Feröer népessége

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nyugati part általában meredek sziklafal; a legtöbb feröeri a lankásabb keleti partok öbleinek közelében él
A nyugati part általában meredek sziklafal; a legtöbb feröeri a lankásabb keleti partok öbleinek közelében él

Feröer népessége 2006. június 30-án 48 412 fő volt, ez az ország területére vetítve 33,1 fő/km²-es népsűrűséget jelent.

Tartalomjegyzék


[szerkesztés] Nemzetiség és állampolgárság

Év Lakosság
1327 kb. 4.000
1350 kb. 2.000
1769 4.773
1801 5.255
1834 6.928
1840 7.314
1845 7.782
1850 8.137
1855 8.651
1880 11.220
1900 15.230
1911 kb. 18.800
1925 22.835
1950 31.781
1970 kb. 38.000
1975 40.441
1985 45.749
1989. december 31. 47.787
1995. december 31. 43.358
1996. december 31. 43.784
1997. december 31. 44.262
1998. december 31. 44.817
1999. december 31. 45.409
2000. december 31. 46.196
2001. december 31. 46.996
2002. december 31. 47.704
2003. december 31. 48.214
2004. december 1. 48.353

A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri, grönlandi vagy dániai. A születési hely alapján: Feröeren született 91,7%, Dániában 5,7% és Grönlandon 0,3% (a többi a Dán Királyság területén kívül született, honosított dán állampolgár).

A külföldiek legnagyobb csoportja az izlandiak (0,4%), őket követik a norvégok (0,2%) és a lengyelek (0,2%), de összesen 77 különböző ország állampolgárai élnek a szigeteken[1].

[szerkesztés] Anyanyelv

A fenti számokból nem lehet kikövetkeztetni a feröeri anyanyelvűek számát: egyrészt sok feröeri él Dániában, sőt vannak akik ott születnek és később visszatérnek Feröerre; másrészt a szigeteken is sok dán anyanyelvű család él.

Az óészaki nyelvből származó feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként működik. A feröeri nyelvpolitika gondoskodik arról, hogy a modern élet igényeinek megfelelően új kifejezéseket alkossanak.

[szerkesztés] Népességfejlődés

Feröer népességének változása 1961-2003
Feröer népességének változása 1961-2003[2]

Az ír szerzetesek csak kis csoportokban éltek, így az első jelentős népesség a viking bevándorlás folyamán jött létre a 9. században. A népesség 4000 fő körül ingadozott, és a 18. századig sosem lépte át az 5000 főt. 1349-1350-ben a népesség fele meghalt a pestisjárványban, amit egy újabb bevándorlási hullám ellensúlyozott.

Csak a mélytengeri halászat megjelenésével (s így a küzdelmes mezőgazdaságtól való függetlenedéssel), illetve az egészségügy általános fejlődésével indult meg a népesség növekedése. A 18. század végétől kezdve a népesség 200 év alatt megtízszereződött. Az 1990-es évek elejének gazdasági válsága érezhető kivándorlást okozott, de azóta megint pozitívra fordult a nemzetközi vándorlás egyenlege.


[szerkesztés] Vallás

Az új templom Gøtában
Az új templom Gøtában

Feröeren 999-től kezdve terjesztette el a kereszténységet Sigmundur Brestisson, bár korábban is éltek a szigeteken ír szerzetesek.

Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház tagja; 10-15% a William Gibson Sloan prédikátor működése nyomán létrejött testvérgyülekezetek tagja, a fennmaradó az egyéb keresztény felekezethez tartozók aránya[3]. A 7 templommal rendelkező pünkösdisták mellett az adventistákat érdemes említeni, akik egy viszonylag nagy iskolát tartanak fenn Tórshavnban. Végül a katolikusok száma mintegy 130; egykori ferences iskolájuk ma Tórshavn község kezelésében van.

Porkeri fatemploma 1847-ből
Porkeri fatemploma 1847-ből

A mintegy 15 bahá’í vallású lakos négy különböző helyen találkozik rendszeresen. Izlanddal ellentétben itt nincsen szervezett Ásatrú (újpogány) közösség.

A legismertebb templomok az Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, a Tórshavni dóm, a szintén tórshavni katolikus St. Marien templom, a klaksvíki Christianskirkjan, a fámjini templom, Haldarsvík nyolcszögű temploma, valamint az 1847-ben épült porkeri-i fatemplom és az új templom Gøtában.

A feröeri nyelvű Bibliafordítások 1948-ban (Victor Danielsen, Testvérközösségek) illetve 1961-ben (Jacob Dahl és Kristian Osvald Viderø, Feröeri Népegyház) jelentek meg[4].

[szerkesztés] Források

  1. ^ Faroestamps.fo - Factsheet
  2. ^ FAO Statistics
  3. ^ Faroestamps.fo - Factsheet
  4. ^ Anker Eli Petersen: 1000 Years of Christianity - Postverk Føroya (Feröeri Posta)