Antagonímia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az antagonímia (más néven kontronímia) az a jelenség, amikor egyazon szó két, egymásnak ellentmondó jelentésben is használatos. Az ilyen szavakat antagonimáknak, ill. kontronimáknak nevezzük.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Létrejötte, típusai

Létrejöttének többféle oka lehet:

  • használatbeli (pragmatikai) eltolódás
  • népetimológia, téves szóértelmezés
  • negatív értékű szavak használata pozitív tartalmak intenzívebb kifejezésére (főleg a szlengben)
  • többféle származtatás egybeesése
  • stb.

Külön altípust alkotnak köztük azok a szavak, amelyeknél a két ellentmondó jelentés nem egy időben, hanem különböző nyelvállapotokban léteztek, vagyis ahol a szavak időközben ellenkező pólusú jelentésbe csaptak át (l. alább).

[szerkesztés] Ismertebb példái a latinban

Nevezetes példája a latin sacer/sacra/sacrum, amelynek jelentése szent és átkozott. Finály Henrik ezt írja latin–magyar szótárában magyarázatképpen a második jelentéskör bevezetésekor: „minthogy az istenségnek szentelt áldozatbarom egyszersmind halálra volt szánva”.

Másik példája a latinban az altus/alta/altum, amelynek jelentése magas és mély egyaránt lehet – itt azonban megfigyelhető, hogy a két jelentés ritkán ütközik, mert pl. a hegy csak magas lehet, mély nem; a tenger viszont csak mély lehet, magas nem; a hang ugyanakkor magas és mély is egyaránt lehet.

[szerkesztés] Példái a magyarban

  • akar
szándékszik valamit tenni
szándéka ellenére, önkéntelenül történik vele valami (pl. „… el akart hervadni, szabad-e locsolni?”, „azért jött ki a konyhába, mert már éhen akart halni”)
  • előre
a vége felé
az eleje felé
  • bonyolít
bonyultabbá tesz, összekuszál
elintéz, megold
  • bombasztikus
üres, fellengzős, álságos, talmi
lenyűgöző, fantasztikus
  • durva
ellenszenves, nem kívánatos
lenyűgöző, kívánatos
  • odavan
kétségbe van esve
(~ vmiért) rajong vmiért
  • biztos
bizonyos
nem biztos, csak valószínű, feltételezett
  • pár
1 ember, aki valakihez való
2 ember, akik együtt vannak

[szerkesztés] Történeti jellegűek

Az alábbi példák Tótfalusi István Kis magyar nyelvklinikájából származnak (51–56. o.). Ezek némelyikében az újabb jelentés gyakorlatilag kiszorította a történetit; más szavak viszont mindmáig élnek és használatosak a hagyományos jelentésükben, és emellett bukkan fel alkalmilag az ellenkező jelentés. Az előbbi eset inkább nyelvtörténeti érdekesség, az utóbbi viszont figyelmet érdemelhet a nyelvhelyesség szempontjából.

  • elérti
megérti, helyesen érti [történetileg]
félreérti [jelenleg]
  • eredő
eredmény [hagyományosan]
eredet, forrás [újabban a sajtónyelvben alkalmilag]
  • idejekorán
a kellő időben [történetileg]
túl korán [jelenleg]
  • kies
üde, változatos [hagyományosan]
félreeső, kopár, terméketlen [újabban]
  • szanál
talpra állít, rendbe hoz [eredetileg és legújabban ismét]
lebont, felszámol [a 20-as évektől és a szocializmusban]
  • tempós
kimért, nyugodt, kényelmes [hagyományosan]
fürge, gyors [újabban, esetenként]
  • ural
urának ismer el/szólít [történetileg]
uralkodik vmin [jelenleg]

[szerkesztés] Lásd még

Más nyelveken