Kicsind
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kicsind (szlovákul Malá nad Hronom, korábban Kičind) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 405 lakosából 380 magyar és 17 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Párkánytól 8 km-re északra a Garam bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, de a későbbi korokban is lakott volt. A bronzkorban i. e. 1500 és 1800 között a hatvani kultúra népe élt ezen a tájon, cserépedenyeik maradványait a Kerek-dombon, a Kőalja feletti dűlőben, a Bodzavárban találták meg. i. e. 350 körül a kelták települése volt itt. Ebből a korból cserépedények, urnák kerültek elő. Feltételezések szerint a római korban a Kerek-dombon római őrtorony állt. 170-ben erre vezette Marcus Aurelius császár a kvádok és markomannok elleni hadjáratát. A 11. században a közeli Kakat várjobbágyai a mai Nána területén telepedtek le. Ennek a falunak első írásos említése 1157-ből származik, amikor II. Géza király vámját az esztergomi egyháznak adta. 1228-ban a nánai Beszter család elkülönítette az egyházi birtokokat saját birtokaitól, ekkor jött létre a ma Kőhídgyarmathoz tartozó Kistata, amelynek lakói később megalapították a mai bal parti települést. 1311-ben Csák Máté híve Vörös Bede foglalta el az esztergomi érsekség birtokait, melyeket 1312-ben kapott vissza az egyház. 1570-ben az esztergomi szandzsák összeírása említi először a települést Kicsind néven, ahol ekkor 8 család lakott. Nevét onnan kaphatta, hogy a Kistatán maradt 16 házzal szemben itt csak 8 ház volt. Átmeneti török uralom után a település 1613 már ismét az esztergomi káptalané. 1683-ban Sobieski János seregének párkányi győzelme után végképp megszűnt a török veszély, bár a lengyel hadak nagy károkat okoztak a környező településeken. 1732-ben Kicsind önálló plébánia lett, megépült a sövényfonásból készített egyszerű Szent Móric templom. A 17. század második felében a kuruc harcok következtében elpusztult a falu, valószínűleg a templom is leégett. Később újratelepítették és 1781-ben megépült az új templom is. A 19. század elején színjátszócsoport alakult a községben. Az iskola épülete 1908-ban készült. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kicsind, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, a Garan bal partján, Esztergomhoz 1 mfld: 410 kath. lak. Földje hegyes és sovány, de bora jó. F. u. az esztergomi seminarium. A lakosok birnak 471 hold harmadik osztályu szántóföldet, 170 h. rétet, és 557 1/2 kapa szőlőt." [1] 1910-ben 654, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
A Szent Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az Érsekújvári járás települései | |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|


Based on work by