Aztékok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legnagyobb bennszülött civilizációját hozta létre. A XIV-XV. században erős birodalmat építettek ki a mai Mexikó területén. Az aztékok a XIII. században nyomultak be a mexikói felföldre, s alig száz év leforgása alatt uralmuk alá hajtották az itt élő népeket. Fővárosukat, Tenochtitlánt a ami Mexikóváros helyén, egy szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Társadalom

Három rétege volt: a harcosok osztálya, élén az uralkodóval; a papok kasztja; és a köznép és a rabszolgák (földművesek, kézművesek, kereskedők stb.). Egyebek közt a Tenochtitlánt övező Texcoco-tó környékén teraszosan kialakított földeken (a chinampákon) kukoricát, zöldségfélét és gyapotot termesztettek; tőlük „örökölte” a világ a pulykát, de ők maguk megették a kutyahúst is. Az azték birodalomban beszélt, ma már kihalt nahua nelvből származik például a „tomato” (paradicsom) és az „avokádó” szó is. Az aztékok az elsők között ismerték fel, hogy a kakaóbabból finom italt lehet készíteni.

[szerkesztés] A Növekvő Templom

A legfontosabb vallási építmény a tenohtitláni Nagy Templom volt, egy hatalmas kőpiramis, áldozati oltárokkal a tetején. Hatszor építették át, ugyanis minden azték király új és a korábbinál nagyobb templomot igyekezett építeni ugyanezen a helyen.

[szerkesztés] A civilizáció pusztulása

Az azték birodalom az 1502-ben hatalomra került II.Montezuma király idején érte el fénykorát: határait két óceán mosta. A király hatalmas palotát építtetett. Az aztékok hite szerint Quatzalcóatl félistennek valahonnan keletről kell majd hazatérnie – s amikor 1519-ben egy maroknyi spanyol katona és kalandor partra szállt, vezérüket, Hernán Cortést még Montezuma is a hazatért istennek vélte. A spanyolok aztán nagy vérengzést rendeztek, megölték Montezumát is, 1521-ben földig rombolták Tenochtitlánt, és Cortés lett Mexikó kormányzója.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

 m·v·sz 
Pre-Kolumbiánus kultúrák
Észak Amerika Anaszázi, Pueblo – Fremonti – Misziszipi vidéki indiánok
Közép-Amerika Aztec – Huaszték – Maja – Mixtek – Olmék – Pipil – Taraszkán – Teotihuacán – Tolték – Totonak – Zapoték
Dél Amerika Északi Chicsó – Csavín – Csibcsa – Csimor – Csacsapoják – Huari – Inka – Mocse – Nazka – Tairona – Tiwanaku
Jelentősebb civilizációk
Aztékok Maják Inkák
Nyelv Nahuatl nyelv Maja nyelvek Qecsua
Vallás Azték vallás Maja vallás Inka vallás
Mitológia Azték mitológia Maja mitológia Inka mitológia
Naptár Azték naptár Maja naptár
Társadalom Azték társadalom Maja társadalom Inka társadalom
Infrastruktúra Csinampa Maja építészet Inka építészet

Inka úthálózat

Történelem Aztékok történelme
Meghódításuk Mexikó spanyol meghódítása
Hernán Cortés
Yucatán spanyol meghódítása
Francisco de Montejo
Guatemala spanyol meghódítása
Pedro de Alvarado
Az Inka Birodalom spanyol meghódítása
Francisco Pizarro
Uralkodók I. Montezuma
II. Montezuma
Cuitláhuac
Cuauhtémoc
Nagy Pacal
Tecun Uman
Atahualpa
Manco Capac

Továbbá
– Az amerikai indiánok népesedési történelme – Pre-Kolumbiánus művészet