Fasizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fasizmus egy olyan politikai ideológia és tömegmozgalom, melynek célja a másokat kizáró értelemben vett, biológiai, kulturális és/vagy történelmi alapokon meghatározott nemzet fogalmának minden egyéb fölé helyezése, valamint a tömegek folyamatos mozgósítása.[1] Pontos jellemzőiről nincs egyetértés a kutatók körében, de a következő elemeket a legtöbben a fasizmus elmaradhatatlan összetevőinek vélik: nacionalizmus, tekintélyelvűség, militarizmus, korporatizmus, antiliberalizmus, kommunizmusellenesség és kollektivizmus.[2].

A fasizmus kifejezést Benito Mussolini használta először a latin fasces és az olasz fascio ('egylet, liga') szavak alapján, párhuzamot vonva az egység erejét szimbolizáló ókori jelkép és a modern kori mozgalmak között.

[szerkesztés] A fasizmus gyökerei és változatai

A fasizmus eredeti értelmében Benito Mussolini olaszországi mozgalmának megnevezése volt. Később a fasizmus általánosabb jelentést kapott, amely tekintélyelvű ideológiák, pártok és politikai rendszerek egy tágabb spektrumát fedi le.

[szerkesztés] A nemzetiszocializmus és a fasizmus közötti hasonlóságok és eltérések

Bár a jelenlegi általános vélemény a fasizmus egy változatának vagy hajtásának tekinti a nemzetiszocializmust, néhány kutató (pl. Gilbert Allardyce és A. F. K. Organski) szerint a nemzetiszocializmus nem fasizmus – vagy azért, mert túl nagynak találják a két ideológia közötti különbségeket, vagy azért, mert szerintük a fasizmust nem lehet általános fogalomként értelmezni. [3][4]

  1. ^ Kevin Passmore, Fascism: A Very Short Introduction, 25-31. o., Oxford University Press, 2002.
  2. ^ Moyra Grant, Key Ideas in Politics, 21. o., Nelson Thomas, 2003.
  3. ^ Gilbert Allardyce (1979). "What Fascism Is Not: Thoughts on the Deflation of a Concept". American Historical Review 84 (2): 367-388. DOI:10.2307/1855138.
  4. ^ Paul H. Lewis (2000). Latin Fascist Elites. Praeger/Greenwood, 9. ISBN 0 275 97880 X.