Brjanszki terület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Brjanszki terület (Брянская область)
A Brjanszki terület címere

A Brjanszki terület zászlaja

A Brjanszki terület
Székhely Brjanszk
Terület 34 900 km2
Népesség (2005) 1 346 500 fő
Népsűrűség 38,6 fő/km2
Járások száma 7 városkörzet (gorodszkoj okrug), 27 járás (rajon)
Alapítás 1944. július 5.
Rendszámtábla-kód 32

A Brjanszki terület (oroszul: Брянская область) az Orosz Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt); a Központi Szövetségi Körzethez tartozik. Az európai országrész nyugati vidékén fekszik; északon a Szmolenszki, keleten a Kalugai és az Orjoli, délen a Kurszki terület, valamint délen Ukrajna Csernyihivi és Szumi területe, nyugaton Belarusz Mahiljovi és Homeli területe határolja. Közigazgatási központja Brjanszk.

Területe 34 900 km²; lakossága 1 346 500 fő (2005), népsűrűsége 38,6 fő/km².

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Természetföldrajz

[szerkesztés] Domborzat, vízrajz

A terület a Kelet-európai síkság nyugati részén és a Közép-orosz hátság egy kisebb részén fekszik. A Gyeszna – Oka folyók erdőkkel borította vízválasztóját és a Gyeszna medencéjének középső szakaszát foglalja magában. Domborzatára az erősen tagolt eróziós síkság jellemző. Legmagasabb pontja 288 m.

Legfontosabb folyója a Dnyeper mellékfolyója, a Gyeszna, mely itt észak-déli irányban haladva maga is több mellékfolyót vesz fel, majd Kijev alatt torkollik a Dnyeprbe. A Belgorodi területen torkollnak a Gyesznába: balról a Bolva (Brjanszknál), a Navlja és a Nyerussza, jobbról a Szudoszty és több kisebb folyó. Ugyancsak a Dnyepr vízgyűjtőjéhez tartozik a nyugati vidékek jelentősebb folyója, az Iputy. A 49 jelentősebb tó közül legnagyobb a 450 ha területű Kozsani.

[szerkesztés] Ásványkincsek

Ásványi kincsei között kiemelkedő jelentőségűek tőzeg- és foszforit tartalékai. A kitermelhető tőzegtelepek 82 ezer ha-t, az erdővel borított területekkel együtt 125 ezer ha-t foglalnak el. A foszforitot a műtrágyagyártás során hasznosítják. 44 lelőhelye ismeretes, nagyobb részt a Gyeszna bal partján, készleteit 150 millió tonnára becsülik. Ugyancsak nagy mennyiségben áll rendelkezésre a foszforit kíséretében előforduló glaukonit. Egyéb ásványi kincsek közül említést érdemelnek az üvegipari és építőipari alapanyagok: homok, anyag, mészkő.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és meleg a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi vidékeken 4,5°, a délin 5,9°. A januári középhőmérséklet -7 – 9°, a júliusi 18 – 19°. A tenyészidő 180 nap, a csapadék mennyisége éves átlagban 560 – 600 mm. A leginkább csapadékos évszak a nyár, a téli hónapok csapadékmennyisége csekély (25-35 mm/hó).

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

A terület a tajga déli határán fekszik, csupán a délkeleti széleken megy át az erdős sztyep övezetbe. Az összterület több mint 25%-a, összesen mintegy 1 millió hektár erdővel borított vidék; a brjanszki erdő a központi, erősen iparosodott körzetekben messze földön híres. A legnagyobb erdős masszívumok a Gyeszna bal partja mentén, valamivel kisebbek a Szudoszty és az Iputy folyók mentén találhatók. Egyaránt jellemzők a fenyő-, a vegyes- és a lombos erdők. Leggyakrabban előforduló fajták az erdei fenyő (kb. 40%), továbbá a nyír- és a nyárfa. Gyakori még a tölgy, a kőris, a juhar, a éger, a hárs stb. A nyugati tájak (Novozibkov környéke) jellemző fafajtája a gyertyán. Az állatvilágot jávorszarvas, vaddisznó, róka, görény, nyest, mezei nyúl és több száz madárfaj képviseli.

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

  • "Brjanszkij lesz" (Brjanszki erdő), kb. 12 000 ha. 1987-ben alakították ki a Gyeszna és a Nyerussza folyók közötti vidéken, a Trubcsovi és a Szuzemszki járások területén. Célja a tajga övezet és a lombos erdő övezet találkozásánál elterülő, tipikus közép-orosz táj (Poleszje) gazdaság által kevéssé érintett erdőinek védelme.
  • "Prigyesznjanszkij" (Gyeszna mente) néven nagykiterjedésű nemzeti park kialakítását is tervezik. A nemzeti park a Navlinszki, a Vigonicsi és a Trubcsovszki járások részeit foglalja majd magában, tervezett nagysága meghaladja a 100 000 ha-t.

[szerkesztés] Csernobil

1986. április 26-án a csernobili atomerőműben történt baleset következtében Oroszország egyes nyugati körzeteit is sugárszennyezés érte, köztük leginkább a Brjanszki terület Klinci és Novozibkovi járásait. A szennyezés súlyos károkat okozott, következményei máig sem múltak el teljesen.

[szerkesztés] Történelem

A vidéket eredetileg a szláv vjaticsok lakták. A 10. század végén a kijevi fejedelem a Gyeszna mentén több erődöt építtetett, közöttük volt az egykori Brjanszk is. A terület a 14. században a Litván fejedelemséghez tartozott, 1500 után a Moszkvához hű egyik fejedelemség része lett. Jelentősége a 17. század közepétől gyorsan növekedett részben földrajzi fekvése, részben a Gyesznán megélénkülő folyami hajózás és kereskedelem eredményeként. A 16. században állandósultak az ellenségeskedések és háborúk. 1635-től a vidék a Moszkva Ukrajna közötti kereskedelem fontos útvonala lett. I. Péter idején Brjanszk városa a déli (azovi) területek elleni hadjárat egyik bázisa volt, többek között kisebb hajókat építettek a kozák seregek számára. A 18. században Brjanszk kereskedelmi jelentősége csökkent. Az ipari fejlődés a 19. század második felétől gyorsult fel. 1868-ban megépült a régió első vasútvonala (Szmolenszk-Brjanszk-Orel). Brjanszk mellett vasúi járműgyár és több vasipari üzem létesült. 1900-ban megindult vidéken a cementgyártás.

A II. világháború idején Brjanszk városában a német megszállás 708 napig tartott. A brjanszki erdőben szerveződtek és működtek a legnagyobb szovjet partizánalakulatok. A Brjanszki terület sokáig az Orjoli kormányzósághoz (később: –területhez) tartozott. Mint közigazgatási egységet, a mai határok között 1944. július 5-én hozták létre, miután felszabadították a német megszállás alól.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Ipar

TEM18-017 tip. dízelmozdony, a Brjanszki Gépgyár terméke
TEM18-017 tip. dízelmozdony, a Brjanszki Gépgyár terméke

A régió fejlett iparral rendelkezik. Meghatározó jelentőségű iparágak a fémfeldolgozás és a gépgyártás. Papír-, építőanyag – és vegyipara, fa- és fafeldolgozóipara, textil- és élelmiszeripara is jelentős.

  • A legnagyobb ipari központ Brjanszk, ahol többek között vas- és acélöntöde üzemel, teherautókat, mezőgazdasági gépeket állítanak elő. Itt működik az ország egyik legnagyobb, 1873-ban alapított gépgyára (BMZ), ahol hagyományosan vasúti mozdonyok és tehervagonok készülnek, valamint dízelmotorok hajók számára. A szintén nagy hagyományokkal rendelkező "Arzenál" gyárban haditechnikai felszerelések mellett nehézgépeket, útgyalukat, aszfaltterítő gépeket állítanak elő.
  • "Izoterm kutatóintézet": félvezetők, orvosi és mikroelektronikai műszerek gyártása.
  • Fokino: "Malcovi portlandcementgyár;" az 1899-ben alapított vállalat Oroszország egyik legnagyobb cementgyára.
  • Klinci: autódaru gyár, építőanyag-ipari kombinát.
  • Gyjatykovo: üvegkristály üzem, a 18. század óta különleges díszítésű termékeiről híres.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelés az ipar súlyához viszonyítva kevésbé jelentős. Termékenyebb csernozjom talajok csupán a régió délkeleti szélein találhatók. A gabonafélék (búza, árpa, rozs) mellett nagy terület jut az ipari növények: len, kender, cukorrépa, komló termesztésére. Hagyományosan nagy (közel 25%) a burgonya termesztésének aránya.

[szerkesztés] Közlekedés

A terület különösen fejlett vasúti hálózattal rendelkezik, teljes hossza megközelíti az 1 000 km-t. Fontos vasúticsomópont: Brjanszknak külön személyi főpályaudvara és külön teherforgalmi pályaudvara van, továbbá jelentős forgalmat bonyolít le Unyecsa város vasúti csomópontja a régió nyugati részén, az orosz–belarussz határ közelében. Brjanszkon keresztül vezet többek között a BudapestKijevMoszkva nemzetközi vasútvonal is.

A Gyeszna hagyományosan fontos víziút, amely kedvező összeköttetést teremt Ukrajna fővárosával, illetve a Dnyepr-en át az ország déli körzeteivel. A légiforgalom tekintetében előrelépést jelentett, hogy Brjanszk repülőtere 1995-ben nemzetközi repülőtéri státust kapott.

[szerkesztés] Népesség

A lakossága összlétszáma 1 346 500 fő (2005), a népsűrűség 38,6 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1404,0); ukránok (20,2); beloruszok (7,7). Ötezer főnél kevesebb: örmények, cigányok, azeriek, zsidók, tatárok, moldávok.

[szerkesztés] Városok

Zárójelben a lakosság száma 2005. január 1-jén (ezer fő).

  • Brjanszk (424,1)
  • Klinci (66,1)
  • Novozibkov (42,7)
  • Gyatykovo (33,2)
  • Unyecsa (28,3)
  • Karacsajev (20,0)
  • Zsukovka (19,1)
  • Szelco (18,6)
  • Sztarodub (18,4)
  • Pocsep (17,2)
  • Trubcsovszk (16,1)
  • Fokino (15,3)
  • Navlja (13,9)
  • Kletnya (13,7)
  • Szurazs (11,9)
  • Mglin
  • Szevszk
  • Zlinka

[szerkesztés] Közigazgatás

A Brjanszki terület élén a kormányzó, Nyikolja Gyenyin áll (Egységes Oroszország Párt). A 2004. december 19-én megtartott választásokon a korábbi kormányzó, Jurik Lodkin (Kommunista Párt) indulását bírósági ítélet akadályozta meg.

2006 óta a Brjanszki területen 287 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (городской округ) , 27 járás (район), továbbá 30 városi község (городское поселение) és 223 falusi község (сельское поселение).

[szerkesztés] Városi körzetek

  • Brjanszk
  • Klinci
  • Novozibkov
  • Szelco
  • Sztarodub
  • Fokino
  • Klimovo település

[szerkesztés] Járások

  • Braszovói járás (Брасовский район)
  • Brjanszki járás (Брянский район)
  • Vigonyicsi járás (Выгоничский район)
  • Gorgyejevkai járás (Гордеевский район)
  • Dubrovkai járás (Дубровский район)
  • Gyatykovói járás (Дятьковский район)
  • Zsirjatyinói járás (Жирятинский район)
  • Zsukovkai járás (Жуковский район)
  • Zlinkai járás (Злынковский район)
  • Karacsevi járás (Карачевский район)
  • Kletnyai járás (Клетнянский район)
  • Klimovói járás (Климовский район)
  • Klinci járás (Клинцовский район)
  • Komarcsi járás (Комаричский район)
  • Krasznogorai járás (Красногорский район)
  • Mglini járás (Мглинский район)
  • Navljai járás (Навлинский район)
  • Novozibkovi járás (Новозыбковский район)
  • Pogari járás (Погарский район)
  • Pocsepi járás (Почепский район)
  • Rognyedinói járás (Рогнединский район)
  • Szevszki járás (Севский район)
  • Sztarodubi járás (Стародубский район)
  • Szuzemkai járás (Суземский район)
  • Szurazsi járás (Суражский район)
  • Trubcsovszki járás (Трубчевский район)
  • Unyecsai járás (Унечский район)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok Adigeföld | Altáj | Baskíria | Burjátia | Csecsenföld | Csuvasföld | Dagesztán | Észak-Oszétia | Hakaszföld | Ingusföld | Jakutföld | Kabard-Balkárföld | Kalmükföld | Karacsáj-Cserkeszföld |Karélia | Komiföld | Mariföld | Mordvinföld | Tatárföld | Tuva | Udmurtföld
Határterületek Altáji határterület | Habarovszki határterület | Krasznodari határterület | Krasznojarszki határterület | Permi határterület | Sztavropoli határterület | Tengermelléki határterület
Területek Amúri | Arhangelszki | Asztrahanyi | Belgorodi | Brjanszki | Csejlabinszki | Csitai1 | Irkutszki2 | Ivanovói | Kalinyingrádi | Kalugai | Kamcsatkai3 | Kemerovói | Kirovi | Kosztromai | Kurgani | Kurszki | Leningrádi | Lipecki | Magadani | Moszkvai | Murmanszki | Nyizsnyij Novgorodi | Novgorodi | Novoszibirszki | Omszki | Orenburgi | Orjoli | Penzai | Pszkovi | Rosztovi | Rjazanyi | Szahalini | Szamarai | Szaratovi | Szmolenszki | Szverdlovszki | Tambovi | Tomszki | Tulai | Tveri | Tyumenyi | Uljanovszki | Vlagyimíri | Volgográdi | Vologdai | Voronyezsi | Jaroszlavli
Szövetségi jelentőségű városok Moszkva | Szentpétervár
Autonóm terület Zsidó autonóm terület
Autonóm körzetek Aginszkojei-Burját AK1 | Csukotkai AK | Hanti-Manszi AK | Korják AK3 | Nyenyecföld | Uszty-Ordinszkiji Burját AK2 | Jamáli Nyenyec AK
  1. 2008. március 1-jén a Csitai terület és az Aginszkojei-Burját Autonóm Kerület „Bajkálontúli határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
  2. 2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját Autonóm Körzet beleolvad az Irkutszki területbe.
  3. 2007. július 1-jén a Kamcsatkai terület és a Korják Autonóm Körzet „Kamcsatkai határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
Szövetségi körzetek
Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti