Kemény Ferenc (fordító)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kemény Ferenc (Francis Kemeni vagy Franz Kemeny) (Budapest, 1917- ) fordító.

Diplomáciai pályafutását a kommunista diktatúra nyomására cserélte fel a fordítói mesterséggel. 1956 után Norvégiában, Osloban telepedett le. 40 forrásnyelvböl 24 célnyelvre fordít, 12 nyelven beszél folyékonyan.

Mottója Voltaire-től ered: "Azok a kutatók, akik a világszerte élö kicsinyszámú gondolkodóknak a legnagyobb szolgálatot teszik, az elszigetelt, írószobájukba zárkózott valódi tudósok, akik sem az egyetemi tanszéken nem fejtegetnek, sem az akadémiában nem vallanak féligazságokat. S az ilyeneket mindig is üldözik. Nyomorult fajzatunk jellegéböl folyik, hogy a kitaposott úton járók követ hajigálnak arra, aki új utat mutat."

Nem hivatalos nyelvész, de több publikációja van a témában. Kutatási eredményei a hangeltolódás tagadásán, a szavak értelmének megváltozásán, és a pidginizálódás jelenségén alapulnak. Megemlítendő még, hogy nem csupán nyelvészettel, hanem bölcselettel is foglalkozik.

[szerkesztés] Művei

  • Das Sprechenlernen der Völker – Wilchelm Braumüller GmbH., Wien, 1975
  • Im Anfang war das Korn – Körösi Csoma Sándor Historische Gesellschaft – München, 1993.
  • Ér-e valamit a történeti összehasonlító nyelvészet? Magyar Adorján Baráti Kör, Budapest, 1997. nyelvészeti antropológia:
  • Az elméleti fizika új alapjai – Magyar Adorján Baráti Kör, Budapest, 1998.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken