Gégény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.14610° k. h. 21.94955°

Gégény
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Rang község


Terület 23,44 km²
Népesség
Irányítószám 4517
Körzethívószám 45
Térkép
é. sz. 48.14610° k. h. 21.94955°
Település
Mo. térképén

Gégény község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Gégény története:

Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó képzős alakja, lehet személynév is. Egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték. Az említett 1406-i oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak rajta. Az egyik falut (Belgégény) a XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált hozzá. A XV. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokához. A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne. A XVI. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. 1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is. 1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.

A Sz.-Sz.-B. Megyei önkormányzat honlapja alapján. Orosz Gyula

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken