Wikiszótár huwiktionary https://hu.wiktionary.org/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r:Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.45.0-wmf.7 case-sensitive Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiszótár Wikiszótár-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Függelék Függelékvita Index Indexvita TimedText TimedText talk Modul Modulvita 0 23571 3507638 3449930 2025-06-28T17:02:42Z LinguisticMystic 22848 3507638 wikitext text/x-wiki {{also|Robert Koch}} {{deumes~}} #[[szakács]] #[[felfújt]] (egy étel) {{deumes~r}} fji21bt9t9hgzb2mgj4r0f1o5nt3v6b 0 26485 3507666 2863790 2025-06-29T11:49:06Z Jeuwre 15076 audio 3507666 wikitext text/x-wiki {{deumess}} :{{audio|De-Durst2.ogg|hallgat ([dʊʁst])}} #[[szomjúság]] {{-etim-}} Lásd a [[durst]] szót. {{deumessr}} mjdxoprz5bnpc3go5zh1q7sff36eyu8 0 31623 3507652 3482017 2025-06-28T17:34:50Z LinguisticMystic 22848 3507652 wikitext text/x-wiki {{also|Johann Sebastian Bach}} {{deumes~}} :{{audio|De-Bach2.ogg|hallgat ([bax])}} # [[patak]] {{deumes~r}} ---- dicqz3850y39jaaft4lig0riiqlqg1g 0 78895 3507636 3482092 2025-06-28T17:00:59Z LinguisticMystic 22848 3507636 wikitext text/x-wiki {{also|Charles Darwin}} {{map1|Q11568}} {{tryWikiData}} {{hungeo}} # Darwin Ausztrália Északi területének fővárosa. Lakosainak száma 2014-ben 146 000 fő volt {{-der-}} * [[Darwin-féle]], [[darwini]], [[darwinista]], [[darwinizmus]] {{hunl}} 77hzclfp4kur01b7xa0mndqy79jpdvs 0 101995 3507136 3506392 2025-06-28T14:00:02Z LinguisticMystic 22848 3507136 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Sir Alexander Fleming (1881. augusztus 6. – 1955. március 11.) skót bakteriológus, orvos és farmakológus volt, aki világhírűvé vált a penicillin felfedezésével. Ez az áttörés forradalmasította az orvostudományt, és elindította az antibiotikumok korszakát, amely rengeteg fertőző betegség hatékony kezelését tette lehetővé. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Fleming a skóciai Ayrshire megyében, Darvel városka közelében született egy parasztcsalád negyedik gyermekeként. Már fiatalon kiváló tanuló volt, de nem különösebben mutatott érdeklődést az orvostudomány iránt. Először egy londoni szállítmányozási cég alkalmazottjaként dolgozott. 20 évesen egy örökségnek köszönhetően beiratkozott a St Mary’s Hospital Medical School-ba, a Londoni Egyetemen belül. Itt diplomázott orvostudományból 1906-ban, majd csatlakozott a híres immunológus, Sir Almroth Wright kutatócsoportjához. Ekkor kezdődött hosszú pályafutása a bakteriológia világában. ----- <span id="korai-kutatásai"></span> === Korai kutatásai === Az első világháború alatt Fleming katonai szolgálatot teljesített a Royal Army Medical Corps kötelékében, ahol a sebfertőzések elleni harcban szerzett értékes tapasztalatokat. Ez az élmény mély nyomot hagyott benne: felismerte, hogy a háborús sebeket gyakran nem a lövedékek, hanem a fertőzések teszik halálossá. E tapasztalat ösztönözte őt arra, hogy hatékonyabb fertőzésellenes kezeléseket keressen. Ekkor figyelte meg, hogy sok antiszeptikus szer – például a karbolsav – ugyan megöli a baktériumokat, de a test sejtjeit is károsítja, így a gyógyulás sem gyorsul jelentősen. Ez az ellentmondás vezette el őt a „selektív toxicitás” elvének kereséséhez: olyan anyagra volt szükség, amely csak a kórokozót pusztítja, de az emberi szervezetet nem károsítja. ----- <span id="a-penicillin-felfedezése"></span> === A penicillin felfedezése === 1928 szeptemberében történt a tudománytörténet egyik leghíresebb „véletlen” felfedezése. Fleming laboratóriuma – mint sok más korabeli kutatóé – nem volt steril környezet. Egyik nap, miközben Staphylococcus aureus baktériumtenyészeteket vizsgált, észrevette, hogy az egyik Petri-csészén egy penésztelep nőtt, amely körül a baktériumok elpusztultak. A penészt azonosította: ez a ''Penicillium notatum'' nevű faj volt. Fleming felismerte, hogy a penész valamilyen antibakteriális anyagot bocsát ki – ezt nevezte el '''penicillinnek'''. ----- <span id="kutatásainak-korlátai"></span> === Kutatásainak korlátai === Fleming bár felismerte a penicillin jelentőségét, nem tudta azt ipari méretekben előállítani vagy stabil formában izolálni. Bár publikálta eredményeit 1929-ben, a felfedezés hosszú ideig nem keltett nagy érdeklődést. A penicillin instabilitása, gyors lebomlása és előállítási nehézségei miatt úgy tűnt, nincs gyakorlati alkalmazása. ----- <span id="a-penicillin-újrafelfedezése-és-tömeggyártása"></span> === A penicillin újrafelfedezése és tömeggyártása === Csak több mint egy évtizeddel később, a második világháború előestéjén kezdett el komoly figyelmet kapni a penicillin. Howard Florey, Ernst Boris Chain és Norman Heatley az Oxfordi Egyetemen továbbfejlesztették Fleming felfedezését. Ők dolgozták ki a penicillin tisztításának és tömeges gyártásának módszerét. A második világháború alatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia összefogásával megindult a penicillin ipari előállítása. Először katonai célokra használták, de később a civil lakosság körében is elérhetővé vált. A penicillin gyakorlatilag megszüntette a korábban halálos fertőzések, például a tüdőgyulladás, vérmérgezés vagy szifilisz végzetes kimenetelét. ----- <span id="elismerések"></span> === Elismerések === Fleming, Florey és Chain hármasát 1945-ben orvosi Nobel-díjjal tüntették ki „a penicillin felfedezéséért és gyógyító hatásának megállapításáért az emberi fertőző betegségekkel szemben”. Fleming ekkor már világszerte ismert név volt, és igazi nemzeti hősként tekintettek rá. Emellett lovaggá ütötték (Sir Alexander Fleming), számos kitüntetésben és díszdoktori címben részesült világszerte. ----- <span id="személyisége-és-munkastílusa"></span> === Személyisége és munkastílusa === Fleming rendkívül szerény ember volt. Gyakran hangsúlyozta, hogy a felfedezésében a véletlen is szerepet játszott, és nem habozott elismerni mások hozzájárulását. Ugyanakkor éles szemű megfigyelő és kitartó kísérletező volt. Azt szokta mondani: <blockquote>„A természet csak akkor tárja fel a titkait, ha az ember képes észrevenni őket.” </blockquote> Munkastílusa nem volt rendszerezett, laboratóriuma gyakran rendetlen volt, de ez sem akadályozta meg abban, hogy figyelmesen tanulmányozza a váratlan jelenségeket. ----- <span id="figyelmeztetése-az-antibiotikum-rezisztenciára"></span> === Figyelmeztetése az antibiotikum-rezisztenciára === Már az 1940-es évek végén figyelmeztette a közvéleményt az antibiotikumok helytelen használatának veszélyeire. Ő volt az egyik első, aki felismerte, hogy ha a penicillint nem megfelelő dózisban és időtartamban alkalmazzák, a baktériumok ellenállóvá válhatnak. Ez ma, az antibiotikum-rezisztencia korában különösen időszerű felismerésnek tűnik. Fleming előrelátása a gyógyszerhasználat etikai és gyakorlati vonatkozásairól időtálló örökséget hagyott maga után. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Fleming 1955-ben halt meg Londonban szívrohamban. A Szent Pál-székesegyházban tartott temetésen tudósok, politikusok és orvosok ezrei vettek részt. Nevét iskolák, intézmények, kutatóközpontok, sőt még kisbolygó és holdkráter is viseli. A penicillin felfedezése – és ezzel az antibiotikumok korszakának megnyitása – milliók életét mentette meg. Fleming neve örökre összeforrt az emberiség egyik legfontosabb orvosi áttörésével. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === Alexander Fleming nem csupán egy „szerencsés felfedező” volt. Bár a véletlen is segítette munkáját, az ő tudományos érzékenysége, kíváncsisága és nyitottsága tette lehetővé, hogy észrevegye a rendkívülit az egyszerűben. Az ő élete példa arra, hogy a tudomány nemcsak a számításokról és mérésekről szól, hanem az emberi éleslátásról és felelősségről is. Ahogy ő maga fogalmazott: <blockquote>''„Ha penicillint elég sok emberhez juttatunk el, akkor ez a legnagyobb gyógyító áttörés lehet a történelemben.”'' </blockquote> És valóban az lett. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} o4lq6iwwszjm0ggog6ifdkzp8dj9wnl 0 109691 3506930 3503419 2025-06-28T12:41:38Z LinguisticMystic 22848 3506930 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 138947 3507463 3501498 2025-06-28T14:44:00Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nobel-díj]] ---- A '''Nobel-díj''' a világ egyik legrangosabb elismerése, amelyet évente ítélnek oda kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek vagy szervezeteknek a különböző tudományterületeken, irodalomban, valamint a béke előmozdításában. ----- <span id="történet-és-eredet"></span> == 1. Történet és eredet == * A díjat '''Alfred Nobel''' svéd feltaláló és iparmágnás alapí… 3507463 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nobel-díj]] ---- A '''Nobel-díj''' a világ egyik legrangosabb elismerése, amelyet évente ítélnek oda kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek vagy szervezeteknek a különböző tudományterületeken, irodalomban, valamint a béke előmozdításában. ----- <span id="történet-és-eredet"></span> == 1. Történet és eredet == * A díjat '''Alfred Nobel''' svéd feltaláló és iparmágnás alapította 1895-ben végrendeletében. * Nobel egy vagyont hagyott arra, hogy minden évben odaítéljen díjakat azoknak, akik az emberiség javára kiemelkedő munkát végeznek. * Az első díjakat 1901-ben adták át. ----- <span id="díjak-kategóriái"></span> == 2. Díjak kategóriái == {| class="wikitable" |- ! Kategória ! Első díjazás éve ! Leírás |- | Fizika | 1901 | Természettudományokban elért kiemelkedő eredmények |- | Kémia | 1901 | Kémiai kutatásokban, felfedezésekben elért sikerek |- | Orvostudomány/Élettan | 1901 | Orvosi kutatások, gyógyítási módszerek fejlesztése |- | Irodalom | 1901 | Kiemelkedő irodalmi művek, életmű |- | Béke | 1901 | A béke előmozdítása, háborúk megakadályozása |- | Közgazdaságtan | 1969 | (Svájci Nemzeti Bank emlékére) gazdasági kutatások |} ----- <span id="díjazási-folyamat"></span> == 3. Díjazási folyamat == * A jelöltek ajánlását szakértők végzik, majd a Nobel Bizottság és a megfelelő intézmények döntenek. * A díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban (a Béke-díjat Oslo-ban). ----- <span id="jelentőség-és-hatás"></span> == 4. Jelentőség és hatás == * A Nobel-díj világszerte elismert, jelentős hatást gyakorol a tudományos, irodalmi és társadalmi fejlődésre. * A díjazottak munkája gyakran mérföldkő a saját területükön, inspirációt és forrást biztosít további kutatásokhoz. ----- <span id="összefoglaló-táblázat"></span> == 5. Összefoglaló táblázat == {| class="wikitable" |- ! Tulajdonság ! Leírás |- | Alapító | Alfred Nobel |- | Első díjak átadása | 1901 |- | Díjkategóriák | Fizika, Kémia, Orvostudomány, Irodalom, Béke, Közgazdaságtan |- | Díjátadó helyszín | Stockholm (a Béke-díj kivételével) |- | Jelentőség | Világszerte a legelismertebb díjak egyike |} ----- A Nobel-díj a kiválóság szimbóluma, amely elismeri azokat, akik kiemelkedő módon hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez tudományban, művészetben és békében. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} {{Nobel Prize in Chemistry}} frcb0vzrk50w0r2iz52sox3mznaofrl 3507464 3507463 2025-06-28T14:44:18Z LinguisticMystic 22848 3507464 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nobel-díj]] ---- A '''Nobel-díj''' a világ egyik legrangosabb elismerése, amelyet évente ítélnek oda kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek vagy szervezeteknek a különböző tudományterületeken, irodalomban, valamint a béke előmozdításában. ----- <span id="történet-és-eredet"></span> == 1. Történet és eredet == * A díjat '''Alfred Nobel''' svéd feltaláló és iparmágnás alapította 1895-ben végrendeletében. * Nobel egy vagyont hagyott arra, hogy minden évben odaítéljen díjakat azoknak, akik az emberiség javára kiemelkedő munkát végeznek. * Az első díjakat 1901-ben adták át. ----- <span id="díjak-kategóriái"></span> == 2. Díjak kategóriái == {| class="wikitable" |- ! Kategória ! Első díjazás éve ! Leírás |- | Fizika | 1901 | Természettudományokban elért kiemelkedő eredmények |- | Kémia | 1901 | Kémiai kutatásokban, felfedezésekben elért sikerek |- | Orvostudomány/Élettan | 1901 | Orvosi kutatások, gyógyítási módszerek fejlesztése |- | Irodalom | 1901 | Kiemelkedő irodalmi művek, életmű |- | Béke | 1901 | A béke előmozdítása, háborúk megakadályozása |- | Közgazdaságtan | 1969 | (Svájci Nemzeti Bank emlékére) gazdasági kutatások |} ----- <span id="díjazási-folyamat"></span> == 3. Díjazási folyamat == * A jelöltek ajánlását szakértők végzik, majd a Nobel Bizottság és a megfelelő intézmények döntenek. * A díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban (a Béke-díjat Oslo-ban). ----- <span id="jelentőség-és-hatás"></span> == 4. Jelentőség és hatás == * A Nobel-díj világszerte elismert, jelentős hatást gyakorol a tudományos, irodalmi és társadalmi fejlődésre. * A díjazottak munkája gyakran mérföldkő a saját területükön, inspirációt és forrást biztosít további kutatásokhoz. ----- <span id="összefoglaló-táblázat"></span> == 5. Összefoglaló táblázat == {| class="wikitable" |- ! Tulajdonság ! Leírás |- | Alapító | Alfred Nobel |- | Első díjak átadása | 1901 |- | Díjkategóriák | Fizika, Kémia, Orvostudomány, Irodalom, Béke, Közgazdaságtan |- | Díjátadó helyszín | Stockholm (a Béke-díj kivételével) |- | Jelentőség | Világszerte a legelismertebb díjak egyike |} ----- A Nobel-díj a kiválóság szimbóluma, amely elismeri azokat, akik kiemelkedő módon hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez tudományban, művészetben és békében. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} {{Nobel Prize in Chemistry}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} obuay6n31pkvy0jhg4hmn8rcpqvxqdf 3507465 3507464 2025-06-28T14:44:48Z LinguisticMystic 22848 3507465 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nobel-díj]] ---- A '''Nobel-díj''' a világ egyik legrangosabb elismerése, amelyet évente ítélnek oda kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek vagy szervezeteknek a különböző tudományterületeken, irodalomban, valamint a béke előmozdításában. ----- <span id="történet-és-eredet"></span> == 1. Történet és eredet == * A díjat '''Alfred Nobel''' svéd feltaláló és iparmágnás alapította 1895-ben végrendeletében. * Nobel egy vagyont hagyott arra, hogy minden évben odaítéljen díjakat azoknak, akik az emberiség javára kiemelkedő munkát végeznek. * Az első díjakat 1901-ben adták át. ----- <span id="díjak-kategóriái"></span> == 2. Díjak kategóriái == {| class="wikitable" |- ! Kategória ! Első díjazás éve ! Leírás |- | Fizika | 1901 | Természettudományokban elért kiemelkedő eredmények |- | Kémia | 1901 | Kémiai kutatásokban, felfedezésekben elért sikerek |- | Orvostudomány/Élettan | 1901 | Orvosi kutatások, gyógyítási módszerek fejlesztése |- | Irodalom | 1901 | Kiemelkedő irodalmi művek, életmű |- | Béke | 1901 | A béke előmozdítása, háborúk megakadályozása |- | Közgazdaságtan | 1969 | (Svájci Nemzeti Bank emlékére) gazdasági kutatások |} ----- <span id="díjazási-folyamat"></span> == 3. Díjazási folyamat == * A jelöltek ajánlását szakértők végzik, majd a Nobel Bizottság és a megfelelő intézmények döntenek. * A díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban (a Béke-díjat Oslo-ban). ----- <span id="jelentőség-és-hatás"></span> == 4. Jelentőség és hatás == * A Nobel-díj világszerte elismert, jelentős hatást gyakorol a tudományos, irodalmi és társadalmi fejlődésre. * A díjazottak munkája gyakran mérföldkő a saját területükön, inspirációt és forrást biztosít további kutatásokhoz. ----- <span id="összefoglaló-táblázat"></span> == 5. Összefoglaló táblázat == {| class="wikitable" |- ! Tulajdonság ! Leírás |- | Alapító | Alfred Nobel |- | Első díjak átadása | 1901 |- | Díjkategóriák | Fizika, Kémia, Orvostudomány, Irodalom, Béke, Közgazdaságtan |- | Díjátadó helyszín | Stockholm (a Béke-díj kivételével) |- | Jelentőség | Világszerte a legelismertebb díjak egyike |} ----- A Nobel-díj a kiválóság szimbóluma, amely elismeri azokat, akik kiemelkedő módon hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez tudományban, művészetben és békében. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} {{Nobel Prize in Chemistry}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} aq6r8wrqvfhtnc3x7r38fgfpyqzt5db 0 147833 3507122 648539 2025-06-28T13:26:28Z LinguisticMystic 22848 3507122 wikitext text/x-wiki #redirect [[George de Hevesy]] hyb8iiy2sdcv21o0q40ssgy2emkr50o 0 404379 3507664 3505843 2025-06-29T10:58:36Z LinguisticMystic 22848 3507664 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Donald John Trump''' (született: 1946. június 14., New York City) amerikai üzletember, médiaszemélyiség és politikus, aki az Amerikai Egyesült Államok '''45. elnökeként''' szolgált 2017 és 2021 között. A Republikánus Párt tagja, az első olyan amerikai elnök, aki korábban sem katonai, sem kormányzati tapasztalattal nem rendelkezett. Politikai és közéleti szereplése igen megosztó: támogatói szerint patriotikus, erős vezető, míg kritikusai szerint autoriter és szabálykerülő. ----- <span id="család-és-fiatalkor"></span> == '''1. Család és fiatalkor''' == Donald Trump Fred C. Trump építési vállalkozó és Mary Anne MacLeod ötödik gyermeke. A család német és skót származású. Már fiatalon érdeklődött az üzleti világ iránt, apja hatására az ingatlanpiac lett fő területe. A New York Military Academy-ben végzett, majd a Pennsylvania Egyetem Wharton School of Finance karán szerzett közgazdasági diplomát 1968-ban. ----- <span id="üzleti-karrier"></span> == '''2. Üzleti karrier''' == Trump apja cégében kezdett, majd azt „The Trump Organization” néven vezette. Szállodák, kaszinók, golfpályák, irodaházak tartoznak birodalmába, legismertebb projektje a '''Trump Tower''' Manhattanben. Számos vállalkozása sikeres volt, mások (mint például az Atlantic City-i kaszinók) csődbe mentek. Becslések szerint vagyonának értéke 2–3 milliárd dollár körül mozog. <span id="fontosabb-projektek"></span> === '''Fontosabb projektek:''' === * Trump Tower (New York) * Mar-a-Lago (Florida) * Trump Taj Mahal (Atlantic City – mára bezárt) * Golfpályák világszerte ----- <span id="média-és-hírnév"></span> == '''3. Média és hírnév''' == Trump médiaszereplése kulcsfontosságú politikai karrierje előkészítésében. Leghíresebb tévéműsora az NBC-n futó '''The Apprentice''' volt, ahol üzleti versenyben szereplőket bírált el („You’re fired!” – ikonikus mondata). <span id="médiastratégiája"></span> === '''Médiastratégiája:''' === * Provokatív Twitter-jelenlét * Populista üzenetek * Erős márkaépítés saját nevére (Trump Hotels, Trump Steaks, Trump University stb.) ----- <span id="politikai-pályafutás-kezdete"></span> == '''4. Politikai pályafutás kezdete''' == Bár korábban a Demokrata és a Független pártokhoz is kötődött, 2015-ben hivatalosan is bejelentette, hogy republikánus jelöltként indul az elnökségért. Kampánya a következő üzenetekre épült: * '''„Make America Great Again”''' – retrográd, nacionalista szlogen * Bevándorlásellenesség, határfal Mexikóval * Munkahelyek visszahozása Amerikába * Elitellenes retorika, „mélyállam” elleni harc ----- <span id="os-elnökválasztás"></span> == '''5. 2016-os elnökválasztás''' == Trump a republikánus előválasztáson meglepetésszerű győzelmet aratott, majd legyőzte Hillary Clintont a 2016-os elnökválasztáson, annak ellenére, hogy '''kevesebb szavazatot''' szerzett országosan. A győzelem az '''Electoral College''' (választási kollégium) szabályainak köszönhető. <span id="kiemelkedő-témák-a-kampányában"></span> === '''Kiemelkedő témák a kampányában:''' === * Bevándorlás és muszlim beutazási tilalom * „Lock her up” – Clinton elleni jelszó * Amerika-első külpolitika * NATO és kereskedelmi szövetségek újratárgyalása ----- <span id="elnöksége-20172021"></span> == '''6. Elnöksége (2017–2021)''' == Trump kormányzása alatt radikális politikai és retorikai változások történtek. Elnöksége több botrányt, valamint két '''alkotmányos vádemelést''' (impeachment) is eredményezett – először Ukrajnával kapcsolatos hatalmi visszaélés miatt, másodszor a Capitolium 2021. január 6-i ostroma kapcsán. <span id="főbb-intézkedések-és-események"></span> === '''Főbb intézkedések és események:''' === * '''Adócsökkentés''' (Tax Cuts and Jobs Act, 2017) * '''Mexikói határfal''' részleges építése * '''Kilépés a párizsi klímaegyezményből''' * '''COVID-19''' járvány kezelése (erős kritika érte) * '''Tárgyalások Észak-Koreával''' (Kim Dzsong Un) * '''Kína-ellenes vámháborúk''' * '''Supreme Court bírók kinevezése''': Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh, Amy Coney Barrett ----- <span id="politikai-stílusa-és-hatása"></span> == '''7. Politikai stílusa és hatása''' == Trump kommunikációja '''szokatlanul közvetlen''', gyakran sértő és polarizáló. Megkérdőjelezi a hagyományos sajtót („fake news”), és előnyben részesíti a közvetlen, kontrollált üzenetközlést (Twitter, rallyk). <span id="trumpizmus-jellemzői"></span> === '''Trumpizmus jellemzői:''' === * Populizmus * Nacionalizmus * Intézményellenesség * Médiaellenesség * Szabályozáscsökkentés ----- <span id="as-választás-és-capitoliumi-ostrom"></span> == '''8. 2020-as választás és Capitoliumi ostrom''' == 2020-ban Joe Biden nyerte meg az elnökválasztást, de Trump '''nem ismerte el a vereséget''', és választási csalásokat állított (bizonyíték nélkül). 2021. január 6-án a Capitolium ostromához vezető események után a Kongresszus másodszor is impeachment-eljárást indított ellene. ----- <span id="jogügyei-és-vádemelések"></span> == '''9. Jogügyei és vádemelések''' == Trump ellen jelenleg több büntetőügy és polgári per is folyamatban van, például: * Hivatali hatalommal való visszaélés (Georgia, 2020) * Titkos dokumentumok helytelen kezelése * Hűtlen kezelés, üzleti csalás vádja * 2023–2024 során több alkalommal '''büntető vádemelést''' emeltek ellene ----- <span id="politikai-visszatérés"></span> == '''10. Politikai visszatérés?''' == Trump 2022-ben bejelentette, hogy '''ismét indul''' a 2024-es elnökválasztáson. A Republikánus Pártban továbbra is '''kulcsszereplő''', és támogatottsága jelentős. Tábora fanatikusan kitart mellette, míg ellenzői a demokrácia egyik legnagyobb kihívásának tartják visszatérését. ----- <span id="személyes-élet"></span> == '''11. Személyes élet''' == Trump háromszor házasodott: Ivana Trump (három gyermek), Marla Maples (egy gyermek), Melania Trump (egy gyermek). Öt gyermekének közül legismertebbek: Donald Jr., Ivanka, és Eric. ----- {{engl}} {{Presidents of the United States}} 185s64t5diqrn6pb8f4m0v32rmn5cke 0 573388 3507634 3073645 2025-06-28T16:59:23Z LinguisticMystic 22848 3507634 wikitext text/x-wiki #redirect [[Vinci]] 9mmtgz2f3iy3c18z5ni926d4cfgy7a9 0 644252 3507649 3482230 2025-06-28T17:34:05Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Michelangelo]] lapot a következő névre: [[Michelangelo Buonarroti]] 3482230 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Michelangelo Buonarroti, teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; (Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak. {{hunl}} aekszq8zjq0ihx06c5ana72tj0kmq9t 3507651 3507649 2025-06-28T17:34:14Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3507651 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507654 3507651 2025-06-28T17:37:06Z LinguisticMystic 22848 3507654 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni (1475. március 6. – 1564. február 18.) olasz szobrász, festő, építész és költő, a reneszánsz egyik legnagyobb alakja. Zsenialitása szinte minden művészeti ágban megmutatkozott, és életműve évszázadokon át inspirálta az utókor művészeit. Munkái – mint a '''Sixtus-kápolna mennyezete''', a '''Dávid-szobor''', a '''Pietà''', vagy a '''Szent Péter-bazilika kupolája''' – a nyugati művészettörténet csúcsai közé tartoznak. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányai"></span> === '''Korai élet és tanulmányai''' === Michelangelo 1475-ben született Capresében, Firenze közelében, jómódú, de nemesi származású családban. Apja városi tisztviselő volt, ám Michelangelót nem érdekelte a közigazgatás: már fiatalon a művészet vonzotta. Anyja korán meghalt, őt egy kőfaragó család nevelte, ami később szobrászi készségeinek alapjául szolgált. 13 évesen Domenico Ghirlandaio festőműhelyében tanult, majd Lorenzo de’ Medici, Firenze vezetőjének udvarába került, ahol klasszikus szobrokat tanulmányozhatott, és neves humanistákkal érintkezett. Ez az időszak döntően hozzájárult műveltsége és látásmódja fejlődéséhez. ----- <span id="szobrászati-pályakezdés-a-pietà-és-dávid"></span> === '''Szobrászati pályakezdés – a Pietà és Dávid''' === Michelangelo már fiatalon rendkívüli tehetségről tett tanúbizonyságot. Rómában, mindössze 24 évesen készítette el '''Pietà''' című szobrát (1499), amely Szűz Máriát ábrázolja, amint karjaiban tartja a keresztről levett Krisztust. A szobor különlegessége a márványanyag érzéki megmunkálása, a drapéria finomsága és a jelenet mélységes fájdalma. Ez az egyetlen műve, amelyet aláírt. Hazatérve Firenzébe megbízást kapott egy korábban elhagyott márványtömb megmunkálására. Ebből született meg a '''Dávid''' (1501–1504), amely a bibliai hőst ábrázolja meztelenül, az ellenséggel szembeni feszültség pillanatában. A szobor Firenze köztársasági öntudatának jelképévé vált, és Michelangelót azonnal a legnagyobb mesterek közé emelte. ----- <span id="a-sixtus-kápolna-mennyezeti-freskói"></span> === '''A Sixtus-kápolna mennyezeti freskói''' === 1508-ban II. Gyula pápa megbízta Michelangelót a '''Sixtus-kápolna''' mennyezetének kifestésével. A művész – bár inkább szobrásznak tartotta magát, mint festőnek – elvállalta a munkát. A feladat óriási fizikai és mentális kihívást jelentett: négy éven át (1508–1512) a mennyezetre szerelt állványzaton dolgozott, gyakran hanyatt fekve festve. A freskók az '''Ószövetség történeteit''' ábrázolják, köztük legismertebb a '''„Teremtés” jelenete''', ahol Isten és Ádám ujja majdnem összeér. A mennyezeten 300-nál is több alak szerepel, dinamikus testtartásokban, heroikus arányokkal. A mű óriási hatást gyakorolt a kor festészetére, és forradalmasította a falképfestészet eszköztárát. ----- <span id="késői-festészeti-művei-az-utolsó-ítélet"></span> === '''Késői festészeti művei – Az Utolsó ítélet''' === 1536 és 1541 között Michelangelo újra visszatért a Sixtus-kápolnába, ezúttal III. Pál pápa megbízásából, hogy elkészítse a '''„Utolsó ítélet”''' című hatalmas falfestményt az oltárfalra. A mű Krisztus második eljövetelét és az emberiség végső sorsát ábrázolja. Az elítéltek kárhozatra, az igazak üdvösségre jutnak. Ez a kompozíció drámaibb és nyugtalanabb, mint korábbi freskói. A csupasz, meztelen testek izmai feszülnek, arcvonásaik gyötrődnek. A műben saját önarcképe is megjelenik – egy megnyúzott bőrben, amelyet Szent Bertalan tart. Ez a gesztus az emberi gyarlóság és szenvedés mély kifejezése. ----- <span id="építészeti-munkássága-szent-péter-bazilika"></span> === '''Építészeti munkássága – Szent Péter-bazilika''' === Michelangelo nemcsak szobrász és festő volt, hanem kiváló '''építész''' is. Róma városképe máig őrzi munkáját. Kiemelkedő alkotása a '''Szent Péter-bazilika''' kupolájának megtervezése, amelyet 1546-tól haláláig irányított. Bár a kupolát halála után fejezték be, az ő tervei alapján épült. Több római templomot és palotát is átalakított vagy megtervezett (pl. a '''Capitoliumi tér''' elrendezése, a '''Laurenziana könyvtár''' lépcsőháza). Építészeti stílusa monumentális, mégis harmonikus, előrevetítve a barokk dinamikáját. ----- <span id="michelangelo-mint-költő-és-gondolkodó"></span> === '''Michelangelo mint költő és gondolkodó''' === Kevésbé ismert, hogy Michelangelo '''költőként''' is jelentős életművet hagyott hátra. Több mint 300 szonettet és madrigált írt, gyakran mélyen személyes hangvételben. Verseiben vallásos témák, lelki vívódások, valamint esztétikai elmélkedések jelennek meg. Idősebb korában egyre inkább Isten felé fordult, versei a megváltás utáni vágyat tükrözik. Gondolkodása mélyen hatott a humanizmusra és a manierizmusra – az emberi test tökéletességét ünnepelte, de az emberi lélek szenvedéseit is kifejezte. ----- <span id="személyisége-és-magánélete"></span> === '''Személyisége és magánélete''' === Michelangelo befelé forduló, rendkívül szenvedélyes ember volt. Megszállottan dolgozott, gyakran elhanyagolta testi szükségleteit. Munkája volt az élete. Soha nem házasodott meg, és magánéletéről kevés információnk van. Kapcsolata Vittoria Colonnával, egy nemes hölggyel – akinek számos versét írta –, spirituális mélysége miatt kiemelkedő. Kortársai tisztelték, bár gyakran zárkózott és ingerlékeny emberként írták le. Versengett más mesterekkel, többek között Leonardo da Vincivel és Raffaellóval, akikkel ellentmondásos viszonyban állt. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Michelangelo 1564-ben, 89 évesen halt meg Rómában, hosszú és termékeny élet után. Holttestét titokban Firenzébe szállították, ahol a '''Santa Croce-bazilikában''' temették el. Munkái generációk művészeire hatottak, ő lett az emberfeletti művész eszményképe: „az isteni Michelangelo”. Nevét olyan művészek emlegették bálványként, mint Bernini, Rodin, vagy modern korban Picasso. Hatása nemcsak a képzőművészetre, hanem az emberábrázolás, az expresszivitás és az individualitás felfogására is kiterjed. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Michelangelo Buonarroti nem csupán egy nagy művész volt – ő testesítette meg az '''emberi alkotóerő határtalanságát'''. Szobrai a test dicséretét, festményei az isteni és emberi találkozását, épületei az örökkévalóságba nyúló rendet hirdetik. Művészete nemcsak a reneszánsz csúcsa, hanem az európai kultúra egyik legfényesebb csillaga. {{engl}} bes17la7942sg69drhjl83zaws3buk0 0 644295 3507645 3166393 2025-06-28T17:30:01Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Beethoven]] lapot a következő névre: [[Ludwig van Beethoven]] 3166393 wikitext text/x-wiki {{h}} jtdrk2ls40kue490qsg6vs8c2i0nddy 3507647 3507645 2025-06-28T17:30:10Z LinguisticMystic 22848 3507647 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507648 3507647 2025-06-28T17:33:37Z LinguisticMystic 22848 3507648 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Ludwig van Beethoven (1770. december 17. – 1827. március 26.) német zeneszerző és zongorista, a nyugati klasszikus zene történetének egyik legnagyobb alakja. Munkássága átível a klasszicizmus és a romantika korai szakasza között, új irányokat mutatva mind formai, mind érzelmi kifejezés szempontjából. Noha élete utolsó harmadában teljesen megsüketült, ennek ellenére megalkotta legnagyobb műveit, köztük a híres 9. szimfóniát. Beethoven művészete a személyes küzdelem, szenvedély és forradalmi szellem szimbólumává vált. ----- <span id="korai-élet-és-zenei-nevelés"></span> === '''Korai élet és zenei nevelés''' === Beethoven a németországi Bonn városában született. Keresztelésének dátuma 1770. december 17., születésnapját valószínűleg december 16-ára tehetjük. Apja, Johann van Beethoven, udvari énekes volt, de alkoholizmusával megnehezítette a család életét. Anyja, Maria Magdalena Keverich csendes, vallásos asszonyként támogatta fiát. Beethoven zenei tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Apja „új Mozartként” akarta bemutatni, de Ludwig valódi képzése Christian Gottlob Neefe révén indult el, aki bevezette a zeneelmélet, a billentyűs játék és a komponálás világába. Első nyomtatásban megjelent művét 12 évesen írta. ----- <span id="bécsi-évek-és-kibontakozó-karrier"></span> === '''Bécsi évek és kibontakozó karrier''' === 17 évesen Bécsbe utazott, ahol valószínűleg találkozott Mozarttal, de édesanyja betegsége miatt hamar vissza kellett térnie Bonnba. 1792-ben ismét Bécsbe költözött, immár véglegesen. Ott Joseph Haydn tanítványa lett, és hamarosan nagy feltűnést keltett zongorajátékával. A bécsi arisztokrácia támogatta – mecénásai, mint Lichnowsky herceg és Waldstein gróf, nemcsak anyagilag segítették, hanem társadalmi beilleszkedését is előmozdították. Első jelentős sikereit zongoradarabjaival és kamarazenei műveivel aratta, de hamarosan a szimfonikus műfajok felé fordult. ----- <span id="a-hallásromlás-kezdete"></span> === '''A hallásromlás kezdete''' === Beethoven életének egyik legtragikusabb fordulata a fokozatos hallásvesztés volt, amely a 20-as évei végén kezdődött. 1802-ben írta meg híres '''heiligenstadti végrendeletét''', amelyben testvéreinek vallott arról, mennyire kétségbeejtően élte meg a süketség kialakulását – még az öngyilkosság gondolata is megfogalmazódott benne. Ennek ellenére nem adta fel a zeneszerzést. Sőt, sokan úgy tartják, hogy épp ez a belső küzdelem tette zenéjét olyan mélyen emberivé és egyedivé. ----- <span id="életművének-főbb-szakaszai"></span> === '''Életművének főbb szakaszai''' === Beethoven életművét gyakran három szakaszra osztják: <span id="korai-időszak-17901802"></span> ==== '''1. Korai időszak (1790–1802)''' ==== Ebben az időszakban főként klasszikus hatások érvényesülnek, különösen Haydn és Mozart mintájára. Jellemzők a zongoraszonáták (pl. ''Pathétique''), vonósnégyesek, valamint az 1. és 2. szimfónia. <span id="középső-heroikus-korszak-18021812"></span> ==== '''2. Középső (heroikus) korszak (1802–1812)''' ==== Ez a periódus a művészi áttörés ideje. Ide tartozik a '''3. (Eroica)''' szimfónia, amely a szimfonikus forma új dimenzióját nyitotta meg. A '''5. szimfónia''', a '''6. (Pastorale)''', valamint a '''Fidelio''' című opera is ebben az időben született. A zongoraversenyek (különösen az 5. – ''Császár'') és a monumentális vonósnégyesek is ezt az érát jellemzik. <span id="kései-korszak-18151827"></span> ==== '''3. Kései korszak (1815–1827)''' ==== E korszakra teljes süketség, elmélyült spiritualitás és formabontás jellemző. Itt született a '''Missa Solemnis''', a '''9. szimfónia''' az ''Örömóda''-val (Schiller verse alapján), valamint a nagyszabású késői zongoraszonáták és vonósnégyesek, amelyek gyakran megelőlegezték a romantikus zene újdonságait. ----- <span id="stílusa-és-újításai"></span> === '''Stílusa és újításai''' === Beethoven művészete jelentős áttöréseket hozott a zene formájában és tartalmában is. Meghosszabbította és komplexebbé tette a klasszikus formákat (szonátaforma, szimfónia), miközben zenéje egyre inkább érzelmi mélységeket, drámát és emberi vívódást tükrözött. Innovációi közé tartoznak: * Témafejlesztés és motívumszövés (lásd 5. szimfónia híres „sorsmotívuma”). * A zene belső logikájának erősítése. * A harmónia és tonalitás merész kezelése. * Az emberi hang beemelése a szimfóniába (9. szimfónia). ----- <span id="magánélete-és-személyisége"></span> === '''Magánélete és személyisége''' === Beethoven magánélete meglehetősen viharos volt. Soha nem nősült meg, noha több nő iránt is gyengéd érzelmeket táplált. Levelezése alapján feltételezik, hogy volt egy titokzatos „halhatatlan kedves”, akinek kilétét máig rejtély övezi. Számos viszálya volt kiadókkal, zenészekkel, sőt saját rokonaival is – nehéz természetű, makacs és érzékeny emberként írták le kortársai. Egyik legfájóbb csalódása az unokaöccsével, Karl Beethovennel való kapcsolata volt, akit nevelt fiaként próbált irányítani, kevés sikerrel. ----- <span id="utolsó-évek-és-halála"></span> === '''Utolsó évek és halála''' === Beethoven utolsó éveit súlyos betegség, elszigeteltség és anyagi nehézségek jellemezték. Művei viszont továbbra is egyre ambiciózusabbá váltak, gyakran a kortárs közönség számára is nehezen befogadhatóvá. 1827 márciusában halt meg májbetegségben. Temetésén több ezren vettek részt – a bécsi közönség már életében felismerte zsenijét. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === Beethoven hatása felmérhetetlen. Az utána következő zeneszerzők – Schubert, Brahms, Wagner, Mahler – mind az ő nyomdokaiban jártak. A romantikus zene érzelmi kifejezésének lehetőségeit ő nyitotta meg. De nemcsak zenészként, hanem '''művészi példaképként is ikonikus figurává vált''': az alkotó, aki belső vívódásain keresztül teremtette meg a halhatatlan szépséget. A 9. szimfónia ''Örömódája'' ma az '''Európai Unió hivatalos himnusza''', és Beethoven neve világszerte a '''kreativitás, szabadság és emberi nagyság''' szimbóluma lett. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Ludwig van Beethoven élete a szenvedés és az alkotás diadalának története. Művészete az emberi lélek mélységeit tárta fel úgy, ahogyan azt előtte senki. A zene nyelvén vallott a fájdalomról, a reményről, a szabadságról – és örök nyomot hagyott a világ kultúrtörténetében. {{engl}} t1d6mzjedyjrgqygjvow960lz0sm123 0 651037 3507137 3505273 2025-06-28T14:00:09Z LinguisticMystic 22848 3507137 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir Frederick Grant Banting''' (1891. november 14. – 1941. február 21.) kanadai orvos, fiziológus, kutató és festő, aki leginkább '''az inzulin felfedezésével''' vált ismertté. Felfedezése forradalmasította a '''cukorbetegség kezelését''', és milliók életét mentette meg. 1923-ban Banting megosztva elnyerte az '''orvosi Nobel-díjat''' – ő lett ezzel '''minden idők legfiatalabb Nobel-díjas orvosa'''. Emellett háborús hős, tanár, művész és a modern orvostudomány egyik úttörő alakja. ----- <span id="gyermekkor-és-tanulmányok"></span> === Gyermekkor és tanulmányok === Frederick Banting az '''Ontario állambeli Allistonban''' született, egy ötgyermekes farmcsalád legkisebb gyermekeként. Korán tanúsított érdeklődést az orvoslás és a biológia iránt. * Tanulmányait a '''University of Toronto''' művészeti szakán kezdte, de egy év után orvosi pályára váltott. * '''1916-ban''' orvosi diplomát szerzett, majd az első világháború idején az '''ontariói hadsereg orvosa''' lett. * Franciaországban sebesült katonákat látott el, bátorságáért a '''Brit Érdemrenddel''' tüntették ki. ----- <span id="az-inzulin-felfedezésének-háttere"></span> === Az inzulin felfedezésének háttere === A 20. század elején a '''1-es típusú cukorbetegség''' halálos betegség volt. A betegek inzulinhiány miatt nem tudták szabályozni vércukorszintjüket – az állapot '''gyors leépüléssel és halállal végződött'''. A hasnyálmirigy szerepét már ismerték, de a hormon (az inzulin) '''tisztítása és alkalmazása''' még megoldatlan volt. ----- <span id="az-ötlet-és-a-kutatás-kezdete-19201921"></span> === Az ötlet és a kutatás kezdete (1920–1921) === 1920 októberében Banting egy orvosi cikket olvasott a hasnyálmirigy belső elválasztású működéséről. Másnap hajnalban lejegyezte forradalmi ötletét: <blockquote>„Kösd el a hasnyálmirigy külső elvezető csatornáját kutyáknál, hagyd az emésztősejteket elsorvadni, majd szűrd le az így visszamaradó belső váladékot.” </blockquote> Ez az ötlet vezetett az inzulin előállításához. Banting kapcsolatba lépett '''John Macleod''' professzorral a torontói egyetemen, aki laboratóriumot és asszisztenst biztosított számára. Ez az asszisztens '''Charles Best''' volt, egy fiatal orvostanhallgató, akivel Banting hamar munkatársi és baráti kapcsolatba került. ----- <span id="a-kísérletek-1921"></span> === A kísérletek (1921) === * Banting és Best '''kutyákon''' végeztek kísérleteket. Először elzárták a hasnyálmirigy csatornáit, majd az elsorvadt szövetből kivonták a belső elválasztású anyagot. * Ezt a kivonatot beteg kutyáknak adták be – és a vércukorszint '''jelentősen csökkent'''. * Ezt a kivonatot kezdetben '''isletinnek''' hívták, majd később inzulin lett belőle. A következő lépés a '''tisztítás''' volt, amit '''James Collip''' biokémikus végzett el. Ő tette lehetővé, hogy az inzulint embereken is alkalmazni lehessen. ----- <span id="az-első-emberi-kezelés"></span> === Az első emberi kezelés === 1922 januárjában a 14 éves '''Leonard Thompson''' lett az első cukorbeteg, akit Banting és csapata kezelt inzulinnal. A fiú állapota '''drámaian javult''' – ez megerősítette, hogy az inzulin valóban működik. Rövid időn belül az inzulint '''tömeggyártásra alkalmassá tették''', és világszerte alkalmazni kezdték a cukorbetegség kezelésére. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerés"></span> === Nobel-díj és elismerés === Banting és Macleod '''1923-ban''' megosztva kapták meg az '''orvosi Nobel-díjat'''. Ez azonban vitákhoz vezetett: * Banting szerint Macleod nem vett részt közvetlenül a kísérletekben. * Ezért a díj felét '''Charles Bestnek''' adta. * Macleod is megosztotta saját díját '''James Collippel'''. Banting 32 évesen lett Nobel-díjas – a '''legfiatalabb díjazott az orvostudomány történetében'''. ----- <span id="további-kutatás-és-tanítás"></span> === További kutatás és tanítás === Banting Kanadában nemzeti hőssé vált. A Nobel-díj után is aktívan dolgozott: * A '''Banting and Best Medical Research Institute''' társalapítója lett. * Kutatott a '''rák, vérkeringés, fulladásos sérülések''' és '''repülési élettan''' terén. * Részt vett a '''kanadai orvosképzés''' reformjában. ----- <span id="katonai-és-tudományos-szolgálat"></span> === Katonai és tudományos szolgálat === A második világháború idején Banting a '''kanadai hadsereg orvosi kutatási vezetője''' lett. Vizsgálta a: * Légnyomásváltozások hatását a pilótákra * Biológiai hadviselés lehetőségeit * Légzőmaszkok és túlnyomásos kabinok hatékonyságát ----- <span id="tragikus-halála"></span> === Tragikus halála === 1941 februárjában Banting egy kutatóútra indult Angliába, hogy folytassa háborús kutatásait. Az út során a repülőgép '''lezuhant Új-Fundlandnál'''. Banting súlyos sérüléseket szenvedett és másnap '''meghalt''' – 49 éves volt. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Frederick Banting nevét számos intézmény, utca és emlékmű őrzi: * '''Banting House (Ontario)''' – „az inzulin szülőhelye” * '''Banting Intézet''' – Toronto * '''Banting-kutatói ösztöndíjak''' Kanadában * 1992-ben a '''Time magazin''' beválasztotta a 20. század 100 legfontosabb személyisége közé Kanadában minden év '''november 14-én''', Banting születésnapján ünneplik a '''Diabétesz Világnapját''', az ENSZ által is elismert nemzetközi figyelemfelhívó napot. ----- <span id="banting-emberként"></span> === Banting emberként === Banting kivételes tudós volt, de egyben: * '''Szerény, makacs, céltudatos ember''' * Hitt abban, hogy a tudománynak az '''emberek szolgálatában''' kell állnia * Festőként is ismert volt – gyakran járt a természetbe festeni * Nem kérkedett a díjakkal, viszont elkötelezett volt a '''beteg emberek megsegítése''' iránt ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Frederick Banting: * Megmentette milliók életét az '''inzulin felfedezésével''' * Nemcsak kutató, hanem '''etikus gyógyító''' volt * A Nobel-díjjal elismert munkája '''új fejezetet nyitott''' a belgyógyászatban és a hormonkezelésben * Rövid, de rendkívül termékeny élete a '''tudományos elkötelezettség és humanizmus példája''' Banting öröksége ma is él: minden egyes inzulininjekció, amit cukorbetegek világszerte kapnak, az ő felfedezésére vezethető vissza. Egy olyan orvos volt, aki '''egy ötlettel, kísérletekkel és emberséggel''' megváltoztatta a világot. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l9omdk33dyykb33avla9eadjmmn1p6b 0 779565 3507637 3446024 2025-06-28T17:02:11Z LinguisticMystic 22848 3507637 wikitext text/x-wiki #redirect [[Gregor Mendel]] o5c9dg585y6i5dk2rsq527hzrg5uc20 0 779875 3507644 3449587 2025-06-28T17:29:06Z LinguisticMystic 22848 3507644 wikitext text/x-wiki #redirect [[Srinivasa Ramanujan]] 9i03pz0c6ho2a15erikc5hn0tpuhwej 0 779927 3506931 3505218 2025-06-28T12:41:46Z LinguisticMystic 22848 3506931 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Marie Skłodowska Curie''' (1867. november 7. – 1934. július 4.) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a modern tudomány egyik legnagyobb alakja. Ő volt '''az első nő''', aki Nobel-díjat kapott, és '''az egyetlen ember''', aki '''két különböző tudományterületen (fizikában és kémiában)''' is elnyerte ezt a kitüntetést. Legismertebb munkássága a '''radioaktivitás felfedezése''', valamint a '''polónium''' és a '''rádium''' elemek izolálása. A Curie név ma is a tudomány, a bátorság és a kitartás szimbóluma. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Marie Curie '''Varsóban''', Lengyelország orosz megszállása alatt született '''Maria Skłodowska''' néven. Édesapja középiskolai tanár, édesanyja nevelőintézeti igazgatónő volt. Már fiatalon kivételes tanulmányi eredményeket ért el, különösen a matematika és fizika terén. A lengyel nők nem tanulhattak hivatalosan egyetemen, ezért '''titkos „repülő egyetemek”''' keretében képezte tovább magát. 1891-ben Párizsba utazott, ahol a '''Sorbonne-on (Párizsi Egyetem)''' tanult, miközben súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. 1893-ban fizikából, 1894-ben matematikából diplomázott. ----- <span id="házasság-pierre-curie-vel"></span> === Házasság Pierre Curie-vel === 1894-ben ismerkedett meg '''Pierre Curie-vel''', aki akkor már elismert fizikus volt. Kettejük között szoros tudományos és érzelmi kapcsolat alakult ki, és 1895-ben összeházasodtak. Pierre mindenben támogatta felesége tudományos munkáját, és együtt dolgoztak a radioaktivitás kutatásán. ----- <span id="a-radioaktivitás-felfedezése"></span> === A radioaktivitás felfedezése === Henri Becquerel 1896-ban fedezte fel, hogy az urán természetes módon sugárzást bocsát ki. Marie Curie ezt a jelenséget kezdte vizsgálni, és '''ő alkotta meg a „radioaktivitás” fogalmát'''. Fáradhatatlan munkával kutatta az uránérceket, különösen a '''szurokércet (urán-pitchblende)''', és megállapította, hogy az ismeretlen sugárzást nem az urán, hanem egy '''új, ismeretlen elem''' okozza. Így fedezte fel 1898-ban a '''polóniumot''' (hazája, Lengyelország tiszteletére), majd még ugyanebben az évben a '''rádiumot''', amely még erősebb sugárzást bocsátott ki. A nehézségek ellenére Pierre és Marie '''tonnaszám dolgozta fel a szurokércet''' egy párizsi egyetemi udvaron lévő fészerben, hogy kinyerjék az új elemeket. ----- <span id="nobel-díjak"></span> === Nobel-díjak === <span id="fizikai-nobel-díj"></span> ==== '''1903 – Fizikai Nobel-díj''' ==== Henri Becquerellel és Pierre Curie-vel megosztva kapta meg '''az első Nobel-díját''', „a radioaktív jelenségek felfedezéséért végzett kutatásaiért”. Ezzel '''Marie Curie lett az első nő''', aki Nobel-díjat kapott. <span id="kémiai-nobel-díj"></span> ==== '''1911 – Kémiai Nobel-díj''' ==== Második Nobel-díját '''a rádium és polónium felfedezéséért és izolálásáért''' nyerte el, valamint azért, hogy meghatározta a rádium atomtömegét. Ő lett '''az első ember, aki kétszer kapott Nobel-díjat''', és az '''egyetlen''', aki '''két különböző tudományterületen'''. ----- <span id="pierre-halála-és-özvegység"></span> === Pierre halála és özvegység === 1906-ban Pierre Curie tragikus balesetben meghalt: lovaskocsi ütötte el Párizsban. Marie súlyosan megrendült, de folytatta tudományos munkáját. Pierre halála után '''ő vette át az egyetemi tanszékét''', és '''első nőként lett professzor a Sorbonne-on'''. ----- <span id="orvosi-alkalmazások-és-háborús-munka"></span> === Orvosi alkalmazások és háborús munka === Marie Curie tudta, hogy a radioaktív anyagok '''gyógyászati jelentőséggel''' is bírnak, különösen a '''daganatos betegségek''' kezelésében. Az I. világháború alatt '''hordozható röntgengépeket''' fejlesztett ki („Petites Curies”), és orvosokkal együtt '''több mint 1 millió sebesült katonát segített diagnosztizálni'''. Lányával, Irène-nel együtt dolgozott a háború alatt. Irène Joliot-Curie később szintén Nobel-díjas lett. ----- <span id="tudományos-öröksége-és-intézményei"></span> === Tudományos öröksége és intézményei === Marie Curie nevéhez több tudományos intézmény is kötődik: * '''Radium Institute (Curie Institute)''' – Párizsban 1914-ben alapították, az egyik legjelentősebb kutatóintézet a rák elleni küzdelem területén. * Lengyelországban is létrehozott egy Rádiumintézetet 1932-ben. Ő maga nem védette le a rádium előállításának módszerét, mert hitt abban, hogy a '''tudás a közösséget kell hogy szolgálja''', nem szabad szabadalmaztatni. ----- <span id="egészségi-állapota-és-halála"></span> === Egészségi állapota és halála === Éveken keresztül dolgozott védőfelszerelés nélkül rendkívül erős radioaktív anyagokkal. Akkoriban nem ismerték a sugárzás veszélyeit, így a krónikus expozíció miatt súlyosan károsodott az egészsége. 1934-ben '''aplasticus anémiában''' halt meg – ez a csontvelő súlyos megbetegedése, amelyet valószínűleg a sugárzás okozott. Halála után '''ólommal bélelt koporsóban''' temették el, mivel földi maradványai is radioaktívak voltak. 1995-ben férjével együtt áthelyezték hamvaikat a párizsi '''Panthéonba''' – ő lett '''az első nő''', akit saját jogán helyeztek el ott. ----- <span id="elismerések-és-örökség"></span> === Elismerések és örökség === Marie Curie neve mára legendává vált. Emlékét számos módon őrzik: * '''A Curie''' a radioaktivitás mértékegysége volt 1975-ig. * Kémiai elem is viseli a nevét: '''Curium (Cm)'''. * Számos iskola, egyetem, ösztöndíj és kutatóintézet viseli a nevét világszerte. * Arcképe szerepelt francia és lengyel bankjegyeken, bélyegeken. * A '''Marie Curie Actions''' az Európai Unió kutatói mobilitást támogató programja. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Marie Curie nemcsak tudós, hanem '''úttörő''' volt. Megtörte a nők előtti akadályokat a tudományban, példát mutatott, hogyan lehet '''intellektuális kiválóságot, elkötelezettséget és emberi együttérzést''' ötvözni. Ő volt a bizonyíték arra, hogy a tudomány nem nemhez kötött, hanem '''szorgalomhoz, kíváncsisághoz és bátorsághoz'''. Munkássága ma is alapját képezi a modern fizikának, kémiának és orvostudománynak – és emlékeztet arra, hogy a tudomány fejlődése gyakran bátor, elszánt egyének áldozatvállalásán múlik. Marie Curie örökre beírta nevét a történelembe, nemcsak tudományos eredményeivel, hanem példamutató életével is. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 0vtkbsrc7edy1vcr94lv3eyho8nc49k 0 779936 3507660 3446776 2025-06-28T17:48:33Z LinguisticMystic 22848 3507660 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nicolaus Copernicus]] {{engl}} 3ji0vje8t88xj3eaonmvsuhkxlslqy4 3507661 3507660 2025-06-28T17:48:45Z LinguisticMystic 22848 3507661 wikitext text/x-wiki #redirect [[Nicolaus Copernicus]] 95rimm1sxm01amf0zbya3jp0jjctqn8 0 780104 3506923 3502860 2025-06-28T12:37:33Z LinguisticMystic 22848 3506923 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|en|inf}} '''Demis Hassabis''' egy brit mesterséges intelligencia-kutató, vállalkozó, kognitív neurológus, sakkozó és a '''DeepMind''' társalapítója, vezérigazgatója. Ő az egyik legfontosabb alakja a modern mesterséges intelligencia forradalmának, különösen az '''általános mesterséges intelligencia (AGI)''' és a '''megerősítéses tanulás''' (reinforcement learning) területén. ----- <span id="életrajz"></span> === Életrajz === * '''Született''': 1976. július 27., London, Egyesült Királyság * '''Származás''': Ciprusi görög apa, szingapúri kínai anya * '''Korai tehetség''': 13 évesen '''IM (International Master)''' szintű sakkozó, Anglia 2. legerősebb fiatal játékosa volt * '''Oktatás''': ** Informatika (University of Cambridge, Churchill College) ** Később doktorált a University College London (UCL) neurotudományi programjában ----- <span id="karrier-mérföldkövek"></span> === Karrier mérföldkövek === <span id="játékfejlesztés"></span> ==== 1. '''Játékfejlesztés''' ==== * Még egyetem előtt dolgozott a '''Bullfrog Productions''' játékcégnél (Peter Molyneux mellett) * Társalkotója volt a híres '''Theme Park''' játéknak * Saját stúdiót is alapított: '''Elixir Studios''', ahol olyan címeket készített, mint a ''Republic: The Revolution'' <span id="neurotudomány"></span> ==== 2. '''Neurotudomány''' ==== * A játékiparból visszatért az akadémiai világba * A '''kognitív tudatosság és emlékezet''' kutatásának szentelte magát * Vizsgálta, hogyan emlékezik és tervez az emberi agy – ezek inspirálták későbbi AI-modellek felépítését <span id="deepmind-megalapítása-2010"></span> ==== 3. '''DeepMind megalapítása (2010)''' ==== * '''Shane Legg''' és '''Mustafa Suleyman''' társaságában megalapította a '''DeepMind Technologies'''-t * Céljuk: olyan '''általános intelligens rendszer''' létrehozása, amely tanulni tud a világ bármely környezetéből * A cég mottója: ''Solve intelligence, then use it to solve everything else'' („Oldjuk meg az intelligencia problémáját, majd használjuk ezt minden más megoldására”) <span id="google-felvásárlás-2014"></span> ==== 4. '''Google felvásárlás (2014)''' ==== * A DeepMind-ot a '''Google (Alphabet)''' vásárolta fel kb. '''500 millió dollárért''' * A cég megtartotta kutatási autonómiáját, és Demis Hassabis lett a CEO ----- <span id="legismertebb-projektek"></span> === Legismertebb projektek === {| class="wikitable" |- ! Projekt ! Leírás |- | '''AlphaGo''' | Az első MI, amely legyőzte a go világbajnokot (Lee Sedol) |- | '''AlphaZero''' | Általános játékintelligencia, sakkban és shógiban is verhetetlen |- | '''MuZero''' | Olyan MI, amely '''nem ismeri előre a szabályokat''', mégis megtanul játszani |- | '''AlphaFold''' | Fehérjék 3D szerkezetének pontos predikciója – '''tudományos áttörés''' |- | '''DeepMind Health''' | Orvosi diagnosztika, szemészeti és veseproblémák felismerése AI-val |} ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === * '''Time 100 (2023)''' – a világ 100 legbefolyásosabb embere között * '''Royal Society tagja (FRS)''' – az Egyesült Királyság tudományos elitje * '''CBE''' – Commander of the Order of the British Empire (2022) * '''Honorary Doctorates''' – több egyetemtől (pl. Imperial College London) * '''Royal Society Mullard-díj''' (2016) ----- <span id="filozófia-és-nézetek"></span> === Filozófia és nézetek === * '''Általános mesterséges intelligencia (AGI)''' híve, de '''erkölcsi keretek között'''. * Fontosnak tartja a '''biztonságos és etikus AI-fejlesztést'''. * Vallja, hogy az AI-nak '''az emberiség szolgálatában kell állnia''', nem helyettesítőként, hanem segítőként. ----- <span id="jelentősége"></span> === Jelentősége === Demis Hassabis munkája '''összekapcsolja az emberi agy működésének megértését és az MI fejlesztését'''. Képes volt: * '''akadémiai alapkutatásokat''' gyakorlati rendszerekké formálni, * vezetni egy olyan csapatot, amely '''világszintű áttöréseket''' ért el, * és mindezt úgy, hogy közben '''nyitott, tudományos és erkölcsös szemléletet''' képviselt. ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === {| class="wikitable" |- ! Név ! Demis Hassabis |- | Foglalkozás | MI-kutató, vállalkozó, neurotudós |- | Ismertebb szerepe | DeepMind alapítója és vezérigazgatója |- | Kiemelkedő projekt | AlphaGo, AlphaZero, MuZero, AlphaFold |- | Képzettség | Informatika (Cambridge), neurotudomány (UCL) |- | Hatása | Mesterséges intelligencia, tudományos modellezés, egészségügy |} {{hunl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 8cwq3qmhbbdvqswvgjv1nk885ttet4s 0 780711 3507370 3506285 2025-06-28T14:37:29Z LinguisticMystic 22848 3507370 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 781553 3506924 3501501 2025-06-28T12:37:46Z LinguisticMystic 22848 3506924 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''John Jumper''' egy számítógépes biológus és kutató, aki különösen ismert a strukturális biológia területén elért eredményeiről, különösen az '''AlphaFold''' fejlesztésében betöltött vezető szerepéről. Az AlphaFold egy mesterséges intelligencia rendszer, amely képes fehérjék szerkezetének előrejelzésére. Bár Jumper munkája elsősorban a számítógépes biológia és biofizika területére összpontosul, jelentős matematikai és algoritmikus újításokat alkalmazott, különösen a gépi tanulás és a mélytanulás biológiai problémákra való alkalmazásában. <span id="korai-élet-és-oktatás"></span> === Korai Élet és Oktatás === John Jumper korai életéről és oktatásáról viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, de tudományos karrierje alapján világos, hogy erős alapokat szerzett mind a matematikában, mind az élettudományokban. A '''Chicagói Egyetemen''' tanult, ahol '''Fizikát''' és '''Matematikát''' hallgatott, és erős elméleti és kvantitatív módszerek ismeretére tett szert. Doktori fokozatát a '''Chicagói Egyetemen''' szerezte '''David Ceperley''' professzor irányítása alatt. Doktori kutatásai a '''kvantum Monte Carlo módszereken''' és a '''statisztikai mechanikán''' alapultak, ahol fejlett matematikai technikákat alkalmazott kvantumrendszerek tanulmányozására. <span id="matematikai-hozzájárulások-és-alphafold"></span> === Matematikai Hozzájárulások és AlphaFold === John Jumper legismertebb munkája az '''AlphaFold'''-hoz kapcsolódik, amely a '''DeepMind''' (egy vezető mesterséges intelligencia kutatóvállalat) által fejlesztett projekt, és amelynek célja a biológia egyik legnagyobb kihívásának megoldása: a fehérjék háromdimenziós szerkezetének előrejelzése. <span id="alphafold-és-matematikai-keretrendszer"></span> ==== 1. '''AlphaFold és Matematikai Keretrendszer''' ==== Az AlphaFold mélytanulási algoritmusokon alapul, amelyek neurális hálózatokat használnak a fehérjék háromdimenziós szerkezetének előrejelzésére az aminosav-szekvenciáik alapján. Az AlphaFold mögötti matematika több kulcsfontosságú fogalmat foglal magában: * '''Gépi Tanulás és Optimalizáció''': Az AlphaFold fejlett optimalizációs technikákat használ a neurális hálózatok képzésére hatalmas, ismert fehérjeszerkezeteket tartalmazó adathalmazokon. Ez magában foglalja a hibafüggvények minimalizálását, hogy pontosan előre tudják jelezni, hogyan hajlanak össze a fehérjék. * '''Geometriai Mélytanulás''': Jumper csapata geometriai elveket alkalmazott az AlphaFoldban az aminosavak közötti térbeli kapcsolatok megértésére a fehérjeláncban. Ez fejlett matematikai módszereket igényel, például a differenciálgeometria és a topológia használatát a fehérjék összetett háromdimenziós alakjainak modellezésére. * '''Statisztikai Mechanika és Mintavételezés''': Az AlphaFold előrejelzési folyamata integrálja a statisztikai mechanika elveit, beleértve a hajlítási folyamatban tapasztalható bizonytalanság modellezését és az energetikailag kedvező szerkezetek előrejelzését. <span id="alphafold-áttörése"></span> ==== 2. '''AlphaFold Áttörése''' ==== 2020-ban az AlphaFold áttörést ért el, amikor minden más módszert felülmúlt a '''Fehérjeszerkezet Előrejelzés Kritikai Értékelése''' (CASP) versenyen, amely egy kétévente megrendezett kihívás a fehérjék szerkezetének előrejelzésében. A rendszer sikerét óriási tudományos áttörésként ünnepelték, és bemutatta, hogyan alkalmazhatók a matematikai modellek és az AI komplex biológiai problémák megoldására. Jumper vezetése az AlphaFold projektben mélyreható hatással volt a tudományos közösségre és a biotechnológia területére, lehetővé téve a hatékonyabb gyógyszerfejlesztést, betegségek molekuláris szintű megértését és a fehérjék funkcióinak kutatását. <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és Hatása === John Jumper munkája az AlphaFoldban a matematika, a számítástechnikai erő és a biológia tudományának összefonódását képviseli, bemutatva, hogy a matematika milyen hatalmas eszköz lehet a valós biológiai problémák megoldásában. Vezető szerepe ebben a projektben nemcsak a strukturális biológia területén hozott új eredményeket, hanem rámutatott arra is, hogy a '''mélytanulás''' és a '''mesterséges intelligencia''' hogyan alakíthatja át a tudományos kutatásokat. Hozzájárulásai új lehetőségeket nyitottak meg a számítógépes biológia területén, megoldásokat kínálva korábban megoldhatatlannak vélt problémákra, és bemutatva a matematika központi szerepét az élettudományok fejlődésében. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} pc3xoqaph9z91wg7orf2qtd1dvyb4om 0 781856 3507112 3502887 2025-06-28T12:53:41Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 3507112 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507114 3507112 2025-06-28T13:00:06Z LinguisticMystic 22848 3507114 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} David Baker (született: 1962. október 6.) amerikai biokémikus és számítógépes biológus, a fehérjeszerkezet-kutatás és a mesterséges fehérjetervezés úttörő alakja. Neve egybeforrt a '''Rosetta''' szoftverrel, a '''Rosetta@home''' közösségi számítástechnikai projekttel, valamint azzal az elméleti és gyakorlati áttöréssel, hogy '''fehérjéket lehet tervezni a semmiből''' – olyan molekulákat, amelyek stabilak, biológiailag aktívak, és korábban nem léteztek a természetben. 2024-ben Baker elnyerte a '''kémiai Nobel-díjat''' a számítógépes fehérjetervezés területén végzett munkájáért. ----- <span id="tanulmányai-és-tudományos-pályája"></span> === Tanulmányai és tudományos pályája === David Baker tanulmányait a Harvard Egyetemen kezdte, majd doktorált a Berkeley Egyetemen biokémiából. Posztdoktori kutatásait a University of California, San Francisco intézményében végezte. Már korán érdeklődött a fehérjék szerkezeti kérdései, valamint a molekuláris kölcsönhatások iránt, különösen a kvantitatív modellezés lehetőségeinek irányából közelítve meg a biológiát. 1990-es évek elején csatlakozott a '''Washingtoni Egyetemhez''' (University of Washington, Seattle), ahol ma is oktat és kutat. Itt vált a biokémia professzorává, valamint a '''Howard Hughes Medical Institute (HHMI)''' vezető kutatójává. Emellett több karon is adjunktus professzorként oktat: genomika, bioinformatika, kémiai mérnökség, fizika és számítástechnika területén. ----- <span id="a-fehérjehajtogatás-problémája"></span> === A fehérjehajtogatás problémája === A fehérjék működésükhöz elengedhetetlenül fontos térszerkezetet vesznek fel, de hogy ez az alak hogyan következik a DNS által kódolt aminosav-sorrendből, az évtizedekig megoldatlan kérdés volt. A '''fehérjehajtogatás''' előrejelzése az egyik legnagyobb kihívást jelentette a molekuláris biológiában, mivel a lehetséges hajtogatási módok száma szinte végtelen. Baker e probléma megoldására dolgozta ki a '''Rosetta''' nevű szoftvert, amely fizikai és statisztikai modellek segítségével képes előre jelezni, hogy egy adott aminosavlánc milyen háromdimenziós formát vesz fel. Ezt a munkát folyamatosan bővítették mesterséges intelligenciával, mélytanulással, valamint kvantitatív kísérletekkel. ----- <span id="rosettahome-és-kollektív-tudomány"></span> === Rosetta@home és kollektív tudomány === 2005-ben Baker elindította a '''Rosetta@home''' projektet, amely a közösségi számítástechnika elvén működik: világszerte több százezer önkéntes számítógépének szabad kapacitását használja fel a Rosetta modelljeinek futtatására. A projekt célja a fehérjék szerkezetének és új fehérjék tervezésének elősegítése volt. A Rosetta@home révén Baker laborja elérte, hogy a világ egyik legnagyobb számítási teljesítményét érje el – mindezt költséghatékonyan és nyitottan. A projekt hozzájárult például olyan vírusfehérjék feltérképezéséhez, amelyek később vakcinák alapjául szolgáltak. ----- <span id="mesterséges-fehérjék-tervezése"></span> === Mesterséges fehérjék tervezése === Baker munkássága egyik legnagyobb áttörése a '''de novo fehérjetervezés''' területén történt: olyan molekulák létrehozása, amelyek nem szerepelnek a természetes élővilágban. 2003-ban csapata megalkotta az első ilyen fehérjét, a '''Top7''' nevű molekulát, amely laboratóriumi körülmények között is stabil és jól meghatározott szerkezetet mutatott. Ezt követően mesterséges enzimeket, bioszenzorokat, víruskötő fehérjéket, immunglobulin-utánzatokat és még sok egyéb új molekulát alkottak meg – számítógépes tervezéssel. Ezek a molekulák alkalmasak gyógyászati, ipari és környezeti alkalmazásra is, például: * '''COVID–19 ellenes vakcinák''' és antitestmimetikumok, * '''rákterápiás célzott molekulák''', * enzimek műanyaglebontáshoz, * fehérje-alapú diagnosztikai rendszerek. ----- <span id="institute-for-protein-design-ipd"></span> === Institute for Protein Design (IPD) === 2012-ben Baker megalapította a '''Protein Design Intézetet (IPD)''' a Washingtoni Egyetemen belül. Az intézet célja a mesterséges fehérjék tervezése és átültetése a gyakorlatba: gyógyszerkutatás, anyagtudomány, bioérzékelők, és orvosi terápiák területén. Az IPD szoros kapcsolatot ápol ipari szereplőkkel, biotech startupokkal és klinikai kutatócsoportokkal is. ----- <span id="ai-és-fehérjeszerkezet-előrejelzés"></span> === AI és fehérjeszerkezet-előrejelzés === A 2020-as években a '''DeepMind''' által kifejlesztett '''AlphaFold''' megoldotta a fehérjeszerkezet-előrejelzés problémáját neurális hálózatok segítségével. Baker nem vetélytársként tekintett rá, hanem partnert látott benne: laborja integrálta az AI eszközöket a Rosetta rendszerbe, így született meg a '''RosettaFold'''. 2022–2024 között az új generációs AI-alapú fehérjetervező modellek, például a '''ProteinMPNN''', '''RFdiffusion''' és társaik lehetővé tették olyan molekulák tervezését, amelyek célzott kötési tulajdonságokkal, szelektivitással és stabilitással rendelkeznek. ----- <span id="nobel-díj-2024-ben"></span> === Nobel-díj 2024-ben === A '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' 2024-ben kémiai Nobel-díjjal tüntette ki David Bakert a „számítógépes fehérjetervezés elméleti és gyakorlati alapjainak megalkotásáért”. A díjat megosztva kapta '''Demis Hassabis''' és '''John Jumper''' társaságában, akik az AlphaFold létrehozásáért felelősek. Ez volt az első alkalom, hogy a '''mesterséges intelligencia és számítógépes molekulatervezés''' elismerést nyert a Nobel Bizottság részéről – jelezve, hogy a biológia és informatika egyesítése új korszakba lépett. ----- <span id="elismerések-és-díjak"></span> === Elismerések és díjak === Baker a Nobel-díj előtt is számos kitüntetésben részesült, többek között: * '''Breakthrough Prize in Life Sciences''' (2021) * '''Lasker-díj''' * '''Wiley Prize''' * '''BBVA Frontiers of Knowledge Award''' * Tagja az '''Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának (NAS)''' és az '''American Academy of Arts and Sciences'''-nak. Több mint 600 tudományos publikáció szerzője, számos nemzetközi együttműködés vezetője, és több tucat biotechnológiai startup alapítója vagy társalapítója. ----- <span id="zárás"></span> === Zárás === David Baker neve ma egyet jelent a modern biotechnológia és számítógépes biológia határterületeinek felforgatásával. A természet által kínált molekulák helyett ma már '''számítógéppel tervezett, célzott működésű fehérjéket''' alkotunk – ez a gondolat Baker laborjában született, és most már klinikai gyakorlatban is teret nyer. Ahogy ő maga fogalmazott: '''„Nem kell többé arra korlátozódnunk, amit a természet kínál. Most már képesek vagyunk létrehozni azt, amire szükségünk van.”''' David Baker öröksége már most mérhető – nemcsak a tudományban, hanem az orvostudomány, anyagtudomány és környezetvédelem jövőjében is. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} p4xxcjyxukk17km303x619edoq9j19y 0 781911 3506920 3505300 2025-06-28T12:36:28Z LinguisticMystic 22848 3506920 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Zsóresz Alferov''' (oroszul: Жорес Иванович Алфёров; 1930. március 15., Vityebszk – 2019. március 1., Szentpétervár) szovjet-orosz fizikus, politikus és oktató, aki '''a félvezető heterostruktúrák''' kifejlesztésében végzett úttörő munkájáért '''2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott'''. Tudományos tevékenysége forradalmasította a '''lézerdiódák''', a '''napelemek''', a '''félvezetőalapú fényforrások''' (pl. LED-ek), és a '''nagysebességű tranzisztorok''' fejlődését. A Szovjetunióban és Oroszországban a '''tudományos elit egyik meghatározó alakja''' volt, emellett parlamenti képviselőként is szerepet vállalt. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === Zsóres Alferov a mai Fehéroroszország területén, '''Vityebszkben''' született. Édesapja orosz, édesanyja zsidó származású volt. Nevét a francia kommunista vezető, '''Jean Jaurès''' után kapta, amit később büszkén viselt. * Iskoláit Leningrádban végezte. * 1952-ben végzett a '''Belinszkij Elektrotechnikumban''', majd felvételt nyert a '''Leningrádi Elektrotechnikai Intézetbe''', ahol '''1952-ben diplomázott'''. * 1953-tól a '''Sz. I. Vavilov Fizikai és Műszaki Intézetben''' (Ioffe Intézet) kezdett kutatni, ahol egész karrierje során dolgozott. ----- <span id="tudományos-pálya-félvezető-heterostruktúrák"></span> === Tudományos pálya: félvezető heterostruktúrák === Alferov fő kutatási területe a '''szilárdtestfizika''' és azon belül is a '''félvezető heterostruktúrák fizikája''' volt. Az 1960-as évektől kezdve e technológia jelentette a '''mikroelektronika és optoelektronika''' fejlődésének sarokkövét. <span id="mi-az-a-félvezető-heterostruktúra"></span> ==== Mi az a félvezető heterostruktúra? ==== A heterostruktúra olyan rétegzett szerkezet, amely különböző '''félvezető anyagokat''' váltogat. Például gallium-arzenid (GaAs) és alumínium-gallium-arzenid (AlGaAs). Ezek a szerkezetek lehetővé teszik az '''elektronok és lyukak''' kontrollált vezetését, gyors mozgását, és az '''optikai tulajdonságok finomhangolását'''. <span id="alkalmazási-területek"></span> ==== Alkalmazási területek: ==== * '''Lézerdiódák''' (CD/DVD-olvasók, optikai kommunikáció) * '''LED-ek''' * '''Napelemek''' (különösen űreszközöknél) * '''Gyors tranzisztorok és mikrohullámú eszközök''' ----- <span id="tudományos-áttörés-19631970"></span> === Tudományos áttörés: 1963–1970 === Alferov és munkatársai a 60-as évek közepétől foglalkoztak '''AlGaAs/GaAs''' alapú heterostruktúrák előállításával: * '''1969-ben''' demonstrálták az első, '''szobahőmérsékleten működő heterostruktúrás lézerdiódát'''. * Ezzel versenytársai, mint a Bell Labs (USA) kutatói mellett világszinten is úttörőnek számított. * Kifejlesztették a '''modulált szerkezetű kvantumkutakat''', melyek a mai optoelektronika alapjai. ----- <span id="nobel-díj-2000"></span> === Nobel-díj (2000) === 2000-ben '''Zsóresz Alferov''', '''Herbert Kroemer''' (Németország/USA), és '''Jack Kilby''' (USA) megosztva kapták meg a '''fizikai Nobel-díjat'''. A hivatalos indoklás szerint: <blockquote>''„A félvezető heterostruktúrák fejlesztéséért, amelyek alapját képezik a nagysebességű és optoelektronikai eszközöknek.”'' </blockquote> Ez volt az első olyan Nobel-díj a fizikában, amit egy '''orosz tudós kapott a Szovjetunió bukása utáni időszakban'''. ----- <span id="oktatás-és-intézményvezetés"></span> === Oktatás és intézményvezetés === Alferov aktív volt a '''tudományszervezés és oktatás''' terén is: * 1987-től a '''Szentpétervári Fizikai-Technológiai Intézet''' rektora. * A '''Szovjet Tudományos Akadémia''' tagja lett (1989-től alelnök is). * Több ezer orosz és nemzetközi diák tanára, mentora volt. * Több tucat szabadalom és tudományos publikáció szerzője. ----- <span id="politikai-és-közéleti-szerep"></span> === Politikai és közéleti szerep === A Szovjetunió összeomlása után Alferov '''politikai szerepet vállalt''': * 1995-ben parlamenti képviselő lett az '''Oroszországi Kommunista Párt''' (KPRF) színeiben. * A '''Duma''' (orosz parlament alsóháza) képviselőjeként '''tudománypolitikai kérdések''' szószólója volt. * Nyíltan bírálta a tudomány alulfinanszírozottságát, és '''küzdött a kutatói kivándorlás ellen'''. * Támogatta a '''világnézeti pluralizmust''', és '''vallásellenes álláspontot''' képviselt – a tudomány szabadságát tartotta elsődlegesnek. ----- <span id="elismerések"></span> === Elismerések === Zsóresz Alferov a legmagasabb tudományos elismerésekben részesült: * '''Fizikai Nobel-díj (2000)''' * '''Lenin-díj''' (1972) * '''Állami díjak''' (Szovjetunió és Oroszország részéről) * '''Orosz Tudományos Akadémia rendes tagja''' * '''USA National Academy of Sciences''' külső tagja * '''IEEE-díjak''' és számos nemzetközi kitüntetés ----- <span id="magánélet-és-halála"></span> === Magánélet és halála === * Felesége '''Tamará Alferova''', gyermekük '''Irina'''. * Egész életét Szentpéterváron (korábban: Leningrád) töltötte. * '''2019. március 1-jén hunyt el''', 88 éves korában. * Halálakor nemcsak a tudományos világ, hanem az orosz közélet is méltatta munkásságát. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Zsóresz Alferov munkássága a '''modern optoelektronika, kommunikációs technológia és napelemgyártás''' meghatározó alapjává vált: * Minden '''LED-izzó''', '''lézerdiódás eszköz''' és '''optikai hálózati eszköz''' tartalmaz olyan elvet, amit ő fektetett le. * Közvetetten hozzájárult a '''digitális forradalom''' fejlődéséhez. * Tudósként és közéleti szereplőként '''összekapcsolta a tudományt és a társadalmi felelősségvállalást'''. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === {| class="wikitable" |- ! Jellemző ! Adat |- | '''Teljes név''' | Zsóresz Ivanovics Alferov |- | '''Születés''' | 1930. március 15., Vityebszk |- | '''Halálozás''' | 2019. március 1., Szentpétervár |- | '''Fő kutatási terület''' | Félvezető heterostruktúrák |- | '''Főbb találmány''' | Heterostruktúrás lézerdióda, kvantumkutak |- | '''Nobel-díj''' | 2000, fizika |- | '''Politikai szerep''' | Képviselő, Oroszországi Kommunista Párt |- | '''Tudományos vezetői szerep''' | Ioffe Intézet, Fizikai-Technológiai Intézet |- | '''Legfontosabb örökség''' | Modern optoelektronika, napelemek, LED-technológia |} ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Zsóresz Alferov''' olyan tudós volt, aki '''összekötötte a kutatói precizitást a társadalmi felelősséggel'''. Az ő munkája nyomán vált lehetővé az a technológiai világ, amelyben ma élünk: okostelefonok, LED-ek, gyors adatkapcsolatok, napelemek – mind-mind az ő és társai munkásságából sarjadtak ki. A tudomány és a közélet egyik meghatározó, karakteres alakjaként '''örök nyomot hagyott az emberiség technológiai fejlődésében'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lc6l4iljaeri7uk8nm2q6bmo281rypn 0 784990 3507623 3461324 2025-06-28T16:14:35Z LinguisticMystic 22848 3507623 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''Denosumab''' (Xgeva) egy humán [[monoklonális antitest]], amelyet elsősorban csontritkulás (oszteoporózis), csontvesztéssel járó daganatos betegségek, illetve csontáttétek kezelésére használnak. Az 1990-es években fejlesztették ki, és mára a csontlebontást gátló egyik hatékony gyógyszerré vált. A Denosumab specifikusan a RANK-ligand (RANKL) nevű fehérjéhez kötődik, amely a csontokban található sejtek közötti jelátvitelben játszik szerepet, és gátolja az oszteoklasztok (csontlebontó sejtek) aktivációját. <span id="hatásmechanizmus"></span> === Hatásmechanizmus === A Denosumab hatásmechanizmusa a RANK/RANKL/OPG jelátviteli útvonal gátlásán alapul. A RANKL a csontszövetben található sejtek felszínén van jelen, és az oszteoklasztok RANK receptorához kötődve elősegíti a csontlebontást. A Denosumab azáltal, hogy megköti a RANKL-t, megakadályozza annak kötődését a RANK receptorokhoz, ezzel gátolva az oszteoklasztok kialakulását, aktivitását és életben maradását. Ez a folyamat csökkenti a csontvesztést, és javítja a csontsűrűséget, ezáltal növeli a csontok ellenállóképességét a törésekkel szemben. <span id="alkalmazási-területek"></span> === Alkalmazási területek === # '''Csontritkulás (oszteoporózis):''' A Denosumab hatékony a posztmenopauzás nők és férfiak kezelésében, akiknél magas a csonttörés kockázata. Jelentősen növeli a csont ásványianyag-tartalmát, és mérsékli a gerinc- és egyéb törések előfordulását. # '''Csontvesztéssel járó daganatos betegségek:''' Férfiaknál prosztatarák, nőknél emlőrák hormonkezelése csontvesztést okozhat. A Denosumab ezeket a mellékhatásokat mérsékli, és segít megőrizni a csont integritását. # '''Csontáttétek és daganatos betegségek okozta csontbetegségek:''' Szolid tumorok (pl. emlő-, prosztata- vagy tüdőrák) csontáttétekkel járhatnak, amelyek fájdalmat és törésveszélyt okoznak. A Denosumab csökkenti a csontkárosodást és javítja az életminőséget, különösen olyan esetekben, ahol a biszfoszfonátok (pl. zoledronsav) nem hatásosak. # '''Óriássejtes csonttumor (GCTB):''' A GCTB egy ritka, de súlyos csontrendszeri daganat, amely műtét nélkül gyakran nehezen kezelhető. A Denosumab gátolja a tumor növekedését és csökkenti a tüneteket, hozzájárulva a kezelés sikerességéhez. <span id="adagolás-és-alkalmazási-mód"></span> === Adagolás és alkalmazási mód === A Denosumabot injekció formájában, általában 6 havonta adják be a bőr alá (szubkután injekció). A dózis a betegség típusától függően változhat, és a kezelés ideje alatt az orvosok rendszeresen ellenőrzik a páciens csontanyagcseréjét és kalciumszintjét. <span id="mellékhatások-és-kockázatok"></span> === Mellékhatások és kockázatok === A Denosumab alkalmazása során az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek: * '''Hipokalcémia (alacsony kalciumszint):''' A Denosumab gátolja a csontlebontást, ami hipokalcémiához vezethet, különösen vesebetegségben szenvedőknél. A kalciumszintet rendszeresen ellenőrizni kell, és kalcium- és D-vitamin-pótlás ajánlott. * '''Bőrfertőzések:''' Néhány páciensnél cellulitisz és egyéb bőrproblémák fordulhatnak elő a Denosumab-kezelés során. * '''Oszteonekrózis (állcsont elhalása):''' Bár ritka, a Denosumab használata az állcsont elhalását idézheti elő, különösen fogászati beavatkozások után. Ezt a kockázatot gondos szájhigiéniával és fogászati ellenőrzéssel lehet csökkenteni. * '''Törések a kezelés abbahagyásakor:''' A kezelés hirtelen abbahagyása a csontlebontás hirtelen fokozódásához vezethet, növelve a törés kockázatát. Emiatt fokozott figyelmet igényel a gyógyszeradagolás hirtelen változtatása. <span id="denosumab-kontraindikációi"></span> === Denosumab kontraindikációi === A Denosumabot nem alkalmazzák olyan betegeknél, akiknél fennáll a súlyos hipokalcémia kockázata, illetve nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt, mivel hatása a magzatra nem teljesen ismert. Továbbá, óvatossággal kell eljárni vesebetegségek és egyéb kalciumháztartási zavarok esetén. <span id="a-denosumab-előnyei-és-hátrányai"></span> === A Denosumab előnyei és hátrányai === * '''Előnyök:''' ** Hatékonyan növeli a csontsűrűséget, és megelőzi a töréseket. ** Számos csontritkulással és csontvesztéssel járó betegség kezelésében alkalmazható. ** Alternatíva azok számára, akik nem tolerálják a biszfoszfonátokat. * '''Hátrányok:''' ** A hipokalcémia kockázata miatt a kalciumszint rendszeres ellenőrzése szükséges. ** Az állcsont elhalásának és egyéb ritka mellékhatásoknak a kockázata. ** A kezelés abbahagyása esetén a csonttörések kockázata nőhet. <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A Denosumab alkalmazása forradalmasította a csontvesztéssel járó betegségek kezelését. A hatékony, RANKL-receptor célzott hatásmechanizmusának köszönhetően javítja a csontsűrűséget és csökkenti a töréskockázatot, így hozzájárul a betegek életminőségének javításához, különösen azoknál, akiknél a hagyományos biszfoszfonát-kezelések nem bizonyulnak megfelelőnek. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|denosumab}} {{trans-bottom}} {{hunl}} thy2eydvoa3j30s8srs05sfag85qvvw 0 789214 3506635 3506633 2025-06-28T12:02:34Z LinguisticMystic 22848 3506635 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''tikagrelor''' (nemzetközi szabadnév: ticagrelor) egy orális, reverzibilis vérlemezke-aggregáció-gátló gyógyszer, amelyet főként '''akut koronária szindrómában (ACS)''' – mint instabil angina, ST-elevációs (STEMI) vagy nem-ST-elevációs (NSTEMI) szívinfarktus – szenvedő betegek kezelésére alkalmaznak. A gyógyszer az '''ADP (adenozin-difoszfát)''' által mediált vérlemezke-aktiváció és -aggregáció gátlásán keresztül fejti ki hatását, a '''P2Y₁₂ receptor''' antagonizmus révén. ----- <span id="farmakológiai-háttér"></span> === Farmakológiai háttér === <span id="hatásmechanizmus"></span> ==== Hatásmechanizmus ==== A tikagrelor szelektív, reverzibilis antagonistája a vérlemezkék felszínén található '''P2Y₁₂ adenozin-difoszfát receptoroknak'''. A többi, hasonló gyógyszerrel – mint a '''klopidogrél''' és '''prasugrel''' – ellentétben '''nem prodrug''', így nem szükséges májban aktiválódnia. Közvetlenül aktív, ami gyorsabb és kiszámíthatóbb hatáskezdést eredményez. * Gátolja az ADP által kiváltott vérlemezke-aktivációt és -aggregációt. * A gátlás '''reverzibilis''', ami lehetővé teszi a vérlemezke-funkció gyorsabb visszatérését a gyógyszer leállítása után. <span id="farmakokinetika"></span> ==== Farmakokinetika ==== * '''Orális biohasznosulás:''' kb. 36% * '''Csúcskoncentráció:''' 1,5 óra * '''Felezési idő:''' kb. 7–12 óra * '''Metabolizmus:''' májban (főként CYP3A4 enzim) * '''Kiválasztás:''' főként epével (széklet), kis részben vizelettel ----- <span id="klinikai-indikációk"></span> === Klinikai indikációk === # '''Akut koronária szindróma (ACS)''' – A tikagrelort gyakran alkalmazzák '''aszpirinnel kombinációban''', kettős antitrombocita terápiaként. # '''Korábban szívinfarktust szenvedett betegek hosszú távú védelme''' – 12 hónap után is folytatható a szekunder prevenció céljából, ha a kockázat magas és a vérzési rizikó alacsony. # '''Percutan coronaria intervenció (PCI)''' – A gyógyszert gyakran alkalmazzák stent-beültetés után trombózis megelőzésére. ----- <span id="dózisolás"></span> === Dózisolás === * '''Kezdő adag:''' 180 mg orálisan (két darab 90 mg tabletta) egyszeri dózis * '''Fenntartó adag:''' 90 mg naponta kétszer * '''Hosszabb távon:''' 60 mg naponta kétszer (pl. 1 év után folytatás esetén) Mindig '''aszpirinnel''' együtt adják, jellemzően napi 75–100 mg dózisban. ----- <span id="mellékhatások"></span> === Mellékhatások === # '''Vérzés''' – A leggyakoribb és legfontosabb szövődmény – Előfordulhat orrvérzés, gastrointestinalis vérzés, ritkán intracranialis vérzés # '''Dyspnoe (légszomj)''' – Gyakori, jellemzően enyhe, átmeneti, de a betegek egy része miatt abbahagyja a kezelést # '''Bradycardia''' – Lassú szívverés, esetenként jelentős; figyelni kell pacemakerrel élőknél vagy beteg sinus szindrómában # '''Hyperuricemia, vesefunkció-romlás''' – Ritkább mellékhatások ----- <span id="ellenjavallatok"></span> === Ellenjavallatok === * Aktív vérzés (pl. gyomorvérzés, agyvérzés) * Súlyos májkárosodás * Korábbi intracranialis vérzés * Egyidejű, erős CYP3A4-inhibitorok alkalmazása (pl. ketokonazol, klaritromicin) * Összeférhetetlenség más véralvadásgátlókkal (óvatos alkalmazás!) ----- <span id="kölcsönhatások"></span> === Kölcsönhatások === * '''CYP3A4 metabolizmus miatt''' kölcsönhatásban lehet más gyógyszerekkel: – '''Inhibitorok''' (pl. ketokonazol) → emelkedett tikagrelor szint – '''Induktorok''' (pl. rifampicin) → csökkent hatásosság * Együttadás '''egyéb véralvadásgátlókkal''' (pl. warfarin, NOAC-ok) növeli a vérzésveszélyt * '''Aszpirinnel''' való kombináció szokásos, de napi 100 mg fölött csökkenhet a hatásosság ----- <span id="tikagrelor-vs.