Csonttollú

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Csonttollú
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Csonttollúfélék (Bombycillidae)
Nem: Bombycilla
Faj: B. garrulus
Tudományos név
Bombycilla garrulus
Linnaeus, 1758
A Wikifajok tartalmaz
Csonttollú témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Csonttollú témájú médiaállományokat.

A csonttollú (Bombycilla garrulus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedés

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén elterjedt. Elsősorban fenyvesekben, de más jellegű erdőkben is előfordul. Inváziós madár, időnként igen nagy számban kóborol.

[szerkesztés] Alfajai

  • Bombycilla garrulus garrulus
  • Bombycilla garrulus pallidiceps

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 18 centiméter, szárnya fesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 32-35 gramm. Világosbarna és a vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete.

[szerkesztés] Életmód

Költőterületén inkább rovarokkal táplálkozik, amit akár a levegőben is elkap, a telelő példányok növényi terméseket és bogyókat elfogyaszt.

[szerkesztés] Szaporodás

Júniusban, általában fenyőfákra, 4-7 méteres magasságban, fenyőágacskákból építi csészealakú fészkét, melyeket mohával és zuzmóval bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik, 20-21 napig, ezalatt a hím hordja az eledelt. A kikelés után a fiókák még két hétig tartózkodnak a fészekben. Gyakran telepesen költ.

[szerkesztés] Kárpát-medencei elterjedése

Magyarországon rendszeres téli vendég, időnként nagy csapatokban lepi el a területet és nagy károkat okoz.

[szerkesztés] Védettsége

Magyarországon védett. Pénzbeli értéke: 10 000 Ft.

[szerkesztés] Források