A barokk kor magyar irodalma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ebben a korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba került a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)

  • Pázmány Péter (15701637)
  • Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
  • első jezsuita írónemzedék
    • Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
    • barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (15781614)
  • A barokk költészet kezdetei

[szerkesztés] A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)

[szerkesztés] A barokk irodalom második szakasza (18. század)

  • A kuruckor irodalma
    A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.
    • Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
    • Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

A nemesi rokokó irodalom

  • Mikes Kelemen (16901761)
  • A nemesi költészet: Lázár János, Amade László, Fekete János (1740–1803)
  • Faludi Ferenc
  • A Késő-barokk széppróza:
    • Az elvilágiasodó egyházi és iskolai irodalom
    • Az egyházi tudományosság hanyatlása: A jezsuita történész-iskola, Pray György, Bod Péter munkássága, a historia litteraria felbomlása
    • ismeretterjesztő irodalom: A nemesi történelem népszerűsítése, földrajzi olvasmányok, népszerű természettudományi és gazdasági művek, Molnár János
    • nemesi történelemírás: Kazy Ferenc (1695–1759), Palma Károly Ferenc (1735–1787)

Deákos rokokó költészet

  • Az elégia- és ódaköltészet
  • Az epigramma
  • A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei

A magyar nyelvű iskoladráma virágzása

  • Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása
  • A klasszicizálódó barokk dráma
  • lllei János
  • A barokk dráma népszerűsödése

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozás