Arimaszposzok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arimaszposzok, félig-meddig mítikus nép a messzi északkeleti Szkítiában. Részletesen írt róluk Ariszteasz és Hérodotosz. Utóbbi leírása szerint északon sok arany van, amelyet griffek őriznek, s tőlük rabolják el az arimaszposzok, akik aztán Európába juttatják. Aiszkhülosznál a griffek szomszédai az egyszemű, lovas arimaszposzok. Nevük Hérodotosz szerint is egyszeműt jelent, szkíta nyelven. Modern kutatások szerint Kína határain lakó ural-altaji néptörzs lehetett, talán épp a hunok őse. Az egyszeműség csupán vadságuk híréből keletkezett, nevük sem a Hérodotosz által állított arima=egy és spon=szem összetételből ered, hanem iráni név, Arimászpa, jelentése vad, lovakkal bíró nép. Más kutatók a mongol nyelvből hegylakónak fordítják nevüket.

[szerkesztés] Források

  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.