Abay Neubauer György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Abay Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, az MTA tagja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán. 1909-től a Dohányjövedéki Központ Igazgatóságánál dolgozott gyakornokként, később gazdasági előadóként, egyetemi tanári kinevezéséig. 1914-ben bevonult katonának. Az I. világháborúban történt sebesülése miatt 1915-ben leszerelték. 1918-ban jelent meg első tudományos dolgozata a breslaui Nord und Süd című folyóiratban. Ez a jövő államáról szóló államtudományi értekezésének kivonata volt. 1918. novemberben a Közgazdasági Szemle jelentette meg a pénz válságáról szóló tanulmányát. 1927-ben a határhaszonelmélet bírálatáról írott könyve alapján a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kara 1928-ban egyetemi magántanárrá habilitálta. 193031-ben külföldi folyóiratok részletekben közölték e munkáját. 192930-ban állami ösztöndíjasként egy évig Berlinben, 193031-ben egy évig Londonban tanult közgazdaságtant. 1933-ban az angol Royal Economic Society, később az amerikai Econometric Society, valamint a párizsi Institut International de Sociologie választotta tagjává. 1938-ban a pécsi egyetem jogi karának nyilvános rendkívüli tanára, 1944-ben az egyetem közgazdasági és statisztikai tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 194647-ben a jogi kar dékánja, 194748-ban prodékánja volt. 1948-ban az egyetemről kényszernyugdíjazták, 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette. 1952-ben megvonták nyugdíját. 195253-ban a komlói Szénbányászati Trösztnél statisztikusként, 195556-ban a pécsi Vízügyi Igazgatóságnál könyvelőként dolgozott. 1956-os tevékenységéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957. májustól 1959. áprilisig büntetését töltötte, ekkor amnesztiával szabadult. 1958-ban az MTA kizárta tagjai sorából. 1989-ben az MTA rehabilitálta, helyreállította akadémiai levelező tagságát. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1991 novemberében születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendezett tiszteletére.

[szerkesztés] Főbb művei

  • A határhaszonelmélet bírálata (Pécs, 1927)
  • A magyar társadalom osztálytagozódása (Budapest, 1941)
  • Nemzetiségi elv és magyarság (Pécs, 1943)
  • A világyazdaság újjáépítése a háború után (Budapest, 1943)
  • A világgazdaság válaszúton (Budapest, 1943)
  • Bevezetés a statisztika tudományába (Pécs, 1945)

[szerkesztés] Irodalom

  • Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből (szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1980)

[szerkesztés] Forrás

  • Magyar Életrajzi Lexikon