Krk-sziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A „Krk” című szócikk ide irányít át. További jelentéséhez lásd: Krk (város).
A Horvátországhoz tartozó Krk az Adriai-tenger második legnagyobb szigete 405,25 km² területével. Hossza 38 km, legnagyobb szélessége 13 km, tengerpartjának hossza majdnem 200 km. Lakossága 17 000 fő. A fő megélhetési forrást a földművelés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a turizmus jelenti a szigeten lakóknak.
A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A sziget az Adriai-tenger északi részén, Rijeka közelében a Kvarner-öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m).
Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta híd köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett
[szerkesztés] Történelme
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak Curicta szigetnek nevezték. A római polgárháború idején Curicta öble volt a színtere Caesar és Pompeius tengeri csatájának.
[szerkesztés] Idegenforgalma
1897 februárjában született itt a turizmus, a Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság első okiratának létrehozásával.
[szerkesztés] Települései
[szerkesztés] Forrás
- Horváth Tibor: Horvátország, Cartographia Kiadó Budapest, 2002.


Based on work by