Antropozófia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Rudolf Steiner (1861–1925) által életre hívott antropozófia (antroposz=ember, szófia=bölcsesség), jelentése: „az Ember Bölcsessége”. Ennek a filozófiai irányzatnak célja a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tárni fel. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik, és középpontjában a Golgotai Misztérium áll. Így iskolázási módszere is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. Tanítása szerint a gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák és felnőttképzés, beszédformálás), a gyógyászatban (antropozófiai orvoslás és gyógyszergyártás), a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), a művészetben (organikus építészet, festészet, euritmia), a mezőgazdaságban (biodinamikus módszerek), a társadalmi élet (a szociális organizmus hármas tagolása) és a vallás területén (Keresztény Közösség). Az antropozófia központja a svájci Goetheanum. (Forrás: Magyar Antropozófiai Társaság)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az antropozófia alapvető tanai

Az első Goetheanum, az antropozófia központi épülete a svájci Dornachban
Az első Goetheanum, az antropozófia központi épülete a svájci Dornachban

Az antropozófia alapvető tanai, melyekben eltér a „nyugati” egyházak tanításaitól:

  • Földfejlődés (geológiai korszakok) szellemtudományos megközelítésben
  • az emberi test négyes tagozódása (fizikai test, éteri test, asztrális test, Én),
  • a reinkarnáció,
  • a karma filozófiája,
  • Buddha szerepe, mint a kereszténység előhírnöke,
  • a két Jézus-gyermek története,

valamint

  • a társadalmi élet (a szociális organizmus) hármas tagozódása, röviden: szabadság a szellemi életben, egyenlőség a jogi életben, testvériség a gazdasági életben.

[szerkesztés] Az antropozófia úttörői

A második Goetheanum
A második Goetheanum

Rudolf Steiner után

[szerkesztés] Ajánlott irodalom (magyarul)

A Goetheanum nagy előadótermének üvegablaka
A Goetheanum nagy előadótermének üvegablaka

[szerkesztés] Antropozófiai szellemű lapok (magyar és német)

[szerkesztés] Külső hivatkozás

[szerkesztés] Földfejlődés korszakai

[szerkesztés] Kr. e. 18 166 347 – Kr. u. 17 223 093

millió év


[szerkesztés] Kr. e. 2 607 867 – Kr. u. 2 578 293

millió év


[szerkesztés] Kr. e. 385 227 – Kr. u. 355 653


[szerkesztés] Kr. e. 67 707 – Kr. u. 38 133


[szerkesztés] Kr. e. 7227 – Kr. u. 7893


[szerkesztés] Fordítás az angol Wikipédiából

[szerkesztés] Története

A Rudolf Steiner szellemtudományának gondolatain alapuló antropozófia (a görög ember és bölcsesség szavakból) olyan filozófia (vagy ahogy néhány ellenfele mondja, vallás) amely Helena Blavatsky teozófiai mozgalmának megindulására épült. Az antropozófia nem keverendő össze az antropológiával.

1912-ben alakult meg az Antropozófiai Társaság, miután Steiner kilépett a Theosophical Society Adyar-ból, annak vezetője, Annie Besant és Steiner között fellépő nézeteltérések miatt. Steiner-t, a társaság német szekciójának vezetőjét, számos tag követte. Az antropozófia abban különbözik a teozófiától, hogy gyakorlatias a fókusza, hangsúlyozza a művészi impulzusok kifejlesztését, elméleti alapja inkább a nyugati ezoterikus gondolatokban (és nem hindu és buddhista tanokban) van, továbbá Krisztusban pozitív figurát lát, annak ellenére hogy messze áll a szokásos keresztény felfogástól.

Steiner meghatározása szerint az antropozófia „a tudás útja, amely az emberben lévő szellemit az univerzum szellemijéhez vezeti.” Azt állítja, hogy az emberek nem pusztán megfigyelők, akik élesen elválnak a külső világtól. Szerinte a valóság a szellemi és a fizikai találkozási pontján vagy felületén létezik vagy áll elő, azaz ott, „ahol a koncepció és a percepció találkoznak”. Ez egy kicsit hasonlít René Descartes azon állításához, hogy a képzelet az, amely a szellemet és a testet egész lénnyé (létezővé) egyesíti.

Mind a két nézetben közös, hogy a fegyelemre fókuszálnak: az antropozófusok célja, hogy „emberibbé” váljanak azáltal, hogy gondolataikat és cselekedeteiket illetően egyre tudatosabbá és határozottabbá válnak és az egyéni szabadság kiteljesedése a cél. Az ember a magasabb szintű tudatállapotot meditációval, megfigyeléssel és egy életen át tartó „kutatás” iránti nyitottsággal éri el. Steiner a szellemi tapasztalat vagy élmény eléréséhez számos gyakorlatot írt le és fejlesztett ki.

[szerkesztés] Tanításai

Az antropozófusok az emberi lényeket úgy tekintik, hogy az három egymással keveredő részből áll: a testből, a lélekből és a szellemből. Ezt a nézetet fejti ki alaposan Steiner könyveiben: a Theosophy és az An Outline of Occult Science című műveiben. Hasonlatos a gnoszticizmushoz, amely hasonló hármas felosztással dolgozik, és amely hatott a teozófián belül erre a nézetre. Azonban a gnosztikusok számára Krisztus gyakran elsődlegesen misztikus élmény, miközben Steiner számára a megtestesülés történelmi realitás is volt. Az antropozófia episztemiológiai alapja a The Philosophy of Freedom című munkájában és a Truth and Science c. doktori disszertációjában található. Ezek, valamint Steiner számos korai munkája előfutárai a 20. századi európai filozófia térnyerésének a kartéziánus idealizmussal és a kanti szubjektivizmussal szemben. Edmund Husserlhez és Ortega y Gassethez hasonlóan Steinerre is jelentősen hatottak Franz Brentano művei, és Wilhelm Dilthey munkáit is jó ismerte. Steiner korai episztemiológiai és filozófiai munkái révén ő lett az egyik olyan európai filozófus, aki elvetette az alany-tárgy választóvonalat vagy tagolást, amelyet Descartes, és a klasszikus fizika hatására uralkodó volt a nyugati gondolkodásban.

A mozgalom tagjai néha a homeopátiás gyógyszerelést is követik. Ezen kívül Steiner számos előadássorozatot tartott orvosoknak, és ebből nőtt ki az az orvosi mozgalom, amelynek ma több száz európai orvos tagja van, saját kórházakkal és egyetemekkel. Az antropozófia egyéb gyakorlati eredményei közé tartozik még a következő területeken folytatott munka: építészet (Goetheanum), biodinamikus földművelés, gyermeknevelés (Waldorf iskolák), alternatív gyógyítás (Weleda), filozófia (a „szabadság filozófiája”), euritmia („mozgás, mint látható beszéd és látható ének”), és a szellemileg próbára tett emberek segítésére vállalkozó központok (Camphill Villages).

[szerkesztés] Kritikák

Az antropozófiát az egyetemi oktatásban nem akkreditálták. Bírálói kultusznak, a New Age mozgalmakhoz hasonló sajátosságokat mutató vallásos gyakorlatot tartóknak nevezik követőit, néhány kritikus pedig fenntartja, hogy az antropozófusok hajlanak Steiner személyes véleményét felmagasztalni, amelyek közül számos nem fér össze az ortodox egyházak, a mai természettudomány és társadalomtudomány nézeteivel. Ez a bírálat valójában inkább Steiner tanítványait érinti, nem a filozófus nézeteit. Steiner gyakran kérte tanítványait arra, hogy teszteljék, amit mond, és ne fogadjanak el tőle semmit hit vagy tekintélyelvi alapon.

Más kritikusok azt hozzák fel, hogy egyes antropozófusok visszavonulnak a közélettől, hogy nehogy hírbe hozzák őket azzal, hogy az antropozófia ezoterikus vallásos elemeken nyugszik, és igyekeznek magukat nem szektás, tudományos intézmények által elismert filozófia képviselőinek feltüntetni. E kritikára az antropozófusok válasza az a kérdés, hogy: lehetséges-e, hogy az ember gondolkodása egyszerre legyen tudományos és szellemileg kognitív? Az antropozófia azt állítja, hogy ez lehetséges. Az említett kritika azonban feltételezi, hogy nem, és ezért ellentmondást lát a nem szektás, főárambeli ismeretkör igénye és a nem fizikai vagy szellemi élményre való alapozás között. A kritikusok szerint a szellemi élmény inkább „vallásos”, és nem kognitív. Ezek a kritikusok azután úgy értelmezik az antropozófusok szellemi élmények és gondolataik elhallgatását, nem terjesztését, hogy ezek el akarják „titkolni” a különböző nyilvános tevékenységük, pl. a Waldorf-iskolák, szellemi alapját.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Dicséretnek számító idézet a fenti weboldalról:
„A weboldalt átterveztük, a Wikipedia mintájára. A cél, hogy egyszerű, egyenesen és könnyen lehessen hozzáférni az olvasható/kinyomtatható információkhoz.”