Krakkó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Krakkó
Krakkó zászlaja Krakkó címere
Vajdaság Kis-Lengyelország
Járás Krakkó város
Terület 326,8 km²
Koordináták: 50°04′N’’ 57°E′
Népesség
  • 757 500
  • 2317,93 fő/km²
  • 1 200 000
Irányítószám 30-024 -
31-962
Körzethívószám (+48)12

Krakkó (lengyelül Kraków, kép:hang.png kiejtése, IPA: ['krakuf]), teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó, Királyi főváros) Kis-Lengyelország székhelye. Lakosainak száma kb. 760 000 (Lengyelország harmadik legnépesebb városa, 2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Posztóház a Piactéren
A Posztóház a Piactéren

Krakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

[szerkesztés] Klíma

A város a kontinens belsejében található, éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár, ősz. A tél változatos, van, amikor esik a hó, de olyan is előfordul, hogy több éven át nem esik. Lengyelország középső területei a legszárazabbak, a hegyek kapják a legtöbb csapadékot. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja félbe egy-egy zápor.

[szerkesztés] A név eredete

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

[szerkesztés] Története

A királyi vár reneszánsz udvara
A királyi vár reneszánsz udvara

A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. Krakkót először 966-ban említik. 989 után, Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.

1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1138 és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része lett. 12411242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a hejnal ma is erre emlékeztet). A várat és az András-templomot lerombolták, majd gótikus stílusban újjáépítették. 1257-ben a városi jogot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai óváros.

Władysław Ellenlang 1306-ban felégetette a várost, hogy a németek ne szerezhesség meg. 1320-ban újra lengyel királyt koronáztak a Wawel katedrálisban Władysław Ellenlang személyében. II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt a város a Hanza- szövetség tagja lett a 14. század végén. III. Kázmér után 1370-ben Nagy Lajos magyar király lett a lengyel trón örököse.

1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Auguszt. Őt a magyar Báthory István követi, őutána 1596-ban a 15 éves háborúban az orosz cár (III. Waza Zsigmond) Varsót teszi meg a lengyel királyi székhelynek. Krakkó 1734-ig koronázó város volt. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban.

1795 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 18091815 között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt. A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (rewolucja krakowska) leverése után Ausztria magához csatolta. 1850-ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett.

Krakkó az 1918–ban újjáalakult lengyel állam része lett. 1939-1945 között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (Generalne Gubernatorstwo) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.

1978-ban UNESCO világörökség részévé tette az óvárost és a Wawelt.

[szerkesztés] Kultúra

A Wawel székesegyház
A Wawel székesegyház

Krakkó elismerten Lengyelország kulturális fővárosa. Európai szinten is kiemelkedő jelentőségű: az UNESCO a belvárost 1978-ban a világörökség részének ismerte el. Idegenforgalma jelentős: évente 7 millió látogató (2005) keresi fel.

[szerkesztés] Színházak

  • Teatr Bagatela
  • Krakowski Teatr - Scena STU
  • Teatr Groteska
  • Teatr Ludowy
  • Teatr PWST
  • Teatr Scena El-Jot
  • Teatr Stary
  • Teatr Słowackiego
  • Operetka Krakowska

[szerkesztés] Múzeumok

A városban 28 múzeum van, köztük

  • A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Krakowie)(Leonardo da Vinci, Rembrandt)
  • „Bunkier Sztuki“ (modern művészeti kiállítás)
  • Galéria a Sukiennice épületében (19. századi festészet)
  • Jan Matejko-ház
  • Manggha-ház (japán gyűjtemény)
  • Régészeti múzeum
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Czartoryski-múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus lengyel festők művei).

[szerkesztés] Zenei élet

Itt működik a Karol Szymanowskiról elnevezett Krakkói Filharmónia zenekar.

[szerkesztés] Oktatás

Krakkó
Krakkó
Krakkó
Krakkó
  • Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński), 1365-ben alapították [1]
  • Bányászati és Kohászati Egyetem (Akademia Górniczo-Hutnicza) [2]
  • Krakkói Műszaki Egyetem (Politechnika Krakowska) 1945-ben alapították [3]
  • Közgazdasági Akadémia (Akademia Ekonomiczna): 1882-ben alapították
  • Testnevelési Egyetem (Akademia Wychowania Fizycznego) [4]
  • Zeneakadémia (Akademia Muzyczna)
  • Pedagógiai Egyetem (Akademia Pedagogiczna)
  • Művészeti Egyetem (Akademia Sztuk Pięknych) 1818-ban alapították
  • Mezőgazdasági Egyetem (Akademia Rolnicza)
  • Pápai Teológiai Akadémia (Papieska Akademia Teologiczna)
  • Állami Színművészeti Főiskola (Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna)
  • Frycz-Modrzewski Állami Főiskola (Krakowska Szkoła Wyższa im. A. Frycz-Modrzewski)
  • Krakkói Egészségügyi Főiskola (Krakowska Wyższa Szkoła Promocji Zdrowia)
  • Kis-lengeylországi Felsőfokú Szakiskola (Małopolska Wyższa Szkoła Zawodowa)
  • Szent Család Felsőfokú Pedagógiai Szakiskola (Wyższa Pedagogiczna Szkoła Zawodowa im. Św. Rodziny) – egyelőre nincs működési engedélye
  • Gazdasági és Informatikai Főiskola (Wyższa Szkoła Ekonomii i Informatyki)
  • Józef Tischner Európai Főiskola (Wyższa Szkoła Europejska im. Ks. Józef Tischner) [5]
  • Ignacianum Filozófiai–Pedagógiai Főiskola (Wyższa Szkoła Filozoficzno-Pedagogiczna Ignatianum)
  • Kereskedelmi Főiskola (Wyższa Szkoła Handlowa)
  • Környezetvédelmi, Turisztikai és Üdülési Főiskola (Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska, Turystyki i Rekreacji) – működési engedélye visszavonva
  • Biztosítási Főiskola (Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
  • Igazgatási és Pénzügyi Főiskola (Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości)

