Bern
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bern | |
|---|---|
| Ország | Svájc |
| Kanton | Bern |
| Kerület(ek) | Bern |
| Irányítószám | 3000–3050 |
| Koordináták | É.Sz. 46° 57' K.H. 7° 27' |
| Terület | 52 km² |
| Népesség | 127 217 fő (2005) |
| Népsűrűség | fő/km² |
| Térkép | |
Bern Svájc fővárosa, egyben Bern kanton székhelye. (Franciául Berne, olaszul Berna).
Lakosainak száma: 127 217 (2005). Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Állítólag az általa elejtett medvéről (németül Bär) nevezte el a várost. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. 1848-ban lett Svájc fővárosa.
A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harminc éves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).
[szerkesztés] Fekvése
Bern mintegy Svájc közepén fekszik. A táj a jégkorszakban alakult ki, a város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter). Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'.
[szerkesztés] Látnivalók
A városközpont az UNESCO világörökség része. Talán a leghíresebb a Zytglogge, egy középkori óratorony, bábjátékkal. Nevezetes a 15. századi gótikus katedrális, a Münster és szintén a 15. századból származik a Városháza is. A 16. századtól máig van egy "medveverem" a belváros szélén, ahol élő medvéket tartanak. (Jól láthatóak a Nydeggbrücke nevű hídról.) A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19. században épült, látogatható. Híres a rózsakert (Rosengarten), amit 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén.
[szerkesztés] Közlekedés
A tömegközlekedés jól működik: 3 villamosvonal és számos autóbuszvonal van. Az autóbuszvállalat neve: Bernmobil. A pályaudvar összeköttetést teremt az igen jó svájci vasúti hálózattal. Repülőtér is van a városban.
[szerkesztés] Lakosság
2005 végi adat szerint a lakosság 21,3%-a külföldi.
[szerkesztés] Nyelvek
A hivatalos és írott nyelv a német. A lakosság a német helyi nyelvjárását beszélik.
[szerkesztés] Vallások
A város 47%-a evangélikus, 25%-a római katolikus, 3,8%-a muzulmán, 1,5%-a ortodox, 340 fő zsidó vallású. Bernben székel a római katolikus püspök és a központban egy zsinagóga is található.
[szerkesztés] Híres emberek
Bernben születtek az alábbi híres emberek:
- Albrecht von Haller tudós,
- Albert Bitzius költő,
- Ferdinand Hodler festő,
- Paul Klee festő.
A városban dolgozta ki a relativitás-elméletet a német születésű Albert Einstein, aki ekkor a szabadalmi hivatalban dolgozott Bernben.
[szerkesztés] Kultúra
Bern egyetemi város.
Évente egyszer, nyáron, szabadtéri fesztivált rendeznek a Gurten hegyen, amely Bern közelében található.
[szerkesztés] Színház
- Városi színház
- Vágóhíd színház
- Főiskolai színház
- Tojo színház a lovasiskola épületében
[szerkesztés] Kulturális helyek
Kultur-Casino Bern Berner Symphonie Orchester Marian's Jazzroom Mahogany Hall Gőzcentrum Lovarda BeJazz Bierhübeli Nemzetközi diákklub(ISC) Wasserwerk (ifjúsági centrum) Gaskessel (ifjúsági centrum)
[szerkesztés] Múzeum
- Műcsarnok balra és történelmi múzeum jobbra
- Természeti múzeum
- Einsteinház
- Kommunikációs múzeum (postamúzeum)
- Művészeti múzeum
- Svájci alpesi múzeum
- Álommúzeum
- Paul Klee centrum
- Lövész múzeum
[szerkesztés] Templomok
[szerkesztés] Református
- János-templom
- Pál-templom
- Péter-templom
- Márk-templom
- Mátyás-templom
- Bümpliz-templom
[szerkesztés] Más felekezetű
- Szent Péter és Pál keresztény
- Szent Orsolya-templom (anglikán)
[szerkesztés] Kastélyok
- Régi Bümplitz kastély
- Új Bümplitz kastély
- Holligen kastély
- Wittigkofen kastély
[szerkesztés] Emlékmű
- Bubenberg-emlékmű
- Erlach-emlékmű
- Weltpost-emlékmű
- Welttelegrafen-emlékmű
- Zähringer-emlékmű
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Sport
Az öreg Wankdorfstadionban volt a németek legnagyobb mérvű győzelme 1954. július 4-én. Ekkor Magyarországot győzték le 3:2-re. A németek ma is úgy hívják a berni csoda!
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


Based on work by