Dessewffy Marcel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dessewffy Marcel (cserneki és tarkői gróf) (Büdszentmihály, 1813. március 14. – Fót, 1886. február 27.) jogász
[szerkesztés] Élete
Gróf Dessewffy József és gróf Sztáray Eleonóra fia, gróf Dessewffy Emil, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bátyja volt. Nevelőktől nyerte a szülői háznál a középiskolai tárgyakban kiképzését; az európai műveltségű atyja különösen súlyt fektetett a classikus és modern európai nyelvek elsajátítására s aesthetikai érzékének fejlesztésére. Dessewffy Marcel gróf kiváló zenei tehetségnek bizonyult, a nyelvek elsajátításában pedig ritka emlékező tehetséggel birt; hetven éves korában is egész részleteket elmondott Homéroszból, Horatiusból, Goethéből, Petrarcából vagy Jean Racineból egyaránt. A jogot Kassán elvégezvén, Pesten a curiánál ügyvédi oklevet szerzett, de sohasem volt szándékában ügyvédi gyakorlatot folytatni. A közszolgálat sem felelt meg eszményi hajlamainak és erősen kifejlett függetlenségi érzetének. Társadalmi kérdésekben korán adott kifejezést radikális eszméinek; ez azonban atyjának nem volt inyére; azért elküldte őt közigazgatási gyakorlatra Fiuméba, rokonuk gr. Vécsey gubernátor mellé. Marcel gróf nem engedte magát az ő eszményi világában háborgattatni; ő az egész emberi nem boldogulásának utait kutatva, összes munkásságát az örök béke s létesülésének ethikai s politikai feltételei vették igénybe. Minden nyilvános szereplésről lemondva a nyugodt contemplatio magányába vonult, hogy emberboldogító ideáit annál háborítatlanabbul érlelhesse.
[szerkesztés] Munkái
1. Nehány szó a közönséghez a hitel, taglalat és világ ügyében. Kassa, 1832. (Gr. D. Aurél és Emillel együtt. Ugyanaz németűl Pest, 1833.)
2. Der politisch-sociale Radicalismus der Neuzeit. In seinen Doctrinen beleuchtet. Wien. 1851. (2. kiadás. U. ott, 1860.)
3. Beiträge zur Doctrin des menschlichen Friedens. Pesth, 1861.
Kéziratban maradt nagy műve, utolsó huszonöt életévének munkája, a világbéke biztosításának intézményes kellékeit birálja; ebből mutatványokat közölt az Ország-Világ 1885. és 1886-ban.


Based on work by