Czermak Nepomuk János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czermak Nepomuk János (Prága, 1838. június 17. – Lipcse, 1872. szeptember 16.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja
[szerkesztés] Élete
cseh származású volt, apja keresett gyakorló orvos volt. A szülei házában gondos, határozottan német irányú nevelésben részesült és Csehországot már ifjú korában elhagyva, mint orvosnövendék a bécsi egyetemen töltött egy év után tanulmányait Boroszlóban, majd pedig Würzburgban folytatta, hol kiválólag Kölliker, míg amott kizárólag Purkině oldala mellett részint szövettani, részint élettani munkálatokkal foglalkozott. Orvosdoktori oklevelét a würzburgi egyetemen 1850-ben nyerte. 1851-ben Purkině, ki ekkor Prágában az élettant tanította, meghívta maga mellé tanszéki segédűl. 1855-ben Grazban az állattan s összehasonlító boncztan tanára lett, 1856-ban a krakkói egyetemhez neveztetett ki az élettan tanárává. Az 1857–1858. év telén szabadságon volt Bécsben, hol Brücke s Ludwig élettani intézeteiben működött és itt kezdette meg a gége élettanára vonatkozó nagyjelentőségű vizsgálatait. 1858-ban a pesti egyetemen Schordan nyugdíjaztatása folytan megüresedett élettani tanszékre Czermak neveztetett ki s tanszékét június 22. foglalta el. 1858. november 3. megnyitotta az élettani intézetet, mely első volt hazánkban és az ő fáradozásainak köszöni létét. A budapesti királyi orvosegyletben, melynek rendes tagjává lett, több előadást tartott különböző élettani készülékekről és vizsgálati módszerekről. Az alkotmányos mozgalom és az egyetemi tanácsnak a magyar nyelv érdekében ő felségéhez tett fölterjesztése, úgy Dessewffy Emil grófnak a sárospataki háromszázados ünnepélyen mondott beszéde reá mély hatást gyakoroltak. Látta azt, hogy az a rendszer, melynek uralma alatt egyetemi tanár lett, gyűlölt és mindinkább fokozódó ellenszenvvel találkozik; ezért 1860 júliusában tanári állásáról leköszönt és mint magánember Prágába vonult, hol később élettani intézetet létesített és miután nem sikerült az, hogy az általa épített intézetet az egyetem átvegye s azon küzdésben, mely Prágában a csehek és németek közt folyt, résztvenni nem akart, a meghivást a jénai egyetem élettani tanszékére elfogadta, hol 1865-től 1869-ig tartózkodott, midőn a lipcsei tiszteleti tanári tanszéket november 13. elfoglalta, hol saját költségén szintén élettani laboratoriumot rendezett be, mely a város egyik nevezetességét képezte. A Magyar Tudományos Akadémia 1868. március 18. választotta külföldi levelező tagjai sorába. Czermak Prágában még tanszéki segéd korában nősült, felelségül véve Laemel gazdag bankár leányát.
[szerkesztés] Munkái
1. Zur Orientirung im Gesammtgebiete der Zoologie. Leipzig, 1855.
2. Kleine Mittheilungen aus dem k. k. physiologischen Institute in Pest. erste, zweite und dritte Reihe, Wien, 1859–60.
3. Der Kehlkopfspiegel und seine Verwerthung für Physiologie und Medizin. Leipzig, 1860.
4. Das physiologische Institut der Universität in Pest 1858–60. Pest, 1860.
5. Die Physiologie als allgemeines Bildungs-Element. Leipzig, 1869.
6. Populäre physiologische Vorträge, gehalten im akademischen Rosensaale zu Jena in den Jahren 1867–69. Wien, 1870.
Első cikke a Müller Archivjában (1849.) jelent meg; irt a Zeitschrift für wissenschaftl. Zoologie (1850. 1856–57.) és a Prager Vierteljahrschrift (1851–54.) czímű folyóiratokba. Prágában tartózkodása alatt (1851–55.) jeles értekezések egész sora jelent meg tőle, melyek a szem élettanára és a bőrnek mint érzékszervnek működésére vonatkoznak; 1852. 1854. és 1857-ben a bécsi akadémia Sitzungsbericht-jeiben kiadta a bőr-érzék élettanára vonatkozó ujabb tanulmányait; itt jelentek meg értekezései a csörgőkigyónak hangzó szervéről és a gégetükör helyes használásáról és a gége működéséről légzésnél (1858.); a Wiener Med. Wochenschriftben (1859.) is jelentek meg hasonló tárgyú dolgozatai; a pesti egyetemi élettani intézet tudományos működésének irodalmi termékei és egyéb cikkei a Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1858–63.) és az Orvosi Hetilapban (1859–64.) jelentek meg.


Based on work by