Fazola Henrik
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fazola (Fassole) Henrik (kb. 1730–1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos. Magyarországon az ipari tőke egyik első képviselőjének tekinthető.
Würzburgban született, Egerben telepedett le. Több segédet is foglalkoztatott a műhelyben, ahonnan olyan, ma már műemléknek minősülő iparművészeti kovácsolt vasmunkák kerültek ki, mint az egri vármegyeháza kovácsoltvas kapuja. Több kisebb gyárat létesített a Garadna és a Szinva völgyeiben, hogy itt dolgozza fel a környező bányákból származó vasércet.
1770. július 28-án Mária Terézia aláírta a diósgyőri vasgyár alapítólevelét. Ekkor Fazola elkezdte a felső-hámori (ma Miskolc-Ómassa) nagyolvasztó megépítését, amelyet 1772 tavaszán helyezett üzembe. Sajnos ez mára nem maradt fenn. fel. Sajnos a bükki vasércről kiderült, hogy gyenge minőségű, szállítása pedig költséges, és felemésztette Fazola vagyonát. A vasgyártás ezen a területen 1820 körül fejeződött be, a gyárakat lejjebb költöztették.
A vasgyártás álmát fia, Fazola Frigyes vitte tovább. 1804-ben kezdték építeni a nagyobb hasznos térfogatú új vaskohót, a Garadna patak partjára. Ezt az őskohónak nevezett, ma már múzeum olvasztót szolgálta ki hűtővízzel a Hámori-tó, amelyet azért hozott létre mesterségesen, duzzasztással, hogy ne legyen kitéve a Garadna patak vízingadozásának és egyenletes mennyiségű vizet használhasson.


Based on work by