Az európai csoda születése és világa

<mediawiki xmlns="http://www.mediawiki.org/xml/export-0.11/" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://www.mediawiki.org/xml/export-0.11/ http://www.mediawiki.org/xml/export-0.11.xsd" version="0.11" xml:lang="hu">
  <siteinfo>
    <sitename>Wikiforrás</sitename>
    <dbname>huwikisource</dbname>
    <base>https://hu.wikisource.org/wiki/Kezd%C5%91lap</base>
    <generator>MediaWiki 1.45.0-wmf.9</generator>
    <case>first-letter</case>
    <namespaces>
      <namespace key="-2" case="first-letter">Média</namespace>
      <namespace key="-1" case="first-letter">Speciális</namespace>
      <namespace key="0" case="first-letter" />
      <namespace key="1" case="first-letter">Vita</namespace>
      <namespace key="2" case="first-letter">Szerkesztő</namespace>
      <namespace key="3" case="first-letter">Szerkesztővita</namespace>
      <namespace key="4" case="first-letter">Wikiforrás</namespace>
      <namespace key="5" case="first-letter">Wikiforrás-vita</namespace>
      <namespace key="6" case="first-letter">Fájl</namespace>
      <namespace key="7" case="first-letter">Fájlvita</namespace>
      <namespace key="8" case="first-letter">MediaWiki</namespace>
      <namespace key="9" case="first-letter">MediaWiki-vita</namespace>
      <namespace key="10" case="first-letter">Sablon</namespace>
      <namespace key="11" case="first-letter">Sablonvita</namespace>
      <namespace key="12" case="first-letter">Segítség</namespace>
      <namespace key="13" case="first-letter">Segítségvita</namespace>
      <namespace key="14" case="first-letter">Kategória</namespace>
      <namespace key="15" case="first-letter">Kategóriavita</namespace>
      <namespace key="100" case="first-letter">Szerző</namespace>
      <namespace key="101" case="first-letter">Szerző vita</namespace>
      <namespace key="104" case="first-letter">Oldal</namespace>
      <namespace key="105" case="first-letter">Oldal vita</namespace>
      <namespace key="106" case="first-letter">Index</namespace>
      <namespace key="107" case="first-letter">Index vita</namespace>
      <namespace key="710" case="first-letter">TimedText</namespace>
      <namespace key="711" case="first-letter">TimedText talk</namespace>
      <namespace key="828" case="first-letter">Modul</namespace>
      <namespace key="829" case="first-letter">Modulvita</namespace>
    </namespaces>
  </siteinfo>
  <page>
    <title>Az európai csoda születése és világa</title>
    <ns>0</ns>
    <id>43956</id>
    <revision>
      <id>103263</id>
      <parentid>103253</parentid>
      <timestamp>2025-07-11T19:16:33Z</timestamp>
      <contributor>
        <username>SZERVÁC Attila</username>
        <id>4303</id>
      </contributor>
      <comment>/* A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig */</comment>
      <origin>103263</origin>
      <model>wikitext</model>
      <format>text/x-wiki</format>
      <text bytes="10780" sha1="n2bluggcp6wubzlxybheg91gync0q4n" xml:space="preserve">{{fej
| szerző     =[[:commons:Attila_Szervác|Szervác Attila]]
| fordító    =
| cím        = Az európai csoda születése és világa
| alcím      =egy '''libre art''' könyv
| szakasz    = I – 990-1490
| előző      =
| következő  = [[Az európai csoda születése és világa/2]]
| megjegyzés = {{kiadás}} {{szövegminőség|96%}}
}}

== A XIII. századig ==
&lt;poem&gt;
Ut queant laxīs
resonāre fibrīs
'''Mīra''' gestōrum
famulī tuōrum,
Solve pollūtī
labiī reātum,
Sāncte Iohannēs.
&lt;/poem&gt;
Az arab reneszánszra gondolva nem csoda, hogy már a 9. századtól (Szalernói Iskola) és később (miután például megnyílt a Kairói Egyetem), Európa egyre jobban rácsodálkozott a már 200 éve zajló, arab világ által közvetített keleti fejlődésre először leginkább Ibériában, majd Európa középvonalán, elsősorban Itáliában és vonzáskörzetében, ahol a Karoling kisbetűvel is találkozott (lásd például a Freising kéziratokat).

Ebben szerepet játszottak és a nagyhatalmú Velencei Köztársaság uralkodói (dózséi), az Orseolo család. Felismerték, hogy Európa történelmi túlélése nagyban a kulturális, azon belül is elsősorban a lelkiekben megerősített tudományos versenyképességen múlik, a kereskedők, és természetesen az oktatást végző egyház élen jártak az új tudáshoz való első kézbeli hozzájutásban és közvetítésében az európai intézményrendszer felé.

Az intézményrendszer élén pedig a pápaság állt, Aurillac-i Gerbert révén, aki Katalóniában tanulta ki az arab tudományt, majd 999-ben – emlékezetes módon – II. Szilveszter néven pápa lett.

Hátterével és pápaságával talán  II. Szilveszter pápa volt a legjelentősebb személy az Európai csoda megalapozásában. Ő vezette be mindenek előtt a hindu-arab számrendszerre épülő Gerbert-abakuszt és más, közvetlenül az araboktól átvett tudományt. Ő volt az, aki komoly új útjára indította a 7 szabad művészet eszméjét. Az autonóm művészeti-tudományos, egyszóval kulturális autonómia szükségszerűsége és ezáltal igénye, és ennek körülbástyázása összefüggésben állt, áll a jogi fejlődéssel is.

Bőven több, mint fél évezred telik még el a Felvilágosodásnak a világ döntő részére kiható művészeti-tudományos, jogi, társadalmi változásaiig, de végül is a késő-középkorban indultak újra mindezek a fejlődő folyamatok, amelyek ma az európai értékeinket, európai identitásunkat meghatározzák például a XI. században a szabad városokban megindult polgárjogi szabadságjogok kezdeti megjelenésével.

A modernebb matematika, arányok mérésének pontosabb módszere a kulturális élet minden elméleti és gyakorlati területén hatni kezdett.

A művészeti életben az Európai csoda egyik első, legszebb példája Guido d’Arezzo 1026-ban megjelent Micrologus munkája, ami a pontosabb zenei lejegyzést lehetővé tévő és a polifónia irányába is lépő mű, benne a fenti idézett Ut queant laxis János-himnusszal.

A technológiában 1030 körültől Normandiában a Szajna sík torkolat-vidékéről (Sainte-Catherine-de-Honfleur) már vannak adatok a keleten feltalált szélmalmok továbbfejlesztésére.

Nélkülözhetetlen kiemelni, hogy ez a romanika (romaneszk) korstílus fénykora is, amely elsősorban, de nem kizárólag az építészetéről ismert, és nagyban támaszkodik a korszerű, statikai ismeretekre, mivel elég nagy súllyal (és kényszerűen kis ablakokkal) dolgozik.

Az események a XI. század második felében gyorsultak fel, néhány esemény az Európai csoda következő másfél századában:
*1054: A Nagy Egyházszakadás
*1063: A Szent Márk-bazilika újjáépítése
Ez már az új keleti tudás továbbfejlesztésével készült, olyan technikákkal, mint: statika: gránit oszlopok és pántok, összetettebb, erőteljesebb, részben szimbolikus térgeometriai gondolkozás: háromszögű szegmensek, háromszögletes dómos szerkezet, geometriai mintázatok, díszítés: mozaikok és célzott fény-árnyék hatások, művészeti szimbólumok, arab geometriai mintázatok, díszítő motívumok.

[[File:Venezia_Basilica_di_San_Marco_Fassade_2.jpg|800px]]

*1066: Franciaország felől a normann (lásd: Normandia) Hódító VIlmos meghódítja Angliát, amellyel véget vet a korábbi angolszász és dán uralkodásnak. Angliát a reneszánsz előtt másodszor éri erőteljes (neo)latin nyelvű hatás. Ne feledjük, hogy a szellemi dolgok közös nyelve Európában szinte megkérdőjelezhetetlenül majdnem az egész évezredben a latin.
*1073-1078: keresztényeket kiszorító harcok Jeruzsálemért
*~1080-as évek első fele: Liber pantegni – Szalernói orvosi könyv 
*1088: A Bolognai Egyetem megalapítása
*1093-: megjelennek, az iszlám tudomány hatására is az első gótikus csúcsíves boltozatok
*1096: A Roland-ének feltételezett legkorábbi verziója, az Oxfordi Egyetem alapítása (folyamatos működés csak 1167-től)
* 1100 körül: Elindul a XII. századi reneszánsz kulturális forradalma 
*~1100-: A gótika évszázada
*1104: A velencei hajóraj
*1135: Párizs, Szent Denis, koragótikus katedrális[[File:Saint-Denis_-_Façade.jpg|thumb|200px]]
*1150: Párizsi Egyetem
*1150-: A keleti típusú nagy vasolvasztók megjelenése és továbbfejlesztése
*1158: Rőtszakállú Frigyes kiadja a Bolognai Egyetem Szabadságlevelét, Európában ez mondja ki először a felsőoktatás, a tudomány szabadságát.
*1170-: Chrétien de Troyes trubadúr megírja az Artúr-mondakört
*1170-: Perotinusék az Ars nova új művészeti stílus keretében elindítják a többszólamú zeneművészetet az organum műfajú zenedarabokkal.
[[File:Perotinus_-_organum_Quid_tu_vides.ogg]]
*1185: További jól-dokumentált szélmalom-fejlesztések
*1189: Oroszlánszívű Richárd Anglia királya
*1201: Fibonacci: Liber abaci
*1205: Szent Ferenc megalapítja rendjeit jelentős kulturális, benne: művészeti és tudományos hatással
[[Fájl:Giotto_-_Legend_of_St_Francis_-_-15-_-_Sermon_to_the_Birds.jpg|thumb|200px]]
*1215: Magna Charta – újabb európai jogfejlődés
*1224: Szent Ferenc: Cantico delle Creature az univerzális testvériség meghirdetője, részben a trecento humanizmus előfutára
*1280: Szemüveg
*1291: Giotto
*1293: Dante Alighieri: Az új élet
*1295: A 40 éves Marco Polo a pápai megbízatás alapján Mongóiából visszatér Velencébe. Itt a Velence-Genova háború kapcsán Genovában fogságba esik, ahol Rustichello de Pisának tollba mondja a keleten látott tudományos ismereteket, melyek között több jelentős is van például a tengernavigációra nézve.

==A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig==
Az a pozitív eszmei szál, amely Szent Ferencnél megmutatkozott, a pozitív értékek újragondolásának lehetősége a korban, ahogy Danténál is látszott, már megállíthatatlanul vitte tovább az európai újjászületést, így tehát magát az Európai csodát.

Nézzük a festészetet. A háttérben már vannak elemek. Élénk színhasználat, törekvés a sok fényre, és annak ábrázolására. A század elején még mindig Giotto a legnagyobb festő, aki elsősorban továbbra is keresztény képeket fest, mint az alábbi, Utolsó ítélet című restaurált freskórészleten is látható:

[[File:Last-judgment-scrovegni-chapel-giotto-1306.jpg|800px]]

1327-et írunk, amikor egy fiatal költőt ismét Dantéhoz hasonló élmény ér.

Francesco Petrarca 22 éves, mikor reménytelenül szerelmes lesz Laura de Novesbe, papnak áll és 1336. április 26-án megmássza a Ventoux-hegyet. Itt pedig eszébe jutnak Augustinus sorai az emberi lélek mindenek feletti nagyszerűségéről.
Ha úgy látjuk, hog az Európai csoda már évszázadokkal korábban megfogant, akkor biztosan lehetünk benne, hogy itt már az újjászületésnél járunk, amit mind Petrarca költészete, mind pedig a levelei és a Secretum bizonyítanak.

A zenében is elkezd a különféle karakterű többszólamúság megmutatkozni, a zeneszámok legtöbbször finom áhítatot tükröznek, vagy táncot: például Landini: Amar si li alti című táncában, Gherardello da Firenze műveiben.

A Fekete Halál idején készül Boccaccio Dekameronja.

A nagyon viharos trecento (Nagy éhínség, Fekete halál, Ottomán háborúk, és a Százéves háború, ha úgy tetszik, a középkor utolsó háborúja) miatti radikális változások miatt a korszak további fejlődése főleg Itáliában egy picit megtörik, viszont az Európai csoda újjászületett eszméi annál sebesebben és erősebben hatnak szerte Európában. Az itáliai irodalom hatására például Angliában Chaucer kiadja az első modern angol nyelvű művet, a Canterbury meséket.

A zene fejlődése szintén elhat Angliáig, a XV. század elején John Dunstable az első jelentős zeneszerző itt, a francia-flamand iskolában pedig Guillaome Du Fay.
.
Flandriában a 40-es éveiben járó Jan van Eyck hozza el festészetben az Európai csodát a 30-as években:

[[Fájl:Van_Eyck_-_Arnolfini_PortraitFXD.jpg|thumb|left]][[File:Jan_van_Eyck_-_Portrait_of_Giovanni_Arnolfini_and_his_Wife_(detail)_-_WGA7695.jpg|thumb]]

*1440:[[Lorenzo Valla]]: A szabad akaratról – az újkori humanista etika alapja.

Itáliában Toszkána fővárosa: Firenze veszi át az egyik fő vezető szerepet – mint a neve is mutatja – újra virágzásnak indul, korábban soha nem látott, még nagyobb pénzügyi hatalommal, Róma pénzügyeit is egyengető Medici bankár család uralma alatt. Olyannyira gyorsan fejlődnek, hogy nagyjából az európai fém-mozgótípusos könyvnyomtatás feltalálásával egyidőben, 1442-ben Leonardo Bruni leírja: a középkornak vége, elérkezett az újkor!
*1452: Megszületik Leonardo
*1453: Elesik Bizánc, tudósai betagozódnak a Nyugatba, véget ér a 100 éves háború, de Angliában és Franciaországban is belviszályok folytatódnak.
*1456: A Nándorfehérvári diadaltól tartóssá válik a déli harangszó, a páneurópai identitás rendkívüli mértékben megerősödik.
*1485: Botticelli: Vénusz születése

[[File:Sandro_Botticelli_-_La_nascita_di_Venere_-_Google_Art_Project_-_edited.jpg|800px]]

1486: Pico della Mirandola megírja Az ember méltóságáról című bevezetőt, melyben megerősíti az Istenhez felemelkedést választó szabad ember központi szerepét.
*1490: Josquin des Prez már intenzíven használja a modern akkordokat: hármashangzatokat: El grillo
*1490: A Vitruvius-tanulmány, az Európai csoda első szakasza teljessé válik, az európai ember egy új önképpel újjászületik:

[[File:Da_Vinci_Vitruve_Luc_Viatour.jpg|800px]]</text>
      <sha1>n2bluggcp6wubzlxybheg91gync0q4n</sha1>
    </revision>
    <revision>
      <id>103264</id>
      <parentid>103263</parentid>
      <timestamp>2025-07-11T19:17:30Z</timestamp>
      <contributor>
        <username>SZERVÁC Attila</username>
        <id>4303</id>
      </contributor>
      <comment>/* A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig */</comment>
      <origin>103264</origin>
      <model>wikitext</model>
      <format>text/x-wiki</format>
      <text bytes="10785" sha1="94l3adoi7r69cb7nn5sl0uztjj3g98x" xml:space="preserve">{{fej
| szerző     =[[:commons:Attila_Szervác|Szervác Attila]]
| fordító    =
| cím        = Az európai csoda születése és világa
| alcím      =egy '''libre art''' könyv
| szakasz    = I – 990-1490
| előző      =
| következő  = [[Az európai csoda születése és világa/2]]
| megjegyzés = {{kiadás}} {{szövegminőség|96%}}
}}

== A XIII. századig ==
&lt;poem&gt;
Ut queant laxīs
resonāre fibrīs
'''Mīra''' gestōrum
famulī tuōrum,
Solve pollūtī
labiī reātum,
Sāncte Iohannēs.
&lt;/poem&gt;
Az arab reneszánszra gondolva nem csoda, hogy már a 9. századtól (Szalernói Iskola) és később (miután például megnyílt a Kairói Egyetem), Európa egyre jobban rácsodálkozott a már 200 éve zajló, arab világ által közvetített keleti fejlődésre először leginkább Ibériában, majd Európa középvonalán, elsősorban Itáliában és vonzáskörzetében, ahol a Karoling kisbetűvel is találkozott (lásd például a Freising kéziratokat).

Ebben szerepet játszottak és a nagyhatalmú Velencei Köztársaság uralkodói (dózséi), az Orseolo család. Felismerték, hogy Európa történelmi túlélése nagyban a kulturális, azon belül is elsősorban a lelkiekben megerősített tudományos versenyképességen múlik, a kereskedők, és természetesen az oktatást végző egyház élen jártak az új tudáshoz való első kézbeli hozzájutásban és közvetítésében az európai intézményrendszer felé.

