Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.46.0-wmf.24 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Event Event talk 2 36981 542571 521980 2026-04-27T02:01:23Z CommonsDelinker 238 [[c:COM:CDC|Robot]]: [[:Fájl:Drac_life_cycle.png]] cseréje a következőre: [[:Fájl:Life_cycle_of_Dracunculus_medinensis.png]] ([[c:User:CommonsDelinker|CommonsDelinker]] kérése: [[:c:COM:FR|File renamed]]: [[:c:COM:FR#FR2|Criterion 2]]) 542571 wikitext text/x-wiki <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div><br/> [[File:Preparing a measles vaccine in Ethiopia.jpg|thumb|200px|]] [[File:Percentage population living on less than 1 dollar day 2007-2008.png|thumb|240px| |A napi 1 dollárnál kevesebből élő [[lakosság]] [[2007]]-[[2008]]-ban a [[Föld]]ön.]] [[Fájl:London School of Hygiene and Tropical Medicine2.jpg|thumb|220px|[[London]]i Közegészségügyi és [[Trópusok|Trópusi]] Orvostani Egyetemi Fakultás. 2004. ]] [[File:AirFranceVacCenter.JPG|thumb|220px| [[Air France]] [[Védőoltás]]ok Központja, 148 rue de l'Université, 7. kerület [[Párizs]]. [[2010]].]] [[File:Vaccination-polio-india.jpg|thumb|220px| [[Gyermek]] polio védőoltásak [[India]]. [[2006]].]] [[File:Typhoid inoculation2.jpg|thumb|220px|[[Tífusz]] immunizálás inokulációval. Dr. Schreiber San Augustine-ból tífusz [[vakcina]] beoltását végzi egy vidéki [[Iskola|iskolában]], San Augustine-megye, [[Texas]]. [[1943]]. ]] [[File:Ναυάγιο Ζακύνθου.jpg|thumb|220px| A híres hajótörés strand Zante, [[Görögország]]. [[2007]].]] [[Fájl:Hunza Valley local girls.jpg|thumb|220px| Helybeli lányok, [[Hunzák|Hunza]]-völgy, Gilgit-Baltistan, [[Pakisztán]]. 2008. szeptember 28.]] [[Fájl:Spaceship One in flight 1.jpg|thumb|220px|Űrturizmus. Új lehetőségek, új kihívások, Új kockázatok. A SpaceShipOne többször felhasználható, légi indítású [[űrrepülőgép]], melyet Burt Rutan vállalata, a Scaled Composites fejlesztett ki, kizárólag magántőke felhasználásával, [[Űrturista|űrturisták]] szállítására.]] [[Fájl:Balanites aegyptiaca 0730.jpg|thumb|220px|Balanites aegyptiaca az [[ókori Egyiptom]]ban is használatos féregűző szer. Fadar-Fadar közelében, Oudalan, [[Burkina Faso]]. [[2004]]. ]] [[File:Malaria prevention-Indoor Residual Spraying (IRS)-USAID.jpg|thumb|220px|[[Malária]] prevencó. Beltéri, reziduális permetezése egy lakásnak, [[Mozambik]]ban. [[2008]]. január 28., 06:03:23]] [[Fájl:Rakaposhi, Pakistan.jpg|thumb|220px|Rakaposhi: Nagar-völgy, 7,788 m, [[Pakisztán]]. [[2006]]. augusztus 21., 09:11 ]] [[Fájl:Africa HIV-AIDS 2002.svg|thumb|220px| A felnőtt [[afrika]]i [[populáció]] (kor 15-49) [[HIV]]/[[AIDS]] fertőződöttsége százalékban kifejezve [[1999]]-ben. Adatok értelmezése képrekattintva. Adatok UNAIDS. ]] [[File:BCG apparatus ja2.jpg|thumb|220px| [[BCG-1 sorozat|BCG]] oltó-készülék [[Japán]]ban. [[2006]].]] [[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|220px|[[CDC]] felnőtt oltási rend, immunizálás [[2007]].]] [[File:Measles vaccination coverage world.svg|thumb|220px|Kanyaró-tartalmú vakcina jelentés (WHO 2010.)]] [[File:US Navy 051028-N-9769P-002 Senior Chief Navy Counselor David Paradise, assigned to Commander Naval Recruiting Command, receives his annual Influenza vaccine in the form of a nasal mist.jpg|thumb|220px| [[US]] Navy [[influenza]] nazális [[vakcina]]. [[2005]].]] [[Fájl:Yellow fever certificate.JPG|thumb|220px|Nemzetközi Tanúsítvány [[Sárgaláz]] Immunizálásról. 2009. ]] [[Fájl:Malaria geographic distribution 2003.png|thumb|220px| [[Malária]] endémiás eloszlása [[2003]]-ban. ]] [[Fájl:Tut mummy case portrait.jpg|thumb|220px|A [[Malária|máláriában]] szenvedő [[Tutankhamon]] belső koporsója másolatának portréja. A VAM Design Centerben, [[Budapest]]en, a Tutanhamon kincse kiállításon készült felvétel. [[2010]]. április 22.]] [[File:Brown Woolly Monkey.jpg|thumb|220px|Barna gyapjas majom. Tarumã folyó, [[Brazília]]. 2007.]] [[Fájl:Bubonic plague-ru.svg|thumb|220px| Az 1347-1351-es [[pestis]]járvány terjedése [[Európa|Európában]].]] [[Fájl:New-orleans-plague.gif|thumb|220px|[[Bubópestis]] [[New Orleans]]ban, [[1914]]-ben, a vektor [[patkány]]ok, csapdáinak szállítása. ]] [[Fájl:Sademetsä.png|thumb|220px|Trópusi esőerdők globálisan-sötétzöld. 2006.]] [[File:Epulu River Ituri.jpg|thumb|220px|Epulu folyó [[Ituri-esőerdő|Ituriban]]. Demokratikus Köztársaság [[Kongó]]. [[2007]].]] [[File:Packing for a trip, first aid included.jpg|thumb| 200px|left|]] == Védőoltások tervezése == :[[Védőoltás]]ok tervezése<ref>http://www.oek.hu/oek.web?to=753,752,836,11&nid=209&pid=1&lang=hun</ref>, [[oltás]]i javaslat számos tényezőtől függ: az utazó életkora, anamnézisében felvett védőoltások, nemzetközi utazások története, születési hely (ország), és az ország, ahol ő nevelkedett. Az utazó jelenlegi egészségi állapota (pl. [[AIDS]]-es, [[terhesség]]). A jelenlegi [[Járványtan|járványügyi]] helyzet az adott [[ország]], adott [[település]]én. A látogatni kívánt [[ország]], szálláshely és étterem típusa. A helyi [[lakosság]]gal történő kapcsolat mértéke. Az immunizálás ideje és az utazás indulási időpontja között szükséges bizonyos mértékű expozíciós idő a védőoltás hatásosságának kialakulásához. A ''last minute'' utak a ''védőoltás'' szempontjából ritkán hagynak időt a teljes körű ''immunizálás'' [http://hu.wikipedia.org/wiki/Utaz%C3%A1s-orvostani_klinikai_gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet#A_k.C3.BClf.C3.B6ldre_utaz.C3.B3k_immuniz.C3.A1l.C3.A1s bővebben...] eléréséhez az indulás kezdő időpontjáig<ref>Travel Vi dMditi Vaccines and Medications August 2008 Jeffery A. Goad, Pharm.D., M.P.H. Associate Professor of Clinical Pharmacy CTH, International Society of Travel Medicine University of Southern California, School of Pharmacy</ref>. :'''[[Utazás-orvostan]]nal kapcsolatos információk [[Magyarország]]on és külföldön:''' * Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és [http://www.oek.hu/oek.web?to=752,753,836,11&nid=209&pid=1&lang=hun Oltóközpont] * www.utazaselott.hu. * [http://www.astmh.org|astmh] * [http://www.mdtravelhealth.com/travel_health_clinic/ Mdtravelhealth] * [http://www.cornellwm.org/ Cornell Wilderness Medicine] * [http://www.nathnac.org/travel/factsheets/Medication.htm Travel Health Information] * [http://www.istm.org/ Istm] * [http://www.gideononline.com/ Gideononline] * [http://wwwnc.cdc.gov/travel/ cdc] * [http://www.who.int/ith/en/ who.int] === WHO által deklarált „7 fontos ok” a vakcináció mellett === # Az immunizáció életet ment. <ref>http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/84302/Seven_Key_Reasons.pdf</ref> # Az immunizáció alapvető jog, - de nem mindenki jut hozzá.<ref>http://www.publichealthreviews.eu/upload/pdf_files/11/00_El_Amin.pdf</ref> # A járványok és a fertőző betegségek még mindig súlyos veszélyt jelentenek # A védőoltással megelőzhető betegségek megfelelő programok révén kontrollálhatók, sőt eradikálhatók. # Az immunizáció költséghatékony. # A gyermekek egészségének biztonsága az effektív, eredményes vakcinációs programoktól függ – ezt pedig az egészségügyi ellátórendszereknek kell biztosítaniuk. === Fertőzések kockázata === :A [[fertőzés]] átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az [[élelmiszer]]ekkel, folyadékkal, [[víz]]zel, ''légutakon'' vagy ''vektorok'' révén terjedő [[betegség]]ek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt<ref>http://www.gideononline.com/</ref>. Például ciguatera mérgezés Ausztráliában, Brazíliában sárgaláz, schistosomiasis Egyiptomban, leptospirosis Costa Ricán. Számos betegség nem előzhető meg vakcinával vagy gyógyszerekkel, így a kockázat-felismerése és az oktatás fontos! Nagy kockázatú utazó az, aki utazással kapcsolatos betegséget szerezhet<ref>www.aafp.org/afp/2004/0701/p89.html</ref>: * a hátizsákosan vagy vándorként utazó * 65 évesnél idősebb * jelenlegi tartózkodási helyéről az anyaországba utazik vissza * immunhiányos * humán immundeficiencia vírus-fertőzött * szervátültetésen esett át * immunszuppresszív szert szed * hosszú időtartamú utazást vállal Bővebben: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Utaz%C3%A1s-orvostani_klinikai_gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet#A_k.C3.BClf.C3.B6ldi_utaz.C3.A1s_kock.C3.A1zatai A külföldi utazás kockázatai ] === Expozíciós idő és az utazás kezdete === :Ez az idő legkevesebb 30 nap, vagyis az utazás előtti felkészülést 40 nappal az utazás előtt el kell kezdeni. Az [[utazás]] előtti [[utazás-orvostan]]i tanácsadás a [[védőoltás]]ok kiválasztásán, a részletes adat-, és anamnézis felvételen, valamint a személyes beszélgetésen alapszik. Az ''utazás'' körülményei, időtartama, az utazó kora, [[egészség]]i állapota ([[krónikus]] [[betegség]], [[psziché]]s zavarok, állandó [[gyógyszer]]ek, ''immunhiányos'' állapot, [[műtét]]ek, [[allergia]] stb.), a [[terhesség]] lehetősége, az eddigi [[védőoltás]]ok és egyéb tényezők figyelembevételével történik a kockázat felmérése. '''<small>Javasolt expozíciós idő az oltások és az utazás között</small>''' :{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:85%; empty-cells:show;" |- ! Fertőzés !! 60 nap !! 28 nap !! 14 nap !! 10 nap !! 7 nap |- | '''Kötelező''' || || || || || |- | Sárgaláz<ref>Afrikai országok: Angola, Benin, Burkina Faso, Burundi, Csád, Demokratikus Kongo, Egyenlítői Guinea, Elefántcsontpart, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Guinea-Bissau, Kamerun, Kenya, Közép-Afrikai Köztársaság, , Kongo, Libéria, Mali, Niger, Nigéria, Ruanda, Sao Tome és Principe, Senegal, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia Amerikai kontinens országai: Bolívia, Brazília, Equador, Francia Guiana, Guyana, Columbia, Panama, Peru, Suriname, Trinidad éas Tobago, Venezuela</ref> (10 évig)|| || || || Stamaril || |- | Meningitis (Szaúd-Arábia)(3 évig) || || || || || Mencevax |- | '''Ajánlott''' || || || || || |- | Hepatitisz A || || || Avaxim Havrix Vaqta || || |- | Hepatitisz B || || Engerix B HBVAX Pro || || || |- | Veszettség || || Rabipur Rabivac Verorab || || || |- | Kolera (ETEC) || || || || Ducoral (AP) || |- | Typhus abdominalis (3 évig)|| || || || Typherix || Ducoral |- | Kullancs-encephalitis || || || || FSME Encepur || |- | '''Egyéb''' || || || || || |- | Diftéria- Tetanusz (10 évig) || Oltási rend szerint || || || || |- | Polio (10 évig)|| || || || || Dultavax Boostrix Polio |- | Influenza || Szezonális || || || || |- | Pneumococcus || Szezonális || || || || |- | MMR (morbilli, mumpsz, rubeola) || Oltási rend szerint || || || || |- | Varicella || || || || || |- | Gammaglobulin || || || || || + |} <br /> '''<small>Oltásbiztonsági információk:</small>'''<br /> :[http://www.oltasbiztonsag.hu/?Nyit%F3lap&pid=1 Oltásbiztonság] :[http://www.oek.hu/oek.web?to=753,752,836,11&nid=209&pid=1&lang=hun Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont] :[http://www.gideononline.com/ Gideononline, globális fertőző betegségek adatbázisa] === Oltóközpontok Magyarországon === * Országos Epidemiológiai Központ, Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont * Nemzetközi Oltóközpont, Trópusi és Utazási Betegségek Intézete * Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóközpont * Intermed Oltóközpont * Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum * Budai Egészségközpont * Szent Margit Rendelőintézet Nemzetközi Oltóközpontja * Dr. Rose Magánkórház - Nemzetközi Oltóközpont * Medicina Betegség Megelőző Kft. - Nemzetközi Oltóközpont * WorCare Oltóközpont * REXTRA MAGÁNORVOSI KÖZPONT – Nemzetközi oltóközpont * MED-UNIV Nemzetközi oltóközpont és utazási tanácsadó * Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * GyógyÁszok Kft. Praxis Orvosi Rendelő * Dombóvári Szent Lukács Kórház * Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Med. of Nyúl Egészségügyi Szolgáltató Bt. Nemzetközi Oltóközpont * Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Kaposi Mór Oktató Kórház Nemzetközi Oltóhelye Infektológiai osztály * Utazás-védőoltás-tanácsadás * Nemzetközi Oltóhely * Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzetközi Oltóhely * Utazás-egészségügyi Szolgálat * Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * NOÉ Egészségközpont * Fejér Megyei Szent György Kórház Infektológiai Szakrendelés * Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatési Szerve * Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve * Nagykanizsai Nemzetközi Oltópont és Utazás-Orvostani Rendelés === Járványok naprakészen, közelmúltban === * [http://www.who.int/csr/don/en/ WHO Járványügyi hírek] * [http://www.who.int/csr/don/archive/year/en/index.html WHO Járványok évenként: 1996 - 2013] * [http://www.oek.hu/oek.web?to=1725,1726,836&nid=278&pid=1&lang=hun OEK] * [http://wwwnc.cdc.gov/travel/notices CDC] * [http://www.phac-aspc.gc.ca/tmp-pmv/notices-avis/index-eng.php CPHA] * [http://wwwnc.cdc.gov/travel/page/2012-yellow-book-updates The Yellow Book 2012. változások] * [http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/table-of-contents The Yellow Book 2012. online] == Dél- és Közép-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások== [[Fájl:Europe subregion map UN geoscheme.svg|left|thumb|140px|Dél-Európa az ENSZ definíciója szerint. (zöld színnel): {{legend|#4080FF|[[Észak-Európa]]}} {{legend|#00FFFF|[[Nyugat-Európa]]}} {{legend|#FF8080|[[Kelet-Európa]]}} {{legend|#00FF00|Dél-Európa}}]] [[Fájl:Antibody.svg|thumb|120px|Sematikus diagram egy antitest és antigén összekapcsolódásáról. Könnyű láncok a világosabb kék és narancssárga, nehéz láncok sötétebb kék és narancs. 2007.]] * Kötelező [[védőoltás]]: - * Javasolt védőoltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Kullancs]]-[[encephalitis]] '''Országok'''<br /> [[Albánia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancsencephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, Rovarok- krími-kongói vérzéses láz</ref>, [[Andorra]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasnenése; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.</ref>, [[Ausztria]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek: -</ref>, [[Bosznia-Hercegovina]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasnenése</ref>, [[Bulgária]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése krími-kongói vérzéses láz</ref>, [[Franciaország]]<ref name="ReferenceA">Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Betegségek:</ref>, [[Gibraltár]]<ref>Hepatitis B Influenza kanyaró Betegségek:</ref>, [[Görögország]]<ref>Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, Nyugat-Nílusi láz. Javasolt oltás: Hepatitis A, Hepatitis B , Influenza kanyaró kullancs encephalitis</ref>, [[Magyarország]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek:</ref>, [[Liechtenstein]]<ref name="ReferenceB">Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség Betegségek:</ref>, [[Horvátország]]<ref>Javasolt oltás: kanyaró, Kullancs encephalitis elleni védőoltás, Hepatitis A, Hepatitis B, influenza.</ref>, [[Macedónia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség; Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése</ref>, [[Málta]]<ref name="ReferenceB"/>, [[Monaco]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség; Betegségek: -</ref>, [[Montenegro]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró;Betegség: Utazók hasmenése.</ref>, [[Olaszország]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró kullancs encephalitis; Betegségek:-</ref>, [[Portugália]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró; Beteségek:</ref>, [[Románia]]<ref>Betegség: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, emberről emberre- tuberkulózis; Javasolt oltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis</ref>, [[San Marino]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró; Betegségek: -</ref>, [[Szerbia]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegség: Utazók hasmenése Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.</ref>, [[Szlovénia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek:</ref>, [[Spanyolország]]<ref name="ReferenceA"/>, [[Svájc]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró kullancs encephalitis veszettség Betegségek:</ref> '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése, nozokomiális [[fertőzés]]ek átvitele sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll gyakorlata. A [[vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban * [[Gépjármű]] [[baleset]]ekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok [[alkoholfogyasztás]] miatt === Ízeltlábúak által közvetített fertőzések jellegzetességei=== [[File:Malaria prevention-Insecticide treated bed net-PMI.jpg|thumb|120px|Malaria prevenciója inszekticid szerrel kezelt szúnyoghálóval, Tanzániában. 2006.]] Jellegzetességeik a véglények, ''férgek'', ''vérszívó'' vektorok által terjesztett megbetegedéseknek: * a terjesztett [[kórokozó]] a külvilágban nem fordul elő * a kórokozó örökös [[parazita]] életmódot folytat * vektor szabja meg a [[betegség]] [[Földrajztudomány|földrajzi]] elhelyezkedését * minden kórokozónak specifikus vektora van * térben endémiák alakulnak ki, időbeli előfordulásuk szezonális * fertőzés elleni küzdelem: a [[Betegség|beteg]] elkülönítése és gyógyítása, vektor-irtás [http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Atipatika#Rovar.C5.B1z.C5.91-_.C3.A9s_rovarirt.C3.B3-szerek_tr.C3.B3pusi_.C3.A9s_szubtr.C3.B3pusi_ter.C3.BCletekre_utaz.C3.B3knak bővebben...], immunizálás * a kullancs kiszedése: [http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Atipatika#A_kullancs_kiszed.C3.A9se bővebben...] ==== Nyugat-nílusi láz, WNF ==== [[File:Global distribution of West Nile virus-CDC.gif|thumb|140px|left|Nyugat-nílusi láz globális eloszlása. 2006.]] [[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es terápia tüneti. [http://cid.oxfordjournals.org/content/45/8/1039.long oxfordjournal] [[File:West Nile virus transmission cycle.jpg|thumb|120px|Nyugat-nílusi vírus átvitelének ciklusai. 2012.]] [[File:NIAID-west-Nile.jpg|thumb|120px|WNF kórokozója.]] A [[nyugat-nílusi láz]] egy ''vírusbetegség'', amely ''szúnyogcsípéssel'' terjed.<br /> '''Országok'''<br /> [[w:Románia|Románia]], [[w:Albánia|Albánia]], [[w:Görögország|Görögország]], [[w:Izrael|Izrael]], [[w:Orosz Föderáció|Orosz Föderáció]], [[w:Egyesült Államok|Egyesült Államok]], [[w:Afrika|Afrika]], [[w:Európa|Európa déli része]], [[w:Közel-Kelet|Közel-Kelet]], [[w:India|India]], [[w:Algéria|Algéria]], [[w:Kanada|Kanada]], [[w:Karib-térség|Karib-térség]], [[w:Latin-Amerika|Latin-Amerika]], [[w:Földközi-tengeri régió|Földközi-tenger medencéje]]. Endémiás [[w:Afrika|Afrikában]], [[w:Ázsia|Ázsiában]], [[w:Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[w:Közel-Kelet|Közel-Keleten]], [[w:Európa|Európában]] és az [[w:Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] is. A megbetegedés megelőzésére még nem fejlesztettek ki [[védőoltás]]t. [[Tünet]]i terápia a lehetséges [[Gyógyszer|''gyógyszeres'']] kezelés. A [[Nyugat-nílusi láz|Nyugat-nílusi]] [[vírus]], [[RNS-vírus]] (Flaviridae, Flavivirus) által okozott [[Fertőzés|fertőző]] betegség, 80-85 %-ban tünetmentes. 15-20 %-ban enyhébb tünetek jelentkeznek, melyek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől (pl. a [[Dengue-láz]] és a [[sárgaláz]] enyhe formája). Rezervoár a [[madarak]], [[lovak]] [[vér]]e, vektora a [[szúnyogok]] (''Culex univittatus'', ''Cu. pipiens'', ''Cu. vishnui'', ''Cu. neavei'', ''Coquillettidia'', ''Aedes'' and [[Anopheles]] spp.), vér útján terjed. [[Lappangási idő|lappangási]] idő 3-6 nap. A [[betegség]] bevezető tünetei: ''hányinger'', [[láz]], ''fényérzékenység'', ''izomfájdalom'', ''kötőhártya gyulladás'', ''arcpirulás''. Egyidejűleg test szerte [[nyirokcsomó]]-duzzanat mutatkozik, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Idősekben, a betegség második periódusában, [[agyhártya]]-[[agyvelőgyulladás]] alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak. Jelenleg csak [[tüneti kezelés]] lehetséges. A legjobb módja annak, hogy ne fertőződjünk meg ''nyugat-nílusi vírustól'', ha csökkentjük a kockázatot a szúnyogcsípésnek, amelynek több módja van: mechanikai védelemmel, rovarriasztással és rovarirtással. ====Leishmaniasis, VL, kala-azar, feketebetegség, feketeláz, dum-dum betegség ==== [[File:Leishmaniasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|140px|left|(DALY), Leishmaniasis országonkénti aránya (100.000 lakos). 2002. Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia van.]] [[File:Leishmaniasis life cycle diagram en.svg|thumb|120px|Leishmaniasis életciklus diagram. 2008.]] [[File:Skin ulcer due to leishmaniasis, hand of Central American adult 3MG0037 lores.jpg|thumb|120px|left|Fekély leishmaniasistól, közép-amerikai felnőtt. 2006.]] [[Fájl:Psychodidae 01.jpg|thumb|120px| Lepkeszúnyogfélék, vagy pelyhes muslicák terjesztik a Leishmaniasist. 2007.]] A Leishmaniasis, egysejtű [[parazita]] által okozott megbetegedés a világban igen elterjedt. A fertőzött [[légy]] csípését követően leggyakrabban,több nap, esetleg hetek múlva különböző ''bőrfekélyek'' alakulnak ki, melyből ki lehet mutatni a [[kórokozó]]t. A [[betegség]]et bizonyos légyfajták terjesztik [[állatok]]ról [[ember]]re az érintett területeken.<br /> '''Országok'''<br /> [[Franciaország]], [[Olaszország]], [[Portugália]] és [[Spanyolország]], továbbá számos trópusi és szubtrópusi térségben, mintegy 88 országban. Körülbelül 350 millió ember él ezeken a területeken. Leishmaniasis megtalálható esőerdők vidékén Közép- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], a sivatagos területeken [[Nyugat-Ázsia|Nyugat-Ázsiában]] és a Közel-Keleten. A világ zsigeri leishmaniasis eseteinek 90%-a [[India|Indiában]], [[Banglades]]ben, [[Nepál]]ban, [[Szudán]]ban és [[Brazília|Brazíliában]] fordul elő. [[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es kezelés: ''[[Antimon]]'' (öt vegyértékű), ''[[Penthamidin]]'', ''Paromomycin'', ''[[Amphotericin B]]'', ''[[Miltefozin]]''. Két héttel a lokális kezelés után, 0,1% ''kantaridin'' kenőcs hatékony volt kután leishmaniasis kezelésére. Védekezés: a [[szúnyogcsípés]] megelőzése, a ''törpeszúnyogok'' [[Napnyugta után|napnyugtakor]] és napkeltekor a legaktívabbak (hasonlóan a [[Maláriaszúnyogok|maláriát]] terjesztő szúnyogokhoz). Lepkeszúnyogfélék, vagy pelyhes muslicák (Psychodidae) a rovarok (Insecta) osztályába, kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Elektromos rovarriasztó, bőrvédelem rovarriasztóval. Igen kis méretűek, a szokásos szúnyoghálón is keresztül fúrják magukat, ''speciális'' szúnyogháló véd ellenük. Ruhaneműn keresztül nem csípnek. A hatóságilag engedélyezett táborhelyeket (általában) [[rágcsáló]] és [[Rovarok|rovarmentesítik]]. ''Vadkempingezéskor'' azonban, az [[állatvilág]] fertőzési láncába véletlenszerűen kapcsolódik az [[ember]]. [[Paraziták]] a kórokozók, Flagellate génusz (Leishmania donovani, L. infantum, L. cruzi; rarely, L. tropica). Rezervoár az [[ember]], [[kutya]], [[róka]], [[vadnyúl]], [[rágcsálók]]. Vektora repülő élőlények, amelyek vérükben [[Élősködő|élősködnek]]. Krónikus [[láz]], ''fogyás'', ''verejtékezés'', ''hepatosplenomegalia'', [[nyirokcsomó]] nagyobbodás és ''pancytopenia'', szürke ''pigmentáció'' (Kala Azar = "black betegség") tünetei megjelenhetnek késői súlyos stádiumában. A [[paraziták]] a [[lép]], [[csontvelő]] és a [[máj]] sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel (90% gyógyul). Gyakran téves a diagnózis, ezért gyakran [[halál]]os kimenetelű. A [[Turisták típusai|turisták]] által látogatott helyeken főleg [[csecsemő]]ket, kisgyermekeket betegít meg. Tünetei a hosszan elhúzódó [[láz]], ''lépnagyobbodás'', [[vérszegénység]], ''fogyás''. Szervezetében, az addig számára ismeretlen [[kórokozó]]k súlyos, nehezen felismerhető betegségeket alakíthatnak ki. [[Turisták típusai|Turistákat]] ritkán veszélyeztet a [[leishmaniázis]], de a fenti tünetek esetén, jelezni kell, ha [[Fertőzés|fertőzött]] területen járt az [[Utazás|utazó]]. ==== Kullancs encephalitis, TBE, FSME, Közép-Európai encephalitis ==== [[File:Encephalites tiques.png|thumb|140px|left| Globális előfordulása a kullancs encephalitisnek. 2006. Védőoltás van. Tüneti gyógyszeres kezelés.]] [[File:TBE symptoms.svg|thumb|120px|Tünetei a kullancs-enkefalitisznek. 2011.]] [[File:Ixodus ricinus 5x.jpg|thumb|120px|Chelicera a juhok kullancsa,Ixodus ricinus. 2009.]] [[Kullancsok]] által terjesztett [[agyvelőgyulladás]], [[Kullancs encephalitis]].<br /> '''Országok'''<br /> [[Svájc]], [[Szlovénia]], a [[közép-európa]]i országok. [[Oroszország]] és [[Európa]] 5,000-7,000 emberi megbetegedést jelent évente. [[Japán]], [[Mongólia]], [[Dél-Korea]]. Kétféle ''oltóanyag'' van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt [[vírusok]]at tartalmaz. Az ''immunválasz'' kialakításához két [[védőoltás]] szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 9-12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető védőoltás szükséges. 60 éves kor felett, az [[immunrendszer]] öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető [[védőoltás]]. A [[védőoltás]] sorozatát ajánlott a hideg [[évszak]]ban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a [[kullancs]]-szezon előtt, akkor gyorsított [[védőoltás]]i sémával hamarabb ki lehet alakítani a ''védettséget''. Erről kérjen felvilágosítást a ''háziorvosától''. A [[Fertőző betegségek listája|fertőzőtt]] területeken huzamosabb ideig [[kemping]]ezőknek, [[Vadászat|vadászoknak]], állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az [[védőoltás]]. A védőoltás nem véd a [[kullancsok]] terjesztette más [[betegség]]ek, pédául, a [[Lyme-kór|Lyme]]-kór ellen. Védekezésként hatásos lehet a betegséget terjesztői [[kullancsok]], vérszívó [[ízeltlábúak]] csípésének megelőzése.<br /> A [[vírus]] okozta fertőzésnek nincs [[gyógyszer]]e, [[tünet]]i terápia lehetséges. [[RNS vírus]] a kórokozó (Flaviviridae, Flavivirus, [[Közép-Európa]]i [[encephalitis]] [[vírus]]). Rezervoár lehet [[rágcsálók]] ([[Apodemus flavicollis]], ''A. sylvaticus'', [[Microtus arvalis]]), ''Ixodes ricinus'' (Vöröshasú, vagy közönséges [[kullancs]]), [[madár]], [[szarvasmarha]]. Vektora a [[kullancs]]. ''Tejtermékekben'' jól szaporodik. Tünetei a kullancscsípést követően ritkán alakulnak ki. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe [[influenza]] szerű tünetek lépnek fel ([[láz]], ''fejfájás'', ''végtagfájdalmak''). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat néhány napos tünetmentesség után újabb [[Láz (élettan)|lázas]] szak kezdődik, melyet ''fejfájás'', ''tarkómerevség'', ''aluszékonyság'', ''izomfájdalom'' és ''bénulás'' kísérhet. Ezek az [[agyvelőgyulladás]]ra utalnak. ==== Lyme-kór, Erythema migrans betegség, haemorrhagiás láz ==== [[File:Geographical distribution of reported Lyme Disease cases.png|thumb|120px|left|Bejelentett [[Lyme-kór]]os eseteknek. [[2011]]. [[File:Paralisis facialMOCHE.jpg|thumb|120px|Moche Kerámia Ábrázoló arcidegbénulás. Larco Muzeális Gyűjtemény. Lima, Peru. 2012 február 18.]] [[Gyógyszer]]es terápia van. [[Védőoltás]] nincs. ]] [[File:Deer Tick life cycle.svg|thumb|120px|Szarvas [[kullancs]] életciklusa. [[2010]].]] [[File:Erythema migrans - erythematous rash in Lyme disease - PHIL 9875.jpg|thumb|120px|left|Erythema migrans - kiütés Lyme kórtól, mint a "céltábla közepe", egy [[maryland]]i nő hátsó, jobb felkarja. [[2007]].]]<br /> [[File:Bellspalsy.JPG|thumb|120px|[[Bells-féle bénulás]] az egyik tünete a [[Lyme-kór]]nak. [[2010]].]] A [[Lyme-kór]] a Borrelia nemzetségbe tartozó [[baktériumok]] által okozott megbetegedés, amelyet e [[kórokozó]]val [[Fertőzés|fertőzött]] [[kullancsok]] (''Ixodes ricinus'') terjesztenek. '''Országok'''<br /> [[Szlovénia]], [[Ausztria]], [[Európa]] keleti és déli országaiban, [[Közép-Ázsia]], [[Kína]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] endémiás. A diagnózis felállítása [[orvos]]i feladat, legtöbb esetben [[antibiotikum]]mal gyógyítható<ref>http://cid.oxfordjournals.org/content/43/9/1089.full</ref> [[betegség]]: ''Spiramycin'', ''Penamecillin'', ''Doxycycline'', ''Ceftriaxone'', ''Amoxicillin'', ''Cefuroxime'' [[Kontinentális éghajlat]]on, ahol a [[kullancsok]] is honosak. Megelőzése a [[kullancs]] csípés kerülésével, és a [[kullancs]] korai eltávolításával lehetséges. A legtöbb [[ember]]t az éretlen kullancsok, a [[nimfák]] [[Fertőzés|fertőzik]] meg. Nimfák aprók (kisebbek, mint 2&nbsp;mm) és nehezen láthatók, a tavaszi és nyári hónapokban élősködnek. Felnőtt kullancsok is továbbítják a [[Lyme-kór]] [[Baktériumok|baktériumát]], de sokkal nagyobb a méretük, és nagyobb a valószínűsége, hogy felfedezzük és így eltávolításuk őket, még mielőtt hogy továbbítja a baktériumokat az emberbe. Felnőtt ''Ixodes'' kullancsok a legaktívabbak a hűvösebb hónapokban. A kórokozó egy ''microaerophil spirocheta'', Borrelia spp. (B''orrelia burgdorferi''; ''B. afzelii'', ''B. garinii''). Rezervoár lehet kullancs, szarvas, rágcsáló, madár. Vektora kullancs (Ixodes, Amblyomma). Lappangási idő tünetei 2 nap és 4 hónap között jelentkeznek, a friss [[fertőzés]]re utaló bőrtünet a [[kokárda]] szerű, terjedő ''bőrpír'' formájában. Ritkábban a [[fül]]cimpán és az [[ízület]]ek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás tüneteivel jár, amelyek tünetei a ''fejfájás'', ''hallászavar'', ''arcidegbénulás'', [[agyhártyagyulladás]] a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következményei a változatos, hullámzó ízületi gyulladásos elváltozások. === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőzések === [[File:Cholera feces.jpg|thumb|120px|Kolerás beteg széklete. 2004.]] [[Fájl:Filtered water bottle.JPG|thumb|120px|[[Szénszűrő]]s víztisztító palack. [[2012]]. április 16.]] Fertőzés általában szennyezett étel fogyasztásától, szennyezett ivóvíztől, vagy közvetlenül a beteg emberrel vagy állattal érintkező kórokozót ürítőtől kapja el az egészséges személy. A legelterjedtebb betegségek, amely az utazókban kialakul<ref>Disease Listing, Travelers' Diarrhea, General Information | CDC Bacterial, Mycotic Diseases</ref>. Olyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyasszanak. A becslések szerint 10 millió emberrel - 20% és 50%-a nemzetközi utazásoknak - növekszik évente a betegek száma<ref>http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/travelersdiarrhea_g.htm</ref>. Ez gyakoribb a fejlődő országokban, - ahol az arány meghaladja a 60%- mint a fejlett [[ország]]okban. Az elsődleges forrása a [[fertőzés]] lenyelése, vagyis a [[széklet]]tel szennyezett [[élelmiszer]] vagy [[víz]] (100 - 1000 élőlény lenyelése). A lenyelés közvetlenül vagy közvetetten a szennyezett élelmiszerekkel, a fertőzött állatok vagy ételt fertőző állat vagy személy által. Az állati takarmányok és műtrágyák, amelyek fertőzött hús maradékából készültek. Széklet-szájon keresztüli átvitel egyénenként, közvetlen kapcsolatot a háziállatokkal, mint például a hüllőkkel, madarakkal, teknősökkel. A legfontosabb meghatározó kockázat az [[utazás]] helye. Nagy kockázatú desztinációk: a fejlődő országok [[Latin-Amerika|Latin-Amerikában]], [[Afrika|Afrikában]], a [[Közel-Kelet]]en és [[Ázsia|Ázsiában]]. A hátizsákos utazás kockázati tényezői közé tartozik a nem kezelt [[ivóvíz]], a felszíni vizek, a személyi [[Higiénikus ember|higiénia]] hiánya. [[Kemping]]ekben gyakran nagyon primitív a szennyvízelvezetése, így a potenciálisan veszélyes, mint bármely fejlődő ország is. A következő ajánlások csökkentik a fertőzés kockázata élelmiszer-eredetű betegségek esetében: * Baktériumok növekedésére alkalmas hőmérsékleti veszélyzóna: a 4 °C és 60 °C. Tartsa a hideg ételeket hidegen (<4 °C) , és tartsuk melegen ételek melegen (>60 °C). * Helyezze a nyers húst, baromfit és a tenger gyümölcseit külön konténerekbe az alsó polcára a hűtőszekrénynek. Használja úgy a konténereket, hogy megakadályozzák a nyers lé csöpögését más élelmiszerre. * Tartsa a nyers élelmiszert más élelmiszertől elkülönítve vásárlás közben, tárolása, előkészítése és felszolgálás estén. * Mossa meg a friss gyümölcsöket és zöldségeket evés előtt, tiszta asztalon és vágódeszkán, mosson kezet rendszeresen. * Olvassa el a címkéket és kövesse a főzési és tárolási utasítások minden élelmiszer esetében. Ügyeljen arra, hogy ellenőrizze a "minőségmegőrzési" dátumot, és ha talál valamit a polcon, hogy lejárt, hagyja a boltban. * Használjon meleg szappanos vizet a kés, vágódeszka, konyhai eszközök, a keze és a konyhai munkaasztal felületeinek tisztításához, különösen hús és hal esetén. * Fagyasztott, romlandó élelmiszereket két órán belül megfőzni. * Freeze vagy fogyasztanak maradék négy napon belül a főzés. Mindig újra felmelegít maradékot amíg gőzölgő evés előtt. * Tartsuk tisztán és 4 °C-on a hűtőt. Helyezzen hőmérőt a hűtőbe. ==== Utazók hasmenése, TD ==== [[File:Diarrhoeal diseases world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|140px|left|(DALY) a [[hasmenés]]es [[betegség]]ek [[ország]]onkénti aránya (100.000 lakosra). [[2004]]. [[WHO]].]] [[File:Rifaximin in travelers diarrhea Steffen.svg|thumb|140px|left|[[Rifaximin]] alkalmazása [[kontinens]]enként utazók [[hasmenés]]ének kezelésére. [[2009|2009. július 25]].]] [[File:Unsafe drinking water 05.jpg|thumb|120px|Biztonságos [[ivóvíz]]. Egy [[szudán]]i nő biztonságos ivóvizet tölt. (UNICEF Boromata, Vakaga régió, Szudán. [[2009]].]] Olyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyassza. ([[E. coli]], [[Salmonella]], [[Shigella]], Campylobacter)<br /> A legtöbb esetben a [[betegség]]et (travelers diarrhae, TD) [[mikroorganizmusok]] okozzák, amelyek vagy a ''tápcsatornát'' károsítják, vagy az itt történő ''vízfelszívódást'' zavarják. A hasmenést [[vírusok]], [[baktériumok]] és [[egysejtűek]] okozhatják. Bakteriális enteropatogének mintegy 80%-ában, vírusok és egysejtűek teszik ki a többi 20%-ot. :{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:70%; empty-cells:show;" | width="50%" | ''[[E. coli]]'', enterotoxikus | width="50%" | 20-75% |- | width="50%" | ''E. coli'', enteroaggregációs | width="50%" | 0-20% |- | width="50%" | ''E. coli'', enteroinvazív | width="50%" | 0-6% |- | width="50%" | ''[[Shigella]]'' spp | width="50%" | 2-30% |- | width="50%" | ''[[Salmonella]]'' spp&nbsp; | width="50%" | 0-33% |- | width="50%" | ''[[Campylobacter jejuni]]'' | width="50%" | 3-17% |- | width="50%" | ''[[Vibrio parahemolyticus]]'' | width="50%" | 0-31% |- | width="50%" | ''[[Aeromonas hydrophila]]'' | width="50%" | 0-30% |- | width="50%" | ''[[Giardia lamblia]]'' | width="50%" | 0 < 20% |- | width="50%" | ''[[Entamoeba histolytica]]&nbsp;'' | width="50%" | 0-5% |- | width="50%" | ''[[Cryptosporidium]] sp'' | width="50%" | 0 < 20% |- | width="50%" | [[Rotavirus]] | width="50%" | 0-36% |- | width="50%" | [[Norovirus|Norwalk virus]] | width="50%" | 0-10% |} Jelenleg csak a [[hastífusz]] és a [[kolera]] ellen van [[védőoltás]]. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a ''közműellátottság'' szegényes. A [[baktérium]] tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi [[Fájdalom|fájdalmat]], [[Láz (élettan)|lázat]] okozhat, 3 évre nyújt védelmet. [[Kolera]] megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt. Gyógyítás kellő folyadék- és só-pótlás, szükség szerint [[antibiotikumok]] alkalmazhatók. [[Higiénikus ember|Higiénés]] (tisztasági) rendszabályok betartása. A lappangási idő 1-2 nap. Hőemelkedés, [[láz]], [[hasmenés]], esetenként véres székürítés, [[hányás]], hasi görcsök, rossz közérzet, kiszáradás. Átvitel szennyezett étellel, nem kellő tisztaságú vízzel, nem kellően tisztított zöldséggel, gyümölccsel. Hosszú távú hatása bizonyos százalékban hónapokig elhúzódó emésztési panaszt okoz. Bizonyos paraziták elhúzódó betegséget okozhatnak, baktériumfajtákkal történő fertőzést követően (Campylobacter) idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. ==== Escherichia coli ==== [[File:E. coli 2011 Map.svg|thumb|left|120px|E. coli járvány. 2011.]] [[File:Dofficer-console-mens-side.jpg|thumb|120px| Tisztálkodás. 2001.]] [[File:Flagellum base diagram-fr.svg|thumb|120px|Az ostor (csillók) feladata, hogy meghajtsa az E. colit, propellerként fotog. 2007.]] [[Fájl:Ostia Antica Latrine.jpg|thumb|120px|Antik római latrina, szemben a bejáratnál, a fórum fürdők. 2007.]] [[Escherichia coli]] bacilus által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség, az utazók hasmenésének egyik kórokozója. '''Országok'''<br /> Bárhol előfordulhat a ''világon''. A nem megfelelően főtt ''marhahús''; nyers [[gyümölcs]] és nyers [[zöldség]], beleértve a hajtásokat; kezeletlen ivóvizet; pasztörizálatlan (nyers) tej és (nyers) tejtermékek, beleértve a nyers sajtot; pasztörizálatlan almalé / almabor, és közvetlen érintkezés állatok simogatásakor állatkertben vagy gazdaságban. [[Védőoltás]] nincs. Enyhébb esetekben tüneti terápia. Kerülje hasmenést-gátlókat és antimikrobiás szereket, súlyosabb esetben antibiotikumok adandók:<br /> :''Levofloxacin'', ''Rifaximin'', ''Ampicillin'', ''Cefotaxim'' [[Escherichia coli]] (fakultatív [[gram-negatív]] [[Bacilli|bacilus]]) enterotoxikus törzse által okozott vizes [[hasmenés]]sel járó [[Fertőző betegségek listája|fertőző]] betegség. Rezervoár, baktériumgazda a fertőzött [[ember]], [[emlős]] [[széklet]]e, amelyből a fertőzött székletben élő [[baktérium]] szennyezett étellel, itallal kerül be az egészséges szervezetbe szájon keresztül. A lappangási idő 1 - 3 nap. Vizes hasmenés és vérhas, gyakori utazók és csecsemők között, vérzéses colitis és hemolitikus urémiás szindróma is. Hosszabb külföldi utazásra megfelelő [[antibiotikum]]okat érdemes vinni, ill. a konyhai [[Higiénikus ember|higiénére]] ügyelni kell! Felnőttkorban a külföldi utakkal kapcsolatban fellépő "utazók hasmenése" kb. 80%-ban enterotoxikus [[E. coli]] [[fertőzés]] miatt alakul ki. A fertőzés a nem megfelelő konyhai higiéné következménye, fertőző forrás lehet a beteg, a lábadozó ill. a tünetmentes kórokozó-hordozó. A lappangási idő 24-72 óra. Legfontosabb tünet a hirtelen kezdődő,gyakori, híg hasmnés (akár napi 10-szer is), ritkán hányás, láz előfordul. Súlyos hasi görcsök; hasmenés (gyakran vizes és átalakulhat véressé); hányás, és láz (általában nem túl magas - általában kevesebb, mint 38,5 ˚ C). Körülbelül 5-10 százaléka azoknak, akik megbetegszenek az E. coli O157:H7-től. Mintegy 15 százaléka a kisgyermekeknek és az időseknek hemolitikus urémiás szindrómában (HUS), ami végzetes lehet. Tünetei HUS-nak változó. Vannak, akik görcsrohamot vagy stroke-ot kapnak de, tartós vesekárosodást is kaphatnak.. A megfelelő higiénia és a biztonságos élelmiszer-kezelés és előkészítés gyakorlata a legfontosabb tényező, hogy megakadályozza a terjedését az E. colinak: * Marha-, borjú-és bárány - közepes ritka 63 °C b * Marha-, borjú-és bárány - közepes 71 °C * Marha-, borjú-és bárány - jól sikerült 77 °C * Sertés 71 °C * Baromfi (darab) - csirke, pulyka, kacsa 74 °C * Baromfi (egész) - csirke, pulyka, kacsa 85 °C * Ground hús keverékek (hamburger, kolbász, húsgombóc, fasírt, húsos) - marha-, borjú-, bárány-és sertéshús 71 °C * Ground hús keverékek - baromfi 74 °C * Tojásételek 74 °C * Egyéb (hot dog, tölteléket és a maradékot) 74 °C ==== Salmonellosis, Hastífusz, paratifusz, hasi hagymáz ==== [[File:Fievre typhoide.png|thumb|120px|left| Salmonella járványok. 2004.]] [[File:Salmonella typhi typhoid fever PHIL 2215 lores.jpg|thumb|120px|Salmonella typhi okozta typhoid láz. Tünetei: tartós láz (39°C - 40°C), gyengeség, hasi fájdalmak, fejfájás, étvágytalanság, egyes esetekben rózsaszín foltok a beteg mellkasán. 1964.]] [[File:A grandmother takes nutrition classes (6765977597).jpg|thumb|120px|A nagymamám táplálkozás-higiéniai oktatáson vesz részt Libériában. Libériában a nők megtanulják, hogy melyek az egészséges élelmiszerek, hogyan lehet elkerülni a maláriát, hogyan, mikor és hol kell kezet mosni. Mikor kell használni rehidráló sót, mikor és hogyan lehet megszüntetni a hasmenést. 2012.]] [[File:Foods associated with Salmonella outbreaks in US.png|thumb|120px|left| Salmonella járványok 2004. - 2008. között a US-ben.]] A [[hastífusz]] a [[tífusz]] egyik formája, [[fertőző betegség]], amelyet a [[Salmonella|Salmonella typhi]] nevű [[baktérium]] okoz. '''Országok'''<br /> Délkeleti és délnyugati [[európa]]i országokban endémiás. Világszerte elterjedt,nagyobb mértékben [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] és [[Európa|Európában]] Jelenleg [[Magyarország]]on a [[baktérium]] tokanyagát tartalmazó [[vakcina]] van forgalomban, amely 3 évre védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.<br /> [[Gyógyszer]]es terápia: ''Ciprofloxacin'', ''Leflokin'', ''Azithromycin'', ''Rifaximin'', ''Amoxicillin'', ''Co-trimoxazol'', ''Ceftriaxone'' Antiszeptikum, dezinficiens: ''1%-os nátrium-hipoklorit'', ''70%-os etanol'', ''2%-os glutáraldehid'', ''jodinok'', ''fenolok'', ''formaldehid'' A [[Szalmonella|szalmonellózis]] egy akut gastroenteritis, heveny fertőző betegség, hirtelen fellépő hasi [[fájdalom]]mal, [[hasmenés]]sel, ''hányingerrel'', [[hányás]]sal, kiszáradás súlyos lehet a [[csecsemő]]k és az idősek körében. A halálesetek nem gyakoriak, kivéve a nagyon fiatal vagy nagyon idős vagy a legyengült immunrendszerű [[Betegség|betegek]] esetében. [[Élelmiszer]] útján terjedő betegség, amely okozhat [[vérmérgezés]]t, ''tályogot'', ''endocarditist'', [[tüdőgyulladás]]t, enterális [[láz]]t, esetenként reaktív ''arthritis'' (Reiter-szindróma) alakulhat ki, és amelyek krónikussá válhatnak. A [[Salmonella|Salmonella typhi]] (fakultatív gram-negatív bacilus), melyet a fertőzött emberek [[széklet]]ükben ürítenek. Széklettel szennyezett ''étel'', ''tárgyak'', ''piszkos'' kéz közvetíti egyik [[Emberi test|emberről]] a másikra . Rossz 'közműellátottságú'', zsúfolt helyeken [[járvány]]os formában tör ki, ha az [[ivóvíz]] fertőzött széklettel szennyeződik. Rezervoár a beteg ember, a házi és a vadon élő állatok - baromfi ( S. enteriditis) , sertés ( S. choleraesuis) , szarvasmarha, rágcsálók, lovak ( S. dublin ), hobby-állatok - teknősök, teknősök, kutya, macska. Zoonózis, mert közvetlen vagy közvetett érintkezés az állatok (háziállatok, különösen a madarak, hüllők, teknősök) is terjesztik. A [[baktériumok]] megtapadnak a [[vékonybél]] és [[vastagbél]] [[nyirokmirigy]]eiben, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a [[vér]]áramba. A hastífusz nem feltétlenül [[hasmenés]]sel járó [[betegség]], amely a [[láz]] ellenére jellegzetesen alacsony [[pulzusszám]], ''fejfájás'', ''influenzaszerű'' tünetek kísérik. Súlyos esetekben [[szív]], [[idegrendszer]]i és ''bélrendszeri'' szövődményekkel járhat.<br /> ==== Brucellosis, Máltai láz, Hullámzó láz ==== [[File:B.melitensis in Europe.svg|thumb|140px|left|B.melitensis Európában, 2006. (piros-megerősített fertőzés; narancs-klinikai tünetek megerősítve)]] [[File:Patient with Brucellosis.jpg|thumb|120px|Brucellosisos beteg, más néven: Máltai láz, Hullámzó láz. (1968, Csehszlovákia.)]] A máltai láz, hullámzó láz [[kórokozó]]ja a ''Brucella melitensis'' nevű baktérium, amit elsősorban [[Fertőzés|fertőzött]] [[tehén]], [[kecske]], [[juh]], [[sertés]], kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Főként foglalkozási [[betegség]]. Emberről [[ember]]re nem terjed. '''Országok'''<br /> Világszerte, különösen a [[mediterrán]] [[ország]]okban [[Európa|Európában]] és [[Afrika|Afrikában]], [[Közel-Kelet]]en, [[India]], [[Közép-Ázsia]], [[Mexikó]], Közép-és [[Dél-Amerika]] régióiban. Gyakori azoknál, akik nyers Caribou-t esznek, előfordulása gyakran attól függ, milyen mértékű az állati ''brucellózis'' mértéke, főként foglalkozási [[betegség]]e azoknak, akik a [[Fertőzés|fertőzött]] állatokkal, illetve azok szöveteivel dolgoznak. A szakszerű célzott, [[Antibiotikum|antibiotikus]] kezelés érdekében a beteget az akut szakban lehetőleg [[kórház]]ba kell utalni, mert a betegség kimenetele az akut szakban alkalmazott helyes kezeléstől függ. Gyógyszeres kezelés: ''[[tetraciklin]]+ [[gentamycin]]'', ''[[rifampicin]]'', ''[[Ceftibuten]]'', ''[[limeciklin]])'' Antiszeptikum, dezinficiens: 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, jód / alkohol oldatok, glutáraldehid, formaldehid.<br /> Fizikai inaktiváció: fogékony nedves hő (121 °C-on legalább 15 percig) és száraz hő (160-170 °C-on legalább 1 órán át).<br /> Környezetben hordozók: egész szervek - akár 135 nap, papír - 32 nap, a talaj - 125 nap, a vér 4 °C-on - 180 nap. Kórokozó a Brucella melitensis (aerob grám-negatív bacillus)] elsősorban [[Fertőzés|fertőzött]] [[tehén]], [[kecske]], [[juh]], [[sertés]], kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Emberről [[ember]]re nem terjed. Közvetlen érintkezés a fertőzött [[állatok]]kal, váladékaikkal, pl. ellésnél való segédkezés közben, vágóhídon vagy a fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztása (ez utóbbi esetben a ''brucellosis'' járványosan is előfordulhat). Gazdaszervezet: emberek, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, szarvas, Caribou, jávorszarvas, kutyák, prérifarkasok. Átviteli módok: lenyeléssel, közvetlen érintkezés útján bőrrel horzsolásokon és a nyálkahártyákon át. Belélegezve, de fertőzött szövetekkel, vér, vizelet, hüvelyi folyás, abortált magzattól. A fertőzött nyers tej vagy sajt fogyasztása, laboratóriumi szerzett (általában a aeroszolizációval). Lappangási ideje változatos, leggyakrabban 5-30 nap, esetleg hosszabb is lehet. Fontosabb tünetek a lassú kezdet, continua, intermittáló vagy szabálytalan [[Láz (élettan)|lázmenet]], erős izzadás, [[ízület]]i és izomfájdalmak, [[lép]]- és májduzzanat. [[Abortusz|Abortív]] esetek is előfordulnak. Gyakori a hónapokig, esetleg évekig tartó idült lefolyás. A brucellosis az ''állatgondozók'', ''állat-egészségügyi'' és [[vágóhíd]]i dolgozók [[foglalkozási betegség]]e, de vadonélő állatokkal kapcsolatba került emberek is fertőződnek. A [[fertőzés]] megelőzésére általános ''higiénés'' és munka-egészségügyi rendszabályokat kell foganatosítani. [[Terhesség|Terhes]] [[nő]]k, 16 évesnél fiatalabbak és olyanok, akiknek kezén nyílt [[seb]] van, beteg állatok gondozásával nem foglalkozhatnak. ==== Hepatitis A, HAV, fertőző májgyulladás ==== [[File:Distribution of Hepatitis A.PNG|thumb|140px|left|Hepatitis A megoszlása, 2006. (sötétvörös: magas; piros: közepes - nagy; sárga: alacsony - közepes;szürke: alacsony)]] [[Fájl:Jaundice eye.jpg|thumb|120px|A ''sárgaság'' a [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[vírus]] okozta [[betegség]], amely abban nyilvánul meg, hogy a ''kötőhártya'' és az arcbőr megsárgul. Védőoltás van. Gyógyszeres terápia tüneti.]] [[File:HAV Infection.png|thumb|120px| Antitest válaszok Hepatitis A vírussal.]] A [[Hepatitis|hepatitis A]] olyan, vírus által terjesztett [[Fertőzés|fertőző]] betegség, amely a világ számos országában előfordul, a kórokozó mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, vagy nem ivóvíz minőségű csapvízzel kerül a szervezetbe. '''Országok'''<br /> [[Délkelet-Európa]]i országokban magas az előfordulásuk. Endémia foka magas:[[Afrika]], [[Dél-Ázsia]], [[Ázsia]], [[Latin-Amerika]], [[Kelet-Európa]], valamint a [[Közel-Kelet]] régiói is. Két módja van a védelemnek, az egyik, amely azonnali hatást [[''gamma-globulin'']] adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. A másik az [[védőoltás|aktív védőoltás]] elölt [[vírus]]t tartalmaz. Az első védőoltás után 6-12 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki. Csak tüneti kezelés lehetséges fertőzés esetén. Antiszeptikum, dezinficiens: ''klór kezeléssel'' (ivóvíz), ''formalin'' (0,35%, 37 °C, 72 óra), ''perecetsav'' (2%, 4 óra), a ''béta-propiolaktonnal'' (0,25%, 1 óra).<br /> Fizikai inaktiválás: UV- sugárzás. Leggyakrabban a szennyezett [[ivóvíz]] vagy [[élelmiszer]] terjeszti. Terjedése széklet-szájon át űtvonalon (pl. fertőzött széklet jut el az ember szája, ha keze nem megfelelően tisztítják, vagy [[széklet]], amely [[Hepatitis|hepatitis A]] [[vírus]]sal szennyezi az [[Ivóvíz|ivóvizet]]). A hepatitis "A" betegség megelőzése megfelelően hőkezelt, megbízható ételek, italok fogyasztása. Palackozott [[víz]], saját kezűleg hámozott [[gyümölcsök]], [[zöldség]]ek fogyasztásának elkerülése, nyers [[kagylók]], [[rákok]], [[csigák]], [[halak]] (tenger gyümölcsei) és jégkocka fogyasztásának a kerülése. Az utcai árusnál való étkezés kerülése. Személyi higiénia betartása, gyakori kézmosás. Járványügyi intézkedések, ha [[Betegség|beteg]] személy van a környezetben. A [[hepatitis]] A [[RNS-vírus]] (Picornaviridae, Hepatovirus), amely [[Emberi test|emberi]] érintkezéssel (''piszkos kéz'') - különösen rossz ''közműellátottság'' és ''zsúfoltság'' esetén - terjed. Betegségük elején, [[széklet]]ükkel ürítik a fertőzöttek a [[vírus]]t. Az ''ételt'' készítő személyzet gyakran a [[járvány]] okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az [[ivóvíz]] rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett [[tenger]]i [[állatok]]ból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel [[Trágya|trágyázott]] földben termelt nyers [[zöldség]]ek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el. Hirtelen kezdet néhány napig tartó [[Láz (élettan)|lázzal]], ''étvágytalansággal'', ''gyengeséggel'' és [[has]]i [[fájdalom]]mal kezdődik. Néhány nap elteltével ''étvágycsökkenés'', [[hányás]], a [[has]] jobb felső részén [[fájdalom]] vagy ''érzékenység'', továbbá sötét színű [[vizelet]], világos színű [[széklet]], ''sárgaság'' vagy a [[szem]] ''besárgulása'' követi. A [[gyermek]]ek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van. === Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek === A fertőzést, fertőzött vérrel, szennyezett eszközökkel vagy szexuális úton lehet átvinni. Vérrel szennyezett eszköz lehet a tetováló tű, a közös borotva vagy manikűr felszerelés vagy a kábítószer használók közös tűje. Ha a kismama fertőzött, a terhesség vagy a szülés alatt átadhatja gyermekének a fertőzést. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. ==== Hepatitis B, vírusos májgyulladás ==== [[File:HBV prevalence 2005 - strains.svg|thumb|140px|left|HBV prevalencia, 2005. (Magas: nagyobb gyakorisága 8%- sötétpiros; Átlagos: 2-7% - piros; Alacsony: kevesebb, mint 2% - szürke.]] [[File:Twinrix GlaxoSmithKline - i-hepA & r-hepB-S-Ag - doos Terumo-naald spuiten.JPG|thumb||120px|Twinrix védőoltás - i-hepA & r-hepB-S-Ag.]] [[File:HBV replication.png|thumb||120px|Hepatitis B replikáció. 2007.]] A [[hepatitis B]], vírusos májgyulladás világszerte elterjedt [[fertőző betegség]], a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a [[vírus]]sal a [[Föld]]ön. A vírushordozó személy [[nyál]]ában, ''testváladékaiban'' és [[vér]]ében is kimutatható, ''váladékkal'', [[vér]]rel szennyezett eszközök is közvetíthetik a [[fertőzés]]t. '''Országok'''<br /> [[Endemikus élőlény|Endémiás]] [[Albánia]], [[Bulgária]], [[Románia]]. A [[hepatitis B]] [[fertőzés]] világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd [[ember]] fertőződött meg a [[vírus]]sal a [[Föld]] teljes lakosságából. [[Hepatitis B]] [[Endemikus élőlény|endémiás]] [[Kína|Kínában]] és [[Ázsia]] más országaiban is. Az emberek többsége itt már [[gyermekkor]]ában megfertőződik, az [[ázsia]]i országok populációjának 8-10%-a krónikus hepatitis B beteg. Ebben a régióban a krónikus fertőzés következtében kialakuló májrák és májzsugor a harmadik vezető halálok a férfiak körében és első a nők körében. Hasonlóan elterjedt a vírus az [[Amazonas<br /> ]] és [[Kelet-Európa]] bizonyos országaiban is, illetve magas a fertőzöttségi szint a [[Közel-Kelet]]en és [[India|Indiában]]. [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] a népesség kevesebb, mint egy százalékát érinti a [[hepatitis B]] fertőzés. [[Genetika]]i úton előállított [[hepatitis B]] vírus felületi [[antigén]]t tartalmaz a [[védőoltás]]. Az immunreakció kialakulásához két alapvédőoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető [[védőoltás]] követ. Három [[védőoltás]] után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított védőoltási renddel oltanak. Hazánkban [[2000]] óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen. Expozíció után: Hepatitis B immunglobulin (HBIg): ''HepaGam B ™'', ''HyperHEP B ™''. Gyógyszeres terápia: expozíció utáni vagy krónikus fertőzés esetén: ''Peginterferon alfa-2a'', ''Peginterferon alfa-2b'', ''Lamivudin'', ''Adefovir'' A hepatitis B [[vírus]], mely a beteg vagy vírushordozó személy [[nyál]]ában, ''testváladékaiban'' és [[vér]]ében is kimutatható. A ''váladékkal'', [[vér]]rel szennyezett eszközök is közvetíthetik a [[fertőzés]]t. A [[hepatitis B]] [[fertőzés]] történhet minimális mennyiségű [[vérzés]]sel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul [[Sterilizálási eljárások a betegellátásban|sterilizált]] ''orvosi fecskendő'' vagy ''injekciós tű'' közvetítésével, [[kábítószer]]esek körében közös orvosi fecskendő használatával, [[tetoválás]]sal, ''fülcimpa'' vagy [[orr]] lyukasztása, [[Akupunktúra|akupunktúrával]], testnedvekkel ([[nyál]], [[anyatej]], [[Menstruációs ciklus|menstruációs]] és [[hüvely]]váladék, [[ondó]]). A kórokozó DNS vírus, (Hepadnaviridae, Orthohepadnavirus). Rezervoár az ember. Vektor nincs. Átvitele vérrel, testváladékkal. A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A [[májgyulladás]] ''sárgasággal'' és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában [[krónikus]] májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a [[májrák]] leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg. A hepatitis B vírus fertőzőképessége 10x nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é. A hepatitis B vírus fokozott munkaköri veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára ==== HIV/AIDS, GIRD, ==== [[File:HIV-AIDS world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|left|(DALY) aránya az AIDS országonként (100.000 lakosra). 2009.]] [[File:Symptoms of AIDS.svg|thumb|120px|AIDS tünetei. 2008.]] [[File:Hiv-timecourse.png|thumb|120px|Hiv időbeli lefolyása. 2004.]] [[Fájl:Kondom.jpg|thumb|120px|[[Óvszer]]. 2006.]] Az [[AIDS]](Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a [[HIV]] (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány [[vírus]]a) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes. A [[vírus]] az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező [[T-limfocita|T-limfocitákat]] pusztítja. '''Országok'''<br /> Az [[AIDS]] a világon mindenütt elterjedt, de legnagyobb mértékben [[Afrika|Afrikában]], több [[ázsiai]] országban, illetve a volt [[Szovjetunió]] utódállamaiban. Jelenleg már körülbelül 42 millió ember fertőzött a világon. [[Védőoltás]] nincs. Az [[orvostudomány]] mai állása szerint már lassítani lehet a [[vírus]] szaporodását, így mérséklődik az [[immunrendszer]] károsodása is és a beteg fertőzőképessége is csökken: ''2 nukleozid + 1 proteáz inhibitor''; ''1 nukleozid vagy 2 + 1 nem-nukleozid''; ''1 nukleozid vagy 2 + ritonavir (egyedül vagy lopinavir) + (indinavir, amprenavir, szakvinavir vagy nelfinavir)'' Megelőzése óvszer használatával. A [[betegség]] [[vírus]]a az [[immunrendszer]] bizonyos sejtjeihez kötődik. Az [[immunrendszer]] működését gyengíti, évek során teljesen elpusztítva az un. sejtes védekezést. Nem szokványos [[kórokozó]]k, [[daganat]]os [[betegség]]ek és az [[idegrendszer]] károsodása okozhatják a [[halál]]t. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények. A [[fertőzés]] tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani. A [[HIV]] (emberi immunhiányt okozó vírus) [[RNS vírus]] (Retroviridae, Lentivirinae), a fertőzött ember (a rezervoár) [[vér]]ével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival (placenta) és eszközökkel, valamint [[anyatej]]jel vihető át. Utazók számára az alkalmi [[szexuális]] kapcsolat jelenti a legnagyobb veszélyt. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található. A [[kórokozó]] elterjedése változatos és jelenleg is változó a [[Föld]]ön. [[Afrika|Afrikában]], Kelet- és Dél - [[Ázsia|Ázsiában]], Közép- és [[Dél-Amerika]] egyes országaiban főleg [[nemi betegség]]ként terjed. A [[nő]]i [[lakosság]] fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, a ''szexipar'' és a [[turizmus]] kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a [[malária]] veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS tüneteinek megjelenési stádiumában történik! A [[betegség]] lappangási ideje hosszú (évek), de a [[fertőzés]]t követően kb. 6 héttel egy átlagos vírusinfekciónak megfelelő tünet-együttes bontakozhat ki, melyből általában nem gondoljuk, hogy a HIV vírusfertőzés következménye. A kialakuló [[AIDS]]-nek számos tünete van, az alább felsorolt általános tüneteken kívül akkor kell rá gondolni, ha valaki a rizikócsoportba tartozik, vagy olyan országban folytatott nem biztonságos [[szexuális]] életet, ahol gyakori az [[AIDS]], illetve ilyen országokban részesült ''vérátömlesztésben''. ''Fogyás'', mely a saját testsúly 10%-át eléri, más okkal nem magyarázható, elhúzódó láz (1-2 hónap), elhúzódó [[hasmenés]] (1-2 hónap), elhúzódó ''köhögés'' (1-2 hónap), nem gyógyuló [[fertőzés]]ek. A fertőzés korai tünetei a fertőzést követően 1-2 hónap múlva, az esetek 30%-ban enyhe, magától múló tünetek jelentkezhetnek. Testszerte ''kiütések'', [[nyirokcsomó]]-megnagyobbodás, ''levertség'', [[láz]], ''izomfájdalom'' léphet fel. Néhány hét alatt maguktól elmúlnak. Ha a [[HIV]] fertőzésnek fennáll a kockázat, forduljon [[orvos]]hoz! Késői szövődmények: súlyos ''herpes simplex'' vagy ''moniliasis'', krónikus köhögés, [[hasmenés]], fogyás, nyirokcsomó megnagyobbodása, retinitis, encephalitis vagy Kaposi-szarkóma. === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Diftéria, torokgyík ==== [[File:Diphterie.png|thumb|120px|left| Diftéria Hotspotok 1997. (WHO). Több mint 100 bejelentett eset(piros).]] [[File:Diphtheria bull neck.5325 lores.jpg|thumb|120px|Jellegzetes duzzadt nyak, néha a "bika nyakát". 1995.]] [[File:Diphtheria antitoxin horse.jpeg|thumb|120px|Diftéria elleni antitoxin. 1923.]] [[Diftéria]] olyan [[betegség]], amely elsősorban a felső légutakat betegíti meg. A [[kórokozó]] a ''Corynebacterium diphtheriae'', amely leggyakrabban emberről emberre terjed. [[Gazdasági rendszer|Gazdaságilag]] elmaradott [[ország]]okban fordul elő főleg, ahol a [[védőoltás]]ok nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a [[gyermekkor]]i védőoltások (pl. [[vallás]]i meggyőződésből). '''Országok'''<br /> A [[Diftéria|diftériás]] esetek leghidegebb hónapokban terjednek a mérsékelt égövön. A [[trópusok]]on, szezonális trendek kevésbé eltérőek. Ahol az oltottsági arány csökkent, oda a diftéria visszatért. Így például a [[Szovjetunió]] felbomlása után 48 ezer új megbetegedést észleltek [[Oroszország]]ban. [[India]], [[Banglades]], [[Vietnam]], [[afrika]]i országok, [[Dél-Amerika]] (pl. [[Brazília]]), [[Németország]], [[Kanada]], [[Észak-Amerika]]. Az aktív immunizálásban részesített [[gyermek]]eket [[csecsemő]]koruktól többször oltják a [[betegség]]gel szemben: ''Di-Per-Te'' [[védőoltás]]ok. [[Felnőttség|Felnőttek]] védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az [[ország]]okba utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a [[tetanusz]] és [[poliomielitis]] védőoltással kombinált vakcinát adják: ''Dultavax'', ''Boostrix'' 10 évente. A megfertőzött betegeket passzív immunizálással: ''Equine antitoxin''; antibiotikummal kezelendők: ''Erythromycin'', ''Metronidazol'', ''Eritromicin'', ''Prokain penicillin G'', ''rifampicin'', ''klindamicin''. C. diphtheriae életképes száraz, élettelen felületeken 7 naptól 6 hónapig. A baktérium inaktiválható nedves hővel (121 °C-on 15 percig és 30 perc között) és száraz hővel (160-170 °C-on 1-2 óra) Antiszeptikum, dezinficiens: [[klórhexidin]], ''1%-os nátrium-hipoklorit'', ''70%-os [[etanol]]'', ''glutáraldehid'', ''formaldehid'', ''jodinok'', ''[[hidrogén-peroxid]]'', ''perecetsav'', ''[[kvaterner ammónium-vegyület]]ek''. A rezervoár, a beteg [[ember]] (ritkán ugyan, de néhány biotípusok a C. diphtheriae is izolálták állatok, mint a tehén, macskák, lovak) cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével (csepp, kontaktus, tejtermékek, ruházat) terjeszti a [[Corynebacterium diphtheriae]] [[Baktériumok|baktériumot]], fakultatív gram-pozitív bacillus. [[Láz]], nehezített [[légzés]], rekedt ''köhögés'' és [[nyirokcsomó]]-duzzanat járhat a [[Mandula (anatómia)|mandulákon]] látható jellegzetes szürkés felrakódással. