Esztelnek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esztelnek (románul Estelnic): falu a mai Romániában Kovászna megyében. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott, azóta önálló.

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre a Nemere-hegység délnyugati előterében az Esztelnek-patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Története

1332-ben Yskulnuk néven említik először. 1681-ben Nagy Mózes gimnáziumot alapított itt, melyet nemsokára Kantába helyeztek át. 1910-ben 1142 lakosából 1121 magyar, 12 német, 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 814 lakosából 811 magyar és 3 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1802-ben a földrengés megrongálta, miután átépítették, tornyát 1819-ben alakították át, 1958-ban restaurálták. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő.
  • A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben, alapítója gr. Mikes Kelemen volt. 1710-ben a kápolnához – azt szentélynek meghagyva – templomot építettek. 1729 és 1750 között átépítették. 1907-ben földrengés rongálta meg, majd 1921-ben leégett és nem is épült újjá.
  • A falu felső részén Szent György tiszteletére szentelt imola áll, melyet 1684-ben említenek először. 1721-ben apácazárdaként említik, de 1822-ben a rendet megszüntették.
  • A falu határában volt Jézus-forrás és a közelében volt kápolna 1730-ig híres búcsújáróhely volt, amikor a forrást egy árvíz betemette a kápolnát pedig elmosta.
  • A Szacsvay-ház 1702-ben épült, a híres Szacsvay család ősi fészke volt. Szacsvay Imre emlékművét 1997-ben avatták fel.
Más nyelveken