Gúnyfeszület
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gúnyfeszület vagy Alexamenosz-falfirka a palatinusi római császári palotához csatlakozó, az udvari szolgafiúk tartózkodási helyéül szolgáló épületben talált, falra karcolt durva rajz és felirat (ma a Museo del Palatino őrzi[1]). A rajz T alakú feszületen szamárfejű alakot ábrázol, mellette egy másik alak áll imádó mozdulattal. Az utóbbit megnevezi a felirat: Αλεξαμενος σεβετε θεον, azaz „Alexamenosz imádja az istenét”. A rajz valószínűleg a korai keresztény vallás egyik követőjét gúnyolja ki. Legtöbben Jézus keresztre feszítése legkorábbi ábrázolásának tartják[2][3][4][5].
Valószínűleg a 3. században keletkezett[6][7][8], de több más lehetséges keletkezési dátum is felmerült, a legkorábbi a 85-ös év[9].
A rajzot 1857-ben fedezték fel, amikor a Palatinus dombon feltártak egy domus Gelotiana nevű épületet. A házat Caligula a császári palotához csatolta, halála után paedagogiumként, a császári palotában szolgáló inasok iskolájaként használták. Későb az utcát, melyen a ház állt, fallal választották el, hogy támasztékot adjanak az épületek emeleteinek, így a rajz évszázadokon át el volt zárva[10][11].
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Értelmezése
A rajzot legtöbben egy keresztény hívőt gúnyoló rajznak tekintik. A korabeli rómaiak számára a szamárfej és a keresztre feszítés egyaránt sértő ábrázolásnak számított, hiszen ebben az időben elítélt bűnözőket végeztek ki kereszten, ezt a kivégzési módot csak a 4. században törölte el I. Konstantin. Az a vád, hogy a keresztények onolatriát (szamarak imádatát) gyakorolták, elterjedt lehetett ebben az időben. Tertullianus, aki a 2. század végén és a 3. század elején írt, említést tesz erről, valamint egy karthágói hitehagyott zsidóról, aki egy keresztény szamárfülű, patás karikatúráját mutogatta az embereknek, melyen a Deus Christianorum Onocoetes („a keresztények szamár nemzette istene”) felirat állt[12].
Mások felvetették, hogy a rajz Anubisz[13] vagy Széth[14] imádatát ábrázolja, vagy hogy a fiatalember valójában egy gnosztikus szertartáson vesz részt, melyen egy tau-keresztre szögezett lófejű alak szerepel[15].
[szerkesztés] Jelentősége
Vitatott, hogy a korai keresztények valóban imádták-e a feszületet. Egy érv szerint az, hogy a rajzon ágyékkötő látható, míg a bűnözőket ebben az időben teljesen meztelenül végezték ki, azt bizonyítja, hogy a rajzoló olyan cselekedetet ábrázolt, amelynek valóban tanúja volt Alexamenosz részéről[16]. Ellenérvként felhozták, hogy a keresztet a 4.-5. századig nem imádták[17].
[szerkesztés] „Alexamenos fidelis”
A következő helyiségben más kézírással a következő felirat található latinul: Alexamenos fidelis (Alexamenosz hű).
[szerkesztés] Források
- ^ Rodney J. Decker, The Alexamenos Graffito
- ^ Walter Lowrie, Monuments of the Early Church, Macmillan, 1901, p. 238
- ^ Dom Dunstan Adams, What is Prayer?, Gracewing Publishing, 1999, p. 48
- ^ Father John J Pasquini, John J. Pasquini, True Christianity: The Catholic Way, iUniverse, 2003, p. 105
- ^ Augustus John Cuthbert Hare, Walks in Rome, Volume 1, Adamant Media Corporation, 2005, p. 201
- ^ Michael Green, Evangelism in the Early Church, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2004, p. 244
- ^ David L. Balch, Carolyn Osiek, Early Christian Families in Context: An Interdisciplinary Dialogue, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2003, p. 103
- ^ B. Hudson MacLean, An introduction to Greek epigraphy of the Hellenistic and Roman periods from Alexander the Great down to the reign of Constantine, University of Michigan Press, 2002, p. 208
- ^ Hans Schwarz, Christology, Wm. B. Eerdmans Publishing, 1998, p. 207
- ^ Augustus John Cuthbert Hare, Walks in Rome, Volume 1, Adamant Media Corporation, 2005, p. 201
- ^ Edward L Cutts, History of Early Christian Art, Kessinger Publishing, 2004, p. 200
- ^ Tertullian, Ad nationes, 1:11, 1:14
- ^ B. Hudson MacLean, An introduction to Greek epigraphy of the Hellenistic and Roman periods from Alexander the Great down to the reign of Constantine, University of Michigan Press, 2002, p. 208
- ^ Catholic Encyclopaedia, 1913, [http://books.google.com/books?vid=0q6R194SpKn136uHlRs&id=2GcQAAAAIAAJ&pg=RA3-PA527&lpg=RA3-PA527&dq=alexamenos+seth p. 527
- ^ Harold Bayley, Archaic England,: An essay in deciphering prehistory from megalithic monuments, earthworks, customs, coins, place-names, and faerie superstitions, Chapman & Hall, 1920, p. 393-394
- ^ "Archæology of the Cross and Crucifix", Catholic Encyclopedia (1917)
- ^ David L. Balch, Carolyn Osiek, Early Christian Families in Context: An Interdisciplinary Dialogue, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2003, p. 103, footnote 83
- Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)


Based on work by