Hegyi Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hegyi Gyula
Hegyi Gyula

Hegyi Gyula (Békéscsaba, 1951. április 30. – ) európai parlamenti képviselő, a Magyar Szocialista Párt tagja, filmkritikus, publicista.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajza

Hegyi Gyula 1951. április 30-án született Békéscsabán. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Két évvel később a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgozott.

Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként több ezer írást publikált. Kilenc könyve, köztük három verseskötete és több elbeszélése is megjelent.

A rendszerváltástól képviselővé választásáig szóvivője, illetve elnökségi tagja volt a Demokratikus Chartának, a Nyilvánosság Klubnak és az Amnesty International magyarországi szervezetének. Tagja a Magyar Katolikus Újságíró Szövetségnek és a Magyar Írószövetségnek, a Zsinati Klubnak és aktív résztvevője különböző környezetvédelmi mozgalmaknak.

[szerkesztés] A Magyar Szocialista Párton belüli tevékenysége

A Magyar Szocialista Pártba 1995. március 15-én lépett be. 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben országgyűlési képviselővé választották az MSZP fővárosi listáján. Az első ciklusban az emberi jogi és az európai integrációs bizottságban, a másodikban a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökeként, a harmadikban a környezetvédelmi bizottság alelnökeként és az európai integrációs bizottság tagjaként dolgozott. 1994 és 2004 között tagja volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ahol megválasztották a szociális bizottság alelnökének és a médiaügyek állandó felelősének. 1996-tól (kis megszakítással) 2003-ig tagja volt az Országos Választmánynak. Elnökségi tagja a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának. Évekig az ET szocialista frakciójának alelnöke is volt.

[szerkesztés] Európai Parlamenti tevékenysége

Hegyi Gyulát 2004 júniusában választották meg európai parlamenti képviselőnek, a Magyar Szocialista Párt listájáról. Az Európai Parlamentben a Környezetvédelemi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, a Kulturális és Oktatási Bizottság póttagja, valamint részt vesz a nyugat-balkáni ügyek delegációjában és alelnöke az EP macedóniai delegációjának. Mint az egyik legaktívabb magyar képviselő, mintegy húsz környezetvédelmi és kulturális jelentés szerzője, illetve társ-szerzője.

Jelenleg az alábbi témákkal foglalkozik Hegyi Gyula:

  • Környezetvédelem:
    • Légszennyezés jogszabályok
    • Talajszennyezés
    • Hulladékok
    • Vegyi anyagok
    • Fenntartható Fejlődés
    • Vízpolitika
    • Élelmiszerek
    • Természetvédelem
    • Környezetvédelem finanszírozása
  • Kultúra, oktatás:
    • Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata
    • Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló rendelet
    • Közösségi roaming díjak szabályozása
    • Művészek szociális helyzete

[szerkesztés] Érdeklődési kör

Hegyi Gyula legfőbb érdeklődési területei:

  • környezetvédelem
  • kultúra (elsősorban a filmművészet)
  • balkáni kérdések
  • a modern baloldal és a globalizáció témái
  • kereszténység és szocializmus.

Hobbi: kerékpározás, utazás

[szerkesztés] Könyvei

  • Európai földalatti – Versek (Magvető, 1980)
  • Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál – Versek (Magvető, 1986)
  • Jiri Menzel – Monográfia (Múzsák, 1990)
  • A baloldaliság öröme – Esszék, tanulmányok, cikkek (Kossuth, 1993)
  • A tű fokán – Nagyesszé (Hammer Műhely, 1995)
  • Left Side Story – Esszék, tanulmányok, cikkek (Gondolat, 1995)
  • Tíz év után (Andor Lászlóval és Galló Bélával közösen) – Tanulmány (Napvilág, 2000)
  • Paneltől az Óceánig (Andor Lászlóval közösen) – (Villányi úti könyvek, 2003)
  • A szélkerék dala – Esszék, útirajzok (Urbis Könyvkiadó, Budapest 2005.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások