Cézium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

55 -céziumbárium
Rb

Cs

Fr
Általános
Név, vegyjel, rendszám cézium, Cs, 55
Elemi sorozat alkálifémek
Csoport, periódus, mező 1, 6, s
Megjelenés ezüstös arany
Atomtömeg 132.90545(2) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 6s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 1.93 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 1.843 g/cm³
Olvadáspont 301.59 K
(28.44 °C, 83.19 °F)
Forráspont 944 K
(671 °C, 1240 °F)
Olvadáshő 2.09 kJ/mol
Párolgáshő 63.9 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 32.210 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 418 469 534 623 750 940
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs állapotok 1
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0.79 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 375.7 kJ/mol
2.: 2234.3 kJ/mol
3.: 3400 kJ/mol
Atomsugár 260 pm
Atomsugár (számított) 298 pm
Kovalens sugár 225 pm
Mohs keménység 0.2
Brinell keménység 0.14 MPa
CAS szám 7440-46-2
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Cézium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
133Cs 100% Cs stabil 78 neutronnal
134Cs mest. 65.159 Ms
(2.0648y)
ε 1.229 134Xe
β- 2.059 134Ba
135Cs trace 73 Ts
(2,300,000y)
β- 0.269 135Ba
137Cs mest. 948.9 Ms
(30.07y)
β- 1.176 137Ba
Hivatkozások

A cézium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Cs, rendszáma 55. Az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Reakcióképessége rendkívül nagy, a vízzel robbanás kíséretében heves reakcióba lép.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzői

Levegővel érintkezve gyorsan oxidálódik, meggyullad. Kevés oxigén (O2) jelenlétében cézium-oxid (Cs2O), fölös oxigén jelenlétében cézium-peroxid (Cs2O2) keletkezik. Hidrogénnel (H2) már 300 °C-on cézium-hidrid (CsH) keletkezése közben reagál. Vegyületei ionkötésűek (például cézium-jodid, CsI) , kis elektronnegativitása miatt vegyületeiben az oxidációs száma mindig +1. Vegyületei a színtelen lángot kékre színezik. Hidroxid-ionnal (OH-) alkotott vegyülete, a Cézium-hidroxid (CsOH) erős lúg. Az üveg felszínét sebesen marja.

[szerkesztés] Felfedezése

Neve a latin caesius ("égkék") szóból ered. 1860-ban fedezte föl Robert Bunsen és Gustav Kirchhoff színképelemzéssel. Innen kaphatta latin eredetű nevét. Szintén ők fedezték fel 1861-ben a Rubídiumot(Rb).

[szerkesztés] Jelentősebb vegyületei

  • Cézium-monofluorid – CsF
  • Cézium-jodid – CsI
  • Cézium-jodát – CsIO3
  • Cézium-nitrát – CsNO3
  • Cézium-oxid – CsO
  • Cézium-diantimonid – CsSb2
  • Cézium-hidroxid – CsOH
  • Cézium-hidrid – CsH
  • Cézium-perklorát – CsClO4


[szerkesztés] Izotópjai

Csak egy természetes izotópja van, ún. tiszta elem. Mesterséges izotópjai közül jelenleg mintegy 39-et ismerünk. A legtöbb Cs-izotóp báriummá (Ba), illetve xenonná (Xn) alakul.

[szerkesztés] Felhasználása

  • Atomórákban- a másodperc meghatározója
  • A 134Cs izotópot a hidrológia területén használják fel a céziumfelhasználás mértékeként.
  • Az egészségügy terén is jelentős szerepet tölt be, hiszen a radioaktív Cs-izotópok gyógyíthatják a rák egyes típusait.
  • A Cézium "pára" például az egyes magnetofonok kelléke.