Autonómia (szociológia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Tudományos nyelv: Öntörvényűség, önállóság, önrendelkezés, önigazgatás
- Iskolai: Az önállóságra nevelés elve
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző. A jogban lehet szűk körű vagy széleskörű, létszám szerint megkülönböztetjük az egyén és a csoport autonómiáját. Az autonómiák megadásának alapjaként jelenik meg az önrendelkezési jog.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A jogokban
[szerkesztés] A szűk körű autonómia
A zárt intézmények jellegzetes példája a börtön, az elmegyógyintézet, a katonaság vagy a bentlakásos iskola. A zárt szervezet az autonómia nagyfokú korlátozásával az egyént arra kényszeríti, hogy egy csoport tagja legyen. A diktatúrában a települési és a területi önkormányzatiságot és az egyén autonómiáját szintén erősen korlátozzák.
[szerkesztés] A széleskörű autonómia
Elengedhetetlen feltétel a csoport széleskörű autonóm működéséhez a pénzügyi függetlenség és annak megfelelő hatáskör. Magas fokú pénzügyi függetlenséget a közösség tagjaitól beszedett pénz (adó, tagsági díj) nagy részének a közösségnél való maradása, vagy a felsőbb szint költségvetéséből folyósított előre meghatározott rész biztosítja. A hatáskör esetében érvényesül az alulról építkezés elve, nevezetesen az, hogy egy rendszerben a felsőbb szint nem veheti át azokat a feladatokat, melyeket egy alacsonyabban elhelyezkedő szint is megvalósíthat, ha csak tételesen ezeket nem utalták a felsőbb egység hatáskörébe.
[szerkesztés] A létszám szerint
[szerkesztés] Az egyén autonómiája
Autonóm egyén az, aki külső erőktől függetlenül önállóan választja meg nyelvhasználatát, célját, hovatartozását, szabadon fejtheti ki a véleményét és hozhatja meg a döntését.
- Belgiumban személyi autonómiára utal az a tény, hogy a Képviselőház, vagy a Szenátus flamand nyelvű csoportjába tartozhat az összes a flamand nyelven esküt tett képviselő és szenátor függetlenül attól, hogy melyik régióban választották.
- Dánia Alkotmánya értelmében az állampolgár joga, hogy szabadon válassza és vallja meg identitását, anyaországával és kultúrájával állandó kapcsolatot tartson.
- Finnország Alkotmánya biztosítja azt, hogy svéd (a lakosság 6,2%) és a finn nyelv érvényes Finnország egész területén, vagyis azonos rangú nemzeti nyelvek. Az állampolgárnak joga van anyanyelvét szabadon használni a közigazgatásban, az igazságszolgálatban, az oktatásban és a közéletben a helyi közigazgatási nyelvtől függetlenül. Az oktatás minden szinten anyanyelven biztosított és minden diák az elemi iskolában kötelezően tanulja a másik nyelvet. A számi (lapp) diák is tanulhat az anyanyelvén. Két egyetemen külön helyet biztosít számukra a finn állam.
- Dél-Tirolban a német, illetve az olasz nyelv használata választható a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásában és a közéletben. Ausztria és Olaszország között kötött tanulmányi egyezmény szerint, a német népcsoport tagjai egyetemi kiképzésüket Ausztriában, anyanyelvükön végezhetik.
- Szlovákiában személyi autonómiára utal az a tény, hogy a diák anyanyelén tanulhat a gimnáziumban, néhány fajta szakközépiskolában és szakiskolában, illetve két egyetemen. Az anyanyelvi oktatás nem teljes, mivel sok esetben a szaktantárgyak tanítása szlovákul folyik. A hivatalos kapcsolatban szintén választható a kisebbségi nyelv, ha az ott élő kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot. A közigazgatásban a kisebbségi nyelv használata azzal is szűkül, hogy csak szlováknyelvű formanyomtatványok találhatók a hivatalokban.
[szerkesztés] A csoport autonómiája
Önmagát kormányzó államalakulatot, de leginkább államalakulaton belüli csoportot szokás e fogalommal jelölni, mely bizonyos önigazgatási szabadságot élvez. Tehát a csoport nem más, mint a települést, a nagyvárosi kerületet, a nagyvárost, a tájegységet, az államalakulatot alkotó közösség, illetve e területeken belül nyelvi vallási vagy egyéb közösség. Az önigazgatás alapja a demokratikusan és tikosan választott önkormányzati testület. A XI. század végén jelennek meg először az autonómia törekvések. Egyetemek alakulnak, de az írásbeliség az egyháznak kedvező privilégiuma marad. A XII. században kezdenek megjelenni (Angliában) a parlament első változatai a király hatalmának korlátozására. Történelmileg az autonómiáknak különböző változatai alakultak ki.
[szerkesztés] A területi önkormányzat
[szerkesztés] Az önálló államalakulat
Az autonómiája (önrendelkezése) nemzetközileg elismert.
- A Svájci Államszövetség egy önálló államalakulat, saját parlamenttel és kormánnyal. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.
[szerkesztés] Az államszövetség (konföderáció, unió) tagállama
Ez az államkapcsolatoknak lazább formája, melyben az egyes tagállamok (államon belüli legmagasabb területi egységek) megőrzik önállóságukat és belső kormányzatukat egymástól függetlenül alakítják ki. Létrejöttének feltételei a nemzeti függetlenség megtartása és az erősen korlátozott közös kormányzás.
- Az Európai Unió (EU) részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet. 27 tagállama és négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Tagállamai bizonyos hatásköröket tételesen utaltak az EÚ hatáskörébe.
- Az Egyesült Királyság alkotmányosan egységes tagállam, egy szuverén parlamenttel és kormánnyal.
- Magyarország alkotmányosan egységes tagállam, egy önálló parlamenttel és kormánnyal. A parlamenti képviselőket négyévente választják. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
- Szlovákia alkotmányosan egységes tagállam, egy önálló parlamenttel és kormánnyal. A törvényhozás szerve a parlament. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják.
- A Svájci Államszövetségnek (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) 26 kantonja van. Az 1999. évi alkotmány szerint Svájc kantonjait mindazok a hatáskörök megilletik, melyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe.
[szerkesztés] A szövetségi (föderatív) állam tagállama
Egy állam berendezkedésében ez azt jelenti, hogy az egyes tagállamok (legnagyobb területi egységek) egyenlők és bizonyos fokig önállóak egymástól, (pl.: saját törvényhozással rendelkeznek), azonban ezek fölött áll egy központi (szövetségi) kormány is, mely az egészet szorosan összefogja és szabályozza.
- Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi parlamentek és a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal.
- Belgium Szövetségi Államon megtalálhatóak az alkotmányos királyság valamint a szövetségi berendezkedés sajátosságai. A végrehajtó hatalom feje a király, aki a szövetségi minisztereit az országos választások parlamenti képviselőből nevezi ki. Három területből (region/gewest/Region) áll: vallon, flamand és a brüsszeli. Azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik. A nyolcvanas évektől a tartományok széles önigazgatási hatáskört kaptak, ide tartozik például a közigazgatás, a külkereskedelem és az oktatáspolitika. A régiók finanszírozása főleg az állami adók átengedett részéből történik.
- A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, melynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.
[szerkesztés] A nyelvterület önkormányzata
A nyelvterületi (nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi, etnikai) önkormányzat jogintézményétől több államalakulat (Franciaország, Csehország, Románia, Szlovákia stb.) vezető politikusa fél, mert általa fenyegetést lát területi egységére nézve. Valójában pedig a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, a politikai hatalomhoz való hozzáférés és a gazdasági esélyegyenlőség céljából jön létre. Gyakran tapasztalható, hogyha egy autonóm területen valamelyik önkormányzó népcsoport a hatalomban többségbe kerül, akkor előnyben részesíti saját népét az ott élő többi népcsoporthoz képest. Ezért szükséges a többnyelvű területen az egyes népcsoportok között az esélyegyenlőséget fenntartani egy alapszabályzat (alkotmány, statútum) segítségével. Az alapszabályzattal és egy hozzá tartozó választási rendszerrel létrehozható a hatalmi egyensúly a népcsoportok között, például az egyenlő létszámú területi önkormányzati képviselettel és az elsőszámú vezető etnikai alapon való váltogatásával. Szintén hatalmi egyensúly érhető el az önkormányzatban, ha mindegyik népcsoport létszámának arányos frakciója, anyanyelvi szempontok szerint vétójoggal rendelkezik. Előnyös, ha az alapszabályzat tartalmazza az ott élő népcsoportok anyanyelvhasználatának egyenlő jogát és egymás nyelvének kölcsönös tanulását a nyelvterületen belül. Magába foglalja a település lakosainak engedélyezési jogát más népcsoportból származó személy helyi letelepedéséhez, hogy fel ne boruljon az etnikai egyensúly. Továbbá tartalmazza az oktatási-, kulturális közpénzek, a lakásépítési támogatások, a bérlakások és a közszférában a munkahelyek arányos elosztásának az elvét az ott élő népcsoportok között. Szabályozza nyelvi hovatartozás szerinti nyilvántartás elvét. Előírja a nyelvközösségi oktatási és kulturális autonómiák hatáskörét. Meghatározza az önkormányzatok különböző szintjeinek hatáskörét, a népszavazás hatáskörét és az alapszabályzat megsértésének jogi következményét. A felsorolt feltételek mellett kialakul az egyaránt üdvös gazdasági esélyegyenlőség, a hatalmi egyensúly, megszűnik a beolvadási kényszer és ezek eredményeként, valamelyik népcsoporthoz való tartozás jelentős tényezővé válik a legtöbb ember életében. A történelmi tapasztalatok a demokratikus jogállamokban bizonyítják, hogy az állam iránti lojalitás az autonóm csoportok tagjainál növekszik. A nyelvterületi autonómiák működési alapelve, hogy a felsőbb szintű döntéshozatalban részt vesznek és az együttműködés elvét minden szinttel kötelesek betartani.
- Belgiumi nyelvterületek önkormányzása. Belgium Szövetségi Állam, mely közösségekből és régiókból áll. Három közösséget foglal magába: a francia közösséget, a flamand közösséget és a német nyelvű közösséget melyeknek külön parlamentjük van, mégpedig a Vallon Regionális Tanács a Flamand Regionális Tanács és a Német Közösségi Tanács. A német közösség 25 főből álló önkormányzatát közvetlenül választják. Négy nyelvi területet foglal magában: francia, holland, Brüsszel főváros kétnyelvű és a német nyelvű régiót (ez az ország területének 3%-a). A Német Nyelvi Területnek a jogai a tőle nagyobb autonómiákéhoz képest nem csorbulnak, így például a külön parlamenttel rendelkeznek. Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.
- Finnországi Aland-szigetek autonómiája. Finnország öt tartományból és egy autonóm tartományból (Aland-szigetek) áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. Az Aland-szigeteknek mintegy 25 000 svéd nyelvű lakosa van, ami az ország népességének 0,5%-a. A törvényhozó hatalmat a szigeteken a Tartományi Parlament, a Landsting gyakorolja. Hivatalos nyelv a finn és a svéd. Tovább…>>>
- Finnországi nyelvi közösségek települési önkormányzása. A település közigazgatása finn- vagy svédnyelvű, de lehet kétnyelvű is akkor, ha a településen kisebbségben élő svéd vagy finn lakosság száma elér egy határértéket.
- Finnországi számi nyelvi közösség önkormányzása. A finn nyelvtörvény speciális jogokat biztosít a számi nyelv számára az általuk lakott területen, ahol 5700 főből álló számi (lapp) kisebbség él. A számi húsztagú parlamentet minden őket érintő kérdésben köteles a finn parlament meghallgatni. A diákoknak kiskoruktól biztosított az anyanyelvi oktatást.
- Franciaországi Korzika autonómiája. A sziget közigazgatási elnevezése Korzikai Területi Közösség. A legmagasabb választott szerve a Korzikai Területi Gyűlés 51 képviselővel. Ők választják a sziget végrehajtó szervét a Végrehajtó Tanácsot. A Területi Gyűlés önigazgatásából hiányzik a normatív jogszabály alkotási jogköre. A hivatalos nyelv és az oktatási rendszer francia, de a korzikai nyelv (olasszal rokon) fakultatív nyelvként használható és a saját nyelv és kultúra előtérbe kerül.
- Nicaragua atlanti partjának autonómiája. Nicaragua atlanti partja két fő régióra osztódik az északi és a déli régióra. Mindkét régió közvetlenül választja a Regionális Tanácsát. E szerv közreműködik a nemzeti egészségügyi, oktatási és kulturális, valamint a közösséget szolgáló programokban. A spanyol a hivatalos nyelv Nicaraguában, de a közösség nyelve szintén elismert, de csak a régió területén.
- Olaszország alkotmányában meghatározott statútum szerint a különleges jogállású régióiban a hivatalos nyelv az olasz (regionális nyelvek: Dél-Tirolban német és ladin; Friuli-Venezia Giulia területén friuli, szlovén és német; Valle d’Aostában francia). A katonai intézményekben mindenütt hivatalos nyelv az olasz.
- Dél-Tirolra az autonómia-statútum egy sor autonóm hatáskört ruház át. Saját helyi parlamenttel (Landtag) és közigazgatási végrehajtó szervvel (Landesregierung) rendelkezik. Regionális tanács (parlament) elnöke a választási időszak első felében olasz, második felében pedig német nemzetiségű. Az olasz és német parlamenti képviselők létszáma azonos. Az autonóm jogalkotási hatáskör háromfokozatú, úgymint a teljes, rész- és a kiegészítő illetékesség. Az alkotmány, az olasz jogrend alapelvei, a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek szabják meg a teljes hatáskör határát. Ide tartozik pl.: kultúra, területgazdálkodás, környékvédelem, vízgazdálkodás, lakásépítés, vásár és piac, bányászat, földművelés, vadászat, halászat, ipar, kézműipar, kereskedelem, idegenforgalom, közgondozás, szakmai képzés, inasoktatás és az óvoda. A részilletékességet az állami törvények korlátozzák a következőkben: nemzetközi kapcsolatok, iskola, kutatás, egészségügy, táplálkozás, sport, külkereskedelem, szállítási hálózat, repülőterek és helyi rendőrség. A kiegészítő kompetenciánál az állami törvényt tartományi törvény egészíthetik ki, mint például a munkaközvetítésben. Az autonómia-statútum alapján a lakásépítési támogatásokat, a bérlakásokat és a közszférában a munkahelyeket az egyes településen élő népcsoportok arányában osztják el. Tovább…>>>
- Ladin nyelvi közösségek települési önkormányzása. Dél-Tirolban nyolc többségében ladin népességű községben mindhárom nyelv egyenjogú. Az iskoláikban mindhárom nyelvet oktatják.
- Dél-Tirolra az autonómia-statútum egy sor autonóm hatáskört ruház át. Saját helyi parlamenttel (Landtag) és közigazgatási végrehajtó szervvel (Landesregierung) rendelkezik. Regionális tanács (parlament) elnöke a választási időszak első felében olasz, második felében pedig német nemzetiségű. Az olasz és német parlamenti képviselők létszáma azonos. Az autonóm jogalkotási hatáskör háromfokozatú, úgymint a teljes, rész- és a kiegészítő illetékesség. Az alkotmány, az olasz jogrend alapelvei, a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek szabják meg a teljes hatáskör határát. Ide tartozik pl.: kultúra, területgazdálkodás, környékvédelem, vízgazdálkodás, lakásépítés, vásár és piac, bányászat, földművelés, vadászat, halászat, ipar, kézműipar, kereskedelem, idegenforgalom, közgondozás, szakmai képzés, inasoktatás és az óvoda. A részilletékességet az állami törvények korlátozzák a következőkben: nemzetközi kapcsolatok, iskola, kutatás, egészségügy, táplálkozás, sport, külkereskedelem, szállítási hálózat, repülőterek és helyi rendőrség. A kiegészítő kompetenciánál az állami törvényt tartományi törvény egészíthetik ki, mint például a munkaközvetítésben. Az autonómia-statútum alapján a lakásépítési támogatásokat, a bérlakásokat és a közszférában a munkahelyeket az egyes településen élő népcsoportok arányában osztják el. Tovább…>>>
- Spanyolország autonóm közösségei. Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában a nyolcvanas években létrejött az a közigazgatási felosztás, mely szerint ma Spanyolország 17 autonóm közösség szövetségeként működik. Az autonóm tartományok többsége megyékre oszlik. Az összes autonóm közösség (Comunidades Autonómas) saját törvényekkel, kormánnyal és különböző szintű önállósággal rendelkezik, például nincs mindegyiknél önálló rendőrség, oktatási és egészségügyi rendszer. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott tartományok: Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia. Megoldatlan kérdések természetesen így is adódnak, mert a központi kormány szűkíteni az autonóm kormányok pedig szélesíteni szeretnék a tartományok önállóságát. Hivatalos nyelvek: spanyol (kasztíliai) ;(második hivatalos nyelvként: katalán: Katalónia, Valencia, Baleár-szigetek; baszk: Baszkföld; gallego: Galícia; valamint a spanyol és katalán mellett harmadik hivatalos nyelvként Val d'Aranban (Aran-völgy): az aráni, ami egy okcitán nyelvjárás).
- Svájci kantonok nyelvterületi autonómiája. A svájci alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, melyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kantonok a négy hivatalos nyelvterület – a német, a francia, az olasz és romans – valmelyikéhez tartoznak.
[szerkesztés] A magasabb területi egység önkormányzata
A megye vagy vármegye több országban használatos közigazgatási egység neve.
- Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország az Egyesült Királyságot alkotó országok, melyek az 1990-ben alkotott devolúciós szabályok alapján korlátozott önkormányzati jogokat kaptak, melyeket a Westminsterben székelő Brit Parlament módosíthat, megváltoztathat, szélesíthet, vagy megszüntethet.
- Anglia közigazgatását a legfelső szinten kilenc régióra osztották, mindegyik egy vagy több megyei szintű egységet tartalmaz. A közigazgatási önkormányzatot az egykerületű megye vagy a megye kerületeiben az „egységes hatóság” végzi.
- Belgium Szövetségi Állam régiói 10 közigazgatási tartományra (province/provincie/Provinz) oszlanak.
- Franciaország jelenleg 26 régióra és ezeken belül 100 megyére (franciául département) oszlik, valamenyit a helyiek által ott választott testület irányítja. A végrehajtó hatalom birtokosa a megye általános tanácsa (consiel général) által választott elnök . A központilag kinevezett egy-egy köztársasági megbízott (prefektus) pedig összehangolja a helyi államigazgatási szerveket. A köztársasági megbízottnak ma már kisebb a jogköre, mint a megyei elnöké, de Franciaország még így is eléggé központosított. A régió közvetlenül választott közgyűlése biztosítja a szakmai képzést (középiskolák), a kultúra és a turizmus sok területét, útépítést az új ipar anyagi támogatását. A megyék feladata a jóléti és szociális ellátás. Franciaországban a hivatalos nyelv a francia, beszélt nyelvek még az elzászi (1 300 000-an beszélik), a baszk (80 000), a breton (600 000), a katalán (100 000), a korzikai (70 000), a flamand (80 000) és az okcitán (1 500 000). Ennek ellenére Franciaország vezető politikusai tagadják a nyelvi (nemzeti) kisebbségek létét területén. A jelenlegi mesterségesen létrehozott megyehatárok szintén akadályozzák a nyelvterületi önkormányzatok létrehozását, kivétel Korzika.
- Olaszország 20 különböző szintű autonóm régióra vagy tartományra (regione) oszlik. Minden régió megyékre (provincia) oszlik, Valle d’Aosta kivételével. Hivatalos nyelv az olasz. A régió saját adóból működik, ezen kívül még központi kiegészítő támogatást kap. A megyében beszedett adók 9/10 helyben marad. Öt tartomány – köztük Szardínia és Szicília – különleges jogállással bír és bizonyos fokig önálló jogalkotási hatáskörrel rendelkezik. A tartomány jogállását a regionális tanács által kidolgozott és az országos parlament által jóváhagyott statútum szabályozza.
- A „Magyarország megyéi” szócikk teljes áttekintést ad az önkormányzati közigazgatásnak erről a szintjéről. A megyei önkormányzati szervek illetékességi területe a megye összes önkormányzatára kiterjed.
- Szlovákia „magasabb területi egységeibe” (kerületeibe) az önkormányzati képviselőket és az elöljárókat titkos szavazással 4 évre választják a helyi lakósok. Az elöljárókat teljes többséggel, ha szükséges kétfordulósan választják. A központi hatalom ezzel a választási rendszerrel és a közigazgatási határok kijelölésével a magyarnyelvű lakosóknak gyakorlatilag csak másodrangú szerepet engedélyez a közigazgatás eme szintjén. A tömbben élő magyarok által lakott területeket a hatalom megosztotta és így ők minden nagyobb területi egységben elhanyagolható kisebbségbe kerültek. Ennek következtében ki vannak szolgáltatva teljes egészében a szlovák többségnek a döntéshozatal szempontjából, mint például középfokú oktatás, költségvetés, fejlesztés, támogatás és a személyi kérdések.
[szerkesztés] A település önkormányzata
A települési (városrészi) önkormányzati szervek illetékessége az adott önkormányzat közigazgatási határáig terjed. Ez a területi önkormányzat alsó egysége (alapcsoportja).
- Angliában az önkormányzatok legalacsonyabb szintje a parish.
- Franciaországban a helységek önkormányzati feladata a környezetvédelem, a településtervezés és az építkezési engedély kiadása.
- „ Magyarország települései” szócikk teljes áttekintést ad erről a közigazgatási szintről. A magyar közigazgatás alapját a települési önkormányzatok jelentik.
- Szlovákiában települési önkormányzati képviselőket és a polgármestert titkos szavazással 4 évre választják a település lakosai. A hatalom részeseivé a legtöbb szavazatot elért személyek válnak. A települések önkormányzati feladata a kultúra, az alapszintű oktatás, a környezetvédelem, a településfejlesztés, az építkezési engedély kiadása, a helyi rendőrség és további közfeladatok bebiztosítása a település működése céljából.
[szerkesztés] A közösségi önkormányzat
[szerkesztés] A nyelvközösségi önkormányzat
Ha különböző nemzetiségi (etnikai) csoportok nagymértékben keverednek egy bizonyos területen, akkor az egynyelvű területi autonómia nem kivitelezhető. Ilyenkor kulturális és oktatási nyelvközösségi önkormányzatok alakulnak, melyek részben segítik az esélyegyenlőség kialakulását. Ezek önálló működésének az alapja a magas fokú pénzügyi függetlenség és a széleskörű hatáskör.
- Dániai Német Közösség önkormányzása. A dániai németek is rendelkeznek a kulturális autonómia intézményével, s az oktatás, a kultúra és az egyházi ügyek területén teljes önállóságot élveznek. A szülők döntik el, hogy gyermekeik milyen formájú és mélységű képzésben részesülnek. A kulturális és oktatási feladatok fedezése közpénzekből normatívákkal történik, amit az esélyegyenlőség miatt további állami (bel- és külföldi) támogatással, adományokkal és saját befizetéssel egészítenek ki. Mivel saját pártjuk, Schleswingche Partie nem rendelkezhet egy parlamenti képviseleti hely megszerzéséhez szükséges szavazattal, ezért a dán parlament különböző testületeiben összekötő irodájuk segítségével képviseltetik magukat. A német nyelv elismert és védett kisebbségi nyelv Dánia déli részén.
- Dél-tiroli nyelvi közösségek autonómiája az iskolát és a kultúrát különíti el népcsoportok szerint. Az olasz, a német és a ladin népcsoport számára saját anyanyelvű és változatú óvoda- és iskolarendszer működik, mely szintén elősegíti megmaradásukat. Az iskolákban kölcsönösen oktatják a másik nyelvet. Saját német nyelvű közszolgálati és magán rádió- és tv-műsor is van, ugyanez érvényes a ladinra, de jelentősen szűkebb mértékben.
- Finnországi nyelvi közösségek autonómiája. A hadseregben léteznek finn és svéd nyelvű alakulatok, ahol a katona a kiképzést anyanyelvén, a parancsokat pedig finnül kapja. A Parlament munkálatai kétnyelvűek. Az oktatás minden szinten anyanyelven biztosított. Így például kétnyelvű a Helsinki Műszaki Egyetem és a Helsinki Tudományegyetem.
