Festetics György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
tolnai gróf Festetics György (Ság, 1755. január 1. – Keszthely, 1819. április 2.) a keszthelyi Georgicon alapítója.
[szerkesztés] Élete
16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, hol architektúrai rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta.
Ifjú korában lett katonává és 18 évig a hadseregben szolgált. 1790. július 12-én, mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. E lépés miatt Bécsben nagy neheztelést vont magára, kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorátus megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott.
A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgicont) alapított, amelyet József nádor 1801. augusztus 23-án szántással szentelt fel. Ugyanbban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot öt osztályúvá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át).
1802-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott föl, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa. 1809-ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 frtot tett le a szegényebb nemesek hadbaállására. 1817-től kezdve évenkint a király nevenapján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt.


Based on work by