Hírügynökség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A hírügynökség működése

A hírügynökség helyi és külföldi tudósítókkal dolgozik, akik lényegében hírügynökségi újságírók, azaz azokról a belföldi vonatkozású eseményekről tudósítanak, amelyek hírnek számítanak. Ők tehát hírforrásokkal dolgoznak, és ilyen értelemben bárki lehet hírforrás, felhívhatja a hírügynökséget azzal, hogy közölje, mi történik a környezetében. Ebből a hírügynökség saját belátása szerint készít vagy nem készít hírt vagy tudósítást, de nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem (több nyelvre való fordítás után) exportra is.

A hírügynökségek vevői többnyire előfizetéses alapon kapják a híreket, a gyors híreket telexen és rádión, a lassabb híreket nyomtatott kiadványokban. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni.

A hírügynökség kapcsolatban áll a világ más hírügynökségeivel, hogy tőlük begyűjtse azt, amit hírszerkesztői a közönség szempontjából fontosnak tartanak, és ismét csak fordítás után ezeket a híreket saját kiadványaiban és terjesztési hálózatán keresztül megjelenteti. Van olyan vélemény is, hogy a hírügynökség valójában félkatonai szervezet, hiszen a hírek áramlásának kontrollálása minden hatalom alapérdeke és privilégiuma. Az elnevezése és funkciója is csak kissé tér el a hírszerzésétől.

[szerkesztés] Hírügynökség Magyarországon

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások