Hollandia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Je Maintiendrai (franciául: Fenntartom) |
|||||
| Himnusz: Wilhelmus van Nassouwe | |||||
| Főváros | Amszterdam[1] (a kormány székhelye Hága) |
||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Királynő | Beatrix | ||||
| - Miniszterelnök | Jan Peter Balkenende | ||||
| Hivatalos nyelv | holland, fríz | ||||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||||
| - kikiáltása | 1568. május 23. | ||||
| - elismerése | 1648. január 30. | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1957. március 25. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 41 526 km² (132.) | ||||
| - Víz (%) | 18,41% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 július becslés | 16 491 461 (59.) | ||||
| - 2001 népszámlálás | 16 105 285 | ||||
| - Népsűrűség | 395 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 498 703 millió USD (23.) PPP: 503 394 millió USD |
||||
| - Egy főre jutó | 29 412 USD (15.) PPP: 30 876 USD |
||||
| HDI (2006) | 0,947 (10.) – magas | ||||
| Pénznem | Euró1 (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .nl |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | NL | ||||
| Hívószám | +31 |
||||
|
1 2001-ig: gulden |
|||||
Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.
Nemzetközi tagsága:
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik. E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 322 m magas[2]. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Nyugaton Óceáni, keleten inkább Nedves-kontinentális. Sokat esik az eső Anglia déli részéhez hasonlóan.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Növénytermesztés és állat tartás. Leggyakoribb állata a tehén, növénye a tulipán.
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.
A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).
[szerkesztés] Kezdetek
~ területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (isz. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén. BURGUNDOK KORA (1369/ 1473-1482) A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342-1404) és III. Flandriai Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. A Burgundi hercegek a francia Vallois ház fiatalabb ágát képviselték. Az első valloise herceg így Burgundi-hercegként ura lett Flandriának, Artoisnak, Rethelnek, Burgundiának és Neversnek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Guelders került ellenőrzésük alá. A Burgundi hercegek központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, (Habsburg) I. Miksára, majd unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.
[szerkesztés] Habsburg Németalföld (1482-1556)
Burgund Mária halálával (1482) a férje I. Habsburg Miksa kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét és egy kis szeletet Németországból jelentette. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zulphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly, mint Német-római császár kapta meg, és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományok ellenőrzését.
[szerkesztés] Spanyol Németalföld/ Dél-Hollandia (1556/ 1581-1815)
V. Károly német-római császár és spanyol király fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat 1555-ben. A terjedő kálvinizmust a katolikus spanyolok rossz szemmel nézték. a megtorlás, az Alba herceg kormányzósága (1567-73) idején végrehajtott több ezer kivégzés, Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) nyomán kibontakozó szabadságharc élére Orániai Vilmos több tartomány helytartója állt. A lázadó északi tartományokhoz 1576-ban a déliek is csatlakoztak. A belső ellentétek és a spanyol támadások azonban megakadályozták Németalföld egységét. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti Uniót és 1581-ben felszámolt minden II Fülöphöz tartozó kapcsolatot. A déli tartományok az Arrasi Unióba tömörültek és a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományok a mai Belgium területét jelentették: Flandriai grófság, Artois grófság, Turnai városa, Cambrai, Luxembourg hercegség, Limburg hercegség, Hainaut grófság, Namur grófság, Mechlin, Brabant hercegség, és a Guelders hercegség déli része. Székhelye Brüsszel. Albert halála után (1621) részleges önállóságot élvezett tartományokba visszatért a spanyol ellenőrzés Isabella uralma alatt 1633-ig. A francia-spanyol háború ideén több tartomány felett elvesztették az ellenőrzést és kerültek francia befolyás alá (1659-1678).
[szerkesztés] Egyesült Tartományok (1581-1795)
A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelgerland, Friesland, Overijssel, Groningen. Belügyeiket tekintve a tartományok függetlenek maradtak, a had- és külügyek és az adózás tekintetében a hágai általános rendi gyűlés irányította. A nagypenzionárius elnevezésű polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló helytartó, aki az Orániai-Nassau-házból került ki irányította az államot. 1609-ben 12 éves fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyobb államok ideiglenes meggyengülése miatt ~ nagyhatalommá válhatott. Kedvező földrajzi helyzete elősegítette az atlanti és a balti kereskedelem találkozási helyének kialakítását és irányítását, Európa pénzügyi központjává válását. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kapott japánban. Gyarmatokat hoztak létre Indonéziában (1596-tól), Guyanában (1602-től), Indiában (1644-től), Brazíliában (1630-54), Tajvanon (1624-62), Észak-Amerikában (1616-67), a Karib-tengeren (1648-tól) és Afrikában (1637-től). Városias, magas életszínvonalú társadalom alakult ki, decentralizált kormányzattal, polgári vezetőréteggel, vallási, politikai és személyi toleranciával, tudományos és művészeti eredményekkel. A spanyol kormány hivatalosan 1648-ban ismerte el, deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomban. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték ~ erősödését. Angol-holland háború (1652-54, 1665-67), francia megszállás, Franciaország elleni háború (1688-97, 1701-13). Sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe az amerikai függetlenségi háború idején (1780-83). Ez utóbbi belső feszültségek kiújulásához vezetett, a konzervatívabb hagyományos uralkodói réteg és a demokratikus törekvések képviselői között. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, 1787-ben megszállta az országot.