- Németországi Dán Közösség önkormányzása. A németországi dánok jogai lényegében közösségi kulturális autonómiának tekinthetők. Dél-Schleswingben 22 dán óvodában kb. 2000 gyermeket gondoznak, 36 dán magániskolában mintegy 6000 tanulót oktatnak. A kulturális és oktatási feladatok fedezése közpénzekből normatívákkal történik, amit az esélyegyenlőség miatt további állami (bel- és külföldi) támogatással és adományokkal egészítenek ki. A dán közösségi iskolaegylet az üzemeltetési költségeket fedezi. Az iskolák a tartományi kormányzat felügyelete alá tartoznak. Az oktatás két nyelven, dánul és németül folyik. A választási rendszer egy képviselői helyet biztosít a dán kissebség számára a tartomány parlamentjében, mert számukra az 5%-os választási küszöböt nem létezik.
- Magyarország államalkotó nemzetiségeinek autonómiája. A magyar választási rendszer szerint, azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani a kisebbségi önkormányzatba. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak e kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, melyek minimum fél évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).
- Malaysiai nyelvi közösségek önkormányzása. Az ország népességet három nagy etnikum alkotja: a malájok 49%-át, a kínaiak 36%-át és az indiaiak 9%-át teszik ki a lakosságnak. A többi lakost más bennszülött csoportok és európaiak alkotják. A városokban többnyire a kínaiak és az indiaiak élnek, míg a vidéken a malájok. A közösségi képviseletüket a kormányzó Nemzeti Front etnikailag megalapított politikai pártok szövetsége biztosítja. Malaysia alkotmányosan elismert nemzeti nyelve a maláj, de más nyelv is használható. Iszlám az államvallás, de biztosított a vallásszabadság.
- Szlovákia nyelvközösségek autonómiájához sorolható a Csemadok magyar kulturális egyesület és a Magyar Koalíció Pártja (MKP), melyek nyilvántartott tagsággal és választott vezetéssel rendelkeznek. Működésüket költségvetési támogatás, tagsági díj és egyéb bevételek biztosítják. Szintén idetartozik a magyar tannyelvű Sellye János Egyetem Komáromban, mely bevételének nagy részét az anyaországi és költségvetési támogatás teszi ki. Megemlíthetők még az önkormányzati egynyelvű iskolák, melyek önigazgatását az iskolatanácsok végzik. A továbbiakban ide sorolható a szlovákiai magyar reformátusok vallási közössége.
[szerkesztés] A szakmai önkormányzat
A szakszervezet, a gazdasági, illetve a szakmai kamara önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet.
[szerkesztés] A vallási közösség önkormányzata
A protestáns egyházakban a zsinat az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege, melyet az egyházi törvényhozás és utolsó fokban az összes kormányzati tennivalók illetnek meg.
[szerkesztés] Az intézményi önkormányzat
Az egyetem szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező, demokratikus elvek szerint működő intézmény, mely szervezetét és működését illetően minden olyan ügyben döntésre jogosult, melyet jogszabályok nem utalnak más szerv hatáskörébe.
[szerkesztés] Az egyesületi önkormányzat
Közös célok elérése, illetve érdekérvényesítés miatt jön létre, mely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület.
[szerkesztés] Lásd még
- Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek
- A francia régiók – Bevezetés
- Dr. Csapó I. József: Nemzetközi jogi kisebbségvédelem autonómiák és autonómiatörekvések
- Gerncsér Balázs- Juhász Albin, 2001: A kisebbségi autonómia (működő modellek, magyar elképzelések)
- Commora Aula – Autonómia Mintaudvar – Felvidéki autonómia
[szerkesztés] Forrás
- Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára
- Magyar Virtuális Enciklopédia
- Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek
- A francia régiók – Bevezetés
- Dr. Csapó I. József: Nemzetközi jogi kisebbségvédelem autonómiák és autonómiatörekvések
- Gerncsér Balázs- Juhász Albin, 2001: A kisebbségi autonómia (működő modellek, magyar elképzelések)
- Commora Aula – Autonómia Mintaudvar – Felvidéki autonómia


Based on work by