Jász-Nagykun-Szolnok megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE | ||
| Országrész | Észak-Alföld | |
| Megyeszékhely | Szolnok | |
| Terület | 5581,71 km2 | |
| Népesség | 411 000 fő | |
| Népsűrűség | 73,6 fő/km2 | |
| Települések száma | 78 | |
Jász-Nagykun-Szolnok megye: közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság.
Éghajlat
A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva és a Tápió. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.
Élővilág, természetvédelem
A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.
Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Történelem
A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
- Jászberényi kistérség (88 097)
- Karcagi kistérség (46 680)
- Kunszentmártoni kistérség (38 583)
- Mezőtúri kistérség (31 012)
- Szolnoki kistérség (120 744)
- Tiszafüredi kistérség (40 082)
- Törökszentmiklósi kistérség (45 625)
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Gazdaság
A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.
Ipar
A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).
Mezőgazdaság
Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.
[szerkesztés] Közlekedés
A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.
[szerkesztés] Kultúra
Lásd:
- Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok listája
- Jász-Nagykun-Szolnok megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
A lakosság nagy része városokban él. A megyének 17 városa van.
| Jász-Nagykun-Szolnok megye városai |
|---|
| Szolnok Abádszalók | Jászapáti | Jászárokszállás | Jászberény | Jászfényszaru | Karcag | Kenderes | Kisújszállás | Kunhegyes | Kunszentmárton | Martfű | Mezőtúr | Tiszaföldvár | Tiszafüred | Törökszentmiklós | Túrkeve | Újszász |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye községei |
|---|
Alattyán | Berekfürdő | Besenyszög | Cibakháza | Csataszög | Cserkeszőlő | Csépa | Fegyvernek | Hunyadfalva | Jánoshida | Jászalsószentgyörgy | Jászágó | Jászboldogháza | Jászdózsa | Jászfelsőszentgyörgy | Jászivány | Jászjákóhalma | Jászkisér | Jászladány | Jászszentandrás | Jásztelek | Kengyel | Kétpó | Kőtelek | Kuncsorba | Kunmadaras | Mesterszállás | Mezőhék | Nagyiván | Nagykörű | Nagyrév | Pusztamonostor | Rákóczifalva | Rákócziújfalu | Szajol | Szászberek | Szelevény | Tiszabő | Tiszabura | Tiszaderzs | Tiszagyenda | Tiszaigar | Tiszainoka | Tiszajenő | Tiszakürt | Tiszaörs | Tiszapüspöki | Tiszaroff | Tiszasas | Tiszaszentimre| Tiszaszőlős | Tiszatenyő | Tiszavárkony | Tomajmonostora | Tószeg | Vezseny | Zagyvarékas |
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék
Alt Empordá megye, Spanyolország, Katalónia
Asti megye, Olaszország Piemont régió
Bielsko járás, Lengyelország
Brandenburg tartomány, Németország
Dordogne megye, Franciaország
Durham megye, Anglia
Häme megye, Finnország
Harghita megye, Románia,Székelyföld
Lääne-Viru megye, Észtország
Pas-de-Calais megye, Franciaország


Based on work by