Bréma (tartomány)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | |
|---|---|
| Címer | |
| Adatok | |
| Főváros: | Bréma város |
| Területe: | 404 km² |
| Lakossága: | 663 642 fő(2004) |
| Népsűrűség: | 1 549 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | www.bremen.de |
| ISO 3166-2: | DE-BR |
| Politika | |
| Polgármester: | Jens Böhrnsen (SPD) |
| Hatalmon lévő párt: | SPD/CDU koalíció |
| Térkép | |
Bréma Szabad Hanzaváros (németül: Freie Hansestadt Bremen) tartomány egy Németországi városállam. Bréma neve egyszerre jelenti a tartományt és Bréma várost magát. Bréma tartomány fennhatósága alá tartozik a várostól északra 60 kilométerre az Északi-tenger partján épült Bremerhaven és a Weser folyam tengerjáró hajók által járható hajózóútja Bréma és Bremerhaven, illetve Bremerhaven és a Jade2/Weser3 tengeri világítótorony között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bréma a Weser mindkét partján, az északi tengertől 70 kilométernyire fekszik. A Weser folyónak a várostól a torkolatig tartó szakaszát az árapály hatás olyan mélyre vágta, hogy az tengeri hajókkal is jól járható, ami tengeri kikötő létesítését teszi lehetővé a nyílt tengertől 120 kilométernyire fekvő városban. A város magja a Weser jobb partján egy apró természetes magaslatra települt, míg más városrészek a folyó árterében fekszenek. Bréma északi külvárosai (Vegesack, Farge) a geest peremére kapaszkodnak fel. A város területét természetes és mesterséges árkok, kis tavak, folyók hálózata tagolja. Bréma lakosságát tekintve Németország legkisebb tartománya, de 10. legnagyobb városa.
Brémától légvonalban 60 kilométerre északra, a Geeste folyócska torkolatában épült fel Bremerhaven. (Nevének jelentése: Bréma kikötője) Nyugatról a Weser, északról a Watt-tenger, keletről a Weser melletti marsok határolják. Bremerhaven legmagasabb pontja mindössze 1,5 méterrel van az átlagos legmagasabb dagályszint fölött, ezért a város egész területe fokozottan árvízveszélyes.
Mindkét város éghajlata óceáni, egész évben sok a csapadék. Középhőmérsékletek: júliusban +18, januárban +3 °C.
Brémának egyetlen szomszédos tartománya van: minden oldalról Alsó-Szászország veszi körül.
[szerkesztés] Bréma tartomány története
Ez a szakasz Bréma tartomány történetével foglalkozik. Bréma város történetét itt olvashatod.
Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban alapították a város püspökségét.
1186-ban Barbarossa Frigyes jóváhagyta az első brémai polgári törvényt. Ezáltal vált a város önálló jogi egységgé a Német-Római Birodalmon belül. XII-ban elnyerte függetlenségét az érsekétől is.
1500-ban Brémát az Alsó-Szász birodalmi kerületbe tagozták be. 1646-ban a svédek ellen vívott harmincéves háború után a város ismét elnyerte a Német-Római Birodalmon belüli önállóságát, Szabad Birodalmi Város rangot kapott. 1806-ban a Birodalom feloszlatása után Bréma önálló államként lépett a Német Szövetségbe. 1811-ben Napóleon csapatai megszállták és "Bouches-du-Weser" néven a várost és környékét beolvasztották Franciaországba. A megszállás csak három évig, 1814-ig tartott. A bécsi kongresszus a várost ismét független állammá nyilvánította. Röviddel ezután a városállam a Német Szövetség tagja lett.
1827-re a várost már a kis méretű folyami hajók sem tudták elérni. Bréma szenátusa a hajózás gondjainak megoldására megvásárolta Hannovertől Lehe falu környékét. Ezzel megszületett a mai napig Bremerhaven néven létező exklávé. 1866-ban Bréma a porosz vezetésű Északnémet Szövetség tagjává vált. A város 1871-ben Bréma Szabad Hanzaváros néven az egységes Németország részévé vált és egy szavazathoz jutott a Birodalmi Tanácsban. A városállam 1888-ban csatlakozott a német vámunióhoz, miután kialkudták egy a vámszabad kikötő létrehozásának jogát.
1918 Friedrich Adolph Vinnen hajózási vállalkozó átvette a város irányítását a felbomló Német Császárságtól. Brémát önálló városállammá kívánta szervezni. A városban zűrzavar lett úrrá, a lázadó munkásság pedig a városháza erkélyéről kikiáltta a független Brémai Tanácsköztársaságot. Január végén „rendcsinálás” céljából a városba vezényelték Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Február 8-áig tartó utcai harc kezdődött a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között, melyben 24 katona és 28 munkás veszítette életét. A harcok végeztére a hadsereg helyreállította Németország hatalmát a város felett.
1939-es közigazgatási reform során Bremerhavenből és néhány környékbeli településből megalapítják "Wesermündung" (Wesertorkolat) nagyvárost. Brémát megfosztották Wesermündug város felügyeleti jogától és betagozták Hannover tartományba.
