A hét napjai
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hét napjai a társadalmi időbeosztás fontos elemei, egy hónapban körülbelül négyszer ismétlődő ciklust alkotnak.
A manapság használatos hetes csoportosítás a babilóni és zsidó vallásból öröklődött. A Biblia teremtéstörténete (Genezis) szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette (vasárnap-péntek), és a hetedik napon (szombat) megpihent, és ezt a napot ünnepnapnak nyilvánította.
A babilóniai csillagászok hét égitestet ismertek (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, és Szaturnusz), amelyekről azt hitték, hogy a mozdulatlanul álló Föld körül keringenek.
Mindegyik bolygó egy-egy isten is volt egyben, amely az adott napot kormányozta.
A hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin császár vezette be 321-ben.
[szerkesztés] A hét napjainak nevei
| latin név | jel | fordítás | magyar név |
|---|---|---|---|
| dies Lunae | Hold napja | hétfő | |
| dies Martis | Mars napja | kedd | |
| dies Mercuri | Merkúr napja | szerda | |
| dies Iovis | Ió (Jupiter) napja | csütörtök | |
| dies Veneris | Vénusz napja | péntek | |
| dies Saturni | Szaturnusz napja | szombat | |
| dies Solis | a Nap napja | vasárnap |
[szerkesztés] Helységnevek amelyek egy nap nevét tartalmazzák
A történelmi Magyarországon számos helység arról a napról kapta a nevét, amelyen ott a heti vásárt tartották. Például: Csíkszereda, Nyárádszereda, Szerdahely, Péntekfalva, Szászpéntek, Szombathely, Nagyszombat, Pórszombat, Zalaszombatfa, Szombatság, Alsószombatfalva, Erdőszombattelke stb.


Based on work by