Bill of Rights (Anglia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az 1689. évi Bill of Rights az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya. A törvény nagy mértékben korlátozta a királyi felségjogokat. Bár Vilmosnak nem tetszettek ezek a megszorítások, de elég bölcs volt ahhoz, hogy végül elfogadta a parlament döntéseit.
[szerkesztés] A név jelentése
A kifejezést "Jogokról szóló nyilatkozatnak" vagy "jogok törvényének" szokták fordítani; a történetírás általában nem fordítja le magyarra.
[szerkesztés] Főbb rendelkezései
- az uralkodó nem helyezheti hatályon kívül a parlament által elfogadott törvényeket (a törvényeket a választott parlament hozza),
- hadügyekben és pénzügyekben a parlament dönt (az uralkodó békeidőben nem tarthat állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül és nem szabhat ki új adókat a parlament hozzájárulása nélkül),
- a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,
- létre kell hozni a független bíróságot,
- a király köteles időnként összehívni a parlamentet,
- a király egyszemélyű hatalom, de vétójoga van csak, nem igazi ellenerő,
- az uralkodó nem zárkózhat el a kérvények elől, nem tagadhatja meg a protestánsoktól a fegyverviselés jogát, indokolatlanul nem szólhat bele a parlamenti szavazásokba, nem büntetheti meg a parlamenti képviselőket azért, amit a vitákon mondtak, és nem szabhat ki kegyetlen büntetéseket.
1693–96. kialakul .
[szerkesztés] Hatásai
A Bill of Rights megszilárdította az alkotmányos monarchia alapjait. Hamarosan, 1693 és 1696 között, kialakult a miniszteri felelősség elve.


Based on work by