Finnország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.

A délkeleti partvidék mellett levő Åland szigetek magas szintű autonómiát élveznek.

Suomen Tasavalta
Republiken Finland
Finnország zászlaja Finnország címere
(Finnország zászlaja) (Finnország címere)
mottó: nincs
Finnország elhelyezkedése
Hivatalos nyelv finn és svéd
Főváros Helsinki
Elnök Tarja Halonen
Miniszterelnök Matti Vanhanen
Terület

 - Összesen
 - % víz

64.

338 145 km²
9.4%

Népesség

 - Teljes
 - Népsűrűség

110.

5 223 442
17/km²

Függetlenség

 - Kikiáltva
 - Elismerve

Oroszországtól

1917. december 6.
1918. január 4.

Pénznem Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna UTC +2
Nemzeti himnusz Maamme/
Vårt land
TLD .fi
Hívószám +358
(¹) Előtte: Finn márka
Kép:Fi-terkep.png

Nemzetközi tagsága:

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.


[szerkesztés] Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.

[szerkesztés] Vízrajz

Finnországot az "ezer tó országá-nak" nevezik.

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. A legdélibb tájakon még meglehetősen gazdag a flóra, de ahogy északra haladunk, rohamosan szegényedik a növényvilág. Így érthető, hogy mezőgazdasági termelést fenntartani meglehetősen költségigényes és sokfajta kockázatot hordoz. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.) Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nő, és vadászható is a medve és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150.000-et is meghaladhatja, évente 30-40.000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Mellesleg vadon él az év legnagyobb részében.)

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Finnország történelme

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak voltak királyai már a svéd uralom előtt is.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött (a kereszténység és Erik svéd király által). 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.

1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.

A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.

1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Fő szócikk: Finnország tartományai
Fő szócikk: Finnország történelmi tartományai

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:

Az Åland-szigetek nagy autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és finn törvények értelmében, az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Más tartományi felosztás (ami tükrözi a svéd gyarmatosítók nyomát): dialektusok, folklór, népszokások. Azonban ezeket a különbségeket elhalványította a második világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok összehangolják egymást a 20 régióban.

Finnország területigazgatási felosztása
Finnország területigazgatási felosztása

Finnország területi felosztása:

  1. Déli partvidék (Etelä-Suomen lääni) (Södra Finlands län)
  2. Nyugati partvidék (Länsi-Suomen lääni)'(Västra Finlands län)
  3. Kelet-Finnország (Itä-Suomen lääni)'(Östra Finlands län)
  4. Nyugati partvidék (Oulun lääni)'(Uleåborgs län)
  5. Lappföld (Lapin lääni)'(Lapplands län)
  6. Åland (Ahvenanmaan lääni)'(Ålands län)

Főváros: Helsinki 559.700 lakos

[szerkesztés] A finn városok földrajzi elhelyezkedésük szerint

  • Déli partvidék:
    • Hanko 10.000 lakos
    • Ekenäs 14.500 lakos
    • Porvoo 45.700 lakos
    • Kotka 54.600 lakos
    • Hamina 21.700 lakos
Dél-Finnország elhelyezkedése
Dél-Finnország elhelyezkedése
  • Nyugati partvidék:
    • Turku 174.600 lakos
    • Naantali 13.400 lakos
    • Uusikaupunki 16.700 lakos
    • Rauma 36.000 lakos
    • Seinäjoki 37.000 lakos
    • Pori 75.900 lakos
    • Kristinestad 7.900 lakos
    • Vaasa 56.900 lakos
    • Jakobstad 19.500 lakos
    • Kokkola 35.600 lakos
    • Oulu 124.600 lakos
Nyugati partvidék
Nyugati partvidék
  • Åland:
  • Közép-Finnország:
    • Tampere 199.800 lakos
    • Ruovesi 5.500 lakos
    • Hämeenlinna 46.700 lakos
    • Lahti 98.000 lakos
    • Heinola 21.000 lakos
    • Jyväskylä 81.100 lakos
Közép-Finnország területe
Közép-Finnország területe
  • Kelet-Finnország:
    • Mikkeli 46.500 lakos
    • Juva 7.400 lakos
    • Savonlinna 27.600 lakos
    • Kuopio 87.800 lakos
    • Iisalmi 22.800 lakos
    • Lappeenranta 58.700 lakos
    • Joensuu 52.300 lakos
    • Lieksa 14.700 lakos
    • Nurmes 9.400 lakos
    • Kajaani 35.800 lakos
    • Kuhmo 10.800 lakos
    • Kuusamo 17.600 lakos
Kelet-Finnország területe
Kelet-Finnország területe
Lappföld területe
Lappföld területe

[szerkesztés] Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus) és a Finn Baloldali Szövetség (SKP – Suomen kommunistinen puolue – kommunisták).

[szerkesztés] Védelmi rendszer

lásd:Finnország hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.

Finnország népessége
Év Népesség
1950 4 029 803
1960 4 446 222
1970 4 598 336
1975 4 720 492
1980 4 787 778
1985 4 910 664
1990 4 998 478
1995 5 116 826
2000 5 181 115

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a '90-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finn-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Lutheránus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: protestáns, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó egy óriási hányadát egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

finn művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinem, Eliel Saarinem, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
  • Képzőművészetek
  • Irodalom: lásd még: Kalevala, Finn költők, írók listája
  • Filmművészet
  • Zene: lásd még: A finn zene, Kantele

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Fő szócikk: A finn konyha

[szerkesztés] Sport

Több híres sportolója van Finnországnak. Ilyen az autoversenyzés terén Mika Häkkinen (DTM), Ari Vatanen ,Tommi Makinen(4x) , Marcus Grönholm(2x), Juha Kankunen(4x)(rallye-mind világbajnok , Kimi Raikkonen (F1), Heikki Kovalainen (F1). Tenisz terén pedig Nieminen. A mükorcsolyában több hölgy is képviseli az országot. Finnország főleg a téli sprtokba kapcsolódik be, de az úszóik közt is vannak hírességek, mint Joona Puhakka, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum Magyar neve Finn neve Megjegyzés
Január 1. Újév Uudenvuodenpäivä  
Január 6. Vízkereszt Loppiainen  
Változó Péntek Nagypéntek Pitkäperjantai Húsvét előtti péntek
Változó Vasárnap Húsvét vasárnapja Pääsiäispäivä  
Változó Hétfő Húsvét hétfője 2. Pääsiäispäivä Húsvét utáni hétfő
Május 1. Majális Vappu lásd Walpurgis Night
Változó Csütörtök Áldozócsütörtök Helatorstai 40 napra Húsvét után
Változó Vasárnap Pünkösd Helluntaipäivä 50 napra húsvét után
Június harmadik pénteke Nyárközép Juhannusaatto Nem hivatalos
Június harmadik szombatja Nyárközép Juhannuspäivä  
November első szombatja Mindenszentek napja Pyhäinpäivä  
December 6. Függetlenség napja Itsenäisyyspäivä  
December 24. Karácsony estéje Jouluaatto Nem hivatalos
December 25. Karácsony első napja Joulupäivä  
December 26. Karácsony másodnapja 2. Joulupäivä or Tapaninpäivä  
December 31. Újév éjjele Uudenvuodenaatto Nem hivatalos
Minden vasárnap     Hivatalos ünnep

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar honlapok


EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
¹Kivéve Grönlandot és Feröert


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland


 
Északi Tanács

Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország

Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland