Isztambul

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Isztambul
Isztambul az űrből
Isztambul zászlaja
Polgármester Dr. Mimar Kadir Topbaş
Régió Márvány-tenger
Tartomány (il) İstanbul
Terület 1966 km²
Térkép
Isztambul elhelyezkedése Törökország térképén
Népesség; (2006) 11 912 511
Irányítószám 34x xx
Körzethívószám (0090)+ 212(Európai oldal), 216(Ázsiai oldal)
Testvérvárosai Testvérvárosok
Honlap Istanbul Metropolitan Municipiality

Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη (Kónsztantinoupolé), előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) Törökország legnagyobb városa (lakosság a 2000-es népszámláláskor 8,8 millió; 2005-ben 11 millióra becsülik lakóinak számát). Koordinátái: é. sz. 41°1′7’’ k. h. 28°57′53’’

A Boszporusz tengerszoros mentén valamint a Márvány-tenger partjainál fekszik, és körbeöleli az Aranyszarv-öblöt (törökül Haliç), egy kiváló természetes kikötőhelyet. Bár csak kisebb része Európában és nagyobbik Ázsiában helyezkedik el, európai városnak tartják.

Annak ellenére, hogy Ankara az ország fővárosa, Isztambul maradt az ország gazdasági, kulturális és művészeti központja. A város egyedülálló fekvése a Boszporusz partján, a római, bizánci és az oszmán kor számos lenyűgöző építészeti emlékei, a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások a turisták egyik legfőbb úticéljává teszi.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Eredetileg görög gyarmatosítók alapították Byzantium néven i. e. 667-ben. (főbb szócikk: Konstantinápoly alapítása) A városállam (polis) hamarosan a 40 legbefolyásosabb állam egyike lett. 324-ben I. Konstantin a Római Birodalom fővárosává tette eredetileg Nova Roma (Új Róma) néven, de a város csakhamar Konstantinápoly (Constantinople, Konstantin városa) néven vált ismertté. Róma és a Nyugatrómai Birodalom eleste után (isz. V. sz.) a Keletrómai Birodalom fővárosa. Ekkor a görög kultúra virágzott a városban, mely a görög orthodox kereszténység központja is lett (a Görög Orthodox pátriárka mind a mai napig Isztambulban székel). Ebben az időszakban épült az akkori világ legnagyobb katedrálisa a Hagia Sophia (Aya Sofia), valamint számos további műemlék.

A 14-15. században az egyre erősödő Oszmán Birodalom többször megpróbálta bevenni a várost. Miután 1444-ben a várnai csatában Konstantinápolyt (egyedüliként) segíteni igyekvő magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a törököktől, már csak idő kérdése volt a város eleste. Konstantinápolyt II. Mehmed szultán 1453. május 29-én foglalta el (főbb szócikk: Konstantinápoly eleste), és az Oszmán Birodalom fővárosává tette. Az ostromokban megroggyant várost újjáéppíttette, ekkor készült el a Fedett Bazár (Grand Bazaar, törökül Kapalıçarşı) és a Topkapi palota is.

A szultánság egészen 1922-ig fennmaradt, ekkor Atatürk révén megalakult a Török Köztársaság majd az ország fővárosa 1923-ban Ankarába költözött. Konstantinápolyt 1928 óta nevezik hivatalosan Isztambulnak. A fővárosi rang költözése után Isztambult eleinte elhanyagolták, de késöbb az 50-es, 60-as években nagyot változott. Az ötvenes évek során a görög közösség elleni sorozatos (rendőri) zaklatások és zavargások miatt a város eredetét is jelképező görögök nagy része elhagyta Isztambult és Görögország területére költözött. A hatvanas években – Adnan Menderes kormányzása alatt – új gyárak és széles utak épültek, fellendítendő Törökország gazdaságát. Azonban ezek sokszor történelmi emlékek helyén épültek. Az 1970-es éveket a lakosság növekedése jellemzi, Anatóliából sokan költöztek be a városba munkát keresve az új gyárakban. A Köztársaság 50. évfordulójára, 1973-ban megépült Isztambulban a hatalmas függőhíd Európa és Ázsia között, a Boszporusz fölött.

