Csuszka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Csuszka
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Csuszkafélék (Sittidae)
Nem: Sitta
Faj: S. europaea
Tudományos név
Sitta europaea
Linnaeus, 1758
A Wikifajok tartalmaz
Csuszka témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Csuszka témájú médiaállományokat.
Nemritkán fejjel lefele mászó csuszkákat láthatunk a fatörzseken
Nemritkán fejjel lefele mászó csuszkákat láthatunk a fatörzseken

A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó madár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Hatalmas területen, szinte egész Eurázsiában elterjedt a leghidegebb (Skandinávia, Oroszország északi területei) és a sivatagos területek kivételével. Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben is találkozhatunk vele. Élőhelyéül leginkább különféle természetes és telepített lomberdők, arborétumok, parkok szolgálnak. Az ember közelségéhez is meglehetősen jól alkalmazkodott.

[szerkesztés] Alfajai

  • Sitta europaea albifrons
  • Sitta europaea amurensis
  • Sitta europaea arctica
  • Sitta europaea asiatica
  • Sitta europaea bedfordi
  • Sitta europaea caesia
  • Sitta europaea caucasica
  • Sitta europaea cisalpina
  • Sitta europaea europaea
  • Sitta europaea hispaniensis
  • Sitta europaea levantina
  • Sitta europaea persica
  • Sitta europaea roseillia'
  • Sitta europaea rubiginosa
  • Sitta europaea sakhalinensis
  • Sitta europaea seorsa
  • Sitta europaea sinensis

[szerkesztés] Megjelenés

A csuszka könnyen felismerhető, jellegzetes madár. Feje teteje, háta és szárnyai szürkéskékek, az arcrész mindig fehér, a hegyes csőr és a szemsáv pedig fekete. Hasának színezete alfajtól függően a fehértől a vörösesbarnáig változhat, a közép-európai Sitta europaea caesia hasa mélybarna. A fiatal egyedek színei elmosódottabbak.

A nemek hasonlóak. A csuszkákra a 14 centiméteres testhossz és a 22-27 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 21-26 grammos testtömeg társul.

[szerkesztés] Életmód

A csuszka fákon él, nevét is onnan kapta, hogy akár fejjel lefele is haladva mintegy „csúszkál” a fatörzseken (vö. fakusz). Repülni is általában csak egyik fáról a másikig szokott. Táplálékát nyáron a kérgen élő ízeltlábúak, lárváik és petéik képezik (elsősorban pókok, lepkepeték, mezeipoloska-lárvák, bársonylegyek, iszapszúnyogok, fátyolkák), téli étrendjét viszont magvakkal kénytelen kibővíteni. Sokszor keresi fel a madáretetőket, gyakran különféle cinkékkel egy csapatba verődve.

Számos hangja ismert. Hívójelei a „cir” és a „tylű-tylű-tylű” hangsorral írhatóak le, míg éneke hangos, ismétlőő „tjúi”, „csú” vagy „pí” füttyökből tevődik össze.

[szerkesztés] Szaporodás

A csuszkák sok helyen alkalmazkodtak az ember közelségéhez
A csuszkák sok helyen alkalmazkodtak az ember közelségéhez

A csuszkák élőhelyükön, az erdők fáinak odvaiban rendezik be fészküket, amelyet levelekkel és fakéreggel bélelnek ki. Gyakran elfoglalják a mesterséges fészekodúkat is. A berendezett fészek környékét a szülők védik a betolakodókkal szemben, az ajtónyilást pedig sártapasztással szűkítik kb. 30 milliméteres átmérőjűre.

Időjárástól és táplálékkínálattól függően évente egyszer vagy kétszer kerül sor költésre. A 6-9 fióka csupaszon és vakon kel ki 14-18 napos kotlást követően, majd 20-22 napnyi folyamatos etetést követően kirepülnek. A család még jó ideig együtt marad a fészek közelében.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

A Kárpát-medencében elterjedt, gyakori és rendszeres fészkelő.

Magyarországon a becsült állománya 140 000 – 235 000 költőpár között mozog. A legtöbb csuszka az Északi-középhegységben és a Dunántúli-dombság területén él, a legritkábbak pedig a Dél-Alföldön.

[szerkesztés] Védettség

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a csuszkát nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 10 000 forint.

[szerkesztés] Források