Heltai Gáspár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Száz fabula. Belső címlap
Száz fabula. Belső címlap

Heltai Gáspár (Nagydisznód vagy Nagyszeben, 1490? v. 1510? – Kolozsvár, 1574) magyar író, nyomdász.

A régi magyar irodalom egyik első jelentős személyisége.

Erdélyi szász családból származott, eredet neve Caspar Helter volt. Anyanyelve nem volt magyar, csak 1536-ban kezdett magyarul tanulni.

A reformáció korának hitbeli forrongásai gondolkodása pályáján jól nyomon követhetők. Az 1540-es években áttért a lutheránus hitre. 1544-től a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben református lett, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért.

1543-tól a wittenbergi egyetemre járt. 1550-ben Kolozsvárott Hoffgreff Györggyel nyomdát alapított. Kiadványainak a magyar egységes helyesírás kialakításában jelentős szerepe volt.

Több munkatárs segítségével lefordította és 1555-ben kiadta szinte az egész Bibliát1. Átdolgozta Aiszóposz meséit, mindegyik szöveghez erkölcsi magyarázatokat, tanulságokat fűzve (Száz fabula)2. Antonio Bonfini nyomán megírta az első összefüggő magyar történelmet (Chronica az Magyaroknac dolgairúl), amely 1575-ben jelent meg.



[szerkesztés] Könyv

  • Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963).
  • Keleti Arthur [1] a Száz fabulát 1943-ban kiadta, ennek fakszimiléjét pedig a Magyar Helikon 19??-ban.
  • Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája (Bp. 1976).
  • Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei (Bp. 1980).
  • Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól (Bp. 1981).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

___

1Krónikák, Eszter, Nehémiás, Ezsdrás, Jób könyve hiányoznak belőle.

2 Teljes címe: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei valamint azoknak értelme. Egybeszerzette és Kolosvárott anno 1566. kiadta Heltai Gáspár