III. Oszmán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
III. Oszmán (1699. január 2. – 1757. október 30.) az Oszmán Birodalom szultánja volt 1754-től haláláig.
II. Musztafa fia és I. Mahmud öccseként Oszmán jelentéktelen hercegecske volt. Rövid uralkodása nevezetes arról, hogy ebben az időben erősödtek meg az ellentétek a muszlimok és a nem-muszlimok (a keresztények és zsidók megkülönböztető ruhákat vagy jeleket kellett viseljenek) és ekkor égett le Isztambul jelentős része.
Oszmán életének nagy részét a szultáni palota foglyaként élte le, így mikor szultán lett, volt néhány viselkedésbeli zavara. Az előző szultánoktól eltérően utálta a zenét, így elküldött minden zenészt a palotából. Vastalpú cipőket viselt, hogy nők ne keresztezzék útját (ha ilyen cipője volt, akkor időben meghallották közeledését és el tudtak széledni).
| Előde: | III. Oszmán | Utóda: | |
| I. Mahmud | 1754 – 1757 | III. Musztafa | |
| 1730 – 1754 | oszmán szultánok | 1757 – 1774 |



Based on work by