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi [[fertőzés]]t. Szövődményként a [[baktérium]] által termelt [[toxin]] [[szívizom]] és ''ideggyulladást'', bénulást okozhat. Szövődmények a betegek között fulladás, bénulás, szívelégtelenség, kóma és halál is bekövetkezhet. Légúti diftéria, bőrdiftéria ismert. ==== Tuberkulózis, TBC ==== =====Rövid leírása===== [[Fájl:Tuberculosis reported cases 2006.PNG|bélyegkép|200px|A tbc előfordulási gyakorisága országonként, az esetek száma 100&nbsp;000 lakosra vetítve. (A [[Egészségügyi Világszervezet|WHO]] adatai, 2006) {| width="100%" style="background:transparent;" |{{jelmagyarázat|#C60000|>300}} |{{jelmagyarázat|#FB7715|200–300}} |{{jelmagyarázat|#FEF916|100–200}} |{{jelmagyarázat|#0B820E|50–100}} |{{jelmagyarázat|#28379B|<50}} |{{jelmagyarázat|#989998|Nincs adat}} |} ]] A tüdőtuberkulózis (tbc, más néven tüdőgümőkór, Morbus hungaricus) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A tbc kórokozója cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével. A tbc nemcsak a tüdőt érintheti, megbetegítheti a gyomor- bélrendszert (ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt. A tbc tüdőn kívüli formái napjainkban, a fejlett társadalmakban ritkák. Tbc-s megbetegedést okozhat még a szarvasmarhák tbc-jeként ismert M. bovis és az ebből kitenyésztett, lényegesen ártatlanabb BCG-bacillus (Bacillus Calmette-Guerin). =====Országok===== A TBC egy világjárvány. A 15 legnagyobb incidenciájú (új megbetegedések aránya) ország közül 13 Afrikában van, míg az összes új megbetegedés több mint a felét 6 ázsiai ország adja (Banglades, Kína, India, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek). A tbc fertőzés előfordulási gyakorisága jelentősen függ a szociális helyzettől. A világon mintegy 8-12 millió új megfertőződés történik évente. Leggyakoribb a betegség Dél-Afrikában, ahol 100.000 lakosra több, mint 200 fertőzött személy jut. A legtöbb utazó kockázata a tuberkulózissal szemben alacsony. A betegség igen elterjedt az úgynevezett "fejlődő" országokban, de az újonnan diagnosztizált tuberkulózis esetek száma a "fejlett" országokban (a Szovjetunió utódállamaiban) is emelkedik. A XXI. Század első két évtizedében közel 1 milliárd ember válik újonnan fertőzötté a WHO adatai szerint. Közülük minden ötödiknél, azaz 20 Magyarországnyi embernél fejlődnek ki a tuberkulózis tünetei is, azaz betegednek meg a fertőzés következtében. A 200 millió megbetegedett közül mintegy 35 milliónyi ember fog meghalni 2000 és 2020 között, hacsak valamilyen forradalmi változás nem következik be a kezelés vagy a megelőzés terén. Magyarországon a XX. század elején észlelhető igen magas megbetegedési arány, napjainkra jelentősen lecsökkent. A második világháború után kiteljesedett az országot behálózó tüdőgyógyászati hálózat, felfedezték a tbc elleni hatásos gyógyszereket, általánossá vált a kór elleni védőoltás, így a tbc elleni küzdelem jelentősen felgyorsult. Ma hazánkban 20-35 fertőzött személy jut 100.000 lakosra a különböző megyékben. =====Tünetek===== [[File:Tuberculosis symptoms.svg|thumb|200px|A fő tünetek a variánsok és tuberkulózis szakaszaiban, sok más tünetek átfedő variánsok, míg mások több (de nem teljesen) bizonyos specifikus változatok. Többszörös variánsok jelen lehet egyszerre. ]] A kórokozó a Mycobacterium tuberculosis (a TBC kórokozója), ami cseppfertőzéssel terjed, és a megbetegedett emberektől lehet elkapni. A lappangási idő több hét, illetve néhány hónap is lehet, Gyengeség, elesettség Fogyás Láz Éjszakai izzadás Köhögés Véres köpet. Látens tbc fertőzést (LTBI), vagy aktív tbc-betegséget különböztetnek meg: =====A tbc tünetei===== A tüdőtuberkulózis tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan tüneteket, melyek fennállása esetén a diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek. A betegség általános tünetei: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A légzőszervi tünetek közül leggyakoribb a köhögés és köpetürítés. A betegségre jellegzetesnek régebben a véres köpetet tartották, ám ez nem mindig jelentkezik (napjainkban pedig oka inkább a tüdő rosszindulatú daganata). Ritkábban mellkasi fájdalom, nehézlégzés észlelhető. Gyorsan rosszabbodó, vagy a tüdő nagy területének érintettségekor magas láz, gyors ütemű testsúlyvesztés jelentkezik, a fulmináns forma nagyon súlyos esetben akár halált is okozhat. A tbc diagnosztikája =====A tbc kezelése ===== ======Kemoterápia====== A tüdőtuberkulózis gyógyszeres kezelése két fázisra bontható: az intenzív és a stabilizációs fázisra. Az intenzív terápia két vagy három hónap időtartamú kezelést jelent, a következő szerek hármas vagy négyes kombinációjával: isoniazid, rifampicin, pyrazinamide, ethambutol, esetleg streptomycin. A stabilizációs fázis legtöbbször isoniazid és rifampicin kombinációt jelent, de szóba jön az említett szerek bármelyike. A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb gyógyszerekkel, a legmegfelelőbb dózisban és időtartamig kell megválasztani, a kórokozó laboratóriumi vizsgálatát figyelembe véve. A terápia beállítása kórházi körülmények között, tüdőgyógyászati osztályon történik. A hazabocsátott betegek kezelésének ellenőrzése a tüdőgondozó, illetve a háziorvos feladata. A rendszeres orvosi ellenőrzés jelentősége igen nagy, mivel így nyomon követhető a páciens állapotának alakulása, a gyógyszerek esetleges mellékhatásai, feltérképezhetők a beteggel kapcsolatba került személyek, akik szükség esetén szintén kezelést kapnak, megfertőződésük megelőzésének érdekében. A betegség kimenetele kis elváltozások, az orvossal való megfelelő együttműködés esetében teljes gyógyulás is lehet. A kezelést éppen ezért minél hamarabb el kell kezdeni, s az orvos utasításait pontosan követni kell. A hagyományos gátlószerekre nem reagáló, ún. multidrog-rezisztens (MDR) TBC baktériumok gyakorlatilag minden országban megjelentek a WHO felmérései szerint. ======Sebészi kezelés====== Sebészi kezelés is szóba jöhet, ha a tüdő funkciója azzal javítható, ha valamely szövődmény elhárítása vagy megelőzése azt megkívánja, ezen felül diagnosztikai problémák és a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatékonysága esetén. =====TBC megelőzése ===== Magyarországon a megelőzés jól szervezett, több lépcsős folyamat. Az újszülöttek még hazaadásuk előtt, a gyermekágyas osztályon megkapják a BCG oltást, melynek hatása 12-14 évig tart. Amennyiben az oltás helyén reakció nem észlelhető, újraoltás válik szükségessé. Új fertőzött felfedezése esetén fel kell deríteni a vele kapcsolatban álló személyeket s szükség esetén azok gyógyszereket kapnak megfertőződésük elkerülése érdekében. A megelőzést szolgálja a kiépült szűrési rendszer, miszerint 14 év felettiek esetében évente egyszer kötelező tüdőszűrésen részt venni. A szűrés egyéb tüdőbetegségek (például rosszindulatú daganatok) korai felismerésére is alkalmas, ezért jelentősége nem csak a tbc felismerésében van. === Talajjal -és a vízzel összefüggő fertőzések === ==== Tetanusz, merevgörcs ==== [[File:Tetanus world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|left|(DALY) a [[tetanusz]] országonként (100.000 lakosra). [[2009]]. ]] [[File:Opisthotonus in a patient suffering from tetanus - Painting by Sir Charles Bell - 1809.jpg|thumb|120px|left|[[Opisthotonus]]ban szenvedő [[beteg]] [[tetanusz]]tól - a festmény Sir Charles Bell - [[1809]].]] [[File:Lock-jaw 2857.jpg|thumb|120px|Risus sardonicus. Arctetánia, összehúzódása a rágó- és nyak-izmoknak. Tetanus bacillus (Clostridium tetani) exotoxinja okozza.]] [[File:Tetanos.png|thumb|120px|left|Jelentett [[tetanusz]]os esetek [[2006]]-ban]] A [[tetanusz]]t a földdel, porral szennyezett ''Clostridium tetani'' nevű, ''neurotoxikus'', [[Baktériumok|bakteriális]] [[Spóra|spórák]], sérüléseken keresztül okozzák, amelyek a talajon kívül az [[Állatok|állati]] [[bél|belekben]] is megtalálhatók. Bárki megkaphatja, akinek a sérülése földdel szennyezett. Gyakori az [[afrika]]i és [[ázsia]]i [[ország]]okban, illetve más, fejlődő országokban.<br /> '''Országok'''<br /> Előfordulása világszerte. Esetek sporadikusak és viszonylag ritka a fejlett ipari országokban. Számos fejlődő országban [[Ázsia|Ázsiában]], [[Afrika|Afrikában]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], a [[betegség]] továbbra is fontos halálok. Megtalálható globálisan a [[talaj]]ban és a [[széklet]]ben, izolált emberi bélben, és különböző helyi fertőzésekben. A megelőzés legjobb specifikus módja a [[tetanusz]] elleni [[védőoltás]]. A [[gyermek]]eket, [[csecsemő]]koruktól 11 éves korig kötelezően, ismételt védőoltásban részesítik (''Di-Per-Te'', ''Di-Te''). 21 éves kortól - tetanusz [[fertőzés]] veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető védőoltás javasolt (''tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis'' elleni kombinált oltóanyag). Azoknál az [[Utazás|utazóknál]], akik [[1942]] előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Utazók számára javasolt az emlékeztető [[védőoltás]], ha a [[baleset]] kockázata nagyobb, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az [[egészségügy]]i ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet ([[fájdalom]], ''bőrpír'', ''duzzanat'') esetleg a beadás után [[hőemelkedés]] is jelentkezhet. [[Fertőzés]] esetén oki és tüneti [[gyógyszer]]es terápia: ''Metronidazole, Penicillin G, Doxycycline, Diazepam''. Azonnali kezelés ''humán tetanusz immunglobulin'' (TIG) vagy ''ló antitoxin'' ha az emberi immunglobulin nem érhető el. Sebfertőtlenítés a megelőzés fontos, aspecifikus módja a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad. Okozója a [[Clostridium tetani]](anaerob, spórás, grám-pozitív bacillus), mely [[föld]]del szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]]. A baktérium [[Spóra|spórái]] évekig megmaradnak a [[talaj]]ban és a porban, ellenállnak a [[hő]]nek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a [[napfény]]nek. ''Tetanusz'' [[fertőzés]]re gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás. A [[betegség]]et a [[baktérium]] erős [[toxin]]jával károsítja az [[idegrendszer]]t, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A [[toxin]] erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a ''szájzár'') és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak [[halál]]t. Teendők tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés esetén:<br /> A megfelelő, szakszerű orvosi, sebészeti ellátás mellett a sérültet védőoltásban kell részesíteni. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, ill. az ennél idõsebbek közül fõként az 1986. évtõl megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendõ ''0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid'' adása. Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elõ, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, akkor a toxoid mellett 1 ampulla ''500 NE “TETIG 500”''-at kell adni. Ha az alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot adni. 11 évesnél fiatalabb sérült esetén tetanusz toxoid helyett a védõoltási naptár szerint soron következõ tetanusz toxoid tartalmú oltóanyag (DPT vagy dt) adása ajánlott. Alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátása és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálás után a sérült aktív immunizálását folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztetõ oltás) eléréséig. === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség, rabies ==== [[File:Rabies Free Countries Sourced 2010.svg|thumb|120px|left| SVG világtérkép veszettség-mentes országok (zöld) 2010-ben.]] [[File:Rabid dog.jpg|thumb|120px|Veszett kutya nyálcsöpögése, amely elsődleges jele a betegségnek. Az utóbbi években több mint 90%-a az eseteknek vadon élőknél jelentkezik. 1955.]] [[File:Middle Ages rabid dog.jpg|thumb|120px| Fametszet: veszett kutya a középkorban. 2010.]] A [[veszettség]] [[vírus]] okozta [[Fertőző betegségek listája|fertőzőbetegség]], amely [[gyulladás]]os folyamatot idéz elő a [[központi idegrendszer]]ben. Gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű. '''Országok'''<br /> A [[betegség]] az [[Antarktisz]] kivételével mindenütt előfordul. Igen gyakori számos közép- és [[Dél-Amerika|dél-amerikai]], [[ázsia]]i, illetve [[afrika]]i [[ország]]ban. [[Dél-Európa|Dél-Európában]] mindenütt jelen van (kivéve [[Gibraltár]], [[Málta]], [[Monaco]] és [[Portugália]]) Az oltóanyag elölt [[vírus]]t tartalmaz. [[Fertőzés]] alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt [[védőoltás]]sal meg lehet akadályozni a [[betegség]] kialakulását. Folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. Az [[állat]] harapásakor [[tetanusz]] fertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik [[védőoltás]] szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét [[betegség]] veszélyét jelentősen csökkenti. 3 hónapnál hosszabb ideig [[Fertőzés|fertőzött]] területen tartózkodóknak, kisgyermekeknek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek részére ([[zoológus]], [[barlangász]], [[néprajzkutató]], [[vadász]], [[kerékpár]]ral, [[motorkerékpár]]ral utazók stb.) a 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak védőoltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb védőoltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető védőoltást kell adni. A ''fejlődő országokban'' a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet. Védőoltás okozta nem várt reakcióként helyi ''bőrpír'', [[fájdalom]] esetleg [[láz]], [[fejfájás]] léphet fel.<br /> Gyógyszerkölcsönhatások és [[védőoltás]]<br /> Sugárkezelés, klorokvin, kortikoszteroidok és más immunszuppresszív szerek csökkenthetik a veszettség vakcina hatásosságát. [[Gyógyszer]]es terápia csak tüneti: ''Rabies immune globulin'', ''Szigorúan elkülönítve, szupportív. A Milwaukee protokoll (elhúzódó mély szedáció és támogatás) sikeres bizonyos esetekben.'' [[RNS vírus]] (Rhabdoviridae, Mononegavirales, Lyssavirus) okozza a veszettség tüneteit. Az [[állatvilág]]ban elterjedt [[kórokozó]], [[emlősök]] és [[Rágcsálók|rágcsálok]] fertőzik az [[ember]] közvetlen környezetében élő [[kutyák]]at, [[macskák]]at, [[róka]], [[sakál]], [[farkas]], [[mosómedve]], [[mongúz]], [[denevér]], ritkán [[rágcsáló]] vagy [[nyúl]]. Az [[ember]]i [[fertőzés]] a ''bőrön'' illetve a ''nyálkahártyákon'' keresztül, a [[beteg]] [[állat]] ''harapása'', ''marása'' révén történhet. A [[veszett állat]] teteme is fertőz! Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Kontinensek|kontinensen]] [[denevérek]], [[vámpírok]] ''fertőzöttsége'' is ismert, ezek tartózkodási helyén, a [[barlang]]okban a belélegzett [[levegő]] is tartalmazhatja a [[vírus]]t. A [[vírus]] a [[Fertőzés|fertőzött]] állat [[nyál]]ával belép a [[harapás]], ''karcolás'', sérült [[Bőr (anatómia)|bőrön]], [[Nyálkahártya|nyálkahártyán]] vagy a légzőrendszeren keresztül a keringésbe. A vírus ezután hozzáfér a központi idegrendszerhez, majd a perifériás idegekhez. A transzmisszió előfordulhat nem diagnosztizált beteg szervének átültetésekor. A szokásos lappangási idő 3-8 hét, bár ez változhat néhány naptól 1 évig is. A vírus a behatolási kaputól [[idegrost]]ok mentén halad a [[központi idegrendszer]] felé, ahol [[gyulladás]]t, majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az ''idegfájdalom'', ''fejfájás'', [[láz]], [[víziszony]], [[depresszió]] vagy dühroham. A halált légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő néhány naptól, hónapokig tarthat. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki. Kockázati tényezők<br /> Emberek, akik szoros kapcsolatban vannak az állatokkal, így állatorvosok és állat-egészségügyi személyzet, a szabadban dolgozó munkavállalók, valamint laboratóriumi dolgozók. Nagyobb a kockázata azoknak, akik vadásznak, csapdáznak vagy barlang-feltárással foglalkoznak (barlangászok), szoros kapcsolatban kerülnek potenciálisan veszett állatokkal, mint például: denevérek, róka, mosómedve. A gyerekek kockázata nagyobb a veszettség megfertőződésére. Kockázat függ az útvonal céljától és időtartamától, valamint az utazó tevékenységétől és az orvosi ellátástól. ====Gyakorlati tanácsok kóbor állatok támadásának elkerülésére==== [[File:Addo Elephant National Park-005.jpg|thumb|120px|Emberevő ragadozók. Kilátóhely az Addo Elephant National Parkban. 2009.]] [[Fájl:Canis lupus laying.jpg|thumb|120px|Farkas. Canis lupus. 2004.]] '''Országok'''<br /> Preexpozíciós oltási sorozatot felvenni az alábbi országok esetén: [[Afganisztán]], [[Brazília]], [[Banglades]], [[Bolívia]], [[Kína]], [[Kolumbia]], [[Ecuador]], [[El Salvador]], [[Guatemala]], [[Haiti]], [[India]], [[Indonézia]], [[Mexikó]], [[Burma]] ([[Myanmar]]), [[Nepál]], [[Pakisztán]], [[Peru]], [[Fülöp-szigetek]], [[Sri Lanka]], [[Thaiföld]], [[Vietnam]], [[Jemen]] és számos [[afrika]]i ország. Hátizsákos turisták, kerékpárral utazók veszélyeztetettsége magasabb. A [[veszettség]] kórokozóját leggyakrabban kóbor [[Kutya|kutyák]], esetleg vadállatok, [[denevérek]], [[sakál]]ok, [[rókák]], [[majmok]] terjesztik. Vannak országok ahol különösen sok kóbor [[állat]] él, ezért a [[betegség]] előfordulása is magas. Tanácsos az állatoktól tisztes távolságban maradni mert, amikor még a veszettség korai szakaszában vannak feltűnő tünetek nincsenek csak a viselkedésük lehet rendellenes. Ha egy vadállat (kutya) fenyegető módon közeledik, ne fusson el, mert akkor ösztönösen harapni fog! Maradjon ''mozdulatlanul'', kézzel a test mellett és kerülje a ''szemkontaktust''! Ha a [[kutya]] elveszti az érdeklődését ön iránt, lassan távolodjon el és kerüljön ki a látószögéből. Ha ''megtámadja'' a vadállat, próbálja meg a kabátját vagy valami kéznél lévő tárgyat a szájába tömni! Hogyha megharapta, alaposan mossa át a sebet szappanos vízzel, majd fertőtlenítse. Azonnal keressen egy egészségügyi központot ahol megkaphatja a [[veszettség]] (rabies, lyssa) elleni immunglobulint (passzív immunizáció) és elkezdhetik a veszettség elleni oltási sorozatot (aktív immunizáció, mely öt védőoltásból áll). Kérjen a klinikáról oltási bizonyítványt az oltóanyag nevével, beadási dátumával, dózisával kitöltve! Ha nem talál olyan helyet ahol passzív ''immunizácíóban'' részesíthetik, térjen haza [[Magyarország]]ra amilyen gyorsan lehet. Fontos, hogy a harapás utáni kezelést még a veszettség klinikai tüneteinek a megjelenése előtt megkapja, különben a fertőzés halálos kimenetelű lehet. Akkor is kockázata van a veszettségnek, hogyha a tulajdonos bizonyítja, hogy beoltották az állatot, ezért ha lehet, 10 napig meg kell figyelni! Ha 10 nap után is egészséges, az azt jelenti, hogy nem volt veszett a harapás időpontjában. A megfigyeléstől függetlenül elkezdhető az oltási sor, amely abbahagyható, ha kiderül, hogy a kutya nem veszett. Ha közvetlenül állatokkal fog dolgozni, vagy távoli vidéki területeken kirándul, ahol nincs hozzáférhetőség a modern veszettség elleni oltóanyaghoz, ajánlatos az utazás előtti ''preexpozíciós'' oltási sor beadása (három oltásból áll). Hogyha ezután harapja meg egy veszettségre gyanús kutya, kevesebb oltást kell kapnia és passzív immunizációra sincs szükség. Ha kisgyerekkel utazik veszettséggel érintett országokba, még inkább ajánlatos a preexpozíciós oltás, mivel a gyerekek hajlamosabbak a kóbor állatok cirógatására, és emiatt gyakrabban szenvednek el állatharapást. == Észak-, Nyugat-, és Kelet-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások == [[File:Europe subregion map UN geoscheme.svg|thumb|120px|left|Észak-Európa sötétkék.]] [[File:Mono-und-Polymere.svg|thumb|120px|Imunoglobulinok. 2006.]] * Kötelező védőoltás: - * Javasolt védőoltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis|Hepatitis B]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Kullancs encephalitis]] '''Országok'''<br /> [[Belgium]]<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró">Hepatitis B Influenza kanyaró</ref>, [[Belorusszia]]<ref name="ReferenceC">Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancsencephalitis</ref>, [[Cseh Köztársaság]]<ref name="ReferenceC"/>, [[Dánia]]<ref>Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancsencephalitis</ref>, [[Egyesült Királyság]]<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Észtország]]<ref>Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró</ref>, [[Finnország]]<ref>Hepatitis B Influenza kanyaró kullancsencephalitis</ref>, [[Hollandia]]<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Írország]]<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Izland]]<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Lengyelország]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis</ref>, [[Lettország]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis</ref><ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis</ref>, [[Litvánia]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis</ref>, [[Luxemburg]]<ref>Hepatitis B, Influenza, kanyaró</ref>, [[Moldovai Köztársaság]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség</ref>, [[Németország]]<ref>Hepatitis B, Influenza, kanyaró, kullancsencephalitis</ref>, [[Norvégia]]<ref>Hepatitis B, Influenza, kanyaró, kullancsencephalitis</ref>, [[Orosz Föderáció]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis, japán encephalitis</ref>, [[Svédország]]<ref>Hepatitis B, Influenza, kanyaró, kullancsencephalitis</ref>, [[Szlovákia]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, kullancsencephalitis</ref> és [[Ukrajna]]<ref>Hepatitis A, Hepatitis B, Influenza, kanyaró, Veszettség, kullancsencephalitis</ref>. A terület északi és nyugati része [[egészségügy]]i és ''járványügyi'' szempontból nem tér el a [[magyarország]]itól. '''Életmódbeli tanácsok''' * Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés * [[Hasmenés]] tüneti kezelésére való felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele problémát okoz sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll. Szűrése a vérnek transzfúzió előtti nem megfelelő sok kórházban. * Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt. === Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF ==== [[File:Crimean-Congo Hemorrhagic Fever.jpg|thumb|120px|Férfi [[Betegség|betegnél]] diagnosztizáltak krími-kongói vérzéses [[láz]]t (C-CHF). 1969.]] [[File:Hyalomma tick.png|thumb|120px|left|Hyalomma kullancs a vektora a vérzéses láznak. 2006.]] Széles körben elterjedt, [[kullancs]] által terjesztett [[vírus]]os [[betegség]] a [http://en.wikipedia.org/wiki/Crimean%E2%80%93Congo_hemorrhagic_fever Krími-kongói haemorrhagias láz]. [[Zoonózis]], amely [[háziállatok]] és vadon élő [[állatok]] által terjesztett [[fertőzés]]. A ''Krími-kongói vérzéses láz'' emberről [[ember]]re terjed, és az eset-halálozási arány mintegy 30%-os. '''Országok'''<br /> [[Orosz Föderáció]] endémiás, [[Bulgária]], a volt [[Szovjetunió]] [[Fekete-tenger]] és [[Kaszpi-tenger]] parti területei, volt [[Jugoszlávia]]. Ez a széles körben elterjedt [[vírus]] [[Afrika|Afrikában]], [[Ázsia|Ázsiában]], a [[Közel-Kelet]]en és [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] is endémiás. [[Védőoltás]] nincs. Terápiája tüneti [[gyógyszer]]es kezelés: ''[[láz]]-és [[Fájdalomcsillapító|fájdalomcsillapítás]]'', ''[[folyadék]]-és [[elektrolit]]pótlás'', ''Ribavirin'' Haemorrhagiás lázat okozó [[RNS vírus]], [[Bunya]]vírus-fertőzés (Bunyaviridae, Nairovirus, CCHF virus), melyet többnyire [[Hyalomma]]-[[kullancs]] terjeszt. Rezervoár [[nyúl]], [[kecske]], [[szarvasmarha]], kullancs, madarak. A beteg ember vagy az állatállomány fertőzött váladéka, ami fertőz. Lappangási idő 1-6 nap. Jellemzi a hirtelen fellépő [[láz]], torok-, izom,-fej-,nyak,-hát,-has-fájás, bőr és nyálkahártya [[vérzés]]ek, [[fényérzékenység]], [[hepatitis]] (májgyulladás), [[hányinger]], [[hányás]] és [[nyirokcsomó]]-megnagyobbodás. A halálozás széles határok között mozog attól függően, hogy időben részesül-e a beteg megfelelő [[egészségügy]]i ellátásban. Mortalitás 30%-os. [[Pásztor]]ok, ''állatgondozók'' és ''vágóhidak'' dolgozói az endémiás területeken vannak kitéve a CCHF-nek. Az [[egészségügy]]i dolgozók az endémiás területeken vannak kitéve a [[fertőzés]]nek, akik fertőzött [[vér]]rel és testnedvekkel dolgoznak. A nemzetközi utazók endémiás régiókban ki vannak téve a fertőzésnek. ==== Kullancs encephalitis ==== [[Balti országok]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Lengyelország]], [[Ausztria]], [[Magyarország]], [[Szlovákia]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kullancs_encephalitis.2C_TBE.2C_FSME.2C_K.C3.B6z.C3.A9p-Eur.C3.B3pai_encephalitis Bővebben...] ==== Lyme-kór ==== [[Balti országok|Balti-országok]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Lengyelország]], [[Ausztria]], [[Magyarország]], [[Szlovákia]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Lyme-k.C3.B3r.2C_Erythema_migrans_betegs.C3.A9g.2C_haemorrhagi.C3.A1s_l.C3.A1z Bővebben...] === Élelmiszer és víz által közvetített fertőzések === ==== Campylobacteriosis ==== [[File:Unsafe drinking water 04.jpg|thumb|120px|left| Kislány üveg vízzel Boromatában, északkeleti CAR, közel Chadhot. A hasmenés rendkívül magas 5 éven aluli gyermekek körében. 2007. Junius 18]] [[File:ARS Campylobacter jejuni.jpg|thumb|120px|Campylobacter baktériumok az első számú oka az élelmiszerekkel kapcsolatos emésztőrendszeri betegségeknek 2008.]] [[Campylobacteriosis]] egy akut bakteriális [[fertőzés]], amely megtámadja az [[emésztőrendszer]]t, szennyezett étel, [[ivóvíz]] vagy a nyers [[tej]] fogyasztása után. A [[betegség]] jellemző a [[hasmenés]], hasi [[fájdalom]], rossz közérzet, [[láz]], hányinger és [[hányás]]. '''Országok'''<br /> Globálisan, a [[hasmenés]]ek 5-14%-a a jelentett eseteket [[Campylobacteriosis|Campylobacter]] fertőzés okozza. Az iparilag fejlett országokban a [[betegség]]et döntően idősebb gyermekek, és fiatal felnőttek kapják el. A fejlődő országokban, leginkább érintettek a csecsemők és a 2 év alatti gyermekek. Emelkedő számban fordul elő világszerte. [[Észak-Európa|Észak-Európában]] kicsi a kockázata a [[fertőzés]]nek. [[Védőoltás]] nincs. Kezelése tüneti, súlyosabb esetben célzott [[antibiotikum]] adható.<br /> :''[[Erythromycin]]'', ''[[Ciprofloxacin|Ciprofloxacyn]]'', ''[[Clarithromycin]]'', ''Azithromycin'', ''Levofloxacin'', ''Trovafloxacin'', ''Pefloxacin'', ''Sparfloxacin'', ''Moxifloxacin'', ''Gentamicin'' A [[Campylobacteriosis|Campylobacter]] [[baktériumtörzs]] (mikroaerofil gram-negatív bacillus) által okozott [[fertőzés]]es megbetegedés, mely [[Láz (élettan)|lázzal]], [[hasmenés]]sel jár. A ''Campylobacter jejuni'' hasmenéses megbetegedések kórokozója, az "utazók hasmenése" nevű kórképben is szerepet játszik. Lázas hasmenés vagy vérhas, hányás vagy véres széklet gyakran jelentkezik, súlyos hasi fájdalom utánozza vakbélgyulladás, betegség leggyakoribb a gyermekek körében, és 1-4 napig tart. A [[baktériumok]] [[rezervoár]]jai a [[madarak]], [[emlősök]] ([[sertés]], [[szarvasmarha]], [[bárány]]), [[baromfi]]ak, [[rágcsálók]] bélcsatornája, [[zoonosis]]. Leggyakrabban fertőzött ételek (vektora) fogyasztásával terjed a betegség (nem jól sütött, főzött étetek, [[tej]] révén ). A fejlettebb [[ország]]okban az [[ember]]ről-emberre terjedés gyakoribb lehet. Nem minden fertőzés jár klinikai tünetekkel. ==== Utazók hasmenése ==== [[E. coli]], [[Salmonella|Salmonellák]], [[Giardia]], [[Entamoeba]], [[Shigella]] ritka<br /> Jelenleg csak a hastífusz és a kolera ellen van védővédőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A hastifusz tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. Kolera megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben...] ==== Hepatitis|Hepatitis A ==== Alacsony előfordulás <br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben...] ==== Salmonella|Salmonellosis ==== Emelkedő számban <br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben...] === Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek === ==== AIDS|HIV/AIDS ==== [[Ukrajna]], [[Orosz Föderáció]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben...] === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== [[Endemikus élőlény|endémiás]] (kivétel: [[Finnország]], [[Izland]], [[Írország]], [[Norvégia]], [[Svédország]] és az [[Egyesült Királyság]]).<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben...] === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Diftéria ==== [[Belorusszi]]ában és az [[Orosz Föderáció]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dift.C3.A9ria.2C_torokgy.C3.ADk Bővebben...] ==Észak-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások== [[File:North Africa (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|Észak-Afrika]] [[File:Albrecht Dürer - Selbstbildnis, krank (1509-1511).jpg|thumb|120px| Albrecht Dürer (1471-1528) egyik vázlat, melynek témája a lépnagyobbodás maláriától (splenomegalia).]] [[File:All Gizah Pyramids.jpg|thumb|120px|Gizah. 2006.]] Kötelező oltás: - <br /> Javasolt oltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis]] B [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]] '''Országok'''<br /> [[Algéria]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis). Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése leishmaniasis(bőr-és nyálkahártya)</ref>, [[Egyiptom]]<ref>Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Veszettség Malária előfordulási területe El Faiyum. Utazók hasmenése, West Nile, Schistosomiasis, Leishmaniosis Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás. Malária elleni gyógyszer. Veszettség elleni védőoltás. Tetanusz elleni védőoltás. Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik. Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek<ref name="Hepatitis B Influenza kanyaró"/>, [[Líbia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik- Sárgaláz elleni védőoltás Betegségek: Schistosomiasis Utazók hasmenése</ref>, [[Marokkó]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegségek: West Nile, Dengue, Leishmaniosis, Schistosomiasis Utazók hasmenése</ref>,, [[Nyugat-Szahara]] és [[Tunézia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik - Sárgaláz elleni védőoltás. Betegségek: Utazók hasmenése, Schistosomiasis, West Nile, Leishmaniosis, hepatitis E</ref>, '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem, ''hőség'' elleni védekezés * [[Malária]] megelőzése: [[rovar]]-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt [[víz]], fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * Skorpiócsípések, kígyómarás * Magas a gépjármű-balesetek száma * Erőszakos sérülés fordulhat elő * Vér transzfúzió előtti szűrés nem megfelelő sok kórházban === Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések === ==== Malária, váltóláz ==== [[File:Paludisme.png|thumb|140px|left|Plasmodium falciparum és chloriquin rezisztencia globális eloszlása. 2006. október 8. [http://www3.chu-rouen.fr/Internet/services/sante_voyages/pathologies/paludisme/monde/afrique/ afrique]]] [[File:Symptoms of Malaria.png|thumb|120px|Fő tünetei a maláriának. 2009.]] [[Fájl:Plasmodium lifecycle PHIL 3405 lores.jpg|thumb|120px|left|Plasmodium sp. életciklusa. 2002.]] [[Fájl:Anopheles stephensi.jpeg|thumb|120px| Anopheles stephensi]] [[File:Malaria fever.svg|thumb|120px|left|Testhőmérsékletek adatai négy napon keresztül. Tipikus lázmenetek a malária fertőzés különböző Plasmodium fajok esetén. 2010.]] [[File:MalariacycleBig.jpg|thumb|120px|]] A [[malária]] akut, influenzaszerű megbetegedés, amit négy parazita: Plasmodium falciparum, Plasmodium vivax, Plasmodium ovale és a Plasmodium malariae okoz. Gyakori és életveszélyes [[betegség]] számos [[trópusi]] és [[szubtrópusi]] területeken. A legelterjedtebb fertőző betegség a világon. Évente több mint 1 millió [[ember]] halálát okozza. A [[malária]] jelenleg a világ tíz legveszélyesebb [[Fertőzés|fertőző]] betegségének egyike. '''Országok'''<br /> [[Chloroquine|''Chloroquin'']] érzékeny malária: időszakosan [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]], Nyugat-Szahara. [[Malária]]nincs: [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek, [[Tunézia]] és [[Egyiptom]]. [[Malária]] van: [[Ázsia]], [[Afrika]], Közép- és [[Dél-Amerika]], [[Óceánia]] és a [[Karib-térség]] bizonyos területein elterjedt (107 országban [[Endemikus élőlény|endémiás]]). 80 százalékát [[afrikai]] és [[ázsia]]i országban regisztrálták: [[Nigéria]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Etiópia]], [[Tanzánia]], [[Kenya]], az ázsiai régióban pedig [[India]], [[Szudán]], [[Burma]], [[Banglades]], Indonézia, Pápua-Új Guinea és Pakisztán. Az egyik kiemelten veszélyes zóna a malária szempontjából a dél-szaharai vidék, ide tartozik Kenya, Tanzánia, Zimbabwe, Ghána, Guinea és Etiópia, Zanzibár és Mauritius szigete. [[Védőoltás]] nincs. <br /> [[Gyógyszer]]es megelőzés van: az övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. ''Delagilt'' kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva.<br /> [[Gyógyszer]]es terápia<ref>The changing epidemiology of malaria elimination: new strategies for new challenges Chris Cotter, Hugh JW Sturrock, Michelle S Hsiang, Jenny Liu, Allison A Phillips, Jimee Hwang, Cara Smith Gueye, Nancy Fullman, Roly D Gosling, Richard GA Feachem. 15. april 2013.</ref> fertőződés esetén:<br /> Falciparium rezisztens [[kórokozó]]: ''Lumefantrine/Artemether'', ''Quinine + Doxycycline vagy [[Clindamycin]]'', ''Atovaquone/proguanil'', ''Artesunate i.v. súlyos malária''<br /> Chloroquine érzékeny P. ovale vagy P. vivax: ''Primaquine'' Maláriás területek A, B és C zónái a WHO-szerint<br /> [[Malária|Maláriás]] területek a kórokozók elterjedése és [[gyógyszerérzékenység]]e szerint a [[WHO]] zónákba sorolja<ref>http://www.who.int/csr/resources/publications/drugresist/malaria.pdf</ref>. A kórokozók sajátossága, hogy a [[gyógyszer]]rel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség. * ''A-zóna'': [[Közép-Amerika]], [[Arab-félsziget]], [[Törökország]] DNy-i része, Észak-[[Pakisztán]], [[Kína]] középső területe, É-[[Afrika]]. :Az ''A övezetbe'' utazónak hetente egyszer, két tbl. ''Delagilt'' kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva<ref>http://www.who.int/topics/malaria/en/index.html, http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/chapter-3-infectious-diseases-related-to-travel/malaria.htm</ref>. * ''B-zóna'': [[Namíbia]], [[Venezuela]], [[Kolumbia]], [[Equador]], [[Szaúd-Arábia|Szaud-Arábia]], [[Sri Lanka]], [[India]], [[Fülöp-szigetek]], [[Pakisztán]], [[Afganisztán]]. :''B övezetben'' a heti egyszer két tbl. ''Delagil'' mellett, naponta két tbl. ''Paludrint'' kell bevenni. :Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a ''Lariam'' tbl. javasolt. A Paludrin tabletta a célországban beszerezhető és elég a megérkezéstől szedni. * ''C-zóna'': Ny-, Közép-, és Kelet-[[Afrika]], az [[Amazonas]] területe, Hátsó [[India]], [[Malajzia]] és [[Indonézia]] bizonyos területei. :A ''C övezetben'' a legsúlyosabb [[Malária|maláriát]] okozó [[plazmódium]] (Pl. falciparum) ellen a ''Lariam'' biztosít védelmet. Alternatívát jelent a [[Doxycyclin]] vagy a ''Malarone''. [[Egysejtű]] ''plazmódium'' ([[Parazita]], [[Protozoa]], Sporozoa, Coccidea, Haemosporida, Plasmodium spp.) a malária kórokozója ([[P. falciparum]], [[P. ovale]], [[P. vivax]], [[P. malariae]]), melyet az [[Anopheles]] szúnyogok ''vérszívás'' közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az [[egysejtű]] lény az [[ember]]ben és a [[Szúnyogfélék|szúnyogban]] is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség. Főemlősök a rezervoár (Plasmodium knowlesi), vektora a szúnyogok, vérrel szállítódik egyik emberről a másikra.. A [[szúnyogcsípés]] után, 6 -16 nappal kezdődik ''hidegrázással'', melyet erős ''verítékezés'' követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és [[Láz (élettan)|lázas]] időszakok. [[Lép]]-, [[máj]]duzzanat, súlyos formában [[idegrendszer]]i jelek és [[veseelégtelenség]] a főbb tünetek. A [[vörösvérsejt]]ek szétesése következtében a [[vizelet]] sötét színű lehet. Ritkán előfordul, hogy a malária tünetei hónapokkal az utazás után jelennek meg. Megelőzésre 2000 m [[tengerszint]] felett nincs szükség és a turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A [[malária]] [[gyógyszer]]es ''profilaxisa'' és a [[rovar]]-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő [[szúnyog]] napnyugtától napkeltéig [[Csip|csíp]], ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van: ''Protect B'', ''Szu -Ku'', ''Autan''. A [[WHO]] nyílt levele a hatékony a malária elleni védekezésről:<br /> 1.Legyen tisztában a malária veszélyességével, a tünetekkel, a lappangási idővel!<br /> 2.Tegyen meg mindent a szúnyogcsípések ellen, védekezzen különösen esős időben és napnyugtakor külsőleg is! Megfelelő ruházat viselése és védőkrém használata, a szobában pedig moszkitóhálóval és elektromos szúnyogriasztóval védekezni!<br /> 3.Szedjen malária elleni [[gyógyszer]]t, hogy megelőzze a betegséget!<br /> 4.A maláriafertőzés-veszélyes területről való visszaérkezés után még 3 hónappal később is erre a betegségre kell gyanakodni, amennyiben maláriára jellemző tünetek jelentkeznek az utazónál! ==== Filariasis, nyirokfilariázis, fonalféreg-betegség ==== [[File:Lymphatic filariasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|A nyirokrendszeri [[Fonálférgek|filariasis]] országonként (100.000 lakosra). [[2009]]. ]] [[File:Brugia malayi.JPG|thumb|110px|Filariasis [[kórokozó]]ja microfilaria ''Brugia malayi''. Eltérően ''Wuchereriatól'', a ''mikrofilária'' ebben a fajban szorosabban csavarodó spirál alakot vesz fel.]] [[File:Elephantiasis.jpg|thumb|110px|A [[láb]] elefantiázisa filariasis [[férgesség]] ([[nematoda]]) miatt. [[Luzon]], [[Fülöp-szigetek]]. [[2008]]. május 27. [http://phil.cdc.gov/phil/details.asp?pid=373 phil.cdc.gov] ]] A [[Fonálférgek|fonalférgesség]] olyan betegség, ami a [[fertőzés]]t követően hónapokkal később okoz tüneteket, a kifejlődő ''férgek'' gátolják elsősorban az alsó végtagokban a [[nyirokkeringés]]t. Az alsó ''végtagok'', vagy az ''ágyéktájék'', illetve a [[nemi szervek]] megduzzadnak, ''vizenyősek'' lesznek. '''Országok'''<br /> ''Wuchereria bancrofti'' endémiás 78 országban, és befolyásolja 128.000.000 [[ember]] életét világszerte . Ez a széles körben elterjedt [[fonálféreg]] párás és [[trópusi]] régiókban, [[Ázsia]], [[Afrika]], [[Amerika]] és a [[Csendes-óceán|csendes-óceáni szigetek]]en. ([[Nílus]]-delta, [[Szubszaharai Afrika]]). [[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es terápia: ''[[Dietil-karbamazin]] (DEC)'' rendszeres használata profilaxisként, ''[[Albendazol]]'', ''dietil-carbamazine citrát'' és ''albendazol'' kombináció, ''[[Ivermektin]]'', ''ivermektin'' és ''albendazol'' kombináció, ''Doxycycline''. A Lymphaticus filariasis okozói [[fonalférgek]] (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae) a ''Wuchereria bancrofti'', ''Brugia malayi'', amelyeket [[szúnyogok]] ([[Aedes]], [[Culex]], [[Anopheles]] és [[Mansonia]]) terjesztenek(vektor). A nőstény fonalférgek 10&nbsp;cm hosszú és 0,2&nbsp;mm széles, míg a hímek csak mintegy 4&nbsp;cm hosszúak. Lappangási idő: 5- 18 hónap. Gyakran nincsenek tünetek, néha visszatérő [[láz]], ágyéki-, hónalji [[nyirokmirigy]]ek [[Fájdalom|fájdalmas]], [[gyulladás]]os duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok, évek múlva visszatérhetnek. Súlyosabb esetben a [[láb]], [[kar]], [[herezacskó]] nagyfokú duzzanata lehet, ezt elefantiázisnak (elefántizmus) nevezik. Ritkán [[asztma]]szerű reakció, [[köhögés]], [[légszomj]], ''fehérvérsejtszám'' emelkedéssel jár. Ez a forma jól kezelhető [[dietil-karbamazin]]t tartalmazó tablettával. [[Trópusok|Trópusi]] pulmonális eosinophilia egy potenciálisan súlyos progresszív tüdőbetegség, amely éjszakai köhögéssel, sípoló légzéssel, lázzal, az immunrendszer hiperreaktivitásával jár, amit a tüdő kapillárisokban szaporodó kórokozók okoznak, a ''mikrofiláriák''. ==== Rift-völgyi láz, Rift-völgyi encephalitis, RVF ==== [[File:Rift valley fever distribution.jpg|thumb|120px|left|Megoszlása ​​a Rift-völgyi láznak Afrikában (kék: járványos betegségek és jelentős kitörés Zöld: ismert, bizonyos esetekben, időszakos vírus izolálás vagy szerológiai bizonyíték van. 2007.]] [[File:Rift Valley fever tissue.jpg|thumb|120px|Ez a transzmissziós elektronmikroszkópos mikrokamera (TEM) ábrázolta erősen kinagyított szövet, amely fertőzött a Rift-völgyi láz (RVF) vírusával. 2006.]] ''Rift-völgyi láz'' egy akut, [[vírus]]os [[Fertőző betegségek listája|fertőző betegség]], amelyt [[háziállat]]ok (például juh, szarvasmarha, kecske) és az [[ember]] terjeszt. RVF lázat, vérzést, encephalitist és retinitist okoz az emberben. '''Országok'''<br /> RVF endemikus [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]]. Szórványos járványok [[Egyiptom]]ban, [[Madagaszkáron]], és [[Mauritánia|Mauritániában]] jelentkeznek. Nagy járvány fordultak elő [[Kenya|Kenyában]], [[Szomália|Szomáliában]], [[Tanzánia|Tanzániában]], Szaúd-Arábiában, Jemenben, Madagaszkáron és Dél-Afrikában. Gócokban [[Egyiptom]]ban. Mentes: [[Anguilla]] [[Antigua]] [[Argentína]] [[Aruba]] / [[Curaçao]] [[Ausztrália]] [[Bahama-szigetek]] [[Barbados]] [[Belize]] [[Bermuda]] [[Brazília]] Brit Virgin-szigetek Kajmán-szigetek [[Chile]] Costa Rica [[Kuba]] [[Dominika]] E[[Európai Közösség|urópai Közösség]] [[Guatemala]] [[Honduras]] [[Izland]] [[Japán]] [[Mexikó]] [[Új-Zéland]] [[Nicaragua]] [[Norvégia]] [[Panama]] [[Saba]], St. Martin és Bonaire St. Eustatius [[St. Lucia]] St. Vincent és a Grenadine-szigetek [[Svájc]] [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Uruguay]] [[Védőoltás]] nincs. Kezelése jelenleg csak tünetileg lehetséges.:''Ribavirin''? Megelőzés rovarriasztók használatával, [[szúnyogcsípés]] elkerülésével lehetséges. Kórokozója egy Phlebo[[vírus]] ([[RNS vírus]]), Bunyaviridae, Phlebovirus), amelyt [[Aedes]] és [[Culex]] moszkitók ([[szúnyogok]]) terjesztik [[állatok]]ról ([[Rágcsálók|rágcsálok]], [[Birka|birkák]], [[szarvasmarhák]], [[háziállatok]]) az emberre. [[Ízeltlábú]] vektor ([[szúnyog]], [[kullancs]]) úgy terjeszti, hogy viraemiás [[emlősök]] ([[rágcsálók]]) [[vér]]ének szívásával [[fertőző]]dik, élethosszig fertőzött marad és transzováriálisan az utódok is fertőződnek. Leginkább azok a személyek betegszenek meg, akik a fertőzött állatok vérével közvetlenül érintkeznek (pl. farmon dolgozók, mészárosok, állatorvosok). A turisták körében nagyon ritka a megbetegedés. A betegség tüneteinek lappangási ideje 3-7 nap. A betegség bevezető tünetei hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]] (néhány nap alatt megszűnik), [[izom]]- és [[Ízület|izületi]] [[fájdalom]]mal, [[fejfájás]]sal kezdődik. A [[sárgaláz]]hoz hasonlóan, a kóros eltérések a [[máj]]ban, [[Vese|vesében]], [[lép]]ben észlelhetők. Az esetek 5 %-ban a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] pontszerű [[vérzés]]ek, véres [[széklet]], vérhányás alakulhat ki. Szövődményként súlyos [[vérzés]]ek, [[idegrendszer]]i tünetek, [[vakság]] fordulhatnak elő ([[encephalitis]], [[hemorrhagia]], beteg megvakulhat a [[retina]] [[vasculitis]]e miatt). ==== Dengue-láz, csonttöréses láz ==== [[File:Dengue06.png|thumb|120px|left|A térkép a [[dengue-láz]] megoszlását mutatja a világban. Piros: Epidémiás dengue területek. Kék: Aedes aegypti.2006. Mindössze 7 hét alatt Brazíliában 204.640 dengue esetet regisztráltak, ami járványnak tekinthető.<ref>http://vaccinenewsdaily.com/medical_countermeasures/322653-brazil-hit-by-dengue-outbreak/</ref>]] [[File:Dengue world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|Életkor-standardizált fogyatékossággal korrigált életévre, a Dengue aránya országonként (100.000 lakosra). 2009.]] [[File:Dengue fever symptoms.svg|thumb|120px|left|Dengue-láz tüneteinek sematikus ábrázolása. 2011.]] [[File:Course of Dengue illness.png|thumb|120px|A kurzus a Dengue betegség. Alapján WHO iránymutatások 2009.[http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241547871_eng.pdf WHO Dengue]]] A [[Dengue-láz]] a legtöbb trópusi országban elterjedt, a ''dengue-vírus'' okozza. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a [[Trópusok|trópusi]] területeken, míg a [[vérzés]]es forma főleg [[Ázsia]] déli részén fordul elő. Körülbelül 2,5 milliárd [[ember]] él a fertőzött területeken. Súlyos esetekben, elsősorban [[gyermek]]ekben, vérzések alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a betegség 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik. '''Országok'''<br /> A [[Dengue-láz|dengue]] az [[egyenlítő]] környékén a leggyakoribb. 2,5 milliárd ember él olyan területen, ahol a betegség előfordul, ezek 70%-a [[Ázsia|Ázsiában]] és a [[Csendes-óceán]] térségében él. Az [[Egyesült Államok]]ban a dengue-lázzal fertőzött területekről lázasan hazatérők 2,9%–8%-a megfertőződött utazás közben. [[Egyiptom]], [[Kelet-Afrika]] [[Védőoltás]] nincs. Tüneti [[gyógyszer]]es kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. El kell különíteni a [[Malária|maláriától]], ami azonnal [[gyógyszer]]es kezelést igényel. A [[szúnyog]] csípésétől kell óvakodni: a bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni. Kórokozója a [[Dengue-láz|Dengue]] [[vírus]] ([[RNS vírus]], Flaviviridae, Flavivirus), melyet emberről emberre [[szúnyog]] - ''Aedes-félék'' visz át csípésével. Ezek a [[Szúnyogfélék|szúnyogok]] a [[malária]] terjesztőiével ellentétben - főleg napközben csípnek. [[Város]]okban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. Rezervoár az ember, szúnyog?, majom (Malajziában és Afrikában). A betegség a legtöbb [[trópusi]] [[ország]]ban elterjedt. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a [[Fertőzés|fertőzött]] területeken. A lappangási ideje 4-7 nap, súlyos esetekben, elsősorban [[gyermek]]ekben, [[vérzés]]ek alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a [[betegség]] 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik. A betegség hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], ízületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Hosszú távú hatása a súlyos depresszió a betegség után. ==== Nyugat-nílusi láz ==== Gócokban [[Egyiptom]]ban<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Nyugat-n.C3.ADlusi_l.C3.A1z.2C_WNF Bővebben ...] ==== Leishmaniasis ==== [[Algéria]], [[Kanári-szigetek]], [[Egyiptom]], [[Líbia]], [[Marokkó]], [[Tunézia]], [[Nyugat-Szahara]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben ...] === Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek === ==== Hepatitis E, HEV ==== [[File:Map5 4 HepatitisE sml.jpg|thumb|120px|left| ''Hepatitis E'' [[Endemikus élőlény|endémiás]] elterjedtsége. [[2008]].]] [[File:Hepatitis E virus.jpg|thumb|120px|Elektronmikroszkópos képe a ''Hepatitis E'' vírusnak (HEV).]] [[File:Hepatitis.gif|thumb|120px|Hepatitis vírusok A, E, B, C, D.Virus család, továbbítása, vírus antigének, inkubáció, esélye a krónikus fertőzés. 2008.]] Szennyezett [[víz]]zel és [[élelmiszer]]rel terjedő, egyszálú, burokkal nem rendelkező [[RNS-vírus]] a ''Hepatitis E'' [[kórokozó]]ja. A hepatitis E [[vírus]] mintegy 20 millió fertőzést okoz évente. Ezek eredményeképpen mintegy hárommillió akut betegséget és 70000 ember halálát okozza. '''Országok'''<br /> [[Szubtrópusok|Szubtrópusi]] területeken (beleértve [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]] és [[Közép-Amerika]]),[[Marokkó]], [[Egyiptom]], [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]]. 1-es [[genotípus]]t már izolálták [[trópusi]] és [[szubtrópusi]] országban [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Afrika|Afrikában]]. 2-es genotípus már izolálták [[Mexikó]]ban, [[Nigéria|Nigériában]] és [[Csád]]ban. Genotípus 3-asat már szinte az egész világon, beleértve izolált [[Ázsia]], [[Európa]], [[Óceánia]], Észak-és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]]. 4-es genotípus korlátozottnak tűnik kizárólag [[Ázsia|Ázsiában]]. [[Vakcina]] van: Hepatitis E, rekombináns vakcina Escherichia coli által termelt, felnőtt adag 0,5 ml intramuszkulárisan a 0., 1. és 6. hónapban ''Hecolin''. [[Gyógyszer]]es terápia nincs. Tüneti, széklet rendezés stb. Megelőzés: higiéniai feltételek javítása azokon a területeken, ahol a HEV rendszeresen megtalálható. [[RNS vírus]] (Caliciviridae) Hepatitis E vírus. Rezervoár az ember, rágcsálók, sertés. Széklettel fertőzött élelmiszerek terjesztik (víz, kagylók, vér(ritkán), hús(ritkán). A víz vagy az élelmiszer-ipari termékek szennyezett HEV (ha a széklet a vírust tartalmazza). Emberről emberre ritka. Anya-újszülött átvitel valószínű. Lappangási idő: 30-40 nap. Klinikailag hasonló hepatitis A - nincs krónikus maradványtünetei, súlyos vagy halálos, ha a terhesség alatt szerzett a fertőzés (10%-ról 24%-ügy halálozási arány). Akut betegség általában, beleértve az akut sárgaság, sötét vizelet, étvágytalanság, rossz közérzet, extrém fáradtság, és a jobb felső kvadráns érzékenysége. Sárgaság (a bőr és a szemek), egyéb általános tünetek, mint például nyugtalanság, étvágytalanság, gyomorfájdalom területen, gyulladás a májban. HEV megtalálható a fekáliában a tünetek megjelenése előtt 1 héttel és folytatódik 2 hétig. ==== Utazók hasmenése ==== E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben ...] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben...] ==== Hepatitis A ==== Valamennyi országban endémiás<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben ...] ==== Brucellosis ==== Gyakori<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Brucellosis.2C_M.C3.A1ltai_l.C3.A1z.2C_Hull.C3.A1mz.C3.B3_l.C3.A1z Bővebben...] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== igen gyakori<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben...] ==== HIV/AIDS ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben ...] === Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Schistosomiasis, vérmétely fertőzés, bilharziózis ==== [[Fájl:Bilharziose.png|thumb|120px|left|Schistosomiasis elterjedtsége a világban. [[2006]].]] [[File:Grapevinesnail 01.jpg|thumb|120px|Szőlő [[csiga]] a vektora a vérmétely [[fertőzés]]nek. 2006. ]] [[Fájl:Schistosomiasis Life Cycle.png|thumb|120px|left|A vérmétely életciklusa.2010.]] [[File:Medical Civic Action Program in Shinile Woreda, Ethiopia, 2010 (5119873865).jpg|thumb|120px| Mahammed-Ziad Ahmed diák féreghajtó gyógyszerrel kezeli a családot, Shinile Woreda, Etiópia, 2010.]] Az egyik legelterjedtebb [[parazita]] okozta [[betegség]]. A [[Bilharziózis|schistosomiasis]] olyan emberi megbetegség, melyet a [[vérmételyek]] néhány faja (Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium) okoz a [[trópusok]]on, [[szubtrópusok]]on. Az [[ember]]ből ürülő petékből édesvízben kelnek ki a ''miracídium'' [[lárvák]], melyek köztigazdának alkalmas [[Csigák|csigát]] keresnek, abba befúrják magukat, és ott ivartalanul szaporodnak. A csigákból távozó cerkária lárvák vízben úszva keresnek alkalmas végleges gazdát. A bőrön keresztül hatolnak be az emberbe. A [[malária]] után a második legelterjedtebb trópusi [[betegség]], kb. 70 országban mintegy 160-170 millió ember él fertőzötten, és közülük kb. 20 millióan súlyos betegségben szenvednek. Mindez kb. 280 000 halálestet okoz évente. '''Országok'''<br /> A betegség megtalálható a trópusi országokban [[afrika]]i- , a [[Karib-térség]] , [[Dél-Amerika|Kelet- Dél-Amerika]] , [[Délkelet-Ázsia]] és a [[Közel-Kelet]]en. Ezeken a területeken 2010-től mintegy 238 millió ember érintett, 85%-uk él [[Afrika|Afrikában]]. Schistosoma mansoni található Dél-Amerikában és a Karib-térségben, Afrikában és a Közel-Keleten, S. haematobium Afrikában és a Közel-Keleten, és a S. japonicum a Távol-Keleten . S. mekongi és S. intercalatum találhatók helyben Délkelet-Ázsiában és Közép- Nyugat-Afrikában. S. mansoni található Afrikában, az Arab-félsziget, Brazília, Suriname és Venezuela és néhány Karib-szigetek, S. haematobium található Afrikában, és a Közel-Keleten. S. japonicum található Kínában, Japánban, a Fülöp-szigetek és Indonézia, a becslések szerint 500-600000000 ember fertőzött a 75 országban. [[Nílus]] völgyében, deltavidékén, [[Algéria]], [[Líbia]] [[Védőoltás]] nincs, a diagnózis felállítása után [[gyógyszer]]es kezelésre van lehetőség: ''Praziquantel'', Schistosoma mansoni ( ''oxamniquine'' ) és S.hematobium ( ''metrifonate'' ) Antiszeptikum, dezinficiens: ''2% glutáraldehidet, 1%-os [[nátrium-hipoklorit]]: 70% [[etanol]]'' felületi cerkáriák inaktiválására.<br /> Fizikai inaktiváció: fagyasztás Megelőzése lehetséges az [[édesvíz]]ben való fürdés kerülése, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés. A ''schistosomiazis'' más néven ''[[Bilharziózis|bilharziázis]]'' - féreg ([[Parazita]], Platyhelminthes, Trematoda, Strigeida, Schistosomatidae: Schistosoma haematobium). Laposféreg, vér métely, két különböző szexuális formája van, kifejlett férgek 12–16&nbsp;mm hosszúak és 0,3-0,6&nbsp;mm széles, hím férgek rövidebbek, de vastagabb, mint a hosszú karcsú női egyed, tojás kerek vagy ovális, és a méret változik a fajok cerkáriák (fertőző lárva) olyan 400-600 pm hosszúságú, és tartalmaz egy körte alakú fejet és a farok villa alakú. A kórokozónak több fajtája terjedt el. Rezervoárja a [[csiga]] (Bulinus, Planorbarius, Ferrissia), ritkán [[pávián]] vagy [[majom]]. A fertőzés módja az, hogy a fertőzött ember [[széklet]]ével és [[vizelet]]ével ürített féregpetékkel környezetét fertőzi. Ahol nincs [[Csatorna (vízépítés)|csatornázás]], a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a ''féregpeték'', ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] keresztül jutnak az emberi [[vérkeringés]]be. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdőző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek. A betegség a behatolás helyén viszkető ''bőrgyulladás'' látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi. 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), ''hidegrázás'', ''köhögés'', hasi görcsök, véres [[hasmenés]], izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentős hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a [[lárva]] a bőrben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet. === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben...] == Kelet-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások == [[File:LocationEasternAfrica.png|thumb|120px|left| Kelet-Afrika. 2012.]] [[File:Traditional round houses in Manica (4419157639).jpg|thumb|120px|Tradicionális körház Manicában, Mozambik. 2009.]] [[File:Anse Source d'Argent-La Digue-Seychellen.jpg|thumb|120px|Látványos strand Anse Source d'Argent a La Digue szigeten, Seychelle-szigetek]] [[File:Masai01.jpg|thumb|120px| Tradicionális [[Maszáj Vadvédelmi Terület|maszájok]], Masai Mara Park, [[Tanzánia]]. [[2004]].]] * Kötelező oltás: [[Sárgaláz]] * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]] Meningococcus [[meningitis]] '''Országok'''<br /> [[Burundi]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Onchoceriasis Malária; emberről-emberre: HIV tuberkulózis</ref>, [[Comore-szigetek]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária.</ref>, [[Dzsibuti]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz. Betegségek: víz-étel: kolera, Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária; állatok- madárinfluenza ; emberről-emberre: HIV tuberkulózis .</ref>, [[Eritrea]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése; ízeltlábúak: Malária; emberről-emberre: HIV.</ref>, [[Etiópia]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, leishmaniasis, bőr-és nyálkahártya, zsigeri-leishmaniasis, Onchoceriasis, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Kenya]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Madagaszkár]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz agyhártyagyulladás polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Malawi]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz . Betegségek: víz-étel: Schistosomiasis, Utazók hasmenése kolera; ízeltlábúak: afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Mauritius]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése.</ref>, [[Mayotte]], [[Mozambik]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; ; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref> [[Ruanda]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis ízeltlábúak: Malária; ; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Seychelle-szigetek]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése.</ref>, [[Szomália]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: Dengue láz, Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, [[Tanzánia]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera; ízeltlábúak: Dengue láz, Malária afrikai trypanosomiasis; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, és [[Uganda]]<ref>Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz veszettség polio tifusz adyhártyagyulladás sárgaláz. Betegségek: víz-étel: Utazók hasmenése Schistosomiasis, kolera ízeltlábúak: afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis Malária; emberről-emberre: tuberkulózis, HIV.</ref>, . Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: [[Seychelle]] és [[Mayotte]] szigetek. A [[fertőzés]]i veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis -szúnyogriasztás * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése * [[Édesvíz]]ben nem szabad fürödni * Gépjármű [[baleset]]ek és erőszakos sérülések * Kígyómarások * A [[vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok [[kórház]]ban === Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések === ==== Sárgaláz, YF ==== [[File:Yellow fever Africa 2009.jpeg|thumb|120px|left|[[Sárgaláz]] [[fertőzés]]ének kockázata. [[2009]]. ]] [[File:Aedes aegypti bloodfeeding CDC Gathany.jpg|thumb|120px| [[Aedes aegypti]] [[moszkitó]], a [[sárgaláz]] terjesztője (vektora), vérszívás közben.]] [[File:Culex sp larvae.png|thumb|120px|left|[[Moszkitó]] [[lárvák]] az [[édesvíz]] felszínén sűrű csoportban. Culex sp. A Mosquitofish [[szúnyog]] lárvákkal táplálkozik az életciklusuktól függetlenül. [[2006]].]] [[File:Yellow fever certificate.JPG|thumb|120px| A fényképes oltási igazolvány annak bizonyítéka, hogy a [[sárgaláz]] elleni [[védőoltás]]t megkapta a az igazolvány tulajdonosa. [[2009]].]] [[File:Yellow Fever Quarantine Camp Louisiana 1897.jpg|thumb|120px|left|[[Sárgaláz]]-[[karantén]] tábora, [[Louisiana]] [[1897]].]] A [[sárgaláz]] [[szúnyogok]] által terjesztett [[Fertőzés|fertőző]] [[vírus]]betegség, mely [[emésztőrendszer]]i [[vérzés]]t és ''sárgasághoz'' vezető [[májgyulladás]]t okoz. <br /> Sárgaláznak két formája ismert: 1.Dzsungel sárgaláz: a [[trópusi esőerdő]]kben élő [[majmok]] között elterjedt [[betegség]], amelyet a szúnyogok visznek át az emberre. 2.Városi sárgaláz: a sűrűn lakott [[település]]eken a fertőzést egy másik szúnyogfaj az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre. '''Országok'''<br /> Mindenütt előfordul [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]]. [[Sárgaláz]] kivétel: [[Comore-szigetek]] és [[Eritrea]], [[Mayotte]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mauritius]], [[Mozambik]], [[Seychelle-szigetek]]. [[Kenya]] nem kéri a sárgaláz oltás igazolását. De minden országban kérik a sárgaláz oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött területről érkezik. [http://www.nathnac.org/ds/c_pages/documents/WHOYFrisk2011.pdf WHO globális sárgaláz-lista] [[Ország]]ok listája: a vastag betűs országokban kötelező az oltás, a többiben egyéni mérlegelés javasolt: '''Angola''' Argentína '''Benin''' Bissau-Guinea '''Bolívia''' Brazília '''Burkina Faso''' '''Burundi''' Csád Ecuador Egyenlítői Guinea '''Elefántcsontpart''' Etiópia '''Francia Guyana''' '''Gabon''' Gambia '''Ghana''' Guinea Guyana '''Kamerun''' Kenya '''Kolumbia''' Kongó '''Kongói Demokratikus Köztársaság''' '''Közép-Afrikai Köztársaság''' '''Libéria''' '''Mali''' Mauritánia '''Niger''' '''Nigéria''' Panama Paraguay Peru '''Ruanda''' '''Sao Tomé''' és '''Principe''' '''Sierra Leone''' Suriname Szenegál Szomália Szudán Tanzánia '''Togo''' Trinidad és Tobago Uganda Venezuela Zöldfoki-szigetek<ref>www.utazaselott.hu/sargalaz</ref> '''[[Sárgaláz]] esetek világszerte''' <ref>http://web.gideononline.com/web/epidemiology/index.php?disease=12650&country=G100&view=Distribution&travel=1</ref> :{| class="wikitable" |- ! Évek !! 2007 !! 2008 !! 2009 !! 2010 !! 2011 |- | '''Esetek''' || <small>265</small> <small>(41 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2009 március 27, 84 (13) :97-104.</ref>)</small> || <small>372 (58 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36.</ref>)</small> || <small>136 (21 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36.</ref>)</small> || <small>737 (0 fatal)</small> || <small>2597 (0 fatal)</small> |- |} [[Védőoltás]]sal megelőzhető (Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 4.)<ref>http://www.ogyi.hu/dynamic/7_6%20anyaga%20pdf_ek_7_2012//7_6_hianyok/Vaccinum%20febris%20flavae%20vivum_kesz.pdf</ref>. Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag (Stamaril Pasteur) áll rendelkezésre <ref>http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/index.php?action=show_details&item=27186</ref>. A védettség egyetlen [[oltás]] beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A [[vakcina]] viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek kis ''duzzanat'', enyhe ''bőrpír'', ''izomfájdalom'', ''fejfájás'', [[hőemelkedés]] jelentkezik. [[Oltás]]i szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus ([[csecsemőmirigy]]) megbetegedésében szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az [[orvos]] által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell. [[Terhesség|Terhes]] [[nők]] és 9 hónapnál fiatalabb [[csecsemő]]k oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítanak ki. A ''[[sárgaláz]]zal'' fertőzött [[Betegség|betegnek]] oki kezelésre nincs lehetősége, csak tünetire. [[Kórház]]ban célszerű ellátni, intenzív ellátásra is szükség lehet. Akut kezelés esetén a passzív immunizálása a tünetek megjelenését nem csökkenti. ''Ribavirin'' és más ''vírusellenes szerek'', valamint az ''interferonoknak'' nincs pozitív hatása a betegségre<ref>http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0166354207004329</ref><ref>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18061688</ref>. A tüneti kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és [[fájdalomcsillapító]] [[gyógyszer]]ek, mint a [[paracetamol]] adását. [[RNS vírus]] (Flaviridae, Flavivírusok családjába tartozó ''sárgalázvírus'', ellenállóképessége kicsi, hő, ''fertőtlenítőszerek'' gyorsan elpusztítják) a kórokozója, amelyet [[szúnyogok]] (Aedes aegypti és a különböző [[Anopheles]] fajok) terjesztenek [[Dél-Amerika]] és [[Afrika]] [[trópusi]] területein. Fertőzés forrása a fertőzött [[ember]] (városi sárgaláz), [[majom]], esetleg erszényes állat (dzsungel típusú sárgaláz). Terjedési módja úgy valósul meg, hogy a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és szúrással terjesztik a [[kórokozó]]t. Az ''Aedes Aegypti'', (az urbánus formában) és más szúnyogfélék is (a dzsungel formában) szerepelhetnek vektorként. [[Ember]]ről emberre közvetlenül nem terjed. Néhány napos (3-6 nap) lappangás után [[Láz (élettan)|lázzal]], izomfájdalommal, ''sárgasággal'', veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik. A fertőzőképesség tartama abban nyilvánul meg, hogy a beteg vére a tünetek megjelenése előtt kb. 2 nappal, valamint a lázas szak első 3-4 napján fertőzőképes. A [[szúnyog]] egész élete folyamán (kb.30 nap) fertőzőképes marad. A ''szúnyogcsípés'' elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a [[betegség]] kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek. Szúnyogirtás a sárgaláz-övezetből érkező [[repülőgép]]eken a [[WHO]] előírásai szerint. A [[WHO]] évenként tájékoztatót ad ki azokról az országokról, amelyek a beutazóktól [[sárgaláz]] elleni [[védőoltás]]t igazoló bizonyítványt kívánnak. [[Magyarország]]on a sárgaláz elleni oltásokat kizárólag az '''OEK Nemzetközi Oltóközpontja''' végzi. Oltani kell a járványos területen élő vagy oda utazó személyeket. Az élő, ''attenuált'', csirkeembrióban termelt [[vírus]]t tartalmazó védőoltás 10 évig tartó immunitást eredményez. A sárgaláz oltóanyag [[gyógyszertár]]ban nem kapható. Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt [[ÁNTSZ]]) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el. '''Beteg körüli közigazgatási eljárás'''<br /> Be- és kijelentésre kötelezett. Telefonon, faxon is jelenteni kell az [[Országos Epidemiológiai Központ]] (OEK) Járványügyi Osztályának és az [[ÁNTSZ]] területileg illetékes megyei intézetnek. A megbetegedésről a [[WHO]]-t az [[Országos Tisztifőorvosi Hivatal]] tájékoztatja. A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt [[kórház]]ban (''Fővárosi Szent László Kórház'') kell gyógykezelni. Fertőtlenítés nem szükséges, de ''szúnyogmentességet'' kell biztosítani. Az OEK Virológiai Főosztályával való előzetes megbeszélés alapján laboratóriumi vizsgálat (szerológia: IF, ELISA, HAG) kötelező. '''A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező'''<br /> Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo. '''A sárgaláz oltás igazolását nem kérik, de az ország bizonyos területei fertőzöttek'''<br /> [[File:Gambusia affinis male.jpg|thumb|120px|Moszkitóhal szúnyoglárvákkal táplálkozik édesvizekben, Gambusia affinis. 2008.]] Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.<br /> (Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást. A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.) ==== Malária ==== * P. falciparum chloroquin rezisztens [[Burundi]], Comore-szigetek, [[Dzsibuti]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mozambik]], [[Ruanda]], [[Szomália]], [[Tanzánia]] és [[Uganda]], [[Kenya]], [[Etiópia]],kivétel a [[főváros]]ok * Chloroquin érzékeny [[Mauritánia]]<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben] ==== Dengue láz ==== [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]] mindenütt előfordul.<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dengue-l.C3.A1z.2C_csontt.C3.B6r.C3.A9ses_l.C3.A1z Bővebben] ==== Leishmaniasis ==== Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Filairasis ==== Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Filariasis.2C_nyirokfilari.C3.A1zis.2C_fonalf.C3.A9reg-betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Krimi-kongói láz ==== Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kr.C3.ADmi-kong.C3.B3i_haemorrhagias_l.C3.A1z.2C_CCHF Bővebben] === Élelmiszer és víz által terjedő fertőző betegségek === ==== Poliomyelitis, Heine-Medin betegség, gyermekparalízis, gyermekbénulás ==== [[File:Poliomyélite 2002.png|thumb|120px|left|Poliomyélitis, [[gyermekbénulás]] epidemológiája [[2002]].]] [[File:IronLung.jpg|thumb|110px|[[Vastüdő]]. [[2008]].]] [[File:Polio lores134.jpg|thumb|120px|left|[[Gyermekbénulás|Heine-Medin betegség]]ben elsorvadt láb. [[2007]].]] [[File:Polio Egyptian Stele.jpg|thumb|110px|Polio [[egyiptom]]i [[sztélé]]n. Gyermekbénulás áldozata, [[Egyiptom]] 18. dinasztia. I.e. 1403-1365. ]] Poliomyelitis ([[gyermekbénulás]]) a szervezetbe szájon át bejutott [[vírus]] okozta, elsősorban a [[széklet]]tel-szájon át [[fertőzés]]i módon terjedő, az [[Izom|izmok]] bénulásával járó [[fertőző betegség]]. '''Országok'''<br /> Eradikáció alatt. [[Európa|Európát]] [[2002]] óta poliomentesnek nyílvánította a [[WHO]]. A fennmaradó endémiás országok közé tartozik [[Afganisztán]], [[India]], [[Nigéria]] és [[Pakisztán]]. Továbbra is [[Nigéria|Nigériában]] (799 megerősített eset [[2005]]-ben), és helyi [[Niger (ország)|Nigerben]] [[2005]]-ben; szórványos esetek is előfordultak [[Angola]], [[Kamerun]], [[Csád]], [[Eritrea]], [[Etiópia]], [[Mali]] és [[Szomália]] a 2005-[[2006]]. [[Gyermekkor]]i kötelező [[oltás]]ok részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha [[járvány]]os területre utaznak, a ''Dultavax'' nevű kombinált ([[diftéria]] - [[tetanusz]] - [[gyermekbénulás]]) elleni elölt [[vírus]] tartalmú [[Vakcina|vakcinát]] alkalmazzák. [[Gyermekbénulás]]elleni védőoltás. Gyermekbénulás elleni csepp. [[Gyógyszer]]es oki terápia nincs, csak tüneti kezelés. A poliovírust ([[RNS vírus]], Picornaviridae, Picornavirus) a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti (rezervoár az ember). [[Széklet]]tel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át (repúlő élőlények). A [[betegség]] legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, [[agyhártyagyulladás]]sal és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Torokfájás, fejfájás, hányás és izomfájdalom majd petyhüdt bénulás, meningealis részvétel 1%-ában - bénulás csak 0,1%. bénulás általában kiterjedtebb felnőtt betegeknél. ==== Kolera ==== [[File:Distribution of the cholera.PNG|thumb|120px|left|Kolera megoszlása globálisan. 2004.]] [[File:Vibrio diagram.png|thumb|120px|(Balra) V. cholerae . Tipikus formája Vibrio , vessző alakú baktérium, vastag monotrichous ostor. (Jobbra) V. parahaemolyticus . Atipikus, egyenes baktériumok kétféle csillók, vastag monotrichous egy vékony és csillós is.24, 2006|]] [[File:Mwamongu water source.jpg|thumb|120px| Mwamanongu Village vízforrás, Tanzánia. "A Meatu kerület, Shinyanga régió Tanzánia, a víz leggyakrabban nyitott ásott lyukakban gyűlik és ez mindig szennyezett. 2006.]] A [[kolera]] vizes [[hasmenés]]sel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető, súlyos bakteriális eredetű fertőzőbetegség. A [[kolera]] elsősorban a fejlődő [[ország]]ok nyomornegyedeinek [[betegség]]e, de előfordulhat [[földrengés]]- és [[árvíz]] sújtotta területeken is ([[Haiti]]). Kolera néhány évvel ezelőtt a Földközi-tenger környéki országokban is előfordult, nyers, fertőzött osztriga fogyasztását követően. Szervezett [[turizmus]] nincs kolera sújtotta területen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 3-5000000 kolera esetek évente akár 120.000 haláleset. Kolera endémiás sok országban. Súlyos esetben a kolera halálozási aránya 50%-os vagy nagyobb azoknál a betegeknél, akik nem kapnak kezelést. A halálozási arány azok számára, akik részesülnek a megfelelő kezelés kevesebb, mint 1%. '''Országok'''<br /> Az egyéni és kis csoportos [[turizmus]] egyre gyakoribb célpontja a [[civilizáció]]tól távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban nem elhanyagolható. Kolera szórványosan előfordul. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban elterjedt. Néhány behurcolt eset Európában is előfordult, illetve nyers osztriga fogyasztását követően kialakult kolera eseteket írtak le a Földközi-tenger környéki országokban is. A hullám kitörése [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] [[2005]]-ben kezdődött. A nagy járvány átterjedt [[Dél-Szudán]]ba és [[Angola|Angolába]] [[2006]]-ban. Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera [[Baktériumok|baktériumot]] és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos! Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják. Kolera vakcina injekció, inaktivált baktériumot tartalmaz. Kolera orálisan adható formája elölt V. cholerae 01 B-alegység toxint tartalmaz: ''Cholerix (Killed)'', ''Colertif (+ Typhoid)'', ''Ducoral (Live)''<br /> Gyógyszeres terápia van: ''Székletrendezés'', ''Doxycycline'', ''Levofloxacin'', ''Trovafloxacin'', ''Pefloxacin'', ''Sparfloxacin'', ''Moxifloxacin'', ''Azithromycin'', ''Folyadékpótlás: (g/l): NaCl 3.5, NaHCO3 2.5, KCl 1.5, glucose 20'' A kolera baktérium, V. cholerae (facultatív [[gram-negatív]] [[bacillus]]) fő terjesztője a kolerás [[széklet]]tel (rezervoár az ember), hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Víz, széklet-száj kontakt, tenger gyümölcsei (osztriga), Zöldség, szárnyasok. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék - frutta del mare - gyakran okoznak tömeges megbetegedést. A kolera vizes [[hasmenés]]sel és [[hányás]]sal járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Lappangási idő: 1 - 5 nap. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. Masszív, fájdalommentes hasmenés és dehidráció, néha hányás, apátia, vagy megváltozott tudatállapot gyakori, gyors progresszió acidózis, elektrolit-egyensúly és sokk, láz ritka. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval. ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben] ==== Hepatitis A ==== Valamennyi országban endémiás <br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== Hepatitis E ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_E.2C_HEV Bővebben] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== igen gyakori<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== HIV/AIDS ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben] === Zoonózisfertőzések === ==== Madárinfluenza ==== [[File:Global spread of H5N1 map.svg|thumb|120px|left|H5N1. 2013. január.]] [[File:H1N1 navbox.jpg|thumb|120px|H1N1. 2010.]] [[File:BirdFluWorld feb 15 2006 2.png|thumb|120px|left|H1N1. 2006.]] [[File:Chicken market in Xining, Qinghai province, China.jpg|thumb|120px|Baromfi piac Xining , Qinghai tartomány , Kína . Dátum. 2008. Június 12. b11:14:46.]] [[File:Colorized transmission electron micrograph of Avian influenza A H5N1 viruses.jpg|thumb|120px|H5N1.]] [[File:Influenza A virus subtype H7N9 - Total reported cases - 01.png|thumb|120px|left |Influenza A vírus altípus H7N9 - Összes jelentett esetek. 2013. április 22. 02:00:51.]] [[File:H1N1 versus H5N1 pathology.png|thumb|120px| A különböző lokalizációja és következményei a H1N1 és H5N1 influenza fertőzéseknek. 2009.]] [[File:VogelgrippeWelt2005.png|thumb|120px| 2005.]] A [[madárinfluenza]] [[vírus]]os megbetegedés, amelyet valamely, a [[madarak]] szervezetéhez alkalmazkodott ''influenzavírus A'' okoz(több faj, élelmiszert-termelő madarak, mint például: csirke, pulyka, fürj, gyöngytyúk vagy vadon élő vízimadarak természetes hordozói a vírusoknak. stb), valamint a kedvtelésből tartott madarak és a vadon élő madarak.. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az [[ember]]re legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) [[H5N1]] törzseket tartják. A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi [[baromfi]] fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Csak néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt, az ''influenzavírusok'' azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy [[járvány]] kirobbantására. [[Influenzavírus A|Influenza A]] vírus altípus ''H7N9'' egy új [[madárinfluenza]]-vírus, először számoltak be fertőzött embereken [[2013]]-ban, [[Kína|Kínában]]. A legtöbb jelentett megbetegedés súlyos légúti betegséget okoz. Az első hónapban, több mint 100 embert fertőzött meg - szokatlanul magas arányú az új fertőzés. Minden ötödik beteg meghalt, és a többiek még mindig rendkívül rossz állapotban vannak. Keiji Fukuda , a [[World Health Organization]] 's (WHO) vezérigazgató-helyettese: a H7N9 "... szokatlanul veszélyes vírus az emberre". '''Országok'''<br /> Míg a legtöbb magas patogenitású ( H5N1 ) már terjed [[Ázsia|Ázsiában]] [[2003]] óta, a [[madárinfluenza]] elérte [[2005]]-ben [[Európa]] és a [[Közel-Kelet]]en, valamint [[Afrika|Afrikában]], a következő évben. [[2012]]. január 22., [[Kína]] közzétette második ember halála miatt a madárinfluenza egy hónapot követő további halálesetek [[Vietnam]]ban és [[Kambodzsa|Kambodzsában]]. Leggyakrabban tüneti kezelés alkalmazható, de súlyosabb esetekben a vírusszaporodást gátló gyógyszerek is adhatók. Másodlagos bakteriális szövődmény esetén (pl.: tüdőgyulladás) antibiotikumok adása szükséges. Megelőzésként el kell kerülni az influenza fertőzést minden helyzetben. Védelem a szem, az orr, száj és a kézé vírusrészecskékkel szemben a fő prioritás, mert ezek a leggyakoribb folyosói egy influenza vírusnak a szervezetbe jutáshoz. A madárinfluenza vírus részecskék a ruhán keresztül is átjutnak, vagy akár a cipőn is. Az utolsó lépés, hogy az emberek mindig tisztára mossák a kezét, hogy tovább csökkentsék az esélyét a kereszt-szennyeződésnek. A nem védett ruházatot és lábbelit fertőtleníteni kell. A lappangási idő 2-3 nap a H1N1 esetében. Hirtelen kialakuló magas láz. Fejfájás, végtag- és izomfájdalmak. Esetleg hányinger, hányás, ritkán hasmenés (elsősorban gyermekekben). Száraz köhögés. Torokfájás. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a ''H7N9'' tünetei közé tartozik a láz, a köhögés és a légszomj, ami tüdőgyulladássá fokozódhat. A vírus túlterheli az immunrendszert, ami az úgynevezett a citokin vihart okozza. Vérmérgezés és a szervi elégtelenség is lehetséges. Egy cikket a The New England Journal of Medicine , az orvosok azt jelentette, hogy a legtöbb beteg megerősített esetek H7N9 vírus volt súlyosan beteg, és mintegy 20%-a halt meg akut légúti distressz-szindrómában (ARDS) vagy a többszervi elégtelenségben. Antigén és genom szekvenálása azt sugallja, hogy érzékeny a H7N9 neuraminidáz inhibitorok , mint például az oszeltamivir és zanamivirt. ==== Veszettség ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben] === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis, utazók járványos agyhártyagyulladása ==== [[File:Meningite.png|thumb|120px|left|Országok által jelentett esetek.]] [[File:Neck stiffness cropped.jpg|thumb|120px|Nyaki merevség 1913.]] [[File:Symptoms of Meningitis-hu.png|thumb|120px|left|Meningitis tünetei. 2013.]] [[Fájl:Meningitis world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px| Az agyhártyagyulladás okozta korai halálozás és maradványtünetei miatt ennyi élet évet vesztett el minden 100 000 lakos 2004-ben.]] [[Fájl:Illu meninges (hu).jpg|thumb|120px|Az emberi koponyatető réteges felépítése és az agyhártya rétegei: a bőr, a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya.]] A járványos [[agyhártyagyulladás]] (meningococcus meningitis) a fejlődő országokban gyakran előforduló emberről emberre terjedő [[Fertőző betegségek listája|fertőző]] megbetegedés. Kiterjedt [[járvány]]ok elsősorban a [[Szahara|Szaharától]] délre, az úgynevezett járványövezetben ("meningitis belt") észlelhetők. Elsősorban fiatal gyermekek betegszenek meg. [[Afrika|Afrikában]] 37000 eset [[2006]]-ban. '''Országok'''<br /> [[Burundi]]ban, [[Kenya|Kenyában]] és [[Tanzánia|Tanzániában]] endémiás, a többi országban a száraz évszakban, júniustól decemberig. Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a [[Szahara (sivatag)|Szaharától]] délre és az [[Egyenlítő]]től északra egész [[Afrika|Afrikát]] átszeli, [[Gambia|Gambiától]] [[Etiópia|Etiópiáig]]. [[Nepál]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaud-Arábiában]] (a [[Mekkai zarándoklat|mekkai zarándokok]] között) is előfordulnak járványok. A [[mérsékelt égöv]]i régióban a legtöbb járvány a [[tél]]i hónapokban fordul elő. A [[Trópusok|trópusi]] területeken a legtöbb [[járvány]] a [[Száraz évszak|száraz]] évszakban. A [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], ahol a [[meningitis]] öv található: [[Gambia]] [[Szenegál]] [[Etiópia]] és [[Eritrea]] nyugati része, a legtöbb megbetegedés decembertől júniusig tart. A baktériumnak (''Neisseria meningitidis'',Gram-negatív diplococcus, [[Streptococcus pneumoniae]], [[Listeria monocytogenes]], ''Haemophilus influenza'') nem minden típusa ellen van védőoltás. Az [[Afrika|Afrikában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a [[védőoltás]] különösen fontos, mert a [[Baktériumok|baktériummal]] szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell. ''H. influenzae (HbOC-DTP or -DTaP)'', ''Haemophilus influenzae (HbOC)''..., ''Meningococcal''<br /> Gyógyszeres terápia: Baktericid szerek, megfelelő ismert vagy feltételezett kórokozó + dexametazon. Antibiotikum kezelésben és megelőzésére is ''rifampicin'', ''ciprofloxacin'', és ''ceftriaxon''. Ceftriaxon ajánlott terhes nők számára. A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek (rezervoár az ember) belélegzésével terjed. Változatos a lappangási idő. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Merev nyak, kábultság, magas láz és leukocytosis, macula vagy pontszerű kiütések és megelőző torokfájás. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas. == Afrika déli régiójában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások == [[File:Southern-Africa.svg|thumb|110px|left|Southern-Africa]] [[File:Glossina-adult-pupa.JPG|thumb|120px|Glossina-adult-pupa]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]] [[Tetanusz]] [[Veszettség]] '''Országok'''<br /> [[Botswana]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Malária; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>, [[Lesotho]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>, [[Dél-Afrika]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis Utazók hasmenése Kolera; Rovarok- malária krími-kongói vérzéses láz Rift-völgyi láz; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>, [[Namíbia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis Utazók hasmenése Kolera; Rovarok- malária; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>. [[Szváziföld]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- malária; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>, [[Zimbabwe]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis Utazók hasmenése Kolera; Rovarok- malária; Emberről-emberre- HIV tuberkulózis</ref>. Dél-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. === Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések === ==== Trypanosomiasis, afrikai álomkór ==== [[File:African trypanosomiasis deaths 2002.svg|thumb|120px|left|Afrikai trypanosomiasis okozta halálesetek. 2002]] [[File:AfrTryp LifeCycle.svg|thumb|120px|Trypanosomiasis életciklusa.]] [[File:Tsetse fly.png|thumb|120px|left|Cecelégy.]] [[File:Ethiopia VETCAP, August 2011 (6152921226).jpg|thumb|120px| Fiatal, nyolc napos teve állatorvosi ellátása. Negele, Etiópiában 2011.]] [[Botswana]], [[Namíbia]], [[Zimbabwe]] <br /> A [[betegség]] a [[háziállatok]] körül, folyók mentén élő [[Cecelégy|cecelegyek]](Glossina palpalis és Glossina morsitans) csípésével terjed. <br /> [[Védőoltás]] nincs. Megelőzés rovarcsípés ellen védekezni, vérátömlesztést elkerülni.<br /> [[Gyógyszer]]es terápia: * Korai terápia: ''Pentamidine'', ''Suramin'', ''Eflornithine (gambiense'') * Késői terápia: ''Melarsoprol(KIR)'' Parazita a két [[kórokozó]] (''Protozon'', Neozoa, Euglenozoa, Kinetoplastidea, Flagellate: Trypanosoma). Az [[ember]], [[szarvas]], vadon élő [[szarvasmarha]], [[ragadozó]] hordozza, amelyeket a cecelégy terjeszt. Inkubációs idő 3-21 nap. Akut szakban az első jele az afrikai trypanosomiasisnak olyan seb, 1-2 hét után a cecelégy csípésétől, amely folyamatosan növekszik a fertőzés helyén. A seb elérheti a több centiméter átmérőjűt, és összefüggésbe hozható a regionális nyirkcsomók növekedésével. A csípésük helyén [[fekély]] jelentkezik, megnagyobbodnak a környéki [[nyirokcsomó]]k, [[láz]], ízületi és izomfájdalmak lépnek fel. Limfadenopátia meglehetősen állandó jellegzetessége a Nyugat-afrikai trypanosomiasisnak. A csomó különálló, mozgatható, gumiszerű, és fájdalmatlan. A supraclavicularis és nyaki nyirokcsomók gyakran láthatóan felismerhetők, és a kiterjedtség a csomóknak a hátsó nyaki háromszög ("Winterbottom-jel") gyakori a nyugat-afrikai formában. A [[betegség]] végső szakaszában remegések, letargia és [[bénulás]]ok, gyakran vezetnek halálhoz. ''Trypanosoma brucei gambiense'': a ''nyugat - és közép - afrikai álomkór'' [[kórokozó]]ja. A nyugat-afrikai formában a meningoenkefalitisz szakasz hónapok vagy akár évek után alakul ki a fertőzés kezdetétől. Az utolsó fázisban a központi idegrendszeri betegség progressziója kómához és halálhoz vezet. T. b. rhodesiense: ''Kelet-afrikai álomkór'' kórokozója. A kelet-afrikai formája általában egy akut szakasz követi a néhány héttől több hétig tartó inkubációs időt. Ha nem kezelik, a kelet-afrikai forma végzetes hetek hónapok alatt. ==== Sárgaláz ==== Nem fordul elő, de a [[Dél-Afrikai Köztársaság]] kéri, ha valaki nem közvetlenül, hanem bármely más afrikai országból érkezik. [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#S.C3.A1rgal.C3.A1z.2C_YF Bővebben] ==== [[Malária]] ==== Chloroquin rezisztens. [[Botswana]] É-i része, [[Namíbia]], [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrik]]a É-, K-, Ny-i része, Szváziföld, Zimbabwe a városok kivételéve<br /> ''mefloquin''<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben] ==== [[Dengue-láz]] ==== [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Szváziföld]], [[Zimbabwe]] [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dengue-l.C3.A1z.2C_csontt.C3.B6r.C3.A9ses_l.C3.A1z Bővebben] === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben] ==== Hepatitis A ==== valamennyi országban endémiás<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== Hepatitis E ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_E.2C_HEV Bővebben] ==== Kolera ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kolera Bővebben] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== igen gyakori. [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== HIV/AIDS ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben] === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben] == Közép - Afrikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott védőoltások == [[File:Africa-regions.svg|thumb|left|120px|[[Közép-Afrika]](lila)]] [[File:African continent-en.svg|thumb|120px|[[Afrika]]i országok politikai térképe.]] [[Fájl:Bukima Patrol Post.jpg|thumb|left|120px|Bukima Patrol Post tábor Kelet DRC Viunga Nemzeti Park, Mikeno hegy látványa a háttérben. [[Kongó]]. 2011. május 22.]] [[Fájl:Bonobo.jpg|thumb|120px|[[Bonobo]] (Pan paniscus). 2005. június 25.]] * Kötelező oltás: [[Sárgaláz]] * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Poliomyelitis]] [[Meningococcus meningitis]] '''Országok'''<br /> [[Angola]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- afrikai trypanosomiasis Dengue láz Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Csád]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- afrikai trypanosomiasis Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Egyenlítői-Guinea]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis; Rovarok- Oncocechosis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Elefántcsontpart]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Gabon]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgalázs; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kamerun]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kongó]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz; Betegség: Élelmiszer-és víz- Kolera Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, [[Közép-afrikai Köztársaság|Közép - afrikai Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Polio Veszettség tífusz Sárgaláz agyhártyagyulladás; Betegség: Élelmiszer-és víz- Schistosomiasis Utazók hasmenése; Rovarok- Onchoceriasis afrikai trypanosomiasis malária; emberről- emberre- HIV, Tuberkulózis</ref>, , [[Nigéria]], [[Szudán]], [[Zaire]] és [[Zambia]]. [[Közép-Afrika|Közép-Afrikába]] utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * UV fényvédelem, meleg elleni védekezés->(további info: tájékoztató) * Malária profilaxis->(további info: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis * Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése->(további info: tájékoztató) * Édesvízben nem szabad fürödni * Gépjármű balesetek és egyéb sérülések, beleértve az erőszakos fegyveres támadás * Szexuális támadások előfordulnak. * Kígyómarás és * aflatoxin különösen a vidéki területeken gyakori. * Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban === Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések === ==== Onchocerciasis, folyami vakság ==== [[File:Onchocerciasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|(DALY) aránya a Onchocerciasis országonként (100.000 lakosra). 2009.]] [[File:68-4062-1 (ATED).jpg|thumb|110px|Afrika egyes régióiban onchocerciasis egyik oka a vakságnak. Falvakban gyakori, hogy a fiatal gyermekek vezetnek vak felnőttek, az erősen endémiás területeken. A vakság aránya a férfiak több mint 40 éves kor felett, 40%-os vagy magasab. 2006.]] [[File:Black fly.jpg|thumb|110px|Fekete légy a betegség vektora. 2008.|]] A [[Vakság|folyami vakság]] [[parazita]] okozta fertőzés, amelynek [[kórokozó]]ja az ''Onchocerca volvulus'', [[fonálféreg]] (hengeresféreg). A legtöbb fertőzés a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]] található, bár eseteket jelentettek [[Jemen]]ben és elszigetelt területek Közép -és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] is vannak. A becslések szerint 18 millió [[ember]] szenved ''onchocerciasisban'', mintegy 270.000 esetben [[vakság]] is fenn áll. '''Országok'''<br /> Széles körben elterjedt folyók mellett, különösen a [[Nyugat-Afrika|Nyugat]]-és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] és [[Kelet-Afrika|Keleten]], mint [[Etiópia]]. A vérszívó gyors folyású folyók árnyas partján él – leginkább a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai]] Afrikában, Latin-Amerikában és Jemenben –, ezért nevezik az általa terjesztett betegséget folyami vagy folyóparti vakságnak. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető [[fonalféreg]]-betegség. [[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer]]es terápia van: ''Ivermectin'',''Doxycycline'' Ha a szem érintett kortikoszteroidot kell adni néhány nappal az ivermektin után. [[Parazita]] a [[kórokozó]]. Nematoda, Phasmidea, Filariae: Onchocerca volvul. Rezervoár az ember. Fekete légy (Simulium) a vektor. Lappangási idő 12 - 18 hónap. A kórokozó, az ''Onchocera volvulus'' nevű fonálféreg egy légy- vagy szúnyogszerű rovar, a ''Simulium ochraceum'' (púposszúnyog, feketelégy) nőstényének csípése révén kerül egyik emberből a másikba. A fertőzött légy nyálával bejutó féreglárvákból (az úgynevezett mikrofiláriumokból) a bőr alatti kötőszövetben kifejlődő férgek a szembe vándorolnak, majd pusztulásukkor kiszabadul belőlük egy endoszimbionta baktérium (''Wolbachia pipientis''), ami súlyos, [[vakság]]ot eredményező immunreakciót vált ki. Makula, papulás vagy dyschromic bőrelváltozások, viszketés, nyirokcsomó-duzzanat, keratitis vagy uveitis, eosinophilia, kemény csomók mint csontos kiemelkedéseket, kifejlett férgek is életben maradnak 15 évig is az emberi szervezetben. A [[fertőzés]] [[1979]] óta kezelhető, ekkor derült ki, hogy egy [[Baktériumok|bakteriális]] eredetű szer elpusztítja a [[lárvák]]at. A ''Streptomyces avermitilis'' által termelt ''avermectinekből'' előállított, ''ivermectin'' hatóanyagot tartalmazó széles spektrumú antiparazita szert. ==== Malária ==== [[Chloroquine]] rezisztens P. falciparum: mindenütt: ''mefloquin'' [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben] ==== Sárgaláz ==== [[Angola]], [[Elefántcsont-part]], [[Szudán]], [[Zaire]], [[Zambia]]* [[Csád]], [[Szudán]]* [[Gabon]], [[Kamerun]], [[Közép-Afrikai Köztársaság]], [[Nigéria]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Kongó]], [[Angola]]*, [[Egyenlítői-Guinea]]*. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak. [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#S.C3.A1rgal.C3.A1z.2C_YF Bővebben] ==== Pestis, feketehalál, dögvész ==== [[File:World distribution of plague 1998.PNG|thumb|120px|left|A pestis eloszlása 1998-ban világszerte.]] [[File:Xenopsylla chepsis (oriental rat flea).jpg|thumb|120px|Xenopsylla cheopis ([[hím]], keleti [[patkány]] bolha) [[vér]]rel. Ez a bolha az elsődleges vektora a pestisnek, a legtöbb nagy pestis [[járvány]] [[Ázsia|Ázsiában]], [[Afrika|Afrikában]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] fordul elő. Mind a férfi és női bolhák átvihetik a fertőzést. 2011.]] [[File:Doktorschnabel 430px.jpg|thumb|120px|left|"Doctor Beak Rómából", gravírozás, Róma 1656. Orvosi öltözék, a bubópestis vagy fekete halál elleni védekezéshez.]] [[File:Bubonic plague map.PNG|thumb|120px| A térkép bemutatja a fekete halál elterjedtségét Európában 1347–1351 között. A pandémia úgy tűnik Kínában kezdődött és elérte a Fekete-tengert 1347-ben.]] A [[pestis]] (más néven [[dögvész]]) a [[Yersinia pestis]] nevű [[baktérium]] által okozott [[betegség]]. Főbb formái a [[bubópestis]] (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (a fertőzés útja, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolat), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a [[bőr]] oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran [[sötétkék]] színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). A [[pestis]]t még mindig nem sikerült legyőzni. A [[WHO]] 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 [[ország]]ban. Az [[Amerikai Egyesült Államokban]] 13 fertőzés és 2 haláleset történt [[1992]]-ben. [[2003]]-ban [[Algéria|Algériában]] tört ki [[járvány]]. [[2005]]-ben a tüdőpestis a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] északnyugati részéről indult ki. A [[WHO]] szerint 61-en haltak meg. 2006 június 14-én 100 halottról számoltak be. 2008 elején [[Madagaszkár]]on bukkant fel, és 18 emberrel végzett. Ugyanebben az évben Ugandában is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak. Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a prérikutyákon él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tova a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. [[2009]]-ben a [[tibet]]i [[Qinghai]]ban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt. '''Országok''' [[Albánia]], [[Bolívia]], [[Kongó]], [[Kelet-Timor]], [[Indonézia]], [[Madagaszkár]], [[Mongólia]], [[Peru]], [[Tanzánia]], [[Uganda]], [[Zambia]]<br /> [[Védőoltás]] van, formaldehiddel elölt [[Yersinia pestis]] (1,8-2200000000 / ml). Használatát endémiás területre, vagy a magas kockázatú személyek (pl. laboratóriumi dolgozók) részére: ''Sampar'', 1. után, és 4.-6. hónapban emlékeztető oltás<br /> Gyógyszeres terápia van fertőzés esetén:''Gentamicin'', ''sztreptomicin'', ''doxiciklin'', ''klóramfenikol''. Szigorúan elkülönítve a beteg. A [[Yersinia pestis]] [[baktérium]] (fakultatív gram-negatív bacillus) által előidézett [[betegség]] a [[patkány]]on (rezervoár: [[rágcsálók]], [[nyúl]], [[macska]], vadon élő [[ragadozó]]) élősködő [[bolhák]] (vektor: bármely emberi vért szívó faj, leggyakrabban a [[Trópusok|trópusi]] patkánybolha, X''enopsylla cheopis'', de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed (levegővel és kontaminációval is). A [[kórokozó]] a [[bolha]] csípésekor kerül a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]]. A [[betegség]] 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], zavartsággal, [[Delirium tremens|deliriumig]] fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek. Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és ''kemoprofilaxisban'' kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentőségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van. A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. ==== Filariasis ==== mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Filariasis.2C_nyirokfilari.C3.A1zis.2C_fonalf.C3.A9reg-betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Dengue láz ==== mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Dengue-l.C3.A1z.2C_csontt.C3.B6r.C3.A9ses_l.C3.A1z Bővebben] ==== Leishmaniasis ==== mindenütt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Trypanosomiasis ==== Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Trypanosomiasis.2C_afrikai_.C3.A1lomk.C3.B3r Bővebben] === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Echinococcosis, granulomás, cisztás ==== [[File:Echinococcus granulosus distribution map.png|thumb||120px|left|Echinococcus granulosus elterjedtsége. 2011.]] [[File:CDC Echinococcus Life Cycle.jpg|thumb|120px|Echinococcus Életciklusa. 2010.]] [[File:Histopathology of Echinococcus granulosus hydatid cyst in a sheep 09G0016 lores.jpg|thumb|120px|Histopathologiai képe az Echinococcus granulosusna egy birkában. 2006.]] Echinococcosis (hydatid betegség)a fertőzés az embereket a lárva szakaszában lévő taenid cesztódák fertőzik meg. '''Országok'''<br /> [[Közel-Kelet]], [[Oroszország]], [[Közép-Ázsia]], [[Eurázsia]], [[Kína]], Észak-[[Japán]], [[Alaszka]], [[Bulgária]], [[Wales]], közép- és [[Dél-Amerika|dél-amerika]]i országok, [[Afrika]]. * A cisztás ''echinococcosis'' gyakorlatilag az egész világon előfordul. Leggyakoribb azokban az [[ország]]okban, ahol intenzív [[juh]]tenyésztés folyik. * ''E. granulosus'' gyakorlatilag ''világszerte'', és még gyakrabban a vidéki, [[legelő]] területeken, ahol a [[kutyák]] a fertőzött állatokat lenyelik a szabadban. * ''E. multilocularis'' fordul elő az északi féltekén, beleértve [[Közép-Európa|Közép-Európát]] és [[Észak-Európa|Észak-Európát]], de [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] is endémiás. * E. Vogeli és E. oligarthrus előfordul [[Közép-Amerika|Közép]]-és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]]. Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Gyógyszeres terápia van: ''albendazol'', ''mebendazol'', ''Praziquantel'' a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart. Alapvető kezelési mód az Echinococcus [[ciszta]] [[Sebészet|sebészi]] eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet. Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik. Az ''echinococcosis'' (ejtsd: ehinokokkózis) [[Paraziták|parazitás]] (Platyhelminthes, [[Cestoda]]. Cyclophyllidea, Taeniidae) [[fertőző betegség]]. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű [[galandféreg]] [[Lárva|lárvái]] okozzák. Az Echinococcus peték a [[kutyák]], illetve a [[rókák]] ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek (rezervoár: [[Kutya]], [[Farkas]] Dingo [[Juh]] [[Ló]] [[Disznó]]). Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A [[szél]] és a [[legyek]] is elősegítik a terjedésüket (Talaj, kutya ürüléke repül). Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Lappangási idő: 1- 20 év. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: [[máj]]táji [[fájdalom]] (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd '''sárgaság''' jelentkezhet. A [[tüdő]]ben levő ciszta köhögést okozhat. A [[kutyák]] székletürítési helyei mindenki, de különösen a [[gyermek]]ek számára erős [[fertőzés]]i veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett [[föld]]ön termő [[élelmiszer]]ek (erdei [[szamóca]], földi [[eper]], [[saláta]]), de a szennyezett víz is [[fertőzés]] forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a [[gyermek]]ek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok. Megelőző intézkedések: nincs [[vakcina]]. Utazók kerülni kell a [[kutyák]]kal vagy vadon élő állatokkal történő érintkezést az endémiás területeken. Kezeletlen [[víz]], patakok, csatornák, tavak és folyók is tartalmazhatnak ''Echinococcus'' tojást. Melegítés potenciálisan fertőzött élelmiszer és víz elegyét legalább 30 percig 60 °C-on melegítve elpusztítja a tojásokat. Megelőzése a [[kutyák]] rendszeresen (6 hetente) történő kezelése ''Echinococcus'' elleni szerrel ([[praziquant]]el), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor [[kutyák]] ellenőrzése, de éppen így a [[sertés]]vágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket. [[Gyermek]]ekre különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen [[Kutya|kutyával]] való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers [[gyümölcs]]öt, nyers [[zöldség]]et csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk. ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)<br /> [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben] ==== Kolera ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Kolera Bővebben] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben] ==== Hepatitis A ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== Hepatitis E ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_E.2C_HEV Bővebben] ==== Poliomylitis ==== eradikáció alatt, [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Poliomyelitis.2C_Heine-Medin_betegs.C3.A9g.2C_gyermekparal.C3.ADzis.2C_gyermekb.C3.A9nul.C3.A1s Bővebben] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== HIV/AIDS ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#HIV.2FAIDS.2C_GIRD.2C Bővebben] === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben] === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis ==== [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Meningococcus_meningitis.2C_utaz.C3.B3k_j.C3.A1rv.C3.A1nyos_agyh.C3.A1rtyagyullad.C3.A1sa Bővebben] == Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások == [[File:Asian geographical divisions (south, east, west and south-east).png|thumb|120px|left|[[Ázsia]] földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet). [[2006]].]] [[Fájl:Agia napa.jpg|thumb|120px|Agia napa strand [[Ciprusi Köztársaság|Cipruson]]. [[2006]].]] [[Fájl:River Jordan.jpg|thumb|120px|left|Jordán folyó [[Izrael]]ben. [[2006]].]] [[Fájl:A Last day of Hajj - all pilgrims leaving Mina, many already in Mecca for farewell circumambulation of Kaaba - Flickr - Al Jazeera English.jpg|thumb|120px|Utolsó napja a Hajjnak.]] [[Fájl:Alanya.jpg|thumb|120px|Alanya rivéra [[Törökország]]ban. [[2006]].]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] '''Országok'''<br /> [[Egyesült Arab Emirátusok]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.</ref>, [[Bahrain]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: - .</ref>, [[Ciprus]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz Betegség: - .</ref>, [[Irak]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése; Állatok- madárinfluenza</ref>, [[Izrael]])<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>([[Ciszjordánia]], [[gázai-övezet|Gázai övezet]], [[Jemen]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése;Rovarok- Dengue, malária.</ref>, [[Jordánia]]<ref>Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta) Tetanus (Merevgörcs) Veszettség Utazók hasmenése, Leishmaniosis. Javasolt oltás: Poliomyelitis P Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Veszettség elleni védőoltás Tetanusz (diftéria) Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás.</ref>, [[Katar]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Kuvait]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Libanon]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>,, [[Omán]]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- Dengue, malária.</ref>, , [[Szaúd-Arábia|Szaud - Arábia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Meningitis (Hajj és Umrah követelmény), gyermekbénulás (Hajj követelmény) Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; rovarok- leishmaniasis (bőr-és nyálkahártya) malária.</ref>, [[Szíriai Arab Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Kolera, Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue, malária.</ref> és [[Törökország]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz kullancsencephalitis ; Betegség: Élelmiszer-és víz- Utazók hasmenése; Rovarok- krími kongói láz, malária; Állatok: madárinfluenza.</ref>. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: [[Kuvait]], [[Katar]], [[Bahrain]]). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Malária]] profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás * [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések * [[Kígyó]] és [[skorpió]] csípése * [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban. === Ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis, karavánszeráj-láz ==== [[File:Louse diagram, Micrographia, Robert Hooke, 1667.jpg|thumb|120px|left|Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.]] [[File:Febbre.gif|thumb|120px|A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.]] [[File:Fever-conceptual.svg|thumb|120px|left|Láz koncepciója, működése. 2006.]] [[Fájl:Jan Siberechts "Cour de ferme" détail Scène d'épouillage.jpg|thumb|120px| Jan Siberechts (1627–1703. körül): Tetvészkedés.]] [[File:Journal of Emerging Infectious Diseases Feb 2013.jpg|thumb|120px|left| Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)[http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Journal_of_Emerging_Infectious_Diseases_Feb_2013.jpg Kép] Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.]] A [[Febris recurrens]] (Visszatérő láz) egy [[Borrelia]] okozta, emberről emberre [[kullancs]] vagy [[ruhatetű]] által terjesztett [[Fertőző betegségek listája|fertőző betegség]]. Egyik fő jellemzője a periodikusan visszatérő, akár napokig is eltartó, majd hirtelen megszűnő [[láz]]. '''Országok'''<br /> A fő gócpont [[Afrika]] trópusi területein van, kisebb területeken előfordul ''Elő-Ázsiában'', [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], [[Dél-Európa|Dél-Európában]], Közép- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], valamint [[Kanada]] és az [[USA]] nyugati területein is. Tetű által terjesztett [[visszatérő láz]] okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban [[Afrika|Afrikában]], elsősorban [[Etiópia|Etiópiában]] és [[Szudán]]ban, de [[Dél-Amerika]] és [[Ázsia]] egyes [[ország]]aiban is előfordul. A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: ''Doxycycline'', ''Erythromycin'', ''Ivermectin'' <br /> A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 °C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos. [[Baktérium]] (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a [[tetű]](LBRF) terjesztette (vektor) [[Fertőzés|fertőző]] megbetegedés (a [[kullancs]] terjesztette a (TBRF)). A [[betegség]] (rezervoár: ember ([[vér]]), kullancs, [[rágcsáló]]) terjedését befolyásolja az [[évszak]]ok ingadozása, és a [[kullancsok]] elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. [[USA]]-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A [[kórokozó]]k a tetű [[Nyirokkeringés|nyirokrendszerében]] szaporodnak el és a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, [[skarifikálás]]sal jutnak be. Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező ''hidegrázást'', [[Láz (élettan)|lázat]], szapora szívverést, hányingert, és [[hányás]]t, [[ízület]]i [[Fájdalom|fájdalmat]], és súlyos fejfájást panaszolnak. A [[máj]] és a [[lép]] megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok. A [[betegség]] kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb. LBRF [[járvány]]ok gyakran előfordultak [[Európa|Európában]] a [[20. század]] elején. [[1919]] és [[1923]] között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. [[Oroszország]] és [[Kelet-Európa]] társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában. ==== Dracunculosis, medinaférgesség, Guinea féreg betegség==== [[File:Drawing of worm on stick as larvae and in body.gif|thumb|110px|left|A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870]] [[File:Dracunculus medinensis.jpg|thumb|120px|Dracunculus medinensis eltávolítása. 2007.|]] [[File:Life cycle of Dracunculus medinensis.png|thumb|120px|left|Életciklusa a medina féregnek. 2007.]] ''Guinea féreg betegség'' [[kórokozó]]ja a nagy [[nő]]i [[fonalféreg]], ''Dracunculus medinensis'', amely az egyik ismert leghosszabb [[fonalféreg]], amely a fertőzött emberben él (kifejlett nőstény 800&nbsp;mm). [[Fájdalom|Fájdalmas]], égő érzést tapasztal a fertőzött ember, az úgynevezett "tüzes kígyót". Egyéb tünetek közé tartozik a [[láz]], hányinger és [[hányás]]. '''Országok'''<br /> Nem gyakori féregbetegség, mely [[Afrika]] nyugati és középső részén, ill. [[India]] nyugati felén terjedt el. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. [[Afrika]] nyugati és középső részén, [[Irán]], [[Izrael]], [[Omán]], [[Szaud-Arábia]], [[Jemen]] ill. [[India]] nyugati felén terjedt el. [[Gyógyszer]]es kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:''[[Metronidazole]]'', ''[[Thiabendazole]]''. Helyi tisztítása az elváltozásnak és [[antibiotikum]]ok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van. [[Kórokozó]]ja a filariák közé tartozó [[fonalféreg]] ([[Paraziták]], Nematoda, Phasmidea, Filariae), Dracunculus medinensis (fonalféreg fajta). Terjesztője, vektor a szabad édesvizekben élő apró [[Rákfélék|rákfajta]] (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az [[ivóvíz]]ben), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló [[lárvák]] befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik. A féreg továbbra is a [[kötőszövet]]ek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg [[gyulladás]]os, viszkető hólyag, majd [[fekély]] látható. Néha a [[bőr]] alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával. ==== Malária ==== chloroquin érzékeny * (P. vivax) [[Szíriai Arab Köztársaság]] É-, K-i felében, [[Jemen]]ben, [[Törökország]] keleti-, déli tartományok, [[Irak]] északi része. [[chloroquine]] * P. falciparum [[Jemen]], [[Omán]], [[Szaúd-Arábia]] nyugati-déli része, [[Irán]] déli része * Malária nincs [[Kuvait]], [[Bahrain]], [[Ciprus]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]] és [[Katar]] [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben] ==== Leishmaniasis, bőr ==== [[Irak]]ban és [[Szaúd-Arábia]], [[Szíriai Arab Köztársaság]] északi-, nyugati rész [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Rickettsiosis ==== [[File:Eschar and spots Mediterranean spotted fever.gif|thumb|120px|left|Eschar and spots Mediterranean spotted fever]] [[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii]] [[File:Rash rickaust1.jpg|thumb|120px|left|Rash rickaust1]] [[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|]] ''Rickettsia'' [[fertőzés]]ek által okozott különféle obligát, intracelluláris, [[Gram-negatív]] [[baktériumok]], a nemzetségek Rickettsia , Orientia , Ehrlichia , Neorickettsia és Anaplasma. Rickettsiák 3 csoiportba sorolhatók: a [[tífusz]]-csoport, foltos láz csoportban (SFG) és a klasszikus bozót tífusz csoport. '''Országok'''<br /> ''Rickettsiosisok'' közé tartoznak az utazók [[fertőzés]]ei közül a [[mediterrán]] (vagy Boutonneuse) foltos láz [[Dél-Európa|Dél-Európában]] és [[Afrika|Afrikában]]; ''az indiai kullancs tífusz'' [[India|Indiában]], ''Astrakhan láz'' [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]], az i''zraeli kullancs tífusz'' a [[mediterrán]] országokban, ''Thai kullancs tífusz'' [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''Queensland kullancs tífusz'' és az ''ausztráliai foltos láz'' Kelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''kullancscsípéses mirigybántalom'' [[európa]]i országokban, ''Észak-ázsiai kullancs tífusz'' [[Kína|Kínában]] és [[Oroszország]]ban, ''Rocky Mountain foltos láz'' és ''Rickettsia parkeri'' az Amerikában és az ''afrikai kullancs-csípés láz'' [[Afrika|Afrikában]] és a [[Karib-szigetek]]en fertőz. Vadászat ​​és utazás [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] a november és az április hónapok kockázati tényezője az ''afrikai kullancs harapás láznak''. ''Bozót tífusz'' endémiás Észak-[[Japán]]ban, [[Délkelet-Ázsia]]ban, a Csendes-óceán nyugati szigetein, Kelet-Ausztráliában, Kínában, a tengeri területek és több részén dél-közép Oroszországban, Indiában és Sri Lankában. [[Védőoltás]] nincs. A standard [[gyógyszer]]es kezelés: ''doxiciklin kloramfenikol, [[azitromicin]], fluorokinolonok, és rifampin '' A legtöbb ''Rickettsia'' [[kórokozó]]t ektoparaziták által továbbítottak: például [[bolhák]], [[tetvek]], [[atkák]], [[kullancsok]], csípéssel vagy karcolással [[Fertőzés|fertőz]] az [[ürülék]] a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] át. Por belélegzésével is fertőződhet, szennyezett aszalt fertőzött tetvek vagy bolha ürülék is okozhat fertőzést. A fertőzés átvitele vérátömlesztéssel ritka. Bár a klinikai megjelenései kórokozónként változik, néhány gyakori tünet jellemzően 1-2 héten belül megjelennek: láz, fejfájás, rossz közérzet, és néha hányinger és hányás. A legtöbb tünet akut Rickettsia fertőzések specifikus, és további vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis megállapítható. A legtöbb kullancs által terjesztett rickettsiosis maculopapulosus, hólyagos, vagy pontszerű kiütéssel, vagy égési varral jár a kullancscsípés helyén. Bár sok Rickettsia betegség enyhe vagy közepesen súlyos betegség, járvány tífusz és a Rocky Mountain foltos láz súlyos is lehet és ez végzetes lehet a 20% -60%-a kezeletlen esetek. ==== Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Kr.C3.ADmi-kong.C3.B3i_haemorrhagias_l.C3.A1z.2C_CCHF Bővebben] === Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó ==== [[File:Taenia solium tapeworm scolex with its four suckers and two rows of hooks 5262 lores.jpg|thumb|120px|left|Taenia solium horgasfeje. 2012.]] [[File:Taenia solium Life cycle.tif|thumb|120px|Taenia fajok életciklusa. 2010.]] [[File:Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|left|Horgasfejű és simafejű galandféreg ''(Taenia solium, T. saginata)]] [[File:Finne bewaffneter Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|A lárva átalakulása.]] A felnőtt Taenia saginata főemlősök bélrendszerében él, de több olyan riasztó Taenia solium is ismert, amelyek cisztákat képeznek az emberi agyban. '''Országok'''<br /> ''Taeniasis'' világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet emberi ürüléket. A legmagasabb gyakoriság Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában van. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , [[Kelet-Európa]], [[Spanyolország]] és [[Portugália]]. Továbbítása T. solium ritka az [[Egyesült Államok]]ban, [[Kanada|Kanadában]], [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és számos területen [[Ázsia]] és a [[Csendes-óceán]]. [[Ciprus]], [[Irán]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]]. Gyógyszeres terápia van:''Praziquantel'', ''Niclosamide'' A legjobb módja annak, hogy elkerülje a [[Galandférgek|galandférgességet]], hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes [[Higiénikus ember|higiénia]] és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának. [[Parazita]], Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: [[Taenia solium]] (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a [[szarvasmarha]], [[sertés]], átvivő a [[hús]]. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek. Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például [[disznó]]k, [[szarvasmarhák]] vagy (például a hal galandféreg esetében) apró [[rákfélék]] fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben. A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. [[Ciszticerkózisban]] az [[agy]]ban és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták [[gyulladás]]t okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más [[idegrendszer]]i tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár. Megelőzés és kezelés<br /> A [[galandférgek]] elleni védekezés első lépése, hogy az [[állatok]] és a [[halak]] húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. [[Fertőzés|Fertőzött]] [[hús]]ban láthatók a [[Ciszta|ciszták]]. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad [[szushi]]ként tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat. === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben] ==== Hepatitis A valamennyi országban endémiás ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== Brucellosis ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Brucellosis.2C_M.C3.A1ltai_l.C3.A1z.2C_Hull.C3.A1mz.C3.B3_l.C3.A1z Bővebben] ==== Echinococcosis ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Echinococcosis.2C_granulom.C3.A1s.2C_ciszt.C3.A1s Bővebben] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B endémiás ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ===Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Schistosomiasis ==== [[Irak]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]], a [[Szíria|Szíria Arab Köztársaságban]] és [[Jemen]]ben [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Schistosomiasis.2C_v.C3.A9rm.C3.A9tely_fert.C5.91z.C3.A9s.2C_bilharzi.C3.B3zis Bővebben] === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== terület csaknem valamennyi országában észlelhető [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben] === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis ==== Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs) [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Meningococcus_meningitis.2C_utaz.C3.B3k_j.C3.A1rv.C3.A1nyos_agyh.C3.A1rtyagyullad.C3.A1sa Bővebben] == Délkelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások == [[File:LocationSoutheastAsia.svg|thumb|140px|left|Délkelet-Ázsia. 2013.]] [[File:Southeast asia.svg|thumb|120px|Délkelet-Ázsia országai. 2006.]] [[Fájl:Coral Cove Beach.jpg|thumb|140px|left|Coral Cove Beach. Ko Samui.[[Thaiföld]] ]] [[File:Komodo Island north aerial.jpg|thumb|120px|Komodo északi régió.]] [[Fájl:Ha Long Bay.jpg|thumb|120px|Ha Long öböl. ([[Vietnam]]). ]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Poliomyelitis '''Országok'''<br /> [[Brunei]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Rovarok- dengue, malária.</ref>, [[Fülöp-szigetek]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése; Rovarok- dengue, malária ; Emberről-emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Indonézia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Kambodzsa]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis, HIV, Kéz, száj-és körömfájás.</ref>, [[Laosz|Laosz Népi Demokratikus Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Malajzia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, malária.</ref>, [[Myanmar]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis, HIV.</ref>(Burma), [[Szingapúr]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis Betegség: Rovarok- dengue; Emberről-emberre- Kéz, száj-és körömfájás.</ref>, [[Thaiföld]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis, HIV, Kéz, száj-és körömfájás.</ref> és [[Vietnam]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, malária; Állatok és betegség- madárinfluenza; Emberről-emberre- tuberkulózis, Kéz, száj-és körömfájás.</ref>. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Malária]] profilaxis: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis- szúnyogriasztás * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]], * [[orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * [[Kígyók|Kígyómarás]] * Gépjármű [[baleset]]ek * Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok [[kórház]]ban === Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések === ==== Japán B encephalitis, JE, Langat ==== [[File:Japanese encephalitis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left| (DALY) a japán encephalitis országonként (100.000 lakosra). 2009.]] [[File:Japanese Encephalitis Distribution.jpg|thumb|120px|A japán encephalitis országonként. 2007.]] [[File:CDC 7959 Ochlerotatus japonicus.jpg|thumb|120px|Ochlerotatus japonicus]] [[File:Encefalite.jpg|thumb|120px|Encephalitis. 2007.]] A ''flavivírusok'' természetes gazdái a vadon élő [[madarak]] és [[sertés]]ek. [[Szúnyogok]] terjesztik. [[Betegség|Beteg]] emberektől, vagy a [[vírus]]t hordozó [[Állatok|állattól]] nem lehet közvetlenül elkapni a [[betegség]]et. Dél-kelet [[Ázsia]] országaiban bármelyik évszakban felléphet a [[járvány]]. Évente 30 000-50 000 eset fordul elő, a veszélyeztetettséget fokozza, ha valaki a [[járvány]]os területeken [[falu]]si, vidéki környezetben, [[rizsföldek]] közelében él (pl.: hátizsákos turisták). JEV a leggyakoribb, védőoltással megelőzhető [[encephalitis]] [[Ázsia|Ázsiában]]. Ázsiában előfordul mindenütt és részben a [[Csendes-óceán]] nyugati területein. '''Országok'''<br /> [[Ausztrália]], Külső Torres Strait-szigetek; [[Banglades]]ben elterjedt; [[Brunei]] endémiás; [[Kambodzsa]] endémiás; [[Kína|Kínában]] esetek minden tartományban; [[India]] minden államában; [[Indonézia]] endémiás; [[Balin]], [[Kalimantan]], [[Java]], Nusa, Tenggara, [[Pápua Új-Guinea|Pápua]], és [[Szumátra]]; [[Japán]] ritka; [[Korea]], Észak- Nincs adat; [[Korea]], Dél- Ritka; [[Laosz]] endémiás; [[Malaysia]] Endémiás; [[Mongólia]] Nem tekinthető endemikus; [[Nepál]] Endemikus; [[Pakisztán]] bizonytalan adatok; [[Pápua Új-Guinea]] elterjedt; [[Fülöp-szigetek]] endémiás; [[Oroszország]] Ritka; [[Singapore]] szórványos; [[Sri Lanka]] Endemikus; [[Taiwan]] szórványos; [[Thaiföld]] Endemikus; [[Kelet-Timor]] Korlátozott adatok; [[Vietnam]] Endemikus; Nyugat-Csendes-óceáni szigetek endémikus. A [[védőoltás]] azoknak javasolt, akik [[mezőgazdaság]]i tevékenységet vagy kutatást folytatnak a [[Fertőzés|fertőzött]] területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig. Az oltás üteme: 0. 7. 30. nap, mely 3 évre ad védettséget. [[Magyarország]]on a Japán B encephalitis elleni védőoltás (''JE-VAX'') nem beszerezhető. Kiutazást követően utazási klinikákon kell kérni az oltást. A betegségnek nincs speciális kezelése. A kezelés légzés, táplálás, görcs-védelem. Koponyaűri nyomásfokozódást mannitollal kezelendő. A túlélőknél gyakori a maradandó bénulás. A [[kórokozó]] [[vírus]] ([[RNS]] vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet vízimadarakról és [[sertés]]ekről az [[ember]]re különböző [[Culex]] szúnyogok (Vektora moszkitók, Aedes spp., Anopheles barbirostris és hyrcanus csop., Culex tritaeniorhynchus csop és Cu. annulus) visznek át csípéseikkel. Ezek a [[szúnyogfélék]] ''rizsföldek'', [[Mocsár|mocsarak]] és pocsolyás termőföldek környékén élnek. A szúnyogok alkonyattól pirkadatig csípnek. Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg városokban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt. Az esetek többségében észrevétlenül zajlik a [[fertőzés]], csak kb. 1 % - ban alakulnak ki tünetek. Azoknál, akiknél a [[betegség]] kifejlődik, a [[halál]]ozás igen magas, akár 50%-os is lehet. A [[betegség]] 6-8 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik magas [[Láz (élettan)|lázzal]], kötőhártya-[[gyulladás]]sal és kiterjedt arcpírral, majd ezt követik az [[agyvelő]]- és [[agyhártyagyulladás]] tipikus jelei. Izomfájdalom, fejfájás, [[hányás]], [[hasmenés]], görcsök, [[bénulás]] és leukocytosis, polimorfonukleáris leukociták lehet a meghatározó, az agy-gerincvelői folyadék, eset-halálozási arány 10%-ról 40%-, neurológiai maradványtünetei 80%-ban. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. ==== Malária ==== * Malária chloroquin rezisztens Kambodzsa keleti tartománya, [[Indonézia]], [[Laosz|Laosz Népi Demokratikus Köztársaság]],[[Myanmar]] (Burma), [[Vietnam]]<br /> P. falciparum: mefloquin * Malária mefloquin rezisztens Kambodzsa nyugati tartomány <br /> P. falciparum doxycyclin * Malária nincs Brunei, Szingapúr, Jáva és Szumátra városai, Malajzia és Vietnam városai, Rangoon, Fülöp-szigetek: Manila, Thaiföld: Bankok, Chiangmai, Pattaya, Phuket, Kos-Samui Bővebben ==== Filariasis ==== (Bruneit és Szingapúrt kivéve) endémiás. Bővebben ==== Dengue láz ==== Bővebben ==== Pestis ==== [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pestis Bővebben] === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) ==== Bővebben ==== Hastífusz ==== Bővebben ==== Hepatitis A ==== valamennyi országban endémiás Bővebben ==== Hepatitis E ==== Bővebben ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== igen gyakori Bővebben ==== HIV/AIDS ==== Bővebben === Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Schistosomiasis ==== Fülöp-szigetek, Indonézia egy része, Mekong-delta Bővebben === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== Bővebben == Kelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások == [[File:LocationEastAsia.PNG|thumb|120px|left|Kelet-Ázsia. 2011.]] [[File:Location-Asia-UNsubregions.png|thumb|120px|Kelet-Ázsia. 2011.]] [[File:Yurt in Ulan Bator.JPG|thumb|120px|left| Jurta Ulánbátorban. 2009.]] [[File:Shanghai - Nanjing Road.jpeg|thumb|120px|Shanghai - Nanjing Főutca. 2003.]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]] '''Országok'''<br /> [[Hongkong]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése; Rovarok- dengue, malária ; Emberről-emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Japán]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis; Betegség: Emberről-emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Kína]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz japán encephalitis polio; Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Schistosomiasi, Utazók hasmenése, kolera; Rovarok- dengue, krími-kongói vérzéses láz, malária, leishmaniasis, visceralis.; Állatok- emberről emberre: madárinfluenza; Emberről-emberre- Kéz, száj-és körömfájás</ref>, [[Koreai Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis kullancsencephalitis.