Kalkopirit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kalkopirit (réz-ferroszulfát) réztartalmú tetragonális (négyzetes) kristályrendszerű szulfat ásvány, a kalkopiritek ásványegyüttese közé tartozik. Többnyire halmazokban, ritkán kristályos formában jelenik meg, ekkor tetraéderszerű, vaskosan kristályos. A legfontosabb réz ércásvány.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CuFeS2
- Szimmetriája: tetragonális kristályrendszerben, főtengelyes kristály több tengely és lapszimetriája létezik.
- Sűrűsége: 4,2 g/cm3.
- Keménysége: 3,5-4,0 (a Mohs-féle keménységi skálán).
- Hasadása: rossz.
- Törése: egyenetlen.
- Színe: zöldessárga, rézsárga.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: zöldesfekete.
- Elméleti réztartalma: 34,6%.
[szerkesztés] Keletkezése
A leggyakoribb rézérc ásvány az utómagmás és az üledékes folyamatokban egyaránt keletkezik. Hasonló ásvány: a sötét színű markazit, pirit, termésarany.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakran előforduló rézércfajta. Telepszerű előfordulásai nagymennyiségben találhatók jugoszláviai Bor környékén, Mexikóban, Szlovákiában Selmecbányán, Romániában Chiuzbaia (Kisbánya) területén.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Nagyobb mennyiségben Recsken bányászták, ott a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul, Gyöngyösorosziban az ércesedett telérek fő anyaga volt, a galenit kisérőásványként, Rudabányán a legfontosabb és leggyakoribb szulfidos érc, belőle az oxidációs övben fejlett kristályok alakultak ki. Hazánkban minden utómagmatikusan érintett zónában hintetten előfordul.
[szerkesztés] Kisérő ásványok
Pirit, galenit, szfalerit, kvarc, különböző karbonátok.
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Boldizsár Tibor (szerk.): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.


Based on work by