1907
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek
Évek: 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- Az eszperantó megreformálásával létrejön az Ido nyelv.
- Új-Zéland brit birodalmi dominiummá válik.
- Budapesten átadják a Zeneakadémia épületét.
- Giesswein Sándor vezetésével megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt.
- Magyarországon törvények születnek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és balasetbiztosításáról, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, a magyar nyelv oktatásáról, a gazda és a cselédek közötti jogviszonyról.
- Az angliai Brownsea Islanden augusztusban tartott tábor jelenti a cserkészet megalapítását.
- Megjelent Malonyay Dezső A magyar nép művészete című ötkötetes munkája.
- Galamb József megtervezte a híres Ford T modellt, amely forradalmasította az autógyártást és amelyből az 1907 utáni két évtizedben több mint 15 millió darabot adtak el.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1907 a filmművészetben
[szerkesztés] 1907 az irodalomban
- Megjelenik Rilke Új versek című kötete
- Megjelenik Ady Vér és Arany című kötete.
- Mikszáth Kálmán befejezi a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét.
- Megjelenik Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regénye.
- Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között.
[szerkesztés] 1907 a festészetben
- Csontváry Kosztka Tivadar megfesti a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című képeit.
- Rippl-Rónai József megfesti az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című olajfestményét és A körtvélyesi kastélyt.
- Vaszilij Kandinszkij megfesti a Színes élet című képét (tempera).
- Pablo Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyok című kubista képet.
- Henri Rousseau a naiv festészet elindítója megfesti A kígyóbűvölő nő című képét.
- Gustav Klimt megkezdi a Danae és a Csók festését.
- Henri Matisse: Bőség, nyugalom, gyönyör.
- Raoul Dufy: Július 14.
- Georges Braque: A nagy akt.
[szerkesztés] 1907 a szobrászatban
Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.
[szerkesztés] 1907 az építészetben
- Árkay Aladár tervei alapján elkészül Pesten a Városligeti út 5-7. alatt a fasori református templom.
- Magyar Ede tervei alapján Szegeden megépül a Reök-palota, mely ma a Városi Képtár otthonául szolgál.
- Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján megépül a Hosszúvölgyi viadukt.
- Nagyváradon megkezdődik a Fekete Sas palota építése Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében.
- A Nagykőrösi református templom Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei alapján elnyeri mostani alakját, a város összképét igen meghatározó jellegzetes formáját.
- Láng Adolf építész tervei alapján megépül a pécsi Városháza.
- Pogány Móric legismertebb műve a Batthyány-emlékmécses Budapest V. kerületében. A tervpályázatot 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest 1926-ban állították fel.
- Marosvásárhelyen megépül a jelenlegi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, valamint az egykori Gróf Széchényi István Műszaki Egyetem épülete.
- Cegléden ifj. Nagy István tervei alapján megépül az egykori Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank épülete, amely ma az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményének ad otthont.
- Csernáton kettős bolthajtású kőhídja, ma műemlék.
- Ungváron megnyílik az egykori Drámai Színház.
- Épül a Casa Milà és a Casa Batlló Barcelonában, Antoni Gaudí tervei alapján.
[szerkesztés] 1907 a zenében
- Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is.
- Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát.
- Bartók Béla megkomponálja az I. hegedűversenyét.
- Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével.
- Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje.
- Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.
[szerkesztés] 1907 a tudományban
- Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét.
- Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat.
- Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt.
- Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen.
- A MÁVAG üzembe állította az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt.
[szerkesztés] 1907 a sportban
- Április 7-én, tíz magyar sportegyesület közreműködésével és Vécsey Miklós elnökletével megtartja alakuló közgyűlését a Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség, a Magyar Tenisz Szövetség jogelődje.
- Műkorcsolya-világbajnokság Bécsben. Kronberger Lili bronzérmet nyer.
- Lásd még: 1907-ben alapított labdarúgóklubok listája
[szerkesztés] Születések
- január 12. – Szergej Pavlovics Koroljov, mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója († 1966)
- január 18. – Ferencsik János karmester († 1984)
- január 23. – Jukava Hideki Nobel-díjas japán elméleti fizikus volt († 1981)
- február 1. – Hajnal Anna, József Attila-díjas költő, († 1977)
- március 15. – Haraszty Árpád botanikus
- április 18. – Rózsa Miklós, magyar származású amerikai filmzeneszerző († 1995)
- május 17. – Dsida Jenő erdélyi magyar költő
- május 17. – Elek Ilona, magyar vívó († 1988)
- július 5. – Kuno Fischer német filozófus
- július 6. – Frida Kahlo egyéni hangú mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja († 1954)
- július 26. – Pelle István kétszeres olimpiai aranyérmes tornász
- július 26. – Gertler Endre hegedűművész, tanár († 1998)
- augusztus 6. – Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök
- szeptember 14. – Solomon Asch amerikai pszichológus
- szeptember 26. – Radványi Géza filmrendező
- október 27. – Acsády Károly író, újságíró († 1962)
- október 30. – Alexander Gottfried Gode von Aesch az Interlingva nyelv kidolgozója (egyes források szerint 1906-ban vagy 1904-ben is születhetett, ugyanezen a napon)
- november 13. – Szollás László világbajnok műkorcsolyázó, orvos († 1980)
- november 28. – Alberto Moravia olasz író († 1990)
- november 29. – Jankovich Ferenc Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő, író , műfordító († 1971)
- december 3. – Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, akadémikus
- december 7. – Ámos Imre festőművész
- december 20. – Bárány István olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró († 1995)
[szerkesztés] Halálozások
- január 29. – Storno Ferenc festőművész, építőművész, restaurátor (* 1820)
- február 20. – Henri Moissan Nobel-díjas vegyész (* 1852)
- június 14. – Mechwart András gépészmérnök (* 1834)
- július 27. – Figyelmessy Fülöp honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese (* 1820)
- augusztus 15. – Joachim József világhírű magyar hegedűművész (* 1831)
- szeptember 4. – Edvard Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész (* 1843).
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Albert Abraham Michelson amerikai fizikus |
| Kémiai | Eduard Buchner német agronómus |
| Orvosi-fiziológiai | Alphonse Laveran francia orvos |
| Irodalmi | Rudyard Kipling angol író |
| Béke | Ernesto Teodoro Moneta olasz újságíró és Louis Renault francia jogász, tanár |


Based on work by