Kronológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kronológia az időszámítás történetével, annak sajátosságaival foglalkozó történelmi segédtudomány. Kronológia nélkül nem tudnánk korszakokra bontani a történelmet, az események ideje között nem tudnánk különbséget tenni, és nem lennének kiindulási pontok. E tudomány fő feladata egy képzeletbeli, végtelen hosszú időegyenes végessé tétele, tehát hogy mérhetővé tegye azt. Ehhez fontos egy kezdőpont kijelölése, valamint az azt követő szakaszolás.

A kezdőpont meghatározása

A kezdőpont meghatározása nem egységes módon történt, meghatározhatja vallási világnézet, egy-egy kiemelkedő fontosságú történelmi esemény, vagy más szempontok is. A keresztények Krisztus születését teszik meg időpontnak. Közkeletű tévedés, hogy sokan ún. nulladik évről beszélnek. Ez az év ugyanis nem létezett. A legjobb példát Augustus római császár idejéből kapjuk, amikor is az időszámításunk előtti első évet az időszámításunk szerinti első év követte.

Más kezdőpontok: 1. az ókori görögök az első olimpiai játékoktól számítják az időt: i.e. 776 2. az ókori rómaiak Róma városának alapításától: i.e. 753 (de ez is képlékeny dátum)( 3. a zsidók a világ teremtésétől, ami náluk i.e. 3761 4. a bizánciak szintén a világ teremtésétől, ami azonban náluk i.e. 5494 5. a mohamedánok első nagy prófétájuk, Mohamed futásától számítják az időt: i.sz. 622

Miért van az, hogy valahol i.e., i.sz. rövidítésekkel, máshol Kr.e. és Kr.u. rövidítésekkel találkozunk? Előbbi természetesen az időszámításunk előtti és szerinti időt, utóbbi a Krisztus születése előtti és utáni időt jelenti. A válasz egyértlemű: csakis a keresztényeknél létezik a Kr.e vagy Kr.u. jelölés.

A mértékegységek

A mértékegységek meghatározása többnyire csillagászati megfigyelésekhez kötődött. A legkorábbi időkben ez a vizsgálat még közelsem tudományos jellegű, inkább a mezőgazdasági munkákhoz kötődött (pl. az ókori Egyiptomban a Nílus áradása). A régi iráni népek például csak meleg és hideg hónapokat különböztettek meg. Később, amikor e megfigyeléseket már tudományos alapok is alátámasztották, három csillagászati jelenség adta a mértékegységek alapjait. 1. a nap: a Föld saját tengelye körüli forgása. Jele: nappalok és éjszakák 2. a hónap: a Hold Föld körüli keringésének ideje. Jele: a hold alakjának változása (28 nap) 3. az év: a Föld Nap körüli keringésének ideje. Jele: évszakok változása

Ebben a rendszerben a fő probléma az volt, hogy az együtt használt holdév és napév nem fedték egymást. A tizenkét holdhónap ugyanis 354 napot tesz ki, a napév pedig 365 napos. Két megoldás született: nem vették figyelembe a Föld Nap körüli keringését, és csak a holdhónapokra támaszkodtak, ezt nevezték lunáris évnek. A másik esetben pont fordítva gondolkoztak: a napév volt a mérvadó, és a holdhónapról megfeledkeztek, ezt nevezik szoláris évnek.

Időszámítás Európában A szoláris rendszer az ókori Egyiptomból származik. Ezt tökéletesítette Iulius Caesar az i.e. I. században. Ezt nevezik Iulianus-naptárnak – ezt használjuk a mai napig. A naptár alapját Sosigenes alexandriai csillagász hozta létre. Ezen a naptáron az utolsó módosítás XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik, aki reformját 1582-ben hozta létre. A mai naptár olyan pontos, hogy a minimális eltérés csupán 3300 évenként tesz ki egy napot.