Az intézményrendszer élén pedig a pápaság állt, Aurillac-i Gerbert révén, aki Katalóniában tanulta ki az arab tudományt, majd 999-ben – emlékezetes módon – II. Szilveszter néven pápa lett.

Hátterével és pápaságával talán  II. Szilveszter pápa volt a legjelentősebb személy az Európai csoda megalapozásában. Ő vezette be mindenek előtt a hindu-arab számrendszerre épülő Gerbert-abakuszt és más, közvetlenül az araboktól átvett tudományt. Ő volt az, aki komoly új útjára indította a 7 szabad művészet eszméjét. Az autonóm művészeti-tudományos, egyszóval kulturális autonómia szükségszerűsége és ezáltal igénye, és ennek körülbástyázása összefüggésben állt, áll a jogi fejlődéssel is.

Bőven több, mint fél évezred telik még el a Felvilágosodásnak a világ döntő részére kiható művészeti-tudományos, jogi, társadalmi változásaiig, de végül is a késő-középkorban indultak újra mindezek a fejlődő folyamatok, amelyek ma az európai értékeinket, európai identitásunkat meghatározzák például a XI. században a szabad városokban megindult polgárjogi szabadságjogok kezdeti megjelenésével.

A modernebb matematika, arányok mérésének pontosabb módszere a kulturális élet minden elméleti és gyakorlati területén hatni kezdett.

A művészeti életben az Európai csoda egyik első, legszebb példája Guido d’Arezzo 1026-ban megjelent Micrologus munkája, ami a pontosabb zenei lejegyzést lehetővé tévő és a polifónia irányába is lépő mű, benne a fenti idézett Ut queant laxis János-himnusszal.

A technológiában 1030 körültől Normandiában a Szajna sík torkolat-vidékéről (Sainte-Catherine-de-Honfleur) már vannak adatok a keleten feltalált szélmalmok továbbfejlesztésére.

Nélkülözhetetlen kiemelni, hogy ez a romanika (romaneszk) korstílus fénykora is, amely elsősorban, de nem kizárólag az építészetéről ismert, és nagyban támaszkodik a korszerű, statikai ismeretekre, mivel elég nagy súllyal (és kényszerűen kis ablakokkal) dolgozik.

Az események a XI. század második felében gyorsultak fel, néhány esemény az Európai csoda következő másfél századában:
*1054: A Nagy Egyházszakadás
*1063: A Szent Márk-bazilika újjáépítése
Ez már az új keleti tudás továbbfejlesztésével készült, olyan technikákkal, mint: statika: gránit oszlopok és pántok, összetettebb, erőteljesebb, részben szimbolikus térgeometriai gondolkozás: háromszögű szegmensek, háromszögletes dómos szerkezet, geometriai mintázatok, díszítés: mozaikok és célzott fény-árnyék hatások, művészeti szimbólumok, arab geometriai mintázatok, díszítő motívumok.

[[File:Venezia_Basilica_di_San_Marco_Fassade_2.jpg|800px]]

*1066: Franciaország felől a normann (lásd: Normandia) Hódító VIlmos meghódítja Angliát, amellyel véget vet a korábbi angolszász és dán uralkodásnak. Angliát a reneszánsz előtt másodszor éri erőteljes (neo)latin nyelvű hatás. Ne feledjük, hogy a szellemi dolgok közös nyelve Európában szinte megkérdőjelezhetetlenül majdnem az egész évezredben a latin.
*1073-1078: keresztényeket kiszorító harcok Jeruzsálemért
*~1080-as évek első fele: Liber pantegni – Szalernói orvosi könyv 
*1088: A Bolognai Egyetem megalapítása
*1093-: megjelennek, az iszlám tudomány hatására is az első gótikus csúcsíves boltozatok
*1096: A Roland-ének feltételezett legkorábbi verziója, az Oxfordi Egyetem alapítása (folyamatos működés csak 1167-től)
* 1100 körül: Elindul a XII. századi reneszánsz kulturális forradalma 
*~1100-: A gótika évszázada
*1104: A velencei hajóraj
*1135: Párizs, Szent Denis, koragótikus katedrális[[File:Saint-Denis_-_Façade.jpg|thumb|200px]]
*1150: Párizsi Egyetem
*1150-: A keleti típusú nagy vasolvasztók megjelenése és továbbfejlesztése
*1158: Rőtszakállú Frigyes kiadja a Bolognai Egyetem Szabadságlevelét, Európában ez mondja ki először a felsőoktatás, a tudomány szabadságát.
*1170-: Chrétien de Troyes trubadúr megírja az Artúr-mondakört
*1170-: Perotinusék az Ars nova új művészeti stílus keretében elindítják a többszólamú zeneművészetet az organum műfajú zenedarabokkal.
[[File:Perotinus_-_organum_Quid_tu_vides.ogg]]
*1185: További jól-dokumentált szélmalom-fejlesztések
*1189: Oroszlánszívű Richárd Anglia királya
*1201: Fibonacci: Liber abaci
*1205: Szent Ferenc megalapítja rendjeit jelentős kulturális, benne: művészeti és tudományos hatással
[[Fájl:Giotto_-_Legend_of_St_Francis_-_-15-_-_Sermon_to_the_Birds.jpg|thumb|200px]]
*1215: Magna Charta – újabb európai jogfejlődés
*1224: Szent Ferenc: Cantico delle Creature az univerzális testvériség meghirdetője, részben a trecento humanizmus előfutára
*1280: Szemüveg
*1291: Giotto
*1293: Dante Alighieri: Az új élet
*1295: A 40 éves Marco Polo a pápai megbízatás alapján Mongóiából visszatér Velencébe. Itt a Velence-Genova háború kapcsán Genovában fogságba esik, ahol Rustichello de Pisának tollba mondja a keleten látott tudományos ismereteket, melyek között több jelentős is van például a tengernavigációra nézve.

==A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig==
Az a pozitív eszmei szál, amely Szent Ferencnél megmutatkozott, a pozitív értékek újragondolásának lehetősége a korban, ahogy Danténál is látszott, már megállíthatatlanul vitte tovább az európai újjászületést, így tehát magát az Európai csodát.

Nézzük a festészetet. A háttérben már vannak elemek. Élénk színhasználat, törekvés a sok fényre, és annak ábrázolására. A század elején még mindig Giotto a legnagyobb festő, aki elsősorban továbbra is keresztény képeket fest, mint az alábbi, Utolsó ítélet című restaurált freskórészleten is látható:

[[File:Last-judgment-scrovegni-chapel-giotto-1306.jpg|800px]]

1327-et írunk, amikor egy fiatal költőt ismét Dantéhoz hasonló élmény ér.

Francesco Petrarca 22 éves, mikor reménytelenül szerelmes lesz Laura de Novesbe, papnak áll és 1336. április 26-án megmássza a Ventoux-hegyet. Itt pedig eszébe jutnak Augustinus sorai az emberi lélek mindenek feletti nagyszerűségéről.
Ha úgy látjuk, hog az Európai csoda már évszázadokkal korábban megfogant, akkor biztosan lehetünk benne, hogy itt már az újjászületésnél járunk, amit mind Petrarca költészete, mind pedig a levelei és a Secretum bizonyítanak.

A zenében is elkezd a különféle karakterű többszólamúság megmutatkozni, a zeneszámok legtöbbször finom áhítatot tükröznek, vagy táncot: például Landini: Amar si li alti című táncában, Gherardello da Firenze műveiben.

A Fekete Halál idején készül Boccaccio Dekameronja.

A nagyon viharos trecento (Nagy éhínség, Fekete halál, Ottomán háborúk, és a Százéves háború, ha úgy tetszik, a középkor utolsó háborúja) miatti radikális változások miatt a korszak további fejlődése főleg Itáliában egy picit megtörik, viszont az Európai csoda újjászületett eszméi annál sebesebben és erősebben hatnak szerte Európában. Az itáliai irodalom hatására például Angliában Chaucer kiadja az első modern angol nyelvű művet, a Canterbury meséket.

A zene fejlődése szintén elhat Angliáig, a XV. század elején John Dunstable az első jelentős zeneszerző itt, a francia-flamand iskolában pedig Guillaome Du Fay.
.
Flandriában a 40-es éveiben járó Jan van Eyck hozza el festészetben az Európai csodát a 30-as években:

[[Fájl:Van_Eyck_-_Arnolfini_PortraitFXD.jpg|thumb|left]][[File:Jan_van_Eyck_-_Portrait_of_Giovanni_Arnolfini_and_his_Wife_(detail)_-_WGA7695.jpg|thumb]]

*1440: ''[[Lorenzo Valla]]'': A szabad akaratról – az újkori humanista etika alapja.

Itáliában Toszkána fővárosa: Firenze veszi át az egyik fő vezető szerepet – mint a neve is mutatja – újra virágzásnak indul, korábban soha nem látott, még nagyobb pénzügyi hatalommal, Róma pénzügyeit is egyengető Medici bankár család uralma alatt. Olyannyira gyorsan fejlődnek, hogy nagyjából az európai fém-mozgótípusos könyvnyomtatás feltalálásával egyidőben, 1442-ben Leonardo Bruni leírja: a középkornak vége, elérkezett az újkor!
*1452: Megszületik Leonardo
*1453: Elesik Bizánc, tudósai betagozódnak a Nyugatba, véget ér a 100 éves háború, de Angliában és Franciaországban is belviszályok folytatódnak.
*1456: A Nándorfehérvári diadaltól tartóssá válik a déli harangszó, a páneurópai identitás rendkívüli mértékben megerősödik.
*1485: Botticelli: Vénusz születése

[[File:Sandro_Botticelli_-_La_nascita_di_Venere_-_Google_Art_Project_-_edited.jpg|800px]]

1486: Pico della Mirandola megírja Az ember méltóságáról című bevezetőt, melyben megerősíti az Istenhez felemelkedést választó szabad ember központi szerepét.
*1490: Josquin des Prez már intenzíven használja a modern akkordokat: hármashangzatokat: El grillo
*1490: A Vitruvius-tanulmány, az Európai csoda első szakasza teljessé válik, az európai ember egy új önképpel újjászületik:

[[File:Da_Vinci_Vitruve_Luc_Viatour.jpg|800px]]</text>
      <sha1>94l3adoi7r69cb7nn5sl0uztjj3g98x</sha1>
    </revision>
    <revision>
      <id>103266</id>
      <parentid>103264</parentid>
      <timestamp>2025-07-11T19:23:42Z</timestamp>
      <contributor>
        <username>SZERVÁC Attila</username>
        <id>4303</id>
      </contributor>
      <comment>/* A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig */</comment>
      <origin>103266</origin>
      <model>wikitext</model>
      <format>text/x-wiki</format>
      <text bytes="10814" sha1="72k0whk1jq6g2oyeu91y3nxtfq6t1ep" xml:space="preserve">{{fej
| szerző     =[[:commons:Attila_Szervác|Szervác Attila]]
| fordító    =
| cím        = Az európai csoda születése és világa
| alcím      =egy '''libre art''' könyv
| szakasz    = I – 990-1490
| előző      =
| következő  = [[Az európai csoda születése és világa/2]]
| megjegyzés = {{kiadás}} {{szövegminőség|96%}}
}}

== A XIII. századig ==
&lt;poem&gt;
Ut queant laxīs
resonāre fibrīs
'''Mīra''' gestōrum
famulī tuōrum,
Solve pollūtī
labiī reātum,
Sāncte Iohannēs.
&lt;/poem&gt;
Az arab reneszánszra gondolva nem csoda, hogy már a 9. századtól (Szalernói Iskola) és később (miután például megnyílt a Kairói Egyetem), Európa egyre jobban rácsodálkozott a már 200 éve zajló, arab világ által közvetített keleti fejlődésre először leginkább Ibériában, majd Európa középvonalán, elsősorban Itáliában és vonzáskörzetében, ahol a Karoling kisbetűvel is találkozott (lásd például a Freising kéziratokat).

