Kopácsy József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 18.) hercegprímás, esztergomi érsek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, a teologiát azonban Pozsonyban az Emericanumban végezte. 1798. május 30-án Zircen szentelték pappá. 1799-től az egyházjog és egyháztörténelem tanára a veszprémi papneveldében. 1805-től szentszéki bíró. 1806-ban veszprémi plébános és alesperes lett, 1807-ben pedig veszprémi kanonoki címet kapott. 1809-ben a veszprémi szeminárium igazgatóhelyettese lett.
Káptalani követként jelent meg 1809-ben Károly Ambrus prímás temetésén Esztergomban, ahol a megbízott szónok betegsége miatt ő mondja a szentbeszédet. Ettől fogva elismert szónok. A káptalant képviselve vett részt az 1811-1812. évi országgyülésen.
[szerkesztés] Püspök
1817-ben a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a hétszemélyes tábla közbirája és pristinai választott püspök lett. 1822-ben székesfehérvári püspök lett, öt évre rá 1827-ben pedig a veszprémi püspöki széket foglalja el. Veszprémi püspökként kánoni látogatást végez a Balaton keleti részén 34 plébánián. Veszprémi püspökként koronázta meg a bajor Karolina Auguszta hercegnőt Pozsonyban, I. Ferenc negyedik feleségét. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választották. 1833-ban elrendeli a magyar nyelvű anyakönyvezét. 1838-ban elkészítteti az egyházmegye térképét.
1838. december 15-től esztergomi érsek és hercegprímás, de három évig veszprémi székét is megtartotta.
[szerkesztés] Munkássága
Kopácsy érsek volt az első, aki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette. Sokat áldozott közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. 1840-ben megbízza Hild Józsefet az esztergomi székesegyház áttervezésével. Ő alapítota 1843-ban a nagyszombati társaskáptalant. Folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. Esztergomban hajóhidat létesített. Halála után emlékére utcát neveztek el róla Esztergomban.
[szerkesztés] Irodalmi munkássága
Kiadta magyarul Claude Fleury apát művét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801-1802). Azonfelül egyes munkák kiadását jelentős összegekkel segítette. Az ő költségén jelent meg Kézai Simon mester munkája a Gesta Hunnorum et Hungarorum és a Budai Krónika. Gyüjtötte és másoltatta a magyar egyház történetére vonatkozó okmányokat.
[szerkesztés] Források
- Diós István (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1993- ISBN 963-360-727-2
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Előző érsek: Rudnay Sándor |
Esztergomi érsek 1838–1847 |
Következő érsek: Scitovszky János |


Based on work by