Kiegészítő melléklet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A számvitelben kiegészítő melléklet a neve annak a szöveges dokumentumnak, amely a tartalmazza mindazokat a kiegészítő információkat, amelyek szükségesek a mérleg és eredménykimutatás megértéséhez.

Például: A vállalkozás mérlegéből látszik, hogy a tárgyi eszközök értéke jelentősen csökkent az előző évhez képest. Ebből az információból nem derül ki, hogy mi volt a vagyon csökkenésének az oka (lehetett például káresemény, vagy az eszközök értékesítése a tevékenységi kör változása miatt), tehát a kiegészítő mellékletben kell rá utalni.

A magyar számviteli előírások szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

  • a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelését
  • a számviteli politika meghatározó elemeinek leírását
  • a beszámoló elkészítésénél alkalmazott eljárásokat
  • a tárgyidőszakban esetlegesen feltárt jelentős összegű hibák hatását
  • a kapcsolt vállalkozásokat, és a velük való üzleti kapcsolatokat
  • a vezető tisztségviselők, igazgatóság és felügyelő bizottság által kapott juttatásokat
  • a konszolidálásra vonatkozó eljárásokat és adatokat
  • az időbeli elhatárolások részletezését
  • a mérlegen kívüli kötelezettségek bemutatását
  • a függő és biztos kötelezettségvállalásokat
  • a saját tőke változását, valamint a saját részvények (üzletrészek) visszavásárlását
  • átlagos létszám- és béradatokat
  • a rendkívüli tételeknek a társasági adóra gyakorolt hatását
  • a befektetett eszközök változását
  • az értékpapírok értékelésének változását,
  • az exportértékesítés árbevételét a felvevő piacok szerinti bontásban
  • az értékesítés árbevételét tevékenységek szerinti bontásban
  • a kapott támogatásokat
  • a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket
  • a környezetvédelmi rendeltetésű eszközöket és kötelezettségeket
  • a vállalkozás telephelyeire vonatkozó adatokat.

[szerkesztés] Forrás

  • 2000. évi C. törvény a számvitelről
Más nyelveken