Föníciai ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Föníciai ábécé
Típus: Mássalhangzó-írás
Nyelvek: föníciai
Időszak: Kr. e. 1050 után
Felmenők: ókánaánita
Föníciai ábécé
Leszármazott írásrendszerek: héber írás

arámi írás
görög ábécé
stb.

ISO 15924 kód: Phnx

A föníciai ábécé az ókánaánita ábécé leszármazottja; létezését a hagyományoknak megfelelően Kr. e. 1050 óta tartjuk számon. Az ábécét a föníciaiak használták északi-sémi nyelvük lejegyzésére. Az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is. Csakúgy, mint az ókánaánita, a föníciai is egy mássalhangzóírás, amely nem tartalmaz jeleket a magánhangzókra – ezek kimaradtak a leírt szövegből. Az első ábécé, amely a már a magánhangzókat is jelölte, a görög ábécé volt.

Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az ábécé

Betű Unicode Név Jelentés Hangzás Megfelelő betű...
a héberben az arabban a görögben a latinban a cirillben
Aleph 𐤀 Alef ökör ʼ א Αα Aa Аа
Beth 𐤁 Beth ház b ב Ββ Bb Бб, Вв
Gimel 𐤂 gimel teve g ג Γγ Cc, Gg Гг
Daleth 𐤃 Daleth ajtó d ד ﺩ، ذ Δδ Dd Дд
He 𐤄 ablak h ה Εε Ee Ее, Єє
Waw 𐤅 wāw horog w ו Υυ Ff, Uu, Vv, Ww, Yy Уу
Zayin 𐤆 zayin fegyver z ז Ζζ Zz Зз
Heth 𐤇 Heth kerítés ח ﺡ، خ Ηη Hh Ии, Йй
Teth 𐤈 Teth kerék ט ﻁ، ظ Θθ
Yodh 𐤉 Yodh kar y י ﻱ، ى Ιι Ii, Jj Іі, Її, Јј
Kaph 𐤊 kaph tenyér k כ,ך Κκ Kk Кк
Lamedh 𐤋 lāmedh ösztöke l ל Λλ Ll Лл
Mem 𐤌 mēm víz m מ,ם Μμ Mm Мм
Nun 𐤍 nun hal n נ,ן Νν Nn Нн
Samekh 𐤎 sāmekh támaszték s ס Ξξ, Χχ Xx Хх
Ayin 𐤏 Ayin szem ʼ ע ﻉ، غ Οο Oo Оо
Pe 𐤐 száj p פ,ף Ππ Pp Пп
Sade 𐤑 Tsade papirusz (növény) צ,ץ ﺹ، ض Цц, Чч
Qoph 𐤒 qōph majom q ק Qq
Res 𐤓 rēš fej r ר Ρρ Rr Рр
Sin 𐤔 šin fog š ש س، ش Σσς Ss Сс, Шш
Taw 𐤕 tāw jel t ת ﺕ، ث Ττ Tt Тт

[szerkesztés] Jellemzői

A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.

Ábécéjük minden betűjének nevet adtak. A betűk neveit szó szerint átvette tőlük a héber nyelv, és bizonyos fokú változtatással a görög nyelv is.

Néhány föníciai hang:

  • halef (jelentése: ökörfej) = „h”
  • béth (ház) = „b”
  • gimel (teve) = „g”
  • daleth (ajtó) = „d”

Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni. (Az „a”-t torokhangnak és nem magánhangzónak tekintették!)

[szerkesztés] Története

A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd azi. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket. Később ebből alakult ki a görög ábécé és a latin ábécé, és így közvetve Európa valamennyi nyelvének ábécéje.

A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moabita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében a 19. század közepén. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg.

[szerkesztés] A föníciai és a görög ábécé kapcsolata

A görög írás föniciai eredetét a két nyelv betűneveinek feltűnő hasonlatossága is jól mutatja:

Az az ókori görög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyancsak a föníciai írásból ered, és a görögök csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre.

[szerkesztés] Külső hivatkozások