Cid-ének
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az első spanyol nyelvű irodalmi mű a Cid-ének (spanyolul Cantar de Mio Cid).
A spanyol nyelvet költészetben a XII. században használták először a Cantar de Mio Cid című eposzban, amely már kasztíliai nyelvjárásban íródott, és Rodrigo Díaz de Vivar, másnéven El Cid vagy „a hős Cid” (az arab szíd/szajjid, „úr” szóból), egy arabok ellen küzdő kasztíliai lovag történetét meséli el. Részlet a költeményből:
- De los sos ojos tan fuertemientre llorando,
- Tornava la cabeça e estavalos catando;
- Vio puertas abiertas e uços sin cañados,
- alcandaras vazias, sin pielles e sin mantos
- e sin falcones e sin adtores mudados.
Fordítás mai nyelvre:
- Con sus ojos tan fuertemente llorando,
- Tornaba la cebeza y los estaba mirando;
- Vio puertas abiertas y uzos sin candados,
- perchas vacías, sin pieles y sin mantos
- y sin halcones y sin azores mudados.
A Cid-ének közszájon forgott népdalokból született. Ez a mű a francia Chanson de Rolanddal, azaz Roland-énekkel több pontban hasonlóságot mutat. A következő feliratot viseli: Per Abbat le excribió en el mes de Maio en era de mill e CCXLV annos, Sáncheztől.
A Coleccion de poesias castellanos anteriores al siglo XV. (Madrid, 1779) című gyűjteményben található meg.


Based on work by