Képmás és hangfelvétel oltalma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fogalma

Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett személyhez fűződő jogait. A visszélés alatt nemcsak a vétkes, felróható magatartást kell érteni, hanem a vétlen, minden illetéktelen magatartást, mely vétlenségi állapot független az elkövető tudatállapotától. A polgári jogban tehát azt jelent a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, hogy mindenkienk joga eldönteni azt, hogy kívánja-e, hogy róla vagy hangjáról felvétel készüljön, iiletve a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Csak az embert illeti meg, a jogi személynél e jog elképzelhetetlen.

[szerkesztés] Rögzítés

Közömbös, hogy kénykép, videófelvétel, festmény, szobor vagy rajz útján történik a rögzítése a képmásnak illetve a hangnak, a védelem minden esetben kiterjed az adott felvételre. A hangot és képet egyszerre rögzítő felvételnél azonban az is feltétel, hogy a hang és a kép egységét utólag ne bontsák meg.

[szerkesztés] Hozzájárulás

Adott emberről bármilyen, bármikor készített hang illetve képfelvételhez az érintett hozzájárulása szükséges. A már elkészített képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozásához szintén az érintett személy hozzájárulása szükséges, melyet a nyilvánosságra hozónak be kell szereznie. A beleegyezéshez elegendő az érintett ráutaló magatartása is. A felvételhez való hozzájárulástól meg kell különböztetnünk a felvétel felhasználást – nyilvánosságra hozását. Nyilvánvaló, hogy a felvétel elkészítése bizonyos körben átfogja a felhasználáshoz való hozzájárulást is: pl. baráti körben készített fénykép, a baráti körben felhasználható, ám ha egy baráti körben készült képet pl. kereskedelmi célokra kívánnak használni az már túllépi az eredetileg jogszerű hozzájárulás határait, így a felhasználás jogszerűtlenné válik.

[szerkesztés] A hozzájárulás alóli mentesülés

Mentesül a tömegfelvételek készítője. A tömegrendezvények résztvevőinek rögzítése során nem az egyes emberek képmásának felvétele a cél, hanem mint az emberek sokaságának, tömegnek a bemutatáa, így hozzájárulást nem kell kérni. A tömegből való kiemelés azonban már hozzájárulást kíván meg, mivel az általános tömegből ismételten egyedi emberek bemutataása történik. Szintén kivételnek számít a nyilvános közszereplés. A nyilvános közszereplésen lévő hozzájárulására nincs szükség a képmásának, hangjának megjelenítéséhez, felhasználásához.

[szerkesztés] A felvételkészítés jogosságának összefoglalása

Megkülönböztethetünk tehát:

  • egyes ember képmásának felvétele
    • közszereplő esetén a közszereplése idején nem kell hozzájárulás (pl. egy politikus nyilatkozik)
    • nem közszereplő esetén hozzájárulása kell (X. Y. magánember fényképének bemutatása)
  • tömegfelvétel
    • tömeg mint nyilvános közszereplés (pl. pártrendezvény egy köztéren)
      • ha nincs kiemelés, nem kell hozzájárulás (tömegfotó)
      • egyes ember kiemelése esetén sem kell hozzájárulás, ha a felvétel a közszereplésével összefügg (pl. nem kell hozzájárulás, ha megtapsolja a politikust, de kell, ha pl. nem közszerepléssel kapcsolatos cselekményt végez, pl. a pártrendezvényen felállított könyvárusító pultnál vásárol)
    • tömeg mint nem nyilvános közszereplés (pl. tömeg keletkezik azért, mert forgalmi dugó alakul ki)
      • tömeg felvételéhez nem kell hozzájárulás
      • tömegben résztvevő egyes ember felvételéhez kell hozzájárulás
Lengyel személykörözési plakát, 1933
Lengyel személykörözési plakát, 1933

[szerkesztés] Bírósági eljárások

A bírósági eljárások fontos garanciális szabálya a nyilvánosság, ám ez a tárgyalótermi hallgatók nyilvánosságát jelenti, nem a kép és hangrögzítést. A kép és hangrögzítésnél az eljáró bíró beleegyezésére van szükség illetve a jelenlévő érintettek hozzájárulására. A szabály célja a tárgyaláson résztvevők védelme, a közvélemény hamis értékítéletének kizárása (diktatúrákban jellemző az országos közvetítésű, televíziós nyilvánosság, pl. különböző koncepciós perek), a tárgyalás eredményességének biztosítása.

[szerkesztés] Büntetőeljárás speciális esetei

Az eltűnt, vagy súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vont személy képmását vagy hangfelvételét a hatóság engedélyével fel lehet használni, nyilvánosságra lehet hozni, ha közérdek vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek ezt indokolja. E rendelkezések fő célja, hogy a bűncselekmény elkövetőjét kézre kerítsék, az eltűnt személyt felleljék.