Füzike (növény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
A füzike a ligetszépefélék (Onagraceae, Oenotheraceae) családján belül az Epilobium nemzetségbe tartozó növényfajok többségének összefoglaló neve. Leveleik átellenesek, a sugaras szimmetriájú virágok színe piros, vagy fehéres. A szirmok száma 4, a porzóké 8, két körben állnak. Termésük hosszúkás, négy kopáccsal nyílik, a magvak repítő szőrösek. A füzikének körülbelül 50 faja van. Magyarországon 10 faj honos. A közeli rokon deréce két faját régebben külön nemzetségbe (Chamaenerion) sorolták, ma viszont ezeket is az Epibolium nemzetség tagjaiként tartják számon. A füzikék egyik faja sem védett.
[szerkesztés] Fajai
[szerkesztés] Kisvirágú füzike (E. parviflorum Schreb.)
A borzas füzikénél kisebb, szára és levelei molyhos vagy bozontos-gyapjas szőrösek. A levél széle sűrűn fogacskás. A szirom halványpiros, 4-9 mm hosszú. Mocsarakban, nedves helyeken gyakori, júliustól szeptemberig virágzik. Gyógynövény.
[szerkesztés] Borzas füzike (E. hirsutum L.)
Nagy termetű, majd két méter magas, szára és levelei molyhosak, a levelek keskeny-lándzsásak, legfeljebb 12 cm hosszúak és 0,5-3,5 cm szélesek, a szárra lefutók, az alsók enyhén szárölelők. A szirmok kb. 1,5-2 cm hosszúak, bíborszínűek. Mocsaras, nedves helyeken, magaskórós növényzetben gyakori. Júliustól szeptemberig virágzik.
[szerkesztés] Négyélű füzike (E. tetragonum L. syn. adnatum Griseb.)
Közel 1m magas növény, indái nincsenek, szára, melyen 2-4 paraléc van, tömör. Levelei 2-8 cm hosszúak, 0,5-2 cm szélesek, szélük fűrészes, a szár közepe táján eredők kissé lefutnak a szárra. A virágzat (mely több rokon fajjal ellentétben nem mirigyes) szürkés-pelyhes, a szirom legfeljebb 7 mm hosszú, vöröses rózsaszínű. A bibe nem válik szét négy karéjra, bunkószerű. Magyarországon főleg az Alföldön gyakori, nedves helyeken, magaskórós növényzetben fordul elő. Júliustól augusztusig virágzik.
[szerkesztés] Lándzsás füzike (E. lanceolatum Seb. et Mauri)
A bibe négy karéjú, a szirom eleinte fehér, később halvány rózsaszínű. A levél ékvállú, a levélnyél viszonylag hosszú, 3-10 mm. A szár és a levelek finoman, rányomottan szőrösek. Üde erdőkben fordul elő a Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben, június-júliusban virágzik.
[szerkesztés] Erdei füzike (E. montanum L.)
A bibe négy karéjú, a levél viszonylag széles, a levélnyél rövidebb, mint az előző fajé, a levélváll lekerekített. A szirom halványpiros legfeljebb 1 cm hosszú. A Dunántúl üdébb erdeiben fordul elő gyakrabban, júniustól szeptemberig virágzik.
[szerkesztés] Dombi füzike (E. collinum Gmel.)
Az előző fajra hasonlít, bibéje ennek is négy karéjú, de levelei és virágai kisebbek, a szirmok rózsaszínűek. Az alsó levelek rövid nyelesek. Júniustól augusztusig virágzik.
[szerkesztés] Mocsári füzike (E. palustre L.)
A bibe nem négy karéjú, bunkós. Levelei ép szélűek, szálas-lándzsásak, a tőből vékony indák erednek. Mocsarakban, lápokban fordul elő, júniustól augusztusig virágzik.
[szerkesztés] Rózsás füzike (E. roseum Schreb.)
3-10 cm hosszú levelei fogas szélűek, nyelesek, a 3-7 mm hosszú szirmok eleinte fehérek, majd rózsaszínűen sávozott. A növény legfeljebb 80 cm magas, júliustól szeptemberig virágzik.
[szerkesztés] Gyógyászati felhasználásuk
A gyógyerejű fajokat a kicsi pirosas, halványrózsaszín, vagy majdnem fehér virágjaik alapján könnyen felismerhetjük. Gyógyászati célokra az egész növényt gyűjtik (szár, levél, virág), de a növény életképességének megtartása érdekében ügyeljünk arra, hogy a közepén szakítsuk le, így ismét oldalhajtásokat növeszt. Az első virágok megjelenésekor kell szedni a gyógynövény föld feletti részét.
A gyűjtött növényt frissen vágjuk és használjuk fel. Néhol tömegesen előfordul és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető illetve házikertben is termeszthető. Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos.
[szerkesztés] Gyógyhatású fajok
- Rózsás füzike (Epilobium roseum)
- Kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum)
- Hegyi (vagy erdei) füzike (Epilobium montanum)
- Sötétzöld füzike (Epilobium obscurum)
- Lándzsás füzike (Epilobium lanceolatum)
- Mocsári füzike (Epilobium palustre)
- Alpesi füzike (Epilobium anagallidifolium) – Magyarországon nem őshonos.
[szerkesztés] Gyógyhatása
A teája vagy tinktúrája, prosztatabetegségek, a kezdődő prosztatarák gyógyításában csodaszernek számít. Akik a prosztatájukkal betegeskednek, meggyógyulhatnak a kisvirágú füzike segítségével, gyakran még megműteni sem kell őket. Ha már sor került a műtétre, a füzike teája elmulasztja a seb égő fájdalmait, és mindazokat a panaszokat, amelyek gyakran jelentkeznek műtét után. Nem csak a férfiak gyógynövénye, gyulladáscsökkentő hatása miatt állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban, hólyaggyengeségben szenvedő nők is sikerrel alkalmazhatják. Bár mellékhatásai nem ismeretesek, egy kúra ajánlott időtartama 4 hét. A tapasztalat szerint a panaszok ezalatt jelentősen mérséklődnek, illetve megszűnnek. Szükség esetén a kúra 2-3 hét után ismételhető. De minden esetben ajánlott konzultálni az orvossal.


Based on work by