Botrány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A botrány (latinos neve: skandallum) olyan cselekmény vagy esemény, amelynek során sérülnek a társadalmi együttélés írott vagy íratlan szabályai, zavar keletkezik a közéletben. A botrány lehet erkölcsi, politikai, sajtó, gazdasági, sport stb.

A botrányokozásnak lehetnek társadalmi okai (tiltakozás vélt vagy valós diszkrimináció ellen, egy problémára való figyelemkeltés szándéka), de eredhet a megbotránkoztató személy (a botrányhős) egyéniségéből, pszichológiai tulajdonságaiból, vagy nonkonformizmusából is.

A Biblia újszövetségi részében Jézus a következőket mondja: „Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.” (Máté apostol evangéliuma: 18,7 - Károli Gáspár fordítása) A maga korában Jézus is botrányhősnek számított, keresztre is feszítették.

A történelem során voltak olyan botrányok, amelyeknek negatív szerepe volt a társadalom fejlődése szempontjából (mert például boszorkányüldözés követte őket), de olyanok is, amelyek felhívták a figyelmet egyes problémákra, vagy pozitív társadalmi folyamatokat indítottak be.

Gyakran előfordul, hogy igazi botrány helyett a bulvármédia maga csinál műbotrányokat. Az események botrányszerű tálalását Pulitzer József vezette be az újságírásban, ő sárga újságírásnak hívta. Angol nyelvterületen találó szó rá az infotainment, az information (hír) és entertainment (szórakoztatás) szavak összevonása.

[szerkesztés] Híres botrányok

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Terence Hanbury White: The Age of Scandal, G. P. Putnam & Co. (1950)


Más nyelveken