Francia nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Francia (Français)
Beszélik: Franciaországban és 53 egyéb országban
Terület: számos helyen, szerte a világban
Beszélők száma: 128 millió
Helyezés: 11. hely
Nyelvcsalád: Indoeurópai nyelvcsalád

 Latin nyelvek
  Újlatin nyelvek
   Olasz-nyugati újlatin
    Nyugati olasz-nyugati újlatin
     Gall-Ibériai
      Gallo-latin
       Gall
        Oïl
         Francia

Írás: Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Franciaországban és további 24 államban
Szabályozza: Francia Akadémia (Académie Française)
Nyelvkódok
ISO 639-1 fr
ISO 639-2 fra
SIL frn

A francia nyelvet 128 millió ember beszéli, 77 millióan anyanyelvükként, így a nyelvek rangsorában a 11. (anyanyelvet tekintve: 12.) hely jutott neki. Ami nyelvtörténeti besorolását illeti, újlatin nyelvről van szó.

A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl. az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás). Az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) keveset befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak: köztük „langue d'Oïl” nyelvjárásokat (mint a picard, a wallon stb.), meg okszitán [occitan, vagyis „langue d'Oc”] dialektusokat (gaszkoni [gascon], provanszál [provençal] stb.); a bretont és a baszkot is használták, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, amelyek nagyon különbözők a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; viszont a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájá-ról (La Séquence de Sainte Eulalie), amely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet (L'Édit de Villers-Cotteret ) alapján – amelyet I. Ferenc (François Ier) király hozott létre – lett Franciaországban az egyetlenegy „hivatalos” nyelve.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

  • Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
  • Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
  • Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
  • Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
  • Modern francia (français moderne, a XVIII. századtól)

Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások

[szerkesztés] Elterjedése

Francia nyelv a Földön Színmagyarázat: Sötétkék: anyanyelv  Kék: hivatalos nyelv  Világoskék: kultúrnyelv  Zöld: franciaajkú kisebbség
Francia nyelv a Földön
Színmagyarázat:
Sötétkék: anyanyelv
Kék: hivatalos nyelv
Világoskék: kultúrnyelv
Zöld: franciaajkú kisebbség

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:


A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:


Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

[szerkesztés] Francia szókincs

[szerkesztés] Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát.

[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

  • angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
  • az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
  • Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
  • Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
  • A fenébe!: Merde! ("merd")
  • francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
  • Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
  • Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsur")
  • Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
  • Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
  • magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
  • Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
  • Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
  • Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
  • Nem: Non /nO~/ ("non")
  • Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
  • Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
  • Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
  • Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

[szerkesztés] A frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

[szerkesztés] Hivatkozások

 Az Európai Unió hivatalos nyelvei 
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland
ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz
portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban