Izsevszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 56°51′0’’ k. h. 53°13′0’’

Izsevszk / Ижевск
Ижкар
zászló
címer
zászlaja címere
Elhelyezkedése
A Udmurt Köztársaság elhelyezkedése Oroszországban elhelyezkedése
A Udmurt Köztársaság elhelyezkedése Oroszországban
Kormányzat
Ország
  Államrész
Oroszország
  Udmurt Köztársaság
Alapítás éve
Várossá vált
1760
1918-ban
Polgármester Viktor Balakin
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  315,60 km²
Népesség  
  Város (2005)  623 400 fő
Időzóna
  Nyáron (DST)
SAMT (UTC+4)
SAMST (UTC+5)
Weboldal: http://www.izh.ru/

Izsevszk (oroszul: Ижевск, udmurtul Ижкар, Izskar; jelentése: Izs-város) – város Oroszország európai részén, az Urál-hegységtől nyugatra. Udmurtföld fővárosa, nehézipari és hadiipari központ. Tatabánya testvérvárosa.

Területe: 31 560 ha. Lakóinak száma: 619 500 fő (2006. január 1.), a köztársaság összlakosságának közel 40%-a. Nemzetiségi összetételéről eltérőek az adatok: az oroszok aránya kb. 60% vagy 70%, az udmurtoké 17% vagy 30%, a tatár lakosságé közel 10%. A település neve 1918-ig: Izsevszki gyár; 1918-tól: Izsevszk. A város nevét 1985-ben Usztyinov-ra változtatták, de a lakosság tiltakozása miatt két év múlva az eredeti nevet állították vissza.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Kelet-Európai-síkság keleti peremén, az Izs-folyó és a felduzzasztásával létesített tó partján fekszik. Sík és enyhén dombos területre épült, legmagasabb pontja kb. 260 m. Ez a vidék távol esett a nagy kereskedelmi útvonalaktól és a sorsdöntő történelmi eseményektől. Az Urál és ércvagyonának viszonylagos közelsége volt és maradt meghatározó jelentőségű a város fejlődésében.

[szerkesztés] Történeti áttekintés

1760-ban az Izs partján Suvalov gróf vasfeldolgozó üzemet (manufaktúrát) alapított, mely hamarosan a kincstár tulajdonába ment át. 1774-ben Pugacsov felkelő serege az üzemet feldúlta, vezetőit kivégezte. Cári rendeletre 1807-ben kibővítették, külföldről hívott szakemberek segítségével fegyvergyárrá alakították és meghonosították az acélgyártást. Fél évszázad múlva termékeit már külföldön is jól ismerték. A vasművel elválaszthatatlanul összenőtt a körülötte létesült település, melyet szintén csak Izsevszki gyárnak neveztek, pedig 1863-ban lakóinak száma már meghaladta a 20 000 főt.

1918-ban a városi munkástanács a települést Izsevszk néven várossá nyilvánította, ennek hivatalos megerősítésére csak hét évvel később került sor. 1921-ben a város az újonnan létrehozott Votják Autonóm Terület, majd a helyette 1934-ben megalakított Udmurt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett. Ennek a döntésnek kevés köze volt az udmurtok érdekeihez, hiszen Izsevszkben – több udmurtiai várossal ellentétben – soha nem voltak többségben. 1941 őszén számos vállalatot, köztük több hadiüzemet telepítettek ide, ettől a város lakóinak száma hirtelen felduzzadt, nemzetiségi összetétele is megváltozott. Hadiipari létesítményei miatt Izsevszk a külföldiek előtt évtizedeken át zárt városok volt, ezt a tilalmat csak 1989-ben oldották fel.

[szerkesztés] A mai város

Izsevszk kialakulását, több uráli városhoz hasonlóan, egyetlen nagy gyár alapítása és fejlődése határozta meg. Az Izs vizének felduzzasztásával létesített városi tó is a gyár igényeit szolgálta. A város ma öt kerületből áll, a folyó két részre osztja a várost: jobb partján terül el a régi városközpont, bal partján az iparvállalatok között lakónegyedek, főleg az 1970-es évektől kiépített lakótelepek, mikrorajonok húzódnak. A városközpont régi épületei az 1820-as évekből valók: a vasmű központi irodaháza és az Arzenál (Szemjon Gyugyin építész alkotásai), valamint az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház. A szovjet időkben a templomban mozit rendeztek be, de azóta megszűntették, az épületet felújították. A gyárral majdnem egyidős Szentháromság-templom (1814) eredetileg egy temető mellé épült, ma a stadion mellett áll. Rosszabb sors jutott az 1859-ben emelt Miklós-templomnak és a 19. század végén épített Mihajlov-székesegyháznak: a szovjet időszak első évtizedeiben mindkettőt lerombolták. A tatár lakosság 1856-ban épült régi mecsete mellett 1997-ben új, nagyobb mecsetet emeltek.

