Hangköz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hangköz két zenei hang távolsága, hangmagasságuk egymáshoz való viszonya, amelyet a két hang frekvencia-aránya fejez ki. A frekvencia-arány mellett/helyett a hangközöket szokás még az arány logaritmusából kialakított lineáris távolsági skálán értékelni, ezen alapul a hangköz-távolságok cent mértékegysége.
A hangköz-távolságok elnevezései és pontos értékei szoros összefüggésben állnak a megválasztott hangolással, tárgyalásuk ezért egy általános módszertani (rendszertani) bevezető után szükségképpen történeti kifejtést igényel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Egész hangok és félhangok
Módszertani szempontból szokás a hangközöket egész hangokból és félhangokból felépíteni, bár pontosabb lenne az egész hangköz és fél hangköz elnevezést használni.
Tiszta hangolás esetén megkülönböztetünk nagy és kis egész, illetve félhangot, amelyek frekvencia-aránya a következőképpen alakul:
- nagy egész hang = 9 : 8
- kis egész hang = 10 : 9
- nagy félhang = 16 : 15
- kis félhang = 25 : 24
Kiegyenlített hangolás esetén egy félhang értéke 100 cent, és két félhang ér egy egész hangot.
[szerkesztés] A kromatikus hangsor hangközei
A kromatikus hangskálán egy hangköz alapelnevezését a felső hangnak az alsóhoz viszonyított fokszáma adja, amelyet a hangközt felépítő egész és félhangok száma szerint minősítünk a tiszta, illetőleg a kis vagy nagy jelzővel. A tiszta és nagy hangközök módosító jelekkel történő megnövelése révén bővített hangközökhöz, a tiszta és kis hangközök módosító jelekkel történő csökkentése révén szűkített hangközökhöz jutunk. A hangközök nevezéktanát szemléltető alábbi táblázat az egyes hangközök által tartalmazott egész és félhangok számát mutatja (a hangköz-módosítást ±½ jelzi):
| Fokszám | Hangköznév | Hangköz minősítése | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| szűkített | kis | tiszta | nagy | bővített | ||
| 1 | prím | 0 | ½ | |||
| 2 | szekund | 1/2-½ | 1/2 | 1 | 1+½ | |
| 3 | terc | 1+1/2-½ | 1+1/2 | 2 | 2+½ | |
| 4 | kvart | 2+1/2-½ | 2+1/2 | 2+1/2+½ | ||
| 5 | kvint | 3+1/2-½ | 3+1/2 | 3+1/2+½ | ||
| 6 | szext | 3+2/2-½ | 3+2/2 | 4+1/2 | 4+1/2+½ | |
| 7 | szeptim | 4+2/2-½ | 4+2/2 | 5+1/2 | 5+1/2+½ | |
| 8 | oktáv | 5+2/2-½ | 5+2/2 | 5+2/2+½ | ||
| 9 | nóna | 5+3/2-½ | 5+3/2 | 6+2/2 | 6+2/2+½ | |
| 10 | decima | 6+3/2-½ | 6+3/2 | 7+2/2 | 7+2/2+½ | |
| 11 | undecima | 7+3/2-½ | 7+3/2 | 7+3/2+½ | ||
| 12 | duodecima | 8+3/2-½ | 8+3/2 | 8+3/2+½ | ||
[szerkesztés] Hangközfordítás
Hangközfordításnak nevezzük azt a műveletet, melynek során a hangköz alsó hangját egy oktávval feljebb, vagy a felsőt egy oktávval lejjebb helyezzük. A műveletből adódik, hogy egy hangköz és a megfordítása pontosan egy oktávra egészítik ki egymást.
A hangközfordítás során prímből oktáv, szekundból szeptim, tercből szext, kvartból kvint lesz, és viszont. Tiszta hangköznek a megfordítása is tiszta, míg kis hangközből nagy hangköz, szűkítettből pedig bővített lesz, és fordítva.
[szerkesztés] Nevezetes hangközök
A zeneelmélet és a zenetörténet által számon tartott, közismertebb hangközök frekvencia-aránya a következő:
- tiszta oktáv = 2 : 1
- tiszta kvint = 3 : 2
- tiszta kvart = 4 : 3
- nagy terc = 5 : 4
- kis terc = 6 : 5
- 'nagy' nagy szekund = 9 : 8
- 'kis' nagy szekund = 10 : 9
- didümoszi vagy szintonikus komma = a kétféle nagy szekund különbsége = 81 : 80
- 'nagy' kis szekund = 16 : 15
- 'kis' kis szekund = 25 : 24
- limma = a kétféle kis szekund különbsége = 128 : 125
- püthagoraszi komma = a kvintkör hibája = 312 : 219
- püthagoraszi terc = 34 : 26
- püthagoraszi farkaskvint = 218 : 311
- diaschisma = 2048 : 2025
[szerkesztés] Forrás
- Dr. Kesztler Lőrinc: Összhangzattan, Editio Musica Budapest, Z. 1184


Based on work by