Drinápolyi béke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A drinápolyi béke 1568. február 17-én I. Miksa császár és II. Szelim török szultán között létrejött egyezmény.
A szigetvári csata Miksa fegyverszünetet kért, majd 1567 nyarán elkezdődtek a tárgyalások a Portán. Eredetileg 10 évre szerettek volna, de a török csak 8 évre volt hajlandó, azzal a megjegyzéssel, hogy lejárta meg lehet újítani. Több, mint fél évig tartó tárgyalás után létrejött a megegyezés. A bécsi küldöttségnek sikerült elfogadtatnia, hogy az 1562. évi békeszerződésben foglaltakat vegyék alapul, némely pontokat világosabban fogalmaztak meg.
A szerződés tartalma:
- I. Miksa tudomásul vette az 1552-1566 közötti török hódításokat,
- mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fentartását,
- egyikőjük sem támadja meg Erdélyt, ugyanakkor Erdély sem támadhatja meg sem a Habsburg Birodalmat, sem az Oszmán Birodalmat,
- az alattvalónak nem lesz bántódásuk, szabadságukban nem akadályozzák őket,
- Erdély és az Oszmán Birodalom az Erdély és a Tisza közötti területen lévő falvakat, városokat, várakat elcserélhetik,
- tilos emberkereskedelmet folytatni,
- a követket szabadságot, sértetlenséget élveznek,
- a császár évi 30 ezer magyar arany adót fizetett a szultánnak.
[szerkesztés] Forrás
Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 1526-1790, szerk.: Sinkovics István, Tankkönyvkiadó, Budapest, 1968, 140-152. o.


Based on work by