Györgyi-Giergl művészcsalád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Györgyi-Giergl művészcsalád egyike a számos német eredetű és megtelepedése után a magyar reformkor, forradalom és szabadságharc élményével gazdagodott, képességeit a hazai kulturális törekvések szolgálatába állító magyarrá vált polgárcsaládnak, amelyek alkotó tevékenységükkel és kultúraközvetítésükkel sajátos szerepet töltöttek be a hazai művelődésben, az ország művészeti és építészeti arculatának formálásában, nem utolsó sorban kultúránk határainkon túli elismertetésben.
A család három évszázadon átívelő művészeti tevékenységét a Budapesti Történeti Múzeum Művészgenerációk c. kiállítása mutatta be a Budavári Palotában 2006. október 4. – 2007. március 5. között.
[szerkesztés] Családtagok
A család leszármazottai többek között:
- Földes László (1959 – ) – építész
- Giergl Alajos (1793 – 1868) – ezüstműves
- Giergl Henrik (1827 – 1871) – üvegműves
- Giergl István (1831 – ?) – kártyafestő
- Giergl János (1829 – ?) – kártyafestő
- Giergl Kálmán (1860 – 1954) – építész
- Giergl Károly (1802 – ?) – kártyafestő
- Giergl Lajos (1834 – ?) – kártyafestő
- Gelley Kristóf (1983 – ) – ezüstműves
- Goszleth Gyula (1877 – 1941) – fényképész
- Goszleth István (1850 – 1913) – fényképész
- Goszleth Lajos (1906 – 1963) – építész
- Györgyi Dénes (1886 – 1961) – építész
- Györgyi Géza (1851 – 1934) – építész
- Györgyi Giergl Alajos (1821 – 1863) – festőművész
- Györgyi Kálmán (1860 – 1930) – iparművész
- Györgyi Kálmán (1939 – ) – ny. legfőbb ügyész
- Hager Ritta (1931 – ) – textilművész
- Marschalkó Béla (1884 – 1962) – építész
- Marschalkó János (1819 – 1877) – szobrász


Based on work by