[szerkesztés] Zászlaja

Isztambul zászlaja
Isztambul zászlaja

A város zászlajának képét 1969-ben egy versenyen terveztették meg. A versenyt Metin Edremit nyerte, és a zászlóképért 18.000 Török Lírát kapott.

A zászló alsó része a Boszporuszt szimbolizálja, mely kettévágja a várost, ugyanakkor összeköti a két kontinenst. Mindkét oldalon a városfalat stilizálja az ábra. A tornyok Isztambul híres mecseteinek minaretjeit ábrázolják. A hét háromszög a kép közepén a hét dombot jelképezi, melyekre Isztambul épült.

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Éghajlat

Isztambul éghajlata mérsékelt, mediterrán. Hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél jellemzi. A jellemző átlagos hőmérséklet augusztusban 29 °C. Csapadék a nyári hónapokban 25 mm körül, havi 2-4 esős nappal. Szeptemberre kicsit csapadékosabb (46 mm) és kevésbé forró (24 °C) időjárás a jellemző. Évi csapadékmennyiség 870 mm, a páratartalom egész évben magas. A téli hónapok átlaghőmérséklete 3-8 °C között mozog, november és április között a hó is eshet.

Hónap Max hőm. Min hőm. Esős napok Napos órák
Átlagos Rekord Átlagos Rekord (havi) (napi)
Január 9 19 3 10 18 2,6
Február 9 24 2 10 15 3,3
Március 11 27 3 7 14 4,4
Április 16 33 7 1 9 6,6
Május 21 34 12 3 8 8,9
Június 26 37 16 7 5 10,8
Július 29 37 18 11 4 11,7
Augusztus 29 49 20 10 3 11,3
Szeptember 25 38 15 6 6 8,5
Október 21 33 12 3 10 6,2
November 15 27 9 7 13 4,6
December 11 22 5 11 17 2,3

[szerkesztés] Geológia

Törökország tektonikai térképe
Törökország tektonikai térképe

Isztambul az Észak-Anatóliai-törésvonal mentén fekszik, mely számos jelentős földrengés okozója volt a történelem során. Az eurázsiai és afrikai tektonikus lemezek feszülnek itt egymásnak, ezért a törésvonal mentén néhány évenként erős földrengések rázzák meg a környéket. Isztambul történelmében az egyik legnagyobb rengés 1509-ben történt. A rengés keltette szökőár átcsapott a városfalakon, több mint 100 mecsetet rombolt le és 10 ezer ember lelte halálát. 1766-ban az Eyüp mecset semmisült meg, 1894-ben a Fedett Bazár omlott össze a földrengések során. A Hagia Sophia is többször megsérült a szeizmikus tevékenység miatt.

Isztambul környékére a következő 10-20 éven belül a Richter-skálán 7,0 erősségű földrengést jeleznek előre a kutatók. A Márvány-tenger közelsége miatt szökőár kialakulására is számítani lehet. A sok egymásra épült, nem mindig megfelelő anyagokból és szakértelemmel épített ház sajnos nagyszámú áldozatot is valószínűsít.

[szerkesztés] Nevezetességek

Yeni camii – az Új Mecset
Yeni camii – az Új Mecset

Konstantinápoly, illetve Isztambul, mindig is multikulturális város volt, a legkülönfélébb nemzetek élnek és keverednek itt (keresztények, muzulmánok vagy akár zsidók; Ázsiából esetleg Európából érkezettek egyaránt nyomukat hagyták a városon).

