Karpokratész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Karpokratész, Carpocrates (Kr. u. II. század) Görög nyelven alkotó gnosztikus filozófus
Életéről keveset tudunk. A Kr. u. II. század táján működött Alexandriában. Bölcseleti és vallási tanítása, amely a gnosztikusok közt is az egyik legfeltűnőbb volt, a platonizmus talaján formálódott ki. Ezen túl minden bizonnyal erős egyiptomi hatás is élt benne. Karpokratész egyiptomi színezetű lélekvándorlás-tant hirdetett, egyik bírálója még nevét is (az egyik egyiptomi istenre célozva) Harpokratészre torzította, nyilván gúnyból. A keresztény írók „Szüngrammata" (Művek) összefoglaló címmel beszélnek iratairól, különféle varázsénekeket is tulajdonítottak neki. Főművei minden bizonnyal teológiai értekezések lehettek, de tánk mindössze néhány idézet és ismertető kivonat maradt belőlük, főképp Alexandriai Kelemen és Szent Ireneus tollából. Karpokratész az isteni igazság általános érvényét hirdette, ennek megfelelően követői a vagyoni egyemlőséget és a kölcsönös gondoskodást valósították meg közösségükben. A keresztény írók fékevesztetten támadták erkölcstelenség miatt, a nőközösség hirdetésének vádjával. Fia, Epiphanész egy könyvet írt „Peri dikaioszünész" (Az igazságosságról) címmel. Követői több himnuszt is írtak a tiszteletére, ezek azonban elvesztek.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon


Based on work by