Kelety Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kelety Gusztáv, eredetei neve: Klette Gusztáv (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.): festő és műkritikus, az MTA levelező tagja.

Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője

Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette Nándor József nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta, így lett a neve Keleti, majd amikor a király magyar nemességet adományozott számára „Komjátszegi” előnévvel, nevét újra megváltoztatta Kelety-re, halálakor hivatalosan „Komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.

Édesapja Klette Nándor (1793–1874) drezdai születésű festőművész volt, testvére: Keleti Károly statisztikus, fia Kelety Gábor festő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lórándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is.

Jogi tanulmányai megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak Lezen-Mayer Sándornak.

A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id.Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.

1867.-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.

1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni”). Kelety Gusztávot elküldte tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor Franciaországban, Belgiumban és Németországban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, melyet Kelety közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy Magyarországon egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására. Kelety javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Kelety Gusztáv igazgatóságával a „Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda”. 1880. november 14-én indult el hét tanulóval, az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az Országos Képzőművészeti Társulat, majd a Zeneakadémia épületében kapott helyet.

1874-ben a Képzőművészeti Társaság igazgatója. (1894-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és az MTA levelező tagja lett.

Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.

Kelety Gusztáv tüdőbajban betegedett meg, hosszú betegegesedés után (ez alatt az idő alatt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt) halt meg.

[szerkesztés] Főbb művei

[szerkesztés] Festmények

  • Bernrien park, Besnyő környéke , Csillagvölgy, Csónakázók, Eötvös Loránd ifjú korában, Falusi jelenet /Erdő, Falu vége, Farkasok, Hegyvidéki táj, Kétkerekű gordé, Kilátás a Normafától, Osztrák táj, Őserdő szarvasokkal, Ösvény az erdő szélén, Parkrészlet, Romos vár naplementekor, Róka, Száműzött parkja, Vár a tó fölötti dombon, Tájkép templommal, Tátrai táj vízeséssel, Terebesi kúria, Visegrád lavírozott tus-képe, Vízparti táj, Zsombékos.
  • Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.

[szerkesztés] Könyvek

  • Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870

[szerkesztés] Emlékezete