Arany-kapu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei |
||||
Az Arany-kapu Vlagyimirban |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Oroszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1992 | |||
Az Arany-kapu (Zolotije vorota) az oroszországi Vlagyimir városának legrégibb építménye, az egyetlen régi oroszországi városkapu, mely napjainkig - legalább részben - fennmaradt.
Alapjait 1158-ban rakták le, miután Andrej Bogoljubszkij fejedelem Vlagyimirba helyezte át székhelyét, és annak védővonalát elkezdték kiépíteni. A városnak eredetileg öt kapuja volt. A vlagyimiri Arany-kapu (1158–1164) - a kijevi és a konstantinápolyi Arany-kapukhoz hasonlóan - a város reprezentatív főbejárata volt, építésében valószínűleg külföldi mesterek is részt vettek.
A fehér mészkőből épült kapu központi boltívét 14 m magasra emelték, tölgyfából készült kapuszárnyait aranyozott rézlemezekkel borították. Tekintélyt parancsoló méreteit a tetejére épített kis templom is emelte. A kapun belül kőlépcsők vezettek fel a két oldalról hozzá csatlakozó sáncokra a lőállásokhoz. A sáncok előtt védőárok húzódott, a fölötte épített híd vezetett a kapubejárathoz. Az építmény egyszerre volt védőbástya, diadalív és templom.
1238-ban Batu kán mongol seregei feldúlták a várost, de az Arany-kapu épségben maradt és a későbbi évszázadokban is csak kisebb javításokra szorult. Egy 16. századi miniatúrán elhanyagolt állapotban ábrázolták. A 17. század végén helyreállították, de az 1778-as városi tűzvész idején a kapu tüzet fogott. Néhány év múlva, a II. Katalin cárnő által elrendelt általános városrendezés és építkezések során a sáncokat elbontották, ekkor az oldaltámaszok nélkül maradt kapu megroggyant. 1795-től kezdték meg átépítését: az előzőleg szétszedett boltíveket a régi kövekből újra rakták, a két kapuszárnyhoz egy-egy kör alakú bástyát építettek, végül a lebontott kaputemplom helyén újat emeltek, melyet 1810-ben szenteltek fel. Ebben a formájában látható ma is.
A kapu jelenleg a város főútvonalán áll, és mintegy ötven éve a helyi múzeum kezeli. A kaputemplom helyiségeiben fegyver- és hadtörténeti kiállítást rendeztek be. A vlagyimiri Arany-kaput a Vlagyimir és Szuzdal Fehér Műemlékei részeként 1992-ben felvették UNESCO Világörökség listájára.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
Az Arany-kapu a Vlagyimir-Szuzdal Múzeum honlapján (ru, en)
| Oroszország világörökségi helyszínei |
| kulturális: | Derbent | A Feltámadás-templom (Kolomenszkoje) | A Ferapontov-kolostor | Jaroszlavl történelmi városmagja | A Kazany Kreml | Kizsi | A Kreml és a Vörös tér | Novgorod és környékének történelmi műemlékei | A Novogyevicsij-kolostor | A Szentháromság Szergijev-kolostor | Szentpétervár történelmi központja | A Szoloveckij-szigetek | Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei| Struve földmérő vonal (nemzetközi) | Kur-földnyelv (Litvániával közös) |
||
| természeti: | Altáj-hegység | Bajkál-tó | Kamcsatka-félsziget | Komiföld őserdői | Nyugat-Kaukázus | Szihote-Aliny | Vrangel-sziget | Uvsz Núr-medence (Mongóliával közös) |


Based on work by