III. Eduárd angol király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont.


III. Eduárd angol király, (Windsor, 1312. november 13. – 1377. június 21.) II. Eduárd és Franciaországi Izabella fia. Amikor 1330-ban elérte nagykorúságát, uralkodása kezdetén megbüntette apja szerencsétlenségének okozóit: anyját száműzte, szeretőjét, Roger Mortimert pedig kivégeztette.

Halidon Hill melletti, 1333-ban kivívott győzelmével visszaállította Anglia fennhatóságát Skócia fölött, 1338-ban pedig a Capetingek egyenes ágának kihalása után, a francia koronára is igényt támasztott. 1340-ben felvette a francia királyi címet és a háborút kezdett Franciaország ellen. A sluys-i (1340), crécy-i (1346) és a poitiers-i (1356) nagy győzelmek után megkötötte a bretigny-i békét (1360. május 8.), melyben a francia koronáról ugyan lemondott, de megkapta Franciaország nyugati felét, Gascogne, Guyenne, Poitou tartományokat, Ponthieu grófságot és Calais városát teljes királyi joggal. Közben a franciákkal szövetkezve Skóciát pusztította végig és kényszerítette újabb meghódolásra. Amikor azonban V. Károly francia király 1369-ben a háborút újra elindította, Eduárd öt év alatt, Calais kivételével, összes franciaországi birtokait elveszítette.

A folytonos háborúk miatt a parlament pénzsegélyére minduntalan szüksége volt, így uralkodása alatt a parlament hatalma és tekintélye jelentősen megnőtt. 50 évnyi uralkodása alatt vagy hetvenszer kellett egybehívnia a parlamentet, amely engedmények és kiváltságok árán nem fukarkodott a pénzbeli segély megszavazásával. Eduárd alatt vált szét véglegesen a parlament felső- és alsóháza (1340), mely utóbbit Eduárd 1343 óta rendszeresen összehívta. A parlament Eduárd óta a békekötésre és a hadüzenetre is jogot formált; a pápával kitört viszályban a parlament vetett véget a pápának fizetett hűbéradónak; a királlyal karöltve fogadta Wycliffe-t oltalmába és a trónörökösödés kérdését is e testület döntötte el.

Eduárd kora az angol köznyelv és irodalom terén is nagy horderejű: az ő idejében szorította ki az angol nyelv a latin nyelvet a hivatalokból és iskolákból és ekkor írta Geoffrey Chaucer első műveit. A király nem tudott ugyan még folyékonyan angolul és udvarában is a francia nyelv volt a társalgás nyelve, de jelleme és szokásaira nézve mintaképe volt egy igazi, tőrőlmetszett angolnak, amiért is népe rajongva szerette, bár hosszú uralkodásának a végén az anyagi jólét az örökös háborúk következtében hanyatlásnak indult. De az ő idejében Anglia a kontinensen döntőbb szerepet játszott, mint valaha.

Előző uralkodó:
II. Eduárd (1284-1327)
Anglia királya
1327-1377
Az angol királyi címer Következő uralkodó:
II. Richárd (1367-1400)