Desericzky József Ince
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Desericzky József Ince (Dezericzki, Desericius) (dezsericai) (Nyitra, 1702 – Vác, 1763. november 16.) piarista rendi pap
[szerkesztés] Élete
Nemes nemzetségből származott, melynek ősi lakóhelye Deseric volt (Nyitra megye). Iskoláinak végeztével 1717-ben Privigyén a piarista rendbe lépett; 1727-ben áldozó pappá szentelték, mire gymnasiumi tanár volt Nyitrán, Vácon, Pesten és Privigyén; 1730–1733-ban a bölcseletet és teológiát tanította a növendékeknek és gymnasiumi igazgató volt Nyitrán; 1735-ben a váci s 1736–1739-ben a győri papnevelőben tanított. 1740 után Rómába került a szerzet főkormányzója mellé segédül; onnét XIV. Benedek pápa Maurocordato Constantin román fejedelemhez küldte követségbe Conrady Norbert és Koza Jakab rendtársai kiséretében; de Bukarestbe még el sem ért, midőn az ottani patriarka meghiusította törekvését, mire 1748-ban visszatért Magyarországra. Ezután mint a váci rendház főnöke s püspöki tanácsos a tudománynak élt. Nagy képzettségű pap volt és a legtudósabb férfiak közé tartozott; Rómában a Sapientia egyetemen és az arcadiai akadémiában a neki föladott tételek fölött rögtönözte az elegiákat; ott tartózkodása alatt a könyvtárakban, különösen a vatikániban búvárkodott, minek eredményének tekinthetők a magyarok eredetéről irt dolgozatai; e tárgyban Pray Györggyel tudományos vitája volt, melyet halála után Cetto Benedek folytatott. Mint szónok is híres volt, különösen kitünt, midőn Althan M. Frigyes gróf váci s Erdődy László Ádám gróf nyitrai püspökök fölött gyászbeszédet mondott.
[szerkesztés] Munkái
1. Tractatus ad probandam piacularium flammarum existentiam. Jaurini, 1736.
2. Lapis angularis, sive praemotio Thomistica, primum ac potissimum scholae d. Thomae fundamentum, dilucide exposita. Tyrnaviae, 1741.
3. Pro cultu literarum in Hungaria... vindicatio. Romae, 1743.
4. De initiis et majoribus Hungarorum commentaria. Budae et Pestini, 1748. 1753. 1758–1760. Öt kötet.
5. Dissertatio apologetica... commentariorum de initiis et majoribus Hungarorum amice aloquens Georgium Pray. Hely és év n.
6. Dissertatio II. apologetica és Parergon. Pestini, (1763.) Mind a kettőt kiadta Pray válaszával együtt a Supplementum ad annales veteres hunnorum... Tyrnaviae, 1764. cz. munkájában.
7. Historia episcopatus dioecesis et civitatis Vaciensis, una cum rebus synchronis. Pestini, 1763. (Ivrétben Cetto Benedek adta ki jegyzetekkel bővítve.)
8. Josephi Innocentii Desericii Hungari Nitriensis et Georgii Pray S. J. sacerdotis Dissertationes (de origine Hungarorum) ita collectae ut argumenta argumentis excipiantur. Három rész (1. és 2. Kalocsán 1768, a 3. Pesten 1771.)
Több kisebb természettani értekezést is irt.


Based on work by