Augustinovics Pál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Augustinovics Pál (kissolymosi) (Szentábrahám, 1763. – 1837. október 6.) erdélyi főkormányszéki tanácsos, a főszámvevőség elnöke
[szerkesztés] Élete
Atyja Augustinovics Pál 41 évig volt kadácsi unitárius pap; a fia 1785-ben jött a kolozsvári unitárius iskolába; 1792-ben jegyzőnek esküdött fel Türi László itélőmester irodájában; pár év mulva Magyarországra ment a magyar királyi kúriához, mint hites irnok; 1795-ben Bécsbe ment az erdélyi kancelláriához gyakornoknak. 1798. táján az ügyvédi vizsgát letette s ugyanakkor udvari ágenssegéddé s pár év mulva rendes ágenssé lett, s e hivatalát 30 évig viselte. A jogtudományon kivül, foglalkozott a történelemmel, néprajzzal és nyelvészettel; beszélt franciál és olaszul, angolul jól értett és a latinban mester volt. 1828. február 25-én itélőmesterré nevezteték ki. 1832-ben erdélyi főkormányszéki tanácsossá lett. Az 1837. országgyűlésen az erdélyi főszámvevőség elnökévé választották; beiktatása azonban október 6-án történt halála miatt nem történhetett meg. Koporsója felett Nagyszebenben és Kissolymoson Gyöngyösi István ótordai pap tartott gyászbeszédet, melyet 1837-ben Nagyszebenben ki is adtak.
[szerkesztés] Művei
- Mint erdélyi főkormányszéki tanácsos az allodiális javak rendes referense lévén, ő állította össze a főkormányszék által 1837-ben kiadott Utasítást, a magyar és székely városok tanácsa s választott közönséges pénztárnoka, városgazdája, orátora s számvevői számára az allodialis javak és jövedelmekre felvigyázás s azokról való számadás módjára nézve. (Kolozsvár, 1837.)


Based on work by