Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola és Kolégium Szeged város híres kegyesrendi (piarista) intézménye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az iskola történelme
[szerkesztés] A kezdetek
Szeged városa 1719-ben kötött szerzúdést a piarista renddel: "...nem másra volna kedvünk, hanem, hogy Tisztelendő és dicséretes Piaristák szent szerzetét tellyesen Városunkba be hozzuk (...) hogy az említett dicséretes, hasznos szerzet az iffjuságot, a mely akkoráig vadon és parasztul nevelkedett fel mind városunkban, mind körülfekvő tartományokban, tudományokban felnevelhesse". Az alapítási oklevelet III. Károly király 1920. február 20-án írta alá. A magyar piarista rendtartomány tizenkettedik kollégiuma lett a szegedi. 1898-ig ez volt a város első és egyetlen gimnáziuma. Az első, roskadozó épületben kialakított renházat a népnyelv "Hatrongyos"-nak nevezte. 1921 őszén nyílt meg az iskola 110 tanulóval, két osztállyal – az egykori pestises kórház, a Lazaretum épületében. Az intézmény rangot és tekintélyt jelentett a város számára, a város művelődése két évszázadon keresztül összefonódott az iskola történetével. 1735 és 1789 között a rendszeresen előadott iskoladrámák a város színjátszását jelentette. Ennek az időszaknak volt diákja a későbbi névadó Dugonics András is.
[szerkesztés] Az árvíztől a bezárásig
Az 1879-es szegedi nagyárvíz a város jelentős részét elpusztította és az iskolát is erősen megrongálta. 1886-ra a város állami hitelből építette meg az új épületet, amely az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb középiskolájaként évente több mint 800 diákot nevelt. Az I. világháború után, a trianoni békediktátum következtében, a gimnázium elvesztette hagyományos bácskai és bánáti beiskolázási körzetét. Ennek ellenére 1934 és 1945 között az ország egyik legrangosabb, humán tantervű gimnáziuma volt.
1945-től kezdve a gimnázium alsó osztályai fokozatosan megszűntek, és helyüket a piaristák által igazgatott, római katolikus Szent Gellért általános iskola felső tagozatának osztályai foglalták el. 1948-ban államosították az intézményt Dugonics András Állami Gimnázium néven. Egy atnév után azonban megszüntették az iskolát, tanulóit a város különböző középiskoláiba kényszerítették. A rendházban levő szerzeteseket 1950 januárjában egy éjszaka teherautóra rakták és Vácra vitték. 43 éven keresztül nem volt Szegeden piarista oktatás. Az épületbe a szegedi egyetem termszettudományi tanszékét költöztették.
[szerkesztés] Az újraindulás
Az 1989-90-es változások után az egyházi iskolák működésének engedélyezésével egy időben kezdődött a szegedi piarista iskola újjászervezése. A város engedélyt adott ideiglenes épületekben a tanítás megkezdésére. 1991. augusztus 25-én indult meg a 248. tanév a kölcsönkapott felsővárosi minorita kolostorban, majd egy évre rá egy barakképületben a Maros utcában. A fiúiskola négyosztályos gimnáziumi képzéssel indult, amely 1994-ben a hatosztályos képzésű osztályokkal egészült ki. A régi iskolaépület helyett állami kárpótlással új iskola építését kezdte meg a piarista rend a Szeged várostól kapott telken az újrókus városrészben. Az újraindulás saját épületének felszentelése 1999. augusztus 25-én Kalazanci Szent József ünnepén volt. Az ünnepélyen Orbán Viktor miniszterelnök a hit és hazaszeretet iskolájának nevezte a piarista iskolát, biztatta az ifjúságot, hogy szerencésebb nemzedék lesz, mint bármelyik a XX. században. Az új, impozáns épületegyüttes templommal egészült ki, melyet 2001. június 17-én szentelt fel Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök. A templom partónusai az 1936-os spanyol polgárháborúban vértanúhalált halt piarista szerzetesek, akiket 1996-ban avatott boldoggá II. János Pál pápa.
[szerkesztés] Híres szegedi piarista diákok
- Bálint Sándor – néprajztudós, egyetemi tanár
- Bibó István – egyetemi tanár, akadémikus, 1956-ban államminiszter
- Dugonics András – piarista szerzetes, egyetemi tanár, az első magyar regény az "Etelka" szerzője
- Ferenczy Lajos – akadémikus
- Gyulay Endre – volt szeged-csanádi megyéspüspök
- Horváth Mihály – püspök, 1849-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter
- Juhász Gyula – költő, a Nyugat első nemzedékének tagja
- Katona József – drámaíró, a "Bánk bán" szerzője
- Klapka György – honvédtábornok, 1849-ben a komáromi vár parancsnoka
- Klauzál Gábor – reformkori politikus, 1848-ban a Batthyány-kormány ipari is kereskedelmi minisztere
- Magay Dániel – vívó, 1956-ban olimpiai bajnok Melbourne-ben
- Sőtér István – író, akadémikus
- Paskai László – ferences szerzetes, volt esztergomi érsek, bíboros, prímás
- Zsigmond Vilmos – Oscar-díjas operatőr, rendező
[szerkesztés] Híres szegedi piarista tanárok
- Dugonics András – piarista szerzetes, egyetemi tanár, az első magyar regény az "Etelka" szerzője
- Öveges József – Kossuth-díjas fizikus
[szerkesztés] Források
Károlyi Attila:Pietas et Litterae – Dugonics András Piarista Gimnázium, alcikk: Piaristák-Szegeden


Based on work by