Felsőnyék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.78873° k. h. 18.29088°

Felsőnyék
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Tamási
Rang község


Terület 32,02 km²
Népesség
Irányítószám 7099
Körzethívószám 74
Térkép
é. sz. 46.78873° k. h. 18.29088°
Település
Mo. térképén

Felsőnyék község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

A település 1136-ban a dömösi prépostság birtoka volt. Földvára valószínűleg XIII. századi eredetű. Első említése 1315-ből való. A település határában fekvő Horhi-pusztán született 1532(?)-ben Méliusz Juhász Péter református lelkész. /Wittenbergi tanulmányok után Debrecenben lett lelkész. Szegedi Kis István hatására csatlakozott a helvét reformációhoz, szervezte a tiszántúli református egyházkerületet, vitázott az erdélyi antitrinitáriusokkal. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, agendájával. Hitvallásokat szerkesztett, a Biblia egyes könyveit lefordította. Herbariuma az első magyar orvosi füveskönyv/' A faluban az 1836 körül átalakított római katolikus templom XV. századi falmaradványokat őriz. Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak, II. Ulászló kedves emberének kőkoporsóját 1760-ban találták meg a templom romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette "Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, amely a Sió és a Kapos között terült el." Komáromy István plébánosnál rejtőzködött a szabadságharc bukása után néhány hétig Deák Ferenc. (forrás:Vendégváró.hu és Magyar Protestáns Pantheon)

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások