Báthory István (országbíró)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a Báthory István (egyértelműsítő lap) oldalon.

Báthory István (ecsedi) (1555Ecsed, 1605. július 25.) országbíró

[szerkesztés] Élete

Báthory György és somlyói Báthory Anna fia. Szülei buzgó védői voltak a protestáns vallásnak, fiukat is e vallásban nevelték és alapos teológiai oktatásban részesítették. 1585-ben Rudolf király őt Szatmár, Szabolcs és Somogy vármegyék főispánjává és országbíróvá nevezte ki. 15931596-ig a törökök ellen harcolt. Élete végén Bocskay Istvánhoz pártolt.

Felesége homonnai Drugeth Fruzsina volt, gyermekei nem voltak. Halálával kihalt a Báthoryak ecsedi ága.

[szerkesztés] Munkái

Toldy Ferenc 1850. december 9-én Tompa Imrétől Erdélyből kézirati töredékeket kapott, amelyek Báthory István munkáinak 1605-ben sajátkezűleg másolt kéziratainak bizonyultak. Ezek a következő két művet tartalmazzák:

  • Tractatus az teljes szentháromság istenségben való szent személyekről (hiányos)
  • 23 zsoltár. Ezek nem a bibliai Zsoltárok könyve fordításai, hanem ezek mintájára írt saját vallásos költemények

Toldy a kéziratokat ismertetette a szerző életrajzával az Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez című munkájában, ahol a zsoltárokból néhányat közöl is.

[szerkesztés] Források