Hetes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Somogy | ||||
| Kistérség | Kaposvári | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 26,63 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7432 | ||||
| Körzethívószám | 82 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Hetes község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hetes belterülete 163 ha, külterülete: 2500 ha.
Hetes Kaposvártól északnyugatra, 12 kilométerre fekszik. Közúti összeköttetése Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé van. 1997-ben kezdték el Hetest Kaposmérővel összekötő 3,6 kilométeres út építését, a beruházás 70 millió forintba került. A megyeszékhely autóbusszal könnyen elérhető, óránként közlekednek a járatok. Hetes a Fonyód – Kaposvár és a Gyékényes – Kaposvár vasútvonalon, a kaposfüredi és a kaposmérői állomásoktól egyaránt 7 kilométerre van.
Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny. A 30-40 Aranykoronás szántók rendkívül jó minőségűek. A község vízválasztó vonalra esik, északon a Balaton, délen a Kapos irányába folynak a vizek, közülük legnagyobb a Hidasi-árok.
[szerkesztés] Története
Hetes elnevezése hét számnévből, illetve az azt felvevő 'hetes szolgáltató' nevéből ered. Lakói udvari szolgálatot teljesítettek, szabad gazdak voltak. A települést 1237-ben templomos helyként említi először Jakab somogyi főesperes. 1263-ban IV. Béla Herbord vitéznek adományozta. Az Országház előcsarnokában függő térkép már kettős karikával jelezte Hetest, 1490-ben mezőváros volt. A XV. században Mátyás Király fiának, Corvin Jánosnak adta, akkor kaphatott a falu vásárjogot is. A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig. Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott. A XVIII. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác 1842-ben. A század elején 1100-an laktak a községben. 1944 végén a Kaposvár-Fonyód vasútállomástól keletre fekvő szomszédos községekben telepítették ki a falu lakóit.
1945-ben mintegy 1200 hold szántót osztottak ki a helybelieknek, és 186-an kaptak 800 négyszögöles házhelyet. Az első termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, a Vikár Béla Mgtsz 1959 decemberében jött létre. A község 1969-ben Csombárd, Hetes és Juta közös tanácsának székhelye lett. A rendszerváltás után alakult körjegyzőségből 1990-ben vált ki Juta.
[szerkesztés] Nevezetességei
Pogányvölgyi Víztárózó (halastó)
Kaposvárról, a megye és az ország több pontjáról is egyre többen keresik fel Hetes horgászparadicsomát. A Pogányvölgyi- víztároló 25 hektáros tava 1961-ben épült, korábban a termelőszövetkezeté volt, most az 1975-ben alakult Vikár Béla Horgászegyesület tulajdona. Az egyesületnek 1656 felnőtt és 30 ifjúsági tagja van. Ők éjjel-nappal horgászhatnak; 70 mázsa ponty, az egytől a nyolcvan kilogrammosig terjedő harcsaállomány, a hatezer süllő, a 15 mázsa kárász, a harmincezer balin és a kétezer csuka ígér gazdag zsákmányt.
Somssich Imre Általános Iskola parkja
Szőlőhegy: Pál-hegy
[szerkesztés] Hírességei
Pete Lajos
A község jeles szülötte Pete Lajos (1867. október 3. – Budapest, 1924. augusztus 2.) jogász, főszolgabíró, aki mint zenész, és főleg mint dalszerző lett neves. Elsősorban testvérének, Pete Márton költőnek a verseit zenésítette meg, dalainak többsége ma is közismert.
Aligha akad Magyarországon bárki is, aki ne halotta volna, ne ismerné, talán énekelné is a népszerű nótát: Páros csillag az ég alján... De azt már édes-kevesen tudják, hogy szerzője, – vele egyetemben több tucat népszerű nóta és csárdás alkotója is – Hetes községben született. Vikár Bélaéhoz hasonlóan az ő szülőházát is a jelenlegi körorvosi lakáson emléktábla jelzi: PETE LAJOS /1866-1924./. Ama műfajnak volt avatott kezű, sikeres munkása, mely magyar nóta elnevezéssel él a köztudatban. Hallatlan népszerűsége mellett parázs viták támadtak és támadnak ma is létjogosultsága, érték-megítélése körül. "...Főleg az ernyedő középosztály, a pusztuló gentry lelkét tükrözi, – írja Kodály,- azt is az '1849 utáni érzésvilág árnyékában. Ezért túlteng benne a reménytelen lemondás hangja..." Később azonban Kodály álláspontja is enyhült a magyar nótával szemben, megállapítja, hogy számos nóta és csárdás dallam- és ritmuskészlete rokonságot mutat puritán, ugyanakkor művészi tömörségű népdalkincsünkkel. Sőt még ennél is tovább megy és kimutatja, hogy kölcsönhatás mutatkozik az új stílusú magyar népdal és az 1850-1900 között virágzó nótatermés között: számos, ismert nótaszerző darabja ma már népdalként él a köztudatban. Pete Lajos szerzeményei jórészt ez utóbbiak közé tartoznak. Ha megvizsgáljuk az itt közölt HALLJA MAGA BARNA! kezdetű lassú csárdást, – formája: A A5 B A – rögvest szembe tűnik hasonlósága több tízezernyi, un. kupolás szerkezetű, új stílusú népdalunkkal. Pete Lajostól idegen a túlságosan cikornyás, mesterkélt dallamformálás is, melynek alkalmazása szinte íratlan törvény volt a múltszázadvég kávéházi nótavilágában. Ezeknek köszönhető, hogy nótái idestova egy évszázada kopásállóak, népszerűségük semmit sem csökken. Talán legnépszerűbb dala, a saját szövegére komponált PÁROS CSILLAG AZ ÉG ALJÁN, mely számtalan kottakiadványban; rádióműsorokban, nótaesteken a mai napig járja diadalútját, de felbukkant filmdalként is. Tudott dolog, hogy Pete Lajos nem volt hivatásos muzsikus; önműveléssel jutott el oda; hogy nemcsak népszerűt, de maradandót is alkotott. Jónevű dalénekes is volt, s ez lehetővé tette, hogy a leghitelesebben tolmácsolja szerzeményeit. Nagyszámú alkotása közül álljon itt a legközismertebbeknek legalább a címe: Páros csillag az ég alján, Halászlegény a szeretőm, Betyár legény kemény vasban, Bujdokolva járok, Ne sírj, ne sírj szép menyasszony. Egy- egy elkészült sorozatát ciklikusan, kötetekbe foglalva. jelentette meg; Népszerű csárdások /1886./ Legújabb somogyi nóták /1892./, Balatoni nóták stb. Somogy megye, Hetes község szülötte volt. Értékes téglával gazdagította nemzetünk épületét.
Részletek dr. Horváth Imre Hetes község története című könyvéből
Két emléktábla van elhelyezve Hetes településen. A volt tiszttartó lak falán emléktábla hirdeti: "Pete Lajos 1886-1924. Somogy megye nagy dalköltőjének a Berzsenyi Társaság". 1936-ban helyezték el a táblát. A községházán: "A község nagy szülötte, Vikár Béla néprajztudós emlékére. Született 1859. Ápr. 1-én. Halála 10. Évfordulóján kegyelettel emlékezik meg róla Hetes község népe. 1955. Szept. 22." c. felirat rója le a szülőföld háláját nagy fia iránt.
Vikár Béla
Hetes híres szülötte Vikár Béla (1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22. ) etnográfus, műfordító. 1909-ben megjelent Kalevala- fordítása a magyar műfordítás – irodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. 1890-ben gyorsírással jegyezte le a Somogy megye népköltése (Bp.1926). Fonográffelvételeit Bartók Béla jegyezte le.
Vikár Béla nagyapja takácsmester volt Pápán. Apja ugyanott végezte középiskolai és teológiai tanulmányait. Kezdetben Pápán volt tanár. A nagyműveltségű, jó borivó, keménykötésű nyugtalan ember végül is Somogyba kerül református lelkésznek. 1853-ban jött ide először, mint helyettes lelkész fél évet töltött itt és "menesztetett, mert a gyüldének úgy tetszett". Két év múlva mégis itt ver gyökeret 11 évre: 1856-1867-ig. Nem lehetett rossz hely, ha visszakívánkozott. A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy szorgalmas, rendszerető, a valIási türelmet, békét hirdető ember volt a kétfelekezetű községben. A "rektor urat" megdorgálta, mert tanítási idő alatt a tanteremben nem találta, majd amikor az részegen támolygott haza, a tanterembe nem engedte. Sok haja volt az 1847-ben épült templom adósságainak rendezésével is. A sorokból minduntalan kicsendülnek hadakozásai: "Fel kell lépni az elhatalmazott". rendetlenség ellen. A veszekedő házastársakat békítette, házassági viszályaikat rendezte. Felesége, Vikár Béla anyja, Szomjú Veronika a közeli Edde községből jut át látogatóba Hetesre. Az eddei tanítólánynak megtetszett a határozott egyéniségű lelkész. Itt kell megemlíteni, hogy a Szomjú család Nagyszalontáról került át Somogyba, és rokoni kapcsolatban állott Arany Jánosékkal. Vikár Arany Iránti rajongása meg is mutatkozik később. Nyolcadikos gimnazista korában Arany-tanulmánnyal nyer pályázatot. Katalin nővére után (1857. XII. 4.) a második szülött Béla: 1859. ápr. l. A keresztszülők bejegyzésénél említés történik a helybeli Gébel református katolikus plébánosról. v. A lelkész liberális gondolkodására utal még az is, hogy a környékbeli ref. lelkésze 1889-ben az Országgyűlési Gyorsiroda szolgálatába lépett és innen, mint a gyorsiroda főnöke vonult nyugalomba 1821-ben. A nyári parlamenti szüneteket külföldi utazásokra használta fel. 1889-ben feleségével saját költségén félévet tölt Oroszországban és Finnországban. A finn nyelvet és a néprajzot tanulmányozta, továbbá a Nemzeti Múzeum számára gyűjtött néprajzi tárgyakat. Ebben az időben megalapítója és szerkesztője volt az "Élet" c. folyóiratnak. A magyar érdekek szolgálatába állítja a Berlinben és Lipcsében megjelenő Westösterreichische Rundaschaut. 1894. Szülőföldjén és környékén: Hetes, Juta, Mezőcsokonya, Kaposmérő, Edde községekben megkezdi a népdal és népmese gyűjtését. Úttörő volt a népköltési termékeknek fonográffal való egybegyűjtésében és a szövegeknek tájszólás szerinti feljegyzésében. Az 1900-as párizsi folklór kongresszuson meglepetéssel látták, hogy Vikár megelőzte a külföldet; mert akkor már mintegy 2 000 fonográf hengere volt elhelyezve e Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán. 1895-ben az Országos Gyorsíró Egyesület tb. elnöke. I8%-ban a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára. A Keleti Művelődési Központ megbízásából a "Turán" c. folyólatot szerkesztett. I920-ban a Lafontain-társaság főtitkárául választotta. Az Akadémián mindvégig csak levelező tag maradt. Ezt a tényt a "humor levébe mártott múzsájával" a következőképpen örökítette meg: Az Akadémián rajtam kívül, aki öreg, mind,;rendes széken" ül. Csak nekem nincs ily jó székem. De van, amivel minden rendes tag nem dicsekedik, Van ám jó kedvem: e rímeket is épp az szüli. Nyugdíjba menetele után páratlan akaraterővel birkózik az öregkorral. Értekezései; cikkei egymás után jelennek meg. Még halála előtt egy évvel is, 1849-ben, 85 éves korában rövid megemlékezést ír tanító mesteréről, Szinyei Józsefről. Munkásságának méltatása egy cikkben csak a legfőbb alkotásaira szorítkozhat. Mint tudományos kutató legszívesebben a magyar népköltés termékeinek gyűjtésével és magyarázatával foglalkozott. A népies dallamokat 1894 óta gyűjtötte először fonográffal a magyar parasztság ajkáról. 1905-bén megjelenik "Somogymegye Népköltése" címmel egy 460 oldalas népköltési gyűjteménye. Somogyban még él 2-3 énekes, akik Vikárnak énekeltek a "masinába". Felkerestem hát a rádióban is sokszor emlegetett Pöttendi Lidi nénit. Emlékezéseit a következőképpen mondta el: "1894-ben járt a falunkban 4-5 napig Vikár Béla. Bejöttek a tiszteletes úrral. Mosolygós, kedves ember volt, a ki megállította az utcán volt hetesi iskolatársait, a férfiakat és nőket. Népdalok után érdeklődött. A tanítónk akkor kijelölt több jóhangú tanulót. Köztük engemet Is. Akkor énekeltem el a "masinába" az alábbi népdalt:
A hetösi temetőbe, három árva sétát benne, Mind a három azt siratja, hogy nincs néki édösanyja, édösanyja:
Kel' föl, kel' föl, édös anyám, leszakadt a testi ruhám! - Nem kelhetök három árva, mer a sírom le van zárva, le van zárva
Van tinéktök mostohátok, aki gondot visel rátok: Mögfésüli hajatokat, mögmosdati orcátokat, orcátokat.
Gyertök lányok a pajtába, borújjunk egymás nyakába, Úgy sirassuk jó anyánkat, a mi kedves jó dajkánkat, jó dajkánkat.
1907-ben megjelenik kétkötetes, "A magyar népköltés remekei c. műve. Az első kötet bevezetőjében igen hasznos és helytálló megállapításai vannak a népköltésről. A népdalokhoz fűzött hasznos magyarázatainak igazságát vitatja Vargha Gyula szerkesztő: "Különös előszeretettei szokta a dalokban előforduló képeknek jelkép magyarázatát adni. E magyarázatok tisztán Vikár Béla úr egyéni felfogását tolmácsolják, anélkül, hogy azokért akár a Kisfaludy-társaság. akár alulírott, mint e gyűjtemény szerkesztője, felelősséget vállalna. Sőt részemről, sokszor a jelképes értelmet erőszakolt belemagyarázásnak tartom. Így pl. a következő kis dalhoz:
Magas a torony teteje - Bárányomnak nincs mezeje, Bárányomnak jó mező köll, Magamnak szép szerető köll.
Vikár Béla úr a következő megjegyzést fűzi: "E versszak mint képbeszéd magyarázatra szorul. Népköltésünkben az elérhetetlen vagy alig elérhető magasság (torony, nyárfa) az éppen nem, vagy alig teljesülhető vágyat, a hiábavaló vagy kétes reményt fejezi ki... A tárgyalt verskezdet tehát egyszerű prózára feloldva ezt teszi: hiába vágyakozom, bárányomnak nincs mezeje, amint magamnak sincs szeretőm, pedig bárányomnak mező, magamnak szerető kell". Erdélyi János ugyanezt a dalt egészen másképpen, a festőiség szempontjából fogja fel, s úgy hiszem, neki van igaza. A szerelmes juhász ott áll a sík pusztaságon, szeme a távoli toronyra téved, előtte a kisült mező, melyen juhai nem találnak egy harapás füvet, elgondolja, beh jó volna juhainak jó legelő, magának pedig, eszmetársulás útján, hü szerető. Valóban a perspektíva szabályai szerint megfestett tökéletes kép. A képek, a benyomások érzéssé válnak, dallá olvadnak a nép lelkében, de a jelképes felfogás nemigen van meg a magyar természetben' . Mondanom sem kel, hogy Vikár Béla látta félévszázaddal előbb helyesebben a népdal lényegét. Ő; aki a nép és a nép nyelvének szerelmese volt, a dolgok legmélyére hatolt. Megállapításai ma is helytállóak, amikor azt mondja: "Még a közönséges beszéd is lépten-nyomon képileg él egyes szókkal, a költés pedig éppen azért költés, mert képekben gazdagabb, mint a rendes prózai nyelv. Hiszen eredetileg a szó is csaknem mindig pusztán képe volt annak a fogalomnak, tárgynak, melyet jelölt és csak: lassanként, a gyakori használat rendjén kopott le a szóról ez az eredeti képszerűség. Mikor azt mondjuk: galambom, nem gondolunk többé a madárra, mert a szónak ez az eredeti képlegessége tudatunkban már elhomályosult. A népköltésben az ilyen képek roppant sokasága él: violám, rózsám, zsálya, szegfű, rozmaring főnevek, de pl. sárga, fehér melléknevek a gyász jelentésében stb. A kezdetleges népeknél az érzés uralma feltétlen a gondolat felett. S ott az ilyen képes beszéd az általános." ("A magyar népköltés remekei" c. kötet I. rész XXTV. oldal.) – A nyelvtudomány mai álláspontja szerint is kezdetben csak érzéki tárgyakra vonatkozó képleteink voltak pl. nyom, les, tűz, fa, S ezeknek a szavaknak kiejtése eredetileg csak figye1emfelkeltö és irányító szerepű volt. Vikár stílusa hol pajkos. vidám, hol pedig csupa irónia. Súlyos bírálat rejtőzik benne, vagy mögötte. Értett ahhoz, hogyan kell nevetségessé tenni egyeseket és társadalmi hibákat. Ez a gúnyolódás és csipkelődés mutatkozik meg az alábbi verssorokban:
Falu végén vasvella, mégis bejött a kolera, Sem urakra, sem papokra, csak a szegény parasztokra.
