Jászberény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.49750° k. h. 19.91364°

Jászberény

Jászberény címere

Jászberény címere

Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Rang város


Terület 221,35 km²
Népesség
Irányítószám 5100
Körzethívószám 57
Térkép
é. sz. 47.49750° k. h. 19.91364°
Település
Mo. térképén

Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma 27 620 fő (2005. január 1-jei adat szerint). Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Duna-Tisza közének északi részén, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre.

[szerkesztés] Története

A Városháza látképe a főtérről
A Városháza látképe a főtérről

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A nagytemplom a város közepén
A nagytemplom a város közepén

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.

Lehel kürtje
Lehel kürtje

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alaptott Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jeleneleg a Szent István Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

[szerkesztés] Kultúra

Jászberény XIX. századi látképe céhlevélen
Jászberény XIX. századi látképe céhlevélen

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (pl. küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

[szerkesztés] Híres jászberényiek

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Műemlékek

  • Jászkun Kerületek Székháza
  • Városháza
  • Ferences templom és rendház
  • Római katolikus főtemplom (Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján)
  • Szentháromság-oszlop (1831)
  • Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
  • Bundás-kút (juhász szobrával, Jankovich Gyula munkája, 1908)

[szerkesztés] Állatkert

  • Jászberényi Állat- és Növénykert

[szerkesztés] A környéken

A környéken található a Hajta-mocsár, valamint a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.