-klopidogrél"></span> === Tikagrelor vs. Klopidogrél === {| class="wikitable" |- ! Jellemző ! Tikagrelor ! Klopidogrél |- | Hatásmechanizmus | Reverzibilis P2Y₁₂ gátló | Irreverzibilis P2Y₁₂ gátló |- | Hatás kezdete | Gyors (1–2 óra) | Lassabb (2–6 óra) |- | Prodrug? | Nem | Igen (CYP2C19 aktiválja) |- | Genetikai érzékenység | Nem | Igen (CYP2C19 polimorfizmus) |- | Hatástartam | Rövidebb (reverzibilis) | Hosszabb (irreverzibilis) |- | Dyspnoe | Gyakoribb | Ritka |- | Ár | Drágább | Olcsóbb (generikum elérhető) |} ----- <span id="klinikai-vizsgálatok"></span> === Klinikai vizsgálatok === # '''PLATO tanulmány''' – A legnagyobb, legmeghatározóbb vizsgálat – 18 000+ beteg – Tikagrelor '''csökkentette a halálozást és az ismételt infarktust''' a klopidogrélhez képest – Nem növelte jelentősen a súlyos vérzéseket # '''PEGASUS-TIMI 54''' – Vizsgálta a hosszú távú (12 hónap utáni) alkalmazást – Hosszabb szedés csökkenti az ismételt kardiovaszkuláris eseményeket ----- <span id="gyógyszerforma-és-kiszerelés"></span> === Gyógyszerforma és kiszerelés === * 60 mg és 90 mg '''filmtabletta''' formájában érhető el * Napi kétszeri adagolás szükséges (ellentétben a napi egyszeri prasugrellal vagy klopidogréllel) ----- <span id="gyógyszerészi-szempontok"></span> === Gyógyszerészi szempontok === * Fontos a '''beteg adherencia''' figyelemmel kísérése (napi kétszeri szedés!) * Figyelni kell a '''dyspnoéra''' és '''vérzéses panaszokra''' * A betegnek tájékoztatni kell a gyógyszer hirtelen abbahagyásának veszélyéről (rebound hatás) ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === A '''tikagrelor''' egy modern, hatékony vérlemezke-gátló, amely gyors és erőteljes hatással rendelkezik, és életmentő lehet akut koronária szindrómában. A PLATO vizsgálat eredményei alapján első választású szerként szerepel számos nemzetközi kardiológiai irányelvben. Noha a mellékhatások (elsősorban dyspnoe és vérzés) jelenthetnek problémát, megfelelő betegkiválasztással és figyelemmel kiváló eredményeket érhetünk el vele. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t+|en|ticagrelor }} {{trans-bottom}} {{hunl}} 8akommca6u9mk06mqgyy8tettqfzoyg 0 799597 3507609 3501927 2025-06-28T15:44:39Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3507609 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507610 3507609 2025-06-28T15:46:31Z LinguisticMystic 22848 3507610 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Bernard „Bernie” Sanders amerikai politikus, aktivista és író, akit támogatói szociáldemokratának, ellenfelei pedig gyakran pejoratívan „Crazy Bernie”-nek (őrült Bernie-nek) neveznek. Vermont állam szenátora, és kétszer is elindult az Egyesült Államok elnöki székéért a Demokrata Párt előválasztásán (2016, 2020). Évtizedek óta következetesen képviseli a dolgozók érdekeit, a gazdasági egyenlőség, a környezetvédelem és az egészségügyi reform mellett állva. Bár megosztó figura, mégis korszakformáló politikus, aki alapvetően megváltoztatta az amerikai politikai diskurzust. ----- <span id="korai-élet-és-háttér"></span> === Korai élet és háttér === Bernie Sanders 1941. szeptember 8-án született Brooklynban, New Yorkban. Apja Lengyelországból emigrált zsidó származású, anyja amerikai születésű zsidó családból származott. Szerény körülmények között nőtt fel, korán megtapasztalva a gazdasági nehézségeket – ez későbbi politikai szemléletének egyik alapja lett. A Brooklyn College után a University of Chicago hallgatója lett, ahol részt vett a polgárjogi mozgalmakban, többek között a CORE (Congress of Racial Equality) és a SNCC (Student Nonviolent Coordinating Committee) tagjaként. Részt vett az 1963-as washingtoni menetelésen is, ahol Martin Luther King híres „I Have a Dream” beszédét mondta. ----- <span id="politikai-karrier-kezdete"></span> === Politikai karrier kezdete === A 1970-es években Sanders Vermontba költözött, ahol független politikusként kezdett el indulni helyi választásokon. Több sikertelen próbálkozás után 1981-ben megválasztották Burlington város polgármesterének – egy szoros választáson, mindössze néhány szavazattal nyerve. Nyolc éven át töltötte be a pozíciót, és városi szinten progresszív, mégis hatékony vezetőként vált ismertté: ellenállt a nagyvállalati fejlesztési érdekeknek, és előtérbe helyezte a lakhatást, a közösségi infrastruktúrát és a részvételi demokráciát. ----- <span id="kongresszusi-és-szenátusi-pályafutása"></span> === Kongresszusi és szenátusi pályafutása === 1990-ben megválasztották a Kongresszusba mint '''független képviselőt''' Vermontból – elsőként egy fél évszázad óta. Bár hivatalosan független, a Demokrata Párttal szoros szövetségben dolgozott. A képviselőházban is a baloldali, progresszív ügyek mellett állt ki: ellenezte az iraki háborút, a Wall Street befolyását, és támogatta a szakszervezeteket, az egészségügyi reformot és a szociális biztonsági hálót. 2007-től Vermont állam szenátora. Szenátorként is a leginkább balra húzó politikusok közé tartozik, gyakran a progresszív blokk vezéreként szerepel. Számos bizottságban dolgozott, különösen a költségvetési, egészségügyi és veteránügyi kérdésekben. ----- <span id="os-elnökválasztási-kampány"></span> === 2016-os elnökválasztási kampány === Bernie Sanders 2015-ben jelentette be, hogy indul a 2016-os Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Az esélytelen outsider szerepéből indulva hatalmas tömegbázist épített ki, főleg a fiatalok és a baloldali szavazók körében. Kampánya alapvető üzenete a következő volt: * '''Egészségügy mindenki számára (Medicare for All)''' * '''Ingyenes állami főiskolai oktatás''' * '''Minimum bér emelése (15 dollár/óra)''' * '''A kampányfinanszírozás korlátozása''' * '''A nagybankok feldarabolása''' * '''Zöld New Deal''' – klímaváltozás elleni nagyszabású program Sokszor összeütközésbe került Hillary Clinton kampányával, és bár végül alulmaradt, mozgalma tartós hatást gyakorolt az amerikai politikára. „A politikai forradalom” jelszavával új erőt adott a Demokrata Párt progresszív szárnyának. ----- <span id="as-kampány-és-örökség"></span> === 2020-as kampány és örökség === 2020-ban újra elindult az elnökjelöltségért, ezúttal már nagyobb infrastruktúrával és támogatással. Az első előválasztások során (Iowa, New Hampshire, Nevada) ő állt az élen, és sokan már a Demokrata Párt jelöltjeként tekintettek rá. Ugyanakkor a mérsékelt szárny (Joe Biden támogatói) összefogtak, és Biden végül megnyerte a jelöltséget. Sanders később Biden támogatására buzdított, ugyanakkor továbbra is önállóan képviselte progresszív eszméit a szenátusban. Bár kétszer sem lett elnök, kampányai hosszú távon radikálisan megváltoztatták a Demokrata Párt prioritásait – az egészségügyi reformtól a klímaváltozásig. ----- <span id="crazy-bernie-pejoratív-címke-vagy-badge-of-honor"></span> === „Crazy Bernie” – pejoratív címke vagy badge of honor? === Donald Trump és más konzervatívok gyakran nevezték őt „Crazy Bernie”-nek, célozva ezzel radikális elképzeléseire és baloldali retorikájára. Sanders azonban nemcsak hogy nem tiltakozott a címke ellen, hanem sokszor ironikusan el is fogadta – mondván, hogy „őrültnek” nevezni valakit, aki azt szeretné, hogy senki ne menjen csődbe, mert beteg lett, inkább a rendszer problémáját mutatja. Valóban sokak számára elképzelhetetlen az, amit Sanders következetesen képvisel: erőteljes újraelosztási politika, állami egészségügy, felsőoktatási adósság eltörlése, szociális igazságosság. Ugyanakkor támogatói szerint ő az egyik legkövetkezetesebb, legőszintébb amerikai politikus, aki évtizedeken át ugyanazokat az elveket vallotta, még akkor is, amikor ezek nem voltak népszerűek. ----- <span id="személyes-élet-és-stílus"></span> === Személyes élet és stílus === Bernie Sanders visszafogott, puritán életmódot folytat. Felesége Jane O’Meara Sanders, akivel 1988 óta házasok, egy fiuk van, illetve három mostohagyermeket is nevelt. Ritkán él fényűzéssel, bár 2016 után könyvei és kampányai révén anyagilag stabilabbá vált. Stílusa egyszerű, dühös, olykor harcias. Beszédei nem tartalmaznak sok retorikai díszítést – inkább őszinte szenvedéllyel és határozottsággal adja elő érveit. Ezzel a „nagyapa a forradalomból” típusú karizmával vált milliók bálványává. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Bernie Sanders, a „Crazy Bernie” becenéven is ismert politikus, az amerikai baloldal ikonikus alakja. Nem azért vált híressé, mert mindenkit maga mellé állított, hanem mert következetesen képviselte azokat, akiket sokáig senki nem képviselt: a munkásokat, a szegényeket, a fiatalokat és azokat, akiknek nincs politikai hatalmuk. Bár nem lett elnök, hatása érezhető az amerikai politikában, és mozgalma generációk gondolkodását változtatta meg. Egy korábban lehetetlennek hitt üzenetet tett mainstreammé: az igazságosabb, emberibb rendszer igenis lehetséges. {{engl}} 6f3ddo3ssnela6q61awgpjxu9kp1srw 0 799966 3507607 3501952 2025-06-28T15:40:59Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3507607 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507608 3507607 2025-06-28T15:43:11Z LinguisticMystic 22848 3507608 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Joe Rogan (teljes nevén Joseph James Rogan) amerikai stand-up komikus, műsorvezető, színész, kommentátor és médiaproducer, akit leginkább a ''The Joe Rogan Experience'' podcast révén ismer a világ. Különleges karrierútja során több különböző területen is kiemelkedőt nyújtott: a komédia, az MMA (mixed martial arts) sportkommentálás, valamint az internetes műsorvezetés világában. Bár sokak számára megosztó figura, Rogan kétségtelenül az online média egyik legnagyobb hatású alakja lett a 21. században. ----- <span id="korai-élet-és-pályakezdés"></span> === Korai élet és pályakezdés === Joe Rogan 1967. augusztus 11-én született Newarkban, New Jersey államban. Apja rendőr volt, ám Rogan saját elmondása szerint gyermekkora nem volt zökkenőmentes – szülei elváltak, amikor ötéves volt. Többször költözött a család, végül Massachusetts államban telepedtek le. Tinédzserként nagy érdeklődést mutatott a harcművészetek iránt: karatézott, taekwondózott, és később kick-boxolt is, több versenyt megnyerve. Bár kezdetben sportolói karrierben gondolkodott, 21 éves korára úgy döntött, kipróbálja magát a stand-up komédia világában. ----- <span id="stand-up-komédia-és-televíziós-karrier"></span> === Stand-up komédia és televíziós karrier === Rogan 1988-ban kezdett stand-upolni Bostonban, majd Los Angelesbe költözött, ahol fokozatosan egyre nagyobb ismertségre tett szert. Sajátos stílusára a nyers őszinteség, szókimondás, fizikai humor és társadalmi kérdések szatirikus boncolgatása jellemző. A kilencvenes években szerepelt a ''NewsRadio'' című szitkomban, ahol Joe Garelli karakterét alakította. 2001-ben újabb ismertséget szerzett az NBC népszerű reality show-jának, a ''Fear Factor''-nak műsorvezetőjeként, amelyben a versenyzők extrém kihívásokkal néztek szembe. Bár a műsort sokan kritikával illették, rendkívül nézett volt, és Rogant országos ismertséghez segítette. ----- <span id="harcművészet-és-ufc"></span> === Harcművészet és UFC === Joe Rogan szenvedélyes híve a harcművészeteknek. Már fiatalként fekete övet szerzett taekwondóban, később pedig brazil jiu-jitsuban is mesterfokra jutott. Harcművészeti tudása és lelkesedése miatt 1997-ben csatlakozott a '''UFC''' (Ultimate Fighting Championship) kommentátori stábjához, először interjúkat készítve, majd később szakkommentátorként. Stílusa informatív, mégis közvetlen, és sok rajongó szerint jelentős szerepe volt abban, hogy a sportág népszerűsége az USA-ban és világszerte nőtt. Rogan maga is komoly harcművészeti tudással bír, és közösségi médiájában gyakran oszt meg edzéseket, technikai elemzéseket, önvédelmi tanácsokat is. ----- <span id="the-joe-rogan-experience"></span> === The Joe Rogan Experience === 2009-ben indította el ''The Joe Rogan Experience'' nevű podcastjét, kezdetben baráti beszélgetésekkel és komikus vendégekkel. A műsor gyorsan népszerű lett, különösen annak köszönhetően, hogy Rogan rendkívül sokféle vendéget hívott meg: tudósokat, filozófusokat, politikusokat, sportolókat, pszichonautákat, írókat, üzletembereket és különcöket egyaránt. A ''JRE'' formátuma hosszú, gyakran 2-4 órás beszélgetésekből áll, amelyekben Rogan nyíltan, előítéletek nélkül hallgatja vendégeit, sokszor kényes vagy vitás témákról is. A műsor egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem vágják meg – élőben, vagy szinte élőhöz hasonló módon zajlik. Vendégei között szerepelt Elon Musk, Bernie Sanders, Jordan Peterson, Neil deGrasse Tyson, Edward Snowden, Kanye West, Robert Malone és még sokan mások. A ''JRE'' az egyik legnézettebb és legnagyobb hatású podcasttá vált a világon. ----- <span id="spotify-szerződés-és-viták"></span> === Spotify szerződés és viták === 2020-ban Rogan hatalmas port kavart, amikor bejelentette, hogy a ''Joe Rogan Experience'' exkluzív jogait eladta a '''Spotify-nak'''. A megállapodás értéke sajtóértesülések szerint 100 millió dollár volt, bár később 2024-ben újabb, még nagyobb értékű szerződést kötött. Ezzel a podcast az egyik legnagyobb médiabefektetéssé vált az internetes világban. A Spotify-szerződést követően többen kritizálták Rogant, különösen azzal kapcsolatban, hogy vendégei között előfordultak ellentmondásos vagy áltudományos nézeteket valló személyek. Kritika érte a COVID–19-cel, védőoltásokkal, mentális egészséggel kapcsolatos műsorai miatt is. 2022-ben Neil Young és más előadók el is távolították zenéiket a Spotify-ról tiltakozásképp. Rogan válaszul közölte, hogy célja a nyílt diskurzus, és nem áll szándékában senkinek propagandát terjeszteni, ugyanakkor hajlandó tanulni és pontosítani, ha tévedett. ----- <span id="nézetek-és-filozófia"></span> === Nézetek és filozófia === Joe Rogan politikailag nehezen beskatulyázható. Egyes kérdésekben libertariánus, másokban baloldali vagy konzervatív álláspontot képvisel. Támogatja például a kannabisz legalizálását, az egyéni szabadságjogokat, de gyakran kritikus a politikai korrektséggel, az intézményi hatalommal és a hagyományos média narratíváival szemben. Nyíltan érdeklődik pszichedelikus szerek (pl. DMT, psilocibin, ayahuasca) iránt, amelyeket önismereti és spirituális eszköznek tart. Több beszélgetése e témában hatásos volt a pszichedelikus kutatások társadalmi elfogadottságának növelésében. ----- <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Joe Rogan felesége Jessica Ditzel, akivel 2009-ben házasodtak össze. Két lányuk van, emellett Rogan Jessica korábbi kapcsolatából származó lányát is nevelt lányaként neveli. Magánéletét igyekszik távol tartani a reflektorfénytől. Lakhelye hosszú ideig Kaliforniában volt, majd 2020-ban Texasba költözött, elsősorban a politikai klíma, a szabályozások és az adórendszer miatt. Új texasi stúdiójából folytatja a podcast gyártását. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Joe Rogan hatása túlmutat a szórakoztatóiparon. A podcast forradalmasította az internetes beszélgetős műsorok világát: hosszúságával, mélységével és szabadságával új normát állított fel. Sokan vélik úgy, hogy a ''Joe Rogan Experience'' egyfajta “alternatív médiacsatornává” vált, amelyet többen követnek, mint a hagyományos hírműsorokat. A kritikusok szerint viszont veszélyes precedenst teremt, mivel Rogan nem újságíró, mégis jelentős befolyással bír a közvéleményre. Ugyanakkor a támogatók szerint épp az őszintesége, kíváncsisága és nyitottsága teszi őt hitelessé. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Joe Rogan a 21. századi digitális média egyik legismertebb alakja. Egyszerre stand-upos, MMA-szakértő, filozofikus beszélgetőtárs, szókimondó, provokatív gondolkodó és közvéleményformáló. Akár kedveljük, akár nem, nem lehet elvitatni tőle, hogy újradefiniálta, mit jelent ma elérni és fenntartani a közönség figyelmét – nem másfél perces TikTok-videókkal, hanem háromórás, mély beszélgetésekkel. {{engl}} 3ktpypzm15vbaxh9wqj9t57js67zxcm 0 800318 3507639 3485009 2025-06-28T17:03:05Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Louis Pasteur|?}} 3507639 wikitext text/x-wiki #redirect [[Louis Pasteur]] otbi4cy8cyfko0h2h60i2u0m8kqpak1 0 800967 3507132 3487048 2025-06-28T13:54:34Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Ivan Pavlov|?}} 3507132 wikitext text/x-wiki #redirect [[Ivan Pavlov]] ixxvs7zz7fi75xnldf6oml8a1lkixmv 0 804684 3507189 3497654 2025-06-28T14:04:53Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Albert Szent-Györgyi|?}} 3507189 wikitext text/x-wiki #redirect [[Albert Szent-Györgyi]] 41dvpt1orsdryuq2hf66jekn7czcgm0 0 805825 3506927 3501505 2025-06-28T12:40:32Z LinguisticMystic 22848 3506927 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Oláh György''' (angolul '''George Andrew Olah'''), 1927. május 22-én született '''Budapesten''', és 2017. március 8-án hunyt el '''Los Angelesben'''. '''Kémikus''', aki világhírűvé vált a '''karbokationok''' (pozitív töltésű szénionok) kutatásáért és a '''metanolgazdaság''' koncepciójának kidolgozásáért. 👉 '''1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott''' „a karbokation-kémiához való úttörő hozzájárulásáért.” ----- <span id="gyermekkor-és-tanulmányok"></span> == Gyermekkor és tanulmányok == Oláh György zsidó családban született Budapesten. A '''második világháború''' idején családjának súlyos nehézségekkel kellett szembenéznie, de túlélte az üldöztetést. Már gyermekkorától '''természettudományok''' iránt érdeklődött, különösen a '''kémia''' vonzotta. Középiskolai tanulmányait a híres '''Fasori Evangélikus Gimnáziumban''' végezte, amely számos Nobel-díjas tudóst adott a világnak. Ezután felvételt nyert a '''Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára''', ahol '''1952-ben''' szerzett diplomát, majd az egyetem '''tanársegéde''' lett. ----- <span id="a-karbokation-kutatás-kezdetei"></span> == A karbokation-kutatás kezdetei == A kémiai kutatás egyik régi problémája volt a '''karbokationok''' — azaz '''pozitív töltésű szénionok''' — létezésének bizonyítása. <span id="mi-a-karbokation"></span> === Mi a karbokation? === * A '''karbokation''' olyan szénatom, amely '''három kötést''' alakít ki, és '''pozitív töltéssel''' rendelkezik. * Az ilyen részecskék '''rendkívül reakcióképesek''' és korábban instabilnak gondolták őket. * Sok szerves kémiai reakcióban (pl. '''alkilációk, izomerizációk''') köztes állapotként jelennek meg. <span id="a-korábbi-nézetek"></span> === A korábbi nézetek === * Sok kémikus úgy vélte, hogy a karbokationok csak '''átmeneti, nem izolálható''' részecskék. * Oláh célja az volt, hogy ezeket a '''rejtélyes intermediereket''' stabil környezetben tanulmányozza. ----- <span id="a-menekülés-és-az-emigráció"></span> == A menekülés és az emigráció == Az '''1956-os forradalom''' után Oláh és családja elhagyta Magyarországot. * '''Anglián''' keresztül Kanadába emigráltak. * Az '''Dow Chemical Company''' (Kanada) kutatólaborjában kezdett dolgozni. * Itt szabad kezet kapott, hogy a '''karbokationok stabilizálásának''' módszereit kutassa. ----- <span id="a-nagy-áttörés"></span> == A nagy áttörés == Oláh a Dow Chemical laboratóriumaiban '''szupererős savakat''' kezdett alkalmazni: * Ilyen pl. a '''fluor-antimonsav (HSbF₆)''' és más '''szuperacids''' rendszerek. * Ezek az oldatok '''nagyon gyenge nukleofileket''' tartalmaztak, így nem rontották le a karbokationokat. * Így Oláh '''először tudott hosszabb ideig élő karbokationokat előállítani és spektroszkópiásan vizsgálni'''. 👉 '''Forradalmasította a szerves kémiát''', mert megmutatta, hogy a karbokationok '''stabil környezetben''' is létrehozhatók és tanulmányozhatók. <span id="módszertani-eredmények"></span> === Módszertani eredmények === * '''NMR-spektroszkópiával''' elsőként azonosította a '''trifenilmetil-kationt''' stabil állapotban. * Kidolgozta a '''karbokationos mechanizmusok''' részletes térképét. * Kutatásaival '''alapjaiban módosította''' az '''elektrofil kémia''' és a '''szerves reakciómechanizmusok''' tanítását. ----- <span id="nobel-díj"></span> == Nobel-díj == '''1994-ben''' Oláh György elnyerte a '''kémiai Nobel-díjat''': „a karbokation-kémiához való úttörő hozzájárulásáért.” Ez az elismerés: * Nemcsak a karbokationok létezését igazolta. * Hanem hatalmas ipari jelentőségű reakciók (pl. '''benzinizomerizáció, polimerizáció''') megértését tette lehetővé. ----- <span id="a-metanolgazdaság-koncepciója"></span> == A metanolgazdaság koncepciója == Oláh élete második felében '''energiakémiai''' problémákkal is foglalkozott. <span id="a-gondolatmenete"></span> === A gondolatmenete: === * A '''kőolaj''' véges erőforrás. * A fosszilis üzemanyagok elégetése '''szén-dioxid kibocsátással''' jár. * A '''szén-dioxid''' kémiailag '''újra hasznosítható''' lehetne. <span id="megoldási-javaslat"></span> === Megoldási javaslat: === * A '''szén-dioxidból''' és '''vízből''' mesterségesen '''metanolt''' állíthatunk elő: ** Pl. '''megújuló energia''' segítségével. ** Ezt a metanolt '''üzemanyagként, alapanyagként''' lehetne használni. * Oláh szerint a jövő egyik útja a '''metanolgazdaság''' lehet: ** A '''metanol''' szinte bármilyen '''üzemanyaggal''' helyettesíthető. ** Könnyen szállítható és tárolható. ** A CO₂ '''körforgásos''' használatával csökkenthető az üvegházhatás. 👉 Az általa írt '''„Beyond Oil and Gas: The Methanol Economy”''' című könyv máig hivatkozott alapmű. ----- <span id="tudományos-öröksége"></span> == Tudományos öröksége == Oláh munkássága több szinten is maradandó hatást gyakorolt: {| class="wikitable" |- ! Terület ! Hatás |- | '''Alapkutatás''' | A karbokationok stabilitásának vizsgálata |- | '''Ipari kémia''' | Benzin adalékolás, polimerizációs technológiák |- | '''Környezetvédelem''' | Metanolgazdaság koncepciója |- | '''Oktatás''' | Szerves reakciómechanizmusok modern megértése |} ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> == Díjak és elismerések == * '''Kémiai Nobel-díj''' (1994) * '''ACS Priestley Medal''' * '''Hungarian Order of Merit''' (Magyar Köztársasági Érdemrend) * Számos '''díszdoktori cím''' világszerte ----- <span id="személyes-élet-és-emlékezete"></span> == Személyes élet és emlékezete == * Felesége '''Judith Lengyel''' volt, akivel életük végéig együtt maradtak. * Egy fiuk született: '''George Olah Jr.'''. Oláh egész életében '''büszke volt magyar származására''', gyakran visszatért Magyarországra előadni és fiatal kutatókat támogatni. <span id="los-angelesben"></span> === Los Angelesben === * A '''University of Southern California (USC)''' professzora volt. * Alapítója és igazgatója lett a '''Loker Hydrocarbon Research Institute'''-nak. ----- <span id="összegzés"></span> == Összegzés == Oláh György: * A '''modern szerves kémia egyik legfontosabb alakja'''. * A '''karbokationok''' kémiáját és mechanizmusait feltáró kutatása '''alapmű'''. * A '''metanolgazdaság''' koncepciója napjainkban is '''aktuális''' a fenntartható energetikai megoldások között. * Személye '''példakép''' a tudomány iránti elkötelezettség, a kreativitás és a környezettudatos gondolkodás terén. {{engl}} {{kémiai Nobel-díj}} 5gbjimk4upi3axsjqyggqbtl72c4924 0 805835 3507140 3501423 2025-06-28T14:00:56Z LinguisticMystic 22848 3507140 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507630 3507140 2025-06-28T16:46:52Z LinguisticMystic 22848 3507630 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Georg von Békésy''' (magyarul '''Békésy György''', 1899–1972) magyar származású amerikai biofizikus, aki a '''hallás élettanának''' kutatásával írta be nevét a tudomány aranykönyvébe. A belső fül – különösen a '''csiga (cochlea)''' – működésének fizikai mechanizmusait vizsgálta, és úttörő munkája alapjaiban változtatta meg a hallásról alkotott képet. Felfedezéseiért 1961-ben '''fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat''' kapott. Munkája nemcsak az élettani kutatásban volt jelentős, hanem hozzájárult a hallókészülékek, implantátumok, audiológiai diagnosztika és neurológia fejlődéséhez is. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Békésy György '''1899. június 3-án''' született '''Budapesten''', diplomata család gyermekeként. Édesapja, Békésy Gyula a magyar külügyminisztérium munkatársaként különböző országokban szolgált, így Békésy gyerekkorát többek között Münchenben, Konstantinápolyban és Lausanne-ban töltötte. Fiatalon különösen érdekelte a művészet, az építészet és a természettudomány. Egyetemi tanulmányait '''a Berni Egyetemen''' kezdte, majd '''a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen''' fejezte be, ahol '''1923-ban fizikából doktorált'''. ----- <span id="pályafutás-a-magyar-királyi-postánál"></span> === '''Pályafutás a Magyar Királyi Postánál''' === 1923-ban kezdett dolgozni a '''Magyar Királyi Posta Kísérleti Állomásán''', ahol telefontechnikai és akusztikai kutatásokkal foglalkozott. A Postánál eltöltött több mint két évtized alatt fejlesztette ki érdeklődését a '''hangterjedés és hallás fiziológiája''' iránt. Az itt végzett munkája során kezdte tanulmányozni a belső fül szerkezetét és a hallási inger feldolgozását, elsősorban fizikai, hullámmechanikai megközelítéssel. Speciális mikroszkópos technikákat és precíziós eszközöket alkalmazott a '''csiga működésének vizsgálatához'''. ----- <span id="a-cochlea-mechanizmusának-felfedezése"></span> === '''A cochlea mechanizmusának felfedezése''' === Békésy legnagyobb felfedezése az volt, hogy '''a cochlea baziláris membránja''' (a belső fülben található egyik fontos struktúra) '''mechanikai hullámmozgást''' végez, amikor hanghullámok jutnak a fülbe. Megfigyelte, hogy különböző frekvenciájú hangok különböző helyeken hozzák rezgésbe a membránt – ezt '''„helyelv (place theory)”''' néven ismerték el. Eszerint a magas hangok a csiga bázisán, a mély hangok pedig a csúcsi részen keltik a legnagyobb amplitúdójú hullámot. Ez a mechanikai elv magyarázatot adott arra, hogyan történik a '''hangfrekvencia szétválasztása a hallás során'''. Ez a '''Békésy-féle hullámelmélet''' máig az audiológia, hallásdiagnosztika és neurológia egyik alapköve. ----- <span id="kísérleti-módszerei"></span> === '''Kísérleti módszerei''' === Békésy kutatásai rendkívül innovatívak voltak: * '''Mikroszkópos és optikai módszerekkel''' figyelte meg a csigában létrejövő mozgásokat. * Először '''elhunyt emberek és állatok belső fülén''' végezte a vizsgálatokat, de olyan finom technikákat alkalmazott, hogy élettani szintű következtetésekre tudott jutni. * Létrehozott '''modellszerveket''', amelyek segítették a belső fül dinamikájának vizuális tanulmányozását. * Az akusztikai és biofizikai módszerek ötvözése révén ő volt az első, aki '''kvantitatívan jellemezte''' a hallószerv működését. ----- <span id="nobel-díj-és-nemzetközi-elismerés"></span> === '''Nobel-díj és nemzetközi elismerés''' === '''1961-ben''' Békésy György megkapta az '''orvosi–élettani Nobel-díjat''': <blockquote>''„a csiga hangérzékelő mechanizmusának felfedezéséért.”'' </blockquote> Ez volt az első és mindmáig egyetlen Nobel-díj, amelyet magyar születésű tudós kapott '''halláskutatásért'''. A díjat a Svéd Királyi Akadémián Stockholmban vette át. Előadása egyszerre volt tudományosan precíz és stílusában szellemes, amiben megmutatkozott egyéni látásmódja is. ----- <span id="külföldi-pályafutás"></span> === '''Külföldi pályafutás''' === A második világháború után, '''1946-ban''' Békésy elhagyta Magyarországot. Előbb Svédországban, majd '''az Egyesült Államokban''', a '''Harvard Egyetemen''' kapott állást, ahol a '''Pszichoakusztikai Laboratórium''' vezetője lett. Harvard után 1966-ban Hawaiira költözött, és ott dolgozott tovább a '''Hawaii Egyetemen''', immár világhírű kutatóként. Itt töltötte élete utolsó éveit, és a trópusi nyugalom közepette is aktívan publikált. ----- <span id="tudományos-és-technológiai-öröksége"></span> === '''Tudományos és technológiai öröksége''' === Békésy munkája nemcsak az élettani kutatásban volt alapvető jelentőségű, hanem: * '''Meghatározó alapot adott a modern audiológiai eszközök''', például hallókészülékek és cochleáris implantátumok fejlesztéséhez. * Segítette a '''halláskárosodás diagnosztikáját''' és kategorizálását. * Elindította az interdiszciplináris '''biofizika''' halláskutatási ágát. * Munkásságát számos amerikai, európai és ázsiai egyetem, intézet és díj elismeri. ----- <span id="személyisége-és-filozófiája"></span> === '''Személyisége és filozófiája''' === Békésy különc, önálló szellemiségű kutató volt. Nem szerette a konvenciókat, sem a merev akadémiai struktúrákat. Egyik híres mondása szerint: <blockquote>''„A tudományt nem lehet demokratikusan csinálni – a természet maga a végső döntőbíró.”'' </blockquote> Szerette a csendet, a természetet, a klasszikus zenét, és gyakran filozofikus mélységű elmélkedésekbe bocsátkozott a tudomány határairól. Munkásságát a '''szemlélet tisztasága, módszertani elegancia és kísérleti precizitás''' jellemezte. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === '''Halála és emlékezete''' === Békésy György '''1972. június 13-án''' hunyt el Honoluluban, Hawaii-on. Végrendelete szerint '''hamvait a Csendes-óceánba szórták'''. Öröksége ma is él: * '''A Békésy György-díj''' Magyarország egyik legjelentősebb tudományos kitüntetése. * '''A Magyar Tudományos Akadémia díszterme''' emléktáblát állított neki. * A '''Hawaii Egyetemen Békésy Hall''' néven emlékeznek rá. * Rajzait, eszközeit és kutatási feljegyzéseit ma is tanítják a biofizika, élettan és audiológia kurzusain. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Békésy György''' egyike volt azoknak a tudósoknak, akik csendben, látványos gesztusok nélkül formálták át a tudományos világot. A hallás fizikájának megértése nemcsak egy biológiai funkció feltérképezését jelentette, hanem utat nyitott egy '''új tudományterület – a bioakusztika''' – kialakulása felé. Nobel-díjas munkája ma is érvényes, és minden hallókészülék, audiológiai mérés és cochleáris implantátum az ő örökségéből építkezik. Magyar és nemzetközi szinten egyaránt a '''tiszta gondolkodás és precíz tudományos kutatás példaképe''' maradt. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} oequuf5mgrasemgm6u2gqsy8d11x2jh 10 805856 3507467 3505470 2025-06-28T14:46:50Z LinguisticMystic 22848 3507467 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Prize in Physics | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physics]] | bodyclass = hlist | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Wilhelm Röntgen|Röntgen]] * 1902: [[Hendrik Lorentz|Lorentz]] / [[Pieter Zeeman|Zeeman]] * 1903: [[Henri Becquerel|Becquerel]] / [[Pierre Curie|P. Curie]] / [[Marie Curie|M. Curie]] * 1904: [[John William Strutt, 3rd Baron Rayleigh|Rayleigh]] * 1905: [[Philipp Lenard|Lenard]] * 1906: [[J. J. Thomson]] * 1907: [[Albert A. Michelson|Michelson]] * 1908: [[Gabriel Lippmann|Lippmann]] * 1909: [[Guglielmo Marconi|Marconi]] / [[Karl Ferdinand Braun|Braun]] * 1910: [[Johannes Diderik van der Waals|Van der Waals]] * 1911: [[Wilhelm Wien|Wien]] * 1912: [[Gustaf Dalén|Dalén]] * 1913: [[Heike Kamerlingh Onnes|Kamerlingh Onnes]] * 1914: [[Max von Laue|Laue]] * 1915: [[Lawrence Bragg|W. L. Bragg]] / [[William Henry Bragg|W. H. Bragg]] * {{color|darkgrey|1916}} * 1917: [[Charles Glover Barkla|Barkla]] * 1918: [[Max Planck|Planck]] * 1919: [[Johannes Stark|Stark]] * 1920: [[Charles Édouard Guillaume|Guillaume]] * 1921: [[Albert Einstein|Einstein]] * 1922: [[Niels Bohr|N. Bohr]] * 1923: [[Robert Andrews Millikan|Millikan]] * 1924: [[Manne Siegbahn|M. Siegbahn]] * 1925: [[James Franck|Franck]] / [[Gustav Ludwig Hertz|Hertz]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Jean Baptiste Perrin|Perrin]] * 1927: [[Arthur Compton|Compton]] / [[Charles Thomson Rees Wilson|C. Wilson]] * 1928: [[Owen Willans Richardson|O. Richardson]] * 1929: [[Louis de Broglie|De Broglie]] * 1930: [[C. V. Raman|Raman]] * {{color|darkgrey|1931}} * 1932: [[Werner Heisenberg|Heisenberg]] * 1933: [[Erwin Schrödinger|Schrödinger]] / [[Paul Dirac|Dirac]] * {{color|darkgrey|1934}} * 1935: [[James Chadwick|Chadwick]] * 1936: [[Victor Francis Hess|Hess]] / [[Carl David Anderson|C. D. Anderson]] * 1937: [[Clinton Davisson|Davisson]] / [[George Paget Thomson|G. P. Thomson]] * 1938: [[Enrico Fermi|Fermi]] * 1939: [[Ernest Lawrence|Lawrence]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[Otto Stern|Stern]] * 1944: [[Isidor Isaac Rabi|Rabi]] * 1945: [[Wolfgang Pauli|Pauli]] * 1946: [[Percy Williams Bridgman|Bridgman]] * 1947: [[Edward Victor Appleton|Appleton]] * 1948: [[Patrick Blackett|Blackett]] * 1949: [[Hideki Yukawa|Yukawa]] * 1950: [[C. F. Powell|Powell]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[John Cockcroft|Cockcroft]] / [[Ernest Walton|Walton]] * 1952: [[Felix Bloch|Bloch]] / [[Edward Mills Purcell|Purcell]] * 1953: [[Frits Zernike|Zernike]] * 1954: [[Max Born|Born]] / [[Walther Bothe|Bothe]] * 1955: [[Willis Lamb|Lamb]] / [[Polykarp Kusch|Kusch]] * 1956: [[William Shockley|Shockley]] / [[John Bardeen|Bardeen]] / [[Walter Houser Brattain|Brattain]] * 1957: [[Yang Chen-Ning|C. N. Yang]] / [[Tsung-Dao Lee|T. D. Lee]] * 1958: [[Pavel Cherenkov|Cherenkov]] / [[Ilya Frank|Frank]] / [[Igor Tamm|Tamm]] * 1959: [[Emilio Segrè|Segrè]] / [[Owen Chamberlain|Chamberlain]] * 1960: [[Donald A. Glaser|Glaser]] * 1961: [[Robert Hofstadter|Hofstadter]] / [[Rudolf Mössbauer|Mössbauer]] * 1962: [[Lev Landau|Landau]] * 1963: [[Eugene Wigner|Wigner]] / [[Maria Goeppert Mayer|Goeppert Mayer]] / [[J. Hans D. Jensen|Jensen]] * 1964: [[Charles H. Townes|Townes]] / [[Nikolay Basov|Basov]] / [[Alexander Prokhorov|Prokhorov]] * 1965: [[Shin'ichirō Tomonaga|Tomonaga]] / [[Julian Schwinger|Schwinger]] / [[Richard Feynman|Feynman]] * 1966: [[Alfred Kastler|Kastler]] * 1967: [[Hans Bethe|Bethe]] * 1968: [[Luis Walter Alvarez|Alvarez]] * 1969: [[Murray Gell-Mann|Gell-Mann]] * 1970: [[Hannes Alfvén|Alfvén]] / [[Louis Néel|Néel]] * 1971: [[Dennis Gabor|Gabor]] * 1972: [[John Bardeen|Bardeen]] / [[Leon Cooper|Cooper]] / [[John Robert Schrieffer|Schrieffer]] * 1973: [[Leo Esaki|Esaki]] / [[Ivar Giaever|Giaever]] / [[Brian Josephson|Josephson]] * 1974: [[Martin Ryle|Ryle]] / [[Antony Hewish|Hewish]] * 1975: [[Aage Bohr|A. Bohr]] / [[Ben Roy Mottelson|Mottelson]] / [[James Rainwater|Rainwater]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Burton Richter|Richter]] / [[Samuel C. C. Ting|Ting]] * 1977: [[Philip W. Anderson|P. W. Anderson]] / [[Nevill Francis Mott|Mott]] / [[John Hasbrouck Van Vleck|Van Vleck]] * 1978: [[Pyotr Kapitsa|Kapitsa]] / [[Arno Allan Penzias|Penzias]] / [[Robert Woodrow Wilson|R. Wilson]] * 1979: [[Sheldon Glashow|Glashow]] / [[Abdus Salam|Salam]] / [[Steven Weinberg|Weinberg]] * 1980: [[James Cronin|Cronin]] / [[Val Logsdon Fitch|Fitch]] * 1981: [[Nicolaas Bloembergen|Bloembergen]] / [[Arthur Leonard Schawlow|Schawlow]] / [[Kai Siegbahn|K. Siegbahn]] * 1982: [[Kenneth G. Wilson|K. Wilson]] * 1983: [[Subrahmanyan Chandrasekhar|Chandrasekhar]] / [[William Alfred Fowler|Fowler]] * 1984: [[Carlo Rubbia|Rubbia]] / [[Simon van der Meer|Van der Meer]] * 1985: [[Klaus von Klitzing|von Klitzing]] * 1986: [[Ernst Ruska|Ruska]] / [[Gerd Binnig|Binnig]] / [[Heinrich Rohrer|Rohrer]] * 1987: [[Georg Bednorz|Bednorz]] / [[K. Alex Müller|Müller]] * 1988: [[Leon M. Lederman|Lederman]] / [[Melvin Schwartz|Schwartz]] / [[Jack Steinberger|Steinberger]] * 1989: [[Norman Ramsey Jr.|Ramsey]] / [[Hans Georg Dehmelt|Dehmelt]] / [[Wolfgang Paul|Paul]] * 1990: [[Jerome Isaac Friedman|Friedman]] / [[Henry Way Kendall|Kendall]] / [[Richard E. Taylor|R. Taylor]] * 1991: [[Pierre-Gilles de Gennes|de Gennes]] * 1992: [[Georges Charpak|Charpak]] * 1993: [[Russell Alan Hulse|Hulse]] / [[Joseph Hooton Taylor Jr.|J. Taylor]] * 1994: [[Bertram Brockhouse|Brockhouse]] / [[Clifford Shull|Shull]] * 1995: [[Martin Lewis Perl|Perl]] / [[Frederick Reines|Reines]] * 1996: [[David Lee |D. Lee]] / [[Douglas Osheroff|Osheroff]] / [[Robert Coleman Richardson|R. Richardson]] * 1997: [[Steven Chu|Chu]] / [[Claude Cohen-Tannoudji|Cohen-Tannoudji]] / [[William Daniel Phillips|Phillips]] * 1998: [[Robert B. Laughlin|Laughlin]] / [[Horst Ludwig Störmer|Störmer]] / [[Daniel C. Tsui|Tsui]] * 1999: [[Gerard 't Hooft|'t Hooft]] / [[Martinus J. G. Veltman|Veltman]] * 2000: [[Zhores Alferov|Alferov]] / [[Herbert Kroemer|Kroemer]] / [[Jack Kilby|Kilby]] | group5 = 2001–<br/>present | list5 = * 2001: [[Eric Allin Cornell|Cornell]] / [[Wolfgang Ketterle|Ketterle]] / [[Carl Wieman|Wieman]] * 2002: [[Raymond Davis Jr.|Davis]] / [[Masatoshi Koshiba|Koshiba]] / [[Riccardo Giacconi|Giacconi]] * 2003: [[Alexei Abrikosov |Abrikosov]] / [[Vitaly Ginzburg|Ginzburg]] / [[Anthony James Leggett|Leggett]] * 2004: [[David Gross|Gross]] / [[Hugh David Politzer|Politzer]] / [[Frank Wilczek|Wilczek]] * 2005: [[Roy J. Glauber|Glauber]] / [[John L. Hall|Hall]] / [[Theodor W. Hänsch|Hänsch]] * 2006: [[John C. Mather|Mather]] / [[George Smoot|Smoot]] * 2007: [[Albert Fert|Fert]] / [[Peter Grünberg|Grünberg]] * 2008: [[Yoichiro Nambu|Nambu]] / [[Makoto Kobayashi |Kobayashi]] / [[Toshihide Maskawa|Maskawa]] * 2009: [[Charles K. Kao|Kao]] / [[Willard Boyle|Boyle]] / [[George E. Smith|Smith]] * 2010: [[Andre Geim|Geim]] / [[Konstantin Novoselov|Novoselov]] * 2011: [[Saul Perlmutter|Perlmutter]] / [[Brian Schmidt|Schmidt]] / [[Adam Riess|Riess]] * 2012: [[David J. Wineland|Wineland]] / [[Serge Haroche|Haroche]] * 2013: [[François Englert|Englert]] / [[Peter Higgs|Higgs]] * 2014: [[Isamu Akasaki|Akasaki]] / [[Hiroshi Amano|Amano]] / [[Shuji Nakamura|Nakamura]] * 2015: [[Takaaki Kajita|Kajita]] / [[Arthur B. McDonald|McDonald]] * 2016: [[David J. Thouless|Thouless]] / [[Duncan Haldane|Haldane]] / [[J. Michael Kosterlitz|Kosterlitz]] * 2017: [[Rainer Weiss|Weiss]] / [[Barry Barish|Barish]] / [[Kip Thorne|Thorne]] * 2018: [[Arthur Ashkin|Ashkin]] / [[Gérard Mourou|Mourou]] / [[Donna Strickland|Strickland]] * 2019: [[Jim Peebles|Peebles]] / [[Michel Mayor|Mayor]] / [[Didier Queloz|Queloz]] * 2020: [[Roger Penrose|Penrose]] / [[Reinhard Genzel|Genzel]] / [[Andrea M. Ghez|Ghez]] * 2021: [[Giorgio Parisi|Parisi]] / [[Klaus Hasselmann|Hasselmann]] / [[Syukuro Manabe|Manabe]] * 2022: [[Alain Aspect|Aspect]] / [[John Clauser|Clauser]] / [[Anton Zeilinger|Zeilinger]] * 2023: [[Pierre Agostini|Agostini]] / [[Ferenc Krausz|Krausz]] / [[Anne L'Huillier|L'Huillier]] * 2024: [[John Hopfield|Hopfield]] / [[Geoffrey Hinton|Hinton]] }}<noinclude> {{Documentation}} </noinclude> 3qxvyiv2e7rtqddkw95uig0vx9oheq7 10 805857 3506988 3501497 2025-06-28T12:46:36Z LinguisticMystic 22848 3506988 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Prize in Chemistry | title = [[List of Nobel laureates in Chemistry|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Chemistry]] | state = {{{state|autocollapse}}} | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Jacobus Henricus van 't Hoff|Jacobus van 't Hoff]] * 1902: [[Emil Fischer]] * 1903: [[Svante Arrhenius]] * 1904: [[William Ramsay]] * 1905: [[Adolf von Baeyer]] * 1906: [[Henri Moissan]] * 1907: [[Eduard Buchner]] * 1908: [[Ernest Rutherford]] * 1909: [[Wilhelm Ostwald]] * 1910: [[Otto Wallach]] * 1911: [[Marie Curie]] * 1912: [[Victor Grignard]] / [[Paul Sabatier|Paul Sabatier]] * 1913: [[Alfred Werner]] * 1914: [[Theodore William Richards|Theodore Richards]] * 1915: [[Richard Willstätter]] * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * 1918: [[Fritz Haber]] * {{color|darkgrey|1919}} * 1920: [[Walther Nernst]] * 1921: [[Frederick Soddy]] * 1922: [[Francis William Aston|Francis Aston]] * 1923: [[Fritz Pregl]] * {{color|darkgrey|1924}} * 1925: [[Richard Adolf Zsigmondy|Richard Zsigmondy]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Theodor Svedberg]] * 1927: [[Heinrich Otto Wieland|Heinrich Wieland]] * 1928: [[Adolf Windaus]] * 1929: [[Arthur Harden]] / [[Hans von Euler-Chelpin]] * 1930: [[Hans Fischer]] * 1931: [[Carl Bosch]] / [[Friedrich Bergius]] * 1932: [[Irving Langmuir]] * {{color|darkgrey|1933}} * 1934: [[Harold Urey]] * 1935: [[Frédéric Joliot-Curie]] / [[Irène Joliot-Curie]] * 1936: [[Peter Debye]] * 1937: [[Norman Haworth]] / [[Paul Karrer]] * 1938: [[Richard Kuhn]] * 1939: [[Adolf Butenandt]] / [[Leopold Ružička]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[George de Hevesy]] * 1944: [[Otto Hahn]] * 1945: [[Artturi Ilmari Virtanen|Artturi Virtanen]] * 1946: [[James B. Sumner]] / [[John Howard Northrop|John Northrop]] / [[Wendell Meredith Stanley]] * 1947: [[Robert Robinson |Robert Robinson]] * 1948: [[Arne Tiselius]] * 1949: [[William Giauque]] * 1950: [[Otto Diels]] / [[Kurt Alder]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Edwin McMillan]] / [[Glenn T. Seaborg]] * 1952: [[Archer Martin]] / [[Richard Laurence Millington Synge|Richard Synge]] * 1953: [[Hermann Staudinger]] * 1954: [[Linus Pauling]] * 1955: [[Vincent du Vigneaud]] * 1956: [[Cyril Norman Hinshelwood|Cyril Hinshelwood]] / [[Nikolay Semyonov]] * 1957: [[Alexander R. Todd|Alexander Todd]] * 1958: [[Frederick Sanger]] * 1959: [[Jaroslav Heyrovský]] * 1960: [[Willard Libby]] * 1961: [[Melvin Calvin]] * 1962: [[Max Perutz]] / [[John Kendrew]] * 1963: [[Karl Ziegler]] / [[Giulio Natta]] * 1964: [[Dorothy Hodgkin]] * 1965: [[Robert Burns Woodward|Robert Woodward]] * 1966: [[Robert S. Mulliken]] * 1967: [[Manfred Eigen]] / [[Ronald George Wreyford Norrish|Ronald Norrish]] / [[George Porter]] * 1968: [[Lars Onsager]] * 1969: [[Derek Barton]] / [[Odd Hassel]] * 1970: [[Luis Federico Leloir]] * 1971: [[Gerhard Herzberg]] * 1972: [[Christian B. Anfinsen]] / [[Stanford Moore]] / [[William Howard Stein|William Stein]] * 1973: [[Ernst Otto Fischer]] / [[Geoffrey Wilkinson]] * 1974: [[Paul Flory]] * 1975: [[John Cornforth]] / [[Vladimir Prelog]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[William Lipscomb]] * 1977: [[Ilya Prigogine]] * 1978: [[Peter D. Mitchell]] * 1979: [[Herbert C. Brown]] / [[Georg Wittig]] * 1980: [[Paul Berg]] / [[Walter Gilbert]] / [[Frederick Sanger]] * 1981: [[Kenichi Fukui]] / [[Roald Hoffmann]] * 1982: [[Aaron Klug]] * 1983: [[Henry Taube]] * 1984: [[Robert Bruce Merrifield|Robert Merrifield]] * 1985: [[Herbert A. Hauptman]] / [[Jerome Karle]] * 1986: [[Dudley R. Herschbach]] / [[Yuan T. Lee]] / [[John Polanyi]] * 1987: [[Donald J. Cram]] / [[Jean-Marie Lehn]] / [[Charles J. Pedersen]] * 1988: [[Johann Deisenhofer]] / [[Robert Huber]] / [[Hartmut Michel]] * 1989: [[Sidney Altman]] / [[Thomas Cech]] * 1990: [[Elias James Corey|Elias Corey]] * 1991: [[Richard R. Ernst]] * 1992: [[Rudolph A. Marcus]] * 1993: [[Kary Mullis]] / [[Michael Smith |Michael Smith]] * 1994: [[George Andrew Olah|George Olah]] * 1995: [[Paul J. Crutzen]] / [[Mario Molina]] / [[F. Sherwood Rowland]] * 1996: [[Robert Curl]] / [[Harry Kroto|Harold Kroto]] / [[Richard Smalley]] * 1997: [[Paul D. Boyer]] / [[John E. Walker]] / [[Jens Christian Skou]] * 1998: [[Walter Kohn]] / [[John Pople]] * 1999: [[Ahmed Zewail]] * 2000: [[Alan J. Heeger]] / [[Alan MacDiarmid]] / [[Hideki Shirakawa]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[William Standish Knowles|William Knowles]] / [[Ryōji Noyori|Ryoji Noyori]] / [[Karl Barry Sharpless|K. Barry Sharpless]] * 2002: [[John B. Fenn]] / [[Koichi Tanaka]] / [[Kurt Wüthrich]] * 2003: [[Peter Agre]] / [[Roderick MacKinnon]] * 2004: [[Aaron Ciechanover]] / [[Avram Hershko]] / [[Irwin Rose]] * 2005: [[Robert H. Grubbs]] / [[Richard R. Schrock]] / [[Yves Chauvin]] * 2006: [[Roger D. Kornberg]] * 2007: [[Gerhard Ertl]] * 2008: [[Osamu Shimomura]] / [[Martin Chalfie]] / [[Roger Y. Tsien]] * 2009: [[Venki Ramakrishnan|Venkatraman Ramakrishnan]] / [[Thomas A. Steitz]] / [[Ada Yonath|Ada E. Yonath]] * 2010: [[Richard F. Heck]] / [[Akira Suzuki]] / [[Ei-ichi Negishi]] * 2011: [[Dan Shechtman]] * 2012: [[Robert Lefkowitz]] / [[Brian Kobilka]] * 2013: [[Martin Karplus]] / [[Michael Levitt |Michael Levitt]] / [[Arieh Warshel]] * 2014: [[Eric Betzig]] / [[Stefan Hell]] / [[William E. Moerner]] * 2015: [[Tomas Lindahl]] / [[Paul L. Modrich]] / [[Aziz Sancar]] * 2016: [[Jean-Pierre Sauvage]] / [[Fraser Stoddart]] / [[Ben Feringa]] * 2017: [[Jacques Dubochet]] / [[Joachim Frank]] / [[Richard Henderson |Richard Henderson]] * 2018: [[Frances Arnold]] / [[Gregory Winter]] / [[George Smith |George Smith]] * 2019: [[John B. Goodenough]] / [[M. Stanley Whittingham]] / [[Akira Yoshino]] * 2020: [[Emmanuelle Charpentier]] / [[Jennifer Doudna]] * 2021: [[David MacMillan]] / [[Benjamin List]] * 2022: [[Carolyn Bertozzi|Carolyn R. Bertozzi]] / [[Morten P. Meldal]] / [[Karl Barry Sharpless]] * 2023: [[Moungi Bawendi|Moungi G. Bawendi]] / [[Louis E. Brus]] / [[Alexey Ekimov|Alexei I. Ekimov]] * 2024: [[David Baker |David Baker]] / [[Demis Hassabis]] / [[John M. Jumper]] }}<noinclude> {{Navbox documentation}} [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Chemistry]] [[Category:Chemistry awards navigational boxes]] </noinclude> 17fd6qj0rm2yfgez29s3vynaphvk8ut 3507466 3506988 2025-06-28T14:46:34Z LinguisticMystic 22848 3507466 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Prize in Chemistry | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Chemistry]] | state = {{{state|autocollapse}}} | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Jacobus Henricus van 't Hoff|Jacobus van 't Hoff]] * 1902: [[Emil Fischer]] * 1903: [[Svante Arrhenius]] * 1904: [[William Ramsay]] * 1905: [[Adolf von Baeyer]] * 1906: [[Henri Moissan]] * 1907: [[Eduard Buchner]] * 1908: [[Ernest Rutherford]] * 1909: [[Wilhelm Ostwald]] * 1910: [[Otto Wallach]] * 1911: [[Marie Curie]] * 1912: [[Victor Grignard]] / [[Paul Sabatier|Paul Sabatier]] * 1913: [[Alfred Werner]] * 1914: [[Theodore William Richards|Theodore Richards]] * 1915: [[Richard Willstätter]] * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * 1918: [[Fritz Haber]] * {{color|darkgrey|1919}} * 1920: [[Walther Nernst]] * 1921: [[Frederick Soddy]] * 1922: [[Francis William Aston|Francis Aston]] * 1923: [[Fritz Pregl]] * {{color|darkgrey|1924}} * 1925: [[Richard Adolf Zsigmondy|Richard Zsigmondy]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Theodor Svedberg]] * 1927: [[Heinrich Otto Wieland|Heinrich Wieland]] * 1928: [[Adolf Windaus]] * 1929: [[Arthur Harden]] / [[Hans von Euler-Chelpin]] * 1930: [[Hans Fischer]] * 1931: [[Carl Bosch]] / [[Friedrich Bergius]] * 1932: [[Irving Langmuir]] * {{color|darkgrey|1933}} * 1934: [[Harold Urey]] * 1935: [[Frédéric Joliot-Curie]] / [[Irène Joliot-Curie]] * 1936: [[Peter Debye]] * 1937: [[Norman Haworth]] / [[Paul Karrer]] * 1938: [[Richard Kuhn]] * 1939: [[Adolf Butenandt]] / [[Leopold Ružička]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[George de Hevesy]] * 1944: [[Otto Hahn]] * 1945: [[Artturi Ilmari Virtanen|Artturi Virtanen]] * 1946: [[James B. Sumner]] / [[John Howard Northrop|John Northrop]] / [[Wendell Meredith Stanley]] * 1947: [[Robert Robinson |Robert Robinson]] * 1948: [[Arne Tiselius]] * 1949: [[William Giauque]] * 1950: [[Otto Diels]] / [[Kurt Alder]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Edwin McMillan]] / [[Glenn T. Seaborg]] * 1952: [[Archer Martin]] / [[Richard Laurence Millington Synge|Richard Synge]] * 1953: [[Hermann Staudinger]] * 1954: [[Linus Pauling]] * 1955: [[Vincent du Vigneaud]] * 1956: [[Cyril Norman Hinshelwood|Cyril Hinshelwood]] / [[Nikolay Semyonov]] * 1957: [[Alexander R. Todd|Alexander Todd]] * 1958: [[Frederick Sanger]] * 1959: [[Jaroslav Heyrovský]] * 1960: [[Willard Libby]] * 1961: [[Melvin Calvin]] * 1962: [[Max Perutz]] / [[John Kendrew]] * 1963: [[Karl Ziegler]] / [[Giulio Natta]] * 1964: [[Dorothy Hodgkin]] * 1965: [[Robert Burns Woodward|Robert Woodward]] * 1966: [[Robert S. Mulliken]] * 1967: [[Manfred Eigen]] / [[Ronald George Wreyford Norrish|Ronald Norrish]] / [[George Porter]] * 1968: [[Lars Onsager]] * 1969: [[Derek Barton]] / [[Odd Hassel]] * 1970: [[Luis Federico Leloir]] * 1971: [[Gerhard Herzberg]] * 1972: [[Christian B. Anfinsen]] / [[Stanford Moore]] / [[William Howard Stein|William Stein]] * 1973: [[Ernst Otto Fischer]] / [[Geoffrey Wilkinson]] * 1974: [[Paul Flory]] * 1975: [[John Cornforth]] / [[Vladimir Prelog]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[William Lipscomb]] * 1977: [[Ilya Prigogine]] * 1978: [[Peter D. Mitchell]] * 1979: [[Herbert C. Brown]] / [[Georg Wittig]] * 1980: [[Paul Berg]] / [[Walter Gilbert]] / [[Frederick Sanger]] * 1981: [[Kenichi Fukui]] / [[Roald Hoffmann]] * 1982: [[Aaron Klug]] * 1983: [[Henry Taube]] * 1984: [[Robert Bruce Merrifield|Robert Merrifield]] * 1985: [[Herbert A. Hauptman]] / [[Jerome Karle]] * 1986: [[Dudley R. Herschbach]] / [[Yuan T. Lee]] / [[John Polanyi]] * 1987: [[Donald J. Cram]] / [[Jean-Marie Lehn]] / [[Charles J. Pedersen]] * 1988: [[Johann Deisenhofer]] / [[Robert Huber]] / [[Hartmut Michel]] * 1989: [[Sidney Altman]] / [[Thomas Cech]] * 1990: [[Elias James Corey|Elias Corey]] * 1991: [[Richard R. Ernst]] * 1992: [[Rudolph A. Marcus]] * 1993: [[Kary Mullis]] / [[Michael Smith |Michael Smith]] * 1994: [[George Andrew Olah|George Olah]] * 1995: [[Paul J. Crutzen]] / [[Mario Molina]] / [[F. Sherwood Rowland]] * 1996: [[Robert Curl]] / [[Harry Kroto|Harold Kroto]] / [[Richard Smalley]] * 1997: [[Paul D. Boyer]] / [[John E. Walker]] / [[Jens Christian Skou]] * 1998: [[Walter Kohn]] / [[John Pople]] * 1999: [[Ahmed Zewail]] * 2000: [[Alan J. Heeger]] / [[Alan MacDiarmid]] / [[Hideki Shirakawa]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[William Standish Knowles|William Knowles]] / [[Ryōji Noyori|Ryoji Noyori]] / [[Karl Barry Sharpless|K. Barry Sharpless]] * 2002: [[John B. Fenn]] / [[Koichi Tanaka]] / [[Kurt Wüthrich]] * 2003: [[Peter Agre]] / [[Roderick MacKinnon]] * 2004: [[Aaron Ciechanover]] / [[Avram Hershko]] / [[Irwin Rose]] * 2005: [[Robert H. Grubbs]] / [[Richard R. Schrock]] / [[Yves Chauvin]] * 2006: [[Roger D. Kornberg]] * 2007: [[Gerhard Ertl]] * 2008: [[Osamu Shimomura]] / [[Martin Chalfie]] / [[Roger Y. Tsien]] * 2009: [[Venki Ramakrishnan|Venkatraman Ramakrishnan]] / [[Thomas A. Steitz]] / [[Ada Yonath|Ada E. Yonath]] * 2010: [[Richard F. Heck]] / [[Akira Suzuki]] / [[Ei-ichi Negishi]] * 2011: [[Dan Shechtman]] * 2012: [[Robert Lefkowitz]] / [[Brian Kobilka]] * 2013: [[Martin Karplus]] / [[Michael Levitt |Michael Levitt]] / [[Arieh Warshel]] * 2014: [[Eric Betzig]] / [[Stefan Hell]] / [[William E. Moerner]] * 2015: [[Tomas Lindahl]] / [[Paul L. Modrich]] / [[Aziz Sancar]] * 2016: [[Jean-Pierre Sauvage]] / [[Fraser Stoddart]] / [[Ben Feringa]] * 2017: [[Jacques Dubochet]] / [[Joachim Frank]] / [[Richard Henderson |Richard Henderson]] * 2018: [[Frances Arnold]] / [[Gregory Winter]] / [[George Smith |George Smith]] * 2019: [[John B. Goodenough]] / [[M. Stanley Whittingham]] / [[Akira Yoshino]] * 2020: [[Emmanuelle Charpentier]] / [[Jennifer Doudna]] * 2021: [[David MacMillan]] / [[Benjamin List]] * 2022: [[Carolyn Bertozzi|Carolyn R. Bertozzi]] / [[Morten P. Meldal]] / [[Karl Barry Sharpless]] * 2023: [[Moungi Bawendi|Moungi G. Bawendi]] / [[Louis E. Brus]] / [[Alexey Ekimov|Alexei I. Ekimov]] * 2024: [[David Baker |David Baker]] / [[Demis Hassabis]] / [[John M. Jumper]] }}<noinclude> {{Navbox documentation}} [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Chemistry]] [[Category:Chemistry awards navigational boxes]] </noinclude> pwdy1qze0cd62ft6nfee0ws10h6olb4 0 806033 3506922 3505270 2025-06-28T12:37:22Z LinguisticMystic 22848 3506922 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Jennifer Anne Doudna''' (született 1964. február 19-én) amerikai biokémikus, aki világszerte ismertté vált mint a '''CRISPR-Cas9 génszerkesztő technológia''' egyik feltalálója. Munkássága forradalmasította a genetika és biotechnológia világát, lehetővé téve a DNS szinte „sebészi pontosságú” módosítását – ezáltal új kapukat nyitott meg a '''gyógyítás''', a '''mezőgazdaság''' és az '''etika''' területén is. ----- <span id="gyermekkor-és-tanulmányok"></span> === Gyermekkor és tanulmányok === Jennifer Doudna az '''amerikai Hawaii államban''', Washington Place-ben született. Apja, Martin Doudna irodalomprofesszor volt, anyja pedig tanár. Már fiatal korában különös érdeklődést mutatott a '''természeti világ''' iránt, és egyik kedvenc könyve James Watson '''„A kettős spirál”''' című műve volt – amely irányt adott tudományos érdeklődésének. * Középiskolásként Hawaii trópusi élővilága inspirálta. * A Pomona College-be felvételt nyert, majd átjelentkezett a '''Pomona College-ről a Harvardhoz''' hasonló kaliberű '''Pomona College'''-en végzett kémia szakon. * Doktori fokozatát '''Harvard Egyetem'''-en szerezte '''Jack Szostak''' irányítása alatt az RNS szerkezetével és katalitikus tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokból. ----- <span id="tudományos-pályafutása"></span> === Tudományos pályafutása === Doktori és posztdoktori kutatásai során Doudna az '''RNS szerkezetével és funkcióival''' foglalkozott. Az 1990-es években az RNS világ elmélet (RNA World Hypothesis) és a ribozimek kutatása jelentették számára a középpontot. Miután számos egyetemen dolgozott (pl. Yale, MIT), végül a '''University of California, Berkeley''' professzora lett, és csatlakozott a '''Howard Hughes Medical Institute'''-hoz is. ----- <span id="a-crispr-cas9-rendszer"></span> === A CRISPR-Cas9 rendszer === Doudna legnagyobb tudományos áttörése '''Emmanuelle Charpentier''' francia mikrobiológussal való együttműködéséből született. A '''CRISPR-Cas9''' technológia egy '''bakteriális immunrendszeren''' alapul, amely védekezésre szolgál a vírusokkal szemben. A baktérium „emlékszik” a korábban támadó vírusokra, és '''a Cas9 nevű enzim segítségével képes célzottan elvágni a vírus DNS-ét'''. 2012-ben Doudna és Charpentier bemutatták, hogy ez a rendszer '''átalakítható egy univerzális génszerkesztő eszközzé''': azaz a Cas9 enzim és az irányító RNS együtt '''bármilyen DNS-szakaszt képes megcélozni és elvágni''', majd lehetőséget ad a kijavításra vagy beillesztésre. ----- <span id="jelentősége"></span> === Jelentősége === A CRISPR-Cas9 technológia gyors, pontos és olcsó eszközt adott a kutatók kezébe arra, hogy: * '''Célzott genetikai módosításokat''' hajtsanak végre sejtekben vagy szervezetekben. * '''Betegségeket''' (pl. sarlósejtes vérszegénység, cisztás fibrózis, rák) '''génszinten korrigáljanak'''. * '''GMO növényeket''' hozzanak létre, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel vagy szárazsággal szemben. * Vizsgálják az '''emberi fejlődést''', evolúciót és komplex biológiai rendszereket. ----- <span id="nobel-díj"></span> === Nobel-díj === Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier '''2020-ban elnyerték a kémiai Nobel-díjat''' „a CRISPR-Cas9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért”. Ezzel ők lettek: * Az '''első női tudóspár''', akik közösen kapták meg a kémiai Nobel-díjat. * A '''hatodik és hetedik nő''', akik a kémiai Nobel-díjat elnyerték. ----- <span id="etikai-kérdések-és-társadalmi-felelősség"></span> === Etikai kérdések és társadalmi felelősség === Doudna nemcsak tudós, hanem '''a tudományos etika szószólója''' is. A CRISPR által lehetővé tett '''csíravonali (örökölhető) módosítások''' komoly bioetikai dilemmákat vetnek fel – különösen az embereknél alkalmazott szerkesztés esetén. 2015-től kezdve Doudna számos '''nemzetközi konferenciát szervezett''', és aktívan felszólalt amellett, hogy: * A génszerkesztést '''csak felelősségteljesen''' és '''szigorú szabályozással''' szabad alkalmazni. * El kell kerülni a '''„tervezett bébi”''' irányzatot. * Átlátható, globális társadalmi párbeszéd szükséges. ----- <span id="covid19-járvány-alatt"></span> === COVID–19 járvány alatt === A világjárvány idején Doudna laboratóriuma '''gyors tesztelési rendszert fejlesztett''' ki a SARS-CoV-2 vírus kimutatására, és hozzájárult a '''biotechnológiai innovációk''' gyors elterjesztéséhez. CRISPR-alapú diagnosztikai eszközök kidolgozásán is dolgoztak. ----- <span id="crispr-alapú-biotechnológiai-vállalatok"></span> === CRISPR alapú biotechnológiai vállalatok === Doudna több biotechnológiai vállalkozás társalapítója, köztük: * '''Caribou Biosciences''' * '''Mammoth Biosciences''' * '''Editas Medicine''' (eredetileg, de később elhagyta) Ezek a vállalatok célja, hogy a CRISPR technológiát '''klinikai terápiákba''', '''diagnosztikába''', '''mezőgazdaságba''' és más iparágakba vezessék be. ----- <span id="elismerések"></span> === Elismerések === Jennifer Doudna munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták: * '''Kémiai Nobel-díj (2020)''' * '''Breakthrough Prize in Life Sciences''' * '''Japan Prize''' * '''Wolf Prize''' * '''Time 100 – A világ legbefolyásosabb emberei között''' * '''Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja''' ----- <span id="könyvei-és-ismeretterjesztés"></span> === Könyvei és ismeretterjesztés === 2017-ben megjelent '''„A Crack in Creation: Gene Editing and the Unthinkable Power to Control Evolution”''' című könyve, amelyet '''Samuel Sternberggel''' közösen írt. A könyv: * Tudományos háttérrel ismerteti a CRISPR működését * Etikai kérdéseket és dilemmákat boncolgat * Inspirálni kívánja a társadalmi párbeszédet a genetikai beavatkozásokról ----- <span id="személyisége-és-gondolkodása"></span> === Személyisége és gondolkodása === Doudna szerény, ám határozott személyiség, akit: * A '''tudományos kíváncsiság''' és * A '''felelősségtudat''' egyaránt hajt Kiemelt célja, hogy a tudomány ne csak elit körökben működjön, hanem '''nyitott, etikus és társadalmilag hasznos irányt''' vegyen. Szerinte a tudósoknak kötelességük részt venni a társadalmi döntéshozatalban. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Jennifer Doudna''' egyike azon ritka tudósoknak, akik: * '''Elméleti áttörést hoztak''' (CRISPR-Cas9 génszerkesztés) * '''Technológiai forradalmat indítottak el''' * És '''etikai határokat is kijelöltek''' a tudomány jövőjének irányítására Munkássága nemcsak a laboratóriumok falai között jelent áttörést, hanem a társadalom egészére is hatással van. A génszerkesztés általa vezetett fejlődése '''gyógyíthatatlannak hitt betegségeket tehet kezelhetővé''', de ugyanakkor '''komoly felelősséget is ró az emberiségre''' – ebben a felelősségben Doudna nemcsak részt vállal, hanem utat is mutat. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} nw8ztdft5pu2932ihv6daj181571p44 0 806556 3506929 3505213 2025-06-28T12:41:16Z LinguisticMystic 22848 3506929 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Dorothy Mary Crowfoot Hodgkin''' (1910. május 12. – 1994. július 29.) brit kémikus volt, aki a '''röntgenkrisztallográfia''' területén elért áttörő munkájával vált világhírűvé. Legfontosabb eredményei közé tartozik a '''penicillin''', a '''B12-vitamin''' és az '''inzulin''' szerkezetének meghatározása. Ő volt az első brit nő, aki '''kémiai Nobel-díjat''' kapott (1964), és a 20. század egyik legnagyobb hatású női tudósaként tartják számon. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === Családi háttér és tanulmányok === Dorothy Crowfoot Kairóban született, brit szülők gyermekeként. Apja, '''John Crowfoot''', régész és közigazgatási tisztviselő volt Egyiptomban és Szudánban, anyja, '''Grace Mary Hood''', botanikus és művész. Dorothy gyermekkorának nagy részét Angliában töltötte. Már kiskorától kezdve érdeklődött a tudomány iránt, és különösen vonzotta a kristályok világa. 16 évesen, egy kémiatanára hatására kezdett kristálytan iránt érdeklődni. A '''Somerville College-ban (Oxford)''' tanult kémiát, ahol 1932-ben diplomázott, majd doktori tanulmányait a '''Cambridge-i Egyetemen''' folytatta '''John Desmond Bernal''' vezetésével, akitől megtanulta a röntgendiffrakciós módszerek alkalmazását a biomolekulák vizsgálatában. ----- <span id="a-röntgenkrisztallográfia-úttörője"></span> === A röntgenkrisztallográfia úttörője === A '''röntgenkrisztallográfia''' módszerét Max von Laue és a Bragg család (William Henry és William Lawrence) fejlesztette ki, és Hodgkin ezen technikák alkalmazásával vált kiemelkedő kutatóvá. A módszer alapja, hogy a kristályos anyagokon áthaladó röntgensugár diffrakciós képet hoz létre, amely alapján a molekula '''térbeli atomelrendezése''' rekonstruálható. Hodgkin ezt a bonyolult és időigényes módszert alkalmazta különböző '''biológiailag jelentős molekulák szerkezetének meghatározására''' – olyan anyagokra, amelyek méretük és összetettségük miatt addig megoldhatatlan feladványnak számítottak. ----- <span id="a-penicillin-szerkezetének-megfejtése"></span> === A penicillin szerkezetének megfejtése === A penicillin szerkezetét sokáig csak sejtették, de bizonyítani nem tudták. Hodgkin a II. világháború alatt kezdte el a penicillin röntgenkrisztallográfiás vizsgálatát, és '''1945-re sikerült meghatároznia a pontos molekulaszerkezetet'''. Eredményeit 1949-ben publikálta. Ez döntő fontosságú volt a '''szintetikus penicillin gyártásának''' fejlesztéséhez. ----- <span id="a-b12-vitamin-nobel-díjas-felfedezés"></span> === A B12-vitamin – Nobel-díjas felfedezés === 1955-ben Hodgkin bejelentette, hogy a '''B12-vitamin (kobalamin)''' molekulaszerkezetét is megfejtette – ez volt akkoriban a '''legkomplexebb szerves molekula''', amelyet röntgenkrisztallográfiával valaha meghatároztak. A B12 egy létfontosságú vitamin, amelynek hiánya '''vészes vérszegénységhez''' (perniciózus anémiához) vezet. A szerkezet meghatározása új dimenziót nyitott a '''biokémia és orvostudomány''' számára. Eredményeiért Hodgkin 1964-ben '''kémiai Nobel-díjat''' kapott, a hivatalos indoklás szerint „a biológiailag fontos anyagok szerkezetének meghatározásáért röntgensugarak segítségével”. ----- <span id="az-inzulin-szerkezete-egy-életen-át-tartó-kutatás"></span> === Az inzulin szerkezete – egy életen át tartó kutatás === Már a harmincas években érdekelte az inzulin, de csak évtizedekkel később, a számítógépes feldolgozás fejlődésével tudott áttörést elérni. Vezetésével több kutatócsoport dolgozott az '''inzulin molekulaszerkezetének feltérképezésén''', amit 1969-ben tettek közzé. Ez az eredmény meghatározó volt a '''cukorbetegség terápiájában''', és az inzulin későbbi ipari előállításában is. ----- <span id="tanári-pálya-és-mentorálás"></span> === Tanári pálya és mentorálás === Hodgkin 1936-tól nyugdíjazásáig az '''Oxfordi Egyetem Somerville College-ának''' oktatója, majd később professzora volt. Karrierje során számos női és férfi kutatót inspirált és segített elindítani. Oktatói stílusát barátságosság és türelem jellemezte. Tudományos tanácsaiért még riválisai is gyakran fordultak hozzá. ----- <span id="tudományos-közéleti-szerepvállalás"></span> === Tudományos közéleti szerepvállalás === Hodgkin nemcsak kiváló tudós, hanem elkötelezett '''békepárti és társadalmi aktivista''' is volt. Részt vett a nukleáris leszerelést támogató mozgalmakban, és 1976 és 1988 között a '''Pugwash Conferences on Science and World Affairs''' elnöke volt – ez az a szervezet, amely a tudományos felelősségvállalást hirdeti a fegyverkezés ellen. Tagja volt a '''Brit Tudományos Akadémiának (Royal Society)''', ahol 1947-ben választották be – az első nők egyike volt a társaság történetében. ----- <span id="elismerések-és-kitüntetések"></span> === Elismerések és kitüntetések === Dorothy Hodgkin munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: * '''Kémiai Nobel-díj''' (1964) * '''Order of Merit''' (1975) – az egyik legmagasabb brit állami kitüntetés, rendkívül ritkán adják nőknek * A '''Royal Society Copley-éremmel''' is kitüntette, ami a legrégebbi és legrangosabb tudományos érem Nagy-Britanniában * Számos egyetem díszdoktora lett (pl. Oxford, Cambridge, Harvard) ----- <span id="magánélet"></span> === Magánélet === 1937-ben feleségül ment '''Thomas Hodgkin''' történészhez, akivel három gyermeket neveltek fel. Hodgkin egész életében erős egyensúlyt tartott családi élete és tudományos munkássága között. Reumás ízületi gyulladásban szenvedett már fiatalkorától kezdve, amely idővel erősen korlátozta mozgását – de ez sem gátolta meg abban, hogy folytassa kutatásait. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Dorothy Hodgkin 1994-ben hunyt el 84 éves korában. Halála után a tudományos közösség egyöntetűen '''a strukturális biokémia egyik alapítójaként''' emlékezett rá. Örökségét több helyen is ápolják: * A '''Royal Society''' több díjat is az ő nevében oszt ki női tudósok támogatására. * 2010-ben az '''Oxfordi Egyetem''' egy új természettudományos épületét róla nevezték el: '''Dorothy Crowfoot Hodgkin Building'''. * 2015-ben bekerült a '''brit 50 fontos bankjegy jelöltjei közé''' (a végső választás Alan Turing lett, de Hodgkin a shortlistre került). ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Dorothy Hodgkin példaképe minden olyan tudósnak, aki a '''kitartó, alapos és etikus tudományos munka''' híve. Az általa meghatározott molekulaszerkezetek – penicillin, B12, inzulin – nemcsak a tudományt, de az orvostudományt és az emberiség életét is alapjaiban változtatták meg. Ő volt az egyik első nő, aki nemcsak bekerült a tudomány élvonalába, hanem maradandó nyomot is hagyott benne. Munkássága időtálló, és ma is alapját képezi a '''strukturális biológia, gyógyszerfejlesztés és molekuláris orvostudomány''' területeinek. Dorothy Hodgkin élete azt bizonyítja, hogy a '''tudományban való részvétel nem nemhez, hanem kíváncsisághoz, elszántsághoz és kreativitáshoz kötött'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 2wxzmp6in3eat8n0qxz1bre20e1n7di 0 806560 3507138 3505269 2025-06-28T14:00:20Z LinguisticMystic 22848 3507138 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Francis Harry Compton Crick''' (1916. június 8. – 2004. július 28.) brit molekuláris biológus, biofizikus és neurobiológus, aki legismertebb arról, hogy '''James Watsonnal''' közösen '''felfedezte a DNS kettős spirálszerkezetét''' 1953-ban. Ez az egyik legnagyobb tudományos áttörés volt a 20. században, amely elindította a '''modern genetika és molekuláris biológia forradalmát'''. Crick emellett fontos szerepet játszott a '''genetikai kód megfejtésében''', később pedig karrierjét a '''tudat és az agy működésének kutatására''' összpontosította. Munkássága interdiszciplináris, filozófiai igényességű és tudománytörténeti jelentőségű. ----- <span id="korai-élete-és-tanulmányai"></span> === Korai élete és tanulmányai === Francis Crick '''Northamptonban''' született egy középosztálybeli angol családba. Édesapja cipőgyár-tulajdonos volt. Crick már fiatalon érdeklődött a természettudományok iránt, különösen a fizika és a kémia vonzotta. A '''University College London''' hallgatójaként fizikusnak tanult, majd a '''második világháborúban''' a brit haditengerészetnek dolgozott, ahol aknák és radarok fejlesztésével foglalkozott. A háború után érdeklődése a fizika és biológia határterületei – különösen az élettani folyamatok fizikai magyarázata – felé fordult. ----- <span id="pályakezdés-a-biológiában"></span> === Pályakezdés a biológiában === Crick a '''Cambridge-i Egyetem''' híres '''Cavendish Laboratóriumában''' kezdett el dolgozni, ahol találkozott '''James D. Watsonnal''', egy fiatal amerikai biológussal. A két kutató közös érdeklődése a '''gének szerkezetének megfejtése''' volt. A Cavendishben mások is DNS-sel foglalkoztak, köztük '''Maurice Wilkins''' és '''Rosalind Franklin''' a londoni King’s College-ban. Franklin döntő fontosságú '''röntgendiffrakciós képeket''' készített a DNS-ről, amelyek Watsonhoz és Crickhez is eljutottak – ezek kulcsszerepet játszottak a struktúra megértésében. ----- <span id="a-dns-kettős-spirál-szerkezetének-felfedezése-1953"></span> === A DNS kettős spirál szerkezetének felfedezése (1953) === Crick és Watson 1953 márciusában publikálták híres cikküket a ''Nature'' folyóiratban, amelyben bemutatták a DNS szerkezetét: '''két spirálisan csavarodó polinukleotid lánc''', melyeket '''komplementer bázispárok (A–T, G–C)''' kötnek össze. Ez a modell egyszerre volt: * '''Szerkezetileg stabil''' * '''Önreplikációra képes''' * '''Információt hordozó''' (a bázissorrend alapján) Ez a felfedezés volt a kulcsa annak megértéséhez, hogyan tárolják és örökítik át az élőlények a genetikai információt – a modern genetika születése. Crick hírhedten így kiáltott fel a cambridge-i pubban a felfedezés után: <blockquote>'''„We have discovered the secret of life!”''' (Felfedeztük az élet titkát!) </blockquote> ----- <span id="a-genetikai-kód-megfejtése"></span> === A genetikai kód megfejtése === A DNS szerkezetének megfejtése után Crick figyelme a '''genetikai kód''' működésére irányult. Fontos elméleteket dolgozott ki, többek között: * '''Központi dogma''' (Central Dogma of Molecular Biology): DNS → RNS → Fehérje A genetikai információ egyirányúan áramlik a DNS-től a fehérjék felé. * '''Adaptor hipotézis''': javasolta, hogy egy „adapter molekula” fordítja le az RNS információt fehérjévé – ez lett később a '''tRNS'''. * Részt vett a '''triplet-kód''' megfejtésében is, amelyben a DNS bázishármasai (kodonok) határozzák meg az aminosavakat. ----- <span id="nobel-díj"></span> === Nobel-díj === Crick, Watson és Wilkins 1962-ben közösen kapták meg az '''orvosi Nobel-díjat''' „a nukleinsavak molekulaszerkezetére és annak biológiai jelentőségére vonatkozó felfedezéseikért”. Bár '''Rosalind Franklint''' nem tüntették ki – mivel 1958-ban, 37 éves korában meghalt –, mára elismerik, hogy az ő kutatásai is alapvető jelentőségűek voltak. ----- <span id="későbbi-karrier-a-tudat-és-agykutatás"></span> === Későbbi karrier: a tudat és agykutatás === Crick karrierje későbbi szakaszában a '''neurobiológia''' felé fordult. 1977-ben Kaliforniába költözött, és csatlakozott a '''Salk Institute for Biological Studies'''-hoz. Célja az volt, hogy megértse a '''tudat neurobiológiai alapjait'''. Munkájában kérdéseket vetett fel arról, hogy: * Milyen agyi folyamatok felelősek a '''tudatos élményért'''? * Hogyan jön létre a '''„binding problem”''', vagyis az érzékletek összekapcsolása egyetlen élménnyé? * Létezik-e neurobiológiai válasz az '''önazonosság''' és '''én-tudat''' problémájára? 1994-ben publikálta könyvét: '''„The Astonishing Hypothesis: The Scientific Search for the Soul”''' Alapgondolata az volt, hogy '''„Te” – az érzéseid, gondolataid, tudatod – pusztán az idegsejtek és molekulák működéséből fakad.''' ----- <span id="személyisége-és-filozófiája"></span> === Személyisége és filozófiája === Crick nemcsak briliáns tudós volt, hanem '''provokatív és szókimondó gondolkodó'''. Nyíltan kritizálta a vallást, a tekintélyelvűséget, és elkötelezett híve volt a '''tudományos racionalizmusnak'''. Szerette a szellemes vitákat, és hírhedt volt arról, hogy '''nem fogadott el dogmákat''' – sem a tudományban, sem a társadalomban. ----- <span id="magánélet"></span> === Magánélet === Crick felesége '''Odile Speed''' volt, francia festő. Egy fiuk született, Michael Crick, aki később író lett. Francis Crick 2004-ben hunyt el '''prosztatarákban''', 88 éves korában, La Jolla-ban, Kaliforniában. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Crick hatása máig alapvető: * '''A DNS-felfedezés''' az orvostudomány, genetika, biotechnológia és klónozás alapja lett. * '''A központi dogma''' minden biológia alaptétele. * A '''tudat neurobiológiájáról''' indított viták új kutatási területeket nyitottak meg. Nevét számos intézmény őrzi: * '''Francis Crick Institute''' (London): Európa egyik legnagyobb biomedikai kutatóintézete. * '''Crick-díj''', '''Crick-előadás''' stb. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Francis Crick''' a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa volt, aki nemcsak a '''DNS szerkezetének''' feltárásával alapozta meg a modern genetika tudományát, hanem életének második felében az '''emberi tudat biológiai megértésére''' is törekedett. Kíváncsisága, intellektuális bátorsága és széles látóköre ritka egyensúlyt teremtett a természettudományok és a filozófia között. Olyan tudós volt, aki tényleg '''az élet titkát kereste''' – és részben meg is találta. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} edqz9sta4j6b0ewl8lox4dh2hazvwq9 10 806721 3507365 3504493 2025-06-28T14:26:06Z LinguisticMystic 22848 3507365 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates | title = [[List of Nobel Memorial Prize laureates in Economic Sciences|Laureates]] of the [[Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences]] | state = <includeonly>collapsed</includeonly> | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1969–1975 | list1 = * 1969: [[Ragnar Frisch]] / [[Jan Tinbergen]] * 1970: [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] * 1971: [[Simon Kuznets]] * 1972: [[John Hicks|John R. Hicks]] / [[Kenneth Arrow|Kenneth J. Arrow]] * 1973: [[Wassily Leontief]] * 1974: [[Gunnar Myrdal]] / [[Friedrich Hayek|Friedrich August von Hayek]] * 1975: [[Leonid Kantorovich|Leonid Vitaliyevich Kantorovich]] / [[Tjalling Koopmans|Tjalling C. Koopmans]] | group2 = 1976–2000 | list2 = * 1976: [[Milton Friedman]] * 1977: [[Bertil Ohlin]] / [[James Meade|James E. Meade]] * 1978: [[Herbert A. Simon]] * 1979: [[Theodore Schultz|Theodore W. Schultz]] / [[W. Arthur Lewis|Sir Arthur Lewis]] * 1980: [[Lawrence Klein|Lawrence R. Klein]] * 1981: [[James Tobin]] * 1982: [[George Stigler|George J. Stigler]] * 1983: [[Gérard Debreu]] * 1984: [[Richard Stone]] * 1985: [[Franco Modigliani]] * 1986: [[James M. Buchanan|James M. Buchanan Jr.]] * 1987: [[Robert Solow|Robert M. Solow]] * 1988: [[Maurice Allais]] * 1989: [[Trygve Haavelmo]] * 1990: [[Harry Markowitz|Harry M. Markowitz]] / [[Merton Miller|Merton H. Miller]] / [[William F. Sharpe]] * 1991: [[Ronald Coase|Ronald H. Coase]] * 1992: [[Gary Becker|Gary S. Becker]] * 1993: [[Robert Fogel|Robert W. Fogel]] / [[Douglass North|Douglass C. North]] * 1994: [[John Harsanyi|John C. Harsanyi]] / [[John Forbes Nash Jr.|John F. Nash Jr.]] / [[Reinhard Selten]] * 1995: [[Robert Lucas Jr.|Robert E. Lucas Jr.]] * 1996: [[James Mirrlees|James A. Mirrlees]] / [[William Vickrey]] * 1997: [[Robert C. Merton]] / [[Myron Scholes|Myron S. Scholes]] * 1998: [[Amartya Sen]] * 1999: [[Robert Mundell|Robert A. Mundell]] * 2000: [[James Heckman|James J. Heckman]] / [[Daniel McFadden|Daniel L. McFadden]] | group3 = 2001–present | list3 = * 2001: [[George Akerlof|George A. Akerlof]] / [[Michael Spence|A. Michael Spence]] / [[Joseph Stiglitz|Joseph E. Stiglitz]] * 2002: [[Daniel Kahneman]] / [[Vernon L. Smith]] * 2003: [[Robert F. Engle|Robert F. Engle III]] / [[Clive Granger|Clive W.J. Granger]] * 2004: [[Finn E. Kydland]] / [[Edward C. Prescott]] * 2005: [[Robert Aumann|Robert J. Aumann]] / [[Thomas Schelling|Thomas C. Schelling]] * 2006: [[Edmund Phelps|Edmund S. Phelps]] * 2007: [[Leonid Hurwicz]] / [[Eric Maskin|Eric S. Maskin]] / [[Roger Myerson|Roger B. Myerson]] * 2008: [[Paul Krugman]] * 2009: [[Elinor Ostrom]] / [[Oliver E. Williamson]] * 2010: [[Peter Diamond|Peter A. Diamond]] / [[Dale T. Mortensen]] / [[Christopher A. Pissarides]] * 2011: [[Thomas J. Sargent]] / [[Christopher A. Sims]] * 2012: [[Alvin E. Roth]] / [[Lloyd Shapley|Lloyd S. Shapley]] * 2013: [[Eugene Fama|Eugene F. Fama]] / [[Lars Peter Hansen]] / [[Robert J. Shiller]] * 2014: [[Jean Tirole]] * 2015: [[Angus Deaton]] * 2016: [[Oliver Hart (economist)|Oliver Hart]] / [[Bengt Holmström]] * 2017: [[Richard Thaler|Richard H. Thaler]] * 2018: [[William Nordhaus]] / [[Paul Romer]] * [[2019 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|2019]]: [[Abhijit Banerjee]] / [[Esther Duflo]] / [[Michael Kremer]] * [[2020 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|2020]]: [[Paul Milgrom]] / [[Robert B. Wilson]] * [[2021 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|2021]]: [[David Card]] / [[Joshua Angrist]] / [[Guido Imbens]] * [[2022 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|2022]]: [[Ben Bernanke]] / [[Douglas Diamond]] / [[Philip H. Dybvig]] * [[2023 Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|2023]]: [[Claudia Goldin]] * 2024: [[Daron Acemoglu]] / [[Simon Johnson (economist)|Simon Johnson]] / [[James A. Robinson]] }} 9dez2etx9nq28srh3e21w02by6j9751 3507366 3507365 2025-06-28T14:26:51Z LinguisticMystic 22848 3507366 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates | title = [[List of Nobel Memorial Prize laureates in Economic Sciences|Laureates]] of the [[Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences]] | state = <includeonly>collapsed</includeonly> | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1969–1975 | list1 = * 1969: [[Ragnar Frisch]] / [[Jan Tinbergen]] * 1970: [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] * 1971: [[Simon Kuznets]] * 1972: [[John Hicks|John R. Hicks]] / [[Kenneth Arrow|Kenneth J. Arrow]] * 1973: [[Wassily Leontief]] * 1974: [[Gunnar Myrdal]] / [[Friedrich Hayek|Friedrich August von Hayek]] * 1975: [[Leonid Kantorovich|Leonid Vitaliyevich Kantorovich]] / [[Tjalling Koopmans|Tjalling C. Koopmans]] | group2 = 1976–2000 | list2 = * 1976: [[Milton Friedman]] * 1977: [[Bertil Ohlin]] / [[James Meade|James E. Meade]] * 1978: [[Herbert A. Simon]] * 1979: [[Theodore Schultz|Theodore W. Schultz]] / [[W. Arthur Lewis|Sir Arthur Lewis]] * 1980: [[Lawrence Klein|Lawrence R. Klein]] * 1981: [[James Tobin]] * 1982: [[George Stigler|George J. Stigler]] * 1983: [[Gérard Debreu]] * 1984: [[Richard Stone]] * 1985: [[Franco Modigliani]] * 1986: [[James M. Buchanan|James M. Buchanan Jr.]] * 1987: [[Robert Solow|Robert M. Solow]] * 1988: [[Maurice Allais]] * 1989: [[Trygve Haavelmo]] * 1990: [[Harry Markowitz|Harry M. Markowitz]] / [[Merton Miller|Merton H. Miller]] / [[William F. Sharpe]] * 1991: [[Ronald Coase|Ronald H. Coase]] * 1992: [[Gary Becker|Gary S. Becker]] * 1993: [[Robert Fogel|Robert W. Fogel]] / [[Douglass North|Douglass C. North]] * 1994: [[John Harsanyi|John C. Harsanyi]] / [[John Forbes Nash Jr.|John F. Nash Jr.]] / [[Reinhard Selten]] * 1995: [[Robert Lucas Jr.|Robert E. Lucas Jr.]] * 1996: [[James Mirrlees|James A. Mirrlees]] / [[William Vickrey]] * 1997: [[Robert C. Merton]] / [[Myron Scholes|Myron S. Scholes]] * 1998: [[Amartya Sen]] * 1999: [[Robert Mundell|Robert A. Mundell]] * 2000: [[James Heckman|James J. Heckman]] / [[Daniel McFadden|Daniel L. McFadden]] | group3 = 2001–present | list3 = * 2001: [[George Akerlof|George A. Akerlof]] / [[Michael Spence|A. Michael Spence]] / [[Joseph Stiglitz|Joseph E. Stiglitz]] * 2002: [[Daniel Kahneman]] / [[Vernon L. Smith]] * 2003: [[Robert F. Engle|Robert F. Engle III]] / [[Clive Granger|Clive W.J. Granger]] * 2004: [[Finn E. Kydland]] / [[Edward C. Prescott]] * 2005: [[Robert Aumann|Robert J. Aumann]] / [[Thomas Schelling|Thomas C. Schelling]] * 2006: [[Edmund Phelps|Edmund S. Phelps]] * 2007: [[Leonid Hurwicz]] / [[Eric Maskin|Eric S. Maskin]] / [[Roger Myerson|Roger B. Myerson]] * 2008: [[Paul Krugman]] * 2009: [[Elinor Ostrom]] / [[Oliver E. Williamson]] * 2010: [[Peter Diamond|Peter A. Diamond]] / [[Dale T. Mortensen]] / [[Christopher A. Pissarides]] * 2011: [[Thomas J. Sargent]] / [[Christopher A. Sims]] * 2012: [[Alvin E. Roth]] / [[Lloyd Shapley|Lloyd S. Shapley]] * 2013: [[Eugene Fama|Eugene F. Fama]] / [[Lars Peter Hansen]] / [[Robert J. Shiller]] * 2014: [[Jean Tirole]] * 2015: [[Angus Deaton]] * 2016: [[Oliver Hart|Oliver Hart]] / [[Bengt Holmström]] * 2017: [[Richard Thaler|Richard H. Thaler]] * 2018: [[William Nordhaus]] / [[Paul Romer]] * 2019: [[Abhijit Banerjee]] / [[Esther Duflo]] / [[Michael Kremer]] * 2020: [[Paul Milgrom]] / [[Robert B. Wilson]] * 2021: [[David Card]] / [[Joshua Angrist]] / [[Guido Imbens]] * 2022: [[Ben Bernanke]] / [[Douglas Diamond]] / [[Philip H. Dybvig]] * 2023: [[Claudia Goldin]] * 2024: [[Daron Acemoglu]] / [[Simon Johnson|Simon Johnson]] / [[James A. Robinson]] }} cyumv86l9qosw6r3lqwuzmcvk4p8vno 3507367 3507366 2025-06-28T14:27:18Z LinguisticMystic 22848 3507367 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates | title = [[List of Nobel Memorial Prize laureates in Economic Sciences|Laureates]] of the [[Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences]] | state = | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1969–1975 | list1 = * 1969: [[Ragnar Frisch]] / [[Jan Tinbergen]] * 1970: [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] * 1971: [[Simon Kuznets]] * 1972: [[John Hicks|John R. Hicks]] / [[Kenneth Arrow|Kenneth J. Arrow]] * 1973: [[Wassily Leontief]] * 1974: [[Gunnar Myrdal]] / [[Friedrich Hayek|Friedrich August von Hayek]] * 1975: [[Leonid Kantorovich|Leonid Vitaliyevich Kantorovich]] / [[Tjalling Koopmans|Tjalling C. Koopmans]] | group2 = 1976–2000 | list2 = * 1976: [[Milton Friedman]] * 1977: [[Bertil Ohlin]] / [[James Meade|James E. Meade]] * 1978: [[Herbert A. Simon]] * 1979: [[Theodore Schultz|Theodore W. Schultz]] / [[W. Arthur Lewis|Sir Arthur Lewis]] * 1980: [[Lawrence Klein|Lawrence R. Klein]] * 1981: [[James Tobin]] * 1982: [[George Stigler|George J. Stigler]] * 1983: [[Gérard Debreu]] * 1984: [[Richard Stone]] * 1985: [[Franco Modigliani]] * 1986: [[James M. Buchanan|James M. Buchanan Jr.]] * 1987: [[Robert Solow|Robert M. Solow]] * 1988: [[Maurice Allais]] * 1989: [[Trygve Haavelmo]] * 1990: [[Harry Markowitz|Harry M. Markowitz]] / [[Merton Miller|Merton H. Miller]] / [[William F. Sharpe]] * 1991: [[Ronald Coase|Ronald H. Coase]] * 1992: [[Gary Becker|Gary S. Becker]] * 1993: [[Robert Fogel|Robert W. Fogel]] / [[Douglass North|Douglass C. North]] * 1994: [[John Harsanyi|John C. Harsanyi]] / [[John Forbes Nash Jr.|John F. Nash Jr.]] / [[Reinhard Selten]] * 1995: [[Robert Lucas Jr.|Robert E. Lucas Jr.]] * 1996: [[James Mirrlees|James A. Mirrlees]] / [[William Vickrey]] * 1997: [[Robert C. Merton]] / [[Myron Scholes|Myron S. Scholes]] * 1998: [[Amartya Sen]] * 1999: [[Robert Mundell|Robert A. Mundell]] * 2000: [[James Heckman|James J. Heckman]] / [[Daniel McFadden|Daniel L. McFadden]] | group3 = 2001–present | list3 = * 2001: [[George Akerlof|George A. Akerlof]] / [[Michael Spence|A. Michael Spence]] / [[Joseph Stiglitz|Joseph E. Stiglitz]] * 2002: [[Daniel Kahneman]] / [[Vernon L. Smith]] * 2003: [[Robert F. Engle|Robert F. Engle III]] / [[Clive Granger|Clive W.J. Granger]] * 2004: [[Finn E. Kydland]] / [[Edward C. Prescott]] * 2005: [[Robert Aumann|Robert J. Aumann]] / [[Thomas Schelling|Thomas C. Schelling]] * 2006: [[Edmund Phelps|Edmund S. Phelps]] * 2007: [[Leonid Hurwicz]] / [[Eric Maskin|Eric S. Maskin]] / [[Roger Myerson|Roger B. Myerson]] * 2008: [[Paul Krugman]] * 2009: [[Elinor Ostrom]] / [[Oliver E. Williamson]] * 2010: [[Peter Diamond|Peter A. Diamond]] / [[Dale T. Mortensen]] / [[Christopher A. Pissarides]] * 2011: [[Thomas J. Sargent]] / [[Christopher A. Sims]] * 2012: [[Alvin E. Roth]] / [[Lloyd Shapley|Lloyd S. Shapley]] * 2013: [[Eugene Fama|Eugene F. Fama]] / [[Lars Peter Hansen]] / [[Robert J. Shiller]] * 2014: [[Jean Tirole]] * 2015: [[Angus Deaton]] * 2016: [[Oliver Hart|Oliver Hart]] / [[Bengt Holmström]] * 2017: [[Richard Thaler|Richard H. Thaler]] * 2018: [[William Nordhaus]] / [[Paul Romer]] * 2019: [[Abhijit Banerjee]] / [[Esther Duflo]] / [[Michael Kremer]] * 2020: [[Paul Milgrom]] / [[Robert B. Wilson]] * 2021: [[David Card]] / [[Joshua Angrist]] / [[Guido Imbens]] * 2022: [[Ben Bernanke]] / [[Douglas Diamond]] / [[Philip H. Dybvig]] * 2023: [[Claudia Goldin]] * 2024: [[Daron Acemoglu]] / [[Simon Johnson|Simon Johnson]] / [[James A. Robinson]] }} 08mpd6smv8qf4bjhfdzne9bx5ijn6ah 3507469 3507367 2025-06-28T14:47:50Z LinguisticMystic 22848 3507469 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences]] | state = | bodyclass = hlist | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1969–1975 | list1 = * 1969: [[Ragnar Frisch]] / [[Jan Tinbergen]] * 1970: [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] * 1971: [[Simon Kuznets]] * 1972: [[John Hicks|John R. Hicks]] / [[Kenneth Arrow|Kenneth J. Arrow]] * 1973: [[Wassily Leontief]] * 1974: [[Gunnar Myrdal]] / [[Friedrich Hayek|Friedrich August von Hayek]] * 1975: [[Leonid Kantorovich|Leonid Vitaliyevich Kantorovich]] / [[Tjalling Koopmans|Tjalling C. Koopmans]] | group2 = 1976–2000 | list2 = * 1976: [[Milton Friedman]] * 1977: [[Bertil Ohlin]] / [[James Meade|James E. Meade]] * 1978: [[Herbert A. Simon]] * 1979: [[Theodore Schultz|Theodore W. Schultz]] / [[W. Arthur Lewis|Sir Arthur Lewis]] * 1980: [[Lawrence Klein|Lawrence R. Klein]] * 1981: [[James Tobin]] * 1982: [[George Stigler|George J. Stigler]] * 1983: [[Gérard Debreu]] * 1984: [[Richard Stone]] * 1985: [[Franco Modigliani]] * 1986: [[James M. Buchanan|James M. Buchanan Jr.]] * 1987: [[Robert Solow|Robert M. Solow]] * 1988: [[Maurice Allais]] * 1989: [[Trygve Haavelmo]] * 1990: [[Harry Markowitz|Harry M. Markowitz]] / [[Merton Miller|Merton H. Miller]] / [[William F. Sharpe]] * 1991: [[Ronald Coase|Ronald H. Coase]] * 1992: [[Gary Becker|Gary S. Becker]] * 1993: [[Robert Fogel|Robert W. Fogel]] / [[Douglass North|Douglass C. North]] * 1994: [[John Harsanyi|John C. Harsanyi]] / [[John Forbes Nash Jr.|John F. Nash Jr.]] / [[Reinhard Selten]] * 1995: [[Robert Lucas Jr.|Robert E. Lucas Jr.]] * 1996: [[James Mirrlees|James A. Mirrlees]] / [[William Vickrey]] * 1997: [[Robert C. Merton]] / [[Myron Scholes|Myron S. Scholes]] * 1998: [[Amartya Sen]] * 1999: [[Robert Mundell|Robert A. Mundell]] * 2000: [[James Heckman|James J. Heckman]] / [[Daniel McFadden|Daniel L. McFadden]] | group3 = 2001–present | list3 = * 2001: [[George Akerlof|George A. Akerlof]] / [[Michael Spence|A. Michael Spence]] / [[Joseph Stiglitz|Joseph E. Stiglitz]] * 2002: [[Daniel Kahneman]] / [[Vernon L. Smith]] * 2003: [[Robert F. Engle|Robert F. Engle III]] / [[Clive Granger|Clive W.J. Granger]] * 2004: [[Finn E. Kydland]] / [[Edward C. Prescott]] * 2005: [[Robert Aumann|Robert J. Aumann]] / [[Thomas Schelling|Thomas C. Schelling]] * 2006: [[Edmund Phelps|Edmund S. Phelps]] * 2007: [[Leonid Hurwicz]] / [[Eric Maskin|Eric S. Maskin]] / [[Roger Myerson|Roger B. Myerson]] * 2008: [[Paul Krugman]] * 2009: [[Elinor Ostrom]] / [[Oliver E. Williamson]] * 2010: [[Peter Diamond|Peter A. Diamond]] / [[Dale T. Mortensen]] / [[Christopher A. Pissarides]] * 2011: [[Thomas J. Sargent]] / [[Christopher A. Sims]] * 2012: [[Alvin E. Roth]] / [[Lloyd Shapley|Lloyd S. Shapley]] * 2013: [[Eugene Fama|Eugene F. Fama]] / [[Lars Peter Hansen]] / [[Robert J. Shiller]] * 2014: [[Jean Tirole]] * 2015: [[Angus Deaton]] * 2016: [[Oliver Hart|Oliver Hart]] / [[Bengt Holmström]] * 2017: [[Richard Thaler|Richard H. Thaler]] * 2018: [[William Nordhaus]] / [[Paul Romer]] * 2019: [[Abhijit Banerjee]] / [[Esther Duflo]] / [[Michael Kremer]] * 2020: [[Paul Milgrom]] / [[Robert B. Wilson]] * 2021: [[David Card]] / [[Joshua Angrist]] / [[Guido Imbens]] * 2022: [[Ben Bernanke]] / [[Douglas Diamond]] / [[Philip H. Dybvig]] * 2023: [[Claudia Goldin]] * 2024: [[Daron Acemoglu]] / [[Simon Johnson|Simon Johnson]] / [[James A. Robinson]] }} bofuvi7lqm5xwlylj9y89b4htju2fi9 0 807043 3507665 3505758 2025-06-29T11:01:33Z LinguisticMystic 22848 3507665 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Mark Cuban amerikai üzletember, milliárdos, befektető, televíziós személyiség és filantróp, akit leginkább a ''Shark Tank'' című üzleti valóságshow egyik zsűritagjaként és az NBA-ben szereplő Dallas Mavericks kosárlabdacsapat tulajdonosaként ismernek. Sikertörténete az amerikai álom megtestesítője: középosztálybeli családból származik, saját erejéből épített fel milliárdos vagyont technológiai vállalkozások révén. ----- <span id="korai-élet-és-oktatás"></span> === '''Korai élet és oktatás''' === Mark Cuban 1958. július 31-én született Pittsburgh városában, Pennsylvania államban, zsidó családban. Apja autószerelő volt, nagyapja orosz bevándorlóként dolgozott gyári munkásként. Már fiatalon vállalkozó szellemű volt: 12 évesen szemétből talált baseballkártyákat és bélyegeket adott el, középiskolában pedig ébresztőórákat árult osztálytársainak. Az Indiana Egyetemen szerzett diplomát a Kelley School of Business karon, üzleti szakon. Az egyetem kiválasztásában döntő szerepe volt annak, hogy az Indiana University az egyik legolcsóbb volt az elérhető top üzleti iskolák között. ----- <span id="karrierje-kezdete"></span> === '''Karrierje kezdete''' === Diploma után Dallasba költözött, ahol először egy számítógép-kereskedésben dolgozott, de miután egy üzleti megbeszélésre ment ahelyett, hogy kinyitotta volna az üzletet, kirúgták. Ezután 1983-ban megalapította saját cégét, a ''MicroSolutions''-t, amely rendszerintegrációval és szoftverértékesítéssel foglalkozott. Az üzlet gyorsan növekedett, és 1990-ben 6 millió dollárért adta el a vállalatot a CompUSA-nak. ----- <span id="broadcast.com-és-milliárdossá-válás"></span> === '''Broadcast.com és milliárdossá válás''' === Cuban és barátja, Todd Wagner 1995-ben alapította meg az ''Audionet''-et, amely később ''Broadcast.com'' néven lett ismert. A vállalat az internetes audio- és videoközvetítés egyik úttörője volt, az elsők között közvetített sporteseményeket és rádióadást online. 1999-ben, a dotcom-lufi csúcsán, a Yahoo! 5,7 milliárd dollárért vásárolta meg a Broadcast.com-ot. Cuban 1,7 milliárd dollárt keresett a Yahoo részvényein, és okosan diverzifikálta befektetéseit még a dotcom-válság előtt, ezzel megőrizve vagyonát. ----- <span id="dallas-mavericks"></span> === '''Dallas Mavericks''' === 2000-ben Mark Cuban megvásárolta az NBA-s Dallas Mavericks csapatát 285 millió dollárért. A csapat akkoriban gyenge teljesítményt nyújtott, de Cuban szenvedélyes tulajdonosként teljesen új lendületet hozott: új marketingstratégiákat vezetett be, modernizálta a stadiont, és minden szempontból ügyfélélmény-alapú gondolkodást honosított meg. A csapat 2011-ben megnyerte az NBA-bajnokságot, LeBron James Miami Heat csapatát legyőzve. Cuban gyakran bírálja a játékvezetést és az NBA adminisztrációját, emiatt több alkalommal is megbírságolták, de a szurkolók körében népszerű maradt. ----- <span id="shark-tank-és-befektetései"></span> === '''Shark Tank és befektetései''' === 2011-től kezdve szerepel az ''ABC Shark Tank'' című televíziós műsorban, ahol vállalkozók mutatják be ötleteiket befektetőknek. Cuban az egyik legaktívabb “cápa” a műsorban, több száz vállalkozásba fektetett be, különösen érdeklik a technológiai, egészségügyi és oktatási megoldások. Példák néhány sikeres befektetésére: * '''Ten Thirty One Productions''' (horror tematikájú élményprogramok) * '''Rugged Maniac''' (akadályfutó versenyek) * '''Luminaid''' (napelemes lámpák) * '''BeatBox Beverages''' (boralapú italok) ----- <span id="technológiai-és-egészségügyi-érdekeltségek"></span> === '''Technológiai és egészségügyi érdekeltségek''' === Mark Cuban mindig is a technológiai fejlődés híve volt. Részt vett több mesterséges intelligenciával, blokklánccal, egészségüggyel kapcsolatos startupban. 2022-ben elindította a '''Mark Cuban Cost Plus Drug Company''' nevű nonprofit céget, amely célja olcsó generikus gyógyszerek kínálata közvetlenül a fogyasztóknak, átlátható árképzéssel. Ezzel a projekttel egyértelmű társadalmi hatást kíván elérni: harcolni az amerikai gyógyszerárak átláthatatlansága és túlárazása ellen. ----- <span id="politikai-és-társadalmi-nézetek"></span> === '''Politikai és társadalmi nézetek''' === Cuban politikailag függetlenként definiálja magát. Többször nyilvánosan bírálta a kétpárti rendszer torzulásait. Bár korábban fontolgatta, hogy indul az amerikai elnökválasztáson, végül nem jelentkezett jelöltként. Fontosnak tartja a technológiai fejlődést, az oktatás reformját, és gyakran szólal meg gazdasági vagy társadalmi kérdésekben. ----- <span id="személyes-élet"></span> === '''Személyes élet''' === Feleségével, Tiffany Stewarttal 2002 óta házasok, három gyermekük van. Noha vagyonos, Cuban viszonylag visszafogott életet él. Gyakran említi, hogy még mindig inkább emailen intézi ügyeit, nem használ asszisztenst, és szeret saját maga után járni. ----- <span id="filantrópia-és-társadalmi-hatás"></span> === '''Filantrópia és társadalmi hatás''' === Jelentős adományokat tett oktatási, egészségügyi és veteránokat támogató célokra. Támogatta például az ''Fallen Patriot Fund''-ot, amely az Irakban elhunyt amerikai katonák családjait segíti. Emellett több startup mentorálásában is részt vesz, különösen, ha azok társadalmi célúak. ----- <span id="örökség-és-hatás"></span> === '''Örökség és hatás''' === Mark Cuban példája azt mutatja, hogy a technológiai érzék, az üzleti éleslátás és a folyamatos tanulás révén jelentős hatást lehet elérni nemcsak az üzleti világban, hanem a társadalomban is. Bár kritikus hangvételéről is ismert, mindig is a problémák megoldásában hitt – akár egy kosárlabdacsapat, akár a gyógyszeripar területén. ----- <span id="zárásként"></span> === '''Zárásként''' === Mark Cuban az egyik legkarakteresebb és legsikeresebb amerikai vállalkozó, aki technológiai újítóként, sportvezetőként és befektetőként is komoly örökséget teremtett. Hírnevét nemcsak gazdagságának, hanem nyíltságának, újító szellemének és társadalmi szerepvállalásának is köszönheti. {{engl}} tpwtttueukgqnx4tce53gi9ia60i1y2 0 807336 3506932 3506371 2025-06-28T12:41:52Z LinguisticMystic 22848 3506932 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807338 3507141 3506377 2025-06-28T14:00:59Z LinguisticMystic 22848 3507141 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507632 3507141 2025-06-28T16:52:29Z LinguisticMystic 22848 3507632 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Barbara McClintock''' (1902–1992) amerikai citogenetikus, a genetika egyik úttörő alakja, aki a '''mozgó genetikai elemek''', vagyis a '''„ugráló gének”''' (transzpozonok) felfedezésével forradalmasította az öröklődésről alkotott elképzeléseinket. Felfedezéseit évtizedekig félreértették vagy figyelmen kívül hagyták, de végül elismerésben részesült: '''1983-ban egyedüli díjazottként''' kapta meg az orvosi Nobel-díjat, első nőként ebben a kategóriában. Személye és munkássága példázza, milyen messzire vezethet a tudomány iránti szenvedély, ha azt kitartás, kreativitás és független gondolkodás vezérli. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Barbara McClintock '''1902. június 16-án''' született Hartfordban, Connecticut államban. Négygyermekes családban nőtt fel, és már fiatalon megmutatkozott benne a függetlenség és kíváncsiság iránti hajlam. Tanulmányait a '''Cornell Egyetemen''' végezte, ahol mezőgazdasági szakra iratkozott be – egyike volt azon kevés nőknek, akik ebben az időszakban természettudományos képzésben részesültek. Cornellben figyelt fel a genetika tudományára, különösen a növények kromoszómáinak vizsgálata ragadta meg. Doktori tanulmányait is itt végezte, 1927-ben szerezte meg PhD-fokozatát citogenetikából. Kutatási fókuszába a '''kukorica (Zea mays)''' genetikája került, amely egész életének központi vizsgálati alanya lett. ----- <span id="a-kromoszómák-és-gének-világa"></span> === '''A kromoszómák és gének világa''' === McClintock kutatásai a '''citogenetika''' (a kromoszómák szerkezetének és működésének tanulmányozása) területén kezdődtek. Az 1930-as években a mikroszkópia és a festési technikák segítségével részletesen feltérképezte a kukorica kromoszómáit. Ő volt az első, aki: * '''kromoszómák cseréjét (crossing-over)''' mikroszkóppal megfigyelte, * azonosította a '''centromérákat''' (a kromoszómák középső régióját, ahol az osztódás során húzódnak szét), * és feltárta, hogy a gének elhelyezkedése a kromoszómán '''fizikai alapja''' a Mendel-féle öröklődésnek. Eredményei segítették a genetikai térképezés módszertanának fejlődését, és alapjául szolgáltak a későbbi genetikai feltérképezési technikáknak. ----- <span id="transzpozonok-az-ugráló-gének-felfedezése"></span> === '''Transzpozonok – az ugráló gének felfedezése''' === McClintock leghíresebb felfedezését a '''mozgó genetikai elemek''' területén tette. A kukoricamagvak színmintázatát tanulmányozva megfigyelte, hogy a színek szokatlan módon változnak – olyan módon, amit a hagyományos mendeli genetika nem tudott megmagyarázni. E vizsgálatok során felfedezte, hogy bizonyos '''DNS-szakaszok képesek a genomon belül egyik helyről a másikra mozogni''', és ezzel '''megszakíthatják vagy aktiválhatják a gének működését'''. Ezeket a mozgó szakaszokat ő '''„kontrolláló elemeknek”''' nevezte el – a mai genetika ezeket '''transzpozonokként''' ismeri. Ez a felfedezés megelőzte korát. A kortársak nehezen fogadták el, hiszen ellentmondani látszott annak a nézetnek, hogy a genetikai információ mereven strukturált és statikus. ----- <span id="tudományos-elszigeteltség-és-visszavonulás"></span> === '''Tudományos elszigeteltség és visszavonulás''' === Miután 1950-ben publikálta az eredményeit, a tudományos világ visszafogottan fogadta azokat. Bár néhány kutató érdeklődést mutatott, a többség nem értette vagy nem akarta elfogadni a felfedezés radikális jelentőségét. A kudarcélmény hatására McClintock '''visszavonult a publikálástól''', és kevesebbet szerepelt nyilvánosan. Ettől függetlenül '''nem hagyta abba a kutatást''': tovább dolgozott a Cold Spring Harbor Laboratory intézetben, ahol szabadon folytathatta a kukoricával kapcsolatos genetikai munkáit. A tudományos közéletből való távolmaradását nem visszavonulásként, hanem '''mélyebb koncentrációként''' élte meg. ----- <span id="elismerés-és-nobel-díj"></span> === '''Elismerés és Nobel-díj''' === Az 1960–70-es évektől kezdve, ahogy a molekuláris genetika fejlődött, és felfedezték a transzpozonokat más élőlényekben (pl. baktériumokban és élesztőgombákban), '''McClintock eredményeinek jelentősége világossá vált'''. Kutatásai megalapozták a modern genomdinamika, génexpressziós szabályozás és epigenetika területeit. Végül, '''1983-ban''', több mint három évtizeddel eredeti munkája után, McClintock megkapta az '''orvosi Nobel-díjat''': <blockquote>''„a genetikai anyag mozgó elemeinek felfedezéséért.”'' </blockquote> Ő volt az első nő, aki egyedül, megosztás nélkül kapta meg ezt az elismerést. ----- <span id="egyéni-karakter-és-tudományos-filozófia"></span> === '''Egyéni karakter és tudományos filozófia''' === Barbara McClintock különleges tudós volt: '''kísérleteit intuitív és empirikus módon vezette''', és képes volt „belelátni” az adatok mögé. Hitvallása szerint a jó kutató nemcsak megfigyel, hanem '''érzékeli a rendszer belső logikáját''', és teljes figyelemmel van alanyára – akár az kukoricasejt vagy teljes élőlény. Kerülte a reflektorfényt, a tudományos szenzációhajhászást, és mélyen elutasította a versengésen alapuló tudományos kultúrát. Életét a kutatásnak szentelte, '''nem ment férjhez, nem voltak gyermekei''', és minden idejét a laboratóriumnak, valamint kutatásainak szentelte. ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === McClintock tudományos öröksége ma már vitathatatlan. Hatása megjelenik a következő területeken: * '''Molekuláris genetika''': a transzpozonok alapvető szerepet játszanak a genetikai sokféleség, mutációk és evolúciós folyamatok megértésében. * '''Epigenetika''': kutatásai segítettek megérteni, hogyan szabályozzák a gének kifejeződését a DNS-től független folyamatok. * '''Géntechnológia''': a transzpozonokat ma már célzott génmódosítási eszközként is használják (pl. Sleeping Beauty rendszer). * '''Tudománytörténet''': példája kiemelkedő tanmese arról, hogyan előzheti meg egy felfedezés a maga korát, és hogyan válik később paradigmává. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === '''Halála és emlékezete''' === Barbara McClintock '''1992. szeptember 2-án''' hunyt el, 90 éves korában. Halála után még nagyobb figyelmet kapott életútja, különösen mint '''női tudós''', aki egy férfiak által dominált korban ért el világméretű tudományos áttörést. Nevét ma intézetek, ösztöndíjak, laboratóriumok és iskolák viselik. A genetika tananyagának alapelemei közé tartozik munkássága. 2020-ban az USA egyik új tudományos kiadványa az ő életét választotta példának a „láthatatlan tudós” mítoszának megdöntésére. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Barbara McClintock a 20. század egyik legkiválóbb tudósa volt, aki '''kitartó munkával, mély empátiával és független szellemiséggel''' jutott korszakalkotó felfedezésekre. Bár munkáját sokáig félreértették, végül a tudomány utolérte őt. Példája ma is azt üzeni: a valódi felfedezések nem mindig azonnal kapnak visszhangot – de örökre megváltoztatják, amit az életről tudunk. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 9ri7psxxo26yp9uqr4txldihugaf8pb 0 807341 3507641 3506383 2025-06-28T17:14:45Z LinguisticMystic 22848 3507641 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Rosalind Elsie Franklin (1920. július 25. – 1958. április 16.) brit fizikus, kémikus és röntgenkrisztallográfus, akinek úttörő munkássága döntő szerepet játszott a DNS, az RNS, a vírusok, a szén és a grafit szerkezetének feltárásában. Bár halála után évtizedekig háttérbe szorult a neve, ma már a tudományos világ méltó módon ismeri el hozzájárulását a molekuláris biológia egyik legnagyobb felfedezéséhez – a DNS kettős spirál szerkezetének megfejtéséhez. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Rosalind Franklin Londonban született jómódú zsidó családban. Édesapja, Ellis Franklin, a londoni tőzsde egyik bankára volt, édesanyja, Muriel Waley művelt, intellektuális háttérrel rendelkezett. Rosalind már fiatal korában érdeklődött a tudomány iránt, különösen a matematika és a fizika vonzotta. Tanulmányait a St Paul’s Girls’ Schoolban kezdte, majd a Cambridge-i Egyetem Newnham College hallgatója lett, ahol természet­tudományokat, azon belül is kémiát és fizikát tanult. 1941-ben diplomázott, és már ekkor is az ipari alkalmazású kutatások iránt érdeklődött. ----- <span id="korai-kutatásai-szén-és-grafit"></span> === '''Korai kutatásai – szén és grafit''' === Egyetemi évei után Franklin Párizsba költözött, ahol a francia CNRS kutatóintézetében (Laboratoire Central des Services Chimiques de l’État) dolgozott Jacques Mering irányítása alatt. Itt sajátította el a röntgendiffrakciós technikák alkalmazását – azt a módszert, amely később kulcsszerepet játszott a DNS szerkezetének feltárásában. Párizsi munkássága során a szén szerkezetét vizsgálta, különösen annak átalakulását grafittá. Ezek az eredmények nemcsak ipari jelentőséggel bírtak, hanem tudományos elismerést is hoztak számára. ----- <span id="a-kings-college-és-a-dns-szerkezetének-kutatása"></span> === '''A King’s College és a DNS szerkezetének kutatása''' === 1951-ben visszatért Angliába, és a londoni King’s College-ban kezdett dolgozni, ahol Maurice Wilkins irányítása alatt csatlakozott egy csoporthoz, amely a DNS szerkezetének meghatározásán dolgozott. Franklin precíz munkát végzett: a DNS-t röntgendiffrakciós eljárással vizsgálta, és számos kiváló minőségű képet készített, köztük a híres '''“51-es fényképet”''' (Photograph 51). Ez a felvétel volt az egyik legerősebb bizonyíték a DNS kettős spirál (double helix) szerkezetére. Ugyanakkor a King’s College légköre meglehetősen férfiközpontú volt, és Franklin gyakran érezte, hogy nem értékelik kellően hozzájárulását. Kapcsolata Wilkinsszel feszült volt, és bár mindketten a DNS-t kutatták, külön utakon haladtak. ----- <span id="a-kettős-spirál-felfedezése-és-a-tudományos-vita"></span> === '''A kettős spirál felfedezése és a tudományos vita''' === 1953 elején Wilkins Franklin tudta nélkül megmutatta az 51-es felvételt James Watsonnak, aki éppen Francis Crickkel dolgozott a DNS szerkezetén a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban. Az általuk látott fénykép – kiegészítve Franklin saját publikációhoz készített méréseivel – lehetővé tette számukra a kettős spirál hipotézisének kidolgozását. Watson és Crick 1953-ban publikálták a DNS szerkezetét leíró cikküket a ''Nature'' folyóiratban. Franklin két másik DNS-sel kapcsolatos cikke ugyanabban a lapszámban jelent meg, de a mai napig vitatott, hogy mennyire ismerték el hozzájárulását. 1954-ben Franklin elhagyta a King’s College-ot, és átment a Birkbeck College-ba, ahol J. D. Bernal vezetésével a vírusok szerkezetének kutatásába kezdett. ----- <span id="vírusok-szerkezete-és-utolsó-évei"></span> === '''Vírusok szerkezete és utolsó évei''' === Franklin új kutatási területe a vírusok szerkezete lett. A dohánymozaikvírussal (TMV) és más RNA-vírusokkal kapcsolatos munkája ismét kivételes eredményeket hozott. Meghatározta a TMV hosszát, szélességét, valamint hogy az RNS a fehérjeburok belsejében spirálisan helyezkedik el – ezzel megalapozta a virológia szerkezeti szemléletét. Együttműködött többek között Aaron Kluggal, aki később Nobel-díjat kapott a szerkezeti biológia területén, részben Franklin kutatásainak folytatásáért. ----- <span id="betegsége-és-halála"></span> === '''Betegsége és halála''' === 1956-ban Rosalind Franklinnél petefészekrákot diagnosztizáltak. Valószínű, hogy a laboratóriumban elszenvedett hosszú távú sugárzás is szerepet játszott a betegség kialakulásában. Bár műtéteken és kemoterápián is átesett, 1958. április 16-án, mindössze 37 éves korában elhunyt. Halála előtt is aktívan dolgozott, és kutatócsoportja egészen az utolsó hónapokig termékenyen működött. ----- <span id="öröksége-és-az-elismerés-kérdése"></span> === '''Öröksége és az elismerés kérdése''' === Rosalind Franklin neve sokáig háttérbe szorult. Amikor Watson, Crick és Wilkins 1962-ben megkapták a Nobel-díjat a DNS szerkezetének megfejtéséért, Franklin már nem élt. A Nobel-díjat nem ítélik oda posztumusz, így hivatalosan nem részesülhetett benne. Watson 1968-as könyvében (''The Double Helix'') árnyaltan, néha lekicsinylően ír róla, ami sok kritikát váltott ki. Azóta viszont a tudományos világ egyre inkább felismeri és értékeli Franklin kiemelkedő hozzájárulását. Ma már intézmények, laboratóriumok, ösztöndíjak és még egy Hold-misszió (''Rosalind Franklin Mars Rover'', az ESA projektje) is az ő nevét viseli. A nők tudományos munkásságának szimbólumává vált. ----- <span id="értékelés-és-jelentőség"></span> === '''Értékelés és jelentőség''' === Rosalind Franklin a tudomány iránti szenvedélyével, kivételes pontosságával és rendkívüli szorgalmával örökre beírta magát a tudomány történetébe. Bár életében gyakran nem kapta meg a kellő elismerést, halála után munkássága alapköve lett a molekuláris biológiának. Ő volt az, aki a röntgendiffrakciós felvételek mögött állt, ő készítette el azokat az adatokat, amelyek nélkül a DNS szerkezetének megfejtése nem lett volna lehetséges. Ezenkívül a virológia terén is úttörő munkát végzett. Rosalind Franklin életének tragédiája, hogy akkor halt meg, amikor éppen a tudományos közösség kezdte el igazán értékelni őt. Ma viszont már egyre többen ismerik el nemcsak zsenialitását, hanem bátorságát, állhatatosságát és példamutató tudományos etikáját is. {{engl}} kff98mbw2343jvpd2eb2821bvdce2tr 0 807342 3507139 3506394 2025-06-28T14:00:26Z LinguisticMystic 22848 3507139 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} James Dewey Watson (szül. 1928. április 6., Chicago) amerikai molekuláris biológus, genetikus és zoológus, aki legismertebb arról, hogy '''Francis Crick''' társaságában 1953-ban felfedezte a '''DNS kettős spirál szerkezetét'''. Ez az áttörés forradalmasította a genetika tudományát, és megalapozta a modern biológiát. Watson a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa, de munkásságát és közéleti szerepléseit gyakran ellentmondások és viták is kísérték. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Watson Chicagóban született, középosztálybeli családba. Már fiatalon rendkívül érdeklődött a természet és a madarak iránt, hivatásos ornitológus akart lenni. Később azonban a biológia és a genetika világa felé fordult az érdeklődése. 15 évesen kezdte meg egyetemi tanulmányait a University of Chicago-n, ahol a gyorsított programok révén 1947-ben diplomát szerzett zoológiából. Ezután a University of Indiana-n doktorált, ahol '''Salvador Luria''' (a baktériumfágok egyik úttörője) hatására kezdett el mélyebben foglalkozni a molekuláris genetikával. 1950-ben PhD fokozatot szerzett, majd posztdoktori ösztöndíjjal Európába ment. ----- <span id="a-dns-szerkezetének-felfedezése"></span> === A DNS szerkezetének felfedezése === Watson 1951-ben a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában dolgozott, ahol találkozott '''Francis Crick'''-kel. Bár Crick ekkor már harmincas évei végén járt, Watson még csak 23 éves volt. Kettejük szellemi dinamikája azonban kiválóan működött: Watson fiatalos lendületet, Crick pedig tapasztalatot és strukturált gondolkodást hozott a közös munkába. Az 1950-es évek elején a DNS volt a legnagyobb rejtély a biológiában. Bár ismert volt, hogy örökítőanyagról van szó, a '''molekulaszerkezete ismeretlen''' volt. Watson és Crick modellépítő módszerekkel, más kutatók (főként '''Rosalind Franklin''' és '''Maurice Wilkins''') röntgendiffrakciós adataira is támaszkodva, 1953-ban megalkották a '''kettős spirál''' (double helix) modelljét. A Nature című folyóiratban közölt rövid, de korszakalkotó cikkük elmagyarázta, hogy a DNS két spirális láncból áll, amelyeket bázispárok (A–T és C–G) kapcsolnak össze. Ez nemcsak a molekula szerkezetét magyarázta meg, hanem az '''öröklődés mechanizmusát''' is: a bázispárosodás révén a DNS képes önmagát másolni – az élet molekuláris alapját tárva fel. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === Nobel-díj és elismerések === Watson, Crick és Wilkins hármasát 1962-ben '''Nobel-díjjal''' tüntették ki „az öröklődés molekuláris szerkezetének felfedezéséért”. Rosalind Franklin, aki szintén kulcsszerepet játszott, nem részesült az elismerésben, mivel 1958-ban, fiatalon meghalt, és a Nobel-díjat posztumusz nem adják ki. A felfedezés jelentősége felmérhetetlen: a molekuláris biológia robbanásszerű fejlődésének alapját jelentette, és olyan új területekhez vezetett, mint: * Génszerkesztés * Biotechnológia * Genomika * Diagnosztikai orvostudomány * Evolúció molekuláris vizsgálata ----- <span id="a-the-double-helix-című-könyv"></span> === A „The Double Helix” című könyv === 1968-ban Watson megírta '''„The Double Helix”''' című könyvét, amely nemcsak tudományos, hanem irodalmi szenzáció is lett. A könyv személyes, szubjektív és néha maró stílusban mutatja be a DNS felfedezésének kulisszáit – a versengést, az ötletek gyors cseréjét, a politikát és az emberi konfliktusokat. Watson nyíltan ír benne Franklinről is, sokak szerint lebecsülően – emiatt később több kritika is érte, különösen a nők tudományos közreműködésének alulértékelése miatt. ----- <span id="későbbi-tudományos-és-vezetői-szerepe"></span> === Későbbi tudományos és vezetői szerepe === Watson 1968 és 1993 között a '''Cold Spring Harbor Laboratory''' igazgatója volt, amely az egyik legfontosabb molekuláris biológiai kutatóközponttá nőtte ki magát. Itt új kutatási programokat indított, támogatott fiatal kutatókat, és elősegítette az emberi genetikai kutatások fejlődését. Watson egyik legnagyobb érdeme volt, hogy aktívan hozzájárult az '''emberi genom feltérképezéséhez''' (Human Genome Project), különösen a 80-as–90-es években, amikor az USA kormánya által támogatott nagy szabású program keretében kezdték feltérképezni az emberi DNS teljes szekvenciáját. ----- <span id="ellentmondások-és-viták"></span> === Ellentmondások és viták === Watson karrierjét több alkalommal beárnyékolták '''ellentmondásos kijelentései'''. Nyilvánosan tett nyilatkozatai során többször került vád alá: * '''Rasszista kijelentések''' (például afrikai populációk intelligenciájáról) * '''Szexista megjegyzések''' (nők tudományos képességeiről) * '''Társadalmi érzéketlenség''' (például génmódosítás erkölcsi kérdései kapcsán) 2007-ben egy különösen vitatott interjú után a Cold Spring Harbor Laboratory felfüggesztette, majd le is mondatták vezető pozíciójáról. Bár Watson később több alkalommal elnézést kért vagy visszavonta kijelentéseit, ezek a nyilatkozatok maradandó csorbát ejtettek hírnevén. 2019-ben a laboratórium hivatalosan minden címét megvonta, miután újabb, hasonló tartalmú kijelentéseket tett. ----- <span id="személyisége"></span> === Személyisége === Watson tehetséges, de megosztó személyiség. Intellektusa, tudományos látásmódja és vezetői képességei kétségtelenül kiválóak, de nyers stílusa és provokatív véleménye sok esetben árnyalta a róla alkotott képet. Kollégái szerint rendkívül szenvedélyes, de impulzív volt, aki nem mindig törődött mások érzéseivel vagy a politikai korrektséggel. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és hatása === A DNS szerkezetének felfedezése '''az egyik legnagyobb tudományos áttörés''' a történelemben. Watson szerepe ebben vitathatatlan – nemcsak tudományos, hanem szervezői és ismeretterjesztői munkája révén is. Könyvei, kutatásai és a biológiai gondolkodás formálása örökre beírták nevét a tudomány történetébe. ----- <span id="főbb-elismerései"></span> === Főbb elismerései === * Nobel-díj (1962, orvosi) * Presidential Medal of Freedom (1977) * National Medal of Science (1997) * Több tucat díszdoktori cím és tagság világszerte ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === James D. Watson neve örökre összefonódott a DNS kettős spiráljával – az élettudományok legikonikusabb szimbólumával. Bár személyisége ellentmondásos, tudományos öröksége megkérdőjelezhetetlen. Ő volt az, aki először pillantott be az öröklődés molekuláris „nyelvébe”, és ezzel új fejezetet nyitott az emberiség önismeretében. <blockquote>''„A DNS titkának megfejtése nemcsak tudományos áttörés volt – ez volt az első igazi bepillantás az élet kódjába.”'' </blockquote> {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} t2l6iazhfkijcev6gei28lpr2fze2fk 0 807343 3507142 3506385 2025-06-28T14:01:01Z LinguisticMystic 22848 3507142 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807347 3507143 3506389 2025-06-28T14:01:04Z LinguisticMystic 22848 3507143 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807348 3507144 3506402 2025-06-28T14:01:07Z LinguisticMystic 22848 3507144 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807354 3507487 3506408 2025-06-28T14:56:55Z LinguisticMystic 22848 3507487 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807356 3507479 3506410 2025-06-28T14:54:53Z LinguisticMystic 22848 3507479 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807359 3507556 3506413 2025-06-28T15:09:45Z LinguisticMystic 22848 3507556 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807362 3507557 3506416 2025-06-28T15:09:47Z LinguisticMystic 22848 3507557 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807374 3507145 3506428 2025-06-28T14:01:10Z LinguisticMystic 22848 3507145 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807375 3507146 3506429 2025-06-28T14:01:13Z LinguisticMystic 22848 3507146 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807377 3507558 3506431 2025-06-28T15:09:50Z LinguisticMystic 22848 3507558 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807378 3507147 3506432 2025-06-28T14:01:18Z LinguisticMystic 22848 3507147 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807379 3507371 3506433 2025-06-28T14:37:32Z LinguisticMystic 22848 3507371 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807381 3507559 3506435 2025-06-28T15:09:53Z LinguisticMystic 22848 3507559 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807382 3507560 3506436 2025-06-28T15:10:06Z LinguisticMystic 22848 3507560 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807384 3507148 3506438 2025-06-28T14:01:25Z LinguisticMystic 22848 3507148 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807389 3507191 3506443 2025-06-28T14:05:12Z LinguisticMystic 22848 3507191 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807390 3507173 3506444 2025-06-28T14:03:19Z LinguisticMystic 22848 3507173 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807399 3507192 3506453 2025-06-28T14:05:17Z LinguisticMystic 22848 3507192 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807400 3507183 3506454 2025-06-28T14:04:04Z LinguisticMystic 22848 3507183 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807403 3507577 3506457 2025-06-28T15:11:17Z LinguisticMystic 22848 3507577 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807404 3507575 3506458 2025-06-28T15:11:06Z LinguisticMystic 22848 3507575 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807406 3507187 3506460 2025-06-28T14:04:26Z LinguisticMystic 22848 3507187 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807410 3507578 3506464 2025-06-28T15:11:21Z LinguisticMystic 22848 3507578 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807412 3507158 3506466 2025-06-28T14:02:26Z LinguisticMystic 22848 3507158 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807416 3507579 3506470 2025-06-28T15:11:24Z LinguisticMystic 22848 3507579 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807417 3507002 3506471 2025-06-28T12:47:54Z LinguisticMystic 22848 3507002 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807419 3507024 3506473 2025-06-28T12:49:09Z LinguisticMystic 22848 3507024 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807420 3507565 3506474 2025-06-28T15:10:23Z LinguisticMystic 22848 3507565 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807422 3507566 3506476 2025-06-28T15:10:25Z LinguisticMystic 22848 3507566 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807425 3507169 3506479 2025-06-28T14:03:08Z LinguisticMystic 22848 3507169 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507624 3507169 2025-06-28T16:15:07Z LinguisticMystic 22848 3507624 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar orvos, biokémikus, fiziológus, a 20. század egyik legjelentősebb tudósa. Leginkább a C-vitamin felfedezőjeként ismert, de munkássága messze túlmutat ezen: úttörő szerepet játszott a sejtlégzés, izomműködés, oxidációs folyamatok, valamint a rák biokémiájának vizsgálatában is. 1937-ben orvosi–élettani '''Nobel-díjat''' kapott a „biológiai égésfolyamatokkal” kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepére. ----- <span id="korai-évek-és-tanulmányok"></span> === '''Korai évek és tanulmányok''' === Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, egy értelmiségi családban. Apja birtokos földbirtokos, édesanyja a híres orvosi családból, a Lenhossékok közül származott. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte orvosi szakon, majd a világháború alatt orvosként szolgált a fronton, ahol meg is sebesült. Az élmények hatására mély pacifista meggyőződés alakult ki benne. A háború után befejezte tanulmányait, majd több európai egyetemen (Pozsony, Prága, Leiden, Groningen, Cambridge) kutatott. Fő érdeklődési területe a sejtek oxidációs folyamatai voltak. ----- <span id="tudományos-pályája-és-a-c-vitamin-felfedezése"></span> === '''Tudományos pályája és a C-vitamin felfedezése''' === Szent-Györgyi 1928-ban tért vissza Magyarországra, és a Szegedi Tudományegyetemen (akkor Ferenc József Tudományegyetem) lett a biokémia professzora. Itt kezdett el mélyreható kutatásokat folytatni az úgynevezett „hexuronsavról”, amelyet mellékveséből vont ki. A felfedezés kulcsa az volt, hogy a hexuronsav valójában '''aszkorbinsav''', vagyis a '''C-vitamin''', amelyet először ő izolált nagy tisztaságban. Munkatársával, '''Joseph Svirbely-vel''' közösen bizonyította, hogy az anyag megelőzi a skorbutot. Ezt követően paprikából is kivonta a C-vitamint, és így hatalmas mennyiségben tudta előállítani. ----- <span id="nobel-díj-és-nemzetközi-elismerés"></span> === '''Nobel-díj és nemzetközi elismerés''' === 1937-ben a Svéd Királyi Akadémia orvosi Nobel-díjjal tüntette ki: <blockquote>''„A biológiai oxidációs folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepére.”'' </blockquote> Ez a kitüntetés hatalmas elismerést hozott Magyarországnak is. Szent-Györgyi neve ettől kezdve a nemzetközi tudományos élet élvonalába került. Előadásokat tartott világszerte, és egyre inkább érdekelte a biológia mélyebb, molekuláris alapú megközelítése. ----- <span id="a-krebs-ciklus-előkészítése"></span> === '''A Krebs-ciklus előkészítése''' === Szent-Györgyi kutatásai során fontos lépéseket tett a '''citromsavciklus''' (vagy '''Krebs-ciklus''') megértésében. Megfigyelte, hogy a sejtekben bizonyos dikarbonsavak (pl. fumársav, szukcinsav) szerepet játszanak az oxidációs folyamatokban. Bár a ciklus egészének összefüggéseit később '''Hans Krebs''' írta le, Szent-Györgyi eredményei nélkül ez nem lett volna lehetséges. ----- <span id="tudományos-érdeklődés-az-izomműködés-felé"></span> === '''Tudományos érdeklődés az izomműködés felé''' === A második világháború után érdeklődése egyre inkább a '''biomechanika''' és az '''izomműködés''' irányába fordult. Az USA-ba emigrálva a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratory-ban dolgozott. Kutatásai során leírta az '''aktin''' és '''miozin''' fehérjék mechanokémiai működését, amely megalapozta az izomműködés molekuláris mechanizmusának megértését. ----- <span id="politikai-szerepvállalás-és-emberi-elkötelezettség"></span> === '''Politikai szerepvállalás és emberi elkötelezettség''' === Szent-Györgyi nemcsak tudósként, hanem közéleti szereplőként is jelentős volt. A náci megszállás idején segítette a zsidóüldözések elől menekülőket, és kapcsolatban állt az ellenállási mozgalmakkal is. 1944-ben Horthy Miklós megbízásából próbált titkos kapcsolatot létesíteni a szövetséges hatalmakkal – emiatt bujkálni kényszerült. A háború után 1945–1947 között az '''Országgyűlés''' tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt. Csalódva a kommunista hatalomátvételben, 1947-ben elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban telepedett le. ----- <span id="élete-az-egyesült-államokban"></span> === '''Élete az Egyesült Államokban''' === Szent-Györgyi az USA-ban új életet kezdett, és egy független kutatóintézetet alapított '''Institute for Muscle Research''' néven. Későbbi éveiben egyre inkább foglalkoztatta a '''rák biokémiája''', és bátran felvetette, hogy az elektrontranszport-rendszer zavara állhat több daganatos betegség hátterében. A tudományos közösség időnként szkeptikusan fogadta elméleteit, de Szent-Györgyi sosem félt új gondolatokat megfogalmazni. Tudománya egyre interdiszciplinárisabb lett – vegyítette a kvantummechanikát, kémiát és biológiát. ----- <span id="gondolkodásmód-és-tudományfilozófia"></span> === '''Gondolkodásmód és tudományfilozófia''' === Szent-Györgyi híres volt eredeti gondolkodásáról és szokatlan megközelítéseiről. Vallotta, hogy: <blockquote>''„A tudós feladata nem az, hogy a dolgokat úgy lássa, ahogy mások látják – hanem ahogy még senki sem látta.”'' </blockquote> Számos tudományos és filozófiai esszét írt, köztük a ''“The Crazy Ape”'' (Őrült majom) és ''“Science, Ethics and Politics”'' című műveit, amelyekben a tudomány etikai felelősségét, az emberiség jövőjét és a világbéke kérdéseit tárgyalta. ----- <span id="magánélete-és-jelleme"></span> === '''Magánélete és jelleme''' === Szent-Györgyi háromszor nősült, és több gyermeke is született. Személyisége elbűvölő, kedves, humoros és szenvedélyes volt – mind a tudomány, mind az emberi jogok iránt. Szenvedélyesen teniszezett, zongorázott, és kedvelte a társaságot, de emellett mélyen elgondolkodó, filozofikus ember is volt. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Szent-Györgyi Albert 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Hamvait kívánságára Magyarországra szállították, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Nevét ma iskolák, díjak, intézmények viselik. Magyarországon az '''Orvosi Díj Szent-Györgyi Albert nevét''' viseli, és a '''Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara''' is róla van elnevezve. Szellemisége máig inspirálja a tudósokat és gondolkodókat világszerte. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Szent-Györgyi Albert nemcsak a C-vitamin felfedezője, hanem egyike volt azoknak a tudósoknak, akik egész életükben új kérdéseket tettek fel. Munkássága több tudományterületre is hatással volt, gondolkodása pedig messze megelőzte korát. Az emberiség egészségét és szellemi fejlődését egyaránt szolgálta – tudósként, hazafiként, humanistaként. Élete és öröksége ma is példaértékű a világ számára. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} t0ujtg52v5q6zbji8jiwywasgho9dlc 0 807429 3507107 3506483 2025-06-28T12:53:29Z LinguisticMystic 22848 3507107 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807431 3507640 3506485 2025-06-28T17:04:03Z LinguisticMystic 22848 3507640 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Charles Robert Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós, aki a modern evolúciós biológia megalapítójaként ismert. Leghíresebb műve, ''A fajok eredete'' (1859) alapjaiban változtatta meg az élővilág fejlődéséről alkotott felfogást azzal az elméletével, hogy a fajok természetes szelekció révén alakulnak ki és fejlődnek. Darwin munkássága hatalmas hatással volt nemcsak a biológiára, hanem a filozófiára, a vallásra és a társadalomtudományokra is. ----- '''Korai élet és tanulmányok''' Darwin Shrewsbury-ben született, Angliában, jómódú családban. Apja, Robert Darwin orvos volt, anyja pedig Susannah Wedgwood, a híres kerámiakészítő, Josiah Wedgwood lánya. Már gyermekkorában érdeklődött a természet iránt, gyűjtötte a kagylókat, rovarokat, ásványokat. Tanulmányait az Edinburgh-i Egyetemen kezdte, ahol először orvosnak készült, de nem érdekelte az orvostudomány. Később a Cambridge-i Egyetemre ment teológiát tanulni, apja kérésére, de itt is inkább a természetrajz és a geológia kötötte le. Kiemelkedő hatással volt rá John Stevens Henslow botanikus, akinek ajánlására 1831-ben részt vehetett a HMS ''Beagle'' nevű hajó földkörüli tudományos expedícióján. ----- '''A ''Beagle'' utazása (1831–1836)''' Ez az ötéves utazás döntő jelentőségű volt Darwin életében és tudományos pályáján. Az út során bejárta Dél-Amerika partvidékét, a Galápagos-szigeteket, Ausztráliát és más területeket. A megfigyelései alapján különös figyelmet szentelt az állat- és növényfajok földrajzi elterjedésének és hasonlóságainak. A Galápagos-szigeteken például megfigyelte, hogy a különböző szigeteken élő pintyek csőrének alakja alkalmazkodik az adott környezet tápláléklehetőségeihez – ez fontos megfigyelés volt az evolúciós elmélete szempontjából. ----- '''A természetes szelekció elmélete''' Darwin 1838-ban olvasta Thomas Malthus esszéjét a népesedésről, amely szerint az élőlények száma gyorsabban növekszik, mint az élelemforrások. Ebből arra következtetett, hogy a túlélésért folytatott küzdelem során azok az egyedek maradnak életben, amelyek jobban alkalmazkodnak a környezethez – ezt nevezte '''természetes kiválasztódásnak''' (natural selection). Darwin azonban több mint 20 évig nem publikálta az elméletét, részben a kor vallási nézeteitől való félelmében. Csak akkor gyorsította fel a munkát, amikor 1858-ban Alfred Russel Wallace hasonló következtetésekre jutott. Ekkor közösen mutatták be elméletüket a Londoni Linnean Társaság előtt. ----- '''A fajok eredete (1859)''' 1859-ben Darwin megjelentette fő művét, ''A fajok eredetét a természetes kiválasztódás útján'' (''On the Origin of Species by Means of Natural Selection''). A könyvben részletesen bemutatta, hogyan alakulnak ki új fajok a természetes szelekció során, hogyan történik az alkalmazkodás, és miként magyarázható az élővilág sokfélesége. A könyv óriási vitát váltott ki – tudományos körökben nagy érdeklődést, de vallási szempontból komoly ellenállást. Ennek ellenére Darwin elméletét fokozatosan elfogadták a tudományos közösségben. ----- '''Későbbi művei és kutatásai''' Darwin nem állt meg ''A fajok eredetének'' megírása után. Számos más művet is publikált, többek között: * ''A háziállatok és termesztett növények változatossága'' (1868) * ''Az ember származása és a nemi kiválasztás'' (1871) – Ebben az ember evolúcióját is vizsgálta, valamint a szexualitás és párválasztás szerepét. * ''Az érzelmek kifejeződése embernél és állatoknál'' (1872) – A viselkedést, mimikát és érzelmi reakciókat hasonlította össze. * Növénytani munkák, például a kúszónövények mozgásáról, rovarfogó növényekről. Ezek a művek azt mutatják, hogy Darwin kutatásai kiterjedtek az állati és emberi viselkedésre, érzelmekre, valamint növénytani kérdésekre is. ----- '''Családi élete és személyisége''' Darwin 1839-ben feleségül vette unokatestvérét, Emma Wedgwoodot. Tíz gyermekük született, közülük néhányan korán meghaltak, egyik fiuk, George Darwin neves csillagász lett. Darwin szerető férj és apa volt, érzékeny ember, aki sokat szenvedett egészségi problémáktól, valószínűleg krónikus emésztőrendszeri betegségtől. Bár vallásos családban nőtt fel, tudományos felfedezései eltávolították a hagyományos keresztény hittől. Élete végére inkább agnosztikusnak vallotta magát. ----- '''Halála és öröksége''' Darwin 1882-ben halt meg, és a Westminster-apátságban temették el, nem messze Isaac Newtontól – ez is bizonyítja, mekkora hatással volt a tudományos világra. Az ő elmélete az evolúcióról ma is az egyik alappillére a biológiának. A genetika fejlődése – különösen a DNS felfedezése – később megerősítette a természetes szelekció mechanizmusát. Darwin gondolatai alapot adtak az evolúciós pszichológiának, a szociobiológiának és még a mesterséges intelligencia adaptív rendszereinek is. ----- '''Értékelés''' Charles Darwin nemcsak tudós, hanem gondolkodó is volt. Megkérdőjelezte az emberiség helyét a természetben, és egy új, természettudományos világképet alakított ki. Munkásságát ma is viták övezik bizonyos körökben, de tudományos értelemben az ő neve egyet jelent az evolúció megértésével. {{engl}} 2zlcqnd6dzli0o6b786zzj8d7ko79do 0 807432 3507041 3506486 2025-06-28T12:49:56Z LinguisticMystic 22848 3507041 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807433 3507038 3506487 2025-06-28T12:49:50Z LinguisticMystic 22848 3507038 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807434 3507168 3506488 2025-06-28T14:03:03Z LinguisticMystic 22848 3507168 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807436 3507151 3506490 2025-06-28T14:01:33Z LinguisticMystic 22848 3507151 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807438 3507161 3506492 2025-06-28T14:02:35Z LinguisticMystic 22848 3507161 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807443 3507567 3506497 2025-06-28T15:10:28Z LinguisticMystic 22848 3507567 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807446 3507489 3506500 2025-06-28T15:04:01Z LinguisticMystic 22848 3507489 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807451 3507178 3506505 2025-06-28T14:03:39Z LinguisticMystic 22848 3507178 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807452 3507490 3506506 2025-06-28T15:04:04Z LinguisticMystic 22848 3507490 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807456 3507491 3506511 2025-06-28T15:04:08Z LinguisticMystic 22848 3507491 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807459 3507155 3506514 2025-06-28T14:01:52Z LinguisticMystic 22848 3507155 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807464 3507156 3506519 2025-06-28T14:02:20Z LinguisticMystic 22848 3507156 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807466 3506969 3506521 2025-06-28T12:45:18Z LinguisticMystic 22848 3506969 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807467 3507394 3506522 2025-06-28T14:38:28Z LinguisticMystic 22848 3507394 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807468 3507368 3506523 2025-06-28T14:27:29Z LinguisticMystic 22848 3507368 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807469 3507019 3506524 2025-06-28T12:48:45Z LinguisticMystic 22848 3507019 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807470 3507342 3506525 2025-06-28T14:24:03Z LinguisticMystic 22848 3507342 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807476 3507492 3506531 2025-06-28T15:04:11Z LinguisticMystic 22848 3507492 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807477 3507482 3506532 2025-06-28T14:55:39Z LinguisticMystic 22848 3507482 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807478 3507657 3506533 2025-06-28T17:45:07Z LinguisticMystic 22848 3507657 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Klaus Emil Julius Fuchs (1911. december 29. – 1988. január 28.) német származású brit fizikus, aki az atombomba kifejlesztésében kulcsszerepet játszott – ám nevét leginkább mint '''a hidegháború egyik leghírhedtebb kémje''' ismerjük. Miközben a brit és amerikai atomfegyver-programokon dolgozott, '''titokban információt adott át a Szovjetuniónak''', segítve ezzel a szovjet atomfegyver létrehozását. Története egyaránt a tudomány, a politika, a lojalitás és az árulás drámája. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Klaus Fuchs 1911-ben született Németországban, az evangélikus teológus Emil Fuchs fiaként. Apja pacifista, szocialista és antifasiszta gondolkodású volt, aki jelentős hatással volt Klaus világnézetére. A fiú korán kitűnt matematikai és fizikai tehetségével. Egyetemi tanulmányait Lipcsében kezdte, majd Göttingenben és Berlinben folytatta, ahol olyan neves tudósoktól tanult, mint Max Born és Werner Heisenberg. A nácik hatalomra kerülése után, 1933-ban – baloldali nézetei és kommunista kötődése miatt – Fuchs emigrálni kényszerült. Angliába menekült, ahol Oxfordban tanult tovább, majd a bristoli egyetemen doktorált kvantummechanikából. ----- <span id="a-második-világháború-és-internálás"></span> === '''A második világháború és internálás''' === A második világháború kitörésekor Fuchst, mint “ellenséges állampolgárt”, internálták több más német emigránssal együtt. 1940-ben Kanadába szállították, ahol fogolytáborban tartották, de nem sokkal később visszatérhetett Angliába, miután a brit hatóságok megbízhatónak minősítették. Ekkor csatlakozott a brit '''Tube Alloys''' projekthez – ez volt a brit atomfegyver-program, amely később összeolvadt az amerikai '''Manhattan Projecttel'''. Fuchs ezzel bekerült a szövetségesek atomtudományos elitjébe. ----- <span id="a-manhattan-project-és-az-árulás-kezdete"></span> === '''A Manhattan Project és az árulás kezdete''' === 1943-ban Fuchs amerikai kérésre az Egyesült Államokba utazott, ahol Los Alamosban, az atombomba fejlesztésének központjában dolgozott. Feladata a '''légköri robbanások, neutron-transzport''' és az '''implóziós mechanizmus''' elméleti vizsgálata volt – kulcsfontosságú területek. Eközben Fuchs már 1941 óta '''kapcsolatban állt a szovjet hírszerzéssel'''. Először Angliában lépett kapcsolatba szovjet ügynökökkel, majd az Egyesült Államokban rendszeresen információkat továbbított, például a plutónium-bomba részleteiről. Ezek az adatok alapvető fontosságúak voltak a szovjet atomfegyver kifejlesztéséhez. ----- <span id="a-kémtevékenység-jellege-és-hatása"></span> === '''A kémtevékenység jellege és hatása''' === Fuchs nem pénzért, hanem '''ideológiai meggyőződésből''' kémkedett. Úgy érezte, igazságtalan lenne, ha egyetlen ország – például az Egyesült Államok – birtokolná az atombombát. A kommunizmus iránti szimpátiája és a fasizmus elleni harcban játszott szerepe vezette motivációit. A szovjetek 1949-ben végrehajtott első sikeres atomrobbantása – alig néhány évvel az amerikai után – részben Fuchs által adott információknak volt köszönhető. A szovjet tudósok, köztük Igor Kurcsatov és Andrej Szaharov, hasznosították a kapott adatokat a robbanási elrendezés és neutron-reflexió optimalizálásához. ----- <span id="lebukás-és-letartóztatás"></span> === '''Lebukás és letartóztatás''' === Az amerikai és brit hírszerzés a háború után egyre gyanakvóbbá vált. A '''VENONA-projekt''' (a szovjet kommunikációs kódok feltörése) alapján gyanú merült fel, hogy valaki belülről szivárogtatott információt. Fuchsra a britek figyeltek fel először. 1950 januárjában, hosszas kihallgatás után Fuchs bevallotta, hogy a szovjeteknek dolgozott. Letartóztatták, és gyorsított eljárásban 14 év börtönbüntetésre ítélték – ez volt a legsúlyosabb ítélet, amit békeidőben egy brit állampolgárra kémkedésért kiszabtak. ----- <span id="utóhatás-és-az-atomkémkedés-hálója"></span> === '''Utóhatás és az atomkémkedés hálója''' === Fuchs vallomása lavinát indított el: nyomán buktatták le többek között '''Julius és Ethel Rosenberget''' az Egyesült Államokban, akiket 1953-ban ki is végeztek. Az amerikai közvélemény és politikai vezetés megrendülve fogadta, hogy a szövetséges országokból is történhetett ilyen horderejű árulás. Fuchs kémtevékenysége a hidegháború első éveiben '''tovább szította a paranoia légkörét''', és hozzájárult az amerikai atomtitkok fokozott védelméhez, valamint a McCarthy-korszak üldözéseihez. ----- <span id="szabadulása-és-élet-a-keleti-blokkban"></span> === '''Szabadulása és élet a keleti blokkban''' === Fuchs 1959-ben – jó magaviselet miatt – szabadult, és '''azonnal Kelet-Németországba (NDK)''' emigrált, ahol hősként fogadták. A '''Rossendorfi Atomkutató Központ''' igazgatója lett, és tovább dolgozott a nukleáris kutatásban, immár szocialista rendszerben. Tudományos pályafutása itt is folytatódott: részt vett a nukleáris reaktorok tervezésében, tudományos tanácsadásban, és tagja lett az NDK Tudományos Akadémiájának. Bár a szovjet blokk tudományos közössége tisztelte, a nyugaton már örökre árulónak számított. ----- <span id="halála-és-utóélet"></span> === '''Halála és utóélet''' === Fuchs 1988-ban, 76 éves korában hunyt el Drezdában. Haláláig meggyőződése maradt, hogy helyesen cselekedett, amikor megosztotta a tudást a Szovjetunióval. Nem érzett bűntudatot, és nem kért kegyelmet. Története ma is megosztja a történészeket és a közvéleményt. Egyesek szerint hozzájárult a '''nukleáris egyensúly''' létrejöttéhez, amely elrettentette a feleket a harmadik világháború kirobbantásától. Mások szerint tette árulás volt, amely megsértette a tudományos és állami lojalitás alapelveit. ----- <span id="értékelés-és-örökség"></span> === '''Értékelés és örökség''' === Klaus Fuchs különös figurája a 20. századi történelemnek: '''zseniális fizikus és meggyőződéses kommunista''', akinek tevékenysége hatással volt a világ katonai és politikai egyensúlyára. Tudósként fontos szereplője volt az atomkorszak kezdetének, de történelmi jelentőségét elsősorban '''kémtevékenysége''' és annak következményei adják. Nevét ma gyakran említik más híres hidegháborús kémekkel együtt, mint Kim Philby vagy Aldrich Ames. A tudományos etikáról szóló vitákban is gyakran előkerül: meddig tart a tudós felelőssége, ha tudása háborús célokat szolgál? ----- '''Záró gondolat''' Klaus Fuchs története nem csupán egy atombomba-programban dolgozó tudósé, hanem '''egy kor és világnézet tragikus összecsapásáé'''. Munkássága egyszerre része a modern tudomány diadalának és a hidegháborús árnyaknak. Végső soron öröksége emlékeztet arra, hogy a tudás hatalom – de az, hogy miként használjuk fel, morális döntés is. {{engl}} j08vz11ph5henegzinrssmfqh18rtsz 0 807480 3507153 3506535 2025-06-28T14:01:46Z LinguisticMystic 22848 3507153 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807485 3507493 3506540 2025-06-28T15:04:14Z LinguisticMystic 22848 3507493 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807488 3507605 3506543 2025-06-28T15:14:14Z LinguisticMystic 22848 3507605 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807489 3507494 3506544 2025-06-28T15:04:17Z LinguisticMystic 22848 3507494 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807490 3507096 3506545 2025-06-28T12:53:00Z LinguisticMystic 22848 3507096 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807491 3506968 3506546 2025-06-28T12:45:14Z LinguisticMystic 22848 3506968 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807492 3507495 3506547 2025-06-28T15:04:20Z LinguisticMystic 22848 3507495 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807495 3506953 3506550 2025-06-28T12:44:26Z LinguisticMystic 22848 3506953 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807503 3507496 3506558 2025-06-28T15:04:24Z LinguisticMystic 22848 3507496 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807505 3507048 3506560 2025-06-28T12:50:08Z LinguisticMystic 22848 3507048 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807508 3507150 3506563 2025-06-28T14:01:30Z LinguisticMystic 22848 3507150 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807509 3506956 3506564 2025-06-28T12:44:45Z LinguisticMystic 22848 3506956 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807513 3506951 3506568 2025-06-28T12:44:15Z LinguisticMystic 22848 3506951 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507128 3506951 2025-06-28T13:43:10Z LinguisticMystic 22848 3507128 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Walther Hermann Nernst''' (1864. június 25. – 1941. november 18.) német fizikai kémikus, az egyik legnagyobb hatású tudós a 19. és 20. század fordulóján. Legismertebb a '''harmadik főtétel (a Nernst-hőtétele)''' megfogalmazásáról, amely megalapozta a '''modern termodinamika''' kvantitatív értelmezését. Munkásságát 1920-ban '''kémiai Nobel-díjjal''' ismerték el. Ő volt az, aki az '''elektrokémia''', a '''termodinamika''' és a '''kvantumelmélet''' határán dolgozva új módszertani szinteket ért el – tudós, feltaláló, gondolkodó és akadémiai vezető egy személyben. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Nernst '''Briesenben''' (Poroszország, ma Lengyelország része) született, egy német–lengyel család gyermekeként. Már fiatalon kivételes tehetséget mutatott a természettudományok iránt. Tanulmányait '''Zürich''', '''Berlin''', '''Graz''' és '''Würzburg''' egyetemein végezte. Itt találkozott olyan korabeli nagy tudósokkal, mint '''Ludwig Boltzmann''', '''Friedrich Kohlrausch''' és '''Hermann von Helmholtz''', akik nagy hatással voltak rá. 1887-ben doktorált a fizikai kémia tárgykörében. ----- <span id="tudományos-pályafutása-és-intézeti-vezető-szerepei"></span> === '''Tudományos pályafutása és intézeti vezető szerepei''' === Nernst először '''Göttingenben''' kapott professzori állást, ahol '''Fizikai Kémiai Intézetet''' hozott létre – az egyik első ilyen laboratóriumot a világon. Később a '''Berlini Egyetem''' professzora és a '''Kaiser Wilhelm Institut''' alapítója lett, ahol Einstein, Planck és mások kortársaként dolgozott. ----- <span id="elektrokémia-a-nernst-egyenlet"></span> === '''Elektrokémia: a Nernst-egyenlet''' === 1890-es évektől az '''elektrokémia''' területén dolgozott, ahol kidolgozta az '''elektromotoros erő''' és az '''ionkoncentráció''' közötti kapcsolatot. Ezt ma ismerjük: <math display="block"> E = E^0 - \frac{RT}{nF} \ln Q </math> Ez az úgynevezett '''Nernst-egyenlet''', amely alapvető összefüggés az '''elektrokémiai cellák''' és '''redoxireakciók''' megértésében. Nernst ezzel lefektette az '''elektrokémiai potenciál''' fogalmát, és lehetővé tette az akkumulátorok, galvanikus cellák és bioszenzorok (pl. pH-mérő) tervezését. ----- <span id="termodinamika-és-a-harmadik-főtétel"></span> === '''Termodinamika és a harmadik főtétel''' === Nernst legnagyobb tudományos eredménye a '''harmadik főtétel''' megfogalmazása volt, amely szerint: <blockquote>„Egy folyamat szabadentalpiaváltozása a hőmérséklet csökkenésével zérushoz tart, ha a reakció során az entrópiaváltozás is eltűnik.” </blockquote> Egyszerűbben: '''az abszolút nulla hőmérsékleten az entrópia állandóvá válik''', azaz a rendszer rendezettsége maximális. Ez a tétel lehetővé tette az '''abszolút entrópiaértékek''' számítását, és alapot adott az '''alacsony hőmérsékleti mérések''' tudományának. Ezért a munkájáért kapta meg '''1920-ban a kémiai Nobel-díjat'''. ----- <span id="nernst-hatás-és-korai-kvantumelmélet"></span> === '''Nernst-hatás és korai kvantumelmélet''' === Nernst neve több fizikai jelenséghez is kötődik: * '''Nernst-effektus''': amikor mágneses tér hatására egy anyagban keresztirányú feszültség keletkezik hőgradiens miatt (ez ma is fontos a termoelektromosság kutatásában). * '''Nernst-lámpa''': egy korai, kerámiából készült izzólámpa, amely világosabb fényt adott, mint az akkor használt szénszálas izzók. Emellett fontos szerepet játszott a '''kvantumelmélet''' megalapozásában is. Az '''Einstein–Nernst-levegő''' és a '''foton energiamegmaradásának''' problémái körüli vitákban aktívan részt vett, és baráti, inspiráló kapcsolatban állt '''Einsteinnel''', '''Planckkal''' és '''Bohrral'''. ----- <span id="az-első-világháború-és-haditechnikai-szerepe"></span> === '''Az első világháború és haditechnikai szerepe''' === Nernst a tudomány mellett a technikai fejlesztésekben is aktív volt. Az első világháború idején '''kémiai fegyverek fejlesztésében''' is részt vett – többek között az '''ideggázok hatásmechanizmusának''' vizsgálatában –, ami ma már vitatott, de történelmileg fontos fejezet. ----- <span id="oktatói-és-szervezői-munkássága"></span> === '''Oktatói és szervezői munkássága''' === Nernst rendkívül befolyásos oktató volt, több generáció '''fizikai kémikusát''' képezte ki. Tanítványai között ott voltak olyan későbbi nagy tudósok, mint: * '''Max Bodenstein''' * '''Walther Gerlach''' * '''James Franck''' Tudományos intézményeket szervezett, cikkeket, tankönyveket írt, és számos tudományos akadémia tagjává választották. ----- <span id="nobel-díj-1920"></span> === '''Nobel-díj (1920)''' === A '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' a következő indoklással ítélte Nernstnek a '''kémiai Nobel-díjat''': <blockquote>„a termokémia területén végzett munkáiért, különösen a hőtételek alkalmazásáért kémiai reakciókra.” </blockquote> Ez a díj egyfajta összefoglalása volt annak a hatalmas elméleti és gyakorlati tudományos örökségnek, amelyet Nernst létrehozott. ----- <span id="utolsó-évek-és-halála"></span> === '''Utolsó évek és halála''' === Nernst 1933-ban visszavonult, de élete végéig publikált és aktívan figyelte a tudomány alakulását. 1941-ben halt meg '''Berlinben''', 77 éves korában. A második világháború idején bekövetkezett halála miatt nem vált a náci rezsim szolgálójává, mint néhány kortársa. ----- <span id="fontosabb-fogalmak-amik-nevét-viselik"></span> === '''Fontosabb fogalmak, amik nevét viselik''' === * '''Nernst-egyenlet''' – az elektrokémiai potenciál számítása * '''Nernst-hatás''' – termoelektromos jelenség mágneses térben * '''Nernst-hőtétele''' – a termodinamika harmadik főtétele előfutára * '''Nernst-lámpa''' – izzólámpa-technológia (1900-as évek eleje) * '''Nernst-potenciál''' – sejtek iontranszportjának alapegyenlete (fiziológiában is!) ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === Walther Nernst a '''fizikai kémia egyik alapító atyja''', akinek eredményei máig hatnak a: * '''elektrokémiában''' (akkumulátorok, érzékelők), * '''orvosi fiziológiában''' (iontranszport), * '''anyagkutatásban''' (termodinamikai állapotfüggvények), * '''elméleti kémiában''' (entrópia, szabadentalpia számítások). Nernst neve tankönyvek, kutatóintézetek és ösztöndíjak révén is fennmaradt. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Walther Nernst kivételes tudós volt, aki '''a kémia és fizika határterületén''' új világot nyitott a 20. század elején. Munkája segített megalapozni a '''modern anyagtudományt, biofizikát és elektrokémiát'''. Személyisége és tudósi elkötelezettsége példa lehet mindazoknak, akik a '''természeti törvények mélyebb megértésére''' törekednek. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 426s1wrxj72iyyd3k8mdg75pei4uffk 0 807514 3507152 3506569 2025-06-28T14:01:44Z LinguisticMystic 22848 3507152 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807517 3507659 3506572 2025-06-28T17:47:54Z LinguisticMystic 22848 3507659 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Vannevar Bush (1890. március 11. – 1974. június 28.) amerikai mérnök, feltaláló, tudománypolitikai vezető és tudományfilozófus volt, aki meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államok technológiai fejlődésében a 20. század közepén. Egyszerre volt a második világháborús tudományos fejlesztések vezető alakja, a digitális számítógép és hiperszámítás előfutára, valamint a tudásmegosztás és információtárolás jövőbeli lehetőségeinek korai megfogalmazója. Talán legismertebb írása az 1945-ös '''“As We May Think”''', amely előrevetíti az internet, a hiperszöveg és a személyes információszervezés világát. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Vannevar Bush a Massachusetts állambeli Everettben született. Korán kitűnt logikai és mérnöki érdeklődésével. A Tufts College hallgatója volt, ahol 1913-ban villamosmérnöki diplomát szerzett, majd a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) doktorált 1916-ban. Korai munkái már a '''hálózatalapú logikai számítás''', az analóg gépek és a mérnöki méréstechnika irányába mutattak. Tanárként az MIT-n kezdett dolgozni, és gyorsan a műszaki felsőoktatás egyik meghatározó alakjává vált. ----- <span id="a-differenciálanalizátor-és-a-számítástechnika-kezdete"></span> === '''A differenciálanalizátor és a számítástechnika kezdete''' === Bush legjelentősebb technikai találmánya a '''Differenciálanalizátor''' (Differential Analyzer), az egyik első '''mechanikus számítógép''' volt, amely képes volt bonyolult differenciálegyenletek numerikus megoldására. Az eszköz analóg technológián alapult, és működése során fogaskerekeket, tárcsákat és tengelyeket használt az adatok átvitelére. Ez a gép az 1930-as évek elején épült meg, és hatalmas áttörés volt a mérnöki szimulációban, különösen ballisztikai pályaszámításoknál, repülőgép-tervezésben és más katonai alkalmazásokban. Bár digitális gépek később túlszárnyalták, a differenciálanalizátor a számítástechnika történetének egyik első fontos mérföldköve volt. ----- <span id="tudományszervezés-és-az-ndrc-létrehozása"></span> === '''Tudományszervezés és az NDRC létrehozása''' === Bush a tudomány és állam kapcsolatának új formáját képviselte. 1939-ben meggyőzte Roosevelt elnököt, hogy az Egyesült Államoknak '''szervezett tudományos koordinációra''' van szüksége a háborús veszélyek miatt. 1940-ben létrejött az '''NDRC''' (National Defense Research Committee), melynek vezetője lett. Ez volt a tudományos kutatás első szövetségi keretrendszere, amelyet közvetlenül háborús célokra használtak. 1941-től Bush vezette az '''Office of Scientific Research and Development (OSRD)''' szervezetet, amely a teljes amerikai tudományos hadiipari kutatási apparátust koordinálta. Felügyelete alá tartozott többek között a: * radarfejlesztés, * ballisztikai számítások, * gyógyszerkutatás (pl. penicillin tömeggyártása), * és a '''Manhattan Project''', az atombomba fejlesztését célzó titkos program. Bush maga nem vett részt az atomfegyver tervezésében, de politikai és szervezeti befolyása kulcsfontosságú volt a projekt megvalósításában. ----- <span id="as-we-may-think-a-jövőbe-látó-esszé"></span> === '''“As We May Think” – a jövőbe látó esszé''' === 1945-ben, a második világháború lezárása után Bush publikálta leghíresebb írását, az '''“As We May Think”''' című cikket a ''The Atlantic Monthly''-ban. Ebben nem katonai fejlesztésekről írt, hanem arról, hogyan segítheti a technológia az emberiség kollektív gondolkodását, memóriáját és információkezelését. Legfontosabb elképzelése a '''Memex''' nevű eszköz volt – egy személyes információtároló és -visszakereső rendszer, amely mikrofilmen tárolt adatokat asszociatív kapcsolatokkal rendezett. Ez volt a '''hiperszöveg (hypertext)''' előfutára, amit később Ted Nelson, Douglas Engelbart, majd Tim Berners-Lee (az internet feltalálója) is inspiráló forrásként emlegetett. Bush megsejtette az '''interaktív informatikai rendszerek''', a '''személyes adatbankok''', és a '''nem-lineáris gondolkodást segítő digitális környezet''' lehetőségét – évtizedekkel a számítógép és a web elterjedése előtt. ----- <span id="tudománypolitika-és-az-nsf-megalapítása"></span> === '''Tudománypolitika és az NSF megalapítása''' === A háború után Bush egyik fő célja az volt, hogy a kormányzat támogassa a '''békés tudományos kutatást''' is. 1945-ben Roosevelt elnöknek készített jelentést '''“Science – The Endless Frontier”''' címmel. Ebben a tudományt az amerikai jólét, egészségügy, gazdaság és biztonság alapjának nevezte. Ez a dokumentum közvetve vezetett az '''NSF''' (National Science Foundation, azaz Nemzeti Tudományos Alapítvány) létrehozásához 1950-ben. Az NSF azóta is a legfőbb állami kutatásfinanszírozó szervezet az Egyesült Államokban, és több ezer felfedezés, technológiai áttörés és Nobel-díjas munka alapját képezte. ----- <span id="későbbi-évek-és-elismerések"></span> === '''Későbbi évek és elismerések''' === Bush a második világháború után továbbra is meghatározó tudománypolitikai szereplő maradt. Részt vett az MIT, a Carnegie Corporation, és más szervezetek irányításában. Több kormányzati testület tanácsadója volt, és rendszeresen publikált technológiai jövőképekről, etikai kérdésekről és az ember-gép kapcsolat jövőjéről. Számos kitüntetést és díjat kapott: * '''Presidential Medal of Merit (1948)''' * '''National Medal of Science (1963)''' * '''IEEE Edison Medal''' * Valamint több mint 20 tiszteletbeli doktori címet szerzett. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Vannevar Bush 1974-ben hunyt el 84 évesen, Massachusetts államban. Munkássága kettős örökséget hagyott maga után: # '''Mint tudományszervező és vezető''', kulcsszerepet játszott a modern kutatás-irányítási rendszerek kialakításában. A „nagy tudomány” korszakát segítette megalapozni, ahol az állam, az egyetemek és az ipar együtt dolgoznak nagy célokon. # '''Mint gondolkodó és előrelátó mérnök''', előrevetítette a számítógép-alapú információkezelés forradalmát. A hiperszöveg, a személyes adatbank, és az emberi tudás hálózatos strukturálásának koncepciója máig ható elképzelése volt. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Vannevar Bush nemcsak a 20. századi amerikai technológiai fejlődés egyik motorja volt, hanem '''intellektuális jövőbe látó''' is. Megmutatta, hogyan lehet a tudományos tudást szervezetten és felelősen a társadalom javára fordítani – legyen szó háborús védekezésről, civil technológiáról, vagy az emberi gondolkodás kiterjesztéséről. Ma, az információs korszak és a mesterséges intelligencia küszöbén, különösen aktuális újraolvasni gondolatait arról, '''„hogyan gondolkodhatnánk másként”'''. Ha szeretnéd, külön is kifejthetem a Memex koncepció technikai működését, vagy a “Science – The Endless Frontier” jelentés részletes hatásait. {{engl}} g61l7omym4riu6n9hkrzfayaee2kr3v 0 807518 3507508 3506573 2025-06-28T15:06:09Z LinguisticMystic 22848 3507508 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807520 3507538 3506575 2025-06-28T15:08:01Z LinguisticMystic 22848 3507538 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807522 3507604 3506577 2025-06-28T15:14:08Z LinguisticMystic 22848 3507604 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807524 3507012 3506579 2025-06-28T12:48:30Z LinguisticMystic 22848 3507012 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807526 3507373 3506581 2025-06-28T14:37:39Z LinguisticMystic 22848 3507373 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807527 3507509 3506582 2025-06-28T15:06:12Z LinguisticMystic 22848 3507509 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807528 3507085 3506583 2025-06-28T12:52:00Z LinguisticMystic 22848 3507085 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807529 3507510 3506584 2025-06-28T15:06:15Z LinguisticMystic 22848 3507510 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807532 3507658 3506587 2025-06-28T17:46:29Z LinguisticMystic 22848 3507658 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Stanisław Marcin Ulam (1909. április 13. – 1984. május 13.) lengyel–amerikai matematikus, aki a 20. század egyik legtermékenyebb és legkreatívabb elméje volt. Leginkább a '''Monte Carlo-módszer''', a '''termonukleáris fegyverek fejlesztése''', valamint a '''komplex rendszerek''' és '''nemlineáris dinamika''' területén végzett munkájáról ismert. Ulam hozzájárulása a modern számításelmélethez, a valószínűségszámításhoz és az atomenergia-korszak kialakulásához alapvető fontosságú. Egyszerre volt teoretikus zseni és gyakorlati problémamegoldó, akinek ötletei más tudósokat is inspiráltak. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Stanisław Ulam egy gazdag zsidó család gyermekeként született az Osztrák–Magyar Monarchia területén, a ma Ukrajnához tartozó Lembergben (akkoriban Galícia, ma Lviv). Apja ügyvéd, édesanyja művelt és zeneszerető asszony volt. A soknyelvű környezet és a gazdag kulturális háttér nagy hatással volt szellemi fejlődésére. Fiatal korától érdeklődött a matematika iránt, és tanulmányait a '''Lwówi Egyetemen''' végezte, ahol tagja lett a híres '''Lwówi Matematikai Iskolának'''. Olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Stefan Banach és Hugo Steinhaus. E csoport különösen híres volt arról, hogy gyakran egy Lwówi kávézóban (Scot’s Café) oldottak meg absztrakt problémákat – krétával a márványasztalon. ----- <span id="áttelepülés-az-egyesült-államokba"></span> === '''Áttelepülés az Egyesült Államokba''' === A lengyel tudományos közeg kiválósága ellenére Ulam felismerte a feszültségeket Európában. 1935-ben meghívást kapott az amerikai '''Institute for Advanced Study'''-ba (Princeton), ahol többek között Albert Einstein is dolgozott. Ulam gyorsan beilleszkedett az amerikai tudományos közegbe, majd több egyetemen is tanított, köztük a Harvardon és a University of Wisconsin–Madisonon. A második világháború előestéjén Amerikában maradt, és 1941-ben amerikai állampolgárságot kapott. Családjának egy része, sajnos, a holokauszt áldozata lett. ----- <span id="manhattan-projekt-és-a-monte-carlo-módszer"></span> === '''Manhattan-projekt és a Monte Carlo-módszer''' === 1943-ban Ulam csatlakozott a '''Manhattan Projecthez''', és a '''Los Alamos National Laboratory'''-ban kezdett dolgozni. Itt találkozott '''John von Neumannnal''', akivel szoros szakmai kapcsolatot alakított ki. A projekt során elméleti problémákon dolgozott, például '''neutrontranszport''' és '''láncreakciók''' modellezésén. 1946-ban, betegsége után lábadozva, egy kártyajáték inspirálta egyik legismertebb elméleti újítását: a '''Monte Carlo-módszert'''. Ez egy sztochasztikus, azaz véletlen próbákon alapuló számítási technika, amelyet a legkülönfélébb területeken használnak ma is – a kvantummechanikától a pénzügyön át a biológiáig. A módszert '''Nicholas Metropolis''' programozta le az ENIAC számítógépre. A név („Monte Carlo”) Ulam unokatestvére, Stanisław Mieses javaslatára utal Monacóra és a szerencsejátékra. ----- <span id="a-hidrogénbomba-fejlesztése"></span> === '''A hidrogénbomba fejlesztése''' === A második világháború után a szovjetek nukleáris programjának előrehaladása miatt az Egyesült Államok sürgetve dolgozott a '''termonukleáris fegyver''' kifejlesztésén. Edward Teller már 1942-től próbálkozott egy működőképes „szuperbomba” elméletével, de a modell nem volt stabil. Ulam 1951-ben áttörést ért el: javasolta, hogy a hagyományos atombombát '''külső kompresszióként''' használják a fúziós üzemanyag (pl. deutérium-trícium keverék) összepréselésére. Tellerrel közösen dolgozták ki a híres '''Teller–Ulam-modellt''', amely minden modern hidrogénbomba alapjául szolgál. Bár a konkrét technikai részletek ma is titkosak, annyi ismert, hogy Ulam ötlete volt a külső implóziós rendszer és az energiafokozás szekvenciája. Ez lehetővé tette az atomfegyverek méretének és pusztító erejének exponenciális növekedését. ----- <span id="későbbi-tudományos-munkásság"></span> === '''Későbbi tudományos munkásság''' === Ulam soha nem tekintette magát csupán fegyverkutatónak. Érdeklődése széleskörű maradt. A 1950-es és 60-as években a '''nemlineáris rendszerek''', a '''kaotikus dinamika''', a '''komplexitás''', valamint a '''matematikai biológia''' területén dolgozott. Együttműködött Enrico Fermivel a '''Fermi–Pasta–Ulam–Tsingou-projektben''' (FPUT-kísérlet), amely meglepő módon azt mutatta ki, hogy bizonyos nemlineáris rendszerek nem termalizálódnak a várakozások szerint – ez a kaotikus rendszerek elméletének egyik alapköve lett. Ugyancsak részt vett az első '''űrprogramok''' elméleti hátterének kidolgozásában, beleértve az atomhajtású űrhajók ötletét (pl. Project Orion). ----- <span id="személyisége-és-stílusa"></span> === '''Személyisége és stílusa''' === Stanisław Ulam különleges gondolkodó volt: nem hosszú bizonyításokban vagy absztrakt formulákban jeleskedett, hanem '''rövid, inspiráló, gyakran meghökkentő ötletekkel'''. Ezeket gyakran más tudósok dolgozták ki részletesebben. Erőssége a kreatív problémamegoldás volt – „ötletgyárként” is emlegették. Naplója, gondolatai és visszaemlékezései (''Adventures of a Mathematician'') betekintést nyújtanak nemcsak tudományos életébe, hanem a 20. századi tudományos elit belső világába is. Kiváló humorérzéke, intellektuális nyughatatlansága és közvetlen stílusa miatt sokan kedvelték. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Ulam 1984-ben halt meg Santa Fében. Élete során számos tudományos akadémia tagja lett, díjakat és elismeréseket kapott – bár a nagyközönség kevésbé ismeri nevét, mint sok kortársáét. Ma az ő nevét viseli például: * '''Ulam-spirál''': egy prímszámokat spirálisan elrendező ábra, amely meglepő mintázatokat mutat. * '''Monte Carlo-módszer''' alkalmazása szinte minden tudományterületen. * '''Teller–Ulam-elv''', amely a termonukleáris fegyverek technológiai alapja. * Több kutatóintézetben termeket és díjakat is elneveztek róla. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Stanisław Ulam az egyik legsokoldalúbb matematikus volt, aki a tudomány történetének legsorsdöntőbb pillanataiban vett részt – legyen szó a Manhattan-projektről, a Monte Carlo-szimulációról, vagy a nemlineáris rendszerek kaotikus viselkedéséről. Története azt mutatja, hogy a '''kreatív gondolkodás''' és a '''matematikai intuíció''' messzemenő hatást gyakorolhat a technológia, a fizika, sőt a geopolitika alakulására. Munkássága napjainkban is él tovább, nemcsak az elméletekben, hanem a modern számítástudomány alapelveiben is. {{engl}} euideggis8rq01mnp01eiwz3bnxlfrb 0 807534 3507511 3506589 2025-06-28T15:06:18Z LinguisticMystic 22848 3507511 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807538 3507480 3506593 2025-06-28T14:55:08Z LinguisticMystic 22848 3507480 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807542 3507512 3506597 2025-06-28T15:06:21Z LinguisticMystic 22848 3507512 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807546 3507163 3506601 2025-06-28T14:02:42Z LinguisticMystic 22848 3507163 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807547 3507051 3506602 2025-06-28T12:50:16Z LinguisticMystic 22848 3507051 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807549 3507513 3506604 2025-06-28T15:06:24Z LinguisticMystic 22848 3507513 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807551 3507164 3506606 2025-06-28T14:02:47Z LinguisticMystic 22848 3507164 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807552 3507514 3506607 2025-06-28T15:06:27Z LinguisticMystic 22848 3507514 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 3507614 3507514 2025-06-28T15:53:16Z LinguisticMystic 22848 3507614 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Julian Seymour Schwinger (1918. február 12. – 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus, a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa. Munkássága döntő jelentőségű volt a '''kvantumelektrodinamika (QED)''' fejlesztésében, amelyért 1965-ben megosztott '''Nobel-díjat''' kapott Richard Feynman és Sin-Itiro Tomonaga mellett. A kvantumtérelmélet mestereként Schwinger nemcsak egy fizikai elméletet csiszolt tökéletesre, hanem új módszereket is bevezetett a modern elméleti fizika formanyelvébe. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === Julian Schwinger New Yorkban született zsidó családban. Már fiatalon kimagasló matematikai és fizikai tehetséget mutatott. Középiskolai évei alatt már publikált a fizika területén, és 16 évesen beiratkozott a City College of New Yorkba, majd átiratkozott a '''Columbia Egyetemre''', ahol 1939-ben doktori fokozatot szerzett Isidor I. Rabi vezetésével. Schwinger korai munkái a kvantummechanika és a magfizika területein születtek, de már ezekben is megmutatkozott kivételes matematikai mélysége és precizitása. 1937-ben mindössze 19 évesen publikálta első fontos cikkét a neutronok és protonok kölcsönhatásairól. ----- <span id="második-világháború-és-alkalmazott-fizika"></span> === Második világháború és alkalmazott fizika === A második világháború alatt Schwinger a '''MIT Radiation Laboratory''' munkatársaként radartechnológián dolgozott. Ez az időszak kulcsfontosságú volt a számítási módszerek elsajátításában, és megerősítette a gyakorlati fizika iránti érzékét. Bár ez nem alapkutatás volt, sokat tanult arról, hogyan lehet a fizikai elméleteket valós rendszerekre alkalmazni, s ez a pragmatikus szemlélet végigkísérte életművét. ----- <span id="kvantumelektrodinamika-qed"></span> === Kvantumelektrodinamika (QED) === A háború után Schwinger visszatért az elméleti fizikához, és hamarosan a kvantumelektrodinamika problémájára összpontosított, amely akkoriban komoly kihívásokkal küzdött – elsősorban az '''infinitek''' (végtelen eredmények) kezelése miatt. Schwinger új módszert fejlesztett ki a sugárkorrekciók számítására, és meghatározta az elektron mágneses momentumának finom korrekcióját, amit ma '''Schwinger-korrekcióként''' ismerünk: <math display="block"> a = \frac{g-2}{2} = \frac{\alpha}{2\pi} \approx 0.00116 </math> Ez az érték a QED egyik legpontosabban mért és kiszámított mennyisége, és ezzel Schwinger elméletének sikere is bizonyosságot nyert. Munkája során bevezette a '''zöldfüggvények''' és '''propagátorok''' fogalmát, amelyek ma a kvantumtérelmélet alapelemei. Ellentétben Feynman diagramjaival, Schwinger formalizmusa analitikusabb, operátoralapú és algebrai eszközökkel dolgozott – kifinomultabb, ám kevésbé intuitív eszköztárat alkalmazott. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === Nobel-díj és elismerések === 1965-ben Julian Schwinger, '''Richard Feynman''' és '''Sin-Itiro Tomonaga''' megosztva kapták meg a '''fizikai Nobel-díjat''', „a kvantumelektrodinamika alapjainak megalkotásáért, amely új mélységet adott a részecskefizika megértéséhez”. Schwinger munkája nélkül a modern részecskefizika elméleti megalapozása elképzelhetetlen lenne. ----- <span id="tanárként-és-mentoraként"></span> === Tanárként és mentoraként === Schwinger rendkívül termékeny és elkötelezett oktató volt, különösen a '''Harvard Egyetemen''', ahol három évtizeden át tanított. Több mint '''70 doktoranduszt''' nevelt ki, köztük olyan jeles tudósokat, mint '''Sheldon Glashow''' (későbbi Nobel-díjas), '''Walter Gilbert''', '''Sidney Coleman''' vagy '''Steven Weinberg'''. Stílusa formális, precíz, gyakran szinte „papíron gondolkodó” tanító volt, aki előadásait sosem improvizálta, hanem előre megkomponálta. Bár diákjai tisztelték, gyakran nehéz volt követni bonyolult és absztrakt gondolatmeneteit. ----- <span id="későbbi-kutatások-és-alternatív-út"></span> === Későbbi kutatások és alternatív út === Az 1970-es évektől kezdve Schwinger eltávolodott a főáramú fizikától, és saját alternatív kvantumelméletet kezdett kidolgozni, amit '''source theory''' néven ismertetett. Ezzel az elmélettel próbálta újradefiniálni a kvantummező-elmélet alapjait, kevesebb absztrakcióval és több fizikai tartalommal. Bár néhány követőre talált, a fizikus közösség többsége nem fogadta be ezt az irányvonalat, és fokozatosan elidegenedett a tudományos fősodortól. Emellett érdeklődött az '''anizotróp vákuum''', a '''Casimir-effektus''', a '''neutrínófizika''', valamint a '''szuperkonduktivitás''' elméleti aspektusai iránt is. Később, a 80-as években, érdeklődni kezdett az ún. '''hidegfúzió''' iránt is – bár e téren inkább perifériára szorult. ----- <span id="személyiség-és-stílus"></span> === Személyiség és stílus === Schwinger rendkívül zárkózott, magának való, sőt időnként kimért személyiség volt. Sok kortársa briliáns zseniként tisztelte, de kevesen ismerték igazán közelről. Szemben a karizmatikus és közvetlen Feynmannal, Schwinger inkább az elemző, logikusan építkező, „matematikai művész” típusát képviselte. Elegáns előadásmódja, kifinomult modora és intellektuális tekintélye révén szinte „aranykori professzorként” él a fizikusi emlékezetben. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Julian Schwinger 1994-ben halt meg hasnyálmirigyrákban. Bár élete utolsó évtizedeiben kissé kiszorult a fizika központi diskurzusából, '''öröksége megkérdőjelezhetetlen''': ő fektette le a modern kvantumtérelmélet matematikai alapjait. Módszerei ma is az elméleti fizika alaptananyagát képezik, hatása pedig tovább él tanítványai és munkásságának örökségében. Nevét az '''anomália''', a '''Schwinger-effektus''' (erős elektromos tér által keltett részecske-antirészecske párok keletkezése vákuumból), valamint a '''Schwinger-paraméterezés''' is őrzi. ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === Julian Schwinger a 20. századi fizika egyik legmélyebb gondolkodója volt. Míg Richard Feynman az intuíció, Sin-Itiro Tomonaga a szisztematikus szintézis, Schwinger az '''absztrakt precizitás mestere''' volt. Kevésbé volt populáris, mint egyes kortársai, de mindenki számára világos: nélküle nem jöhetett volna létre a részecskefizika modern elmélete. Schwinger úgy vonult be a történelembe, mint a '''kvantumelektrodinamika építészmérnöke''', aki a fizikai világ legalapvetőbb törvényeit fegyelmezett eleganciával és matematikai mélységgel formálta meg. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} k376glul4w62f98cbam5hkbumt2v72u 0 807554 3507515 3506609 2025-06-28T15:06:30Z LinguisticMystic 22848 3507515 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807555 3507160 3506610 2025-06-28T14:02:31Z LinguisticMystic 22848 3507160 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807556 3507009 3506611 2025-06-28T12:48:24Z LinguisticMystic 22848 3507009 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807557 3507516 3506612 2025-06-28T15:06:33Z LinguisticMystic 22848 3507516 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807561 3507165 3506616 2025-06-28T14:02:53Z LinguisticMystic 22848 3507165 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807562 3507502 3506617 2025-06-28T15:05:50Z LinguisticMystic 22848 3507502 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807571 3507474 3506626 2025-06-28T14:53:33Z LinguisticMystic 22848 3507474 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807572 3506955 3506627 2025-06-28T12:44:39Z LinguisticMystic 22848 3506955 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507131 3506955 2025-06-28T13:53:04Z LinguisticMystic 22848 3507131 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Svante August Arrhenius''' (1859. február 19. – 1927. október 2.) svéd fizikai kémikus, az egyik első tudós, aki kvantitatív módon írta le a '''kémiai reakciók sebességét''', valamint a '''sav-bázis reakciók''' ionos természetét. 1903-ban elnyerte '''a kémiai Nobel-díjat''' „az elektrolit disszociációs elméletéért”. Emellett úttörő szerepet játszott az '''éghajlatváltozás tudományos megértésében''': ő volt az első, aki megfogalmazta, hogy a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedése globális felmelegedéshez vezethet. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Svante Arrhenius '''Uppsala közelében''', Svédországban született. Már korán kitűnt matematikai és természettudományos tehetségével. Az uppsalai egyetemen tanult, majd doktorátusát '''1884-ben a stockholmi egyetemen''' szerezte meg. Disszertációjában dolgozta ki az '''elektrolit disszociációs elméletét''', amely kezdetben sok ellenállást váltott ki, ám később a modern fizikai kémia alapkövévé vált. ----- <span id="az-elektrolit-disszociációs-elmélete"></span> === '''Az elektrolit disszociációs elmélete''' === Arrhenius fő felismerése az volt, hogy amikor bizonyos anyagokat (például sókat, savakat és bázisokat) vízben oldunk, azok '''ionokra esnek szét''' (diszociálnak). Az elmélet lényege: * Az oldat '''elektromosan vezet''', mert tartalmaz pozitív és negatív töltésű ionokat. * A '''savak''' hidrogéniont (proton) bocsátanak ki, a '''bázisok''' pedig hidroxidiont. * Az '''ionok koncentrációja''' határozza meg az oldat vezetőképességét és kémiai aktivitását. Ez az elmélet – bár később továbbfejlesztették – megalapozta a '''modern sav-bázis kémia''' tudományát, és hatalmas hatást gyakorolt a biokémiára, orvostudományra és analitikai kémiára is. ----- <span id="reakciókinetika-arrhenius-egyenlet"></span> === '''Reakciókinetika – Arrhenius-egyenlet''' === Arrhenius hozzájárult a '''kémiai reakciók sebességének''' kvantitatív leírásához. Legismertebb képlete: <math display="block"> k = A \cdot e^{-E_a/RT} </math> Ahol: * <code>k</code> a reakciósebességi állandó, * <code>A</code> a frekvenciatényező, * <code>E_a</code> az aktiválási energia, * <code>R</code> az egyetemes gázállandó, * <code>T</code> az abszolút hőmérséklet. Ez az '''Arrhenius-egyenlet''' máig az egyik legfontosabb összefüggés a reakciókinetikában. Azt fejezi ki, hogy a reakciók hőmérséklettel gyorsulnak, mivel több molekula jut elegendő energiához az aktiválási küszöb átlépéséhez. ----- <span id="kémiai-nobel-díj-1903"></span> === '''Kémiai Nobel-díj (1903)''' === Arrhenius munkásságát 1903-ban '''kémiai Nobel-díjjal''' ismerték el. Ez volt az első alkalmak egyike, amikor egy elméleti kémiai modell (az ionos disszociáció elmélete) ilyen rangos elismerést kapott. Az indoklás szerint: <blockquote>„az elektrolitikus disszociáció elméletének felfedezéséért, amelynek segítségével a kémiai folyamatok leírása új, mélyebb értelmet nyert.” </blockquote> ----- <span id="éghajlattudományi-úttörő"></span> === '''Éghajlattudományi úttörő''' === 1896-ban Arrhenius egyik cikke forradalmi gondolatot fogalmazott meg: a '''légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése felmelegíti a Földet'''. Számításai szerint, ha a CO₂ mennyisége kétszeresére nő, a Föld átlaghőmérséklete 5–6 °C-kal emelkedhet. Ezt a jelenséget ma '''üvegházhatásnak''' nevezzük, és a globális éghajlatváltozás kutatásának egyik alapvetése lett. Bár Arrhenius akkoriban '''pozitívan tekintett''' a felmelegedésre (úgy gondolta, jót tenne a skandináv mezőgazdaságnak), ma munkáját '''az első tudományos klímamodellként''' értékelik. ----- <span id="tudományos-közéleti-szerepvállalás"></span> === '''Tudományos közéleti szerepvállalás''' === Arrhenius Svédország tudományos életének vezető alakja volt: * A '''Stockholmi Egyetem''' professzora lett. * Alapítója volt a '''Nobel Intézetnek''', később a '''Nobel-díj bizottságának''' is tagja, majd elnöke. * Támogatta több tudós Nobel-díját, többek között '''Marie Curie''', '''Nernst''', '''Einstein''' esetében is szerepe volt a díjazás előmozdításában. Arrhenius híres volt '''erőteljes, de vitázó személyiségéről''': tudományos ellenfeleivel (például Ostwalddal, Helmholtzcal) gyakran vitákba keveredett, de ezek termékeny párbeszédek voltak. ----- <span id="további-kutatási-területei"></span> === '''További kutatási területei''' === Arrhenius sokrétű tudós volt, akinek érdeklődése messze túlnyúlt a kémián: <span id="asztrofizika-és-élettudomány"></span> ==== '''Asztrofizika és élettudomány''' ==== * Elméletet dolgozott ki a '''panszpermia''' lehetőségéről: azt javasolta, hogy az élet a világűrön keresztül is terjedhet. * Vizsgálta az '''idegrendszer ionos mechanizmusait''', előrevetítve a későbbi sejtbiológiai áttöréseket. <span id="matematika-és-tudománynépszerűsítés"></span> ==== '''Matematika és tudománynépszerűsítés''' ==== * Írt több '''népszerűsítő művet''', például: ''The Worlds in the Making'' (1906), amelyben a klímaváltozást és az élet keletkezését tárgyalta közérthető módon. ----- <span id="magánélet-és-jellem"></span> === '''Magánélet és jellem''' === Arrheniusnak négy fia született két házasságból. Magánéletében '''szorgalmas, elkötelezett, de makacs''' tudós volt. Sokan csodálták energikusságát és tudásvágyát, mások viszont nehezen viselték határozottságát és akaratosságát. Barátságban állt a kor nagyjaival, például '''Wilhelm Ostwalddal''', '''J. J. Thomsonnal''', '''Ernest Rutherforddal''', és levelezett '''Albert Einsteinnel''' is. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Arrhenius 1927-ben halt meg, '''68 éves korában'''. Halála után munkásságát világszerte elismerték: * Nevét viseli a '''sav-bázis definíció (Arrhenius-elmélet)'''. * '''Arrhenius-egyenlet''' máig tanított képlet a reakciókinetikában. * Az egyik első '''klímatudós''', akinek előrejelzései ma különös aktualitással bírnak. ----- <span id="összefoglalás-öröksége"></span> === '''Összefoglalás – Öröksége''' === '''Svante Arrhenius''' olyan tudós volt, aki először értelmezte a kémiát '''fizikai és matematikai alapon'''. Az ionok szerepének felismerése, az aktiválási energia fogalma, valamint a globális felmelegedés lehetőségeinek leírása '''megváltoztatta a tudományos gondolkodást'''. Öröksége ma is jelen van: * A kémikusok '''elektrolitokkal, reakciókinetikával''' dolgoznak. * Az éghajlatkutatók az ő nyomdokain járva modellezik a '''CO₂-hatásokat'''. * A tudománypolitika és díjazási rendszer intézményi alapjait is ő segített lefektetni. '''Arrhenius neve''' nem csupán tankönyvek fejezetcímeiben, hanem a '''klímacsúcsok, laboratóriumok, Nobel-díjak''' világában is visszhangzik. Ő volt a tudós, aki '''a láthatatlan ionokat és a láthatatlan légköri változásokat''' is láthatóvá tette a tudomány számára. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 1kcmloc2zmd623ogfdqrhh4gucuumxq 0 807577 3506636 2025-06-28T12:03:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506636 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507166 3506636 2025-06-28T14:02:55Z LinguisticMystic 22848 3507166 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807578 3506637 2025-06-28T12:03:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506637 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807579 3506638 2025-06-28T12:03:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506638 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507149 3506638 2025-06-28T14:01:28Z LinguisticMystic 22848 3507149 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807580 3506639 2025-06-28T12:03:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506639 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507167 3506639 2025-06-28T14:03:01Z LinguisticMystic 22848 3507167 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807581 3506640 2025-06-28T12:03:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506640 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807582 3506641 2025-06-28T12:03:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506641 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507599 3506641 2025-06-28T15:13:22Z LinguisticMystic 22848 3507599 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807583 3506642 2025-06-28T12:03:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506642 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807584 3506643 2025-06-28T12:03:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506643 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807585 3506644 2025-06-28T12:03:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506644 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507162 3506644 2025-06-28T14:02:38Z LinguisticMystic 22848 3507162 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507618 3507162 2025-06-28T15:57:21Z LinguisticMystic 22848 3507618 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Maurice Hugh Frederick Wilkins (1916–2004) új-zélandi származású brit biofizikus, aki a DNS szerkezetének felfedezéséhez nyújtott hozzájárulásáért 1962-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott Francis Crickkel és James Watsonnal. Wilkins különösen híres röntgendiffrakciós felvételeiről, amelyek kulcsfontosságú bizonyítékot nyújtottak a DNS kettős spirál szerkezetéhez. Bár neve kevésbé ismert, mint kollégáié, munkája nélkül valószínűleg később vagy más formában történt volna meg az áttörés. ----- <span id="korai-évek-és-tanulmányok"></span> === '''Korai évek és tanulmányok''' === Maurice Wilkins 1916. december 15-én született Pongaroában, Új-Zélandon, angol szülők gyermekeként. Családja még gyerekkorában visszaköltözött Angliába. Wilkins a King Edward’s Schoolban tanult Birminghamben, majd a St John’s College hallgatója lett a Cambridge-i Egyetemen, ahol fizikát tanult. Itt ismerkedett meg kvantummechanikával és a modern fizika alapjaival. Diplomája megszerzése után posztgraduális tanulmányokat folytatott a Birmingham Egyetemen, ahol Maurice Randall dolgozatait követve foglalkozott lumineszcenciával és röntgensugarakkal. Részt vett a radarfejlesztésben is a második világháború idején, majd a Manhattan Projekt keretében kutatott Berkeley-ben. ----- <span id="karrierje-a-kings-college-ban"></span> === '''Karrierje a King’s College-ban''' === A háború után Wilkins a King’s College London munkatársa lett, ahol a biofizikai kutatások felé fordult. A King’s College-ban kezdett foglalkozni a röntgendiffrakciós technika alkalmazásával biológiai molekulák vizsgálatára. Kutatásainak célpontja a dezoxiribonukleinsav, vagyis a DNS lett – akkoriban még keveset tudtak róla, csupán az volt világos, hogy kulcsszerepet játszik az öröklődésben. Wilkins döntő szerepet játszott abban, hogy a DNS-sel kapcsolatos kutatás a biofizika középpontjába került. Ő és munkatársa, Rosalind Franklin röntgendiffrakciós felvételeket készítettek a DNS-ről. Ezek a képek, különösen az úgynevezett „Fotó 51” néven ismert kép, kulcsfontosságúak voltak a DNS térszerkezetének meghatározásában. ----- <span id="kapcsolata-rosalind-franklinnel"></span> === '''Kapcsolata Rosalind Franklinnel''' === Wilkins és Franklin közötti viszony azonban hűvös volt, gyakran félreértések és szakmai rivalizálás jellemezte. A kutatásokat részben külön végezték, ami visszavethette az együttműködést. Ennek ellenére Franklin „Fotó 51”-ének jelentőségét Wilkins felismerte, és megmutatta James Watsonnak (aki Francis Crickkel együtt a DNS modellezésén dolgozott Cambridge-ben). Ez a mozzanat, bár sok vitát váltott ki, döntő lépésnek bizonyult. Watsonék számára ez a kép – amely egy B-formájú DNS-t ábrázolt – igazolta, hogy a molekula valószínűleg kettős spirál alakú. ----- <span id="a-dns-szerkezetének-felfedezése"></span> === '''A DNS szerkezetének felfedezése''' === 1953-ban Watson és Crick publikálták híres cikküket a ''Nature'' folyóiratban, amelyben bemutatták a DNS kettős spirál modelljét. Wilkins és Franklin külön cikkben közölték saját röntgendiffrakciós eredményeiket. Bár Wilkins nem volt közvetlen szerzője a modellnek, munkája – különösen a röntgendiffrakciós adatok – elengedhetetlenek voltak a modell validálásához. A DNS szerkezetének felfedezése alapjaiban változtatta meg a biológiát és az orvostudományt. Megnyitotta az utat a genetikai kód megfejtése, a DNS-szekvenálás és a modern biotechnológia előtt. ----- <span id="a-nobel-díj"></span> === '''A Nobel-díj''' === 1962-ben Maurice Wilkins megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat James Watsonnal és Francis Crickkel „a nukleinsavak molekulaszerkezetének és annak az öröklődésben betöltött jelentőségének felfedezéséért.” Rosalind Franklin addigra sajnos elhunyt (1958-ban petefészekrákban), és posztumusz nem kaphatott Nobel-díjat. A díjat követően Wilkins neve beíródott a molekuláris biológia történetébe, ám mindig is visszafogott maradt, és sokáig úgy érezte, hogy Franklin érdemeit alábecsülték. ----- <span id="későbbi-munkássága"></span> === '''Későbbi munkássága''' === A Nobel-díj után Wilkins továbbra is a King’s College biofizikai laboratóriumában dolgozott, és fontos szerepet játszott annak fejlesztésében. Támogatta a DNS további vizsgálatát, és új technikák bevezetését kezdeményezte. Részt vett a tudomány társadalmi hatásairól szóló vitákban is, és csatlakozott a fegyverkezés elleni mozgalmakhoz, különösen az atomfegyverek betiltásáért fellépő kampányokhoz. A tudomány etikáját fontos kérdésnek tartotta. ----- <span id="személyes-élet-karakter-és-emlékiratai"></span> === '''Személyes élet, karakter és emlékiratai''' === Wilkinset kortársai csendes, mélyen gondolkodó tudósként ismerték. Nem kereste a rivaldafényt, és gyakran küzdött belső bizonytalanságokkal. 2003-ban, egy évvel halála előtt megjelent önéletrajzi könyve ''“The Third Man of the Double Helix”'' címmel. Ebben őszintén számolt be saját szerepéről a DNS szerkezetének felfedezésében, valamint arról, hogyan élte meg a tudományos és személyes konfliktusokat – különösen Franklin kapcsán. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Maurice Wilkins 2004. október 5-én hunyt el Londonban. Halála után emléke újraértékelődött: munkáját már nem csupán mellékszereplőként, hanem a DNS szerkezetének megfejtésében kulcsszerepet játszó tudósként ismerik el. A King’s College London biofizikai részlegét róla nevezték el, tisztelegve hozzájárulása előtt. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Maurice Wilkins egyike volt a 20. század egyik legjelentősebb tudományos áttörésének, a DNS kettős spirál szerkezetének felfedezői közül. Bár nem ő volt a modell megalkotója, kísérleti munkája és röntgendiffrakciós képei nélkül a felfedezés talán évekig váratott volna magára. Neve ma már együtt hangzik Watson, Crick és Franklin nevével a molekuláris biológia forradalmának kezdete kapcsán. Életét a tudomány iránti alázat, a pontosság, és a társadalmi felelősségvállalás jellemezte. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 5wm37e70y6luh59nqdsw766k3jk85vz 0 807586 3506645 2025-06-28T12:03:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506645 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507484 3506645 2025-06-28T14:56:09Z LinguisticMystic 22848 3507484 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807587 3506646 2025-06-28T12:03:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506646 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507600 3506646 2025-06-28T15:13:25Z LinguisticMystic 22848 3507600 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807588 3506647 2025-06-28T12:07:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506647 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807589 3506648 2025-06-28T12:07:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506648 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807590 3506649 2025-06-28T12:07:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506649 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807591 3506650 2025-06-28T12:07:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506650 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807592 3506651 2025-06-28T12:07:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506651 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807593 3506652 2025-06-28T12:07:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506652 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807594 3506653 2025-06-28T12:07:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506653 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807595 3506654 2025-06-28T12:07:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506654 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507074 3506654 2025-06-28T12:51:32Z LinguisticMystic 22848 3507074 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807596 3506655 2025-06-28T12:07:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506655 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807597 3506656 2025-06-28T12:07:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506656 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807598 3506657 2025-06-28T12:07:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506657 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506972 3506657 2025-06-28T12:45:27Z LinguisticMystic 22848 3506972 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507127 3506972 2025-06-28T13:40:39Z LinguisticMystic 22848 3507127 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Peter Debye''' (teljes nevén: Petrus Josephus Wilhelmus Debye) 1884. március 24-én született a hollandiai Maastrichtban, és 1966. november 2-án halt meg Ithacában, az Egyesült Államokban. A 20. század egyik legjelentősebb '''fizikusa és fizikai kémikusa''', akinek munkássága több tudományterületet – különösen a '''dielektromosság, molekuláris szerkezet és röntgenspektroszkópia''' – alapjaiban befolyásolta. 1936-ban '''kémiai Nobel-díjat''' kapott „a dipolmomentumokra és a diffrakciós módszerekre vonatkozó munkáiért”, amelyek a molekulák szerkezetének megértésében kulcsszerepet játszottak. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Peter Debye egyszerű családból származott, de már fiatal korában kitűnt '''matematikai és fizikai tehetségével'''. Tanulmányait az '''Aacheni Műszaki Egyetemen''' kezdte mérnöki szakon, majd hamarosan átnyergelt a fizika irányába. 1906-ban diplomázott, majd '''Arnold Sommerfeld''' meghívására '''Münchenbe''' került, ahol doktorált (1908). Sommerfeld nagy hatással volt rá – Debye tőle tanulta meg a '''precíz matematikai formalizmust''', amely egész tudományos pályáját végigkísérte. ----- <span id="tudományos-karrierje-németországban"></span> === '''Tudományos karrierje Németországban''' === Az 1910-es évektől kezdve Debye egyre jelentősebb eredményeket ért el: <span id="debye-hőkapacitási-modell-1912"></span> ==== '''Debye-hőkapacitási modell (1912)''' ==== A '''szilárdtestek hőkapacitásának''' leírására az osztrák '''Albert Einstein''' korábban egy kvantált oszcillátoros modellt javasolt, amely csak részben volt sikeres. Debye ezt továbbfejlesztette: felismerte, hogy a kristályok rezgései '''folytonos frekvenciaeloszlású''' kvantált hullámokként (fononként) is leírhatók. Ez lett a híres '''Debye-modell''', amely máig az egyik alapköve a szilárdtestfizikának, és kiválóan leírja a hőkapacitás hőmérsékletfüggését alacsonyabb tartományokban is. <span id="dipólmomentum-és-molekuláris-szerkezet"></span> ==== '''Dipólmomentum és molekuláris szerkezet''' ==== Debye elsőként alkalmazta '''elektrosztatikai elméletét''' a molekulák '''dipólmomentumának''' meghatározására. Megmutatta, hogy egy molekula '''permanens dipólmomentuma''' meghatározza annak viselkedését elektromos térben, ami kulcsfontosságú a '''polarizálhatóság''', a '''kötéstípusok''', és a '''molekulaorientáció''' szempontjából. Ezek az eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy a kémia '''kvantitatív, számolható''' tudománnyá váljon. <span id="debyehückel-elmélet-1923"></span> ==== '''Debye–Hückel-elmélet (1923)''' ==== Ez az elmélet a '''ionos oldatok''' viselkedését írja le. Debye '''Erich Hückellel''' közösen megalkotta az '''elektrosztatikus kölcsönhatások modelljét''' híg elektrolitoldatokban. Ez az elmélet még ma is használatban van, például az oldat pH-jának, ionerősségének vagy elektromos vezetőképességének meghatározásában. ----- <span id="röntgendiffrakció-és-molekulaszerkezet"></span> === '''Röntgendiffrakció és molekulaszerkezet''' === A röntgensugarak alkalmazása a kristályszerkezet vizsgálatára a 20. század egyik nagy áttörése volt. Debye forradalmasította a '''por-diffrakciós módszert''', amely lehetővé tette amorf vagy mikrokristályos anyagok szerkezetének vizsgálatát is – nem csak szabályos kristályokét. A róla és Paul Scherrer-ről elnevezett '''Debye–Scherrer-módszer''' máig alapvető módszer az anyagtudományban, különösen a polikristályos minták röntgendiffrakciós vizsgálatánál. ----- <span id="nobel-díj-1936"></span> === '''Nobel-díj (1936)''' === Peter Debye 1936-ban '''kémiai Nobel-díjat''' kapott „a dipólmomentumokra és a diffrakciós módszerekre vonatkozó munkáiért”. A díj indoklása rávilágít arra, hogy Debye munkái '''hidat képeztek a fizika és a kémia között''', lehetővé téve, hogy '''a molekulák elektromos tulajdonságait fizikai módszerekkel''' vizsgálják. ----- <span id="tudományos-és-intézményi-szerepe"></span> === '''Tudományos és intézményi szerepe''' === Debye professzorként dolgozott a következő egyetemeken: * Zürich (ETH) * Utrecht * Lipcse * Berlin – itt ő lett a híres '''Kaiser Wilhelm Institut für Physik''' igazgatója (Einstein után), 1935-ben Tudományos iskolát teremtett: tanítványai közül sokan váltak később Nobel-díjasokká vagy vezető kutatókká. ----- <span id="az-emigráció-és-amerikai-évek"></span> === '''Az emigráció és amerikai évek''' === 1939-ben – a náci Németország növekvő nyomása miatt – Debye elhagyta Európát. Noha állampolgárként sokáig megtarthatta pozícióját, '''soha nem azonosult a náci ideológiával'''. Későbbi éveiben mégis több ellentmondásos értékelés érte ezt az időszakát, amit a tudományos közösség vegyesen ítél meg. Az Egyesült Államokba érkezve a '''Cornell Egyetemen''' (Ithaca, New York állam) vállalt pozíciót, ahol élete végéig tanított és kutatott. Itt is folytatta munkáját a '''poláros molekulák''', '''szóráselméletek''', és '''dielektromos állandók''' területén. ----- <span id="személyiség-és-munkastílus"></span> === '''Személyiség és munkastílus''' === Peter Debye híres volt '''precizitásáról''', '''logikus gondolkodásáról''' és rendkívüli '''mérnöki érzékéről'''. Nem csupán elméleti fizikus volt, hanem kísérletező is – gyakran maga végezte méréseit, és szívesen dolgozott laboratóriumban. Közismert volt egyszerűségről és szerénységről: noha híres tudós volt, mindig nyitott maradt hallgatói és kollégái felé. ----- <span id="fontosabb-tudományos-fogalmak-melyek-nevét-viselik"></span> === '''Fontosabb tudományos fogalmak, melyek nevét viselik''' === * '''Debye-modell''' – szilárdtestek hőkapacitására * '''Debye–Hückel-elmélet''' – ionos oldatok elektrosztatikus leírása * '''Debye–Scherrer-módszer''' – röntgendiffrakciós módszer por alakú anyagokhoz * '''Debye-hossz''' – plazmafizikai jellemző (az elektromos árnyékolás hatótávolsága) * '''Debye-egység (D)''' – dipólmomentum mértékegysége * '''Debye-hőmérséklet''' – a fononmódusok maximális energiaállapotának jellemzője ----- <span id="elismerések"></span> === '''Elismerések''' === * '''Kémiai Nobel-díj (1936)''' * '''Rumford Medal''' (Royal Society) * '''Franklin Medal''' * '''Faraday Lectureship''' * Több mint 20 egyetem díszdoktora Nevét az '''American Chemical Society''' által évente kiosztott '''Debye Award in Physical Chemistry''' is őrzi. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Peter Debye 1966-ban halt meg az Egyesült Államokban, 82 éves korában. Öröksége maradandó, és szinte minden fizikai kémia vagy szilárdtestfizika tankönyvben megtalálhatók elméletei és képletei. Nevét viseli: * '''Debye Intézet az Utrechti Egyetemen''' * '''Debye-díj''', az Amerikai Kémiai Társaságtól * '''Debye Research Group''', Cornell Egyetemen ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Peter Debye''' olyan tudós volt, aki '''a kvantummechanika, a molekulafizika, a kémia és az anyagtudomány határterületein''' mozgott, és mindegyikhez hozzáadott valami maradandót. Az elmélet és a kísérlet harmonikus ötvözésével, valamint kivételes intuíciójával hozzájárult ahhoz, hogy '''a molekulák világát''' jobban megértsük. Munkássága a mai napig '''élő és alkalmazott''' a modern kutatásban, legyen szó elektrolitokról, szilárdtestekről, plazmákról vagy röntgendiffrakcióról. Tudós, tanár, ember – öröksége megkerülhetetlen. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} s2dvchkqwv6qkaepn69q3daps72owg0 0 807599 3506658 2025-06-28T12:07:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506658 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506979 3506658 2025-06-28T12:45:39Z LinguisticMystic 22848 3506979 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807600 3506659 2025-06-28T12:07:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506659 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807601 3506660 2025-06-28T12:07:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506660 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807602 3506661 2025-06-28T12:07:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506661 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507517 3506661 2025-06-28T15:06:43Z LinguisticMystic 22848 3507517 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807603 3506662 2025-06-28T12:07:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506662 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807604 3506663 2025-06-28T12:07:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506663 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506997 3506663 2025-06-28T12:47:14Z LinguisticMystic 22848 3506997 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807605 3506664 2025-06-28T12:07:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506664 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807606 3506665 2025-06-28T12:07:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506665 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807607 3506666 2025-06-28T12:07:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506666 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807608 3506667 2025-06-28T12:08:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506667 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807609 3506668 2025-06-28T12:08:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506668 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807610 3506669 2025-06-28T12:08:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506669 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807611 3506670 2025-06-28T12:08:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506670 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807612 3506671 2025-06-28T12:08:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506671 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807613 3506672 2025-06-28T12:08:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506672 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807614 3506673 2025-06-28T12:08:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506673 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507176 3506673 2025-06-28T14:03:32Z LinguisticMystic 22848 3507176 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507629 3507176 2025-06-28T16:44:41Z LinguisticMystic 22848 3507629 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Paul Ehrlich''' (1854–1915) német orvos, immunológus, mikrobiológus és kémikus, akit a '''modern immunológia és kemoterápia egyik megalapozójaként''' tartanak számon. Az immunválasz megértésében, a festési eljárások fejlesztésében és a fertőző betegségek célzott kezelésében elért eredményei alapjaiban formálták át az orvostudományt. Legismertebb eredményei közé tartozik a '''„varázsgolyó” (magic bullet)''' elmélet, valamint a '''szifilisz elleni első hatásos gyógyszer, a Salvarsan''' kifejlesztése. '''1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott''' Ilja Mecsnyikovval megosztva az immunológia terén végzett munkájáért. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Paul Ehrlich 1854. március 14-én született a németországi Strehlen városában (ma Strzelin, Lengyelország). Zsidó családban nőtt fel, édesapja lottófelügyelő volt. Már gyerekként élénk érdeklődést mutatott a természet és a kémiakönyvek iránt, szabadidejében szívesen végzett kémiai kísérleteket. Orvosi tanulmányait több egyetemen (Breslau, Strasbourg, Freiburg, Leipzig) végezte, majd 1878-ban doktorált. Korán elkezdett foglalkozni a '''szöveti festési technikákkal''', különösen az anilinfestékek alkalmazásával. Ez az érdeklődés vezette később a mikrobiológia és hematológia világába. ----- <span id="festési-eljárások-és-hematológiai-alapkutatások"></span> === '''Festési eljárások és hematológiai alapkutatások''' === Ehrlich egyik első nagy hozzájárulása az orvostudományhoz a '''differenciált festési technikák''' kidolgozása volt. E festések révén lehetővé vált a különféle '''vérsejttípusok''' (fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék) és mikroorganizmusok pontos azonosítása. A '''baktériumok azonosításához''' elengedhetetlenné váltak ezek az eljárások. Ehrlich megalkotta az első '''differenciáldiagnosztikai festési protokollokat''', és ő írta le elsőként a '''retikulocitákat''', a vörösvérsejtek éretlen előalakjait. Ez jelentősen előmozdította a '''hematológia''' (vérbetegségekkel foglalkozó tudományág) fejlődését. ----- <span id="tuberkulin-immunitás-és-az-immunológia-megalapozása"></span> === '''Tuberkulin, immunitás és az immunológia megalapozása''' === Ehrlich részt vett '''Robert Koch''' tuberkulózis elleni kutatásaiban is, ahol a festési eljárásait Koch baktériumvizsgálataihoz is alkalmazták. Ekkoriban kezdte el foglalkoztatni az '''immunitás kérdése''': miért lesz valaki védett egy fertőző betegség ellen, és hogyan lehet ezt mesterségesen kiváltani? Ő vezette be a '''„oldalólánc-elméletet” (side-chain theory)''', amelyben azt feltételezte, hogy a sejtek felszínén olyan „oldalláncok” (ma: '''receptorok''') vannak, amelyekhez a kórokozók vagy toxinok kötődnek. A szervezet erre '''ellenanyagokat''' (antitesteket) termel, amelyek semlegesítik az antigéneket. Ez az elmélet megelőzte és részben megalapozta a mai '''molekuláris immunológia''' alapjait. Ehrlich munkája során megalapozta az '''antigén–ellenanyag reakciók''' kvantitatív mérését is (pl. titrálási módszerek), és bevezette a '''terápiás szérumok standardizálását''', ami kulcsfontosságú volt a diftéria elleni kezelés kidolgozásában. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerés"></span> === '''Nobel-díj és elismerés''' === 1908-ban Paul Ehrlich megosztva kapta az '''orvosi Nobel-díjat Ilja Mecsnyikovval''': <blockquote>''„az immunológia terén végzett munkájukért, különösen az immunválasz megértéséhez nyújtott hozzájárulásaikért.”'' </blockquote> Ehrlich ezzel hivatalosan is a '''modern immunológia egyik atyjává''' vált. A díj után Berlin környékén, Frankfurtban vezetett egy új kutatóintézetet ('''Institut für Experimentelle Therapie'''), ahol később világraszóló felfedezéseket tett. ----- <span id="a-varázsgolyó-elmélete-és-a-kemoterápia-megszületése"></span> === '''A „varázsgolyó” elmélete és a kemoterápia megszületése''' === Ehrlich egyik legnagyobb hatású gondolata a '''„varázsgolyó” (magic bullet)''' elmélet volt. Azt az elképzelést fogalmazta meg, hogy '''lehet olyan vegyületet találni, amely szelektíven elpusztítja a kórokozót, de nem károsítja a gazdaszervezetet''' – olyan, mint egy célzott lövedék, amely csak a betegség „ellenségét” találja el. Ez az elmélet alapozta meg a '''modern kemoterápiát''' – olyan gyógyszerek tudatos keresését, amelyek szelektíven hatnak a betegség okára. ----- <span id="a-salvarsan-az-első-célzott-gyógyszer"></span> === '''A Salvarsan: az első célzott gyógyszer''' === Ehrlich a „varázsgolyó” elméletét gyakorlati sikerré váltotta: munkatársával, '''Sahachiro Hata''' japán kutatóval közösen '''1910-ben''' kifejlesztették a '''Salvarsan''' nevű vegyületet (arsfenamin), amely a '''szifilisz''' ellen hatott. Ez volt az '''első hatásos szintetikus antimikrobiális szer''', és ezzel Ehrlich lett a modern gyógyszerfejlesztés egyik alapítója. A Salvarsan (más néven „606-os szer”) gyorsan elterjedt világszerte, és '''milliók életét mentette meg''' a 20. század első évtizedeiben. Használata megelőzte az antibiotikumok, például a penicillin felfedezését. ----- <span id="társadalmi-és-tudományos-hatása"></span> === '''Társadalmi és tudományos hatása''' === Paul Ehrlich számos '''nemzetközi elismerést''' kapott, tagja volt a '''Porosz Tudományos Akadémiának''', több egyetem díszdoktora lett, és intézeteket neveztek el róla. Németországban tudományos sztárnak számított, mégis megőrizte szerénységét, és folytatta a betegségek elleni harcot. Fontos kiemelni, hogy '''zsidó származása ellenére''' a császári Németországban is elismerték. Halála után azonban a náci hatalom alatt nevét kiszorították a hivatalos emlékezetből – csak a 20. század második felében került vissza a megérdemelt helyére. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Paul Ehrlich 1915. augusztus 20-án halt meg, 61 éves korában, agyvérzés következtében. Halálát világszerte gyászolták, és munkásságát a 20. századi orvostudomány egyik legnagyobb teljesítményeként ismerték el. Öröksége: * A '''kemoterápia''' tudományos alapjainak lefektetése. * A '''szelektív toxicitás''' elvének bevezetése. * Az '''immunológiai diagnosztika''' és terápia alapjai. * A '''Salvarsan''': az első hatékony szintetikus antimikrobiális szer. * Számos intézet, díj és tudományos díj viseli ma is a nevét: pl. '''Paul Ehrlich Intézet''', '''Paul Ehrlich-Preis'''. ----- <span id="zárszó"></span> === '''Zárszó''' === Paul Ehrlich élete a tudományos kíváncsiság, kitartás és emberiesség példája. Ő volt az első, aki felismerte, hogy a betegségek nemcsak megelőzhetők, hanem '''molekulárisan célzottan kezelhetők''' is. „Varázsgolyó”-elmélete ma is a '''precíziós orvoslás''' filozófiájának alappillére. Ehrlich munkája megmutatta, hogy az elméleti gondolkodás és a laboratóriumi kutatás milyen hatalmas társadalmi haszonná válhat, ha '''az emberi élet szolgálatába állítják'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} imr4q3w0s79xmli1emywwl4t529eby9 0 807615 3506674 2025-06-28T12:08:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506674 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807616 3506675 2025-06-28T12:08:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506675 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807617 3506676 2025-06-28T12:08:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506676 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507175 3506676 2025-06-28T14:03:26Z LinguisticMystic 22848 3507175 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807618 3506677 2025-06-28T12:08:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506677 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507157 3506677 2025-06-28T14:02:23Z LinguisticMystic 22848 3507157 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807619 3506678 2025-06-28T12:08:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506678 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507030 3506678 2025-06-28T12:49:31Z LinguisticMystic 22848 3507030 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807620 3506679 2025-06-28T12:08:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506679 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507497 3506679 2025-06-28T15:05:33Z LinguisticMystic 22848 3507497 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807621 3506680 2025-06-28T12:08:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506680 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807622 3506681 2025-06-28T12:08:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506681 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807623 3506682 2025-06-28T12:08:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506682 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507498 3506682 2025-06-28T15:05:36Z LinguisticMystic 22848 3507498 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807624 3506683 2025-06-28T12:08:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506683 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507172 3506683 2025-06-28T14:03:16Z LinguisticMystic 22848 3507172 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807625 3506684 2025-06-28T12:08:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506684 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507001 3506684 2025-06-28T12:47:51Z LinguisticMystic 22848 3507001 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807626 3506685 2025-06-28T12:08:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506685 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807627 3506686 2025-06-28T12:08:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506686 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507007 3506686 2025-06-28T12:48:19Z LinguisticMystic 22848 3507007 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807628 3506687 2025-06-28T12:08:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506687 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807629 3506688 2025-06-28T12:09:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506688 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507472 3506688 2025-06-28T14:53:01Z LinguisticMystic 22848 3507472 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807630 3506689 2025-06-28T12:09:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506689 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807631 3506690 2025-06-28T12:09:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506690 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807632 3506691 2025-06-28T12:09:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506691 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807633 3506692 2025-06-28T12:09:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506692 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507181 3506692 2025-06-28T14:03:54Z LinguisticMystic 22848 3507181 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507626 3507181 2025-06-28T16:22:52Z LinguisticMystic 22848 3507626 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Robert Heinrich Hermann Koch''' (1843–1910) német orvos, bakteriológus, a modern mikrobiológia egyik megalapítója. Nevéhez fűződik a '''tuberkulózis kórokozójának''', a ''Mycobacterium tuberculosis''-nak a felfedezése, valamint számos más, fertőző betegség kórokozójának azonosítása. Munkássága alapjaiban változtatta meg az orvostudományt: ő volt az egyik első, aki bizonyította, hogy a betegségeket konkrét mikrobák okozzák. Eredményeiért '''1905-ben orvosi Nobel-díjban''' részesült. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Robert Koch 1843. december 11-én született a poroszországi Clausthal városában. Már gyermekként érdeklődött a természettudományok iránt, és kivételes önállóságot mutatott – négyévesen megtanult olvasni újságcikkekből. Orvosi tanulmányait a '''Göttingeni Egyetemen''' végezte, ahol egyik oktatója a híres anatómus '''Friedrich Gustav Jakob Henle''' volt, aki később a „Henle–Koch-elmélet” névadója lett. 1866-ban szerezte meg orvosi diplomáját, majd kórházi és háziorvosi gyakorlatot folytatott, főként vidéki területeken, ahol a fertőző betegségek – például tífusz és lépfene – gyakoriak voltak. ----- <span id="a-baktériumok-iránti-érdeklődés-és-első-sikerek"></span> === '''A baktériumok iránti érdeklődés és első sikerek''' === Robert Koch autodidakta módon kezdett mikrobiológiával foglalkozni. Orvosi rendelőjében saját eszközeiből alakított ki laboratóriumot. '''1876-ban''' áttörést ért el: bebizonyította, hogy a '''lépfene (anthrax)''' kórokozója a ''Bacillus anthracis'', és ez a baktérium képes spórákat képezni, amelyek hosszú időn át fertőzőképesek maradnak. Ez volt az '''első szilárd bizonyíték arra''', hogy egy specifikus mikroorganizmus egy konkrét betegséget okoz. Koch kísérletei megmutatták a fertőzés átadásának mechanizmusát, és ezzel megalapozta a '''germ theory of disease''', azaz a „csíraelmélet” elfogadását, amely addig csak elméleti szinten létezett. ----- <span id="módszertani-újításai"></span> === '''Módszertani újításai''' === Koch nemcsak új kórokozókat azonosított, hanem '''módszertani forradalmat''' is hozott a mikrobiológiai laboratóriumokba: * Bevezette a '''fixált és festett baktériumpreparátumokat''', hogy mikroszkóp alatt jól láthatóvá váljanak. * Sterilizált kísérleti eszközöket és tenyésztő közegeket alkalmazott. * Elsőként használt '''agar-agar''' alapú szilárd táptalajokat, amivel lehetővé vált az egyedi baktériumkolóniák elkülönítése. * Kidolgozta a híres '''Koch-posztulátumokat''', amelyek négy kritériumot fogalmaznak meg annak bizonyítására, hogy egy mikroorganizmus valóban kórokozó. ----- <span id="koch-posztulátumok-1884"></span> === '''Koch-posztulátumok (1884)''' === # A kórokozónak jelen kell lennie minden beteg szervezetben, de hiányoznia kell az egészségesekből. # A kórokozót ki kell tenyészteni tiszta kultúrában. # A tiszta kultúrából származó mikrobának ugyanazt a betegséget kell kiváltania kísérleti állatban. # A kórokozót ismét ki kell mutatni a mesterségesen fertőzött állatból. Ezek az elvek máig érvényesek a fertőző betegségek kutatásában. ----- <span id="a-tuberkulózis-felfedezése"></span> === '''A tuberkulózis felfedezése''' === Koch leghíresebb felfedezése '''1882. március 24-én''' történt, amikor Berlinben bejelentette, hogy sikerült azonosítania a '''tuberkulózist''' okozó baktériumot, a ''Mycobacterium tuberculosis''-t. A tuberkulózis, vagy „gümőkór” akkoriban a vezető halálokok közé tartozott Európában. Koch különleges festési eljárással (Koch-festés) tette láthatóvá a baktériumot, és azonosította annak szerepét a betegségben. Ez a felfedezés '''világszenzáció''' volt, és a közegészségügyi politika egyik mérföldkövévé vált. ----- <span id="a-kolera-kórokozója-és-járványkutatás"></span> === '''A kolera kórokozója és járványkutatás''' === 1883–1884 között Koch Egyiptomba és Indiába utazott, hogy tanulmányozza a '''kolerát'''. Calcutta kikötőjében izolálta a ''Vibrio cholerae'' baktériumot, és kimutatta, hogy az ivóvíz a fertőzés fő forrása. Munkája a kolera elleni járványügyi intézkedések alapjává vált – különösen a víztisztítás és csatornázás fontossága vált nyilvánvalóvá. ----- <span id="a-tuberkulin-és-a-kudarc"></span> === '''A tuberkulin és a kudarc''' === 1890-ben Koch bejelentette, hogy kifejlesztett egy „gyógyszert” tuberkulózis ellen: a '''tuberkulint''', amely elölt baktériumkivonatot tartalmazott. Ezt kezdetben nagy reményekkel fogadták, de hamarosan kiderült, hogy a tuberkulin '''nem gyógyít''', sőt, túlérzékenységi reakciókat vált ki. Bár terápiás célra alkalmatlannak bizonyult, később fontos '''diagnosztikai eszközzé''' vált (pl. Mantoux-teszt). Ez a kudarc komoly csorbát ejtett Koch hírnevén, de tudományos tekintélyét nem törte meg. ----- <span id="későbbi-évek-és-nobel-díj"></span> === '''Későbbi évek és Nobel-díj''' === Koch 1891-ben megalapította a híres '''Robert Koch Intézetet''' Berlinben, amely ma is vezető szerepet játszik a fertőző betegségek kutatásában. Elnöke volt a Német Higiéniai Társaságnak, és számos nemzetközi expedíción vett részt (pl. malária és alváskór kutatása Afrikában). 1905-ben megkapta az '''orvosi Nobel-díjat''' „a tuberkulózis kórokozójának felfedezéséért”. Ez hivatalosan is elismerte munkássága történelmi jelentőségét. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Robert Koch 1910. május 27-én hunyt el Baden-Badenben. Halála után hamvait a róla elnevezett berlini intézetben helyezték el – itt ma emlékszoba őrzi alakját. Munkássága örök érvényű: * A '''modern bakteriológia''' és '''járványtan''' alapítója. * A '''Koch-posztulátumok''' ma is tanítási alapelvek az orvostudományban. * A '''Robert Koch Intézet''' ma Németország járványügyi központja (pl. COVID–19 idején is kulcsszerepet játszott). * Nevéhez fűződik a '''Robert Koch-díj''', amelyet kiemelkedő orvostudományi eredményekért adnak. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Robert Koch a tudományos precizitás, elkötelezettség és újítás példaképe. Kutatásai nemcsak tudományos áttörést hoztak, hanem közvetlen hatást gyakoroltak az emberiség egészségére is: megértettük, hogyan terjednek a fertőzések, hogyan védekezhetünk ellenük, és hogyan gyógyíthatjuk őket. Élete annak példája, hogy a tudós szerepe nem csupán a labor falain belül, hanem az egész társadalom sorsában is kulcsfontosságú. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} eor79amww7esmwxkcmsiv1xgcrxg0pq 0 807634 3506693 2025-06-28T12:09:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506693 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507499 3506693 2025-06-28T15:05:40Z LinguisticMystic 22848 3507499 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807635 3506694 2025-06-28T12:09:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506694 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507154 3506694 2025-06-28T14:01:49Z LinguisticMystic 22848 3507154 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807636 3506695 2025-06-28T12:09:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506695 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507050 3506695 2025-06-28T12:50:13Z LinguisticMystic 22848 3507050 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807637 3506696 2025-06-28T12:09:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506696 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807638 3506697 2025-06-28T12:09:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506697 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507442 3506697 2025-06-28T14:41:34Z LinguisticMystic 22848 3507442 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807639 3506698 2025-06-28T12:09:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506698 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507064 3506698 2025-06-28T12:51:03Z LinguisticMystic 22848 3507064 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807640 3506699 2025-06-28T12:10:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506699 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507179 3506699 2025-06-28T14:03:42Z LinguisticMystic 22848 3507179 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807641 3506700 2025-06-28T12:10:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506700 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507500 3506700 2025-06-28T15:05:43Z LinguisticMystic 22848 3507500 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807642 3506701 2025-06-28T12:10:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506701 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807643 3506702 2025-06-28T12:10:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506702 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807644 3506703 2025-06-28T12:10:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506703 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507182 3506703 2025-06-28T14:04:02Z LinguisticMystic 22848 3507182 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807645 3506704 2025-06-28T12:10:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506704 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807646 3506705 2025-06-28T12:10:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506705 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507088 3506705 2025-06-28T12:52:14Z LinguisticMystic 22848 3507088 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807647 3506706 2025-06-28T12:10:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506706 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507174 3506706 2025-06-28T14:03:24Z LinguisticMystic 22848 3507174 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807648 3506707 2025-06-28T12:10:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506707 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507171 3506707 2025-06-28T14:03:13Z LinguisticMystic 22848 3507171 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807649 3506708 2025-06-28T12:10:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506708 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507501 3506708 2025-06-28T15:05:47Z LinguisticMystic 22848 3507501 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807650 3506709 2025-06-28T12:10:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506709 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507186 3506709 2025-06-28T14:04:23Z LinguisticMystic 22848 3507186 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507625 3507186 2025-06-28T16:20:47Z LinguisticMystic 22848 3507625 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Santiago Ramón y Cajal (1852–1934) spanyol orvos, anatómus és idegtudós, akit gyakran az '''idegtudomány atyjaként''' emlegetnek. Fő érdeme, hogy ő volt az első, aki egyértelműen bizonyította, hogy az idegrendszer '''különálló sejtekből – neuronokból''' áll, és nem egy folyamatos hálózatot képez. Ez a felismerés – az úgynevezett '''neuronelmélet''' – alapjaiban változtatta meg a biológia és az orvostudomány idegrendszerről alkotott képét. 1906-ban Camillo Golgival megosztott '''orvosi Nobel-díjat''' kapott „az idegrendszer szerkezetének vizsgálatáért”. ----- <span id="gyermekkor-és-korai-évek"></span> === '''Gyermekkor és korai évek''' === Santiago Ramón y Cajal 1852. május 1-jén született a spanyolországi Petilla de Aragón nevű kis faluban. Apja orvos és anatómus volt, aki fia jövőjét is az orvostudományban képzelte el. Santiago azonban gyerekként lázadó természetű volt, jobban érdekelte a rajzolás, a festés és a filozófia, mint az iskolai tanulás. Kétszer is eltanácsolták iskoláiból, mert „engedetlen és önfejű” volt. Ennek ellenére édesapja kitartóan irányította őt az orvosi pálya felé. Végül a fiatal Cajal az orvostudomány mellett döntött, de megőrizte élete végéig a művészet és az esztétika iránti szeretetét. ----- <span id="orvosi-tanulmányok-és-katonai-szolgálat"></span> === '''Orvosi tanulmányok és katonai szolgálat''' === Orvosi diplomáját 1873-ban szerezte meg a '''Zaragozai Egyetemen''', majd rövid időre belépett a hadseregbe, és '''kubai katonai orvosként''' szolgált. A trópusi éghajlat és a betegségek (különösen a malária) megviselték egészségét, így egy év után visszatért Spanyolországba. A következő években kezdett tanítani és kutatni. Az anatómia, majd a mikroszkópos szövettan területén bontakozott ki a tehetsége. Megszállottan tanulmányozta a szöveteket, festési technikákat fejlesztett, és saját mikroszkópokat szerkesztett, mivel az egyetem nem rendelkezett korszerű felszereléssel. ----- <span id="a-golgi-féle-ezüstimpregnáció-és-a-nagy-áttörés"></span> === '''A Golgi-féle ezüstimpregnáció és a nagy áttörés''' === 1887-ben Cajal megismerkedett '''Camillo Golgi''' olasz anatómus festési eljárásával, az '''ezüstnitrátos „fekete reakcióval”''' (''la reazione nera''). Ez a technika lehetővé tette, hogy az idegsejtek teljes alakjukban láthatóvá váljanak – dendritekkel, axonokkal együtt –, még ha csak néhány sejtre is terjedt ki az elszíneződés. Ez a módszer új távlatokat nyitott számára. Cajal szenvedélyesen kezdte vizsgálni a '''gerincvelő, agykéreg, kisagy, retina, hippocampus''' idegsejtjeit, és hihetetlen részletességgel rajzolta le azokat. Tehetsége a művészetek terén is kamatozott: rajzai máig az idegtudomány vizuális mérföldkövei. ----- <span id="a-neuronelmélet"></span> === '''A neuronelmélet''' === A 19. század végén a tudósok többsége úgy vélte, hogy az idegrendszer egy '''folyamatos hálózat''' (retikuláris elmélet). Golgi is ezt vallotta. Cajal azonban más véleményen volt: mikroszkópos vizsgálatai alapján felismerte, hogy az idegsejtek '''különálló, diszkrét egységek''', amelyek '''szinapszisokon''' keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ez a felismerés szöges ellentétben állt a korabeli konszenzussal. Cajal azonban nemcsak megfigyelésekkel, hanem kiváló illusztrációkkal és következetes logikával alátámasztva érvelt – és végül '''az egész tudományos világ elfogadta a neuronelméletet'''. Ez lett a modern idegtudomány alapköve. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === '''Nobel-díj és elismerések''' === 1906-ban Ramón y Cajal megosztott Nobel-díjat kapott Camillo Golgival. Bár kettejük tudományos nézetei élesen különböztek, a díjat „az idegrendszer szerkezetének vizsgálatáért” kapták. Cajal világszerte elismert tudóssá vált. Tudományos cikkei spanyol, francia és német nyelven jelentek meg, és sok tanítványa is világhírű kutató lett. 1907-ben megalapította a '''Laboratorio de Investigaciones Biológicas''' nevű kutatóintézetet Madridban, ahol számos tanítványa (köztük Pío del Río-Hortega és Fernando de Castro) folytatta munkáját. ----- <span id="fontosabb-tudományos-eredményei"></span> === '''Fontosabb tudományos eredményei''' === * A '''neuronelmélet''' bizonyítása: az idegsejtek különálló egységek. * Az '''idegsejtek polaritása''': az ingerület egy irányba halad, a dendritektől az axon felé. * Az '''axonok növekedésének irányítása''': felfedezte a növekedési kúpokat (growth cone), amelyek szerepet játszanak az idegi kapcsolatok kialakulásában a fejlődés során. * Leírta a '''neuroglia''' (támasztósejtek) szerepét. * Elsőként térképezte fel az agykéreg rétegeit, a retinát, a kisagyi Purkinje-sejteket, a gerincvelő keresztmetszeteit. ----- <span id="tudományos-írásai-és-gondolkodásmódja"></span> === '''Tudományos írásai és gondolkodásmódja''' === Cajal nemcsak kutató, hanem kiváló író és tudományos filozófus is volt. Leghíresebb könyvei: * '''„Histology of the Nervous System of Man and Vertebrates”''' (1899–1904) – kétkötetes alapmű * '''„Recollections of My Life”''' – önéletrajza * '''„Advice for a Young Investigator”''' – gyakorlati és filozófiai tanácsok fiatal kutatóknak Írásaiban gyakran foglalkozott a kreativitás, intuíció és kitartás szerepével a tudományos munkában. Hitt abban, hogy a felfedezés nem kizárólag zsenialitás kérdése, hanem '''kemény munka, kíváncsiság és kitartás''' eredménye. ----- <span id="személyisége-és-jelleme"></span> === '''Személyisége és jelleme''' === Cajal puritán, de rendkívül kitartó ember volt. Szabadidejében írt, fotózott, rajzolt. Egész életében spanyol hazájában maradt, noha több külföldi egyetem is meghívta. Rendkívül elkötelezett volt a spanyol tudomány fejlődése iránt, és sokat tett a tudományos élet modernizálásáért az országban. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Santiago Ramón y Cajal 1934. október 17-én halt meg Madridban, 82 évesen. Halála után is hatalmas tisztelet övezte, és öröksége máig érvényes: * Őt tekintik a modern '''neuroanatómia''' és '''neurobiológia''' megalapítójának. * Módszerei, rajzai és elméletei ma is tananyag a neurológusok és biológusok számára. * A '''Cajal Intézet''' ma is működik Spanyolországban. * Rajzai múzeumokban és tudományos kiállításokon láthatók világszerte. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Santiago Ramón y Cajal élete a tudomány iránti szenvedély, a felfedezés öröme és az emberi elme mélységeinek megértése iránti vágy története. Az idegsejt és az agy működésének feltérképezésével új világot nyitott az orvostudomány számára. Ő mutatta meg, hogy a '''tudomány és művészet''' kéz a kézben járhat, és hogy a természet részleteinek szeretete révén érthetjük meg a legbonyolultabb rendszereket is: az emberi agyat. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 9rbu6s66ou8c894dumpam4nor3wxlr0 0 807651 3506710 2025-06-28T12:10:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506710 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507190 3506710 2025-06-28T14:05:08Z LinguisticMystic 22848 3507190 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807652 3506711 2025-06-28T12:10:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506711 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807653 3506712 2025-06-28T12:10:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506712 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807654 3506713 2025-06-28T12:10:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506713 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807655 3506714 2025-06-28T12:10:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506714 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807656 3506715 2025-06-28T12:10:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506715 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807657 3506716 2025-06-28T12:10:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506716 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507177 3506716 2025-06-28T14:03:35Z LinguisticMystic 22848 3507177 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807658 3506717 2025-06-28T12:11:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506717 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507170 3506717 2025-06-28T14:03:10Z LinguisticMystic 22848 3507170 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807659 3506718 2025-06-28T12:11:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506718 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807660 3506719 2025-06-28T12:11:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506719 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807661 3506720 2025-06-28T12:11:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506720 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807662 3506721 2025-06-28T12:11:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506721 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807663 3506722 2025-06-28T12:11:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506722 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507545 3506722 2025-06-28T15:08:34Z LinguisticMystic 22848 3507545 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807664 3506723 2025-06-28T12:11:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506723 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507473 3506723 2025-06-28T14:53:12Z LinguisticMystic 22848 3507473 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807665 3506724 2025-06-28T12:11:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506724 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807666 3506725 2025-06-28T12:11:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506725 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507180 3506725 2025-06-28T14:03:48Z LinguisticMystic 22848 3507180 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807667 3506726 2025-06-28T12:11:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506726 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807668 3506727 2025-06-28T12:11:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506727 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507079 3506727 2025-06-28T12:51:45Z LinguisticMystic 22848 3507079 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807669 3506728 2025-06-28T12:11:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506728 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507184 3506728 2025-06-28T14:04:07Z LinguisticMystic 22848 3507184 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807670 3506729 2025-06-28T12:11:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506729 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807671 3506730 2025-06-28T12:11:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506730 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507546 3506730 2025-06-28T15:08:40Z LinguisticMystic 22848 3507546 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807672 3506731 2025-06-28T12:11:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506731 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507159 3506731 2025-06-28T14:02:29Z LinguisticMystic 22848 3507159 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807673 3506732 2025-06-28T12:11:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506732 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507552 3506732 2025-06-28T15:09:03Z LinguisticMystic 22848 3507552 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807674 3506733 2025-06-28T12:11:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506733 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507603 3506733 2025-06-28T15:14:06Z LinguisticMystic 22848 3507603 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807675 3506734 2025-06-28T12:11:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506734 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807676 3506735 2025-06-28T12:11:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506735 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807677 3506736 2025-06-28T12:11:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506736 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507000 3506736 2025-06-28T12:47:48Z LinguisticMystic 22848 3507000 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507120 3507000 2025-06-28T13:21:17Z LinguisticMystic 22848 3507120 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Glenn Theodore Seaborg''' (1912. április 19. – 1999. február 25.) amerikai kémikus, a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa, aki a '''transzurán elemek''' felfedezése és a '''modern periódusos rendszer''' átrendezése révén írta be nevét a tudomány történetébe. Több mint egy tucat új elemet fedezett fel vagy segített szintetizálni – köztük a '''plutóniumot (Pu)''', az '''ameríciumot (Am)''', a '''kuriumot (Cm)''' és a '''kaliforniumot (Cf)'''. 1951-ben '''kémiai Nobel-díjat''' kapott '''Edwin McMillan''' társaságában „az új, transzurán elemek kémiai tulajdonságainak kutatásáért”. Seaborg nemcsak kutató volt, hanem '''oktatási reformer''', '''állami tanácsadó''' (több amerikai elnök szolgálatában), valamint '''az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának elnöke'''. A '''seaborgium (Sg)''' nevű elem 106-os rendszámmal – egyedülálló módon – még életében kapta róla a nevét. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Seaborg Michigan államban született, majd Kaliforniába költözött családjával. Kiváló tanulóként hamar kiemelkedett a matematika és a természettudományok területén. Tanulmányait a '''University of California, Los Angeles''' (UCLA) intézményében kezdte, majd doktori fokozatát a '''University of California, Berkeley''' egyetemen szerezte 1937-ben. Már posztdoktori éveiben Walter Libby mellett dolgozott, majd '''Gilbert N. Lewis''' laboratóriumában mélyült el a radioaktív kémia és izotóptechnika világában. Ez az időszak készítette fel őt arra, hogy az '''atomkorszak hajnalán''' meghatározó szerepet töltsön be. ----- <span id="a-plutónium-felfedezése-19401941"></span> === '''A plutónium felfedezése (1940–1941)''' === Seaborg 1940-ben, Edwin McMillan munkájára építve, felismerte, hogy az urán neutronbefogása révén egy új, eddig ismeretlen elemet lehet előállítani. Csapatával (melyben ott volt Arthur Wahl és Joseph Kennedy is) laboratóriumi körülmények között sikerült '''239-es tömegszámú plutóniumot (Pu-239)''' szintetizálnia. Ez volt az első mesterségesen előállított '''transzurán elem''', azaz olyan elem, amely '''a periódusos rendszer 92-es rendszámú urán után következik'''. A plutónium nemcsak tudományos, hanem katonai szempontból is hatalmas jelentőséggel bírt. A '''Manhattan-projekt keretében''' a plutónium felhasználásával hozták létre a '''második atombombát''', amelyet '''Nagaszakira''' dobtak 1945 augusztusában. ----- <span id="további-transzurán-elemek-felfedezése"></span> === '''További transzurán elemek felfedezése''' === Seaborg vezetésével a 1940-es és 50-es években a Berkeley laboratóriumban '''sorozatban fedezték fel''' az uránon túli elemeket: * '''Neptúnium (Np)''' – 93-as rendszám (McMillan) * '''Plutónium (Pu)''' – 94 * '''Amerícium (Am)''' – 95 * '''Kúrium (Cm)''' – 96 * '''Berkélium (Bk)''' – 97 * '''Kalifornium (Cf)''' – 98 * '''Einsteinium (Es)''' – 99 * '''Fermium (Fm)''' – 100 * '''Mendelevium (Md)''' – 101 * '''Nobélium (No)''' – 102 * Később közreműködött a '''106-os elem, a seaborgium (Sg)''' előállításában is Ezeket '''ciklotronos gyorsítóban''' állították elő, '''nagyenergiás ionbombázás''' révén. A munkához nagy pontosságú kémiai szeparációra és rövid élettartamú izotópok érzékeny detektálására volt szükség. ----- <span id="az-aktinidák-koncepciója-periódusos-rendszer-újragondolása"></span> === '''Az aktinidák koncepciója – periódusos rendszer újragondolása''' === Seaborg felismerte, hogy az újonnan felfedezett elemek nem illeszkednek jól a periódusos rendszer '''hosszú periódusú elrendezésébe'''. 1945-ben javaslatot tett egy '''új sor''' beillesztésére, az ún. '''aktinidasor''' (a lantánidák analógiájára). Ez radikálisan új elrendezést eredményezett: * Az urántól kezdődően az '''elemek 89-től 103-ig''' külön sorba kerülnek. * A periódusos rendszer '''modern formája''', amit ma is használunk, ezzel jött létre. Ez a koncepcionális áttörés a '''modern nukleáris kémia alapkövévé vált'''. ----- <span id="az-usa-atomenergia-bizottságának-vezetője-19611971"></span> === '''Az USA Atomenergia Bizottságának vezetője (1961–1971)''' === Seaborgot '''John F. Kennedy elnök nevezte ki''' az USA Atomenergia Bizottságának elnökévé. Tízéves szolgálata során: * Támogatta a békés célú atomenergia fejlesztését, * Fellépett az atomfegyverek elterjedése ellen, * Részt vett a '''részleges atomsorompó-egyezmény''' (Partial Test Ban Treaty, 1963) előkészítésében, * Közreműködött az oktatás fejlesztésében, különös tekintettel a természettudományokra, * Támogatta az orvosi izotópok alkalmazását a diagnosztikában és a terápiában. Seaborg célja nem csupán az atomenergia hasznosítása, hanem annak '''etikus, globálisan felelős szabályozása''' volt. ----- <span id="oktatási-és-tudománypolitikai-munkássága"></span> === '''Oktatási és tudománypolitikai munkássága''' === Seaborg szenvedélyesen hitt a '''tudományos oktatás''' erejében. Több bizottság tagja, tanácsadója volt az '''Oktatási Minisztérium''', az '''NSF''', és a '''NASA''' munkájában is. Többek között: * Részt vett az '''Újgenerációs Kémia Tananyag''' kidolgozásában (CHEM Study), * Írt tankönyveket, ismeretterjesztő műveket, * Támogatta a nők és kisebbségek részvételét a tudományos életben. ----- <span id="a-seaborgium-sg-az-élő-emberről-elnevezett-elem"></span> === '''A seaborgium (Sg)''' – az élő emberről elnevezett elem === A 106-os rendszámú elem, a '''seaborgium''', 1974-ben lett először szintetizálva. A Nemzetközi Kémiai Unió (IUPAC) 1997-ben hagyta jóvá a nevet – ezzel Seaborg lett az '''egyedüli tudós''', akiről '''még életében elemet neveztek el'''. Ez óriási megtiszteltetés, és tudományos tekintélyének elismerése. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === Glenn T. Seaborg számos tudományos és állami kitüntetés birtokosa: * '''Kémiai Nobel-díj''' (1951) * '''Enrico Fermi-díj''' * '''National Medal of Science''' * '''Presidential Medal of Freedom''' (USA legmagasabb civil kitüntetése) * Több mint '''50 díszdoktori cím''' * Tagja az '''Amerikai Tudományos Akadémiának''' * Több száz tudományos közlemény és szabadalom szerzője ----- <span id="személyiség-és-örökség"></span> === '''Személyiség és örökség''' === Seaborg ismert volt szerénységéről, szorgalmáról, és tudomány iránti alázatáról. Bár munkája a haditechnika része is volt (plutónium), mindig kiállt a '''békés alkalmazások''', a '''kontrollált nukleáris energia''', és az '''etikus kutatás''' mellett. Nevéhez kapcsolódik a '''„Seaborg kihívás”''' is – amely szerint minden tudósnak kötelessége, hogy munkáját a társadalmi haszon érdekében alkalmazza, és ne csupán az ismeretszerzés kedvéért kutasson. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === '''Halála és emlékezete''' === Glenn Seaborg '''1999-ben hunyt el''', 86 éves korában. Halála után tiszteletére intézeteket, ösztöndíjakat és iskolákat neveztek el (pl. '''Seaborg Institute''', '''Seaborg Hall'''). Munkássága a '''modern kémia és nukleáris technológia sarokköve''', és minden tudós számára példa arra, hogyan lehet a felfedezést felelősen szolgálatba állítani. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Glenn T. Seaborg élete bizonyítja, hogy a '''kémia nem csupán az anyag tanulmányozása''', hanem az '''emberi felelősségvállalás terepe''' is. Az elemek felfedezője, a rendszeralkotó tudós, a tanár és az állami tanácsadó – mind egy személyben testesültek meg benne. Öröksége nemcsak a periódusos rendszerben, hanem a '''tudomány jövőjében is él'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 8n41vjp0hzv66l3lch93u4dv95xxk5u 0 807678 3506737 2025-06-28T12:12:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506737 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507188 3506737 2025-06-28T14:04:29Z LinguisticMystic 22848 3507188 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507617 3507188 2025-06-28T15:55:38Z LinguisticMystic 22848 3507617 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Karikó Katalin''' (született: 1955. január 17., Szolnok) magyar biokémikus, akit világszerte az mRNS-alapú vakcinák úttörőjeként ismernek. 