Bokros Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bokros Lajos (* Budapest, 1954. június 26.) közgazdász, egyetemi tanár, politikus, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, az 1990-es évek magyar költségvetési kiigazítási csomagjának névadója, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója. A róla elnevezett Bokros-csomag a rendszerváltozás óta a legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás volt Magyarországon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai
Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem). Egy évet hallgatott a panamai Állami Egyetemen. Diplomáját 1978-ban szerezte, majd 1980-ban közgazdasági doktori értekezését védte meg.
[szerkesztés] Banki tevékenysége
1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, ezzel párhuzamosan 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség vezetője, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt.
[szerkesztés] Politikai tevékenysége
Az 1990-es választásokon a budapesti területi listáról az MSZP színeiben került be a parlamentbe, azonban két hónappal később lemondott.
1995. március 1-je és 1996. február 29-e között pénzügyminiszter. Ugyanazon a napon lett pénzügyminiszter, amikor a kiigazítási csomagja társszerzőjének tekintett Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Miniszterként Békesi Lászlót követte, utóda a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt.
Politikusként Bokros Lajos máig (2007 februárja) tartja a népszerűtlenségi rekordot (1995 októberében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 9%-os "népszerűségi" rátát mért a számára.[1])
[szerkesztés] A Bokros-csomag
A Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995 márciusában bejelentett Bokros-csomaggal pénzügyminiszterként meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági stabilitásának megteremtésében: elkezdte a szociális ellátórendszerek megnyirbálását, a felgyorsuló privatizáció bevételeit az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel. Pénzügyminisztersége idején a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a hatalmasra duzzadt folyó fizetési mérleg hiányt aktív árfolyampolitikával fogta vissza, a forint csúszó leértékelésével kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtett.
A Bokros-csomag intézkedéseit sok politikai, közgazdasági, illetve alkotmányjogi kritika érte [2]. Sokan még a szükségességét is vitatják, vagy pedig a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitika miatti tűzoltásnak tartják. [3] A baloldalon sokan túlzottan radikálisnak értékelték a pénzügyi megszorításokat (pl. Ferge Zsuzsa, [4]). A csomag meghirdetése után bizonyos társadalmi csoportok (pl. az egyetemisták) tüntetésekkel tiltakoztak ellene. A magyar közgazdászok is csak a csúszó leértékelést és a vámpótlék bevezetését fogadták egyöntetű szakmai elismeréssel, a többi pénzügyminiszteri intézkedés megalapozottsága vitákat váltott ki és jelentős részüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A kiigazítás egészét a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők üdvözölték.
A Horn-kormány a csomag hatására erősen veszített népszerűségéből, ezért sokan ma is ezt tartják – mások viszont a reform-folyamat megtorpanását, a politikai demagógia térnyerését – az 1998-as választási vereség legfőbb okának. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban miniszteri tevékenysége megteremtette az alapot Magyarország OECD-be való belépéséhez. Számos értékelés szerint a "Bokros csomag" – és a Horn kormány első időszakában végrehajtott, radikális privatizációs program, elsősorban a bankrendszer magánosítása hozzájárult az 1996–2000 közötti időszak gyors gazdasági növekedésének megalapozásához.
[szerkesztés] Minisztersége után
Miniszteri posztjáról való lemondását követően rövid időn belül külföldre távozott: a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett, többek között Horvátországban és Lengyelországban dolgozott kormánytanácsadóként.
Rendszeresen publikál külföldön és Magyarországon; 2003 decembere végén az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent, a nagy elosztórendszerek radikális reformját sürgető 130 pontja jelentős visszhangot váltott ki. Az ÉS 2004 tavaszán könyv formájában kiadta az újságban megjelent cikkeit.
Pénzügyminiszterségének tizedik évfordulóján (2005. március) kitüntették volna a Magyar Köztársaság egyik magas állami kitüntetésével, de ezt visszautasította, mivel nem találta megfelelőnek az indoklást. (Kimaradt belőle pénzügyminiszterként végzett munkája méltatása.)
A Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, 2006 januárjában az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. 2006 januárjában az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjéve nevezte ki.
Angol és spanyol nyelven felsőfokon beszél, oroszul és németül középfokon tud, valamint beszél horvátul és románul.
Bokros Lajos neve több más magyar közgazdászéval együtt (mint Surányi György, Király Júlia, Simor András) szóba került a magyar médiában, mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó Magyar Nemzeti Bank-elnök lehetséges utódja.


Based on work by