[szerkesztés] Krakkó polgármestere

[szerkesztés] Krakkó kerületei

A Słowacki színház
A Słowacki színház
A Piactér
A Piactér
Gótikus oltár a Szt. Mária templomban
Gótikus oltár a Szt. Mária templomban
Nagy Kázmér sírja a Wawel székesegyházában
Nagy Kázmér sírja a Wawel székesegyházában
A Péter–Pál templom
A Péter–Pál templom

[szerkesztés] Történelmi városnegyedek

Krakkó legősibb részeit a 18. század végén egyesítették. Ezek:

  • Az Óváros, körülötte az egykori városfal helyén lévő Planty nevű parkkal
  • Wawel – a királyi kastéllyal és a székesegyházzal
  • Stradom és Kazimierz – a Waweltől délkeletre, egykor a keresztény és zsidó negyedek voltak
  • Kleparz – az Óvárostól északra.

[szerkesztés] A második világháború után

1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város:

  • Óváros
  • Zwierzyniec (szó szerint „állatkert”, de egy kerület neve)
  • Kleparz,
  • Grzegórzki,
  • Podgórze (eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakult ki)
  • Nowa Huta (a kommunista rezsim munkásvárosa a fémmű körül).

1973ban további kerületeket alakítottak ki:

  • Śródmieście,
  • Krowodrza.

[szerkesztés] Kerületek 1990 óta

Krakkóban 1990 óta 18, önkormányzattal rendelkező kerület van, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak.

  1. Stare Miasto
  2. Grzegórzki
  3. Prądnik Czerwony
  4. Prądnik Biały
  5. Łobzów
  6. Bronowice
  7. Bieńczyce
  8. Zwierzyniec
  9. Dębniki
  10. Łagiewniki
  11. Swoszowice
  12. Wola Duchacka
  13. Prokocim-Bieżanów
  14. Podgórze
  15. Czyżyny
  16. Mistrzejowice
  17. Grębałów
  18. Nowa Huta

[szerkesztés] Sportegyesületek

[szerkesztés] labdarúgás

[szerkesztés] Parkok

A zöldterület Krakkóban az összterületnek csupán 0,1%-a (míg Poznańban kb.20%) A város 16 parkja közül a fontosabbak:

  • Park Jordana
  • Park Bednarskiego
  • Park Krakowski
  • Park Kultury i Wypoczynku
  • Park Decjusza
  • Planty
  • Planty Dietlowskie
  • Las Wolski
  • Błonia krakowskie

