Edmund Husserl

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kontinentális filozófia
XX. század
Név: Edmund Husserl
Született: 1859, Április 8. (Prostějov, Morávia, Csehország)
Meghalt: 1938, Április 26., (Freiburg, Németország)
Iskola/irányzat: Fenomenológia
Érdeklődés: Episztemológia, Matematika, Fenomenológia
Fontosabb nézetei: Epoché, Noema, Noesis
Befolyásolta: Kurt Gödel, Martin Heidegger, Jacques Derrida, Bernard Stiegler, Immanuel Levinas, Maurice Merleau-Ponty, Jean-Paul Sartre, Max Scheler, Edith Stein, Rudolf Carnap, Alexandre Koyré
Hatással voltak rá: Franz Brentano, Carl Stumpf, René Descartes, Gottlob Frege

Edmond Husserl 20. századi zsidó származású németfilozófus, a fenomenológia irányzatának a megalapítója. Osztrák–Magyar Monarchiaban, Csehországban született, de Németországban élte le az életét. Eredetileg matematikusnak készült.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete és munkássága

Tanulmmányait Lipcsében-ben kezdi, majd Berlinben folytatja. Ebben az időben fő érdeklődési köre a matematika, fizika és a csillagászattan volt. Doktorori disszertációját a variációszámítás elméletéből írta.

1884 és 1886 között filozófiát hallgat Bécsben, Franz Brentanonál, akinek a Pszichológia empirikus álláspontjáról című munkája vezeti Husserlt a fenomenológia megalapítására. Brentáno gondolatainak a hatása alatt írja meg habilitációs íratát, amely a Szám fogalma címet viselte. 1887-től egyetemi tanár lesz.

Első filozófiai munkája, amely a Szám fogalma műre épül, és az Aritmetika filozófiája címet viseli, 1891-ben kerül publikálásra. Ez a mű az aritmetika pszichológisztikus megalapozásának szükségességéből indul ki, azonban később Frege, kritikája következtében, Husserl belátja, hogy a matematikának és logikának pszichikus tevékenységként felfogott gondolkodási aktusokra való visszavezetése nem tudja e diszciplinákat megalapozni. Azonban a megalapozás szükségessége mellett továbbra is kitart, és a később megírt Logikai vizsgálódások című műben elvégzi a psuichológizmus radikális kritikáját, és hozzákezd a fenomenológia alapköveinek a letételéhez.

1906-ban a filozófia professzorának nevezik ki Göttingenben. majd 1916-tól, egésszen nyugdíjba vonulásig a Freidburgi Egyetemen tanított.

[szerkesztés] Husserl fenomenológiája

Általában természetesnek veszi mindenki azt a tényt, hogy ismereteink a külvilágnak azokat a tárgyiságait reprezentálják amelyekre odafordítjuk a figyelmünket. Azonban fontos felfigyelni arra, hogy nem a tárgyat magát ismerjük meg, hanem a tudatunkban megjelenő képét, a fenomént. Husserl kifejezésével: a reprezentált tárgy: transzcendens, csupán a számunkra megjelenő fenomén: immanens.

Husserl javaslata az, hogy fel kell fügeszteni a külvilággal szemben alkotott ítéleteket (zárójelbe kell tenni a világot), és a megismeréskor abból indulunk ki, hogy a megismerésünk tárgyai valójában csak a tudatunk aktusai. Ezét Husserl számára az érzékelés elemzése fontos feladattá válik.

[szerkesztés] Husserl művei

  • 1887. Über den Begriff der Zahl. Psychologische Analysen.
  • 1891. Philosophie der Arithmetik. Psychologische und logische Untersuchungen. [1970, Philosophy of Arithmetic]
  • 1900. Logische Untersuchungen. Erste Teil: Prolegomena zur reinen Logik. [1970, Logical Investigations. Vol 1]
  • 1901. Logische Untersuchungen. Zweite Teil: Untersuchungen zur Phänomenologie und Theorie der Erkenntnis. [1970, Logical Investigations. Vol 2]
  • 1911. Philosophie als strenge Wissenschaft. [1965, included in "Phenomenology and the Crisis of Philosophy: Philosophy as Rigorous Science and Philosophy and the Crisis of European Man"]
  • 1913. Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie. Erstes Buch: Allgemeine Einführung in die reine Phänomenologie. [1931, Ideas: General Introduction to Pure Phenomenology]
  • 1923-24. Erste Philosophie. Zweiter Teil: Theorie der phänomenologischen Reduktion. [1959, First Philosophy, Vol 2: Phenomenological Reductions]
  • 1925. Erste Philosophie. Erste Teil: Kritische Ideengeschichte. [1956, First Philosophy Vol 1: Critical History of Ideas]
  • 1928. Vorlesungen zur Phänomenologie des inneren Zeitbewusstseins.
  • 1929. Formale und transzendentale Logik. Versuch einer Kritik der logischen Vernunft. [1969, Formal and Transcendental Logic]
  • 1931. Méditations cartésiennes. [1960, Cartesian Meditations]
  • 1936. Die Krisis der europäischen Wissenschaften und die transzentale Phänomenologie: Eine Einleitung in die phänomenologische Philosophie. [1970, The Crisis of European Sciences and Transcendental Phenomenology: An Introduction to Phenomenological Philosophy]
  • 1939. Erfahrung und Urteil. Untersuchungen zur Genealogie der Logik. [1973, Experience and Judgment]
  • 1952. Ideen II: Phänomenologische Untersuchungen zur Konstitution.
  • 1952. Ideen III: Die Phänomenologie und die Fundamente der Wissenschaften.

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

  • A filozófia mint szigorú tudomány. Bp. Kossuth 1993.
  • Válogatott tanulmányai. Bp. Gondolat 1972.
  • Az európai tudományok válsága 1-2. Atlantisz Könyvkiadó Kft., 1998
  • Előadások az időről; Atlantisz Könyvkiadó Kft., 2001
  • Karteziánus elmélkedések. Bevezetés a fenomenológiája; Atlantisz Könyvkiadó Kft., 2000

[szerkesztés] Husserlről az interneten (magyarul)

[szerkesztés] Husserl Arhivum

[szerkesztés] Husserlről más nyelveken