</ref>, [[Koreai Népi Demokratikus Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis kullancsencephalitis; Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése; Emberről emberre- tuberkulózis.</ref>, [[Makaó]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis kullancsencephalitis; Betegség: Rovarok- Dengue láz.</ref> és [[Mongólia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz japán encephalitis kullancsencephalitis polio; Betegség: Élelmiszer-és víz útján terjedő betegségek: Utazók hasmenése; Emberről emberre- tuberkulózis.</ref>. [[Japán]], [[Taiwan]], [[Dél-Korea]], [[Hongkong]] [[egészségügy]]i és járványügyi helyzete jó, az utazók számára különös elővigyázatosság nem szükséges. A többi területre látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * Sérülések gépjármű-balesetek miatt * Mérges-[[kígyó]] marása * [[Vér]] transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok [[kórház]]ban a régióban === Ízeltlábúak okozta fertőzések === ==== Malária ==== chloroquin érzékeny: Kína 33 ⁰ 25 ⁰ északi szélességi fok között P. vivax és P. falciparum: chloroquin érzékeny, mefloquin érzékeny: Hainan és Yunnan tartományok Bővebben ==== Viscerális leishmaniasis ==== Kína Bővebben ==== Pestis ==== [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pestis Bővebben] ==== Japán B encephalitis ==== Bővebben === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben ==== Hastífusz ==== Bővebben ==== Hepatitis A ==== valamennyi országban endémiás Bővebben ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== vírushordozók száma magas Bővebben ==== HIV, AIDS ==== Bővebben === Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Shistosomiasis ==== endémiás terület Kínában a Jangce folyó medencéje Bővebben ==== Leptospirosis ==== [[File:Leptospirosis in kidney.jpg|thumb|120px|Leptospirosis a vesében.]] [[File:USDA-ARS Guinea Pig.jpg|thumb|120px|Állatorvosnő, Carole Bolin megvizsgál egy tengerimalac általános állapotát és a tüdő egészségét. Ezeket az állatokat használják, hogy megértsék a tüdő vérzést a nicaraguai járvány kitörésével kapcsolatban. USDA-ARS Guineai disznó.]] [[Leptoszpirózis|Leptospirosis]] egy [[Baktériumok|bakteriális]] betegség, terjedése fertőzött állatok vizeletével szennyezett víz, talaj vagy élelmiszer közvetítésével, vagy közvetlenül fertőzött állatok érintkezésével. A baktériumok a nap melegében, a talajban, párás és nedves körülmények között. Nincs engedélyezett védőoltás.<br /> Gyógyszeres terápia: penicillin, doxiciklin, parenterális harmadik generációs cefalosporinok, azitromicin '''Országok'''<br /> Leptospirosis világszerte előfordul, de leggyakrabban a nedves, trópusi éghajlaton fertőz leggyakrabban. Leptospirosis már világméretű terjed nagyobb gyakorisággal a trópusi éghajlaton. Háziállatok és a vadon élő állatok (köztük rágcsálók, mosómedve, kutyák, szarvasmarhák, sertések, lovak, juhok és kecskék) a baktériumot hordozók, amelyek kiválasztják a baktériumokat a vizeletbe, magzatvízbe, vagy a placenta szövetébe, amelyek szennyezik a talajt és a természetes vizeket. Leptospirosis járványok az Egyesült Államokban, miután az árvíz volt a Hawaii és Puerto Rico. A legtöbb Leptospira faj fennmarad 2-3 hétig is a friss természetes vízben, a nedves talajban, vagy sárban. Árvíz után, hurrikánok vagy heves esőzések elősegíti a terjedését, hozzájárul a járványok felbukkanásához. A baktériumok a bőrön keresztül, általában vágások vagy karcolások résein, vagy a nyálkahártyákon, mint például az orr, a száj, vagy a szem. Leptospirosissal együtt jár az állattenyésztéssel. Közvetett módon szennyezett víz, talaj és élelmiszerek a leggyakoribb módja, de az emberek követlenül belélegzéssel, apró cseppek (aeroszolok) formájában történik. Vízi sportok, mint például a vadvízi evezés, kaland verseny, kajakozás, vagy triatlon esetében nagyobb lehet a kockázata a leptospirosis fertőzésnek. Leptospirosis kórokozója obligát aerob baktérium, spirocheta nemzetség, a Leptospirák optimálisan 28 °C-30 °C-on szaporodnak. A lappangási idő 2 naptól 3 hétig terjed. A tünetei a leptospirosisnak változatos, gyakran kétfázisú. Az akut fázis vagy bacteriaemiás tart egy hétig, majd az immun fázis, amely jellemző a ellenanyag-termelést és a jelenléte a leptospirák a vizeletben. Az akut, generalizált fázis utánozza más akut betegség tüneteit, láz, mint például a dengue-láz, a malária, vagy a tífusz. A gyakori tünetek közé tartozik a fejfájás, láz, hidegrázás, izomfájdalom, hányinger, hasmenés, hasi fájdalom, uveitis, nyirokcsomó-duzzanat, kötőhártya bevérzés és néha, a bőrkiütés. A fejfájás gyakran súlyos és magában foglalja a fájdalom és fényérzékenységet. Aszeptikus meningitis előfordul akár 25%-ában. A icterusos vagy súlyos formája a betegségnek (Weil-betegség) esetén 5% -10%-a leptospirosisnak. A tünetek közé tartozik a sárgaság, veseelégtelenség, vérzés, szívritmuszavarok, tüdőgyulladás, és hemodinamikai összeomlás. A halálozási arány súlyos, 5% -15%-os. Antimikrobás szerek, mint például a doxiciklin lehet használni, mint a megelőző gyógyszer olyan területeken, ahol az expozíciós kockázat magas. Kerülje úszás vagy mocsári víz szennyezett lehet. Fedjük le vágások és sebek. Gyakorold a személyes higiénia és a gyakori kézmosás . Viseljen megfelelő ruházatot és lábbelit, ha séta vagy dolgozik a nedves talajban, és a mezőgazdasági munka közben. Ne igyál a szennyezett vizet forrásokból. Kerülje a rágcsálók és egyéb hordozó állatok. === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis ==== Mongólia Bővebben === Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Renális szindrómával járó haemorrhagias láz ==== Bővebben ==Délközép-Ázsiában és Indiai szubkontinens előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások== [[File:South Asia (ed)update.PNG|thumb|120px|left|Délközép-Ázsia és India. 2013.]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]] '''Országok'''<br /> [[Afganisztán]], [[Azerbajdzsán]], [[Banglades]], [[Bhután]], [[Grúzia]], [[India]], [[Irán]] Iszlám Köztársaság, [[Kazahsztán]], [[Kirgizisztán]], [[Nepál]], [[Maldív-szigetek|Maldiv]] - szigetek, [[Örményország]], [[Pakisztán]], [[Sri Lanka]], [[Tádzsikisztán]], [[Türkmenisztán]] és [[Üzbegisztán]]. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül kevéssé tér el a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * UV fényvédelem, meleg elleni védekezés * Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás * Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * Kígyómarás * Sérüléses gépjármű-balesetek * Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok kórházban === Az ízeltlábúak okozta fertőzések === ==== Malária ==== * Chloroquin érzékeny P. vivax: gócokban: Örményország, Azerbajdzsán, Tadzsikisztán * Chloroquin rezisztens P. falciparum + Pl. vivax: a többi országban városi és vidéki területeken is előfordul, mefloquin * Nincs malária Grúzia, Kazaksztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Maldiv - szigetek ==== Filariasis ==== Banglades, India és Sri Lanka délnyugati része ==== Bőr leishmaniasis ==== Afganisztán, India, Irán Iszlám Köztársaság, Pakisztán ==== Bőr és visceralis leishmaniasis ==== Kisebb gócokban, Azerbajdzsánban és Tádzsikisztánban. ==== Dengue láz ==== Bangladesben, Indiában, Pakisztánban Sri Lanka ==== Pestis, feketehalál, dögvész ==== ==== Visszatérő láz, febris recurrens, sárgapestis ==== valamennyi országban endémiás<br /> === Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése: (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) ==== ==== Hastífusz ==== ==== Hepatitis A ==== ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== ==== HIV, AIDS ==== === Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Schistosomiasis ==== Irán, Iszlám Köztársaság délnyugati része === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis ==== India és Nepál ==== Diftéria ==== zerbajdzsán, Grúzia, Kazaksztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== Terület csaknem valamennyi országában észlelhető === Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Visszatérő láz ==== ==== Kiütéses tífusz ==== ==== Japán B encephalitis ==== ==== Krimi-kongó haemorrhagias láz ==== === Egyéb === ==== Dracunculiasis, Guineai féreg ==== == Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások == [[File:Location North America.svg|thumb|120px|left|[[Észak-Amerika]].]] * Mellkas-átvilágítás * Kötelező [[oltás]]:- * Az alábbi rutin [[védőoltás]]okat, leleteket kérik, angol nyelven [[orvos]]i pecséttel igazolva: [[gyermekkor]]i oltások igazolása, 10 éven belüli [[morbilli]] emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal ([[bárányhimlő]]) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, [[HIV]] szűrés (bizonyos államokban és Kanadában) * Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak) '''Országok'''<br /> [[Bermuda]], [[Kanada]], [[Grönland]], [[Amerikai Egyesült Államok]]. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban. '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem * Rovarcsípések megelőzése * [[Állatok|Állati]] harapások megelőzése * [[Közlekedés]]sel kapcsolatos [[baleset]]ek * [[HIV]] és a [[hepatitis]] vírus okozta fertőzések * Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés * [[Hasmenés]] tüneti kezelésére való felkészülés * Biztonságos [[szex]] * Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt. === Ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== [[Sziklás-hegység]]i foltos láz ==== [[File:Usa-Mappa-con-stati.jpg|thumb|120px|left|[[US]]. Nincs Rickettsia rickettsii [[Maine]] államban, [[Hawaii]]-on, [[Alaszka|Alaszkában]]. 2004. ]] [[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|2006.]] [[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii. 1979.]] A ''Rickettsia rickettsii'' csak a nyugati féltekén honos. A [[Sziklás-hegység]]ben észlelték először, gyakorlatilag azonban az [[USA]] minden államában előfordul, kivéve [[Maine]] államot, [[Hawaii]]t, [[Alaszka|Alaszkát]]. Különösen az [[Atlanti-óceán]] partja mentén gyakori. A ''Sziklás-hegységi foltos láz'' ellen nem létezik oltóanyag. Az [[antibiotikumok]] használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: ''Doxiciklin'', ''chloramphenicol''. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet. A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a [[kullancsok]] (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A ''rickettsiák'' a [[vérerek]]et bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a [[bőr]] és a bőr alatti [[erek]], valamint az [[agy]], [[tüdő]]k, [[szív]], [[Vese|vesék]], [[máj]], és [[lép]] erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak. A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a [[betegség]] lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A [[láz]] néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet. Körülbelül a negyedik lázas napon a [[Csukló (egyértelműsítő lap)|csuklón]], bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek. Az [[agy]] ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és [[Kóma (orvostudomány)|kómát]] okozhat. A [[máj]] megnagyobbodhat, [[gyulladás]]a sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a [[szív]], az agy károsodása és [[tüdőgyulladás]] is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen [[halál]] is bekövetkezhet. A [[betegség]] főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett [[kullancsok]] aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a [[fertőzés]] egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb [[gyermek]]ek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a [[kórokozó]]kat [[nyulak]]ba, [[mókusok]]ba, [[Szarvas (állat)|szarvasokba]], [[medvék]]be, [[Kutya|kutyákba]] és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed. ==== Lyme kór ==== ==== [[Tularémia]], Tularémia pestis ==== [[File:Tularemia lesion.jpg|thumb|120px|Bőr tularémia.]] [[Oroszország]], [[Kazahsztán]], [[Türkmenisztán]], [[Finnország]], [[Svédország]] [[Kelet-Európa]], [[Nyugat-Európa]], [[Portugália]], [[Spanyolország]]ban, [[Koszovó]],([[Szerbia]]), [[Japán]]ban, [[Kína]] az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. [[USA]], [[Kanada]], [[Mexikó]]. [[Védőoltás]] van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: ''LVS vaccine'' A ''tularémia'' több úton is átterjedhet az [[ember]]re, beleértve a ''rovarcsípést'' és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen [[Fertőzés|fertőző]] és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet [[antibiotikum]]mal kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: ''sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok''. A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos [[rovar]] hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott [[Állatok|állattal]]. Beteg állat harapásával, leggyakrabban [[nyúl]] által. A [[baktériumok]] kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és [[fekély]] képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el. Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) [[baktérium]], mely elsősorban [[emlősök]]et érint, különösen [[rágcsálók]]at, mezei- és üregi [[nyulak]]at, de [[madarak]]at, [[hüllők]]et és [[halak]]at is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett [[ember]] általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas [[nyirokcsomó]]k, [[láz]], hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert. Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki. ==== Pestis ==== === Étel és víz eredetű betegségek === ====Utazók hasmenése ==== (salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157)) === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== == Karib szigeteken előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások == [[File:CIA map of the Caribbean.png|thumb|120px|left| Karib-térség - régió. 2011.]] [[File:Karte Karibik Inseln.png|thumb|120px| Karib-tenger. 2004.]] * Kötelező [[oltás]]: - * Javasolt [[oltás]]ok: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] '''Országok'''<br /> Turisták által leggyakrabban látogatott helyek: [[Kuba]], [[Jamaica]], [[Haiti]], [[Dominikai Köztársaság]], [[Virgin Szigetek (USA)|Virgin szigetek]], [[Martinique]], [[Dominika]], [[Trinidad és Tobago]], [[Holland Antillák]], [[Bahama]], [[Bermuda]], [[Barbados]], [[Puerto Rico]], [[Guadeloupe]]. [[Anguilla]] (UK), [[Antigua]] és [[Barbuda]], [[Aruba]], [[Barbados]], [[Kajmán-szigetek]](UK), [[Grenada]], [[Martinique]] (Franciaország), [[Montserrat]] (Egyesült Királyság), [[Holland Antillák]], [[Puerto Rico]] (US), [[Saint Kitts]] és [[Nevis]], [[Saint Lucia]], [[Saint Vincent]] és [[Grenadine-szigetek]], [[Turks]]-és [[Caicos-szigetek]] szigetek (Egyesült Királyság). Az ide látogató utazó sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott [[ország]]on belül gyakran jelentősen eltér a [[város]]i és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem * [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni * Biztonságos [[szex]], orvosi beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * [[Ciguatera]] mérgezés, amit az étkezési ''zátony halak'' toxin-tartalma okoz * Sérülés [[gépjármű]]-balesetek (többek között motoros robogók) * [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban === Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== [[Májmétely]] fertőzés ==== [[File:Nema Fig5.gif|thumb|120px|left|Nematodák. 2007.]] [[File:Fasciola hepatica2.jpg|thumb|120px|Fasciola hepatica. 2007.]] A betegség az egész világon előfordul, de leggyakoribb [[juh]]tenyésztő [[ország]]okban, különösen, ahol nyers salátát esznek. [[Latin-Amerika|Latin-Amerik]]ában, [[Afrika|Afrikában]]. A betegek kezelése során, féregellenes gyógyszeres kezelésre van szükség: ''praziquantel'', ''bithional'' Az [[ember]] általában ''fertőzött'' [[édesvíz]], vagy fertőzött vízzel locsolt [[zöldség]]ek fogyasztásával fertőződhet meg. A kórokozó hordozója sokfajta emlős állat lehet, de legfontosabb a [[juh]]. A férgek életciklusuk során a felnőtt korukban a hordozó állat belében élnek, innen a széklettel a peték az édesvizekbe kerülnek, ott a [[csigák]]ban (ez egy közti gazda) fejlődnek tovább, majd visszajutnak az édesvizekbe, és a az embert a nyers [[növények]] fogyasztásán keresztül fertőzi meg. Az emberi szervezetben a bejutnak a [[bél]]be, és a bélfalon és a hasüregen keresztül bejutnak a májba, ahol az epeutakban élnek, és annak károsodását okozzák. A betegséget, májmételyféreg fertőzés (Fasciola hepatica) okozza, a féreg levél alakú és 3x1,5&nbsp;cm nagyságú. A betegség hordozója lehet sokféle emlős állat, de legfontosabb a juh, közti gazda a csiga. A fertőzés vízzel, és nyers vízi növények fogyasztásával terjed. Átmeneti fertőzést okozhat, szarvasmarha- és juhmáj fogyasztása is. A fertőzés általában enyhe. A betegségnek három formáját különíthetjük el: heveny, idült lappangó, és idült elzáródásos formát. A heveny betegség esetén: a beteg mája megnagyobbodik (jobb oldali bordaív alatt hasi fájdalom, puffadás jelentkezik), és érzékennyé válik, és magas láz, fejfájás, étvágytalanság, hányás, izomfájdalmak, viszkető bőrkiütések jelentkeznek. Kialakulhat sárgaság, testsúlycsökkenés, és elesett állapot, ha a fertőzés súlyosabb. A beteg vérszegény lehet. Idült latens betegség esetén: a betegek többsége panaszmentes, néhány betegnél májmegnagyobbodás, és a fenti tünetek jelentkezhetnek. Idültelzáródásos betegség esetén: azt jelenti, hogy a fertőzés miatt az epeutak elzáródnak, ekkor sárgaság, hasi fájdalom, láz jelentkezhet. Kuba ==== Malária ==== [[Haiti]], [[Dominikai Köztársaság]] P. falciparum, de chloroquin érzékeny ==== Dengue ==== Mindegyik országban ==== Bőr leishmaniasis ==== Dominikai Köztársaság ==== Filariasis ==== Haiti === Étel és víz eredetű betegségek === ==== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) ==== ==== Hastífusz ==== ==== Hepatitis A ==== Valamennyi országban endémiás ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== Vírushordozás magas ==== Zoonózis ==== Veszettség: valamennyi országban ==== Schistosomiasis ==== Dominikai Köztársaság, Martinique, Puerto Rico, Guadeloupe HIV/AIDS == Közép-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások == [[File:Central America (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|Közép-Amerika. 2009.]] [[File:Centroamerica politico.png|thumb|120px|Közép-Amerika. 2007.]] * Kötelező [[oltás]]: - * Javasolt [[oltás]]ok: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] '''Országok'''<br /> [[Mexikó]]<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Tetanus (Merevgörcs) Veszettség, Malária Yucatan-félsziget, Leishmaniosis, West Nile vírus, Dengue, Hepatitis Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te) elleni védőoltás Veszettség: bizonyos rizikófaktorok megléte esetén Malária elleni gyógyszer</ref>, [[Belize]], [[Costa Rica]], [[El Salvador]], [[Guatemala]], [[Honduras]], [[Nicaragua]], [[Panama]]. Az ide látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a [[város]]i és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok''' * [[Malária]] profilaxis: [[rovar]]-riasztók + ''szúnyogháló'' + ''kemoprofilaxis'' * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése * Biztonságos [[szex]] * Édesvízben nem szabad fürödni * Skorpió és kígyómarás * Gépjármű baleset * Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban ===Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések=== ==== Malária ==== * chloroquin érzékeny [[Mexikó]] és a többi ország (kivétel Panama)<br /> chloroquin * Chloroquin rezisztens Panama, San Blas és Darien tartomány, San Blas sziget<br /> mefloquin ==== Dengue ==== Mindegyik országban ==== Bőr és visceralis leishmaniasis ==== Mindegyik országban ===Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek=== ==== Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis) ==== ==== Filariasis ==== ==== Onchocercosis ==== ==== Venezuelai ló encephalitis ==== === Élelmiszer és víz eredetű betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella) ==== Hastífusz ==== főleg Mexikó ==== Hepatitis A ==== valamennyi országban endémiás ==== Hepatitis E ==== Mexikó ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== vírushordozás magas === Egyéb betegségek === ==== Állati veszettség ==== valamennyi országában észlelhető == Mérsékelt Dél-Amerika régióiban előforduló fertőzések, ajánlott oltások == [[File:Koppen classification worldmap C.png|thumb|120px|left|A területek mérsékelt [[éghajlat]]i övet jelölnek. 2010.]] [[File:Departamento Iguazú Misiones.png|thumb|80px|[[Argentína]] északi határán, [[Salta]] tartományban [[malária]].]] [[File:Departamento General Manuel Belgrano Misiones.png|thumb|80px|Észak-és Észak-Kelet-[[Argentína]] erdős területek [[Brazília]]-[[Paraguay]] határán [[sárgaláz]] endémia. 2012. ]] * Kötelező [[oltás]]:- * Javasolt [[oltás]]ok: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] '''Országok'''<br /> [[Argentína]], [[Chile]], [[Falkland-szigetek]], [[Uruguay]], [[Húsvét-sziget]](Chile) '''Életmódbeli tanácsok''' * 3500 m felett magassági betegség * [[UV]] fényvédelem * [[Malária]] profilaxis: [[rovar]]-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt [[víz]], fertőtlenítés), tüneti kezelése * [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban * Biztonságos [[szex]] * [[Édesvíz]]ben nem szabad fürödni === Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Malária P. vivax okozta ==== Argentína északi határán, Salta tartomány ( bolíviai határ). Ritkán jelentettek Puerto Iguazúból, . Nincs transzmisszió Iguassu vízesésnél. <br /> ''chloroquin'' ==== [[Sárgaláz]] ==== Ajánlott minden utazónak ≥ 9 hónapos kortól, akik 2300 m-nél alacsonyabb területekre utaznak. Észak-és Észak-Kelet erdős területek Argentínával határos Brazília és Paraguay régióban. === Élelmiszer és víz eredetű betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella) ==== Hastífusz ==== [[Argentína]] ==== Hepatitis A ==== Valamennyi országban endémiás === Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis) ==== [[Argentína]], [[Chile]] ==== Bőr leishmaniasis ==== [[Argentína]], [[Chile]], [[Uruguay]]. === Egyéb betegségek === ==== [[Meningitis|Meningococcus meningitis]] ==== [[Chile]] ==== [[Coccidioidomycosis]] ==== [[Argentína]], [[Chile]] ==== Dengue láz ==== [[Húsvét-sziget]]([[Chile]]) == Trópusi Dél-Amerikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott oltások == [[File:Northern South America.PNG|thumb|120px|left| Északi [[Dél-Amerika]]. [[2012]].]] [[File:Amazon rainforest.jpg|thumb|120px|[[Amazonas|Amazóniai esőerdők.]] [[2007]].]] [[File:Manu National Park-71.jpg|thumb|120px|[[Manu]] National Park. [[Peru]]. [[2009]]. szeptember 14., 05:30:10]] [[File:Family on the banks of the Amazon.jpg|thumb|120px|Család a folyóparton kb. 50 mérfödre Iquitos-tól lefelé az [[Amazonas]]on, [[Peru]]ban. [[2011]]. ]] [[File:Andes bolivianos.jpg|thumb|120px |[[Bolívia]]i [[Andok]]. [[2006]]. ]] [[Fájl:Number of snake envenomings.svg|thumb|120px | Kígyómarások száma 229 országban, 21 földrajzi régióban<ref>Kasturiratne, A; Wickremasinghe AR, de Silva N, Gunawardena NK, Pathmeswaran A, et al. (November 2008). "The Global Burden of Snakebite: A Literature Analysis and Modelling Based on Regional Estimates of Envenoming and Deaths". PloS Medicine 5 (11). DOI:10.1371/journal.pmed.0050218. Retrieved on 2009-06-24</ref>. [[2008]]. november. ]] * Kötelező [[oltás]]: [[Sárgaláz]] * Javasolt [[oltás]]ok: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Meningitis|Meningococcus]] meningitis '''Országok'''<br /> [[Trópusi]]: [[Bolívia]]*<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Sárgaláz Tetanus ) Veszettség Malária 2500 méter alatt, Dengue. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te) elleni védőoltás, Veszettség: bizonyos rizikófaktorok megléte esetén. Malária elleni gyógyszer. Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges: Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, [[Brazília]]*<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Sárgaláz Tetanus Veszettség Sárgaláz: déli és nyugati területein Malária az Amazonas gyűjtőterületén, Dengue. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás [[Meningitis|Meningococcus]] meningitis Sárgaláz elleni védőoltás Torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te) elleni védőoltás Sárgaláz: déli és nyugati területein Veszettség: bizonyos rizikófaktorok megléte esetén</ref>, [[Columbia]]*<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Járványos gyermekbénulás Kolera Sárgaláz Tetanus Veszettség Malária előfordulása 800 m alatt, Utazók hasmenése, Leishmaniosis, Dengue. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Kolera elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás Torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te) elleni védőoltás Veszettség: bizonyos rizikófaktorok megléte esetén. Malária elleni gyógyszer Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, Equador*<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Sárgaláz Veszettség Malária előfordulása 1500 m alatt, Utazók hasmenése, Dengue. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás Torokgyík-szamárköhögés-tetanusz (Di-Per-Te) elleni védőoltás Veszettség elleni védőoltás. Sárgaláz: Amazonas gyűjtőmedence. Veszettség: bizonyos rizikófaktorok megléte esetén (kalandványók, barlangászok stb.), Morbilli-Mumps-Rubeola. Malária elleni gyógyszer. Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, [[Francia-Guyana]]<ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Malária. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Malária elleni gyógyszer. Javasolt oltás: Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges .Sárgaláz elleni védőoltás</ref>, [[Guyana]] <ref>betegségek: Hastífusz Hepatitis A Malária Sárgaláz. Javasolt oltás: Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás. Malária elleni gyógyszer. Sárgaláz elleni védőoltás.</ref>, [[Paraguay]], [[Peru]]*, [[Suriname]]*, [[Venezuela]]. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a [[sárgaláz]] elleni oltás, de javasolt, mivel az ország egyes területei fertőzöttek. * Minden esetben kérik az [[oltás]] igazolását, ha valaki [[sárgaláz]]zal fertőzött [[ország]]ból érkezik. ( Pl.: [[Peru]]ból [[Bolívia|Bolíviába]], vagy fordítva). Az ide látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott [[ország]]on belül gyakran jelentősen eltér a [[város]]i és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok''' * 3500 m felett ''magassági betegség''Andok * [[UV]] fényvédelem * [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis * [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * [[Mérges kígyó]] marása * Sérülés gépjármű-[[baleset]]ektől * Vértranszfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok [[kórház]]ban === Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Malária ==== P. falciparum (döntően) [[chloroquine]] rezisztens<br /> ''mefloquin'' <br /> 2000 m felett, [[Turisták típusai|turisták]] által látogatott helyeken, tengerparton nincs [[malária]]. ==== Sárgaláz ==== Mindenütt a régióban.<br /> Kivétel [[Paraguay]], [[Andok]] keleti területe, [[Brazília]] déli és keleti része. ==== Dengue ==== Mindegyik országban. === Étel és víz eredetű betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== ([[E. coli]], [[Salmonella|Salmonellák]], Giardia, [[Entamoeba]], [[Shigella]]) ==== Hastífusz ==== ==== Hepatitis A ==== Valamennyi országban endémiás. ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B ==== Endémiás a régió ==== HIV, AIDS ==== ==== Állati veszettség ==== Valamennyi országban elterjedt. ==== Schistosomiasis ==== [[Brazília]], [[Suriname]], [[Venezuela]] === Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Amerikai trypanosomiasis (Chagas kór) ==== ==== Bőr-, visceralis leishmaniasis ==== ==== Filariasis ==== === Egyéb betegségek === ==== Meningococcus meningitis ==== [[Brazília]] == Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek) == [[Fájl:Australia-New Guinea (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|[[Ausztrália]] (beleértve [[Tasmánia]]) és [[Új-Guinea]] (beleértve a keleti része [[Indonézia]] ([[Aru-szigetek]])) és a szárazföldi tartományok [[Pápua Új-Guinea]]). 2006.]] [[Fájl:Pacific Culture Areas.jpg|thumb|120px|[[Óceánia]]: [[Mikronézia]]-lila, [[Melanézia]]- sötétkék és [[Polinézia]]- világoskék. 2004.]] [[File:Map of Oceania-Pacific wide.svg|thumb|120px| [[Óceánia]], [[Indonézia]] és [[Chile]]. 2009.]] * Kötelező [[védőoltás]]: - * Javasolt védőoltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] Japán [[encephalitis]] '''Országok'''<br /> [[Amerikai Szamoa]], [[Ausztrália]], [[Karácsony-sziget]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi]], [[Francia Polinézia]], [[Guam]], [[Kiribati]], [[Marshall-szigetek]], [[Mikronézia]], [[Nauru]], [[új-Kaledónia]], [[új-Zéland]], [[Niue]], [[Norfolk-sziget]], [[Észak-Mariana-szigetek]], [[Palau]], [[Pápua Új-Guinea]], [[Pitcairn-szigetek]], [[Szamoa]], [[Salamon-szigetek]], [[Tokelau]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], [[Wake-sziget]], [[Wallis és Futuna|Wallis és Futuna-szigetek]] Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az [[élelmiszer]] és a [[víz]] útján terjedő fertőzések esetén alacsony [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland]]on. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken. '''Életmódbeli tanácsok''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt * [[Ciguatera]] mérgezés * Mérgeskígyó marás * Pókcsípés * [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a [[kórház]]akban * Rovarcsípések megelőzése * Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak === Ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Bozót tífusz, Tsutsugamushi láz ==== [[File:Trombicula.jpg|thumb|120px|Trombicula a bozót tífusz vektora. 2007.]] [[File:Wounded Australian soldier led by a Papuan orderly at Buna.jpg|thumb|120px| George Silk klasszikus képet hozott Buna-ból(Új-Guinea), karácsony napján, 1942-ben. Egy ausztrál katona, George "Dick" Whittingtont segíti egy pápua, Raphael Oimbari. Whittington 1943 februárjában tífuszban meghalt. 1942. december 24.]] [[Csendes-óceán]] nyugati része, [[Délkelet-Ázsia]], Észak-[[Ausztrália]], [[Pápua Új-Guinea]] és a néhány nyugati és déli sziget. Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.<br /> A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható. doxycycline, chloramphenicol, Rifampin, azithromycin Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet. A bozót tífusz egy [[baktérium]] által okozott, [[rágcsálók]] [[Parazita|parazitái]], [[Atkák|atkái]] (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A [[betegség]] oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és [[paraziták]] terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A [[növény]]zettel kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik. Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi [[nyirokcsomó]]k megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A [[láz]] fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A [[Betegség|beteg]] zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten [[tüdőgyulladás]], [[szívizomgyulladás]], [[szívelégtelenség]] alakulhat ki. A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni [[antibiotikum]]ot. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is. ==== Egér tífusz, foltos láz ==== Délkelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ritkán fordul elő [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]] ==== Malária ==== * [[chloroquine]] rezisztens [[Pápua Új-Guinea]], [[Vanuatu]], a [[Salamon-szigetek]] ''Atovaquone/proguanil'', ''doxycycline'', ''mefloquine'' ==== Dengue ==== Szigetek, Észak-[[Ausztrália]] ==== Japán encephalitis (JE) ==== [[Pápua Új-Guinea]], [[Torres-szoros|Torres szoros]], [[Ausztrália]] északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , [[Csendes-óceáni Közösség|Csendes-óceáni szigetek]]([[Guam]]) ==== Nyirokrendszeri filariasis ==== Csendes-óceáni szigetek, [[Amerikai Szamoa]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi-szigetek]], [[Francia Polinézia|Francia Polinézia,]] [[Kiribati]], [[Niue]], [[Szamoa]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], valamint [[Wallis]] és [[Futuna]]. === Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== ==== Hastífusz ==== [[Tífusz]] ismert vagy feltételezhető [[Mikronézia|Mikronéziában]]. ==== Hepatitis A ==== [[Hepatitis|Hepatitis A]] előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük [[Pápua Új-Guinea]] ==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ==== ==== Tuberkulózis ==== 100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban. ==== Influenza ==== [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások. === Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések === ==== HIV ==== Prevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]], és néhány csendes-óceáni szigeteken. ==== Hepatitis B ==== Kevesebb mint 2%-a él [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] [[Hepatitis B]] [[vírus]]sal fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken. ==== Hepatitis C ==== 1% -2,4%-ban a legtöbb területen. === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség, rabies ==== [[Denevér]] lyssa vírus ismert [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]]. == Antarktisz, Déli-sarkvidék == [[Fájl:Location Antarctica.svg|thumb|110px|left| [[Antarktisz]]. 2009.]] [[Fájl:Ay-terkep.png|thumb|110px| [[Antarktisz]] térképe, magyar földrajzi nevekkel. 2004.]] [[File:DomeCTraverse.jpg|thumb|110px| A Traverse, amely üzemanyagot, élelmiszert, és egyéb kellékeket szállít a Dumont d'Urville a Dome C (Concordia) állomásra. 2005 január.]] [[File:ConcordiaFromTower.jpg|thumb|110px|Concordia Station (Dome C) látható, a tetején egy 32 méter magas torony található, mintegy 1 km-re az állomástól. 2005.]] * Kötelező [[védőoltás]]:- * Rutin védőoltások: [[influenza]], [[bárányhimlő]] (varicella), [[gyermekbénulás]], [[kanyaró]], [[mumpsz]], [[rubeola]](MMR) és a [[diftéria]]/[[pertussis]]/[[tetanusz]](DPT) * Ajánlott védőoltások: [[hepatitis]] A , [[hepatitis B]] , [[tífusz]] és ''meningococcus'' Magába foglalja a szűkebb értelemben vett [[Antarktika]] [[kontinens]]t, valamint számos [[sziget]]et ([[Déli-Georgia]] és [[Déli-Sandwich-szigetek]], [[Déli-Orkney-szigetek]], [[Déli-Shetland-szigetek]]). Utazás az Antarktiszra leggyakrabban [[Chile|Chilén]] és [[Új-Zéland]]on keresztül valósul meg. '''Életmódbeli tanácsok''' * Extrém hideg-[[éghajlat]] Viseljen védőruházatot és felszereléseket kifejezetten szélsőséges hideg [[környezet]]re tervezve. A legjobb, ha ruha réteges, mivel túlságosan sok ruha túlhevülést eredményez. Kövesse az öltözködéssel kapcsolatos ajánlásait a túravezetőknek. Az alacsony [[hőmérséklet]] és a nagy [[szél]] a legnagyobb [[egészségügy]]i kockázatot jelenti. [[Antarktisz]] a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb hely a [[Földön]]. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg [[nyár]]on –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A [[katabatikus]] szelek vagy [[lavinaszelek]] néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas [[Energia|energiával]] zúdulnak a [[tenger]] felé. Sebességük elérheti akár a 320&nbsp;km/h-ás értéket is. * [[UV]]-fényvédelem Védje a [[Bőr (anatómia)|bőrét]] a [[napfény]]től fényvédő krémmel (legalább 15 [[SPF]]) és a [[szem]]et napszemüveggel. az [[Antarktisz]] felszínének 95%-a [[jég]]gel borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb. 80%. A partvidéken azonban csupán 15-20% az [[albedó]] értéke, így a partokon kialakuló hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. Károsítja a szemet és a bőrt, és védelmi intézkedéseket kell tenni. * [[Hegyibetegség]] [[Antarktisz]] a [[Föld]] legnagyobb átlagmagasságú kontinense. A [[hó]] és jégtakaró beleszámításával az átlagmagassága 2600 méter. Az [[Antarktisz]] több millió km² kiterjedésű, nagyrészt összefüggő ''szárazföld'', ahol ''hegyláncok'', ''medencék'', [[síkság]]ok váltogatják egymást, amik legnagyobb részét jégtakaró fedi. A [[kontinens]] partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az [[Arktisz]]t. * [[Kultúrsokk]] A [[sarkvidék]] helyzete miatt itt 4-6 hónapos [[éjszaka]] uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, ami az amúgy is hideg terület további lehűlését eredményezi. A [[sarki éjszakák]], hosszú és nagyon hideg tele után következik a rövid, hűvös és sugárzásban gazdag [[nyár]]. A déli szélesség 66,5°-tól délre a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont fölött van, míg télen a horizont alatt tartózkodik. A Föld keringési pályájából adódó különbségek miatt a sarki éjszaka hossza eltér az Északi- és a Déli-sarkvidéken. Az északin 176 napig, a délin 183 napig tart az éjszaka. * [[Baleset]]ek Kisebb sérülések, [[ficam]]ok és [[zúzódás]]ok gyakran előfordulnak. Az ilyen típusú sérülések elsősorban a csúszós jégnek köszönhető. * [[Hasmenés]] elkerülése Palackozott, forralt [[víz]], ''fertőtlenítés'', tüneti kezelésére felkészülés. Gyakran mosson kezet [[szappan]]nal és [[víz]]zel, főként étkezés előtt. Ha a szappan és a víz nem áll rendelkezésre, használjon [[alkohol]] alapú kézi [[gél]]t (legalább 60%-os alkohol). Igyál sok vizet, hogy hidratáljon a kiszáradás veszélye miatt, mivel az [[Antarktisz]] a [[világ]] legszelesebb, legszárazabb és leghidegebb régiója. * Biztonságos [[szex]] A [[HIV]] és más nemi úton terjedő betegségek kockázatának csökkentése érdekében mindig [[latex]] [[óvszer]]t használni. * Légúti [[fertőzés]]ek Kockázatos az [[influenza]], [[kanyaró]], [[mumpsz]], és más [[betegség]]ek, amelyek könnyen terjednek emberről emberre az utazási és életkörülmények miatt. Az emberek a [[világ]] minden tájáról együtt utaznak, túráznak, hajóznak. Zárt élőhelyén az [[ember]]ek növelik a kockázatát a [[betegség]]eknek. Fontos, hogy az utazók az up-to-date rutin [[oltás]]okkal rendelkezzenek, beleértve az [[influenza]] [[Vakcina|vakcinát]]. === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Influenza ==== [[File:Influenza Seasonal Risk Areas.svg|thumb|120px|left|Kockázatos régiók évszakonként. Kék-November-Április; sárga- egész évben; piros- Április-November. 2011.]] [[File:Symptoms of influenza.svg|thumb|120px|[[Influenza]] tünetei.]] [[Fájl:Virus Replication large.svg|thumb|120px|Az [[influenza]]vírus életciklusa a fertőzött sejtben.]] [[File:Influenza subtypes.svg|thumb|120px|Különböző [[influenza]] törzsek, amelyek megfertőzték az emberi [[populáció]]t a [[20. század]]ban. 2004.]] Védőoltás van: ''Fluarix'', ''FluLaval''<br /> A [[kórokozó]] változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új [[oltás]] szükséges. Oltandók a 65 év felettiek, a tartós [[betegség]]ben szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek, bentlakásos intézményben élők vagy a hajléktalanok. Az [[oltás]] helyén rövid ideig tartó [[fájdalom]], pír, gyengeség jelentkezhet. Nem oltható az, akinek tojásfogyasztás után súlyos [[Allergia|allergiás]] reakciója volt.<br /> Gyógyszeres terápia van: ''oseltamivir'', ''zanamivir''. Az [[influenza]] kórokozója [[vírus]] (ortomixovírusok (Orthomyxoviridae)), melynek különböző típusai az [[állatvilág]]ban és az [[emberek]] között is megbetegedést okozhat. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A [[vírus]] igen változékony, így az átvészelt [[fertőzés]] nem ad hosszantartó védettséget. A [[világ]] minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi [[járvány]]ok vagy [[világjárvány]]ok léphetnek fel. Az [[1918]]-19-es [[spanyol]] [[influenza]] 20 millió [[ember]] halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - a [[Föld]] minden tájára néhány óra alatt eljuthat a [[vírus]]. Számítások szerint, egy újabb [[világjárvány]]nak akár 60 millió áldozata is lehet. Pár napos lappangási idő után hirtelen [[Láz (élettan)|lázzal]], [[izom]]-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Száraz köhögés, [[hörghurut]], [[tüdőgyulladás]] kísérhetik. A magas [[láz]] és a toxikus tünetek a [[csecsemő]]k, idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a [[baktériumok]] okozta felülfertőződés, [[tüdőgyulladás]] is gyakoribb. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet. === Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== ([[E. coli]], Salmonellák, Giardia, [[Entamoeba]], [[Shigella]]) ==== Hepatitis A ==== === Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek === ==== Hepatitis B, vírusos májgyulladás ==== Kevesebb mint 2%-a él ebben az országban [[Hepatitis B]] [[vírus]]t hordozó (alacsony endémiás). ==== HIV/AIDS, GIRD ==== == Galaktikus utazások, űrturizmus == [[Fájl:Map of countries with spaceports.png|thumb|130px|left| [[Űrkikötõ]]vel rendelkező [[ország]]ok (zöld), ahol saját területükön más országok és [[űrhivatal]]ok is működnek. [[2007]]. ]] [[File:Orion docked to Mars Transfer Vehicle.jpg|thumb|120px|Bimodális nukleáris [[Mars]] Thermal Transfer Vehicle "Kopernikusz" Leo. [[2012]]. ]] [[File:Pete Conrad undergoes dental exam.jpg|thumb|120px|A [[NASA]] [[űrhajós]]a Charles "Pete" Conrad, parancsnok (Skylab 2 misszió) [[fogászat]]i ​​vizsgálaton vesz részt. Tisztiorvos: Joseph Kerwin [[Skylab]]. [[1974]].]] [[File:STS-119 Flyaround (Low Resolution).jpg|thumb|120px| [[Discovery űrrepülőgép|Discovery]] űrrepülőgép fedélzetén videokamera rögzített képet készít a [[Nemzetközi Űrállomás]]ról röviddel leválasztás után az állomástól. [[2009|2009. március 25.]] ]] * Kötelező [[védőoltás]]:- * Rutin [[védőoltás]]: [[influenza]] * Ajánlott [[védőoltás]]ok: Meningococcus és Pneumoccocus === Űridőjárás és káros sugárzások === [[Űridőjárás]]nak a [[világűr]]ben uralkodó "légköri" viszonyokat nevezzük. Alkotóelemei: [[mágnes]]es terek, nagysebességű [[plazma]] és [[Elektromos töltés|elektromosan]] töltött [[Részecske|részecskék]]. Elsődleges befolyásoló tényezője a [[Nap]], de lehet akár más [[csillagrendszer]] is <ref>http://www7.nationalacademies.org/ssb/SSB_Space_weather97.pdf</ref>. Alapvetően kétféle sugárzás létezik: [[Elektromágneses sugárzás|elektromágneses]] sugárzás (E = h × f: tömeg nélkülinek tekintett [[foton]]ok hordozzák) és a [[részecskesugárzás]], amely leggyakrabban [[alfa-sugárzás]] ([[Hélium|hélium atommag]]) vagy [[béta-sugárzás]] ([[elektron]]ok). [[Ionizáció]]t elektromágneses sugárzás (indirekt ionizációs sugárzás) és [[részecskesugárzás]](direkt ionizációs sugárzás) is okozhat, ha kellő [[energia]]mennyiséget hordoz. Egy [[űrhajós]], aki 3 hónapot tölt a [[Nemzetközi Űrállomás]]on, tipikusan 10 remnél kisebb [[sugár]]dózist kap. Ugyanennyi időt eltöltve egy laboratóriumban a [[Hold]] felszínén, a mennyiség ugyanannyi. Ezek a mennyiségek azonban nem foglalják magukban a napviharok és az űrséták alkalmával kapott sugárdózist. Egy hároméves [[Mars]]-utazás (2 év az oda-vissza út és 1 év felszíni munka) kb. 100 rem sugárterhelést jelentene, átlagos háttérsugárzást feltételezve. Ennek a veszélynek az elhárítása az egyik legnagyobb probléma, ami a [[Hold]]ra és a [[Mars (bolygó)|Marsra]] tervezett bázisok előtt áll. Biológiai szempontból az ionizáló sugárzás az élő sejtek vagy a sejtben lévő DNS roncsolásával jár. A sugárzás az emberi immunrendszert károsítja. A sugárzás erőssége lényeges tényező, itt nem csak az összmennyiség, hanem az energiaszint is számít. === Immunrendszer és súlytalanság === Az [[utazás]] előtti [[egészségügy]]i szűrésnek jelentősége előtérbe kerül az [[űrturizmus]]<ref name="urturizmus.hu">http://www.urturizmus.hu/</ref> megjelenésével, hiszen kívülről az [[utazás]] alatt nem kerülhet be a rendszerbe [[mikroorganizmus]], szakszerű [[orvos]]i ellátásra, diagnosztizálásra kicsi az esély. Tüsszentés egy [[űrhajó]]n a legnagyobb kockázat lehet a hosszú távú [[űrrepülés]]eken<ref>http://newsarchive.asm.org/dec99/images/f3.pdf</ref>. Ha valaki tüsszent vagy köhög a [[Föld]]ön, a [[baktérium]] leesik a földre, de anélkül, hogy lebegő fertőző ágensek hosszabb ideig a légtérben, a [[fej]] magasságában maradnának. Zárt térben, [[súlytalanság]] állapotában, ahol a baktériumok a levegőben elhúzódó ideig maradnak lebegve, nagyobb kockázatot jelentenek az [[űrutasok]] [[egészség]]ére <ref>http://news.brown.edu/pressreleases/2012/10/spacetravel</ref>. Új intézkedések bevezetését javasolták a kutatók az [[Egyesült Államok]]ban a [[fertőzés]]ek kezelésére, amit az űrhajósok szenvedtek el az űrutazások alatt. A [[mikrogravitáció]] gyengíti az űrhajós, űrturista [[immunrendszer]]ét valamilyen módon, ez is növeli a [[Virulencia|virulenciáját]] és antimikrobiális rezisztenciáját bizonyos [[mikroorganizmus]]oknak<ref>Clinical Infectious Diseases</ref>[http://health.india.com/news/scientists-working-to-tackle-space-flight-infections/ space-flight-infections]. Az immunrendszer a Fritz térben másképp viselkedik: a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, fertőzés elleni T-sejtek kevésbé hatékonyak, a csontvelő is kevésbé hatékony, a killer sejtek kevésbé energikusak<ref>http://online.liebertpub.com/doi/abs/10.1089/10799900050044741</ref>. Ugyanakkor, a kórokozók erősebbek, a sejtfaluk vastagabb, nagyobb ellenállásra képesek az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben. Alvó herpeszvírus fertőzés ismert, hogy aktívvá válik a gravitációs térben<ref>http://www.nasa.gov/mission_pages/station/research/experiments/Latent_Virus.html</ref>. Amikor visszatérnek a Földre az utasok bőrén nagyobb staphylococcus populáció alakul ki, valamint a felső légutakban és a vastagbélben. [[Védőoltás]]ok körét bővíteni kell a Meningococcus és Pneumoccocus baktériumokkal, az [[influenza]] védőoltás gyakorlata mellett. Asztronautákat meg kell vizsgálni az összes Staphylococcus aureus törzsre, köztük az antibiotikum-rezisztens formákra utazás elött<ref>Read more: http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2220178/Researchers-identify-biggest-risk-long-distance-space-flights-Astronauts-sneezing.html#ixzz2T5yE5jqs Follow us: @MailOnline on Twitter | DailyMail on Facebook</ref>. === Infekciók megelőzés === A hosszú időtartamú űrrepülésekkel kapcsolatos infekciók megelőzésére legjobb stratégia a megelőző, profilaktikus módszerek jelentőségének előtérbe helyezése. Speciális előkészítéssel és felszerelésekkel történő ellátása az űrhajósoknak a mikrobákkal szemben. NASA jelenlegi intézkedése a kötelező védőoltás az űrhajósoknak az influenza elleni védőoltás, és szűrés a tuberkulózisra.<br /> '''Életmódbeli előírások''' * Az élelmiszerek szelektív besugárzása (csírátlanítás az emésztőrendszerre károsan hat) * Az űrhajósok, űrturisták felszerelése fertőtlenítő törlőkendőkkel, sebészi maszkokkal és levegőszűrőkkel (HEPA légszűrő). * Többféle antibiotikum szállítása a sürgősségi orvosi szettben. * Alacsony energiájú diagnosztikai kittek baktériumok kimutatására. * Az űrhajósok kapjanak formális infekciókontroll oktatást a személyes és általános higiénia, a környezet tisztán tartása, és egyéb egészséges életmódbeli tanácsok. * A csapok, adagolók, WC pedállal történő felszerelése. === A fizikai, űrorvostani állóképesség megszerzése === [[File:Hexapod general Anim.gif|thumb|120px|left|Hexapod általános animációs ábrázolása. 2005.]] [[File:Bret_Cox_L-39_-_Reno_Race_-58.jpg|thumb|120px|L-39 Albatros jet repülés. 2010.]] [[File:RU270484.star city centriguge2.jpg|thumb|120px|TsF-18 centrifuga a Jurij Gagarin űrhajósok Képzési Központ. 2010.]] [[File:Weightless hair.jpg|thumb|120px|Marsha Ivins asztronauta mutatja a súlytalanság hatását a hosszú hajra. 2004.]] Az [[űrrepülés]] előtt részt kell venni egy edzés programon, ahol szakképzett oktatók felkészítik a [[Turisták típusai|turistát]] az [[űrutazás]]ra különböző szimulátorok segítségével. (Desdemona repülési szimulátor, Zero –G szimulátor, L-39 Albatros jet repülés, G-centrifuga)<ref name="urturizmus.hu"/>. A tréningeken [[Hollandia|Hollandiában]] ill. [[Németország]]ban lehet részt venni. Az űrrepülés feltétele az [[L-39 Albatros|L-39 Albatros jet]] repülés, melynek díját nem tartalmazza a befizetett alap részvételi díj. * Desdemona szimulátor Olyan, egyedülálló szimulátor, mely imitálni képes az összes lehetséges ''G-erőt'' 3.3 G-ig. A ''pilótafülkéből'' közel 180 fokos kilátást biztosít. Nincs a világon még egy ilyen gép, mely ilyen magas színvonalú szimulációt képes biztosítani, mint a ''Desdemona''. * L-39 Albatros JET trénig Magas teljesítményű sugárhajtású [[repülőgép]], ideális, hogy felkészítse az [[űrutazás]]ra. A hátsó ülésen, tandemben repülhet egy képzett pilótával, ezzel értékes tapasztalatot nyerhet, miközben szimulálják az űrrepülés legfontosabb fázisait. * G-centrifuga A [[centrifuga]] segít, hogy felkészülhessen a repülés közben Önre ható ''G-erőkre'', egészen 4 G-ig. A tréning közben egy kis pilótafülke szimulátorban ül, mely egy hosszú kar végén helyezkedik el és nagy sebességgel forog körbe. Képzett szakemberek megtanítják Önnek egy-két technikát, melyek segítenek megbirkózni a nagy G-erőkkel is. * Zero-G szimulátor Olyan speciálisan felszerelt [[repülőgép]], amelyben megtapasztalható a súlytalanság kb. 20 mp-ig egy speciális manőver közben, melyet parabolának hívnak. Ez egy repülés alatt kb. 20-30 alkalommal ismételhető. Átélheti ugyanazt, amit az asztronauták az űrben, szabadon lebeghet a kabinban és kipróbálhat pár gyakorlatot a súlytalanság állapotában. == Jegyzetek == {{jegyzetek}} <references/> == Források == * http://findarticles.com/p/articles/mi_hb3120/is_1_79/ai_n29319525/ * http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19006506 * http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15507501 * http://ebookee.org/Manual-of-Travel-Medicine-and-Health_329052.html * http://www.travmed.com/ * http://www.who.int/ith/precautions/medical_kit/en/index.html * http://wwwnc.cdc.gov/travel/yellowbook/2012/chapter-2-the-pre-travel-consultation/travel-health-kits.htm * http://www.cdc.gov/breastfeeding/recommendations/travel_recommendations.htm * http://ebookee.org/Atlas-of-Travel-Medicine-and-Health_1337076.html * http://books.google.hu/books?id=gwooeCp0eEQC&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Introduction+American+Pharmacy+Before+1852&source=bl&ots=IqRTUxiWN9&sig=Y4ddeww0roMGgj84gBHTpVvZSvE&hl=hu&sa=X&ei=AvxNT_m7CYnStAa93PSeDw&sqi=2&ved=0CDMQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false == További információk == {{hasáb eleje}} * Szalka András : Problémaorientált infektológia White Golden Book Kereskedelmi és Kiadó Kft. * Infektológia - Egyetemi tankönyv Szalka András (szerk.), Ludwig Endre Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009 508 oldal ISBN: 9789632262024 * Principles and Practice of Travel Medicine Jane N. Zuckerman John Wiley & Sons. Copyright. 2013. * Atlas of Travel Medicine and Health Jane Chiodini , Lorna Boyne BC Decker , Hamilton, Ontario, Kanada, 2011 ISBN 1-55009-189-1 [http://www.scribd.com/doc/125508150/Atlas-of-Travel-Medicine-3-e Atlas-of-Travel-Medicine-3-e] * Az utazással összefüggő megbetegedések megelőzésének elemzése, az [[utazási orvostan]] legújabb eredményei alapján. Doktori értekezés. Dr. Felkai Péter. Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola 2007. * Világjárók orvosi kalauza (Hogyan maradjunk egészségesek külföldön) Dr. Richard Dawood Ambrus Attila Maecenas Könyvkiadó Budapest 1996. * International travel and health 2007 International Health Regulations Secretariat Communicable Diseases World Health Organization 1211 Geneva 27, Switzerland fax: (+41) 22 791 4285 World Wide Web access: http://www.who.int/ith * Yellow Book 2012 Yellow Book - Travelers' Health - CDC Copyright © 2012 Oxford University Press * TRAVEL MEDICINE: TALES BEHIND THE SCIENCE Elsevier Linacre House, Jordan Hill, Oxford OX2 8DP, UK Radarweg 29, PO Box 211, 1000 AE Amsterdam, The Netherlands Copyright © 2007 Elsevier Ltd. All rights reserved * Comprehensive Guide Wilderness & Travel Medicine, E. Weiss.Copyright 2005. Adventure Medical Kit. * Drugs in Pregnancy and Lactation szerző: Gerald G. Briggs,Roger K. Freeman,Sumner Jason Yaffe 2011 Lippincott Williams & Wilkins * Drugs During Pregnancy and Lactation C. Schafer P. Peters R. K. Miller 2007 Elsevier BV. * K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan. 2004.01.01. * FEJEZETEK A MODERN BIOFARMÁCIÁBÓL Dr. Halmos Gábor Dote Biofarmácia Tanszék 2011 * A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07 * britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom * The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File * [http://www.healthguardhungary.com/Pages/default.aspx health guard hungary] * [http://www.travmed.com/clinics/index.html?st=Hungary&mode=int Zsuzsanna Jelenik MD International Vaccination Center National Institute of Epidemiology] * utazaselott.hu Egészséges utazok lapja * [http://www.oltasbiztonsag.hu/ VACSATC - Oltásbiztonság honlap] * [http://www.baranyhimlo.hu] * [http://www.infovac.hu Az INFOVAC orvosok számára készült információs interaktív honlap] * [http://www.vacsatc.hu/?Klinikai-v%E9d%F5olt%E1si-tan%E1csad%F3k&pid=92 Klinikai védőoltási tanácsadók] * [http://www.fco.gov.uk/en/travel-and-living-abroad/ Foreign & Commonwealth Office] * [http://wwwnc.cdc.gov/travel/ Center for Disease Control; Travellers' Health] * [http://www.iamat.org/index.cfm International Association of Medical Assistance to Travellers ] * [http://www.netdoctor.co.uk/travel/index.shtml Net Docor Travel Medicin] * [http://www.masta-travel-health.com/ Medical Advisory Service for Travellers Abroad ] * [https://www.tripprep.com/scripts/main/default.asp Travel Health Online] * [http://www.fitfortravel.scot.nhs.uk/home.aspx .Fit for travel] * [https://www.pjonline.com/user/login PJ On-line] * AAMC (Association of American Medical Colleges). 1999. Breaking the Scientific Bottleneck. Clinical Research: A National Call to Action. Report of the Clinical Research Summit. Washington, D.C.: Association of American Medical Colleges. * AAOS (American Academy of Orthopaedic Surgeons). 1996. New Bone Paste Heals Fractures Faster Than Traditional Methods. AAOS Academy News. Online. Available at www.aaos.org/wordhtml/aaosnews/paste.htm. Accessed February 2001. * ACS (American College of Surgeons). 1999. Resources for the Optimal Care of the Injured Patient. Chicago: American College of Surgeons. * Agathon, M. 1998. Part of education in behaviour. Therapy approaches of anxiety disorders. Annales Medico-Psychologiques 156(10):697–699. * AHA (American Heart Association). 2000. ECC Guidelines, Part 2. Ethical Aspects of CPR and ECC. Circulation 102:1–12. * Alfrey, C.P., M.M.Udden, C.S.Leach-Huntoon, T.Driscoll, and M.H.Pickett. 1996. Control of red blood cell mass in space flight. Journal of Applied Physiology 81(1):98– 104. * Alkire, M.T., R.J.Haier, J.J.Fallen, and L.Cahill. 1998. Hippocampal, but not amygdala, activity at encoding correlates with long-term, free recall of nonemotional information. Proceedings of the National Academy of Sciences 95:14506–14510. * American Cancer Society. 2000. Cancer Facts and Figures. Atlanta: American Cancer Society. * Arbeille, P., G.Gauquelin, J.M.Pottier, L.Pourcelot, A.Guell, and C.Gharib. 1992. Results of a 4-week head-down spaceflight. Aviation, Space and Environmental Medicine 63(1):9–13. {{hasáb vége}} == Kapcsolódó szócikkek == {{hasáb eleje}} * [[w:A kórházi klinikai gyógyszerészet története]] * [[w:Apotéka]] * [[w:Aszklépiosz botja]] * [[w:állatgyógyászati gyógyszerészet]] * [[w:állatgyógyászati gyógyszerészet története]] * [[w:biofarmácia|biofarmácia]] * [[w:Dávid Lajos (gyógyszerész)|Dávid Lajos]] * [[w:drog]] * [[w:életstílusgyógyszerek]] * [[w:gyógyszer]] * [[w:gyógyszertár]] * [[w:gyógyszerész]] * [[w:gyógyszerészet]] * [[w:gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben]] * [[w:gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban]] * [[w:gyógyszerészi latin]] * [[w:gyógynövények]] * [[w:gyógytea|gyógyteák]] * [[w:házipatika]] * [[w:hunzák]] * [[w:intézeti gyógyszerészet]] * [[w:kórház]] * [[w:klinikai gyógyszerészet]] * [[w:kórházi gyógyszerészet]] * [[W:Kategória:Magyar gyógyszerészek|magyar gyógyszerészek]] * [[w:öngyógyszerezés, öngyógyítás]] * [[w:perioperatív antibiotikum- és infekcióprofilaxis]] * [[w:placebo]] * [[w:turizmus]] * [[w:utazás]] * [[w:utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet]] * [[w:utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története]] * [[útipatika]] * [[w:védőoltás]] * [[w:vényforgalmú gyógyszertár]] {{hasáb vége}} <references/> {{DEFAULTSORT:Vedooltas nezetkozi utazoknak}} [[en:immunization for national travellers]] * [[w:Kategória:Turizmus|*]] * [[w:Kategória:Gyógyturizmus]] * [[w:Kategória:Gyógyszerészet]] == Jogi nyilatkozat == <br style="clear:both" /> {| align="CENTER" style="width:90%; background-color:#f0fff0; border:2px solid #CC9; padding:5px;" | [[Kép:PD-icon.svg|48px|Public domain]] |<small> <center>[[Kép:Magyarzászló150px.png|20px]] ''Ezt a könyvet,(dokumentumot), vagy az itt található képet szerzője ''[[közkincs|<b>közkinccsé</b>]]'' nyilvánította,<br> '''lemondott''', vagy nem jogosult szerzői jogi védelemre.''</small> <small>[[Kép:English language.png|18px]] For visitors from other countries: This image is in the public domain.</small> </center> |} n3xl2tutmpq9rmvy4tz3pz9gc9rlj9b 0 39844 542572 360026 2026-04-27T02:01:27Z CommonsDelinker 238 [[c:COM:CDC|Robot]]: [[:Fájl:Drac_life_cycle.png]] cseréje a következőre: [[:Fájl:Life_cycle_of_Dracunculus_medinensis.png]] ([[c:User:CommonsDelinker|CommonsDelinker]] kérése: [[:c:COM:FR|File renamed]]: [[:c:COM:FR#FR2|Criterion 2]]) 542572 wikitext text/x-wiki <noinclude>[[Kategória:Utazásorvostan]]</noinclude>{{Útipatika-cím}} == Délnyugat-Ázsiában (Ciprus, Törökország, Izrael) előforduló fertőzések, védőoltások == [[File:Asian geographical divisions (south, east, west and south-east).png|thumb|120px|left|[[Ázsia]] földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet). [[2006]].]] [[Fájl:Agia napa.jpg|thumb|120px|Agia napa strand [[Ciprusi Köztársaság|Cipruson]]. [[2006]].]] [[Fájl:River Jordan.jpg|thumb|120px|left|Jordán folyó [[Izrael]]ben. [[2006]].]] [[Fájl:A Last day of Hajj - all pilgrims leaving Mina, many already in Mecca for farewell circumambulation of Kaaba - Flickr - Al Jazeera English.jpg|thumb|120px|Utolsó napja a Hajjnak.]] [[Fájl:Alanya.jpg|thumb|120px|Alanya rivéra [[Törökország]]ban. [[2006]].]] * Kötelező oltás: - * Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] '''Országok'''<br /> [[Egyesült Arab Emirátusok]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.</ref>, [[Bahrain]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: - .</ref>, [[Ciprus]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró tífusz Betegség: - .</ref>, [[Irak]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése; Állatok- madárinfluenza</ref>, [[Izrael]])<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>([[Ciszjordánia]], [[gázai-övezet|Gázai övezet]], [[Jemen]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis, Kolera, Utazók hasmenése;Rovarok- Dengue, malária.</ref>, [[Jordánia]]<ref>Betegségek: Hastífusz Hepatitis A Hepatitis B Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta) Tetanus (Merevgörcs) Veszettség Utazók hasmenése, Leishmaniosis. Javasolt oltás: Poliomyelitis P Hastífusz elleni védőoltás Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás Hepatitis B elleni védőoltás Veszettség elleni védőoltás Tetanusz (diftéria) Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik Sárgaláz elleni védőoltás Sárgaláz elleni védőoltás.</ref>, [[Katar]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Kuvait]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: -</ref>, [[Libanon]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz. Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Utazók hasmenése.</ref>,, [[Omán]]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; Rovarok- Dengue, malária.</ref>, , [[Szaúd-Arábia|Szaud - Arábia]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Meningitis (Hajj és Umrah követelmény), gyermekbénulás (Hajj követelmény) Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Schistosomiasis; rovarok- leishmaniasis (bőr-és nyálkahártya) malária.</ref>, [[Szíriai Arab Köztársaság]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz Betegség: Élelmiszer-és víz útján- Kolera, Utazók hasmenése; Rovarok- Dengue, malária.</ref> és [[Törökország]]<ref>Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség tífusz kullancsencephalitis ; Betegség: Élelmiszer-és víz- Utazók hasmenése; Rovarok- krími kongói láz, malária; Állatok: madárinfluenza.</ref>. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: [[Kuvait]], [[Katar]], [[Bahrain]]). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken. '''Életmódbeli tanácsok:''' * [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés * [[Malária]] profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás * [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés * Biztonságos [[szex]] * [[Orvos]]i beavatkozások elkerülése * Édesvízben nem szabad fürödni * Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések * [[Kígyó]] és [[skorpió]] csípése * [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban. === Ízeltlábúak által közvetített fertőzések === ==== Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis, karavánszeráj-láz ==== [[File:Louse diagram, Micrographia, Robert Hooke, 1667.jpg|thumb|120px|left|Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.]] [[File:Febbre.gif|thumb|120px|A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.]] [[File:Fever-conceptual.svg|thumb|120px|left|Láz koncepciója, működése. 2006.]] [[Fájl:Jan Siberechts "Cour de ferme" détail Scène d'épouillage.jpg|thumb|120px| Jan Siberechts (1627–1703. körül): Tetvészkedés.]] [[File:Journal of Emerging Infectious Diseases Feb 2013.jpg|thumb|120px|left| Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)[http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Journal_of_Emerging_Infectious_Diseases_Feb_2013.jpg Kép] Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.]] A [[Febris recurrens]] (Visszatérő láz) egy [[Borrelia]] okozta, emberről emberre [[kullancs]] vagy [[ruhatetű]] által terjesztett [[Fertőző betegségek listája|fertőző betegség]]. Egyik fő jellemzője a periodikusan visszatérő, akár napokig is eltartó, majd hirtelen megszűnő [[láz]]. '''Országok'''<br /> A fő gócpont [[Afrika]] trópusi területein van, kisebb területeken előfordul ''Elő-Ázsiában'', [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]], [[Dél-Európa|Dél-Európában]], Közép- és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], valamint [[Kanada]] és az [[USA]] nyugati területein is. Tetű által terjesztett [[visszatérő láz]] okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban [[Afrika|Afrikában]], elsősorban [[Etiópia|Etiópiában]] és [[Szudán]]ban, de [[Dél-Amerika]] és [[Ázsia]] egyes [[ország]]aiban is előfordul. A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: ''Doxycycline'', ''Erythromycin'', ''Ivermectin'' <br /> A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 °C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos. [[Baktérium]] (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a [[tetű]](LBRF) terjesztette (vektor) [[Fertőzés|fertőző]] megbetegedés (a [[kullancs]] terjesztette a (TBRF)). A [[betegség]] (rezervoár: ember ([[vér]]), kullancs, [[rágcsáló]]) terjedését befolyásolja az [[évszak]]ok ingadozása, és a [[kullancsok]] elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. [[USA]]-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A [[kórokozó]]k a tetű [[Nyirokkeringés|nyirokrendszerében]] szaporodnak el és a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, [[skarifikálás]]sal jutnak be. Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező ''hidegrázást'', [[Láz (élettan)|lázat]], szapora szívverést, hányingert, és [[hányás]]t, [[ízület]]i [[Fájdalom|fájdalmat]], és súlyos fejfájást panaszolnak. A [[máj]] és a [[lép]] megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok. A [[betegség]] kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb. LBRF [[járvány]]ok gyakran előfordultak [[Európa|Európában]] a [[20. század]] elején. [[1919]] és [[1923]] között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. [[Oroszország]] és [[Kelet-Európa]] társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában. ==== Dracunculosis, medinaférgesség, Guinea féreg betegség==== [[File:Drawing of worm on stick as larvae and in body.gif|thumb|110px|left|A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870]] [[File:Dracunculus medinensis.jpg|thumb|120px|Dracunculus medinensis eltávolítása. 2007.|]] [[File:Life cycle of Dracunculus medinensis.png|thumb|120px|left|Életciklusa a medina féregnek. 2007.]] ''Guinea féreg betegség'' [[kórokozó]]ja a nagy [[nő]]i [[fonalféreg]], ''Dracunculus medinensis'', amely az egyik ismert leghosszabb [[fonalféreg]], amely a fertőzött emberben él (kifejlett nőstény 800&nbsp;mm). [[Fájdalom|Fájdalmas]], égő érzést tapasztal a fertőzött ember, az úgynevezett "tüzes kígyót". Egyéb tünetek közé tartozik a [[láz]], hányinger és [[hányás]]. '''Országok'''<br /> Nem gyakori féregbetegség, mely [[Afrika]] nyugati és középső részén, ill. [[India]] nyugati felén terjedt el. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. [[Afrika]] nyugati és középső részén, [[Irán]], [[Izrael]], [[Omán]], [[Szaud-Arábia]], [[Jemen]] ill. [[India]] nyugati felén terjedt el. [[Gyógyszer]]es kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:''[[Metronidazole]]'', ''[[Thiabendazole]]''. Helyi tisztítása az elváltozásnak és [[antibiotikum]]ok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van. [[Kórokozó]]ja a filariák közé tartozó [[fonalféreg]] ([[Paraziták]], Nematoda, Phasmidea, Filariae), Dracunculus medinensis (fonalféreg fajta). Terjesztője, vektor a szabad édesvizekben élő apró [[Rákfélék|rákfajta]] (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az [[ivóvíz]]ben), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló [[lárvák]] befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik. A féreg továbbra is a [[kötőszövet]]ek között él, és üríti a lárvákat. Helyileg [[gyulladás]]os, viszkető hólyag, majd [[fekély]] látható. Néha a [[bőr]] alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával. ==== Malária ==== chloroquin érzékeny * (P. vivax) [[Szíriai Arab Köztársaság]] É-, K-i felében, [[Jemen]]ben, [[Törökország]] keleti-, déli tartományok, [[Irak]] északi része. [[chloroquine]] * P. falciparum [[Jemen]], [[Omán]], [[Szaúd-Arábia]] nyugati-déli része, [[Irán]] déli része * Malária nincs [[Kuvait]], [[Bahrain]], [[Ciprus]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]] és [[Katar]] [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Mal.C3.A1ria.2C_v.C3.A1lt.C3.B3l.C3.A1z Bővebben] ==== Leishmaniasis, bőr ==== [[Irak]]ban és [[Szaúd-Arábia]], [[Szíriai Arab Köztársaság]] északi-, nyugati rész [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Leishmaniasis.2C_VL.2C_kala-azar.2C_feketebetegs.C3.A9g.2C_feketel.C3.A1z.2C_dum-dum_betegs.C3.A9g Bővebben] ==== Rickettsiosis ==== [[File:Eschar and spots Mediterranean spotted fever.gif|thumb|120px|left|Eschar and spots Mediterranean spotted fever]] [[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii]] [[File:Rash rickaust1.jpg|thumb|120px|left|Rash rickaust1]] [[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|]] ''Rickettsia'' [[fertőzés]]ek által okozott különféle obligát, intracelluláris, [[Gram-negatív]] [[baktériumok]], a nemzetségek Rickettsia , Orientia , Ehrlichia , Neorickettsia és Anaplasma. Rickettsiák 3 csoiportba sorolhatók: a [[tífusz]]-csoport, foltos láz csoportban (SFG) és a klasszikus bozót tífusz csoport. '''Országok'''<br /> ''Rickettsiosisok'' közé tartoznak az utazók [[fertőzés]]ei közül a [[mediterrán]] (vagy Boutonneuse) foltos láz [[Dél-Európa|Dél-Európában]] és [[Afrika|Afrikában]]; ''az indiai kullancs tífusz'' [[India|Indiában]], ''Astrakhan láz'' [[Délkelet-Európa|Délkelet-Európában]] és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]], az i''zraeli kullancs tífusz'' a [[mediterrán]] országokban, ''Thai kullancs tífusz'' [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''Queensland kullancs tífusz'' és az ''ausztráliai foltos láz'' Kelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ''kullancscsípéses mirigybántalom'' [[európa]]i országokban, ''Észak-ázsiai kullancs tífusz'' [[Kína|Kínában]] és [[Oroszország]]ban, ''Rocky Mountain foltos láz'' és ''Rickettsia parkeri'' az Amerikában és az ''afrikai kullancs-csípés láz'' [[Afrika|Afrikában]] és a [[Karib-szigetek]]en fertőz. Vadászat ​​és utazás [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] a november és az április hónapok kockázati tényezője az ''afrikai kullancs harapás láznak''. ''Bozót tífusz'' endémiás Észak-[[Japán]]ban, [[Délkelet-Ázsia]]ban, a Csendes-óceán nyugati szigetein, Kelet-Ausztráliában, Kínában, a tengeri területek és több részén dél-közép Oroszországban, Indiában és Sri Lankában. [[Védőoltás]] nincs. A standard [[gyógyszer]]es kezelés: ''doxiciklin kloramfenikol, [[azitromicin]], fluorokinolonok, és rifampin '' A legtöbb ''Rickettsia'' [[kórokozó]]t ektoparaziták által továbbítottak: például [[bolhák]], [[tetvek]], [[atkák]], [[kullancsok]], csípéssel vagy karcolással [[Fertőzés|fertőz]] az [[ürülék]] a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] át. Por belélegzésével is fertőződhet, szennyezett aszalt fertőzött tetvek vagy bolha ürülék is okozhat fertőzést. A fertőzés átvitele vérátömlesztéssel ritka. Bár a klinikai megjelenései kórokozónként változik, néhány gyakori tünet jellemzően 1-2 héten belül megjelennek: láz, fejfájás, rossz közérzet, és néha hányinger és hányás. A legtöbb tünet akut Rickettsia fertőzések specifikus, és további vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis megállapítható. A legtöbb kullancs által terjesztett rickettsiosis maculopapulosus, hólyagos, vagy pontszerű kiütéssel, vagy égési varral jár a kullancscsípés helyén. Bár sok Rickettsia betegség enyhe vagy közepesen súlyos betegség, járvány tífusz és a Rocky Mountain foltos láz súlyos is lehet és ez végzetes lehet a 20% -60%-a kezeletlen esetek. ==== Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Kr.C3.ADmi-kong.C3.B3i_haemorrhagias_l.C3.A1z.2C_CCHF Bővebben] === Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek === ==== Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó ==== [[File:Taenia solium tapeworm scolex with its four suckers and two rows of hooks 5262 lores.jpg|thumb|120px|left|Taenia solium horgasfeje. 2012.]] [[File:Taenia solium Life cycle.tif|thumb|120px|Taenia fajok életciklusa. 2010.]] [[File:Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|left|Horgasfejű és simafejű galandféreg ''(Taenia solium, T. saginata)]] [[File:Finne bewaffneter Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|A lárva átalakulása.]] A felnőtt Taenia saginata főemlősök bélrendszerében él, de több olyan riasztó Taenia solium is ismert, amelyek cisztákat képeznek az emberi agyban. '''Országok'''<br /> ''Taeniasis'' világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet emberi ürüléket. A legmagasabb gyakoriság Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában van. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , [[Kelet-Európa]], [[Spanyolország]] és [[Portugália]]. Továbbítása T. solium ritka az [[Egyesült Államok]]ban, [[Kanada|Kanadában]], [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és számos területen [[Ázsia]] és a [[Csendes-óceán]]. [[Ciprus]], [[Irán]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]]. Gyógyszeres terápia van:''Praziquantel'', ''Niclosamide'' A legjobb módja annak, hogy elkerülje a [[Galandférgek|galandférgességet]], hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes [[Higiénikus ember|higiénia]] és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának. [[Parazita]], Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: [[Taenia solium]] (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a [[szarvasmarha]], [[sertés]], átvivő a [[hús]]. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek. Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például [[disznó]]k, [[szarvasmarhák]] vagy (például a hal galandféreg esetében) apró [[rákfélék]] fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben. A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. [[Ciszticerkózisban]] az [[agy]]ban és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták [[gyulladás]]t okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más [[idegrendszer]]i tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár. Megelőzés és kezelés<br /> A [[galandférgek]] elleni védekezés első lépése, hogy az [[állatok]] és a [[halak]] húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. [[Fertőzés|Fertőzött]] [[hús]]ban láthatók a [[Ciszta|ciszták]]. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad [[szushi]]ként tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat. === Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek === ==== Utazók hasmenése ==== (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Utaz.C3.B3k_hasmen.C3.A9se.2C_TD Bővebben] ==== Hastífusz ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Salmonellosis.2C_Hast.C3.ADfusz.2C_paratifusz.2C_hasi_hagym.C3.A1z Bővebben] ==== Hepatitis A valamennyi országban endémiás ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_A.2C_HAV.2C_fert.C5.91z.C5.91_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ==== Brucellosis ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Brucellosis.2C_M.C3.A1ltai_l.C3.A1z.2C_Hull.C3.A1mz.C3.B3_l.C3.A1z Bővebben] ==== Echinococcosis ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Echinococcosis.2C_granulom.C3.A1s.2C_ciszt.C3.A1s Bővebben] ===Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek=== ==== Hepatitis B endémiás ==== [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Hepatitis_B.2C_v.C3.ADrusos_m.C3.A1jgyullad.C3.A1s Bővebben] ===Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek === ==== Schistosomiasis ==== [[Irak]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]], a [[Szíria|Szíria Arab Köztársaságban]] és [[Jemen]]ben [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak&stable=0&shownotice=1&fromsection=Taeniasis.2C_galandf.C3.A9rgess.C3.A9g.2C_haj_k.C3.ADgy.C3.B3#Schistosomiasis.2C_v.C3.A9rm.C3.A9tely_fert.C5.91z.C3.A9s.2C_bilharzi.C3.B3zis Bővebben] === Zoonózisfertőzések === ==== Veszettség ==== terület csaknem valamennyi országában észlelhető [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Veszetts.C3.A9g.2C_rabies Bővebben] === Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések === ==== Meningococcus meningitis ==== Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs) [http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1s_nemzetk%C3%B6zi_utaz%C3%B3knak#Meningococcus_meningitis.2C_utaz.C3.B3k_j.C3.A1rv.C3.A1nyos_agyh.C3.A1rtyagyullad.C3.A1sa Bővebben] ---- <center> ◄--- Előző lap:[[Védőoltás]]&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ---► Következő lap: </center> ---- {{Jegyzet-cím}} 7m7gy5cmzls4e1y34btg74wabnyl74h 0 46440 542573 528283 2026-04-27T03:28:53Z KeFe 20 542573 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Tea-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-szerk|Vadrózsa, vagy más néven gyepűrózsa ''(Rosa canina)'' Cserjés növény, mely megtalálható erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön. A növény gyógyászati célokra használt termését, szeptember környékén gyűjtik. A vadrózsa virágtermését, a csipkebogyót, akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd.}} [[Fájl:Rosa canina Nataf 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|vadrózsa]] [[File:Csipkebogyó májusban.JPG|bélyegkép|200px|Csipkebogyó májusban]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|Csipkebogyó}} {{latin|Rosa canina| }} {{drog|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)| }} {{Népies|Bicskefa, csipke, csitkenye, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa, termése: csipkebogyó, petymeg,…hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró, petymeg}} <br/> Kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot, pektint, flavonoidokat, cukrot, alma- és citromsavat, cseranyagot is tartalmaz. A csipkebogyó drogja kétféle alakban kerül kereskedelembe, szárítva és szőreitől, magvaitól megtisztítva csipkehúsként. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. : Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. :Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Egyes népek még likőrt, bort és pálinkát is készítenek belőle, a svédek pedig levesnek főzik meg. :A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál. :A szárított bogyóiból [[Szakácskönyv/Diéta/Gyógytea#Hideg áztatás|hideg áztatással]] készítünk teát. [[Kép:Ajánlom.png|left|25px]]'''Csipkebogyó tea:''' :Egy púpozott evőkanálnyi csipkebogyó szárítmányt, 5 dl hideg vízben 1-2 órán keresztül áztatjuk, majd felmelegítjük és leszűrjük. Mindkét esetben langyosítva, kb. 35-40 C°-on használjuk fel. :Mézzel édesítve, nem csak kiváló élvezeti tea, hanem immunerősítő, a meghűléses időszakok kiváló gyógyszere is. <br/> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|a növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | |}} <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cynosbati pseudofructus'|{{SUBPAGENAME}}}} rmhjkgf92vl8vh7xo5jwhqd4sluhjrr 0 47183 542574 478486 2026-04-27T03:29:46Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csipkebogyó]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/C/Csipkebogyó]] 478486 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Rosa canina Nataf 01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|vadrózsa]] [[File:Csipkebogyó májusban.JPG|bélyegkép|200px|Csipkebogyó májusban]] {{cím2|[[Csipkebogyó|Csipkebogyó]]}} {{latin|Rosa canina|-}} {{Népies|Bicskefa, csipke, csitkenye, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa, termése: csipkebogyó, petymeg,…hecsedli, hecse(m)pecs, seggvakaró, petymeg}} :A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. :A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. '''Sokféleképpen felhasználható''' :a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen [[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek#Csipkebogyóbor készítés|gyógybor]], szörp és dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. :Kellemes ízű, enyhén hashajtó hatású, meghűlés és influenza elleni italt készíthetünk, ha két-három teáskanál szárított és aprított csipkebogyót 8-12 órán át áztatunk egy csésze hideg vízben. Biztosítja a napi C-vitamin szükségletünket. :A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a [[C-vitamin]] már 50°C fok körül megsemmisül. :Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr_gyógytea#Csipkebogyó|Gyógytea]], szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A csipkebogyó vese- és hólyagbántalmak esetére ajánlott teák alkotórésze is. :Fogyasztása terhes és szoptató nők kivételével valamennyi felnőtt számára biztonságos. :A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat, és a vesét is fokozott igénybevételnek teszi ki. : <br /> {{Ellenjav| : -}} <br /> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|Bővebben]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea#Csipkebogyó|Csipkebogyó-tea]]|[[Gyümölcsbor/Gyümölcsnemek/Csipkebogyóbor készítése|Csipkebogyóbor készítés]]||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rosa canina|{{SUBPAGENAME}}}} phrkhczatp25p41iti2cxtphx76iyrn 0 47261 542686 514059 2026-04-27T05:10:36Z KeFe 20 542686 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Starr_020803-0094_Centella_asiatica.jpg|thumb|200px|right|Ázsiai gázló]] {{cím2|[[w:Ázsiai gázló|Ázsiai gázló]]}} {{latin|Centelle asiartica|}} {{népies|Centella - <small>(a latin nevéből)</small>}} :Főleg Madagaszkáron és Ázsiában (Kína, Indonézia) fordul elő. Kis-méretű, évelő növény, amely könnyen felismerhető szétterülő, legyező alakú, fogazott szélű leveleiről, valamint egyszerű, fehéres ernyővirágzatáról. '''Gyógyhatása:''' :Belsőleg használva az ázsiai gázló jótékony hatású vénás és nyirokrendszeri keringési elégtelenségre és elősegíti a sebhegesedést. :Külsőleg hatékony kiegészítő lábszárfekély, kisebb sebek és égési sérülések kezelésében. :A teljes növény hasznos a különböző vénás keringési elégtelenségek kezelésében (szakadékony hajszálerek, dagadt, ödémás lábak, aranyér). :A sebgyógyulás gyógyítására (hegesedés) és bőrbetegségek kezelésében is alkalmazzák. :Külsőleg a bőrkárosodások gyógyítására használják (hegek, enyhébb égési sérülések, a napsugárzás okozta bőrgyulladás, stb.) <br /> {{Ellenjav|Néhány allergiás eseten kívül a növény ez idáig semmiféle panaszt nem okozott az előírt mennyiségben. - Használatát javasolt hozzáértő orvossal megbeszélni!}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Centelle asiartica|{{SUBPAGENAME}}}} k9enw8y5s2jit6k7t0616b86tmbxfll 542687 542686 2026-04-27T05:10:50Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ázsiai gázló]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ázsiai gázló]] 542686 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Starr_020803-0094_Centella_asiatica.jpg|thumb|200px|right|Ázsiai gázló]] {{cím2|[[w:Ázsiai gázló|Ázsiai gázló]]}} {{latin|Centelle asiartica|}} {{népies|Centella - <small>(a latin nevéből)</small>}} :Főleg Madagaszkáron és Ázsiában (Kína, Indonézia) fordul elő. Kis-méretű, évelő növény, amely könnyen felismerhető szétterülő, legyező alakú, fogazott szélű leveleiről, valamint egyszerű, fehéres ernyővirágzatáról. '''Gyógyhatása:''' :Belsőleg használva az ázsiai gázló jótékony hatású vénás és nyirokrendszeri keringési elégtelenségre és elősegíti a sebhegesedést. :Külsőleg hatékony kiegészítő lábszárfekély, kisebb sebek és égési sérülések kezelésében. :A teljes növény hasznos a különböző vénás keringési elégtelenségek kezelésében (szakadékony hajszálerek, dagadt, ödémás lábak, aranyér). :A sebgyógyulás gyógyítására (hegesedés) és bőrbetegségek kezelésében is alkalmazzák. :Külsőleg a bőrkárosodások gyógyítására használják (hegek, enyhébb égési sérülések, a napsugárzás okozta bőrgyulladás, stb.) <br /> {{Ellenjav|Néhány allergiás eseten kívül a növény ez idáig semmiféle panaszt nem okozott az előírt mennyiségben. - Használatát javasolt hozzáértő orvossal megbeszélni!}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Centelle asiartica|{{SUBPAGENAME}}}} k9enw8y5s2jit6k7t0616b86tmbxfll 0 47624 542637 345437 2026-04-27T04:40:55Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró csalán]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró csalán]] 345437 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:GailiojiDilgele001.JPG|thumb|right|150px|kis csalán ''(Urtica urens)'']] {{cím2|[[w:Apró csalán|Apró csalán]]}} {{latin|Urtica urens|}} {{népies|kis csalán}} :Bár ritkásabb fullánkszőrű, mint a nagy csalán, megérintve ugyanolyan fájdalmat okoz. :Ismert gyógynövény, leveléből élelmiszer, ill. élvezeti tea, festésére szolgáló zöld festéket lehet előállítani. {{gyógyhatása| :Reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, bőrkiütések, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut ellen, valamint vértisztítónak, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés és a köhögés csillapítására alkalmazható. :Gyökere vizelethajtó és prosztata betegségek esetén jótékony hatásúak, hatásosan gyógyítja a bélpanaszokat, a hajhullást és az aranyeret.}} :Fiatal leveleit, régebben disznóknak, baromfiaknak adták összevágva és összekeverve kukorica darával. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Urtica urens|{{SUBPAGENAME}}}} h5m4byv88sjiv48czkg9h26hjsmhzc4 0 47625 542641 387671 2026-04-27T04:42:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apróbojtorján]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apróbojtorján]] 387671 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Odermennig.jpg|200px|right]][[Fájl:Párlófű.JPG|200px|right|]] {{cím2|[[w:Apróbojtorján|Apróbojtorján]]}} {{latin|Agrimonia eupatoria|}} {{népies|[[w:Közönséges párlófű]], párlófű, bojtorjánfű, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű.}} :Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. '''Tartalomanyagai''' :fő hatóanyaga a cserzőanyag (10%), valamint kovasav (10-12%), továbbá flavonoidok, keserű-anyagok, nyálka és illóolaj. {{gyógyhatása| :Gyomor-, bél-, máj-, epe-, vesezavarok, torok-, szájöblítés.}} '''Teáját''' :Légzőszervi panaszok esetén toroköblítőnek, gyomor, epe-máj, gyomor és bélhurut ellen használják. '''Teakészítés''' :1 púpozott apróbojtorjánt adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk. :Az apróbojtorján-tea kitűnő ízű üdítő ital. '''Teakeverék májpanaszok esetén:''' :apróbojtorjánt, közönséges galajt, szagosmügét 1:1 arányban összekeverünk, ebből 1 púpozott teáskanálnyit adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk. :Mindkét esetben naponta két csésze teát is megihatunk belőle. :'''Fürdőhöz''' teljes fürdőhöz 200 gramm szükséges :Mindenkinek megérné a fáradságot, ha évente egyszer-kétszer apróbojtorján-főzettel készített gyógyfürdőt venne. Összehúzó hatása miatt és gyógyító alkotórészei révén egyike a legértékesebb gyógynövényeinknek. :'''Külsőleg''' toroköblítőnek, kelések és gyulladások borogatására alkalmazzák. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Agrimonia eupatoria|{{SUBPAGENAME}}}} devtqhstyshh2vc3s10h53gk810hwjb 0 47626 542639 351817 2026-04-27T04:41:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró szulák]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró szulák]] 351817 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Convolvulus arvensis9 ies.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Convolvulus arvensis.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|[[w:Apró szulák|Apró szulák]]}} {{latin|Convolvulus arvensis| | }} {{népies|mezei szulák, folyófű, folyondár}} :Európában és Ázsiában honos, szántók, kertek, útszéli gyomos társulások növénye. Bár virágai szépek, gyomnövényként is számon tartják, mivel gyors növekedése miatt a termesztett növényeket megfojthatja. :A virágok júniustól szeptemberig nyílnak, tölcsér alakúak, 1-2,5 cm átmérőjűek, 10–15 mm hosszúak, fehérek vagy halvány rózsaszínek, 5 sötétebb rózsaszín sugárirányú csíkkal. A csészéktől távolabb két kis elő-levél van. Önmeddő virágait rovarok porozzák. Augusztus és október között érik be magja, toktermésenként 1-4 darab.A burgonya X-vírus köztes gazdája. {{gyógyhatása|Gyomor- és bélhurut ellen, nagyobb dózisban a gyanta-glikozidok miatt hashajtóként használható, de napjainkban alig használják. - A homeopátiában hátfájás csillapítására alkalmazzák.}} : {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Convolvulus arvensis|{{SUBPAGENAME}}}} nopn199h9b3nycve2sajt8zhtv29qv3 0 47627 542643 401518 2026-04-27T04:43:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arab kávé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arab kávé]] 401518 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Kahvipensas.Coffea Arabica.800px.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|[[w:Arab kávé|Arab kávé]]|}} {{latin|Coffea arabica|}} {{népies|}} {{gyógyhatása| A kéregállomány és a központi idegrendszer serkentésével a koffein ébren tart, segíti a gondolkodást és csökkenti a fáradságérzetet. Azt is kimutatták, hogy serkenti a nyúlt-velői légzőközpontokat. Növeli a szívritmust és a véráramlást, valamint az összehúzódások erősségét. Fokozza a szervezet energia-felhasználását (az alapanyagcsere növelésével). Végül felerősíti az aszpirin fájdalomcsillapító hatását. Külsőleg, helyileg serkenti a ''lipolízist'' (a zsírok lebontását). A kávé hatása azonban nem korlátozódik kizárólag a koffeinre: egyéb összetevőinek is jótékony a hatása, például a ''trigonellin'' migrén ellen is hatékony lehet.}} '''A kávé sportolóknak nem ajánlott''' : a többi koffeintartalmú italhoz hasonlóan, a doppingszerek listáján szerepel. {{Ellenjav|Terhes nők is kerüljék, mert a benne lévő ''teobromin'' kockázatot jelenthet a születendő gyermek egészségére nézve.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Coffea arabica|{{SUBPAGENAME}}}} ol3z7bzyyfd0syudvjm2uld4f0xh7vs 0 47628 542657 399263 2026-04-27T04:53:36Z KeFe 20 542657 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Solidago altissima2.jpg|thumb|200px|right|Kanadai aranyvessző]] [[Fájl:Aranyvessző 010.png|bélyegkép|200px|right|a virága]] {{cím2|[[w:Aranyvesszőfű|Aranyvesszőfű]]}} {{latin|Solidago gigantea|}} {{népies|}} :A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén). '''Gyógyhatása''' : Vesebetegségek, hólyaghurut, izzasztó és vizelethajtó, cukorbaj és asztma esetén javallt. '''Teáját:''' : toroköblítőként használjuk, de magas vérnyomás, epe, vese, hólyag, májbántalmak, nehéz havi vérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak ellen, izzasztóként, vizelethajtóként is alkalmazhatjuk. : A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek. : A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek. : Ha a vesehomokra és -kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét. '''Mixtúrákban:''' : A közönséges galajjal és a fehér vagy sárga árvacsalánnal együtt használják a bakteriális húgyúti fertőzések, így például: * húgyhólyaggyulladás (cystitis), * vesemedence-gyulladás (pyelitis), utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában. : A [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fekete ribiszke|fekete ribizli]] leveleivel ''(Ribes nigri folium)'' együtt magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő betegek kezelésének kiegészítője. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentő és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. : A szárított drog ajánlott napi adagja 6-12 g. {{Ellenjav|A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek!}} <br /> {{lásd|[[Növények/M/Magas aranyvessző|A növényről]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solidago gigantea|{{SUBPAGENAME}}}} gjzyaw84ud1cy2gd9t0117rmogua87z 542658 542657 2026-04-27T04:54:01Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű]] 542657 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Solidago altissima2.jpg|thumb|200px|right|Kanadai aranyvessző]] [[Fájl:Aranyvessző 010.png|bélyegkép|200px|right|a virága]] {{cím2|[[w:Aranyvesszőfű|Aranyvesszőfű]]}} {{latin|Solidago gigantea|}} {{népies|}} :A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén). '''Gyógyhatása''' : Vesebetegségek, hólyaghurut, izzasztó és vizelethajtó, cukorbaj és asztma esetén javallt. '''Teáját:''' : toroköblítőként használjuk, de magas vérnyomás, epe, vese, hólyag, májbántalmak, nehéz havi vérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak ellen, izzasztóként, vizelethajtóként is alkalmazhatjuk. : A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek. : A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek. : Ha a vesehomokra és -kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét. '''Mixtúrákban:''' : A közönséges galajjal és a fehér vagy sárga árvacsalánnal együtt használják a bakteriális húgyúti fertőzések, így például: * húgyhólyaggyulladás (cystitis), * vesemedence-gyulladás (pyelitis), utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában. : A [[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/Fekete ribiszke|fekete ribizli]] leveleivel ''(Ribes nigri folium)'' együtt magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő betegek kezelésének kiegészítője. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentő és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. : A szárított drog ajánlott napi adagja 6-12 g. {{Ellenjav|A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek!}} <br /> {{lásd|[[Növények/M/Magas aranyvessző|A növényről]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Solidago gigantea|{{SUBPAGENAME}}}} gjzyaw84ud1cy2gd9t0117rmogua87z 0 47629 542662 387675 2026-04-27T04:56:43Z KeFe 20 542662 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Arnica montana.JPG|thumb|200px|right|Árnika]] [[Fájl:Arnica.png|bélyegkép|200px|right|Árnika]] {{cím2|[[w:Árnika|Árnika]]}} {{latin|Arnica montana|}} {{népies|angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szt. János virága, lúgfű, luciánfű, hájvirág.}} :A növény virágzatát ''(Arnica flos)'' használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyag tartalma. '''Gyógyhatása:''' :Hatásos gyulladás- és fájdalomcsökkentőként ismert, külsőleg fertőtlenítő, sebgyógyító hatású, kelések, vérömlenyek, csonttörések okozta ödémák, zúzódások, rándulások kezelésére ajánlott. :Enyhíti a rovarcsípések okozta viszketéseket, de ismeretes fertőtlenítő hatása is. :Reumatikus panaszokra is kiváló gyógyír. :A homeopátia a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazza. A belőle készült homeopátiás szer sebgyógyító hatású. :Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában. '''Borogatások''' :Reumatikus panaszok, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére. Borogatószerként, illetve tinktúra formájában, zúzódások, törések kezelésén kívül rovarok csípésére, ízületi gyulladásokra, izomfájdalmakra is alkalmazható. Sérülésekre elsősorban kenőcsként népszerű '''Kivonat''' :Kivonatként a hígított tinktúrát alkalmazzák a szájüreg nyálkahártya-gyulladásai esetén. '''Tinktúra''' :Évszázadok óta használták sebek, zúzódások, fagysérülések kezelésére, valamint reumatikus fájdalmak gyógyítására. '''Homeopátiás felhasználása''' :Leggyakrabban vérzéscsillapításra, véraláfutások, zúzódások kezelésére használják. Hasznos szer emiatt fogászati kezeléseknél, szülés után és műtéteknél, {{Ellenjav|Belsőleges alkalmazása kerülendő, mert nagyobb adagokban szívmegállást okozhat. - A szekszviterpén laktonok az arra érzékeny egyénekben allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, ilyenkor az árnika virágzatából készült készítmények további használata nem javasolt.}} <br /> {{lásd|[[Növények/H/Hegyi árnika |A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arnica montana|{{SUBPAGENAME}}}} 8ddequld6w52vixxq1ri6rl734fo4a8 542663 542662 2026-04-27T04:57:06Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árnika]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árnika]] 542662 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Arnica montana.JPG|thumb|200px|right|Árnika]] [[Fájl:Arnica.png|bélyegkép|200px|right|Árnika]] {{cím2|[[w:Árnika|Árnika]]}} {{latin|Arnica montana|}} {{népies|angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szt. János virága, lúgfű, luciánfű, hájvirág.}} :A növény virágzatát ''(Arnica flos)'' használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyag tartalma. '''Gyógyhatása:''' :Hatásos gyulladás- és fájdalomcsökkentőként ismert, külsőleg fertőtlenítő, sebgyógyító hatású, kelések, vérömlenyek, csonttörések okozta ödémák, zúzódások, rándulások kezelésére ajánlott. :Enyhíti a rovarcsípések okozta viszketéseket, de ismeretes fertőtlenítő hatása is. :Reumatikus panaszokra is kiváló gyógyír. :A homeopátia a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazza. A belőle készült homeopátiás szer sebgyógyító hatású. :Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában. '''Borogatások''' :Reumatikus panaszok, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére. Borogatószerként, illetve tinktúra formájában, zúzódások, törések kezelésén kívül rovarok csípésére, ízületi gyulladásokra, izomfájdalmakra is alkalmazható. Sérülésekre elsősorban kenőcsként népszerű '''Kivonat''' :Kivonatként a hígított tinktúrát alkalmazzák a szájüreg nyálkahártya-gyulladásai esetén. '''Tinktúra''' :Évszázadok óta használták sebek, zúzódások, fagysérülések kezelésére, valamint reumatikus fájdalmak gyógyítására. '''Homeopátiás felhasználása''' :Leggyakrabban vérzéscsillapításra, véraláfutások, zúzódások kezelésére használják. Hasznos szer emiatt fogászati kezeléseknél, szülés után és műtéteknél, {{Ellenjav|Belsőleges alkalmazása kerülendő, mert nagyobb adagokban szívmegállást okozhat. - A szekszviterpén laktonok az arra érzékeny egyénekben allergiás bőrreakciókat válthatnak ki, ilyenkor az árnika virágzatából készült készítmények további használata nem javasolt.}} <br /> {{lásd|[[Növények/H/Hegyi árnika |A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arnica montana|{{SUBPAGENAME}}}} 8ddequld6w52vixxq1ri6rl734fo4a8 0 47630 542666 387677 2026-04-27T04:58:29Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Articsóka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Articsóka]] 387677 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Ehető virágok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Artichokes.jpg|thumb|200px|Articsóka]] {{cím2|[[w:Articsóka|Articsóka]]}} {{latin|Cynara scolymus|}} {{népies|-}} :A mediterrán konyha kedvelt alapanyaga. Magyarországon sokáig dísznövényként ismerték. Bimbóinak vastag sziromlevelei ehetők. Vásárláskor a kisebb bimbókat válasszuk. '''Hatóanyagai:''' :cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserű anyagok. :Virágzatának húsos fészekpikkelyeit salátának vagy főzeléknek elkészítve fogyasztják. Készíthetünk belőle előételt fűszeres mártással, vagy megtölthetjük húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég, ha citromlével locsoljuk meg. '''Gyógyhatása''' :Az articsóka levelét ''(cynarae folium)'' a népi gyógyászatban és a gyógyszergyártásban is felhasználják, serkenti a máj szöveteinek regenerálódását, epehajtó, koleszterinszint csökkentő, emésztést segítő. :A növény leveleiből készült [[Növények/Natúr_gyógytea/Articsóka|teát]] általános erősítő, a máj méregtelenítését fokozza, epe és májbajok, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak elleni szerként használják. Antibiotikumként is ismert. :A virágkezdeményeket zöldségként fogyasztják. :A gyökérnek antibiotikus hatása is van. {{bszín|Articsókalé|#0000EB}} : Általános erősítő, a máj méregtelenítését fokozza, lassítja az öregedési folyamatokat. <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Cynara scolymus|{{SUBPAGENAME}}}} ttykp7mbjonhprekma2ixvn6kdfueol 0 47631 542671 345464 2026-04-27T05:03:35Z KeFe 20 542671 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Árvacsalán.png|bélyegkép|200px|right|]] {{cím2|[[w:Fehér árvacsalán|Fehér árvacsalán]]}} {{latin|Lamium album|}} {{népies|árvacsalán, holtcsalán, méhfű, pereg-tető, szelíd csalán, macskaparéj}} :'''Drogja''' a pártája ''(Lami albi flos)'', valamint virágos hajtása ''(Lamii albi herba)''. :Hatóanyagai közül a lamalbidot, ami egy iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel. Tartalmaz továbbá fenolkarbonsavakat és flavonoidokat. '''Gyógyhatása:''' :Hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású. :Légzőutak, húgyutak megbetegedései, égési sebek kezelésére, borogatására. :Enyhe vízhajtó és köptető hatású. {{Ellenjav|Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lamium album|{{SUBPAGENAME}}}} drn9kq7hz6ehdgrdnvg5dlmctrtokxy 542672 542671 2026-04-27T05:03:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árvacsalán]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árvacsalán]] 542671 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Árvacsalán.png|bélyegkép|200px|right|]] {{cím2|[[w:Fehér árvacsalán|Fehér árvacsalán]]}} {{latin|Lamium album|}} {{népies|árvacsalán, holtcsalán, méhfű, pereg-tető, szelíd csalán, macskaparéj}} :'''Drogja''' a pártája ''(Lami albi flos)'', valamint virágos hajtása ''(Lamii albi herba)''. :Hatóanyagai közül a lamalbidot, ami egy iridoid glikozid, ebben a fajban fedezték fel. Tartalmaz továbbá fenolkarbonsavakat és flavonoidokat. '''Gyógyhatása:''' :Hatásos a magas vérnyomás ellen, elősegíti a kiválasztást, valamint gyulladásgátló hatású. :Légzőutak, húgyutak megbetegedései, égési sebek kezelésére, borogatására. :Enyhe vízhajtó és köptető hatású. {{Ellenjav|Mai ismereteink szerint sem káros mellékhatása, sem mérgező volta nem ismert.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lamium album|{{SUBPAGENAME}}}} drn9kq7hz6ehdgrdnvg5dlmctrtokxy 0 47632 542680 345472 2026-04-27T05:07:40Z KeFe 20 542680 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Melaleuca alternifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ausztrál teafa]] {{cím2|[[w:Ausztrál teafa|Ausztrál teafa]]}} {{latin|Melaleuca alternifolia|}} {{népies|.}} :Az '''ausztrál teafa''' észak-[[w:ausztrália]]i [[w:cserje|cserje]]. A teafa illóolaja baktériumölő tulajdonságokkal rendelkezik, és különösen hatékony a ''Staphylococcus aureus'' baktérium, a gombák és a ''[[w:Trichomonas|Trichomonas]]'' élősködő ellen. A kontinensen elsősorban fertőzésellenes, azon belül is a fül-orr-gége-, a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti ''(colibacillosis)'' fertőzések elleni hatásáért alkalmazzák. A nőgyógyászatban is hatékony. Nagy-Britanniában számos fertőtlenítő-, sebtisztító szer alapanyaga. :Az ausztrál törzsek a teafa áztatott levelével inhalálnak, így a meghűlés, a tüdőben kialakuló vérpangás, a nátha és az arcüreggyulladás gyógyítására használják. '''Felhasználása:''' :A teafa illóolaját influenza, orrnyálkahártya-, arcüreg- és torokgyulladás, valamint a külső női nemi szervek kezelésére javasolják. Hatásos mikózis (gombás bőrbetegség), elsősorban a '''láb gombásodása''' esetén. [[w:Fogkrém|Fogkrém]]eknek is kedvelt összetevője. {{Ellenjav|Jóllehet a teafa illóolajának mindeddig semmilyen mérgező hatása nem ismeretes, belsőleg csak orvosi rendelvényre alkalmazható.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Melaleuca alternifolia|{{SUBPAGENAME}}}} rbonif7y7bd3upjo2385adaqqlbpiv9 542681 542680 2026-04-27T05:07:53Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ausztrál teafa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ausztrál teafa]] 542680 wikitext text/x-wiki [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Melaleuca alternifolia.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Ausztrál teafa]] {{cím2|[[w:Ausztrál teafa|Ausztrál teafa]]}} {{latin|Melaleuca alternifolia|}} {{népies|.}} :Az '''ausztrál teafa''' észak-[[w:ausztrália]]i [[w:cserje|cserje]]. A teafa illóolaja baktériumölő tulajdonságokkal rendelkezik, és különösen hatékony a ''Staphylococcus aureus'' baktérium, a gombák és a ''[[w:Trichomonas|Trichomonas]]'' élősködő ellen. A kontinensen elsősorban fertőzésellenes, azon belül is a fül-orr-gége-, a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti ''(colibacillosis)'' fertőzések elleni hatásáért alkalmazzák. A nőgyógyászatban is hatékony. Nagy-Britanniában számos fertőtlenítő-, sebtisztító szer alapanyaga. :Az ausztrál törzsek a teafa áztatott levelével inhalálnak, így a meghűlés, a tüdőben kialakuló vérpangás, a nátha és az arcüreggyulladás gyógyítására használják. '''Felhasználása:''' :A teafa illóolaját influenza, orrnyálkahártya-, arcüreg- és torokgyulladás, valamint a külső női nemi szervek kezelésére javasolják. Hatásos mikózis (gombás bőrbetegség), elsősorban a '''láb gombásodása''' esetén. [[w:Fogkrém|Fogkrém]]eknek is kedvelt összetevője. {{Ellenjav|Jóllehet a teafa illóolajának mindeddig semmilyen mérgező hatása nem ismeretes, belsőleg csak orvosi rendelvényre alkalmazható.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Melaleuca alternifolia|{{SUBPAGENAME}}}} rbonif7y7bd3upjo2385adaqqlbpiv9 0 47633 542683 372927 2026-04-27T05:09:22Z KeFe 20 542683 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Avocado.jpeg|200px|right]][[Fájl:Avokádó.png|bélyegkép|200px|right|]] {{cím2|[[w:Avokádó|Avokádó]]}} (déligyümölcs) {{latin|Persea americana| }} {{népies|aligátorkörte, annak a növénycsaládnak a tagja, amelybe több aromás fa (pl. fahéjfa, kámforfa) is tartozik.}} Tápanyagokban nagyon gazdag gyümölcs, ezért sokkal inkább dió- vagy mogyorófélének tekinthetjük, mint egy húsos-leveses gyümölcsnek. Egy átlagos méretű termés kb. 300 kalóriát és 30 grammnyi zsiradékot, 12 grammnyi szénhidrátot és 4–5 grammnyi fehérjét tartalmaz. A sok zsiradék (zsíros olaj) a tévhittel ellentétben egyáltalán nem jelenti azt, hogy a koleszterinszintet kedvezőtlenül befolyásolja. Koleszterin egyáltalán nincs benne, kétharmad részét pedig az olajsav alkotja. Klinikai kísérletek eredményei szerint csökkentheti a koleszterinszintet és lassíthatja az érelmeszesedés folyamatát, de a rák kialakulásának a kockázatát is csökkentheti. Az avokádó fontos kálium-, A-vitamin- (600 NE/100 g) és B-vitamin- (1–6, 12) forrás. Folsavtartalma elérheti a 70 mg/100 g-os szintet, ezért pl. a várandósság idején különösen ajánlott a fogyasztása. :Többszörösen telítetlen zsírsavai segítik a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerülését. Kitűnő helyettesítője a vajnak és a margarinnak, ideális tápláléka a növekvő gyerekeknek és vegetáriánusoknak. :Csekély cukortartalma miatt cukorbajjal (diabétesz) küzdők is bátran fogyaszthatják! Az avokádó fogyasztása és a bőrbe jól beszívódó olaját tartalmazó kozmetikumok használata nagymértékben hozzájárulhat a bőr szárazságának enyhítéséhez, illetve a bőr öregedési folyamatának lassításához. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Persea americana|{{SUBPAGENAME}}}} cr7e10j2m88tvwl55fh6at2vph18rx9 542684 542683 2026-04-27T05:09:35Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Avokádó]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Avokádó]] 542683 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Avocado.jpeg|200px|right]][[Fájl:Avokádó.png|bélyegkép|200px|right|]] {{cím2|[[w:Avokádó|Avokádó]]}} (déligyümölcs) {{latin|Persea americana| }} {{népies|aligátorkörte, annak a növénycsaládnak a tagja, amelybe több aromás fa (pl. fahéjfa, kámforfa) is tartozik.}} Tápanyagokban nagyon gazdag gyümölcs, ezért sokkal inkább dió- vagy mogyorófélének tekinthetjük, mint egy húsos-leveses gyümölcsnek. Egy átlagos méretű termés kb. 300 kalóriát és 30 grammnyi zsiradékot, 12 grammnyi szénhidrátot és 4–5 grammnyi fehérjét tartalmaz. A sok zsiradék (zsíros olaj) a tévhittel ellentétben egyáltalán nem jelenti azt, hogy a koleszterinszintet kedvezőtlenül befolyásolja. Koleszterin egyáltalán nincs benne, kétharmad részét pedig az olajsav alkotja. Klinikai kísérletek eredményei szerint csökkentheti a koleszterinszintet és lassíthatja az érelmeszesedés folyamatát, de a rák kialakulásának a kockázatát is csökkentheti. Az avokádó fontos kálium-, A-vitamin- (600 NE/100 g) és B-vitamin- (1–6, 12) forrás. Folsavtartalma elérheti a 70 mg/100 g-os szintet, ezért pl. a várandósság idején különösen ajánlott a fogyasztása. :Többszörösen telítetlen zsírsavai segítik a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerülését. Kitűnő helyettesítője a vajnak és a margarinnak, ideális tápláléka a növekvő gyerekeknek és vegetáriánusoknak. :Csekély cukortartalma miatt cukorbajjal (diabétesz) küzdők is bátran fogyaszthatják! Az avokádó fogyasztása és a bőrbe jól beszívódó olaját tartalmazó kozmetikumok használata nagymértékben hozzájárulhat a bőr szárazságának enyhítéséhez, illetve a bőr öregedési folyamatának lassításához. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Persea americana|{{SUBPAGENAME}}}} cr7e10j2m88tvwl55fh6at2vph18rx9 0 47940 542568 365999 2026-04-27T01:11:08Z KeFe 20 542568 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} </div> [[Fájl:Rosa canina (Rosaceae) (33041301262).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa canina plant (27).jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br /> {{cím2|Vadrózsa}} {{Latin|Rosa canina| }} {{Népies|gyepűrózsa, vagy csipkerózsa, csipkefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa.}} <br /> :Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. :Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. :Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele. :A virág termését, a csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. :'''Gyümölcse''', a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. :Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz. :Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. :Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében, vagy speciális vese és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. '''Mellékhatása:''' nincs! <br /> {{lásd|[[Növények/V/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]| | | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Rosa canina|{{SUBPAGENAME}}}} gsqdsc8n6egxe9m76o6jh8y6ooyzly2 0 52542 542615 541918 2026-04-27T04:30:18Z KeFe 20 542615 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Starr_031108-0155_Morella_cerifera.jpg|bélyeg|jobbra||Amerikai viaszbokor]] [[Fájl:Southern Wax Myrtle Flower Sexing.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|[[w:Amerikai viaszbokor|Amerikai viaszbokor]]}} {{latin|Morella cerifera|Myrica cerifera }} {{drog|Myricae ceriferae cortex| }} {{népies|viaszmirtusz, viaszfa, viaszbogyó, déli viaszbogyó, viaszcerje, }} A növény tartalmaz, több szerves vegyületet, többek között: triterpéneket (myricadiol, taraxerol, és taraxerone), valamint különböző flavonoidokat (tanninok, gyanták, mézgák, és fenolok). Továbbá kálium és nátrium, myricadiol, myricitrin nevű anyag antibiotikus hatású. {{gyógyhatása| Lázcsillapító, hasmenés csökkentő, vérhas, skarlát, meghűlés, torokfájás, influenza, menstruációs nehézségek. - Visszértágulatoknál, torok öblögetésre, méhvérzés kezelésére. (orvosi felügyelet mellett használható).}} :Bogyóiból kisajtolt levét többszörös forralással és szűréssel, szín és illatanyagok hozzáadásával gyertya készítésre is felhasználják. {{Ellenjav|Kétévesnél fiatalabb korúnak ne adjuk, nagy adagban alkalmazva gyomorbántalmakat, hányingert, hányást okozhat!}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Myrica cerifera|{{SUBPAGENAME}}}} kx05ydijn6g47rxeswuopvuzowlnqfv 542616 542615 2026-04-27T04:30:40Z KeFe 20 542616 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Starr_031108-0155_Morella_cerifera.jpg|bélyeg|jobbra||Amerikai viaszbokor]] [[Fájl:Southern Wax Myrtle Flower Sexing.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|[[w:Amerikai viaszbokor|Amerikai viaszbokor]]}} {{latin|Morella cerifera|Myrica cerifera }} {{drog|Myricae ceriferae cortex| }} {{népies|viaszmirtusz, viaszfa, viaszbogyó, déli viaszbogyó, viaszcerje, }} A növény tartalmaz, több szerves vegyületet, többek között: triterpéneket (myricadiol, taraxerol, és taraxerone), valamint különböző flavonoidokat (tanninok, gyanták, mézgák, és fenolok). Továbbá kálium és nátrium, myricadiol, myricitrin nevű anyag antibiotikus hatású. {{gyógyhatása| Lázcsillapító, hasmenés csökkentő, vérhas, skarlát, meghűlés, torokfájás, influenza, menstruációs nehézségek. - Visszértágulatoknál, torok öblögetésre, méhvérzés kezelésére. (orvosi felügyelet mellett használható).}} :Bogyóiból kisajtolt levét többszörös forralással és szűréssel, szín és illatanyagok hozzáadásával gyertya készítésre is felhasználják. {{Ellenjav|Kétévesnél fiatalabb korúnak ne adjuk, nagy adagban alkalmazva gyomorbántalmakat, hányingert, hányást okozhat!}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Myrica cerifera|{{SUBPAGENAME}}}} g13suf4ziiy7a7zae2f5t52x8ens5sj 542617 542616 2026-04-27T04:30:53Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor]] 542616 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Starr_031108-0155_Morella_cerifera.jpg|bélyeg|jobbra||Amerikai viaszbokor]] [[Fájl:Southern Wax Myrtle Flower Sexing.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|[[w:Amerikai viaszbokor|Amerikai viaszbokor]]}} {{latin|Morella cerifera|Myrica cerifera }} {{drog|Myricae ceriferae cortex| }} {{népies|viaszmirtusz, viaszfa, viaszbogyó, déli viaszbogyó, viaszcerje, }} A növény tartalmaz, több szerves vegyületet, többek között: triterpéneket (myricadiol, taraxerol, és taraxerone), valamint különböző flavonoidokat (tanninok, gyanták, mézgák, és fenolok). Továbbá kálium és nátrium, myricadiol, myricitrin nevű anyag antibiotikus hatású. {{gyógyhatása| Lázcsillapító, hasmenés csökkentő, vérhas, skarlát, meghűlés, torokfájás, influenza, menstruációs nehézségek. - Visszértágulatoknál, torok öblögetésre, méhvérzés kezelésére. (orvosi felügyelet mellett használható).}} :Bogyóiból kisajtolt levét többszörös forralással és szűréssel, szín és illatanyagok hozzáadásával gyertya készítésre is felhasználják. {{Ellenjav|Kétévesnél fiatalabb korúnak ne adjuk, nagy adagban alkalmazva gyomorbántalmakat, hányingert, hányást okozhat!}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Myrica cerifera|{{SUBPAGENAME}}}} g13suf4ziiy7a7zae2f5t52x8ens5sj 0 53379 542647 345431 2026-04-27T04:44:25Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arany ribiszke]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arany ribiszke]] 345431 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Ribes aureum.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|Arany ribiszke}} {{latin|Ribes aureum}} {{népies|}} :Nevét az aranysárga virágairól kapta,melyek júniustól augusztusig virágzik, de a bokrokon nyílhatnak virágok márciustól egészen az első fagyokig. Termése sokmagvú álbogyó, éretten fényes fekete (de előfordulnak sárga, vörös, barna bogyós változatok is), borsó méretű. :Európában, így Magyarországon a 19. századtól ültetett díszcserje. A többi ribiszkefajjal könnyen kereszteződik. :Fekete bogyóit frissen, szárítva vagy lekvárként fogyasztják. Megszárított és porrá tört háncsát az indiánok sebek gyógyítására, főzetként a megdagadt láb borogatáshoz használták. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Ribes aureum|{{SUBPAGENAME}}}} lpr4hkcgsg34n8eptm67xoh0yi07j37 0 64434 542588 541940 2026-04-27T03:38:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angyalfű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angyalfű]] 541940 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Angelica archangelica|}} {{népies|Orvosi angyalgyökér, angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű.}} A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes országokban a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, és tápszerként fogyasztják. Különlegesen kellemes, aromás illata és édeskésen kesernyés íze miatt az Altvater típusú likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga. :Illóolajokat, angelikasavat, cukrot, keserű anyagot tartalmaz. {{gyógyhatása| :Az angyalgyökeret felhasználják még teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást megszüntető, idegerősítő gyógyteakeverék készítésénél. :A gyomor- és bélproblémákkal küszködők étrendjének értékes fűszere.}} {{Ellenjav|Gyógyszer-mennyiségben csak orvossal történt megbeszélés után alkalmazható. }} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Angelica archangelica|{{SUBPAGENAME}}}} h9mse0hxqx9b5kx19fs6cxot15fszs2 0 65949 542598 541934 2026-04-27T04:19:26Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ananászlé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ananászlé]] 541934 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Pineapple1.JPG|thumb|right|200px|Ananász]] {{cím2|Ananászlé}} {{latin|Ananas comosus|}} {{gyógyhatása| :Nagyon jó emésztést serkentő, ajánlják még hasnyálmirigy-problémák, bőrproblémák, súlyfelesleg, tüdőgyulladás, meghűlés, köszvény, isiász, ínysorvadás, vérszegénység esetén is.}} {{Ellenjav|Ajánlatos minden gyümölcs és zöldség lét, 2:1 arányban hígítani.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Ananas|{{SUBPAGENAME}}}} cdld9jm40up8jr5dqg5ohwoch8x1rms 542600 542598 2026-04-27T04:20:57Z KeFe 20 542600 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Pineapple1.JPG|thumb|right|200px|Ananász]] {{cím2|Ananászlé}} {{latin|Ananas comosus|}} {{gyógyhatása| :Nagyon jó emésztést serkentő, ajánlják még hasnyálmirigy-problémák, bőrproblémák, súlyfelesleg, tüdőgyulladás, meghűlés, köszvény, isiász, ínysorvadás, vérszegénység esetén is.}} {{Ellenjav|Ajánlatos minden gyümölcs és zöldség lét, 2:1 arányban hígítani.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/Ananász|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Ananas|{{SUBPAGENAME}}}} 6hbmo9naw3b6mwj1agqka5fwyv7c6z5 0 65950 542668 424260 2026-04-27T05:01:12Z KeFe 20 542668 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Artichokes.jpg|thumb|200px|Articsóka]] {{cím2|Articsókalé}} {{latin|Cynara scolymus|}} {{népies|}} :A mediterrán konyha kedvelt alapanyaga. Magyarországon sokáig dísznövényként ismerték. Bimbóinak vastag sziromlevelei ehetők. Vásárláskor a kisebb bimbókat válasszuk. :Az 1950-es években a tudósok felfedezték, hogy az articsóka hatóanyaga a cinarin, ami a kávésavval rokon vegyület. :Kimutatták, hogy a cinarin szabályozza az „epeutakat”- ezek azok a hálózati csatornák, melyeken keresztül az epe- miután a máj kiválasztotta- belefolyik az epehólyagba. '''Gyógyhatása''' :Mivel az articsóka pozitív hatással van az epefolyadék mozgására, ezért megvédi a májat a méreganyagoktól, stressztől, károsodástól. Általános erősítő, a máj méregtelenítését fokozza, lassítja az öregedési folyamatokat. '''Javasolt:''' :- Epepanaszok, epepangás, :- Felhas puffadása, hasi fájdalmak, :- Gyomorpanaszok, :- Hányinger, émelygés, lassú emésztés, :- Súlyfelesleg, kiálló gyomor-, és hasfal esestén '''Májbetegségek kiegészítő kezeléséhez:''' :- Érelmeszesedés, :- Magas vérnyomás, :- Magas koleszterin és triglicerid szint, :- Májgyulladásnál (Hepatitisz), :- Zsírmáj és epepangás esetén, :- Zsíremésztési zavaroknál. :- Magas vérnyomás, :- Veseproblémák :- Köszvény {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/Articsóka|Bővebben]]| | |}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cynara scolymus|{{SUBPAGENAME}}}} f9cdmfeziaobfo364bynzpsuujtb0hn 542669 542668 2026-04-27T05:01:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Articsókalé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Articsókalé]] 542668 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Artichokes.jpg|thumb|200px|Articsóka]] {{cím2|Articsókalé}} {{latin|Cynara scolymus|}} {{népies|}} :A mediterrán konyha kedvelt alapanyaga. Magyarországon sokáig dísznövényként ismerték. Bimbóinak vastag sziromlevelei ehetők. Vásárláskor a kisebb bimbókat válasszuk. :Az 1950-es években a tudósok felfedezték, hogy az articsóka hatóanyaga a cinarin, ami a kávésavval rokon vegyület. :Kimutatták, hogy a cinarin szabályozza az „epeutakat”- ezek azok a hálózati csatornák, melyeken keresztül az epe- miután a máj kiválasztotta- belefolyik az epehólyagba. '''Gyógyhatása''' :Mivel az articsóka pozitív hatással van az epefolyadék mozgására, ezért megvédi a májat a méreganyagoktól, stressztől, károsodástól. Általános erősítő, a máj méregtelenítését fokozza, lassítja az öregedési folyamatokat. '''Javasolt:''' :- Epepanaszok, epepangás, :- Felhas puffadása, hasi fájdalmak, :- Gyomorpanaszok, :- Hányinger, émelygés, lassú emésztés, :- Súlyfelesleg, kiálló gyomor-, és hasfal esestén '''Májbetegségek kiegészítő kezeléséhez:''' :- Érelmeszesedés, :- Magas vérnyomás, :- Magas koleszterin és triglicerid szint, :- Májgyulladásnál (Hepatitisz), :- Zsírmáj és epepangás esetén, :- Zsíremésztési zavaroknál. :- Magas vérnyomás, :- Veseproblémák :- Köszvény {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/Articsóka|Bővebben]]| | |}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cynara scolymus|{{SUBPAGENAME}}}} f9cdmfeziaobfo364bynzpsuujtb0hn 0 73232 542563 405809 2026-04-26T23:30:41Z KeFe 20 542563 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} {{nutritionalvalue | name=Cékla | kJ=184 | water=87 g | protein=1.68 g | fat=0.18 g | carbs=9,95 g | fiber=2.00 g | sugars=4.80 g | iron_mg=0.78 | calcium_mg=16 | magnesium_mg=23 | phosphorus_mg=38 | potassium_mg=304 | sodium_mg=285 | zinc_mg=0.35 | vitC_mg=3.6 | pantothenic_mg=0.147 | vitB6_mg=0.065 | folate_ug=80 | thiamin_mg=0.029 | riboflavin_mg=0.041 | niacin_mg=0.329 | right=2 | source_usda=1 }} [[Kép:Beta Vulgaris aout 2012.jpg|thumb|200px|right|Cékla]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Beta vulgaris convar. crassa prevar. conditiva| }} {{népies|céklarépa, ritkábban vörös répa}} A '''cékla''' (''Beta vulgaris'' subsp. ''vulgaris'' var. ''conditiva''), régóta ismert salátanövény. Ugyanennek az alfajnak egy másik változata a [[Növények/S/Spenót)|spenótra]] emlékeztető [[Növények/M/Mángold|mángold]]. A cékla a [[w:Földközi-tenger]] környékén őshonos, már [[w:i. e. 3000]]-ben ismerték. [[w:Magyarország|Magyarországon]] a [[w:17. század]]ban vált ismertté. [[w:Lippai János]] a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern, étkezést szolgáló fajták a [[w:19. század|19.]] és a [[w:20. század]]ban terjedtek el.<ref name="Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu">[http://kertpont.hu/uj/kertpont.php?menu=cikk&CId=906] Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu</ref> A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van [[w:antioxidáns]]okkal, amelyek a sejteket külső szabad [[w:Szerves kémia|gyökök]] támadásától védik. Az antioxidáns hatását a [[w:TAC]] számmal ''(Total antioxidant capacity)'' jelölik.<ref>{{cite journal|author=|date=|title=|journal=Sciences et Avenir|volume=|issue=744|pages=38-39|doi=|id=|url=|format=|accessdate=2009-02-13}}</ref> {{Gyógyhatása|Gátolja a [[w:rák (betegség)|ráksejtek]] szaporodását, vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a [[w:máj]] anyagcsere-folyamatait szabályozza.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{Zöldségfélék}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Beta vulgaris|{{SUBPAGENAME}}}} <references /> 7dvswzlzhvv2y1fo6yr9jn3htpn4ken 0 74696 542566 423277 2026-04-27T01:06:09Z KeFe 20 542566 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|csipkebogyó]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rosa canina| }} {{népies|gyepűrózsa, csipkerózsa, bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vadrózsa vagy tüskefa}} A vadrózsa őshonos gyógy- és fűszernövény. Termése a csipkebogyó, amelyet egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is neveznek, ezért itt a növényt hecsedlibokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak és hecsedliteának is mondják. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet. A latin név szó szerint „kutyarózsát” jelent, melyet több európai nyelv használ köznyelvi megnevezésére. Ez onnan ered, hogy a rómaiak veszett kutya harapásának kezelésére javasolták a növényt (ennek hatékonyságát a tudomány később nem igazolta). Magyarországon mint vadon termő gyógynövényt gyűjtéskor a ''Rosa canina''-t egy fajként kezelik, de botanikailag megkülönböztethetők önálló elterjedésű kisfajok (microspecies), alfajok (subspecies). :150–300 cm magasra növő, lombhullató, tüskés cserje. 