2023-ban '''Nobel-díjat''' kapott Drew Weissman amerikai immunológussal megosztva, „az mRNS-technológia kifejlesztéséért”, amely a COVID–19 vakcinák alapját képezte. Kutatómunkája nemcsak a vakcinakutatásban, hanem az orvosbiológiai terápiák széles skáláján is forradalmi változásokat indított el. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Karikó Katalin Tiszaszalkán nőtt fel, szerény körülmények között. Apja hentes, édesanyja könyvelő volt. Már fiatalon érdeklődött a biológia és a tudományok iránt. A középiskolát Kisújszálláson végezte, majd a Szegedi Tudományegyetemen (korábban József Attila Tudományegyetem) szerzett biológus diplomát, majd 1983-ban PhD fokozatot biokémiából. A tudomány iránti elkötelezettsége már Magyarországon is megmutatkozott, de a kutatási lehetőségek korlátozottak voltak. 1985-ben – egy elbocsátás után – '''férjével és kislányával''' együtt az Egyesült Államokba költözött, kétoldalú tudományos ösztöndíjjal. A költözés annyira nehéz volt, hogy az engedélyezett valutakeret miatt számítógépbe rejtették a pénzt. ----- <span id="korai-amerikai-évek-és-kihívások"></span> === '''Korai amerikai évek és kihívások''' === A 80-as és 90-es években Karikó számos amerikai egyetemen dolgozott posztdoktori kutatóként: a Temple Universityn, majd a University of Pennsylvania (UPenn) orvosi karán. A középpontban a RNS (ribonukleinsav) molekulák terápiás alkalmazása állt, különösen az '''mRNS (messenger RNS)''', amely információt szállít a DNS-ből a fehérjeszintézis helyszínére. A tudományos világ azonban '''szkeptikus volt az mRNS-terápia iránt'''. Az elmélet szerint az mRNS-t sejtekbe juttatva különböző fehérjéket lehetne előállítani – például terápiás célokra vagy vakcinákban. A gond az volt, hogy a természetes mRNS rendkívül instabil, és az immunrendszer általában azonnal megtámadta, gyulladást kiváltva. Kutatásait sokáig '''nem vették komolyan'''. Pályázatai elutasításra kerültek, nem léptették elő, sőt, 1995-ben el is bocsátották az UPenn állandó oktatói köréből. Sokan ebben a pontban feladták volna – Karikó viszont nem. '''Kitartása és hite''' a tudományban példátlan. ----- <span id="találkozás-drew-weissmannal-áttörés"></span> === '''Találkozás Drew Weissmannal – áttörés''' === A fordulat 1997-ben történt, amikor találkozott '''Drew Weissman''' immunológussal, aki a HIV elleni vakcinafejlesztésen dolgozott. Együtt dolgoztak azon a problémán, hogyan lehetne az mRNS-t úgy módosítani, hogy az ne váltson ki immunreakciót. 2005-ben áttörő cikket publikáltak: '''szintetikus nukleozid-módosításokkal''' (például pszeudouridin beépítésével) sikerült „láthatatlanná tenni” az mRNS-t az immunrendszer számára. Ez volt az '''alapja a mai mRNS-vakcináknak'''. Ez a technológia lehetővé tette, hogy biztonságosan és hatékonyan juttassanak be genetikai információt a sejtekbe – például vírusfehérjék kódját –, és ezzel immunválaszt váltsanak ki. ----- <span id="biontech-és-a-covid19-vakcina"></span> === '''BioNTech és a COVID–19 vakcina''' === Bár a technológia ígéretes volt, a gyógyszeripar sokáig nem érdeklődött. Végül a német '''BioNTech''' cég felismerte a lehetőséget. Karikó 2013-ban csatlakozott a BioNTech-hez, ahol alelnöki pozíciót kapott, és folytatta az mRNS-vakcinák fejlesztését. Amikor 2019 végén a COVID–19 világjárvány megjelent, a BioNTech (és amerikai partnere, a Pfizer) azonnal alkalmazta Karikó és Weissman technológiáját. 2020 végére a '''Pfizer–BioNTech vakcina''' volt az első mRNS-alapú oltás, amelyet engedélyeztek. Hatékonysága meghaladta a 90%-ot, és emberek százmillióinak életét mentette meg. ----- <span id="nobel-díj-és-egyéb-elismerések"></span> === '''Nobel-díj és egyéb elismerések''' === 2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissman '''Nobel-díjat''' kaptak „az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért”. Ez volt a tudományos világ legnagyobb elismerése, de messze nem az egyetlen: * Breakthrough Prize (2021) * Lasker-díj * Tang Prize * Horwitz-díj * Magyar Szabadságért Díj * Corvin-lánc * Magyar Érdemrend nagykeresztje Emellett számos egyetem díszdoktora lett (Szeged, Harvard, Yale, Columbia, Oxford, stb.) ----- <span id="személyes-élet"></span> === '''Személyes élet''' === Karikó férje '''Francia Béla''' mérnök, lányuk '''Francia Zsuzsanna''' olimpiai bajnok evezős, aki az Egyesült Államokat képviselte. Katalin családja mindig támogatta őt, még akkor is, amikor a világ nem hitt benne. Közismerten '''szerény, földhözragadt ember''', aki saját sikereit nem önmagának, hanem a közösségnek és a tudománynak tulajdonítja. Sokat beszélt a kudarcokról és elutasításokról, amelyek formálták személyiségét, valamint arról, mennyire fontos a '''kitartás és alázat''' a tudományos pályán. ----- <span id="öröksége-és-jövőbe-mutató-hatása"></span> === '''Öröksége és jövőbe mutató hatása''' === Karikó munkája nem csupán a COVID–19 elleni küzdelemhez járult hozzá. Az mRNS-alapú terápiák: * '''rák elleni vakcinák''' fejlesztésében * '''ritka genetikai betegségek''' kezelésében * '''autoimmun betegségek''' terápiájában * sőt még '''allergiaellenes''' készítmények kidolgozásában is szerepet kaphatnak a jövőben. Karikó Katalin a '''modern orvostudomány egyik úttörője''', aki nemcsak egy tudományos technológiát tett lehetővé, hanem példaképpé vált abban is, hogyan lehet hittel, szorgalommal és kitartással végigmenni a legnehezebb úton is. ----- <span id="zárszó"></span> === '''Zárszó''' === Karikó Katalin története a tudományos világ egyik leginspirálóbb pályája: egy magyar falu kis iskolájából a világ legnagyobb tudományos elismeréséig. Nem volt se látványos, se hangos – de rendíthetetlen, pontos, és végül világmegváltó. A tudományra, emberségre és kitartásra épülő életműve hosszú távon nemcsak kutatókat, hanem minden embert inspirál világszerte. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 4n5k7xzb8tl1s9kpcqdnlxn8to6m1uw 0 807679 3506738 2025-06-28T12:12:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506738 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807680 3506739 2025-06-28T12:12:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506739 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807681 3506740 2025-06-28T12:12:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506740 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807682 3506741 2025-06-28T12:12:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506741 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807683 3506742 2025-06-28T12:12:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506742 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807684 3506743 2025-06-28T12:12:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506743 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507481 3506743 2025-06-28T14:55:25Z LinguisticMystic 22848 3507481 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507643 3507481 2025-06-28T17:28:29Z LinguisticMystic 22848 3507643 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Linus Carl Pauling (1901. február 28. – 1994. augusztus 19.) amerikai kémikus, biokémikus, békeaktivista, pedagógus és író, a 20. század egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású tudósa. Az egyetlen ember, aki '''két különböző Nobel-díjat kapott''' (kémiai és béke), és mindkettőt ''egyedül'', nem megosztva másokkal. Tudományos munkája a kvantumkémiától kezdve a fehérjék szerkezetének kutatásán át az egészségügyi kérdésekig és a nukleáris leszerelésig terjedt. Híres karizmatikus stílusáról, rendkívüli intellektusáról és határozott kiállásáról. ----- <span id="gyermekkor-és-tanulmányok"></span> === '''Gyermekkor és tanulmányok''' === Pauling Oregon államban született, és már gyermekkorában élénken érdeklődött a kémia iránt. Édesapja halála után anyja nevelte, és Linus már tinédzserként laboratóriumot rendezett be otthonában. 1922-ben szerzett diplomát a '''Oregon State University'''-n, majd doktori tanulmányait a '''California Institute of Technology'''-n (Caltech) végezte, ahol 1925-ben PhD fokozatot szerzett. Ezután Európában tanult tovább, többek között Niels Bohr és Arnold Sommerfeld mellett, ahol elsajátította a kvantummechanikai elméleteket – ezeket később a kémiai kötések magyarázatára alkalmazta. ----- <span id="a-kémiai-kötés-elmélete-nobel-díj-1954"></span> === '''A kémiai kötés elmélete – Nobel-díj (1954)''' === Pauling egyik legnagyobb tudományos hozzájárulása a '''kémiai kötés kvantummechanikai magyarázata''' volt. 1939-ben megjelent könyve, ''The Nature of the Chemical Bond'' (A kémiai kötés természete), forradalmasította a molekulák szerkezetének megértését. Bevezette az '''elektronegativitás''' fogalmát, és modelleket dolgozott ki a kovalens, ionos és fémes kötések leírására. Pauling munkája hidat vert a kvantumfizika és a kémiatudomány között, és megalapozta a modern szerkezeti kémiát. 1954-ben megkapta a '''kémiai Nobel-díjat''' „a kémiai kötés természetének és a molekulák szerkezetének kutatásáért, különös tekintettel a kristály- és komplexvegyületek szerkezetére”. ----- <span id="fehérjeszerkezetek-és-a-dns"></span> === '''Fehérjeszerkezetek és a DNS''' === Pauling nemcsak a szervetlen molekulák, hanem a '''biomolekulák''' szerkezetével is foglalkozott. 1951-ben publikálta az '''alfa-hélix''' szerkezetet, ami a fehérjék másodlagos struktúrájának egyik fő típusa. Ezt a modelljét röntgenkrisztallográfiás adatokra alapozta. Bár közel állt a DNS szerkezetének megfejtéséhez is, itt tévedett: ő hármas spirált javasolt, ami végül nem bizonyult helyesnek. A DNS kettős spirál szerkezetét Watson és Crick határozta meg 1953-ban. Mégis, Pauling munkája és módszertana (pl. hidrogénkötések szerepe, molekulamodellezés) előkészítette az utat ezekhez a felfedezésekhez is. ----- <span id="aktivizmus-béke-nobel-díj-1962"></span> === '''Aktivizmus – Béke Nobel-díj (1962)''' === Az 1950-es évektől Pauling aktívan részt vett a '''nukleáris fegyverek elleni mozgalomban'''. Nyíltan bírálta az amerikai kormányt és más hatalmakat a nukleáris kísérletek miatt, rámutatva a sugárzás egészségkárosító hatásaira. 1958-ban feleségével, '''Ava Helen Paulinggal''' együtt több mint 11 000 tudós aláírásával petíciót nyújtottak be az ENSZ-hez a nukleáris tesztek betiltása érdekében. Ennek egyik eredménye a '''Részleges Atomcsend Egyezmény''' (Partial Test Ban Treaty, 1963) aláírása lett. 1962-ben Linus Pauling megkapta a '''béke Nobel-díjat''' „a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos nyilvános figyelemfelkeltéséért és az emberiség békéjéért végzett munkájáért”. ----- <span id="a-c-vitamin-és-alternatív-gyógyászat"></span> === '''A C-vitamin és alternatív gyógyászat''' === A későbbi évtizedekben Pauling a '''táplálkozás és az egészség kapcsolatát''' kezdte kutatni. Leginkább arról vált ismertté, hogy a '''C-vitamin''' (aszkorbinsav) nagy dózisú fogyasztását javasolta számos betegség – köztük a '''megfázás''', sőt a '''rák''' – megelőzésére és kezelésére. Ez az elképzelés erős vitákat váltott ki az orvostudományban. Sokan úgy vélték, hogy Pauling túlzásba esett, és állításait nem támasztotta alá elegendő tudományos bizonyíték. Ugyanakkor mások szerint előre látta a '''mikrotápanyagok''' szerepének fontosságát, amelyet ma már a modern táplálkozástudomány is elfogad. Pauling a „ortomolekuláris medicina” népszerűsítője lett – olyan megközelítésé, amely a szervezet egészségét a megfelelő molekulák megfelelő koncentrációban való biztosításával próbálja fenntartani. ----- <span id="személyisége-és-tanári-tevékenysége"></span> === '''Személyisége és tanári tevékenysége''' === Linus Pauling karizmatikus előadó és inspiráló tanár volt. A Caltech-en és más intézményekben is tanított, és sok későbbi Nobel-díjas kutatóra volt hatással. Mindemellett éles nyelvű kritikus, aki bátran szembeszállt még a politikai és tudományos elit egyes részeivel is. Többször is konfliktusba került az amerikai kormánnyal: például a hidegháborús években visszavonták útlevelét, és az FBI is megfigyelte őt. Ennek ellenére kiállt elvei mellett, amit sokan bátorságának és erkölcsi szilárdságának bizonyítékaként értékeltek. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Linus Pauling 1994-ben, 93 éves korában hunyt el Kaliforniában. Addig is aktívan publikált, kutatott és vitatkozott. Több mint '''1200 tudományos publikációt és könyvet''' írt, köztük sok közérthető népszerűsítő művet. Nevét ma is viselik intézmények (Linus Pauling Institute), díjak, sőt, egy ásvány is – a '''paulingit'''. Tiszteletére emlékműveket emeltek, és ő az egyik legismertebb tudós, akit az amerikai közvélemény is név szerint ismer. ----- <span id="értékelés"></span> === '''Értékelés''' === Linus Pauling a 20. század egyik legnagyobb tudományos elméje volt – úttörő, rendszeralkotó és szenvedélyes gondolkodó. Egyaránt volt kvantumkémikus, biológus, orvosi újító és békeharcos. Az, hogy '''két különböző Nobel-díjjal is kitüntették''', önmagában is történelmi teljesítmény. Bár egyes nézetei – különösen az alternatív orvoslással kapcsolatban – vitát váltottak ki, a tudományos közösség egyre inkább elismeri, hogy számos esetben évtizedekkel előzte meg korát. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} gjb514gk3el7mvrzuegv16ow0jvpi9o 0 807685 3506744 2025-06-28T12:12:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506744 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507185 3506744 2025-06-28T14:04:10Z LinguisticMystic 22848 3507185 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807686 3506745 2025-06-28T12:12:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506745 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807687 3506746 2025-06-28T12:12:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506746 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507193 3506746 2025-06-28T14:05:28Z LinguisticMystic 22848 3507193 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807688 3506747 2025-06-28T12:12:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506747 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507194 3506747 2025-06-28T14:05:31Z LinguisticMystic 22848 3507194 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807689 3506748 2025-06-28T12:23:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506748 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507034 3506748 2025-06-28T12:49:42Z LinguisticMystic 22848 3507034 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807690 3506749 2025-06-28T12:23:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506749 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507195 3506749 2025-06-28T14:05:33Z LinguisticMystic 22848 3507195 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807691 3506750 2025-06-28T12:23:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506750 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507542 3506750 2025-06-28T15:08:25Z LinguisticMystic 22848 3507542 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807692 3506751 2025-06-28T12:23:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506751 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807693 3506752 2025-06-28T12:23:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506752 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807694 3506753 2025-06-28T12:23:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506753 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807695 3506754 2025-06-28T12:23:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506754 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507543 3506754 2025-06-28T15:08:28Z LinguisticMystic 22848 3507543 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807696 3506755 2025-06-28T12:23:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506755 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807697 3506756 2025-06-28T12:23:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506756 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807698 3506757 2025-06-28T12:23:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506757 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507196 3506757 2025-06-28T14:05:38Z LinguisticMystic 22848 3507196 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807699 3506758 2025-06-28T12:24:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506758 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807700 3506759 2025-06-28T12:24:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506759 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507197 3506759 2025-06-28T14:05:41Z LinguisticMystic 22848 3507197 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807701 3506760 2025-06-28T12:24:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506760 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507198 3506760 2025-06-28T14:05:44Z LinguisticMystic 22848 3507198 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807702 3506761 2025-06-28T12:24:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506761 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807703 3506762 2025-06-28T12:24:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506762 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807704 3506763 2025-06-28T12:24:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506763 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507199 3506763 2025-06-28T14:05:47Z LinguisticMystic 22848 3507199 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807705 3506764 2025-06-28T12:24:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506764 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807706 3506765 2025-06-28T12:24:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506765 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506952 3506765 2025-06-28T12:44:18Z LinguisticMystic 22848 3506952 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807707 3506766 2025-06-28T12:24:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506766 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507200 3506766 2025-06-28T14:05:51Z LinguisticMystic 22848 3507200 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807708 3506767 2025-06-28T12:24:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506767 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807709 3506768 2025-06-28T12:24:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506768 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807710 3506769 2025-06-28T12:24:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506769 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807711 3506770 2025-06-28T12:24:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506770 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507203 3506770 2025-06-28T14:06:04Z LinguisticMystic 22848 3507203 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807712 3506771 2025-06-28T12:24:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506771 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807713 3506772 2025-06-28T12:24:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506772 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807714 3506773 2025-06-28T12:24:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506773 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507202 3506773 2025-06-28T14:06:02Z LinguisticMystic 22848 3507202 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807715 3506774 2025-06-28T12:24:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506774 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507134 3506774 2025-06-28T13:55:29Z LinguisticMystic 22848 3507134 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507135 3507134 2025-06-28T13:58:42Z LinguisticMystic 22848 3507135 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Ivan Petrovics Pavlov''' (1849. szeptember 14. – 1936. február 27.) orosz fiziológus, akit a '''klasszikus kondicionálás''' felfedezése tett világhírűvé. Eredetileg emésztési fiziológiával foglalkozott, de kutatásai során olyan megfigyeléseket tett, amelyek alapvetően megváltoztatták a '''tanulás''', a '''viselkedés''' és a '''pszichológia''' tudományos megértését. 1904-ben '''orvosi/fiziológiai Nobel-díjat''' kapott az emésztési mirigyek kutatásáért. Pavlov munkássága hidat képezett a '''biológiai tudományok''' és a '''pszichológia''' között – ő volt az első, aki laboratóriumi körülmények között tudományosan igazolt tanulási mechanizmust írt le. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Pavlov 1849-ben született az oroszországi Rjazanyban, egy papcsalád első gyermekeként. Eredetileg teológiát tanult, de hamarosan érdeklődése a természettudományok, különösen a '''fiziológia''' felé fordult. Belépett a '''Szentpétervári Egyetemre''', ahol kémiai és biológiai tanulmányokat folytatott, majd a '''Császári Orvostudományi Akadémián''' szerzett orvosi végzettséget. ----- <span id="korai-fiziológiai-munkássága"></span> === '''Korai fiziológiai munkássága''' === Pavlov karrierjét '''fiziológusként''' kezdte, különös figyelmet fordítva az '''emésztés''' folyamatára. A 19. század végén a fiziológia még csak kezdte megérteni az emésztőrendszer működését – Pavlov úttörő munkát végzett ebben a témában: * '''Operatív sebészeti technikákkal''' mesterséges nyílásokat (fistulákat) hozott létre kutyák gyomrában, ezzel élő állatokban tudta vizsgálni az emésztőnedvek kiválasztását. * Részletesen leírta a '''nyálmirigyek, gyomor és hasnyálmirigy''' válaszait különféle ételekre, valamint azok szabályozását. E kutatásaiért '''1904-ben orvosi Nobel-díjjal''' tüntették ki, és ő lett az első orosz tudós, aki Nobel-díjat kapott. ----- <span id="klasszikus-kondicionálás-felfedezése"></span> === '''Klasszikus kondicionálás felfedezése''' === Pavlov leghíresebb felfedezése '''véletlen megfigyelésből''' született. Észrevette, hogy kísérleti kutyái '''már az étel megjelenése előtt elkezdtek nyálat termelni''', pusztán a laboráns lépéseinek vagy a csengő hangjának hatására. Ez vezette el ahhoz, amit ma '''klasszikus kondicionálásként''' ismerünk. <span id="a-híres-pavlovi-kísérlet"></span> ==== '''A híres Pavlovi kísérlet:''' ==== * Egy kutyának '''ételt''' adtak (ez a ''feltétlen inger''), amely '''nyálelválasztást''' váltott ki (ez a ''feltétlen válasz''). * Ha az étel előtt '''csengőhangot''' hallott a kutya (ez a ''semleges inger''), egy idő után '''csak a hang''' is kiváltotta a nyálelválasztást. * A semleges inger ''feltételes ingerré'' vált, és kiváltotta a ''feltételes választ''. Ez az alapmodell később '''viselkedéstanulmányok, pszichológia, pedagógia és terápiák''' alapját képezte. ----- <span id="a-tanulás-mechanizmusa-feltételes-reflex"></span> === '''A tanulás mechanizmusa: feltételes reflex''' === Pavlov a tanulást '''reflexes válaszként''' értelmezte. Munkája alapján: * A viselkedés sok eleme '''reflexív''', tanulással összekapcsolható. * Az agyban kialakuló '''idegi kapcsolatok''' a tapasztalat hatására módosulnak. * A tanulás '''asszociációs mechanizmus''', amelyben egy inger egy másik ingerhez kapcsolódik. Ezt nevezzük '''asszociatív tanulásnak''', és ez lett a modern '''behaviorizmus''' egyik pillére (John B. Watson, B.F. Skinner stb. ennek nyomán dolgoztak tovább). ----- <span id="pszichológiai-hatás-és-behaviorizmus"></span> === '''Pszichológiai hatás és behaviorizmus''' === Bár Pavlov nem tekintette magát pszichológusnak, munkája mély hatást gyakorolt a pszichológia fejlődésére, különösen az Egyesült Államokban. Az '''amerikai behaviorizmus''' közvetlenül az ő munkájára épült. * '''John B. Watson''' és '''Clark Hull''' Pavlov kondicionálási modelljét alkalmazta az emberi viselkedés magyarázatára. * '''Skinner''' a Pavlov-féle klasszikus kondicionálásból kiindulva fejlesztette ki az '''operáns kondicionálás''' elméletét. Pavlov így a '''viselkedés tudományos kutatásának''' egyik alapító atyjává vált. ----- <span id="laboratórium-és-kutatói-módszer"></span> === '''Laboratórium és kutatói módszer''' === Pavlov híres laboratóriuma a '''Szentpétervári Katonai Orvosi Akadémián''' működött. A 20. század elején ez volt a világ egyik legfejlettebb fiziológiai laboratóriuma. Jellegzetes volt a '''szigorú megfigyelés, kontrollált kísérletezés és objektivitás''' iránti elkötelezettsége. Gyakran hangoztatta: <blockquote>„A tudomány a tényekből építkezik, nem az érzésekből.” </blockquote> Több száz tanítványa dolgozott vele együtt, és laboratóriuma '''nemzetközi elismertségnek örvendett'''. ----- <span id="kapcsolata-az-orosz-politikával"></span> === '''Kapcsolata az orosz politikával''' === Pavlov élete során több politikai rendszert is átélt: a '''cári Oroszország''', majd a '''bolsevik forradalom''' és a '''szovjet rendszer''' idején is dolgozott. * Kezdetben '''kritikusan viszonyult''' a bolsevikokhoz, és levelet írt Leninnek a tudomány szabadságáért. * Később azonban '''a szovjet vezetés elismerte tudományos munkásságát''', és minden támogatást megadott laboratóriuma működéséhez. Ezáltal Pavlov '''híd volt a carizmus és a szovjetrendszer tudománya között''', és tudományos függetlenségét egészen haláláig sikerült megőriznie. ----- <span id="elismerések-és-örökség"></span> === '''Elismerések és örökség''' === Pavlovot munkássága során és azt követően is számos kitüntetéssel illették: * '''Orvosi Nobel-díj''' (1904) * A '''Szovjet Tudományos Akadémia tagja''' * A nevét viselik: kutatóintézetek, egyetemek, utcák, díjak Öröksége hatalmas: * A '''klasszikus kondicionálás''' máig az egyik legismertebb tanuláselméleti modell. * Módszerei alapját képezik a '''viselkedésterápiáknak''', a '''tanuláskutatásnak''', és a '''neuropszichológiának'''. * Inspirálta a későbbi '''idegtudományi kutatásokat''', amelyek az agy tanulási és emlékezeti mechanizmusait vizsgálják. ----- <span id="halála"></span> === '''Halála''' === Ivan Pavlov 1936-ban halt meg '''87 éves korában''', Leningrádban (ma: Szentpétervár). Utolsó napjaiban is dolgozott, és még halálos ágyán is megkérte kollégáit, hogy jegyezzék le saját testi reakcióit halálának folyamatában – utolsó pillanatáig a tudomány embere maradt. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Ivan Pavlov''' nem csupán orvos és fiziológus volt – ő volt az a tudós, aki elsőként tárta fel, hogyan tanul az élőlény a környezet ingereire adott válaszok során. Munkája máig hatással van az '''idegtudományra, pszichológiára, oktatáselméletre''' és '''viselkedésterápiára'''. Tudományos öröksége nemcsak kísérleti eredményeiben, hanem módszertani szigora, felfedezéseinek gyakorlati alkalmazhatósága és filozófiai mélysége révén is örök. '''A Pavlovi reflex''' ma már köznyelvi kifejezés – öröksége örök. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} bc47zm6ysy3i59qmq0luppjmj9hphvv 0 807716 3506775 2025-06-28T12:24:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506775 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807717 3506776 2025-06-28T12:24:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506776 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807718 3506777 2025-06-28T12:24:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506777 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507201 3506777 2025-06-28T14:05:59Z LinguisticMystic 22848 3507201 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807719 3506778 2025-06-28T12:24:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506778 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506970 3506778 2025-06-28T12:45:21Z LinguisticMystic 22848 3506970 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507125 3506970 2025-06-28T13:29:42Z LinguisticMystic 22848 3507125 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Frédéric Joliot-Curie''' (született: 1900. március 19., Párizs – elhunyt: 1958. augusztus 14., Párizs) francia '''fizikus és kémikus''', aki feleségével, '''Irène Joliot-Curie'''-vel közösen 1935-ben '''kémiai Nobel-díjat''' kapott a '''mesterséges (szintetikus) radioaktivitás''' felfedezéséért. Nevük a Curie-család tudományos dinasztiáját gazdagítja: Irène Marie Curie és Pierre Curie lánya volt, Frédéric pedig férjként és kollégaként is kulcsszerepet játszott a radioaktivitás tanulmányozásának következő korszakában. Tudományos munkája mellett Joliot-Curie elkötelezett humanista és politikai aktivista volt, aki aktívan részt vett a békemozgalmakban, valamint a francia atomerő kifejlesztésében is. Életműve a '''tudományos felfedezés''' és a '''társadalmi felelősség''' különleges ötvözetét képviseli. ----- <span id="tanulmányai-és-korai-pályafutása"></span> === '''Tanulmányai és korai pályafutása''' === Frédéric Joliot eredeti neve '''Jean Frédéric Joliot''' volt. Párizsban született, műszaki pályára készült, és a neves '''École de Physique et Chimie Industrielles de la Ville de Paris''' (ESPCI) intézményben tanult, ahol kiváló fizikai és kémiai képzést kapott. 1925-ben került '''Marie Curie''' legendás laboratóriumába, a '''Radium Intézetbe''', ahol Irène Curie asszisztense lett. Két évvel később házasságot kötöttek, és felvették a '''Joliot-Curie''' kettős nevet. Tudományos és személyes életük ettől kezdve összefonódott. ----- <span id="a-mesterséges-radioaktivitás-felfedezése-1934"></span> === '''A mesterséges radioaktivitás felfedezése (1934)''' === Az 1930-as évek elején Frédéric és Irène Joliot-Curie azon dolgoztak, hogy különböző stabil atommagokat '''alfa-részecskékkel bombázzanak''', és megvizsgálják az így keletkező reakciókat. 1934-ben sikerült először '''mesterségesen radioaktív izotópot''' előállítaniuk – alumínium és bór alfa-bombázásával új, instabil izotópokat hoztak létre, amelyek később pozitronokat bocsátottak ki. Ez forradalmi felismerés volt: '''radioaktív elemek nem csak a természetben létezhetnek''', hanem '''laboratóriumban is előállíthatók'''. Így új ajtó nyílt meg a '''gyógyászat, biológia és atomfizika''' előtt. ----- <span id="nobel-díj-1935"></span> === '''Nobel-díj (1935)''' === A mesterséges radioaktivitásért a '''Svéd Királyi Akadémia''' 1935-ben '''kémiai Nobel-díjjal''' tüntette ki Frédéricet és Irène-t. Ez volt az egyik legfontosabb lépés a '''magreakciók''' és a '''maghasadás''' felfedezése felé vezető úton, amelyet néhány évvel később Otto Hahn és Lise Meitner kutatásai vittek tovább. A mesterséges radioaktivitás előállítása egyben azt is jelentette, hogy '''az emberiség először “kezelhette” a radioaktivitást''', és irányíthatta annak hatásait – akár terápiás, akár ipari célra. ----- <span id="az-atomenergia-hajnala"></span> === '''Az atomenergia hajnala''' === Frédéric Joliot-Curie hamar felismerte a '''nukleáris láncreakciók''' jelentőségét. 1939-ben, néhány héttel a második világháború kitörése előtt, '''Lew Kowarski''' és '''Hans von Halban''' társaival együtt Franciaországban végezte az első számításokat az '''urán láncreakciós képességéről'''. Munkájuk alapozta meg a későbbi nukleáris kutatásokat Európában és Észak-Amerikában is. Franciaország német megszállása után Joliot-Curie '''megtagadta az együttműködést''' a nácikkal. A háború alatt kapcsolatban állt a '''francia ellenállással''', és '''tudatosan hátráltatta''' a német atomfegyver-programot azzal, hogy eredményeit nem osztotta meg. ----- <span id="politikai-és-tudományos-szerep-a-háború-után"></span> === '''Politikai és tudományos szerep a háború után''' === A háború után Joliot-Curie '''megalapította a Francia Atomenergia Bizottságot (CEA)''', és annak első főigazgatója lett. Vezetésével Franciaország sikeresen elindította saját '''nukleáris kutatóreaktorát (Zoé)''' 1948-ban. Ezzel Franciaország a világ harmadik olyan állama lett, amely '''saját atomerőművel''' rendelkezett. ----- <span id="békemozgalom-és-elkötelezettség"></span> === '''Békemozgalom és elkötelezettség''' === Frédéric Joliot-Curie nem csupán tudós, hanem '''mélyen elkötelezett humanista''' is volt. 1949-ben a '''Világbéke Tanács alelnöke''', majd később elnöke lett. Részt vett az '''atombomba betiltását követelő stockholmi petícióban''' is, amelyet több mint 500 millió ember írt alá világszerte. Politikai nézetei miatt 1950-ben '''leváltották''' a francia atomenergia-ügynökség éléről, de tudományos munkáját tovább folytatta. Élete végéig hitt abban, hogy a tudomány '''az emberiség szolgálatában kell álljon''', nem pedig annak elpusztítására. ----- <span id="tudományos-öröksége"></span> === '''Tudományos öröksége''' === Frédéric Joliot-Curie több tudományterületen is maradandót alkotott: * '''Radiokémia''': új radioaktív izotópok előállítása és jellemzése * '''Magfizika''': urán hasadásával kapcsolatos reakciók modellezése * '''Orvosi alkalmazások''': a mesterséges radioizotópok alkalmazása a daganatok kezelésében és diagnosztikájában * '''Nukleáris technika''': reaktorépítés, neutronforrások fejlesztése Sok tanítványa később világhírű tudós lett, laboratóriumában komoly kutatási iskolát alapított. ----- <span id="elismerések"></span> === '''Elismerések''' === * '''Kémiai Nobel-díj''' (1935) * '''Légió d’Honneur''' (francia állami kitüntetés) * Tagja volt az '''Académie des Sciences'''-nak * 1950-ben megkapta a '''Béke Lenin-díjat''' * Több egyetem díszdoktora ----- <span id="magánélet-és-halála"></span> === '''Magánélet és halála''' === Irène Joliot-Curie-vel való házassága mély érzelmi és szellemi kapcsolat volt. Két gyermekük született: '''Hélène''', aki neves részecskefizikus lett, és '''Pierre''', aki bioinformatikus és genetikai kutatóként ért el eredményeket. Frédéric 1958-ban halt meg '''csontvelőrákban''', melyet valószínűleg évtizedeken át tartó sugárzási kitettség okozott. Halála előtt is aktív maradt: tanított, publikált és felszólalt a béke érdekében. ----- <span id="emlékezete"></span> === '''Emlékezete''' === * '''Franciaországban középiskolák, laboratóriumok, kutatóintézetek''' viselik a nevét * '''Budapesten és más városokban''' utcák és terek is megemlékeznek róla * Az '''ENSZ UNESCO központja''' őrzi a Joliot-Curie házaspár munkásságának archívumát ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Frédéric Joliot-Curie''' alakja egy különleges történelmi pillanat szimbóluma: azé, amikor a tudomány felfedezte az '''atomi energia''' óriási erejét – és felmerült a kérdés, mire is használjuk azt. Joliot-Curie hitt abban, hogy a tudós felelőssége nem ér véget a laboratóriumban. Élete a '''tudás, erkölcs és béke''' hármas pillérén nyugodott – és példája ma is aktuális. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} q7lak9ba8tkq7kvtexxk20gvcgucpho 0 807720 3506779 2025-06-28T12:25:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506779 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507021 3506779 2025-06-28T12:48:53Z LinguisticMystic 22848 3507021 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807721 3506780 2025-06-28T12:25:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506780 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507020 3506780 2025-06-28T12:48:49Z LinguisticMystic 22848 3507020 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807722 3506781 2025-06-28T12:25:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506781 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807723 3506782 2025-06-28T12:25:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506782 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807724 3506783 2025-06-28T12:25:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506783 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506950 3506783 2025-06-28T12:44:12Z LinguisticMystic 22848 3506950 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807725 3506784 2025-06-28T12:25:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506784 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506971 3506784 2025-06-28T12:45:25Z LinguisticMystic 22848 3506971 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507126 3506971 2025-06-28T13:32:00Z LinguisticMystic 22848 3507126 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Irène Joliot-Curie''' (született: Irène Curie, 1897. szeptember 12., Párizs – elhunyt: 1956. március 17., Párizs) francia '''fizikus és kémikus''', a Nobel-díjas '''Marie Skłodowska-Curie''' és '''Pierre Curie''' idősebb lánya. Férjével, '''Frédéric Joliot-Curie'''-vel közösen 1935-ben '''kémiai Nobel-díjat''' kaptak a '''mesterséges radioaktivitás felfedezéséért'''. Irène Joliot-Curie élete nemcsak tudományos felfedezésekkel, hanem '''oktatási, politikai és társadalmi tevékenységekkel''' is összefonódott. Ő testesítette meg a 20. század első felének új női tudósideálját: intelligens, bátor, elhivatott – és mindvégig elkötelezett az emberiség fejlődése iránt. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Irène Curie '''Párizsban''' született 1897-ben. Gyermekkorát részben laboratóriumok, részben egy tudományos közösség ölelésében töltötte. Anyja, Marie Curie ekkor már világhírű volt, és férje, Pierre Curie halála után is folytatta kutatásait a radioaktivitás területén. Irène különleges nevelésben részesült: '''Marie Curie házi oktatási kört''' szervezett, amelyben több Nobel-díjas család is részt vett. Már fiatal korától természettudományos érdeklődéssel bírt. Tanulmányait a '''Sorbonne-on''' és a '''Radium Intézetben''' végezte. A világháború alatt röntgentechnikusként segítette anyja frontvonali orvosi munkáját – gyakorlati tapasztalata itt formálta a sugárzás fizikai és biológiai hatásairól alkotott tudását. ----- <span id="tudományos-pályafutás-kezdete"></span> === '''Tudományos pályafutás kezdete''' === A Radium Intézetben Irène saját kutatásokat kezdett. 1925-ben doktorált: értekezését a '''polónium alfa-részecske-sugárzásáról''' írta, amelynek során kiváló precizitással végzett detektálásokat és méréseket. Munkája során megismerkedett '''Frédéric Joliot-val''', akivel 1926-ban házasságot kötött. Ekkor felvették a '''Joliot-Curie''' kettős nevet. A pár később közösen dolgozott, és egymás tudományos teljesítményét kölcsönösen inspirálták. ----- <span id="a-mesterséges-radioaktivitás-felfedezése-1934"></span> === '''A mesterséges radioaktivitás felfedezése (1934)''' === Irène és Frédéric közösen dolgoztak különféle '''elemek alfa-bombázásán''': alumínium, bór, magnézium, stb. célpontként szolgáltak, miközben a keletkező sugárzást vizsgálták. 1934-ben felfedezték, hogy ezek a bombázások nem csupán rövid távú aktiválást okoznak – '''új, instabil atommagok jönnek létre''', amelyek '''radioaktívak''' maradnak a reakció befejezte után is. Ez volt a '''mesterséges radioaktivitás''' első dokumentált esete – korábban csak természetes úton előforduló radioaktív izotópokat ismertek. A mesterséges izotópok segítségével sokkal szélesebb körű kutatások és orvosi alkalmazások váltak lehetővé. ----- <span id="nobel-díj-1935"></span> === '''Nobel-díj (1935)''' === A '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' 1935-ben '''kémiai Nobel-díjjal''' tüntette ki Irène-t és Frédéricet: <blockquote>''„a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért és az új radioaktív izotópok előállításáért.”'' </blockquote> Ez volt az első alkalom, hogy '''anya és lánya is külön-külön Nobel-díjat''' nyert. Irène Marie Curie második generációs Nobel-díjasként új korszakot nyitott a nők tudományos elismerésében is. ----- <span id="szerepe-a-nukleáris-kutatásban"></span> === '''Szerepe a nukleáris kutatásban''' === Irène nemcsak tudósként, hanem szervezőként is aktív volt. A második világháború előtt részt vett az '''urán hasadásának''' vizsgálatában, és felismerte annak láncreakciós lehetőségeit. A '''második világháború''' alatt, Franciaország megszállása idején, a Joliot-Curie házaspár elutasította a kollaborációt a németekkel, és '''részt vettek az ellenállási mozgalomban'''. A háború után Irène vezető szerepet töltött be a '''francia atomenergia-programban'''. 1946-ban ő lett a '''CNRS (Francia Tudományos Kutatási Központ)''' első női igazgatója, valamint a '''francia nukleáris reaktorprogram egyik irányítója'''. ----- <span id="társadalmi-és-politikai-szerepvállalása"></span> === '''Társadalmi és politikai szerepvállalása''' === Irène Joliot-Curie szilárdan hitt abban, hogy a tudomány nem lehet független a társadalmi felelősségtől. Aktívan támogatta a '''nők oktatását és tudományos pályafutását'''. Részt vett a '''Béke Világtanácsban''', és aláírta a '''stockholmi békefelhívást''', amely a nukleáris fegyverek betiltását követelte. Politikailag a '''Francia Kommunista Párt''' szimpatizánsa volt, de mindig hangsúlyozta: az atomenergia sorsa '''erkölcsi kérdés''', nem csupán technikai. ----- <span id="elismerések-és-kitüntetések"></span> === '''Elismerések és kitüntetések''' === * '''Kémiai Nobel-díj''' (1935) * '''Légion d’honneur''' (Franciaország legmagasabb állami kitüntetése) * A '''Francia Tudományos Akadémia''' első női levelező tagja * A '''Párizsi Egyetem professzora''' * Több egyetem díszdoktora Nevét számos iskola, intézmény és utca viseli szerte a világon. ----- <span id="magánélet-és-halála"></span> === '''Magánélet és halála''' === Irène és Frédéric Joliot-Curie házasságából két gyermek született: * '''Hélène Langevin-Joliot''', elismert részecskefizikus, * '''Pierre Joliot''', bioenergetikus és a CNRS kutatója. Irène egészségét évtizedeken át gyengítette a '''sugárzásnak való kitettség''' – édesanyjához hasonlóan ő sem alkalmazott megfelelő védelmet a radioaktív anyagok kezelésekor. '''1956-ban leukémiában halt meg''', 58 éves korában. ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === Irène Joliot-Curie öröksége három fő pillérre épül: # '''Tudományos felfedezés''' – a mesterséges radioaktivitás megnyitotta az utat a nukleáris medicina, az izotópos diagnosztika és a modern fizikai kémia előtt. # '''Társadalmi felelősség''' – példát mutatott arra, hogyan ötvözhető a tudományos munka és az erkölcsi állásfoglalás. # '''Női tudós modellje''' – generációkat inspirált azzal, hogy nőként is lehet kiemelkedő, elismert kutató. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Irène Joliot-Curie''' életét áthatotta az a meggyőződés, hogy a tudomány a '''haladás és a béke szolgálatában kell álljon'''. Egy olyan korban, amikor a nők tudományos pályafutása ritkaságszámba ment, ő nemcsak bizonyított, hanem történelmet is írt. Öröksége ma is él – laboratóriumokban, kórházakban, és mindenhol, ahol a tudás a világ jobbá tételét szolgálja. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} ny5074evraif6fgt7vusggt0qxdgoim 0 807726 3506785 2025-06-28T12:25:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506785 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807727 3506786 2025-06-28T12:25:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506786 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807728 3506787 2025-06-28T12:25:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506787 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807729 3506788 2025-06-28T12:25:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506788 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807730 3506789 2025-06-28T12:25:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506789 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507602 3506789 2025-06-28T15:14:03Z LinguisticMystic 22848 3507602 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807731 3506790 2025-06-28T12:25:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506790 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507544 3506790 2025-06-28T15:08:31Z LinguisticMystic 22848 3507544 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807732 3506791 2025-06-28T12:25:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506791 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807733 3506792 2025-06-28T12:25:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506792 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507204 3506792 2025-06-28T14:06:10Z LinguisticMystic 22848 3507204 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807734 3506793 2025-06-28T12:25:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506793 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807735 3506794 2025-06-28T12:25:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506794 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807736 3506795 2025-06-28T12:25:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506795 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807737 3506796 2025-06-28T12:25:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506796 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807738 3506797 2025-06-28T12:25:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506797 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507205 3506797 2025-06-28T14:06:13Z LinguisticMystic 22848 3507205 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807739 3506798 2025-06-28T12:25:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506798 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507488 3506798 2025-06-28T14:57:05Z LinguisticMystic 22848 3507488 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807740 3506799 2025-06-28T12:26:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506799 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807741 3506800 2025-06-28T12:26:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506800 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807742 3506801 2025-06-28T12:26:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506801 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507553 3506801 2025-06-28T15:09:09Z LinguisticMystic 22848 3507553 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807743 3506802 2025-06-28T12:26:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506802 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506954 3506802 2025-06-28T12:44:32Z LinguisticMystic 22848 3506954 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507116 3506954 2025-06-28T13:05:48Z LinguisticMystic 22848 3507116 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Ernest Rutherford''' (1871. augusztus 30. – 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus és kémikus, akit joggal neveznek '''a nukleáris fizika atyjának'''. Ő volt az első, aki feltárta az atom belső szerkezetét, kísérletileg bizonyította a '''mag''' létezését, és kidolgozta az '''atommagmodell''' első változatát. Emellett többféle radioaktív bomlást azonosított, elnevezte az '''alfa-''', '''béta-''' és '''gamma-sugárzást''', és ő végezte az első mesterséges '''elematom-átalakítást''' is. 1908-ban '''kémiai Nobel-díjjal''' tüntették ki „a radioaktív anyagok bomlásával és az atomok szerkezetével kapcsolatos munkájáért”. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Rutherford '''Új-Zélandon, a Nelson melletti Brightwater''' nevű kis faluban született. Édesapja skót származású ács volt, édesanyja tanítónő. Már fiatalon kivételes tehetséget mutatott a matematika és fizika területén. A '''Canterbury College'''-ban szerzett diplomát, majd ösztöndíjat nyert a '''Cambridge-i Egyetemre''', ahol '''J. J. Thomson''' mellett dolgozott a Cavendish Laboratóriumban. ----- <span id="radioaktivitás-és-a-nobel-díj"></span> === Radioaktivitás és a Nobel-díj === Pályafutása elején Rutherford a rádióhullámok és elektromágneses sugárzás vizsgálatával foglalkozott, de érdeklődése hamarosan a '''radioaktivitás''' felé fordult. Kanadában, a McGill Egyetemen végzett munkája során Henri Becquerel és Marie Curie kutatásaira építve mélyrehatóan tanulmányozta a sugárzó anyagokat. Legfontosabb felfedezései ebben az időszakban: * Azonosította és '''elnevezte az alfa-, béta- és gamma-sugárzást''' (a részecskék különböző behatolóképessége és töltése alapján). * Kidolgozta a '''radioaktív bomlás törvényeit''', és bevezette a '''felezési idő''' fogalmát. * Kimutatta, hogy az egyik kémiai elem átalakulhat egy másikká – ez volt az '''első bizonyíték az atomok alakulására''', amit addig lehetetlennek hittek. 1908-ban e munkásságáért '''kémiai Nobel-díjat''' kapott, ami különös, mert elsősorban fizikai területen dolgozott. Ő maga tréfásan megjegyezte: „'''Minden tudomány fizika – vagy bélyeggyűjtés.'''” ----- <span id="a-híres-szórási-kísérlet-az-atommag-felfedezése"></span> === A híres szórási kísérlet – az atommag felfedezése === 1911-ben Rutherford a manchesteri egyetemen egy sor kísérletet vezetett, amelyek során alfa-részecskéket lőttek vékony aranyfóliára. Az eredmények megdöbbentőek voltak: a részecskék többsége átment a fólián, de néhány visszapattant – sőt, néhány egyenesen visszafelé. Ez a kísérlet vezetett a híres '''Rutherford-féle atommodell''' kialakításához, amely: * Megdöntötte a '''Thomson-féle “mazsolás puding” modellt''', amely szerint az atom pozitív töltésű “masszában” úsznak az elektronok. * Kimondta, hogy az atom szerkezete '''nagy részt üres tér''', és a tömeg szinte egésze egy '''pozitív töltésű, sűrű magban''' koncentrálódik. * A '''mag körül keringenek az elektronok''', hasonlóan a bolygók Nap körüli mozgásához. Ez volt az első alkalom, hogy valaki '''kísérleti úton fedezte fel az atommagot''' – az atom belső, addig ismeretlen világát. ----- <span id="mesterséges-atomreakciók-és-az-első-alapmagrészecske-bomlás"></span> === Mesterséges atomreakciók és az első „alapmagrészecske-bomlás” === 1919-ben Rutherfordnak sikerült egy '''alfa-részecskével eltalálni egy nitrogénatomot''', amelynek eredményeképpen '''proton szabadult fel'''. Ez volt az első '''ember által végrehajtott atomreakció''', vagyis az első mesterséges '''atommag-átalakítás'''. Ezzel új korszak kezdődött: az '''alapkutatás''' átlépett az '''atommag belső átalakításának világába''', ami közvetlen előzménye volt a későbbi '''maghasadás''' és '''atomerő''' felfedezésének. ----- <span id="a-neutron-előrejelzése"></span> === A neutron előrejelzése === Rutherford felismerte, hogy az atommag tömege nem magyarázható pusztán a protonok számával. Bár ő maga nem fedezte fel a neutront, '''ő jósolta meg''' a részecske létezését. A '''neutrális töltésű''' magrészecske felfedezését végül 1932-ben '''James Chadwick''' (Rutherford egyik tanítványa) valósította meg. ----- <span id="rutherford-mint-vezető-tudós"></span> === Rutherford mint vezető tudós === Rutherford kivételes tanár és kutatóintézeti vezető volt. Olyan tudósokat segített pályájukon, mint: * '''Niels Bohr''' – akivel együttműködve megszületett a Bohr–Rutherford-féle atommodell, * '''James Chadwick''' – a neutron felfedezője, * '''Ernest Walton és John Cockcroft''' – akik elsőként hasítottak atommagot gyorsítóval (szintén Rutherford támogatásával), * '''Patrick Blackett''', későbbi Nobel-díjas részecskefizikus. 1920-tól a '''Royal Institution''' igazgatója, majd 1925-től a '''Cavendish Laboratórium vezetője''' volt Cambridge-ben, ahol számos későbbi áttörés született, többek között a '''neutron''' és a '''pozitron''' felfedezése, és az első ciklotronok működtetése. ----- <span id="díjai-és-elismerései"></span> === Díjai és elismerései === * '''Kémiai Nobel-díj (1908)''' * '''Royal Medal (1904)''' és '''Copley Medal (1922)''' – a Brit Tudományos Akadémia legmagasabb kitüntetései * '''Order of Merit''', az Egyesült Királyság egyik legmagasabb kitüntetése * '''Lord címet kapott''' (Lord Rutherford of Nelson) – az első tudós, aki új-zélandi származással a brit felsőház tagja lett * A '''rutherfordium (Rf)''' nevű elem az ő tiszteletére kapta a nevét ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Ernest Rutherford '''1937-ben halt meg''' Cambridge-ben, 66 éves korában. Temetése nemzeti jelentőségű esemény volt: '''a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra''', Isaac Newton és Charles Darwin közelében – ez a brit tudományos világ legnagyobb tiszteletét fejezi ki. Öröksége hatalmas: * A '''modern atommodell''' alapjait ő fektette le. * A '''nukleáris fizika''' tudományát gyakorlatilag ő indította el. * Munkássága elvezetett a '''magenergia''', a '''nukleáris technológia''', sőt, az '''atombomba''' elméleti és technikai lehetőségeihez is – bár ezek fejlesztésében már nem vett részt. * A tanítványai révén új generációkat indított el a '''20. századi fizika aranykorában'''. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Ernest Rutherford olyan tudós volt, aki nemcsak hogy feltörte az atom titkait, hanem '''új gondolkodási módot hozott a tudományba''': a mikroszkopikus világ kísérleti, matematikai és filozófiai értelmezését. Szemléletmódja egyszerre volt egyszerű és mély, kísérletei pedig megváltoztatták azt, amit az anyag természetéről gondoltunk. '''Ha ma atomokról, elektronokról, protonokról vagy nukleáris energiáról beszélünk, Ernest Rutherford örökségének nyomában járunk.''' {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} chpk7nz2wzyvn6tvr4mfzr5n1rqjqea 0 807744 3506803 2025-06-28T12:26:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506803 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507601 3506803 2025-06-28T15:14:00Z LinguisticMystic 22848 3507601 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807745 3506804 2025-06-28T12:26:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506804 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807746 3506805 2025-06-28T12:26:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506805 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807747 3506806 2025-06-28T12:26:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506806 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807748 3506807 2025-06-28T12:26:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506807 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507656 3506807 2025-06-28T17:40:56Z LinguisticMystic 22848 3507656 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} John Archibald Wheeler (1911. július 9. – 2008. április 13.) amerikai elméleti fizikus, aki a 20. századi fizika egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Jelentős szerepet játszott a kvantummechanika, a magfizika, a kozmológia és a relativitáselmélet fejlesztésében. Tudományos és oktatói tevékenysége révén több generációnyi fizikusra volt inspiráló hatással, köztük Richard Feynmanre és Kip Thorne-ra. Nevéhez fűződik több ikonikus fogalom megalkotása, például a '''“fekete lyuk” (black hole)''' és az '''“összeomló csillag”''' (collapsar) kifejezés, valamint az “it from bit” elve, amely a fizikai világ és az információ közti mély kapcsolatot sejteti. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Wheeler Floridában született, és már fiatal korában is kivételes érdeklődést mutatott a matematika és a természettudományok iránt. A középiskola után a '''Johns Hopkins Egyetemen''' tanult, ahol 1933-ban doktorált elméleti fizikából. Ezt követően posztdoktori tanulmányokat folytatott Niels Bohr koppenhágai intézetében, ahol a kvantummechanika egyik központi helyszínén dolgozhatott. Korai munkái már előrevetítették, hogy Wheeler nem csupán kiváló matematikai képességekkel, hanem mély fizikai intuícióval és filozófiai érdeklődéssel is rendelkezik. ----- <span id="magfizikai-kutatások-az-atomenergia-hajnalán"></span> === '''Magfizikai kutatások – az atomenergia hajnalán''' === A 1930-as és 1940-es években Wheeler figyelme a '''magfizika''' felé fordult. Együttműködött '''Niels Bohrral''', és közösen dolgozták ki az ún. '''cseppmodell''' (liquid drop model) elméletet, amely szerint az atommagszerkezet egy folyékony csepphez hasonlítható. Ez a modell később kulcsfontosságúnak bizonyult a '''maghasadás''' fizikai magyarázatában. Wheeler közvetve hozzájárult az atomenergia békés és katonai célú alkalmazásához is. Részt vett az '''amerikai Manhattan-projektben''', amely az első atombomba kifejlesztését célozta. Később részt vett a '''hidrogénbomba (termonukleáris fegyver)''' elméleti kidolgozásában is Edward Tellerrel közösen. Habár ezek a munkái stratégiai jelentőséggel bírtak, későbbi élete során egyre inkább a békés tudományos kutatás felé fordult. ----- <span id="kip-thorne-feynman-és-az-oktatói-örökség"></span> === '''Kip Thorne, Feynman és az oktatói örökség''' === Wheeler legendás tanár volt a '''Princetoni Egyetemen''', ahol több mint 30 éven át tanított. Tanítványai között voltak a modern fizika olyan óriásai, mint: * '''Richard Feynman''', aki a kvantumelektrodinamika egyik atyja lett és Nobel-díjat kapott, * '''Kip Thorne''', aki a gravitációs hullámok kutatásáért nyert Nobel-díjat 2017-ben, * '''Hugh Everett''', a sokvilág-értelmezés kidolgozója. Oktatói módszere szenvedélyes, inspiráló és elmélyült volt. Nemcsak a technikai részleteket közvetítette, hanem arra ösztönözte tanítványait, hogy '''nagy kérdéseket''' tegyenek fel a világegyetem természetéről. ----- <span id="relativitáselmélet-és-fekete-lyukak"></span> === '''Relativitáselmélet és fekete lyukak''' === Wheeler az 1950-es évektől kezdve a '''gravitáció''' és az '''általános relativitáselmélet''' iránt kezdett intenzíven érdeklődni. Ekkoriban az általános relativitás háttérbe szorult a fizikusok körében – de Wheeler kulcsszerepet játszott abban, hogy ezt megváltoztassa. Ő vezette vissza az érdeklődést az '''összeomló csillagok''', a '''fehér törpék''', a '''neutroncsillagok''' és az '''eseményhorizont''' elméleti vizsgálatához. 1967-ben vezette be a '''“black hole” – fekete lyuk''' kifejezést, amely azóta a tudomány és a népszerű kultúra része lett. Munkái nemcsak az Einstein-egyenletek matematikai megoldásait tárgyalták, hanem filozófiai kérdéseket is feszegettek a téridő szerkezetével kapcsolatban. Foglalkozott a '''féreglyukak''' elméletével, az időutazás lehetőségével, valamint a gravitációs hullámokkal – amelyeket tanítványai végül évtizedek múlva ténylegesen is észleltek. ----- <span id="kvantummechanika-és-az-it-from-bit-koncepció"></span> === '''Kvantummechanika és az „it from bit” koncepció''' === A 20. század második felében Wheeler a '''kvantumfizika mélyebb filozófiai kérdései''' felé fordult. Az egyik legismertebb gondolata az ún. '''„it from bit”''' elmélet, amely szerint '''a fizikai valóság (az „it”) alapvetően információs természetű (a „bit”)'''. A kvantummegfigyelés elméletében úgy vélte, hogy a világegyetem akkor válik „valódivá”, amikor megfigyeljük. Ez radikális értelmezése a kvantummechanikának, amelyet később sok elméleti fizikus is továbbfejlesztett. Wheeler fogalmazta meg a híres gondolatkísérletet is, a '''„delayed choice” (késleltetett választás) kísérletet''', amely azt sugallja, hogy a megfigyelés '''visszahat''' a múltbeli eseményekre. Ezek az ötletek máig alapjai a kvantuminformáció-elméletnek és a kvantumgravitációs elméleti kutatásoknak. ----- <span id="fizikai-örökség-és-tudományos-hatás"></span> === '''Fizikai örökség és tudományos hatás''' === Wheeler munkássága nemcsak új fogalmakat hozott be a fizika nyelvébe, hanem mély hatást gyakorolt a modern fizikai világképre. Főbb tudományos és fogalmi hozzájárulásai: * '''Fekete lyuk''' (black hole) fogalmának bevezetése és népszerűsítése * '''Wheeler–DeWitt-egyenlet''' a kvantumgravitációban * '''Cseppmodell''' a magfizikában * '''It from bit''' filozófiája * A '''geometrodinamika''' mint új irányzat, mely szerint minden fizikai jelenség a téridő geometriájából fakad * Kulcsszerep a '''kvantumgravitáció''' és '''kvantuminformáció-elmélet''' elindításában ----- <span id="magánélet-és-utolsó-évek"></span> === '''Magánélet és utolsó évek''' === Wheeler egész életében megőrizte kíváncsiságát és tudományos aktivitását. Még idős korában is előadásokat tartott és publikált. Feleségével, Janette-vel több mint 70 évig házasságban élt, három gyermekük született. 2008-ban halt meg 96 éves korában New Jersey-ben. Halála után a tudományos világ széles körben gyászolta. A '''Princetoni Egyetem''' és a '''Texas Egyetem''' is tiszteletére emléküléseket rendezett. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === John Archibald Wheeler a modern fizika egyik legnagyobb formálója volt – egyszerre zseniális kutató, szenvedélyes tanár és mélyen filozofikus gondolkodó. Nemcsak új elméleteket dolgozott ki, hanem új '''módszertani és szemléleti kereteket''' is adott a fizikusok számára: hogyan lehet mély kérdéseket feltenni az univerzum természetével kapcsolatban. A fekete lyukak, a kvantummegfigyelés paradoxonjai, az információ és valóság viszonya – ezek mind olyan témák, melyek ma is a tudomány határait feszegetik, és amelyek gondolati magvait Wheeler ültette el. Ő maga így fogalmazott: <blockquote>''„Az univerzum nem más, mint az önmagát megismerő tudat játszótere.”'' </blockquote> {{engl}} cpp1xqu0mg1f80mr97963qsuyha9wpv 0 807749 3506808 2025-06-28T12:26:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506808 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507521 3506808 2025-06-28T15:06:57Z LinguisticMystic 22848 3507521 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807750 3506809 2025-06-28T12:26:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506809 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807751 3506810 2025-06-28T12:26:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506810 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507503 3506810 2025-06-28T15:05:53Z LinguisticMystic 22848 3507503 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807752 3506811 2025-06-28T12:27:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506811 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507032 3506811 2025-06-28T12:49:35Z LinguisticMystic 22848 3507032 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807753 3506812 2025-06-28T12:27:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506812 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507025 3506812 2025-06-28T12:49:12Z LinguisticMystic 22848 3507025 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807754 3506813 2025-06-28T12:27:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506813 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507504 3506813 2025-06-28T15:05:56Z LinguisticMystic 22848 3507504 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807755 3506814 2025-06-28T12:27:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506814 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807756 3506815 2025-06-28T12:27:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506815 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807757 3506816 2025-06-28T12:27:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506816 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807758 3506817 2025-06-28T12:27:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506817 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807759 3506818 2025-06-28T12:27:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506818 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807760 3506819 2025-06-28T12:27:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506819 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807761 3506820 2025-06-28T12:27:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506820 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807762 3506821 2025-06-28T12:27:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506821 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807763 3506822 2025-06-28T12:27:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506822 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807764 3506823 2025-06-28T12:27:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506823 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807765 3506824 2025-06-28T12:27:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506824 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507505 3506824 2025-06-28T15:05:59Z LinguisticMystic 22848 3507505 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807766 3506825 2025-06-28T12:27:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506825 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807767 3506826 2025-06-28T12:27:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506826 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807768 3506827 2025-06-28T12:27:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506827 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807769 3506828 2025-06-28T12:27:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506828 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807770 3506829 2025-06-28T12:27:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506829 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807771 3506830 2025-06-28T12:27:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506830 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507206 3506830 2025-06-28T14:06:15Z LinguisticMystic 22848 3507206 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507631 3507206 2025-06-28T16:50:31Z LinguisticMystic 22848 3507631 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Konrad Zacharias Lorenz''' (1903–1989) osztrák zoológus, etológus és orvos, a '''modern etológia (állati viselkedéstan)''' egyik megalapítója. Legismertebb kutatásai a madarak ösztönös viselkedésére, különösen a '''bevésődésre (imprinting)''' vonatkoznak. Az etológia tudományos alapjainak lefektetéséért 1973-ban '''orvosi Nobel-díjat''' kapott '''Karl von Frisch''' és '''Nikolaas Tinbergen''' társaságában. Lorenz úttörő munkája máig hatással van a biológia, pszichológia, pedagógia és viselkedéstudomány területeire. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Konrad Lorenz '''1903. november 7-én''' született Bécs közelében, a város melletti '''Altenberg kastélyban''', jómódú orvoscsalád gyermekeként. Már kisgyermekként megszállottan érdeklődött az állatok iránt – különösen a madarak, kacsák, lúdfélék, békák és halak foglalkoztatták. Saját „állatkertje” volt otthon, és szívesen figyelte meg állatai viselkedését, amit naplószerűen dokumentált. Tanulmányait az orvostudomány területén kezdte meg a Bécsi Egyetemen, ahol '''1928-ban orvosi diplomát szerzett''', majd később '''zoológiai doktorátust''' is. Már egyetemi évei alatt világossá vált számára, hogy igazi szenvedélye az '''állatok viselkedésének megértése''', nem pedig a humán orvoslás. ----- <span id="a-bevésődés-felfedezése"></span> === '''A bevésődés felfedezése''' === Lorenz legismertebb felfedezése az ún. '''bevésődés (imprinting)''' jelensége, amelyet '''kacsák és ludak''' viselkedésén keresztül tanulmányozott. Megfigyelte, hogy az épp kikelt fiókák az első mozgó tárgyat, amit meglátnak (ideális esetben az anyjukat), követni kezdik, és azt tekintik „anyjukként”. Ha ez a tárgy '''egy ember''' (pl. maga Lorenz), akkor a fiókák '''őt követik''', hozzá kötődnek. A bevésődés sajátossága, hogy: * '''korai életkorban''' történik, * '''irreverzibilis''' (nem változik meg később), * és '''specifikus''' viselkedésmintázatokat indít el. Ez a felismerés megmutatta, hogy az állati viselkedés nem pusztán tanult vagy ösztönös, hanem '''genetikailag programozott minták és környezeti ingerek''' együttes eredménye. ----- <span id="az-etológia-megszületése"></span> === '''Az etológia megszületése''' === Lorenz a viselkedést nem kizárólag laboratóriumban, hanem '''természetes környezetben''' tanulmányozta. Ez új tudományos megközelítés volt, amelyet később '''etológiának''' neveztek el (a görög ''ethos'' = viselkedés). Legfontosabb munkatársával, a holland '''Nikolaas Tinbergennel''' közösen dolgozta ki az '''ösztönös viselkedésmodell''' fogalmát, és bevezették az alábbi kulcsfogalmakat: * '''kulcsinger (sign stimulus)''': olyan környezeti jelzés, amely kivált egy ösztönös viselkedést, * '''fix mozgásminta''': genetikailag programozott, mindig azonos módon lezajló cselekvési sor, * '''motivációs rendszer''': a belső és külső tényezők dinamikus egyensúlya, amely meghatározza a viselkedés megjelenését. Etológiai kutatásaikat főként '''halakon, madarakon''', de idővel emlősökön is végezték. ----- <span id="háborús-időszak-és-politikai-kötődések"></span> === '''Háborús időszak és politikai kötődések''' === A második világháború idején Lorenz '''belépett a náci pártba (NSDAP)''', és '''1941-ben hadiorvosként szolgált''' a keleti fronton. 1944-ben a Szovjetunió fogságába esett, és '''4 évig szovjet hadifogolytáborban''' volt, ahonnan csak '''1948-ban''' tért vissza. Ezen időszak később életrajzi és tudományetikai viták forrása lett. Bár a háború utáni időszakban '''megbánta politikai szerepvállalását''', hírnevére árnyékot vetett a nácizmussal való rövid ideig tartó együttműködés. ----- <span id="tudományos-újrakezdés-és-nobel-díj"></span> === '''Tudományos újrakezdés és Nobel-díj''' === A háború után Lorenz visszatért az állatviselkedési kutatásokhoz, és hamarosan újra vezető szerepet játszott az etológia fejlődésében. 1950-től a '''Max Planck Társaság''' égisze alatt vezette az '''Etológiai Intézetet''' Seewiesenben (Bajorország), ahol nemzetközi hírű kutatóközpontot hozott létre. '''1973-ban''' Nobel-díjat kapott '''Nikolaas Tinbergennel''' és '''Karl von Frisch-sel''' együtt: <blockquote>''„az egyéni és társas viselkedésminták szerveződésére és kiváltására vonatkozó felfedezéseikért.”'' </blockquote> Ez volt az első alkalom, hogy viselkedéstudományi kutatásért orvosi–élettani Nobel-díjat ítéltek oda. ----- <span id="tudományos-és-ismeretterjesztő-munkái"></span> === '''Tudományos és ismeretterjesztő munkái''' === Lorenz nemcsak kutatóként volt ismert, hanem írásaival is nagy hatást gyakorolt. Legismertebb művei: * '''„A civilizált emberiség nyolc halálos bűne”''' (1973): civilizációkritika és ökológiai figyelmeztetés. * '''„Salamon király gyűrűje”''' (1949): etológiai megfigyelések közérthetően, személyes stílusban. * '''„Az agresszió – az úgynevezett gonosz”''' (1963): az emberi agresszió evolúciós hátterének vizsgálata. E könyvek sikeresek voltak a nagyközönség körében is, és '''népszerűvé tették az etológiát''' a laikus olvasók körében. ----- <span id="nézetei-az-emberi-természet-és-társadalom-kapcsán"></span> === '''Nézetei az emberi természet és társadalom kapcsán''' === Lorenz szerint az ember viselkedése is '''evolúciós örökség''', és az ösztönös késztetések (pl. kötődés, agresszió) az állati viselkedésből erednek. Úgy vélte, hogy a '''civilizáció elidegenítette az embert a természetes ösztöneitől''', és ennek következményei társadalmi, ökológiai és pszichológiai problémákban jelentkeznek. Hangsúlyozta az '''agresszió biológiai szerepét''', és azt állította, hogy az '''emberi agresszió kordában tartása''' nem elnyomással, hanem a társas normák erősítésével és a viselkedés átterelésével (pl. sport, szublimáció) érhető el. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Konrad Lorenz '''1989. február 27-én''' halt meg Altenbergben, szülőhelyén, 85 éves korában. Haláláig aktív tudományos munkát végzett, írt, előadott, kutatókat mentorált. Öröksége: * Az '''etológia megalapítójaként''' tartják számon. * Az '''imprinting''' fogalma ma is alapvető a pszichológiában, pedagógiában és állatviselkedési tudományokban. * A '''Konrad Lorenz Intézet''' (Altenberg) ma is működő kutatóközpont. * Nevét iskolák, alapítványok, ösztöndíjak viselik. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === '''Kritikák és viták''' === Bár tudományos érdemeit senki nem vitatja, Lorenz politikai múltja (náci párttagság, eugenikus nézetek) és egyes nézetei (pl. az agresszióról vagy társadalmi dekadenciáról) vitákat váltottak ki. Mindezek ellenére öröksége tudományos értelemben jelentős, és munkái ma is idézett források. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Konrad Lorenz '''egyszerre volt tudós, megfigyelő, gondolkodó és ismeretterjesztő'''. Az állatok természetes viselkedésének megértése révén az emberi természet mélyebb rétegeit is megpróbálta feltárni. Munkássága révén az etológia önálló tudományággá vált, és alapja lett a mai pszichobiológia, viselkedéstudomány és evolúciós pszichológia fejlődésének. Ő volt az, aki '''nemcsak a természetet tanulmányozta, hanem a természethez való emberi viszonyt is újraértelmezte'''. Felfedezései ma is élnek, és segítenek megérteni: '''miben áll az ember állati öröksége – és miben haladja azt meg'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} kw6ojcq8b7lww3tnruh5t36zdh0bela 0 807772 3506831 2025-06-28T12:27:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506831 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807773 3506832 2025-06-28T12:27:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506832 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506925 3506832 2025-06-28T12:37:56Z LinguisticMystic 22848 3506925 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3506926 3506925 2025-06-28T12:40:10Z LinguisticMystic 22848 3506926 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Emmanuelle Charpentier (született: 1968. december 11.) francia mikrobiológus, genetikus és biokémikus, aki a '''CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológia''' egyik társfelfedezőjeként vált világhírűvé. A CRISPR–Cas9 egy forradalmi eszköz, amely lehetővé teszi a genetikai állomány célzott, pontos módosítását. Munkájáért 2020-ban '''Nobel-díjat kapott kémiai kategóriában''' Jennifer Doudna társaságában – ők ketten lettek az első női kutatópáros, akik együtt vehették át a tudományos Nobel-díjat. Charpentier munkássága alapvető változásokat hozott a molekuláris biológia, gyógyászat és biotechnológia területén. ----- <span id="gyermekkor-és-tanulmányok"></span> === Gyermekkor és tanulmányok === Emmanuelle Charpentier Franciaországban, '''Juvisy-sur-Orge''' városában született. Már fiatalon érdeklődött a tudomány iránt, különösen a genetika és biológia vonzotta. A párizsi '''Pierre és Marie Curie Egyetemen''' (ma Sorbonne University) végezte tanulmányait biokémia és mikrobiológia szakon. Doktori címét a '''Pasteur Intézetben''' szerezte, ahol molekuláris mechanizmusokat és patogéneket tanulmányozott. ----- <span id="tudományos-karrier-és-kutatási-állomások"></span> === Tudományos karrier és kutatási állomások === Karrierje során Charpentier több nemzetközi kutatóintézetben dolgozott: * '''New York University Medical Center''' – itt kezdte posztdoktori kutatásait, ahol genetikai szabályozást és bakteriális mechanizmusokat vizsgált. * '''Rockefeller University''' – mélyítette ismereteit a molekuláris biológiában. * '''University of Vienna''' – itt kezdett el komolyan foglalkozni a bakteriális immunrendszerrel, különösen a CRISPR-Cas rendszerekkel. * '''Umeå University (Svédország)''' – itt tette meg a kulcsfontosságú felfedezéseket a CRISPR mechanizmus működéséről. Később dolgozott a '''Max Planck Intézet''' igazgatójaként Berlinben, valamint megalapította saját kutatóintézetét is: '''Max Planck Unit for the Science of Pathogens'''. ----- <span id="a-crisprcas9-felfedezése"></span> === A CRISPR–Cas9 felfedezése === A CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats) rendszert eredetileg baktériumokban fedezték fel, ahol az idegen vírus-DNS ellen védekeznek vele. A rendszer egyfajta adaptív immunitásként működik: felismeri a vírus genetikai anyagát, majd „megjegyzi”, és később képes azt elpusztítani. Charpentier '''2011-ben''' publikált egy kulcsfontosságú tanulmányt, amelyben leírta a CRISPR rendszer egyik fontos elemét, az '''tracrRNA'''-t, amely segít az RNS-vezetésű DNS-célzásban. Ez volt az első lépés afelé, hogy a rendszert '''irányított génszerkesztésre''' használják. 2012-ben '''Jennifer Doudna'''-val, a Kaliforniai Egyetem professzorával együtt közös publikációt írtak, amelyben bemutatták, hogy a CRISPR–Cas9 rendszert '''laboratóriumi körülmények között át lehet alakítani egy programozható DNS-vágó eszközzé'''. Ez az áttörés forradalmasította a genetikai mérnökséget. ----- <span id="a-crispr-jelentősége"></span> === A CRISPR jelentősége === A CRISPR–Cas9 rendszer lehetővé teszi, hogy: # '''Pontosan és gyorsan módosítsák a DNS-t''' egy adott célhelyen. # '''Géneket kiiktassanak, módosítsanak vagy beillesszenek''', akár élő sejtekben is. # '''Állati és növényi genetikai kísérletek''' során új fajtákat hozzanak létre. # '''Emberi betegségek''' (pl. sarlósejtes anémia, örökletes vakság, genetikai rendellenességek) génalapú kezelésének lehetőségét kutassák. # Új lehetőségeket teremtsenek a '''rákgyógyászatban''', '''víruskutatásban''', '''immunterápiában''' és '''agrárbiotechnológiában'''. A CRISPR rendszer a '''legnagyobb genetikai áttörés''' a DNS kettős spirál felfedezése óta. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === Nobel-díj és elismerések === 2020-ban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy '''Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna kapják a kémiai Nobel-díjat''' „a genetikai szerkesztés módszerének kifejlesztéséért”. Ez a díj több szempontból is történelmi volt: * Első alkalom, hogy '''két nő''' osztozott egy Nobel-díjon kémiai kategóriában. * Elismerte a '''nők vezető szerepét a molekuláris biológiában'''. * Rávilágított arra, hogy a '''női tudósok is képesek a legmagasabb szintű kutatásokra''', noha a tudományos világban gyakran kisebb figyelmet kapnak. Egyéb díjai és elismerései közé tartoznak: * Breakthrough Prize in Life Sciences * Kavli Prize in Nanoscience * Gruber Genetics Prize * Leibniz Prize (Németország) * Time Magazin: a világ 100 legbefolyásosabb embere (többször is) ----- <span id="alkalmazások-és-etikai-kérdések"></span> === Alkalmazások és etikai kérdések === A CRISPR–Cas9 rendszer hatalmas lehetőségeket rejt magában, de '''etikai dilemmákat is felvet''': * '''Génmódosított embriók''' kérdése: szabad-e beavatkozni az emberi örökítőanyagba? * '''“Designer baby”''' koncepció: lehetséges-e és etikus-e „megtervezni” gyerekeket? * '''Biológiai fegyverek és genetikai manipulációk''' veszélyei. * '''Szabadalmaztatási viták''' és a hozzáférés korlátozása. Charpentier hangsúlyozta: a technológia '''felelős használata és nemzetközi szabályozása''' elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberiség javára váljon. ----- <span id="személyiség-és-tudományos-filozófia"></span> === Személyiség és tudományos filozófia === Emmanuelle Charpentier nemcsak kiváló tudós, de '''független, kreatív és elkötelezett gondolkodó''' is. Mindig is hajlott arra, hogy saját útját járja, ne csatlakozzon a legnagyobb intézményekhez, hanem kis, agilis kutatócsoportokkal dolgozzon. Hitt abban, hogy az '''interdiszciplinaritás''' és a '''nemzetközi együttműködés''' kulcs a valódi tudományos áttörésekhez. Nem volt számára fontos a hírnév – őt a felfedezés izgalma és a tudomány iránti szenvedély vezette. Egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „Nem az volt a célom, hogy forradalmat csináljak. Egyszerűen csak meg akartam érteni a természet működését.” ----- <span id="zárás-öröksége"></span> === Zárás – öröksége === Emmanuelle Charpentier munkássága már életében történelmet írt. A CRISPR–Cas9 technológia nemcsak tudományos áttörés, hanem '''korszakváltás''' a genetikai mérnökségben. A lehetőségek szinte határtalanok: a gyógyászat, mezőgazdaság, környezetvédelem és alapkutatás mind profitálnak belőle. Ő a bizonyíték arra, hogy egy '''kitartó, gondolkodó nő''' is elérheti a tudomány legmagasabb csúcsait, és hogy a legnagyobb áttörések nem feltétlenül laboróriumi óriásközpontokban születnek, hanem '''kérdezésből, kíváncsiságból és nyitottságból'''. A 21. század egyik legnagyobb tudósa – és még korántsem mondott le a felfedezés öröméről. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} doyu9s7h8jyop0bshl4ax4psg0yx9wy 0 807774 3506833 2025-06-28T12:27:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506833 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807775 3506834 2025-06-28T12:27:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506834 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807776 3506835 2025-06-28T12:27:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506835 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807777 3506836 2025-06-28T12:27:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506836 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507207 3506836 2025-06-28T14:06:17Z LinguisticMystic 22848 3507207 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807778 3506837 2025-06-28T12:27:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506837 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807779 3506838 2025-06-28T12:27:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506838 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807780 3506839 2025-06-28T12:27:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506839 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807781 3506840 2025-06-28T12:27:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506840 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807782 3506841 2025-06-28T12:27:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506841 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 807783 3506842 2025-06-28T12:28:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506842 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506843 3506842 2025-06-28T12:30:10Z LinguisticMystic 22848 3506843 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} John Bardeen (1908. május 23. – 1991. január 30.) amerikai fizikus és villamosmérnök, aki történelmet írt azzal, hogy '''kétszer is Nobel-díjat''' nyert fizikai tudományok területén. Az első Nobel-díjat a '''tranzisztor''' feltalálásáért kapta 1956-ban, a másodikat pedig a '''szupravezetés elméleti magyarázatáért''' 1972-ben. Ezek a felfedezések alapjaiban formálták át az '''elektronika''', '''informatika''' és '''anyagtudomány''' világát. Bardeen egyike volt a 20. század legjelentősebb tudósainak, akinek munkássága máig hatással van a modern technológiára. ----- '''Gyermekkora és tanulmányai''' John Bardeen 1908-ban született Madisonban, Wisconsin államban. Édesapja, Charles Bardeen, a Wisconsin–Madison Egyetem orvosi karának dékánja volt. A fiatal John már korán kiemelkedett matematikai képességeivel. Tanulmányait a Wisconsin–Madison Egyetemen kezdte villamosmérnökként, majd ugyanitt szerzett mesterfokozatot. Később a '''Princeton Egyetemen''' doktorált '''matematikai fizikából''', ahol kvantummechanikát, szilárdtestfizikát és elektromos vezetők elméletét kutatta. ----- '''A tranzisztor feltalálása''' A második világháború után Bardeen csatlakozott a '''Bell Laboratories''' kutatóintézethez, ahol '''William Shockley''' és '''Walter Brattain''' mellett dolgozott. A csapat célja az volt, hogy helyettesítsék a vákuumcsöveket egy kisebb, megbízhatóbb, hatékonyabb alkatrésszel. Ez vezetett 1947-ben a '''tranzisztor feltalálásához''', amely a modern számítógépek, mobiltelefonok, rádiók, és szinte minden elektronikai eszköz alapját képezi. A munkamegosztás szerint: * '''Bardeen''' a kvantummechanikai alapokat és az elektronáramlás elméletét vizsgálta. * '''Brattain''' az anyagfizikai méréseket végezte. * '''Shockley''', bár nem volt jelen a kulcsfontosságú kísérletek során, később szabadalmaztatta az eredményeket, és vezetői szerepet vállalt. 1956-ban a három tudós megkapta a '''Nobel-díjat a fizikai tudományok területén''', a félvezető technológia és tranzisztor kidolgozásáért. ----- '''Szupravezetés és a BCS-elmélet''' Bardeen a tranzisztor feltalálása után a '''University of Illinois at Urbana–Champaign''' professzora lett, ahol a '''szupravezetés''' nevű, addig rejtélyes fizikai jelenséggel kezdett foglalkozni. A szupravezetés lényege, hogy bizonyos anyagok extrém alacsony hőmérsékleten '''ellenállás nélkül vezetik az áramot'''. 1957-ben '''Leon Cooper''' és '''Robert Schrieffer''' nevű fiatal tudósokkal közösen Bardeen kidolgozta a '''BCS-elméletet''', amely kvantummechanikai magyarázatot adott a szupravezetésre. A Cooper-pároknak nevezett, egymással gyengén kötött elektronpárok képesek az anyagon belül ellenállásmentesen áthaladni. Ez a felfedezés forradalmasította az '''alapkutatást''', de hatással volt olyan alkalmazott területekre is, mint a '''MRI-technológia''', '''kvantumszámítógépek''', vagy a '''nagyenergiájú részecskegyorsítók'''. 1972-ben a három tudós megkapta a '''fizikai Nobel-díjat''', így Bardeen az első ember lett, aki '''kétszer is''' elnyerte azt ebben a kategóriában. ----- '''Személyes élet és stílus''' Bardeen visszafogott, szerény tudósként ismert. Kollégái elismerték kivételes intelligenciáját, de még inkább becsülték kedvességét és együttműködő természetét. Nem volt olyan karizmatikus előadó, mint egyes kortársai, de írásban és kutatásaiban kimagaslóan világosan fogalmazott. Szerette a zenét, golfot játszott, és nagy hangsúlyt fektetett a '''családi életre''', amely számára mindig fontosabb volt, mint a hírnév. ----- '''Öröksége''' Bardeen hatása a modern világra szinte felmérhetetlen: # '''Tranzisztor''': Minden modern számítástechnikai eszköz alapja. Egy okostelefonban több milliárd tranzisztor működik egyszerre. # '''Szupravezetés''': Az MRI-k, kvantumszámítógépek, szupravezető mágnesek és más csúcstechnológiai eszközök működésének alapja. # '''Oktatás''': Több generáció kutatóját nevelte fel, és aktív maradt a tudományos közösségben haláláig. # '''Etikai példa''': A tudományos szerénység, együttműködés és becsületesség példaképe. ----- '''Díjak és elismerések''' * Kétszeres '''Nobel-díjas fizikus''' (1956, 1972) * National Medal of Science (1965) * Franklin Medal, IEEE Medal of Honor * Time Magazin: „100 legfontosabb személy a 20. században” * Illinois Egyetem mérnöki épületét róla nevezték el: '''Bardeen Engineering Quad''' ----- '''Halála és emlékezete''' John Bardeen 1991-ben halt meg 82 éves korában. A tudományos világ megrendüléssel búcsúzott tőle, és azóta is emlékművekkel, ösztöndíjakkal és intézménynevekkel tiszteleg előtte. Hagyatéka ma is él az '''integrált áramkörökben''', a '''modern orvosi diagnosztikában''', a '''számítástechnikában''', és az '''alapkutatásban'''. ----- '''Zárás''' John Bardeen nem csupán egy kiemelkedő tudós volt – hanem '''egy korszakformáló elme''', aki halk szavú jelenlétével is világokat változtatott meg. Életműve bizonyítja, hogy a '''mélység''', '''kitartás''', és '''szakmai alázat''' milyen messzire vezethet. Nélküle ma egészen más lenne az a világ, amit elektronikának, számítástechnikának vagy kvantumfizikának hívunk. {{engl}} eymjqjlmytr7njtb59gi8iep1513nwk 3506844 3506843 2025-06-28T12:30:39Z LinguisticMystic 22848 3506844 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} John Bardeen (1908. május 23. – 1991. január 30.) amerikai fizikus és villamosmérnök, aki történelmet írt azzal, hogy '''kétszer is Nobel-díjat''' nyert fizikai tudományok területén. Az első Nobel-díjat a '''tranzisztor''' feltalálásáért kapta 1956-ban, a másodikat pedig a '''szupravezetés elméleti magyarázatáért''' 1972-ben. Ezek a felfedezések alapjaiban formálták át az '''elektronika''', '''informatika''' és '''anyagtudomány''' világát. Bardeen egyike volt a 20. század legjelentősebb tudósainak, akinek munkássága máig hatással van a modern technológiára. ----- '''Gyermekkora és tanulmányai''' John Bardeen 1908-ban született Madisonban, Wisconsin államban. Édesapja, Charles Bardeen, a Wisconsin–Madison Egyetem orvosi karának dékánja volt. A fiatal John már korán kiemelkedett matematikai képességeivel. Tanulmányait a Wisconsin–Madison Egyetemen kezdte villamosmérnökként, majd ugyanitt szerzett mesterfokozatot. Később a '''Princeton Egyetemen''' doktorált '''matematikai fizikából''', ahol kvantummechanikát, szilárdtestfizikát és elektromos vezetők elméletét kutatta. ----- '''A tranzisztor feltalálása''' A második világháború után Bardeen csatlakozott a '''Bell Laboratories''' kutatóintézethez, ahol '''William Shockley''' és '''Walter Brattain''' mellett dolgozott. A csapat célja az volt, hogy helyettesítsék a vákuumcsöveket egy kisebb, megbízhatóbb, hatékonyabb alkatrésszel. Ez vezetett 1947-ben a '''tranzisztor feltalálásához''', amely a modern számítógépek, mobiltelefonok, rádiók, és szinte minden elektronikai eszköz alapját képezi. A munkamegosztás szerint: * '''Bardeen''' a kvantummechanikai alapokat és az elektronáramlás elméletét vizsgálta. * '''Brattain''' az anyagfizikai méréseket végezte. * '''Shockley''', bár nem volt jelen a kulcsfontosságú kísérletek során, később szabadalmaztatta az eredményeket, és vezetői szerepet vállalt. 1956-ban a három tudós megkapta a '''Nobel-díjat a fizikai tudományok területén''', a félvezető technológia és tranzisztor kidolgozásáért. ----- '''Szupravezetés és a BCS-elmélet''' Bardeen a tranzisztor feltalálása után a '''University of Illinois at Urbana–Champaign''' professzora lett, ahol a '''szupravezetés''' nevű, addig rejtélyes fizikai jelenséggel kezdett foglalkozni. A szupravezetés lényege, hogy bizonyos anyagok extrém alacsony hőmérsékleten '''ellenállás nélkül vezetik az áramot'''. 1957-ben '''Leon Cooper''' és '''Robert Schrieffer''' nevű fiatal tudósokkal közösen Bardeen kidolgozta a '''BCS-elméletet''', amely kvantummechanikai magyarázatot adott a szupravezetésre. A Cooper-pároknak nevezett, egymással gyengén kötött elektronpárok képesek az anyagon belül ellenállásmentesen áthaladni. Ez a felfedezés forradalmasította az '''alapkutatást''', de hatással volt olyan alkalmazott területekre is, mint a '''MRI-technológia''', '''kvantumszámítógépek''', vagy a '''nagyenergiájú részecskegyorsítók'''. 1972-ben a három tudós megkapta a '''fizikai Nobel-díjat''', így Bardeen az első ember lett, aki '''kétszer is''' elnyerte azt ebben a kategóriában. ----- '''Személyes élet és stílus''' Bardeen visszafogott, szerény tudósként ismert. Kollégái elismerték kivételes intelligenciáját, de még inkább becsülték kedvességét és együttműködő természetét. Nem volt olyan karizmatikus előadó, mint egyes kortársai, de írásban és kutatásaiban kimagaslóan világosan fogalmazott. Szerette a zenét, golfot játszott, és nagy hangsúlyt fektetett a '''családi életre''', amely számára mindig fontosabb volt, mint a hírnév. ----- '''Öröksége''' Bardeen hatása a modern világra szinte felmérhetetlen: # '''Tranzisztor''': Minden modern számítástechnikai eszköz alapja. Egy okostelefonban több milliárd tranzisztor működik egyszerre. # '''Szupravezetés''': Az MRI-k, kvantumszámítógépek, szupravezető mágnesek és más csúcstechnológiai eszközök működésének alapja. # '''Oktatás''': Több generáció kutatóját nevelte fel, és aktív maradt a tudományos közösségben haláláig. # '''Etikai példa''': A tudományos szerénység, együttműködés és becsületesség példaképe. ----- '''Díjak és elismerések''' * Kétszeres '''Nobel-díjas fizikus''' (1956, 1972) * National Medal of Science (1965) * Franklin Medal, IEEE Medal of Honor * Time Magazin: „100 legfontosabb személy a 20. században” * Illinois Egyetem mérnöki épületét róla nevezték el: '''Bardeen Engineering Quad''' ----- '''Halála és emlékezete''' John Bardeen 1991-ben halt meg 82 éves korában. A tudományos világ megrendüléssel búcsúzott tőle, és azóta is emlékművekkel, ösztöndíjakkal és intézménynevekkel tiszteleg előtte. Hagyatéka ma is él az '''integrált áramkörökben''', a '''modern orvosi diagnosztikában''', a '''számítástechnikában''', és az '''alapkutatásban'''. ----- '''Zárás''' John Bardeen nem csupán egy kiemelkedő tudós volt – hanem '''egy korszakformáló elme''', aki halk szavú jelenlétével is világokat változtatott meg. Életműve bizonyítja, hogy a '''mélység''', '''kitartás''', és '''szakmai alázat''' milyen messzire vezethet. Nélküle ma egészen más lenne az a világ, amit elektronikának, számítástechnikának vagy kvantumfizikának hívunk. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} 2ddhf2i4gb8apntmwal594wyg5nl1pc 0 807784 3506845 2025-06-28T12:31:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506845 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507506 3506845 2025-06-28T15:06:02Z LinguisticMystic 22848 3507506 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807785 3506846 2025-06-28T12:31:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506846 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507507 3506846 2025-06-28T15:06:05Z LinguisticMystic 22848 3507507 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807786 3506847 2025-06-28T12:31:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506847 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507540 3506847 2025-06-28T15:08:19Z LinguisticMystic 22848 3507540 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807787 3506848 2025-06-28T12:31:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506848 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507554 3506848 2025-06-28T15:09:19Z LinguisticMystic 22848 3507554 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807788 3506849 2025-06-28T12:31:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506849 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507555 3506849 2025-06-28T15:09:28Z LinguisticMystic 22848 3507555 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807789 3506850 2025-06-28T12:31:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506850 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507486 3506850 2025-06-28T14:56:42Z LinguisticMystic 22848 3507486 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807790 3506851 2025-06-28T12:31:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506851 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507569 3506851 2025-06-28T15:10:39Z LinguisticMystic 22848 3507569 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807791 3506852 2025-06-28T12:31:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506852 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507570 3506852 2025-06-28T15:10:42Z LinguisticMystic 22848 3507570 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807792 3506853 2025-06-28T12:31:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506853 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507547 3506853 2025-06-28T15:08:44Z LinguisticMystic 22848 3507547 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807793 3506854 2025-06-28T12:31:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506854 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507548 3506854 2025-06-28T15:08:47Z LinguisticMystic 22848 3507548 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807794 3506855 2025-06-28T12:31:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506855 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507549 3506855 2025-06-28T15:08:50Z LinguisticMystic 22848 3507549 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807795 3506856 2025-06-28T12:31:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506856 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507550 3506856 2025-06-28T15:08:53Z LinguisticMystic 22848 3507550 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807796 3506857 2025-06-28T12:31:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506857 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507478 3506857 2025-06-28T14:54:42Z LinguisticMystic 22848 3507478 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807797 3506858 2025-06-28T12:31:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506858 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507518 3506858 2025-06-28T15:06:48Z LinguisticMystic 22848 3507518 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807798 3506859 2025-06-28T12:31:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506859 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507519 3506859 2025-06-28T15:06:51Z LinguisticMystic 22848 3507519 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807799 3506860 2025-06-28T12:31:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506860 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507520 3506860 2025-06-28T15:06:54Z LinguisticMystic 22848 3507520 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807800 3506861 2025-06-28T12:32:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506861 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507470 3506861 2025-06-28T14:52:37Z LinguisticMystic 22848 3507470 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807801 3506862 2025-06-28T12:32:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506862 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507522 3506862 2025-06-28T15:07:00Z LinguisticMystic 22848 3507522 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807802 3506863 2025-06-28T12:32:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506863 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507523 3506863 2025-06-28T15:07:03Z LinguisticMystic 22848 3507523 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807803 3506864 2025-06-28T12:32:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506864 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507524 3506864 2025-06-28T15:07:07Z LinguisticMystic 22848 3507524 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807804 3506865 2025-06-28T12:32:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506865 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507525 3506865 2025-06-28T15:07:10Z LinguisticMystic 22848 3507525 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807805 3506866 2025-06-28T12:32:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506866 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507526 3506866 2025-06-28T15:07:13Z LinguisticMystic 22848 3507526 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807806 3506867 2025-06-28T12:32:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506867 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507527 3506867 2025-06-28T15:07:16Z LinguisticMystic 22848 3507527 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807807 3506868 2025-06-28T12:32:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506868 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507528 3506868 2025-06-28T15:07:19Z LinguisticMystic 22848 3507528 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807808 3506869 2025-06-28T12:32:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506869 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507529 3506869 2025-06-28T15:07:22Z LinguisticMystic 22848 3507529 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807809 3506870 2025-06-28T12:32:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506870 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507530 3506870 2025-06-28T15:07:24Z LinguisticMystic 22848 3507530 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807810 3506871 2025-06-28T12:32:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506871 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507476 3506871 2025-06-28T14:54:00Z LinguisticMystic 22848 3507476 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807811 3506872 2025-06-28T12:33:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506872 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507531 3506872 2025-06-28T15:07:28Z LinguisticMystic 22848 3507531 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807812 3506873 2025-06-28T12:33:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506873 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507532 3506873 2025-06-28T15:07:31Z LinguisticMystic 22848 3507532 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807813 3506874 2025-06-28T12:33:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506874 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506875 3506874 2025-06-28T12:33:22Z LinguisticMystic 22848 3506875 wikitext text/x-wiki #redirect [[John William Strutt]] mjz23qenmflvvd24c8wpnwagtswnqxo 0 807814 3506876 2025-06-28T12:33:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506876 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507539 3506876 2025-06-28T15:08:07Z LinguisticMystic 22848 3507539 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807815 3506877 2025-06-28T12:33:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506877 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507551 3506877 2025-06-28T15:08:59Z LinguisticMystic 22848 3507551 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807816 3506878 2025-06-28T12:33:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506878 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507541 3506878 2025-06-28T15:08:22Z LinguisticMystic 22848 3507541 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807817 3506879 2025-06-28T12:33:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506879 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507561 3506879 2025-06-28T15:10:11Z LinguisticMystic 22848 3507561 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807818 3506880 2025-06-28T12:33:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506880 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507562 3506880 2025-06-28T15:10:14Z LinguisticMystic 22848 3507562 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807819 3506881 2025-06-28T12:33:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506881 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507563 3506881 2025-06-28T15:10:17Z LinguisticMystic 22848 3507563 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807820 3506882 2025-06-28T12:33:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506882 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507471 3506882 2025-06-28T14:52:49Z LinguisticMystic 22848 3507471 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807821 3506883 2025-06-28T12:33:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506883 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507564 3506883 2025-06-28T15:10:20Z LinguisticMystic 22848 3507564 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807822 3506884 2025-06-28T12:33:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506884 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507568 3506884 2025-06-28T15:10:34Z LinguisticMystic 22848 3507568 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807823 3506885 2025-06-28T12:33:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506885 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507571 3506885 2025-06-28T15:10:54Z LinguisticMystic 22848 3507571 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807824 3506886 2025-06-28T12:33:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506886 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507572 3506886 2025-06-28T15:10:57Z LinguisticMystic 22848 3507572 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807825 3506887 2025-06-28T12:33:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506887 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507573 3506887 2025-06-28T15:11:00Z LinguisticMystic 22848 3507573 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807826 3506888 2025-06-28T12:33:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506888 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507477 3506888 2025-06-28T14:54:26Z LinguisticMystic 22848 3507477 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807827 3506889 2025-06-28T12:34:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506889 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507574 3506889 2025-06-28T15:11:03Z LinguisticMystic 22848 3507574 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807828 3506890 2025-06-28T12:34:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506890 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507580 3506890 2025-06-28T15:11:30Z LinguisticMystic 22848 3507580 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807829 3506891 2025-06-28T12:34:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506891 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507581 3506891 2025-06-28T15:11:37Z LinguisticMystic 22848 3507581 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807830 3506892 2025-06-28T12:34:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506892 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507582 3506892 2025-06-28T15:11:40Z LinguisticMystic 22848 3507582 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807831 3506893 2025-06-28T12:34:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506893 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507533 3506893 2025-06-28T15:07:33Z LinguisticMystic 22848 3507533 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807832 3506894 2025-06-28T12:34:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506894 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507534 3506894 2025-06-28T15:07:40Z LinguisticMystic 22848 3507534 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807833 3506895 2025-06-28T12:34:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506895 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507535 3506895 2025-06-28T15:07:43Z LinguisticMystic 22848 3507535 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807834 3506896 2025-06-28T12:34:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506896 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507536 3506896 2025-06-28T15:07:47Z LinguisticMystic 22848 3507536 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807835 3506897 2025-06-28T12:34:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506897 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507537 3506897 2025-06-28T15:07:51Z LinguisticMystic 22848 3507537 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807836 3506898 2025-06-28T12:34:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506898 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507576 3506898 2025-06-28T15:11:10Z LinguisticMystic 22848 3507576 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807837 3506899 2025-06-28T12:34:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506899 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507583 3506899 2025-06-28T15:11:46Z LinguisticMystic 22848 3507583 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807838 3506900 2025-06-28T12:34:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506900 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507584 3506900 2025-06-28T15:11:51Z LinguisticMystic 22848 3507584 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807839 3506901 2025-06-28T12:34:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506901 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507585 3506901 2025-06-28T15:11:54Z LinguisticMystic 22848 3507585 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807840 3506902 2025-06-28T12:34:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506902 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507586 3506902 2025-06-28T15:11:57Z LinguisticMystic 22848 3507586 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807841 3506903 2025-06-28T12:34:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506903 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507485 3506903 2025-06-28T14:56:28Z LinguisticMystic 22848 3507485 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807842 3506904 2025-06-28T12:34:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506904 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507587 3506904 2025-06-28T15:11:59Z LinguisticMystic 22848 3507587 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807843 3506905 2025-06-28T12:35:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506905 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507588 3506905 2025-06-28T15:12:02Z LinguisticMystic 22848 3507588 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807844 3506906 2025-06-28T12:35:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506906 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507589 3506906 2025-06-28T15:12:05Z LinguisticMystic 22848 3507589 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807845 3506907 2025-06-28T12:35:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506907 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507590 3506907 2025-06-28T15:12:07Z LinguisticMystic 22848 3507590 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807846 3506908 2025-06-28T12:35:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506908 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507591 3506908 2025-06-28T15:12:10Z LinguisticMystic 22848 3507591 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807847 3506909 2025-06-28T12:35:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506909 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507483 3506909 2025-06-28T14:55:55Z LinguisticMystic 22848 3507483 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807848 3506910 2025-06-28T12:35:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506910 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507592 3506910 2025-06-28T15:12:13Z LinguisticMystic 22848 3507592 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807849 3506911 2025-06-28T12:35:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506911 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507593 3506911 2025-06-28T15:12:15Z LinguisticMystic 22848 3507593 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807850 3506912 2025-06-28T12:35:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506912 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507475 3506912 2025-06-28T14:53:49Z LinguisticMystic 22848 3507475 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807851 3506913 2025-06-28T12:35:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506913 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507594 3506913 2025-06-28T15:12:30Z LinguisticMystic 22848 3507594 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807852 3506914 2025-06-28T12:35:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506914 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507595 3506914 2025-06-28T15:12:32Z LinguisticMystic 22848 3507595 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807853 3506915 2025-06-28T12:35:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506915 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507596 3506915 2025-06-28T15:12:39Z LinguisticMystic 22848 3507596 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807854 3506916 2025-06-28T12:35:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506916 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507597 3506916 2025-06-28T15:12:43Z LinguisticMystic 22848 3507597 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807855 3506917 2025-06-28T12:35:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506917 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3506919 3506917 2025-06-28T12:36:02Z LinguisticMystic 22848 3506919 wikitext text/x-wiki #redirect [[Zsoresz Alferov]] oaxn5el9vgi697dtlntdlu3lvvxaurs 0 807856 3506918 2025-06-28T12:35:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3506918 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507598 3506918 2025-06-28T15:12:49Z LinguisticMystic 22848 3507598 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} lip8x0l21y0ilt226zm5pzjnzxt5f6f 0 807857 3506921 2025-06-28T12:36:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Nobel Prize|?}}” 3506921 wikitext text/x-wiki #redirect [[Nobel Prize]] ngg2qjupq3ytrh7ote7w3k3het66cpi 10 807858 3506928 2025-06-28T12:40:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Sablon:Nobel Prize in Chemistry}}” 3506928 wikitext text/x-wiki #redirect [[Sablon:Nobel Prize in Chemistry]] bblaox60ubavr2arqfdbvtsxgbhi14r 0 807859 3506933 2025-06-28T12:43:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506933 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507129 3506933 2025-06-28T13:47:41Z LinguisticMystic 22848 3507129 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Jacobus Henricus van ’t Hoff''' (1852. augusztus 30. – 1911. március 1.) holland fizikai kémikus, az egyik legnagyobb hatású tudós a modern kémia történetében. 1901-ben ő kapta meg '''az első kémiai Nobel-díjat''', „az ozmotikus nyomás törvényszerűségeire és a kémiai egyensúlyra vonatkozó törvényeiért”. Munkásságának középpontjában a '''kémiai kinetika, a kémiai egyensúly, az ozmózis''' és a '''sztereokémia''' állt – utóbbit ő alapozta meg. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Van ’t Hoff '''Rotterdamban''' született, édesapja orvos volt. Már gyermekként élénken érdeklődött a természet iránt, és különösen vonzódott a kémiához, de irodalmat és költészetet is írt. Tanulmányait a '''Delfti Műszaki Iskolában''' kezdte, majd '''Leidenben''', '''Utrechtben''', végül '''Bonnbban''' tanult, ahol '''Friedrich Kekulé''' előadásait is hallgatta. Párizsban '''Charles-Adolphe Wurtz''' tanítványaként mélyült el a szerves kémiában, Berlinben pedig '''Hermann von Helmholtz''' hatott rá a fizikai kémia terén. ----- <span id="a-sztereokémia-úttörője"></span> === '''A sztereokémia úttörője''' === Van ’t Hoff 1874-ben, alig 22 évesen publikálta '''az egyik legnagyobb hatású kémiai dolgozatot''': <blockquote>''“A szénatom térbeli elrendezése és a szerves vegyületek optikai aktivitása”'' Ebben bemutatta azt a forradalmi elképzelést, hogy a szén négy kovalens kötése '''tetraéderes elrendezésben''' helyezkedik el a térben – szemben az addig használt síkbeli szerkezeti képletekkel. </blockquote> Ez az elmélet lehetővé tette a '''kiralitás''', azaz a '''tükörképi izoméria''' értelmezését, és megmagyarázta az optikailag aktív vegyületek viselkedését. Ezzel megalapozta a '''sztereokémiát''', a szerves kémia egy teljesen új ágát. ----- <span id="kémiai-egyensúly-és-ozmózis"></span> === '''Kémiai egyensúly és ozmózis''' === A 1880-as és 1890-es években van ’t Hoff a '''kémiai egyensúlyok''' és '''dinamikus folyamatok''' vizsgálata felé fordult. <span id="van-t-hoff-féle-reakciókinetika-és-kémiai-dinamika"></span> ==== '''Van ’t Hoff-féle reakciókinetika és kémiai dinamika''' ==== * Rávilágított arra, hogy a kémiai reakciók sebessége és egyensúlya hőmérsékletfüggő, és ezt kvantitatívan is leírta. * Megalkotta a '''van ’t Hoff-izobárát''' és '''van ’t Hoff-izokórát''', amelyek segítségével a hőmérséklet és a reakcióegyensúly kapcsolatát lehet tanulmányozni. * Munkája alapján később '''Arrhenius''' kidolgozta az aktiválási energiára vonatkozó egyenletet. <span id="ozmózis-és-ozmotikus-nyomás"></span> ==== '''Ozmózis és ozmotikus nyomás''' ==== Van ’t Hoff volt az első, aki '''kvantitatív kapcsolatot''' állapított meg az ozmózis és a gázok viselkedése között. Megmutatta, hogy: <blockquote>''A híg oldatok ozmotikus nyomása ugyanúgy viselkedik, mint az ideális gázok nyomása.'' </blockquote> Ez a felismerés alapvető fontosságúvá vált a '''biológiában''', '''sejtélettanban''', '''oldatelméletben''', és '''gyógyszertechnikában'''. ----- <span id="nobel-díj-1901"></span> === '''Nobel-díj (1901)''' === 1901-ben a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' van ’t Hoffnak ítélte meg '''az első kémiai Nobel-díjat''': <blockquote>„az ozmotikus nyomás törvényszerűségeire és a kémiai egyensúlyra vonatkozó törvényeiért”. </blockquote> Ez a díj elismerése volt annak, hogy a kémia '''matematikailag egzakt, termodinamikai''' megközelítését ő teremtette meg. ----- <span id="a-fizikai-kémia-megalapítója"></span> === '''A fizikai kémia megalapítója''' === Van ’t Hoff nevét gyakran említik együtt '''Wilhelm Ostwald''', '''Svante Arrhenius''' és '''Walther Nernst''' nevével, mint a '''fizikai kémia''' négy nagy alapítóját. Az általuk kidolgozott modellek tették lehetővé, hogy a kémiai rendszerek '''kvantitatívan, egyenletekkel leírhatók''' legyenek – ez előfeltétele volt a modern '''molekulamodellezés''', '''biokémia''', és '''anyagkutatás''' fejlődésének. ----- <span id="munkássága-németországban"></span> === '''Munkássága Németországban''' === Van ’t Hoff 1896-tól '''Berlinbe''' költözött, ahol a '''Porosz Tudományos Akadémia''' tagja lett, és a '''Kaiser Wilhelm Gesellschaft''' intézményes hálózatában dolgozott. Itt tovább folytatta munkáját az oldatok termodinamikáján, és érdeklődése egyre inkább a '''geokémia''' és a '''biológia''' irányába fordult. ----- <span id="geokémiai-és-biológiai-alkalmazások"></span> === '''Geokémiai és biológiai alkalmazások''' === Életének utolsó éveiben van ’t Hoff a '''földtani és biológiai rendszerek fizikai-kémiai leírásával''' foglalkozott: * A '''tengervíz és ásványképződés''' ionegyensúlyát modellezte. * A '''csontképződés''' és '''sejtmembránok''' ozmotikus viselkedését vizsgálta. Ezek az alkalmazások megalapozták a '''biofizikai kémia''' fejlődését. ----- <span id="elismerések"></span> === '''Elismerések''' === Van ’t Hoff munkáját számos tudományos intézmény és akadémia ismerte el: * '''Kémiai Nobel-díj''' (1901) * A '''Royal Society (London)''' tagja * A '''Francia Tudományos Akadémia''' levelező tagja * Több mint 10 egyetem díszdoktora * 1905-ben lovaggá ütötték a '''Holland Királyi Rend''' tagjaként ----- <span id="személyisége-és-stílusa"></span> === '''Személyisége és stílusa''' === Van ’t Hoff rendkívül széles látókörű tudós volt. Egyesítette a '''kémiai intuíciót''', a '''természettudományos szigorúságot''', és a '''matematikai érzéket'''. Emellett művészi vénával is bírt – költészetet írt, és szívesen olvasott klasszikusokat. Sokan barátságosnak, visszahúzódónak, de rendkívül szorgalmasnak írták le. Tudományos stílusa világos, következetes, és erőteljes volt – kevés, de annál hatásosabb cikket publikált. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Jacobus Henricus van ’t Hoff 1911-ben halt meg Berlinben, '''tuberkulózisban''', 58 éves korában. Bár viszonylag fiatalon hunyt el, öröksége óriási hatást gyakorolt a 20. század tudományára. Nevét viseli: * A '''van ’t Hoff-féle egyenletek''' (reakciókinetika, ozmózis) * A '''van ’t Hoff-faktor''' (elektrolitok viselkedése oldatokban) * A '''van ’t Hoff-díj''', amelyet a Holland Királyi Tudományos Akadémia oszt ki * Szobrok, utcanevek, laboratóriumok világszerte ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Jacobus Henricus van ’t Hoff volt az, aki a '''kémiai gondolkodást először térbelivé, majd kvantitatívvá''' tette. Felfedezései megnyitották az utat a molekuláris biológia, a fizikai kémia és a modern gyógyszerészet előtt. Ő volt az első, aki a kémiai egyensúlyt és dinamizmust '''természettörvényként''', egyenletekkel, prediktíven értelmezte. A kémia történetében ő az, aki „először látott a molekulák közé”, és rávilágított, hogy a '''tér, energia és koncentráció''' hogyan szabályozza az anyag működését – legyen szó élő rendszerről vagy ásványokról. '''Van ’t Hoff öröksége tehát nemcsak elméleti''', hanem '''gyakorlati és filozófiai jelentőségű''' is: a természet törvényeit '''logikusan és szépen''' le lehet írni – és ebből tudás, technológia és gyógyítás fakad. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} qyl1x0d866fccbcd346noctpv1318df 0 807860 3506934 2025-06-28T12:43:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506934 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507130 3506934 2025-06-28T13:49:32Z LinguisticMystic 22848 3507130 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Hermann Emil Fischer''' (1852. október 9. – 1919. július 15.) német kémikus, aki a 19–20. század fordulóján forradalmasította az '''organikus kémia''' több ágát. Kiemelkedő munkásságát '''a cukrok, purinok, peptidek és enzimek''' kémiájában végezte. Módszereivel, logikai modelljeivel és kémiai intuíciójával megalapozta a '''biokémia, gyógyszerkémia és szintetikus kémia''' fejlődését. 1902-ben '''ő kapta a kémiai Nobel-díjat''', a „cukrok és purinszármazékok kutatásáért”. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Emil Fischer a németországi '''Euskirchenben''' született, egy kereskedőcsalád gyermekeként. Édesapja szívesen látta volna kereskedőként, de Emil már fiatal korában érdeklődést mutatott a természettudományok iránt. Tanulmányait a '''Bonn-i Egyetemen''' kezdte, majd átiratkozott '''Strassburgba''', ahol a kiváló kémikus '''Adolf von Baeyer''' tanítványaként doktorált. Baeyer hatására az organikus kémia felé fordult, ahol rövid időn belül jelentős felfedezéseket tett. ----- <span id="szénhidrátkémia-a-cukrok-kémiájának-úttörője"></span> === '''Szénhidrátkémia – a cukrok kémiájának úttörője''' === Az 1880-as években Fischer a '''cukrok szerkezetének''' vizsgálatába kezdett, amikor az még szinte teljesen feltáratlan terület volt. <span id="szerkezet-és-konfiguráció"></span> ==== '''Szerkezet és konfiguráció''' ==== * Kidolgozta az '''aldózok és ketózok''' szerkezetének térbeli konfigurációját. * Rendszerezte a cukrok '''D- és L-formáit''', a '''kiralitás''' alapján (Fischer-projekciók). * Felállította az első '''logikus szénhidrátszármazék-rendszert''', amely máig alapja a cukrok szerkezetelméletének. <span id="szintézis"></span> ==== '''Szintézis''' ==== * Fischer volt az első, aki több '''cukorféleséget szintetizált laboratóriumban''', például a glükózt, manózt, fruktózt. * Ezek a szintézisek megmutatták, hogy '''az élő szervezetek által termelt anyagok mesterségesen is előállíthatók'''. Ezek a felfedezések a modern '''szénhidrátkémia és biotechnológia''' alapjai lettek. ----- <span id="purinok-és-alkaloidok-kémiája"></span> === '''Purinok és alkaloidok kémiája''' === Fischer munkásságának másik nagy pillére a '''purinszármazékok''' tanulmányozása volt. * Meghatározta a '''húgysav''', '''adenin''', '''guanin''', '''xantin''', '''teobromin''' és '''koffein''' szerkezetét. * Kidolgozta ezek szintézisét, és kémiai úton előállította őket. * Megalkotta a '''purinváz''' elméletét, amely az RNS és DNS bázisainak megértéséhez vezetett. Ezek a felfedezések jelentős szerepet játszottak a '''genetikai kód''' későbbi értelmezésében. ----- <span id="peptidkémia-és-az-enzimek-szerepe"></span> === '''Peptidkémia és az enzimek szerepe''' === Fischer érdeklődése a fehérjék felé fordult: elkezdte vizsgálni azokat a '''kisebb egységeket''', amelyek a fehérjéket alkotják. <span id="peptidek-és-aminosavak"></span> ==== '''Peptidek és aminosavak''' ==== * Előállította az első mesterséges '''dipeptideket és tripeptideket'''. * Kidolgozta a '''peptidkötés''' fogalmát. * Ezzel ő volt az első, aki '''fehérjeépítő egységeket''' szintetizált – e munka alapozta meg a '''fehérjekémia és proteomika''' fejlődését. <span id="enzimszubsztrát-illeszkedés-zárkulcs-modell"></span> ==== '''Enzim–szubsztrát illeszkedés – „zár–kulcs modell”''' ==== 1894-ben Fischer megalkotta a híres hasonlatot: <blockquote>„Az enzim és a szubsztrát kapcsolata olyan, mint a kulcs és a zár – csak az illeszkedő páros tud együttműködni.” </blockquote> Ez az '''enzimműködés első modellje''', amelyet a mai napig tanítanak, és amelyből később fejlődtek ki az '''indukált illeszkedés''' és '''allosztérikus szabályozás''' elméletei. ----- <span id="nobel-díj-1902"></span> === '''Nobel-díj (1902)''' === A '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' 1902-ben neki ítélte '''a kémiai Nobel-díjat''': <blockquote>„a cukrok és a purinszármazékok szintézisében végzett kiváló munkájáért.” </blockquote> Ez a díj nemcsak a múltbéli eredményeket, hanem a jövőbeli tudományágak – biokémia, orvosbiológia, gyógyszerészet – lehetőségeit is előre vetítette. ----- <span id="oktatás-és-tudományos-közélet"></span> === '''Oktatás és tudományos közélet''' === Fischer karrierje során több egyetemen dolgozott: * '''München''' – Baeyer mellett * '''Erlangen''', '''Würzburg''' – professzorként * '''Berlin''' – itt hozta létre a híres '''Kaiser Wilhelm Intézet''' elődjét Több kiváló tanítvány került ki kezei közül, akik tovább vitték örökségét a 20. század biokémiájába. ----- <span id="személyisége-és-tudósi-stílusa"></span> === '''Személyisége és tudósi stílusa''' === Emil Fischer ismert volt '''precizitásáról, kísérletezőkedvéről''' és '''intellektuális erejéről'''. Bár a kémia formális, logikus ágában dolgozott, rendkívüli '''kreativitással''' is rendelkezett. A tudományt '''tiszta igazságkeresésnek''' tekintette, és különös gonddal készítette elő kísérleteit. Módszerei máig követendő példák a laboratóriumi munkában. ----- <span id="magánélet-és-tragédiák"></span> === '''Magánélet és tragédiák''' === Fischer felesége korán meghalt, és három gyermekét egyedül nevelte. Fia, '''Hermann Otto Fischer''' szintén kémikus lett. Egyik másik fia az első világháborúban halt meg – ez mélyen megrendítette Fischert, aki később '''depresszióval és betegséggel''' küzdött. Élete végén '''nehéz anyagi körülmények között''' élt, és egészségi állapota is romlott. '''1919-ben halt meg Berlinben''', 66 éves korában. ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === Emil Fischer munkája '''alapja a modern kémia számos ágának''', többek között: * '''Szénhidrátkémia''' * '''Nukleinsavkutatás''' * '''Fehérjekémia''' * '''Enzimológia''' * '''Gyógyszerkutatás''' Nevét számos egyetem, intézet és díj őrzi: * '''Emil Fischer Intézet''' (Erlangen) * '''Fischer-díj''' (Német Kémiai Társaság) * '''Fischer-projekció''' – a királis szerves vegyületek ábrázolásának klasszikus módja ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Emil Fischer''' nem csupán molekulákat alkotott – '''tudományos nyelvet, rendszert és módszert''' teremtett a kémia számára. Ő volt az első, aki megmutatta: a biológiai molekulák nem csak misztikus „életanyagok”, hanem '''logikusan leírható és szintetizálható''' vegyületek. Tudományos intuíciója, kémiai érzéke és szerkezeti elképzelései '''megalapozták a molekuláris élettudományokat'''. Fischer ma is példaképe lehet minden kutatónak, aki nem csupán molekulákat lát a vegyületekben, hanem '''értelmet, funkciót és lehetőséget'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} qeii73o05t8nrajyk8bgvo9hgremr8n 0 807861 3506935 2025-06-28T12:43:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506935 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507119 3506935 2025-06-28T13:18:49Z LinguisticMystic 22848 3507119 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir William Ramsay''' (1852. október 2. – 1916. július 23.) skót kémikus, akinek nevét örökre beírta a tudomány történetébe az '''elemi nemesgázok felfedezésével'''. Ő és munkatársai az 1890-es évek végén egy teljesen új periódusos rendszerbeli csoportot – a '''nemesgázokat''' – azonosítottak: '''argon''', '''neon''', '''krypton''', '''xenon''' és a laboratóriumi hélium. E forradalmi munkájáért Ramsay 1904-ben elnyerte a '''kémiai Nobel-díjat'''. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === William Ramsay 1852-ben született '''Glasgowban''', egy művelt középosztálybeli család gyermekeként. Már korán érdeklődött a természettudományok, különösen a kémia iránt. Tanulmányait a '''University of Glasgow'''-ban kezdte, majd a németországi '''Tübingeni Egyetemen''' folytatta, ahol doktorált organikus kémiából. Hazatérése után a '''University College London (UCL)''' professzora lett, ahol élete végéig tanított és kutatott. Az intézményes és laboratóriumi támogatás, valamint saját kivételes intuíciója lehetővé tette számára, hogy a századforduló egyik legnagyobb kémiai felfedezéssorozatát valósítsa meg. ----- <span id="az-elemi-gázok-problémája"></span> === '''Az elemi gázok problémája''' === A 19. század végi kémia már jól ismerte az '''oxigént''', '''nitrogént''', '''hidrogént''' és más elemeket, de az a gyanú is felmerült, hogy a levegő nem csupán ezek keveréke. A spektroszkópia fejlődése lehetővé tette az egyes anyagok '''fénykibocsátásának''' tanulmányozását – így például a '''napkoronában''' megfigyeltek egy új vonalat, amelyet '''„héliumnak”''' neveztek el (a „héliosz” – Nap után), bár a Földön akkor még nem sikerült kimutatni. Ugyanígy, a levegő nitrogén-oxigén arányával kapcsolatos kísérletek is '''eltéréseket''' mutattak. Ez vezette William Ramsay-t és '''Lord Rayleigh-t''' (fizikus) a feltételezéshez: a levegőben van '''valami más is''', egy addig ismeretlen elem. ----- <span id="az-argon-felfedezése-1894"></span> === '''Az argon felfedezése (1894)''' === Ramsay és Rayleigh együtt dolgoztak a levegő nitrogénjének izolálásán, és azt tapasztalták, hogy a „levegőből” nyert nitrogén '''sűrűsége nagyobb''', mint az ammóniából kivont „kémiailag tiszta” nitrogéné. A különbséget nem lehetett szennyezésként vagy mérési hibaként értelmezni. A további vizsgálatok során egy '''új, inert gáz jelenlétét''' mutatták ki, amely nem lépett reakcióba sem oxigénnel, sem savval, sem lúggal. Ezt a gázt '''„argon”''' néven írták le (a görög ''argos'' – „lusta” szóból), jelezve, hogy kémiailag teljesen közömbös. Ez volt az első '''nemesgáz''', amelyet felfedeztek – a periódusos rendszer addig '''ismeretlen, új oszlopának''' első tagja. ----- <span id="hélium-kimutatása-a-földön-1895"></span> === '''Hélium kimutatása a Földön (1895)''' === A Nap fényének spektrumában már korábban (1868-ban) azonosítottak egy ismeretlen sárga vonalat, amelyet „héliumnak” neveztek. Ramsay 1895-ben ásványi anyagok (pl. '''klévit''') lebontása során laboratóriumi körülmények között is kimutatta ezt a gázt, így ő lett az első, aki '''földi környezetben igazolta a hélium jelenlétét'''. Ez a felfedezés is hozzájárult ahhoz, hogy a kémiai elemek felfedezése '''nemcsak földi, hanem asztrofizikai szempontból is''' kiterjeszthetővé vált. ----- <span id="a-többi-nemesgáz-felfedezése-1898"></span> === '''A többi nemesgáz felfedezése (1898)''' === Ramsay folytatta a levegő különböző komponenseinek szétválasztását '''frakcionált cseppfolyósítással''', majd alacsony hőmérsékleten történő elpárologtatással. Ennek során három új elemet sikerült izolálnia: * '''Neon''' (görögül: „új”) – vörös színnel világít gázkisüléskor, * '''Krypton''' („rejtett”) – halvány kékes fényt ad, * '''Xenon''' („idegen”) – sűrű, színtelen, rendkívül inert. Ezeket az elemeket különböző '''spektroszkópiai jellemzőik''', illetve forráspontjuk alapján különítették el. Így jött létre a ma ismert '''nemesgáz-csoport''', a periódusos rendszer '''0. oszlopa''', amely addig hiányzott Mendelejev táblázatából. ----- <span id="a-nemesgázok-jelentősége"></span> === '''A nemesgázok jelentősége''' === A nemesgázok felfedezése több szempontból is forradalmi volt: # '''Új csoport a periódusos rendszerben''' – Mendelejev eredeti táblázatában ezek nem szerepeltek. # '''Új elméletek kialakulása''' – ezek az elemek nem léptek kémiai reakcióba, így fontos kérdéseket vetettek fel az atomok elektronszerkezetével kapcsolatban. # '''Technológiai alkalmazások''' – különösen a 20. században: #* '''Neonlámpák''', #* '''Hélium a kriogenikában''' és léghajókban, #* '''Argon védőgázként''' hegesztésben és izzólámpákban, #* '''Xenon''' világítási rendszerekben és rakétahajtásban. ----- <span id="a-nobel-díj-1904"></span> === '''A Nobel-díj (1904)''' === William Ramsay 1904-ben kapta meg a '''kémiai Nobel-díjat''' „a nemesgázok felfedezéséért és periódusos rendszerbeli helyük meghatározásáért”. Ez volt az első olyan díj, amely új kémiai elem(ek) felfedezéséért járt, és jelezte, hogy a '''gázelválasztási és spektroszkópiai módszerek''' forradalmasították az elemanalízist. ----- <span id="további-munkássága-és-tanítványai"></span> === '''További munkássága és tanítványai''' === Ramsay nemcsak felfedező, hanem '''kiváló oktató''' és mentor is volt. Számos későbbi Nobel-díjas kémikus dolgozott a laborjában. Részt vett az '''izotópkutatás''', a '''radioaktivitás''', valamint a '''nukleáris transzmutáció''' elméleti alapjainak lefektetésében is. Támogatta '''Marie Curie''' radioaktív kutatásait is, és érdeklődött az urán és rádium kémiai tulajdonságai iránt. A radioaktív bomlásokkal kapcsolatos elméletekhez is hozzájárult, például azzal, hogy előre jelezte: a '''hélium az alfa-részecskék egyik bomlásterméke''' lehet. ----- <span id="személyisége-és-elismerései"></span> === '''Személyisége és elismerései''' === Ramsay nyitott, barátságos és elkötelezett tudós volt, aki hitt a '''kísérleti módszer''' erejében. Szenvedélyes ismeretterjesztőként számos előadást tartott a laikus közönség számára is. Elismert tagja volt: * A '''Royal Society'''-nek (1892), * A '''Francia Tudományos Akadémiának''', * Számos európai tudományos társaságnak. Nevét több laboratórium, ösztöndíj és ásvány viseli (ramsayit). ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === William Ramsay '''1916-ban hunyt el''' rákban, 63 éves korában. Bár halála viszonylag korai volt, munkásságának hatása hosszú távon is meghatározó maradt. A '''nemesgázok csoportja ma is a kémia egyik alappillére''', amelynek ipari, tudományos és technológiai szerepe tovább növekedett az elmúlt évszázadban. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === William Ramsay munkássága azt példázza, hogy a '''kitartó megfigyelés''', a '''pontos mérés''', és a '''nyitott tudományos gondolkodás''' milyen messzire vezethet. Nem csupán új elemeket fedezett fel, hanem '''kémiai szemléletmódot is teremtett''', amelyben az anyagok nemcsak reakcióik, hanem '''inert viselkedésük''' alapján is vizsgálhatók. Ahogy Ramsay mondta: <blockquote>„Az elemek világa nem lezárt – még mindig rejteget meglepetéseket azok számára, akik figyelnek.” </blockquote> Sir William Ramsay öröksége él tovább minden lámpában, minden spektroszkópban – és minden olyan gondolkodó tudósban, aki nem fél feltenni a kérdést: '''„Mi hiányzik még?”''' {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 817fr351tm5gaj6e2ammy88rql53ur8 0 807862 3506936 2025-06-28T12:43:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506936 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807863 3506937 2025-06-28T12:43:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506937 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807864 3506938 2025-06-28T12:43:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506938 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807865 3506939 2025-06-28T12:43:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506939 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807866 3506940 2025-06-28T12:43:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506940 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807867 3506941 2025-06-28T12:43:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506941 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807868 3506942 2025-06-28T12:43:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506942 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807869 3506943 2025-06-28T12:43:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506943 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807870 3506944 2025-06-28T12:43:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506944 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807871 3506945 2025-06-28T12:43:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506945 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807872 3506946 2025-06-28T12:44:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506946 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807873 3506947 2025-06-28T12:44:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506947 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807874 3506948 2025-06-28T12:44:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506948 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807875 3506949 2025-06-28T12:44:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506949 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807876 3506957 2025-06-28T12:44:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506957 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807877 3506958 2025-06-28T12:44:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506958 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807878 3506959 2025-06-28T12:44:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506959 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807879 3506960 2025-06-28T12:44:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506960 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507115 3506960 2025-06-28T13:04:04Z LinguisticMystic 22848 3507115 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Richard Adolf Zsigmondy (1865. április 1. – 1929. szeptember 23.) osztrák–magyar származású német kémikus, aki úttörő munkát végzett a kolloidkémia területén. Nevéhez fűződik a '''kolloid oldatok szerkezetének tisztázása''', és ő volt az első, aki bizonyította, hogy a kolloid részecskék valóban diszkrét, önálló részecskékből állnak. 1925-ben munkásságát '''kémiai Nobel-díjjal''' ismerték el. Neve a '''Zsigmondy-féle ultramikroszkóppal''' és a kolloid kémia megalapozásával fonódik össze. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányai"></span> === Családi háttér és tanulmányai === Richard Zsigmondy '''1865-ben született Bécsben''', egy jómódú, értelmiségi családban. Apja, Adolf Zsigmondy magyar származású orvos és fogorvos volt, aki fogászati újításairól is ismert (pl. Zsigmondy-féle rács). Anyja, Irma von Szakmáry osztrák arisztokrata családból származott. Zsigmondy a bécsi és a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és matematikát. A tanulmányai során többek között Robert Bunsen, a híres kémikus és spektroszkópus tanítványa volt. ----- <span id="korai-kutatásai"></span> === Korai kutatásai === Pályafutását a '''gazdaságos üveg- és festékgyártás''' területén kezdte. A Jenaer Glaswerk Schott &amp; Gen. nevű cégnél dolgozott, ahol optikai üvegek fejlesztésével foglalkozott. E munka során kezdett érdeklődni a kolloidális rendszerek iránt – különösen azok iránt, amelyek '''arany vagy más fémek apró részecskéit''' tartalmazták, mivel ezek különleges színeket eredményeztek az üvegben. Ez az érdeklődés vezette el a kolloid oldatok világához, amely akkoriban a tudomány számára még homályos és vitatott terület volt. ----- <span id="a-kolloidkémia-úttörője"></span> === A kolloidkémia úttörője === A 19. század végén sok tudós úgy vélte, hogy a kolloid oldatok homogén rendszerek. Zsigmondy azonban azt gyanította, hogy ezek finoman eloszlatott részecskékből állnak. A kolloid szó (a görög „kólla” – ragasztó szóból) olyan diszperz rendszert jelöl, ahol az egyik anyag mikroszkopikus részecskék formájában oszlik el egy másikban (például: tej, zselatin, köd, festékek, stb.). Zsigmondy célja az volt, hogy '''vizuálisan megfigyelje ezeket a parányi részecskéket''', bizonyítva ezzel, hogy a kolloid rendszerek nem oldatok, hanem szuszpenziók. ----- <span id="az-ultramikroszkóp-feltalálása"></span> === Az ultramikroszkóp feltalálása === Zsigmondy legnagyobb technikai újítása az '''ultramikroszkóp''' volt, amelyet 1903-ban fejlesztett ki együttműködésben Heinrich Siedentopff-fel, a Carl Zeiss cég optikusával. Ez az eszköz nem a klasszikus fénymikroszkóppal történő képalkotáson alapult, hanem a '''fényszórás jelenségét''' használta ki: a kolloid részecskék nem láthatók közvetlenül, de a rájuk vetített ferde fény szóródása révén pontszerű fényvillanásokként detektálhatók. Ez volt az első alkalom, hogy tudósok '''közvetlenül is megfigyelhették''' a kolloid részecskéket. Az ultramikroszkóp technológiája megelőlegezte a '''sötét látóteres mikroszkópia''' módszerét, és előkészítette az utat a '''részecskefizika''', '''vírusbiológia''' és '''nanotechnológia''' vizuális módszerei előtt. ----- <span id="tudományos-bizonyítás-és-elméleti-következtetések"></span> === Tudományos bizonyítás és elméleti következtetések === Zsigmondy nemcsak megfigyelte a kolloid részecskéket, hanem kvantitatív méréseket is végzett az oldatok szóródási tulajdonságairól. E kísérletek alapján igazolta, hogy: * A kolloid részecskék '''diszkrét, határozott méretű egységek''', * Az oldatok '''heterogén rendszerek''', nem homogén fázisok, * A részecskék átmérője általában '''1–1000 nanométer''' között van. Munkásságával jelentősen hozzájárult a kolloidkémia mint tudományág önállósodásához, és inspirálta a későbbi fizikai-kémiai kutatásokat (pl. Smoluchowski, Perrin, Einstein, Debye munkáit). ----- <span id="a-nobel-díj"></span> === A Nobel-díj === Zsigmondy 1925-ben '''kémiai Nobel-díjat kapott''' „a kolloid oldatok heterogén természetének kimutatásáért és az ehhez kapcsolódó módszertani fejlesztésekért”. A díj nem csupán az ultramikroszkóp feltalálásának, hanem a kolloidkémia megalapozásának szólt. Ezzel Zsigmondy lett az egyik első tudós, aki a '''“láthatatlan világ láthatóvá tételéért”''' részesült Nobel-díjban. ----- <span id="a-zürichi-és-göttingeni-időszak"></span> === A zürichi és göttingeni időszak === Zsigmondy a 20. század elején a '''Göttingeni Egyetem''' professzora lett, ahol laboratóriumában generációk sora tanult meg gondolkodni kolloid rendszerekben. Egyik tanítványa '''Theodor Svedberg''', a kolloid rendszerek másik nagy kutatója volt, aki később saját Nobel-díját nyerte el az ultracentrifuga kifejlesztéséért. ----- <span id="személyisége-és-munkamódszere"></span> === Személyisége és munkamódszere === Zsigmondy nem volt feltűnő vagy karizmatikus előadó, de precíz, gondolkodó, elmélyült tudósként ismerték. Fontosnak tartotta a '''kísérleti bizonyítékot''', és mindig összekötötte a megfigyelést az elméleti magyarázattal. Több nyelven beszélt, közéleti szerepet is vállalt, és nagyra tartotta a nemzetközi tudományos együttműködést. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Zsigmondy öröksége sokrétű: * '''Ultramikroszkópia''': elsőként tette lehetővé a kolloid részecskék közvetlen vizsgálatát. * '''Kolloidkémia''': a tudományág első rendszerezője, kvantitatív megalapozója. * '''Tudományos módszertan''': precizitás, kísérleti alátámasztás és optikai eszközfejlesztés. * Számos eszköz, fogalom és elmélet viseli ma is a nevét: '''Zsigmondy-féle aranykolloid''', '''Zsigmondy-szórás''', '''Zsigmondy-számítások'''. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === Halála és emlékezete === Richard Zsigmondy 1929-ben, 64 éves korában hunyt el. Halála után munkássága továbbélt tanítványai, eszközei és elméletei révén. A göttingeni egyetem emlékplakettet állított tiszteletére, és több intézmény is viseli nevét (pl. Zsigmondy Intézet Jénában). ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Zsigmondy munkája megváltoztatta, hogyan látjuk az anyag finomszerkezetét. A kolloid részecskék, amelyeket egykor csak elméleti konstrukcióknak tartottak, az ő ultramikroszkópján keresztül '''valóságossá váltak'''. Módszerei ma is élnek a nanotechnológia, gyógyszeripar, biológia és fizikai kémia gyakorlatában. Zsigmondy öröksége nem pusztán egy eszköz vagy néhány kémiai kísérlet, hanem '''egy új nézőpont a láthatatlan világ felfedezésére'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} poulspduz20j89cdy9m042u35xpplbf 0 807880 3506961 2025-06-28T12:45:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506961 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807881 3506962 2025-06-28T12:45:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506962 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807882 3506963 2025-06-28T12:45:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506963 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807883 3506964 2025-06-28T12:45:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506964 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807884 3506965 2025-06-28T12:45:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506965 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807885 3506966 2025-06-28T12:45:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506966 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807886 3506967 2025-06-28T12:45:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506967 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807887 3506973 2025-06-28T12:45:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506973 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807888 3506974 2025-06-28T12:45:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506974 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807889 3506975 2025-06-28T12:45:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506975 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807890 3506976 2025-06-28T12:45:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506976 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807891 3506977 2025-06-28T12:45:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506977 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807892 3506978 2025-06-28T12:45:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506978 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507123 3506978 2025-06-28T13:27:40Z LinguisticMystic 22848 3507123 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Hevesy György''', nemzetközileg '''George de Hevesy''' (született: 1885. augusztus 1., Budapest – meghalt: 1966. július 5., Freiburg), magyar származású '''kémikus''' és '''radioaktivitáskutató''', aki a '''radioaktív izotópokat''' kémiai nyomjelzőként történő alkalmazásával forradalmasította a biológiai és orvosi kutatásokat. Munkásságát '''1943-ban kémiai Nobel-díjjal''' ismerték el. Emellett ő volt az, aki '''elrejtette a Nobel-díjas aranyérmeket a náci Németország elől''', hogy megóvja azokat az elkobzástól. Hevesy a 20. századi tudomány egyik úttörő alakja, akinek munkái alapjaiban formálták át a '''radiokémia''', a '''kémiai analitika''' és a '''nukleáris orvostudomány''' módszertanát. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Hevesy György '''jómódú, zsidó származású családban''' született Budapesten. Tanulmányait a '''Fasori Evangélikus Gimnáziumban''' végezte, ahol kiváló természettudományos képzést kapott. Később kémiai tanulmányokat folytatott '''Budapesten''', majd '''Berlin''', '''Freiburg''', '''Zürich''' és '''Karlsruhe''' egyetemein. Doktori fokozatát a '''Freiburgi Egyetemen''' szerezte 1908-ban. Már fiatal kutatóként figyelemre méltóan széles érdeklődést mutatott: fizikai kémiával, szervetlen analitikai kémiával és radioaktivitással is foglalkozott. ----- <span id="rádium-és-a-curie-hatás"></span> === '''Rádium és a Curie-hatás''' === Korai munkásságát a '''radioaktivitás''' tanulmányozása határozta meg. Egyik első komoly posztdoktori munkája során '''Ernest Rutherford''' és '''Frederick Soddy''' kutatásait követte a '''Manchesteri Egyetemen''', majd '''Niels Bohr''' mellett dolgozott '''Koppenhágában'''. A kísérletek során Hevesy szembesült azzal a kihívással, hogy a radioaktív elemek azonosítása és követése szinte lehetetlen a korszak technikai eszközeivel. E problémát megoldandó vezette be a '''radioaktív izotópok „nyomjelzőként”''' történő alkalmazását. ----- <span id="az-izotópos-nyomjelzés-forradalma"></span> === '''Az izotópos nyomjelzés forradalma''' === Hevesy úttörő felismerése az volt, hogy egy '''radioaktív izotóp''' viselkedése kémiailag nem különbözik stabil társáétól – azaz ugyanúgy vesz részt a reakciókban, csak '''detektálható''' a radioaktív sugárzása révén. 1911–1912 körül a '''rádium-D (ólom-210)''' izotóp segítségével demonstrálta, hogy '''radioaktív izotóppal lehet nyomon követni egy elem viselkedését''' a vegyületben vagy biológiai rendszerben. Ezzel megszületett az '''izotópos nyomjelzés módszere''', amely: * alapvető eszköze lett a '''biokémiának''', * lehetővé tette az '''anyagcsere-folyamatok tanulmányozását''', * és megalapozta a modern '''nukleáris orvostudományt''' (pl. PET-vizsgálatok, izotópos diagnosztika, sugárterápia). ----- <span id="a-nobel-díj-1943"></span> === '''A Nobel-díj (1943)''' === 1943-ban Hevesy megkapta a '''kémiai Nobel-díjat''', „a radioaktív izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért kémiai vizsgálatok során.” A díj '''háborús körülmények között''' került odaítélésre, és ő volt az egyetlen magyar származású kémikus, aki addig ezt az elismerést elnyerte. Munkássága példaként szolgált arra, hogyan lehet a radioaktivitás kockázatait '''konstruktív, életmentő célokra''' fordítani. ----- <span id="további-kutatásai-fiziológia-és-orvosi-alkalmazások"></span> === '''További kutatásai: fiziológia és orvosi alkalmazások''' === A Nobel-díj elnyerése után Hevesy további kutatásokat végzett az '''izotópok orvosi alkalmazásáról'''. Olyan kérdésekre keresett választ, mint például: * Hogyan oszlik el a '''víz''' az élő szervezetben? * Milyen gyorsan cserélődnek ki a '''fémionok''' a sejtekben? * Hogyan zajlik a '''csontanyagcsere'''? Későbbi munkájában '''trágyázás, növényélettan''', és '''anyagcsere-folyamatok''' vizsgálatára is használta az izotópokat, megalapozva ezzel az '''agrokémiai izotópkutatásokat''' is. ----- <span id="hevesy-és-a-náci-uralom-az-aranyérmek-elrejtése"></span> === '''Hevesy és a náci uralom – az aranyérmek elrejtése''' === Hevesy 1934-ben Koppenhágában dolgozott, amikor '''a náci Németország megszállta Dániát''' (1940). A Niels Bohr Intézetben két '''német zsidó tudós Nobel-díjának aranyérmei''' (Max von Laue és James Franck) is ott voltak megőrzésre. A nácik az ilyen nemzetközi elismeréseket tiltották és elkobozták volna. Hevesy '''királyi vodkásüvegben királyi bátorsággal''' oldotta fel az érmeket '''aqua regiában''' (királyvízben), majd az oldatot '''polcokon tárolta''' a megszállás végéig. A háború után az oldatból újra kivonták az aranyat, és az érmeket visszaöntötték a Nobel Alapítvány segítségével. Ez a tett Hevesy '''emberi bátorságának''' is példája volt, nemcsak tudományos kreativitásának. ----- <span id="későbbi-évek-és-elismerések"></span> === '''Későbbi évek és elismerések''' === A háború után Hevesy visszatért '''Freiburgba''', majd hosszabb ideig dolgozott '''Stockholmban''', az '''Instituttet för Fysikalisk Kemi''' intézetében. Bár magyar állampolgárságát megőrizte, tudományos tevékenysége teljes mértékben nemzetközi volt. Elismerései: * '''Nobel-díj (1943)''' – kémiai * '''Copley Medal''' – a brit Royal Society legnagyobb elismerése * '''Faraday Medal''' * A '''Royal Society''', a '''Dán Királyi Tudományos Akadémia''', a '''Magyar Tudományos Akadémia''' és több más intézmény tiszteletbeli tagja * '''Becsületparancsnoki kereszt''' és más európai kitüntetések ----- <span id="magánélet-és-jelleme"></span> === '''Magánélet és jelleme''' === Hevesy György nyugodt, szerény, ugyanakkor határozott és bátor emberként ismert. Mélyen hitt a '''tudomány humanista szerepében''', és elutasította a tudomány militarizálását. Jól beszélt németül, angolul, franciául és természetesen magyarul. Bár életének nagy részét külföldön élte le, '''mindvégig büszke volt magyar származására''', és soha nem szakadt el teljesen gyökereitől. A magyar tudományos közélet is megbecsülte, még ha életében viszonylag kevéssé lehetett itthon aktív. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === Hevesy öröksége máig él a következő területeken: # '''Radioaktív izotópos nyomjelzés''': az orvosi diagnosztika (pl. PET, SPECT), a sugárterápia és a gyógyszerkutatás egyik sarokköve. # '''Radiokémia''': a nukleáris technika és környezetvédelem egyik kulcsfontosságú területe. # '''Biokémiai kutatás''': anyagcsere, iontranszport, növényélettan és fiziológia kísérletes vizsgálata. # '''Történelmi bátorság''': példája annak, hogy a tudósok nemcsak laborban, hanem élethelyzetekben is példamutatóak lehetnek. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === '''Halála és emlékezete''' === Hevesy 1966-ban hunyt el Freiburgban, 81 éves korában. Sírhelye a '''Freiburgi temetőben''' található, de emléktáblája megtalálható '''Budapesten''', '''Koppenhágában''', '''Stockholmban''', és a '''Rockefeller Egyetemen''' is. Nevét viseli: * A '''Hevesy-gyűrűdíj''' (radioanalitikai elismerés), * A '''Hevesy Intézet''' Budapesten, * Az '''október 10-i „Hevesy-nap”''' a nukleáris orvosi közösségekben. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === '''Hevesy György''' munkássága messze túlmutatott a laboratórium falain. Ő volt a tudós, aki a '''láthatatlant láthatóvá tette''', aki a '''rádium nyomán''' elindította a '''molekuláris nyomozást''' – és akinek '''bátorsága''' és '''kreativitása''' példaként szolgál a mai kutatók számára is. Az ő neve örökre beíródott a tudomány és az emberiesség történetébe. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} fdboebc37wjwu3eigf1iuaqbhuez9a5 0 807893 3506980 2025-06-28T12:45:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506980 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807894 3506981 2025-06-28T12:45:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506981 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807895 3506982 2025-06-28T12:45:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506982 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507121 3506982 2025-06-28T13:23:55Z LinguisticMystic 22848 3507121 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''John Howard Northrop''' (1891. július 5. – 1987. május 27.) amerikai biokémikus, aki az '''enzimek és vírusfehérjék''' szerkezetének és tulajdonságainak feltárásában végzett úttörő munkát. Ő volt az első kutatók egyike, aki '''tisztított, kristályosított enzimekkel''' igazolta, hogy az enzimek '''fehérjék''', és így '''biológiai katalizátorként''' működnek. Munkájáért 1946-ban '''kémiai Nobel-díjat kapott''', megosztva '''James B. Sumnerrel''' és '''Wendell M. Stanleyvel'''. Northrop kutatásai jelentősen hozzájárultak a modern biokémia és enzimológia alapjainak lefektetéséhez. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányai"></span> === '''Családi háttér és tanulmányai''' === Northrop '''Yonkersben (New York állam)''' született, tudós családban. Apja, John Isaiah Northrop zoológus volt, édesanyja, Alice Belle Rich, tanár. Apját a fiatal John korán elvesztette – apja egy laboratóriumi robbanásban halt meg, amikor fia mindössze egy éves volt. Kiváló tanulóként John Northrop a '''Columbia Egyetemen''' szerzett BSc-fokozatot 1912-ben, majd PhD-t 1915-ben '''kémiai''' szakterületen. Már hallgatóként érdeklődött a '''fehérjék és enzimek''' működése iránt, különösen azok kémiai természetének tisztázása motiválta. ----- <span id="tudományos-pályafutása-enzimek-kristályosítása"></span> === '''Tudományos pályafutása – enzimek kristályosítása''' === Northrop pályafutása szinte teljes egészében a '''Rockefeller Institute for Medical Research''' keretében zajlott, ahol 1916-tól kutatóként, majd később professzorként dolgozott. <span id="pepszin-kristályosítása"></span> ==== '''Pepszin kristályosítása''' ==== Az 1920-as években Northrop a '''pepszinnel''' – egy emésztőenzimmel – kezdett dolgozni. Célja az volt, hogy izolálja és '''kristályos formában előállítsa''' ezt az enzimet, így tanulmányozva annak tulajdonságait. Ez rendkívül nehéz feladat volt, mert az enzimek akkor még rendkívül instabilnak, érzékenynek és tisztíthatatlannak számítottak. '''1930-ban Northrop először kristályosította sikeresen a pepszint''', savas közegben, meghatározott pH és sókoncentráció mellett. Ezzel bebizonyította, hogy a pepszin '''egyetlen, tiszta fehérjemolekula''', amelynek szerkezete megfelel egy enzim funkcionális követelményeinek. ----- <span id="enzimek-fehérjék-tudományos-áttörés"></span> === '''Enzimek = fehérjék: tudományos áttörés''' === A 20. század elején még nem volt egyértelmű, hogy az enzimek '''tisztán fehérjetermészetűek'''. Sokan úgy vélték, hogy az enzimek „életerőből” fakadnak, vagy valamilyen titokzatos biológiai komplexumok. Northrop és kortársai (pl. Sumner) munkája végleg eloszlatta ezt a tévhitet. Northrop több enzimet kristályosított sikeresen, például: * '''Tripszin''' – fehérjebontó enzim a hasnyálmirigyből, * '''Kimotripszin''' – szintén fehérjehasító enzim, * '''Inzulin''' – hormonként működő fehérje (bár nem ő kristályosította először, de szerepet játszott a vizsgálatában), * '''Ribonukleáz''' – nukleinsavakat bontó enzim. Ezekkel a munkákkal megalapozta a modern '''enzimológia''' tudományágát, és segítette a fehérjék szerkezetének jobb megértését. ----- <span id="vírusok-és-fehérjék"></span> === '''Vírusok és fehérjék''' === Northrop érdeklődése a '''vírusok''' felé fordult, különösen a '''bakteriofágok''' (baktériumokat fertőző vírusok) vizsgálata felé. Ezekről kimutatta, hogy '''fehérjeszerkezetű részecskék''', amelyek szintén kristályosíthatók és szerkezetileg tanulmányozhatók. Ez a megközelítés inspirálta többek között '''Wendell Stanleyt''', aki a dohánymozaik-vírus kristályosításával foglalkozott, és akivel Northrop megosztotta később a Nobel-díjat. ----- <span id="nobel-díj-1946"></span> === '''Nobel-díj (1946)''' === 1946-ban Northrop megosztott '''kémiai Nobel-díjat''' kapott '''James B. Sumner''' és '''Wendell M. Stanley''' társaságában: * '''Sumner''' volt az első, aki egy enzimet (ureázt) kristályosított, * '''Northrop''' volt az első, aki '''több enzimet''' kristályosított és kémiailag részletesen jellemzett, * '''Stanley''' a vírusok fehérjetermészetét igazolta kristályosítással. A díjat „az enzimek és vírusfehérjék kristályosításáért, valamint ezzel a biológiai reakciók kémiai természetének feltárásáért” ítélték oda. Ez a munkásság alapozta meg a '''molekuláris biológia''' fejlődését, és előkészítette a '''fehérjeszerkezet-meghatározás''', '''enzimműködés''' és '''biotechnológia''' forradalmát. ----- <span id="tudományos-stílusa-és-filozófiája"></span> === '''Tudományos stílusa és filozófiája''' === Northrop a kísérleti pontosság és a '''tudományos óvatosság''' híve volt. Mindig hangsúlyozta az adatok megbízhatóságát, és kerülte a túlzó spekulációkat. Kutatásait aprólékosan dokumentálta, és igyekezett szigorúan kémiai szempontból értelmezni a biológiai jelenségeket. Személyesen visszahúzódó, de szellemes és logikus gondolkodású ember volt. Sokan úgy jellemezték, mint „a biokémia csendes géniuszát”. ----- <span id="további-elismerések"></span> === '''További elismerések''' === Northrop munkásságát a Nobel-díjon túl számos más elismerés is követte: * '''National Academy of Sciences''' (USA) tagja, * '''American Chemical Society''' díjazott kutatója, * Díszdoktorátusokat kapott több amerikai és európai egyetemtől, * Számos tudományos társaság tiszteletbeli tagja. ----- <span id="magánélet-és-utolsó-évek"></span> === '''Magánélet és utolsó évek''' === Northrop 1917-ben feleségül vette Louise Walker-t, házasságukból két gyermek született, köztük '''John G. Northrop''', aki híres fizikus lett. Élete utolsó éveit Kaliforniában töltötte, és bár nyugdíjba vonult, továbbra is aktívan követte a tudományos közéletet. 1987-ben, 95 éves korában hunyt el. Halála után a tudományos közösség részéről széleskörű tiszteletnyilvánításban részesült. ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === Northrop hatása mély és tartós a biokémiában és a molekuláris biológiában: # '''Az enzimológia alapjai''' – Tisztított enzimek kristályosítása révén lehetővé vált szerkezetük és működésük tanulmányozása. # '''Fehérjék tudománya''' – Hozzájárult a fehérjék szerkezeti és funkcionális megértéséhez. # '''Tudományos precizitás''' – Munkái mintául szolgálnak az elmélyült, adatalapú kutatásra. # '''Modern biotechnológia előfutára''' – A biológiai molekulák szerkezeti tisztaságának elve ma is alapkövetelmény a gyógyszer- és géntechnológiában. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === John Howard Northrop neve összeforrt az enzimek és fehérjék megértésével. A 20. század eleji kémia és biológia határán dolgozva sikerült '''kémiailag megragadhatóvá tennie az élet alapfolyamatait'''. A kristályosított enzimek nem csupán laboratóriumi csodák voltak, hanem a '''biológiai működés molekuláris logikájának első bizonyítékai'''. Northrop életműve egyszerre szól a '''tudomány szépségéről''', az '''emberi megértés határairól''', és arról a '''türelemről''', amelyre minden valódi felfedezőnek szüksége van. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 1hzq04jng111acc2d7hoobfv1n77llu 0 807896 3506983 2025-06-28T12:45:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506983 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807897 3506984 2025-06-28T12:45:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506984 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807898 3506985 2025-06-28T12:45:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506985 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807899 3506986 2025-06-28T12:45:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506986 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807900 3506987 2025-06-28T12:45:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506987 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807901 3506989 2025-06-28T12:46:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506989 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807902 3506990 2025-06-28T12:46:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506990 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807903 3506991 2025-06-28T12:47:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506991 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807904 3506992 2025-06-28T12:47:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506992 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807905 3506993 2025-06-28T12:47:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506993 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807906 3506994 2025-06-28T12:47:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506994 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807907 3506995 2025-06-28T12:47:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506995 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807908 3506996 2025-06-28T12:47:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506996 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807909 3506998 2025-06-28T12:47:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506998 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807910 3506999 2025-06-28T12:47:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3506999 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807911 3507003 2025-06-28T12:48:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507003 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807912 3507004 2025-06-28T12:48:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507004 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807913 3507005 2025-06-28T12:48:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507005 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807914 3507006 2025-06-28T12:48:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507006 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807915 3507008 2025-06-28T12:48:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507008 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507113 3507008 2025-06-28T12:55:55Z LinguisticMystic 22848 3507113 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Robert Sanderson Mulliken (1896. június 7. – 1986. október 31.) amerikai vegyész és fizikus, akit elsősorban a '''molekulapálya-elmélet''' (molecular orbital theory) megalkotásáért ismernek. Ez a kvantumkémiai elmélet forradalmasította a kémiai kötésről alkotott elképzeléseinket, és lehetővé tette a molekulák elektronikus szerkezetének mélyebb megértését. Munkásságáért Mulliken 1966-ban elnyerte a '''kémiai Nobel-díjat''' „a kémiai kötés kvantummechanikai elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért”. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Robert Mulliken Massachusetts államban, '''Newburyport''' városában született, értelmiségi családban. Apja, Samuel P. Mulliken, neves szerves kémikus volt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) oktatójaként. A családi környezet így már korán kémiai érdeklődésre sarkallta. Mulliken az MIT-n szerzett vegyészmérnöki diplomát 1917-ben, majd rövid ideig katonai szolgálatot teljesített az első világháború alatt. A háború után a '''University of Chicago''' doktorandusza lett, ahol érdeklődése a fizikai kémia és kvantumelmélet felé fordult. Doktori fokozatát 1921-ben kapta meg. ----- <span id="a-kvantummechanika-kora-és-mulliken-útja"></span> === A kvantummechanika kora és Mulliken útja === Az 1920-as években a kvantummechanika rohamos fejlődésnek indult. Mulliken – más korabeli nagy gondolkodókhoz (Heitler, London, Schrödinger) hasonlóan – felismerte, hogy a '''kémiai kötés''' megértését csak a kvantumelmélet segítségével lehet igazán elmélyíteni. Míg a Heitler–London-féle '''valenciakötés-elmélet''' (valence bond theory) az atomi pályák lineáris kombinációját használta a kötött állapotok leírására, Mulliken radikálisan új szemléletet vezetett be: a '''molekulapálya-elméletet (MO-elmélet)'''. ----- <span id="molekulapálya-elmélet"></span> === Molekulapálya-elmélet === A molekulapálya-elmélet szerint az '''elektronokat nem egyes atomokhoz, hanem az egész molekulához rendeljük'''. Az elmélet fő gondolata: * Az atomi pályák '''lineáris kombinációja''' révén jönnek létre '''molekulapályák''', amelyeket a molekula egészében kiterjedt elektronfelhők képviselnek. * Az elektronok ezekbe a molekulapályákba töltődnek be az energiaszintek szerint (Pauli-elv és Hund-szabályok alapján). * A molekulapályák lehetnek '''kötő''', '''lazító''' vagy '''nemkötő''' jellegűek, ami megmagyarázza a molekula stabilitását vagy instabilitását. Mulliken volt az első, aki '''matematikailag és kémiailag is formalizálta''' az MO-elméletet, és ezzel lefektette a modern kvantumkémia alapjait. Az elmélet kiterjedt a '''poláris kötések''', '''elektronegativitás''', '''hibridizáció''', és '''töltésmegoszlások''' vizsgálatára is. ----- <span id="mulliken-elektronegativitás"></span> === Mulliken-elektronegativitás === Mulliken egyik legismertebb hozzájárulása a '''Mulliken-elektronegativitás''' skála bevezetése volt. Az elektronegativitás a kémiai elem azon képessége, hogy elektronokat vonzzon magához egy kötésben. Míg Pauling tapasztalati úton határozta meg az értékeket, Mulliken kvantummechanikai alapokon számolta ki: <math display="block"> \chi = \frac{I + A}{2} </math> ahol: * <math display="inline">\chi</math> az elektronegativitás * <math display="inline">I</math> az ionizációs energia * <math display="inline">A</math> az elektronaffinitás Ez az értelmezés sokkal '''természetesebb''' és '''számíthatóbb''', különösen a korszerű számítógépes kémia számára. ----- <span id="tudományos-és-oktatói-pályája"></span> === Tudományos és oktatói pályája === Mulliken hosszú éveken át a '''University of Chicago''' professzora volt, majd később csatlakozott a '''Florida State University''' kutatóintézetéhez. Különösen híres volt azon képességéről, hogy a kémia és fizika határterületén tudott dolgozni, így nagyban hozzájárult a '''kvantumkémia mint tudományág''' kialakulásához. Számos kiváló kutatót nevelt ki, és jelentős hatással volt a '''számítógépes kémia''', '''spektrális analízis''', és '''elméleti kémia''' fejlődésére. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === Robert S. Mulliken munkásságát számos tudományos díjjal ismerték el, köztük: * '''Nobel-díj a kémiában''' (1966): „a kémiai kötés kvantummechanikai elméletének fejlesztéséért”. * '''Priestley-érem''' (1963) – az Amerikai Kémiai Társaság legmagasabb kitüntetése. * '''National Medal of Science''' (1967) * '''Foreign Member''' – brit Royal Society (1967) * '''Lavoisier-érem''', '''Willard Gibbs Award''', stb. ----- <span id="személyiség-és-tudományos-stílus"></span> === Személyiség és tudományos stílus === Mulliken híres volt '''részletes, mélyreható gondolkodásáról''', és arról, hogy gyakran éveken át dolgozott elméletein, mielőtt publikálta őket. A publikációi nehéz olvasmányok voltak: matematikailag kifinomultak, ugyanakkor gyakran stílusukban kevésbé olvasóbarátak. Ő maga így jellemezte önmagát: „nem vagyok gyors gondolkodó, de amit kidolgozok, az mély és tartós.” ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és hatása === Mulliken öröksége ma is meghatározó: # '''Molekulapálya-elmélet''': A kvantumkémiai számítások alapját képezi, különösen a '''Hartree–Fock''', '''DFT''', és más módszerek keretében. # '''Elektronegativitás-elmélet''': Az ő skálája alapozta meg az ionos és kovalens karakter keveredésének modern értelmezését. # '''Spektroszkópia''': Úttörő volt az elektronátmenetek és molekulák spektroszkópiai viselkedésének vizsgálatában. # '''Számítógépes kémia''': Az általa megalapozott elméleteket használják a kvantumkémiai programokban, például a Gaussian szoftvercsaládban. Számos fogalom viseli a nevét, mint például: * '''Mulliken-populációanalízis''' * '''Mulliken-elektronegativitás''' * '''Mulliken-féle hibridizációs modellek''' ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === Halála és emlékezete === Robert S. Mulliken 1986-ban hunyt el, 90 éves korában. Tudományos közössége hálával emlékezett rá, mint '''a kémiai kötés kvantumelméletének atyjára'''. Munkássága alapvetően formálta a 20. századi kémia elméleti gondolkodását, és öröksége a mai napig él az oktatásban, kutatásban és ipari alkalmazásokban. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Robert S. Mulliken élete azt példázza, hogy a tudományos forradalmak nem mindig robbanásszerűen zajlanak – néha csendes, kitartó gondolkodás és elmélyült analízis vezet el a legnagyobb áttörésekhez. Ő volt az, aki '''összeolvasztotta a fizikát és a kémiát''', megteremtve ezzel a modern kvantumkémia szilárd alapjait. Ha ma egy molekula elektronikai szerkezetét vizsgáljuk számítógépen, vagy egy új gyógyszer hatóanyagának kölcsönhatásait modellezzük, valószínűleg Mulliken örökségét használjuk – még ha nem is tudunk róla. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} f6ohrjzj3k53yyfv1lyz9rs232s0a4w 0 807916 3507010 2025-06-28T12:48:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507010 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807917 3507011 2025-06-28T12:48:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507011 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807918 3507013 2025-06-28T12:48:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507013 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807919 3507014 2025-06-28T12:48:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507014 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807920 3507015 2025-06-28T12:48:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507015 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807921 3507016 2025-06-28T12:48:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507016 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807922 3507017 2025-06-28T12:48:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507017 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807923 3507018 2025-06-28T12:48:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507018 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807924 3507022 2025-06-28T12:49:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507022 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807925 3507023 2025-06-28T12:49:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507023 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807926 3507026 2025-06-28T12:49:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507026 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807927 3507027 2025-06-28T12:49:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507027 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807928 3507028 2025-06-28T12:49:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507028 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807929 3507029 2025-06-28T12:49:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507029 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807930 3507031 2025-06-28T12:49:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507031 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807931 3507033 2025-06-28T12:49:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507033 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807932 3507035 2025-06-28T12:49:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507035 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807933 3507036 2025-06-28T12:49:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507036 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807934 3507037 2025-06-28T12:49:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507037 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807935 3507039 2025-06-28T12:49:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507039 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807936 3507040 2025-06-28T12:49:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507040 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507117 3507040 2025-06-28T13:08:25Z LinguisticMystic 22848 3507117 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''John Charles Polanyi''' (született: 1929. január 23., Berlin) '''kanadai-kémikus''', aki magyar származású tudóscsaládban látta meg a napvilágot. A '''reakciódinamika''' területén végzett úttörő munkája során olyan módszereket fejlesztett ki, amelyekkel megfigyelhető, hogyan viselkednek az atomok és molekulák egy kémiai reakció során. Munkásságáért 1986-ban megosztott '''kémiai Nobel-díjat''' kapott '''Dudley Herschbach''' és '''Yuan T. Lee''' társaságában. Emellett Polanyi közéleti szerepvállalása is jelentős: rendszeresen felszólal a tudományos etika, a nukleáris leszerelés és az oktatás fontossága mellett. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányai"></span> === '''Családi háttér és tanulmányai''' === John Polanyi '''Berlinben született''', de családja '''magyar zsidó származású''' volt. Apja, '''Mihály (Michael) Polányi''', kiváló kémikus és filozófus, a budapesti Galilei Kör tagja, akit politikai nézetei miatt emigrációra kényszerítettek. A Polanyi család a harmincas évek elején Nagy-Britanniába költözött a növekvő német antiszemitizmus elől. John Polanyi az Egyesült Királyságban nevelkedett, majd a kanadai '''University of Toronto''' hallgatója lett, ahol fizikát és kémiát tanult. Később a '''Manchesteri Egyetemen''' szerezte meg PhD fokozatát. ----- <span id="tudományos-munkássága-reakciódinamika"></span> === '''Tudományos munkássága – reakciódinamika''' === John Polanyi kutatásainak középpontjában az állt, '''hogyan zajlanak le a kémiai reakciók atomikus szinten'''. A korábbi megközelítések a reakciókat statikus egyenletekkel írták le, de Polanyi felismerte, hogy a reakciók '''dinamikus, ütközésalapú események''', és pontosabb megértésükhöz időfüggő, molekuláris szintű leírás szükséges. <span id="fotodisszociáció-és-infravörös-fluoreszcencia"></span> ==== '''Fotodisszociáció és infravörös fluoreszcencia''' ==== Polanyi kutatásaiban úttörő volt az ún. '''“kemilumineszcencia”''' és '''“infravörös fluoreszcencia”''' alkalmazásában. Ezek segítségével láthatóvá tette, hogy amikor két molekula reagál egymással, az energia hogyan oszlik el a keletkező termékek között: * Mennyi energia kerül '''transzlációs mozgásba''' (a molekula haladása), * Mennyi energia alakul '''rezgési energiává''' (belső mozgás), * Mennyi energia megy '''forgási állapotokra'''. Ez a megközelítés új '''kémiai látásmódot''' adott a reakciómechanizmusokhoz. ----- <span id="a-nobel-díj-1986"></span> === '''A Nobel-díj (1986)''' === Polanyi, Herschbach és Lee munkája közösen alapozta meg a modern '''reakciódinamikát'''. A díjat megosztva kapták „a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért, különösen a molekuláris ütközések mechanizmusának feltárásáért”. Míg Herschbach és Lee '''kereszt-nyalábos ütközési technikákat''' alkalmazott, Polanyi az '''infravörös spektroszkópia''' segítségével világította meg, hogyan játszódik le a reakció egyes része. Ez lehetővé tette, hogy a kémiai reakciók '''időbeli és térbeli felbontással''' váljanak tanulmányozhatóvá – ez ma már alapja a lézerkémia, kvantumkémia és nanotechnológia fejlődésének is. ----- <span id="munkásságának-jelentősége"></span> === '''Munkásságának jelentősége''' === John Polanyi felfedezései alapjaiban változtatták meg a kémiáról alkotott képünket: # '''Megmutatta''', hogy a kémiai reakciók nem „feketelyukas dobozok”, hanem pontosan nyomon követhetők. # '''Kimutatta''', hogy a reakciótermékek mozgásából visszakövetkeztethető a reakció mechanizmusa. # '''Fejlesztette''' a molekuladinamikai modellezés elméleti alapjait. # '''Úttörő volt''' az időfelbontásos spektroszkópia terén, amely mára nélkülözhetetlen eszköz a modern fizikai kémiában. ----- <span id="tudománypolitikai-és-közéleti-szerepvállalás"></span> === '''Tudománypolitikai és közéleti szerepvállalás''' === John Polanyi rendkívül aktív a tudománypolitikában. Különösen fontosnak tartja: * '''A tudomány felelősségteljes alkalmazását''', különösen a nukleáris fegyverek és energetika terén. * '''A tudományos kutatás szabadságát és etikáját'''. * '''A közoktatás fejlesztését''' és a tudományos műveltség terjesztését. Számos cikket, előadást és tanulmányt szentelt ezeknek a kérdéseknek. Tagja volt a '''Pugwash Mozgalomnak''', amely a tudományos felelősségvállalás egyik nemzetközi szervezete. ----- <span id="tanári-és-nevelői-munkásság"></span> === '''Tanári és nevelői munkásság''' === Polanyi hosszú évtizedeken át tanított a '''University of Toronto''' kémiatanszékén, ahol professzor emeritusként ma is aktív. Számtalan fiatal kutatót és doktoranduszt indított el a fizikai kémia területén. Stílusa közvetlen, logikus és ösztönző, elméleti gondolkodása mélyen hat a tanítványaira. ----- <span id="díjai-és-elismerései"></span> === '''Díjai és elismerései''' === A Nobel-díjon túl Polanyi munkásságát több mint 30 rangos díjjal ismerték el: * Royal Society of Canada tagja * Royal Society (UK) tagja * Companion of the Order of Canada * Wolf Prize jelölés * UNESCO Albert Einstein-érem * Templeton-díj jelölések * Polanyi nevéhez fűződik a '''Polanyi Medal''', amelyet a spektroszkópia és reakciódinamika terén kiemelkedő tudósoknak ítélnek oda. ----- <span id="magánélet-és-család"></span> === '''Magánélet és család''' === John Polanyi apja, '''Michael Polanyi''' filozófus és fizikai kémikus volt, míg nagybátyja, '''Karl Polanyi''' közgazdász és társadalomtudós. Így a tudományos és filozófiai gondolkodás több generációra visszanyúló hagyomány a családjában. Kanadai állampolgárként hosszú ideje Torontóban él, ahol aktív tudósként, tanárként és közszereplőként is tevékeny. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === John Polanyi öröksége három pilléren nyugszik: # '''Tudományos áttörés''' – a reakciók mechanizmusának fizikai-kémiai értelmezése. # '''Oktatás''' – több évtizednyi kutató és tanítói munka, a fizikai kémia megújítása. # '''Közéleti szerepvállalás''' – a tudományos felelősség és nyitottság képviselete világszerte. Munkássága nemcsak a laboratóriumban, hanem a társadalmi gondolkodásban is nyomot hagyott. A mai napig gyakran hivatkoznak rá, amikor a tudomány és emberiség közötti viszonyt vizsgálják. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === John Polanyi azok közé a ritka tudósok közé tartozik, akik '''egyszerre mélyelméleti és kísérleti kutatók''', '''kiemelkedő oktatók''', és '''etikai hangadók'''. A tudományban azt vallja, hogy „'''a jó kérdés legalább olyan fontos, mint a jó válasz'''”. A társadalomban pedig azt hirdeti, hogy a tudománynak '''az emberiség javát kell szolgálnia''', nem a pusztítás eszközévé válnia. Tudományos és emberi hagyatéka méltán teszi őt a '''modern fizikai kémia egyik legnagyobb élő alakjává'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 6t6zmvbcb39w3t8o1vgd7xhehw8tg77 0 807937 3507042 2025-06-28T12:49:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507042 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807938 3507043 2025-06-28T12:49:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507043 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807939 3507044 2025-06-28T12:50:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507044 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807940 3507045 2025-06-28T12:50:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507045 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807941 3507046 2025-06-28T12:50:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507046 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807942 3507047 2025-06-28T12:50:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507047 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807943 3507049 2025-06-28T12:50:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507049 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807944 3507052 2025-06-28T12:50:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507052 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807945 3507053 2025-06-28T12:50:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507053 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807946 3507054 2025-06-28T12:50:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507054 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807947 3507055 2025-06-28T12:50:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507055 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807948 3507056 2025-06-28T12:50:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507056 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807949 3507057 2025-06-28T12:50:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507057 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807950 3507058 2025-06-28T12:50:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507058 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807951 3507059 2025-06-28T12:50:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507059 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807952 3507060 2025-06-28T12:50:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507060 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807953 3507061 2025-06-28T12:50:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507061 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807954 3507062 2025-06-28T12:50:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507062 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807955 3507063 2025-06-28T12:50:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507063 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807956 3507065 2025-06-28T12:51:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507065 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807957 3507066 2025-06-28T12:51:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507066 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 3507118 3507066 2025-06-28T13:10:39Z LinguisticMystic 22848 3507118 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Venkatraman Ramakrishnan''', ismertebb nevén '''Venki Ramakrishnan''' (született: 1952. április 5., Chidambaram, Tamilnádu, India) molekuláris biológus, aki úttörő kutatásokat végzett a '''riboszóma szerkezetének''' és működésének feltárásában. Munkájáért '''2009-ben megosztott kémiai Nobel-díjat''' kapott '''Thomas A. Steitz''' és '''Ada Yonath''' társaságában. Ramakrishnan nemcsak a tudományos világban szerzett tekintélyt, hanem mint '''közéleti gondolkodó és író''' is ismertté vált, különösen a tudomány szerepéről a társadalomban és a tudományos elit működéséről. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Venki Ramakrishnan '''Indiában született''', tudós szülők gyermekeként. Mindkét szülője biokémikus volt, édesanyja, Rajalakshmi Ramakrishnan, India egyik első női tudományos professzora volt. A fiatal Ramakrishnan korán érdeklődést mutatott a természettudományok iránt. Tanulmányait az indiai '''Baroda Egyetemen''' (ma Maharaja Sayajirao University) kezdte, ahol '''fizikából szerzett diplomát'''. Ezt követően az Egyesült Államokba költözött, és a '''Ohio University''' fizikai doktori programján szerzett PhD fokozatot 1976-ban. Ezután érdeklődése a '''molekuláris biológia''' felé fordult, ezért teljesen új pályát választott, és '''posztdoktori képzésbe''' kezdett a '''University of California, San Diego''' molekuláris biológiai laboratóriumában – gyakorlatilag „újrakezdte” a tudományos karrierjét. ----- <span id="a-riboszóma-a-molekuláris-gépezet"></span> === '''A riboszóma: a molekuláris gépezet''' === A '''riboszóma''' az élő sejtek egyik legfontosabb szerkezeti egysége: ez a molekuláris „gép” végzi a '''fehérjeszintézist''' az RNS alapján. A riboszóma rendkívül összetett felépítésű, és hosszú időn át nem volt világos, pontosan hogyan működik. A 20. század végéig csak kis felbontású modellek álltak rendelkezésre. Ramakrishnan célja az volt, hogy '''atomos szinten feltérképezze''' a riboszóma működését – ehhez a '''röntgenkrisztallográfia''' technikáját alkalmazta. Ez a módszer lehetővé teszi a kristályosított molekulák háromdimenziós szerkezetének feltérképezését a röntgensugárzás mintázata alapján. ----- <span id="ramakrishnan-munkája-a-riboszómáról"></span> === '''Ramakrishnan munkája a riboszómáról''' === 1999 és 2009 között Ramakrishnan a Cambridge-i '''MRC Laboratory of Molecular Biology''' intézetében dolgozott, ahol kutatócsoportjával együtt: * '''Kristályosította a 30S riboszómális alegységet''' (az egyik fele a prokarióta riboszómának), * Meghatározta a riboszóma '''nagy felbontású szerkezetét''', * Feltárta, hogyan '''kötődik az mRNS és a tRNS''' a riboszómához, * Megmutatta, '''hogyan olvassa le a genetikai kódot''' a riboszóma, * Leírta, hogyan '''állítja össze a fehérjeláncot''' aminosavakból. Ezek a kutatások nemcsak alapkutatási szempontból voltak jelentősek, hanem segítették az '''antibiotikumok fejlesztését''' is, mivel számos antibiotikum épp a riboszómához kötődve fejti ki hatását. ----- <span id="a-nobel-díj-2009"></span> === '''A Nobel-díj (2009)''' === A 2009-es '''kémiai Nobel-díjat''' '''Ada Yonath''', '''Thomas Steitz''' és '''Venki Ramakrishnan''' kapták „a riboszóma szerkezetének és működésének feltárásáért”. Ez a díj elismerte azt a három évtizedes munkát, amelynek során a riboszóma a '''molekuláris biológia egyik legjobban megértett rendszerévé''' vált. A díj különlegessége, hogy három különböző kutatócsoport, három kontinensről, függetlenül, de hasonló módszerekkel, végül összeállították a teljes riboszómás „atlaszt”. ----- <span id="tudományos-stílusa-és-kutatásfilozófiája"></span> === '''Tudományos stílusa és kutatásfilozófiája''' === Ramakrishnan híres '''kitartásáról és tudományos fegyelméről'''. Kutatási stílusa alapos, technikailag precíz, ugyanakkor nyitott az új irányokra. A riboszómakutatásban nem ő volt az első, de ő volt az, aki technológiailag és elméletileg is '''összekötötte a molekulák szerkezetét azok működésével'''. Rendszeresen együttműködött más laboratóriumokkal, és hangsúlyozta az '''interdiszciplinaritás''' fontosságát: biológia, kémia, fizika és számítástechnika együtt alakította az eredményeit. ----- <span id="könyvek-és-közéleti-gondolkodás"></span> === '''Könyvek és közéleti gondolkodás''' === 2018-ban jelent meg '''„The Gene Machine: The Race to Decipher the Secrets of the Ribosome”''' című könyve, amely egyszerre tudományos memoár és betekintés a modern tudományos kutatás kulisszái mögé. A könyv fő témái: * A tudományos verseny pszichológiája (ki publikál elsőként?) * A tudományos közösség működése és hierarchiái * A Nobel-díj hatása a karrierre és a tudományra * A személyes kételyek, döntések, kudarcok és sikerek egyensúlya Ramakrishnan nem csupán tudós, hanem '''gondolkodó közszereplő''' is, aki rendszeresen ír és beszél a tudomány társadalmi felelősségéről, a nyitott kutatási kultúra fontosságáról, és az akadémiai elit problémáiról. ----- <span id="akadémiai-és-társadalmi-szerepvállalás"></span> === '''Akadémiai és társadalmi szerepvállalás''' === 2015 és 2020 között Ramakrishnan volt a '''Royal Society''' (a brit tudományos akadémia) elnöke – ez az egyik legtekintélyesebb pozíció az angol tudományos világban. Itt kiállt: * A '''tudományos ismeretterjesztés''' és az oktatás fejlesztése mellett, * A '''klímaváltozás elleni küzdelem''' és a tudományos tények védelme mellett, * A kutatási '''integritás és átláthatóság''' erősítése mellett. Szerepelt a BBC, Nature, The Guardian és más médiumok tudományos műsoraiban és rovatiban is. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === A Nobel-díj mellett Ramakrishnan számos egyéb kitüntetésben részesült: * '''Knight Bachelor (Sir)''' címet kapott az Egyesült Királyságban (2012) * '''Padma Vibhushan''' (India második legmagasabb polgári kitüntetése) * '''Louis-Jeantet Prize''', '''Gairdner International Award''' * '''Foreign Member''', USA National Academy of Sciences * Tiszteletbeli doktorátusok több egyetemtől világszerte ----- <span id="személyes-élet"></span> === '''Személyes élet''' === Ramakrishnan felesége '''Vera Rosenberry''', gyermekkönyv-illusztrátor. Egy fiuk van. Bár tudományos és állampolgársági szempontból már '''brit''', büszkén vállalja '''indiai örökségét''', és gyakran hivatkozik azokra az értékekre, amelyeket a szüleitől és indiai tanulmányai során tanult meg. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === Venki Ramakrishnan öröksége több szinten is jelentős: # '''Molekuláris biológia''': A riboszóma szerkezetének megértése új szintre emelte a genetikai információk értelmezését és a fehérjeszintézis tudományát. # '''Gyógyszerkutatás''': A riboszóma működésének ismerete lehetővé tette célzott antibiotikumok és antivirális szerek fejlesztését. # '''Tudománypolitika''': Vezetőként az átlátható, felelős és emberséges tudományos közösségért dolgozik. # '''Közérthető tudománykommunikáció''': Írásai és előadásai a laikus közönséghez is közelebb hozzák a molekuláris biológia világát. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Venki Ramakrishnan személyében olyan tudóst ismerhetünk meg, aki '''a tudomány legmélyebb szintű kérdéseit oldotta meg''', de aki '''emberi és társadalmi szinten is példamutató'''. Szerénységgel, nyitottsággal és tudományos fegyelemmel dolgozik azon, hogy a biológiai tudásunk ne csupán elméleti, hanem '''használható és értékalapú''' legyen – az emberiség javára. Ahogy ő maga írta: <blockquote>„A tudomány nem hierarchia, hanem közösség. A kérdés nem az, hogy ki vagy, hanem hogy milyen kérdést mersz feltenni.” </blockquote> {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} tw24assvhygi612bz6mm8dc7pmi176a 0 807958 3507067 2025-06-28T12:51:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507067 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807959 3507068 2025-06-28T12:51:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507068 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807960 3507069 2025-06-28T12:51:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507069 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807961 3507070 2025-06-28T12:51:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507070 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807962 3507071 2025-06-28T12:51:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507071 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807963 3507072 2025-06-28T12:51:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507072 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807964 3507073 2025-06-28T12:51:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507073 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807965 3507075 2025-06-28T12:51:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507075 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807966 3507076 2025-06-28T12:51:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507076 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807967 3507077 2025-06-28T12:51:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507077 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807968 3507078 2025-06-28T12:51:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507078 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807969 3507080 2025-06-28T12:51:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507080 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807970 3507081 2025-06-28T12:51:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507081 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807971 3507082 2025-06-28T12:51:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507082 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807972 3507083 2025-06-28T12:51:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507083 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807973 3507084 2025-06-28T12:51:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507084 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807974 3507086 2025-06-28T12:52:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507086 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807975 3507087 2025-06-28T12:52:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507087 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807976 3507089 2025-06-28T12:52:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507089 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807977 3507090 2025-06-28T12:52:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507090 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807978 3507091 2025-06-28T12:52:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507091 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807979 3507092 2025-06-28T12:52:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507092 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807980 3507093 2025-06-28T12:52:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507093 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807981 3507094 2025-06-28T12:52:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507094 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807982 3507095 2025-06-28T12:52:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507095 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807983 3507097 2025-06-28T12:53:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507097 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807984 3507098 2025-06-28T12:53:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507098 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807985 3507099 2025-06-28T12:53:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507099 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807986 3507100 2025-06-28T12:53:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507100 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807987 3507101 2025-06-28T12:53:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507101 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807988 3507102 2025-06-28T12:53:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507102 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807989 3507103 2025-06-28T12:53:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507103 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807990 3507104 2025-06-28T12:53:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507104 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807991 3507105 2025-06-28T12:53:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507105 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807992 3507106 2025-06-28T12:53:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507106 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807993 3507108 2025-06-28T12:53:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507108 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807994 3507109 2025-06-28T12:53:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507109 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807995 3507110 2025-06-28T12:53:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507110 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807996 3507111 2025-06-28T12:53:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}}” 3507111 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} dwg3c0jeyfkjdq7xrbxcmgs6ysg797h 0 807997 3507124 2025-06-28T13:27:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|George de Hevesy|?}}” 3507124 wikitext text/x-wiki #redirect [[George de Hevesy]] hyb8iiy2sdcv21o0q40ssgy2emkr50o 10 807998 3507133 2025-06-28T13:55:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{#invoke:0Navbox|navbox |name = Nobel Prize in Physiology or Medicine |title = [[List of Nobel laureates in Physiology or Medicine|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physiology or Medicine]] | state = {{{state|autocollapse}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] |bodyclass = hlist |nowrapitems = yes |group1 = 1901–1925 |list1 = * 1901: [[Emil von Behring|Emil Behring]] * 1902: [[Ronald Ross]] * 1903: [[Niels Ryberg Finsen|Niels Finsen]] * 19…” 3507133 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox |name = Nobel Prize in Physiology or Medicine |title = [[List of Nobel laureates in Physiology or Medicine|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physiology or Medicine]] | state = {{{state|autocollapse}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] |bodyclass = hlist |nowrapitems = yes |group1 = 1901–1925 |list1 = * 1901: [[Emil von Behring|Emil Behring]] * 1902: [[Ronald Ross]] * 1903: [[Niels Ryberg Finsen|Niels Finsen]] * 1904: [[Ivan Pavlov]] * 1905: [[Robert Koch]] * 1906: [[Camillo Golgi]] / [[Santiago Ramón y Cajal]] * 1907: [[Charles Louis Alphonse Laveran|Alphonse Laveran]] * 1908: [[Élie Metchnikoff]] / [[Paul Ehrlich]] * 1909: [[Emil Theodor Kocher|Emil Kocher]] * 1910: [[Albrecht Kossel]] * 1911: [[Allvar Gullstrand]] * 1912: [[Alexis Carrel]] * 1913: [[Charles Richet]] * 1914: [[Róbert Bárány]] * {{color|darkgrey|1915}} * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Jules Bordet]] * 1920: [[August Krogh]] * {{color|darkgrey|1921}} * 1922: [[Archibald Hill]] / [[Otto Fritz Meyerhof|Otto Meyerhof]] * 1923: [[Frederick Banting]] / [[ John Macleod (physiologist)|John Macleod]] * 1924: [[Willem Einthoven]] * {{color|darkgrey|1925}} |group2 = 1926–1950 |list2 = * 1926: [[Johannes Fibiger]] * 1927: [[Julius Wagner-Jauregg]] * 1928: [[Charles Nicolle]] * 1929: [[Christiaan Eijkman]] / [[Frederick Gowland Hopkins]] * 1930: [[Karl Landsteiner]] * 1931: [[Otto Heinrich Warburg|Otto Warburg]] * 1932: [[Charles Scott Sherrington]] / [[Edgar Adrian]] * 1933: [[Thomas Hunt Morgan|Thomas Morgan]] * 1934: [[George Whipple]] / [[George Minot]] / [[William P. Murphy|William Murphy]] * 1935: [[Hans Spemann]] * 1936: [[Henry Hallett Dale|Henry Dale]] / [[Otto Loewi]] * 1937: [[Albert Szent-Györgyi]] * 1938: [[Corneille Heymans]] * 1939: [[Gerhard Domagk]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[Henrik Dam]] / [[Edward Adelbert Doisy|Edward Doisy]] * 1944: [[Joseph Erlanger]] / [[Herbert Spencer Gasser|Herbert Gasser]] * 1945: [[Alexander Fleming]] / [[Ernst Chain]] / [[Howard Florey]] * 1946: [[Hermann Joseph Muller|Hermann Muller]] * 1947: [[Carl Ferdinand Cori|Carl Cori]] / [[Gerty Cori]] / [[Bernardo Houssay]] * 1948: [[Paul Hermann Müller|Paul Müller]] * 1949: [[Walter Rudolf Hess|Walter Hess]] / [[António Egas Moniz]] * 1950: [[Edward Calvin Kendall|Edward Kendall]] / [[Tadeusz Reichstein]] / [[Philip Showalter Hench|Philip Hench]] |group3 = 1951–1975 |list3 = * 1951: [[Max Theiler]] * 1952: [[Selman Waksman]] * 1953: [[Hans Krebs (biochemist)|Hans Krebs]] / [[Fritz Albert Lipmann|Fritz Lipmann]] * 1954: [[John Franklin Enders|John Enders]] / [[Thomas Huckle Weller|Thomas Weller]] / [[Frederick Chapman Robbins|Frederick Robbins]] * 1955: [[Hugo Theorell]] * 1956: [[André Frédéric Cournand|André Cournand]] / [[Werner Forssmann]] / [[Dickinson W. Richards]] * 1957: [[Daniel Bovet]] * 1958: [[George Beadle]] / [[Edward Tatum]] / [[Joshua Lederberg]] * 1959: [[Severo Ochoa]] / [[Arthur Kornberg]] * 1960: [[Macfarlane Burnet|Frank Burnet]] / [[Peter Medawar]] * 1961: [[Georg von Békésy]] * 1962: [[Francis Crick]] / [[James Watson]] / [[Maurice Wilkins]] * 1963: [[John Eccles (neurophysiologist)|John Eccles]] / [[Alan Hodgkin]] / [[Andrew Huxley]] * 1964: [[Konrad Emil Bloch|Konrad Bloch]] / [[Feodor Lynen]] * 1965: [[François Jacob]] / [[André Michel Lwoff|André Lwoff]] / [[Jacques Monod]] * 1966: [[Francis Peyton Rous|Francis Rous]] / [[Charles Brenton Huggins|Charles B. Huggins]] * 1967: [[Ragnar Granit]] / [[Haldan Keffer Hartline|Haldan Hartline]] / [[George Wald]] * 1968: [[Robert W. Holley]] / [[Har Gobind Khorana|Har Khorana]] / [[Marshall Warren Nirenberg|Marshall Nirenberg]] * 1969: [[Max Delbrück]] / [[Alfred Hershey]] / [[Salvador Luria]] * 1970: [[Bernard Katz]] / [[Ulf von Euler]] / [[Julius Axelrod]] * 1971: [[Earl Wilbur Sutherland Jr.|Earl Sutherland Jr.]] * 1972: [[Gerald Edelman]] / [[Rodney Robert Porter|Rodney Porter]] * 1973: [[Karl von Frisch]] / [[Konrad Lorenz]] / [[Nikolaas Tinbergen]] * 1974: [[Albert Claude]] / [[Christian de Duve]] / [[George Emil Palade|George Palade]] * 1975: [[David Baltimore]] / [[Renato Dulbecco]] / [[Howard Martin Temin|Howard Temin]] |group4 = 1976–2000 |list4 = * 1976: [[Baruch Samuel Blumberg|Baruch Blumberg]] / [[Daniel Carleton Gajdusek|Daniel Gajdusek]] * 1977: [[Roger Guillemin]] / [[Andrew Schally]] / [[Rosalyn Sussman Yalow|Rosalyn Yalow]] * 1978: [[Werner Arber]] / [[Daniel Nathans]] / [[Hamilton O. Smith]] * 1979: [[Allan MacLeod Cormack|Allan Cormack]] / [[Godfrey Hounsfield]] * 1980: [[Baruj Benacerraf]] / [[Jean Dausset]] / [[George Davis Snell|George Snell]] * 1981: [[Roger Wolcott Sperry|Roger Sperry]] / [[David H. Hubel]] / [[Torsten Wiesel]] * 1982: [[Sune Bergström]] / [[Bengt I. Samuelsson]] / [[John Vane]] * 1983: [[Barbara McClintock]] * 1984: [[Niels Kaj Jerne|Niels Jerne]] / [[Georges J. F. Köhler|Georges Köhler]] / [[César Milstein]] * 1985: [[Michael Stuart Brown|Michael Brown]] / [[Joseph L. Goldstein]] * 1986: [[Stanley Cohen (biochemist)|Stanley Cohen]] / [[Rita Levi-Montalcini]] * 1987: [[Susumu Tonegawa]] * 1988: [[James Black (pharmacologist)|James W. Black]] / [[Gertrude B. Elion]] / [[George H. Hitchings]] * 1989: [[J. Michael Bishop]] / [[Harold E. Varmus]] * 1990: [[Joseph Murray]] / [[E. Donnall Thomas]] * 1991: [[Erwin Neher]] / [[Bert Sakmann]] * 1992: [[Edmond H. Fischer|Edmond Fischer]] / [[Edwin G. Krebs]] * 1993: [[Richard J. Roberts]] / [[Phillip Allen Sharp|Phillip Sharp]] * 1994: [[Alfred G. Gilman]] / [[Martin Rodbell]] * 1995: [[Edward B. Lewis]] / [[Christiane Nüsslein-Volhard]] / [[Eric F. Wieschaus]] * 1996: [[Peter C. Doherty]] / [[Rolf M. Zinkernagel]] * 1997: [[Stanley B. Prusiner]] * 1998: [[Robert F. Furchgott]] / [[Louis Ignarro]] / [[Ferid Murad]] * 1999: [[Günter Blobel]] * 2000: [[Arvid Carlsson]] / [[Paul Greengard]] / [[Eric Kandel]] |group5 = 2001–present |list5 = * 2001: [[Leland H. Hartwell]] / [[Tim Hunt]] / [[Paul Nurse]] * 2002: [[Sydney Brenner]] / [[H. Robert Horvitz]] / [[John Sulston|John E. Sulston]] * 2003: [[Paul Lauterbur]] / [[Peter Mansfield]] * 2004: [[Richard Axel]] / [[Linda B. Buck]] * 2005: [[Barry Marshall]] / [[Robin Warren]] * 2006: [[Andrew Fire]] / [[Craig Mello]] * 2007: [[Mario Capecchi]] / [[Martin Evans]] / [[Oliver Smithies]] * 2008: [[Harald zur Hausen]] / [[Luc Montagnier]] / [[Françoise Barré-Sinoussi]] * 2009: [[Elizabeth Blackburn]] / [[Carol W. Greider]] / [[Jack W. Szostak]] * 2010: [[Robert Edwards (physiologist)|Robert G. Edwards]] * 2011: [[Bruce Beutler]] / [[Jules A. Hoffmann]] / [[Ralph M. Steinman]] (''posthumously'') * 2012: [[John Gurdon]] / [[Shinya Yamanaka]] * 2013: [[James Rothman]] / [[Randy Schekman]] / [[Thomas C. Südhof]] * 2014: [[John O'Keefe (neuroscientist)|John O'Keefe]] / [[May-Britt Moser]] / [[Edvard Moser]] * 2015: [[William C. Campbell (scientist)|William C. Campbell]] / [[Satoshi Ōmura]] / [[Tu Youyou]] * 2016: [[Yoshinori Ohsumi]] * 2017: [[Jeffrey C. Hall]] / [[Michael Rosbash]] / [[Michael W. Young]] * 2018: [[James P. Allison]] / [[Tasuku Honjo]] * 2019: [[Gregg L. Semenza]] / [[Peter J. Ratcliffe]] / [[William Kaelin Jr.]] * [[2020 Nobel Prize in Physiology or Medicine|2020]]: [[Harvey J. Alter]] / [[Michael Houghton (virologist)|Michael Houghton]] / [[Charles M. Rice]] * [[2021 Nobel Prize in Physiology or Medicine|2021]]: [[David Julius]] / [[Ardem Patapoutian]] * [[2022 Nobel Prize in Physiology or Medicine|2022]]: [[Svante Pääbo]] * [[2023 Nobel Prize in Physiology or Medicine|2023]]: [[Katalin Karikó]] / [[Drew Weissman]] * 2024: [[Victor Ambros]] / [[Gary Ruvkun]] }} ig5i47kx6fu154b3qkug5avwoo8i6rh 3507249 3507133 2025-06-28T14:11:49Z LinguisticMystic 22848 3507249 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox |name = Nobel Prize in Physiology or Medicine |title = [[List of Nobel laureates in Physiology or Medicine|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physiology or Medicine]] | state = {{{state|autocollapse}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] |bodyclass = hlist |nowrapitems = yes |group1 = 1901–1925 |list1 = * 1901: [[Emil von Behring|Emil Behring]] * 1902: [[Ronald Ross]] * 1903: [[Niels Ryberg Finsen|Niels Finsen]] * 1904: [[Ivan Pavlov]] * 1905: [[Robert Koch]] * 1906: [[Camillo Golgi]] / [[Santiago Ramón y Cajal]] * 1907: [[Charles Louis Alphonse Laveran|Alphonse Laveran]] * 1908: [[Élie Metchnikoff]] / [[Paul Ehrlich]] * 1909: [[Emil Theodor Kocher|Emil Kocher]] * 1910: [[Albrecht Kossel]] * 1911: [[Allvar Gullstrand]] * 1912: [[Alexis Carrel]] * 1913: [[Charles Richet]] * 1914: [[Róbert Bárány]] * {{color|darkgrey|1915}} * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Jules Bordet]] * 1920: [[August Krogh]] * {{color|darkgrey|1921}} * 1922: [[Archibald Hill]] / [[Otto Fritz Meyerhof|Otto Meyerhof]] * 1923: [[Frederick Banting]] / [[ John Macleod |John Macleod]] * 1924: [[Willem Einthoven]] * {{color|darkgrey|1925}} |group2 = 1926–1950 |list2 = * 1926: [[Johannes Fibiger]] * 1927: [[Julius Wagner-Jauregg]] * 1928: [[Charles Nicolle]] * 1929: [[Christiaan Eijkman]] / [[Frederick Gowland Hopkins]] * 1930: [[Karl Landsteiner]] * 1931: [[Otto Heinrich Warburg|Otto Warburg]] * 1932: [[Charles Scott Sherrington]] / [[Edgar Adrian]] * 1933: [[Thomas Hunt Morgan|Thomas Morgan]] * 1934: [[George Whipple]] / [[George Minot]] / [[William P. Murphy|William Murphy]] * 1935: [[Hans Spemann]] * 1936: [[Henry Hallett Dale|Henry Dale]] / [[Otto Loewi]] * 1937: [[Albert Szent-Györgyi]] * 1938: [[Corneille Heymans]] * 1939: [[Gerhard Domagk]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[Henrik Dam]] / [[Edward Adelbert Doisy|Edward Doisy]] * 1944: [[Joseph Erlanger]] / [[Herbert Spencer Gasser|Herbert Gasser]] * 1945: [[Alexander Fleming]] / [[Ernst Chain]] / [[Howard Florey]] * 1946: [[Hermann Joseph Muller|Hermann Muller]] * 1947: [[Carl Ferdinand Cori|Carl Cori]] / [[Gerty Cori]] / [[Bernardo Houssay]] * 1948: [[Paul Hermann Müller|Paul Müller]] * 1949: [[Walter Rudolf Hess|Walter Hess]] / [[António Egas Moniz]] * 1950: [[Edward Calvin Kendall|Edward Kendall]] / [[Tadeusz Reichstein]] / [[Philip Showalter Hench|Philip Hench]] |group3 = 1951–1975 |list3 = * 1951: [[Max Theiler]] * 1952: [[Selman Waksman]] * 1953: [[Hans Krebs |Hans Krebs]] / [[Fritz Albert Lipmann|Fritz Lipmann]] * 1954: [[John Franklin Enders|John Enders]] / [[Thomas Huckle Weller|Thomas Weller]] / [[Frederick Chapman Robbins|Frederick Robbins]] * 1955: [[Hugo Theorell]] * 1956: [[André Frédéric Cournand|André Cournand]] / [[Werner Forssmann]] / [[Dickinson W. Richards]] * 1957: [[Daniel Bovet]] * 1958: [[George Beadle]] / [[Edward Tatum]] / [[Joshua Lederberg]] * 1959: [[Severo Ochoa]] / [[Arthur Kornberg]] * 1960: [[Macfarlane Burnet|Frank Burnet]] / [[Peter Medawar]] * 1961: [[Georg von Békésy]] * 1962: [[Francis Crick]] / [[James Watson]] / [[Maurice Wilkins]] * 1963: [[John Eccles |John Eccles]] / [[Alan Hodgkin]] / [[Andrew Huxley]] * 1964: [[Konrad Emil Bloch|Konrad Bloch]] / [[Feodor Lynen]] * 1965: [[François Jacob]] / [[André Michel Lwoff|André Lwoff]] / [[Jacques Monod]] * 1966: [[Francis Peyton Rous|Francis Rous]] / [[Charles Brenton Huggins|Charles B. Huggins]] * 1967: [[Ragnar Granit]] / [[Haldan Keffer Hartline|Haldan Hartline]] / [[George Wald]] * 1968: [[Robert W. Holley]] / [[Har Gobind Khorana|Har Khorana]] / [[Marshall Warren Nirenberg|Marshall Nirenberg]] * 1969: [[Max Delbrück]] / [[Alfred Hershey]] / [[Salvador Luria]] * 1970: [[Bernard Katz]] / [[Ulf von Euler]] / [[Julius Axelrod]] * 1971: [[Earl Wilbur Sutherland Jr.|Earl Sutherland Jr.]] * 1972: [[Gerald Edelman]] / [[Rodney Robert Porter|Rodney Porter]] * 1973: [[Karl von Frisch]] / [[Konrad Lorenz]] / [[Nikolaas Tinbergen]] * 1974: [[Albert Claude]] / [[Christian de Duve]] / [[George Emil Palade|George Palade]] * 1975: [[David Baltimore]] / [[Renato Dulbecco]] / [[Howard Martin Temin|Howard Temin]] |group4 = 1976–2000 |list4 = * 1976: [[Baruch Samuel Blumberg|Baruch Blumberg]] / [[Daniel Carleton Gajdusek|Daniel Gajdusek]] * 1977: [[Roger Guillemin]] / [[Andrew Schally]] / [[Rosalyn Sussman Yalow|Rosalyn Yalow]] * 1978: [[Werner Arber]] / [[Daniel Nathans]] / [[Hamilton O. Smith]] * 1979: [[Allan MacLeod Cormack|Allan Cormack]] / [[Godfrey Hounsfield]] * 1980: [[Baruj Benacerraf]] / [[Jean Dausset]] / [[George Davis Snell|George Snell]] * 1981: [[Roger Wolcott Sperry|Roger Sperry]] / [[David H. Hubel]] / [[Torsten Wiesel]] * 1982: [[Sune Bergström]] / [[Bengt I. Samuelsson]] / [[John Vane]] * 1983: [[Barbara McClintock]] * 1984: [[Niels Kaj Jerne|Niels Jerne]] / [[Georges J. F. Köhler|Georges Köhler]] / [[César Milstein]] * 1985: [[Michael Stuart Brown|Michael Brown]] / [[Joseph L. Goldstein]] * 1986: [[Stanley Cohen |Stanley Cohen]] / [[Rita Levi-Montalcini]] * 1987: [[Susumu Tonegawa]] * 1988: [[James Black |James W. Black]] / [[Gertrude B. Elion]] / [[George H. Hitchings]] * 1989: [[J. Michael Bishop]] / [[Harold E. Varmus]] * 1990: [[Joseph Murray]] / [[E. Donnall Thomas]] * 1991: [[Erwin Neher]] / [[Bert Sakmann]] * 1992: [[Edmond H. Fischer|Edmond Fischer]] / [[Edwin G. Krebs]] * 1993: [[Richard J. Roberts]] / [[Phillip Allen Sharp|Phillip Sharp]] * 1994: [[Alfred G. Gilman]] / [[Martin Rodbell]] * 1995: [[Edward B. Lewis]] / [[Christiane Nüsslein-Volhard]] / [[Eric F. Wieschaus]] * 1996: [[Peter C. Doherty]] / [[Rolf M. Zinkernagel]] * 1997: [[Stanley B. Prusiner]] * 1998: [[Robert F. Furchgott]] / [[Louis Ignarro]] / [[Ferid Murad]] * 1999: [[Günter Blobel]] * 2000: [[Arvid Carlsson]] / [[Paul Greengard]] / [[Eric Kandel]] |group5 = 2001–present |list5 = * 2001: [[Leland H. Hartwell]] / [[Tim Hunt]] / [[Paul Nurse]] * 2002: [[Sydney Brenner]] / [[H. Robert Horvitz]] / [[John Sulston|John E. Sulston]] * 2003: [[Paul Lauterbur]] / [[Peter Mansfield]] * 2004: [[Richard Axel]] / [[Linda B. Buck]] * 2005: [[Barry Marshall]] / [[Robin Warren]] * 2006: [[Andrew Fire]] / [[Craig Mello]] * 2007: [[Mario Capecchi]] / [[Martin Evans]] / [[Oliver Smithies]] * 2008: [[Harald zur Hausen]] / [[Luc Montagnier]] / [[Françoise Barré-Sinoussi]] * 2009: [[Elizabeth Blackburn]] / [[Carol W. Greider]] / [[Jack W. Szostak]] * 2010: [[Robert Edwards |Robert G. Edwards]] * 2011: [[Bruce Beutler]] / [[Jules A. Hoffmann]] / [[Ralph M. Steinman]] * 2012: [[John Gurdon]] / [[Shinya Yamanaka]] * 2013: [[James Rothman]] / [[Randy Schekman]] / [[Thomas C. Südhof]] * 2014: [[John O'Keefe |John O'Keefe]] / [[May-Britt Moser]] / [[Edvard Moser]] * 2015: [[William C. Campbell |William C. Campbell]] / [[Satoshi Ōmura]] / [[Tu Youyou]] * 2016: [[Yoshinori Ohsumi]] * 2017: [[Jeffrey C. Hall]] / [[Michael Rosbash]] / [[Michael W. Young]] * 2018: [[James P. Allison]] / [[Tasuku Honjo]] * 2019: [[Gregg L. Semenza]] / [[Peter J. Ratcliffe]] / [[William Kaelin Jr.]] * 2020: [[Harvey J. Alter]] / [[Michael Houghton|Michael Houghton]] / [[Charles M. Rice]] * 2021: [[David Julius]] / [[Ardem Patapoutian]] * 2022: [[Svante Pääbo]] * 2023: [[Katalin Karikó]] / [[Drew Weissman]] * 2024: [[Victor Ambros]] / [[Gary Ruvkun]] }} bm30lrqu4f4irz5d0ycsob7vbf7y3v9 3507468 3507249 2025-06-28T14:47:19Z LinguisticMystic 22848 3507468 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox |name = Nobel Prize in Physiology or Medicine |title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physiology or Medicine]] | state = {{{state|autocollapse}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] |bodyclass = hlist |nowrapitems = yes |group1 = 1901–1925 |list1 = * 1901: [[Emil von Behring|Emil Behring]] * 1902: [[Ronald Ross]] * 1903: [[Niels Ryberg Finsen|Niels Finsen]] * 1904: [[Ivan Pavlov]] * 1905: [[Robert Koch]] * 1906: [[Camillo Golgi]] / [[Santiago Ramón y Cajal]] * 1907: [[Charles Louis Alphonse Laveran|Alphonse Laveran]] * 1908: [[Élie Metchnikoff]] / [[Paul Ehrlich]] * 1909: [[Emil Theodor Kocher|Emil Kocher]] * 1910: [[Albrecht Kossel]] * 1911: [[Allvar Gullstrand]] * 1912: [[Alexis Carrel]] * 1913: [[Charles Richet]] * 1914: [[Róbert Bárány]] * {{color|darkgrey|1915}} * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Jules Bordet]] * 1920: [[August Krogh]] * {{color|darkgrey|1921}} * 1922: [[Archibald Hill]] / [[Otto Fritz Meyerhof|Otto Meyerhof]] * 1923: [[Frederick Banting]] / [[ John Macleod |John Macleod]] * 1924: [[Willem Einthoven]] * {{color|darkgrey|1925}} |group2 = 1926–1950 |list2 = * 1926: [[Johannes Fibiger]] * 1927: [[Julius Wagner-Jauregg]] * 1928: [[Charles Nicolle]] * 1929: [[Christiaan Eijkman]] / [[Frederick Gowland Hopkins]] * 1930: [[Karl Landsteiner]] * 1931: [[Otto Heinrich Warburg|Otto Warburg]] * 1932: [[Charles Scott Sherrington]] / [[Edgar Adrian]] * 1933: [[Thomas Hunt Morgan|Thomas Morgan]] * 1934: [[George Whipple]] / [[George Minot]] / [[William P. Murphy|William Murphy]] * 1935: [[Hans Spemann]] * 1936: [[Henry Hallett Dale|Henry Dale]] / [[Otto Loewi]] * 1937: [[Albert Szent-Györgyi]] * 1938: [[Corneille Heymans]] * 1939: [[Gerhard Domagk]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[Henrik Dam]] / [[Edward Adelbert Doisy|Edward Doisy]] * 1944: [[Joseph Erlanger]] / [[Herbert Spencer Gasser|Herbert Gasser]] * 1945: [[Alexander Fleming]] / [[Ernst Chain]] / [[Howard Florey]] * 1946: [[Hermann Joseph Muller|Hermann Muller]] * 1947: [[Carl Ferdinand Cori|Carl Cori]] / [[Gerty Cori]] / [[Bernardo Houssay]] * 1948: [[Paul Hermann Müller|Paul Müller]] * 1949: [[Walter Rudolf Hess|Walter Hess]] / [[António Egas Moniz]] * 1950: [[Edward Calvin Kendall|Edward Kendall]] / [[Tadeusz Reichstein]] / [[Philip Showalter Hench|Philip Hench]] |group3 = 1951–1975 |list3 = * 1951: [[Max Theiler]] * 1952: [[Selman Waksman]] * 1953: [[Hans Krebs |Hans Krebs]] / [[Fritz Albert Lipmann|Fritz Lipmann]] * 1954: [[John Franklin Enders|John Enders]] / [[Thomas Huckle Weller|Thomas Weller]] / [[Frederick Chapman Robbins|Frederick Robbins]] * 1955: [[Hugo Theorell]] * 1956: [[André Frédéric Cournand|André Cournand]] / [[Werner Forssmann]] / [[Dickinson W. Richards]] * 1957: [[Daniel Bovet]] * 1958: [[George Beadle]] / [[Edward Tatum]] / [[Joshua Lederberg]] * 1959: [[Severo Ochoa]] / [[Arthur Kornberg]] * 1960: [[Macfarlane Burnet|Frank Burnet]] / [[Peter Medawar]] * 1961: [[Georg von Békésy]] * 1962: [[Francis Crick]] / [[James Watson]] / [[Maurice Wilkins]] * 1963: [[John Eccles |John Eccles]] / [[Alan Hodgkin]] / [[Andrew Huxley]] * 1964: [[Konrad Emil Bloch|Konrad Bloch]] / [[Feodor Lynen]] * 1965: [[François Jacob]] / [[André Michel Lwoff|André Lwoff]] / [[Jacques Monod]] * 1966: [[Francis Peyton Rous|Francis Rous]] / [[Charles Brenton Huggins|Charles B. Huggins]] * 1967: [[Ragnar Granit]] / [[Haldan Keffer Hartline|Haldan Hartline]] / [[George Wald]] * 1968: [[Robert W. Holley]] / [[Har Gobind Khorana|Har Khorana]] / [[Marshall Warren Nirenberg|Marshall Nirenberg]] * 1969: [[Max Delbrück]] / [[Alfred Hershey]] / [[Salvador Luria]] * 1970: [[Bernard Katz]] / [[Ulf von Euler]] / [[Julius Axelrod]] * 1971: [[Earl Wilbur Sutherland Jr.|Earl Sutherland Jr.]] * 1972: [[Gerald Edelman]] / [[Rodney Robert Porter|Rodney Porter]] * 1973: [[Karl von Frisch]] / [[Konrad Lorenz]] / [[Nikolaas Tinbergen]] * 1974: [[Albert Claude]] / [[Christian de Duve]] / [[George Emil Palade|George Palade]] * 1975: [[David Baltimore]] / [[Renato Dulbecco]] / [[Howard Martin Temin|Howard Temin]] |group4 = 1976–2000 |list4 = * 1976: [[Baruch Samuel Blumberg|Baruch Blumberg]] / [[Daniel Carleton Gajdusek|Daniel Gajdusek]] * 1977: [[Roger Guillemin]] / [[Andrew Schally]] / [[Rosalyn Sussman Yalow|Rosalyn Yalow]] * 1978: [[Werner Arber]] / [[Daniel Nathans]] / [[Hamilton O. Smith]] * 1979: [[Allan MacLeod Cormack|Allan Cormack]] / [[Godfrey Hounsfield]] * 1980: [[Baruj Benacerraf]] / [[Jean Dausset]] / [[George Davis Snell|George Snell]] * 1981: [[Roger Wolcott Sperry|Roger Sperry]] / [[David H. Hubel]] / [[Torsten Wiesel]] * 1982: [[Sune Bergström]] / [[Bengt I. Samuelsson]] / [[John Vane]] * 1983: [[Barbara McClintock]] * 1984: [[Niels Kaj Jerne|Niels Jerne]] / [[Georges J. F. Köhler|Georges Köhler]] / [[César Milstein]] * 1985: [[Michael Stuart Brown|Michael Brown]] / [[Joseph L. Goldstein]] * 1986: [[Stanley Cohen |Stanley Cohen]] / [[Rita Levi-Montalcini]] * 1987: [[Susumu Tonegawa]] * 1988: [[James Black |James W. Black]] / [[Gertrude B. Elion]] / [[George H. Hitchings]] * 1989: [[J. Michael Bishop]] / [[Harold E. Varmus]] * 1990: [[Joseph Murray]] / [[E. Donnall Thomas]] * 1991: [[Erwin Neher]] / [[Bert Sakmann]] * 1992: [[Edmond H. Fischer|Edmond Fischer]] / [[Edwin G. Krebs]] * 1993: [[Richard J. Roberts]] / [[Phillip Allen Sharp|Phillip Sharp]] * 1994: [[Alfred G. Gilman]] / [[Martin Rodbell]] * 1995: [[Edward B. Lewis]] / [[Christiane Nüsslein-Volhard]] / [[Eric F. Wieschaus]] * 1996: [[Peter C. Doherty]] / [[Rolf M. Zinkernagel]] * 1997: [[Stanley B. Prusiner]] * 1998: [[Robert F. Furchgott]] / [[Louis Ignarro]] / [[Ferid Murad]] * 1999: [[Günter Blobel]] * 2000: [[Arvid Carlsson]] / [[Paul Greengard]] / [[Eric Kandel]] |group5 = 2001–present |list5 = * 2001: [[Leland H. Hartwell]] / [[Tim Hunt]] / [[Paul Nurse]] * 2002: [[Sydney Brenner]] / [[H. Robert Horvitz]] / [[John Sulston|John E. Sulston]] * 2003: [[Paul Lauterbur]] / [[Peter Mansfield]] * 2004: [[Richard Axel]] / [[Linda B. Buck]] * 2005: [[Barry Marshall]] / [[Robin Warren]] * 2006: [[Andrew Fire]] / [[Craig Mello]] * 2007: [[Mario Capecchi]] / [[Martin Evans]] / [[Oliver Smithies]] * 2008: [[Harald zur Hausen]] / [[Luc Montagnier]] / [[Françoise Barré-Sinoussi]] * 2009: [[Elizabeth Blackburn]] / [[Carol W. Greider]] / [[Jack W. Szostak]] * 2010: [[Robert Edwards |Robert G. Edwards]] * 2011: [[Bruce Beutler]] / [[Jules A. Hoffmann]] / [[Ralph M. Steinman]] * 2012: [[John Gurdon]] / [[Shinya Yamanaka]] * 2013: [[James Rothman]] / [[Randy Schekman]] / [[Thomas C. Südhof]] * 2014: [[John O'Keefe |John O'Keefe]] / [[May-Britt Moser]] / [[Edvard Moser]] * 2015: [[William C. Campbell |William C. Campbell]] / [[Satoshi Ōmura]] / [[Tu Youyou]] * 2016: [[Yoshinori Ohsumi]] * 2017: [[Jeffrey C. Hall]] / [[Michael Rosbash]] / [[Michael W. Young]] * 2018: [[James P. Allison]] / [[Tasuku Honjo]] * 2019: [[Gregg L. Semenza]] / [[Peter J. Ratcliffe]] / [[William Kaelin Jr.]] * 2020: [[Harvey J. Alter]] / [[Michael Houghton|Michael Houghton]] / [[Charles M. Rice]] * 2021: [[David Julius]] / [[Ardem Patapoutian]] * 2022: [[Svante Pääbo]] * 2023: [[Katalin Karikó]] / [[Drew Weissman]] * 2024: [[Victor Ambros]] / [[Gary Ruvkun]] }} b6wijhwy8plgx5p8pmoa7cy58qi49gv 0 807999 3507208 2025-06-28T14:06:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507208 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808000 3507209 2025-06-28T14:07:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507209 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808001 3507210 2025-06-28T14:07:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507210 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808002 3507211 2025-06-28T14:07:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507211 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808003 3507212 2025-06-28T14:07:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507212 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808004 3507213 2025-06-28T14:07:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507213 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808005 3507214 2025-06-28T14:07:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507214 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808006 3507215 2025-06-28T14:07:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507215 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808007 3507216 2025-06-28T14:07:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507216 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808008 3507217 2025-06-28T14:07:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507217 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808009 3507218 2025-06-28T14:07:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507218 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808010 3507219 2025-06-28T14:07:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507219 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808011 3507220 2025-06-28T14:07:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507220 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808012 3507221 2025-06-28T14:07:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507221 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808013 3507222 2025-06-28T14:07:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507222 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808014 3507223 2025-06-28T14:07:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507223 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808015 3507224 2025-06-28T14:08:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507224 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808016 3507225 2025-06-28T14:08:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507225 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808017 3507226 2025-06-28T14:08:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507226 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808018 3507227 2025-06-28T14:08:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507227 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808019 3507228 2025-06-28T14:08:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507228 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808020 3507229 2025-06-28T14:08:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507229 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808021 3507230 2025-06-28T14:08:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507230 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808022 3507231 2025-06-28T14:08:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507231 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808023 3507232 2025-06-28T14:08:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507232 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808024 3507233 2025-06-28T14:08:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507233 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808025 3507234 2025-06-28T14:08:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507234 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808026 3507235 2025-06-28T14:09:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507235 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808027 3507236 2025-06-28T14:09:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507236 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808028 3507237 2025-06-28T14:09:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507237 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808029 3507238 2025-06-28T14:09:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507238 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808030 3507239 2025-06-28T14:09:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507239 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808031 3507240 2025-06-28T14:09:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507240 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808032 3507241 2025-06-28T14:09:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507241 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808033 3507242 2025-06-28T14:09:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507242 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808034 3507243 2025-06-28T14:09:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507243 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808035 3507244 2025-06-28T14:09:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507244 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507619 3507244 2025-06-28T16:02:09Z LinguisticMystic 22848 3507619 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Drew Weissman amerikai orvos, immunológus és kutató, aki a hírvivő RNS-alapú (mRNS) vakcinák kifejlesztésében játszott kulcsszerepet, különösen a COVID–19 járvány idején világszerte használt Pfizer–BioNTech és Moderna oltások mögötti technológia terén. Munkatársával, Katalin Karikóval együtt 2023-ban elnyerte az '''orvosi Nobel-díjat''' az mRNS-technológia forradalmasításáért, amely új távlatokat nyitott a vakcinafejlesztés és a génalapú terápiák világában. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexington városában zsidó családban. Már fiatalon érdeklődött a tudományok, különösen az orvostudomány iránt. Tanulmányait a '''Brandeis Egyetemen''' kezdte, ahol 1981-ben biokémiából és enzimológiából szerzett alapdiplomát. Ezután a '''Boston University''' orvosi és doktorátusi képzésében vett részt, ahol MD és PhD fokozatot szerzett immunológiából és orvostudományból. ----- <span id="pályafutás-kezdete-nih-és-az-immunológia-világa"></span> === '''Pályafutás kezdete: NIH és az immunológia világa''' === Tanulmányai után Weissman a National Institutes of Health (NIH) kutatójaként dolgozott, ahol mentorai között volt Anthony Fauci is, az Egyesült Államok legismertebb immunológusa. Itt kezdett el behatóbban foglalkozni a veleszületett immunrendszer és a dendritikus sejtek szerepével. A dendritikus sejtek kulcsszereplők az immunválaszban, és Weissman felismerte, hogy ezek célzott befolyásolása áttörést hozhat az oltások hatékonyságában. ----- <span id="a-pennsylvaniai-egyetem-és-karikó-katalin-a-történelmi-együttműködés"></span> === '''A Pennsylvaniai Egyetem és Karikó Katalin: a történelmi együttműködés''' === 1997-ben Weissman csatlakozott a '''University of Pennsylvania (Penn Medicine)''' munkatársaihoz. Itt találkozott '''Karikó Katalinnal''', a magyar származású biokémikussal, aki már régóta próbálta az mRNS-t terápiás célokra használni – kevés sikerrel és rengeteg elutasítással. A két kutató azonnal közös nevezőre jutott: mindketten hittek abban, hogy az mRNS-ből biztonságos és hatékony terápiás módszer fejleszthető. A probléma az volt, hogy a sejtek az idegen mRNS-t veszélyként azonosították, és gyulladásos választ indítottak ellene. Ez tette a terápiás alkalmazást instabillá és kockázatossá. ----- <span id="az-áttörés-módosított-nukleozidok-és-mrns-vakcinák"></span> === '''Az áttörés: módosított nukleozidok és mRNS-vakcinák''' === 2005-ben Weissman és Karikó áttörést értek el: rájöttek, hogy ha az mRNS-ben található '''uridin bázist módosítják''', például '''pszeudo-uridinnel''' helyettesítik, akkor az mRNS nem vált ki immunreakciót, de a fehérjetermelés változatlan marad. Ez lehetővé tette, hogy az mRNS alapú vakcina '''biztonságosan''' és '''hatékonyan''' működjön az emberi szervezetben. Ez az alapkutatás, bár akkoriban kevés figyelmet kapott, később a Pfizer–BioNTech és Moderna vakcinák technológiai alapjává vált, amikor a COVID–19 járvány elérte a világot. ----- <span id="covid19-és-globális-hatás"></span> === '''COVID–19 és globális hatás''' === A 2020-as világjárvány során a korábbi mRNS-kutatás végre gyakorlati alkalmazást nyert. A Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák fejlesztése szélsebesen haladt, és hónapok alatt klinikai kipróbálásra, majd engedélyezésre került. Ezek a vakcinák új korszakot nyitottak a járvány elleni védekezésben: '''gyorsan módosíthatók''', '''nincs szükség élő vírusra''' az előállításukhoz, és a '''gyártásuk skálázható'''. Weissman munkája így hirtelen világszerte ismertté vált, és az emberek milliói köszönhetik neki és Karikónak az életmentő technológiát. ----- <span id="elismerések-és-díjak"></span> === '''Elismerések és díjak''' === A járványt követően Weissmant számos tudományos és közéleti elismerésben részesítették, többek között: * 2021: '''Lasker–DeBakey Clinical Medical Research Award''' (Karikóval megosztva) * 2022: '''Breakthrough Prize in Life Sciences''' * 2022: '''Tang Prize in Biopharmaceutical Science''' * 2023: '''Nobel-díj az orvostudomány területén''', Karikó Katalinnal megosztva Ezek a díjak nemcsak a COVID-vakcina sikerét ismerték el, hanem azt a több évtizedes alapkutatást is, amely az mRNS-technológiát megalapozta. ----- <span id="kutatási-irányok-és-jövőkép"></span> === '''Kutatási irányok és jövőkép''' === Weissman nem állt meg a COVID-vakcinánál. Kutatócsoportjával a Pennsylvaniai Egyetemen az mRNS technológia további alkalmazásait vizsgálja, többek között: * '''Influenza''' elleni univerzális vakcina fejlesztése * '''HIV''' elleni mRNS-alapú vakcinák * '''Malária''', '''herpesz''', '''Zika-vírus''' elleni oltások * '''Rák elleni mRNS-immunterápia''' * Ritka genetikai betegségek kezelése mRNS-terápiával Weissman célja, hogy a technológia globálisan elérhető és megfizethető legyen, különösen az alacsony jövedelmű országokban. ----- <span id="személyes-élet-és-karakter"></span> === '''Személyes élet és karakter''' === Drew Weissmant kollégái szerény, visszafogott tudósként jellemzik, aki nem a hírnevet, hanem a megoldandó tudományos problémákat hajszolja. Mélyen elkötelezett a kutatás iránt, és rendkívül hálás kapcsolat fűzi Karikó Katalinhoz, akit többször is élete legfontosabb munkatársának nevezett. Weissman felesége immunológus, és két gyermekük van. Magánéletét távol tartja a reflektorfénytől, és elsősorban laboratóriumi munkájára, valamint tanítványai mentorálására összpontosít. ----- <span id="örökség-és-hatás"></span> === '''Örökség és hatás''' === Drew Weissman neve mára egybeforrt az mRNS-alapú orvostudomány forradalmával. Munkája túlmutat egyetlen járvány kezelésén: olyan platformot hozott létre, amely a jövő orvoslását alapjaiban alakíthatja át. A gyorsan fejleszthető, célzott, testre szabható mRNS-alapú terápiák és vakcinák új dimenziót nyitottak a gyógyításban – a fertőző betegségektől kezdve a rákon át az autoimmun kórképekig. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Drew Weissman története a tudomány kitartásának és csendes forradalmának példája. Évtizedeken át végzett alapkutatást, amely sokáig a periférián maradt – majd hirtelen milliók életét mentette meg. Ezzel a tudományos közösség egyik legnagyobb díját érdemelte ki, és egyben megmutatta, hogy az '''alázatos, kitartó munka''' és a '''társadalmi felelősségvállalás''' kéz a kézben járhatnak a modern orvostudományban. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} asl0q3834g64pkutqwb3lppn7hmrbrc 0 808036 3507245 2025-06-28T14:09:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507245 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808037 3507246 2025-06-28T14:10:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507246 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507620 3507246 2025-06-28T16:09:57Z LinguisticMystic 22848 3507620 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Victor R. Ambros amerikai molekuláris biológus, aki úttörő szerepet játszott a '''mikroRNS-ek (microRNA, miRNS)''' felfedezésében – ezek kis, nem kódoló RNS-molekulák, amelyek kulcsszerepet játszanak a génexpresszió szabályozásában. Felfedezése forradalmasította a genetika, fejlődésbiológia és orvostudomány számos területét, különösen a daganatok, idegrendszeri betegségek és vírusfertőzések kutatásában. Ambros munkássága alapvetően új perspektívát nyitott a „junk DNA” fogalmának újraértékelésében is. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Victor Ambros 1953. március 1-jén született a Vermont állambeli Hanoverben (USA). Fiatal korát egy farmon töltötte, és már korán érdeklődött a természet és az élőlények iránt. A University of Vermont hallgatójaként 1975-ben diplomázott, majd PhD-fokozatot szerzett a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT), ahol '''David Baltimore''' (későbbi Nobel-díjas) kutatócsoportjában dolgozott. Korai kutatásai a fejlődésgenetikára és a modellorganizmusok – különösen a ''Caenorhabditis elegans'' nevű fonalféreg – tanulmányozására koncentráltak. ----- <span id="pályafutása-kezdete-a-c.-elegans-és-a-lin-4-gén"></span> === '''Pályafutása kezdete: a ''C. elegans'' és a lin-4 gén''' === Ambros tudományos karrierjének kulcsfontosságú szakasza a ''C. elegans'' fonalféreghez kapcsolódik – ez a modellorganizmus tökéletesen alkalmas a génszabályozás tanulmányozására az embrionális fejlődés során. A ''lin-4'' génnel kapcsolatos kutatásai során Ambros és munkatársai meglepő felfedezést tettek. 1993-ban Ambros és '''Rosalind Lee''' (PhD-hallgatója) a ''lin-4'' gén termékeként nem egy fehérjét azonosítottak, hanem egy '''kis, körülbelül 22 nukleotid hosszúságú RNS-t''', amely egy másik gén, a ''lin-14'' mRNS-éhez hibridizálódik. A ''lin-4'' nem kódolt fehérjét, hanem az általa termelt kis RNS '''poszt-transzkripciós szabályozással''' csökkentette a célgén kifejeződését. Ez volt az '''első mikroRNS''' felfedezése – de akkoriban még nem tudták, hogy ez egy általános mechanizmus része. Sokáig úgy vélték, hogy a ''lin-4'' különleges eset. ----- <span id="a-mikrorns-ek-általános-mechanizmusa-áttörés-2000-után"></span> === '''A mikroRNS-ek általános mechanizmusa: áttörés 2000 után''' === A következő nagy áttörés 2000-ben történt, amikor '''Gary Ruvkun''' laboratóriuma egy másik mikroRNS-t azonosított, a ''let-7''-et, amely szintén a ''C. elegans''-ban szabályozott géneket, és meglepő módon '''evolúciósan konzervált''' volt más fajokban – emberekben, egerekben, legyekben is megtalálták. Ez volt az a pillanat, amikor a tudományos világ ráébredt arra, hogy a mikroRNS-ek '''általános, konzervált szabályozó elemek''', amelyek minden állati szervezetben jelen vannak, és kulcsszerepet játszanak a génexpresszió finomhangolásában. ----- <span id="a-mikrorns-ek-funkciói-és-jelentősége"></span> === '''A mikroRNS-ek funkciói és jelentősége''' === Ambros és más kutatók munkája nyomán hamarosan világossá vált, hogy a mikroRNS-ek: * '''Blokkolják a cél-mRNS-ek transzlációját''' vagy * '''Elősegítik azok lebomlását''', így csökkentve a fehérjetermelést. Számos mikroRNS azonosítása történt meg a következő években, és kiderült, hogy több ezer gén szabályozásában vesznek részt, szerepük van többek közt: * '''Fejlődésbiológiában''' (sejtdifferenciáció, időzítés) * '''Rákbiológiában''' (tumor-szuppresszor és onkogén mikroRNS-ek) * '''Immunválaszban''' * '''Neurológiai betegségekben''' (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór) * '''Vírusfertőzésekben''' (a vírusok gyakran módosítják a gazdaszervezet mikroRNS-hálózatát) ----- <span id="victor-ambros-tudományos-közösségi-szerepe"></span> === '''Victor Ambros tudományos közösségi szerepe''' === Ambros kutatócsoportja éveken át a mikroRNS-ek biogenezisének, célmolekuláinak és funkcióinak feltérképezésén dolgozott. 2008-ban csatlakozott a '''University of Massachusetts Medical School''' intézményéhez, ahol a molekuláris orvostudomány professzora lett. Részt vett több vezető tudományos folyóirat szerkesztésében, konferenciákon adott elő, és számos tudományos bizottság tagjaként formálta az RNS-kutatás irányvonalait. Több mint 150 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === Ambros munkásságát számos rangos tudományos díjjal ismerték el: * '''2005''' – Gairdner International Award (Gary Ruvkunnal és David Baulcommal megosztva) * '''2008''' – Lasker-díj (Ruvkun és Fire társaságában) * '''2009''' – Benjamin Franklin Medal * '''2023''' – Wolf Prize in Medicine (Karikó Katalinnal és Drew Weissmannal együtt) Bár Nobel-díjat még nem kapott, sokan úgy tartják, hogy munkája „Nobel-kaliberű”, és előbb-utóbb elismerésre kerülhet. ----- <span id="a-mikrorns-kutatás-jövője"></span> === '''A mikroRNS-kutatás jövője''' === Ambros továbbra is aktívan kutat. A mikroRNS-ek terápiás célú alkalmazása egyre nagyobb figyelmet kap, különösen a következőkben: * '''mRNS/miRNS-alapú terápiák rák ellen''' * '''Biomarkerek azonosítása''' különféle betegségek korai felismeréséhez * '''Személyre szabott orvoslás''' mikroRNS-profilok alapján Emellett dolgozik a hosszú, nem kódoló RNS-ek (lncRNA-k) szerepének megértésén is – a nem kódoló RNS-ek kutatása jelenleg a genomika egyik legdinamikusabban fejlődő ága. ----- <span id="személyes-jellem-és-filozófia"></span> === '''Személyes jellem és filozófia''' === Victor Ambrost kollégái és tanítványai empatikus, nyitott, inspiráló emberként jellemzik. Kiemelt figyelmet fordít a fiatal kutatók mentorálására, és sosem felejti el hangsúlyozni, hogy a nagy tudományos felfedezések mögött gyakran „véletlen felfedezések” állnak – amelyeket csak kíváncsi, nyitott és kitartó kutatók tudnak felismerni. Egyik híres mondása szerint: <blockquote>''„Nem azért kutatunk, hogy bizonyítsuk az elméleteinket, hanem hogy felfedezzünk valamit, amit még nem értünk.”'' </blockquote> ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Victor Ambros munkássága alapjaiban változtatta meg a biológiát: bebizonyította, hogy a genom nem fehérjetermékekben „él”, hanem komplex, finomhangolt RNS-hálózatokban. A mikroRNS-ek felfedezése új fejezetet nyitott az öröklődés, a fejlődés és a betegségek molekuláris megértésében. Munkája a biológiai kutatás egyik legfontosabb 20. század végi és 21. század eleji mérföldköve. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 9lfy2skq4evfi74eu40lldlwz78z99b 0 808038 3507247 2025-06-28T14:10:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507247 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808039 3507248 2025-06-28T14:10:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507248 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808040 3507250 2025-06-28T14:12:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507250 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808041 3507251 2025-06-28T14:12:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507251 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808042 3507252 2025-06-28T14:12:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507252 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808043 3507253 2025-06-28T14:12:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507253 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808044 3507254 2025-06-28T14:12:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507254 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808045 3507255 2025-06-28T14:13:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507255 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808046 3507256 2025-06-28T14:13:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507256 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507628 3507256 2025-06-28T16:35:44Z LinguisticMystic 22848 3507628 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Camillo Golgi''' (1843–1926) olasz orvos, anatómus és idegtudós, aki az idegrendszer kutatásának egyik úttörője volt. Legismertebb felfedezése az '''idegsejtek ezüstnitrátos festési eljárása''' (a '''„la reazione nera”''', azaz „fekete reakció”), valamint az általa azonosított '''Golgi-készülék''', amely a sejtszervecskék egyik elsőként felfedezett tagja. Az idegrendszer mikroszkópos szerkezetének tanulmányozásában elért eredményeiért '''1906-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kapott''' Santiago Ramón y Cajallal. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Camillo Golgi 1843. július 7-én született az olaszországi Corteno városában, Lombardia régióban. Apja orvos volt, és Golgi már fiatalon érdeklődött az élettudományok iránt. A '''Páviai Egyetemen''' szerzett orvosi diplomát 1865-ben. Egyetemi évei alatt erősen hatott rá '''Cesare Lombroso''', a híres pszichiáter és kriminológus, valamint '''Giulio Bizzozero''', a vérsejtek és a szövetek nagy hatású kutatója. ----- <span id="pályakezdés-kórházi-munka-és-korlátozott-lehetőségek"></span> === '''Pályakezdés – kórházi munka és korlátozott lehetőségek''' === Bár Golgi nagy ambíciókkal vágott bele az orvosi pályába, kezdetben nem tudott kutatóként elhelyezkedni, ezért '''pszichiátriai intézetekben és kis kórházakban''' dolgozott orvosként, gyakran szegényes körülmények között. Munkája mellett laboratóriumi kísérleteket folytatott egy '''kórházi konyhában''', ahol saját maga készítette a mikroszkópos mintákat és vegyszereket. Itt, szerény körülmények között, '''1873-ban''' kifejlesztett egy új festési eljárást, amellyel forradalmasította az idegszövetek vizsgálatát. ----- <span id="a-la-reazione-nera-fekete-reakció"></span> === '''A „la reazione nera” – fekete reakció''' === Golgi módszere '''ezüst-nitrátot és kálium-dikromátot''' használt az idegszövetek impregnálására. A módszer különlegessége az volt, hogy '''csak néhány idegsejtet színezett meg''' a szövetmintában, így ezek teljes szerkezete, beleértve az axont, dendriteket, sejttestet jól láthatóvá vált a mikroszkóp alatt. Ez az eljárás, amit Golgi '''„la reazione nera”-nak''', azaz „fekete reakciónak” nevezett, lehetővé tette a '''neuronok részletes morfológiai vizsgálatát'''. Korábban ez lehetetlen volt, mert a sejtek túl sűrűn helyezkedtek el ahhoz, hogy mikroszkóppal megkülönböztethetők legyenek. Golgi felfedezése új fejezetet nyitott az '''idegrendszer mikroszkópos anatómiájában''', és az egyik legfontosabb módszerré vált a későbbi neurobiológiai kutatásokban. ----- <span id="golgi-és-a-retikuláris-elmélet"></span> === '''Golgi és a retikuláris elmélet''' === A 19. század végén a tudományos közösség még úgy vélte, hogy az idegrendszer egy '''összefüggő, hálószerű struktúra''' – ezt nevezték '''retikuláris elméletnek'''. Golgi is ezt a nézetet vallotta, annak ellenére, hogy festési módszere később épp az ellenkezőjét tette lehetővé bizonyítani. Golgi úgy gondolta, hogy az idegsejtek '''folytonos kapcsolatban''' állnak egymással, és hogy az idegimpulzus a sejtek közötti közvetlen kapcsolat révén halad. Ez a nézet akkoriban uralkodó volt, ám a 20. század elején '''Santiago Ramón y Cajal''' – ugyanazt a festési eljárást használva – megcáfolta ezt, és bebizonyította, hogy a neuronok '''különálló sejtek''', és '''szinapszisokkal''' kapcsolódnak egymáshoz. Ez volt a híres '''neuronelmélet''', amely mára a modern idegtudomány alapjává vált. ----- <span id="a-golgi-készülék-felfedezése"></span> === '''A Golgi-készülék felfedezése''' === Golgi '''1898-ban''' újabb fontos felfedezést tett: mikroszkópos vizsgálatai során a sejtek citoplazmájában '''membránnal határolt hólyagokból álló hálózatot''' figyelt meg, különösen idegsejtekben. Ezt a struktúrát később róla nevezték el '''Golgi-készüléknek''' (más néven '''Golgi-apparátus'''). Ez a sejtalkotó '''fehérjék módosításában, csomagolásában és szállításában''' játszik szerepet. A Golgi-készülék az '''endoplazmatikus retikulummal''' együttműködve elengedhetetlen a sejtek anyagcseréjében és működésében. Felfedezése a sejttan egyik mérföldköve lett. ----- <span id="a-nobel-díj-és-golgi-cajal-rivalizálás"></span> === '''A Nobel-díj és Golgi-Cajal rivalizálás''' === 1906-ban Camillo Golgi és Santiago Ramón y Cajal '''megosztott orvosi Nobel-díjat kaptak''': <blockquote>''„az idegrendszer szerkezetével kapcsolatos munkájukért.”'' </blockquote> A két tudós közötti kapcsolat azonban feszültségekkel terhelt volt. Golgi a Nobel-előadásában is kitartott a retikuláris elmélet mellett, míg Cajal a neuronelmélet győzelmét ünnepelte. Ezt a díjat sokan „idegtudományi csúcspontnak, de tudományfilozófiai drámának” is nevezik, mivel két ellentétes elméletet képviselő kutató osztozott rajta. ----- <span id="további-tudományos-munkái"></span> === '''További tudományos munkái''' === Golgi munkássága nem korlátozódott az idegrendszerre. Számos más területen is kutatott: * '''Malária''': Leírta a ''Plasmodium falciparum'' ciklusát a vörösvértestekben, és felismerte, hogy a maláriás lázrohamok a parazita szaporodási ciklusához kötődnek. * '''Vese''': A vesetestecskék mikroszkópos szerkezetének tanulmányozása. * '''Szövettani technikák''': Fejlesztette a mikroszkópos festési módszereket. Golgi a '''Páviai Egyetem''' tanára, később rektora lett. Híres tanítványai közé tartozott '''Giuseppe Levi''', akinek tanítványai közül később három Nobel-díjas is kikerült: '''Rita Levi-Montalcini''', '''Salvador Luria''', '''Renato Dulbecco'''. ----- <span id="társadalmi-és-tudományos-elismertség"></span> === '''Társadalmi és tudományos elismertség''' === Golgi a tudományos élet egyik kiemelkedő alakja volt: * Több nemzeti és nemzetközi '''akadémia tagja''' lett. * '''Szenátori rangot''' is kapott Olaszországban. * Számos '''kitüntetésben''' és tiszteletbeli címben részesült. Szerénysége, elhivatottsága és tudomány iránti elkötelezettsége miatt kortársai nagyra becsülték. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Camillo Golgi 1926. január 21-én hunyt el Paviában, 82 éves korában. Öröksége ma is élő része a tudománynak: * A '''Golgi-készülék''' a sejtbiológia alapvető fogalma. * A '''Golgi-festés''' továbbra is használatos idegszövetek vizsgálatára. * A '''Golgi Institute''' (Pávia) és több iskola, laboratórium viseli nevét. * 2006-ban az '''idegtudományi Nobel-díj 100. évfordulójára''' az olasz posta emlékbélyeget adott ki róla. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Camillo Golgi élete a kitartás, találékonyság és tudományos szenvedély története. Bár egyes nézetei később meghaladottá váltak (pl. a retikuláris elmélet), módszertani újításai és sejtbiológiai felfedezései ma is alapvetőek. A fekete reakcióval új ablakot nyitott az idegrendszer vizsgálatában, a Golgi-készülék felfedezésével pedig elindította a modern sejttan útját. Élete és munkássága örök példája annak, hogyan lehet az egyszerű körülmények közül indulva maradandót alkotni a tudomány szolgálatában. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} m39m7m06vm83um0l43m9bd1rgb6u7d4 0 808047 3507257 2025-06-28T14:13:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507257 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808048 3507258 2025-06-28T14:13:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507258 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808049 3507259 2025-06-28T14:13:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507259 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808050 3507260 2025-06-28T14:13:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507260 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808051 3507261 2025-06-28T14:13:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507261 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808052 3507262 2025-06-28T14:13:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507262 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808053 3507263 2025-06-28T14:13:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507263 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507627 3507263 2025-06-28T16:27:59Z LinguisticMystic 22848 3507627 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Róbert Bárány''' (1876–1936) osztrák-magyar származású orvos, fül-orr-gégész és fiziológus, aki az '''egyensúlyérzékelés''' (vestibularis rendszer) működésének kutatásáért kapott '''orvosi Nobel-díjat 1914-ben'''. Munkássága alapjaiban változtatta meg az orvostudomány belső füllel, egyensúlyzavarral, szédüléssel kapcsolatos szemléletét. Mindezek mellett példamutató emberi tartás, hazaszeretet és humanizmus is jellemezte, amit hadifogsága alatti orvosi tevékenysége is bizonyít. ----- <span id="korai-évek-és-tanulmányok"></span> === '''Korai évek és tanulmányok''' === Róbert Bárány 1876. április 22-én született '''Bécsben''', zsidó polgári családba. Édesapja ügyvéd volt, és nagy hangsúlyt fektetett gyermekeinek taníttatására. Bárány a '''bécsi Theresianum gimnázium''' kiváló tanulója volt, majd a '''Bécsi Egyetemen''' tanult orvostudományt, ahol '''1900-ban''' szerzett diplomát. Már hallgatóként is élénken érdeklődött az idegrendszer és az érzékszervek működése iránt, különösen a belső fül és az egyensúlyszerv fiziológiája ragadta meg a figyelmét. Posztgraduális tanulmányai során '''Heinrich Urbantschitsch''' és '''Adam Politzer''', a kor neves fülgyógyászai irányítása alatt dolgozott. ----- <span id="korai-kutatások-a-vestibularis-rendszer-vizsgálata"></span> === '''Korai kutatások – a vestibularis rendszer vizsgálata''' === A 20. század elején az '''egyensúlyszerv működése''' még nagyrészt ismeretlen terület volt. Bárány forradalmi munkát végzett ezen a téren: kifejlesztett egy módszert, mellyel a '''félkörös ívjáratok (canales semicirculares)''' működését lehetett vizsgálni. Felfedezte, hogy ha '''hideg vagy meleg vizet''' öntenek a hallójáratba (ún. '''kalorikus ingerlés'''), az ingerli a belső fülben található egyensúlyszervet, és '''szemtekerezgést (nystagmus)''', valamint szédülést vált ki. Ez volt az első olyan kísérleti eljárás, amellyel objektíven lehetett vizsgálni a vestibularis rendszer állapotát. Ez a felfedezés nemcsak elméleti áttörés volt, hanem rendkívül '''praktikus diagnosztikai módszert''' is jelentett, amit ma is használnak a neurológiában és otológiában. ----- <span id="a-nobel-díj-és-annak-körülményei"></span> === '''A Nobel-díj és annak körülményei''' === Bárány 1914-ben kapta meg az '''orvosi és élettani Nobel-díjat''': <blockquote>''„a vestibularis apparátus fiziológiájára és kórtanára vonatkozó munkáiért”'' </blockquote> A díjat még ugyanebben az évben ítélték oda neki, de '''a kitüntetést csak 1916-ban vehette át''', mivel időközben kitört az '''első világháború''', és Bárány '''hadifogságba esett''' Oroszországban. ----- <span id="katonai-szolgálat-és-hadifogság"></span> === '''Katonai szolgálat és hadifogság''' === Bárány katonai orvosként szolgált a '''császári és királyi hadseregben''', ahol a lövészárkokban is gyógyította a sebesülteket. Egyik hadművelet során '''orosz fogságba esett'''. A rossz körülmények ellenére sem hagyta abba orvosi tevékenységét: a fogolytáborban '''betegtársait ápolta''', operált, diagnosztizált – és folytatta tudományos gondolkodását is. A Nobel-díj híre a hadifogság alatt érte el. Svédország befolyásos diplomatái közbenjárására végül '''szabadon engedték''', és 1916-ban személyesen vette át a díjat Stockholmban. ----- <span id="a-díj-utáni-pálya-uppsala"></span> === '''A díj utáni pálya – Uppsala''' === A háború és politikai viszályok miatt Bárány '''nem tért vissza Bécsbe''', hanem elfogadta a '''Uppsala Egyetem''' (Svédország) felkérését, ahol 1917-től az '''otológia professzora''' lett. Itt új laboratóriumot alapított, kutatócsoportokat vezetett, és továbbra is intenzíven foglalkozott a belső fül, a nystagmus, valamint az agytörzsi reflexek élettanával. A svéd tudományos közélet gyorsan befogadta, és '''a Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' is tagjává választotta. Bár távol volt szülőhazájától, sosem szakadt el Magyarországtól és Ausztriától kulturálisan. ----- <span id="tudományos-öröksége"></span> === '''Tudományos öröksége''' === Róbert Bárány munkássága alapvető jelentőségű az alábbi területeken: * '''Vestibularis diagnosztika''': A calorikus ingerléses vizsgálat (Bárány-próba) ma is használatos. * '''Nystagmus megfigyelése és értelmezése''': Az agytörzs és a szemmozgató reflexek kapcsolatának feltárása. * '''Neurootológia megalapozása''': Az idegrendszer és a belső fül kapcsolatrendszerének feltérképezése. * '''Vestibularis rehabilitáció elméleti alapjai''': Szédüléses betegek terápiájának előkészítése. ----- <span id="személyes-jelleme-és-öröksége"></span> === '''Személyes jelleme és öröksége''' === Bárány karaktere a tudományos elkötelezettség és az emberiesség egyesülésének példája volt. Sokan emlékeztek meg róla, mint '''alázatos, szerény, de szenvedélyesen kutató tudósról''', akinek a beteg ember iránti tisztelete mindig előtérben maradt. Fiát, '''Erik Bárányt''' Svédországban nevelte fel, aki később '''olimpiai bajnok evezős''' lett (1932, Los Angeles). ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === '''Halála és emlékezete''' === Róbert Bárány 1936. április 8-án halt meg '''Uppsala városában''', 59 éves korában. Halála előtt is aktívan dolgozott és tanított. Sírja Svédországban található, de neve számos magyar és nemzetközi intézményben él tovább. '''Emlékezetét őrzik:''' * Magyarországon a '''Debreceni Egyetem''' egyik tanszéke viseli a nevét. * Számos '''emlékplakett''', '''utca''' és '''emléktábla''' található róla Bécsben, Uppsala városában és Budapesten. * A '''Bárány Society''', nemzetközi vestibularis kutatócsoport is az ő nevét viseli. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Róbert Bárány élete a tudomány, az emberség és a kitartás példája. Egyéni felfedezései – különösen az egyensúlyszerv működésével kapcsolatban – olyan alapvető tudást adtak az orvostudománynak, amely ma is meghatározó az ideggyógyászatban és a fülészetben. Élete során példát mutatott arra, hogyan lehet a tudományos kíváncsiságot és a humanista értékrendet összehangolni, még a legnehezebb történelmi körülmények között is. Bárány neve ma is rangot jelent a tudományos világban – munkássága örök. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 68f60k4664t1ulqhmhgmhmmgjgrywwq 0 808054 3507264 2025-06-28T14:13:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507264 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808055 3507265 2025-06-28T14:13:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507265 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808056 3507266 2025-06-28T14:13:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507266 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808057 3507267 2025-06-28T14:13:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507267 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808058 3507268 2025-06-28T14:13:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507268 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808059 3507269 2025-06-28T14:13:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507269 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808060 3507270 2025-06-28T14:13:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507270 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808061 3507271 2025-06-28T14:13:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507271 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808062 3507272 2025-06-28T14:13:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507272 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808063 3507273 2025-06-28T14:13:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507273 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808064 3507274 2025-06-28T14:13:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507274 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808065 3507275 2025-06-28T14:14:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507275 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808066 3507276 2025-06-28T14:14:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507276 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808067 3507277 2025-06-28T14:14:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507277 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808068 3507278 2025-06-28T14:14:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507278 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808069 3507279 2025-06-28T14:14:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507279 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808070 3507280 2025-06-28T14:14:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507280 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808071 3507281 2025-06-28T14:14:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507281 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808072 3507282 2025-06-28T14:14:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507282 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808073 3507283 2025-06-28T14:14:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507283 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808074 3507284 2025-06-28T14:14:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507284 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808075 3507285 2025-06-28T14:14:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507285 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808076 3507286 2025-06-28T14:14:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507286 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808077 3507287 2025-06-28T14:14:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507287 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808078 3507288 2025-06-28T14:14:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507288 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808079 3507289 2025-06-28T14:14:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507289 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808080 3507290 2025-06-28T14:14:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507290 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808081 3507291 2025-06-28T14:14:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507291 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808082 3507292 2025-06-28T14:14:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507292 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808083 3507293 2025-06-28T14:14:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507293 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808084 3507294 2025-06-28T14:14:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507294 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808085 3507295 2025-06-28T14:14:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507295 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808086 3507296 2025-06-28T14:14:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507296 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808087 3507297 2025-06-28T14:14:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507297 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808088 3507298 2025-06-28T14:14:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507298 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808089 3507299 2025-06-28T14:14:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507299 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808090 3507300 2025-06-28T14:14:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507300 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808091 3507301 2025-06-28T14:15:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507301 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808092 3507302 2025-06-28T14:15:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507302 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808093 3507303 2025-06-28T14:15:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507303 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808094 3507304 2025-06-28T14:15:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507304 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808095 3507305 2025-06-28T14:15:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507305 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808096 3507306 2025-06-28T14:15:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507306 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808097 3507307 2025-06-28T14:15:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507307 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808098 3507308 2025-06-28T14:15:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507308 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808099 3507309 2025-06-28T14:15:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507309 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808100 3507310 2025-06-28T14:15:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507310 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808101 3507311 2025-06-28T14:15:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507311 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808102 3507312 2025-06-28T14:15:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507312 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808103 3507313 2025-06-28T14:15:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507313 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808104 3507314 2025-06-28T14:15:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507314 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808105 3507315 2025-06-28T14:15:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507315 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808106 3507316 2025-06-28T14:15:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507316 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808107 3507317 2025-06-28T14:15:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507317 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808108 3507318 2025-06-28T14:16:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507318 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808109 3507319 2025-06-28T14:16:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507319 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808110 3507320 2025-06-28T14:16:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507320 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808111 3507321 2025-06-28T14:16:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507321 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808112 3507322 2025-06-28T14:16:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507322 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808113 3507323 2025-06-28T14:16:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507323 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808114 3507324 2025-06-28T14:16:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507324 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808115 3507325 2025-06-28T14:16:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507325 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808116 3507326 2025-06-28T14:16:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507326 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808117 3507327 2025-06-28T14:16:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507327 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808118 3507328 2025-06-28T14:16:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507328 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808119 3507329 2025-06-28T14:16:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507329 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808120 3507330 2025-06-28T14:16:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507330 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808121 3507331 2025-06-28T14:16:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507331 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808122 3507332 2025-06-28T14:16:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507332 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808123 3507333 2025-06-28T14:16:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507333 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808124 3507334 2025-06-28T14:16:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507334 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808125 3507335 2025-06-28T14:23:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507335 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808126 3507336 2025-06-28T14:23:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507336 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808127 3507337 2025-06-28T14:23:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507337 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808128 3507338 2025-06-28T14:23:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507338 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808129 3507339 2025-06-28T14:23:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507339 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808130 3507340 2025-06-28T14:23:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507340 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808131 3507341 2025-06-28T14:23:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507341 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808132 3507343 2025-06-28T14:24:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507343 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808133 3507344 2025-06-28T14:24:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507344 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808134 3507345 2025-06-28T14:24:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507345 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808135 3507346 2025-06-28T14:24:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507346 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808136 3507347 2025-06-28T14:24:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507347 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808137 3507348 2025-06-28T14:24:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507348 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808138 3507349 2025-06-28T14:24:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507349 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808139 3507350 2025-06-28T14:24:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507350 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808140 3507351 2025-06-28T14:24:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507351 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808141 3507352 2025-06-28T14:24:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507352 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808142 3507353 2025-06-28T14:24:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507353 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 3507633 3507353 2025-06-28T16:58:29Z LinguisticMystic 22848 3507633 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir Hans Adolf Krebs''' (1900–1981) német származású brit orvos, biokémikus, a '''sejtlégzés biokémiájának''' egyik legnagyobb alakja. Leghíresebb felfedezése a '''citrátkör''', közismertebb nevén a '''Krebs-ciklus''', amely alapvető jelentőségű a sejtek energia-anyagcseréjében. Munkásságáért 1953-ban '''orvosi Nobel-díjat''' kapott. Élete és tudományos pályája a 20. század egyik legmeghatározóbb biokémikusi karrierje, amely a modern sejtbiológia, orvostudomány és anyagcsere-kutatás alapját képezi. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Hans Krebs '''1900. augusztus 25-én''' született a németországi Hildesheim városában, jómódú zsidó családban. Édesapja szemész volt, és már fiatalon ösztönözte fiát az orvosi hivatás felé. Hans a helyi gimnáziumban tanult, majd '''1923-ban szerzett orvosi diplomát''' a göttingeni, hamburgi és berlini egyetemeken. Orvosi gyakornokként kezdte pályáját, ám érdeklődése egyre inkább a laboratóriumi kutatások felé fordult. Doktori fokozatát 1925-ben szerezte meg, majd néhány évig '''Otto Warburg''' mellett dolgozott a berlini Kaiser Wilhelm Intézetben. Warburg – aki később Nobel-díjat kapott a sejtlégzés kutatásáért – jelentős hatással volt Krebs tudományos gondolkodására. ----- <span id="az-urea-ciklus-felfedezése"></span> === '''Az urea-ciklus felfedezése''' === Krebs első nagy tudományos eredménye a '''karbamidciklus''' (''urea cycle'') felfedezése volt, 1932-ben. A ciklus leírja, hogyan alakítják át az állati sejtek az '''ammóniát''' (mely a fehérje-anyagcsere során keletkezik) '''karbamiddá''', amely a vizelettel kiválasztódik. Ez volt az első ismert '''metabolikus ciklus''', amelyet tudományosan leírtak – és megalapozta Krebs hírnevét a nemzetközi tudományos közösségben. A karbamidciklus egyben előfutára is volt a később felfedezett '''citromsavciklusnak''', hiszen megmutatta, hogy a sejtek anyagcseréje ciklikus reakciók mentén is szerveződhet. ----- <span id="menekülés-németországból"></span> === '''Menekülés Németországból''' === Krebs karrierje ígéretesen indult Németországban: 1931-ben kinevezték a freiburgi egyetem orvosi biokémiai tanszékének docensévé. Ám 1933-ban, miután Hitler hatalomra került, és életbe léptek az '''antiszemita törvények''', Krebs zsidó származása miatt elveszítette állását. Ezután elhagyta Németországot, és '''Angliába emigrált''', ahol az Oxfordi Egyetem fogadta be kutatóként. Ezt követően egész életében brit állampolgárként dolgozott, és az '''angol tudományos élet meghatározó alakjává vált'''. ----- <span id="a-krebs-ciklus-felfedezése"></span> === '''A Krebs-ciklus felfedezése''' === Krebs 1937-ben írta le leghíresebb felfedezését: a '''citromsavciklust''', amelyet ma '''Krebs-ciklusnak''' neveznek. Ez a ciklus a sejtek mitokondriumában zajlik, és kulcsfontosságú az '''energia-anyagcsere''' szempontjából. A Krebs-ciklus: * Acetil-CoA és oxálacetát egyesülésével kezdődik → citrát keletkezik, * Több lépésen keresztül oxidálódik, * NADH, FADH₂, és GTP keletkezik, amelyek az '''elektrontranszport-láncba''' jutva ATP-termeléshez vezetnek, * A ciklus végeredményeként CO₂ szabadul fel. A Krebs-ciklus az élő sejtek '''„energia-erőműve”''', mivel a benne keletkező redukált kofaktorok szolgáltatják az ATP-termeléshez szükséges elektronokat. Ez a felfedezés hatalmas jelentőségű volt, mert megmutatta, '''hogyan hasznosítják a sejtek a tápanyagokat energiatermelésre''', és hogyan kapcsolódnak össze az aminosav-, szénhidrát- és zsíranyagcsere folyamatai. ----- <span id="későbbi-pályafutása-és-kutatásai"></span> === '''Későbbi pályafutása és kutatásai''' === A Krebs-ciklus felfedezésével Krebs világhírű lett. 1945-ben a '''Sheffieldi Egyetemen''' professzori kinevezést kapott, majd 1954-től '''Cambridge-ben''' dolgozott, a Biokémiai Intézet igazgatójaként. Ezekben az években további kutatásokat végzett: * A '''mitokondriumok szerepéről''' az oxidatív foszforilációban, * A '''sejtlégzés szabályozásáról''', * Az anyagcsere betegségeinek biokémiai hátteréről, * A '''ráksejtek anyagcseréjének eltéréseiről'''. Krebs mindig is a precíz, kvantitatív kísérletezés híve volt. Kutatócsoportja elismert iskolává vált, ahol számos későbbi híres biokémikus dolgozott. ----- <span id="elismerések-és-nobel-díj"></span> === '''Elismerések és Nobel-díj''' === Hans Krebs munkáját számos tudományos díjjal ismerték el: * '''1953-ban megkapta az orvosi Nobel-díjat''', Fritz Lipmann-nal megosztva („az anyagcsere alapvető felfedezéseiért”), * '''Brit lovagi címet kapott''' (Sir Hans Krebs), * Tagja lett a '''Royal Society-nek''' és több tucat tudományos akadémiának, * Díszdoktorátusokat kapott világszerte. Krebs nemcsak tudósként, hanem '''tudományos oktatóként''' is rendkívüli hatással volt generációkra – előadásai világosak, rendszerezettek és inspirálóak voltak. ----- <span id="személyisége-és-tudományos-filozófiája"></span> === '''Személyisége és tudományos filozófiája''' === Krebs híres volt '''szerénységéről, pontosságáról és kitartásáról'''. Kutatásait mindig hosszú távú célkitűzések vezérelték: a sejtek működésének mély, mechanisztikus megértése. Nem törekedett reflektorfényre, sőt, gyakran kerülte a nyilvános szereplést. Tudományos szemléletét az a meggyőződés jellemezte, hogy a természet '''szigorú logika szerint működik''', és hogy az anyagcsere folyamatok '''matematikailag modellezhetők'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Hans Krebs '''1981. november 22-én''' hunyt el Oxfordban, 81 éves korában. Haláláig aktív maradt: előadásokat tartott, mentorált, publikált. Munkássága máig él: * A '''Krebs-ciklus''' minden egyetemi biokémia tananyag része, * Felfedezései megalapozták az '''anyagcsere-betegségek''', '''diabétesz''', '''rák''' és '''mitokondriális rendellenességek''' biológiai megértését, * A modern orvoslás és táplálkozástudomány elképzelhetetlen lenne a Krebs-féle metabolikus logika nélkül. Nevét iskolák, intézetek, díjak és laboratóriumok viselik világszerte. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Hans Krebs''' a 20. századi élettudomány egyik legnagyobb alakja, akinek felfedezései nemcsak a tudományos világképünket formálták át, hanem '''életmentő alkalmazásokhoz''' is vezettek. Felfedezései a sejtszintű élet alapvető folyamatait tették érthetővé, és az élő rendszerek működésének '''egységes biokémiai nyelvét''' hozták létre. Krebs életpályája azt példázza, hogy a precíz tudományos munka, a felfedezés iránti szenvedély és a kitartás hogyan vezethet világformáló eredményekhez – még akkor is, ha azokat néha emigráció, üldöztetés és újrakezdés kíséri. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} rt9uuu6744ar2t2h9bcv2jypq2w99rn 0 808143 3507354 2025-06-28T14:24:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507354 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808144 3507355 2025-06-28T14:24:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507355 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808145 3507356 2025-06-28T14:24:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507356 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808146 3507357 2025-06-28T14:24:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507357 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808147 3507358 2025-06-28T14:24:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507358 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808148 3507359 2025-06-28T14:24:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507359 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808149 3507360 2025-06-28T14:24:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507360 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808150 3507361 2025-06-28T14:24:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507361 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808151 3507362 2025-06-28T14:24:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507362 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808152 3507363 2025-06-28T14:25:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507363 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808153 3507364 2025-06-28T14:25:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}}” 3507364 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 808154 3507369 2025-06-28T14:37:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507369 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808155 3507372 2025-06-28T14:37:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507372 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808156 3507374 2025-06-28T14:37:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507374 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808157 3507375 2025-06-28T14:37:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507375 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808158 3507376 2025-06-28T14:37:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507376 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808159 3507377 2025-06-28T14:37:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507377 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808160 3507378 2025-06-28T14:37:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507378 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808161 3507379 2025-06-28T14:37:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507379 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808162 3507380 2025-06-28T14:37:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507380 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808163 3507381 2025-06-28T14:37:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507381 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808164 3507382 2025-06-28T14:37:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507382 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808165 3507383 2025-06-28T14:38:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507383 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808166 3507384 2025-06-28T14:38:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507384 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808167 3507385 2025-06-28T14:38:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507385 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808168 3507386 2025-06-28T14:38:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507386 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808169 3507387 2025-06-28T14:38:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507387 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808170 3507388 2025-06-28T14:38:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507388 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808171 3507389 2025-06-28T14:38:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507389 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808172 3507390 2025-06-28T14:38:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507390 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808173 3507391 2025-06-28T14:38:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507391 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808174 3507392 2025-06-28T14:38:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507392 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808175 3507393 2025-06-28T14:38:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507393 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808176 3507395 2025-06-28T14:38:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507395 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808177 3507396 2025-06-28T14:38:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507396 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808178 3507397 2025-06-28T14:38:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507397 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808179 3507398 2025-06-28T14:38:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507398 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808180 3507399 2025-06-28T14:38:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507399 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808181 3507400 2025-06-28T14:38:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507400 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808182 3507401 2025-06-28T14:38:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507401 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808183 3507402 2025-06-28T14:38:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507402 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808184 3507403 2025-06-28T14:38:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507403 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808185 3507404 2025-06-28T14:38:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507404 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808186 3507405 2025-06-28T14:38:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507405 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808187 3507406 2025-06-28T14:38:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507406 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808188 3507407 2025-06-28T14:38:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507407 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808189 3507408 2025-06-28T14:38:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507408 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808190 3507409 2025-06-28T14:38:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507409 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808191 3507410 2025-06-28T14:38:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507410 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808192 3507411 2025-06-28T14:40:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507411 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808193 3507412 2025-06-28T14:40:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507412 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808194 3507413 2025-06-28T14:40:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507413 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808195 3507414 2025-06-28T14:40:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507414 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808196 3507415 2025-06-28T14:40:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507415 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808197 3507416 2025-06-28T14:40:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507416 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808198 3507417 2025-06-28T14:40:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507417 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808199 3507418 2025-06-28T14:40:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507418 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808200 3507419 2025-06-28T14:40:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507419 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808201 3507420 2025-06-28T14:40:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507420 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808202 3507421 2025-06-28T14:40:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507421 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808203 3507422 2025-06-28T14:40:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507422 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808204 3507423 2025-06-28T14:40:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507423 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808205 3507424 2025-06-28T14:40:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507424 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808206 3507425 2025-06-28T14:40:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507425 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808207 3507426 2025-06-28T14:40:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507426 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808208 3507427 2025-06-28T14:40:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507427 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 3507606 3507427 2025-06-28T15:20:45Z LinguisticMystic 22848 3507606 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} William Dawbney Nordhaus amerikai közgazdász, akit leginkább a klímaváltozás és a gazdaság kapcsolatának feltárásáért ismernek. 1941. május 31-én született Albuquerque-ben, Új-Mexikó államban. A gazdasági tudományok Nobel-emlékdíjának 2018-as kitüntetettje, munkásságával úttörő módon járult hozzá a klímagazdaságtan, azaz a gazdasági modellek és a környezetvédelem összekapcsolásához. <span id="tanulmányai-és-korai-pályája"></span> === Tanulmányai és korai pályája === Nordhaus a Yale Egyetemen szerzett alapdiplomát 1963-ban, majd doktori tanulmányait a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatta, ahol 1967-ben PhD fokozatot szerzett közgazdaságtanból. Később visszatért a Yale-re, ahol hosszú karrierje során professzorként dolgozott a közgazdaságtan, valamint a környezetpolitika területén. Korai kutatásai a makrogazdasági modellezésre és a gazdasági növekedésre összpontosítottak. Már ezekben az években érdeklődött a hosszú távú gazdasági folyamatok iránt – különösen az energiaárak, termelékenység, valamint a környezetgazdaságtan kérdései iránt. <span id="a-klímaváltozás-közgazdaságtana"></span> === A klímaváltozás közgazdaságtana === Nordhaus nevéhez fűződik a '''klímagazdaságtan''' egyik legelső és legnagyobb hatású elméleti és gyakorlati modellje, az úgynevezett '''DICE-modell''' (Dynamic Integrated Climate-Economy model), melyet először az 1990-es évek elején fejlesztett ki. A modell célja, hogy integrálja a klímatudomány és a közgazdaságtan ismereteit, és segítséget nyújtson a döntéshozóknak annak meghatározásában, milyen gazdaságpolitikai lépések szükségesek a globális felmelegedés mérséklésére. A DICE-modell révén Nordhaus azt vizsgálta, hogyan hat a szén-dioxid kibocsátás a globális hőmérsékletre, milyen költségekkel jár a klímaváltozás, és hogy milyen mértékű kibocsátáscsökkentés lenne optimális a gazdaság szempontjából. Emellett kidolgozta az úgynevezett '''szociális szén-dioxid ár''' (social cost of carbon) fogalmát, amely egy adott egységnyi CO₂-kibocsátás társadalomra gyakorolt pénzbeli kárát méri. <span id="kiemelt-művei"></span> === Kiemelt művei === Nordhaus több tucat könyvet és több száz tudományos cikket publikált. Néhány jelentősebb műve: * '''“Managing the Global Commons” (1994)''' – ebben a munkájában részletesen bemutatja a DICE-modellt és annak következményeit a klímapolitikára. * '''“A Question of Balance” (2008)''' – a különféle klímavédelmi stratégiák gazdasági hatásainak összehasonlítása, hangsúlyozva a költséghatékonyság fontosságát. * '''“The Climate Casino” (2013)''' – népszerűsítő stílusban írt könyv, amely a klímaváltozás kockázatait és lehetőségeit ismerteti közérthető módon. Emellett társszerzője volt a híres '''“Economics”''' című tankönyvnek Paul Samuelsonnal, amelyet évtizedeken át használtak világszerte az egyetemeken. <span id="politikai-és-tudományos-hatás"></span> === Politikai és tudományos hatás === Nordhaus munkái közvetlen hatást gyakoroltak az Egyesült Államok és a nemzetközi szervezetek – például az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) – klímapolitikai stratégiáira. Munkáját az is kiemeli, hogy a gazdaság szerepét a környezeti problémák kezelésében nem pusztán akadémiai szinten vizsgálta, hanem konkrét javaslatokat is tett a karbonadó bevezetésére, mint a piaci torzulások kiküszöbölésének egyik leghatékonyabb eszközére. Számos akadémiai testület és tanácsadó bizottság tagjaként dolgozott, beleértve az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiáját is. Egyik célkitűzése volt, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók reálisan és felelősségteljesen kezeljék a globális felmelegedés kérdését, elkerülve mind a tétlenség, mind a túlzott reakciók veszélyeit. <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === Nobel-díj és elismerések === 2018-ban Nordhaus megosztott '''Sveriges Riksbank-díjat''' (gyakran közgazdasági Nobel-díjként emlegetik) kapott '''Paul Romerrel'''. A díjat „az éghajlatváltozás, valamint a technológiai innováció makrogazdasági elemzésének integrálásáért” ítélték oda. A bizottság hangsúlyozta, hogy Nordhaus munkája lehetővé tette annak megértését, miként lehet az éghajlati politikákat hatékonyan integrálni a gazdasági növekedésbe. A díj világosan jelezte a tudományos közösség és a nemzetközi közvélemény számára, hogy a klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kihívás is, amely közgazdaságtani eszközökkel kezelhető. <span id="kritika-és-vita"></span> === Kritika és vita === Bár Nordhaus munkáját széles körben elismerik, nem mentes a kritikától. Egyes környezetvédelmi közgazdászok szerint modellje túl konzervatív a globális kockázatokkal szemben, túl alacsony szociális szénárat javasol, és túlzottan lassú átmenetet szorgalmaz a fosszilis energiaforrások kiváltására. Mások viszont épp realista hozzáállását értékelik, amely szerint a klímavédelmi politikáknak nem szabad összeomlasztaniuk a gazdasági fejlődést, hanem egyensúlyra kell törekedni. <span id="öröksége"></span> === Öröksége === William Nordhaus neve ma már megkerülhetetlen a klímagazdaságtanban. Modelljei, kutatásai és szakpolitikai ajánlásai a 21. század egyik legégetőbb problémájára – a klímaváltozásra – kínálnak racionális és közgazdaságilag megalapozott válaszokat. Hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti problémák ne maradjanak elszigetelt területek, hanem szerves részét képezzék a makrogazdasági gondolkodásnak és a nemzetközi gazdaságpolitikának. <span id="zárszó"></span> === Zárszó === William Nordhaus életműve egyszerre szól a tudományos megalapozottságról, a gyakorlati alkalmazhatóságról és a globális felelősségvállalásról. A világ klímapolitikai döntéshozóinak eszközt adott a kezébe, hogy a jövő generációinak is élhető bolygót biztosíthassunk – ésszerű gazdasági keretek között. Munkássága még hosszú évtizedekig meghatározó marad a környezet- és gazdaságpolitika metszéspontján. {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} rkbig6qh7wga2sykdsiprcpapnrw1rg 0 808209 3507428 2025-06-28T14:40:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507428 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808210 3507429 2025-06-28T14:40:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507429 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808211 3507430 2025-06-28T14:40:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507430 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808212 3507431 2025-06-28T14:40:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507431 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808213 3507432 2025-06-28T14:41:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507432 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808214 3507433 2025-06-28T14:41:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507433 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808215 3507434 2025-06-28T14:41:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507434 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808216 3507435 2025-06-28T14:41:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507435 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808217 3507436 2025-06-28T14:41:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507436 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808218 3507437 2025-06-28T14:41:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507437 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808219 3507438 2025-06-28T14:41:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507438 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808220 3507439 2025-06-28T14:41:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507439 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808221 3507440 2025-06-28T14:41:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507440 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808222 3507441 2025-06-28T14:41:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507441 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808223 3507443 2025-06-28T14:41:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507443 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808224 3507444 2025-06-28T14:41:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507444 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808225 3507445 2025-06-28T14:41:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507445 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808226 3507446 2025-06-28T14:41:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507446 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808227 3507447 2025-06-28T14:41:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507447 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808228 3507448 2025-06-28T14:41:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507448 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808229 3507449 2025-06-28T14:41:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507449 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808230 3507450 2025-06-28T14:41:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507450 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808231 3507451 2025-06-28T14:41:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507451 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808232 3507452 2025-06-28T14:41:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507452 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808233 3507453 2025-06-28T14:41:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507453 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808234 3507454 2025-06-28T14:42:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507454 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808235 3507455 2025-06-28T14:42:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507455 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808236 3507456 2025-06-28T14:42:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507456 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808237 3507457 2025-06-28T14:42:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507457 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808238 3507458 2025-06-28T14:42:04Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507458 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808239 3507459 2025-06-28T14:42:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}}” 3507459 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 808240 3507460 2025-06-28T14:42:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Nobel Prize|?}}” 3507460 wikitext text/x-wiki #redirect [[Nobel Prize]] ngg2qjupq3ytrh7ote7w3k3het66cpi 0 808241 3507461 2025-06-28T14:42:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Nobel Prize|?}}” 3507461 wikitext text/x-wiki #redirect [[Nobel Prize]] ngg2qjupq3ytrh7ote7w3k3het66cpi 0 808242 3507462 2025-06-28T14:43:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Nobel Prize|?}}” 3507462 wikitext text/x-wiki #redirect [[Nobel Prize]] ngg2qjupq3ytrh7ote7w3k3het66cpi 0 808243 3507611 2025-06-28T15:47:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507611 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507612 3507611 2025-06-28T15:49:23Z LinguisticMystic 22848 3507612 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} James Monroe az Amerikai Egyesült Államok ötödik elnöke volt, aki 1817 és 1825 között töltötte be hivatalát. Ő az utolsó az „alapító atyák” közül, aki elnökké vált, és nevéhez fűződik a híres '''Monroe-elv''', amely hosszú időre meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Monroe pályafutása alatt kulcsszerepet játszott az amerikai függetlenségi háborúban, a terjeszkedés politikájában, valamint az amerikai nemzeti identitás erősítésében. ----- <span id="korai-élet-és-katonai-szolgálat"></span> === Korai élet és katonai szolgálat === James Monroe 1758. április 28-án született a Virginia állambeli Westmoreland megyében, egy középosztálybeli ültetvényes család gyermekeként. Apja halála után a fiatal Monroe tanulmányait megszakította, hogy a '''függetlenségi háborúban''' harcoljon. A Kontinentális Hadsereg hadnagyaként részt vett a '''trentoni csatában''' (1776), ahol megsebesült. Később tanulmányait a William and Mary Főiskolán folytatta, és jogot kezdett tanulni Thomas Jefferson pártfogoltjaként. ----- <span id="korai-politikai-karrier"></span> === Korai politikai karrier === Az 1780-as években Monroe részt vett a Konföderáció Kongresszusában, majd Virginia törvényhozásában. 1790-ben szenátorrá választották. Később George Washington elnök párizsi nagykövetként nevezte ki (1794–1796), ahol az Egyesült Államok és Franciaország közötti viszonyt próbálta rendezni a forradalom utáni időszakban. Monroe erőteljesen francia-barát politikát képviselt, ami miatt később visszahívták. ----- <span id="kormányzói-és-diplomáciai-szerepkörök"></span> === Kormányzói és diplomáciai szerepkörök === 1803-ban Monroe részt vett a '''Louisiana-terület''' megvásárlásában, ami az Egyesült Államok területét mintegy megduplázta. 1803–1807 között Londonban szolgált követként, ahol az amerikai–brit feszültségek enyhítésén dolgozott, bár kevés sikerrel. 1808 után visszatért a virginiai politikába, és államkormányzóként tevékenykedett. Később '''James Madison''' elnöksége alatt fontos kormányzati szerepeket töltött be: külügyminiszter (1811–1817), és egy időben hadügyminiszter is lett (1814–1815) – az egyetlen ember, aki egyszerre két kabinetpozíciót is betöltött. ----- <span id="elnöksége-18171825"></span> === Elnöksége (1817–1825) === James Monroe 1816-ban a Demokrata-Republikánus Párt jelöltjeként indult, és fölényesen megnyerte az elnökválasztást. Második ciklusát 1820-ban szinte teljes egyhangúsággal nyerte meg – az elektori kollégiumban csak egyetlen szavazatot nem kapott meg, így csak George Washington mondhatta el magáról, hogy egyhangúlag választották meg. Elnökségét gyakran a '''„jó érzések korszaka”''' (''Era of Good Feelings'') néven emlegetik, mivel a pártpolitikai megosztottság ideiglenesen csökkent, és a nemzeti egység erősödött. Ugyanakkor ez a látszólagos egység mély társadalmi és politikai feszültségeket takart. ----- <span id="monroe-elv-monroe-doctrine"></span> === Monroe-elv (Monroe Doctrine) === Monroe elnökségének legmaradandóbb külpolitikai vívmánya az '''1823-ban meghirdetett Monroe-elv''' volt. Ez az elv kimondta: # Az amerikai kontinensek többé nem képezhetik európai gyarmatosítás tárgyát. # Az Egyesült Államok nem avatkozik be az európai ügyekbe. # Bármilyen európai beavatkozást az amerikai földrészen ellenséges cselekedetnek tekintenek. Ezt az elvet elsősorban az európai hatalmak – különösen Spanyolország – dél-amerikai visszagyarmatosítási kísérleteire válaszul dolgozták ki. Bár az Egyesült Államok katonai ereje akkor még gyenge volt, a Brit Birodalom haditengerészetének támogatása (érdekazonosság miatt) komoly súlyt adott a nyilatkozatnak. A Monroe-elv a következő évszázadban alapköve lett az amerikai külpolitikának. ----- <span id="belső-politikai-kihívások"></span> === Belső politikai kihívások === Monroe elnöksége alatt folytatódott az amerikai nyugati terjeszkedés, ami felerősítette az '''indiánokkal''' való konfliktusokat és a '''rabszolgaság kérdését''' is új szintre emelte. Az egyik legfontosabb esemény a '''Missouri-kompromisszum''' (1820), amely rögzítette, hogy a Mississippi folyótól nyugatra, az északi szélesség 36°30’ vonalától északra új állam csak rabszolgaságmentesen csatlakozhat. Ez a kompromisszum ideiglenesen csillapította az észak-déli ellentéteket, de előrevetítette a későbbi polgárháborút. ----- <span id="személyisége-és-vezetési-stílusa"></span> === Személyisége és vezetési stílusa === Monroe nem volt kiemelkedő szónok vagy karizmatikus vezető, de '''megfontolt, pragmatikus, higgadt politikusként''' vált ismertté. Nem a retorikájával, hanem kompromisszumkészségével, hatékonyságával és külpolitikai érzékével szerzett megbecsülést. Közvetlen, kevéssé arisztokratikus stílusa segítette abban, hogy az emberek közeli vezetőnek tekintsék. ----- <span id="nyugdíjazás-és-halála"></span> === Nyugdíjazás és halála === 1825-ben Monroe visszavonult a politikától. Családi és pénzügyi gondokkal küzdött – felesége, Elizabeth betegeskedett, és több adósság is nehezítette életét. A halála előtt néhány évig Virginia helyett már New Yorkban élt. James Monroe '''1831. július 4-én''' halt meg – éppen '''az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának 55. évfordulóján''', ugyanazon a napon, amikor két másik alapító elnök, '''Thomas Jefferson és John Adams''' is meghalt (bár ők 1826-ban). Ő a harmadik amerikai elnök, aki július 4-én hunyt el – ezzel is szimbolikus alakja az amerikai nemzeti örökségnek. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === James Monroe nem tartozik a legismertebb elnökök közé, de '''politikájának hatása mély és tartós'''. Nevéhez fűződik: * A Monroe-elv, amely az USA izolacionista politikájának alapját képezte. * A Louisiana-terület bővítése, amely utat nyitott a nyugati terjeszkedésnek. * A nemzeti egység ideája, még ha az idővel ki is üresedett. Monroe sok szempontból átmeneti figura: az alapító atyák generációjának utolsó képviselője, aki már egy új, terjeszkedő, önmagát nemzetközi szereplőként felfogó Amerikát vezetett. ----- <span id="nevének-öröksége"></span> === Nevének öröksége === Monroe nevét számos hely őrzi az Egyesült Államokban: * '''Monroe városok''' szinte minden déli államban * '''Monroe megye''' (Monroe County) több tucat államban * '''Fort Monroe''' Virginia államban * És természetesen a '''Monroe-elv''', ami a nevét világszinten ismertté tette ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === James Monroe Amerika csendes, de hatékony államférfija volt, akinek elnöksége alatt megszilárdult az Egyesült Államok helyzete a nyugati féltekén. Nem látványos reformokkal, hanem átgondolt diplomáciával, kompromisszumkészséggel és következetességgel írta be magát a történelembe. A „jó érzések korszaka” nem tartott örökké, de Monroe elnöksége alatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok valóban egységes, erős és békés nemzetté válhat. {{engl}} atksp35xlyiv8wv0q3tcbbl0kmk96ll 3507613 3507612 2025-06-28T15:49:48Z LinguisticMystic 22848 3507613 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} James Monroe az Amerikai Egyesült Államok ötödik elnöke volt, aki 1817 és 1825 között töltötte be hivatalát. Ő az utolsó az „alapító atyák” közül, aki elnökké vált, és nevéhez fűződik a híres '''Monroe-elv''', amely hosszú időre meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját. Monroe pályafutása alatt kulcsszerepet játszott az amerikai függetlenségi háborúban, a terjeszkedés politikájában, valamint az amerikai nemzeti identitás erősítésében. ----- <span id="korai-élet-és-katonai-szolgálat"></span> === Korai élet és katonai szolgálat === James Monroe 1758. április 28-án született a Virginia állambeli Westmoreland megyében, egy középosztálybeli ültetvényes család gyermekeként. Apja halála után a fiatal Monroe tanulmányait megszakította, hogy a '''függetlenségi háborúban''' harcoljon. A Kontinentális Hadsereg hadnagyaként részt vett a '''trentoni csatában''' (1776), ahol megsebesült. Később tanulmányait a William and Mary Főiskolán folytatta, és jogot kezdett tanulni Thomas Jefferson pártfogoltjaként. ----- <span id="korai-politikai-karrier"></span> === Korai politikai karrier === Az 1780-as években Monroe részt vett a Konföderáció Kongresszusában, majd Virginia törvényhozásában. 1790-ben szenátorrá választották. Később George Washington elnök párizsi nagykövetként nevezte ki (1794–1796), ahol az Egyesült Államok és Franciaország közötti viszonyt próbálta rendezni a forradalom utáni időszakban. Monroe erőteljesen francia-barát politikát képviselt, ami miatt később visszahívták. ----- <span id="kormányzói-és-diplomáciai-szerepkörök"></span> === Kormányzói és diplomáciai szerepkörök === 1803-ban Monroe részt vett a '''Louisiana-terület''' megvásárlásában, ami az Egyesült Államok területét mintegy megduplázta. 1803–1807 között Londonban szolgált követként, ahol az amerikai–brit feszültségek enyhítésén dolgozott, bár kevés sikerrel. 1808 után visszatért a virginiai politikába, és államkormányzóként tevékenykedett. Később '''James Madison''' elnöksége alatt fontos kormányzati szerepeket töltött be: külügyminiszter (1811–1817), és egy időben hadügyminiszter is lett (1814–1815) – az egyetlen ember, aki egyszerre két kabinetpozíciót is betöltött. ----- <span id="elnöksége-18171825"></span> === Elnöksége (1817–1825) === James Monroe 1816-ban a Demokrata-Republikánus Párt jelöltjeként indult, és fölényesen megnyerte az elnökválasztást. Második ciklusát 1820-ban szinte teljes egyhangúsággal nyerte meg – az elektori kollégiumban csak egyetlen szavazatot nem kapott meg, így csak George Washington mondhatta el magáról, hogy egyhangúlag választották meg. Elnökségét gyakran a '''„jó érzések korszaka”''' (''Era of Good Feelings'') néven emlegetik, mivel a pártpolitikai megosztottság ideiglenesen csökkent, és a nemzeti egység erősödött. Ugyanakkor ez a látszólagos egység mély társadalmi és politikai feszültségeket takart. ----- <span id="monroe-elv-monroe-doctrine"></span> === Monroe-elv (Monroe Doctrine) === Monroe elnökségének legmaradandóbb külpolitikai vívmánya az '''1823-ban meghirdetett Monroe-elv''' volt. Ez az elv kimondta: # Az amerikai kontinensek többé nem képezhetik európai gyarmatosítás tárgyát. # Az Egyesült Államok nem avatkozik be az európai ügyekbe. # Bármilyen európai beavatkozást az amerikai földrészen ellenséges cselekedetnek tekintenek. Ezt az elvet elsősorban az európai hatalmak – különösen Spanyolország – dél-amerikai visszagyarmatosítási kísérleteire válaszul dolgozták ki. Bár az Egyesült Államok katonai ereje akkor még gyenge volt, a Brit Birodalom haditengerészetének támogatása (érdekazonosság miatt) komoly súlyt adott a nyilatkozatnak. A Monroe-elv a következő évszázadban alapköve lett az amerikai külpolitikának. ----- <span id="belső-politikai-kihívások"></span> === Belső politikai kihívások === Monroe elnöksége alatt folytatódott az amerikai nyugati terjeszkedés, ami felerősítette az '''indiánokkal''' való konfliktusokat és a '''rabszolgaság kérdését''' is új szintre emelte. Az egyik legfontosabb esemény a '''Missouri-kompromisszum''' (1820), amely rögzítette, hogy a Mississippi folyótól nyugatra, az északi szélesség 36°30’ vonalától északra új állam csak rabszolgaságmentesen csatlakozhat. Ez a kompromisszum ideiglenesen csillapította az észak-déli ellentéteket, de előrevetítette a későbbi polgárháborút. ----- <span id="személyisége-és-vezetési-stílusa"></span> === Személyisége és vezetési stílusa === Monroe nem volt kiemelkedő szónok vagy karizmatikus vezető, de '''megfontolt, pragmatikus, higgadt politikusként''' vált ismertté. Nem a retorikájával, hanem kompromisszumkészségével, hatékonyságával és külpolitikai érzékével szerzett megbecsülést. Közvetlen, kevéssé arisztokratikus stílusa segítette abban, hogy az emberek közeli vezetőnek tekintsék. ----- <span id="nyugdíjazás-és-halála"></span> === Nyugdíjazás és halála === 1825-ben Monroe visszavonult a politikától. Családi és pénzügyi gondokkal küzdött – felesége, Elizabeth betegeskedett, és több adósság is nehezítette életét. A halála előtt néhány évig Virginia helyett már New Yorkban élt. James Monroe '''1831. július 4-én''' halt meg – éppen '''az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának 55. évfordulóján''', ugyanazon a napon, amikor két másik alapító elnök, '''Thomas Jefferson és John Adams''' is meghalt (bár ők 1826-ban). Ő a harmadik amerikai elnök, aki július 4-én hunyt el – ezzel is szimbolikus alakja az amerikai nemzeti örökségnek. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === James Monroe nem tartozik a legismertebb elnökök közé, de '''politikájának hatása mély és tartós'''. Nevéhez fűződik: * A Monroe-elv, amely az USA izolacionista politikájának alapját képezte. * A Louisiana-terület bővítése, amely utat nyitott a nyugati terjeszkedésnek. * A nemzeti egység ideája, még ha az idővel ki is üresedett. Monroe sok szempontból átmeneti figura: az alapító atyák generációjának utolsó képviselője, aki már egy új, terjeszkedő, önmagát nemzetközi szereplőként felfogó Amerikát vezetett. ----- <span id="nevének-öröksége"></span> === Nevének öröksége === Monroe nevét számos hely őrzi az Egyesült Államokban: * '''Monroe városok''' szinte minden déli államban * '''Monroe megye''' (Monroe County) több tucat államban * '''Fort Monroe''' Virginia államban * És természetesen a '''Monroe-elv''', ami a nevét világszinten ismertté tette ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === James Monroe Amerika csendes, de hatékony államférfija volt, akinek elnöksége alatt megszilárdult az Egyesült Államok helyzete a nyugati féltekén. Nem látványos reformokkal, hanem átgondolt diplomáciával, kompromisszumkészséggel és következetességgel írta be magát a történelembe. A „jó érzések korszaka” nem tartott örökké, de Monroe elnöksége alatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok valóban egységes, erős és békés nemzetté válhat. {{engl}} {{Presidents of the United States}} 8egbqn4hc7xtexs3bxso2hfxq1v17lr 0 808244 3507615 2025-06-28T15:53:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „redir|Katalin Karikó” 3507615 wikitext text/x-wiki redir|Katalin Karikó 6w6ik2fg66bpa0olsrsbadinbu5ymjf 3507616 3507615 2025-06-28T15:53:42Z LinguisticMystic 22848 3507616 wikitext text/x-wiki #redirect [[Katalin Karikó]] 87ci9a3cdd0n9f343cmarar7rygppeh 0 808245 3507621 2025-06-28T16:14:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:hafarm|denosumab |?}}” 3507621 wikitext text/x-wiki {{subst:hafarm|denosumab |?}} ofhgvwnjltp1kdzbhln361b1szk20m7 3507622 3507621 2025-06-28T16:14:27Z LinguisticMystic 22848 3507622 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} [[denosumab ]] {{hunl}} lvvl7jfwa1bimjfv3lizd9pu20037eq 0 808246 3507635 2025-06-28T16:59:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Leonardo da Vinci|?}}” 3507635 wikitext text/x-wiki #redirect [[Leonardo da Vinci]] s1wzlut82c23p1f7n8izx8arhipuf81 0 808247 3507642 2025-06-28T17:15:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Linus Pauling|?}}” 3507642 wikitext text/x-wiki #redirect [[Linus Pauling]] ryc8eo1q6w2355l3zgdj48p5td4guld 0 808248 3507646 2025-06-28T17:30:01Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Beethoven]] lapot a következő névre: [[Ludwig van Beethoven]] 3507646 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Ludwig van Beethoven]] gqm2ljzez5jx8in2bzzc5xgl1jlxt4d 0 808249 3507650 2025-06-28T17:34:05Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Michelangelo]] lapot a következő névre: [[Michelangelo Buonarroti]] 3507650 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Michelangelo Buonarroti]] 8g8bf8htyrjnevgpktie6gngthepfyn 0 808250 3507653 2025-06-28T17:34:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507653 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507655 3507653 2025-06-28T17:39:48Z LinguisticMystic 22848 3507655 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Johann Sebastian Bach (1685. március 31. – 1750. július 28.) német zeneszerző, orgonista, csembalista, hegedűs, karmester és tanár, akit a nyugati zenetörténet egyik legnagyobb géniuszaként tartanak számon. Munkássága a barokk zene kiteljesedését és lezárását jelenti; hatása zeneszerzők generációira terjedt ki Händeltől Mozarton és Beethovenen át egészen a modern klasszikus zenéig. A harmónia, kontrapunktika (többszólamúság), formai tökéletesség és mély vallásos érzület mesterének tekintik. ----- <span id="korai-élet-és-családi-háttér"></span> === '''Korai élet és családi háttér''' === Bach 1685-ben született Eisenach városában, Türingia tartományban. Egy zenészdinasztia tagja volt: legalább hét generáción keresztül szolgáltak templomi vagy udvari zenészként. Apja, Johann Ambrosius Bach, városi muzsikus volt, aki korán megtanította fiát hegedülni és csembalózni. 9 éves korára azonban árva lett: édesanyja majd édesapja is meghalt, így idősebb testvéréhez, Johann Christoph Bachhoz került Ohrdrufba. Itt folytatta tanulmányait és ismerkedett meg a kor zenéjével és orgonajátékával. ----- <span id="tanulmányok-és-első-állások"></span> === '''Tanulmányok és első állások''' === 1703-ban, 18 évesen, Bach első hivatalos zenei állását a weimari hercegi udvarban kapta mint hegedűs. Hamarosan orgonistaként is alkalmazták Arnstadtban, majd Mühlhausenben. E korai években már megmutatkozott mesterségbeli tudása, különösen az orgonára írt prelúdiumok, fúgák és kora-formák terén. Egyik első nagyobb műve a '''Toccata és fúga d-mollban''' (BWV 565), amely azóta is az egyik legismertebb orgonamű a világon. Ezekben az években sokat tanult a kortárs olasz és francia zeneszerzők stílusából, különösen Vivaldi műveiből. ----- <span id="weimar-és-a-világi-zene"></span> === '''Weimar és a világi zene''' === 1708–1717 között ismét Weimarban dolgozott, ezúttal udvari orgonistaként és koncertmesterként. Itt alkotta meg az orgonaművek jelentős részét és számos kantátát írt. Zenéje ebben az időben bonyolultabbá, érzelmileg gazdagabbá vált, miközben folyamatosan fejlesztette kontrapunktikus írásmódját. Weimari évei után, 1717-ben Közép-Németország egyik legtekintélyesebb világi zenei állását kapta meg: '''Leopold herceg udvari karmestere''' lett Köthenben. Itt világi zenéket – kamaradarabokat, zenekari szvitek, versenyműveket – komponált. Innen származik a híres '''Brandenburgi versenyek''' sorozata (BWV 1046–1051), a barokk versenymű forma egyik csúcspontja. ----- <span id="lipcsei-évek-és-egyházi-zene"></span> === '''Lipcsei évek és egyházi zene''' === 1723-ban Bach a lipcsei Tamás-templom (Thomaskirche) kántora lett – ezt a pozíciót haláláig betöltötte. Ez volt élete legtermékenyebb és legintenzívebb szakasza. Feladatai közé tartozott a heti templomi zene írása, a fiúénekesek oktatása, zenekarok vezetése, valamint iskolai tanítás. Első éveiben '''évi több mint 50 kantátát''' komponált, így néhány év alatt kialakított egy teljes '''egyházi évfordulós kantátaciklust'''. Ezek a művek mély teológiai tartalmat, drámai kifejezést és formai komplexitást ötvöznek. Itt született meg többek között: * '''Máté-passió''' (BWV 244): monumentális mű Krisztus szenvedéstörténetéről. * '''János-passió''' (BWV 245): érzelmesebb, bensőségesebb karakterű. * '''Mise h-mollban''' (BWV 232): összegző, szintetizáló mű, a katolikus mise liturgiáját követve. * '''Magnificat''', '''Karácsonyi oratórium''', és több mint 200 fennmaradt kantáta. ----- <span id="zeneelméleti-munkásság-a-jól-temperált-zongora"></span> === '''Zeneelméleti munkásság – A jól temperált zongora''' === Bach nemcsak komponált, hanem rendszeresen foglalkozott pedagógiával és zeneelmélettel is. Az egyik legnagyobb hatású munkája a '''Das Wohltemperierte Klavier''' (''A jól temperált zongora''), amely két kötetben 24-24 prelúdiumot és fúgát tartalmaz minden hangnemben. A darabok célja, hogy bemutassák a temperált hangolás (minden hangnem használható) előnyeit és a polifon szerkesztés lehetőségeit. E munkája évszázadokon át tananyag volt, és zongoristák generációi tanultak belőle – Mozart, Beethoven, Chopin és Schönberg egyaránt. ----- <span id="a-művészet-foglalata-a-fúga-mestere"></span> === '''A művészet foglalata – A fúga mestere''' === Bach művészetének csúcsa a '''fúga és kontrapunktikus technika''' tökélyre fejlesztése. Élete végén írta meg a '''Die Kunst der Fuge''' (''A fúga művészete'') című sorozatot, amely befejezetlenül maradt. Ez a mű zeneszerzői logika, formai fegyelem és spirituális mélység egysége. Egy másik jelentős műve a '''Musikalisches Opfer''' (''Zenei áldozat''), amelyet II. Frigyes porosz királynak ajánlott. A király által adott zenei témára komponált többtételes fúgasorozat a barokk zeneszerzői invenció egyik csúcspontja. ----- <span id="halála-és-utóélete"></span> === '''Halála és utóélete''' === Bach 1750-ben hunyt el Lipcsében, valószínűleg szélütés vagy cukorbetegség következtében, részben egy szemműtét komplikációi miatt. Halála után zenéje hamar háttérbe szorult: a galáns stílus, majd a klasszicizmus egyszerűbb formavilága mellett bonyolult műveit idejétmúltnak tartották. Csak a 19. században fedezték fel újra: '''Felix Mendelssohn''' 1829-ben előadta a Máté-passiót, ami újabb Bach-reneszánszt indított el. Azóta művei a klasszikus repertoár megkerülhetetlen részét képezik. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === '''Öröksége és hatása''' === Bach hatása felmérhetetlen. Zenei struktúrái, harmóniái és kontrapunktikus technikái a zenetörténet későbbi nagy mestereire is inspirálóan hatottak – Mozart, Beethoven, Brahms, Liszt, Bartók, Schönberg, sőt még jazz- és filmzeneszerzők is hivatkoznak rá. Bach zenéje egyszerre racionális és spirituális. A formai tökéletesség mögött mély vallásos meggyőződés húzódik. Ő maga művei végére gyakran írta: '''„Soli Deo Gloria”''' (Egyedül Istené a dicsőség). ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Johann Sebastian Bach nem csupán a barokk zene mestere volt, hanem a nyugati zenei gondolkodás egyik legnagyobb alakja. Életműve a technikai tudás, a formai találékonyság és az emberi lélek legmélyebb rezdüléseinek összhangja. Művei túlmutatnak saját korukon: örökérvényű alkotások, amelyek a rend és szépség örök keresését tükrözik. {{engl}} nihwrlxc1t9ce43t9mnmj7ugy6jepj5 0 808251 3507662 2025-06-29T10:51:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507662 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507663 3507662 2025-06-29T10:56:25Z LinguisticMystic 22848 3507663 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Tobias Lütke német származású kanadai vállalkozó, programozó és a Shopify nevű e-kereskedelmi platform társalapítója, valamint vezérigazgatója. Személye a modern technológiai vállalkozások egyik inspiráló példája: autodidakta szoftverfejlesztőként vált egy milliárdokat érő globális vállalat élére. Története egyszerre szól a szoftverfejlesztés iránti szenvedélyről, az innovációról és a vállalkozói szellemről. <span id="gyermekkora-és-korai-évei"></span> === Gyermekkora és korai évei === Tobias Lütke 1981-ben született Koblenzben, Nyugat-Németországban. Már fiatal korában elkezdett érdeklődni a számítógépek és a programozás iránt. 6 évesen már az édesapja által használt Commodore 64 számítógépen próbálgatta a BASIC nyelvet, és hamar világossá vált, hogy különleges érzéke van az algoritmikus gondolkodáshoz. Iskolai évei alatt nem érezte magát otthon a hagyományos oktatás keretei között, ezért 16 évesen otthagyta az iskolát, és inkább szoftverfejlesztő tanulónak állt egy IT-cégnél. <span id="kanadai-újrakezdés-és-a-snowdevil"></span> === Kanadai újrakezdés és a Snowdevil === 2002-ben Lütke Kanadába költözött, ahol feleségével, Fiona McKean-nel kezdett új életet Ottawában. Kezdetben hobbiból snowboardokat árult egy barátjával – ez a vállalkozás Snowdevil néven futott. Mivel az akkori e-kereskedelmi rendszerek (pl. Yahoo! Stores, osCommerce) túlságosan korlátozottnak vagy elavultnak tűntek számára, úgy döntött, hogy saját webshop-motort készít. Ez a döntés kulcsfontosságú volt, hiszen így született meg az első Shopify-motor, Ruby on Rails keretrendszerre építve, akkoriban még a technológiai úttörők között. A Snowdevil mint üzlet nem volt hosszú életű, de a mögötte álló szoftver kiemelkedő potenciált mutatott. <span id="a-shopify-születése"></span> === A Shopify születése === 2006-ban Lütke és társalapítói (Daniel Weinand és Scott Lake) hivatalosan is megalapították a Shopify-t, amely nyílt platformként kínált webshop-megoldásokat kis- és középvállalkozások számára. Lütke lett a technológiai fejlesztés fő motorja és később a vezérigazgató is. A Shopify célja az volt, hogy mindenki számára egyszerű, skálázható és testreszabható módon tegye lehetővé az online értékesítést, bonyolult technikai tudás nélkül. A cég filozófiája világos volt: “a kereskedelem demokratizálása”. Lütke saját fejlesztői háttérrel és filozófiával építette fel a Shopify-t, hangsúlyt helyezve az API-kra, a nyílt fejlesztői ökoszisztémára és az egyedi bővíthetőségre. A platform gyorsan növekedett, és számos kisvállalkozás választotta alternatívaként az Amazon vagy az eBay mellett. <span id="a-shopify-felemelkedése"></span> === A Shopify felemelkedése === A 2010-es évek elején a Shopify robbanásszerű növekedésnek indult. A startupokat támogató Y Combinator program is felfigyelt a cégre, és később befektetők tucatjai álltak be mögé. A vállalat 2015-ben tőzsdére ment (NYSE: SHOP, TSX: SHOP), és értéke azóta is töretlenül növekedett. 2020-ban, a COVID-19 világjárvány idején, mikor rengeteg üzlet kényszerült az online térbe költözni, a Shopify platformja kulcsfontosságúvá vált. Lütke stratégiája, hogy nem akart „versenyezni” az Amazonnal, hanem inkább „fegyvereket adni azoknak, akik vele szemben harcolnak” – azaz segíteni a kisvállalkozásokat az óriással szemben – különösen népszerűnek bizonyult. A Shopify ma már több százezer webshop motorja világszerte, köztük olyan nagy márkáké is, mint a Gymshark, Allbirds, Kylie Cosmetics, és a Heinz. <span id="technológiai-és-vállalati-filozófiája"></span> === Technológiai és vállalati filozófiája === Tobias Lütke híres arról, hogy nem a tipikus cégvezető: fejlesztő maradt. Még vezérigazgatóként is aktívan programozott, és részt vett a technikai döntésekben. Nyílt forráskód-hívő, és elkötelezett az olyan technológiák mellett, mint a Ruby, GraphQL, React és WebAssembly. Közismert, hogy támogatja a “remote work”, azaz távoli munkavégzés koncepcióját. A Shopify már a COVID-19 előtt is nyitott volt a rugalmas munkavégzésre, de 2020-tól teljesen „digitális első” vállalattá vált. A cégnél fontos az ún. ''default trust'' kultúra, azaz hogy az alkalmazottak megbízhatnak egymásban alapértelmezésként, valamint az autonómia és az egyéni felelősség hangsúlyozása. <span id="személyes-élet-és-értékrend"></span> === Személyes élet és értékrend === Tobias Lütke visszafogott életet él, családcentrikus, három gyermek édesapja. Kanadát tekinti otthonának, és gyakran szólal meg a startup ökoszisztémáról, technológiáról vagy éppen a globális problémák kezeléséről. Ő maga is jelentős befektetője a technológiai szektornak – például részt vett a CryptoPunks NFT-k vásárlásában, és támogatja a kriptogazdaság és a Web3 technológiák fejlődését. 2021-ben csatlakozott az OpenAI igazgatótanácsához is, ezzel is jelezve, hogy fontosnak tartja a mesterséges intelligencia fejlődését és etikus alkalmazását. <span id="elismerések-és-hatás"></span> === Elismerések és hatás === Tobias Lütke-t gyakran a „csendes zsenik” közé sorolják a techvilágban. Vezetési stílusa inkább mérnöki, mint üzleti jellegű, és sokan éppen emiatt tartják őt példaértékűnek a szoftverfejlesztők között. Ő a bizonyíték arra, hogy a technológiai tehetség és a vállalkozói érzék kéz a kézben is járhat. 2019-ben a kanadai kormány kitüntette őt Kanada Rendjével (Order of Canada), ami az egyik legmagasabb civil elismerés az országban. <span id="öröksége-és-jövőképe"></span> === Öröksége és jövőképe === Tobias Lütke nemcsak egy sikeres vállalatot épített, hanem új irányokat is mutatott az e-kereskedelemben és a szoftverfejlesztés kultúrájában. A Shopify-sztori mára sok kezdő vállalkozónak mutat példát arra, hogy nem a tőke, hanem az ötlet, a technológiai kiválóság és a kitartás a siker kulcsa. További tervei között szerepel a mesterséges intelligencia és a fenntartható technológia előmozdítása, miközben megőrzi a Shopify függetlenségét és emberközpontú szemléletét. {{engl}} 9lod59ir1rewmjh5kq5z74tv348k1at