Bertók László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bertók László (Vése, 1935. december 6. – ) író, költő.
[szerkesztés] Élete
Somogy megyei paraszti családban született. 1954-ben érettségizett Csurgón. Mivel egyetemre nem vették fel, 1955-ben postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban. 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Az érettségi utáni évben, 1955-ben versekért, „államrend elleni izgatás” vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság. A letartóztatáskor törölték a főiskoláról, ahová éppen fölvették, s a börtön után évekig paraszt, napszámos volt szülőfalujában. 1959-től segédkönyvtárosként dolgozott Nagyatádon, majd 1965-től 1996-ig könyvtárosként Pécsett. Priusza miatt csak később, munka mellett végezhette el a főiskolát, majd az egyetemet, s költői indulása is eltolódott. Első verseskönyve, a Fák felvonulása 1972-ben látott napvilágot. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, 1999-től főmunkatársa. Tizenöt verseskönyve, öt prózakötete, s egy gyerekverskötete jelent meg.
[szerkesztés] Díjak, kitüntetések
- Radnóti-díj (1973)
- József Attila-díj (1982)
- Janus Pannonius-díj (1983)
- Az Év Könyve Díj (1986)
- Graves-díj (1989)
- Déry Tibor-jutalom (1990)
- Szinnyei Júlia-díj (1991)
- MSZOSZ-díj (1991)
- Kortárs-díj (1991)
- Weöres Sándor-díj (1993)
- Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1995)
- Pro cicitate Pécs (1995)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1997)
- Kossuth-díj (2004)


Based on work by