5-7 páratlanul szárnyas, összetett levelei hosszúkás tojás alakúak, szélükön fűrészesek, mindkét oldalukon simák. Viráglevelei világos rózsaszínűek, elvirágzás után visszahajlanak. Áltermése piros, tojás alakú, sima felszínű, belül magvai szőrösek. {{gyógyhatása|Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. }} :- Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. :- Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. :- A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. :- Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. :Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele. :Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, szörp és lekvár, illetve dzsem, de nyersen gyógybor készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával növelik a szervezet ellenálló képességét. Mivel a C-vitamin hő hatására elbomlik, már a szárítása sem történhet 40 foknál magasabb hőmérsékleten. :Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére. : {{ellenjav|Mellékhatása nincs.}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/V/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Csipkebogyó|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/V/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rosa canina|{{SUBPAGENAME}}}} 5vhxesfckxfkpkl5i9mdcdeq5f11bdm 0 75227 542592 444833 2026-04-27T04:13:08Z KeFe 20 542592 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Pelargonium grandiflorum (BG Zurich)-01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Angeleyes Randy.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Pelargonium grandiflorum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Geraniales - Pelargonium grandiflorum 'Imperial' 2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pelargonium grandiflorum|}} {{népies|-}} <br/> :Az angol muskátli a [[gólyaorrvirágúak]] rendjébe, ezen belül a [[gólyaorrfélék]] családjába tartozó faj. :Az angol muskátli legvalószínűbb őse, a dél-afrikai, 80 centiméter magas, [[Pelargonium inquinans]]. Ezt a növényt a 19. század elején Franciaországban kezdték nemesíteni. Az angol muskátlit különféle hibrideknek a többszörös keresztezésével hozták létre. :Ennek a növénynek erősen fogazott, karéjos levelű szép változatai vannak. Fő jellemzője az, hogy virágszirmai mindig két vagy több színűek. :Az angol muskátlit dugványról szaporítjuk, de a termesztése sok tekintetben sajátos. Az angol muskátli ugyanis laza, levegős talajt kíván. <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||[[Tanácsok/A/Angol muskátli|Tanácsok]]| | }} <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pelargonium grandiflorum|{{SUBPAGENAME}}}} 94sgiwui88ik98ob1mqn85o0psj2adg 542593 542592 2026-04-27T04:16:56Z KeFe 20 542593 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Pelargonium grandiflorum (BG Zurich)-01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Angeleyes Randy.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pelargonium grandiflorum|}} {{népies|-}} <br/> :Az angol muskátli a [[gólyaorrvirágúak]] rendjébe, ezen belül a [[gólyaorrfélék]] családjába tartozó faj. :Az angol muskátli legvalószínűbb őse, a dél-afrikai, 80 centiméter magas, [[Pelargonium inquinans]]. Ezt a növényt a 19. század elején Franciaországban kezdték nemesíteni. Az angol muskátlit különféle hibrideknek a többszörös keresztezésével hozták létre. :Ennek a növénynek erősen fogazott, karéjos levelű szép változatai vannak. Fő jellemzője az, hogy virágszirmai mindig két vagy több színűek. :Az angol muskátlit dugványról szaporítjuk, de a termesztése sok tekintetben sajátos. Az angol muskátli ugyanis laza, levegős talajt kíván. <gallery> Fájl:Pelargonium grandiflorum.jpg|Virágai különféle Fájl:Pelargonium grandiflorum (BG Zurich)-02.JPG|színváltozatban File:Geraniales - Pelargonium grandiflorum 'Imperial' 2.jpg|A levelei </gallery> <br/> {{lásd|[[Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||[[Tanácsok/A/Angol muskátli|Tanácsok]]| | }} <br/> </div></div> {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Pelargonium grandiflorum|{{SUBPAGENAME}}}} dh3ulf9d71szbenb6tlcmjvtql93xg4 0 76050 542674 355314 2026-04-27T05:05:11Z KeFe 20 542674 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Ehető virágok]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Viola odorata Garden 060402Aw.jpg|thumb|200px|right|Árvácska]] [[Fájl:Flora della Sardegna 215 (02).JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Viola odorata|}} {{népies|Árvácska, lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya}} Az '''illatos ibolya''', az ibolyafélék családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt. '''Drogja''' gyöktörzse, levele, ritkán virága. '''Hatóanyagai''' :Az árvácska szalicilsav-vegyületeket, szaponinokat, nyákot és csersavakat tartalmaz, továbbá flavonoidokat, melyek nagyobb mennyiségben a virág fehér és sárga szirmaiban találhatók meg. A növény ezenkívül tartalmaz még C- és E-vitamint, kalcium- és magnéziumot. :Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki. :Kandírozhatjuk, sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk. '''Gyógyhatása''' :Köptetőként légcső- és hörghurut kezelésében használatos. :Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható. :Az árvácska belsőleg és külsőleg alkalmazva jótékony hatású különböző bőrbetegségek, mindenek előtt fiatalkori akne és pattanások ellen, illetve más bőr elváltozások esetén. :Ugyancsak enyhülést nyújt szamár köhögés, száraz köhögéssel együtt járó légúti gyulladások és lázzal társuló megfázás esetében. :A középkorban a fekélyek borogatására használták, fontos volt sebgyógyító hatása is. '''Dísznövényként''' :Félárnyékos helyre ültethető tavaszi dísznövény. Kékeslila, rózsaszínű, egészen fehér virágú fajtái ismertek. '''Ellenjavallat''' :- Az árvácskából készült forrázat hosszabb ideig történő használata során bőrallergia, hányinger és hasmenés léphet fel. A tünetek megszűnnek, miután abbahagytuk a forrázat alkalmazását. :- Gyógyszer mennyiségben csak orvossal történt megbeszélés után alkalmazható. <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Viola odorata|{{SUBPAGENAME}}}} dt3ntt4v49rtrl0pv208usrbmchtrri 542675 542674 2026-04-27T05:05:29Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árvácska]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árvácska]] 542674 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Ehető virágok]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Viola odorata Garden 060402Aw.jpg|thumb|200px|right|Árvácska]] [[Fájl:Flora della Sardegna 215 (02).JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Viola odorata|}} {{népies|Árvácska, lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya}} Az '''illatos ibolya''', az ibolyafélék családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt. '''Drogja''' gyöktörzse, levele, ritkán virága. '''Hatóanyagai''' :Az árvácska szalicilsav-vegyületeket, szaponinokat, nyákot és csersavakat tartalmaz, továbbá flavonoidokat, melyek nagyobb mennyiségben a virág fehér és sárga szirmaiban találhatók meg. A növény ezenkívül tartalmaz még C- és E-vitamint, kalcium- és magnéziumot. :Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki. :Kandírozhatjuk, sütemények, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra használhatjuk. '''Gyógyhatása''' :Köptetőként légcső- és hörghurut kezelésében használatos. :Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható. :Az árvácska belsőleg és külsőleg alkalmazva jótékony hatású különböző bőrbetegségek, mindenek előtt fiatalkori akne és pattanások ellen, illetve más bőr elváltozások esetén. :Ugyancsak enyhülést nyújt szamár köhögés, száraz köhögéssel együtt járó légúti gyulladások és lázzal társuló megfázás esetében. :A középkorban a fekélyek borogatására használták, fontos volt sebgyógyító hatása is. '''Dísznövényként''' :Félárnyékos helyre ültethető tavaszi dísznövény. Kékeslila, rózsaszínű, egészen fehér virágú fajtái ismertek. '''Ellenjavallat''' :- Az árvácskából készült forrázat hosszabb ideig történő használata során bőrallergia, hányinger és hasmenés léphet fel. A tünetek megszűnnek, miután abbahagytuk a forrázat alkalmazását. :- Gyógyszer mennyiségben csak orvossal történt megbeszélés után alkalmazható. <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Viola odorata|{{SUBPAGENAME}}}} dt3ntt4v49rtrl0pv208usrbmchtrri 0 76754 542655 345423 2026-04-27T04:51:10Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyvessző]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyvessző]] 345423 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|}} : : {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} pyi5n2y8bzp2m1k8xk86cuvhebbdxtp 0 76866 542660 517429 2026-04-27T04:55:44Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyzab]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyzab]] 517429 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Trisetum.flavescens2.-.lindsey.jpg|thumb|200px|right|Sárgás aranyzab]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trisetum flavescens|}} {{népies|Sárgás aranyzab}} :Kis-középmagas termetű (60 cm) növény, lazán gyepes, felemelkedő. A buga gracilis, messziről selymesnek tűnő, sokfüzérkéjű, a füzérke sárgás, néha vörösödő, 2-4 virágú. A toklászok finoman hosszúszálkásak. A levelek lágy szőrösek, ritkábban kopaszok (var glabrum). Üde rétek növénye, hegyvidéken állományalkotó. Többfelé előfordul. :A zab főzete kedvezően hat a cukorbetegek májműködésére. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] oc8kbfxvsy03375zb2zc6m4ietvcvue 0 79634 542547 524726 2026-04-26T16:28:56Z KeFe 20 542547 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Magyarországon őshonos növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Gentianales - Gentiana asclepiadea - 7.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gentiana asclepiadea| -}} {{népies|-}} <br/> : A fecsketárnics a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék családjába tartozó faj. A fecsketárnics elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, valamint az Alpok. Törökországban és Iránban is vannak őshonos állományai. : A fecsketárnics 30-100 centiméter magas, évelő növény, több egyszerű, sűrűn leveles, sokvirágú, felálló vagy elhajló szárral. Az 5-8 centiméter hosszú levelek szórt állásúak vagy két sorba rendeződtek, lándzsásak vagy tojásdad-lándzsásak, hosszan kihegyezettek, felfelé egyre kisebbé válnak, 3-5 erük van, ép szélűek. A rövid kocsányú virágok egyesével-hármasával állnak a felső levelek hónaljában. A párta 30-50 milliméter hosszú, sötétkék, belül ibolyásvörösen pontozott, és világos hosszcsíkok tarkítják, ritkán világoskék vagy fehér színű, keskeny harang alakú. 5 háromszögű cimpája között egy-egy tompa fog látható. A csésze cső alakú, hártyás, 5 igen rövid, keskeny cimpája van. : A fecsketárnics élőhelye a hegyvidéki öv völgyeitől 2200 méter magasságig terjed. Üde lomb- és tűlevelű elegyes erdőkben, törpefenyvesekben, erdőszéleken, nedves réteken honos. Nyirkos, meszes, agyagos vagy tőzeges vályogtalajokon nő. A virágzási ideje augusztus–október között van. {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[NövényekNövények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/G/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Gentiana asclepiadea|{{SUBPAGENAME}}}} kkvrytme603hxtvr2de1ghxq9vjuziz 0 83122 542576 542374 2026-04-27T03:35:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai agávé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai agávé]] 542374 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Agave_July_2011-1.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin2|Agave americana| Agave sisalana}} {{népies|az utóbbit szizál-ként is emlegetik}} Mexikóban és az USA déli és középső részein, dísznövényként is termesztik. '''Hatóanyag''' : szaponin, 0,4-3% hecogenin szterol, csípős illóolaj, gumianyag {{Gyógyhatása| laxativum, diureticum, emmenagogum}} : Termeszek ellen is használják. '''Szizál''' Hatóanyag : diosgeninhez hasonló szerkezetű hecogenin iparilag hasznosítható szteroid, egyéb szterolok a tigogenin és a gitogenin. '''Alkalmazás''' : lehetséges gyógyszeripari nyersanyag (szteroid-félszintézis), főleg a szizálrost miatt termesztik. {{haszn-rész|}} {{Gyógyhatása| laxativum, diureticum, emmenagogum,}} {{Ellenjav|- }} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Agave americana|{{SUBPAGENAME}}}} 8g3eip8maoqk0tje3wk8wtvajnybi8y 0 83123 542578 542375 2026-04-27T03:35:39Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös]] 542375 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||- }} {{népies|-}} <br /> : {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} tkpraqzw32lzbxmetgptzumngkriz6k 0 83124 542631 386300 2026-04-27T04:36:46Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542631 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83125 542630 386435 2026-04-27T04:36:28Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542630 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83126 542628 512369 2026-04-27T04:36:11Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai hársfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai hársfa]] 512369 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Tilia americana NRCS-1.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tilia americana| -}} {{népies|-}} <br /> : Az '''amerikai hárs''' a mályvafélék családjába tartozó hárs nemzetség egyik, Észak-Amerika keleti részén, nyirkos erdőkbe honos faja. :Terebélyes, oszlopos, 25 méteresre megnövő lombhullató fa. Kérge barna, szürke, pikkelyesen bordázott. Levelei széles tojásdadok, csaknem kerekdedek, 20 cm hosszúak, 15 cm szélesek, ferdén szíves vállúak, rövid hegyűek, durván szálkásan fogazottak.Mindkét oldaluk felkopaszodó, felszínük fakózöld, fonákjuk világosabb, kissé fényes és az érzugokban barna szőrcsomós. :A virágai halványsárgák, ötszirmúak, 1,5 cm-esek, illatosak. Tíztagú fürtjeiket 10 cm-es keskeny fellevél övezi. Nyár közepén virágoznak. A termése kerek, fásodó, halvány szürkészöld, 1 cm-es makkocska. : : {{ellenjav| -}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Amerikai hársfa|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:Amerikai hárs|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Tilia americana|{{SUBPAGENAME}}}} ebqoldb62i663q8zu8rgrl1b6r6gu7m 0 83127 542627 386433 2026-04-27T04:35:31Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542627 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83128 542626 386432 2026-04-27T04:35:12Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542626 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83129 542624 386430 2026-04-27T04:34:13Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542624 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83130 542621 535444 2026-04-27T04:33:27Z KeFe 20 542621 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Arachis hypogaea - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-163.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Arachis hypogaea 004.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea| -}} {{népies|[[földimogyoró]]}} <br /> : Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek. : Több, mint 50%-a zsír, ami – a többi diófélékhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze.[1] Fehérjetartalma 26%, ezen kívül B-és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentősebb mennyiségben. : A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül. : Vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül, a Föld második legfontosabb olajnövénye (az olajpálma után). A magban 40–50% olaj található, mely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. : Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is felhasználja, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. : Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} sedpir0kjok8aw60ufz8k3ugjoy9c79 542622 542621 2026-04-27T04:33:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró]] 542621 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Arachis hypogaea - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-163.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Arachis hypogaea 004.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Arachis hypogaea| -}} {{népies|[[földimogyoró]]}} <br /> : Bokros és fekvő fajtái ismeretesek. Bokros fajtáinak szára az 50–60 centimétert is elérheti. A fekvő típusúak oldalirányban nőnek, kb. 15–20 centiméteresek lesznek. : Több, mint 50%-a zsír, ami – a többi diófélékhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze.[1] Fehérjetartalma 26%, ezen kívül B-és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentősebb mennyiségben. : A világ földimogyoró termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül. : Vitaminokban gazdag magjaiból fűszer és olaj is készül, a Föld második legfontosabb olajnövénye (az olajpálma után). A magban 40–50% olaj található, mely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. : Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is felhasználja, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, vagy mézzel is fogyasztható. : Olajpogácsája és lombja magas értékű állati takarmányként hasznosítható. {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Arachis hypogaea|{{SUBPAGENAME}}}} sedpir0kjok8aw60ufz8k3ugjoy9c79 0 83131 542610 386424 2026-04-27T04:26:32Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542610 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83132 542606 499822 2026-04-27T04:25:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa]] 499822 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Zantthoxylum americanum.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Zanthoxylum americanum| -}} {{népies|Amerikai borsfa; Tüskekőris}} <br /> : : : : : {{ellenjav| -}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Zanthoxylum americanum|{{SUBPAGENAME}}}} e9c4y5olnku7f19gpium2w1pm4191z3 0 83133 542603 345415 2026-04-27T04:24:07Z KeFe 20 542603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Gymnocladus dioicus Desoto.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gymnocladus dioicus| }} {{népies|Kentucky kávéfa, kanadai vasfa}} '''Felhasználása''' : Faanyagát széles körben felhasználják építkezéshez. Termése szaponinokban gazdag, szappan készült belőle, valamint egyes indián törzsek halak elkábítására használták vadászat alkalmával. : Észak-Amerikában a népi gyógyászatban felhasználták láz csillapítására és fejfájás kezelésére; a levélből és az endokarpiumból készült teát hashajtóként használták. : Egyes indián törzsek feltehetőleg a magvait pörkölve élelmiszerként fogyasztották, később a telepesek kávépótlóként. : Magvai mérgező citizin alkaloidot tartalmaznak, de ez feltehetően semlegesítődik a pörkölési eljárás folyamán. : Szarvasmarhák elpusztultak miután olyan vízből ittak, amelyben a fa lehullott levelei és termései voltak. : Díszfaként széles körben felhasználható, jól tűri a városi levegőt és a meszes talajt is elviseli. : Komoly kártevője és betegsége nem ismeretes. Faiskolákban a porzós példányokat részesítik előnyben, hogy a termésükről kora tavasszal lehulló hüvelytermések ne okozzanak problémát. '''Érdekesség''' : Leveleit rovarölő szerként használták. : A legmagasabb példány közel 30 méter magas, Maryland-ben található. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Gymnocladus dioicus|{{SUBPAGENAME}}}} pgzs10fwp9qquya87bcpaq6auue75xr 542604 542603 2026-04-27T04:24:22Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai vasfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai vasfa]] 542603 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Gymnocladus dioicus Desoto.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Gymnocladus dioicus| }} {{népies|Kentucky kávéfa, kanadai vasfa}} '''Felhasználása''' : Faanyagát széles körben felhasználják építkezéshez. Termése szaponinokban gazdag, szappan készült belőle, valamint egyes indián törzsek halak elkábítására használták vadászat alkalmával. : Észak-Amerikában a népi gyógyászatban felhasználták láz csillapítására és fejfájás kezelésére; a levélből és az endokarpiumból készült teát hashajtóként használták. : Egyes indián törzsek feltehetőleg a magvait pörkölve élelmiszerként fogyasztották, később a telepesek kávépótlóként. : Magvai mérgező citizin alkaloidot tartalmaznak, de ez feltehetően semlegesítődik a pörkölési eljárás folyamán. : Szarvasmarhák elpusztultak miután olyan vízből ittak, amelyben a fa lehullott levelei és termései voltak. : Díszfaként széles körben felhasználható, jól tűri a városi levegőt és a meszes talajt is elviseli. : Komoly kártevője és betegsége nem ismeretes. Faiskolákban a porzós példányokat részesítik előnyben, hogy a termésükről kora tavasszal lehulló hüvelytermések ne okozzanak problémát. '''Érdekesség''' : Leveleit rovarölő szerként használták. : A legmagasabb példány közel 30 méter magas, Maryland-ben található. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Gymnocladus dioicus|{{SUBPAGENAME}}}} pgzs10fwp9qquya87bcpaq6auue75xr 0 83134 542614 386421 2026-04-27T04:28:39Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542614 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83135 542601 452347 2026-04-27T04:22:02Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ammóniáknövény]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ammóniáknövény]] 452347 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br/> [[Fájl:Dorema ammoniacum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Dorema amoniakum|-}} {{drog|Resina amoniakum|-}} {{népies|Ammóniák gyanta }} <br/> :Az Elő-Ázsiában honos Dorema ammoniacumnak metszéssel vagy önként kicsurgó gyantája. :Illóolajat, gyantát, gumit tartalmaz. Csak tisztított porát használják. :Belsőleg köptető és menstruációt elősegítő szer; külsőleg mint enyhe bőrizgató tapaszt használják {{tartalmaz|gumi, gyanta, illóolaj, keserű anyagok, szalicilsav}} {{ellenjav| -}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Dorema amoniakum|{{SUBPAGENAME}}}} 1jam8h02k8oyteor643ixpqdhtq9h8n 0 83136 542595 386303 2026-04-27T04:17:39Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542595 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83137 542590 386306 2026-04-27T03:38:37Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Anguraté]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Anguraté]] 386306 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mentzelia cordifolia|-}} {{népies|-}} Az Anguraté gyógytea egy perui gyógynövény, az Anguraté növény (Mentzelia cordifolia) vágott szárát és ágcsúcsait tartalmazza, mint egyetlen hatóanyag. :Az Anguraté-t hagyományosan enyhe gyomor-bél rendellenességek esetén alkalmazzák, mint például teltségérzés, emésztési zavarok, puffadás, alkalmi gyomorégés, elromlott gyomorral, még alkoholfogyasztás után is (a gyógytea egy hagyományos gyógyszer, amelyet évek óta regisztrálnak csak az alkalmazás területén). :Mint minden növény, az Anguraté számos összetevőt tartalmaz. :Ez azt jelenti, hogy a teljes növényi készítmény (gyógyszer) hatékony összetevőnek tekinthető, mivel a hatóanyag még nem ismert teljes mértékben. Úgy gondolják, hogy a hatás a különféle összetevők szinergikus hatására épül. :: Szinergista hatás = a drog hatóanyagainak együttesen létrehozott hatása Ide tartoznak az úgynevezett erősen keserű ízű iridoidok és flavonoidok. A tanulmányok megerősítik a pozitív hatásokat :A Mentzelia cordifolia gyógynövény hatékonyságát, amelyet már régóta ismertek és használtak az empirikus orvoslásban, tudományos módon bebizonyították egy nyílt, több-centrikus összehasonlító vizsgálatban Kölnben 1996-ban (Maisenbacher J, Podzuweit H. Tanulmányjelentés: Angurate® - gyomortea funkcionális felső hasi panaszok kezelésére. 1996). :Nyolcvan funkcionális felső hasi panaszú beteget, akiknél nem volt bizonyíték a panaszok szerves okaira, gyomorteával kezelték 14 napig. A tanulmány kimutatta, hogy az anguratéi perui gyógynövényből készített tea átlagosan 80% -kal képes csökkenteni a különféle tüneteket, mint a teltségérzet, gyomorégés, szélgörcsök, hasi fájdalom, rossz közérzet, émelygés és hányás. Sok esetben a panaszok teljesen eltűntek. {{használjuk|}} {{gyógyhatása|}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Mentzelia cordifolia|{{SUBPAGENAME}}}} 4kgemi1ag9r4gehwb0tg10vzvvb8mw4 0 83138 542586 460869 2026-04-27T03:37:59Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angyalgyökér]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angyalgyökér]] 460869 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Ehető virágok]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Archangelica officinalis a2.jpg|thumb|200px|right|Orvosi angyalgyökér]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Angelica archangelica|}} {{népies|Angelica, angyelika, angelikafű, angyalfű, angyalgyökér.}} Az angyalgyökér a zellerfélék családjába tartozó, kb. 50 fajt számláló növénynemzetség. '''Ismertebb fajok''' :- Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica); :- réti angyalgyökér (Angelica palustris) láprétek, nyírlápok ritka, fokozottan védett növénye, szára élesen bordázott, levelei durván fogasak. Természetvédelmi értéke 100.000 Ft. :- erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) élőhelyei a nedves rétek, láperdők. Feltűnő zöldes fehér ernyős virágokkal, hengeres szárral, bordázatlan, fűrészfogas levelekkel különböztethető meg az orvosi angyalgyökértől. :- kínai angyalgyökér (Angelica sinensis) avagy Dong Quai Kínában, Koreában és Japánban honos, illatos gyógynövény. Hírneve a ginszengét közelíti: a legfőbb, "minden célra alkalmas" női erősítő gyógynövénynek tekintik. {{gyógyhatása| Alkalmas szinte minden nőgyógyászati panasz kezelésére – a szabálytalan menstruációtól a hormonális változások által okozott menopauzális tünetekig.}} : E, A és B12 vitamint tartalmaz. Legalább hatféle értágító és görcsoldó kumarin-származékot különítettek el benne. Illóolajai közt ligusztilid, butilftalid és számos kevésbé lényeges alkotóelem található. A kínai angyalgyökérben ferulsavat (ez egy viszonylag újonnan felfedezett antioxidáns) és különféle poliszacharidokat is találtak. Ezek megelőzik a görcsöket, gátolják a véralvadást, ellazítják a hajszálereket. Kimutatták, hogy a Dong Quai kiegyensúlyozza az ösztrogén-aktivitást. A gyökér Magyarországon étrend-kiegészítőkben korlátozottan alkalmazható, amennyiben a napi maximális bevitel 3 g és (a fototoxikus hatású) furokumarin-tartalma kisebb mint 1,5 mg; a termékek csomagolásán fel van tüntetve, hogy gyerekek, terhes és szoptató anyák nem fogyaszthatják. A növény minősítése szempontjából kiemelt tartalomanyag: illóolajok (0.4–0.7%) '''Illóolajok (alkil-ftalidok)''' : ligusztilid, (Z)-ligusztilid, (Z)-6,7-epoxi-liguszilid, angelicid, (Z)- butlidénftalid, butil-ftalid, 2,4-dihidroxi-ftalid anhidrid '''Terpének''' : β-kadinén, karvakrol és cisz-β-ocimén, α−pinén, β-pinén, limonén, szabinén, kamfén, citronellil-acetát, 3-metil-2-oktén '''Nem illó összetevők''' '''Fenilpropanoidok''' : (E)-ferulsav, koniferil-ferulát '''Benzenoidok''' :valerofenon-o-karboxilsav, vanillinsav '''Kumarinok, furokumarinok''' : angelol G, angelikon, umbelliferon, osthole, arhangelicin, bergaptén, bergaptén, imperatorin, izoimperatorin, oxypeudecanin, pszoralén, osztrutol, '''Egyéb tartalomanyagok''' : nikotinsav, borostyánkősav, vitaminok (pl.: A, B1, B12, E, biotin), nyomelemek. : A növény levele, és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője lehet, a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, de likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga is. {{Ellenjav|gyerekek, terhes és szoptató anyák nem fogyaszthatják.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Angelica archangelica|{{SUBPAGENAME}}}} qd6lyw5jdr9mjneeai2qp8am770hcny 0 83139 542634 409796 2026-04-27T04:38:46Z KeFe 20 542634 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:20160802Lemna minor2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lemna minor|}} {{népies|békalencse}} : A békalencseformák a hídőrvirágúak rendjének, azon belül a kontyvirágfélék családjának egy alcsaládjának legjellegzetesebb faja. Az egész országban elterjedtek a kisebb, nyugodt víztükrökön, főleg az árnyékolt vízfelületeken. : A békalencsefélék maradványai a harmadidőszak óta ismeretesek. Az alcsaládba 5 nemzetséget sorolunk 25 fajjal. Az egész világon elterjedt csoportról van szó, vagyis kozmopoliták. : Hazánkban élő két legjellegzetesebb fajuk a nagyobb termetű, még gyökérrel rendelkező apró békalencse ''(Lemna minor)'', és az egyszerűbb, nála kisebb, gyökértelen vízidara ''(Wolffia arrhiza)'', mely a maga 1,5 mm-es hosszával a világ legkisebb virágos növénye. '''Hazánkban élő, elterjedt, de kevésbé közismert fajok még a következők:''' :- [[Növények/B/Bojtos békalencse|Bojtos békalencse]] ([[Spirodela polyrrihza]]) :- [[Növények/G/Gyökértelen vízidara|Gyökértelen vízidara]] ([[Wolffia arrhiza]]) :- [[Növények/K/Keresztes békalencse|Keresztes békalencse]] ([[Lemna trisulca]]) :- [[Növények/P/Púpos békalencse|Púpos békalencse]] ([[Lemna gibba]]). {{használjuk|}} {{gyógyhatása|.}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lemna minor|{{SUBPAGENAME}}}} 5tqv95nryf3ldtrnyrbr32xusmj3u9z 542635 542634 2026-04-27T04:39:03Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró békalencse]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró békalencse]] 542634 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:20160802Lemna minor2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lemna minor|}} {{népies|békalencse}} : A békalencseformák a hídőrvirágúak rendjének, azon belül a kontyvirágfélék családjának egy alcsaládjának legjellegzetesebb faja. Az egész országban elterjedtek a kisebb, nyugodt víztükrökön, főleg az árnyékolt vízfelületeken. : A békalencsefélék maradványai a harmadidőszak óta ismeretesek. Az alcsaládba 5 nemzetséget sorolunk 25 fajjal. Az egész világon elterjedt csoportról van szó, vagyis kozmopoliták. : Hazánkban élő két legjellegzetesebb fajuk a nagyobb termetű, még gyökérrel rendelkező apró békalencse ''(Lemna minor)'', és az egyszerűbb, nála kisebb, gyökértelen vízidara ''(Wolffia arrhiza)'', mely a maga 1,5 mm-es hosszával a világ legkisebb virágos növénye. '''Hazánkban élő, elterjedt, de kevésbé közismert fajok még a következők:''' :- [[Növények/B/Bojtos békalencse|Bojtos békalencse]] ([[Spirodela polyrrihza]]) :- [[Növények/G/Gyökértelen vízidara|Gyökértelen vízidara]] ([[Wolffia arrhiza]]) :- [[Növények/K/Keresztes békalencse|Keresztes békalencse]] ([[Lemna trisulca]]) :- [[Növények/P/Púpos békalencse|Púpos békalencse]] ([[Lemna gibba]]). {{használjuk|}} {{gyógyhatása|.}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lemna minor|{{SUBPAGENAME}}}} 5tqv95nryf3ldtrnyrbr32xusmj3u9z 0 83140 542645 525992 2026-04-27T04:43:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arabmézga]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arabmézga]] 525992 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Kert-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Acacia senegal - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-004.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acacia senegal|gumim arabicum, gummi mimosae}} {{népies|Gumiarábikum, vagy arabmézga elavult magyar neve '''arabgumi'''}} : : : {{használjuk|}} {{gyógyhatása|.}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Acacia senegal|{{SUBPAGENAME}}}} rao5tvh8ob30famwtdvj2o3u355vrmz 0 83141 542649 433375 2026-04-27T04:45:21Z KeFe 20 542649 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Forsythia intermedia a1.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Forsythia intermedia|}} {{népies|aranyfa, aranycserje, aranycsengő}} :Az aranyfa, az olajfafélék családjába tartozó nemzetség. :Felálló vagy lehajló ágú cserjék. Leveleik keresztben átellenesek, a négycimpájú virágaik magányosan vagy csoportosan a nóduszokból lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak a vesszők hosszában. :Az aranyfák közepes igényű sokhasznú cserjék, csaknem minden, nem túl száraz talajon szépen díszlenek, napos vagy félárnyékban. :- Fás-, esetleg zölddugványozással szaporíthatók. :- kora tavasszal, még lombfakadás előtt nyílnak a négy sziromból álló aranysárga virágai, melyek a vessző teljes hosszában ülnek, ez az aranyesőtől jól megkülönböztető jellegzetessége (ülő virágok, magányosan vagy csoportosan) :- Alacsonyabb az aranyesőnél, csupán 2,5 - 3 méter magasra nő meg :- Nagy előnye, hogy fagytűrő, télálló, lombhullató cserje :- Sok változata ismert a feltörekvő ágrendszerűtől a lehajlóig, az alacsonyabb gömb alakú koronát nevelő fajtán keresztül :- Sövénynek kiváló választás. :- A napos helyeket kedveli :- viszonylag igénytelen növény, jól tűri a szárazabb talajokat, tápanyagigénye közepes :- idősebb ágait lehetőleg virágzás után távolítsuk el, hogy elejét vegyük a bokor túlságos besűrűsödésének, ezzel teret engedve az új, virágot hozó vesszőknek {{Ellenjav|Magja mérgező – veszélyes a gyerekekre.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Forsythia|{{SUBPAGENAME}}}} tbgrrct70q5jbp8u2gfxe3u22wfz5e2 0 83142 542650 517085 2026-04-27T04:45:53Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542650 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83144 542651 443179 2026-04-27T04:47:39Z KeFe 20 542651 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} <br/> [[Fájl:Asplenium trichomanes subsp quadrivalens.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Asplenium trichomanes|-}} {{drog|Adianti rubri herba|||}} {{népies|-}} <br/> :Kozmopolita. Hazánkban főleg a Dunántúlon sziklagyepekben és erdőkben, mészhabarcsos falakon gyakori. : {{tartalmaz|kempferitrin, kempferol-diglikozid egyéb flavonoid}} {{gyógyhatása|népgyógyászatban köptető (expectorans).}} <br/> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Asplenium trichomanes|{{SUBPAGENAME}}}} eyra2yytc42z3o3e3pidjrilap62cwb 542652 542651 2026-04-27T04:48:13Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyos fodorka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyos fodorka]] 542651 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} <br/> [[Fájl:Asplenium trichomanes subsp quadrivalens.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Asplenium trichomanes|-}} {{drog|Adianti rubri herba|||}} {{népies|-}} <br/> :Kozmopolita. Hazánkban főleg a Dunántúlon sziklagyepekben és erdőkben, mészhabarcsos falakon gyakori. : {{tartalmaz|kempferitrin, kempferol-diglikozid egyéb flavonoid}} {{gyógyhatása|népgyógyászatban köptető (expectorans).}} <br/> {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Asplenium trichomanes|{{SUBPAGENAME}}}} eyra2yytc42z3o3e3pidjrilap62cwb 0 83145 542654 345426 2026-04-27T04:49:26Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542654 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83146 542665 386312 2026-04-27T04:57:45Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542665 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83148 542677 345466 2026-04-27T05:06:03Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542677 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83149 542678 345467 2026-04-27T05:06:29Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542678 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 83150 542679 345469 2026-04-27T05:06:49Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542679 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 85697 542632 457722 2026-04-27T04:37:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba]] 457722 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:Aniszähling.JPG|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{Latin|Lentinellus cochleatus|-}} {{népies|-}} <br /> :Az '''ánizsszagú fagomba''' hazánkban is előforduló, élősködő gomba. Általában elhalt fákon, gyökereken és lehullott korhadt ágakon terem, de egészséges fatörzseken is előfordulhat. :A '''Lentinellus''' nemzetséget 9 faj képviseli Európában. Szívós, excentrikus vagy oldaltálló, gyakran tönk nélküli termőtest, fűrészes lemezélek jellemzik. Fán vagy famaradványokon teremnek. '''Mérgező fajokat nem ismerünk!''' :A '''cochleatus''' jelentése ''csiga vagy fül formájú''. {{használjuk|}} :Ehető gomba, de nagyon szívós húsú. Fűszerként is alkalmazható szárítás és őrlés után. {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Commonskat|Lentinellus cochleatus|{{SUBPAGENAME}}}} fsoetq04oackvlizi75sm7lzap7dz1o 0 85925 542611 517026 2026-04-27T04:27:40Z KeFe 20 542611 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:20120816 UBCBG SennaHebecarpa Cutler P1300444.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Senna hebecarpa fruit and seeds.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Senna hebecarpa in Ishigaki Island.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Senna hebecarpa| -}} {{drog|Senna hebecarpa-, fructus, semen, radix||-}} {{népies|Vad szenna}} <br /> :A '''amerikai szenna''' ritkán elágazó évelő növény. Váltakozó, összetett levelei vannak, világossárga vagy narancssárga színű virágokból álló fürtök júliustól - augusztusig virágoznak. :Észak-Amerika keleti részén őshonos. A növény a Nagy-tavak vidékétől és Maine államtól dél felé, az Egyesült Államok keleti részén, az Appalache-hegységben és az Atlanti-síkságon át Georgiáig található. :A szennavirágot dísznövényként termesztik , évelő vadvirágként és virágos cserjeként használják hagyományos és vadvilági kertekben, természetes tereprendezési projektekben és élőhely-helyreállítási projektekben. {{Gyógyhatása|A cseroki népek a növény főzetét különféle célokra, többek között görcsök és szívproblémák ellen, gyermekeknek és felnőtteknek hashajtóként és láz ellen, valamint „feketék” (a kezek és a szemüregek elfeketednek) esetén. Kifejezetten gyerekeknek adnak gyökérből főzetet láz ellen. A gyökérből készült borogatást sebekre, és összetett főzetet ájulásra használnak. Tüdőgyulladásra is használnak vegyületet. Az irokézek féreghajtóként használják a növényt, és összetett főzetét hashajtóként.}} : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Senna hebecarpa|{{SUBPAGENAME}}}} qwq1l9ou7thn4r5gisrtyfq4nhmo0ly 542612 542611 2026-04-27T04:27:53Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai szenna]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai szenna]] 542611 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:20120816 UBCBG SennaHebecarpa Cutler P1300444.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Senna hebecarpa fruit and seeds.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Senna hebecarpa in Ishigaki Island.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Senna hebecarpa| -}} {{drog|Senna hebecarpa-, fructus, semen, radix||-}} {{népies|Vad szenna}} <br /> :A '''amerikai szenna''' ritkán elágazó évelő növény. Váltakozó, összetett levelei vannak, világossárga vagy narancssárga színű virágokból álló fürtök júliustól - augusztusig virágoznak. :Észak-Amerika keleti részén őshonos. A növény a Nagy-tavak vidékétől és Maine államtól dél felé, az Egyesült Államok keleti részén, az Appalache-hegységben és az Atlanti-síkságon át Georgiáig található. :A szennavirágot dísznövényként termesztik , évelő vadvirágként és virágos cserjeként használják hagyományos és vadvilági kertekben, természetes tereprendezési projektekben és élőhely-helyreállítási projektekben. {{Gyógyhatása|A cseroki népek a növény főzetét különféle célokra, többek között görcsök és szívproblémák ellen, gyermekeknek és felnőtteknek hashajtóként és láz ellen, valamint „feketék” (a kezek és a szemüregek elfeketednek) esetén. Kifejezetten gyerekeknek adnak gyökérből főzetet láz ellen. A gyökérből készült borogatást sebekre, és összetett főzetet ájulásra használnak. Tüdőgyulladásra is használnak vegyületet. Az irokézek féreghajtóként használják a növényt, és összetett főzetét hashajtóként.}} : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Senna hebecarpa|{{SUBPAGENAME}}}} qwq1l9ou7thn4r5gisrtyfq4nhmo0ly 0 85926 542620 386427 2026-04-27T04:32:22Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542620 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 85927 542625 386431 2026-04-27T04:34:47Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542625 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 85929 542584 542380 2026-04-27T03:36:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér]] 542380 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Jeffersonia diphylla.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Jeffersonia diphylla closeup.jpg|thumb|200px|right|Virága]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Jeffersonia diphilla|-}} {{drog|Jeffersonia radix| |-}} {{népies|kétlevelű csúzgyökér}} <br/> {{használjuk|gyökér}} <br /> {{gyógyhatása|görcsoldó, reuma elleni, tonizáló, vérbaj, vértisztító, vizelethajtó }} : {{felhaszn| Torokfájás esetén kiváló gargarizáló szer. - Sikeresen alkalmazható neuralgia, görcsök, és szifilisz gyógyításában, - Torokfájás esetén kiváló gargarizáló szer. - Erősre főzött teából készült meleg borogatás, vagy pakolás, a test bármely részének fájdalmát enyhíti. - Kiváló az enyhébb, vagy súlyosabb lefolyású skarlát és lassú lefolyású fekélyek gyógyításában.}} : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]| | | }} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Jeffersonia diphilla|{{SUBPAGENAME}}}} j421djsps17bkodktrvok2uionmrfn6 0 85930 542582 542379 2026-04-27T03:36:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta]] 542379 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Hedeoma pulegioides|-}} {{drog2|Pulegii herba|Pulegii aetheroleum }} {{népies|Hamis csombormenta, moszkitónövény}} <br/> {{tartalmaz|:}} {{haszn-rész|:}} {{Gyógyhatása|:}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Hedeoma pulegioides|{{SUBPAGENAME}}}} m5q1w6jsi7ju7n3xw8l626wvkouynkf 0 85931 542580 542376 2026-04-27T03:36:02Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény]] 542376 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Fájl:Mitchella repens kz1.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Mitchella repens |-}} {{népies|buzérrepkény, fogolybogyó, ikerrepkény, indiánszőlő, vagy valódi fogolybogyó}} {{haszn-rész|Az ehető bogyók enyhén menta ízűek, leveleiből tea készíthető.}} {{tartalmaz|:}} A piros bogyó ehető, de íztelen, vagy enyhe télizöld ízű (édeskés, mentás), és enyhén emlékeztet az áfonya ízére (amellyel viszont nincs szoros rokonságban). Minden bogyó 8 magot tartalmaz. A gyümölcs júliustól októberig érik. Termése részét képezi több madárfaj táplálékának is, mint például: galléros császármadár, hegyesfarkú fajd, virginiai fogasfürj, prérityúkok. Valamint a vörös róka, a mosómedve és a fehérfarkú szarvas is előszeretettel fogyasztja. {{Gyógyhatása| lázcsillapító, tonizáló hatású.}} {{Ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Gyógynövény/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Mitchella repens |{{SUBPAGENAME}}}} r5qmtdti28b72vol39txs3yz04msy3z 0 86999 542619 386426 2026-04-27T04:31:50Z KeFe 20 Eltávolította a lap teljes tartalmát 542619 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 0 87000 542608 499829 2026-04-27T04:25:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa]] 499829 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Liriodendron tulipifera| -}} {{népies|-}} <br /> :Az '''amerikai tulipánfa''' a liliomfa-virágúak rendjébe tartozó dísznövény. Nevét líra alakú leveleiről és tulipánra emlékeztető virágjáról kapta. Gyakorta nevezik helytelenül liliomfának, pedig nem tartozik a liliomfák (Magnolia) nemzetségébe, és azoktól eltérően nem virágaival, hanem dús lombjával díszíti a kerteket. A mindössze két fajt tartalmazó Liriodendron nemzetség másik faja a kínai tulipánfa (Liriodendron chinense). : : : : {{ellenjav| -}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Liriodendron tulipifera|{{SUBPAGENAME}}}} 4q6x529kw42j9wgfav8zdtnaa6uddvo 0 94004 542596 387669 2026-04-27T04:18:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angelika]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angelika]] 387669 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Kép:Illustration Angelica archangelica0.jpg|thumb|200px|right|Angyalgyökér]] [[Fájl:Angyalgyökér.png|bélyeg|jobbra|200px|Angyalgyökér]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Angelica archangelica| -}} {{népies|orvosi angyalgyökér, orvosi angyalfű, angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű.}} <br /> [[Növények/Natúr gyógytea/Angyalgyökér|Gyökeréből főzött teája]] vizelethajtó, vértisztító hatású, de csökkenti a köhögést is. :Teakeverékként étvágyjavító, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító, szélhajtó, nyálkaoldó, idegerősítő, izzasztó, továbbá gyomor- és epebántalmak ellen alkalmazható. :Szeszes kivonatát reuma elleni bedörzsölőkhöz használják. :Gyomorkeserűk készítésénél gyakran alkalmazott alkotórész. :Illóolaját a likőr-, az illatszer- és a cukorkaipar használja fel. :Az északi országokban a fiatal leveleket salátának és főzeléknek elkészítve is fogyasztják. :Húsos levélnyelét pedig cukrozottan fogyasztják. : {{ellenjav| Kétévesnél fiatalabbnak ne adjuk. - Aki hosszabb időn keresztül angyalgyökérből készített teát fogyaszt, annak óvatosan kell bánnia a napozással és a szoláriummal, mivel a hatóanyag fényérzékenységet okoz. - Gyomor és nyombélfekélyben szenvedő betegek nem használhatják belsőleg az orvosi angyalgyökér gyökeréből előállított készítményeket. - A friss gyökerek [[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező#Mérgező növények|MÉRGEZŐ!]] hatásúak. - Könnyű összetéveszteni a vízi bürökkel, mely nagyon mérgező növény. Csak növényszakértő szedheti! - Feldolgozni kesztyűben kell, mert kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosíthatja.}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/Angelika|A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/A/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} <br /> : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Angelica archangelica|{{SUBPAGENAME}}}} 4n1vdjjr6gpct3e1vgz3kqkwxvdl599 0 107395 542560 538766 2026-04-26T22:43:30Z KeFe 20 542560 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Bug 2007-2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Heteroptera (12673056795).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Lygaeinae]] [[Fájl:Rhyparochromus pini 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Emblethis verbasci 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Lygaeidae - Lygaeus equestris-001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:2019 08 18 Emblethis griseus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Stink bug chinche 120eue.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:2016 11 12 Nysius ericae.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Lygaeidae - Lygaeus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Beosus quadripunctatus - inat 107806380.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Trapezonotus arenarius auf Wolfsmilch.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Lygaeidae|-}} {{népies|-}} <br /> : A '''bodobácsok''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó család. : Európában több mint 100 bodobácsfaj él. '''A családba 4 alcsalád tartozik:''' *''[[Ischnorhynchinae]]'' *''[[Lygaeinae]]'' *''[[Orsillinae]]'' *''[[Psamminae]]'' '''Magyar neve:''' '''Hivatalos neve''' #[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi bodobács|Alföldi bodobács]] ''[[Dimorphopterus doriae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi gyepibodobács|Alföldi gyepibodobács]] ''[[Emblethis ciliatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Amerikai platánbodobács|Amerikai platánbodobács]] ''[[Belonochilus numenius]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Apró bodobács|Apró bodobács]] ''[[Pionosomus opacellus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Avarbodobács|Avarbodobács]] ''[[Eremocoris fenestratus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Avar-díszesbodobács|Avar-díszesbodobács]] ''[[Rhyparochromus pini]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Barna erdeibodobács|Barna erdeibodobács]] ''[[Drymus brunneus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Bundás bodobács|Bundás bodobács]] [[Megalonotus chiragra]] #[[Állatok/Bodobácsok/Cigánybodobács|Cigánybodobács]] [[Aellopus atratus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Csalánbodobács|Csalánbodobács]] [[Scolopostethus thomsoni]] #[[Állatok/Bodobácsok/Csíkoshátú bodobács|Csíkoshátú bodobács]] [[Geocoris ater]] #[[Állatok/Bodobácsok/Déli fényesbodobács|Déli fényesbodobács]] [[Nysius cymoides]] #[[Állatok/Bodobácsok/Díszes csalánbodobács|Díszes csalánbodobács]] [[Scolopostethus decoratus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Égerbodobács|Égerbodobács]] [[Kleidocerys privignus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Égerfabodobács|Égerfabodobács]] [[Oxycarenus modestus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Erdei bodobács|Erdei bodobács]] [[Drymus sylvaticus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Fakó bodobács|Fakó bodobács]] [[Oxycarenus pallens]] #[[Állatok/Bodobácsok/Fekete bodobács|Fekete bodobács]] [[Macroplax preyssleri]] #[[Állatok/Bodobácsok/Feketés bodobács|Feketés bodobács]] [[Peritrechus gracilicornis]] #[[Állatok/Bodobácsok/Foltos bodobács|Foltos bodobács]] [[Sphragisticus nebulosus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Gyakori avarbodobács|Gyakori avarbodobács]] [[Eremocoris podagricus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Gyászbodobács|Gyászbodobács]] [[Acompus rufipes]] #[[Állatok/Bodobácsok/Gyékénybodobács|Gyékénybodobács]] [[Chilacis typhae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi bodobács|Gyepi bodobács]] [[Emblethis verbasci]] #[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi díszesbodobács|Gyepi díszesbodobács]] [[Rhyparochromus phoeniceus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Hamis lovagbodobács|Hamis lovagbodobács]] [[Lygaeus simulans]] #[[Állatok/Bodobácsok/Hangabodobács|Hangabodobács]] [[Heterogaster affinis]] #[[Állatok/Bodobácsok/Hanga-fényesbodobács|Hanga-fényesbodobács]] [[Nysius helveticus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Hársbodobács|Hársbodobács]] [[Oxycarenus lavaterae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki bodobács|Homoki bodobács]] [[Beosus maritimus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki díszesbodobács|Homoki díszesbodobács]] [[Graptopeltus lynceus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki feketésbodobács|Homoki feketésbodobács]] [[Peritrechus nubilus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki gyepibodobács|Homoki gyepibodobács]] [[Emblethis griseus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki kisbodobács|Homoki kisbodobács]] [[Stygnocoris fuligineus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Hosszúcsőrű tuja-fényesbodobács|Hosszúcsőrű tuja-fényesbodobács]] [[Orsillus maculatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Kakukkfű-fényesbodobács|Kakukkfű-fényesbodobács]] [[Nysius thymi]] #[[Állatok/Bodobácsok/Karcsú bodobács|Karcsú bodobács]] [[Dimorphopterus spinolae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Kis fehérfoltos-bodobács|Kis fehérfoltos-bodobács]] [[Horvathiolus superbus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Kis fényesbodobács|Kis fényesbodobács]] [[Nysius ericae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Kisbodobács|Kisbodobács]] [[Stygnocoris sabulosus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Kormos bodobács|Kormos bodobács]] [[Aphanus rolandri]] #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges bodobács|Közönséges bodobács]] [[Lygaeosoma sardeum]] #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges díszesbodobács|Közönséges díszesbodobács]] [[Rhyparochromus vulgaris]] #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges fényesbodobács|Közönséges fényesbodobács]] ''[[Nysius senecionis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges lovagbodobács|Közönséges lovagbodobács]] = vörösfoltos bodobács [[Lygaeus equestris]] #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges rácsosbodobács|Közönséges rácsosbodobács]] ''[[Lygaeosoma sardeum]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges rétibodobács|Közönséges rétibodobács]] ''[[Cymus claviculus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú bodobács|Kurtaszárnyú bodobács]] ''[[Pterotmetus staphyliniformis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú fényesbodobács|Kurtaszárnyú fényesbodobács]] [[Nithecus jacobaeae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Lapos bodobács|Lapos bodobács]] ''[[Gastrodes grossipes]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Magyar bodobács|Magyar bodobács]] ''[[Plinthisus longicollis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Mediterrán fényesbodobács|Mediterrán fényesbodobács]] ''[[Nysius graminicola]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nádi bodobács|Nádi bodobács]] ''[[Ischnodemus sabuleti]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nagy fehérfoltos-bodobács|Nagy fehérfoltos-bodobács]] ''[[Melanocoryphus albomaculatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nagyszemű bodobács|Nagyszemű bodobács]] ''[[Geocoris grylloides]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyakas bodobács|Nyakas bodobács]] ''[[Pachybrachius fracticollis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyelesszemű bodobács|Nyelesszemű bodobács]] ''[[Henestaris halophilus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyírbodobács|Nyírbodobács]] [[Kleidocerys resedae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Pettyes homokibodobács|Pettyes homokibodobács]] [[Beosus quadripunctatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Platánbodobács|Platánbodobács]] [[Arocatus longiceps]] #[[Állatok/Bodobácsok/Rétibodobács|Rétibodobács]] [[Cymus glandicolor]] #[[Állatok/Bodobácsok/Rövidszárnyú kisbodobács|Rövidszárnyú kisbodobács]] [[Stygnocoris rusticus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Sávos bodobács|Sávos bodobács]] [[Camptotelus lineolatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Szegélyes bodobács|Szegélyes bodobács]] [[Pyrrhocoris marginatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Szegélyes díszesbodobács|Szegélyes díszesbodobács]] [[Xanthochilus quadratus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Szélesfejű bodobács|Szélesfejű bodobács]] [[Metopoplax origani]] #[[Állatok/Bodobácsok/Szőrös fényesbodobács|Szőrös fényesbodobács]] [[Ortholomus punctipennis]] #[[Állatok/Bodobácsok/Tarka bodobács|Tarka bodobács]] [[Heterogaster urticae]] #[[Állatok/Bodobácsok/Tarka csalánbodobács|Tarka csalánbodobács]] [[Scolopostethus affinis]] #[[Állatok/Bodobácsok/Tuja-fényesbodobács|Tuja-fényesbodobács]] [[Orsillus depressus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Tüskéslábú bodobács|Tüskéslábú bodobács]] [[Megalonotus praetextatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Ugarbodobács|Ugarbodobács]] [[Trapezonotus arenarius]] #[[Állatok/Bodobácsok/Vadpaprika-bodobács|Vadpaprika-bodobács]] [[Tropidothorax leucopterus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Vastagcsápú feketésbodobács|Vastagcsápú feketésbodobács]] [[Peritrechus geniculatus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Virágbodobács|Virágbodobács]] [[Spilostethus saxatilis]] #[[Állatok/Bodobácsok/Verőköltő bodobács|Verőköltő bodobács]] [[Pyrrhocoris apterus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Vörösfejű bodobács|Vörösfejű bodobács]] [[Geocoris erythrocephalus]] #[[Állatok/Bodobácsok/Vörösfoltos bodobács|Vörösfoltos bodobács]] [[Lygaeus equestris]] #[[Állatok/Bodobácsok/Zsályabodobács|Zsályabodobács]] [[Platyplax salviae]] '''Nincs magyar neve''' #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Aoploscelis bivirgata|Aoploscelis bivirgata]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster cathariae|Heterogaster cathariae]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pilosus|Scolopostethus pilosus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Apterola lownii|Apterola lownii]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Arocatus melanocephalus|Arocatus melanocephalus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Arocatus roeselii|Arocatus roeselii]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Belonochilus numenius|Belonochilus numenius]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Brachyplax tenuis|Brachyplax tenuis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Cymus aurescens|Cymus aurescens]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Cymus melanocephalus|Cymus melanocephalus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Diomphalus hispidulus|Diomphalus hispidulus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Drymus latus latus|Drymus latus latus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Drymus latus|Drymus latus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Drymus pilicornis|Drymus pilicornis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Drymus ryeii|Drymus ryeii]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Emblethis brachynotus|Emblethis brachynotus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Emblethis denticollis|Emblethis denticollis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris abietis|Eremocoris abietis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris plebejus|Eremocoris plebejus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Gastrodes abietum|Gastrodes abietum]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Geocoris arenarius|Geocoris arenarius]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Geocoris dispar|Geocoris dispar]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Geocoris megacephalus|Geocoris megacephalus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Gonianotus marginepunctatus|Gonianotus marginepunctatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Graptopeltus validus|Graptopeltus validus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster artemisiae|Heterogaster artemisiae]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Holcocranum saturejae|Holcocranum saturejae]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Icus angularis|Icus angularis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris angustulus|Ischnocoris angustulus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris hemipterus|Ischnocoris hemipterus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris punctulatus|Ischnocoris punctulatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Lamprodema maura|Lamprodema maura]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Lamproplax picea|Lamproplax picea]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Lasiosomus enervis|Lasiosomus enervis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Lygaeosoma anatolicum|Lygaeosoma anatolicum]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Macroplax fasciata|Macroplax fasciata]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus antennatus|Megalonotus antennatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus dilatatus|Megalonotus dilatatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus hirsutus|Megalonotus hirsutus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus sabulicola|Megalonotus sabulicola]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Melanocoryphus tristrami|Melanocoryphus tristrami]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Microplax interrupta|Microplax interrupta]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Nysius ericae ericae|Nysius ericae ericae]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Pachybrachius luridus|Pachybrachius luridus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Panaorus adspersus|Panaorus adspersus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus lundii|Peritrechus lundii]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus meridionalis|Peritrechus meridionalis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Pionosomus varius|Pionosomus varius]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus brevipennis|Plinthisus brevipennis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus pusillus|Plinthisus pusillus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Raglius alboacuminatus|Raglius alboacuminatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Raglius confusus|Raglius confusus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Rhyparochromus sanguineus|Rhyparochromus sanguineus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus cognatus|Scolopostethus cognatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus grandis|Scolopostethus grandis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus lethierryi|Scolopostethus lethierryi]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pictus|Scolopostethus pictus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus puberulus|Scolopostethus puberulus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Spilostethus pandurus|Spilostethus pandurus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris faustus|Stygnocoris faustus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris pygmaeus|Stygnocoris pygmaeus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus contractus|Taphropeltus contractus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus hamulatus|Taphropeltus hamulatus]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus dispar|Trapezonotus dispar]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus ullrichi|Trapezonotus ullrichi]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Tropidophlebia costalis|Tropidophlebia costalis]] #[[?]] [[Állatok/Bodobácsok/Tropistethus holosericus|Tropistethus holosericus]] *[[Állatok/Poloska fajták/Bodobácsok|Táblázat]] <br /> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Lygaeidae|{{SUBPAGENAME}}}} 43eszq4g51b3sckl3irfx1qrijkf6f9 0 107597 542520 542513 2026-04-26T15:32:55Z KeFe 20 542520 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Cyphostethus tristriatus (Acanthosomatidae) (Juniper Shield Bug) - (imago), Arnhem, the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cyphostethus tristriatus|-}} {{népies|nagy címerespoloska}} <br/> : A '''Boróka-dajkapoloska''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{Forrás||}} {{commonscat|Cyphostethus tristriatus|{{SUBPAGENAME}} }} mxd0g1xptq33jh04mc38zhrxu6fp0t4 0 107598 542521 542515 2026-04-26T15:33:18Z KeFe 20 542521 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Elasmucha fieberi.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmucha fieberi|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''hamis nyír-dajkapoloska''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{Forrás||}} {{commonscat|Elasmucha fieberi|{{SUBPAGENAME}} }} ot3gbmv1e4xd2rtxe1o93qc1qslbkcl 0 107599 542522 542505 2026-04-26T15:33:39Z KeFe 20 542522 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Elasmucha grisea (Acanthosomatidae) (Parent Bug) - (imago), Arnhem, the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmucha grisea|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''nyír-dajkapoloska''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{Forrás||}} {{commonscat|Elasmucha grisea|{{SUBPAGENAME}} }} tnufhavjw6ldyprtj5m0hdqhq7l127y 0 107600 542523 542508 2026-04-26T15:34:02Z KeFe 20 542523 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Acanthosomatidae - Elasmostethus interstinctus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmostethus interstinctus|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''pirostarka dajkapoloska''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | | }} {{Forrás||}} {{commonscat|Elasmostethus interstinctus|{{SUBPAGENAME}} }} ikgg3zjeh6xj4rb8apspb84ooi6cuwu 0 107601 542524 542511 2026-04-26T15:34:39Z KeFe 20 542524 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Poloskák]] {{K-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Elasmucha ferrugata 02.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmucha ferrugata|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''tövisvállú dajkapoloska''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{Forrás||}} {{commonscat|Elasmucha ferrugata|{{SUBPAGENAME}} }} 45apysqtgiqt99lk8d7siliqozp62nm 0 110639 542564 535150 2026-04-27T01:02:05Z KeFe 20 542564 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} {| |valign="top" width=33%| #[[/Centella|Centella]] #[[/Ceyloni fahéjfa|Ceyloni fahéjfa]] #[[/Chilei fahéjcserje|Chilei fahéjcserje]] #[[/Cickafark|Cickafark]] #[[/Cinaüröm|Cinaüröm]] #[[/Citrom|Citrom]] #[[/Citromfű|Citromfű]] #[[/Citromillatú muskátli|Citromillatú muskátli]] #[[/Citromkocsord|Citromkocsord]] #[[/Citromlevelű buzérszeder|Citromlevelű buzérszeder]] #[[/Citromverbéna|Citromverbéna]] #[[/Cukornyír|Cukornyír]] |valign="top" width=33%| #[[/Csabafű|Csabafű]] #[[/Csalán|Csalán]] #[[/Csalánzó cukorhajfa|Csalánzó cukorhajfa]] #[[/Csarabfű|Csarabfű]] #[[/Csattanó maszlag|Csattanó maszlag]] #[[/Cseken-cseresznyemirtusz|Cseken-cseresznyemirtusz]] #[[/Cseresznye|Cseresznye]] #[[/Cserjés hortenzia|Cserjés hortenzia]] #[[/Cserszömörce|Cserszömörce]] #[[/Csicsóka|Csicsóka]] #[[/Csikófarkfű|Csikófarkfű]] #[[/Csikorgófű|Csikorgófű]] |valign="top" width=33%| #[[/Csilipaprika|Csilipaprika]] #[[/Csillagánizs|Csillagánizs]] #[[/Csillagos májmoha|Csillagos májmoha]] #[[/Csombormenta|Csombormenta]] #[[/Csipkebogyó|Csipkebogyó]] #[[/Csomósbab|Csomósbab]] #[[/Csörgő kakascímer|Csörgő kakascímer]] #[[/Csuklyás szívvirág|Csuklyás szívvirág]] #[[/Csukóka|Csukóka]] |} <br/> <div style="height:18px; width:560px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9ny/Gy%C3%B3gyhat%C3%A1sa/C&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!}}</center></div> <br/> </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} <!-- Másolható minta... __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{abc-gyógyhatás}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{drog||}} {{népies|-}} {{tartalmaz|}} : {{gyógyhatása|}} : {{felhaszn|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/C/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok]]}} <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> 7b0rhiyt56ekl5cml3m7yiyj5u49qn1 0 112285 542558 537827 2026-04-26T22:37:36Z KeFe 20 542558 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corixidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Búvárpoloskák|búvárpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Corixidae|{{SUBPAGENAME}} }} 3lghicl5j95e2jph3fh9lh5yr08w0i8 542559 542558 2026-04-26T22:38:13Z KeFe 20 542559 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Hesperocorixa.castanea.-.lindsey.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corixidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Búvárpoloskák|búvárpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Corixidae|{{SUBPAGENAME}} }} am70djksq7hsam3yee2b02z3xiy5lg7 0 112310 542532 537846 2026-04-26T15:57:20Z KeFe 20 542532 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Bogarak]] [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Nabidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Tolvajpoloskák|tolvajpoloskák]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Nabidae|{{SUBPAGENAME}} }} d7b9236pil3p2hrmw34uzkzj052294n 0 116674 542565 470063 2026-04-27T01:05:30Z KeFe 20 542565 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} <br/> [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{drog||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : {{tartalmaz|}} {{gyógyhatása| }} {{felhaszn| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/Vadrózsa|A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Mihez-mit/C/{{SUBPAGENAME}}|Mihez-mit]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok]]}} </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ghgv32yqezwsx87c9o3to0h9ky8k8ja 542567 542565 2026-04-27T01:07:03Z KeFe 20 542567 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|csipkebogyó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{drog||-}} {{népies|-}} <br/> : : : : : {{tartalmaz|}} {{gyógyhatása| }} {{felhaszn| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/Vadrózsa|A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Mihez-mit/C/{{SUBPAGENAME}}|Mihez-mit]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok]]}} </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} tw86okv8fdtfxvdzt6vy2ducwfu74il 542569 542567 2026-04-27T01:15:35Z KeFe 20 542569 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|csipkebogyó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rosa canina|-}} {{drog|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)|-}} {{népies|petymegnek vagy hecsedlinek is}} <br/> : : : : : {{tartalmaz| 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz.}} {{gyógyhatása| }} {{felhaszn| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/Vadrózsa|A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Mihez-mit/C/{{SUBPAGENAME}}|Mihez-mit]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok]]}} </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)|{{SUBPAGENAME}}}} ihknhef6oaoyzip6lszgh3utw4ke6zw 542570 542569 2026-04-27T01:17:00Z KeFe 20 542570 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények gyógyhatása]] {{Növ2-főcím}} {{Gy-növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Rosa canina2.jpg|thumb|200px|right|Vadrózsa]] [[Fájl:Rosa rubiginosa hips.jpg|bélyeg|jobbra|200px|csipkebogyó]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rosa canina|-}} {{drog|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)|-}} {{népies|petymegnek vagy hecsedlinek is}} <br/> : : : : : {{tartalmaz| 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz.}} {{gyógyhatása| }} {{felhaszn| }} {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/V/Vadrózsa|A növényről]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Gyógytea]]|[[Mihez-mit/C/{{SUBPAGENAME}}|Mihez-mit]]|[[Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok]]}} </div></div> {{Gyógyhatás-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Gyógynövény}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat|Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)|{{SUBPAGENAME}}}} hd2twu1o71auhb4ndzr6noyiz7l1ogc 0 119736 542548 537856 2026-04-26T22:14:17Z KeFe 20 542548 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Biologia Centrali-Americana - Cymus guatemalanus.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Cymidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{Kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}}, a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának a [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|félfedelesszárnyúak]] rendjéhez, a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjéhez, ezen belül a [[Állatok/Poloskák/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágához és a [[Állatok/Poloskák/Cymidae|cymidae]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia: '''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Cymidae|{{SUBPAGENAME}} }} trpx8e2fvgw06cbfmlbwljx24qwl5o2 0 123725 542549 542480 2026-04-26T22:15:21Z KeFe 20 /* Állatok/Poloskák/Cymidae */ 542549 wikitext text/x-wiki __NOTOC__<nowiki> __NOEDITSECTION__</nowiki> [[Kategória:Rovarok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} Az alábbi lista tartalmazza a Magyarországon előforduló, őshonos és megtelepedett, behurcolt, 45 rendszertani családba tartozó 892 [[Poloskák|poloskafajt]]. A [[Magyarország védett állatai|védett fajoknál]] fel van tüntetve természetvédelmi értékük is. ==[[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskafélék|dajkapoloskák]] (Acanthosomatidae)== [[Fájl:Hawthorn Shield Bug. Acanthosoma haemorrhoidale - Flickr - gailhampshire.jpg|bélyegkép|Nagy dajkapoloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Elasmostethus minor]]'' #[[Állatok/Poloskák/Boróka-dajkapoloska|Boróka-dajkapoloska]] ''[[Cyphostethus tristriatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hamis nyír-dajkapoloska|Hamis nyír-dajkapoloska]] ''[[Elasmucha fieberi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy dajkapoloska|Nagy dajkapoloska]] ''[[Acanthosoma haemorrhoidale]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nyír-dajkapoloska|Nyír-dajkapoloska]] ''[[Elasmucha grisea]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Pirostarka dajkapoloska|Pirostarka dajkapoloska]] ''[[Elasmostethus interstinctus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tövisvállú dajkapoloska|Tövisvállú dajkapoloska]] ''[[Elasmucha ferrugata]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskák]] (Alydidae)== #[[Állatok/Poloskák/Görbelábú tövispoloska|Görbelábú tövispoloska]] ''[[Camptopus lateralis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Karcsúcombú tövispoloska|Karcsúcombú tövispoloska]] ''[[Megalotomus junceus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrös tövispoloska|Szőrös tövispoloska]] ''[[Alydus calcaratus]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Virágpoloskafélék|Virágpoloskák]] (Anthocoridae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Amphiareus obscuriceps]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anthocoris amplicollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anthocoris confusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anthocoris limbatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anthocoris pilosus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anthocoris simulans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Cardiastethus fasciiventris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dufouriellus ater]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dysepicritus rufescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orius horvathi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orius laticollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orius pallidicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orius vicinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Scoloposcelis pulchella]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Temnostethus dacicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Temnostethus gracilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Temnostethus longirostris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Temnostethus reduvinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tetraphleps bicuspis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Xylocoridea brevipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Xylocoris formicetorum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Xylocoris lativentris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Xylocoris obliquus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Apró virágpoloska|Apró virágpoloska]] ''[[Temnostethus pusillus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fakó virágpoloska|Fakó virágpoloska]] ''[[Anthocoris nemoralis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kőrisfa-virágpoloska|Kőrisfa-virágpoloska]] ''[[Anthocoris minki]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges virágpoloska|Közönséges virágpoloska]] ''[[Orius niger]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Levéltetűfaló poloska]] ''[[Orius majusculus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Melegágyi virágpoloska|Melegágyi virágpoloska]] ''[[Xylocoris galactinus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Mezei virágpoloska|Mezei virágpoloska]] ''[[Anthocoris nemorum]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szilgubacs-virágpoloska|Szilgubacs-virágpoloska]] ''[[Anthocoris gallarumulmi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrösfarú virágpoloska|Szőrösfarú virágpoloska]] ''[[Xylocoris cursitans]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törpe-virágpoloska|Törpe-virágpoloska]] ''[[Orius minutus]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Fenékjáró-poloskafélék|Fenékjáró-poloskák]] (Aphelocheiridae)== #[[Állatok/Poloskák/Fenékjáró poloska|Fenékjáró poloska]] ''[[Aphelocheirus aestivalis]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Kéregpoloskafélék|Kéregpoloskák]] (Aradidae)== [[Fájl:Aradus betulae 01.JPG|bélyegkép|Közönséges kéregpoloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus betulinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus bimaculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus brenskei]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus brevicollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus distinctus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus krueperi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus kuthyi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus lugubris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus mirus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus obtectus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus pallescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus ribauti]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus serbicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus signaticornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aradus truncatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fűrészesvállú kéregpoloska|Fűrészesvállú kéregpoloska]] ''[[Aradus conspicuus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis kéregpoloska|Kis kéregpoloska]] ''[[Aradus cinnamomeus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges kéregpoloska|Közönséges kéregpoloska]] ''[[Aradus betulae]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kurtapajzsú sima-kéregpoloska|Kurtapajzsú sima-kéregpoloska]] ''[[Aneurus laevis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Lapos kéregpoloska|Lapos kéregpoloska]] ''[[Aradus depressus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy rücsköspoloska|Nagy rücsköspoloska]] ''[[Mezira tremulae]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sima kéregpoloska|Sima kéregpoloska]] ''[[Aneurus avenius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tarka kéregpoloska|Tarka kéregpoloska]] ''[[Aradus versicolor]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tölgyfa kéregpoloska|Tölgyfa kéregpoloska]] ''[[Aradus corticalis]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Szúnyogpoloskafélék|Szúnyogpoloskák]] (Berytidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus clavipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus consimilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus crassipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus distinguendus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus signoreti]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Berytinus striola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Metacanthus annulosus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Metacanthus meridionalis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Boszorkánypoloska|Boszorkánypoloska]] ''[[Metatropis rufescens]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hegymászó szúnyogpoloska|Hegymászó szúnyogpoloska]] ''[[Berytinus montivagus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis szúnyogpoloska|Kis szúnyogpoloska]] ''[[Berytinus minor]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy szúnyogpoloska|Nagy szúnyogpoloska]] ''[[Neides tipularius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Réti szúnyogpoloska|Réti szúnyogpoloska]] ''[[Berytinus geniculatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőröscsápú szúnyogpoloska|Szőröscsápú szúnyogpoloska]] ''[[Berytinus hirticornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törékeny szúnyogpoloska|Törékeny szúnyogpoloska]] ''[[Gampsocoris culicinus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tüskés szúnyogpoloska|Tüskés szúnyogpoloska]] ''[[Gampsocoris punctipes]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Avarpoloskafélék|Avarpoloskák]] (Ceratocombidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ceratocombus coleoptratus]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Vérszívópoloskafélék|Vérszívópoloskák]] (Cimicidae)== [[Fájl:Bed bug, Cimex lectularius (9627010587).jpg|180px|bélyegkép|Ágyi poloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Cimex dissimilis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Ágyi poloska|Ágyi poloska]] ''[[Cimex lectularius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fecskepoloska|Fecskepoloska]] ''[[Oeciacus hirundinis]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Karimáspoloskafélék|Karimáspoloskák]] (Coreidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Bothrostethus annulipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Centrocoris spiniger]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ceraleptus lividus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ceraleptus obtusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coriomeris affinis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coriomeris hirticornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coriomeris scabricornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nemocoris fallenii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Spathocera laticornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Spathocera tuberculata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ulmicola spinipes]] #[[Állatok/Poloskák/Alföldi karimáspoloska|Alföldi karimáspoloska]] ''[[Arenocoris fallenii]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Aranypetés poloska|Aranypetés poloska]] ''[[Gonocerus acuteangulatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Boróka-karimáspoloska|Boróka-karimáspoloska]] ''[[Gonocerus juniperi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Feketés karimáspoloska|Feketés karimáspoloska]] ''[[Enoplops scapha]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fűrészesvállú karimáspoloska|Fűrészesvállú karimáspoloska]] ''[[Coriomeris denticulatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis karimáspoloska|Kis karimáspoloska]] ''[[Spathocera obscura]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges karimáspoloska|Közönséges karimáspoloska]] ''[[Coreus marginatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Lándzsás karimáspoloska|Lándzsás karimáspoloska]] ''[[Phyllomorpha laciniata]]'' - 5000 Ft #[[Állatok/Poloskák/Laposcsápú karimáspoloska|Laposcsápú karimáspoloska]] ''[[Spathocera lobata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nyugati levéllábú poloska|Nyugati levéllábú poloska]] ''[[Leptoglossus occidentalis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Piszkos karimáspoloska|Piszkos karimáspoloska]] ''[[Bathysolen nubilus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tüskéshátú karimáspoloska|Tüskéshátú karimáspoloska]] ''[[Centrocoris variegatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tüskéslábú karimáspoloska|Tüskéslábú karimáspoloska]]''[[Ceraleptus gracilicornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vitorlás karimáspoloska|Vitorlás karimáspoloska]] ''[[Syromastus rhombeus]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Búvárpoloskafélék|Búvárpoloskák]] (Corixidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Callicorixa praeusta]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Corixa panzeri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hesperocorixa sahlbergi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Micronecta griseola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Micronecta pusilla]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara assimilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara fossarum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara hellensii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara limitata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara semistriata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara stagnalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sigara striata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csíkos búvárpoloska|Csíkos búvárpoloska]] ''[[Sigara falleni]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Dalos búvárpoloska|Dalos búvárpoloska]] ''[[Micronecta poweri]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Feketesávos búvárpoloska|Feketesávos búvárpoloska]] ''[[Sigara nigrolineata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis búvárpoloska|Kis búvárpoloska]] ''[[Corixa affinis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges búvárpoloska|Közönséges búvárpoloska]] ''[[Sigara lateralis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Márványoshátú búvárpoloska|Márványoshátú búvárpoloska]] ''[[Cymatia rogenhoferi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy búvárpoloska|Nagy búvárpoloska]] ''[[Corixa punctata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Parányi búvárpoloska|Parányi búvárpoloska]] ''[[Micronecta minutissima]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Simahátú búvárpoloska|Simahátú búvárpoloska]] ''[[Cymatia coleoptrata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sötétbarna búvárpoloska|Sötétbarna búvárpoloska]] ''[[Hesperocorixa linnaei]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tarkalábú búvárpoloska|Tarkalábú búvárpoloska]] ''[[Paracorixa concinna]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tompahátú búvárpoloska|Tompahátú búvárpoloska]] ''[[Sigara distincta]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törpe búvárpoloska|Törpe búvárpoloska]] ''[[Micronecta scholtzi]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Földipoloskafélék|Földipoloskák]] (Cydnidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Byrsinus flavicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Byrsinus fossor]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Canthophorus melanopterus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Canthophorus mixtus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Geotomus elongatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Geotomus punctulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Legnotus picipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ochetostethus balcanicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sehirus ovatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sehirus parens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stibaropus henkei]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fehérszélű földipoloska|Fehérszélű földipoloska]] ''[[Legnotus limbosus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Foltos földipoloska|Foltos földipoloska]] ''[[Tritomegas bicolor]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hatfoltos földipoloska|Hatfoltos földipoloska]] ''[[Tritomegas sexmaculatus]] - #[[Állatok/Poloskák/Homoki földipoloska|Homoki földipoloska]] ''[[Microporus nigrita]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kékes földipoloska|Kékes földipoloska]] ''[[Canthophorus dubius]] - #[[Állatok/Poloskák/Kétpettyes földipoloska|Kétpettyes földipoloska]] ''[[Adomerus biguttatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy földipoloska|Nagy földipoloska]] ''[[Cydnus aterrimus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szurkos földipoloska|Szurkos földipoloska]] ''[[Sehirus morio]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törpe földipoloska|Törpe földipoloska]] ''[[Ochetostethus opacus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Világosfarú földipoloska|Világosfarú földipoloska]] ''[[Sehirus luctuosus]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Cymidae|Cymidae]]== #[[Állatok/Poloskák/Nagy pajzsosfutonc|Nagy pajzsosfutonc]] ''[[Licinus cassideus]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Borzascsápú-poloskafélék|Borzascsápú poloskák]] (Dipsocoridae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Alpagut castaneovitreus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Alpagut medius]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Cryptostemma alienum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pachycoleus pusillimus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pachycoleus waltli]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Molnárpoloskafélék|Molnárpoloskák]] (Gerridae)== [[Fájl:Schaatsenrijder - water strider (43688473224).jpg|bélyegkép|Közönséges molnárpoloska]] #[[?]] ''[[Gerris asper]]'' #[[?]] ''[[Limnoporus rufoscutellatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges molnárpoloska|Közönséges molnárpoloska]] ''[[Aquarius paludum]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy molnárpoloska|Nagy molnárpoloska]] ''[[Aquarius najas]]'' - 5000 Ft #[[Állatok/Poloskák/Púpos molnárpoloska|Púpos molnárpoloska]] ''[[Gerris gibbifer]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Rozsdáshátú molnárpoloska|Rozsdáshátú molnárpoloska]] ''[[Gerris thoracicus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tavi molnárpoloska|Tavi molnárpoloska]] ''[[Gerris lacustris]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törpe molnárpoloska|Törpe molnárpoloska]] ''[[Gerris argentatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vízi szöcske|Vízi szöcske]] ''[[Gerris odontogaster]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Fenyérpoloskafélék|Fenyérpoloskák]] (Hebridae)== #[[Fenyérpoloska|Fenyérpoloska]] ''[[Hebrus pusillus]]'' - #[[Kis fenyérpoloska|Kis fenyérpoloska]] ''[[Hebrus ruficeps]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Vízmérő-poloskafélék|Vízmérő-poloskák]] (Hydrometridae)== #[[Állatok/Poloskák/Karcsú vízmérő poloska|Karcsú vízmérő poloska]] ''[[Állatok/Poloskák/Hydrometra gracilenta]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vízmérő poloska|Vízmérő poloska]] ''[[Hydrometra stagnorum]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Kövipoloskafélék|Kövipoloskák]] (Leptopodidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Erianotus lanosus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Kövipoloska|Kövipoloska]] ''[[Leptopus marmoratus]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Fészekpoloskafélék|Fészekpoloskák]] (Lyctocoridae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lyctocoris dimidiatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bozót virágpoloska|Bozót virágpoloska]] ''[[Lyctocoris campestris]]'' ==[[Állatok/Bodobácsok|Bodobácsok]] (Lygaeidae)== [[Fájl:Lygaeidae - Spilostethus saxatilis.JPG|bélyegkép|Virágbodobács]] #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Apterola lownii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Arocatus melanocephalus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Arocatus roeselii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Cymus aurescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Cymus melanocephalus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Lygaeosoma anatolicum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Melanocoryphus tristrami]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Spilostethus pandurus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Amerikai platánbodobács|Amerikai platánbodobács]] ''[[Belonochilus numenius]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Déli fényesbodobács|Déli fényesbodobács]] ''[[Nysius cymoides]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Égerbodobács|Égerbodobács]] ''[[Kleidocerys privignus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Hamis lovagbodobács|Hamis lovagbodobács]] ''[[Lygaeus simulans]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Hanga-fényesbodobács|Hanga-fényesbodobács]] ''[[Nysius helveticus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Hosszúcsőrű tuja-fényesbodobács|Hosszúcsőrű tuja-fényesbodobács]] ''[[Orsillus maculatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kakukkfű-fényesbodobács|Kakukkfű-fényesbodobács]] ''[[Nysius thymi]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kis fehérfoltos-bodobács|Kis fehérfoltos-bodobács]] ''[[Horvathiolus superbus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kis fényesbodobács|Kis fényesbodobács]] ''[[Nysius ericae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges fényesbodobács|Közönséges fényesbodobács]] ''[[Nysius senecionis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges lovagbodobács|Közönséges lovagbodobács]] ''[[Lygaeus equestris]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges rácsosbodobács|Közönséges rácsosbodobács]] ''[[Lygaeosoma sardeum]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges rétibodobács|Közönséges rétibodobács]] ''[[Cymus claviculus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú fényesbodobács|Kurtaszárnyú fényesbodobács]] ''[[Nithecus jacobaeae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Mediterrán fényesbodobács|Mediterrán fényesbodobács]] ''[[Nysius graminicola]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nagy fehérfoltos-bodobács|Nagy fehérfoltos-bodobács]] ''[[Melanocoryphus albomaculatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyírbodobács|Nyírbodobács]] ''[[Kleidocerys resedae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Platánbodobács|Platánbodobács]]''[[Arocatus longiceps]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Rétibodobács|Rétibodobács]] ''[[Cymus glandicolor]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Szőrös fényesbodobács|Szőrös fényesbodobács]] ''[[Ortholomus punctipennis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Tuja-fényesbodobács|Tuja-fényesbodobács]] ''[[Orsillus depressus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Vadpaprika-bodobács|Vadpaprika-bodobács]] ''[[Tropidothorax leucopterus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Virágbodobács|Virágbodobács]] ''[[Spilostethus saxatilis]]'' - ==[[Karcsúbodobácsfélék|Karcsúbodobácsok]] (Blissidae)== #[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi karcsúbodobács|Alföldi karcsúbodobács]] ''[[Dimorphopterus doriae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Keleti karcsúbodobács|Keleti karcsúbodobács]] ''[[Dimorphopterus blissoides]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges karcsúbodobács|Közönséges karcsúbodobács]] ''[[Dimorphopterus spinolae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nádi karcsúbodobács|Nádi karcsúbodobács]] ''[[Ischnodemus sabuleti]]'' ==Geocoridae== #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris arenarius]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris dispar]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Geocoris megacephalus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Csíkoshátú bodobács|Csíkoshátú bodobács]] ''[[Geocoris ater]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Fakószárnyú nagyszeműbodobács|Fakószárnyú nagyszeműbodobács]] ''[[Geocoris pallidipennis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nagyszemű bodobács|Nagyszemű bodobács]] ''[[Geocoris grylloides]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyelesszemű bodobács|Nyelesszemű bodobács]] ''[[Henestaris halophilus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Vörösfejű bodobács|Vörösfejű bodobács]] ''[[Geocoris erythrocephalus]]'' ==Artheneidae== #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Holcocranum saturejae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Gyékénybodobács|Gyékénybodobács]] ''[[Chilacis typhae]]'' ==Oxycarenidae== #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Brachyplax tenuis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Macroplax fasciata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Microplax interrupta]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Tropidophlebia costalis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Égerfabodobács|Égerfabodobács]] ''[[Oxycarenus modestus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Fakó bodobács|Fakó bodobács]] ''[[Oxycarenus pallens]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Fekete bodobács|Fekete bodobács]] ''[[Macroplax preyssleri]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Hársbodobács|Hársbodobács]] ''[[Oxycarenus lavaterae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Sávos bodobács]] ''[[Camptotelus lineolatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Szélesfejű bodobács|Szélesfejű bodobács]] ''[[Metopoplax origani]]'' ==Heterogastridae== #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster artemisiae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Heterogaster cathariae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Hangabodobács|Hangabodobács]] ''[[Heterogaster affinis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Tarka bodobács|Tarka bodobács]] ''[[Heterogaster urticae]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Zsályabodobács|Zsályabodobács]] ''[[Platyplax salviae]]'' ==[[Állatok/Bodobácsok/Verőköltő-poloskafélék|Verőköltő poloskák]] (Pyrrhocoridae)== [[Fájl:Pyrrhocoris apterus 162457342.jpg|bélyegkép|Verőköltő bodobács]] #[[Állatok/Bodobácsok/Szegélyes bodobács|Szegélyes bodobács]] ''[[Pyrrhocoris marginatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Verőköltő bodobács|Verőköltő bodobács]] ''[[Pyrrhocoris apterus]]'' ==Rhyparochromidae== #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Acompus pallipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Aoploscelis bivirgata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Diomphalus hispidulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Drymus latus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Drymus pilicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Drymus ryeii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Emblethis brachynotus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Emblethis denticollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris abietis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Eremocoris plebejus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Gastrodes abietum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Gonianotus marginepunctatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Graptopeltus validus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Icus angularis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris angustulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris hemipterus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Ischnocoris punctulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Lamprodema maura]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Lamproplax picea]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Lasiosomus enervis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus antennatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus dilatatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus hirsutus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Megalonotus sabulicola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Pachybrachius luridus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Panaorus adspersus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Paromius gracilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus lundii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Peritrechus meridionalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Pionosomus varius]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus brevipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Plinthisus pusillus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Raglius alboacuminatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Raglius confusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus cognatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus grandis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus lethierryi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pictus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus pilosus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Scolopostethus puberulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris faustus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Stygnocoris pygmaeus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus contractus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Taphropeltus hamulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus dispar]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Bodobácsok/Trapezonotus ullrichi]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Alföldi gyepibodobács|Alföldi gyepibodobács]] ''[[Emblethis ciliatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Apró bodobács|Apró bodobács]] ''[[Pionosomus opacellus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Avarbodobács|Avarbodobács]] ''[[Eremocoris fenestratus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Avar-díszesbodobács|Avar-díszesbodobács]] ''[[Rhyparochromus pini]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Barna erdeibodobács|Barna erdeibodobács]] ''[[Drymus brunneus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Bundás bodobács|Bundás bodobács]] ''[[Megalonotus chiragra]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Cigánybodobács|Cigánybodobács]] ''[[Aellopus atratus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Csalánbodobács|Csalánbodobács]] ''[[Scolopostethus thomsoni]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Díszes csalánbodobács|Díszes csalánbodobács]] ''[[Scolopostethus decoratus]]'' - #[[Állatok/Bodobácsok/Erdei bodobács|Erdei bodobács]] ''[[Drymus sylvaticus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Feketés bodobács|Feketés bodobács]] ''[[Peritrechus gracilicornis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Foltos bodobács|Foltos bodobács]] ''[[Sphragisticus nebulosus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Gyakori avarbodobács|Gyakori avarbodobács]] ''[[Eremocoris podagricus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Gyászbodobács|Gyászbodobács]] ''[[Acompus rufipes]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi bodobács|Gyepi bodobács]] ''[[Emblethis verbasci]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Gyepi díszesbodobács|Gyepi díszesbodobács]] ''[[Rhyparochromus phoeniceus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki bodobács|Homoki bodobács]] ''[[Beosus maritimus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki díszesbodobács|Homoki díszesbodobács]] ''[[Graptopeltus lynceus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki feketésbodobács|Homoki feketésbodobács]] ''[[Peritrechus nubilus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki gyepibodobács|Homoki gyepibodobács]] ''[[Emblethis griseus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Homoki kisbodobács|Homoki kisbodobács]] ''[[Stygnocoris fuligineus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kisbodobács|Kisbodobács]] ''[[Stygnocoris sabulosus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Kormos bodobács|Kormos bodobács]] ''[[Aphanus rolandri]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Közönséges díszesbodobács|Közönséges díszesbodobács]]''[[Rhyparochromus vulgaris]]'' - #[[Állatok/Bodobácsok/Kurtaszárnyú bodobács|Kurtaszárnyú bodobács]] ''[[Pterotmetus staphyliniformis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Lapos bodobács|Lapos bodobács]] ''[[Gastrodes grossipes]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Magyar bodobács|Magyar bodobács]] ''[[Plinthisus longicollis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Nyakas bodobács|Nyakas bodobács]] ''[[Pachybrachius fracticollis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Pettyes homokibodobács|Pettyes homokibodobács]] ''[[Beosus quadripunctatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Rövidszárnyú kisbodobács|Rövidszárnyú kisbodobács]] ''[[Stygnocoris rusticus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Szegélyes díszesbodobács|Szegélyes díszesbodobács]] ''[[Xanthochilus quadratus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Tarka csalánbodobács|Tarka csalánbodobács]] ''[[Scolopostethus affinis]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Törpebodobács|Törpebodobács]] ''[[Tropistethus holosericus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Tüskéslábú bodobács|Tüskéslábú bodobács]] ''[[Megalonotus praetextatus]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Ugarbodobács|Ugarbodobács]] ''[[Trapezonotus arenarius]]'' #[[Állatok/Bodobácsok/Vastagcsápú feketésbodobács|Vastagcsápú feketésbodobács]] ''[[Peritrechus geniculatus]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Vízenjáró-poloskafélék|Vízenjáró-poloskák]] (Mesoveliidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Mesovelia thermalis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vízenjáró poloska|Vízenjáró poloska]]''[[Mesovelia furcata]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Törpepoloskafélék|Törpepoloskák]] (Microphysidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Loricula coleoptrata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Loricula elegantula]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Loricula exilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Loricula ruficeps]] #[[Állatok/Poloskák/Törpepoloska|Törpepoloska]] ''[[Loricula pselaphiformis]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Mezeipoloskafélék|Mezeipoloskák]] (Miridae)== [[Fájl:Leptopterna dolabrata (Miridae) - (imago), Arnhem, the Netherlands.jpg|bélyegkép|Közönséges mezeipoloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acetropis longirostris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Adelphocoris quadripunctatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Adelphocoris reichelii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Adelphocoris ticinensis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agnocoris reclairei]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agnocoris rubicundus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Alloeonotus fulvipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Alloeotomus germanicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Alloeotomus gothicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Amblytylus albidus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Amblytylus brevicollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Amblytylus concolor]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Amblytylus glaucicollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anapus longicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Apolygus limbatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Apolygus spinolae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Atractotomus magnicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Atractotomus parvulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Blepharidopterus angulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Blepharidopterus diaphanus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Bothynotus pilosus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Brachycoleus decolor]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Brachynotocoris puncticornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Calocoris affinis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Calocoris alpestris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Calocoris roseomaculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Camptozygum aequale]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Campylomma annulicorne]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Campylomma simillimum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Campyloneura virgula]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Capsodes mat]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Charagochilus weberi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chlamydatus evanescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chlamydatus pullus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chlamydatus saltitans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Closterotomus fulvomaculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Compsidolon absinthii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Compsidolon pumilum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Compsidolon salicellum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Conostethus hungaricus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Conostethus roseus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Cremnocephalus alpestris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Criocoris nigricornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Criocoris nigripes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris annulipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris flavilinea]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris morio]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris olivaceus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris putoni]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris serenus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Deraeocoris ventralis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dichrooscytus gustavi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dichrooscytus rufipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dichrooscytus valesianus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus constrictus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus epilobii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus geniculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus hyalinipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus pallidus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicyphus stachydis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dionconotus confluens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dryophilocoris luteus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Europiella albipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Europiella alpina]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Europiella artemisiae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Europiella decolor]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Eurycolpus flaveolus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Euryopicoris nitidus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Globiceps flavomaculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Globiceps horvathi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Globiceps sordidus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hallodapus montandoni]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hallodapus rufescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hallodapus suturalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Halticus saltator]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Heterocordylus erythropthalmus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Heterocordylus genistae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Heterocordylus leptocerus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Heterocordylus tibialis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Heterotoma planicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Horistus orientalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hyoidea notaticeps]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hypseloecus visci]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Icodema infuscata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Isometopus intrusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Isometopus mirificus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lopus decolor]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lopus longiceps]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lygocoris pabulinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrolophus glaucescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrolophus melanotoma]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrolophus pygmaeus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrotylus elevatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrotylus paykullii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrotylus quadrilineatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrotylus solitarius]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megacoelum beckeri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megacoelum infusum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megalocoleus dissimilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megalocoleus longirostris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megalocoleus molliculus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megalocoleus naso]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Megalocoleus tanaceti]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Mermitelocerus schmidtii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Mimocoris rugicollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Monosynamma bohemanni]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Myrmecoris gracilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Neolygus contaminatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Neolygus viridis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Notostira elongata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Omphalonotus quadriguttatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Oncotylus viridiflavus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthocephalus bivittatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthocephalus brevis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthonotus cylindricollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus bilineatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus ericetorum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus flavinervis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus fuscescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus nassatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus prasinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus quercicola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus schoberiae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus tenellus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus virens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus virescens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Orthotylus viridinervis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pachytomella parallela]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pantilius tunicatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Paredrocoris pectoralis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phoenicocoris modestus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phoenicocoris obscurellus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phylus melanocephalus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris austriacus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris dimidiatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris incanus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris insignis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris longipennis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris meridionalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris nowickyi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris parvulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris pini]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris reuteri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris thrax]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phytocoris ustulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Piezocranum simulans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pilophorus cinnamopterus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pilophorus clavatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pilophorus simulans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pinalitus coccineus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pinalitus rubricatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pinalitus viscicola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pithanus maerkelii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Placochilus seladonicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Plagiognathus arbustorum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Plagiognathus bipunctatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Plagiognathus fusciloris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Plagiognathus vitellinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Plesiodema pinetella]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus asperulae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus brevicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus carpathicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus holosericeus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus microphthalmus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus nigrita]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus palustris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Polymerus vulneratus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus albicinctus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus ambiguus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus anaemicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus assimilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus confusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus cruentatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus falleni]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus flavellus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus helenae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus henschii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus lucanicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus luridus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus mollis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus ocularis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus pardalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus perrisi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus quercus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus salicis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus variabilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus varians]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus vittatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psallus wagneri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pseudoloxops coccineus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Reuteria marqueti]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Salicarus roseri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stenodema holsata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stenodema sericans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stenodema virens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stethoconus pyri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sthenarus rotermundi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Strongylocoris luridus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Strongylocoris niger]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Teratocoris antennatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tinicephalus hortulanus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Trigonotylus caelestialium]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Trigonotylus pulchellus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tuponia elegans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tuponia hippophaes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tuponia mixticolor]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tuponia prasina]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tytthus pygmaeus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Aranyszőrű mezeipoloska|Aranyszőrű mezeipoloska]] ''[[Closterotomus biclavatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Bárányparéj-poloska|Bárányparéj-poloska]] ''[[Solenoxyphus fuscovenosus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Bordás mezeipoloska|Bordás mezeipoloska]] ''[[Acetropis carinata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Búzavirágpoloska|Búzavirágpoloska]] ''[[Oncotylus setulosus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Cinóber mezeipoloska|Cinóber mezeipoloska]] ''[[Deraeocoris rutilus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Csőrös mezeipoloska|Csőrös mezeipoloska]] ''[[Amblytylus nasutus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Ezüstcsíkos mezeipoloska|Ezüstcsíkos mezeipoloska]] ''[[Systellonotus triguttatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Ezüstös mezeipoloska|Ezüstös mezeipoloska]] ''[[Pilophorus perplexus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fakó mezeipoloska|Fakó mezeipoloska]] ''[[Orthotylus marginalis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fakó törpepoloska|Fakó törpepoloska]] ''[[Plagiognathus chrysanthemi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fekete mezeipoloska|Fekete mezeipoloska]] ''[[Capsus ater]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fekete törpepoloska|Fekete törpepoloska]] ''[[Criocoris crassicornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Feketés mezeipoloska|Feketés mezeipoloska]] ''[[Notostira erratica]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Feketevállú mezeipoloska|Feketevállú mezeipoloska]] ''[[Adelphocoris vandalicus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fürge mezeipoloska|Fürge mezeipoloska]] ''[[Malacocoris chlorizans]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fűzöld mezeipoloska|Fűzöld mezeipoloska]] ''[[Apolygus lucorum]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Galaj mezeipoloska|Galaj mezeipoloska]] ''[[Polymerus unifasciatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Gyümölcsfapoloska|Gyümölcsfapoloska]] ''[[Atractotomus mali]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hamvas