1241

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Évszázadok: 12. század13. század14. század

Évtizedek: 1190-es évek1200-as évek1210-es évek1220-as évek1230-as évek1240-es évek1250-es évek1260-as évek1270-es évek1280-as évek1290-es évek

Évek: 12361237123812391240124112421243124412451246

[szerkesztés] Események

  • január – A közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuten kun király elfogatását követelik.
  • február 10. – Tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.
  • március 12. – A Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.
  • március 15. – A tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.
  • március 17. – A tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuten kun királyt. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.
  • március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
  • március 31. – A Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.
  • április 5. – A Szubotáj kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.
  • április 11. – A tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse Kálmán herceg.
  • április 15. – A tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.
  • A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.
  • december – A magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.

[szerkesztés] Születések

[szerkesztés] Halálozások