Borzas gödény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Veszélyeztetett. Státusz: sebezhető
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Pelecanus crispus Bruch, 1832 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Borzas pelikán | |||||||||||||||||
A borzas gödény (Pelecanus crispus) a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gödényfélék családjába tartozó nagyméretű vízimadár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, Délkelet-Európában, a Duna-deltában, Ázsiában és Kínában még elterjedt fajnak számít.
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 160-180 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett, lába fekete.
[szerkesztés] Életmód
A borzas gödény társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban. Fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvízű tavakban keresi. A vadászathoz hosszú csőrét és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használja. Európában rövidtávú vonuló.
[szerkesztés] Szaporodás
Nagykiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatoknál, fákon, bokrokon, nádasban telepesen fészkel. 2-3 tojásán 30-32 napig kotlik.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Magyarországon legtöbbször május-július hónapokban alkalmi vendégként jelentkezik.
[szerkesztés] Védettség
Fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Brehm: Az állatok világa
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján


Based on work by