Bosnyák nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bosnyák nyelv (bosanski jezik) | |
|---|---|
| Beszélik: | Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró, Horvátország, Macedónia, Szlovénia, Törökország, Nyugat-Európa, Észak-Amerika |
| Terület: | Közép-Európa, Balkán |
| Beszélők száma: | kb. 2 700 000 |
| Helyezés: | |
| Nyelvcsalád: | Indoeurópai nyelvcsalád Szláv nyelvek |
| Írás: | Latin írás, cirill írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák) |
| Szabályozza: | |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | bs |
| ISO 639-2 | bos |
| SIL | bos |
A bosnyák nyelv (bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához, a szerb, a horvát, a montenegrói és a szlovén nyelvvel együtt. A szociolingvisztika szempontjából ausbau-nyelv, amely a szerb, a horvát és a montenegrói nyelvvel együtt a közép-délszláv diarendszert képezi, amit az egykori Jugoszláviában hivatalosan szerbhorvát nyelvnek neveztek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A bosnyák nyelv beszélői
A bosnyák nyelv kártája, amit kb. 60 bosnyák értelmiségi írt alá 2002, március 21-én, azt állítja, hogy a bosnyák nyelv “a bosnyákok és mindazok nyelve, akik magukénak érzik ezzel az elnevezéssel”.
A bosnyák nyelv beszélői lényegében a volt Jugoszlávia területén élő, vagy az onnan származó muzulmán délszlávok. Számukat összesen kb. 2,3 millióra becsülik. A következő országokban élnek:
- Bosznia-Hercegovina – 1,7–1,8 millió
- Szerbia (főleg a Szandzsák) és Montenegró – 245 000
- Szlovénia – 50 000
- Macedónia – 25 000
- Horvátország – 20 000
- emigráció:
- Törökország – 100 000–200 000
- Nyugat-Európa és Észak-Amerika – 350 000
- Magyarország – 500-1 500 menekült státusú személy
A bosnyák hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában (a szerb és a horvát mellett), valamint a Szerbiai Szandzsák egyes településein.
[szerkesztés] Történelem
Az egyik legrégibb a délszlávok nyelvén írt dokumentum egy 1189-ből való kereskedelmi egyezmény Bosznia és Dubrovnik között, amelyet Bosznia uralkodója, Kulin bán fogalmazott meg. Ezt tekintik Bosznia államisága kártájaként és, ugyanakkor, a bosnyák nyelv első írott dokumentumaként.
Egy későbbi megemlítése a bosnyák nyelvnek Az írott nyelvek történelme című, Konsztantinosz Filoszofosz bizánci utazó, 1300-ban megjelent munkájában található.
Egy 1436-ból származó írás említést tesz egy Kotor vidékebeli hercegről, aki egy “bosnyák nyelven Djevenának nevezett eretnek bosnyák nő”-ként leírt lányt hozott.
Miután 1463-ban az Oszmán Birodalom elfoglalja Boszniát, az ortodox és a katolikus lakosság egy része áttér a muszlim vallásra, ami mélységesen fogja befolyásolni a kultúráját és a nyelvét is.
Az első bosnyák szótár 1631-ben jelenik meg. Ez egy bosnyák-török, Muhamed Hevaji Uskufi által rímekben megírt szószedet.
Az oszmán időkben és egészen a 19. századig keveset írtak bosnyák nyelven, mivel az elit idegen nyelveken írt: arabul, törökül és perzsául.
A 19. század végén és a 20. század elején megjelennek a bosnyák nyelvtant szabályozó első munkák[1].
Ugyanabban az időszakban, a “Bosnyák reneszánsz” név alá csoportosított írók (Safvet-beg Bašagić şi Musa Ćazim Ćatić költők, Edhem Mulabdić elbeszélő és mások) inkább a horváthoz, mint a szerbhez közelebb álló nyelven írnak, amelyben főleg a szókincs hordoz bosnyák jellegzetességeket.
A jugoszláv időkben hivatalosan úgy tekintik, hogy a bosnyákok is a szerbhorvát nyelvet beszélik.
Jugoszlávia szétesése és Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása után, a bosnyák hivatalos nyelvvé válik, és kidolgozzák a sztenderd változatát[2].
[szerkesztés] A bosnyák nyelvtan jellegzetességei a szerbhez és a horváthoz viszonyítva
Általában a bosnyák nyelv szerkezeti (hangtani, alaktani és mondattani) tulajdonságai vagy a horvát, vagy a szerb, vagy mind a két utóbbi tulajdonságaival azonosak. Egyes sajátosságai inkább a szókincsben vannak.
A sztenderd bosnyák nyelv alapja a štokavski dialektus és az (i)jekavski kiejtés, akárcsak a horvát nyelv esetében.
[szerkesztés] A bosnyák nyelv írása
Az oszmán idők előtt, a bosnyák nyelvet a latin ábécével és két, a cirill ábécéből alakult, bosančica és begovica néven ismert ábécével írták. Az utóbbit a nemesség használta. A török uralom alatt áttértek az arab ábécére, majd ezután a latinra.
