Farkaslaka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tamási Áron emlékhely
Tamási Áron emlékhely

Farkaslaka (románul Lupeni) falu a mai Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Községközpont, Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Szentlélek tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik. (é. sz. 46°22′60’’ k. h. 25°13′0’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

"A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név." (www.farkaslaka.ro) A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas).

[szerkesztés] Története

A hagyomány szerint, amit korabeli leletek bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek.

[szerkesztés] Lakói

1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utánni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

[szerkesztés] Viselet

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtásssal, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függölegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1897-ben Tamási Áron író.
  • Itt született Fancsali Dániel V. Ferdinánd gyóntatója.
  • Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
  • Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.

[szerkesztés] Kapcsolat