Kovács Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a Kovács Lajos (egyértelműsítő lap) oldalon.

Kovács Lajos (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.

Alsóbb iskoláit még Nagybányán végezte, 1827-ben Pozsonyba ment, és ott bölcsész és jogi tanulmányokat folytatott. Itt találkozott Széchenyi István reform-gondolataival és terveivel, és hamar ezek hatása alá került. Emiatt határozott úgy, hogy a közgazdasági pályára képezi magát, ezért Selmecre ment a bányászati akadémiára tanulni. Szakképesítése ellenére rendre visszautasította a kormányhivatalnoki megkereséseket, tanulmányait befejezve előbb Pozsonyba, majd Erdélybe, Kolozsvárra ment, ahol akkor nyílt meg az 1834-es országgyűlés.

Itt lépett szoros barátságra Kemény Zsigmond báróval, akivel együtt szerkesztette az Erdélyi Híradót, ahol újságírói tehetsége is megmutatkozott. 1837-ben szolgabíró lett Szatmár vármegyében, majd 1839-ben képviselővé választották ugyanott a pozsonyi országgyűlésre. Eddigre publicisztikái és Széchenyi melletti erős elkötelezettsége széles körben ismertté és elismertté tette őt. Széchenyi közeli munkatársaként vett részt a reformok kidolgozásában.

Az 1848-as pesti országgyűlésre mint Nagybánya képviselője utazott. Amikor Széchenyi István közlekedésügyi miniszter lett, a vámügyi és vízépítészeti osztályok vezetsét Kovácsra bízta, mint egyik legbefolyásosabb miniszteri tanácsosára. Széchenyi lemondása után egy időre ő vette át az ügyek vezetését, a minisztériumot Csányi László kinevezéseig vezette. Ezalatt előintézkedéseket tett az erdélyi, nagyváradi és debreceni vasútvonalak kiépítése ügyében.

A szabadságharc alatt Debrecenben a békepárthoz tartozott Kemény Zsigmond báróval és Kazinczy Gáborral együtt. Gyakran tartották tanácskozásaikat Kovács lakásán, sőt, néha Görgey Artúrral is itt találkoztak. Szintén jelentős volt ezidőtájt az újságírói működése ismét. Mint Széchenyi kitartó híve, Kossuth merészebb rendszabályait és kockáztató politikáját következetesen ellenezte parlamenti felszólalásaiban.

A szabadságharc után avasi birtokára vonult vissza, és ott folytatta közgazdasági tanulmányait és tervezéseit, több ilyen tárgyú munkája meg is jelent.

[szerkesztés] Forrás

  • Pallas Nagy Lexikona