Bodrogi Tibor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bodrogi Tibor (Újpest, 1924. szeptember 20. – Budapest, 1986. március 6.) etnológus.
Tanulmányait Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, néprajz-ősrégészet szakon végezte. 1948-tól muzeológus, 1961-től 1968-ig főigazgató a Néprajzi Múzeumban. 1969-től 1975-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos osztályvezetője, majd 1978-tól haláláig igazgatóhelyettese.
Muzeológusként több tanulmányúton is járt Afrikában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Kelet-Ázsiában.
Az Acta Ethnographica főszerkesztője és a Néprajzi Társaság alelnöke volt.
Fő kutatási területe az etnológia, különösebben a művészetetnológia, szociálantropológia, területileg Óceánia és Indonézia néprajza. A nyugat-európai etnológia klasszikusainak (Morgan, Frazer, Birket-Smith) magyar fordítója és interpretálója.
Tanulmányai, cikkei a hazai és a külföldi szaklapokban jelennek meg.
[szerkesztés] Főbb művei
- Óceánia művészete – Budapest, 1959
- Art in Northeast New Guinea – Budapest, 1961
- Mesterségek születése – Budapest, 1961
- Társadalmak születése – Budapest, 1962
- Afrika művészete – Budapest, 1967
- Indonézia művészete – Budapest, 1971
- Törzsi művészet – Budapest, 1981


Based on work by