Belvederei Apollón
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Belvederei Apollón (vagy Belvederei Apolló), a 15. század végén talált ókori márványszobor. A Vatikán Belvedere nevű részén állt, innen kapta melléknevét. A 19. századig a klasszikus görög művészet egyik csúcspontjának tekintették, valójában egy, a Kr. u. 2. században készült római másolat. Görög eredetijét, amely Kr. e. 330–320-ban készült, döntő bizonyítékok nélkül tulajdonítják Leókharésznak, egyéb neki tulajdonított szobrokkal való stílusrokonsága alapján. A szobron az isten hajviselete nőies, felemelt jobbjában babérágat, leeresztett bal kezében (modern kiegészítés) íjat tart. A fejnek még egy másolata ismeretes (Basel). A típus egyedülálló: kiszámított, elegáns kompozíciójával már a hellenisztikus kor felé mutat.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)


Based on work by