Jablánc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jablánc (szlovákul Jablonica) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2001-ben 2261 lakosából 2179 szlovák volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szenicétől 10 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A honfoglalás után ez a vidék a Magyar Királyság határterülete volt, ahova a morva határ őrzésére székely határőröket telepítettek. 1116-ban határában csata zajlott, melyben a II. István vezette magyar sereg kiverte az országból a betőrő cseh csapatokat. A tatárjárás után IV. Béla király a határokat megerősítve felépíttette Korlátkő várát, mely a vidék uradalmi központja lett. A község első említése 1262-ből származik amikor IV. Béla a villa Jobluncha néven említett települést a galgóci uradalom részeként Serefel nevű hívének adja. Nemsokára felépült a település temploma és plébániája, amely így a környék egyházi központja lett. 1578-ban a Nyáry család eladja itteni birtokát Pongrácz Gáspárnak és Apponyi Jánosnak. 1609-ben az elpusztult régi templom helyett új fatemplomot építettek. 1621. április 16-án Bethlen Gábor serege fosztotta ki a falut, majd 1623. október 23-án újra Bethlen serege pusztítja a Nagyszombattól Szakolcáig terjedő területet. 1663-ban az érsekújvári török helyőrség üt rajta a vidéken. Ekkor ég le a régi jablánci fatemplom is. 1687-ben Thököly Imre kuruc serege keríti hatalmába a területet. 1704-ben a falu határában fogta el Bercsényi a környék népének segítségével Ricsan labanc generálist. A háborús idők utáni békésebb időszak elősegítette a község gyors fejlődését. 1753-ban Jabláncon 21 kézművesmester működött, akik céhekbe tömörültek. 1866-ban kolerajárvány tombolt a faluban, mely számos áldozatot szedett. 1910-ben 2195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1663-ban az Apponyiak építették. Mivel azonban ez idővel kicsinek bizonyult 1729 és 1736 között Korlátkői László felépítette a mai templomot. Az új templom felépültével a régit lebontották.
  • Az egykori Apponyi-kastély 1663-ban épült a lerombolt korábbi kastély helyén. Az 1770-es években barokk-klasszicista stílusban építették át. 1897-ben megújították és részben átépítették.
  • A barokk kálváriát 1758-ban a régi templom oltárának helyén építették fel.
  • Nepomuki Szent János szobra 1721-ben készült.
  • A Mária-oszlopot az 1866. évi kolerajárvány után építették.
  • A falu fafaragásáról, hímzéséről, csipkeveréséről, a házak díszítéséről híres néprajzi központ.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Szenicei járás települései
Flag of Slovakia

Szenice (Senica)

Aszós (Osuské) · Berencsróna (Rovensko) · Berencsváralja (Podbranč) · Bilkaudvar (Bílkove Humence) · Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) · Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) · Büdöskő (Smrdáky) · Csári (Čáry) · Császkó (Častkov) · Csépányfalva (Štefanov) · Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) · Dócs (Dojč) · Halasd (Rybky) · Harádics (Hradište pod Vrátnom) · Jablánc (Jablonica) · Jókút (Kúty) · Korlátkő (Cerová) · Kukló (Kuklov) · Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) · Luboka (Hlboké) · Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján) · Nagykovalló (Koválov) · Nagypetrős (Prietrž) · Ószombat (Sobotište) · Rohó (Rohov) · Sajdikhumenec (Šajdíkove Humence) · Sándorfa (Prievaly) · Sasvár – Morvaőr (Šaštín-Stráže) · Székelyfalva (Sekule) · Szomolánka (Smolinské)


Más nyelveken