Cód

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cód (Szád, románul Sadu, németül Zoodt) község Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Mărginimea tájegységben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 20 km-re délre, a Csindrel-hegység lábánál, az azonos nevű patak partján, 460 méteres átlagos tszf-i magasságban fekszik. A község határából 4683 hektár erdő, 1056 legelő és 870 rét.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar és román nevét is patakjáról kapta. A Cód a német nyelvjárási Sod ('forrás') szóból származik. Történeti névalakjai: Czot és Czott (1488), Sat (1503), Zatt (1506), Zadgya (1509), Czudak és Czod (1783), Sodis és Sodenbach (1790), Szadu és Saderbach (1850).

[szerkesztés] Története

Szász gerébek által Nagydisznód határára telepített román falu. A helyi hagyomány szerint a község eredetileg mai helyétől 2 km-rel Nagydisznód irányában, a ma Curăţelének nevezett területen települt és csak a posztóványolás konjunktúrája idején költözött át mai helyére. 1787-ben a falu pert nyert Nagydisznód ellen, a döntés alapján lakóit fölmentették a jobbágyi terhek alól. A 18. században Erdély egyik legfontosabb ványoló központja lett, az I. világháború előtt még 37 kallómalma üzemelt. Ioan Piuariu-Molnar szemészprofesszor a század végén posztómanufaktúrát is létesített itt. Ezt 1853-ban a nagydisznódiak közbenjárására ugyan pálinkafőző üzemmé alakították át, de közben 1840-ben új manufaktúrája indult, amely a hadsereg és a román fejedelemségek számára posztót és flanellt állított elő. 1896-ban itt épült meg Erdély első vízierőműve. 1913-tól 2001-ig sörgyár is működött itt.
1876-ig Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Lakossága

1900-ban 1882 lakosából 1777 volt román, 70 cigány és 31 német anyanyelvű; 1719 ortodox, 123 görög katolikus, 25 evangélikus és 14 római katolikus vallású.
1992-ben 2561 lakosából 2559 román nemzetiségű; 2556 ortodox vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Gazdasága

  • Fegyvergyárában gyalogsági lőszert és kézifegyvereket állítanak elő.
  • Két vízierőműve működik.
  • Turizmusa jelentős.
  • Kisebb fafeldolgozó üzemek.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1692-ben Inochenţie Micu Klein filológus, görög katolikus püspök.
  • Itt született 1745-ben Samuil Micu Klein filológus.
  • Itt született 1749-ben Ioan Piuariu-Molnar szemész, az első képesített román orvosdoktor.

[szerkesztés] Források

  • Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. Bucureşti, 1985

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken