Cserje

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A cserjék (bokrok) képezik az átmenetet a lágyszárú növények és a fák között. A cserje a lágyszárú növényekkel ellentétben fásodó hajtást vagy sarjat hoz, de a fákkal ellentétben nem tagozódik koronára és törzsre. Nagy magasságokban vagy sziklás helyeken a cserjék törpenövésűek, de lent, a völgyekben, mezőkön fákká is terebélyesedhetnek. A két változatot a magyar nyelv meg is különbözteti, például bodzabokor, bodzafa.

A cserjék változatai (zárójelben néhány példa):

  • nyáron zöldellő, nagy levelű cserjék (mogyoró, bodza)
  • vesszős termetű cserjék (rekettye)
  • örökzöld keménylombú cserjék (babér, magyal)
  • tövises cserjék (borbolya, sünzanót, kökény)
  • tűlevelű cserjék (boróka)
  • törpecserjék (áfonya, különleges forma: kúszó rácscserjék)
  • félcserjék (szuhar, bodorrózsa, napvirág)
  • cserje alakú félparaziták (fagyöngy)