Börzsöny
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Börzsöny | |
|---|---|
| Hegység | Északi-középhegység |
| Hely | Pest megye, Nógrád megye |
| Típus | vulkanikus |
| Legmagasabb pont | Csóványos (938 m) |
A Börzsöny vulkanikus eredetű középhegység, az egykori kráterének pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsok: Nagy-Hideghegy 865 m, Csóványos 938 m, Magosfa 916 m és Nagy-Inóc 813m. A hegy több irányból megközelíthető: Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is megközelíthetjük a kedvelt túraútvonalakat. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, nyugati irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a csóványosi csúcsra. A területen több kulcsos- illetve turistaház is található (néhol étkezési lehetőség is van). A Nagyhideghegyen sípálya is található, Magyarországon itt marad meg legtovább a hó.
A Börzsönyben több mint 330 forrás található, a változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része tájvédelmi körzet. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Börzsöny és a környék települései
[szerkesztés] Története
A Börzsöny alapját egy a miocén korban működő, 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja. Nagyrészt vulkáni kőzetek alkotják, csupán a hegység peremén és a déli oldal medencéíben találhatók a felszínen üledékes kőzetek. Egykori formája mára jelentősen lekopott, köszönhetően az egykor a területen uralkodó szubtrópusi éghajlatnak.
[szerkesztés] Domborzat
A hegység szerkezetileg 4 részre tagolható:
- Magas-Börzsöny
- Észak-Börzsöny
- Nyugat-Börzsöny
- Déli-Börzsöny
[szerkesztés] A Magas-Börzsöny
A hegység központi része észak-dél irányú gerincén találhatók a legmagasabb csúcsok. Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett.
[szerkesztés] Az Észak-Börzsöny
A hegység északi területe, a Kemence-patak határolja el a Magas-Börzsönytől. Keletkezése nem annyira egyértelmű, mint a Magas-Börzsöny esetében, eltérő felépítésű hegycsoportok alkotják. 2 fő részre osztható, melyeket egy völgy határol el egymástól. Az északi részt nagyrészt üledékes kőzetek alkotják, melyek még a vulkáni tevékenység előtt keletkeztek. A völgytől délre lávakőzetek a meghatározó építő anyagok.
[szerkesztés] A Nyugat-Börzsöny
Lepusztult réteg- és kürtővulkánok alkotják. Csúcsai legtöbbször 600 méter alattiak.
[szerkesztés] A Déli-Börzsöny
A Börzsöny Dunával határos területe, üledékes kőzetek alkotják.
[szerkesztés] Emberi jelenlét
Az emberek már évezredekkel ezelőtt letelepedtek a hegységben, a jelenlétüket a mai napig több emlék őrzi.
[szerkesztés] Börzsönyi várak
[szerkesztés] Éghajlat, vízrajz
A hegyvidékre hulló viszonylag bőségesnek tekinthető csapadékmennyiségnek köszönhetően, a Börzsöny általános vízviszonyai alapvetően kielégítőnek mondhatóak. A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hossszúságú patakok és völgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A hegység felszíni vízfolyásai a vulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán, általában rövidek és kis vízhozamúak. Ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg , majd 60%-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része nem a szép számmal előforduló, de nagy részt rendkívül ingadozó és csekély vízhozamú résvízforrásokból, hanem a hóolvadásból, a tartósabb időintervallumú esőzések, nyári heves záporok, zivatarok csapadékából táplálkozik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai a vulkanikus eredetű kőzetek – töredezettségük ellenére – csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az anyakőzet mélyebb részeibe. A hegység leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a Kemence-patak, (neve a szláv "kamenica" szóból ered és "köves medrűt" jelent) a Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. A patak hoszza 25.6 km, teljes vízgyüjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec. A hegység geológiai adottságainak is köszönhetően, összesen 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondaható jelentősebb vízhozammal rendelkezőnek. Ezeket három fő típusba sorolhatjuk: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások, és a hegység belsejében található résvízforrások. (Ez utóbbi típus a Börzsöny egyik kiemelt természeti értéke, melynek teljes körű felmérését és adatbázisba illesztését Társaságunk jelenleg is végzi.) Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, míg a legmagasabban fekvő forrást a Csóványos keleti oldalában, 850-900 méterrel a tengerszint felett találjuk. A hegyvidéken nincsenek természetes eredetű nagyobb állóvizek. A belső területekről kilépő patakokat a lankásodó hegylábfelszínek kisebb esésű völgyeiben, néhány településen mesterséges gátakkal zárták el, így alakítva ki különböző funkciók ellátására szolgáló duzzasztott, mesterséges tavakat. A néhány természetes eredetű, kisebb léptékű állóvíz közül – a nagyobb hóolvadások és csapadékosabb periódusok idején – a lefolyástalan területeken megjelenő időszakos tavakat érdemes megemlíteni. Ilyen található pl. a Só-hegy és a Nagy-Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten. Emellett fontos, de antropogén eredetű vizes élőhelyet jelentenek a világháborús cselekmények nyomán kialakult ún. "bombatölcsérek" is.
[szerkesztés] Állatvilág
A Börzsönyben találkozhatunk a szalamandrával is.
[szerkesztés] Lásd még
a börzsönyi kisvasutak:
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Alpokalja | Kőszegi-hegység • Soproni-hegység • Vasi-dombság • Balfi-dombság | |
| Kisalföld | Hanság • Fertőzug • Fertő-medence • Rábaköz • Szigetköz • Marcali-medence • Mosoni-síkság • Komárom-Esztergomi-síkság | |
| Dunántúli-dombság | Zalai-dombság • Belső-Somogy • Külső-Somogy • Zselic • Völgység • Szekszárdi-dombság • Tolnai-hegyhát • Baranyai-dombság • Villányi-hegység • Ormánság | |
| Dunántúli-középhegység | Keszthelyi-hegység • Tapolcai-medence • Balaton-felvidék • Bakony • Bakonyalja • Sokoró • Vértesalja • Velencei-hegység • Gerecse • Budai-hegység • Pilis • Visegrádi-hegység | |
| Mecsek | Nyugat-Mecsek • Kelet-Mecsek | |
| Északi-középhegység | Börzsöny • Cserhát • Mátra • Mátralába • Bükk • Aggteleki-karszt • Zempléni-hegység | |
| Alföld | Mezőföld • Sárrét • Sárköz • Drávamellék • Kiskunság • Jászság • Pesti-síkság • Hevesi-síkság • Borsodi-Mezőség • Bodrogköz • Tiszahát • Szatmári-síkság • Maros-Körös köze • Körös-vidék • Nagykunság • Hortobágy • Hajdúság • Nyírség | |
|
Lásd még: Magyarország, Magyarország földrajza |
||


Based on work by