Aminosav

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves savak, amelyekben egy aminocsoport (-NH2) és egy karboxilcsoport (-COOH) kapcsolódik egy négy különböző ligandummal kötésben álló szénatomhoz.Az aminosavak kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák építőkövei (proteinek).

Az aminosavak ún. amfoter tulajdonságú vegyületek: savakkal szemben gyenge bázisként, lúgokkal szemben gyenge savként viselkednek.

Az aminocsoportnak a karboxilcsoporthoz viszonyított helyezete alapján α-, β-, γ- stb. aminosavakról beszélünk. A fehérjék kizárólag α-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró β-aminosav a β-alanin, ennek származékai a pantoténsav és a koenzim-A. Lényeges még az agy anyagcseréjének egyik eleme, a γ-aminovajsav (GABA), valamint a vitamin hatású p-amino-benzoesav.

Az emberi testben 25 féle aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítő. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsődleges szerkezete.

A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Esszenciális aminosavak

Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azt a 9 féle aminosavat, amelyeket a szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani:

  • metionin,
  • treonin,
  • lizin,
  • izoleucin,
  • valin,
  • leucin,
  • fenilalanin,
  • triptofán.
  • hisztidin.

[szerkesztés] Elsőrendű fehérjék

A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Az elsőrendű, (komplett) fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfélék.

[szerkesztés] Másodrendű fehérjék

A másodrendű (inkomplett) fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások. Azonban a komplett, vagy egy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetők. A másodrendű fehérjék csoportját zömében a növényi fehérjék alkotják.

[szerkesztés] Fehérjeszükséglet

[szerkesztés] Abszolút fehérjeminimum

Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ fel fehérjét. Ez az endogén fehérjeveszteség a vizeletben, székletben, a verejtékben, és más váladékokban (köröm, haj, hámló bőr) lévő nitrogén meghatározásával ki is mutatható. Pl: Egy 70 kg-os férfi endogén fehérje-vesztesége 24 g/nap. Ezt abszolút fehérjeminimumnak is nevezik.

[szerkesztés] Élettani fehérjeminimum

Az a legkisebb fehérjebevitel, amelyel a szervezet nitrogénegyensúlya éppen elérhető. Vagyis a bevitt fehérje nitrogéntartalma egyenlő a vizelettel, széklettel, verejtékkel, és egyéb módokon ürített nitrogén mennyiségével. Egy egészséges, 70 kg-os, fiatal férfi fehérjeminimuma 42 g/nap.

[szerkesztés] Ajánlott fehérjebevitel

Gyemekek fehérjeszükséglete A bevitt fehérjének fedeznie kell a növekedéshez szükséges mennyiséget, a növekedés viszont nem egyenletes, ezért a fehérjebevitelt úgy kell megállapítani, hogy mindenkor elegendő fehérje álljon rendelkezésre. Ez a mennyiség az életkor függvényében 32-75g/nap.

Felnőttek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett figyelembe kell venni a fehérjék emészthetőségét, valamint az aminosav-összetételt jelző biológiai értékeket, a hazai táplálkozási szokásokat, a fehérjék kölcsönös kiegészítő (komplettáló) hatását. Így a testtömegre számított fehérjebevitel, 1 g/ttkg javasolt.

Terhesek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett, a terhesség teljes időtartama alatt, 10 g/nappal több bevitelre van szükség, mint a terhességet megelőzően.

Szoptatás alatti fehérjeszükséglet Mivel az anyatej átlagos fehérjetartalma 1,2-1,3 g/100 g, ezért a 100 g elválasztott tejre 2,4 g fehérjét kell bevinni. Vagyis az első 6 hónapban napi 20 g, míg a hetedik hónaptól napi 15 g többlet fehérjebevitel ajánlott.

Az idősek fehérjeszükséglete Az életkor előrehaladtával változik a testösszetétel, az élettani funkciók, a fizikai aktivitás, az elfogyasztott táplálék mennyisége, de egyben csökken a fehérjék hasznosulása is, ezért a 60 évesnél idősebbek részére 1,2-1,5 g/ttkg bevitel ajánlott.

[szerkesztés] Reakciók

Image:Amino acids 1.png

[szerkesztés] Szerkezeti képletek


[szerkesztés] Kémiai tulajdonságok

Röv. Teljes név Oldallánc típusa Tömeg pI pK1
(α-COOH)
pK2
(α-+NH3)
pKr (R)
A Ala Alanin hidrofób 89.09 6.11 2.35 9.87
C Cys Cisztein hidrofób (Nagano, 1999) 121.16 5.05 1.92 10.70 8.37
D Asp Asparaginsav savas 133.10 2.85 1.99 9.90 3.90
E Glu Glutaminsav savas 147.13 3.15 2.10 9.47 4.07
F Phe Fenilalanin hidrofób 165.19 5.49 2.20 9.31
G Gly Glicin hidrofil 75.07 6.06 2.35 9.78
H His Hisztidin bázikus 155.16 7.60 1.80 9.33 6.04
I Ile Izoleucin hidrofób 131.17 6.05 2.32 9.76
K Lys Lizin bázikus 146.19 9.60 2.16 9.06 10.54
L Leu Leucin hidrofób 131.17 6.01 2.33 9.74
M Met Metionin hidrofób 149.21 5.74 2.13 9.28
N Asn Aszparagin hidrofil 132.12 5.41 2.14 8.72
P Pro Prolin hidrofób 115.13 6.30 1.95 10.64
Q Gln Glutamin hidrofil 146.15 5.65 2.17 9.13
R Arg Arginin bázikus 174.20 10.76 1.82 8.99 12.48
S Ser Szerin hidrofil 105.09 5.68 2.19 9.21
T Thr Treonin hidrofil 119.12 5.60 2.09 9.10
V Val Valin hidrofób 117.15 6.00 2.39 9.74
W Trp Triptofán hidrofób 204.23 5.89 2.46 9.41
Y Tyr Tirozin hidrofób 181.19 5.64 2.20 9.21 10.46


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Aminosav témájú médiaállományokat.