Balatongyörök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Balatongyörök a levegőből
Balatongyörök a levegőből

Koordináták: é. sz. 46.76163° k. h. 17.34868°

Balatongyörök
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Keszthely–Hévízi
Rang község


Terület 37,59 km²
Népesség
Irányítószám 8313
Körzethívószám 83
Térkép
é. sz. 46.76163° k. h. 17.34868°
Település
Mo. térképén

Balatongyörök a Balaton északi partján, a Keszthelyi-öböl szájánál fekvő település, a 71-es főút mellett. A község két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a BalatonszentgyörgyKeszthelyTapolca vasútvonalon. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel és Tapolcával.

[szerkesztés] Történet

A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.

A török időkben viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1732-ben Festetics Kristóf kapja meg birtoknak, majd a XVIII. század végére komoly településsé sarjadt.

1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton. A település nagy ütemű fejlődése azonban csak a két világháború között indult meg, amikor vasút- és hajóállomás, strand és önálló plébánia épült. Ekkor épült ki a villasor, illetve a Belügyminisztérium üdülője is, a mai Kastély Szálló. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honeur tiszteletdíját.

[szerkesztés] Külső link

Balatongyörök hivatalos honlapja

Balatongyörök az Irány Magyarország! honlapján

Más nyelveken