Ezt a Konstantinápolyt már nem tudom, városnak írjam-e vagy országnak? mert én mását soha nem láttam. Nagyobb s jobb portust a tengeren az egész világon sem tartanak. Itt szakad össze sebes folyással a Fekete-tenger a Fejér-tengerrel éppen a török császár várának éppen alatta, mely a városnak dél felől ónozatjában van különkerítve, csak az fekszik annyi helyen, mint Szeben városa Erdélyben; szép hegyeken mind ónosok aranyos hegyű kéményes palotái. A hegynek a Fejér- és Fekete-tenger felől való oldalait befedték a sok zöld ciprusfák, cédrusfákkal néhol elegyítve, mint az erdők. Belöl is a belső udvara rakva ciprusfákkal, úgy, hogy mindenkor mindenütt árnyékban járhat az udvar népe. Magának különös császári filegóriái egynéhány helyett, hogy mindenféle láthat, kiknek az oldalán zöld superlátok állanak, hogy a tengerek szelei, mikor nem akarja, ne érjék a császárt miattok. (részlet) – kezdi Komáromi János Konstantinápoly leírása (1697) című művét.

Erődi Béla Török mozaik című művében 1874-ben írta le Konstantinápoly különös hangulatát:

Festőileg terült el előttünk a Sztambult és Galata-Perát összekötő híd, melynek közelében a két parton százával meredeztek a hajók árbocai és a gőzösök kéményei. A hold fényénél lassankint kibontakozott a két part is. Jobbról az impozáns Sztambul egymás felett kimagasló halmai, a festői házcsoportokkal és magasztos dsámikkal, melyeknek karcsó fehér minaréjai áhítatra ébresztik az ember lelkét. A menőlegesen emelkedő szürke faházak, veres tetőikkel és lapos terrászaikkal oly jól odaillettek a sűrű zöld közém hová a ház gazdája őket építette. Balról az európaiak által lakott városrészek, a kikötőből felemelkedő Galata, a génuaiak korából fennmaradt magas kerek tornyával, a halomnak legfelső csúcsán pedig Pera, a kis Páris terülnek el. Az "Arany szarv" jobb- és balpartja éles ellentétet képez egymással. Amint szememet a holdvilágította panorámán legeltetém, énekhangok riasztottak fel merengésemből. Ezüst csengetyű hangját hallottam a légen át, amint azok a habokban megtörve hozzám hatottak. (részlet)


Látnivalóban Isztambulban nincs hiány, itt csupán néhány következik, a teljesség igénye nélkül:










[szerkesztés] További látnivalók

  • Zeyrek mecset
  • Aranyszarv-öböl
  • Fatih mecset
  • Mozaik Múzeum
  • Kék Mecset (Sultanahmed Camii)
  • Topkapi Palota (Topkapi Saray)
  • Princes Islands
  • Hippodrom
  • Kariye Museum (Church of the Holy Savior in Chora)

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Helyi közlekedés

Fő szócikk: Isztambul helyi közlekedése

[szerkesztés] Tünel

Tünel és állomása
Tünel és állomása

A Tünel (az "Alagút") a londoni metró után a világ második legrégebbi földalatti vasútja, bár igazából nem metró, hanem a budapesti Siklóhoz hasonló kötélpályás "felvonó". Nincs közbenső állomása, a pálya hossza megközelítőleg 573 méter, szintkülönbsége mintegy 60 méter. 1875. január 17-én nyitották meg az Aranyszarv-öböl északi oldalán Galata és Pera (ma Karaköy és Beyoğlu) kerületek között. (Emlékeztetőül: londoni metró 1863-ban az első, a budapesti kisföldalatti – amit mi a "kontinens elsőjének" ismerünk – 1896. május 2. óta rója a síneket.)

[szerkesztés] Nosztalgia villamos

A villamos az Istiklal ("Függetlenség") sugárúton (Istiklal Caddesi) fut végig. Az első villamosok 1869. szeptember 3-án indultak el Isztambul utcáin a Tophane-Ortaköy vonalon. (Párizsban 1854, Londonban 1860 óta villamosozhatnak az emberek.) Krepano Efendi által alapított Dersaadet Tramway Establishment cég üzemeltette és fejlesztette a lóvontatású vasutakat, 1871-ben már négy vonal működött: Azapkapı-Galata, Aksaray-Yedikule, Aksaray-Topkapi és Eminönü-Aksaray. 1914. február 2-án villamosították a vonalakat. 1961-ben megszűnt a villamos közlekedés, de 1990-ben újraindult a Tünel és a Taksim tér között.

