Aminok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ammónia
Ammónia

Az aminok olyan szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak a funkciós csoportjukban. Az aminok formálisan az ammóniából származtathatók úgy, hogy az ammónia egyik hidrogén atomját egy alkilcsoporttal (rövidítése: R) helyettesítjük.

Amennyiben csak egy hidrogénatomot cserélünk le a széntartalmú alkilcsoportra, akkor primer aminokról, vagy egyszerűen csak aminokról beszélünk.

Természetesen a nitrogénhez kapcsolódó többi hidrogént is helyettesíthetjük a fentiek szerint. Ekkor szekunder illetve tercier aminokról beszélünk.

Primer amin

Szekunder amin Tercier amin

A trietanolamin (TEA) is tercier amin.
A trietanolamin (TEA) is tercier amin.

Ezeket az aminokat sokszor amidoknak is nevezik, bár az elnevezés nem mindig pontos és következetes. Amidoknak elsősorban azokat az aminokat hívjuk, ahol a nitrogénhez kapcsolódó szénatomhoz karbonil funkciós csoport (C=O) kapcsolódik.

A széntartalmú csoport felől vizsgálva az aminokat elnevezhetjük azok tulajdonságai alapján is (pl.: aromás aminok). Aromás és nyílt szénláncot is tartalmazó amin például az amfetamin.

Az etiléndiamin az egyik legegyszerűbb diamin
Az etiléndiamin az egyik legegyszerűbb diamin

Az egy molekulában több aminocsoportot tartalmazó aminok esetén di-, tri-, tetraminokról stb. beszélhetünk. (Az egy aminocsoportot tartalmazó molekulák természetesen a monoaminok.)