Beély Fidél József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beély Fidél József (Briedl Fidél József) (Székesfehérvár, 1807. július 5. – Kőszeg, 1863. június 20.) Benedek rendi szerzetes, pap, tanár
[szerkesztés] Élete
Atyja Briedl János polgár és kereskedő volt; középiskoláit születése helyén 1816–1822-ben járta; a Szent Benedek szerzetébe 1822. október 16. vétetett fel Pannonhalmán, hol előbb a nyelvtani osztályok tanulmányain kivül a szerzet történetét és szabályait tanulta, később a bölcseletet Győrött hallgatta. 1826. Bakonybélben a költészetet és ékesszólást, Pannonhalmán a teológiát bevégezvén, 1830. augusztus 6. misés pappá szenteltetett. Betegeskedése után 1832-ben Pannonhalmán mint lelkész-segéd egyházi szónoklattal lett megbizva. Ugyanazon év augusztus havában Guzmics Izidor apát kivánságára Bakonybélbe tétetett át, hol a nevelés, széptan és oklevéltan tanára s a könyvtár őre lett. 1833–1834-ben beutazta Alsó-Ausztriát és Stájerországot. 1839. november 23. a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta a bölcseleti osztályba. 1848. végével az apátsági javak igazgatásával bizatott meg. 1855-ben Kőszegre ment, hol a szerzet házának főnöke és a gimnázium igazgatója volt haláláig. Emlékbeszédet Horváth Cyrill mondott fölötte az Akadémia 1860. november 10. ülésén.
[szerkesztés] Munkái
1. Költészeti képek. Pest, 1837–38. Két kötet. (Guzmicscsal és Vaszary Egyeddel.)
2. Guzmics Izidor életrajza. U. ott, 1839.
3. Alapnézetek a nevelés és leendő nevelő s tanítóról, különös tekintettel a tan történeti viszontagsága s literaturájára. Pozsony, 1848. Szerkesztette 1839. nov. 1-től az Egyházi Tár hátralevő füzeteit.
Kéziratban 30 értekezése, önéletrajza s egy kész munkája maradt.
Az irodalmi térre Guzmics buzdítására lépett; első értekezése: Néhány szó az erkölcsi nevelésről, annak Egyházi Tárában (1835.) jelent meg; irt még sok nevelési, aesthetikai s történeti czikket, verset és beszélyt a Tudom. Tárba (1837–44.), Regélőbe és Honművészbe (1836–39.), Athenaeumba (1839–43.), Religio és Nevelésbe (1841–48.), Életképekbe (1844–46.), Világba (1844.), Kath. Iskolai Lapokba (1849.), Kath. Néplapba (1849.) és Családi Lapokba (1852–55.)


Based on work by