Baranya megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

BARANYA MEGYE
Baranya megye címere
Baranya megye
Régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Pécs
Terület 4429,51 km2
Népesség 402 700 fő
Népsűrűség 89,76 fő/km2
Települések száma 301

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

A megye legmagasabb pontja a 682 méter magas Zengő a Mecsek hegységben.

Éghajlat

Jellegzetes baranyai táj
Jellegzetes baranyai táj

Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.

Geológia

A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.

Vízrajz

Nagyobb folyóvizei:

Nagyobb állóvizei:

  • Orfűi-tó

Élővilág, természetvédelem

Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsaróza. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Lásd még: Baranya megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

A török kort idéző pécsi Dzsámi
A török kort idéző pécsi Dzsámi

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Baranya megye kistérségei

Baranya megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:

[szerkesztés] Népesség

Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.

[szerkesztés] Gazdaság

Ipar

Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.

  • bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
  • dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
  • porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
  • sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
  • cipőgyártás (Szigetvár)
  • cementgyártás (Beremend)
  • elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
  • tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)

Mezőgazdaság

A villányi borvidék
A villányi borvidék

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi Borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

[szerkesztés] Kultúra

Lásd:

  • Baranya megyei múzeumok listája
  • Baranya megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

Püspökszentlászló: arborétum

Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és vára, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Keleti-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Lásd még:

[szerkesztés] Települései

A pécsi megyeháza
A pécsi megyeháza

Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.

[szerkesztés] Megyei jogú városok

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Abaliget Drávaszerdahely Kisdér Nagybudmér Szágy
Adorjás Drávasztára Kisdobsza Nagycsány Szárász
Almamellék Dunaszekcső Kishajmás Nagydobsza Szászvár
Almáskeresztúr Egerág Kisharsány Nagyhajmás Szebény
Alsómocsolád Egyházasharaszti Kisherend Nagyharsány Szederkény
Alsószentmárton Egyházaskozár Kisjakabfalva Nagykozár Szellő
Apátvarasd Ellend Kiskassa Nagynyárád Szemely
Aranyosgadány Endrőc Kislippó Nagypall Szentdénes
Ág Erdősmárok Kisnyárád Nagypeterd Szentegát
Áta Erdősmecske Kisszentmárton Nagytótfalu Szentkatalin
Babarc Erzsébet Kistamási Nagyváty Szentlászló
Babarcszőlős Fazekasboda Kistapolca Nemeske Székelyszabar
Bakonya Feked Kistótfalu Nyugotszenterzsébet Szilágy
Bakóca Felsőegerszeg Kisvaszar Okorág Szilvás
Baksa Felsőszentmárton Kovácshida Okorvölgy Szőkéd
Baranyahídvég Garé Kovácsszénája Olasz Szörény
Baranyajenő Gerde Kozármisleny Old Szőke
Baranyaszentgyörgy Gerényes Kórós Orfű Szulimán
Basal Geresdlak Köblény Oroszló Szűr
Bánfa Gilvánfa Kökény Óbánya Tarrós
Bár Gordisa Kölked Ócsárd Teklafalu
Belvárdgyula Gödre Kővágószőlős Ófalu Tengeri
Beremend Görcsöny Kővágótöttös Ózdfalu Tékes
Berkesd Görcsönydoboka Lapáncsa Palé Tésenfa
Besence Gyód Lánycsók Palkonya Téseny
Bezedek Gyöngyfa Liget Palotabozsok Tormás
Bicsérd Gyöngyösmellék Lippó Patapoklosi Tófű
Bikal Hásságy Liptód Páprád Tótszentgyörgy
Birján Hegyhátmaróc Lothárd Pécsbagota Töttös
Bisse Hegyszentmárton Lovászhetény Pécsdevecser Túrony
Boda Helesfa Lúzsok Pécsudvard Udvar
Bodolyabér Hetvehely Magyarbóly Pellérd Újpetre
Bogád Hidas Magyaregregy Pereked Vajszló
Bogádmindszent Hirics Magyarhertelend Peterd Varga
Bogdása Himesháza Magyarlukafa Pettend Várad
Boldogasszonyfa Hobol Magyarmecske Piskó Vásárosbéc
Borjád Homorúd Magyarsarlós Pogány Vásárosdombó
Bosta Horváthertelend Magyarszék Pócsa Vázsnok
Botykapeterd Hosszúhetény Magyartelek Rádfalva Vejti
Bükkösd Husztót Majs Regenye Velény
Bürüs Ibafa Maráza Romonya Versend
Cún Illocska Markóc Rózsafa Vékény
Csarnóta Ipacsfa Marócsa Sámod Véménd
Csányoszró Ivánbattyán Martonfa Sárok Villánykövesd
Csebény Ivándárda Matty Sátorhely Vokány
Cserdi Kacsóta Mágocs Siklósbodony Zaláta
Cserkút Katádfa Mánfa Siklósnagyfalu Zádor
Csertő Kákics Márfa Somberek Zengővárkony
Csonkamindszent Kárász Máriakéménd Somogyapáti Zók
Dencsháza Kásád Márok Somogyhatvan
Dinnyeberki Kátoly Máza Somogyhárságy
Diósviszló Kemse Mecseknádasd Somogyviszló
Drávacsehi Keszü Mecsekpölöske Sósvertike
Drávacsepely Kékesd Mekényes Sumony
Drávafok Kémes Merenye Szabadszentkirály
Drávaiványi Kétújfalu Meződ Szajk
Drávakeresztúr Királyegyháza Mindszentgodisa Szalánta
Drávapalkonya Kisasszonyfa Molvány Szalatnak
Drávapiski Kisbeszterce Monyoród Szaporca
Drávaszabolcs Kisbudmér Mozsgó Szava

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ^ Magyarország kistérségeinek listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006


Magyarország megyéi 1950-től
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye
Budapest főváros
Magyarország kistérségei | Magyarország régiói | Magyarország