Kamerun
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Paix, Travail, Patrie Peace, Work, Fatherland (Béke, Munka, Szülőföld) |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelvek | francia, angol | ||||
| Főváros | Yaoundé | ||||
| Legnagyobb város | Douala | ||||
| Elnök | Paul Biya | ||||
| Miniszterelnök | Ephraim Inoni | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
52. 475.440 km² 1,3% |
||||
| Népesség - Teljes (2003) - Népsűrűség |
60. 15.746.179 34/km² |
||||
| Függetlenség | Franciaországtól és UK-tól 1960. január 1. |
||||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||
| Himnusz | Chant de Ralliement | ||||
| TLD | .cm | ||||
| Hívószám | +237 |
||||
|
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Kamerun a többi afrikai országhoz hasonlóan gyarmat volt, a XIX. században került német fennhatóság alá. Az I. világháborút követően a brit és francia csapatok felosztották maguk között, a keleti része francia, a nyugati brit gyarmat lett. A britekhez tartozó terület a függetlenség kikiáltásakor (1960-1961) népszavazás útján Nigériához csatlakozott.
[szerkesztés] Természetföldrajz
Az ország a Guineai-öböl belső területén helyezkedik el, viszonylag kis szakaszon érintkezik a tengerrel. Déli részén a Kamerun-fennsík helyezkedik el, amely a Kongó-medencét körkörösen körülvevő küszöbrendszerhez tartozik. Az ország északi területein terül el az Adamaua-felföld. A Kamerun-hegység vulkáni övezete már a szomszédos nagytáj, Felső-Guineához tartozik, és a Csád-tó medencéje is inkább a szudáni tájakkal mutat rokonságot. Az ország észak-déli kiterjedése meglehetősen nagy, ennek köszönhetően a növénytakaró is széles skálán változik. Megtalálható itt az esőerdő és a szavanna jellegzetes növényzete is.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A nagy kiterjedés, és változatos természeti feltételek miatt sokoldalú mezőgazdaság jött létre, viszont az árutermelés az ország déli területeire összpontosul. Kisebb ültetvényeken foglalkoznak a kávé és kakaó termesztésével, ezek a termékek azonban csak 10-15%-kal képviseltetik magukat a kiviteli oldalon. A nyugati területeken, nagyobb ültetvényeken banánt termesztenek, de jelentős növény még az olajpálma, a nyersgumi és a tea is, utóbbi leginkább a Kamerun-hegy lejtőin található meg. Az északi területeken már inkább a külterjes állattenyésztés a jellemző, de az alacsonyabb területeken megindult a gyapot és a köles térhódítása. Az esőerdő kiírtása még nem vett óriási méreteket, de a kitermelt fa így is nagy bevételeket hoz az országnak.
[szerkesztés] Gazdaság
Az ország jövője a bányászat lehet. A selfterületeken hatalmas mennyiségű kőolajkészletre bukkantak, kitermelése eléri az évi 5-6 millió tonnát, és az export 1/3-át adja. Ezenkívül jelentős bauxit és vasérckészletekkel rendelkezik. Ezeket a nyersanygokat dolgozza fel Edea alumíniumkohója. A kereskedelem Doualában összpontosul, kikötőjén kívül jelentős ipari üzemek települtek ide (cement- és műtrágyagyár, textil- és élelmiszeripar). Legfontosabb közlekedési csomópontja Yaoundé, itt összpontosul a vasúthálózat is. Az infrastruktúra tovább kiépítése hozzájárulhat a szomszédos országokkal való kapcsolat kiépítéséhez.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
| Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |
|
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |



Based on work by