Hajdú vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hajdú vármegye (1876-1950)
Hajdú vármegye címere
Székhely Debrecen
Terület 3343 km²
Népesség 253 900 (1910)
Nemzetiségek magyarok
Hajdú vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Hajdú vármegye domborzati térképe

Hajdú vármegye (németül: Komitat Haiduck; latinul: Comitatus Hajdoniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy-folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt. Északról Borsod és Szabolcs vármegyék, keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták.

[szerkesztés] Történelem

Hajdú vármegye 1876-ban alakult ki, alakításáról az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezik. Alapját az egykori hajdúkerületi városok (Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták, ezekhez csatoltak még, három bihari és kilenc Szabolcs megyei községet. Szabolcs megyéből: Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes; Bihar megyéből: Kaba, Mike-Pércs és Sámson községeket.

A trianoni békeszerződés alapjaiban megváltoztatta a megyerendszert. Az újabb jelentős változás azonban 1950-ben következett be, mikor a tanácsrendszer bevezetésével egy időben Hajdú vármegye és Csonka-Bihar vármegye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyéből átcsatolt községből jött létre a ma is létező Hajdú-Bihar megye, Debrecen központtal.

[szerkesztés] Hajdú vármegye főispánjai

Név Időszak
Miskolczy Lajos 1876-1883
gróf Degenfeld József 1883-1901
Bizáky Puky Gyula 1902-1903
Domahidy Elemér 1903-1906
Weszprémy Zoltán 1906 ápr.-1910
Domahidy Elemér 1910-1918
Weszprémy Zoltán 1918
Rásó István 1918-1919
Neviczky János 1919
Szomjas Gusztáv 1920-1922
Miskolczy Lajos 1922-1923
dr. Hadházy Zsigmond 1923-1932
báró Vay László 1932-1937
Fáy István 1937-1938
Losonczi Lossonczy István 1938-1941
Szilassy László 1942-1943
Bessenyey Lajos 1943-1944
Őry István 1945-1946
Balogh István 1946.02.14-1948
Domokos János 1948. okt.-1949
Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán) 1949. szept.-1950.06.15

[szerkesztés] Közigazgatás

1910-ben a vármegye három járásra volt felosztva:

  • Hajdúböszörményi járás, székhelye Hajdúböszörmény (rendezett tanácsú város is)
  • Hajdúszoboszlói járás, székhelye Hajdúszoboszló (rendezett tanácsú város is)
  • Központi járás, székhelye Debrecen (törvényhatósági jógú város)


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken