Hósármány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Plectrophenax nivalis Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A hósármány (Plectrophenax nivalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein él. Sziklás területek, köves vízpartok, zuzmos tundrák és havasok madara. Télen délebbre költözik. A Kárpát-medencében rendszeres vendég október-március hónapokban.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 16-17 centiméter, szárnyai fesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kicsit kisebb a hímnél. Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér.
[szerkesztés] Életmód
Költési időszakban lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyaszt. Telelőhelyein magokkal táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodás
A fészket a tojó földre építi, füvekből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 10-15 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.


Based on work by