Aargau

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aargau (franciául Argovie): kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja. Lakosainak száma 2005-ben 573 654 volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Északon Németország és Basel-Land félkanton, nyugaton Solothurn és Bern, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: Aarau.

[szerkesztés] Földrajz

Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau).

[szerkesztés] Történelem

Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, míg a szövetségesek 1415-ben Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét. 1831. április 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg a 1852. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.

A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját.

[szerkesztés] Gazdaság

A földművelés a főfoglalkozás; állattenyésztéséről és tejiparáról híres, továbbá szőlőt is termesztenek. Felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A kanton iparilag is fejlett, főleg a precíziós műszerek, vas, acél és cement ágazatokban.

Svájc öt atomerőműve közül három ebben a kantonban található (Beznau I + II és Leibstadt). Ezen kívül, a sok folyó miatt több vízierőmű is található itt, ezért gyakran nevezik "energiakantonnak".

[szerkesztés] Közigazgatás

11 kerületből és 50 járásból áll. Nagy tanácsát járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter. A nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.

[szerkesztés] Forrás