Casa Vicens
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Antoni Gaudí épületei |
||||
A Casa Vicens |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Spanyolország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 2005 | |||
A Casa Vicens Barcelonában, a Calle Carolines 24 számú épület a mai Gràcia negyedben, az UNESCO Világörökség része, mint a híres katalán építész, Antoni Gaudí épületeinek egyike.
A függetlenül dolgozó építész, Antoni Gaudí első önálló alkotása a katalán modernizmus egyik szép példája. 1883 és 1888 között épült Manuel Vicens i Montaner számára. Vicens azonban korábban, 1878–1880 között bízta meg Gaudít a ház megalkotásával, melyet az édesanyjától örökölt földterületen, a régi Gràcia településen kívánt felépíttetni. A kis település később Barcelona részévé vált. Vicens-nek kettős célja volt a házzal, egyrészt lakóhelynek szánta, másrészt viszont saját gyárának különleges azulejo-termékeit kívánta vele bemutatni.
Ennél az épületnél megmutatkozik az az építészeti koncepció, mely felé Gaudí a későbbiekben fordult, mint például a színek eltúlzása, vagy a növényi ábrázolás megjelenése.
Kívülről a házon leginkább a kerámia- illetve azulejo (mázas csempe) díszítés tűnik fel. Uralkodó színei a fehér és a zöld, illetve a vörös. Tulajdonosának, Vicens-nek kőfejtője és kerámiagyára volt (ő maga azonban brókerként dolgozott). Az anyagot Valenciában szerezték, a gyárban pedig elő tudták állítani azokat az elemeket és formákat, melyeket Gaudí az építés során megálmodott. Az épület a mudéjar művészetből merít, emellett azonban indiai és japán minták is felfedezhetők a homlokzaton.
A ház belső terében ismerhető fel igazán Gaudí stílusa. Az arab hatások különösen itt érzékelhetők, legfőképp az ún. Dohányzó szobában.
1925–26-ban az épület eredeti kertje és a pavilon áldozatul esett a város utcáinak szélesítésére és bővítésére irányuló munkálatoknak.
Az épület 1899 után a Jovier család tulajdonába került, mai tulajdonosa is e család tagja, D.ª Fabiola Jover de Herrero. A Casa Vicens – mint magántulajdon – turisták számára nem látogatható, csak kívülről tekinthető meg.
Az UNESCO 2005-ben Párizsban tartott ülésén négy másik Gaudí-épület társaságában vette fel a Casa Vicens-et a Világörökség listájára, mint Gaudí első fontos művét. Az indoklás szerint e négy mű bemutatja az építőművészet fejlődését a 19. század végén illetve 20. század elején.
[szerkesztés] Források
- Doromby Endre: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1982.) ISBN 963 243 212 6
- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963 243 838 8
- Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963 243 205 3
- Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963 243 398 X
| kulturális: | Córdoba történelmi központja | Az Alhambra, az El Generalife és az Albaicín, Granada | Burgosi katedrális | Az Escorial kolostor és környezete | Antoni Gaudí épületei | Altamira | Segovia óvárosa és római vízvezetéke | Oviedo és az Asztúriai Királyság | Santiago de Compostela | Ávila óvárosa és templomai | Aragónia mudéjar stílusú építészete | Toledo történelmi óvárosa | Cáceres óvárosa | A katedrális, az Alcázar és az Archivo de Indias Sevillában | | Salamanca óvárosa | Poblet-kolostor | Mérida régészeti műemlékei | Santa María de Guadalupe királyi kolostor | Cuenca történelmi városrésze | Selyembörze | Las Médulas | A Katalán Zene Palotája és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház | Yuso és Suso Szent Milán-kolostorai | A Mediterrán-medence sziklafestményei | Alcalá de Henares | San Cristóbal de La Laguna | Elche pálmaligete | Lugo városfala | Atapuerca | Vall de Boí katalán-román stílusú templomai | Tárraco | Aranjuez | Úbeda és Baeza reneszánsz műemlékei | Vizcaya-híd | Santiago de Compostelába vezető zarándokút (Franciaországgal közös) |
||
| természeti: | Garajonay Nemzeti Park | Doñana Nemzeti Park | Ibiza élővilága és kultúrája |
||
| kulturális/természeti: | Pireneusok – Mont Perdu (Franciaországgal közös) |


Based on work by