Czinár Mór Pál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czinár Mór Pál (Szakolca, 1787. március 30. – Pannonhalma, 1875. február 10.) bölcsészdoktor, bencés rendi szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[szerkesztés] Élete
Evangélikus szülőktől származott, 1796-ban a katolikus hitre tért és a grammatikális iskolát Szakolcán expaulinus tanárok alatt, a humaniórákat Győrött végezte, hol a magyar nyelvet is megtanulta. 1802. október 31. az akkor visszaállított szent Benedekiek rendébe lépve, Győrött és Pannonhalmán elvégezte a bölcseletet és teológiát (1803–1809-ig); ekkor a hatodik (költészeti) osztály tanárául Nagyszombatba küldetett. 1811. április 23. misés pappá szenteltetett és Pannonhalmán lett tanár, 1812–1814. Pozsonyban, 1814–1815-ben ismét Pannonhalmán, 1815–1824-ig Győrött mint a természettan tanára működött; közben 1817-ben bölcseletdoktor lett és Ausztriát, Tirolt és Felső-Olaszországot beutazta. 1824–1826-ban a győri rendház főnöke s a gymnasium igazgatója volt, 1826–1829-ben ugyanaz Pozsonyban; 1829–1842-ig a főapát titkára Pannonhalmán, 1842–1870. levéltárnok és könyvtárnok, 1870–1875-ben könyvtárigazgató Pannonhalmán. A 75 ezer kötetből álló könyvtár jegyzékét és repertóriumát elkészítette; a főapátsági házi levéltárt és a reá bizott gyűjteményeket szintén ellátta célirányos repertóriumokkal. 1858. december 15. a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé fölvette; 1861. január 14. a király a Ferenc József lovagrend kiskeresztesévé kinevezte. A Magyar Tudományos Akadémiában Ipolyi Arnold 1877. február 26. tartott fölötte emlékbeszédet.
[szerkesztés] Munkái
1. Carmen jubilaeis honoribus ill. ac rev. dni Josephi Vilt episcopi Jaurinensis ab exsultantibus archigymnasii Jaurin. alumnis affectu sacro dictum. Jaurini, 1811.
2. Ode cels. ac rev. principi dno Joanni Bapt. Scitovszky de Nagy-Kér metropol. eccl. Strigoniensis archiepiscopo. occasione solemnis eiusdem inaugurationis VIII. Idus Januarii 1850. ab archiabbatia S. Martini de S. Monte Pannoniae oblata. U. ott, 1850.
3. Dmiani Fuxhofer... Monasterologiae regni Hungariae libri duo. Recognovit et auxit. Pestini, 1858–60. Két kötet.
4. Index alphabeticus codicis diplomatici Hungariae per Georgium Fejér editi. U. ott, 1866.
A hazai történettel foglalkozott leginkább és a szent Benedekrendi pannonhalmi apátok történetét irta meg a rend Schematismusaiban (1841–46.), Pannonhalma történetét u. ott (1846.); a Győrmegyei Sabariáról tartott székfoglalója megjelent az Uj M. Múzeumban (1859 II.), Szent István utánzott pecsétje (Hazánk, 1858.) Az Egyetemes M. Endyclopaediának is munkatársa volt. Kéziratainak jegyzéke a Scriptores Ordinis Sti Benedicti című munkában fölsorolták.


Based on work by