Geológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A geológia a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó földtudomány. A szó a görög γη- (ge-, "föld") és λογος (logosz, "szó", "ok")) szavak összetételéből jött létre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Föld szerkezete

A Föld külső és belső szférái
A Föld külső és belső szférái
Fő szócikk: A Föld szférái

Külső szférák

Belső szférák

  • Földkéreg
  • Földköpeny
  • Földmag

[szerkesztés] Földtörténeti korok

Fő szócikk: Földtörténeti korok

[szerkesztés] Ősidő (Prekambrium)

  • Archaikum
  • Proterozoikum
  • Rifej

4,6 milliárd – 590 millió év között

Miután a Föld kialakult, felszínébe sok meteorit csapódott be. A becsapódások által keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget és az alatta lévő köpeny részét. A megolvadt anyagok vulkáni tevékenységet indítottak el. A vulkánok sok szén-dioxidot, vízgőzt és ammóniát juttattak a felszín fölé, így kialakult az őslégkör. A meteoritok becsapódásával, a hőmérséklet csökkenésével kéregdarabok szilárdultak meg, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalmából kialakult az ősóceán. Több hegyképződési folyamat is lejátszódott, ekkor keletkeztek a kontinens alapját képező, vasércet, nikkelércet tartalmazó ősföldek. Az élet nyomai is megjelentek bolygónkon, az óceánokban baktériumok, kékmoszatok, a 2,9 milliárd éves, gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók, melyekben kékalgák nyomaira bukkantak.

[szerkesztés] Óidő (Paleozoikum)

  • Kambrium
  • Ordovícium
  • Szilúr
  • Devon
  • Karbon
  • Perm

590–235 millió év között

A moszatok oxigént termeltek, és kialakult az ózonburok. A legfontosabb esemény, hogy a kambrium elején a ma ismert összes állattörzs képviselője hirtelen megjelent, és fajok tömege alakult ki. A levegő oxigéntartalmának növekedése lehetővé tette a szárazföldi növényi életet, majd a devontól a szárazföldi állati formák is megjelentek, benépesültek az édesvizek és környékük. Az óidőben két hegységképződési folyamat is lezajlott, a szilúrban a kaledóniai hegységképződés folyamán összekapcsolódott Ős-Európa, és Ős-Észak-Amerika. Ezt követően a karbonban a variszkuszi hegységképződés során hozzájuk csatolódtak a déli őskontinens részei, s felgyűrődtek a mai francia, német, cseh, lengyel, bolgár röghegységek, valamint a paleozoikum végére az Urál és a Nagy-Vízválasztó-hegység (Ausztrália). Ezen időszakok között jelentős üledékképződés zajlott le. A kontinensek az óidő végére egy ősföldbe, a Pangaeába tömörültek, amit az ősóceán, a Panthalassza vett körül. A Pangea testébe később a Tethys-ősóceán öble mélyült. Megjelentek és elterjedtek a szárazföldi növények, páfrányok, zsurlók, korpafüvek, fenyőfélék ősei. A későbbiekben belőlük nagy mennyiségű feketekőszén képződött. Innen is kapta a nevét (karbonium-kő) ez az időszak. Az állatvilágot az ízeltlábúak és a halszerű ősgerincesek képviselték. A paleozoikum végén máig ismeretlen okból a tengeri életformák közel 90%-a kihalt, a szárazföldön a hüllők jutottak szerephez.

[szerkesztés] Középidő (Mezozoikum)

 A Pangea két részre tagolódik
A Pangea két részre tagolódik

235-65 millió év

A középidő kezdetét a tenger térhódítása, és az üledékképződés jellemezte. A Pangea két részre tagolódik, egyes része lesüllyed, és a Panthalassza helyét a Tethys-óceán foglalja el. Ennek fokozatos szétnyílásával Laurázsia északra, Gondvana délebbre tolódott. Kialakult az Atlanti-óceán. Ebben az időszakban az állat és növényvilág igen gazdag volt. Ősgyíkok és ősmadarak éltek, a növények közül pedig a nyitvatermők és a zárvatermők.

[szerkesztés] Újidő (Kainozoikum)

Harmadidőszak (65-től 2 millió évig)

  • Paleocén
  • Eocén
  • Oligocén
  • Miocén
  • Pliocén

Negyedidőszak (2 millió évtől napjainkig)

A kontinensek elnyerik mai formájukat. Az utolsó jégkorszaktól, ami 10 000 éve fejeződött be, számítjuk a jelenkort. Rövid idő alatt erőteljes felmelegedés következett be. Kialakult a mai élővilág.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Geológia témájú médiaállományokat.