Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Országrész Észak-Alföld
Megyeszékhely Szolnok
Terület 5581,71 km2
Népesség 411 000 fő
Népsűrűség 73,6 fő/km2
Települések száma 78

Jász-Nagykun-Szolnok megye: közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság.

Éghajlat

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva és a Tápió. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Gazdaság

Szolnok központja légifelvételről
Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

[szerkesztés] Közlekedés

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

[szerkesztés] Kultúra

Lásd:

[szerkesztés] Turizmus

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

[szerkesztés] Települései

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 17 városa van.

Jász-Nagykun-Szolnok megye városai
Szolnok

Abádszalók | Jászapáti | Jászárokszállás | Jászberény | Jászfényszaru | Karcag | Kenderes | Kisújszállás | Kunhegyes | Kunszentmárton | Martfű | Mezőtúr | Tiszaföldvár | Tiszafüred | Törökszentmiklós | Túrkeve | Újszász


Jász-Nagykun-Szolnok megye községei

Alattyán | Berekfürdő | Besenyszög | Cibakháza | Csataszög | Cserkeszőlő | Csépa | Fegyvernek | Hunyadfalva | Jánoshida | Jászalsószentgyörgy | Jászágó | Jászboldogháza | Jászdózsa | Jászfelsőszentgyörgy | Jászivány | Jászjákóhalma | Jászkisér | Jászladány | Jászszentandrás | Jásztelek | Kengyel | Kétpó | Kőtelek | Kuncsorba | Kunmadaras | Mesterszállás | Mezőhék | Nagyiván | Nagykörű | Nagyrév | Pusztamonostor | Rákóczifalva | Rákócziújfalu | Szajol | Szászberek | Szelevény | Tiszabő | Tiszabura | Tiszaderzs | Tiszagyenda | Tiszaigar | Tiszainoka | Tiszajenő | Tiszakürt | Tiszaörs | Tiszapüspöki | Tiszaroff | Tiszasas | Tiszaszentimre| Tiszaszőlős | Tiszatenyő | Tiszavárkony | Tomajmonostora | Tószeg | Vezseny | Zagyvarékas


[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék

  • Lengyelország Brzesko járás, Lengyelország
  • Lengyelország Mielec járás, Lengyelország
  • Franciaország Somme megye, Franciaország
  • Lengyelország Suski járás, Lengyelország
  • Lengyelország Tarnow járás, Lengyelország
  • Németország Teltow-Fläming járás, Németország
  • Lengyelország Żywiec járás, Lengyelország

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ^ Magyarország kistérségeinek listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Magyarország megyéi 1950-től
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye
Budapest főváros
Magyarország kistérségei | Magyarország régiói | Magyarország