[szerkesztés] Távolsági buszok

Régi villamos
Régi villamos

Az óriási Büyük Otogar[1] a Sultanahmet tértől 10 km-re északnyugatra található a Bayrampasa kerületben. A belvárosból az LRT-vel a legegyszerűbb elérni. A 168 pénztár és kapu, saját metróállomás, boltok, szálloda és éttermek a buszállomást egy kisebbfajta várossá formálják. Buszok ezrei közlekednek innen Európa és Ázsia majd' minden pontjára. Ankarába például a nap mind a 24 órájában legrosszabb esetben is 15 percenként megy egy busz.

[szerkesztés] Légiközlekedés

Isztambulnak két nemzetközi repülőtere van:

  • Atatürk repülőtér (IATA: IST) – Az európai oldalon található, 15 km-re délnyugatra a városközponttól, a Márvány-tenger partján.
Két terminálja van, egy a nemzetközi és egy a belföldi járatok számára.
Budapestről mindkét közvetlen menetrend szerinti járatot üzemeltető légitársaság (Malév és Turkish Airlines) erre a reptérre közlekedik.
Innen az LRT-vel be lehet tömegközlekedni a belvárosba.
  • Sabiha Gokcen repülőtér (IATA: SAW) – A város ázsiai oldalán található, szintén a Márvány-tenger partján, Kadiköy-től (az ázsiai oldal egyik fő kompkikötőjétől) mintegy 40 km-re délkeletre. A repülőteret a világ első női vadászpilótájáról nevezték el.

Van egy harmadik reptér is Isztambul nyugati határában:

  • Hezarfen Airfield – de ez, bár aszfaltos 28x700-as kifutópályája van, csak kisgépes reptér. Itt rendezik a ROCK’N COKE fesztivált minden évben.

[szerkesztés] Alagút földrészek között

A török állam újabb átjárót, ezúttal egy alagutat készül létrehozni az Európát és Ázsiát összekötő tengerszoroson, a Boszporuszon. A két korábban épült híd után ez lesz a harmadik összeköttetés Isztambul keleti és nyugati oldala között. A 13,7 kilométeres alagút érdekessége, hogy 1,5 kilométeres szakasza a tengerben, 55 méterrel a víz alatt halad majd. A földrengésbiztos építmény 2,1 milliárd eurós beruházással várhatóan 2008-ra készül el, és a La Manche csatornához hasonlóan autók és vonatok egyaránt haladhatnak majd benne. A Marmaray projekt Yenikapi (Európa) és Sogutlucesme (Anatólia) állomásokat köti majd össze, Sirkeci és Uskudar közbenső állomások lesznek.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Isztambulhoz kötődnek

[szerkesztés] Testvérvárosok

Isztambulnak 26 testvérvárosa van:

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Források

  • Részlet Komáromi János naplójából, Forrás: Magyar Történelmi Naplók a XVI-XVIII. századból, Magyarországi és Erdélyi bujdosó fejedelem Késmárki Thököly Imre secretariusának Komáromi Jánosnak törökországi diariumja s experientiaja. Közli: Nagy Iván. Kiadja: Ráth Mór, Pest, 1861. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár. [2]
  • Erődi Béla: Török mozaik. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár. [3]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Isztambul témájú médiaállományokat.
Elődje:
Linz, Vilnius
Európa Kulturális Fővárosa
2010 (Pécs és Essen mellett)
Utódja:
Turku, Tallinn


  Törökország világörökségi helyszínei  m·v·sz 
kulturális/természeti: Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai | Hierapolisz - Pamukkale

kulturális: A Divriği Nagy Mecset és a Divriği kórház | Hattusa | Isztambul történelmi részei | Nemrut-hegy |
Safranbolu | Trója | Xanthos - Letoon