Berberek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Berberek
Teljes népesség kb. 23 millió
Területek jelentős népességgel Marokkó:

   12 000 000
Algéria:
   8 500 000
Niger:
   720 000 (tuareg, 1998)
Mali:
   440 000 (tuareg, 1991)
Tunézia:
   200 000
Líbia:
   350 000+
Mauritánia:
   80 000
Burkina Faso:
   60 000 (tuareg, 1991)
Egyiptom:
   10 000
Franciaország:
   1 000 000
Spanyolország:
   50 000
Hollandia:
   200 000
Belgium:
   200 000
Izrael:
   100 000

Nyelv Berber dialektusok (Afroázsiai nyelvcsalád)

   Tamazight, tamajaq stb.

Vallás Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, Kereszténység, Judaizmus és más

A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Származás

A berber népek származása nem ismert pontosan, habár erre irányulóan sok elmélet született már.

[szerkesztés] Genetikai bizonyíték

A genetikai felmérések szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.

A berberek genetikai szempontból jelentős ősei Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső-paleolitikum időszakában.

Az Y-kromoszóma kizárólag az apai vonalon halad tovább. Egy dokumentumra hivatkozva a népességben az Y kromoszóma történeti származása szerint a következőképp oszlik meg: 75% felső-paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai behatás (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).

[szerkesztés] Vallás és hitvilág

A berberek elsősorban szunnita iszlám hívők. Az iszlámra való áttérés előtt néhány berber csoport áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber politeizmust.

[szerkesztés] Forrásművek


  • Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2 84049 393 4
  • Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90 429 0826 2
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2 7384 9904 X
  • Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
  • Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2 910728 02 1
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2 7384 0163 5
  • Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2 86442 013 9
  • Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2 7449 0227 6
  • Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2 7384 0627 0
  • Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2 87723 152 6
  • Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2 912946 77 8