Bagod
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Zalaegerszegi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 16,39 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8992 | ||||
| Körzethívószám | 92 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Bagod község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zalaegerszegtől 5 km-re nyugatra a Zala folyó bal partján a 76-os jelzésű másodrendű út mellett fekszik. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
A határában (Csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútvonalról egy, a 86-os főúttal összekötő út, Zalalövő irányában. A településen áthalad a Zalaegerszeget Őriszentpéterrel és Szlovéniával összekötő vasútvonal, amelynek két megállója is van a településen (Bagod, illetve Csurgaszi csárda). A községbe Zalaegerszegről sűrűn járnak autóbuszok.
[szerkesztés] Története
A település nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven. A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A XIV. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivarizáltak.
A törökök a településen adót szedtek. Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének.
A II. világháború után Bagod tanácsi központ jellegű település. A községi közös tanácshoz tartozik Boncodfölde, Hagyárosbörönd és Zalaboldogfa. A téeszesítés következtében megindul az elvándorlás a faluból. A legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát. Majd kiépül a helybeli gépállomás a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.
A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.


Based on work by