Blaha Lujza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Blaha Lujza (sz. Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Színészcsaládban született, gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Édesapja korán meghalt, őt pedig egy Kölesi nevű színészcsalád vette pártfogásába. 1858-ban lépett először színpadra Győrött, Kölesi Lujza néven.

Első férjétől – Blaha János karmestertől – kapta zenei képzését. Férje nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte.

Játszott Szabadkán és Debrecenben is, de főként a fővárosi színházakban szerepelt.

1901. március 2-án Széll Kálmán a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezi ki.

[szerkesztés] Szerepei

[szerkesztés] Filmszerepei

  • 1901 – A Tánc – Pekár Gyula ismeretterjesztő filmsorozatának egy darabjában játszik
  • 1916 – Csiky: Nagymama c. film főszerepe

[szerkesztés] Színházi szerepei

  • 1863–65 – Féltve őrzött kislány – gyermekcímszereplő – Győri Színház
  • 1865 – Eljegyzés lámpafénynél címszerepe – Szabadkai Színház
  • 1865 – Varázshegedű c. operett címszerepe – Szabadkai Színház
  • 1867 – Kékszakállú – operett-átirat – főszerep, Debreceni Színház
  • 1867 – Varázshegedű – operett-főszerep, – Debreceni Színház
  • 1867 – Szép Galathea – főszerep – Debreceni Színház
  • 1867 – Gerolsteini Nagyhercegnő – főszerep – Debreceni Színház
  • 1867 – Világszép asszony Marcia – operett-főszerep, Debreceni Színház
  • 1867 – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban, Debreceni Színház
  • 1867 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Debreceni Színház
  • 1871. május 7. – Marcsa – Tündérlak Magyarhonban – Nemzeti Színház – Blaha Lujza budapesti premierje
  • 1871. november – Zsuzsi – A Nagyapó c. népszínműben – Nemzeti Színház
  • 1873 – Abonyi Lajos: A betyár kendője népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1874 – Csikós c. népszínmű, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1874 – Panna asszony lánya, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1874 – Ripacsos Pista dolmánya, címszerep – Nemzeti Színház
  • 1874 – Vén Bakancsos – címszerep – Nemzeti Színház
  • 1874 – Peleskei Nótárius – gazdasszony szerepe – Nemzeti Színház
  • 1874 – Szigligethy Ede: Sztrájk főszerepe – Nemzeti Színház
  • 1875. január 1. – Finum Rózsi – Tóth Ede: A Falu rossza c. népszínművében – Nemzeti Színház
  • 1875. október 22. – Tóth Kálmán: Az ördög párnája – bohózat, főszerep – A Népszínház első darabja
  • 1877 ősze – A Kisasszony a feleségem – operett-főszerep – Népszínház
  • 1878 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Népszínház, címszerep – a Csingilingi csárdás c. betétdal slágerré válik
  • 1879 – A Favartné c. operett főszerepe – Népszínház
  • 1879 – Boccaccio c. operettben mint az ifjú Boccaccio – Népszínház
  • 1879 – Királyfogás
  • 1879 – Üdvöske
  • 1879 – Kornevilli harangok
  • 1879 – Kis herceg
  • 1879 – Franciák Milánóban
  • 1879 – Titilla hadnagy
  • 1879 – Peking rózsája
  • 1882 – Vörös Sapka – főszerep – Népszínház
  • 1882 – Konti József: Eleven ördög – operett-címszerep, Népszínház
  • 1883 – A Koldusdiák – Simon diák szerepében – Népszínház
  • 1885 – Felhő Klári – népszínmű címszerepe – Népszínház
  • 1888 – Konti József: Suhanc – operett-főszerep, Népszínház
  • 1888 – Folliniusz Aurél: Náni – főszerep – Népszínház
  • 1890 – Igmándi kispap, Esztike szerepe – Népszínház
  • 1890 – Parasztkisasszony – főszerep – Népszínház
  • 1894 – Szókimondó asszonyság – főszerep – Népszínház
  • 1894 – Bokor József: Télen c. népszínmű – főszerep – leánya, Soldos Sárika először lép föl vele
  • 1897 – A gyimesi vadvirág – főszerep – Népszínház
  • 1897 – A tékozló – főszerep – Népszínház
  • Gárdonyi Géza: A Bor c. darabjában – címszerep – Nemzeti Színház
  • 1908 – Csiky: Nagymama – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1909. március 17. – Móricz Zsigmond: Sári bíró – Bíróné főszerep, Nemzeti Színház
  • 1909 ősze, Móricz Zsigmond: A lányom – főszerep, Nemzeti Színház
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek – főszerep – Nemzeti Színház
  • 1911 nyara – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű – Balatonfüred
  • 1912 február – Szigeti József: Rang és mód – főszerep – Nemzeti Színház repríze
  • 1912 – Abonyi Lajos: Betyár kendője – főszerep, felújítás Nemzeti Színház
  • 1912 – Török bíróné – Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris c. népszínmű, főszerep – felújítás
  • 1914. január – Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom – főszerep – Nemzeti Színház, utolsó szerepe, visszavonulása miatt leveszik a műsorból

1918. március 18-án, Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom című darabjában lépett utoljára színpadra.

[szerkesztés] Emlékezete

Blaha Lujza nevét számos tér, színház és utca őrzi.

A Balatoni Szövetség 1926-ban plakettel díszített emlékpadot állíttatott neki a sétányon. Balatonfüredi villáján, ahol 1893 után szívesen töltötte idejét, tábla őrzi emlékét.

Blaha Lujza síremléke a Kerepesi temetőben, a Fiumei úti sírkertben
Blaha Lujza síremléke a Kerepesi temetőben, a Fiumei úti sírkertben
Blaha Lujza síremléke közelebbről
Blaha Lujza síremléke közelebbről

[szerkesztés] Források