Fegyveres biztonsági őrség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fegyveres biztonsági őrség meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg működtető állami, önkormányzati, vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Szabályozása az 1997. évi CLIX törvény, és a 27/1998 (VI.10.) BM rendelet szerint történik.

[szerkesztés] Szervezése

  • ha az állam működése, a lakosság ellátása érdekében kiemelkedően fontos tevékenységet végez
  • ha létesítményeknél, szállítmányozást végző intézményeknél a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság, vagy a szervezet vagyonvédelme érdekében indokolt

Általános esetek:

  • az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítmény
  • a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőtér
  • katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy környezetre veszélyes bármely anyag, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállítással összefüggő tevékenység.
  • a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer
  • kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek
  • postai szolgáltató kiemelt létesítményei
  • közszolgálati rádió, televízió
  • távközlési rendszerek központi létesítményei

[szerkesztés] Létrehozás, engedélyezés, megszüntetés

1. § (1) Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;

b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

c) a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet;

d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

(2) A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrhatóság, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3) Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a Belügyminisztérium az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozathozatal előtt ki kell kérni a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, valamint az illetékes rendőrhatóság véleményét.

(4) A határozat – az őrzésre kötelezésen túl – meghatározza:

a) az őrzés biztonsági rendszerét;

b) a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.

(5) A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető

a) állandó (visszavonásig tartó),

b) időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő),

c) ideiglenes (határozott időtartamú)

jelleggel.

(6) Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek szervezetében is olyan – az adott szerv tevékenységi körébe tartozó – objektum, illetve személyőrzési, kísérési feladatok ellátására, amelyekhez a jelen törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

[szerkesztés] Fegyveres biztonsági őr

1997.évi CLIX.törvény a fegyveres biztonsági őrségről.

A fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó,szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközökkel rendelkező,sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet,amelynek tagjai a létesítő illetőleg működtető állami,önkormányzati vagy egyébb intézménnyel,gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban,illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

10§./1. A fegyveres biztonsági őr szolgálatának ellátása során jogosult és köteles:

  • a biztonságot sértő, vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani, igazoltatni
  • az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartan,tőle a támadásra testi sértésre alkalmas eszközöket elvenni ,ennek érdekében ruházatát csomagját átvizsgálni

10§./2. A fegyveres biztonsági őr a biztonségot veszélyeztető tevékenység megszakitása érdekében,az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásásval: a/ testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést,illetve pórázon vagy anélkül szájkosárral ellátott szolgálati kutyát.

b/ az első bekezdés (b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset.

c/ a támadás megakadályozására az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elekromos sokkolóeszközt, rendőrbotot,illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát.

d/ az állam működése a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység,létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert alkalmazhat,illetve használhat.