Amszterdam
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Földrajzi helyzet | ÉSZ 52° 22′ 12,7″ KH 04° 53′ 25,6″ | ||||
| Tartomány | Észak-Holland | ||||
| Polgármester | Job Cohen | ||||
| Terület | 130 | ||||
| Lakosság | 743.068 (2005. június 1.) | ||||
| Népsűrűség | 4484,1 fő/km² | ||||
| Főútvonalak | A10 | ||||
| Körzetszám | 020 | ||||
| Irányítószám | 10xx | ||||
| Honlap | www.amsterdam.nl | ||||
Amszterdam (Amsterdam) Hollandia fővárosa.
A Holland Királyság fő- de nem székvárosa, a királynő, a parlament, és a kormány székhelye Hága ('s-Gravenhage). 1813 óta Hollandia fővárosa. Az Amstel folyó torkolatánál, az IJ-öböl partján fekszik.
Jelentése: gát az Amstelen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.
[szerkesztés] Városkép
A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette azt, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól,és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze.
Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.
A város központjában található a Dam tér. Az amszerdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talaj süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenéere kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.
Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg dolgozó ember jár be Amszterdamba.
[szerkesztés] Története
A 13.században jelentéktelen kis falu. Nevét először 1275-ben említik. 1300-ban városi jogot kap, és a gyorsan fejlődő gabonakereskedelem révén virágzásnak indul. A 15. században épült városfalak egy része napjainkig fennmaradt. Ebből a századból származnak a mai város legrégibb favázas lakóépületei, a Begina-házak, valamint a Dam téren emelkedő gót stílusú Újtemplom (Nieuwe Kerk). A 16. században már jelentős kereskedelmi város volt. 1578-ban csatlakozott a reformációhoz, és a spanyol Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcban a holland polgárság győzelmet aratott. Ekkor kezdődiött a fénykora, a holland tengerészek Amerikától Kelet-Indiáig és Ausztráliáig járták a tengereket, gyarmatokat alapítanak, s a várost egy időre a legrangosabb kereskedelmi és pénzügyi központtá tették. A polgárság erejének, és büszkeségének jelképeként Jacob van Campen irányításával elkészült a Dam téren a városháza, (1648–1657), amely 1808 óta a királyi palota.
A város lakossága 1700-ra elérte a 210 000 főt. A 18. században a világtengerért vívott küzdelemben Hollandia alulmaradt vetélytársaival szemben, veszélybe kerül a kikötői forgalom is. Amszterdam második világkora az 1870-es években köszöntött be. Megépültek a vasútvonalak, 1878-ra elkészült az Észak-tengeri csatorna, 1839-ben a Merwede-csatorna, majd 1952-ben az Amszterdam-Rajna csatorna. 1917-ben megépült a Schiphol repülőtér, kontinensünk legrégibb repülőtere. A kikötő újjáéledése lendületet adtt a város iparosodásának, és a 2. világháború után gyorsan növekedett a lakosság. Megépültek a városközponttól délre a lakótelepek. Amszterdamban több, mint 7000 műemléképület található, melyek megőrizték a város hangulatát. A tömegközlekedést a metrók, villamosok, buszok, vonatok segítik.
[szerkesztés] Címer
A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszerdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvízt, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat "Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig" a város hivatalos jelmondata, jelentése: Vitéz, elszánt, könyörületes, melyet 1947-ben Wilhelmina kiralynő (1890–1948) adományozott a városnak a II. világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a XVI. században kerültek a címerre.
[szerkesztés] Látnivalók
Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Rengeteg színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van Gogh munkái láthatóak. A múzeum jelenleg felújítás alatt áll, így a munkák 2008-re várható befejezéséig a gyűjteménynek több másik múzeum ad otthont. Megemlíthető még a trópusi múzeum, mely kiállításait a forró égöv problémáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt ház, valamint a Prinsengracht 26, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Turizmus Hollandiában
- lap.hu linkgyűjtemény
- Térkép Kalauz - Amszterdam
| Elődje: Firenze |
Európa Kulturális Városa 1987 |
Utódja: Nyugat-Berlin |
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb



Based on work by