Fertő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fertő
Fertő - Koordináta: é. sz. 47°50′0’’ k. h. 16°45′0’’
Koordináta: é. sz. 47°50′0’’ k. h. 16°45′0’’
Hely Osztrák Ausztria
Magyarország Magyarország
Tó típusa sztyeppi tó
Tszf. magasság 115,45 m
Elsődleges források csapadék
Települések Nezsider, Ruszt
Méretek
Vízgyűjtő terület 1120 km²
Hosszúság 36 km
Szélesség 12 km
Felszíni terület 315 km²
Átlagos mélység 1 m
Legnagyobb mélység 1,8 m
  Világörökség  m·v·sz 

Fertő

Fertő a pátfalui (Ausztria) strandról
Adatok
Ország Ausztria és Magyarország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 2001

A Fertő tó vagy röviden (főleg a helybéliek által használt alakjában) Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén található, Sopron közelében, nagyobbik része Ausztria területén helyezkedik el. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó egésze a világörökség része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

A tó nevét adó „fertő” szó már elavult, jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak pedig felét nád fedi.

[szerkesztés] Földrajza

A tó környéke földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, amely dimbes-dombos, és nyáron hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföld. A tó keleti partja azonban szikes, sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít. A nyugati partot szegélyező dombsor viszont a Soproni-hegység nyúlványa.

A tavat csak egyetlen igazi folyó táplálja a Vulka, amely a Rozália-hegység és a Lajta-hegység patakocskáinak a vízével gyarapodva ömlik Fertőfehéregyháza mellett a tóba.

Mivel, hogy nincs lefolyása, vizében és iszapjában magas a nátrium koncentrációja, amely különböző anionokhoz kapcsolódik. Emiatt a víz erősen lúgos és sós. Ezért az iszapja gyógyhatású, a keleti part viszont szikesedik.

Mesterségesen nem sikerült szabályozni a tó vízellátását, ezért állandó partvonala nincs, ennek megfelelően folyamatosan változik a kiterjedése. Többször is kiszáradt, úgy 100-120 évenként történik meg, hogy a vize teljesen eltűnik, de volt olyan is, hogy Balaton méretűre duzzadt és öt falut elnyelt.

Különlegessége a tó ferde vízállása, amelyet a szél okoz. Például 1888. március 29-én 81 cm-es vízszint különbséget mérték a tó déli és északi partja, a magyar Fertőboz és az osztrák Nezsider között. 1926. októberében az öt napig dühöngő vihar 80 km²-es területről fújta el a vizet.

Légifelvétel a tó északi részéről
Légifelvétel a tó északi részéről

[szerkesztés] Története

A Trianoni békeszerződéssel vált határmenti tóvá.

[szerkesztés] Források



  Magyarország világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Szlovákiával közös)

kulturális: Andrássy út | Budai várnegyed | Budapest Duna-parti látképe | Hollókő ófalu | Hortobágyi Nemzeti Park | Millenniumi Földalatti Vasút | Pannonhalmi Bencés Főapátság | Pécsi ókeresztény sírkamrák | Tokaj | Fertő (Ausztriával közös)


  Ausztria világörökségi helyszínei  m·v·sz 
kulturális: Salzburg | Schönbrunn | A Hallstatt-Dachstein / Salzkammergut kultúrtáj | A semmeringi vasút | Graz történelmi központja | Wachau | Bécs történelmi központja| Fertő (Magyarországgal közös)