Habsburg-osztály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Habsburg-osztály
A Habsburg-osztály jellegrajza
A Habsburg-osztály jellegrajza
Típus csatahajó
Hosszúság 114,5 m
Szélesség 21,2 m
Árbocmagasság  ? m
Merülés 7,4 m
Vízkiszorítás 8363,8 t
Hajtómű 16 db kazán, 2 db hajócsavar, 11 900 LE, 800 tonna szén
Sebesség 19 csomó
Fegyverzet
  • 3 db 24 cm-es H 40-es ágyú
  • 12 db 15 cm-es H 40-es ágyú
  • 10 db 6,6 cm-es H 45-ös ágyú
  • 6 db 4,7 cm-es H 44-es ágyú
  • 2 db 45 cm-es torpedóvető cső
Páncélzat
  • Övpáncél: 200 mm
  • Fedélzet: 40 mm
  • Lövegtornyok: 280 mm
  • Parancsnoki torony: 200 mm
Legénység 638 fő
Vízrebocsátás 1900. – 1902.

A Habsburg-osztályú csatahajókat a Stabilimento Tecnico Triestino építette az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének a megbízásából.

Az osztály tagjai az SMS Habsburg, SMS Árpád és a SMS Babenberg voltak, melyek azonos tervek alapján készültek. Fő tüzérségének szokatlan elrendezése volt: az éltoronyba ikerlöveget, a fartoronyba viszont csak egy löveget szereltek. Mindhárom csatahajót 1911-12-ben átépítették, ennek ellenére az I. világháború kitörésekor már nem számítottak korszerűnek. A háborúban a IV. csatahajóosztály tagjai voltak. 1915. május 23-án részt vettek Ancona bombázásában. Az SMS Árpád az SMS Budapesttel 1917. december 19-én a cortelazzói nehéz ütegeket lőtték egy kötelék tagjaként.

Az osztály tagjait a háború utolsó két évben kivonták a szolgálatból és iskolahajóként tevénykedtek.

A háború után mindhárom hajót Nagy-Britanniának ítélték. Az angolok a teljes osztályt továbbadták az olaszoknak, akik 1921-ben mindhármat lebontották.


[szerkesztés] Külső hivatkozások