Kalinyingrádi terület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Kalinyingrádi terület Oroszország exklávéja, kiterjedt Balti-tengeri katonai bázisa.

[szerkesztés] Fekvése

Oroszország egyéb területeivel egyetlen közös határa sincs (exlávé). Délen Lengyelországgal, keleten Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.

[szerkesztés] Története

A területet a Német Lovagrend foglalta el a 13. században, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, és a második világháború végéig Kelet-Poroszország németek lakta fővárosa volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15100 km2) a Szovjetunióhoz csatolták az Oroszországi SZSZK részeként. Az 1939-ben Kelet-Poroszországhoz (vissza)csatolt Memel-vidéket (2750 km2) Litvánia kapta, ekkor Lengyelország pedig szintén az 1939-ben Kelet-Poroszországhoz (vissza)csatolt Danzig várost és környékét (1900 km2), illetve a volt kelet-poroszországi terület déli kétharmad részét (24000 km2). A független Litvánia megalakulása idejétől, 1991-től, a Kalinyingrádi Terület Oroszországhoz tartozik.


Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok Adigeföld | Altáj | Baskíria | Burjátia | Csecsenföld | Csuvasföld | Dagesztán | Észak-Oszétia | Hakaszföld | Ingusföld | Jakutföld | Kabard-Balkárföld | Kalmükföld | Karacsáj-Cserkeszföld |Karélia | Komiföld | Mariföld | Mordvinföld | Tatárföld | Tuva | Udmurtföld
Határterületek Altáji határterület | Habarovszki határterület | Krasznodari határterület | Krasznojarszki határterület | Permi határterület | Sztavropoli határterület | Tengermelléki határterület
Területek Amúri | Arhangelszki | Asztrahanyi | Belgorodi | Brjanszki | Csejlabinszki | Csitai1 | Irkutszki2 | Ivanovói | Kalinyingrádi | Kalugai | Kamcsatkai3 | Kemerovói | Kirovi | Kosztromai | Kurgani | Kurszki | Leningrádi | Lipecki | Magadani | Moszkvai | Murmanszki | Nyizsnyij Novgorodi | Novgorodi | Novoszibirszki | Omszki | Orenburgi | Orjoli | Penzai | Pszkovi | Rosztovi | Rjazanyi | Szahalini | Szamarai | Szaratovi | Szmolenszki | Szverdlovszki | Tambovi | Tomszki | Tulai | Tveri | Tyumenyi | Uljanovszki | Vlagyimíri | Volgográdi | Vologdai | Voronyezsi | Jaroszlavli
Szövetségi jelentőségű városok Moszkva | Szentpétervár
Autonóm terület Zsidó autonóm terület
Autonóm körzetek Aginszkojei-Burját AK1 | Csukotkai AK | Hanti-Manszi AK | Korják AK3 | Nyenyecföld | Uszty-Ordinszkiji Burját AK2 | Jamáli Nyenyec AK
  1. 2008. március 1-jén a Csitai terület és az Aginszkojei-Burját Autonóm Kerület „Bajkálontúli határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
  2. 2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját Autonóm Körzet beleolvad az Irkutszki területbe.
  3. 2007. július 1-jén a Kamcsatkai terület és a Korják Autonóm Körzet „Kamcsatkai határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
Szövetségi körzetek
Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti