Hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Sziklás-hegység Észak-Amerikában
A Sziklás-hegység Észak-Amerikában

A hegység egy olyan földrajzi képződmény, amely egy meghatározott magasságig kiemelkedik a körülötte lévő földfelszín felett. Egy hegységet rendszerint magassága és meredeksége alapján lehet a dombságtól megkülönböztetni, de jelentékeny átfedések is léteznek, és a használat általában a helyi szokások alapján nyilvánul meg. (pl. Magyarországon a kb. 300-400 m magas Bakonyt hegységnek nevezik, míg ez a magasság más államokban még csak a dombság fogalmának felelne meg.). Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld felszínének 24%-át tekinthetjük hegyvidéknek, amelyek minden tizedik ember élőhelyének számítanak. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.

2 típust különböztetünk meg:

  • Középhegység: 500-1500 méter közötti hegy.
  • Magashegység: 1500 méter feletti hegy.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Keletkezés

A hegyeket kialakulásuk módja szerint is csoportosítják:

  • Gyűrt hegyek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Ez a folyamat az ún. hegységképződés. A megemelkedett tájon aztán az erózió alakítja ki a csúcsokat és a völgyeket. Így alakultak ki pl. a Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai.
  • Tűzhányók: A tűzhányók jelentős része alakít ki maga körül kúpot a kitörések során a felszínre törő hamuból és/vagy lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az antarktiszi Mount Erebus nevű - ma is működő - tűzhányó például 4032 m magas. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount St. Helens.
  • Erodált hegyek: Ezek a hegyek eredetileg magasan fekvő területek erőteljes - például folyók általi - eróziójával alakulnak ki. Ilyen például az ausztráliai Blue-hegység, vagy a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
  • Szigethegyek: Elszigetelt hegyek: kiemelkednek a tájból, amelynek többi részét teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru (Ayers Rock), és így alakultak ki a görögorszáki Meteorák csúcsai is.

[szerkesztés] Csúcsok

[szerkesztés] A földrészek legmagasabb hegyei

Hegyek a Földön mindenütt vannak, ám nem minden kontintensen egyforma magasságúak. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínén igen nagy változásokat idézett elő az erózió, míg az Alpok vagy a Himalája földtani tekintetben csak "nemrég", alig 10 millió éve gyűrődtek fel. A legmagasabb hegyek kontinensenként lebontva:

Földrész Hegység Magassága Ország
Ázsia Mount Everest 8848 m Nepál/Tibet
Afrika Kilimandzsáró 5895 m Kenya
Dél-Amerika Aconcagua 6960 m Argentína
Észak-Amerika Mount McKinley 6194 m USA, Alaszka
Antarktisz Vinson Massif 5139 m Antarktisz
Európa Mont Blanc 4807 m Franciaország, Olaszország

[szerkesztés] A leghosszabb hegységek

Helyezés Hegység Hossz Kontinens/Ország
1. Andok 7242 km Dél-Amerika
2. Sziklás-hegység 6035 km Észak-Amerika
3. Himalája 3862 km Ázsia
4. Nagy-Vízválasztó-hegység 3651 km Ausztrália
5. Brazíliai-keleti-parti-hegység 3058 km Brazília
6. Szumátrai-hegység 2897 km Jáva
7. Tien-san 2253 km Kína
8. Keleti-Ghátok 2092 km India

[szerkesztés] Jellemzők

[szerkesztés] Földtan