Faházi János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Faházi János (1942. április 23.) asztaliteniszező.

Tizenhárom évesen az Alumínium SC játékosaként kezdte az asztaliteniszezést. 1959-ben a legjobb magyar ifjúsági játékosként részt vehetett a felnőtt Tízek-bajnokságon. 1960-tól, már a Betonút sportegyesület játékosaként tagja lett a magyar válogatottnak. A világ- és Európa-bajnokságokon összesen három érmet nyert, jelentős eredményeit párosban érte el. 1962-től a Budapesti Vörös Meteor játékosa lett. 1966-ig volt válogatott, de az asztaliteniszezést a Csepel SC, a Postás és a Ganz-Mávag színeiben ezután is folytatta. 1980-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett és pályafutását olasz Molina Bianchi Vigevano játékosaként folytatta. Az asztaliteniszezéssel hazatérése után sem hagyott fel, 2007 elején egy a magyar harmadik osztályban szereplő jászberényi egyesület játékosa.

[szerkesztés] Sporteredményei

  • világbajnoki 3. helyezett:
  • kétszeres Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • Európa-bajnoki 5. helyezett:
    • 1964, Malmö: csapat (Berczik Zoltán, Papp József, Pigniczky László, Rózsás Péter)
  • ifjúsági Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • háromszoros magyar bajnok:
    • férfi páros: 1963
    • vegyes páros: 1963, 1964
  • Tízek-bajnok: (1965)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források