Búbosbanka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Búbosbanka
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft
Búbosbanka, Upupa epops
Búbosbanka, Upupa epops
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Bankafélék (Upupidae)
Nem: Upupa
Faj: U. epops
Tudományos név
Upupa epops
Linnaeus, 1758
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
A Wikifajok tartalmaz
Búbosbanka témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Búbosbanka témájú médiaállományokat.

A búbosbanka (Upupa epops) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjének tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó egy nem egyetlen faja.

Egyes rendszerek a Bankaalakúak (Upupiformes) külön rendjébe sorolják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedés

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkelnek, telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt helyeket kedveli, megjelenik az emberek közelében is.

[szerkesztés] Alfajai

  • Upupa epops africana (Bechstein, 1811)
  • Upupa epops ceylonensis (Reichenbach, 1853)
  • Upupa epops epops (Linnaeus, 1758)
  • Upupa epops longirostris (Jerdon, 1862)
  • Upupa epops major (Bremhm, 1855)
  • Upupa epops marginata (Cabanis & Heine, 1859)
  • Upupa epops senegalensis (Swainson, 1837)
  • Upupa epops waibeli (Reichenow, 1913)

[szerkesztés] Megjelenés

Testhossza 25-29 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 44-48 centiméter, testtömege 45-87 gramm.

[szerkesztés] Életmód

Rovarokkal, földigilisztákkal, százlábúakkal és pókokkal táplálkozik.

[szerkesztés] Szaporodás

Üregekben, harkály által készített óduban, emberi településeken fészkel. Fészekalja 5-8 tojásból áll, melyen 16-19 napig kotlik.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Magyarországon márciustól szeptemberig tartozkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások