Holt-tengeri tekercsek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A holt-tengeri tekercseket 1947-ben beduin pásztorok találták a Kumrán hegység egyik sziklahasadékában. A tekercseket hosszúkás agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba és a Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, így a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek

Mivel a fellelt korsókba eredetileg olyan iratokat helyeztek, melyeket már rongálodótt voltuk miatt nem tudtak használni, így a kutatóktól nagy erőfeszítést igényelt a leletben talált töredékek összeillesztése.


[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • http://www.apologia.hu/religion/ess-qumran.html
  • Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul, Szent István Társulat, 2000 (ISBN 9630498464)
  • Amuszin, I. D.: A holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség, Budapest, Gondolat Kiadó, 1986
  • Charlesworth, James H.: Jézus és a holt-tengeri tekercsek, Szeged, Agapé Kft. 1999
  • Komoróczy Géza: Kiáltó szó a pusztában – A Holt-tengeri tekercsek, Budapest, Osiris Kiadó, 1998
  • Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, Budapest, Osiris, 1998