Biskek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). A várost 1878-ban alapították Pispek (Пишпек) néven, orosz erődként. 1926 és 1991 között, Mihail Frunze bolsevik katonai parancsnok után, a Frunze (Фрунзе) nevet viselte. A biskek kirgiz nyelven a kirgiz nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti.
Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagyszámban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kisméretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít.
Biskek az koordinátákon helyezkedik el, körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien San hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyepp Kazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csuj folyó látja el vízzel. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán-Szibéria vasútvonalra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Eredetileg a selyemút Tien San hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt, amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Kokhand üzbég kán. Amikor Oroszország 1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak létre itt, újjáépítették, és a Pishpek nevet adták neki. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz ASZSZK fővárosa, nevét ekkor változatták Frunze-ra. Mihail Vasziljevics Frunze Lenin közeli munkatársa volt, Biskek szülötte, hadvezérként elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1905-ös és az 1917-es oroszországi forradalmakban, valamint az 1920-as évek eleji oroszországi polgárháborúban.
A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros elnyerte mai nevét, a Biskeket. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindent elárasztó ún. marsrutki-val. A marsrutkik olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak.
A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a II. világháború idején Sztálin, az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.
Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubarak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.
Az Egyesült Államok 2002-ben jogot szerzett a közeli Manasz Nemzetközi Repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légiereje innen hajtja végre afganisztáni és iraki bevetéseinek nagyrészét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő Belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.
[szerkesztés] Látnivalók
Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.
- Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
- Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
- Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
- Frunze Emlékház
- Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
- Mihail Vasziljevics Frunze lovasszobra a vasútállomással szembeni téren áll
- A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehérmárvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
- Az Ala-Too tér a Függetlenségi Emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.
[szerkesztés] Gazdaság
Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.
[szerkesztés] Éjszakai élet
A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio. Átlagos belépődíj férfiaknak 300 szom, nőknek 200 szom.
[szerkesztés] Vásárlás
Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazár-jellegű piacoktól egészen az elegáns plazákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, hatalmas áruválasztékot kínálva. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel keresni az Osh bazárt. "Narodnij" néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Mindenképp látogassuk meg a következő, plaza jellegű áruházakat: CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Testvérvárosa többek között Colorado Springs (1994 óta).


Based on work by