I. Sancho portugál király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

 I. Sancho portugál király
I. Sancho portugál király

I. Sancho (Coimbra, 1154. november 11. – Coimbra, 1212. március 26.), Portugália második királya volt, aki apja, I. Afonso halála után, 1185-ben lépett az akkor még újsütetű királyság trónjára. Népesítő Sancho néven is ismerik (portugálul o Povoador).

Afonso harmadik, egyetlen felnőtt kort megért fia volt feleségétől, Savoyai Mafaldától. Sancho használta az "Algarve királya" (illetve a "Silves királya") címet is, 1189 és 1191 között.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Házassággal járul hozzá a függetlenséghez

Apja 1170-ben lovaggá ütötte és ettől fogva a királyság második embere volt a közigazgatásban és a hadvezetésben is. Ebben az időben Portugália függetlensége (amelyet Afonso 1139-ben deklarált először) még nem szilárdult meg. Kasztília és León királyai továbbra is igényt tartottak Portugáliára, mint korábbi hűbérbirtokukra, a pápa pedig - akinek elismerésétől nagyrészben függött egy terület státusza - csak Afonso uralkodásának vége felé adta hivatalos hozzájárulását az új ország születéséhez. Szövetségeseket keresve az Ibériai-félszigeten Afonso - a mórok elszánt ellensége és az egyik leggyűlöltebb ember Kasztília-Leónban - Aragónia királysághoz közeledett. Ez indokolta, hogy 1174-ben Sancho herceg feleségül vette Dulce Berenguert, II. Alfonz aragóniai király húgát. Aragónia lett az első ibériai királyság, amely elismerte a független Portugáliát.

[szerkesztés] Király lesz

Szobra a silvesi kastély bejáratánál
Szobra a silvesi kastély bejáratánál

Afonso halála után Sancho, Portugália második királya feladata lett az új királyság újjászervezése és annak az ígéretnek a beváltása, amelyet még apja tett a pápának: hogy harcoljon a mórok kiűzéséért a félszigetről.

Fővárosává szülővárosát, Coimbrát tette. Véget vetett a kimerítő és kevés nyereséggel kecsegtettő háborúknak az északi, galiciai határvidékek birtoklásáért. Ehelyett teljes erővel dél felé fordította katonai erőfeszítéseit, a mórok ellen.

Keresztes hadak segítségével 1191-ben elfoglalta a móroktól Silvest, a fontos közigagatási és kereskedelmi központot, amelynek már akkor mintegy húszezer lakosa volt. Parancsára erődítményekkel veték körül a várost és kastélyt építettek, amely máig a portugál kulturális örökség fontos része.

Hamarosan azonban a királynak ismét észak felé kellett fordítania figyelmét, ahol Kasztília-León ismét Portugáliát fenyegette. A királyi hadak távollétében Silvest visszafoglalták a mórok.

[szerkesztés] Újjászervezi az államot

 Sírja Coimbrában, a Mosteiro de Santa Cruzban.
Sírja Coimbrában, a Mosteiro de Santa Cruzban.

Sancho erőfeszítéseinek jó részét arra fordította, hogy politikai és közigazgatási értelemben megszervezze és erős alapokra állítsa az új királyságot. Állami vagyont halmozott fel, támogatta az új iparágakat és a kalmárok új osztályát. Sok új várost és falut alapított - köztük 1199]-ben Guarda várost - és nagy gondot fordított az elszigetelt és szointe néptelen északi régiók betelepítésére, főleg flamandokkal és burgundokkal. Ezért kapta a "népesítő" melléknevet.

A királyt arról is ismerték, hogy rajongott a tudományért és az irodalomért. Több verseskönyvet írt ő maga és királyi pénzen európai egyetemekre küldött tanulni sok portugál fiatalt.

[szerkesztés] Felmenői

Sancho egyenesági felmenői három generációban
I. Sancho portugál király Apja:
I. Alfonz portugál király
Apjának apja:
Henrik, Portugália grófja
Apja apjának apja:
Henrik burgundiai herceg
Apja apjának anyja:
Barcelonai Sybil (Beatriz)
Apja anyja:
Theresa, Portugália grófnője
Apja anyjának apja:
VI. Alfonz kasztíliai király
Apja anyjának anyja:
Jimena Muñoz
Anyja:
Savoyai Mafalda
Anyja apja:
III. Amadeus savoyai gróf
Anyja apjának apja:
II. Humbert savoyai gróf
Anyja apjának anyja:
Burgundiai Gisela
Anyjának anyja:
Alboni Mahaut
Anyja anyjának apja:
II. Guy alboni gróf
Anyja anyjának anyja:
Barcelonai Inés