Csád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Unité – Travail – Progres (Egység – Munka – Fejlődés) |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelvek | francia, arab | ||||
| Főváros | N'Djamena | ||||
| Elnök | Idriss Déby | ||||
| Miniszterelnök | Delwa Kassire Koumakoye | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
20. 1 284 000 km² 1,9% |
||||
| Népesség
|
82.
|
||||
| Függetlenség
|
1960. augusztus 11.
|
||||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Himnusz | La Tchadienne | ||||
| TLD | .td | ||||
| Hívószám | +235 |
||||
|
|||||
Csád egy állam Közép-Afrika területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Északon Líbia, nyugaton Szudán, délen a Közép-afrikai Köztársaság, Kamerun és Nigéria, keleten pedig Niger határolja. Tengerre nincs kijárata, többek között emiatt is nagyon szegény ország.
[szerkesztés] Történelem
A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre. A 16. században alakult muzulmán szultánságok gazdasági alapját a szaharai karavánutak (főként rabszolga-kereskedelem) jelentette. A terület a 19. század végétől vált francia gyarmattá, Francia Egyenlítői Afrika tartományaként. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
[szerkesztés] Természetföldrajz
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara sivatag terpeszkedik, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át. Legmagasabb pontja: Emi Koussi 341 m. Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Legjelentősebb tó: Csád-tó.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
(Fő szócikk: Csád régiói).
Csád jelenleg 18 régióra oszlik.
[szerkesztés] Gazdaság
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja. Gazdaságának még mindig a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben. Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%. A világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalu, szinte kizárólag csak mezőgazdasági termékeket (gyapot,szarvasmarha) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be. A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emelett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Németország és Portugália.
[szerkesztés] Népesség
A fővárosban, N'Djamenában közel 998 ezer fő él. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, csak 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam közepes, 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara.
Vallások: muzulmán 51%, keresztény 35%, vallástalan 7%.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
| Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |
|
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |



Based on work by