A gízai Nagy-piramis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nagy-piramis
A Nagy-piramis

A gízai Nagy-piramis (más néven 'Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis) (é. sz. 29°58′44.63’’ k. h. 31°08′02.42’’) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösen Kheopsz) fáraó által építtetett piramis. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül.

Hufu piramisa az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül épült, és a munkálatok körülbelül húsz év alatt fejeződtek be. A piramis eredetileg a fáraó síremlékének készült, ezért Hufu fáraó piramisa néven is ismert. Hufu (i. e. 2551–2528) elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtet magának.

A kínai nagy fal mellett Hufu síremléke a legnagyobb ismert emberi építmény.

[szerkesztés] A piramis építése

XIX. századi ábrázolás a piramisról
XIX. századi ábrázolás a piramisról

A piramis mészkőtömbökből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát, ezért az építők fontosnak tartották, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas terhet.

Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz i. e. V. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20 000 munkás dolgozott 20 éven keresztül.

[szerkesztés] A piramis szerkezete

A piramis magassága 146,6 méter, kívülről eredetileg fehér mészkő lapok borították ami mára már nem látható. A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.

A világ hét csodája

A gízai Nagy-piramis – Szemirámisz függőkertje – Artemisz temploma Epheszoszban – Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra
Halikarnasszoszi mauzóleum – Ródoszi Kolosszus – Alexandriai világítótorony