Hidrogén-klorid

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hidrogén-klorid
Hidrogén-klorid molekula
Általános
Magyar név Hidrogén-klorid
IUPAC név Hydrogen chloride
Egyéb nevek Sósav,
klórhidrogén,
spiritus salis,
acidum hidrochloricum,
acidum muriaticum
Képlet \mathrm{HCl}\,\!
Moláris tömeg 36,46 g/mol
Megjelenés Színtelen, szúrós szagú
higroszkópikus gáz
CAS-szám [7647-01-0]
EINECS (EG) szám 231-595-7
EG-Index szám 017-002-01-X
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 1,16 g/cm3 (20 °C), gáz
Oldhatóság vízben Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont −114,2 °C (158,8 K)
Forráspont −85,1 °C (187.9 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet Lineáris, dipólus molekula
Fizikai állandók
Képződéshő −92,5 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 28,8 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Maró hatású (C)
R-mondatok Sablon:R34, R37
S-mondatok S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion Kloridok
Azonos kation
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A Hidrogén-klorid Szúrós szagu gáz, amelynek vizes oldatát először Basilius Valentinus állította elő a XV. sz.-ban, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is van S., minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője. A S. hidrogén és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy a fény hatására és az egyesülés durranás kiséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással.

A S. előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált kénsavval melegítjük; e célra azonban rendesen konyhasót (NaCl) használnak, amelyet előbb megolvasztanak és darabokra törve lombikban kénsavval öntenek le. A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü S.-at kapnak. A S. szintelen, szúrós szagu gáz, amely a levegőn füstölög, mert a levegő nedvességével egyesül és ezzel megsűrüsödik. Igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, több atmoszférai nyomással szintelen folyadékká megsűríthető. A S.-gáznak sűrüsége 1,278(levegő=1) és vízben rendkivül könnyen oldódik; 1 térfogat viz 0°-on 505 térfogat (0,825 gr.) és 20°-on 440 térfogat (0,721 gr.) S.-gázt abszorbeál; ezért S.-gázzal telt palack viz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vizzel. A S.-gáznak vizes oldatát közönségesen S.-nak nevezik, amelynek fajsúlya a savtartalommal növekszik.

A savtartalom közelítőleg a fajsúly két első tizedesének kétszeresével egyenlő. A S. igen erős egybázisu sav; a legtöbb fémet hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át; oxidáló anyagok (p. mangánhiperoxid, káliumklorát stb.) a S.-at elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A S.-at nemcsak a laboratoriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkivül gyógyszerül is használják.

A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; ne legyen szennyezve kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal.