Bad Arolsen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer Térkép
Bad Arolsen címere Bad Arolsen fekvése Németországon belül
Alapadatok
Szövetségi tartomány: Hessen
Kerület: Waldeck-Frankenberg
Régió: Kassel
Földrajzi fekvése: 51° 22' É, 09° 01' K
Magasság : 286 m
Terület: 126,32 km2
Lakosság: 18 297 (2004. 12. 31.)
Népsűrűség: 134 fő/km2
Irányítószám: 34454
Telefon körzetszám: 05691, 05696
Rendszám: KB
Hivatalos honlap: [1]
Polgármester: Gerhard Schaller (független)
Belváros
Belváros
Hercegi kastély
Hercegi kastély

Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg kerületben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.

Bad Arolsen 16551918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.

A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.

[szerkesztés] Szomszédos helységek

Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, észak-keleten Volkmarsennel, dél-keleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, dél-nyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.

[szerkesztés] Hozzácsatolt helységek

  • Braunsen, 190 lakos
  • Bühle, 124 lakos
  • Kohlgrund, 263 lakos
  • Helsen, 2128 lakos
  • Landau, 1148 lakos
  • Massenhausen, 552 lakos
  • Mengeringhausen, 3768 lakos
  • Neu-Berich, 242 lakos
  • Schmillinghausen, 505 lakos
  • Volkhardinghausen, 132 lakos
  • Wetterburg, 903 lakos

[szerkesztés] Története

Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (17131728) Frederik Anton Ulrich herceg (16761728).

1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.

Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Városi tanács

A városi tanácsnak 37 képviselője van, megoszlásuk a legutóbbi (2006. március 26-i) választások után:

CDU 15 képviselő
SPD 11 képviselő
Listán kívül 3 képviselő
FDP 3 képviselő
FWG 3 képviselő
zöldek 2 képviselő

Megjegyzés: az FWG polgári koalíció.

[szerkesztés] Kultúra és látnivalók

[szerkesztés] A város

Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.

[szerkesztés] Épületek

  • A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 17131728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
  • A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épüllt és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.

[szerkesztés] Kirándulóhelyek

A legismertebb kirándulóhely Bad Arolsen környékén a Twistesee mesterséges víztározó, mely a Twiste folyó felduzzasztásával létesült.

Twistesee víztározó

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Kuiltúra és látnivalók

[szerkesztés] A város

(…a szócikk további része lefordítandó…)
Arolseni kastély
Arolseni kastély