Adriai-tenger

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Adriai-tenger műholdfelvételen
Az Adriai-tenger műholdfelvételen

Az Adriai-tenger a Földközi-tenger része, az Appennini-félsziget és a Balkán-félsziget között terül el. A nyugati partján Olaszország, míg a keleti partján Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia található. Délkeleten a 72 km széles Otrantói-szorosal kapcsolódik a Jón-tengerhez.

A tenger hossza kb. 770 km, átlagos szélessége 160 km. Teljes területe 160 000 km². Északi része meglehetősen sekély, átlagos mélysége 240 m. Legmélyebb pontja Dubrovniktól délre található, 1460 m mély.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nagyobb kikötői

Olaszországban: Trieszt, Velence, Ancona, Bari, Brindisi

Horvátországban: Rijeka / (Fiume), Split, Dubrovnik, Ploče

Montenegróban: Kotor, Bar

Albániában: Durrës, Vlora

[szerkesztés] Legnagyobb öblei

Északon: Velencei-, Trieszti-, Kvarner-, Rijekai-(Fiumei-)öböl

Délen: Kotori-, Drin-, Manfredoniai-öböl

[szerkesztés] Legnagyobb félszigetei

Gargano-, Isztiai-, Peljesac-félsziget

[szerkesztés] Nagyobb szigetei

A horvát-tengerpart mentén közel 1200 szirt és sziget található. A dinári-hegységből süllyedékkel leszakadó szigetek nagy része mészkőből áll.

  • Kvarner-öböl szigetei: Krk-sziget (410 km²), Cres-sziget (404 km²), Pag-sziget (285 km²), Rab-sziget (93,6 km²), Lošinj-sziget (74,37 km²)
  • Észak-Dalmát-szigetek: Dugi Otok-sziget (124 km²), Pašman-sziget (60 km²), Kornati-szigeteket 125 kopár és általában lakatlan sziget alkotja.
  • Dél-Dalmát-szigetek: Brač-sziget (394 km²), Hvar-sziget (300 km²), Korčula-sziget (276km²), Mljet-sziget (100 km²), Vis-sziget (60 km²) Lastovo-sziget