A halálsoron
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A halálsoron (The Green Mile) Stephen King amerikai író 1996-ban, hat kötetben megjelent folytatásos regénye, amelyet 2000-ben egy kötetben is kiadtak.
[szerkesztés] Cselekmény
A történet főhőse John Coffey, egy színes bőrű hajléktalan ember, akit a Cold Mountain fegyház E blokkjába börtönöznek be – a halált jelentő blokkba. Ez az a hely, amely otthont ad az Öreg Füstösnek, vagyis a villamosszéknek, és természetesen magának a halálsornak. Annak a folyosónak, amely a halált jelentő villamosszékhez vezet. Coffey-t megvádolják, majd bűnösnek találják a Detterick ikrek meggyilkolásában. A két halott kislányt karjaiban találták meg egy mezőn.
De a többi börtönlakó története is ez egyben: Arlen Bitterbuck-é, az indiáné, aki az első, akit a történet során kivégeznek; Eduard Delacroix-é, a kis franciáé és Billy Whartoné, aki az egyik legveszélyesebb börtönlakó, aki valaha Cold Mountainbe került. Megismerjük természetesen az őröket is, Paul Edgecombe-t, Brutus Howellt, Dean Stantont, Harry Terwilligert, és persze Percy Wetmore-t, aki a legalkalmatlanabb őr, akit az ember csak el tud képzelni. És van még egy roppant fontos szereplője a történetnek: Mr. Jingles, az egér, amely időről időre felbukkan az E blokkban.
John Coffey azonban valahogy különbözik a többi rabtól: fél a sötétben, az idő nagy részében könnyezik a szeme, és van egy képessége, amelyet használni tud, ha akar. Paul Edgecombe, az E blokk főőre nagyon hamar felismeri ezt. És abban is biztos, hogy nem Coffey ölte meg a két kislányt. Felsorakoztatja bizonyítékait, és meg szeretné győzni kollégáit is. De az ő és John Coffey ideje vészesen fogy.
Stephen King ebben a regényében az élet legnagyobb kérdéseit boncolgatja: az igazságot és a hazugságot, az igazságosságot és az igazságtalanságot, magát az életet és a halált, valamint az evilági és túlvilági dolgokat.
|
|||
|---|---|---|---|
| Bibliográfia | |||
| Regények és novelláskötetek: Carrie (1974) • Borzalmak városa (1975) • Rage (Richard Bachman néven, 1977) • A ragyogás (1977) • Éjszakai műszak (novellák, 1978) • Végítélet (1978) • A Holtsáv (1979) • The Long Walk (Richard Bachman néven, 1979) • Tűzgyújtó (1980) • Cujo (1981) • Roadwork (Richard Bachman néven, 1981) • A Setét Torony I: A harcos (1982) • A remény rabjai (kisregények, 1982) • A menekülő ember (Richard Bachman néven) (1982) • Christine (1983) • Állattemető (1983) • Ezüst pisztolygolyók (1983) • A Talizmán (Peter Straubbal közösen, 1984) • Sorvadj el! (Richard Bachman néven, 1984) • Csontkollekció (novellák, 1985) • Az (1986) • A sárkány szeme (1987) • Tortúra (1987) • A Setét Torony II: A hármak elhívatása (1987) • A rémkoppantók (1988) • Halálos árnyék (1989) • Végítélet (1990) • Titkos ablak, titkos kert / A Napkutya (kisregények, 1990) • Hasznos Holmik (1990) • A Setét Torony III: Puszta földek (1991) • Bilincsben (1992) • Dolores (1993) • Rémálmok és lidércek (novellák, 1993) • Nem jön szememre álom (1994) • A két Rose (1995) • A halálsoron (1996) • Rémület a sivatagban (1996) • A rendcsinálók (Richard Bachman néven, 1996) • A Setét Torony IV: Varázsló és üveg (1997) • Tóparti kísértetek (1998) • Tom Gordon, segíts! (1999) • Atlantisz gyermekei (1999) • Álomcsapda (2001) • A Fekete Ház (A Talizmán folytatása; Peter Straubbal közösen, 2001) • Rémautó (2002) • Minden haláli (novellák, 2002) • A Setét Torony V: Callai farkasok (2003) • A Setét Torony VI: Susannah dala (2004) • A Setét Torony VII: A Setét Torony (2004) • The Colorado Kid (2005) • A mobil (2006) • Lisey's Story (2006) | |||
| Non-fiction: • Danse Macabre (1981) • Az írásról (2000) • Faithful: Two Diehard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season (Stewart O'Nannel közösen, 2005) | |||
| Elektronikus könyvek: A Golyó (2000) • The Plant (2000) | |||


Based on work by