Hódmezővásárhely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Csongrád | ||||
| Kistérség | Hódmezővásárhelyi | ||||
| Rang | megyei jogú város
|
||||
| Terület | 483,22 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 6800 | ||||
| Körzethívószám | 62 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és az ország második legnagyobb területű városa, volt megyeszékhely.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekszik.
[szerkesztés] Története
A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.
1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.
A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági városi jogot nyert. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben már az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János bebörtönzése miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.
A II. világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-ről 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.
1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.
2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.
[szerkesztés] Látnivalók
- Városháza (romantikus stílusban Ybl Miklós tervezte)
- Fekete Sas szálló
- Károlyi-ház
- Zsinagóga (mór stílusú)
- Agrármúzeum
- Bakay-kút (az Alföld első artézi kútja)
- Tornyai János Múzeum,
- Németh László emlékház,
- Művésztelep,
- Református újtemplom (barokk stílusú)
- Csomorkányi templomrom (13. – 14. század)
- Emlékpont
- Mártély (üdülőhely)
- Címeres Emlékpark
- Mártélyi Tájvédelmi Körzet
- Iskolamúzeum
[szerkesztés] Híres hódmezővásárhelyiek
- Bessenyei Ferenc, a Nemzet Színésze
- Bíbó Lajos író
- Czutor Béla cigányprímás
- Endre Béla festő (itt volt diák)
- Gyuricza József kétszeres világbajnok vívó, edző
- Hajnal Imre pedagófus, matematikus
- József Attila gyakori vendége volt a Makai Ödön-háznak
- Juhász Katalin olimpiai bajnok tőrvívó
- Kenéz Ernő operaénekes [1]
- Kiss Lajos néprajztudós
- Kohán György festő
- Lucien Hervé (Elkán László) Franciaországban élő fotóművész
- Németh László író, a főgimnáziumban tanított a második világháború után (1945-1948)
- Nyizsnyai Gusztáv zeneszerző, dalköltő
- Plohn József fotóművész [2]
- Szántó Kovács János agrárszocialista vezető
- Szeremlei Sámuel akadémikus, helytörténész, lelkész
- Rácz Sándor politikus, szabadságharcos
- Szokolay Zoltán író, előadóművész
- Tornyai János festő
- Vekerdi László matematika- és tudománytörténész
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az önkormányzat honlapja
- Emlékpont
- A Vendégváró oldala
- Irány Magyarország!
- Gyalogló
- Hódmezővásárhely.lap.hu
- Vasarhely.net Vásárhely és kistérségének portálja
- eMagyarország
- Hódmezővásárhely a szeporszag.hu -n
- Térkép Kalauz – Hódmezővásárhely
- Egy részletes KSH-jelentés a városról
- Hódmezővásárhely at Google Earth Community
- Film Hódmezővásárhelyről – indulhatunk.hu
| Csongrád megye városai |
|---|
| Csongrád · Hódmezővásárhely · Kistelek · Makó · Mindszent · Mórahalom · Sándorfalva · Szeged · Szentes |


Based on work by