Ceres

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az istennőről szól. További jelentéséhez lásd: Ceresz.
Ceres gyümölcsöt hoz.
Ceres gyümölcsöt hoz.

Ceres a római mitológiában a növények ültetése (főleg a gabonáé) és az anyai szeretet istennője volt. Saturnus és Ops lánya volt és Jupiter testvére-felesége. Ő szülte Jupitertől Proserpinát. A testvérei voltak Juno, Vesta, Neptunus és Pluto. Ő volt Szicília védőistene.

Általában jogarral, virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral és búzaszálakból szőtt koszorúval ábrázolták.

Ceres a mai szicíliai Enna város patrónusa volt. A monda szerint egyszer azért könyörgött Jupiterhez, hogy helyezze át Szicíliát a mennyekbe és így jött létre a szigethez hasonlóam háromszögű északi Triangulum csillagkép, amelynek korai neve Szicília volt.

A rómaiak 496-ban fogadták be isteneik közé Cerest, amikor egy pusztító éhínség közepette a Szibilla könyvei azt tanácsolták, hogy imádják az istennő görög megfelelőjét, Démétért is és rajta kívül Korét (Perszephoné) és Iacchust (valószínűleg Dionüszosz).

A májusban tartott Ambarvalia ünnepen Cerest titkos rituálék során nők szeméyesítették meg és ünnepelték. Fő ünnepe azonban a Cerealia vagy Ludi Ceriales („Ceres játékai”) volt, a Kr. e. 3. századtól, április 12. és április 19. között.

A római Aventinus dombon Ceresnek temploma volt.

Tisztelete főleg a búzakereskedelem jórészét kezében tartó plebeius osztályokkal forrott össze. Ceres imádásának rituáléiról kevés tényt ismerünk. Ezek közül az egyik fura szokás az volt, hogy rókák farkához égő tárgyakat kötöttek és szabadon engedték őket a Circus Maximusban.

Ceresnek 12 isteni segítője volt, akik a földművelés különböző ágazataiért voltak felelősek.