Wikiszótár huwiktionary https://hu.wiktionary.org/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r:Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.45.0-wmf.7 case-sensitive Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiszótár Wikiszótár-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Függelék Függelékvita Index Indexvita TimedText TimedText talk Modul Modulvita 0 1921 3507998 3482207 2025-06-30T17:44:28Z LinguisticMystic 22848 3507998 wikitext text/x-wiki {{also|Thomas Mann}} {{denoun|m,es:s,^er}} #[[férfi]] #[[férj]] #[[ember]] {{denounr|m,es:s,^er}} g7dwoxr0h8jxnvqxa7r4cq4pq03hqgg 0 2146 3508176 3442118 2025-07-01T08:59:25Z LinguisticMystic 22848 3508176 wikitext text/x-wiki {{Infobox Staat |BILD-LAGE = India on the globe (claimed and de-facto hatched) (Asia centered).svg |BILD-LAGE-IMAGEMAP = AsienGlobus1hu }} {{hungeo}} # '''India''', hivatalos nevén '''India Köztársaság (Republic of India)''', a világ legnépesebb és hetedik legnagyobb területű országa. Dél-Ázsiában fekszik, kulturális, nyelvi, vallási és földrajzi sokszínűsége pedig páratlan. A világ legnagyobb demokráciája, egyben az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. Történelme több ezer évre nyúlik vissza, és olyan civilizációknak adott otthont, mint az Indus-völgyi kultúra. India ma a globális politika, technológia és gazdaság meghatározó szereplője. ----- <span id="földrajzi-és-általános-adatok"></span> === Földrajzi és általános adatok === * '''Főváros:''' Újdelhi * '''Legnagyobb város:''' Mumbai * '''Népesség:''' ~1,44 milliárd fő (2024), a világ legnépesebb országa * '''Terület:''' ~3,28 millió km² * '''Hivatalos nyelvek:''' hindi (államnyelv), angol (második hivatalos nyelv), valamint további 21 alkotmányosan elismert regionális nyelv * '''Pénznem:''' indiai rúpia (INR) * '''Államforma:''' parlamentáris köztársaság * '''Államfő:''' köztársasági elnök (jelenleg Droupadi Murmu) * '''Kormányfő:''' miniszterelnök (2024-ben Narendra Modi) ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === <span id="ősi-civilizációk"></span> ==== Ősi civilizációk ==== India területén virágzott az '''Indus-völgyi civilizáció''' (i. e. 2500–1900), az egyik legkorábbi városi kultúra. Később az '''árja törzsek''' érkeztek, megalapítva a védikus kultúrát, amely a hinduizmus alapjait vetette meg. <span id="királyságok-és-birodalmak"></span> ==== Királyságok és birodalmak ==== India történetét számos királyság és birodalom formálta: '''Maurja Birodalom (Ashóka)''', '''Gupta-dinasztia''', '''Mughal Birodalom''', '''Maratha Konföderáció''' stb. A vallási és kulturális sokszínűség itt alakult ki: hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, iszlám, szikhizmus és később a kereszténység. <span id="gyarmatosítás-és-függetlenség"></span> ==== Gyarmatosítás és függetlenség ==== A 17. századtól kezdve a brit Kelet-indiai Társaság fokozatosan átvette az uralmat. '''1858-ban India hivatalosan brit gyarmat lett''', és egészen 1947-ig az is maradt. A '''függetlenségi mozgalmat''' olyan vezetők irányították, mint '''Mahatma Gandhi''', '''Jawaharlal Nehru''' és '''Subhas Chandra Bose'''. Gandhi erőszakmentes ellenállása világszerte híressé vált. India '''1947. augusztus 15-én''' függetlenné vált, de az ország kettészakadt: létrejött Pakisztán is. Azóta India önálló köztársaságként működik (hivatalosan 1950. január 26. óta). ----- <span id="államberendezkedés-és-politika"></span> === Államberendezkedés és politika === India '''szövetségi parlamentáris köztársaság''', ahol a központi kormány mellett 28 szövetségi állam és 8 területi egység működik. * '''Kétkamarás parlament:''' ** '''Lok Sabha''' (alsóház) – közvetlenül választott képviselők ** '''Rajya Sabha''' (felsőház) – közvetve választott tagok * '''Legfelsőbb bíróság''' biztosítja az alkotmányosságot * A választások szabadok és rendszeresek, többpárti rendszer működik. A két legnagyobb párt: * '''BJP''' (Bharatiya Janata Party) – hindu nacionalista, jobboldali * '''INC''' (Indian National Congress) – történelmi párt, balközép, szekuláris ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === India gazdasága az elmúlt évtizedekben gyors fejlődésen ment keresztül: * '''GDP''' szerint a világ ötödik legnagyobb gazdasága (2024) * Kulcságazatok: '''információs technológia''', '''gyógyszeripar''', '''textilipar''', '''mezőgazdaság''', '''filmipar''' (Bollywood) * '''IT-központok:''' Bengaluru, Hyderabad, Pune * '''Gyártás:''' „Make in India” kezdeményezés a hazai ipar ösztönzésére * '''Kihívások:''' szegénység, infrastruktúra-hiány, munkanélküliség, informális szektor dominanciája ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === India társadalma rendkívül összetett: * '''Kasztok rendszere:''' történelmi társadalmi hierarchia, ma már hivatalosan tilos, de a hatása még érezhető * '''Nők helyzete:''' javuló, de kihívások (nemi egyenlőtlenség, erőszak, aluliskolázottság) továbbra is jelen vannak * '''Urbanizáció:''' gyorsan növekvő városok (pl. Delhi, Mumbai), de vidéken még mindig a lakosság többsége él * '''Nyelvek:''' több száz nyelv és dialektus – 22 hivatalosan elismert nyelv, köztük hindi, bengáli, telugu, maráthi, tamil, urdu * '''Ételek:''' rendkívül változatos, fűszeres ételek, erős vegetáriánus hagyományok, curry, dhal, chapati, biryani stb. ----- <span id="vallás"></span> === Vallás === India a vallások hazája: * '''Hinduizmus:''' a lakosság kb. 80%-a hindu * '''Iszlám:''' kb. 14%, India a világ harmadik legnagyobb muszlim népességű országa * '''Kereszténység, szikhizmus, buddhizmus, dzsainizmus''' – mind jelentős kisebbségek * Vallási ünnepek: '''Diwali''', '''Holi''', '''Eid''', '''Krishna Janmashtami''', '''Navaratri''', '''Christmas''' A vallási sokszínűség mellett időnként '''feszültségek''' és erőszakos összecsapások is előfordulnak (pl. hindu–muszlim viszályok, kasztalapú ellentétek). ----- <span id="tudomány-és-technológia"></span> === Tudomány és technológia === India erős szereplő a tudományban: * '''Űrkutatás:''' az '''ISRO''' (Indian Space Research Organisation) saját rakétaprogrammal, műholdakkal, hold- és marsmissziókkal (pl. '''Chandrayaan-3''', '''Mangalyaan''') * '''Gyógyszeripar:''' India a világ „gyógyszertára” * '''Szoftveripar:''' világszinten is kiemelkedő, különösen outsourcing és fejlesztés terén * '''Atomenergia és hadiipar:''' India atomhatalom, saját hadiiparral ----- <span id="oktatás"></span> === Oktatás === India oktatási rendszere nagy átalakuláson ment keresztül: * '''Iskolázottság növekszik''', de vidéken és a szegényebb rétegekben még elmaradott * '''Versenyközpontú rendszer''', különösen a középiskola utáni felvételik során * '''Vezető egyetemek:''' IIT (Indian Institute of Technology), IIM (Indian Institute of Management), AIIMS (orvosi), JNU, Delhi University * '''Kihívások:''' tanárhiány, iskolai lemorzsolódás, minőségi különbségek ----- <span id="film-média-és-popkultúra"></span> === Film, média és popkultúra === India híres a '''Bollywoodról''' – a világ legnagyobb filmgyára éves kibocsátás szerint. Ikonikus színészek: Shah Rukh Khan, Aamir Khan, Amitabh Bachchan, Deepika Padukone, Priyanka Chopra. * '''Zene:''' klasszikus (hindi, karnatikus), modern pop, filmzenék * '''Tánc:''' kathak, bharatanatyam, odissi, és populáris stílusok * '''Sport:''' a legnépszerűbb a '''krikett''', de az olimpián is egyre eredményesebb (pl. lövészet, birkózás) ----- <span id="külpolitika-és-hadsereg"></span> === Külpolitika és hadsereg === India '''nukleáris hatalom''', saját hadsereggel, haditengerészettel és légierejével. Fontos külpolitikai szereplő: * '''BRICS'''-tag (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) * '''G20-tag''', '''ENSZ''', '''Világkereskedelmi Szervezet''' aktív tagja * '''Kapcsolatok az USA-val, Oroszországgal, Kínával''' – hol szövetség, hol rivalizálás * '''Regionális szerep:''' főként Pakisztánnal és Kínával vannak határviták (pl. Kasmír, Ladakh) ----- <span id="kihívások"></span> === Kihívások === India számára a legnagyobb kihívások a 21. században: * '''Túlnépesedés''', urbanizáció, klímaváltozás * '''Infrastruktúra-fejlesztés''', szegénység felszámolása * '''Társadalmi egyenlőtlenségek''', kasztrendszer öröksége * '''Környezetvédelem''', vízválság, légszennyezés (pl. Delhi) * '''Digitális szakadék''' – gyors fejlődés és mély lemaradások együttélnek ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === India '''ősi civilizáció és modern demokrácia egy testben'''. A hagyomány és innováció, szegénység és csúcstechnológia, falu és globális város, spiritualitás és üzlet párhuzamosan léteznek. Bár az ország számos kihívással néz szembe, fejlődési pályája, kulturális gazdagsága és fiatal népessége ígéretes jövőt sejtet. India a világ szemében '''egyre inkább partner, piac, kihívás és inspiráció egyaránt''' – egy ország, amely nemcsak a múltja, hanem a jövője miatt is figyelmet érdemel. {{-kapcs-}} * (nyelvek): [[asszámi]], [[bengáli]], [[gudzsaráti]], [[hindi]], [[kannada]], [[kasmíri]], [[malajalam]], [[maráthi]], [[naga]], [[orija]], [[pandzsábi]], [[szanszkrit]], [[szikkimi]], [[szindhi]], [[tamil]], [[telugu]], [[urdu]] {{-ford-}} {{trans-top|ország}} *{{ab}}: {{t|ab|Индиа}} *{{af}}: {{t|af|Indië}} *{{sq}}: {{t|sq|India}}, {{t-|sq|Indi}} *{{am}}: {{t|am|ህንድ}} *{{en}}: {{t|en|India}} *:{{ang}}: {{t|ang|India}} *{{ar}}: {{t|ar|الْهِنْد|f}} *{{an}}: {{t|an|India|f}} *{{arc}}: {{t|arc|ܗܢܕܘ}} *{{rup}}: {{t|rup|India}} *{{as}}: {{t|as|ভাৰত|tr=bhārat}} *{{ast}}: {{t|ast|India|f}} *{{ay}}: {{t|ay|Indya}} *{{az}}: {{t|az|Hindistan}} *{{ba}}: {{t|ba|Һиндостан}} *{{bm}}: {{t-|bm|Ɛndi}}, {{t-|bm|Inde}} *{{eu}}: {{t|eu|India}} *{{bar}}: {{t|bar|Indien}} *{{be}}: {{t|be|Індыя|f}} *{{bn}}: {{t-|bn|ভারত|tr=bharôt}} *{{bh}}: {{t-|bh|भारत|tr=bhārat}} *{{bi}}: {{t|bi|India}} *{{sh}}: {{t-|sh|Indija|f}} *{{br}}: {{t|br|India}} *{{bg}}: {{t|bg|Индия|f}} *{{my}}: {{t|my|အိန္ဒိယနိုင်ငံ|}}, {{t|my|အိန္ဒိယ}} *{{bua}}: {{t|bua|Энэдхэг}} *{{ceb}}: {{t|ceb|Indiya}}, {{t|ceb|India}} *{{tn}}: {{t-|tn|India}}, {{t-|tn|Intia}} *{{ce}}: {{t|ce|Инди}} *{{cs}}: {{t|cs|Indie|f}} *{{cv}}: {{t-|cv|Инди|tr=Indi}} *{{da}}: {{t|da|Indien}} *{{dz}}: {{t|dz|རྒྱ་གར་}} *{{se}}: {{t-|se|India}} *{{iu}}: {{t-|iu|ᐃᓐᑎᐊ|tr=[[intia]]}} *{{eo}}: {{t-|eo|Barato}} *{{et}}: {{t|et|India}} *{{ee}}: {{t-|ee|India}} *{{fo}}: {{t|fo|India|n}} *{{fj}}: {{t-|fj|Idia}} *{{fi}}: {{t|fi|Intia}} *{{fr}}: {{t|fr|Inde|f}} *{{fy}}: {{t|fy|Yndia}} *{{fur}}: {{t|fur|Indie}} *{{gl}}: {{t+|gl|India|f}} *{{lg}}: {{t-|lg|Buyindi}} *{{el}}: {{t|el|Ινδία|f}} *:{{grc}}: {{t|grc|Ἰνδία|tr=India}} *{{ka}}: {{t|ka|ინდოეთი}} *{{gn}}: {{t-|gn|India}} *{{gu}}: {{t|gu|ભારત}}, {{t|gu|ઈન્ડિયા|tr=īnḍiyā}}, {{t|gu|હિંદ|tr=Hi.nd}} *{{ht}}: {{t-|ht|End}} *{{kjh}}: {{t|kjh|Индия}} *{{ha}}: {{t-|ha|Indiya}}, {{t-|ha|Hindu}} *{{haw}}: {{t|haw|ʻĪnia}} *{{he}}: {{t|he|הֹדּוּ}}, {{t+|he|הודו|f|alt=הֹדּוּ|tr=hódu}} *{{hi}}: {{t+|hi|भारत|f|tr=Bhārat}}, {{t-|hi|इंडिया|tr=I.n.diyā}}, {{t-|hi|हिन्दुस्तान|tr=Hindustān}}, {{t|hi|भारतवर्ष|m|tr=bhāratvarṣ}} *{{nl}}: {{t|nl|India}} *{{sh}}: {{t|sh|Indija|f}} *{{io}}: {{t+|io|India}} *{{ig}}: {{t-|ig|India}} *{{id}}: {{t|id|India}} *{{ia}}: {{t|ia|India}} *{{ga}}: {{t-|ga|India}}, {{t|ga|Poblacht na hIndia|f}} *{{is}}: {{t|is|Indland|n}} *{{sah}}: {{t|sah|Индия}} *{{ja}}: {{t|ja|インド}}, {{t+|ja|印度|tr=いんど, Indo}} *{{jv}}: {{t-|jv|India}} *{{yi}}: {{t|yi|אינדיע|tr=Indie}} *{{yo}}: {{t-|yo|India}} *{{csb}}: {{t-|csb|Indie}} *{{pam}}: {{t|pam|India}} *{{kn}}: {{t+|kn|ಭಾರತ|tr=Bhārata}}, {{t|kn|ಭಾರತ ಗಣರಾಜ್ಯ}}, {{t|kn|ಹಿಂದೂಸ್ಥಾನ}} *{{ca}}: {{t-|ca|Índia|f}} *{{kk}}: {{t|kk|Үндістан}} *{{qu}}: {{t-|qu|Indiya}} *{{km}}: {{t+|km|ឥណ្ឌា|tr=əndie}} *{{ki}}: {{t|ki|India}} *{{zh}}: {{t-|cmn|印度|tr=Yìndù}} *{{ky}}: {{t|ky|Үндүстан}} *{{kg}}: {{t-|kg|India}} *{{ko}}: {{t+|ko|인도|tr=Indo}} ({{t+|ko|印度}}) *{{kpv}}: {{t|kpv|Индия}} *{{kw}}: {{t-|kw|Eynda}} *{{co}}: {{t-|co|India}} *{{crh}}: {{t|crh|İndistan}} *{{kum}}: {{t|kum|Гьиндистан}} *{{ku}}: {{t-|ku|ھندستان|tr=Hindistan}}, {{t-|ku|ھند|tr=Hind}}, {{t-|ku|ھندووستان|tr=Hindûstan}} {{trans-mid}} *{{lad}}: {{t|lad|אינדיה}} *{{lo}}: {{t+|lo|ອິນເດຍ}}, {{t|lo|ອິນເດັຽ}}, {{t|lo|ປະເທດອິນເດຍ}}, {{t|lo|ພະຣະຕະວັດ}} *{{la}}: {{t+|la|India|f}} *{{pl}}: {{t|pl|Indie}} *{{lv}}: {{t|lv|Indija|f}} *{{lij}}: {{t|lij|India}} *{{li}}: {{t+|li|India}} *{{ln}}: {{t-|ln|India}} *{{lt}}: {{t|lt|Indija|f}} *{{lmo}}: {{t|lmo|India}} *{{lb}}: {{t|lb|Indien}} *{{mk}}: {{t+|mk|Индија|f|tr=Índija}} *{{mg}}: {{t+|mg|India}} *{{ms}}: {{t-|ms|India}} *{{ml}}: {{t+|ml|ഇന്ത്യ}}, {{t+|ml|ഭാരതം}} *{{dv}}: {{t|dv|އިންޑިއާ}}, {{t|dv|ހިންދުސްތާނު}} *{{mt}}: {{t|mt|Indja}} *{{gv}}: {{t-|gv|yn Injey}} *{{mi}}: {{t|mi|Īnia}} *{{mr}}: {{t|mr|भारत|tr=bhārat}} *{{chm}}: {{t|chm|Индий}} *{{mn}}: {{t-|mn|Энэтхэг|tr=Enetkheg}} *{{na}}: {{t-|na|India}} *{{nv}}: {{t|nv| Tó honáni'dę́ę́ bitsį́' yishtłizhii bikéyah}} *{{nr}}: {{t-|nr|i-Indiya}} *{{nap}}: {{t|nap|Innia|f}} *{{de}}: {{t|de|Indien|n}} *{{ne}}: {{t+|ne|भारत|tr=bhārat}}, {{t-|ne|हिन्दुस्तान|tr=Hindustān}} *{{no}}: {{t|no|India}} *{{nov}}: {{t|nov|India}} *{{oc}}: {{t+|oc|Índia|f}} *{{it}}: {{t|it|India|f}} *{{or}}: {{t+|or|ଭାରତ|tr=bhārat}} *{{ru}}: {{t|ru|Индия|f}} *{{os}}: {{t|os|Инди}} *{{cu}}: {{t-|cu|Индия|tr=Indija}} *{{hy}}: {{t-|hy|Հնդկաստան|tr=Hndkastan}} *{{pi}}: {{t-|pi|भारत|tr=Bhārat}} *{{pa}}: {{t|pa|ਭਾਰਤ|tr=bhārat}}, {{t|pa|ਹਿੰਦ|tr=hi.nd}}, {{t|pa|ਹਿੰਦੁਸਤਾਨ|tr=hi.ndustān}} *{{ps}}: {{t-|ps|هندوستان}}, {{t+|ps|هند|tr=hend}} *{{fa}}: {{t|fa|هند|tr=Hend}}, {{t|fa|هندوستان|tr=Hendostan}} *{{pt}}: {{t|pt|Índia|f}} *{{ro}}: {{t|ro|India|f}} *{{rm}}: {{t-|rm|India}} *{{rw}}: {{t-|rw|Ubuhindi}} *{{sco}}: {{t|sco|Indie}} *{{gd}}: {{t-|gd|Innseachan}} *{{es}}: {{t|es|India|f}} *{{sv}}: {{t|sv|Indien}} *{{nds}}: {{t|nds|Indien}} *{{sm}}: {{t-|sm|Initia}} *{{sc}}: {{t-|sc|Ìndia}} *{{sa}}: {{t|sa|भारत|n}}, {{t|sa|भारतवर्ष|n}} *{{sh}}: {{t|sh|Индија|f}} ([[Indija]]) *{{scn}}: {{t|scn|Innia}} *{{sd}}: {{t|sd|ڀارت}}, {{t|sd|هندستان}}, {{t|sd|هند}} *{{si}}: {{t|si|භාරත්}}, {{t|si|ඉන්දියාව}} *{{sk}}: {{t|sk|India|f}} *{{sl}}: {{t|sl|Índija|f}} *{{so}}: {{t-|so|Hindiya}} *{{st}}: {{t-|st|India}} *{{dsb}}: {{t|dsb|Indiska}} *{{hsb}}: {{t|hsb|Indiska}} *{{su}}: {{t-|su|India}} *{{sw}}: {{t|sw|Uhindi}}, {{t+|sw|India}}, {{t|sw|Bara Hindi}} *{{ss}}: {{t-|ss|INdiya}} *{{tl}}: {{t|tl|India}}, {{t-|tl|Indiya}} *{{ty}}: {{t-|ty|ʻInītia}} *{{tg}}: {{t|tg|Ҳиндустон}}, {{t|tg|Ҳинд}} *{{ta}}: {{t+|ta|இந்தியா}}, {{t|ta|பாரத்}} *{{tt}}: {{t|tt|Хиндостан}} *{{te}}: {{t+|te|ఇండియా}}, {{t+|te|భారత దేశము}} (Bhārata Dēšamu), {{t+|te|భారత}} *{{tet}}: {{t|tet|Índia}} *{{th}}: {{t+|th|อินเดีย|tr=india}}, {{t+|th|ประเทศอินเดีย|tr=pràtêt india}}, {{t|th|ภรตวรรษ|tr=párót wát}} *{{bo}}: {{t|bo|རྒྱ་གར|tr=rgya gar}}, {{t-|bo|ཧིན་དུ}}, {{t-|bo|ཧིན་རྡུ}}, {{t-|bo|རྒྱ་གར་ཡལ}} *{{tpi}}: {{t|tpi|India}} *{{to}}: {{t-|to|ʻInitia}} *{{tyv}}: {{t|tyv|Индия}} *{{ts}}: {{t-|ts|India}} *{{tr}}: {{t|tr|Hindistan}}, {{t+|tr|Hint}}, {{t-|tr|Hindustan}} *{{tk}}: {{t|tk|Hindistan}} *{{udm}}: {{t|udm|Индия}} *{{uk}}: {{t|uk|Індія|f}} *{{ur}}: {{t|ur|بھارت|tr=Bhārat}}, {{t|ur|انڈیا|tr=I.n.diyā}}, {{t|ur|ہندوستان|tr=Hindustān}} *{{ug}}: {{t|ug|ھىندىستان}} *{{uz}}: {{t+|uz|Hindiston}} *{{ve}}: {{t-|ve|India}} *{{vec}}: {{t|vec|India}} *{{vi}}: {{t|vi|Ấn Độ}} ({{t|vi|印度}}) *{{vo}}: {{t+|vo|Lindän}} *{{vro}}: {{t|vro|India}} *{{wa}}: {{t-|wa|Inde}} *{{wo}}: {{t-|wo|India}} *{{cy}}: {{t|cy|India}} *{{xh}}: {{t-|xh|i-Indiya}} *{{za}}: {{t-|za|Yindu}}, {{t-|za|India}} *{{zu}}: {{t-|zu|Indiya}}, {{t-|zu|i-Indiya}} {{trans-bottom}} {{azsia}} {{hunl}} {{enggeo}} #[[India]] {{engl}} thy4zc99ychd587svq836rjx18i9qbm 0 2148 3508524 3351265 2025-07-01T11:40:32Z LinguisticMystic 22848 3508524 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Nigéria]] {{engl}} gp77dzbok4odfu4yksllux6bre208p5 0 5277 3508175 3322511 2025-07-01T08:58:03Z LinguisticMystic 22848 3508175 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Brazília]] {{engl}} smudc0ztabrl0d6cry7aqy5a1kslr1k 3508182 3508175 2025-07-01T09:04:40Z LinguisticMystic 22848 3508182 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Brazília]] ---- '''Brazília''' (hivatalosan: '''Brazil Szövetségi Köztársaság''', portugálul ''República Federativa do Brasil'') Latin-Amerika legnagyobb, Dél-Amerika legnépesebb és területileg legkiterjedtebb országa. Az Amazonas őserdeitől Rio de Janeiro tengerpartjáig, a karneváloktól a futballig Brazília egyedülállóan sokszínű nemzet, gazdag kultúrával, hatalmas természeti erőforrásokkal és komoly társadalmi kihívásokkal. ----- <span id="általános-adatok"></span> === Általános adatok === * '''Főváros:''' Brasília * '''Legnagyobb város:''' São Paulo * '''Hivatalos nyelv:''' portugál (egyetlen latin-amerikai ország, ahol nem spanyol a hivatalos nyelv) * '''Népesség:''' ~217 millió fő (2024), a világ 6. legnépesebb országa * '''Terület:''' ~8,5 millió km² (a világ 5. legnagyobb országa) * '''Államforma:''' szövetségi köztársaság, elnöki rendszerrel * '''Pénznem:''' brazil reál (BRL) * '''Államelnök (2024):''' Luiz Inácio Lula da Silva (harmadik ciklusát tölti) ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === Földrajz és éghajlat === Brazília földrajzilag rendkívül változatos: * '''Amazonas-medence:''' a világ legnagyobb esőerdeje, kulcsfontosságú ökológiai szereppel. * '''Pantanal:''' a világ legnagyobb mocsaras vidéke, elképesztő biodiverzitással. * '''Atlanti-partvidék:''' hosszú homokos strandokkal, ahol híres városok fekszenek (pl. Rio, Recife, Salvador). * '''Felföldek és hegyvidékek:''' délkeleten találhatóak a gazdaságilag fejlettebb területek (São Paulo, Minas Gerais). * '''Éghajlat:''' trópusi és szubtrópusi, de északon esőerdő-klíma, délen mérsékelt öv jellemző. ----- <span id="történelmi-áttekintés"></span> === Történelmi áttekintés === <span id="kolonizáció-előtt"></span> ==== Kolonizáció előtt ==== Brazília területét több száz őslakos népcsoport lakta évezredeken át – mint a '''tupi''', '''guarani''', '''yanomami''' –, akik vadászó-gyűjtögető vagy félnomád életmódot folytattak. <span id="portugál-gyarmat-15001822"></span> ==== Portugál gyarmat (1500–1822) ==== 1500-ban '''Pedro Álvares Cabral''' portugál hajós partra szállt Brazília partjainál. Az ország hosszú ideig '''portugál gyarmat''' volt, ahol cukornádültetvények, rabszolgamunka és az aranybányászat játszották a fő szerepet. Afrikai rabszolgák millióit hurcolták be – ez a mai napig befolyásolja Brazília társadalmi összetételét. 1808-ban a portugál királyi udvar '''a napóleoni háborúk elől Brazíliába menekült''', így Rio de Janeiro lett az európai monarchia székhelye. <span id="függetlenség-és-monarchia-18221889"></span> ==== Függetlenség és monarchia (1822–1889) ==== '''1822-ben Dom Pedro I.''' kikiáltotta Brazília függetlenségét, és a terület '''alkotmányos monarchiává''' vált. 1888-ban eltörölték a '''rabszolgaságot''' – utolsóként az amerikai kontinensen –, majd 1889-ben a monarchiát is megdöntötték, és létrejött a '''köztársaság'''. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === Brazília '''szövetségi köztársaság''', 26 államból és 1 szövetségi kerületből (Brasília) áll. A hatalmat három ág gyakorolja: # '''Végrehajtó hatalom:''' #* Elnök az államfő és kormányfő is egyszerre. #* 4 évre választják, egyszer újraválasztható. #* A 2022-es választásokon '''Lula da Silva''' nyert '''Jair Bolsonaro''' ellen. # '''Törvényhozás:''' #* Kétkamarás kongresszus: Szenátus (felsőház) és Képviselőház (alsóház). # '''Igazságszolgáltatás:''' #* Független bírói kar, de gyakoriak a politikai beavatkozásokról szóló vádak. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Brazília a világ egyik legnagyobb '''feltörekvő gazdasága''': * '''BRICS-tag''' (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) * '''Természetes erőforrásokban gazdag:''' vasérc, olaj, vízenergia, mezőgazdasági területek * '''Vezető ágazatok:''' ** mezőgazdaság (cukornád, szója, kávé, narancs, marhahús) ** nehézipar, repülőgépgyártás (Embraer) ** energiatermelés (vízerőművek, bioüzemanyag) ** turizmus '''Kihívások:''' * magas '''jövedelmi egyenlőtlenség''' * '''infláció''', szegénység * '''feketegazdaság''' és korrupció * régiós egyenlőtlenségek: gazdag délkelet vs. szegény északkelet ----- <span id="környezet-és-amazonas"></span> === Környezet és Amazonas === Az '''Amazonas-erdő''' Földünk „zöld tüdeje”, létfontosságú a globális klímarendszer szempontjából. Ugyanakkor a '''fakitermelés''', '''szójaültetvények''', '''állattenyésztés''' és '''illegális bányászat''' komoly fenyegetést jelent rá. A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a '''erdőirtás ütemét'''. Az új kormány célja, hogy '''2025-re nulla erdőirtás''' legyen az Amazonasban, de a gyakorlatban ez óriási politikai és gazdasági kihívás. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === Brazília '''etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű''': * '''Őslakosok''', '''afrikai származásúak''', '''európai bevándorlók''' (portugálok, olaszok, németek), '''japán közösség''' – mind hozzájárultak a brazil identitáshoz. * A lakosság kb.: ** 48% vegyes (pardo), ** 44% fehér, ** 7% fekete, ** 1% őslakos, ázsiai vagy egyéb. <span id="vallás"></span> ==== Vallás ==== * '''Túlnyomórészt keresztény''', főleg római katolikus (a világ legnagyobb katolikus népessége), de növekszik az evangéliumi keresztények aránya. * Jelen van a '''szinkretizmus''' is: afrikai eredetű vallások (pl. candomblé, umbanda) egyesülnek a kereszténységgel. <span id="oktatás-és-egészségügy"></span> ==== Oktatás és egészségügy ==== * Alapvetően ingyenes, de az '''állami rendszerek alulfinanszírozottak'''. * A '''magániskolák és magánkórházak''' sokkal jobb minőségűek – ez tovább mélyíti a társadalmi szakadékot. ----- <span id="kultúra"></span> === Kultúra === <span id="zene-és-tánc"></span> ==== Zene és tánc ==== * '''Samba''', '''bossa nova''', '''forró''', '''axé''', '''funk carioca''' – világszerte ismert stílusok. * Neves zenészek: Antônio Carlos Jobim, Gilberto Gil, Caetano Veloso, Anitta. <span id="karnevál"></span> ==== Karnevál ==== * A '''rioi karnevál''' a világ egyik legismertebb fesztiválja – látványos parádé, sambaiskolák versenye, milliós turistaforgalom. <span id="irodalom-és-művészet"></span> ==== Irodalom és művészet ==== * Neves írók: Jorge Amado, Machado de Assis, Clarice Lispector, Paulo Coelho. * Képzőművészek, építészek: Oscar Niemeyer (Brasília fő építésze), Tarsila do Amaral (modernizmus) ----- <span id="sport"></span> === Sport === * '''Futball (labdarúgás)''' a nemzeti szenvedély – Brazília ötszörös világbajnok (rekorder). ** Legendás játékosok: Pelé, Zico, Romário, Ronaldo, Ronaldinho, Neymar. * Olimpiai sportokban is egyre eredményesebb (pl. röplabda, dzsúdó, atlétika). * A 2014-es labdarúgó-világbajnokságot és a 2016-os olimpiát is Brazília rendezte. ----- <span id="kihívások"></span> === Kihívások === Bár Brazília sok területen fejlett, komoly problémákkal küzd: * '''Korrupció:''' a „Lava Jato” (Autómosó) botrány megrázta az egész politikai elitet. * '''Szegénység és nyomornegyedek (favelák):''' főként nagyvárosokban élnek milliók rossz körülmények között. * '''Erőszak és bűnözés:''' magas gyilkossági ráta, különösen a fiatal fekete férfiak körében. * '''Politikai polarizáció:''' a baloldali és jobboldali tábor közti ellentét egyre élesebb. * '''Környezeti pusztítás:''' az Amazonas-vidék kiaknázása bel- és külpolitikai viták tárgya. ----- <span id="brazília-a-világban"></span> === Brazília a világban === Brazília regionális vezető és globális feltörekvő hatalom: * '''Aktív a G20-ban, ENSZ-ben''', BRICS-ben, dél-amerikai együttműködésekben (MERCOSUR). * Sokan szeretnék, ha '''állandó ENSZ BT-tag''' lenne. * '''„Zöld diplomáciát”''' próbál építeni az erdővédelemre és a fenntartható fejlődésre alapozva. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Brazília''' egyszerre '''természeti csoda, kulturális kincsesbánya és társadalmi kihívás'''. A világ figyel rá az Amazonas miatt, irigyli futballját és zenéjét, és együttérzéssel figyeli küzdelmeit a szegénység, korrupció és egyenlőtlenség ellen. Egy ország, amely '''nemcsak kontinenst, hanem álmokat, ellentmondásokat és lehetőségeket''' is magában hordoz. Brazília jövője nemcsak saját sorsát, hanem bolygónk jövőjét is formálja. {{engl}} qj2dsmzyzao2ajonng9t3hlkk7oij4r 0 5278 3508525 3209695 2025-07-01T11:40:41Z LinguisticMystic 22848 3508525 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Törökország]] {{engl}} papy0iv7rhdosclu9hk6gvt57j7ox20 0 5279 3508187 3387394 2025-07-01T09:07:14Z LinguisticMystic 22848 3508187 wikitext text/x-wiki {{enggeo}} #[[Oroszország]] ---- '''Oroszország''' (hivatalosan: '''Oroszországi Föderáció''', oroszul: ''Российская Федерация'') a világ '''legnagyobb területű országa''', amely '''Európa és Ázsia''' határán, a keleti féltekén terül el. Egyszerre világpolitikai szereplő, természeti erőforrásokban gazdag birodalom és soknemzetiségű állam. Története a középkori orosz fejedelemségektől a cári birodalmon át a Szovjetunióig vezetett, ma pedig '''globális hatalomként''' ismert, amely katonailag és geopolitikailag egyaránt aktív – ám sokszor ellentmondásos módon. ----- <span id="általános-adatok"></span> === Általános adatok === * '''Főváros:''' Moszkva * '''Legnagyobb városok:''' Moszkva, Szentpétervár, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Kazany * '''Terület:''' ~17,1 millió km² (a világ legnagyobb országa) * '''Népesség:''' ~145 millió fő (2024) * '''Hivatalos nyelv:''' orosz (több mint 100 kisebbségi nyelv létezik) * '''Pénznem:''' orosz rubel (RUB) * '''Államforma:''' félelnöki köztársaság – autoriter jegyekkel * '''Elnök:''' Vlagyimir Putyin (1999 óta megszakításokkal, 2024-ben is) * '''Miniszterelnök:''' Mihail Misusztyin (2020 óta) ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === Földrajz és éghajlat === * Oroszország 11 időzónát ölel át. * Földrajzilag az ország '''Európai Oroszországra''' (az Urál-hegységtől nyugatra) és '''Szibériára''' (keletre) osztható. * '''Éghajlata''' nagyrészt kontinentális, hosszú, hideg telekkel és rövid, meleg nyarakkal. * Hatalmas erdőségek (tajga), tundrák, folyók (pl. Volga, Ob, Lena) és hegységek (Urál, Kaukázus) találhatók itt. * Fontos energiaforrásai: '''kőolaj, földgáz, szén, urán, fa'''. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === <span id="kijevi-rusz-és-a-középkor"></span> ==== Kijevi Rusz és a középkor ==== A 9–13. század között a '''Kijevi Rusz''' volt az első keleti szláv államalakulat. 988-ban felvette a '''kereszténységet Bizánc hatására'''. A 13. században a '''mongol tatárok (Arany Horda)''' leigázták a területet. <span id="moszkvai-fejedelemség-orosz-birodalom"></span> ==== Moszkvai Fejedelemség → Orosz Birodalom ==== A 15. században Moszkva erősödött meg. '''III. Iván''' és '''IV. (Rettegett) Iván''' alatt kiépült az első központosított orosz állam. A '''Romanov-dinasztia (1613–1917)''' alatt Oroszország szuperhatalommá vált: '''I. (Nagy) Péter''' és '''II. (Nagy) Katalin''' nyugati típusú reformokat hajtottak végre. <span id="forradalom-és-szovjetunió"></span> ==== Forradalom és Szovjetunió ==== * '''1917:''' a '''februári és októberi forradalom''' megdöntötte a cári rendszert, hatalomra kerültek a bolsevikok (Lenin). * '''1922:''' megalakult a '''Szovjetunió (USSR)''', Oroszország vezetésével. * '''1924-től 1953-ig:''' '''Sztálin diktatúrája''', iparosítás, kollektivizálás, Gulag-rendszer, II. világháborús győzelem. * '''1945 után:''' hidegháború, űrverseny, fegyverkezés, Kelet-Európa befolyás alatt. * '''1985-től:''' '''Gorbacsov reformjai''' (peresztrojka, glasznoszty) – a rendszer lazult. * '''1991:''' a Szovjetunió összeomlott, létrejött a '''független Oroszország'''. ----- <span id="a-modern-oroszország"></span> === A modern Oroszország === <span id="jelcin-és-a-káosz-19911999"></span> ==== Jelcin és a káosz (1991–1999) ==== * '''Borisz Jelcin''' lett az első elnök, de a rendszerváltást gazdasági összeomlás, hiperinfláció, korrupció és oligarchák felemelkedése kísérte. * 1993-ban tankok lőtték a parlamentet. * '''Csecsen háborúk''' (1994–96, 1999–2009): brutális konfliktus az elszakadni kívánó Csecsenfölddel. <span id="putyin-kora-1999napjainkig"></span> ==== Putyin kora (1999–napjainkig) ==== * '''Vlagyimir Putyin''' 1999-ben került hatalomra. Fokozatosan központosította a hatalmat, '''felépítette az “irányított demokrácia” rendszerét'''. * '''Gazdasági fellendülés''' a 2000-es években főként olaj- és gázbevételek miatt. * Ellenőrzés alá vonta a '''média, igazságszolgáltatás, ellenzék, civil szervezetek''' nagy részét. * '''2014-ben annektálta a Krím félszigetet''' Ukrajnától – emiatt nemzetközi szankciók sújtották. * '''2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen''', amely jelentős geopolitikai fordulópont lett. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === Oroszország hivatalosan félelnöki köztársaság, de a valóságban '''egy autoriter rendszer''', amelyben: * Az '''elnök''' gyakorolja a főhatalmat (2020-as alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy Putyin akár 2036-ig is hivatalban maradhasson). * A '''parlament (Duma)''' és a '''Federációs Tanács''' erősen a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. * A '''választások''' rendszeresek, de '''korlátozottan szabadok'''. * '''Politikai ellenfelek''' üldözése, elnémítása gyakori (pl. Alekszej Navalnij bebörtönzése, több ellenzéki haláleset). ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === * '''Gazdasági erősségek:''' kőolaj, földgáz, fegyverexport, nyersanyagok. * Az energiaexport dominál (pl. a Gazprom a világ egyik legnagyobb gázvállalata). * '''Ipar:''' nehézipar, hadiipar, nukleáris technológia, űrkutatás (Roszkoszmosz). * '''Gyengeségek:''' alacsony innováció, korrupció, túlzott állami befolyás. * '''Szankciók:''' az ukrajnai háború miatt Oroszországot példátlan '''nyugati gazdasági szankciók''' sújtják (bankok kizárása a SWIFT-ből, technológiai exportstop, oligarchák vagyonának befagyasztása). ----- <span id="társadalom"></span> === Társadalom === * Oroszország népessége '''csökkenő tendenciát''' mutat: alacsony születési arány, elvándorlás, rövid élettartam. * '''Urbanizáció:''' a népesség túlnyomó többsége városokban él (Moszkva: ~13 millió). * '''Etnikai összetétel:''' ~80% orosz, de több mint 100 kisebbség (tatárok, baskírok, csecsenek, jakutok, stb.). * '''Ortodox kereszténység''' a vezető vallás, de jelentős a szekularizáció. ----- <span id="kultúra-és-tudomány"></span> === Kultúra és tudomány === <span id="irodalom"></span> ==== Irodalom ==== Oroszország a világirodalom egyik központja: <ul> <li>Klasszikusok: '''Dosztojevszkij, Tolsztoj, Puskin, Csehov, Gogol'''</li> <li><ol start="20" style="list-style-type: decimal;"> <li>század: '''Szolzsenyicin, Bulgakov, Paszternak'''</li></ol> </li> <li>A szovjet időszak után újra sokszínű lett a könyvkiadás, bár cenzúra és öncenzúra jelen van.</li></ul> <span id="zene-művészet-balett"></span> ==== Zene, művészet, balett ==== * A '''Mariinszkij- és Bolsoj Színház''' világhírű intézmények. * Zeneszerzők: '''Csajkovszkij, Prokofjev, Sosztakovics, Rahmanyinov'''. * Kortárs művészet nehéz helyzetben van, de jelen van – gyakran emigrációba kényszerül. <span id="tudomány-és-technika"></span> ==== Tudomány és technika ==== * Oroszország az '''űrkutatás úttörője''': Szputnyik-1 (1957), Jurij Gagarin (1961). * Erős a '''matematika, fizika, haditechnika'''. * Az oktatás magas szintű, de gyakori a '''“brain drain”''' – a fiatal tehetségek elvándorlása. ----- <span id="külpolitika-és-hadsereg"></span> === Külpolitika és hadsereg === * Oroszország '''ENSZ BT-tag''', '''nukleáris hatalom''', '''NATO-ellenes retorika''' jellemzi. * '''Fegyveres beavatkozások''': Grúzia (2008), Krím (2014), Szíria (2015), Ukrajna (2022–). * '''Szövetségesei:''' Belarusz, Irán, Kína (érdek-kapcsolat), Venezuela, Észak-Korea. * '''Hadsereg:''' 1 millió fő feletti állandó hadsereg, modern (de sokszor elavult) technológiával; a háború során komoly veszteségek érték. ----- <span id="ukrajnai-háború"></span> === Ukrajnai háború === <ul> <li><ol start="2022" style="list-style-type: decimal;"> <li>február 24-én Oroszország '''megtámadta Ukrajnát''', hivatalosan „különleges katonai műveletként” kommunikálva.</li></ol> </li> <li><p>Célja: Ukrajna „nácitlanítása”, NATO-közeledés megakadályozása.</p></li> <li><p>Következmények:</p> <ul> <li>Több százezer halott/megsebesült,</li> <li>Nemzetközi elszigetelődés,</li> <li>NATO megerősödése,</li> <li>Hosszú távú gazdasági visszaesés.</li></ul> </li></ul> ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Oroszország''' a '''21. század egyik kulcsszereplője''', ám egyszerre '''gazdag örökségű kultúrnemzet és tekintélyelvű nagyhatalom'''. Természeti kincsei, katonai ereje, történelme és kultúrája révén a világ politikai térképén mindig központi helyen állt – ám politikája gyakran vitát és konfliktust szít. A jövő kérdése, hogy '''Oroszország képes lesz-e párbeszédet kialakítani a világgal''', vagy továbbra is '''elszigetelt, autoriter nagyhatalomként''' fogja alakítani a geopolitikai folyamatokat. Mindenesetre a globális béke, az energiabiztonság és a nemzetközi rend szempontjából Oroszország nélkül '''nincs megoldás – csak vita'''. {{engl}} {{itageo}} #[[Oroszország]] {{ital}} k6k99cvdco4yu9ujt449gi291a3t1np 0 5304 3508537 3352488 2025-07-01T11:54:06Z LinguisticMystic 22848 3508537 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Thaiföld]] {{engl}} qh7kcwpjtduo48zgv0x3x8f0608fljf 3508541 3508537 2025-07-01T11:57:35Z LinguisticMystic 22848 3508541 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Thaiföld]] ---- '''Thaiföld''' (hivatalos nevén: Thaiföldi Királyság – ''Ratcha Anachak Thai'') Délkelet-Ázsiában található, trópusi ország, amely gazdag történelmi örökséggel, sokszínű kultúrával, lenyűgöző természeti tájakkal és dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezik. A thai nép büszke függetlenségére: Thaiföld az egyetlen olyan ország a térségben, amely '''sosem volt gyarmatosítva'''. Ez hozzájárult egyedi identitásához, amely ötvözi az ősi buddhista hagyományokat, a királyság intézményét és a modern gazdaság erőteljes jelenlétét. ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === '''Földrajz és éghajlat''' === Thaiföld Délkelet-Ázsiában helyezkedik el, határos Mianmarral (Burma), Laosszal, Kambodzsával és Malajziával. Területe mintegy '''513 000 km²''', ezzel a világ 50 legnagyobb országa közé tartozik. A táj rendkívül változatos: * '''Északon''' hegyvidék található, sűrű dzsungelekkel és folyóvölgyekkel. * '''Középső része''' a termékeny síkság, amely a '''Chao Phraya-folyó''' mentén fekszik – ez Thaiföld „rizses kosara”. * '''Kelet-Thaiföld''' (Isan) dombosabb és szárazabb. * '''Dél-Thaiföld''' keskeny földnyelv, amelyet trópusi tengerpartok és szigetek szegélyeznek az '''Andamán-tenger''' és a '''Thai-öböl''' partján. Az ország éghajlata '''trópusi monszun''' típusú: forró, párás, három évszakkal – meleg, esős és hűvös időszak váltakozik. A hőmérséklet egész évben 25–35 °C között alakul. ----- <span id="történelem"></span> === '''Történelem''' === Thaiföld történelme több királyság váltakozásából áll, melyek közül a legfontosabbak: * '''Sukhothai Királyság (1238–1438)''': az első független thai állam, amely a thai írásrendszer és a klasszikus buddhizmus bölcsője lett. * '''Ayutthaya Királyság (1350–1767)''': regionális nagyhatalommá vált, jelentős külkereskedelmi kapcsolatokkal, de 1767-ben a burmai seregek elpusztították. * '''Thonburi Királyság (1767–1782)''': rövid életű, de fontos átmeneti időszak. * '''Rattanakosin Királyság (1782–napjainkig)''': fővárosa '''Bangkok''' lett, és máig tartó dinasztikus folyamatot indított el. A 19–20. században Thaiföld '''ügyes diplomáciával''' kerülte el az európai gyarmatosítást. IV. és V. Ráma (Mongkut és Chulalongkorn király) reformjai modernizálták az országot. 1932-ben abszolút monarchiából '''alkotmányos monarchiává''' vált. A 20. században katonai puccsok, alkotmányválságok és polgári kormányzatok váltogatták egymást. A királyi család, különösen '''IX. Ráma (Bhumibol Adulyadej király)''', rendkívül népszerű és stabilizáló tényező maradt. ----- <span id="politika"></span> === '''Politika''' === Thaiföld '''alkotmányos monarchia''', élén a királlyal (jelenleg '''X. Ráma – Maha Vajiralongkorn'''), akinek szerepe hivatalosan reprezentatív, de szimbolikusan rendkívül erős. Az ország politikai rendszere gyakran '''instabil''': * Gyakoriak a '''katonai puccsok''' (pl. 2006-ban, 2014-ben). * Időszakosan működnek a demokratikus választások, de ezek után gyakran jönnek vissza a katonai vagy autoriter kormányok. * Jelentős politikai feszültségek vannak a '''„vörös ingesek”''' (vidéki, Thaksin-párti tömegek) és a '''„sárga ingesek”''' (városi, monarchista, elitista csoportok) között. A '''sajtószabadság''' és '''véleménynyilvánítás''' jogai korlátozottak, különösen a '''királyi család bírálata súlyosan büntethető''' (a lèse-majesté törvény alapján). ----- <span id="gazdaság"></span> === '''Gazdaság''' === Thaiföld gazdasága az '''újonnan iparosodott országok''' közé tartozik. Főbb jellemzői: * '''Ipar''': autógyártás (különösen japán cégek), elektronika, feldolgozóipar. * '''Mezőgazdaság''': rizs, kaucsuk, cukornád, gyümölcsök. Thaiföld sokáig a világ legnagyobb rizsexportőre volt. * '''Idegenforgalom''': Thaiföld a világ egyik leglátogatottabb országai közé tartozik, évente több mint 30 millió turistával. Fő célpontok: Bangkok, Phuket, Chiang Mai, Pattaya, Ko Samui. A gazdasági fejlődés ellenére nagy '''jövedelmi különbségek''' vannak Bangkok és a vidéki térségek között. A COVID-19 világjárvány súlyosan érintette az idegenforgalmat. ----- <span id="népesség-és-társadalom"></span> === '''Népesség és társadalom''' === Thaiföld lakossága kb. '''70 millió fő'''. A lakosság túlnyomó többsége '''thai''' nemzetiségű, de jelentős kínai, maláj, khmer, laoszi és hegyi törzsi kisebbségek is élnek az országban. '''Nyelv''': a hivatalos nyelv a '''thai''', saját írásrendszerrel. A helyi nyelvek, dialektusok (pl. isan, északi thai) is használatosak. Az angol elterjedt a turizmusban és üzleti életben. '''Vallás''': * A lakosság kb. '''95%-a theraváda buddhista''' – a vallás mélyen átitatja a mindennapokat. * Jelen van az '''iszlám''' (főként dél-Thaiföldön), kereszténység és animista hiedelmek is. '''Társadalom''': a thai kultúrában fontos a '''tisztelet''' (különösen az idősebbek és a királyi család iránt), a '''konfliktuskerülés''', valamint a '''mosoly''' (Thaiföldet gyakran nevezik a „mosoly országának”). ----- <span id="kultúra-és-művészet"></span> === '''Kultúra és művészet''' === A thai kultúra gazdag és sokrétű: * '''Buddhista templomok''' (wat): szinte minden településen megtalálhatók. A legismertebbek: Wat Phra Kaew (Smaragd Buddha), Wat Arun. * '''Thai tánc és színház''': hagyományos kosztümök, maszkos táncok (khon), mitológiai történetek feldolgozása. * '''Thai konyha''': világhírű a '''csípős, savanykás és édes ízek''' kombinációjával. Népszerű fogások: ''pad thai'', ''tom yum'', ''green curry'', ''mango sticky rice''. * '''Thai újév (Songkran)''': április közepén ünneplik vízlocsolással – spirituális tisztulás és örömünnep. ----- <span id="turizmus"></span> === '''Turizmus''' === Thaiföld a világ egyik legismertebb úti célja. Népszerűsége az alábbiakon alapul: * '''Tengerpartok és szigetek''': Phuket, Phi Phi-szigetek, Ko Samui, Krabi. * '''Kulturális örökség''': Sukhothai, Ayutthaya történelmi városai. * '''Városok''': Bangkok (a modern és tradicionális ötvözete), Chiang Mai (északi kultúra), Pattaya (éjszakai élet). * '''Spirituális utazás''': buddhista elvonulások, meditációs központok. * '''Egészségturizmus''': thai masszázs, wellness, fogászat, plasztikai sebészet. ----- <span id="modern-kihívások"></span> === '''Modern kihívások''' === Bár Thaiföld sok szempontból sikeres ország, több kihívással is küzd: * '''Politikai instabilitás''' és katonai befolyás. * '''Korrupció és igazságszolgáltatási problémák'''. * '''Környezetvédelem''': tengerparti túlterheltség, műanyagszennyezés, erdőirtás. * '''Emberi jogok''': a véleményszabadság, LMBTQ-jogok és etnikai kisebbségek helyzete vitatott. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Thaiföld''' egyedülálló ötvözete a hagyományos kultúrának és a modernizációnak. Gazdag történelme, spirituális mélysége, vendégszerető népe és lenyűgöző tájai révén a világ egyik legkedveltebb úti célja. Miközben gazdaságilag dinamikusan fejlődik, politikai és társadalmi szinten folyamatosan keresi az egyensúlyt a múlt és a jövő között. Ahogy a thai mondás tartja: '''„Mai pen rai”''' – „semmi gond” – ez jól tükrözi a thai nép nyugodt, derűs életfelfogását, ami évszázadok óta segíti őket túlélni a történelem viharaiban. {{engl}} d5qoelzikp9lh92ttgsjskvp632osrs 0 5307 3508494 3342364 2025-07-01T11:26:24Z LinguisticMystic 22848 3508494 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Pakisztán]] {{engl}} 110b85itfczrpcnyp3nbd7i072u0hjq 0 5311 3508162 3505616 2025-07-01T08:46:52Z LinguisticMystic 22848 3508162 wikitext text/x-wiki {{also|United States of America}} {{enggeo}} #[[Egyesült Államok]] {{engl}} {{Imagemap der US-Bundesstaaten}} {{United States topics}} 3hkgplcmb67ismbn40vkventmgr99j2 3508163 3508162 2025-07-01T08:47:04Z LinguisticMystic 22848 3508163 wikitext text/x-wiki {{also|United States of America}} {{enggeo}} #[[Egyesült Államok]] ---- Az '''Amerikai Egyesült Államok''', röviden '''USA''', egy észak-amerikai ország, amely a világ egyik legbefolyásosabb hatalma politikai, gazdasági, katonai és kulturális szempontból. 50 tagállama, szövetségi berendezkedése, erős demokratikus hagyományai és globális jelenléte révén kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi politikában. Az Egyesült Államok a szabadság, a demokrácia, az innováció és a bevándorlás földje, ahol a társadalmi sokszínűség és a gazdasági dinamizmus egyedülálló módon kapcsolódik össze. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === '''1492-ben''' Kolumbusz Kristóf felfedezése nyomán megindult az európai gyarmatosítás Amerikában. A mai USA területén több európai hatalom – elsősorban Anglia, Franciaország és Spanyolország – hozott létre gyarmatokat. Az '''első angol kolónia''' 1607-ben jött létre Jamestownban (Virginia). '''1776. július 4-én''' a 13 angol gyarmat kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától, megszületett a '''Függetlenségi Nyilatkozat'''. Az ezt követő '''függetlenségi háborúban''' (1775–1783) a gyarmatok győztek, és 1789-ben életbe lépett az '''Amerikai Alkotmány''', amely máig a világ egyik legrégebbi írott alkotmánya. Az USA fokozatosan terjeszkedett nyugat felé (pl. '''Louisiana-vásárlás, 1803'''), és a 19. század közepére kontinentális nagyhatalommá vált. ----- <span id="polgárháború-és-újjáépítés"></span> === Polgárháború és újjáépítés === '''1861 és 1865 között''' zajlott az '''amerikai polgárháború''' az északi (unionista) és a déli (konföderációs) államok között, főként a '''rabszolgaság''' kérdése miatt. Az Észak győzött, és '''1865-ben eltörölték a rabszolgaságot'''. A polgárháború utáni '''Reconstruction''' időszaka alatt az ország újraegyesült, de a faji megosztottság és a diszkrimináció tovább élt. ----- <span id="gazdasági-felemelkedés-és-világpolitikai-szerep"></span> === Gazdasági felemelkedés és világpolitikai szerep === A 19. század végétől az Egyesült Államok gyors '''iparosodáson''' ment keresztül. A '''bevándorlási hullámok''' milliókat vonzottak Európából, Latin-Amerikából és Ázsiából. New York, Chicago, Los Angeles óriásvárosokká váltak. Az USA '''1917-ben''' csatlakozott az első világháborúhoz, és '''1941-ben''', a Pearl Harbor elleni támadás után belépett a '''második világháborúba'''. A háború után '''világpolitikai nagyhatalommá''' vált, és a Szovjetunióval kezdődött meg a '''hidegháború korszaka'''. Az USA '''NATO-tagként''', '''ENSZ-alapítóként''', és a '''Marshall-terv''' révén is fontos szerepet játszott a világ újjáépítésében. ----- <span id="társadalmi-változások"></span> === Társadalmi változások === Az USA történetét mély társadalmi változások jellemzik: * '''Polgárjogi mozgalom (1950–60-as évek):''' Martin Luther King, Rosa Parks és mások vezetésével sikerült felszámolni a törvényes szegregációt és előmozdítani a faji egyenlőséget. * '''Női jogok:''' A 20. század második felében jelentősen nőtt a nők szerepe a politikában, gazdaságban és kultúrában. * '''LMBTQ-jogok:''' Az utóbbi évtizedekben több államban legalizálták az azonos neműek házasságát, 2015-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság országosan is elismerte. ----- <span id="államszerkezet-és-kormányzás"></span> === Államszerkezet és kormányzás === Az USA '''föderális köztársaság''', három hatalmi ággal: # '''Végrehajtó hatalom:''' az '''elnök''' (President) vezeti az országot, ő a hadsereg főparancsnoka is. Négyévente választják, kétszer választható újra. Jelenleg '''Joe Biden''' tölti be a tisztséget (2021 óta). # '''Törvényhozás:''' a '''Kongresszus''' kétkamarás: a '''Szenátus''' (100 tag – államonként 2 fő) és a '''Képviselőház''' (435 fő, arányosan a népességhez). # '''Igazságszolgáltatás:''' a '''Legfelsőbb Bíróság''' (Supreme Court) és az alsóbb szintű szövetségi bíróságok. Az egyes '''tagállamok''' (pl. Texas, Kalifornia, Florida) saját alkotmánnyal, törvényhozással és kormányzóval rendelkeznek, de a szövetségi törvények elsőbbséget élveznek. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Az Egyesült Államok a világ legnagyobb '''gazdasági hatalma''': * '''GDP szerint első helyen áll''', közel 26 billió dollárral (2024-es adat). * Kulcsszektorai: pénzügy, technológia (Silicon Valley), energia, mezőgazdaság, szolgáltatások. * Legnagyobb cégek: '''Apple, Microsoft, Amazon, Google (Alphabet), Tesla''', stb. * A '''dollár''' a világ legfontosabb tartalékvalutája, központi bankja a '''Federal Reserve System (Fed)'''. ----- <span id="kultúra-és-tudomány"></span> === Kultúra és tudomány === Az amerikai kultúra világszerte ismert és befolyásos: * '''Hollywood''' a filmipar globális központja. * Az USA a '''popkultúra''' (zene, divat, sport) egyik meghatározó forrása: Elvis Presley, Michael Jackson, Beyoncé, Taylor Swift, Marvel-filmek, Netflix, stb. * Az USA az egyik vezető ország a '''tudományos kutatásban és oktatásban''' is – olyan egyetemekkel, mint a Harvard, MIT, Stanford. Az USA több '''Nobel-díjas tudóst''' adott a világnak, számos áttörést ért el az '''űrkutatásban (NASA)''', '''gyógyszerfejlesztésben''', '''informatikában'''. ----- <span id="hadsereg-és-nemzetközi-szerep"></span> === Hadsereg és nemzetközi szerep === Az USA rendelkezik a világ '''legerősebb hadseregével''', tengeri, légi, szárazföldi és nukleáris kapacitással. Számos NATO-hadműveletben vett részt (pl. Afganisztán, Irak), valamint katonai bázisokat működtet szerte a világon. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának '''állandó tagja''' és több nemzetközi szervezet vezető finanszírozója (WHO, IMF, Világbank stb.). ----- <span id="kihívások-és-megosztottság"></span> === Kihívások és megosztottság === Az USA-t számos belső kihívás is érinti: * '''Politikai polarizáció''' – a két nagy párt (Demokrata és Republikánus) közötti megosztottság egyre mélyül. * '''Fegyvertartás''' – az alkotmány második kiegészítése védelmezi, de a tömeges lövöldözések miatt sokan reformot sürgetnek. * '''Migrációs vita''' – a déli határon zajló illegális bevándorlás állandó politikai vita tárgya. * '''Társadalmi egyenlőtlenség''' – a jövedelmi szakadék nő, sokan kritizálják az egészségügyi rendszer drágaságát és a szociális háló gyengeségét. * '''Klímaváltozás''' – az USA jelentős szén-dioxid-kibocsátó, de egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások irányába. ----- <span id="az-usa-és-a-világ"></span> === Az USA és a világ === Az Egyesült Államok szinte minden globális ügyben jelen van: * '''Klímapolitika''': újra csatlakozott a párizsi egyezményhez. * '''Kína és Oroszország''' viszonylatában gazdasági és geopolitikai kihívásokkal néz szembe. * '''Technológiai vezető''' az AI, 5G, biotechnológia és űrtechnológia terén. * '''Diplomáciai kapcsolatai''' kiterjedtek, szövetségesei között találjuk az EU-t, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát és Izraelt. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Amerikai Egyesült Államok''' egyedülálló ország: demokratikus berendezkedés, gazdasági erő, kulturális befolyás, katonai hatalom és tudományos teljesítmény jellemzi. Ugyanakkor komplex és gyakran megosztott társadalom, amely folyamatosan keresi a válaszokat a 21. század kihívásaira. Az USA továbbra is meghatározó szereplő a világpolitikában – sokak számára a lehetőségek földje, mások szerint a globális befolyás forrása. Egy biztos: az Egyesült Államok nélkül ma nem lehetne teljes a világképlet. {{engl}} {{Imagemap der US-Bundesstaaten}} {{United States topics}} l6w7aplkov91o92iy9v5n9h5dew17fj 0 5312 3508169 3323436 2025-07-01T08:50:16Z LinguisticMystic 22848 3508169 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Egyesült Királyság]] {{engl}} f467fl3f8n87gpx4zz7pzsjdj42hte3 3508170 3508169 2025-07-01T08:52:50Z LinguisticMystic 22848 3508170 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Egyesült Királyság]] ---- Az '''Egyesült Királyság (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, UK)''' egy szigetország Északnyugat-Európában, amely négy nemzetet foglal magába: '''Angliát''', '''Skóciát''', '''Wales-t''' és '''Észak-Írországot'''. A világ egyik legrégebbi parlamentáris demokráciája, jelentős történelmi, kulturális és gazdasági hatalom. Egykor a világ legnagyobb gyarmattartó birodalma volt – a Brit Birodalom –, mára pedig globális befolyása kulturális, diplomáciai és gazdasági síkon is tovább él. ----- <span id="földrajz-és-alapadatok"></span> === Földrajz és alapadatok === * '''Főváros:''' London * '''Lakosság:''' kb. 67 millió fő * '''Terület:''' kb. 243 000 km² * '''Államforma:''' alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia * '''Uralkodó:''' III. Károly király (2022 óta) * '''Miniszterelnök:''' a mindenkori választások győztese (2024-től: [aktuális vezető lehet változó]) * '''Pénznem:''' font sterling (GBP) * '''Hivatalos nyelv:''' angol (regionálisan elismert: walesi, skót gael, ír) ----- <span id="a-négy-nemzet-együtt"></span> === A négy nemzet együtt === Az Egyesült Királyság nem egységes állam, hanem '''négy nemzet politikai uniója''': * '''Anglia''' – legnagyobb és legnépesebb rész, Londonnal a központban. * '''Skócia''' – saját parlamenttel és jogrendszerrel bír, fővárosa Edinburgh. * '''Wales''' – saját nyelvvel és kultúrával rendelkezik, fővárosa Cardiff. * '''Észak-Írország''' – az Ír-sziget északi része, Belfast a központja. Mindegyik nemzetnek saját kulturális és történelmi öröksége van, és bizonyos fokú '''önrendelkezést''' élveznek. ----- <span id="történelmi-áttekintés"></span> === Történelmi áttekintés === A Brit-szigetek lakott története több ezer évre nyúlik vissza, kelták, rómaiak, angolszászok és vikingek is hatással voltak a területre. Az angol korona fokozatosan vonta be uralma alá a szomszédos régiókat: * '''1536–1707:''' Anglia unióra lép Wales-szel, majd Skóciával (1707 – '''Nagy-Britannia'''). * '''1801:''' Írország is egyesül, létrejön a '''Brit Birodalom csúcspontja'''. * '''1921–22:''' Írország függetlenné válik, de Észak-Írország marad a Királyság része. * '''20. század közepétől:''' A gyarmatok függetlenné válása során a Brit Birodalom átalakul '''Nemzetközössé''', amelynek a UK a vezető tagja. ----- <span id="a-brit-birodalom-és-öröksége"></span> === A Brit Birodalom és öröksége === A 19. század végén a '''Brit Birodalom''' a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma volt, területe „ahol soha nem nyugszik le a nap”. India, Kanada, Ausztrália, Afrika nagy része, Karib-térség – mind brit irányítás alá tartozott. Ez hatalmas gazdasági és kulturális befolyást eredményezett, de a gyarmatosítás egyben elnyomással, kizsákmányolással is járt, ami ma is komoly történelmi viták tárgya. A volt gyarmatokkal való kapcsolatot ma a '''Nemzetközösség (Commonwealth of Nations)''' tartja fenn, 56 tagállammal. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === Az Egyesült Királyság '''alkotmányos monarchia''' – az uralkodó államfő, de a hatalom gyakorlása a választott kormány kezében van. * '''A parlament kétkamarás:''' – '''Alsóház (House of Commons)''' – a tényleges törvényhozó hatalom, tagjait ötévente választják. – '''Felsőház (House of Lords)''' – nem választott, tanácsadói és felülvizsgálói szerepet tölt be. * '''A miniszterelnök''' a kormány feje, a legnagyobb parlamenti párt vezetője. A király uralkodik, de '''nem kormányoz'''. A brit alkotmány nincs egy dokumentumban, hanem írott és íratlan szabályok, hagyományok összessége. ----- <span id="brexit-az-eu-ból-való-kilépés"></span> === Brexit – az EU-ból való kilépés === Az Egyesült Királyság '''1973-ban''' csatlakozott az '''Európai Gazdasági Közösséghez''' (ma: EU), de mindig is ambivalens viszonyban állt vele. Egy 2016-os népszavazáson a britek '''51,9%-a a kilépésre szavazott''', így 2020. január 31-én az ország '''hivatalosan kilépett az EU-ból''' („'''Brexit'''”). Ez '''gazdasági, politikai és társadalmi feszültségeket''' szült, különösen Skóciában és Észak-Írországban, ahol a többség az EU-tagságot támogatta. A Brexit után az Egyesült Királyság saját kereskedelmi és bevándorlási szabályokat alakított ki. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === A brit gazdaság a világ egyik legnagyobbja, fejlett és diverzifikált: * '''Szolgáltató szektor''' dominál, különösen a '''pénzügyi szolgáltatások''' (London a globális pénzügyi központok egyike). * '''Ipar''': autógyártás (Jaguar, Mini), gyógyszeripar, repülőgépipar. * '''Turizmus''': évente több mint 30 millió látogató (pl. London, Oxford, Stonehenge, skót felföld). * '''Egyetemek''': Oxford, Cambridge – a világ élvonalában. A font sterling (GBP) önálló fizetőeszköz maradt az euró bevezetése helyett. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === Az Egyesült Királyság '''multikulturális társadalom''', amelyet évszázadokon át befolyásolt a gyarmati múlt és a bevándorlás. Jelentős pakisztáni, indiai, karibi, afrikai és európai közösségek élnek az országban. * '''Hivatalos nyelv:''' angol, de Skóciában és Walesben elismert a skót gael és a walesi nyelv is. * '''Vallás:''' többség keresztény (anglikán egyház), de erős jelenlétű a muszlim, hindu, szikh és zsidó közösség is. * '''Egészségügy:''' ingyenes és univerzális '''NHS''' (National Health Service) biztosítja az alapellátást. ----- <span id="kultúra-és-tudomány"></span> === Kultúra és tudomány === A brit kultúra hatása világszintű: * '''Irodalom:''' Shakespeare, Dickens, J.K. Rowling, Tolkien. * '''Zene:''' The Beatles, Queen, Adele, Ed Sheeran. * '''Tudomány:''' Newton, Darwin, Hawking, Alan Turing. * '''Sport:''' a modern futball, krikett, tenisz, golf kialakulása is brit eredetű. * '''Film és TV:''' BBC, James Bond, Harry Potter, The Crown. A brit humor, a monarchia és a teázás is mélyen beágyazódott a nemzeti identitásba. ----- <span id="regionális-törekvések-és-feszültségek"></span> === Regionális törekvések és feszültségek === * '''Skócia''': 2014-ben népszavazást tartottak a függetlenségről – szűk többség a maradás mellett döntött. A Brexit óta erősödtek az '''újabb függetlenségi törekvések'''. * '''Észak-Írország''': az ír sziget megosztottsága és a történelmi katolikus–protestáns ellentét évtizedekig vérontáshoz vezetett („The Troubles”). Az 1998-as '''Nagypénteki Egyezmény''' békét hozott, de a Brexit miatt újra feszültségek jelentek meg. * '''Wales''': kisebb, de növekvő autonómiát követelő mozgalmak működnek. ----- <span id="külpolitika"></span> === Külpolitika === Az Egyesült Királyság '''ENSZ alapító tag''', '''NATO-tag''', '''G7''' és '''G20''' tagja, továbbá '''nukleáris hatalom'''. Szoros kapcsolatot ápol az '''USA-val''' („special relationship”), valamint a '''Nemzetközösséggel'''. A Brexit után a UK új szövetségeket és szabadkereskedelmi megállapodásokat keresett, például Ausztráliával, Japánnal, Indiával. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Egyesült Királyság''' a történelem egyik legnagyobb hatású országaként máig jelentős globális szereplő. Bár az ország egyre több belső kihívással (regionális feszültségek, gazdasági átalakulás, Brexit utáni identitáskeresés) szembesül, kulturális és diplomáciai súlya továbbra is jelentős. A múltja imperialista, de modernkori arca a demokrácia, az oktatás, a szabadságjogok és az innováció ötvözete. A világ egyik legbefolyásosabb nyelvét, kultúráját és politikai modelljét adta az emberiségnek – mindezt egyetlen szigetcsoportból kiindulva. Az Egyesült Királyság története még nem ért véget – új irányt keres a 21. században is. {{engl}} lffawq9jhesg33nfoxhw5hc5orbl2sy 0 5313 3508172 2510063 2025-07-01T08:54:36Z LinguisticMystic 22848 3508172 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Kínai Népköztársaság]] {{engl}} 2j7shwyqo9hr7ywep8jurlk5ktwznqy 3508174 3508172 2025-07-01T08:56:56Z LinguisticMystic 22848 3508174 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Kínai Népköztársaság]] ---- A '''Kínai Népköztársaság (KNK)''' a világ népességét és geopolitikai súlyát tekintve az egyik legmeghatározóbb ország. Területileg a '''harmadik legnagyobb állam''', népességét tekintve pedig '''több mint 1,4 milliárd emberrel''' a legnépesebb. Hivatalosan '''kommunista állam''', amelynek kormányát a '''Kínai Kommunista Párt (KKP)''' vezeti egypártrendszerben. Az elmúlt évtizedekben Kína '''a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált''', és ma már '''globális hatalomként''' tekint rá a világ. ----- <span id="földrajzi-és-általános-adatok"></span> === Földrajzi és általános adatok === * '''Főváros:''' Peking (Beijing) * '''Népesség:''' kb. 1,41 milliárd fő * '''Terület:''' kb. 9,6 millió km² * '''Hivatalos nyelv:''' mandarin kínai (putonghua) * '''Pénznem:''' jüan (CNY, ¥) * '''Államforma:''' egypárti szocialista állam * '''Legfőbb vezető:''' a Kínai Kommunista Párt főtitkára, jelenleg '''Hszi Csin-ping (Xi Jinping)''' * '''Fontos városok:''' Shanghai, Guangzhou, Shenzhen, Hongkong, Peking, Chengdu ----- <span id="történelmi-háttér-a-birodalomtól-a-népköztársaságig"></span> === Történelmi háttér – a birodalomtól a népköztársaságig === Kína több mint '''4000 éves civilizációval''' rendelkezik. A történelem során dinasztiák sorozata irányította az országot: Qin, Han, Tang, Song, Yuan, Ming, Qing stb. A világ egyik legősibb állama, amelynek kultúrája és tudománya (selyem, papír, puskapor, iránytű) nagy hatással volt a világra. A '''19. században''' az ország gyengült a nyugati gyarmatosítás (pl. ópiumháborúk, angol-francia befolyás), a belső lázadások és Japán agressziója következtében. A Qing-dinasztia 1912-ben összeomlott, és megalakult a '''Kínai Köztársaság'''. A 20. század közepére a '''polgárháború''' során Mao Ce-tung (Mao Zedong) vezetésével a kommunista erők győztek, és '''1949. október 1-jén''' kikiáltották a '''Kínai Népköztársaságot'''. A nemzeti (Kuomintang) erők Tajvanra menekültek, ahol tovább működtek a '''Kínai Köztársaság''' néven – ez a Tajvan-kérdés alapja. ----- <span id="mao-ce-tung-korszaka-19491976"></span> === Mao Ce-tung korszaka (1949–1976) === Mao vezetésével Kína egypártrendszerré vált, a mezőgazdaságot és ipart államosították, és megkezdődött a „szocialista átalakulás”. Két fő kampánya: * '''Nagy ugrás előre (1958–62):''' célja a gyors iparosítás és kollektivizálás volt, de gazdasági katasztrófához vezetett, több tízmillió ember halt éhen. * '''Kulturális forradalom (1966–76):''' a „burzsoá” elemek, értelmiségiek és a „régi gondolkodás” ellen irányult – számos áldozattal és kulturális pusztítással járt. ----- <span id="reform-és-nyitás-teng-hsziao-ping-korszaka-19781990-es-évek"></span> === Reform és nyitás – Teng Hsziao-ping korszaka (1978–1990-es évek) === Mao halála után '''Teng Hsziao-ping''' lett az új vezető. Elindította a „'''reform és nyitás'''” politikáját, amely: * fokozatosan '''piacgazdasági elemeket''' vezetett be, * ösztönözte a '''külkereskedelmet és külföldi befektetéseket''', * létrehozta a '''különleges gazdasági övezeteket''' (pl. Shenzhen), * megtartotta az egypártrendszert, de lehetővé tette a gazdasági liberalizációt. Ennek eredményeként Kína '''hatalmas növekedésnek''' indult, és több százmillió embert emelt ki a mélyszegénységből. ----- <span id="század-hszi-csin-ping-és-a-kínai-álom"></span> === 21. század – Hszi Csin-ping és a „kínai álom” === 2012 óta '''Hszi Csin-ping''' vezeti az országot. Programja a '''„kínai álom”''' víziójára épül: erős, gazdag, technológiailag fejlett, katonailag is meghatározó Kína felépítése. Főbb jellemzők: * a párt kontrolljának megerősítése minden területen, * antikorrupciós kampányok, * személyi kultusz kialakulása Hszi körül, * új típusú külpolitika (pl. '''„Egy övezet, egy út”''' – OBOR/BRI kezdeményezés), * '''technológiai önállóság''' (pl. mesterséges intelligencia, félvezetőgyártás), * a '''cenzúra és internetkorlátozás''' megerősítése (pl. Nagy Tűzfal), * „'''szocialista modernizáció kínai módra'''”. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Kína a világ '''második legnagyobb gazdasága''', az USA mögött. Jellemzők: * '''Gyors növekedés''': az elmúlt négy évtizedben átlagosan 6–10% közötti éves GDP-növekedés. * '''Ipar és export''': Kína a világ '''„gyára”''', elektronika, gépek, textilipar, acéltermékek legnagyobb exportőre. * '''Technológia''': fejlődik a high-tech ipar – Huawei, Tencent, Alibaba, BYD, DJI stb. * '''Infrastruktúra''': gyorsvasút-hálózat, felhőkarcolók, intelligens városfejlesztések. * '''Problémák''': elöregedő népesség, növekvő eladósodottság, ingatlanpiaci buborék (pl. Evergrande-ügy), környezetszennyezés, egyenlőtlenségek. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === Kínában a hatalom kizárólag a '''Kínai Kommunista Párt (KKP)''' kezében van, amelynek több mint '''90 millió tagja''' van. Az államfő, a pártfőtitkár és a hadsereg főparancsnoka '''egy személyben Hszi Csin-ping''' – ő gyakorlatilag az ország legfőbb döntéshozója. * Nincsenek szabad választások, * a média állami kézben van, * az ellenzéki tevékenységet elnyomják, * a civil társadalom mozgástere szűk. ----- <span id="katonaság-és-külpolitika"></span> === Katonaság és külpolitika === Kína a világ '''legnagyobb hadseregével''' és '''nukleáris fegyverekkel''' is rendelkezik. Az utóbbi években növelte katonai kiadásait, fejlesztette tengerészetét és űrprogramját. Külföldi politikája: * '''USA-val való versengés''' (külkereskedelmi háború, Tajvan kérdése, Dél-kínai-tenger), * '''Afrikában és Ázsiában''' infrastrukturális beruházások és hitelek (OBOR), * '''Béke és fejlődés narratívája''', miközben saját érdekeit érvényesíti. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === Kína társadalma komplex és gyorsan változik: * '''Népességpolitika''': az egykepolitika (1979–2015) hosszú távú demográfiai problémákat okozott (elöregedés, nemi arányeltolódás). * '''Urbanizáció''': milliók költöztek faluról városba, hatalmas belső migráció zajlott. * '''Középosztály''': megerősödött, de növekvő igényeket támaszt a kormányzat felé. * '''Cenzúra és megfigyelés''': internetkorlátozások, arcfelismerő rendszerek, „társadalmi kreditrendszer” bevezetése. * '''Oktatás''': nagy verseny, magas elvárások, de a kreativitás visszaszorulhat az autoriter keret miatt. ----- <span id="regionális-kérdések-és-emberi-jogok"></span> === Regionális kérdések és emberi jogok === * '''Tajvan''': Kína saját tartományának tekinti, míg Tajvan de facto független demokratikus állam. Ez a világ egyik legérzékenyebb geopolitikai ütközőpontja. * '''Hongkong''': 1997-ben tért vissza Kínához brit gyarmati státuszából, de a „egy ország, két rendszer” elv mára gyakorlatilag megszűnt. * '''Hszincsiang (Xinjiang)''': a muszlim ujgur kisebbség elnyomása, internálótáborok, megfigyelés – nemzetközi kritikák tárgya. * '''Tibet''': régóta az autonómia és elnyomás határán, kulturális asszimiláció zajlik. ----- <span id="tudomány-és-technológia"></span> === Tudomány és technológia === Kína célja, hogy '''vezető technológiai hatalom''' legyen. Eddigi eredmények: * '''Űrprogram''': űrállomás (Tiangong), hold- és Mars-szondák (Chang’e, Tianwen). * '''Mesterséges intelligencia, robotika, 5G''': állami stratégiai prioritások. * '''Zöldenergia''': a világ vezetője a napenergia és elektromos járművek terén. * '''Oktatás és kutatás''': hatalmas beruházások, de kihívás a szabad kutatás korlátozása. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A '''Kínai Népköztársaság''' a világ egyik legnagyobb paradoxona: '''kommunista párt vezette kapitalista gazdaság''', '''fejlett technológia és cenzúra''', '''történelmi hagyomány és futurisztikus városok''', '''globális együttműködés és geopolitikai rivalizálás'''. Bár Kína sok tekintetben modellértékű fejlődést mutatott, számos belső kihívással küzd: demográfiai hanyatlás, társadalmi feszültségek, környezeti terhek, nemzetközi kritikák. A jövő kérdése, hogy Kína miként fogja ötvözni saját politikai modelljét a globális szerepvállalással, és milyen hatással lesz mindez a világra – hiszen '''Kína jövője a világ jövőjét is formálja'''. {{engl}} 13jaa5kzj3wauz5q48ukvwu328yyz30 0 5317 3508186 3358604 2025-07-01T09:06:14Z LinguisticMystic 22848 3508186 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Kanada]] {{engl}} 7pxbnqv96q20q6zng1kry56ajpksnc0 3508189 3508186 2025-07-01T09:14:20Z LinguisticMystic 22848 3508189 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Kanada]] ---- '''Kanada''' (angolul ''Canada'', franciául ''le Canada'') Észak-Amerika és a világ egyik legnagyobb területű, politikailag stabil és természeti kincsekben gazdag országa. Ismert multikulturális társadalmáról, két hivatalos nyelvéről, magas életszínvonaláról, valamint kiterjedt természeti tájairól, mint a Sziklás-hegység, a prérik, a tundra és a boreális erdőségek. Kanada globális szinten is a béke, a tolerancia, az oktatás és a jóléti állam példájaként ismert. ----- <span id="alapvető-adatok"></span> === Alapvető adatok === * '''Főváros:''' Ottawa * '''Legnagyobb városok:''' Toronto, Montreal, Vancouver, Calgary, Edmonton * '''Lakosság:''' ~39 millió fő (2024) * '''Terület:''' ~9,98 millió km² (a világ második legnagyobb országa Oroszország után) * '''Hivatalos nyelvek:''' angol és francia * '''Államforma:''' parlamentáris monarchia (a brit korona alatt) * '''Kormányfő (2024):''' Justin Trudeau * '''Államfő:''' III. Károly brit király (képviselője: a főkormányzó) * '''Pénznem:''' kanadai dollár (CAD) ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === Földrajz és éghajlat === Kanada területileg hatalmas, változatos földrajzi és éghajlati jellemzőkkel: * '''Nyugat:''' Sziklás-hegység, gleccserek, fjordok, esőerdők (British Columbia) * '''Közép:''' Prérik, mezőgazdasági területek (Alberta, Saskatchewan, Manitoba) * '''Kelet:''' Nagy tavak vidéke, Ontario, Québec – ipari és kulturális központok * '''Észak:''' sarkvidéki tundra, permafroszt, inuit közösségek (Nunavut, Északnyugati területek) Az éghajlat '''északon sarkvidéki''', '''délkeleten kontinentális''', '''partvidékeken óceáni'''. Télen sok helyen rendkívül hideg, de a nyár a legtöbb déli városban kellemesen meleg. ----- <span id="történelmi-áttekintés"></span> === Történelmi áttekintés === <span id="őslakos-kultúrák"></span> ==== Őslakos kultúrák ==== * Kanada területét '''őslakos népek''' (First Nations, inuitok, métiszek) lakták több ezer éven keresztül. * Számos kultúrával és nyelvvel rendelkeztek: nomád vadászok, halászok, északon iglu-építők, nyugaton totemkultúrák. <span id="európai-gyarmatosítás"></span> ==== Európai gyarmatosítás ==== * '''1534-ben Jacques Cartier''' francia felfedező érte el a Szent Lőrinc-folyó torkolatát. * A 17. századtól '''francia gyarmatként''' (Új-Franciaország) fejlődött. * '''1759-ben a brit seregek elfoglalták Québecet''' – ezzel kezdődött a brit dominancia. * '''1867-ben Kanada létrejött mint domínium''', 4 alapító tartománnyal. <span id="századi-fejlődés"></span> ==== 20. századi fejlődés ==== * '''I. és II. világháborúban''' Kanada kulcsszerepet játszott a szövetségesek oldalán. * '''1931-től de facto független''', de formálisan csak '''1982-ben''' vált teljesen önállóvá, amikor elfogadták a '''Kanadai Alkotmányt'''. * Azóta Kanada a világ egyik legfejlettebb demokráciája. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === * '''Parlamentáris monarchia''' a brit hagyományok szerint. * A mindenkori '''miniszterelnök''' a kormányfő, a brit uralkodó képviseletét '''főkormányzó''' látja el. * A '''parlament''' kétkamarás: '''Képviselőház''' (választott) és '''Szenátus''' (kinevezett). * '''Tartományok (provinces)''' és '''területek (territories)''' széles autonómiával rendelkeznek, saját kormányuk és jogrendjük is lehet. ----- <span id="két-hivatalos-nyelv-angol-és-francia"></span> === Két hivatalos nyelv: angol és francia === * '''Québec''' a francia nyelvű identitás központja, ahol a franciát első nyelvként használják. * 1969-ben fogadták el a '''hivatalos kétnyelvűséget''', az állami szolgáltatások mindenhol elérhetők mindkét nyelven. * A nyelvi ellentétek néha függetlenségi törekvésekhez vezettek (pl. '''1980 és 1995 – quebeci népszavazások'''). ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === <span id="multikulturalizmus"></span> ==== Multikulturalizmus ==== * Kanada hivatalosan '''multikulturális állam''', ahol a bevándorlás aktívan támogatott. * '''Fő bevándorlási forrásországok:''' India, Kína, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Irán, Nigéria. * Torontó, Vancouver, Montreal igazi etnikai olvasztótégelyek. * Az '''őslakos közösségek''' kulturális és szociális felzárkóztatása máig fontos, de kihívásokkal teli folyamat. <span id="oktatás-és-egészségügy"></span> ==== Oktatás és egészségügy ==== * '''Ingyenes, államilag finanszírozott egészségügyi rendszer''' (Medicare) * '''Oktatás tartományi hatáskör''', de színvonala nemzetközileg elismert. * Számos világhírű egyetem: University of Toronto, McGill, UBC, Waterloo. <span id="vallás"></span> ==== Vallás ==== * '''Többség keresztény''' (főként római katolikus és protestáns felekezetek), de nő a nem vallásosak aránya. * Jelen vannak muszlim, hindu, buddhista, zsidó közösségek is. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Kanada '''fejlett, exportorientált piacgazdaság''', a világ 10 legnagyobb GDP-jű országának egyike. <span id="fő-ágazatok"></span> ==== Fő ágazatok: ==== # '''Természeti erőforrások''': olaj, földgáz, fa, ércek # '''Mezőgazdaság''': búza, repce, tejtermékek # '''Szolgáltatások''': pénzügy, turizmus, oktatás # '''Technológia és innováció''': mesterséges intelligencia, űrkutatás, kvantuminformatika <span id="kereskedelmi-partnerek"></span> ==== Kereskedelmi partnerek: ==== * '''USA (legfontosabb)''' – a termékek 75%-át ide exportálja * EU, Kína, Japán, Mexikó * Kanada tagja a '''G7-nek, WTO-nak, CPTPP-nek''', és az '''USMCA''' kereskedelmi egyezménynek (USA–Mexikó–Kanada megállapodás) ----- <span id="természet-és-környezet"></span> === Természet és környezet === * A világ '''legnagyobb édesvízkészleteinek''' egyike itt található (pl. Nagy Tavak, Hudson-öböl). * Több ezer tó, gleccser, nemzeti park (pl. Banff, Jasper, Yoho, Gros Morne). * Kanada '''környezetvédelmi politikája''' elismert, de az olajhomok-kitermelés (Alberta) viták tárgya. * 2020 óta célja a '''nettó zéró kibocsátás 2050-re'''. ----- <span id="hadsereg-és-külpolitika"></span> === Hadsereg és külpolitika === * Kanada '''nem katonai nagyhatalom''', de tagja a '''NATO-nak''' és számos ENSZ-misszióban részt vesz. * Fontos szerepet játszik '''béketámogató küldetésekben''', diplomáciai közvetítésben. * '''USA-val való szoros kapcsolat''' kulcsfontosságú – gazdaságilag és védelmi szempontból is. * '''Kína, Oroszország, közel-keleti konfliktusok''' esetén gyakran közvetítő szerepben lép fel. ----- <span id="kulturális-élet"></span> === Kulturális élet === * Erős '''irodalmi hagyomány''': Margaret Atwood, Alice Munro (Nobel-díjas), Michael Ondaatje * '''Filmipar''': Toronto és Vancouver Hollywood „kiterjesztése”, híres filmfesztiválok * '''Zene''': világsztárok innen származnak – pl. Leonard Cohen, Céline Dion, Justin Bieber, Drake * '''Sport''': ** Nemzeti sport a '''jégkorong''' (NHL), de népszerű a baseball, amerikai foci, síelés is ** Kanada rendszeres olimpiai résztvevő és sikeres ország ----- <span id="kanada-identitása"></span> === Kanada identitása === Kanada önazonosságát a következők formálják: * '''Béke és tolerancia''' – befogadó, nemzetközi közvetítő * '''Természeti kincsek és tájak''' – „a nagy fehér észak” * '''Kétnyelvűség''' – egyedi angol-francia identitás * '''Multikulturalizmus''' – etnikai sokszínűség és integráció * '''Alacsony társadalmi feszültség''', magas bizalom az állami intézményekben ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Kanada''' a 21. század egyik '''legsikeresebb, legélhetőbb és legbékésebb állama''', amely példát mutat a multikulturális együttélés, a demokratikus kormányzás és a környezettudatosság terén. Miközben hatalmas természeti erőforrásokkal és óriási területtel rendelkezik, legnagyobb értéke az emberek nyitottsága, toleranciája és az a társadalmi modell, amely a sokféleséget erőforrásnak tekinti – nem problémának. Kanada nem hangos, de '''biztos és stabil jelenlét''' a világpolitika, gazdaság és kultúra színpadán – egy olyan ország, amelyet sokan '''álomországnak''' tartanak. {{engl}} dih1o97ncwech7o9f48x9hww357vhmp 0 5320 3508177 3350308 2025-07-01T09:00:29Z LinguisticMystic 22848 3508177 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Irán]] {{engl}} ikxi2ko7xt0jk1lii8v51j4xnnzky3r 3508181 3508177 2025-07-01T09:02:31Z LinguisticMystic 22848 3508181 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Irán]] ---- '''Irán''', hivatalos nevén '''Iráni Iszlám Köztársaság (Islamic Republic of Iran)''', a Közel-Kelet egyik legnagyobb, legősibb és legmeghatározóbb állama, gazdag történelmi, vallási és kulturális örökséggel. Több mint 2500 éves államisággal rendelkezik, a perzsa civilizáció örököse. Stratégiai földrajzi elhelyezkedése, energiaforrásai és politikai rendszere miatt a 21. században is kulcsszereplő a térségben, miközben belső feszültségekkel és nemzetközi elszigeteltséggel is küzd. ----- <span id="földrajzi-és-általános-adatok"></span> === Földrajzi és általános adatok === * '''Főváros:''' Teherán * '''Népesség:''' ~88 millió fő (2024-es becslés) * '''Terület:''' kb. 1,65 millió km² * '''Hivatalos nyelv:''' perzsa (fárszi) * '''Pénznem:''' iráni rial (IRR) * '''Államforma:''' teokratikus iszlám köztársaság * '''Vallás:''' síita iszlám (~90–95%), kisebbségként szunnita, keresztény, zsidó, zoroasztriánus * '''Legfőbb vezető:''' a „Legfelsőbb Vezető” (jelenleg Ali Hámenei ajatollah) * '''Köztársasági elnök:''' az állam végrehajtó vezetője, de a legfőbb hatalom a vallási vezető kezében van ----- <span id="történelmi-áttekintés"></span> === Történelmi áttekintés === <span id="az-ókor-és-a-perzsa-birodalmak"></span> ==== Az ókor és a perzsa birodalmak ==== Irán területén már az ókorban fejlett civilizációk virágoztak, mint az '''Elámi Királyság''', majd '''I. Kürosz''' (Cyrus the Great) megalapította az '''Achaemenida Birodalmat''' (i.e. 550), amely a világ első multikulturális birodalma volt. A '''perzsa civilizáció''' a zoroasztrizmus vallásával, fejlett közigazgatással és építészettel kiemelkedett korában. A birodalmat Nagy Sándor hódította meg, majd a '''Szászánida Birodalom''' idején újra megerősödött (3–7. század). Ez volt a klasszikus perzsa kultúra aranykora. <span id="iszlamizáció-és-középkor"></span> ==== Iszlamizáció és középkor ==== A 7. században az arabok meghódították Perzsiát, és az iszlám lett az uralkodó vallás. A perzsák azonban '''sajátos síita értelmezésben''' fogadták el az iszlámot, ami máig különbséget jelent az arab világhoz képest. A középkorban mongol, majd török hódítók jöttek, míg végül a '''Szafavida-dinasztia''' (16. századtól) létrehozta az első síita államot. <span id="modernizáció-és-a-pahlavi-időszak"></span> ==== Modernizáció és a Pahlavi-időszak ==== A 20. század elején megerősödött az iráni nacionalizmus, és 1925-ben '''Reza Pahlavi''' lett sah. Uralkodása alatt nyugatias modernizációt hajtott végre. Fia, '''Mohammad Reza Pahlavi''' 1941-től folytatta apja reformjait, de egyre autoriterebbé vált. 1953-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia '''puccsal eltávolította Mossadegh miniszterelnököt''', aki korábban államosította az olajipart – ez mély nyomot hagyott az iráni néplélekben. ----- <span id="az-iszlám-forradalom"></span> === 1979: Az iszlám forradalom === A '''Mohammad Reza sah elleni tömeges tüntetések''' 1979-ben forradalommá váltak. '''Ruhollah Khomeini ajatollah''' visszatért száműzetéséből, és kikiáltotta az '''Iráni Iszlám Köztársaságot'''. A sah rendszere megbukott, és Irán teokratikus állammá alakult, ahol a legfőbb hatalom a '''vallási vezető (rahbar)''' kezében összpontosul. Az új rendszer alapja az '''iszlám törvénykezés (sharía)''', a politikai döntések felett a '''Vének Tanácsa''' és a '''Legfelsőbb Vezető''' gyakorol ellenőrzést, még a demokratikus választásokat is felügyelve. ----- <span id="az-iszlám-köztársaság-rendszere"></span> === Az iszlám köztársaság rendszere === Iránban a politikai rendszer '''kettős hatalomra''' épül: # '''Teokratikus hatalom:''' #* '''Legfelsőbb Vezető''' (jelenleg Ali Hámenei): a hadsereg főparancsnoka, kinevezheti a bíróságokat, a média vezetőit, befolyásolhatja a külpolitikát. #* '''Vének Tanácsa (Guardian Council):''' jóváhagyja a törvényeket és a választási jelölteket vallási szempontból. # '''Köztársasági struktúra:''' #* '''Elnök:''' négyévente választják, de hatalma korlátozott. #* '''Parlament (Majles):''' törvényhozó testület, vallási felügyelettel. #* '''Igazságszolgáltatás:''' iszlám alapelveken nyugszik, de gyakori a politikai befolyás. ----- <span id="külpolitika-és-konfliktusok"></span> === Külpolitika és konfliktusok === Irán külpolitikája '''forradalmi és nacionalista''', különösen az USA és Izrael irányába: * '''Irán–Irak háború (1980–88):''' Szaddám Huszein Irakja megtámadta Iránt, az 1 millió halálos áldozatot követelő háború megerősítette az iszlám rezsimet. * '''USA-ellenes retorika:''' 1979 óta nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. A 2015-ös nukleáris megállapodást (JCPOA) Trump 2018-ban felmondta, ami újra feszültséget keltett. * '''Közel-keleti befolyás:''' Irán támogatja a síita csoportokat: Hezbollah (Libanon), Húszik (Jemen), szíriai kormányt, és iraki milíciákat. Emiatt gyakran ütközik Szaúd-Arábiával és Izraellel. * '''Tajvani és orosz kapcsolatok''' erősödnek, részben a nyugati szankciók ellensúlyozására. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === * Irán hatalmas '''kőolaj- és földgázkészletekkel''' rendelkezik – a világ negyedik legnagyobb olajtartaléka. * A '''nemzetközi szankciók''', főként az USA és EU részéről, jelentősen korlátozzák a kereskedelmet. * Az infláció magas, a munkanélküliség súlyos, különösen a fiatalok körében. * Jelentős a '''feketegazdaság''' és az '''állami monopólium'''. * A „'''bázári kereskedők'''” (hagyományos kereskedők) a gazdaság fontos, politikailag befolyásos szereplői. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === Irán népe büszke '''perzsa identitására''', amely megkülönbözteti az arab világtól. * '''Népesség''': többségében perzsa (60%), de jelentős azeri, kurd, beludzs, lur és arab kisebbség. * '''Oktatás''': magas iskolázottság, különösen a nők körében, de az akadémiai szabadság korlátozott. * '''Nők helyzete''': kötelező fejkendő (hidzsáb), korlátozott jogok, de sokan vezető beosztásokban, orvosi, tudományos, művészeti területen dolgoznak. * '''Fiatal társadalom''': a népesség több mint fele 30 év alatti – ez fokozza a változások iránti igényt. ----- <span id="vallás-és-életmód"></span> === Vallás és életmód === * A síita iszlám Irán államvallása, de zoroasztriánus és szunnita hagyományok is jelen vannak. * A vallási szertartások (pl. '''Ásúrá''', '''Ramadán''') központi szerepet játszanak a közéletben. * A törvények a sharía szerint szabályozzák az öltözködést, alkoholfogyasztást, kapcsolatokat. * '''Cenzúra''' erős: az internet, művészet, sajtó állami kontroll alatt áll. ----- <span id="kulturális-örökség"></span> === Kulturális örökség === Irán gazdag örökséggel büszkélkedhet: * '''Világörökségi helyszínek:''' Persepolis, Yazd, Iszfahán mecsetei, Bam erődváros. * '''Irodalom:''' Hafiz, Szádi, Ferdúsz, Omar Khajjám versei máig élnek a kultúrában. * '''Perzsa miniatúra, szőnyegszövés''', kerámia – világhírű kézműves hagyomány. * '''Filmipar:''' iráni rendezők, mint Abbas Kiarostami, Asghar Farhadi (Oscar-díjas), nemzetközi elismerésben részesültek. ----- <span id="társadalmi-feszültségek-és-tiltakozások"></span> === Társadalmi feszültségek és tiltakozások === * '''Gazdasági válság''', munkanélküliség, infláció többször vezetett országos tiltakozásokhoz. * '''2022-ben a fiatal Mahsa Amini halála''' a hidzsábszabályok megsértését követően országos tüntetéshullámot indított el („'''Nők, élet, szabadság'''” mozgalom). * Az állami erőszak, letartóztatások és kivégzések ellenére a társadalom egy része továbbra is a reformokért küzd. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Irán''' különleges ország: '''ősi civilizáció, gazdag kultúra, mély vallási hagyományok''' és '''ellentmondásos politikai berendezkedés''' jellemzi. Egyszerre modern és archaikus, fiatalos és konzervatív, nyitott és elszigetelt. A geopolitikai helyzete, energiaforrásai és társadalmi dinamizmusa miatt kulcsszereplő a globális politikában, miközben saját népe egy része szabadságra, jogokra és reformokra vágyik. A jövő kérdése, hogy '''Irán képes lesz-e egyensúlyt találni hagyomány és modernitás, vallás és szabadság, elszigeteltség és nemzetközi együttműködés között'''. Ez nemcsak a térség, de a világ biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú. {{engl}} 2xle1e80waxr34rm44bv1kqhv1po50l 0 5323 3508540 3387411 2025-07-01T11:56:28Z LinguisticMystic 22848 3508540 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Indonézia]] {{engl}} 41g99w7svp2nllomwco1dgmdwbgkxn6 0 12218 3508141 3507886 2025-07-01T08:38:23Z LinguisticMystic 22848 3508141 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Európai Unió]] ---- Az '''Európai Unió (EU)''' egy 27 európai országot tömörítő gazdasági és politikai közösség, amelynek célja a kontinens békéjének, jólétének és egységének biztosítása. Az EU a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai szereplője, amely közös intézményekkel, törvényekkel és politikákkal rendelkezik. Tagállamai közösen döntenek számos kérdésben – a környezetvédelemtől a kereskedelmen át a migrációig –, miközben megőrzik saját nemzeti szuverenitásuk jelentős részét. ----- <span id="történeti-háttér-az-európai-integráció-kezdetei"></span> === Történeti háttér: az európai integráció kezdetei === Az EU gyökerei a '''második világháború''' utánra nyúlnak vissza. A háború pusztításai után számos politikai vezető – például Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer – felismerte, hogy Európa jövője csak békében és együttműködésben képzelhető el. Az első lépés az 1951-ben létrehozott '''Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)''' volt, amely hat országot (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) tömörített, és célja az volt, hogy közös ellenőrzés alá vonják a fegyvergyártáshoz kulcsfontosságú nyersanyagokat. ----- <span id="a-római-szerződés-és-a-közös-piac"></span> === A Római Szerződés és a Közös Piac === 1957-ben a fent említett hat ország aláírta a '''Római Szerződést''', amellyel megalapították az '''Európai Gazdasági Közösséget (EGK)''' és az '''EURATOM-ot'''. Az EGK célja egy közös piac létrehozása volt, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghatnak. A következő évtizedekben az integráció fokozatosan mélyült és bővült. ----- <span id="bővítések-és-új-tagállamok"></span> === Bővítések és új tagállamok === Az EU-nak jelenleg '''27 tagállama''' van. Az első bővítés 1973-ban történt, amikor az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozott. Ezt követték más országok, többek között Görögország, Spanyolország, Portugália, majd a közép- és kelet-európai államok. A '''legnagyobb bővítés 2004-ben''' zajlott, amikor tíz ország, köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország és a balti államok váltak taggá. Ez fontos lépés volt a kelet-nyugati megosztottság felszámolásában. ----- <span id="az-európai-unió-létrejötte-maastrichti-szerződés"></span> === Az Európai Unió létrejötte – Maastrichti Szerződés === <ol start="1993" style="list-style-type: decimal;"> <li><p>november 1-jén lépett hatályba a '''Maastrichti Szerződés''', amely hivatalosan létrehozta az '''Európai Uniót''', és meghatározta annak három pillérét:</p></li> <li><p>'''Gazdasági és monetáris unió''' – közös piac, közös valuta (euró),</p></li> <li><p>'''Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP)''',</p></li> <li><p>'''Belső biztonság és igazságügy''' – rendőrségi, bűnüldözési és igazságügyi együttműködés.</p></li></ol> ----- <span id="az-euró-és-a-gazdasági-integráció"></span> === Az euró és a gazdasági integráció === Az EU egyik legnagyobb vívmánya a '''közös pénznem''', az '''euró''', amelyet 1999-ben vezettek be elektronikusan, majd 2002-ben készpénz formájában is. Jelenleg '''20 ország''' használja hivatalos fizetőeszközként az eurót, ezek alkotják az ún. '''eurózónát'''. Az euró előnyei közé tartozik az árfolyamkockázatok kiküszöbölése, az árak átláthatósága és a gazdasági stabilitás, ám egyes tagállamokban vitát váltott ki az, hogy a közös monetáris politika hogyan hat a nemzeti gazdaságokra. ----- <span id="az-eu-intézményei"></span> === Az EU intézményei === Az Európai Unió működését számos intézmény irányítja: * '''Európai Tanács''' – a tagállamok állam- és kormányfőinek testülete, amely meghatározza az EU politikai irányvonalát. * '''Európai Bizottság''' – a végrehajtó szerv, amely javaslatokat tesz, felügyeli a szerződések betartását, és képviseli az EU-t nemzetközileg. * '''Európai Parlament''' – közvetlenül választott képviselőkből álló testület, amely jogszabályokat fogad el és felügyeli az EU működését. * '''Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)''' – a tagállamok minisztereiből áll, akik ágazati ügyekben döntenek. * '''Európai Bíróság''' – gondoskodik az uniós jog egységes alkalmazásáról. * '''Európai Központi Bank (EKB)''' – az eurózóna monetáris politikáját irányítja. ----- <span id="jogalkotás-és-döntéshozatal"></span> === Jogalkotás és döntéshozatal === Az EU jogalkotása három fő szinten történik: # '''Rendeletek''' – kötelezőek minden tagállamra, közvetlenül alkalmazandók. # '''Irányelvek''' – célokat határoznak meg, de a végrehajtás módját a tagállamokra bízzák. # '''Határozatok és ajánlások''' – egyedi ügyekre vonatkoznak, nem mindig kötelezőek. A legtöbb döntést az '''Európai Parlament és a Tanács közösen''' hozza meg az Európai Bizottság javaslata alapján (ún. rendes jogalkotási eljárás). ----- <span id="közös-politikák"></span> === Közös politikák === Az EU számos területen közös politikát folytat: * '''Közös agrárpolitika (KAP)''' – támogatja a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket. * '''Kohéziós politika''' – segíti a fejletlenebb régiókat (például a strukturális alapokon keresztül). * '''Versenypolitika''' – biztosítja a tisztességes piaci működést. * '''Környezetvédelem''' – közös szabályozások a klímaváltozás és szennyezés ellen. * '''Kutatás és innováció''' – például a Horizon Europe program révén. * '''Oktatási csereprogramok''' – mint az Erasmus+. ----- <span id="belső-piac-és-szabad-mozgás"></span> === Belső piac és szabad mozgás === Az EU belső piacának négy alappillére: # '''Áruk szabad mozgása''', # '''Személyek szabad mozgása''', # '''Szolgáltatások szabad nyújtása''', # '''Tőke szabad áramlása'''. Ennek köszönhetően az uniós polgárok szabadon utazhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak és élhetnek más EU-tagállamokban. ----- <span id="schengeni-térség"></span> === Schengeni térség === Az EU-n belüli '''határellenőrzések megszüntetését''' a Schengeni Egyezmény biztosítja. Jelenleg 27 ország tagja a schengeni térségnek (köztük nem EU-tagok is, mint Svájc vagy Norvégia). Ez lehetővé teszi a '''szabad mozgást''' belső határellenőrzés nélkül, miközben közös külső határvédelem működik. ----- <span id="kritika-és-kihívások"></span> === Kritika és kihívások === Az EU számos kihívással néz szembe: * '''Migrációs válság''' (2015) – a tagállamok közötti feszültségek a menekültelosztás kapcsán, * '''Brexit''' – az Egyesült Királyság 2020-ban elhagyta az EU-t, ami példátlan és megrázó folyamat volt, * '''Jogállamisági viták''' – főként Lengyelország és Magyarország esetében, * '''Energiaválság és klímaváltozás''' – az orosz–ukrán háború következményei és a zöld átmenet nehézségei, * '''Demokratikus deficit''' – egyes kritikusok szerint az EU túlságosan bürokratikus és távol áll a polgároktól. ----- <span id="jövőkép"></span> === Jövőkép === Az EU célja továbbra is a '''béke, jólét, demokrácia, emberi jogok és fenntartható fejlődés''' biztosítása. A jövő kihívásai közé tartozik: * a digitális és zöld átállás, * a globális versenyképesség megtartása, * a tagállamok közötti egység megerősítése, * a bővítés folytatása (pl. Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova, Grúzia esetleges csatlakozása). ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Európai Unió''' a modern történelem egyik legambiciózusabb politikai és gazdasági projektje. A háború romjai közül emelkedett ki, és ma a világ egyik legnagyobb integrált közössége. Bár nem mentes a kihívásoktól és vitáktól, az EU alapelvei – a béke, szabadság, szolidaritás és együttműködés – továbbra is vezérlik fejlődését. Tagjai és polgárai számára lehetőséget nyújt a közös jövő formálására egy nyitott, demokratikus és fenntartható Európában. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} oymics1s55dr4r57ximtvjk3cenznna 0 12663 3508488 3350171 2025-07-01T11:19:12Z LinguisticMystic 22848 3508488 wikitext text/x-wiki {{also|Dél-afrikai Köztársaság}} {{hungeo}} #Az afrikai kontinens déli vidéke {{ford|Southern Africa}} {{Lásd}} *[[Észak-Afrika]] *[[Nyugat-Afrika]] *[[Kelet-Afrika]] *[[Közép-Afrika]] {{hunl}} {{afrika}} 2r8cfg13ndnkafr3qc8dia5eb4a4cf7 0 13058 3508539 3318154 2025-07-01T11:56:19Z LinguisticMystic 22848 3508539 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Etiópia]] {{engl}} 1pq8z9kk9mtwzge8d5m7elndff9hqog 0 13481 3508035 3506221 2025-06-30T18:39:43Z Jeuwre 15076 audio 3508035 wikitext text/x-wiki {{deuige}} :{{audio|De-entdecken2.ogg|hallgat ([ɛntˈdɛkn̩])}} :{{audio|De-entdecken3.ogg|hallgat ([ɛntˈdɛkŋ̩])}} #[[felfed]], [[felfedez]] {{deuiger}} 7fytkczddfxadx8k32r3xt5zidf3xpk 0 18723 3508173 3410186 2025-07-01T08:56:01Z LinguisticMystic 22848 3508173 wikitext text/x-wiki <mapframe zoom="5" width="400" height="400"> { "type": "ExternalData", "service": "geopoint", "ids": "Q801" } </mapframe> {{enggeo|pron=/ˈɪzreɪəl/ vagy /ˈɪzriəl/|audio=}} #[[Izrael]] {{engl}} suq5aij42w5wji4bo3j4qsimetk3j3o 3508188 3508173 2025-07-01T09:11:41Z LinguisticMystic 22848 3508188 wikitext text/x-wiki <mapframe zoom="5" width="400" height="400"> { "type": "ExternalData", "service": "geopoint", "ids": "Q801" } </mapframe> {{enggeo|pron=/ˈɪzreɪəl/ vagy /ˈɪzriəl/|audio=}} #[[Izrael]] ---- '''Izrael Állama''' (''Medinat Yisrael'', héberül: מדינת ישראל) a Közel-Kelet egyik legvitatottabb és legkülönlegesebb állama. 1948-as megalakulása óta a régió politikai, vallási és katonai erővonalainak kereszteződésében áll. Egyszerre ősi vallási központ, modern technológiai nagyhatalom és hosszú konfliktusok színtere. A zsidó állam identitása, a palesztin–izraeli konfliktus, az arab világ és a nyugati kapcsolatok mind kulcsszerepet játszanak megértésében. ----- <span id="alapvető-adatok"></span> === Alapvető adatok === * '''Főváros:''' Jeruzsálem ''(de sok ország, köztük az EU tagjai Tel-Avivot is elismerik központként a viták miatt)'' * '''Lakosság:''' kb. 9,8 millió fő (2024) * '''Terület:''' ~22 000 km² (nagyjából a Dunántúl méretének felel meg) * '''Hivatalos nyelv:''' héber; az arab is hivatalos státuszú * '''Pénznem:''' új izraeli sékel (ILS) * '''Államforma:''' parlamentáris demokrácia * '''Miniszterelnök (2024):''' Benjamin Netanjahu * '''Államelnök:''' Jicchak Herzog ----- <span id="történelmi-háttér"></span> === Történelmi háttér === <span id="az-ókor"></span> ==== Az ókor ==== * A mai Izrael területe a Biblia szerint a '''zsidó nép őshazája''', a '''Szentföld'''. * Az '''Izrael és Júda királyság'''ai i. e. 1000 körül alakultak ki. * A területet később sorban uralták: '''babiloniak, perzsák, görögök, rómaiak'''. * A rómaiak levertek több zsidó lázadást (pl. i. sz. 70: Jeruzsálem és a Második Templom elpusztítása), ami után megkezdődött a '''diaszpóra''' – a zsidók szétszóródtak a világban. <span id="középkor-és-újkor"></span> ==== Középkor és újkor ==== * A terület évszázadokon keresztül az '''iszlám világ része''' volt (arab, majd oszmán uralom). * A zsidóság szórványosan mindig jelen volt, de többségben muszlim és keresztény lakosság élt itt. * A 19. század végén elindult a '''cionizmus''' mozgalma, amely a zsidó nemzeti újjászületést tűzte ki célul a Szentföldön. ----- <span id="a-modern-izrael-megalakulása"></span> === A modern Izrael megalakulása === <span id="brit-mandátum-és-a-zsidó-bevándorlás"></span> ==== Brit Mandátum és a zsidó bevándorlás ==== * Az első világháború után a '''brit Mandátum''' hatósága alá került Palesztina (1917–1948). * Az 1930–40-es években – főként a nácizmus és a holokauszt miatt – '''tömeges zsidó bevándorlás''' indult, amit az arab lakosság ellenségesen fogadott. <span id="ensz-felosztási-terve"></span> ==== 1947: ENSZ felosztási terve ==== * Az ENSZ két államot javasolt: egy '''zsidót és egy arabot''', Jeruzsálem pedig nemzetközi státuszt kapott volna. * A zsidók elfogadták, az arab országok és a palesztin arabok elutasították. <span id="izrael-kikiáltása"></span> ==== 1948: Izrael kikiáltása ==== * '''1948. május 14-én David Ben-Gurion''' kikiáltotta Izrael államát. * Azonnal kitört az '''arab–izraeli háború''', amelyben a környező arab országok (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak, Libanon) megtámadták az újszülött államot – Izrael azonban megnyerte a háborút. ----- <span id="a-háborúk-kora-19481982"></span> === A háborúk kora (1948–1982) === <span id="függetlenségi-háború"></span> ==== 1948–49: Függetlenségi háború ==== * Izrael megerősítette létét, de '''700 000 arab palesztin menekült''' el (vagy űzték el), ami máig a konfliktus egyik alappillére. <span id="hatnapos-háború"></span> ==== 1967: Hatnapos háború ==== * Izrael '''egyiptomi, jordán és szíriai támadásra válaszolva''' elfoglalta a '''Gázai övezetet, Ciszjordániát (Júdea és Szamária), Kelet-Jeruzsálemet, a Golán-fennsíkot és a Sínai-félszigetet'''. * Ezután kezdődött a '''megszállt területek''' kérdése. <span id="jom-kippuri-háború"></span> ==== 1973: Jom Kippuri háború ==== * Egyiptom és Szíria meglepetésszerű támadást indított, Izrael nagy veszteségek árán visszaverte. <span id="békekötés-egyiptommal"></span> ==== 1979: Békekötés Egyiptommal ==== * '''Camp David-i egyezmény''': Egyiptom békét kötött, Izrael visszaadta a Sínai-félszigetet. ----- <span id="a-palesztin-konfliktus"></span> === A palesztin konfliktus === A palesztinok '''saját államot''' akarnak a '''Gázai övezetben és Ciszjordániában''', Kelet-Jeruzsálem fővárossal. <span id="palesztin-szervezetek"></span> ==== Palesztin szervezetek ==== * '''PFSZ (Palesztinai Felszabadítási Szervezet)''': 1960-as évektől fő politikai erő, egy időben terrorszervezetnek számított. * '''Hamasz''': iszlamista szervezet, 2006 óta uralja Gázát. Többször indított rakétatámadásokat Izrael ellen. * '''Fatah''': világi palesztin párt, Ciszjordániában uralkodik. <span id="intifádák-felkelések"></span> ==== Intifádák (felkelések) ==== * '''Első intifáda (1987–1993):''' civil ellenállás és zavargások. * '''Második intifáda (2000–2005):''' véres, öngyilkos merényletek, katonai válasz. <span id="oslo-i-egyezmények"></span> ==== 1993: Oslo-i egyezmények ==== * Izrael és a PFSZ kölcsönösen elismerték egymást, létrejött a '''Palesztin Hatóság'''. * A békefolyamat azonban megrekedt. <span id="gázai-háborúk"></span> ==== Gázai háborúk ==== * 2008, 2012, 2014, 2021, 2023 – súlyos izraeli–hamaszos fegyveres konfliktusok, rakétázások, civil áldozatok mindkét oldalon. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === * '''Zsidók''' teszik ki a lakosság ~75%-át: ezek közül '''aszkenáziak''' (európai), '''szefárdok''' (közel-keleti, afrikai, jemeni származásúak). * '''Arabok''' ~20%: többségük muszlim, kisebb részben keresztény vagy drúz. * '''Bevándorlás (alija):''' zsidók visszatelepülése világszerte, főként Európából, Oroszországból, Etiópiából, Észak-Afrikából, Latin-Amerikából. <span id="vallás"></span> ==== Vallás ==== * Izrael '''zsidó állam''', de vallási sokszínűség jellemzi. * '''Ultraortodox közösségek (haredik)''' nagy politikai súllyal bírnak. * A vallás és az állam viszonya vitatott: nincs teljes szekularizáció. <span id="oktatás-tudomány-technológia"></span> ==== Oktatás, tudomány, technológia ==== * Izrael a világ egyik vezető innovációs központja – gyakran hívják „'''Startup Nation'''”-nek. * Erős az '''informatika, kibervédelem, orvostudomány, mezőgazdaság, vízgazdálkodás'''. * Nobel-díjasai közül sokan a tudományos életben világszerte ismertek. ----- <span id="katonai-és-geopolitikai-helyzet"></span> === Katonai és geopolitikai helyzet === * '''Kötelező sorkatonaság''': férfiaknak ~3, nőknek ~2 év. * '''IDF (Israel Defense Forces)''' a térség egyik legerősebb hadereje. * Izrael '''nukleáris fegyverrel''' rendelkezik (nem hivatalosan). <span id="külkapcsolatok"></span> ==== Külkapcsolatok ==== * '''Béke Jordániával (1994), Egyiptommal (1979)''' * 2020-tól: '''Ábrahám-megállapodások''' – normalizáció az Emirátusokkal, Bahreinnel, Marokkóval, Szudánnal * '''Feszült viszony Iránnal''', Hezbollahhal, Törökországgal, Szíriával * '''Stratégiai szövetséges az Egyesült Államok''', de az EU és ENSZ bírálja a telepespolitikát ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === * Magas GDP/fő (2024-ben: ~55 000 USD) * Kulcságazatok: '''technológia, hadiipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság, víztechnológia''' * Világvezető a '''desztillált és újrahasznosított víz''', valamint a csepegtető öntözés terén. * '''Turizmus''': zarándokhelyek, vallási örökség, tengerpart, Holt-tenger. ----- <span id="politika"></span> === Politika === * '''Parlament (Kneszet):''' 120 tag, arányos képviseleti rendszer. * Koalíciós kormányzás jellemző – gyakori választások. * '''Benjamin Netanjahu''' hosszú távon uralkodó politikai figura. * A '''vallásos pártok''', '''telepes mozgalmak''', '''bal- és jobboldali erők''' állandó belpolitikai feszültséget keltenek. ----- <span id="jeruzsálem-kérdése"></span> === Jeruzsálem kérdése === * Izrael saját fővárosának tekinti egész Jeruzsálemet (beleértve a Keleti részt is). * A palesztinok '''Kelet-Jeruzsálemet fővárosuknak''' követelik. * A város szent három világvallásnak (zsidóság, kereszténység, iszlám). ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Izrael''' több, mint egy ország: '''identitás, vallás, kultúra és túlélés''' szimbóluma. Egy olyan állam, amely történelme, földrajza és lakossága miatt '''állandó konfliktusok, béketörekvések és erkölcsi dilemmák''' közé szorult. Világszintű technológiai eredményei, katonai ereje és tudományos kiválósága messze túlnyúlik méretén, ugyanakkor belső megosztottságai és nemzetközi vitái folyamatos kihívást jelentenek. A kérdés nemcsak az, hogy mi lesz Izraellel, hanem az is, hogy '''a világ miként tudja összeegyeztetni a biztonságot, a jogokat és a békét a Közel-Keleten'''. {{engl}} id4fcen8nmqvhszs08pbp9k24j17hit 0 21125 3507936 3449237 2025-06-30T16:38:33Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Lakatos]] lapot a következő névre: [[Imre Lakatos]] 3449237 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} [[?]] {{hunl}} rq6c4xk3owtgr78rp5dpax7m986qc0l 3507941 3507936 2025-06-30T16:41:48Z LinguisticMystic 22848 3507941 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507949 3507941 2025-06-30T16:54:36Z LinguisticMystic 22848 3507949 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Imre Lakatos (eredeti nevén Imre Lipschitz, 1922. november 9. – 1974. február 2.) magyar származású brit tudományfilozófus volt, akinek munkássága alapvetően megváltoztatta a tudományról alkotott filozófiai gondolkodást. Legismertebb hozzájárulása a „tudományos kutatási programok” metodológiája, amely a tudomány fejlődésének rugalmas, mégis racionális modelljét kívánta adni. Lakatos köztes alak volt Karl Popper kritikai racionalizmusa és Thomas Kuhn paradigmaváltás-elmélete között. Emellett figyelemre méltó történeti és filozófiai munkássága volt a matematika alapkérdéseiről is. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Imre Lakatos Debrecenben született zsidó családban, eredeti neve Lipschitz volt. A második világháború idején súlyos üldöztetések érték: édesanyját Auschwitzban meggyilkolták, ő maga bujkált, majd részt vett a magyar antifasiszta ellenállásban. A háború után kommunista meggyőződéssel csatlakozott az új politikai rendszerhez, és rövid ideig állami tisztséget is betöltött. Később azonban fokozatosan kiábrándult a sztálinizmusból. Filozófiát, matematikát és fizikát tanult Budapesten, majd 1947-ben Moszkvában folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg mélyebben a marxista dialektikát, de egyre kritikusabbá vált annak dogmatikus formáival szemben. Az 1950-es évek elején letartóztatták és három évre bebörtönözték „revizionista” nézetei miatt. <span id="emigráció-és-akadémiai-pálya"></span> === Emigráció és akadémiai pálya === Az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra szökött, és Nagy-Britanniában telepedett le. Tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen folytatta, ahol baráti és szakmai kapcsolatba került Karl Popperrel, akinek kritikai racionalizmusa mély hatást gyakorolt rá – de később kritikailag tovább is fejlesztette azt. A hatvanas évektől kezdve a London School of Economics (LSE) filozófia tanszékén tanított, ahol hamar vezető gondolkodóvá vált a tudományfilozófia területén. Thomas Kuhn 1962-es ''A tudományos forradalmak szerkezete'' című könyve, valamint Popper nézetei körül zajló viták középponti szereplőjévé vált. ----- <span id="tudományfilozófiai-munkássága-a-kutatási-programok-metodológiája"></span> === Tudományfilozófiai munkássága: a kutatási programok metodológiája === Lakatos fő műve a „tudományos kutatási programok metodológiája” (Methodology of Scientific Research Programmes, MSRP). Ennek lényege, hogy a tudományos fejlődést nem egyes elméletek elvetésén vagy igazolásán keresztül kell értelmezni, hanem ''kutatási programokon'' keresztül, amelyek egy '''kemény magból''' és egy '''védőövből''' állnak. * '''Kemény mag''': az elmélet alapfeltevései, amelyeket a kutatók nem kérdőjeleznek meg (pl. Newton törvényei). * '''Védőöv''': kiegészítő hipotézisek, amelyeket módosítanak, ha a tapasztalat ellentmondást mutat. Ahelyett, hogy minden egyes cáfoló tapasztalat miatt elvetnénk egy elméletet (mint Poppernél), Lakatos szerint a tudományos közösség ''védelmi manővereket'' alkalmaz, és megpróbálja megmenteni a kutatási programot a védőöv módosításával. A kutatási program lehet: * '''Progresszív''', ha új jóslatokat eredményez, és ezek empirikusan igazolhatók. * '''Degeneratív''', ha csak utólag próbálja megmagyarázni a tapasztalatokat, új előrejelzések nélkül. Lakatos tehát megpróbált középutat találni a radikálisan forradalmi Kuhn és a szigorúan racionalista Popper között: nála a tudomány fejlődése értelmezhető módon racionális, de nem mechanikus és nem azonnal cáfolható. ----- <span id="matematika-filozófia-és-a-próbatételek-történeti-elmélete"></span> === Matematika-filozófia és a “próbatételek történeti elmélete” === Lakatos másik híres munkája a ''Proofs and Refutations'' (Bizonyítások és cáfolatok), amely eredetileg 1963–64-ben jelent meg egy sorozatként. Ebben a munkában bemutatja, hogyan fejlődik a matematika nem formális axiómák és bizonyítások mentén, hanem ''dialektikus vitákon'' és ''kontrafelvetéseken'' keresztül. A mű központi példája az Euler-féle poliéder-tétel, amelyet különböző ellenpéldák világítanak meg. A könyv párbeszédes formában íródott, Platón stílusát idézve. Ebben Lakatos megmutatja, hogyan módosulnak a definíciók, hogyan keletkeznek új feltételek, és hogyan válik a tudás „egyre jobbá”. Ez a nézet a formális, axiomatikus matematikát „befagyott” és „ideális” formának tekinti, míg a valódi matematikai tevékenységet élő, fejlődő folyamatként mutatja be. ----- <span id="kritika-kuhn-és-popper-irányába"></span> === Kritika Kuhn és Popper irányába === Lakatos élesen bírálta Kuhn relativizmusba hajló paradigmaváltás-elméletét. Szerinte Kuhnnál a tudományos váltások irracionális „hittételek”, ahol a paradigmák között nincs racionális választás. Lakatos ezzel szemben olyan modellt keresett, amely '''nem zárja ki a tudományos változások történetiségét''', de mégis '''megőrzi a racionalitás kritériumait'''. Popperrel kapcsolatban is voltak nézeteltérései. Míg Popper az egyes elméletek cáfolhatóságára helyezte a hangsúlyt, Lakatos szerint ez túl merev. A történeti valóság azt mutatja, hogy a tudósok nem hagyják el az elméleteket egyetlen ellentmondás miatt – és ez helyes is, mert a tudomány rugalmasan alkalmazkodik a valósághoz. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Imre Lakatos 1974-ben, mindössze 51 évesen hunyt el szívrohamban. Művei halála után is jelentős hatással voltak a tudományfilozófiára, a matematikai oktatásra, a gazdaságtudományra, sőt a mesterséges intelligencia kutatására is. A London School of Economics ma is megrendezi a ''Lakatos Award''-ot, amely az év legjobb tudományfilozófiai munkáját díjazza. Főbb hatásterületei: * Tudományelmélet: MSRP modell, amely rugalmas, mégis racionális képet ad a tudomány fejlődéséről. * Matematika története: nem formális, dialektikus, élő megközelítés. * Filozófiatörténet: közvetítő szerep Popper és Kuhn között. * Oktatás és tudománykommunikáció: gondolkodásra és vitára ösztönző stílusa a pedagógiában is inspiráló. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Imre Lakatos kivételes gondolkodó volt, aki hidat épített a tudomány története és filozófiája között, és rávilágított arra, hogy a tudomány nem steril bizonyítékgyűjtés, hanem kreatív és közösségi tevékenység. Munkássága arra tanít, hogy a tudás fejlődése nem mechanikus és nem lineáris, hanem vitákon, tévedéseken és korrekciókon keresztül valósul meg – és éppen ez teszi olyan megbízhatóvá. {{engl}} lii0tecvzxcvty63uqsjhafoz5051bw 0 21664 3508103 3449307 2025-06-30T19:19:34Z LinguisticMystic 22848 3508103 wikitext text/x-wiki {{also|Horn Gyula}} {{deufn|n,(e)s,^er}} #{{label|de|zene}} [[kürt]] #{{label|de|biológia}} [[szarv]] {{-etim-}} Lásd a [[horn]] szót. {{deufnr|n,(e)s,^er}} sim3ia2jrbl1pwxnkewbcfrq5k1p5ea 0 23534 3508496 3447423 2025-07-01T11:29:30Z LinguisticMystic 22848 3508496 wikitext text/x-wiki {{also|Otto Hahn}} {{deumes~}} #[[kakas]] #[[csap]] {{deumes~r}} ny8bbh3jppa5mk0iiaypdxxpxfrmwz3 0 26112 3508194 2919837 2025-07-01T09:18:17Z LinguisticMystic 22848 3508194 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Katar]] {{engl}} 07x8az5wp2ss89ptqn995sskmbv7yzc 3508198 3508194 2025-07-01T09:22:58Z LinguisticMystic 22848 3508198 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Katar]] ---- '''Katar''' (arabul: قطر, ''Qaṭar'') egy kisméretű, ám rendkívül gazdag és stratégiailag fontos arab ország a Perzsa-öbölben. Bár földrajzilag kicsiny és sivatagos félsziget, hatalmas földgázkészletei, diplomáciai befolyása és globális médiabirodalma (Al Jazeera) révén '''aránytalanul nagy szerepet játszik''' a Közel-Kelet politikai, gazdasági és kulturális színterén. ----- <span id="alapadatok"></span> === Alapadatok === * '''Főváros:''' Doha * '''Hivatalos nyelv:''' arab * '''Államforma:''' abszolút monarchia (emírség) * '''Uralkodó (emír):''' Tamím bin Hamad Ál Száni (2013 óta) * '''Terület:''' ~11 600 km² * '''Lakosság:''' ~2,9 millió fő (többségük külföldi munkavállaló) * '''Pénznem:''' katari riál (QAR) * '''Államvallás:''' iszlám (szunnita) ----- <span id="földrajz-és-éghajlat"></span> === Földrajz és éghajlat === Katar egy '''sivatagos félsziget''', amely az '''Arab-félsziget keleti partjából''' nyúlik a Perzsa-öbölbe. Egyetlen szárazföldi határa van, '''Szaúd-Arábiával''', de tengeren az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal és Bahreinnel is szomszédos. * '''Éghajlat:''' forró, száraz, sivatagi. Nyáron a hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 °C-ot. * '''Nincsenek folyók vagy természetes tavak''', a vízellátás nagyrészt '''sómentesítéssel''' történik. * '''Természetes erőforrásai:''' földgáz, kőolaj – ezek jelentik a gazdaság alapját. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === * '''Ősi lakosai''' beduin törzsek voltak, akik nomád életmódot folytattak. * A térséget '''perzsák, majd oszmán törökök uralták'''. * A 19. században brit protektorátus lett, de '''nem gyarmatosították közvetlenül'''. * '''1971-ben vált függetlenné''', miután elutasította a Bahreinnel és az Emírségekkel való egyesülést. A függetlenség után az '''Ál Száni dinasztia''' uralkodott, és 1995-től '''Hamad bin Khalifa Ál Száni emír''' radikális gazdasági és diplomáciai modernizációt indított el. 2013-ban '''fiára, Tamímra ruházta át a hatalmat''', aki ma is uralkodik. ----- <span id="politikai-berendezkedés"></span> === Politikai berendezkedés === Katar '''abszolút monarchia''': * Az '''emír''' az állam, a hadsereg és a kormány feje is egy személyben. * Van egy '''konzultatív tanács''' (Shura), de '''nincs valódi többpárti demokrácia'''. * 2021-ben először tartottak '''parlamenti választásokat''' 30 helyre (a 45-ből), de a hatalom továbbra is az emír kezében van. * '''Szigorú véleményszabadsági korlátok''' vannak, különösen a monarchia, az iszlám és a kormány bírálatára. ----- <span id="társadalom-és-demográfia"></span> === Társadalom és demográfia === Katar különösen '''sajátos demográfiai szerkezettel''' bír: * A lakosság '''több mint 85%-a külföldi''', főleg munkások (Indiából, Nepálból, Bangladesből, a Fülöp-szigetekről, Egyiptomból stb.). * A '''katari állampolgárok''' kisebbségben vannak, de ők élvezik a jóléti rendszer minden előnyét. * Az állam '''ingyenes egészségügyet, oktatást, lakhatást és energiát''' biztosít az állampolgárainak. <span id="munkaerő-és-vendégmunkások"></span> ==== Munkaerő és vendégmunkások ==== * Az ország hírhedt volt a vendégmunkások kizsákmányolásáról: alacsony bérek, rossz munkakörülmények, '''„kafala” rendszer''' (szponzoralapú foglalkoztatás). * A 2020-as évektől '''enyhítették a munkajogi szabályokat''' a nemzetközi nyomás hatására (különösen a 2022-es világbajnokság miatt). ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === <span id="fő-pillér-energiakincs"></span> ==== Fő pillér: energiakincs ==== Katar a világ egyik '''vezető földgázexportőre''', és a világ '''legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítója''': * '''Északi mező''' (North Field): a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye, megosztva Iránnal * Az '''LNG kivitel''' kulcsfontosságú – különösen Japánba, Dél-Koreába, Kínába és Európába * Az olajexport is jelentős, bár kevésbé, mint a földgáz <span id="gazdasági-diverzifikáció"></span> ==== Gazdasági diverzifikáció ==== A „Qatar National Vision 2030” terv célja, hogy: * '''Csökkentsék az olajfüggőséget''' * '''Fejlesszék a szolgáltatásokat''', különösen az oktatást, egészségügyet és a pénzügyi szektort * '''Idegenforgalmat és sportturizmust''' vonzanak (pl. 2022-es labdarúgó-világbajnokság) * Doha egyfajta '''„mini Dubaj”''' szerepét próbálja betölteni a régióban ----- <span id="média-és-soft-power"></span> === Média és soft power === <span id="al-jazeera"></span> ==== Al Jazeera ==== * A '''katari kormány által finanszírozott Al Jazeera''' csatorna 1996-ban indult. * '''Arab nyelvű hírcsatornaként új minőséget hozott''', gyakran bírálta más arab rezsimeket is. * Al Jazeera English révén globális szereplő lett. * Sokan a '''katari befolyás eszközének''' tartják, mások szerint fontos szabad hang a Közel-Keleten. ----- <span id="diplomácia-és-külpolitika"></span> === Diplomácia és külpolitika === Katar '''nagyon aktív és önálló külpolitikát''' folytat, ami gyakran konfliktusokat is okoz: * '''Amerikai katonai bázis''' (Al-Udeid) működik Dohában – a legnagyobb az öbölben. * Egyaránt tart '''kapcsolatot Iránnal, a Tálibokkal, Izraellel és Hamaszszal is''' – közvetítőként lép fel. * '''2017-ben Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom és az EAE blokád alá helyezte''', mert szerintük Katar terroristacsoportokat támogat. * A '''2021-es diplomáciai enyhülés''' után a kapcsolatok fokozatosan javultak. ----- <span id="vallás-és-kultúra"></span> === Vallás és kultúra === * Katar hivatalosan '''iszlám állam''', a '''szunnita iszlám''' a domináns vallás. * Az '''alkohol korlátozottan''', csak külföldiek számára elérhető. * A '''saria''' (iszlám jog) alkalmazása korlátozott, de jelen van. * A kulturális életben jelentős fejlődés történt: '''múzeumok, művészeti központok, stadionok, modern építészet'''. ----- <span id="oktatás-és-tudomány"></span> === Oktatás és tudomány === * '''Education City''' – nemzetközi egyetemek (Georgetown, Carnegie Mellon, Northwestern) kampuszai működnek Dohában * A '''katari állam ösztöndíjakat''' biztosít külföldi tanulmányokra * Cél: '''tudásalapú társadalom''' létrehozása az olaj utáni időkre ----- <span id="es-labdarúgó-világbajnokság"></span> === 2022-es labdarúgó-világbajnokság === * Katar '''az első arab országként''' rendezte meg a FIFA-világbajnokságot * A szervezés '''nagyszabású és látványos''' volt, de sok nemzetközi kritika érte: ** '''Munkások kizsákmányolása''' ** '''LMBT-jogok és női jogok korlátozása''' ** '''Szólásszabadság hiánya''' Ennek ellenére a rendezvény '''megerősítette Katar globális státuszát'''. ----- <span id="kritika-és-ellentmondások"></span> === Kritika és ellentmondások === '''Pozitívumok:''' * Modernizáció, urbanizáció * Gazdasági stabilitás * Oktatási és kulturális fejlesztések * Globális diplomáciai befolyás '''Negatívumok:''' * Emberi jogi problémák * Munkások kizsákmányolása * Véleményszabadság korlátozása * Politikai ellenzék hiánya ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Katar''' egy '''kis méretű, de nagy befolyású''' ország a Közel-Keleten, amely '''természeti erőforrásait diplomáciai és gazdasági hatalommá''' alakította. Bár továbbra is autoriter állam, sikeresen használja fel '''a médiát, a sportot és a diplomáciát''' nemzetközi befolyásának növelésére. A 21. században Katar példája annak, hogy '''a gazdasági erő és geopolitikai ügyesség révén még egy apró állam is globális tényezővé válhat''' – de ezzel együtt '''felelősséget is visel az emberi jogok, a munkaerővédelem és a társadalmi nyitottság terén'''. A jövő kérdése az lesz, hogy az '''olaj utáni korszakban''' is sikerül-e fenntartania stabilitását és befolyását. {{engl}} 21o7c33stc45l2j8yq1v4fyfuccc53k 0 29036 3507934 2867603 2025-06-30T14:19:40Z Jeuwre 15076 audio 3507934 wikitext text/x-wiki {{denoun|n,s:es,^er}} :{{audio|De-Schwimmbad.ogg|hallgat ([ˈʃvɪmˌbaːt])}} #[[uszoda]] {{denounr|n,s:es,^er}} 63h6uuvm4ziv7tdlzq37eyrievbw2lb 0 34954 3508489 3322426 2025-07-01T11:19:36Z LinguisticMystic 22848 3508489 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Dél-Afrika]] {{engl}} qf0pvm3touxzuai412o0ru65v2i4ed0 3508491 3508489 2025-07-01T11:21:54Z LinguisticMystic 22848 3508491 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Dél-Afrika]] ---- '''Dél-Afrika''' (hivatalos nevén: ''Dél-afrikai Köztársaság'') Afrika legdélibb állama, különleges történelmi, társadalmi és kulturális sajátosságokkal rendelkező ország, amelyet gyakran neveznek a “szivárvány nemzetnek” etnikai és nyelvi sokszínűsége miatt. Egyedülálló politikai múlttal rendelkezik: a gyarmati elnyomástól és a faji elkülönítésen (apartheid) alapuló rendszertől Nelson Mandela vezetésével jutott el a demokratikus államforma megvalósításáig. ----- <span id="földrajz-és-természet"></span> === '''Földrajz és természet''' === Dél-Afrika Afrika déli csücskén helyezkedik el. Határos Namíbiával, Botswanával, Zimbabwéval, Mozambikkal, Lesothóval és Eswatinivel (korábbi nevén: Szváziföld). Három tengerpartja van: nyugaton az Atlanti-óceán, keleten és délen az Indiai-óceán. Az ország területe kb. '''1,22 millió km²''', amivel a 25. legnagyobb a világon. A földrajzi változatosság szembetűnő: északon sivatagos, középen magasfennsík (Highveld), keleten hegyvidék (Drakensberg), délen pedig termékeny mezőgazdasági területek. A '''Kruger Nemzeti Park''' világhírű vadvilágáról (oroszlánok, elefántok, leopárdok), míg a '''Fokváros''' közelében található Tábla-hegy ikonikus természeti képződmény. ----- <span id="népesség-és-nyelvek"></span> === '''Népesség és nyelvek''' === Dél-Afrika lakossága meghaladja a '''60 millió főt'''. A népesség etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű: * '''Feketék''': kb. 80% – több nagyobb népcsoport, például zulu, xhosa, sotho, tswana * '''Fehérek''': kb. 8% – főként afrikaans és angol nyelvűek * '''Színes bőrűek (Coloureds)''': kb. 8% – főként a Nyugati-fokföldön * '''Ázsiaiak (főként indiai származásúak)''': kb. 2–3% Dél-Afrikának '''11 hivatalos nyelve''' van: többek közt angol, afrikaans, zulu, xhosa, és sesotho. Az angol a közigazgatás, kereskedelem és diplomácia nyelve, de nem a legtöbben beszélt anyanyelv. A zulu és xhosa a leggyakoribb anyanyelvek. ----- <span id="történelem-áttekintése"></span> === '''Történelem áttekintése''' === <span id="őslakos-kultúrák"></span> ==== '''Őslakos kultúrák''' ==== Az emberiség történetének egyik bölcsője. A mai Dél-Afrika területén több tízezer éve élnek emberek. Az egyik legrégebbi népcsoport a '''szan''' és '''khoikhoi''' (együttesen: khoiszan), akiket később a bantu nyelveket beszélő népek – például a zulu és xhosa – váltottak fel. <span id="európai-gyarmatosítás"></span> ==== '''Európai gyarmatosítás''' ==== A 17. században a '''Holland Kelet-indiai Társaság''' hozta létre az első európai telepet a Jóreménység fokánál (1652-ben). Az így létrejövő '''búr''' (dél-afrikai holland) közösség később brit uralom alá került. Az angolok és búrok rivalizálása vezetett a '''búr háborúkhoz''' (1880–1881, 1899–1902), amelyek végén a brit korona alá került az egész terület. <span id="unió-és-apartheid"></span> ==== '''Unió és apartheid''' ==== 1910-ben megalakult a '''Dél-afrikai Unió''', brit domíniumként. 1948-tól a fehér kisebbség vezette '''Nemzeti Párt''' bevezette az '''apartheid''' rendszerét: faji alapon elkülönítettek minden közösséget, a fekete többséget megfosztották politikai, gazdasági és társadalmi jogaiktól. A nemzetközi közösség és belső mozgalmak (például az '''Afrikai Nemzeti Kongresszus''', ANC) nyomására az 1980-as évektől egyre nőtt az ellenállás. A legismertebb ellenálló '''Nelson Mandela''', aki 27 év börtön után 1990-ben szabadult, és békés tárgyalásokat kezdett a demokratikus átalakulásról. ----- <span id="demokratikus-fordulat"></span> === '''Demokratikus fordulat''' === '''1994-ben''' tartották az első demokratikus, mindenki számára nyitott választásokat, amelyeken '''Nelson Mandela''' lett az ország első fekete elnöke. Az ANC azóta is domináns párt maradt. Dél-Afrika új alkotmánya az egyik legprogresszívebb a világon, amely '''egyenlő jogokat, vallásszabadságot, sajtószabadságot és emberi méltóságot''' biztosít minden állampolgárnak. ----- <span id="gazdaság"></span> === '''Gazdaság''' === Dél-Afrika Afrika egyik legfejlettebb gazdasága, de '''komoly társadalmi különbségekkel''' és '''munkanélküliséggel''' küzd. A gazdaság fő pillérei: * '''Bányászat''': arany, gyémánt, platina, króm * '''Mezőgazdaság''': bor, gyümölcs, gabonafélék * '''Ipar és szolgáltatás''': autógyártás, turizmus, pénzügyi szolgáltatások A '''gazdasági egyenlőtlenség''' az apartheid öröksége: a fehérek aránytalanul nagy vagyonnal rendelkeznek, miközben a fekete lakosság nagy része mélyszegénységben él. A '''földkérdés''' – a földtulajdon újraelosztása – máig megoldatlan, és politikai feszültségeket okoz. ----- <span id="politika-és-társadalmi-problémák"></span> === '''Politika és társadalmi problémák''' === A demokratikus rendszer működik, de gyakori a '''korrupció''', '''politikusi botrány''', és az '''állami vállalatok eladósodása'''. A 2009–2018 közti időszakban '''Jacob Zuma''' elnöksége idején különösen súlyos korrupciós ügyek borzolták a kedélyeket. További súlyos problémák: * '''Munkanélküliség''': a hivatalos adat kb. 30%, a fiatalok körében ennél is magasabb * '''Bűnözés''': Dél-Afrikát a világ egyik legveszélyesebb országának tartják a gyilkosságok és nemi erőszak aránya miatt * '''Egészségügy''': az '''AIDS''' és '''tuberkulózis''' különösen elterjedt Ugyanakkor az ország rendelkezik '''független bíróságokkal''', '''szabad sajtóval''', '''aktív civil társadalommal''' és '''élénk demokratikus vitával'''. ----- <span id="kultúra-és-sport"></span> === '''Kultúra és sport''' === Dél-Afrika kulturálisan is rendkívül gazdag. A zene, tánc, irodalom és film különleges helyet foglal el a nemzeti identitásban. A hagyományos afrikai kultúrák mellett jelen van az európai, indiai és muszlim hatás is. A legnépszerűbb sportok: * '''Rögbi''': a ''Springboks'' válogatott többszörös világbajnok * '''Krikett''': brit örökség, nagy hagyományokkal * '''Futball''': 2010-ben Dél-Afrika rendezte meg az első afrikai labdarúgó-világbajnokságot A Nobel-békedíjasok közé tartozik '''Desmond Tutu''' (érsek, az apartheid elleni küzdelem vezetője) és '''Nelson Mandela'''. ----- <span id="városok"></span> === '''Városok''' === * '''Pretoria''' – közigazgatási főváros * '''Fokváros (Cape Town)''' – parlamenti székhely, turisztikai központ * '''Bloemfontein''' – igazságügyi főváros * '''Johannesburg''' – gazdasági központ, Afrika leggazdagabb városa ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Dél-Afrika a kontrasztok és lehetőségek földje: évszázadokon át tartó elnyomás és elnyomottság, majd példátlan békés átmenet a demokráciába. A világ csodálattal tekintett az 1994 utáni nemzeti megbékélésre, de az ország azóta is komoly kihívásokkal küzd. A történelmi sebek, gazdasági egyenlőtlenségek és társadalmi feszültségek mellett Dél-Afrika még mindig reményt nyújt egy olyan jövőre, amelyben '''egyenlőség, sokszínűség és együttélés''' uralkodik. Ahogy Nelson Mandela mondta: '''„A szabadság nem csak abban áll, hogy lerázzuk láncainkat, hanem hogy úgy éljünk, hogy tiszteljük és előmozdítjuk mások szabadságát is.”''' {{engl}} 6ors770cikjvafi84nbixsqiwrzn77e 0 37949 3508166 2747417 2025-07-01T08:47:53Z LinguisticMystic 22848 3508166 wikitext text/x-wiki einf|Egyesült Arab Emírségek 6k75rixf0zhav25d5trolinjyfosiot 3508167 3508166 2025-07-01T08:47:59Z LinguisticMystic 22848 3508167 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Egyesült Arab Emírségek]] {{engl}} iiexbx151yxvj5iz1aylxyhjhs23dvr 3508168 3508167 2025-07-01T08:49:42Z LinguisticMystic 22848 3508168 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Egyesült Arab Emírségek]] ---- Az '''Egyesült Arab Emírségek (UAE)''' egy hét tagállamból álló föderatív monarchia a '''Perzsa-öböl''' déli partján, az '''Arab-félsziget''' keleti részén. Ez az ország az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül: a sivatagi beduin közösségekből mára a világ egyik legmodernebb, legdinamikusabban fejlődő állama lett. Olyan városok, mint '''Dubai''' és '''Abu Dhabi''', a gazdasági növekedés, innováció, turizmus és luxus életmód szimbólumai. ----- <span id="általános-adatok"></span> === Általános adatok === * '''Főváros:''' Abu Dhabi * '''Legnagyobb város:''' Dubai * '''Hivatalos nyelv:''' arab * '''Lakosság:''' kb. 9,5 millió fő (2024-es becslés), amelynek mintegy '''88–90%-a külföldi''' * '''Államforma:''' föderatív abszolút monarchia * '''Vallás:''' iszlám (főként szunnita) * '''Pénznem:''' Emirátusi dirham (AED) * '''Földrajzi elhelyezkedés:''' keletre Omán, délre és nyugatra Szaúd-Arábia, északra a Perzsa-öböl ----- <span id="a-hét-emírség"></span> === A hét emírség === Az ország '''1971. december 2-án''' alakult meg, amikor '''hat emírség''' (Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Umm al-Quwain, Fujairah) függetlenné vált Nagy-Britanniától. A hetedik emírség, '''Ras Al Khaimah''', 1972-ben csatlakozott. Az egyes emírségek saját uralkodóval (emírral) rendelkeznek, akik közösen alkotják a '''Legfelsőbb Tanácsot''', de Abu Dhabi és Dubai a legjelentősebb hatalommal bírnak. ----- <span id="történelem-dióhéjban"></span> === Történelem dióhéjban === A mai UAE területe évszázadokon át kereskedelmi és tengeri központ volt, de főként szegény halász- és gyöngyhalász közösségek lakták. A 19. században a Brit Birodalom protektorátusi viszonyt alakított ki a régióval („Trucial States” néven). A 20. század közepén az '''olaj felfedezése''' megváltoztatta a térség jövőjét. A függetlenséget követően a hatalmas olajbevételek révén megkezdődött az ország infrastruktúrájának és modern gazdaságának kiépítése. Különösen '''Sejk Zajed bin Sultan Al Nahyan''', Abu Dhabi uralkodója és az ország első elnöke játszott központi szerepet a nemzet építésében. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === <span id="olaj-és-gáz"></span> ==== Olaj és gáz ==== Az UAE gazdaságának alapja a '''kőolaj- és földgázexport''' volt, különösen Abu Dhabi-ban, amely a leggazdagabb emírség. Az ország az OPEC tagja, és jelentős globális olajtartalékokkal rendelkezik. <span id="gazdasági-diverzifikáció"></span> ==== Gazdasági diverzifikáció ==== Az elmúlt évtizedekben az ország aktívan törekedett arra, hogy ne legyen kizárólag az olajtól függő. Ennek keretében Dubai például globális kereskedelmi, pénzügyi, turisztikai és ingatlanfejlesztési központtá vált. Az olyan projektek, mint a '''Burj Khalifa''' (a világ legmagasabb épülete) vagy a '''Palm Jumeirah''' mesterséges szigetcsoport világszerte híressé tették Dubait. Ma a GDP jelentős részét olyan ágazatok adják, mint: * pénzügy és biztosítás, * turizmus és vendéglátás, * légi közlekedés (pl. Emirates és Etihad légitársaságok), * logisztika és szabadkereskedelmi zónák (pl. Jebel Ali kikötő), * technológia és startupok (különösen Dubai Internet City és Abu Dhabi Hub71 keretében). ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === Az Egyesült Arab Emírségek egy '''föderális monarchia''', de az emírségek vezetőinek befolyása különböző. A legnagyobb politikai hatalom '''Abu Dhabi uralkodójánál''' van, aki egyben az '''ország elnöke''' is. A '''miniszterelnök''' és '''alelnök''' szerepét hagyományosan '''Dubai uralkodója''' tölti be. Az országban '''nincsenek politikai pártok''', és a választási jog korlátozott – a választásokat az uralkodók által kijelölt testületek végzik. Az uralkodók közvetlen irányítást gyakorolnak, de számos területen modern intézményeket is működtetnek. ----- <span id="társadalom-és-kultúra"></span> === Társadalom és kultúra === Az UAE lakosságának közel '''90%-a expat''', azaz külföldi vendégmunkás vagy letelepedett szakember, főként: * Dél-Ázsiából (India, Pakisztán, Banglades), * a Fülöp-szigetekről, * Egyiptomból, * Nyugat-Európából és Észak-Amerikából. Ez rendkívüli '''multikulturális''' környezetet eredményezett, különösen Dubait és Abu Dhabit tekintve. Bár az ország hivatalos nyelve az '''arab''', a gyakorlatban a '''legelterjedtebb nyelv az angol'''. A kultúra keveredik az '''iszlám hagyományokkal''' és a '''globális modernitással'''. A ramadán szent hónapja, a nemzeti ünnepek, illetve a hagyományos öltözet (fehér kandura a férfiaknál, fekete abaja a nőknél) a hagyományos értékeket tükrözik. ----- <span id="vallás"></span> === Vallás === A hivatalos vallás az '''iszlám''', főként '''szunnita irányzatban''', de az ország viszonylag '''vallási toleranciát''' tanúsít más felekezetek és vallások iránt. Működnek keresztény templomok, hindu és szikh imaházak, és terveznek zsidó zsinagógát is. ----- <span id="oktatás-és-innováció"></span> === Oktatás és innováció === Az UAE jelentős összegeket fektet az '''oktatás és technológia fejlesztésébe'''. Számos világhírű egyetemnek van helyi kampusza (pl. New York University Abu Dhabi, Sorbonne University Abu Dhabi). Emellett kiemelt támogatást kapnak a '''start-up vállalkozások''', különösen a mesterséges intelligencia, fintech, és űrkutatás területén. Az ország saját '''űrügynökséggel (UAE Space Agency)''' is rendelkezik, és 2021-ben '''alacsony Mars-pályára állította a Hope Probe szondát'''. ----- <span id="turizmus-és-látványosságok"></span> === Turizmus és látványosságok === Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt két évtizedben globális turisztikai célponttá vált. Főbb látványosságok: * '''Dubai:''' Burj Khalifa, Dubai Mall, Dubai Marina, Palm Jumeirah, Dubai Expo City. * '''Abu Dhabi:''' Sheikh Zayed Nagymecset, Louvre Abu Dhabi, Ferrari World. * '''Fujairah és Ras Al Khaimah:''' hegységek, strandok, búvárkodás, sivatagi túrák. Az ország évente '''több millió látogatót''' fogad, és célja, hogy Dubait a világ első számú turisztikai városává tegye. ----- <span id="környezetvédelem-és-fenntarthatóság"></span> === Környezetvédelem és fenntarthatóság === Bár az ország az olajból gazdagodott meg, az UAE vezető szerepet vállal a '''zöld energiák fejlesztésében''': * '''Masdar City''' – Abu Dhabi közelében egy zéró kibocsátású, fenntartható város prototípusa. * '''Napenergia''' – a világ egyik legnagyobb naperőműve, a Noor Abu Dhabi itt található. * '''COP28''' – 2023-ban az UAE adott otthont az ENSZ klímacsúcsának. ----- <span id="kihívások"></span> === Kihívások === Bár az UAE sikeres modellként szolgál sok fejlődő ország számára, számos '''kihívással''' is szembesül: * '''Munkavállalói jogok''' – különösen az alacsonyan képzett külföldi munkások esetében. * '''Szólásszabadság''' – a politikai kritika és a média szabadsága korlátozott. * '''Demográfiai egyensúlytalanság''' – a külföldiek túlsúlya felveti a nemzeti identitás kérdését. * '''Víz- és energiafelhasználás''' – a sivatagi éghajlat ellenére rendkívül magas. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Egyesült Arab Emírségek''' egyedülálló ország: arab hagyományokat ötvöz a technológiai modernitással, vallási hittel a világi pragmatizmussal, és sivatagi örökséggel a jövő városaival. Az UAE példája azt mutatja, hogy egy kis népességű ország is globális szereplővé válhat okos stratégiával, gazdasági diverzifikációval és nyitottsággal. Bár kihívásai komolyak, az ország jövőképe ambiciózus: vezető lenni a fenntarthatóság, technológia és diplomácia terén – nem csak a régióban, hanem világszinten is. {{engl}} cfyqiiwsg5ibgjf09oaj9uuj1nu6nd1 0 46535 3508522 3387409 2025-07-01T11:38:47Z LinguisticMystic 22848 3508522 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Banglades]] {{engl}} dgyqfy3m5j8q0qzadggibf55v0v8mnc 0 52064 3508197 2514673 2025-07-01T09:21:50Z LinguisticMystic 22848 3508197 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Szaúd-Arábia]] {{engl}} cwpxk3cttyoodgznx0h58x78v6ifjgc 0 52070 3508195 3342376 2025-07-01T09:18:26Z LinguisticMystic 22848 3508195 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Bahrein]] {{engl}} 0ilwduim0m4d2rjviazwnihalhfjm8j 3508199 3508195 2025-07-01T09:26:01Z LinguisticMystic 22848 3508199 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Bahrein]] ---- '''Bahrein''' (arabul: البحرين, ''al-Bahrayn'', jelentése: „a két tenger”) egy kis szigetország a Perzsa-öbölben, amely földrajzi méretéhez képest fontos szerepet játszik a régió politikájában, gazdaságában és biztonsági viszonyaiban. A monarchia különleges helyet foglal el az Arab-öböl államai között, mivel mérsékelten liberálisabb a társainál, ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küzd, különösen a síita többség és a szunnita uralkodóház között. ----- <span id="alapadatok"></span> === Alapadatok === * '''Főváros:''' Manáma * '''Államforma:''' alkotmányos monarchia * '''Uralkodó:''' Hamad bin Ísa Ál-Khalífa király (1999 óta) * '''Miniszterelnök:''' Szalmán bin Hamad Ál-Khalífa (a király fia) * '''Hivatalos nyelv:''' arab * '''Pénznem:''' bahreini dinár (BHD) * '''Terület:''' kb. 780 km² (a legkisebb arab ország) * '''Népesség:''' kb. 1,8 millió fő (kb. 50%-uk külföldi) ----- <span id="földrajz"></span> === Földrajz === Bahrein egy '''33 szigetből álló szigetcsoport''', amely a Perzsa-öböl nyugati részén, '''Szaúd-Arábia és Katar között''' helyezkedik el. A '''legnagyobb sziget''' Bahrein-sziget, amelyen a főváros, Manáma is található. * '''Híd Szaúd-Arábiával:''' a 25 km hosszú '''King Fahd híd''' köti össze a két országot. * '''Éghajlat:''' forró, sivatagi, alacsony csapadékkal. Nyáron gyakori a hőség és páratartalom. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === <span id="ősi-idők"></span> ==== Ősi idők ==== * Az ókorban Bahrein az úgynevezett '''Dilmun civilizáció''' központja volt, mely fontos kereskedelmi csomópont volt Mezopotámia és India között. * Később perzsák, portugálok és arab törzsek uralták. <span id="iszlám-kor"></span> ==== Iszlám kor ==== * A 7. században az iszlám térhódításával Bahrein is muszlim lett. * A középkorban gyakori volt a '''fennhatóságváltás''': omániak, perzsák, majd törökök is megfordultak. <span id="brit-protektorátus"></span> ==== Brit protektorátus ==== * A 19. században Bahrein brit védnökség alá került, mint sok más öbölmenti állam. * 1971-ben '''függetlenné vált''', és '''Hamad Ál-Khalífa családja''' maradt az uralkodóház. ----- <span id="politikai-berendezkedés"></span> === Politikai berendezkedés === Bahrein '''alkotmányos monarchia''', de a gyakorlatban '''erősen autoriter rendszer''': * A '''király''' rendelkezik a legfőbb hatalommal, ő nevezi ki a kormányt, bírákat és a hadsereg vezetőit. * Van egy '''kéttagú parlament''', de az egyik kamara kinevezett. * A politikai pártokat nem tiltják, de '''nagyon korlátozottak''', különösen az ellenzék. <span id="es-arab-tavasz"></span> ==== 2011-es Arab Tavasz ==== * A bahreini '''síita többség''' (kb. 60–70%) politikai és gazdasági egyenlőséget követelt a '''szunnita királyi családdal''' szemben. * Tüntetések, sztrájkok, zavargások törtek ki. * A megmozdulásokat '''Szaúd-Arábia és az Emírségek''' segítségével leverték. * Azóta '''szigorú elnyomás, tömeges letartóztatások, állampolgárság-megvonások''' jellemzőek. ----- <span id="társadalom-és-vallási-megosztottság"></span> === Társadalom és vallási megosztottság === Bahrein lakosságának különös '''társadalmi és vallási struktúrája''' van: * A lakosság kb. '''65-70%-a síita muzulmán''', míg az uralkodóház '''szunnita'''. * A társadalom '''mélyen megosztott''': a síiták diszkriminációról, hátrányos gazdasági helyzetről, politikai kirekesztésről panaszkodnak. * A királyi család '''a lojalitást vallási alapon''' is szelektálja: szunniták dominálnak a hadseregben és a közigazgatásban. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === <span id="kőolaj-és-földgáz"></span> ==== Kőolaj és földgáz ==== * Bahrein volt '''az első Öböl-menti ország''', ahol kőolajat fedeztek fel (1932-ben). * Ma már '''korlátozott olajtartaléka van''', ezért gazdaságát '''diverzifikálja'''. <span id="pénzügyi-szektor"></span> ==== Pénzügyi szektor ==== * '''Manáma a régió egyik pénzügyi központja''', különösen az '''iszlám bankrendszer''' területén. * Vonzó adózási környezete miatt számos nemzetközi cég itt működteti közel-keleti részlegét. <span id="turizmus-és-ipar"></span> ==== Turizmus és ipar ==== * Növekvő szerepet játszik a '''turizmus''', különösen a szomszédos Szaúd-Arábiából érkező vendégek körében. * Fejlesztések folynak az '''alumíniumgyártásban''', hajózásban, kikötői szolgáltatásokban is. ----- <span id="oktatás-és-egészségügy"></span> === Oktatás és egészségügy === * Bahrein viszonylag fejlett '''egészségügyi és oktatási rendszerrel''' rendelkezik. * Az állam támogatja az oktatást, de a '''felsőoktatásban is megosztottság tapasztalható''' vallási alapon. * Több '''magán- és külföldi egyetem''' is működik (pl. Arabian Gulf University, RCSI Bahrain). ----- <span id="emberi-jogok-és-szólásszabadság"></span> === Emberi jogok és szólásszabadság === Bahrein '''számos nemzetközi kritikát kapott''': * '''Ellenzéki pártok betiltása''' (pl. Al-Wefaq) * '''Független újságírók, emberi jogi aktivisták üldözése''' * '''Kínvallatások, jogtalan fogvatartások''' * '''Internetes cenzúra''', megfigyelések, VPN-tiltások * A híres emberi jogi aktivista, '''Nabeel Rajab''' éveken át börtönben volt. ----- <span id="nemzetközi-kapcsolatok"></span> === Nemzetközi kapcsolatok === * '''Szoros szövetségese Szaúd-Arábiának és az Egyesült Államoknak'''. * Az USA haditengerészetének '''5. flottája Bahreinben állomásozik'''. * Részt vett a '''2020-as Ábrahám-egyezményekben''', és '''normalizálta kapcsolatait Izraellel'''. ----- <span id="kultúra-és-vallás"></span> === Kultúra és vallás === * '''Iszlám ország''', de '''liberálisabb vallási gyakorlat''' jellemzi, mint Szaúd-Arábiában. * Alkoholt engedélyeznek, a női öltözködés szabályozása enyhébb. * Jelentős '''bahreini zsidó közösség''' is működött és részben visszatért a normalizáció után. <span id="kulturális-élet"></span> ==== Kulturális élet ==== * Híres a '''bahreini gyöngyhalászat története''', amely az UNESCO világörökség része lett. * Növekvő hangsúlyt fektetnek a '''modern művészetre, zenei fesztiválokra és sporteseményekre'''. ----- <span id="sport-és-turizmus"></span> === Sport és turizmus === * '''Forma–1 Bahreini Nagydíj''': 2004 óta rendezik meg, az első F1-es verseny a Közel-Keleten. * Turizmus szempontjából '''növekvő célpont''', különösen a szaúdiak körében, akik itt szabadabban szórakozhatnak. ----- <span id="bahrein-a-21.-században"></span> === Bahrein a 21. században === '''Fejlődési irányok:''' * '''Digitalizáció és fenntarthatóság''' a 2030-as gazdasági terv központjában * '''Zöldenergia és innovációs projektek''' beindítása * '''Társadalmi béke''': a síita–szunnita feszültségek továbbra is kihívást jelentenek ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Bahrein''' egy '''kis, de sok szempontból jelentős''' ország a Közel-Keleten. Stratégiai elhelyezkedése, fejlett pénzügyi szektora és nyitottabb társadalma miatt különleges szerepet tölt be az Öböl-menti államok között. Ugyanakkor belső megosztottsága, emberi jogi problémái és politikai elnyomása '''gátat szabhat fejlődési potenciáljának'''. A jövő nagy kérdése, hogy Bahrein képes lesz-e '''kiegyensúlyozni a modernizációt a társadalmi igazságossággal''', és valódi reformokat végrehajtani úgy, hogy megőrzi stabilitását a régió viharos környezetében. {{engl}} iidhdihfkf07al8d6x6lb5a3kncf3bg 0 52950 3508164 3399760 2025-07-01T08:47:09Z LinguisticMystic 22848 3508164 wikitext text/x-wiki {{also|United States of America}} {{enggeo}} #[[Egyesült Államok]] ---- Az '''Amerikai Egyesült Államok''', röviden '''USA''', egy észak-amerikai ország, amely a világ egyik legbefolyásosabb hatalma politikai, gazdasági, katonai és kulturális szempontból. 50 tagállama, szövetségi berendezkedése, erős demokratikus hagyományai és globális jelenléte révén kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi politikában. Az Egyesült Államok a szabadság, a demokrácia, az innováció és a bevándorlás földje, ahol a társadalmi sokszínűség és a gazdasági dinamizmus egyedülálló módon kapcsolódik össze. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === '''1492-ben''' Kolumbusz Kristóf felfedezése nyomán megindult az európai gyarmatosítás Amerikában. A mai USA területén több európai hatalom – elsősorban Anglia, Franciaország és Spanyolország – hozott létre gyarmatokat. Az '''első angol kolónia''' 1607-ben jött létre Jamestownban (Virginia). '''1776. július 4-én''' a 13 angol gyarmat kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától, megszületett a '''Függetlenségi Nyilatkozat'''. Az ezt követő '''függetlenségi háborúban''' (1775–1783) a gyarmatok győztek, és 1789-ben életbe lépett az '''Amerikai Alkotmány''', amely máig a világ egyik legrégebbi írott alkotmánya. Az USA fokozatosan terjeszkedett nyugat felé (pl. '''Louisiana-vásárlás, 1803'''), és a 19. század közepére kontinentális nagyhatalommá vált. ----- <span id="polgárháború-és-újjáépítés"></span> === Polgárháború és újjáépítés === '''1861 és 1865 között''' zajlott az '''amerikai polgárháború''' az északi (unionista) és a déli (konföderációs) államok között, főként a '''rabszolgaság''' kérdése miatt. Az Észak győzött, és '''1865-ben eltörölték a rabszolgaságot'''. A polgárháború utáni '''Reconstruction''' időszaka alatt az ország újraegyesült, de a faji megosztottság és a diszkrimináció tovább élt. ----- <span id="gazdasági-felemelkedés-és-világpolitikai-szerep"></span> === Gazdasági felemelkedés és világpolitikai szerep === A 19. század végétől az Egyesült Államok gyors '''iparosodáson''' ment keresztül. A '''bevándorlási hullámok''' milliókat vonzottak Európából, Latin-Amerikából és Ázsiából. New York, Chicago, Los Angeles óriásvárosokká váltak. Az USA '''1917-ben''' csatlakozott az első világháborúhoz, és '''1941-ben''', a Pearl Harbor elleni támadás után belépett a '''második világháborúba'''. A háború után '''világpolitikai nagyhatalommá''' vált, és a Szovjetunióval kezdődött meg a '''hidegháború korszaka'''. Az USA '''NATO-tagként''', '''ENSZ-alapítóként''', és a '''Marshall-terv''' révén is fontos szerepet játszott a világ újjáépítésében. ----- <span id="társadalmi-változások"></span> === Társadalmi változások === Az USA történetét mély társadalmi változások jellemzik: * '''Polgárjogi mozgalom (1950–60-as évek):''' Martin Luther King, Rosa Parks és mások vezetésével sikerült felszámolni a törvényes szegregációt és előmozdítani a faji egyenlőséget. * '''Női jogok:''' A 20. század második felében jelentősen nőtt a nők szerepe a politikában, gazdaságban és kultúrában. * '''LMBTQ-jogok:''' Az utóbbi évtizedekben több államban legalizálták az azonos neműek házasságát, 2015-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság országosan is elismerte. ----- <span id="államszerkezet-és-kormányzás"></span> === Államszerkezet és kormányzás === Az USA '''föderális köztársaság''', három hatalmi ággal: # '''Végrehajtó hatalom:''' az '''elnök''' (President) vezeti az országot, ő a hadsereg főparancsnoka is. Négyévente választják, kétszer választható újra. Jelenleg '''Joe Biden''' tölti be a tisztséget (2021 óta). # '''Törvényhozás:''' a '''Kongresszus''' kétkamarás: a '''Szenátus''' (100 tag – államonként 2 fő) és a '''Képviselőház''' (435 fő, arányosan a népességhez). # '''Igazságszolgáltatás:''' a '''Legfelsőbb Bíróság''' (Supreme Court) és az alsóbb szintű szövetségi bíróságok. Az egyes '''tagállamok''' (pl. Texas, Kalifornia, Florida) saját alkotmánnyal, törvényhozással és kormányzóval rendelkeznek, de a szövetségi törvények elsőbbséget élveznek. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Az Egyesült Államok a világ legnagyobb '''gazdasági hatalma''': * '''GDP szerint első helyen áll''', közel 26 billió dollárral (2024-es adat). * Kulcsszektorai: pénzügy, technológia (Silicon Valley), energia, mezőgazdaság, szolgáltatások. * Legnagyobb cégek: '''Apple, Microsoft, Amazon, Google (Alphabet), Tesla''', stb. * A '''dollár''' a világ legfontosabb tartalékvalutája, központi bankja a '''Federal Reserve System (Fed)'''. ----- <span id="kultúra-és-tudomány"></span> === Kultúra és tudomány === Az amerikai kultúra világszerte ismert és befolyásos: * '''Hollywood''' a filmipar globális központja. * Az USA a '''popkultúra''' (zene, divat, sport) egyik meghatározó forrása: Elvis Presley, Michael Jackson, Beyoncé, Taylor Swift, Marvel-filmek, Netflix, stb. * Az USA az egyik vezető ország a '''tudományos kutatásban és oktatásban''' is – olyan egyetemekkel, mint a Harvard, MIT, Stanford. Az USA több '''Nobel-díjas tudóst''' adott a világnak, számos áttörést ért el az '''űrkutatásban (NASA)''', '''gyógyszerfejlesztésben''', '''informatikában'''. ----- <span id="hadsereg-és-nemzetközi-szerep"></span> === Hadsereg és nemzetközi szerep === Az USA rendelkezik a világ '''legerősebb hadseregével''', tengeri, légi, szárazföldi és nukleáris kapacitással. Számos NATO-hadműveletben vett részt (pl. Afganisztán, Irak), valamint katonai bázisokat működtet szerte a világon. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának '''állandó tagja''' és több nemzetközi szervezet vezető finanszírozója (WHO, IMF, Világbank stb.). ----- <span id="kihívások-és-megosztottság"></span> === Kihívások és megosztottság === Az USA-t számos belső kihívás is érinti: * '''Politikai polarizáció''' – a két nagy párt (Demokrata és Republikánus) közötti megosztottság egyre mélyül. * '''Fegyvertartás''' – az alkotmány második kiegészítése védelmezi, de a tömeges lövöldözések miatt sokan reformot sürgetnek. * '''Migrációs vita''' – a déli határon zajló illegális bevándorlás állandó politikai vita tárgya. * '''Társadalmi egyenlőtlenség''' – a jövedelmi szakadék nő, sokan kritizálják az egészségügyi rendszer drágaságát és a szociális háló gyengeségét. * '''Klímaváltozás''' – az USA jelentős szén-dioxid-kibocsátó, de egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások irányába. ----- <span id="az-usa-és-a-világ"></span> === Az USA és a világ === Az Egyesült Államok szinte minden globális ügyben jelen van: * '''Klímapolitika''': újra csatlakozott a párizsi egyezményhez. * '''Kína és Oroszország''' viszonylatában gazdasági és geopolitikai kihívásokkal néz szembe. * '''Technológiai vezető''' az AI, 5G, biotechnológia és űrtechnológia terén. * '''Diplomáciai kapcsolatai''' kiterjedtek, szövetségesei között találjuk az EU-t, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát és Izraelt. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Amerikai Egyesült Államok''' egyedülálló ország: demokratikus berendezkedés, gazdasági erő, kulturális befolyás, katonai hatalom és tudományos teljesítmény jellemzi. Ugyanakkor komplex és gyakran megosztott társadalom, amely folyamatosan keresi a válaszokat a 21. század kihívásaira. Az USA továbbra is meghatározó szereplő a világpolitikában – sokak számára a lehetőségek földje, mások szerint a globális befolyás forrása. Egy biztos: az Egyesült Államok nélkül ma nem lehetne teljes a világképlet. {{engl}} {{Imagemap der US-Bundesstaaten}} {{United States topics}} l6w7aplkov91o92iy9v5n9h5dew17fj 3508165 3508164 2025-07-01T08:47:18Z LinguisticMystic 22848 3508165 wikitext text/x-wiki {{also|United States}} {{enggeo}} #[[Egyesült Államok]] ---- Az '''Amerikai Egyesült Államok''', röviden '''USA''', egy észak-amerikai ország, amely a világ egyik legbefolyásosabb hatalma politikai, gazdasági, katonai és kulturális szempontból. 50 tagállama, szövetségi berendezkedése, erős demokratikus hagyományai és globális jelenléte révén kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi politikában. Az Egyesült Államok a szabadság, a demokrácia, az innováció és a bevándorlás földje, ahol a társadalmi sokszínűség és a gazdasági dinamizmus egyedülálló módon kapcsolódik össze. ----- <span id="történelem-röviden"></span> === Történelem röviden === '''1492-ben''' Kolumbusz Kristóf felfedezése nyomán megindult az európai gyarmatosítás Amerikában. A mai USA területén több európai hatalom – elsősorban Anglia, Franciaország és Spanyolország – hozott létre gyarmatokat. Az '''első angol kolónia''' 1607-ben jött létre Jamestownban (Virginia). '''1776. július 4-én''' a 13 angol gyarmat kikiáltotta függetlenségét Nagy-Britanniától, megszületett a '''Függetlenségi Nyilatkozat'''. Az ezt követő '''függetlenségi háborúban''' (1775–1783) a gyarmatok győztek, és 1789-ben életbe lépett az '''Amerikai Alkotmány''', amely máig a világ egyik legrégebbi írott alkotmánya. Az USA fokozatosan terjeszkedett nyugat felé (pl. '''Louisiana-vásárlás, 1803'''), és a 19. század közepére kontinentális nagyhatalommá vált. ----- <span id="polgárháború-és-újjáépítés"></span> === Polgárháború és újjáépítés === '''1861 és 1865 között''' zajlott az '''amerikai polgárháború''' az északi (unionista) és a déli (konföderációs) államok között, főként a '''rabszolgaság''' kérdése miatt. Az Észak győzött, és '''1865-ben eltörölték a rabszolgaságot'''. A polgárháború utáni '''Reconstruction''' időszaka alatt az ország újraegyesült, de a faji megosztottság és a diszkrimináció tovább élt. ----- <span id="gazdasági-felemelkedés-és-világpolitikai-szerep"></span> === Gazdasági felemelkedés és világpolitikai szerep === A 19. század végétől az Egyesült Államok gyors '''iparosodáson''' ment keresztül. A '''bevándorlási hullámok''' milliókat vonzottak Európából, Latin-Amerikából és Ázsiából. New York, Chicago, Los Angeles óriásvárosokká váltak. Az USA '''1917-ben''' csatlakozott az első világháborúhoz, és '''1941-ben''', a Pearl Harbor elleni támadás után belépett a '''második világháborúba'''. A háború után '''világpolitikai nagyhatalommá''' vált, és a Szovjetunióval kezdődött meg a '''hidegháború korszaka'''. Az USA '''NATO-tagként''', '''ENSZ-alapítóként''', és a '''Marshall-terv''' révén is fontos szerepet játszott a világ újjáépítésében. ----- <span id="társadalmi-változások"></span> === Társadalmi változások === Az USA történetét mély társadalmi változások jellemzik: * '''Polgárjogi mozgalom (1950–60-as évek):''' Martin Luther King, Rosa Parks és mások vezetésével sikerült felszámolni a törvényes szegregációt és előmozdítani a faji egyenlőséget. * '''Női jogok:''' A 20. század második felében jelentősen nőtt a nők szerepe a politikában, gazdaságban és kultúrában. * '''LMBTQ-jogok:''' Az utóbbi évtizedekben több államban legalizálták az azonos neműek házasságát, 2015-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság országosan is elismerte. ----- <span id="államszerkezet-és-kormányzás"></span> === Államszerkezet és kormányzás === Az USA '''föderális köztársaság''', három hatalmi ággal: # '''Végrehajtó hatalom:''' az '''elnök''' (President) vezeti az országot, ő a hadsereg főparancsnoka is. Négyévente választják, kétszer választható újra. Jelenleg '''Joe Biden''' tölti be a tisztséget (2021 óta). # '''Törvényhozás:''' a '''Kongresszus''' kétkamarás: a '''Szenátus''' (100 tag – államonként 2 fő) és a '''Képviselőház''' (435 fő, arányosan a népességhez). # '''Igazságszolgáltatás:''' a '''Legfelsőbb Bíróság''' (Supreme Court) és az alsóbb szintű szövetségi bíróságok. Az egyes '''tagállamok''' (pl. Texas, Kalifornia, Florida) saját alkotmánnyal, törvényhozással és kormányzóval rendelkeznek, de a szövetségi törvények elsőbbséget élveznek. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === Az Egyesült Államok a világ legnagyobb '''gazdasági hatalma''': * '''GDP szerint első helyen áll''', közel 26 billió dollárral (2024-es adat). * Kulcsszektorai: pénzügy, technológia (Silicon Valley), energia, mezőgazdaság, szolgáltatások. * Legnagyobb cégek: '''Apple, Microsoft, Amazon, Google (Alphabet), Tesla''', stb. * A '''dollár''' a világ legfontosabb tartalékvalutája, központi bankja a '''Federal Reserve System (Fed)'''. ----- <span id="kultúra-és-tudomány"></span> === Kultúra és tudomány === Az amerikai kultúra világszerte ismert és befolyásos: * '''Hollywood''' a filmipar globális központja. * Az USA a '''popkultúra''' (zene, divat, sport) egyik meghatározó forrása: Elvis Presley, Michael Jackson, Beyoncé, Taylor Swift, Marvel-filmek, Netflix, stb. * Az USA az egyik vezető ország a '''tudományos kutatásban és oktatásban''' is – olyan egyetemekkel, mint a Harvard, MIT, Stanford. Az USA több '''Nobel-díjas tudóst''' adott a világnak, számos áttörést ért el az '''űrkutatásban (NASA)''', '''gyógyszerfejlesztésben''', '''informatikában'''. ----- <span id="hadsereg-és-nemzetközi-szerep"></span> === Hadsereg és nemzetközi szerep === Az USA rendelkezik a világ '''legerősebb hadseregével''', tengeri, légi, szárazföldi és nukleáris kapacitással. Számos NATO-hadműveletben vett részt (pl. Afganisztán, Irak), valamint katonai bázisokat működtet szerte a világon. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának '''állandó tagja''' és több nemzetközi szervezet vezető finanszírozója (WHO, IMF, Világbank stb.). ----- <span id="kihívások-és-megosztottság"></span> === Kihívások és megosztottság === Az USA-t számos belső kihívás is érinti: * '''Politikai polarizáció''' – a két nagy párt (Demokrata és Republikánus) közötti megosztottság egyre mélyül. * '''Fegyvertartás''' – az alkotmány második kiegészítése védelmezi, de a tömeges lövöldözések miatt sokan reformot sürgetnek. * '''Migrációs vita''' – a déli határon zajló illegális bevándorlás állandó politikai vita tárgya. * '''Társadalmi egyenlőtlenség''' – a jövedelmi szakadék nő, sokan kritizálják az egészségügyi rendszer drágaságát és a szociális háló gyengeségét. * '''Klímaváltozás''' – az USA jelentős szén-dioxid-kibocsátó, de egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások irányába. ----- <span id="az-usa-és-a-világ"></span> === Az USA és a világ === Az Egyesült Államok szinte minden globális ügyben jelen van: * '''Klímapolitika''': újra csatlakozott a párizsi egyezményhez. * '''Kína és Oroszország''' viszonylatában gazdasági és geopolitikai kihívásokkal néz szembe. * '''Technológiai vezető''' az AI, 5G, biotechnológia és űrtechnológia terén. * '''Diplomáciai kapcsolatai''' kiterjedtek, szövetségesei között találjuk az EU-t, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát és Izraelt. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Amerikai Egyesült Államok''' egyedülálló ország: demokratikus berendezkedés, gazdasági erő, kulturális befolyás, katonai hatalom és tudományos teljesítmény jellemzi. Ugyanakkor komplex és gyakran megosztott társadalom, amely folyamatosan keresi a válaszokat a 21. század kihívásaira. Az USA továbbra is meghatározó szereplő a világpolitikában – sokak számára a lehetőségek földje, mások szerint a globális befolyás forrása. Egy biztos: az Egyesült Államok nélkül ma nem lehetne teljes a világképlet. {{engl}} {{Imagemap der US-Bundesstaaten}} {{United States topics}} nyysn2oto617ut5ot51363lk1i6wdet 0 60270 3508533 3483049 2025-07-01T11:45:03Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508533 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 72762 3508023 3343189 2025-06-30T18:23:01Z LinguisticMystic 22848 3508023 wikitext text/x-wiki {{also|Christopher Columbus}} {{maplink|id=Q16567|type=point|frame=yes|plain=no|frame-width=350|frame-height=350|zoom=6|text={{PAGENAME}} (Ohio)}} {{maplink|id=Q239870|type=point|frame=yes|plain=no|frame-width=350|frame-height=350|zoom=6|text={{PAGENAME}} (Georgia)}} {{tryWikiData}} {{hungeo}} # Az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Ohio]] [[tagállam]]ának [[főváros]]a. # Columbus város az USA Georgia állam nyugati határán, Muscogee megyében. A helységnek 189 885 lakosa van, területe 572 négyzetkilométer. Várossá nyilvánításának dátuma 1828. január 1. Lakosainak száma 206 922 fő (2020. április 1.).[1][2] A város 1970 óta közigazgatásilag egy egységet képez az őt körülölelő megyével.[3] A város a Chattahochee folyó mellett helyezkedik el, melynek túlsó partján található az alabamai Phenix City. {{hunl}} rya8jvywtz8eywibrfi4fql8o4fsah6 0 73342 3508484 3482570 2025-07-01T11:17:21Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gandhi]] lapot a következő névre: [[Mahatma Gandhi]] 3482570 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Mohandász Karamcsand Gandhi, híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi (Porbandar, Gudzsarát, 1869. október 2. – Újdelhi, 1948. január 30.) indiai jogász, politikai és spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja. {{hunl}} 8qhxh60f7mijwgs73zkm03ifc0b1hey 3508486 3508484 2025-07-01T11:17:34Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508486 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508490 3508486 2025-07-01T11:20:01Z LinguisticMystic 22848 3508490 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Mohandas Karamchand Gandhi, közismert nevén '''Mahatma Gandhi''' (1869. október 2. – 1948. január 30.) az indiai függetlenségi mozgalom vezetője, az erőszakmentes ellenállás (szatjágraha) elméletének megalkotója és alkalmazója volt. A „Mahatma” (nagy lélek) nevet Rabindranáth Tagore adta neki. Gandhi munkássága nemcsak India felszabadulásában játszott kulcsszerepet, hanem a világ más népeinek is inspirációt adott az igazságos, békés ellenállás formáira. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Gandhi 1869-ben született Porbandar városában, a mai Gudzsarát államban, egy vallásos hindu családban. Apja tartományi miniszter volt, anyja pedig mélyen vallásos, dzsaina szellemiségben nevelte. A gyermek Mohandas visszahúzódó, csendes volt, de korán kialakult benne az igazság és az erkölcs iránti érzékenység. Fiatalon házasságra lépett Kasturbai nevű lánnyal, akivel élete végéig együtt maradt. 1888-ban Angliába utazott, hogy jogot tanuljon a londoni University College-ban. Ott találkozott a nyugati filozófiával, vegetáriánus mozgalmakkal és teozófiával is. Ugyanakkor megtartotta indiai identitását. ----- <span id="dél-afrika-a-tudatos-politikai-ébredés"></span> === '''Dél-Afrika: a tudatos politikai ébredés''' === Tanulmányai után, 1893-ban Dél-Afrikába költözött, hogy ügyvédként dolgozzon egy indiai cég megbízásából. Itt szembesült először közvetlenül a brutális '''faji megkülönböztetéssel''': egy vonatról erőszakkal kidobták, mert első osztályon utazott „színes bőrűként”. Ez a megalázás döntő hatással volt rá. Gandhi 21 évig maradt Dél-Afrikában, ahol szervezni kezdte az ottani indiai közösséget, és kialakította a '''szatjágraha''' filozófiáját, vagyis az '''igazsághoz való ragaszkodást''' és az '''erőszakmentes ellenállás''' elvét. A cél az volt, hogy erkölcsi nyomást gyakoroljanak az elnyomókra békés eszközökkel: bojkott, tüntetés, engedetlenség révén. ----- <span id="visszatérés-indiába-és-a-nemzeti-mozgalom-élére-állás"></span> === '''Visszatérés Indiába és a nemzeti mozgalom élére állás''' === 1915-ben Gandhi visszatért Indiába, ahol azonnal hatalmas érdeklődés fogadta. Kezdetben vidéki közösségekben dolgozott, és csak fokozatosan vállalt országos politikai szerepet. A Brit Birodalom indiai uralma elleni tiltakozásban '''az erőszakmentes tömegmozgalom vezetőjévé vált'''. A '''Champaran-ügy''' (1917) során a bihar állambeli földműveseknek segített, akiket brit földbirtokosok kizsákmányoltak. Ez volt első jelentős győzelme Indiában. Ezt követték más kampányok, például a '''Khéda-mozgalom''' és a '''Textilbojkott'''. ----- <span id="a-függetlenségi-harc-főbb-állomásai"></span> === '''A függetlenségi harc főbb állomásai''' === Gandhi vezetésével az '''Indiai Nemzeti Kongresszus''' párt tömegeket mozgatott meg. A következő főbb események fémjelzik ezt az időszakot: * '''1920–22: Non-cooperation Movement (együttműködés megtagadása)''' – Gandhi arra buzdította az indiaiakat, hogy mondjanak le brit címekről, állami munkahelyekről, és bojkottálják a brit termékeket, iskolákat, bíróságokat. * '''1930: Sómenet (Salt March)''' – Gandhi 240 mérföldet (kb. 390 km) gyalogolt a tengerhez, hogy tiltakozzon a brit sómonopólium ellen. Ez az akció nemcsak India, hanem az egész világ figyelmét felkeltette, és az erőszakmentes tiltakozás szimbóluma lett. * '''1942: Quit India Movement (Hagyják el Indiát mozgalom)''' – Gandhi teljes brit kivonulást követelt. Letartóztatták, de a mozgalom tovább élt, és erőszakos összecsapásokat is kiváltott. ----- <span id="filozófiája-és-hite"></span> === '''Filozófiája és hite''' === Gandhi mélyen vallásos ember volt, de '''nem szektás''' módon. Hitt abban, hogy minden vallás tartalmazza az igazság egy részét. '''Az igazság (szatja)''' és '''az erőszakmentesség (ahimsza)''' volt életének két vezérelve. Úgy vélte, hogy ezek nemcsak politikai taktikák, hanem az '''emberi létezés alapelvei'''. Egyik híres mondása szerint: '''„Légy te a változás, amit látni szeretnél a világban.”''' Életét aszketikus egyszerűség jellemezte. Kézzel font ruhát hordott (khadi), maga készítette az ételeit, és rendszeresen böjtölt mint spirituális és politikai eszköz. Elutasította a fogyasztói életformát, és a falusi önellátást hirdette. Szerinte India valódi függetlensége nemcsak politikai, hanem '''gazdasági és erkölcsi felszabadulást''' is jelentett. ----- <span id="kritikák-és-kihívások"></span> === '''Kritikák és kihívások''' === Gandhit gyakran bírálták saját kortársai is. Egyesek túl idealistának, mások túl lassúnak tartották. A muzulmán közösség egy része nem bízott benne, annak ellenére, hogy Gandhi nyíltan kiállt a vallási egység mellett. Mohamád Ali Dzsinnah, a Pakisztáni Mozgalom vezetője, más megoldásban hitt, ami végül India kettészakadásához vezetett. ----- <span id="india-függetlensége-és-gandhi-tragikus-halála"></span> === '''India függetlensége és Gandhi tragikus halála''' === 1947-ben India elnyerte függetlenségét, de '''az ország kettévált Indiára és Pakisztánra''', ami véres zavargásokat, tömeges kivándorlásokat és több százezer halottat eredményezett. Gandhi mindent megtett, hogy megállítsa a hindu-muszlim erőszakot, még életveszélyt is vállalva. <ol start="1948" style="list-style-type: decimal;"> <li>január 30-án egy hindu szélsőséges, '''Nathuram Godse''', aki gyávának és hazaárulónak tartotta Gandhi megbékélési politikáját, '''halálosan meglőtte egy imatalálkozón'''. Halála sokkolta az egész világot.</li></ol> ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === Mahatma Gandhi öröksége máig él. Őt tekintik az '''erőszakmentes ellenállás globális atyjaként'''. Az ő módszereit vette át többek közt: * '''Martin Luther King Jr.''' az afroamerikai polgárjogi mozgalomban * '''Nelson Mandela''' a dél-afrikai apartheid elleni harcban * '''Lech Wałęsa''', a lengyel Szolidaritás mozgalom vezetője Gandhi neve Indiában '''nemzeti hősként''' él tovább: születésnapja, '''október 2.''', nemzeti ünnep, sőt az ENSZ ezt a napot '''az erőszakmentesség világnapjává''' nyilvánította. Bankjegyeken szerepel, városok, egyetemek, utcák viselik nevét. Szemlélete – a lelki tisztaság, az erkölcsi bátorság és az emberi méltóság védelme – nemcsak történelmi örökség, hanem aktuális útmutatás is maradt a mai világ számára. ----- <span id="zárásként"></span> === '''Zárásként''' === Gandhi élete bizonyította, hogy az erkölcsi erő hatékonyabb lehet, mint a fizikai erőszak. Példát mutatott arra, hogyan lehet elnyomás ellen harcolni úgy, hogy közben megőrizzük az emberi méltóságot – még az ellenfélét is. Az ő élete és tanítása arra emlékeztet, hogy a legnagyobb változások nem fegyverrel, hanem '''belső fegyelemmel, együttérzéssel és igazságossággal''' kezdődnek. {{engl}} b08j4x94pe6p364v5hw4ajgx3l3zovo 0 74584 3508161 3507885 2025-07-01T08:44:37Z LinguisticMystic 22848 3508161 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Egyesült Nemzetek Szervezete]] ---- Az '''Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)''' a világ legfontosabb nemzetközi szervezete, amelynek célja a '''béke és biztonság fenntartása''', az '''emberi jogok védelme''', a '''nemzetközi együttműködés előmozdítása''' és a '''fenntartható fejlődés biztosítása'''. A szervezet 1945-ben alakult meg a második világháború borzalmaira válaszul, és mára 193 tagállamot tömörít, így gyakorlatilag az egész világot képviseli. ----- <span id="történelmi-háttér"></span> === Történelmi háttér === Az ENSZ elődje a '''Nemzetek Szövetsége''' (1919–1946) volt, amelyet az első világháború után hoztak létre. Célja szintén a béke fenntartása volt, ám a második világháború kitörése azt mutatta, hogy nem volt elég hatékony. A második világháború során az antifasiszta koalíció (az „Egyesült Nemzetek”) tagjai – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína – már korán megkezdték az új világszervezet tervezését. A '''San Franciscó-i Konferencián''', 1945. június 26-án 50 ország aláírta az '''ENSZ Alapokmányát''', amely október 24-én lépett hatályba – ez a nap az '''ENSZ napja'''. ----- <span id="az-ensz-céljai"></span> === Az ENSZ céljai === Az ENSZ Alapokmánya négy fő célt fogalmaz meg: # '''A nemzetközi béke és biztonság megőrzése.''' # '''A nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése.''' # '''A nemzetközi együttműködés előmozdítása gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius területeken.''' # '''Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának ösztönzése.''' ----- <span id="tagállamok-és-tagság"></span> === Tagállamok és tagság === Az ENSZ-nek jelenleg '''193 tagállama''' van (az egyetlen nem tagállam, amely megfigyelői státusszal rendelkezik, a '''Vatikán'''). A tagság minden, békeszerető ország számára nyitott, amely elfogadja az Alapokmány céljait és kötelezettségeit. Az ENSZ-ben '''minden tagállam egyenlő szavazattal rendelkezik''' a Közgyűlésben – függetlenül gazdasági, katonai vagy földrajzi méretétől. ----- <span id="az-ensz-fő-szervei"></span> === Az ENSZ fő szervei === Az ENSZ hat fő szerve: # '''Közgyűlés''' – az összes tagállam képviselőiből áll, évente ülésezik New Yorkban. Vitafórumként működik, ahol állásfoglalásokat fogadnak el, bár ezek nem kötelező érvényűek. # '''Biztonsági Tanács (BT)''' – a béke és biztonság elsődleges felelőse. 15 tagja van, közülük 5 állandó (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína), akik '''vétójoggal''' rendelkeznek. A maradék 10 tagot kétéves időszakokra választják. # '''Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)''' – a gazdasági, szociális, egészségügyi és oktatási kérdésekkel foglalkozik, együttműködve civil szervezetekkel és szakosított intézményekkel. # '''Nemzetközi Bíróság''' – Hágában működik, és az államközi jogviták eldöntésére szolgál. # '''Titkárság''' – a szervezet adminisztratív szerve. Élén a '''főtitkár''' áll, akit az ENSZ Közgyűlése választ meg 5 évre a Biztonsági Tanács javaslata alapján. A főtitkár az ENSZ arca és erkölcsi hangja a világban. # '''Gyámsági Tanács''' – eredetileg a gyarmati területek felügyeletére jött létre, mára már nincs aktív szerepe, mivel minden terület elnyerte önállóságát. ----- <span id="ensz-szervezetek-és-programok"></span> === ENSZ-szervezetek és programok === Az ENSZ munkáját számos szakosított ügynökség, program és alapítvány segíti, például: * '''UNESCO''' – oktatásért, tudományért, kultúráért felelős szervezet. * '''WHO''' – Egészségügyi Világszervezet. * '''UNICEF''' – Gyermeksegélyalap. * '''WFP''' – Élelmezési Világprogram. * '''UNHCR''' – Menekültügyi Főbiztosság. * '''UNDP''' – Fejlesztési program. * '''IAEA''' – Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. * '''ILO''' – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. * '''FAO''' – Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet. Ezek külön-külön, de összehangoltan dolgoznak a világ számos pontján – katasztrófák idején, járványok ellen, szegénység és írástudatlanság leküzdésére. ----- <span id="békefenntartás-és-humanitárius-segítség"></span> === Békefenntartás és humanitárius segítség === Az ENSZ egyik legismertebb tevékenysége a '''békefenntartás'''. Az ENSZ békefenntartói (a „kék sisakosok”) olyan területeken szolgálnak, ahol a háborút követően törékeny béke alakult ki. Céljuk a fegyverszünet fenntartása, a civil lakosság védelme, és a biztonságos környezet megteremtése. Az ENSZ humanitárius segélyezéssel is foglalkozik természeti katasztrófák, háborúk, járványok esetén – például földrengések, éhínségek vagy menekülthullámok idején. ----- <span id="emberi-jogok-és-nemzetközi-jog"></span> === Emberi jogok és nemzetközi jog === Az ENSZ 1948-ban fogadta el az '''Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát''', amely az emberi jogok védelmének alapköve lett. Azóta számos egyezményt, pl. a nők jogairól, a gyermekjogokról, a faji megkülönböztetés tilalmáról is elfogadtak. Az ENSZ a nemzetközi jog legfőbb fóruma: nemcsak szerződéseket és egyezményeket dolgoz ki, hanem a '''Nemzetközi Bíróság''' útján ítéletet is hozhat államok közti vitákban. ----- <span id="fenntartható-fejlődés"></span> === Fenntartható fejlődés === A 21. században egyre fontosabbá vált az ENSZ szerepe a globális kihívások kezelésében, mint: * '''klímaváltozás''', * '''szegénység és éhezés''', * '''nemi egyenlőtlenség''', * '''tisztességes munkahelyek hiánya'''. 2015-ben az ENSZ elfogadta a '''Fenntartható Fejlődési Célokat (SDGs)''' – 17 célt, amelyek 2030-ig irányt mutatnak az emberiségnek a fenntartható, igazságos jövő felé (pl. éhezés megszüntetése, minőségi oktatás, éghajlatvédelem). ----- <span id="kihívások-és-kritikák"></span> === Kihívások és kritikák === Az ENSZ munkáját gyakran érik kritikák: * '''A Biztonsági Tanács vétójoga''' lehetetlenné teszi az egységes fellépést (pl. Szíria, Ukrajna), * '''Bürokrácia''' és lassúság jellemzi a működését, * '''Béke- és segélyküldetések''' korlátozott hatékonysága, * '''Politikai befolyás''' a nagyhatalmak részéről. Mindezek ellenére az ENSZ továbbra is az '''egyetlen globális szervezet''', amely fórumot biztosít az országok közötti párbeszédhez és együttműködéshez. ----- <span id="magyarország-és-az-ensz"></span> === Magyarország és az ENSZ === Magyarország '''1945 óta tagja''' az ENSZ-nek. Az ENSZ keretében részt vett több békefenntartó misszióban, és aktív szerepet vállal a globális kihívások kezelésében. Több magyar diplomatát is elismertek nemzetközi szinten, köztük '''Göncz Kingát''', aki az ENSZ-főtitkár különmegbízottja volt, illetve '''Balázs Pétert''', aki az ENSZ különböző fórumain képviselte az országot. ----- <span id="főtitkárok"></span> === Főtitkárok === Az ENSZ élén eddig kilenc főtitkár állt. A legismertebbek közé tartoznak: * '''Trygve Lie''' (Norvégia), * '''Dag Hammarskjöld''' (Svédország), * '''Kurt Waldheim''' (Ausztria), * '''Javier Pérez de Cuéllar''' (Peru), * '''Boutros Boutros-Ghali''' (Egyiptom), * '''Kofi Annan''' (Ghána), * '''Ban Ki-moon''' (Dél-Korea), * '''António Guterres''' (Portugália, jelenleg hivatalban). Mindegyikük a világpolitika fontos szereplőjeként dolgozott a béke és fejlődés érdekében. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az '''Egyesült Nemzetek Szervezete''' az emberiség egyik legnagyobb kísérlete a világ békés és igazságos együttműködésére. Bár tökéletlen és korlátokkal küzd, az ENSZ létfontosságú fórum a párbeszéd, a béke, a jog, a humanitárius segítség és a fejlődés támogatására. A jövő sikere azon múlik, hogy az országok képesek-e közösen, a nemzeti érdekeken túlmutatva, az emberiség közös értékeit képviselni – az ENSZ keretein belül. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} briaz4x5v89zq74k9qwpba0fpwsee9x 0 76969 3508032 2756811 2025-06-30T18:37:58Z LinguisticMystic 22848 3508032 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} [[?]] {{hunl}} {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t|en|scurvy}} *{{cs}}: {{t|cs|kurděje|f}} *{{da}}: {{t|da|skørbug|c}} *{{fi}}: {{t+|fi|keripukki}} *{{fr}}: {{t+|fr|scorbut|m}} *{{ka}}: {{t|ka|სურავანდი}}, {{t|ka|სკორბუტი}}, {{t|ka|ბარლოუს დაავადება}} *{{nl}}: {{t+|nl|scheurbuik}} *{{is}}: {{t|is|skyrbjúgur|m}} *{{ja}}: {{t|ja|壊血病|tr=かいけつびょう, kaiketsubyō}} *{{zh}}: {{t+|cmn|壞血病}}, {{t+|cmn|坏血病|tr=huàixuèbìng or huàixiěbìng}} {{trans-mid}} *{{pl}}: {{t+|pl|szkorbut|m}} *{{de}}: {{t|de|Skorbut|m}}, {{t|de|Scharbock|m}} *{{no}}: {{t|nb|skjørbuk|m}} *{{it}}: {{t|it|scorbuto|m}} *{{ru}}: {{t+|ru|цинга|f}}, {{t+|ru|скорбут|m}} *{{hy}}: {{t+|hy|լնդախտ}} *{{pt}}: {{t|pt|escorbuto|m}} *{{es}}: {{t|es|escorbuto|m}} *{{sv}}: {{t+|sv|skörbjugg|c}} *{{sl}}: {{t+|sl|skorbut|m}} *{{tl}}: {{t|tl|eskorbuto}} *{{tr}}: {{t+|tr|iskorbüt}} {{trans-bottom}} dmy3amjav020rx13laqebm9ubws1lgm 3508033 3508032 2025-06-30T18:38:09Z LinguisticMystic 22848 3508033 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} [[?]] {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t|en|scurvy}} *{{cs}}: {{t|cs|kurděje|f}} *{{da}}: {{t|da|skørbug|c}} *{{fi}}: {{t+|fi|keripukki}} *{{fr}}: {{t+|fr|scorbut|m}} *{{ka}}: {{t|ka|სურავანდი}}, {{t|ka|სკორბუტი}}, {{t|ka|ბარლოუს დაავადება}} *{{nl}}: {{t+|nl|scheurbuik}} *{{is}}: {{t|is|skyrbjúgur|m}} *{{ja}}: {{t|ja|壊血病|tr=かいけつびょう, kaiketsubyō}} *{{zh}}: {{t+|cmn|壞血病}}, {{t+|cmn|坏血病|tr=huàixuèbìng or huàixiěbìng}} {{trans-mid}} *{{pl}}: {{t+|pl|szkorbut|m}} *{{de}}: {{t|de|Skorbut|m}}, {{t|de|Scharbock|m}} *{{no}}: {{t|nb|skjørbuk|m}} *{{it}}: {{t|it|scorbuto|m}} *{{ru}}: {{t+|ru|цинга|f}}, {{t+|ru|скорбут|m}} *{{hy}}: {{t+|hy|լնդախտ}} *{{pt}}: {{t|pt|escorbuto|m}} *{{es}}: {{t|es|escorbuto|m}} *{{sv}}: {{t+|sv|skörbjugg|c}} *{{sl}}: {{t+|sl|skorbut|m}} *{{tl}}: {{t|tl|eskorbuto}} *{{tr}}: {{t+|tr|iskorbüt}} {{trans-bottom}} {{hunl}} 2nvm0zv159nucz0mvrkdgod9iidy9s4 3508037 3508033 2025-06-30T18:45:00Z LinguisticMystic 22848 3508037 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{label|hu|gyógyszertan}} A '''skorbut''' (latinul ''scorbutus'') egy '''súlyos, de ma már ritka hiánybetegség''', amelyet a '''C-vitamin (aszkorbinsav)''' hosszú távú hiánya okoz az emberi szervezetben. Történelmileg különösen '''tengerészek és felfedezők''' körében volt elterjedt, akik hosszú tengeri utakon hónapokon keresztül nem jutottak friss gyümölcshöz vagy zöldséghez. A skorbut nem csupán történelmi betegség: napjainkban is előfordulhat '''alultáplált, alkoholizáló vagy speciális diétát folytató emberek''' körében. ----- <span id="a-c-vitamin-szerepe"></span> === A C-vitamin szerepe === A '''C-vitamin''' egy '''vízben oldódó vitamin''', amely elengedhetetlen több élettani folyamathoz: * '''A kollagén szintéziséhez''': A kollagén a bőr, az inak, a csontok, a porc és az erek szerkezeti fehérjéje. * '''Sebgyógyuláshoz''' * '''Immunrendszer működéséhez''' * '''Vas felszívódásához''' * '''Szabadgyökök elleni védelemhez''' (antioxidáns hatás) Az emberi szervezet '''nem tudja előállítani''' a C-vitamint, ezért rendszeres '''táplálékbevitel''' szükséges. Hiányában '''kollagén nem képződik megfelelően''', ami súlyos testi elváltozásokhoz vezet. ----- <span id="a-skorbut-okai"></span> === A skorbut okai === A skorbut oka '''tartós C-vitamin-hiány''', amely jellemzően akkor alakul ki, ha: * '''Tartósan nincs friss zöldség vagy gyümölcs az étrendben''' (pl. citrom, narancs, paprika, káposzta, bogyós gyümölcsök) * '''Szegényes, egyoldalú táplálkozás''' (pl. kizárólag feldolgozott vagy főtt ételek fogyasztása) * '''Kóros alkoholizmus''' * '''Mentális vagy szociális zavarok miatti alultápláltság''' * '''Csecsemők kizárólag pasztőrözött tehéntejjel történő táplálása''' * '''Krónikus bélbetegségek''', melyek rontják a felszívódást * '''Veseelégtelenség''', dialízis Már napi '''10 mg C-vitamin''' is elegendő a skorbut megelőzéséhez, míg az ajánlott napi bevitel 75–100 mg felnőttek számára. ----- <span id="a-skorbut-tünetei"></span> === A skorbut tünetei === A betegség '''hetek vagy hónapok alatt alakul ki''', és súlyossága az időtartamtól és az egyéni állapottól függ. <span id="korai-tünetek"></span> ==== Korai tünetek: ==== * Általános '''gyengeség''', '''fáradtság''' * '''Izom- és ízületi fájdalmak''' * Étvágytalanság, levertség * Enyhe '''vérszegénység''' <span id="előrehaladott-skorbut"></span> ==== Előrehaladott skorbut: ==== * '''Ínyvérzés''', duzzadt és sötétvörös íny, fogak kilazulása * '''Bőralatti vérzések''', főként a lábszáron (kékes foltok, petechiák) * '''Sebek nehezen gyógyulnak''', régi hegek újra felnyílhatnak * '''Bőrszárazság''', pikkelyes, érdessé váló bőr * '''Csontritkulás''', spontán törések * '''Légzési nehézségek''', szívproblémák * '''Pszichés tünetek''': depresszió, zavartság * '''Halál''', ha nem kezelik: gyakran fertőzés vagy belső vérzés miatt ----- <span id="történelmi-előfordulása"></span> === Történelmi előfordulása === A skorbut az '''ókor óta ismert''', de a pontos oka évszázadokig rejtély maradt. <span id="tengerészek-betegsége"></span> ==== Tengerészek betegsége ==== * A 15–18. században '''tengeri felfedezések''' idején rengeteg tengerész halt meg skorbutban. * Hosszú tengeri utak során '''nem állt rendelkezésre friss élelmiszer''', csak kétszersült, szárított hús és víz. * Egyes hajókon a legénység fele (!) meghalt skorbutban. <span id="james-lind-kísérlete-1747"></span> ==== James Lind kísérlete (1747) ==== James Lind, skót orvos a Brit Királyi Haditengerészetben '''kontrollált kísérletet végzett''': * Skorbutos matrózokat különböző étrendekkel kezelt * A '''citrommal és naranccsal etetettek gyorsan felgyógyultak''' * Lind 1753-ban publikálta megfigyelését, de csak 1795-ben vezette be a flotta a '''kötelező citromlé-adagolást''', amellyel a skorbut szinte eltűnt Ez volt az '''orvostörténelem egyik első klinikai kísérlete'''. ----- <span id="a-skorbut-modern-előfordulása"></span> === A skorbut modern előfordulása === Bár ma ritka, '''a skorbut nem tűnt el teljesen''': * Előfordulhat '''nagyon szegény közösségekben''' * Krónikus '''alkoholbetegek''', '''pszichiátriai betegek''', '''idős egyedül élők''' veszélyeztetettek * Gyerekeknél, ha '''egyfajta ételre szűkül''' a diéta (pl. autizmus spektrumzavarnál előforduló szelektív evés) * '''Rossz minőségű diéták''' vagy táplálkozási divatok követése esetén (pl. szélsőséges vegán étrend C-vitamin nélkül) ----- <span id="diagnózis"></span> === Diagnózis === A skorbut klinikai tünetek alapján is gyanítható, de pontosabb diagnózis: * '''Vérvizsgálat''': alacsony C-vitamin szint (&lt;11 µmol/L) * Vérszegénység jelei (mikrocitás, hipokróm anémia) * Röntgenfelvételen '''csontszerkezeti eltérések''' * Fokozott '''véralvadási idő''', véraláfutások ----- <span id="kezelés"></span> === Kezelés === A kezelés '''egyszerű és gyorsan hat''': * '''Nagy adag C-vitamin-pótlás''' (felnőtteknek kezdetben 500–1000 mg/nap) * Már '''1–2 napon belül javulás észlelhető''' * Néhány hét alatt a beteg teljesen felgyógyul * Kiegészítő '''vas és folsav''' pótlása is javasolt vérszegénység esetén ----- <span id="megelőzés"></span> === Megelőzés === A skorbut megelőzése '''könnyen elérhető''' a modern táplálkozásban: * '''Friss gyümölcsök''': narancs, citrom, kiwi, eper * '''Zöldségek''': paprika, brokkoli, paradicsom, burgonya * '''Savanyú káposzta''' (régen a hajókon is használták a skorbut ellen) Még főtt ételekkel is lehet C-vitamint bevinni, de a hő '''lebontja''' a vitamint, így érdemes '''nyersen is fogyasztani'''. ----- <span id="skorbut-a-kultúrában-és-történelemben"></span> === Skorbut a kultúrában és történelemben === * A skorbutot gyakran említik '''tengeri kalandregényekben''', pl. Jack London, Patrick O’Brian vagy Robert Louis Stevenson írásaiban. * A '''NASA''' és hosszú űrutak során is figyelmet fordítanak a '''C-vitamin pótlásra''', hogy elkerüljék az űrbéli skorbutot. * A betegség ma is '''az alultápláltság egyik szimbóluma'''. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === A skorbut egyszerű hiánybetegségnek tűnik, mégis '''történelmet formált'''. Tengeri felfedezők életét követelte, hozzájárult a '''táplálkozástudomány fejlődéséhez''', és megalapozta a '''klinikai orvostudományt'''. Bár ma már ritkán fordul elő, emlékeztet arra, milyen törékeny lehet az emberi egészség – és milyen sok múlik egyetlen vitaminon. <blockquote>„Egy marék citrom életet menthet – és mentett is.” </blockquote> {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t|en|scurvy}} *{{cs}}: {{t|cs|kurděje|f}} *{{da}}: {{t|da|skørbug|c}} *{{fi}}: {{t+|fi|keripukki}} *{{fr}}: {{t+|fr|scorbut|m}} *{{ka}}: {{t|ka|სურავანდი}}, {{t|ka|სკორბუტი}}, {{t|ka|ბარლოუს დაავადება}} *{{nl}}: {{t+|nl|scheurbuik}} *{{is}}: {{t|is|skyrbjúgur|m}} *{{ja}}: {{t|ja|壊血病|tr=かいけつびょう, kaiketsubyō}} *{{zh}}: {{t+|cmn|壞血病}}, {{t+|cmn|坏血病|tr=huàixuèbìng or huàixiěbìng}} {{trans-mid}} *{{pl}}: {{t+|pl|szkorbut|m}} *{{de}}: {{t|de|Skorbut|m}}, {{t|de|Scharbock|m}} *{{no}}: {{t|nb|skjørbuk|m}} *{{it}}: {{t|it|scorbuto|m}} *{{ru}}: {{t+|ru|цинга|f}}, {{t+|ru|скорбут|m}} *{{hy}}: {{t+|hy|լնդախտ}} *{{pt}}: {{t|pt|escorbuto|m}} *{{es}}: {{t|es|escorbuto|m}} *{{sv}}: {{t+|sv|skörbjugg|c}} *{{sl}}: {{t+|sl|skorbut|m}} *{{tl}}: {{t|tl|eskorbuto}} *{{tr}}: {{t+|tr|iskorbüt}} {{trans-bottom}} {{hunl}} tocaybrloop9njpt8hrcgec4rk4c7u6 0 78785 3507967 3507918 2025-06-30T17:27:34Z LinguisticMystic 22848 3507967 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Arisztotelész]] ---- '''Arisztotelész''' (''Aristotélēs''; Kr. e. 384 – Kr. e. 322) ókori görög filozófus, tudós, a nyugati gondolkodás egyik legnagyobb alakja volt. Filozófiája és tudományos munkássága alapvetően meghatározta az európai és iszlám kultúra szellemi fejlődését. Művei átfogják a logikát, etikát, politikát, fizikát, biológiát, költészetet és metafizikát, és évszázadokon át tankönyvként szolgáltak. Arisztotelész a '''rendszerezett tudományos vizsgálat''' úttörője, és Platón tanítványaként, majd Nagy Sándor nevelőjeként is ismert. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Arisztotelész Kr. e. '''384-ben született''' a görögországi '''Stageira''' városában, ezért gyakran nevezik „Stageirai Arisztotelésznek”. Apja, Nikomakhosz, a makedón udvar orvosa volt, így a fiatal Arisztotelész már korán kapcsolatba került a természettudományokkal. 17 éves korában '''Athénbe ment''', és belépett '''Platón Akadémiájába''', ahol húsz évet töltött. Bár Platón követője volt, már ekkor kezdett eltérni tanítómestere eszméitől, főként az ideatan kritikájában. Platón halála után elhagyta Athént, utazott Kis-Ázsiában és Leszboszon, majd '''Makedóniában''' Nagy Sándor nevelője lett, akit fiatalon tanított politikára, filozófiára és tudományra. ----- <span id="a-lükeion-megalapítása"></span> === A Lükeion megalapítása === Kr. e. '''335-ben Arisztotelész visszatért Athénba''', és megalapította saját iskoláját, a '''Lükeiont''' (Lykeion). Itt tanított és kutatott, követőit '''peripatetikusoknak''' nevezték, mivel sétálva tanított (görögül ''peripatéō'' = „sétálni”). A Lükeion volt az első olyan intézmény, ahol a kutatásokat '''tematikus diszciplínákba''' szervezték: logika, természetfilozófia, biológia, etika, politika, költészet, retorika stb. A hallgatók saját megfigyeléseket is végeztek – például állatboncolásokat a biológiai munkákhoz. ----- <span id="módszertana"></span> === Módszertana === Arisztotelész módszere '''empirikus és rendszerező''' volt. Míg Platón inkább az elvont ideák világára koncentrált, Arisztotelész a '''tapasztalatból és megfigyelésből''' indult ki. <span id="alapelvei"></span> ==== Alapelvei: ==== * Minden tudás forrása az '''érzékelés'''. * A világ '''logikusan leírható''' törvényekkel működik. * A '''valóság''' nem egy ideákból álló másodlagos világ, hanem '''ez a világ maga'''. Ezzel megalapozta a '''logikai következtetés''' tudományát és a '''természettudományos megközelítés''' első formáját. ----- <span id="főbb-filozófiai-tanai"></span> === Főbb filozófiai tanai === <span id="logika-szillogizmus"></span> ==== 1. '''Logika – szillogizmus''' ==== Arisztotelész a '''formális logika''' megalapítója volt. Kifejlesztette a '''szillogizmus''' elméletét, ami az érvelés alapmodellje: <blockquote>Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész halandó. </blockquote> Ez a logikai struktúra évszázadokon át az '''érvelés alapja''' volt a nyugati gondolkodásban. <span id="metafizika-az-első-filozófia"></span> ==== 2. '''Metafizika – az „első filozófia”''' ==== Metafizikájában azzal foglalkozott, '''mi a létezés lényege''', mi teszi az egyes dolgokat azzá, amik. Központi fogalmai: * '''Ousia''' (lényeg, szubsztancia) * '''Forma és anyag''': minden dolog anyagból és formából áll. * '''Négy ok''': egy dolog létrejöttének négy magyarázata van: ** anyagi ok (miből van), ** formai ok (milyen elrendezésű), ** mozgató ok (ki vagy mi hozta létre), ** cél ok (mi a célja, rendeltetése). Ezzel alapozta meg a '''teleologikus (célokra irányuló)''' világképet. <span id="etika-az-erényes-élet"></span> ==== 3. '''Etika – az erényes élet''' ==== Az ''Nikomakhoszi etika'' című művében Arisztotelész az '''erény''' (areté) fogalmát középpontba helyezve írja le az emberi boldogságot. * '''Eudaimonia''': a „boldog, teljes élet” célja nem öröm, hanem '''kiteljesedés'''. * Az '''erények''' középúton vannak két véglet között (pl. bátorság: vakmerőség és gyávaság között). * A '''jó élet''' értelmes, mérsékelt, közösségben élő élet. Ez az '''etikailag felelős, racionális''' életforma lett a nyugati erkölcsfilozófia egyik alapköve. <span id="politika-az-ember-társadalmi-lény"></span> ==== 4. '''Politika – az ember társadalmi lény''' ==== Arisztotelész a ''Politikában'' az államot '''természetes közösségként''' írja le, amely az emberi fejlődés végpontja. * „'''Az ember zoon politikon'''” – azaz „politikai állat”. * Az állam célja a '''polgárok erényes élete'''. * Elemezte a kormányformákat (monarchia, arisztokrácia, politeia, illetve azok romlott formái: türannisz, oligarchia, demokrácia). ----- <span id="természettudományos-munkássága"></span> === Természettudományos munkássága === Arisztotelész volt a '''természetfilozófia és a biológia''' úttörője. <span id="fizika"></span> ==== Fizika: ==== * Minden test az '''„önmaga természetes helyét”''' keresi. * A mozgás folyamatosan fenntartandó – ezzel szemben a newtoni mechanika szerint mozgás állandó marad külső erő nélkül is. * Az anyag négy alapelemből áll: '''föld, víz, levegő, tűz'''. Bár fizikája sok szempontból tévesnek bizonyult, '''logikus rendszerként''' szolgált évszázadokon át. <span id="biológia"></span> ==== Biológia: ==== * Számos '''boncolást''' végzett. * Részletesen leírta az állatok anatómiáját, szaporodását, viselkedését. * A természetet '''hierarchikus rendszerbe''' sorolta (az első „létlánc” modell). A biológiai megfigyelései '''meglepően pontosak''', és 19. századig meghatározták a biológiai gondolkodást. ----- <span id="költészettan-és-retorika"></span> === Költészettan és retorika === Arisztotelész ''Poétika'' című műve a '''drámaelmélet első nagy összefoglalása'''. A tragédia célja a '''katharszisz''' – a félelem és részvét megtisztítása. Fő jellemzői: * '''Műegységek''' (hely, idő, cselekmény) * '''Fordulat (peripeteia)''' és '''felismerés (anagnóriszisz)''' * A hős hibája (hamartia) A ''Retorikában'' három meggyőzési módot különböztet meg: # '''Ethos''' – az előadó jelleme # '''Pathos''' – a hallgatóság érzelmeire hatás # '''Logos''' – racionális érvek ----- <span id="művei-és-hatásuk"></span> === Művei és hatásuk === Arisztotelész több mint '''200 művet''' írt, de ezek közül csak körülbelül '''30 maradt fenn'''. Munkái két csoportra oszthatók: * '''Exoterikus művek''' – közönség számára írt dialógusok (elvesztek) * '''Eszoterikus művek''' – tanítási jegyzetek, előadások anyagai (fennmaradtak) Ezeket Kr. e. 1. században '''Andronikosz''' rendszerezte és adta közre. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Kr. e. '''322-ben halt meg''' Chalkiszban (Euboia szigetén), menekülve az Athénban ellene irányuló politikai vádak elől. Utolsó szavai állítólag: <blockquote>„Ne hagyjátok, hogy a filozófia elvesszen.” </blockquote> <span id="öröksége"></span> ==== Öröksége: ==== * A '''skolasztikus filozófia''' (pl. Aquinói Szent Tamás) középpontjába állította Arisztotelészt. * Az '''iszlám filozófia''' (pl. Avicenna, Averroës) szintén rá épült. * A '''tudományos módszertan''' és logika sokáig arisztotelészi alapon működött. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Arisztotelész gondolkodása több mint két évezreden át alakította a világ szellemi térképét. Munkásságában találkozik a filozófia, a tudomány és az emberi megértés törekvése: '''az egész világ egységes, megérthető és célszerű rendként jelenik meg nála'''. Módszeressége, fogalmi pontossága, tapasztalatalapú megközelítése olyan örökséget hagyott ránk, amely máig él a filozófiában, tudományban és oktatásban. Ő volt az első, aki megpróbálta '''teljes egészében leírni a valóságot''' – és ezzel a nyugati gondolkodás megalapítója lett. {{engl}} pmnvn8uz5mbo1d86zx2sxtcfvi98apg 0 79145 3508211 3444971 2025-07-01T09:29:44Z LinguisticMystic 22848 3508211 wikitext text/x-wiki #redirect [[George C. Marshall]] 5lqsimmwdluvvzca3tyfr79byrsx46n 0 81871 3508129 3217072 2025-07-01T07:28:33Z LinguisticMystic 22848 3508129 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[krisztallográfia]] {{engl}} {{Crystallography}} olgl2hhptlxmy8msqipttm9sf0exy4g 0 84388 3508000 2479297 2025-06-30T17:46:56Z LinguisticMystic 22848 3508000 wikitext text/x-wiki #redirect [[Winston Churchill]] e6i63h93klkue8wa2p50iz7w54uc44x 0 90102 3508459 3449490 2025-07-01T10:28:12Z LinguisticMystic 22848 3508459 wikitext text/x-wiki #redirect [[Gilbert N. Lewis]] hye4wco6c1cvvidbz101erc8eq68062 0 105602 3507982 391366 2025-06-30T17:34:59Z LinguisticMystic 22848 3507982 wikitext text/x-wiki #redirect [[Rabindranath Tagore]] 6iw6fhhn9536vjlzqkmf31y1bbrxgyu 0 107130 3508084 2478659 2025-06-30T18:55:43Z LinguisticMystic 22848 3508084 wikitext text/x-wiki #redirect [[John Calvin]] ltyzo1avtg17nslghyblmbbc0m9k1gw 0 107168 3508530 2740080 2025-07-01T11:43:59Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Abiy Ahmed|?}} 3508530 wikitext text/x-wiki #redirect [[Abiy Ahmed]] sntu8c8zc5s329lgrh7yfro356i62yf 0 113618 3508115 2568297 2025-06-30T22:57:46Z Jeuwre 15076 audio 3508115 wikitext text/x-wiki {{deuhat}} :{{audio|De-unser2.ogg|hallgat ([ˈʊnzɐ])}} #[[mienk]] e10xxb25tk8qgnjxqrq7vtc4w5vzt7f 0 114145 3508011 3449943 2025-06-30T18:03:37Z LinguisticMystic 22848 3508011 wikitext text/x-wiki #redirect [[Imre Kertész]] bfhff699nlhhvh7vrvk88p3o3dyk2a6 0 123979 3508225 3191904 2025-07-01T09:43:37Z LinguisticMystic 22848 3508225 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Szovjetunió]] {{engl}} 46equcdy2wsxbo9pvsofel80ctjp9sv 3508231 3508225 2025-07-01T09:48:16Z LinguisticMystic 22848 3508231 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Szovjetunió]] ---- A '''Szovjetunió''' (hivatalosan: '''Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége''', röviden '''SZU''', oroszul: СССР – Съюз Советских Социалистических Республик) a 20. század egyik legmeghatározóbb államalakulata volt. 1922-től 1991-ig létezett, és a kommunizmus eszméje alapján szerveződött meg egyfajta szövetségi államként. A világ első kommunista államaként globális hatással bírt, komoly riválisa volt az Egyesült Államoknak, és kulcsszerepet játszott a hidegháborúban, a második világháborúban, valamint a világrendszerek átalakulásában. ----- <span id="létrejötte-és-forradalmi-gyökerei"></span> === Létrejötte és forradalmi gyökerei === A Szovjetunió alapjait az '''1917-es oroszországi forradalmak''' fektették le. Az év elején a '''februári forradalom''' megdöntötte az Orosz Birodalmat és '''II. Miklós cárt''', majd októberben a '''bolsevikok''', '''Vlagyimir Iljics Lenin''' vezetésével, egy újabb forradalom során megragadták a hatalmat. A bolsevik hatalomátvétel után polgárháború tört ki, amelyben a '''vörösök''' (kommunisták) legyőzték a '''fehér''' ellenforradalmárokat, és 1922-ben megalakult a Szovjetunió, amely kezdetben négy tagköztársaságból állt. ----- <span id="politikai-rendszer"></span> === Politikai rendszer === A Szovjetunió egypárti rendszer volt, amelyet a '''Kommunista Párt''' (SZKP) irányított. A demokrácia csak formálisan létezett: a választások csupán formalitások voltak, és az igazi döntéseket a párt legfelsőbb vezetése, különösen a '''Politikai Bizottság (Politbüro)''' hozta. A párt élén hosszú időn át '''főtitkárok''' álltak, akik valójában az ország legfőbb vezetői voltak. ----- <span id="vezetők"></span> === Vezetők === * '''Lenin''' (1917–1924): Az államalapító, forradalmár és marxista ideológus. Halála után kultusza alakult ki. * '''Sztálin''' (1924–1953): Vaskezű diktátor, iparosította az országot, de több millió ember halálát okozta a tisztogatásokkal, kényszermunkatáborokkal (gulág), éhínséggel. * '''Hruscsov''' (1953–1964): A „destalinizáció” híve, leleplezte Sztálin bűneit, de botrányos külpolitikája miatt leváltották. * '''Brezsnyev''' (1964–1982): Hosszú, stagnáló időszak, katonai erő fejlesztése, életszínvonal lassú növekedése, de növekvő korrupció. * '''Andropov''' és '''Csernyenko''' rövid vezetése után jött a reformer: * '''Gorbacsov''' (1985–1991): a '''glasznoszty''' (nyitottság) és '''peresztrojka''' (átalakítás) politikája végül a rendszer felbomlásához vezetett. ----- <span id="gazdaság"></span> === Gazdaság === A Szovjetunió gazdasága '''tervgazdaság''' volt, ahol minden termelést és elosztást központilag irányítottak. A magántulajdont megszüntették, a földeket kollektivizálták, a gyárakat államosították. Az iparosítás erőltetett ütemben zajlott, különösen Sztálin alatt: nehézipar, hadiipar, vasútépítés, energiaszektor. A mezőgazdaság azonban gyakran visszamaradott és gyenge maradt. A gazdasági rendszer sokáig hatékonyan mobilizálta az erőforrásokat, különösen a háborús célokra, de hosszú távon nem volt fenntartható. A hiánygazdaság és a pazarló bürokrácia a lakosság mindennapjait is megnehezítette. ----- <span id="kultúra-tudomány-és-propaganda"></span> === Kultúra, tudomány és propaganda === A szovjet kultúra alapja a '''szocialista realizmus''' volt – minden művészetnek a pártot kellett szolgálnia. A cenzúra erősen jelen volt, az ellenzéki értelmiségieket gyakran üldözték vagy száműzték. Ugyanakkor a tudomány és az oktatás támogatott volt, különösen az űrkutatásban, atomenergiában és haditechnikában. A propaganda központi szerepet játszott a mindennapi életben: az embereket az állam és a kommunista ideológia iránti lojalitásra nevelték már az iskolától kezdve. A pártvezetőket, különösen Lenint és Sztálint, félisteni magasságokba emelték. ----- <span id="külpolitika"></span> === Külpolitika === A Szovjetunió világforradalmi célokat tűzött ki, vagyis a kommunizmus exportját más országokba. Ez a törekvés hozta szembe az Egyesült Államokkal a hidegháború során. A világ két pólusra szakadt: NATO (kapitalista országok) vs. Varsói Szerződés (kommunista tömb). A Szovjetunió befolyása kiterjedt Kelet-Európára (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia stb.), Ázsiára (pl. Mongólia, Észak-Korea), Afrikára (Angola, Etiópia), Latin-Amerikára (pl. Kuba). Beavatkozott más országok ügyeibe, fegyveresen is: '''1956-ban Magyarországon''', '''1968-ban Csehszlovákiában''', '''1979-ben Afganisztánban'''. ----- <span id="a-második-világháború"></span> === A második világháború === A Szovjetunió '''1939-ben megnemtámadási egyezményt kötött a náci Németországgal''' (Molotov–Ribbentrop-paktum), majd Lengyelország keleti részét elfoglalta. '''1941-ben Hitler megtámadta a Szovjetuniót''', és ezzel a SZU az antináci szövetség tagja lett. A háborúban hatalmas emberáldozatot hozott (kb. 27 millió halott), de végül '''Berlin elfoglalásával''' győzelmet aratott. ----- <span id="hidegháború-és-fegyverkezési-verseny"></span> === Hidegháború és fegyverkezési verseny === 1945 után a világ két szuperhatalma, az USA és a Szovjetunió, szembekerült egymással ideológiailag, politikailag és katonailag. '''Atomfegyverkezési verseny''', '''űrverseny''', '''kémkedés''', '''helyettesítő háborúk''' (pl. Korea, Vietnam, Afganisztán) jellemezték a korszakot. A Szovjetunió hatalmas hadsereget tartott fenn, és gazdasága nagy részét a hadiipar kötötte le. Ennek hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi ára volt. ----- <span id="a-szovjetunió-felbomlása"></span> === A Szovjetunió felbomlása === Az 1980-as évekre a gazdaság stagnált, a társadalom elidegenedett, a rendszer ideológiailag kiüresedett. '''Gorbacsov reformjai''' nyitottságot és demokratikusabb viszonyokat ígértek, de az elnyomott nemzetiségek (pl. balti államok, ukránok, grúzok) önállósodni akartak. '''1991. december 25-én Gorbacsov lemondott''', és '''a Szovjetunió hivatalosan megszűnt'''. Helyét '''15 független állam''' vette át, köztük a legnagyobb: '''Oroszország''', amely a jogutód lett. ----- <span id="örökség"></span> === Örökség === A Szovjetunió öröksége kettős. Egyrészt a diktatúra, elnyomás, éhezés és a személyi kultusz emléke, másrészt pedig a hatalmas technikai és tudományos vívmányok, mint az űrkutatás, az oktatás vagy a világháborús győzelem. Sok volt szovjet tagállamban máig él a nosztalgia a régi rendszer iránt – különösen Oroszországban, ahol '''Vlagyimir Putyin''' a Szovjetunió felbomlását „a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A Szovjetunió nem csupán egy állam volt, hanem egy globális eszme gyakorlati kísérlete, amely emberek millióinak életét határozta meg. Bár megszűnt, hatása máig érezhető a világpolitikában, Oroszország külpolitikájában és a posztszovjet térségek társadalmi viszonyaiban. {{engl}} rb9mf738ohw7e0y26pc28s0qyntv5ad 0 133224 3508226 3226987 2025-07-01T09:45:01Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[space shuttle]] lapot a következő névre: [[Space Shuttle]] 3226987 wikitext text/x-wiki {{engfn|fej=[[space]] [[shuttle]]}} # [[űrrepülőgép]] {{engl}} {{holm}} # [[űrrepülőgép]] c5lv3o7wqdjt6byefzecki9cpekykiv 3508228 3508226 2025-07-01T09:45:11Z LinguisticMystic 22848 3508228 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508234 3508228 2025-07-01T09:52:38Z LinguisticMystic 22848 3508234 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Space Shuttle''', vagyis '''űrrepülőgép''', az Egyesült Államok emberes űrprogramjának egyik legjelentősebb technológiai vívmánya volt. A '''NASA''' által kifejlesztett és működtetett rendszer '''1981 és 2011 között''' működött, és célja az volt, hogy egy '''újrahasználható űreszközzel''' olcsóbbá és gyakoribbá tegye az űrrepüléseket. A Shuttle nemcsak űrhajó, hanem '''komplex rendszer''', amely egyesítette a rakéta, az űrhajó és a repülőgép jellemzőit. ----- <span id="a-program-célja-és-megszületése"></span> === A program célja és megszületése === Az Apollo–Holdprogram befejezése után a NASA új irányt keresett. Az 1960-as évek végén és a ’70-es évek elején a politikai és gazdasági környezet már nem tette lehetővé egy újabb grandiózus holdprogram indítását, ezért olyan rendszert akartak, amely '''többször is használható''', képes embereket és rakományokat szállítani, valamint '''csökkenti az űrrepülések költségeit'''. A '''Space Shuttle program''' hivatalosan '''1972-ben indult el''', amikor '''Richard Nixon elnök''' bejelentette a fejlesztését. A cél egy többcélú, újrahasználható jármű volt, amely képes '''műholdakat pályára állítani''', karbantartani azokat, kutatásokat végezni és akár űrállomást építeni. ----- <span id="felépítése-és-fő-egységei"></span> === Felépítése és fő egységei === A Space Shuttle rendszer három fő részből állt: # '''Orbiter (űrrepülőgép)''': Ez volt az a rész, ahol az űrhajósok tartózkodtak. Emellett itt kapott helyet a raktér, amely nagy rakományokat (pl. műholdak, űrállomás-modulok) szállított. Leszálláskor ez a rész tért vissza a Földre repülőgépként. # '''External Tank (külső üzemanyagtartály)''': Narancssárga színű, az indításkor a főhajtóműveket ellátó folyékony hidrogént és oxigént tartalmazta. Az űrbe jutás után levált és elégett a légkörben. # '''Solid Rocket Boosters (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták)''': Két fehér henger az indítási szakaszhoz. Ezek az indítást követően kb. két perc múlva leváltak, ejtőernyőkkel a tengerbe estek, és újra felhasználhatók voltak. ----- <span id="az-űrrepülőgépek-nevei"></span> === Az űrrepülőgépek nevei === Összesen '''hat darab Shuttle űrrepülőgép''' készült el: * '''Enterprise (OV-101)''' – tesztváltozat, sosem repült az űrbe. * '''Columbia (OV-102)''' – az első űrrepülőgép, 1981-ben repült először. * '''Challenger (OV-099)''' – 1983–1986 között működött, tragédiával végződött. * '''Discovery (OV-103)''' – 39 küldetés, a legtöbbet használt Shuttle. * '''Atlantis (OV-104)''' – több ISS-küldetésben is részt vett. * '''Endeavour (OV-105)''' – a Challenger balesete után épült pótlásként. ----- <span id="küldetések-típusai"></span> === Küldetések típusai === A Shuttle küldetései sokfélék voltak: * '''Műholdak pályára állítása és karbantartása''' (pl. Hubble-űrtávcső). * '''Űrállomások kiszolgálása''': Mir, majd az ISS. * '''Tudományos kísérletek''': Spacelab modullal, súlytalanságban végzett kutatások. * '''Rakományszállítás''': nehéz eszközök, modulok, robotkarok. * '''Űrséták''': szerelés, szerelvénycsere, szervizelés céljából. * '''Katonai küldetések''' (titkos DoD-missziók az 1980-as években). ----- <span id="híres-küldetések"></span> === Híres küldetések === * '''STS-1''' (1981): az első űrrepülés Columbia-val – történelmi indítás. * '''STS-7''': első női amerikai űrhajós (Sally Ride). * '''STS-31''': a Hubble űrtávcső pályára állítása (1990). * '''STS-61''': Hubble javító küldetés (1993) – jelentős siker. * '''STS-135''': az utolsó Shuttle-misszió (Atlantis, 2011). ----- <span id="két-tragédia"></span> === Két tragédia === <span id="challenger-1986"></span> ==== '''Challenger (1986)''' ==== <ol start="1986" style="list-style-type: decimal;"> <li>január 28-án a Challenger 73 másodperccel a felszállás után '''felrobbant''', hét űrhajós – köztük '''Christa McAuliffe''' tanárnő – életét vesztette. A kiváltó ok egy '''hibás O-gyűrű volt''', amely hideg időben nem zárt megfelelően. A baleset után két évre felfüggesztették a programot, és jelentős biztonsági átdolgozásokat vezettek be.</li></ol> <span id="columbia-2003"></span> ==== '''Columbia (2003)''' ==== <ol start="2003" style="list-style-type: decimal;"> <li>február 1-jén a Columbia a visszatérés során '''széthullott a légkörben''', a legénység mind a hét tagja meghalt. A tragédiát az okozta, hogy az indításkor egy szigetelésdarab leszakadt, és kárt tett a bal szárny hővédő rendszerében. A belépéskor a forró plazma bejutott a szárnyba, és az űrrepülő megsemmisült. Ismét felfüggesztették a Shuttle-programot, és felülvizsgálták a repülésbiztonságot.</li></ol> ----- <span id="a-program-vége-és-öröksége"></span> === A program vége és öröksége === A Columbia-baleset után világossá vált, hogy a Shuttle nem hozta be a hozzá fűzött reményeket: a repülések '''drága''', '''veszélyes''' és '''technológiailag túl bonyolult''' formái maradtak. Ahelyett, hogy olcsóbbá tették volna az űrutazást, az egyes küldetések költsége elérte az '''500 millió – 1 milliárd dollár''' közötti összeget. '''2004-ben George W. Bush''' bejelentette, hogy a Shuttle-programot '''2010-ig leállítják'''. Az utolsó küldetést, az '''STS-135-öt''', 2011. július 8-án indították, ezzel lezárva a program három évtizedes történetét. A Shuttle-korszak vége után az USA '''nem rendelkezett saját emberes űrjárművel''' – az űrhajósokat évekig orosz '''Szojuz''' kapszulákkal juttatták az ISS-re. Később a '''SpaceX Crew Dragon''' és a '''Boeing Starliner''' fejlesztése hozta vissza az amerikai űrindításokat. ----- <span id="értékelés-és-jelentőség"></span> === Értékelés és jelentőség === A Space Shuttle program: '''Előnyei:''' * Komplex, újrahasználható rendszer – forradalmi koncepció. * Emberek és nagyméretű rakomány együtt történő szállítása. * Hubble űrtávcső, ISS moduljai, Spacelab stb. * Űrséták, javító küldetések, karbantartás. '''Hátrányai:''' * Drága karbantartás és indítás. * Komplexitás → nagyobb hibalehetőség. * Két halálos baleset, 14 ember elvesztése. * Nem hozta el az ígért “olcsó űrrepülést”. ----- <span id="örökség-és-emlékezet"></span> === Örökség és emlékezet === A Shuttle az emberes űrrepülés aranykora volt. Több mint '''135 küldetés''', '''355 különböző űrhajós''', több mint '''1300 nap az űrben''' – ez volt a világ első és mindmáig egyetlen '''szárnyas, visszatérő űreszköze''', amely embereket szállított. A megmaradt példányokat múzeumokban állították ki: * '''Discovery''' – Smithsonian Intézet, Washington D.C. * '''Atlantis''' – Kennedy Space Center, Florida. * '''Endeavour''' – California Science Center, Los Angeles. * '''Enterprise''' – Intrepid Sea, Air &amp; Space Museum, New York (bár ez nem repült az űrben). ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A '''Space Shuttle''' a NASA történetének egyik legambiciózusabb projektje volt. Bár céljai közül nem mindent tudott teljesíteni, örökre megváltoztatta az emberes űrrepülés technológiáját, kultúráját és hatókörét. Az általa épített '''Nemzetközi Űrállomás''', a '''Hubble űrtávcső''', az '''űrséták''' forradalma és a '''többszöri űrutazás''' eszméje a mai napig inspirálja a modern űrkutatást – akár a SpaceX, akár a NASA Artemis programjain keresztül. {{engl}} nrllssayaan3w126o0ftoljpsrtq2e4 0 133609 3508100 3399822 2025-06-30T19:18:44Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Orbán]] lapot a következő névre: [[Orbán Viktor]] 3399822 wikitext text/x-wiki {{also|Орбан|orbán}} {{hunprop}} #családnév {{hunl}} sysaj2yiqislriq6fn30afyu5fnw29g 3508102 3508100 2025-06-30T19:18:51Z LinguisticMystic 22848 3508102 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 140533 3508019 3248187 2025-06-30T18:15:25Z LinguisticMystic 22848 3508019 wikitext text/x-wiki {{also|Orhan Pamuk}} {{hungeo}} #[[Somogy]] vármegyei község. Postai irányítószáma: '''8698''' {{hunl}} {{Fonyódi járás}} p1rfzz9145unoxexpysk24zs3uydpxa 0 145044 3508517 2370257 2025-07-01T11:36:19Z LinguisticMystic 22848 3508517 wikitext text/x-wiki #redirect [[polymerase chain reaction]] 1ooihikzhcimymsng0eisdmj65dpepd 0 145045 3508518 2370258 2025-07-01T11:36:29Z LinguisticMystic 22848 3508518 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[polimeráz-láncreakció]] {{engl}} nqvfl4dh8bi3mar2pm4b5mpvx3637mt 3508532 3508518 2025-07-01T11:44:41Z LinguisticMystic 22848 3508532 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[polimeráz-láncreakció]] ---- A '''polimeráz láncreakció''' – angolul ''Polymerase Chain Reaction (PCR)'' – a molekuláris biológia egyik legnagyobb jelentőségű technikája, amely lehetővé teszi egy adott DNS-szakasz '''in vitro''', azaz élő sejten kívüli '''gyors és célzott sokszorosítását'''. A PCR-t '''Kary Mullis''' amerikai biokémikus fejlesztette ki 1983-ban, munkájáért 1993-ban '''Nobel-díjban részesült'''. A módszer alapjaiban változtatta meg a genetikai kutatást, diagnosztikát, kriminalisztikát és járványügyet. ----- <span id="a-pcr-célja-és-jelentősége"></span> === '''A PCR célja és jelentősége''' === A PCR célja egy adott DNS-régió másolása (amplifikálása) olyan mennyiségben, hogy elegendő legyen további elemzésekhez – például genetikai vizsgálatokhoz, mutációk kimutatásához, kórokozók azonosításához. Ez azért fontos, mert természetes körülmények között a DNS-minták gyakran '''nagyon kis mennyiségben''' állnak rendelkezésre (pl. egy hajszálból vagy vércseppből), és a molekuláris analízishez sokkal több példányra van szükség. A PCR a '''molekuláris biológia „másológépe”''', amely órák alatt milliószorosára képes megnövelni a kiinduló DNS-mennyiséget. ----- <span id="a-pcr-alapelve"></span> === '''A PCR alapelve''' === A PCR egy '''in vitro enzimatikus reakció''', amely során egy adott DNS-szakaszt '''exponenciálisan megsokszorozunk'''. A reakció három fő lépésből áll, melyeket hőmérséklet-változásokkal váltogatnak: # '''Denaturáció (94–96 °C)''' A DNS kettős spirál két szála szétválik a magas hő hatására. Ez az első lépés ahhoz, hogy az új szálak szintézise elindulhasson. # '''Primerek kapcsolódása (annealing, 50–65 °C)''' Rövid, mesterségesen előállított DNS-darabkák (ún. ''primerek'') kapcsolódnak a cél DNS megfelelő régiójához. Ezek határozzák meg, melyik szakasz kerül sokszorosításra. # '''Elongáció (72 °C)''' A '''DNS-polimeráz enzim''' a primerekhez kapcsolódva szintetizálja az új DNS-szálat a rendelkezésre álló nukleotidokból (dNTP-k). Ezt a háromlépcsős ciklust '''20–40-szer ismétlik''', így egyetlen DNS-molekulából több millió példány keletkezhet. ----- <span id="a-taq-polimeráz-szerepe"></span> === '''A Taq-polimeráz szerepe''' === A PCR technika egyik kulcsfontosságú eleme a '''hőstabil DNS-polimeráz enzim'''. Az eredeti PCR-kísérletekhez hőérzékeny enzimet használtak, amit minden ciklus után újra hozzá kellett adni. Az áttörést a '''Taq-polimeráz''' felfedezése jelentette, amelyet a '''Thermus aquaticus''' nevű hőkedvelő baktériumból izoláltak. Ez az enzim '''nem denaturálódik''' magas hőmérsékleten, így folyamatosan képes dolgozni a ciklusok során. A Taq-polimeráz lehetővé tette a '''teljesen automatizált PCR-gépek''' (termociklusok) kifejlesztését. ----- <span id="a-pcr-reakció-összetevői"></span> === '''A PCR-reakció összetevői''' === Egy PCR-kísérlethez az alábbi komponensek szükségesek: * '''Mintául szolgáló DNS''' – a forrás, amelyet másolni szeretnénk. * '''Két primer''' – rövid oligonukleotidok, amelyek a célrégió határait kijelölik (egy előre és egy hátra irányuló primer). * '''DNS-polimeráz''' – például Taq-polimeráz. * '''Nukleotidok (dATP, dTTP, dCTP, dGTP)''' – az új szálak építőkövei. * '''Pufferoldat''' – biztosítja a reakció optimális kémiai környezetét. * '''Mg²⁺ ionok''' – szükségesek az enzim aktivitásához. ----- <span id="a-pcr-előnyei"></span> === '''A PCR előnyei''' === * '''Nagyon érzékeny''': akár egyetlen DNS-molekulából is detektálható mennyiséget képes előállítani. * '''Gyors''': néhány órán belül eredményt ad. * '''Specifikus''': a primer szekvencia alapján egy adott gén vagy mutáció célzottan kiválasztható. * '''Olcsó és elérhető''': alacsony költséggel elvégezhető, laboratóriumi környezetben rutinszerűen használják. * '''Automatizálható''': PCR-gépek (termocikluserek) képesek önállóan futtatni a reakciókat. ----- <span id="pcr-alkalmazások"></span> === '''PCR-alkalmazások''' === A PCR sokféle tudományágban és gyakorlati területen nélkülözhetetlenné vált: <span id="orvosi-diagnosztika"></span> ==== '''1. Orvosi diagnosztika''' ==== * '''Fertőző betegségek''' kimutatása: pl. HIV, hepatitisz, tuberkulózis, COVID-19. * '''Genetikai betegségek szűrése''': például cisztás fibrózis, BRCA mutációk. * '''Prenatális diagnosztika''': magzat DNS-vizsgálata. * '''Rákdiagnosztika''': mutációk, génexpressziós profilok kimutatása. <span id="igazságügy-és-kriminalisztika"></span> ==== '''2. Igazságügy és kriminalisztika''' ==== * DNS-alapú '''azonosítás''' (pl. bűncselekmények helyszínén talált haj, vér, nyál). * Apasági vizsgálatok. * Tömegsírokból vagy régi maradványokból származó DNS-azonosítás. <span id="biotechnológia-és-kutatás"></span> ==== '''3. Biotechnológia és kutatás''' ==== * Génklónozás. * GMO-azonosítás. * Mutagenezis. * Transzgénikus organizmusok előállítása. <span id="evolúciós-és-régészeti-kutatás"></span> ==== '''4. Evolúciós és régészeti kutatás''' ==== * Ősi DNS (pl. neandervölgyiek, múmiák) szekvenálása. * Fajok közötti rokonsági kapcsolatok vizsgálata. <span id="környezettudomány"></span> ==== '''5. Környezettudomány''' ==== * Mikrobák azonosítása környezeti mintákból (pl. talajból, vízből). * Biodiverzitás-felmérés DNS-alapú módszerekkel. ----- <span id="pcr-típusai"></span> === '''PCR típusai''' === A klasszikus PCR-en kívül számos változata létezik, különböző célokra optimalizálva: * '''qPCR vagy real-time PCR''': a DNS mennyiségének valós idejű követése fluoreszcens jelöléssel. Hasznos diagnosztikában, génexpresszió-mérésben. * '''RT-PCR (reverse transcription PCR)''': RNS-ről indul, amelyet előbb DNS-sé konvertálnak. Alkalmazzák például vírus-RNS (pl. SARS-CoV-2) kimutatására. * '''Multiplex PCR''': több célszekvencia egyidejű amplifikálása. * '''Nested PCR''': két primerpárral növeli a specificitást és érzékenységet. * '''Hot-start PCR''': csökkenti a nem specifikus termékek képződését. ----- <span id="pcr-korlátai"></span> === '''PCR korlátai''' === Bár a PCR hihetetlenül hatékony, vannak korlátai: * '''Szennyeződésveszély''': mivel kis mennyiségű DNS is elegendő, nagyon könnyen hamis pozitív eredmény keletkezhet. * '''Primertervezés''': a reakció sikere nagymértékben függ a jól megválasztott primerektől. * '''Inhibítorok jelenléte''': vérből, szövetből kivont minták tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek gátolják a reakciót. ----- <span id="pcr-és-a-covid-19"></span> === '''PCR és a COVID-19''' === A '''2020-as COVID-19 járvány''' során a PCR kulcsszerephez jutott. Az ún. '''RT-PCR teszteket''' használták a '''SARS-CoV-2 vírus RNS-ének kimutatására''', ami megbízható és pontos módszer volt a fertőzés igazolására. A világ PCR-kapacitása hatalmas mértékben nőtt, és a lakossági szűrések, utazási szabályok, kontaktkutatások alapját képezte. ----- <span id="történelmi-és-tudományos-örökség"></span> === '''Történelmi és tudományos örökség''' === A PCR felfedezése '''a molekuláris biológia egyik legnagyobb áttörése'''. Elterjedését követően lehetővé vált: * Az '''emberi genom feltérképezése''' (Humán Genom Projekt). * A '''géntechnológia''' és '''genetikai mérnökség''' fejlődése. * A '''kriminalisztikai DNS-azonosítás''' mindennapossá válása. * A '''vírusok, baktériumok gyors kimutatása''', akár járvány idején is. A módszer egy egyszerű, elegáns, mégis zseniális technológiai megoldás, amely a tudományos világ minden szegmensébe beépült. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === A polimeráz láncreakció nemcsak tudományos felfedezés, hanem '''forradalom''' volt. Egy olyan eszköz, amely lehetővé tette a genetikai információ gyors elérését, másolását, elemzését – és ezzel együtt az emberi tudás robbanásszerű bővülését. A PCR a modern molekuláris biológia egyik alapköve, és még évtizedek múlva is kulcsszereplője lesz az orvoslásnak, biotechnológiának és diagnosztikának. {{engl}} ad58jrskprbrm4gowdvg5070s7kfoak 0 147623 3508505 3482006 2025-07-01T11:34:02Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Bartók]] lapot a következő névre: [[Bartók Béla]] 3482006 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. {{hunl}} 27n4ezvajrwick15u9vqy489ovxoivv 3508507 3508505 2025-07-01T11:34:11Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508507 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 147878 3508105 2914154 2025-06-30T19:19:55Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Kádár]] lapot a következő névre: [[Kádár János]] 2914154 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} #Családnév. {{hunl}} dpuldhhou5u3gnygkfju7kayjpcw511 3508107 3508105 2025-06-30T19:20:04Z LinguisticMystic 22848 3508107 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 168275 3508095 3399830 2025-06-30T19:18:04Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gyurcsány]] lapot a következő névre: [[Gyurcsány Ferencs]] 3399830 wikitext text/x-wiki {{also|Дьюрчань|Gyurc$ány}} {{hunprop}} #családnév {{hunl}} 7ntpxfvfsomt5yprgmdoj1xno7nvlj9 3508097 3508095 2025-06-30T19:18:13Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gyurcsány Ferencs]] lapot a következő névre: [[Gyurcsány Ferenc]] 3399830 wikitext text/x-wiki {{also|Дьюрчань|Gyurc$ány}} {{hunprop}} #családnév {{hunl}} 7ntpxfvfsomt5yprgmdoj1xno7nvlj9 3508099 3508097 2025-06-30T19:18:21Z LinguisticMystic 22848 3508099 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 178785 3508132 2519607 2025-07-01T07:29:27Z LinguisticMystic 22848 3508132 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[röntgenkrisztallográfia]] {{engl}} {{crystallography}} mre06wqx7nonqu9os2d8c4w44upcc3v 3508133 3508132 2025-07-01T07:31:21Z LinguisticMystic 22848 3508133 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[röntgenkrisztallográfia]] ---- A '''röntgenkrisztallográfia''' (angolul: ''X-ray crystallography'') egy olyan kísérleti módszer, amelynek célja, hogy meghatározza az anyagok – elsősorban kristályos anyagok – atomi és molekuláris szerkezetét. A módszer a röntgensugarak anyagon való szóródásán alapul, és lehetővé teszi az atomok térbeli elrendezésének pontos feltérképezését. Ez a technika kulcsszerepet játszott a kémia, biokémia, fizika, anyagtudomány és gyógyszerkutatás fejlődésében. ----- <span id="alapelvek"></span> === '''Alapelvek''' === A röntgenkrisztallográfia alapja az a jelenség, hogy amikor egy '''röntgensugár''' áthalad egy kristályos anyagon, akkor az anyagban lévő atomok elektronjai elhajlítják (szórják) a sugarat. Ha az anyag '''kristályos''', vagyis az atomjai szabályos, ismétlődő rácsszerkezetben helyezkednek el, akkor az elhajlított sugarak interferenciája egy '''diffrakciós mintázatot''' eredményez. Ez a minta hordozza az információt az atomok térbeli elrendeződéséről, amelyet matematikai módszerekkel (Fourier-analízissel) vissza lehet fejteni. A folyamat során a kutatók meg tudják határozni, hogy az egyes atomok hol helyezkednek el a kristályrácsban. ----- <span id="a-folyamat-lépései"></span> === '''A folyamat lépései''' === # '''Kristály előállítása:''' A legfontosabb első lépés a vizsgálni kívánt anyag (pl. fehérje, szervetlen só, szerves molekula) kristályosítása. A jó minőségű, homogén kristály alapfeltétel, mert a diffrakciós minta csak akkor lesz értelmezhető. # '''Röntgensugárzás alkalmazása:''' A kristályt egy kollimált röntgensugárral világítják meg. Az anyag belsejében az atomok által szórt sugarak interferálnak, és a kimenő sugarak a kristály geometriájától függően különböző irányokban erősítik vagy kioltják egymást. # '''Diffrakciós minta rögzítése:''' A röntgensugarak elhajlásából származó mintázatot egy érzékeny detektor (korábban film, ma digitális detektor) rögzíti. Ez a minta tartalmazza az úgynevezett ''reflexiókat'', amelyek erőssége és helyzete hordozza a szerkezeti információt. # '''Adatfeldolgozás:''' A diffrakciós mintázat alapján számítógépes programok segítségével rekonstruálják az elektronfelhő eloszlását, majd ebből meghatározzák az atommagok helyzetét. Ez a legösszetettebb része a folyamatnak. # '''Szerkezetmodell felépítése:''' Az atomi koordinátákból felépítik a molekula térszerkezetének modelljét, amelyet tovább finomítanak, hogy minél jobban megfeleljen a mért adatoknak. ----- <span id="történelmi-háttér"></span> === '''Történelmi háttér''' === A módszert '''Max von Laue''' és munkatársai alapozták meg 1912-ben, amikor felfedezték, hogy a kristályok diffrakciós mintázatot hoznak létre röntgensugárzás hatására. Ezt követően '''William Lawrence Bragg''' és apja, '''William Henry Bragg''' dolgozták ki azokat az egyenleteket (Bragg-egyenlet), amelyekkel a diffrakciós csúcsokat vissza lehet vezetni az atomrács geometriájára. A Bragg-egyenlet: <math display="block"> n\lambda = 2d \sin \theta </math> ahol: * <math display="inline">n</math> a rend (egész szám), * <math display="inline">\lambda</math> a röntgensugár hullámhossza, * <math display="inline">d</math> a rácssíkok közötti távolság, * <math display="inline">\theta</math> a beesési szög. ----- <span id="jelentős-alkalmazások"></span> === '''Jelentős alkalmazások''' === * '''Fehérjestruktúrák meghatározása:''' A leghíresebb példa a DNS kettős spirál szerkezetének felfedezése (1953), amely Rosalind Franklin röntgendiffrakciós felvételei nélkül nem jöhetett volna létre. Watson és Crick e képek alapján ismerhették fel a spirális szerkezetet. * '''Gyógyszerfejlesztés:''' A célzott gyógyszerek tervezésekor kulcsfontosságú a fehérjecélpontok pontos térszerkezete. * '''Anyagtudomány:''' Kristályos szilárd anyagok, fémek, ásványok rácsszerkezetének vizsgálata. * '''Kémiai kötések és reakciómechanizmusok megértése.''' ----- <span id="előnyök"></span> === '''Előnyök''' === * Nagyon pontos: az atomok helyzete akár 0.01 Å pontossággal meghatározható. * Univerzális: szerves, szervetlen és biológiai makromolekulákra is alkalmazható. * Strukturális információ: teljes 3D szerkezetet ad, nemcsak távolságokat vagy szögeket. ----- <span id="korlátok"></span> === '''Korlátok''' === * '''Kristályosítási nehézségek:''' Sok molekula (pl. membránfehérjék) nehezen kristályosítható. * '''Statikus kép:''' Csak a kristályos állapotot mutatja meg, nem a dinamikát vagy oldatbeli mozgást. * '''Fázisprobléma:''' A detektor csak az amplitúdókat méri, nem a fázisokat – ezek pótlása bonyolult matematikai módszerekkel történik (pl. molekuláris helyettesítés, nehézatomos derivatizálás, SAD/MAD technikák). ----- <span id="alternatívák-és-modern-fejlesztések"></span> === '''Alternatívák és modern fejlesztések''' === * '''Elektronkrisztallográfia (Cryo-EM):''' Főleg biológiai makromolekulákhoz használják, nem szükséges kristály. * '''Neutronkrisztallográfia:''' A hidrogénatomok helyzetét is jól mutatja, de ritkább. * '''Poros röntgendiffrakció:''' Akkor alkalmazzák, ha nem lehet jó minőségű kristályt növeszteni – anyagazonosításra kiváló, de a 3D szerkezet meghatározására korlátozottabb. ----- <span id="példák-fontos-szerkezetekre"></span> === '''Példák fontos szerkezetekre''' === * '''DNS (Watson, Crick, Franklin, Wilkins)''' * '''Hemoglobin (Max Perutz)''' * '''Mioglobin (John Kendrew)''' * '''Riboszóma (Venkatraman Ramakrishnan, Thomas Steitz, Ada Yonath)''' ----- <span id="összefoglalás"></span> === '''Összefoglalás''' === A röntgenkrisztallográfia forradalmi technika, amely lehetővé tette a tudomány számára, hogy “belülről lássa” az anyagokat atomi szinten. A módszer kombinálja a fizikai jelenségek (diffrakció, interferencia) megértését a bonyolult számítástechnikai feldolgozással, hogy feltárja a világ szerkezetének legapróbb részleteit. A módszer több mint száz éve szolgálja a tudományos haladást, és máig nélkülözhetetlen eszköze a szerkezeti kémiának, biológiának és anyagtudománynak. {{engl}} {{crystallography}} qmzv0423xb9cy7rf68ohafgrod8wc6h 0 199003 3508022 3450034 2025-06-30T18:22:35Z LinguisticMystic 22848 3508022 wikitext text/x-wiki #redirect [[Giordano Bruno]] mqiqtyhx5j3ow4nxlnbuqcma7vzer8h 0 208388 3508483 2512486 2025-07-01T11:16:21Z LinguisticMystic 22848 3508483 wikitext text/x-wiki #redirect [[International Committee of the Red Cross]] 2svdps75lz9g336eja8v653jpd88olc 0 265437 3508171 2082135 2025-07-01T08:53:39Z LinguisticMystic 22848 3508171 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{-etim-}} {{összeetim|atom|hatalom|magyar}}, a német [[Atommacht]] szó tükörfordítása {{-ford-}} {{trans-top}} *{{en}}: {{t|en|nuclear power}} {{trans-bottom}} {{hunl}} rk6i6xgpdtp27tz7mhrr1q5c6lpbw98 0 268421 3507938 3243728 2025-06-30T16:41:06Z LinguisticMystic 22848 3507938 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[polihisztor]] {{engl}} * [[Archimedes]] - Ancient Greek mathematician and physicist (c. 287-212 BC) * [[Aristotle]] - Ancient Greek philosopher and scientist (384-322 BC) * [[Eratosthenes]] - Ancient Greek mathematician and geographer (276-195 BC) * [[Avicenna]] - Persian physician and philosopher (c. 980-1037) * [[Averroes]] - Andalusian jurist and philosopher (1126-1198) * [[Nicolaus Copernicus]] - Polish mathematician and astronomer (1473-1543) * [[Leonardo da Vinci]] - Italian polymath (1452-1519) * [[René Descartes]] - French philosopher and mathematician (1596-1650) * [[Thomas Edison]] - American inventor and businessman (1847-1931) * [[Leonhard Euler]] - Swiss mathematician and scientist (1707-1783) * [[Benjamin Franklin]] - American Founding Father and statesman (1706-1790) * [[Frederick II]] - Holy Roman Emperor and scholar (1194-1250) * [[Johann Wolfgang von Goethe]] - German author and scientist (1749-1832) * [[Hemchandra]] - Indian scholar, poet, mathematician, philosopher (1088-1172) * [[Hildegard of Bingen]] - German composer, writer, and nun (c. 1098-1179) * [[Robert Hooke]] - English scientist and architect (1635-1703) * [[Alexander von Humboldt]] - German geographer, naturalist, and explorer (1769-1859) * [[Hypatia]] - Alexandrian philosopher, astronomer, and mathematician (c. 350/370 - 415) * [[Ibn al-Haytham]] - Arab physicist, mathematician, and astronomer (c. 965-c. 1040) * [[Thomas Jefferson]] - American Founding Father and president (1743-1826) * [[Omar Khayyam]] - Persian mathematician and poet (1048-1131) * [[Pierre-Simon Laplace]] - French physicist, astronomer, and philosopher (1749-1827) * [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] - German philosopher, scientist, and diplomat (1645-1716) * [[Mikhail Lomonosov]] - Russian scientist and writer (1711-1765) * [[Blaise Pascal]] - French mathematician, inventor, and writer (1623-1662) * [[Henri Poincaré]] - French mathematician, physicist, and engineer (1854-1912) * [[John von Neumann]] - Hungarian-American mathematician and physicist (1903-1957) * [[Isaac Newton]] - English mathematician, physicist, and alchemist (1643-1727) * [[Sequoyah]] - Cherokee neographer and diplomat (c. 1770-1843) * [[Mary Somerville]] - Scottish mathematician, writer, and astronomer (1780-1872) * [[Rabindranath Tagore]] - Indian poet, philosopher, and novelist (1861-1941) * [[Nikola Tesla]] - Serbian-American engineer and inventor (1856-1943) * [[Alan Turing]] - English computer scientist and philosopher (1912-1954) * [[William Whewell]] - English poet and mathematician (1794-1866) * [[Thomas Young |Thomas Young]] - British physicist, linguist, and Egyptologist (1773-1829) ---- * [[Albrecht Altdorfer]] * [[Bartolommeo Berrecci]] * [[Jean Bullant]] * [[Agnolo Bronzino]] * [[Pieter Brueghel the Elder]] * [[Pieter Brueghel the Younger]] * [[Jan Brueghel the Younger]] * [[Filippo Brunelleschi]] * [[Marco Cardisco]] * [[Juan de Castillo]] * [[Androuet du Cerceau]] * [[Jean Clouet]] * [[François Clouet]] * [[Niccolò Antonio Colantonio|Colantonio]] * [[Lucas Cranach the Elder]] * [[Lucas Cranach the Younger]] * [[Philibert Delorme]] * [[Donatello]] * [[Albrecht Dürer]] * [[Hans Dürer]] * [[Jean Fouquet]] * [[Rosso Fiorentino]] * [[Francesco Fiorentino]] * [[Piero della Francesca]] * [[Marcus Gheeraerts the Younger|Marcus Gheeraerts]] * [[Lorenzo Ghiberti]] * [[Leonardo da Vinci]] * [[Domenico Ghirlandaio]] * [[Giuliano da Sangallo]] * [[Giorgione]] * [[Giotto di Bondone]] * [[Jean Goujon]] * [[George Gower]] * [[Benozzo Gozzoli]] * [[El Greco]] * [[Matthias Grünewald]] * [[Juan de Herrera]] * [[Nicholas Hilliard]] * [[Francisco de Holanda]] * [[Hans Holbein the Younger]] * [[Inigo Jones]] * [[Conrad Faber von Kreuznach]] * [[Pierre Lescot]] * [[Fra Filippo Lippi]] * [[Lorenzo Lotto]] * [[Pedro Machuca]] * [[Andrea Mantegna]] * [[Masaccio]] * [[Antonello da Messina]] * [[Michelangelo]] * [[Luis de Morales]] * [[Bernardo Morando]] * [[Pietro Negroni]] * [[Isaac Oliver]] * [[Philibert de l'Orme]] * [[Andrea Palladio]] * [[Palma Vecchio]] * [[Palma il Giovane]] * [[Pietro Perugino]] * [[Sebastian del Piombo]] * [[Andrea Pisano]] * [[Bernard Palissy]] * [[Germain Pilon]] * [[Pisanello]] * [[Jan Polack]] * [[Jacone Puligo]] * [[Giovanni Baptista di Quadro]] * [[Jan van Eyck]] * [[Francesco Primaticcio]] * [[Raphael]] * [[Stanislaw Samostrzelnik]] * [[Sebastiano Serlio]] * [[Luca Signorelli]] * [[Diego Siloe]] * [[Il Sodoma]] * [[Tintoretto]] * [[Titian]] * [[Juan Bautista de Toledo]] * [[Andres de Vandelvira]] * [[Paolo Veronese]] * [[Rogier van der Weyden]] * [[Andreas Vesalius]] * [[François d'Aguilon]] * [[Petrus Apianus]] * [[Tycho Brahe]] * [[Gerolamo Cardano]] * [[Nicolaus Copernicus]] * [[Gemma Frisius]] * [[Galileo Galilei]] * [[Marin Getaldić]] * [[Johannes Kepler]] * [[Guidobaldo del Monte]] * [[John Napier]] * [[Pedro Nunes]] * [[William Oughtred]] * [[Luca Pacioli]] * [[Robert Recorde]] * [[Niccolò Fontana Tartaglia]] * [[Ludovico Ariosto]] * [[Martin Bauzer]] * [[Luís de Camões]] * [[Baldassare Castiglione]] * [[Miguel de Cervantes]] * [[Geoffrey Chaucer]] * [[John of the Cross]] * [[John Donne]] * [[Alberico Gentili]] * [[Marko Gerbec]] * [[Ben Jonson]] * [[Jan Kochanowski]] * [[Luis de León]] * [[Christopher Marlowe]] * [[Petrarch]] * [[Christine de Pizan]] * [[Poliziano]] * [[François Rabelais]] * [[Fernando de Rojas]] * [[Lope de Rueda]] * [[Pierre de Ronsard]] * [[William Shakespeare]] * [[Catherine of Siena]] * [[Cicco Simonetta]] * [[Garcilaso de la Vega (poet)|Garcilaso de la Vega]] * [[Gil Vicente]] * [[Robert Boyle]] * [[Nicholas of Cusa]] * [[Niccolò Machiavelli]] * [[Pico della Mirandola]] * [[Martín de Azpilcueta]] * [[Francis Bacon]] * [[Giordano Bruno]] * [[Tommaso Campanella]] * [[Cornelis Drebbel]] * [[Desiderius Erasmus]] * [[Marsilio Ficino]] * [[Pietro Pomponazzi]] * [[Francesco Guicciardini]] * [[Andrzej Frycz Modrzewski]] * [[Michel de Montaigne]] * [[Thomas More]] * [[Antonio Serra]] * [[Francisco Suárez]] * [[Bernardino Telesio]] * [[Francisco de Vitoria]] * [[Gilles Binchois]] * [[William Byrd]] * [[Antonio de Cabezón]] * [[Josquin des Prez]] * [[John Dowland]] * [[Guillaume Dufay]] * [[Michelangelo Falvetti]] * [[Giovanni Gabrieli]] * [[Vincenzo Galilei]] * [[Orlando Gibbons]] * [[Jacobus Handl]] * [[Heinrich Isaac]] * [[Clément Janequin]] * [[Orlandus Lassus]] * [[Luca Marenzio]] * [[Claudio Monteverdi]] * [[Cristóbal de Morales]] * [[Thomas Morley]] * [[Jean Mouton]] * [[Johannes Ockeghem]] * [[Jacopo Peri]] * [[Giovanni Pierluigi da Palestrina]] * [[Michael Praetorius]] * [[Thomas Tallis]] * [[John Taverner]] * [[Tomás Luis de Victoria]] * [[Adrian Willaert]] * [[Carlo Gesualdo]] * [[Balthasar de Beaujoyeulx]] * [[Antonio Cornazzano]] * [[Domenico da Piacenza]] * [[Fabritio Caroso]] * [[Thoinot Arbeau]] * [[Cesare Negri]] * [[Christopher Columbus]] * [[Amerigo Vespucci]] * [[Vasco Núñez de Balboa]] * [[Gonçalo Álvares]] * [[John Cabot]] * [[Giovanni Francesco Gemelli Careri]] * [[Jacques Cartier]] * [[Samuel de Champlain]] * [[Gaspar Corte-Real]] * [[Hernán Cortés]] * [[Bartolomeu Dias]] * [[Diogo Dias]] * [[Sir Francis Drake]] * [[Juan Sebastián Elcano]] * [[Vasco da Gama]] * [[Prince Henry the Navigator|Prince Henry]] * [[Willem Janszoon]] * [[Ferdinand Magellan]] * [[Gerardus Mercator]] * [[Vicente Yáñez Pinzón]] * [[Francisco Pizarro]] * [[Marco Polo]] * [[Juan Ponce de León]] * [[Abel Tasman]] * [[Giovanni da Verrazzano]] * [[João Gonçalves Zarco]] * [[Leon Battista Alberti]] * [[Thomas Blundeville]] * [[Giovanni Boccaccio]] * [[Poggio Bracciolini]] * [[Leonardo Bruni]] * [[Johannes Cuspinian]] * [[Erasmus]] * [[Thomas More]] * [[Matteo Palmieri]] * [[Giovanni Pico della Mirandola]] * [[François Rabelais]] * [[Petrus Ramus]] * [[Coluccio Salutati]] * [[Andreas Stöberl]] * [[Georg Tannstetter]] * [[Juan Luis Vives]] * [[Johannes Vodnianus Campanus|Jan Campanus Vodňanský]] * [[Francis I of France]] * [[Henry VIII]] * [[John Calvin]] * [[Johannes Gutenberg]] * [[Elizabeth I]] * [[Pope Julius II]] * [[Martin Luther]] * [[House of Medici|The Medici]] * [[Lorenzo de' Medici]] * [[Sigismund I the Old]] * [[Jakob Fugger]] * [[Paracelsus]] * [[Girolamo Savonarola]] * [[Taccola]] * [[Giorgio Vasari]] * [[Andreas Vesalius]] * [[Conrad Gessner]] t8hpsdp40jhng5y85eb1h18xj7dxlsg 3507942 3507938 2025-06-30T16:41:57Z LinguisticMystic 22848 3507942 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[polihisztor]] {{engl}} ---- * [[Archimedes]] - Ancient Greek mathematician and physicist (c. 287-212 BC) * [[Aristotle]] - Ancient Greek philosopher and scientist (384-322 BC) * [[Eratosthenes]] - Ancient Greek mathematician and geographer (276-195 BC) * [[Avicenna]] - Persian physician and philosopher (c. 980-1037) * [[Averroes]] - Andalusian jurist and philosopher (1126-1198) * [[Nicolaus Copernicus]] - Polish mathematician and astronomer (1473-1543) * [[Leonardo da Vinci]] - Italian polymath (1452-1519) * [[René Descartes]] - French philosopher and mathematician (1596-1650) * [[Thomas Edison]] - American inventor and businessman (1847-1931) * [[Leonhard Euler]] - Swiss mathematician and scientist (1707-1783) * [[Benjamin Franklin]] - American Founding Father and statesman (1706-1790) * [[Frederick II]] - Holy Roman Emperor and scholar (1194-1250) * [[Johann Wolfgang von Goethe]] - German author and scientist (1749-1832) * [[Hemchandra]] - Indian scholar, poet, mathematician, philosopher (1088-1172) * [[Hildegard of Bingen]] - German composer, writer, and nun (c. 1098-1179) * [[Robert Hooke]] - English scientist and architect (1635-1703) * [[Alexander von Humboldt]] - German geographer, naturalist, and explorer (1769-1859) * [[Hypatia]] - Alexandrian philosopher, astronomer, and mathematician (c. 350/370 - 415) * [[Ibn al-Haytham]] - Arab physicist, mathematician, and astronomer (c. 965-c. 1040) * [[Thomas Jefferson]] - American Founding Father and president (1743-1826) * [[Omar Khayyam]] - Persian mathematician and poet (1048-1131) * [[Pierre-Simon Laplace]] - French physicist, astronomer, and philosopher (1749-1827) * [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] - German philosopher, scientist, and diplomat (1645-1716) * [[Mikhail Lomonosov]] - Russian scientist and writer (1711-1765) * [[Blaise Pascal]] - French mathematician, inventor, and writer (1623-1662) * [[Henri Poincaré]] - French mathematician, physicist, and engineer (1854-1912) * [[John von Neumann]] - Hungarian-American mathematician and physicist (1903-1957) * [[Isaac Newton]] - English mathematician, physicist, and alchemist (1643-1727) * [[Sequoyah]] - Cherokee neographer and diplomat (c. 1770-1843) * [[Mary Somerville]] - Scottish mathematician, writer, and astronomer (1780-1872) * [[Rabindranath Tagore]] - Indian poet, philosopher, and novelist (1861-1941) * [[Nikola Tesla]] - Serbian-American engineer and inventor (1856-1943) * [[Alan Turing]] - English computer scientist and philosopher (1912-1954) * [[William Whewell]] - English poet and mathematician (1794-1866) * [[Thomas Young |Thomas Young]] - British physicist, linguist, and Egyptologist (1773-1829) ---- * [[Albrecht Altdorfer]] * [[Bartolommeo Berrecci]] * [[Jean Bullant]] * [[Agnolo Bronzino]] * [[Pieter Brueghel the Elder]] * [[Pieter Brueghel the Younger]] * [[Jan Brueghel the Younger]] * [[Filippo Brunelleschi]] * [[Marco Cardisco]] * [[Juan de Castillo]] * [[Androuet du Cerceau]] * [[Jean Clouet]] * [[François Clouet]] * [[Niccolò Antonio Colantonio|Colantonio]] * [[Lucas Cranach the Elder]] * [[Lucas Cranach the Younger]] * [[Philibert Delorme]] * [[Donatello]] * [[Albrecht Dürer]] * [[Hans Dürer]] * [[Jean Fouquet]] * [[Rosso Fiorentino]] * [[Francesco Fiorentino]] * [[Piero della Francesca]] * [[Marcus Gheeraerts the Younger|Marcus Gheeraerts]] * [[Lorenzo Ghiberti]] * [[Leonardo da Vinci]] * [[Domenico Ghirlandaio]] * [[Giuliano da Sangallo]] * [[Giorgione]] * [[Giotto di Bondone]] * [[Jean Goujon]] * [[George Gower]] * [[Benozzo Gozzoli]] * [[El Greco]] * [[Matthias Grünewald]] * [[Juan de Herrera]] * [[Nicholas Hilliard]] * [[Francisco de Holanda]] * [[Hans Holbein the Younger]] * [[Inigo Jones]] * [[Conrad Faber von Kreuznach]] * [[Pierre Lescot]] * [[Fra Filippo Lippi]] * [[Lorenzo Lotto]] * [[Pedro Machuca]] * [[Andrea Mantegna]] * [[Masaccio]] * [[Antonello da Messina]] * [[Michelangelo]] * [[Luis de Morales]] * [[Bernardo Morando]] * [[Pietro Negroni]] * [[Isaac Oliver]] * [[Philibert de l'Orme]] * [[Andrea Palladio]] * [[Palma Vecchio]] * [[Palma il Giovane]] * [[Pietro Perugino]] * [[Sebastian del Piombo]] * [[Andrea Pisano]] * [[Bernard Palissy]] * [[Germain Pilon]] * [[Pisanello]] * [[Jan Polack]] * [[Jacone Puligo]] * [[Giovanni Baptista di Quadro]] * [[Jan van Eyck]] * [[Francesco Primaticcio]] * [[Raphael]] * [[Stanislaw Samostrzelnik]] * [[Sebastiano Serlio]] * [[Luca Signorelli]] * [[Diego Siloe]] * [[Il Sodoma]] * [[Tintoretto]] * [[Titian]] * [[Juan Bautista de Toledo]] * [[Andres de Vandelvira]] * [[Paolo Veronese]] * [[Rogier van der Weyden]] * [[Andreas Vesalius]] * [[François d'Aguilon]] * [[Petrus Apianus]] * [[Tycho Brahe]] * [[Gerolamo Cardano]] * [[Nicolaus Copernicus]] * [[Gemma Frisius]] * [[Galileo Galilei]] * [[Marin Getaldić]] * [[Johannes Kepler]] * [[Guidobaldo del Monte]] * [[John Napier]] * [[Pedro Nunes]] * [[William Oughtred]] * [[Luca Pacioli]] * [[Robert Recorde]] * [[Niccolò Fontana Tartaglia]] * [[Ludovico Ariosto]] * [[Martin Bauzer]] * [[Luís de Camões]] * [[Baldassare Castiglione]] * [[Miguel de Cervantes]] * [[Geoffrey Chaucer]] * [[John of the Cross]] * [[John Donne]] * [[Alberico Gentili]] * [[Marko Gerbec]] * [[Ben Jonson]] * [[Jan Kochanowski]] * [[Luis de León]] * [[Christopher Marlowe]] * [[Petrarch]] * [[Christine de Pizan]] * [[Poliziano]] * [[François Rabelais]] * [[Fernando de Rojas]] * [[Lope de Rueda]] * [[Pierre de Ronsard]] * [[William Shakespeare]] * [[Catherine of Siena]] * [[Cicco Simonetta]] * [[Garcilaso de la Vega (poet)|Garcilaso de la Vega]] * [[Gil Vicente]] * [[Robert Boyle]] * [[Nicholas of Cusa]] * [[Niccolò Machiavelli]] * [[Pico della Mirandola]] * [[Martín de Azpilcueta]] * [[Francis Bacon]] * [[Giordano Bruno]] * [[Tommaso Campanella]] * [[Cornelis Drebbel]] * [[Desiderius Erasmus]] * [[Marsilio Ficino]] * [[Pietro Pomponazzi]] * [[Francesco Guicciardini]] * [[Andrzej Frycz Modrzewski]] * [[Michel de Montaigne]] * [[Thomas More]] * [[Antonio Serra]] * [[Francisco Suárez]] * [[Bernardino Telesio]] * [[Francisco de Vitoria]] * [[Gilles Binchois]] * [[William Byrd]] * [[Antonio de Cabezón]] * [[Josquin des Prez]] * [[John Dowland]] * [[Guillaume Dufay]] * [[Michelangelo Falvetti]] * [[Giovanni Gabrieli]] * [[Vincenzo Galilei]] * [[Orlando Gibbons]] * [[Jacobus Handl]] * [[Heinrich Isaac]] * [[Clément Janequin]] * [[Orlandus Lassus]] * [[Luca Marenzio]] * [[Claudio Monteverdi]] * [[Cristóbal de Morales]] * [[Thomas Morley]] * [[Jean Mouton]] * [[Johannes Ockeghem]] * [[Jacopo Peri]] * [[Giovanni Pierluigi da Palestrina]] * [[Michael Praetorius]] * [[Thomas Tallis]] * [[John Taverner]] * [[Tomás Luis de Victoria]] * [[Adrian Willaert]] * [[Carlo Gesualdo]] * [[Balthasar de Beaujoyeulx]] * [[Antonio Cornazzano]] * [[Domenico da Piacenza]] * [[Fabritio Caroso]] * [[Thoinot Arbeau]] * [[Cesare Negri]] * [[Christopher Columbus]] * [[Amerigo Vespucci]] * [[Vasco Núñez de Balboa]] * [[Gonçalo Álvares]] * [[John Cabot]] * [[Giovanni Francesco Gemelli Careri]] * [[Jacques Cartier]] * [[Samuel de Champlain]] * [[Gaspar Corte-Real]] * [[Hernán Cortés]] * [[Bartolomeu Dias]] * [[Diogo Dias]] * [[Sir Francis Drake]] * [[Juan Sebastián Elcano]] * [[Vasco da Gama]] * [[Prince Henry the Navigator|Prince Henry]] * [[Willem Janszoon]] * [[Ferdinand Magellan]] * [[Gerardus Mercator]] * [[Vicente Yáñez Pinzón]] * [[Francisco Pizarro]] * [[Marco Polo]] * [[Juan Ponce de León]] * [[Abel Tasman]] * [[Giovanni da Verrazzano]] * [[João Gonçalves Zarco]] * [[Leon Battista Alberti]] * [[Thomas Blundeville]] * [[Giovanni Boccaccio]] * [[Poggio Bracciolini]] * [[Leonardo Bruni]] * [[Johannes Cuspinian]] * [[Erasmus]] * [[Thomas More]] * [[Matteo Palmieri]] * [[Giovanni Pico della Mirandola]] * [[François Rabelais]] * [[Petrus Ramus]] * [[Coluccio Salutati]] * [[Andreas Stöberl]] * [[Georg Tannstetter]] * [[Juan Luis Vives]] * [[Johannes Vodnianus Campanus|Jan Campanus Vodňanský]] * [[Francis I of France]] * [[Henry VIII]] * [[John Calvin]] * [[Johannes Gutenberg]] * [[Elizabeth I]] * [[Pope Julius II]] * [[Martin Luther]] * [[House of Medici|The Medici]] * [[Lorenzo de' Medici]] * [[Sigismund I the Old]] * [[Jakob Fugger]] * [[Paracelsus]] * [[Girolamo Savonarola]] * [[Taccola]] * [[Giorgio Vasari]] * [[Andreas Vesalius]] * [[Conrad Gessner]] r76qkk6k8qqkjlyzjwzxc828s571y4o 0 279200 3508463 2864628 2025-07-01T10:34:31Z Jeuwre 15076 audio 3508463 wikitext text/x-wiki {{deuff}} :{{audio|De-Invasion2.ogg|hallgat ([ɪnvaˈzi̯oːn])}} #[[invázió]] {{deuffr}} rqpg6nv77savt1qhdevh7fr3lsfok4e 3508516 3508463 2025-07-01T11:36:10Z Jeuwre 15076 kép 3508516 wikitext text/x-wiki [[Image:Выдвижение танкового подразделения в Киевской области в ходе вторжения на Украину 001.png|thumb|300px|'''Invasion''' [[russisch]]er [[Truppe]]n in die [[Ukraine]] in der [[Region]] [[Kiew]] im [[März]] 2022]] {{deuff}} :{{audio|De-Invasion2.ogg|hallgat ([ɪnvaˈzi̯oːn])}} #[[invázió]] {{deuffr}} 8hpmraxw168m18y7wek3f33c8ieo6p4 0 367663 3508111 3482041 2025-06-30T19:26:51Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Dante]] lapot a következő névre: [[Dante Alighieri]] 3482041 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, május 29. 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. {{hunl}} lg2731xa8ctlm6x3bpnv586cvy9h1b8 3508113 3508111 2025-06-30T19:26:59Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508113 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 368811 3507955 3097463 2025-06-30T17:02:55Z LinguisticMystic 22848 3507955 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Raffaello]] {{engl}} 8fib3bmbi9r1c8qx0ekb88hq3jim46x 3507963 3507955 2025-06-30T17:22:33Z LinguisticMystic 22848 3507963 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Raffaello]] ----- **Raffaello** (teljes nevén *Raffaello Sanzio da Urbino*; 1483. április 6. – 1520. április 6.) itáliai reneszánsz festő és építész volt, aki Leonardo da Vinci és Michelangelo mellett a „reneszánsz három nagyja” közé tartozik. Művészete a klasszikus harmónia, a finom kiegyensúlyozottság, a szépség és az emberi eszményítés mintája lett. Főleg portréiról, Madonnáiról és a vatikáni freskóiról híres, de építészként is jelentős nyomot hagyott a korabeli Rómán. --- ### Fiatalkor és tanulmányok Raffaello **1483-ban született** Urbino városában, egy művészi beállítottságú családban. Apja, **Giovanni Santi** udvari festő volt, aki a helyi herceg, Federico da Montefeltro szolgálatában állt. Raffaello már kisgyermekkorában megismerkedett a művészetekkel. Apja korán felismerte tehetségét, és taníttatni kezdte – ám Giovanni 1494-ben meghalt, amikor Raffaello csak 11 éves volt. Tizenévesen **Perugino (Pietro Vannucci)** műhelyébe került tanítványnak, aki az itáliai quattrocento stílus egyik mestere volt. Tőle tanulta meg a finom vonalvezetést, a szimmetrikus kompozíciókat, és a harmonikus színek alkalmazását. Már korai munkáin is érezhető volt a mestere hatása, de hamar túlszárnyalta tanítóját. --- ### Korai művek: Umbria és Firenze Raffaello első jelentősebb megbízásait Umbriában és Perugiában kapta. Itt készítette el több Madonna-képét és oltárképeit, mint például: * **"A három grácia"** (1504 körül) * **"Angyali üdvözlet"** * **"Sposalizio della Vergine"** (A Szűz Mária eljegyzése) – ezzel mutatta meg kompozíciós zsenialitását. 1504 körül **Firenze** felé vette az irányt, ahol megismerkedett **Leonardo da Vinci** és **Michelangelo** művészetével. Leonardo hatására Raffaello művészete még kifinomultabbá vált: megjelentek a **lágy fény-árnyék átmenetek (sfumato)**, az **egységes térérzékelés**, és az **érzelmi finomság**. Ugyanakkor megőrizte saját stílusát, amely a nyugalmat, tisztaságot és kiegyensúlyozottságot helyezte előtérbe. --- ### Róma: pápa szolgálatában **1508-ban II. Gyula pápa** Rómába hívta Raphaelt, hogy díszítse ki a Vatikán palotájának termeit. Ez volt Raffaello életének és pályájának csúcspontja: **a "Stanze di Raffaello"** (Raffaello-termek) freskósorozata a reneszánsz festészet egyik csúcsteljesítménye lett. #### A legismertebb freskói: 1. **Az Athéni iskola** (*Scuola di Atene*) – a filozófia allegóriája, ahol az ókori bölcsek (Platón, Arisztotelész, Püthagorasz, Szókratész stb.) szerepelnek. Raffaello Michelangelo arcvonásaival ábrázolta Hérakleitoszt, míg Platón Leonardóra emlékeztet. 2. **Az Eukarisztia diadala** – a teológia allegóriája. 3. **Az Erény és a Törvény allegóriája** – a jog témáját dolgozza fel. 4. **A Parnasszus** – költészet allegóriája, Apollón és a múzsák körében. Ezek a freskók Raffaello filozófiai és művészeti műveltségét, valamint kompozíciós zsenialitását is tükrözik. Műveiben egyszerre van jelen a **klasszikus eszményítés** és az **emberi jellemábrázolás**. --- ### Madonnák mestere Raffaello leginkább a **Madonna-ábrázolásairól** vált híressé. Ezek nemcsak vallásos ikonok voltak, hanem az emberi anyaság, gyengédség, harmónia és szeretet tökéletes megtestesítői. Néhány híres Madonna-kép: * **Sixtusi Madonna** (Drezda) – benne található a világhírű "két angyal" a kép alján. * **Madonna della seggiola** (Székes Madonna) * **Madonna del Prato** (Mezei Madonna) Ezek a művek a reneszánsz szépségideált tökéletesen megjelenítik: szabályos vonások, tiszta tekintet, nyugalmat árasztó szimmetria. --- ### Portréi és egyházi megbízásai Raffaello Rómában számos **portrét** festett főpapokról, diplomatákról, művészekről. Leghíresebb portréi közé tartozik: * **Baldassare Castiglione** portréja – a reneszánsz úriember eszményképe. * **La donna velata** – titokzatos női portré, Raffaello szeretője is lehetett. * **Papa II. Gyula arcképe** – erőteljes karakterábrázolás. A katolikus egyház részéről több megrendelést is kapott, oltárképeket, falképeket, tabernákulumokat készített. Halála után tanítványai folytatták több befejezetlen munkáját. --- ### Építészként Raffaello **építészként is dolgozott**, különösen Donato Bramante halála után, amikor ő lett **Szent Péter-bazilika** főépítésze. Bár terveinek csak egy része valósult meg, az ő nevéhez fűződik a **centrális templommodell** továbbfejlesztése. Munkái között szerepelt még: * **Villa Madama** tervei (Giulio Romano kivitelezte), * **Chigi-kápolna** a Santa Maria del Popolo templomban, * több városrendezési javaslat Rómában. --- ### Halála és temetése Raffaello **1520. április 6-án**, éppen 37. születésnapján halt meg, váratlanul, vélhetően lázban vagy fertőzésben. Halála megrázta Rómát – kortársai kivételes emberként gyászolták. A **Pantheonban temették el**, sírkövén ez olvasható: > *"Itt nyugszik Raffaello, aki félő, hogy halálával a természet is meghalt."* Halálával egy korszak zárult le: ő volt az utolsó nagy humanista festő, aki a klasszikus reneszánsz kiegyensúlyozottságát képviselte – a manierizmus kora már másfajta kifejezésmódot keresett. --- ### Hatása és öröksége Raffaello hatása **gigászi és időtálló**: * Az ő művészete vált **a klasszikus szépség és harmónia** mércéjévé az akadémikus művészet számára. * A 16–19. századi európai művészeti akadémiák tanításaiban Raffaello lett az **esztétikai csúcsmodell**. * Portréi, kompozíciói és freskói a **reneszánsz humanizmus** legmagasabb szintű kifejeződései. * Tanítványai – **Giulio Romano**, **Perino del Vaga**, **Raffaellino del Colle** – továbbvitték stílusát. --- ### Raffaello művészete röviden * **Stílusjegyek**: világos kompozíció, arányosság, szimmetria, kiegyensúlyozottság, érzelmi finomság. * **Tematika**: vallási jelenetek, mitológiai témák, portrék, filozófiai allegóriák. * **Technika**: olaj, freskó, rajz, karton, vázlat. Raffaello nem forradalmár volt, mint Michelangelo, és nem kísérletező zseni, mint Leonardo – ő **az egyensúly és a klasszikus szépség mestere**. Ő tette a reneszánsz eszményt időtállóvá és mindenki számára szerethetővé. --- ### Záró gondolat Raffaello művészete **nem harsány, nem drámai – hanem harmonikus, emberi, örökérvényű**. Egyszerre szól a hithez, az értelemhez és az érzékekhez. Ő volt az a mester, aki a reneszánsz világkép legfőbb esztétikai célját – az **emberi méltóság és szépség ünneplését** – a legfinomabban valósította meg. Raffaello öröksége ma is él mindenben, ami a művészetben **arányt, rendet és belső békét** keres. {{engl}} r4wgrqlreqgyphszqu82aii5jidy3g7 3507964 3507963 2025-06-30T17:23:02Z LinguisticMystic 22848 Visszavontam [[Special:Contributions/LinguisticMystic|LinguisticMystic]] ([[User talk:LinguisticMystic|vita]]) szerkesztését (oldid: [[Special:Diff/3507963|3507963]]) 3507964 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Raffaello]] {{engl}} 8fib3bmbi9r1c8qx0ekb88hq3jim46x 3507965 3507964 2025-06-30T17:23:09Z LinguisticMystic 22848 3507965 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[Raffaello]] ---- '''Raffaello''' (teljes nevén ''Raffaello Sanzio da Urbino''; 1483. április 6. – 1520. április 6.) itáliai reneszánsz festő és építész volt, aki Leonardo da Vinci és Michelangelo mellett a „reneszánsz három nagyja” közé tartozik. Művészete a klasszikus harmónia, a finom kiegyensúlyozottság, a szépség és az emberi eszményítés mintája lett. Főleg portréiról, Madonnáiról és a vatikáni freskóiról híres, de építészként is jelentős nyomot hagyott a korabeli Rómán. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Raffaello '''1483-ban született''' Urbino városában, egy művészi beállítottságú családban. Apja, '''Giovanni Santi''' udvari festő volt, aki a helyi herceg, Federico da Montefeltro szolgálatában állt. Raffaello már kisgyermekkorában megismerkedett a művészetekkel. Apja korán felismerte tehetségét, és taníttatni kezdte – ám Giovanni 1494-ben meghalt, amikor Raffaello csak 11 éves volt. Tizenévesen '''Perugino (Pietro Vannucci)''' műhelyébe került tanítványnak, aki az itáliai quattrocento stílus egyik mestere volt. Tőle tanulta meg a finom vonalvezetést, a szimmetrikus kompozíciókat, és a harmonikus színek alkalmazását. Már korai munkáin is érezhető volt a mestere hatása, de hamar túlszárnyalta tanítóját. ----- <span id="korai-művek-umbria-és-firenze"></span> === Korai művek: Umbria és Firenze === Raffaello első jelentősebb megbízásait Umbriában és Perugiában kapta. Itt készítette el több Madonna-képét és oltárképeit, mint például: * '''“A három grácia”''' (1504 körül) * '''“Angyali üdvözlet”''' * '''“Sposalizio della Vergine”''' (A Szűz Mária eljegyzése) – ezzel mutatta meg kompozíciós zsenialitását. 1504 körül '''Firenze''' felé vette az irányt, ahol megismerkedett '''Leonardo da Vinci''' és '''Michelangelo''' művészetével. Leonardo hatására Raffaello művészete még kifinomultabbá vált: megjelentek a '''lágy fény-árnyék átmenetek (sfumato)''', az '''egységes térérzékelés''', és az '''érzelmi finomság'''. Ugyanakkor megőrizte saját stílusát, amely a nyugalmat, tisztaságot és kiegyensúlyozottságot helyezte előtérbe. ----- <span id="róma-pápa-szolgálatában"></span> === Róma: pápa szolgálatában === '''1508-ban II. Gyula pápa''' Rómába hívta Raphaelt, hogy díszítse ki a Vatikán palotájának termeit. Ez volt Raffaello életének és pályájának csúcspontja: '''a “Stanze di Raffaello”''' (Raffaello-termek) freskósorozata a reneszánsz festészet egyik csúcsteljesítménye lett. <span id="a-legismertebb-freskói"></span> ==== A legismertebb freskói: ==== # '''Az Athéni iskola''' (''Scuola di Atene'') – a filozófia allegóriája, ahol az ókori bölcsek (Platón, Arisztotelész, Püthagorasz, Szókratész stb.) szerepelnek. Raffaello Michelangelo arcvonásaival ábrázolta Hérakleitoszt, míg Platón Leonardóra emlékeztet. # '''Az Eukarisztia diadala''' – a teológia allegóriája. # '''Az Erény és a Törvény allegóriája''' – a jog témáját dolgozza fel. # '''A Parnasszus''' – költészet allegóriája, Apollón és a múzsák körében. Ezek a freskók Raffaello filozófiai és művészeti műveltségét, valamint kompozíciós zsenialitását is tükrözik. Műveiben egyszerre van jelen a '''klasszikus eszményítés''' és az '''emberi jellemábrázolás'''. ----- <span id="madonnák-mestere"></span> === Madonnák mestere === Raffaello leginkább a '''Madonna-ábrázolásairól''' vált híressé. Ezek nemcsak vallásos ikonok voltak, hanem az emberi anyaság, gyengédség, harmónia és szeretet tökéletes megtestesítői. Néhány híres Madonna-kép: * '''Sixtusi Madonna''' (Drezda) – benne található a világhírű “két angyal” a kép alján. * '''Madonna della seggiola''' (Székes Madonna) * '''Madonna del Prato''' (Mezei Madonna) Ezek a művek a reneszánsz szépségideált tökéletesen megjelenítik: szabályos vonások, tiszta tekintet, nyugalmat árasztó szimmetria. ----- <span id="portréi-és-egyházi-megbízásai"></span> === Portréi és egyházi megbízásai === Raffaello Rómában számos '''portrét''' festett főpapokról, diplomatákról, művészekről. Leghíresebb portréi közé tartozik: * '''Baldassare Castiglione''' portréja – a reneszánsz úriember eszményképe. * '''La donna velata''' – titokzatos női portré, Raffaello szeretője is lehetett. * '''Papa II. Gyula arcképe''' – erőteljes karakterábrázolás. A katolikus egyház részéről több megrendelést is kapott, oltárképeket, falképeket, tabernákulumokat készített. Halála után tanítványai folytatták több befejezetlen munkáját. ----- <span id="építészként"></span> === Építészként === Raffaello '''építészként is dolgozott''', különösen Donato Bramante halála után, amikor ő lett '''Szent Péter-bazilika''' főépítésze. Bár terveinek csak egy része valósult meg, az ő nevéhez fűződik a '''centrális templommodell''' továbbfejlesztése. Munkái között szerepelt még: * '''Villa Madama''' tervei (Giulio Romano kivitelezte), * '''Chigi-kápolna''' a Santa Maria del Popolo templomban, * több városrendezési javaslat Rómában. ----- <span id="halála-és-temetése"></span> === Halála és temetése === Raffaello '''1520. április 6-án''', éppen 37. születésnapján halt meg, váratlanul, vélhetően lázban vagy fertőzésben. Halála megrázta Rómát – kortársai kivételes emberként gyászolták. A '''Pantheonban temették el''', sírkövén ez olvasható: <blockquote>''“Itt nyugszik Raffaello, aki félő, hogy halálával a természet is meghalt.”'' </blockquote> Halálával egy korszak zárult le: ő volt az utolsó nagy humanista festő, aki a klasszikus reneszánsz kiegyensúlyozottságát képviselte – a manierizmus kora már másfajta kifejezésmódot keresett. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Raffaello hatása '''gigászi és időtálló''': * Az ő művészete vált '''a klasszikus szépség és harmónia''' mércéjévé az akadémikus művészet számára. * A 16–19. századi európai művészeti akadémiák tanításaiban Raffaello lett az '''esztétikai csúcsmodell'''. * Portréi, kompozíciói és freskói a '''reneszánsz humanizmus''' legmagasabb szintű kifejeződései. * Tanítványai – '''Giulio Romano''', '''Perino del Vaga''', '''Raffaellino del Colle''' – továbbvitték stílusát. ----- <span id="raffaello-művészete-röviden"></span> === Raffaello művészete röviden === * '''Stílusjegyek''': világos kompozíció, arányosság, szimmetria, kiegyensúlyozottság, érzelmi finomság. * '''Tematika''': vallási jelenetek, mitológiai témák, portrék, filozófiai allegóriák. * '''Technika''': olaj, freskó, rajz, karton, vázlat. Raffaello nem forradalmár volt, mint Michelangelo, és nem kísérletező zseni, mint Leonardo – ő '''az egyensúly és a klasszikus szépség mestere'''. Ő tette a reneszánsz eszményt időtállóvá és mindenki számára szerethetővé. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Raffaello művészete '''nem harsány, nem drámai – hanem harmonikus, emberi, örökérvényű'''. Egyszerre szól a hithez, az értelemhez és az érzékekhez. Ő volt az a mester, aki a reneszánsz világkép legfőbb esztétikai célját – az '''emberi méltóság és szépség ünneplését''' – a legfinomabban valósította meg. Raffaello öröksége ma is él mindenben, ami a művészetben '''arányt, rendet és belső békét''' keres. {{engl}} 96xx235rqg3oio9kys1duf0mbchqciz 0 441171 3508183 2910457 2025-07-01T09:05:28Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Putin]] lapot a következő névre: [[Vladimir Putin]] 2910457 wikitext text/x-wiki {{engprop}} # [[Putyin]] {{engl}} k22ggxtyyymd36su5ci3x97nwh4bhfg 3508185 3508183 2025-07-01T09:05:36Z LinguisticMystic 22848 3508185 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508196 3508185 2025-07-01T09:20:36Z LinguisticMystic 22848 3508196 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin''' (oroszul: Владимир Владимирович Путин) a 21. század egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb politikai vezetője. Oroszország államfőjeként és kormányfőjeként '''több mint két évtizede határozza meg''' nemcsak hazája, hanem az egész világ geopolitikai folyamatait. Személye egyszerre jelképezi az orosz állam megerősítését, az autoriter politika felemelkedését és az Ukrajnával szembeni háború nemzetközi következményeit. ----- <span id="alapadatok"></span> === Alapadatok === * '''Született:''' 1952. október 7., Leningrád (ma: Szentpétervár), Szovjetunió * '''Családi állapot:''' Elvált, két lánya ismert a nyilvánosság előtt (Marija és Katerina) * '''Politikai párt:''' Egységes Oroszország (de hivatalosan függetlenként indul) * '''Elnöki ciklusai:''' ** 2000–2008 ** 2012–napjainkig * '''Miniszterelnöksége:''' 1999–2000, majd 2008–2012 (Medvegyev alatt) ----- <span id="korai-élet-és-karrier"></span> === Korai élet és karrier === Vlagyimir Putyin '''munkáscsaládból''' származik. Fiatalkorát Leningrádban töltötte, sportos, de zárkózott fiúként. Később jogot tanult a '''Leningrádi Állami Egyetemen''', ahol már a szovjet titkosszolgálat, a '''KGB''' felfigyelt rá. <span id="kgb-és-titkosszolgálati-múlt"></span> ==== KGB és titkosszolgálati múlt ==== * A '''KGB tisztjeként''' a 80-as években az NDK-ban (Kelet-Németország) állomásozott. * Tapasztalatai mélyen befolyásolták a világról és a Nyugatról alkotott képét. * A Szovjetunió összeomlása után kilépett a titkosszolgálatból, de kapcsolatai megmaradtak. ----- <span id="politikai-felemelkedése"></span> === Politikai felemelkedése === A 90-es években a reformer '''Anatolij Szobcsak polgármester tanácsadója''' lett Szentpéterváron, majd Moszkvába került. Itt figyelt fel rá '''Borisz Jelcin''', az első orosz elnök. <span id="jelcin-örököse"></span> ==== Jelcin örököse ==== * 1999-ben Putyint '''miniszterelnökké''' nevezték ki. * Jelcin 1999. december 31-én váratlanul lemondott, és '''Putyint bízta meg ügyvezető elnöki feladatokkal'''. * 2000 márciusában '''megnyerte az elnökválasztást''', hivatalosan az első ciklusa kezdődött. ----- <span id="elnöki-ciklusok-és-politikája"></span> === Elnöki ciklusok és politikája === <span id="i.-ciklus-20002004-stabilizáció"></span> ==== I. ciklus (2000–2004): Stabilizáció ==== * '''Gazdasági fellendülés''' az olajárak emelkedésének köszönhetően. * Kézben tartotta a '''csecsen háborút''', brutális eszközökkel. * '''Megerősítette az állam szerepét''': központosítás, média feletti kontroll növelése. <span id="ii.-ciklus-20042008-hatalomkoncentráció"></span> ==== II. ciklus (2004–2008): Hatalomkoncentráció ==== * '''“Irányított demokrácia”''' modellje érvényesült. * Szorosabbra fűzte a kapcsolatokat a volt szovjet tagköztársaságokkal. * Ekkor már világossá vált: Putyin '''nem egyszerűen elnök, hanem rendszer''' lett. <span id="iii.-ciklus-20122018-tiltakozások-és-külpolitikai-fordulat"></span> ==== III. ciklus (2012–2018): Tiltakozások és külpolitikai fordulat ==== * '''Tömegtüntetések''' zajlottak 2011–12-ben a választási csalások miatt. * '''2014-ben annektálta a Krím-félszigetet''', amiért súlyos nyugati szankciókat kapott. * A '''donbászi konfliktus''' kirobbantása után a Nyugat–Oroszország kapcsolatok mélypontra kerültek. <span id="iv.-ciklus-20182024-hosszú-háború-árnyékában"></span> ==== IV. ciklus (2018–2024): Hosszú háború árnyékában ==== * 2020-ban elfogadták azt az '''alkotmánymódosítást''', ami lehetővé teszi, hogy 2036-ig is hatalomban maradjon. * '''2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen''', amit a világ túlnyomó többsége agressziónak ítél. * Az ország fokozatosan '''elszigetelődött''', de Kína és más „nem-nyugati” hatalmak felé nyitott. ----- <span id="putyin-ideológiája"></span> === Putyin ideológiája === * '''Orosz nacionalizmus''': Oroszország különleges civilizáció, nem nyugati demokrácia. * '''Szuverenitás-fetisizmus''': Az orosz állam elsőbbsége minden más felett. * '''Nyugatellenesség''': NATO, EU és USA szerinte Oroszországot akarják gyengíteni. * '''Konzervativizmus''': Hagyományos családmodell, vallás, ortodoxia, homofób retorika. * '''Történelmi revizionizmus''': a Szovjetunió bukása „a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája” – szerinte. ----- <span id="hatalmi-struktúrája"></span> === Hatalmi struktúrája === Putyin rendszere '''vertikálisan centralizált''': * Hírszerzési és katonai háttérrel rendelkező '''„szilovikok”''' köré építkezik. * '''Média, igazságszolgáltatás és parlament''' gyakorlatilag a Kreml irányítása alatt áll. * '''Politikai ellenfeleit elhallgattatja, bebörtönzi, száműzi vagy kompromittálja''' (pl. Navalnij, Hodorkovszkij, Kaszparov, stb.). * A választások formailag demokratikusak, de '''rendszerint manipuláltak'''. ----- <span id="külpolitika"></span> === Külpolitika === <span id="főbb-célok"></span> ==== Főbb célok: ==== * A '''posztszovjet térség''' ellenőrzése * Az '''amerikai hegemónia ellensúlyozása''' * '''Regionális háborúk''' kihasználása: Szíria, Líbia * Kapcsolatok Kínával, Iránnal, Észak-Koreával <span id="konfliktusok"></span> ==== Konfliktusok: ==== * '''Grúzia (2008)''' – két szakadár terület elfoglalása * '''Ukrajna (2014)''' – Krím annexiója és a Donbász háború * '''Szíria (2015-től)''' – Asszad rezsim támogatása * '''Ukrajna inváziója (2022)''' – hatalmas háború, több százezer halottal és globális következményekkel ----- <span id="gazdaság-és-szankciók"></span> === Gazdaság és szankciók === * Az orosz gazdaság az olaj- és gázexporttól függ. * 2014 óta '''nyugati szankciók''' sújtják az országot (különösen 2022 után). * Putyin célja a '''gazdasági önellátás (importhelyettesítés)''' és az ázsiai piacokra való áttérés. * 2022–2024: '''súlyos infláció, rubelgyengülés, tőkekiáramlás''', de a rendszer fennmaradt. ----- <span id="kultusza-és-személyisége"></span> === Kultusza és személyisége === * '''Erőteljes állami propaganda''' építette ki „Putyin-kultuszát”: ** sportos képek (lovaglás, dzsúdó, vadászat) ** „nép egyszerű embere, aki megmentette Oroszországot” * Az orosz társadalomban sokak számára '''a stabilitás, rend és erő''' szimbóluma * Kritikusai szerint cinikus, hataloméhes és kegyetlen ----- <span id="kritika-és-ellenállás"></span> === Kritika és ellenállás === * A '''független média elnyomása''', internetkorlátozás, civil szervezetek „idegen ügynökként” való megbélyegzése * Politikai gyilkosságokkal hozták összefüggésbe (pl. Anna Politkovszkaja, Borisz Nyemcov) * 2021–2022: '''Alekszej Navalnij''' bebörtönzése, akit a hatóságok korábban meg is mérgeztek * '''Fiatalok és értelmiségiek körében''' csökken a népszerűsége, különösen a háború miatt ----- <span id="örökség-és-jövő"></span> === Örökség és jövő === '''Támogatói szerint:''' * Megmentette Oroszországot a 90-es évek káoszából * Helyreállította az orosz nemzeti büszkeséget * Független politikát folytat a nyugati befolyással szemben '''Ellenfelei szerint:''' * Hosszú uralma '''autoriter rendszert''' hozott létre * A háborúk és elnyomás miatt '''elszigetelte Oroszországot''' * Az ő hibája a '''sokezres halálos áldozatot követelő ukrajnai háború''' ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Vlagyimir Putyin''' a modern történelem egyik legfontosabb, de legellentmondásosabb vezetője. Pályája az '''állami stabilizációtól az autoriter rendszerig''', a '''geopolitikai dominancia törekvésétől a nemzetközi elszigetelődésig''' ível. Személyisége, döntései és háborús politikája '''alapjaiban változtatta meg a 21. század világképét'''. Bár még hivatalban van, örökségét már most a történelem egyik legvitatottabb fejezeteként tartják számon – és az Ukrajna elleni háború kimenetele '''meghatározó lesz a róla alkotott végső ítélet szempontjából is'''. {{engl}} byk2o197nirypk2ras2mmddyk0dy4kj 0 494080 3508448 2913244 2025-07-01T10:21:03Z LinguisticMystic 22848 3508448 wikitext text/x-wiki #redirect [[Henry Kissinger]] tkqc12nt995bi5ksnavtwhaspi5lpzt 0 494105 3508080 2913664 2025-06-30T18:53:58Z LinguisticMystic 22848 3508080 wikitext text/x-wiki #redirect [[Jakob Fugger]] 9m5uwzx2znpgklwhvlovz4ewemncmkf 0 573388 3508481 3507634 2025-07-01T10:53:31Z EmausBot 18586 [[Leonardo da Vinci]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508481 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Leonardo da Vinci]] 8i37j6jqcji81njnjf4v0xn3qdfv9on 0 643801 3508480 3165864 2025-07-01T10:53:21Z EmausBot 18586 [[William Shakespeare]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508480 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[William Shakespeare]] sytbvkjikpjnox3vnpepo7qbgcbpvv7 0 644255 3508508 3482265 2025-07-01T11:34:23Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Kodály]] lapot a következő névre: [[Kodály Zoltán]] 3482265 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke. {{hunl}} s85l4fd6eiv9djx96sgoc263e6qqdaj 3508510 3508508 2025-07-01T11:34:33Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508510 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 644261 3508079 3482198 2025-06-30T18:53:44Z LinguisticMystic 22848 3508079 wikitext text/x-wiki #redirect [[Martin Luther]] qc4mprkrm58599ngnk63hwzooyogqt6 0 644356 3508503 3487288 2025-07-01T11:33:23Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Leo Tolstoy|?}} 3508503 wikitext text/x-wiki #redirect [[Leo Tolstoy]] 660pquefhmhlzulkxtkyaz3y93usbhd 0 644382 3508066 3482044 2025-06-30T18:49:34Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Albrecht Dürer|?}} 3508066 wikitext text/x-wiki #redirect [[Albrecht Dürer]] a59edoxjzjps3bg4oj7u7xvbxvn3vif 0 652549 3508083 3483019 2025-06-30T18:55:23Z LinguisticMystic 22848 3508083 wikitext text/x-wiki #redirect [[Miguel de Cervantes]] 3z8hrukpdvvyfxdrjhro7h4qnx52izi 0 668225 3508511 3487142 2025-07-01T11:35:11Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Lajtha]] lapot a következő névre: [[Lajtha László]] 3487142 wikitext text/x-wiki {{hunprop}} # Lajtha László, született Leitersdorfer János László (Budapest, 1892. június 30.[7] – Budapest, 1963. február 16.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus. {{hunl}} t2zpsb6lafdgv6mtsmry90kxs70ud3p 3508513 3508511 2025-07-01T11:35:22Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508513 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 779902 3508472 3503396 2025-07-01T10:37:54Z LinguisticMystic 22848 3508472 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''John Forbes Nash Jr.''' (1928–2015) amerikai matematikus volt, aki elsősorban a '''játékelmélet''', a '''differenciálgeometria''', és a '''parciális differenciálegyenletek''' területén végzett úttörő munkája révén vált híressé. Tudományos munkásságának legfontosabb eredménye a '''Nash-egyensúly''', amely a játékelméletben fontos fogalom, és mély hatást gyakorolt a közgazdaságtanra, valamint számos más tudományterületre, beleértve a politikatudományt, a biológiát és a mesterséges intelligenciát. <span id="korai-élet-és-oktatás"></span> === Korai Élet és Oktatás === * '''Született''': 1928. június 13-án Bluefieldben, Nyugat-Virginiában, az Egyesült Államokban. * Nash fiatalon érdeklődést mutatott a matematika és a tudományok iránt. Apja elektromérnök, anyja pedig tanár volt, ami biztosította számára a megfelelő intellektuális hátteret és támogatást. * Matematika iránti érdeklődése akkor vált nyilvánvalóvá, amikor diákéveiben kezdett el figyelemreméltó matematikai problémákat megoldani. Először a Carnegie Institute of Technology-n (ma Carnegie Mellon Egyetem) tanult, majd doktori fokozatát a '''Princetoni Egyetemen''' szerezte, ahol kiemelkedő matematikai tehetsége kibontakozott. <span id="tudományos-munkássága"></span> === Tudományos Munkássága === Nash tudományos munkássága több matematikai területre terjedt ki, és mindegyikben jelentős új eredményeket ért el. <span id="játékelmélet-és-nash-egyensúly"></span> ==== 1. '''Játékelmélet és Nash-egyensúly''' ==== Nash legismertebb hozzájárulása a '''játékelmélet''' területén született, amely különféle „játékosok” közötti stratégiai döntésekkel foglalkozik. Az általa kifejlesztett '''Nash-egyensúly''' egy olyan állapotot ír le egy játékelméleti helyzetben, amikor egyik játékos sem tudja javítani a helyzetét úgy, hogy egyoldalúan változtat a stratégiáján, feltéve, hogy a többi játékos sem változtat a saját stratégiáján. Ez az egyensúlyi fogalom alkalmazható különféle stratégiai döntési helyzetekre, beleértve a gazdasági piacokat, a politikai konfliktusokat és a biológiai interakciókat. Nash 1950-ben publikálta doktori disszertációját, amelyben részletesen kidolgozta ezt a fogalmat, és amely egy alapvető mérföldkő lett a játékelméletben. A Nash-egyensúly nagy jelentőségű a '''közgazdaságtanban''', ahol segít modellezni a piacok viselkedését, a versenyt és az együttműködést. A '''“nem kooperatív játékok elmélete”''' alapfogalmává vált. <span id="részleges-differenciálegyenletek"></span> ==== 2. '''Részleges Differenciálegyenletek''' ==== A játékelméleten túl Nash fontos eredményeket ért el a '''parciális differenciálegyenletek''' (PDE-k) területén is. Ezek az egyenletek a természetben előforduló folyamatok (például hőterjedés, hullámmozgás, vagy áramlások) modellezésére szolgálnak. Nash bizonyította az úgynevezett '''Nash-beágyazási tételt''', amely kimondja, hogy bármely Riemann-sokaság simán beágyazható egy Euklideszi térbe. Ez az eredmény jelentős előrelépés volt a geometriai analízis és a differenciálgeometria területén, ahol a sokaságok viselkedését és geometriai tulajdonságait vizsgálják. Nash beágyazási tétele jelentős geometriai és analitikai problémákat oldott meg, amelyek máig meghatározóak a matematika és a fizika területén. <span id="geometriai-analízis-és-differenciálgeometria"></span> ==== 3. '''Geometriai Analízis és Differenciálgeometria''' ==== Nash másik fontos területe a '''differenciálgeometria''', amely a geometriai struktúrák és tulajdonságok elemzésével foglalkozik differenciálás segítségével. Munkája a '''parabolikus és elliptikus parciális differenciálegyenletek''' megoldásaihoz vezetett, amelyeknek jelentős alkalmazásai vannak a fizikában és más természettudományokban. <span id="személyes-küzdelmek"></span> === Személyes Küzdelmek === Nash tudományos eredményei közepette személyes küzdelmeket is megélt. 1959-ben paranoid skizofréniát diagnosztizáltak nála, amely élete további részére hatással volt. Az elmebetegség időszakosan elvágta őt a matematikai közösségtől, és hosszú ideig kórházi kezelést igényelt. Bár betegsége nagy kihívások elé állította, Nash élete későbbi szakaszában részben felépült, és visszatért a matematikai kutatáshoz. Számos matematikai és filozófiai problémával foglalkozott, és korábbi eredményei továbbra is központi helyet foglaltak el a matematikai kutatásokban. <span id="elismerések-és-díjak"></span> === Elismerések és Díjak === Nash kiemelkedő eredményeit számos elismeréssel jutalmazták, köztük a matematikai és gazdasági világ legmagasabb díjaival: - '''Nobel-díj''' (közgazdasági tudományok területén, 1994): Nash játékelméleti munkásságát a közgazdaságtanban való alkalmazhatósága miatt ismerték el, és a Nobel-díjat megosztva kapta John Harsanyival és Reinhard Seltennel. - '''Abel-díj''' (2015): Az Abel-díj a matematikában a legnagyobb kitüntetés, és Nash-t a geometriai analízishez és a parciális differenciálegyenletekhez való hozzájárulásáért ismerték el. <span id="nash-és-a-popkultúra"></span> === Nash és a Popkultúra === John Nash életéről és tudományos munkásságáról a '''“Beautiful Mind”''' című film készült, amelyet 2001-ben mutattak be. A film Russell Crowe főszereplésével bemutatta Nash életének fontos szakaszait, beleértve zseniális matematikai eredményeit, személyes küzdelmeit a skizofréniával, valamint a matematikai világban és a mindennapi életében való küzdelmeit. A film széles körben ismertté tette Nash történetét, és több Oscar-díjat is nyert. <span id="tragikus-halál"></span> === Tragikus Halál === John Nash és felesége, Alicia Nash, 2015. május 23-án tragikus autóbalesetben hunytak el. Haláluk megrázta a tudományos világot, amely éppen azon volt, hogy méltóképpen ünnepelje Nash legutóbbi eredményeit és életművét. <span id="öröksége"></span> === Öröksége === John Nash öröksége messze túlmutat a matematikán. Zsenialitása, különösen a játékelmélet területén, alapvetően megváltoztatta a stratégiai döntéshozatalról és a versenyről alkotott képet, és a Nash-egyensúly ma is fontos eszköz a közgazdaságtanban, politikában, biológiában és más tudományágakban. Emellett személyes küzdelmei is sokakat inspiráltak, és története ma is példa arra, hogy egyedülálló zsenialitás hogyan tud kitörni még a legnagyobb nehézségek közepette is. {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} 6uxsqfljj14nh9fs83wqipucdrfgu58 0 780900 3507954 3448336 2025-06-30T17:02:19Z LinguisticMystic 22848 3507954 wikitext text/x-wiki #redirect [[Thomas Young]] bxisdplgxriig381kqhu5p91avjwadz 0 781156 3508531 3448598 2025-07-01T11:44:14Z LinguisticMystic 22848 3508531 wikitext text/x-wiki #redirect [[James Joyce]] 6i8bo4hst05g8y3as6khvcvp8vbe3v0 0 781905 3507945 3449697 2025-06-30T16:44:21Z LinguisticMystic 22848 3507945 wikitext text/x-wiki #redirect [[Robert Boyle]] qe4vvw5wv8yme2zxt63n6lh1z0fzdtc 0 781920 3508482 3449715 2025-07-01T11:15:45Z LinguisticMystic 22848 3508482 wikitext text/x-wiki #redirect [[John Bardeen]] b263sncpa8g0zzane8ffdndlx0soj4m 0 782025 3508493 3505400 2025-07-01T11:24:49Z LinguisticMystic 22848 3508493 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Mohammad Abdus Salam''' (1926. január 29. – 1996. november 21.) pakisztáni elméleti fizikus, a 20. század egyik legjelentősebb tudósa, aki a '''részecskefizika''' területén végzett úttörő munkájáért 1979-ben '''Nobel-díjat''' kapott. Az '''elektroszgyenge kölcsönhatás''' elméletének társszerzőjeként — '''Sheldon Glashow''' és '''Steven Weinberg''' mellett — alapvetően járult hozzá a '''standard modell''' létrehozásához. Salam volt az '''első muszlim tudós''', aki elnyerte a fizikai Nobel-díjat. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === 🧒 Korai élet és tanulmányok === * '''Született''': 1926. január 29., Jhang városában, Brit-Indiában (ma Pakisztán). * Szülei az '''Ahmadijja muszlim közösség''' tagjai voltak, apja oktatási felügyelő. * Már fiatalon rendkívüli tehetséget mutatott matematikában — '''14 évesen''' legmagasabb pontszámmal érettségizett a Punjab egyetemi felvételijén. <span id="felsőfokú-tanulmányok"></span> ==== Felsőfokú tanulmányok: ==== * '''Government College University (Lahore)''' – itt szerzett első diplomát matematikából és fizikából. * '''St John’s College, Cambridge''' (1946–1951) – ösztöndíjjal került az Egyesült Királyságba. ** 1951-ben doktorált a kvantumelektrodinamika egy problémájával (renormálás). ----- <span id="tudományos-pálya-és-kutatás"></span> === 👨‍🏫 Tudományos pálya és kutatás === <span id="korai-kutatásai"></span> ==== Korai kutatásai: ==== * Dolgozott a '''mágneses momentum''' kvantummechanikai leírásán. * Érdeklődött az '''alapvető kölcsönhatások unifikációja''' (egységesítés) iránt — célja a '''nagy egyesített elmélet''' (GUT) kidolgozása volt. <span id="elektroszgyenge-elmélet"></span> ==== Elektroszgyenge elmélet: ==== Az 1960-as években Salam párhuzamosan dolgozott más fizikusokkal (elsősorban Glashow és Weinberg), akik azon dolgoztak, hogy: * A '''gyenge''' és '''elektromágneses''' kölcsönhatásokat '''egy közös elméletté''' egyesítsék. * Salam 1968-ban Rómában mutatta be az elméletét, amely a '''Higgs-mechanizmust''' is tartalmazta (ez ad tömeget a részecskéknek). * Ez a munka lett a modern '''Standard Modell''' egyik alappillére. <span id="nobel-díj-1979"></span> ==== Nobel-díj (1979): ==== Salam, Glashow és Weinberg 1979-ben megosztva kapták a fizikai Nobel-díjat: <blockquote>„az elektromágneses és gyenge kölcsönhatás egyesítéséért az elméleti fizika keretein belül.” </blockquote> ----- <span id="tudományszervezői-és-társadalmi-szerepe"></span> === 🌍 Tudományszervezői és társadalmi szerepe === <span id="ictp-alapítása-1964"></span> ==== ICTP alapítása (1964): ==== * Salam megalapította a '''Nemzetközi Elméleti Fizikai Központot (ICTP)''' Triesztben, Olaszországban. * Célja az volt, hogy a '''fejlődő országok tudósai''' is hozzáférhessenek a modern tudományhoz. * Az intézmény ma is működik, évente kutatók ezreit fogadja, különösen a globális Délről. <span id="unesco-és-ensz"></span> ==== UNESCO és ENSZ: ==== * Salam aktívan segítette a '''tudomány nemzetközi együttműködését'''. * Szorgalmazta a fejlődő világ tudósainak bevonását a nemzetközi kutatásokba. * Különösen kiemelt figyelmet fordított az '''afrikai, dél-ázsiai, arab''' régiókra. ----- <span id="tudományos-öröksége"></span> === 📚 Tudományos öröksége === <span id="főbb-tudományos-területei"></span> ==== Főbb tudományos területei: ==== * '''Elektroszgyenge elmélet''' – alap a Z- és W-bozonok felfedezéséhez. * '''Supersymmetry (SUSY)''' – Salam az elsők között vetette fel, hogy a természet szuperszimmetrikus lehet. * '''GUT''' – Salam az elsők között próbált kvarkokat és leptonokat közös keretbe foglalni. * '''Neutrínófizika''' – érdeklődött a neutrínók tömege és oszcillációja iránt is. ----- <span id="vallás-és-identitás"></span> === 🙏 Vallás és identitás === * Salam mélyen '''vallásos muszlim''' volt, és úgy tartotta, hogy a '''tudomány és hit nem zárják ki egymást'''. * Az '''Ahmadijja közösség''' tagjaként '''Pakisztán hivatalosan eretneknek nyilvánította''' őt 1974-ben. ** Ezzel elvesztette hivatalos befolyását hazájában, pedig korábban Pakisztán nukleáris és tudományos politikájának egyik irányítója volt. * Ennek ellenére soha nem tagadta meg identitását, és '''haláláig büszkén vallotta magát pakisztáni muszlimnak'''. ----- <span id="hazájához-való-viszonya"></span> === 🇵🇰 Hazájához való viszonya === * Salam '''1951–1954 között tanított a Government College-ban''' (Lahore). * Ő volt Pakisztán első tudományos tanácsadója, segített a nukleáris kutatási programok beindításában. * Közreműködött az '''Atomic Energy Commission''' és a '''PAEC''' (Pakistani Atomic Energy Commission) munkájában. <span id="megbántottság"></span> ==== Megbántottság: ==== * Bár elnyerte a Nobel-díjat, Pakisztánban '''hivatalosan mellőzték''', nevét eltávolították tankönyvekből. * 1998-ban sírfeliratáról is '''eltávolították a “muszlim” szót'''. ----- <span id="díjai-és-elismerései"></span> === 🏅 Díjai és elismerései === {| class="wikitable" |- ! Díj ! Év |- | Nobel-díj (Fizika) | 1979 |- | Atoms for Peace-díj | 1968 |- | Copley-érem (Royal Society) | 1990 |- | Lenin Béke-díj | 1981 |- | Royal Society tagja | 1959-től |- | UNESCO-díj (első díjazott) | 1968 |} ----- <span id="család-és-magánélet"></span> === 👨‍👩‍👧 Család és magánélet === * Salam nős volt, öt gyermeke született. * Két felesége is volt (egyik európai, másik ahmadijja). * Élete nagy részét '''az Egyesült Királyságban és Olaszországban''' töltötte. * Munkássága mellett szenvedélyesen hitt a '''békés tudományos együttműködésben'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === ⚰ Halála és öröksége === * '''1996-ban''' hunyt el '''Parkinson-kórban''', Oxford közelében. * '''Jhangban temették el''', családi sírkertben, de sírfeliratán a “muszlim” szót a bíróság eltávolíttatta. * Halála után még jobban értékelték munkáját, különösen Pakisztánon kívül. ----- <span id="összefoglalás"></span> === 📌 Összefoglalás === {| class="wikitable" |- ! Tényező ! Adat |- | '''Név''' | Mohammad Abdus Salam |- | '''Születés''' | 1926. január 29., Jhang (Brit-India) |- | '''Halál''' | 1996. november 21., Oxford, UK |- | '''Fő kutatási terület''' | Elméleti részecskefizika, elektroszgyenge elmélet |- | '''Legfőbb díj''' | Nobel-díj (1979) |- | '''Vallás''' | Ahmadijja iszlám |- | '''Társadalmi szerep''' | Fejlődő országok tudományának előmozdítása |- | '''Legfőbb intézményes örökség''' | ICTP (Trieszt, Olaszország) |- | '''Fő célja''' | A fizika eszközeivel hozzájárulni az emberiség közös tudásához |} ----- <span id="záró-gondolat"></span> === 🧠 Záró gondolat === Abdus Salam nem csupán briliáns elméleti fizikus volt, hanem '''hídépítő a nyugat és a muszlim világ között''', a tudomány és a hit, valamint a fejlett és fejlődő országok közösségei között. Társadalmi érzékenysége, tudományos zsenialitása és emberi tisztasága olyan örökséget hagyott hátra, amely messze túlmutat az egyéni felfedezéseken. Salam élete példát mutat arra, hogy '''a tudás valóban egyetemes''', és hogy '''az akadályok ellenére is lehet a tudomány útját választani — nemzetközi és emberi szolgálatként egyaránt'''. {{engl}} {{fizikai Nobel-díj}} twe7odkqhzhxgg78aztv97wums1cqqc 0 782268 3507944 3450335 2025-06-30T16:43:13Z LinguisticMystic 22848 3507944 wikitext text/x-wiki #redirect [[Omar Khayyam]] cx701tc7keea5hi3llz0lb5pkaoah5s 0 782334 3508514 3450401 2025-07-01T11:35:57Z LinguisticMystic 22848 3508514 wikitext text/x-wiki #redirect [[Muhammad Yunus]] dapv0jccxpycyj9dqdyggk6q2glsnyz 0 782618 3508068 3450778 2025-06-30T18:50:23Z LinguisticMystic 22848 3508068 wikitext text/x-wiki #redirect [[Pedro Nunes]] 0tuchvt8t5ek19jg7wt6wfi3cob2seo 0 799290 3508213 3501935 2025-07-01T09:32:18Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:einf|?}} 3508213 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508214 3508213 2025-07-01T09:34:09Z LinguisticMystic 22848 3508214 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''John Joseph Mearsheimer''' (szül. 1947. december 14.) amerikai politikatudós, a nemzetközi kapcsolatok elméletének egyik legismertebb és legvitatottabb képviselője. Neve szorosan összefonódik a '''realizmus''' azon irányzatával, amelyet '''offenzív realizmusnak''' nevezünk. Fő állítása szerint a nagyhatalmak elkerülhetetlenül konfliktusba kerülnek egymással, mert a nemzetközi rendszer anarchikus szerkezete versengésre és hatalmi maximalizálásra ösztönzi őket. Mearsheimer kiemelkedő alak a külpolitikai vitákban, különösen az '''Ukrajnát, Kínát, Oroszországot és az Egyesült Államokat érintő kérdésekben'''. Kritikus hangja miatt sokan támadják, mások viszont az egyik legracionálisabb stratégának tartják. ----- <span id="életútja-és-tanulmányai"></span> === Életútja és tanulmányai === John Mearsheimer '''Brooklynban, New Yorkban''' született. Középosztálybeli katolikus családban nőtt fel. Fiatalon katonai pályára lépett: * Tanulmányait a '''West Point katonai akadémián''' kezdte (USA hadsereg tisztképzője). * Szolgált az amerikai légierőben (U.S. Air Force). * Később a '''Cornell Egyetemen''' szerzett mesterfokozatot, majd a '''University of Southern California-n doktorált''' politológiából. ----- <span id="tudományos-karrier"></span> === Tudományos karrier === 1982-től tanít a '''University of Chicago-n''', ahol jelenleg is a politológiai tanszék professzora. Az egyetemen számos elismerést kapott, és hosszú időn át vezette a '''Program on International Security Policy''' nevű kutatócsoportot. Mearsheimer legismertebb tudományos hozzájárulása a '''nemzetközi kapcsolatok realista elméletének továbbfejlesztése''', különösen a '''neorealizmus''' (vagy strukturális realizmus) újragondolása az 1990-es évektől kezdve. ----- <span id="elméleti-nézetei-offenzív-realizmus"></span> === Elméleti nézetei: offenzív realizmus === Mearsheimer szerint a világpolitikát '''nagyhatalmak harca''' formálja, és ennek okai '''szerkezeti''' (nem morális vagy pszichológiai) jellegűek. Ez a nézet '''offenzív realizmusként''' ismert. <span id="alapfeltevései"></span> ==== Alapfeltevései: ==== # '''A nemzetközi rendszer anarchikus''', azaz nincs globális kormányzat. # Az államoknak '''túlélésük érdekében saját magukat kell megvédeniük'''. # '''A katonai erő döntő tényező''' a biztonság garantálásában. # A nagyhatalmak '''mindig igyekeznek maximalizálni a hatalmukat''', akár hegemóniára törekedve. # A '''bizalmatlanság a természetes állapot''': még a jóindulatú szándék sem garantálja a békét. A klasszikus realista nézetektől eltérően (pl. Morgenthau) Mearsheimer hangsúlyozza, hogy a konfliktus nem az emberi természetből, hanem '''a nemzetközi rendszer struktúrájából következik'''. ----- <span id="fő-művei"></span> === Fő művei === <span id="the-tragedy-of-great-power-politics-2001"></span> ==== ''The Tragedy of Great Power Politics'' (2001) ==== Mearsheimer főműve, amelyben bemutatja az '''offenzív realizmus elméletét'''. Alapvető állítása, hogy a nagyhatalmak viselkedését a '''hatalmi egyensúly állandó keresése és átrendezése''' mozgatja. A könyv szerint: * Az Egyesült Államok is hegemóniára törekedett a 20. század során. * A béke soha nem tartós, mert '''a versengés mindig visszatér'''. <span id="why-leaders-lie-the-truth-about-lying-in-international-politics-2011"></span> ==== ''Why Leaders Lie: The Truth About Lying in International Politics'' (2011) ==== Ebben a művében azt vizsgálja, hogy az államvezetők '''milyen gyakran és miért hazudnak''' külpolitikai ügyekben. Megkülönbözteti a '''hazugságot a megtévesztéstől''' és megmutatja, hogy gyakran '''belpolitikai vagy stratégiai célokat szolgálnak a félrevezetések'''. <span id="the-israel-lobby-and-u.s.-foreign-policy-2007-stephen-walt-tal-közösen"></span> ==== ''The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy'' (2007, Stephen Walt-tal közösen) ==== Ez a könyv az egyik legvitatottabb munkája. Mearsheimer és Walt azt állítják, hogy az '''izraeli érdekeket támogató amerikai lobbicsoportok''' (különösen az AIPAC) aránytalan hatással vannak az amerikai külpolitikára, néha '''az Egyesült Államok nemzeti érdekei ellenében''' is. A könyv éles vitákat váltott ki – antiszemitizmussal vádolták őket, amit Mearsheimer visszautasított, hangsúlyozva, hogy '''kritikájuk nem Izrael létére, hanem politikájára vonatkozik'''. ----- <span id="álláspontjai-az-aktuális-világpolitikáról"></span> === Álláspontjai az aktuális világpolitikáról === <span id="ukrajna-és-oroszország"></span> ==== '''Ukrajna és Oroszország''' ==== Mearsheimer neve '''az ukrán háború kapcsán vált ismét széles körben ismertté''', mivel már '''2014 óta figyelmeztetett arra, hogy a NATO keleti bővítése és Ukrajna nyugati orientációja kiváltja Oroszország reakcióját'''. 2022 után is többször kifejtette: * A háború '''fő oka a nyugati provokáció volt''', különösen a NATO-bővítés és az EU-nak tett ígéretek. * '''Putyin nem irracionális''', hanem a nagyhatalmak logikáját követi. * A megoldás nem Oroszország legyőzése, hanem '''semleges Ukrajna és új biztonsági architektúra''' lenne. Nézeteit sokan '''„Putyin-pártinak” bélyegzik''', de Mearsheimer szerint ő '''az amerikai érdekek szemszögéből figyelmeztet a stratégiai hibákra'''. <span id="kína-és-az-egyesült-államok"></span> ==== '''Kína és az Egyesült Államok''' ==== Az USA és Kína között kibontakozó rivalizálást is '''elkerülhetetlennek''' tartja. Fő állítása: * Az Egyesült Államok '''megpróbálja megfékezni Kína felemelkedését''', ahogy korábban a Szovjetunióval tette. * '''Kína nem lehet „felelős nagyhatalom”, mert a rendszer rákényszeríti a hatalomkeresést'''. * A Dél-kínai-tenger, Tajvan és a kelet-ázsiai régió '''lehet a jövő konfliktuszónája'''. ----- <span id="kritika-és-támogatás"></span> === Kritika és támogatás === Mearsheimer nézeteit '''egyszerre ünneplik és bírálják''': * '''Támogatói''' szerint hidegfejű, realista gondolkodó, aki figyelmeztet a morális alapú külpolitika veszélyeire. * '''Bírálói''' szerint túlságosan determinista, figyelmen kívül hagyja az emberi döntések és intézmények szerepét, és '''igazolja az agresszorokat'''. A nemzetközi kapcsolatok tudományában ma is '''ő a realizmus egyik legnagyobb hatású és legismertebb élő képviselője'''. ----- <span id="magánélet-és-jellem"></span> === Magánélet és jellem === * '''Szigorú, tárgyszerű stílusban''' ad elő, világosan strukturált logikával. * '''Gyakran meghívják konferenciákra, podcastokba''', különösen a háborús válságok idején. * Bár katonai háttérrel rendelkezik, '''saját magát intellektuális stratégaként definiálja''', nem politikusként. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === John Mearsheimer öröksége három pilléren nyugszik: # '''Elméleti hozzájárulás''': az offenzív realizmus iskolateremtő alakja, hatással van a stratégiai gondolkodásra. # '''Politikai elemzőként''': pontos előrejelzései és stratégiai figyelmeztetései gyakran előbb vetik fel a problémát, mint ahogy a politika reagál. # '''Bátor közszereplőként''': nem riad vissza a népszerűtlen álláspontoktól, ha azokat racionális elemzéssel alá tudja támasztani. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''John Mearsheimer''' a '''realista külpolitikai gondolkodás 21. századi meghatározó alakja''', aki szerint az államok viselkedése nem jó vagy rossz szándék kérdése, hanem a hatalmi egyensúly és túlélés logikája vezérli őket. Legyen szó az ukrán háborúról, a kínai–amerikai versengésről vagy az amerikai külpolitikai döntésekről, Mearsheimer '''mindig a strukturális, rendszerelvű megközelítést alkalmazza''', és a legnagyobb figyelmeztetése: '''ne higgyünk a világrend tartós békéjében – csak az erő egyensúlya képes fenntartani a rendet'''. Viták középpontjában áll, mégis a tudományos és stratégiai közösség egyik legfigyelemreméltóbb gondolkodója. {{engl}} rthcvxd5ulzjgi2e249g7181bev9j7a 0 799461 3508178 3481588 2025-07-01T09:01:34Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Netanyahu]] lapot a következő névre: [[Bibi Netanyahu]] 3481588 wikitext text/x-wiki {{engprop}} # Bibi {{engl}} ss361b0zs0u8njx11ljqztcc57wggji 3508192 3508178 2025-07-01T09:16:49Z LinguisticMystic 22848 3508192 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508193 3508192 2025-07-01T09:16:55Z LinguisticMystic 22848 3508193 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Benjamin Netanjahu''' (héberül: בִּנְיָמִין נְתַנְיָהוּ), közismert becenevén '''Bibi''', Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, az izraeli jobboldali politika megkerülhetetlen alakja. Politikai karrierje több mint három évtizede tart, és mind hazai, mind nemzetközi szinten nagy hatással bír – egyszerre rajongott és megosztó figura. ----- <span id="alapadatok"></span> === Alapadatok === * '''Született:''' 1949. október 21., Tel-Aviv (akkor még brit mandátumterület) * '''Család:''' felesége: Sara Netanjahu; gyermekeik: Yair és Avner * '''Párt:''' Likud (jobboldali, nacionalista) * '''Ismert becenév:''' Bibi * '''Miniszterelnöki ciklusai:''' ** 1996–1999 ** 2009–2021 ** 2022– (jelenleg hivatalban) ----- <span id="családi-háttér-és-korai-élet"></span> === Családi háttér és korai élet === Benjamin Netanjahu egy '''elit értelmiségi családban''' született. Apja, '''Benzion Netanjahu''', híres történész volt, aki erősen cionista és jobboldali nézeteket vallott. A család több időt töltött az Egyesült Államokban is, így Netanjahu '''két kultúra között nőtt fel''' – anyanyelvi szinten beszél angolul és héberül. Testvére, '''Yonatan (Yoni) Netanjahu''', hősies halált halt az '''Entebbe-i túszmentő akcióban''' 1976-ban, amely jelentősen befolyásolta Benjamin életútját és hazafias elkötelezettségét. ----- <span id="katonai-szolgálat"></span> === Katonai szolgálat === Netanjahu a '''Szajeret Matkal''' nevű elit izraeli kommandós egység tagja volt a 60-as és 70-es években. Részt vett különleges bevetésekben, többször megsebesült. Ez a katonai múlt megalapozta karizmatikus, „harcos” imázsát a politikában. ----- <span id="oktatás-és-diplomáciai-karrier"></span> === Oktatás és diplomáciai karrier === * '''Közgazdaságtant és menedzsmentet tanult''' a híres '''MIT-en''' (Massachusetts Institute of Technology), majd tanult a '''Harvardon''' is. * Az 1980-as években '''Izrael ENSZ-nagykövete''' volt New Yorkban, ahol kiváló retorikai képességeivel és '''amerikai stílusú fellépésével''' vált ismertté. ----- <span id="politikai-pálya-kezdete"></span> === Politikai pálya kezdete === Netanjahu 1988-ban csatlakozott a Kneszethez, majd különböző külügyi és gazdasági posztokat töltött be. '''1993-ban a Likud elnöke lett''', miután a párt válságba került. ----- <span id="miniszterelnöki-ciklusok"></span> === Miniszterelnöki ciklusok === <span id="első-ciklus-19961999"></span> ==== Első ciklus (1996–1999) ==== * '''1996-ban választották meg először miniszterelnökké''', 46 évesen a legfiatalabbként. * Kiegyensúlyozó politikát próbált folytatni a '''békefolyamat és a biztonsági keménység''' között. * Aláírta az '''Oslo-folyamat''' keretében a '''Wye-egyezményt''' Jasszer Arafattal (1998). * Belpolitikai válságok, koalíciós gondok és a békefolyamat lassulása miatt '''1999-ben vereséget szenvedett Ehud Baraktól'''. <span id="ellenállás-és-visszatérés-20002009"></span> ==== Ellenállás és visszatérés (2000–2009) ==== * Visszavonult a politikától, de 2002-ben visszatért pénzügyminiszterként Ariel Saron kormányában. * Jelentős '''neoliberális reformokat''' hajtott végre: megszorítások, adócsökkentés, privatizáció. * 2005-ben ellenezte Saron '''gázai kivonulását''', és lemondott. * 2009-ben ismét '''miniszterelnök''' lett, és ezzel elkezdődött a '''történelmi hosszúságú kormányzása'''. <span id="második-nagy-korszak-20092021"></span> ==== Második nagy korszak (2009–2021) ==== Netanjahu '''egyre jobbra tolta a politikát'''. Kiemelt jellemzők: * '''Keményvonalas biztonságpolitika''': katonai válasz a Gázából induló rakétákra, falépítés a palesztin területek körül * '''Telepes politika''': bővülő izraeli telepek Ciszjordániában * '''Irán-ellenes retorika''': élesen bírálta az iráni atomalkut (2015), gyakori ENSZ-beszédek * '''Erős kapcsolat Donald Trumppal''': ** USA elismerte Jeruzsálemet fővárosként (2017) ** Ábrahám-egyezmények (Emírségek, Bahrein, Marokkó) * '''Gazdaságilag stabil időszak''', de növekvő társadalmi különbségek <span id="vádak-és-bírósági-ügyek"></span> ==== Vádak és bírósági ügyek ==== * 2016 óta '''három korrupciós ügyben is vádat emeltek''' ellene: ** Ajándékok elfogadása milliárdosoktól ** Média befolyásolása politikai előnyért * '''2020-tól bírósági tárgyalás''' zajlik ellene, ő politikai boszorkányüldözésnek minősíti. ----- <span id="ellenállás-és-visszatérés-2021"></span> === Ellenállás és visszatérés (2021–) === * 2021-ben '''Naftali Bennett és Jair Lapid''' széles ellenzéki koalíciója leváltotta Netanjahut. * 2022-ben azonban visszatért: '''vallásos és szélsőjobboldali pártokkal''' újra hatalomra került. ----- <span id="gázai-háború-és-belső-válság"></span> === 2023: Gázai háború és belső válság === * '''2023. október 7-én a Hamasz súlyos támadást indított''' Izrael ellen, több mint 1 000 civil áldozattal. * Netanjahu kormánya '''erőteljes katonai válasszal''' reagált: hónapokon át tartó gázai hadműveletek kezdődtek, több ezer halottal a túloldalon is. * '''Belföldön nőtt az elégedetlenség''': a hírszerzési és katonai kudarcért sokan őt okolják. ----- <span id="személyiség-és-politikai-stílus"></span> === Személyiség és politikai stílus === * '''Karizmatikus szónok''', kiváló angol nyelvtudással * '''Populista és pragmatikus''': mindig érzékeli, mikor kell a társadalmi hangulathoz igazodni * '''Polarizáló figura''': hívei „Izrael védelmezőjeként”, ellenfelei „demokráciarombolóként” látják * Mesterien '''mozgatja a médiát''', aktív a közösségi platformokon (főleg héber nyelven) ----- <span id="örökség-és-kritika"></span> === Örökség és kritika === '''Támogatói szerint:''' * Megerősítette Izrael biztonságát * Fejlesztette a gazdaságot * Hosszú idő után békeszerződéseket kötött arab államokkal * Ellenállt Irán terjeszkedésének '''Bírálói szerint:''' * Aláásta a demokrácia intézményeit * Korrupciós ügyei ártanak a jogállamiságnak * Szándékosan megosztotta a társadalmat hatalma megtartásáért * Feláldozta a békefolyamatot a telepespolitika oltárán ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Benjamin Netanjahu''' a modern Izrael egyik legmeghatározóbb politikusa, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt az ország külpolitikájával, belső megosztottságával és politikai átalakulásával. Karrierje során '''zseniálisan lavírozott a diplomácia, a hatalomtechnika és a nemzetbiztonság mezsgyéin''', de '''vitatott örökséget hagy maga után'''. Netanjahu nem csupán egy politikus, hanem '''politikai korszak névadója''', akinek jelenléte és döntései még hosszú ideig formálni fogják Izrael jövőjét – akár még hivatalban marad, akár nem. {{engl}} jb76kwuuqpmtfppkv2g7x6mj22vqd0n 0 799617 3508071 3482183 2025-06-30T18:50:55Z LinguisticMystic 22848 3508071 wikitext text/x-wiki #redirect [[Geoffrey Chaucer]] a881btmqlvn3ekjxyazxfe7o8rpuh6f 0 799691 3508230 3505720 2025-07-01T09:46:19Z LinguisticMystic 22848 3508230 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Az '''űrverseny''' a 20. század egyik legikonikusabb tudományos és politikai versengése volt, amely során a hidegháború két szuperhatalma, az '''Egyesült Államok''' és a '''Szovjetunió''' vetélkedett az űrkutatás területén. A cél nem csupán technológiai fölény megszerzése volt, hanem a politikai rendszerük felsőbbrendűségének bizonyítása is – a kapitalista demokrácia és a kommunista diktatúra szembenállása így az űrben is folytatódott. <span id="kezdetek-német-rakétatechnika-öröksége"></span> === Kezdetek: Német rakétatechnika öröksége === Az űrverseny technológiai alapját a '''második világháború''' alatt kifejlesztett '''német V–2 rakéták''' adták, amelyek az első ballisztikus rakéták voltak. A háború végén az Egyesült Államok és a Szovjetunió is igyekezett megszerezni a német tudósokat és technológiákat. A legismertebb közülük '''Wernher von Braun''', aki később az amerikai rakétaprogram kulcsfigurája lett. <span id="a-szputnyik-sokk-1957"></span> === A Szputnyik-sokk (1957) === A versengés hivatalosan '''1957. október 4-én''' vette kezdetét, amikor a Szovjetunió fellőtte a világ első műholdját, a '''Szputnyik–1-et'''. Ez hatalmas sokként érte az amerikai közvéleményt – addig az Egyesült Államok technológiai fölényét biztosnak hitték. A Szputnyik rádiójele folyamatosan jelezte a világűrből, hogy a Szovjetunió az élen jár. A következő évben az USA létrehozta a '''NASA-t''' (National Aeronautics and Space Administration), válaszul a szovjet előnyre. <span id="első-ember-az-űrben-1961"></span> === Első ember az űrben (1961) === A Szovjetunió újabb történelmi mérföldkövet ért el, amikor '''1961. április 12-én Jurij Gagarin''' a Vosztok–1 fedélzetén első emberként megkerülte a Földet. Ez újabb presztízsveszteség volt az amerikaiaknak, akik csak '''egy hónappal később''', 1961. május 5-én juttatták fel '''Alan Shepard''' űrhajóst egy 15 perces szuborbitális repülésre. <span id="kennedy-beszéde-és-az-apollo-program"></span> === Kennedy beszéde és az Apollo-program === Az Egyesült Államok válaszát '''John F. Kennedy''' elnök 1961. május 25-i kongresszusi beszéde jelentette, amelyben bejelentette: ''“elkötelezzük magunkat, hogy még ebben az évtizedben embert juttatunk a Holdra, és biztonságban vissza is hozzuk őt onnan.”'' Ez lett az '''Apollo-program''' célja – a Hold meghódítása a hidegháborús verseny szimbólumává vált. <span id="holdraszállás-1969"></span> === Holdraszállás (1969) === A program csúcspontja '''1969. július 20-án''' következett be, amikor '''Neil Armstrong''' és '''Buzz Aldrin''' az '''Apollo–11''' űrhajóval leszálltak a Holdra. Armstrong híres szavai – ''“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”'' – azonnal történelmi jelentőségűvé váltak. A Holdraszállás nemcsak technikai diadal volt, hanem politikai győzelem is az Egyesült Államok számára, amely ezzel beérte és túlszárnyalta a korábban vezető Szovjetuniót. <span id="szovjet-holdprogram-kudarcok-és-titkolózás"></span> === Szovjet holdprogram: kudarcok és titkolózás === Bár a Szovjetunió is dolgozott saját holdprogramján, az '''N1 rakéták''' sorozatos kudarca miatt soha nem sikerült embert juttatniuk a Holdra. Ezeket a kudarcokat hosszú ideig titokban tartották, és csak a Szovjetunió felbomlása után váltak nyilvánossá. <span id="együttműködés-kezdete-apolloszovjet-együttműködés-1975"></span> === Együttműködés kezdete: Apollo–Szovjet együttműködés (1975) === A feszültség enyhülésével a két szuperhatalom 1975-ben végrehajtotta az első közös űrmissziót: az '''Apollo–Szajuz-programot'''. Egy amerikai és egy szovjet űrhajó dokkolt az űrben, szimbolikusan lezárva az űrverseny konfrontatív szakaszát és megnyitva az utat az együttműködés felé. <span id="űrállomások-és-új-irányok"></span> === Űrállomások és új irányok === A Szovjetunió ezután az űrállomások területén ért el komoly sikereket. Az első hosszabb ideig működő űrállomás, a '''Szaljut'''-sorozat, majd a legendás '''Mir''' űrállomás is a szovjet–orosz technológia diadalai voltak. Az USA válasza a '''Space Shuttle''' program volt, amely a visszatérő űrrepülőgépekkel próbált költséghatékonyabb űrkutatást megvalósítani. <span id="hidegháború-utáni-korszak"></span> === Hidegháború utáni korszak === A Szovjetunió 1991-es felbomlása után az űrverseny versengő jellege fokozatosan háttérbe szorult, és '''a nemzetközi együttműködés''' került előtérbe. A legfőbb közös projekt az '''ISS (Nemzetközi Űrállomás)''' lett, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország, az EU tagállamai, Japán és más országok is részt vettek. <span id="az-űrverseny-öröksége"></span> === Az űrverseny öröksége === Az űrverseny hatalmas lendületet adott a tudományos és technikai fejlődésnek: kifejlesztették a számítógépeket, a műholdas kommunikációt, az anyagtechnológiát, valamint az orvosi műszereket is. A katonai versengés mellett fontos társadalmi üzenetet is hordozott: az emberiség képes elhagyni a bolygót és felfedezni a világűrt. <span id="új-korszak-magáncégek-és-új-szereplők"></span> === Új korszak: magáncégek és új szereplők === Napjainkban az űrverseny új formában tér vissza. Már nem kizárólag nemzetállamok, hanem '''magáncégek''' is részt vesznek benne, mint például az '''SpaceX (Elon Musk)''', '''Blue Origin (Jeff Bezos)''' vagy a '''Virgin Galactic (Richard Branson)'''. Emellett új országok – például '''Kína''', '''India''', '''Egyesült Arab Emírségek''' – is komoly űrprogramokat indítottak. Kína például már saját űrállomással (Tiangong), holdjáróval és Mars-szondával is rendelkezik. Az Egyesült Államok Artemis-programja célul tűzte ki az újabb holdraszállást és a Marsra való emberes utazás előkészítését. <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Az űrverseny tehát nem csupán katonai és politikai küzdelem volt, hanem az emberi kíváncsiság, kreativitás és kitartás megnyilvánulása. Bár gyökerei a hidegháborús rivalizálásban keresendők, eredményei ma már az egész emberiséget szolgálják. A jövőben az együttműködés és a Földön túli világ meghódítása központi szerepet játszhat – talán már nem versenyként, hanem közös küldetésként. {{engl}} d0tqkbgf5n1ooozdk4apn38f5owvoxf 0 799831 3508073 3483026 2025-06-30T18:51:23Z LinguisticMystic 22848 3508073 wikitext text/x-wiki #redirect [[Claudio Monteverdi]] 55r032t4hnmtiw040con2msgn3pg6lm 0 800041 3508142 3484043 2025-07-01T08:40:33Z LinguisticMystic 22848 3508142 wikitext text/x-wiki #redirect [[Martin Luther King]] 4hi5nr24k04zh3q0xw0khdwnrtnokzl 0 800916 3508056 3503917 2025-06-30T18:46:25Z LinguisticMystic 22848 3508056 wikitext text/x-wiki {{also|Francis Drake}} {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Teljes név:''' Aubrey Drake Graham '''Született:''' 1986. október 24., Toronto, Kanada '''Foglalkozás:''' rapper, énekes, dalszerző, producer, színész, vállalkozó '''Aktív évek:''' 2001 – jelenleg '''Műfajok:''' hiphop, R&amp;B, pop-rap, trap, dancehall ----- <span id="gyerekkor-és-kezdetek"></span> === '''Gyerekkor és kezdetek''' === Aubrey Drake Graham egy zsidó-kanadai anyától (Sandi Graham) és egy afroamerikai apától (Dennis Graham) született. Apja Memphisben zenélt, többek között Jerry Lee Lewis dobosaként. Drake édesanyjával nőtt fel Torontóban, míg apjával csak ritkán találkozott gyerekkorában. A zsidó vallási hagyományok szerint nevelkedett – például volt bár micvója –, de saját identitását mindig sokrétűnek tartotta. Pályáját színészként kezdte a '''“Degrassi: The Next Generation”''' című kanadai tinisorozatban, ahol Jimmy Brooksot, a tolószékbe került kosárlabdázót alakította. Bár ismertté tette őt a sorozat, igazi szenvedélye mindig is a zene volt. ----- <span id="zenei-áttörés"></span> === '''Zenei áttörés''' === Drake első mixtape-je, a '''“Room for Improvement”''' 2006-ban jelent meg, ezt követte a '''“Comeback Season”''' (2007), amely már több figyelmet kapott, főleg a “Replacement Girl” című száma révén. A nagy áttörést a '''“So Far Gone”''' (2009) mixtape hozta meg, melyről a '''“Best I Ever Had”''' című szám Billboard-toplistás lett, és felfigyelt rá a zenei világ. A Young Money Entertainment – Lil Wayne kiadója – szerződtette. ----- <span id="albumok-és-karrierépítés"></span> === '''Albumok és karrierépítés''' === Drake első stúdióalbuma, a '''“Thank Me Later”''' 2010-ben jelent meg, rögtön első helyen nyitott a Billboard 200-on. Azóta sorra hozza a sikeralbumokat: # '''Take Care''' (2011) – kritikai és közönségsiker, Grammy-díjas lett, emlékezetes dalok: ''Marvins Room, Headlines, Take Care'' # '''Nothing Was the Same''' (2013) – stílusváltás, erőteljesebb, kísérletezőbb hangzás: ''Started From the Bottom, Hold On, We’re Going Home'' # '''Views''' (2016) – megosztó, de elképesztően sikeres album, rajta a sláger: ''One Dance'' # '''Scorpion''' (2018) – dupla album, tartalmazta a globális slágert: ''God’s Plan'' # '''Certified Lover Boy''' (2021) – ismét csúcslistás, vegyes fogadtatással # '''Her Loss''' (2022) – kollaboráció 21 Savage-dzsel # '''For All the Dogs''' (2023) – tartalmazta a ''Slime You Out'' című számot SZA-val ----- <span id="stílus-és-hatás"></span> === '''Stílus és hatás''' === Drake zenéje keveri a hiphopot, az R&amp;B-t és a popot. Ismert melodikus, érzelmes stílusáról, ahol a rapet sokszor énekléssel vegyíti. Szövegeiben gyakran beszél kapcsolatairól, hírnévről, családról, lojalitásról és gyökereiről. Ő volt az egyik első mainstream rapper, aki nyíltan mutatta ki érzelmeit, ezzel megváltoztatva a férfi hiphop arculatát. Sokan kritizálták ezért, de ugyanennyien tekintik őt úttörőnek. ----- <span id="rekordok-és-elismerések"></span> === '''Rekordok és elismerések''' === * Több mint '''500 millió lemezt''' adott el világszerte. * Több mint '''300''' Billboard Hot 100-szereplés, ezzel történelmi csúcstartó. * '''5 Grammy-díjat''', '''34 Billboard Music Awardot''', '''4 Juno-díjat''' és még sok mást nyert. * Ő az egyik legtöbbet streamelt előadó a Spotify és az Apple Music történetében. ----- <span id="vállalkozások-és-egyéb-projektek"></span> === '''Vállalkozások és egyéb projektek''' === * '''OVO (October’s Very Own):''' saját márkája és kiadója, ruházattól a zenei produkcióig. * '''Toronto Raptors:''' hivatalos globális nagykövet, aktív szerepet vállal a kosárlabdacsapat marketingjében. * '''Whiskey-márka:''' Virginia Black nevű italmárkája is ismert. * '''TV-produkciók:''' producerként is tevékenykedik (pl. ''Euphoria''). ----- <span id="vita-és-rivalizálások"></span> === '''Vita és rivalizálások''' === Drake karrierjét nem kerülték el a rivalizálások: * '''Meek Mill:''' egy 2015-ös Twitter-vita során Drake két diss-tracket is írt (''Charged Up, Back to Back''), amit széles körben győzelemként könyveltek el számára. * '''Pusha T:''' 2018-ban robbant a bomba, amikor Pusha T elárulta, hogy Drake apává vált – ez súlyos csapás volt imidzsére. Drake később megerősítette a hírt a ''Scorpion'' albumán. * '''Kanye West:''' hosszú, hullámzó kapcsolat, tele együttműködésekkel és konfliktusokkal. ----- <span id="személyes-élet"></span> === '''Személyes élet''' === Drake egy fiút nevel, '''Adonis Grahamet''', aki 2017-ben született. Magánéletét viszonylag óvja, bár a médiában gyakran cikkeznek nőügyeiről. Több hírességgel hozták kapcsolatba, köztük Rihanna, Jennifer Lopez és SZA. Otthonának számít Toronto, ahol egy luxusvillát építtetett. A városhoz való kötődése szinte minden projektjében visszaköszön. ----- <span id="kulturális-hatás"></span> === '''Kulturális hatás''' === Drake ma már nem csupán zenész, hanem egy kulturális ikon. Ő volt az egyik első rapper, aki a közösségi média, főként az Instagram és a meme-kultúra segítségével tudott virálissá válni (lásd: ''Hotline Bling'' tánca). Emellett ő indította el a “Toronto wave” hullámot is a zenei világban. ----- <span id="örökség-és-jövőkép"></span> === '''Örökség és jövőkép''' === Drake neve összefonódott a 2010-es évek zenéjével. Zenéjének hatása hallható Travis Scott, Post Malone, The Weeknd, és sok más előadó munkáiban. Bár vannak, akik kritikusan szemlélik stílusváltásait, nem lehet elvitatni innovatív szerepét. 2024-re ígért egy ideiglenes visszavonulást az egészségi állapota miatt, de 2025-ben újra aktív volt, új zenék és turnék formájában. Minden jel szerint a következő években is dominálni fog. ----- '''TL;DR''': Drake a 21. század egyik legmeghatározóbb zenei alakja, aki a rapet és R&amp;B-t poposabb irányba vitte, és világszerte több száz millió rajongót szerzett. Ikonikussá vált stílusa, rekordjai és kulturális hatása generációkra ható jelenséggé tette. {{engl}} o0sypl9xksthfnjb1acmrh124ni2bzz 0 801595 3508222 3489093 2025-07-01T09:37:36Z LinguisticMystic 22848 A lap tartalmának cseréje erre: {{subst:redir|Frank B. Kellogg|?}} 3508222 wikitext text/x-wiki #redirect [[Frank B. Kellogg]] gyq0r140tg2hvyp0me50cyyd90dsto2 0 803832 3508015 3494709 2025-06-30T18:10:07Z LinguisticMystic 22848 3508015 wikitext text/x-wiki #redirect [[Bob Dylan]] cpzw1m0vdld2i17vjo2hyel5r0rgjyh 0 804686 3508479 3497653 2025-07-01T10:53:11Z EmausBot 18586 [[Albert Szent-Györgyi]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508479 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Albert Szent-Györgyi]] ohzxiv3ps6postuyvelgyh66ujdxisj 0 805634 3508477 3500946 2025-07-01T10:52:51Z EmausBot 18586 [[Ronald Fisher]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508477 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Ronald Fisher]] b8ruoi5pr7ctj495v1e6dnk2uzed6jy 10 805856 3508121 3507467 2025-07-01T07:22:51Z LinguisticMystic 22848 3508121 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Prize in Physics | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Physics]] | bodyclass = hlist | state = | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Wilhelm Röntgen|Röntgen]] * 1902: [[Hendrik Lorentz|Lorentz]] / [[Pieter Zeeman|Zeeman]] * 1903: [[Henri Becquerel|Becquerel]] / [[Pierre Curie|P. Curie]] / [[Marie Curie|M. Curie]] * 1904: [[John William Strutt, 3rd Baron Rayleigh|Rayleigh]] * 1905: [[Philipp Lenard|Lenard]] * 1906: [[J. J. Thomson]] * 1907: [[Albert A. Michelson|Michelson]] * 1908: [[Gabriel Lippmann|Lippmann]] * 1909: [[Guglielmo Marconi|Marconi]] / [[Karl Ferdinand Braun|Braun]] * 1910: [[Johannes Diderik van der Waals|Van der Waals]] * 1911: [[Wilhelm Wien|Wien]] * 1912: [[Gustaf Dalén|Dalén]] * 1913: [[Heike Kamerlingh Onnes|Kamerlingh Onnes]] * 1914: [[Max von Laue|Laue]] * 1915: [[Lawrence Bragg|W. L. Bragg]] / [[William Henry Bragg|W. H. Bragg]] * {{color|darkgrey|1916}} * 1917: [[Charles Glover Barkla|Barkla]] * 1918: [[Max Planck|Planck]] * 1919: [[Johannes Stark|Stark]] * 1920: [[Charles Édouard Guillaume|Guillaume]] * 1921: [[Albert Einstein|Einstein]] * 1922: [[Niels Bohr|N. Bohr]] * 1923: [[Robert Andrews Millikan|Millikan]] * 1924: [[Manne Siegbahn|M. Siegbahn]] * 1925: [[James Franck|Franck]] / [[Gustav Ludwig Hertz|Hertz]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Jean Baptiste Perrin|Perrin]] * 1927: [[Arthur Compton|Compton]] / [[Charles Thomson Rees Wilson|C. Wilson]] * 1928: [[Owen Willans Richardson|O. Richardson]] * 1929: [[Louis de Broglie|De Broglie]] * 1930: [[C. V. Raman|Raman]] * {{color|darkgrey|1931}} * 1932: [[Werner Heisenberg|Heisenberg]] * 1933: [[Erwin Schrödinger|Schrödinger]] / [[Paul Dirac|Dirac]] * {{color|darkgrey|1934}} * 1935: [[James Chadwick|Chadwick]] * 1936: [[Victor Francis Hess|Hess]] / [[Carl David Anderson|C. D. Anderson]] * 1937: [[Clinton Davisson|Davisson]] / [[George Paget Thomson|G. P. Thomson]] * 1938: [[Enrico Fermi|Fermi]] * 1939: [[Ernest Lawrence|Lawrence]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[Otto Stern|Stern]] * 1944: [[Isidor Isaac Rabi|Rabi]] * 1945: [[Wolfgang Pauli|Pauli]] * 1946: [[Percy Williams Bridgman|Bridgman]] * 1947: [[Edward Victor Appleton|Appleton]] * 1948: [[Patrick Blackett|Blackett]] * 1949: [[Hideki Yukawa|Yukawa]] * 1950: [[C. F. Powell|Powell]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[John Cockcroft|Cockcroft]] / [[Ernest Walton|Walton]] * 1952: [[Felix Bloch|Bloch]] / [[Edward Mills Purcell|Purcell]] * 1953: [[Frits Zernike|Zernike]] * 1954: [[Max Born|Born]] / [[Walther Bothe|Bothe]] * 1955: [[Willis Lamb|Lamb]] / [[Polykarp Kusch|Kusch]] * 1956: [[William Shockley|Shockley]] / [[John Bardeen|Bardeen]] / [[Walter Houser Brattain|Brattain]] * 1957: [[Yang Chen-Ning|C. N. Yang]] / [[Tsung-Dao Lee|T. D. Lee]] * 1958: [[Pavel Cherenkov|Cherenkov]] / [[Ilya Frank|Frank]] / [[Igor Tamm|Tamm]] * 1959: [[Emilio Segrè|Segrè]] / [[Owen Chamberlain|Chamberlain]] * 1960: [[Donald A. Glaser|Glaser]] * 1961: [[Robert Hofstadter|Hofstadter]] / [[Rudolf Mössbauer|Mössbauer]] * 1962: [[Lev Landau|Landau]] * 1963: [[Eugene Wigner|Wigner]] / [[Maria Goeppert Mayer|Goeppert Mayer]] / [[J. Hans D. Jensen|Jensen]] * 1964: [[Charles H. Townes|Townes]] / [[Nikolay Basov|Basov]] / [[Alexander Prokhorov|Prokhorov]] * 1965: [[Shin'ichirō Tomonaga|Tomonaga]] / [[Julian Schwinger|Schwinger]] / [[Richard Feynman|Feynman]] * 1966: [[Alfred Kastler|Kastler]] * 1967: [[Hans Bethe|Bethe]] * 1968: [[Luis Walter Alvarez|Alvarez]] * 1969: [[Murray Gell-Mann|Gell-Mann]] * 1970: [[Hannes Alfvén|Alfvén]] / [[Louis Néel|Néel]] * 1971: [[Dennis Gabor|Gabor]] * 1972: [[John Bardeen|Bardeen]] / [[Leon Cooper|Cooper]] / [[John Robert Schrieffer|Schrieffer]] * 1973: [[Leo Esaki|Esaki]] / [[Ivar Giaever|Giaever]] / [[Brian Josephson|Josephson]] * 1974: [[Martin Ryle|Ryle]] / [[Antony Hewish|Hewish]] * 1975: [[Aage Bohr|A. Bohr]] / [[Ben Roy Mottelson|Mottelson]] / [[James Rainwater|Rainwater]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Burton Richter|Richter]] / [[Samuel C. C. Ting|Ting]] * 1977: [[Philip W. Anderson|P. W. Anderson]] / [[Nevill Francis Mott|Mott]] / [[John Hasbrouck Van Vleck|Van Vleck]] * 1978: [[Pyotr Kapitsa|Kapitsa]] / [[Arno Allan Penzias|Penzias]] / [[Robert Woodrow Wilson|R. Wilson]] * 1979: [[Sheldon Glashow|Glashow]] / [[Abdus Salam|Salam]] / [[Steven Weinberg|Weinberg]] * 1980: [[James Cronin|Cronin]] / [[Val Logsdon Fitch|Fitch]] * 1981: [[Nicolaas Bloembergen|Bloembergen]] / [[Arthur Leonard Schawlow|Schawlow]] / [[Kai Siegbahn|K. Siegbahn]] * 1982: [[Kenneth G. Wilson|K. Wilson]] * 1983: [[Subrahmanyan Chandrasekhar|Chandrasekhar]] / [[William Alfred Fowler|Fowler]] * 1984: [[Carlo Rubbia|Rubbia]] / [[Simon van der Meer|Van der Meer]] * 1985: [[Klaus von Klitzing|von Klitzing]] * 1986: [[Ernst Ruska|Ruska]] / [[Gerd Binnig|Binnig]] / [[Heinrich Rohrer|Rohrer]] * 1987: [[Georg Bednorz|Bednorz]] / [[K. Alex Müller|Müller]] * 1988: [[Leon M. Lederman|Lederman]] / [[Melvin Schwartz|Schwartz]] / [[Jack Steinberger|Steinberger]] * 1989: [[Norman Ramsey Jr.|Ramsey]] / [[Hans Georg Dehmelt|Dehmelt]] / [[Wolfgang Paul|Paul]] * 1990: [[Jerome Isaac Friedman|Friedman]] / [[Henry Way Kendall|Kendall]] / [[Richard E. Taylor|R. Taylor]] * 1991: [[Pierre-Gilles de Gennes|de Gennes]] * 1992: [[Georges Charpak|Charpak]] * 1993: [[Russell Alan Hulse|Hulse]] / [[Joseph Hooton Taylor Jr.|J. Taylor]] * 1994: [[Bertram Brockhouse|Brockhouse]] / [[Clifford Shull|Shull]] * 1995: [[Martin Lewis Perl|Perl]] / [[Frederick Reines|Reines]] * 1996: [[David Lee |D. Lee]] / [[Douglas Osheroff|Osheroff]] / [[Robert Coleman Richardson|R. Richardson]] * 1997: [[Steven Chu|Chu]] / [[Claude Cohen-Tannoudji|Cohen-Tannoudji]] / [[William Daniel Phillips|Phillips]] * 1998: [[Robert B. Laughlin|Laughlin]] / [[Horst Ludwig Störmer|Störmer]] / [[Daniel C. Tsui|Tsui]] * 1999: [[Gerard 't Hooft|'t Hooft]] / [[Martinus J. G. Veltman|Veltman]] * 2000: [[Zhores Alferov|Alferov]] / [[Herbert Kroemer|Kroemer]] / [[Jack Kilby|Kilby]] | group5 = 2001–<br/>present | list5 = * 2001: [[Eric Allin Cornell|Cornell]] / [[Wolfgang Ketterle|Ketterle]] / [[Carl Wieman|Wieman]] * 2002: [[Raymond Davis Jr.|Davis]] / [[Masatoshi Koshiba|Koshiba]] / [[Riccardo Giacconi|Giacconi]] * 2003: [[Alexei Abrikosov |Abrikosov]] / [[Vitaly Ginzburg|Ginzburg]] / [[Anthony James Leggett|Leggett]] * 2004: [[David Gross|Gross]] / [[Hugh David Politzer|Politzer]] / [[Frank Wilczek|Wilczek]] * 2005: [[Roy J. Glauber|Glauber]] / [[John L. Hall|Hall]] / [[Theodor W. Hänsch|Hänsch]] * 2006: [[John C. Mather|Mather]] / [[George Smoot|Smoot]] * 2007: [[Albert Fert|Fert]] / [[Peter Grünberg|Grünberg]] * 2008: [[Yoichiro Nambu|Nambu]] / [[Makoto Kobayashi |Kobayashi]] / [[Toshihide Maskawa|Maskawa]] * 2009: [[Charles K. Kao|Kao]] / [[Willard Boyle|Boyle]] / [[George E. Smith|Smith]] * 2010: [[Andre Geim|Geim]] / [[Konstantin Novoselov|Novoselov]] * 2011: [[Saul Perlmutter|Perlmutter]] / [[Brian Schmidt|Schmidt]] / [[Adam Riess|Riess]] * 2012: [[David J. Wineland|Wineland]] / [[Serge Haroche|Haroche]] * 2013: [[François Englert|Englert]] / [[Peter Higgs|Higgs]] * 2014: [[Isamu Akasaki|Akasaki]] / [[Hiroshi Amano|Amano]] / [[Shuji Nakamura|Nakamura]] * 2015: [[Takaaki Kajita|Kajita]] / [[Arthur B. McDonald|McDonald]] * 2016: [[David J. Thouless|Thouless]] / [[Duncan Haldane|Haldane]] / [[J. Michael Kosterlitz|Kosterlitz]] * 2017: [[Rainer Weiss|Weiss]] / [[Barry Barish|Barish]] / [[Kip Thorne|Thorne]] * 2018: [[Arthur Ashkin|Ashkin]] / [[Gérard Mourou|Mourou]] / [[Donna Strickland|Strickland]] * 2019: [[Jim Peebles|Peebles]] / [[Michel Mayor|Mayor]] / [[Didier Queloz|Queloz]] * 2020: [[Roger Penrose|Penrose]] / [[Reinhard Genzel|Genzel]] / [[Andrea M. Ghez|Ghez]] * 2021: [[Giorgio Parisi|Parisi]] / [[Klaus Hasselmann|Hasselmann]] / [[Syukuro Manabe|Manabe]] * 2022: [[Alain Aspect|Aspect]] / [[John Clauser|Clauser]] / [[Anton Zeilinger|Zeilinger]] * 2023: [[Pierre Agostini|Agostini]] / [[Ferenc Krausz|Krausz]] / [[Anne L'Huillier|L'Huillier]] * 2024: [[John Hopfield|Hopfield]] / [[Geoffrey Hinton|Hinton]] }}<noinclude> {{Documentation}} </noinclude> hox9sc0be49xfdu9qnaaf261xh6lyed 10 805857 3508120 3507466 2025-07-01T07:22:37Z LinguisticMystic 22848 3508120 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Prize in Chemistry | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Chemistry]] | state = {{{state|autocollapse}}} | bodyclass = hlist | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Jacobus Henricus van 't Hoff|Jacobus van 't Hoff]] * 1902: [[Emil Fischer]] * 1903: [[Svante Arrhenius]] * 1904: [[William Ramsay]] * 1905: [[Adolf von Baeyer]] * 1906: [[Henri Moissan]] * 1907: [[Eduard Buchner]] * 1908: [[Ernest Rutherford]] * 1909: [[Wilhelm Ostwald]] * 1910: [[Otto Wallach]] * 1911: [[Marie Curie]] * 1912: [[Victor Grignard]] / [[Paul Sabatier|Paul Sabatier]] * 1913: [[Alfred Werner]] * 1914: [[Theodore William Richards|Theodore Richards]] * 1915: [[Richard Willstätter]] * {{color|darkgrey|1916}} * {{color|darkgrey|1917}} * 1918: [[Fritz Haber]] * {{color|darkgrey|1919}} * 1920: [[Walther Nernst]] * 1921: [[Frederick Soddy]] * 1922: [[Francis William Aston|Francis Aston]] * 1923: [[Fritz Pregl]] * {{color|darkgrey|1924}} * 1925: [[Richard Adolf Zsigmondy|Richard Zsigmondy]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Theodor Svedberg]] * 1927: [[Heinrich Otto Wieland|Heinrich Wieland]] * 1928: [[Adolf Windaus]] * 1929: [[Arthur Harden]] / [[Hans von Euler-Chelpin]] * 1930: [[Hans Fischer]] * 1931: [[Carl Bosch]] / [[Friedrich Bergius]] * 1932: [[Irving Langmuir]] * {{color|darkgrey|1933}} * 1934: [[Harold Urey]] * 1935: [[Frédéric Joliot-Curie]] / [[Irène Joliot-Curie]] * 1936: [[Peter Debye]] * 1937: [[Norman Haworth]] / [[Paul Karrer]] * 1938: [[Richard Kuhn]] * 1939: [[Adolf Butenandt]] / [[Leopold Ružička]] * {{color|darkgrey|1940}} * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * 1943: [[George de Hevesy]] * 1944: [[Otto Hahn]] * 1945: [[Artturi Ilmari Virtanen|Artturi Virtanen]] * 1946: [[James B. Sumner]] / [[John Howard Northrop|John Northrop]] / [[Wendell Meredith Stanley]] * 1947: [[Robert Robinson |Robert Robinson]] * 1948: [[Arne Tiselius]] * 1949: [[William Giauque]] * 1950: [[Otto Diels]] / [[Kurt Alder]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Edwin McMillan]] / [[Glenn T. Seaborg]] * 1952: [[Archer Martin]] / [[Richard Laurence Millington Synge|Richard Synge]] * 1953: [[Hermann Staudinger]] * 1954: [[Linus Pauling]] * 1955: [[Vincent du Vigneaud]] * 1956: [[Cyril Norman Hinshelwood|Cyril Hinshelwood]] / [[Nikolay Semyonov]] * 1957: [[Alexander R. Todd|Alexander Todd]] * 1958: [[Frederick Sanger]] * 1959: [[Jaroslav Heyrovský]] * 1960: [[Willard Libby]] * 1961: [[Melvin Calvin]] * 1962: [[Max Perutz]] / [[John Kendrew]] * 1963: [[Karl Ziegler]] / [[Giulio Natta]] * 1964: [[Dorothy Hodgkin]] * 1965: [[Robert Burns Woodward|Robert Woodward]] * 1966: [[Robert S. Mulliken]] * 1967: [[Manfred Eigen]] / [[Ronald George Wreyford Norrish|Ronald Norrish]] / [[George Porter]] * 1968: [[Lars Onsager]] * 1969: [[Derek Barton]] / [[Odd Hassel]] * 1970: [[Luis Federico Leloir]] * 1971: [[Gerhard Herzberg]] * 1972: [[Christian B. Anfinsen]] / [[Stanford Moore]] / [[William Howard Stein|William Stein]] * 1973: [[Ernst Otto Fischer]] / [[Geoffrey Wilkinson]] * 1974: [[Paul Flory]] * 1975: [[John Cornforth]] / [[Vladimir Prelog]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[William Lipscomb]] * 1977: [[Ilya Prigogine]] * 1978: [[Peter D. Mitchell]] * 1979: [[Herbert C. Brown]] / [[Georg Wittig]] * 1980: [[Paul Berg]] / [[Walter Gilbert]] / [[Frederick Sanger]] * 1981: [[Kenichi Fukui]] / [[Roald Hoffmann]] * 1982: [[Aaron Klug]] * 1983: [[Henry Taube]] * 1984: [[Robert Bruce Merrifield|Robert Merrifield]] * 1985: [[Herbert A. Hauptman]] / [[Jerome Karle]] * 1986: [[Dudley R. Herschbach]] / [[Yuan T. Lee]] / [[John Polanyi]] * 1987: [[Donald J. Cram]] / [[Jean-Marie Lehn]] / [[Charles J. Pedersen]] * 1988: [[Johann Deisenhofer]] / [[Robert Huber]] / [[Hartmut Michel]] * 1989: [[Sidney Altman]] / [[Thomas Cech]] * 1990: [[Elias James Corey|Elias Corey]] * 1991: [[Richard R. Ernst]] * 1992: [[Rudolph A. Marcus]] * 1993: [[Kary Mullis]] / [[Michael Smith |Michael Smith]] * 1994: [[George Andrew Olah|George Olah]] * 1995: [[Paul J. Crutzen]] / [[Mario Molina]] / [[F. Sherwood Rowland]] * 1996: [[Robert Curl]] / [[Harry Kroto|Harold Kroto]] / [[Richard Smalley]] * 1997: [[Paul D. Boyer]] / [[John E. Walker]] / [[Jens Christian Skou]] * 1998: [[Walter Kohn]] / [[John Pople]] * 1999: [[Ahmed Zewail]] * 2000: [[Alan J. Heeger]] / [[Alan MacDiarmid]] / [[Hideki Shirakawa]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[William Standish Knowles|William Knowles]] / [[Ryōji Noyori|Ryoji Noyori]] / [[Karl Barry Sharpless|K. Barry Sharpless]] * 2002: [[John B. Fenn]] / [[Koichi Tanaka]] / [[Kurt Wüthrich]] * 2003: [[Peter Agre]] / [[Roderick MacKinnon]] * 2004: [[Aaron Ciechanover]] / [[Avram Hershko]] / [[Irwin Rose]] * 2005: [[Robert H. Grubbs]] / [[Richard R. Schrock]] / [[Yves Chauvin]] * 2006: [[Roger D. Kornberg]] * 2007: [[Gerhard Ertl]] * 2008: [[Osamu Shimomura]] / [[Martin Chalfie]] / [[Roger Y. Tsien]] * 2009: [[Venki Ramakrishnan|Venkatraman Ramakrishnan]] / [[Thomas A. Steitz]] / [[Ada Yonath|Ada E. Yonath]] * 2010: [[Richard F. Heck]] / [[Akira Suzuki]] / [[Ei-ichi Negishi]] * 2011: [[Dan Shechtman]] * 2012: [[Robert Lefkowitz]] / [[Brian Kobilka]] * 2013: [[Martin Karplus]] / [[Michael Levitt |Michael Levitt]] / [[Arieh Warshel]] * 2014: [[Eric Betzig]] / [[Stefan Hell]] / [[William E. Moerner]] * 2015: [[Tomas Lindahl]] / [[Paul L. Modrich]] / [[Aziz Sancar]] * 2016: [[Jean-Pierre Sauvage]] / [[Fraser Stoddart]] / [[Ben Feringa]] * 2017: [[Jacques Dubochet]] / [[Joachim Frank]] / [[Richard Henderson |Richard Henderson]] * 2018: [[Frances Arnold]] / [[Gregory Winter]] / [[George Smith |George Smith]] * 2019: [[John B. Goodenough]] / [[M. Stanley Whittingham]] / [[Akira Yoshino]] * 2020: [[Emmanuelle Charpentier]] / [[Jennifer Doudna]] * 2021: [[David MacMillan]] / [[Benjamin List]] * 2022: [[Carolyn Bertozzi|Carolyn R. Bertozzi]] / [[Morten P. Meldal]] / [[Karl Barry Sharpless]] * 2023: [[Moungi Bawendi|Moungi G. Bawendi]] / [[Louis E. Brus]] / [[Alexey Ekimov|Alexei I. Ekimov]] * 2024: [[David Baker |David Baker]] / [[Demis Hassabis]] / [[John M. Jumper]] }}<noinclude> {{Navbox documentation}} [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Chemistry]] [[Category:Chemistry awards navigational boxes]] </noinclude> 9alguysua2k6mdls2e9m7aei6v32grs 0 806016 3508237 3501930 2025-07-01T09:56:22Z LinguisticMystic 22848 3508237 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Neil Alden Armstrong''' (1930. augusztus 5. – 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, mérnök, tesztpilóta, haditengerészeti pilóta és egyetemi professzor volt. Ő volt '''az első ember, aki a Holdra lépett''', 1969. július 20-án, az '''Apollo–11''' küldetés parancsnokaként. Ezzel örökre beírta nevét az emberiség történetébe. Mondatát – ''„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”'' – világszerte ismerik. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Neil Armstrong 1930-ban született az ohiói '''Wapakoneta''' városában. Már gyermekként szenvedélyesen érdeklődött a repülés iránt. Nyolcéves korában ment először repülővel, és tizenhat évesen – még a jogosítvány megszerzése előtt – már pilótaengedélye volt. Középiskolai tanulmányai után a '''Purdue Egyetemre''' ment repülőmérnöknek, ahol az Amerikai Haditengerészet támogatásával tanult. Tanulmányait megszakította, amikor '''a koreai háborúban''' pilótaként szolgált: több mint 75 bevetésen vett részt, főként F9F Panther vadászgépeken. A háború után visszatért az egyetemre, majd '''1955-ben diplomázott'''. Később a '''Dél-Kaliforniai Egyetemen''' szerzett mesterdiplomát repülés- és űrmérnöki szakon. ----- <span id="tesztpilóta-karrier"></span> === Tesztpilóta karrier === Neil Armstrong az '''NACA (később NASA)''' '''Lewis és Dryden kutatóközpontjaiban''' dolgozott tesztpilótaként. Részt vett számos kísérleti repülésen, köztük az '''X-15 rakétarepülő''' tesztelésében, amely a Föld légkörének határát is elérte. Több mint 200 különböző repülőgépet vezetett, és különösen ismert volt nyugodt, higgadt személyiségéről és kiváló technikai tudásáról. ----- <span id="nasa-és-űrhajóskarrier"></span> === NASA és űrhajóskarrier === '''1962-ben választották be a NASA második űrhajóscsoportjába''', a „New Nine”-ba. Első űrrepülését '''1966-ban''' a '''Gemini–8''' küldetésen teljesítette '''David Scott''' oldalán. Ez volt az első alkalom, amikor két űreszköz sikeresen dokkolt az űrben. A küldetés azonban megszakadt, mert az űrhajó veszélyes forgásba kezdett egy meghibásodott hajtómű miatt. Armstrong gyors reagálása mentette meg az űrhajót és a legénység életét. E higgadt fellépés révén Armstrong komoly bizalmat kapott a NASA vezetésétől, és '''1969-ben őt választották az Apollo–11 parancsnokának'''. ----- <span id="az-apollo11-és-a-holdraszállás"></span> === Az Apollo–11 és a Holdraszállás === Az '''Apollo–11''' küldetést '''1969. július 16-án''' indították a Kennedy Űrközpontból. A legénység: '''Neil Armstrong (parancsnok)''', '''Buzz Aldrin (holdkomp pilóta)''', és '''Michael Collins (parancsnoki modul pilóta)'''. Július 20-án a '''„The Eagle”''' nevű holdkomp leszállt a '''Nyugalom Tengerén''' (Mare Tranquillitatis). Armstrong volt az első, aki '''1969. július 21-én, magyar idő szerint hajnalban''' kilépett a holdkompból és a Hold felszínére lépett. A pillanat világtörténelmi jelentőségű volt. Armstrong és Aldrin körülbelül '''2,5 órát''' töltöttek a felszínen, miközben mintákat gyűjtöttek, kísérleteket végeztek és fényképeztek. E közben Collins a Hold körüli pályán maradt a '''Columbia''' nevű parancsnoki modulban. Az Apollo–11 küldetés '''sikeresen visszatért''' a Földre július 24-én, a Csendes-óceánba csapódva. Az űrhajósokat 21 napos karanténba helyezték, mivel nem tudták, létezik-e holdi fertőzésveszély. ----- <span id="hős-de-szerény"></span> === Hős, de szerény === Armstrongot '''világszerte hősként''' ünnepelték. A három űrhajós egy világkörüli turnén vett részt, ahol országok tucatjai ünnepelték őket. Armstrong azonban '''mindig kerülte a rivaldafényt'''. Csendes, visszahúzódó természet volt, aki úgy vélte: ő nem személyesen hős, hanem egy óriási kollektív technológiai és emberi teljesítmény résztvevője. ----- <span id="élet-a-hold-után"></span> === Élet a Hold után === Az Apollo–11 után Armstrong '''nem repült többé az űrbe'''. 1971-ben '''lemondott NASA-beli pozíciójáról''', és a '''Cincinnati Egyetem professzoraként''' tanított repülőmérnöki tárgyakat. Több vállalat vezető testületeiben is részt vett, például a '''Computing Technologies for Aviation''', '''United Airlines''', '''EDS''' és más cégek igazgatóságában. 1986-ban tagja volt a '''Rogers-bizottságnak''', amely a Challenger-katasztrófa kivizsgálását végezte. ----- <span id="magánélet-és-jelleme"></span> === Magánélet és jelleme === Armstrong kétszer nősült, három gyermek apja volt. Első felesége, Janet Shearon, akivel 1956-ban házasodott össze, 1994-ben elvált tőle. Második felesége Carol Knight lett. Visszahúzódó személyisége ellenére néha fellépett nyilvánosan az űrprogram érdekében, például 2010-ben, amikor '''kritizálta a NASA akkori irányvonalát''', amely szerinte visszalépést jelentett a korábbi célkitűzésekhez képest. Armstrong ismert volt '''tisztességéről''', '''szerénységéről''' és '''profizmusáról'''. Élete során '''soha nem próbálta személyes hírnevét pénzre váltani''', nem írt szenzációhajhász könyveket, nem szerepelt reklámokban. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Neil Armstrong '''2012. augusztus 25-én hunyt el''', 82 éves korában, szívműtét utáni komplikációk következtében. Halálát nemzeti gyászként élték meg az Egyesült Államokban. Barack Obama elnök így méltatta: ''„Neil egyike a legnagyobb amerikai hősöknek – nemcsak korának, hanem minden időknek.”'' Az '''űrhajós közösség, tudományos világ, politikai vezetők és emberek milliói''' fejezték ki tiszteletüket. Hamvait az Atlanti-óceánba szórták az amerikai haditengerészet ceremóniáján. ----- <span id="kitüntetések-és-elismerések"></span> === Kitüntetések és elismerések === Armstrong életében több száz elismerést kapott, köztük: * '''Presidential Medal of Freedom''' (USA legmagasabb polgári kitüntetése) * '''Congressional Space Medal of Honor''' * '''Kongresszusi Aranyérem''' * Számtalan díszdoktori cím és nemzetközi díj Nevét viseli több '''iskola, egyetem, repülőtér, híd, utca, sőt kisbolygó''' is. 2019-ben az '''Apollo–11 50. évfordulójára''' emlékeztek világszerte, újra felelevenítve Armstrong történelmi szerepét. ----- <span id="ikonikus-figura"></span> === Ikonikus figura === Neil Armstrong egyedülálló módon képviselte az emberi kíváncsiságot, technikai bátorságot és visszafogott méltóságot. Bár nem vágyott reflektorfényre, '''ő lett a világ egyik legismertebb embere'''. Tette nemcsak egy mérnöki csúcsteljesítmény, hanem '''az emberi szellem diadala''' volt. A Holdra lépése nem csak technológiai mérföldkő volt, hanem '''kultúrtörténeti pillanat''' is – egy olyan esemény, amely új korszakot nyitott az emberiség számára: a világűr felfedezésének korát. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Neil Armstrong''' nemcsak azért lett halhatatlan, mert elsőként járt egy idegen égitesten, hanem mert '''példaképévé vált annak, hogyan lehet szerénységgel, tisztességgel és tudással szolgálni az emberiséget'''. Ő volt az, aki először lépett a Holdra – de nem utoljára –, és akinek emléke örökké ragyog majd a csillagok között. {{engl}} 3hqbiabeonkna7y7oj59sy1djiedx15 0 806214 3508116 3503291 2025-07-01T07:12:18Z LinguisticMystic 22848 3508116 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Gerolamo Cardano (1501. szeptember 24. – 1576. szeptember 21.) olasz polihisztor, orvos, matematikus, filozófus és szerencsejátékos volt, aki a reneszánsz egyik legsokoldalúbb és legellentmondásosabb tudósa volt. Neve elsősorban a modern algebra fejlődésében játszott szerepe és a valószínűségszámítás alapjainak lerakása miatt ismert, de munkássága az orvostudománytól az asztrológián át a mechanikáig számos területet lefedett. <span id="életútja-és-háttere"></span> === Életútja és háttere === Cardano Milánóban született törvénytelen gyermekként. Apja, Fazio Cardano neves jogász és matematikus volt, aki barátságot ápolt Leonardo da Vincivel is. Gerolamo születésének körülményei és családi háttere sok nehézséget okoztak neki élete során, beleértve jogi és társadalmi korlátozásokat. Tanulmányait Paviában és Padovában végezte, ahol orvostudományt hallgatott. Fiatalon nehézségekkel küzdött: súlyos betegségek, szegénység és az orvosi kamarába való felvétel elutasítása is hátráltatta pályáját. Ennek ellenére Cardano kitartó maradt, és végül elismert orvos lett, akit különösen epilepszia és pszichés betegségek kezelésében tartottak nagyra. Élete során olyan híres személyeket gyógyított, mint John Hamilton skót érsek. <span id="matematikai-munkássága"></span> === Matematikai munkássága === Cardano legnagyobb hatású matematikai műve a ''“Ars Magna”'' (1545), amelyet az algebra történetének egyik mérföldkövének tartanak. Ebben a műben adta közre az első általános megoldásokat harmadfokú (cubic) és negyedfokú (quartic) egyenletekre – bár ezeket valójában korábban Niccolò Tartaglia és Ludovico Ferrari fedezték fel, Cardano pedig részben tőlük vette át és általánosította az eljárásokat. Az egyik legnagyobb újítása az volt, hogy megengedte a gyökalatt negatív számok (ma komplex számok) megjelenését – noha ő maga még nem tudta, mit kezdjen ezekkel. Ennek ellenére a ''“képzetes számok”'' bevezetésének alapjait is ő tette le. <span id="valószínűségszámítás-és-szerencsejáték"></span> === Valószínűségszámítás és szerencsejáték === Cardano szenvedélyes szerencsejátékos volt, és ezt a szenvedélyét matematikai megfontolásokkal próbálta megalapozni. Ő volt az egyik első tudós, aki tudományos módon elemezte a dobókockával és kártyával való játékokat. A ''“Liber de ludo aleae”'' (A szerencsejáték könyve) című műve az egyik első ismert kézirat, amelyben a valószínűségszámítás alapelveit használja. Bár ez a mű csak halála után jelent meg, mégis a modern valószínűségszámítás egyik úttörőjeként tekinthetünk rá. Ebben nemcsak a valószínűségek kiszámításáról ír, hanem a játékos pszichológiájáról, az észszerű kockázatvállalásról és a szerencse természetéről is – tehát a játék és a döntéshozatal filozófiájáról. <span id="tudományos-és-technikai-újításai"></span> === Tudományos és technikai újításai === Cardano érdeklődése kiterjedt a mechanikára, fizikára és a csillagászat egyes kérdéseire is. Az ő nevéhez fűződik a '''Cardano-mechanizmus''', egy fajta univerzális csukló, amelyet a modern járművek kardántengelyének működésében is használnak. Ezen kívül foglalkozott szélgépek, vízkerekek és más technikai eszközök tanulmányozásával is. Az orvostudomány terén is jelentős újításokat vezetett be. Korának legelismertebb orvosai közé tartozott, és különös figyelmet fordított a pszichés betegségek diagnosztizálására és kezelésére, amiben korát megelőző nézeteket képviselt. <span id="asztrológia-misztika-és-filozófia"></span> === Asztrológia, misztika és filozófia === Cardano korának megfelelően hitte, hogy a csillagok befolyásolják az emberi sorsot. Számos horoszkópot készített, köztük saját magának és híres kortársainak is. Bár ma ezt áltudománynak tekintjük, a reneszánsz idején az asztrológia és az asztronómia szorosan összefonódtak. Filozófiai nézetei gyakran különcnek számítottak. Írt a szabadság és a determinizmus viszonyáról, az emberi szenvedésről, valamint az emberi természet kettősségéről. Autobiográfiája, a ''“De vita propria liber”'' (Könyv saját életemről) különösen őszinte önvallomás, amelyben saját hibáit, szerencsétlenségeit és gondolatait is feltárja – ritkaság a korai modern korban. <span id="tragédiák-és-bukás"></span> === Tragédiák és bukás === Élete utolsó szakaszát tragédiák árnyékolták be. Egyik fiát kivégezték mérgezés vádjával, másik fia mentális problémákkal küzdött. Cardano hírneve csorbát szenvedett, amikor asztrológiai jóslatai miatt eretnekséggel vádolták, és az inkvizíció elé kellett állnia. Végül 1570-ben eltiltották a könyvírástól, bár valószínűleg ez inkább politikai nyomás eredménye volt, mint vallási üldözésé. Bár életének utolsó éveit megalázó körülmények között töltötte, Cardano még mindig aktív szellemi életet élt, és haláláig kutatott és írt. <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Cardano öröksége sokrétű. A modern algebra, a valószínűségszámítás és a mechanika terén való hozzájárulásai megalapozták a tudományos forradalom későbbi fejlődését. Emellett ő az egyik legkorábbi példája a ''reneszánsz polihisztor'' alakjának – akiben a tudomány, a művészet, a filozófia és a misztikum egyaránt jelen volt. Ma a matematikában több fogalom is őrzi nevét: a Cardano-formula, a Cardano-gráf, valamint a kardáncsukló mechanikai eszköz. Műveit ma is kutatják a tudománytörténészek, különösen azért, mert egyfajta átmenetet képeznek a középkori gondolkodás és a modern tudományos módszer között. <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Gerolamo Cardano élete egy különös, színes és gyakran ellentmondásos történet a zseni és az emberi gyengeség kettősségéről. Sorsa jól példázza a reneszánsz kor szellemi pezsgését, de egyben annak veszélyeit is: a kivételes tudás nem mindig járt együtt társadalmi megbecsüléssel vagy boldog élettel. Mégis, Cardano neve örökre beíródott a tudomány történetébe mint úttörő és látnok. {{engl}} 73735fro5usulysnf0n1v32reppzaol 10 806721 3508122 3507469 2025-07-01T07:22:58Z LinguisticMystic 22848 3508122 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Memorial Prize in Economic Sciences|Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences]] | state = | bodyclass = hlist | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1969–1975 | list1 = * 1969: [[Ragnar Frisch]] / [[Jan Tinbergen]] * 1970: [[Paul Samuelson|Paul A. Samuelson]] * 1971: [[Simon Kuznets]] * 1972: [[John Hicks|John R. Hicks]] / [[Kenneth Arrow|Kenneth J. Arrow]] * 1973: [[Wassily Leontief]] * 1974: [[Gunnar Myrdal]] / [[Friedrich Hayek|Friedrich August von Hayek]] * 1975: [[Leonid Kantorovich|Leonid Vitaliyevich Kantorovich]] / [[Tjalling Koopmans|Tjalling C. Koopmans]] | group2 = 1976–2000 | list2 = * 1976: [[Milton Friedman]] * 1977: [[Bertil Ohlin]] / [[James Meade|James E. Meade]] * 1978: [[Herbert A. Simon]] * 1979: [[Theodore Schultz|Theodore W. Schultz]] / [[W. Arthur Lewis|Sir Arthur Lewis]] * 1980: [[Lawrence Klein|Lawrence R. Klein]] * 1981: [[James Tobin]] * 1982: [[George Stigler|George J. Stigler]] * 1983: [[Gérard Debreu]] * 1984: [[Richard Stone]] * 1985: [[Franco Modigliani]] * 1986: [[James M. Buchanan|James M. Buchanan Jr.]] * 1987: [[Robert Solow|Robert M. Solow]] * 1988: [[Maurice Allais]] * 1989: [[Trygve Haavelmo]] * 1990: [[Harry Markowitz|Harry M. Markowitz]] / [[Merton Miller|Merton H. Miller]] / [[William F. Sharpe]] * 1991: [[Ronald Coase|Ronald H. Coase]] * 1992: [[Gary Becker|Gary S. Becker]] * 1993: [[Robert Fogel|Robert W. Fogel]] / [[Douglass North|Douglass C. North]] * 1994: [[John Harsanyi|John C. Harsanyi]] / [[John Forbes Nash Jr.|John F. Nash Jr.]] / [[Reinhard Selten]] * 1995: [[Robert Lucas Jr.|Robert E. Lucas Jr.]] * 1996: [[James Mirrlees|James A. Mirrlees]] / [[William Vickrey]] * 1997: [[Robert C. Merton]] / [[Myron Scholes|Myron S. Scholes]] * 1998: [[Amartya Sen]] * 1999: [[Robert Mundell|Robert A. Mundell]] * 2000: [[James Heckman|James J. Heckman]] / [[Daniel McFadden|Daniel L. McFadden]] | group3 = 2001–present | list3 = * 2001: [[George Akerlof|George A. Akerlof]] / [[Michael Spence|A. Michael Spence]] / [[Joseph Stiglitz|Joseph E. Stiglitz]] * 2002: [[Daniel Kahneman]] / [[Vernon L. Smith]] * 2003: [[Robert F. Engle|Robert F. Engle III]] / [[Clive Granger|Clive W.J. Granger]] * 2004: [[Finn E. Kydland]] / [[Edward C. Prescott]] * 2005: [[Robert Aumann|Robert J. Aumann]] / [[Thomas Schelling|Thomas C. Schelling]] * 2006: [[Edmund Phelps|Edmund S. Phelps]] * 2007: [[Leonid Hurwicz]] / [[Eric Maskin|Eric S. Maskin]] / [[Roger Myerson|Roger B. Myerson]] * 2008: [[Paul Krugman]] * 2009: [[Elinor Ostrom]] / [[Oliver E. Williamson]] * 2010: [[Peter Diamond|Peter A. Diamond]] / [[Dale T. Mortensen]] / [[Christopher A. Pissarides]] * 2011: [[Thomas J. Sargent]] / [[Christopher A. Sims]] * 2012: [[Alvin E. Roth]] / [[Lloyd Shapley|Lloyd S. Shapley]] * 2013: [[Eugene Fama|Eugene F. Fama]] / [[Lars Peter Hansen]] / [[Robert J. Shiller]] * 2014: [[Jean Tirole]] * 2015: [[Angus Deaton]] * 2016: [[Oliver Hart|Oliver Hart]] / [[Bengt Holmström]] * 2017: [[Richard Thaler|Richard H. Thaler]] * 2018: [[William Nordhaus]] / [[Paul Romer]] * 2019: [[Abhijit Banerjee]] / [[Esther Duflo]] / [[Michael Kremer]] * 2020: [[Paul Milgrom]] / [[Robert B. Wilson]] * 2021: [[David Card]] / [[Joshua Angrist]] / [[Guido Imbens]] * 2022: [[Ben Bernanke]] / [[Douglas Diamond]] / [[Philip H. Dybvig]] * 2023: [[Claudia Goldin]] * 2024: [[Daron Acemoglu]] / [[Simon Johnson|Simon Johnson]] / [[James A. Robinson]] }} f3dqvr3hf9teitn37dc6ckydyv68wqt 0 806814 3507958 3505126 2025-06-30T17:08:06Z LinguisticMystic 22848 3507958 wikitext text/x-wiki {{also|Adam Smith}} {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Gödel-díj}} b7001pub5ul6fmc6hmcawuo877vxz52 10 806978 3508140 3505614 2025-07-01T08:36:51Z LinguisticMystic 22848 3508140 wikitext text/x-wiki {{#invoke:Navbox1|navbox |name = United States topics |state = |border = |bodyclass = hlist |basestyle = text-align:center; |titleclass = |title = [[{{#invoke:redirect|main|United States}}]]&nbsp; |imagestyle = |image = |abovestyle = |above = |group1 = |list1 = |group2 = [[{{#invoke:redirect|main|fulltext=y|History of the United States}}|History]] |list2 = child | 2_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 2_group2 = By period | 2_list2 = * [[History_of_the_United_States_(1776–1789)|1776–1789]] * [[History of the United States (1789–1815)|1789–1815]] * [[History of the United States (1815–1849)|1815–1849]] * [[History of the United States (1849–1865)|1849–1865]] * [[History of the United States (1865–1917)|1865–1917]] * [[History of the United States (1917–1945)|1917–1945]] * [[History of the United States (1945–1964)|1945–1964]] * [[History of the United States (1964–1980)|1964–1980]] * [[History of the United States (1980–1991)|1980–1991]] * [[History of the United States (1991–2016)|1991–2016]] * [[History of the United States (2016–present)|2016–present]] | 2_group3 = By event | 2_list3 = * [[Pre-Columbian era|Pre-colonial era]] * [[Colonial history of the United States|Colonial era]] ** [[Stamp Act Congress]] ** [[Thirteen Colonies]] ** [[Continental Congress]] ** [[Continental Association]] ** [[United Colonies]] ** [[Colonial American military history|military history]] ** [[Founding Fathers of the United States|Founding Fathers]] * [[Halifax Resolves]] * [[Lee Resolution]] * [[United States Declaration of Independence|Declaration of Independence]] * [[American Revolution]] ** [[American Revolutionary War|War]] ** [[Treaty of Paris (1783)|Treaty of Paris]] * [[Articles of Confederation]] **[[Perpetual Union]] **[[Confederation period]] * [[American frontier]] * [[Constitution of the United States|Constitution]] **[[Timeline of drafting and ratification of the United States Constitution|drafting and ratification]] **[[United States Bill of Rights|Bill of Rights]] * [[Federalist Era]] * [[War of 1812]] * [[Territorial evolution of the United States|Territorial evolution]] * [[Mexican–American War]] * [[American Civil War|Civil War]] * [[Reconstruction era]] * [[American Indian Wars|Indian Wars]] * [[Native American genocide in the United States|Native genocide]] * [[Gilded Age]] * [[Progressive Era]] * [[Women's suffrage in the United States|Women's suffrage]] * Civil rights movement ** [[Civil rights movement (1865–1896)|1865–1896]] ** [[Civil rights movement (1896–1954)|1896–1954]] ** [[Civil rights movement|1954–1968]] * [[Spanish–American War]] * [[American imperialism|Imperialism]] * [[United States in World War I|World War I]] * [[Roaring Twenties]] * [[Great Depression in the United States|Great Depression]] * [[Military history of the United States during World War II|World War II]] ** [[United States home front during World War II|home front]] * [[American Century]] * [[Cold War]] * [[Korean War]] * [[Space Race]] * [[Second-wave feminism|Feminist Movement]] * [[Gay liberation|LGBTQ Movement]] * [[Vietnam War]] * [[History of the United States (1991–2016)|Post-Cold War (1991–2016)]] * [[September 11 attacks]] * [[War on terror|War on Terror]] ** [[War in Afghanistan (2001–2021)|War in Afghanistan]] ** [[Iraq War]] * [[Great Recession in the United States|Great Recession]] * [[COVID-19 pandemic in the United States|COVID-19 pandemic]] | 2_group4 = By topic | 2_list4 = * [[Outline of the history of the United States|Outline of U.S. history]] * [[Demographic history of the United States|Demographic]] * [[Timeline of United States discoveries|Discoveries]] * [[Economic history of the United States|Economic]] * [[Timeline of United States inventions|Inventions]] * [[Military history of the United States|Military]] * [[Postage stamps and postal history of the United States|Postal]] * [[Technological and industrial history of the United States|Technological and industrial]] |group3 = |list3 = |group4 = [[{{#invoke:redirect|main|fulltext=y|Geography of the United States}}|Geography]] |list4 = child | 4_basestyle = text-align:center; | 4_groupstyle = padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 4_list1 = <section begin=Geography /> * [[U.S. territorial sovereignty|Territory]] ** [[Contiguous United States]] ** [[County (United States)|counties]] ** [[Washington, D.C.|federal district]] ** [[federal enclave]]s ** [[Indian reservation]]s ** [[Territories of the United States|insular zones]] ** [[United States Minor Outlying Islands|minor outlying island]]s ** [[Lists of populated places in the United States|populated places]] ** [[U.S. state|states]] * [[List of earthquakes in the United States|Earthquakes]] * [[List of extreme points of the United States|Extreme points]] * [[List of islands of the United States|Islands]] * [[List of mountains of the United States|Mountains]] ** [[List of mountain peaks of the United States|peaks]] ** [[List of mountain ranges#United States|ranges]] ** [[Appalachian Mountains|Appalachian]] ** [[Rocky Mountains|Rocky]] ** [[Sierra Nevada]] * [[National Park Service]] ** [[List of areas in the United States National Park System|National Parks]] * [[List of regions of the United States|Regions]] ** [[East Coast of the United States|East Coast]] ** [[West Coast of the United States|West Coast]] ** [[Great Plains]] ** [[Gulf Coast of the United States|Gulf]] ** [[Mid-Atlantic (United States)|Mid-Atlantic]] ** [[Midwestern United States|Midwestern]] ** [[New England]] ** [[West Coast of the United States|Pacific]] ** [[Central United States|Central]] ** [[Eastern United States|Eastern]] ** [[Northern United States|Northern]] ** [[Northeastern United States|Northeastern]] ** [[Northwestern United States|Northwestern]] ** [[Southern United States|Southern]] ** [[Southeastern United States|Southeastern]] ** [[Southwestern United States|Southwestern]] ** [[Western United States|Western]] * Longest [[List of rivers of the United States|rivers]] ** [[Arkansas River|Arkansas]] ** [[Colorado River|Colorado]] ** [[Columbia River|Columbia]] ** [[Mississippi River|Mississippi]] ** [[Missouri River|Missouri]] ** [[Red River of the South|Red (South)]] ** [[Rio Grande]] ** [[Yukon River|Yukon]] * [[Time in the United States|Time]] * [[Water supply and sanitation in the United States|Water supply and sanitation]] * [[List of World Heritage Sites in the United States|World Heritage Sites]] <section end=Geography /> | 4_group2 = <!--(only shown if subdivisions provided)--> [[Administrative divisions of the United States|Subdivisions]] | 4_list2 = |group5 = |list5 = |group6 = [[{{#invoke:redirect|main|fulltext=y|Politics of the United States}}|Politics]] |list6 = child | 6_basestyle = text-align:center; | 6_groupstyle = padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 6_list1 = child | 6_1_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 6_1_group1 = [[Federal government of the United States|Federal]] | 6_1_list1 = child | 6_1_1_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 6_1_1_group1 = Executive | 6_1_1_list1 = * [[President of the United States]] ** [[Powers of the president of the United States|powers]] ** [[Executive Office of the President of the United States|Executive Office]] * [[Vice President of the United States|Vice President]] * [[Cabinet of the United States|Cabinet]] * [[United States federal executive departments|Executive departments]] * [[Independent agencies of the United States government|Independent agencies]] * [[United States Intelligence Community|Intelligence Community]] ** [[Director of National Intelligence]] ** [[Central Intelligence Agency]] ** [[National Security Agency]] ** [[National Reconnaissance Office]] * [[Federal law enforcement in the United States|Law enforcement]] ** [[Bureau of Alcohol, Tobacco, Firearms and Explosives|ATF]] ** [[U.S. Customs and Border Protection|CBP]] ** [[Bureau of Diplomatic Security|Diplomatic Security]] ** [[Drug Enforcement Administration|DEA]] ** [[Federal Bureau of Investigation|FBI]] ** [[United States Immigration and Customs Enforcement|ICE]] ** [[United States Marshals Service|Marshals]] ** [[United States Secret Service|Secret Service]] ** [[Transportation Security Administration|TSA]] * [[Office of Inspector General (United States)|Inspector generals]] * [[United States federal civil service|Civil service]] * [[Public policy of the United States|Public policy]] | 6_1_1_group2 = [[United States Congress|Legislative]] | 6_1_1_list2 = * [[United States House of Representatives|House of Representatives]] ** [[List of current members of the United States House of Representatives|current members]] ** [[Speaker of the United States House of Representatives|Speaker]] * [[United States Senate|Senate]] ** [[List of current United States senators|current members]] ** [[President pro tempore of the United States Senate|President pro tempore]] ** [[Vice President of the United States#President of the United States Senate|President]] * [[United States Capitol Police|Capitol Police]] * [[Library of Congress]] * [[Congressional Budget Office]] * [[Government Accountability Office]] * [[United States Government Publishing Office|Government Publishing Office]] | 6_1_1_group3 = [[Federal judiciary of the United States|Judicial]] | 6_1_1_list3 = * [[Supreme Court of the United States|Supreme Court]] ** [[Chief Justice of the United States|Chief Justice]] ** [[Associate Justice of the Supreme Court of the United States|Associate Justices]] ** [[List of justices of the Supreme Court of the United States|list]] * [[United States courts of appeals|Courts of appeals]] ** [[List of current United States circuit judges|list of judges]] * [[United States district court|District courts]]/[[United States territorial court|Territorial courts]] ** [[List of United States district and territorial courts|list of courts]] ** [[List of current United States district judges|list of judges]] * [[Federal tribunals in the United States|Other tribunals]] * [[United States Attorney|U.S. attorney]] | 6_1_1_group4 = [[Law of the United States|Law]] | 6_1_1_list4 = * [[United States Bill of Rights|Bill of Rights]] ** [[Civil liberties in the United States|civil liberties]] * [[Code of Federal Regulations]] * [[Constitution of the United States|Constitution]] ** [[Federalism in the United States|federalism]] ** [[Federal preemption|preemption]] ** [[Separation of powers under the United States Constitution|separation of powers]] ** [[Civil rights movement|civil rights]] * [[United States Code]] | 6_1_1_group6 = [[Uniformed services of the United States|Uniformed]] | 6_1_1_list6 = * [[United States Armed Forces|Armed Forces]] ** [[United States Army|Army]] ** [[United States Marine Corps|Marine Corps]] ** [[United States Navy|Navy]] ** [[United States Air Force|Air Force]] ** [[United States Space Force|Space Force]] ** [[United States Coast Guard|Coast Guard]] ** [[National Guard (United States)|National Guard]] * [[NOAA Commissioned Officer Corps|NOAA Corps]] * [[United States Public Health Service Commissioned Corps|Public Health Service Corps]] | 6_1_group2 = [[State governments of the United States|State]],<br />[[Government of the District of Columbia|Federal District]],<br />and [[Territories of the United States|Territorial]] | 6_1_list2 = child | 6_1_2_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 6_1_2_group1 = [[State constitutional officer|Executive]] | 6_1_2_list1 = * [[Governor (United States)|Governor]] ** [[List of current United States governors|list]] * [[Lieutenant governor (United States)|Lieutenant governor]] ** [[List of current United States lieutenant governors|list]] * [[Secretary of state (U.S. state government)|Secretary of state]] * [[State attorney general|Attorney general]] * [[State treasurer|Treasurer]] * [[State auditor|Auditor/Comptroller]] * [[Agriculture commissioner]] * [[Insurance commissioner]] * [[Public utilities commission]] * [[State police (United States)|State police]] ** [[List of United States state and local law enforcement agencies|list]] | 6_1_2_group2 = [[State legislature (United States)|Legislative]] | 6_1_2_list2 = * [[List of United States state legislatures|List of legislatures]] * [[List of U.S. state legislators|List of legislators]] | 6_1_2_group3 = [[State court (United States)|Judicial]] | 6_1_2_list3 = * [[State supreme court|Supreme courts]] ** [[List of state chief justices|Chief justices]] * [[District attorney]] ** [[List of district attorneys by county|list]] | 6_1_2_group4= [[State law (United States)|Law]] | 6_1_2_list4 = * [[State constitutions in the United States|State constitutions]] * [[List of U.S. state statutory codes|Statutory codes]] * [[Uniform act]] * [[Comparison of U.S. state and territory governments|Comparison of governments]] | 6_1_group3 = [[Tribe (Native American)|Tribal]] | 6_1_list3 = * [[Tribal sovereignty in the United States|Tribal sovereignty]] * [[Native American recognition in the United States]] ** [[List of federally recognized tribes in the contiguous United States|Federally recognized tribes]] ** [[List of Alaska Native tribal entities|Federally recognized Alaska Native tribes]] ** [[State-recognized tribes in the United States|State-recognized tribes]] * [[Indian reservation]] ** [[List of Indian reservations in the United States|list]] * [[Hawaiian home land]] | 6_1_group4 = [[Local government in the United States|Local]] | 6_1_list4 = child | 6_1_4_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 6_1_4_group1= [[County (United States)|County]] | 6_1_4_list1= * [[List of United States counties and county equivalents|List of counties and county equivalents]] * [[County executive]] * [[Sheriffs in the United States|Sheriff]] * [[Municipal clerk|Clerk]] | 6_1_4_group2= Cities | 6_1_4_list2 = * [[Consolidated city-county]] * [[Independent city (United States)|Independent city]] * [[Coterminous municipality]] * [[Municipal charter#United States|Charter]] * [[Mayor–council government]] * [[Council–manager government]] * [[City commission government]] * [[Mayoralty in the United States|Mayor]] * [[City manager]] * [[Municipal council#United States|City council]] | 6_1_4_group3= [[Minor civil division|Minor divisions]] | 6_1_4_list3= * [[Civil township|Township]] * [[Town meeting]] | 6_1_4_group4= [[Special district (United States)|Special district]] | 6_1_4_list4= * [[School district]] ** [[Lists of school districts in the United States|list]] | 6_1_group5 = | 6_1_list5 = * [[Corruption in the United States|Corruption]] * [[Democratic backsliding in the United States|Democratic backsliding]] * [[Elections in the United States|Elections]] ** [[United States Electoral College|Electoral College]] ** [[Red states and blue states]] * [[Foreign relations of the United States|Foreign relations]] ** [[Foreign policy of the United States|foreign policy]] * [[Imperial presidency]] * [[Political ideologies in the United States|Ideologies]] ** [[Anti-Americanism]] ** [[American exceptionalism|exceptionalism]] ** [[American nationalism|nationalism]] * [[Political parties in the United States|Parties]] ** [[Democratic Party (United States)|Democratic]] ** [[Republican Party (United States)|Republican]] ** [[Third party (U.S. politics)|Third parties]] * [[List of federal political scandals in the United States|Scandals]] | 6_group2 = <!--(only shown if governance provided)--> Governance | 6_list2 = | 6_group3 = <!--(only shown if government provided)--> [[Government of the United States|Government]] | 6_list3 = | 6_group4 = <!--(only shown if military provided)--> [[Military of the United States|Military]] | 6_list4 = |group7 = |list7 = |group8 = [[{{#invoke:redirect|main|fulltext=y|Economy of the United States}}|Economy]] |list8 = child | 8_basestyle = text-align:center; | 8_groupstyle = padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 8_list1 = <section begin=Economy /> * [[Economy of the United States by sector|By sector]] ** [[Agriculture in the United States|Agriculture]] ** [[Banking in the United States|Banking]] ** [[Communications in the United States|Communications]] ** [[List of companies of the United States by state|Companies]] ** [[Energy in the United States|Energy]] ** [[Insurance in the United States|Insurance]] ** [[Manufacturing in the United States|Manufacturing]] ** [[Mining in the United States|Mining]] ** [[Science and technology in the United States|Science and technology]] ** [[Tourism in the United States|Tourism]] ** [[Foreign trade of the United States|Trade]] ** [[List of companies of the United States by state|by state]] * [[United States dollar|Currency]] * [[List of exports of the United States|Exports]] * [[United States federal budget|Federal budget]] *[[Greenhouse gas emissions by the United States]] * [[Federal Reserve|Federal Reserve System]] * [[Financial position of the United States|Financial position]] * [[Labor unions in the United States|Labor unions]] * [[National debt of the United States|Public debt]] * [[Social programs in the United States|Social welfare programs]] * [[Taxation in the United States|Taxation]] * [[Unemployment in the United States|Unemployment]] * [[Wall Street]] <section end=Economy /> | 8_group2 = <!--(Only shown if infrastructure provided)--> [[Infrastructure of the United States|Infrastructure]] | 8_list2 = | 8_group3 = <!--(Only shown if transport provided)--> [[Transport in the United States|Transport]] | 8_list3 = *[[Aviation in the United States|Aviation]] *[[Driving in the United States|Driving]] *[[Public transportation in the United States|Public transportation]] *[[Rail transportation in the United States|Rail transportation]] *[[Transportation policy of the United States|Transportation policy]] *[[Transportation safety in the United States|Transportation safety]] *[[Trucking industry in the United States|Trucking industry]] |group9 = |list9 = |group10 = <!----If society provided, groupname is "Society":----> [[:Category:Society of the United States|Society]] <!----...otherwise if culture/demographics/religion/symbols provided, groupname is "Culture":----> |list10 = child | 10_basestyle = text-align:center; | 10_groupstyle = padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 10_list1 = child | 10_1_groupstyle=padding-left:0.5em;padding-right:0.5em;font-weight:normal; | 10_1_group1 = [[Culture of the United States|Culture]] | 10_1_list1 = * [[Americana (culture)|Americana]] * [[Architecture in the United States|Architecture]] * [[Cinema of the United States|Cinema]] * [[Crime in the United States|Crime]] * [[American cuisine|Cuisine]] * [[Dance in the United States|Dance]] * [[Demographics of the United States|Demographics]] * [[Economy of the United States|Economic issues]] ** [[Affluence in the United States|affluence]] ** [[Eviction in the United States|eviction]] ** [[Homeownership in the United States|homeownership]] ** [[Household income in the United States|household income]] ** [[Income inequality in the United States|income inequality]] ** [[American middle class|middle class]] ** [[Personal income in the United States|personal income]] ** [[Poverty in the United States|poverty]] ** [[Standard of living in the United States|standard of living]] ** [[Affluence in the United States|wealth]] ** [[Working class in the United States|working class]] * [[Education in the United States|Education]] **[[Educational attainment in the United States|attainment]] **[[Literacy in the United States|literacy]] * [[Family in the United States|Family]] * [[Fashion in the United States|Fashion]] * [[Flag of the United States|Flag]] **[[List of flags of the United States|list]] * [[Folklore of the United States|Folklore]] * [[Public holidays in the United States|Holidays]] **[[Federal holidays in the United States|Federal holidays]] * [[Homelessness in the United States|Homelessness]] * [[Housing in the United States|Housing]] * [[Human rights in the United States|Human rights]] * [[Languages of the United States|Languages]] ** [[American English]] ** [[Indigenous languages of the Americas|Indigenous languages]] ** [[American Sign Language|ASL]] * [[American literature|Literature]] * [[Mass media in the United States|Media]] ** [[History of American journalism|journalism]] ** [[Internet in the United States|internet]] ** [[History of American newspapers|newspapers]] ** [[Radio in the United States|radio]] ** [[Television in the United States|television]] * [[Music of the United States|Music]] * [[Naming in the United States|Names]] * [[The Star-Spangled Banner|National anthem]] * [[National symbols of the United States|National symbols]] ** [[Columbia (personification)|Columbia]] ** [[Mount Rushmore]] ** [[Statue of Liberty]] ** [[Uncle Sam]] * [[Americans|People]] * [[American philosophy|Philosophy]] * [[Political ideologies in the United States|Political ideologies]] * [[Race and ethnicity in the United States|Race]] * [[Religion in the United States|Religion]] * [[Sexuality in the United States|Sexuality]] * [[Social class in the United States|Social class]] * [[Society of the United States|Society]] * [[Sports in the United States|Sports]] **[[History of sports in the United States|history]] * [[Theater in the United States|Theater]] * [[Transportation in the United States|Transportation]] * [[Video games in the United States|Video games]] * [[Visual art of the United States|Visual art]] | 10_1_group2 = [[Social class in the United States|Social class]] | 10_1_list2 = <section begin=Social class /> * [[Affluence in the United States|Affluence]] * [[American Dream]] * [[Educational attainment in the United States|Educational attainment]] * [[Homelessness in the United States|Homelessness]] * [[Homeownership in the United States|Homeownership]] * [[Household income in the United States|Household income]] * [[Income inequality in the United States|Income inequality]] * [[American middle class|Middle class]] * [[Personal income in the United States|Personal income]] * [[Poverty in the United States|Poverty]] * [[Standard of living in the United States|Standard of living]] <section end=Social class /> | 10_1_group3 = [[Health in the United States|Health]] | 10_1_list3 = * [[Aging of the United States|Aging]] * [[Healthcare in the United States|Healthcare]] ** [[Abortion in the United States|Abortion]] ** [[Birth control in the United States|Birth control]] ** [[Prenatal care in the United States|Prenatal care]] ** [[Hospice care in the United States|Hospice care]] ** [[Immigrant health care in the United States|Immigrant health care]] ** [[Healthcare rationing in the United States|Rationing]] * [[Health care finance in the United States|Health care finance]] ** [[Health insurance costs in the United States|Health insurance costs]] ** [[Health care prices in the United States|Health care prices]] ** [[Prescription drug prices in the United States|Prescription drug prices]] * [[Disability in the United States|Disability]] * [[Health insurance in the United States|Health insurance]] * [[Food safety in the United States|Food safety]] * [[Physician shortage in the United States|Physician shortage]] * [[Poverty and health in the United States|Poverty and health]] * [[Race and health in the United States|Race and health]] * [[Obesity in the United States|Obesity]] * [[Medical deserts in the United States|Medical deserts]] * [[Women's reproductive health in the United States|Women's reproductive health]] * [[List of U.S. states and territories by life expectancy|Life expectancy]] | 10_1_group4 = Issues | 10_1_list4 = <section begin=Issues /> * [[Capital punishment in the United States|Capital punishment]] * [[Crime in the United States|Crime]] ** [[Incarceration in the United States|incarceration]] * [[Criticism of the United States government|Criticism of government]] * [[Discrimination in the United States|Discrimination]] ** [[Affirmative action in the United States|affirmative action]] ** [[Antisemitism in the United States|antisemitism]] ** [[Intersex rights in the United States|intersex rights]] ** [[Islamophobia in the United States|Islamophobia]] ** [[LGBTQ rights in the United States|LGBTQ rights]] ** [[Racism in the United States|racism]] ** [[Racism against Native Americans in the United States|Native American]] ** [[Racism against African Americans|African American]] * [[Energy policy of the United States|Energy policy]] * [[Environmental issues in the United States|Environmental issues]] ** [[Environmental movement in the United States|Environmental movement]] ** [[Climate change in the United States|Climate change]] * [[Gun politics in the United States|Gun politics]] * [[Mass shootings in the United States|Mass shootings]] * [[Hunger in the United States|Hunger]] * [[Tobacco in the United States|Smoking]] * [[Human rights in the United States|Human rights]] * [[Immigration to the United States|Immigration]] ** [[Illegal immigration to the United States|illegal]] * [[National security of the United States|National security]] ** [[Terrorism in the United States|Terrorism]] * [[Opioid epidemic in the United States|Opioid epidemic]] * [[Separation of church and state in the United States|Separation of church and state]] * [[Xenophobia in the United States|Xenophobia]] <section end=Issues /> | 10_group2 = <!----Groupname only needed for culture if society has also been provided:----> Culture | 10_list2 = | 10_group3 = <!--(only shown if demographics provided)--> [[Demographics of the United States|Demographics]] | 10_list3 = | 10_group4 = <!--(only shown if religion provided)--> [[Religion in the United States|Religion]] | 10_list4 = | 10_group5 = <!--(only shown if symbols provided)--> [[National symbols of the United States|Symbols]] | 10_list5 = |group11 = |list11 = |group12 = |list12 = |group13 = |list13 = }} nlrq0vglgnqncph5xtqiqb672jbw0ea 0 807363 3508236 3506417 2025-07-01T09:54:25Z LinguisticMystic 22848 3508236 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Buzz Aldrin''' (született: '''Edwin Eugene Aldrin Jr.''', 1930. január 20-án, Glen Ridge, New Jersey, USA) amerikai űrhajós, repülőmérnök, légierős pilóta és az emberiség történelmének második embere, aki a Hold felszínére lépett. Karrierje során kulcsszerepet játszott az űrhajózás fejlődésében, tudományos háttere és katonai tapasztalata révén pedig jelentős technikai és elméleti hozzájárulásokat is tett az emberes űrprogramokhoz. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === Családi háttér és tanulmányok === Buzz Aldrin apja, '''Edwin Eugene Aldrin Sr.''', a repülés úttörője volt, aki az amerikai hadseregben szolgált és együttműködött olyan repülésikonokkal, mint Orville Wright. Buzz Aldrin becenevét a nővérétől kapta, aki kisgyerekként „brother” helyett „buzzernek” hívta, majd ez rövidült „Buzz”-zá. A nevet hivatalosan is felvette 1988-ban. Aldrin kiváló tanuló volt, és '''a West Point katonai akadémián''' végzett '''elsőként a repülőmérnöki szakon''' 1951-ben. Ezt követően a '''légierőhöz''' csatlakozott, ahol '''harci pilótaként''' szolgált a '''koreai háborúban''', és 66 bevetést teljesített. Leszerelése után a '''Massachusetts Institute of Technology-n (MIT)''' szerezte meg doktori fokozatát repülési navigációból. Doktori disszertációjának témája: ''“Line-of-sight guidance techniques for manned orbital rendezvous”'' – ez később kulcsfontosságú lett az űrmissziók dokkolási műveletei során. ----- <span id="nasa-és-az-űrhajóskiválasztás"></span> === NASA és az űrhajóskiválasztás === Buzz Aldrin '''1963-ban csatlakozott a NASA-hoz''' a harmadik űrhajóscsoport tagjaként. Korábbi pilótákhoz képest kiemelkedett '''tudományos képzettségével''' – ő volt az első űrhajós, aki '''PhD fokozattal''' került a NASA kötelékébe. Első űrrepülését a '''Gemini 12''' küldetés során hajtotta végre 1966-ban '''Jim Lovell''' parancsnoksága alatt. Aldrin három űrsétát teljesített a küldetés során, és sikeresen demonstrálta, hogy megfelelő kiképzéssel és technikával hatékony űrbéli mozgás és munka végezhető – korábban több űrséta kudarccal végződött a fizikai kimerültség miatt. ----- <span id="apollo-11-a-történelmi-holdraszállás"></span> === Apollo 11 – A történelmi Holdraszállás === Aldrin legnagyobb hírnevét az '''Apollo 11''' küldetés hozta meg, amikor '''Neil Armstrong''' és '''Buzz Aldrin''' 1969. július 20-án '''elsőként léptek a Hold felszínére'''. A harmadik űrhajós, '''Michael Collins''', a parancsnoki modulban maradt Hold körüli pályán. A '''„The Eagle has landed”''' rádióüzenet bejárta a világot. Armstrong lépett le először a '''Hold felszínére''', őt követte Aldrin, aki '''19 perccel később''' követte társát. Aldrin a Holdat „''fenséges pusztaságnak''” nevezte (magnificent desolation). Két és fél órán keresztül dolgoztak a Holdon: talajmintát gyűjtöttek, tudományos kísérleteket végeztek, és elhelyezték az amerikai zászlót. A visszatérés után '''hősökként''' ünnepelték őket, több mint 20 országot látogattak meg egy világkörüli úton. ----- <span id="a-visszatérés-nehézségei"></span> === A visszatérés nehézségei === A történelmi küldetés után Aldrin nem talált új kihívást az életben. Bár egyetemi professzori állást és katonai beosztásokat is kapott, '''depresszióval és alkoholproblémákkal küzdött'''. Őszintén beszélt mentális nehézségeiről, és később kampányolt a '''poszttraumás stressz''', valamint az '''alkoholizmus kezelésének fontossága''' mellett – ez úttörő tett volt abban az időben, amikor ilyen problémákat gyakran titkoltak. ----- <span id="tudományos-és-közéleti-tevékenységek"></span> === Tudományos és közéleti tevékenységek === Aldrin nem vonult vissza teljesen a nyilvánosságtól. Könyveket írt, előadásokat tartott, és kampányolt az '''űrkutatás folytatása''', különösen a '''Mars-küldetések''' érdekében. Több könyve is megjelent, köztük: * ''Return to Earth'' – önéletrajz a visszatérés utáni küzdelmeiről. * ''Magnificent Desolation'' – részletes emlékirat. * ''Mission to Mars'' – javaslat egy emberes Mars-programra. * Gyermekeknek szóló könyvek és ismeretterjesztő művek is. Aldrin egy saját „'''Aldrin Cycler'''” nevű pályát is kidolgozott, amely egy '''Föld–Mars ciklikus transzportpályát''' javasol az emberes Marsutazásokhoz. ----- <span id="elismertség-és-díjak"></span> === Elismertség és díjak === Aldrin számos kitüntetést és díjat kapott: * '''Presidential Medal of Freedom''' (1969) – az Egyesült Államok egyik legmagasabb polgári kitüntetése. * '''NASA Exceptional Service Medal''', '''Air Force Distinguished Service Medal''', '''Legion of Merit''', és még sok más katonai és tudományos elismerés. * Tiszteletbeli doktorátusokat kapott számos egyetemtől. Nevét kráterek, kisbolygók, iskolák és emlékművek viselik. Ő maga űrtörténeti ikonná vált, neve örökre összeforrt az emberiség Holdra lépésének emlékével. ----- <span id="későbbi-évek-és-popkulturális-szerep"></span> === Későbbi évek és popkulturális szerep === Buzz Aldrin a modern időkben is gyakori vendég volt televíziókban, dokumentumfilmekben, sőt, szerepelt a '''The Simpsons''', a '''Futurama''', valamint a '''Transformers: Dark of the Moon''' című filmben is. Karakterét gyakran '''humoros, de határozott veteránként''' ábrázolják, aki nem engedi, hogy az emberek elfelejtsék, mit jelent az űrkutatás. Aldrin ismert arról is, hogy '''egyszer arcon ütött egy holdraszállás-tagadót''', amikor az nyilvánosan szélhámossággal vádolta. A közvélemény inkább szimpátiával fogadta tettét. ----- <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Buzz Aldrin háromszor nősült, három gyermeke van. Később a közéletben is aktív maradt, megalapította a '''Buzz Aldrin Space Institute'''-ot, mely a Florida Institute of Technology-n működik, és célja az emberes Marsutazás előkészítése. 2023 januárjában, 93 évesen újraházasodott, ezzel is felhívva a figyelmet, hogy '''az élet nem ér véget a hősi múlt után sem'''. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Buzz Aldrin nem csak mint „a második ember a Holdon” él a köztudatban. Míg '''Neil Armstrong''' a csendes hősként vált legendává, Aldrin '''aktív hangja maradt''' az űrkutatásnak, és mindig törekedett arra, hogy az emberiség továbblépjen – a Hold után a Marsra. Ő volt az, aki a '''leginkább hangsúlyozta az emberes bolygóközi utazás szükségességét''', és máig dolgozik azon, hogy ez ne csak álom, hanem valóság legyen. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Buzz Aldrin''' egyike annak a kevés embernek, akik '''a világűrt, a Holdat és az emberi történelem legmerészebb küldetéseit''' testközelből élték meg. Ő nem csupán szemtanúja volt a történelemnek, hanem annak aktív formálója is. A bátorság, a tudományos kíváncsiság és az emberi kitartás ikonja lett – olyan személyiség, aki '''nemcsak a Holdra, hanem a jövőbe is utat mutatott'''. {{engl}} t0jeh27jyeghdpa45e3y06v6eh950yi 0 807394 3507957 3506448 2025-06-30T17:06:08Z LinguisticMystic 22848 3507957 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Conrad Gessner (latinul: ''Conradus Gesnerus'', németül: ''Konrad Gessner''; 1516. március 26. – 1565. december 13.) svájci tudós, orvos, természettudós, nyelvész, bibliográfus és botanikus volt. A reneszánsz egyik legnagyobb polihisztora, akit gyakran az „újkori zoológia atyjának” is neveznek. Legismertebb műve a monumentális ''Historiae animalium'', amely az állatvilág enciklopédikus feldolgozására tett kísérletet, és korszakos jelentőségű lett a biológia fejlődésében. Emellett Gessner bibliográfiai és gyógynövényes munkákat is készített, amelyek az európai tudományos gondolkodás megalapozásához járultak hozzá. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Conrad Gessner '''1516-ban született Zürichben''', egy szerény körülmények között élő családban. Édesapja szűcs volt, és támogatta fia tanulmányait, amíg csak tudta. A fiatal Gessner kiemelkedően tehetségesnek bizonyult: már gyermekként érdeklődött a nyelvek, a növények, az állatok és az irodalom iránt. Tanulmányait a zürichi latin iskolában kezdte, majd '''Straßburg''', '''Bázel''', '''Montpellier''' és '''Bécs''' egyetemein folytatta. A különböző városokban klasszikus irodalmat, orvostudományt, teológiát és természetfilozófiát tanult. 1541-ben a '''bázeli egyetemen orvosi diplomát''' szerzett, majd élete végéig orvosként és tudósként dolgozott. Tanárai közé tartozott Paracelsus is, akinek természetfilozófiája hatással volt rá – bár Gessner végül sokkal rendszerezettebb és tudományosabb módszert követett. ----- <span id="tudományos-módszere-és-reneszánsz-szemlélete"></span> === Tudományos módszere és reneszánsz szemlélete === Gessner a '''reneszánsz enciklopédikus szellem''' legfőbb képviselői közé tartozott. Célja az volt, hogy a világ ismereteit rendszerbe foglalja, és hozzáférhetővé tegye más tudósok számára. Munkásságát áthatotta a humanista értékrend: a természet és az ember megismerése Isten dicséretét szolgálja. Tudományos módszere három pilléren nyugodott: # '''Klasszikus források gyűjtése és értelmezése''' (pl. Arisztotelész, Plinius, Galénosz), # '''Saját megfigyelések''' (rajzokkal, leírásokkal), # '''Szintézis és rendszerezés''' – a tudás közkinccsé tétele. Rendkívüli könyvtárat épített ki, és szenvedélyesen gyűjtötte a kéziratokat, leveleket, könyveket, herbáriumokat, állati példányokat és illusztrációkat. ----- <span id="historiae-animalium-15511558"></span> === ''Historiae animalium'' (1551–1558) === Gessner legismertebb és legnagyobb hatású munkája a '''„Historiae animalium”''' (Az állatok története), amely '''1551 és 1558 között jelent meg négy kötetben''' (ötödiket halála után adták ki). Ez volt az első kísérlet az állatok '''tudományos igényű, rendszerezett, enciklopédikus leírására'''. A mű több mint '''450 állatfajt''' ír le részletesen: * emlősök, * madarak, * hüllők, * halak, * tengeri szörnyek, sőt * mitikus lények (baziliszkusz, unikornis) is helyet kaptak, mivel Gessner célja az összes létező forrás feldolgozása volt – nem mindig különítve el a mítoszt a valóságtól. A ''Historiae animalium'' nemcsak szöveget, hanem '''gyönyörű fametszeteket''' is tartalmazott, amelyek sokszor elsőként ábrázolták helyesen az adott állatot. A rajzokhoz Gessner sokszor maga készített vázlatokat, vagy levelezés útján szerzett példányokat, modelleket. A művet gyakran a '''„természettudomány első modern enciklopédiájaként”''' említik. ----- <span id="bibliográfiai-munkássága"></span> === Bibliográfiai munkássága === Gessner nemcsak természettudósként, hanem '''bibliográfusként''' is jelentős hatást gyakorolt a tudományos világra. Legfontosabb ilyen munkája: * '''„Bibliotheca Universalis”''' (1545): az első teljes európai bibliográfia, amely '''több mint 10 000 szerző és 12 000 mű''' adatait tartalmazza, három nyelven: latinul, görögül és héberül. Ez a mű példa nélküli vállalkozás volt, amely segítette a tudósokat eligazodni a növekvő tudásrengetegben. További munkáiban a könyveket tematikusan is rendszerezte (''Pandectae'', ''Appendix Bibliothecae'', stb.), és a tudományos információk hozzáférhetőségének fontosságát hirdette – ez a 16. században radikálisan új elképzelés volt. ----- <span id="botanika-és-orvostudomány"></span> === Botanika és orvostudomány === Gessner szintén szenvedélyesen foglalkozott '''gyógynövényekkel és botanikával'''. Növénygyűjteményeket készített, saját herbáriumot vezetett, és több mint '''1 500 növényt''' írt le. Részletesen vizsgálta azok gyógyászati alkalmazását, külsejét, élőhelyét. Sok rajza ma is fennmaradt, és egyedülálló betekintést nyújt a korabeli növényismeretbe. Több gyógynövényes könyvet készített, de nem mind jelent meg életében. A növények rendszerezése és illusztrálása tekintetében egyesek szerint megelőzte korát, és előkészítette a terepet a későbbi botanikai rendszerezésekhez (mint Linné munkássága). ----- <span id="egyéb-érdeklődési-területei"></span> === Egyéb érdeklődési területei === Gessner rendkívül széles látókörű volt, és a következő témákkal is foglalkozott: * '''Geológia''': ásványokat és kövületeket is gyűjtött, és írt róluk. * '''Filológia''': több nyelvet beszélt (latin, görög, héber, német), nyelvészeti műveket is készített. * '''Könyvkritika és könyvészet''': sokat írt a könyvek tudományos használatáról, és a hiteles források jelentőségéről. * '''Művelődéstörténet''': élete végén összeállított egy munkát a hegyekről (''De rerum fossilium, lapidum et gemmarum maxime figuris et similitudinibus''), amelyben a természet szépségét és Isten dicsőségét tárgyalja. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Conrad Gessner '''1565-ben hunyt el Zürichben''', '''járványos pestisben''', miközben orvosként másokat próbált ápolni. Halála előtt még kiadta ''Microscopium'' című írását, és több műve posztumusz jelent meg. Öröksége hatalmas: * A ''Historiae animalium'' évszázadokon át hivatkozási alap volt. * A '''bibliográfia tudományának megalapozója''' volt. * Az '''állattani és növénytani illusztrációk''' új korszakot nyitottak az ismeretterjesztésben. * A tudományos rendszerezés, forráskritika, és a humanista enciklopédizmus példaképe lett. Nevét ma több faj (pl. növények, állatok) viseli, valamint tudományos díjak, könyvtárak és kutatóintézetek. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Conrad Gessner a reneszánsz polihisztor eszményének egyik legtisztább megtestesítője volt. Nem elégedett meg a meglevő tudás másolásával, hanem módszeresen vizsgálta, rendszerezte és újraértelmezte azt. Munkássága nemcsak a természettudományokban, hanem az információrendszerezés és a tudás demokratizálásában is mérföldkő volt. Gessner öröksége ma is él: minden enciklopédia, minden természetkalauz és tudományos könyvtár az ő nyomdokain halad. {{engl}} ktu70tu0gdqin2ef43q58ufuhvg34g4 0 807398 3508475 3506452 2025-07-01T10:39:07Z LinguisticMystic 22848 3508475 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807447 3507956 3506501 2025-06-30T17:03:54Z LinguisticMystic 22848 3507956 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Andreas Vesalius (1514. december 31. – 1564. október 15.) flamand származású orvos, anatómus és egyetemi professzor volt, akit a '''modern emberi anatómia atyjának''' tartanak. Munkássága alapjaiban újította meg az anatómiai ismereteket, különösen az ókori orvos, Galénosz tanainak megcáfolásával. Legnagyobb műve a ''De humani corporis fabrica'' (Az emberi test szerkezetéről), amely nemcsak tudományos tartalma, hanem illusztrációi miatt is mérföldkő volt az orvostudomány történetében. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Andreas Vesalius '''1514-ben''' született Brüsszelben, a Habsburg Birodalom részeként működő Németalföldön. Családja orvosi hagyományokkal bírt: apja, Anders van Wesele (latinul Vesalius), a német-római császári udvar gyógyszerésze volt. A fiatal Vesalius előbb a '''Louvaini Egyetemen''' tanult, majd 1533-ban a '''párizsi egyetemre''' került, ahol orvostudományt hallgatott. Párizsban Vesalius tanulmányozta Galénosz tanait, akinek anatómiai művei a középkorban abszolút tekintélynek számítottak. Galénosz munkái azonban '''állatok (főleg majmok és disznók)''' boncolásán alapultak, mivel az emberi test boncolása évszázadokon keresztül tilos vagy korlátozott volt Európában. Vesalius felismerte, hogy Galénosz tanai nem minden esetben felelnek meg az emberi test valós szerkezetének, és elhatározta, hogy '''saját boncolásokat''' végez, hogy megfigyelésein alapuló, empirikus anatómiai tudást szerezzen. ----- <span id="oktatói-és-tudományos-pálya"></span> === Oktatói és tudományos pálya === 1537-ben Vesalius megszerezte orvosi doktori címét az '''itáliai Padovai Egyetemen''', ahol azonnal anatómia- és sebészetprofesszorrá nevezték ki. Padova akkoriban Európa egyik legfejlettebb orvosi központja volt, ahol szabadabban lehetett emberi boncolásokat végezni. Ellentétben a korabeli gyakorlattal, amikor a professzorok csak olvastak Galénoszból, míg egy segéd boncolt, '''Vesalius maga végezte a boncolásokat''' – ez akkoriban szinte forradalmi tettnek számított. Pontos megfigyelései és rajzai alapján hamar nagy hírnévre tett szert. ----- <span id="de-humani-corporis-fabrica-1543"></span> === ''De humani corporis fabrica'' (1543) === Vesalius főműve, a ''De humani corporis fabrica libri septem'' (Hét könyv az emberi test szerkezetéről) '''1543-ban jelent meg Bázelben'''. Ez az anatómia történetének egyik legfontosabb könyve, amely: * 7 könyvre tagolódik: csontok, izmok, erek, idegek, belső szervek, agy, és a test rendszerei. * '''Több száz részletes, élethű fametszetet''' tartalmazott, amelyeket valószínűleg '''Jan van Calcar''', Tiziano tanítványa készített. * A mű radikálisan pontosabb képet adott az emberi testről, mint bármi, ami előtte létezett. * Több mint '''200 tévedésre''' mutatott rá Galénosz műveiben. Példák, ahol Vesalius korrigálta Galénoszt: * A '''szegycsont''' nem hét, hanem három részből áll. * Az '''állkapocs''' egyetlen csontból áll, nem kettőből. * A '''szív falai''' nem áteresztőek – Galénosz szerint a vér átszivárgott a szívkamrák között. Ezek a megállapítások '''teljes paradigmaváltást''' jelentettek az anatómiai tudományban, és ezzel Vesalius elindította az orvostudomány modern korszakát. ----- <span id="a-tudományos-módszer-diadala"></span> === A tudományos módszer diadala === Vesalius nemcsak Galénosz tekintélyét kérdőjelezte meg, hanem a '''tekintélyre alapozott tudományos megközelítést''' is. Ő az '''empirikus, megfigyelésen alapuló tudományos módszer''' hirdetője lett, amely a későbbi tudósokra – például Harvey-ra, Baconre és Galileire – is nagy hatással volt. Az ő megközelítése szerint a tudás nem szövegekből vagy tekintélyekből származik, hanem '''közvetlen megfigyelésből és vizsgálatból'''. ----- <span id="udvari-orvosként"></span> === Udvari orvosként === 1543-ban Vesalius ''De fabrica'' című művét elküldte '''V. Károly német-római császárnak''', aki olyan nagyra értékelte, hogy Vesaliust '''udvari orvosának nevezte ki'''. Ettől kezdve Vesalius éveken át szolgált az uralkodói udvarban (előbb V. Károly, majd II. Fülöp spanyol király alatt), és sokszor orvosi tanácsadóként vagy boncolóként tevékenykedett. Ugyanakkor Vesaliusnak ez az időszak kevesebb lehetőséget adott tudományos kutatásra. Sokan úgy vélik, hogy szíve szerint inkább tudósként dolgozott volna tovább, semmint protokolláris udvari szolgálatban. ----- <span id="visszavonulása-és-halála"></span> === Visszavonulása és halála === Az 1560-as évek elején Vesalius zarándoklatra indult a '''Szentföldre''' (Jeruzsálem), amelynek célja máig vitatott. Egyes források szerint '''inkvizíciós nyomás''' hatására kellett elzarándokolnia (mert emberi boncolásokat végzett), mások szerint vallási buzgóságból vagy lelkifurdalásból indult útnak. A visszaúton '''hajótörést szenvedett''', és 1564-ben '''a görögországi Zakynthos szigetén''' halt meg, feltehetően skorbutban vagy kimerültségben. Sírhelye ismeretlen. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Vesalius hatása felmérhetetlen: * '''Átalakította az anatómia oktatását''': a szövegcentrikus oktatás helyébe a boncolás és vizuális tanulás lépett. * '''Módszertani mintát adott''': a kísérletezés, megfigyelés, kritika alapelveit alkalmazta. * A ''De fabrica'' még évszázadokon át meghatározta az orvosi tankönyveket. * Tisztelői között voltak későbbi orvosóriások (pl. '''William Harvey''', a vérkeringés felfedezője). A 19–20. században Vesalius nevét számos '''egyetem''', '''klinika''', '''kutatóintézet''', valamint '''orvosi díj''' viselte vagy viseli. Művei ma is tanulmányozhatóak, és sok példány fennmaradt világszerte könyvtárakban. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * A ''De fabrica'' példányai ma is rendkívül értékesek, egy eredeti példány több millió dollárt érhet. * Illusztrációi nemcsak tudományos, hanem '''művészi értéket''' is képviselnek – a testeket gyakran klasszikus pózokban ábrázolták. * Vesalius latin neve „Andreas Vesalius Bruxellensis” a brüsszeli származására utal. * Halála után sokáig '''vitatott volt megítélése''' – egyesek Galénosz elárulójának, mások úttörőnek tekintették. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Andreas Vesalius nem csupán orvostörténeti alak, hanem a modern tudomány egyik első igazi úttörője. Munkássága túlmutat a csontokon és szerveken: gondolkodásmódot adott, amelyben a '''kérdésfeltevés, ellenőrzés és tapasztalat''' felváltotta a vak hiten alapuló tudományt. Az ő öröksége ma is él minden orvosi boncteremben, ahol a diákok már nem Galénosz szavait, hanem '''a test valóságát''' tanulmányozzák. {{engl}} dweeqelgdkik9zjmukbiy3cwkoeggpb 0 807455 3507966 3506510 2025-06-30T17:25:17Z LinguisticMystic 22848 3507966 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Thomas Young''' (1773. június 13. – 1829. május 10.) angol orvos, fizikus, nyelvész és polihisztor volt, akit joggal nevezhetünk a „mindenhez értő ember” egyik utolsó képviselőjének. Legnagyobb hatású tudományos hozzájárulásai közé tartozik a '''fény hullámtermészetének kísérleti bizonyítása''', a '''Young-modulus''' megalkotása a rugalmasságtanban, valamint jelentős szerepe az '''egyiptomi hieroglifák megfejtésében'''. Munkássága kiterjedt a fiziológiára, a zeneelméletre, az orvostudományra, nyelvészetre és mechanikára is. Ő volt a klasszikus brit tudós, akit a kortársai és az utókor is lenyűgözött műveltsége és tudományos éleslátása miatt. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Thomas Young '''1773-ban született''' a dél-angliai Milvertonban, egy kvéker család ötödik gyermekeként. Már gyermekkorában kimagasló nyelvtehetség volt: 14 éves korára állítólag '''tíz nyelven''' olvasott folyékonyan, köztük latinul, görögül, franciául, héberül és perzsául. Matematikai, nyelvi és természettudományos érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Orvosi tanulmányait a '''Londonban, Edinburghban és Göttingenben''' végezte, majd '''1801-ben a Royal Institution professzorává''' nevezték ki. Itt tartott előadásai közben mutatta be elsőként híres fénykísérletét, amellyel a világ egyik legfontosabb fizikai felismeréséhez jutott. ----- <span id="a-fény-hullámtermészete-a-kettős-rés-kísérlet"></span> === A fény hullámtermészete: a kettős rés kísérlet === Young talán legismertebb tudományos eredménye a '''fény interferenciájának''' felfedezése. Ezzel megdöntötte Isaac Newton korábban elfogadott részecskeelméletét, és megerősítette a '''hullámelméletet''', amelyet Christiaan Huygens javasolt korábban. <span id="a-kettős-rés-kísérlet-1801"></span> ==== A kettős rés kísérlet (1801): ==== * Young egy fényforrást engedett át két egymáshoz közeli résen. * A rés mögött ernyőt helyezett el, ahol világos és sötét '''interferenciamintázatok''' jelentek meg. * Ezek a mintázatok csak úgy voltak magyarázhatók, ha a fény '''hullámként''' terjedt, és a két résből kiinduló hullámfrontok '''erősítették vagy kioltották''' egymást. Ez a kísérlet alapvető fontosságú lett a '''fizika történetében''': az interferencia a fény hullámelméletének legmeggyőzőbb kísérleti bizonyítékává vált. Eredményeit ''“On the Nature of Light and Colours”'' címmel közölte, és hatalmas vitát váltott ki. Később ezek a felfedezések vezettek az '''elektromágneses hullámelmélethez''' (Maxwell) és a '''kvantummechanika''' fejlődéséhez is (fény kettős természete). ----- <span id="young-modulus-rugalmasságtan"></span> === Young-modulus – rugalmasságtan === A '''Young-modulus''' a rugalmas anyagok viselkedésének egyik alapvető jellemzője. Azt írja le, hogy egy test '''mekkora deformációval''' válaszol egy rá ható erőre. '''Young-modulus képlete''':      '''E = σ / ε''', ahol * '''E''' = rugalmassági modulus (Young-modulus), * '''σ''' = feszültség (erő per terület), * '''ε''' = relatív megnyúlás (nyúlás per eredeti hossz). Ez a törvény a '''Hooke-törvény''' általánosítása, és ma is alapvető minden anyagtudományi, gépészeti és mérnöki számításban. ----- <span id="színtan-és-látásfiziológia"></span> === Színtan és látásfiziológia === Young érdeklődött a '''szem működése''' és a '''színlátás''' iránt is. Ő volt az első, aki megfogalmazta, hogy az emberi szem '''háromféle receptorsejtet''' tartalmaz, amelyek különböző hullámhosszú fényre érzékenyek – ezzel megalapozta a '''háromszín-elméletet''', amelyet Helmholtz később továbbfejlesztett (Young–Helmholtz-elmélet). Továbbá Young tisztázta: * a szem '''akkomodációs mechanizmusát''' (a lencse alakváltozása), * a '''távollátás és rövidlátás''' okait, * és azt is, hogy a szem hogyan képez fordított képet a retinán. ----- <span id="hieroglifák-megfejtése"></span> === Hieroglifák megfejtése === Young másik lenyűgöző teljesítménye a '''Rosette-i kő''' elemzése és az '''egyiptomi írásrendszer''' feltöréséhez való hozzájárulás. * A Rosette-i kő három nyelven tartalmazott azonos szöveget: '''görög, démotikus és hieroglif''' írásban. * Young felismerte, hogy a démotikus írás '''fonetikus elemeket is tartalmaz''', és sikeresen azonosította '''Ptolemaiosz és Kleopátra nevét'''. * Bár a végső megfejtést '''Jean-François Champollion''' végezte el, Young nélkül ez nem valósult volna meg ilyen hamar. Young munkáját posztumusz is elismerték, mint '''a modern egyiptológia egyik előfutárát'''. ----- <span id="nyelvészet-zene-és-egyéb-tudományok"></span> === Nyelvészet, zene és egyéb tudományok === <span id="nyelvészet"></span> ==== Nyelvészet: ==== Young az indoeurópai nyelvek összehasonlításában is úttörő volt. Ő használta először a '''“indo-európai nyelvcsalád”''' kifejezést az európai és indiai nyelvek kapcsolatának leírására. <span id="zene"></span> ==== Zene: ==== Zenei érdeklődése is kiterjedt volt – írt a hangok fizikai tulajdonságairól, az intonációról, és a hangszerek rezonanciájáról. <span id="orvostudomány"></span> ==== Orvostudomány: ==== Orvosi végzettsége révén dolgozott orvosként is, és írt az izomműködésről, vérkeringésről és a légzésről. Az Encyclopaedia Britannica '''orvosi és fiziológiai cikkeit''' is ő szerkesztette. ----- <span id="tudományos-stílusa-és-kortársi-megítélése"></span> === Tudományos stílusa és kortársi megítélése === Young írásai rendkívül részletesek, de '''nehézkesek voltak az átlagolvasó számára''' – stílusa gyakran túl tömör és tudományos. Emiatt kortársai közül sokan nem értették meg, és sokáig alulértékelték eredményeit. Ennek ellenére a '''Royal Society tagja''', később titkára is lett, és a kor tudományos elitje elismerte kiválóságát. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Thomas Young '''1829-ben halt meg''' Londonban, 55 évesen. Halálát érrendszeri betegség vagy stroke okozhatta. Nevét számos tudományos fogalom őrzi: * '''Young-modulus''' (rugalmasságtan), * '''Young–Helmholtz-elmélet''' (színlátás), * '''Young-kísérlet''' (interferencia), * valamint kráter a Holdon és az aszteroida '''“Young 27029”''' is róla kapta a nevét. ----- <span id="hatása-és-utóélete"></span> === Hatása és utóélete === Thomas Young hatása óriási: * A '''fényhullám-elmélet''' megalapozója – később Maxwell és Einstein munkájához vezetett. * A '''hieroglifák megfejtésének kulcsszereplője''' – megalapozta az egyiptológia tudományát. * A '''háromszín-elmélet''' ma is alap a vizuális technológiákban (képernyők, nyomtatás). * A '''mechanika, anyagtudomány és orvostan''' terén is maradandót alkotott. Ma Youngot a '''tudományos sokoldalúság szimbólumának''' tartják – ő volt az utolsó polihisztorok egyike, aki képes volt a klasszikus tudomány minden területén érdemben hozzájárulni az emberiség tudásához. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Thomas Young élete és munkássága azt bizonyítja, hogy a '''tudás egységes és összefüggő''', és az emberi kíváncsiság képes átlépni a diszciplinák határait. Ő volt az, aki '''a fény természetét kutatta, miközben a szem működését magyarázta, a kőkemény acél rugalmasságát számolta, miközben ősi szövegeket fejtett meg'''. Az ő példája ma is inspiráció lehet minden kutatónak, tudósnak és művelt embernek. {{engl}} 0byrugvc70hy7paw8nhvljn6bor7ie7 0 807481 3508470 3506536 2025-07-01T10:37:19Z LinguisticMystic 22848 3508470 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 3508471 3508470 2025-07-01T10:37:49Z LinguisticMystic 22848 3508471 wikitext text/x-wiki #redirect [[John Nash]] 36bkxf6k1akxohr9f2s8qcwya8br383 0 807497 3507986 3506552 2025-06-30T17:41:18Z LinguisticMystic 22848 3507986 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3507997 3507986 2025-06-30T17:44:08Z LinguisticMystic 22848 3507997 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Theodor Mommsen''' (teljes nevén: Christian Matthias Theodor Mommsen, 1817. november 30. – 1903. november 1.) német történész, jogász, régész, filológus, politikus és publicista volt, akit a 19. század egyik legjelentősebb klasszika-filológusaként és ókortörténészeként tartanak számon. Legismertebb munkája a ''Római történelem'' (''Römische Geschichte'') című monumentális sorozat, amelyért '''1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapott''' – ez az egyik legkülönlegesebb díjazás, hiszen történeti műért ritkán osztanak irodalmi elismerést. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Mommsen 1817-ben született Schleswig tartományban, egy evangélikus lelkész fiaként. Már fiatal korában kitűnt nyelvérzékével és történelmi érdeklődésével. Jogot és klasszika-filológiát tanult a kieli egyetemen, ahol jogi doktorátust is szerzett. Az 1840-es évek elején ösztöndíjjal '''Olaszországba utazott''', ahol '''latin feliratokat, felirattani forrásokat tanulmányozott''' – ez a munka határozta meg egész életpályáját. ----- <span id="a-corpus-inscriptionum-latinarum-cil"></span> === A Corpus Inscriptionum Latinarum (CIL) === Mommsen egyik legnagyobb tudományos vállalkozása a '''Corpus Inscriptionum Latinarum''' (CIL), azaz a '''latin nyelvű római feliratok összegyűjtése és rendszerezése''' volt. Ez a projekt az ókori Róma világának alapvető primer forrásait tette elérhetővé tudományos igényességgel. Mommsen nemcsak a feliratokat gyűjtötte össze, hanem '''kritikai kiadásokkal, jegyzetekkel, kommentárokkal''' is ellátta őket, így ezek a kötetek a modern epigráfia alapköveivé váltak. ----- <span id="a-római-történelem-römische-geschichte"></span> === A Római történelem (''Römische Geschichte'') === Legismertebb műve az 1854 és 1856 között három kötetben megjelent '''Római történelem''', amely a Római Köztársaság történetét öleli fel. A mű lenyűgözte a kortársakat: * Stílusa élénk, szinte regényszerű. * A történelmet nem szárazan tárgyalja, hanem '''drámai, irodalmi eszközökkel''' él. * Róma politikai és társadalmi folyamatait elemzi '''jogászi precizitással és történeti érzékenységgel'''. A negyedik kötet, amely a '''császárság történetét''' taglalta volna, már nem készült el teljes egészében, csak töredékek maradtak fenn (''Provinces of the Roman Empire''). ----- <span id="tudományos-munkásság"></span> === Tudományos munkásság === Mommsen óriási életművet hagyott hátra, több mint '''1500 publikációt''' jegyeztek tőle – ezek között vannak: * Jogtörténeti elemzések: különösen a '''római jog''' terén volt szaktekintély. * Feliratok, pénzérmék, sírfeliratok rendszerezése. * Szerkesztések, szövegkiadások: Tacitus, Cicero, Gaius műveihez is fűzött jegyzeteket. Őt tartják a '''modern ókortörténet és római jogtörténet''' egyik megalapozójának. ----- <span id="tanári-és-politikai-pályája"></span> === Tanári és politikai pályája === Tanított Lipcsében, Zürichben, majd '''a berlini egyetemen''', ahol a római jog professzora lett. Kiemelkedő tanárként is elismerték. Politikusként is aktív volt: * A '''liberális német nemzetgyűlés''' tagja volt a forradalmi 1848–49-es években. * Később a '''német birodalmi parlament (Reichstag)''' képviselője lett a haladó liberális párt színeiben. Ellenezte Otto von Bismarck konzervatív politikáját és '''kritikusan viszonyult az antiszemitizmushoz''', amely a korszakban egyre erősödött. ----- <span id="nobel-díj-1902"></span> === Nobel-díj (1902) === 1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapott a ''Római történelem'' című munkájáért. A Svéd Akadémia szerint műve: <blockquote>„a történelmi írásművészet remekműve, amely élővé teszi a római múltat.” </blockquote> Ez volt az első alkalom, hogy történelmi műért adták oda a díjat. Mommsen akkor már idős volt, a díjat nem vette személyesen át, de világszerte ünnepelték. ----- <span id="jellem-és-hatás"></span> === Jellem és hatás === Mommsen személyisége összetett volt: '''szigorú, energikus, szókimondó''' emberként ismerték, aki elkötelezett volt a tudomány, a humanizmus és a társadalmi igazságosság mellett. Kortársai tisztelték, tanítványai (pl. Ulrich Wilcken, Eduard Meyer) továbbvitték módszertanát. A '''történetírásban bevezette a kritikai, forrásalapú megközelítést''', amely mára alapvetés lett. Hatása nemcsak az ókortörténészekre, hanem a jogászokra, filológusokra, sőt politikusokra is kiterjedt. ----- <span id="élete-vége"></span> === Élete vége === Mommsen 1903-ban halt meg Berlinben, 85 éves korában. Temetése nemzeti gyászesemény volt. A berlini egyetem és a Német Tudományos Akadémia is megemlékezett róla. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === * A '''Corpus Inscriptionum Latinarum''' ma is élő tudományos projekt. * A ''Római történelem'' számos nyelven olvasható, magyarul is több kiadása jelent meg. * A '''római jog oktatása''' szerte a világon ma is követi a Mommsen-féle rendszert. * Számos németországi iskola és utca viseli a nevét. * A német tudományosság „aranykorának” egyik legfontosabb alakja. * Hatott a modern történeti regény műfajára is, hiszen történelmi alakokat szinte „élő irodalmi hősként” mutatott be. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Mommsen a saját kézírását olyannyira gyorsan vetette papírra, hogy sokszor titkárnője vagy tanítványa gépelte le és tisztázta gondolatait. * Bismarck egyik politikai ellenfeleként többször nyíltan vitázott vele – a kettejük közti ellentét a sajtóban is visszhangra talált. * Szenvedélyes dohányos volt, és állítólag egyetlen nap alatt képes volt egy egész monográfiát „lediktálni” magából. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Theodor Mommsen''' a történelmi gondolkodás, a tudományos pontosság és az irodalmi stílus különleges ötvözetét képviselte. Olyan tudós volt, aki nemcsak a múltat kutatta, hanem '''élővé is tette azt''', miközben szenvedélyesen küzdött a jelen igazságosságáért. Munkássága a tudomány, az oktatás, az irodalom és a közélet metszéspontjában áll – ritka, kiemelkedő örökséggel. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} rpbsyjtws0dhht14749p8yy3ka2zfx6 0 807527 3508134 3507509 2025-07-01T08:27:35Z LinguisticMystic 22848 3508134 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Sir William Lawrence Bragg (1890. március 31. – 1971. július 1.) brit fizikus volt, aki apjával, William Henry Bragggel együtt megalkotta a röntgensugaras kristályszerkezet-vizsgálat alapjait. Ő volt a legfiatalabb Nobel-díjas a tudomány történetében, amikor 25 évesen elnyerte a fizikai Nobel-díjat 1915-ben. Bragg munkássága alapvetően megváltoztatta a kristálytan, a szilárdtestfizika és később a molekuláris biológia irányát. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === Lawrence Bragg Adelaide-ben (Dél-Ausztrália) született. Apja, William Henry Bragg, matematikus és fizikus volt, aki hamarosan fontos szerepet töltött be a röntgensugarak kutatásában. Lawrence gyermekként rendkívül tehetséges volt. Már fiatalon érdeklődött a matematika és a fizika iránt, különösen apja tudományos munkássága ösztönözte. Bragg 15 évesen kezdte meg tanulmányait az Adelaide-i Egyetemen, majd 1908-ban a család Angliába költözött, ahol Lawrence beiratkozott a Cambridge-i Trinity College-ba. Itt kiemelkedő teljesítményt nyújtott matematikából és fizikából. Vizsgálni kezdte a röntgensugarak és kristályok kölcsönhatását, ami hamarosan áttöréshez vezetett. ----- <span id="a-bragg-egyenlet-és-a-röntgendiffrakció"></span> === A Bragg-egyenlet és a röntgendiffrakció === 1912-ben Max von Laue felfedezte, hogy a kristályok képesek diffrakciót mutatni röntgensugarakkal, de az értelmezés még nem volt világos. Lawrence Bragg felismerte, hogy a kristályok síkfelületei mintha tükörként viselkednének, és az interferencia a visszaverődött sugarak között szabályos mintát mutat. Ez vezette el a '''Bragg-egyenlethez''', mely így szól: '''nλ = 2d sin θ''' ahol: * ''n'' az interferenciarend (egész szám), * ''λ'' a röntgensugár hullámhossza, * ''d'' a kristályrács síkjai közötti távolság, * ''θ'' a beesési szög. Ez az egyenlet tette lehetővé, hogy a kutatók a röntgendiffrakciós mérések alapján meghatározzák a kristályok atomi szerkezetét. Ez a módszer a '''röntgenkrisztallográfia''' alapja, amely később kulcsfontosságúvá vált a biológiai makromolekulák, például a DNS szerkezetének feltárásában is. ----- <span id="nobel-díj-apjával-megosztva"></span> === Nobel-díj apjával megosztva === 1915-ben Lawrence Bragg és édesapja közösen kapták meg a '''fizikai Nobel-díjat''' „a kristályszerkezet meghatározásában elért szolgálataikért a röntgensugarak segítségével”. Lawrence Bragg mindössze 25 éves volt ekkor, és ezzel '''ő lett a legfiatalabb Nobel-díjas a tudomány történetében''' – egy rekord, amelyet máig ő tart. Ez a díj a tudományos világban is egyedülálló, hiszen kevés eset van arra, hogy apa és fia megosztva kapjon Nobel-díjat. ----- <span id="az-első-világháború-és-katonai-szolgálat"></span> === Az első világháború és katonai szolgálat === A Nobel-díj elnyerése után Bragg a brit hadsereg műszaki osztagában szolgált az első világháború idején. Részt vett az '''ellenséges tüzérségi állások bemérésében''', különösen hangalapú helymeghatározási módszerek kidolgozásában. Bár a fronton szolgált, nem fizikai kutatásokat, hanem haditechnikai innovációkat végzett. ----- <span id="tudományos-karrier-a-háború-után"></span> === Tudományos karrier a háború után === A háború után Bragg Cambridge-ben tanított, majd 1938-ban a Manchesteri Egyetem professzora lett, ahol számos fiatal kutatót irányított. Ebben az időszakban is folytatta a kristálytan vizsgálatát, és számos jelentős eredmény született vezetésével, különösen a fehérjék szerkezetének meghatározása terén. ----- <span id="a-második-világháború-és-utána"></span> === A második világháború és utána === A második világháború alatt Bragg különféle tudományos tanácsadói szerepeket töltött be. 1953-tól 1966-ig a '''Royal Institution''' igazgatója volt, ahol jelentős szerepet játszott a tudományos ismeretterjesztés népszerűsítésében. Ő volt az, aki először publikálta Watson és Crick felfedezését a DNS kettős spirál szerkezetéről – Bragg ekkor már vezetőként dolgozott a kutatásukat támogató intézményben. ----- <span id="bragg-és-a-dns"></span> === Bragg és a DNS === Bár a Nobel-díjat nem ő kapta a DNS-ért, Lawrence Bragg kulcsszereplő volt a kutatás mögötti szervezeti és mentori munkában. Ő volt a '''Cavendish Laboratory''' igazgatója Cambridge-ben, ahol James Watson és Francis Crick dolgoztak. Bragg támogatta munkájukat, és ő jelentette be felfedezésüket egy konferencián 1953-ban. A DNS szerkezetének feltárásához Rosalind Franklin és Maurice Wilkins röntgendiffrakciós képei is hozzájárultak – ezek értelmezése viszont Bragg elméleti hátterén alapult. ----- <span id="elismerések-és-örökség"></span> === Elismerések és örökség === Lawrence Bragg munkásságát számos tudományos díjjal és elismeréssel jutalmazták. Lovaggá ütötték, megkapta a Copley-érmet, és számos tudományos társaság tagjává választották. A röntgenkrisztallográfia alapítójaként a neve örökre beíródott a fizika, a kémia és a biológia történetébe. Nevét számos intézmény viseli, például a '''Bragg Institute''' Ausztráliában. Ezenkívül róla nevezték el a Hold egyik kráterét is. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Lawrence Bragg 1971. július 1-jén halt meg. Munkásságát ma is a tudományos világ mérföldköveként tartják számon. A röntgenkrisztallográfiára épül a gyógyszerkutatás, a fehérjeszerkezet-kutatás, az anyagtudomány és még a nanotechnológia is. Bragg neve mára szinte egyet jelent az atomi szintű szerkezetek feltérképezésével. ----- <span id="összefoglalás"></span> === Összefoglalás === Sir Lawrence Bragg fiatal zseniként írta be nevét a tudomány történetébe. Felfedezése a röntgensugarak kristályrácsokkal való kölcsönhatásáról forradalmasította a szerkezeti kémiát és biológiát. Életműve hidat képezett a fizika, a kémia és a biológia között, és olyan felfedezésekhez vezetett, amelyek alapjaiban változtatták meg az emberiség tudását az anyag szerkezetéről – és saját testünk működéséről. Bragg munkássága nélkül nem ismerhetnénk ma a DNS, az enzimek vagy a fehérjék szerkezetét. Tudományos öröksége időtálló, és a jövő kutatásait is formálni fogja. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} cedyb4eglb7tjz0mg6lddh3izzdrsv7 0 807547 3508526 3507051 2025-07-01T11:41:27Z LinguisticMystic 22848 3508526 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Kary Banks Mullis''' (1944. december 28. – 2019. augusztus 7.) amerikai biokémikus, aki leginkább a '''PCR (polimeráz láncreakció)''' technika kifejlesztéséről ismert. Ez az eljárás forradalmasította a molekuláris biológiát, lehetővé téve az örökítőanyag gyors, olcsó és hatékony másolását – a genetikai vizsgálatok, diagnosztika, klónozás, kriminalisztika, evolúciós kutatás és járványügy egyik alapkövévé vált. Mullis a PCR elméleti és gyakorlati megalkotásáért '''1993-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat'''. Munkássága tudományos szempontból korszakalkotó, személyisége pedig különc, szabályokat áthágó és provokatív volt – olyan tudós, aki egyszerre volt zsenialitás és ellentmondásosság megtestesítője. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Kary Mullis az Egyesült Államok Georgia államában, Lenoir városában született, de Dél-Karolinában nőtt fel. Már gyermekkorában is érdeklődött a kémiával és az elektronikával szemben – kísérleteket végzett otthon, rakétákat épített, és érdekelte az atomenergia. Az egyetemet a Georgia Institute of Technology-n kezdte, majd a '''University of California, Berkeley''' intézményében szerzett '''PhD fokozatot biokémiából 1973-ban'''. Disszertációjában a galaxisok anyagcseréjéről és molekuláris kölcsönhatásairól írt, de érdeklődése széles körű volt, beleértve a genetikát, farmakológiát, sőt a filozófiát is. ----- <span id="a-pcr-felfedezése"></span> === '''A PCR felfedezése''' === 1983 egyik éjszakáján Mullis a kaliforniai Cetus Corporation nevű biotechnológiai cégnél dolgozott, ahol a DNS analízis módszerein munkálkodott. Egy autóút során hirtelen '''forradalmi ötlete támadt''': ha egy kis DNS-mintát képes lenne ciklikusan megsokszorozni egy egyszerű enzimatikus reakcióval, akkor a DNS-szekvenciák vizsgálata gyorsabbá és hatékonyabbá válna. Ez lett a '''polimeráz láncreakció (PCR)''' alapelve: # A DNS-t felmelegítik, így kettéválik a két szál. # Primerek (rövid DNS-darabkák) kötődnek a célszekvenciához. # A DNS-polimeráz enzim új szálat épít az eredeti alapján. # A ciklus ismétlődik, exponenciálisan növelve a DNS-molekulák számát. A PCR óriási áttörés volt: '''órák alatt milliónyi másolat''' készíthető egyetlen DNS-molekulából. A korábbi módszerek lassúak, drágák és megbízhatatlanok voltak – Mullis eljárása viszont automatizálható és precíz volt. ----- <span id="műszaki-fejlesztés-és-nobel-díj"></span> === '''Műszaki fejlesztés és Nobel-díj''' === Mullis kezdeti kísérleteihez még hőérzékeny DNS-polimerázt használt, de hamarosan felfedezték a '''Thermus aquaticus''' nevű hőálló baktérium enzimet ('''Taq-polimeráz'''), amely ideális volt a magas hőmérsékletű ciklusokhoz. Ez tette lehetővé a '''gépesített, hőciklusokon alapuló PCR-gépek''' kifejlesztését. A PCR technológiáját a Cetus Corporation szabadalmaztatta, majd később '''300 millió dollárért eladta''' a Hoffmann-La Roche cégnek. Mullis maga '''10 ezer dollárt kapott bónuszként''' az ötletért – nem részesült a későbbi üzleti haszonból. Mullis azonban '''1993-ban elnyerte a Nobel-díjat''' a PCR kifejlesztéséért. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia az elismerést „egy új módszerért, amely forradalmasította a molekuláris biológiát” ítélte oda neki. A díjat '''Michael Smith''' kanadai kémikussal osztotta meg, aki a mutagenezis egy másik technikáját dolgozta ki. ----- <span id="alkalmazási-forradalom"></span> === '''Alkalmazási forradalom''' === A PCR alkalmazása '''mindenütt elterjedt''': * '''Orvosi diagnosztika''': vírusok (pl. HIV, HPV, COVID-19) kimutatása, genetikai betegségek szűrése. * '''Kriminalisztika''': DNS-alapú azonosítás, bűnügyi bizonyítékok vizsgálata. * '''Régészet''': ősi DNS (pl. neandervölgyi ember) vizsgálata. * '''Evolúciós biológia''': fajok közötti genetikai kapcsolatok feltérképezése. * '''Molekuláris kutatás''': génexpresszió, mutációk, transzgenikus élőlények. Kevés technológia volt ekkora hatással a modern biológiára, mint a PCR. A technika '''alapvető kutatólabor-eszközzé''' vált. ----- <span id="mullis-személyisége-zseni-és-fenegyerek"></span> === '''Mullis személyisége: zseni és fenegyerek''' === Kary Mullis ugyanakkor '''különc, szabadszellemű és gyakran provokatív''' tudós volt. A Nobel-díjat követően gyakran szerepelt médiában, ahol '''ellentmondásos nézeteket''' hangoztatott: * Kételkedett abban, hogy a '''HIV vírus okozza az AIDS-et''' – emiatt több HIV-kutatóval is szembekerült. * Kétségbe vonta a '''klímaváltozás emberi eredetét'''. * Érdeklődött a '''pszichedelikus szerek, asztrológia és paranormális jelenségek''' iránt. * Nyíltan beszélt saját '''LSD-fogyasztásáról''' fiatalkorában, és úgy vélte, hogy a kreativitás fontos forrása lehet. Mullis nem rejtette véka alá, hogy elutasítja a „túl szabályozott” tudományos világot, és kritikusan állt az akadémiai közösségekhez. A '''formális tudományos publikációk írását unalmasnak tartotta''', de imádta az előadásokat, vitákat és a szellemi kihívásokat. ----- <span id="írói-tevékenység-könyve-és-gondolatai"></span> === '''Írói tevékenység, könyve és gondolatai''' === 1998-ban jelent meg '''„Dancing Naked in the Mind Field”''' („Meztelenül táncolni az elme mezején”) című önéletrajzi könyve. Ebben megosztja gondolatait a tudományról, spiritualitásról, szerelemről, szexről, kvantummechanikáról és mindennapi tapasztalatairól. A könyv egyszerre szórakoztató, elgondolkodtató és sokszor botrányos. Bemutatja, milyen volt a PCR születésének története, és hogyan élte meg a Nobel-díj utáni hírnevet. ----- <span id="későbbi-élet-és-halála"></span> === '''Későbbi élet és halála''' === Mullis a Nobel-díj után visszavonult az aktív laboratóriumi munkától, de startup cégek tanácsadójaként dolgozott, és aktív volt az előadókörutakon. Élete végén kaliforniai birtokán élt, írt, és időnként zenélt is – egyik hobbija az '''elektromos gitár volt'''. '''2019 augusztusában hunyt el''' 74 éves korában, tüdőgyulladás szövődményeiben. Halála előtt már nem érte meg a '''PCR globális újrafelfedezését a COVID-19 járvány''' során, ahol módszerét tömeges tesztelésre alkalmazták világszerte. Ironikus módon az általa megalkotott technika lett az egyik '''fő eszköz a világjárvány leküzdésében'''. ----- <span id="örökség"></span> === '''Örökség''' === Kary Mullis öröksége kettős: # '''A PCR-technológia''' megváltoztatta az orvoslást, bűnüldözést, biológiát és evolúciókutatást. Az ő felfedezése révén a DNS-szekvenálás, CRISPR-technológia, személyre szabott gyógyászat és biotechnológia valósággá válhatott. # '''Személyisége és filozófiája''' kihívást intézett a tudomány dogmáihoz: arra tanította a világot, hogy '''a kíváncsiság, függetlenség és merészség''' néha többet ér, mint a formális szabályok követése. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === '''Záró gondolat''' === Kary Mullis egy igazi 20. századi fenegyerek volt, aki '''egyik éjjel forradalmasította a genetikát'''. Élete és munkája ma is arra emlékeztet, hogy a tudományos áttörések néha a labor falain túl születnek – egy autóúton, egy ötletben, egy kíváncsi elmében. Az általa adott eszközök pedig milliók életét mentik meg nap mint nap. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} 61hb6lwfwh4stovv6unwn1c12iaczld 0 807560 3508474 3506615 2025-07-01T10:38:41Z LinguisticMystic 22848 3508474 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l3gahlwv6zfjpeg42dvg41jmbnjaw3d 0 807599 3508497 3506979 2025-07-01T11:30:54Z LinguisticMystic 22848 3508497 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Otto Hahn''' (1879. március 8. – 1968. július 28.) német kémikus és fizikus, a '''maghasadás felfedezője''', aki kulcsszerepet játszott a nukleáris kémia megszületésében. 1944-ben kémiai Nobel-díjat kapott a '''nukleáris hasadás''' (atommag szétválása) felfedezéséért. Élete a 20. század egyik legmeghatározóbb tudományos korszakát öleli fel – a radioaktivitás vizsgálatától a második világháború etikai dilemmáin át a béke ügyéig. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Otto Hahn a németországi Frankfurt melletti '''Frankfurt am Main''' városában született, jómódú, konzervatív polgári családba. Apja építési vállalkozó volt. Már fiatalon érdeklődött a kémiával szemben, saját kísérleteket végzett az otthoni mosókonyhában. Tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte, majd Münchenben, a híres Adolf von Baeyer irányításával folytatta. 1901-ben szerzett doktorátust szerves kémiából. Eleinte ipari vegyésznek készült, de érdeklődése fokozatosan a '''radioaktivitás''' felé fordult, ami akkoriban új és forradalmi területnek számított. ----- <span id="kutatásai-londonban-és-kanadában"></span> === '''Kutatásai Londonban és Kanadában''' === 1904-ben Londonba utazott, ahol '''Sir William Ramsay''' laboratóriumában dolgozott, majd rövid időt töltött Kanadában is, az McGill Egyetemen, '''Ernest Rutherford''' mellett. Itt ismerte meg a radioaktív bomlás természetét, és elmélyítette ismereteit a fizika és kémia határterületén. Hazatérve Berlinbe, a '''Kaiser Wilhelm Intézet''' (ma: Max Planck Társaság) keretében folytatta kutatásait. Itt évtizedekig dolgozott, később vezető pozícióba került. ----- <span id="marie-curie-és-a-radioaktív-izotópok"></span> === '''Marie Curie és a radioaktív izotópok''' === 1906-tól a Hahn érdeklődése egyre inkább a '''radioaktív elemek és izotópok''' vizsgálatára irányult. Felfedezett több új izotópot, például '''radiothoriumot''' és '''mesothoriumot''', amelyek terápiás célokra is alkalmazhatóak voltak. A korszak egyik tudományos szenzációja volt az együttműködése '''Lise Meitnerrel''', osztrák fizikusnővel, akivel több mint 30 éven át dolgoztak együtt. Meitner a fizikai értelmezésért, Hahn pedig a kémiai elemzésekért felelt. Kettejük kutatásai megalapozták a későbbi nukleáris forradalmat. ----- <span id="a-maghasadás-felfedezése"></span> === '''A maghasadás felfedezése''' === 1938 végén Hahn és asszisztense, '''Fritz Strassmann''' kísérleteket végeztek, amelyek célja az uránatom neutronokkal történő bombázása volt. A várt eredmények helyett azonban a bomlástermékek között '''báriumot''' azonosítottak – ami kémiailag lehetetlen lett volna, ha az atommag nem hasadt volna ketté. Ez volt a '''maghasadás''' (nukleáris fission) első kísérleti bizonyítéka – az, hogy a nehéz atommag neutron hatására két kisebb atommaggá szakad. Hahn az eredményeket 1939 januárjában publikálta, de a fizikai magyarázatot már nem ő, hanem '''Lise Meitner és unokaöccse, Otto Frisch''' adta meg: ők számolták ki, hogy a tömegdefektus miatt hatalmas energia szabadul fel – '''Einstein E=mc²''' képlete alapján. ----- <span id="a-nobel-díj-és-a-viták"></span> === '''A Nobel-díj és a viták''' === 1944-ben Hahn kapta meg a '''kémiai Nobel-díjat''' „a nehéz atommagok hasadásának felfedezéséért”. A díjat azonban '''1945-ben titokban adták át neki''', ugyanis ekkor épp Angliában volt internálva a '''Farm Hall''' nevű birtokon, több más német atomtudóssal együtt. A díj kiosztása komoly vitákat váltott ki, mivel sokan úgy vélték, hogy '''Lise Meitner''' is megérdemelte volna az elismerést. Meitnert azért nem tüntették ki, mert akkorra már Svédországban élt, zsidó származása miatt elmenekült a náci Németországból, és nem szerepelt Hahn neve mellett a publikációban. Ma már széles körű az egyetértés abban, hogy a Nobel-bizottság hibát követett el. ----- <span id="második-világháború-és-etikai-kérdések"></span> === '''Második világháború és etikai kérdések''' === Bár Hahn felfedezése közvetve hozzájárult az '''atombomba''' kifejlesztéséhez (az Egyesült Államokban elindított '''Manhattan-projekt''' alapját képezte), ő maga '''soha nem dolgozott fegyverfejlesztésen'''. Sőt, mélyen megrendítette, amikor 1945-ben megtudta, hogy Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobtak le. Később így nyilatkozott: <blockquote>„Lelkiismeret-furdalás gyötör, amiért hozzájárultam egy ilyen pusztító fegyver létrejöttéhez, még ha nem is szándékosan.” </blockquote> A háború után az egyik legnagyobb '''békepárti és tudományetikai szószólóvá''' vált. Fellépett a nukleáris fegyverek betiltása érdekében, támogatta a '''nukleáris leszerelést''' és a '''tudomány felelősségének hangsúlyozását'''. ----- <span id="későbbi-évek-és-elismerések"></span> === '''Későbbi évek és elismerések''' === 1946-ban Hahn visszatért Németországba, és a '''Max Planck Társaság''' elnöke lett, amely a háború utáni német tudományos élet megújításában kulcsszerepet játszott. Ezt a pozíciót 1960-ig töltötte be. Rengeteg tudományos és állami elismerésben részesült: * Nobel-díj (1944) * Enrico Fermi-díj (1966) * Goethe-érem * Számos egyetem díszdoktora (pl. Oxford, Cambridge, Harvard) Nevét világszerte őrzik intézetek, díjak, iskolák, sőt '''kisbolygó''' és '''utca''' is. A németországi '''Otto Hahn Intézet''' a magfizika egyik vezető kutatóintézménye. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Otto Hahn 1968-ban halt meg Göttingenben, 89 éves korában. Temetésekor a világ tudományos elitje gyászolta, és máig a '''tudományos etika és felelősség''' egyik példaképeként emlékeznek rá. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Otto Hahn nem csupán egy nagy kémikus volt, hanem '''egy korszak tanúja és formálója'''. Tudományos munkája forradalmasította a fizikát és kémiát, de életét végigkísérte a felelősségtudat is: nemcsak felfedezett, hanem '''gondolkodott annak következményein'''. A maghasadás révén új világot nyitott – egyszerre a pusztítás és a békés energiaforrások előtt. Ő volt az a tudós, aki a laboratóriumból a történelem színpadára lépett – és ott is maradt. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} judt48uqnalmybh6fh533czte18rjvg 0 807613 3508473 3506672 2025-07-01T10:38:12Z LinguisticMystic 22848 3508473 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences laureates}} j8ii9b21j1894wceg670xx913n5oo76 0 807626 3507952 3506685 2025-06-30T16:59:09Z LinguisticMystic 22848 3507952 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Robert Boyle (1627. január 25. – 1691. december 31.) ír származású angol természettudós, kémikus, fizikus, alkimista és filozófus volt, akit a modern kémia egyik megalapozójaként tartanak számon. Az ő nevéhez fűződik a '''Boyle-törvény''', valamint az az elképzelés, hogy a kémia önálló tudományként válik el az alkímiától és az orvostudománytól. Boyle nemcsak tudós volt, hanem mélyen vallásos gondolkodó is, aki megpróbálta összeegyeztetni a keresztény hitet a természet megfigyelésével és a tudományos módszerrel. ----- <span id="család-és-fiatalkor"></span> === Család és fiatalkor === Robert Boyle 1627-ben született az írországi Lismore Castle-ben, egy arisztokrata család 14. gyermekeként. Apja, '''Richard Boyle''', Cork első grófja, hatalmas vagyont és befolyást szerzett Írországban. Robert a kiváltságos helyzetnek köszönhetően kiváló oktatásban részesült. Gyermekkorában Európát járta: Genfben és Olaszországban tanult, és már korán megtanulta a klasszikus nyelveket, logikát és matematikát. Tinédzserként olvasta Galileo Galilei műveit, amelyek mély benyomást tettek rá. Ezek az élmények megalapozták tudományos szemléletét és későbbi érdeklődését a mechanisztikus világkép iránt. ----- <span id="tudományos-pályafutása"></span> === Tudományos pályafutása === Boyle Oxford közelében telepedett le, és egy csendes vidéki laboratóriumban kezdte meg kísérleteit. Itt alakította ki saját tudományos módszerét, amely az '''empirikus megfigyelésre, kísérletre és ellenőrzésre''' épült – a modern tudományos módszer egyik előfutára volt. <span id="a-levegő-nyomása-és-a-boyle-törvény"></span> === A levegő nyomása és a Boyle-törvény === Boyle legismertebb felfedezése az 1662-ben megfogalmazott '''Boyle-törvény''', amely kimondja: <blockquote>'''Egy adott mennyiségű gáz térfogata fordítottan arányos a nyomásával''', ha a hőmérséklet állandó. </blockquote> Matematikailag:       '''p × V = állandó'''   (p: nyomás, V: térfogat) A kísérlethez Otto von Guericke vákuumszivattyúját továbbfejlesztve Boyle egy légszivattyút készített Robert Hooke segítségével, és különféle vákuumkísérleteket végzett. Ezek során megfigyelte például, hogy a hang nem terjed vákuumban, vagy hogy az állatok nem maradnak életben levegő nélkül. A Boyle-törvény nemcsak a gázok viselkedésének alapvető leírása lett, hanem hozzájárult a '''természeti törvények''' elméletének megerősítéséhez is – vagyis ahhoz a gondolathoz, hogy a természet matematikai szabályszerűségek szerint működik. ----- <span id="a-kémia-önállósítása"></span> === A kémia önállósítása === Boyle forradalmi munkája, a '''The Sceptical Chymist''' (A kétkedő kémikus, 1661) a kémia történetének mérföldköve. Ebben vitába szállt az ókori görög filozófusok (pl. Arisztotelész) nézeteivel, akik szerint a világ négy „alapelemből” – tűz, víz, föld, levegő – áll. Boyle szerint: * Az „elemek” azok az anyagok, amelyek nem bonthatók tovább kémiai módszerekkel. * A kémia legyen tapasztalati tudomány, ne spekulációkon alapuljon. * Az anyag szerkezetét a részecskék mozgása és kölcsönhatása határozza meg (korai atomista gondolat). Ez a mű '''a kémia mint önálló, modern tudomány''' megszületését jelöli. A benne megfogalmazott nézetek később Lavoisier és más 18. századi tudósok révén váltak általánosan elfogadottá. ----- <span id="kapcsolata-más-tudósokkal-és-a-royal-society"></span> === Kapcsolata más tudósokkal és a Royal Society === Robert Boyle aktívan részt vett a '''Royal Society of London''' (Királyi Természettudományos Társaság) megalapításában, amely az első modern tudományos akadémiák egyike. Boyle a tudományt nem elszigetelt tevékenységnek tekintette, hanem közösségi vállalkozásnak: levelezett és együtt dolgozott többek között Isaac Newtonnal, John Locke-kal és Robert Hooke-kal. A Royal Society célja a természet törvényeinek kísérleti úton való megismerése volt – Boyle példája és módszerei kulcsszerepet játszottak e tudományos ethosz kialakításában. ----- <span id="vallási-meggyőződése-és-teológiai-írásai"></span> === Vallási meggyőződése és teológiai írásai === Boyle mélyen vallásos ember volt, és úgy vélte, hogy a természet vizsgálata révén közelebb kerülhet Istenhez. Az ő korában ez nem volt ellentmondásos, sőt, sok tudós úgy gondolta, hogy a tudomány „Isten művének olvasása”. Több teológiai írást is publikált, például: * '''The Christian Virtuoso''': a keresztény tudós életformájáról. * '''Discourse of Things Above Reason''': a hit és az értelem kapcsolatáról. Boyle végrendeletében külön alapítványt hozott létre a '''Boyle-előadásokra''', amelyeket neves teológusok és tudósok tartanak a keresztény hit és a természetes tudomány összhangjáról – ez a sorozat ma is létezik. ----- <span id="technikai-találmányok-és-kísérletek"></span> === Technikai találmányok és kísérletek === Boyle nemcsak elméleti gondolkodó, hanem '''kísérleti újító''' is volt. Kutatásai során: * Kísérletezett robbanóporral, égéssel és éghető gázokkal. * Megfigyelte a víz fagyási és forrási hőmérsékleteit, nyomás alatti viselkedését. * Azt is vizsgálta, hogyan hat a légnyomás az élőlényekre. Boyle és Hooke kísérletei számos orvosi és fizikai felfedezést is megelőlegeztek, például a légzési folyamatokat, vérkeringést és a vákuum orvosi hatásait. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Robert Boyle 1691-ben halt meg Londonban. Haláláig aktívan dolgozott és publikált, és hatalmas könyvtárat, laboratóriumot és tudományos eszközkészletet hagyott hátra. Nőtlen maradt, és sosem alapított családot – életét teljesen a tudománynak és a hitnek szentelte. Öröksége rendkívül jelentős: * '''A modern kémia megalapítója''': elsőként választotta el a kémiát az alkímiától. * '''Empirikus módszer hirdetője''': a kísérletezés fontosságát hangsúlyozta. * '''Tudományos közösségi gondolkodás''' úttörője. * '''A tudomány és hit kapcsolatának''' keresztény, de nyitott értelmezője. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Robert Boyle egy olyan korszakban élt, amikor a tudomány épp csak kilépett a babonák, dogmák és titkok világából a nyílt, kísérleti kutatás útjára. Ő volt az egyik, aki ezt az utat kikövezte – a laboratóriumban, a könyvtárban, és a hit világában egyaránt. Neve örökre összefonódott a '''törvényszerű, tapasztalati tudományos gondolkodással''', amely ma is az emberiség fejlődésének alapja. {{engl}} 1d0laq9j4vo5r6a7pid0nrflyf70xjy 0 807631 3507953 3506690 2025-06-30T17:01:24Z LinguisticMystic 22848 3507953 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Nicolaus Copernicus (latinul: ''Nicolaus Copernicus'', lengyelül: ''Mikołaj Kopernik'', 1473. február 19. – 1543. május 24.) lengyel csillagász, matematikus, orvos, jogász, gazdasági és katonai tanácsadó, valamint kanonok volt, aki a modern csillagászat egyik legnagyobb úttörőjének számít. Legismertebb munkája a heliocentrikus világkép megalkotása, amely alapjaiban rengette meg a középkor Ptolemaioszi alapokra épített geocentrikus világképét, és elindította az ún. ''kopernikuszi fordulatot'' – egy valódi tudományos forradalmat. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Nicolaus Copernicus 1473-ban született a Porosz Királysághoz tartozó '''Toruń''' városában, amely a Lengyel Királyság részét képezte. Apja tehetős kereskedő volt, ám korán meghalt, így Nicolaust nagybátyja, Lucas Watzenrode – egyházi vezető, a warmiai püspök – nevelte fel. Watzenrode támogatta a fiatal Copernicus tanulmányait, amelyeket előbb a '''krakkói egyetemen''' (akkoriban Európa egyik legjobb matematikai központja), majd '''Bolognában''', '''Padovában''' és '''Ferrarában''' folytatott, ahol egyházi és világi tantárgyakat egyaránt tanult: matematikát, csillagászatot, orvostudományt, jogot és filozófiát. Ferrarában 1503-ban '''kánonjogi doktorátust''' szerzett, miközben mélyen beleásta magát az antik görög tudományos művekbe, különösen Ptolemaiosz és Arisztotelész munkáiba, de már ekkor kételkedett a geocentrikus rendszerben. ----- <span id="pályafutás-és-életmód"></span> === Pályafutás és életmód === Bár Copernicus egyházi személy volt, '''nem volt felszentelt pap''', hanem kanonokként szolgált a fromborki (Frauenburg) katedrális káptalanjánál. Ez az állás biztosította számára az anyagi függetlenséget és időt a tudományos munkára. Számos területen aktív volt: * '''Orvosként''' kezelte rokonait és egyházi elöljáróit. * '''Közgazdászként''' dolgozott a pénzügyi reformokon: írt egy tanulmányt a pénz értékének romlásáról (''Monetae cudendae ratio''). * '''Politikai és katonai tanácsadóként''' segítette a lengyel királyságot porosz ügyekben. * '''Csillagászként''' pedig élete legnagyobb hatású munkáján dolgozott – a heliocentrikus világkép megalapozásán. ----- <span id="a-heliocentrikus-világkép"></span> === A heliocentrikus világkép === A középkor végén a tudományos világ szinte egyöntetűen a '''Ptolemaiosz-féle geocentrikus modellt''' vallotta, amely szerint a Föld áll a világmindenség középpontjában, és körülötte keringenek a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok. Copernicus azonban '''új modellt''' alkotott, amely szerint: * A '''Nap''' a világegyetem középpontja. * A Föld forog a saját tengelye körül '''napi egyszer''', és * A Föld '''évente''' megkerüli a Napot. * A Hold a Föld körül kering. * A többi bolygó is a Nap körül mozog. Ez az elképzelés '''radikális szakítást''' jelentett az uralkodó világnézettel. A modell egyszerűbb és matematikailag következetesebb volt, mint a bonyolult, epiciklusokkal tűzdelt ptolemaioszi rendszer. ----- <span id="de-revolutionibus-orbium-coelestium"></span> === ''De revolutionibus orbium coelestium'' === Copernicus fő műve, a ''De revolutionibus orbium coelestium'' (''Az égi pályák körforgásáról'') című könyv több mint 30 éven át készült. Bár már az 1510-es évektől fogva ismertté váltak nézetei kéziratos formában (''Commentariolus''), maga a könyv '''csak 1543-ban''', halála évében jelent meg nyomtatásban. A könyv hat kötetes, és a következőket tartalmazza: # '''Bevezetés''' a heliocentrikus modell elméletébe. # A gömbi föld és a világmindenség szerkezete. # A mozgó Föld matematikai leírása. # A Nap, Hold és csillagok keringése. # A bolygók pályái. # A retrográd mozgás magyarázata a Nap körüli keringéssel. A mű kiadását '''Andreas Osiander''', protestáns teológus szervezte meg Nürnbergben, aki '''engedély nélkül egy előszót írt''', amely azt sugallta, hogy a heliocentrikus rendszer pusztán számítási eszköz, nem pedig valóságos világkép. Ezzel próbálta enyhíteni a várható vallási vitákat. ----- <span id="halála-és-a-könyv-utóélete"></span> === Halála és a könyv utóélete === Copernicus 1543. május 24-én halt meg Fromborkban, vélhetően agyvérzés következtében. A hagyomány szerint élete utolsó napján megkapta a könyvének egy példányát – ez lehetett az egyetlen nyomtatott példány, amit valaha látott. Műve '''lassan, de biztosan''' kezdett hatni. Az első, aki nyíltan kiállt mellette, '''Galileo Galilei''' volt a 17. század elején. '''Johannes Kepler''' továbbfejlesztette a rendszert, és elméletileg megalapozta a bolygók mozgását '''ellipszispályák mentén'''. ----- <span id="egyházi-reakció"></span> === Egyházi reakció === Bár maga Copernicus '''katolikus volt''', és élete végéig az egyházi rend tagja maradt, a műve hosszú távon feszültséget keltett. A ''De revolutionibus'' 1616-ban felkerült a '''katolikus egyház tiltott könyveinek indexére''', de csak ''addig'', amíg nem módosítják a részeit, amelyek tényként közlik a heliocentrizmust. Ezt követően az egyház évszázadokig elutasította a heliocentrikus modellt – egészen a 19. századig. ----- <span id="tudományos-és-filozófiai-jelentősége"></span> === Tudományos és filozófiai jelentősége === Copernicus munkássága '''fordulópontot''' jelentett a tudománytörténetben: * '''Megkérdőjelezte az emberi központúságot''': A Föld nem a világegyetem közepe – ez filozófiai, vallási és pszichológiai szinten is forradalmi változás volt. * '''Új módszertani mintát állított fel''': Az elméletalkotásban fontosabb lett a '''matematikai elegancia''', következetesség és megfigyelés, mint a tekintély. * '''Elindította a tudományos forradalmat''': A 16–17. században kibontakozó újkori tudományosság első állomása. A „kopernikuszi fordulat” kifejezés ma már nemcsak a csillagászatban, hanem a gondolkodásmódban bekövetkezett radikális változások szinonimája is. ----- <span id="örökség"></span> === Örökség === * A NASA a '''Copernicus''' nevet adta egy fontos műholdprogramjának. * A Hold egyik legnagyobb kráterét '''Copernicus-kráternek''' nevezik. * Lengyelországban nemzeti hősként tisztelik – róla nevezték el az egykori varsói Copernicus Tudományos Központot, valamint a ''Nicolaus Copernicus University''-t Toruńban. * Szobrát több városban is megtalálhatjuk (Varsó, Kraków, Toruń). ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Nicolaus Copernicus élete és munkássága nem pusztán tudományos felfedezésekről szólt, hanem arról, hogy az ember képes újraértelmezni helyét a világegyetemben. Bátorsága, hogy szembemenjen a kor tudományos dogmáival, nemcsak a csillagászatot változtatta meg, hanem az emberiség gondolkodását is. A kopernikuszi fordulat ma is emlékeztet arra, hogy a tudomány nemcsak a válaszok, hanem a jó kérdések keresésének művészete. {{engl}} l7g0mr79lbokfdyt5w3m16ntkzeyykg 0 807714 3508535 3507202 2025-07-01T11:47:15Z LinguisticMystic 22848 3508535 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Svante Pääbo''' (született: 1955. április 20., Stockholm) svéd genetikus, az '''ősi DNS-kutatás (paleogenomika)''' úttörője, a '''neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért''' és az ember evolúciójának molekuláris megértéséért 2022-ben '''orvostudományi Nobel-díjat kapott'''. Munkája alapjaiban változtatta meg, ahogyan az emberi eredetről, evolúcióról és más emberfajokkal való kapcsolatainkról gondolkodunk. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === '''Családi háttér és tanulmányok''' === Svante Pääbo '''Stockholmban született'''. Apja a híres Nobel-díjas biokémikus, '''Sune Bergström''' volt, de házasságon kívüli kapcsolatuk miatt Svante az édesanyjával, Karin Pääbóval nőtt fel, és anyai nevét viseli. Már gyermekkorában érdeklődött az ókori Egyiptom és az orvostudomány iránt. Eredetileg '''egyiptológiát''' tanult, majd a '''Uppsala Egyetemen''' váltott át az orvostudomány és a molekuláris biológia irányába. Orvosi doktorátust 1986-ban szerezte meg. ----- <span id="a-paleogenetika-megalapozása"></span> === '''A paleogenetika megalapozása''' === Pääbo doktori disszertációja során kezdte el azt kutatni, hogy lehet-e '''DNS-t kinyerni múmiákból''' és más ősi maradványokból. Akkoriban ezt a legtöbben lehetetlennek tartották, mivel a DNS nagyon gyorsan lebomlik halál után. 1985-ben azonban bombaként robbant a hír: Pääbo és munkatársai sikeresen izoláltak DNS-t egy 2400 éves egyiptomi múmiából. Bár a későbbi elemzések kétségbe vonták az adatok megbízhatóságát (mivel szennyeződés léphetett fel), '''az ötlet forradalmi volt''': '''régi, kihalt élőlények genetikai anyagának vizsgálata lehetséges'''. Ez lett a '''paleogenomika''' megszületésének pillanata – egy új tudományterületé, amely az ősi DNS elemzésével rekonstruálja a kihalt fajok genetikai információját. ----- <span id="németországi-karrier-és-a-max-planck-intézet"></span> === '''Németországi karrier és a Max Planck Intézet''' === Pääbo a ’90-es évek elején csatlakozott a '''Leipzigben működő Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézethez''', ahol létrehozta a világ egyik vezető ősi DNS-laboratóriumát. Itt dolgozta ki a '''kontamináció elleni szigorú protokollokat''', és olyan módszereket fejlesztett ki, amelyekkel a súlyosan töredezett és módosult DNS-t is ki lehetett elemezni. 2006-ban indította el a '''Neandervölgyi Genom Projektet''', amelynek célja a Homo neanderthalensis teljes genomjának megfejtése volt. ----- <span id="a-neandervölgyi-ember-genomjának-megfejtése"></span> === '''A neandervölgyi ember genomjának megfejtése''' === '''2010-ben''' Pääbo és csapata bejelentette, hogy '''sikeresen meghatározták a neandervölgyi ember teljes genomját'''. Ez szenzációs áttörés volt: először sikerült egy kihalt emberfaj genetikai állományát teljes egészében feltárni. A legnagyobb felfedezés az volt, hogy: * A mai '''nem-afrikai emberek DNS-ének 1–4%-a neandervölgyi eredetű'''. * Ez azt jelenti, hogy a '''modern ember (Homo sapiens)''' és a '''neandervölgyi ember''' '''keveredett''', amikor Afrikából Eurázsiába vándorolt. Ez a felismerés '''megkérdőjelezte a korábbi nézeteket''', melyek szerint a modern ember teljesen kiszorította, vagy genetikailag különálló volt a neandervölgyiektől. ----- <span id="a-gyenyiszovai-ember-felfedezése"></span> === '''A gyenyiszovai ember felfedezése''' === 2010-ben Pääbo laboratóriuma egy újabb szenzációval állt elő. Szibériában, a '''Gyenyiszova-barlangban''' találtak egy kis ujjcsontot, amelyről a DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy '''nem neandervölgyi és nem is modern emberi eredetű'''. Ez egy addig '''ismeretlen emberfajt''' képviselt, amelyet később '''gyenyiszovai embernek''' neveztek el (''Homo denisova''). A genetikai adatok alapján kiderült, hogy: * A gyenyiszovaiak a neandervölgyiek közeli rokonai voltak. * A mai '''melanéziai és ausztráliai bennszülöttek DNS-ének akár 5%-a gyenyiszovai eredetű'''. Ezzel Pääbo és csapata '''egy új emberfajt fedezett fel – pusztán genetikai adatok alapján''', ami példa nélküli a tudomány történetében. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === '''Nobel-díj és elismerések''' === Svante Pääbo munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, de a legnagyobb elismerést '''2022-ben''' kapta meg: '''„az ember evolúciójának kihalt rokonainkkal kapcsolatos genomikai felfedezéseiért”''' elnyerte az '''orvostudományi Nobel-díjat'''. Ez volt az első alkalom, hogy '''ősi DNS vizsgálatáért''' adtak orvosi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia szerint Pääbo munkája lehetővé tette, hogy: * Genetikai szinten hasonlítsuk össze a kihalt és ma élő embereket. * Megértsük, milyen gének tettek minket modern emberré. * Az emberi immunrendszer, betegségekre való hajlam és agyi fejlődés hátterét mélyebben vizsgáljuk. ----- <span id="kutatásai-hatása-a-tudományra"></span> === '''Kutatásai hatása a tudományra''' === Pääbo kutatásai megváltoztatták az '''antropológia, genetika, evolúcióbiológia és orvostudomány''' szemléletét: * '''A DNS lett a legmegbízhatóbb eszköz''' a régi emberek rokonsági kapcsolatainak feltárására. * Az evolúciót már nemcsak fosszíliák, hanem '''molekuláris nyomok''' alapján is rekonstruálni tudjuk. * Kimutatták, hogy a kihalt emberfajok '''hatással voltak''' a mai emberekre (pl. immunitás, betegséghajlam, magasság, anyagcsere). * Lehetővé vált az '''ősi populációk vándorlásának és keveredésének''' részletes térképezése. ----- <span id="személyes-élet-stílus-és-nézetei"></span> === '''Személyes élet, stílus és nézetei''' === Pääbo közismerten szerény, visszahúzódó, mégis karizmatikus tudós. Magánéletében '''melegként vállalta identitását''', ami a tudományos világban különösen fontos példamutatás volt. A munkájában rendkívül alapos, maximalista, de nyitott az interdiszciplinaritásra: laborjában molekuláris biológusok, antropológusok, matematikusok és bioinformatikusok dolgoznak együtt. Írt egy ismeretterjesztő könyvet is: '''„Neanderthal Man: In Search of Lost Genomes”''' – ebben közérthetően meséli el felfedezéseit, tudományos küzdelmeit és személyes útját. ----- <span id="jelenlegi-munkássága"></span> === '''Jelenlegi munkássága''' === Pääbo jelenleg is aktív kutató, továbbra is a '''Max Planck Intézet''' szenior tudósa. Részt vesz a: * Régi emberi populációk genetikai térképezésében. * Paleogenomikai módszerek fejlesztésében. * Ősi betegségek (pl. tuberkulózis, pestis) DNS-nyomainak vizsgálatában. Együttműködik más intézetekkel, például a '''Svéd Karolinska Intézettel''', és vezeti a '''Leipzig–Jena paleogenetikai programot'''. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Svante Pääbo''' neve ma már egybeforrt az emberi evolúció újragondolásával. Munkássága megmutatta, hogy '''az ember nem magányos faj''', hanem '''történetének szövedékében más emberfajok is ott vannak''' – génjeinkben, immunrendszerünkben, idegrendszerünk működésében. Ő volt az, aki '''évezredekkel ezelőtt élt emberek hangját hallatta újra''', nem szavakkal, hanem '''DNS-ükön keresztül'''. Ahogy maga fogalmazott: <blockquote>„A genom olyan, mint egy időkapszula. Benne van, honnan jöttünk – és mit hoztunk magunkkal.” </blockquote> Svante Pääbo öröksége nemcsak tudományos áttörés, hanem '''egy új emberképet''' is ad: genetikailag gazdagabbak vagyunk, mint gondoltuk – és nem vagyunk annyira különállóak, mint hittük. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} jtj1pw9efu3s0xhu6xttao51i2h399k 0 807752 3508504 3507032 2025-07-01T11:33:49Z LinguisticMystic 22848 3508504 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Frederick Sanger''' (1918. augusztus 13. – 2013. november 19.) brit biokémikus, a modern molekuláris biológia egyik legnagyobb alakja, '''két Nobel-díj''' (1958, 1980) kitüntetettje – mindkettőt '''kémiai Nobel-díjként''' nyerte el, ami páratlan teljesítmény a tudomány történetében. Sanger nevéhez fűződik a '''fehérjék, majd a DNS szekvenálásának''' első sikeres módszere, ami forradalmasította a biológiát, orvostudományt, genetikát és biotechnológiát. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Frederick Sanger 1918-ban született a gloucestershire-i '''Rendcombe''' faluban, Angliában. Családja kvéker vallású volt – egyszerű életet éltek, a béke és humanizmus értékeit képviselve. Édesapja orvos volt, édesanyja háztartásbeli. A Bryanston Schoolban tanult, majd felvételt nyert a '''Cambridge-i Egyetemre''', ahol természet­tudományokat tanult, különös érdeklődéssel a '''biokémia''' iránt. Tanulmányait 1939-ben fejezte be, és nem sokkal később '''doktorátust szerzett''', témája az aminosavak metabolizmusa volt. ----- <span id="korai-kutatások-és-az-inzulin-szekvenálása"></span> === '''Korai kutatások és az inzulin szekvenálása''' === Sanger pályafutása elején a '''fehérjék kémiai szerkezetének''' vizsgálatára összpontosított. A 20. század közepén még nem volt világos, hogy a fehérjék pontosan '''hogyan épülnek fel''' – noha tudták, hogy aminosavak láncaiból állnak, nem ismerték a sorrendjüket. Sanger az '''inzulin''' molekulát választotta kutatása tárgyául, amely egy relatíve kis méretű, de biológiailag nagyon fontos hormon. Több mint '''10 éven át''' dolgozott az inzulin aminosavsorrendjének meghatározásán. Módszere kémiai reakciókon alapult, amelyek segítségével feldarabolta a fehérjét, majd analizálta az egyes szakaszokat. '''1955-ben''' sikerrel járt: '''elsőként határozta meg egy fehérje teljes aminosavsorrendjét'''. Ez forradalmi eredmény volt – bebizonyította, hogy a fehérjéknek egyedi és meghatározott szerkezetük van. Ezért a munkájáért '''1958-ban''' megkapta első '''kémiai Nobel-díját'''. Ez a felfedezés megalapozta a modern fehérjekémiát és utat nyitott a genetikai kód megfejtése felé. ----- <span id="dns-szekvenálás-második-nobel-díj"></span> === '''DNS-szekvenálás – második Nobel-díj''' === A hetvenes évek elején Sanger érdeklődése a '''nukleinsavak''' felé fordult – különösen a DNS (dezoxiribonukleinsav) szekvenciájának meghatározása felé. Akkoriban ez '''rendkívül nehéz feladat''' volt, mivel a DNS rendkívül hosszú és bonyolult molekula, amely csak négyféle bázist tartalmaz (A, T, G, C), de ezek kombinációja több milliárd variációt is létrehozhat. 1975–1977 között Sanger és kutatócsoportja kifejlesztette a híres '''„Sanger-módszert”''' vagy '''lánzárásos DNS-szekvenálást''', amely lehetővé tette a DNS-nukleotidok sorrendjének meghatározását. A módszer lényege: * DNS-polimerázt, primert, normál nukleotidokat és '''didezoxi-nukleotidokat (ddNTP)''' adnak a rendszerhez. * A ddNTP beépülése megszakítja a DNS-láncot, így különböző hosszúságú fragmentumok keletkeznek. * Ezeket gélelektroforézissel szétválasztva megállapítható az eredeti DNS-szekvencia. Ez a technika megbízható, viszonylag gyors és precíz módszert jelentett a DNS vizsgálatában – több mint három évtizedig a legelterjedtebb szekvenálási módszer maradt, és elvezetett a '''Humán Genom Projekt''' elindításához is. Sanger a '''második Nobel-díját 1980-ban''' kapta meg, megosztva '''Paul Berg''' és '''Walter Gilbert''' társaságában. Ezzel Sanger lett '''a harmadik ember''', aki kétszer kapott Nobel-díjat (Marie Curie és Linus Pauling után), és '''az egyetlen''', aki kétszer kapta meg a '''kémiai Nobel-díjat'''. ----- <span id="a-sanger-intézet-és-öröksége"></span> === '''A Sanger Intézet és öröksége''' === 1992-ben a Cambridge közelében található '''Wellcome Trust''' létrehozta a '''Sanger Centre''' nevű kutatóintézetet (ma: '''Wellcome Sanger Institute'''), amely nevét Frederick Sanger tiszteletére kapta. Az intézet központi szerepet játszott a '''Humán Genom Projektben''', amelynek során az emberi DNS teljes szekvenciáját térképezték fel. A Sanger-módszer – bár mára fokozatosan kiszorította a '''nagy áteresztőképességű szekvenálás''' (Next Generation Sequencing, NGS) – máig fontos alapmódszernek számít a laboratóriumi genetikában. ----- <span id="személyisége-és-munkamorálja"></span> === '''Személyisége és munkamorálja''' === Sanger közismerten '''szerény és visszafogott ember''' volt. Kerülte a nyilvánosságot, nem akart híres lenni, csak a tudománynak és a gondolkodásnak élt. Kollégái szerint rendkívül precíz, türelmes és kitartó volt. Nem szerette a politikát, az intézményes vezető szerepeket, és sosem viselt akadémiai tisztségeket. Sosem használta professzori címét, nem kért lovagi rangot (ellentétben sok brit tudóssal), és azt mondta: <blockquote>„Én egyszerűen csak dolgozni szerettem a laborban, nem pedig szerepelni vagy irányítani.” </blockquote> ----- <span id="családja-és-magánélete"></span> === '''Családja és magánélete''' === 1940-ben feleségül vette '''Joan Howe'''-t, akivel három gyermekük született. Életét békében, visszavonultan élte, leginkább a természetszerető, horgászni járó, filozofikus tudós képét testesítette meg. Vallásos neveltetése ellenére idővel elhagyta a hitgyakorlást, de humanista értékeit megőrizte: hittel hitt az emberi fejlődésben, az együttműködésben és a tudomány etikájában. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Frederick Sanger 2013. november 19-én hunyt el 95 éves korában. Halálhírére a tudományos világ gyászolni kezdte a '''DNS-szekvenálás atyját''', és méltatta példátlan munkásságát. Az ő érdeme: * Elsőként határozta meg egy fehérje (inzulin) teljes aminosav-sorrendjét. * Kidolgozta a DNS-szekvenálás klasszikus módszerét. * Megnyitotta az utat a modern genomika, bioinformatika, személyre szabott orvoslás és genetikai diagnosztika előtt. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Frederick Sanger neve '''örökre beíródott a tudomány történetébe'''. Munkája nemcsak technikai áttörés volt, hanem új kérdéseket is felvetett az élet eredetéről, az öröklődésről és az emberi egészség jövőjéről. Sanger tudományos öröksége máig él minden genetikai laborban, minden DNS-vizsgálatban, minden új szekvenált genom mögött. A tudomány világában kevés ember mondhatja el magáról, hogy '''kétszer is új korszakot nyitott''' – Frederick Sanger közéjük tartozik. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} rdkgeyhdgy7ytu1g6wthb9r41hg5jnv 0 807804 3508117 3507525 2025-07-01T07:15:24Z LinguisticMystic 22848 3508117 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Pierre Agostini (1941–) francia származású fizikus, aki az attoszekundumos fizika egyik úttörője. Kutatásai révén a tudósok képesek lettek a fény és az elektronok ultrarövid időskálán zajló kölcsönhatásait vizsgálni. Nevéhez fűződik az első attoszekundumos fényimpulzusok előállítása, amivel új korszakot nyitott a femtoszekundumos spektroszkópiát követően. 2023-ban Nobel-díjat kapott Anne L’Huillier-rel és Ferenc Krausszal együtt a „másodperc attomásodperces tartományában zajló elektron­dinamika kísérleti tanulmányozásáért”. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === '''Korai élet és tanulmányok''' === Pierre Agostini 1941-ben született Tunéziában, egy akkor francia fennhatóság alatt álló területen. Felsőfokú tanulmányait Franciaországban végezte, majd tudományos karrierje is ott indult. Már fiatalon a lézerfizika és a fény-anyag kölcsönhatások témaköre iránt érdeklődött. A 20. század második felében a lézertechnológia és a kvantumelektronika robbanásszerű fejlődésen ment keresztül – Agostini ebbe az izgalmas kutatási világba csöppent bele. ----- <span id="kutatási-pálya-cnrs-és-saclay"></span> === '''Kutatási pálya – CNRS és Saclay''' === Agostini kutatói karrierjének jelentős részét Franciaországban, a CEA Saclay nevű kutatóintézetben töltötte, amely a francia nukleáris és energiatudomány egyik központja. Itt kezdett el dolgozni az úgynevezett '''ultragyors lézerimpulzusok''' és '''elektrondinamika''' vizsgálatán. A 80-as és 90-es években a femtoszekundumos lézerek voltak a legfejlettebb eszközök az időfelbontásos spektroszkópiában. (1 femtoszekundum = 10⁻¹⁵ másodperc). A cél ezekkel a lézerekkel az volt, hogy képesek legyünk „lefényképezni” a molekulák mozgását és reakcióit szinte valós időben. Agostini azonban még ennél is tovább ment. ----- <span id="az-attoszekundumos-fizika-forradalma"></span> === '''Az attoszekundumos fizika forradalma''' === Az '''attoszekundum''' (10⁻¹⁸ másodperc) az idő legkisebb mértékegységei közé tartozik – egy attoszekundum alatt a fény körülbelül egy vízmolekula szélességét teszi meg. Az elektronok atomi szintű mozgása is ezen az időskálán történik. Ahhoz, hogy megfigyeljük ezeket a folyamatokat, rendkívül rövid fényimpulzusokra van szükség. Agostini kutatócsoportja 2001-ben '''elsőként''' tudott előállítani '''attoszekundumos fényimpulzusokat'''. Ehhez a '''frekvenciaösszegzés''' és a '''harmonikus generálás''' elvét használták: nagy intenzitású lézerimpulzusokat küldtek egy nemesgázba (pl. argon), amely ennek hatására magasrendű harmonikusokat bocsátott ki – ezek kombinálásával jött létre az extrém rövid, attoszekundumos UV-impulzus. Agostini az úgynevezett '''Reconstruction of Attosecond Beating By Interference of Two-photon Transitions''' (RABBITT) módszert is kidolgozta, amely lehetővé teszi az attoszekundumos impulzusok időprofiljának pontos mérését. ----- <span id="mire-jó-az-attoszekundumos-impulzus"></span> === '''Mire jó az attoszekundumos impulzus?''' === Az attoszekundumos technológia legnagyobb vívmánya, hogy '''képes betekintést nyújtani az elektronok mozgásába'''. Míg a femtoszekundumos spektroszkópiával főként molekulák és atommagok mozgását lehetett követni, az attoszekundumos módszerek lehetővé teszik, hogy a '''kvantummechanikai elektronfelhők''', a '''fotoeffektus''' és más gyors kvantumjelenségek időbeli dinamikáját is megfigyeljük. Ez például azt jelenti, hogy: * Meg lehet figyelni, '''mennyi idő alatt távozik egy elektron''' egy atomból a foton elnyelése után. * Lehetőség van a '''kvantum-alagúthatás''' időbeli vizsgálatára. * Új utakat nyit a '''kvantumtechnológia''', a '''félvezetők''' és a '''kémiai reakciók''' időzített vezérlésében is. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerések"></span> === '''Nobel-díj és elismerések''' === 2023-ban Pierre Agostini, Anne L’Huillier (Lund University, Svédország) és Ferenc Krausz (Max Planck Intézet, Németország) '''megosztott fizikai Nobel-díjat''' kaptak az '''attoszekundumos fizika megalapozásáért'''. A Nobel indoklása szerint: ''„Úttörő munkájuk lehetővé tette az elektronok világának időbeli tanulmányozását az atomokban és molekulákban.”'' Ez a díj nemcsak Agostini személyes elismerése, hanem egyben annak a tudományos közösségnek a díja is, amely két évtizeden keresztül dolgozott az attoszekundumos spektroszkópia megvalósításán. ----- <span id="tanítás-és-amerikai-pálya"></span> === '''Tanítás és amerikai pálya''' === Agostini a 2000-es évek elején átköltözött az Egyesült Államokba, ahol az '''Ohio State University''' fizika tanszékén kezdett oktatni és kutatni. Itt is aktívan részt vett a doktoranduszok képzésében, valamint a kutatásokban. Bár már nyugdíjas professzorként tevékenykedik, továbbra is meghatározó alakja maradt a kutatási közösségnek. ----- <span id="személyiség-és-örökség"></span> === '''Személyiség és örökség''' === Pierre Agostini ismert szerénységéről és tudományos alaposságáról. Nem tartozik a hangos önpromóciót végző kutatók közé – inkább a csendes, de megingathatatlan kísérleti fizikus példája. Diákjai és kollégái szerint mindig segítőkész, kritikus, de igazságos tudományos vezető. Munkássága olyan új „időmikroszkópot” adott a tudománynak, amely képes feltárni a kvantummechanikai világ leggyorsabb eseményeit. Az általa kifejlesztett technológiák hosszú távon hatással lehetnek az '''elektronika''', a '''számítógépek''', a '''kvantumérzékelők''', sőt, a '''gyógyszerkutatás''' fejlődésére is. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Pierre Agostini a 21. század elejének egyik kulcsfigurája a fizika területén. Az attoszekundumos fényimpulzusok kifejlesztésével új dimenziókat nyitott meg a tudományos mérés és megfigyelés terén. Nobel-díjas munkássága nemcsak áttörést jelentett az időfelbontásos spektroszkópiában, hanem új kutatási irányokat is kijelölt a kvantumfizika gyakorlati alkalmazásaiban. Élete és munkája példa arra, hogyan képes a kitartó kísérleti munka átírni a természet megértésének határait. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} ihcucnm9ejmd9pe8zzxrlvr9u93hxe5 0 807805 3508118 3507526 2025-07-01T07:17:56Z LinguisticMystic 22848 3508118 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Anne L’Huillier (született 1958. augusztus 16-án, Párizsban) francia–svéd fizikus, az attoszekundumos fizika egyik úttörő kutatója. Az ő nevéhez fűződik a nagy intenzitású lézerfény és az anyag kölcsönhatásának egyik legjelentősebb felfedezése: a '''nagy rendű harmonikus generáció''' (HHG – high harmonic generation) jelenségének vizsgálata és alkalmazása, amely lehetővé tette az '''attoszekundumos fényimpulzusok''' előállítását. 2023-ban '''fizikai Nobel-díjat''' kapott Pierre Agostini és Ferenc Krausz társaságában, az elektronok attoszekundumos időskálán történő vizsgálatának lehetővé tételéért. ----- <span id="korai-élete-és-tanulmányai"></span> === '''Korai élete és tanulmányai''' === Anne L’Huillier Párizsban született egy francia értelmiségi családban. Kivételes tehetséget mutatott a matematikában és fizikában. A rangos '''École Normale Supérieure'''-ben tanult, majd a párizsi Pierre-et-Marie-Curie Egyetemen doktorált '''kvantumelektronika és lézerfizika''' területén. Doktori munkája során már intenzíven foglalkozott lézeranyag-kölcsönhatásokkal és nagy intenzitású lézerimpulzusokkal. Érdeklődése hamar az '''extrém-ultraibolya (XUV) tartomány''' és az '''időfelbontásos spektroszkópia''' felé fordult – ekkoriban a femtoszekundumos (10⁻¹⁵ s) impulzusok számítottak a csúcstechnológiának. ----- <span id="a-nagy-rendű-harmonikus-generáció-felfedezése"></span> === '''A nagy rendű harmonikus generáció felfedezése''' === Az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején L’Huillier kulcsszerepet játszott a '''nagy rendű harmonikus generáció (HHG)''' jelenségének feltárásában. Ez a folyamat akkor következik be, amikor egy erős lézerimpulzust egy nemesgázba (pl. argon vagy neon) irányítanak. A gáz atomjai nemlineáris módon viselkednek, és több százszor magasabb frekvenciájú (rövidebb hullámhosszú) fényt bocsátanak ki, mint az eredeti lézerfény. Ezek a harmonikusok alapvetően fontosak, mivel a kombinációjuk segítségével '''extrém rövid – attoszekundumos (10⁻¹⁸ s) – fényimpulzusokat''' lehet előállítani. Ez forradalmasította a fizikai kutatásokat, mivel lehetővé vált az '''elektronok mozgásának valós idejű''' megfigyelése az atomokon belül. L’Huillier szerepe nemcsak a HHG fizikai magyarázatának megalapozásában volt kiemelkedő, hanem '''kísérleti munkájával''' is hozzájárult a technológia stabil és ismételhető megvalósításához. Ezzel megalapozta az '''attoszekundumos spektroszkópia''' fejlődését. ----- <span id="svédországba-költözés-és-kutatói-karrierje-lundban"></span> === '''Svédországba költözés és kutatói karrierje Lundban''' === 1992-ben L’Huillier Svédországba költözött, és csatlakozott a '''Lundi Egyetem''' (Lund University) Fizikai Intézetéhez. Itt professzori állást kapott, és megalapította saját kutatócsoportját, amely az '''attoszekundumos fizika''' egyik vezető nemzetközi központjává vált. A lund-i csoport úttörő szerepet játszott a '''lézeralapú XUV fényforrások''' stabilizálásában és a '''részecske-fizikai mérések időfelbontásának javításában'''. Emellett L’Huillier folyamatosan új módszereken dolgozott az attoszekundumos impulzusok mérésére, karakterizálására és alkalmazására – különösen az elektronok '''ki- és visszaugrási idejének''' detektálásában. ----- <span id="a-nobel-díj-és-indoklás"></span> === '''A Nobel-díj és indoklás''' === 2023-ban L’Huillier megosztott '''fizikai Nobel-díjban''' részesült Pierre Agostini (Ohio State University) és Ferenc Krausz (Max Planck Institute, Garching) mellett. A Nobel Bizottság hivatalos indoklása szerint a díjat '''„az anyagban végbemenő elektronikai folyamatok attoszekundumos időskálán való kísérleti vizsgálatáért”''' kapták. Míg Agostini és Krausz különböző módszerekkel attoszekundumos impulzusokat állítottak elő és használtak, addig L’Huillier megalapozta azt az '''alapfizikai folyamatot (HHG)''', amely nélkül az attoszekundumos spektroszkópia nem létezne. Ez a díj L’Huillier személyében '''mindössze a negyedik női''' fizikai Nobel-díjast jelöli a tudománytörténelemben (Marie Curie, Maria Goeppert-Mayer és Donna Strickland után), és hatalmas visszhangot váltott ki a tudományos közéletben. ----- <span id="tudományos-és-társadalmi-szerepvállalás"></span> === '''Tudományos és társadalmi szerepvállalás''' === L’Huillier hosszú pályája során nemcsak kutatói, hanem '''oktatói és közéleti szerepében is példaértékű''' lett. Több mint három évtizeden át oktatta a kvantummechanikát és a lézerfizikát a Lundi Egyetemen, és számos doktoranduszt és posztdoktori kutatót mentorált, akik később a világ vezető fizikusai lettek. Rendszeresen felszólalt a '''nők tudományos szerepvállalásának fontossága''' mellett, és egyértelműen kimondta, hogy a '''nemi egyenlőség''' és a '''tudományos kiválóság''' nem állnak ellentétben. Az általa vezetett kutatócsoport nyitott, nemzetközi és sokszínű, ahol minden tag tudományos teljesítménye az elsődleges. ----- <span id="elismerések-és-díjak"></span> === '''Elismerések és díjak''' === A Nobel-díj mellett Anne L’Huillier számos tudományos kitüntetés birtokosa: * '''Max Born-díj''' (2003) – az optika területén végzett munkásságáért. * '''L’Oreal-UNESCO Nőkért a Tudományban-díj''' – a női tudósok példaképeként. * '''Royal Swedish Academy of Sciences''' – tagja lett az Akadémiának. * '''Wolf-díj jelölések''' és más európai kutatási díjak. ----- <span id="tudományos-öröksége"></span> === '''Tudományos öröksége''' === L’Huillier munkássága forradalmasította az '''időfelbontásos méréstechnikát'''. Az általa elindított és fejlesztett attoszekundumos spektroszkópia segítségével ma már: * Vizsgálhatók az elektronok '''időzített mozgásai''' atomokon és molekulákon belül. * Képet kaphatunk a '''fotoemisszió''' dinamikájáról. * Alapkutatások indulhatnak a '''kvantum-anyagok''' gyors változásairól. Ez a tudás hosszabb távon kihat az '''elektronikai iparra''', a '''kvantumszámítógépekre''', sőt akár az '''orvosi képalkotásra''' is, mivel az ultrarövid fényimpulzusokkal nagyobb időfelbontású vizsgálatok válnak lehetővé. ----- <span id="személyiség-és-példaértékűség"></span> === '''Személyiség és példaértékűség''' === Anne L’Huillier különösen inspiráló alak a fiatal kutatók számára. Nyugodt, elemző, de karizmatikus egyéniségként jellemzik, aki soha nem kereste a rivaldafényt, mégis a legmagasabb szintű tudományos teljesítményt nyújtotta. A Nobel-díj bejelentésekor is épp előadást tartott diákjainak – és be is fejezte azt a bejelentés után. Ő maga úgy nyilatkozott: <blockquote>''„Ez egy hihetetlen pillanat, de én mindig a csapatmunkában hittem. Az attoszekundumos fizika nem egy ember munkája – egy nemzetközi közösség évtizedes kitartása van mögötte.”'' </blockquote> ----- <span id="összefoglalás"></span> === '''Összefoglalás''' === Anne L’Huillier a 21. századi fizika egyik legjelentősebb alakja, aki a női tudósok között is kiemelkedő helyet foglal el. A nagy rendű harmonikus generáció felfedezésével megalapozta az attoszekundumos spektroszkópia tudományát, amellyel most először vált lehetővé az elektronok „valós idejű megfigyelése”. Nobel-díjas munkája nemcsak a fizika határait tágította ki, hanem példát is mutatott arra, hogyan lehet kiválóságot és emberi tartást összeegyeztetni a tudomány világában. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} oiyaoq5pvoictsvb7ilof4dkvgy5xmn 0 807857 3508449 3506921 2025-07-01T10:21:33Z LinguisticMystic 22848 Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: [[Nobel Prize]] 3508449 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508460 3508449 2025-07-01T10:29:54Z LinguisticMystic 22848 3508460 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj fizikából''' (angolul: ''Nobel Prize in Physics'') a világ egyik legrangosabb tudományos kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda azoknak, akik a '''fizika tudományterületén kiemelkedő felfedezést, elméletet vagy technológiai áttörést értek el'''. A díj '''1901 óta létezik''', és Alfred Nobel svéd vegyész, feltaláló és iparmágnás végrendelete alapján hozták létre. A fizikai Nobel-díj nemcsak a tudós közösség, hanem az egész világ számára a '''tudományos kiválóság szimbóluma'''. ----- <span id="a-díj-eredete"></span> === A díj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) halála előtt úgy rendelkezett, hogy vagyonából alapítványt hozzanak létre, amelyből évente díjazzák azokat, akik „az emberiség javát szolgáló legnagyobb eredményeket” érték el. A '''fizika''' különösen fontos szerepet kapott a végrendeletében, hiszen Nobel maga is műszaki beállítottságú volt, és mérnöki-tudományos gondolkodás jellemezte munkáját. A díjat a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda minden évben, és az ünnepélyes átadásra '''december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor '''Stockholmban'''. ----- <span id="a-díjazás-folyamata"></span> === A díjazás folyamata === A Nobel-díj odaítélése szigorú, zárt és hosszadalmas folyamat: # '''Jelölés''': minden évben több ezer tudós, akadémikus, korábbi díjazott és egyetemi professzor kap meghívást jelölésre. # '''Értékelés''': a beérkező jelöléseket a Nobel-bizottság szakértői testületei vizsgálják meg. # '''Döntés''': a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hozza meg a végső döntést, amely általában '''maximum három személyre''' vonatkozik. # '''Bejelentés és átadás''': az eredményeket októberben hozzák nyilvánosságra, az átadás december 10-én történik. A díj tartalmaz: * egy '''aranyérmet''' * egy '''oklevelet''' * és egy '''jelentős pénzjutalmat''' (2023-ban 11 millió svéd korona, azaz körülbelül 1 millió dollár). ----- <span id="a-díj-célja-és-jelentősége"></span> === A díj célja és jelentősége === A Nobel-díj fizikából célja, hogy '''elismerje a világegyetem megértéséhez hozzájáruló legfontosabb tudományos eredményeket'''. A díjazott felfedezések gyakran: * új fizikai '''törvényszerűségeket tárnak fel''', * '''technológiai forradalmak''' alapját képezik (pl. lézer, tranzisztor, GPS), * vagy teljesen új tudományterületek (pl. kvantummechanika, részecskefizika, szilárdtestfizika) alapjait teremtik meg. ----- <span id="jelentős-díjazottak-és-felfedezések"></span> === Jelentős díjazottak és felfedezések === <span id="korai-időszak-19011940"></span> ==== '''Korai időszak (1901–1940)''' ==== * '''Wilhelm Röntgen (1901)''' – az első díjazott, az '''X-sugarak felfedezéséért''', ami forradalmasította az orvosi diagnosztikát. * '''Marie Curie (1903)''' – férjével és Henri Becquerellel megosztva kapta a díjat a '''radioaktivitás kutatásáért'''. * '''Albert Einstein (1921)''' – nem a relativitáselméletért, hanem a '''fényelektromos hatás''' magyarázatáért, amely a kvantumelmélet egyik alappillére lett. * '''Niels Bohr (1922)''' – az '''atomi szerkezet és kvantumelmélet''' kidolgozásáért. <span id="a-modern-fizika-kialakulása-19401980"></span> ==== '''A modern fizika kialakulása (1940–1980)''' ==== * '''Wolfgang Pauli (1945)''' – a '''Pauli-elv''', azaz a kizárási elv felfedezéséért. * '''Richard Feynman, Julian Schwinger, Sin-Itiro Tomonaga (1965)''' – a '''kvantumelektrodinamika''' (QED) kidolgozásáért. * '''Murray Gell-Mann (1969)''' – a '''kvarkok elméletéért'''. * '''Brian Josephson (1973)''' – a '''Josephson-hatás''' felfedezéséért, amely a szupravezetés kvantumos aspektusait írja le. <span id="technológiai-áttörések-és-modern-alkalmazások-1980-tól-napjainkig"></span> ==== '''Technológiai áttörések és modern alkalmazások (1980-tól napjainkig)''' ==== * '''1986''' – Gerd Binnig és Heinrich Rohrer a '''pásztázó alagútmikroszkóp''' kifejlesztéséért. * '''2001''' – Eric Cornell, Carl Wieman és Wolfgang Ketterle a '''Bose–Einstein-kondenzátum''' létrehozásáért. * '''2017''' – Rainer Weiss, Barry Barish és Kip Thorne a '''gravitációs hullámok közvetlen detektálásáért''', a LIGO projekten keresztül. * '''2020''' – Roger Penrose (fekete lyukak elméleti leírása), valamint Reinhard Genzel és Andrea Ghez (a Tejútrendszer központjában lévő fekete lyuk felfedezése). * '''2023''' – Pierre Agostini, Ferenc Krausz és Anne L’Huillier – az '''attoszekundumos fényimpulzusok''' előállításáért, amelyek lehetővé teszik az elektronok mozgásának valós idejű követését. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Több magyar vagy magyar származású fizikus is részesült Nobel-díjban: * '''Wigner Jenő (1963)''' – az '''atommag és elemi részecskék szimmetriatörvényeinek''' felfedezéséért. * '''Gábor Dénes (1971)''' – a '''holográfia feltalálásáért''', amely új utat nyitott a háromdimenziós képrögzítésben. * '''Lénárd Fülöp (1905)''' – a '''katódsugarak vizsgálatáért''', ami hozzájárult az elektron felfedezéséhez. * '''Krausz Ferenc (2023)''' – a '''valaha létrehozott legrövidebb fényimpulzusokért''', amelyek az elektronok időskálán való vizsgálatát tették lehetővé. ----- <span id="kritika-és-ellentmondások"></span> === Kritika és ellentmondások === A fizikai Nobel-díj – mint minden nagy presztízsű kitüntetés – nem mentes a vitáktól: * '''Kimaradt tudósok''': például '''Lise Meitner''', aki kulcsszerepet játszott a maghasadás felfedezésében, sosem kapta meg a díjat. * '''Maximum 3 díjazott''': a mai csapatmunkán alapuló kutatásoknál ez igazságtalan lehet (pl. CERN, LIGO). * '''Nők alulreprezentáltsága''': kevesebb mint tíz nő kapta meg a fizikai Nobel-díjat több mint 120 év alatt. * '''Posztumusz díjat nem adnak''': ha a díjazott a döntés után, de a bejelentés előtt meghal, a díj nem ítélhető oda (kivéve kivételes esetben 1974 előtt). ----- <span id="a-díj-jövője"></span> === A díj jövője === A fizikai Nobel-díj a jövőben várhatóan olyan területeken született felfedezéseket fog elismerni, mint: * '''Kvantuminformációs technológia''' (kvantumszámítógép, kvantumkommunikáció) * '''Asztrofizika''' (sötét anyag, sötét energia kutatása) * '''Gravitációs hullámcsillagászat''' fejlődése * '''Plazmafizika és fúziós energia''' * '''Új anyagok fizikája''' (pl. topologikus szigetelők, 2D anyagok) * '''AI és szimulációk alkalmazása a fizikai jelenségek vizsgálatában''' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj fizikából''' több mint egy elismerés: '''a tudományos kíváncsiság, az elméleti zsenialitás és a gyakorlati áttörés szimbóluma'''. Olyan gondolkodókat ismer el, akik '''segítenek feltárni a világegyetem működésének legmélyebb titkait''', az atomoktól a csillagokig, a fénytől a téridőig. Ahogy Alfred Nobel írta végrendeletében: a díjat azok kapják, akik '''„az emberiség javára”''' hoznak létre tudományos eredményeket. A fizikai Nobel-díjasok munkája minden nap hat ránk – az elektronikától kezdve az orvosi képalkotáson át a csillagászati felfedezésekig. A fizika Nobel-díj tehát nemcsak a múltat ünnepli, hanem '''a jövő lehetőségeinek ajtaját is megnyitja'''. {{engl}} g5udkiggh82j6sbayn0fo4l0psindvs 3508465 3508460 2025-07-01T10:34:57Z LinguisticMystic 22848 3508465 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj fizikából''' (angolul: ''Nobel Prize in Physics'') a világ egyik legrangosabb tudományos kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda azoknak, akik a '''fizika tudományterületén kiemelkedő felfedezést, elméletet vagy technológiai áttörést értek el'''. A díj '''1901 óta létezik''', és Alfred Nobel svéd vegyész, feltaláló és iparmágnás végrendelete alapján hozták létre. A fizikai Nobel-díj nemcsak a tudós közösség, hanem az egész világ számára a '''tudományos kiválóság szimbóluma'''. ----- <span id="a-díj-eredete"></span> === A díj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) halála előtt úgy rendelkezett, hogy vagyonából alapítványt hozzanak létre, amelyből évente díjazzák azokat, akik „az emberiség javát szolgáló legnagyobb eredményeket” érték el. A '''fizika''' különösen fontos szerepet kapott a végrendeletében, hiszen Nobel maga is műszaki beállítottságú volt, és mérnöki-tudományos gondolkodás jellemezte munkáját. A díjat a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda minden évben, és az ünnepélyes átadásra '''december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor '''Stockholmban'''. ----- <span id="a-díjazás-folyamata"></span> === A díjazás folyamata === A Nobel-díj odaítélése szigorú, zárt és hosszadalmas folyamat: # '''Jelölés''': minden évben több ezer tudós, akadémikus, korábbi díjazott és egyetemi professzor kap meghívást jelölésre. # '''Értékelés''': a beérkező jelöléseket a Nobel-bizottság szakértői testületei vizsgálják meg. # '''Döntés''': a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hozza meg a végső döntést, amely általában '''maximum három személyre''' vonatkozik. # '''Bejelentés és átadás''': az eredményeket októberben hozzák nyilvánosságra, az átadás december 10-én történik. A díj tartalmaz: * egy '''aranyérmet''' * egy '''oklevelet''' * és egy '''jelentős pénzjutalmat''' (2023-ban 11 millió svéd korona, azaz körülbelül 1 millió dollár). ----- <span id="a-díj-célja-és-jelentősége"></span> === A díj célja és jelentősége === A Nobel-díj fizikából célja, hogy '''elismerje a világegyetem megértéséhez hozzájáruló legfontosabb tudományos eredményeket'''. A díjazott felfedezések gyakran: * új fizikai '''törvényszerűségeket tárnak fel''', * '''technológiai forradalmak''' alapját képezik (pl. lézer, tranzisztor, GPS), * vagy teljesen új tudományterületek (pl. kvantummechanika, részecskefizika, szilárdtestfizika) alapjait teremtik meg. ----- <span id="jelentős-díjazottak-és-felfedezések"></span> === Jelentős díjazottak és felfedezések === <span id="korai-időszak-19011940"></span> ==== '''Korai időszak (1901–1940)''' ==== * '''Wilhelm Röntgen (1901)''' – az első díjazott, az '''X-sugarak felfedezéséért''', ami forradalmasította az orvosi diagnosztikát. * '''Marie Curie (1903)''' – férjével és Henri Becquerellel megosztva kapta a díjat a '''radioaktivitás kutatásáért'''. * '''Albert Einstein (1921)''' – nem a relativitáselméletért, hanem a '''fényelektromos hatás''' magyarázatáért, amely a kvantumelmélet egyik alappillére lett. * '''Niels Bohr (1922)''' – az '''atomi szerkezet és kvantumelmélet''' kidolgozásáért. <span id="a-modern-fizika-kialakulása-19401980"></span> ==== '''A modern fizika kialakulása (1940–1980)''' ==== * '''Wolfgang Pauli (1945)''' – a '''Pauli-elv''', azaz a kizárási elv felfedezéséért. * '''Richard Feynman, Julian Schwinger, Sin-Itiro Tomonaga (1965)''' – a '''kvantumelektrodinamika''' (QED) kidolgozásáért. * '''Murray Gell-Mann (1969)''' – a '''kvarkok elméletéért'''. * '''Brian Josephson (1973)''' – a '''Josephson-hatás''' felfedezéséért, amely a szupravezetés kvantumos aspektusait írja le. <span id="technológiai-áttörések-és-modern-alkalmazások-1980-tól-napjainkig"></span> ==== '''Technológiai áttörések és modern alkalmazások (1980-tól napjainkig)''' ==== * '''1986''' – Gerd Binnig és Heinrich Rohrer a '''pásztázó alagútmikroszkóp''' kifejlesztéséért. * '''2001''' – Eric Cornell, Carl Wieman és Wolfgang Ketterle a '''Bose–Einstein-kondenzátum''' létrehozásáért. * '''2017''' – Rainer Weiss, Barry Barish és Kip Thorne a '''gravitációs hullámok közvetlen detektálásáért''', a LIGO projekten keresztül. * '''2020''' – Roger Penrose (fekete lyukak elméleti leírása), valamint Reinhard Genzel és Andrea Ghez (a Tejútrendszer központjában lévő fekete lyuk felfedezése). * '''2023''' – Pierre Agostini, Ferenc Krausz és Anne L’Huillier – az '''attoszekundumos fényimpulzusok''' előállításáért, amelyek lehetővé teszik az elektronok mozgásának valós idejű követését. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Több magyar vagy magyar származású fizikus is részesült Nobel-díjban: * '''Wigner Jenő (1963)''' – az '''atommag és elemi részecskék szimmetriatörvényeinek''' felfedezéséért. * '''Gábor Dénes (1971)''' – a '''holográfia feltalálásáért''', amely új utat nyitott a háromdimenziós képrögzítésben. * '''Lénárd Fülöp (1905)''' – a '''katódsugarak vizsgálatáért''', ami hozzájárult az elektron felfedezéséhez. * '''Krausz Ferenc (2023)''' – a '''valaha létrehozott legrövidebb fényimpulzusokért''', amelyek az elektronok időskálán való vizsgálatát tették lehetővé. ----- <span id="kritika-és-ellentmondások"></span> === Kritika és ellentmondások === A fizikai Nobel-díj – mint minden nagy presztízsű kitüntetés – nem mentes a vitáktól: * '''Kimaradt tudósok''': például '''Lise Meitner''', aki kulcsszerepet játszott a maghasadás felfedezésében, sosem kapta meg a díjat. * '''Maximum 3 díjazott''': a mai csapatmunkán alapuló kutatásoknál ez igazságtalan lehet (pl. CERN, LIGO). * '''Nők alulreprezentáltsága''': kevesebb mint tíz nő kapta meg a fizikai Nobel-díjat több mint 120 év alatt. * '''Posztumusz díjat nem adnak''': ha a díjazott a döntés után, de a bejelentés előtt meghal, a díj nem ítélhető oda (kivéve kivételes esetben 1974 előtt). ----- <span id="a-díj-jövője"></span> === A díj jövője === A fizikai Nobel-díj a jövőben várhatóan olyan területeken született felfedezéseket fog elismerni, mint: * '''Kvantuminformációs technológia''' (kvantumszámítógép, kvantumkommunikáció) * '''Asztrofizika''' (sötét anyag, sötét energia kutatása) * '''Gravitációs hullámcsillagászat''' fejlődése * '''Plazmafizika és fúziós energia''' * '''Új anyagok fizikája''' (pl. topologikus szigetelők, 2D anyagok) * '''AI és szimulációk alkalmazása a fizikai jelenségek vizsgálatában''' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj fizikából''' több mint egy elismerés: '''a tudományos kíváncsiság, az elméleti zsenialitás és a gyakorlati áttörés szimbóluma'''. Olyan gondolkodókat ismer el, akik '''segítenek feltárni a világegyetem működésének legmélyebb titkait''', az atomoktól a csillagokig, a fénytől a téridőig. Ahogy Alfred Nobel írta végrendeletében: a díjat azok kapják, akik '''„az emberiség javára”''' hoznak létre tudományos eredményeket. A fizikai Nobel-díjasok munkája minden nap hat ránk – az elektronikától kezdve az orvosi képalkotáson át a csillagászati felfedezésekig. A fizika Nobel-díj tehát nemcsak a múltat ünnepli, hanem '''a jövő lehetőségeinek ajtaját is megnyitja'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Physics}} gc1982in8zpgvd09mwm0hrucsbwrk6c 0 808026 3508538 3507235 2025-07-01T11:55:00Z LinguisticMystic 22848 3508538 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Tu Youyou''' (született 1930. december 30-án, Ningbo városában, Kína) kínai farmakológus, aki a '''malária kezelésére alkalmas artemisinin''' nevű hatóanyag felfedezéséért és kifejlesztéséért 2015-ben '''Nobel-díjat kapott orvostudományból'''. Ő volt '''az első kínai állampolgár, aki Kínában dolgozva''' kapta meg ezt a kitüntetést, és az első kínai nő, aki Nobel-díjban részesült természettudományos területen. Tu Youyou élete és munkássága a '''hagyományos kínai orvoslás és a modern tudományos módszertan ötvözésének diadala''', mely milliók életét mentette meg világszerte. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Tu Youyou 1930-ban született egy klasszikus kínai oktatást támogató értelmiségi családban. Fiatal korában komoly betegségekkel küzdött, köztük tuberkulózissal is, ami mély benyomást tett rá, és hozzájárult ahhoz, hogy '''gyógyítással foglalkozó tudós''' szeretne lenni. A második világháború, majd a kínai polgárháború évei alatt nőtt fel. A háborús körülmények és a betegségek tapasztalatai is megerősítették benne az elhatározást, hogy az egészségügy, a gyógyszerek és a gyógyítás terén fog dolgozni. A Pekingi Egyetem orvosi karának '''gyógyszerészképzésére''' jelentkezett, és '''1955-ben diplomázott''' gyógyszerészként, majd a Kínai Hagyományos Gyógyászati Akadémia kutatójaként helyezkedett el. ----- <span id="kutatásai-és-a-projekt-523"></span> === '''Kutatásai és a „Projekt 523”''' === A malária a világ egyik leghalálosabb betegsége, amely évente több százezer ember halálát okozza – különösen a trópusi régiókban. A betegségért felelős Plasmodium-paraziták ellen korábban használt gyógyszerek, mint például a klorokin, idővel hatástalanná váltak az új rezisztens törzsekkel szemben. A vietnami háború idején a malária '''több halált okozott a vietnami és észak-vietnami katonák körében, mint maga a harc'''. Emiatt a kínai kormány 1967-ben '''titkos katonai kutatási programot indított''', amely a '''„523-as Projekt”''' nevet kapta (mivel május 23-án indították). Tu Youyou 1969-ben csatlakozott ehhez a projekthez, és vezető szerepet kapott a '''malária elleni új gyógyszerek keresésében'''. ----- <span id="a-hagyományos-kínai-orvoslás-újraértelmezése"></span> === '''A hagyományos kínai orvoslás újraértelmezése''' === Mivel a modern szintetikus szerek addigra nem hoztak eredményt, Tu Youyou és csapata a '''hagyományos kínai gyógyászat írásos forrásaihoz fordult'''. Több mint '''2000 receptet''' vizsgáltak át ősi orvosi szövegekben, köztük a 4. századi ''Zhou Hou Bei Ji Fang'' (Sürgősségi gyógymódok) című művet. Itt találta meg a „'''qinghao'''” (Artemisia annua, édes üröm) nevű növény leírását, amelyet '''lázcsillapításra használtak'''. Ez inspirálta őket arra, hogy kivonatot készítsenek belőle. Az első eredmények azonban nem voltak meggyőzőek. Tu Youyou visszatért az ősi recept pontos tanulmányozásához, és felfedezte, hogy '''a forró oldatokkal történő kivonás elpusztíthatja a hatóanyagot'''. Ezért módosította az eljárást: '''hideg etanollal vonták ki''' a növény hatóanyagát – és ez hozta meg a döntő áttörést. ----- <span id="az-artemisinin-felfedezése"></span> === '''Az artemisinin felfedezése''' === 1972-ben Tu Youyou és csapata izolálta a '''hatóanyagot''', amelyet később '''„qinghaosu”''' néven említettek, angolul '''artemisinin'''. Ez a vegyület rendkívül '''hatékony volt a malária parazitái ellen''', még a rezisztens törzsekkel szemben is. A következő évben kifejlesztették a '''dihidroartemisinin''' nevű származékot is, amely még erősebb maláriaellenes hatással bírt. Tu nemcsak az izolálásban és az állatkísérletekben vett részt, hanem '''önmagán is kipróbálta''' a szert, hogy bizonyítsa biztonságosságát. ----- <span id="tudományos-elismerés-nélkül-hosszú-éveken-át"></span> === '''Tudományos elismerés nélkül, hosszú éveken át''' === Annak ellenére, hogy Tu és csapata áttörő felfedezést tett, '''munkájukat titkosították''', mivel katonai projektként kezelték. Tu Youyou '''több mint egy évtizedig névtelen maradt''', nem publikálhatta eredményeit nemzetközi folyóiratokban, és sokáig '''nem kapott hivatalos elismerést''' sem hazájában, sem külföldön. A nemzetközi tudományos közösség csak az 1980-as évek végén ismerte fel az artemisinin jelentőségét, és azóta a gyógyszer '''az Egészségügyi Világszervezet (WHO)''' által ajánlott standard kezelési mód lett a malária ellen. ----- <span id="késői-elismerések-és-nobel-díj"></span> === '''Késői elismerések és Nobel-díj''' === A 2000-es évektől kezdve Tu Youyou egyre több nemzetközi elismerést kapott: * 2011-ben '''Lasker-díj''' (az amerikai „elő-Nobelként” is ismert) * 2015-ben '''Nobel-díj az orvostudomány területén''', '''William C. Campbell és Satoshi Ōmura''' társaságában, akik más paraziták ellen hatékony szert (ivermectint) fedeztek fel. Tu volt '''az első kínai nő''', aki tudományos kategóriában kapott Nobel-díjat, és '''az első kínai tudós''', aki teljes egészében Kínában végezte díjazott kutatásait. ----- <span id="a-háromnélküli-tudós"></span> === '''A „háromnélküli tudós”''' === A kínai sajtó gyakran nevezte Tu Youyout '''„három nincses tudósnak”''': # '''Nincs orvosi végzettsége''' # '''Nincs doktori fokozata''' # '''Nincs külföldi tapasztalata''' Ez a név paradox módon '''elismerésként''' szolgált: azt mutatta, hogy Tu kitartó munkával, innovatív gondolkodással és a hagyományos tudás újraértelmezésével is tudományos áttörést érhet el – még ha nem is a klasszikus akadémiai pályát járta be. ----- <span id="hatása-az-egészségügyre-és-tudományra"></span> === '''Hatása az egészségügyre és tudományra''' === Az '''artemisinin-alapú kombinációs terápia (ACT)''' mára az egyik legfontosabb fegyver a '''malária leküzdésében'''. A WHO szerint az artemisininnek köszönhetően több '''millió életet mentettek meg''', különösen Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Tu Youyou munkája megmutatta: * A '''hagyományos gyógyászat és a modern tudomány''' képes egymást erősíteni. * A női tudósok jelentősége és hozzájárulása a globális egészségügyhöz elengedhetetlen. * Egy tudományos felfedezés '''politikai és intézményi elismerés nélkül is világformáló lehet'''. ----- <span id="magánélet-és-filozófia"></span> === '''Magánélet és filozófia''' === Tu Youyou mindig kerülte a rivaldafényt, visszafogott életet élt. Házas, két gyermek édesanyja. Egyszerű életvitel, kemény munka és a tudomány iránti mély elkötelezettség jellemzi. A Nobel-díj átvételekor szerényen nyilatkozott: <blockquote>„Nem gondoltam volna, hogy a tudomány ilyen nagy elismerést hoz majd. Csak segíteni akartam az embereken.” </blockquote> ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === Tu Youyou neve ma már '''egyet jelent a tudomány és az emberiség szolgálatával'''. Felfedezése nemcsak gyógyászati áttörés, hanem '''kultúrák közötti híd''' is: a hagyományos kínai tudás modern alkalmazása a globális egészségügy javára. Nevét világszerte iskolák, díjak és intézmények viselik, és sok fiatal tudós – különösen nők – számára jelent inspirációt. ----- <span id="zárszó"></span> === '''Zárszó''' === Tu Youyou életútja egyszerre szól '''elkötelezettségről, bátorságról és tudományos felfedezésről'''. Egy olyan korban és rendszerben dolgozott, ahol a nőknek kevés lehetősége volt, de kitartott, mert hitt abban, hogy '''a tudomány az emberiség szolgálatában áll'''. Az artemisinin nemcsak gyógyszer, hanem '''szimbólum is''': annak a tudásnak, ami generációkon át öröklődött, és amely a megfelelő kezekben – Tu Youyou kezeiben – milliók megmentését tette lehetővé. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} l1b0exki56ithudji62yoqxzr1oiii4 0 808240 3508453 3507460 2025-07-01T10:21:52Z LinguisticMystic 22848 Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: [[Nobel Prize]] 3508453 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508461 3508453 2025-07-01T10:32:23Z LinguisticMystic 22848 3508461 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Sveriges Riksbank-díj a közgazdasági tudományok területén Alfred Nobel emlékére''' (angolul: ''The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel''), közismert nevén a '''közgazdasági Nobel-díj''', a világ egyik legnagyobb presztízsű elismerése a közgazdaságtanban. Habár '''nem szerepelt Alfred Nobel eredeti végrendeletében''', mégis a Nobel-díjakhoz kapcsolódik, és azokat a közgazdászokat jutalmazza, akik '''kiemelkedő elméleti vagy empirikus hozzájárulást tettek a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez'''. ----- <span id="a-díj-létrejötte"></span> === A díj létrejötte === A közgazdasági Nobel-díjat '''1968-ban alapította a svéd jegybank (Sveriges Riksbank)''' fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Az elnevezés tudatosan utal Nobelre, mivel a díjat '''ugyanaz a Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda, amely a fizikai és kémiai Nobel-díjakról is dönt. Első alkalommal '''1969-ben''' adták át a díjat két tudósnak: '''Jan Tinbergen''' és '''Ragnar Frisch''' kapták a '''dinamikus gazdasági modellek kidolgozásáért'''. ----- <span id="a-díj-célja-és-jellege"></span> === A díj célja és jellege === A közgazdasági Nobel-emlékdíj célja, hogy: * '''elismerje a kiemelkedő közgazdasági kutatást''', legyen az elméleti vagy gyakorlati természetű; * '''támogassa a gazdasági gondolkodás fejlődését'''; * '''ösztönözze a társadalmi és gazdasági problémák tudományos megközelítését'''. A díj '''formailag és pénzügyileg egyenértékű''' a többi Nobel-díjjal. A nyertesek: * Nobel-érmet kapnak (az Alfred Nobel-portrét ábrázoló változatot), * egy hivatalos oklevelet, * és jelentős pénzjutalmat (2023-ban 11 millió svéd korona, azaz kb. 1 millió dollár). ----- <span id="díjazási-folyamat"></span> === Díjazási folyamat === A közgazdasági Nobel-díj odaítélési rendszere hasonló a többi Nobel-díjéhoz: # '''Jelölés''': minden év januárjáig tudományos szervezetek, professzorok, korábbi díjazottak és akadémikusok jelölhetnek. # '''Értékelés''': a Nobel-bizottság közgazdasági szakértői elemzik a beérkezett munkákat. # '''Döntés''': a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' választja ki a díjazott(ak)at. # '''Bejelentés''': októberben, átadás pedig december 10-én Stockholmban, az összes többi Nobel-díjjal együtt történik. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-hozzájárulásaik"></span> === Fontosabb díjazottak és hozzájárulásaik === A díjazottak munkái a '''makrogazdaságtantól a mikroökonómián át a viselkedési közgazdaságtanig''' sokféle témát lefednek. <span id="es1980-as-évek-matematikai-közgazdaságtan-és-piacelmélet"></span> ==== '''1970-es–1980-as évek – Matematikai közgazdaságtan és piacelmélet''' ==== * '''Paul Samuelson (1970)''' – a '''modern közgazdaságtan matematikai megalapozása'''. * '''Kenneth Arrow (1972)''' – a '''társadalmi választáselmélet''' és '''általános egyensúlyelmélet'''. * '''Milton Friedman (1976)''' – a '''monetarizmus''', az inflációs és üzleti ciklusok elemzésének új iránya. * '''Robert Solow (1987)''' – a '''gazdasági növekedés modelljei''', tőkefelhalmozás és technológiai fejlődés. <span id="es2000-es-évek-játékelmélet-piaci-viselkedés-viselkedési-közgazdaságtan"></span> ==== '''1990-es–2000-es évek – Játékelmélet, piaci viselkedés, viselkedési közgazdaságtan''' ==== * '''Amartya Sen (1998)''' – a '''jólétgazdaságtan''', az '''éhség, szegénység és emberi képességek''' kutatója. * '''James Heckman és Daniel McFadden (2000)''' – '''mikroökonómiai empirikus módszerek''' fejlesztése. * '''Daniel Kahneman (2002)''' – pszichológus létére kapott közgazdasági Nobel-díjat a '''viselkedési közgazdaságtan megalapozásáért'''. * '''Robert Aumann és Thomas Schelling (2005)''' – a '''játékelmélet''' alkalmazása konfliktusokra, együttműködésre, hidegháborús stratégiákra. <span id="es2020-as-évek-fejlődő-világ-klímaváltozás-aukcióelmélet"></span> ==== '''2010-es–2020-as évek – Fejlődő világ, klímaváltozás, aukcióelmélet''' ==== * '''Elinor Ostrom (2009)''' – első női díjazott, a '''közjavak önszerveződő irányításának kutatásáért'''. * '''Thomas Piketty és Emmanuel Saez – nem kaptak még Nobel-díjat''', de hasonló témában dolgoznak, mint a következő díjazottak: * '''Abhijit Banerjee, Esther Duflo, Michael Kremer (2019)''' – az '''extrém szegénység elleni küzdelem új módszertanára''', terepkísérletek alapján. * '''Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson (2020)''' – az '''aukcióelmélet fejlesztéséért''', aminek hatása van például rádiófrekvencia-licitekben, energiapiacokon. * '''David Card (2021)''' – a '''munkapiac empirikus vizsgálataiért''', pl. minimálbér és bevándorlás hatásai. * '''Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig (2022)''' – a '''pénzügyi válságok, bankcsődök és stabilitási mechanizmusok''' elemzéséért. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === Kritikák és viták === A közgazdasági Nobel-díj létrejötte és működése több vitát is kiváltott: * '''Nem valódi „Nobel-díj”''': Alfred Nobel végrendelete nem említette a közgazdaságtant – a díjat sokan Nobel nevének kisajátításának tartják. * '''Ideológiai elfogultság''': sokáig a '''neoklasszikus, piacpárti közgazdaságtant''' díjazták, és kevésbé értékelték a kritikus, társadalomelméleti irányokat. * '''Alacsony női részvétel''': 2023-ig mindössze '''két nő''' (Elinor Ostrom, Esther Duflo) kapta meg a díjat. * '''Társadalmi hatás''': egyes kutatások nehezen alkalmazhatók a valós életben – a gyakorlati jelentőség sokszor megkérdőjelezhető. ----- <span id="a-díj-jelentősége-és-hatása"></span> === A díj jelentősége és hatása === Mindezek ellenére a közgazdasági Nobel-díj: * '''irányt mutat a gazdaságtudománynak''': a díjazott témák hatással vannak az egyetemi tananyagokra, a gazdaságpolitikára és a nemzetközi diskurzusra. * '''elismeri az empirikus közgazdaságtan jelentőségét''': a legutóbbi díjak a '''valós adatokat elemző, terepen dolgozó közgazdászokat''' emelik ki. * '''megerősíti a közgazdaságtant mint társadalomtudományt''', amely mérni, tesztelni és modellezni képes a társadalmi jelenségeket. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Bár eddig '''nem volt magyar közgazdasági Nobel-díjas''', több magyar származású tudós jelentős hatást gyakorolt a közgazdaságtanra, például: * '''Jánossy Ferenc''' – gazdasági cikluselméletek, * '''Kornai János''' – a '''hiánygazdaság elmélete''' és a szocialista rendszerek közgazdasági elemzése, * '''Polányi Károly''' – a '''gazdaság társadalmi beágyazottságának''' klasszikus elemzője (The Great Transformation). ----- <span id="a-jövő-kilátásai"></span> === A jövő kilátásai === A következő évek közgazdasági Nobel-díjait várhatóan az alábbi területek dominálhatják: * '''Klímaváltozás közgazdasági modellezése''' (pl. szénadó, fenntarthatósági ösztönzők), * '''Mesterséges intelligencia és automatizáció hatásai''' a munkapiacra, * '''Egyenlőtlenség és mobilitás''' mérése, kezelése, * '''Globális fejlesztési stratégiák''' (oktatás, egészségügy), * '''Digitális pénzek, blokklánc és fintech''' hatása a gazdaságra. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''közgazdasági Nobel-emlékdíj''' ma már a legmagasabb elismerés a közgazdászok számára. Habár nem tartozik a „klasszikus Nobel-díjak” közé, súlya és presztízse megegyezik azokéval. A díjazott kutatások '''segítenek megérteni a világ működését – a piacokat, a fogyasztást, a szegénységet, a válságokat és a növekedést''', és hozzájárulnak ahhoz, hogy '''jobb gazdasági döntések szülessenek helyi és globális szinten egyaránt'''. A közgazdasági Nobel-díj üzenete világos: a '''gazdaság nem csupán számokról, hanem emberekről, viselkedésről és döntésekről szól''', amelyeket érdemes tudományos alapossággal vizsgálni – az emberiség javára. {{engl}} ek7ztj5610o2mh7loa69tch4k0938m6 3508469 3508461 2025-07-01T10:35:41Z LinguisticMystic 22848 3508469 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Sveriges Riksbank-díj a közgazdasági tudományok területén Alfred Nobel emlékére''' (angolul: ''The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel''), közismert nevén a '''közgazdasági Nobel-díj''', a világ egyik legnagyobb presztízsű elismerése a közgazdaságtanban. Habár '''nem szerepelt Alfred Nobel eredeti végrendeletében''', mégis a Nobel-díjakhoz kapcsolódik, és azokat a közgazdászokat jutalmazza, akik '''kiemelkedő elméleti vagy empirikus hozzájárulást tettek a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez'''. ----- <span id="a-díj-létrejötte"></span> === A díj létrejötte === A közgazdasági Nobel-díjat '''1968-ban alapította a svéd jegybank (Sveriges Riksbank)''' fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Az elnevezés tudatosan utal Nobelre, mivel a díjat '''ugyanaz a Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda, amely a fizikai és kémiai Nobel-díjakról is dönt. Első alkalommal '''1969-ben''' adták át a díjat két tudósnak: '''Jan Tinbergen''' és '''Ragnar Frisch''' kapták a '''dinamikus gazdasági modellek kidolgozásáért'''. ----- <span id="a-díj-célja-és-jellege"></span> === A díj célja és jellege === A közgazdasági Nobel-emlékdíj célja, hogy: * '''elismerje a kiemelkedő közgazdasági kutatást''', legyen az elméleti vagy gyakorlati természetű; * '''támogassa a gazdasági gondolkodás fejlődését'''; * '''ösztönözze a társadalmi és gazdasági problémák tudományos megközelítését'''. A díj '''formailag és pénzügyileg egyenértékű''' a többi Nobel-díjjal. A nyertesek: * Nobel-érmet kapnak (az Alfred Nobel-portrét ábrázoló változatot), * egy hivatalos oklevelet, * és jelentős pénzjutalmat (2023-ban 11 millió svéd korona, azaz kb. 1 millió dollár). ----- <span id="díjazási-folyamat"></span> === Díjazási folyamat === A közgazdasági Nobel-díj odaítélési rendszere hasonló a többi Nobel-díjéhoz: # '''Jelölés''': minden év januárjáig tudományos szervezetek, professzorok, korábbi díjazottak és akadémikusok jelölhetnek. # '''Értékelés''': a Nobel-bizottság közgazdasági szakértői elemzik a beérkezett munkákat. # '''Döntés''': a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' választja ki a díjazott(ak)at. # '''Bejelentés''': októberben, átadás pedig december 10-én Stockholmban, az összes többi Nobel-díjjal együtt történik. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-hozzájárulásaik"></span> === Fontosabb díjazottak és hozzájárulásaik === A díjazottak munkái a '''makrogazdaságtantól a mikroökonómián át a viselkedési közgazdaságtanig''' sokféle témát lefednek. <span id="es1980-as-évek-matematikai-közgazdaságtan-és-piacelmélet"></span> ==== '''1970-es–1980-as évek – Matematikai közgazdaságtan és piacelmélet''' ==== * '''Paul Samuelson (1970)''' – a '''modern közgazdaságtan matematikai megalapozása'''. * '''Kenneth Arrow (1972)''' – a '''társadalmi választáselmélet''' és '''általános egyensúlyelmélet'''. * '''Milton Friedman (1976)''' – a '''monetarizmus''', az inflációs és üzleti ciklusok elemzésének új iránya. * '''Robert Solow (1987)''' – a '''gazdasági növekedés modelljei''', tőkefelhalmozás és technológiai fejlődés. <span id="es2000-es-évek-játékelmélet-piaci-viselkedés-viselkedési-közgazdaságtan"></span> ==== '''1990-es–2000-es évek – Játékelmélet, piaci viselkedés, viselkedési közgazdaságtan''' ==== * '''Amartya Sen (1998)''' – a '''jólétgazdaságtan''', az '''éhség, szegénység és emberi képességek''' kutatója. * '''James Heckman és Daniel McFadden (2000)''' – '''mikroökonómiai empirikus módszerek''' fejlesztése. * '''Daniel Kahneman (2002)''' – pszichológus létére kapott közgazdasági Nobel-díjat a '''viselkedési közgazdaságtan megalapozásáért'''. * '''Robert Aumann és Thomas Schelling (2005)''' – a '''játékelmélet''' alkalmazása konfliktusokra, együttműködésre, hidegháborús stratégiákra. <span id="es2020-as-évek-fejlődő-világ-klímaváltozás-aukcióelmélet"></span> ==== '''2010-es–2020-as évek – Fejlődő világ, klímaváltozás, aukcióelmélet''' ==== * '''Elinor Ostrom (2009)''' – első női díjazott, a '''közjavak önszerveződő irányításának kutatásáért'''. * '''Thomas Piketty és Emmanuel Saez – nem kaptak még Nobel-díjat''', de hasonló témában dolgoznak, mint a következő díjazottak: * '''Abhijit Banerjee, Esther Duflo, Michael Kremer (2019)''' – az '''extrém szegénység elleni küzdelem új módszertanára''', terepkísérletek alapján. * '''Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson (2020)''' – az '''aukcióelmélet fejlesztéséért''', aminek hatása van például rádiófrekvencia-licitekben, energiapiacokon. * '''David Card (2021)''' – a '''munkapiac empirikus vizsgálataiért''', pl. minimálbér és bevándorlás hatásai. * '''Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig (2022)''' – a '''pénzügyi válságok, bankcsődök és stabilitási mechanizmusok''' elemzéséért. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === Kritikák és viták === A közgazdasági Nobel-díj létrejötte és működése több vitát is kiváltott: * '''Nem valódi „Nobel-díj”''': Alfred Nobel végrendelete nem említette a közgazdaságtant – a díjat sokan Nobel nevének kisajátításának tartják. * '''Ideológiai elfogultság''': sokáig a '''neoklasszikus, piacpárti közgazdaságtant''' díjazták, és kevésbé értékelték a kritikus, társadalomelméleti irányokat. * '''Alacsony női részvétel''': 2023-ig mindössze '''két nő''' (Elinor Ostrom, Esther Duflo) kapta meg a díjat. * '''Társadalmi hatás''': egyes kutatások nehezen alkalmazhatók a valós életben – a gyakorlati jelentőség sokszor megkérdőjelezhető. ----- <span id="a-díj-jelentősége-és-hatása"></span> === A díj jelentősége és hatása === Mindezek ellenére a közgazdasági Nobel-díj: * '''irányt mutat a gazdaságtudománynak''': a díjazott témák hatással vannak az egyetemi tananyagokra, a gazdaságpolitikára és a nemzetközi diskurzusra. * '''elismeri az empirikus közgazdaságtan jelentőségét''': a legutóbbi díjak a '''valós adatokat elemző, terepen dolgozó közgazdászokat''' emelik ki. * '''megerősíti a közgazdaságtant mint társadalomtudományt''', amely mérni, tesztelni és modellezni képes a társadalmi jelenségeket. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Bár eddig '''nem volt magyar közgazdasági Nobel-díjas''', több magyar származású tudós jelentős hatást gyakorolt a közgazdaságtanra, például: * '''Jánossy Ferenc''' – gazdasági cikluselméletek, * '''Kornai János''' – a '''hiánygazdaság elmélete''' és a szocialista rendszerek közgazdasági elemzése, * '''Polányi Károly''' – a '''gazdaság társadalmi beágyazottságának''' klasszikus elemzője (The Great Transformation). ----- <span id="a-jövő-kilátásai"></span> === A jövő kilátásai === A következő évek közgazdasági Nobel-díjait várhatóan az alábbi területek dominálhatják: * '''Klímaváltozás közgazdasági modellezése''' (pl. szénadó, fenntarthatósági ösztönzők), * '''Mesterséges intelligencia és automatizáció hatásai''' a munkapiacra, * '''Egyenlőtlenség és mobilitás''' mérése, kezelése, * '''Globális fejlesztési stratégiák''' (oktatás, egészségügy), * '''Digitális pénzek, blokklánc és fintech''' hatása a gazdaságra. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''közgazdasági Nobel-emlékdíj''' ma már a legmagasabb elismerés a közgazdászok számára. Habár nem tartozik a „klasszikus Nobel-díjak” közé, súlya és presztízse megegyezik azokéval. A díjazott kutatások '''segítenek megérteni a világ működését – a piacokat, a fogyasztást, a szegénységet, a válságokat és a növekedést''', és hozzájárulnak ahhoz, hogy '''jobb gazdasági döntések szülessenek helyi és globális szinten egyaránt'''. A közgazdasági Nobel-díj üzenete világos: a '''gazdaság nem csupán számokról, hanem emberekről, viselkedésről és döntésekről szól''', amelyeket érdemes tudományos alapossággal vizsgálni – az emberiség javára. {{engl}} {{Nobel Memorial Prize in Economic Sciences}} hlzux5qsrt6a7g30ycntc50q84lvf7f 0 808241 3508451 3507461 2025-07-01T10:21:41Z LinguisticMystic 22848 Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: [[Nobel Prize]] 3508451 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508455 3508451 2025-07-01T10:24:19Z LinguisticMystic 22848 3508455 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj élettan vagy orvostudomány terén''' (angolul: ''Nobel Prize in Physiology or Medicine'') a világ egyik legjelentősebb és legelismertebb tudományos kitüntetése, amelyet évente adnak át olyan személyeknek, akik '''kiemelkedő felfedezést tettek az élettani vagy orvosi kutatások terén'''. A díjat '''1901 óta''' osztják ki, Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás végakaratának megfelelően, és máig a '''legmagasabb presztízsű orvostudományi elismerésként''' tartják számon világszerte. ----- <span id="eredete-és-alapítás"></span> === Eredete és alapítás === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonát egy alapítványra hagyja, amelyből minden évben öt különböző területen (fizika, kémia, élettan vagy orvostudomány, irodalom, béke) díjakat osztanak ki. Az '''orvosi Nobel-díj''' célja az volt, hogy „a legjelentősebb felfedezést díjazza az élettan vagy orvostudomány terén”. A díjat '''a Svéd Karolinska Intézet''' ítéli oda, amely a világ egyik vezető orvostudományi egyeteme és kutatóintézete. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj odaítélése egy '''többlépcsős, rendkívül szigorú titoktartás mellett zajló folyamat''': # '''Jelölés''': Minden évben több ezer tudóst, professzort, orvoskutatót, akadémiai tagot kérnek fel jelölésre. # '''Értékelés''': A beérkező jelöléseket szakértői bizottság vizsgálja meg, amely értékeli a jelöltek tudományos teljesítményét. # '''Döntés''': A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága hozza meg a végső döntést, általában legfeljebb három díjazottat választva egy évben. # '''Eredményhirdetés''': Minden év októberében jelentik be a nyertes(ek) nevét. # '''Átadás''': December 10-én, Nobel halálának évfordulóján adják át a díjat Stockholmban. A díj tartalmaz: * Egy aranyérem * Egy oklevél * Egy jelentős pénzjutalom (2023-ban kb. 11 millió svéd korona, azaz kb. 1 millió dollár) ----- <span id="a-díj-jelentősége"></span> === A díj jelentősége === Az orvosi Nobel-díjat gyakran olyan '''alapkutatásokért ítélik oda''', amelyek később forradalmasítják a betegségek diagnózisát, kezelését vagy megértését. A díjazott felfedezések gyakran '''évtizedekkel korábban születnek''', de csak később igazolódik gyakorlati hasznuk. A Nobel-díj sok esetben '''iránytűként szolgál az orvostudomány fejlődésében''', és ráirányítja a figyelmet olyan területekre, mint a genetika, az immunológia, a neurológia, a virológia vagy a sejtkutatás. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-felfedezések"></span> === Fontosabb díjazottak és felfedezések === Az elmúlt több mint 120 évben számos '''meghatározó tudományos áttörést díjaztak''' az orvosi Nobel-díjjal. Íme néhány emlékezetes példa: <span id="korai-díjazottak-19011940"></span> ==== '''Korai díjazottak (1901–1940)''' ==== * '''Emil von Behring (1901)''' – az első díjazott, a '''diftéria elleni szérum''' kidolgozásáért. * '''Ivan Pavlov (1904)''' – a '''klasszikus kondicionálás''' felfedezéséért. * '''Paul Ehrlich (1908)''' – az immunrendszer működésének kutatásáért, a „varázslövedék” elmélet kidolgozásáért. * '''Frederick Banting és John Macleod (1923)''' – az '''inzulin''' felfedezéséért. <span id="középkor-és-molekuláris-forradalom-19401990"></span> ==== '''Középkor és molekuláris forradalom (1940–1990)''' ==== * '''Alexander Fleming, Howard Florey, Ernst Chain (1945)''' – a '''penicillin''' felfedezéséért. * '''James Watson, Francis Crick, Maurice Wilkins (1962)''' – a '''DNS szerkezetének''' meghatározásáért. * '''Barbara McClintock (1983)''' – a '''mobil genetikai elemek''' felfedezéséért. * '''Luc Montagnier és Françoise Barré-Sinoussi (2008)''' – a '''HIV vírus azonosításáért'''. <span id="újabb-díjazottak-1990-től-napjainkig"></span> ==== '''Újabb díjazottak (1990-től napjainkig)''' ==== * '''Andrew Fire és Craig Mello (2006)''' – az '''RNS-interferencia''' felfedezéséért, amely új lehetőségeket nyitott a géncsendesítésben. * '''Tu Youyou (2015)''' – a '''malária elleni artemisinin''' hatóanyag felfedezéséért, amely milliók életét mentette meg. * '''Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier (2020, kémiai Nobel)''' – a '''CRISPR génszerkesztési technológia''' kidolgozásáért (bár ez kémiai díj volt, hatása az orvoslásban is jelentős). * '''Katalin Karikó és Drew Weissman (2023)''' – az '''mRNS-alapú vakcinák''' fejlesztéséhez vezető felfedezésekért, amelyek a '''COVID–19 elleni oltások''' alapját képezik. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Több magyar vagy magyar származású tudós is részesült Nobel-díjban orvostudomány területén: * '''Szent-Györgyi Albert (1937)''' – a '''C-vitamin''' felfedezéséért és a sejtlégzésben betöltött szerepének feltárásáért. Az '''egyetlen magyar állampolgárként díjazott orvosi Nobel-díjas'''. * '''Harsányi János''' – közgazdasági Nobel-díjas, de eredetileg orvos végzettségű volt. * '''Karikó Katalin''' – magyar származású kutató, akinek úttörő mRNS-kutatása alapjaiban változtatta meg a modern vakcinakutatást. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === Mint minden nagy presztízsű díj esetében, az orvosi Nobel-díj sem mentes a vitáktól: * '''Korlátozott díjazás''': egyszerre legfeljebb '''három fő''' kaphatja meg a díjat, így sok esetben kimaradnak más, fontos közreműködők. * '''Késleltetett elismerés''': a díjat gyakran '''több évtizedes késéssel''' ítélik oda, így egyes tudósok '''már nem érik meg''' a kitüntetést (posztumusz díjat nem adnak). * '''Kimaradt jelöltek''': számos női kutató (pl. '''Rosalind Franklin''', a DNS-kutatás úttörője) nem kapta meg a díjat, még ha munkájuk kulcsfontosságú is volt. * '''Politikai szempontok''': néha úgy tűnik, egyes díjazásokat nemcsak a tudományos érdemek, hanem '''geopolitikai vagy presztízs-megfontolások''' is befolyásolnak. ----- <span id="a-díj-öröksége-és-jövője"></span> === A díj öröksége és jövője === Az orvosi Nobel-díj nemcsak elismerés, hanem '''inspiráció''' is: * Fiatal kutatók számára célként jelenik meg. * Kutatóintézetek, egyetemek, államok számára '''presztízs''' és '''támogatottság''' forrása. * Felhívja a figyelmet olyan betegségekre, kutatási irányokra, amelyek globális jelentőségűek. A jövő Nobel-díjasai várhatóan olyan területekről kerülnek ki, mint: * '''Sejtterápia és őssejt-alapú regeneráció''' * '''Mesterséges intelligencia az orvoslásban''' * '''Neurobiológia és agykutatás''' * '''Környezeti orvostan és globális egészségügy''' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj élettan vagy orvostudomány terén''' több mint egy díj: '''az emberi élet megértéséért, megmentéséért és jobbá tételéért végzett fáradhatatlan kutatás szimbóluma'''. Több mint száz éve mutatja az utat azoknak, akik az emberiség egyik legnemesebb célját tűzik ki maguk elé: '''gyógyítani és megelőzni'''. Ahogy Alfred Nobel végrendeletében írta: e díjat azok kapják, akik „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. És valóban: az orvosi Nobel-díjasok sok millió életet érintenek – közvetve vagy közvetlenül – minden egyes napon. {{engl}} 903siioj5sgjseu3568qimerrsj4vfi 3508467 3508455 2025-07-01T10:35:19Z LinguisticMystic 22848 3508467 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj élettan vagy orvostudomány terén''' (angolul: ''Nobel Prize in Physiology or Medicine'') a világ egyik legjelentősebb és legelismertebb tudományos kitüntetése, amelyet évente adnak át olyan személyeknek, akik '''kiemelkedő felfedezést tettek az élettani vagy orvosi kutatások terén'''. A díjat '''1901 óta''' osztják ki, Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás végakaratának megfelelően, és máig a '''legmagasabb presztízsű orvostudományi elismerésként''' tartják számon világszerte. ----- <span id="eredete-és-alapítás"></span> === Eredete és alapítás === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonát egy alapítványra hagyja, amelyből minden évben öt különböző területen (fizika, kémia, élettan vagy orvostudomány, irodalom, béke) díjakat osztanak ki. Az '''orvosi Nobel-díj''' célja az volt, hogy „a legjelentősebb felfedezést díjazza az élettan vagy orvostudomány terén”. A díjat '''a Svéd Karolinska Intézet''' ítéli oda, amely a világ egyik vezető orvostudományi egyeteme és kutatóintézete. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj odaítélése egy '''többlépcsős, rendkívül szigorú titoktartás mellett zajló folyamat''': # '''Jelölés''': Minden évben több ezer tudóst, professzort, orvoskutatót, akadémiai tagot kérnek fel jelölésre. # '''Értékelés''': A beérkező jelöléseket szakértői bizottság vizsgálja meg, amely értékeli a jelöltek tudományos teljesítményét. # '''Döntés''': A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága hozza meg a végső döntést, általában legfeljebb három díjazottat választva egy évben. # '''Eredményhirdetés''': Minden év októberében jelentik be a nyertes(ek) nevét. # '''Átadás''': December 10-én, Nobel halálának évfordulóján adják át a díjat Stockholmban. A díj tartalmaz: * Egy aranyérem * Egy oklevél * Egy jelentős pénzjutalom (2023-ban kb. 11 millió svéd korona, azaz kb. 1 millió dollár) ----- <span id="a-díj-jelentősége"></span> === A díj jelentősége === Az orvosi Nobel-díjat gyakran olyan '''alapkutatásokért ítélik oda''', amelyek később forradalmasítják a betegségek diagnózisát, kezelését vagy megértését. A díjazott felfedezések gyakran '''évtizedekkel korábban születnek''', de csak később igazolódik gyakorlati hasznuk. A Nobel-díj sok esetben '''iránytűként szolgál az orvostudomány fejlődésében''', és ráirányítja a figyelmet olyan területekre, mint a genetika, az immunológia, a neurológia, a virológia vagy a sejtkutatás. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-felfedezések"></span> === Fontosabb díjazottak és felfedezések === Az elmúlt több mint 120 évben számos '''meghatározó tudományos áttörést díjaztak''' az orvosi Nobel-díjjal. Íme néhány emlékezetes példa: <span id="korai-díjazottak-19011940"></span> ==== '''Korai díjazottak (1901–1940)''' ==== * '''Emil von Behring (1901)''' – az első díjazott, a '''diftéria elleni szérum''' kidolgozásáért. * '''Ivan Pavlov (1904)''' – a '''klasszikus kondicionálás''' felfedezéséért. * '''Paul Ehrlich (1908)''' – az immunrendszer működésének kutatásáért, a „varázslövedék” elmélet kidolgozásáért. * '''Frederick Banting és John Macleod (1923)''' – az '''inzulin''' felfedezéséért. <span id="középkor-és-molekuláris-forradalom-19401990"></span> ==== '''Középkor és molekuláris forradalom (1940–1990)''' ==== * '''Alexander Fleming, Howard Florey, Ernst Chain (1945)''' – a '''penicillin''' felfedezéséért. * '''James Watson, Francis Crick, Maurice Wilkins (1962)''' – a '''DNS szerkezetének''' meghatározásáért. * '''Barbara McClintock (1983)''' – a '''mobil genetikai elemek''' felfedezéséért. * '''Luc Montagnier és Françoise Barré-Sinoussi (2008)''' – a '''HIV vírus azonosításáért'''. <span id="újabb-díjazottak-1990-től-napjainkig"></span> ==== '''Újabb díjazottak (1990-től napjainkig)''' ==== * '''Andrew Fire és Craig Mello (2006)''' – az '''RNS-interferencia''' felfedezéséért, amely új lehetőségeket nyitott a géncsendesítésben. * '''Tu Youyou (2015)''' – a '''malária elleni artemisinin''' hatóanyag felfedezéséért, amely milliók életét mentette meg. * '''Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier (2020, kémiai Nobel)''' – a '''CRISPR génszerkesztési technológia''' kidolgozásáért (bár ez kémiai díj volt, hatása az orvoslásban is jelentős). * '''Katalin Karikó és Drew Weissman (2023)''' – az '''mRNS-alapú vakcinák''' fejlesztéséhez vezető felfedezésekért, amelyek a '''COVID–19 elleni oltások''' alapját képezik. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Több magyar vagy magyar származású tudós is részesült Nobel-díjban orvostudomány területén: * '''Szent-Györgyi Albert (1937)''' – a '''C-vitamin''' felfedezéséért és a sejtlégzésben betöltött szerepének feltárásáért. Az '''egyetlen magyar állampolgárként díjazott orvosi Nobel-díjas'''. * '''Harsányi János''' – közgazdasági Nobel-díjas, de eredetileg orvos végzettségű volt. * '''Karikó Katalin''' – magyar származású kutató, akinek úttörő mRNS-kutatása alapjaiban változtatta meg a modern vakcinakutatást. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === Mint minden nagy presztízsű díj esetében, az orvosi Nobel-díj sem mentes a vitáktól: * '''Korlátozott díjazás''': egyszerre legfeljebb '''három fő''' kaphatja meg a díjat, így sok esetben kimaradnak más, fontos közreműködők. * '''Késleltetett elismerés''': a díjat gyakran '''több évtizedes késéssel''' ítélik oda, így egyes tudósok '''már nem érik meg''' a kitüntetést (posztumusz díjat nem adnak). * '''Kimaradt jelöltek''': számos női kutató (pl. '''Rosalind Franklin''', a DNS-kutatás úttörője) nem kapta meg a díjat, még ha munkájuk kulcsfontosságú is volt. * '''Politikai szempontok''': néha úgy tűnik, egyes díjazásokat nemcsak a tudományos érdemek, hanem '''geopolitikai vagy presztízs-megfontolások''' is befolyásolnak. ----- <span id="a-díj-öröksége-és-jövője"></span> === A díj öröksége és jövője === Az orvosi Nobel-díj nemcsak elismerés, hanem '''inspiráció''' is: * Fiatal kutatók számára célként jelenik meg. * Kutatóintézetek, egyetemek, államok számára '''presztízs''' és '''támogatottság''' forrása. * Felhívja a figyelmet olyan betegségekre, kutatási irányokra, amelyek globális jelentőségűek. A jövő Nobel-díjasai várhatóan olyan területekről kerülnek ki, mint: * '''Sejtterápia és őssejt-alapú regeneráció''' * '''Mesterséges intelligencia az orvoslásban''' * '''Neurobiológia és agykutatás''' * '''Környezeti orvostan és globális egészségügy''' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj élettan vagy orvostudomány terén''' több mint egy díj: '''az emberi élet megértéséért, megmentéséért és jobbá tételéért végzett fáradhatatlan kutatás szimbóluma'''. Több mint száz éve mutatja az utat azoknak, akik az emberiség egyik legnemesebb célját tűzik ki maguk elé: '''gyógyítani és megelőzni'''. Ahogy Alfred Nobel végrendeletében írta: e díjat azok kapják, akik „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. És valóban: az orvosi Nobel-díjasok sok millió életet érintenek – közvetve vagy közvetlenül – minden egyes napon. {{engl}} {{Nobel Prize in Physiology or Medicine}} 6wf9mxqaki1uywsu1xvrf2ag96t3fte 0 808242 3508452 3507462 2025-07-01T10:21:46Z LinguisticMystic 22848 Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: [[Nobel Prize]] 3508452 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508457 3508452 2025-07-01T10:26:15Z LinguisticMystic 22848 3508457 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj kémiából''' (angolul: ''Nobel Prize in Chemistry'') a világ egyik legnagyobb presztízsű tudományos elismerése, amelyet évente ítélnek oda olyan kutatóknak, akik '''kiemelkedő eredményeket értek el a kémia tudományának bármely területén'''. A díjat '''1901 óta''' adják át, Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás végrendeletének megfelelően. A kémiát Nobel különösen fontosnak tartotta, hiszen maga is kémiai feltalálások révén vált világhírűvé és vagyonossá. ----- <span id="eredete-és-célja"></span> === Eredete és célja === Alfred Nobel (1833–1896) a dinamit feltalálójaként hatalmas vagyont szerzett. Halála előtt úgy döntött, hogy vagyonát '''az emberiség javát szolgáló tudományos és kulturális teljesítmények támogatására''' hagyja. Végrendeletében öt területet határozott meg, amelyeken díjakat kell alapítani: '''fizika, kémia, élettan vagy orvostudomány, irodalom és béke'''. A kémiára vonatkozó részt így fogalmazta meg: <blockquote>„Annak adják, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy fejlesztést valósította meg az adott évben.” </blockquote> A díjat a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda, amely 1901 óta minden évben kiválasztja a díjazott(ak)at. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj odaítélése szigorúan szabályozott, és több lépésből áll: # '''Jelölés''': Meghívott szakértők (egyetemi professzorok, korábbi díjazottak, kutatóintézetek) minden év január 31-ig nyújthatnak be jelöléseket. # '''Értékelés''': A Svéd Akadémia kémiai bizottsága vizsgálja és értékeli a jelölteket, tudományos munkájukat és hatásukat. # '''Döntés''': Szeptember–októberben hozzák meg a végső döntést, amelyet titokban tartanak a hivatalos bejelentésig. # '''Átadás''': A díjat '''december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban. A díjjal pénzjutalom (2023-ban kb. '''1 millió dollár'''), egy aranyérem és egy oklevél jár. ----- <span id="a-díj-jelentősége"></span> === A díj jelentősége === A kémiai Nobel-díj nemcsak a tudományos kiválóság elismerése, hanem '''útmutató is arra, milyen kutatási irányok formálják a jövőt'''. A díj gyakran nemcsak szűken vett kémiával foglalkozik, hanem '''interdiszciplináris eredményeket''' is díjaz: '''biokémia, anyagtudomány, molekuláris biológia, gyógyszerkutatás, nanotechnológia'''. A díjat nemcsak elméleti felfedezésekért, hanem '''gyakorlati alkalmazásokat megalapozó módszerekért''' is odaítélhetik. Fontos szempont a felfedezés '''társadalmi és ipari hatása''' is. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-áttörések"></span> === Fontosabb díjazottak és áttörések === A Nobel-díj története során számos olyan felfedezést ismertek el, amelyek '''megváltoztatták az emberiség életét'''. <span id="korai-díjazottak-19011940"></span> ==== '''Korai díjazottak (1901–1940)''' ==== * '''Jacobus van ’t Hoff (1901)''' – az első kémiából díjazott, az '''oldatok ozmózisnyomásának és kémiai termodinamikájának''' vizsgálatáért. * '''Marie Curie (1911)''' – a '''rádium és polónium''' felfedezéséért, ő az '''egyedüli személy''', aki két különböző tudományágban (fizika és kémia) is Nobel-díjat kapott. * '''Gilbert N. Lewis''' és a '''kötéselmélet''' megalapozói azonban sosem kaptak díjat – ez sokak szerint a Nobel-bizottság egyik legnagyobb mulasztása. <span id="a-molekuláris-kémia-forradalma-19401990"></span> ==== '''A molekuláris kémia forradalma (1940–1990)''' ==== * '''Linus Pauling (1954)''' – a '''kémiai kötés elméletéért''', később békedíjat is kapott (egyedüliként két különböző Nobel-díjat kapott ''egyedül''). * '''Dorothy Hodgkin (1964)''' – a '''biomolekulák röntgenszerkezetének''' feltárásáért (pl. penicillin, B12-vitamin). * '''Ahmed Zewail (1999)''' – a '''femtokémia''' (ultragyors kémiai reakciók) úttörője. <span id="új-évezred-interdiszciplinaritás-és-nanotechnológia"></span> ==== '''Új évezred – interdiszciplinaritás és nanotechnológia''' ==== * '''2000''' – a '''vezető polimerek''' (pl. műanyag elektronika) kutatói. * '''2004''' – '''nanocsövek''' és '''grafén''' szerű szénstruktúrák kutatói. * '''2016''' – a „'''molekuláris gépek'''” tervezői (pl. molekuláris lift, rotaxán). * '''2018''' – az '''irányított evolúció''' biokémiai alkalmazásai (enzimfejlesztés). * '''2022''' – '''klikk-kémia''' és '''bioortogonális reakciók''', amelyek forradalmasították a molekulák összekapcsolását az élő szervezetekben. ----- <span id="a-2023-as-nobel-díj-kvantumpontok"></span> === A 2023-as Nobel-díj: kvantumpontok === A legutóbbi, '''2023-as kémiából Nobel-díjat''' három kutatónak ítélték oda a '''kvantumpontok felfedezéséért és fejlesztéséért''': * '''Moungi G. Bawendi''' * '''Louis E. Brus''' * '''Alexei I. Ekimov''' A kvantumpontok '''nanoméretű félvezető kristályok''', amelyek különböző színekben világítanak, és '''jelentős szerepet játszanak az orvosi képalkotásban, LED-ekben, napelemekben és kvantumtechnológiákban'''. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === A Nobel-díj kémiából sem mentes a vitáktól: * '''Kimaradó kutatók''': Sokan nem kapták meg, akik szerintük megérdemelték volna (pl. Linus Pauling második kémiai díja, Rosalind Franklin a DNS szerkezetéért). * '''Csak három díjazott lehet''': Ez nem tükrözi a mai '''csoportos és interdiszciplináris kutatási formákat'''. * '''Nem posztumusz díj''': Ha egy jelölt meghal a bejelentés előtt, elveszíti a díjat. * '''Nemek közti egyenlőtlenség''': Az első száz évben alig néhány nő kapta meg a kémiai Nobel-díjat. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Magyar származású tudósok is részesültek a kémiai Nobel-díjban: * '''Oláh György (1994)''' – a '''karbokationok''' kutatásáért. Az ő munkája új fejezetet nyitott a szénhidrogén-kémiában és a metanol alapú energia koncepciójában. * '''Hevesy György (1943)''' – a '''radioaktív nyomjelzés''' eljárásának kidolgozásáért. Ma is kulcsfontosságú módszer az orvosi diagnosztikában és a metabolizmus vizsgálatában. * '''Karikó Katalin''' (2023-ban orvosi Nobel, de '''kémiai jelentőségű munkásság''' az mRNS-technológia terén, amit sokan kémiai Nobelre is esélyesnek tartottak). ----- <span id="a-díj-jövője"></span> === A díj jövője === A jövő kémiai Nobel-díjai várhatóan az alábbi területekhez kapcsolódnak majd: * '''Zöld kémia''' és fenntartható technológiák * '''Mesterséges intelligencia''' alkalmazása a molekulatervezésben * '''Szupramolekuláris kémia''' és önszerveződő rendszerek * '''Kvantumkémia és kvantumanyagok''' * '''Precíziós gyógyszerkutatás''' és biomolekuláris mérnökség ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj kémiából''' nemcsak a legnagyobb kémikusokat ismeri el, hanem '''az emberiség tudományos fejlődésének mérföldköveit''' is dokumentálja. A díjazott felfedezések '''nem csupán elméleti áttörések''', hanem '''gyakorlati hatásuk révén hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez''', új gyógyszerekhez, anyagokhoz, technológiákhoz vezetnek. Ahogy Alfred Nobel célul tűzte: a díj azoknak jár, akik '''a legnagyobb szolgálatot teszik az emberiség javára''' – és a kémiában ez a szolgálat a világ atomjainak, molekuláinak és reakcióinak mélyebb megértésén keresztül valósul meg. {{engl}} rejyz995jl06x4mqp1fz0wgzwxz3nks 3508468 3508457 2025-07-01T10:35:30Z LinguisticMystic 22848 3508468 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj kémiából''' (angolul: ''Nobel Prize in Chemistry'') a világ egyik legnagyobb presztízsű tudományos elismerése, amelyet évente ítélnek oda olyan kutatóknak, akik '''kiemelkedő eredményeket értek el a kémia tudományának bármely területén'''. A díjat '''1901 óta''' adják át, Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás végrendeletének megfelelően. A kémiát Nobel különösen fontosnak tartotta, hiszen maga is kémiai feltalálások révén vált világhírűvé és vagyonossá. ----- <span id="eredete-és-célja"></span> === Eredete és célja === Alfred Nobel (1833–1896) a dinamit feltalálójaként hatalmas vagyont szerzett. Halála előtt úgy döntött, hogy vagyonát '''az emberiség javát szolgáló tudományos és kulturális teljesítmények támogatására''' hagyja. Végrendeletében öt területet határozott meg, amelyeken díjakat kell alapítani: '''fizika, kémia, élettan vagy orvostudomány, irodalom és béke'''. A kémiára vonatkozó részt így fogalmazta meg: <blockquote>„Annak adják, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy fejlesztést valósította meg az adott évben.” </blockquote> A díjat a '''Svéd Királyi Tudományos Akadémia''' ítéli oda, amely 1901 óta minden évben kiválasztja a díjazott(ak)at. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj odaítélése szigorúan szabályozott, és több lépésből áll: # '''Jelölés''': Meghívott szakértők (egyetemi professzorok, korábbi díjazottak, kutatóintézetek) minden év január 31-ig nyújthatnak be jelöléseket. # '''Értékelés''': A Svéd Akadémia kémiai bizottsága vizsgálja és értékeli a jelölteket, tudományos munkájukat és hatásukat. # '''Döntés''': Szeptember–októberben hozzák meg a végső döntést, amelyet titokban tartanak a hivatalos bejelentésig. # '''Átadás''': A díjat '''december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban. A díjjal pénzjutalom (2023-ban kb. '''1 millió dollár'''), egy aranyérem és egy oklevél jár. ----- <span id="a-díj-jelentősége"></span> === A díj jelentősége === A kémiai Nobel-díj nemcsak a tudományos kiválóság elismerése, hanem '''útmutató is arra, milyen kutatási irányok formálják a jövőt'''. A díj gyakran nemcsak szűken vett kémiával foglalkozik, hanem '''interdiszciplináris eredményeket''' is díjaz: '''biokémia, anyagtudomány, molekuláris biológia, gyógyszerkutatás, nanotechnológia'''. A díjat nemcsak elméleti felfedezésekért, hanem '''gyakorlati alkalmazásokat megalapozó módszerekért''' is odaítélhetik. Fontos szempont a felfedezés '''társadalmi és ipari hatása''' is. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-és-áttörések"></span> === Fontosabb díjazottak és áttörések === A Nobel-díj története során számos olyan felfedezést ismertek el, amelyek '''megváltoztatták az emberiség életét'''. <span id="korai-díjazottak-19011940"></span> ==== '''Korai díjazottak (1901–1940)''' ==== * '''Jacobus van ’t Hoff (1901)''' – az első kémiából díjazott, az '''oldatok ozmózisnyomásának és kémiai termodinamikájának''' vizsgálatáért. * '''Marie Curie (1911)''' – a '''rádium és polónium''' felfedezéséért, ő az '''egyedüli személy''', aki két különböző tudományágban (fizika és kémia) is Nobel-díjat kapott. * '''Gilbert N. Lewis''' és a '''kötéselmélet''' megalapozói azonban sosem kaptak díjat – ez sokak szerint a Nobel-bizottság egyik legnagyobb mulasztása. <span id="a-molekuláris-kémia-forradalma-19401990"></span> ==== '''A molekuláris kémia forradalma (1940–1990)''' ==== * '''Linus Pauling (1954)''' – a '''kémiai kötés elméletéért''', később békedíjat is kapott (egyedüliként két különböző Nobel-díjat kapott ''egyedül''). * '''Dorothy Hodgkin (1964)''' – a '''biomolekulák röntgenszerkezetének''' feltárásáért (pl. penicillin, B12-vitamin). * '''Ahmed Zewail (1999)''' – a '''femtokémia''' (ultragyors kémiai reakciók) úttörője. <span id="új-évezred-interdiszciplinaritás-és-nanotechnológia"></span> ==== '''Új évezred – interdiszciplinaritás és nanotechnológia''' ==== * '''2000''' – a '''vezető polimerek''' (pl. műanyag elektronika) kutatói. * '''2004''' – '''nanocsövek''' és '''grafén''' szerű szénstruktúrák kutatói. * '''2016''' – a „'''molekuláris gépek'''” tervezői (pl. molekuláris lift, rotaxán). * '''2018''' – az '''irányított evolúció''' biokémiai alkalmazásai (enzimfejlesztés). * '''2022''' – '''klikk-kémia''' és '''bioortogonális reakciók''', amelyek forradalmasították a molekulák összekapcsolását az élő szervezetekben. ----- <span id="a-2023-as-nobel-díj-kvantumpontok"></span> === A 2023-as Nobel-díj: kvantumpontok === A legutóbbi, '''2023-as kémiából Nobel-díjat''' három kutatónak ítélték oda a '''kvantumpontok felfedezéséért és fejlesztéséért''': * '''Moungi G. Bawendi''' * '''Louis E. Brus''' * '''Alexei I. Ekimov''' A kvantumpontok '''nanoméretű félvezető kristályok''', amelyek különböző színekben világítanak, és '''jelentős szerepet játszanak az orvosi képalkotásban, LED-ekben, napelemekben és kvantumtechnológiákban'''. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === A Nobel-díj kémiából sem mentes a vitáktól: * '''Kimaradó kutatók''': Sokan nem kapták meg, akik szerintük megérdemelték volna (pl. Linus Pauling második kémiai díja, Rosalind Franklin a DNS szerkezetéért). * '''Csak három díjazott lehet''': Ez nem tükrözi a mai '''csoportos és interdiszciplináris kutatási formákat'''. * '''Nem posztumusz díj''': Ha egy jelölt meghal a bejelentés előtt, elveszíti a díjat. * '''Nemek közti egyenlőtlenség''': Az első száz évben alig néhány nő kapta meg a kémiai Nobel-díjat. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Magyar származású tudósok is részesültek a kémiai Nobel-díjban: * '''Oláh György (1994)''' – a '''karbokationok''' kutatásáért. Az ő munkája új fejezetet nyitott a szénhidrogén-kémiában és a metanol alapú energia koncepciójában. * '''Hevesy György (1943)''' – a '''radioaktív nyomjelzés''' eljárásának kidolgozásáért. Ma is kulcsfontosságú módszer az orvosi diagnosztikában és a metabolizmus vizsgálatában. * '''Karikó Katalin''' (2023-ban orvosi Nobel, de '''kémiai jelentőségű munkásság''' az mRNS-technológia terén, amit sokan kémiai Nobelre is esélyesnek tartottak). ----- <span id="a-díj-jövője"></span> === A díj jövője === A jövő kémiai Nobel-díjai várhatóan az alábbi területekhez kapcsolódnak majd: * '''Zöld kémia''' és fenntartható technológiák * '''Mesterséges intelligencia''' alkalmazása a molekulatervezésben * '''Szupramolekuláris kémia''' és önszerveződő rendszerek * '''Kvantumkémia és kvantumanyagok''' * '''Precíziós gyógyszerkutatás''' és biomolekuláris mérnökség ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj kémiából''' nemcsak a legnagyobb kémikusokat ismeri el, hanem '''az emberiség tudományos fejlődésének mérföldköveit''' is dokumentálja. A díjazott felfedezések '''nem csupán elméleti áttörések''', hanem '''gyakorlati hatásuk révén hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez''', új gyógyszerekhez, anyagokhoz, technológiákhoz vezetnek. Ahogy Alfred Nobel célul tűzte: a díj azoknak jár, akik '''a legnagyobb szolgálatot teszik az emberiség javára''' – és a kémiában ez a szolgálat a világ atomjainak, molekuláinak és reakcióinak mélyebb megértésén keresztül valósul meg. {{engl}} {{Nobel Prize in Chemistry}} gq9jx2mz7ri8mz492qmfa43x4aceedv 0 808313 3508476 3507840 2025-07-01T10:52:41Z EmausBot 18586 [[William P. Bidelman]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508476 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[William P. Bidelman]] bch6ugo7qc9fqkfvqh95gwe5xc4o3go 10 808321 3508123 3507863 2025-07-01T07:23:40Z LinguisticMystic 22848 3508123 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize laureates | state = {{{state|autocollapse}}} | bodyclass = hlist | title = [[List of Nobel Peace Prize laureates|Laureates]] of the [[Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * [[1901 Nobel Peace Prize|1901]]: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * [[1964 Nobel Peace Prize|1964]]: [[Martin Luther King Jr.]] * [[1965 Nobel Peace Prize|1965]]: [[UNICEF]] * {{color|#757575|[[1966 Nobel Peace Prize|1966]]}} * {{color|#757575|[[1967 Nobel Peace Prize|1967]]}} * [[1968 Nobel Peace Prize|1968]]: [[René Cassin]] * [[1969 Nobel Peace Prize|1969]]: [[International Labour Organization]] * [[1970 Nobel Peace Prize|1970]]: [[Norman Borlaug]] * [[1971 Nobel Peace Prize|1971]]: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * [[1973 Nobel Peace Prize|1973]]: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * [[2001 Nobel Peace Prize|2001]]: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * [[2002 Nobel Peace Prize|2002]]: [[Jimmy Carter]] * [[2003 Nobel Peace Prize|2003]]: [[Shirin Ebadi]] * [[2004 Nobel Peace Prize|2004]]: [[Wangari Maathai]] * [[2005 Nobel Peace Prize|2005]]: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * [[2006 Nobel Peace Prize|2006]]: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * [[2007 Nobel Peace Prize|2007]]: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * [[2008 Nobel Peace Prize|2008]]: [[Martti Ahtisaari]] * [[2009 Nobel Peace Prize|2009]]: [[Barack Obama]] * [[2010 Nobel Peace Prize|2010]]: [[Liu Xiaobo]] * [[2011 Nobel Peace Prize|2011]]: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * [[2012 Nobel Peace Prize|2012]]: [[European Union]] * [[2013 Nobel Peace Prize|2013]]: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * [[2014 Nobel Peace Prize|2014]]: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * [[2015 Nobel Peace Prize|2015]]: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * [[2016 Nobel Peace Prize|2016]]: [[Juan Manuel Santos]] * [[2017 Nobel Peace Prize|2017]]: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * [[2018 Nobel Peace Prize|2018]]: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * [[2019 Nobel Peace Prize|2019]]: [[Abiy Ahmed]] * [[2020 Nobel Peace Prize|2020]]: [[World Food Programme]] * [[2021 Nobel Peace Prize|2021]]: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * [[2022 Nobel Peace Prize|2022]]: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * [[2023 Nobel Peace Prize|2023]]: [[Narges Mohammadi]] * [[2024 Nobel Peace Prize|2024]]: [[Nihon Hidankyo]] }}<noinclude> {{Navbox documentation|3= [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Peace laureates]] [[Category:Peace award navigational boxes]] }}</noinclude> 9se3g56kqj8ik6t98fbn50ey06arj2j 3508136 3508123 2025-07-01T08:31:33Z LinguisticMystic 22848 3508136 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize | state = | bodyclass = hlist | title = [[List of Nobel Peace Prize laureates|Laureates]] of the [[Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * [[1901 Nobel Peace Prize|1901]]: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * [[1964 Nobel Peace Prize|1964]]: [[Martin Luther King Jr.]] * [[1965 Nobel Peace Prize|1965]]: [[UNICEF]] * {{color|#757575|[[1966 Nobel Peace Prize|1966]]}} * {{color|#757575|[[1967 Nobel Peace Prize|1967]]}} * [[1968 Nobel Peace Prize|1968]]: [[René Cassin]] * [[1969 Nobel Peace Prize|1969]]: [[International Labour Organization]] * [[1970 Nobel Peace Prize|1970]]: [[Norman Borlaug]] * [[1971 Nobel Peace Prize|1971]]: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * [[1973 Nobel Peace Prize|1973]]: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * [[2001 Nobel Peace Prize|2001]]: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * [[2002 Nobel Peace Prize|2002]]: [[Jimmy Carter]] * [[2003 Nobel Peace Prize|2003]]: [[Shirin Ebadi]] * [[2004 Nobel Peace Prize|2004]]: [[Wangari Maathai]] * [[2005 Nobel Peace Prize|2005]]: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * [[2006 Nobel Peace Prize|2006]]: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * [[2007 Nobel Peace Prize|2007]]: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * [[2008 Nobel Peace Prize|2008]]: [[Martti Ahtisaari]] * [[2009 Nobel Peace Prize|2009]]: [[Barack Obama]] * [[2010 Nobel Peace Prize|2010]]: [[Liu Xiaobo]] * [[2011 Nobel Peace Prize|2011]]: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * [[2012 Nobel Peace Prize|2012]]: [[European Union]] * [[2013 Nobel Peace Prize|2013]]: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * [[2014 Nobel Peace Prize|2014]]: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * [[2015 Nobel Peace Prize|2015]]: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * [[2016 Nobel Peace Prize|2016]]: [[Juan Manuel Santos]] * [[2017 Nobel Peace Prize|2017]]: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * [[2018 Nobel Peace Prize|2018]]: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * [[2019 Nobel Peace Prize|2019]]: [[Abiy Ahmed]] * [[2020 Nobel Peace Prize|2020]]: [[World Food Programme]] * [[2021 Nobel Peace Prize|2021]]: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * [[2022 Nobel Peace Prize|2022]]: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * [[2023 Nobel Peace Prize|2023]]: [[Narges Mohammadi]] * [[2024 Nobel Peace Prize|2024]]: [[Nihon Hidankyo]] }}<noinclude> {{Navbox documentation|3= [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Peace laureates]] [[Category:Peace award navigational boxes]] }}</noinclude> c7ii2fgklsxx7gwhn7x1qxzsqj3oqdf 3508138 3508136 2025-07-01T08:35:50Z LinguisticMystic 22848 3508138 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize | state = | bodyclass = hlist | title = [[List of Nobel Peace Prize laureates|Laureates]] of the [[Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * 1964: [[Martin Luther King Jr.]] * 1965: [[UNICEF]] * {{color|#757575|1966}} * {{color|#757575|1967}} * 1968: [[René Cassin]] * 1969: [[International Labour Organization]] * 1970: [[Norman Borlaug]] * 1971: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * 1973: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * 2002: [[Jimmy Carter]] * 2003: [[Shirin Ebadi]] * 2004: [[Wangari Maathai]] * 2005: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * 2006: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * 2007: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * 2008: [[Martti Ahtisaari]] * 2009: [[Barack Obama]] * 2010: [[Liu Xiaobo]] * 2011: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * 2012: [[European Union]] * 2013: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * 2014: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * 2015: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * 2016: [[Juan Manuel Santos]] * 2017: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * 2018: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * 2019: [[Abiy Ahmed]] * 2020: [[World Food Programme]] * 2021: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * 2022: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * 2023: [[Narges Mohammadi]] * 2024: [[Nihon Hidankyo]] }}<noinclude> {{Navbox documentation|3= [[Category:Nobel Prize navigational boxes|Peace laureates]] [[Category:Peace award navigational boxes]] }}</noinclude> o3abfqzwop1tad2ygkj7pf7s7d19z2f 3508139 3508138 2025-07-01T08:36:00Z LinguisticMystic 22848 3508139 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize | state = | bodyclass = hlist | title = [[List of Nobel Peace Prize laureates|Laureates]] of the [[Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * 1964: [[Martin Luther King Jr.]] * 1965: [[UNICEF]] * {{color|#757575|1966}} * {{color|#757575|1967}} * 1968: [[René Cassin]] * 1969: [[International Labour Organization]] * 1970: [[Norman Borlaug]] * 1971: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * 1973: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * 2002: [[Jimmy Carter]] * 2003: [[Shirin Ebadi]] * 2004: [[Wangari Maathai]] * 2005: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * 2006: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * 2007: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * 2008: [[Martti Ahtisaari]] * 2009: [[Barack Obama]] * 2010: [[Liu Xiaobo]] * 2011: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * 2012: [[European Union]] * 2013: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * 2014: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * 2015: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * 2016: [[Juan Manuel Santos]] * 2017: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * 2018: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * 2019: [[Abiy Ahmed]] * 2020: [[World Food Programme]] * 2021: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * 2022: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * 2023: [[Narges Mohammadi]] * 2024: [[Nihon Hidankyo]] }} 2tohm5rm2qd9pfyjy1jzg7n9ewo7izu 3508160 3508139 2025-07-01T08:43:20Z LinguisticMystic 22848 3508160 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize | state = | bodyclass = hlist | title = [[ Nobel Prize |Laureates]] of the [[Nobel Prize|Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * 1964: [[Martin Luther King Jr.]] * 1965: [[UNICEF]] * {{color|#757575|1966}} * {{color|#757575|1967}} * 1968: [[René Cassin]] * 1969: [[International Labour Organization]] * 1970: [[Norman Borlaug]] * 1971: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * 1973: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * 2002: [[Jimmy Carter]] * 2003: [[Shirin Ebadi]] * 2004: [[Wangari Maathai]] * 2005: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * 2006: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * 2007: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * 2008: [[Martti Ahtisaari]] * 2009: [[Barack Obama]] * 2010: [[Liu Xiaobo]] * 2011: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * 2012: [[European Union]] * 2013: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * 2014: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * 2015: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * 2016: [[Juan Manuel Santos]] * 2017: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * 2018: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * 2019: [[Abiy Ahmed]] * 2020: [[World Food Programme]] * 2021: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * 2022: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * 2023: [[Narges Mohammadi]] * 2024: [[Nihon Hidankyo]] }} n693wlnptjoewzmxaja5an7qw4ld4kf 3508445 3508160 2025-07-01T10:16:23Z LinguisticMystic 22848 3508445 wikitext text/x-wiki {{#invoke:0Navbox|navbox | name = Nobel Peace Prize | state = | bodyclass = hlist | title = [[ Nobel Prize |Laureates]] of the [[Nobel Peace Prize]] | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1925 | list1 = * 1901: [[Henry Dunant]]{{\}}[[Frédéric Passy]] * 1902: [[Élie Ducommun]]{{\}}[[Charles Albert Gobat|Charles Gobat]] * 1903: [[Randal Cremer]] * 1904: [[Institut de Droit International]] * 1905: [[Bertha von Suttner]] * 1906: [[Theodore Roosevelt]] * 1907: [[Ernesto Teodoro Moneta|Ernesto Moneta]]{{\}}[[Louis Renault (jurist)|Louis Renault]] * 1908: [[Klas Pontus Arnoldson|Klas Arnoldson]]{{\}}[[Fredrik Bajer]] * 1909: [[Auguste Beernaert|A. M. F. Beernaert]]{{\}}[[Paul Henri Balluet d'Estournelles de Constant|Paul Estournelles de Constant]] * 1910: [[International Peace Bureau]] * 1911: [[Tobias Asser]]{{\}}[[Alfred Hermann Fried|Alfred Fried]] * 1912: [[Elihu Root]] * 1913: [[Henri La Fontaine]] * {{color|#757575|1914}} * {{color|#757575|1915}} * {{color|#757575|1916}} * 1917: [[International Committee of the Red Cross]] * {{color|#757575|1918}} * 1919: [[Woodrow Wilson]] * 1920: [[Léon Bourgeois]] * 1921: [[Hjalmar Branting]]{{\}}[[Christian Lous Lange|Christian Lange]] * 1922: [[Fridtjof Nansen]] * {{color|#757575|1923}} * {{color|#757575|1924}} * 1925: [[Austen Chamberlain]]{{\}}[[Charles G. Dawes|Charles Dawes]] | group2 = 1926–1950 | list2 = * 1926: [[Aristide Briand]]{{\}}[[Gustav Stresemann]] * 1927: [[Ferdinand Buisson]]{{\}}[[Ludwig Quidde]] * {{color|#757575|1928}} * 1929: [[Frank B. Kellogg]] * 1930: [[Nathan Söderblom]] * 1931: [[Jane Addams]]{{\}}[[Nicholas Murray Butler|Nicholas Butler]] * {{color|#757575|1932}} * 1933: [[Norman Angell]] * 1934: [[Arthur Henderson]] * 1935: [[Carl von Ossietzky]] * 1936: [[Carlos Saavedra Lamas]] * 1937: [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood|Robert Cecil]] * 1938: [[Nansen International Office for Refugees]] * {{color|#757575|1939}} * {{color|#757575|1940}} * {{color|#757575|1941}} * {{color|#757575|1942}} * {{color|#757575|1943}} * 1944: [[International Committee of the Red Cross]] * 1945: [[Cordell Hull]] * 1946: [[Emily Greene Balch|Emily Balch]]{{\}}[[John Mott]] * 1947: [[Quaker Peace and Social Witness|Friends Service Council]]{{\}}[[American Friends Service Committee]] * {{color|#757575|1948}} * 1949: [[John Boyd Orr]] * 1950: [[Ralph Bunche]] | group3 = 1951–1975 | list3 = * 1951: [[Léon Jouhaux]] * 1952: [[Albert Schweitzer]] * 1953: [[George C. Marshall]] * 1954: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * {{color|#757575|1955}} * {{color|#757575|1956}} * 1957: [[Lester B. Pearson]] * 1958: [[Dominique Pire|Georges Pire]] * 1959: [[Philip Noel-Baker]] * 1960: [[Albert Luthuli]] * 1961: [[Dag Hammarskjöld]] * 1962: [[Linus Pauling]] * 1963: [[International Committee of the Red Cross]]{{\}}[[International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies|League of Red Cross Societies]] * 1964: [[Martin Luther King Jr.]] * 1965: [[UNICEF]] * {{color|#757575|1966}} * {{color|#757575|1967}} * 1968: [[René Cassin]] * 1969: [[International Labour Organization]] * 1970: [[Norman Borlaug]] * 1971: [[Willy Brandt]] * {{color|#757575|1972}} * 1973: ''[[Lê Đức Thọ]]&nbsp;(declined award)''{{\}}[[Henry Kissinger]] * 1974: [[Seán MacBride]]{{\}}[[Eisaku Satō]] * 1975: [[Andrei Sakharov]] | group4 = 1976–2000 | list4 = * 1976: [[Betty Williams]]{{\}}[[Mairead Maguire|Mairead Corrigan]] * 1977: [[Amnesty International]] * 1978: [[Anwar Sadat]]{{\}}[[Menachem Begin]] * 1979: [[Mother Teresa]] * 1980: [[Adolfo Pérez Esquivel]] * 1981: [[United Nations High Commissioner for Refugees]] * 1982: [[Alva Myrdal]]{{\}}[[Alfonso García Robles]] * 1983: [[Lech Wałęsa]] * 1984: [[Desmond Tutu]] * 1985: [[International Physicians for the Prevention of Nuclear War]] * 1986: [[Elie Wiesel]] * 1987: [[Óscar Arias]] * 1988: [[United Nations peacekeeping|UN Peacekeeping Forces]] * 1989: [[14th Dalai Lama|Tenzin Gyatso (14th Dalai Lama)]] * 1990: [[Mikhail Gorbachev]] * 1991: [[Aung San Suu Kyi]] * 1992: [[Rigoberta Menchú]] * 1993: [[Nelson Mandela]]{{\}}[[F. W. de Klerk]] * 1994: [[Shimon Peres]]{{\}}[[Yitzhak Rabin]]{{\}}[[Yasser Arafat]] * 1995: [[Pugwash Conferences on Science and World Affairs|Pugwash Conferences]]{{\}}[[Joseph Rotblat]] * 1996: [[Carlos Filipe Ximenes Belo|Carlos Belo]]{{\}}[[José Ramos-Horta]] * 1997: [[International Campaign to Ban Landmines]]{{\}}[[Jody Williams]] * 1998: [[John Hume]]{{\}}[[David Trimble]] * 1999: [[Médecins Sans Frontières]] * 2000: [[Kim Dae-jung]] | group5 = 2001–present | list5 = * 2001: [[United Nations]]{{\}}[[Kofi Annan]] * 2002: [[Jimmy Carter]] * 2003: [[Shirin Ebadi]] * 2004: [[Wangari Maathai]] * 2005: [[International Atomic Energy Agency]]{{\}}[[Mohamed ElBaradei]] * 2006: [[Grameen Bank]]{{\}}[[Muhammad Yunus]] * 2007: [[Al Gore]]{{\}}[[Intergovernmental Panel on Climate Change]] * 2008: [[Martti Ahtisaari]] * 2009: [[Barack Obama]] * 2010: [[Liu Xiaobo]] * 2011: [[Ellen Johnson Sirleaf]]{{\}}[[Leymah Gbowee]]{{\}}[[Tawakkol Karman]] * 2012: [[European Union]] * 2013: [[Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons]] * 2014: [[Kailash Satyarthi]]{{\}}[[Malala Yousafzai]] * 2015: [[Tunisian National Dialogue Quartet]] * 2016: [[Juan Manuel Santos]] * 2017: [[International Campaign to Abolish Nuclear Weapons]] * 2018: [[Denis Mukwege]]{{\}}[[Nadia Murad]] * 2019: [[Abiy Ahmed]] * 2020: [[World Food Programme]] * 2021: [[Maria Ressa]]{{\}}[[Dmitry Muratov]] * 2022: [[Ales Bialiatski]]{{\}}[[Memorial (society)|Memorial]]{{\}}[[Center for Civil Liberties (human rights organization)|Center for Civil Liberties]] * 2023: [[Narges Mohammadi]] * 2024: [[Nihon Hidankyo]] }} o2zbac9k0jd3mt2q4getgw4zp1conii 10 808329 3508003 3507890 2025-06-30T17:51:18Z LinguisticMystic 22848 3508003 wikitext text/x-wiki {{navbox1 | name = Nobel Prize in Literature | title = [[List of Nobel laureates in Literature|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Literature]] | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | bodyclass = hlist | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1920 | list1 = * 1901: [[Sully Prudhomme]] * 1902: [[Theodor Mommsen]] * 1903: [[Bjørnstjerne Bjørnson]] * 1904: [[Frédéric Mistral]] / [[José Echegaray]] * 1905: [[Henryk Sienkiewicz]] * 1906: [[Giosuè Carducci]] * 1907: [[Rudyard Kipling]] * 1908: [[Rudolf Christoph Eucken|Rudolf Eucken]] * 1909: [[Selma Lagerlöf]] * 1910: [[Paul Heyse]] * 1911: [[Maurice Maeterlinck]] * 1912: [[Gerhart Hauptmann]] * 1913: [[Rabindranath Tagore]] * {{color|darkgrey|1914]]}} * 1915: [[Romain Rolland]] * 1916: [[Verner von Heidenstam]] * 1917: [[Karl Adolph Gjellerup|Karl Gjellerup]] / [[Henrik Pontoppidan]] * {{color|darkgrey|1918]]}} * 1919: [[Carl Spitteler]] * 1920: [[Knut Hamsun]] | group2 = 1921–1940 | list2 = * 1921: [[Anatole France]] * 1922: [[Jacinto Benavente]] * 1923: [[W. B. Yeats]] * 1924: [[Władysław Reymont]] * 1925: [[George Bernard Shaw]] * 1926: [[Grazia Deledda]] * 1927: [[Henri Bergson]] * 1928: [[Sigrid Undset]] * 1929: [[Thomas Mann]] * 1930: [[Sinclair Lewis]] * 1931: [[Erik Axel Karlfeldt]] (''posthumously'') * 1932: [[John Galsworthy]] * 1933: [[Ivan Bunin]] * 1934: [[Luigi Pirandello]] * {{color|darkgrey|1935]]}} * 1936: [[Eugene O'Neill]] * 1937: [[Roger Martin du Gard]] * 1938: [[Pearl S. Buck]] * 1939: [[Frans Eemil Sillanpää]] * {{color|darkgrey|1940]]}} | group3 = 1941–1960 | list3 = * {{color|darkgrey|1941]]}} * {{color|darkgrey|1942]]}} * {{color|darkgrey|1943]]}} * 1944: [[Johannes V. Jensen]] * 1945: [[Gabriela Mistral]] * 1946: [[Hermann Hesse]] * 1947: [[André Gide]] * 1948: [[T. S. Eliot]] * 1949: [[William Faulkner]] * 1950: [[Bertrand Russell]] * 1951: [[Pär Lagerkvist]] * 1952: [[François Mauriac]] * 1953: [[Winston Churchill]] * 1954: [[Ernest Hemingway]] * 1955: [[Halldór Laxness]] * 1956: [[Juan Ramón Jiménez]] * 1957: [[Albert Camus]] * 1958: [[Boris Pasternak]] * 1959: [[Salvatore Quasimodo]] * 1960: [[Saint-John Perse]] | group4 = 1961–1980 | list4 = * 1961: [[Ivo Andrić]] * 1962: [[John Steinbeck]] * 1963: [[Giorgos Seferis]] * 1964: [[Jean-Paul Sartre]] (declined award) * 1965: [[Mikhail Sholokhov]] * 1966: [[Shmuel Yosef Agnon]] / [[Nelly Sachs]] * 1967: [[Miguel Ángel Asturias]] * 1968: [[Yasunari Kawabata]] * 1969: [[Samuel Beckett]] * 1970: [[Aleksandr Solzhenitsyn]] * 1971: [[Pablo Neruda]] * 1972: [[Heinrich Böll]] * 1973: [[Patrick White]] * 1974: [[Eyvind Johnson]] / [[Harry Martinson]] * 1975: [[Eugenio Montale]] * 1976: [[Saul Bellow]] * 1977: [[Vicente Aleixandre]] * 1978: [[Isaac Bashevis Singer]] * 1979: [[Odysseas Elytis]] * 1980: [[Czesław Miłosz]] | group5 = 1981–2000 | list5 = * 1981: [[Elias Canetti]] * 1982: [[Gabriel García Márquez]] * 1983: [[William Golding]] * 1984: [[Jaroslav Seifert]] * 1985: [[Claude Simon]] * 1986: [[Wole Soyinka]] * 1987: [[Joseph Brodsky]] * 1988: [[Naguib Mahfouz]] * 1989: [[Camilo José Cela]] * 1990: [[Octavio Paz]] * 1991: [[Nadine Gordimer]] * 1992: [[Derek Walcott]] * 1993: [[Toni Morrison]] * 1994: [[Kenzaburō Ōe]] * 1995: [[Seamus Heaney]] * 1996: [[Wisława Szymborska]] * 1997: [[Dario Fo]] * 1998: [[José Saramago]] * 1999: [[Günter Grass]] * 2000: [[Gao Xingjian]] | group6 = 2001–2020 | list6 = * 2001: [[V. S. Naipaul]] * 2002: [[Imre Kertész]] * 2003: [[J. M. Coetzee]] * 2004: [[Elfriede Jelinek]] * 2005: [[Harold Pinter]] * 2006: [[Orhan Pamuk]] * 2007: [[Doris Lessing]] * 2008: [[J. M. G. Le Clézio]] * 2009: [[Herta Müller]] * 2010: [[Mario Vargas Llosa]] * 2011: [[Tomas Tranströmer]] * 2012: [[Mo Yan]] * 2013: [[Alice Munro]] * 2014: [[Patrick Modiano]] * 2015: [[Svetlana Alexievich]] * 2016: [[Bob Dylan]] * 2017: [[Kazuo Ishiguro]] * 2018: [[Olga Tokarczuk]] * 2019: [[Peter Handke]] * 2020: [[Louise Glück]] | group7 = 2021–present | list7 = * 2021: [[Abdulrazak Gurnah]] * 2022: [[Annie Ernaux]] * 2023: [[Jon Fosse]] * 2024: [[Han Kang]] }} owpz7z1m9g06c8kqng8i6q02yi993pr 3508004 3508003 2025-06-30T17:51:53Z LinguisticMystic 22848 3508004 wikitext text/x-wiki {{navbox1 | name = Nobel Prize in Literature | title = [[List of Nobel laureates in Literature|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Literature]] | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Nobel Prize.png|80px|link=|alt=]] | bodyclass = hlist | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1920 | list1 = * 1901: [[Sully Prudhomme]] * 1902: [[Theodor Mommsen]] * 1903: [[Bjørnstjerne Bjørnson]] * 1904: [[Frédéric Mistral]] / [[José Echegaray]] * 1905: [[Henryk Sienkiewicz]] * 1906: [[Giosuè Carducci]] * 1907: [[Rudyard Kipling]] * 1908: [[Rudolf Christoph Eucken|Rudolf Eucken]] * 1909: [[Selma Lagerlöf]] * 1910: [[Paul Heyse]] * 1911: [[Maurice Maeterlinck]] * 1912: [[Gerhart Hauptmann]] * 1913: [[Rabindranath Tagore]] * {{color|darkgrey|1914}} * 1915: [[Romain Rolland]] * 1916: [[Verner von Heidenstam]] * 1917: [[Karl Adolph Gjellerup|Karl Gjellerup]] / [[Henrik Pontoppidan]] * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Carl Spitteler]] * 1920: [[Knut Hamsun]] | group2 = 1921–1940 | list2 = * 1921: [[Anatole France]] * 1922: [[Jacinto Benavente]] * 1923: [[W. B. Yeats]] * 1924: [[Władysław Reymont]] * 1925: [[George Bernard Shaw]] * 1926: [[Grazia Deledda]] * 1927: [[Henri Bergson]] * 1928: [[Sigrid Undset]] * 1929: [[Thomas Mann]] * 1930: [[Sinclair Lewis]] * 1931: [[Erik Axel Karlfeldt]] (''posthumously'') * 1932: [[John Galsworthy]] * 1933: [[Ivan Bunin]] * 1934: [[Luigi Pirandello]] * {{color|darkgrey|1935}} * 1936: [[Eugene O'Neill]] * 1937: [[Roger Martin du Gard]] * 1938: [[Pearl S. Buck]] * 1939: [[Frans Eemil Sillanpää]] * {{color|darkgrey|1940}} | group3 = 1941–1960 | list3 = * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * {{color|darkgrey|1943}} * 1944: [[Johannes V. Jensen]] * 1945: [[Gabriela Mistral]] * 1946: [[Hermann Hesse]] * 1947: [[André Gide]] * 1948: [[T. S. Eliot]] * 1949: [[William Faulkner]] * 1950: [[Bertrand Russell]] * 1951: [[Pär Lagerkvist]] * 1952: [[François Mauriac]] * 1953: [[Winston Churchill]] * 1954: [[Ernest Hemingway]] * 1955: [[Halldór Laxness]] * 1956: [[Juan Ramón Jiménez]] * 1957: [[Albert Camus]] * 1958: [[Boris Pasternak]] * 1959: [[Salvatore Quasimodo]] * 1960: [[Saint-John Perse]] | group4 = 1961–1980 | list4 = * 1961: [[Ivo Andrić]] * 1962: [[John Steinbeck]] * 1963: [[Giorgos Seferis]] * 1964: [[Jean-Paul Sartre]] (declined award) * 1965: [[Mikhail Sholokhov]] * 1966: [[Shmuel Yosef Agnon]] / [[Nelly Sachs]] * 1967: [[Miguel Ángel Asturias]] * 1968: [[Yasunari Kawabata]] * 1969: [[Samuel Beckett]] * 1970: [[Aleksandr Solzhenitsyn]] * 1971: [[Pablo Neruda]] * 1972: [[Heinrich Böll]] * 1973: [[Patrick White]] * 1974: [[Eyvind Johnson]] / [[Harry Martinson]] * 1975: [[Eugenio Montale]] * 1976: [[Saul Bellow]] * 1977: [[Vicente Aleixandre]] * 1978: [[Isaac Bashevis Singer]] * 1979: [[Odysseas Elytis]] * 1980: [[Czesław Miłosz]] | group5 = 1981–2000 | list5 = * 1981: [[Elias Canetti]] * 1982: [[Gabriel García Márquez]] * 1983: [[William Golding]] * 1984: [[Jaroslav Seifert]] * 1985: [[Claude Simon]] * 1986: [[Wole Soyinka]] * 1987: [[Joseph Brodsky]] * 1988: [[Naguib Mahfouz]] * 1989: [[Camilo José Cela]] * 1990: [[Octavio Paz]] * 1991: [[Nadine Gordimer]] * 1992: [[Derek Walcott]] * 1993: [[Toni Morrison]] * 1994: [[Kenzaburō Ōe]] * 1995: [[Seamus Heaney]] * 1996: [[Wisława Szymborska]] * 1997: [[Dario Fo]] * 1998: [[José Saramago]] * 1999: [[Günter Grass]] * 2000: [[Gao Xingjian]] | group6 = 2001–2020 | list6 = * 2001: [[V. S. Naipaul]] * 2002: [[Imre Kertész]] * 2003: [[J. M. Coetzee]] * 2004: [[Elfriede Jelinek]] * 2005: [[Harold Pinter]] * 2006: [[Orhan Pamuk]] * 2007: [[Doris Lessing]] * 2008: [[J. M. G. Le Clézio]] * 2009: [[Herta Müller]] * 2010: [[Mario Vargas Llosa]] * 2011: [[Tomas Tranströmer]] * 2012: [[Mo Yan]] * 2013: [[Alice Munro]] * 2014: [[Patrick Modiano]] * 2015: [[Svetlana Alexievich]] * 2016: [[Bob Dylan]] * 2017: [[Kazuo Ishiguro]] * 2018: [[Olga Tokarczuk]] * 2019: [[Peter Handke]] * 2020: [[Louise Glück]] | group7 = 2021–present | list7 = * 2021: [[Abdulrazak Gurnah]] * 2022: [[Annie Ernaux]] * 2023: [[Jon Fosse]] * 2024: [[Han Kang]] }} l9yu2vm5tchyqjr9xx71vsrcpgwlp1a 3508124 3508004 2025-07-01T07:23:48Z LinguisticMystic 22848 3508124 wikitext text/x-wiki {{navbox1 | name = Nobel Prize in Literature | title = [[List of Nobel laureates in Literature|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Literature]] | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | bodyclass = hlist | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1920 | list1 = * 1901: [[Sully Prudhomme]] * 1902: [[Theodor Mommsen]] * 1903: [[Bjørnstjerne Bjørnson]] * 1904: [[Frédéric Mistral]] / [[José Echegaray]] * 1905: [[Henryk Sienkiewicz]] * 1906: [[Giosuè Carducci]] * 1907: [[Rudyard Kipling]] * 1908: [[Rudolf Christoph Eucken|Rudolf Eucken]] * 1909: [[Selma Lagerlöf]] * 1910: [[Paul Heyse]] * 1911: [[Maurice Maeterlinck]] * 1912: [[Gerhart Hauptmann]] * 1913: [[Rabindranath Tagore]] * {{color|darkgrey|1914}} * 1915: [[Romain Rolland]] * 1916: [[Verner von Heidenstam]] * 1917: [[Karl Adolph Gjellerup|Karl Gjellerup]] / [[Henrik Pontoppidan]] * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Carl Spitteler]] * 1920: [[Knut Hamsun]] | group2 = 1921–1940 | list2 = * 1921: [[Anatole France]] * 1922: [[Jacinto Benavente]] * 1923: [[W. B. Yeats]] * 1924: [[Władysław Reymont]] * 1925: [[George Bernard Shaw]] * 1926: [[Grazia Deledda]] * 1927: [[Henri Bergson]] * 1928: [[Sigrid Undset]] * 1929: [[Thomas Mann]] * 1930: [[Sinclair Lewis]] * 1931: [[Erik Axel Karlfeldt]] (''posthumously'') * 1932: [[John Galsworthy]] * 1933: [[Ivan Bunin]] * 1934: [[Luigi Pirandello]] * {{color|darkgrey|1935}} * 1936: [[Eugene O'Neill]] * 1937: [[Roger Martin du Gard]] * 1938: [[Pearl S. Buck]] * 1939: [[Frans Eemil Sillanpää]] * {{color|darkgrey|1940}} | group3 = 1941–1960 | list3 = * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * {{color|darkgrey|1943}} * 1944: [[Johannes V. Jensen]] * 1945: [[Gabriela Mistral]] * 1946: [[Hermann Hesse]] * 1947: [[André Gide]] * 1948: [[T. S. Eliot]] * 1949: [[William Faulkner]] * 1950: [[Bertrand Russell]] * 1951: [[Pär Lagerkvist]] * 1952: [[François Mauriac]] * 1953: [[Winston Churchill]] * 1954: [[Ernest Hemingway]] * 1955: [[Halldór Laxness]] * 1956: [[Juan Ramón Jiménez]] * 1957: [[Albert Camus]] * 1958: [[Boris Pasternak]] * 1959: [[Salvatore Quasimodo]] * 1960: [[Saint-John Perse]] | group4 = 1961–1980 | list4 = * 1961: [[Ivo Andrić]] * 1962: [[John Steinbeck]] * 1963: [[Giorgos Seferis]] * 1964: [[Jean-Paul Sartre]] (declined award) * 1965: [[Mikhail Sholokhov]] * 1966: [[Shmuel Yosef Agnon]] / [[Nelly Sachs]] * 1967: [[Miguel Ángel Asturias]] * 1968: [[Yasunari Kawabata]] * 1969: [[Samuel Beckett]] * 1970: [[Aleksandr Solzhenitsyn]] * 1971: [[Pablo Neruda]] * 1972: [[Heinrich Böll]] * 1973: [[Patrick White]] * 1974: [[Eyvind Johnson]] / [[Harry Martinson]] * 1975: [[Eugenio Montale]] * 1976: [[Saul Bellow]] * 1977: [[Vicente Aleixandre]] * 1978: [[Isaac Bashevis Singer]] * 1979: [[Odysseas Elytis]] * 1980: [[Czesław Miłosz]] | group5 = 1981–2000 | list5 = * 1981: [[Elias Canetti]] * 1982: [[Gabriel García Márquez]] * 1983: [[William Golding]] * 1984: [[Jaroslav Seifert]] * 1985: [[Claude Simon]] * 1986: [[Wole Soyinka]] * 1987: [[Joseph Brodsky]] * 1988: [[Naguib Mahfouz]] * 1989: [[Camilo José Cela]] * 1990: [[Octavio Paz]] * 1991: [[Nadine Gordimer]] * 1992: [[Derek Walcott]] * 1993: [[Toni Morrison]] * 1994: [[Kenzaburō Ōe]] * 1995: [[Seamus Heaney]] * 1996: [[Wisława Szymborska]] * 1997: [[Dario Fo]] * 1998: [[José Saramago]] * 1999: [[Günter Grass]] * 2000: [[Gao Xingjian]] | group6 = 2001–2020 | list6 = * 2001: [[V. S. Naipaul]] * 2002: [[Imre Kertész]] * 2003: [[J. M. Coetzee]] * 2004: [[Elfriede Jelinek]] * 2005: [[Harold Pinter]] * 2006: [[Orhan Pamuk]] * 2007: [[Doris Lessing]] * 2008: [[J. M. G. Le Clézio]] * 2009: [[Herta Müller]] * 2010: [[Mario Vargas Llosa]] * 2011: [[Tomas Tranströmer]] * 2012: [[Mo Yan]] * 2013: [[Alice Munro]] * 2014: [[Patrick Modiano]] * 2015: [[Svetlana Alexievich]] * 2016: [[Bob Dylan]] * 2017: [[Kazuo Ishiguro]] * 2018: [[Olga Tokarczuk]] * 2019: [[Peter Handke]] * 2020: [[Louise Glück]] | group7 = 2021–present | list7 = * 2021: [[Abdulrazak Gurnah]] * 2022: [[Annie Ernaux]] * 2023: [[Jon Fosse]] * 2024: [[Han Kang]] }} 1et01kj066kusltpkqrcwpbi5vp5umz 3508190 3508124 2025-07-01T09:15:41Z LinguisticMystic 22848 3508190 wikitext text/x-wiki {{navbox1 | name = Nobel Prize in Literature | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize|Nobel Prize in Literature]] | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | bodyclass = hlist | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1920 | list1 = * 1901: [[Sully Prudhomme]] * 1902: [[Theodor Mommsen]] * 1903: [[Bjørnstjerne Bjørnson]] * 1904: [[Frédéric Mistral]] / [[José Echegaray]] * 1905: [[Henryk Sienkiewicz]] * 1906: [[Giosuè Carducci]] * 1907: [[Rudyard Kipling]] * 1908: [[Rudolf Christoph Eucken|Rudolf Eucken]] * 1909: [[Selma Lagerlöf]] * 1910: [[Paul Heyse]] * 1911: [[Maurice Maeterlinck]] * 1912: [[Gerhart Hauptmann]] * 1913: [[Rabindranath Tagore]] * {{color|darkgrey|1914}} * 1915: [[Romain Rolland]] * 1916: [[Verner von Heidenstam]] * 1917: [[Karl Adolph Gjellerup|Karl Gjellerup]] / [[Henrik Pontoppidan]] * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Carl Spitteler]] * 1920: [[Knut Hamsun]] | group2 = 1921–1940 | list2 = * 1921: [[Anatole France]] * 1922: [[Jacinto Benavente]] * 1923: [[W. B. Yeats]] * 1924: [[Władysław Reymont]] * 1925: [[George Bernard Shaw]] * 1926: [[Grazia Deledda]] * 1927: [[Henri Bergson]] * 1928: [[Sigrid Undset]] * 1929: [[Thomas Mann]] * 1930: [[Sinclair Lewis]] * 1931: [[Erik Axel Karlfeldt]] (''posthumously'') * 1932: [[John Galsworthy]] * 1933: [[Ivan Bunin]] * 1934: [[Luigi Pirandello]] * {{color|darkgrey|1935}} * 1936: [[Eugene O'Neill]] * 1937: [[Roger Martin du Gard]] * 1938: [[Pearl S. Buck]] * 1939: [[Frans Eemil Sillanpää]] * {{color|darkgrey|1940}} | group3 = 1941–1960 | list3 = * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * {{color|darkgrey|1943}} * 1944: [[Johannes V. Jensen]] * 1945: [[Gabriela Mistral]] * 1946: [[Hermann Hesse]] * 1947: [[André Gide]] * 1948: [[T. S. Eliot]] * 1949: [[William Faulkner]] * 1950: [[Bertrand Russell]] * 1951: [[Pär Lagerkvist]] * 1952: [[François Mauriac]] * 1953: [[Winston Churchill]] * 1954: [[Ernest Hemingway]] * 1955: [[Halldór Laxness]] * 1956: [[Juan Ramón Jiménez]] * 1957: [[Albert Camus]] * 1958: [[Boris Pasternak]] * 1959: [[Salvatore Quasimodo]] * 1960: [[Saint-John Perse]] | group4 = 1961–1980 | list4 = * 1961: [[Ivo Andrić]] * 1962: [[John Steinbeck]] * 1963: [[Giorgos Seferis]] * 1964: [[Jean-Paul Sartre]] (declined award) * 1965: [[Mikhail Sholokhov]] * 1966: [[Shmuel Yosef Agnon]] / [[Nelly Sachs]] * 1967: [[Miguel Ángel Asturias]] * 1968: [[Yasunari Kawabata]] * 1969: [[Samuel Beckett]] * 1970: [[Aleksandr Solzhenitsyn]] * 1971: [[Pablo Neruda]] * 1972: [[Heinrich Böll]] * 1973: [[Patrick White]] * 1974: [[Eyvind Johnson]] / [[Harry Martinson]] * 1975: [[Eugenio Montale]] * 1976: [[Saul Bellow]] * 1977: [[Vicente Aleixandre]] * 1978: [[Isaac Bashevis Singer]] * 1979: [[Odysseas Elytis]] * 1980: [[Czesław Miłosz]] | group5 = 1981–2000 | list5 = * 1981: [[Elias Canetti]] * 1982: [[Gabriel García Márquez]] * 1983: [[William Golding]] * 1984: [[Jaroslav Seifert]] * 1985: [[Claude Simon]] * 1986: [[Wole Soyinka]] * 1987: [[Joseph Brodsky]] * 1988: [[Naguib Mahfouz]] * 1989: [[Camilo José Cela]] * 1990: [[Octavio Paz]] * 1991: [[Nadine Gordimer]] * 1992: [[Derek Walcott]] * 1993: [[Toni Morrison]] * 1994: [[Kenzaburō Ōe]] * 1995: [[Seamus Heaney]] * 1996: [[Wisława Szymborska]] * 1997: [[Dario Fo]] * 1998: [[José Saramago]] * 1999: [[Günter Grass]] * 2000: [[Gao Xingjian]] | group6 = 2001–2020 | list6 = * 2001: [[V. S. Naipaul]] * 2002: [[Imre Kertész]] * 2003: [[J. M. Coetzee]] * 2004: [[Elfriede Jelinek]] * 2005: [[Harold Pinter]] * 2006: [[Orhan Pamuk]] * 2007: [[Doris Lessing]] * 2008: [[J. M. G. Le Clézio]] * 2009: [[Herta Müller]] * 2010: [[Mario Vargas Llosa]] * 2011: [[Tomas Tranströmer]] * 2012: [[Mo Yan]] * 2013: [[Alice Munro]] * 2014: [[Patrick Modiano]] * 2015: [[Svetlana Alexievich]] * 2016: [[Bob Dylan]] * 2017: [[Kazuo Ishiguro]] * 2018: [[Olga Tokarczuk]] * 2019: [[Peter Handke]] * 2020: [[Louise Glück]] | group7 = 2021–present | list7 = * 2021: [[Abdulrazak Gurnah]] * 2022: [[Annie Ernaux]] * 2023: [[Jon Fosse]] * 2024: [[Han Kang]] }} 57jc3k57g2vjpbkcmukew8qgjbwcgov 3508444 3508190 2025-07-01T10:16:19Z LinguisticMystic 22848 3508444 wikitext text/x-wiki {{navbox1 | name = Nobel Prize in Literature | title = [[Nobel Prize|Laureates]] of the [[Nobel Prize in Literature]] | state = {{{state<includeonly>|autocollapse</includeonly>}}} | image = [[File:Alfred Nobel mirrored.png|80px|link=|alt=]] | bodyclass = hlist | nowrapitems = yes | group1 = 1901–1920 | list1 = * 1901: [[Sully Prudhomme]] * 1902: [[Theodor Mommsen]] * 1903: [[Bjørnstjerne Bjørnson]] * 1904: [[Frédéric Mistral]] / [[José Echegaray]] * 1905: [[Henryk Sienkiewicz]] * 1906: [[Giosuè Carducci]] * 1907: [[Rudyard Kipling]] * 1908: [[Rudolf Christoph Eucken|Rudolf Eucken]] * 1909: [[Selma Lagerlöf]] * 1910: [[Paul Heyse]] * 1911: [[Maurice Maeterlinck]] * 1912: [[Gerhart Hauptmann]] * 1913: [[Rabindranath Tagore]] * {{color|darkgrey|1914}} * 1915: [[Romain Rolland]] * 1916: [[Verner von Heidenstam]] * 1917: [[Karl Adolph Gjellerup|Karl Gjellerup]] / [[Henrik Pontoppidan]] * {{color|darkgrey|1918}} * 1919: [[Carl Spitteler]] * 1920: [[Knut Hamsun]] | group2 = 1921–1940 | list2 = * 1921: [[Anatole France]] * 1922: [[Jacinto Benavente]] * 1923: [[W. B. Yeats]] * 1924: [[Władysław Reymont]] * 1925: [[George Bernard Shaw]] * 1926: [[Grazia Deledda]] * 1927: [[Henri Bergson]] * 1928: [[Sigrid Undset]] * 1929: [[Thomas Mann]] * 1930: [[Sinclair Lewis]] * 1931: [[Erik Axel Karlfeldt]] (''posthumously'') * 1932: [[John Galsworthy]] * 1933: [[Ivan Bunin]] * 1934: [[Luigi Pirandello]] * {{color|darkgrey|1935}} * 1936: [[Eugene O'Neill]] * 1937: [[Roger Martin du Gard]] * 1938: [[Pearl S. Buck]] * 1939: [[Frans Eemil Sillanpää]] * {{color|darkgrey|1940}} | group3 = 1941–1960 | list3 = * {{color|darkgrey|1941}} * {{color|darkgrey|1942}} * {{color|darkgrey|1943}} * 1944: [[Johannes V. Jensen]] * 1945: [[Gabriela Mistral]] * 1946: [[Hermann Hesse]] * 1947: [[André Gide]] * 1948: [[T. S. Eliot]] * 1949: [[William Faulkner]] * 1950: [[Bertrand Russell]] * 1951: [[Pär Lagerkvist]] * 1952: [[François Mauriac]] * 1953: [[Winston Churchill]] * 1954: [[Ernest Hemingway]] * 1955: [[Halldór Laxness]] * 1956: [[Juan Ramón Jiménez]] * 1957: [[Albert Camus]] * 1958: [[Boris Pasternak]] * 1959: [[Salvatore Quasimodo]] * 1960: [[Saint-John Perse]] | group4 = 1961–1980 | list4 = * 1961: [[Ivo Andrić]] * 1962: [[John Steinbeck]] * 1963: [[Giorgos Seferis]] * 1964: [[Jean-Paul Sartre]] (declined award) * 1965: [[Mikhail Sholokhov]] * 1966: [[Shmuel Yosef Agnon]] / [[Nelly Sachs]] * 1967: [[Miguel Ángel Asturias]] * 1968: [[Yasunari Kawabata]] * 1969: [[Samuel Beckett]] * 1970: [[Aleksandr Solzhenitsyn]] * 1971: [[Pablo Neruda]] * 1972: [[Heinrich Böll]] * 1973: [[Patrick White]] * 1974: [[Eyvind Johnson]] / [[Harry Martinson]] * 1975: [[Eugenio Montale]] * 1976: [[Saul Bellow]] * 1977: [[Vicente Aleixandre]] * 1978: [[Isaac Bashevis Singer]] * 1979: [[Odysseas Elytis]] * 1980: [[Czesław Miłosz]] | group5 = 1981–2000 | list5 = * 1981: [[Elias Canetti]] * 1982: [[Gabriel García Márquez]] * 1983: [[William Golding]] * 1984: [[Jaroslav Seifert]] * 1985: [[Claude Simon]] * 1986: [[Wole Soyinka]] * 1987: [[Joseph Brodsky]] * 1988: [[Naguib Mahfouz]] * 1989: [[Camilo José Cela]] * 1990: [[Octavio Paz]] * 1991: [[Nadine Gordimer]] * 1992: [[Derek Walcott]] * 1993: [[Toni Morrison]] * 1994: [[Kenzaburō Ōe]] * 1995: [[Seamus Heaney]] * 1996: [[Wisława Szymborska]] * 1997: [[Dario Fo]] * 1998: [[José Saramago]] * 1999: [[Günter Grass]] * 2000: [[Gao Xingjian]] | group6 = 2001–2020 | list6 = * 2001: [[V. S. Naipaul]] * 2002: [[Imre Kertész]] * 2003: [[J. M. Coetzee]] * 2004: [[Elfriede Jelinek]] * 2005: [[Harold Pinter]] * 2006: [[Orhan Pamuk]] * 2007: [[Doris Lessing]] * 2008: [[J. M. G. Le Clézio]] * 2009: [[Herta Müller]] * 2010: [[Mario Vargas Llosa]] * 2011: [[Tomas Tranströmer]] * 2012: [[Mo Yan]] * 2013: [[Alice Munro]] * 2014: [[Patrick Modiano]] * 2015: [[Svetlana Alexievich]] * 2016: [[Bob Dylan]] * 2017: [[Kazuo Ishiguro]] * 2018: [[Olga Tokarczuk]] * 2019: [[Peter Handke]] * 2020: [[Louise Glück]] | group7 = 2021–present | list7 = * 2021: [[Abdulrazak Gurnah]] * 2022: [[Annie Ernaux]] * 2023: [[Jon Fosse]] * 2024: [[Han Kang]] }} fklvhq9ed0mtri4nmba3k7mupwwyiku 0 808331 3507983 3507896 2025-06-30T17:38:02Z LinguisticMystic 22848 3507983 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Naguib Mahfouz''' (arab betűkkel: نجيب محفوظ; kiejtése: [næˈɡiːb mɑħˈfuːz]; 1911. december 11. – 2006. augusztus 30.) egyiptomi író, forgatókönyvíró és a modern arab irodalom egyik legnagyobb alakja volt. Ő lett '''az első arab író''', aki '''Nobel-díjat''' kapott '''irodalomból''' (1988). Mahfouz monumentális életművével '''híd szerepet''' töltött be a klasszikus arab kultúra és a modern nyugati regényforma között. Munkássága Egyiptom politikai, társadalmi és vallási dilemmáinak mély emberi és filozófiai vizsgálata. ----- <span id="élete-röviden"></span> === Élete röviden === Naguib Mahfouz '''Kairóban született''', egy középosztálybeli muszlim család hetedik gyermekeként. Apja vallásos, konzervatív férfi volt, aki fontosnak tartotta a nevelést és a hagyományos értékeket. Mahfouz már fiatalon érdeklődött a klasszikus arab irodalom, az iszlám gondolkodás és a nyugati filozófia iránt. A '''Kairói Egyetemen filozófiát tanult''', és pályafutása során állami hivatalnoki munkát is végzett. Első írásait a harmincas évek végén publikálta. Pályája '''több mint 70 évig''' tartott, és több mint '''30 regényt, 350 novellát, számos esszét, színdarabot és több forgatókönyvet''' írt. ----- <span id="irodalmi-korszakai"></span> === Irodalmi korszakai === Mahfouz munkássága '''három fő korszakra''' osztható: <span id="történelmi-regények-kora-19391945"></span> ==== 1. '''Történelmi regények kora (1939–1945)''' ==== Korai műveiben Egyiptom ókori múltját dolgozta fel allegorikusan. Ekkor születtek: * ''Khufu bölcsessége'' * ''Rhadopis of Nubia'' * ''Thebes ura'' Ezek a regények történelmi környezetben az emberi sorsról, hatalomról, hűségről szólnak, és előrevetítik későbbi filozófiai érdeklődését. <span id="a-realista-korszak-19451960"></span> ==== 2. '''A realista korszak (1945–1960)''' ==== Ez volt Mahfouz legismertebb időszaka. Ebben a korszakban ábrázolta a '''modern egyiptomi társadalmat''', különös tekintettel a '''kairói középosztály''' életére. Legnagyobb műve: '''A Kairói trilógia (1956–1957)''' – három regény: * ''Palota-séta'' * ''Palotavágy'' * ''Palotacukrászda'' Ez a három kötet egy kairói család három generációjának történetén keresztül mutatja be Egyiptom történelmét 1919 és 1944 között. A trilógia Mahfouz stílusának csúcsa: '''mély jellemábrázolás''', '''társadalomkritika''', '''érzelmi dráma''' és '''filozófiai elmélkedés''' ötvöződik benne. <span id="modernista-szimbolikus-és-filozófiai-regények-19601990"></span> ==== 3. '''Modernista, szimbolikus és filozófiai regények (1960–1990)''' ==== A hatvanas évektől kezdve Mahfouz egyre szabadabb és '''kísérletezőbb formákat''' használt. Ekkor születtek: * ''A tolvaj és a kutyák'' – egy kudarcba fulladt forradalmár története, belső monológokkal. * ''Tükrök'' – társadalmi portré egy mozaikszerű szerkezetben. * ''Az istenek gyermeke'' – filozófiai parabola, amely miatt halálos ítélet is fenyegette. Ezekben a művekben a fő téma: '''az ember helye az univerzumban''', '''az igazság keresése''', '''a vallás és hatalom kérdése''', és az egyén küzdelme a modern világban. ----- <span id="vallás-és-politika"></span> === Vallás és politika === Mahfouz világnézete összetett volt. Egyszerre volt '''muszlim''', '''liberális humanista''', és '''állami alkalmazott''', aki '''támogatta a szekuláris Egyiptomot'''. Bár hite mély volt, mégis sokszor szembement a vallási ortodoxiával. A ''Gyermekei az utcánk végéről'' című regénye miatt '''radikális iszlámisták halálos ítéletet mondtak ki rá''', mivel az allegorikusan ábrázolta Mózest, Jézust és Mohamedet. A könyvet Egyiptomban betiltották. 1994-ben egy '''fanatikus támadás''' során Mahfouzt '''nyakon szúrták'''. Túlélte, de jobb karja megbénult – innentől kezdve alig tudott írni, csak diktálni. ----- <span id="stílusa-és-témái"></span> === Stílusa és témái === Mahfouz a '''klasszikus realista hagyományt''' egyesítette az arab irodalmi örökséggel és a modernista kísérletezéssel. '''Fő témái:''' * Egyiptomi társadalom változása * Vallás és spiritualitás * A modern ember magánya * Forradalom, diktatúra, hatalom * Nők helyzete, társadalmi tabuk '''Stílusjegyek:''' * Élő, kairói dialógusok * Belső monológ és tudatfolyam * Szimbólumok és mitologikus utalások * Egyszerű, tiszta nyelvezet ----- <span id="nobel-díj-és-világhír"></span> === Nobel-díj és világhír === Mahfouz 1988-ban '''megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', az első arab íróként. A Svéd Akadémia indoklása szerint: <blockquote>„Mélyen személyes, ugyanakkor univerzális jelentésű elbeszéléseiben Mahfouz egy egész civilizáció portréját rajzolta meg.” </blockquote> A díj hatalmas nemzetközi figyelmet hozott számára. Műveit sok nyelvre lefordították – köztük magyarra is –, és a világ nagy egyetemein kezdték tanítani. ----- <span id="filmes-adaptációk"></span> === Filmes adaptációk === Mahfouz aktív '''forgatókönyvíró''' is volt. Számos regényét és novelláját adaptálták filmre: * ''A sikátor vége'' (Midaq Alley) – nemzetközi elismerést is kapott film. * ''A tolvaj és a kutyák'' – feszült, noir-hangulatú feldolgozás. * Több mint 20 regényéből készült egyiptomi film. Ő maga is írt eredeti forgatókönyveket a 40-es–60-as évek egyiptomi aranykorában. ----- <span id="élete-vége-és-öröksége"></span> === Élete vége és öröksége === Mahfouz '''2006-ban halt meg''', 94 éves korában. Temetésén jelen volt az egyiptomi kulturális élet számos vezetője, és az arab világ egyhangúan tisztelgett életműve előtt. '''Öröksége:''' * Mahfouz az arab regényt '''egyenrangúvá tette a világirodalommal'''. * Műveiben '''nemcsak egyiptomi történetek''', hanem '''egyetemes emberi kérdések''' jelennek meg. * Számos arab író (pl. Alaa Al Aswany, Hanan Al-Shaykh) inspirálódott belőle. * Nevét Egyiptomban egy irodalmi díj, utcák, iskolák és kulturális központok viselik. ----- <span id="magyar-vonatkozás"></span> === Magyar vonatkozás === Több Mahfouz-mű jelent meg magyar fordításban: * ''A sikátor vége'' * ''A tolvaj és a kutyák'' * ''A kairói trilógia'' egyes részei Írásai itthon is hozzájárultak a '''modern arab irodalom megismertetéséhez''', különösen a 20. század végi érdeklődés idején. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Naguib Mahfouz a 20. századi világirodalom egyik '''különleges hangja'''. Egyiptomi volt, de történetei '''minden olvasónak szólnak''': a hagyomány és modernitás, a hit és kétely, az elnyomás és szabadság dilemmái univerzális üzeneteket hordoznak. Mahfouz regényei arra emlékeztetnek, hogy '''a nagy irodalom mindig egyben morális vizsgálódás is''' – legyen az arab, nyugati, vallásos vagy világi. Ő a toll embere volt, aki '''nem emelt hangot''', de '''megremegtette a hatalmat'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 2489gbk3pks85e5nf7dvg1hlmvoerdg 0 808342 3507935 2025-06-30T16:38:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507935 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507948 3507935 2025-06-30T16:45:09Z LinguisticMystic 22848 3507948 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Michael Polanyi (1891. március 11. – 1976. február 22.) magyar származású brit tudós, filozófus, fizikus és kémikus volt, aki a huszadik század egyik legsokoldalúbb gondolkodójaként vált ismertté. A tudományfilozófiában, a társadalomtudományokban és a politikai filozófiában kifejtett hatása ma is élő. Polanyi pályafutása során kémiával, fizikával, gazdaságelmélettel, társadalomelmélettel és episztemológiával foglalkozott. Munkássága központi témája az volt, hogyan szerzünk tudást, és milyen módon működik a tudományos megismerés. <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === Michael Polanyi Budapesten született egy asszimilált zsidó családban, amely később katolizált. Testvére, Karl Polanyi szintén jelentős gondolkodó volt, közgazdász és társadalomkritikus. Michael orvosi tanulmányokat folytatott a budapesti és a berlini egyetemen, majd a kémia és a fizika felé fordult. Doktori fokozatát fizikokémiából szerezte a budapesti Tudományegyetemen. 1914-ben orvosként szolgált az első világháborúban, majd tudományos pályára lépett. <span id="tudományos-pálya-fizikai-kémia-és-molekuláris-biológia"></span> === Tudományos pálya: fizikai kémia és molekuláris biológia === Polanyi a húszas években Németországban dolgozott, többek között Fritz Haber híres intézetében. A fizikai kémia területén végzett munkája a molekulák diffúziójára, reakciókinetikára és kristályszerkezetekre koncentrált. Jelentős eredményeket ért el az abszorpció elméletében és a röntgendiffrakció alkalmazásában. Egyik legismertebb hozzájárulása a '''kémiai reakciók aktiválási energiájának kvantitatív elmélete''', amely megelőlegezte a későbbi molekuláris biológiai gondolkodást. A harmincas évek közepén Angliába emigrált a náci rezsim előretörése miatt, és a manchesteri egyetemen kapott állást. Itt nemcsak a tudományos kutatással, hanem egyre inkább a tudományos megismerés filozófiai kérdéseivel kezdett foglalkozni. <span id="tudományfilozófia-a-személyes-tudás-és-a-hallgatólagos-tudás"></span> === Tudományfilozófia: A személyes tudás és a hallgatólagos tudás === Polanyi legnagyobb hatású filozófiai műve az 1958-ban megjelent ''Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy'' (Személyes tudás: egy posztkritikai filozófia felé). Ebben a műben radikálisan szembefordult azzal a pozitivista nézettel, amely szerint a tudományos megismerés objektív, személytelen és teljesen formális logikai alapon nyugszik. Polanyi szerint '''minden tudás személyes''': amikor egy tudós hipotézist alkot vagy megfigyelést végez, saját meggyőződése, intuíciója és előzetes tapasztalatai befolyásolják döntéseit. Bevezette a „'''hallgatólagos tudás'''” (tacit knowledge) fogalmát, ami azt a tudást jelenti, amit nem tudunk pontosan megfogalmazni vagy formalizálni, de mégis elengedhetetlenül fontos a gyakorlati cselekvéshez – például amikor egy orvos felismeri a betegséget, vagy egy tudós rátalál egy új elméletre. Híres kijelentése: ''„We know more than we can tell”'' („Többet tudunk annál, mint amit el tudunk mondani”). <span id="a-tudományos-közösség-és-a-szabadság"></span> === A tudományos közösség és a szabadság === Polanyi másik fontos filozófiai tétele a '''tudományos közösség önszabályozó működése''' volt. A „szabad tudomány” eszményét védelmezte az állami vagy ideológiai kontroll ellen. Szerinte a tudomány akkor tud igazán virágozni, ha a kutatók szabadon követhetik érdeklődésüket és intuíciójukat, hasonlóan egy szabad piac önszervező működéséhez – ezt nevezte '''„szabadságpárti rendnek”'''. Ez a nézet a hidegháború idején különösen jelentős volt, amikor a tudomány gyakran politikai nyomás alá került a Szovjetunióban (Liszzenko esete) és másutt is. <span id="politikai-és-társadalmi-nézetek"></span> === Politikai és társadalmi nézetek === Polanyi érdeklődött a társadalmi rend kérdései iránt is. Kritikusan viszonyult mind a marxizmushoz, mind a túlzott technokrata nézetekhez. Szerinte a társadalmak nem csupán gazdasági szabályok vagy központi tervezés mentén működnek, hanem '''a kultúra, a morál és a tudás szerves összefonódásán keresztül'''. Késői műveiben kiállt a '''keresztény humanizmus''', a '''tradíciók tisztelete''' és az '''emberi méltóság''' mellett. <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és hatása === Michael Polanyi életműve sok területen hagyott maradandó nyomot: * A '''tacit knowledge''' fogalma alapvető lett a szervezeti tudás, az oktatáselmélet és a mesterséges intelligencia kutatásában. * A tudományfilozófiára és az episztemológiára gyakorolt hatása Thomas Kuhn és Imre Lakatos gondolkodásában is tükröződik. * A közgazdaságtanban és a politikatudományban szintén hivatkoznak munkáira a piac, a tudás és az önszervező rendszerek kapcsán. * A filozófia és a teológia határterületén is dolgozott; munkái inspirálták több keresztény gondolkodót és etikust. Fia, John C. Polanyi Nobel-díjas kémikus lett, aki a reakciókinetika és a lézeres spektroszkópia területén ért el kiemelkedő eredményeket. <span id="halála-és-utóélete"></span> === Halála és utóélete === Michael Polanyi 1976-ban hunyt el Angliában. Az Oxfordi Egyetemen és más helyeken is konferenciákat rendeztek emlékére. Gondolatai máig vitatottak, de széles körben elismertek. Sok tudományos és filozófiai irányzat az ő nyomdokain járva próbálja újraértelmezni a tudás és a megismerés természetét a posztmodern világban. {{engl}} szgfnayx1thitgkb37iplnm12hp37d3 0 808343 3507937 2025-06-30T16:38:34Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Lakatos]] lapot a következő névre: [[Imre Lakatos]] 3507937 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Imre Lakatos]] 0h92lrxe3sv8puhrowrdmg49ktxje75 0 808344 3507939 2025-06-30T16:41:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|David Hume|?}}” 3507939 wikitext text/x-wiki #redirect [[David Hume]] 1sjy95mf3pcj2rmzsn0gxhtal43oup8 0 808345 3507940 2025-06-30T16:41:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507940 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507960 3507940 2025-06-30T17:08:42Z LinguisticMystic 22848 3507960 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''David Hume''' (1711. május 7. – 1776. augusztus 25.) skót filozófus, történész, közgazdász és esszéista volt, akit a felvilágosodás egyik legnagyobb gondolkodójaként, és a modern filozófia – különösen az ismeretelmélet és etika – egyik megalapítójaként tartanak számon. Hume szkeptikus és empirista filozófiája alapjaiban kérdőjelezte meg a racionalista gondolkodás alapjait, és óriási hatást gyakorolt olyan későbbi gondolkodókra, mint Immanuel Kant, Jeremy Bentham, Charles Darwin vagy az analitikus filozófia képviselői. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === David Hume '''1711-ben született Edinburgh közelében''', egy nemesi, de viszonylag szegény skót családban. Már gyerekkorában különösen tehetségesnek mutatkozott: 12 évesen kezdte meg tanulmányait az '''Edinburgh-i Egyetemen''', ahol klasszikus irodalmat, filozófiát és jogot tanult. A jogi pályát nem érezte magáénak, ezért hamarosan filozófiai és tudományos kérdések iránt kezdett érdeklődni. Hume fiatal korától fogva elmélyült az empirista gondolkodásban, különösen John Locke és George Berkeley munkáiban, de hamar saját, radikálisabb nézeteit kezdte kialakítani. ----- <span id="főműve-a-treatise-of-human-nature-az-emberi-természet-értekezése-17391740"></span> === '''Főműve: A Treatise of Human Nature''' (Az emberi természet értekezése, 1739–1740) === Hume fő filozófiai műve az '''„A Treatise of Human Nature”''' volt, amelyben megkísérelte megalapozni az emberi megismerés, érzelem és viselkedés elméletét kizárólag '''empirikus alapon'''. Bár a könyv megjelenésekor kevés figyelmet kapott, később ez vált filozófiai örökségének központi pillérévé. '''Három fő része:''' # '''Az értelemről''' – az ismeretelmélet alapjairól, # '''Az érzelmekről''' – az emberi érzelmek természetéről, # '''Az erkölcsről''' – az erkölcsi ítéletek eredetéről. ----- <span id="hume-empirizmusa-és-szkepticizmusa"></span> === Hume empirizmusa és szkepticizmusa === Hume szerint '''minden tudásunk tapasztalaton alapul''', és nem léteznek velünk született eszmék. Kétféle „észleletet” (impression) különböztet meg: * '''Impressziók''': élénk, közvetlen benyomások (látás, hallás, érzés stb.) * '''Ideák''': ezek halvány másolatai a gondolkodásban. Ez az úgynevezett '''kép másolatelmélet''' (''copy theory of ideas''), mely szerint minden gondolatunk valamilyen tapasztalati élmény másolata. <span id="az-okság-problémája"></span> === '''Az okság problémája''' === Hume legismertebb és legforradalmibb gondolata az '''okság szkeptikus kritikája'''. Szerinte: * Soha nem tapasztaljuk '''magát az okozati kapcsolatot''', csak azt, hogy két esemény egymást követi (pl. ha megérintem a vasat, megéget). * Az „A okozza B-t” típusú következtetések '''nem logikai szükségszerűségen''', hanem '''megszokáson (habit)''' alapulnak. Ez radikálisan megkérdőjelezi az okság objektív érvényességét. Ennek következményei az egész tudományos gondolkodásra kihatnak: ha az okság nem ismerhető meg racionálisan, akkor a természeti törvényekbe vetett bizalom sem indokolható filozófiailag. ----- <span id="én-fogalom-és-személyes-identitás"></span> === '''Én-fogalom és személyes identitás''' === Hume másik híres tétele, hogy '''„az ént” nem tapasztaljuk''' önmagában. Szerinte amikor önvizsgálatot végzünk, mindig csak érzékletek, gondolatok, vágyak, emlékek folyamát észleljük – de nem találunk „egy állandó ént” ezek mögött. Ez a '''szelf szkeptikus elmélete'''. Az „én” Hume szerint csak '''fiktív konstrukció''', amely az élmények folytonosságán alapul – de nem létezik állandó, változatlan „lélek”. ----- <span id="etika-az-érzelemalapú-erkölcsfilozófia"></span> === '''Etika: az érzelemalapú erkölcsfilozófia''' === Hume úgy véli, hogy '''az erkölcsi ítéletek nem racionális következtetések''', hanem '''érzelmek és ösztönök kifejeződései'''. Híres mondása: <blockquote>''“Reason is, and ought only to be the slave of the passions.”'' („Az értelem a szenvedélyek szolgája, és csak az is lehet.”) </blockquote> Szerinte az emberek '''együttérzés (sympathy)''' révén ismerik fel a jót és rosszat. Ez az etikai naturalizmus megelőlegezte a modern érzelemelméleteket, és jelentős hatással volt az utilitarizmusra is (Bentham, Mill). ----- <span id="a-should-és-is-közötti-különbség"></span> === '''A „should” és „is” közötti különbség''' === Hume megfogalmazta az ún. '''Hume-féle törést''', miszerint: * '''Nem vezethetünk le normatív állításokat (mit kellene tenni) puszta tényekből (mi van).''' Ez az „'''is–ought'''” probléma, amely azóta is a morálfilozófia egyik központi kérdése. ----- <span id="történeti-és-közgazdasági-munkásság"></span> === '''Történeti és közgazdasági munkásság''' === Hume '''nemcsak filozófus''', hanem kiváló '''történész''' is volt. ''History of England'' című hatkötetes műve (1754–1762) évszázadokon keresztül alapműnek számított az angol történelemről. Emellett '''közgazdasági tanulmányokat''' is írt, például a pénz, kereskedelem, nemzetgazdaság és gazdasági szabadság kérdéseiről. Hume hatással volt barátjára, '''Adam Smithre''', aki a modern közgazdaságtan alapjait fektette le. ----- <span id="kritikája-a-vallásról-és-csodákról"></span> === '''Kritikája a vallásról és csodákról''' === Hume mélyen szkeptikus volt a '''vallási hit''' filozófiai megalapozhatóságát illetően. Esszéiben (pl. ''Of Miracles'') azt állítja, hogy: * A '''csodákba vetett hit''' ellentmond az észszerűségnek. * Egy csoda igazolásához '''olyan hiteles tapasztalatra lenne szükség''', amely erősebb minden eddigi tapasztalatunknál – ez pedig rendkívül valószínűtlen. Így Hume szerint '''a vallási kinyilatkoztatás és a természetes tapasztalat összeegyeztethetetlen'''. Bár életében nem jelent meg összes valláskritikai műve (némelyet csak halála után adtak ki), a '''vallásos ortodoxia''' kritikája élesen és világosan jelen van életművében. ----- <span id="kant-és-hume-kapcsolata"></span> === '''Kant és Hume kapcsolata''' === Immanuel Kant híres kijelentése szerint: <blockquote>''„Hume ébresztett fel dogmatikus szendergésemből.”'' </blockquote> Kant Hume okságkritikáját olvasva ismerte fel, hogy a racionalista filozófia nem elegendő, és ez vezetett saját '''transzcendentális filozófiájának''' kidolgozásához. ----- <span id="élete-vége-és-halála"></span> === '''Élete vége és halála''' === Hume '''1766-tól visszavonultan élt Edinburgh-ban''', ahol továbbra is aktívan levelezett és esszéket írt. 1763–1766 között Párizsban a brit követség titkára volt, és barátja lett a francia enciklopédistáknak (Voltaire, Diderot, d’Alembert). Barátja, '''Adam Smith''' tanúsága szerint Hume '''békésen és derűsen halt meg 1776-ban''', elutasítva a vallási bűnbánatot vagy megtérést. Halála egy '''sztoikus filozófushoz''' méltó módon zajlott le, amit kortársai mélyen tiszteltek (és egyesek megbotránkozással figyeltek). ----- <span id="öröksége"></span> === '''Öröksége''' === David Hume filozófiája a mai napig meghatározó hatással van: * '''Analitikus filozófia''': logikai pozitivizmus, nyelvfilozófia, etika. * '''Társadalomtudományok''': az emberi viselkedés vizsgálata pszichológiai alapon. * '''Tudományfilozófia''': okság, indukció, elméletek igazolhatósága. * '''Etika és közgazdaságtan''': naturalizmus, utilitarizmus, empirikus morálelmélet. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === David Hume a modern filozófia egyik legmélyebb, legélesebb elméjű alakja volt. Szkepszise nem a tagadás, hanem a '''módszeres kételkedés és megértés vágya''' vezérelte. Az emberi elme, az értelem, az érzések és a tudás természetéről szóló elemzései ma is aktuálisak. Hume azt tanította: '''ismerni magunkat és megérteni a tapasztalat határait''' a filozófia legfontosabb célja. {{engl}} o7ffhhneojginy7c867gedxjmn67fx0 0 808346 3507943 2025-06-30T16:42:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507943 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507962 3507943 2025-06-30T17:19:52Z LinguisticMystic 22848 3507962 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Omar Khayyam''' (teljes nevén: ''Ghiyāth al-Dīn Abū al-Fatḥ ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Khayyām''; kb. 1048. május 18. – 1131. december 4.) perzsa polihisztor volt: költő, csillagász, matematikus, filozófus és tudós. A nyugati világban leginkább a '''rubáʿijáit''' – négysoros verseit – ismerik Edward FitzGerald 19. századi angol fordításában (''The Rubáiyát of Omar Khayyám''), de szülőhazájában elsősorban '''tudósként''' és '''csillagászként''' vált híressé. Életműve a tudományos gondolkodás, a szkeptikus filozófia és a költői életélvezet egyedülálló keveréke. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Omar Khayyam '''1048-ban született Nīshāpūr városában''', a mai Irán északkeleti részén, a szeldzsuk birodalom korában. Családja vélhetően sátorkészítéssel foglalkozott (a „Khayyám” jelentése: sátorkészítő), de Omar hamar kitűnt kivételes tehetségével. Fiatalon matematikát, asztronómiát, fizikát, filozófiát és vallást tanult. Már gyermekkorában ismerte az '''arab és perzsa nyelvet''', később görög tudományos műveket tanulmányozott arab fordításban. Tanárai között volt több híres teológus és tudós, és kapcsolatba került a későbbi szeldzsuk vezírekkel is. ----- <span id="matematikai-munkássága"></span> === Matematikai munkássága === Omar Khayyam a középkori matematika egyik legnagyobb alakja volt. <span id="algebráról-szóló-munkája"></span> ==== 1. '''Algebráról szóló munkája''' ==== Fő műve a ''„Risāla fī al-jabr wa’l-muqābala”'' (''Értekezés az algebráról és az összehasonlításról''), amelyben rendszerezi és továbbfejleszti a korábbi algebrai tudást. Ebben a könyvben: * elsőként osztja be a harmadfokú egyenleteket különböző típusaik szerint, * geometriai módszereket alkalmaz ezek megoldására (a kúpszeletek metszéspontjait használja), * előkészíti a '''nem-euklideszi geometriák''' elméletét. Noha nem tudta algebraikusan megoldani a harmadfokú egyenleteket (mint később Cardano), megoldási módszerei '''geometriailag rendkívül kifinomultak''', és megelőlegezték a koordinátageometria eljövetelét. <span id="euklidész-kritikus-értelmezése"></span> ==== 2. '''Euklidész kritikus értelmezése''' ==== Omar Khayyam Euklidész ''Elementa'' című művét is tanulmányozta és kritizálta. Különösen a párhuzamosok axiómájával foglalkozott, és a legrégebbi ismert kísérletek egyikét tette annak független bizonyítására. Ezzel a '''nem-euklideszi geometriák előfutára''' lett. <span id="binomiális-tétel-és-számelmélet"></span> ==== 3. '''Binomiális tétel és számelmélet''' ==== Tanulmányozta a '''binomiális együtthatókat''' is, a Pascal-háromszöghöz hasonló ábrákkal, jóval Blaise Pascal előtt. Arab nyelvű forrásokban ez a háromszög '''“Khayyam-háromszögként”''' is ismert. ----- <span id="csillagászati-tevékenysége"></span> === Csillagászati tevékenysége === 1074 körül Khayyamot Iszfahánba hívták, ahol Malik Sah szultán megbízásából vezető szerepet kapott a '''csillagászati obszervatórium''' létrehozásában. Itt több éven át dolgozott egy tudósokból álló csapattal, és összeállították az '''al-Zij al-Malikī''' nevű csillagászati táblázatokat. <span id="legnagyobb-csillagászati-eredménye"></span> ==== Legnagyobb csillagászati eredménye: ==== * '''Naptárreform''': Khayyam csapata kidolgozta a '''Dzsáláli-naptárt''', amely: ** sokkal pontosabb volt, mint a Julián-naptár, ** évi 365,242198 napos évhosszúságot vett alapul (a Gergely-naptáré 365,2425), ** eltérésének mértéke olyan alacsony, hogy még ma is csak néhány másodperccel tér el a csillagászati valóságtól. A Dzsáláli-naptár alapelvei '''századokkal megelőzték a Gergely-naptár reformját''' (1582), és a perzsa világban évszázadokon át használták. ----- <span id="költészete-a-rubáijját"></span> === Költészete: '''A Rubáijját''' === Omar Khayyam a tudomány mellett '''költőként is halhatatlanná vált'''. Négysoros versei – a '''rubáik''' – filozófiai, hedonista, szkeptikus és világlátó gondolatokat fejeznek ki. A verseiben visszatérő témák: * a '''múló idő''', * az '''élet élvezete''' (bor, szerelem, dal), * a '''halál elkerülhetetlensége''', * a '''vallási dogmák megkérdőjelezése''', * a '''sors és szabad akarat dilemmája'''. Khayyam világszemlélete sokszor '''epikureus és agnosztikus''', bár költeményeit lehet szimbolikusan is értelmezni – például a bor jelenthet misztikus eksztázist vagy isteni szeretetet is. <span id="edward-fitzgerald-hatása"></span> ==== Edward FitzGerald hatása ==== A rubáikat évszázadokon át kéziratokban másolták. A 19. században '''Edward FitzGerald angol fordítása (1859)''' tette ismertté Khayyam költészetét a nyugati világban. FitzGerald azonban '''szabadon átformálta''' az eredeti verseket, így bár világklasszist alkotott, nem teljesen hiteles fordítást készített. Mégis e mű – ''The Rubáiyát of Omar Khayyám'' – máig az egyik legnagyobb hatású perzsa versfordítás. ----- <span id="filozófiai-gondolkodása"></span> === Filozófiai gondolkodása === Khayyam nem tartozott egyetlen filozófiai iskola szigorú keretei közé sem, de munkásságában a '''perzsa peripatetikus (aristotelészi) hagyomány''' és a '''szkepticizmus''' is jelen van. Valláskritikája burkolt, de egyértelmű: gyakran bírálja a képmutató hitet és a túlvilágba vetett illúziókat. A '''józan ész''', az '''élvezet''', a '''tapasztalat''' és a '''sors elfogadása''' jellemzi gondolkodását. Egyik híres gondolata: <blockquote>''„Ne keresd a világ titkait – élvezd a jelen poharát, hisz a múlt elillant, a jövő pedig bizonytalan.”'' </blockquote> Ez a gondolatvilág egyszerre keleti és univerzális: a középkor iszlám világában radikálisnak, de egyben mélyen emberinek hatott. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és hatása === Omar Khayyam életműve '''három fő területen''' hagyott örökséget: <span id="tudomány"></span> ==== 1. '''Tudomány''' ==== * A '''Dzsáláli-naptár''' a csillagászat történetének mesterműve. * Az '''algebrai osztályozás''' és a '''geometriai módszerek''' a matematika fejlődésében kulcsfontosságúak. * A '''nem-euklideszi geometriák előfutára'''. <span id="költészet"></span> ==== 2. '''Költészet''' ==== * A rubáik a '''perzsa líra egyik csúcsa'''. * FitzGerald révén a '''világirodalom része''' lett. * Az angolszász világban az egyik legismertebb költővé vált a nem-európai szerzők közül. <span id="filozófia-és-kultúra"></span> ==== 3. '''Filozófia és kultúra''' ==== * A '''szkepticizmus és humanizmus''' keleti példája. * Híd a tudományos és költői gondolkodás között. * '''Szabadgondolkodók, művészek, tudósok''' példaképe lett a későbbi korokban. ----- <span id="halála"></span> === Halála === Omar Khayyam '''1131-ben hunyt el Nīshāpūrban''', ahol ma síremléke áll. A sírja közelében álló gránittömbön a következő felirat áll, ami jól összefoglalja életművét: <blockquote>''„Itt nyugszik az, aki az eget és a számokat egyaránt fejtegette, de a bor és a lét öröme sem volt számára idegen.”'' </blockquote> ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Omar Khayyam olyan kivételes alak volt, aki '''össze tudta kapcsolni a tudományos pontosságot a költői szabadsággal'''. Műveiben egyszerre van jelen a csillagok rendje és az emberi élet kérészisége, a logika hideg fénye és a bor mámoros misztikuma. Az ő életműve bizonyítja, hogy '''a tudás és az élvezet''', '''a szkepszis és a szépség''', '''a matematika és a költészet''' nem ellentétek, hanem egymást kiegészítő arculatai az emberi szellemnek. {{engl}} lxjbhn823cps5uk1pt51a8m85aecat0 0 808347 3507946 2025-06-30T16:44:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Conrad Gessner|?}}” 3507946 wikitext text/x-wiki #redirect [[Conrad Gessner]] jgmww88isywfv94u0c2omq4878lb3yt 0 808348 3507947 2025-06-30T16:44:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Andreas Vesalius|?}}” 3507947 wikitext text/x-wiki #redirect [[Andreas Vesalius]] n9661ynsvugza95s38lw31qszhf372e 0 808349 3507950 2025-06-30T16:54:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507950 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507951 3507950 2025-06-30T16:57:04Z LinguisticMystic 22848 3507951 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Hemchandra (teljes nevén Acharya Hemachandra vagy Hemachandra Suri, 1089 – 1172) a középkori India egyik legjelentősebb tudósa, filozófusa, nyelvésze, történetírója és dzsaina szerzetese volt. A 12. századi Gujaratban élt, és nemcsak vallási vezetőként, hanem a szanszkrit és prakrit nyelvű tudományos és irodalmi munkák sokaságának szerzőjeként is ismert. Nevéhez fűződik a dzsainizmus filozófiai és nyelvi rendszerezése, valamint az egyik első formális kombinatorikai leírás – amely a Fibonacci-sorozatot is előrevetíti. ----- <span id="élete-és-háttér"></span> === Élete és háttér === Hemchandra 1089-ben született Dhandhukában (mai Gujarat állam, India). Szülei: Chachadev és Pahini – a család valószínűleg középosztálybeli volt, és dzsainista hitet követett. Már gyermekkorában különös tehetséget mutatott a tanulásban, különösen a nyelvészet, logika és vallásfilozófia iránt. Korán belépett a dzsainista szerzetesi rendbe, ahol mestere Devachandra volt. Szerzetesi nevét, '''„Hemachandra”''' (jelentése: „arany hold”) ekkor kapta. Élete során elérte az '''Acharya''', azaz a tanító főpap rangot, és az egyik legismertebb śvētāmbara dzsain tanítóvá vált. ----- <span id="udvari-tudós-kumarapala-és-a-solanki-királyság"></span> === Udvari tudós: Kumarapala és a Solanki királyság === Hemchandra élete egyik kulcsfontosságú eseménye az volt, hogy a Gujaratot uraló Solanki-dinasztia királya, '''Kumarapala''' udvari tudósává tette őt. Hemchandra nemcsak tanácsadóként szolgált, hanem döntő szerepet játszott a király dzsain hitre való áttérésében is. Befolyása alatt Kumarapala vallási türelmet, oktatási reformokat és kulturális támogatást vezetett be. A dzsainizmus a régió hivatalos vagy uralkodói támogatást élvező vallásává vált. Hemchandra közvetítő szerepet töltött be hinduizmus, dzsainizmus és buddhizmus között, elősegítve a békés együttélés eszméjét. ----- <span id="irodalmi-és-tudományos-munkássága"></span> === Irodalmi és tudományos munkássága === Hemchandra rendkívül termékeny szerző volt. Több mint '''45 jelentős művet''' írt, főként szanszkrit és prakrit nyelven. Ezek lefedik a nyelvészetet, költészetet, logikát, etikát, történelemet és vallást. <span id="siddha-hema-śabdanuśāsana"></span> ==== 1. '''Siddha-Hema-Śabdanuśāsana''' ==== Ez egy átfogó nyelvtani munka, amely egyesíti a szanszkrit és prakrit nyelvű nyelvtant. Ez különösen fontos, mert a korábbi grammatikusok általában csak az egyik nyelvet írták le. Hemchandra célja az volt, hogy a dzsain szerzetesek és tudósok mindkét nyelvet megfelelően tudják használni. <span id="trishashti-shalaka-purusha-charita"></span> ==== 2. '''Trishashti-shalaka-purusha-charita''' ==== Ez egy monumentális életrajzi mű a dzsain hagyomány 63 kiváló személyéről – 24 tirthankara (szent), 12 chakravartin (világkirály), 9 balabhadra, 9 narayana és 9 pratinarayana alakját mutatja be. A mű vallásos és történelmi szempontból is jelentős. <span id="yogaśāstra"></span> ==== 3. '''Yogaśāstra''' ==== Ez a munka nem azonos a hinduk jógarendszereivel. Hemchandra saját etikai és meditációs gyakorlatokra épülő dzsainista jógafelfogást mutat be. Egyaránt tartalmaz filozófiai, erkölcsi és gyakorlati tanácsokat a szerzetesek életéhez. <span id="desínāmamālā"></span> ==== 4. '''Desínāmamālā''' ==== Egyfajta földrajzi szótár, amely a korabeli India helyneveit gyűjti össze. Ritka példája a korai indiai földrajzi dokumentációnak. <span id="chandonuśāsana"></span> ==== 5. '''Chandonuśāsana''' ==== A verselés szabályait tárgyaló költészettani munka. ----- <span id="matematikai-hozzájárulása"></span> === Matematikai hozzájárulása === Hemchandra talán legérdekesebb (és sokak számára meglepő) munkája a '''kombinatorika''' terén jelent meg. Egy versformákat tárgyaló művében (Chandaḥśāstra) felmerül a kérdés: '''hányféle módon lehet egy adott hosszúságú sort felépíteni rövid és hosszú szótagokból?''' Ez a probléma pontosan ugyanaz, mint amit a nyugati világ '''Fibonacci-sorozatként''' ismer. Például: * 1 szótag: lehet rövid (1 egység) vagy hosszú (2 egység), * 2 egység hosszúság: lehet két rövid, vagy egy hosszú, * és így tovább… A sorozat: 1, 2, 3, 5, 8, 13, … – pontosan ugyanaz, mint Leonardo Fibonacci 13. századi nyugati munkájában. Ezért a szanszkrit nyelvű matematikai irodalomban '''„Hemchandra-számokként”''' is emlegetik a Fibonacci-számokat. ----- <span id="filozófia-és-vallási-gondolkodás"></span> === Filozófia és vallási gondolkodás === Hemchandra a dzsainizmus egyik legnagyobb filozófusa is volt. Kiindulópontja az '''anekāntavāda''', vagyis a valóság sokszempontúságának tana. E szerint nincs abszolút igazság, csak részleges nézőpontok, amelyek együtt közelebb visznek a teljes igazsághoz. Ez a szemlélet elősegítette a vallási türelem és párbeszéd eszméjét, és Hemchandra maga is gyakran hangsúlyozta a toleranciát. Sokat írt az '''ahimszá''', vagyis az erőszakmentesség elvéről, amit nemcsak testi cselekedetekre, hanem szavakra és gondolatokra is kiterjesztett. A királyt is arra ösztönözte, hogy békés uralkodást folytasson, tartózkodjon a háborútól, és támogassa az oktatást. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === * '''Nyelvészet''': a prakrit és szanszkrit nyelv összehangolt nyelvtani rendszerezése. * '''Történelem''': korai, írott indiai történelemforrásokat hagyott ránk életrajzi műveiben. * '''Matematika''': a Fibonacci-sorozat előzményeinek indiai megfogalmazása. * '''Vallás és etika''': a dzsainizmus filozófiájának szisztematikus bemutatása. * '''Politikai hatás''': királyokat inspirált vallási türelemre és erkölcsös kormányzásra. Hemchandra emlékét számos indiai egyetem és dzsain közösség ma is őrzi. Gujaratban több intézmény és könyvtár viseli nevét, és művei évszázadokon át kötelező olvasmánynak számítottak a dzsain tanulók számára. ----- <span id="halála"></span> === Halála === Hemchandra 1172-ben halt meg Patan városában, Gujarat államban. Halála után szentként tisztelték, és az utókor a dzsain tudomány és irodalom egyik legnagyobb alakjaként tartja számon. Tanításaiban a szellemi fegyelem, az erkölcs, a tudás és a tolerancia egységét hirdette – olyan örökséget, amely messze túlmutat korán. {{engl}} 50gp9cr1spaqnz5yza5d21msesycm1q 0 808350 3507959 2025-06-30T17:08:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507959 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507961 3507959 2025-06-30T17:11:04Z LinguisticMystic 22848 3507961 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Adam Smith''' (1723. június 5. – 1790. július 17.) skót közgazdász, morálfilozófus és a klasszikus közgazdaságtan megalapítója, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Legismertebb műve, '''„A nemzetek gazdagsága”''' (''An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations'', 1776) a közgazdaságtan tudományának első szisztematikus és átfogó leírása, amelyben lefektette a piacgazdaság működésének alapelveit. Smith gondolatai a mai napig alapvető hatással vannak a közgazdaságtanra, a politikafilozófiára és a társadalomtudományokra. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkor és tanulmányai === Adam Smith '''1723-ban született''' a skótországi Kirkcaldy városában. Apja vámtisztviselő volt, de még Adam születése előtt meghalt, így édesanyja egyedül nevelte fel. Smith már fiatalon kitűnt értelmével: 14 évesen kezdte tanulmányait a '''Glasgow-i Egyetemen''', ahol erkölcsfilozófiát tanult Francis Hutcheson professzor irányításával. Ezután '''az oxfordi Balliol College''' diákja lett, de az ottani oktatást sivárnak és dogmatikusnak tartotta. Oxford után visszatért Skóciába, ahol 1748-tól filozófiát és irodalmat oktatott Edinburghban, majd '''1751-ben a Glasgow-i Egyetemen''' lett az erkölcsfilozófia professzora. Itt oktatott etikát, jogfilozófiát, közgazdaságtant és retorikát. E korszak volt Smith legtermékenyebb szellemi időszaka. ----- <span id="az-erkölcsi-szimpátia-elmélete-the-theory-of-moral-sentiments-1759"></span> === '''Az erkölcsi szimpátia elmélete: „The Theory of Moral Sentiments” (1759)''' === Első nagy műve, ''A moral sentiments elmélete'' (1759), erkölcsfilozófiai munka, amelyben Smith az emberek közötti '''együttérzésre (sympathy)''' alapozza az erkölcsi ítéletet. Eszméi közel álltak barátja és kortársa, '''David Hume''' filozófiájához, akivel Smith mély barátságot ápolt. Smith szerint az emberek erkölcsi megítélései nem abszolút elvekből fakadnak, hanem abból, hogy képesek beleképzelni magukat mások helyzetébe – ezt nevezte „'''képzelt pártatlan szemlélőnek'''” (''impartial spectator''). A társadalmi normák, dicséret és elítélés így nem isteni parancsokon, hanem közösségi együttérzésen alapulnak. ----- <span id="a-gazdaságtan-megalapozása-a-nemzetek-gazdagsága-1776"></span> === '''A gazdaságtan megalapozása: „A nemzetek gazdagsága” (1776)''' === Adam Smith legismertebb és legnagyobb hatású műve a ''The Wealth of Nations'', amelyet '''tíz évig írt''', és amely 1776-ban jelent meg – éppen az amerikai függetlenségi háború idején. Ez a könyv lett a '''modern közgazdaságtan első nagy összefoglalása'''. <span id="főbb-gondolatai"></span> ==== Főbb gondolatai: ==== <span id="munka-megosztása-division-of-labor"></span> ===== 1. '''Munka megosztása (division of labor)''' ===== Smith szerint a gazdasági növekedés alapja a munka megosztása, mert ez növeli a termelékenységet. Híres példája a '''gombostűgyár''', ahol a munkafolyamat felosztása révén többszörös termelési hatékonyság érhető el. A specializáció lehetővé teszi, hogy mindenki azt végezze, amihez a legjobban ért. <span id="láthatatlan-kéz-invisible-hand"></span> ===== 2. '''Láthatatlan kéz (invisible hand)''' ===== A legismertebb elmélete szerint az egyéni önérdek követése – megfelelő piaci körülmények között – '''a közjót is szolgálja'''. Az egyéni döntések együttesen egy '''láthatatlan kéz''' által vezérelve irányítják a gazdaságot úgy, hogy az mindenki javát szolgálja – állami beavatkozás nélkül is. <blockquote>''„Miközben a saját hasznát kívánja, gyakran jobban előmozdítja a társadalom javát, mint amikor kifejezetten azt célozza.”'' </blockquote> <span id="szabad-piac-és-verseny"></span> ===== 3. '''Szabad piac és verseny''' ===== Smith a gazdaság természetes működését a '''szabad versenyen''' alapuló piacban látta. Az államnak nem kell beavatkoznia, kivéve három fő funkciót: * védelem külső támadás ellen (honvédelem), * belső rend fenntartása (igazságszolgáltatás), * közművek és infrastruktúra biztosítása. <span id="az-érték-és-pénz-szerepe"></span> ===== 4. '''Az érték és pénz szerepe''' ===== Smith elemzi a pénz szerepét és a csereérték kialakulását. Különbséget tesz a '''munkában kifejezett érték''' és a piaci ár között. Úttörő módon foglalkozik a kereslet–kínálat viszonyával is. <span id="kereskedelem-és-nemzetközi-gazdaság"></span> ===== 5. '''Kereskedelem és nemzetközi gazdaság''' ===== Smith támogatta a '''szabadkereskedelmet''', és elutasította a merkantilizmust (az arany és ezüst felhalmozását célzó gazdaságpolitikát). Úgy vélte, a nemzetek gazdagsága nem a pénz, hanem a '''termelés és fogyasztás mértékében''' rejlik. A nemzetközi kereskedelem előnyös minden fél számára. ----- <span id="politikai-és-gazdasági-nézetei"></span> === '''Politikai és gazdasági nézetei''' === Smith nem volt radikális laissez-faire híve: elismerte, hogy az államnak '''fontos szerepe van''', például az oktatás, infrastruktúra és szabályozás terén. Hangsúlyozta a '''monopóliumok''' és a korrupt társasági kiváltságok elleni fellépés szükségességét. Őt tartják a '''kapitalizmus filozófiai alapvetésének''' egyik legfontosabb megfogalmazójának, bár sokszor félreértik, mintha a korlátlan önzés pártolója lett volna – holott Smith mélyen hitt a társadalmi erkölcs és a közjó fontosságában. ----- <span id="személyisége-és-magánélete"></span> === Személyisége és magánélete === Adam Smith soha nem házasodott meg, visszahúzódó életet élt. Jóllehet híres volt előadásairól, magánéletében '''szórakozott, csendes és udvarias''' emberként ismerték. Tanítványai és barátai – köztük '''David Hume''', '''Edmund Burke''', '''Edward Gibbon''' – nagyra tartották intellektusát és jellemét. 1778-tól haláláig '''skót vámtanácsosként''' dolgozott, de továbbra is szellemi életet élt és levelezett. Halála előtt több kéziratát elpusztította, csak két fő művét tartotta méltónak az utókor figyelmére. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Adam Smith '''a klasszikus közgazdaságtan''' legnagyobb alakja. Hatása az egész 19. századon átívelt: * '''David Ricardo''' továbbvitte értékelméletét. * '''Karl Marx''' is Smith kritikájából indult ki. * '''John Stuart Mill''' szintetizálta Smith gondolatait a társadalmi reformmal. * A 20. században a '''neoklasszikus közgazdaságtan''' (Marshall, Hayek) is visszanyúlt Smith tanaihoz. Politikai öröksége a '''liberális gazdaságpolitika''' egyik alapja lett, és máig vita tárgya, hogyan kell értelmezni a „láthatatlan kéz” elméletét. ----- <span id="emlékezete"></span> === Emlékezete === * Szobra áll Edinburghban és Kirkcaldyban. * 2007 óta az Egyesült Királyság '''£20-os bankjegyén''' szerepel. * A világ számos egyeteme tartja őt a közgazdasági tanszék névadójának. * A '''Smith-féle közgazdasági gondolkodás''' ma is alapja a gazdasági oktatásnak. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Adam Smith munkássága a piac, az erkölcs és a társadalom összefüggéseinek feltárására tett első nagy tudományos kísérlet volt. Nemcsak a piac láthatatlan kezéről beszélt, hanem az emberi együttérzésről, az erkölcsi ítéletről és az állam szerepéről is. Az ő filozófiája nem a nyers önérdek, hanem a '''racionális szabadság és társadalmi felelősség''' összhangja. A modern világot – gazdaságilag és erkölcsileg is – az ő gondolatai formálták. {{engl}} aw6uuh4qimfrmhm8kjfc349tdmnnu7a 0 808351 3507968 2025-06-30T17:29:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507968 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507978 3507968 2025-06-30T17:32:04Z LinguisticMystic 22848 3507978 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''William Whewell''' (ejtsd: „júel”; 1794. május 24. – 1866. március 6.) angol tudós, filozófus, pap, történész és akadémiai vezető volt, a viktoriánus korszak egyik utolsó polihisztora. Munkássága szinte minden tudományágra kiterjedt: fizikától és geológiától a történetírásig, erkölcsfilozófiáig és nyelvészetig. Leginkább arról híres, hogy '''ő alkotta meg számos modern tudományág nevét''', például a „scientist” (tudós), „physicist” (fizikus), „anode”, „cathode”, „electrode” szavakat, és mély hatást gyakorolt a tudományos gondolkodás módszertanára és történetére. ----- <span id="fiatalkor-és-tanulmányok"></span> === Fiatalkor és tanulmányok === William Whewell '''1794-ben született''' a Liverpoolhoz közeli Lancaster városában, szerény családból. Apja asztalos volt, de Whewell tanulmányi eredményei kiemelkedőek voltak, ezért egyházi és magánpártfogással bejuthatott a '''Cambridge-i Egyetem Trinity College'''-ába, ahol 1812-től tanult. Whewell azonnal kitűnt matematikai tehetségével: '''a „Senior Wrangler”''' címet (az évfolyam legjobbja) is elnyerte a Cambridge-i záróvizsgákon. Ezzel megalapozta egyetemi karrierjét. 1828-ban professzor, később a '''Trinity College vezetője''' (Master) lett, amit haláláig betöltött. ----- <span id="tudományos-érdeklődési-kör"></span> === Tudományos érdeklődési kör === Whewell valódi '''polihisztor''' volt, akinek érdeklődése szinte minden tudományterületre kiterjedt: * '''Matematika''' – tanulmányozta a végtelen sorokat, trigonometriai problémákat. * '''Mechanika és fizika''' – a bányászat és tengerészet számára fontos erőhatásokat vizsgált. * '''Geológia''' – a szeizmikus hullámok, tengermozgások és ásványtan egyik úttörője volt. * '''Kémia''' – Faraday és más kortársak elektromos felfedezéseihez új kifejezéseket alkotott. * '''Csillagászat''' – érdeklődött az égi mozgások matematikai leírása iránt. Nem csupán kutatott, hanem '''szervezőként''' és '''fogalomalkotóként''' is aktív volt. Az ő szerepe volt, hogy sokféle tudományág egységes elnevezést kapjon. ----- <span id="a-scientist-szó-megalkotása"></span> === A „scientist” szó megalkotása === Az 1830-as évekig a „tudós” nem volt általánosan használt fogalom. A különféle természetvizsgálókra inkább konkrét szakmák neveit használták: például „natural philosopher” (természetfilozófus), „mathematician”, „chemist”, stb. Whewell 1833-ban javasolta a „'''scientist'''” (tudós) kifejezést, analógiát vonva a „'''artist'''” szóval. A cél az volt, hogy olyan semleges, átfogó szót találjon, amely '''az összes természettudományos területen dolgozó személyt''' egyaránt leírhatja. Ma a „scientist” az egyik legszélesebb körben használt angol szó a tudományos szakmák körében – Whewell nyelvújítása máig ható jelentőségű. ----- <span id="tudományfilozófia-és-módszertan"></span> === Tudományfilozófia és módszertan === Whewell legnagyobb filozófiai érdeme az volt, hogy rendszerezni próbálta a tudomány '''módszertani és történeti fejlődését'''. Ez a törekvés a legismertebb műveiben teljesedett ki: <span id="history-of-the-inductive-sciences-1837"></span> ==== 1. '''History of the Inductive Sciences''' (1837) ==== Ebben a monumentális munkában Whewell részletesen bemutatta, hogyan fejlődtek a tudományágak az idők során, különös tekintettel a '''megfigyelés és elméletalkotás kapcsolatára'''. Fontos felismerése volt, hogy: * Az elméletek nemcsak „származnak” a tapasztalatból, hanem '''aktívan formálják is a tapasztalat értelmezését'''. * A tudományos gondolkodás nem pusztán adatgyűjtés, hanem '''aktív mentális szervező munka'''. <span id="the-philosophy-of-the-inductive-sciences-1840"></span> ==== 2. '''The Philosophy of the Inductive Sciences''' (1840) ==== Ebben a kötetben foglalja össze filozófiai nézeteit: * '''Az indukció''' nála nem egyszerű általánosítás, hanem az '''elméleti fogalmak és tapasztalati adatok egyesítése'''. * Bevezeti a „'''colligation of facts'''” fogalmát: a tények egy elméleti keretben való összekapcsolását. * A jó tudós szerinte az, aki nemcsak adatokból indul ki, hanem '''új fogalmi struktúrákat''' alkot. Whewell módszertana előfutára lett a 20. századi tudományfilozófiának, különösen Thomas Kuhn és Imre Lakatos irányzatainak. ----- <span id="tudományos-nyelvújítás"></span> === Tudományos nyelvújítás === Whewell nemcsak a „scientist” szót alkotta meg, hanem a modern tudományos szókincs számos fontos elemét is: * '''Anode, cathode, electrode, ion''' – Michael Faraday elektromos kísérleteihez Whewell javasolt új kifejezéseket. * '''Physicist''' – az addig nem használt szóval különítette el a fizika művelőit. * Ő segített rendszerezni a '''kristályszerkezetek''' elnevezéseit is. Ez a tevékenység jól mutatja, hogy Whewell nemcsak gondolkodó, hanem '''nyelvi rendszerező''' is volt: számára a tudomány a '''nyelvi és fogalmi keretek pontos meghatározásával''' kezdődött. ----- <span id="vallás-és-tudomány"></span> === Vallás és tudomány === Whewell '''egyházfi''' is volt – a Trinity College vezetőjeként '''anglikán papként''' szolgált. Vallásos meggyőződését össze tudta egyeztetni tudományos világnézetével. Úgy gondolta, hogy: * A természeti törvények felfedezése '''Isten teremtő rendjének megértése'''. * A tudomány '''nem áll szemben a hittel''', hanem annak egyik formája lehet. * '''Etikáról, erkölcsről''' is írt, és fontosnak tartotta, hogy a tudós '''erkölcsi felelősséggel''' végezze munkáját. ----- <span id="akadémiai-vezető-és-hatás"></span> === Akadémiai vezető és hatás === Whewell '''Cambridge egyik legnagyobb reformere''' volt. A Trinity College vezetőjeként: * Bevezette az '''interdiszciplináris gondolkodást'''. * Támogatta az '''élettudományok''' és '''modern természettudományok''' egyetemi integrálását. * Hozzájárult a '''Cambridge-i mérnökképzés''' kialakításához. Ő volt a '''British Association for the Advancement of Science''' egyik alapító tagja, és sok kortárs tudóst (köztük Darwin-t és Faraday-t) támogatott. ----- <span id="kapcsolata-charles-darwinnal"></span> === Kapcsolata Charles Darwinnal === Whewell először szkeptikusan fogadta Darwin elméletét a fajok eredetéről. Úgy gondolta, hogy a természet '''túl összetett ahhoz''', hogy pusztán a természetes szelekcióval megmagyarázható legyen. Mégis elismerte Darwin '''tudományos következetességét''' és az újító szándékot – levelezésük ma is tanulmányozható. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Whewell '''1866-ban halt meg''' lovasbalesetben. Emlékét számos módon őrzik: * '''Whewell’s Court''' – a Trinity College udvarrésze róla kapta a nevét. * A '''Whewell Professorship of International Law''' cím ma is létező rang a Cambridge-i jogi karon. * A Whewell által kidolgozott tudományos módszertan máig alapvető kérdéseket vet fel a tudományfilozófiában. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === William Whewell élete a '''sokoldalú tudományos szellem diadala''' volt. Nem „csak” tudós, történész, vagy filozófus volt, hanem '''összekötő kapocs''' a természettudományos kutatás, az elméleti gondolkodás, a nyelv és a vallás között. Ő volt az a gondolkodó, aki felismerte: a tudomány '''nemcsak válaszok gyűjtése, hanem keretek teremtése a világ megértéséhez'''. Módszertani munkássága, szóalkotásai és nyitott gondolkodásmódja örök példa marad minden tudós számára. {{engl}} b40vdio3qdv06nday3gpig76hd2ekaz 0 808352 3507969 2025-06-30T17:29:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507969 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3507979 3507969 2025-06-30T17:34:06Z LinguisticMystic 22848 3507979 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Rabindranath Tagore''' (bengáliul: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর; 1861. május 7. – 1941. augusztus 7.) bengáli költő, író, zeneszerző, festő, filozófus és a modern indiai irodalom kiemelkedő alakja volt. A brit India idején élt, és ő lett '''az első nem európai, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat''' (1913), a ''Gítándzsali'' (Áldozati énekek) című művéért. Tagore munkássága túlmutatott a költészeten: a 20. század egyik '''kultúraközvetítő zsenije''', akinek hatása nemcsak Indiára, hanem a világ irodalmára és gondolkodására is kiterjedt. ----- <span id="családja-és-fiatalkora"></span> === Családja és fiatalkora === Tagore egy jómódú és művelt '''bengáli bráhmin családban''' született '''Kalkuttában''' (ma: Kolkata). Apja, Debendranath Tagore, a '''Brahmo Szamádzs''' (egy hindu reformmozgalom) vezetője volt, aki nyugati és keleti eszméket is ötvözött vallási gondolkodásában. A Tagore-család az '''indiai reneszánsz''' egyik központja volt – testvérei és rokonai között is számos író, zeneszerző, tudós és reformer volt. Mivel a formális iskolát nem szerette, '''otthon tanult'''. Klasszikus indiai irodalmat, szanszkritot, majd angol, francia, német irodalmat is olvasott. 17 évesen Londonba küldték jogi tanulmányokra, de hamar abbahagyta, és visszatért Indiába. Az ott töltött rövid idő viszont megismertette a '''nyugati kultúrával''', különösen a romantikus költészettel (pl. Shelley, Keats, Wordsworth). ----- <span id="költészet-és-próza"></span> === Költészet és próza === Tagore költészete mélyen '''spirituális és emberközpontú'''. Verseiben Isten keresését, a természet szépségét, a szeretet, a halál, a lélek és a nemzeti identitás kérdéseit vizsgálta. Legismertebb műve a '''Gítándzsali (Áldozati énekek)''', amely angol fordításban vált világhírűvé. Ebben a kötetben a '''misztikus Isten-keresés''', a '''belső csend''', és a '''szabadságvágy''' dominál. Költészete lírai, egyszerre bensőséges és univerzális. Több száz verset, novellát és regényt írt. Fontosabb prózai művei közé tartoznak: * ''Gora'' – társadalmi és politikai regény a vallás, identitás és nacionalizmus határáról. * ''A csónak nélküli férfi'' – lélektani regény. * ''A postás'' – rövid drámai történet a halál és elfogadás témájában. ----- <span id="zene-és-festészet"></span> === Zene és festészet === Tagore '''több mint 2000 dalt szerzett''', amelyeket ma '''Rabindra Szangít''' néven ismernek. Ezek a dalok különböző műfajok határán mozognak: klasszikus indiai zene, bengáli népdal, valamint nyugati hatások egyaránt megjelennek bennük. Ő írta '''India''' (''Jana Gana Mana'') és '''Banglades''' (''Amar Shonar Bangla'') nemzeti himnuszait is – egyedülálló teljesítmény a világon. 60 éves korában kezdett festeni, autodidakta módon. Festményei absztrakt, szimbolikus stílusban készültek, és sokszor sötét tónusú arcokat, emberalakokat ábrázolnak. ----- <span id="szellemi-gondolkodás-és-társadalmi-eszmék"></span> === Szellemi gondolkodás és társadalmi eszmék === Tagore humanista filozófus volt, aki az '''egyéni szabadság, az emberi méltóság és a világpolgárság''' eszméit hirdette. Bár támogatta India függetlenségét, '''ellenállt a militáns nacionalizmusnak''' – szerinte az erőszakmentes, spirituális fejlődés az egyetlen út. Ellenezte a '''kasztrendszert''', a nőelnyomást és a babonás vallásosságot. A ''Brahmo Szamádzs'' elveit követve egy újfajta, '''szabadabb hitvilágot''' hirdetett. Hitt abban, hogy '''Kelet és Nyugat tanulhat egymástól'''. Mahatma Gandhival közeli, de kritikus barátságot ápolt. Ő nevezte Gandhit „Mahátmának” („nagy lélek”), ugyanakkor bírálta Gandhi gazdasági elképzeléseit (pl. gépellenességét). ----- <span id="nobel-díj-és-nemzetközi-hírnév"></span> === Nobel-díj és nemzetközi hírnév === Tagore 1913-ban '''megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', elsőként az ázsiai és nem európai szerzők közül. A Svéd Akadémia indoklása szerint Tagore „mélyen érzékeny, friss és gyönyörű költészetet” hozott létre, amely világszerte '''spirituális kapcsolatot''' teremtett. Ezután számos nemzetközi utazást tett: * '''1916–1917''' – Egyesült Államok és Japán * '''1920-as években''' – Anglia, Németország, Franciaország, Kína, Indonézia, Oroszország Ezeken az utakon előadásokat tartott az '''emberi méltóságról, globalizációról, a nyugati és keleti kultúra összefonódásáról''', és kulturális követként működött. ----- <span id="santiniketan-az-iskolateremtő"></span> === Santiniketan – Az iskolateremtő === Tagore megalapította '''Santiniketan''' nevű iskoláját 1901-ben, amelyből később a '''Visva-Bharati Egyetem''' lett. Ez az intézmény újfajta, '''természetközeli, kreatív oktatási modellt''' valósított meg, elutasítva a brit-indiai merev, poros rendszert. Az iskola célja: '''egyesíteni a nyugati tudományokat a keleti bölcsességgel''', az oktatást művészettel, meditációval, természetközeli tanulással kiegészítve. ----- <span id="politikához-való-viszonya"></span> === Politikához való viszonya === Tagore '''kritikusan szemlélte a gyarmati uralmat''', de nem volt politikai forradalmár. A '''„szelíd ellenállás”''' és a '''belső szabadság''' híve volt. * Tiltakozásul a brit elnyomás ellen '''visszautasította a „lovagi címet”''' (Sir), amikor 1919-ben az Amritszári vérengzés során a brit hadsereg több száz ártatlan indiai tüntetőt ölt meg. * Írásaiban és előadásaiban gyakran hangsúlyozta, hogy '''az igazi szabadság nem politikai, hanem spirituális és intellektuális'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Tagore 1941-ben halt meg Santiniketanban, 80 évesen. Addigra már nemcsak India, hanem a világ is egyik legnagyobb kulturális alakjaként tisztelte. '''Öröksége''': * Költészete '''a spirituális líra egyik csúcspontja'''. * Gondolkodása előrevetítette a '''multikulturalizmus''', '''posztkolonializmus''', '''környezetbarát nevelés''' eszméit. * Dalai, festményei, iskolamodellje ma is élő részei India kulturális életének. * Magyarországon több verse is megjelent magyarul, és filozófiája sok hazai gondolkodóra is hatással volt. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Tagore élete során '''közel 50 kötet verset''', '''több tucat regényt''', '''több száz novellát''' és '''2000-nél több dalt''' írt. * Az UNESCO '''a Tagore–Neruda–Césaire év''' keretében 2011-et a születése 150. évfordulójának szentelte. * Szobrai megtalálhatók több országban, köztük Budapesten is, a Városligetben. * Hatása érzékelhető '''Einstein''', '''Yeats''', '''Gandhi''', '''Nehru''', sőt '''Kertész Imre''' írásaiban is. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Rabindranath Tagore életműve híd '''Kelet és Nyugat''', '''művészet és erkölcs''', '''spiritualitás és racionalitás''' között. Ő nemcsak költő és tanító volt, hanem '''lelki vezető''' is, aki a szépség, a bölcsesség és a szabadság mélyebb értelmét kutatta. Egy olyan világot képzelt el, ahol az ember nem szolga, nem uralkodó, hanem szabad szellem, aki közösségben él a természettel, másokkal – és önmagával. {{engl}} rlx8creq1bdl92yaivdovv1m7sq6m67 3507980 3507979 2025-06-30T17:34:20Z LinguisticMystic 22848 3507980 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Rabindranath Tagore''' (bengáliul: রবীন্দ্রনাথ ঠাকুর; 1861. május 7. – 1941. augusztus 7.) bengáli költő, író, zeneszerző, festő, filozófus és a modern indiai irodalom kiemelkedő alakja volt. A brit India idején élt, és ő lett '''az első nem európai, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat''' (1913), a ''Gítándzsali'' (Áldozati énekek) című művéért. Tagore munkássága túlmutatott a költészeten: a 20. század egyik '''kultúraközvetítő zsenije''', akinek hatása nemcsak Indiára, hanem a világ irodalmára és gondolkodására is kiterjedt. ----- <span id="családja-és-fiatalkora"></span> === Családja és fiatalkora === Tagore egy jómódú és művelt '''bengáli bráhmin családban''' született '''Kalkuttában''' (ma: Kolkata). Apja, Debendranath Tagore, a '''Brahmo Szamádzs''' (egy hindu reformmozgalom) vezetője volt, aki nyugati és keleti eszméket is ötvözött vallási gondolkodásában. A Tagore-család az '''indiai reneszánsz''' egyik központja volt – testvérei és rokonai között is számos író, zeneszerző, tudós és reformer volt. Mivel a formális iskolát nem szerette, '''otthon tanult'''. Klasszikus indiai irodalmat, szanszkritot, majd angol, francia, német irodalmat is olvasott. 17 évesen Londonba küldték jogi tanulmányokra, de hamar abbahagyta, és visszatért Indiába. Az ott töltött rövid idő viszont megismertette a '''nyugati kultúrával''', különösen a romantikus költészettel (pl. Shelley, Keats, Wordsworth). ----- <span id="költészet-és-próza"></span> === Költészet és próza === Tagore költészete mélyen '''spirituális és emberközpontú'''. Verseiben Isten keresését, a természet szépségét, a szeretet, a halál, a lélek és a nemzeti identitás kérdéseit vizsgálta. Legismertebb műve a '''Gítándzsali (Áldozati énekek)''', amely angol fordításban vált világhírűvé. Ebben a kötetben a '''misztikus Isten-keresés''', a '''belső csend''', és a '''szabadságvágy''' dominál. Költészete lírai, egyszerre bensőséges és univerzális. Több száz verset, novellát és regényt írt. Fontosabb prózai művei közé tartoznak: * ''Gora'' – társadalmi és politikai regény a vallás, identitás és nacionalizmus határáról. * ''A csónak nélküli férfi'' – lélektani regény. * ''A postás'' – rövid drámai történet a halál és elfogadás témájában. ----- <span id="zene-és-festészet"></span> === Zene és festészet === Tagore '''több mint 2000 dalt szerzett''', amelyeket ma '''Rabindra Szangít''' néven ismernek. Ezek a dalok különböző műfajok határán mozognak: klasszikus indiai zene, bengáli népdal, valamint nyugati hatások egyaránt megjelennek bennük. Ő írta '''India''' (''Jana Gana Mana'') és '''Banglades''' (''Amar Shonar Bangla'') nemzeti himnuszait is – egyedülálló teljesítmény a világon. 60 éves korában kezdett festeni, autodidakta módon. Festményei absztrakt, szimbolikus stílusban készültek, és sokszor sötét tónusú arcokat, emberalakokat ábrázolnak. ----- <span id="szellemi-gondolkodás-és-társadalmi-eszmék"></span> === Szellemi gondolkodás és társadalmi eszmék === Tagore humanista filozófus volt, aki az '''egyéni szabadság, az emberi méltóság és a világpolgárság''' eszméit hirdette. Bár támogatta India függetlenségét, '''ellenállt a militáns nacionalizmusnak''' – szerinte az erőszakmentes, spirituális fejlődés az egyetlen út. Ellenezte a '''kasztrendszert''', a nőelnyomást és a babonás vallásosságot. A ''Brahmo Szamádzs'' elveit követve egy újfajta, '''szabadabb hitvilágot''' hirdetett. Hitt abban, hogy '''Kelet és Nyugat tanulhat egymástól'''. Mahatma Gandhival közeli, de kritikus barátságot ápolt. Ő nevezte Gandhit „Mahátmának” („nagy lélek”), ugyanakkor bírálta Gandhi gazdasági elképzeléseit (pl. gépellenességét). ----- <span id="nobel-díj-és-nemzetközi-hírnév"></span> === Nobel-díj és nemzetközi hírnév === Tagore 1913-ban '''megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', elsőként az ázsiai és nem európai szerzők közül. A Svéd Akadémia indoklása szerint Tagore „mélyen érzékeny, friss és gyönyörű költészetet” hozott létre, amely világszerte '''spirituális kapcsolatot''' teremtett. Ezután számos nemzetközi utazást tett: * '''1916–1917''' – Egyesült Államok és Japán * '''1920-as években''' – Anglia, Németország, Franciaország, Kína, Indonézia, Oroszország Ezeken az utakon előadásokat tartott az '''emberi méltóságról, globalizációról, a nyugati és keleti kultúra összefonódásáról''', és kulturális követként működött. ----- <span id="santiniketan-az-iskolateremtő"></span> === Santiniketan – Az iskolateremtő === Tagore megalapította '''Santiniketan''' nevű iskoláját 1901-ben, amelyből később a '''Visva-Bharati Egyetem''' lett. Ez az intézmény újfajta, '''természetközeli, kreatív oktatási modellt''' valósított meg, elutasítva a brit-indiai merev, poros rendszert. Az iskola célja: '''egyesíteni a nyugati tudományokat a keleti bölcsességgel''', az oktatást művészettel, meditációval, természetközeli tanulással kiegészítve. ----- <span id="politikához-való-viszonya"></span> === Politikához való viszonya === Tagore '''kritikusan szemlélte a gyarmati uralmat''', de nem volt politikai forradalmár. A '''„szelíd ellenállás”''' és a '''belső szabadság''' híve volt. * Tiltakozásul a brit elnyomás ellen '''visszautasította a „lovagi címet”''' (Sir), amikor 1919-ben az Amritszári vérengzés során a brit hadsereg több száz ártatlan indiai tüntetőt ölt meg. * Írásaiban és előadásaiban gyakran hangsúlyozta, hogy '''az igazi szabadság nem politikai, hanem spirituális és intellektuális'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Tagore 1941-ben halt meg Santiniketanban, 80 évesen. Addigra már nemcsak India, hanem a világ is egyik legnagyobb kulturális alakjaként tisztelte. '''Öröksége''': * Költészete '''a spirituális líra egyik csúcspontja'''. * Gondolkodása előrevetítette a '''multikulturalizmus''', '''posztkolonializmus''', '''környezetbarát nevelés''' eszméit. * Dalai, festményei, iskolamodellje ma is élő részei India kulturális életének. * Magyarországon több verse is megjelent magyarul, és filozófiája sok hazai gondolkodóra is hatással volt. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Tagore élete során '''közel 50 kötet verset''', '''több tucat regényt''', '''több száz novellát''' és '''2000-nél több dalt''' írt. * Az UNESCO '''a Tagore–Neruda–Césaire év''' keretében 2011-et a születése 150. évfordulójának szentelte. * Szobrai megtalálhatók több országban, köztük Budapesten is, a Városligetben. * Hatása érzékelhető '''Einstein''', '''Yeats''', '''Gandhi''', '''Nehru''', sőt '''Kertész Imre''' írásaiban is. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Rabindranath Tagore életműve híd '''Kelet és Nyugat''', '''művészet és erkölcs''', '''spiritualitás és racionalitás''' között. Ő nemcsak költő és tanító volt, hanem '''lelki vezető''' is, aki a szépség, a bölcsesség és a szabadság mélyebb értelmét kutatta. Egy olyan világot képzelt el, ahol az ember nem szolga, nem uralkodó, hanem szabad szellem, aki közösségben él a természettel, másokkal – és önmagával. {{engl}} {{irodalmi Nobel-díj}} aeuykkop3ib4i67cag3u4dtjtccygy2 0 808353 3507970 2025-06-30T17:29:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507970 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808354 3507971 2025-06-30T17:29:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507971 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508024 3507971 2025-06-30T18:24:04Z LinguisticMystic 22848 3508024 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Hüpatia Alexandriából''' (kb. i.sz. 355–415) a nyugati kultúrtörténet egyik legjelentősebb női tudósa volt – '''filozófus, matematikus, csillagász''', tanító, és a hellenisztikus tudományos hagyomány utolsó nagy alakja. Élete és tragikus halála a tudomány, a szabad gondolkodás és a vallási türelem sorsát is jelképezi az antik világ alkonyán. ----- <span id="történelmi-környezet"></span> === Történelmi környezet === Hüpatia az '''Egyiptom fővárosában, Alexandriában''' élt, amely a Római Birodalom része volt. Alexandria ekkor még mindig a '''tudományos világ központja''' volt, híres könyvtárával és filozófiai iskoláival. A város azonban a 4–5. században '''komoly társadalmi és vallási feszültségeket élt át''': a kereszténység államvallássá vált, miközben a '''pogány (hellén) filozófiai iskolák''' háttérbe szorultak, sőt üldözés alá kerültek. ----- <span id="születése-és-neveltetése"></span> === Születése és neveltetése === Hüpatia '''Theón leánya volt''', aki maga is neves tudós, a híres alexandriai könyvtár utolsó ismert kurátora volt. Theón matematikus, csillagász, a klasszikus művek – például Eukleidész ''Elemeinek'' – kommentátora. Lányát saját kezűleg képezte: '''matematikára, filozófiára, csillagászatra, retorikára''', sőt, testnevelésre is. Hüpatia a hellén ideál szerint nevelkedett: a '''gondolkodás és test harmóniája''' elvén. Fiatal nőként már kivételes tudásáról volt híres, de nemcsak tudományos felkészültsége, hanem '''személyisége, nyugalma, retorikai ereje''' is legendássá vált. ----- <span id="filozófiai-iskolája-és-tanítói-munkája"></span> === Filozófiai iskolája és tanítói munkája === Hüpatia a '''neoplatonista iskola''' képviselője volt – ez a filozófiai irányzat '''Platón tanításait''' ötvözte a késő antik vallásossággal és misztikával. A neoplatonizmus szerint az anyagi világ az isteni „Egy”-ből árad ki, és a filozófia célja az '''elmélyülés, a lélek megtisztulása és visszatérése az isteni forráshoz'''. Tanításait nyilvánosan, férfi tanítványok előtt tartotta – ami példátlan volt a kor női státuszát tekintve. Filozófiai körébe tartozott '''keresztény, pogány és zsidó tanítvány''' is, többek között '''Szünesziosz''' (későbbi püspök), akinek levelezéséből sokat tudunk Hüpatia munkásságáról. Tanításainak fő területei: * '''Matematika''': Eukleidész, Diofantosz, Apollóniosz munkáit értelmezte, kommentálta * '''Csillagászat''': az égitestek mozgását, bolygópályákat tanulmányozta, valószínűleg csillagászati műszereket (asztrolábium) is szerkesztett * '''Filozófia''': Platón és Plotinosz tanításainak továbbgondolása * '''Etika''': az önmérséklet, az értelem és az isteni tudás keresése ----- <span id="munkássága"></span> === Munkássága === Bár egyetlen műve sem maradt fenn teljes egészében, tudjuk, hogy: * '''Apollóniosz kúpszeleteiről''' írt kommentárt * Szerkesztett '''asztrolábiumot''' (az égitestek pozícióját mérő eszközt) * Dolgozott '''hidroszkópon''' (súlymérő eszköz folyadékhoz) * Lehetséges, hogy részt vett Diofantosz ''Arithmetica'' című munkájának újrafordításában, értelmezésében Tanítványai és kortársai őt tartották a legjelentősebb tudósnak és filozófusnak '''Alexandria aranykorának végén'''. A tanítványai gyakran istennőhöz hasonlították, annyira kivételes intellektusúnak és erkölcsileg feddhetetlennek tartották. ----- <span id="hüpatia-a-női-tudós-szimbóluma"></span> === Hüpatia, a női tudós szimbóluma === Hüpatia '''egyetlen nő volt a kor filozófiai elitjében''' – nem házasodott meg, nem vállalt gyermeket, teljesen a tudománynak és tanításnak szentelte életét. Ez már önmagában is különlegessé tette a férfiak uralta társadalomban. Tisztasága és tudása legendák alapja lett: egy történet szerint egy fiatal tanítványa szerelmet vallott neki, mire Hüpatia matematikai diagramokat mutatott neki, mondván: „Ez a szerelem valódi tárgya.” Bár e történet hitelessége kérdéses, jól mutatja, hogy kortársai szemében '''a racionális gondolkodás megtestesítője''' volt. ----- <span id="politikai-feszültségek-és-tragikus-halála"></span> === Politikai feszültségek és tragikus halála === Az 5. századi Alexandria egyre inkább '''vallási ellentétek színtere''' lett: a kereszténység hivatalos vallássá vált, és egyre inkább üldözte a „pogány” filozófiai hagyományt. Ebben a légkörben Hüpatia '''keresztényellenesnek tűnt''' sokak szemében – nem azért, mert támadta volna a kereszténységet, hanem mert: * '''pogányként''' élte az életét, * '''politikai befolyása''' is volt, különösen Orestes római helytartóra, * '''független nőként''' filozófiát tanított férfiaknak 415-ben a keresztény közösségek és a polgári hatalom konfliktusba került. Orestes és Alexandria püspöke, '''Cirill''' nyíltan szemben álltak. Hüpatia Orestes támogatójaként látszott, és sok keresztény azt gyanította, hogy ő áll a megbékélés akadályában. Egy fanatikus keresztény csoport, a '''parabolánusok''', 415 márciusában '''megtámadta, megkínozta és brutálisan meggyilkolta''' Hüpatia testét az utcán. Bőre alá éles kagylókat dörzsöltek, holttestét darabokra tépték és elégették. Ez a tett '''a tudomány és a tolerancia elleni jelképessé vált erőszak''' egyik legemlékezetesebb esete. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Hüpatia halála '''az antik tudományos világ végét''' jelzi sok történész szerint – a filozófiai iskolák hamarosan bezártak, a pogány tudományos hagyomány elhalt. Ugyanakkor személye '''a tudományos szabadság és a női gondolkodás szimbóluma''' lett. Az utókor többféleképp látta: * A '''reneszánsz humanisták''' példaképként tisztelték * A '''felvilágosodás gondolkodói''' az egyház sötétségének áldozatát látták benne * A '''feminista mozgalmak''' egyik első „női tudósként” ünneplik * A '''filozófiatörténet''' az antik tudományos gondolkodás egyik utolsó oszlopának tartja ----- <span id="hüpatia-az-irodalomban-és-filmben"></span> === Hüpatia az irodalomban és filmben === * '''Charles Kingsley: „Hypatia” (1853)''' – regény, amely romantikus-hősi fényben ábrázolja * '''Rachel Weisz főszereplésével készült film: „Agora” (2009)''' – Alejandro Amenábar rendezésében mutatja be Hüpatia életét és a tudomány pusztulását a vallási fanatizmus közepette * Számos tudományos és ismeretterjesztő mű is feldolgozza életét – mint '''a tudás vértanújáét''' ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Hüpatia nem csupán tudós volt''', hanem '''a szabad gondolkodás, az emberi méltóság és az oktatás szimbóluma''' is. Élete a tudomány és a politika, a hit és az értelem közötti feszültség tanulságos példája. Halála után évszázadokkal is '''inspiráló példát ad''' arra, hogy a tudás szeretete és a tanítás bátorságot kíván – különösen akkor, amikor a sötétség küzd a fény ellen. <blockquote>„Hüpatia a tudás mártírja lett – de öröksége túlélte gyilkosait.” </blockquote> {{engl}} cebpr658n4cpjcdcbo85d2x08s2bpgx 0 808355 3507972 2025-06-30T17:29:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507972 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508028 3507972 2025-06-30T18:26:09Z LinguisticMystic 22848 3508028 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Francis Bacon''' (1561. január 22. – 1626. április 9.) '''angol filozófus, államférfi, esszéista, jogász és tudományos gondolkodó''' volt, aki a modern empirikus tudomány egyik legfontosabb előfutára. Munkássága a '''tapasztalati megismerés''' és a '''tudományos módszertan''' új irányait jelölte ki, egy olyan korban, amikor a világkép még a középkori skolasztika hatása alatt állt. Az általa megfogalmazott új gondolkodásmód a '''tudományos forradalom elindításának''' egyik kulcseleme lett. ----- <span id="életútja-röviden"></span> === Életútja röviden === '''Francis Bacon''' a '''Tudor-kor Angliájában''', Londonban született egy befolyásos családba. Apja, '''Sir Nicholas Bacon''', I. Erzsébet lordőrkanzellárja volt, édesanyja, Anne Cooke Bacon, kiválóan művelt nő, aki latinul fordította le a protestáns teológia fontos műveit. Bacon a '''Cambridge-i Egyetemen''' tanult, majd '''jogot hallgatott''' a Gray’s Innben. Később diplomáciai küldetésben járt Franciaországban. A politika iránti érdeklődése már fiatalon nyilvánvaló volt. A 1580-as évek végétől kezdve '''képviselőként dolgozott a parlamentben''', majd '''kancellár''', végül '''lordőrkanzellár''' lett. Politikai karrierjét azonban '''korrupciós vádak''' miatt megtörték: 1621-ben letartóztatták, majd elítélték, és '''élete végéig visszavonult a közélettől'''. ----- <span id="tudományos-és-filozófiai-nézetei"></span> === Tudományos és filozófiai nézetei === <span id="az-új-tudományos-módszer-megalapozása"></span> ==== Az új tudományos módszer megalapozása ==== Francis Bacon fő célja a tudomány „megtisztítása” volt a '''középkori dogmák és tekintélyelvűség''' hatásától. Úgy vélte, hogy a tudást nem könyvekből vagy filozófiai spekulációkból kell meríteni, hanem a '''természet megfigyeléséből, kísérletezésből''' és rendszerezett következtetésekből. E gondolkodásmód alapja: * '''Empirizmus''': A tudás forrása az érzékelés és a tapasztalat. * '''Induktív logika''': A megfigyelt tényekből kell általános következtetéseket levonni. * '''Tudományos módszer''': A szisztematikus megfigyelés, kísérlet és adatelemzés útja. ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === <span id="novum-organum-1620"></span> ==== '''Novum Organum (1620)''' ==== Ez Bacon legismertebb filozófiai munkája, címe Arisztotelész ''Organon'' művére utal. Bacon úgy vélte, hogy Arisztotelész logikája (deduktív következtetés) nem alkalmas a természet feltárására, ezért '''új eszközt (organont)''' ajánlott a tudománynak: '''induktív logikát'''. A ''Novum Organumban'' leírja híres elméletét a '''„négy bálványról” (idola)''' – ezek azok az akadályok, amelyek torzítják az ember gondolkodását: # '''Törzs bálványai''' (idola tribus): Az emberi természetből fakadó hibák – például, hogy mintákat látunk ott is, ahol nincsenek. # '''Barlang bálványai''' (idola specus): Egyéni tapasztalatok és előítéletek, amelyek torzítják az észlelést. # '''Piac bálványai''' (idola fori): A nyelv és a szavak megtévesztő hatása. # '''Színház bálványai''' (idola theatri): A filozófiai rendszerek dogmatikus elfogadása, „intellektuális színházként”. Ezek felismerésével szerinte megtisztíthatjuk elménket, és objektívebb tudást szerezhetünk. <span id="the-advancement-of-learning-1605"></span> ==== '''The Advancement of Learning (1605)''' ==== Ez volt az első nagy filozófiai műve, amely az angol nyelven írt tudományos irodalom egyik úttörője is. Ebben Bacon részletesen elemzi az oktatás, a tudás és a tanulás szerepét a társadalomban, és sürgeti a tudomány fejlődését. <span id="the-new-atlantis-1627-posztumusz"></span> ==== '''The New Atlantis (1627, posztumusz)''' ==== Egy utópisztikus mű, amely egy '''ideális társadalmat''' ábrázol, ahol a tudomány és a kutatás szolgálja az emberek jólétét. A benne szereplő '''Salamon Házát''' sokan az első modern kutatóintézet allegóriájaként értelmezik. Ez a mű előre vetíti az olyan későbbi intézmények létrejöttét, mint a '''Royal Society (1660)'''. <span id="essays-15971625"></span> ==== '''Essays (1597–1625)''' ==== Bacon híres '''esszégyűjteménye''' klasszikus stílusban írt tömör bölcseleti gondolatokat tartalmaz. Témái: hatalom, igazság, erkölcs, vallás, pénz, barátság stb. Az ''Essays'' tanítja a józan gondolkodást és '''az életszerű, gyakorlati bölcsességet'''. ----- <span id="tudománypolitikai-hatása"></span> === Tudománypolitikai hatása === Bacon hite a tudomány társadalomformáló erejében messze megelőzte korát. Azt vallotta, hogy: <blockquote>„A tudás: hatalom.” (''scientia potentia est'') </blockquote> Bacon célja nem az elvont elméletalkotás volt, hanem '''a tudás gyakorlati alkalmazása''': a természet megismerésével az ember képes jobbá tenni saját körülményeit. Gondolkodása ihlette a '''Royal Society''' megalapítását, és '''hatással volt Descartes-ra, Newtonra és a felvilágosodás tudósaira''' is. Sok tekintetben Bacon volt a modern tudományos intézményrendszer szellemi elődje. ----- <span id="halála-és-legendája"></span> === Halála és legendája === Francis Bacon 1626-ban halt meg, '''egy kísérlet közben''', amely során meg akarta vizsgálni, hogy a hideg megőrzi-e a hús frissességét. Egy hideg napon, miközben csirkét tömött hóval, meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és meghalt. Halála különös módon '''az általa hirdetett tudományos szemlélet szimbolikus lezárása''' lett: a természet gyakorlati megfigyelése iránti szenvedély vitte sírba is. ----- <span id="utóélet-és-örökség"></span> === Utóélet és örökség === Francis Bacon utóhatása rendkívül jelentős: * Az '''empirikus tudományfilozófia''' és az '''induktív módszer''' alapítójaként tartják számon. * Ő lett a '''tudós államférfi''' eszményképe: aki a közélet és a tudás között hidat teremtett. * Munkássága inspirálta a tudomány és technika fejlődését a felvilágosodás korától a modern korig. '''Kritika''' is érte: egyesek szerint túlságosan gyakorlati szemlélete háttérbe szorította a filozófia mélyebb kérdéseit, és hogy nem valósította meg saját módszertani elveit a saját tudományos tevékenységében. Ennek ellenére jelentősége megkérdőjelezhetetlen. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Francis Bacon '''a tudományos gondolkodás modern irányának első zászlóvivője volt'''. Nem egyszerűen filozófus volt, hanem '''stratégája egy új világképnek''', amelyben az ember a természet urává válik a megfigyelés, az elemzés és a racionális gondolkodás révén. Ő volt az, aki először fogalmazta meg: <blockquote>„Ne keressük a természetet könyvekben – nézzük meg magát a természetet!” </blockquote> Ez a szemléletmód ma is érvényes – minden laboratóriumban, egyetemen, kutatóintézetben, ahol '''a tudás keresése a világ jobbá tételének reményében történik'''. {{engl}} luyurronjk6bksyug990nvt9ew0kmlj 0 808356 3507973 2025-06-30T17:29:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507973 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508029 3507973 2025-06-30T18:28:22Z LinguisticMystic 22848 3508029 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Giordano Bruno''' (eredeti nevén Filippo Bruno; 1548 – 1600. február 17.) '''olasz filozófus, matematikus, csillagász, költő és domonkos rendi szerzetes''' volt, akit a '''szabad gondolkodás vértanújaként''' tart számon az utókor. Korát megelőzve hirdette az '''univerzum végtelenségét''', az '''égi világok sokféleségét''', a '''Föld nem-központi szerepét''', valamint a vallási és tudományos dogmák kritikáját. E nézetei miatt '''az inkvizíció nyolcéves per után máglyán megégette'''. ----- <span id="ifjúkor-és-tanulmányai"></span> === Ifjúkor és tanulmányai === Giordano Bruno 1548-ban született '''Nolában''', Nápoly közelében. Tizennégy évesen belépett a '''domonkos rendbe''', ahol kiváló képzést kapott filozófiából, teológiából és természettudományokból. Ekkor vette fel a “Giordano” nevet. Már fiatalon '''szkeptikusan viszonyult a vallási tekintélyhez''', és elutasította a dogmatikus nézeteket. Például eltávolította cellájából a szentképeket, és '''Arisztotelész kritikájával''' is korán szembekerült. Ezek miatt már 1576-ban menekülnie kellett a rend elől, és '''vándorló értelmiségi életet kezdett'''. ----- <span id="vándorévek-és-filozófiai-pálya"></span> === Vándorévek és filozófiai pálya === Bruno több európai városban is megfordult: '''Genf, Toulouse, Párizs, Oxford, London, Marburg, Wittenberg, Prága, Frankfurt''' – ezek mind állomásai voltak '''filozófiai, tudományos és teológiai előadásainak'''. Rendkívüli memóriája, gyors esze és újító gondolatai révén ismerték el – ugyanakkor botrányokat is okozott. '''Párizsban''' tartott előadásai során II. Henrik udvarába is bekerült, '''Angliában''' pedig I. Erzsébet udvarában is megfordult. Itt írta számos jelentős filozófiai dialógusát. ----- <span id="főbb-filozófiai-nézetei"></span> === Főbb filozófiai nézetei === <span id="végtelen-világegyetem-és-több-világ-elmélete"></span> ==== 1. '''Végtelen világegyetem és több világ elmélete''' ==== Bruno egyik legismertebb tétele, hogy: <blockquote>'''Az univerzum végtelen, és benne számtalan világ (csillagrendszer) létezik, melyeken akár értelmes lények is élhetnek.''' </blockquote> Ez az elmélet '''messze túllépett''' Kopernikusz heliocentrikus világképén, hiszen nemcsak a Napot tette középpontba, hanem '''minden csillagot potenciális napként tekintett''' – ez akkoriban radikális gondolat volt. <span id="panteizmus"></span> ==== 2. '''Panteizmus''' ==== Bruno szerint '''Isten és a természet nem elválasztható''': Isten '''benne van mindenben''', és maga az univerzum isteni. Ezzel '''szembement a katolikus és protestáns teológiával''' egyaránt, amelyek szerint Isten transzcendens, különálló lény. <span id="kritika-az-arisztotelészi-kozmológiával-szemben"></span> ==== 3. '''Kritika az arisztotelészi kozmológiával szemben''' ==== Ellenezte az arisztotelészi világszemléletet, amely élesen elválasztotta a „tökéletes” égi világot és a „romlandó” földi világot. Bruno szerint: * nincs éles határ a földi és égi között, * a világegyetem '''homogén és örökkévaló''', * az anyagban '''belső életerő''' van – ez kvázi előfutára a természetes fejlődés (evolúció) elméletének. <span id="memória-mágia-és-hermetikus-gondolkodás"></span> ==== 4. '''Memória, mágia és hermetikus gondolkodás''' ==== Bruno hitt az '''emberi értelem és emlékezet''' szinte végtelen lehetőségeiben. Kidolgozott ún. '''mnemonikus rendszereket''', amelyeket gyakran mágikus vagy misztikus tartalommal ruházott fel. Foglalkozott az '''ókori hermetikus hagyományokkal''', Platón és a neoplatonizmus újraértelmezésével is. Bár tudósnak tartotta magát, nézeteiben '''összefonódott a filozófia, a vallás és a mágikus világkép''', ami nehezen illeszkedett a klasszikus skolasztikus vagy modern tudományos kategóriákba. ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === Bruno főleg '''dialógusformában''' írta meg műveit. Ezek közül kiemelkednek: * '''„A végtelenről, a világegyetemről és a világokról” (1584)''' – a csillagászat és kozmológia új szemlélete * '''„A hősies lelkesedésről” (1585)''' – az emberi értelem határainak tágításáról * '''„Az árnyak művészete”''' – mnemonikus rendszer, emlékezettechnika * '''„A mágikus gyakorlatok hét pecsétje”''' – a természet és az ember kapcsolatának mágikus felfogása ----- <span id="letartóztatása-és-pere"></span> === Letartóztatása és pere === Giordano Bruno 1591-ben '''Visszatért Itáliába''', mert meghívták Velencébe tanítani. Azonban rövidesen '''az inkvizíció elfogta''', és '''nápolyi, majd római börtönbe került'''. Perét a '''Szent Hivatal''' (az inkvizíció) nyolc éven át húzta – Bruno hajthatatlan maradt. A vádak közt szerepelt: * az '''univerzum végtelenségének''' hirdetése, * '''több világ''' lehetősége, * '''panteista, eretnek tanok''', * a '''Szentháromság tagadása''', * '''Jézus isteni mivoltának kétségbe vonása''', * a '''lélekvándorlás tana'''. 1600 februárjában kihirdették az ítéletet: '''visszavonhatatlan eretneknek''' nyilvánították, és máglyahalálra ítélték. Bruno nem tagadta meg tanait. Utolsó szavai állítólag ezek voltak: <blockquote>„Nagyobb félelemmel mondjátok ki ti az ítéletet, mint ahogy én elfogadom azt.” </blockquote> <ol start="1600" style="list-style-type: decimal;"> <li>február 17-én '''Róma Campo de’ Fiori terén''' megégették.</li></ol> ----- <span id="utóélete-öröksége"></span> === Utóélete, öröksége === '''Bruno halála szimbólum lett''' – a '''szellemi szabadság mártírja''', aki az igazság keresését többre tartotta saját életénél. A 19. században újra felfedezték alakját: * A '''szekularizáció és a tudományos haladás''' hívei példaképként tisztelték. * '''Feminista, panteista és újgnosztikus mozgalmak''' is magukénak érezték szellemét. * 1889-ben '''szobrot emeltek neki Rómában''', épp ott, ahol kivégezték – Campo de’ Fiorin ma is látható, kezében könyv, arcán dacos tekintet. <span id="hatása"></span> === Hatása === * '''Előfutára volt a modern csillagászatnak''' – gondolatait később Kepler, Galilei, Newton fejlesztette tovább. * A '''tudományos világkép kitágítását''' inspirálta: Bruno elsőként merte kimondani, hogy '''a világegyetemnek nincs középpontja''', és '''az ember nem kiváltságos''' benne. * A '''vallási dogmák bátor kritikájával''' ösztönzést adott a '''felvilágosodásnak'''. * '''Művészek, írók és filozófusok''' ihletője lett: például Umberto Eco, Italo Calvino, Borges. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Giordano Bruno nem volt klasszikus értelemben „tudós”, de '''filozófiai bátorsága és világképe forradalmi'''. Míg kortársai a Föld helyzetét vitatták a Naphoz képest, ő '''egyetlen csapással széttörte az univerzum falait'''. Azt vallotta: <blockquote>„Az igazságot nem lehet elpusztítani – csak azokat, akik kimondják.” </blockquote> Az ő öröksége ma is él minden szabad gondolatban, minden kérdésben, amit '''nem félelemből, hanem kíváncsiságból''' teszünk fel a világnak. {{engl}} tw1q4uh0kwb6n7h7i2qa06kkm7gcs6s 0 808357 3507974 2025-06-30T17:29:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507974 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508030 3507974 2025-06-30T18:32:42Z LinguisticMystic 22848 3508030 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Kristóf Kolumbusz''' (olaszul ''Cristoforo Colombo'', spanyolul ''Cristóbal Colón'', latinul ''Christophorus Columbus''; Genova, 1451 körül – Valladolid, 1506. május 20.) '''olasz származású felfedező, hajós és térképész''' volt, aki a spanyol korona megbízásából indult nyugati irányba tengeri útra, hogy elérje Ázsiát – ehelyett 1492-ben '''megtalálta Amerikát''', pontosabban annak karibi partjait. Bár nem ő volt az első európai, aki elérte az amerikai kontinenst, '''útjai történelmi fordulópontot jelentettek''', mert megindították az európai gyarmatosítás korszakát. ----- <span id="ifjúság-és-tengerészkarrier"></span> === Ifjúság és tengerészkarrier === Kolumbusz '''Genovában született''' egy középosztálybeli takácsmester fiaként. Már fiatalon tengerész lett, és a Földközi-tenger, majd az Atlanti-óceán térségében hajózott. Részt vett '''portugál hajóutakon is''', megismerve a kor legfejlettebb hajózási tudását. '''Térképkészítéssel, csillagászattal, földrajzzal''' is foglalkozott, és magába szívta az éppen virágzó '''portugál felfedezések''' ismereteit. A 15. században a kereskedelem Ázsiával kulcsfontosságú volt – fűszerek, selyem, arany – de a '''közvetlen tengeri útvonal Indiához és Kínához''' még nem volt ismert. Kolumbusz meggyőződése volt, hogy '''nyugat felé hajózva el lehet jutni Kelet-Ázsiába''', mivel a Föld gömbölyű. ----- <span id="a-nagy-terv-india-nyugat-felől"></span> === A nagy terv: India nyugat felől === Kolumbusz elméletének '''alapja hibás volt''' – alábecsülte a Föld kerületét, és nem tudta, hogy az Atlanti-óceán túloldalán egy egész új földrész van. Úgy vélte, hogy '''Japán (Cipangu)''' és '''Kína (Katai)''' csak néhány ezer kilométerre van nyugatra Európától. Terveit először '''a portugál király''' utasította el. Ezután '''Spanyolországban próbálkozott''', ahol hosszú évekig próbált támogatást szerezni. Végül '''Izabella királynő és Ferdinánd király''' – a spanyol katolikus uralkodók – 1492-ben megegyeztek vele: '''három hajót és legénységet biztosítottak az úthoz''', azzal a feltétellel, hogy Kolumbusz '''alkirály és admirális''' lesz az általa felfedezett területeken. ----- <span id="az-első-út-14921493"></span> === Az első út (1492–1493) === <ol start="1492" style="list-style-type: decimal;"> <li>augusztus 3-án Kolumbusz három hajóval – '''Santa María''', '''Pinta''' és '''Niña''' – elhajózott Palos de la Fronterából. Először a Kanári-szigeteknél álltak meg, majd szeptember 6-án elindultak '''nyugat felé az ismeretlen óceánon'''.</li></ol> Több mint egy hónapnyi hajózás után, '''1492. október 12-én''' egy Rodrigo de Triana nevű matróz kiáltotta el: '''„Tierra!” – Föld!'''. Az általuk elért szigetet Kolumbusz '''San Salvador'''-nak nevezte el (valószínűleg a mai Bahama-szigetek egyik tagja). Ezután továbbutaztak '''Kubába''' és '''Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság)''' szigetére. Kolumbusz úgy hitte, '''Kínát és Indiát''' érte el – ezt a téveszmét haláláig vallotta. ----- <span id="további-három-útja"></span> === További három útja === <span id="második-út-14931496"></span> ==== '''Második út (1493–1496)''' ==== Kolumbusz 17 hajóval és több mint 1000 emberrel tért vissza Hispaniolára, hogy '''gyarmatot alapítson'''. A La Isabela nevű település az első európai kolónia lett az Újvilágban – de nehézségek, éhínség, betegségek és az őslakókkal való konfliktusok jellemezték. <span id="harmadik-út-14981500"></span> ==== '''Harmadik út (1498–1500)''' ==== Ezúttal Kolumbusz '''elérte Dél-Amerika partjait''' (ma Venezuela), és először szembesült azzal, hogy talán mégsem Ázsiában jár. Hispaniolára visszatérve azonban '''lázadás és konfliktus fogadta''' – rossz kormányzóként tartották számon. Spanyol tisztviselők letartóztatták, '''bilincsben vitték vissza Spanyolországba'''. <span id="negyedik-út-15021504"></span> ==== '''Negyedik út (1502–1504)''' ==== Még utoljára útra kelhetett, hogy új átjárót találjon az „Indiába” vezető útra. Ekkor elérte '''Közép-Amerika partjait (Honduras, Panama)''', de ismét kudarcot vallott. Hajói tönkrementek, legénysége szenvedett, ő maga pedig '''betegen és kiábrándultan''' tért haza. ----- <span id="a-bennszülöttek-és-a-gyarmatosítás-kezdete"></span> === A bennszülöttek és a gyarmatosítás kezdete === Kolumbusz útjai '''nemcsak felfedezéseket hoztak, hanem pusztítást is''': a karibi szigetvilág őslakóit – a '''taínókat, arawakokat''' – rabszolgaként kezelték, sokukat meggyilkolták vagy kényszermunkára fogták. Az európai betegségek (himlő, influenza) '''tömeges halált okoztak''' a helyiek körében. Kolumbusz maga is '''részt vett a rabszolga-kereskedelemben''', és '''kegyetlen bánásmódról''' számolnak be róla. Emiatt '''utólagos megítélése erősen vitatott'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Kolumbusz 1506-ban halt meg Spanyolországban, '''tudatlanságban arról, hogy nem Ázsiát, hanem egy új kontinenst ért el'''. Halála után fia, '''Hernando Colón''' próbálta megőrizni örökségét és rehabilitálni nevét. '''Amerikát nem róla, hanem Amerigo Vespucciról nevezték el''', aki elsőként ismerte fel, hogy Kolumbusz új földrészt fedezett fel. ----- <span id="megítélése"></span> === Megítélése === Kolumbusz sokáig '''hősként''' élt az emlékezetben – a „bátor felfedező”, aki új világot tárt fel. Emlékére '''sok szobor, város, intézmény''' viseli nevét (például: Washington D.C. eredeti neve „Columbia”, Kolumbia ország, Columbus város). A 20–21. században azonban egyre erősebben '''kritikák érik''': * '''Gyarmatosító''' és '''rabszolgatartó''' szerepe miatt * Az őslakók elpusztításában való közvetett (vagy közvetlen) felelőssége miatt * A „felfedezés” szó használata is vitatott – hiszen Amerikában már népek éltek Sokan szerint '''nem felfedező, hanem hódító volt''', míg mások az emberi tudásvágy és felfedezési ösztön megtestesítőjeként emlékeznek rá. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Kristóf Kolumbusz élete '''fordulópont volt az emberiség történetében'''. Útjai megnyitották az utat: * az '''európai gyarmatosítás előtt''', * az '''Atlanti-óceán áthajózásának rendszeresítésére''', * és '''két világ – az Ó- és Újvilág – összeütközésére'''. Nevéhez örökké kettősség tapad: * Egyrészt a '''történelmi bátorság, kitartás, és földrajzi tudás''' szimbóluma. * Másrészt a '''kultúrák elpusztítása, az erőszakos asszimiláció és a gyarmati rendszer kezdete'''. Ahogy egy modern történész fogalmazott: <blockquote>„Kolumbusz hozta el Európa fényét Amerikába – de az árnyékait is vele vitte.” </blockquote> {{engl}} 27ym0f6typ3i3kdvn28anmhtedv0lu5 0 808358 3507975 2025-06-30T17:29:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507975 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508031 3507975 2025-06-30T18:36:02Z LinguisticMystic 22848 3508031 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Amerigo Vespucci''' (1454. március 9. – 1512. február 22.) '''olasz kereskedő, utazó, térképész és felfedező''', akinek nevét viseli az '''amerikai kontinens'''. Ő volt az első európai, aki felismerte, hogy '''a Kolumbusz által felfedezett területek nem Ázsia részei, hanem egy teljesen új földrész'''. Bár nem ő volt az első, aki Amerikába jutott, felismerésének jelentősége miatt neve fennmaradt az utókorban, és '''„America”''' névként vált világhírűvé. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Amerigo Vespucci '''Firenzei''' származású, jómódú kereskedőcsalád gyermekeként született. A Medici család szolgálatában álló '''Lorenzo di Pierfrancesco de’ Medici''' mellett dolgozott, és kereskedelmi ismereteket, valamint '''matematikát, csillagászatot és földrajzot''' tanult. 1489 körül '''Sevillába (Spanyolország)''' költözött, ahol az egyre növekvő tengeri kereskedelem és felfedezések központja volt. Itt került kapcsolatba Kolumbusz körével is. ----- <span id="kolumbusz-hatása-és-saját-tengeri-felfedezései"></span> === Kolumbusz hatása és saját tengeri felfedezései === Amerigo Vespucci '''nem a felfedezések révén kezdte pályafutását''', hanem mint '''felszerelések és hajók biztosítója'''. 1492-ben például részt vett Kolumbusz első útjának ellátásában is. 1497 és 1504 között több utat tett az Atlanti-óceánon túlra, részben spanyol, részben portugál megbízásból. '''Négy nagy felfedezőút''' fűződik nevéhez, de történelmi hitelességük részben vitatott. <span id="első-vitatott-út-14971498-spanyol-szolgálatban"></span> ==== Első (vitatott) út – 1497–1498 (Spanyol szolgálatban) ==== Állítólag már ekkor elérte a mai Honduras partjait, ám sok történész ezt az utat legendának vagy utólagos konstrukciónak tartja. <span id="második-út-14991500-alonso-de-ojeda-vezetésével"></span> ==== Második út – 1499–1500 (Alonso de Ojeda vezetésével) ==== Ez volt Vespucci első hiteles felfedezőútja. '''Dél-Amerika északi partvidékén''' hajózott: a mai '''Guyana, Venezuela, Kolumbia''' területein. Elsőként ismerte fel, hogy az ottani folyók (pl. az Orinoco) '''akkora vízhozamúak, hogy nem szigetről lehet szó, hanem egy hatalmas kontinensről.''' <span id="harmadik-út-15011502-portugál-szolgálatban"></span> ==== Harmadik út – 1501–1502 (Portugál szolgálatban) ==== Ez volt '''legfontosabb útja'''. A portugálok megbízásából Brazília partjainál hajózott, elérve a '''Patagónia környékét''' is. Innen kezdődően felismerte: '''nem Ázsia partjait éri el, hanem egy új, ismeretlen földrészt'''. <span id="negyedik-út-15031504"></span> ==== Negyedik út – 1503–1504 ==== Újabb brazíliai felfedezések következtek, de kevesebb eredménnyel. ----- <span id="az-újvilág-felismerése"></span> === Az „Újvilág” felismerése === Amerigo Vespucci legnagyobb érdeme nem feltétlenül a „felfedezés”, hanem '''a földrajzi értelmezés''' volt. Kolumbusz haláláig abban a hitben élt, hogy '''Ázsia keleti partvidékét''' érte el. Vespucci viszont felismerte, hogy: * Az új partvonalak '''nem felelnek meg Ázsia ismert térképeinek'''. * Az '''éghajlati viszonyok, csillagászati adatok és őslakos kultúrák''' ismeretlenek. * A kontinens '''mérete és szerkezete teljesen más''', mint várták. Ezért Vespucci '''„Újvilágnak” (Mundus Novus)''' nevezte az általa felfedezett területeket. 1503-ban megjelent '''„Mundus Novus”''' című levelében (levél formában terjesztett leírás) részletesen beszámolt élményeiről és következtetéseiről. ----- <span id="a-földrész-névadása"></span> === A „földrész névadása” === 1507-ben a '''waldseemülleri térkép''' készítői – '''Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann''', francia humanisták – olvasták Vespucci beszámolóit, és '''új térképükön a déli földrészt „America” névvel illették''', tiszteletük jeléül Vespucci keresztneve után. A térkép szövege így szólt: <blockquote>„Nem lenne helytelen, ha ezt a földrészt annak neveznénk, aki felfedezte: Amerigo nevéről Amerikának.” </blockquote> Ez volt az első ismert alkalom, hogy '''az „Amerika” elnevezés''' feltűnt a világtérképen. Később, ahogy Észak- és Dél-Amerika egyaránt megismertté vált, '''mindkét kontinens''' ezt a nevet kapta. Fontos megjegyezni: Vespucci '''soha nem állította magáról''', hogy ő lenne a névadó vagy első felfedező – sőt, Kolumbuszt elismerte elődjének. A névadás '''mások döntése volt'''. ----- <span id="későbbi-élete-és-halála"></span> === Későbbi élete és halála === 1505-ben Vespucci '''spanyol állampolgárságot kapott''', és hamarosan a '''Casa de Contratación''' (a spanyol korona tengeri kereskedelmi hivatala) vezető pozíciójába került. Ő lett '''Spanyolország főpilótája (piloto mayor)''' – e minőségben a hajósokat tanította, térképeket ellenőrzött, navigációs ismereteket rendszerezett. 1512-ben '''Sevillában halt meg''', nyugodt körülmények között, anélkül, hogy tudta volna, hogy nevét örökre megőrzi a földrajzi világ. ----- <span id="történelmi-megítélése"></span> === Történelmi megítélése === Vespucci történelmi szerepe '''összetett és vitatott''': * '''Pozitívumok''': ** Felismerte, hogy a „felfedezett” területek '''új kontinensek''', nem Ázsia részei. ** Térképeket, megfigyeléseket készített, amelyek '''megreformálták a világtérképeket'''. ** Tudományos alaposság, csillagászati és földrajzi érzékenység jellemezte. ** Előfutára volt a '''globális földrajzi gondolkodásnak'''. * '''Kritikák''': ** Útjainak egy részét (első utat) '''sokan hiteltelennek tartják'''. ** Némely írása '''utólagos „önmitológiává” válhatott''' – például a Mundus Novus túlzó, egzotikus beszámolói vitát váltottak ki. ** A „névadás” miatt '''egyes Kolumbusz-hívek igazságtalannak tartják hírnevét'''. ----- <span id="kulturális-öröksége"></span> === Kulturális öröksége === Amerigo Vespucci neve ma is: * '''Két kontinens elnevezésében él''' (North America, South America) * Városok, iskolák, hajók viselik nevét (pl. az olasz haditengerészet ''Amerigo Vespucci'' nevű kiképzőhajója) * Szobrok, emlékművek őrzik alakját Olaszországban, Spanyolországban, Latin-Amerikában ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Amerigo Vespucci '''nem hódító, nem kalandor''', hanem '''tudós gondolkodó és utazó volt'''. Bár nem ő „fedezte fel” Amerikát, de '''ő értette meg, mit is jelent ez a felfedezés''': egy teljesen új világ, amelynek '''létezését korábban senki sem sejtette'''. Ahogy ő maga írta: <blockquote>„Földrészt találtunk, melyet az elődeink nem ismertek… Egy új világ tárul fel előttünk.” </blockquote> Ez a felismerés tette lehetővé, hogy az emberiség '''átírja a térképeit és önmagáról alkotott képét'''. Vespucci ezért maradt fenn a történelemben – '''nem mint felfedező, hanem mint értelmező'''. {{engl}} g3w3k5w3b9atc4ujpztmf9fl0a4xeg2 0 808359 3507976 2025-06-30T17:29:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507976 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508034 3507976 2025-06-30T18:38:32Z LinguisticMystic 22848 3508034 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Vasco da Gama''' (1460 vagy 1469 – 1524. december 24.) portugál felfedező, tengerész és nemesember, aki a '''tengeri utat találta meg Európából Indiába''' Afrika megkerülésével. Ő volt az első európai, aki '''tengeren jutott el Indiába''', ezzel megnyitva az utat a '''portugál gyarmatbirodalom és kereskedelmi hegemónia''' előtt az Indiai-óceán térségében. ----- <span id="fiatalkora-és-háttere"></span> === Fiatalkora és háttere === Vasco da Gama a portugáliai '''Sines''' városában született nemesi családban. Apja, Estêvão da Gama, fontos helyi tisztségeket töltött be, és eredetileg neki szánták az India felé induló expedíció vezetését, de halála után '''Vasco kapta meg a megbízást'''. A fiatal Vasco da Gama katonai és navigációs képzést kapott, valamint tapasztalatot szerzett a portugál hajózás világában, különösen az afrikai partok mentén. Részt vett '''arab kereskedők elleni akciókban''', és gyorsan felhívta magára a figyelmet. ----- <span id="történelmi-háttér"></span> === Történelmi háttér === A 15. század végére Portugália célja az volt, hogy '''kereskedelmi útvonalat találjon Indiához''', amely leválasztja a drága arab és velencei közvetítők szerepét a fűszerkereskedelemben. '''Bartolomeu Dias''' már 1488-ban elérte a '''Jóreménység fokát''', ezzel bebizonyítva, hogy Afrika megkerülhető. Az utat viszont '''nem fejezték be''', és Portugália még nem rendelkezett közvetlen kapcsolattal Indiával. I. Mánuel portugál király 1497-ben Vasco da Gamát bízta meg a feladattal. ----- <span id="első-indiai-útja-14971499"></span> === Első indiai útja (1497–1499) === Da Gama 1497. július 8-án indult el '''Lisszabonból''' négy hajóval: * '''São Gabriel''' (zászlóshajó) * '''São Rafael''' * '''Berrio''' * Egy szállítóhajó, amelyet később útközben elhagytak A hajóút során a flotta: # Megállt '''a Kanári-szigeteken''' és a '''Zöld-foki szigeteken''' # Átszelte az '''Atlanti-óceánt''', és '''távol a partoktól''' hajózva délnek tartott, elkerülve az erős áramlatokat # Átjutott a '''Jóreménység fokán''', majd az '''Afrikai keleti part''' mentén haladt fel, megállva '''Mozambikban, Mombasában (ma Kenya) és Malindiben''' Malindiben arab navigátorokat fogadott fel, akik '''ismerték az indiai monszunszeleket''', és segítségükkel a flotta '''1498 májusában elérte az indiai Kalikut (Kozhikode) városát'''. ----- <span id="kalikut-és-a-kereskedelmi-tárgyalások"></span> === Kalikut és a kereskedelmi tárgyalások === Kalikut a '''fűszerkereskedelem fontos központja''' volt, ahol arab, indiai és kínai kereskedők működtek. Da Gama eleinte '''barátságosan fogadtatott''', de hamar kiderült, hogy '''nem hozott elég ajándékot és kereskedelmi árut''', így nem tudott jelentős diplomáciai vagy gazdasági megállapodásokat kötni. A kapcsolatokat '''feszültség és gyanakvás''' jellemezte. Bár némi fűszert és árut sikerült beszereznie, da Gama végül '''erőszakkal és diplomáciai feszültséggel''' hagyta el Indiát, és 1499-ben '''visszatért Portugáliába'''. A hazatérés nehéz volt: a hosszú úton sok tengerész meghalt '''skorbutban''' és betegségekben. A négy hajóból kettő tért vissza. ----- <span id="a-hazaérkezés-és-hírnév"></span> === A hazaérkezés és hírnév === Da Gama hazaérkezése '''óriási siker''' volt. Elsőként valósította meg a portugálok vágyát: '''tengeri kapcsolatot Indiával'''. '''Hősként ünnepelték''', és I. Mánuel király '''admirálisi címet, birtokokat és nemesi rangot adományozott''' neki. Felfedezései megnyitották az utat a '''portugál gyarmatosítás és kereskedelem előtt''': * Goa, Daman, Diu és más indiai városok kerültek később portugál kézre * Megkezdődött a '''portugál-indiai kereskedelem virágzása''', különösen fűszerekkel (bors, fahéj, szegfűszeg) ----- <span id="második-indiai-út-15021503"></span> === Második indiai út (1502–1503) === Da Gama második indiai útja '''katonai jellegű expedíció''' volt, célja a '''kereskedelmi előnyök biztosítása és az indiai uralkodók megfélemlítése'''. Ez az út során: * '''Hadihajókkal tért vissza Indiába''' * '''Kalikutban súlyos megtorlásokat hajtott végre''', bosszúból az ott korábban megölt portugálokra * '''Bombázta a várost''', hajókat süllyesztett el, foglyokat kivégeztetett * Kereskedelmi szerződéseket kötött más városokkal (pl. '''Cochin'''), és '''megerősítette Portugália befolyását''' Az út eredményeként '''Portugália katonai és kereskedelmi erőként jelent meg az Indiai-óceánon'''. ----- <span id="harmadik-út-india-alkirálya-1524"></span> === Harmadik út – India alkirálya (1524) === Da Gama hosszú ideig nem tért vissza Indiába, de '''1524-ben I. János király alkirályi kinevezéssel''' küldte őt vissza, hogy '''rendet tegyen a korrupt portugál helytartók között'''. Hajója '''1524 szeptemberében ért Goába''', ám Vasco da Gama súlyosan megbetegedett, és '''december 24-én meghalt'''. Eredetileg '''Kochinban temették el''', de maradványait később átszállították Portugáliába. ----- <span id="történelmi-jelentősége"></span> === Történelmi jelentősége === <span id="pozitívumok"></span> ==== Pozitívumok: ==== * '''Elsőként teremtett tengeri kapcsolatot Európa és India között''' * Megnyitotta az utat az '''európai gyarmatosítás és globális kereskedelem''' előtt * Portugália világhatalommá vált az Indiai-óceán térségében * Inspirációt adott más felfedezőknek (pl. Magellán, Albuquerque) <span id="negatívumok"></span> ==== Negatívumok: ==== * '''Erőszakos fellépése''', különösen a második út során, sok kritikát váltott ki * '''Arab és indiai kereskedelmi hagyományok brutális elnyomása''' * A portugál kereskedelmi uralom súlyos '''kulturális és politikai hatásokkal''' járt Indiában ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Vasco da Gama emlékezete kettős: * '''Portugáliában''' nemzeti hősként tisztelik: terek, hidak, iskolák és emlékművek viselik nevét (pl. '''Vasco da Gama-híd Lisszabonban''') * '''Indiában''' és más gyarmatosított területeken '''ellentmondásosabb figura''', mivel a gyarmati elnyomás kezdetét jelképezi ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Vasco da Gama neve összefonódik a '''globális hajózás és a felfedezések korszakának''' kezdetével. Az ő útja mutatta meg, hogy '''a világ kereskedelmi térképe újrarajzolható''', és '''Európa tengerészei képesek áthidalni kontinenseket'''. Ahogy egy történész fogalmazott: <blockquote>„Kolumbusz új világot talált, de da Gama meg is hódította azt – kereskedelemmel, ágyúval és hajóval.” </blockquote> {{engl}} hx1j4uxwry44lze7fdrb0bhfmqkvkxk 0 808360 3507977 2025-06-30T17:29:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3507977 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508036 3507977 2025-06-30T18:42:37Z LinguisticMystic 22848 3508036 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Ferdinand Magellan''' (''portugálul: Fernão de Magalhães'', kb. 1480 – 1521. április 27.) '''portugál felfedező, hajóskapitány és navigátor''', aki spanyol szolgálatban '''elindította az első földkörüli hajóutat'''. Bár az út során meghalt, flottája – Juan Sebastián Elcano vezetésével – '''elsőként kerülte meg a Földet tengeri úton''', ezzel bizonyítva bolygónk gömb alakját és méretét, valamint a világóceánok összekapcsoltságát. ----- <span id="fiatalkor-és-portugál-szolgálat"></span> === Fiatalkor és portugál szolgálat === Magellán '''Portugáliában, valószínűleg Sabrosában vagy Portóban''' született egy kisnemesi családban. Tizenévesen udvari szolgálatba került, majd tengerészként és katona-térképészként '''részt vett több portugál expedícióban''', főként Indiában és a Maláj-félszigetnél. '''Harcolt Malakkában és Marokkóban''', ahol megsérült és elvesztette a királyi kegyet, ezért Portugália elutasította későbbi terveit. Ezután '''Spanyolországba ment''', és 1517-ben '''V. Károly spanyol király''' (a későbbi német-római császár) támogatását kérte egy '''nyugati irányú tengeri útvonal''' létrehozására a Fűszer-szigetekhez (Maluku-szigetek). ----- <span id="a-terv-nyugat-felé-a-fűszer-szigetekre"></span> === A terv: Nyugat felé a Fűszer-szigetekre === Kolumbusz korábban Ázsiát akarta elérni nyugatról, de csak Amerikáig jutott. Magellán úgy vélte, hogy '''Dél-Amerikát megkerülve''' lehet új utat találni a Csendes-óceánhoz és onnan '''a fűszerekkel teli Távol-Kelethez'''. Ez nemcsak kereskedelmi cél volt, hanem '''földrajzi és politikai kérdés is''': a Tordesillasi szerződés (1494) felosztotta a világot Portugália és Spanyolország között, de a Fűszer-szigetek hovatartozása nem volt világos. Ha Spanyolország tengeri úton érné el a szigeteket nyugatról, az jogi alapot adhatott követeléseire. ----- <span id="a-nagy-földkörüli-út-15191522"></span> === A nagy földkörüli út (1519–1522) === Magellán öt hajóból álló flottát kapott, mintegy '''270 emberrel''': * '''Trinidad''' (Magellán zászlóshajója) * '''San Antonio''' * '''Concepción''' * '''Victoria''' * '''Santiago''' <ol start="1519" style="list-style-type: decimal;"> <li>szeptember 20-án indultak '''Sevillából'''.</li></ol> <span id="átkelés-az-atlanti-óceánon"></span> ==== Átkelés az Atlanti-óceánon ==== A flotta elérte '''Brazília partjait''', majd '''dél felé hajózva kereste az átjárót''' a Csendes-óceán felé. Az út során több probléma adódott: * '''Lázadás tört ki''' Magellán ellen, amit ő keményen levert. * A '''Santiago hajó''' zátonyra futott és elpusztult. ----- <span id="a-magellán-szoros-és-a-csendes-óceán"></span> === A Magellán-szoros és a Csendes-óceán === 1520 októberében felfedezték a '''keskeny tengeri átjárót''' Dél-Amerika déli részén, amit ma '''Magellán-szorosnak''' hívunk. Átkelve rajta, '''Magellán elnevezte az addig ismeretlen óceánt „Csendes-óceánnak”''' (''Mar Pacífico''), mert az Atlanti-óceánhoz képest nyugodtnak tűnt – bár ez hamar illúziónak bizonyult. A Csendes-óceánon '''rendkívül hosszú és kegyetlen út''' következett: '''99 napig nem értek szárazföldet''', a legénység '''skorbutban, éhezésben és fertőzésekben''' szenvedett. Egyesek patkányokat, fűrészport, cipőbőrt ettek túléléshez. ----- <span id="a-fülöp-szigetek-elérése-és-magellán-halála"></span> === A Fülöp-szigetek elérése és Magellán halála === 1521 márciusában végre '''elérték a Mariana-szigeteket''', majd a '''Fülöp-szigeteket'''. Magellán kapcsolatba lépett helyi törzsi vezetőkkel, keresztény hitre térített néhányukat, és '''spanyol szövetséget hozott létre'''. Ám a '''Mactan-szigeten''' ellenállásba ütközött. '''1521. április 27-én Magellán életét vesztette''' egy harc során '''Lapu-Lapu, egy bennszülött törzsfőnök emberei ellen'''. ----- <span id="a-földkörüli-út-befejezése-elcano-vezetésével"></span> === A földkörüli út befejezése – Elcano vezetésével === Magellán halála után a megmaradt legénység és hajók folytatták az utat: * A '''Victoria''' hajó – Juan Sebastián Elcano parancsnoksága alatt – '''Indonéziába jutott''', ahol fűszereket szereztek. * Az Indiai-óceánon keresztül visszahajóztak '''Afrika déli partjai mellett''', majd 1522. szeptember 6-án '''visszaértek Spanyolországba'''. '''Csak egyetlen hajó (Victoria) és 18 ember tért vissza az eredeti 270-ből.''' ----- <span id="jelentősége"></span> === Jelentősége === <span id="tudományos-és-földrajzi-áttörés"></span> ==== Tudományos és földrajzi áttörés ==== * '''Első földkörüli hajóút''': bebizonyította a Föld gömb alakját és tényleges méretét. * Felfedezték és feltérképezték a '''Magellán-szorost'''. * Európa először kapott pontos képet a '''Csendes-óceán nagyságáról'''. * Hozzájárult az '''óceáni szél- és áramlási rendszer''' megértéséhez. <span id="kereskedelmi-és-politikai-eredmények"></span> ==== Kereskedelmi és politikai eredmények ==== * Spanyolország megerősítette '''gyarmati és tengeri hatalmát'''. * Közvetlen fűszerbeszerzési útvonal nyílt Ázsiához. * Megkezdődött a '''Fülöp-szigetek (későbbi) gyarmatosítása'''. ----- <span id="személyiség-és-örökség"></span> === Személyiség és örökség === Magellán '''ellentmondásos figura''': * '''Katonás, fegyelmezett''', de keménykezű parancsnok. * Bátor, elhivatott felfedező, de '''erőszakosan lépett fel a bennszülöttekkel szemben'''. * A portugálok '''árulónak tartották''', amiért a spanyolokat szolgálta. * A spanyolok '''sikeres felfedezőként ünnepelték''', bár nem tért vissza. Nevét a '''Magellán-szoros''', '''Magellán-féle áramlat''', '''Magellán-felhők''' (csillagászati objektumok), valamint '''a NASA Magellan űrszondája''' őrzi. Földkörüli útja '''az emberi kitartás, kíváncsiság és bátorság''' örök szimbólumává vált. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Magellán nem tért vissza a nagy utazásból, de öröksége '''túlélte őt'''. Az általa indított expedíció '''örökre megváltoztatta az emberiség világképét'''. Az ő nevét viseli '''az első globális térképjárás emlékezete''', amely '''összekötötte a kontinenseket és a történelmet'''. Ahogy Antonio Pigafetta, az út krónikása írta: <blockquote>„Többet láttunk a világból, mint bárki előttünk.” </blockquote> {{engl}} 11gglxlq4xzjkmz3i2wul7n1xgpssjk 10 808361 3507981 2025-06-30T17:34:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Sablon:Nobel Prize in Literature}}” 3507981 wikitext text/x-wiki #redirect [[Sablon:Nobel Prize in Literature]] r2isbyj0ymlt2wq5s4juuqv6crbgnxt 0 808362 3507984 2025-06-30T17:38:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507984 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3507985 3507984 2025-06-30T17:40:45Z LinguisticMystic 22848 3507985 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Gabriel García Márquez''' (1927. március 6. – 2014. április 17.) kolumbiai író, újságíró és Nobel-díjas szerző, akit sokan a '''20. század egyik legnagyobb regényírójának''' tartanak. Neve szinte egybeforrt a „'''mágikus realizmus'''” fogalmával, különösen híres regénye, a ''Száz év magány'' (1967) révén. Írásai egyesítik a valóságos társadalmi problémákat a mitikus, mágikus és képzeletbeli elemekkel, különleges irodalmi világot teremtve Latin-Amerika történelméből, nyelvéből és identitásából. ----- <span id="fiatalkora-és-háttere"></span> === Fiatalkora és háttere === García Márquez '''1927-ben született''' Aracataca kisvárosában, Kolumbia északi részén. Nagyszülei nevelték fel, akik nagy hatással voltak rá: '''nagyapja''' veterán katona és politikai idealista volt, aki történeteket mesélt neki a polgárháborúról és igazságról, míg '''nagyanyja''' babonákban, kísértetekben és mágikus eseményekben hitt – tőle örökölte az anekdotikus és misztikus mesélési stílust. Jogot tanult a bogotái egyetemen, de sosem fejezte be. Helyette újságíró lett – pályáját a '''kolumbiai sajtóban''' kezdte, később Mexikóban, Európában és Kubában is dolgozott. ----- <span id="mágikus-realizmus-egyedi-stílusa"></span> === Mágikus realizmus – egyedi stílusa === Márquez legismertebb irodalmi stílusa a '''mágikus realizmus''', amelyben '''a mindennapi valóságba természetfeletti, fantasztikus vagy álomszerű elemek''' keverednek úgy, mintha azok teljesen normálisak lennének. Ez a stílus nem menekülés a valóságból – épp ellenkezőleg: Latin-Amerika '''zűrzavaros társadalmi és politikai valóságát''' mutatja be egy '''mitikus, szimbolikus nyelven''' keresztül. ----- <span id="a-száz-év-magány-1967"></span> === A ''Száz év magány'' (1967) === Ez a regény hozta meg számára a világhírt. A Buendía család történetén keresztül, a fiktív Macondo városában '''egy egész kontinens történelme''' tárul elénk. A könyv: * Generációkon átívelő családtörténet * Politikai allegória Kolumbia (és Latin-Amerika) múltjáról * Idő- és térkezelésében ciklikus, mitikus * A mágikus realizmus csúcsa – például: eső halakkal, emlékezetvesztő járvány, égbe szálló nő A ''Száz év magány'' több mint '''30 millió példányban''' kelt el, és '''45 nyelvre fordították le'''. Kritikusok a '''„déli félteke Ulyssese”-ként''' is emlegetik. ----- <span id="egyéb-fontos-művei"></span> === Egyéb fontos művei === <span id="szerelem-a-kolera-idején-1985"></span> ==== ''Szerelem a kolera idején'' (1985) ==== Egy évtizedeken át tartó szerelmi történet, amelyben a hűség, idő és halál témái bontakoznak ki. A regény elismerést kapott, mert a szerelmet '''érzelmi és testi oldalról is bátran, líraian ábrázolja'''. <span id="egy-előre-bejelentett-gyilkosság-krónikája-1981"></span> ==== ''Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája'' (1981) ==== Egy tragédia története, amelyet mindenki előre tudott – mégis megtörtént. A könyv szerkezete újságírói nyomozáson alapul, és a társadalmi közönyről szól. <span id="a-pátriárka-alkonya-1975"></span> ==== ''A pátriárka alkonya'' (1975) ==== Költői, lírai stílusban írt diktátor-regény, amely a latin-amerikai caudillók hatalmát és bomlását mutatja be. <span id="az-ezredes-úrnak-nincs-aki-írjon-1961"></span> ==== ''Az ezredes úrnak nincs, aki írjon'' (1961) ==== Egy nyugdíjas ezredes története, aki minden nap várja a nyugdíjlevelét – de sosem érkezik meg. A regény a reményről, méltóságról és szegénységről szól. ----- <span id="politikai-nézetei"></span> === Politikai nézetei === García Márquez '''baloldali nézeteket vallott''', és '''közeli barátságban állt Fidel Castróval''', Kubával kapcsolatban pedig gyakran fogalmazott meg támogató kijelentéseket – emiatt '''kritika is érte''', különösen az USA-ban. Mégis, a műveiben gyakran '''kritizálta a zsarnokságot, a korrupciót, a társadalmi igazságtalanságot'''. A diktátorregények (mint ''A pátriárka alkonya'') egyértelműen elítélik az autoriter rendszereket, még ha szimbolikus formában is. Újságíróként és regényíróként is '''harcolt a szólásszabadságért''' és '''a latin-amerikai népek önrendelkezéséért'''. ----- <span id="nobel-díj-és-nemzetközi-elismerés"></span> === Nobel-díj és nemzetközi elismerés === '''1982-ben''' kapta meg '''az irodalmi Nobel-díjat''', indoklás szerint: <blockquote>„regényei és novellái gazdag képzeletvilágukkal, valóságot és fantáziát ötvöző stílusukkal tükrözik egy kontinens életét és konfliktusait.” </blockquote> A Nobel-beszédében hangsúlyozta Latin-Amerika történelmi szenvedéseit, és a reményt, hogy az irodalom '''erkölcsi és politikai felelősséggel is bírhat'''. ----- <span id="élete-a-regényeken-túl"></span> === Élete a regényeken túl === * '''Újságíróként''' kezdte karrierjét, és egész életében írt riportokat, esszéket. Őt tartják '''a tényregény (faction)''' műfajának egyik latin-amerikai előfutárának. * Mexikóvárosban, Havannában és Párizsban is élt. * Filmes projekteken is dolgozott – írta például a ''Presagio'' (1974) és más forgatókönyveket. * Támogatta a '''Cien años de Fundación Nuevo Cine Latinoamericano''' nevű filmes iskolát Kubában. ----- <span id="betegsége-és-halála"></span> === Betegsége és halála === A 2000-es évek elején '''limfómával diagnosztizálták''', majd éveken át visszavonultan élt. A betegsége után egyre ritkábban jelent meg a nyilvánosság előtt. '''2014. április 17-én halt meg''', Mexikóvárosban. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === * García Márquez a '''“Boom” mozgalom''' kulcsfigurája volt: ez az 1960-as évek Latin-Amerikájában indult, és célja az volt, hogy '''világszínvonalú irodalmat hozzon létre a régióban'''. * A neve máig '''a mágikus realizmus szinonimája'''. * Regényeit ma is kötelező olvasmányként tanítják világszerte. * Barátsága, vitái, közéleti szerepvállalása révén kultikus alakká vált – íróként, értelmiségiként és „a hangként” Latin-Amerika számára. ----- <span id="magyar-vonatkozás"></span> === Magyar vonatkozás === * A ''Száz év magány'' magyar fordítása (Székács Vera tollából) 1971-ben jelent meg – rendkívül nagy siker volt. * Számos művét lefordították magyarra, például: ** ''Szerelem a kolera idején'' ** ''Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája'' ** ''A pátriárka alkonya'' ** ''Az ezredes úrnak nincs, aki írjon'' * Magyar olvasók körében is népszerű szerző, különösen az 1980-as évek óta. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Gabriel García Márquez''' nem csupán regényeket írt, hanem '''mitológiát teremtett egy kontinensnek''', és ezzel az egész világnak. Művei túlmutatnak a nyelvi zsenialitáson: '''mély emberi igazságokat''' tárnak fel, miközben '''álomszerű képekben''' mesélnek valós szenvedésről és örömről. A „Gabo” becenévre hallgató író úgy lett a világirodalom óriása, hogy sosem tagadta meg a '''gyökereit, hitét és reményeit''' – sem Macondo városában, sem a valóságban. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 8s3no9wyol5aaa008o2myvbr8nb85ab 0 808363 3507987 2025-06-30T17:43:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507987 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3507999 3507987 2025-06-30T17:46:37Z LinguisticMystic 22848 3507999 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Thomas Mann''' (teljes nevén: Paul Thomas Mann; 1875. június 6. – 1955. augusztus 12.) német író, esszéista, társadalomkritikus és Nobel-díjas szerző volt. A 20. századi német irodalom egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Munkássága mély filozófiai, pszichológiai és kulturális tartalmú, gyakran foglalkozik a dekadenciával, az individualizmus és a polgárság konfliktusával, valamint az értelmiség felelősségével. Stílusa kifinomult, ironikus és gazdagon rétegzett. ----- <span id="fiatalkora"></span> === Fiatalkora === Thomas Mann 1875-ben született a németországi '''Lübeckben''', egy jómódú, konzervatív, patrícius családba. Apja gabonakereskedő és szenátor volt, édesanyja brazil-német származású, művészi hajlamú asszony. Apja halála után a család Münchenbe költözött, ahol Thomas gimnáziumi tanulmányokat végzett, majd rövid ideig tanult műszaki főiskolán is, ám hamarosan az írás felé fordult. Korai éveiben nagy hatással volt rá '''Nietzsche, Schopenhauer''' és '''Wagner''' művészete, valamint bátyja, '''Heinrich Mann''', aki szintén neves író lett. ----- <span id="irodalmi-áttörése-a-buddenbrook-ház"></span> === Irodalmi áttörése: ''A Buddenbrook-ház'' === 1901-ben jelent meg első nagyregénye, '''A Buddenbrook-ház''' (''Buddenbrooks''), amely egy lübecki kereskedőcsalád négy generációjának hanyatlását mutatja be. A regény a német realista hagyományokat követi (pl. Theodor Fontane hatása), ám már megjelenik benne Mann finom iróniája, történetfilozófiai és pszichológiai érzékenysége. Ez a mű már életében híressé tette, és 1929-ben ezért kapta meg '''az irodalmi Nobel-díjat''', „kiemelkedő epikus munkájáért”. ----- <span id="további-jelentős-művek"></span> === További jelentős művek === <span id="halál-velencében-der-tod-in-venedig-1912"></span> ==== ''Halál Velencében'' (''Der Tod in Venedig'', 1912) ==== Egy idősebb író (Gustav von Aschenbach) megszállott szerelmét meséli el egy fiatal fiú iránt, miközben Velencében pusztító járvány tombol. A mű egyszerre a '''vágy, a szépség, az erkölcs és a halál allegóriája'''. Ez a kisregény a dekadencia irodalmának csúcsa, és egyik leginkább elemzett műve. <span id="a-varázshegy-der-zauberberg-1924"></span> ==== ''A Varázshegy'' (''Der Zauberberg'', 1924) ==== Ez a filozófiai regény egy svájci szanatóriumban játszódik, ahol a főhős, Hans Castorp, éveket tölt. A mű mély párbeszéd a '''betegség és egészség, idő és halál, humanizmus és nihilizmus''' fogalmairól. Thomas Mann itt vitatja meg a kor eszméit – szinte egy intellektuális csatatér a két világháború közti Európa gondolkodásáról. <span id="doktor-faustus-1947"></span> ==== ''Doktor Faustus'' (1947) ==== A nácizmus szellemi gyökereit kutató regény. A főhős, egy zeneszerző, szimbolikusan eladja lelkét az ördögnek. A könyv egyszerre a '''német kultúra önelemzése''', a zsenialitás ára és a kollektív bűn témáinak feldolgozása. <span id="lotte-weimarban-1939"></span> ==== ''Lotte Weimarban'' (1939) ==== Goethe élete köré szőtt történelmi regény, amely művész és modell kapcsolatán keresztül filozófiai és esztétikai kérdéseket boncolgat. ----- <span id="esszék-és-politikai-szerepvállalás"></span> === Esszék és politikai szerepvállalás === Thomas Mann kiváló '''esszéíró''' volt, aki az irodalom mellett társadalmi, vallási és politikai kérdésekkel is foglalkozott. A weimari köztársaság idején a mérsékelt liberalizmus híve volt, de '''eleinte tartózkodóan viszonyult a politikához'''. A náci hatalomátvétel után viszont '''egyenesen szembefordult a hitleri rendszerrel'''. 1933-ban emigrált, előbb Svájcba, majd az Egyesült Államokba. Itt '''rádióbeszédeiben és írásaiban következetesen bírálta a fasizmust''', és védelmezte a humanista értékeket. ----- <span id="élete-az-emigrációban"></span> === Élete az emigrációban === Az USA-ban előadott egyetemeken (pl. Princetonban), és továbbra is aktív maradt irodalmilag. 1944-ben amerikai állampolgár lett, ám később, a McCarthy-féle kommunistaellenes hisztéria hatására elhidegült az amerikai közélettől, és '''1952-ben visszaköltözött Európába'''. Utolsó éveit '''Svájcban''' töltötte, Zürichben halt meg 1955-ben. ----- <span id="témái-stílusa-filozófiája"></span> === Témái, stílusa, filozófiája === '''Thomas Mann művészetének kulcstémái:''' * '''Polgárság és dekadencia''': hogyan bomlik fel a hagyományos értékrend. * '''Művész és társadalom''': az alkotó szerepe, erkölcsi felelőssége. * '''Élet és halál, egészség és betegség''': filozófiai mélységekben. * '''Szexualitás''': sok művében homoerotikus motívumok jelennek meg – rejtetten vagy nyíltan. * '''Idő és történelem''': ciklikus vagy relatív szemléletben. '''Stílusa:''' * Ironikus, elemző, távolságtartó narráció * Erős zeneiség, szerkezeti tudatosság * Gazdag mondatszerkezetek, klasszikus retorika * Kulturális utalások: görög mitológia, Biblia, német idealizmus, Wagner, Goethe ----- <span id="családja-és-utódai"></span> === Családja és utódai === Thomas Mann '''hat gyermeket''' nevelt, akik közül többen szintén írók lettek (pl. Erika Mann, Klaus Mann). Klaus Mann ''Mephisto'' című regénye híres (illetve hírhedt) politikai szatíra, amely az opportunizmust és művészi megalkuvást támadja. A Mann család az '''európai értelmiség prototípusává vált''': kultúra, politika, morál és társadalmi felelősség összefonódott náluk. ----- <span id="nobel-díj-1929"></span> === Nobel-díj (1929) === 1929-ben Thomas Mann irodalmi Nobel-díjat kapott, hivatalosan ''A Buddenbrook-ház'' című regényéért. A Svéd Akadémia azonban elismerte '''későbbi munkássága szellemi mélységét és formai bravúrját is'''. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Thomas Mann hatása az irodalomra rendkívüli: * '''Modern regényírás megújítója''': különösen a filozófiai regény és a „kulturális regény” (Kulturroman) műfajában. * Inspirálta többek között '''Albert Camus-t, Hermann Hesse-t, Musilt, Milan Kunderát'''. * Magyar irodalomra is hatott: pl. ''Márai Sándor'' és ''Ottlik Géza'' egyaránt olvasta és tisztelte őt. ----- <span id="magyar-vonatkozás"></span> === Magyar vonatkozás === * Művei magyarul már a két világháború között is megjelentek. * A ''Varázshegy'', ''Halál Velencében'', ''Doktor Faustus'' és a ''Buddenbrook-ház'' máig tananyag a magyar egyetemeken. * Rádióbeszédeit a magyar emigráció is figyelemmel követte a 2. világháború alatt. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Thomas Mann''' az európai irodalom erkölcsi lelkiismerete volt a 20. század első felében. Íróként '''nem pusztán történeteket mesélt''', hanem '''a kultúra, az emberi szellem és az erkölcs kérdéseit''' tette vizsgálat tárgyává. Műveiben a klasszikus polgári értékek romlását, a modernitás szorongását és az értelmiségi felelősséget elemezte – mindezt ironikus, de mélyen humánus hangon. Egyike azoknak a szerzőknek, akik megmutatják, mit jelent „irodalmat írni egy civilizáció nevében”. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} gfxqp4vuihqqn4km64hw74is0xyf2vn 0 808364 3507988 2025-06-30T17:43:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507988 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508001 3507988 2025-06-30T17:49:32Z LinguisticMystic 22848 3508001 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir Winston Leonard Spencer Churchill''' (1874. november 30. – 1965. január 24.) brit államférfi, író, hadvezér és kétszeres miniszterelnök volt, aki leginkább arról ismert, hogy '''a második világháború idején az Egyesült Királyság miniszterelnökeként a náci Németországgal szembeni ellenállás vezetője lett'''. Élete során sokszorosan átírta a történelem menetét, miközben irodalmi és politikai teljesítményével is maradandót alkotott. 1953-ban '''irodalmi Nobel-díjjal''' tüntették ki „a történelmi és életrajzi művekben nyújtott mestersége és a kiemelkedő szónoki képességei” miatt. ----- <span id="családi-háttér-és-fiatalkor"></span> === Családi háttér és fiatalkor === Churchill '''aranykanállal a szájában született''': az arisztokrata '''Spencer család''' leszármazottja volt, és apja, Lord Randolph Churchill, a Konzervatív Párt vezető politikusa. Édesanyja, '''Jennie Jerome''' amerikai milliomoslánya volt. Ennek ellenére Winston gyermekkora nem volt boldog: gyakran magányos volt, szülei ritkán törődtek vele. Iskolai évei alatt inkább a történelem, irodalom és katonai ismeretek érdekelték, míg a matematika és latin gyengébben ment. Később a '''Sandhursti Királyi Katonai Akadémián''' végzett, és a hadseregben kezdte pályafutását. ----- <span id="katonai-szolgálat-és-háborús-tudósítás"></span> === Katonai szolgálat és háborús tudósítás === Churchill '''ifjú tisztként''' szolgált Kubában, Indiában, a szudáni Mahdi-felkelés leverésénél és a dél-afrikai búr háborúban. Mindezekből '''haditudósítóként is jelentkezett''', és ezek az élmények alapozták meg írói karrierjét. Hamar ismert lett, különösen azután, hogy egy búr fogolytáborból '''drámai szökést''' hajtott végre – ebből igazi nemzeti hős vált. ----- <span id="politikai-karrier-kezdete"></span> === Politikai karrier kezdete === 1900-ban, 26 évesen bekerült a brit parlamentbe a Konzervatív Párt képviselőjeként, de hamar átlépett a Liberális Pártba, mivel nem értett egyet a párt protekcionista gazdaságpolitikájával. Az elkövetkező évtizedekben '''különféle miniszteri pozíciókat töltött be''', például: * kereskedelmi miniszter * belügyminiszter * első tengeri lord (First Lord of the Admiralty) ----- <span id="az-i.-világháború-és-a-gallipoli-kudarc"></span> === Az I. világháború és a Gallipoli kudarc === Az első világháború alatt Churchill nagy lendülettel vetette bele magát a haditengerészet modernizálásába. Azonban '''a Gallipoli hadművelet (1915)''' – melynek fő szorgalmazója volt – katasztrófába torkollott: több tízezer brit és szövetséges katona esett el, a hadművelet kudarcba fulladt. Emiatt lemondásra kényszerült, és rövid ideig önkéntesként szolgált a francia fronton. ----- <span id="köztes-időszak-és-a-politikai-sivatag"></span> === Köztes időszak és a politikai “sivatag” === Churchill később visszatért a politikába, újra a konzervatívokhoz csatlakozott. Az 1920-as és ’30-as években miniszteri szerepeket töltött be (pl. pénzügyminiszterként), ám '''az 1930-as években perifériára szorult'''. Sok politikai nézete (pl. India függetlensége elleni fellépés, vagy a társadalmi reformok elutasítása) miatt egyre elszigeteltebbé vált. ----- <span id="a-náci-fenyegetés-felismerője"></span> === A náci fenyegetés felismerője === Míg sokan appeasement-politikát (megbékélés) követtek Hitlerrel szemben, Churchill '''hangosan figyelmeztetett a náci Németország veszélyére''', sürgetve a hadsereg megerősítését. Ezek a jóslatok később igazolódtak, és a második világháború kitörése után visszahívták a kormányba. ----- <span id="miniszterelnökként-a-háború-élén-19401945"></span> === Miniszterelnökként a háború élén (1940–1945) === Nevéhez fűződik az Egyesült Királyság '''kemény ellenállása Hitlerrel szemben'''. 1940 májusában, '''a Dunkirk-i visszavonulás és Franciaország összeomlása idején''' őt nevezték ki miniszterelnöknek. Churchill híres beszédeiben (pl. ''„Vér, veríték és könnyek”'' vagy ''„Soha ilyen kevesen nem tartoztak ennyivel ilyen sokaknak”'') a '''kitartás, hazafiság és szabadság''' szimbólumává vált. Az országot átvitte a '''Blitz''' bombázásain, megőrizte a harci szellemet, és végül az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval szövetségben legyőzte a tengelyhatalmakat. ----- <span id="háború-utáni-politika-és-bukás"></span> === Háború utáni politika és bukás === Hiába nyerte meg a háborút, '''az 1945-ös választáson vereséget szenvedett'''. A brit közvélemény szociális reformokat és jóléti intézkedéseket akart, nem háborús retorikát. Churchill ellenzékből bírálta a szovjet befolyás terjedését – '''ő használta először a „vasfüggöny” kifejezést''' a hidegháború elején. ----- <span id="második-miniszterelnökség-és-visszavonulás-19511955"></span> === Második miniszterelnökség és visszavonulás (1951–1955) === 1951-ben újra miniszterelnök lett, ám ekkor már '''idős, betegeskedő emberként''' irányította az országot. 1955-ben visszavonult, utolsó éveiben már nem politizált aktívan. ----- <span id="irodalmi-és-történetírói-munkássága"></span> === Irodalmi és történetírói munkássága === Churchill nemcsak politikus volt, hanem '''termékeny író is''': könyvei közül kiemelkedik: * ''A második világháború története'' (6 kötetes) * ''Az angol nyelvű népek története'' (4 kötetes) * ''My Early Life'' – önéletrajz * számos cikk, beszéd és pamflet 1953-ban '''irodalmi Nobel-díjat kapott''', nem szépirodalomért, hanem azért, mert „mesteri módon ábrázolta a történelmi és életrajzi eseményeket, valamint kivételes szónoki erejével védelmezte az emberi értékeket.” ----- <span id="művészet-festészet-és-család"></span> === Művészet, festészet és család === Churchill szenvedélyes festő volt – több száz festményt készített, melyeket ma is nagyra értékelnek. Emellett sakkozott, kertészkedett, szivarozott és élvezte a whisky-t. Feleségével, '''Clementine Hozierrel''' 1908-ban kötött házasságot; öt gyermekük született. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Churchill '''1965. január 24-én halt meg''', állami temetést kapott – ilyen tiszteletben korábban csak a monarchia tagjai részesültek. '''Temetése a világ egyik legnagyobb televíziós eseménye volt''' akkoriban. Öröksége hatalmas: * '''Ikonikus nemzeti hős''' az Egyesült Királyságban * A szabadság, bátorság és kitartás szimbóluma * Politikai vitái ellenére máig a világ egyik legnagyobbra tartott vezetője ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Jellegzetes hanghordozása, tréfái, szarkazmusa és retorikai fordulatai legendássá váltak. * Sosem tanult felsőoktatási intézményben, mégis több egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. * 2002-ben a BBC „Minden idők legnagyobb britjének” választotta. * Egyes híres idézeteit („We shall never surrender”, „Success is not final…”) ma is világszerte idézik. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Winston Churchill''' nemcsak a brit történelem egyik legkiemelkedőbb alakja volt, hanem '''a 20. század globális szimbóluma''' a zsarnoksággal szembeni ellenállásban. Szónoki ereje, történelmi tudása, politikai ösztöne és írói tehetsége összetett, kivételes személyiséget formált. Olyan ember volt, aki '''a történelem sodrásában nem sodródott, hanem irányt adott neki''' – és ezzel örökre beírta magát a világ emlékezetébe. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} lcrluwccty43ozu2zdl0vsuyvbmdkz7 0 808365 3507989 2025-06-30T17:43:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507989 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508008 3507989 2025-06-30T17:59:19Z LinguisticMystic 22848 3508008 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Pablo Neruda''' (eredeti nevén: '''Ricardo Eliécer Neftalí Reyes Basoalto''', 1904. július 12. – 1973. szeptember 23.) Nobel-díjas chilei költő, diplomata és politikus volt. A 20. századi spanyol nyelvű irodalom egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja, aki szerelmes verseivel, politikai költeményeivel, epikus ciklusaival és humanista hangjával örökre beírta magát az irodalom történetébe. Neruda költészete egyszerre intim és monumentális, lírai és harcos, személyes és egyetemes. ----- <span id="gyermekkor-és-névválasztás"></span> === Gyermekkor és névválasztás === Ricardo Eliécer Neftalí Reyes Basoalto '''1904-ben született''' a chilei '''Parral városában''', vasúti alkalmazott apától és tanítónő anyától. Anyja Neruda csecsemőkorában meghalt, így édesapja és mostohaanyja nevelték fel '''Temuco''' városában. Fiatalon kezdett írni, de hogy elkerülje apja haragját – aki lenézte a költői pályát –, álnéven publikált. Ekkor választotta a „Pablo Neruda” nevet, tiszteletből a cseh költő '''Jan Neruda''' iránt. Később ezt hivatalosan is felvette. ----- <span id="a-korai-költészet-szerelem-és-fájdalom"></span> === A korai költészet: szerelem és fájdalom === Már 19 évesen megjelentette első híres verseskötetét: '''„Húsz szerelmes vers és egy kétségbeesett dal”''' (''Veinte poemas de amor y una canción desesperada'', 1924), amely máig az egyik legisikeresebb spanyol nyelvű versgyűjtemény. Ezek a versek fiatalos szenvedéllyel, érzékenységgel és természetközeli képekkel beszélnek a szerelemről, vágyról, veszteségről: <blockquote>''„Szeretlek, mint a növények, amelyek nem virágoznak, de belülük rejtezik a fény, titokban…”'' </blockquote> Ez a kötet megalapozta Neruda hírnevét, bár később maga is ambivalens volt a művel kapcsolatban. ----- <span id="diplomáciai-karrier-és-világjárás"></span> === Diplomáciai karrier és világjárás === 1927-től '''diplomáciai szolgálatba állt''', Chile konzuljaként Ázsiában (Burma, Ceylon, Indonézia) és később Spanyolországban, Argentínában, Mexikóban és Franciaországban dolgozott. Ezek az évek nemcsak világképét tágították ki, hanem '''mély társadalmi érzékenységet''' is kialakítottak benne. Spanyolországban kapcsolatba került a '''spanyol polgárháború''' értelmiségével, például '''Federico García Lorca''' barátja és tisztelője lett. Lorca meggyilkolása után Neruda elfordult a korai, individualista költészettől, és egyre inkább '''politikai és társadalmi kérdések''' felé fordult. ----- <span id="politikai-költészet-és-elköteleződés"></span> === Politikai költészet és elköteleződés === A polgárháború hatására született meg az '''„A szívós föld Spanyolországért” (España en el corazón)''' című kötet, amely már egy újfajta, '''militáns hangvételű''' költészet kezdete. Neruda '''1937-ben csatlakozott a Chilei Kommunista Párthoz''', és később szenátorként is tevékenykedett. Emiatt hosszú ideig száműzetésbe kényszerült, több országban bujkált vagy élt ideiglenesen. Versei ezekben az években epikus hangnemet öltöttek: a '''„Canto General”''' (1950), monumentális költeményciklusa '''Latin-Amerika történelmét, népeit és tájait''' örökíti meg. Ez a mű a kontinens kollektív hangjává vált. ----- <span id="neruda-mint-néptribun-és-ikon"></span> === Neruda mint néptribun és ikon === Pablo Neruda nemcsak költőként, hanem '''nemzeti és nemzetközi ikonként''' is élte az életét. Személyisége karizmatikus volt, házai – például '''La Chascona''', '''La Sebastiana''', '''Isla Negra''' – kulturális központokká váltak. Egyszerre volt szerelmes költő, diplomata, nép szószólója, kommunista és világpolgár. Sokan a „'''nép költőjének'''” nevezték. ----- <span id="nobel-díj-és-késői-évek"></span> === Nobel-díj és késői évek === 1971-ben, hosszas nemzetközi támogatás után, elnyerte az '''irodalmi Nobel-díjat''' „a szenvedélyes emberi értékeket megéneklő költészetéért, amely magába olvasztja egy kontinens sorsát és álmait”. A díj nemcsak az irodalmi teljesítményt ismerte el, hanem egy egész kultúrkör hangját. Egy évvel később súlyos '''rákbetegséget''' diagnosztizáltak nála. ----- <span id="a-halála-és-körülményei"></span> === A halála és körülményei === Pablo Neruda '''1973. szeptember 23-án halt meg''', 12 nappal azután, hogy '''Augusto Pinochet katonai puccsa megdöntötte Salvador Allende baloldali kormányát'''. Neruda Allende híve és barátja volt, a diktatúra elől száműzetésbe készült. Halálának hivatalos oka prosztatarák, de később felmerült, hogy megmérgezhették – egyes kutatások szerint idegen anyagok nyomaira bukkantak holttestében. Temetése hatalmas néma tiltakozássá vált a Pinochet-rezsim ellen. ----- <span id="személyisége-ellentmondásai"></span> === Személyisége, ellentmondásai === Neruda életében több '''ellentmondás''' is feszül. Egyes írásaiban idealizálta a kommunista vezetőket (pl. Sztálint), és '''sok kritika érte a hallgatása miatt a szovjet elnyomás ügyében'''. Ugyanakkor egész életében kiállt a '''gyarmati elnyomás, a szegénység, a rabszolgaság és az igazságtalanság''' ellen. Szereplője maradt egy olyan világnak, amelyben a költő '''társadalmi lelkiismeretként''' működhetett. Magánélete is sokszínű volt: több házasság, viszony, valamint gyermekek – beleértve egy értelmi fogyatékos lányt is, akit eltávolított az életéből, ami szintén vitákat keltett. ----- <span id="művei-magyarul-is"></span> === Művei magyarul is === Neruda számos versét '''magyar nyelvre is lefordították''', például '''Rónay György''', '''Képes Géza''', '''Székely Magda''', '''Tandori Dezső''' és '''Győri László''' munkája révén. Itthon is kedvelt költő – különösen a szerelmes versei és a Canto General részletei révén. ----- <span id="stílusa-és-témái"></span> === Stílusa és témái === Neruda költészete '''rendkívül sokféle''': * '''Intim és érzéki''': szerelem, testiség, fájdalom (''Szonettek, Szerelmes versek''). * '''Természetközeli''': tenger, hegyek, egyszerű tárgyak (pl. ''Ódák'' – Oda a kenyérhez, Oda a sóról). * '''Társadalmi és politikai''': forradalom, gyarmati szenvedés, igazságtalanság (''Canto General''). * '''Kísérletező''': időnként szürrealista képek, mitikus utalások, személyes hangvételű naplószerű versek. Stílusára jellemző a '''képiség gazdagsága''', az '''érzékekre ható nyelvezet''', és az, hogy egyszerre tudott '''tömegeket megszólítani és filozofálni'''. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Pablo Neruda emléke ma is élő: * '''Házai''' múzeumként működnek Chilében. * Verseit szerte a világon olvassák, szavalják, tanítják. * '''Az ENSZ több rendezvényen idézi őt''', mint a béke és költészet hangját. * Politikai és irodalmi öröksége egyszerre vitatott és elismert – de hatása kétségtelen. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Pablo Neruda''' a 20. század egyik legnagyobb költője volt, aki nemcsak nyelvet adott az emberi érzelmeknek, hanem hangot a népek szenvedéseinek is. Egyszerre volt '''szenvedélyes szerelmes''', '''harcos idealista''', és '''a világ egyszerű csodáinak énekese'''. Ahogy írta: <blockquote>''„Lehet elfelejteni egy verset, de nem lehet elfelejteni a kezet, amely megsimogatta a szíved.”'' </blockquote> Ezért maradt ő az, aki: '''a költő, aki egy kontinens hangja lett''' – és aki a világ egészéhez beszélt. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 2ojfdry00eux3hy3643kn2fppu48duv 0 808366 3507990 2025-06-30T17:43:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507990 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508010 3507990 2025-06-30T18:03:18Z LinguisticMystic 22848 3508010 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Mihail Solohov''' (oroszul: Михаил Александрович Шолохов, 1905. május 24. – 1984. február 21.) orosz-szovjet író, a 20. századi orosz irodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Legismertebb műve a monumentális '''„Csendes Don”''' (Тихий Дон), amely a doni kozákok életét és az orosz forradalom, polgárháború pusztító következményeit ábrázolja. Munkásságáért '''1965-ben irodalmi Nobel-díjat''' kapott. Regényeiben az egyén sorsát és erkölcsi dilemmáit mutatta be a történelem viharos fordulatai közepette, miközben hű maradt a realizmushoz és a társadalmi valóságábrázoláshoz. ----- <span id="származása-és-ifjúsága"></span> === Származása és ifjúsága === Mihail Solohov '''1905-ben született''' a Don vidéki '''Vjosenszkaja''' faluban, egy kis orosz kozák településen. Apja ukrán származású kereskedő és földműves volt, anyja orosz származású parasztlány. Ez a '''vegyes kulturális háttér''' később meghatározta érzékenységét a társadalmi osztályok, hagyományok és történelmi feszültségek iránt. Tanulmányait különböző helyeken végezte, de a '''forradalmi idők és a polgárháború''' zűrzavara miatt az iskola befejezése elmaradt. Már fiatalon részt vett a '''polgárháború utáni újjáépítésben''', dolgozott munkásként, könyvelőként, vízmérnökként. ----- <span id="írói-pályakezdés"></span> === Írói pályakezdés === 1922-ben Moszkvába költözött, ahol újságíróként, alkalmi íróként próbált érvényesülni. 1923-ban publikálta első írásait, és 1924-ben kezdett hozzá életművének főművéhez, a '''„Csendes Don”-hoz''', amelyen több mint egy évtizeden át dolgozott. Korai írásai már akkor is '''realisztikus stílusban''' készültek, és a '''doni kozák közösség életét, erkölcsi világát''' ábrázolták – különösen fontos volt számára a forradalom és a polgárháború hatása az egyszerű emberekre. ----- <span id="a-csendes-don-főműve"></span> === A ''Csendes Don'' – főműve === A '''„Csendes Don”''' (Тихий Дон) négy kötete 1928 és 1940 között jelent meg. A mű középpontjában '''Grigorij Meleh''' sorsa áll, aki a doni kozákok közül kerül ki, és akit a történelem – az első világháború, a forradalom, a polgárháború – erkölcsi és személyes döntések elé állít. A regény '''epikus mélységű''', részletesen mutatja be a falusi élet mindennapjait, a kozák hagyományokat, a családi konfliktusokat, szerelmi drámákat, miközben átszövi a történelem. A fő kérdés: '''hogyan maradhat ember valaki a történelem embertelenségében?''' A regény stílusa '''Tolsztojéhoz''' hasonlít – részletes, realista, mégis lírai. Solohov szinte dokumentarista pontossággal ír a háborús borzalmakról, ugyanakkor mélyen átéli hősei lelki vívódásait. ----- <span id="plágiumvádak"></span> === Plágiumvádak === A „Csendes Don” sikerét már a 1930-as évektől '''plágiumvádak árnyékolták be''': egyes kritikusok szerint a regényt nem Solohov, hanem egy elhunyt kozák író hagyatékából vette át. Bár ezek a vádak évtizedekig újra és újra felmerültek, 1980-as években végzett vizsgálatok és kézirat-analízisek megerősítették, hogy a mű '''Solohov saját írása''' volt. Az eredeti kéziratok később előkerültek, ezzel a plágiumvádak alaptalanná váltak. ----- <span id="további-művei"></span> === További művei === Solohov másik jelentős műve a '''„Földművelők” (Поднятая целина – Felhántott ugar)''', amely 1932–1959 között íródott, és a kollektivizálás folyamatát mutatja be egy doni faluban. A regény szándéka szerint '''a szocialista építkezést dicsőíti''', de sokszor a rendszer visszásságait is bemutatja. Bár pártvonalat követ, Solohov itt is erős karakterábrázolással és realizmussal dolgozik. '''Rövid prózái''' – például a „Sors emberkéje” (Судьба человека) – emberi sorsok drámáját sűrítik néhány oldalba. A „Sors emberkéje” egy háborús veterán szenvedéseit és belső erejét mutatja be, és filmadaptáció is készült belőle. ----- <span id="kapcsolata-a-szovjet-rendszerrel"></span> === Kapcsolata a Szovjet rendszerrel === Solohov '''hűséges maradt a Szovjetunióhoz és a kommunista párthoz'''. Részt vett a kulturális élet irányításában, volt a Legfelsőbb Tanács tagja, megkapta a '''Lenin-díjat, a Sztálin-díjat''', és több magas állami kitüntetést. Többek szerint '''kompromisszumokat kellett kötnie''' az irodalmi szabadság és a politikai lojalitás között. Azonban '''nyíltan is szót emelt''' egyes visszaélések ellen, például '''1937-ben kiállt''' néhány ártatlanul megvádolt ember mellett a nagy tisztogatások idején, és levelet írt Sztálinnak. Ez ritka bátorságról tanúskodott. ----- <span id="nobel-díj"></span> === Nobel-díj === 1965-ben '''megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', a zsűri indoklása szerint: „művészi erővel és feddhetetlen őszinteséggel mutatta be egy történelmi korszak tragikus konfliktusait”. Ez jelentős elismerés volt nemcsak neki, hanem a Szovjetuniónak is – bár korábban más szovjet írókat (pl. Paszternakot) elutasított a párt. ----- <span id="későbbi-évek-és-halála"></span> === Későbbi évek és halála === Solohov utolsó éveiben visszavonultan élt, és nem írt több nagyregényt. Haláláig '''irodalmi és társadalmi tekintély''' maradt a Szovjetunióban. '''1984-ben hunyt el''', Vjosenszkajában, ahol ma '''múzeum őrzi emlékét'''. ----- <span id="öröksége-és-megítélése"></span> === Öröksége és megítélése === Solohov ma is '''megosztó figura'''. Egyesek '''a szovjet irodalom kiváló realistáját''' látják benne, mások szerint '''túlzottan kötődött a rendszerhez'''. Ugyanakkor írói tehetsége és a „Csendes Don” jelentősége vitathatatlan. Művei: * '''Realisztikusak''', emberközpontúak, * '''Történelmileg hitelesek''', * Erkölcsi kérdéseket tesznek fel: '''Mi a hűség? Mi az igazság? Mit tehet az egyén, ha a történelem ellen megy?''' ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Mihail Solohov''' a történelem, az egyéni sors és a morális döntések írója volt. Bár életét és pályáját átitatta a szovjet ideológia, az irodalomban az emberség, a valóság és a tragikum érzékeny ábrázolója maradt. A „Csendes Don” a 20. századi orosz irodalom '''klasszikusa''', és a háborúba sodródott ember örök tanúságtétele. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} dbmwi5lcjmzvltvswix1hakkx9o9a5u 0 808367 3507991 2025-06-30T17:43:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507991 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508012 3507991 2025-06-30T18:07:27Z LinguisticMystic 22848 3508012 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Kertész Imre''' (1929. november 9. – 2016. március 31.) magyar író, esszéista, műfordító, '''az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas''', akit 2002-ben tüntettek ki az elismeréssel „az egyén törékeny tapasztalataival szembeni határozott tanúságtétele miatt egy barbársággal szembenálló korszakban”. Főműve, a '''Sorstalanság''' (1975) a holokauszt irodalom egyik legeredetibb, legösszetettebb alkotása, amely nemcsak történelmi dokumentumként, hanem filozófiai, nyelvi és lélektani műként is maradandó értéket képvisel. ----- <span id="gyermekkor-és-deportálás"></span> === Gyermekkor és deportálás === Kertész Imre '''1929-ben született Budapesten''' zsidó polgári családban. Szülei elváltak, anyagi nehézségek között nőtt fel. '''1944-ben, 14 éves korában''' zsidó származása miatt elhurcolták: előbb '''Auschwitzba''', majd '''Buchenwaldba''', végül a '''Zeitz melletti munkatáborba''' került, ahol '''1945-ben amerikai csapatok szabadították fel'''. A koncentrációs táborokban átélt tapasztalatok '''soha nem múltak el''', ezek képezték életműve központi témáját – de nem egyszerűen tanúként szólt, hanem '''filozófiai-irodalmi mélységben''' dolgozta fel őket. ----- <span id="hazatérés-és-írói-indulás"></span> === Hazatérés és írói indulás === A háború után Kertész visszatért Budapestre. Érettségi után '''újságíróként''' dolgozott a ''Világosság'' és a ''Népszava'' szerkesztőségében, de hamarosan elbocsátották politikai okokból (az új pártvonalhoz nem igazodott). Ezután fordítóként, szabadúszó íróként, műszaki szövegek, német filozófiai művek és színdarabok fordítójaként kereste kenyerét. Fordított többek közt '''Nietzschét, Hofmannsthalt, Freudot és Wittgensteint''' – ezek a hatások érezhetők saját műveiben is. ----- <span id="a-sorstalanság-főműve"></span> === A '''Sorstalanság''' – főműve === Kertész legismertebb és legfontosabb műve a '''Sorstalanság''' (1975), amelyen több mint '''tizenöt évig''' dolgozott. A regény főhőse, '''Köves Gyuri''', egy kamasz fiú, akit elhurcolnak Budapestről, és aki '''Auschwitz''', majd '''Buchenwald''' lágereiben éli túl a borzalmakat. A mű újszerűsége, hogy '''nem borzalmakat kiált, nem vádat emel''', hanem '''szenvtelen, szinte közömbös hangon''' mesél egy gyerek szemszögéből. A regény egyik kulcsmondatában Köves Gyuri így fogalmaz: <blockquote>„Auschwitzban nem történt velem semmi különös.” </blockquote> Ez a mondat '''sokkoló hatású''' – de épp ez Kertész zsenialitása: megmutatja, hogyan '''válik a borzalom a hétköznap részévé''', hogyan '''nincsenek „történetek” a táborban''', csak a puszta túlélés, az értelmetlenség, az abszurd. A regény nemcsak '''holokauszt-regény''', hanem '''az identitás, az egyéniség, a szabadság és az emlékezet regénye'''. Nem íródik bele a zsidó irodalmi kánonba sem automatikusan – inkább '''egzisztencialista, sőt kafkai''' hangvételű mű. ----- <span id="a-sorstalanság-fogadtatása"></span> === A Sorstalanság fogadtatása === A regény '''1975-ben jelent meg''', de '''hideg fogadtatásban részesült''' Magyarországon. Az olvasók és kritikusok nem tudtak mit kezdeni a szokatlan, „hideg”, tárgyilagos stílussal. A rendszerváltás után vált fokozatosan klasszikussá – különösen '''nyugaton''' értékelték filozófiai és irodalmi mélységét. A '''2005-ös filmadaptáció''' (rendezte Koltai Lajos, forgatókönyv: Kertész Imre) újabb generáció számára tette elérhetővé a regényt. ----- <span id="további-művei"></span> === További művei === Kertész későbbi regényei és esszékötetei '''a Sorstalanság továbbgondolásai''' – újabb nézőpontokból, személyesebb hangon, szikárabb stílusban. * '''A kudarc''' (1988): Egy író története, aki nem tudja megírni regényét, reflektálva a Sorstalanság megírásának történetére. * '''Kaddis a meg nem született gyermekért''' (1990): Belső monológ, amelyben az elbeszélő a holokauszt emléke miatt nem akar gyereket vállalni. * '''Felszámolás''' (2003): Egy másik író halála után barátja próbálja megérteni, mit jelentett számára az „élet irodalomként”. * '''A holocaust mint kultúra''' (esszék): filozófiai reflexiók a holokausztról, identitásról, kultúráról. * '''Gályanapló''' (1989): naplószerű reflexiók, szellemi önarckép. Stílusára jellemző a '''minimalizmus, irónia, töredezettség''', és a folyamatos '''önreflexió'''. ----- <span id="nobel-díj-2002"></span> === Nobel-díj (2002) === Kertész Imre '''2002-ben''' kapta meg az '''irodalmi Nobel-díjat''', ezzel az első és máig egyetlen magyar író lett, aki valóban '''magyar nyelven írt műveiért''' nyerte el az elismerést. A Svéd Akadémia indoklása: <blockquote>„…munkásságában az egyén törékeny tapasztalataival szembeni határozott tanúságtételéért egy olyan korban, amelyben a barbárság elnyomta az egyént.” </blockquote> A díj hatására Kertész neve '''világszerte ismertté vált''', műveit lefordították számos nyelvre. ----- <span id="viszonya-magyarországhoz"></span> === Viszonya Magyarországhoz === Kertész viszonya '''ellentmondásos volt''' hazájával. Élete nagy részét '''elszigetelten, háttérbe szorítva''' töltötte, kevés elismerést kapott. A Nobel-díj után is sok kritikát kapott – részben politikai okokból, részben mert '''nem a nemzeti narratívát követte''', hanem '''az egyén, a szabadság, a szenvedés kérdéseit''' tette központivá. 2000-es években hosszabban '''Berlinben élt''', de '''mindvégig magyarul írt'''. ----- <span id="betegség-utolsó-évek"></span> === Betegség, utolsó évek === A 2010-es évektől súlyos betegséggel, '''Parkinson-kórral''' küzdött, ami fokozatosan visszavetette írói munkájában. Felesége, Kertész Magda odaadóan gondoskodott róla. '''2016. március 31-én hunyt el''' budapesti otthonában, 86 évesen. ----- <span id="öröksége-és-emlékezete"></span> === Öröksége és emlékezete === Kertész Imre életműve '''örökérvényű kérdéseket''' vet fel: * Hogyan lehet élni túlélőként? * Mit jelent az „én” egy totális rendszerben? * Milyen jogon nevezhető „sorsnak” az, ami történik velünk? * Hol van az egyén helye a történelemben? Művei ma is részei az '''iskolai tananyagnak''', több '''külföldi egyetem''' is tanítja őket. 2016-ban létrejött a '''Kertész Imre Intézet''', amely hagyatékát és szellemi örökségét gondozza. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Kertész Imre nem „csak” holokausztszerző volt. '''Egy egzisztenciális gondolkodó''', aki műveiben mindig azt kutatta: '''hogyan lehet embernek maradni az embertelenségben'''. Ő nem a túlélő, hanem '''az újraértelmező''', nem a szenvedő hős, hanem '''a kérdező ember'''. Életműve ma is élő, kérdései ma is időszerűek – különösen egy olyan világban, ahol ismét felmerül az egyén szabadságának, méltóságának védelme. <blockquote>„Auschwitz: az emberi történet hitelvesztésének szimbóluma. Aki ott volt, nem maradt ugyanaz. És aki elmondja – nem mondhatja el egészen.” — Kertész Imre, ''Kaddis a meg nem született gyermekért'' </blockquote> {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 7w9z3vv6d1lhny9b4rz7jcpyjh9d9vn 0 808368 3507992 2025-06-30T17:43:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507992 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508014 3507992 2025-06-30T18:09:44Z LinguisticMystic 22848 3508014 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Mario Vargas Llosa''' (teljes nevén: Jorge Mario Pedro Vargas Llosa, született 1936. március 28-án, Arequipa, Peru) perui-spanyol író, esszéista, politikai gondolkodó, a modern latin-amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja. '''2010-ben irodalmi Nobel-díjat kapott''' „az emberi hatalom szerkezetének térképezéséért és lázadás, kudarc, vereség ábrázolásáért”. Életművében ötvöződik a regénytechnikai újítás, politikai szenvedély, történelmi érzékenység és az egyéni sorsok bonyolult feltárása. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === Családi háttér és tanulmányok === Vargas Llosa '''1936-ban született Peru déli részén''', egy elvált szülőpár gyermekeként. Szülei válása miatt '''az apjával sokáig nem tartotta a kapcsolatot''', és anyai nagyszüleinél nevelkedett Bolíviában. Csak 10 éves korában találkozott újra apjával, aki katonai szigorral nevelte, és megrendítette az íráshoz való vonzalmát – de ezzel együtt is '''az írás lett menekülése és fegyvere'''. A középiskolát '''katonai iskolában végezte''', mely meghatározó élmény volt első regényéhez, a '''„Város és a kutyák”''' (La ciudad y los perros, 1963) című műhöz. Később '''limai és madridi egyetemeken tanult jogot és irodalmat'''. Doktori disszertációját '''Gabriel García Márquez''' munkásságáról írta, akivel később barátság, majd ellentét fűzte össze. ----- <span id="a-boom-nemzedék-tagja"></span> === A “Boom” nemzedék tagja === Az 1960-as, 70-es években Vargas Llosa a latin-amerikai irodalmi '''„Boom”''' egyik kulcsfigurájává vált – együtt '''Gabriel García Márquezzel, Julio Cortázarral és Carlos Fuentes-szel'''. Ekkoriban a latin-amerikai regény elérte világszínvonalát, és áttörést hozott a posztmodern irodalmi színtéren. A Boom írói új technikákat alkalmaztak: * Több nézőpontú elbeszélés * Idősíkok keverése * Politikai és mitikus elemek ötvözése * Nyelvi újítások, kísérletek ----- <span id="korai-regényei-hatalom-brutalitás-erkölcs"></span> === Korai regényei: hatalom, brutalitás, erkölcs === '''1. Város és a kutyák (1963):''' Egy katonai akadémia zárt világa, a fegyelem, brutalitás és képmutatás rendszere. A mű tabudöntögető volt Peruban: könyvégetésekhez is vezetett. '''2. Zöld palota (La casa verde, 1966):''' Különböző perui világok: sivatagi bordélyház, amazóniai indiántelep, jezsuita missziók találkozása – egy széttartó, kaotikus társadalom tükre. '''3. Beszélgetés a Katedrálisban (Conversación en la Catedral, 1969):''' A diktatúrában élő Peru mindennapjait, korrupcióját és reménytelenségét vizsgálja. Monumentális társadalmi látlelet, posztmodern elbeszéléssel. ----- <span id="politikai-ébredés-és-fordulatok"></span> === Politikai ébredés és fordulatok === Vargas Llosa '''fiatalon baloldali szimpátiával írt''', de később – főként a '''kubai forradalom csalódása és a szovjet rendszer ismerete''' után – '''liberális irányba mozdult'''. Erőteljesen kiállt: * az '''egyéni szabadságjogok mellett''', * a '''diktatúrák és populizmus ellen''', * a '''szabadpiaci elvek''', demokratikus reformok mellett. Írásaiban '''kritizálta mind a jobboldali, mind a baloldali diktatúrákat''', legyen szó '''Pinochetről, Castróról vagy Hugo Chávezről'''. ----- <span id="politikai-szerepvállalás"></span> === Politikai szerepvállalás === 1990-ben '''jelöltette magát Peru elnökének''' a liberális Demokrata Front színeiben, szemben '''Alberto Fujimorival'''. A kampányban a gazdasági liberalizmust és a demokráciát hirdette, de '''szűk vereséget szenvedett'''. A vereség után '''Spanyolországba költözött''', 1993-ban '''spanyol állampolgárságot kapott''', de továbbra is peruinak vallotta magát. Tovább írt, tanított, nyilvánosan felszólalt a szólásszabadság, az emberi jogok és a piacgazdaság mellett. ----- <span id="későbbi-művek-erotika-politika-életrajz"></span> === Későbbi művek: erotika, politika, életrajz === Vargas Llosa életműve sokszínű: * '''Pantaleón és a hölgyvendégek (1973):''' fekete humorral átitatott katonai szatíra, ahol egy perui kapitány bordélyt szervez a dzsungelbe. * '''Julia néni és a tollnok (1977):''' saját fiatalkori házasságán alapuló szerelmes és ironikus regény. * '''A Kecske ünnepe (2000):''' monumentális történelmi regény Rafael Trujillo dominikai diktátor uralmáról. * '''A paradicsom a másik sarok (2003):''' Paul Gauguin festő és nagymamája, a feministaként tisztelt Flora Tristán életét fonja össze. * '''Az álom nyelve (2010):''' önéletrajzi vallomás az irodalom iránti elköteleződéséről. ----- <span id="irodalmi-nobel-díj-2010"></span> === Irodalmi Nobel-díj (2010) === A Svéd Akadémia 2010-ben ítélte neki a '''Nobel-díjat''', indoklásuk szerint: <blockquote>„az emberi hatalom szerkezetének térképezéséért, a lázadás, a vereség és a kudarc tapasztalatainak érzékeny ábrázolásáért”. </blockquote> A díj elismerte, hogy Vargas Llosa nemcsak '''politikus gondolkodó''', de '''narratív mester is''', aki képes volt nemzetének történelmi és morális konfliktusait '''egyetemes emberi sorsokká formálni'''. ----- <span id="magánélete-és-közéleti-szerepe"></span> === Magánélete és közéleti szerepe === Mario Vargas Llosa '''kétszer nősült''', második felesége a híres filipínó-spanyol örökösnő, '''Isabel Preysler''' volt – kapcsolatuk a sajtó és bulvár figyelmét is kivívta. Több gyermeke is van, egyik fia, '''Álvaro Vargas Llosa''' szintén ismert újságíró és politikai elemző. A szerző '''a 2000-es évektől kezdve aktív közíróként is megjelent''', cikkeiben erőteljesen szólalt fel a demagógia, az autoriter kormányzás és a szabadság korlátozása ellen – különösen '''Venezuela, Kuba, Bolívia és Nicaragua''' esetében. ----- <span id="művészi-stílusa"></span> === Művészi stílusa === Vargas Llosa stílusa az évtizedek során sokat változott: * '''Korai regényei''': töredezett szerkezet, több idősík, párhuzamos elbeszélők, bonyolult felépítés. * '''Későbbi művei''': könnyedebb, narratívább, de továbbra is politikailag elkötelezettek. * '''Visszatérő témák''': hatalom, igazság, elnyomás, identitás, szexualitás, mítosz és történelem. Miközben '''García Márquez a mágikus realizmus''', addig '''Vargas Llosa a történelmi realizmus''' mestere lett: kritikus szemléletű, szikárabb, de filozófiailag mélyebb művekkel. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Mario Vargas Llosa az egyik '''legelismertebb kortárs író''', aki képes volt: * '''Latin-Amerika történelmi valóságát világirodalommá emelni''', * egyéni sorsokat és kollektív traumákat összehangolni, * elbeszélni a diktatúrák, forradalmak és illúziók romlását. Szerepe '''az irodalom, a közélet és az oktatás metszéspontján''' van: tanított a Harvardon, a Princetonon, a King’s College Londonban. Műveit '''több mint 30 nyelvre fordították le'''. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Mario Vargas Llosa nemcsak író, hanem '''erkölcsi és politikai gondolkodó is'''. Számára az irodalom nem eszképizmus, hanem '''a világ jobb megértésének módja'''. Regényeiben a hatalom természetét, az elnyomás mechanizmusait, az emberi méltóság kérdését vizsgálja – miközben '''mindig történetet mesél''', élő karakterekkel, valódi szenvedélyekkel. Ahogy ő maga fogalmazott: <blockquote>„Az irodalom nem menekülés a valóság elől – hanem a valóság legmélyebb megértésének eszköze.” </blockquote> Ez teszi őt a 20–21. század egyik '''legnagyobb humanista írójává'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} tdjg5v1762r75uyuim6lv0x3j755icm 0 808369 3507993 2025-06-30T17:43:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507993 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508016 3507993 2025-06-30T18:12:12Z LinguisticMystic 22848 3508016 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Bob Dylan''' (született: Robert Allen Zimmerman, 1941. május 24., Duluth, Minnesota, USA) amerikai énekes-dalszerző, költő, író és festő, a 20. század egyik legnagyobb hatású művésze. Munkássága évtizedeken át meghatározta a folk, rock, blues és country zenei világát. Szövegei irodalmi igényűek, politikailag és társadalmilag érzékenyek, ezért '''2016-ban irodalmi Nobel-díjat kapott''' „az amerikai dalszerzői hagyományban új költői kifejezési módok létrehozásáért”. ----- <span id="gyermekkor-és-zenei-gyökerek"></span> === Gyermekkor és zenei gyökerek === Dylan '''zsidó középosztálybeli családban született''' Minnesota államban. Már tinédzserként rajongott a country, blues és rock and roll zenéért. A gimnáziumi éveiben '''rockzenekarokat alapított''', de hamarosan a '''folkzene''' felé fordult, különösen '''Woody Guthrie''' hatására, akit élete egyik fő példaképének tartott. 1959-től '''Bob Dylan néven''' kezdett fellépni – nevének választása részben '''Dylan Thomas''' walesi költőhöz köthető, bár később ezt tagadta. ----- <span id="a-folk-forradalom-hőse-19611964"></span> === A folk forradalom hőse (1961–1964) === 1961-ben Dylan New Yorkba költözött, ahol a Greenwich Village-ben gyorsan a '''folkzenei szcéna kiemelkedő alakja lett'''. Első lemeze, a ''Bob Dylan'' (1962) még főleg feldolgozásokból állt, de a következő, a '''The Freewheelin’ Bob Dylan''' (1963) már bemutatta költői képességeit. Ez az album tartalmazta: * „'''Blowin’ in the Wind'''” – a polgárjogi mozgalom himnusza lett, * „'''A Hard Rain’s a-Gonna Fall'''” – egy posztapokaliptikus, allegorikus költemény. Dylan szövegei ekkor '''erőteljes társadalmi-politikai tartalommal''' bírtak. Támogatta a polgárjogi mozgalmat, fellépett Martin Luther King oldalán a Washingtoni Menetben (1963), és dalai '''a társadalmi igazságosság szimbólumaivá''' váltak. ----- <span id="az-elektromos-fordulat-19651966"></span> === Az elektromos fordulat (1965–1966) === 1965-ben Dylan radikális váltást hajtott végre: '''elektromos gitárt ragadott''', és '''rockzenészként lépett fel''' a Newport Folk Festivalon – ezzel '''megosztotta a közönséget'''. Sokan árulónak tartották a „tiszta folk” hagyományával szemben. Ebben az időszakban jelentek meg korszakos albumei: * '''Bringing It All Back Home (1965)''' * '''Highway 61 Revisited (1965)''' – rajta a híres „Like a Rolling Stone” * '''Blonde on Blonde (1966)''' – az első dupla rockalbum Szövegei '''absztraktabbak, szürreálisabbak''' lettek, de megtartották költői erősségüket. Dylan hangja rekedtes, éneklési stílusa szándékosan „képzetlen”, mégis egyedi és kifejező. ----- <span id="visszavonulás-és-újrakezdés-19661974"></span> === Visszavonulás és újrakezdés (1966–1974) === 1966-ban Dylan motorbalesetet szenvedett, amely után egy időre '''visszavonult a nyilvánosságtól'''. Ezalatt vidéken élt, családot alapított, és új zenei irányokat keresett. 1970-ben kiadta a '''Nashville Skyline''' című albumot, ami country-hatásokkal teli, lágyabb hangvételű anyag volt. A „Lay Lady Lay” című sláger ebből az időszakból való. 1974-ben '''visszatért a színpadra''' a The Band nevű együttessel. A ''Blood on the Tracks'' (1975) című lemeze a válásán átszűrt érzelmi világot mutatja be, sokak szerint ez '''az egyik legszemélyesebb és legjobb munkája'''. ----- <span id="a-vallási-korszak-19791981"></span> === A vallási korszak (1979–1981) === Dylan a ’70-es évek végén '''evangéliumi kereszténnyé vált''', amit több gospel-hangzású albuma is tükrözött: * ''Slow Train Coming'' (1979) * ''Saved'' (1980) * ''Shot of Love'' (1981) Ez a korszak megosztotta rajongóit: egyesek hiteles spirituális keresésként értékelték, mások elfordultak tőle. ----- <span id="újrafelfedezés-és-elismerések-1980-as-évektől-napjainkig"></span> === Újrafelfedezés és elismerések (1980-as évektől napjainkig) === A ’80-as évek során Dylan sokféle irányba kísérletezett, változó sikerrel. A ’90-es években viszont '''új reneszánszát élte meg''', különösen a ''Time Out of Mind'' (1997) című albummal, amely Grammy-díjat is nyert. Későbbi munkái, mint a: * ''Modern Times'' (2006), * ''Tempest'' (2012), * ''Rough and Rowdy Ways'' (2020) bizonyították, hogy '''időskorában is megőrizte művészi súlyát'''. Dylan emellett több könyvet is írt, köztük önéletrajzi munkát (''Chronicles: Volume One'', 2004), és festőként, szobrászként is aktív. ----- <span id="nobel-díj-és-irodalmi-érték"></span> === Nobel-díj és irodalmi érték === '''2016-ban Bob Dylan elnyerte az irodalmi Nobel-díjat''', amit sokan üdvözöltek, mások vitattak. A Svéd Akadémia szerint Dylan a '''költészetet és a zenét''' egyesítette egy '''új művészi formában''', mély hatással a modern nyugati kultúrára. Dylan eleinte '''nem reagált a díjra''', később elfogadta, de az ünnepélyes átadón nem jelent meg. Írásos köszönőbeszédében a díjat '''Shakespeare-hez, Homéroszhoz''' mérte, és rámutatott, hogy dalai is „irodalomként élnek tovább”. ----- <span id="művészeti-stílusa-és-hatása"></span> === Művészeti stílusa és hatása === Bob Dylan művészete egyszerre: * '''lírai''': komplex, képszerű szövegek, * '''kritikus''': társadalmi, politikai témák, * '''személyes''': önreflexió, szenvedés, szerelem, * '''történeti''': amerikai kultúra, vallás, polgárjogi mozgalom. Zenéje rengeteg stílust ötvöz: folk, blues, country, rock, gospel. Hangja egyedi, sokak szerint „nem szép”, de '''érzelmileg hiteles''' és '''erőteljes'''. Őt tartják sok modern dalszerző (pl. Leonard Cohen, Bruce Springsteen, Patti Smith) előképének. Művészete hatással volt nemcsak a zenére, hanem az '''irodalomra, költészetre, közéletre is'''. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === * '''Nobel-díj irodalomért (2016)''' * '''Pulitzer-díj külön elismerése (2008)''' * '''Grammy-, Golden Globe- és Oscar-díj''' * '''A Presidential Medal of Freedom''' (2012) – az USA legmagasabb polgári kitüntetése ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Bob Dylan''' nemcsak zenész vagy költő – hanem '''kultúrtörténeti ikon'''. Olyan művész, aki '''nem alkalmazkodott''', hanem '''alkotott''': saját hangot, új műfajt, új hagyományt. A zenét '''irodalommá''', a költészetet '''dallá''', a lázadást '''művészetté''' emelte. Ahogy ő maga írta: <blockquote>''“He not busy being born is busy dying.”'' („Aki nem születik újjá, az épp haldoklik.”) </blockquote> Ez a mondat jól összefoglalja Bob Dylan életművét – a '''folyamatos változást''', keresést, újrafogalmazást. Ahol véget ér a zene, '''ott kezdődik a Dylan-dalszöveg'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} bs9nw0yntxnc607r9nfe3lqvmactf1a 0 808370 3507994 2025-06-30T17:43:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507994 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508018 3507994 2025-06-30T18:14:34Z LinguisticMystic 22848 3508018 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Doris Lessing''' (született: Doris May Tayler, 1919. október 22. – †2013. november 17.) '''brit író''', '''Nobel-díjas''', a 20. század egyik legbátrabb és legújítóbb női szerzője. Regényeiben, esszéiben, novelláiban és fantasztikus írásaiban a női sors, a társadalmi elidegenedés, a háború, az elnyomás, a kollektív emlékezet és az emberi psziché határainak feltérképezése volt központi téma. '''2007-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat''', „a női tapasztalat epikus tolmácsolásáért, a megosztott civilizáció elemző szenvedélyéért”. ----- <span id="gyermekkor-és-korai-hatások"></span> === Gyermekkor és korai hatások === Doris Lessing '''Perzsiában (ma: Irán) született''', angol gyarmati családban. Apja a Brit Hadsereg hadnagya volt az első világháborúban, ahol elveszítette egyik lábát. Édesanyja nővérként dolgozott. A család 1925-ben '''Dél-Rhodesiába (ma Zimbabwe) költözött''', ahol Doris nevelkedett egy farmon. Lessing így '''a gyarmati világ ellentmondásai közt nőtt fel''': a természet szépsége és a faji megkülönböztetés igazságtalansága egyaránt mély nyomot hagyott benne. Az iskolát 14 évesen otthagyta, autodidakta módon képezte magát, sokat olvasott (pl. D.H. Lawrence, Stendhal, Dickens). ----- <span id="fiatal-nőként-házasságok-és-politika"></span> === Fiatal nőként: házasságok és politika === Lessing fiatalon kétszer is férjhez ment: * Első férjétől két gyermeke született, de hamar elvált. * Második házasságából egy fia született, de ezt a kapcsolatot is felbontotta. A második házasságát követően '''egyedülálló anyaként élt'''. Ekkoriban csatlakozott egy '''kommunista csoporthoz''', és a társadalmi igazságosság, az '''antikolonializmus''' foglalkoztatta. Később elfordult a kommunista ideológiától, de elkötelezettsége az elnyomás minden formája ellen megmaradt. ----- <span id="irodalmi-áttörés-the-grass-is-singing-1950"></span> === Irodalmi áttörés – ''The Grass Is Singing'' (1950) === Első regénye, '''„A fű éneke” (The Grass Is Singing)''' 1950-ben jelent meg. A mű egy fehér nő és fekete szolgája kapcsolatát vizsgálja a gyarmati Dél-Afrikában, de mélyebb rétegeiben a '''magány, a nemi szerepek és a társadalmi elfojtások''' is megjelennek. A könyv '''azonnali nemzetközi sikert''' aratott, és megalapozta Lessing hírnevét. ----- <span id="a-feminista-klasszikus-the-golden-notebook-1962"></span> === A feminista klasszikus: ''The Golden Notebook'' (1962) === Lessing legismertebb műve a '''„The Golden Notebook” (Az arany jegyzetfüzet)''', 1962-ből. A regény főszereplője, '''Anna Wulf''', egy író, aki négy különböző jegyzetfüzetben vezeti az életét – külön a politikai, személyes, művészi és érzelmi tapasztalatokat. Az „arany” jegyzetfüzet kísérlet ezek '''egységbe foglalására'''. Ez a mű '''a modern női identitás keresésének egyik alapműve''', de Lessing maga '''visszautasította a feminista címkét''', mondván, hogy ő nem „nőíró”, hanem egyszerűen '''író''', aki emberekről és társadalmakról ír. ----- <span id="politikai-és-társadalmi-érzékenység"></span> === Politikai és társadalmi érzékenység === Lessing egész életében foglalkozott a hatalom és elnyomás kérdéseivel: * '''Gyarmatosítás kritikája''': saját tapasztalatait írta meg Afrikáról, nem idealizálva a gyarmatosítókat. * '''Kommunizmus kritikája''': kezdeti idealizmusa után elhatárolódott, különösen a sztálinizmus miatt. * '''Feminizmus és emberi jogok''': bár nem volt mozgalmi tag, írásaiban bátorította a nők tudatosságát, autonómiáját. * '''Pszichológiai mélység''': szereplői gyakran keresik identitásukat, küzdenek mentális zavarokkal, elidegenedéssel. ----- <span id="későbbi-művei-és-sci-fi-korszaka"></span> === Későbbi művei és sci-fi korszaka === Az 1970-es évektől Lessing egy '''váratlan irányba fordult''': '''fantasztikus irodalmat''' kezdett írni, főként a ''Canopus in Argos'' ciklusban (1979–1983). Ebben távoli civilizációkat és bolygókat jelenített meg, de '''valójában a földi társadalmak, vallások, uralmi rendszerek''' szimbólumai voltak ezek a történetek. Kritikusai közül sokan nem értették ezt az irányt, de ő következetesen kitartott '''alkotói szabadsága''' mellett. Ekkoriban a spirituális, pszichológiai fejlődés, a tudat tágulása foglalkoztatta. ----- <span id="nobel-díj-2007"></span> === Nobel-díj (2007) === '''Doris Lessing 2007-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat''', 88 éves korában. A Svéd Akadémia méltatása szerint: <blockquote>„epikus női tapasztalatok megörökítője, a megosztott civilizáció elemzője, a lélek kutatója.” </blockquote> Amikor a BBC riportere közölte vele az utcán a díj hírét, csak annyit mondott: <blockquote>„Ó, már megint ez a dolog… Már épp lejártam a piacról.” </blockquote> Ez a '''szellemes, földhözragadt reakció''' jellemző Lessing egész életművére: nem kérte a címkéket, nem vadászott díjakra, csak '''írt, kérdezett és gondolkodott'''. ----- <span id="fontosabb-művei"></span> === Fontosabb művei === * ''The Grass Is Singing'' (1950) – A gyarmati világ erkölcsi összeomlása * ''The Golden Notebook'' (1962) – A női tudat töredezettsége és egysége * ''The Children of Violence'' ciklus – Martha Quest élettörténete (1952–1969) * ''The Memoirs of a Survivor'' (1974) – disztópia és belső utazás * ''Canopus in Argos'' (1979–1983) – sci-fi univerzum filozófiai kérdésekkel * ''The Fifth Child'' (1988) – családregény egy démoni gyermekről * ''Love, Again'' (1996) – időskori szerelem, elvágyódás ----- <span id="személyisége-és-öröksége"></span> === Személyisége és öröksége === Doris Lessing mindig '''független, kritikus, ironikus és mélyen humánus gondolkodó''' volt. Kérlelhetetlenül őszintén írt háborúról, szexről, hatalomról, gyermeknevelésről és nőiségről. Saját életét is bátran tárta fel: ''Under My Skin'' (1994) és ''Walking in the Shade'' (1997) című önéletrajzai ritka mélységgel mutatják meg belső küzdelmeit. Sokan „a 20. század Virginia Woolfjaként” emlegették, de ő '''nem szerette a címkézést''', és mindig '''önazonos maradt'''. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === Halála és emlékezete === '''2013-ban hunyt el, 94 éves korában'''. Halálát követően világszerte elismerték, hogy irodalma '''megdöntötte a műfaji határokat''', és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek '''ma is égetőek''': nők helyzete, társadalmi igazságosság, lelki fejlődés, hatalommal való visszaélés. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Doris Lessing nem volt kényelmes olvasmány – írásai '''kérdések elé állítanak'''. De épp ebben rejlik az ereje: '''nem tanítani akart, hanem gondolkodásra késztetni'''. Művészete egyszerre '''földközeli és kozmikus''', egyszerre '''személyes és politikai''', egyszerre '''pszichológiai és spirituális'''. <blockquote>„A legfontosabb igazságokat nem lehet elmondani. Csak történetekké lehet formálni őket.” — ''Doris Lessing'' </blockquote> Ez az ars poetica máig érvényes: történetein keresztül tanította meg olvasóit – főleg nőket – hogy merjenek gondolkodni, kételkedni, változni. Doris Lessing öröksége ma is él: a '''bátor kérdezés irodalma'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} s11m9d3j9xqflwhvk9pfrptausbyu42 0 808371 3507995 2025-06-30T17:43:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507995 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508020 3507995 2025-06-30T18:18:13Z LinguisticMystic 22848 3508020 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Orhan Pamuk''' (teljes nevén Ferit Orhan Pamuk, született 1952. június 7-én, Isztambulban) '''török író, esszéista, művészettörténész''', a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, aki 2006-ban '''irodalmi Nobel-díjat kapott'''. Műveiben Törökország történelme, identitása, vallása és nyugathoz fűződő viszonya elevenedik meg, gyakran filozófiai mélységű és posztmodern technikákkal ötvözve. Írásai nemcsak nemzeti, hanem '''egyetemes kérdéseket''' vetnek fel: identitás, emlékezet, szabadság és hovatartozás. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === Családi háttér és tanulmányok === Pamuk '''felső-középosztálybeli, nyugatias, világi családban nőtt fel''' Isztambulban. Családja mérnökökből, tudósokból és bankárokból állt – az 1940–60-as évek városi, modernizálódó Törökországának tipikus értelmiségi közege volt. Gyermekkorában festőnek készült, de a képzőművészetet később elhagyta. '''Építészetet tanult''', majd váltott, és '''újságírást végzett''' az isztambuli egyetemen. Bár hivatalosan nem dolgozott újságíróként, mindig élénken érdeklődött a társadalmi események iránt. ----- <span id="az-első-regények-kelet-és-nyugat-között"></span> === Az első regények – Kelet és Nyugat között === Pamuk első regénye, a '''„Cevdet Bey és fiai”''' (1982) egy isztambuli kereskedőcsalád három generációját mutatja be, a '''török modernizáció történelmi kontextusában'''. Már ebben a műben megjelent visszatérő témája: a '''nyugati minták átvétele és a keleti hagyományok ütközése'''. Ezt követte: * '''„Csendes ház” (Sessiz Ev, 1983)''' – generációs feszültségek, társadalmi széttöredezettség * '''„A fehér kastély” (Beyaz Kale, 1985)''' – allegorikus történet az identitás cserélhetőségéről egy velencei és egy oszmán fogoly között Pamuk műveiben az '''én és a másik''' kérdése alapmotívum: ki vagyok én a kultúrában, történelemben, mások tükrében? ----- <span id="a-történelmi-és-misztikus-regények"></span> === A történelmi és misztikus regények === Pamuk 1990-ben jelentette meg a '''„Fekete könyv”''' (Kara Kitap) című regényét, amely világszerte ismertté tette. A történet egy eltűnt nő utáni kutatásról szól, de közben '''Isztambul városának szimbolikus rétegei, mítoszai és identitásválságai''' tárulnak fel. Ezután következett: * '''„Új élet” (Yeni Hayat, 1994)''' – filozófikus regény egy titokzatos könyv hatásáról * '''„A neve Piros” (Benim Adım Kırmızı, 1998)''' – 16. századi miniatúrafestők világa, gyilkossági rejtéllyel ''A neve Piros'' egyszerre '''krimi, művészettörténeti tanulmány, és a nyugat-európai perspektíva (reneszánsz perspektívaábrázolás) és a keleti művészeti elv (időtlen ábrázolás) filozófiai vitája'''. Ez a regény nyerte el több nemzetközi díj mellett az '''IMPAC Dublin Literary Awardot''' is. ----- <span id="társadalmi-érzékenység-és-politikai-ellentmondások"></span> === Társadalmi érzékenység és politikai ellentmondások === Pamuk Törökországban '''megítélése gyakran megosztó''': miközben világszerte elismert szerző, hazájában több alkalommal '''ellenségként kezelték''' bizonyos nyilatkozatai miatt. 2005-ben azt mondta: <blockquote>„Törökországban egymillió örményt és 30 ezer kurdot öltek meg, de erről senki nem beszél.” </blockquote> Ezért '''„a török nemzeti identitás megsértése”''' címén vádat emeltek ellene (büntető törvénykönyv 301. cikkelye), amit később a nemzetközi nyomás hatására ejtettek. Ez az eset '''szabadságjogi szimbólummá''' tette őt. Pamuk nem „politikai író” a hagyományos értelemben, de '''irodalmi eszközökkel áll ki a gondolatszabadság, a nyitott társadalom és a múlt feldolgozása mellett'''. ----- <span id="nobel-díj-2006"></span> === Nobel-díj (2006) === '''2006-ban Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjat kapott''', elsőként a török írók közül. A Svéd Akadémia méltatása szerint: <blockquote>„…Pamuk a lélek melankóliáját új szimbólumokkal, kultúrák keresztezésében mutatta meg, és feltárta városának új képeit.” </blockquote> Pamuk Nobel-díjas beszédében így fogalmazott: <blockquote>„A könyvek iránti vágy a boldogság utáni vágy. A történetek nem arra valók, hogy elfelejtsük a világot, hanem hogy jobban megértsük.” </blockquote> ----- <span id="későbbi-művek-emlékezet-szerelem-város"></span> === Későbbi művek – emlékezet, szerelem, város === Pamuk Nobel-díj után is aktívan írt. Ezek közül kiemelkednek: * '''„Hó” (Kar, 2002)''' – egy nyugatról hazatérő költő visszatér kelet-törökországi szülővárosába, ahol a '''vallási fundamentalizmus, a nacionalizmus és a liberális értékek konfliktusa''' robbanásveszélyes helyzetet teremt. A regény egyszerre politikai thriller és lélektani regény. * '''„Az ártatlanság múzeuma” (Masumiyet Müzesi, 2008)''' – egy megszállott szerelem története a 70-es–80-as évek Isztambuljában. A regény mellé Pamuk '''valódi múzeumot is létrehozott Isztambulban''', ahol a regény tárgyai kiállításra kerültek. * '''„A nevem Vörös” és „Az ártatlanság múzeuma”''' révén Pamuk a várost is „írói karakterré” emelte: '''Isztambul nem csupán helyszín, hanem önálló identitás és érzelemvilág'''. ----- <span id="esszéírói-és-közéleti-szerep"></span> === Esszéírói és közéleti szerep === Pamuk esszéiben rendszeresen ír: * a '''kultúrák közti párbeszédről''', * '''Európa és Iszlám viszonyáról''', * a '''könyvek és írás szerepéről''' a modern világban. Esszékötetei közé tartozik: * ''Other Colors: Essays and a Story'' (2007) * ''The Naive and the Sentimental Novelist'' (2010) – irodalomelméleti gondolatok az olvasásról és regényírásról Pamuk szerint a regényírás '''önfeltárás, játék és világelemzés''' egyszerre – egy módja annak, hogy „lassan elmeséljük, mit érzünk a világban lenni”. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === Pamuk számos díjat nyert, köztük: * '''Nobel-díj (2006)''' * '''Prix Médicis étranger (Franciaország)''' * '''Peace Prize of the German Book Trade (2005)''' * '''IMPAC Dublin Literary Award''' * Több díszdoktori cím (Harvard, Yale, Sorbonne) ----- <span id="stílus-és-témák"></span> === Stílus és témák === Pamuk stílusa '''gazdag, rétegzett, intertextuális'''. Jellemző rá: * posztmodern szerkezet (elbeszélők váltása, önreflexió), * történelmi és kulturális utalások sűrű szövése, * '''török identitás krízise''' a nyugat és kelet között, * '''Isztambul állandó visszatérő motívum''', * mély '''melankólia''' és az „átmenetiség” érzete. ----- <span id="magánélete"></span> === Magánélete === Pamuk 2001-ben elvált feleségétől, egy lánya van. Életének nagy részét Isztambulban töltötte, de tanított az Egyesült Államokban is (pl. Columbia Egyetem). A nyilvánosságot nem keresi, '''inkább az írásra és az olvasásra koncentrál'''. Mindazonáltal időnként megszólal politikai kérdésekben – gyakran bírálja a '''török kormány autoriter tendenciáit''', kiáll az emberi jogok és a véleményszabadság mellett. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Orhan Pamuk '''nemcsak Törökország, hanem az egész világ írója'''. Történetei segítenek megérteni, '''mit jelent a modern ember számára a múlt, a vallás, a kultúra és az én kérdése'''. Regényei '''hídak a nyugati és keleti gondolkodás között''', egy olyan világban, ahol gyakran falakat építünk. Ahogy ő maga mondta: <blockquote>„Nem azért írok, hogy megoldjam a világ problémáit – hanem hogy megmutassam, milyen nehéz együtt élni velük.” </blockquote> Ezért Orhan Pamuk irodalma '''nem tanít, hanem gondolkodtat''' – és ez teszi időtállóvá, egyedivé, univerzálissá. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} nree0v9bycmtoinseqyj7v91wwyfmbc 0 808372 3507996 2025-06-30T17:43:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3507996 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508021 3507996 2025-06-30T18:21:39Z LinguisticMystic 22848 3508021 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Günter Grass''' (teljes nevén Günter Wilhelm Grass, született: 1927. október 16., Danzig – †2015. április 13., Lübeck) '''német író, költő, drámaíró, grafikus és szobrász''', a 20. század egyik legnagyobb hatású német nyelvű szerzője. Az irodalmi Nobel-díjat 1999-ben kapta meg, életművéért, amely újraértelmezte a német identitást, szembenézett a náci múlttal, és szókimondóan foglalkozott a társadalmi-politikai kérdésekkel. Leghíresebb regénye a '''„A bádogdob” (Die Blechtrommel, 1959)''', amely a második világháború abszurditását és kegyetlenségét mutatja be groteszk stílusban. ----- <span id="családi-háttér-és-ifjúkor"></span> === Családi háttér és ifjúkor === Grass '''sziléziai–kasub''' származású katolikus családban született Danzigban (ma: Gdańsk, Lengyelország). A náci idők alatt tinédzserként a Hitlerjugend tagja volt, majd '''1944-ben önként jelentkezett''' a Waffen-SS-be, ahol páncélos katonaként szolgált. Ezt a tényt évtizedekig elhallgatta, csak '''2006-ban ismerte be nyilvánosan''', ami komoly vitát váltott ki Németország-szerte. A háború után hadifogságba került, majd '''szobrásznak és grafikusnak tanult''' Düsseldorfban és Berlinben. Művészeti tevékenysége később is fontos maradt: illusztrálta könyveit, és gyakran jelentek meg rézkarcai, fametszetei. ----- <span id="a-bádogdob-áttörés-és-botrány-1959"></span> === A bádogdob – áttörés és botrány (1959) === Első regénye, '''„A bádogdob” (Die Blechtrommel)''' 1959-ben jelent meg, és azonnal '''irodalmi szenzációt''' keltett. A főhős, '''Oskar Matzerath''', hároméves korában úgy dönt, hogy nem nő tovább, és egy bádogdobon dobolva kommentálja a náci Németország és a háború borzalmait. A regény: * groteszk, szatirikus és szürreális stílusban íródott, * kritizálja a '''kispolgári képmutatást''' és a német társadalom '''hallgatását a múltról''', * több pontján '''tabudöntögető''', így heves vitákat váltott ki, * a német '''„Vergangenheitsbewältigung”''' (a múlttal való megbirkózás) irodalmi kulcsműve lett. Az 1979-es filmváltozat (Volker Schlöndorff rendezésében) elnyerte az '''Arany Pálmát Cannes-ban''', majd az '''Oscar-díjat legjobb idegen nyelvű film''' kategóriában. ----- <span id="a-danzigi-trilógia-és-további-regények"></span> === A Danzigi trilógia és további regények === A bádogdob az ún. '''Danzigi trilógia''' első része volt. E trilógia Grass szülővárosának sorsát és lakóinak történetét dolgozza fel: # '''A bádogdob (Die Blechtrommel, 1959)''' # '''Macska és egér (Katz und Maus, 1961)''' – kisregény a kamaszkor, szexualitás és bűntudat témáiról # '''Kutyaséta (Hundejahre, 1963)''' – három hangon mesélt regény, amely a barátság, árulás és háborús bűnök kérdését járja körül Grass ezt követően is számos jelentős művet írt, többek között: * '''Helybenjárás (örtlich betäubt, 1969)''' – egy narkózisba süllyedő társadalom allegóriája * '''A pletykafészek (Der Butt, 1977)''' – feminista-mitologikus regény a női szerepekről * '''A patkány (Die Rättin, 1986)''' – posztapokaliptikus vízió az emberiség pusztulásáról * '''Túl messzire mentem (Ein weites Feld, 1995)''' – a német újraegyesítést kritizáló nagyívű történelmi regény Grass regényeire jellemző: * '''nyelvi lelemény, groteszk humor, ironikus narráció''' * '''történelmi távlat és személyes emlékezet''' kombinációja * '''múltfeldolgozás és erkölcsi kérdésfelvetés''' * '''formabontó elbeszélésmód''' (gyakran nem lineáris, több nézőpontú) ----- <span id="politikai-aktivizmus"></span> === Politikai aktivizmus === Günter Grass nemcsak író volt, hanem '''politikai gondolkodó és közszereplő''' is. A '''Szociáldemokrata Párt (SPD)''' támogatójaként dolgozott Willy Brandt kampányaiban. 1969-ben íróként '''aktívan fellépett a demokratikus szocializmus mellett''', miközben '''kritizálta a konzervatív múlt fel nem dolgozását'''. Grass '''bátran bírálta a német politikai elitet''': az újraegyesítés során például azt állította, hogy az túl gyorsan történt, és '''a múlt tapasztalatainak feldolgozása elmaradt'''. Ezzel ismét támadások kereszttüzébe került, de íróként mindig kitartott a saját erkölcsi nézőpontja mellett. ----- <span id="a-múlt-bevallása-ss-tagság-2006"></span> === A múlt bevallása – SS-tagság (2006) === 2006-ban jelent meg '''önéletrajzi regénye''', a ''„Hagymapucolás közben” (Beim Häuten der Zwiebel)'', amelyben '''beismerte fiatalkori Waffen-SS-tagságát'''. Ez addig '''tabutémának számított''', és sok olvasót és kritikust meglepett, hiszen egész életműve az erkölcsi felelősségről szólt. A beismerést követően vita bontakozott ki: * egyesek '''képmutatással és késleltetett őszinteséggel vádolták''', * mások szerint bátor tett volt, amely '''megerősítette''' azt az irodalmi hitelét, amelyet az igazságkeresésre épített. ----- <span id="nobel-díj-1999"></span> === Nobel-díj (1999) === '''1999-ben Grass megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', elsősorban '''„A bádogdob”''' életre szóló hatása miatt. A Svéd Akadémia indoklása szerint: <blockquote>„Grass egy olyan irodalmi világot teremtett, amely groteszk humorával és fekete realista látásmódjával új dimenziót adott a német irodalomnak.” </blockquote> Ez az elismerés nemcsak irodalmi munkásságát, hanem '''társadalmi bátorságát is díjazta'''. ----- <span id="művészként-grafikus-és-szobrász"></span> === Művészként: grafikus és szobrász === Grass nemcsak íróként volt aktív. Könyveihez '''saját illusztrációkat''' készített, grafikái, fametszetei gyakran jelentek meg kiállításokon. Szobrai, rajzai és nyomatai '''az irodalom képi világát egészítették ki''', és írói szimbolikájával is szoros kapcsolatban álltak. ----- <span id="késői-évek-örökség"></span> === Késői évek, örökség === Grass a halála előtti években továbbra is '''publicisztikákat írt, felszólalt a társadalmi igazságtalanságok ellen''', és aktívan részt vett a közéletben. Kritikusan viszonyult például: * az USA közel-keleti politikájához, * az izraeli atomfegyverek kérdéséhez (emiatt Izrael „persona non grata”-nak nyilvánította), * az európai társadalmak menekültpolitikájához. Utolsó jelentős művei: * '''Beim Häuten der Zwiebel (2006)''' – önéletrajzi regény * '''Grimms Wörter (2010)''' – a német nyelv politikai és kulturális történetéről * '''Vonne Endlichkait (2015)''' – posztumusz kötet a halál, öregség, emlékezet témáiról Grass 2015-ben hunyt el Lübeckben, 87 éves korában. Halála után Németország-szerte megemlékeztek róla, mint '''az ország erkölcsi lelkiismeretéről'''. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Günter Grass '''nemcsak író volt''', hanem '''társadalmi hang, erkölcsi tanú, művész és provokátor'''. Műveiben '''összekapcsolta a múlt bűneit a jelen felelősségével''', és mindig azt vallotta: <blockquote>„Az irodalomnak nem az a dolga, hogy elaltassa a lelkiismeretet – hanem hogy felébresztje.” </blockquote> Groteszk, szatirikus, néha nyers stílusa '''nem kímélte az olvasót''', de éppen ezért vált jelentőségteljes hanggá a német és világirodalomban. Grass megmutatta, hogy a múlt feldolgozása fájdalmas, de elengedhetetlen – és hogy '''az emlékezés maga is irodalom'''. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 3y5fdgos2399w3tdnm3b7b7oepo0gwq 0 808373 3508002 2025-06-30T17:49:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508002 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508006 3508002 2025-06-30T17:52:55Z LinguisticMystic 22848 3508006 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Joseph Rudyard Kipling''' (1865. december 30. – 1936. január 18.) brit író, költő, novellista és újságíró volt, aki az angol birodalom fénykorának irodalmi szimbólumává vált. Műveiben gyakran jelent meg a gyarmati India világa, katonai témák, erkölcsi tanulságok és a férfivá válás nehéz útja. Legismertebb munkái közé tartozik '''„A dzsungel könyve”''', '''„Kim”''', '''„Ha…” (If—)''' című költeménye, valamint sok gyermekeknek és felnőtteknek írt története. Kipling az angol irodalom egyik legismertebb alakja volt, és '''1907-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat''', első angol nyelvű íróként, és egyben a legfiatalabbként az elismerés történetében (41 évesen). ----- <span id="gyermekkor-és-család"></span> === Gyermekkor és család === Rudyard Kipling '''1865-ben született Bombayben (ma Mumbai), Indiában''', ahol apja, John Lockwood Kipling egy művészeti iskola igazgatója volt. A brit gyarmati közigazgatás világában nőtt fel, és élete végéig mély, kettős érzései voltak India iránt: egyszerre imádta a kultúrát, nyelvet és színeket, ugyanakkor megtestesítette a brit birodalmi szemléletet. Hatéves korában Angliába küldték testvérével, ahol nevelőszülőknél élt éveken át. Ezek a tapasztalatok – az '''elidegenedés, fegyelem, magány és szülői hiány''' – később visszatértek írásaiban is, különösen a gyermekkarakterek ábrázolásában. ----- <span id="tanulmányok-és-újságírás"></span> === Tanulmányok és újságírás === Kipling tanulmányait Angliában végezte, majd visszatért Indiába, ahol '''újságíróként dolgozott''' a ''Civil and Military Gazette'' és a ''Pioneer'' című lapoknál. Itt kezdte megírni első novelláit, amelyek Indiában játszódtak, gyakran katonákról, hivatalnokokról, helyi lakosokról. Ezek a történetek később az '''„Indiai történetek” (Plain Tales from the Hills)''' gyűjteményében jelentek meg. Írásai színesek, gyakran ironikusak, néha karikatúraszerűek voltak, ám kiváló érzékkel ragadták meg a brit-indiai élet jellegzetességeit. ----- <span id="a-dzsungel-könyve-és-gyermekirodalmi-sikerek"></span> === A dzsungel könyve és gyermekirodalmi sikerek === 1894-ben megjelent '''„A dzsungel könyve” (The Jungle Book)''', amit 1895-ben követett a '''„Második dzsungel könyv”'''. A történetek főszereplője '''Maugli''', a farkasok között felnőtt embergyerek, akinek kalandjain keresztül Kipling nemcsak egy egzotikus világot mutat be, hanem '''erkölcsi tanításokat''' és a természet törvényeinek mély tiszteletét is közvetíti. Egyéb gyerekművei, mint a ''Just So Stories'' (Így volt, mese volt) humorral és szeretettel mutatják be, hogyan „lettek olyanná” az állatok, amilyenek – ezek ma is népszerűek. ----- <span id="kim-és-a-felnőtt-irodalom"></span> === Kim és a felnőtt irodalom === 1901-ben Kipling megírta '''„Kim”''' című regényét, amelyet a modern angol irodalom egyik mesterművének tartanak. A regény India különböző vallásait, kultúráit, tájait és társadalmi rétegeit mutatja be egy fiatal árva fiú, Kimball O’Hara utazásain keresztül. A háttérben zajlik a '''„The Great Game”''', azaz a brit-orosz hírszerzési játszma Közép-Ázsiáért. A mű mélysége, karakterei és nyelvezete máig inspirálja az írókat, sőt politikai gondolkodókat is. Kipling itt éri el a csúcspontját a brit birodalmi elbeszélés és az indiai valóság kettősségének egyensúlyában. ----- <span id="költészete-és-a-ha-című-vers"></span> === Költészete és a „Ha…” című vers === Kipling költészetében gyakran jelent meg a '''hazaszeretet, hősiesség, bátorság''', valamint a '''férfiúi értékek''' dicsérete. Legismertebb verse, a '''„Ha…” (If—)''' egy tanító jellegű költemény, amit az angol nyelvű világ egyik '''legkedveltebb és legidézettebb''' költeményeként tartanak számon. A vers sorai (pl. „Ha nem félsz attól, hogy mások félreértenek, / és képes vagy uralni magad…”) generációkat inspiráltak, és gyakran láthatók iskolai falakon vagy vezetői könyvek mottóiként. ----- <span id="politikai-nézetei"></span> === Politikai nézetei === Kipling '''erősen brit imperialista''' szemléletet vallott. Támogatta a Brit Birodalom fennhatóságát, hitt a „civilizáció küldetésében”, amelyet a britek hordoznak a „kevésbé fejlett” népek felé. Ezt tükrözi '''„A fehér ember terhe” (The White Man’s Burden)''' című verse is, amelyet gyakran idéznek (és kritizálnak) a gyarmatosító szemlélet példájaként. Ugyanakkor Kipling '''kritikus is volt''': írásaiban gyakran kifigurázta az ostoba, arrogáns hivatalnokokat és a bürokráciát. Véleménye nem volt vakon optimista, inkább ironikus és reflektív. ----- <span id="személyes-tragédiák"></span> === Személyes tragédiák === Fia, '''John Kipling''', elesett az első világháborúban 1915-ben. Kipling személyesen segített neki bekerülni a hadseregbe, annak ellenére, hogy John látása gyenge volt. Fia halála mélyen megrázta; ettől kezdve Kipling sokat írt a háborúról, az áldozatról, és a veszteségről. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerés"></span> === Nobel-díj és elismerés === '''1907-ben''' Kipling lett '''az első angol nyelvű irodalmi Nobel-díjas''', amit a Svéd Akadémia „megfigyelőképességének, eredeti képzelőerejének, férfias stílusának és világos gondolkodásának” elismeréseként ítélt neki. Akkoriban ő volt '''a világ legjobban fizetett írója''' is. ----- <span id="későbbi-évek-és-halála"></span> === Későbbi évek és halála === Az első világháború után Kipling tekintélye csökkent. Bár a közönség még mindig nagyra értékelte, az irodalmi kritika '''egyre inkább elutasította imperialista nézetei és konzervatív stílusa miatt'''. A modernista írók (pl. Virginia Woolf, George Orwell) másfajta irodalmat képviseltek. 1936-ban halt meg Londonban, 70 éves korában. A Westminster-apátságban, a '''Poets’ Corner''' (Költők sarka) közelében temették el. ----- <span id="öröksége-és-megítélése"></span> === Öröksége és megítélése === Kipling ma is megosztó figura. Egyrészt: * Zseniális mesélő, aki '''több nemzedék gyermekeinek formálta a fantáziáját''', * Az angol nyelv mestere, rendkívül gazdag szókincscsel és ritmusérzékkel, * A gyarmati világ krónikása – ahogy azt az ott élők megélték. Másrészt: * Imperialista és eurocentrikus világnézete ma sok kritika tárgya, * Műveit időnként nehéz kontextusba helyezni a posztkoloniális világban. Mégis: Kipling munkái – ha értő olvasásban részesülnek – '''nemcsak dokumentumai egy korszaknak''', hanem annak is példái, hogyan lehet gyermeki rácsodálkozással és írói mesterséggel bemutatni az emberi természetet, a hősiesség határait, a veszteség árnyalatait és az identitás keresését. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Rudyard Kipling''' írásaiban ott él India pora, a brit birodalom szelleme, a gyermekmesék időtlen bölcsessége és az emberi lélek összetettsége. Bár a világ változott, és nézetei sokak szerint idejétmúltak, a műveiben ott rejlik '''az elbeszélés varázsa''', az a képesség, hogy megragadja a figyelmet és gondolkodásra ösztönözzön. Ez pedig minden időben érték marad. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} koeap8ivn94bmmrxxp9rb66yfqbj4wh 0 808374 3508005 2025-06-30T17:52:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508005 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 3508007 3508005 2025-06-30T17:57:06Z LinguisticMystic 22848 3508007 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Albert Camus''' (1913. november 7. – 1960. január 4.) francia filozófus, regényíró, drámaíró, esszéista és újságíró volt, aki a 20. századi egzisztencialista és abszurd filozófia egyik kulcsfigurája, bár ő maga elutasította az „egzisztencialista” címkét. Munkásságát a '''morális függetlenség''', a '''lázadás''', az '''abszurd ember''' és az '''emberi méltóság védelme''' határozta meg. 1957-ben irodalmi '''Nobel-díjat''' kapott, ezzel a második legfiatalabb irodalmi Nobel-díjas lett addig (44 évesen). Legismertebb művei: ''A pestis'', ''Az idegen'', ''Sziszüphosz mítosza''. ----- <span id="gyermekkor-és-háttér"></span> === Gyermekkor és háttér === Camus 1913-ban született '''Algériában''', egy francia gyarmaton, '''Mondovi''' városában (ma Dréan). Apja, Lucien Camus az első világháborúban esett el, így Albertet édesanyja, egy szegény, írástudatlan, félig süket spanyol származású asszony nevelte. Ez az egyszerű, sőt '''nyomorgó algériai munkásosztályi háttér''' később mélyen befolyásolta Camus érzékenységét az igazságtalanság iránt. Tanulmányait Algírban végezte, ahol '''filozófiát hallgatott''', és már fiatalon érdeklődött az irodalom, a politika és a színház iránt. Egyetemi karrierje tüdőbetegsége miatt félbeszakadt, de írói pályáját már elindította. ----- <span id="az-abszurd-filozófia-kezdetei"></span> === Az abszurd filozófia kezdetei === Camus 1942-ben adta ki első jelentős filozófiai esszéjét: '''„Sziszüphosz mítosza” (Le Mythe de Sisyphe)'''. Itt fejti ki a híres gondolatát az „abszurd emberről”, aki felismeri, hogy '''az életnek nincs objektív értelme vagy célja''', de mégis folytatja, dacból és méltóságból. A cím Sziszüphosz alakjára utal – a görög mitológiai hősre, aki örökké görgeti a követ felfelé a hegyre. Camus szerint '''„Sziszüphoszt boldognak kell elképzelnünk”''': felismerte a sorsát, és ennek tudatában él. ----- <span id="az-idegen-a-klasszikus-regény"></span> === ''Az idegen'' – a klasszikus regény === Camus legismertebb regénye, '''„Az idegen” (L’Étranger)''' szintén 1942-ben jelent meg. Főhőse, '''Meursault''', egy algériai francia hivatalnok, aki látszólag érzéketlenül reagál anyja halálára, majd később megöl egy arab férfit, látszólag ok nélkül. A regény bemutatja az ember és a világ közötti '''érzelmi és értelmi szakadékot''', az „abszurd” állapotot. A per során Meursault-ot nem a gyilkosság, hanem az '''érzéketlensége''' miatt ítélik el – ezzel Camus az igazságszolgáltatás és a társadalmi elvárások kérdéseit is vizsgálja. ----- <span id="a-pestis-az-erkölcsi-ember-regénye"></span> === ''A pestis'' – az erkölcsi ember regénye === 1947-ben jelent meg '''„A pestis” (La Peste)''' című regénye, amely '''Oran városában kitört járványt''' ír le, ám mélyebb értelmezésben '''az emberi szenvedés és a morális választás allegóriája'''. A főszereplő, Rieux doktor, nem vallásos, nem hősies, mégis megtesz mindent, hogy enyhítse a szenvedést – nem azért, mert reménykedik, hanem mert '''„az emberség az, ami számít”'''. Sokan a nácizmus és az ellenállás allegóriájaként olvasták a regényt, amely Camus saját világháborús tapasztalatait is tükrözi. ----- <span id="résztvétel-az-ellenállásban-és-újságírás"></span> === Résztvétel az ellenállásban és újságírás === A második világháború idején Camus a francia ellenállás aktív tagja volt. 1943–1947 között a '''„Combat”''' nevű ellenállási lap szerkesztője lett. Cikkeiben gyakran foglalkozott az '''egyetemes emberi jogokkal, a civil áldozatok védelmével, a diktatúrák elítélésével'''. Camus elutasította mind a '''náci uralmat''', mind a '''sztálinista kommunizmust'''. Emiatt baloldali körökben – különösen Jean-Paul Sartre-ral való szakítása után – '''kívülállóvá vált'''. ----- <span id="politikai-és-filozófiai-nézetei"></span> === Politikai és filozófiai nézetei === Bár gyakran egzisztencialistaként emlegetik, '''Camus elutasította ezt a címkét'''. Szerinte az egzisztencializmus (főként Sartre-é) túlzottan romantizálja az abszurdot, míg ő '''a lázadásban, az egyszerű élet szépségében és az etikus magatartásban''' látta az emberi válaszokat. '''Fő filozófiai fogalmai:''' * '''Abszurd''': az emberi értelem és a világ értelmetlensége közötti konfliktus. * '''Lázadás''' (''La révolte''): morális válasz az abszurdra – nem elfogadás, nem öngyilkosság, hanem aktív cselekvés. * '''Mértékletesség''': elutasította a radikális ideológiákat és a végleteket. ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === * '''Sziszüphosz mítosza''' (1942): filozófiai esszé az abszurd emberről. * '''Az idegen''' (1942): regény az érzéketlen kívülállóról. * '''A pestis''' (1947): allegória a kollektív szenvedésről és felelősségről. * '''A bukás''' (1956): önvád és bűn tematikája egy cinikus bíró monológján keresztül. * '''A lázadó ember''' (''L’Homme révolté'', 1951): politikai és etikai esszé a forradalmak, terror és lázadás kérdéseiről. ----- <span id="nobel-díj-és-elismerés"></span> === Nobel-díj és elismerés === 1957-ben Albert Camus elnyerte '''az irodalmi Nobel-díjat''', az emberi lelkiismeret védelmében írt „világító erejű” munkáiért. Beszédében hangsúlyozta: az írónak feladata a „'''szolgálat, nem ítélkezés'''”, és az irodalom célja nem a hatalom, hanem '''az igazság és a szenvedő emberek képviselete'''. ----- <span id="tragikus-halála"></span> === Tragikus halála === Camus '''1960. január 4-én''' halt meg autóbalesetben, barátja Facel Vega-jában utazva. A baleset során a kezében volt a ''Posztumusz naplók'' és a félbehagyott regénye, '''„Az első ember” (Le Premier Homme)''' kézirata, amely életrajzi ihletésű, posztumusz jelent meg 1994-ben. ----- <span id="öröksége-és-hatása"></span> === Öröksége és hatása === Camus máig '''az emberi méltóság, az erkölcsi felelősség és a józanság szimbóluma'''. Műveit világszerte tanítják iskolákban, főiskolákon. Szemléletmódja – bár ellentmondásos – hozzájárult: * az abszurd és posztmodern irodalom fejlődéséhez, * a filozófia hétköznapi, életközeli megközelítéséhez, * a humanista, erőszakmentes gondolkodás terjedéséhez. ----- <span id="camus-gondolatainak-ereje"></span> === Camus gondolatainak ereje === Camus nem hirdetett hősi önfeláldozást, sem transzcendens igazságokat. '''Azt hirdette, hogy a világ abszurditása ellenére is érdemes élni''', segíteni másokat, tisztességgel helytállni. Egyik leghíresebb gondolata: <blockquote>„Az ember nem szent, hanem csak ember. És az ember méltósága abban áll, hogy ezt tudja, és mégis cselekszik.” </blockquote> ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Albert Camus''' munkássága nemcsak irodalmi és filozófiai szempontból maradandó, hanem '''erkölcsi és emberi értékeiben is időtálló'''. Egy olyan világban, ahol gyakran elvész az iránytű, Camus egyszerű, mégis mély válaszokat ad: '''az életet nem értelmezni kell, hanem méltósággal élni'''. Ezért tekinthetünk rá nemcsak íróként, hanem az emberi tisztesség örök tanújaként. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} 11yh7sh1p658klv23kc3ywv5lf1qasx 0 808375 3508009 2025-06-30T18:01:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Mikhail Sholokhov|?}}” 3508009 wikitext text/x-wiki #redirect [[Mikhail Sholokhov]] 6rfa1piuqpeop4cfldzfxrqx733vjkx 0 808376 3508013 2025-06-30T18:07:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Mario Vargas Llosa|?}}” 3508013 wikitext text/x-wiki #redirect [[Mario Vargas Llosa]] eer5u74exvhihcuqndn10xntgjbn60f 0 808377 3508017 2025-06-30T18:12:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Doris Lessing|?}}” 3508017 wikitext text/x-wiki #redirect [[Doris Lessing]] loel8krzs2el90u483alg0hk60v2t0q 0 808378 3508025 2025-06-30T18:24:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Amerigo Vespucci|?}}” 3508025 wikitext text/x-wiki #redirect [[Amerigo Vespucci]] evglsa3jivbghg2zwm9elmfbv6ziem9 0 808379 3508026 2025-06-30T18:24:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Vasco da Gama|?}}” 3508026 wikitext text/x-wiki #redirect [[Vasco da Gama]] ocyocp4gkedy3id9ako0ua34hr45stj 0 808380 3508027 2025-06-30T18:24:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Ferdinand Magellan|?}}” 3508027 wikitext text/x-wiki #redirect [[Ferdinand Magellan]] fgp5x6mxbm7trsuc5ut74zzs1es6pfe 0 808381 3508038 2025-06-30T18:45:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508038 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508065 3508038 2025-06-30T18:49:10Z LinguisticMystic 22848 3508065 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Donatello''' (''teljes nevén Donato di Niccolò di Betto Bardi'', kb. 1386 – 1466. december 13.) a '''kora reneszánsz''' egyik legnagyobb hatású szobrásza volt, aki '''úttörő módon újította meg a szobrászat formanyelvét és eszköztárát'''. Munkássága során ötvözte az ókori klasszikus formákat a keresztény témákkal, miközben a '''realizmus, az érzelemábrázolás és a perspektíva''' használatának új lehetőségeit kutatta. Donatello az egyik legelső művész volt, aki '''a reneszánsz humanizmus eszméit a szobrászatban is megjelenítette'''. ----- <span id="fiatalkora"></span> === Fiatalkora === Donatello '''Firenze''' városában született egy viszonylag szerény, kézműves családba. Apja, Niccolò di Betto Bardi gyapjúkártoló volt. Donatello már fiatalon érdeklődést mutatott a művészetek iránt, és kőfaragóként kezdte pályáját. Tanoncként '''Lorenzo Ghiberti''' műhelyében dolgozott, aki akkoriban a firenzei Baptisztérium bronzkapuin dolgozott – ez az élmény nagy hatással volt Donatellóra. A firenzei környezet intellektuálisan és kulturálisan pezsgő közeg volt, ahol a '''medici család''', a kereskedők és a papság egyaránt támogatták a művészeteket. ----- <span id="művészi-stílus-és-újításai"></span> === Művészi stílus és újításai === Donatello forradalmasította a szobrászatot az alábbi technikák és megközelítések révén: <span id="realizmus"></span> ==== 1. '''Realizmus''' ==== Donatello szobrai '''élethűek és emberközeliek''' voltak. Nem idealizálta alakjait, hanem megmutatta '''az öregség, szenvedés, erő vagy gyengeség jeleit''' is – ezzel szembement a középkori, stilizált ábrázolásokkal. <span id="perspektíva-és-térábrázolás"></span> ==== 2. '''Perspektíva és térábrázolás''' ==== Kidolgozta a '''„stiacciato”''' (lapos dombormű) technikát, mellyel '''hihetetlen mélységet''' tudott elérni egészen sekély reliefeken, finom vonalhasználattal. <span id="érzelemábrázolás"></span> ==== 3. '''Érzelemábrázolás''' ==== Alakjai gyakran mély érzelmi állapotot tükröznek – szomorúság, áhítat, öröm vagy fájdalom jelenik meg arcvonásaikon és testtartásukban. <span id="klasszikus-antik-hatások"></span> ==== 4. '''Klasszikus antik hatások''' ==== Gyakran idézett meg '''római és görög motívumokat''', öltözeteket, pózokat. Ugyanakkor nem másolta, hanem újraértelmezte őket – a keresztény témák szolgálatába állítva. ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === <span id="dávid-bronzból-kb.-1440-es-évek"></span> ==== '''Dávid (bronzból, kb. 1440-es évek)''' ==== * '''Első szabadon álló, akt meztelen szobor''' az antikvitás óta * Dávid fiatal, finom, feminin alakként jelenik meg, Goliát fején áll * Művészi újdonság: természetes testtartás, „contrapposto” póz, érzékiség * Politikai szimbólum is volt: Firenze kis mérete ellenére legyőzi a „óriásokat” <span id="szent-györgy-1415-orsanmichele-firenze"></span> ==== '''Szent György (1415, Orsanmichele, Firenze)''' ==== * Harcias, lendületes alak, erőt és bátorságot sugall * A szobor alatt található dombormű (Sárkányölő Szent György) a „stiacciato” egyik legszebb példája <span id="magdaléna-fából-1455-körül"></span> ==== '''Magdaléna (fából, 1455 körül)''' ==== * Öreg, megtört, aszketikus nőalak * Realista és drámai: a bűnbánat kifejezése fizikai szenvedésen keresztül <span id="gattemelata-lovas-szobra-padova-kb.-1453"></span> ==== '''Gattemelata lovas szobra (Padova, kb. 1453)''' ==== * Az első modern, életnagyságú '''lovas szobor''' * Emlékeztet Marcus Aurelius római lovasszobrára, de új: katonai hősábrázolás világi kontextusban * A szobor példája annak, hogyan élesztette újjá Donatello az antik művészet szellemét <span id="szent-márk-és-szent-lukács-szobrai-orsanmichele-templom"></span> ==== '''Szent Márk és Szent Lukács szobrai (Orsanmichele templom)''' ==== * Ezekben Donatello újfajta '''mozgalmasságot''' és '''személyességet''' adott az evangélistáknak ----- <span id="kapcsolatai-és-támogatói"></span> === Kapcsolatai és támogatói === Donatello szoros kapcsolatot ápolt a '''Medici családdal''', különösen '''Cosimo de’ Medici''' volt a patrónusa. Ő bízta meg például a bronz Dávid elkészítésével is. A Mediciek révén lehetősége nyílt '''Padovába is eljutni''', ahol hosszú éveket töltött, és ottani munkái jelentősen hozzájárultak a reneszánsz esztétika elterjedéséhez Észak-Itáliában is. ----- <span id="hatása-és-öröksége"></span> === Hatása és öröksége === Donatello új szobrászati irányt indított el: * Hatással volt '''Michelangelóra''', aki egyes műveit újragondolta (pl. saját márvány Dávid szobra) * Inspirálta a későbbi '''reneszánsz mestereket''', mint Verrocchio, Ghiberti, della Robbia * Stílusa előrevetítette a '''manierizmus''' drámaiságát is Szobrászati stílusában '''összeolvadt az emberi test, a lélek és az eszmeiség''' – ez tette Donatellót a reneszánsz művészet egyik kulcsfigurájává. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === Halála és emlékezete === Donatello 1466-ban halt meg Firenzében, és a '''San Lorenzo templomban''' temették el, nem messze patrónusa, Cosimo de’ Medici sírjától. Életében megbecsült mester volt, de halála után még inkább felismerték úttörő jelentőségét. ----- <span id="donatello-és-a-popkultúra"></span> === Donatello és a popkultúra === A modern világban neve széles körben ismertté vált, többek közt a '''„Tini nindzsa teknőcök” egyik szereplője''' is róla kapta a nevét – ez mutatja, hogy a reneszánsz négy legnagyobb művésze (Leonardo, Michelangelo, Raffaello és Donatello) kulturális ikonná vált. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === Donatello a '''reneszánsz szobrászat atyjának''' is nevezhető. Művészetével visszahozta az '''antik idealizmus és keresztény spiritualitás egyensúlyát''', de új, '''érzelmileg gazdag, emberi szobrászati nyelvet''' alakított ki. Öröksége ma is él: művei világszerte múzeumokban láthatók, és hatásuk a modern plasztikai művészetben is kitapintható. <blockquote>„Donatello nem csupán szobrász volt – ő volt az első, aki a követ emberré faragta.” </blockquote> {{engl}} 03hxdmc4zif6d73skwkqi6rqmrsavdv 0 808382 3508039 2025-06-30T18:45:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508039 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508075 3508039 2025-06-30T18:52:02Z LinguisticMystic 22848 3508075 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Albrecht Dürer''' (1471. május 21. – 1528. április 6.) '''német festő, metsző, grafikus és tudós''', a '''reneszánsz kori Németország''' egyik legismertebb és legnagyobb hatású művésze. Művészete egyesítette az '''észak-európai részletgazdagságot''' az '''olasz reneszánsz perspektívájával és anatómiai tudásával'''. Ő volt az első német művész, aki nemzetközi hírnévre tett szert, és életében jelentős befolyást gyakorolt mind az északi, mind a déli (olasz) reneszánsz művészetre. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Albrecht Dürer '''Nürnbergben''' született, tizenhét gyermek közül a harmadikként. Apja magyar származású ötvös volt (eredeti neve: Ajtós), így Dürer már fiatal korában ismerkedett a '''fémmegmunkálás és rajzművészet''' alapjaival. Tehetsége hamar megmutatkozott: 13 évesen már készített önarcképet. Tizennégy évesen inasként bekerült '''Michael Wolgemut''' műhelyébe, ahol megismerkedett a fametszetek technikájával. Később '''tanulmányútra indult''' Németalföldön, és '''1494–1495 között Itáliában''' járt, ahol megismerkedett a '''perspektíva, aránytan és klasszikus művészet''' elveivel. Ezek az élmények mély nyomot hagytak benne, és művészetének alappilléreivé váltak. ----- <span id="dürer-mint-metszőmester"></span> === Dürer mint metszőmester === Dürer leginnovatívabb és legismertebb munkái '''fametszetei és rézkarcai''' voltak. E művek révén vált '''Európa-szerte ismertté''', mivel könnyen sokszorosíthatók és terjeszthetők voltak. <span id="fontosabb-grafikai-sorozatai"></span> ==== Fontosabb grafikai sorozatai: ==== * '''Jelenések könyve (1498)''' – egy sorozat apokaliptikus jelenetekről, rendkívüli drámaisággal és precizitással. A „Négy lovas” című lap az egyik legismertebb metszete. * '''Kis Passió és Nagy Passió''' – Krisztus szenvedéstörténetének illusztrációi, érzékenyen és emberien ábrázolva. * '''Élet három fokozata''', '''Melankólia I''', '''Lovag, halál és ördög''' – allegorikus rézkarcok, mély filozófiai tartalommal, Dürer belső világának kifejezői. A „'''Melankólia I'''” különösen híres: a geometriai formák, a mágikus négyzet, az órák, a szárnyas nőalak egy olyan tudós művész képét mutatja, aki a világ értelmezésén töpreng. ----- <span id="festészet"></span> === Festészet === Bár grafikai munkái ismertebbek, Dürer kiváló '''olajfestő és akvarellista''' is volt. Legismertebb festményei: * '''Önarcképek''' – különösen a 1500 körül készült, Krisztusra emlékeztető frontális portréja (München), amely művészi önérzetét és isteni elhivatottságát is tükrözi. * '''A négy apostol''' (1526) – bibliai szereplők portrészerű ábrázolása, részben reformációs üzenettel. * '''Adoráció a háromkirályok által''', '''Madonna gyermekével''' – klasszikus vallási témák, gazdag szín- és fénykezeléssel. A festményein erős '''olasz reneszánsz''' hatás figyelhető meg: világos kompozíció, realista anatómia és perspektíva. ----- <span id="tudományos-munkássága"></span> === Tudományos munkássága === Dürer nemcsak művész volt, hanem '''teoretikus és tudós is'''. Foglalkoztatta a '''matematika, geometria, anatómia és aránytan''', és ezekről írásokat is közölt: * '''„Unterweisung der Messung”''' (1525) – a mérés és perspektíva tanítása. Az első német nyelvű könyv, amely grafikai ábrákon keresztül tanítja a perspektívát. * '''„Vier Bücher von menschlicher Proportion”''' (1528) – az emberi test arányairól szóló négyrészes munka, amelyben megpróbálta rendszerezni az ideális testarányokat. Dürer ezekkel a munkáival '''hidat képezett a művészet és tudomány között''', s ezzel a reneszánsz egyik legtipikusabb alakjává vált. ----- <span id="kapcsolata-a-reformációval"></span> === Kapcsolata a reformációval === Dürer '''személyes tisztelője volt Luther Mártonnak''', akit „Isten választott emberének” nevezett. Részt vett a '''reformáció szellemi életében''', és bár katolikus maradt, nyitott volt a hitújítás kérdéseire. Luther börtönbe kerülése után mélyen aggódott érte, és jegyzeteiben imádkozott a megmentéséért. Utolsó éveiben több művével is kifejezte '''reformáció iránti szimpátiáját''', például a „Négy apostol” festményben – amelyet Nürnberg városának ajándékozott –, Szent Pétert hátrébb helyezte, mint Pált és Jánost, jelezve az evangéliumi szövegek elsőbbségét a pápai tekintéllyel szemben. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Albrecht Dürer 1528-ban halt meg '''Nürnbergben''', vélhetően '''malarikus láz''' vagy egyéb betegség következtében. Halála után is nagy tisztelet övezte: sírja ma is látogatható a Szent János temetőben. <span id="hatása"></span> ==== Hatása: ==== * Munkássága inspirálta a '''holland aranykor''' mestereit (pl. Rembrandtot) * Alkotásai közvetítették az '''olasz reneszánsz''' szellemiségét Németország felé * Grafikai újításai a '''nyomtatott képek kultúráját forradalmasították''' * Tisztelet övezi '''művészi integritása, tudományos kíváncsisága és technikai tökéletessége''' miatt ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Dürer volt az '''első művész, aki saját monogramját (AD) rendszeresen használta''' művein, ezzel jelezve az '''alkotói jogot és identitást'''. * Túlélte a pestist, élt a reneszánsz három fő áramlatában: '''gótikus gyökerek, olasz hatás, német reformációs szellem'''. * Kiváló '''természeti megfigyelő''' volt: híres akvarellje a „Mezei nyúl” és a „Fűcsomó” csodálatos részletességgel és valósághűséggel mutatja be a természetet. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Albrecht Dürer''' a német reneszánsz egyik legfényesebb csillaga, aki nemcsak művészként, de gondolkodóként és tudósként is korszakos jelentőségű volt. Grafikai munkái a nyomtatott kép hatalmát alapozták meg, festményei ötvözték a klasszikus harmóniát az északi realizmussal, tudományos írásai pedig új alapokra helyezték a művészképzést. <blockquote>„A művész szeme és keze Isten ajándéka – Dürer ezt felismerte, és hűséggel használta.” </blockquote> {{engl}} tngq9saoy1rcnxgz20k7r2cgukjoqlt 0 808383 3508040 2025-06-30T18:45:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508040 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508081 3508040 2025-06-30T18:54:26Z LinguisticMystic 22848 3508081 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Giorgione''' (teljes nevén '''Giorgio Barbarelli da Castelfranco''', kb. 1477–1478 – 1510. október) az '''itáliai reneszánsz egyik legrejtélyesebb és legnagyobb hatású festője''' volt. Bár életműve rendkívül rövid – korai halála miatt –, művészetének lírai, sejtelmes stílusa, atmoszférikus fénykezelése és költői témaválasztása '''megalapozta a velencei festészet virágkorát''', és közvetlen hatást gyakorolt '''Tizianóra''', majd az egész késő reneszánszra. ----- <span id="élete"></span> === Élete === Giorgione '''Castelfranco Veneto''' kisvárosában született, '''Velence közelében''', a 15. század végén. Nevének jelentése: „Nagy György” (''Zorzon'' – becenév a dialektusban), utalva magas termetére és karizmatikus megjelenésére. Tanulmányait '''Giovanni Bellini''' mellett végezhette, de hamar sajátos stílust alakított ki. Korai munkásságát '''Velencében''' kezdte, ahol a '''kifinomult, érzéki színhasználat és a misztikus hangulatok''' megkülönböztették őt kortársaitól. Sajnos '''csupán 10-15 festmény''' maradt fenn, melyet egyértelműen neki tulajdonítanak – és ezek nagy részének szerzősége ma is vitatott. '''1510-ben''' pestisben halt meg, alig harmincévesen. ----- <span id="művészeti-jelentősége"></span> === Művészeti jelentősége === Giorgione egyik legnagyobb újítása az volt, hogy '''elmozdította a festészet fókuszát a történetmesélésről a hangulatra és az érzelmi atmoszférára'''. Képein a cselekmény gyakran homályos, az alakok inkább '''szimbólumok''', semmint szereplők. Emellett ő volt az egyik első, aki a '''tájképet nemcsak háttérként, hanem hangulati központként használta'''. <span id="jellemző-stílusjegyek"></span> ==== Jellemző stílusjegyek: ==== * '''Lágy fény- és színhasználat''' * '''Rejtélyes, mitikus vagy idillikus témák''' * '''Halk, lírai kompozíciók''' * '''Festői technika''': ecsetvonásai finoman összemosottak, „füstös” hatásúak (sfumato-hoz hasonló) ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === <span id="a-vihar-la-tempesta-kb.-15061508"></span> ==== '''A vihar (La Tempesta)''' – kb. 1506–1508 ==== * Talán Giorgione leghíresebb festménye. * Egy városka háttérrel: balra egy álló férfi, jobbra egy szoptató nő, és egy sötét ég, villámlással. * A jelentés '''rejtélyes''', a szereplők kiléte és a cselekmény ismeretlen. * Ez az első festmény, ahol '''a természet és az atmoszféra''' került előtérbe, nem a történet. * A festészetben ez egyfajta '''szimbolikus, költői látásmód kezdete'''. <span id="alvó-vénusz-kb.-1510"></span> ==== '''Alvó Vénusz''' – kb. 1510 ==== * Klasszikus, meztelen nőalak, nyugalomban, természetes környezetben fekszik. * A kompozíció a későbbi '''Tiziano-féle „Venus of Urbino”''' előképe. * A táj és a női test harmóniája példázza Giorgione esztétikáját: az emberi és természeti szépség egyensúlyát. <span id="castelfrancói-madonna-kb.-1503"></span> ==== '''Castelfrancói Madonna''' – kb. 1503 ==== * Madonna trónuson, két szent között (Szent Ferenc és Szent György). * A táj idilli, és a szereplők '''méltóságteljes nyugalomban''' vannak. * Nem a szigorú ikonográfia, hanem a '''kompozíció költőisége''' a központi elem. <span id="három-filozófus-kb.-1509"></span> ==== '''Három filozófus''' – kb. 1509 ==== * Három különböző korú férfi alak egy barlang mellett. * Egyes értelmezések szerint a három korosztály az emberi tudás fejlődési szintjeit ábrázolja. * Mások szerint asztrológusok vagy a „három bölcs” (Napkeleti királyok). * A táj itt is főszereplő: a természet mint a tudás háttere. ----- <span id="giorgione-és-tiziano"></span> === Giorgione és Tiziano === '''Tiziano''' fiatalon dolgozott Giorgione műhelyében, sőt – a mester halála után – '''ő fejezte be az Alvó Vénuszt''' (a háttér egy részét). Tiziano számos korai festménye '''annyira hasonlít Giorgione stílusára''', hogy művészettörténészek gyakran nehezen különítik el őket. Giorgione korai halála miatt Tiziano vált '''a velencei iskola fő képviselőjévé''', de mindig is Giorgione volt az, aki megteremtette azt a '''festői, atmoszférikus világot''', amelyben Tiziano is dolgozott. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Giorgione '''1510-ben halt meg pestisben'''. Halálakor festményei már nagyon keresettek voltak, de az igazi hatása csak később teljesedett ki: a '''17. századi barokk''' mesterek is hivatkoztak rá, és '''az impresszionisták is Giorgione „hangulatfestészetét”''' tartották előfutáruknak. <span id="hatása-a-művészettörténetre"></span> ==== Hatása a művészettörténetre: ==== * Az első, aki a '''festői költészetet''' hangsúlyozta a narratíva helyett. * Megnyitotta az utat a '''szubjektív művészet''' felé. * A '''tájkép és az emberi figura harmonikus egysége''' művészi alapelvvé vált. * Hatása érezhető '''Tizianón, Bellinin, Veronesén''', sőt még a 19–20. századi festészetben is. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Giorgione életéről '''rendkívül kevés dokumentum''' maradt fenn – művészete szinte teljes egészében '''a képeken keresztül értelmezhető'''. * Munkái jelentős részét a '''műkereskedelem és gyűjtők''' közvetítésével ismerjük, mivel több festményéről évszázadokig nem tudták biztosan, hogy valóban ő festette-e. * A „Giorgione-jelenség” miatt az '''„attribúciós vita”''' (művészhez való hozzárendelés) a művészettörténet egyik központi kérdésévé vált. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Giorgione''' nemcsak festő volt, hanem '''a képi költészet első nagy mestere'''. Alakjai nem hirdetnek dogmát, nem mesélnek történetet – inkább egy '''hangulat, érzés, álomszerű pillanat''' közvetítői. Rövid élete ellenére alapjaiban változtatta meg a festészet célját és eszköztárát, s ezzel méltán lett a velencei reneszánsz egyik ikonikus alakja. <blockquote>„Giorgione nem a dolgokat festette meg, hanem azt, amit érezni lehet mögöttük.” </blockquote> {{engl}} d612pi2sh0pukcrph88fsmwd4626xo3 0 808384 3508041 2025-06-30T18:45:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508041 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508085 3508041 2025-06-30T18:56:53Z LinguisticMystic 22848 3508085 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''El Greco''' (eredeti neve: '''Doménikosz Theotokópoulos''', 1541 – 1614. április 7.) a '''spanyol reneszánsz''' egyik legkülönlegesebb és legkarakteresebb festője, aki görög származásúként Spanyolországban vált híressé. Egyedi stílusát jellemzi az '''elnyújtott emberalakok''', az '''élénk, kontrasztos színek''', a '''spirituális expresszió''', valamint a '''drámai kompozíciók'''. Bár életében vegyes megítélés övezte, halála után évszázadokkal újra felfedezték, és ma a '''művészettörténet egyik megkerülhetetlen alakjaként''' tartják számon. ----- <span id="származása-és-fiatalkora"></span> === Származása és fiatalkora === El Greco 1541-ben született '''Kréta szigetén''', akkor a Velencei Köztársasághoz tartozó '''Kandia (ma: Heraklion)''' városában. A családja valószínűleg jómódú, városi nemes volt. Kréta ekkor az '''ortodox keresztény ikonfestészet''' egyik központja volt, és Doménikosz is ikonfestőként kezdte pályáját a '''kretai iskola''' hagyományait követve. ----- <span id="itáliai-évei"></span> === Itáliai évei === Kb. 1567 körül elhagyta Krétát, és '''Velencébe''' költözött, hogy a reneszánsz festészet új irányzatait tanulmányozza. Velencében '''Tiziano''' műhelyében dolgozhatott, megismerte '''Tintoretto''', '''Veronese''' művészetét is. Később '''Rómába''' ment, ahol kapcsolatba került a '''manierizmus''' mozgalmával, amely az elhúzódó, nyújtott formákkal, ellentmondásos térábrázolással és intenzív drámaisággal járt. Ekkoriban már önálló festőként dolgozott, de '''kritizálta Michelangelo anatómiai ábrázolásait''', ami feszültséget okozott a római művészkörökben. Itáliai évei alatt megfigyelhető az '''ikonfestészet és a reneszánsz stílus''' egyedi keveredése. ----- <span id="spanyolországi-karrier"></span> === Spanyolországi karrier === 1577-ben '''Spanyolországba költözött''', először Madridba, majd '''Toledóba''', ahol élete hátralevő részét töltötte. A város vallási és kulturális központ volt, és El Greco itt '''állandó megrendeléseket''' kapott egyházi intézményektől. Noha '''II. Fülöp spanyol király''' megrendelésére készített néhány képet (pl. az ''El Escorial-i kolostor'' számára), az uralkodó nem tartotta elég ortodoxnak a stílusát, így El Greco inkább '''a toledói arisztokrácia és papság''' körében vált keresett művésszé. ----- <span id="stílusa"></span> === Stílusa === El Greco stílusa '''teljességgel egyedi''', és eltér minden más kortárs festőtől. Művészetében keverednek: * A '''kretai ortodox hagyományok''' (ikonok, spirituális expresszió) * Az '''olasz reneszánsz és manierista hatások''' (Tiziano színei, Tintoretto kompozíciói) * A '''misztikus katolicizmus''' mély kifejezésmódja <span id="jellemzői"></span> ==== Jellemzői: ==== * '''Hosszúkás emberalakok''', gyakran természetellenesen nyújtott formák * '''Intenzív, drámai fény-árnyék''', élénk kontrasztos színek * '''Misztikus, éteri atmoszféra''' * '''Expresszív arckifejezések''', erős érzelmi töltet * Komplex, gyakran kaotikus '''kompozíciók''', erős '''függőleges dinamizmus''' ----- <span id="legismertebb-művei"></span> === Legismertebb művei === <span id="orgaz-gróf-temetése-15861588"></span> ==== '''Orgaz gróf temetése''' (1586–1588) ==== * El Greco főműve, Toledóban található (''Santo Tomé templom'') * Egyesíti az égi és földi világot: alul a temetés, felül a menny * A '''spirituális realitás''' és a '''drámai jelenlét''' összekapcsolása mestermunka * Önarcképét is beillesztette a szereplők közé <span id="laokoón"></span> ==== '''Laokoón''' ==== * A görög mitológia témája ritka El Greco életművében * A Laokoón és fiai kígyókkal való küzdelmét ábrázolja * Expresszív, szinte groteszk alakformálás jellemzi * A háttérben '''Toledo városát''' festette meg Trója helyett – szimbolikus jelentéssel <span id="krisztus-az-olajfák-hegyén-pogányok-megtisztítása-a-templomban-krisztus-feltámadása"></span> ==== '''Krisztus az olajfák hegyén''', '''Pogányok megtisztítása a templomban''', '''Krisztus feltámadása''' ==== * Jézus életének drámai pillanatait örökíti meg erős misztikus hatással <span id="szent-andrás-és-szent-ferenc-szent-péter-bűnbánata"></span> ==== '''Szent András és Szent Ferenc''', '''Szent Péter bűnbánata''' ==== * Vallásos portrék, intenzív belső feszültséggel és expresszióval <span id="önarckép-feltételezett-és-portrék"></span> ==== '''Önarckép (feltételezett)''' és '''Portrék''' ==== * El Greco portréi mindig különösen érzékenyek, '''lelki mélységet''' tükröznek ----- <span id="művészetének-filozófiája"></span> === Művészetének filozófiája === El Greco célja nem a természetes ábrázolás volt, hanem a '''transzcendens valóság''' kifejezése. A hosszúkás alakok és fénytől átitatott testek '''nem anatómiai hibák''', hanem '''a lelki világ formanyelvi kivetítései'''. Szellemiségében közel állt a '''misztikus spanyol szentekhez''' (pl. Avilai Terézhez vagy Keresztes Szent Jánoshoz). Képei '''nem evilági jeleneteket akartak ábrázolni''', hanem a '''hit által megtapasztalható belső igazságokat'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === 1614-ben halt meg Toledóban, műhelyét fia, '''Jorge Manuel Theotokópoulos''' vezette tovább, de már nem ért el hasonló sikereket. <span id="halála-után"></span> ==== Halála után ==== * El Greco művészetét '''sokáig félreértették''', sőt '''„torznak”''' nevezték az alakjai miatt * A '''barokk naturalizmus''' nem kedvezett misztikus, szubjektív stílusának * Csak a '''19–20. században fedezték fel újra''', főleg az expresszionisták, szürrealisták és modern művészek (pl. Picasso, Modigliani) <span id="hatása"></span> ==== Hatása: ==== * El Greco volt a '''spirituális expresszionizmus előfutára''' * A modern festészet egyik inspiráló alakjává vált * Művei világszerte megtalálhatók: Prado, Louvre, MET, National Gallery ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Soha nem spanyolosította nevét – mindig '''„El Greco”-ként''', azaz „a görög”-ként emlegették * Összekötötte a '''bizánci ikonográfiát a nyugati festészeti stílussal''' * Egyes történészek szerint '''vakító látás- vagy térérzékelési eltérése''' is lehetett, ami magyarázná a formakezelését – de valószínűbb, hogy ez '''tudatos stílusválasztás''' volt * Ő volt az egyik első művész, aki festészetét '''személyes látomásként''' kezelte, nem csupán illusztrációként ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''El Greco''' egy '''korszakokon átívelő, transzcendens festő''', aki a '''klasszikus szépségeszmény helyett a lélek drámáját''' tette művészete középpontjába. Stílusa annyira egyedi és korszerű, hogy a '''modernizmus előhírnökének''' is tartják. Ő nemcsak ábrázolt, hanem '''láttatott''' – valamit a láthatón túliból. <blockquote>„Nem a világot festette, hanem azt, amit a világ mögött érzett.” </blockquote> {{engl}} t881ryszpvd24mqs0mb8ootwe8t5qtd 0 808385 3508042 2025-06-30T18:45:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508042 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508086 3508042 2025-06-30T18:59:05Z LinguisticMystic 22848 3508086 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Luis de Morales''' (kb. 1510 – 1586) egyike volt a '''16. századi spanyol festészet''' legérzékenyebb és legmisztikusabb alakjainak. Művészete szinte teljes egészében vallási témákra összpontosult, különösen '''Krisztus és a Szűz Mária fájdalmas, bensőséges ábrázolásaira'''. Festményei a spanyol katolikus miszticizmus képi kifejeződései, és a mély érzelmi átélés, az áhítat és a lelki szenvedés különleges megformálásai. ----- <span id="életútja-kevéssé-ismert-részletek"></span> === Életútja – kevéssé ismert részletek === Luis de Morales életéről kevés biztos adat áll rendelkezésünkre. A legtöbb forrás szerint '''Badajozban''', '''Extremadura''' tartományban született, valószínűleg '''1510 körül'''. Spanyol apától és esetleg portugál anyától származott. A művészi képzéséről nincs egyértelmű adat, de valószínű, hogy '''Sevillában''' vagy '''Portugáliában''' tanult, sőt egyes elméletek szerint '''Itáliába is ellátogatott''', ahol megismerkedhetett a manierizmus stílusával és Leonardo da Vinci, valamint Rafael művészetével. ----- <span id="művészi-pályája"></span> === Művészi pályája === Luis de Morales szinte egész életét '''Extremadurában''' töltötte, nem nagyvárosi környezetben, hanem '''kisvárosi megrendelésekre''' dolgozva. Mégis '''országos hírnévre tett szert''' sajátos stílusával és vallási ihletettségével. '''II. Fülöp spanyol király''' is nagyra becsülte munkásságát – 1564-ben meghívta a királyi udvarba Madridba, de Morales visszautasította, s inkább saját városában maradt. ----- <span id="stílusjegyek"></span> === Stílusjegyek === Luis de Morales festészete '''mélyen spirituális, érzékeny és lírai'''. Képei a '''spanyol katolikus reformáció''' képi nyelvét testesítik meg. Nem ábrázol nagy jeleneteket vagy összetett bibliai narratívákat, hanem az '''egyéni áhítatra fókuszál''', az '''egyéni szenvedésre''', az '''istentisztelet bensőségességére'''. <span id="jellemző-vonások"></span> ==== Jellemző vonások: ==== * '''Közeli arcképszerű ábrázolás''', gyakran félalakos formában * '''Krisztus szenvedése''', különösen az Ecce Homo és Pietà jelenetek dominálnak * '''Szűz Mária fájdalmas arckifejezése''', melankolikus tekintet * '''Finom, érzéki festéstechnikák''' – olajfesték, lágy árnyékolás * Gyakoriak a '''sötét hátterek''', amelyekből a világos arcok „kivillannak” * Leonardo-féle „sfumato” technika észlelhető – finom átmenetek, részletes szemek, finoman modellezett arcok ----- <span id="főbb-témák-és-festmények"></span> === Főbb témák és festmények === <span id="ecce-homo-íme-az-ember"></span> ==== '''Ecce Homo''' (Íme az ember) ==== * Krisztust a töviskoronával és megkínzottan ábrázolja, gyakran '''szomorú, együttérzést kiváltó arckifejezéssel''' * Nem a fizikai fájdalmat, hanem a '''lelki szenvedést''' hangsúlyozza * A nézővel való '''intim kapcsolat''' kialakítása a cél – mintha Krisztus tekintete hozzánk szólna <span id="pietà-mária-a-halott-krisztussal"></span> ==== '''Pietà (Mária a halott Krisztussal)''' ==== * Gyengéd és mélyen emberi megfogalmazás: a '''fájdalom nem teátrális, hanem belső''' * Az anyai szeretet és gyász megrendítő ábrázolása * A kompozíció gyakran egyszerű, koncentrált – Mária karjaiban Krisztus, mögöttük sötét háttér <span id="madonna-gyermekkel"></span> ==== '''Madonna gyermekkel''' ==== * Kevésbé gyakori, de itt is az '''anya–gyermek kapcsolat bensősége''' kerül előtérbe * Mária tekintete gyakran szomorkás, mintha előre tudná fia sorsát <span id="szent-család-mária-magdolna-bűnbánata-angyali-üdvözlet"></span> ==== '''Szent család''', '''Mária Magdolna bűnbánata''', '''Angyali üdvözlet''' ==== * Ezekben is hangsúlyos az '''elmélyülés''', a '''kontempláció''' és az '''imádságos légkör''' ----- <span id="hatás-és-kulturális-közeg"></span> === Hatás és kulturális közeg === Luis de Morales művészete '''kifejezetten alkalmazkodott''' a '''Tridenti Zsinat (1545–1563)''' utáni spanyol vallásosság szelleméhez. A katolikus reformáció idején nagy hangsúlyt kapott a '''kép mint lelki útmutató''': nemcsak dísz, hanem eszköz a hívő lelki épüléséhez. Morales festményei pontosan ezt szolgálták: '''intim, személyes kapcsolatot a transzcendenssel'''. Bár nem volt udvari festő vagy nagyvárosi művész, képei eljutottak '''kolostorokba, templomokba, arisztokrata otthonokba'''. Sokan „El Divino” („Az isteni”) néven emlegették. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Luis de Morales '''1586 körül halt meg''' Badajozban. Halála után festészete '''néhány évtizedig tovább élt''', különösen a spanyol gyarmatokon (pl. Latin-Amerikában), de a '''naturalista barokk''' megjelenésével háttérbe szorult. <span id="művészetének-újrafelfedezése"></span> ==== Művészetének újrafelfedezése: ==== * A '''19. században és a 20. század elején''' újra felfedezték mély spiritualitása és festői érzékenysége miatt * Ma művei megtalálhatók a '''Prado Múzeumban (Madrid)''', '''Sevillában''', '''Lisszabonban''', '''Toledóban''' és több latin-amerikai gyűjteményben is ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * '''Nem tartozott egyetlen művészeti iskolához sem''', saját stílust alakított ki a periférián * Gyakran ugyanazt a kompozíciót több változatban is elkészítette – kis változtatásokkal * A kortársak '''misztikusnak, szent embernek''' tartották, de személyes életéről alig tudunk valamit * A mai művészettörténészek egy része úgy véli, '''ő testesíti meg leginkább a spanyol lélek melankóliáját és vallásos áhítatát a 16. században''' ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Luis de Morales''' nem a hatalmas történelmi jelenetek vagy dekoratív kompozíciók mestere volt, hanem '''a belső vallásosság festője'''. Képei '''egyéni imaformák''', amelyek a szemlélőt önvizsgálatra, részvétre és lelki elmélyülésre hívják. A spanyol misztika képzőművészeti megfelelője, akinek ecsetje nem hirdetett, hanem '''megszólított'''. <blockquote>„Morales nem a látvány festője, hanem a léleké – az imádság ecsettel írt nyelvén.” </blockquote> {{engl}} jvcvhadddwitohht99qhw8mjof6y1to 0 808386 3508043 2025-06-30T18:45:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508043 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508087 3508043 2025-06-30T19:02:12Z LinguisticMystic 22848 3508087 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Jan van Eyck''' (kb. 1390 – 1441. július 9.) a '''késő gótikus és a korai flamand reneszánsz''' egyik legnagyobb mestere, akit a '''festészet technikai forradalmának''' úttörőjeként tartanak számon. Őt tekintik a '''fény, részletgazdagság és realizmus''' mesterének, és gyakran neki tulajdonítják az '''olajfestés technikájának tökéletesítését''' – még ha nem is ő volt annak feltalálója. Művészete forradalmasította a korabeli képzőművészetet, és jelentős hatással volt nemcsak a flamand, hanem az egész európai festészet fejlődésére. ----- <span id="élete-és-pályája"></span> === Élete és pályája === Jan van Eyck '''Maaseikben''' (ma Belgium, akkor a Német-római Birodalom része) született kb. 1390 körül. Kevés adat áll rendelkezésre fiatalkoráról, de tudjuk, hogy bátyja, '''Hubert van Eyck''' is festő volt, és valószínűleg ő tanította meg az alapokra. 1422-ben már a '''hollandiai Hágában''' dolgozott, majd 1425-től a '''burgundi herceg, Jó Fülöp''' udvari festője és diplomáciai megbízottja lett '''Bruges-ben (Brugge)'''. Ez a pozíció nemcsak anyagi biztonságot, hanem nemzetközi kapcsolatokat és politikai hátteret is biztosított számára. A herceg fontos megbízásokat bízott rá – nemcsak festményeket, hanem '''titkos diplomáciai küldetéseket''' is. Van Eyck 1441-ben halt meg Bruges-ben. Sírja a Szent Donát-katedrálisban volt, de a templom azóta elpusztult. ----- <span id="a-technikai-forradalom-mestere"></span> === A technikai forradalom mestere === Jan van Eyck nevét gyakran összekapcsolják az '''olajfestés technikájának feltalálásával''', de valójában ő nem feltalálta, hanem '''tökéletesítette''' a módszert. A korábbi tempera festékkel ellentétben az '''olajjal kevert pigmentek''' lehetővé tették: * a színek '''fényesebb, átlátszóbb megjelenését''', * a '''réteges festést''', ami mélységet adott, * a '''finom árnyékolást és átmeneteket''', * és a részletek '''valósághű megjelenítését'''. ----- <span id="stílusa-és-újításai"></span> === Stílusa és újításai === <span id="részletgazdagság-és-realizmus"></span> ==== '''1. Részletgazdagság és realizmus''' ==== Van Eyck páratlan precizitással festette meg a '''bőr textúráját, a szövetek redőit, tükröződéseket, fém- és üvegfelületeket''', sőt még a fény visszaverődését is. Aprólékos naturalizmusa '''szinte fotórealisztikus''' hatást kelt. <span id="fény--és-térkezelés"></span> ==== '''2. Fény- és térkezelés''' ==== Mestere volt a '''természetes fény hatásainak ábrázolásában''', a fényt használta a tér és a mélység érzékeltetésére – sokkal pontosabban, mint korábbi festők. <span id="vallásos-szimbolika"></span> ==== '''3. Vallásos szimbolika''' ==== Műveiben gyakran kombinálta a hétköznapi élet részleteit a '''vallási és szimbolikus jelentéstartalommal'''. Egy házassági jelenet lehet egyben '''szentségi szimbólum''', vagy egy háztartási tárgy rejtett '''vallásos utalás'''. <span id="portréfestészet-megújítása"></span> ==== '''4. Portréfestészet megújítása''' ==== Van Eyck új szintre emelte a '''portréképet''', ahol az egyén jelleme, társadalmi státusza, sőt a személyiség „lelki arca” is megjelenik. ----- <span id="főbb-művei"></span> === Főbb művei === <span id="a-genti-oltár-1432-hubert-és-jan-van-eyck"></span> ==== '''A Genti oltár (1432)''' – (Hubert és Jan van Eyck) ==== * Egy 20 táblából álló, monumentális szárnyas oltár, a '''Genti Szent Bavo-katedrálisban'''. * Témája: a világ megváltásának kozmikus panorámája – '''Isten Báránya''' a központi jelenet. * A festmény: '''realizmus, perspektíva, szimbolika és technikai bravúr csúcspontja'''. * Az alsó rész (imádók, angyalok, szentek) és a felső rész (Isten, Szűz, Keresztelő János) párhuzamba állítható. * A központi „Isten Báránya” (mártír Krisztus szimbóluma) az egyik legismertebb képi elem az európai festészetben. <span id="arnolfini-házaspár-1434"></span> ==== '''Arnolfini házaspár (1434)''' ==== * Két alak egy szobában: Giovanni Arnolfini és felesége – esküvő, eljegyzés vagy emlékkép? * A festményben '''minden részlet szimbolikus''': a gyertya Isten jelenlétét, a kutya hűséget, a narancsok termékenységet jelképeznek. * A tükörben látszik két másik alak – köztük talán maga Van Eyck. * Az aláírás: ''„Johannes de eyck fuit hic”'' („Jan van Eyck itt járt”) – szokatlan, mintha tanúként jegyezné magát. <span id="rolin-kancellár-madonnája"></span> ==== '''Rolin kancellár Madonnája''' ==== * Nicolas Rolin, a burgundi herceg kancellárja térdel a Szűz Mária és a gyermek Jézus előtt, egy pompás loggia belsőben. * A távolban elterülő táj, a fény finomsága és az arany díszítés lenyűgöző. <span id="önarckép-férfiportré-turbánnal-1433"></span> ==== '''Önarckép – „Férfiportré turbánnal” (1433)''' ==== * Talán önarckép – különleges tekintet, vörös turbán, lenyűgöző textúra. * A kép tanulmány a '''pszichológiai karakterábrázolásról''' és a fény–árnyék játékáról. ----- <span id="hatása"></span> === Hatása === Jan van Eyck művészete megalapozta a '''flamand iskola''' stílusát és hatását egész Európában. Alkotásai közvetlenül inspirálták: * '''Rogier van der Weyden''' * '''Petrus Christus''' * '''Hans Memling''' * '''Albrecht Dürer''' * a későbbi '''németalföldi realisták''' Művei révén a festészet '''elmozdult az idealizálástól a valóság és lélek ábrázolása felé'''. Ő mutatta meg, hogy a festészet lehet '''technikai mesterség és spirituális kifejezés''' egyaránt. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Van Eyck '''udvari diplomataként''' is szolgált – bejárta Burgundiát, Itáliát, sőt talán a Közel-Keletre is eljutott. * Az aláírásait gyakran beépítette képeibe, mintha tanú lenne a jelenetnél. * Számos művét '''keretbe épített szöveg kíséri''', ami a nézőt elmélkedésre ösztönzi. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Jan van Eyck 1441-ben halt meg Bruges-ben. Halálát követően testvére, '''Lambert van Eyck''' gondoskodott a műteremről és a hagyatékról. Munkássága '''századokon át hatott'''. A 19–20. században a '''realisták és szimbolisták''' újra felfedezték, a modern technikai festészet alapjainak egyik megteremtőjeként ünneplik. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Jan van Eyck''' egy korszak határán állt – a '''középkor és az újkor''' mezsgyéjén. Festészete '''nemcsak technikai bravúr''', hanem '''spirituális látomás''', amelyben '''a részlet és az egész, az anyagi és a transzcendens''' egyszerre jelenik meg. Ő volt az, aki a fényt, a formát és a lelket össze tudta festeni egy képen – olyan módon, amely ma is lenyűgöző. <blockquote>„Jan van Eyck volt az, aki a világot nemcsak nézte – hanem látni tanított minket.” </blockquote> {{engl}} 0zpk78d22g5z99h7tz32tjqq0z4akkw 0 808387 3508044 2025-06-30T18:45:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508044 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508088 3508044 2025-06-30T19:04:22Z LinguisticMystic 22848 3508088 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Titian''', eredeti nevén '''Tiziano Vecellio''' (kb. 1488/90 – 1576. augusztus 27.), a '''velencei reneszánsz festészet''' legnagyobb mestere volt, akit a művészettörténet egyik '''legnagyobb hatású és legsokoldalúbb festőjének''' tartanak. Hosszú pályafutása során az '''arcképfestészet, a vallásos és mitológiai témák, valamint a színek kezelésének új szintjét''' valósította meg. Az ő művészete vezetett el a barokk kor festői világához, és hatása generációkon átívelt, Rubens-től egészen Velázquezig. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Tiziano kb. '''1488 és 1490 között''' született a '''Cadore''' nevű faluban, a Velencei Köztársaság területén. Tizenévesen bátyjával együtt '''Velencébe költözött''', ahol hamar a város legjobb művészeti műhelyeibe került, köztük '''Giovanni Bellini''', majd '''Giorgione''' tanítványa lett. Giorgione nagy hatással volt Tizianóra, különösen a '''színek költői használatában''' és a '''hangulati festészetben'''. Közös munkájuk során a kortársak néha nem is tudták megkülönböztetni műveiket. ----- <span id="a-karrier-kezdete"></span> === A karrier kezdete === Giorgione korai halála (1510) után Tiziano '''Velence vezető festőjévé''' lépett elő. 1516-ban hivatalosan is átvette '''Bellini''' posztját, mint a Velencei Köztársaság festője (''Pittore ufficiale della Serenissima''). Ebben a pozícióban nagyszabású vallásos műveket, oltárképeket és hivatalos portrékat festett. ----- <span id="művészeti-stílusa-és-újításai"></span> === Művészeti stílusa és újításai === Tiziano a '''velencei festészet stílusának kiteljesítője''' volt, különösen a '''színhasználat, a fény-árnyék, a textúra és a kompozíció dinamizmusa''' terén. <span id="színhasználat-mestere"></span> ==== 1. '''Színhasználat mestere''' ==== * Tiziano neve egyet jelent a '''meleg, izzó, vibráló színekkel'''. * A „tizianvörös” (mély, rezes vörös árnyalat) az ő nevéhez kötődik. * A színeket gyakran '''rétegekben vitte fel''', és a fény–árnyék játékával teremtett drámai hatást. <span id="kompozíciós-dinamika"></span> ==== 2. '''Kompozíciós dinamika''' ==== * A hagyományos szimmetrikus elrendezéseket '''aszimmetriával, mozgással, érzelemmel''' váltotta fel. * Alakjai '''élnek, lélegeznek, mozognak''', és valódi, érző embereknek tűnnek. <span id="ecsetkezelés-és-technika"></span> ==== 3. '''Ecsetkezelés és technika''' ==== * Késői műveiben '''lazább, festőibb ecsetvonásokat''' alkalmazott, amit később a barokk és impresszionista mesterek is csodáltak. * Ecsetkezelése '''szinte szobrászi hatást''' keltett: a festék plasztikus, érzéki. ----- <span id="tematikai-sokszínűsége"></span> === Tematikai sokszínűsége === <span id="vallásos-művek"></span> ==== '''Vallásos művek''' ==== Tiziano számos oltárképet festett. Legismertebb: * '''Assunta (Mária mennybemenetele)''' – (1516–1518, Santa Maria Gloriosa dei Frari, Velence) ** Monumentális kompozíció, három szinttel: az apostolok, Mária, és az Atyaisten. ** A kompozíció függőlegesen épül, a fény felfelé vezeti a szemet. ** Először mutatta meg a '''reneszánsz monumentalitás és a drámai színkezelés''' kombinációját. * '''Krisztus megfeszítése''', '''Ecce Homo''', '''Pietà (1576)''' – saját sírja számára festette, mélyen személyes mű. <span id="mitológiai-képek-a-poesie-sorozat"></span> ==== '''Mitológiai képek''' – a „Poesie” sorozat ==== Tiziano a mitológiát '''érzéki, drámai és költői módon''' jelenítette meg. Ezek a képek gyakran megrendelésre készültek, többek között '''V. Károly császár''' és '''II. Fülöp spanyol király''' számára. * '''Danaë''', '''Venus of Urbino''', '''Bacchus és Ariadné''', '''Actaeon és Diana''', '''Europa elrablása''' – mind a '''szerelem, átváltozás és emberi szenvedély''' témáját járják körül. <span id="portréfestészet"></span> ==== '''Portréfestészet''' ==== Tiziano a '''portré műfajának egyik megújítója''' volt. Alanyait '''pszichológiai mélységgel''', '''méltósággal''', '''társadalmi rangjukhoz illő módon''' ábrázolta. * '''Károly császár lovon''', '''II. Fülöp portréja''', '''Ariosto''', '''„Az ifjú férfi portréja”''' – a lélek belső állapotai tükröződnek a tekintetekben. ----- <span id="udvari-festő-és-nemzetközi-hírnév"></span> === Udvari festő és nemzetközi hírnév === Tiziano '''szinte minden jelentős európai uralkodóval kapcsolatban állt''': * '''V. Károly német-római császár''': 1533-ban nemesi címet adományozott neki, és élete végéig támogatta. * '''II. Fülöp spanyol király''': rendszeresen megrendelte mitológiai képeit, és udvari festőjévé nevezte ki. * Kapcsolatban állt a '''Mediciek''', '''Farnesék''', '''Gonzagák''' és más előkelőségek udvarával is. ----- <span id="késői-korszak-a-festészet-filozófiája"></span> === Késői korszak – a festészet filozófiája === Tiziano utolsó évtizedeiben festészete '''szabadabbá, sőt elvontabbá''' vált. Színei mélyebbek, komorabbak, kompozíciói '''sötétebb, drámaibb hangulatot''' árasztanak. * Festészete ilyenkor már '''nemcsak látvány, hanem meditáció''' – egyre inkább a '''halál, bűnbánat és megváltás''' kérdéseit kutatta. * Ecsetje egyre szabadabb, formái néha elmosódóak, mintha a '''festészet és a költészet határán''' járna. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Tiziano '''a pestisjárvány idején halt meg 1576-ban''' Velencében. A '''Santa Maria Gloriosa dei Frari''' templomban temették el, a saját maga által festett Pietà közelében. <span id="hatása"></span> ==== Hatása: ==== * Ő volt '''Velence művészeti aranykorának''' központi alakja. * '''Rubens, Velázquez, Rembrandt''', sőt még '''Turner és Manet''' is tanulmányozták műveit. * A '''színhasználat, kompozíció, ecsetkezelés és érzékenység''' mestereként újradefiniálta a festészet nyelvét. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Hatalmas műhelyt működtetett, tanítványai közül sokan híres mesterekké váltak (pl. '''Tintoretto''', '''Veronese'''). * A „'''poesia'''” (kép mint költészet) elvét ő honosította meg festményeiben. * Bár nem foglalkozott annyit szobrászattal vagy építészettel, mint Michelangelo vagy Leonardo, a '''festészetben egyenrangúnak''' számít velük. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Tiziano''' művészete '''a reneszánsz egyik csúcspontja''', egyesítve a '''klasszikus harmóniát''', az '''érzékiséget''', a '''drámai érzelmeket''' és a '''technikai bravúrt'''. A színek költője volt, aki nemcsak látni, hanem '''érezni''' tanított. Életműve nemcsak esztétikai, hanem '''érzelmi, spirituális utazás''' is – az emberi lélek szépségének és szenvedéseinek megörökítője. <blockquote>„Tiziano nemcsak a testet, hanem a lelket is megfestette – színekkel, amelyek időtlenül élnek tovább.” </blockquote> {{engl}} jdf90dg9r50p44d151onaoh16jty0uo 0 808388 3508045 2025-06-30T18:45:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508045 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508089 3508045 2025-06-30T19:06:50Z LinguisticMystic 22848 3508089 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Tycho Brahe''' (1546. december 14. – 1601. október 24.) dán csillagász, alkimista és nemesember volt, akit a '''modern csillagászat egyik úttörőjeként''' tartanak számon. Munkássága átmenetet képezett a középkori geocentrikus világkép és a modern, megfigyelésen alapuló tudományos módszerek között. Bár még nem fogadta el teljesen a kopernikuszi heliocentrikus rendszert, '''rendkívül pontos és részletes megfigyelései''' döntő fontosságúak voltak '''Johannes Kepler''' és az új csillagászati paradigma számára. ----- <span id="fiatalkora-és-tanulmányai"></span> === Fiatalkora és tanulmányai === Tycho Brahe '''Scania''' szigetén (akkor Dánia része, ma Svédország) született, egy dán nemesi család sarjaként. 13 éves korában a Koppenhágai Egyetemen kezdte tanulmányait, ahol jogot tanult, de egy '''napfogyatkozás előrejelzése''' annyira lenyűgözte, hogy érdeklődése a csillagászat felé fordult. Ezután '''Európa több egyetemét bejárta''' – Lipcse, Wittenberg, Rostock, Basel –, ahol matematikát, csillagászatot és alkímiát is tanult. A kor legfejlettebb tudományos képzéseit szerezte meg. ----- <span id="csillagászati-munkássága"></span> === Csillagászati munkássága === <span id="megfigyelői-pontosság"></span> ==== Megfigyelői pontosság ==== Brahe korában még '''nem volt távcső''', ezért minden megfigyelés '''szabad szemmel''', kvadránsokkal, szextánsokkal és más saját készítésű műszerekkel történt. Mégis, '''egy ívperc pontosságú méréseket''' tudott végezni – ez akkoriban forradalmi volt. <span id="új-csillag-felfedezése-1572"></span> ==== Új csillag felfedezése (1572) ==== Brahe hírnevét megalapozta, amikor 1572-ben egy '''új csillag (supernova)''' jelent meg a Cassiopeia csillagképben. Akkoriban azt hitték, az égi szférák örök és változatlanok – az új csillag megjelenése ezt az elképzelést megcáfolta. '''Következtetése:''' a változás az „égben” is lehetséges, az égi szférák nem szilárdak. <span id="üstökös-megfigyelése-1577"></span> ==== Üstökös megfigyelése (1577) ==== Brahe megfigyelte az 1577-es üstököst is, és kimutatta, hogy '''az nem a Holdnál közelebb van''', mint addig hitték, hanem '''a bolygók között mozog''', tehát '''megcáfolta az arisztotelészi kristályszférák létezését'''. ----- <span id="uraniborg-a-csillagvizsgáló-sziget"></span> === Uraniborg – a csillagvizsgáló sziget === 1576-ban II. Frigyes dán király megbízásából Brahe '''Hven szigetén''' saját csillagászati kutatóállomást hozhatott létre: '''Uraniborgot''', a „mennyei várost”. Ez volt az első igazi '''kutatóintézet''' a történelemben, ahol: * Precíz megfigyeléseket végeztek, * Saját eszközöket fejlesztettek, * Tanítványokat és asszisztenseket képeztek (egyfajta korai „tudományos iskola”). Brahe itt több ezer megfigyelést végzett a '''Nap, Hold, bolygók és csillagok''' mozgásáról – ezek olyan pontosak voltak, hogy '''még 100 év múlva is alapul szolgáltak''' a csillagászoknak. ----- <span id="tycho-féle-világmodell"></span> === Tycho-féle világmodell === Bár Brahe nem fogadta el Kopernikusz heliocentrikus rendszerét, '''azt sem hitte, hogy a Ptolemaiosz-féle geocentrikus rendszer működhet'''. Ezért '''saját modellt''' dolgozott ki: <span id="a-tychói-rendszer"></span> ==== '''A Tychói rendszer:''' ==== * A '''Föld mozdulatlanul''' áll a világ közepén. * A '''Nap és a Hold a Föld körül''' kering. * A '''többi bolygó (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz) a Nap körül''' kering. Ez kompromisszum volt a '''geocentrikus világkép''' és a '''kopernikuszi elmélet''' között. A modellt az '''egyházi és konzervatív körök''' is elfogadhatónak találták, mert nem tagadta a Föld „kitüntetett” helyét, de a bolygómozgások jobb leírását tette lehetővé. ----- <span id="konfliktusok-és-elűzetés"></span> === Konfliktusok és elűzetés === <ol start="2" style="list-style-type: upper-roman;"> <li>Frigyes halála után Brahe '''elvesztette királyi támogatását''', az utóda, IV. Keresztély már nem pártfogolta. Emellett Brahe '''összeütközésbe került a dán nemességgel''', és '''1597-ben elhagyta Dániát'''.</li></ol> Ezután a '''Habsburg Rudolf császár''' meghívására Prágába költözött, ahol '''császári csillagászként''' dolgozott. ----- <span id="johannes-kepler-és-a-továbböröklött-örökség"></span> === Johannes Kepler és a „továbböröklött” örökség === Brahe 1600-ban maga mellé vette '''Johannes Keplert''', akinek zseniális matematikai elméleti tudása kiegészítette az ő '''páratlan megfigyelési adatait'''. Bár a két tudós között sok feszültség volt (Brahe nem akarta kiadni minden adatát), Kepler Brahe halála után megszerezte és feldolgozta az adatokat. '''Eredmény:''' * Kepler felfedezte a '''bolygók három mozgástörvényét''', amelyek később '''Newton''' munkájához vezettek. * Ezek az adatok '''megkoronázták a heliocentrikus világkép diadalát'''. ----- <span id="halála-és-legendák"></span> === Halála és legendák === Brahe '''1601-ben halt meg''' Prágában. Halálának körülményei sokáig homályosak voltak: * Hagyomány szerint egy banketten nem akart felállni, hogy megkönnyebbüljön – a hólyagja megrepedt, és belehalt. * Modern vizsgálatok szerint '''higanymérgezés''' is okozhatta halálát – felmerült a '''gyilkosság lehetősége''' is, Kepler vagy politikai ellenségek részéről, de ez nem bizonyított. ----- <span id="művészi-és-tudományos-örökség"></span> === Művészi és tudományos örökség === * Brahe a '''középkori spekulatív csillagászatot''' váltotta fel '''tapasztalaton alapuló empirikus tudománnyá'''. * Bár világképe nem volt helyes, a módszerei modern tudományos alapokat vetettek meg. * Hatása Kepleren keresztül '''alapvető jelentőségű a modern fizika és csillagászat történetében'''. ----- <span id="személyisége-és-életstílusa"></span> === Személyisége és életstílusa === Tycho Brahe egy '''excentrikus tudós''' volt: * Egy párbajban elvesztette az orra egy részét – ezután '''aranyból és ezüstből készült orrprotézist''' viselt. * Saját udvart tartott, ahol '''alkímiai laboratóriumot''', '''csillagvizsgálót''', sőt '''törpét és udvari bolondot''' is fenntartott. * Nagyszabású lakomákat, előadásokat és kísérleteket rendezett. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Tycho Brahe''' olyan tudós volt, aki '''hidat épített múlt és jövő között''': nem fogadta el teljesen a modern heliocentrikus modellt, mégis '''minden eszközzel annak bizonyításán dolgozott'''. A módszerei, megfigyelései és eltökéltsége alapozta meg a '''tudományos forradalmat''', amely Newtonig ívelt. <blockquote>„Amit Tycho Brahe megmért, azt Kepler értelmezte, és Newton törvénybe foglalta. Így született meg a modern csillagászat.” </blockquote> {{engl}} 5partuvremjfq1gf0q73pev70sgqx4x 0 808389 3508046 2025-06-30T18:45:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508046 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508090 3508046 2025-06-30T19:08:51Z LinguisticMystic 22848 3508090 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Pedro Nunes''' (latinul: Petrus Nonius; portugálul: Pedro Nunes; 1502. május 31. – 1578. augusztus 11.) portugál matematikus, csillagász, geográfus és az egyik '''legnagyobb korai navigációs tudós''', akinek munkássága jelentősen hozzájárult a földrajzi felfedezések korának sikeréhez. A '''loksodromikus''' görbék (azaz az állandó irányú hajózási útvonalak) vizsgálatával, valamint a tengeri navigáció elméleti megalapozásával világhírűvé vált. ----- <span id="élete-és-tanulmányai"></span> === Élete és tanulmányai === Pedro Nunes '''Portugáliában, Alcácer do Sal''' városában született egy zsidó származású családba. Tanulmányait '''a Salamancai Egyetemen''' kezdte, ahol filozófiát, matematikát, orvostudományt és latin nyelvet tanult, majd a '''Coimbrai Egyetemen''' fejezte be. Noha hivatalosan orvosként végzett, érdeklődése hamar '''a matematika, a csillagászat és a földrajz''' felé fordult. Ezek a tudományágak különösen fontosak voltak Portugália számára, hiszen az ország akkoriban a világ egyik legnagyobb tengeri hatalma volt. ----- <span id="a-portugál-navigáció-tudományos-megalapozója"></span> === A portugál navigáció tudományos megalapozója === Pedro Nunes legismertebb munkái a '''tengeri navigáció''' területén születtek. A 16. században a tengeri utazás, különösen hosszú óceáni útvonalakon, rendkívül bonyolult volt. A kor tudósai és hajósai igyekeztek '''pontosabb térképeket, eszközöket és módszereket''' kifejleszteni. Pedro Nunes jelentőségét három fő szempont emeli ki: ----- <span id="loksodroma-az-állandó-irányvonalak-elmélete"></span> === 1. '''Loksodroma – az állandó irányvonalak elmélete''' === A legnagyobb újítása a '''loksodroma''' vagy '''loxodroma''' felfedezése és leírása volt (latinul: ''linea loxodromica''). * A loksodroma egy olyan görbe a földgömbön, amely '''állandó irányt''' tart a földrajzi északi irányhoz képest. * A hajósok iránytű segítségével navigáltak, és mindig ugyanabba az irányba hajóztak – azonban '''a Föld gömbölyűsége miatt''' ez az út nem a legrövidebb (''nagy kör''), hanem '''spirálisan közelít a pólushoz'''. * Pedro Nunes elsőként írta le ezt a jelenséget '''matematikailag''', és magyarázta el annak jelentőségét a hajózás szempontjából. * Munkája '''előfutára volt a Mercator-vetület''' matematikai megalapozásának, amely a térképeken egyenes vonalakkal ábrázolja a loksodromákat – rendkívül hasznos a navigációban. ----- <span id="tudományos-műszerek-fejlesztése"></span> === 2. '''Tudományos műszerek fejlesztése''' === Pedro Nunes nemcsak elméleti, hanem '''gyakorlati tudós''' is volt. Számos '''navigációs eszközt''' tökéletesített vagy talált fel, például: * '''Noniusz-skála''' (''nonius''): egy segédskála, amely segíti a szögmérések nagyobb pontosságát. Ez az eszköz később '''a vernier-skála előfutára lett''', amelyet a mai napig használnak tolómérőknél és más mérőműszereknél. * '''Astrolábium''' és '''kvadráns''': továbbfejlesztette a csillagászati eszközöket, pontosabb navigációs számításokat tett lehetővé a tengerészek számára. ----- <span id="matematikai-és-csillagászati-munkásság"></span> === 3. '''Matematikai és csillagászati munkásság''' === Pedro Nunes írásaiban a '''matematikát nemcsak számítási eszköznek''', hanem '''a valóság megértésének alapjául''' tekintette. Fontos műveiben: * Fejtegette a '''gömbi geometria''' és a '''trigonometria''' alkalmazását a navigációban. * Vizsgálta a '''napszakok hosszának eltérését''', az '''évszakok időtartamát''', és az '''éjszakai égbolt mozgását'''. * Ő volt az egyik első, aki '''elutasította a föld középpontúságát, de nem fogadta el teljesen a heliocentrikus modellt sem''' – nyitottan vizsgálódott, de óvatosan, hogy ne kerüljön szembe az egyházzal. ----- <span id="művei"></span> === Művei === Néhány kiemelkedő írása: * '''“Tratado da Sphera” (1537)''' – A legismertebb munkája, amelyet eredetileg Johannes de Sacrobosco középkori művének kommentárjaként írt, de saját korszerű magyarázatokkal, új eredményekkel és kritikai megjegyzésekkel bővített ki. * '''“De Crepusculis” (1542)''' – A szürkületről szóló traktátus, amelyben megfigyeléseket és számításokat végzett az égi fényviszonyok változásáról. * '''“Petri Nonii Opera” (1566)''' – Összegyűjtött műveinek latin nyelvű kiadása, mely széles körben elterjedt az európai tudományos közösségekben. ----- <span id="elismerések-és-hatás"></span> === Elismerések és hatás === * Pedro Nunes a '''portugál királyi udvar matematikusa''' és '''csillagásza''' volt több uralkodó alatt, köztük I. János és I. Sebestyén alatt is. * 1544-től kezdve a '''coimbrai egyetem matematikaprofesszora''', ahol nemcsak oktatott, hanem '''navigációs akadémiák''' kialakításában is közreműködött. * Munkásságát '''továbbvitték európai tudósok''', például '''Gerardus Mercator''', '''Tycho Brahe''', '''Galileo Galilei''' és '''Johannes Kepler''' is ismerték és idézték írásait. * A '''noniusz-skálát''' egész Európában átvették, és a tudományos mérések egyik alapeszközévé vált. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Pedro Nunes neve '''összeforrt a tengeri felfedezések tudományos megalapozásával'''. A portugál navigációs sikerek – Afrika körülhajózása, India elérése, Brazília felfedezése – nemcsak bátorságon, hanem '''tudományos ismereteken is''' alapultak. Nunes e tudás egyik '''legnagyobb forrása''' volt. <span id="róla-elnevezett-emlékek"></span> ==== Róla elnevezett emlékek: ==== * '''Asztrometriai műhold''': a portugál „Pedro Nunes” nevét viseli egyes kutatási programokban. * '''Portugál tudományos díjak''': Pedro Nunes-ről több tudományos díjat is elneveztek. * '''Közterek, iskolák''': Portugália-szerte viselik nevét középületek és oktatási intézmények. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Pedro Nunes''' a 16. századi tudomány egyik '''legnagyobb gyakorlati és elméleti újítója''' volt, aki a '''navigációt matematikai tudománnyá''' emelte. Ő testesítette meg azt a reneszánsz szellemet, ahol az elmélet és a gyakorlat nem különültek el, hanem együtt haladtak a megismerés útján. Bár nem volt hangos forradalmár, '''csöndes zsenialitása évszázadokra előre mutatott''', és öröksége a modern térképészet, navigáció és csillagászat alapjaiban is jelen van. <blockquote>„Aki a tengert uralja, annak a tudása nemcsak a hullámokat, hanem az eget is ismeri – ezt tanította meg nekünk Pedro Nunes.” </blockquote> {{engl}} kd1k8kzugh4yq1mqll0j5jdhqymrmnw 0 808390 3508047 2025-06-30T18:45:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508047 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508091 3508047 2025-06-30T19:10:59Z LinguisticMystic 22848 3508091 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Geoffrey Chaucer''' (kb. 1343 – 1400. október 25.) az angol irodalom egyik legfontosabb alakja, akit gyakran neveznek '''“az angol költészet atyjának”'''. Legismertebb műve, '''„The Canterbury Tales” (Canterbury mesék)''' a középkori Anglia sokszínű társadalmát ábrázolja eleven karakterekkel és gyakran humoros, éleslátó történetekkel. Chaucer jelentősége nemcsak irodalmi: '''ő volt az első jelentős angol szerző, aki angol nyelven írt olyan korban, amikor a francia és a latin voltak az irodalmi normák'''. ----- <span id="élete"></span> === Élete === Chaucer '''Londonban''' született, egy borász kereskedő fiaként. Valószínűleg jó neveltetésben részesült, és hamar kapcsolatba került az udvari élettel. Serdülőként '''page (inas)''' lett egy nemesi háznál, ahol klasszikus és francia irodalmat tanult. Később diplomáciai és hivatalnoki szerepeket is betöltött, ami lehetővé tette számára, hogy sokat utazzon '''Franciaországba, Olaszországba, Flandriába''', és megismerkedjen a kontinentális irodalommal, például '''Boccaccio, Dante és Petrarca''' műveivel. Chaucer szolgált '''III. Edward, majd II. Richárd''' udvarában is. Sokféle pozíciót töltött be: volt '''követ, vámellenőr, bíró''', sőt, '''a király építőmesteri felügyelője is'''. Ez a '''kormányzati tapasztalat''' gazdag társadalmi rálátást adott neki, ami irodalmi munkásságában is tükröződik. ----- <span id="irodalmi-munkássága"></span> === Irodalmi munkássága === Chaucer korai művei főként francia udvari költészet stílusát követik, de a későbbi művekben egyre jobban kidolgozott '''angol stílus''' és eredeti hang jelenik meg. <span id="fontosabb-művei"></span> ==== Fontosabb művei: ==== # '''The Book of the Duchess''' (kb. 1369) #* Egy álomkeretbe helyezett gyászvers, Blanche of Lancaster hercegnő halálára írva. # '''The House of Fame''' (kb. 1379–1380) #* Allegorikus költemény az irodalmi hírnévről és az igazság természetéről. # '''The Parliament of Fowls''' #* Szatirikus, filozófiai vers, amely a szerelem természetét és választásainkat vizsgálja. # '''Troilus and Criseyde''' #* Trójai háborús témájú tragikus szerelmi történet, Boccaccio ihletésére. Ez Chaucer egyik legsikeresebb korai műve, mély lélektani ábrázolással és költői nyelvezettel. ----- <span id="a-canterbury-mesék-the-canterbury-tales"></span> === A Canterbury mesék (The Canterbury Tales) === <span id="a-mű-felépítése"></span> ==== A mű felépítése ==== Chaucer legnagyobb és legismertebb műve, a '''The Canterbury Tales''' egy '''keretes elbeszélés''', amelyben '''zarándokok''' egy csoportja útnak indul '''Canterburybe''', Szent Tamás sírjához. Útközben egy '''történetmesélő verseny''' során mindenki elmond egy-egy mesét – így alakul ki a sokféle stílusú és témájú történetek gyűjteménye. <span id="főbb-jellemzők"></span> ==== Főbb jellemzők: ==== * '''24 teljes és 4 töredékes mese''', bár Chaucer eredetileg minden szereplőre több mesét tervezett. * '''A szereplők a társadalom minden rétegét képviselik''': lovag, pap, apáca, molnár, orvos, kereskedő, földműves, özvegy, stb. * A mesék stílusa változatos: '''romantikus, vallásos, szatirikus, humoros, realista''' vagy akár obszcén. <span id="miért-forradalmi"></span> ==== Miért forradalmi? ==== * '''Anyanyelven (középangolul) íródott''', szemben a korabeli irodalom latin vagy francia nyelvével. * A társadalom '''valódi, komplex ábrázolása'''. * '''Életszerű karakterek''', akik saját stílusukban beszélnek – Chaucer ezzel '''a modern pszichológiai karakterábrázolás előfutára'''. * Nyelvileg és tematikusan is sokszínű: középkori világképet tükröz, de '''kritikus, sokszor ironikus hangon'''. ----- <span id="stílus-és-nyelv"></span> === Stílus és nyelv === Chaucer nyelvezete gazdag, változatos és sokrétű. Szövegeiben gyakran használ: * '''Allegóriát''' – elvont fogalmak megszemélyesítése. * '''Szatírát és iróniát''' – társadalmi rendek, erkölcsök, egyházi visszásságok kifigurázása. * '''Életszerű dialógust''' – különböző szereplői eltérő nyelvezetet használnak. * '''Versformát''' – főként rímelő páros sorokban (heroikus couplet) írt, tíz szótagos jambikus sorokban. ----- <span id="hatása"></span> === Hatása === Geoffrey Chaucer munkássága '''nélkülözhetetlen alapköve''' az angol irodalomnak: * Ő volt az első, aki '''az angol nyelvet irodalmi nyelvvé''' emelte. * '''William Shakespeare, John Dryden, Alexander Pope''' és mások is inspirálódtak munkáiból. * A „Canterbury mesék” a '''középkori társadalom lenyomata''', nyelvi, történeti és kulturális szempontból egyaránt. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Chaucer '''1400-ban halt meg''', valószínűleg Londonban. '''A Westminster-apátságban temették el''', és ezzel ő lett az első író, akit azóta úgynevezett '''„Poets’ Corner”-ben''' helyeztek el – ahol az angol irodalom legnagyobbjait tisztelik. <span id="érdekességek"></span> ==== Érdekességek: ==== * Politikai és diplomáciai pályája miatt gyakran '''az udvari diplomácia költőjeként''' is emlegetik. * Egyes történetek cenzúrázott formában éltek tovább, mivel sok mese merész, obszcén vagy politikailag érzékeny volt. * A Chaucer-kutatás ma is aktív terület: sok kutató próbálja rekonstruálni, mit akart volna elérni teljesen befejezett formában. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Geoffrey Chaucer''' egyszerre volt '''költő, történetmesélő, társadalmi elemző és nyelvújító'''. Művei nemcsak szórakoztatnak, hanem korának tükreként mély megértést is adnak a 14. századi Anglia szellemi, vallási és társadalmi viszonyairól. Az általa bemutatott karakterek, emberi gyarlóságok és erények '''ma is aktuálisak''', ezért Chaucer nemcsak a középkor embere volt, hanem '''az emberi természet időtlen megfigyelője''' is. <blockquote>„És így mesélték a maguk történeteit – szívből, kacagva, bölcsen vagy épp gúnyosan – míg haladtak a zarándokúton Canterbury felé, és velük együtt haladt az angol irodalom is az idő útján.” </blockquote> {{engl}} seqcu4is6d4cl6k3v09djzuy0z3ffdk 0 808391 3508048 2025-06-30T18:45:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508048 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508092 3508048 2025-06-30T19:12:59Z LinguisticMystic 22848 3508092 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Miguel de Cervantes Saavedra''' (1547. szeptember 29. – 1616. április 23.) a spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, akit gyakran emlegetnek '''„a spanyol Shakespeare”-ként'''. Legismertebb műve, a '''„Don Quijote” (teljes címén: „Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha”)''' a modern európai regény egyik első és legfontosabb példája, valamint a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa. ----- <span id="életútja"></span> === Életútja === '''Alcala de Henares''' városában született, egy elszegényedett, nemesi származású orvos fiaként. Családja sokat költözött, apja munkája miatt. Cervantes valószínűleg '''humanista nevelést''' kapott, de formális egyetemi tanulmányairól kevés adat maradt fenn. <span id="katonaként-lepantónál"></span> ==== Katonaként Lepantónál ==== 1569-ben politikai okokból elhagyta Spanyolországot – valószínűleg egy párbaj miatt –, és '''Olaszországba ment''', ahol katonának állt. Részt vett a híres '''lepantói csatában''' (1571), ahol a keresztény flotta legyőzte a törököket. Itt Cervantes hősiességéért elismerést kapott, de '''súlyosan megsebesült''', bal karja szinte teljesen megbénult – innen ered beceneve: ''„El manco de Lepanto”'' („Lepantó sánta keze”). <span id="algériai-fogság"></span> ==== Algériai fogság ==== Hazafelé tartva 1575-ben '''algériai kalózok elfogták''', és '''öt évig rabságban''' tartották Algírban. Többször próbált megszökni, de mindig elfogták. Végül 1580-ban váltották ki a Trinitárius rend szerzetesei. A rabság élményeit későbbi műveiben is feldolgozta. ----- <span id="írói-pályája"></span> === Írói pályája === Cervantes hazaérkezése után megpróbált íróként érvényesülni, de '''nehézségekbe ütközött''': műveit nem mindig fogadták jól, és gyakran küszködött anyagi gondokkal. Kisebb állami tisztségeket vállalt, adószedőként is dolgozott, de '''több alkalommal börtönbe került pénzügyi visszásságok miatt''' – valószínűleg ezek sem voltak bűncselekmények, inkább hanyagság eredményei. <span id="első-művei"></span> ==== Első művei ==== * '''La Galatea (1585)''' – pásztorregény, korabeli divat szerint, visszafogott sikerrel. * Színpadi darabokat is írt (tragikomédiák, farce-ok), de ezek közül kevés maradt fenn. ----- <span id="don-quijote-a-modern-regény-születése"></span> === Don Quijote – A modern regény születése === 1605-ben jelent meg '''Don Quijote első része''', amely azonnal óriási sikert aratott. 1615-ben kiadta a '''második részt''', amely még kiforrottabb, mélyebb és összetettebb. <span id="miről-szól"></span> ==== Miről szól? ==== A regény főhőse, '''Alonso Quixano''', egy vidéki nemes, aki túlságosan sok lovagregényt olvas, s ettől '''elveszti a kapcsolatot a valósággal'''. Don Quijote néven útnak indul, hogy '''igazságot szolgáltasson''', '''óriásokat győzzön le (amik valójában szélmalmok)''', és '''védelmezze a hölgyeket''', például képzeletbeli szerelmét, '''Dulcinea del Tobosót'''. Társa a paraszti származású '''Sancho Panza''', egy realista, földhözragadt figura, aki csacsiján követi „urát”. Kettőjük párbeszéde a '''képzelet és valóság''', az '''eszmény és gyakorlat''', az '''idealizmus és cinizmus''' állandó ellentétét mutatja be – egyben a regény mély filozófiai alapját képezi. <span id="miért-volt-forradalmi"></span> ==== Miért volt forradalmi? ==== * '''Elsőként mutatta be a karakter fejlődését és lélektanát''': Don Quijote fokozatosan szembesül a valósággal. * '''Ironikus és önreflexív''': a második részben Don Quijote már tud a róla szóló könyvről. * '''Sokszínű stílus''': humor, tragikum, kaland, paródia és mély humanizmus egyaránt megtalálható benne. * '''Paródia és tisztelgés''' a lovagregények előtt – egyszerre nevetteti ki és ünnepli azokat. * '''Nyelvi újítások''': Cervantes élő spanyol nyelvet használt, karakterei társadalmi rétegüknek megfelelően beszélnek. ----- <span id="egyéb-művei"></span> === Egyéb művei === * '''Novelas ejemplares (Példás elbeszélések, 1613)''' – 12 rövidebb történetből álló gyűjtemény. Változatos műfajokban (romantika, kaland, erkölcsi példázat, komédia) írta meg őket. Ez volt az első, spanyol nyelven írt, tudatosan irodalmi novellagyűjtemény. * '''Los trabajos de Persiles y Sigismunda (1617, posztumusz)''' – bizánci regény, idealizált, allegorikus szerelmi történet. ----- <span id="halála-és-shakespeare"></span> === Halála és Shakespeare === Miguel de Cervantes '''1616. április 23-án''' halt meg Madridban – '''ugyanazon a napon''', amelyen William Shakespeare is elhunyt. Ezért április 23-át ma '''a könyv világnapjaként ünneplik''' világszerte (az UNESCO javaslatára). Bár valójában nem pontosan ugyanazon a napon haltak meg – a spanyol és angol naptárak különböztek –, a szimbolikus egybeesés erősítette Cervantes és Shakespeare '''egyenrangúságának''' irodalmi képét. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === * Cervantes neve '''egyet jelent a spanyol irodalom születésével''' – nyelvi és kulturális hatása máig meghatározó. * A spanyol nyelvet gyakran nevezik '''„la lengua de Cervantes”-nek''' (Cervantes nyelve). * A '''Don Quijote''' a világ egyik legtöbbet fordított, kiadott és tanulmányozott műve. * Szereplői – Don Quijote, Sancho Panza, Dulcinea – '''ikonikus figurák''', gyakran használják őket metaforaként idealizmusra, küzdésre, naivitásra. * A regény nemcsak irodalmi, hanem '''filozófiai, pszichológiai, társadalmi''' értelmezések alapja lett. * '''Számtalan adaptáció''' született: opera, film, színdarab, balett, festészet, sőt még pszichológiai diagnózisként is használják a „Don Quijote-komplexust”. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Miguel de Cervantes''' egyszerre volt '''kalandor, rabszolga, hivatalnok, költő, regényíró, moralista és vígjátékszerző''' – de mindenekelőtt '''az emberi természet finom megfigyelője'''. Műveiben '''nevettetett, elgondolkodtatott, kritizált és megindított''', miközben egy új műfajt: a modern regényt teremtette meg. <blockquote>Don Quijote és Sancho Panza örök kettőse azt üzeni: még ha szélmalmok ellen is harcolunk, az eszmények hajtóereje az, ami emberré tesz bennünket. Cervantes pedig ezt az igazságot '''emberközeli, nyelvi zsenialitással és mély humánummal''' adta át az utókornak. </blockquote> {{engl}} pq5se7jrgza90advk6f46dcij747coc 0 808392 3508049 2025-06-30T18:45:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508049 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508093 3508049 2025-06-30T19:15:22Z LinguisticMystic 22848 3508093 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Francesco Petrarca''', ismertebb nevén '''Petrarch''' (1304. július 20. – 1374. július 19.), a korai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, olasz költő, tudós és humanista volt. Őt tekintjük '''az európai humanizmus atyjának''', valamint a '''szonett''' egyik legjelentősebb mestereként. Munkásságát tartják a reneszánsz szellemiség első jelentős megnyilvánulásának, amely a középkori vallásos világképet az egyéni emberi élmények, érzelmek és a klasszikus múlt iránti rajongás felé terelte. ----- <span id="élete"></span> === Élete === Petrarca '''Arezzo városában''' született, de családja Firenzei eredetű volt, amelyet Dante-hoz hasonlóan politikai okokból száműztek. Édesapja, Ser Petracco egy ideig Dante barátja is volt. Petrarca gyermekkora főként '''Avignonban''' telt, ahol apja a pápai udvarnál dolgozott. Bár jogi tanulmányokat folytatott '''Montpellierben és Bolognában''', őt a '''klasszikus irodalom és filozófia''' vonzotta. Tanulmányai után különféle egyházi állásokat töltött be, amelyek lehetővé tették számára, hogy '''független értelmiségiként éljen'''. Életét folyamatos '''utazás, olvasás, levelezés és írás''' töltötte ki. Később Vaucluse-ban telepedett le, ahol költészetének jelentős része született. ----- <span id="laura-a-szerelem-és-ihlet-forrása"></span> === Laura – a szerelem és ihlet forrása === Petrarca legismertebb lírai verseinek ihletője egy titokzatos nő, '''Laura''', akit először 1327. április 6-án látott egy avignoni templomban. Bár nem tudjuk pontosan, ki volt Laura (sokan feltételezik, hogy egy valós nemes hölgy, mások szerint allegorikus alak), biztos, hogy '''Petrarca szerelme iránta plátói, szenvedélyes és idealizált''' volt. Laura 1348-ban, a pestisjárvány idején halt meg. Halála mélyen megrázta Petrarcát, és számos gyászkölteményt írt róla. A Laura iránti érzelmekből született versciklus élete fő művévé vált. ----- <span id="a-canzoniere-a-költészet-forradalma"></span> === A “Canzoniere” – a költészet forradalma === Petrarca fő műve a '''„Canzoniere” (Daloskönyv)''', mely közel '''366 versből''' áll, ezek zöme '''szonett''', de található benne ballada, madrigál és himnusz is. A versek két fő részre oszlanak: # '''In vita di Laura''' – Laura életében írt versek # '''In morte di Laura''' – Laura halála után írt gyászköltemények <span id="jellemzők"></span> ==== Jellemzők: ==== * '''Középpontban az egyéni érzés''': a vágyakozás, fájdalom, remény, bánat és bűntudat személyes megélése. * '''Formai újítás''': a Petrarca-szonett formája (abba abba cde cde vagy cdc dcd) máig a líra egyik csúcsa. * '''Kettősségek''': földi és mennyei szerelem, bűn és tisztaság, öröm és fájdalom – a Petrarca-költészet egyik fő vonása az ellentétek feszültsége. * '''Nyelvi kifinomultság''': a közép-itáliai toszkán nyelvhasználata példamutató, ezért is vált a későbbi irodalmi olasz nyelv egyik alapkövévé. ----- <span id="humanizmus-a-klasszikus-világ-újjáélesztése"></span> === Humanizmus – a klasszikus világ újjáélesztése === Petrarca nemcsak költő, hanem '''szenvedélyes klasszikus műgyűjtő és tudós''' is volt. Beutazta Európát, és '''kéziratokat kutatott fel''', különösen Cicero és Szent Ágoston műveit. Ő volt az első, aki tudatosan '''újjáélesztette a római írók stílusát és gondolkodását''', szembeállítva azt a középkor dogmatizmusával. <span id="fontosabb-humanista-művei"></span> ==== Fontosabb humanista művei: ==== * '''“Secretum”''' – háromrészes dialógus saját lelkiismeretével, amelyben Szent Ágoston alakjával beszélget az élet értelméről, bűnről és a földi hívságokról. * '''“De Vita Solitaria”''' – az elvonulás, kontempláció és tudományos munka dicsérete. * '''“Epistolae familiares”''' és '''“Epistolae seniles”''' – levelekből álló gyűjtemények, amelyek nemcsak történeti források, hanem filozófiai és esztétikai értékű szövegek. ----- <span id="vallás-és-belső-küzdelem"></span> === Vallás és belső küzdelem === Bár Petrarca '''elkötelezett keresztény volt''', műveiben gyakran belső konfliktust mutat be a '''testi vágyak''' és a '''lelki üdvösség''' között. Laura alakja nemcsak világi múzsa, hanem '''isteni szimbólum''' is, aki egyszerre vonzza és eltaszítja a költőt. Ez a belső kettősség Petrarca egyik legmodernebb vonása: '''az emberi lélek komplexitásának és önellentmondásainak''' ábrázolása már-már pszichológiai mélységű. ----- <span id="hatása"></span> === Hatása === Petrarca hatása '''mérhetetlen a nyugati kultúrára''': * A '''reneszánsz humanizmus alapító atyja''': gondolatai inspirálták Erasmus, Ficino, Lorenzo Valla és más humanisták munkáját. * '''A szonett műfajának tökéletesítője''': költészete példaként szolgált Boccaccio, Dante, majd az egész európai líra számára (Shakespeare, Ronsard, Tasso, Goethe). * Ő teremtette meg a '''személyes költészet''' hagyományát, ahol a lírai én bensőséges, belső küzdelmei kerülnek középpontba. * '''A levél mint irodalmi forma''' az ő korában vált újra műfajjá – személyes hangvételű, de tudatosan irodalmi stílusban írt levelei ihlették a reneszánsz „író-követeket”. ----- <span id="halála-és-emlékezete"></span> === Halála és emlékezete === Petrarca '''1374-ben halt meg''' Arquà-ban (ma Arquà Petrarca), Padova közelében. Halála után műveit nagy becsben tartották, és már életében elismerték: '''laurátus költő''' lett, pápai elismerésben is részesült. Nevét ma is '''egyetemek, könyvtárak, díjak és települések viselik'''. Kéziratai és könyvgyűjteményeinek másolatai ma is értékes kincsek. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Francesco Petrarca''' volt az első európai értelmiségi, aki '''egyensúlyt keresett a keresztény hit, a klasszikus tudás és az emberi érzések között'''. Ő volt az, aki megmutatta, hogy az emberi élet nemcsak örök igazságokban, hanem személyes tapasztalatban és belső vívódásban is kifejeződhet. <blockquote>Petrarca üzenete ma is él: az önvizsgálat, az érzelem, a kultúra iránti rajongás, a klasszikus múltból merített bölcsesség és az egyén belső világának fontossága időtlenül érvényes maradt – ezért tekintjük őt a '''modern európai gondolkodás egyik ősatyjának'''. </blockquote> {{engl}} tt7j48ayqdxjdx1wmw7xkuc2whqbtue 0 808393 3508050 2025-06-30T18:45:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508050 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508094 3508050 2025-06-30T19:17:24Z LinguisticMystic 22848 3508094 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''François Rabelais''' (kb. 1494 – 1553) francia reneszánsz író, orvos, humanista és nyelvújító volt, akit gyakran emlegetnek '''a francia irodalom egyik legnagyobb humoristájaként és szatirikusaként'''. Fő műve, a '''Gargantua és Pantagruel''' c. regényciklus, tele van nevetéssel, filozófiával, groteszkséggel és reneszánsz tudásszomjjal. Rabelais művei egyszerre parodizálták és ünnepelték az emberi életet, tudományt és szabadságot – miközben gyakran bírálták a korabeli egyházat és társadalmat. ----- <span id="élete-röviden"></span> === Élete röviden === François Rabelais '''Loire-vidéki nemesi családból''' származott, születési helye valószínűleg '''La Devinière''', Chinon közelében. Ifjúkorában '''franciszkánus szerzetes''' lett, majd később a szigorúbb rendi szabályok miatt '''a kevésbé kötött bencés rendbe''' lépett át. Humanista érdeklődése miatt '''klasszikus nyelveket (görög, latin) és tudományokat''' tanult – ez abban az időben ritka volt a kolostorokban. A szellemi szabadság iránti vágya miatt végül elhagyta a szerzetesi életet, és '''orvosi tanulmányokat''' kezdett Montpellier-ben, ahol orvosi diplomát is szerzett. Rabelais nemcsak gyógyított, hanem '''tanított, utazott és írt''', miközben '''egyházkritikája és nyelvi játékossága miatt cenzúrával is szembe kellett néznie'''. Több könyvét az egyház betiltotta, mégis széles körben olvasták. ----- <span id="gargantua-és-pantagruel-az-élet-nagy-könyve"></span> === Gargantua és Pantagruel – az élet nagy könyve === Rabelais fő műve az ötkötetes '''„La vie de Gargantua et de Pantagruel”''' (Gargantua és Pantagruel élete), amely '''1532 és 1564 között''' jelent meg. A mű első részeit álnéven (Alcofribas Nasier – saját nevének anagrammája) adta ki. A könyv két óriás, '''Gargantua és fia, Pantagruel''' kalandjait meséli el, akik '''testi és szellemi értelemben is túlméretezett alakok'''. A történet '''laza szerkezetű''': hosszú párbeszédek, filozófiai eszmefuttatások, trágár jelenetek, erkölcsi tanítások és humoros anekdoták váltogatják egymást. ----- <span id="a-regény-főbb-témái"></span> === A regény főbb témái === <span id="tudás-és-nevelés"></span> ==== 1. '''Tudás és nevelés''' ==== Gargantua taníttatása során Rabelais bemutatja az '''ideális reneszánsz nevelést''': test és lélek harmóniáját, a klasszikus tudományok szeretetét, a kritikus gondolkodást és a gyakorlat fontosságát. <blockquote>„Jobb egy józan reggeli, mint száz prédikáció.” </blockquote> Rabelais ezzel szembefordult a '''középkori tekintélyelvű oktatással''', amelyet elavultnak és mechanikusnak tartott. <span id="egyházkritika"></span> ==== 2. '''Egyházkritika''' ==== A mű tele van '''karikírozott szerzetesekkel, kapzsi papokkal és bigott vallásos figurákkal'''. Rabelais elítélte az egyház korrupcióját, tudatlanságát, ugyanakkor '''nem volt istentagadó''' – inkább az igazi keresztényi erényeket kereste: jóság, szelídség, tudás, szabadság. <span id="szabadság-és-humanizmus"></span> ==== 3. '''Szabadság és humanizmus''' ==== Rabelais a reneszánsz humanizmus egyik nagy szószólója: hisz az emberben, az értelemben, a szabadságban. Legjobban ezt a '''Thélème apátsága''' jeleníti meg: egy olyan rendház, ahol '''nincsenek szabályok''', és az egyetlen törvény: '''„Tégy, amit akarsz”''' (''Fay ce que vouldras''). Ez nem anarchiát, hanem az '''erkölcsi autonómia eszményét''' jelenti. <span id="nyelvi-gazdagság-és-humor"></span> ==== 4. '''Nyelvi gazdagság és humor''' ==== Rabelais nyelve '''briliánsan játékos, nyelvújító és groteszk'''. Több ezer új szót talált ki, sokszor torzítva a latint, görögöt, vagy népi kifejezéseket. Jellemző rá: * '''halmozás (felsorolások, listák)''' * '''szójátékok''' * '''trágárság – mint a szabadság nyelvi formája''' * '''népi bölcsességek és közmondások''' Ez a „testi nyelv” része annak a '''„karneváli világlátásnak”''', amelyben minden felfordulhat, a hierarchiák átfordulnak, a szent és profán keveredik. ----- <span id="orvosként-és-tudósként"></span> === Orvosként és tudósként === Rabelais '''komoly orvosi képzettséggel rendelkezett'''. Orvosi írásokat is publikált, és több városban praktizált. Tudása hatással volt regényeire is: a test működéséről, a betegségekről, élettani folyamatokról sokat ír – gyakran humorral és túlzással. ----- <span id="politikai-és-társadalmi-nézetei"></span> === Politikai és társadalmi nézetei === * Hitt a '''felvilágosult uralkodó''' eszményében, aki bölcsességgel és tanácsadók segítségével kormányoz. * Kritikusan szemlélte a '''háborút''', a '''feudális rendszert''' és a '''szabadság korlátozását'''. * Ugyanakkor nem volt forradalmár: reformokat akart, nem felfordulást. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Rabelais '''1553-ban halt meg''' valószínűleg Párizsban. Utolsó éveiben egyházi védelmet élvezett, de '''művei még halála után is cenzúra alatt álltak'''. A 16. század végén sokan szentségtörőnek tartották, míg mások '''a bölcsesség és emberiesség mesterének'''. <span id="hatása"></span> ==== Hatása: ==== * '''Nyelvújítóként''' hatott a modern francia nyelv fejlődésére. * A francia irodalom későbbi humora (Voltaire, Diderot, Balzac) sokat merített belőle. * '''Bakhtyin orosz irodalmár''' szerint Rabelais műve a „népi nevetés kultúrájának” csúcsa. * '''Életigenlése, iróniája és szabadságvágya''' máig aktuális. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Álnéven publikált: ''Alcofribas Nasier'' – saját nevének anagrammája. * Többször beidézték egyházi bíróság elé, de '''beosztásai és kapcsolatai megvédték'''. * A Thélème apátság eszméje hatott az '''utópisztikus irodalomra''' (pl. Thomas More: Utópia). * Pantagruel fia, Panurge a '''reneszánsz ember karikatúrája''': szellemes, perverz, rafinált és filozofikus. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''François Rabelais''' a reneszánsz ember teljességének megtestesítője: '''költő, filozófus, orvos, nyelvész és bohóc egy személyben'''. Regényei '''nevettetnek, tanítanak, provokálnak''', és bátran szólnak az emberi testről, gondolatról és szabadságról – nem elvontan, hanem '''dúsan, földhözragadtan, életszagúan'''. <blockquote>„A nevetés a szabadság hangja” – Rabelais művészete ma is arra tanít, hogy merjünk kérdezni, megkérdőjelezni, és '''élvezni az emberi létet a maga örömeivel és ellentmondásaival együtt'''. </blockquote> {{engl}} s0dl2wxwc11e40keq0of19l0tpdgt3h 0 808394 3508051 2025-06-30T18:45:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508051 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508108 3508051 2025-06-30T19:20:59Z LinguisticMystic 22848 3508108 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Claudio Monteverdi''' (1567. május 15. – 1643. november 29.) olasz zeneszerző, gambajátékos és karnagy volt, akit gyakran neveznek a '''barokk zene atyjának'''. Pályája a késő reneszánsztól a kora barokkig ívelt, és ő volt az, aki '''elsőként emelte az operát a színház és zene művészi magaslatára'''. Monteverdi a zene történetének egyik legfontosabb alakja, aki merészen újította meg a hagyományokat, és '''érzelmekre ható, drámai zenével''' alapozta meg a modern zenei nyelvet. ----- <span id="élete"></span> === Élete === Monteverdi az '''észak-olaszországi Cremonában''' született, egy orvos fiaként. Gyermekkorában a katedrális zenei iskolájában tanult, ahol hamar megmutatkozott kivételes zenei tehetsége. Első művei még '''tizenévesen jelentek meg nyomtatásban''', és már ekkor a madrigálok, motetták és egyházi zenék mestereként tartották számon. Később '''Mantova hercegi udvarába''' került, ahol 1590-től kezdve szolgált előbb énekesként, majd zeneszerzőként. Itt szerezte első jelentős színpadi műveit. Élete második felében '''Velencében''' élt, ahol '''San Marco bazilika karnagya lett''' – ez volt az egyik legtekintélyesebb egyházi zenei pozíció egész Európában. ----- <span id="a-zenei-forradalom"></span> === A zenei forradalom === Monteverdi munkássága kettős korszakhatár: * '''A reneszánsz polifónia''' kifinomult szabályai szerint kezdte. * '''A barokk stílus''' kifejezőerejét, drámaiságát és érzelmi mélységét megteremtette. Két kulcsfogalommal írható le fejlődése: # '''Prima pratica''' – a korábbi, reneszánsz stílus: szigorú ellenpont, polifónia. # '''Seconda pratica''' – az új stílus: a szöveg kifejező ereje kerül előtérbe, a zenei forma alárendelődik az érzelmeknek. Monteverdi hitt abban, hogy a zene '''az emberi lélek és szenvedélyek tükrözésére szolgál''', ezért gyakran megszegte a hagyományos szabályokat, ha a drámaiság úgy kívánta. Ez komoly vitát váltott ki kortársaival (pl. Giovanni Artusi), de később igazolódott úttörő szerepe. ----- <span id="operaszerzőként-az-első-modern-opera"></span> === Operaszerzőként – Az első modern opera === Monteverdi nevéhez fűződik a '''világ első máig is játszott operája''', az '''„L’Orfeo”''' (1607). Bár nem ő volt az opera „feltalálója”, az ő műve volt az első, amely '''drámai mélységet, zenei sokszínűséget és érzelmi gazdagságot''' vitt a műfajba. <span id="lorfeo-1607"></span> ==== L’Orfeo (1607) ==== * Szöveg: az Orpheusz-mítosz feldolgozása. * Zenei eszközök: hangszerelés, énekbeszéd (recitativo), kórusok, áriák, táncbetétek. * Monteverdi úttörő módon alkalmazott '''hangszereket a drámai szöveg aláfestésére'''. * A nyitány (toccata) és a zárókórus példátlan hatásúak voltak. Ez a mű lett '''az opera egyik alappillére''', és Monteverdit az opera első nagy mesterévé tette. ----- <span id="további-operák"></span> === További operák === Bár sok operája elveszett, néhány későbbi műve fennmaradt, és ezek is jelentős mérföldkövek: * '''Il ritorno d’Ulisse in patria (1640)''' – Odüsszeusz hazatérésének drámai feldolgozása. * '''L’incoronazione di Poppea (1642)''' – Poppea császárné története, erkölcsileg sokkal összetettebb világképpel. Az egyik első opera, ahol '''valós történelmi személyeket''' ábrázolnak, és nem mitológiai figurákat. Ez utóbbi mű különösen jelentős, mivel '''az érzelmi árnyaltság, politikai intrika és karakterábrázolás modern előképe'''. ----- <span id="madrigálok-világi-énekek-mestere"></span> === Madrigálok – világi énekek mestere === Monteverdi pályájának első felében '''madrigálok''' komponálásával vált híressé. Összesen '''kilenc madrigálkötetet''' adott ki, amelyek végigkövetik stílusának fejlődését: * Az első könyvek még a reneszánsz polifón hagyományokat követik. * A későbbi kötetekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a '''szólóének, a díszítés, a hangszeres kíséret''', és a szöveg drámai kifejezése. * A madrigálokat gyakran szerelmi vagy mitológiai témák ihlették. Monteverdi a madrigált nem csupán társasági zenének tartotta, hanem '''drámai jelenetek, érzelmi válságok és belső monológok kifejezőeszközének''' is. ----- <span id="egyházi-zene"></span> === Egyházi zene === Velencei éveiben számos egyházi művet komponált: * '''„Selva morale e spirituale” (1641)''' – vegyes egyházi kompozíciók gyűjteménye. * '''„Vespro della Beata Vergine” (1610)''' – Szűz Mária esti zsolozsmája. Ez a grandiózus alkotás az egyik legnagyobb egyházi zene a barokk hajnalán. Monteverdi egyházi műveiben ötvözte a régi (prima pratica) és új (seconda pratica) stílusokat, sokszor színházias hangvételben. ----- <span id="hangszeres-újítások-és-drámai-érzék"></span> === Hangszeres újítások és drámai érzék === Monteverdi '''elsőként használta tudatosan a hangszereket „karakteralkotásra”''': * A különböző hangszercsoportokat érzelmi színezésre alkalmazta. * A hangnemeket, ritmusokat, hangszerelést '''pszichológiai hatás szerint''' választotta meg. Emellett ő alkalmazta az első '''tremolót, pizzicatót''', és bátran használta az '''akkori zenei avantgárdot'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Monteverdi '''Velencében hunyt el 1643-ban''', és ott is temették el a '''Frari-templomban'''. Bár a barokk zene idején más mesterek kerültek előtérbe (pl. Lully, Scarlatti, később Bach), Monteverdi hatása '''hosszú távon is meghatározó''' maradt. <span id="hatása"></span> ==== Hatása: ==== * Megalapozta az '''opera műfaját''', amely később egész Európát meghódította. * Összekötötte a '''reneszánsz szigorát a barokk érzelmi gazdagságával'''. * Művei ma is rendszeresen szerepelnek a koncertprogramokban, különösen az '''„új barokk zenei mozgalom”''' révén, amely az 1970-es évektől fedezte fel újra alkotásait. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * Monteverdi több mint 10 operát komponált, de csak '''3 maradt fenn teljes egészében'''. * Kottakiadásainak egy része '''nyomdászhibákkal jelent meg''', de így is hatott korának zeneszerzőire. * '''Kortársai között is tisztelték''', de sokan megütköztek újító szemléletén. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Claudio Monteverdi''' volt az a zeneszerző, aki elsőként értette meg és alkalmazta, hogy '''a zene nem csupán hangok művészete, hanem az emberi érzelmek és történetek tolmácsa'''. Munkásságával átvezette Európát a középkori zenei világból a modern értelemben vett '''drámai, szenvedélyes és személyes zene korába'''. <blockquote>Ahol ő zenét szerzett, ott a színpad megelevenedett, a szavak énekké váltak, és az emberi lélek zenei nyelvet kapott. Monteverdi öröksége ma is él, minden hangban, amely mesélni akar. </blockquote> {{engl}} 3lca3s5g2dsk91bw6n925jo3fkb3n10 0 808395 3508052 2025-06-30T18:45:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508052 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508109 3508052 2025-06-30T19:23:12Z LinguisticMystic 22848 3508109 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Hernán Cortés de Monroy y Pizarro Altamirano''' (1485 – 1547) spanyol konkvisztádor volt, aki leginkább arról ismert, hogy '''leigázta az Azték Birodalmat''' és meghódította Mexikót a Spanyol Birodalom számára. Tettei radikálisan megváltoztatták a közép-amerikai történelem menetét, és kulcsszerepet játszottak a '''spanyol gyarmatosítás korai szakaszában'''. ----- <span id="korai-élete-és-neveltetése"></span> === Korai élete és neveltetése === Hernán Cortés '''1485-ben született''' a nyugat-spanyolországi '''Medellín városában''', egy középbirtokos nemesi család sarjaként. Tanulmányait a '''salamancai egyetemen''' kezdte, ahol jogot tanult, de nyugtalan természetű volt, és hamar '''katonai és kalandor életre vágyott'''. Tizenéves korában otthagyta tanulmányait, és '''1499 körül elindult Amerikába''', először Hispaniola (a mai Haiti és Dominikai Köztársaság) szigetére. Később részt vett '''Kuba meghódításában''', ahol '''Diego Velázquez''' kormányzó bizalmába férkőzött, majd jelentős birtokokat és politikai hatalmat szerzett. ----- <span id="mexikói-expedíció-a-hódítás-kezdete"></span> === Mexikói expedíció – A hódítás kezdete === Velázquez 1518-ban megbízta Cortést egy '''kereskedelmi és felfedező expedícióval''' Mexikó partvidékére. Cortés azonban titokban '''hódító szándékkal indult útnak''', és amikor Velázquez vissza akarta vonni az engedélyét, Cortés nem engedelmeskedett – '''engedély nélkül hajózott el''' 1519-ben. Flottája kb. '''600 katonából''', 16 lovasból, 13 muskétásból és néhány ágyúból állt. A Yucatán-félszigeten és Tabasco térségében partra szállva '''helyi indián törzsekkel''' harcolt, és szövetségeket kötött az aztékok ellen haragvó népekkel. Itt kapta ajándékba '''Malinche-t''' (más néven Doña Marina), egy rabszolgasorba kényszerített női tolmácsot, aki '''beszélte az aztékok nyelvét''' (nahuatl) és a maja nyelveket is. Malinche kulcsszereplője lett a hódításnak: '''tolmács, tanácsadó és szerető''' volt, akitől Cortésnek gyermeke is született – ő az első ismert „mestizo” (európai–indián) gyermek. ----- <span id="a-tenochtitlánba-vezető-út"></span> === A Tenochtitlánba vezető út === Cortés '''diplomáciával, katonai erővel és szövetségekkel''' haladt előre. Legfontosabb partnerei a '''tlaxcalai indiánok''' voltak, akik az aztékok ellenségei voltak. A '''többszörös figyelmeztetések ellenére''' Cortés bevonult '''Tenochtitlánba''', az Azték Birodalom fővárosába. '''Montezuma császár''' először békésen fogadta, részben vallási okokból: az aztékok egyes vezetői Cortést '''Quetzalcoatl istenként''' azonosították. Cortés gyorsan '''túszul ejtette Montezumát''', és '''bábcsászárként használta'''. A helyzet azonban 1520-ban kiéleződött, amikor Cortés távollétében (egy spanyol ellenséges sereg érkezését akadályozta meg) a katonái '''lemészároltak egy vallási ünnepet tartó azték tömeget'''. Ezután Tenochtitlán lakossága fellázadt. ----- <span id="noche-triste-és-visszatérés"></span> === Noche Triste és visszatérés === <ol start="1520" style="list-style-type: decimal;"> <li>június 30-án Cortés és emberei '''menekülni kényszerültek''' a városból – ez az esemény a híres '''„Noche Triste”''' (szomorú éjszaka). A spanyolok és szövetségeseik súlyos veszteségeket szenvedtek.</li></ol> Cortés azonban '''újjászervezte haderejét''', és további szövetségeseket szerzett. Egy évvel később, '''1521 augusztusában''' körülzárta Tenochtitlant, majd '''hosszú ostrom''' után elfoglalta a várost. A lakosság nagy része '''éhínségben, harcokban és himlőjárványban''' halt meg. Az Azték Birodalom ezzel megszűnt – '''Mexikó spanyol gyarmattá vált'''. ----- <span id="új-spanyolország-kormányzója"></span> === Új-Spanyolország kormányzója === Cortés jelentős szerepet játszott '''Új-Spanyolország (Mexikó) kormányzásában''', de '''politikai ellenségei''' miatt pozícióját gyakran megkérdőjelezték. 1528-ban visszatért Spanyolországba, ahol '''V. Károly császár''' kihallgatta, majd megerősítette nemesi címét, de korlátozta politikai hatalmát. Később visszatért Mexikóba, de inkább '''felfedezőként és földbirtokosként''' tevékenykedett. Részt vett '''Kalifornia partvidékének felfedezésében''', és finanszírozott több expedíciót. ----- <span id="végső-évek-és-halála"></span> === Végső évek és halála === Cortés '''1541-ben visszatért végleg Spanyolországba''', de már nem kapta meg az elismertséget, amit várt. '''Politikai riválisai háttérbe szorították''', és sérelmeit több levélben is megírta a királynak. '''1547-ben halt meg''' Sevilla közelében, 62 évesen. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Hernán Cortés neve '''egyszerre jelenti a bátor felfedezőt és a hódító kegyetlenséget'''. Tettei: * A '''spanyol gyarmatosítás modelljévé váltak'''. * Hatalmas '''gazdagságot juttatott Spanyolországnak'''. * Leigázta az egyik legfejlettebb prekolumbián civilizációt. * Az ő példája ihlette a többi konkvisztádort (pl. Francisco Pizarro, Pedro de Alvarado). Azték források '''gyakran démonizálták''', míg a korabeli spanyol krónikások hősként dicsőítették. A modern történetírás '''komplexebb képet''' fest róla: * Tisztában volt a diplomácia fontosságával. * Briliáns taktikus és stratéga volt. * Kihasználta az azték birodalmi rendszer ellentmondásait és ellenségeit. * Kegyetlenség, árulás és manipulatív módszerek jellemezték politikáját. ----- <span id="történelmi-hatása"></span> === Történelmi hatása === Cortés hódítása '''nem csupán katonai esemény volt''', hanem egy '''civilizációs fordulópont''': * A közép-amerikai kultúrák összeomlását, népességcsökkenését és átalakulását hozta el. * A spanyol korona uralma alá vont hatalmas területeket. * Elindította a '''gyarmatosító Európa és az őslakos világ közötti''' véres kapcsolatot. A kultúrák találkozása – bár sokszor tragikus – '''új társadalmi, vallási és nyelvi keveredéshez''' vezetett, melyből a mai latin-amerikai világ is kialakult. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Hernán Cortés''' neve a hódítás, kalandvágy, erőszak és politikai zsenialitás szimbóluma. Ő volt az, aki '''néhány száz emberrel térdre kényszerítette egy egész birodalmat''', de ezzel '''elpusztított egy ősi kultúrát''', miközben megteremtette egy új világ alapjait. <blockquote>Hódítása egyszerre volt '''tragédia és fordulópont''', amely örökre megváltoztatta az amerikai kontinens sorsát – és Cortést bevéste a világtörténelem lapjaira, mint a hódító, aki egy világot formált át karddal, hittel és diplomáciával. </blockquote> {{engl}} tvmrc0xm9q88gmztrucvz24f5zs611e 0 808396 3508053 2025-06-30T18:45:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508053 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508054 3508053 2025-06-30T18:46:03Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Sir Francis Drake]] lapot a következő névre: [[Francis Drake]] 3508053 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508110 3508054 2025-06-30T19:25:41Z LinguisticMystic 22848 3508110 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir Francis Drake''' (kb. 1540 – 1596. január 28.) angol tengerész, felfedező, kalóz, hadvezér és politikus volt, akit leginkább a '''spanyolok elleni tengeri portyáiról''' és '''Föld körüli útjáról''' ismerünk. Drake nemcsak a korai angol gyarmatosítás egyik úttörője, hanem '''nemzeti hős''' is lett, különösen a '''1588-as spanyol Armada legyőzése''' után. ----- <span id="korai-élete"></span> === Korai élete === Francis Drake '''Devon megyében''', a dél-angliai '''Tavistock''' közelében született, egy szerény sorú protestáns családban. Apja protestáns prédikátor volt, aki a katolikusokkal szembeni üldözés miatt '''Kelet-Angliába menekült''', ahol Drake a Temze partján, egy hajógyár környékén nőtt fel. Már fiatalon kapcsolatba került a tengerrel, és '''tengerészként kezdte pályafutását'''. ----- <span id="kalózkodás-és-portyázások"></span> === Kalózkodás és portyázások === A 1560-as évek végén Drake '''John Hawkins flottájában''' szolgált, ahol '''rabszolga-kereskedelemmel''' is foglalkoztak Nyugat-Afrikából az Újvilágba. A spanyolok ellenségesen fogadták az angol kereskedőket, és az egyik tengeri összecsapás során '''az angol flotta súlyos veszteségeket szenvedett''', ami mélyen megmaradt Drake emlékezetében. Ettől kezdve Drake '''félkalóz tevékenységbe kezdett''', amelyet a korona hallgatólagosan támogatott. Az angol és spanyol kapcsolatok ellenségesekké váltak, így Drake '''a Karib-tenger térségében portyázott''', spanyol hajókat és kikötőket támadva, gyakran elképesztő zsákmányokat szerezve. ----- <span id="föld-körüli-út-15771580"></span> === Föld körüli út (1577–1580) === Drake nevét örökre beírta a történelembe, amikor '''1577-ben elindult egy Föld körüli útra'''. A küldetést '''I. Erzsébet királynő''' engedélyezte – hivatalosan felfedezőút volt, valójában azonban célja a '''spanyol gyarmatok kifosztása és új területek feltérképezése''' volt. * A flottát öt hajó alkotta, de '''csak a Golden Hind''' (korábbi nevén Pelican) érte körbe a világot. * '''Magellán útvonalán haladt''', átkelt a '''Magellán-szoroson''', és a Csendes-óceánon folytatta útját. * '''Peru partvidékén spanyol kikötőket és galleonokat fosztott ki''', hatalmas arany- és ezüstzsákmányt szerezve. * '''Kalifornia északi partvidékén (Nova Albion)''' is partra szállt, ahol állítólag '''angol fennhatóságot jelentett be''' – bár ezt soha nem követték gyarmatosítási lépések. * Ezután '''átszelte a Csendes-óceánt''', áthajózott az '''Indiai-óceánon''', megkerülte Afrikát a Jóreménység fokánál, majd '''1580 szeptemberében tért haza'''. Drake lett az első angol, aki '''körülhajózta a Földet''', és '''a második ember''' Magellán után, akinek flottája teljesítette az utat. Erzsébet királynő '''lovaggá ütötte''' 1581-ben, a Golden Hind fedélzetén. ----- <span id="a-spanyolok-réme"></span> === A spanyolok réme === A spanyolok „'''El Draque'''” (A Sárkány) néven emlegették Drake-et, akit '''kalóznak és állami bűnözőnek''' tartottak. Mivel az angol királyi udvar '''nem hivatalosan támogatta a kalózkodást''', a korabeli kalózokat gyakran „privatírok”-nak nevezték – vagyis '''a koronától kapott engedéllyel portyázó hajóskapitányoknak'''. 1585–86-ban Drake újabb tengeri hadjáratot vezetett: * '''Santa Domingót, Cartagenát és San Augustínt''' megtámadta és kifosztotta. * '''Rettegést keltett''' a spanyol gyarmatokon. * Zsákmányolt, égetett, s többek közt '''értékes térképeket és dokumentumokat''' is szerzett. ----- <span id="a-spanyol-armada-legyőzése-1588"></span> === A spanyol Armada legyőzése (1588) === A legnagyobb hírnevet azonban '''1588-ban''' szerezte, amikor a '''spanyol Armada''' – II. Fülöp hatalmas flottája – megpróbálta '''meghódítani Angliát''' és visszaállítani a katolicizmust. Drake admirálisként szolgált '''Charles Howard''' alatt. Részt vett az angol védekezés megszervezésében és több döntő ütközetben: * '''„Szenteste bombázásnak”''' is nevezik Drake egyik előzetes támadását, amikor az Armada Cádiz kikötőjében horgonyzott, és Drake több hajót is '''elpusztított'''. * A tengeri ütközetek során az angol flotta '''gyorsabb és mozgékonyabb hajóival''' sikeresen megzavarta és szétzilálta a spanyolokat. * Az Armada veresége után Drake '''országos hőssé vált'''. ----- <span id="politikai-pályája"></span> === Politikai pályája === 1581-ben Drakeet '''Plymouth város polgármesterévé''' választották, és többször is képviselőként szolgált a parlamentben. Emellett '''gazdag földbirtokossá és kereskedővé''' vált, de katonai és tengeri pályáját sem hagyta abba. ----- <span id="utolsó-út-és-halála"></span> === Utolsó út és halála === 1595-ben, 50-es évei közepén, Drake '''újabb karibi hadjáratra''' indult, John Hawkins társaságában. A cél ezúttal is spanyol gyarmatok megtámadása volt, de a küldetés '''sikertelenül zárult''': * A spanyol védelem már sokkal felkészültebb volt. * Drake megbetegedett, és '''1596 januárjában vérhasban meghalt''' Portobelo (ma Panama) közelében. Tengerésztársai '''teljes páncélzatban temették el a tengerbe''', így teste sosem került vissza Angliába. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Francis Drake személye '''ellentmondásos''', mégis ikonikus. Életműve tükrözi: * Az '''angol tengerészeti hatalom felemelkedését'''. * Az '''új világ gyarmatosításának kezdetét'''. * A '''vallási és politikai konfliktusokat''' Spanyolország és Anglia között. <span id="anglia-szemében"></span> ==== Anglia szemében: ==== * '''Nemzeti hős''': bátor, okos, vállalkozó szellemű kapitány. * Inspiráló alak volt a '''későbbi brit haditengerészet''' számára. <span id="spanyolország-szemében"></span> ==== Spanyolország szemében: ==== * '''Könyörtelen kalóz''', aki „Isten nevében fosztogatott”. * Tetteit gyakran barbárságnak és szentségtörésnek tartották. ----- <span id="érdekességek"></span> === Érdekességek === * A legenda szerint, amikor hírt kapott az Armada közeledtéről, '''nyugodtan folytatta krikettjátékát''', mondván: ''„Előbb befejezem a meccset, aztán megverem a spanyolokat.”'' * A '''Golden Hind''' egy ideig múzeumként szolgált, ma Londonban látható replikája. * Több angol városban is van '''Drake-kút, szobor vagy utca'''. * Neve szerepel az '''amerikai történelemben''' is: egyes kaliforniai helynevek (pl. Drakes Bay) róla kapták nevüket. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Francis Drake''' az angol tengeri történelem egyik legnagyobb alakja, aki '''a bátorság, kalandvágy és stratégiai gondolkodás megtestesítője volt'''. Bár élete során '''kalózként is működött''', nevét mégis '''a nemzeti függetlenség és tengeri dicsőség''' szimbólumává tette Angliában. Föld körüli útja, harcai és diplomáciai hatása '''új korszakot nyitott a világtörténelemben''' – a tengerek immár nem csak térképeken, hanem hatalmi játszmák színterévé is váltak. {{engl}} 53fi5hx9aldozll9ww8dxx1k0na3in5 0 808397 3508055 2025-06-30T18:46:04Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Sir Francis Drake]] lapot a következő névre: [[Francis Drake]] 3508055 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Francis Drake]] 2ok8n7bd42a1mtqb4rwvje4j9zap1ed 0 808398 3508057 2025-06-30T18:46:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508057 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508114 3508057 2025-06-30T19:31:49Z LinguisticMystic 22848 3508114 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Giovanni Boccaccio''' (1313 – 1375) olasz költő, novellista és humanista volt, akit leginkább a '''„Dekameron”''' című elbeszélésgyűjteményéről ismerünk. Az irodalomtörténet egyik legnagyobb elbeszélőjeként tartják számon, aki '''a középkort és a reneszánszt összekötő hídként''' új irányt adott az európai prózairodalomnak. Boccaccio a '''trecento''' (az 1300-as évek) irodalmának egyik fő alakja Dante és Petrarca mellett. ----- <span id="élete-röviden"></span> === Élete röviden === Boccaccio '''1313-ban született''' valószínűleg '''Certaldo''' vagy '''Firenze''' környékén, egy gazdag firenzei kereskedő, Boccaccino di Chellino törvénytelen fiaként. Apja Nápolyba vitte tanulni, ahol a kereskedelem és jog helyett az ifjú Boccaccio '''az irodalom, költészet és klasszikus kultúra''' iránt kezdett érdeklődni. '''Nápoly udvari élete, a latin és görög műveltség, valamint az udvari szerelem eszménye''' nagy hatással volt rá. Fiatalon ismerkedett meg egy '''Fiammetta''' nevű nemes hölggyel, aki múzsája lett, és több művében is visszatér. A pestisjárvány, politikai viszályok és szerelmi csalódás hatására Boccaccio visszatért Firenzébe, ahol mélyebb irodalmi és humanista tanulmányokba kezdett. ----- <span id="kapcsolata-dantéval-és-petrarcával"></span> === Kapcsolata Dantéval és Petrarcával === Boccaccio nagy tisztelője volt '''Dante Alighierinek''', akinek műveit másolta, kommentálta és terjesztette. Ő írta Dante első életrajzát is: '''„Trattatello in laude di Dante”''' (Dante dicséretének kis értekezése). '''Petrarcával''' 1350 körül találkozott, és életre szóló barátság szövődött köztük. Kölcsönösen hatottak egymásra: Petrarca hatására Boccaccio egyre nagyobb figyelmet fordított a '''klasszikus latin irodalomra''' és az erkölcsi-filozófiai művekre. ----- <span id="a-dekameron-fő-műve"></span> === A „Dekameron” – fő műve === A '''„Dekameron”''' (latinul: ''Decameronon'', magyarul: ''Tíz nap'') Boccaccio legismertebb és legjelentősebb műve, amely '''1348–1353''' között íródott, és a '''1348-as firenzei pestisjárvány''' hátterében játszódik. <span id="a-keret-tíz-fiatal-hét-nő-három-férfi-elhagyja-firenzét-hogy-vidéken-keres-menedéket-a-járvány-elől.-tíz-napon-át-minden-nap-egy-egy-történetet-mesélnek-el-így-összesen-100-elbeszélést-tartalmaz-a-mű."></span> ==== A keret: tíz fiatal (hét nő, három férfi) elhagyja Firenzét, hogy vidéken keres menedéket a járvány elől. Tíz napon át minden nap '''egy-egy történetet mesélnek el''', így összesen '''100 elbeszélést''' tartalmaz a mű. ==== <span id="témák"></span> ==== Témák: ==== * szerelem minden formája (plátói, testi, tiltott, házastársi, házasságtörő) * a szerencse, az ész, a furfang és a bölcsesség * vallási képmutatás és társadalmi visszásságok * női önállóság, eszesség és bátorság <span id="jellemzői"></span> ==== Jellemzői: ==== * '''Élő, természetes olasz nyelven''' íródott, nem latinul. * A történetek nyelve '''gazdag, sokszínű, humoros és érzéki'''. * A szereplők hétköznapi emberek: kereskedők, apácák, szerelmesek, parasztok, nemesek, tolvajok. * Erősen '''szatirikus''' és '''emberközpontú''' szemlélet jellemzi. A Dekameron '''fordulópont a világirodalomban''': elmozdul a vallásközpontú középkori irodalomtól az '''életigenlő, világi és realista''' reneszánsz felé. Boccaccio az első európai szerzők egyike, aki '''pszichológiai mélységgel, humorral és társadalomkritikával''' ábrázolja karaktereit. ----- <span id="más-fontos-művei"></span> === Más fontos művei === <span id="korai-művek-románcok"></span> ==== Korai művek (románcok): ==== * '''Filocolo''': egy szerelmi kalandregény, a „Florio és Biancofiore” történetének feldolgozása. * '''Filostrato''': elbeszélő költemény Trója ostroma idején, Troilo és Criseida szerelméről. * '''Teseida''': epikus költemény, amely az antik hősiesség és a szerelmi történet ötvözete. Ezek a művek nagy hatással voltak '''Geoffrey Chaucerre''' is, különösen a Canterbury mesék szerkesztésében. <span id="humanista-művek"></span> ==== Humanista művek: ==== * '''De mulieribus claris''' („Híres asszonyokról”): az első olyan irodalmi mű, amely kizárólag nők életrajzát tartalmazza. * '''Genealogia deorum gentilium''': pogány istenek genealógiájának enciklopédikus összefoglalója – a középkor végének egyik legfontosabb mitológiai kézikönyve. ----- <span id="humanista-és-irodalmi-szerepe"></span> === Humanista és irodalmi szerepe === Boccaccio '''a latin és görög kultúra újrafelfedezője''', a klasszikus műveltség megszállottja volt. Sokat tett azért, hogy a régi írókat (pl. Livius, Ovidius, Apuleius) újra tanulmányozzák, és műveik elérhetővé váljanak az olasz értelmiség számára. '''Humanista értelemben''' ő tekinthető az első nagy elbeszélőnek, aki az '''emberi jellemet, vágyakat, sorsokat''' nem teológiai, hanem '''emberi szempontból''' ábrázolja. Műveiben az '''értelem, érzékiség, furfang és sorsfordulat''' uralkodnak. ----- <span id="késői-évek-és-szemléletváltás"></span> === Késői évek és szemléletváltás === Idősebb korában, különösen Petrarca hatására, Boccaccio '''egyre inkább a vallás és erkölcs felé fordult'''. Egyes források szerint még meg is bánta korábbi „világi” műveit, mint a Dekameron – bár ennek történeti bizonyítékai ellentmondásosak. Élete utolsó éveit '''Firenzében''' és '''Certaldo városában''' töltötte visszavonultan, és halála előtt '''Dante munkásságának terjesztésével foglalkozott'''. 1373-tól '''ő tartotta Dante Isteni színjátékának első nyilvános olasz kommentárját''', amely a mű modern értelmezésének egyik alapja. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Boccaccio '''1375. december 21-én''' halt meg Certaldóban, és ott is temették el. Öröksége hatalmas: * A '''Dekameron''' a világirodalom egyik alapműve. * Boccaccio írásai megújították az '''elbeszélő próza műfaját''' Európában. * Ő volt az '''első nagy novellista''', aki mesterien ötvözte a humort, bölcsességet és társadalomkritikát. * '''Humanistaként''' hatott az olasz reneszánsz fejlődésére, valamint '''Dante és Petrarca mellett a trecento nagy hármasa''' lett. ----- <span id="hatása-más-irodalmakra"></span> === Hatása más irodalmakra === Boccaccio művei inspirálták: * '''Geoffrey Chaucert''', aki a ''Canterbury meséket'' a Dekameron mintájára szerkesztette. * A francia novellairodalmat (Marguerite de Navarre, ''Heptameron''). * A reneszánsz és barokk '''spanyol pikareszk regényeket'''. A 19–20. században a Dekameront '''újrafelfedezték''' a realista és szatirikus próza előképeként. ----- <span id="záró-gondolat"></span> === Záró gondolat === '''Giovanni Boccaccio''' nemcsak irodalmi újító volt, hanem az '''európai elbeszélés művészetének megteremtője''' is. Művei hidat képeznek a középkori moralitás és a reneszánsz életszeretet között. A Dekameron történeteiben az '''emberi természet teljes spektruma''' jelenik meg – vágy, hiba, erény, humor és fájdalom. <blockquote>Boccaccio irodalma ma is élő: '''történeteiben felismerjük magunkat''', sorsaink örök motívumait, és azt, hogy '''az emberi szó ereje túlél még pestist, háborút és évszázadokat is'''. </blockquote> {{engl}} demt059roon92x5oeehgup4ge7gswoz 0 808399 3508058 2025-06-30T18:46:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508058 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808400 3508059 2025-06-30T18:46:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508059 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808401 3508060 2025-06-30T18:46:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508060 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808402 3508061 2025-06-30T18:46:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508061 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808403 3508062 2025-06-30T18:46:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508062 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808404 3508063 2025-06-30T18:46:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508063 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808405 3508064 2025-06-30T18:46:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508064 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808406 3508067 2025-06-30T18:50:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Girolamo Savonarola|?}}” 3508067 wikitext text/x-wiki #redirect [[Girolamo Savonarola]] dyuje7aj9xgkvhar543wbbqqz30903w 0 808407 3508069 2025-06-30T18:50:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|François Rabelais|?}}” 3508069 wikitext text/x-wiki #redirect [[François Rabelais]] skc1gblp19apzywfmw5l65r5hu76ssb 0 808408 3508070 2025-06-30T18:50:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Jan van Eyck|?}}” 3508070 wikitext text/x-wiki #redirect [[Jan van Eyck]] ouur6lt6bjwf8t0nvtbj8z7vj5x5q8b 0 808409 3508072 2025-06-30T18:51:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Tycho Brahe|?}}” 3508072 wikitext text/x-wiki #redirect [[Tycho Brahe]] 81dfsnnihrayxzjnnmxg90yw7y44bn2 0 808410 3508074 2025-06-30T18:51:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Hernán Cortés|?}}” 3508074 wikitext text/x-wiki #redirect [[Hernán Cortés]] 7weqx4at3n2lgced96sur6et7jjy6hs 0 808411 3508076 2025-06-30T18:52:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Luis de Morales|?}}” 3508076 wikitext text/x-wiki #redirect [[Luis de Morales]] 0jr4otig7cdzsxopjf9x56llnrjylcz 0 808412 3508077 2025-06-30T18:53:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Giovanni Boccaccio|?}}” 3508077 wikitext text/x-wiki #redirect [[Giovanni Boccaccio]] njhtow2l3r4jmgd64bg400gximl2t4d 0 808413 3508078 2025-06-30T18:53:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Thomas More|?}}” 3508078 wikitext text/x-wiki #redirect [[Thomas More]] 07fyjhzve6wfopwhh11z097mlvotcxp 0 808414 3508082 2025-06-30T18:54:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|El Greco|?}}” 3508082 wikitext text/x-wiki #redirect [[El Greco]] d5wjm7nizc9jujmbdyl3yf5scx0lf34 0 808415 3508096 2025-06-30T19:18:04Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gyurcsány]] lapot a következő névre: [[Gyurcsány Ferencs]] 3508096 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Gyurcsány Ferencs]] 2yfs3pe49q8pqfwh7kiqentep0uoc2p 3508478 3508096 2025-07-01T10:53:01Z EmausBot 18586 [[Gyurcsány Ferenc]] lapra mutató dupla átirányítás javítása 3508478 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Gyurcsány Ferenc]] ggbw3zgeq7c8tjzk9roz50pbxb63z7h 0 808416 3508098 2025-06-30T19:18:14Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gyurcsány Ferencs]] lapot a következő névre: [[Gyurcsány Ferenc]] 3508098 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Gyurcsány Ferenc]] ggbw3zgeq7c8tjzk9roz50pbxb63z7h 0 808417 3508101 2025-06-30T19:18:44Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Orbán]] lapot a következő névre: [[Orbán Viktor]] 3508101 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Orbán Viktor]] qbato0lff7fghmdjxuguqsvkd4mz0ks 0 808418 3508104 2025-06-30T19:19:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508104 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808419 3508106 2025-06-30T19:19:56Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Kádár]] lapot a következő névre: [[Kádár János]] 3508106 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Kádár János]] roqbeuhupx6kwcox7an0m5f1dkkrhoo 0 808420 3508112 2025-06-30T19:26:52Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Dante]] lapot a következő névre: [[Dante Alighieri]] 3508112 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Dante Alighieri]] sbnmb1lgzkxv0gm6va0ubgq7v392vgl 0 808421 3508119 2025-07-01T07:20:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508119 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 10 808422 3508125 2025-07-01T07:27:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{Navbox | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * Unit ce…” 3508125 wikitext text/x-wiki {{Navbox | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * [[Unit cell]] ** [[Bravais lattice]] ** [[Miller index]] ** [[Crystallographic point group|Point group]] ** [[Reciprocal lattice]] ** [[Crystallographic restriction theorem|Restriction theorem]] * [[Periodic table (crystal structure)|Periodic table]] * [[Crystal structure prediction|Structure prediction]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal system|Systems]] |list1= * [[Cubic crystal system|Cubic]] * [[Hexagonal crystal family|Hexagonal]] * [[Monoclinic crystal system|Monoclinic]] * [[Orthorhombic crystal system|Orthorhombic]] * [[Tetragonal crystal system|Tetragonal]] * [[Triclinic crystal system|Triclinic]] }} * [[Crystal growth|Growth]] ** [[Crystallite]] ** [[Equiaxed crystal|Equiaxed]] * [[Crystal twinning|Twinning]] ** [[Fiveling]] * [[Aperiodic crystal]] ** [[Quasicrystal]] |group2 = [[Phase transition|Phase</br>transition]] |list2= * [[Phase diagram]] ** [[Eutectic system|Eutectic]] ** [[Miscibility gap]] ** [[Crystal polymorphism|Polymorphism]] ** [[Liquid crystal]] * [[Phase transformation crystallography]] *[[Precipitation hardening|Precipitation]] * [[Segregation (materials science)|Segregation]] * [[Spinodal decomposition]] * [[Supersaturation]] *[[Guinier–Preston zone|GP-zone]] *[[Ostwald ripening]] |group4 = [[Crystallographic defect|Defects]] |list4= {{Navbox|subgroup |group3 = [[Grain boundary]] |list3= * [[Disclination]] * [[Coincidence site lattice|CSL]] *[[Grain growth|Growth]] *[[Abnormal grain growth|Abnormal growth]] }} * [[Perfect crystal]] * [[Stacking fault]] * [[Dislocation]] **[[Burgers vector]] **[[Partial dislocation]] **[[Kink (materials science)|Kink]] **[[Cross slip]] **[[Frank–Read source]] **[[Cottrell atmosphere]] **[[Peierls stress]] ** [[Geometrically necessary dislocations|GND]] ** [[Lomer–Cottrell junction]] * [[Slip (materials science)|Slip]] ** [[Slip bands in metals|Slip bands]] * [[Interstitial defect|Interstitials]] ** [[Bjerrum defect]] ** [[Frenkel defect]] ** [[Wigner effect]] *[[Vacancy defect|Vacancy]] ** [[Schottky defect]] ** [[F-center]] *[[Stone–Wales defect]] *[[Crystallographic defects in diamond|Defects in diamond]] |group5 = Laws |list5 = * [[Bragg's law]] * [[Friedel's law]] * [[Law of constancy of interfacial angles|Steno's law (constancy of interfacial angles)]] * [[Law of rational indices]] * [[Law of symmetry (crystallography)|Law of symmetry]] }} * [[Bragg plane]] * [[Ewald's sphere]] * [[Hermann–Mauguin notation]] * [[Structure factor]] * [[Thermal ellipsoid]] | group2 = [[Crystallographic characterization|Characterisation]] | list2 = * [[Electron crystallography|Electron]] ** [[Electron diffraction|Diffraction]] ** [[Electron scattering|Scattering]] * [[Neutron crystallography|Neutron]] ** [[Neutron diffraction|Diffraction]] ** [[Neutron scattering|Scattering]] * [[Nuclear magnetic resonance crystallography|Nuclear magnetic resonance]] * [[X-ray crystallography|X-ray]] ** [[X-ray diffraction|Diffraction]] ** [[X-ray scattering|Scattering]] | group3 = Algorithms | list3 = * [[Direct methods (crystallography)|Direct methods]] * [[Isomorphous replacement]] * [[Molecular replacement]] * [[Molecular dynamics]] * [[Patterson map]] * [[Phase retrieval]] ** [[Gerchberg–Saxton algorithm|Gerchberg–Saxton]] * [[Single particle analysis]] | group4 = [[:Category:Crystallography software|Software]] | list4 = * [[Collaborative Computational Project Number 4|CCP4]] * [[Coot (software)|Coot]] * [[CrystalExplorer]] * [[Disordered Structure Refinement|DSR]] * [http://jana.fzu.cz/ JANA2020] *[[MTEX]] * [[OctaDist]] * [[Olex2]] * [[ShelXle|SHELX]] | group5 = [[Crystallographic database|Databases]] | list5 = * [[Bilbao Crystallographic Server]] * [[Cambridge Structural Database|CCDC]] * [[Crystallographic Information File|CIF]] * [[Crystallography Open Database|COD]] * [[Inorganic Crystal Structure Database|ICSD]] * [[International Centre for Diffraction Data|ICDD]] * [[Protein Data Bank|PDB]] | group6 = [[:Category:Crystallography journals|Journals]] | list6= * [[Crystal Growth & Design]] * [[Crystallography Reviews]] * [[Journal of Chemical Crystallography]] * [[Journal of Crystal Growth]] * [[Kristallografija]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – Crystalline Materials]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – New Crystal Structures]] | group7=[[:Category:Crystallography awards|Awards]] |list7= * [[Carl Hermann Medal]] * [[Ewald Prize]] * [[Gregori Aminoff Prize]] | group8=[[:Category:History of crystallography|History]] |list8= * [[Chemical crystallography before X-rays]] * [[Physical crystallography before X-rays]] * [[Timeline of crystallography]] |group9 = [[:Category:Crystallography organizations|Organisation]] |list9 = * [[International Union of Crystallography|IUCr]] * [[International Organization for Biological Crystallization|IOBCr]] * [[Shubnikov Institute of Crystallography RAS|RAS]] * [[German Mineralogical Society|DMG]] {{Navbox|subgroup |group1 = Associations |list1= * [[European Crystallographic Association|Europe]] ** [[French Crystallographic Association|France]] ** [[German Crystallographic Society|Germany]] ** [[British Crystallographic Association|UK]] * [[American Crystallographic Association|US]] * [[Crystallographic Society of Japan|Japan]] }} |belowclass = hlist |below = * {{icon|category}} '''[[:Category:Crystallography|Category]]''' * {{icon|commons}} '''[[commons:Category:Crystallography|Commons]]''' }} <noinclude> [[Category:Materials science navigational boxes]] [[Category:Crystallography| ]] </noinclude> 0hychj3pm07rr6yamoer0a73m4313bf 3508126 3508125 2025-07-01T07:27:27Z LinguisticMystic 22848 3508126 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * [[Unit cell]] ** [[Bravais lattice]] ** [[Miller index]] ** [[Crystallographic point group|Point group]] ** [[Reciprocal lattice]] ** [[Crystallographic restriction theorem|Restriction theorem]] * [[Periodic table (crystal structure)|Periodic table]] * [[Crystal structure prediction|Structure prediction]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal system|Systems]] |list1= * [[Cubic crystal system|Cubic]] * [[Hexagonal crystal family|Hexagonal]] * [[Monoclinic crystal system|Monoclinic]] * [[Orthorhombic crystal system|Orthorhombic]] * [[Tetragonal crystal system|Tetragonal]] * [[Triclinic crystal system|Triclinic]] }} * [[Crystal growth|Growth]] ** [[Crystallite]] ** [[Equiaxed crystal|Equiaxed]] * [[Crystal twinning|Twinning]] ** [[Fiveling]] * [[Aperiodic crystal]] ** [[Quasicrystal]] |group2 = [[Phase transition|Phase</br>transition]] |list2= * [[Phase diagram]] ** [[Eutectic system|Eutectic]] ** [[Miscibility gap]] ** [[Crystal polymorphism|Polymorphism]] ** [[Liquid crystal]] * [[Phase transformation crystallography]] *[[Precipitation hardening|Precipitation]] * [[Segregation (materials science)|Segregation]] * [[Spinodal decomposition]] * [[Supersaturation]] *[[Guinier–Preston zone|GP-zone]] *[[Ostwald ripening]] |group4 = [[Crystallographic defect|Defects]] |list4= {{Navbox|subgroup |group3 = [[Grain boundary]] |list3= * [[Disclination]] * [[Coincidence site lattice|CSL]] *[[Grain growth|Growth]] *[[Abnormal grain growth|Abnormal growth]] }} * [[Perfect crystal]] * [[Stacking fault]] * [[Dislocation]] **[[Burgers vector]] **[[Partial dislocation]] **[[Kink (materials science)|Kink]] **[[Cross slip]] **[[Frank–Read source]] **[[Cottrell atmosphere]] **[[Peierls stress]] ** [[Geometrically necessary dislocations|GND]] ** [[Lomer–Cottrell junction]] * [[Slip (materials science)|Slip]] ** [[Slip bands in metals|Slip bands]] * [[Interstitial defect|Interstitials]] ** [[Bjerrum defect]] ** [[Frenkel defect]] ** [[Wigner effect]] *[[Vacancy defect|Vacancy]] ** [[Schottky defect]] ** [[F-center]] *[[Stone–Wales defect]] *[[Crystallographic defects in diamond|Defects in diamond]] |group5 = Laws |list5 = * [[Bragg's law]] * [[Friedel's law]] * [[Law of constancy of interfacial angles|Steno's law (constancy of interfacial angles)]] * [[Law of rational indices]] * [[Law of symmetry (crystallography)|Law of symmetry]] }} * [[Bragg plane]] * [[Ewald's sphere]] * [[Hermann–Mauguin notation]] * [[Structure factor]] * [[Thermal ellipsoid]] | group2 = [[Crystallographic characterization|Characterisation]] | list2 = * [[Electron crystallography|Electron]] ** [[Electron diffraction|Diffraction]] ** [[Electron scattering|Scattering]] * [[Neutron crystallography|Neutron]] ** [[Neutron diffraction|Diffraction]] ** [[Neutron scattering|Scattering]] * [[Nuclear magnetic resonance crystallography|Nuclear magnetic resonance]] * [[X-ray crystallography|X-ray]] ** [[X-ray diffraction|Diffraction]] ** [[X-ray scattering|Scattering]] | group3 = Algorithms | list3 = * [[Direct methods (crystallography)|Direct methods]] * [[Isomorphous replacement]] * [[Molecular replacement]] * [[Molecular dynamics]] * [[Patterson map]] * [[Phase retrieval]] ** [[Gerchberg–Saxton algorithm|Gerchberg–Saxton]] * [[Single particle analysis]] | group4 = [[:Category:Crystallography software|Software]] | list4 = * [[Collaborative Computational Project Number 4|CCP4]] * [[Coot (software)|Coot]] * [[CrystalExplorer]] * [[Disordered Structure Refinement|DSR]] * [http://jana.fzu.cz/ JANA2020] *[[MTEX]] * [[OctaDist]] * [[Olex2]] * [[ShelXle|SHELX]] | group5 = [[Crystallographic database|Databases]] | list5 = * [[Bilbao Crystallographic Server]] * [[Cambridge Structural Database|CCDC]] * [[Crystallographic Information File|CIF]] * [[Crystallography Open Database|COD]] * [[Inorganic Crystal Structure Database|ICSD]] * [[International Centre for Diffraction Data|ICDD]] * [[Protein Data Bank|PDB]] | group6 = [[:Category:Crystallography journals|Journals]] | list6= * [[Crystal Growth & Design]] * [[Crystallography Reviews]] * [[Journal of Chemical Crystallography]] * [[Journal of Crystal Growth]] * [[Kristallografija]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – Crystalline Materials]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – New Crystal Structures]] | group7=[[:Category:Crystallography awards|Awards]] |list7= * [[Carl Hermann Medal]] * [[Ewald Prize]] * [[Gregori Aminoff Prize]] | group8=[[:Category:History of crystallography|History]] |list8= * [[Chemical crystallography before X-rays]] * [[Physical crystallography before X-rays]] * [[Timeline of crystallography]] |group9 = [[:Category:Crystallography organizations|Organisation]] |list9 = * [[International Union of Crystallography|IUCr]] * [[International Organization for Biological Crystallization|IOBCr]] * [[Shubnikov Institute of Crystallography RAS|RAS]] * [[German Mineralogical Society|DMG]] {{Navbox|subgroup |group1 = Associations |list1= * [[European Crystallographic Association|Europe]] ** [[French Crystallographic Association|France]] ** [[German Crystallographic Society|Germany]] ** [[British Crystallographic Association|UK]] * [[American Crystallographic Association|US]] * [[Crystallographic Society of Japan|Japan]] }} |belowclass = hlist |below = * {{icon|category}} '''[[:Category:Crystallography|Category]]''' * {{icon|commons}} '''[[commons:Category:Crystallography|Commons]]''' }} <noinclude> [[Category:Materials science navigational boxes]] [[Category:Crystallography| ]] </noinclude> 55bu2dz4cxryoji378gdkp9sw7k8wku 3508127 3508126 2025-07-01T07:27:43Z LinguisticMystic 22848 3508127 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox1|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * [[Unit cell]] ** [[Bravais lattice]] ** [[Miller index]] ** [[Crystallographic point group|Point group]] ** [[Reciprocal lattice]] ** [[Crystallographic restriction theorem|Restriction theorem]] * [[Periodic table (crystal structure)|Periodic table]] * [[Crystal structure prediction|Structure prediction]] {{Navbox|subgroup |group1 = [[Crystal system|Systems]] |list1= * [[Cubic crystal system|Cubic]] * [[Hexagonal crystal family|Hexagonal]] * [[Monoclinic crystal system|Monoclinic]] * [[Orthorhombic crystal system|Orthorhombic]] * [[Tetragonal crystal system|Tetragonal]] * [[Triclinic crystal system|Triclinic]] }} * [[Crystal growth|Growth]] ** [[Crystallite]] ** [[Equiaxed crystal|Equiaxed]] * [[Crystal twinning|Twinning]] ** [[Fiveling]] * [[Aperiodic crystal]] ** [[Quasicrystal]] |group2 = [[Phase transition|Phase</br>transition]] |list2= * [[Phase diagram]] ** [[Eutectic system|Eutectic]] ** [[Miscibility gap]] ** [[Crystal polymorphism|Polymorphism]] ** [[Liquid crystal]] * [[Phase transformation crystallography]] *[[Precipitation hardening|Precipitation]] * [[Segregation (materials science)|Segregation]] * [[Spinodal decomposition]] * [[Supersaturation]] *[[Guinier–Preston zone|GP-zone]] *[[Ostwald ripening]] |group4 = [[Crystallographic defect|Defects]] |list4= {{Navbox|subgroup |group3 = [[Grain boundary]] |list3= * [[Disclination]] * [[Coincidence site lattice|CSL]] *[[Grain growth|Growth]] *[[Abnormal grain growth|Abnormal growth]] }} * [[Perfect crystal]] * [[Stacking fault]] * [[Dislocation]] **[[Burgers vector]] **[[Partial dislocation]] **[[Kink (materials science)|Kink]] **[[Cross slip]] **[[Frank–Read source]] **[[Cottrell atmosphere]] **[[Peierls stress]] ** [[Geometrically necessary dislocations|GND]] ** [[Lomer–Cottrell junction]] * [[Slip (materials science)|Slip]] ** [[Slip bands in metals|Slip bands]] * [[Interstitial defect|Interstitials]] ** [[Bjerrum defect]] ** [[Frenkel defect]] ** [[Wigner effect]] *[[Vacancy defect|Vacancy]] ** [[Schottky defect]] ** [[F-center]] *[[Stone–Wales defect]] *[[Crystallographic defects in diamond|Defects in diamond]] |group5 = Laws |list5 = * [[Bragg's law]] * [[Friedel's law]] * [[Law of constancy of interfacial angles|Steno's law (constancy of interfacial angles)]] * [[Law of rational indices]] * [[Law of symmetry (crystallography)|Law of symmetry]] }} * [[Bragg plane]] * [[Ewald's sphere]] * [[Hermann–Mauguin notation]] * [[Structure factor]] * [[Thermal ellipsoid]] | group2 = [[Crystallographic characterization|Characterisation]] | list2 = * [[Electron crystallography|Electron]] ** [[Electron diffraction|Diffraction]] ** [[Electron scattering|Scattering]] * [[Neutron crystallography|Neutron]] ** [[Neutron diffraction|Diffraction]] ** [[Neutron scattering|Scattering]] * [[Nuclear magnetic resonance crystallography|Nuclear magnetic resonance]] * [[X-ray crystallography|X-ray]] ** [[X-ray diffraction|Diffraction]] ** [[X-ray scattering|Scattering]] | group3 = Algorithms | list3 = * [[Direct methods (crystallography)|Direct methods]] * [[Isomorphous replacement]] * [[Molecular replacement]] * [[Molecular dynamics]] * [[Patterson map]] * [[Phase retrieval]] ** [[Gerchberg–Saxton algorithm|Gerchberg–Saxton]] * [[Single particle analysis]] | group4 = [[:Category:Crystallography software|Software]] | list4 = * [[Collaborative Computational Project Number 4|CCP4]] * [[Coot (software)|Coot]] * [[CrystalExplorer]] * [[Disordered Structure Refinement|DSR]] * [http://jana.fzu.cz/ JANA2020] *[[MTEX]] * [[OctaDist]] * [[Olex2]] * [[ShelXle|SHELX]] | group5 = [[Crystallographic database|Databases]] | list5 = * [[Bilbao Crystallographic Server]] * [[Cambridge Structural Database|CCDC]] * [[Crystallographic Information File|CIF]] * [[Crystallography Open Database|COD]] * [[Inorganic Crystal Structure Database|ICSD]] * [[International Centre for Diffraction Data|ICDD]] * [[Protein Data Bank|PDB]] | group6 = [[:Category:Crystallography journals|Journals]] | list6= * [[Crystal Growth & Design]] * [[Crystallography Reviews]] * [[Journal of Chemical Crystallography]] * [[Journal of Crystal Growth]] * [[Kristallografija]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – Crystalline Materials]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – New Crystal Structures]] | group7=[[:Category:Crystallography awards|Awards]] |list7= * [[Carl Hermann Medal]] * [[Ewald Prize]] * [[Gregori Aminoff Prize]] | group8=[[:Category:History of crystallography|History]] |list8= * [[Chemical crystallography before X-rays]] * [[Physical crystallography before X-rays]] * [[Timeline of crystallography]] |group9 = [[:Category:Crystallography organizations|Organisation]] |list9 = * [[International Union of Crystallography|IUCr]] * [[International Organization for Biological Crystallization|IOBCr]] * [[Shubnikov Institute of Crystallography RAS|RAS]] * [[German Mineralogical Society|DMG]] {{Navbox|subgroup |group1 = Associations |list1= * [[European Crystallographic Association|Europe]] ** [[French Crystallographic Association|France]] ** [[German Crystallographic Society|Germany]] ** [[British Crystallographic Association|UK]] * [[American Crystallographic Association|US]] * [[Crystallographic Society of Japan|Japan]] }} |belowclass = hlist |below = * {{icon|category}} '''[[:Category:Crystallography|Category]]''' * {{icon|commons}} '''[[commons:Category:Crystallography|Commons]]''' }} <noinclude> [[Category:Materials science navigational boxes]] [[Category:Crystallography| ]] </noinclude> 2jydlou96f7m247u3e6s89fx1bwpcv1 3508128 3508127 2025-07-01T07:28:09Z LinguisticMystic 22848 3508128 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox1|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * [[Unit cell]] ** [[Bravais lattice]] ** [[Miller index]] ** [[Crystallographic point group|Point group]] ** [[Reciprocal lattice]] ** [[Crystallographic restriction theorem|Restriction theorem]] * [[Periodic table (crystal structure)|Periodic table]] * [[Crystal structure prediction|Structure prediction]] {{Navbox1|subgroup |group1 = [[Crystal system|Systems]] |list1= * [[Cubic crystal system|Cubic]] * [[Hexagonal crystal family|Hexagonal]] * [[Monoclinic crystal system|Monoclinic]] * [[Orthorhombic crystal system|Orthorhombic]] * [[Tetragonal crystal system|Tetragonal]] * [[Triclinic crystal system|Triclinic]] }} * [[Crystal growth|Growth]] ** [[Crystallite]] ** [[Equiaxed crystal|Equiaxed]] * [[Crystal twinning|Twinning]] ** [[Fiveling]] * [[Aperiodic crystal]] ** [[Quasicrystal]] |group2 = [[Phase transition|Phase</br>transition]] |list2= * [[Phase diagram]] ** [[Eutectic system|Eutectic]] ** [[Miscibility gap]] ** [[Crystal polymorphism|Polymorphism]] ** [[Liquid crystal]] * [[Phase transformation crystallography]] *[[Precipitation hardening|Precipitation]] * [[Segregation (materials science)|Segregation]] * [[Spinodal decomposition]] * [[Supersaturation]] *[[Guinier–Preston zone|GP-zone]] *[[Ostwald ripening]] |group4 = [[Crystallographic defect|Defects]] |list4= {{Navbox1|subgroup |group3 = [[Grain boundary]] |list3= * [[Disclination]] * [[Coincidence site lattice|CSL]] *[[Grain growth|Growth]] *[[Abnormal grain growth|Abnormal growth]] }} * [[Perfect crystal]] * [[Stacking fault]] * [[Dislocation]] **[[Burgers vector]] **[[Partial dislocation]] **[[Kink (materials science)|Kink]] **[[Cross slip]] **[[Frank–Read source]] **[[Cottrell atmosphere]] **[[Peierls stress]] ** [[Geometrically necessary dislocations|GND]] ** [[Lomer–Cottrell junction]] * [[Slip (materials science)|Slip]] ** [[Slip bands in metals|Slip bands]] * [[Interstitial defect|Interstitials]] ** [[Bjerrum defect]] ** [[Frenkel defect]] ** [[Wigner effect]] *[[Vacancy defect|Vacancy]] ** [[Schottky defect]] ** [[F-center]] *[[Stone–Wales defect]] *[[Crystallographic defects in diamond|Defects in diamond]] |group5 = Laws |list5 = * [[Bragg's law]] * [[Friedel's law]] * [[Law of constancy of interfacial angles|Steno's law (constancy of interfacial angles)]] * [[Law of rational indices]] * [[Law of symmetry (crystallography)|Law of symmetry]] }} * [[Bragg plane]] * [[Ewald's sphere]] * [[Hermann–Mauguin notation]] * [[Structure factor]] * [[Thermal ellipsoid]] | group2 = [[Crystallographic characterization|Characterisation]] | list2 = * [[Electron crystallography|Electron]] ** [[Electron diffraction|Diffraction]] ** [[Electron scattering|Scattering]] * [[Neutron crystallography|Neutron]] ** [[Neutron diffraction|Diffraction]] ** [[Neutron scattering|Scattering]] * [[Nuclear magnetic resonance crystallography|Nuclear magnetic resonance]] * [[X-ray crystallography|X-ray]] ** [[X-ray diffraction|Diffraction]] ** [[X-ray scattering|Scattering]] | group3 = Algorithms | list3 = * [[Direct methods (crystallography)|Direct methods]] * [[Isomorphous replacement]] * [[Molecular replacement]] * [[Molecular dynamics]] * [[Patterson map]] * [[Phase retrieval]] ** [[Gerchberg–Saxton algorithm|Gerchberg–Saxton]] * [[Single particle analysis]] | group4 = [[:Category:Crystallography software|Software]] | list4 = * [[Collaborative Computational Project Number 4|CCP4]] * [[Coot (software)|Coot]] * [[CrystalExplorer]] * [[Disordered Structure Refinement|DSR]] * [http://jana.fzu.cz/ JANA2020] *[[MTEX]] * [[OctaDist]] * [[Olex2]] * [[ShelXle|SHELX]] | group5 = [[Crystallographic database|Databases]] | list5 = * [[Bilbao Crystallographic Server]] * [[Cambridge Structural Database|CCDC]] * [[Crystallographic Information File|CIF]] * [[Crystallography Open Database|COD]] * [[Inorganic Crystal Structure Database|ICSD]] * [[International Centre for Diffraction Data|ICDD]] * [[Protein Data Bank|PDB]] | group6 = [[:Category:Crystallography journals|Journals]] | list6= * [[Crystal Growth & Design]] * [[Crystallography Reviews]] * [[Journal of Chemical Crystallography]] * [[Journal of Crystal Growth]] * [[Kristallografija]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – Crystalline Materials]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – New Crystal Structures]] | group7=[[:Category:Crystallography awards|Awards]] |list7= * [[Carl Hermann Medal]] * [[Ewald Prize]] * [[Gregori Aminoff Prize]] | group8=[[:Category:History of crystallography|History]] |list8= * [[Chemical crystallography before X-rays]] * [[Physical crystallography before X-rays]] * [[Timeline of crystallography]] |group9 = [[:Category:Crystallography organizations|Organisation]] |list9 = * [[International Union of Crystallography|IUCr]] * [[International Organization for Biological Crystallization|IOBCr]] * [[Shubnikov Institute of Crystallography RAS|RAS]] * [[German Mineralogical Society|DMG]] {{Navbox|subgroup |group1 = Associations |list1= * [[European Crystallographic Association|Europe]] ** [[French Crystallographic Association|France]] ** [[German Crystallographic Society|Germany]] ** [[British Crystallographic Association|UK]] * [[American Crystallographic Association|US]] * [[Crystallographic Society of Japan|Japan]] }} |belowclass = hlist |below = * {{icon|category}} '''[[:Category:Crystallography|Category]]''' * {{icon|commons}} '''[[commons:Category:Crystallography|Commons]]''' }} <noinclude> [[Category:Materials science navigational boxes]] [[Category:Crystallography| ]] </noinclude> 0aamzx0w0lqrkzfyg8we5k57w73rvb1 3508130 3508128 2025-07-01T07:29:07Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Sablon:Crystallography]] lapot a következő névre: [[Sablon:crystallography]] 3508128 wikitext text/x-wiki {{Navbox1 | name = crystallography | state = {{{state|}}} | bodyclass = hlist | title = [[crystallography]] | groupstyle = background:#e5e5ff; | image = [[File:Sites interstitiels cubique a faces centrees.svg|50px|]]<br /> | group1 = Key concepts | list1 = * [[Timeline of crystallography]] ** [[:Category:Crystallographers|Crystallographers]] * [[Metallurgy]] * [[Biocrystallography]] {{Navbox1|subgroup |group1 = [[Crystal structure|Structure]] |list1= * [[Unit cell]] ** [[Bravais lattice]] ** [[Miller index]] ** [[Crystallographic point group|Point group]] ** [[Reciprocal lattice]] ** [[Crystallographic restriction theorem|Restriction theorem]] * [[Periodic table (crystal structure)|Periodic table]] * [[Crystal structure prediction|Structure prediction]] {{Navbox1|subgroup |group1 = [[Crystal system|Systems]] |list1= * [[Cubic crystal system|Cubic]] * [[Hexagonal crystal family|Hexagonal]] * [[Monoclinic crystal system|Monoclinic]] * [[Orthorhombic crystal system|Orthorhombic]] * [[Tetragonal crystal system|Tetragonal]] * [[Triclinic crystal system|Triclinic]] }} * [[Crystal growth|Growth]] ** [[Crystallite]] ** [[Equiaxed crystal|Equiaxed]] * [[Crystal twinning|Twinning]] ** [[Fiveling]] * [[Aperiodic crystal]] ** [[Quasicrystal]] |group2 = [[Phase transition|Phase</br>transition]] |list2= * [[Phase diagram]] ** [[Eutectic system|Eutectic]] ** [[Miscibility gap]] ** [[Crystal polymorphism|Polymorphism]] ** [[Liquid crystal]] * [[Phase transformation crystallography]] *[[Precipitation hardening|Precipitation]] * [[Segregation (materials science)|Segregation]] * [[Spinodal decomposition]] * [[Supersaturation]] *[[Guinier–Preston zone|GP-zone]] *[[Ostwald ripening]] |group4 = [[Crystallographic defect|Defects]] |list4= {{Navbox1|subgroup |group3 = [[Grain boundary]] |list3= * [[Disclination]] * [[Coincidence site lattice|CSL]] *[[Grain growth|Growth]] *[[Abnormal grain growth|Abnormal growth]] }} * [[Perfect crystal]] * [[Stacking fault]] * [[Dislocation]] **[[Burgers vector]] **[[Partial dislocation]] **[[Kink (materials science)|Kink]] **[[Cross slip]] **[[Frank–Read source]] **[[Cottrell atmosphere]] **[[Peierls stress]] ** [[Geometrically necessary dislocations|GND]] ** [[Lomer–Cottrell junction]] * [[Slip (materials science)|Slip]] ** [[Slip bands in metals|Slip bands]] * [[Interstitial defect|Interstitials]] ** [[Bjerrum defect]] ** [[Frenkel defect]] ** [[Wigner effect]] *[[Vacancy defect|Vacancy]] ** [[Schottky defect]] ** [[F-center]] *[[Stone–Wales defect]] *[[Crystallographic defects in diamond|Defects in diamond]] |group5 = Laws |list5 = * [[Bragg's law]] * [[Friedel's law]] * [[Law of constancy of interfacial angles|Steno's law (constancy of interfacial angles)]] * [[Law of rational indices]] * [[Law of symmetry (crystallography)|Law of symmetry]] }} * [[Bragg plane]] * [[Ewald's sphere]] * [[Hermann–Mauguin notation]] * [[Structure factor]] * [[Thermal ellipsoid]] | group2 = [[Crystallographic characterization|Characterisation]] | list2 = * [[Electron crystallography|Electron]] ** [[Electron diffraction|Diffraction]] ** [[Electron scattering|Scattering]] * [[Neutron crystallography|Neutron]] ** [[Neutron diffraction|Diffraction]] ** [[Neutron scattering|Scattering]] * [[Nuclear magnetic resonance crystallography|Nuclear magnetic resonance]] * [[X-ray crystallography|X-ray]] ** [[X-ray diffraction|Diffraction]] ** [[X-ray scattering|Scattering]] | group3 = Algorithms | list3 = * [[Direct methods (crystallography)|Direct methods]] * [[Isomorphous replacement]] * [[Molecular replacement]] * [[Molecular dynamics]] * [[Patterson map]] * [[Phase retrieval]] ** [[Gerchberg–Saxton algorithm|Gerchberg–Saxton]] * [[Single particle analysis]] | group4 = [[:Category:Crystallography software|Software]] | list4 = * [[Collaborative Computational Project Number 4|CCP4]] * [[Coot (software)|Coot]] * [[CrystalExplorer]] * [[Disordered Structure Refinement|DSR]] * [http://jana.fzu.cz/ JANA2020] *[[MTEX]] * [[OctaDist]] * [[Olex2]] * [[ShelXle|SHELX]] | group5 = [[Crystallographic database|Databases]] | list5 = * [[Bilbao Crystallographic Server]] * [[Cambridge Structural Database|CCDC]] * [[Crystallographic Information File|CIF]] * [[Crystallography Open Database|COD]] * [[Inorganic Crystal Structure Database|ICSD]] * [[International Centre for Diffraction Data|ICDD]] * [[Protein Data Bank|PDB]] | group6 = [[:Category:Crystallography journals|Journals]] | list6= * [[Crystal Growth & Design]] * [[Crystallography Reviews]] * [[Journal of Chemical Crystallography]] * [[Journal of Crystal Growth]] * [[Kristallografija]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – Crystalline Materials]] * [[Zeitschrift für Kristallographie – New Crystal Structures]] | group7=[[:Category:Crystallography awards|Awards]] |list7= * [[Carl Hermann Medal]] * [[Ewald Prize]] * [[Gregori Aminoff Prize]] | group8=[[:Category:History of crystallography|History]] |list8= * [[Chemical crystallography before X-rays]] * [[Physical crystallography before X-rays]] * [[Timeline of crystallography]] |group9 = [[:Category:Crystallography organizations|Organisation]] |list9 = * [[International Union of Crystallography|IUCr]] * [[International Organization for Biological Crystallization|IOBCr]] * [[Shubnikov Institute of Crystallography RAS|RAS]] * [[German Mineralogical Society|DMG]] {{Navbox|subgroup |group1 = Associations |list1= * [[European Crystallographic Association|Europe]] ** [[French Crystallographic Association|France]] ** [[German Crystallographic Society|Germany]] ** [[British Crystallographic Association|UK]] * [[American Crystallographic Association|US]] * [[Crystallographic Society of Japan|Japan]] }} |belowclass = hlist |below = * {{icon|category}} '''[[:Category:Crystallography|Category]]''' * {{icon|commons}} '''[[commons:Category:Crystallography|Commons]]''' }} <noinclude> [[Category:Materials science navigational boxes]] [[Category:Crystallography| ]] </noinclude> 0aamzx0w0lqrkzfyg8we5k57w73rvb1 10 808423 3508131 2025-07-01T07:29:07Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Sablon:Crystallography]] lapot a következő névre: [[Sablon:crystallography]] 3508131 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Sablon:crystallography]] 9umkftmvpsfvnhc5v4pb6faidysg1ly 0 808424 3508135 2025-07-01T08:28:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508135 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508137 3508135 2025-07-01T08:31:52Z LinguisticMystic 22848 3508137 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Kofi Atta Annan''' (1938. április 8. – 2018. augusztus 18.) ghánai diplomata, az ENSZ hetedik főtitkára volt 1997 és 2006 között. Munkásságát a nemzetközi béke, fejlődés és emberi jogok előmozdítása határozta meg. Ő volt az első fekete-afrikai, aki az ENSZ élére került, és 2001-ben Nobel-békedíjat kapott az ENSZ-szel megosztva. Annan karizmatikus vezetőként reformokat vezetett be, fellépett a világ konfliktusai ellen, és egyensúlyt próbált teremteni a nagyhatalmi érdekek és a humanitárius elvek között. ----- <span id="korai-élete-és-tanulmányai"></span> === Korai élete és tanulmányai === Kofi Annan Ghána Kumasi városában született, az Asante népességhez tartozott. Családja befolyásos volt: apja választott vezető és Ghána exporthatóságának tisztviselője volt. A „Kofi” név azt jelenti: „pénteken született fiú”. Ikertestvére, Efua Atta Annan szintén jelentős hatással volt életére. Annan a '''Mfantsipim''' bentlakásos iskolában tanult, ahol a nyugati keresztény nevelés és az afrikai hagyományok keveredtek. Később ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, ahol a '''Macalester College''' (Minnesota) hallgatója lett. Ezután tanulmányait a '''Genfi Nemzetközi Tanulmányok Intézetében''' és a '''Massachusetts Institute of Technology-n (MIT)''' folytatta, ahol menedzsmentet és nemzetközi kapcsolatokat tanult. ----- <span id="karrierje-az-ensz-nél"></span> === Karrierje az ENSZ-nél === Kofi Annan 1962-ben csatlakozott az ENSZ-hez, először az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kötelékében. Ezután számos ENSZ-ügynökségnél dolgozott: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságánál, az ENSZ békefenntartó műveleteinél, valamint a New York-i főtitkárság különféle osztályain. 1993-ban, a ruandai népirtás idején Annan az ENSZ békefenntartó műveleteiért felelős vezető volt. Bár sokan kritizálták az ENSZ tétlenségét, Annan később elismerte, hogy az ENSZ és saját maga is hibázott, és ez mélyen hatott rá. E tapasztalat megerősítette elkötelezettségét a korai megelőzés és a nemzetközi közösség felelőssége iránt. ----- <span id="az-ensz-főtitkára-19972006"></span> === Az ENSZ főtitkára (1997–2006) === 1997-ben Boutros Boutros-Ghali utódjaként Kofi Annant nevezték ki az ENSZ főtitkárává. Munkáját a transzparencia, a hatékonyság és a reformok jegyében kezdte. '''Főbb célkitűzései:''' * az ENSZ szerkezetének megreformálása, * a békefenntartás hatékonyságának növelése, * az emberi jogok védelmének erősítése, * a HIV/AIDS elleni globális küzdelem vezetése, * a szegénység és éhezés elleni fellépés. 2000-ben kezdeményezésére az ENSZ elfogadta a '''Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals, MDGs)''', amelyek 2015-ig irányt mutattak a globális fejlődésnek az oktatás, egészségügy, egyenlőség, fenntarthatóság és szegénység terén. ----- <span id="nobel-békedíj-2001"></span> === Nobel-békedíj (2001) === 2001-ben Annan és az ENSZ közösen kapták meg a '''Nobel-békedíjat''', „egy jobban szervezett és békésebb világért tett munkájukért”. A Nobel-bizottság különösen kiemelte Annan személyes szerepét a nemzetközi békefolyamatokban és a szegénység csökkentésére tett erőfeszítéseit. ----- <span id="viták-és-nehézségek"></span> === Viták és nehézségek === Kofi Annan vezetése alatt az ENSZ több kihívással szembesült: * '''Iraki háború (2003):''' Annan nyíltan kritizálta az Egyesült Államok és szövetségesei beavatkozását, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül történt. A háborút „illegálisnak” nevezte. * '''„Oil-for-Food” botrány:''' Az ENSZ iraki humanitárius programja korrupciós vádak célpontjává vált, és Annan fia, Kojo neve is előkerült az ügyben. Bár Annan személyes felelősségét nem állapították meg, az ügy megtépázta tekintélyét. * '''Szudán és Dárfúr:''' Annan igyekezett nemzetközi támogatást szerezni a dárfúri népirtás megállítására, de az ENSZ-tagállamok politikai megosztottsága miatt erőfeszítései korlátozott eredménnyel jártak. ----- <span id="távozása-után-kofi-annan-alapítvány-és-közvetítői-szerepek"></span> === Távozása után: Kofi Annan Alapítvány és közvetítői szerepek === 2006-os távozása után Annan nem vonult vissza a közélettől. 2007-ben létrehozta a '''Kofi Annan Alapítványt''', amely a jó kormányzás, demokrácia, béketeremtés és fiatal vezetők támogatása terén működött. Részt vett nemzetközi konfliktusok közvetítésében is: * '''Kenya (2007–2008):''' A választások után kirobbant etnikai erőszakot követően sikeresen közvetített a felek között, és hozzájárult a nemzeti egységkormány megalakításához. * '''Szíria (2012):''' Az ENSZ és az Arab Liga megbízásából közvetítőként próbált békét teremteni a polgárháború sújtotta Szíriában, de küldetése a nemzetközi támogatás hiánya miatt sikertelenül zárult. ----- <span id="the-elders-és-nemzetközi-szerepvállalás"></span> === The Elders és nemzetközi szerepvállalás === Kofi Annan tagja volt a '''The Elders''' nevű globális tanácsadó testületnek, melyet Nelson Mandela hozott létre olyan tekintélyes világvezetőkből, akik diplomáciai és erkölcsi súlyukkal a békét és igazságosságot támogatják. Annan vezető szerepet játszott a testületben, különösen az afrikai ügyek és klímaváltozás terén. ----- <span id="személyisége-és-vezetési-stílusa"></span> === Személyisége és vezetési stílusa === Kofi Annan híres volt nyugodt, diplomatikus, mégis határozott stílusáról. Higgadtan, de kitartóan képviselte az emberi jogokat, a méltóságot és a nemzetközi együttműködést. Munkatársai szerint „mosolyával és csendes bölcsességével is befolyást gyakorolt”, és mindig igyekezett meghallgatni a másik felet. ----- <span id="magánélete"></span> === Magánélete === Annan kétszer házasodott. Első feleségétől, Titi Alakijától két gyermeke született, majd válásuk után újra megnősült: felesége, Nane Maria Lagergren svéd jogász és ENSZ-tisztviselő volt. Nane révén kapcsolatba került Raoul Wallenberg (a híres magyarországi zsidómentő) családjával is. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Kofi Annan 2018. augusztus 18-án hunyt el Svájcban, rövid betegség után. Halálát világszerte gyász követte: államfők, szervezetek és civilek egyaránt méltatták életművét. '''Öröksége:''' * az ENSZ megreformálása a 21. század kihívásainak megfelelően, * a globális szegénység elleni fellépés megszervezése, * a békefenntartás új szemlélete (megelőzés, felelősség), * a civil társadalom, fiatalok és nők bevonása a világfolyamatok alakításába, * morális tekintélyként való fellépés a globális igazságosságért. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === Kofi Annan nemcsak az ENSZ főtitkáraként, hanem a nemzetközi közösség lelkiismereteként is jelentős szerepet játszott. Hite abban, hogy a világ jobbá tehető diplomáciával, együttérzéssel és elszántsággal, ma is inspirációul szolgál. Élete során törekedett arra, hogy a gyengébbek hangja is hallatszódjon, és hogy a világ vezetői ne csak saját érdekeiket, hanem az emberiség közös jövőjét is szem előtt tartsák. Kofi Annan neve ma egyet jelent a méltósággal, békével és emberiességgel. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} f2e9a0j5jvtos0i5p98hmyefrn3352o 0 808425 3508143 2025-07-01T08:40:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508143 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508144 3508143 2025-07-01T08:40:56Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Martin Luther King]] lapot a következő névre: [[Martin Luther King Jr.]] 3508143 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508146 3508144 2025-07-01T08:41:07Z LinguisticMystic 22848 3508146 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508487 3508146 2025-07-01T11:18:04Z LinguisticMystic 22848 3508487 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Martin Luther King Jr. (1929. január 15. – 1968. április 4.) amerikai baptista lelkész, polgárjogi aktivista, a fekete amerikaiak jogaiért folytatott harc egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakja. Az erőszakmentesség elkötelezett híve volt, és Gandhi elveit követve küzdött a faji szegregáció és igazságtalanság ellen az Amerikai Egyesült Államokban. Nevéhez fűződik az egyik legismertebb beszéd az amerikai történelemben: az “I Have a Dream” (Van egy álmom) beszéd, melyet 1963-ban tartott a washingtoni menet során. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Martin Luther King Jr. 1929-ben született Atlantában, Georgia államban. Családja mélyen vallásos volt, édesapja baptista lelkész, édesanyja zenetanár. Már fiatal korában megtapasztalta a déli államokban uralkodó szegregációt, ahol a feketék és a fehérek szigorúan elkülönített iskolákba jártak, és másodrendű állampolgároknak számítottak. King a Morehouse College-ben szerzett diplomát szociológiából, majd teológiát tanult a Crozer Theological Seminary-n és a Bostoni Egyetemen, ahol doktorátust szerzett. Tanulmányai során mélyen elköteleződött az igazságosság és az erőszakmentes ellenállás eszméje mellett, különösen Mahátma Gandhi hatására. ----- <span id="a-polgárjogi-mozgalom-élére-kerül"></span> === '''A polgárjogi mozgalom élére kerül''' === 1955-ben, mindössze 26 évesen, King neve országosan ismertté vált a '''Montgomery-i buszbojkott''' révén. Amikor Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér utasnak a buszon, letartóztatták, és ez kiváltotta a fekete közösség tiltakozását. King lett a bojkotthoz kapcsolódó Montgomery Improvement Association vezetője, és 381 napon át tartó tiltakozással sikerült elérni, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa a buszokon való faji megkülönböztetést. Ez a siker megalapozta King tekintélyét a polgárjogi mozgalomban. 1957-ben létrehozta a '''Southern Christian Leadership Conference''' (SCLC) nevű szervezetet, amelynek célja a vallásos közösségek mozgósítása volt a polgárjogi célok elérése érdekében. A szervezet működésének középpontjában az erőszakmentes tiltakozás, a polgári engedetlenség és a tömeges mozgósítás állt. ----- <span id="birmingham-és-a-börtönből-írt-levél"></span> === '''Birmingham és a “Börtönből írt levél”''' === 1963-ban King a legsúlyosabban szegregált amerikai városban, Birminghamben szervezett tiltakozó akciókat. A rendőri brutalitás és a békés tüntetők elleni fellépés országos felháborodást váltott ki. Kinget is letartóztatták, börtönből pedig megírta egyik legismertebb írását, a '''“Börtönből írt levél Birminghamből”''' (Letter from Birmingham Jail), amelyben szenvedélyesen védelmezi az erőszakmentes közvetlen akció szükségességét, és bírálja a mérsékelt fehér lelkészeket, akik türelmet kértek tőle. ----- <span id="i-have-a-dream-a-washingtoni-menet"></span> === '''“I Have a Dream” – A washingtoni menet''' === <ol start="1963" style="list-style-type: decimal;"> <li>augusztus 28-án több mint '''250 000 ember gyűlt össze Washingtonban''', hogy részt vegyen a “Munkahelyet és szabadságot!” jelszóval szervezett menetben. A Lincoln-emlékmű előtt mondta el King az ikonikus '''“I Have a Dream”''' beszédét, amelyben az álmairól beszélt: olyan Amerikáról, ahol minden ember egyenlő jogokat élvez, függetlenül a bőrszínétől. Ez a beszéd az amerikai történelem egyik legfontosabb pillanata lett, és Kinget világszerte a béke és szabadság szimbólumává emelte.</li></ol> ----- <span id="törvényhozási-eredmények-és-elismerések"></span> === '''Törvényhozási eredmények és elismerések''' === A polgárjogi mozgalom hatására az amerikai kormány törvényhozási reformokat hajtott végre: * '''1964-es Polgárjogi törvény''' (Civil Rights Act): betiltotta a szegregációt a nyilvános helyeken és megtiltotta a faji megkülönböztetést a foglalkoztatásban. * '''1965-ös Választójogi törvény''' (Voting Rights Act): megkönnyítette a feketék szavazáshoz jutását a déli államokban. 1964-ben King elnyerte a '''Nobel-békedíjat''', 35 évesen a legfiatalabb díjazottként addig. A díjat a faji megkülönböztetés elleni békés küzdelemért kapta. ----- <span id="későbbi-évei-és-újabb-célok"></span> === '''Későbbi évei és újabb célok''' === A faji egyenlőségért folytatott küzdelem mellett King figyelme fokozatosan kiterjedt a '''gazdasági igazságtalanság''' és a '''vietnámi háború''' elleni tiltakozásra is. 1967-ben nyíltan bírálta a háborút, mondván, az erkölcsileg elfogadhatatlan, és elvonja az erőforrásokat a szegénység felszámolásától. Elindította a '''Poor People’s Campaign''' (Szegények kampánya) nevű mozgalmat, amely az amerikai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek ellen irányult. Célja egy újabb washingtoni menet volt, ezúttal nemcsak a feketék, hanem minden szegény amerikai nevében. ----- <span id="merénylet-és-örökség"></span> === '''Merénylet és örökség''' === <ol start="1968" style="list-style-type: decimal;"> <li>április 4-én Memphisben, Tennessee államban, ahol sztrájkoló fekete takarítók mellett kampányolt, '''James Earl Ray''' egy fegyverrel halálosan megsebesítette. Halála országos gyászhoz vezetett, és zavargások törtek ki több mint 100 amerikai városban.</li></ol> Martin Luther King öröksége azonban tovább él. Az Egyesült Államokban '''minden január harmadik hétfőjén''' Martin Luther King-napot tartanak, amely szövetségi ünnep. Számtalan iskola, utca, emlékmű és intézmény viseli a nevét. A King által képviselt elvek – igazságosság, béke, együttérzés, polgári bátorság – nemcsak Amerikában, hanem világszerte inspirálják a társadalmi igazságosságért küzdő mozgalmakat. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Martin Luther King Jr. életét a szeretet, az igazság, az egyenlőség és az emberi méltóság védelme határozta meg. Hite abban, hogy az erőszakmentes ellenállás képes megváltoztatni a világot, sokakat inspirált. Nemcsak a feketék szabadságáért harcolt, hanem minden elnyomottért, és az álmát – egy igazságosabb világot – az emberiség egyik legnemesebb céljának tartotta. A mondása, hogy „Az igazságtalanság bárhol veszélyt jelent az igazságosságra mindenhol”, máig visszhangzik a világ lelkiismeretében. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} 3dozbyumsedwl30pu3uotmuvbf3ll0n 0 808426 3508145 2025-07-01T08:40:56Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Martin Luther King]] lapot a következő névre: [[Martin Luther King Jr.]] 3508145 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Martin Luther King Jr.]] 9ol7jv25y9xslkcw8delnv4ikdul1jf 0 808427 3508147 2025-07-01T08:42:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508147 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808428 3508148 2025-07-01T08:42:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508148 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508224 3508148 2025-07-01T09:42:38Z LinguisticMystic 22848 3508224 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Elihu Root''' (1845. február 15. – 1937. február 7.) amerikai ügyvéd, államférfi és Nobel-békedíjas diplomata, aki a 20. század elején kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok kül- és belpolitikájában. Jogászként, hadügyminiszterként, külügyminiszterként, szenátorként és nemzetközi jogászként egyaránt kiemelkedőt alkotott. Munkássága hozzájárult az amerikai imperializmus formálásához, a hadsereg professzionalizálásához, és a nemzetközi jog megerősítéséhez. 1912-ben '''Nobel-békedíjat''' kapott a nemzetközi jog előmozdításáért. ----- <span id="korai-élet-és-jogi-karrier"></span> === Korai élet és jogi karrier === Elihu Root '''Clinton városában''', New York államban született. Apja matematika- és latinprofesszor volt a Hamilton College-on. Root itt szerzett diplomát 1864-ben, majd a '''New York University School of Law''' jogi karán folytatta tanulmányait. * '''1867-ben''' felvették a New York-i ügyvédi kamarába. * Pályáját '''büntetőjogászként''' kezdte, majd a '''vállalati jog''' területén is ismertté vált. * Ügyfelei között voltak pénzügyi és ipari óriások, például '''Andrew Carnegie'''. Jogászként kivételes hírnévre tett szert: világos, tömör és hatékony érvelése, valamint etikus hozzáállása miatt '''„ügyvédek ügyvédjének”''' tartották. ----- <span id="hadügyminiszterség-18991904"></span> === Hadügyminiszterség (1899–1904) === '''1899-ben William McKinley elnök hadügyminiszterré nevezte ki''', a spanyol–amerikai háború utáni korszakban. Ezt a posztot '''Theodore Roosevelt''' elnöksége alatt is megtartotta. Főbb eredményei: * '''Reformálta az amerikai hadsereget''': létrehozta a vezérkari rendszert, modern kiképzést és szolgálati előmeneteli rendszert vezetett be. * Támogatta a '''West Point''' katonai akadémia fejlesztését. * '''Kialakította az USA gyarmati kormányzásának rendszerét''', különösen a Fülöp-szigeteken és Kubában. * Szervezte az '''amerikai gyarmati közigazgatást''', ügyelve arra, hogy a katonai jelenlét mellett civil szervezetek is működjenek. Root meggyőződése szerint az Egyesült Államok '''világhatalommá válik''', és ehhez professzionális, hatékony, demokratikus elveken alapuló hadseregre van szükség. ----- <span id="külügyminiszter-19051909"></span> === Külügyminiszter (1905–1909) === '''Theodore Roosevelt''' 1905-ben külügyminiszterré nevezte ki, ahol Root nem katonai, hanem '''diplomáciai reformokat és nemzetközi kapcsolatok erősítését''' hajtotta végre. Főbb külpolitikai tevékenységei: * '''Latin-Amerika stabilizálása''': Root 1906-ban nagy diplomáciai körutat tett Dél-Amerikában, hogy javítsa a viszonyt az USA és az amerikai kontinens többi állama között. Ez volt az első ilyen szintű látogatás. * A '''Roosevelt-féle „Big Stick” doktrína''' mérséklése diplomáciai eszközökkel. * '''A Nemzetközi Bíróság támogatása''': Root kulcsszerepet játszott a '''Hágai Állandó Választottbíróság''' megerősítésében és a nemzetközi jog előmozdításában. * Részt vett a '''Portsmouth-i béketárgyalásokban''' (1905), amelyek véget vetettek az orosz–japán háborúnak. Root, bár nem volt idealista pacifista, hitte, hogy '''a háborúkat jogi, intézményes eszközökkel lehet megelőzni''', és szorgalmazta a békés vitarendezést. ----- <span id="szenátori-időszak-19091915"></span> === Szenátori időszak (1909–1915) === '''New York állam szenátoraként''' 1909–1915 között szolgált, ahol továbbra is a külpolitika, a hadügy és a nemzetközi kapcsolatok terén volt aktív. * Támogatta az amerikai hadsereg és haditengerészet fejlesztését. * Ellenezte a túlzott protekcionizmust és a populista gazdaságpolitikát. * Védte az '''amerikai diplomácia integritását''', miközben hangsúlyozta a nemzetközi intézmények szerepét. ----- <span id="nobel-békedíj-1912"></span> === Nobel-békedíj (1912) === '''1912-ben Elihu Root megkapta a Nobel-békedíjat''', főként a következőkért: * A '''nemzetközi jog megerősítése'''. * A '''nemzetközi bíróságok támogatása'''. * A békés vitarendezés intézményesítése. * Diplomáciai munkája Latin-Amerikában és Kelet-Ázsiában. A díj indoklása szerint: ''„egyike a nemzetközi viták békés rendezése elveinek legnagyobb képviselőinek.”'' ----- <span id="későbbi-diplomáciai-munkája"></span> === Későbbi diplomáciai munkája === '''Az első világháború idején''' és utána Root nem vonult vissza: * '''1917-ben Wilson elnök őt küldte Oroszországba''' a februári forradalom után, hogy segítsen az új kormányt stabilizálni. Az úgynevezett '''Root-misszió''' végül nem tudta megakadályozni a bolsevik hatalomátvételt. * '''Részt vett az Amerikai Nemzetközi Jogi Társaság''' munkájában. * '''1920-ban tagja lett a Nemzetek Szövetsége jogi bizottságának'''. Root mindvégig '''a nemzetközi intézmények híve volt''', bár az USA végül nem csatlakozott a Nemzetek Szövetségéhez – ezt Root hibás döntésnek tartotta. ----- <span id="politikai-és-jogi-filozófiája"></span> === Politikai és jogi filozófiája === * '''Konzervatív, de nem reakciós''': tisztelte az alkotmányos rendet, de nyitott volt a reformokra. * '''Jogpozitivista''': hitt abban, hogy a világ békéje és rendje jogi intézményeken nyugszik. * '''Imperialista-realista''': elismerte az amerikai hatalmi érdekeket, de mindig civilizált és intézményes módon kívánta azokat érvényesíteni. * Hitte, hogy '''az Egyesült Államok erkölcsi felelősséggel tartozik''', ha világvezető szerepet tölt be. ----- <span id="személyisége-és-emlékezete"></span> === Személyisége és emlékezete === * Visszafogott, de rendkívül precíz és fegyelmezett politikus volt. * Gyűlölte a demagógiát és az érzelmi politizálást. * '''Szigorú, de tisztelt személyiség''', aki a jogásztársadalom és a diplomácia világában nagy hatással bírt. '''1937-ben, életének 92. évében halt meg''', egy olyan korszak tanújaként, amelyben az USA birodalmi hatalommá vált, és a nemzetközi jog új korszaka vette kezdetét. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === '''Elihu Root''' nem csupán egy amerikai államférfi volt, hanem '''egy nemzetközi gondolkodó''', aki már a 20. század elején felismerte: * A '''háború nem elkerülhetetlen'''. * A '''jog és intézmények szerepe''' kulcsfontosságú a világ stabilitásában. * Az Egyesült Államok vezető szerepe '''nemcsak erőn, hanem erkölcsi és jogi felelősségen is múlik'''. Neve sokak számára ma már kevésbé ismert, ám munkássága '''alapvető szerepet játszott a nemzetközi jog, az amerikai hadsereg és a diplomácia modernizálásában'''. Emellett ő az egyik legkorábbi példája annak, hogy '''a béke és az erő nem ellentétek – hanem egymást kiegészítő eszközök lehetnek''' egy jobb világ építésében. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} svmyw6tkbo92bnc8cchchx7u4601pmb 0 808429 3508149 2025-07-01T08:42:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508149 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508223 3508149 2025-07-01T09:39:52Z LinguisticMystic 22848 3508223 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sir Joseph Austen Chamberlain''' (1863. október 16. – 1937. március 16.) brit konzervatív politikus, külügyminiszter, Nobel-békedíjas államférfi és a 20. század eleji brit diplomácia egyik meghatározó alakja. A legismertebb a '''Locarnói Szerződések''' (1925) előkészítésében és tető alá hozásában játszott szerepéről, amelyek célja az első világháború utáni európai stabilitás megőrzése és a nemzetközi megbékélés előmozdítása volt. Noha gyakran bátyja, Neville Chamberlain árnyékában emlegetik, Austen önállóan is kiemelkedő államférfi volt, aki a brit politika egy viharos korszakának fontos irányítója volt. ----- <span id="családi-háttér-és-tanulmányok"></span> === Családi háttér és tanulmányok === Austen Chamberlain politikai karrierje szinte „öröklött” volt, hiszen apja '''Joseph Chamberlain''', a viktoriánus korszak egyik legtekintélyesebb politikusa volt. Anyja korán meghalt, így apja második felesége nevelte. Nevét '''Jane Austen után''' kapta, akinek munkásságát az édesanyja nagyra tartotta. Tanulmányait a következő helyeken végezte: * '''Rugby School''' – Anglia egyik legrégebbi elit középiskolája. * '''Trinity College, Cambridge''' – ahol klasszikus műveltséget szerzett. * Továbbá '''német és francia egyetemeken''' tanult, például Párizsban és Berlinben, ahol diplomáciatörténetet, államelméletet és modern nyelveket tanult – ez később külpolitikai munkásságában jelentős előnyt biztosított. ----- <span id="politikai-karrier-kezdete"></span> === Politikai karrier kezdete === Austen 1892-ben lépett be az aktív politikai életbe, amikor megválasztották a '''Birmingham East''' választókerület képviselőjének a brit parlamentben. Innen kezdve: * Apjával együtt a '''Liberal Unionist Párt''' tagja lett, amely később összeolvadt a '''Konzervatív Párttal'''. * Támogatta a brit imperializmust, az '''írek önállóságának korlátozását''', és a '''tarifareformot'''. ----- <span id="korai-miniszteri-pozíciók"></span> === Korai miniszteri pozíciók === * '''1895–1900:''' Pénzügyminisztériumi államtitkár * '''1902–1903:''' Posztaminiszter * '''1903:''' Pénzügyminiszter, bár rövid ideig Az 1900-as évek elején több miniszteri szerepet is betöltött, és fokozatosan '''a párt egyik vezető alakjává''' vált. ----- <span id="az-első-világháború-idején-és-után"></span> === Az első világháború idején és után === A háború alatt és utána Chamberlain '''az egység és stabilitás híve volt''': * 1915–1917: Az államháztartásért felelős miniszterként dolgozott. * '''1918–1921:''' India-ügyi államtitkár lett, ekkoriban India éppen a brit gyarmatbirodalom függetlenségi mozgalmaival küzdött (pl. Gandhi mozgalmai), és Chamberlain konzervatív, de diplomatikus megközelítést képviselt. ----- <span id="a-konzervatív-párt-vezetője"></span> === A Konzervatív Párt vezetője === Apja tekintélyének és saját politikai tudásának köszönhetően 1921-ben a Konzervatív Párt vezetője lett, de nem sokáig. A párton belüli megosztottság és a koalíciók nehézségei miatt '''lemondott a vezetésről''', hogy inkább külpolitikai irányba koncentrálhasson. ----- <span id="külügyminiszterség-19241929"></span> === Külügyminiszterség (1924–1929) === 1924-ben Stanley Baldwin miniszterelnök őt nevezte ki '''külügyminiszterré'''. Ez volt Chamberlain politikai pályájának csúcspontja. Legfontosabb eredménye: ----- <span id="a-locarnói-szerződések-1925"></span> === '''A Locarnói Szerződések (1925)''' === A Chamberlain-féle diplomáciai csúcsteljesítmény: <span id="előzmények"></span> ==== Előzmények: ==== * Az első világháború után a '''Versailles-i békerendszer''' nem tudta tartósan garantálni a békét. * Franciaország félt Németország újrafelfegyverzésétől, Németország viszont sérelmezte a határait és az elfoglalt területeket. * Chamberlain célja az volt, hogy '''új alapokra helyezze a francia–német viszonyt''', és '''Nagy-Britannia közvetítőként stabilizálja Európát'''. <span id="tartalom"></span> ==== Tartalom: ==== * '''Németország, Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia és Olaszország''' megerősítik a nyugati határokat. * Németország '''elismeri a francia és belga határokat''', és vállalja, hogy nem támad. * A felek vállalják, hogy '''vitáikat békésen rendezik'''. * Nagy-Britannia és Olaszország garantálják a megállapodást – ha Franciaországot megtámadnák, közbelépnek. <span id="jelentőség"></span> ==== Jelentőség: ==== * '''Reményt adott egy tartós békére'''. * Elősegítette '''Németország felvételét a Népszövetségbe''' (1926). * Erősítette a Chamberlain–Stresemann–Briand hármast, mint a korszak vezető diplomatáit. ----- <span id="nobel-békedíj-1925"></span> === Nobel-békedíj (1925) === A Locarnói szerződésekért Austen Chamberlain megosztott '''Nobel-békedíjat kapott 1925-ben''' (a német Gustav Stresemann-nal és a francia Aristide Briand-dal együtt). Ez volt az első olyan alkalom, amikor '''három nagyhatalom külügyminisztere kapott közösen Nobel-díjat''', együttes erőfeszítéseikért a békés nemzetközi együttműködés érdekében. ----- <span id="későbbi-évei"></span> === Későbbi évei === * 1929 után visszavonult a külügyminiszteri posztról, de '''a parlamentben aktív maradt'''. * Figyelmeztetett a '''németországi politikai változások veszélyeire''', különösen a nácik térnyerésére. * Támogatta a brit újrafegyverkezést, és '''aggodalmát fejezte ki a fasizmus előretörése''' miatt. ----- <span id="magánélet-és-jellem"></span> === Magánélet és jellem === * Személyisége visszafogott, de rendkívül intelligens, nyelvtudása és európai tájékozottsága miatt kiváló diplomata volt. * Testvérével, '''Neville Chamberlainnel''' (aki később miniszterelnök lett) '''szoros, de időnként eltérő nézeteket képviselő kapcsolatot ápoltak'''. * '''1911-ben lovaggá ütötték''', majd 1925-ben megkapta a '''Stratford-on-Avon Grófja címet'''. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Austen Chamberlain '''1937-ben hunyt el''' 73 éves korában. Halálát politikai körökben nagy veszteségként értékelték, hiszen '''a brit diplomácia egyik legkiegyensúlyozottabb hangja''' távozott vele. Emlékét ma is számos módon őrzik: * '''Szobrok, emléktáblák, dokumentumfilmek''' mutatják be életét. * A történészek ma is úgy emlékeznek rá, mint '''a két világháború közötti béke egyik utolsó és legelszántabb védelmezőjére'''. * Bár a Locarnói egyezmények hosszú távon nem tudták megállítani a háborút, '''morális és diplomáciai értékük vitathatatlan'''. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Sir Austen Chamberlain''' a 20. század egyik kulcsfontosságú brit külügyminisztere volt, akinek munkássága a '''diplomácia, a megbékélés és a nemzetközi jog''' szolgálatában állt. A Locarnói szerződésekkel '''a béke illúzióját még egyszer vissza tudta hozni Európába''', és ezzel '''egy egész nemzedék számára reményt jelentett''' a háború nélküli jövőre. Habár történelmi hatása kevésbé látványos, mint Winston Churchillé vagy Neville Chamberlainé, '''Austen Chamberlain méltó helyet foglal el a békediplomácia nagyjai között'''. Diplomáciája, elveinek következetes védelme, és az európai stabilitás melletti kiállása '''örök emléket hagyott maga után a történelemkönyvekben és a nemzetközi politika örökségében'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} dz1fuy0wak8wsc0ug5y2mab9t6xr7gz 0 808430 3508150 2025-07-01T08:42:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508150 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508221 3508150 2025-07-01T09:36:38Z LinguisticMystic 22848 3508221 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Frank Billings Kellogg''' (1856. december 22. – 1937. december 21.) amerikai politikus, ügyvéd és diplomat, aki az Egyesült Államok külügyminisztereként, szenátoraként és nemzetközi békeaktivistaként vált ismertté. Legnagyobb hírnevét a '''Kellogg–Briand-paktum''' kidolgozásával szerezte, amelynek célja a háború eszközként való elutasítása volt – ezért 1929-ben '''Nobel-békedíjjal''' tüntették ki. Bár pályafutása során különböző politikai ügyekben vett részt, öröksége elsősorban a '''nemzetközi jog és a békefolyamatok terén''' vált időtállóvá. ----- <span id="korai-élet-és-jogi-karrier"></span> === Korai élet és jogi karrier === Frank B. Kellogg '''New York államban született''', de fiatal korában családja '''Minnesotába''' költözött. A formális oktatás után jogi pályára lépett: * '''Önállóan tanulta a jogot''', ahogy sokan tették az 1800-as években, majd sikeresen levizsgázott. * 1877-ben felvették a '''Minnesota állami ügyvédi kamarába'''. * Kiváló '''vállalati és trösztellenes ügyvédként''' szerzett nevet, főként a vasúttársaságok és monopolhelyzetű cégek elleni fellépései révén. Később az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt is több sikeres perben vett részt – '''szakértelmét országosan elismerték''', és ez megnyitotta számára a politikai karrier kapuját. ----- <span id="politikai-pálya-szenátorként"></span> === Politikai pálya: Szenátorként === '''1923–1925 között''' Kellogg Minnesota államot képviselte az '''amerikai Szenátusban''', republikánus színekben. * Konzervatív gazdaságpolitikát képviselt. * Fontosnak tartotta az '''antitröszt szabályozást''', az igazságos verseny védelmét. * Ugyanakkor külpolitikai kérdésekben is egyre aktívabb lett. Szenátori ciklusa nem tartott sokáig, de elég volt ahhoz, hogy felfigyeljenek '''diplomáciai tehetségére'''. ----- <span id="külügyminiszterként-19251929"></span> === Külügyminiszterként (1925–1929) === '''Calvin Coolidge elnök 1925-ben nevezte ki külügyminiszterré.''' Ebben a pozícióban Frank B. Kellogg egy '''új korszakot képviselt az amerikai külpolitikában''', amelyben a hangsúly a diplomácián, a békés együttműködésen és a jogi szabályozáson volt. Fő célkitűzései: * Az Egyesült Államok '''izolacionista politikájának fenntartása''', de nemzetközi békefolyamatokban való aktív részvétel. * Az '''intervencionizmus visszaszorítása''' Latin-Amerikában. * A nemzetközi viták '''békés rendezésének elősegítése'''. ----- <span id="a-kelloggbriand-paktum-1928"></span> === A Kellogg–Briand-paktum (1928) === Kellogg legfontosabb diplomáciai eredménye a '''Kellogg–Briand-paktum''' volt, amelyet '''Aristide Briand francia külügyminiszterrel''' közösen dolgozott ki. <span id="lényege"></span> ==== Lényege: ==== * A szerződő felek '''lemondanak a háborúról, mint nemzetközi konfliktusmegoldó eszközről'''. * Elutasítják az erőszak alkalmazását a nemzetközi politikában. * A paktum '''nincs szankciókkal alátámasztva''', de erkölcsi és jogi precedenst teremtett. <span id="aláírók-és-jelentőség"></span> ==== Aláírók és jelentőség: ==== * Kezdetben 15 ország, később több mint '''60 állam csatlakozott'''. * Bár a második világháború nem sokkal ezután kitört, a paktum '''alapját képezte a háború utáni nemzetközi jog fejlődésének''', különösen az ENSZ Alapokmányának. ----- <span id="nobel-békedíj-1929"></span> === Nobel-békedíj (1929) === Az 1928-as paktum kidolgozásáért '''Frank B. Kellogg megkapta a Nobel-békedíjat''' 1929-ben. * Az indoklás szerint „az emberiség békés jövőjének szolgálatában állt”. * Ő lett a második amerikai külügyminiszter, aki e megtiszteltetésben részesült. * Az elismerés megerősítette, hogy a nemzetközi jog és diplomácia kiemelkedő jelentőségű lehet '''a háborúk megelőzésében'''. ----- <span id="későbbi-élet-nemzetközi-jog"></span> === Későbbi élet, nemzetközi jog === Miután '''1929-ben visszavonult a külügyi posztról''', Kellogg nem tűnt el teljesen a közéletből: * '''1930 és 1935 között''' az '''Állandó Nemzetközi Bíróság tagja''' lett Hágában (a Nemzetek Szövetségének elődszervezete keretében működött). * Ezzel továbbra is '''a békés konfliktusrendezés nemzetközi rendszerének''' előmozdítója maradt. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Frank B. Kellogg '''1937-ben hunyt el''' St. Paulban, Minnesotában. Halálával lezárult egy olyan korszak, amikor az Egyesült Államok '''egyszerre próbálta megőrizni függetlenségét a világháborús konfliktusoktól, de erkölcsi vezetőszerepet vállalt a nemzetközi jog terén'''. ----- <span id="értékelés-örökség"></span> === Értékelés, örökség === '''Pozitív öröksége:''' * A Kellogg–Briand-paktum történelmi előrelépés volt a '''háború kriminalizálásában'''. * Előfutára lett az '''ENSZ Alapokmányának és a Nürnbergi Per jogi alapjainak'''. * Az 1920-as évek diplomáciájában '''a morális idealizmust képviselte''', és egy olyan világban hitt, ahol a jog megelőzheti a vérontást. '''Kritikák:''' * A paktum '''nem tartalmazott kikényszeríthető szankciókat''', ezért sokan „naiv pacifizmusnak” tekintették. * Az 1930-as évek agresszív diktatúrái (pl. náci Németország, Japán) '''figyelmen kívül hagyták''', így hatékonysága korlátozott volt. Mindezek ellenére a paktum '''morális és jogi értéke megkérdőjelezhetetlen''': hozzájárult ahhoz, hogy a háborút nem tekintsük többé „a politika folytatásának más eszközökkel”. ----- <span id="emlékezete"></span> === Emlékezete === * A '''Kellogg Boulevard''' St. Paulban az ő nevét viseli. * A '''Kellogg Alapítvány''' a nevét viselő jótékonysági szervezet (bár alapítója nem ő, hanem W.K. Kellogg). * '''Szobrai és emléktáblái''' emlékeztetnek arra, hogy volt idő, amikor egy amerikai politikus a békét próbálta jogilag intézményesíteni. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Frank B. Kellogg''' a 20. század első felének '''egyik legnagyobb békediplomatája''', aki jogászból lett külügyminiszterként hitte, hogy '''a nemzetközi jog lehet a béke eszköze'''. Bár a világpolitika nem mindig igazolta optimizmusát, munkássága hozzájárult a '''háborúellenes nemzetközi gondolkodás fejlődéséhez'''. Ő volt az, aki '''szavakkal próbált megelőzni háborúkat''', és történelmi léptékben is nyomot hagyott a nemzetközi jogrend fejlődésében. A '''Kellogg–Briand-paktum''' ugyan nem akadályozta meg a második világháborút, de '''erkölcsi alapot teremtett egy háborúmentesebb világ reményéhez'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} m2qiu62bq49e32tpt30j0nmifp1d1cd 0 808431 3508151 2025-07-01T08:42:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508151 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508212 3508151 2025-07-01T09:31:47Z LinguisticMystic 22848 3508212 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''George Catlett Marshall''' (1880. december 31. – 1959. október 16.) az Egyesült Államok egyik legnagyobb hatású katonai és diplomáciai vezetője volt a 20. században. Neve összefonódik a '''második világháború amerikai hadseregének megszervezésével''', majd az európai újjáépítésre szánt '''Marshall-tervvel''', amely megalapozta a nyugati világ gazdasági és politikai stabilitását. Katonaként, hadseregvezérkari főnökként, külügyminiszterként és Nobel-békedíjas államférfiként egyaránt kivételes szerepet töltött be. ----- <span id="gyermekkora-és-katonai-pályafutása-kezdete"></span> === Gyermekkora és katonai pályafutása kezdete === George Marshall '''Pennsylvaniában született''', egy jómódú, de nem arisztokrata család gyermekeként. Tanulmányait a '''Virginia Military Institute (VMI)''' kadétiskolában végezte, ahol 1901-ben diplomázott. Már korán kiemelkedett vezetői képességeivel, fegyelmezettségével és stratégiai érzékével. * Az amerikai hadseregbe belépve részt vett a '''filippínó–amerikai háború''' utáni megszállásban. * Az első világháborúban '''John J. Pershing tábornok stábjának tagja''' lett, ahol kitűnt szervezőképességével és taktikai tudásával. ----- <span id="két-világháború-között"></span> === Két világháború között === A háború után Marshall katonai akadémiákon tanított, majd '''különböző posztokat töltött be az amerikai hadseregben''', főként a vezérkarban és a kiképzési osztályokon. Személyesen ismerte meg az amerikai hadsereg szervezeti problémáit, és kidolgozta a későbbi modernizációs javaslatait. * '''Franklin D. Roosevelt elnök''' felfigyelt rá, és 1939-ben '''a hadsereg vezérkari főnökévé nevezte ki''' – közvetlenül a második világháború kitörése előtt. ----- <span id="a-második-világháború-és-katonai-vezetés"></span> === A második világháború és katonai vezetés === Marshall a második világháború idején az '''amerikai hadsereg főparancsnokaként''' (Chief of Staff of the Army) gyakorlatilag az Egyesült Államok teljes hadseregét irányította: * '''Több mint 8 millió katonát''' toborzott, képzett és vezényelt hadszínterekre. * Ő felügyelte az amerikai hadsereg '''világméretű logisztikai rendszereinek kiépítését'''. * '''Szövetséges parancsnokokat (Eisenhower, Bradley, Patton)''' ő javasolta vagy támogatta. * Minden fronton (Európa, Észak-Afrika, Csendes-óceán) stratégiai beleszólása volt. Roosevelt „az amerikai győzelem szervezőjeként” hivatkozott rá. Személyesen is többször visszautasította, hogy hadszíntéri parancsnok legyen, mondván: '''„Nem engedhetem meg magamnak, hogy hiányozzam Washingtonból.”''' ----- <span id="a-háború-után-diplomáciai-korszak"></span> === A háború után: diplomáciai korszak === <span id="külügyminiszterként-19471949"></span> ==== Külügyminiszterként (1947–1949) ==== Harry S. Truman elnök 1947-ben '''Marshallt nevezte ki külügyminiszterré'''. Ebben a minőségében dolgozta ki az egyik legismertebb és legfontosabb amerikai külpolitikai programot: <span id="a-marshall-terv-1947"></span> === A Marshall-terv (1947) === '''Hivatalos nevén: European Recovery Program (ERP)''' Lényege: az Egyesült Államok '''anyagi támogatással segítse a második világháború sújtotta Nyugat-Európa újjáépítését''', megelőzve a kommunizmus térnyerését. * Több mint '''13 milliárd dollár értékű''' segélyt juttattak 16 európai országba (a mai értéke kb. 150–170 milliárd USD). * A pénzt infrastruktúra, ipar, mezőgazdaság újjáépítésére, élelmiszerre, technikai eszközökre használták. * Az amerikai segítségért cserébe '''gazdasági liberalizációt és együttműködést''' vártak el. * A Szovjetunió és a keleti blokk országai visszautasították a részvételt – ezzel a terv hozzájárult '''a kelet–nyugati blokkhatár megerősítéséhez'''. A Marshall-terv nemcsak gazdaságilag stabilizálta Nyugat-Európát, hanem '''megalapozta a transzatlanti szövetséget és a NATO megalakulását''' (1949). ----- <span id="hadügyminiszterként-19501951"></span> === Hadügyminiszterként (1950–1951) === A koreai háború kitörésekor Truman ismét Marshallhoz fordult, és '''hadügyminiszterré nevezte ki'''. Ebben a szerepében: * Újjászervezte az amerikai hadsereg harcképességét a háborúra. * Támogatta a NATO megerősítését és a nyugati katonai integrációt. * '''Konfliktusba került Douglas MacArthur tábornokkal''', akit Truman végül leváltott – Marshall támogatta az elnöki döntést, amely fenntartotta a civil irányítást a hadsereg felett. ----- <span id="nobel-békedíj-1953"></span> === Nobel-békedíj (1953) === 1953-ban '''Marshall elnyerte a Nobel-békedíjat''', elsősorban a Marshall-tervért. Ez a díj ritka elismerés katonai hátterű vezető számára. Ő volt: * '''Az első amerikai katonatiszt, aki Nobel-békedíjat kapott''' * '''Az első külügyminiszter''', akit ezzel kitüntettek * És '''a díj indoklása szerint „az európai béke és együttműködés megteremtésének egyik fő letéteményese”''' ----- <span id="jelleme-és-vezetői-stílusa"></span> === Jelleme és vezetői stílusa === Marshall híres volt: * '''Fegyelmezettségéről, lojalitásáról és önuralmáról''' * Nem kereste a népszerűséget vagy a nyilvánosságot, inkább '''a háttérből irányított''', de hatékonyan * '''Nem írt háborús memoárokat''', nem futott politikai kampányt – számára a '''szolgálat volt a hivatás''', nem a hírnév Churchill úgy nyilatkozott róla: '''„Marshall a legnagyobb amerikai, akit a háború idején megismertem.”''' ----- <span id="késői-évek-és-halála"></span> === Késői évek és halála === 1951-ben '''visszavonult a közélettől''', de továbbra is tanácsadói szerepet vállalt különböző ügyekben. Időskorában több egészségi problémával küzdött. '''1959-ben hunyt el 78 évesen''', Washingtonban. Temetése katonai tiszteletadással zajlott, sírja a Virginia állambeli Lexingtonban található. ----- <span id="öröksége-és-emlékezete"></span> === Öröksége és emlékezete === George C. Marshall '''az amerikai történelem egyik legtiszteltebb katonai és politikai alakja''' lett: * Nevéhez fűződik a '''Marshall-terv''', a modern nyugati szövetségi rendszer gazdasági alapja. * A '''Marshall Alapítvány''', a '''Marshall Európai Központ''', a '''Marshall-ösztöndíjak''' mind az ő örökségét ápolják. * Szobrai, emlékművei megtalálhatók Washingtonban, Európa-szerte, valamint több repülőtér, iskola, híd viseli a nevét. ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''George C. Marshall''' egy rendkívüli vezető volt, aki '''a második világháború megnyerésében és a béke megszervezésében is kulcsszerepet játszott'''. Egyszerre volt '''katonai stratégiai zseni, diplomáciai mester, erkölcsi példakép és a 20. század egyik legnagyobb humanistája'''. Miközben keveset beszélt magáról, tettei hangosabbak voltak a szavaknál: a '''Marshall-terv révén milliók életét segítette helyreállítani''', és hozzájárult egy olyan Európa megszületéséhez, amelyben a '''szövetség és együttműködés fontosabb lett, mint a háború'''. Az utókor méltán tekint rá nemcsak amerikai hősként, hanem '''egyetemes államférfiként'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} surzz893wol146itaiaqe365f0g27fm 0 808432 3508152 2025-07-01T08:42:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508152 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508245 3508152 2025-07-01T09:58:13Z LinguisticMystic 22848 3508245 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Jichák Rabin''' (héberül: יִצְחָק רַבִּין; angolosan: Yitzhak Rabin) izraeli politikus, tábornok és államférfi volt, aki '''kétszer is Izrael miniszterelnöke''' volt: először 1974–1977, majd 1992–1995 között. Rabin neve máig összeforrt '''a békefolyamatokkal''', '''az oslói megállapodásokkal''', valamint tragikus halálával: '''1995-ben politikai merénylet áldozata lett''', saját hazájában. Élete során a háborúból indult, de a békéért halt meg – ez a paradoxon tette őt a modern izraeli történelem egyik legjelentősebb alakjává. ----- <span id="korai-évek-és-katonai-pálya"></span> === Korai évek és katonai pálya === Jichák Rabin '''1922. március 1-jén született Jeruzsálemben''', akkor még a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában. Édesapja, Nehemia Rabin, oroszországi származású cionista aktivista, anyja, Rosa Cohen – becenevén „a vörös Rosa” – szintén a szocialista mozgalom híve volt. Rabin fiatalon a '''Palmach''' nevű elit fegyveres cionista szervezethez csatlakozott, amely a brit uralom ellen harcolt, majd később az 1948-as függetlenségi háború idején az izraeli hadsereg magját adta. Rabin az '''Izraeli Védelmi Erők (IDF)''' egyik legfiatalabb és legképzettebb parancsnoka lett. Részt vett az izraeli függetlenségi háborúban, majd gyorsan emelkedett a ranglétrán. '''1964-ben a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki''', és ő irányította az izraeli csapatokat az 1967-es '''hatnapos háború''' során, amely Izrael katonai győzelmével végződött, és ekkor foglalták el a Gázai övezetet, a Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet, a Golán-fennsíkot és a Sínai-félszigetet. ----- <span id="diplomáciai-és-politikai-karrier-kezdete"></span> === Diplomáciai és politikai karrier kezdete === Miután '''1968-ban nyugdíjba vonult a hadseregtől''', Rabint '''Izrael washingtoni nagykövetévé''' nevezték ki. Itt kiváló kapcsolatot alakított ki az amerikai politikai és katonai vezetőkkel, köztük '''Henry Kissinger''' külügyminiszterrel, ami később hasznosnak bizonyult politikai karrierje során. 1973-ban belépett az izraeli Munkapártba, és '''Golda Meir kormányában''' védelmi miniszteri posztot kapott. Meir 1974-es lemondása után – részben a '''jom-kippuri háború''' miatti közvélemény-nyomás következtében – '''Rabin lett az első született izraeli miniszterelnök''' (elődei európai bevándorlók voltak). ----- <span id="első-miniszterelnöksége-19741977"></span> === Első miniszterelnöksége (1974–1977) === Rabin első miniszterelnöki ciklusa alatt: * '''Békemegállapodást kötött Egyiptommal''' (Sinai Interim Agreement, 1975). * Erősítette a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. * '''Tovább fejlesztette az izraeli hadsereget''' és a hazai biztonsági infrastruktúrát. * Szembesült '''belső pártviszályokkal''', valamint gazdasági és társadalmi feszültségekkel. 1977-ben azonban '''lemondásra kényszerült''', miután nyilvánosságra került, hogy felesége amerikai bankszámlát tartott fenn, ami akkoriban izraeli politikusok számára tilos volt. Ezzel '''Menachem Begin és a jobboldali Likud párt''' került hatalomra – először az ország történetében. ----- <span id="visszatérés-a-politikába-védelmi-miniszter"></span> === Visszatérés a politikába: védelmi miniszter === A következő évtizedekben Rabin aktív maradt a politikában. '''Védelmi miniszterként''' szolgált az 1980-as években, többek között '''a libanoni háború idején (1982)'''. Ő rendelte el az izraeli csapatok kivonását Libanonból, bár később részt vett '''az intifáda''' (palesztin felkelés) leverésében is. Ekkor vált hírhedtté az a mondata, hogy „''törjük el a csontjaikat''” – utalva a rendfenntartás keménységére. Ez a kijelentés sokak szerint ellentétben áll későbbi békepárti imázsával. ----- <span id="második-miniszterelnöksége-19921995"></span> === Második miniszterelnöksége (1992–1995) === '''1992-ben a Munkapárt győzött a választásokon''', és Rabin ismét miniszterelnök lett. Ekkor már egy '''új, érettebb politikus képe''' bontakozott ki, aki felismerte, hogy az izraeli–palesztin konfliktus katonai eszközökkel nem oldható meg. A legjelentősebb esemény a '''titkos oslói tárgyalások''' eredményeként született meg: '''1993-ban''' aláírták az '''Oslói Megállapodást (Oslo I)''', amelyben Izrael és a '''Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ)''' először ismerte el egymást hivatalosan. A megállapodás értelmében: * Létrejött a '''Palesztin Hatóság'''. * A palesztinok korlátozott önrendelkezést kaptak Gázában és Jerikóban. * A felek elismerték egymást mint tárgyalópartnert. A megállapodás történelmi jelentőségét az mutatja, hogy '''1994-ben Rabin, Simon Peresz és Jasszer Arafat megkapták a Nobel-békedíjat'''. Rabin emellett '''béketárgyalásokat folytatott Jordániával''', és '''1994 októberében hivatalosan is békét kötöttek''' – ez volt a második arab állam (Egyiptom után), amellyel Izrael békét írt alá. ----- <span id="politikai-ellenállás-és-feszültség"></span> === Politikai ellenállás és feszültség === A békefolyamatot '''hazai és nemzetközi kritikák érték'''. A palesztin szélsőségesek és a '''Hamasz''' továbbra is merényleteket hajtottak végre izraeli civilek ellen. Eközben a jobboldali izraeli pártok – különösen a Likud – '''„árulónak”''' és '''veszélyesnek''' tartották Rabin politikáját. A belső társadalmi feszültségek fokozódtak. Tüntetéseken gyakran jelenítették meg Rabint '''náci egyenruhában''', vagy '''a Dávid-csillagot''' horogkeresztté stilizálták. ----- <span id="merénylet-és-halála"></span> === Merénylet és halála === <ol start="1995" style="list-style-type: decimal;"> <li>november 4-én Rabin egy '''békemeneten''' vett részt '''Tel-Avivban''', ahol több tízezres tömeg támogatta a békefolyamatot. A rendezvény végén, a színpadról való távozás közben egy '''izraeli szélsőséges zsidó, Jigal Amir''' három lövéssel '''meggyilkolta őt'''. Amir azt vallotta, hogy vallási és politikai meggyőződésből ölt, mert Rabin „földet adott az ellenségnek”.</li></ol> Rabin halála '''megrázta Izraelt és a világot'''. Temetésén számos államfő megjelent, köztük '''Bill Clinton amerikai elnök''', aki búcsúbeszédét a híres szavakkal zárta: ''„Shalom, chaver”'' – „Béke veled, barát”. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Jichák Rabin öröksége '''ellentmondásos, de meghatározó'''. Egyesek a béke mártírjaként tisztelik, mások máig vitatják politikai döntéseit. A '''Rabin-gyilkosság mérföldkő''' volt az izraeli demokrácia történetében: először fordult elő, hogy egy zsidó politikust zsidó támadó ölt meg politikai okból. Emlékét Izraelben és szerte a világon számos intézmény, tér, utca, iskola és múzeum őrzi. A tel-avivi '''Rabin tér''' és a mellette álló '''Rabin-emlékmű''' a béke és demokrácia szimbólumává vált. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Jichák Rabin''' nemcsak katonaként, hanem államférfiként is szolgálta hazáját. A háborúból indult, a békéért halt meg. Élete azt mutatja, hogy a valódi vezető az, aki képes változni, tanulni és bátorságot mutatni – még akkor is, ha ez az életébe kerül. Békét akart teremteni – és ezzel örökre bevéste nevét az emberiség történetébe. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} f0o7scz9ftjnges77qwwifmiywrd2vm 0 808433 3508153 2025-07-01T08:42:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508153 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508246 3508153 2025-07-01T09:58:36Z LinguisticMystic 22848 3508246 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} t1ujesq8o193z4lk3cbih5zqiiljc9f 3508247 3508246 2025-07-01T10:00:31Z LinguisticMystic 22848 3508247 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Shimon Peres''' (héberül: שמעון פרס, eredeti neve: '''Szymon Perski'''; született: 1923. augusztus 2., Wiszniew, Lengyelország – elhunyt: 2016. szeptember 28., Tel-Aviv) '''izraeli politikus, államférfi, Nobel-békedíjas diplomata''' volt, aki Izrael egyik legkiemelkedőbb vezetőjeként szolgált több mint hat évtizeden át. Betöltötte '''Izrael miniszterelnöki''', '''külügyminiszteri''', '''védelmi miniszteri''', '''államelnöki''' és más magas tisztségeket, s kulcsszerepet játszott '''Izrael állam megalapításában, védelmében és a békefolyamatok előmozdításában'''. ----- <span id="korai-élet-és-bevándorlás"></span> === Korai élet és bevándorlás === Shimon Peres '''1923-ban született a mai Fehéroroszország területén lévő Wiszniew városában''' (akkor Lengyelország része volt), zsidó családban. A náci hatalomátvétel elől családjával együtt '''1934-ben kivándorolt a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába''', ahol a zsidó telepesek között nőtt fel. Apai nagyapját és sok rokonát a holokauszt során meggyilkolták. Fiatalon csatlakozott a '''Munkapárt elődjéhez''', a '''Mapaihoz''', és aktív részt vállalt a cionista mozgalomban. Kiváló nyelvtudással és szónoki képességekkel rendelkezett – folyékonyan beszélt héberül, angolul, franciául, lengyelül és jiddisül is. ----- <span id="izrael-állam-megalapítása-és-katonai-programok"></span> === Izrael Állam megalapítása és katonai programok === A függetlenség kivívása után Peres nagyon fiatalon került magas pozícióba: '''mindössze 29 évesen ő lett az izraeli védelmi minisztérium főigazgatója'''. Ebben a szerepben '''megszervezte Izrael védelmi iparát''', kulcsszerepet játszott '''a hadsereg modernizálásában''' és a '''francia–izraeli katonai együttműködésben'''. Ő volt az, aki '''francia közvetítéssel megindította Izrael nukleáris programját''' a negevi '''Dimona reaktor''' titkos megépítésével. Bár Izrael hivatalosan nem ismeri el atomfegyverrel való rendelkezését, Perest gyakran nevezik „'''az izraeli atombomba atyjának'''”. ----- <span id="politikai-karrier"></span> === Politikai karrier === Peres '''több mint 50 éven át''' volt tagja az izraeli Knesszetnek, a parlamentnek, 1959-től 2007-ig. Karrierje során '''különböző pártokban szolgált''', főként a '''baloldali Munkapártban''', de rövid ideig önálló centrista pártot is vezetett ('''Kadima'''). Többször töltötte be a következő pozíciókat: * '''Védelmi miniszter''' (több időszakban: 1974–77, 1995–96) * '''Külügyminiszter''' (1986–88, 1992–95, 2001–2002) * '''Pénzügyminiszter''' (1988–1990) * '''Miniszterelnök''' (1984–1986, 1995–1996) * '''Izrael államelnöke''' (2007–2014) ----- <span id="miniszterelnökségei"></span> === Miniszterelnökségei === <span id="első-miniszterelnökség-19841986-rotációs-kormány"></span> ==== '''Első miniszterelnökség (1984–1986): rotációs kormány''' ==== 1984-ben a választások után a Munkapárt és a jobboldali Likud nagykoalíciós megállapodást kötött. Ennek keretében '''Peres és Jichák Semir''' rotációs rendszerben váltották egymást. Peres kormányzása alatt: * Sikeresen '''megfékezte a hiperinflációt''', gazdasági stabilizációs programot vezetett be. * Csökkentette az izraeli jelenlétet Libanonban. * Javította Izrael nemzetközi megítélését. <span id="második-miniszterelnökség-19951996-rabin-meggyilkolása-után"></span> ==== '''Második miniszterelnökség (1995–1996): Rabin meggyilkolása után''' ==== '''Jichák Rabin 1995-ös meggyilkolása után''' Peres ideiglenesen átvette a miniszterelnöki posztot. Folytatta a békefolyamatot a palesztinokkal és Jordániával. Saját kormányzását azonban beárnyékolták a terrorcselekmények (buszrobbantások, Hamasz-merényletek), valamint az '''1996-os libanoni hadjárat'''. A következő választást épphogy '''Benjamin Netanjahu''' nyerte meg ellene – Peres ezzel elveszítette az esélyt a békefolyamat további alakítására miniszterelnökként. ----- <span id="béke-és-nobel-díj"></span> === Béke és Nobel-díj === A 1990-es évek elején Peres az '''Oslói Megállapodások''' egyik fő kezdeményezője volt. Bár a titkos tárgyalásokat nem ő vezette közvetlenül, külügyminiszterként '''ő szignálta az egyezményt''', és fontos politikai szerepet játszott a folyamat előmozdításában. Ennek elismeréseként '''1994-ben megkapta a Nobel-békedíjat''' '''Jichák Rabinnal''' és '''Jasszer Arafattal''' együtt. Bár egyesek szerint Peres megosztó figura volt a díjazottak között, a nemzetközi közösség elismerte békepárti törekvéseit. ----- <span id="államelnöksége-20072014"></span> === Államelnöksége (2007–2014) === 2007-ben, 83 éves korában Perest '''Izrael államelnökévé választották''', és ezt a tisztséget '''2014-ig töltötte be'''. Elnöki időszakában igyekezett '''egyesítő nemzeti figurává válni''', és sokszor hangsúlyozta a '''technológiai innovációt''', az '''oktatást''', valamint a '''békés együttélést'''. Rendszeresen látogatta a világ technológiai központjait (pl. a Szilícium-völgyet), és fiatalokat ösztönzött '''innovációra és vállalkozásra'''. Létrehozta a '''Peres Béke Központot''', amely az izraeli–palesztin kapcsolatok javítását szolgálja. ----- <span id="stílusa-és-személyisége"></span> === Stílusa és személyisége === Shimon Perest sokan '''álmodozónak, filozofikus alkatnak''' tartották – gyakran beszélt jövőről, békéről, együttműködésről, hosszú távú gondolkodásról. Egy másik oldalról viszont sokan '''cinikus, hatalomtechnikai játékosként''' jellemezték, akinek politikai ellenfelei szerint „soha nem nyert választást, csak pozíciókat”. Bár évtizedekig a Munkapárt egyik arca volt, mindig hajlandó volt '''koalíciókban dolgozni''', sőt: együttműködött '''jobboldali kormányokkal''' is, ha a nemzeti érdek ezt kívánta. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Shimon Peres '''2016. szeptember 28-án hunyt el''', 93 éves korában, agyvérzést követően. Temetésén jelen volt számos államfő, köztük: * '''Barack Obama (USA)''' * '''Bill Clinton (USA)''' * '''François Hollande (Franciaország)''' * '''Prágai Károly (akkor még brit trónörökös)''' * '''Mahmúd Abbász (Palesztin Hatóság)''' – aki különös politikai jelentőséggel bíró gesztus volt Peres emlékét intézmények, könyvek, iskolák és díjak őrzik szerte Izraelben és világszerte. ----- <span id="főbb-díjak-és-elismerések"></span> === Főbb díjak és elismerések === * '''Nobel-békedíj (1994)''' * '''Presidential Medal of Freedom (USA, 2012)''' * '''Kongresszusi Aranyérem (USA, 2014)''' * '''Legion of Honour (Franciaország)''' * Tiszteletbeli doktorátusok a Harvardtól, Oxfordtól, Cambridge-től ----- <span id="művei"></span> === Művei === Shimon Peres írt számos könyvet, többek közt: * ''The New Middle East'' – a békefolyamat jövőjéről * ''Battling for Peace'' – önéletrajz * ''Ben-Gurion: A Political Life'' – életrajz mentoráról * ''No Room for Small Dreams'' – utolsó műve, amely a jövőről és az izraeli álomról szól ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Shimon Peres''' több volt, mint egy politikus: '''vízionárius, béketeremtő, építő és tanító'''. Túlélte a holokauszt árnyékát, segített felépíteni Izraelt a semmiből, és 90 felett is a jövőről beszélt – mesterséges intelligenciáról, nanotechnológiáról és emberi együttélésről. Ő testesítette meg az '''izraeli állam felemelkedésének és fejlődésének történetét'''. Élete híven tükrözi a 20. század nagy történelmi áramlatait: háborúból a békébe, üldöztetésből a vezetésbe, tragédiából a reménybe. Élete, munkássága és gondolatai még ma is irányt mutatnak azok számára, akik hisznek abban, hogy '''a béke nem álom – hanem feladat'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} 8bobna9c7evrp8sb5mcqwohjil4wz1d 0 808434 3508154 2025-07-01T08:42:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508154 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508249 3508154 2025-07-01T10:04:30Z LinguisticMystic 22848 3508249 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Elie Wiesel''' (eredeti nevén: '''Eliezer Wiesel''') '''1928. szeptember 30-án született''' a mai '''Románia''' területén található '''Máramarosszigeten''' (akkor a város Magyarországhoz tartozott), '''ortodox zsidó családban'''. A holokauszt túlélője, '''Nobel-békedíjas író, tanár, aktivista és erkölcsi gondolkodó''', akinek életműve a 20. század legsötétebb korszakát örökítette meg – különös hangsúllyal a '''soá (holokauszt)''' emlékezetére, és az emberi jogok védelmére. ----- <span id="gyermekkor-és-a-holokauszt"></span> === Gyermekkor és a holokauszt === Elie Wiesel vallásos nevelést kapott, édesapja a közösség aktív tagja, édesanyja jámbor és művelt asszony volt. A fiú mélyen elmerült a '''zsidó vallási tanulmányokban''', különösen a '''Talmud''' tanulmányozásában. Gyermekkora békés volt – egészen 1944-ig. Ekkor, '''a német megszállást követően''', a magyar hatóságok '''összegyűjtötték a helyi zsidó közösséget''', és Elie Wiesel családját is '''Auschwitzba deportálták'''. Ott édesanyját és egyik húgát '''azonnal meggyilkolták'''. Elie édesapjával együtt '''Buna és Buchenwald''' koncentrációs táborokba került, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták és kínozták őket. '''Édesapja 1945 januárjában halt meg''', nem sokkal a tábor felszabadítása előtt. Elie Wiesel ekkor '''16 éves''' volt, de testileg és lelkileg már mélyen megtört. ----- <span id="a-hallgatás-évei"></span> === A hallgatás évei === A háború után Wiesel '''francia árvaházba''' került, majd később '''Párizsban tanult filozófiát''' a Sorbonne-on. Kezdetben újságíróként dolgozott, francia és héber lapoknak írt. Sokáig '''nem beszélt a holokausztról''', még a barátainak sem. Hosszú éveken át úgy érezte, hogy a történtek túl szörnyűek ahhoz, hogy szavakkal közölhetők legyenek. ----- <span id="az-éjszaka-a-holokauszt-irodalma-megszületik"></span> === Az „Éjszaka” – a holokauszt irodalma megszületik === 1956-ban, egy autóbaleset után, barátai bíztatására Wiesel úgy döntött, hogy '''megtöri a hallgatását''', és megírja Auschwitz és Buchenwald borzalmait. Így született meg '''1958-ban a „La Nuit” (Éjszaka)''' című könyv, amely '''rövid, tömör és kegyetlenül őszinte memoár''' a koncentrációs táborokban átélt borzalmakról. A könyv később '''világsikert aratott''', több mint 30 nyelvre lefordították, és azóta is a holokauszt-irodalom alapműve. Wiesel nemcsak személyes tragédiáját írta meg, hanem a '''vallás, emberi méltóság, Isten és erkölcs összeomlását''' is rögzítette. Az „Éjszaka” után Wiesel '''több mint 50 könyvet''' írt: regényeket, esszéket, dokumentumokat, filozófiai elmélkedéseket – mindegyik középpontjában az emberi szenvedés, a lelkiismeret és az emlékezet állt. ----- <span id="amerikai-állampolgár-és-egyetemi-professzor"></span> === Amerikai állampolgár és egyetemi professzor === 1963-ban Elie Wiesel amerikai állampolgár lett. '''New Yorkba költözött''', ahol évtizedeken át tanított, többek között a '''Boston University-n''', ahol a Humán Jogok és Emberi Méltóság professzora volt. Tanári és előadói munkája során '''több ezer diákot inspirált''', és hozzájárult az '''emberi jogi diskurzus fejlődéséhez'''. ----- <span id="aktivizmus-és-politikai-szerepvállalás"></span> === Aktivizmus és politikai szerepvállalás === Wiesel nemcsak író volt, hanem '''aktív szószólója a népek, kisebbségek és elnyomott csoportok védelmének'''. Nem hallgatott akkor sem, amikor más országokban zajlottak népirtások vagy emberi jogsértések: * '''Fellépett a kambodzsai, ruandai, boszniai népirtások ellen.''' * '''Elítélte a dél-afrikai apartheidet.''' * '''Bírálta az iraki kurdok elleni támadásokat.''' * '''Követelte a szovjet zsidók szabad kivándorlását.''' * '''Felszólalt a romák, örmények, tibetiek és más elnyomott népcsoportok érdekében.''' 1986-ban munkásságáért megkapta a '''Nobel-békedíjat'''. A Nobel-bizottság így méltatta: ''“Elie Wiesel a lelkiismeret hírnöke. Üzenete a remény, a megbékélés és az emberi méltóság.”'' ----- <span id="a-megbocsátás-és-az-emlékezés-dilemmája"></span> === A megbocsátás és az emlékezés dilemmája === Wiesel sokszor hangsúlyozta: ''“Megbocsátani csak az áldozatok jogosultak – mi, túlélők, csak emlékezni tudunk.”'' Véleménye szerint az '''emlékezet kötelesség''', nemcsak a múlt megértése, hanem '''a jövő erkölcsi védelme''' érdekében is. Nem értett egyet sem az elfeledéssel, sem az „idő begyógyítja a sebeket” típusú relativizálással. Ő vallotta: ''“A felejtés gyilkosság. Másodszorra öli meg az áldozatot.”'' ----- <span id="közéleti-kapcsolatai"></span> === Közéleti kapcsolatai === Wiesel '''több amerikai elnök tanácsadója is volt''', különösen '''Jimmy Carter és Ronald Reagan''' idején. Az '''Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum egyik alapítója''' volt, és vezette az '''Elnöki Holokauszt Bizottságot'''. Ugyanakkor elvből '''politikai tisztségeket sosem vállalt''', mert úgy gondolta: '''a morális integritást a politikán kívül lehet a legjobban megőrizni'''. ----- <span id="magyarországhoz-fűződő-kapcsolata"></span> === Magyarországhoz fűződő kapcsolata === Wiesel '''magyarnak született zsidóként''' mindig is emlékezett magyar gyökereire. Magyarul is beszélt, és többször visszatért szülőföldjére. 2009-ben '''visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét''', tiltakozásul a magyar parlament egyes tagjainak '''antiszemita és szélsőjobboldali megnyilvánulásai''' miatt. Munkásságában többször is írt '''Közép-Európa zsidóságáról''', az '''Erdélyben élők sorsáról''', és a '''magyar holokauszt különös brutalitásáról'''. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === Elie Wiesel életművét számos nemzetközi díjjal ismerték el: * '''Nobel-békedíj (1986)''' * '''Presidential Medal of Freedom (USA)''' * '''Kongresszusi Aranyérem''' * '''Legion d’Honneur (Franciaország)''' * Tiszteletbeli doktorátus több mint 100 egyetemtől Nevét viseli több iskola, intézmény, kutatóközpont. 1988-ban létrehozta a '''Wiesel Alapítványt az Emberiségért''', amely oktatási programokat, emberi jogi projekteket és ifjúsági párbeszédet támogat. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === '''Elie Wiesel 2016. július 2-án hunyt el''' New Yorkban, 87 éves korában. Halálhíre világszerte megrendülést keltett. '''Barack Obama''' elnök így búcsúzott tőle: ''“Elie Wiesel nemcsak tanúja volt a történelemnek, hanem ő volt az emlékezet embere – a lelkiismeret hangja, aki nem engedte, hogy a világ elfelejtse a sötétség korát.”'' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Elie Wiesel''' nemcsak túlélő volt, hanem tanító, aki a világ egyik legmélyebb erkölcsi üzenetét közvetítette: '''„Emlékeznünk kell, hogy ne kövessük el újra.”''' Történetei, gondolatai, könyvei '''ma is élő figyelmeztetések''' a közöny, a gyűlölet, a közömbösség és az embertelenség ellen. Életének legfőbb üzenete ez volt: '''„Ott, ahol az emberi lényeket megalázzák, ott megszűnik az emberiség. A legnagyobb bűn a hallgatás.”''' Elie Wiesel öröksége nem csupán történelmi dokumentum – '''erkölcsi iránytű''' a jelen és a jövő számára. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} cfpksymighpqguzx0x2gbgs4t0kw6a1 0 808435 3508155 2025-07-01T08:42:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508155 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808436 3508156 2025-07-01T08:42:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508156 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508519 3508156 2025-07-01T11:37:23Z LinguisticMystic 22848 3508519 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Desmond Mpilo Tutu''' (1931. október 7. – 2021. december 26.) dél-afrikai anglikán érsek, teológus, emberi jogi aktivista, a faji megkülönböztetés (apartheid) elleni harc egyik legismertebb és legtekintélyesebb alakja. Egész életében a béke, megbékélés, igazságosság és emberi méltóság mellett állt ki. 1984-ben elnyerte a '''Nobel-békedíjat''', és világszerte elismerték mint erkölcsi iránytűt és lelkiismeretet – nemcsak Dél-Afrika, hanem az egész emberiség számára. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Desmond Tutu a dél-afrikai '''Klerksdorp''' városában született, szerény körülmények között. Édesapja tanár, édesanyja takarítónő volt. Már fiatalon megismerkedett az apartheid rendszer igazságtalanságaival, amikor iskolák, kórházak, közlekedés és minden közintézmény a fehérek számára volt fenntartva, míg a feketéket másodrendű állampolgárokként kezelték. Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de családja nem tudta finanszírozni a tanulmányait. Ehelyett tanárképző főiskolára járt, és tanárként kezdett dolgozni. Később az oktatási rendszer rasszista jellege miatti tiltakozásként kilépett a pályáról, és a '''vallási hivatás''' felé fordult. 1958-ban belépett az anglikán egyházba, majd ösztöndíjjal Angliába ment tanulni. A '''King’s College London''' egyetemen teológiát hallgatott, és ott szerezte meg mesterdiplomáját is. ----- <span id="lelkipásztori-szolgálat-és-teológiai-nézetei"></span> === '''Lelkipásztori szolgálat és teológiai nézetei''' === Tutu az anglikán egyházban fokozatosan emelkedett egyházi rangban: 1975-ben '''johannesburgi dékán''', 1976-ban '''Lesotho püspöke''', majd 1978-ban a '''Dél-afrikai Egyházak Tanácsának főtitkára''' lett. Egyházi vezetőként nemcsak az istentiszteleteken hirdette Isten szeretetét, hanem '''nyilvánosan kiállt az apartheid ellen''', és követelte a feketék teljes jogú állampolgárságát, választójogát, oktatáshoz, földtulajdonhoz és emberi méltósághoz való jogát. Teológiai nézetei szerint Isten minden embert egyformán szeret – bőrszíntől, vallástól, származástól függetlenül. Gyakran hangoztatta: <blockquote>'''„Ha az apartheid ellentétes Isten akaratával, akkor kötelességünk fellázadni ellene – békés eszközökkel.”''' </blockquote> ----- <span id="apartheid-elleni-fellépése"></span> === '''Apartheid elleni fellépése''' === Az 1970-es és 1980-as években Tutu lett a dél-afrikai '''ellenállás legismertebb erkölcsi arca'''. Miközben sok mozgalmat betiltottak, aktivistákat bebörtönöztek vagy megöltek, ő egyházi státuszának védelmében '''szabadon beszélhetett''', és ezt ki is használta. Békés, de szenvedélyes beszédeket tartott, kampányolt a nemzetközi gazdasági szankciókért, leveleket írt kormányoknak, és követelte Nelson Mandela szabadon engedését. Gyakran járt külföldi fórumokon, ahol Dél-Afrika ügyét képviselte. '''1984-ben Nobel-békedíjat''' kapott „az apartheid elleni erőszakmentes küzdelemben játszott szerepéért.” A díj nemcsak neki szólt, hanem a dél-afrikai nép harcának is. ----- <span id="fokvárosi-érsekség-és-közéleti-szerep"></span> === '''Fokvárosi érsekség és közéleti szerep''' === 1986-ban Tutu lett '''Fokváros érseke''' – az anglikán egyház legmagasabb rangú tisztségviselője Dél-Afrikában, és az első fekete személy ebben a pozícióban. Ettől kezdve '''nemcsak vallási''', hanem '''politikai vezetőként''' is tekintettek rá. Kiállt az igazságtalanság minden formája ellen, de '''elutasította az erőszakos eszközöket'''. Kritikusan szólt a kormányzat és a radikális ellenállás eszközeiről is. Ő volt az a morális középpont, aki békítőként működött a fokozódó erőszak idején. ----- <span id="az-apartheid-bukása-után-igazság-és-megbékélés-bizottság"></span> === '''Az apartheid bukása után – Igazság és Megbékélés Bizottság''' === Az apartheid rendszer 1994-es összeomlása után Nelson Mandela lett az ország első fekete elnöke, és ő kérte fel Desmond Tutut az '''Igazság és Megbékélés Bizottság (Truth and Reconciliation Commission, TRC)''' elnökének. Ez a testület azt a célt szolgálta, hogy a faji elnyomás idején történt visszaéléseket feltárják – nem bírósági perek útján, hanem '''tanúságtétel és megbocsátás''' révén. A bizottság előtt áldozatok és elkövetők is megszólalhattak, és aki őszintén bevallotta bűneit, amnesztiát kaphatott. Tutu érzelmesen vezette az üléseket – gyakran sírt az áldozatok beszámolóit hallgatva. Hitt abban, hogy '''a gyógyulás csak az igazság kimondásán és a bocsánat útján történhet meg.''' ----- <span id="későbbi-életpályája-és-globális-aktivizmusa"></span> === '''Későbbi életpályája és globális aktivizmusa''' === Visszavonulása után is aktív maradt: világszerte kampányolt az emberi jogokért, békéért, környezetvédelemért. Több globális szervezet tagja volt, például '''The Elders''' nevű csoporté, amelyet Mandela alapított, és olyan nyugalmazott vezetők tagjai, akik segítik a nemzetközi konfliktusok békés megoldását. Tutu '''kritikus volt saját kormányával szemben is''': az apartheid utáni kormányt is bírálta, ha korrupcióval, közömbösséggel vagy inkompetenciával vádolta meg őket. Elutasította a hatalmi visszaéléseket, bárkitől is származzanak. Támogatta az '''LMBTQ+ jogokat''', kiállt a HIV/AIDS-ben szenvedők mellett, és felemelte szavát a klímaváltozás, szegénység, fegyveres konfliktusok ellen. ----- <span id="kitüntetések-és-elismerések"></span> === '''Kitüntetések és elismerések''' === Desmond Tutu több száz elismerésben és díszdoktori címben részesült. A legfontosabbak: * '''Nobel-békedíj (1984)''' * Templeton-díj (2013) – spirituális vezetőknek * Gandhi-békedíj (2007) * Az ENSZ Emberi Jogokért kitüntetése Szobra áll '''Fokvárosban''', szerepel az '''Anglikán Szentek''' listáján, és róla nevezték el iskolákat, intézeteket világszerte. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === '''Halála és öröksége''' === Desmond Tutu 2021. december 26-án halt meg 90 évesen. Temetését '''Fokvárosban''' tartották állami tiszteletadással, de kívánsága szerint '''egyszerű szertartás''' volt, dísz és pompa nélkül. A világ gyászolta: Nelson Mandela után Tutu volt Dél-Afrika '''második erkölcsi ikonja''', aki nem a politikai hatalmat, hanem az '''igazságosságot, együttérzést és megbocsátást''' képviselte. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Desmond Tutu nem pusztán egyházfő, hanem '''egész korszakot meghatározó erkölcsi vezető''' volt. Hite, bátorsága, humora és elkötelezettsége a legnagyobb humanitáriusok közé emeli. A megbékélés, a szeretet, az együttérzés és az igazság szószólójaként generációkat inspirált arra, hogy harcoljanak a szabadságért – békés, méltóságteljes eszközökkel. Szavai ma is visszhangzanak: <blockquote>'''„Ha semleges vagy igazságtalanság esetén, akkor az elnyomó oldalát választod.”''' </blockquote> Tutu öröksége: egy világ, ahol a megbékélés lehetséges, és az emberi méltóság mindennél előbbre való. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} fqzp5rc73qukjis6q75pgokd5uzx5rf 0 808437 3508157 2025-07-01T08:42:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508157 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808438 3508158 2025-07-01T08:42:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508158 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508454 3508158 2025-07-01T10:22:24Z LinguisticMystic 22848 3508454 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Henry Kissinger''' (született: '''Heinz Alfred Kissinger''', 1923. május 27. – 2023. november 29.) '''amerikai diplomata, nemzetbiztonsági tanácsadó, külügyminiszter, történész és geopolitikai stratégia''' egyik legismertebb, legnagyobb hatású, ugyanakkor legvitatottabb alakja volt a 20. század második felében. '''A hidegháborús amerikai külpolitika formálásának kulcsszereplője''', a '''reálpolitika''' elméletének gyakorlati képviselője, és '''1973-ban Nobel-békedíjat''' kapott a vietnámi háború lezárásáért tett erőfeszítéseiért. ----- <span id="korai-élete-és-emigráció"></span> === Korai élete és emigráció === Henry Kissinger '''Németországban, Fürth városában született''' zsidó családban. A náci rezsim hatalomra jutásával családja egyre nagyobb veszélyben volt, így '''1938-ban kivándoroltak az Egyesült Államokba''', és New Yorkban telepedtek le. A család menekültként élte meg az antiszemitizmus fenyegetését, ami mély nyomot hagyott Henry személyiségén és világképén. Kissinger '''amerikai állampolgár lett''', és '''a második világháborúban az amerikai hadseregben szolgált''', ahol a hírszerzésben dolgozott Németországban. Később visszatért tanulni, és a '''Harvard Egyetemen''' szerzett doktori fokozatot politikatudományból. Disszertációja („A Bécsi Kongresszus újraértelmezése”) már ekkor '''nagy hangsúlyt fektetett az államérdek, az erőegyensúly és a pragmatizmus elemzésére'''. ----- <span id="tudományos-karrier-és-befolyás"></span> === Tudományos karrier és befolyás === Kissinger a Harvardon oktatott, és több tanulmánya a '''geopolitikai realizmus''' jegyében íródott. Szemlélete szerint a nemzetközi kapcsolatok '''nem erkölcsi, hanem stratégiai kérdések''', amelyekben az államok a saját érdekeik alapján cselekszenek. A hidegháború idején '''kiegyensúlyozott erőviszonyokat''' szorgalmazott, hogy elkerülhető legyen a nukleáris összecsapás. Ezek a nézetei tették őt népszerűvé '''az amerikai politikai elit konzervatív és mérsékelt szárnyán''', és '''Richard Nixon elnök 1969-ben nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki'''. ----- <span id="külügyminiszterség-és-diplomáciai-áttörések"></span> === Külügyminiszterség és diplomáciai áttörések === '''1969–1977''' között Kissinger előbb nemzetbiztonsági tanácsadó, majd '''1973-tól külügyminiszter''' volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt. Hatalmas befolyása volt: gyakran egy személyben irányította az USA külpolitikáját. <span id="vietnám-és-nobel-békedíj"></span> ==== Vietnám és Nobel-békedíj ==== A vietnámi háború lezárása volt elsődleges célja. Titkos tárgyalásokat folytatott '''Észak-Vietnám''' képviselőjével, '''Le Duc Thóval''', és '''1973-ban aláírták a párizsi békemegállapodást''', amely az amerikai csapatok kivonásához vezetett. Ugyanakkor a háború később újra fellángolt, és '''Dél-Vietnám összeomlott''', így Kissinger politikáját sokan '''eredménytelennek''' vagy '''cinikusnak''' tartják. A megegyezésért azonban Kissinger megkapta a '''Nobel-békedíjat''' – megosztva Le Duc Thóval (aki '''visszautasította a díjat'''). Ez a döntés az egyik '''legvitatottabb Nobel-békedíj''' lett, és világszerte kritikát váltott ki. <span id="kína-és-az-usa-kapcsolatfelvétele"></span> ==== Kína és az USA kapcsolatfelvétele ==== Kissinger egyik legnagyobb diplomáciai bravúrja '''a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatfelvétel volt'''. 1971-ben titkos úton járt Pekingben, majd 1972-ben megszervezte '''Nixon elnök történelmi látogatását''' Mao Ce-tungnál. Ez '''véget vetett a Kína-elszigeteltségnek''', és stratégiai előnyt adott az USA-nak a Szovjetunióval szemben. A kínai–amerikai kapcsolat máig Kissinger örökségének része. <span id="détente-és-a-szovjetunió"></span> ==== Détente és a Szovjetunió ==== Kissinger támogatta a '''détente''', vagyis a hidegháborús enyhülés politikáját. Kialakultak az '''első nukleáris leszerelési egyezmények''' (SALT I), és megkezdődött egy nyitottabb párbeszéd a két szuperhatalom között. Kissinger célja nem a barátság, hanem az '''erőegyensúly fenntartása''' volt. ----- <span id="a-reálpolitika-árnyoldalai"></span> === A reálpolitika árnyoldalai === Kissinger neve sok kritika tárgya, különösen '''a beavatkozó amerikai külpolitika miatt'''. * '''Chile (1973):''' támogatta a baloldali elnök, '''Salvador Allende''' megbuktatását, és hallgatólagosan elfogadta '''Augusto Pinochet diktatúráját'''. * '''Kelet-Timor (1975):''' Indonézia megszállása előtt Kissinger ott járt, és nem akadályozta meg a későbbi népirtást. * '''Banglades függetlensége (1971):''' India ellen lépett fel, támogatta Pakisztánt, miközben súlyos civil vérengzések zajlottak Kelet-Pakisztánban. * '''Kambodzsa és Laosz:''' Titkos bombázásokat rendelt el az észak-vietnámi ellátmányi útvonalak elvágása céljából, ami több százezer halálos áldozathoz vezetett. Ezek miatt Kissinger sokak szemében '''háborús bűnösnek''' számít. Több országban is '''keresetet nyújtottak be ellene''', de tényleges eljárás sosem indult. ----- <span id="visszavonulás-és-tanácsadói-karrier"></span> === Visszavonulás és tanácsadói karrier === 1977 után Kissinger '''nem töltött be kormányzati tisztséget''', de '''tanácsadóként, íróként és előadóként''' továbbra is jelentős befolyással bírt. Alapította a '''Kissinger Associates''' nevű geopolitikai tanácsadó céget, és gyakran konzultált amerikai elnökökkel: '''Reagan, Bush, Clinton, Bush Jr., Obama és Trump''' is meghallgatták tanácsait. Számos könyvet írt külpolitikáról, történelemről és diplomáciáról, köztük: * ''Diplomacy'' (1994) – a nemzetközi kapcsolatok átfogó történeti elemzése. * ''World Order'' (2014) – a globális rend válságairól. * ''On China'' (2011) – a kínai-amerikai kapcsolatok mély történelmi elemzése. ----- <span id="elismerések-és-kritikák"></span> === Elismerések és kritikák === Kissinger több kitüntetést és akadémiai díjat kapott, díszdoktori címekkel halmozták el, és elismerik, hogy '''széles körű műveltséggel''', '''stratégiai gondolkodással''' és '''kivételes tárgyalási képességekkel''' bírt. Egyesek szerint ő volt '''a 20. század Machiavellije''' – mások szerint '''cinikus technokrata''', aki a stabilitásért eladta a demokráciát. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === '''Henry Kissinger 2023. november 29-én hunyt el''', 100 éves korában. Halála után újra fellángoltak a viták: egyesek hősnek, mások bűnösnek tartják. Barack Obama egyszer úgy fogalmazott: <blockquote>''„Kissinger neve mindig is megosztó lesz – mert a világ, amit próbált alakítani, is megosztó volt.”'' </blockquote> ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Henry Kissinger''' alakja máig '''ellentmondásos'''. Egyesek a '''béke stratégiájának építőjeként''', mások '''emberi jogokat figyelmen kívül hagyó hatalomtechnikusnak''' tekintik. Tény viszont, hogy '''meghatározta a modern amerikai külpolitika alapvető irányait''', és '''aktív alakítója volt a hidegháború diplomáciai korszakainak'''. Ahogy ő maga fogalmazott: <blockquote>''„A külpolitika nem az erkölcsért, hanem a túlélésért van. És néha a túlélés a legnagyobb erkölcsi tett.”'' </blockquote> {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} to1pbbxfl3ftad21w60xbqmspvl8kq1 0 808439 3508159 2025-07-01T08:42:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508159 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508209 3508159 2025-07-01T09:28:47Z LinguisticMystic 22848 3508209 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Willy Brandt''' (született: Herbert Ernst Karl Frahm, 1913. december 18. – 1992. október 8.) német politikus, újságíró, az '''NSZK negyedik kancellárja''' (1969–1974), a '''Német Szociáldemokrata Párt (SPD)''' meghatározó alakja, valamint a '''hidegháborús enyhüléspolitika (Ostpolitik)''' legjelentősebb európai szószólója. 1971-ben '''Nobel-békedíjat''' kapott a keleti politikai nyitásáért. Életútja a 20. századi Európa sorsfordító pillanatait tükrözi: '''menekült a náci Németországból, harcolt a fasizmus ellen, majd kancellárként próbálta békévé formálni a megosztott Európát'''. ----- <span id="korai-élet-és-emigráció"></span> === Korai élet és emigráció === Willy Brandt '''1913-ban Lübeckben''' született egy egyedülálló anya gyermekeként. Születési neve '''Herbert Frahm''' volt. Munkásosztályból származott, fiatalkorában erőteljesen befolyásolta a baloldali eszmerendszer. * 1930-ban, '''17 évesen csatlakozott a Szocialista Munkásifjúsághoz''', majd a '''Szociáldemokrata Pártból kivált baloldali szocialista csoporthoz'''. * A '''nácik hatalomra jutása után''', 1933-ban '''Norvégiába emigrált''', ahol felvette a '''Willy Brandt''' álnevet, hogy elkerülje a Gestapo üldözését. * Norvégiában és Svédországban '''újságíróként dolgozott''', aktívan harcolt a nemzetközi antifasiszta mozgalmakban. ----- <span id="a-második-világháború-alatt"></span> === A második világháború alatt === Brandt a háború alatt: * '''Norvég állampolgárságot''' kapott, miután a német állampolgárságát a náci rezsim megvonta. * Norvégiát a német megszállás idején '''hamis személyazonossággal bujkálva élte túl''', majd Svédországba menekült. * A háború után '''visszatért Németországba''', ahol segített a demokratikus intézmények újjáépítésében. ----- <span id="politikai-pályafutás-németországban"></span> === Politikai pályafutás Németországban === <span id="től"></span> ==== 1949-től ==== * Brandt 1949-ben a '''német Bundestag (parlament) tagja lett''', az SPD színeiben. * '''1957-ben Berlin polgármestere''' lett, amit az NSZK-n belül is kiemelkedő politikai pozíciónak tekintettek, különösen a hidegháborús viszonyok között. * A berlini fal felépítése után (1961) '''nemzetközi elismerést''' szerzett higgadt, de szilárd fellépésével. ----- <span id="spd-vezetője"></span> === SPD vezetője === * '''1964-ben lett az SPD elnöke''', és ezt a pozíciót 1987-ig megőrizte. * A 60-as években a '''„nagykoalícióban”''' (CDU + SPD) külügyminiszter és alkancellár volt. * '''1969-ben az SPD-FDP koalíció kancellárja lett''', megelőzve a konzervatív CDU/CSU-t – ez volt az első szociáldemokrata kormány az NSZK-ban 1930 óta. ----- <span id="kancellárság-19691974"></span> === Kancellárság (1969–1974) === <span id="belső-reformok"></span> ==== Belső reformok ==== Brandt kancellársága alatt számos '''progresszív társadalmi reform''' indult el: * '''Oktatási reformok''', a felsőoktatás demokratizálása. * A '''nők jogainak bővítése''', nemek közötti egyenlőség előmozdítása. * Szociális rendszer erősítése: '''nyugdíjak, lakhatási támogatások, betegellátás''' bővítése. * Kulturális nyitás, modernizációs politika, fiatal generációk megszólítása. Jelmondata: '''„Mehr Demokratie wagen”''' – „Merjünk több demokráciát!” <span id="ostpolitik-keleti-nyitás"></span> ==== Ostpolitik (keleti nyitás) ==== Brandt kancellárságának fő külpolitikai célja volt a '''kelet-nyugati kapcsolatok enyhítése''', különösen: * Az NDK-val (Kelet-Németországgal) való párbeszéd előmozdítása. * Az '''NSZK és Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia''' közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása. * '''Moszkvai és varsói szerződések (1970):''' elismerték a második világháború utáni határokat. E politikája '''tabudöntögető volt''', sokan árulásnak tartották, mások a béke és normalizáció zálogának. <span id="varsói-térdelés-1970"></span> ==== Varsói térdelés (1970) ==== Brandt 1970 decemberében Varsóban, a gettólázadás emlékművénél '''térdre ereszkedett'''. A '''„Kniefall von Warschau”''' az egyik legerősebb szimbolikus gesztus volt, amellyel egy német vezető '''bocsánatot kért a náci bűnökért'''. Ez a cselekedet világszerte elismerést aratott, de odahaza heves vitákat váltott ki. ----- <span id="nobel-békedíj-1971"></span> === Nobel-békedíj (1971) === Brandt 1971-ben '''Nobel-békedíjat kapott''', az Ostpolitikért, amely hozzájárult a '''feszültség enyhítéséhez a hidegháborúban''', és megalapozta a későbbi európai stabilitást (pl. Helsinki Egyezmény, 1975). ----- <span id="lemondása-1974"></span> === Lemondása (1974) === Brandt 1974-ben lemondott kancellári posztjáról egy '''kémbotrány''' miatt: Günter Guillaume, egyik közvetlen munkatársa '''NDK-s kémnek bizonyult'''. Bár Brandt személyes felelőssége nem volt egyértelmű, '''politikai nyomás hatására lemondott'''. Utódja '''Helmut Schmidt''' lett, szintén az SPD-ből. ----- <span id="későbbi-évei"></span> === Későbbi évei === Bár lemondott a kancellárságról, '''nem vonult vissza a közélettől''': * Továbbra is az SPD elnöke maradt 1987-ig. * '''Az Európai Parlament tagja''', majd az '''Internacionálé (Szocialista Internacionálé) elnöke''' is lett. * Támogatta a '''Déli országok segítését''', a '''globális egyenlőtlenségek csökkentését'''. Részt vett a '''Brandt-jelentés''' kidolgozásában (1980), amely a gazdasági világválságok, szegénység és fejlettségbeli különbségek kezelésére tett javaslatokat. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Willy Brandt '''1992. október 8-án halt meg''' rákbetegség következtében. Temetése nemzeti gyászesemény volt, és '''pártokon átívelő tisztelet övezte'''. ----- <span id="történelmi-jelentősége"></span> === Történelmi jelentősége === '''Pozitív öröksége:''' * '''A hidegháborús béke egyik kulcsszereplője''' * '''Szociáldemokrata jóléti modell elindítója''' az NSZK-ban * '''Kiemelkedő morális vezető''', aki a múlt bűneivel őszintén szembenézett * Úttörő az '''európai megbékélés, kelet–nyugat párbeszéd''' terén '''Kritikák:''' * Ostpolitikját sokan naivnak tartották * Egyes szociális reformjai '''gazdasági nehézségeket okoztak''' * Guillaume-botrány kezelése körül voltak hiányosságok ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === '''Willy Brandt''' életútja a '''száműzött forradalmártól a Nobel-díjas államférfiig''' ível. Egy olyan korszak vezetője volt, amikor a '''háborús bűnök, hidegháborús feszültségek és belső társadalmi átalakulások''' közepette kellett morális és politikai irányt mutatni. Bátor, humánus és előrelátó politikus volt, aki megpróbálta '''az erkölcsöt a politikába emelni''', és '''az őszinte megbékélés''' útját választotta, amikor mások még a konfrontációban hittek. Ma is az egyik legnagyobb német államférfiként tartják számon – '''a demokrácia, a béke és az emberség bajnokaként'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} sjh4pjzovzb0sdu8ul7ldxi6tnjcvu1 0 808440 3508179 2025-07-01T09:01:34Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Netanyahu]] lapot a következő névre: [[Bibi Netanyahu]] 3508179 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Bibi Netanyahu]] pws4duo3hmn89x0388yit0ei83adcpc 0 808441 3508180 2025-07-01T09:01:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Bibi Netanyahu|?}}” 3508180 wikitext text/x-wiki #redirect [[Bibi Netanyahu]] oy0gmrfx7b45gy6wgrxv232nc9tai82 0 808442 3508184 2025-07-01T09:05:28Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Putin]] lapot a következő névre: [[Vladimir Putin]] 3508184 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Vladimir Putin]] 9zde4nt90eaw5pft8za5b94wp63c6r6 0 808443 3508191 2025-07-01T09:16:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508191 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808444 3508200 2025-07-01T09:26:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Willy Brandt|?}}” 3508200 wikitext text/x-wiki #redirect [[Willy Brandt]] 4iiudw4p4xhzfx2iqh1uriuk47zrm2y 0 808445 3508201 2025-07-01T09:26:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508201 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808446 3508202 2025-07-01T09:27:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508202 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808447 3508203 2025-07-01T09:27:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508203 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808448 3508204 2025-07-01T09:27:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508204 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808449 3508205 2025-07-01T09:27:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508205 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808450 3508206 2025-07-01T09:27:49Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508206 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808451 3508207 2025-07-01T09:27:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508207 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808452 3508208 2025-07-01T09:28:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508208 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808453 3508210 2025-07-01T09:29:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508210 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808454 3508215 2025-07-01T09:34:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508215 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808455 3508216 2025-07-01T09:35:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508216 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808456 3508217 2025-07-01T09:35:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508217 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508250 3508217 2025-07-01T10:06:17Z LinguisticMystic 22848 3508250 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Nelson Rolihlahla Mandela''' (1918. július 18. – 2013. december 5.) a 20. század egyik legnagyobb hatású politikai és erkölcsi vezetője volt, '''Dél-Afrika első fekete elnöke''' (1994–1999), '''a faji szegregációt fenntartó apartheid-rendszer legyőzője''', '''a megbékélés és a béke szimbóluma''' világszerte. Életútja egyedülálló: egy rendszer ellenségeként '''27 évet töltött börtönben''', majd szabadulása után '''elkerülte a bosszút''', és egy új, demokratikus Dél-Afrika felépítéséhez vezetett. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === Gyermekkora és tanulmányai === Nelson Mandela 1918-ban született a '''Transkei''' tartomány egyik kis falujában, '''Mvezo-ban''', a '''tembu népcsoport''' nemesi családjába. A „'''Rolihlahla'''” nevet kapta, ami xhosza nyelven azt jelenti: ''“a bajkeverő”''. A „Nelson” keresztnevet egy brit tanító adta neki az iskolában – ez a gyarmati idők szokása volt. Korán árvaságra jutott, de a törzsi főnök gyámsága alatt kiváló oktatást kapott. A '''Fort Hare Egyetemen''' kezdte tanulmányait, ahol jogot hallgatott, de egy tiltakozásban való részvétel miatt kizárták. Később '''Johannesburgba költözött''', ahol dolgozott, tanult, és egyre jobban bekapcsolódott a '''politikai aktivizmusba'''. ----- <span id="az-apartheid-és-a-politikai-aktivizmus"></span> === Az apartheid és a politikai aktivizmus === '''1948-ban''' a Dél-Afrikai Köztársaságban a fehér kisebbség által vezetett kormány hivatalosan is bevezette az '''apartheid-rendszert''', amely törvényekkel választotta el a feketéket, színes bőrűeket és fehéreket. A feketék '''nem szavazhattak, nem használhatták a fehérek iskoláit, kórházait, buszait''', és '''nem élhettek''' bizonyos városrészekben. Mandela '''1944-ben''' csatlakozott az '''Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC)''', amely a fekete többség jogaiért küzdött. Eleinte '''békés tüntetésekkel''', polgári engedetlenséggel léptek fel a rendszer ellen, de a kormány '''erőszakkal válaszolt''', betiltotta a szervezetet, és letartóztatásokat hajtott végre. ----- <span id="fegyveres-ellenállás-és-letartóztatás"></span> === Fegyveres ellenállás és letartóztatás === Mandela 1961-ben társalapítója lett az ANC fegyveres szárnyának, az '''Umkhonto we Sizwe-nek („A Nemzet Lándzsája”)''', amely '''szabotázsakciókat''' hajtott végre a rendszer ellen. Noha elsősorban '''infrastruktúrát céloztak''', a kormány terroristának minősítette őket. '''1962-ben Mandélát letartóztatták''' és két évre ítélték. 1964-ben újabb vádemelés következett: '''hazaárulás, szabotázs és összeesküvés''' vádjával élete végéig tartó börtönbüntetést kapott a híres '''Rivonia-perben'''. Védőbeszédében ezt mondta: <blockquote>''„Küzdöttem a fehérek uralma ellen, és küzdöttem a feketék uralma ellen. Olyan demokratikus és szabad társadalom eszményéért éltem, ahol minden ember egyenlő jogokkal rendelkezik. Ez az eszmény olyannyira fontos számomra, hogy ha kell, meghalni is kész vagyok érte.”'' </blockquote> ----- <span id="a-börtönévek"></span> === A börtönévek === Mandela a következő '''27 évet börtönben töltötte''', túlnyomórészt a hírhedt '''Robben-szigeten''', embertelen körülmények között. Kalapáccsal tört követ, kevés ételt kapott, és még látogatókkal is csak korlátozottan találkozhatott. Idővel azonban '''jelképpé vált'''. Neve a '''faji igazságtalanság elleni küzdelem''' globális szimbólumává lett. A „Free Mandela” mozgalom világszerte tömegeket mozgatott meg, és emberek milliói követelték szabadon bocsátását. ----- <span id="szabadulás-és-tárgyalások"></span> === Szabadulás és tárgyalások === A nemzetközi nyomás, valamint a dél-afrikai gazdasági válság hatására az apartheid rendszer megingott. '''F.W. de Klerk''', az utolsó fehér államfő '''1990. február 11-én szabadon engedte Mandelát'''. Mandela nem a bosszút, hanem a '''párbeszédet''' választotta. Megkezdődtek a tárgyalások az apartheid felszámolásáról, új alkotmányról és szabad választásokról. Mandela és De Klerk '''1993-ban közösen kapták meg a Nobel-békedíjat''', az apartheid békés felszámolásáért és a megbékélés elősegítéséért. ----- <span id="elnökség-19941999"></span> === Elnökség (1994–1999) === '''1994-ben Mandela lett Dél-Afrika első fekete elnöke''', az ország első szabad, demokratikus választásain. Elnöksége alatt: * '''Létrehozta az Igazság és Megbékélés Bizottságát''', amely az apartheid során elkövetett bűnöket vizsgálta, de a megbocsátásra épült, nem a bosszúra. * Törekedett a '''társadalmi béke''', a '''faji integráció''', a '''gazdasági fejlődés''' és '''az egészségügy javítása''' felé. * Elindított '''szociális programokat''' a szegények megsegítésére. * Aktívan dolgozott azon, hogy Dél-Afrika visszakerüljön a nemzetközi közösségbe, miután évtizedekig szankciók alatt állt. Mandela '''csak egy ciklusra vállalta az elnökséget''', ezzel is példát mutatva az afrikai vezetőknek. 1999-ben békésen visszavonult a közélettől. ----- <span id="időskora-és-nemzetközi-szerepe"></span> === Időskora és nemzetközi szerepe === Visszavonulása után Mandela '''aktív maradt a nemzetközi színtéren'''. Alapítványokat hozott létre, fellépett a '''HIV/AIDS elleni harcban''' – miután egyik fia e betegségben hunyt el –, valamint támogatta a békét és az emberi jogokat világszerte. 2007-ben részt vett a '''The Elders''' (A Vének) nevű globális tanácsadó testület létrehozásában, amelyet olyan világhírű erkölcsi vezetők alkottak, mint Jimmy Carter, Desmond Tutu, Mary Robinson. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === '''Nelson Mandela 2013. december 5-én hunyt el''' johannesburgi otthonában, 95 éves korában. Temetésén államfők tucatjai jelentek meg, és az egész világ gyászolta. Az ENSZ 2009-ben Mandela születésnapját, '''július 18-át „Nemzetközi Nelson Mandela-nappá” nyilvánította''', a béke, szabadság és szociális igazságosság iránti elkötelezettség jegyében. ----- <span id="jellem-és-hitvallás"></span> === Jellem és hitvallás === Mandela életének középpontjában '''a megbocsátás, a párbeszéd és a békés átmenet''' állt. Soha nem kért bosszút az elnyomásért, nem használta hatalmát megtorlásra. Helyette '''összefogást''', '''nemzeti egységet''' és '''új jövőt''' hirdetett. Legismertebb mondásai közé tartozik: <blockquote>''„A gyűlöletet tanulni kell. Ha az emberek képesek gyűlölni, meg lehet őket tanítani szeretni is.”'' </blockquote> <blockquote>''„Nem vagyok szent – kivéve, ha a szent olyasvalaki, aki újra és újra próbálkozik.”'' </blockquote> ----- <span id="elismerések-és-tiszteletadás"></span> === Elismerések és tiszteletadás === Mandela több mint '''250 nemzetközi kitüntetést''' kapott: * '''Nobel-békedíj (1993)''' * '''Szabadság-érem (USA)''' * '''Becsületrend (Franciaország)''' * '''Károly-díj (Európa)''' És a világ számos egyetemének '''tiszteletbeli doktora''' volt. Számtalan '''utca, tér, iskola, kórház és intézmény''' viseli a nevét. Arcképe megjelent a dél-afrikai bankjegyeken, filmek, könyvek és dalok szólnak róla. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === '''Nelson Mandela''' élete tanúságtétel arról, hogy a '''szenvedésből lehet remény''', a '''gyűlöletből lehet megbékélés''', a '''börtön falai mögül is lehet nemzetet építeni'''. Története a 20. század morális mérföldköve: '''egy ember, aki megbocsátott, hogy egy egész nemzet újrakezdhessen'''. Az ő öröksége örökké él – nemcsak Dél-Afrikában, hanem mindenhol, ahol az emberek az igazságosság, egyenlőség és emberség eszményéért küzdenek. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} s55bqsjf3itf9dopwoubsis1pmlyadi 0 808457 3508218 2025-07-01T09:35:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508218 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808458 3508219 2025-07-01T09:35:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508219 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508495 3508219 2025-07-01T11:27:43Z LinguisticMystic 22848 3508495 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság''' (angolul ''International Committee of the Red Cross'', röviden: '''ICRC''') egy '''független, semleges és pártatlan humanitárius szervezet''', amelyet 1863-ban alapítottak Svájcban. Elsődleges küldetése, hogy védelmet nyújtson a fegyveres konfliktusok áldozatainak – katonáknak és civileknek egyaránt –, valamint segítséget nyújtson a sebesülteknek, foglyoknak, menekülteknek és más rászorulóknak. A szervezet központja '''Genfben''', Svájcban található. ----- <span id="történeti-háttér"></span> === '''Történeti háttér''' === Az ICRC megalapítása '''Henry Dunant''' nevéhez fűződik, aki tanúja volt az 1859-es '''solferinói csatának''' Észak-Olaszországban. A csatában ezrek haltak meg vagy sebesültek meg, és nem kaptak megfelelő orvosi ellátást. Dunant könyvet írt élményeiről („Emlékezés Solferinóra”), és ebben javasolta egy '''semleges segélyszervezet''' létrehozását, amely a háborús sebesültek megsegítésére szolgálna. Ez vezetett a '''Vöröskereszt mozgalom''' megszületéséhez. 1864-ben 12 ország elfogadta az első '''Genfi Egyezményt''', amely meghatározta a sebesültek ellátásának nemzetközi szabályait, és védelmet biztosított az orvosoknak, egészségügyi egységeknek és önkénteseknek. Az ICRC azóta is kulcsszerepet játszik a '''nemzetközi humanitárius jog''' (IHL) fejlesztésében és betartatásában. ----- <span id="feladatok-és-küldetés"></span> === '''Feladatok és küldetés''' === Az ICRC fő feladatai a következők: # '''Humanitárius védelem''' biztosítása a fegyveres konfliktusokban részt vevők és áldozatok számára. # '''Orvosi és élelmezési segítség''' nyújtása a sebesülteknek, menekülteknek, belső menekülteknek (IDP-k) és a civil lakosságnak. # '''Hadifoglyok látogatása''', fogva tartási körülményeik ellenőrzése, valamint a családtagjaikkal való kapcsolattartás elősegítése. # '''Eltűnt személyek felkutatása''' háborús vagy természeti katasztrófák után. # '''Nemzetközi humanitárius jog érvényre juttatása''': jogi tanácsadás kormányoknak, hadseregeknek, fegyveres csoportoknak. # '''Képzések, oktatások, konferenciák szervezése''' a hadijog és a civil védelmi normák terjesztésére. Az ICRC '''semlegessége és pártatlansága''' kulcsfontosságú: nem foglal állást konfliktusokban, nem tesz különbséget vallás, etnikum, nemzetiség vagy politikai hovatartozás alapján. ----- <span id="a-nemzetközi-vöröskereszt-és-vörösfélhold-mozgalom-része"></span> === '''A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom része''' === Az ICRC '''három fő pillér egyikeként''' működik a '''Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomban''': # '''ICRC''' – fegyveres konfliktusokkal foglalkozik, nemzetközi küldetése van. # '''Nemzeti társaságok''' (pl. Magyar Vöröskereszt, American Red Cross, stb.) – helyi szinten működnek, segítenek vészhelyzetekben, katasztrófákban, véradásokban, elsősegélyképzésben. # '''IFRC (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies)''' – természeti katasztrófák, betegségek és más nem háborús humanitárius helyzetek kezelése. ----- <span id="tevékenység-a-világban"></span> === '''Tevékenység a világban''' === Az ICRC '''több mint 100 országban''' van jelen, gyakran olyan helyeken, ahová más szervezetek nem juthatnak el a biztonsági vagy politikai helyzet miatt. Jelenléte különösen fontos: * '''Fegyveres konfliktusokban''': Szíria, Ukrajna, Etiópia, Dél-Szudán, Afganisztán, Mianmar stb. * '''Polgárháborúkban''': gyakran közvetítő szerepet is vállal, például tűzszünetek, fogolycserék vagy humanitárius folyosók kialakításában. * '''Természeti katasztrófák után''', bár itt inkább a Nemzeti Társaságok és az IFRC dominálnak, az ICRC elsősorban ott segít, ahol a katasztrófák konfliktusövezeteket is érintenek. Példák: * '''Ruandai népirtás (1994)''' idején több százezer ember életét mentette meg az ICRC segélyakciója. * '''Irakban és Afganisztánban''' folyamatosan működnek kórházak, egészségügyi ellátóközpontok. * '''Ukrajnában''' 2022 után az ICRC kulcsszereplő lett a háborús övezetek humanitárius ellátásában. ----- <span id="jogi-háttér-a-genfi-egyezmények"></span> === '''Jogi háttér: a Genfi Egyezmények''' === Az ICRC működésének jogi alapját a '''Genfi Egyezmények''' (1949) és azok '''kiegészítő jegyzőkönyvei''' képezik. Ezek szabályozzák a fegyveres konfliktusok során követendő humanitárius normákat: # A sebesült katonák védelme szárazföldön # A sebesült tengerészek védelme tengeri hadviselés során # '''Hadifoglyok jogai''' # '''A civil lakosság védelme''' Ezeket a dokumentumokat a világ csaknem minden országa elfogadta, és az ICRC-nek különleges joga van ezek alkalmazásának ellenőrzésére. ----- <span id="szimbólumok-vöröskereszt-vörösfélhold-vörös-kristály"></span> === '''Szimbólumok: vöröskereszt, vörösfélhold, vörös kristály''' === A legismertebb jelkép a '''vörös kereszt''', amelyet a svájci zászló inverzéből alkottak. Az iszlám országok egy része a '''vörös félholdat''' használja. 2005 óta létezik egy harmadik semleges jelkép is: a '''vörös kristály''', amely lehetőséget ad a politikailag érzékeny országoknak (pl. Izrael) a részvételre anélkül, hogy vallási vagy történelmi szimbólumot kellene elfogadniuk. ----- <span id="finanszírozás"></span> === '''Finanszírozás''' === Az ICRC finanszírozása kizárólag '''önkéntes adományokon''' alapul, amelyeket kormányok, nemzeti vöröskereszt társaságok és magánszemélyek biztosítanak. A legnagyobb támogatók közé tartozik Svájc, Németország, az Egyesült Államok, az EU, valamint számos európai állam. Az ICRC költségvetése évente több '''milliárd svájci frank''', amelyet a világ egyik legnagyobb humanitárius műveletére fordítanak. ----- <span id="etika-kritika-és-kihívások"></span> === '''Etika, kritika és kihívások''' === Az ICRC szigorúan tartja magát a '''semlegességhez''' és '''bizalmassághoz''', ami azt jelenti, hogy ritkán ad ki nyilvános jelentést konkrét visszaélésekről vagy jogsértésekről – inkább zárt ajtók mögött próbál hatni a döntéshozókra. Emiatt néha '''kritika''' éri őket, hogy nem „elég hangosak”, különösen tömeges emberi jogi jogsértések esetén. További kihívások: * '''Hozzáférés korlátozása''' zárt területeken * '''Biztonsági kockázatok''': a segélymunkásokat egyre gyakrabban támadják meg * '''Kiberbiztonság''': 2022-ben az ICRC-t ért kibertámadás során személyes adatok szivárogtak ki Ennek ellenére az ICRC világszerte a '''legtiszteltebb humanitárius szervezetek''' közé tartozik. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === Az ICRC háromszor (!) kapta meg a '''Nobel-békedíjat''': * '''1917-ben''' – az első világháborús hadifoglyok védelméért * '''1944-ben''' – a második világháborús humanitárius munkáért * '''1963-ban''' – az alapítás századik évfordulóján Ez páratlan teljesítmény, amely bizonyítja a szervezet folyamatos, elkötelezett szerepét a béke és az emberi méltóság védelmében. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === A '''Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság (ICRC)''' a háborúk, polgárháborúk és humanitárius válságok csendes, mégis hatékony segítője. Függetlensége, semlegessége és szakmai kiválósága révén képes belépni olyan helyekre, ahonnan másokat kizárnak. Munkája emlékeztet minket arra, hogy még a legkegyetlenebb körülmények között is van helye az '''emberségnek, az együttérzésnek és a nemzetközi jog tiszteletének'''. Ahogy az alapító Henry Dunant írta: <blockquote>'''„A legszentebb emberi kötelesség az, hogy segítsünk a szenvedőkön, bármelyik oldalon is álljanak.”''' </blockquote> {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} hhk4vjg0vbq5nxund1dpqte0lk6wfn7 0 808459 3508220 2025-07-01T09:36:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508220 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508523 3508220 2025-07-01T11:39:22Z LinguisticMystic 22848 3508523 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Muhammad Yunus''' (született: 1940. június 28., Chittagong, Brit India – ma Banglades) bangladesi közgazdász, társadalmi vállalkozó és humanitárius, a '''mikrohitelezés''' és '''mikrofinanszírozás''' úttörője, a '''Grameen Bank''' alapítója. 2006-ban '''Nobel-békedíjjal''' tüntették ki „gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében végzett munkájáért alulról jövő kezdeményezésekkel”. Yunus nevéhez fűződik egy új, etikus pénzügyi modell kidolgozása, amely a világ szegényeinek – különösen nőknek – nyújt lehetőséget arra, hogy vállalkozások indításával kitörjenek a mélyszegénységből. Munkája forradalmasította a közgazdaságtan szociális dimenzióját, és hatással volt a globális fejlesztéspolitikára is. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Muhammad Yunus egy 9 gyermekes muszlim családban született Chittagongban, a mai Bangladesben. Apja ékszerész volt, édesanyja pedig háztartásbeli. A család támogatta tanulmányait, és Yunus kivételes tehetséget mutatott már fiatalon. Tanulmányait a Chittagongi Egyetemen kezdte közgazdaságtan szakon. Később ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, ahol 1961-től tanult a Vanderbilt Egyetemen, majd PhD fokozatot szerzett közgazdaságtanból. 1972-ben, Banglades függetlensége után, hazatért és a Chittagongi Egyetem közgazdaságtan-professzora lett. ----- <span id="a-mikrohitel-ötletének-születése"></span> === '''A mikrohitel ötletének születése''' === Yunus egyetemi oktatóként hamar szembesült azzal, hogy a gazdasági elméletek nem nyújtanak megoldást a '''való élet nyomorúságos helyzeteire'''. Banglades falvaiban elképesztő szegénységgel találkozott. A kisemberek nem juthattak hitelhez, mert nem rendelkeztek fedezettel – így gyakran uzsorásokhoz fordultak, akik kizsákmányolták őket. Yunus felismerte, hogy akár '''néhány dollárnyi hitel''' is elég lenne ahhoz, hogy valaki elindítson egy kis üzletet – például bambuszkosarakat fonjon, tyúkokat tartson vagy rizst termesszen. A probléma nem a munkakedv vagy képesség hiánya volt, hanem a pénzügyi hozzáférés teljes hiánya. 1976-ban, kísérleti jelleggel, '''27 dollárt osztott szét 42 asszony között''', saját zsebéből. Az eredmények lenyűgözték: a nők mind visszafizették a kölcsönt, és saját lábukra álltak. Ez a kis lépés vezetett a '''Grameen Bank''' (Falusi Bank) alapításához. ----- <span id="a-grameen-bank-és-mikrofinanszírozás-modellje"></span> === '''A Grameen Bank és mikrofinanszírozás modellje''' === A '''Grameen Bankot 1983-ban''' hivatalosan is megalapította. A cél: olyan kis összegű, fedezet nélküli hiteleket nyújtani szegény embereknek, különösen nőknek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy önálló vállalkozást indítsanak. A Grameen-modell újdonsága: * '''Fedezet nélküli hitel''': nem kell ingatlan vagy vagyon a hitelhez. * '''Csoportos felelősségvállalás''': az adósok kis közösségeket alkotnak, amelyek egymásért felelősek. * '''Nők előnyben részesítése''': mivel a tapasztalat szerint a nők megbízhatóbb adósok, és jövedelmüket gyakrabban a család jólétére fordítják. * '''Pénzügyi képzés és támogatás''': nemcsak pénzt adnak, hanem oktatást és közösségi támogatást is. A rendszer csodálatosan működött. A Grameen Bank visszafizetési rátája meghaladta a 95%-ot. A módszer gyorsan elterjedt Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában – sőt, még a fejlett országokban is megpróbálták alkalmazni. ----- <span id="nobel-békedíj-és-nemzetközi-elismerés"></span> === '''Nobel-békedíj és nemzetközi elismerés''' === 2006-ban Muhammad Yunus és a Grameen Bank megosztva kapták meg a '''Nobel-békedíjat'''. A Nobel-bizottság indoklása szerint a mikrohitelezés új lehetőséget teremtett a békés fejlődésre, és hozzájárult a globális igazságosság megteremtéséhez. Yunus így nyilatkozott: <blockquote>„A szegénység nem a szegény ember hibája. A szegénység olyan környezet következménye, amely elzárja az embereket a lehetőségektől.” </blockquote> A Nobel-díj után világszerte meghívták előadásokra, tanácsadásra, díjátadókra. 50-nél is több országban járt, könyveket írt, és új projekteket indított. ----- <span id="társadalmi-vállalkozások-új-gazdasági-filozófia"></span> === '''Társadalmi vállalkozások: új gazdasági filozófia''' === Muhammad Yunus nem állt meg a mikrohiteleknél. Új fogalmat vezetett be a köztudatba: a '''„social business”''' (társadalmi vállalkozás) modelljét. Ez olyan vállalkozást jelent, amely '''nem profitmaximalizálásra''', hanem '''társadalmi problémák megoldására''' törekszik – például éhezés, egészségügy, oktatás, munkanélküliség. Fontosabb kezdeményezései: * '''Grameen Shakti''' – megújuló energiához juttatja a falusi háztartásokat (napenergia). * '''Grameen Danone''' – tápláló joghurtot biztosít alultáplált gyermekeknek, megfizethető áron. * '''Grameen Veolia Water''' – tiszta ivóvíz biztosítása vidéki közösségek számára. Yunus meggyőződése, hogy a gazdaság nem csak a pénzről szólhat – az emberi méltóságról, felelősségről, közösségről is szólnia kell. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === '''Kritikák és viták''' === Bár Muhammad Yunus munkássága világszerte elismerést kapott, idővel kritikák is érték: * Egyesek szerint a mikrohitelek '''eladósodási spirált''' okozhatnak a legszegényebbek körében. * Mások a '''Grameen Bank átláthatóságát''' kifogásolták. * Bangladesi kormányzati körök politikai okokból támadták meg Yunust, és 2011-ben '''eltávolították a Grameen Bank éléről''', hivatkozva életkorára. Yunus ezeket visszautasította, és úgy véli, hogy a hatalom az ő függetlenségét és népszerűségét látta fenyegetésnek. ----- <span id="könyvei-és-szellemi-öröksége"></span> === '''Könyvei és szellemi öröksége''' === Yunus több könyvet írt, amelyek közül legismertebbek: * ''Banker to the Poor'' (A szegények bankára) * ''Creating a World Without Poverty'' * ''Building Social Business'' Műveiben hangsúlyozza: a kapitalizmus újragondolása elengedhetetlen, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni akarjuk. A vállalkozás lehet a társadalmi jó eszköze is – nem csupán a profit forrása. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === A Nobel-békedíjon túl Yunus számos elismerésben részesült: * '''Presidential Medal of Freedom''' (USA) * '''Congressional Gold Medal''' (USA) * '''World Food Prize''' * '''Főiskolai és egyetemi díszdoktorátusok''' tucatjai Nevét gyakran emlegetik a '''legnagyobb hatású élő közgazdászok''' és '''békeaktivisták''' között. ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Muhammad Yunus''' élete példája annak, hogyan képes egy ember forradalmasítani a világot '''egy egyszerű, emberséges ötlettel''': hogy a szegények is méltók a bizalomra, a lehetőségre, a fejlődésre. A mikrohitel és a társadalmi vállalkozás eszméje milliók életét változtatta meg, főként a világ legszegényebbjeiét. Ő a „szegények bankára”, aki nemcsak bankot épített, hanem '''reményt adott''' – és azt üzente a világnak: <blockquote>„A szegénységet nem kezelni kell, hanem a történelem múzeumába kell száműzni.” </blockquote> Muhammad Yunus munkássága ma is él, és új nemzedékeket inspirál arra, hogy a gazdaságot ne a pénz, hanem az ember szolgálatába állítsák. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} 35i38ma1iy1abjfa0ev18hhdvh91gyl 0 808460 3508227 2025-07-01T09:45:01Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[space shuttle]] lapot a következő névre: [[Space Shuttle]] 3508227 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Space Shuttle]] m1dejvincy3crrvql08758627mvsfor 0 808461 3508229 2025-07-01T09:45:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508229 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508233 3508229 2025-07-01T09:50:16Z LinguisticMystic 22848 3508233 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''JAXA''' (Japan Aerospace Exploration Agency, japánul: 宇宙航空研究開発機構, ''Ucsú Kókú Kenkjú Kaicucsu Kikó'') Japán nemzeti űrügynöksége, amelynek feladata az ország polgári űrprogramjának irányítása, a tudományos űrkutatás, űreszközök fejlesztése, rakétatechnika, műholdas megfigyelés és a nemzetközi űregyüttműködés. A JAXA az egyik legismertebb és legfejlettebb űrügynökség a világon, tagja az '''ISS'''-programnak (Nemzetközi Űrállomás) és önálló küldetéseket is végrehajtott, például a Holdra, Marsra és aszteroidákra. ----- <span id="történelmi-előzmények"></span> === Történelmi előzmények === A JAXA viszonylag '''fiatal intézmény''', hiszen '''2003. október 1-jén''' jött létre '''három korábbi japán űrkutatási szervezet''' egyesítésével: # '''ISAS''' (Institute of Space and Astronautical Science): tudományos célú űrkutatással foglalkozott, különösen a Naprendszer kutatásával. # '''NAL''' (National Aerospace Laboratory of Japan): repüléstechnikai kutatóintézet volt. # '''NASDA''' (National Space Development Agency of Japan): felelt az alkalmazott űrprogramokért, műholdakért, emberes űrrepülésekért. Az egyesítés célja az volt, hogy egységesítse Japán űrtevékenységeit és hatékonyabban képviselje az országot a nemzetközi űrtudomány élvonalában. ----- <span id="székhely-és-infrastruktúra"></span> === Székhely és infrastruktúra === A JAXA központja '''Tokióban''', '''Csófuban''' található, de több kutató- és indítóállomással rendelkezik országszerte: * '''Tanegashima Űrközpont''' – Japán fő rakétaindító bázisa (H-IIA és H3 rakéták). * '''Uchinoura Űrközpont''' – kisebb tudományos rakéták és szondák indítására. * '''Tsukuba Űrközpont''' – fő kutatási és irányítóközpont, ahol például a Kibo modul működtetését végzik. * '''Noshiro és Kakuda tesztlétesítmények''' – hajtómű- és rakétatechnológia tesztelése. ----- <span id="űreszközök-és-hordozórakéták"></span> === Űreszközök és hordozórakéták === A JAXA több generáción át fejlesztett saját hordozórakétákat: * '''H-IIA''': megbízható közepes-teljesítményű rakéta, főként műholdak Föld körüli pályára állítására. * '''H-IIB''': nagyobb kapacitású, főként a HTV (Kounotori) teherűrhajó szállítására szolgált. * '''H3''': a legújabb generációs rakéta, célja a költséghatékonyság növelése és a kereskedelmi űrpiacon való versenyképesség. Ezen felül a JAXA fejlesztett: * '''Epsilon''': kis rakéta, tudományos műholdak pályára állítására. * '''Kounotori (HTV)''': teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására. ----- <span id="emberes-űrprogram"></span> === Emberes űrprogram === Japán még nem indított önállóan embert az űrbe, de részt vesz az ISS-programban. Legismertebb űrhajósai: * '''Mohri Mamoru''' – az első japán űrhajós (NASA Space Shuttle, 1992). * '''Koichi Wakata''' – ISS-parancsnok is volt, több hosszú küldetésben vett részt. * '''Soichi Noguchi''' – részt vett az amerikai Space Shuttle, az orosz Szojuz és a SpaceX Crew Dragon programban is. A JAXA '''Kibo modulja''' az ISS japán kutatómodulja, amelyet 2008-ban állítottak pályára. Ez a legnagyobb modul az állomáson, és Japán egyik legnagyobb hozzájárulása a nemzetközi űrkutatáshoz. ----- <span id="űrszondák-és-bolygóközi-küldetések"></span> === Űrszondák és bolygóközi küldetések === A JAXA különösen híres az '''aszteroidakutató''' küldetéseiről: * '''Hayabusa''' (2003–2010): az első űrszonda, amely sikeresen mintát hozott vissza egy aszteroidáról (Itokawa). * '''Hayabusa2''' (2014–2020): a Ryugu aszteroidáról hozott vissza mintát – nagy tudományos siker. További fontos küldetések: * '''Akatsuki (PLANET-C)''': 2010-ben indították a Vénusz légkörének vizsgálatára. Bár az első keringési manőver sikertelen volt, 2015-ben sikerült pályára állnia. * '''SLIM (Smart Lander for Investigating Moon)''': 2023-ban indított japán holdszonda, célja precíziós holdraszállás. * '''Martian Moons eXploration (MMX)''': tervezett küldetés a Mars holdjainak (Phobos, Deimos) vizsgálatára és mintahozatalra, várhatóan 2026 körül. ----- <span id="földmegfigyelés-és-műholdas-programok"></span> === Földmegfigyelés és műholdas programok === A JAXA kulcsszerepet játszik a '''környezeti megfigyelésben''' és '''katasztrófa-megelőzésben''': * '''ALOS (Daichi)''': nagy felbontású földmegfigyelő műhold, fontos geológiai és katasztrófavédelmi célokra. * '''GOSAT (Ibuki)''': az üvegházhatású gázok globális mérésére szolgál. * '''Himawari sorozat''': Japán meteorológiai műholdjai. * '''QZSS (MICHIBIKI)''': Japán saját GNSS rendszere, a GPS kiegészítésére szolgál. A JAXA ezekkel a rendszerekkel jelentős adatokat szolgáltat a '''klímaváltozás''', '''természeti katasztrófák''', '''mezőgazdaság''' és '''városi fejlődés''' monitorozásához. ----- <span id="nemzetközi-együttműködés"></span> === Nemzetközi együttműködés === A JAXA aktív tagja számos nemzetközi űrprogramnak: * '''ISS''': részt vesz a működtetésben, karbantartásban és kutatásban. * Együttműködés az '''ESA-val''', '''NASA-val''', '''Roszkozmosz-szal''' és újabban '''SpaceX'''-szel. * Részt vesz a '''Lunar Gateway''' programban, az amerikai Artemis holdprogram egyik modulját is fejlesztik. * '''Ázsiai partnerségek''': együttműködés Vietnammal, Indiával, Dél-Koreával stb. ----- <span id="oktatás-tudománynépszerűsítés-és-jövőkép"></span> === Oktatás, tudománynépszerűsítés és jövőkép === A JAXA fontosnak tartja a '''STEM-oktatás''' (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) támogatását, diákversenyeket, nyílt napokat, ismeretterjesztő kampányokat szervez. Külön figyelmet fordít a '''fiatal generáció''' megszólítására, valamint a '''nemek közötti egyenlőség''' előmozdítására az űrkutatásban. A jövő céljai között szerepel: * az '''emberes holdraszállásban''' való részvétel (Artemis), * mintavételezés a Mars-holdakról (MMX), * újabb Föld-megfigyelő rendszerek, * '''űridőjárás''' és '''naptevékenység''' vizsgálata (pl. Solar-C). ----- <span id="összegzés"></span> === Összegzés === A JAXA egy '''technológiailag fejlett, jól szervezett és megbízható''' űrügynökség, amely egyedülálló módon ötvözi a '''tudományos precizitást''', a '''nemzetközi együttműködést''' és az '''innovatív megoldásokat'''. Bár nem rendelkezik olyan látványos költségvetéssel, mint a NASA vagy az ESA, küldetései nagy hatással vannak a globális űrtudományra. Az aszteroida-mintavételek, a Vénusz-kutatás, a Föld-megfigyelő műholdak és a nemzetközi űrállomásban való aktív részvétel mind hozzájárulnak Japán kivételes helyéhez a világ űrkutatásában. A JAXA példát mutat arra, hogyan lehet '''tudományos szorgalommal''', '''szerénységgel''', de '''nagy hatékonysággal''' jelen lenni az emberiség űrmisszióiban – nemcsak követőként, hanem újítóként is. {{engl}} ajyxmapnfm3exfh23njwj3mgt40tltf 0 808462 3508232 2025-07-01T09:48:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508232 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808463 3508235 2025-07-01T09:53:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508235 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508248 3508235 2025-07-01T10:02:40Z LinguisticMystic 22848 3508248 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Az '''Amnesty International''' (röviden: '''Amnesty''' vagy '''AI''') egy '''globális emberi jogi szervezet''', amely 1961-ben alakult, és mára több mint '''150 országban van jelen'''. Legfőbb célja az '''emberi jogok védelme, előmozdítása és megsértésük elleni fellépés''', függetlenül az érintettek nemzetiségétől, politikai nézeteitől vagy vallásától. Az AI nem kormányzati, politikailag és vallásilag semleges, '''független civil szervezet''', amely kizárólag '''magánadományokból''' és '''tagsági díjakból''' tartja fenn magát. ----- <span id="alapítás-és-történelmi-háttér"></span> === Alapítás és történelmi háttér === Az Amnesty International-t '''Peter Benenson''' brit ügyvéd alapította '''1961-ben'''. A történet szerint egy portugál diktatúra alatt két fiatalembert '''börtönbüntetésre ítéltek''', mert nyilvánosan pohárköszöntőt mondtak a szabadságra. Ez mélyen felháborította Benensont, aki cikket írt a '''The Observer''' című brit napilapban „'''The Forgotten Prisoners'''” (Az elfeledett foglyok) címmel. Ebben felszólította az olvasókat, hogy küldjenek leveleket a világ elnyomott politikai foglyainak érdekében. Ez a kampány világszerte visszhangot váltott ki, és hamarosan megszületett a '''„független nemzetközi kampány az igazságtalanul bebörtönzöttekért”''', amelyből kinőtt a szervezet, amely ma '''milliókat''' mozgat meg szerte a világon. ----- <span id="alapelvek-és-célkitűzések"></span> === Alapelvek és célkitűzések === Az Amnesty International alapját az '''1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata''' képezi. A szervezet négy fő célja: # '''Politikai foglyok''' (lelkiismereti foglyok) kiszabadítása, akik nem erőszakos tevékenységük miatt kerültek börtönbe. # '''Tisztességtelen perek elleni fellépés''', a kínzások, önkényes letartóztatások, eltűnések, halálos ítéletek megszüntetése. # '''Emberi jogi oktatás''' és társadalmi tudatformálás. # '''Nemzetközi jog és emberi jogok érvényesítése''', akár kormányokkal, nemzetközi intézményekkel szemben is. Az AI '''erőszakmentes eszközökkel''' dolgozik: '''kutatások, kampányok, petíciók, nyilvános fellépések, tüntetések, levélíró akciók''' segítségével küzd az emberi jogsértések ellen. ----- <span id="módszerei-és-működése"></span> === Módszerei és működése === A szervezet egyik legismertebb eszköze az úgynevezett '''levélíró kampány''', amely során tagok és támogatók leveleket írnak a hatóságoknak vagy a politikai foglyoknak – ezzel '''nyomást gyakorolnak''' az elkövető államokra és '''morális támogatást''' nyújtanak az áldozatoknak. Az Amnesty nemcsak reagál, hanem '''kutat is''': saját nyomozói, jogászai és újságírói '''jelentéseket készítenek''' a világban történő jogsértésekről. Ezeket nyilvánosságra hozzák, kampányokat indítanak, és '''nemzetközi figyelmet''' irányítanak az adott ügyre. Működésük alapja a '''függetlenség'''. Nem fogadnak el kormányzati támogatást olyan kampányokhoz, ahol az adott kormány emberi jogsértésekben érintett lehet. ----- <span id="főbb-tevékenységi-területek"></span> === Főbb tevékenységi területek === # '''Politikai foglyok védelme''' – lelkiismereti foglyok, újságírók, aktivisták, akik börtönbe kerülnek, mert békésen kifejezték véleményüket. # '''Kínzás elleni küzdelem''' – kampányokat folytatnak a kínzás, bántalmazás, embertelen bánásmód ellen. # '''Halálbüntetés eltörlése''' – az AI minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést. # '''Nemi alapú erőszak''' – fellépnek a nők elleni erőszak, női nemi szerv megcsonkítása, kényszerházasság, becsületgyilkosság ellen. # '''LMBTQ+ jogok''' – a szervezet az LMBTQ+ emberek védelméért is kiáll világszerte. # '''Menekültek és migránsok védelme''' – küzdenek a migránsok emberi méltóságáért, és a nemzetközi védelemhez való jogukért. # '''Fegyverkereskedelem szabályozása''' – szorgalmazzák a fegyverexport emberi jogi alapú korlátozását. # '''Digitális jogok, magánszféra''' – fellépnek a tömeges megfigyelés, adatgyűjtés, internetes cenzúra ellen. ----- <span id="jelentős-sikerek"></span> === Jelentős sikerek === * Több tízezer '''lelkiismereti foglyot szabadítottak ki''' kampányaikkal. * Világszerte hozzájárultak a '''kínzás és halálbüntetés betiltásához''' számos országban. * '''2003-ban''' fontos szerepet játszottak az ENSZ '''Fegyverkereskedelmi Szerződésének''' (Arms Trade Treaty) előmozdításában. * '''2015-ben''' kampányt indítottak a szexuális erőszak áldozatainak védelmére, és új szemléletet hoztak a jogi szabályozásba. * '''Szaúd-Arábia, Irán, Mianmar''' vagy '''Egyiptom''' esetében rendszeresen jelentéseket készítenek a jogsértésekről, így a nemzetközi figyelem középpontjába kerülnek az elnyomó rendszerek. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === Kritikák és viták === Az Amnesty Internationalt időről időre '''bírálatok érik'''. Egyesek szerint '''politikai részrehajlással''' működik, például amikor Izraelt, az Egyesült Államokat vagy más nyugati országokat bírálja. Mások szerint '''túl enyhe''' vagy '''kétszínű''' bizonyos autoriter rezsimekkel szemben. A szervezetet néha azzal vádolják, hogy '''radikális álláspontokat''' képvisel, például amikor '''az abortuszhoz való jogot''' univerzális emberi jogként értelmezi. Egyes országok, mint például '''Oroszország, Kína vagy Törökország''', nyíltan támadják és betiltják az Amnesty tevékenységét. ----- <span id="amnesty-international-magyarország"></span> === Amnesty International Magyarország === Magyarországon az Amnesty International '''1990-ben''' kezdte meg működését. Az AI Magyarország főbb tevékenységei: * Emberi jogi oktatás iskolákban, egyetemeken. * Kampányok a gyűlöletbeszéd, diszkrimináció, romák elleni erőszak, menekültek kirekesztése ellen. * Jogvédő monitoring, jelentések a magyar jogállamiság állapotáról. * Kiállás a sajtószabadság, civil társadalom és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. Az utóbbi években az AI Magyarország '''kiemelten foglalkozott a menekültüggyel, a bíróságok függetlenségével''', valamint '''a magyar kormány által bevezetett “civil törvények” elleni küzdelemmel'''. ----- <span id="nobel-békedíj-és-elismerések"></span> === Nobel-békedíj és elismerések === Az Amnesty International '''1977-ben megkapta a Nobel-békedíjat''', az emberi jogok védelmében végzett munkájáért. Azóta több tucat nemzetközi díjat, elismerést, tiszteletbeli doktorátust kapott. Az AI a világ egyik legismertebb és legelismertebb emberi jogi szervezete. ----- <span id="logó-és-jelképek"></span> === Logó és jelképek === Az Amnesty logója egy '''gyertyát szimbolizál szögesdróttal körbevéve'''. Ez a remény és az elnyomás kettősségét fejezi ki: a gyertya a fényt, a reményt, az emberi méltóságot; a szögesdrót az elnyomást, a szabadság korlátozását. A mottójuk: '''„Jobb gyertyát gyújtani, mint átkozni a sötétséget.”''' ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === Az '''Amnesty International''' a világ egyik '''legbefolyásosabb és legismertebb emberi jogi szervezete''', amely több mint 60 éve dolgozik az igazságtalanság, elnyomás és szenvedés ellen. Munkája sokszor népszerűtlen, mert szembemegy a hatalommal – de épp ezért szükséges. A szervezet létezése emlékeztet arra, hogy az emberi jogok '''nem kiváltságok, hanem alapvető jogok''', amelyeket '''meg kell védeni – mindenhol, mindenki számára'''. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} lvw4w4tn8bp0yofgjrutgjricuryium 0 808464 3508238 2025-07-01T09:56:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508238 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808465 3508239 2025-07-01T09:56:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508239 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808466 3508240 2025-07-01T09:57:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508240 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808467 3508241 2025-07-01T09:57:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508241 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808468 3508242 2025-07-01T09:57:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508242 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508243 3508242 2025-07-01T09:57:33Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Center for Civil Liberties (human rights organization)]] lapot a következő névre: [[Center for Civil Liberties]] 3508242 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808469 3508244 2025-07-01T09:57:33Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Center for Civil Liberties (human rights organization)]] lapot a következő névre: [[Center for Civil Liberties]] 3508244 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Center for Civil Liberties]] 0zicnvm7shhuo4alwavo7xfvnto2a1m 0 808470 3508251 2025-07-01T10:06:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508251 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808471 3508252 2025-07-01T10:06:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508252 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808472 3508253 2025-07-01T10:08:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508253 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808473 3508254 2025-07-01T10:08:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508254 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808474 3508255 2025-07-01T10:08:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508255 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808475 3508256 2025-07-01T10:08:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508256 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808476 3508257 2025-07-01T10:08:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508257 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808477 3508258 2025-07-01T10:08:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508258 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808478 3508259 2025-07-01T10:08:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508259 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808479 3508260 2025-07-01T10:08:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508260 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808480 3508261 2025-07-01T10:08:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508261 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808481 3508262 2025-07-01T10:08:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508262 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508492 3508262 2025-07-01T11:23:47Z LinguisticMystic 22848 3508492 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Malala Yousafzai''' (született: 1997. július 12.) pakisztáni származású emberi jogi aktivista, a lányok oktatáshoz való jogának nemzetközi szimbóluma. Ő a legfiatalabb Nobel-békedíjas a történelemben: 2014-ben, mindössze 17 évesen kapta meg a díjat a gyermekek és fiatalok oktatáshoz való jogáért folytatott küzdelméért. Élete egyedülálló példája annak, hogyan válhat egy fiatal lány az elnyomás elleni küzdelem globális vezetőjévé – még akkor is, ha halálos fenyegetésekkel kell szembenéznie. ----- <span id="családi-háttér-és-gyermekkora"></span> === '''Családi háttér és gyermekkora''' === Malala a Pakisztán északnyugati részén található '''Szvát-völgyben''' született, Mingora városában. A pastu etnikumhoz tartozik, muszlim családban nevelkedett. Apja, '''Ziauddin Yousafzai''', iskolát vezetett és oktatási aktivistaként tevékenykedett – Malala tőle örökölte a tanulás és az igazságosság iránti szenvedélyét. Gyermekkorában Malala kitűnt intelligenciájával, nyilvános szerepléseivel, és korán elkezdett beszélni arról, hogy '''minden lánynak joga van iskolába járni'''. Apja bátorította, hogy ne féljen felszólalni, és már 11 éves korában interjút adott a pakisztáni televíziónak. ----- <span id="talibán-megszállás-és-ellenállás"></span> === '''Talibán megszállás és ellenállás''' === 2007 után a radikális '''Tálib mozgalom''' fokozatosan átvette az uralmat Szvát-völgy felett. A tálibok betiltották a lányok iskoláztatását, könyveket égettek, iskolákat romboltak le, és megöltek olyanokat, akik ellenszegültek az ideológiájuknak. Ekkor kezdte el Malala névtelenül vezetni '''angol nyelvű blogját''' a BBC Urdu számára, ahol „Gul Makai” álnéven számolt be a tálib elnyomásról, a saját iskolai élményeiről és a félelem légköréről. A blog rendkívüli figyelmet kapott világszerte. Ahogy nőtt ismertsége, Malala nyilvánosan is egyre bátrabban szólalt fel. Dokumentumfilm készült róla, és számos interjút adott, amiben kiállt az '''oktatás fontossága mellett''', különösen a lányok számára. Ő lett a pakisztáni lányok hangja – és célpontja is. ----- <span id="a-merénylet"></span> === '''A merénylet''' === <ol start="2012" style="list-style-type: decimal;"> <li>október 9-én, amikor Malala hazafelé tartott az iskolabuszon, egy tálib fegyveres felmászott a buszra, és három lövést adott le, amelyek közül az egyik '''Malala fejét érte'''. A támadás súlyosan megsebesítette őt, életveszélyes állapotban szállították kórházba. Az országot és a világot sokkolta a merénylet.</li></ol> Pakisztáni orvosok stabilizálták az állapotát, majd '''Birminghamba (Egyesült Királyság)''' szállították további kezelésre. Malala csodával határos módon felépült, de a támadás örökre megváltoztatta életét – és tovább erősítette küldetését. ----- <span id="a-malala-alapítvány-és-nemzetközi-szerepvállalás"></span> === '''A Malala Alapítvány és nemzetközi szerepvállalás''' === 2013-ban, felépülése után, Malala és családja '''az Egyesült Királyságba költözött''', ahol új életet kezdtek. Ugyanebben az évben megalapította a '''Malala Fund''' nevű szervezetet, amely globálisan támogatja a lányok oktatását, különösen a fejlődő országokban. Ugyanebben az évben felszólalt az ENSZ-ben is, ahol elmondta híres '''„Malala-beszédét”''', amelyben hangsúlyozta: <blockquote>„Egy gyermek, egy tanár, egy könyv és egy toll is megváltoztathatja a világot.” </blockquote> Malala világkörüli kampánykörútra indult, találkozott Barack Obamával, Ban Ki-moon ENSZ-főtitkárral, II. Erzsébet királynővel, Justin Trudeau-val és számos más vezetővel. A Malala Fund segített több tízezer lánynak iskolába járni Afganisztántól Nigérián át Szíriáig. ----- <span id="nobel-békedíj"></span> === '''Nobel-békedíj''' === 2014-ben, alig 17 évesen, Malala '''Nobel-békedíjat kapott'''. A díjat az indiai '''Kailash Satyarthi''' gyermekjogi aktivistával együtt vehette át. A bizottság szerint Malala „a gyermekek és fiatalok elnyomása elleni küzdelem, valamint a minden gyermek oktatáshoz való joga iránti küzdelemben tanúsított hősies küzdelme miatt” érdemelte meg az elismerést. A Nobel-díj Malalát a történelem egyik legfiatalabb és legbefolyásosabb békeaktivistájává tette. ----- <span id="tanulmányai-és-mindennapi-élete"></span> === '''Tanulmányai és mindennapi élete''' === Malala a Nobel-díj átvétele után '''nem vonult vissza a közélettől''', de fontosnak tartotta, hogy tanulmányait is folytassa. Az Egyesült Királyságban tanult, majd felvételt nyert az '''Oxfordi Egyetemre''', ahol filozófiát, politikát és közgazdaságtant (PPE) hallgatott, és 2020-ban diplomázott. Annak ellenére, hogy globális hírességgé vált, Malala próbál normális életet élni: közösségi médián keresztül tart kapcsolatot a támogatóival, könyveket ír, podcastokat készít, és aktívan részt vesz az oktatási és nőjogi vitákban. 2021-ben férjhez ment Aszer Malikhoz, egy pakisztáni származású ENSZ-alkalmazotthoz. ----- <span id="munkássága-és-öröksége"></span> === '''Munkássága és öröksége''' === Malala neve összeforrt az '''oktatás szabadságával'''. A Malala Fund támogatásával világszerte iskolákat, ösztöndíjprogramokat és kampányokat finanszíroznak. Az egyik legismertebb kezdeményezésük a '''„Girl’s Education Challenge”''', amely több millió lánynak segít hozzáférni az iskolához. Malala célja, hogy '''2030-ra minden lány iskolába járhasson a világon'''. Emellett számos társadalmi problémát is érint: gyermekházasság, női egészségügy, erőszak megelőzése, digitális hozzáférés. Film is készült róla ''He Named Me Malala'' címmel, amely bemutatja küzdelmeit és mindennapjait. ----- <span id="bírálatok-és-kihívások"></span> === '''Bírálatok és kihívások''' === Bár Malalát világszerte ünneplik, nem mindenki fogadja el őt kritikátlanul. Egyes konzervatív körök Pakisztánban nyugati befolyás eszközének tartják, mások túlzásnak érzik a kultuszát. Ő maga azonban mindig hangsúlyozza, hogy '''nem hősnő akar lenni, hanem egy lány, aki a hangját adja azoknak, akiknek elvették a hangját.''' ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === Malala Yousafzai története több, mint túlélés. A halálos támadás után nem elhallgatott – '''világszintű hanggá''' vált. Ő a bizonyítéka annak, hogy egyetlen hang, ha elég bátor, képes felrázni a világot. A tanulás, az oktatás, az egyenlő jogok és a bátorság zászlóvivője lett, és fiatal kora ellenére már történelmet írt. Ahogy maga mondta: <blockquote>'''„Nem akarok bosszút. Azt akarom, hogy minden lány iskolába járhasson.”''' </blockquote> Malala nemcsak példakép, hanem '''mozgalom''' is: emlékeztető arra, hogy a tanulás nem kiváltság, hanem jog – és hogy még a legkisebbek is képesek megváltoztatni a világot. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} 2wrsmgi3r2c8j6ysi9x5p1m5qdkvu2y 0 808482 3508263 2025-07-01T10:08:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508263 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808483 3508264 2025-07-01T10:08:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508264 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808484 3508265 2025-07-01T10:08:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508265 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808485 3508266 2025-07-01T10:08:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508266 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808486 3508267 2025-07-01T10:08:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508267 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808487 3508268 2025-07-01T10:08:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508268 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808488 3508269 2025-07-01T10:08:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508269 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808489 3508270 2025-07-01T10:08:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508270 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808490 3508271 2025-07-01T10:08:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508271 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808491 3508272 2025-07-01T10:08:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508272 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808492 3508273 2025-07-01T10:08:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508273 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808493 3508274 2025-07-01T10:08:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508274 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808494 3508275 2025-07-01T10:08:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508275 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808495 3508276 2025-07-01T10:08:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508276 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808496 3508277 2025-07-01T10:08:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508277 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808497 3508278 2025-07-01T10:08:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508278 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808498 3508279 2025-07-01T10:08:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508279 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808499 3508280 2025-07-01T10:09:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508280 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508281 3508280 2025-07-01T10:09:10Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood]] lapot a következő névre: [[Robert Cecil]] 3508280 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808500 3508282 2025-07-01T10:09:11Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood]] lapot a következő névre: [[Robert Cecil]] 3508282 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Robert Cecil]] ctpuq9xvfk6f6zl4cw4v73mzqhso4w4 0 808501 3508283 2025-07-01T10:09:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508283 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808502 3508284 2025-07-01T10:09:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508284 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808503 3508285 2025-07-01T10:09:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508285 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808504 3508286 2025-07-01T10:09:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508286 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808505 3508287 2025-07-01T10:09:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508287 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808506 3508288 2025-07-01T10:09:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508288 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808507 3508289 2025-07-01T10:09:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508289 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808508 3508290 2025-07-01T10:09:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508290 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808509 3508291 2025-07-01T10:09:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508291 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808510 3508292 2025-07-01T10:09:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508292 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808511 3508293 2025-07-01T10:09:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508293 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808512 3508294 2025-07-01T10:09:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508294 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808513 3508295 2025-07-01T10:09:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508295 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808514 3508296 2025-07-01T10:09:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508296 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808515 3508297 2025-07-01T10:09:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508297 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808516 3508298 2025-07-01T10:09:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508298 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508536 3508298 2025-07-01T11:51:22Z LinguisticMystic 22848 3508536 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Shirin Ebadi''' (született: 1947. június 21., Hamedán, Irán) iráni ügyvéd, bíró, emberi jogi aktivista és író, aki az emberi jogok védelméért – különösen a nők, gyermekek és politikai elítéltek jogaiért – folytatott fáradhatatlan küzdelméért 2003-ban '''Nobel-békedíjban részesült'''. Ő volt '''az első muszlim nő''' és '''az első iráni''' személy, aki megkapta a Nobel-békedíjat. Ebadi munkássága kiemelkedő példája annak, hogy az emberi jogok védelme még az elnyomó politikai rendszerekben is lehetséges, bátorsággal, elkötelezettséggel és erkölcsi erővel. ----- <span id="gyermekkora-és-tanulmányai"></span> === '''Gyermekkora és tanulmányai''' === Shirin Ebadi 1947-ben született egy értelmiségi, középosztálybeli családban Hamedán városában. Édesapja, Mohammad Ali Ebadi, neves professzor és a mezőgazdasági minisztérium munkatársa volt. A család hamarosan Teheránba költözött, ahol Ebadi kiemelkedő tanulmányi eredményeket ért el. Jogot tanult a '''Teheráni Egyetemen''', és már fiatalon is kiemelkedő képességeket mutatott. 1969-ben jogi diplomát szerzett, majd 1971-ben '''bírói kinevezést kapott''' – ekkoriban ez ritkaságszámba ment a nők körében. ----- <span id="irán-első-női-bírója-majd-menesztés"></span> === '''Irán első női bírója – majd menesztés''' === 1975-ben Ebadi '''a teheráni városi bíróság vezetője''' lett, ezzel '''ő lett Irán első női bírója'''. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, azonban az 1979-es '''iráni iszlám forradalom''' gyökeresen megváltoztatta életét. Az új iszlám rendszer hatalomra kerülése után a nők státuszát jelentősen visszaminősítették: '''a nőket alkalmatlannak nyilvánították bírói pozíciók betöltésére''', így Ebadi-t is '''lemondatták bírói hivataláról''', és adminisztratív irodai munkára osztották be. Ez a megalázás és jogfosztás mélyen megrázta őt, de nem törte meg. Visszatért az egyetemre, doktori címet szerzett, és '''ügyvédként kezdett dolgozni''', miután hosszú küzdelem után ismét megkapta az ügyvédi engedélyt 1992-ben. ----- <span id="emberi-jogi-ügyvédként"></span> === '''Emberi jogi ügyvédként''' === Ebadi az 1990-es évektől kezdve egyre inkább az '''emberi jogok védelmére''' összpontosította munkáját, különösen: * '''Nők és gyermekek jogai''' * '''Politikai foglyok védelme''' * '''Vallási és etnikai kisebbségek jogai''' * '''Sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága''' Képviselt több ismert disszidenst, újságírót, sőt '''gyermekek és női áldozatok''' ügyét is, akik az igazságszolgáltatási rendszer igazságtalanságaitól szenvedtek. Egyik leghíresebb esete '''Ezzat Ebrahim-Nejad''' halála volt, akit az iráni rendőrség lőtt le egy 1999-es diáktüntetés során. ----- <span id="civil-szervezetek-létrehozása"></span> === '''Civil szervezetek létrehozása''' === Shirin Ebadi nemcsak ügyvédként, hanem '''civil társadalmi vezetőként''' is szerepet vállalt: * '''2001-ben megalapította a Defenders of Human Rights Center (DHRC)''' nevű szervezetet, amely a politikai elítéltek és a hatóságok által üldözöttek jogi védelmét vállalta el. * A DHRC az iráni civil szféra egyik legfontosabb intézménye lett, bár a hatóságok gyakran zaklatták, razziázták, és végül 2008-ban be is zárták az irodájukat. * Emellett alapítója volt több gyermek- és nővédelmi alapítványnak, például a ''Children’s Rights Support Association'' és a ''Society for Protecting the Rights of the Child'' szervezeteknek. ----- <span id="nobel-békedíj"></span> === '''2003 – Nobel-békedíj''' === 2003-ban Shirin Ebadi elnyerte a '''Nobel-békedíjat''', „a demokrácia és az emberi jogok – különösen a nők és gyermekek jogainak – előmozdításáért folytatott bátor munkájáért Iránban.” A díjat '''Norvégiában''' adták át, ahol Ebadi beszédében hangsúlyozta: <blockquote>„Az iszlám vallás nem áll szemben az emberi jogokkal. Az igazi kihívás a politikai hatalom visszaélése és az autoritárius rendszerek uralma.” </blockquote> Ez volt az első alkalom, hogy '''muszlim nő''' kapott Nobel-békedíjat – és egyben a világ figyelmét az iráni emberi jogi helyzetre irányította. ----- <span id="a-hatóságok-zaklatása-és-száműzetés"></span> === '''A hatóságok zaklatása és száműzetés''' === A Nobel-díj elnyerése után Ebadi fokozott nemzetközi figyelmet kapott, de ez '''nem jelentett védelmet az iráni hatóságokkal szemben'''. A DHRC-t bezárták, több munkatársát letartóztatták, és Ebadi maga is '''halálos fenyegetéseket kapott'''. 2009-ben, amikor külföldön tartózkodott, '''az iráni hatóságok elkobozták személyes tulajdonát''', bezárták irodáját, és le akarták tartóztatni. Emiatt kénytelen volt '''külföldön maradni''', és azóta '''száműzetésben él''', jelenleg '''Londonban'''. ----- <span id="írói-és-oktatói-tevékenysége"></span> === '''Írói és oktatói tevékenysége''' === Száműzetése ellenére Shirin Ebadi '''nem hallgatott el'''. Könyveket írt, előadásokat tartott, és az iráni helyzetről folyamatosan tájékoztatta a világ közvéleményét. Főbb könyvei: * ''Iran Awakening: A Memoir of Revolution and Hope'' (2006) – önéletrajz, amelyben elmeséli, hogyan vált reformpárti bírónőből emberi jogi harcossá. * ''The Golden Cage'' (2011) – az iráni forradalomról és az állami elnyomásról szóló dokumentumregény. * ''Until We Are Free: My Fight for Human Rights in Iran'' (2016) – száműzetésben írt memoárja. Tanított a világ számos egyetemén, többek között a Columbia, a Yale, a Harvard, a Sorbonne és az Oxford vendégprofesszora is volt. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === '''Díjak és elismerések''' === A Nobel-díjon túl Shirin Ebadi számos nemzetközi elismerést kapott: * UNESCO Madanjeet Singh Díj a toleranciáért * Olof Palme Díj * Simone de Beauvoir Díj * Legion d’Honneur (Franciaország) * 100 legbefolyásosabb nő (Time Magazine) * Nemzetközi Békedíjak, emberi jogi kitüntetések világszerte ----- <span id="filozófiája-és-üzenete"></span> === '''Filozófiája és üzenete''' === Shirin Ebadi következetesen hirdeti, hogy '''az iszlám nem ellensége az emberi jogoknak''', hanem azok értelmezése és a politikai visszaélés okozza a problémát. Hangsúlyozza, hogy '''a demokrácia, a jogállam és az emberi méltóság''' nem nyugati értékek, hanem '''egyetemes jogok''', amelyek minden emberre vonatkoznak, kultúrától függetlenül. <blockquote>„Az emberi jogokat nem lehet ideológiák és vallások függvényévé tenni – ezek mindenkit megilletnek, születéstől fogva.” </blockquote> ----- <span id="összegzés"></span> === '''Összegzés''' === '''Shirin Ebadi''' példa arra, hogy '''egy jogász, egy nő és egy muszlim''' egyszerre lehet '''a béke és az igazságosság globális szószólója'''. Nem félt kiállni a hatalommal szemben, nem hallgatott el akkor sem, amikor üldözték, és ma is azok hangja, akiket elnémítottak. Élete egy tanúság: a jog, a bátorság és az erkölcsi elkötelezettség képes '''lerombolni a félelem falait''' – még a világ egyik legelnyomóbb rendszerében is. Ő az, aki a bírósági tárgyalótermet '''az emberi méltóság színpadává''' változtatta. És ezzel örökre beírta magát az emberi jogok történetébe. {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} a5dxrtvqjrrsclpr8mhdcwadrcwxb5t 0 808517 3508299 2025-07-01T10:09:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508299 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808518 3508300 2025-07-01T10:09:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508300 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808519 3508301 2025-07-01T10:09:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508301 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808520 3508302 2025-07-01T10:09:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508302 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808521 3508303 2025-07-01T10:09:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508303 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808522 3508304 2025-07-01T10:09:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508304 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808523 3508305 2025-07-01T10:09:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508305 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808524 3508306 2025-07-01T10:09:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508306 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808525 3508307 2025-07-01T10:09:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508307 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808526 3508308 2025-07-01T10:09:45Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508308 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808527 3508309 2025-07-01T10:09:46Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508309 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808528 3508310 2025-07-01T10:09:47Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508310 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808529 3508311 2025-07-01T10:09:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508311 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808530 3508312 2025-07-01T10:09:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508312 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808531 3508313 2025-07-01T10:09:51Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508313 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808532 3508314 2025-07-01T10:09:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508314 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808533 3508315 2025-07-01T10:09:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508315 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808534 3508316 2025-07-01T10:09:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508316 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808535 3508317 2025-07-01T10:09:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508317 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808536 3508318 2025-07-01T10:09:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508318 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808537 3508319 2025-07-01T10:09:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508319 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808538 3508320 2025-07-01T10:09:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508320 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808539 3508321 2025-07-01T10:10:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508321 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808540 3508322 2025-07-01T10:10:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508322 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808541 3508323 2025-07-01T10:10:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508323 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808542 3508324 2025-07-01T10:10:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508324 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 3508325 3508324 2025-07-01T10:10:12Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Louis Renault (jurist)]] lapot a következő névre: [[Louis Renault]] 3508324 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808543 3508326 2025-07-01T10:10:12Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Louis Renault (jurist)]] lapot a következő névre: [[Louis Renault]] 3508326 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Louis Renault]] 4uk6vcjam943hszgx96hne31lbmz3f3 0 808544 3508327 2025-07-01T10:10:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508327 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808545 3508328 2025-07-01T10:10:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508328 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808546 3508329 2025-07-01T10:10:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508329 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808547 3508330 2025-07-01T10:10:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508330 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808548 3508331 2025-07-01T10:10:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508331 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808549 3508332 2025-07-01T10:10:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508332 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808550 3508333 2025-07-01T10:10:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508333 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808551 3508334 2025-07-01T10:10:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508334 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808552 3508335 2025-07-01T10:10:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508335 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808553 3508336 2025-07-01T10:10:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508336 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808554 3508337 2025-07-01T10:10:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508337 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808555 3508338 2025-07-01T10:10:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508338 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808556 3508339 2025-07-01T10:10:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508339 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808557 3508340 2025-07-01T10:10:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508340 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808558 3508341 2025-07-01T10:10:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508341 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808559 3508342 2025-07-01T10:10:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508342 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808560 3508343 2025-07-01T10:10:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508343 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808561 3508344 2025-07-01T10:10:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508344 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808562 3508345 2025-07-01T10:10:36Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508345 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808563 3508346 2025-07-01T10:10:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508346 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808564 3508347 2025-07-01T10:10:39Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508347 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808565 3508348 2025-07-01T10:10:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508348 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808566 3508349 2025-07-01T10:11:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}}” 3508349 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} rbdup6h4du77slmn6tkzxoctb8nv2co 0 808567 3508350 2025-07-01T10:11:59Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508350 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808568 3508351 2025-07-01T10:12:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508351 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808569 3508352 2025-07-01T10:12:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508352 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808570 3508353 2025-07-01T10:12:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508353 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808571 3508354 2025-07-01T10:12:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508354 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808572 3508355 2025-07-01T10:12:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508355 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808573 3508356 2025-07-01T10:12:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508356 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808574 3508357 2025-07-01T10:12:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508357 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808575 3508358 2025-07-01T10:12:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508358 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808576 3508359 2025-07-01T10:12:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508359 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808577 3508360 2025-07-01T10:12:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508360 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808578 3508361 2025-07-01T10:12:20Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508361 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808579 3508362 2025-07-01T10:12:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508362 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808580 3508363 2025-07-01T10:12:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508363 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808581 3508364 2025-07-01T10:12:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508364 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808582 3508365 2025-07-01T10:12:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508365 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808583 3508366 2025-07-01T10:12:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508366 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808584 3508367 2025-07-01T10:12:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508367 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808585 3508368 2025-07-01T10:12:40Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508368 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808586 3508369 2025-07-01T10:12:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508369 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808587 3508370 2025-07-01T10:12:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508370 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808588 3508371 2025-07-01T10:12:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508371 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808589 3508372 2025-07-01T10:12:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508372 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808590 3508373 2025-07-01T10:12:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508373 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808591 3508374 2025-07-01T10:12:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508374 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808592 3508375 2025-07-01T10:13:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508375 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808593 3508376 2025-07-01T10:13:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508376 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808594 3508377 2025-07-01T10:13:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508377 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808595 3508378 2025-07-01T10:13:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508378 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808596 3508379 2025-07-01T10:13:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508379 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808597 3508380 2025-07-01T10:13:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508380 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808598 3508381 2025-07-01T10:13:10Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508381 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808599 3508382 2025-07-01T10:13:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508382 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808600 3508383 2025-07-01T10:13:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508383 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808601 3508384 2025-07-01T10:13:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508384 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808602 3508385 2025-07-01T10:13:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508385 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808603 3508386 2025-07-01T10:13:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508386 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808604 3508387 2025-07-01T10:13:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508387 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808605 3508388 2025-07-01T10:13:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508388 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808606 3508389 2025-07-01T10:13:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508389 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808607 3508390 2025-07-01T10:13:34Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508390 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808608 3508391 2025-07-01T10:13:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508391 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808609 3508392 2025-07-01T10:13:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508392 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808610 3508393 2025-07-01T10:13:44Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508393 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808611 3508394 2025-07-01T10:13:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508394 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808612 3508395 2025-07-01T10:13:52Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508395 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808613 3508396 2025-07-01T10:13:53Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508396 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808614 3508397 2025-07-01T10:13:54Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508397 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808615 3508398 2025-07-01T10:13:55Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508398 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808616 3508399 2025-07-01T10:13:56Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508399 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808617 3508400 2025-07-01T10:13:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508400 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808618 3508401 2025-07-01T10:13:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508401 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808619 3508402 2025-07-01T10:14:00Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508402 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808620 3508403 2025-07-01T10:14:01Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508403 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808621 3508404 2025-07-01T10:14:02Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508404 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808622 3508405 2025-07-01T10:14:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508405 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808623 3508406 2025-07-01T10:14:06Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508406 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808624 3508407 2025-07-01T10:14:08Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508407 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808625 3508408 2025-07-01T10:14:09Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508408 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808626 3508409 2025-07-01T10:14:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508409 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808627 3508410 2025-07-01T10:14:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508410 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808628 3508411 2025-07-01T10:14:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508411 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808629 3508412 2025-07-01T10:14:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508412 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808630 3508413 2025-07-01T10:14:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508413 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808631 3508414 2025-07-01T10:14:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508414 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808632 3508415 2025-07-01T10:14:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508415 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808633 3508416 2025-07-01T10:14:28Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508416 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808634 3508417 2025-07-01T10:14:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508417 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808635 3508418 2025-07-01T10:14:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508418 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808636 3508419 2025-07-01T10:14:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508419 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808637 3508420 2025-07-01T10:14:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508420 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808638 3508421 2025-07-01T10:14:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508421 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808639 3508422 2025-07-01T10:14:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508422 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808640 3508423 2025-07-01T10:14:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508423 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808641 3508424 2025-07-01T10:14:41Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508424 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808642 3508425 2025-07-01T10:14:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508425 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808643 3508426 2025-07-01T10:14:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508426 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808644 3508427 2025-07-01T10:15:05Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508427 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808645 3508428 2025-07-01T10:15:11Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508428 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808646 3508429 2025-07-01T10:15:13Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508429 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808647 3508430 2025-07-01T10:15:15Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508430 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808648 3508431 2025-07-01T10:15:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508431 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808649 3508432 2025-07-01T10:15:18Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508432 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808650 3508433 2025-07-01T10:15:19Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508433 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808651 3508434 2025-07-01T10:15:21Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508434 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808652 3508435 2025-07-01T10:15:22Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508435 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808653 3508436 2025-07-01T10:15:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508436 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808654 3508437 2025-07-01T10:15:25Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508437 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808655 3508438 2025-07-01T10:15:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508438 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808656 3508439 2025-07-01T10:15:27Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508439 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808657 3508440 2025-07-01T10:15:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508440 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808658 3508441 2025-07-01T10:15:30Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508441 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808659 3508442 2025-07-01T10:15:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508442 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808660 3508443 2025-07-01T10:15:32Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}}” 3508443 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} if2e4yxvoae6txz2z3rta5up11ikd4v 0 808661 3508446 2025-07-01T10:16:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508446 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508447 3508446 2025-07-01T10:20:24Z LinguisticMystic 22848 3508447 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-békedíj''' a világ egyik legrangosabb és legismertebb kitüntetése, amelyet azoknak a személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a '''béke előmozdításához''', a '''fegyveres konfliktusok megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez''', illetve '''az emberi jogok, nemzetközi együttműködés és társadalmi igazságosság ügyéhez'''. A díj története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik a '''svéd feltaláló és iparmágnás, Alfred Nobel''' végakaratához. ----- <span id="alfred-nobel-és-a-békedíj-eredete"></span> === Alfred Nobel és a békedíj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) svéd kémikus, mérnök és feltaláló, több mint 350 szabadalom tulajdonosa volt, köztük a '''dinamit''' feltalálója is. Élete végén megrendülten vette tudomásul, hogy halála előtt tévesen jelent meg róla egy újságcikk „'''A halál kereskedője meghalt'''” címmel, amely elítélte, hogy vagyonát fegyverek gyártásával szerezte. Ez arra ösztönözte, hogy örökségét más, nemes célokra fordítsa. Nobel 1895-ben végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonából létrejöjjön egy alapítvány, amely '''évenkénti díjakat''' oszt ki azoknak, akik a legnagyobb szolgálatot tették az emberiség javára. Öt területet nevezett meg: '''fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke'''. A békedíjat az „annak, aki a legtöbbet tette a népek közötti testvériség előmozdításáért, a hadseregek leszereléséért és a békekongresszusok megszervezéséért”. ----- <span id="a-nobel-békedíj-sajátosságai"></span> === A Nobel-békedíj sajátosságai === A többi Nobel-díjat '''svéd intézmények''' adják át, de a '''békedíj''' az egyetlen, amelyet '''Norvégiában ítélnek oda'''. A döntést az '''öt tagból álló Norvég Nobel Bizottság''' hozza meg, amelyet a '''norvég parlament nevez ki'''. A díjat '''minden év december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át '''Oslóban''', a Nobel-békeközpontban, míg a többi díjat Stockholmban osztják ki. ----- <span id="a-díj-jellege-és-tartalma"></span> === A díj jellege és tartalma === A Nobel-békedíjjal pénzjutalom is jár, amelyet az alapítvány befektetéseiből finanszíroznak (2023-ban kb. '''1 millió dollár'''). Emellett a díjazott egy '''aranyéremben''' és '''díszoklevélben''' is részesül. A díjat '''személyek és szervezetek egyaránt elnyerhetik''', sőt bizonyos esetekben '''megosztva''' is odaítélhető több résztvevőnek. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-a-történelemben"></span> === Fontosabb díjazottak a történelemben === <span id="korai-díjazottak"></span> ==== '''Korai díjazottak''' ==== * '''Jean Henry Dunant''' (1901): a Vöröskereszt alapítója, az első békedíjas. * '''Bertha von Suttner''' (1905): osztrák pacifista írónő, az ''A háború el fog múlni'' című könyv szerzője, Alfred Nobel barátja. <span id="századi-ikonok"></span> ==== '''20. századi ikonok''' ==== * '''Woodrow Wilson''' (1919): az Egyesült Államok elnöke, a Nemzetek Szövetsége megálmodója. * '''Albert Schweitzer''' (1952): humanista orvos, Afrika megsegítője. * '''Martin Luther King Jr.''' (1964): az amerikai polgárjogi mozgalom vezetője. * '''Willy Brandt''' (1971): német kancellár, keleti nyitás politikájáért. * '''Anwar Szadat és Menachem Begin''' (1978): az egyiptomi–izraeli békeszerződés aláírói. * '''Lech Wałęsa''' (1983): a lengyel Szolidaritás mozgalom vezetője. * '''Dalai Láma''' (1989): Tibet spirituális vezetője. * '''Michail Gorbacsov''' (1990): a hidegháború befejezésében játszott szerepéért. * '''Nelson Mandela és Frederik de Klerk''' (1993): az apartheid felszámolásáért. * '''Jichák Rabin, Simon Peresz és Jasszer Arafat''' (1994): az oslói megállapodásokért. <span id="századi-díjazottak"></span> ==== '''21. századi díjazottak''' ==== * '''Barack Obama''' (2009): a nemzetközi diplomácia és a nukleáris leszerelés ösztönzéséért. * '''Malala Yousafzai''' (2014): a lányok oktatáshoz való jogáért – a legfiatalabb díjazott (17 éves). * '''Nadia Murad''' (2018): a szexuális erőszak elleni fellépésért. * '''Denis Mukwege''' (2018): kongói nőgyógyász, a háborús nemi erőszak áldozatainak segítője. * '''Világélelmezési Program (WFP)''' (2020): a globális éhezés elleni küzdelemért. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === A Nobel-békedíj – erkölcsi jelentősége ellenére – '''gyakran vált ki vitákat''': * '''Barack Obama''' díjazása után még ő maga is elismerte, hogy „előlegezett bizalomként” kapta a díjat, nem konkrét teljesítményéért. * '''Henry Kissinger''' (1973), az USA külügyminisztere a vietnámi háborút követő egyezményért kapta meg a díjat – miközben az amerikai bombázások tovább folytak. * '''Jasszer Arafat''' palesztin vezető szerepe sokak számára ellentmondásos volt. * A díj '''egyes háborús feleknek való megítélése''' vagy '''diplomáciai célú kompromisszumok''' időnként alááshatták a díj súlyát. A kritikusok szerint a bizottság néha '''túl politikai''' vagy '''naivan idealista''', mások szerint viszont a díj épp azért fontos, mert '''képes befolyásolni a globális közvéleményt'''. ----- <span id="nobel-békedíj-és-szervezetek"></span> === Nobel-békedíj és szervezetek === A díjat nemcsak személyek, hanem '''szervezetek is elnyerhetik''': * '''Nemzetközi Vöröskereszt''' – háromszor is megkapta (1917, 1944, 1963). * '''UNICEF''' – a gyermekekért végzett munkáért (1965). * '''Amnesty International''' – az emberi jogok védelméért (1977). * '''ENSZ és Kofi Annan''' – közösen (2001). * '''OPCW''' (Vegyifegyver-tilalmi Szervezet) – 2013. * '''Világélelmezési Program (WFP)''' – 2020. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Magyarországon '''nem díjaztak''' Nobel-békedíjjal született magyar állampolgárt, de több magyar származású személy vagy szervezet '''kapott elismerést''' más kategóriákban (pl. Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő). A magyar békemozgalmak, humanitárius szervezetek között is sokan tekintenek a Nobel-békedíjra mint elérendő erkölcsi példára. ----- <span id="hatása-a-világra"></span> === Hatása a világra === A Nobel-békedíj szerepe nem csupán az elismerés: '''fókuszt ad''' olyan ügyeknek, amelyeket a világ gyakran figyelmen kívül hagy: * '''Felhívja a figyelmet az emberi jogokra, oktatásra, szegénységre, diktatúrákra'''. * '''Médiavisszhangot biztosít''', ami támogatásokat, törvényi változásokat indíthat el. * '''Erkölcsi bátorságot''' ad az elnyomottaknak, üldözötteknek, kisebbségeknek. Ahogy a Nobel Bizottság gyakran hangoztatja: ''a békedíj nem csupán jutalom, hanem felhívás a folytatásra''. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-békedíj''' több mint díj: '''szimbólum'''. Egy olyan világban, ahol háborúk, elnyomás és igazságtalanság uralkodnak, a békedíj emlékeztet arra, hogy vannak emberek és szervezetek, akik '''kitartanak az igazság, az emberi méltóság és a béke mellett'''. Alfred Nobel szavai máig érvényesek: <blockquote>''„Az igazi hősiesség abban rejlik, ha valaki békéért küzd akkor is, amikor a világ háborúra készül.”'' </blockquote> {{engl}} 8bsz9x089ocbreosf59vx2rwkey5y8w 3508466 3508447 2025-07-01T10:35:08Z LinguisticMystic 22848 3508466 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-békedíj''' a világ egyik legrangosabb és legismertebb kitüntetése, amelyet azoknak a személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a '''béke előmozdításához''', a '''fegyveres konfliktusok megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez''', illetve '''az emberi jogok, nemzetközi együttműködés és társadalmi igazságosság ügyéhez'''. A díj története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik a '''svéd feltaláló és iparmágnás, Alfred Nobel''' végakaratához. ----- <span id="alfred-nobel-és-a-békedíj-eredete"></span> === Alfred Nobel és a békedíj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896) svéd kémikus, mérnök és feltaláló, több mint 350 szabadalom tulajdonosa volt, köztük a '''dinamit''' feltalálója is. Élete végén megrendülten vette tudomásul, hogy halála előtt tévesen jelent meg róla egy újságcikk „'''A halál kereskedője meghalt'''” címmel, amely elítélte, hogy vagyonát fegyverek gyártásával szerezte. Ez arra ösztönözte, hogy örökségét más, nemes célokra fordítsa. Nobel 1895-ben végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonából létrejöjjön egy alapítvány, amely '''évenkénti díjakat''' oszt ki azoknak, akik a legnagyobb szolgálatot tették az emberiség javára. Öt területet nevezett meg: '''fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke'''. A békedíjat az „annak, aki a legtöbbet tette a népek közötti testvériség előmozdításáért, a hadseregek leszereléséért és a békekongresszusok megszervezéséért”. ----- <span id="a-nobel-békedíj-sajátosságai"></span> === A Nobel-békedíj sajátosságai === A többi Nobel-díjat '''svéd intézmények''' adják át, de a '''békedíj''' az egyetlen, amelyet '''Norvégiában ítélnek oda'''. A döntést az '''öt tagból álló Norvég Nobel Bizottság''' hozza meg, amelyet a '''norvég parlament nevez ki'''. A díjat '''minden év december 10-én''', Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át '''Oslóban''', a Nobel-békeközpontban, míg a többi díjat Stockholmban osztják ki. ----- <span id="a-díj-jellege-és-tartalma"></span> === A díj jellege és tartalma === A Nobel-békedíjjal pénzjutalom is jár, amelyet az alapítvány befektetéseiből finanszíroznak (2023-ban kb. '''1 millió dollár'''). Emellett a díjazott egy '''aranyéremben''' és '''díszoklevélben''' is részesül. A díjat '''személyek és szervezetek egyaránt elnyerhetik''', sőt bizonyos esetekben '''megosztva''' is odaítélhető több résztvevőnek. ----- <span id="fontosabb-díjazottak-a-történelemben"></span> === Fontosabb díjazottak a történelemben === <span id="korai-díjazottak"></span> ==== '''Korai díjazottak''' ==== * '''Jean Henry Dunant''' (1901): a Vöröskereszt alapítója, az első békedíjas. * '''Bertha von Suttner''' (1905): osztrák pacifista írónő, az ''A háború el fog múlni'' című könyv szerzője, Alfred Nobel barátja. <span id="századi-ikonok"></span> ==== '''20. századi ikonok''' ==== * '''Woodrow Wilson''' (1919): az Egyesült Államok elnöke, a Nemzetek Szövetsége megálmodója. * '''Albert Schweitzer''' (1952): humanista orvos, Afrika megsegítője. * '''Martin Luther King Jr.''' (1964): az amerikai polgárjogi mozgalom vezetője. * '''Willy Brandt''' (1971): német kancellár, keleti nyitás politikájáért. * '''Anwar Szadat és Menachem Begin''' (1978): az egyiptomi–izraeli békeszerződés aláírói. * '''Lech Wałęsa''' (1983): a lengyel Szolidaritás mozgalom vezetője. * '''Dalai Láma''' (1989): Tibet spirituális vezetője. * '''Michail Gorbacsov''' (1990): a hidegháború befejezésében játszott szerepéért. * '''Nelson Mandela és Frederik de Klerk''' (1993): az apartheid felszámolásáért. * '''Jichák Rabin, Simon Peresz és Jasszer Arafat''' (1994): az oslói megállapodásokért. <span id="századi-díjazottak"></span> ==== '''21. századi díjazottak''' ==== * '''Barack Obama''' (2009): a nemzetközi diplomácia és a nukleáris leszerelés ösztönzéséért. * '''Malala Yousafzai''' (2014): a lányok oktatáshoz való jogáért – a legfiatalabb díjazott (17 éves). * '''Nadia Murad''' (2018): a szexuális erőszak elleni fellépésért. * '''Denis Mukwege''' (2018): kongói nőgyógyász, a háborús nemi erőszak áldozatainak segítője. * '''Világélelmezési Program (WFP)''' (2020): a globális éhezés elleni küzdelemért. ----- <span id="kritika-és-viták"></span> === Kritika és viták === A Nobel-békedíj – erkölcsi jelentősége ellenére – '''gyakran vált ki vitákat''': * '''Barack Obama''' díjazása után még ő maga is elismerte, hogy „előlegezett bizalomként” kapta a díjat, nem konkrét teljesítményéért. * '''Henry Kissinger''' (1973), az USA külügyminisztere a vietnámi háborút követő egyezményért kapta meg a díjat – miközben az amerikai bombázások tovább folytak. * '''Jasszer Arafat''' palesztin vezető szerepe sokak számára ellentmondásos volt. * A díj '''egyes háborús feleknek való megítélése''' vagy '''diplomáciai célú kompromisszumok''' időnként alááshatták a díj súlyát. A kritikusok szerint a bizottság néha '''túl politikai''' vagy '''naivan idealista''', mások szerint viszont a díj épp azért fontos, mert '''képes befolyásolni a globális közvéleményt'''. ----- <span id="nobel-békedíj-és-szervezetek"></span> === Nobel-békedíj és szervezetek === A díjat nemcsak személyek, hanem '''szervezetek is elnyerhetik''': * '''Nemzetközi Vöröskereszt''' – háromszor is megkapta (1917, 1944, 1963). * '''UNICEF''' – a gyermekekért végzett munkáért (1965). * '''Amnesty International''' – az emberi jogok védelméért (1977). * '''ENSZ és Kofi Annan''' – közösen (2001). * '''OPCW''' (Vegyifegyver-tilalmi Szervezet) – 2013. * '''Világélelmezési Program (WFP)''' – 2020. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === Magyarországon '''nem díjaztak''' Nobel-békedíjjal született magyar állampolgárt, de több magyar származású személy vagy szervezet '''kapott elismerést''' más kategóriákban (pl. Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő). A magyar békemozgalmak, humanitárius szervezetek között is sokan tekintenek a Nobel-békedíjra mint elérendő erkölcsi példára. ----- <span id="hatása-a-világra"></span> === Hatása a világra === A Nobel-békedíj szerepe nem csupán az elismerés: '''fókuszt ad''' olyan ügyeknek, amelyeket a világ gyakran figyelmen kívül hagy: * '''Felhívja a figyelmet az emberi jogokra, oktatásra, szegénységre, diktatúrákra'''. * '''Médiavisszhangot biztosít''', ami támogatásokat, törvényi változásokat indíthat el. * '''Erkölcsi bátorságot''' ad az elnyomottaknak, üldözötteknek, kisebbségeknek. Ahogy a Nobel Bizottság gyakran hangoztatja: ''a békedíj nem csupán jutalom, hanem felhívás a folytatásra''. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-békedíj''' több mint díj: '''szimbólum'''. Egy olyan világban, ahol háborúk, elnyomás és igazságtalanság uralkodnak, a békedíj emlékeztet arra, hogy vannak emberek és szervezetek, akik '''kitartanak az igazság, az emberi méltóság és a béke mellett'''. Alfred Nobel szavai máig érvényesek: <blockquote>''„Az igazi hősiesség abban rejlik, ha valaki békéért küzd akkor is, amikor a világ háborúra készül.”'' </blockquote> {{engl}} {{Nobel Peace Prize}} j1sx86h5j3xw46hdypjfipcbp231vwk 0 808662 3508450 2025-07-01T10:21:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508450 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508462 3508450 2025-07-01T10:34:13Z LinguisticMystic 22848 3508462 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj irodalomban''' (''Nobel Prize in Literature'') a világ egyik legmagasabb irodalmi elismerése, amelyet évente ítélnek oda egy írónak vagy költőnek, aki „az irodalom területén a legkiválóbb munkát alkotta, idealista irányban”, Alfred Nobel 1895-ös végrendelete szerint. A díjat '''1901 óta''' adják át, és a '''Svéd Akadémia''' választja ki a kitüntetettet, akinek neve minden év októberében kerül nyilvánosságra, az ünnepélyes díjátadóra pedig '''december 10-én''' kerül sor, Nobel halálának évfordulóján. ----- <span id="a-díj-eredete"></span> === A díj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896), a dinamit feltalálója és gazdag iparmágnás, halálakor végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának egy részéből öt díjat alapítsanak, köztük egyet az irodalom számára. Az irodalmi díjra vonatkozó szöveg így szólt: <blockquote>„Annak a személynek, aki a legkiemelkedőbb irodalmi munkát alkotta meg az idealizmus szellemében.” </blockquote> Ez a mondat az évtizedek során '''sokféleképpen értelmezhetővé vált''', és a díjazottak listája tükrözi is, milyen sokféle irányzat és nyelv képviseltette magát. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj irodalomban is egy '''szigorú eljárásrend''' alapján kerül kiosztásra: # '''Jelölés''': minden év szeptemberéig irodalomtudósok, akadémiai intézmények, korábbi díjazottak, és tagok küldhetnek be jelöléseket. # '''Értékelés''': a '''Svéd Akadémia''' irodalmi bizottsága olvassa, elemzi és véleményezi a jelöltek munkáit. # '''Döntés''': az Akadémia tagjai zárt ülésen szavaznak, és az a jelölt nyer, aki megszerzi a szavazatok többségét. # '''Bejelentés és átadás''': októberben történik a hivatalos bejelentés, majd december 10-én a stockholmi díjátadó ünnepség. A díj részei: * egy '''aranyérem Alfred Nobel arcképével''', * egy '''oklevél''', * és egy jelentős '''pénzjutalom''' (2023-ban kb. 1 millió dollár értékű svéd korona). ----- <span id="a-díj-célja-és-szellemisége"></span> === A díj célja és szellemisége === Az irodalmi Nobel-díj célja, hogy: * '''elismerje az emberi gondolat és érzés legmagasabb művészi kifejezésformáit''', * támogassa a '''nyelvi sokszínűséget''' és a '''kultúrák közötti párbeszédet''', * reflektáljon a '''világ társadalmi, politikai, erkölcsi kérdéseire'''. A díj elnyeréséhez nem szükséges világhír vagy bestseller státusz – '''gyakran kevésbé ismert, de kiemelkedő nyelvi és eszmei mélységű szerzők''' is elismerésben részesülnek. ----- <span id="neves-díjazottak-és-irányzatok"></span> === Neves díjazottak és irányzatok === <span id="klasszikus-írók-19011950"></span> ==== '''Klasszikus írók (1901–1950)''' ==== * '''Rudyard Kipling (1907)''' – az első angol nyelvű díjazott, az ''A dzsungel könyve'' szerzője. * '''Rabindranath Tagore (1913)''' – az első nem-európai díjazott, indiai bengáli költő és filozófus. * '''Thomas Mann (1929)''' – ''A Buddenbrook-ház'', ''A varázshegy'' szerzője, a német irodalom óriása. * '''William Faulkner (1949)''' – az amerikai dél történelmét és identitását vizsgáló író. <span id="humanizmus-és-társadalmi-érzékenység-19501990"></span> ==== '''Humanizmus és társadalmi érzékenység (1950–1990)''' ==== * '''Albert Camus (1957)''' – ''Az idegen'' és ''A pestis'' szerzője, az abszurd filozófia képviselője. * '''Boris Pasternak (1958)''' – ''Zsivago doktor'', amely a szovjet rendszer kritikája miatt politikai botrányt okozott. * '''Gabriel García Márquez (1982)''' – a mágikus realizmus kolumbiai mestere (''Száz év magány''). * '''Wole Soyinka (1986)''' – az első afrikai díjazott, nigériai drámaíró. <span id="kortárs-soknyelvű-irodalom-1990-től"></span> ==== '''Kortárs, soknyelvű irodalom (1990-től)''' ==== * '''Toni Morrison (1993)''' – afroamerikai történelem és identitás, például ''A kedves'' című regényben. * '''Orhan Pamuk (2006)''' – a török identitás és Kelet–Nyugat találkozása. * '''Bob Dylan (2016)''' – a díj történetének egyik legvitatottabb döntése: dalszövegei „új költői kifejezéseket” hoztak létre. * '''Olga Tokarczuk (2018/2019)''' – a lengyel mitológia, feminizmus és filozófia ötvözése. ----- <span id="nők-az-irodalmi-nobel-díjasok-között"></span> === Nők az irodalmi Nobel-díjasok között === Bár az irodalom területén '''több nő is díjat nyert''', a nemi arány még mindig jelentős férfi túlsúlyt mutat: * '''Selma Lagerlöf (1909)''' – az első női díjazott. * '''Svetlana Alekszijevics (2015)''' – orosz nyelven író belarusz újságíró, az „emberek hangjának” dokumentarista krónikása. * '''Annie Ernaux (2022)''' – francia írónő, az emlékezés, szexualitás és osztályhelyzet nyers és személyes krónikása. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === '''Kertész Imre''' az egyetlen magyar író, aki '''irodalmi Nobel-díjat kapott (2002)'''. Az '''„Egy fővel kevesebb”''' és a '''„Sorstalanság”''' szerzője a holokauszt tapasztalatát egyéni, egzisztencialista nézőpontból dolgozta fel. Korábban '''József Attilát''', '''Németh Lászlót''' vagy '''Ottlik Gézát''' is sokan méltónak tartották volna a díjra, de jelölésük nem vezetett sikerhez. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === Kritikák és viták === A Nobel-díj irodalomban – mint minden rangos díj – nem mentes a kritikától: * '''Nyugat-központúság''': sokáig európai férfi írók dominálták a díjat. * '''Politikai befolyás''': időnként a díjazottak politikai jelentősége meghaladja irodalmi érdemeiket (pl. Pasternak, Alekszijevics). * '''Bob Dylan esete (2016)''': viták indultak arról, hogy dalszövegek irodalomnak tekinthetők-e. * '''A Svéd Akadémia botránya (2018)''': szexuális zaklatási ügy miatt az Akadémia működése válságba került, ami a díjátadás elhalasztásához is vezetett. ----- <span id="a-díj-hatása"></span> === A díj hatása === A Nobel-díj komoly '''világszintű figyelmet irányít a díjazott műveire''', gyakran: * '''újrafordítják''' őket sok nyelvre, * '''megjelennek magyarul is''', akár néhány hónapon belül, * '''tananyagként''' szolgálnak iskolákban és egyetemeken, * segítenek a '''kisebbségi nyelvek irodalmának''' nemzetközi elismerésében. A díj gyakran szolgál '''kulturális hídépítésként''' is: például az orosz, arab, afrikai, ázsiai irodalmak nyugati ismertségét jelentősen növelte. ----- <span id="a-jövő-kérdései"></span> === A jövő kérdései === A Nobel-bizottság előtt álló kihívások: * Hogyan lehet jobban '''képviselni a globális déli világot''' (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika)? * Tovább nőhet-e a '''nők, kisebbségek, posztkoloniális írók''' aránya? * Milyen szerepe lesz a '''digitális irodalomnak''', online platformoknak, új médiumnak? ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj irodalomban''' a szó valódi ünnepe: az emberi gondolat, érzés, szenvedés és öröm művészi kifejezésének legmagasabb elismerése. Legyen szó regényről, versről, esszéről vagy akár dalról, a díjazottak munkája '''emlékeztet minket arra, hogy a nyelv több mint kommunikáció – eszköz a világ megértésére és alakítására'''. A díj minden évben új kérdéseket vet fel – ki nyer, ki marad ki, mit jelent ma az „idealista irány”? –, de ez csak növeli értékét: '''élő, változó, gondolkodásra ösztönző irodalmi hagyomány''', amely világszerte olvasásra és párbeszédre hív. {{engl}} a5o5364l3ib6guphdmhrhjom7vele9c 3508464 3508462 2025-07-01T10:34:46Z LinguisticMystic 22848 3508464 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Nobel-díj irodalomban''' (''Nobel Prize in Literature'') a világ egyik legmagasabb irodalmi elismerése, amelyet évente ítélnek oda egy írónak vagy költőnek, aki „az irodalom területén a legkiválóbb munkát alkotta, idealista irányban”, Alfred Nobel 1895-ös végrendelete szerint. A díjat '''1901 óta''' adják át, és a '''Svéd Akadémia''' választja ki a kitüntetettet, akinek neve minden év októberében kerül nyilvánosságra, az ünnepélyes díjátadóra pedig '''december 10-én''' kerül sor, Nobel halálának évfordulóján. ----- <span id="a-díj-eredete"></span> === A díj eredete === '''Alfred Nobel''' (1833–1896), a dinamit feltalálója és gazdag iparmágnás, halálakor végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának egy részéből öt díjat alapítsanak, köztük egyet az irodalom számára. Az irodalmi díjra vonatkozó szöveg így szólt: <blockquote>„Annak a személynek, aki a legkiemelkedőbb irodalmi munkát alkotta meg az idealizmus szellemében.” </blockquote> Ez a mondat az évtizedek során '''sokféleképpen értelmezhetővé vált''', és a díjazottak listája tükrözi is, milyen sokféle irányzat és nyelv képviseltette magát. ----- <span id="a-díjazás-menete"></span> === A díjazás menete === A Nobel-díj irodalomban is egy '''szigorú eljárásrend''' alapján kerül kiosztásra: # '''Jelölés''': minden év szeptemberéig irodalomtudósok, akadémiai intézmények, korábbi díjazottak, és tagok küldhetnek be jelöléseket. # '''Értékelés''': a '''Svéd Akadémia''' irodalmi bizottsága olvassa, elemzi és véleményezi a jelöltek munkáit. # '''Döntés''': az Akadémia tagjai zárt ülésen szavaznak, és az a jelölt nyer, aki megszerzi a szavazatok többségét. # '''Bejelentés és átadás''': októberben történik a hivatalos bejelentés, majd december 10-én a stockholmi díjátadó ünnepség. A díj részei: * egy '''aranyérem Alfred Nobel arcképével''', * egy '''oklevél''', * és egy jelentős '''pénzjutalom''' (2023-ban kb. 1 millió dollár értékű svéd korona). ----- <span id="a-díj-célja-és-szellemisége"></span> === A díj célja és szellemisége === Az irodalmi Nobel-díj célja, hogy: * '''elismerje az emberi gondolat és érzés legmagasabb művészi kifejezésformáit''', * támogassa a '''nyelvi sokszínűséget''' és a '''kultúrák közötti párbeszédet''', * reflektáljon a '''világ társadalmi, politikai, erkölcsi kérdéseire'''. A díj elnyeréséhez nem szükséges világhír vagy bestseller státusz – '''gyakran kevésbé ismert, de kiemelkedő nyelvi és eszmei mélységű szerzők''' is elismerésben részesülnek. ----- <span id="neves-díjazottak-és-irányzatok"></span> === Neves díjazottak és irányzatok === <span id="klasszikus-írók-19011950"></span> ==== '''Klasszikus írók (1901–1950)''' ==== * '''Rudyard Kipling (1907)''' – az első angol nyelvű díjazott, az ''A dzsungel könyve'' szerzője. * '''Rabindranath Tagore (1913)''' – az első nem-európai díjazott, indiai bengáli költő és filozófus. * '''Thomas Mann (1929)''' – ''A Buddenbrook-ház'', ''A varázshegy'' szerzője, a német irodalom óriása. * '''William Faulkner (1949)''' – az amerikai dél történelmét és identitását vizsgáló író. <span id="humanizmus-és-társadalmi-érzékenység-19501990"></span> ==== '''Humanizmus és társadalmi érzékenység (1950–1990)''' ==== * '''Albert Camus (1957)''' – ''Az idegen'' és ''A pestis'' szerzője, az abszurd filozófia képviselője. * '''Boris Pasternak (1958)''' – ''Zsivago doktor'', amely a szovjet rendszer kritikája miatt politikai botrányt okozott. * '''Gabriel García Márquez (1982)''' – a mágikus realizmus kolumbiai mestere (''Száz év magány''). * '''Wole Soyinka (1986)''' – az első afrikai díjazott, nigériai drámaíró. <span id="kortárs-soknyelvű-irodalom-1990-től"></span> ==== '''Kortárs, soknyelvű irodalom (1990-től)''' ==== * '''Toni Morrison (1993)''' – afroamerikai történelem és identitás, például ''A kedves'' című regényben. * '''Orhan Pamuk (2006)''' – a török identitás és Kelet–Nyugat találkozása. * '''Bob Dylan (2016)''' – a díj történetének egyik legvitatottabb döntése: dalszövegei „új költői kifejezéseket” hoztak létre. * '''Olga Tokarczuk (2018/2019)''' – a lengyel mitológia, feminizmus és filozófia ötvözése. ----- <span id="nők-az-irodalmi-nobel-díjasok-között"></span> === Nők az irodalmi Nobel-díjasok között === Bár az irodalom területén '''több nő is díjat nyert''', a nemi arány még mindig jelentős férfi túlsúlyt mutat: * '''Selma Lagerlöf (1909)''' – az első női díjazott. * '''Svetlana Alekszijevics (2015)''' – orosz nyelven író belarusz újságíró, az „emberek hangjának” dokumentarista krónikása. * '''Annie Ernaux (2022)''' – francia írónő, az emlékezés, szexualitás és osztályhelyzet nyers és személyes krónikása. ----- <span id="magyar-vonatkozások"></span> === Magyar vonatkozások === '''Kertész Imre''' az egyetlen magyar író, aki '''irodalmi Nobel-díjat kapott (2002)'''. Az '''„Egy fővel kevesebb”''' és a '''„Sorstalanság”''' szerzője a holokauszt tapasztalatát egyéni, egzisztencialista nézőpontból dolgozta fel. Korábban '''József Attilát''', '''Németh Lászlót''' vagy '''Ottlik Gézát''' is sokan méltónak tartották volna a díjra, de jelölésük nem vezetett sikerhez. ----- <span id="kritikák-és-viták"></span> === Kritikák és viták === A Nobel-díj irodalomban – mint minden rangos díj – nem mentes a kritikától: * '''Nyugat-központúság''': sokáig európai férfi írók dominálták a díjat. * '''Politikai befolyás''': időnként a díjazottak politikai jelentősége meghaladja irodalmi érdemeiket (pl. Pasternak, Alekszijevics). * '''Bob Dylan esete (2016)''': viták indultak arról, hogy dalszövegek irodalomnak tekinthetők-e. * '''A Svéd Akadémia botránya (2018)''': szexuális zaklatási ügy miatt az Akadémia működése válságba került, ami a díjátadás elhalasztásához is vezetett. ----- <span id="a-díj-hatása"></span> === A díj hatása === A Nobel-díj komoly '''világszintű figyelmet irányít a díjazott műveire''', gyakran: * '''újrafordítják''' őket sok nyelvre, * '''megjelennek magyarul is''', akár néhány hónapon belül, * '''tananyagként''' szolgálnak iskolákban és egyetemeken, * segítenek a '''kisebbségi nyelvek irodalmának''' nemzetközi elismerésében. A díj gyakran szolgál '''kulturális hídépítésként''' is: például az orosz, arab, afrikai, ázsiai irodalmak nyugati ismertségét jelentősen növelte. ----- <span id="a-jövő-kérdései"></span> === A jövő kérdései === A Nobel-bizottság előtt álló kihívások: * Hogyan lehet jobban '''képviselni a globális déli világot''' (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika)? * Tovább nőhet-e a '''nők, kisebbségek, posztkoloniális írók''' aránya? * Milyen szerepe lesz a '''digitális irodalomnak''', online platformoknak, új médiumnak? ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === A '''Nobel-díj irodalomban''' a szó valódi ünnepe: az emberi gondolat, érzés, szenvedés és öröm művészi kifejezésének legmagasabb elismerése. Legyen szó regényről, versről, esszéről vagy akár dalról, a díjazottak munkája '''emlékeztet minket arra, hogy a nyelv több mint kommunikáció – eszköz a világ megértésére és alakítására'''. A díj minden évben új kérdéseket vet fel – ki nyer, ki marad ki, mit jelent ma az „idealista irány”? –, de ez csak növeli értékét: '''élő, változó, gondolkodásra ösztönző irodalmi hagyomány''', amely világszerte olvasásra és párbeszédre hív. {{engl}} {{Nobel Prize in Literature}} k44aegh74ph75s8qmb5q3hiu0tsy7mb 0 808663 3508456 2025-07-01T10:25:38Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508456 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3508458 3508456 2025-07-01T10:27:59Z LinguisticMystic 22848 3508458 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Gilbert N. Lewis''' (1875. október 23. – 1946. március 23.) '''amerikai fizikai kémikus''', a '''kémiai kötés elméletének''' egyik megalkotója, valamint a '''termodinamika, kvantumkémia, sav-bázis elmélet és izotópkémia''' úttörője. Bár életműve a modern kémia alapjait képezi, különös módon '''sosem kapott Nobel-díjat''', ami a tudományos közösség egyik legismertebb „igazságtalansága”. Lewis neve mégis örökre beíródott a tudomány történetébe – a '''Lewis-szerkezetek''', a '''Lewis-savak és -bázisok''', valamint a '''kémiai kötés elektronpár-modellje''' révén. ----- <span id="korai-évek-és-tanulmányok"></span> === Korai évek és tanulmányok === Gilbert Newton Lewis '''Massachusetts államban, Weymouth városában született''', egy értelmiségi családban. Rendkívüli tehetsége korán megmutatkozott: '''14 évesen kezdte el az egyetemet''', és '''1893-ban végzett a Harvardon''' kémikusként, majd doktori fokozatot szerzett. Később '''Wilhelm Ostwaldnál Lipcsében és Walther Nernstnél Göttingenben''' folytatott posztdoktori tanulmányokat – mindketten Nobel-díjasok voltak, és a fizikai kémia úttörői. ----- <span id="tudományos-pályafutás"></span> === Tudományos pályafutás === Karrierje kezdetén Lewis a '''kémiai termodinamika''' és az '''egyensúlyi folyamatok''' iránt érdeklődött. 1907-ben csatlakozott a '''Massachusetts Institute of Technology''' (MIT) tanszékéhez, majd '''1912-ben professzori állást kapott a University of California, Berkeley''' egyetemen, ahol az intézmény fizikai-kémiai tanszékét világszínvonalú kutatóhellyé fejlesztette. ----- <span id="kémiai-kötés-a-lewis-féle-elektronpár-modell"></span> === Kémiai kötés: a Lewis-féle elektronpár-modell === Lewis legismertebb hozzájárulása a '''kémiai kötés és a molekulák szerkezetének megértésében''' történt. 1916-ban megjelentette híres cikkét: <blockquote>'''“The Atom and the Molecule”''' </blockquote> Ebben bevezette azt az elképzelést, hogy a '''kémiai kötést az atomok közötti osztott elektronpárok''' hozzák létre. Ez a modell megelőzte a kvantummechanikai kötéselméleteket, és '''alapját képezi a ma is tanított Lewis-képleteknek''', amelyek egyszerű ábrákkal mutatják be az elektronelrendezést. '''Fontos elemei:''' * Az atomok '''8 külső elektron''' elérésére törekednek (oktett-szabály). * A kötés '''elektronpárok megosztásával''' vagy '''átadásával''' történik. * Az elektronpárokat '''kötő vagy nemkötő''' párokként lehet ábrázolni. Ez az elmélet megkönnyítette a kémikusok számára a molekulák megértését és előrejelzését. ----- <span id="lewis-savak-és--bázisok"></span> === Lewis-savak és -bázisok === Lewis újragondolta a sav–bázis fogalmat. A klasszikus Arrhenius- és Brønsted–Lowry-elméletekkel szemben '''a Lewis-elmélet nem kötődik a víz jelenlétéhez''': * '''Lewis-sav''': elektronpárt '''elfogadó''' részecske (pl. BF₃, AlCl₃). * '''Lewis-bázis''': elektronpárt '''átadó''' részecske (pl. NH₃, H₂O). Ez az elmélet a sav–bázis reakciókat '''elektronszerkezeti alapon''' írja le, és ma is elengedhetetlen az '''organikus kémia és a koordinációs vegyületek''' értelmezésében. ----- <span id="kvantumkémia-és-rezonancia"></span> === Kvantumkémia és rezonancia === Lewis érdeklődött a '''kvantummechanika''' iránt is, de szkeptikus volt a '''valószínűségi értelmezéssel''' szemben. Támogatta az elektronpárok és '''lokalizált kötési elméletek''' fogalmát, szemben a '''molekulapálya-elmélettel'''. A '''rezonanciafogalom''' (a molekulák több érvényes szerkezettel való leírása) szintén Lewis tanítványaitól ered, és részben az ő gondolataiból nőtt ki – különösen a benzol szerkezetének értelmezésében. ----- <span id="termodinamika-és-aktivitási-együtthatók"></span> === Termodinamika és aktivitási együtthatók === Lewis rendkívül fontos munkát végzett a '''kémiai potenciál, szabadentalpia, aktivitás és aktivitási együtthatók''' területén. Ő volt az első, aki a '''Gibbs-féle szabadenergiát''' széles körben alkalmazta a reakciók leírására. Bevezette a '''fugacitás''' és az '''aktivitás''' fogalmát az oldatokban, amely a nemideális rendszerek vizsgálatánál kulcsfontosságú. Munkája ma is '''minden fizikai kémia tankönyvben szerepel'''. ----- <span id="izotópkémia-és-a-neutronos-víz"></span> === Izotópkémia és a „neutronos” víz === Lewis az '''izotópokkal''' is foglalkozott. A 1930-as években a '''nehezebb hidrogénizotóp''', a '''deutérium''' kémiai tulajdonságait vizsgálta, és először állított elő '''„nehézvizet” (D₂O)'''. A nehézvíznek később fontos szerepe lett a '''nukleáris reaktorokban''' és '''fúziós kutatásokban'''. ----- <span id="tanítványai-és-hatása"></span> === Tanítványai és hatása === Gilbert N. Lewis rendkívül hatékony oktató és kutatóvezető volt. '''Több mint 200 diákja''' és munkatársa lett vezető tudós. Legismertebb közülük: * '''Glenn T. Seaborg''' – a transzurán elemek felfedezője, kémiai Nobel-díjas. * '''Harold Urey''' – a deutérium izolálásáért kapott Nobel-díjat. * '''William Giauque''' – a termodinamika terén végzett munkájáért lett Nobel-díjas. Ironikus módon '''három tanítványa is megkapta a Nobel-díjat''', de Lewis maga soha nem. ----- <span id="nobel-díj-nélküli-legenda"></span> === Nobel-díj nélküli legenda === Lewis 41 alkalommal került szóba a Nobel-díj jelölésekor, de sosem kapta meg. Ennek okai vitatottak: * A Svéd Akadémia nem mindig értette vagy értékelte újító nézeteit. * Konfliktusai voltak más befolyásos tudósokkal, például '''Walther Nernsttel'''. * Vannak, akik szerint '''politikailag nem volt „alkalmas”''', mások szerint '''a kor tudományos ízlésén túlnőtt'''. Mindez mára a „Nobel-díj nélküli géniusz” archetípusává tette. ----- <span id="halála-és-öröksége"></span> === Halála és öröksége === Lewis '''1946-ban hunyt el laboratóriumában''', egy gyanús vegyi reakciót követően. Bár balesetnek minősítették, egyesek szerint öngyilkosság történt, mások mérgezésre vagy gázszivárgásra gyanakodtak – pontos ok nem ismert. Mindenesetre öröksége vitathatatlan: * '''Lewis-szerkezet''': a középiskolától az egyetemig minden kémikus tanulja. * '''Lewis-sav–bázis elmélet''': alapfogalom az anorganikus és organikus kémiában. * '''Termodinamikai fogalmai''': alapját képezik a kémiai egyensúly, elegyek és reakciók leírásának. * '''Tanítványai''' és publikációi nemzedékeket inspiráltak. ----- <span id="zárszó"></span> === Zárszó === Gilbert N. Lewis '''nem csupán kémikus volt, hanem gondolkodó''', aki '''új nyelvet adott a kémiának'''. Bár Nobel-díjat sosem kapott, munkája '''a modern kémia egyik tartóoszlopa'''. Tanításai ma is élnek a tankönyvekben, a laboratóriumokban, és mindenhol, ahol a '''molekulák viselkedését próbáljuk megérteni'''. Ahogy egykori kollégája írta róla: <blockquote>''„Lewis elméletei annyira magától értetődővé váltak, hogy szinte elfelejtjük, ki találta ki őket.”'' </blockquote> Ez a tudományban az örök érvényű géniusz jele. {{engl}} ig9wyj23qaf4svwn74sfd0wg1jpekoe 0 808664 3508485 2025-07-01T11:17:21Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Gandhi]] lapot a következő névre: [[Mahatma Gandhi]] 3508485 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Mahatma Gandhi]] r8rt8n0lf61uykr2xxoqqlt7g8mlnsd 0 808665 3508498 2025-07-01T11:31:48Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Dmitri Mendeleev|?}}” 3508498 wikitext text/x-wiki #redirect [[Dmitri Mendeleev]] 1oosk9caj0pd64an2tktbkzzkg58dpu 0 808666 3508499 2025-07-01T11:32:16Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Leo Tolstoy|?}}” 3508499 wikitext text/x-wiki #redirect [[Leo Tolstoy]] 660pquefhmhlzulkxtkyaz3y93usbhd 0 808667 3508500 2025-07-01T11:32:23Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508500 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808668 3508501 2025-07-01T11:32:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508501 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808669 3508502 2025-07-01T11:33:03Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508502 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808670 3508506 2025-07-01T11:34:02Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Bartók]] lapot a következő névre: [[Bartók Béla]] 3508506 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Bartók Béla]] qufhzqsv5hcfcq0zrub7z2qsfokdl07 0 808671 3508509 2025-07-01T11:34:23Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Kodály]] lapot a következő névre: [[Kodály Zoltán]] 3508509 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Kodály Zoltán]] 7hjukbn81p9aaggqoja95ro748ud8yr 0 808672 3508512 2025-07-01T11:35:12Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Lajtha]] lapot a következő névre: [[Lajtha László]] 3508512 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Lajtha László]] 92qdi04z9mqjhnemvz4t54xldajx93i 0 808673 3508515 2025-07-01T11:36:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Kary Mullis|?}}” 3508515 wikitext text/x-wiki #redirect [[Kary Mullis]] 090iputkd21gr2pybts6lykubj4xp67 0 808674 3508520 2025-07-01T11:37:31Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Desmond Tutu|?}}” 3508520 wikitext text/x-wiki #redirect [[Desmond Tutu]] 86bnh6zr7bguked1zx1dg42g7jpljwz 0 808675 3508521 2025-07-01T11:37:57Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Svante Pääbo|?}}” 3508521 wikitext text/x-wiki #redirect [[Svante Pääbo]] o7u8oo7vpsga7ilbvbpjambgwf0cyy5 0 808676 3508527 2025-07-01T11:42:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3508527 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 808677 3508528 2025-07-01T11:43:12Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Shirin Ebadi|?}}” 3508528 wikitext text/x-wiki #redirect [[Shirin Ebadi]] saofbjaoom02s3hjl9nnjzsmabjatf1 0 808678 3508529 2025-07-01T11:43:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Emmanuelle Charpentier|?}}” 3508529 wikitext text/x-wiki #redirect [[Emmanuelle Charpentier]] mgpfrtk4xvd8f7cu39uetwq62xzjhmx 0 808679 3508534 2025-07-01T11:45:33Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:redir|Tu Youyou|?}}” 3508534 wikitext text/x-wiki #redirect [[Tu Youyou]] b1zbbaap4e182nthcwopsutnbj6t4xy