Frankfurt an der Oder

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Frankfurt_an_der_Oder
Frankfurt város címere Deutschlandkarte, Position von Frankfurt (Oder) hervorgehoben
Frankfurt_an_der_Oder címere Frankfurt_an_der_Oder
Németország térképén
Adatok
Szövetségi állam: Brandenburg
Alapítás éve 1225
Területe: 147,61 km²
Lakossága: 63 748 fő(2005)
Népsűrűség: 432 fő/km²
Hivatalos honlap: www.frankfurt-oder.de
Koordináták: é. sz. 52°21′ k. h. 14°33′
Politika
Polgármester: Martin Patzelt (CDU)
Térkép


Frankfurt (Oder) (Odera-Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera mindkét partján, több vasútvonal találkozásánál. A város nagyobb része az Odera bal partján fekszik; a jobb parton egyedül a Dammvorstadt van, amelyet kőhid köt össze a többi részekkel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

  • Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
  • A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a XIV. sz. elejéről, 1717-ből való, gazdagon megaranyozott főoltárral és a XIV. századból való 38 m magas, hétágú gyertyatartóval.
  • A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
  • Emlékművek:
    • Frigyes Károly bronzszobra;
    • Egy parkban Ewald Christian von Kleist költő emlékműve (1779), aki 1759. augusztus 24-én a kunnersdorfi csata után itt halt meg;
    • az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785. április 27-én itt az Oderába fulladt.
Városháza
Városháza

[szerkesztés] Története

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Boroszlóba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera job partján levő városrész (Slubice) Lengyelországhoz került.

[szerkesztés] Vallások

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben legyilkolták őket, majd visszatértek és 1697-ben felépítették Németország első zsinagógáját.

[szerkesztés] Gazdaság

  • Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
  • A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent; Oroszország felé a bizományi kereskedés még most is jelentékeny.
  • Folyami kikötő.
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Frankfurt an der Oder témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Külső hivatkozás

  • Pallas Nagy Lexikona