Ajak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk Ajak nagyközségről szól. További jelentéséhez lásd: Ajak (testrész).
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Kisvárdai |
| Rang | nagyközség
|
| Terület | 24,76 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4524 |
| Körzethívószám | 45 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Ajak: nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tiszántúlon, részben a Nyírségben, részben a Rétközben fekszik, a legközelebbi város Kisvárda (6 km).
[szerkesztés] Története
Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése 1270-ből való (Ayac). A neve az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatos beolvadtak a magyarságba. A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek a faluba. A betelepülők a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.
A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.
A faluban az 19. században kétszer (1831, 1873) is kolerajárvány pusztított.
Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom (román stílusú, a 13. századból, 18. századi festett famennyezettel)
- Római katolikus templom (késő barokk stílusú)


Based on work by