Józsefvárosi pályaudvar
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik történelmi pályaudvara.
A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar "árupályaudvarrá" alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 10. óta a Keleti pályaudvarra és Kőbánya–Kispestre futnak be. Az utolsó vonat a pályaudvarról 19:40-kor gördült ki.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Nehéz György: Budapest-Józsefváros pályaudvar honlapja
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Legát Tibor: Hosszú agónia (Budapest-Józsefváros), Magyar Narancs.


Based on work by