Bálna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Cetek
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Rend: Cetek (Cetacea)
Kerr, 1792
Alrendek
  • Sziláscetek (Mysticeti)
  • Fogascetek (Odontoceti)
    • Ámbráscetfélék (Physeteroidea)
    • Csőröscetfélék (Ziphioidea)
    • Delfinfélék (Delphinoidea)
    • Folyami delfinek (Platanistoidea)

A bálnák a cetek rendjébe tartoznak a delfinekkel együtt. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket (és velük a bálnákat is) a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk.

Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat szoptatják. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30-150 ezer kilogramm. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kék bálna.

[szerkesztés] A bálnák fajai

A bálnák nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján. Az egyes fajok súlyát és méretét lásd a Sziláscetek és a Fogascetek szócikkekben.

  • Sziláscetek (Mysticeti) alrendje
    • Simabálnák (Balaenidae) családja
      • Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
      • Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
      • Déli simabálna (Eubalaena australis)
    • Szürke bálnák (Eschrichtiidae) családja
      • Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
    • Barázdásbálnák (Balaenopteridae) családja
      • Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
      • Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
      • Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
      • Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
      • Kék bálna (Balaenoptera musculus)
      • Közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus)
      • Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
    • Törpe simabálnák (Neobalaenidae) családja
      • Törpe simabálna (Caperea marginata)
  • Fogascetek (Odontoceti) alrendje
    • Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
      • Ámbráscetek (Physeteridae) családja
        • Ámbráscet (Physeter macrocephalus)
      • Törpe ámbráscetek (Kogiidae) családja
        • Kogia breviceps
        • Kogia simus
    • Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)
      • Csőröscetek (Ziphiidae) családja
        • Arnoux-féle csőröscet (Berardius arnuxii)
        • Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii)
        • Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
        • Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
        • Mesoplodon bahamondi
        • Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
        • Andrews-féle csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
        • Hubb-féle csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
        • Blainville-féle csőröscet (Mesoplodon densirostris)
        • Gervais-féle csőröscet (Mesoplodon europaeus)
        • Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
        • Gray-féle csőröscet (Mesoplodon grayi)
        • Hector-féle csőröscet (Mesoplodon hectori)
        • Kapocsfogú csőröscet (Mesoplodon layardii)
        • True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
        • Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
        • Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
        • Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri)
        • Tasmán csőröscet (Tasmacetus shepardi)
        • Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)