Komárom vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Komárom |
| Terület | 2834 km² |
| Népesség | 159.504, 1891 |
| Nemzetiségek | magyarok |
Komárom vármegye (szlovákul: Komárňanská župa; németül: Komitat Komorn; latinul: Comitatus Comaromiensis, Comaromensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság észak-nyugati részén. 2934 km²-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km²) és Magyarország (1442 km²) között osztották fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek. A Duna két partján elterülő síkság a Kisalföld része, délen a Vértes-hegység egyes csoportjai emelkednek. Keletről a Koltai-dombság és a Gerecse, délkeletről a Vértes alkotta természetes határát, a Csallóközben a Csiliz-patak Győr, a Határ-kanális pedig Pozsony vármegyétől választotta el. A vármegye folyókban igen gazdag: a Duna, a Vág, sőt, a Nyitra is átfolyt a vármegyén, valamint tavakban is igen gazdag volt (Öreg-tó, Kerek-tó). Északról Pozsony, Nyitra és Bars vármegyék, keletről Esztergom vármegye, délről Fejér vármegye, nyugatról pedig Győr vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Komárom vármegye a 11. században jött létre, öreg vármegye volt. 1919-től Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia területét gyarapítják. 1938-ban a Duna folyótól északra fekvő területek is visszakerültek Magyarországhoz. Ekkor az egész Csallóközt a vármegyéhez csatolták, de 1945 után újra Csehszlovákia része lett. 1950-től a déli része a vármegyének egyesült Esztergom vármegye területével, így jött létre a mai Komárom-Esztergom megye. 1996-tól a Szlovákiához tartozó terület nagy része a Nyitrai kerület Komáromi és Érsekújvári járásához tartozik, Nagymegyer és Ekecs pedig a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához.
[szerkesztés] Lakosság
1891-ben 159.504 lakosa volt, ebből:
A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5 szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta, Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost. A németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján, Vértestolna, Felsőgalla) éltek.
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye 1754-től kettéosztásáig négy járásra és egy szabad királyi városra (Komárom) volt felosztva:
- Csallóközi járás, székhelye Nemesócsa
- Gesztesi járás, székhelye Nagyigmánd
- Tatai járás, székhelye Tata
- Udvardi járás, székhelye Ógyalla
|


Based on work by