Hóbagoly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Bubo scandiaca Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
Az elterjedési és telelési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Nyctea scandiaca | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Bubo scandiacus A hóbagoly (Bubo scandiacus) más néven (Bubo scandiacus) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
2002-ig a Nyctea nemhez tartozott, de átsorolták a bubo nemhez, egyeses rendszerek még a régi alakot használják. (Olsen et al. 2002)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
A hóbagoly az északi sarkkör területén költ, Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, Alaszkában, Kanadában és Grönlandon. Telelni délebbre vonul.
[szerkesztés] Megjelenés
Hosszúsága 55-66 cm, szárnyfesztávolsága 145-165 cm, testtömege 1200-2900 gramm. A tojó egy ötödével nagyobb mint a hím, tollazata fehér sötéten mintázva, ami jó álca költéskor. A hím tollazata majdnem fehér.
[szerkesztés] Életmód
Elsősorban szürkületkor de nappal is jár vadászni, lemmingekre, havasi hófajdokra és más madarakra. Egész életreszóló párkapcsolatot alkót. Szabadon 15 évet él, de fogságban elérte a 28 évet is.
[szerkesztés] Szaporodás
Két évesen lesz ivarérett, a költési időszak májustól szeptember közepéig tart, 3-11 sima, csillogóan fehér tojást rak melyen 32-34 nap ül. A fiókák körülbelül 25 nap után kezdenek repülni.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Magyarországon rendkívül ritka kóborló.
Veszprémi Kittenberger Állatkertben egy pár látható belőle.
[szerkesztés] Rokon fajok
A hóbagolynak a legközelebbi rokonai a Bubo nemhez tartoznak, ahova egyes rendszerek még mindig sorolják.


Based on work by