Hegyközség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hegyközség a magyar bortermelés szerveződésének hivatalos alapegysége, köztestület, amelyet egy (vagy több) település bortermelői hoznak létre és amely a minőségi bortermelés védelmében szabályozza és szervezi a hozzá tartozó területek termelését és kereskedelmét. Magyarországon 313 hegyközség van (2001-es adat).

Létrehozásukat és működésüket törvény szabályozza, amelyet 1994. december 27-én fogadott el az Országgyűlés. A törvény az önszerveződés és a hivatalos szerveződés hosszú hagyományát folytatja, amely a kommunista rendszer idején évtizedekre megszakadt. (Az első hegyközségi törvényt, amelyhez a jelenleg érvényes jogszabály is visszanyúlt, 1894-ben fogadta el a Parlament.)

Az adott hegyközség tagjai lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül a hegyközség területén működő termelők és felvásárlók lehetnek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Háromszintű rendszer

A magyar hegyközségi rendszer háromszintű. Alapegysége a hegyközség. Egy-egy borvidék hegyközségei hegyközségi tanácsba szerveződtek – ez a második szint. A harmadik, országos szint, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa , 1996. március 28-án alakult meg.

[szerkesztés] A hegyközség feladatai

A hegyközség legfontosabb feladata a terület arculatának kialakítása, az eredet- és a minőségvédelem. Szabályozza a szőlőtelepítés terméshelyeit, a fajtákat és egyéb előírásokat alkot.

A hegyközség választott operatív feje a hegybíró. Ő adja ki a származási igazolást a megtermelt bormennyiségekről, amelynek alapján a bor eredete ellenőrizhető.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben terméktanács is, amely a borágazattal kapcsolatban jogosult tárgyalásokat folytatni a kormányzattal.

[szerkesztés] A hegyközség szervezete

A hegyközség tagjainak összessége alkotja a közgyűlést, amely elfogadja a hegyközség alapszabályát és éves költségvetését, meghatározza a tagok által a hegyközségi rendszer fenntartására fizetendő hegyközségi járulékot, megválasztja a választmányt, az elnököt, a hegybírót, a hegyközségi tanácsi küldöttet, illetve az ellenőrző bizottság és ha vannak, egyéb bizottságok tagjait.

Választmányt – amely legalább kéthavonta ülésezik – a hegyközség csak akkor választ, ha ha legalább harminc tagja van, egyébként csak elnököt. Az elnök, ha van választmány, ennek az elnöke is. Harmadik személyekkel, illetve a hatóságokkal szemben ő képviseli a hegyközséget.

Az operatív ügyeket, mint az ülések előkészítése, adminisztráció, közigazgatási ügyek, munkáltató jogok gyakorlása stb. a hegybíró intézi.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarország borvidékei
Ászár–Neszmélyi Borvidék | Etyek–Budai Borvidék | Móri Borvidék | Pannonhalma–Sokoróaljai Borvidék | Soproni Borvidék |
Badacsonyi Borvidék | Balatonboglári Borvidék | Balaton-felvidéki Borvidék | Balatonfüred–Csopaki Borvidék | Balatonmelléki Borvidék | Somlói Borvidék | Zalai Borvidék |
Pécsi Borvidék | Szekszárdi Borvidék | Tolnai Borvidék | Villány–Siklósi Borvidék |
Bükki Borvidék | Egri Borvidék | Mátraaljai Borvidék | Tokaji Borvidék |
Csongrádi Borvidék | Hajós–Bajai Borvidék | Kunsági Borvidék |