Ifjabb Cserey Farkas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cserey Farkas (nagyajtai) (Bécs, 1773. október 28. – Bécs, 1842. december 25.) császári és királyi kamarás, később őrnagy, író

[szerkesztés] Élete

Idősebb Cserey Farkas fia volt. Mint szenvedélyes botanikus krasznai kertjében több száz fát és plántát nevelt; a kolozsvári füvészkertnek fölállítását is ő tervezte. Igen művelt férfiu volt; Döbrenteinek irodalmi érdemei méltatásáúl emlékpénzt veretett. Tagja volt a királyi természettudományi s a jénai mineralogiai társulatnak.

[szerkesztés] Munkái

1. A fekete ember, egy tréfa 2 felv. ford. Kolozsvár, 1800. (Gotter után Cs. Farkas. Pesten adatott 1811. okt. 20.)

2. Falusi nevelésnek módjáról. Nagyvárad, 1806.

Kéziratban: Türedelem és felebaráti szeretet, Eckartshausen után ford. (Kelt Krasznán 1804. decz. 4. ajánlva gróf Széchenyi Ferencznek) és levelei Nagy Gáborhoz (1805. júl. 5., 1806. szept. 20.) a n. múzeumban; levele Aranka Györgyhöz (1808-ban egy Sebesváralján talált római feliratos kő felől) az erdélyi múzeumban a Mike Sándor-féle gyűjteményben. Levelei, összesen 17 darab, melyeket Wesselényi Miklós báróhoz irt (1806–38.), a család görcsöni levéltárában vannak. Kazinczyval levelezésben állott, annak hozzá intézett 1805–10. leveleiből a Figyelőben (II–IV. 1877–78.) Horváth Döme huszat, a Reformban (1873. 140. 142. 146. 1874. 9. sz.) Molnár Antal 22-öt, a Szépirod. Figyelőben is (1831. 46. 47. sz.) Gyulai Pál kettőt közöl; van még a Vasárn. Ujságban (1870. 24. 25.) kettő s a Kecskeméti Lapokban (1872. 2. sz.) egy; Kazinczynak hozzá irt eredeti levelei a kolozsvári muzeumegylet birtokában vannak. Csereynek pedig Kazinczyhoz irt leveleit (3 kötet) a m. tud. akadémia könyvtára őrzi.

Kiadta atyjának id. Cs. Farkasnak A magyar és székely asszonyok törvénye (Kolozsvár, 1800.) c. munkáját.

[szerkesztés] Források