Dömötör-torony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dömötör-torony, Szeged
Dömötör-torony, Szeged
a Dömötör-torony a Fogadalmi templom tornyából
a Dömötör-torony a Fogadalmi templom tornyából
a Kőbárány és az élet kapuja
a Kőbárány és az élet kapuja

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, XI. századi alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.

A templom első említése 1199-ből származik. Fenállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, az 1700-as évekre nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Schulek Frigyes tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a XII. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, az Alfától az Omegáig. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások