1984 (regény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A további jelentéseket lásd az 1984 (egyértelműsítő lap) oldalon.
Az 1984 (eredeti címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény és szerelmi történet George Orwelltől. A történet egy negatív utópia vagy disztópia, melyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást diktál a polgárok között, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ezzel a művel kapcsolatban használjuk. Az angol irodalom eme művét sok nyelvre lefordították.
- „A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”
Az 1984 vezette be a ma már híres mindenlátó Nagy Testvér alakját, a közismert 101-es szobát, a Gondolatrendőrséget, amely teleképeket (olyan televízió, amely kamerát tartalmaz – ez a Párt minden tagjának lakásában, majdnem az összes szobában megtalálható) használ, valamint az újbeszél nevű fiktív mesterséges nyelvet.
A történet 1984. április 4-én kezdődik (Winston Smith, a regény főhősének naplójában az első bejegyzés), 13.00-kor („Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek”).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az 1984 világa
Az 1984 világképe feltűnő és szándékos párhuzamokat mutat a totalitárius államokkal, elsősorban pedig (de nem kizárólag) a sztálinista Szovjetunióval. Orwell olyan korban élt, mikor a zsarnokság, a diktatúra valóságosan is jelen volt Szovjetunióban, Németországban és más országokban, ahol a kormány vasmarokkal uralkodott saját polgárain, ahol az éhezés, a kényszermunka és a tömeges kivégzések mindennaposak voltak.
Orwell azt is mondta, hogy a könyv azt írja le, amit az Egyesült Királyság akkori állapotában látott. A kormány struktúrája a britét láttatta. Az 1984 kormánya négy fő minisztériumból áll, melyek nevei pontosan a feladatuk ellentétei: „a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”
A kormány titokzatos vezetője a mindentudó, teljhatalmú, imádott Nagy Testvér, röviden „NT”. Nagy Testvér „egy negyvenöt év körüli, sűrű fekete bajuszos durva vonású férfi arcá”-val rendelkezik. Általában plakátokon ábrázolják, a „NAGY TESTVÉR FIGYEL TÉGED” jelmondat kíséretében.
Az ő félelmetes ellensége a gyűlölt Emmanuel Goldstein, a Párt egy tagja, akit korán eltávolítottak onnan. Goldstein állítólag a Testvériség nevű Pártellenes szövetség fontos eleme. Az olvasó sosem jön rá, hogy a Testvériség valójában létezik-e vagy sem, de a célzások alapján úgy látszik, lehetséges, hogy Goldstein fiktív alak, akit épp a Párt hozott létre. Egyébként az sem derül ki, hogy a Nagy Testvér valóban élő személy-e, vagy csak a Belső Párt fiktív kreatúrája, esetleg egykori vezére, aki már rég halott (ez utóbbira utal O'Brien válasza, amikor Smith ezt kérdezi tőle).
A Párt három jelmondata, amely mindenhol látható:
- „A HÁBORÚ: BÉKE
- A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
- A TUDATLANSÁG: ERŐ”
Bár ezeknek a szavaknak a meghatározása ellentétes értelmű, az 1984 világában a világ állandó háború állapotában van, senki sem szabad és mindenki tudatlan. Ezeknek a szélsőségeknek köszönhetően a kifejezések értelmetlenné válnak, a jelmondatok pedig axiomatikussá.
A világot három funkcionális megegyező tekintélyelvű nagyállam vezérli: Óceánia (ideológiája: Angszoc [angol szocializmus]), Eurázsia (ideológiája: neo-bolsevizmus) és Keletázsia (ideológiája: halálimádat vagy magunk eltörlése). A három ideológia alapvetően megegyezik, de nagyon fontos, hogy a nagyközönség erről ne tudjon. A népességet arra a hitre vezették, hogy az a világnézet, amely az éppen ellenséges másik szuperhatalom sajátja, utálatos. A regény írásának idején, a késői 1940-es évek politikai térképét tekintve Óceánia a Brit Birodalom és Nemzetközösség, az Amerikai Egyesült Államok és Latin-Amerika területeit fedi le; Keletázsia Kínának és Japánnak felel meg; Eurázsia pedig a Szovjetunió és a kontinentális Európa területeire mutat. Az, hogy az Egyesült Királyság Eurázsia helyett Óceániában található, a könyv szerint vitatott történelmi rendellenesség.
A regény központja London, amely Óceánia egyik, Egyes Leszállópályának (en:Airstrip One) nevezett tartományának fővárosa – az átnevezett Nagy-Britanniáé és Írországé. A háború által megtépázott város, a szétbombázott tisztásokon, faházakban élő emberek képe a olyan helyszínt jelentett, amelyet Orwell korabeli, különösen angol olvasói könnyen maguk elé tudtak képzelni, hiszen az effajta emlékek még elevenen éltek bennük az alig pár éve befejeződött második világháború után.
Az újbeszél, Óceánia „hivatalos nyelv”-e különös, ugyanis a szókincse évről évre csökken; Óceánia állama nem lát értelmet abban, hogy fenntartsa az összetett nyelvet, így az újbeszél a „szópusztítás” nyelve. Ahogy az egyik szereplő, Syme mondja:
- „Persze az igék és a melléknevek közt végezzük a legnagyobb irtást, de a főnevek százait is teljes joggal kiirthatjuk. S nemcsak a rokon értelműeket, hanem az ellentétes értelműeket is. Mert ugyan miféle létjogosultsága van egy olyan szónak, amelyik pusztán csak egy másik szónak az ellentéte? Vegyük például a »jó« szót. Ha egyszer van egy olyan szavunk, mint a »jó«, ugyan mi szükség olyan szóra is, hogy »rossz«? A »nemjó« éppen olyan megfelelő… […] Ha pedig a »jó« nyomatékosabb kifejezésére van szükség, mi értelme annak, hogy egész csomó olyan, teljesen haszontalan szót használjunk, mint például a »kitűnő«, a »ragyogó« meg a többi hasonló? Ezeknek a jelentését tökéletesen fedi a »pluszjó«, vagy a »duplapluszjó«, ha még fokozottabb értelmére van szükségünk. […] A végén a jóság és a rosszaság egész fogalomkörét ki fogja fejezni hat szó – azazhogy igazában egyetlenegy szó.” (Első rész, ötödik fejezet)
Az újbeszél valódi célja az, hogy elvegye annak lehetőségét, hogy megfelelően meg lehessen érteni a forradalom vagy a véleményeltérés fogalmát, mégpedig úgy, hogy eltávolítja azokat a szavakat, amelyek arra használhatóak. Mivel a Gondolatrendőrségnek még nem sikerült olyan módszert kifejlesztenie, amellyel véleményeltérést találhat az emberek gondolataiban, létrehozták az újbeszélt, hogy még csak ne is lehessen gondolni nézeteltérésre. (Az ezzel kapcsolatos nyelvészti elképzelés a Sapir–Whorf hipotézis.)
Ahhoz, hogy megértsük, miért írta meg Orwell az 1984-et, csupán meg kell néznünk néhány kevésbé híres írását: leginkább a Hódolat Katalóniának című műve magyaráz meg sokat az író bizalmatlanságáról a totalitarizmussal és a forradalmak elárulásával szemben. A Légszomj című alkotása néhány részében a személyes szabadságot ünnepli, amely elveszik az 1984-ben. Miért írok? című esszéje világosan megmagyarázza, hogy az 1936-os spanyol polgárháború óta írt „komoly munkái” „a szocializmusért, demokratikus formájáért és a totalitarizmus ellen lettek írva, közvetlen vagy közvetetten.”
[szerkesztés] A címről
Eredetileg Orwell a The Last Man in Europe (Az Utolsó Ember Európában) címet adta e regényének, de a kiadója, Frederic Warburg, változtatást javasolt a nagyobb sikert elősegítendő. Orwell nem ellenezte a javaslatot.
Nem teljesen tiszta, hogy a regény végül miért ezt a végleges címet kapta, illetve hogy miért épp 1984-ben játszódik (ez utóbbi a regény szerint kétséges). Közkeletű nézet, hogy az író egyszerűen megváltoztatta a megírás évszámának (1948) utolsó két számjegyét. Egy másik magyarázat szerint ez egy utalás az 1884-es alapítású Fabian Society elnevezésű brit szocialista szervezet létrejöttének századik évfordulójára. Utalhat a cím Jack London A vaspata című regényére (melyben egy politikai mozgalom 1984-ben éri el a tetőpontját), esetleg G. K. Chesterton The Napoleon of Notting Hill (A Notting Hill-i Napóleon) című regényére, ami szintén ebben az évben játszódik, sőt még Orwell feleségének, Eileen O'Shaughnessynek az End of the Century, 1984 (Az Évszázad Vége, 1984) című versére is. Ismét egy másik magyarázat szerint a regény Orwell második variációja szerint az 1980 címet kapta volna, de betegségének következtében hosszú időbe tellett megírnia, ezért messzebbre akarta előretolni a cselekményt a jövőbe.
[szerkesztés] A regény utóélete
A regény megjelenése óta rengeteg művészt és művet inspirált. Az 1984-et közhelyként is felhasználják magánszférával kapcsolatos beszélgetéseknél. Az „orwelli” jelzőt az olyan cselekvésekre és szervezetekre használják, amelyek az ebben a regényben olvashatóra emlékeztetnek. Az élet sok szituációjában elhangzik, hogy Nagy Testvér szemmel tart bennünket.
[szerkesztés] További regények
Ray Bradbury 1953-ban készült Fahrenheit 451 című művében a disztópia az 1984-ben megjelenőhöz hasonló elemekből épül fel. Elég valószínű, hogy a híres lengyel sci-fi-író, Stanislaw Lem az 1984 hatása alatt írta Éden című regényét.
[szerkesztés] Film
Az 1984-ből két mozifilmet is csináltak, 1956-ban és 1984-ben, és még többször készítettek belőle televíziós adaptációt. Az 1984-es film hű feldolgozása a regénynek, és széles körben elismert. Az irányítás és változás légköre inspirálta a Terry Gilliam által rendezett Brazil című filmet, valamint a Stanley Kubrick rendezte Mechanikus narancsot.
[szerkesztés] Televízió
A Nagy Testvér kifejezést átvette a Big Brother nevű valóságshow, melyet először Hollandiában készítettek, 1996-ban, később pedig a világ több országában debütált, köztük Magyarországon is, 2002-ben. Ebben a műsorban egy csoport jelentkező él egy házban, folyamatos megfigyelés alatt. Ezalatt sok feladatot kapnak, és a munkájukat vetítik a televízióban és az interneten. A nézőközönség egyenként kiszavazza a játékosokat hétről hétre. Az utolsó bennmaradó versenyző nyeri meg a fődíjat.
A Paul Merton által vezetett BBC TV-műsor a 101-es szobáról kapta a nevét (Room 101). Itt a vendégek olyan emberekről vagy tárgyakról beszélnek, melyeket gyűlölnek, és el szeretnének küldeni a 101-es szobába.
Az 1984-ben kiadott Apple Macintosh televíziós reklámja is az 1984-re utal, a következő szöveggel: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan mint az 1984.”' (Lásd: 1984 (televíziós reklám))
[szerkesztés] Zene
- David Bowie 1974-es albuma, a Diamond Dogs szorosan kötődik az 1984-hez. Három szám konkrétan a regényről szól, ezek cím szerint: az "1984", a "Big Brother" és a "We Are The Dead".
- További zenei utalásokat lásd az alábbi Magyar vonatkozások bekezdésben.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
- a Müller Péter Sziámi vezette URH Nagy Testvér c. száma (szöveg), a Van-e élet a Földön? albumról.
- a Kovács Ákos vezette Bonanza Banzai nevű popegyüttesnek a regényen alapuló, 1984 című száma (mely az azonos című albumon szerepel) és a 101-es szoba című dal (amely az Elmondatott elnevezésű albumon szerepel).
- az 1984 rövidfilmváltozata, szintén Ákos főszereplésével. [1]
[szerkesztés] Civil jogvédelem
A Nagy Testvér díjat ([2]), a Privacy International magyar megfelelőjét 2001 óta Magyarországon is kiosztják olyan állami szerveknek, cégeknek és magánszemélyeknek, amelyek a legtöbbet tettek az illető év során a magánszféra megsértéséért. A díj pozitív változatával azokat jutalmazzák, akik a legtöbbet tettek a magánszféra tiszteletben tartásáért.
[szerkesztés] Megjegyzés
A regényből való idézetek Szíjgyártó László fordításai.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A regény angol szövege (kereshető változat)
- A regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- George Orwell: Miért írok? (angol nyelvű)
- A regény háttere és elemzése fejezetenként CliffsNotes.com (angol nyelvű)
- Elemzés (angol nyelvű)


Based on work by