Entalpia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A termodinamika és a molekuláris kémia területén az entalpia (jele Δ vagy H) egy rendszer termodinamikai potenciáljának leírására szolgál, és kiszámítható belőle az a „hasznos” munka, amely egy zárt termodinamikai rendszerből állandó feltételek mellett kinyerhető.

Az entalpia kifejezés a „belehelyezni” jelentésű en- előtagból és a fűteni jelentésű görög -talpein utótagból áll, habár az eredeti definíció valószínűleg az „enthalpos” (ενθαλπος)[1] szóból ered.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.


Az 1 + x kg tömegű nedves levegő hőtartalma (entalpiája) az 1 kg száraz levegő és az x kg vízgőz hőtartalmának ősszege. A száraz levegő hőtartalma:
hlev=cp t [kJ/kg]

A vízgőz hőtartalma a 0 °C-ra vonatkozó párolgási hő (r0) és a t °C hőmérsékletre melegítéshez szükséges túlhevítési hő (cpvg) ősszege:
hvg = r0 + cpvg t [kJ/kg]

A nedves levegő hőtartalma:
h = hlev hvg = cp t + X(r0 + cpvg t ) [kJ/kg]

50 °C hőmérsékletig 101,325 kPa nyomáson, gyakorlatban megfelelő pontossággal cp = 1,01 kJ/(kg K), r° = 2500,78 kJ/kg, cpvg = 1,87 kJ/(kg K), így a hőtartalom:
h= 1,01 t + x (2500,78 + 1,87 t) [kJ/kg]

Fenti hőtartalom-egyenlet alapján szerkeszthető meg a Mollier féle légállapotdiagram (h-x diagram), amely (1+x) kg, 101,325 kPa nyomású nedves levegőre vonatkozik. A diagramban:

  • az állandó hőmérséklet (t) vonalak közel vízszintesek,
  • az állandó abszolút nedvességtartalom (x) vonalak függőlegesek,
  • az állandó hőtartalom (h) vonalak kőzet 45°-os eső jellegűek,
  • az állandó relatív nedvességtartalom () vonalak pedig emelkedő jellegű görbék
  • Szerepel még a diagramban a vízgőz résznyomását (pvg) szemlékelő vonal,
  • a kerületen pedig a h/x értékei vannak feltűntetve, a diagramban ábrázolható állapotváltozások irányának könnyebb meghatározása érdekében.
  • Melegítés: 0-A vonal
  • Hűtés: 0-B vonal
  • Vízbepermetezés: 0-C vonal
  • Gőzbefúvás: 0-D vonal

A h-x diagram felhasználható két állapotjelzővel megadott nedves levegő többi állapotjelzőinek meghatározására, állapot-változások ábrázolására és az állapotjelzők változásának nyomonkövetésére. Sok szellőzéstechnikai feladatnál hasznos a szellőztetett helyiségben, ill. a szellőzőberendezésben (klímaberendezésben) végbemenő állapotváltozások nyomorkövetése légállapot-diagramban. Ezek általában visszavezethetők egyszerű állapotváltozásokra, ill. egyszerű állapotváltozások sorozatára. A legfontosabb egyszerű állapotváltozások:

  • a melegítés, a hűtés, a víz és a levegő keverése,
  • a gőz és a levegő keverése és két különböző állapotú levegő keverése.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ The World of Chemistry noted that whilst ruminating on the origin being credited to Gibbs, the original word was created by Onnes, who had specified it's derivation.