Képtömörítés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A képtömörítési eljárások fő célja a számítástechnikában az, hogy a nagyon nagy méretű (nagy adatmennyiséget tartalmazó) képanyagok méretét csökkentse, és így gazdaságosabbá tegye tárolásukat, illetve lehetővé tegye azok tárolását korlátozott kapacitású médiákon.

A képtömörítési eljárások az adattömörítési eljárások részhalmaza, azok speciális esete, ami kifejezetten a grafikus információkat tartalmazó adatfolyam jellegzetességeire alapul.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Veszteséges eljárások

A képtömörítési eljárások egy része veszteséges tömörítés, vagyis a tömörítés folyamán információ vész el. A cél az, hogy ez az információvesztés ne okozzon látható minőségromlást, illetve a minőségromlás minél kisebb legyen. Az, hogy ezt a célt mennyire sikerül elérni (vagyis hogy egy adott mértékű tömörítés esetén mekkora a minőségromlás) határozza meg az eljárás sikerességét, jóságát.

[szerkesztés] A használt elvek

  • A színek számának (colorspace) csökkentése.
  • Transzformációs kódolás. Ez a leggyakrabban használt eljárás. A Fourier-transzformációhoz kapcsolódó módszereket – mint amilyen a DCT vagy a Wavelet-transzformáció – alkalmazzák, melyeket kvantálás és entrópia kódolás követ.
  • Fraktál tömörítés

[szerkesztés] Veszteségmentes eljárások

Az eljárások másik csoportja veszteségmentes, vagyis a tömörített állományból minden esetben pontosan visszanyerhető az eredeti, tömörítetlen adat.

[szerkesztés] A használt elvek

  • Futamhossz kódolás (RLE, Run-length encoding)
  • Entrópia kódolás
  • Adaptív kódtárakra épülő algoritmusok, mint amilyen az LZW, LZSS

[szerkesztés] Mozgóképek

A képtömörítés speciális esete a mozgókép-tömörítés.