I. Péter orosz cár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] I. (Nagy) Péter 1672- 1725
Gyermekkora nagy részét egy Preobrazsenszkoje nevű faluban töltötte. Alig 17 éves korában vette át a hatalmat nővérétől, Szófjától, akit egy moszkvai kolostorba száműzött. Mostohatestvérével V. Ivánnal 1682 óta kormányzói pozíciót töltött be. Együtt uralkodtak félkegyelmű testvére, Iván haláláig. Péter még uralkodása kezdetén megnősül, felesége Eudoxina Lopuhina, egy ismert moszkvai család lánya. I. (Nagy) Péter célja, hogy felzárkóztassa Oroszországot Európához. Tervei részben valósulnak meg, mivel az ország még nem elég fejlett a hirtelen jövő reformok végrehajtására. A változtatás csak a 18. század második felében lesz szemmel látható, II. Katalin idejében.
[szerkesztés] I. Péter uralkodása
1687-ben brandenburgi tartózkodása idején szerződést köt III. Frigyes brandenburgi választófejedelemmel, ezzel megalapozzák az orosz- porosz viszony további kedvező alakulását 1695 és '97-ben európai körutazást tesz, jár Hollandiában, Angliában. Az itteni fejlettséget látva eldönti, hogy hazatérve egy sor változtatáson viszi keresztül az elmaradott Oroszországot. 1697-ben haza kell térnie, mert kitört a strelecek lázadása. Mivel a strelec lövész ezredeket erőszakkal feloszlatták, ők fellázadtak és le akarták taszítani a trónról Pétert. A cári címet Szófjának akarták adni. 1698 augusztusában Péter vérbe fojtotta a lázadást, több száz embert végeztetett ki. 1700 Bevezetik a Julián- naptárt 1703 Péter megalapítja Szentpétervárt az Ohta és a Néva összefolyásánál. 1704 I. Péter, Erős Ágost, lengyel fejedelem és a szász választófejedelem szövetséget köt Svédország ellen. 1705 Elrendelte az évenkénti sorozást 1705 A pomeszcsikek földjét a pomesztyét örökölhetővé tette – ezzel felszámolta a bojárok és a pomeszcsikek közötti társadalmi különbséget 1710 A modernizáció keretében Péter előírja a világi könyvek és a polgári írás használatát, megújítják a ciril írást. 1712 Szentpétervár lesz az új főváros 1718 Létrehozza a kollégiumokat, ami az igazgatási reform egyik lépése, ezzel együtt 8 kormányzóságra osztja fel a vidéki területet, amelynek hasonló feladata van, mint a kollégiumnak 1721 Caesaropapizmus I. Péter fölmenti hivatalából a pátriarkát és helyét a Legszentebb Kormányzó a Szent Szinódus veszi át. 1721 A Nystadti- békével lezárul az 1704 óta tartó Északi háború. A Balti- tenger térségében Oroszország veszi át a hatalmat a svédektől. 1721 Péter császárrá koronáztatja magát 1722 Rangtáblázat az állami hivatalokat 14 rangfokozatba sorolja 1722 Szakálladó 50 rubelt vet ki azokra, akik nem vágatják le a szakállukat 1725 Meghal I. Péter anélkül, hogy utódját kijelölte volna. Halála után felesége I. Katalin lesz az új orosz cár.
[szerkesztés] A 18. századi Oroszország társadalomtörténet
- Bojárok uralkodótól független orosz főnemesek.
- Posszeszionális jobbágy Péter a gazdasági modernizáció érdekében a földesuraktól kölcsön kérte jobbágyaikat, akik a manufaktúrákban dolgoztak bérért, de annak nagy részét oda kellett adniuk a földesuruknak.
- Pomeszcsik uralkodótól függő orosz nemesek, a földjeiket a cártól kapják, ez a társadalmi réteg volt a despotizmus támasza.
- Pomesztye a pomeszcsikek földtulajdona.
- Szenátus 1711-ben alapította meg Péter, mint a legfőbb államhatalmi és ellenőrző szervet.
- Kollégium 1718-ban alapította meg az államigazgatási reform keretében, amellyel az elszaporodott prikázokat váltotta fel, kül- bel- pénz- és hadügyi feladatokat látott el.


Based on work by