Aacheni dóm
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aacheni dóm |
||||
Az aacheni dóm |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Németország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1978 | |||
Az aacheni dóm, egyike a császári katedrálisoknak, Észak-Európa legrégebbi katedrálisa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Időrendi adatok
- 768–800: Aachen Nagy Károly frank király székhelye lesz. Elkezdődik a kápolna építése egy római fürdő helyén. Az Oktogont római településekről (Róma, Ravenna, Trier, Köln) származó oszlopokkal és márványpadlókkal díszítik, kivülről vörösre vakolják.
- 805: III. Leó pápa felszenteli a kápolnát.
- 814: Károlyt a Pfalz-kápolnában temetik el, a pontos helyet már nem lehet azonosítani.
- 936: I. Ottó német-római császár megkoronázása a kápolnában.
- 997-től: III. Ottó elindítja a Pfalz-kápolna falainak kifestését. 1002-ben az Oktogonban temetik el. I. Henrik adományozza a szószéket, Barbarossa Frigyes pedig a csillárt.
- 1187–1193: A román stílusú kolostorépület építése.
- 1240/1250 körül: Az Oktogon oromzatának építése, a nygugati fülke ablakainak elkezdése; az építmény fehér vakolatot kap (talán már 1187–1193 körül), az oromzatot színesre festik
- kb. 1350: A nyugati torony kiépítése gótikus formákkal, magas piramissal és szegélytornyocskákkal; összekapcsolás az Oktogonnal az ereklyék bemutatása céljából
- 1367: a mai magyar kápolna gótikus elődje.
- 1355–1414: a kórus építése, egyidejűleg a Mátyás-kápolma építése
- 1420 körül: a kórus pillérének alakjai a kórus csarnokában baumbergi homokkőből
- 1429: Az átrium kettős portálja letörik.
- 1449: Anna-kápolna
- 1456–1474: kétemeletes Károly- és Hubertus-kápolna
- 1487-ig: Miklós-kápolna. Terveztek további gótikus kápolnákat is, de ezek nem valósultak meg.
- 1656: Tűzvész és hatalmas károk Aachen városában, a dóm minden tetője megsemmisült
- 1664: Új tetők az Oktogonra és kórusra
- 1719–1733: barokkosítás; a boltívek kifestése
- 1748: A magyar kápolna újjáépítése
- 1788: A nyugati homlokzat előtt kapuzat építése, ennek során a karoling bronzkapuk cseréje
- 1794: francia megszállás, az oszlopok kiemelése és Párizsba szállítása (néhány ma is a Louvre-ban)
- 1814: Aachen porosz kézre jut
- 1832: Újraépítési munkák kezdete.
- 1843: A részben visszahozott oszlopok ismételt beépítése (28 darab), több oszlop felújítása
- 1847: A Károly-egyesület (Karlsverein) megalapítása.
- 1849–1861: A kóruscsarnoknak és berendezéseinek helyrehozatala, a mérművek helyreállítása
- 1857–1862: az Anna-kápolna rendbetétele
- 1864–1866: a Mátyás-kápolna helyrehozatala
- 1868: a Károly- és Hubertus-kápolna rendbetétele
- 1869–1873: a barokk díszítések és a külső vakolat eltávolítása, 1871-ig az oromzat teljes újjáépítése, csak a kórusnak maradt meg a középkori oromzata
- 1879–1884: a nyugati torony neogótikus kiépítése, igazodva a gótikus állapothoz
- 1879–1881: a kupola mozaikdíszítése a belga Béthune tervei alapján, a kivitelezés a velencei Antonio Salviatis műve.
- 1896–1902: a körfolyosók márványborítása és mozaikdíszítése; a terveket a hannoveri Schapers készítette, a kivtelezés a Puhl & Wagner cég munkája
- 1913: márványpadló az Oktogonban és a körfolyosókon
- 2006: Befejeződik a 20 éve tartó külső renoválás.
[szerkesztés] Leírás
A belső Oktogont erős pillérek alkotják, ezekre támaszkodik a nyolcszögletű boltív, amely befedi a belső teret. A belső nyolcszög körül fut egy tizenhatoldalú alacsony boltíves körfolyosó, amely felett egy magas galéria található. Ezt ferdén elhelyezkedő boltívek fedik és belülről bronzrácsok zárják le. A galéria íve felett egy nyolcszögű Tambour található ablaknyílásokkal; ezen nyugszik a kupola íve.
Az ókori oszlopok, amelyek a galéria nyílásai közti teret díszitik, többnyire Itáliából származnak. Valószínűleg 8. század végén Nagy Károly hozatta őket ökrös szekereken Rómából, Ravennából, de esetleg Kölnből is. Ma már kevés antik oszlop látható, mviel a Rajna-vidék francia megszállása alatt ezeket Párizsba szállították. Néhány oszlop 1815 körül visszakerült Aachenbe, de ezeket csak az 1840-es években építették be ismét.
Ezt az Oktogont a 8. század utolsó évtizedében kezdték építeni, bizánci minta alapján. Az építő a frank Odo von Metz volt, de sok római és bizánci kézműves dolgozott az építkezésen.
Különösen hatásos az épület harmóniája. A bibliai mértékeken alapul (50, 100 és 12-szer 12=144), de felhasználja a Vitruvius-féle ókori építészeti elméletet is. Az Oktogonban található a kör alakú csillár, az úgynevezett Barbarossa-csillár, amelyet I. Frigyes német-római császár és felesége, Beatrix adományoztak a dómnak. A csillár 48 gyertyáját a nagy egyházi ünnepek alkalmával szokták felgyújtani.
A gótikus kórust 1355 és 1414 között építették. A 25 méter hosszú, 13 méter széles és 32 méter magas kórus, a több mint 1000 négyzetméternyi üvegfelülettel valódi üvegház.
Az Oktogontól nyugatra található egy harangtorony, amelyet egy kődhíd köt össze az Oktogonnal és amelyet két kerek lépcsőtorony szegélyez.
Nagy Károly és III. Ottó az aacheni dómban vannak eltemetve. Nagy Károly csontjait egy arany ereklyetartóban őrzik; ez a középkori mestermunka a kórus csarnokában található.
1238 óta Aachen a zarándokok célpontja volt az itt található ereklyék miatt: Krisztus pólyája és ágyékkötője, Szűz Mária ruhája, illetve Keresztelő Szent János lefejezéskor használt kendője. 1349 óta csak hétévenként van búcsújárás; a legutóbbi 2000-ben volt.
A II. világháborúban az aacheni belvárossal a dóm is az angol légierő csapásainak volt kitéve. Súlyosan károsodott a gótikus főhajó, és nem lehetett elkerülni az üvegablakok tönremenetelét sem.
[szerkesztés] Mondák
Az aachani dómról több monda és legenda szól. Az egyik magáról a dóm építéséről szól: eszerint az aacheni polgárok az építés során megszorultak pénz dolgában. Ugyan Nagy Károlynak volt elég pénze, de ő úton volt valahol a birodalomban és nem lehetett utolérni. Ekor az ördög felajánlotta segítségét azzal a feltétellel, hogy megkapja annak a lelkét, aki elsőnek belép a dómba. Nyilván annak a lelkére spekulált, aki a dómot felszenteli. Amikor a dóm elkészült és Nagy Károly III. Leó pápával a felszentelési misét elkezdték volna, senki nem mert a dómba belépni. Az ördög becsapására az accheni városi erdőből idekergettek egy farkast, keresztül a dóm bejáratán. Az ördög mohóságában rávetette magát az állatra és elragadta a lelkét még mielőtt észrevette volna a csalást. Ezután félelmetes üvöltéssel kirohant a dómból és közben úgy becsapta a nehéz bronzkapukat, hogy a a jobboldali ajtó fogantyúja a kezében maradt.
Később az ördög bosszút akart állni az aacheniakon és két zsák homokot hozott, hogy majd szétszórja a város fölött. A város előtt megállt pihenni a nagy forróság miatt. Arra jött egy kofa, aki eladta a zöldségét az aacheni piacon. Az ördög megkérdezte tőle, hogy milyen messze van még a város. A kofa azonban ravasz volt, és rögtön látta, milyen urasággal van dolga. Azt válaszolta, hogy a város még igen-igen messze van, és megmutatta a cipőjét, amely már elég elnyűtt volt, azt állítván, hogy most vette újonnan Aachenben. Akkor az ördög mérgesen felugrott és kiürítette a homokzsákjait. Ezért van Aachen közelében két hegy, jobban mondva két domb, amelyet "Ravaszdombnak" neveznek. A jelenetet megörökítették egy bronzplasztikán, amely ma a Ravaszdombon látható.
Egíy másik legenda szerint az ördög csak Heiden közeléig jutott el és ott rakta le az aacheni dóm elpusztítására szánt sziklákat, amelyeket azóta Örödgszikláknak neveznek.
Ma a nyugati kapuzaton található a nőstényfarkas képe, amelyet az aacheniak a mondabeli farkassal azonosítanak, és amelynek lyuk van a mellén - ezen lyukon keresztül költözött be az ördög. Valójában a bronz dombormű valószínűleg római eredetű és a 2. századból származik, és a Romulus és Remust tápláló nőstényfarkast szimbolizálta - Nagy Károly ezzel akarta kifejezésre juttatni az új római birodalomra támasztott igényét.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Németország világörökségi helyszínei |
| természeti: | Messel |
||
| kulturális: | Aacheni dóm | Speyeri dóm | Würzburgi érseki palota | Wieskirche | Augustusburg és Falkenlust kastélyok | Hildesheimi Szent Mária-katedrális | Hildesheimi Szent Mihály-templom | Trieri római kori műemlékek | Trieri Szent Péter-dóm | Trieri Miasszonyunk-templom | Lübeck | Lorschi bencés apátság | Rammelsberg | Goslar | Bamberg | Maulbronni kolostoregyüttes | Quedlinburg | Völklingeni Vasmű | Kölni dóm | Luther-emlékhelyek Eislebenben | Luther-emlékhelyek Wittenbergben | A klasszikus Weimar | Wartburg vára | Múzeum-sziget | Dessau-Wörlitz | Reichenau | Zollverein Szénbánya | Stralsund | Wismar | Rajna | Elba-völgy | Városháza és Roland-oszlop Bréma főterén | Muskaui park (Lengyelországgal közös) | Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal |


Based on work by