Komi nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Komi (Коми Кыв)
Beszélik: Oroszország
Terület: Komi Köztársaság
Beszélők száma: 285 000
Helyezés: nincs a száz legnagyobb között
Nyelvcsalád: Uráli

 Finnugor
  Permi
   Komi

Írás: cirill írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Komi Köztársaság
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 kv
ISO 639-2 kom
SIL koi

A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: Коми Кыв – Komi Kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik. Legközelebbi rokona a permják komi nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 285 000 fő volt (a permják komi beszélői nélkül).

A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.

A nyelvnek tíz nyelvjárása van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Ábécé

A nyelv ábécéje:

А/а, Б/б, В/в, Г/г, Д/д, Е/е, Ё/ё, Ж/ж, З/з, И/и, І/і, Й/й, К/к, Л/л, М/м, Н/н, О/о, Ӧ/ӧ, П/п, Р/р, С/с, Т/т, У/у, Ф/ф, Х/х, Ц/ц, Ч/ч, Ш/ш, Щ/щ, Ъ/ъ, Ы/ы, Ь/ь, Э/э, Ю/ю, Я/я

[szerkesztés] Hangtan

A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés-zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.

A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon permják komi nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.

A permi nyelveket jellemző szóvégi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.

[szerkesztés] Alaktan

[szerkesztés] Mondattan

A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.

[szerkesztés] Szókincs

[szerkesztés] Forrásművek

  • Nyelvrokonaink. Szerkesztette Nanovfszky György, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 9630034247

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia komi nyelven készült változatát!
Finnugor nyelvek
Ugor Magyar | Hanti | Manysi
Permi Komi | Permják komi | Udmurt
Finn-volgai Mari | Mordvin
Számi Akkala számi† | Inari számi | Kemi számi | Kildin számi | Lule számi | Északi számi | Pite számi | Skolt számi | Déli számi | Ter számi | Ume számi
Balti-finn Észt | Finn | Izsór | Karél | Kven | Lív | Lűd | Meänkieli | Déli-észt | Vepsze | Vót | Võro