II. Ramszesz házassága

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A II. Ramszesz házassága (modern cím) novellisztikus elemekben bővelkedő óegyiptomi történeti szöveg a Kr. e. XIII. századból.

II. Ramszesz fáraó komoly harcokat folytatott a hettitákkal. Miután döntő győzelmet egyik fél sem volt képes aratni, békeszerződést kötöttek, majd házassági kapcsolat is létesült a két uralkodó közt, II. Ramszesz feleségül vette a hettita király leányát. Az eseményt megörökítő szöveget több templomban is (Abüdosz, Elephantiné, Karnak) felvésték hieroglif írással. Nem dönthető el, hogy a fáraónak mekkora szerepe volt a felirat szerkesztésében, lehetséges, hogy az egész egy udvari költő munkája.

A szöveg bevezetése a fáraó dicsőségét zengi, magasztaló jelzőit sorolja fel. A szokványos frázisok közé költői részletek vegyülnek, a Nap például azért kel fel minden reggel, hogy meghallgassa a fáraó kívánságát. Közli a szerző azokat a szavakat is, amelyeket az isten ilyenkor a fáraóhoz idéz. A tulajdonképpeni elbeszélő rész szerint Ramszesz egymaga győzi le a hettita birodalmat, ahol azóta gyász és szomorúság honol, s a hettita király hiába akarja a fáraó haragját kiengesztelni. Végül leányával indul hozzá, s ezt az ajándékot Ramszesz már szívesen fogadja. Ramszesz imájára csoda történik, mert bár tél volt, Szuteh viharisten jó időt hozott arra a területre, ahol a királylánynak át kellett utaznia Egyiptom felé. A fáraó sereget küld fogadására, s a hajdani ellenségek, az egyiptomiak és a hettiták békésen esznek együtt. Ramszesznek megtetszik a leány szépsége, királynévá teszi és egyiptomi nevet ad neki (Maathórnofruré).

[szerkesztés] Források

Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)