Alpokalja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon és Ausztriában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt.
- Szűkebb értelmében a Magyarország nyugati részén található hegyvidéki területet jelenti. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegység része, amely földrajzilag Ausztria területére is átnyúlik. Ezért ebben az értelemben az Alpokalja helyett újabban inkább Nyugat-magyarországi peremvidékről beszélnek.
- A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység ausztriai része Burgenland tartomány egész déli felét, sőt Stájerország keleti dombvidékét is magába foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Domborzat
Az Alpokalja átmenetet képez a Keleti-Alpok és a Kisalföld, illetve a Keleti-Alpok és a Dunántúli-középhegység és Dunántúli-dombság között. Az Alpokalját a Rába, Marcal és Zala völgyei választják el a Dunántúli-középhegység nyugati tagjától, a Bakonytól.
A domborzat jellegzetes középhegységet formáz. Geológiailag az Alpokalja hegycsoportjai főleg kristályos palából és mészkőből állnak. A középhegység legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben (a magyar-osztrák határon) található Írottkő (883 m.)
[szerkesztés] Éghajlat
A táj éghajlata a hegységi területeken szubalpin jellegű. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb tája.
[szerkesztés] Élővilág
A hegyoldalakat sűrű erdők borítják. Jellegzetes erdőlakó fái a tölgy és a bükk, a magasabb hegyeken elsősorban az itt őshonos fenyvesek jellemzőek. Az erdők ritka és védett növénye a ciklámen.
[szerkesztés] Részei
Magyarországon:
- Fertőmelléki-dombság
- Soproni-medence
- Soproni-hegység - legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
- Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel - mészkő, kavics, lösz - fedett dombvidék.)
- Kőszegi-hegység - legmagasabb pontja: Írottkő, 883 m.
- Vasi-dombság
- Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
- Németújvári-dombság
- Felső-Rába-völgy
- Vendvidék
- Felső-Őrség
Ausztriában:
- Lajta-hegység (Leithagebirge) legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m.
- Vulka-medence (Wulkabecken)
- Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland)
- Soproni-medence (Ödenburger Becken)
- Soproni-hegység (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) - legmagasabb ausztriai pontja: 553 m.
- Rozália-hegység (Rosaliengebirge) - legmagasabb pontja: Heuberg (Rozália-kápolna) 748 m.
- Bucklige Welt
- Lánzséri-hegység (Landseer Berge) - legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m.
- Borostyánkői-hegység (Bernsteiner Gebirge) - legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m.
- Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) - legmagasabb pontja: Írottkő, 883 m.
- Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland)
- Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal)
- Dobrai-dombvidék (Neuhauser Hügelland) - legmagasabb pontja: 355 m.
- Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken)
- Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hügelland)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Alpokalja | Kőszegi-hegység • Soproni-hegység • Vasi-dombság • Balfi-dombság | |
| Kisalföld | Hanság • Fertőzug • Fertő-medence • Rábaköz • Szigetköz • Marcali-medence • Mosoni-síkság • Komárom-Esztergomi-síkság | |
| Dunántúli-dombság | Zalai-dombság • Belső-Somogy • Külső-Somogy • Zselic • Völgység • Szekszárdi-dombság • Tolnai-hegyhát • Baranyai-dombság • Villányi-hegység • Ormánság | |
| Dunántúli-középhegység | Keszthelyi-hegység • Tapolcai-medence • Balaton-felvidék • Bakony • Bakonyalja • Sokoró • Vértesalja • Velencei-hegység • Gerecse • Budai-hegység • Pilis • Visegrádi-hegység | |
| Mecsek | Nyugat-Mecsek • Kelet-Mecsek | |
| Északi-középhegység | Börzsöny • Cserhát • Mátra • Mátralába • Bükk • Aggteleki-karszt • Zempléni-hegység | |
| Alföld | Mezőföld • Sárrét • Sárköz • Drávamellék • Kiskunság • Jászság • Pesti-síkság • Hevesi-síkság • Borsodi-Mezőség • Bodrogköz • Tiszahát • Szatmári-síkság • Maros-Körös köze • Körös-vidék • Nagykunság • Hortobágy • Hajdúság • Nyírség | |
|
Lásd még: Magyarország, Magyarország földrajza |
||
A Sproni-hegység kőzetanyagahazánk területén a legidősebbek közé tartozó kristályos kőzet.


Based on work by