Másutt ez az irónia öniróniába csap át: "Tagbaszakadt falusi bambá"nak nevezi Magát és hozzáteszi:
El-elbuktam, de talpraálltam újra, itt állok most nagyokat fújva. Ízes, tősgyökeres szóhasználatára álljon itt pár példa: a szokványos ,.göröngyös út" helyett a "göcsörtös út" kifejezést használja. Másutt: "lelkem fele itthon teddegél. Vikár egyéniségének a csalódások ellenére a humor a legjellemzőbb sajátossága. 85 éves korában nagy tisztelettel emlékezik meg tanító mesteréről, Szinnyei Józsefről. Azt írja: "Ebben az időben született a bajokat is a humor levélbe mártó múzsámnak egyik kecskeríme: Szomorkodik Szinnyei fapadon, mert nem élnek finnjei szabadon. Másutt: Arról lett híres Sortavala, hogy Vikár ott pénzét szórta vala:'- Megértő a fiatalok iránt. Szerénységével mély tudását, emberismeretét leplezte. Munkabírása, ragyogó jó kedve mindvégig megmaradt. Egy alkalommal azt mondta: "Engem nem lehet lerázni a fáról". Van ugyanis egy néger törzs annak a fiataljai minden évben felzavarják az öregeket a fára. Aztán rázzák, addig rázzák a fát, amíg az erőtlenek le nem potyognak. Akkor agyonütik őket. Vikár munkássága több okból jelentős. Így ő alapította meg az első világirodalmi társaságot: a Lafontain-társaságot. Célja az volt,hogy a különféle népek közé ékelt ellenséges szakadékot kitöltse az örök, igaz művészet, irodalom és tudomány szeretetével. A szellemi összhang utáni vágyódás e társaság szellemi alaphangja. Reményt nyújtani a remény nélküli valónak. 1938 márciusában "Ukrán est"-et rendez a társaság. Orosz színművészeket mutattak be hanglemezekkel. E társaság harcolt az emberiességért, törhetetlen békebarát volt, a Kalevala népeposz művészi fordítása legkiemelkedőbb érdeme. Leghűbb és legművészibb fordítását adta a műnek, oly tökéletes formában, ha az eredeti elvesznék, az övéből lehetne az eredetit rekonstruálni. Hangoztatta, hogy muzsikus embereket kell küldeni az ország minden részébe a népdalok gyűjtése céljából. Minden alkotó életnél felvethető az a kérdés, hagyott-e reánk elvégzendő feladatokat. A gyorsírásban hátrahagyott gyűjteményének feldolgozásán kívül nagy horderejű lenne pl. a Somogyi népköltésben közölt rengeteg szöveghez a dallamokat magnetofonra venni. Ma még minden faluban élnék "nótafái", akik egykor neki énekeltek: A fiatalabbak viszont nem ismerik már e szövegek dallamát. Vikár Béla szalmafödeles házban, a hetesi református paplakban látott napvilágot. Szalmatetős házban aludt el örökre 86 éves korában Dunavecsén, ahova egyetlen élő testvérnénjéhez menekült a budapesti bombázások elöl. Pénzgond gyötörte, mint kisdiákot, és ismét pénzgond üldözte, mint aggastyánt. Nyugdíja ugyanis a fővárosban rekedt. De sírbahajlón is régi szép népmeséket jegyzett fel. A Kultuszminisztérium autója csak holttestéhez érkezett meg egy koraőszi vasárnapon. Koporsóját és sírját csak a búcsúztató Molnár Lajos lelkész és a dunavecsei iskolás gyermekek vették körül. Halhatatlan, elévülhetetlen érdemei miatt azonban díszsírhelyet kapott a budapesti Farkasréti temetőben. Itt helyezték örök nyugalomra 1948. okt. 23-án. Szavait idézve "Csapást törtem uj danákra...." Valóban új csapást tört a népdalgyűjtés terén. Akaraterővel páros sokrétű tehetsége a magyar kultúra kiemelkedő alakjává tette. Néppel azonosult szellemiségéből nemzedékek tanulhatnak mély, igazi humanista emberséget, magyarságot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
http://www.hetes.hu Hetes község honlapja







Based on work by