A misszió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A misszió The Mission |
|
| Rendező: | Roland Joffé |
|---|---|
| Producer: | Fernando Ghia David Puttnam |
| Forgatókönyvíró: | Robert Bolt |
| Főszerepben: | Robert De Niro Jeremy Irons Ray McAnally Aidan Quinn Cherie Lunghi Liam Neeson |
| Zene: | Ennio Morricone |
| Operatőr: | Chris Menges |
| Jelmeztervező: | Enrico Sabbatini |
| Vágó: | Jim Clark |
| Forgalmazó: | Warner Brothers |
| Bemutató: | |
| Időtartam: | 126 perc |
| Díj(ak): | Arany Pálma Legjobb operatőr Oscar-díj |
| Nyelv: | angol |
| Költségvetés: | 17 218 000 USD |
| IMDb | |
| PORT.hu | |
A misszió egy 1986-os brit film egy jezsuita misszió történetéről a tizennyolcadik században Dél-Amerikában. A filmet Robert Bolt írta és Roland Joffé drendezte. A főszereplők Robert De Niro, Jeremy Irons, Ray McAnally, Aidan Quinn, Cherie Lunghi és Liam Neeson. Zenéjét a híres olasz zeneszerző, Ennio Morricone komponálta, és egyik legjobb filmzenéjének tartják, a 23. helyével az AFI A filmzene 100 éve listáján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szereplők
| Szereplő | Színész | Magyar hang |
|---|---|---|
| Rodrigo Mendoza | Robert De Niro | Vass Gábor |
| Gabriel atya | Jeremy Irons | Szacsvay László |
| Altamirano | Ray McAnally | Avar István |
| Felipe Mendoza | Aidan Quinn | |
| Carlotta | Cherie Lunghi | Menszátor Magdolna |
| Hontar | Ronald Pickup | Husztics Mátyás |
| Cabeza | Chuck Low | Huszár László |
| John Fielding | Liam Neeson | Rátóti Zoltán |
| Indián fiú | Bercelio Moya | |
| Ördögűző | Sigifredo Ismare | |
| Indián főnök | Asuncion Ontiveros | |
| A főnök segédje | Alejandrino Moya | |
| Sebastian | Daniel Berrigan | |
| Fiatal jezsuita | Rolf Gray | |
| Jezsuita | Álvaro Guerrero |
[szerkesztés] Cselekmény
A film a jezsuita missziók idején játszódik, amikor a jezsuita misszionáriusok a spanyol államtól függetlenül missziókat alapítottak, hogy kereszténységet tanítottak a bennszülötteknek. Egy spanyol jezsuita pap, Gabriel atya (Jeremy Irons) történetét meséli el, aki bemegy a dél-amerikai őserdőbe, hogy missziót építsen és áttérítse a Guaraní indiánok egy közösségét kereszténységre.
Később csatlakozik hozzá egy megtért portugál zsoldos, Rodrigo Mendoza (Robert De Niro), aki a jezsuita missziót menedéknek tekinti, és egy helynek, ahol megbocsátást nyerhet az öccse meggyilkolásáért.
Mendoza és Gabriel megpróbálja megvédeni a közösséget a portugál kolóniák kegyetlenségeitől, akik megpróbálják rabszolgává tenni a guaranikat a madridi szerződés által garantált új hatalmuk segítségével. A missziót, mely egykor spanyol védelem alatt állt, átruházzák a portugálokra, miközben Vatikán (Altamirano, a pápai követ által képviselve) visszarendeli a jezsuitákat a vízesések feletti területekről.
Végső fokon, az egyesült spanyol és portugál erők megtámadják a missziót és, meggyengülve, mikor látják a guaranik egyszerű életét, de fenyegetve érezve magukat (Gabriel atyával és Mendozával szemben), sokukat megölik az összes pappal együtt. Mendoza, aki meghal, miközben guarani gyerekeket próbál megmenteni egy hídon, végül megkapja a megváltást, amit keresett.
[szerkesztés] Történelmi alapok
„A misszió” az 1750-es madridi szerződést körülvevő eseményeken alapul, melyben Spanyolország átengedte Portugáliának a jezsuita Paraguay egy részét. A film mesélője, „Altamirano” 1758-ban utólagos bölcsességgel beszél megfelelve a valódi andalúziai Luis Altamirano jezsuita atyának, akit 1752-ben Paraguayba küldtek, hogy területeket ruházzon át Spanyolországtól Portugáliának. Hát misszió átadását felügyelte a Río Uruguay déli és keleti részén, melyeket guaranik és jezsuiták építettek az 1600-as években. „Kártérítés” képpen, Spanyolország minden missziónak 4000 pezót ígért vagy kevesebb, mint 1 pezót a hét misszió mindegyik, kb. 30 000 guaranijának, miközben a megművelt földek, az állatállományuk és az épületek legkevesebb 7-16 millió pezóra voltak becsülve. A film tetőpontja az 1754–1756-as guarani háború, mely alatt a történelmi guaranik otthonaikat védelmezték a madridi szerződést teljesítő spanyol-portugál erőktől. A filmhez újra felépítették a hét misszió egyikét, a São Miguel das Missõest.[1]
A filmben szereplő vízesés kapcsolatot sugall ezen események és a régebbi missziók története között, melyeket 1610 és 1630 között alapítottak a Río Paranapanemán, a Guairá-vízesés felett, ahonnan pauloi rabszolgaportyák menekülni kényszerítették a guaranikat és a jezsuitákat 1631-ben. A csata a film végén felidézi az 1641-es 8 napos mboboréi csatát, melyet egyaránt vívtak szárazon és vízen, csónakokban, s melyben a jezsuiták által szervezett, felfegyverkezett guarani erők megállították a pauloi portyázókat.[2]
[szerkesztés] Díjak
[szerkesztés] Golden Globe-díjak
jelölve:
[szerkesztés] Oscar-díjak
megnyerte:
jelölve:
- Oscar-díj a legjobb filmnek, 1986
- Oscar-díj a legjobb jelmeztervezésért, 1986
- Oscar-díj a legjobb rendezőnek, 1986
- Oscar-díj a legjobb vágásnak, 1986
- Oscar-díj a legjobb eredeti filmzenének, 1986
[szerkesztés] Egyebek
- Arany Pálma a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon
- Kansas City Film Critics Circle Awards 1986, 1986
[szerkesztés] Érdekességek
- Jeremy Irons szintén jezsuita papot játszott Aramis szerepében a Vasálarcosban.
- A 2006-os Holiday című filmben, Miles (Jack Black) felkapja A misszió kétlemezes DVD kiadását egy videotékában azt bizonygatva, hogy Irisnek (Kate Winslet) meg kellene néznie csodálatos zenéje miatt.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ James Schofield Saeger (1995). “Vol. 51, No. 3”, The Mission and Historical Missions: Film and the Writing of History (in angol). The Americas, 393–415..
- ^ Saeger, ibid.
[szerkesztés] Lásd még
- São Miguel das Missões (a filmben „San Miguel-misszió” néven szerepel)
- Guaraní indiánok
- Jezsuiták
- Iguazu-vízesés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A misszió az Arts & Faith Top100 Spiritually Significant Films listájában
| Elődje: A papa szolgálati útra ment |
Arany Pálma 1986 |
Utódja: Sous le soleil de Satan |


Based on work by