Cziráky János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cziráky János (cziráki és dénesfalvai idősebb gróf) (Buda, 1818. december 29. – Lovasberény, 1884. február 9.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, tárnokmester, aranygyapjas vitéz, a Szent István- és vaskoronarend vitéze, a szent Gergely-rend nagykeresztese, jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja
[szerkesztés] Élete
Cziráky Antal Mózes országbiró és gróf Batthyány Mária fia volt. A piarista rend pesti gymnasiumában végezte iskoláit, a jogi tanulmányokat a pesti egyetemen hallgatta; tanárai közűl a lelkes Horvát István gyakorolt reá legnagyobb befolyást. Megtanulta a francia s olasz nyelvet és midőn 1838-ban a jogi doktori szigorlatokat letette, külföldi utra indult atyjával. Részt vett mint fiatal ember a megyei élet mozgalmaiban; majd a bécsi magyar kancelláriánál fogalmazó lett. Az országgyűlés főrendi házában először 1843-ban jelent meg. 1845-ben királyi táblai biróvá neveztetett ki, mely tisztét 1848. októberig vitte, midőn a közügyektől visszavonult és Pozsonyba ment lakni. 1850-ben a bécsi legfelsőbb törvényszék osztályának, 1854-ben pedig a pesti kerületi főtörvényszék elnökévé neveztetett ki; de itt megsokalván, hogy csupa németeket neveznek ki birákul, lemondott hivataláról és jószágaira vonult vissza. 1860-ban Fehér megye főispánja, később országbíró lett; de ez utóbbi kinevezést nem fogadta el, mert a magyar törvények még nem voltak életbe léptetve. Az 1865. országgyűlésen a főrendiház másodelnöke volt, később tárnokmester. Az 1867. koronázáskor az aranygyapjas rendet nyerte. Azóta is a nyilvánosság és a közélet terén nagy szerepet viselt, a közügyekben részt vett, különösen azon ügyekben, melyek a társadalmi téren a katolikus vallással szorosabb összefüggésben vannak. A Szent István-társulatnak kezdettől haláláig főoszlopa volt. Legutolsó nyilvános szereplése 1884. január 12. volt, midőn a főrendiház elvetette másodszor is a zsidó-keresztény házasság tárgyában beadott törvényjavaslatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 16. választotta igazgató tanácsába; a földhitelintézet igazgató tanácsának is tagja volt.
[szerkesztés] Munkái
Assertiones ex universa jurisprudentia et scientiis politicis. Budae, 1838. (Ism. Honművész 59. sz.)
Elnöki beszédei a Szent-István társulat kiadványaiban, főrendiházi beszédei pedig a Naplóban jelentek meg.
Megirta Mednyánszky Alajos báró életrajzát (Nemzeti Ujság 1844. II. 7. sz.)
Arcképe Marastoni József által kőre rajzlva 1861-ben nyomatott Pollák testvéreknél Pesten.


Based on work by