Információ

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az információ

  • Köznyelvi értelemben hír, tudósítás, üzenet, tájékoztatás, értesülés stb. jelentésű.
  • A kommunikációelmélet szerint: Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg.
  • A hírközlés tudománya szerint: Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, melyeket egy vevő felfog és értelmez. Az információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható.
  • A matematikai információelmélet szerint: Az információ számmal mérhető, mégpedig első közelítésben az információ mennyisége azoknak a barkochba kérdéseknek a számával egyenlő, amennyi az optimális kérdezés mellett maximálisan szükséges a dolog kitalálásához. Az információ a hír váratlanságának mértéke.
  • Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.
  • Társadalomtudományi szempontból: Az információ a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében keletkezett és továbbított hasznos vagy annak minősülő ismeretközlés. Össztársadalmi jelenség, a világ globális problémáinak egyike, hasonlóan az energiához, a környezetvédelemhez.
  • Gazdasági megközelítésben: Az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, de az árucserével ellentétben az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja. A termékekben egyre csökken az anyag, az energia és az élőmunka felhasználása, és ugyanolyan mértékben nő a bevitt információ mennyisége.
  • Biológiai szempontból: Az önszabályozó automatákban (így az élőlényekben is) negatív visszacsatolás révén szerzett információk biztosítják a rendszer stabilitását. Információs gépekként működve képesek fenntartani egy termodinamikailag nagyon valószínűtlen, magas információtartalommal rendelkező rendszert. Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgálja a faj fennmaradását. Az ember személyiségét a külvilágból szerzett információk óvják meg a felbomlástól.
  • Az információs fizika definíciója: Az információ és a rend szoros kapcsolatban vannak egymással. Minden rendezett szerkezet információt hordoz. A fizikában az energiát munkavégzőképességként definiálják, az információ ennek megfelelően rendezőképesség. Hasznos munkát csak energia és információ együttes befektetésével lehet elérni. Az információ mérése a rend vagy a káosz mérésén alapszik.
  • A filozófia szerint: Az információ éppen olyan főszerepet játszik a világban, mint az anyag és az energia. A világot alkotó rendszerek információs kapcsolatok (esetleg információs mezők ?) révén szerveződnek egésszé. Alapvető különbség viszont, hogy az információra nem érvényesek a megmaradási törvények, megsemmisíthető és létrehozható.

Még lehetne sorolni a különböző szakterületek információfogalmait; úgy tűnik, hogy minden tudásgyűjtéssel foglalkozó tudományág (pl. az orvosi diagnosztika, az antropológia, a meteorológia, a geológia) előbb-utóbb kialakítja a saját információfogalmát és a hozzá tartozó információelméletet.

Tudományos értelmezését az információelmélet fogalmazza meg.