Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola az ország egyik legrégebben működő középfokú kereskedelmi iskolája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A 1840-es évektől kezdődően Magyarországon több középfokú, kereskedelmi szakoktatást folytató intézmény is létesült. Ezek egyike volt az 1886. szeptember 11-én Miskolcon megnyitott Fiú Felső-Kereskedelmi Iskola, amely háromosztályos volt, 26, 28 és 33 heti óraszámmal. Órarendjében magyar és német nyelv, mennyiségtan-mértan, kereskedelmi számtan, világtörténet, magyar történet, földrajz, természetrajz, áruismeret, iparműtan, mechanikai iparműtan, vegytan és vegyi műtan, természettan, kereskedelmi levelezés és kereskedelmi ismeret, könyvvitel és levelezés, nemzetgazdaságtan és kereskedelem-történet alapvonalai, kereskedelmi jogtan, váltójog illetőleg szépírás szerepeltek kötelező tárgyakként és lehetőség volt nem kötelező tárgyként francia, angol, olasz nyelvek, gyorsírás, rajz, és testnevelés tanrendbe való felvételére is.
A magániskolát a város és a Kereskedelmi és Iparkamara közösen tartotta fenn, oktatása pedig a polgári iskolára épült. Igazgatója Gálffy Ignác lett, aki egészen 1921-ig állt az intézmény élén. Tanári kara nagyrészt a kamara tagjai közül került ki. Létrehozásában fontos szerepet játszott az a kiegyezés utáni fejlődési folyamat, amely Miskolcot mindinkább ipari és kereskedelmi központtá tette és, amelynek nyomán kialakult a település nagyvárosi jellege.
Az első női kereskedelmi évfolyam (szaktanfolyamként) 1890-ben indult az akkor már akadémiákkal, főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal egyenrangú intézményben, amely nyilvánossági jogot is kapott, majd 1894-től állami tulajdonba került.
Az iskola földszintes épülete először a mai Erzsébet-téren állt, a Malom-utcában. (Később, a tér kialakítása során az épületet lebontották és helyére gőzfürdő épült.) A mind népszerűbb képzés miatt először egy kétemeletes, Dayka Gábor utcában álló épületbe költöztek, de a századfordulóra azt is kinőtték. Az itt érettségizettek a kereskedői pálya mellett elhelyezkedhettek pénztárosként, könyvelőként vagy számtisztként a postánál, az adóhivatalban, bankoknál, raktáraknál, lottó igazgatóságoknál, telekkönyvnél, zálogházakban, de tovább tanulhattak egyetemeken kereskedelmi tanári szakon vagy az állam-számviteltani vizsga letétele után minisztériumokhoz, törvényhatóságokhoz, vasúthoz is mehettek. Az egyre több bejáró és kollégista tanulóval rendelkező intézmény több mint 200 diákot oktatott. Szükségessé vált egy újabb költözés, ezért a város által biztosított telken 1908-ban kezdődött meg az építkezés és az iskola fennállásának 25 éves jubileumát már az új, mai napig használt belvárosi épületben ünnepelhette. 1917-ben kivált belőle a női kereskedelmi iskola, az 1920-as években pedig bevezették a négyévfolyamos oktatást. 1925-ben Négyévfolyamú Állami Deák Ferenc Felső-Kereskedelmi Iskola néven kezdte meg az új tanévet.
1938-ban kereskedelmi középiskolává szervezték. Az 1940-es években már felnőttoktatás és esti kereskedelmi szaktanfolyam is folyt itt és bevezették a nyári szakmai gyakorlatot. Ennek keretében az első évfolyamosok a kiskereskedelemben, a másodikosok a nagykereskedelemben a harmadikosok fuvarozási, szállítmányozási, gyári vagy pénzintézeti munkában vettek részt.
Az 1944-ben az iskola épületében hadikórház volt berendezve, oktatási célokra az intézmény csak 1946-ra kapta vissza. 1949-ben kereskedelmi gimnáziummá nyilvánították, 1951-ben közgazdasági középiskolává, amely érettségi helyett „képesítő” bizonyítványt adott, 1952-ben viszont közgazdasági technikummá vált és ismét adott érettségit. Ekkortól kaptak az itt végzettek képesített könyvelő, tervező és statiszikus képzettséget is és vált az iskola koedukált oktatási intézménnyé.
Az iskola 1961-ben vette fel Berzeviczy Gergely, a reformkor híres magyar közgazdászának a nevét. 1968-ban a technikumokat megszüntették, így a „Berzeviczy” is szakközépiskolává alakult. Ebben az évben indult az iskolában a vendéglátó-ipari tagozat, ekkor nyerte el máig használt nevét is.
1995-ben indult a kéttannyelvű (német/magyar) idegenforgalmi szak.
[szerkesztés] Az iskola jelene
Négy szakon folyik oktatás
- belkereskedelmi
- külkereskedelmi
- két tanítási nyelvű idegenforgalmi és
- vendéglátó szakokon.
Az érettségi után az iskolai oktatás keretein belül a diákoknak lehetőségük nyílik a belkereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó szakokon technikusi, a külkereskedelmi szakon külkereskedelmi ügyintézői végzettség megszerzésére.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- A miskolci „Berzeviczy Gergely” Kereskedelmi és Venéglátóipari Szakközépiskola centenáris jubileumi emlékkönyve (Miskolc, 1986)


Based on work by