Csukamájolaj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csukamájolaj (oleum jecoris aselli), a tőkehal, illetve egyes cápafajok májából nyert olaj (tehát magyar neve megtévesztő). Omega–3 zsírsavakban, jódban, A- és D-vitaminokban gazdag táplálékkiegészítő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A tőkehal az évnek bizonyos szakaszaiban igen nagy tömegben jelent meg a norvég tengerpartok közelében. A kifogott halak máját nagy hordókba rakták s a magától kifolyó, igen gyönge melegítéskor kicsepegő olajat (sárga csukamájolaj, oleum jecoris aselli flavum) összegyűjtötték és számos betegség kezelésére ill. megelőzésére fogyasztották.

[szerkesztés] Gyógyhatás

A csukamájolajat, mint a D-vitaminban gazdag, könnyen emészthető és gyorsan felszívódó zsírok egyikét sikerrel alkalmazták angolkóros betegek kezelésére; különösen a tisztább, világosabb típusait, amelyek kevésbé halszagúak, émelygést és hasmenést nem okoztak, így a beteg gyorsabban hozzájuk szokott.

A csukamájolaj hatásosságát az angolkór gyógyításában csak 1918-ban bizonyították, 1919-ben a napfény gyógyító hatását ismerték fel, 1922-ben pedig kimutatták, hogy nem a csukamájolaj A-vitamin tartalma, hanem egy addig nem ismert hatóanyag, a D-vitamin gyógyítja az angolkórt.[1]

Egy mostani vizsgálat rámutatott, hogy a csukamájolaj magas omega–3 zsírsavtartalmánál fogva hatásos az ízületi kopások és gyulladások kezelésében is.[2]

[szerkesztés] Veszélyek

A csukamájolaj-készítmények veszélyes, rákkeltő anyagokat is tartalmazhatnak, pl. higanyt vagy poliklórozott bifenileket (PCB). A táplálékkiegészítők egy részénél a határértékeket ellenőrzik, de más részénél nem.

[szerkesztés] Referenciák

  1. ^ Unraveling the enigma of Vitamin D Beyond Discovery, National Academy of Sciences
  2. ^ Grandma was right - cod liver oil is good for you! (magyarul: A nagyinak igaza volt! A csukamájolaj titkai