Kommunikáció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.


A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a kövekezőkkel foglalkozik:

  • Tömegkommunikáció
  • Szervezeti kommunikáció
  • Diskurzuselemzés – ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel )
  • Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
  • Lingvisztika
  • Szociolingvisztika
  • Kognitív lingvisztika
  • Szemiotika
  • Pragmatika
  • Egyéb kommunikációs ismeretek (pl:beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.)


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alapfogalmak

Közlemény
Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel,
Forrás(adó)
Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja,
Jelátalakító
A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.
Kódoló
A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.
Információs csatorna
Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja,
Dekódoló
A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi,
Nyelő (vevő)
Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)
Zaj
A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.

[szerkesztés] A kommunikáció formái

[szerkesztés] Irány szerint'

  • jelenből a jövőbe
    • napló
    • Blog
    • időkapszula


[szerkesztés] Résztvevők szerint

  • Állati kommunikáció
  • Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
  • Intraperszonális kommunikáció
  • nemverbális kommunikáció
  • nyelv
  • kultúrák közötti kommunikáció
  • telekommunikáció
    • Computer-mediated kommunikáció
  • Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció

[szerkesztés] A kommunikáció etológiai meghatározása

Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

[szerkesztés] Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.

Más nyelveken