Epikharmosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Epikharmosz (Kr. e. VI-V. század) görög komédiaköltő.
Életéről szinte semmit sem tudunk. Születési helye bizonytalan, Szürakuszaiban működött. 37 darabjának címét idézik, de igen kevés olyan töredéke maradt fenn, amelyekből legalább egy-egy művének cselekménye kikövetkeztethető lenne. Több művében szerepel a nagyevő Héraklész, a lakoma, a lakmározás általában is nagy szerepet kap Epikharmosz darabjaiban, így a „Hébasz gamosz" (Hébé násza) című darabban véget nem érőn sorolják a feltálalt ételeket, s a Múzsák apját Pierosznak (Zsíros), anyját Pimpléisznek (Telihas) hívják. A darabok másik része a mindennapi élet szereplőit viszi színre, a parazitát, aki egy töredékben önironikusan számol be arról, hogy ő mindig kész a potya eszem-iszomra („Elpisz é Plutosz", A Remény vagy a Gazdagság), valamint a különböző foglalkozású kisembereket. A „Khütrai"-ban (Fazekak) egy fazekas nagy vagyon megszerzéséről ábrándozik, amiből azután fazekai összetörvén semmi sem lesz. A „Go kai thalassza"-ban (A föld és a tenger) egy paraszt és egy halász dícséri versengve a maga munkaterületének ízes ételeit.
Tárgyát néha kora szellemi életéből is meríti: egyik korai darabjában, amelynek címét nem ismerjük, azt a filozófustanítványt állítja pellengérre, aki a filozófiai tételekből azonnal kicsinyes gyakorlati hasznot akar húzni, amikor hitelezője az adósságát be akarja hajtani tőle, arra hivatkozik, hogy ha valami megváltozik nem az, ami volt, mivel pedig az ember is folyton változik, így tehát ő sem az, aki a kölcsönt felvette. A hitelező elfogadja az érvelést, s másnapra vacsorára hívott adósát jól elveri azzal, hogy másnapra megváltozott, s így hívatlanul érkezett.
Hatása az ókorban igen nagy volt, főképp Platón kedvelte. Talán épp ezért később neve alatt számos hamisítvány keletkezett, elsősorban filozófiai-tudományos jellegű művek (ezekből is csupán toredékeket ismerünk). Egy ilyen művet dolgozott át a római Ennius is.
[szerkesztés] Források
- Pecz: Ókori lexikon


Based on work by