Budinoszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budinoszok, talán mítikus ókori nép, amely Hérodotosz szerint igen számos volt, s nomád módra vadászatból és halászatból élt egy mindenféle fában bővelkedő tartományban. E tartomány a szauromatáknam a Tanaisz túlpartján a meotiszi tengertől 15 napi járóföldre fekvő országa mellett terült el, a lakói Hérodotosz szerinz tűzszínűek és kékszeműek voltak. Az ország megfelel annak a vidéknek, amelyet a népvándorlás kora óta a mordvinok, cseremiszek és a permiek foglaltak el, vagyis a Volga középső vidékének, hozzávéve a délibb, erdős részt is, a nép maga pedig a permiek csoportjához tartozó votjákoknak és zürjéneknek, akiknek arca és zeme ma is olyanforma színárnyalatot mutat, ami valószínűleg a szomszédos szauromatákkal való keveredés eredménye. A kereskedőhelyeikről elűzött görögöket barátságosan fogadták, akik a területükön megalapították Gelonisz városát. A város tisztán fából épült, és területe korabeli feljegyzések szerint minden oldalon 30 stadiumnyira terült el. A városban templomokat emeltek a görög istenek tiszteletére, nyelvük félig szkíta, félig görög volt.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by