Ma a bosnyák nyelvet gyakorlatilag csak latin betűkkel írják, de a sztenderd elfogadja a cirill ábécét is.
A sztenderd szerint, a latin írású idegen neveket az eredeti nyelv alakjában írják le, mint a horvátban, de számos nyomtatvány fonetikusan írja le őket, mint a szerb nyelvben.
[szerkesztés] Hangtani elemek
Ami a hangsúlyozást illeti, a bosnyák nyelvnek van egy jellegzetessége, mégpedig az elöljárószókra eső hangsúly. Például u Bosni (“Boszniában”) [ȕbosni]-nak hangzik, [ubȍsni] helyett.
Egyes tájszólásokban, a č és ć mássalhangzók helyett egy közbeeső mássalhangzót ejtenek, másokban pedig vagy mindkettőt č-nek, vagy mindkettőt ć-nek ejtik. Ugyanaz jellemző a dž és a đ mássalhangzókra. Azonban ezt a jellegzetességet nem követi a sztenderd. Ebben a hangzók ugyanazok, mint a szerbben és a horvátban. (Lásd Horvát nyelv. Hangtani elemek).
A mai bosnyánk nyelvben visszatértek egy hagyományos jellegzetességre, amit egykor elhagytak: a [h] mássalhangzó beiktatására egyes szavakban: lahko (szerb és horvát lako) = “könnyű” (semleges nem), mehko (szerb és horvát meko) = “lágy” (semleges nem), kahva (szerb kafa, horvát kava) = “kávé”.
Egyes szavakra a bosnyákban, akárcsak a horvátban, jellemző egy magánhangzókközötti [h], aminek a szerbben [v] felel meg: duhan / duvan (“dohány”), kuhati / kuvati (“főzni”), suho / suvo (“száraz” (semleges nem)).
[szerkesztés] Alaktani elemek
Az ona (“ő” nőnemben) személyes névmás hangsúlytalan, tárgyesetben álló alakja je, mint a szerbben (horvát ju).
A bosnyákban a tárgyra vonatkozó kérdő névmás alanyesetben šta ? (“mi ?”), a személyre vonatkozóé pedig ko ?, mint a szerbben, a horvát što ?-, illetve tko ?-val szemben.
Az igéket jövő időben úgy írják, mint a szerbben. A segédigét, amikor a ragozott ige után van, egybeírják a főnévi igenév -ti-nélküli alakjával: Uradiću to. = “Megteszem.” (horvát Uradit ću to.) (Lásd Horvát nyelv. Igeragozás és Szerb nyelv. Igeragozás).
[szerkesztés] Mondattani elemek
[szerkesztés] A főnév + minőségjelző főnév szókapcsolat
A bosnyák nyelvben e szókapcsolat tagjai közé nem ékelhető be más szó:
| Bosnyák | Horvát | Fordítás |
|---|---|---|
| Ministar vanjskih poslova otputovao je u službenu posjetu. | Ministar je vanjskih poslova otputovao u službenu posjetu. | A külügyminiszter hivatalos látogatásra indult. |
[szerkesztés] Főnévi igenév / da + jelen idő
A főmondat + a főmondatétól különböző alanyú tárgyi mellékmondat szerkezet azonos a bosnyák, a szerb és a horvát nyelvben: Hoću da pjevaš. (“Azt akarom, hogy énekelj.”). Ha az alárendelt cselekvés alanya ugyanaz mint a főmondaté, akkor a bosnyák nyelv két szerkezetet fogad el, tehát azt, hogy “Énekelni akarok.” a következőképpen lehet mondani:
- Hoću pjevati., amelyben az alárendelt cselekvést a főnévi igenévvel fejezik ki, mint a horvát nyelvben, vagy
- Hoću da pjevam., amelyben az alárendelt cselekvést a da kötőszóval ellátott jelen idő fejezi ki, mint a szerb nyelvben.
[szerkesztés] Trebati igés szerkezetek
Az egy bizonyos személyre háruló kötelezettség kifejezésekor használt trebati ige inkább személytelen alakú a bosnyák és a szerb nyelvben: Treba da idem. (“Mennem kell.”), de többnyire személyes a horvátban: Trebam ići.
Amikor ugyanaz az ige a szükséget fejezi ki, a bosnyák és a szerb nyelvben a szerkezet hasonló a magyar nyelvben használthoz: Dušanu treba novac. (“Dušannak pénz kell.”), de a horvátban az ige személyes: Dušan treba novac. Dušan a mondat alanya, novac pedig az igének alárendelt tárgy.
[szerkesztés] Szókincs
A három nyelv közül a horvátban van a legkevesebb török eredetű szó, a bosnyákban pedig a legtöbb. Ez a bosnyák nyelv legjellegzetesebb tulajdonsága. Ilyen szavak a zar (“fejkendő”), karmin (“rúzs”), avlija (“udvar”), ćilim (“szőnyeg”).
