Dió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Dió (Juglans)
Közönséges dió (J. regia)
Közönséges dió (J. regia)
Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Bükkvirágúak (Fagales)
Család: Diófélék (Juglandaceae)
Nemzetség: Juglans
Fajok
  • Közönséges dió (J. regia)
  • Fekete dió (J. nigra)
  • J. ailantifolia
  • J. australis
  • J. bisbyi
  • J. boliviana
  • J. brasiliensis
  • J. californica
  • J. cinerea
  • J. hindsii
  • J. hirsuta
  • J. hopeiensis
  • J. intermedia
  • J. jamaicensis
  • J. major
  • J. mandshurica
  • J. microcarpa
  • J. mollis
  • J. neotropica
  • J. olanchana
  • J. peruviana
  • J. pyriformis
  • J. rupestris
  • J. sieboldiana
  • J. sigillata
  • J. soratensis
  • J. stenocarpa
  • J. steyermarkii
  • J. subcordiformis
  • J. venezuelensis
A Wikifajok tartalmaz
Dió témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Dió témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a dió nemzetségről szól. A további jelentéseket lásd a dió (egyértelműsítő lap) oldalon.

A dió (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség. Közepes, vagy nagy termetű fák, leveleik páratlanul szárnyaltak, termésük diótermés. A Kárpát-medencében két fajukkal találkozhatunk gyakrabban, az egyik az ehető diót termő közönséges dió (J. regia), a másik az Észak-Amerikából származó, Európában parkokban díszfaként ültetett, illetve néhol erdőgazdasági jelentőségű fekete dió (J. nigra).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közönséges dió (J. regia L.)

A közönséges dió (Juglans regia) mindenfelé termesztett, húsz-harminc méter magasra is megnövő fa. Páratlanul szárnyalt levelei szórtak, kellemes illatúak, mely szárítás után elvész. Az egyes levélkék hosszúkásak, ép szélűek, számuk 7-9.

Fiatal egyed, illetve fiatal ág kérge
Fiatal egyed, illetve fiatal ág kérge
Idős egyed, illetve ág kérge
Idős egyed, illetve ág kérge

Zöld színű, lecsüngő, nyolc-tíz centiméter hosszú virágai barkában fejlődnek. Termése csonthéjas, gömbölyű, világosbarna. Külső burka zöld színű, kopasz, íze fanyar, a csonthéjról könnyen leválik. Diószedésnél kezünket erősen barnára festi. A csonthéjban ráncos, húsos, kétfelé váló, dús olajtartalmú magot találunk. Gyógyászati felhasználás céljára gyűjteni a leveleket és a termés zöld burkát szokták. A diólevelek csersavat, illóolajat tartalmaznak.

Porzós barka
Porzós barka
Diótermés. A dióbél a mag
Diótermés. A dióbél a mag
A zöld héj az exokarpium, a kemény, belső héj az endokarpium
A zöld héj az exokarpium, a kemény, belső héj az endokarpium

[szerkesztés] Fekete dió (J. nigra L.)

A termés héja keményebb, vastagabb. A levélkék száma 15-20.

Fekete dió termések
Fekete dió termések
A levélkék száma 15-20
A levélkék száma 15-20
Kéreg
Kéreg

[szerkesztés] Felhasználása

Gyógyászatban teáját (egy maroknyit egy liter vízzel főzve) főleg vértisztítónak és emésztés elősegítésére használják. Ez utóbbi az oka, hogy bőrkiütések esetén is isszák. Leveleiből készült kivonatából többen a tüdővész gyógyítását is megpróbálták. Burkát gyomor- és bélhurutnál, de főleg barna hajolajak gyártásánál használták.

[szerkesztés] Külső hivatkozások