Krasznojarszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 56°00′0’’ k. h. 92°48′0’’

Krasznojarszk / Красноярск
Krasznojarsz belvárosa
Krasznojarsz belvárosa
címer
címere
Becenév:
Krasznij, Krasznij Jar
Kormányzat
Ország
  Államrész
Oroszország
  Krasznojarszki kerület
Alapítás éve
Várossá vált
1628
1690
Polgármester Pimaskov Prjotr
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  500 km²
Népesség  
  Város (2005)  917 200 fő
Időzóna
  Nyáron (DST)
KRAT (UTC+7)
KRAST (UTC+8)
Weboldal: http://www.admkrsk.ru/

Krasznojarszk város Oroszország szibériai területén a Transzszibériai vasútvonal 4098. kilométerénél. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Krasznojarszki kerület központja.

[szerkesztés] Fekvése

Krasznojarszk Oroszország és Szibéria vízhozamát tekintve legnagyobb folyójának, a Jenyiszejnek mindkét partján terül el.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56°00′ k. h. 92°48′.

[szerkesztés] Története

1628-ban a Jenyiszej-menti kirgizek támadásai elleni védelem megerősítésére Andrej Dubenszkij kozák atamán építetett cölöpvárat a Jenyiszej partján. Ezt az erődítményt Красный Яр-nak (Vörös-partnak) nevezték el. A település 1690-ben kapott városi jogokat és ekkor lett hivatalos neve Krasznojarszk.

Krasznojárszk fejlődése valójában csak 1740-et követően kezdődött el, amikor elérte a várost a Moszkvából induló közút.

A 19 században Krasznojarszk a szibériai kozákság központja. A I. Miklós cár Krasznojárszkba száműzi a dekabrista felkelés legtöbb résztvevőjét. Az ide száműzött dekabristák nagy része soha nem tér vissza Európába.

Az ipar fejlődése Krasznojárszkban a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően kezdődött. A vasútvonal legjelentősebb műtárgya az 1899-ben Krasznojárszknál épült vasúti híd.

1941-ben Krasznojárszkba is több nehézipari üzemet evakuáltak a háborút követően ezek az üzemek mezőgazdasági gépgyártásra és vasúti járműgyártásra specializálódtak.

Krasznojarszk a Krasznojarszki kerület központja. Ez Oroszország második legnagyobb területű közigazgatási egysége. Területe akkora mint az Európai Unió 3 legnagyobb területű országának Franciaországnak, Spanyolországnak és Németországnak együtt véve.