Gyurkó Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyurkó Lajos (Budapest, 1912. május 26. – Pécs, 1979. június 15.) magyar tábornok volt, aki az 1956-os forradalom idején és utána több alkalommal adott parancsot tüntetők elleni fegyveres támadásra, beleértve a repülőgépekről leadott sortüzeket is. Ezzel több tucat ember halálát és százak megsebesülését okozta. Nevére különösen Tiszakécskén, Kecskeméten, Kiskőrösön és Egerben emlékeznek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Származása, ifjúkora
Édesapja szobafestő volt. Ő maga öt elemi iskolát végzett, eredeti foglalkozása pék volt. 1946-ban az MKP gyöngyösi bizottságának titkára lett.
[szerkesztés] Katonai pályája
1949-ben öt hónapos katonatiszti tanfolyamot végzett, ezután alezredesi rangban az 1. Ejtőernyős Zászlóalja parancsnokának nevezték ki, majd a 12. lövészhadosztály parancsnoka lett, de hamarosan külföldre küldték: 1954-ig a Szovjetunióban, a Vorosilov Katonai Akadémián tanult. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, már a katonai akadémia befejezése után a 9. Hadtest parancsnoka lett Kecskeméten.
[szerkesztés] Szerepe 1956-ban
1956. október 24-én kilátásba helyezte a kivégzést azoknak a katonáinak, akik megtagadnák a parancsot a felkelés elleni harcban. 25-én katonáival megakadályoztatott egy tüntetést a városban, 26-án pedig a tömegbe lövetett, amikor támadás érte a börtönt.
Október 27-én Gyurkó parancsára egy vadászgép géppuskatüzet zúdított Tiszakécskén a tömegre, akik éppen a Himnuszt énekelték. Tizenhét halott és 110 sebesült maradt a földön.
A repülők Kecskeméten és Csongrádon is a tüntetőkre lőttek. Kecskeméten (október 28-án) a cigánytelepet is repülőgéppel gépágyúztatta, miután ide vonultak vissza a felkelők. (Csongrádon egy gép lezuhant, pilótája meghalt.) Kiskőrösön hatan sebesültek meg a vadászgépek lövedékeitől.
Török Béla alezredes akadályozta meg, hogy bevesse a repülőket a tüntetők ellen Szabadszálláson, Kerekegyházán, Kunszentmártonban és Fülöpszálláson is. Amikor a kiskunhalasi lövészezredet Budapestre rendelték, Gyurkó parancsára 20 elfogott tüntetőt vizsgálat nélkül a helyszínen agyonlőttek. [1]
Október 31-én Gyurkó a szovjet hadsereghez menekült. Véres szerepe még ekkor sem ért véget: november 4-én a Magyar Néphadsereg Katonatanácsának tagja lett, december 11-én pedig Egerben a katonák parancsnoksága alatt két tüntetőt megöltek, 14-et megsebesítettek.
[szerkesztés] A megtorlásban és utána
Tevékeny részt vállalt a megtorlásban is, mint a Tiszti Felülvizsgáló Bizottságok elnöke és a katonai felsőbíróság ülnöke. Tagja volt többek közt annak a másodfokú bíróságnak, amely halálra ítélte Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagyot, aki 1956. október 30-án kiszabadította felsőpetényi fogságából és Budapestre szállította Mindszenty József bíborost. [2] Katonai ülnökként rettegtek tőle a vádlottak. Az elsőfokon életfogytiglani börtönre és más súlyos büntetésekre ítélt békéscsabai forradalmi vezetők például visszavonták fellebbezésüket, amikor megtudták, hogy a másodfokon az egyik ülnök Gyurkó lesz.
1957-ben jutalmul a Honvédelmi Minisztérium kiképzési főcsoportfőnöke lett, majd 1957 és 1960 közt a határőrség parancsnoka. Később azonban személye terhessé vált a konszolidálódó rezsim politikai vezetése számára. 1960. szeptember 1-jén elbocsátották. A Nagytétényi Sertéshízlalda igazgatója lett, később benzinkutat kezelt.


Based on work by