Kallósd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.87141° k. h. 17.06336°

Kallósd
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaszentgróti
Rang község


Terület 5,41 km²
Népesség
Irányítószám 8785
Körzethívószám 83
Térkép
é. sz. 46.87141° k. h. 17.06336°
Település
Mo. térképén

Kallósd község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zala folyótól kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a ZalaszentgrótZalacsányGalambok útra vivő bekötőúton érhető el. Továbbá Almásházával és Bezeréddel is egy-egy kisebb mellékút köti össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik.

[szerkesztés] Története

Kallósd első említése 1217-ből való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. században a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.

Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.

Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

[szerkesztés] Nevezetességei

Kallósdi kerek templom
Kallósdi kerek templom
  • Műemlék római katolikus templom (román)

[szerkesztés] Külső hivatkozások