mezeipoloska|Hamvas mezeipoloska]] ''[[Deraeocoris punctulatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hamvas törpepoloska|Hamvas törpepoloska]] ''[[Criocoris sulcicornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hamvas ugrópoloska|Hamvas ugrópoloska]] ''[[Orthocephalus vittipennis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Harasztpoloska|Harasztpoloska]] ''[[Bryocoris pteridis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hárompettyes mezeipoloska|Hárompettyes mezeipoloska]] ''[[Liocoris tripustulatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hársfapoloska|Hársfapoloska]] ''[[Phytocoris tiliae]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hatpettyes díszpoloska|Hatpettyes díszpoloska]] ''[[Grypocoris sexguttatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Horváth poloskája|Horváth poloskája]] ''[[Macrotylus horvathi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hosszúcsápú mezeipoloska|Hosszúcsápú mezeipoloska]] ''[[Megaloceroea recticornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Hölgymálpoloska|Hölgymálpoloska]]''[[Hoplomachus thunbergii]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Karcsú mezeipoloska|Karcsú mezeipoloska]] ''[[Stenodema laevigata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Karcsúnyakú mezeipoloska|Karcsúnyakú mezeipoloska]] ''[[Dicyphus errans]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kétfoltos mezeipoloska|Kétfoltos mezeipoloska]] ''[[Stenotus binotatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kétpúpú mezeipoloska|Kétpúpú mezeipoloska]] ''[[Globiceps sphaegiformis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kígyószisz törpepoloska|Kígyószisz törpepoloska]] ''[[Plagiognathus fulvipennis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis cigány mezeipoloska|Kis cigány mezeipoloska]] ''[[Charagochilus gyllenhalii]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis ezüstös mezeipoloska|Kis ezüstös mezeipoloska]] ''[[Pilophorus confusus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis karcsúnyakú-mezeipoloska|Kis karcsúnyakú-mezeipoloska]] ''[[Dicyphus globulifer]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis réti mezeipoloska|Kis réti mezeipoloska]] ''[[Orthops campestris]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kis tarka-mezeipoloska|Kis tarka-mezeipoloska]] ''[[Orthops kalmii]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kökény mezeipoloska|Kökény mezeipoloska]] ''[[Heterocordylus tumidicornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kőrisfapoloska|Kőrisfapoloska]] ''[[Psallus lepidus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges mezeipoloska|Közönséges mezeipoloska]] ''[[Leptopterna dolabrata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kutyatej mezeipoloska|Kutyatej mezeipoloska]] ''[[Brachycoleus pilicornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Laposcsápú mezeipoloska|Laposcsápú mezeipoloska]] ''[[Heterotoma merioptera]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Lucernapoloska|Lucernapoloska]] ''[[Adelphocoris lineolatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Mogyorópoloska|Mogyorópoloska]] ''[[Phylus coryli]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Molyhos mezeipoloska|Molyhos mezeipoloska]] ''[[Lygus rugulipennis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy mezeipoloska|Nagy mezeipoloska]] ''[[Deraeocoris trifasciatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Négyfoltos mezeipoloska|Négyfoltos mezeipoloska]] ''[[Globiceps fulvicollis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nyárfapoloska|Nyárfapoloska]] ''[[Phytocoris populi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nyírfapoloska|Nyírfapoloska]] ''[[Psallus betuleti]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Ökörfarkkóró poloska|Ökörfarkkóró poloska]] ''[[Campylomma verbasci]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Páfránypoloska|Páfránypoloska]] ''[[Monalocoris filicis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Pázsitpoloska|Pázsitpoloska]] ''[[Megalocoleus exsanguis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Pirosfoltos mezeipoloska|Pirosfoltos mezeipoloska]] ''[[Polymerus cognatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Réti ugrópoloska|Réti ugrópoloska]] ''[[Halticus apterus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sápadt mezeipoloska|Sápadt mezeipoloska]] ''[[Orthotylus flavosparsus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárgafejű ugrópoloska|Sárgafejű ugrópoloska]] ''[[Strongylocoris leucocephalus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárgafoltos mezeipoloska|Sárgafoltos mezeipoloska]] ''[[Dryophilocoris flavoquadrimaculatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárganyakú ugrópoloska|Sárganyakú ugrópoloska]] ''[[Halticus luteicollis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárgarépa-poloska|Sárgarépa-poloska]] ''[[Orthops basalis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárgás mezeipoloska|Sárgás mezeipoloska]] ''[[Deraeocoris lutescens]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sarkantyús mezeipoloska|Sarkantyús mezeipoloska]] ''[[Stenodema calcarata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sarlóscsápú mezeipoloska|Sarlóscsápú mezeipoloska]] ''[[Harpocera thoracica]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sávos mezeipoloska|Sávos mezeipoloska]] ''[[Miris striatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Serte mezeipoloska|Serte mezeipoloska]] ''[[Adelphocoris seticornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sziki törpepoloska|Sziki törpepoloska]] ''[[Atomoscelis onusta]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szilfapoloska|Szilfapoloska]] ''[[Phytocoris ulmi]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrös mezeipoloska|Szőrös mezeipoloska]] ''[[Capsodes gothicus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrös ugrópoloska|Szőrös ugrópoloska]] ''[[Orthocephalus saltator]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tarkalábú fapoloska|Tarkalábú fapoloska]] ''[[Phytocoris varipes]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tarkalábú mezeipoloska|Tarkalábú mezeipoloska]] ''[[Heterocapillus tigripes]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Törpe ugrópoloska|Törpe ugrópoloska]] ''[[Halticus pusillus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Ugró törpepoloska|Ugró törpepoloska]] ''[[Chlamydatus pulicarius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Változó mezeipoloska|Változó mezeipoloska]] ''[[Lygus pratensis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vastagcsápú mezeipoloska|Vastagcsápú mezeipoloska]] ''[[Leptopterna ferrugata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Világoszöld mezeipoloska|Világoszöld mezeipoloska]] ''[[Lygus gemellatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vöröscsápú mezeipoloska|Vöröscsápú mezeipoloska]] ''[[Trigonotylus ruficornis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vöröses mezeipoloska|Vöröses mezeipoloska]] ''[[Deraeocoris ruber]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vörösfejű mezeipoloska|Vörösfejű mezeipoloska]] ''[[Orthonotus rufifrons]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vörössávos mezeipoloska|Vörössávos mezeipoloska]] ''[[Cyllecoris histrionius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Zebra-mezeipoloska|Zebra-mezeipoloska]] ''[[Rhabdomiris striatellus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Zöld mezeipoloska|Zöld mezeipoloska]] ''[[Closterotomus norwegicus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Zsálya-mezeipoloska|Zsálya-mezeipoloska]] ''[[Macrotylus herrichi]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Tolvajpoloskafélék|Tolvajpoloskák]] (Nabidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nabis capsiformis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nabis flavomarginatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nabis limbatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nabis lineatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Nabis punctatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Alföldi tolvajpoloska|Alföldi tolvajpoloska]] ''[[Prostemma sanguineum]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Csalán-tolvajpoloska|Csalán-tolvajpoloska]] ''[[Himacerus mirmicoides]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Feketehátú tolvajpoloska|Feketehátú tolvajpoloska]] ''[[Prostemma aeneicolle]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Foltoslábú tolvajpoloska|Foltoslábú tolvajpoloska]] ''[[Nabis rugosus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Közönséges tolvajpoloska|Közönséges tolvajpoloska]] ''[[Nabis ferus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagy tolvajpoloska|Nagy tolvajpoloska]] ''[[Himacerus apterus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nagyszemű tolvajpoloska|Nagyszemű tolvajpoloska]] ''[[Himacerus boops]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Nezei tolvajpoloska|Nezei tolvajpoloska]] ''[[Nabis pseudoferus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Réti tolvajpoloska|Réti tolvajpoloska]] ''[[Nabis brevis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Sárgalábú tolvajpoloska|Sárgalábú tolvajpoloska]] ''[[Alloeorhynchus flavipes]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vöröslábú tolvajpoloska|Vöröslábú tolvajpoloska]] ''[[Prostemma guttula]]'' - '' ==[[Állatok/Poloskák/Csíkpoloskafélék|Csíkpoloskák]] (Naucoridae)== #[[Állatok/Poloskák/Csíkpoloska|Csíkpoloska]] ''[[Ilyocoris cimicoides]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Víziskorpiófélék|Víziskorpiók]] (Nepidae)== [[Fájl:Nepa cinerea 01 by-dpc.jpg|bélyegkép|Víziskorpió]] #[[Állatok/Poloskák/Víziskorpió|Víziskorpió]] ''[[Nepa cinerea]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Vízi botpoloska|Vízi botpoloska]] ''[[Ranatra linearis]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Hanyattúszó-poloskafélék|Hanyattúszó-poloskák]] (Notonectidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Anisops sardeus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csíkosszárnyú hátonúszópoloska|Csíkosszárnyú hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta obliqua]]'' #[[Állatok/Poloskák/Déli hátonúszópoloska|Déli hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta meridionalis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges hátonúszópoloska|Közönséges hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta glauca]]'' #[[Állatok/Poloskák/Reuter-hátonúszópoloska|Reuter-hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta reuteri]]'' #[[Állatok/Poloskák/Ritka hátonúszópoloska|Ritka hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta maculata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Sárgapajzsú hátonúszópoloska|Sárgapajzsú hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta lutea]]'' - 5000 Ft #[[Állatok/Poloskák/Zöldes hátonúszópoloska|Zöldes hátonúszópoloska]] ''[[Notonecta viridis]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Címerespoloskafélék|Címerespoloskák]] (Pentatomidae)== [[Fájl:Dolycoris baccarum RF.jpg|bélyegkép|Bogyómászó poloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acrosternum millierei]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Aelia klugii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Antheminia varicornis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Arma insperata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Bagrada stolida]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chlorochroa pinicola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Crypsinus angustatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Derula flavoguttata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dyroderes umbraculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Eurydema dominulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Neottiglossa lineolata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Palomena viridissima]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Picromerus conformis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Pinthaeus sanguinipes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Podops curvidens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Podops rectidens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sciocoris deltocephalus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sciocoris distinctus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sciocoris homalonotus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sciocoris macrocephalus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stagonomus amoenus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sternodontus binodulus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Sternodontus obtusus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ventocoris rusticus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ventocoris trigonus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Vilpianus galii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Acélkék poloska|Acélkék poloska]] ''[[Zicrona caerulea]]'' #[[Állatok/Poloskák/Ázsiai márványospoloska|Ázsiai márványospoloska]] ''[[Halyomorpha halys]]'' #[[Állatok/Poloskák/Barázdás laposfejű-poloska]] ''[[Sciocoris sulcatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Barna címerespoloska|Barna címerespoloska]] ''[[Staria lunata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bencepoloska|Bencepoloska]] ''[[Rhaphigaster nebulosa]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bíboros címerespoloska|Bíboros címerespoloska]] ''[[Piezodorus lituratus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bíboros gyümölcspoloska|Bíboros gyümölcspoloska]] ''[[Carpocoris purpureipennis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bogyómászó poloska|Bogyómászó poloska]] ''[[Dolycoris baccarum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bronzos címerespoloska|Bronzos címerespoloska]] ''[[Rubiconia intermedia]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csíkos pajzsospoloska|Csíkos pajzsospoloska]] ''[[Graphosoma italicum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csíkosfejű címerespoloska|Csíkosfejű címerespoloska]] ''[[Jalla dumosa]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csőrös szipolypoloska|Csőrös szipolypoloska]] ''[[Aelia rostrata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Déli gyümölcspoloska|Déli gyümölcspoloska]] ''[[Carpocoris mediterraneus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Díszespoloska|Díszespoloska]] ''[[Eurydema ornata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fakó feketefejű-poloska|Fakó feketefejű-poloska]] ''[[Eysarcoris ventralis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fakó gyümölcspoloska|Fakó gyümölcspoloska]] ''[[Antheminia lunulata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Feketehasú címerespoloska|Feketehasú címerespoloska]] ''[[Neottiglossa pusilla]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fémes feketefejű poloska|Fémes feketefejű poloska]]''[[Eysarcoris aeneus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Foltos feketefejű-poloska|Foltos feketefejű-poloska]] ''[[Eysarcoris venustissimus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Holdas címerespoloska|Holdas címerespoloska]] ''[[Holcostethus sphacelatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Homoki laposfejű poloska|Homoki laposfejű poloska]] ''[[Menaccarus arenicola]]'' #[[Állatok/Poloskák/Káposztapoloska|Káposztapoloska]] ''[[Eurydema ventralis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Keresztespoloska|Keresztespoloska]] ''[[Eurydema fieberi]]'' #[[Állatok/Poloskák/Kétpettyes címerespoloska|Kétpettyes címerespoloska]] ''[[Stagonomus bipunctatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges gyümölcspoloska|Közönséges gyümölcspoloska]] ''[[Carpocoris pudicus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges laposfejű-poloska|Közönséges laposfejű-poloska]] ''[[Sciocoris cursitans]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges szipolypoloska|Közönséges szipolypoloska]] ''[[Aelia acuminata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Paréjpoloska|Paréjpoloska]] ''[[Eurydema oleracea]]'' #[[Állatok/Poloskák/Rőtcsápú vándorpoloska|Rőtcsápú vándorpoloska]]''[[Acrosternum heegeri]]'' #[[Állatok/Poloskák/Sárgahasú címerespoloska|Sárgahasú címerespoloska]] ''[[Neottiglossa leporina]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szarvas pajzsospoloska|Szarvas pajzsospoloska]] ''[[Podops inunctus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szürkés laposfejű-poloska|Szürkés laposfejű-poloska]] ''[[Sciocoris microphthalmus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tarkalábú címerespoloska|Tarkalábú címerespoloska]] ''[[Rhacognathus punctatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tavaszi címerespoloska|Tavaszi címerespoloska]] ''[[Peribalus strictus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tőrös címerespoloska|Tőrös címerespoloska]] ''[[Troilus luridus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tüskés címerespoloska|Tüskés címerespoloska]] ''[[Picromerus bidens]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tüskés gyümölcspoloska|Tüskés gyümölcspoloska]] ''[[Carpocoris fuscispinus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vállas poloska|Vállas poloska]] ''[[Ancyrosoma leucogrammes]]'' #[[Állatok/Poloskák/Változékony bogyómászó-poloska|Változékony bogyómászó-poloska]] ''[[Codophila varia]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vörhenyes címerespoloska|Vörhenyes címerespoloska]] ''[[Arma custos]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vöröslábú címerespoloska|Vöröslábú címerespoloska]] ''[[Pentatoma rufipes]]'' #[[Állatok/Poloskák/Zöld bogyómászó poloska|Zöld bogyómászó-poloska]] ''[[Palomena prasina]]'' #[[Állatok/Poloskák/Zöld borókapoloska|Zöld borókapoloska]] ''[[Chlorochroa juniperina]]'' #[[Állatok/Poloskák/Zöld vándorpoloska|Zöld vándorpoloska]] ''[[Nezara viridula]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Recéspoloskafélék|Recéspoloskák]] (Piesmatidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Parapiesma kochiae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Parapiesma salsolae]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Parapiesma silenes]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Parapiesma variabile]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges recéspoloska|Közönséges recéspoloska]] ''[[Piesma capitatum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Nyakas recéspoloska|Nyakas recéspoloska]] ''[[Piesma maculatum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Répapoloska|Répapoloska]] ''[[Parapiesma quadratum]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Bödepoloskafélék|Bödepoloskák]] (Plataspidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coptosoma mucronatum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bödepoloska|Bödepoloska]] ''[[Coptosoma scutellatum]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Törpe-vízipoloskafélék|Törpe-vízipoloskák]] (Pleidae)== #[[Állatok/Poloskák/Törpe vízipoloska|Törpe vízipoloska]] ''[[Plea minutissima]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Rablópoloskafélék|Rablópoloskák]] (Reduviidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coranus griseus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coranus kerzhneri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Coranus laticeps]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris baerensprungi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris gracilentus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris mediterraneus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris tabellarius]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris uniannulatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Empicoris vagabundus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Metapterus caspicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Ploiaria domestica]]'' #[[Állatok/Poloskák/Alföldi rablópoloska|Alföldi rablópoloska]] ''[[Coranus subapterus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fekete gyilkospoloska|Fekete gyilkospoloska]] ''[[Rhynocoris niger]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Fogólábú poloska|Fogólábú poloska]] ''[[Phymata crassipes]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Foltos rablópoloska|Foltos rablópoloska]] ''[[Peirates hybridus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Gyilkospoloska|Gyilkospoloska]] ''[[Rhynocoris iracundus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Gyűrűslábú gyilkospoloska|Gyűrűslábú gyilkospoloska]] ''[[Rhynocoris annulatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Homoki rablópoloska|Homoki rablópoloska]] ''[[Coranus contrarius]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Karcsú rablópoloska|Karcsú rablópoloska]] ''[[Pygolampis bidentata]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szemetes zugpoloska|Szemetes zugpoloska]] ''[[Reduvius personatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szúnyogképű rablópoloska|Szúnyogképű rablópoloska]] ''[[Empicoris culiciformis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Tüskés rablópoloska|Tüskés rablópoloska]] ''[[Nagusta goedelii]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Üvegpoloskafélék|Üvegpoloskák]] (Rhopalidae)== [[Fájl:Rhopalus parumpunctatus 01.JPG|bélyegkép|Közönséges üvegszárnyú-poloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chorosoma gracile]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Liorhyssus hyalinus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Maccevethus caucasicus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Maccevethus errans]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Rhopalus conspersus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Rhopalus distinctus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Rhopalus maculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Rhopalus rufus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stictopleurus pictus]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stictopleurus punctatonervosus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Stictopleurus subtomentosus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Foltoslábú üvegszárnyú-poloska|Foltoslábú üvegszárnyú-poloska]] ''[[Stictopleurus crassicornis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Karcsú botpoloska|Karcsú botpoloska]] ''[[Chorosoma schillingii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges üvegszárnyú-poloska|Közönséges üvegszárnyú-poloska]] ''[[Rhopalus parumpunctatus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Kurtaszárnyú üvegpoloska|Kurtaszárnyú üvegpoloska]] ''[[Myrmus miriformis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Pettyeslábú üvegszárnyú-poloska|Pettyeslábú üvegszárnyú-poloska]] ''[[Stictopleurus abutilon]]'' #[[Állatok/Poloskák/Piros karimáspoloska|Piros karimáspoloska]] ''[[Corizus hyoscyami]]'' #[[Állatok/Poloskák/Rövidfejű üvegszárnyú-poloska|Rövidfejű üvegszárnyú-poloska]] ''[[Brachycarenus tigrinus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vörös üvegszárnyú-poloska|Vörös üvegszárnyú-poloska]] ''[[Rhopalus subrufus]]'' ==Saldidae ([[Állatok/Poloskák/Partipoloskafélék|partipoloskák]])== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Chartoscirta elegantula]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrosaldula scotica]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Macrosaldula variabilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Salda muelleri]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula arenicola]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula c-album]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula melanoscela]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula nitidula]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula orthochila]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula palustris]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Saldula xanthochila]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Teloleuca pellucens]]'' #[[Állatok/Poloskák/Fekete partipoloska|Fekete partipoloska]] ''[[Saldula opacula]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges partipoloska|Közönséges partipoloska]] ''[[Saldula pallipes]]'' #[[Állatok/Poloskák/Mocsári partipoloska|Mocsári partipoloska]] ''[[Chartoscirta cocksii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Nyakas partipoloska|Nyakas partipoloska]] ''[[Chartoscirta cincta]]'' #[[Állatok/Poloskák/Parti futópoloska|Parti futópoloska]] ''[[Saldula saltatoria]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szőrös partipoloska|Szőrös partipoloska]] ''[[Saldula pilosella]]'' ==Scutelleridae ([[Állatok/Poloskák/Pajzsospoloskafélék|pajzsospoloskák]])== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Odontoscelis fuliginosa]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Odontotarsus robustus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phimodera amblygonia]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Phimodera flori]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Psacasta tuberculata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Homoki pajzsospoloska|Homoki pajzsospoloska]] ''[[Odontoscelis lineola]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Kigyósziszpoloska|Kigyósziszpoloska]] ''[[Psacasta exanthematica]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Mórpoloska|Mórpoloska]] ''[[Eurygaster maura]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Pettyes pajzsospoloska|Pettyes pajzsospoloska]] ''[[Psacasta neglecta]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Rücskös pajzsospoloska|Rücskös pajzsospoloska]] ''[[Phimodera humeralis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Osztrákpoloska|Osztrákpoloska]] ''[[Eurygaster austriaca]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szélesnyakú gabonapoloska|Szélesnyakú gabonapoloska]] ''[[Eurygaster dilaticollis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrös pajzsospoloska|Szőrös pajzsospoloska]] ''[[Odontoscelis hispidula]]''- 5000 Ft #[[Állatok/Poloskák/Tarka pajzsospoloska|Tarka pajzsospoloska]] ''[[Odontotarsus purpureolineatus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Teknőspoloska|Teknőspoloska]] ''[[Eurygaster testudinaria]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Gyűrűspoloskafélék|Gyűrűspoloskák]] (Stenocephalidae)== *[[Állatok/Poloskák/Gyűrűscsápú karimáspoloska|Gyűrűscsápú karimáspoloska]] ''[[Dicranocephalus agili]]'' - *[[Állatok/Poloskák/Kutyatej-karimáspoloska|Kutyatej-karimáspoloska]] *[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicranocephalus albipes]]'' - *[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicranocephalus marginicollis]]'' *[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dicranocephalus medius]]'' ==[[Állatok/Poloskák/Fémes-földipoloskafélék|fémes-földipoloskák]] (Thyreocoridae)== *[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Thyreocoris fulvipennis]]'' *[[Állatok/Poloskák/Fémes földipoloska|Fémes földipoloska]] ''[[Thyreocoris scarabaeoides]]'' - ==[[Állatok/Poloskák/Csipkéspoloskafélék|csipkéspoloskák]] (Tingidae) == [[Fájl:Eichennetzwanze Corythucha arcuata in Frankreich.jpg|bélyegkép|Tölgy-csipkéspoloska]] #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta carinata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta musci]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta nigrina]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta parvula]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta platycheila]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Acalypta pulchra]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agramma atricapillum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agramma fallax]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agramma laetum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agramma minutum]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Agramma ruficorne]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Campylosteira orientalis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Catoplatus horvathi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Catoplatus nigriceps]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Copium teucrii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyla convergens]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyla lupuli]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyla nassata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyla platyoma]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyla rotundata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Dictyonota strichnocera]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Elasmotropis testacea]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Galeatus decorus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Galeatus maculatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Galeatus sinuatus]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Galeatus spinifrons]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hyalochiton komaroffii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Hyalochiton syrmiensis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Kalama henschi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lasiacantha gracilis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Lasiacantha hermani]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Oncochila simplex]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Physatocheila confinis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Physatocheila costata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Physatocheila smreczynskii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis ampliata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis angustata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis caucasica]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis crispata]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis marrubii]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Tingis ragusana]]'' #[[Állatok/Poloskák/Átlátszószárnyú csipkéspoloska|Átlátszószárnyú csipkéspoloska]] ''[[Galeatus affinis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Babérhanga-csipkéspoloska|Babérhanga-csipkéspoloska]] ''[[Stephanitis takeyai]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bogáncs-csipkéspoloska|Bogáncs-csipkéspoloska]] ''[[Tingis cardui]]'' #[[Állatok/Poloskák/Bunkóscsápú csipkéspoloska|Bunkóscsápú csipkéspoloska]] ''[[Copium clavicorne]]'' #[[Állatok/Poloskák/Búzavirág csipkéspoloska|Búzavirág csipkéspoloska]] ''[[Tingis grisea]]'' #[[Állatok/Poloskák/Csuklyás csipkéspoloska|Csuklyás csipkéspoloska]] ''[[Oncochila scapularis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Gyümölcsfa-csipkéspoloska|Gyümölcsfa-csipkéspoloska]] ''[[Physatocheila dumetorum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Homoki csipkéspoloska|Homoki csipkéspoloska]] ''[[Tingis maculata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Kígyószisz-csipkéspoloska|Kígyószisz-csipkéspoloska]] ''[[Dictyla echii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Körte-csipkéspoloska|Körte-csipkéspoloska]] ''[[Stephanitis pyri]]'' #[[Állatok/Poloskák/Közönséges csipkéspoloska|Közönséges csipkéspoloska]] ''[[Tingis geniculata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Kucsmás csipkéspoloska|Kucsmás csipkéspoloska]] ''[[Acalypta marginata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Leveles csipkéspoloska|Leveles csipkéspoloska]] ''[[Derephysia foliacea]]'' #[[Állatok/Poloskák/Nadálytő-csipkéspoloska|Nadálytő-csipkéspoloska]] ''[[Dictyla humuli]]'' #[[Állatok/Poloskák/Nyakas csipkéspoloska|Nyakas csipkéspoloska]]''[[Tingis auriculata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Pillás csipkéspoloska|Pillás csipkéspoloska]] ''[[Lasiacantha capucina]]'' #[[Állatok/Poloskák/Pimpó-csipkéspoloska|Pimpó-csipkéspoloska]] ''[[Catoplatus carthusianus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Platán-csipkéspoloska|Platán-csipkéspoloska]] ''[[Corythucha ciliata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Réti kucsmás csipkéspoloska|Réti kucsmás csipkéspoloska]] ''[[Acalypta gracilis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Sziki csipkéspoloska|Sziki csipkéspoloska]] ''[[Agramma confusum]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szőrös csipkéspoloska|Szőrös csipkéspoloska]] ''[[Tingis pilosa]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szőrösszegélyű csipkéspoloska|Szőrösszegélyű csipkéspoloska]] ''[[Tingis reticulata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tarajos csipkéspoloska|Tarajos csipkéspoloska]] ''[[Derephysia cristata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tavaszi csipkéspoloska|Tavaszi csipkéspoloska]] ''[[Campylosteira verna]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tölgy-csipkéspoloska|Tölgy-csipkéspoloska]]''[[Corythucha arcuata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Tüskésfejű csipkéspoloska|Tüskésfejű csipkéspoloska]]''[[Monosteira unicostata]]'' #[[Állatok/Poloskák/Vastagcsápú csipkéspoloska|Vastagcsápú csipkéspoloska]] ''[[Catoplatus fabricii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Virág csipkéspoloska|Virág csipkéspoloska]] ''[[Kalama tricornis]]'' == [[Állatok/Poloskák/Víztaposó-poloskafélék|víztaposó-poloskák]] (Veliidae)== #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Microvelia buenoi]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Microvelia pygmaea]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Velia affinis]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Velia caprai]]'' #[[?]] ''[[Állatok/Poloskák/Velia saulii]]'' #[[Állatok/Poloskák/Víztaposó poloska|Víztaposó poloska]] ''[[Microvelia reticulata]]'' - ==Források== *[https://www.izeltlabuak.hu/poloskak/fajlista A Magyarországon előforduló ízeltlábúak listája. alrend: poloskák (Heteroptera)] ''Ízeltlábúak.hu'' <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} keqa4uni410ncszdseeb6enul0g52hu 0 123747 542554 498879 2026-04-26T22:23:03Z KeFe 20 542554 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acanthosomatidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe tartozó '''Dajkapoloskafélék''' családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Acanthosomatidae|{{SUBPAGENAME}} }} 52qvmuybr741kz1r8joljkzyru2frv1 542555 542554 2026-04-26T22:23:31Z KeFe 20 542555 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Rovarcsaládok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Acanthosomatidae sizes.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acanthosomatidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Rovarok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe tartozó '''Dajkapoloskafélék''' családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} {{Forrás|'''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| }} {{commonscat|Acanthosomatidae|{{SUBPAGENAME}} }} hr0q4qcg4k3fat87ns6ae4t1747revg 0 127001 542546 538543 2026-04-26T16:16:42Z KeFe 20 542546 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Peritrechus lundii, Eyarth Rocks, North Wales, May 2019.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Peritrechus lundii|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Peritrechus lundii|{{SUBPAGENAME}} }} ro3z8zxmb3iqy6neurjslspkxl1zcbr 0 127003 542545 538541 2026-04-26T16:15:45Z KeFe 20 542545 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Pionosomus varius 77212251.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Pionosomus varius|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Pionosomus varius|{{SUBPAGENAME}} }} sjldc8c4wzjvue57xeo1bk5camhpk9f 0 127004 542544 538540 2026-04-26T16:15:02Z KeFe 20 542544 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plinthisus brevipennis forme brachyptère.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Plinthisus brevipennis|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Plinthisus brevipennis|{{SUBPAGENAME}} }} 7xz1kzab0v0r78rcui5itx4vwvxnt2m 0 127005 542533 538539 2026-04-26T16:00:56Z KeFe 20 542533 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Plinthisus pusillus (Lygaeidae), Meijendel, the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Plinthisus pusillus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Plinthisus pusillus|{{SUBPAGENAME}} }} ehgiw6k4a3xs37dijfo41n9fkbafegg 0 127006 542535 538537 2026-04-26T16:03:19Z KeFe 20 542535 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rhyparochromidae - Raglius confusus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Raglius confusus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Raglius confusus|{{SUBPAGENAME}} }} 2phecljn9pqvs60esj82s3mhdqq9jmm 0 127007 542534 538538 2026-04-26T16:01:56Z KeFe 20 542534 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Raglius alboacuminatus.png|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Raglius alboacuminatus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Raglius alboacuminatus|{{SUBPAGENAME}} }} 30iuuqp5sf8pv28nscld8qt0plrr7o9 0 127008 542536 538536 2026-04-26T16:04:16Z KeFe 20 542536 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Rhyparochromus sanguineus 13.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rhyparochromus sanguineus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Rhyparochromus sanguineus|{{SUBPAGENAME}} }} qgd053xbogtwigvnwoyac7srxdorqir 0 127010 542537 538534 2026-04-26T16:05:31Z KeFe 20 542537 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Scolopostethus grandis Eysserbeekdal 20130615 i618.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Scolopostethus grandis|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Scolopostethus grandis|{{SUBPAGENAME}} }} enx05xkj4gvhdhe4rjd36mjn6z1ut41 0 127012 542538 538532 2026-04-26T16:06:18Z KeFe 20 542538 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Scolopostethus pictus 1 8-3-2015.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Scolopostethus pictus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Scolopostethus pictus|{{SUBPAGENAME}} }} a6e9zia2frcbib9pgrs9q19dbmrg675 0 127015 542539 538530 2026-04-26T16:07:19Z KeFe 20 542539 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Spilostethus pandurus MHNT Fronton.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Spilostethus pandurus|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Spilostethus pandurus|{{SUBPAGENAME}} }} lazt3m522chkrvrz1weiv3i8x1k7x40 0 127020 542542 538528 2026-04-26T16:12:52Z KeFe 20 542542 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Trapezonotus dispar (Lygaeidae) - (imago), Arnhem, the Netherlands.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trapezonotus dispar|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Trapezonotus dispar|{{SUBPAGENAME}} }} mwx3gpe9z5jx1p02uqi5nu7514hq11k 0 127022 542543 538526 2026-04-26T16:13:40Z KeFe 20 542543 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Tropidophlebia costalis 01.JPG|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tropidophlebia costalis|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Bodobácsok|bodobácsok]] alrendágba tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Tropidophlebia costalis|{{SUBPAGENAME}} }} b541xot256x36nrld6vfs213hrp78h4 0 127024 542540 512504 2026-04-26T16:11:13Z KeFe 20 542540 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tropistethus holosericus|-}} {{népies|-}} <br/> : A ''' ''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágba tartozó faj. : : : : <br /> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Tropistethus holosericus|{{SUBPAGENAME}} }} hcgq29wq9opf8wvd9xgq8y99j1culz0 542541 542540 2026-04-26T16:11:50Z KeFe 20 542541 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Bodobácsok]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:2018 04 19 Wanze.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Tropistethus holosericus|-}} {{népies|-}} <br/> : A ''' ''' a [[Állatok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|poloskák]] alrendjébe és a [[Állatok/Címerespoloska-alkatúak|címerespoloska-alkatúak]] alrendágba tartozó faj. : : : : <br /> </div></div> {{Bodobácsok-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} {{Kert-sbl}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Tropistethus holosericus|{{SUBPAGENAME}} }} 5u90ptri58ikyxroxgohjllu5kid0sq 0 134266 542689 542163 2026-04-27T05:26:44Z KeFe 20 542689 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} {| |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/A/Abrakzab|Abrakzab]] #[[Mit-mihez/A/Acai|Acai]] #[[Mit-mihez/A/Acsalapu|Acsalapu]] #[[Mit-mihez/A/Ádám-berkenye|Ádám-berkenye]] #[[Mit-mihez/A/Afrikai mályva|Afrikai mályva]] #[[Mit-mihez/A/Afrikai szilva|Afrikai szilva]] #[[Mit-mihez/A/Alaszkai áfonya|Alaszkai áfonya]] #[[Mit-mihez/A/Alkörmös‎|Alkörmös‎]] #[[Mit-mihez/A/Almaecet|Almaecet]] #[[Mit-mihez/A/Almafavirág|Almafavirág]] #[[Mit-mihez/A/Almalé|Almalé]] #[[Mit-mihez/A/Aloé gél|Aloé gél]] #[[Mit-mihez/A/Álombogyó|Álombogyó]] #[[Mit-mihez/A/Amaránt|Amaránt]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai agávé|Amerikai agávé]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös|Amerikai alkörmös]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény|Amerikai buzérrepkény]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta|Amerikai csombormenta]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér|Amerikai csúzgyökér]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/A/Amerikai hársfa|Amerikai hársfa]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai lázfa|Amerikai lázfa]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai lázgyökér|Amerikai lázgyökér]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai lázgyökér|Amerikai lázgyökér]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró|Amerikai mogyoró]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai szenna|Amerikai szenna]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai tőzegáfonya|Amerikai tőzegáfonya]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa|Amerikai tulipánfa]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa|Amerikai tüskéssárgafa]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai vasfa|Amerikai vasfa]] #[[Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor|Amerikai viaszbokor]] #[[Mit-mihez/A/Ammóniáknövény|Ammóniáknövény]] #[[Mit-mihez/A/Ananászlé|Ananászlé]] #[[Mit-mihez/A/Angelika|Angelika]] #[[Mit-mihez/A/Anguraté|Anguraté]] #[[Mit-mihez/A/Angyalfű|Angyalfű]] #[[Mit-mihez/A/Angyalgyökér|Angyalgyökér]] #[[Mit-mihez/A/Ánizs|Ánizs]] #[[Mit-mihez/A/Ánizsmag|Ánizsmag]] #[[Mit-mihez/A/Ánizsmagolaj|Ánizsmagolaj]] |valign="top" width=33%| #[[Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba|Ánizsszagú fagomba]] #[[Mit-mihez/A/Anyarozs|Anyarozs]] #[[Mit-mihez/A/Anyósnyelv|Anyósnyelv]] #[[Mit-mihez/A/Apró békalencse|Apró békalencse]] #[[Mit-mihez/A/Apró csalán|Apró csalán]] #[[Mit-mihez/A/Apró szulák|Apró szulák]] #[[Mit-mihez/A/Apróbojtorján|Apróbojtorján]] #[[Mit-mihez/A/Arab kávé|Arab kávé]] #[[Mit-mihez/A/Arabmézga|Arabmézga]] #[[Mit-mihez/A/Arany ribiszke|Arany ribiszke]] #[[Mit-mihez/A/Aranyos fodorka|Aranyos fodorka]] #[[Mit-mihez/A/Aranyvessző|Aranyvessző]] #[[Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű|Aranyvesszőfű]] #[[Növények/Illóolajok/Aromaterápia|Aromaterápia]] #[[Mit-mihez/A/Aranyzab|Aranyzab]] #[[Mit-mihez/A/Árnika|Árnika]] #[[Mit-mihez/A/Articsóka|Articsóka]] #[[Mit-mihez/A/Articsókalé|Articsókalé]] #[[Mit-mihez/A/Árvacsalán|Árvacsalán]] #[[Mit-mihez/A/Árvácska|Árvácska]] #[[Mit-mihez/A/Atlasz ciprus|Atlasz ciprus]] #[[Mit-mihez/A/Átnőttlevelű szilfium|Átnőttlevelű szilfium]] #[[Mit-mihez/A/Ausztrál teafa|Ausztrál teafa]] #[[Mit-mihez/A/Avokádó|Avokádó]] #[[Mit-mihez/A/Ázsiai gázló|Ázsiai gázló]] |} <div style="height:20px; width:540px; overflow: auto; padding:3px;text-align:left; border:1px solid #8A8AFA; background:#EDFCFC;" title="Newpages";><center>Ezt a lapot [https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Mit-mihez/A&action=edit megnyitva] a lap alján találsz egy mintát, a használatát [[Szerkesztő:KeFe/Minták/Receptdoboz-4|ITT találod]]!</center></div></div> <br /> <!--Másolható minta... __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Mihez-főcím}} {{Latin-fejezetek}} {{Abc-mit-mihez}} [[Kép:|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br /> : : : : : {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| | }} <br /> </div></div> {{Mit-mihez-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} --> kmmcjdnogytps52y4lwvrjfw2wwbw9o 0 134370 542519 2026-04-26T15:31:11Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „ __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Elasmostethus minor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmostethus minor|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Poloskák|…” 542519 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Elasmostethus minor.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Elasmostethus minor|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Dajkapoloskák|dajkapoloskák]] családjába tartozó faj. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Elasmostethus minor|{{SUBPAGENAME}} }} lgpd3q8brncoz0pp71qfpf3n2kdeajf 0 134371 542525 2026-04-26T15:39:35Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542525 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} pmwc4i15as7vf4ie7dpbuywu2f4joz0 542552 542525 2026-04-26T22:21:03Z KeFe 20 542552 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alydidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Alydidae|{{SUBPAGENAME}} }} 750zb67le2jhke5arc32lcd9dsj9j1n 542553 542552 2026-04-26T22:21:36Z KeFe 20 542553 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alydus calcaratus MHNT Dos.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alydidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Alydidae|{{SUBPAGENAME}} }} jqjteps81fkp6zrx88gbcqhb03z9agt 542556 542553 2026-04-26T22:24:57Z KeFe 20 542556 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alydus calcaratus MHNT Dos.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alydidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskafélék]] családja. : #[[Állatok/Poloskák/Görbelábú tövispoloska|Görbelábú tövispoloska]] ''[[Camptopus lateralis]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Karcsúcombú tövispoloska|Karcsúcombú tövispoloska]] ''[[Megalotomus junceus]]'' - #[[Állatok/Poloskák/Szőrös tövispoloska|Szőrös tövispoloska]] ''[[Alydus calcaratus]]'' : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Alydidae|{{SUBPAGENAME}} }} b1t0inx18r6jq6x27s8xjv5mvsw1av2 542557 542556 2026-04-26T22:25:51Z KeFe 20 542557 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:Alydus calcaratus MHNT Dos.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Alydidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tövispoloskafélék|Tövispoloskafélék]] családja. : #[[Állatok/Poloskák/Görbelábú tövispoloska|Görbelábú tövispoloska]] ''[[Camptopus lateralis]]'' #[[Állatok/Poloskák/Karcsúcombú tövispoloska|Karcsúcombú tövispoloska]] ''[[Megalotomus junceus]]'' #[[Állatok/Poloskák/Szőrös tövispoloska|Szőrös tövispoloska]] ''[[Alydus calcaratus]]'' : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Alydidae|{{SUBPAGENAME}} }} tjve64t77y1idmfpikduldukplnq971 0 134372 542526 2026-04-26T15:40:25Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542526 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Szúnyogpoloskafélék|Szúnyogpoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 3jdy42fqgq0txn4pbczcxaahb56d4vf 0 134373 542527 2026-04-26T15:41:23Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542527 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Földipoloskafélék|Földipoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 2ttlizhfbmxoehuvjmdtxj757tbns6d 0 134374 542528 2026-04-26T15:42:20Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542528 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Molnárpoloskafélék|Molnárpoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} bd58grvpd04ab7wsnbzf84iog2thabf 0 134375 542529 2026-04-26T15:43:47Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542529 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Tolvajpoloskafélék|Tolvajpoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} s3nb5a6e56bs7csyjg0v223nevwif3y 0 134376 542530 2026-04-26T15:45:50Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542530 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Bödepoloskafélék|Bödepoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 9mwsyu0ebng4mdzoe7umucw05f19vlj 0 134377 542531 2026-04-26T15:46:26Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542531 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Recéspoloskafélék|Recéspoloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} 8vjk4zmg3ghyh7yd06mkz2vdiovtbcf 0 134378 542550 2026-04-26T22:18:17Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coreidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Poloskák/Vérszívópoloskafélék|Vérszívópoloskafélé…” 542550 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coreidae|-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Poloskák/Vérszívópoloskafélék|Vérszívópoloskafélék''' családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} riyy8g741g7ud6dxh59dbim86kxc8nf 0 134379 542551 2026-04-26T22:18:49Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Poloskák/Vérszívópoloskafélék|Vérszívópoloskafélék''' csa…” 542551 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A '''{{SUBPAGENAME}}''' a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a Állatok/Poloskák/Vérszívópoloskafélék|Vérszívópoloskafélék''' családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} do54za72si7lt6kv3kv644o74do8464 0 134380 542561 2026-04-26T22:45:44Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó Állatok…” 542561 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Fenékjáró-poloskafélék|Fenékjáró-poloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat||{{SUBPAGENAME}} }} dozv45xfzanz65ulx9vv1od2p2fgl68 542562 542561 2026-04-26T22:46:43Z KeFe 20 542562 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Állatok]] [[Kategória:Poloskák]] {{Állat-főcím}} {{Állat fejezetek}} [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Aphelocheiridae|-}} {{népies|-}} <br/> : A {{kisbetű|'''{{SUBPAGENAME}}'''}} a [[Állatok/Rovarok/Rovarok|rovarok]] osztályának [[Állatok/Félfedelesszárnyúak|fél-fedelesszárnyúak]] rendjébe, ezen belül a [[Állatok/Poloskák|Poloskák]] alrendjébe tartozó [[Állatok/Poloskák/Fenékjáró-poloskafélék|Fenékjáró-poloskafélék]] családja. : : : : : <br/> </div></div> {{Poloskák-trt}} {{portál|Állatok||Gomba||Növények}} '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] {{commonscat|Aphelocheiridae|{{SUBPAGENAME}} }} 4hgsirxikjro4l1cl5mjcmpysnc3k0h 0 134381 542575 2026-04-27T03:29:47Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csipkebogyó]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/C/Csipkebogyó]] 542575 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/C/Csipkebogyó]] jg14im23be8w09tgntp1dru25d7fl4j 0 134382 542577 2026-04-27T03:35:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai agávé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai agávé]] 542577 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai agávé]] 7wh05lv0wsx800yp9fhfd82jgft3kvx 0 134383 542579 2026-04-27T03:35:39Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös]] 542579 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai alkörmös]] h6g6trfz7zx3t9hyvm6oowk1nkw1yg2 0 134384 542581 2026-04-27T03:36:02Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény]] 542581 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai buzérrepkény]] kq33fcflpp85nux37pzbqt83e227xmn 0 134385 542583 2026-04-27T03:36:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta]] 542583 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai csombormenta]] cj57rc4tjvyfnb0o93d8wgvjztxdu12 0 134386 542585 2026-04-27T03:36:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér]] 542585 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai csúzgyökér]] 4ina73x635en24jhfj6kg4wzeajcm9a 0 134387 542587 2026-04-27T03:38:00Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angyalgyökér]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angyalgyökér]] 542587 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Angyalgyökér]] hn4lt55ewqyzmyhe78z72a7p5ntcbs1 0 134388 542589 2026-04-27T03:38:20Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angyalfű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angyalfű]] 542589 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Angyalfű]] i9jpy2cd85e21r3bfgk6d7xdy5rn9sv 0 134389 542591 2026-04-27T03:38:38Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Anguraté]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Anguraté]] 542591 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Anguraté]] cvhysvn92yibsdlrvwk3fmxmj0ftzhl 0 134390 542594 2026-04-27T04:17:14Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/A/Angol muskátli]] 542594 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/A/Angol muskátli]] fq4jms9ewr4nacgz0ozuxry3fvgahvj 0 134391 542597 2026-04-27T04:18:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Angelika]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Angelika]] 542597 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Angelika]] ezk9f6v7lxxx9xeumpzwrse5dcvp7k1 0 134392 542599 2026-04-27T04:19:26Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ananászlé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ananászlé]] 542599 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Ananászlé]] jmgsvu240yznz64c3o4gnyha9z2r7pv 0 134393 542602 2026-04-27T04:22:02Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ammóniáknövény]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ammóniáknövény]] 542602 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Ammóniáknövény]] ojml49s69zaog4bztgjlwv3qdcrqxcx 0 134394 542605 2026-04-27T04:24:22Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai vasfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai vasfa]] 542605 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai vasfa]] mvv882xc2ish2iltgcz5fe57d8jya52 0 134395 542607 2026-04-27T04:25:09Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa]] 542607 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai tüskéssárgafa]] 00mzboy58yma8pkm3ov63kyej6pqrra 0 134396 542609 2026-04-27T04:25:41Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa]] 542609 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai tulipánfa]] 7ip5i0htn39u1i7fwyun83jy39m5o5n 0 134397 542613 2026-04-27T04:27:54Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai szenna]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai szenna]] 542613 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai szenna]] 9wj68fhjxi3t7iy4uw79xa157msivon 0 134398 542618 2026-04-27T04:30:53Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor]] 542618 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai viaszbokor]] c3578l978czm13fcedq1bnp2qlr8ump 0 134399 542623 2026-04-27T04:33:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró]] 542623 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai mogyoró]] qmut8b66vwj7z56z1br2454chaa36rz 0 134400 542629 2026-04-27T04:36:11Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Amerikai hársfa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Amerikai hársfa]] 542629 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Amerikai hársfa]] b0vcua4jth65kvfxr11a8pz4nr2s9oc 0 134401 542633 2026-04-27T04:37:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba]] 542633 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Ánizsszagú fagomba]] mq5zzfcl1wwappz52mr9obo7kdb9fb7 0 134402 542636 2026-04-27T04:39:03Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró békalencse]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró békalencse]] 542636 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Apró békalencse]] 0tq7p8v4c8nsf0d4d9b9qv0effloquo 0 134403 542638 2026-04-27T04:40:55Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró csalán]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró csalán]] 542638 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Apró csalán]] 79hqf4rzrcpivwxubse4zv045lu1ya1 0 134404 542640 2026-04-27T04:41:42Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apró szulák]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apró szulák]] 542640 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Apró szulák]] 4ge3jzpzb3o830pl20vlsmimm7cc2j7 0 134405 542642 2026-04-27T04:42:21Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Apróbojtorján]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Apróbojtorján]] 542642 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Apróbojtorján]] ia79bojx8982dtxipetz6m4r2pi44sp 0 134406 542644 2026-04-27T04:43:19Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arab kávé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arab kávé]] 542644 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Arab kávé]] pa3iu7qlt2tg34sxx3bmr7tbpve2xxu 0 134407 542646 2026-04-27T04:43:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arabmézga]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arabmézga]] 542646 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Arabmézga]] 0h2q8yb3k3fxfqeqj9t7esmfr23zbw1 0 134408 542648 2026-04-27T04:44:25Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Arany ribiszke]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Arany ribiszke]] 542648 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Arany ribiszke]] qdwztpqfjpjiww6mlcn74t0ysi342xk 0 134409 542653 2026-04-27T04:48:13Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyos fodorka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyos fodorka]] 542653 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Aranyos fodorka]] ttyu6veoqvogpxwcqvwridrowu2vcqe 0 134410 542656 2026-04-27T04:51:10Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyvessző]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyvessző]] 542656 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Aranyvessző]] ob16dx79974qvda8hgxnm18unevoxad 0 134411 542659 2026-04-27T04:54:01Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű]] 542659 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Aranyvesszőfű]] gi7dalc965fjn0euw5emzy4pgrtxslw 0 134412 542661 2026-04-27T04:55:45Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Aranyzab]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Aranyzab]] 542661 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Aranyzab]] ovru3mvmysgtb7kgmmf8zknrxtnigvq 0 134413 542664 2026-04-27T04:57:06Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árnika]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árnika]] 542664 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Árnika]] 8g4bo55k9rfs3lq0yxime4s7gswnsnh 0 134414 542667 2026-04-27T04:58:29Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Articsóka]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Articsóka]] 542667 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Articsóka]] 6i30x7xa87z2peemtr37chk5n4r3r4l 0 134415 542670 2026-04-27T05:01:27Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Articsókalé]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Articsókalé]] 542670 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Articsókalé]] k8e8zc9xc9wjghyk6qf88w4vfpa9jmx 0 134416 542673 2026-04-27T05:03:52Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árvacsalán]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árvacsalán]] 542673 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Árvacsalán]] c91su6bsyyvr3ututdzcvgzwl5ijow4 0 134417 542676 2026-04-27T05:05:29Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Árvácska]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Árvácska]] 542676 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Árvácska]] 17g9luuq2bvwlqm4lu4xg5e3akgrwak 0 134418 542682 2026-04-27T05:07:54Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ausztrál teafa]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ausztrál teafa]] 542682 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Ausztrál teafa]] rmb3l5rk61wndcdzf7jticrts3o6cub 0 134419 542685 2026-04-27T05:09:36Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Avokádó]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Avokádó]] 542685 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Avokádó]] np9etafozabl9jzq9ycnr3s53yd48h6 0 134420 542688 2026-04-27T05:10:50Z KeFe 20 KeFe átnevezte a(z) [[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/Ázsiai gázló]] lapot a következő névre: [[Mit-mihez/A/Ázsiai gázló]] 542688 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mit-mihez/A/Ázsiai gázló]] m5b6a3z7adexnm1lpooh5s6tnkghl4n