Bár (település)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.05040° k. h. 18.71506°

Bár (település)

Bár (település) címere

Bár (település) címere

Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Mohácsi
Rang község


Terület 9,00 km²
Népesség
Irányítószám 7711
Körzethívószám 69
Térkép
é. sz. 46.05040° k. h. 18.71506°
Település
Mo. térképén

Bár község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Bár község a Duna jobb partján, Mohács fölött elhelyezkedő község. Megközelítése rendkívül egyszerű, mivel az 56. szamú főközlekedési útvonal átvezet a községen, így az autóbusz-közlekedés kimondottan jónak mondható.

[szerkesztés] Története

A Bár területén fellelt vörösbetétű edénytöredék nyomán a régészek arra következtettek, hogy a falu területén már az újabb kőkorban is élt egy közösség. Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhány avarkori sírt ugyancsak találtak a községben.

A fennmaradt első írásos emlék 1296-ból származik, amely Boor, illetőleg Bor névven említi a települést.

1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.

Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község. II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre. A lakosság a török hódoltság korában sem vált meg otthonától, jóllehet már kétfelé volt kénytelen adózni. Fekvése következményeként rendszeresen portyázók garázdálkodásának esett áldozatául a település, mígnem 1599-ben a szabad hajdúk mindent elpusztítottak. Elsőrangú földjét igyekeztek betelepíteni földesurai.

Szlávok, szerbek és magyarok költöztek be, majd német telepesek érkeztek. Az állandó vándorlás után népe csak az 1780-as években állapodott meg. A napóleoni háborúk idején a gabona-konjunktúrának köszönhette fellendülését a település, l800 körül két kastélyt is építettek a faluban. Ekkor jelentős szőlőültetvényeket is honosítottak itt. Az első világháború 38 áldozatot kívánt Bártól, amit szerb csapatok szálltak meg. A szerbek 1821-ben kiürítették Baranyát és Bár augusztus végére Magyarországhoz került.

A két világháború között ismét fejlődésnek indult a község.

1946-ban ide telepítettek egy állami baromfitenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években olvadt be a Bólyi Állami Gazdaságba, ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. A privatizáció nyomán a sárga kastély és a fehér kastély ma már magánkézben van.

Ez utóbbi két gazdálkodó szervezet, valamint a Dunagyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a lakosság jó részét, de a jó közlekedés miatt sokan ingáznak az alig tíz km-re levő Mohácsra.


[szerkesztés] Lakóinak száma korcsoportok szerint

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben
0-17 éves
18-54 éves
55-59 éves
60-79 éves
80 év feletti
Összesen:

[szerkesztés] Nevezetességei

A község 1757-ben épült temploma helyébe 1793-ban újat építettek, amelynek alapzata kőből, oldalfalai deszkából készültek.

1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.

A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Mattyasovszki család "fehér" és "sárga" kastélya műemléki védettséget élvez. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté. A Duna-Dráva Nemzeti Park áthúzódik a község közigazgatási területén.

A tetszetős faluképpé sűrűsödő belterületi lakóházak mellett jelentékeny üdülőterületet is magáénak tudhat a falu a Mohács irányában található ún. bár-szőlőhegyi területen.


[szerkesztés] Önkormányzat címe

  • 7. Bár, .
  • Telefon: 06-
  • Fax: 06-
  • e-mail: @.hu

[szerkesztés] Külső hivatkozások