Kudzsir
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Kudzsir | |
|---|---|
| Megye | Fehér |
| Régió | Erdély |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Koordináták | |
| Terület | 354,1 km² |
| Népesség - Teljes |
25 950 |
| Polgármester | Teban Adrian Ovidiu |
Kudzsir (románul Cugir, németül Kudschir) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Boksiturahavas, Bukuruhavas, Kalenihavas, Fecehavas, Goaselehavas, Mugeşti-havas és Felkenyér települések tartoznak hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a Kudzsiri-havasok lábánál, Szászvárostól légvonalban 12 km-re keletre, Szászsebestől 20 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 300 m. Összterülete 354,1 km².
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét patakjáról, a Kenyérmezőnek is nevet adó Kenyér (ómagyar ejtés szerint Kügyér)-patakról kapta. E név románosult formában került vissza később a magyar nyelvbe.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] A kezdetek
1493-ban fiatal település. A 19. századig szászvárosszéki román falu. 1760-tól az orláti román határőrezredhez tartozott. Ekkor görög katolikus parókiát alapítottak a faluban, az áttérni nem hajlandó családok pedig Romoszra települtek át. 1766-ban felnőtt férfi lakosságának többsége határőr volt. A 19. század folyamán román lakói visszatértek az ortodox egyházba.
[szerkesztés] A vasgyártás
1801-ben a kincstár a Vajdahunyad vidékén kitermelt nyersvas feldolgozására vas- és acélgyárat létesített, amely főként 1849 után indult virágzásnak. A gyárnak köszönhetően a XIX. század második felében lakossága megkétszereződött. A korábban földművelő lakosok megélhetést váltottak, fuvarozással, a gyár termékeinek szekerező kereskedelmével kezdtek foglalkozni, vagy a szaporodó fűrésztelepeken vállaltak munkát. Fellendült a kézművesipar is.[1] A korábban érkezett német szakmunkások [2]mellé nagy számban magyarok és németek települtek be. 1892-ben itt létesült Hunyad vármegye első román nyelvű óvodája.
A 20. század elején a gyár 300 munkást foglalkoztatott, évi 28-30 000 mázsa kereskedelmi rúdvasat és bányasínt, 3000 mázsa acélt és 60 000 darab acélkaszát termelt.[3] Hatalmas erdőbirtok tartozott hozzá.
Az üzem 1925-ben a román állam tulajdonába került. 1926-tól a Škoda művekkel való együttműködésnek köszönhetően fegyvereket is gyártott. A két világháború között itt működött Erdély egyik legjelentősebb harangöntő üzeme.
A II. világháború után iparvárossá fejlesztették. Itt működött Románia egyik legnagyobb fegyvergyára, de a kézifegyverek és lőszer mellett mosógépeket és varrógépeket is gyártottak. A megsokszorozódó lakosság befogadására új lakótelepi negyedet hoztak létre. Városi rangot 1968-ban kapott. Az 1980-as években üzemei több mint 17000 munkást foglalkoztattak. 1989 decemberében Fehér megyében itt került sor a legvéresebb atrocitásokra a tüntetők és a milicisták között.[4]
1990 után gazdasága fokozatosan mélyülő válságba került. Jelenlegi legnagyobb üzeme Mercedes személygépkocsikhoz gyárt sebességváltó-áttételeket, a keresők egyharmada pedig a faiparban dolgozik.
[szerkesztés] Lakossága
1900-ban 4291 lakosából anyanyelv szerint 3168 román, 812 magyar és 242 német, felekezet szerint 3025 ortodox, 937 római katolikus, 155 görög katolikus, 93 református és 64 evangélikus. A lakosság 42%-a tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 11%-a beszélt magyarul.
2002-ben magát Kudzsirt 23 140 fő lakta, nemzetiség szerint 22 329 román, 355 magyar és 337 cigány, felekezet szerint 21 312 ortodox, 357 római katolikus, 336 görög katolikus és 304 pünkösdista.
[szerkesztés] Látnivalók
- A régi településmag megőrizte falusias jellegét. A régi görög katolikus (ma ortodox) templom 1809-ben, a római katolikus templom 1825-ben épült.
- A Cetăţuia hegyen a Kr. e. 3. századból való földvár maradványai.
- A szép fekvésű város a Kudzsiri-havasokba induló turistautak egyik kezdőpontja.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt, Júlia nővérénél töltötte az 1847–1848-as telet Klapka György.[5]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Lucian Blaga: Hronicul şi cîntecul vîrstelor. Bucureşti, 1979., 91-92. o.
- ^ 1788-ban római katolikus egyházközség alakult, 1857-től önálló plébánia.
- ^ Pallas Nagylexikon, Kudzsir szócikk.
- ^ Nyugati Jelen, 2004. XII. 10.
- ^ Klapka György: Emlékeimből. Budapest, 1886., 25. o.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Fehér megye városai | |
|---|---|
| Abrudbánya | Aranyosbánya | Balázsfalva | Gyulafehérvár | Kudzsir | Marosújvár | Nagyenyed | Szászsebes | Topánfalva | Tövis | Zalatna | |



Based on work by