Grál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Grál, Szent Grál. Legenda, mítosz.

Vicente Juan Masip festménye a Grál-kehelyről
Vicente Juan Masip festménye a Grál-kehelyről

A középkorban általában kehelynek ábrázolták.

Őskeresztény, kelta és keleti eredetű elemeket tartalmaz. Több megjelenési formája szerepel irodalmában: kehely, tál, drágakő, illetve az ezoterikus irodalomban szimbóluma valaminek. Nem kanonizált iratok szerint a Grál abból a smaragdból készült, mely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a Mennyből kitaszította. A Grálba folyt a keresztre feszített Krisztus vére. Más források szerint az edény jáspisból való, aki belőle iszik (esetleg csak látja), örökké fiatal marad. Mai ismert formája a XI. század végén, a Mária-kultusszal egyidőben alakult ki.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Grál a szent iratokban

Jézus a kehelyből ivott az utolsó vacsorán, keresztrefeszítése után Arimathiai József pedig abban fogta fel a sebeiből folyó vért (lásd Nikodémosz apokrif evangéliuma). Arimathiai Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával. Börtönbe zárták, étlen-szomjan tartották, mégis életben maradt, táplálékát a Szent Grál biztosította, melynek őrzője volt.

Egy másik legenda szerint Jézus feltámadása után a Grált angyalok tartották Ég és Föld között, majd a templomos lovagok őrizték a Megváltás Hegyén.

[szerkesztés] A Grál az irodalomban

A grál-költészet ismertebb képviselői a középkorból:

Közülük talán Eschenbach Parzival (Parsifal) c. költeménye a legismertebb, mely alapja volt Richard Wagner operája szövegkönyvének is.

A Szent Grál titkát a Bullion Frigyes, francia király által alapított Sion-rend is magáénak vallja.

[szerkesztés] A Grál a Parsifal-legendában

William Morris: Vision of the Holy Grail
William Morris: Vision of the Holy Grail

Az Üdvösség Hegyén épült kastély-templomban őrzik a Grál-lovagok, papkirályuk vezetése alatt. A király azonban sebesült, súlyos beteg. Sem meggyógyulni, sem meghalni nem tud. Birodalmából pusztaság lett. Átokfölde, ahol a folyók kiapadnak, az aszályban minden elszikkad. A kastélyba érkezik a naiv, bárdolatlan ifjú Parsifal. Arra tanították, hogy nem illik kérdezősködni, és így, noha vacsora közben többször megjelenik egy gyönyörű lány, kezében drágakövekkel kirakott kehellyel – ami maga a Grál, melyből ragyogó fény árad – Parsifal hallgat. Nem kérdezi meg, hogy kit vagy mit szolgál a Grál és hogy milyen betegségben szenved a király. Elhagyja a kastélyt. Megtudja, hogy ha feltette volna a helyes kérdéseket, meggyógyult volna a sebzett király, és ebből sok jó származott volna. Bűnbánóan világgá megy, öt évig bolyong, sok hőstettet hajt végre, de a Grál kastélyba nem talál vissza és a lelkét is majdnem elveszti. Egy szent életű remete felszólítja, hogy szolgálja embertársait, mire a hős elkerül Arthur király udvarába, és csatlakozik a Kerek Asztal lovagjaihoz. Újabb bolyongás után két társával eljut a sebesült király és a Grál otthonába, fölteszi a helyes kérdéseket, a király sebe összeforr, majd békésen meghal. Kiaszott, puszta birodalmában újra víz árad a folyókba, termékeny lesz a föld, a Grált pedig egy mennyei kéz felviszi az égbe.

A Római Birodalom előtti ősi európai (kelta) és keleti kultúrkör érintkezése és kölcsönhatása jórészt még feltáratlan. A Grál-legenda keletkezésének megértése közelebb viheti a ma emberét ezeknek a kölcsönhatásoknak a feltárásában.

[szerkesztés] A Grál-kastély

W. C. Stanfield: Szent Mihály hegye
W. C. Stanfield: Szent Mihály hegye

A Grál templomát (kastélyát) Scharfenberg legendája szerint Titurel építette. [1]

A Grál-kastélyt – egyértelmű meghatározás hiányában – az utókor több helyre próbálta elhelyezni. A templomosokkal való kapcsolat, főleg Eschenbach olvasatában, behatárolja a lehetséges helyszínt.

A felmerült helyszínek:

  • Glastonbury, Anglia
  • Szent Mihály hegye, Cornwall
  • Montségur vára, francia Pireneusok
  • Montsalvat vára, spanyol Pireneusok
  • Borostyánkő, akkoriban az volt a templomosok egyik utolsó végvára.

[szerkesztés] Magyar kapcsolatok

A legendák szerint Nagy Lajos királyunk kapcsolatban állt a Grállal. A pálosokhoz való kapcsolata ismert, ők hazánkban egyedül tartották számon Arimathiai József ünnepét.

[szerkesztés] A szent Grál a tömegkultúrában

Történetét, legendáját rengeteg film és könyv dolgozta fel az idők folyamán, ezek közé tartozik napjaink egyik legnépszerűbb regénye, a Da Vinci-kód is.

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • W. J. Stein: Weltgeschichte im Lichte des heiligen Gral (1927)
  • [2]
  • Heinrich Teutschmann: Der Gral (1984); A Grál (Bp., é.n., magánkiadás)
  • Vámosi Nagy István: Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő (Szeged, 1984; 1985)
  • Parsifal a XXI. század embere (Bp., 2003) [3]
  • Grál-füzetek – folyóirat a szellemi kultúráért [4]

[szerkesztés] Külső hivatkozások