[szerkesztés] Francia befolyás alatt (1795-1813)
A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalomintézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795-1806). 1806-ban I. Napóleon – öccse, Lajos számára – létrehozta a Holland Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.
[szerkesztés] Egyesült Holland Királyság (1815-30)
A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták ~ot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét csupán a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadóság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekeltség, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt1830-ban kivívta a függetlenségét, amit a nagyhatalmak 1831-be elismertek, Hollandia csak 1839-ben.
[szerkesztés] Holland Királyság (1830-tól)
II. Vilmos uralkodása alatt y liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Luxemburggal perszonálunióban volt Hollandia. A katolikusok számára visszaállítják a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az 1. világháborúban Hollandia megőrizte a semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi vallonok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929-33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is. 1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet Indiát. Hollandia felszabadítását 1944 szeptemberében kezdték meg és 1945. május 5-ig tartott. 1949-ben lemondott Holland Kelet Indiáról, mely Indonézia néven új állammá alakult és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolata megszakadt Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben alapítója a NATO-nak. 1963-ban Indonéziának átengedi Új-Guinea nyugati holland részét. 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenedett. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezik, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 2002-től engedélyezik a könnyűdrogok használatát és az eutanáziát.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.
A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.
- Dél-Holland (hollandul Zuid-Holland) – székhelye: 's-Gravenhage (vagy Den Haag)
- Drenthe – székhelye: Assen
- Észak-Brabant (hollandul Noord-Brabant) – székhelye: 's-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
- Észak-Holland (hollandul Noord-Holland) – székhelye: Haarlem
- Flevoland – székhelye: Lelystad
- Friesland (frízül Fryslân) – székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
- Gelderland – székhelye: Arnhem
- Groningen – székhelye: Groningen
- Limburg – székhelye: Maastricht
- Overijssel – székhelye: Zwolle
- Utrecht – székhelye: Utrecht
- Zeeland – székhely Middelburg
A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.
Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Aruba éa a Holland Antillák, mely utóbbi idén júliusban meg fog szűnni átalakulás miatt.
[szerkesztés] Politikai pártok
- CDA (Christen Democratisch Appèl)
- PvdA (Partij van de Arbeid)
- VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie)
- SP (Socialistische Partij)
- GL (GroenLinks)
- CU (ChristenUnie)
- D66 (Democraten 66)
- PvdD (Partij voor de Dieren)
- PVV (Partij voor de Vrijheid)
- SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Az úgynevezett „Randstad” („Patkóváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.
A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén[3]:
- 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
- 2. Rotterdam (1 184 000 lakos)
- 3. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
- 4. Utrecht (571 000 lakos)
- 5. Eindhoven (450 000 lakos)
- 6. Haarlem (405 000 lakos)
- 7. Arnhem (352 000 lakos)
- 8. Groningen (344 000 lakos)
- 9. Leiden (332 000 lakos)
- 10. Enschede (309 000 lakos)
- 11. Breda (308 000 lakos)
- 12. Dordrecht (288 000 lakos)
- 13. Tilburg (287 000 lakos)
- 14. Nijmegen (276 000 lakos)
- 15. Amersfoort (267 000 lakos)
- 16. Heerlen (260 000 lakos)
- 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
- 18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
- 19. Maastricht (184 000 lakos)
- 20. Zwolle (168 000 lakos)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség 83%-a holland, 8%-a egyéb európai, 9% török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett[2]. 2020-ra várhatóan Hollandia lakosságának 45%-a külföldi bevándorló lesz.
Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%. [4]
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő). A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.
- Képzőművészetek: a festészet neves holland képviselői Hieronymus Bosch, Jan Vermeer van Delft, M. C. Escher, Vincent van Gogh, Rembrandt és Peter Paul Rubens.
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Princjesdag, azaz Királyfi-nap, meleyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepéterievel. Az ajándékokak ugyan a kéményen keresztűl kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szögdell, ezért szokás a cipőbe(v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.
Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:
- Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
- Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Nagypéntek (Goede vrijdag) – 2007-ben április 6.
- Húsvétvasárnap (Eerste paasdag) – 2007-ben április 8.
- Húsvéthétfő (Tweede paasdag) – 2007-ben április 9.
- Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónralépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe[2]
- Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
- Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a 2. világháború lezárásának napja Hollandiában
- Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök) – 2007-ben május 17.
- Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag) – 2007-ben május 27.
- Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag) – 2007-ben május 28.
- December 5. Sinter Klaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
- December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
- December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
- December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)
[szerkesztés] Források
- ^ A holland alkotmány 32. paragrafusa lehetséges koronázási helynek „Amszterdam fővárost” jelöl meg: »Nadat de Koning de uitoefening van het koninklijk gezag heeft aangevangen, wordt hij zodra mogelijk beëdigd en ingehuldigd in de hoofdstad Amsterdam in een openbare verenigde vergadering van de Staten-Generaal«
- ^ 2,0 2,1 2,2 Hollandia CIA – The World Factbook
- ^ Hollandia lakossága citypopulation.de
- ^ Hollandia Euvonal.hu
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| ¹Kivéve Grönlandot és Feröert |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |




Based on work by