Ebben szerepet játszottak és a nagyhatalmú Velencei Köztársaság uralkodói (dózséi), az Orseolo család. Felismerték, hogy Európa történelmi túlélése nagyban a kulturális, azon belül is elsősorban a lelkiekben megerősített tudományos versenyképességen múlik, a kereskedők, és természetesen az oktatást végző egyház élen jártak az új tudáshoz való első kézbeli hozzájutásban és közvetítésében az európai intézményrendszer felé.

Az intézményrendszer élén pedig a pápaság állt, Aurillac-i Gerbert révén, aki Katalóniában tanulta ki az arab tudományt, majd 999-ben – emlékezetes módon – II. Szilveszter néven pápa lett.

Hátterével és pápaságával talán  II. Szilveszter pápa volt a legjelentősebb személy az Európai csoda megalapozásában. Ő vezette be mindenek előtt a hindu-arab számrendszerre épülő Gerbert-abakuszt és más, közvetlenül az araboktól átvett tudományt. Ő volt az, aki komoly új útjára indította a 7 szabad művészet eszméjét. Az autonóm művészeti-tudományos, egyszóval kulturális autonómia szükségszerűsége és ezáltal igénye, és ennek körülbástyázása összefüggésben állt, áll a jogi fejlődéssel is.

Bőven több, mint fél évezred telik még el a Felvilágosodásnak a világ döntő részére kiható művészeti-tudományos, jogi, társadalmi változásaiig, de végül is a késő-középkorban indultak újra mindezek a fejlődő folyamatok, amelyek ma az európai értékeinket, európai identitásunkat meghatározzák például a XI. században a szabad városokban megindult polgárjogi szabadságjogok kezdeti megjelenésével.

A modernebb matematika, arányok mérésének pontosabb módszere a kulturális élet minden elméleti és gyakorlati területén hatni kezdett.

A művészeti életben az Európai csoda egyik első, legszebb példája Guido d’Arezzo 1026-ban megjelent Micrologus munkája, ami a pontosabb zenei lejegyzést lehetővé tévő és a polifónia irányába is lépő mű, benne a fenti idézett Ut queant laxis János-himnusszal.

A technológiában 1030 körültől Normandiában a Szajna sík torkolat-vidékéről (Sainte-Catherine-de-Honfleur) már vannak adatok a keleten feltalált szélmalmok továbbfejlesztésére.

Nélkülözhetetlen kiemelni, hogy ez a romanika (romaneszk) korstílus fénykora is, amely elsősorban, de nem kizárólag az építészetéről ismert, és nagyban támaszkodik a korszerű, statikai ismeretekre, mivel elég nagy súllyal (és kényszerűen kis ablakokkal) dolgozik.

Az események a XI. század második felében gyorsultak fel, néhány esemény az Európai csoda következő másfél századában:
*1054: A Nagy Egyházszakadás
*1063: A Szent Márk-bazilika újjáépítése
Ez már az új keleti tudás továbbfejlesztésével készült, olyan technikákkal, mint: statika: gránit oszlopok és pántok, összetettebb, erőteljesebb, részben szimbolikus térgeometriai gondolkozás: háromszögű szegmensek, háromszögletes dómos szerkezet, geometriai mintázatok, díszítés: mozaikok és célzott fény-árnyék hatások, művészeti szimbólumok, arab geometriai mintázatok, díszítő motívumok.

[[File:Venezia_Basilica_di_San_Marco_Fassade_2.jpg|800px]]

*1066: Franciaország felől a normann (lásd: Normandia) Hódító VIlmos meghódítja Angliát, amellyel véget vet a korábbi angolszász és dán uralkodásnak. Angliát a reneszánsz előtt másodszor éri erőteljes (neo)latin nyelvű hatás. Ne feledjük, hogy a szellemi dolgok közös nyelve Európában szinte megkérdőjelezhetetlenül majdnem az egész évezredben a latin.
*1073-1078: keresztényeket kiszorító harcok Jeruzsálemért
*~1080-as évek első fele: Liber pantegni – Szalernói orvosi könyv 
*1088: A Bolognai Egyetem megalapítása
*1093-: megjelennek, az iszlám tudomány hatására is az első gótikus csúcsíves boltozatok
*1096: A Roland-ének feltételezett legkorábbi verziója, az Oxfordi Egyetem alapítása (folyamatos működés csak 1167-től)
* 1100 körül: Elindul a XII. századi reneszánsz kulturális forradalma 
*~1100-: A gótika évszázada
*1104: A velencei hajóraj
*1135: Párizs, Szent Denis, koragótikus katedrális[[File:Saint-Denis_-_Façade.jpg|thumb|200px]]
*1150: Párizsi Egyetem
*1150-: A keleti típusú nagy vasolvasztók megjelenése és továbbfejlesztése
*1158: Rőtszakállú Frigyes kiadja a Bolognai Egyetem Szabadságlevelét, Európában ez mondja ki először a felsőoktatás, a tudomány szabadságát.
*1170-: Chrétien de Troyes trubadúr megírja az Artúr-mondakört
*1170-: Perotinusék az Ars nova új művészeti stílus keretében elindítják a többszólamú zeneművészetet az organum műfajú zenedarabokkal.
[[File:Perotinus_-_organum_Quid_tu_vides.ogg]]
*1185: További jól-dokumentált szélmalom-fejlesztések
*1189: Oroszlánszívű Richárd Anglia királya
*1201: Fibonacci: Liber abaci
*1205: Szent Ferenc megalapítja rendjeit jelentős kulturális, benne: művészeti és tudományos hatással
[[Fájl:Giotto_-_Legend_of_St_Francis_-_-15-_-_Sermon_to_the_Birds.jpg|thumb|200px]]
*1215: Magna Charta – újabb európai jogfejlődés
*1224: Szent Ferenc: Cantico delle Creature az univerzális testvériség meghirdetője, részben a trecento humanizmus előfutára
*1280: Szemüveg
*1291: Giotto
*1293: Dante Alighieri: Az új élet
*1295: A 40 éves Marco Polo a pápai megbízatás alapján Mongóiából visszatér Velencébe. Itt a Velence-Genova háború kapcsán Genovában fogságba esik, ahol Rustichello de Pisának tollba mondja a keleten látott tudományos ismereteket, melyek között több jelentős is van például a tengernavigációra nézve.

==A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig==
Az a pozitív eszmei szál, amely Szent Ferencnél megmutatkozott, a pozitív értékek újragondolásának lehetősége a korban, ahogy Danténál is látszott, már megállíthatatlanul vitte tovább az európai újjászületést, így tehát magát az Európai csodát.

Nézzük a festészetet. A háttérben már vannak elemek. Élénk színhasználat, törekvés a sok fényre, és annak ábrázolására. A század elején még mindig Giotto a legnagyobb festő, aki elsősorban továbbra is keresztény képeket fest, mint az alábbi, Utolsó ítélet című restaurált freskórészleten is látható:

[[File:Last-judgment-scrovegni-chapel-giotto-1306.jpg|800px]]

1327-et írunk, amikor egy fiatal költőt ismét Dantéhoz hasonló élmény ér.

Francesco Petrarca 22 éves, mikor reménytelenül szerelmes lesz Laura de Novesbe, papnak áll és 1336. április 26-án megmássza a Ventoux-hegyet. Itt pedig eszébe jutnak Augustinus sorai az emberi lélek mindenek feletti nagyszerűségéről.
Ha úgy látjuk, hog az Európai csoda már évszázadokkal korábban megfogant, akkor biztosan lehetünk benne, hogy itt már az újjászületésnél járunk, amit mind Petrarca költészete, mind pedig a levelei és a Secretum bizonyítanak.

A zenében is elkezd a különféle karakterű többszólamúság megmutatkozni, a zeneszámok legtöbbször finom áhítatot tükröznek, vagy táncot: például Landini: Amar si li alti című táncában, Gherardello da Firenze műveiben.

A Fekete Halál idején készül Boccaccio Dekameronja.

A nagyon viharos trecento (Nagy éhínség, Fekete halál, Ottomán háborúk, és a Százéves háború, ha úgy tetszik, a középkor utolsó háborúja) miatti radikális változások miatt a korszak további fejlődése főleg Itáliában egy picit megtörik, viszont az Európai csoda újjászületett eszméi annál sebesebben és erősebben hatnak szerte Európában. Az itáliai irodalom hatására például Angliában Chaucer kiadja az első modern angol nyelvű művet, a Canterbury meséket.

A zene fejlődése szintén elhat Angliáig, a XV. század elején John Dunstable az első jelentős zeneszerző itt, a francia-flamand iskolában pedig Guillaome Du Fay.
.
Flandriában a 40-es éveiben járó Jan van Eyck hozza el festészetben az Európai csodát a 30-as években:

[[Fájl:Van_Eyck_-_Arnolfini_PortraitFXD.jpg|thumb|left]][[File:Jan_van_Eyck_-_Portrait_of_Giovanni_Arnolfini_and_his_Wife_(detail)_-_WGA7695.jpg|thumb]]

*1440: ''[[Lorenzo Valla]]'': A szabad akaratról – keresztény alapon lerakja az újkori humanista etika alapjait.

Itáliában Toszkána fővárosa: Firenze veszi át az egyik fő vezető szerepet – mint a neve is mutatja – újra virágzásnak indul, korábban soha nem látott, még nagyobb pénzügyi hatalommal, Róma pénzügyeit is egyengető Medici bankár család uralma alatt. Olyannyira gyorsan fejlődnek, hogy nagyjából az európai fém-mozgótípusos könyvnyomtatás feltalálásával egyidőben, 1442-ben Leonardo Bruni leírja: a középkornak vége, elérkezett az újkor!
*1452: Megszületik Leonardo
*1453: Elesik Bizánc, tudósai betagozódnak a Nyugatba, véget ér a 100 éves háború, de Angliában és Franciaországban is belviszályok folytatódnak.
*1456: A Nándorfehérvári diadaltól tartóssá válik a déli harangszó, a páneurópai identitás rendkívüli mértékben megerősödik.
*1485: Botticelli: Vénusz születése

[[File:Sandro_Botticelli_-_La_nascita_di_Venere_-_Google_Art_Project_-_edited.jpg|800px]]

1486: Pico della Mirandola megírja Az ember méltóságáról című bevezetőt, melyben megerősíti az Istenhez felemelkedést választó szabad ember központi szerepét.
*1490: Josquin des Prez már intenzíven használja a modern akkordokat: hármashangzatokat: El grillo
*1490: A Vitruvius-tanulmány, az Európai csoda első szakasza teljessé válik, az európai ember egy új önképpel újjászületik:

[[File:Da_Vinci_Vitruve_Luc_Viatour.jpg|800px]]</text>
      <sha1>72k0whk1jq6g2oyeu91y3nxtfq6t1ep</sha1>
    </revision>
  </page>
  <page>
    <title>Áttekintő szöveggyűjtemény: Az európai csoda irodalmából</title>
    <ns>0</ns>
    <id>43965</id>
    <revision>
      <id>103265</id>
      <parentid>103252</parentid>
      <timestamp>2025-07-11T19:22:56Z</timestamp>
      <contributor>
        <username>SZERVÁC Attila</username>
        <id>4303</id>
      </contributor>
      <origin>103265</origin>
      <model>wikitext</model>
      <format>text/x-wiki</format>
      <text bytes="4155" sha1="5v9iwyxbgvhk6fvcjfqzete75g2hnge" xml:space="preserve">{{fej
| szerző     =[[:commons:Attila_Szervác|Szervác Attila]]
| fordító    =
| cím        = Az európai csoda születése és világa
| alcím      =egy '''libre art''' könyv
| szakasz    = II – 1490-1740
| előző      = [[Az európai csoda születése és világa/3]]
| következő  = 
| megjegyzés = {{kiadás}} {{szövegminőség|96%}}
}}

== Francesco d'Assisi ==
=== Cantico delle creature ===
(Teremtmények dalocskája), eredeti szövegrészlet:

&lt;poem&gt;
Laudato si', mi' Signore,
cum tucte le tue creature,
spetialmente messor lo frate sole,
lo qual è iorno, et allumini noi per lui;
et ellu è bellu e radiante cum grande splendore:
de te, Altissimo, porta significatione.

Laudato si', mi' Signore,
per sora luna e le stelle:
in celu l'ài formate clarite
et pretiose et belle.

Laudato si', mi' Signore,
per frate vento et per aere
et nubilo et sereno et onne tempo,
per lo quale a le tue creature dài sustentamento.

Laudato si', mi' Signore,
per sor'aqua,
la quale è multo utile
et humile et pretiosa et casta.

Laudato si', mi' Signore,
per frate focu,
per lo quale ennallumini la nocte,
et ello è bello et iocundo et robustoso et forte.

Laudato si', mi' Signore,
per sora nostra matre terra,
la quale ne sustenta et governa,
et produce diversi fructi con coloriti flori et herba.

Laudato si', mi' Signore,
per quelli ke perdonano per lo tuo amore,
et sostengo infirmitate
et tribulatione.
&lt;/poem&gt;

== Dante Alighieri ==
=== Commedia ===
az első strófa eredetiben és Babits fordításában:
&lt;poem&gt;
Nel mezzo del cammin di nostra vita
mi ritrovai per una selva oscura
ché la diritta via era smarrita.

Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
&lt;/poem&gt;

== Francesco Petrarca ==
idézetek:

* &quot;Semmi nem nagyszerűbb az emberi léleknél&quot;
* &quot;A jóság fontosabb a tudománynál&quot;

== Lorenzo Valla ==
=== A szerzetesi hivatásról ===
&quot;ügyeljetek rá, nehogy az a gyanú merüljön fel, hogy ti inkább tűréssel, mintsem szabadon szolgáljátok Istent... a szerzeteseknek sokkal tartozik az egész földkerekség, és még többel is tartozna, ha jobbak lennének, olyanok, amilyenek, kezdetben is voltak...&quot;

== Pico della Mirandola ==
=== Az ember méltóságáról ===

&quot;Világosan megértettem,

* hogy az ember a legszerencsésebb élőlény, és következésképpen minden csodálatot megérdemel;

* hogy milyen lehet a hozzá rendelt lények hierarchiájában az állapot, amely nemcsak az állatok, hanem az asztrális lények és a világ határain túl élő intelligenciák irigységét is magára vonja.

Valami, ami felülmúlja a hitet és csodálattal tölti el a lelket.

De hogyan is lehetne másképp? Mert ezért tekintik és nevezik az embert teljes joggal nagy csodának...

Isten az embert helyezte a világ közepére, és így szólt hozzá:

„Nem adtunk neked, ó, Ádám; semmilyen saját arculatot, sem semmilyen saját adottságot, hogy bármilyen helyet, bármilyen formát, bármilyen ajándékot is választasz előre megfontoltan,
ezeket ugyanazon a saját ítélőképességed és döntésed alapján birtokolhasd.

Minden más teremtmény természetét az általunk meghatározott törvények határozzák meg és korlátozzák; te ezzel szemben, mivel ilyen korlátozások nem akadályoznak, saját szabad akaratodból,
amelynek őrizetére bíztunk, magad követheted nyomon saját természeted vonásait. A világ közepére helyeztelek, hogy ebből a kilátási pontból könnyebben körülnézhess mindarra, amit a
világ tartalmaz. Sem mennyei, sem földi teremtménynek nem tettünk, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy saját lényed szabad és büszke alakítójaként olyan formára alakíthasd magad,
amelyet tetszel magadnak.&quot;

== Jean-Jaques Rousseau ==
=== A társadalmi szerződés ===

Az ember minden szabadságának eltávolítása az akaratából annyit tesz, mint minden erkölcsösség eltávolítása a cselekedeteiből.

== Immanuel Kant ==
kritikai korszaka (1781-)
=== A gyakorlati ész kritikája ===
(1788) 

Szükségszerű, hogy a legfőbb jót az akarat szabadsága révén hozzuk létre.</text>
      <sha1>5v9iwyxbgvhk6fvcjfqzete75g2hnge</sha1>
    </revision>
  </page>
</mediawiki>