II. Henrik osztrák herceg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. (Jasomirgott) Henrik (11071177. január 13.) osztrák őrgróf (11411156), herceg (11561177), rajnai palotagróf (11401141), XI. Henrik néven bajor gróf (11411156).

II. Henrik emlékműve Bécsben
II. Henrik emlékműve Bécsben

III. Lipót fiaként először rajnai palotagróf lett. Később bajor gróffá és osztrák őrgróffá is koronázták öccse, IV. Lipót korai halála után. A Welfek és a Staufok a Német-Római Császárságért folytatott harcában az egyre nagyobb hatalomhoz jutó Staufok végü eltávolították a Welf X. (Büszke) Henrik bajor grófot és a Bajor Hercegséget támogatóiknak, a Babenbergeknek adományozták. Az új császár, I. Frigyes a gyenge lábakon álló békét azzal próbálta meg alátámasztani, hogy 1156. szeptember 8-án kiadta a Privilegium Minus-t, melyben visszaadta Bajorországot Büszke Henrik fiának, Oroszlán Henriknek és cserébe Ausztriát hercegségi rangra emelte és teljes mértékben függetlenítette Bajorországtól.

II. Henrik szobra Bécsben
II. Henrik szobra Bécsben

Apjától eltérően, aki Klosterneuburgban rendezte be a családi rezidenciát Henrik áthelyezte központját Bécsbe 1145-ben. Kiépítette a modern Ausztria fővárosát mely csak ekkor múlta felül Kremst, Melket vagy Klosterneuburgot. Ettől kezdve a történelem folyamán végig Bécs volt Ausztria fővárosa. 1147-ben felépül a Szent István-dóm, amely a város szembetűnő jelképe lett. 1155-ben Henrik felépítette a Schottenstift monostort, amelynek udvarában azóta is ott áll az első osztrák herceg szobra.

1143-ban Henrik feleségül vette Supplinburg-i Gertrúdot, II. Lotár német-római császár unogahugát. 1148-ban pedig Theodora Comnénával, a I. Mánuel bizánci császár unokahugával kötött házasságot. Mindkét házasság a Babenberg-dinasztia hatalmas befolyását mutatta Közép-Európában.

Henrik bátyja volt a híres krónikás Freising-i Ottó, nővére pedig Babenberg Judit, V. Vilmos monteferrat-i márki felesége.

Az első herceg mellékneve, Jasomirgott, először a 13. században jelenik meg egy dokumentumban Jochsamergott formában. Jelentése tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szó az arab nyelvből szármaik abból a korból amikor Henrik résztvett a második keresztes hadjáratban (1146). Egy népszerűbb teória szerint viszont a név a "Ja so mir Gott helfe" kijelentés összevonásából származott, melynek jelentése "Igen, az Istenem megsegít".

Előd:
IV. Lipót
II. Henrik

osztrák őrgróf (1141. október 18. - 1177. január 13.)

Utód:
V. Lipót
Előd:
IV. Lipót
XI. Henrik

bajor gróf (1141 - 1156. szeptember 8.)

Utód:
XII. (Oroszlán) Henrik
Előd:
Ballersadt-i Vilmos
II. Henrik

Rajnai palotagróf (1140 - 1141)

Utód:
III. (Stahleck-i) Hermann