Bolgár ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttérek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А а
[a]
Б б
[b] v. [bʲ]
В в
[v] v. [vʲ]
Г г
[g] v. [gʲ]
Д д
[d] v. [dʲ]
Е е
[ɛ]
Ж ж
[ʒ]
З з
[z] v. [zʲ]
И и
[i]
Й й
[j]
К к
[k] v. [kʲ]
Л л
[l] v. [ʎ]
М м
[m] v. [mʲ]
Н н
[n] v. [nʲ]
О о
[ɔ]
П п
[p] v. [pʲ]
Р р
[r] v. [rʲ]
С с
[s] v. [sʲ]
Т т
[t] v. [tʲ]
У у
[u]
Ф ф
[f] v. [fʲ]
Х х
[x] v. [xʲ]
Ц ц
[ʦ] v. [ʦʲ]
Ч ч
[tʃ]
Ш ш
[ʃ]
Щ щ
[ʃt] v. [ʃtʲ]
Ъ ъ
[ɤ]
Ь ь
[ʲ]
Ю ю
[ju] v. [ʲu]
Я я
[ja] v. [ʲa]

Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [ʤ] és дз [ʣ].

A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.

A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhagzók allofónikus palatalizációja е és и magánghangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.

A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.

Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].

[szerkesztés] Átírás

Cirill betű ALA/LC[1] BGN/PCGN[2] ISO[3] UN/GOST[4] WWS[5] Dancsev[6] Hivatalos[7] Hagyományos magyar átírás
а a a a a a a a a
б b b b b b b b b
в v v v v v v v v
г g g g g g g g g
д d d d d d d d d
е e e e e e e e e
ж zh zh ž ž ž zh zh zs
з z z z z z z z z
и i i i i i i i i
й ĭ y j j j y y j
к k k k k k k k k
л l l l l l l l l
м m m m m m m m m
н n n n n n n n n
о o o o o o o o o
п p p p p p p p p
р r r r r r r r r
с s s s s s s s sz
т t t t t t t t t
у u u u u u ou u u
ф f f f f f f f f
х kh kh h h h h h h
ц t͡s ts c c c ts ts c
ч ch ch č č č ch ch cs
ш sh sh š š š sh sh s
щ sht sht ŝ št št sht sht st
ъ ŭ ŭ ǎ ã u a a
ь j j y y j
ю i͡u yu û ju ju yu yu ju
я i͡a ya â ja ja ya ya ja
ѣ* i͡e e, ya ě ja, e
ѫ* ŭ ǎ a

*Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.

[szerkesztés] Problémák a hivatalos átírással

A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át. A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] hang átirata. Hasonló a helyzet pl. a схема szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  2. ^ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  3. ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  4. ^ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
  5. ^ The World's Writing Systems, New York, 1996
  6. ^ A. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989
  7. ^ Разбираема България – Министерство на държавната администрация и административната реформа, 1995-2006

[szerkesztés] Külső hivatkozások