Ferenczy Károly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Jogi, majd mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, amit miután feleségül vette, Fialla Olga festőnőt abba hagyott és Ő is festészettel kezdett el foglalkozni. 1884-ben Rómában és Nápolyban folytatta tanulmányait. A nápolyi festészeti akadémia hallgatója lett. 1885-ben Münchenbe ment, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémia tanult tovább. Tanárai Robert-Fleury és Bouguereau voltak. Hazatérte után 1889-1892 között Szentendrén dolgozott, majd ismét visszatért a következő évben Münchenbe, ahol 1896.-ig élt. 1896-ban társaival, (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Bélaval )közösen megalapították a Nagybányai Művésztelepet. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem|budapesti Mintarajziskola ahol az alakrajz és festés tanára lett. Rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. A MIÉNK alapító tagja volt. Három gyereke, mind művész lett, Ferenczy Noémi (festő és gobelinművész), Ferenczy Béni (szobrász, grafikus), Ferenczy Valér (festő, grafikus).
[szerkesztés] Munkássága
Ferenczy Károly a az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolás mód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stílus elemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjenetek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjentek az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyan akkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták. Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festő nemzedékre.
[szerkesztés] Kiállítás
1922, Emlékkiállítás
[szerkesztés] Főbb művei
- Orfeusz Három királyok, 1898
- Esti hangulat lovakkal, 1889
- Hazatérő favágók, 1899
- Józsefet eladják testvérei, 1900
- Gesztenyefák, 1900
- Nyári reggel, Márciusi est, Nyár, 1902
- Festőnő, 1923
- Templom, Október, 1903
- Napos délelőtt, 1905
- Gyermekek ponnykon, 1905
- Nyári nap, 1906
- Akt zöld háttérrel, 1911
- Akt vörös háttérrel, 1913
- Pieta, 1913
- Alvó cigányleány, 1915
[szerkesztés] Irodalom
- Ferenczy Valér, Ferenczy Károly (Budapest, 1934.)
- Petrovics Elek, Ferenczy Károly (Budapest, 1943.)
- Genthon István, Ferenczy Károly (Budapest, 1963.)
- Bernáth Aurél, Ferenczy Károly (A múzsa körül, Budapest, 1962.)

