Haan Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Haan Lajos (szlovákul L'udovit Haan) (Sámsonháza, 1818. augusztus 13. – Békéscsaba, 1891. augusztus 12.): evangélikus lelkész, történetíró,az MTA tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Sámsonházán (Nógrád vármegye) született, ahol atyja lelkész volt. Közép- és felső iskoláit Mezőberényben és Eperjesen végezte, 1841-1842-ben külföldi egyetemeken (Jenában, Gothában, Berlinben) tanult teológiát. 1842 őszén Selmecbányára hívták lelkésznek és tanárnak. 1848-ban Nagylakon (Békés vármegye) lett lelkész. Mint nemzetőr vett részt a szabadságharcban. 1855-ben Békéscsabán lett lelkész. Később megválasztották Haan Lajost a bányai evangélikus egyházkerület főjegyzőjének. Jelentős egyháztörténeti műveket írt. 1877-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
[szerkesztés] Főbb művei
- Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról (Nagyvárad, 1845);
- Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez (Pest, 1859 vagy 1860);
- Időszaki tábla Magyarország történelméhez (Pest, 1866);
- Békés vármegye hajdana (I–II., Pest, 1870–77);
- Bél Mátyás (Bp., 1879).
- Ó- és Uj-Nagylaknak történetei (1855);
- Jena hungarica, sive mamoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum (Gyula 1858);
- Dürer Albert családi nevéről (1878);
- Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára (Pest 1870);
- Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára (Arad 1860);
- A keresztény egyház történetei (Pest 1866);
- Szerkesztette a magyarországi evangélikus egyház egyetemes névtárát.
[szerkesztés] Emlékezete
- Békéscsabán magyar és szlovák nyelvű emléktábla őrzi emlékét a házon, ahol lelkészként lakott és alkotott.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- A Pallas Nagy Lexikona


Based on work by