Csiperke

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az azonos keresztnevet lásd itt: Csiperke (keresztnév).

A csiperke egy gombanemzetség, amelynek több, néhány kivételével (aminek fertőtlenítő (karbol) szaga van) ehető faja van.

A leggyakoribb két idetartozó faj a kerti csiperke latin neve: (Agaricus campestris) és az Az erdőszéli csiperke latin neve: (Agaricus arvensis).

Erdőszéli csiperke (?)
Erdőszéli csiperke (?)

Kalapja fiatalon selymesen fehér, domború, de később ellaposodik, és enyhén megsárgul. Átmérője elérheti a 10-12 cm-t is. Lemezei rózsaszínűek, később barnára, feketére színeződik, spórái feketés barnák. Tönkjén gallért találunk, illata kellemes.

Az erdőszéli csiperke kalapja nagyobb, akár 20 cm-t is eléri, színe krémszínű.

Egész nyáron számíthatunk a megjelenésükre, esők utáni, meleg párás éjszakákat követően tömegesen jelennek meg. Réteken, szántókon, legelőkön, de füves kertekben is megtalálhatók.

Felhasználják, nyersen salátákba, levesnek, mártásnak, vajban párolva fokhagymával ízesítve, kalapját kivájva húsos töltelékkel megtöltve és kisütve, de rántva is kitűnő.

Figyelem! Könnyen összetéveszthető a fehérlemezű, mérgező galócákkal. A sárguló csiperkék enyhén mérgezők. Onnan ismerhetők fel, hogy húsuk sérülésre, törésre, bevágásra megsárgul, és vegyszer (karbol, fenol) szaguk van.