III. isonzói csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A III. Isonzói-csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Luigi Cadorna Emanuel Filiberto |
Conrad von Hötzendorf Svetozar Boroević |
||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| 338 zászlóalj, 130 lovasszázad, 1372 löveg | 137 zászlóalj, 634 löveg | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| 67,000 (11,000 halott) | 41,000 (9,000 halott) | ||||||||
A III. isonzói csatára a II. isonzói csata után 2 és fél hónappal került sor, 1915. október 18-1915. november 3-ig. Cadorna olasz parancsnok okulva az I. és a II. isonzói csata tapasztalatain, belátta, hogy a gyalogság nyílt, frontális támadása az ellenséges vonalak ellen nem lehetséges kellő nehéztüzérségi támogatás nélkül. Így tehát növelték az ágyuk, nehéztüzérség számát a térségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A csata
Az őszi időjárás a frontvonalon is éreztette a hatását: a nehéztüzérség lövegei gyakran elakadtak szállítás közben a sárban, a célzások pontossága csökkent. A csata újból Görz (Gorizia) megszerzéséért zajlott, itt akartak hídfőállást kiépíteni az Isonzón az olasz csapatok további átkeléséhez. A Görzért zajló harc mellett Cadorna igyekezett a frontvonal távolabbi részein (Tolmin, Plezzo/Bovec) más-más hídfőket is kiépíteni, megalapozva ezzel a későbbi tovább nyomulást. Kisebb csaták zajlottak a Karszt-fennsíkon Monte San Michele közelében, csakúgy mint a Monte Sei Busin.
[szerkesztés] A Monarchia taktikája
A Monarchia védekezési stratégiája miatt az olasz támadás még gyorsabban kifulladt, mit az első kettő isonzói csata során. A parancsnokok a magas hegyeken felderítő állásokat létesítettek, így az olasz csapatmozgások soha nem érték váratlanul a Moanarchia hadseregét. A védekezés nem korlátozódott egy adott állandó frontvonalhoz, a parancsnokok a gyors átcsoportosításoknak köszönhetően az előrenyomuló olasz csapatokat a frontvonal minden szakaszán rövid időn belül megállították. A létszámfölényben lévő olasz támadást Svetozar Boroević taktikája állította meg, aki az egyszerű frontvonalbeli védekezést a felderítéssel és a csapatok átcsoportosításával ötvözte. Az olasz támadás kifulladása után Boroevic támadást indított a Mount San Michele ellen, nagy veszteségeket okozva ezzel a kifáradt olasz csapatoknak.
[szerkesztés] Eredmény
A III. isonzói csata sem váltotta be az olasz stratégia elképzeléseket, az olasz csapatoknak semmilyen kézzelfogható ereményt nem sikerült elérniük, az immár harmadik kudarc után általános csüggedtség lett úrrá a katonákon. Az Osztrák–Magyar Monarchia bár a III. isonzói csatában könnyen megvédte a frontszakaszt, az emberhiány és a csüggedtség, sebesültek nagy száma miatt nem tudott hatékony ellentámadást indítani a kifáradt olasz csapatok ellen.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Az olasz front: http://terkeptar.transindex.ro/legbelso.php3?nev=118


Based on work by