Güell-kolónia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Antoni Gaudí épületei |
||||
A kripta homlokzatának részlete |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Spanyolország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 2005 | |||
A spanyolországi Santa Coloma de Cervellóban (Katalónia, Barcelona tartomány) található a 2005-ben az UNESCO Világörökségébe került Güell-kripta, mely az ún. Güell Kolónia (katalánul Colònia Güell) egy részét képezi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kolónia
Maga a kolónia a munkások lakóhelye volt Eusebi Güell gróf textilgyára körül, s abban különbözött a számos hasonló textilkolóniától, hogy a gróf neves modernista építészeket bízott meg tervének megvalósításához. Antoni Gaudí mellet még dolgozott rajt Francesc Berenguer i Mestres és Joan Rubió i Bellvé. 1890-től 1973-ig, bezárásáig folyamatosan működött. Ma is élnek még itt közel 800-an.
[szerkesztés] A kripta
Güell – a különböző egyéb közösségi intézmények mellett – kápolnát is kívánt építtetni a munkáskolónia területén. 1898-ban kereste fel Gaudít ötletével, aki barátjának megbízásából mintegy 10 évvel később elkezdte az építkezést. A munkálatok azonban félbemaradtak, s a templom befejezetlenül áll. 1914-ben a család nem tudta tovább finanszírozni a nagyszabású tervet, ezért azt kénytelenek voltak felfüggeszteni. Mivel kielégítő tervek nem maradtak fenn a folytatás lehetőségéhez, így későbbi korok művészei, építészei sem tudták befejezni a templomot.
Az építész a katalán modernizmus stílusában alkotta meg a környezetébe szinte beleolvadó építményt. A kriptaként ismert épület nem más, mint maga a kolónia temploma. Kísérleti jellegű műnek mondható, melyen mestere sok később bevált építészeti megoldást először próbált ki.
Felépült részei a bejárati portál, a kripta, a feljáró lépcső és a harangtorony alapjai. Anyaga kalcit és bazalt. A boltozat nyomása szerkezetileg már nem a külső támpillérekre hárul, hanem az épület belsejében kialakított döntött támaszokra. A boltozatbordák rendszertelennek tűnnek, akárcsak a színes üvegablakok elhelyezése is. Külső falán a mozaikdíszítés vallási szimbólumokat rejt.
A Güell-kriptát 1969-ben történeti-művészeti emlékké nyilvánították. 1990 óta műemlékvédelem alatt áll. Mind maga a templom, mind a kolónia megtekinthető.
[szerkesztés] Források
- Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963 243 398 X
- Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű (Vince, Bp., 2002.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| kulturális: | Córdoba történelmi központja | Az Alhambra, az El Generalife és az Albaicín, Granada | Burgosi katedrális | Az Escorial kolostor és környezete | Antoni Gaudí épületei | Altamira | Segovia óvárosa és római vízvezetéke | Oviedo és az Asztúriai Királyság | Santiago de Compostela | Ávila óvárosa és templomai | Aragónia mudéjar stílusú építészete | Toledo történelmi óvárosa | Cáceres óvárosa | A katedrális, az Alcázar és az Archivo de Indias Sevillában | | Salamanca óvárosa | Poblet-kolostor | Mérida régészeti műemlékei | Santa María de Guadalupe királyi kolostor | Cuenca történelmi városrésze | Selyembörze | Las Médulas | A Katalán Zene Palotája és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház | Yuso és Suso Szent Milán-kolostorai | A Mediterrán-medence sziklafestményei | Alcalá de Henares | San Cristóbal de La Laguna | Elche pálmaligete | Lugo városfala | Atapuerca | Vall de Boí katalán-román stílusú templomai | Tárraco | Aranjuez | Úbeda és Baeza reneszánsz műemlékei | Vizcaya-híd | Santiago de Compostelába vezető zarándokút (Franciaországgal közös) |
||
| természeti: | Garajonay Nemzeti Park | Doñana Nemzeti Park | Ibiza élővilága és kultúrája |
||
| kulturális/természeti: | Pireneusok – Mont Perdu (Franciaországgal közös) |


Based on work by