Galápagos-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Galápagos-szigetek (spanyolul: Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport.
Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakul, a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.
A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra (). A Galápagos-szigetvilág közigazgatásilag Ecuador része.
A szigetcsoport híres az ott honos fajok magas számáról, valamint Charles Darwin itt folytatott tanulmányáról, mely evolúcióelmélete kialakulásában fontos szerepet játszott.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |


Based on work by