Felsőzsember
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Felsőzsember, (szlovákul Horné Žemberovce) Zsember településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben Zsember 1243 lakosából 1221 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 12 km-re északkeletre, a Selmec bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkortól a bronzkoron (luzsicei kultúra) át a római korig folyamatosan éltek emberek. 1956-ban a Hradisko nevű falurészen végeztek régészeti feltárásokat, ahol számos, a 10. – 12. századra tehető cserépmaradvány került elő. A község első említése 1256-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt a falu temploma. A község a Zsembery család ősi birtoka, később helyi nemesek a birtokosai. A 15. századtól különböző alakban szerepel a település neve az írott forrásokban. 1483-ban Felsewsember néven említik. 1570-ben az Esztergomi Szandzsák adóösszeírásában a korábbi Felsőzsembert Nagyzsember néven említik 22 háztartással. 1664-ben az Érsekújvári Vijalet összeírásában Felsőzsembernek 49 adózó háztartása volt 16.846 akcse kivetett adóval. 1715-ben 4 kúria és 32 háztartás volt a községben. 1828-ban 100 házában 614 lakos élt. A 18. században a Boross és Szulyói családok, a 19. században a Benyovszky család voltak a főbb birtokosok. Lakói mezőgazdasággal, szőlőműveléssel, szövéssel, kosárfonással, faáruk készítésével foglalkoztak. 1910-ben 688, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.


Based on work by