Egyiptomi ugróegér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Jaculus jaculus Fischer de Waldheim, 1817 |
|||||||||||||||
|
|
Az egyiptomi ugróegér (Jaculus jaculus) az észak-afrikai és arábiai sivatagok éjjel aktív, rendkívül gyors mozgású lakója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Elterjedési területe Észak-Afrika és az Arab-félsziget. Lakóhelyei a nyílt, száraz síkságok, homokos sztyeppék és sivatagok. A talajban sokszorosan elágazó, mély folyosókat ás, ahova a legkisebb veszély esetén menekül.
[szerkesztés] Megjelenés
Színe alkalmazkodott a sivatag homokjához. Háta szürkés zsemleszínű, hasa fehér. Farka felül halványsárga, alul fehér; végén fekete-fehér bojt van. Szőre finom tapintású, selymes.
A kifejlett állatok hossza 10-12 centiméter, míg farkuk akár 20-25 centiméteres is lehet. A hímek kisebbek a nőstényeknél. Az ugróegerek mellső lábai igen rövidek, szinte csökevényesek. Hátsó végtagjaik viszont annál erőteljesebbek: ezek segítségével veszély esetén akár 40-50 km/h sebességgel menekülhet, miközben kétmétereseket ugrik. Ha egyenesen ül, mellső lábait mellére szorítva farkára támaszkodik. Ilyenkor úgy tűnik, mintha nem is lennének karjai.
Érzékszervei az éjszakai életmódhoz alkalmazkodtak. Szemei a fejéhez képest óriásiak. Szája mellett 8-10 cm hosszú bajuszszőrök vannak, melyekkel remekül tud tájékozódni a sötétben.
[szerkesztés] Életmód
Különféle füveket, magvakat, némi gyümölcsöt, rovarokat eszik. A nappalt föld alatti üregekben tölti. Csak alkonyatkor jelenik meg és indul táplálékot keresni. Veszély esetén járataiba menekül.
[szerkesztés] Szaporodás
Utódait a föld alatti kotorékban hozza világra. A hímet a szülés előtt a nőstény elkergeti. Fészkét száraz fűvel és tevegyapjúval béleli ki. Egyhónapos vemhesség után 1-6 kölyköt ellik. A kicsik már csaknem kifejletten, 5-6 hetesen jönnek elő a járatból.


Based on work by