Hajdúböszörmény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Észak-Alföld | ||||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||||
| Kistérség | Hajdúböszörményi | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 370,78 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 4220 | ||||
| Körzethívószám | 52 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.
[szerkesztés] Története
Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet Hajdúböszörmény központtal. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus "szó szerinti fordítás" eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy "Bősz örmény".
A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.
A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Hajdúsági Múzeum
- Káplár Ház – Káplár Miklós Gyűjtemény
- Református templom (romantikus)
- Bocskai Gimnázium (ez is)
- Városháza
- Táncoló hajdúk szobra
[szerkesztés] Testvérvárosok
Krasnik, Lengyelország
Nagyszalonta, Románia
Siilinjärvi, Finnország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hajdúböszörmény honlapja
- hajdúböszörményi közösségi portál
- Hajdúböszörmény közigazgatási portálja
- Hajdúböszörmény a Vendégvárón
- Térkép Kalauz – Hajdúböszörmény
| Hajdú-Bihar megye városai |
|---|
| Debrecen Balmazújváros | Berettyóújfalu | Biharkeresztes | Derecske | Hajdúböszörmény | Hajdúdorog | Hajdúhadház | Hajdúnánás | Hajdúsámson | Hajdúszoboszló | Kaba | Komádi | Létavértes | Nádudvar | Nyíradony | Polgár | Püspökladány | Téglás | Tiszacsege | Vámospércs |


Based on work by