Sokszor egyazon fogalmat két különböző szóval neveznek meg a horvát és a szerb nyelvben. A bosnyák nyelv sztenderdje többnyire mindkét szót elfogadja, és ezáltal a szinonímia gazdag. Jó példák erre a hónapok nevei, melyek szinonima párokat alkotnak a latin eredetű (mint a szerbben) és a szláv eredetű (mint a horvátban) szavakból. Megjegyzendő azonban, hogy általában a latin eredetűeket preferálják. Ezek közül háromnak csak a bosnyákban használt alakjuk van.
januar – siječanj
februar – veljača
mart – ožujak
april – travanj
maj – svibanj
juni (szerbül jun) – lipanj
juli (szerbül jul) – srpanj
august (szerbül avgust) – kolovoz
septembar – rujan
oktobar – listopad
novembar – studeni
decembar – prosinac
Más szavak vagy csak a horváttal, vagy csak a szerbbel közösek:
- a horváttal közösek: riža (“rizs”), mrkva (“sárgarépa”), špinat (“spenót”), neodgojen (“neveletlen”), sretan (“boldog”)
- a szerbbel közösek: hiljada (“ezer”), voz (“vonat”), paradajz (“paradicsom”), shvatati (“ért”)
[szerkesztés] Neologizmusok
A bosnyák nyelv a szerbre hasonlít, ami az idegen szavak befogadását illeti, miközben a horvát inkább a szavak szláv alapú képzésére hajlamos.
Előfordul, hogy az idegen szót egyforma alakban veszik át a három nyelvben. Ilyen, például, az analizirati (“elemez”) ige. Azokat a szavakat, amelyeket a horvát és a szerb különböző alakban veszi át, a bosnyák nyelv sokszor mindkét alakban átveszi: organizirati (“szervez”), konstruirati (“épít”) (mint a horvátban), organizovati, konstruisati (mint a szerbben).
Máskor viszont a neologizmust csak úgy, mint a horvátban veszik át: minut (“perc”), szerbül minuta, vagy csak úgy, mint a szerbben: planeta (“bolygó”), horvátul planet.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Például Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan), Szarajevó, 1890.
- ^ A sztenderdet olyan munkák szabják meg, mint: Halilović, Senahid: Pravopis bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv helyesírása). Preporod, Szarajevó, 1996; Halilović, Senahid: Bosanski jezik (A bosnyák nyelv). Baština, Szarajevó, 1998; Isaković, Alija: Rječnik karakteristične leksike u bosanskome jeziku (A bosnyák nyelv jellegzetes szókincsének tára). Svjetlost, 1993; Jahić, Dževad: Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan), Dom štampe, Zenica, 2000.
[szerkesztés] Források
- Bosanski jezik: historijske činjenice, gramatika, razlike (A bosnyák nyelv: történelmi tények, nyelvtan, különbségek)
- Bosnian, croatian & serbian (Bosnyák nyelv, horvát nyelv és szerb nyelv)
- Jolić, Borjanka és Ludwig, Roger: Le serbo-croate sans peine (Tanuljunk könnyen szerbhorvátul). Assimil, Chennevières, 1972
- Moldovan, Valentin; Radan, Milja N.: Gramatika srpskog jezika (Morfologija), Gramatica limbii sârbe (Szerb nyelvtan). Sedona, Temesvár, 1966
- Sala, Marius és Vintilă-Rădulescu, Ioana: Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia). E.Ş.E., Bukarest, 1981
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A bosnyák, egy Bosznia-Hercegovinai nyelv (angol nyelven)
- A bosnyák nyelv kártája (bosnyák nyelven)
- A bosnyák, a szerb és a horvát nyelv kézikönyve (angol nyelven)
- Cikkek a bosnyák nyelvről (bosnyák nyelven)
- Európai nyelvek. Bosnyák nyelv (használatos mondatok hangfelvétellel) (angol nyelven)
- Halilović, Senahid: Gnijezdo lijepih riječi (Szép szavak fészke) (helyesírás és nyelvművelés) (bosnyák nyelven)
- Az Oslói Egyetem bosnyák szöveggyűjteménye (angol és bosnyák nyelven)
- Sanjak.org honlap (bosnyák, és részben angol nyelven)
- Tanuljunk bosnyákul (angol nyelven)
| Szláv nyelvek | |||
| Keleti szláv | Belarusz | Kárpátaljai ruszin | Ó-keleti-szláv† | Ó-novgorodi nyelvjárás† | Orosz | Rutén† | Ukrán | ||
| Nyugati szláv | Alsó-szorb | Cseh | Felső-szorb | Kasub | Knaani† | Lengyel | Pannóniai ruszin | Poláb† | Pomeraniai† | Szlovák | Szlovinc† | ||
| Délszláv | Bánáti bolgár | Bolgár | Egyházi szláv | Görögországi szláv | Macedon | Óegyházi-szláv† | Közép-délszláv diarendszer vagy Szerbhorvát (Bosnyák, Bunyevác, Horvát, Montenegrói, Szerb) | Szlovén | ||
| Egyéb | Proto-szláv† | Russenorsk† | Szlavoszerb† | Slovio | ||
| †Kihalt | |||
| Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
| Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
| Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
| Balti nyelvek | |
| Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
| Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
| Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
| albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
| Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón | |


Based on work by