[szerkesztés] Látnivalók Krakkóban és környékén

  • Wzgórze Wawelskie:
    • Katedra na Wawelu
    • Zamek Królewski na Wawelu
    • Wystawa Wawel Zaginiony
    • Smocza Jama
  • Rynek krakowski:
    • kościół Mariacki
    • kościół św. Wojciecha
    • Sukiennice
    • Ratusz
    • Pomnik Adama Mickiewicza
    • Tablice pamiątkowe
  • Ulica Floriańska
  • Ulica Grodzka
  • Ulica Bracka
  • Ulica Kanonicza
  • Ulica Karmelicka
  • Ulica Mikołajska
  • Barbakan
    • kościół św. Andrzeja i klasztor ss. Klarysek
  • dawna dzielnica żydowska Kazimierz
    • Synagoga Stara w Krakowie
    • Synagoga Izaaka
    • Synagoga Kupa
    • Synagoga i cmentarz Remuh
    • Synagoga Tempel
    • Synagoga Wysoka
    • Synagoga Wolfa Bociana (Poppera) z 1620
  • Kopce:
    • Kopiec Kościuszki
    • Kopiec Krakusa
    • Kopiec Piłsudskiego
    • Kopiec Wandy
  • Błonia krakowskie
  • Forty
  • Gotycki Kraków:
    • Kościół i klasztor Dominikanów
    • kościół i klasztor Franciszkanów
    • Katedra na Wawelu
    • kościół Mariacki
    • Średniowieczne fortyfikacje miejskie Krakowa
    • Kościoły gotyckie Kazimierza:
      • Kościół św. Katarzyny
      • Kościół Bożego Ciała
    • Kościół św. Marka
    • Kościół św. Krzyża
    • Kościół św. Idziego
    • Kościół św. Barbary
    • Wieża ratuszowa
    • Collegium Maius
    • Barbakan
    • Brama Floriańska
  • Kraków renesansowy:
    • kaplica Zygmuntowska na Wawelu
    • willa Decjusza w Woli Justowskiej
    • prałatówka kościoła Mariackiego
  • Kraków barokowy:
    • kościół Misjonarzy na Stradomiu
    • kościół Bernardynów na Stradomiu
    • kościół św. Piotra i Pawła
    • kościół św. Marcina
    • kościół św. Mikołaja
    • kościół Przemienienia Pańskiego (oo. Pijarów)
    • Kościół św. Floriana
    • kościół Karmelitów na Piasku
    • Kościół św. Anny
    • Kościół Zwiastowania NP Marii (oo. Kapucynów)
    • kościół i klasztor Paulinów (na Skałce)
  • Kraków XIX-wieczny
    • Cmentarz Rakowicki (zał. 1803)
    • Krypta Zasłużonych na Skałce
    • kamienice Teodora Talowskiego
  • niesklasyfikowane zabytkowe budowle sakralne
    • Dom Kapituły
    • Kościół MB Śnieżnej (ss. Dominikanek)
    • Kościół Serca Jezusowego (oo. Jezuitów)
    • Kościół św. Jana (ss. Prezentek)
    • Kościół św. Józefa (ss. Bernardynek)
    • Kościół św. Kazimierza (oo. Reformatów)
    • Kościół św. Norberta (ss. Norbertanek)
    • Pałac Arcybiskupi
  • Dolinki Podkrakowskie
  • Ojców i Pieskowa Skała
  • Jasna Góra ([6])

[szerkesztés] Közlekedés

A városban az A4-es autópálya halad keresztül. Ez az autópálya 2013-ig elkészül az ukrán határig.

A krakkói főpályaudvar (Kraków Glowny) több járat is indul Lengyelország különböző vidékeire, sőt még Ukrajnába és Magyarországra is. Direktjárat jár Berlinbe és Hamburgba.

A krakkói reptér neve II. János Pál repülőtér. 2 nagy része van. Európába és Amerikába is van járat innen.

A városban sűrű az autóbusz-forgalom és villamos is jár. Tervben van a metró is.

[szerkesztés] Híres krakkóiak

  • Alexander Abusch
  • Stefan Banach
  • Daniel Bogusz
  • Boleslaw III
  • Krzysztof Borek
  • Carl Carl
  • Bakfark Bálint, itt nősült meg 1550-en.
  • Báthory István Lengyelország királya (15761586). Halála után a krakkói Wavel katedrális altemplomában temették el.
  • Ewa Demarczyk
  • DJ Tomekk
  • Robert Gadocha
  • Mordecai Gebirtig
  • Henryk Grossmann
  • Ludwig Gumplowicz
  • Friedrich Halm
  • Szent Hedvig: Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wavel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták.
  • Wojciech Has
  • Roman Haubenstock-Ramati
  • Zvi Hecker
  • Jerzy Hoffman
  • Josef Hofmann
  • Stanislaus Hosius
  • Roman Ingarden
  • Jan I.
  • Holy Kasimir
  • Jan II. Kazimierz
  • Zygmunt Konieczny
  • Stanisław Lem
  • Ewa Lipska
  • Franciszek Macharski
  • Jan Matejko
  • Edward Ochab
  • Karin Reschke
  • Jan Rokita
  • Zygmunt II
  • Jerzy Stuhr
  • Grzegorz Turnau
  • Karl Freiherr von Urban
  • Vladislav II
  • Wanda Wasilewska
  • Wladyslaw II

[szerkesztés] Testvérvárosok és partnervárosok

[szerkesztés] Testvérvárosok

  • Chile La Serena, Chile (tiszteletbeli)


[szerkesztés] Partnervárosok

[szerkesztés] Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Krakkó témájú médiaállományokat.
  • Port lotniczy Kraków-Balice
  • Hejnał Mariacki
  • Lajkonik
  • Biskupi krakowscy
  • IMAX
  • Wyżyna Krakowsko-Częstochowska
  • Muzeum Lotnictwa Polskiego

[szerkesztés] Bibliográfia

  • Janina Bieniarzówna, Jan M. Małecki i Józef Mitkowski (red.) "Dzieje Krakowa", 1979, Wyd. Literackie, Kraków ISBN 8308001157
    • "Kraków do schyłku wieków średnich" 1. kötet, ISBN 8308020577
    • "Kraków w wiekach XVI-XVIII" 2. kötet ISBN 83080066395
    • "Kraków w latach 1796-1918" 3. kötet, ISBN 8308001165
    • "Kraków w latach 1918-1939" 4. kötet, ISBN 8308027644
    • "Kraków w latach 1939-1945" 5. kötet, ISBN 8308032893

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Elődje:
Weimar
Európa Kulturális Fővárosa
2000 (Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett)
Utódja:
Rotterdam, Porto