Czigler Győző

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.): építész, műegyetemi tanár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Pályája

Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Előbb apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. Apja halálát követően rá hárult a feladat, hogy megkezdett építkezéseit befejezze (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben).

Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.

1874-ben Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban állt munkába. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy-úti Saxlehner-palotát.

1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki.

1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt.

Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában.

Ferenc József császár harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki.

Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Az eklektikában, a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját. A modern művészettel szemben a legkonzervativabb álláspontot foglalta el.

[szerkesztés] Legfontosabb művei

[szerkesztés] Budapesten

  • a kereskedelmi akadémia és az erdészeti egyesület házai az Alkotmány utcában (ma: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Alkotmány u. 9-11.),
  • a tüdőbajosok szanatóriuma a Budakeszi úton,
  • a statisztikai palota és az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán,
  • a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán,
  • a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnok,
  • az Országos Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája,
  • a Budapesti Hírlap székháza,
  • a pesti hazai első takarékpénztár körúti palotája,
  • a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota,
  • a régi városház-téren levő Szápáry-palota,
  • Saxlehner András palotája, Andrássy út 3.
  • Budapesti Műszaki Egyetem kémiai és fizikai pavilonjai
  • Országos Kaszinó (Magyarok haza), Budapest.
  • Széchenyi fürdő,
  • Az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei.
  • Gourmand eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza),
  • Hazai Takarékpénztár Erzsébetvárosi Fiókja (ma: Julius Meinl csemegeáruház, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán), Budapest.
  • Rózsák terei római katolikus, ma görög katolikus templom.

[szerkesztés] Máshol

[szerkesztés] Templomok

[szerkesztés] Emlékezete

Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.

[szerkesztés] Külső hivatkozás