Bellusi István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bellusi István (Nagyszombat, 1668. július 29. – Nagyszombat, 1708. november 29.) jezsuita rendi szerzetes, tanár

[szerkesztés] Élete

Bellusi Ferenc öccse volt. 1684-ben lépett a jezsuita rendbe s Grazban, Nagyszombatban (1687-ben) s Bécsben a teológiát végezvén, a négy próbaévben Erdélyben Seeau gróf, császári biztos környezetében működött és még három évig mint hittérítő szerepelt Erdélyben; mig végre megrongált egészsége őt szülővárosába visszatérni kényszerítette, hol a költészetet tanította.

[szerkesztés] Munkái

1. Fabulae poeticae decem elegiis comprehensae. Tyrnaviae. 1693. (Névtelenűl.)

2. Funebris com. Apor. U. ott, 1693.

3. Funebris Leopoldo m. caesari. U. ott, 1705.

Kéziratban hátrahagyta a rend védelmére írt heves vitairatát.

[szerkesztés] Források