Csernovics Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csernovics Péter (Črnović),gróf (Mácsa, 1810. március 13. – Fény, 1892. május 1.(?), politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban.

[szerkesztés] Élete

Magyarországi szerb nemzetiségű családban született. Az 1843-ban a rendi országgyűlésen Arad vármegye követeként vett részt. Ismert volt magyarbarát érzelmeiről, ezért április 23-án A Batthyány-kormány temesi főispánná és délvidéki királyi biztossá nevezte ki. Az április 24-i nagykikindai véres események után feladatul kapta a délvidéki társadalmi és nemzetiségi elégedetlenség lecsillapítását is. Statáriumot hirdetett, ugyanakkor egyéb intézkedéseivel törekedett a szerb lakosság megbékítésére is. Ennek ellenére nem sikerült eredményt elérnie. Június 24-én tíz napra szóló fegyverszünetet kötött a felkelőkkel, de ők ezt a megállapodással ellentétben pozícióik megerősítésére használták fel. 1848. július 24-én Szemere Bertalan belügyminiszter felmentette kormánybiztosi megbizatása alól. A szabadságharc eseményeiben ezután már nem játszott jelentős szerepet.

1849 októberében mácsai birtoka kertjében titokban eltemettette két aradi vértanú, Damjanich János és Lahner György holttestét.

A kiegyezés után 1865-től 1875-ig, három cikluson át, Arad vármegye kormánypárti országgyűlési képviselője volt.

[szerkesztés] Megjelent műve

  • A nemzetiségi kérdés a jelen és jövő szempontjából (Pest, 1861).

[szerkesztés] Felhasznált források

  • Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete, Korona Kiadó, Budapest – 2001, ISBN 9639376213
  • Katona Tamás: Batthyány és az aradi vértanúk temetése (História 1989/3)
  • Révai Nagy Lexikona
  • Magyar Életrajzi Lexikon