Bad Arolsen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címer | Térkép |
|---|---|
| Alapadatok | |
| Szövetségi tartomány: | Hessen |
| Kerület: | Waldeck-Frankenberg |
| Régió: | Kassel |
| Földrajzi fekvése: | 51° 22' É, 09° 01' K |
| Magasság : | 286 m |
| Terület: | 126,32 km2 |
| Lakosság: | 18 297 (2004. 12. 31.) |
| Népsűrűség: | 134 fő/km2 |
| Irányítószám: | 34454 |
| Telefon körzetszám: | 05691, 05696 |
| Rendszám: | KB |
| Hivatalos honlap: | [1] |
| Polgármester: | Gerhard Schaller (független) |
Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg kerületben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.
Bad Arolsen 1655–1918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.
A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.
[szerkesztés] Szomszédos helységek
Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, észak-keleten Volkmarsennel, dél-keleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, dél-nyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.
[szerkesztés] Hozzácsatolt helységek
- Braunsen, 190 lakos
- Bühle, 124 lakos
- Kohlgrund, 263 lakos
- Helsen, 2128 lakos
- Landau, 1148 lakos
- Massenhausen, 552 lakos
- Mengeringhausen, 3768 lakos
- Neu-Berich, 242 lakos
- Schmillinghausen, 505 lakos
- Volkhardinghausen, 132 lakos
- Wetterburg, 903 lakos
[szerkesztés] Története
Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (1713–1728) Frederik Anton Ulrich herceg (1676–1728).
1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.
Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.
[szerkesztés] Közigazgatás
[szerkesztés] Városi tanács
A városi tanácsnak 37 képviselője van, megoszlásuk a legutóbbi (2006. március 26-i) választások után:
| CDU | 15 képviselő |
| SPD | 11 képviselő |
| Listán kívül | 3 képviselő |
| FDP | 3 képviselő |
| FWG | 3 képviselő |
| zöldek | 2 képviselő |
Megjegyzés: az FWG polgári koalíció.
[szerkesztés] Kultúra és látnivalók
[szerkesztés] A város
Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.
[szerkesztés] Épületek
- A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 1713–1728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
- A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épüllt és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.
[szerkesztés] Kirándulóhelyek
A legismertebb kirándulóhely Bad Arolsen környékén a Twistesee mesterséges víztározó, mely a Twiste folyó felduzzasztásával létesült.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Bad Köstritz, Türingia
Heusden-Zolder, Belgium
Hermann, Missouri, Egyesült Államok
Klütz, Mecklenburg-Vorpommern


Based on work by