Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Egyesült Államok Alkotmányát 1787. szeptember 17-én fejezték be, és 1789-ben lépett érvénybe. Az alkotmány az Egyesült Államok alaptörvényeit tartalmazza, megírásában nagy szerepet játszott két későbbi elnök, John Adams, illetve Thomas Jefferson. Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, ami még ma is érvényben van. Ami ezt elősegítette, az az alkotmány rugalmassága, ami kiegészíthetőségéből fakad. A mai napig 27 kiegészítés (Amendment) van érvényben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Az alkotmány a Konföderációs Cikkelyek egy felújított változata. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy a Kongresszus kezében nem volt meg a megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusában a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, ami 1789. március 4-én érvénybe lépett, miután már a szükséges 13-ból 9 állam aláírta. 1787-ben az Egyesült Államok alkotmánya a világon szinte az elsők között volt, amely kinyilvánította a zsidók egyenjogúságát.( a legelső amerikai állam, amely egyenlővé tette a zsidókat, Virginia volt 1785-ben, teljes egyenlőségben részesítette a zsidókat, polgári és vallási értelemben egyaránt.)
[szerkesztés] Szövegezés, ratifikációs kívánalmak
1786 szeptemberében öt állam küldöttei találkoztak az Annapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőit Philadelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után 1787. február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivétel Rhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgoyyák ki. A philadelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre lépjen ( a résztvevő államok számára).
[szerkesztés] A philadelphiai konvenció
A konvenció nemhivatalos napirendje a főleg James Madison által megfogalmazott Virginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:
- Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal.
- A törvényhozás által választott végrehajtó elnök.
- Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal.
- A nemzeti törvénzhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben.
A kisebb államok ehelyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.
A kompromisszum kovácsa Roger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyezetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították , ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.
[szerkesztés] A ratifikáció
| Az Alkotmány ratifikálása államonként | ||||
|---|---|---|---|---|
| Dátum | Állam | Szavazatok | ||
| Igen | Nem | |||
| 1 | 1787. december 7. | Delaware | 30 | 0 |
| 2 | 1787. december 12. | Pennsylvania | 46 | 23 |
| 3 | 1787. december 18. | New Jersey | 38 | 0 |
| 4 | 1788. január 2. | Georgia | 26 | 0 |
| 5 | 1788. január 9. | Connecticut | 128 | 40 |
| 6 | 1788. február 6. | Massachusetts | 187 | 168 |
| 7 | 1788. április 28. | Maryland | 63 | 11 |
| 8 | 1788. május 23. | Dél-Karolina | 149 | 73 |
| 9 | 1788. június 21. | New Hampshire | 57 | 47 |
| 10 | 1788. június 25. | Virginia | 89 | 79 |
| 11 | 1788. július 26. | New York | 30 | 27 |
| 12 | 1789. november 21. | Észak-Karolina | 194 | 77 |
| 13 | 1790. május 29. | Rhode Island | 34 | 32 |
Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a Kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.
1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy ay Alkotmány életbe lépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.
Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i [new hampshire]]-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány amely az Alkotmány alapján működött.
[szerkesztés] Történelmi hatások
Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok az amerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, illetve a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosab európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig a Kr. e. 2. századi Polübiosz hatását tükrözi, aki a Római Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.
[szerkesztés] A Bill of Rights
[szerkesztés] Az Alkotmány cikkelyei
- Az előszó, ami leírja az alkotmány öt célját (Preamble):
- Az államok közti jobb összhang megteremtése
- Igazság és béke biztosítása
- Támadások elleni védekezés
- A nép jóllétének elötérbe helyezését
- A szabadság biztosítása
-
- Az alkotmány hét főcikkelyből áll:
- 1. A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch)
- A Kongresszus, ami egy Szenátusból és a Képviselőházból áll.
- Választások módja
- Szenátori és képviselői tisztség betöltésére irányuló előfeltételek
- A törvényhozói hatalom jogai
- 2. A végrehajtói hatalom (Executive Branch)
- Az elnökség: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskű, jogkör.
- Az alelnök: A Szenátus feje
- 3. Bírósági hatalom (Judiciary Branch)
- Legfelsőbb bíróság (Supreme Court)
- Tárgyalás esküdszék jelenlétében minden bűnűgyi perben
- A hitszegés bűntetése
- 4. Államok hatalma
- Az államok és a kormány közti viszony leírása: Miben van az államoknak saját hatásköre és miben dönthet csak a Kongresszus.
- Az államok közti szabad költözés joga
- 5. Változtatás az alkotmányon
- Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban.
- 6. Az Egyesült Államok törvényei
- Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra
- 7. Aláírások
- Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen. 1790 májusában a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta.
[szerkesztés] Lásd még


Based on work by