Kerényi Károly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Prof. Dr. Kerényi Károly (Temesvár, 1897. január 15. – Ascona, 1973. április 10.) magyar származású svájci klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja 1949-ig. Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, így emigrációba kényszerítette.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
(kidolgozás alatt)
[szerkesztés] A hazai ókortudomány vezéralakja
Ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességnek érző természetű és széles körű nemzetközi tudományos tekintéllyel rendelkező polihisztor volt.
[szerkesztés] Művei
- Legjelentősebb művei
- A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről
- Ascensio-ábrázolás Brindisiben Budapest, 1930.
- Gedanken über den griechischen Tanz Freiburg i. Br., 1963.
- Gondolatok a bűnvallomásról Budapest, 1938.
- Horatius – Horatianizmus Budapest, 1936.
- Humanizmus és hellénizmus Budapest, 1936.
- Labyrinthos der Linienreflex einer mythologischen Idee Budapest, 1941.
- Lesbosi utazás Budapest, 1936.
- Menschsein als Mysterium in griechischer Deutung Wien, 1967.
- Die Mythologie der Griechen München, 1992.
- Trasitus és Sedatus Budapest, 1936.
- Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
- Magyar szabadkőművesek listája (Lukács György vádja alapján)


Based on work by