Herkules munkái
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Hercules munkái (eredeti címén The Labours of Hercules) Agatha Christie 1947-ben megjelent novelláskötete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Főszereplő
[szerkesztés] Történet
Poirot éppen egyik barátjával, dr. Burtonnal beszélget, aki a keresztnevét kifogásolja. Mert ugyebár hogy lehet neki Hercule a keresztneve, mikor ő – legalábbis testi erőben semmi estre sem – egy cseppet sem hasonlít a néhai mitológiai hőshöz. Ugyanakkor a doktor szenvedélyes rajongója a klasszikusoknak, s megmondja barátjának, igen sokat veszített, hogy nem mélyedt el a műfaj területén.
Poirot közben kijelenti, hogy vissza akar vonulni, utána pedig töktermesztéssel kíván majd foglalkozni. Ám dr. Burton egy szavát sem hiszi el, szerinte a belga képtelen abbahagyni a munkáját.
Másnap a detektív úgy dönt, elkezdi tanulmányozni az ókori mitológiát. Igencsak meglepődik névrokonán, az ókori Herkulesen, hiszen csak egy korlátolt szellemi képességű izomkolosszus, aki ráadásul gyakran öl embereket. Egyvalamiben mégis hasonlítanak: mindketten, így vagy úgy, de a világ megmentése érdekében munkálkodnak.
Poirot fontos elhatározásra jut: visszavonulása előtt még tizenkét, az ókori Herkuleshez hasonló munkát fog elvállalni. De nem sieti el a keresést, kivárja, míg egy igencsak figyelemreméltó ügyre rá nem akad, amely a tizenkét feladat sorában az első lesz.
[szerkesztés] Érdekességek
- A könyvet Agatha Christie egyik legjöbb novellásköteteként tartják számon. A korabeli kritikák mellett – amelyek leginkább azt a szellemes párhuzamot dicsérték, ami az ősi és a modern (XX. századi) világ között húzódik – Agatha legnagyobb vetélytársa, Margery Allingham is jó szavakkal méltatta, mind a könyv szerzőjét, mind pedig a könyvet.
- Hercules munkája (eredetiben: Labour of Hercules) a címe Marie Adelaide Belloc Lowendes francia-angol származású írónő 1937-ben megjelent elbeszélésének. Főszereplőjét Hercules Popeau-nak hívják, neve rendkívül hasonlít Christie Hercule Poirotjához.
- Agatha Christie barátjának vallotta Robert Gravest, sőt egyik regényét (Éjféltájt) még dedikálta is neki, aki 1955-ben megjelentette a Görög mítoszok (The Greek Myths) című munkáját, amely természetesen tartalmazza Héraklész mind a 12 "munkáját".
[szerkesztés] Novellák
- Előszó (Foreword)
- A nemeai oroszlán (The Nemean Lion)
- A lernai hidra (The Lernean Hydra)
- A keryneiai szarvas (The Arcadian Deer)
- Az erümanthoszi vadkan (The Erymanthian Boar)
- Augeiasz istállói (The Augean Stables)
- A Sztümphalosz-tó madarai (The Stympholean Birds)
- A krétai bika (The Cretan Bull)
- Diomédész lovai (The Horses of Diomedas)
- Hyppolita öve (The Girdle of Diomedas)
- Gerionész marhái (The Flock of Geryon)
- A Heszperidák almái (The Apples of the Hesperidas)
- Kerberosz foglyul ejtése (The Capture of Cerberus)
[szerkesztés] I. rész: A nemeai oroszlán
Főbb szereplők
- Miss Felicity Lemon, Poirot titkárnője
- Georges, Poirot inasa
- Sir Joseph Hoggin, Lady Molli Hoggin férje
- Lady Milly Hoggin, Sir Joseph Hoggin felesége
- Greta, Sir Joseph Hoggin munkatársa
- Miss Emily Carnaby, Amy nővére
- Miss Amy Carnaby, Emily húga, Lady Hoggin társalkodónője
- Mrs. Samuelson, Sir Joseph Hoggin klubtársának felesége
- Ellen Keble, Mrs. Samuelson társalkodónője
- Miss Harte, a Baklava Magánszálloda vezetője
- Miss Maltravers, Lady Hartingfield unokahúga
- San Tung, Lady Hoggin palotapincsije
- Augustus, Amy palotapincsije
Poirot első ügye meglehetősen nevetségesnek tűnik: meg kell találni egy gazdag hölgy elveszett kínai palotapincsijét. A belga aztán elfogadja ezt az ügyet, mint elsőt a tizenkettő közül; épp azért, mert túl jelentéktelen.
Mint kiderül, a kutya a parkban tűnt el, mikor Amy Carnaby sétáltatni vitte. A hölgy nem sokkal később kapott egy levelet, melyben az állt, hogy ki kell fizetnie kétszéz fontot, különben San Tungot megcsonkítják. Poirot aztán kifaggatja egy másik hasonlóan pórul járt tulajdonost, Mrs. Samuelsont, ezenkívül Miss. Carnaby volt munkaadójának unokahúgát is.
Végül Poirot rájön az igazságra: Miss Carnaby és még néhány hölgytársa rabolták el a kutyákat; így kívántak pénzhez jutni. A belga azonban nem viszi nyilvánosságra az ügyet, s Miss Carnaby megígéri, hogy többé nem fog bűnöző életet élni. Ugyanakkor Sir Joseph nem akarja kifizetni a kétszáz fontot, de Poirot rájön, hogy régen megmérgezte a volt feleségét; így Sir Joseph kénytelen volt engedni. Poirot a pénzt Miss Carnabynak és nővérének adta.


Based on work by