A város polgármestere 2001 óta: Viktor Vasziljevics Balakin.

[szerkesztés] Gazdaság, közlekedés

Udmurtföld ipari termékeinek kb. a felét a főváros vállalataiban állítják elő. Főbb nehézipari ágazatok: kohászat, fémfeldolgozás, gépgyártás, fegyverek – többek között a világhírű Kalasnyikovok – és haditechnikai berendezések gyártása, továbbá vegyipar, papírgyártás, elektronika. A legnagyobb iparvállalatok:

  • Izsmas – Az első, 1807-ben alapított fegyvergyár utóda. Az I. világháború idejére Oroszország egyik vezető fegyvergyártó vállalata lett, ezt a rangját sokáig, a II. világháború idején is megtartotta. Fokozatosan sok-profilú mamutvállalattá nőtt, az 1990-es évek privatizációs hulláma idején több részlegét önálló részvénytársasággá alakították.
  • Akszion – Korábbi neve: Motozavod. 1933-ban hozták létre az IZS motorkerékpárok gyártására. A világháború idején fegyvergyár, majd a rakétatechnikában alkalmazott precíziós műszerek készítésére specializálódott. Az 1990-es elején, amikor számos hadiipari üzem profilt váltott, előbb magnetofonok, majd orvosi műszerek előállítását kezdték meg.
  • Izsavto – Az 1965-ben alapított autógyárból kerültek ki a hazai autósok körében is ismert Mocskvics gépkocsik. 2000-ben a gyárat privatizálták. Néhány korábbi modell megtartása mellett 2005-ben megkezdődött a KIA Motors Corporation Kia Spectra gépkocsijainak összeszerelése.
  • Izsevszki mechanikai gyár – Minőségi sport- és vadászfegyverek gyártása, termékeit több nemzetközi kiállításon díjakkal, oklevelekkel ismerték el.
  • Izsnyeftyemas – az olajipari, különösen az olajbányászati gépek, berendezések egyik legnagyobb oroszországi gyártója.

Közlekedés: közúti és vasúti csomópont; repülőtér (a városközponttól 12 km-re). Az Izs nem hajózható, a fővárost vasútvonal köti össze a közeli Káma parti kikötővel, Szarapul várossal. A környező településekre autóbuszjáratok.

[szerkesztés] Kultúra, felsőoktatás

Fontosabb felsőoktatási intézmények:
  • Udmurt Állami Egyetem – 1931-től pedagógiai főiskolaként működött, 1971 óta egyetem. 15 karán és 7 intézetében 950 tanár, előadó dolgozik, jelenleg kb. 25 000 hallgatója van.
  • Műszaki egyetem.
  • Orvosi akadémia .
  • Nemzetközi Kelet-Európai Egyetem – alapítvány által létesített és fenntartott intézmény.
Főbb kulturális intézmények:
Színházak:
  • Orosz Drámai Színház
  • Udmurt Drámai Színház
  • Opera- és operettszínház
Múzeumok:
  • A Kuzebaj Gerd nevét viselő Udmurt Nemzeti Múzeumot – gyakran helytörténeti múzeumként emlegetik – 1920-ban alapították, 50 évvel később foglalta el mai helyét az egykori Admiralitás épületében. Szomszédságában épült néhány éve az udmurtiai elnök rezidenciája.
  • Szépművészeti múzeum
  • Kalasnyikov fegyver-múzeum

[szerkesztés] Híres emberek

  • Gerd, Kuzebaj (1898-1937) udmurt költő, néprajzos, a róla elnevezett múzeum első igazgatója. Az 1930-as évek „tisztogatásainak” lett áldozata, valószínüleg a Szoloveckij-szigeteken kiépített Gulag táborban vesztette életét.
  • Dmitrij Fjodorovics Usztyinov (1908-1983), a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a párt egyik vezető személyisége volt, évtizedeken át az izsevszki hadiipar első emberének számított.
  • Jevgenyij Fjodorovics Dragunov Izsevszkben született orosz fegyvertervező
  • Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tábornoki rangban, a nevezetes gépkarabély feltalálója, a város díszpolgára.
  • Hugo Schmeisser német fegyvertervező, a II. világháborút követöen mint hadifogoly került Izsevszkbe

[szerkesztés] Külső hivatkozás