Iguaçu Nemzeti Park
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Iguaçu Nemzeti Park |
||||
Az Iguaçu-vízesés |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Brazília | |||
| Típus | Természeti helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1986 | |||
A brazíliai Iguaçu Nemzeti Parkot Paraná államban 1939. január 10-én alapították. Területe 1700 km². Természetes határait folyók alkotják. Szomszédos az Argentínában lévő Iguazú Nemzeti Parkkal.
Fő látványossága az Iguaçu-vízesés, de emellett rendkívül gazdag növény- és állatvilága is. Növényzete a szubtrópusi nedves éghajlatra jellemző, ilyen a vad fügefa, a brazíliai diófa, a vörösfa, különböző pálmák, vad narancs és gumifa. A talajt füvek, páfrányok, és bokrok fedik be. Broméliák, orchideák, liánok húzódnak fel egészen az erdők legfelső szintjéig. A folyópartok növényzete nád és jellegzetes mocsári növényzet. A parkban megtalálható Paraná állam szimbóluma, a Paraná-fenyő (Araucária angustifolia). Olyan veszélyeztetett fajok is élnek itt, mint a matéfa (Ilex paraguaiensis).
Állatvilága rendkívül látványos és fajokban gazdag. A biológiai sokféleségre jellemző, hogy a területen a lepkék 257 új faját, a halak 18 faját, 12 kétéltűfajt, 41 kígyófajt, 8 gyíkfajt, 3 teknősfajt, 348 madárfajt és 45 emlősfajt azonosítottak eddig. Sok állatfajnak itt van az utolsó menedéke, mint a szarvasnak, jaguárnak, kékhasú papagájnak (Triclaria malachitacea). A gazdag madárvilág jellegzetes képviselői a papagájok, tukánok, arapapagájok, héják, kolibrik, jabiruk, tinamuk és a fehérfejű kercerécék. A nemzeti park területén vannak mérgeskígyók, mint például a korallkígyó, csörgőkígyó és jararaca. A folyókban található aranymakrahal, fürge cselle és kajmán. A biológiai sokféleség az Iguaçú Nemzeti Parkba vonzza a kutatókat a világ minden tájáról.
1986. november 17-én Párizsban a nemzeti parkot felvették a Világörökség listájára.
[szerkesztés] Forrás
- Bede Béla – Lempert Márta: Brazília, Panoráma, Budapest, 1983, ISBN 963 243 225 8
[szerkesztés] Külső hivatkozás
|
||||||
| természeti: | Iguaçu Nemzeti Park | Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum| Atlanti-parti Délkeleti Esőerdő Rezervátumok | Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek | Pantanal Természetvédelmi Terület | Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park és Emas Nemzeti Park | Fernando de Noronha és Rocas-atoll rezervátumok |
|||||
| kulturális: | Ouro Preto | Olinda | Salvador | Bom Jesus do Congonhas-zarándoktemplom | Brasília | Serra da Capivara Nemzeti Park | São Luís | Diamantina | Goiás | A guaraní indiánok jezsuita missziói (Argentínával közös) | |||||


Based on work by