Giovanni Lorenzo Bernini
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Giovanni Lorenzo Bernini (Gian Lorenzo Bernini), olasz építész és szobrász, (Nápoly 1598 dec 7. - 1680 nov. 28.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanuló évek
Atyjának, B. Pietronak volt tanítványa és vele 1605 körül Rómába költözött. Itt keletkeztek fiatalkori művei, mellszobrokon kívül márványból faragott szoborcsoportok, melyeket pártfogója, Scipione Borghese biboros számára készített: Proserpina elrablása, Dávid, Apollo és Daphné (valamennyi a római villa Borghesében), korán érett tudásról tanuskodó természetességökkel és mozgalmasságukkal megkapó művek.
[szerkesztés] Bernini, mint építész
VIII. Orbán pápa uralkodása alatt Bernini Róma legtekintélyesebb művésze lett építészeti téren is. Mint 1629., Maderna halála óta a római Szt. Péter templom építésze, 1633. fejezte be a Szt. Péter templom kupolája alatt emelkedő hatalmas, közel 30 m. magas bronztabernákulumot, mely csavart oszlopokon emelkedő tömegével megkapó módon élénkíti az óriási belső teret. A templom fő homlokzatára két harangtornyot tervezett; ezek egyike föl is épült, de lebontották, amint azt a két tornyot is, melyekkel már korábban a Pantheont látta el, 1882. eltávolították.
[szerkesztés] Bernini, mint szobrász
Szobrászati műveinek hosszú sora keletkezett ez időben: VIII. Orbán pápa sok képmásán kívül egyéb, rendkivül eleven mellszobrok sokasága: Borghese bíborosé (Róma, Villa Borghese), Costanza Buonarellié (Firenze, Museo Nationale) és sok más. Legnagyszerűbb szobrászati műve ez időből (de csak 1647. befej. ) VIII. Orbán pápa síremléke a római Szt. Péter templomban. Kompozicióban, felfogásban újszerű mű, a barokk szobrászat legfontosabb alkotásainak egyike. Híres részlete a csontváz képében ábrázolt Halál, melyet B. Alessandro Valtrini síremlékén (Róma, S. Lorenzo in, Damaso) is alkalmazott. Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő a termékeny mester, a barokk művészet erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római Sta Maria della Vittoria templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron B. legjellemzőbb szobrászati műveinek egyike, Szt. Teréz extázisban, szoborcsoport.
[szerkesztés] Köztéri alkotások, épületek
X. Ince pápa kegyét a Piazza Navona obeliszkkel és a világ négy legnagyobb folyamát személyesítő alakokkal díszített díszkútjának tervével nyerte el B. (1647). Ezzel (befej. 1652), valamint már előbb (1640) a Triton kútjával új -architektonikus helyett nataralisztikus alapeszmét vitt bele az ilynemű művekbe. B. tervei alapján készült el a XVIII. sz. -ban a híres Fontana Trevi is. A palotaépítésre is nagy befolyást gyakorolt B., kivált a római Palazzo Barberini erősen tagolt elrendezésével, míg a Pal. Ludovisi (ma Pal. di Monte Citorio) és Pal. Odescalchi egyszerűbb, előkelő nyugalmú művek. X. Ince, majd VII. Sándor pápák idejére esik B. nagy tevékenysége a Szt. Péter templom számára. Az ő vezetése alatt folyik a templom belsejének színes kiképzése; segédeivel együtt alkotja meg a templom óriási szobrait és 1656-65. készül el Szt. Péter katedrája, a négy egyházatya óriási alakjaitól hordott pompás trón, bronzból öntve, a templom szentélyében. Ugyanebben az időben keletkezik B. leghíresebb építészeti műve, a Szt. Péter templom előtti nagy tér kiképzése, a kétoldalt a homlokzat felé húzódó, oszlopcsarnokokkal (kolonnádok), melyek oly nagy mértékben emelik annak hatását 1663-66-ig képezi ki a Vatikán pompás Scala Regiáját.
1665-ben Párizsban járt, szinte fejedelmi tisztességben volt része, de a Louvrehoz készített terve nem került kivitelre. Elkészítette XIV. Lajos mellszobrát, mely a versaillesi múzeumban van.
[szerkesztés] Agg kor
Hazatérése után agg korában is nagy munkákkal foglalkozott B. Különösen kiemelendők: a római Ponte S. Angelo újjáépítése, B. vázlatai után segédei által faragott 10 angyalalakkal (1669-70); az ovális alaprajzú S. Andrea a Montecavallo templom(1679), stb. 1678-ban készült el teljesen VII. Sándor síremléke a Szt. Péter templomban. B. roppant tevékenysége teljesen kifejlesztette, diadalra juttatta a Michelangelótól kiinduló barokk művészet eszméit, célzatát, eszközeit. Minden téren a tudatosan alkalmazott, olykor halmozott eszközök erős, egységes összhatást idéznek elő. E tekintetben B. a döntő jelentőségű római mester a XVII. sz. -ban és tanítványainak, követőinek nagy serege világszerte terjesztette az ő nagy vívmányait. Régi vázlataibál van egy sorozat a budapesti képzőművészeti múzeumban is.


Based on work by