Hadad
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf): falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján. Községközpont, Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd és Lele tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szilágycsehtől 13 km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Első említése: Hodod (1334). Vsz. személynévi eredetű. A román név a középkori zárt névalakot őrizte meg. Német neve tükörfordítás eredménye (Krieg 'háború').
[szerkesztés] Története
Várát 1399-ben említik először, Kusalyi Jakcs György és testvérei építették saját birtokukon. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran ülésezett itt Közép-Szolnok vármegye. 1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én itt győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 1584-től a Wesselényi család birtokolta. 1600-ban Basta szállta meg. A Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta. A 18. század első felében összedőlt.
A Wesselényiek az 1742-es pestisjárványban megfogyatkozott magyar lakossága mellé alemann nyelvjárást beszélő, evangélikus vallású németeket telepítettek. 1750-ben 55 háztartásból állt.
Közép-Szolnok, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott.
Német lakóinak többsége 1944-ben, majd az 1980-as években kivándorolt Németországba.
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görög katolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görög katolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
1992-ben 1026 lakosából 867 volt magyar, 70 román, 48 német és 41 cigány nemzetiségű; 771 református, 78 baptista, 51 ortodox, 47 római katolikus és 45 pünkösdista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- A falu feletti cserjésben láthatók egykori várának szerény maradványai.
- A 15. században épült gótikus református templomban festett kazettás mennyezet található, szószékét pedig Sipos Dávid készítette 1754-ben. Tornya 1900-ban épült. Az utóbbi években földcsuszamlás miatt a torony elvált a templomhajótól.
- A 18. századi, barokk evangélikus templom.
- A későbarokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Ma a polgármesteri hivatal működik benne.
- Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastélyban jelenleg az általános iskola működik.
- A főutca 154. sz. telkén álló 19. századi műemlék csűr.
- A Wesselényi család kriptája.
[szerkesztés] Híres emberek
- 1816-ban a Wesselényiek vendége volt Kazinczy Ferenc.
[szerkesztés] Források
- Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest, 1999


Based on work by