1945. május 1-jén A brit hadsereg elérte Brémát, május 5-én felszabadították Bremerhavent. A megszállói feladatokat hamarosan mindkét városban az Egyesült Államok hadserege vette át. Az eredeti szándék szerint a tartomány történelmi önállóságát felszámolták volna és területét betagozták volna az újonnan létrehozandó Alsó-Szászországba. Az amerikai megszállás azonban lehetőséget nyújtott az önálló államiság megőrzésére. 1947. január 21-én az amerikaiak proklamálták a Brémából és Bremerhavenből álló Bréma Szabad Hanzaváros tartomány megalakítását.
1949-ben Bréma önálló tartományként a Németországi Szövetségi Köztársaság része lett.
[szerkesztés] Politikai élete
[szerkesztés] Bréma alkotmánya
A tartományi alkotmány rögzíti a városállam felépítését és feladatait. Az alkotmány kimondja, hogy Bréma városállam a mindenkori német nemzet tagja. Megállapítja, hogy a brémai állam elkötelezett a demokrácia, a szociális igazságosság és a szabadság irányában, külön kiemeli a környezet és a béke védelmét, és megállapítja, hogy a tartományban minden hatalom a néptől ered. Az alkotmányt 1947. október 21-én fogadták el.
[szerkesztés] A tartományi parlament
A tartomány két városának (Bréma és Bremerhaven) polgárai négy évenként választják meg a tartományi parlament szerepét betöltő Bürgerschaft tagjait. A titkos és általános választójog kiterjed az állam minden 18 évnél idősebb polgárára. Bréma lakosait 67, Bremerhavent 21 követ képviseli, a megválasztott követek egyúttal a két városi önkormányzat egyikének tagjai is lesznek. A tartományi parlament a régi brémai városházával szemben épült modern épületben ülésezik.
[szerkesztés] A tartományi kormány
Bréma tartományt az ún. Szenátus vezeti. A Szenátus tagjait a Bürgerschaft egyszerű többségi szavazással választja meg saját mandátumának idejére, saját tagjai közül, a megválasztott tagoknak le kell mondaniuk a Bürgerschaftban betöltött mandátumukról. A Szenátus elnökét a Szenátusba választott tagok egyszerű többségi szavazással választják meg. A szenátorok mindegyike a város életének egy-egy szakterületét felügyeli, az ezzel kapcsolatos tevékenységét a Bürgerschaft felügyeli. A szenátusnak jelenleg 8 tagja van.
[szerkesztés] Bréma tartomány jelképei
Címerpajzs: Vörös alapú pajzson egy tollával a címerpajzs bal felső sarka, fogantyújával a címerpajzs jobb alsó íve felé mutató gótikus ezüst kulcs, az úgynevezett "Brémai Kulcs". A címerpajzson egy aranyszinű korona nyugszik, melynek abroncsát öt, drágakövekkel ékesített levélformájú ék díszíti. Jelentése: a kulcs Szent Péter apostol kulcsa, aki a brémai dóm védőszentje. A kulcs 1366-ban került a város címerére és alakja a történelem folyamán többször a korszak ízlésének, formavilágának megfelelően változott. A címert esetenként a városi szabadság középkori jelképével, az oroszlánokkal vették körbe. A címer az 1891-es címerrendelettel nyerte el mai formáját. A brémai néplélek is a kulcsal vígasztalódott a jóval nagyobb Hamburggal folytatott versenyben való lemaradás láttán: "Hamburg kapu a világra, de Brémának kulcsa is van hozzá."
Lobogó: Bréma zászlaját nyolc vízszintes, egymással váltakozó piros és fehér sáv alkotja, melyeket a zászló bal oldalán az ellenkező színnel törünk meg egy sávnyi szélességben. A brémai hagyomány szerint a brémai zászlóról "lopta" ötletét az Amerikai Egyesült Államok lobogóját megalkotó varrónő.
Jelmondat: "BUTEN UN BINNEN – WAGEN UN WINNEN" (magyarul: Közel s távol – kockáztatni és nyereségre szert tenni) Eredetileg a tengereket járó brémai kereskedők jelmondata volt, ma is megtalálható a város több középületén.
[szerkesztés] Közigazgatás
A tartomány két nagyvárosra tagozódik: Bréma és Bremerhaven. Bréma város saját területéhez tartozik a Bremerhaven északi részén fekvő ún. "Überseehafen" terület. E területet akkor is Brémáé marad, ha egy németországi közigazgatási reform esetleg elveszi a városállamtól Bremerhaven felügyeleti jogát.
A két város közigazgatási beosztása:
- Bréma – 5 kerület (Dél, Kelet, Közép, Nyugat és Észak)
- Bremerhaven – 2 kerület (Észak és Dél)
A tartomány két nagyvárosának viszonyát a brémai parlament által elfogadott proklamáció szabályozza. E dokumentum alapján Bremerhaven olyan jogokat is élvez a tartományon belül, amely országos szinten csak tartományoknak jár. (például: rendőrség, középiskolák vagy a felsőoktatás szervezési joga.) A két város között feszültséget szül, hogy a bremerhaveni világkikötő területe közigazgatásilag Bréma területe, így az ott keletkező adóbevétel a tartományi fővárost illeti.


Based on work by