Ferenczy Béni

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) magyar szobrász, grafikus

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművésznő, Ferenczy Noémi (gobelinművész) ikertestvére. Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet, kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908-1909 közt Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 19101911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmidt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 19121913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni. A Tanácsköztársaság ideje alatt aktívan részt vett a kulturális életben, emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsony-ban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 19221924-ben Berlinben és Potzdamban éltek. 1932-1935-ig Moszkvában tartozkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgáráságát csak 1944-ben kapta vissza. 19451950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947-1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.


[szerkesztés] Munkássága

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai kisplasztikái kiegyensúlyozottak erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek. Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.


[szerkesztés] Művek

[szerkesztés] Kiállítások

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások