Esztergomi zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, 2006-ban pedig az önkormányzat vette meg. Azóta több kulturális intézmény odaköltöztetését is tervezik.

[szerkesztés] Története

A Technika Háza, a kép bal oldalán a mártíremlékmű
A Technika Háza, a kép bal oldalán a mártíremlékmű

A városban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Kereken harminc évvel később Lechner Ödön építész egy munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével. Baumhornnak ez volt az első önálló műve. A zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-tól a második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga erősen megrongálódott, a zsidóság nagy részét – mintegy ötszáz főt – elhurcoltak, akiknek azóta sincs számottevő közösségük a vároban. Azóta épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet. Az addig üresen álló, funcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ városban alakuló szervezete kapta meg. 1980–1981-ben a Technika Házát alakították ki az benne, ami 2006-ig konferencia-központként üzemeltet. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között. Gyakran tartották itt politikusok előadásaikat körútjaik során. 2006-ban a városi önkormányzat 70 millió forintért megvette a Technika Házát, és az épületbe az Ister-Granum Eurorégió irodája költözött.

[szerkesztés] Leírása

A két szintes műemlék zsinagóga 1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll. Ezeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel. Ide még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel.

Az épület előtt Martsa István bronzból készült Mártíremlékműve áll, valamint az épület falán egy emléktábla emlékezik az elhurcoltakról.