Aranyművesek bástyája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Aranyművesek bástyája, Brassó város középkori védőfalának egyik erődítménye volt. 1639–1641 között építették, és 1880-ban bontották le. Az egyedüli bástya volt a városban amelynek a falát a város címere díszítette, pontos építési évszám megjelőlésével ellátva.
[szerkesztés] A bástya építése és leírása
1632-ben a brassói aranyműves mesterek, arra a közös elhatározásra jutottak, hogy építeniük kellene egy figyelőtornyot. 1639-ben pedig emegépítették az Aranyművesek bástyáját. A bástya a városfal észak, észak-keleti középső részén helyezkedett el és két éven keresztül tarottak az építési munkálatok.
A bástya alapjait a környező falvak lakósai ( Dumbrăviţa, Zărneşti és Tohan) ásták ki. A homok ugyancsak a környező falvak lakósai, a köveket és a meszet Hétfalú lakósaiszállították.
A bástya átadására 1646. október 20-án került sor.
A bástya alapja hexagon alakú volt, magassága pedig 22 méter volt. a bástya falai lőrésekkel voltak ellátva. a fal küsső részén a város címere és építésének ideje mellett, a két fő építető Christian Hirscher és Michael Goldschmidt neve is fel volt tüntetve.
1728-ban a bástya közelében tűzvész volt ami a bástyát is megrongálta. A 19. században, vendéglőként is üzemelt. 1871-ben az aranyművesek eladták a bástyájukat a városnak, amelyet 1886-ban lebontottak.



Based on work by