Hattyúk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Hattyúk
Bütykös hattyúk (Cygnus olor) násztánca
Bütykös hattyúk (Cygnus olor) násztánca
Repülő kis hattyúk (Cygnus columbianus)
Repülő kis hattyúk (Cygnus columbianus)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Hattyúk (Cygnini)
Nemek
  • Cygnus
  • Coscoroba
  • Afrocygnus

A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név etimológiája

A hattyú szónak az ótörök kotan lehet az eredete. A csagatáj török nyelvben a kotan szó ma is „hattyút” jelent. A hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan. A szó a magyar „gödény” szóval is rokon, a mai török nyelvben a kotan jelentése: borzas gödény.[1]

[szerkesztés] Rendszerezés

A nemzetség az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

  • Afrocygnus (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) - 1 fosszilis faj
    • Afrocygnus chauvireae - kihalt, a miocén korban élt

[szerkesztés] A hattyú a kultúrában

Léda és a hattyú (16. századi festmény)
Léda és a hattyú (16. századi festmény)

Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.

A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.

  • Csajkovszkij: A hattyúk tava

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ^ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121