Balinka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Fejér | ||||
| Kistérség | Móri | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 18,61 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8055 | ||||
| Körzethívószám | 22 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Balinka község Fejér megyében, a Móri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fejér megye északi szélén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja, míg a másik egy Mór-Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 mm. Nagyobb felhőszakadásokkor és a koratavaszi hóolvadás alkalmával a patakok kis szelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják összegyűjteni és nagy területeket árasztanak el. A bányából kiemelt vizek elvezetése is ugyanezen patakmederben történt.
Balinka egészen 2003-ig bányászközségnek számított, (a térségben már 1842-ben szénkitermelő aknát nyitott a gróf Szapáry család), ekkor zárták be ugyanis az egykor a lakosság zömének munkát (és fűtőanyagot) adó utolsó környékbeli széntelepet is. A gyönyörű környezetben álló település azóta túristaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakásokból pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Fejér Megye Kézikönyve


Based on work by