Kaldera

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Santorini műholdképe. Az óramutató járása szerint, középről: Nea Kameni; Palea Kameni; Aspronisi; Therasia; Thera
Santorini műholdképe. Az óramutató járása szerint, középről: Nea Kameni; Palea Kameni; Aspronisi; Therasia; Thera
A Kráter-tó, Oregonban
A Kráter-tó, Oregonban

A kaldera vulkanikus felszínforma, horpadály, amelyet egy vulkán önmagába roskadása hozott létre, egyfajta vulkáni kráter. Neve az "üst" jelentésű spanyol caldera szóból ered.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kialakulás

A beroskadás a magmakamra kiürülése után következik be, általában egy nagy vulkánkitörés után. Ha sok magma ürül a felszínre, az utánuk maradt kamra már nem képes megtartani a felette lévő "vulkanikus épület" – maga a hegy – súlyát. A kamra szélén először szegélyrepedések képződnek, általában nagyjából kör alakban, amelyeken keresztül a vulkán mélye érintkezésbe kerül a levegővel, és amikor a kamra kiürült, a törésgyűrűn belüli kőzet beomlik. A beroskadást előidézheti egyetlen kitörés is, vagy kitörések sorozata. A teljes beomló terület lehet többszáz, vagy akár többezer négyzetkilométeres nagyságú is.

[szerkesztés] Robbanó kaldérák

Ha a magma szilicium-dioxidban gazdag, a kalderát gyakran ignimbrit (tűzárkő), tufa, riolit és más magmás kőzetek töltik ki. A szilicium-dioxidban gazdag magma nagyon viszkózus (folyós). Emiatt a magma gyakran nagy nyomású gázokat ejt foglyul. Amikor a földfelszín közelébe kerül, ezek a gázok hirtelen kitágulnak, robbanást okozva és nagy területen vulkáni hamut szórva szerteszét. További lávafolyások lökődhetnek ki és a kaldera közepét a magma egymást követő lökései gyakran kúp alakban kiemelik. A sziliciumos vagy riolitikus kaldera egy kitörés alkalmával is többszáz vagy akár többezer köbkilométernyi anyagot lökhet ki. Még a kisebb kaldera-képző kitörések is – mint a Krakatau 1883-as, vagy a Pinatubo 1991-es kitörése – jelentős felszíni pusztítással és a világ hőmérsékletének mérhető csökenésével járhatnak együtt.

Amikor 640 000 évvel ezelőtt a Yellowstone Kaldera kitört, 1000 köbkilométer anyag lökődöttki, amely beterítette egész Észak-Amerikát, helyenként két méter magasan. (Összehasonlításképpen: az Mount St. Helens 1980-as, az emberi történelemben nagynak számító kitörése mindössze 1,2 köbkilométer anyagot hozott a felszínre.) A nagy kalderakitörés ökölúgiai hatását az indonéziai Toba-tó helyén történt kitörés jól példázhatja. Ez a vulkán 75000 évvel ezelőtt 2800 köbkilométeranyagot lökött fel – ez volt a negyedidőszak, az utóbbi 1,8 millió év legnagyobb kitörése. Az 1990-es évek végén Stanley Ambrose régész azt állította, hogy a kitörés olyan vulkanikus telet okozott, amely néhányezer főre csökkentette az akkor élő emberk számát (lásd Toba katasztrófa elmélet). De ennél nagyobb kitörésekről is tudunk: a La Garita Kaldera a coloradói San Juan-hegységben 27,8 millió évvel ezelőtt egyetlen óriási kitörésben köpte ki a Fish Kanyon Tufa 5000 köbkilométeres tömbjét.

[szerkesztés] Nem robbanó kalderák

[szerkesztés] Nem vulkanikus kalderák

[szerkesztés] Nevezetes kalderák

A Pinatubo
A Pinatubo
Az alaszkai Aniakchak
Az alaszkai Aniakchak
Az izlandi Askja
Az izlandi Askja

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kaldera témájú médiaállományokat.

Angol nyelven: