Czilchert Róbert
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czilchert Róbert (Besztercebánya, 1809. március 9. – Pozsony, 1884. február 4.) orvos, a francia akadémia és több más tudós társaság tagja
[szerkesztés] Élete
Apja, Czilchert András előkelő városi polgár és sok ideig városi kapitány volt. Czilchert öt első iskolaévét szülővárosában végezte, azután a miskolci evangélikus gimnáziumba küldték, hogy a magyar nyelvet is megtanulja. A bölcseleti tudományokat egy évig Selmecen, egy évig Pozsonyban hallgatta. 1826-ban orvosnövendék lett Bécsben, hol 1832-ben orvosdoktorrá avatták; ekkor Pesten telepedett le mint gyakorló orvos. Ezt megelőzőleg a magyar királyi udvari kancellária őt 1830-ban a kolera első kiütésekor mint szigorló orvosnövendéket Magyarországra küldte segítségül a járvány legyőzésére. Eközben ismerkedett meg Klauzál Imrével, a Károlyi Lajos gróf uradalmainak igazgatójával, kinek ajánlatára később a gróf tótmegyeri uradalmában uradalmi orvos lett.
1839-től a mezőgazdaság terén tevékenykedett, és Klauzál Imrével megalapította a rohonci gazdasági intézetet, ahol az állatgyógytan tanára és a borostyánkői és németszentmihályi két nagy uradalom bérletében Klauzál bérlőtársa lett. A tanintézet korai megszűnése után részese volt a „Klauzál és társai” cég alatt híressé vált „törzsjuhnyáj” és a nevezetessé lett növénytenyésztési intézet alapításának. A legjelesebb magyar juhászgazdák egyike, 1851-től a kitűnő gútori törzsjuhnyáj alapítója és tulajdonosa volt. A magyar gazdasági egyesületnek 1847-től választmányi tagja, a pozsony megyei gazdasági egyesületnek 1861-ben történt megalakulásától kezdve alelnöke volt.
[szerkesztés] Munkái
1. Dissertatio inaug. medica sistens potentias nocivas morbos metallurgorum generantes. Vindobonae, 1832.
2. Szliács. Irta orvosok és betegek számára. Pest. 1838. (Ism. Figyelmező 1839.)
3. Állattenyésztési eszmék, szemközt a Magyarországra jelenleg alapból megváltozott gazdálkodási viszonyokkal. A magyar gazdasági egyesület által koszorúzott pályamunka. U. ott, 1859.
4. Jelentése a gyapjú gyári mosása érdkeében Belgiumba történt kiküldetéséről. U. ott, 1866.
5. Entrvurf zu einer gründenden Actien-Gesellschaft in Pest, welche die Fabrikswäsche der ungar. Wollen, mit Umgehung der von den Producenten ausgeführten Pelzwäsche zum Zwecke hat. U. ott, 1867.
6. Jelentés az 1868. aug. 31-től szept. 5-ig Bécsben tartott német gazdák és erdészek XXVI. gyülekezetéről. U. ott, 1868. (Kodolányi Antal közreműködésével.)
Szerkesztette a Rohonczi Közlemények czímű folyóiratot 1840- 41-ben (Vállas Antallal együtt) és a pozsonymegyei gazdasági egyesület Évkönyveit 1861–65. és 1873–75-ig (Földes Gyulával.) Arcképe kőnyomatban (nyom. Gerhart Bécsben) megjelent Vereby Soma, Honpolgárok Könyve III. kötetében (Pest, 1868.)
Orvosi cikkeket irt az Orvosi Tárba (1832-től), Athenaeumba (1837. Szliács; 1838. Országok elhalása felől; Szükölködik-e Magyarország orvosokban, 1839. A lelenczházak), Pesti Hirlapba; gazdaságiakat a Magyar Gazdába (1842–47.), M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiba (1843. 1866.), Gazd. Lapokba (1850–74.), Erdélyi Gazd. Egylet Havi Füzeteibe (1856–57.), Falusi Gazdába (1864–65.), Pozsonyi Gazd. Egylet Évkönyvébe (1861-től), Kertész Gazdába (1865. 1869.), Wiener Landwirthschaftl. Zeitungba, Wochenblatt für Land- und Forstwirthe (1870.) és más külföldi gazdasági folyóiratokba; a szent István társulattól kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.


Based on work by