Bukarest
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Területe - Városi - Teljes |
228 km² 1,521 km² |
| Gazdaság - GDP / fő (2005) |
$20,057 |
| Népesség - Teljes (2002) - Népsűrűség |
2,354,510 1,548/km2 |
| Polgármester | Adriean Videanu |
| Időzóna | Kelet-Európai: UTC +2 |
| Koordináták | |
![]() |
|
Bukarest (románul: Bucureşti, angolul: Bucharest) (lakossága 2,3 millió) Románia fővárosa, ipari és kereskedelmi központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvés
A Román-alföld közepén fekszik, a Colentina és Dâmboviţa-folyóknál.
[szerkesztés] Története
A szóbeszéd szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után.
Hivatalos dokumentumok először 1459. szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Tepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát.
Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között megépült a Curtea Veche és a Biserica Domneasca templom, Bukarest első jelentősebb építményei. Előbbi romjai, illetve a templom egészében még ma is megtekinthetők a város központjában.
Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak 1661, megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t 1694 és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, Constatin Brancoveanu, 1702), ahol ma a Nemzeti Művészeti Múzeum található.
Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Coltea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázodik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a híres Cismigiu Park.
[szerkesztés] Főépítész: Nicolae Ceauşescu
A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete ellenére óriási építkezésekbe fogott: Bukarest belvárosának nagy részét eldózeroltatta, hogy helyébe a rendszerének kedves szocialista realista stílusú új városközpontot építsen.
A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, melyet Ceauşescu saját rezidenciájának szánt. A palotát a párizsi Champs Elysées-nél is pár méterrel szélesebb sugárút köti össze a belvárossal. A sugárút mentén felhúzott házakba a pártállami elit költözhetett. A Palota mellett épült fel a Román Tudományos Akadémia és a Nemzeti Könyvtár, bár utóbbit már nem sikerült befejezni a forradalom kitörése miatt.
Kétségtelen, hogy Ceauşescu tartósan rajta hagyta keze nyomát a városképen, de a városvezetés az utóbbi években számos módon próbálja feledtetni ezt a nyomasztó örökséget.
[szerkesztés] Lakosság
A városnak 2006-ban 2,3 millió lakosa volt. A népességnövekedés -0,7%. 11,6%-a a lakosságnak 15 év alatti, 5,9%-a 75 év feletti. 97%-a román, 1,4% roma, 0,3% magyar, 0,5% egyéb.
[szerkesztés] Oktatás
Bukarestben számos főiskola van. Az Bukaresti egytem karai: Technikai, Építészeti, orvostudományi és gyógyszerészeti, mezőgazdasági.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Kisinyov, Moldova
Budapest, Magyarország (1997)
Moszkva, Oroszország
Róma, Olaszország
London, Nagy-Britannia
Szófia, Bulgária
Athén, Görögország
Ankara (Törökország)
Isztambul Törökország
Amman Jordánia (1999)
Atlanta USA (1994)
Peking Kína 2005
Hannover Németország
Nicosia Ciprus
[szerkesztés] Események
- 1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
- 1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
- 1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
- 1661 Megjelentek az első kövezett utak
- 1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török–orosz paktumot.
- 1872 Üzembe helyezték az első villamost
- 1922 Megépült a Diadalív (Arcul de Triumf)
- 1929 Az első rendszeres rádióadás
- 1936 Megépült a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
- 1936 Elkészült a Herastrau Park mintegy 187 ha. területen
- 1948 Elkezdte működését a Baneasa (ma Henri Coanda) repülőtér
- 1954 Megnyílt a Román Operaház
- 1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
- 1970 Leszállt az első gép az Otopeni nemzetközi repülőtéren
- 1977 Hatalmas, a Richter skálán 7.2 °C-ozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
- 1979 Megépült az első metróvonal
- 2005. december 13-án 5.2-es erősségű földrengés rázta meg Bukarestet
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeumok
- George Enescu Múzeum
- Grigore Antipa Természettörténeti múzeum
- Gheorghe Tattarascu Múzeum
- Theodor Pallady Múzeum
- Zambaccian Múzeum
[szerkesztés] Magyar közösség
A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 (0,3%) fő, de becslések szerint több tízezer főre tehető létszámuk. A nagy különbség annak tudható be, hogy a sok vegyes házasság miatt sokan románnak vallják magukat, illetve több egyedül élő öreget a népszámláláson románnak írtak be, ami a magyarok elleni negatív érzelmeknek tudható be. Emellett, a városban dolgozik több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró, akik emelik a város magyar kulturális szintjét. A városban működik az Ady Endre Líceum, ahol színvonalas magyar oktatás folyik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít. A Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A kulturális élet színvonalát a Magyar Kulturális Központ, illetve a Petőfi Ház biztosítja. A városban hungarológiai tanszék működik. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Bukarest Polgármesteri Hivatala
- Bukaresti webcam
- Site-ul miculparis.ro – Minden Bukarestről
- www.bucharest-guide.ro – Bukarest guide
- Térkép Kalauz – Bukarest
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb



Based on work by