Bólya Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bólya Péter (Érsekújvár, 1944. június 27. – Budapest, 1993. szeptember 14.) író.

Orvosi egyetemre járt Szegeden és Budapesten, majd a Medicina egészségügyi kiadó szerkesztője volt. Nívó-díjas (1989).

[szerkesztés] Művei

  • Az eltűnt szoba (elbeszélés), 1975;
  • A veréb századik lépése (kisregény), 1979;
  • A felelős (novellaciklus), 1979;
  • A védőirat (regény), 1981;
  • Tűztalpak, 1981;
  • Mindenhez közel (elbeszélés), 1983;
  • Szüret. Három regény, 1984;
  • A vihar szeme (válogatott elbeszélések), 1984;
  • Jelentés, orvosi levél – szociográfia, 1984;
  • Orvosi üzenetek, 1985;
  • C-dúr, fisz-moll – Nyáridő (regény), 1986;
  • Külhon (regény), 1986;
  • Vallomás bűnügyben (regény), 1986;
  • Siker és siker (regény), 1989;
  • Szökési kísérlet (elbeszélés), 1989;
  • Pohár a falon (kisregény), 1989;
  • Éva nővér (regény), 1990;
  • Piros sál a hulla nyakán (regény), 1992.

[szerkesztés] Idézetek

„Válságomat főleg az okozá, hogy én marha elhittem az ítészeknek, hogy az okoskodó, részletező, fecsegő próza a jó, amely nem szól semmiről, és magát avantgardnak csúfolja, nos, én is belekezdtem egy ilyenféle regénybe, ment is, mint a szapora… A századik oldal táján elolvastam, amit írtam, s gyorsan össze is téptem az egészet. Ha ott van akkor valamely avantgard ítész, akkor az ő fülét is letépem.” (Mindig lesérülök)

[szerkesztés] Külső hivatkozások