II. al-Valíd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Arab |
| الوليد بن يزيد |
| Tudományos átirat |
| al-Walīd bin Yazīd |
| Fordítás |
| Yazīd fia al-Walīd |
Al-Valíd bin Jazíd, azaz II. al-Valíd (Damaszkusz, 706 – 744. április 16.) volt a szunnita iszlám tizenötödik kalifája (uralkodott 743. február 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. Marvánida ágának nyolcadik tagja. Regnálása alatt kezdődött az dinasztia bukásához vezető belharc.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kalifátusa
II. Jazíd és a híres iraki kormányzó, Haddzsádzs unokahúgának fia volt, de csak nagybátyja, Hisám hosszú uralkodása után került trónra. A szigorú erkölcsű Hisám a híradások szerint sokszor bírálta kicsapongó életvitelű unokaöccsét, és igyekezett kapacitálni, hogy mondjon le jogosultságáról a trónra saját fiai, Muávija és Szulajmán javára. Erre nem került sor, al-Valíd így trónra léphetett.
Kalifaként is gyakran dorbézolt, idejét szívesen múlatta lóversenyeken is. Ékesszólásáról volt híres, Tabarí több versét és egy levelét is megőrizte az utókornak. Rövid kalifátusa alatt megemelte a nyomorékok és vakok támogatását, és általában igyekezett bőkezűen viselkedni – tehette, mert Hisám tele kincstárat hagyott hátra. Életvitele azonban népszerűtlenné tette alattvalói körében.
Uralkodása alatt a Hisám idején megölt síita lázadó, Zajd bin Ali fia, Jahjá is felkelt a kalifátus ellen, ám rövid úton sikerült vele leszámolni. Holttestével ugyanolyan kegyetlenül bántak, mint atyjáéval.
Al-Valíd udvarában nagy befolyáshoz jutottak Haddzsádzs rokonai, így pl. fivére, Muhammad bin Júszuf, akit Medina emírjévé neveztek ki.
[szerkesztés] Családi viszály
Amikor börtönbe vetette Szulajmán bin Hisámot, az unokatestvérét, szervezkedés indult meg ellene. Hálid bin Abdalláh megtagadta a részvételt a konspirációban, és megpróbálta figyelmeztetni al-Valídot, azonban rejtélyeskedésével feldühítette a kalifát, aki 50 millió dirhamért eladta rokonát Júszuf bin Umar iraki emírnek, aki halálra kínoztatta. Ezzel a döntésével az Omajjád-család nagyja elfordult tőle.
Hiába figyelmeztetett az Örményországot és Ádzarbájdzsánt igazgató Marván bin Muhammad, a későbbi II. Marván a család egysége megőrzésének szükségességére: hadsereg vonult Damaszkuszba. Al-Valíd kitartóan harcolt trónjáért, ám a mai Jordánia területén, al-Agdafban elesett a Szulajmán elleni harcban.
[szerkesztés] Hagyatéka
Uralkodóként al-Hakam és Uszmán nevű fiát jelölte ki örököséül, ám halála után unokatestvére, I. al-Valíd fia, az őt már uralkodása alatt bíráló III. Jazíd lett a kalifa. Hisámhoz hasonlóan az ő holttestével is úgy bántak el az Abbászidák hatalomátvétele után, ahogy ő Jahjá bin Zajdéval.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
- Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.
| Előző uralkodó: Hisám |
Kalifa 743–744 |
Következő uralkodó: III. Jazíd |

