Bolgár nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bolgár (Български Bǎlgarski) | |
|---|---|
| Beszélik: | Bulgária és a környező országokban |
| Terület: | Délkelet-Európa |
| Beszélők száma: | kb. 10 millió |
| Helyezés: | ??? |
| Nyelvcsalád: | Indoeurópai Szláv |
| Írás: | Cirill írás, Latin írás (kizárólag a bánáti bolgár nyelvjárásnál) |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Bulgária, Európai Unió |
| Szabályozza: | Институт за български език (Intézet a bolgár nyelvért) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | bg |
| ISO 639-2 | bul |
| SIL | bul |
A bolgár nyelv (bolgárul Български език/Bălgarszki ezik) az indogermán nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20000), Romániában (1970:13000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40000), Szerbiában (20000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek.
A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.
A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:
- írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX.század előtt)
- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V.század-VII.század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX.század közepéig)
- óbolgár nyelv (egyházi szláv nyelv) (IX-XI.századig)
- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.
- középbolgár nyelv (12–14.század)
- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.
- újbolgár nyelv (XV.századtól). A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, még pedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki,kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Macedón Köztársaság hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.
[szerkesztés] A bolgár ábécé
886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.
A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:
| А а | Б б |
В в |
Г г |
Д д |
Е е |
Ж ж |
З з |
И и |
Й й |
| К к |
Л л |
М м |
Н н |
О о |
П п |
Р р |
С с |
Т т |
У у |
| Ф ф |
Х х |
Ц ц |
Ч ч |
Ш ш |
Щ щ |
Ъ ъ |
Ь ь |
Ю ю |
Я я |
A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Macedón Köztársaságban a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják.
[szerkesztés] Nyelvtani sajátosságok
A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgáro eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:
- Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főnevéknél az accusativus is.
- Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
- A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötődmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
- Eltűnik a főnévi igenév.
E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.
Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.
[szerkesztés] Hangtan
A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhagzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon.
[szerkesztés] Példaszöveg
Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i sǎvest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.)
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
[szerkesztés] Lásd még
| Szláv nyelvek | |||
| Keleti szláv | Belarusz | Kárpátaljai ruszin | Ó-keleti-szláv† | Ó-novgorodi nyelvjárás† | Orosz | Rutén† | Ukrán | ||
| Nyugati szláv | Alsó-szorb | Cseh | Felső-szorb | Kasub | Knaani† | Lengyel | Pannóniai ruszin | Poláb† | Pomeraniai† | Szlovák | Szlovinc† | ||
| Délszláv | Bánáti bolgár | Bolgár | Egyházi szláv | Görögországi szláv | Macedon | Óegyházi-szláv† | Közép-délszláv diarendszer vagy Szerbhorvát (Bosnyák, Bunyevác, Horvát, Montenegrói, Szerb) | Szlovén | ||
| Egyéb | Proto-szláv† | Russenorsk† | Szlavoszerb† | Slovio | ||
| †Kihalt | |||
| Az Európai Unió hivatalos nyelvei | ||
|---|---|---|
| angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén |
||
| Forrás: Nyelvek az EU-ban | ||
| Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
| Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
| Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
| Balti nyelvek | |
| Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
| Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
| Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
| albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
| Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón | |


Based on work by