Egy kiállítás képei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839. március 21. – 1881. március 28.) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. Az Egy kiállítás képeit egy barátja, Viktor Hartmann posztumusz (halála utáni) kiállításának ihletésére írta 1874-ben. A tájképek és vázlatok Muszorgszkij-ból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hatások
A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz. Az ismert zenekari művé Ravel dolgozta át.
[szerkesztés] Tételei
- Promenade (Séta): ötször visszatér a mű folyamán más-más hangnemben és feldolgozásban; összefűzi és elválasztja a különböző karakterű tételeket, zenei formát biztosít
- A gnóm
- Az öreg kastély
- A Tuileriák kertje – veszekedő gyermekek
- Bydlo (ökrökkel vontatott nagykerekű lengyel szekér). Legkomorabb tétele, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki.
- Kiscsirkék tánca a tojáshéjban
- Samuel Goldenberg és Schmuyle
- A limoges-i piac
- Katakombák
- Vadászat tyúklábakon (Baba-Jaga) (Baba-Jaga: orosz népmesék gonosz boszorkája)
- A kijevi nagykapu
[szerkesztés] Média
- Egy kiállítás képei, 1. rész (fájl infó) — lejátszás a böngészőben (béta)
- Egy kiállítás képei, 2. rész (fájl infó) — lejátszás a böngészőben (béta)
- Egy kiállítás képei, 3. rész (fájl infó) — lejátszás a böngészőben (béta)
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Média segítség lapot.


Based on work by