Cirill ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cirill írás
Típus: ábécé
Nyelvek: számos szláv, valamint majnem az összes a korábbi Szovjetunióban beszélt nyelv, stb.
Időszak: a korai változatokkal 940 óta
Felmenők: föníciai ábécé
 görög ábécé
  glagolita írás
   Cirill írás
Testvér írásrendszerek: latin ábécé, kopt ábécé, örmény ábécé
Unicode tartomány: U+0400-tól U+052F-ig
ISO 15924 kód: Cyrl

Cirill ábécé (más néven Cirill betűs írás, Kirillica vagy Azbuka) keleti és déli szláv nyelvek (belarusz, bolgár, macedón, orosz, szerb és ukrán) valamint más, cirill írást használó nyelvek ábécéje, melyet az egykori Szovjetunió, Ázsia és Kelet-Európa egyes területein használnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A cirill betűs írás létrehozásának története a IX. században kezdődik. 860 körül két testvér, Konsztantin a „Filozófus” (Cirill), és Metód, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez egy 43 betűs ábécé volt. Vitás kérdés azonban, hogy ez a cirill ábécé volt-e az eredeti, (ebben az esetben a glagolita írást titkosírásnak tartják, amely a cirill írás betiltása után látott napvilágot), vagy pedig a glagolita írás, (így a cirill írást Kliment Ohridszkinek tulajdonítják, aki a szaloniki testvérek tanítványa volt.) (A történetéről bővebben lásd: a glagolita írás-t.) Ezek az ábécék kizárólag betűalakban különböztek egymástól. Emellett az is kérdéses még, hogy ez az írás a korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása volt-e, vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és görög ábécé alapján.

Ennek az írásnak hamar nőtt a népszerűsége, gyorsan terjedt, aminek egyenes következménye lett, hogy a római pápa 885-ben betiltotta.

A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. Oroszországban a cirill írást országosan 1708-ban vezették be cári rendeletre és orosz polgári írásnak nevezték el. Ez az írás egy sor reformon ment keresztül, csökkent a betűk száma, egy új betű, a "ё" betű is bekerült az ábécébe N. M. Karamzin javaslatára, valamint bekerült az "э" betű is. Az utolsó nagy írásreformot 1918-ban vezették be, melynek köszönhetően kialakult a modern, 33 betűből álló orosz ábécé. Ezt az ábécét később több egykori Szovjetunión belüli ország is bevezette, főként olyan országokban, ahol a 20. század előtt nem volt még írásbeliség, vagy az fejletlen volt. Az 1917-es októberi forradalom után bevezették a Szovjetunió egykori köztársaságaiban is (a balti köztársaságok és Grúzia, valamint Örményország kivételével).

A kezdeti 43 betűből álló ábécében minden betűnek volt egy szóértéke (a szimbólum neve), és néhány szimbólumnak számértéke is volt, lásd: Orosz ábécé.

Meg kell még említenünk, hogy számértékük csak azoknak a szimbólumoknak volt, amelyeket közvetlenül a görög ábécéből vettek át, ez lehetővé tette a bibliai nevek szent jelentéseinek kiszámítását a bizánci irodalom görög nyelvről szláv nyelvre fordításánál.

[szerkesztés] Mai elterjedtsége

Az egyes nyelvek ábécéje lényegében azonos, csak néhány betűben különbözik, ez hasonló ahhoz, mint amikor a latin írásban sok nyelv új jelet vezetett be. Egyébként a cirill írásban a latin betűs írással ellentétben csak ritkán használnak csatolt jeleket vagy pontokat (hangsúlyjel), hanem új betűformát vezettek be. Az óegyházi szláv írás egy sor olyan jelet használt, amelyet a mai írás már nem használ.

Lásd még: Cirill írást használó nyelvek.

[szerkesztés] Átírás

Számos rendszer létezik a cirill írás latinizációjára, legtöbbször nyelvenként több fajta átírás létezik, némelyik betűhű, némelyik fonetikus. A magyar nyelvre való átírás fonetikus a MHsz szerint.

Néhány nyelvnek van saját hivatalos átírása is, ezeknél a nyelveknél tanácsos ezt használni.

A legismertebb átírási rendszerek:

  • Az ENSZ Working Group on Romanization Systems ajánlása a különböző nyelvekhez. Széles körben elfogadott és használt.
  • ISO 9:1995, az International Organization for Standardizationtól.
  • America Library Association & Library of Congress (ALA-LC) Romanization tables for Slavic alphabets, Észak-Amerikai könyvtárakban használatos.
  • BGN/PCGN 1947 (United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use) átírási rendszere.
  • GOST 16876-71 (1983), GOsudarstvennij STandard (állami standard), az egykori Szovjetunió által kifejlesztett rendszer.

A szerb nyelv esetében az átírásra a horvát nyelv latin ábécéje használatos, ahol betűhűen átírhatóak a cirill karakterek latin megfelelőjükre.

[szerkesztés] A cirill írás napja

A cirill írás napja május 24-én van. Ezen a napon a moszkvai Kreml közelében lévő Szlavjanszkaja téri Cirill és Metód emlékmű tövében virágokat helyeznek el és a templomokban istentiszteleteket tartanak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Cirill ábécé témájú médiaállományokat.