Járványtan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fogalma

A járványtan (más néven: epidemiológia), az egészséghez kötődő jelenségek: betegség, fizikai és kémiai ágensek stb. és ezek időbeli variációinak mérésével foglalkozik. A járványtan a mikrobiális populációbiológia vagy populációdinamika azon ága, amely a mikrobák szaporodását és terjedését nem a mikrobák abszolút mennyiségében, hanem az általuk megfertőzött egyedek számában méri.


[szerkesztés] Az elemző járványtan

Az elemző járványtan a különböző összehasonlító módszerek együttese, melyek lehetővé teszik a kóros jelenségeket kiváltó tényezők gyakorisági okainak feltárását. A fertőző megbetegedések, járványok keletkezésével, terjedésével, a folyamatok törvényszerűségével, megszünésével foglalkozó tudomány.

[szerkesztés] Kapcsolódó tudományágak

A járványtan, számos más tudományágra is támaszkodik, mint például a mikrobiológia, amely tisztázza az egyes fertőző betegségek kórokát, a kórokozók tulajdonságait, és kidolgozza a különféle védőoltásokat. A közegészségtan, település-, élelmezés-, munka-, és a személyi higiéne kérdéseit tanulmányozza. Az orvosi meteorológia, a fertőző betegségek évszakonként változó előfordulására, illetve az időjárási viszonyok és a fertőző betegségek gyakorisága között kutatja az okokat. A klinikai tudományágak, amelyek a fertőző betegségek lefolyására, gyógyítására adnak jellemző adatokat. A társadalomtudományi módszerekkel a fertőző betegségek, és a szociális ellátottság között fennálló kapcsolatot vizsgálják.

[szerkesztés] Felosztása

  • A járványtan, általános és részletes fejezetekre oszlik, melyből az első az általános érvényű megállapításokat, míg a a részletes, az egyes fertőző megbetededésekre jellemző ismereteket tárgyalja.

[szerkesztés] Fontos szakterületei

  • általános modellező epidemiológia
  • humán epidemiológia
  • állategészségügyi epidemiológia
  • növényegészségügyi epidemiológia


[szerkesztés] A megelőző orvostudomány

Az epidemiológia humán egészség- és állatorvostudományi alkalmazott területe a megelőző orvostudomány (nemzetközi nevén a preventív medicina) egyik fontos részét is képezi. A megelőző orvostudomány a járványtanon kívül az azzal szoros kapcsolatban álló közegészségtant is tartalmazza.

A preventív medicina az egészséghez kötődő jelenségek: betegség, fizikai, kémiai és biológiai ágensek, társadalmi szintű valamint térbeli és időbeli eloszlásának tanulmányozásával foglalkozik. Vizsgálatának célja azon ismeretek feltárása, amelyek a populáció egészségi állapotát döntő módon befolyásolják, annak érdekében, hogy a veszélyforrásokat minimalizálja, a lehetséges problémákat (járványokat, tömeges megbetegedéseket) megelőzze. Az elemző közegészségtan a különböző összehasonlító módszerek együttesének felhasználásával, analizálja a kóros jelenségeket kiváltó tényezők gyakorisági viszonyait és az azt kiváltó okokat.