Akkád nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Akkád (lišānum akkadītum)
Beszélik: Asszíria, Babilónia
Terület: Mezopotámia
Beszélők száma: 0 (anyanyelvi)
Helyezés: -
Nyelvcsalád: Afroázsiai

 sémi
  Keleti sémi
   Akkád

Írás: ékírás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: -
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-2 akk
SIL akk

Az akkád (akkádul: lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak. A legkorábbi dokumentált sémi nyelvként az ékírást használták lejegyzéséhez, amelyet a sumertől kölcsönzött (utóbbi egy izolált nyelv).

A nyelv neve Akkád városából ered, amely az idők folyamánt a mezopotámiai civilizáció egyik fontos központjává vált.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nyelvtörténeti korszakok

Az akkád több változatba is besorolható a köztük fönnálló tér- és időbeli különbségek alapján:

  • óakkád — Kr. e. 2500–1950
  • óbabiloni / óasszír — Kr. e. 1950–1530
  • középbabiloni / középasszír — Kr. e. 1530–1000
  • újbabiloni / újasszír — Kr. e. 1000–600
  • későbabiloni — Kr. e. 600–100.

[szerkesztés] Írása

A Gilgames-eposz, az akkád írodalom egyik leghíresebb terméke
A Gilgames-eposz, az akkád írodalom egyik leghíresebb terméke

Az akkád írástudók a nyelvet az eredetileg a sumerek által használt ékírás módosított változatával írták. Az akkád rendszerben egy jel jelenthetett (a) egy sumer szójelet, (b) egy sumer szótagot, (c) egy akkád szótagot, valamint (d) egy hangot is. Ennek következtében az olvasás, de maga az írás is meglehetősen nehézkes feladat volt. Másrészt, a sémi nyelvek jellegzetességeiből fakadóan az ékírással a lejegyzés még tökéletlen is volt: a zárhangok és emfatikus hangok leírhatatlanok voltak, továbbá a szótagírás jelleg alkalmatlan az akkádhoz hasonló nyelvek leírására, mivel azokban a szó egy hárommássalhangzós gyökből és a hozzáadott jelentéstöbblet-hordozó magánhangzókból áll. Azonban, még mindezek tudatában is, az akkád írott mivolta kiemelt szereppel bírt a történelem során.

[szerkesztés] Hangtana

Az ékírásos akkád szövegek alapján számos proto-sémi hang kiveszett a nyelvből, például a glottális zárhangok, valamint a *h, *ḥ, *ġ frikatívák. Helyük pótlására létrejött az e magánhangzó, amely a többi sémi nyelvben ismeretlen. Az interdentális és zöngétlen frikatívák (*ś, *ṣ́) egybeolvadtak a szibliánsokkal, hogy végül csupán 19 mássalhangzó maradjon:

b p d t ṭ š z s ṣ l g k q ḫ m n r w y.
Akkád nyelvű diplomáciai levél Tell Amarnából
Akkád nyelvű diplomáciai levél Tell Amarnából
Mássalhangzók Zöngés Zöngétlen Emfat. Nazális Hiátushang
Labiális plozívák b [b] p [p] m [m] w [v]
Dentális plozívák d [d] t [t] [tˁ] n [n] r [r], l [l]
Szibliánsok z [z] s [s], š [ʃ] [sˁ]
Palatális approximánsok y [j]
Veláris plozívák g [g] k [k] q [kˁ]
Uvuláris frikatívák [χ]

Négy magánhangzó volt, mindegyik rövid és hosszú változattal:

a, e, i, u, ā, ē, ī, ū

[szerkesztés] Nyelvtana

Az akkád nyelvtana meglehetősen hasonló volt a klasszikus arabéhoz. Különbséget tett a nemek között (nőnem és hímnem); e tekintetben különböztek a személyes névmások és az igeragozások is. Három nyelvtani eset létezett a főnevek és névszók számára (alanyeset, birtokoseset, tárgyeset), valamint minden személynek megvolt a maga igeragozása.

Az akkád névszókat nem, szám és eset szerint deklinálták. Három nemük volt, hímnem, nőnem, és semlegesnem. Utóbbiba csupán kevés szó tartozott. A mellékneveket a főnevekkel egyformán ragozták.

Az igéknek volt egyes, kettes és többes számuk is.

[szerkesztés] Forrásművek

  • (angolul) Bussmann, Hadumod (1996). Routledge Dictionary of Language and Linguistics. New York: Routledge. ISBN 0 415 20319 8
  • (angolul) Caplice, Richard (1980). Introduction to Akkadian. Rome: Biblical Institute Press. (1983: ISBN 88 7653 440 7; 1988, 2002: ISBN 88 7653 566 7) (Az 1980-as kiadás elérhető a világhálón.)
  • (angolul) Huehnergard, John (2005). A Grammar of Akkadian (Second Edition). Eisenbrauns. ISBN 1 57506 922 9
  • (angolul) Marcus, David (1978). A Manual of Akkadian. University Press of America. ISBN 0 8191 0608 9
  • (angolul) Mercer, Samuel A B (1961). Introductory Assyrian Grammar. New York: F Ungar. ISBN 0 486 42815 X
  • (németül) Soden, Wolfram von (1952). Grundriss der akkadischen Grammatik. Analecta Orientalia 33. Roma: Pontificium Institutum Biblicum. (3. kiad.: ISBN 88 7653 258 7)

[szerkesztés] Külső hivatkozások