Kossuth
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Amennyiben Kossuth Lajost keresed, kattints a linkre.
Kossuth (1890-ig Kossut, szlovákul Košúty) Turócszentmárton városrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
[szerkesztés] Fekvése
Turócszentmárton központjától északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A Kossuth család ősi fészke. Neve a szláv košut (= kecskebak) főnévből származik. Eredetileg a turóci várbirtokok közé tartozó Zábor-földnek egyik része volt. A falu akkor keletkezett, amikor a Kossuth család őse Math fia Kosuth Pósa fia Koccsal és Voyan fia Voiszlóval a Turóc folyó jobb partján IV. Béla királytól földet kapott. Mivel az első adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette 1263-ban a király újból megerősítette a családot birtokában, ebben Turóc megyei nemesekként említve őket. A birtokból a Kosuthnak és Voiszlónak jutott harmad rész, ebből alakult ki a későbbi település. Ekkor a falu még több oklevélben Udvard néven szerepel. 1359-ben Kosuth fia András kapott oltalomlevelet a birtokra a szomszédos Révayfalva lakóinak támadásai ellen. 1360-ban a birtokot András fiai és Pál testvére örökölte. 1374-ben Kosuth Pál a velenceiek elleni harcokban szerzett érdemeiért Nagy Lajos királytól Udvard falut örökös birtokul kapta. A falu neve a 15. század végétől változott Udvardról Kossuthfalvára. 1487-ben a község felét zálogbirtokul a Detrich család szerezte meg, majd tőlük 1506-ban a Zablati család, később pedig a Révayak birtokaként a szklabinyai uradalom része lett. A zálogba adott birtokrészt az 1650-es években Kossuth Miklós szerezte vissza. Fényes Elek szerint "Kossuth, Thurócz m. kis tót falu, a Jordán patakja mellett: 26 kath., 58 evang. lak., és jó határral. F. u. Kossuth család. Sz.-Mártontól északra 1/2 órányira. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. " [1] 1910-ben 26, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.


Based on work by