Krakkó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Vajdaság | Kis-Lengyelország |
| Járás | Krakkó város |
| Terület | 326,8 km² |
| Koordináták: | |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 30-024 - 31-962 |
| Körzethívószám | (+48)12 |
Krakkó (lengyelül Kraków,
kiejtése✩, IPA: ['krakuf]), teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó, Királyi főváros) Kis-Lengyelország székhelye. Lakosainak száma kb. 760 000 (Lengyelország harmadik legnépesebb városa, 2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Krakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.
[szerkesztés] Klíma
A város a kontinens belsejében található, éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár, ősz. A tél változatos, van, amikor esik a hó, de olyan is előfordul, hogy több éven át nem esik. Lengyelország középső területei a legszárazabbak, a hegyek kapják a legtöbb csapadékot. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja félbe egy-egy zápor.
[szerkesztés] A név eredete
A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.
[szerkesztés] Története
A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. Krakkót először 966-ban említik. 989 után, Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.
1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1138 és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része lett. 1241–1242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a hejnal ma is erre emlékeztet). A várat és az András-templomot lerombolták, majd gótikus stílusban újjáépítették. 1257-ben a városi jogot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai óváros.
Władysław Ellenlang 1306-ban felégetette a várost, hogy a németek ne szerezhesség meg. 1320-ban újra lengyel királyt koronáztak a Wawel katedrálisban Władysław Ellenlang személyében. II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt a város a Hanza- szövetség tagja lett a 14. század végén. III. Kázmér után 1370-ben Nagy Lajos magyar király lett a lengyel trón örököse.
1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Auguszt. Őt a magyar Báthory István követi, őutána 1596-ban a 15 éves háborúban az orosz cár (III. Waza Zsigmond) Varsót teszi meg a lengyel királyi székhelynek. Krakkó 1734-ig koronázó város volt. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban.
1795 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 1809–1815 között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt. A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (rewolucja krakowska) leverése után Ausztria magához csatolta. 1850-ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett.
Krakkó az 1918–ban újjáalakult lengyel állam része lett. 1939-1945 között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (Generalne Gubernatorstwo) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.
1978-ban UNESCO világörökség részévé tette az óvárost és a Wawelt.
[szerkesztés] Kultúra
Krakkó elismerten Lengyelország kulturális fővárosa. Európai szinten is kiemelkedő jelentőségű: az UNESCO a belvárost 1978-ban a világörökség részének ismerte el. Idegenforgalma jelentős: évente 7 millió látogató (2005) keresi fel.
[szerkesztés] Színházak
- Teatr Bagatela
- Krakowski Teatr - Scena STU
- Teatr Groteska
- Teatr Ludowy
- Teatr PWST
- Teatr Scena El-Jot
- Teatr Stary
- Teatr Słowackiego
- Operetka Krakowska
[szerkesztés] Múzeumok
A városban 28 múzeum van, köztük
- A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Krakowie)(Leonardo da Vinci, Rembrandt)
- „Bunkier Sztuki“ (modern művészeti kiállítás)
- Galéria a Sukiennice épületében (19. századi festészet)
- Jan Matejko-ház
- Manggha-ház (japán gyűjtemény)
- Régészeti múzeum
- Gyógyszerészeti múzeum
- Czartoryski-múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus lengyel festők művei).
[szerkesztés] Zenei élet
Itt működik a Karol Szymanowskiról elnevezett Krakkói Filharmónia zenekar.
[szerkesztés] Oktatás
- Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński), 1365-ben alapították [1]
- Bányászati és Kohászati Egyetem (Akademia Górniczo-Hutnicza) [2]
- Krakkói Műszaki Egyetem (Politechnika Krakowska) 1945-ben alapították [3]
- Közgazdasági Akadémia (Akademia Ekonomiczna): 1882-ben alapították
- Testnevelési Egyetem (Akademia Wychowania Fizycznego) [4]
- Zeneakadémia (Akademia Muzyczna)
- Pedagógiai Egyetem (Akademia Pedagogiczna)
- Művészeti Egyetem (Akademia Sztuk Pięknych) 1818-ban alapították
- Mezőgazdasági Egyetem (Akademia Rolnicza)
- Pápai Teológiai Akadémia (Papieska Akademia Teologiczna)
- Állami Színművészeti Főiskola (Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna)
- Frycz-Modrzewski Állami Főiskola (Krakowska Szkoła Wyższa im. A. Frycz-Modrzewski)
- Krakkói Egészségügyi Főiskola (Krakowska Wyższa Szkoła Promocji Zdrowia)
- Kis-lengeylországi Felsőfokú Szakiskola (Małopolska Wyższa Szkoła Zawodowa)
- Szent Család Felsőfokú Pedagógiai Szakiskola (Wyższa Pedagogiczna Szkoła Zawodowa im. Św. Rodziny) – egyelőre nincs működési engedélye
- Gazdasági és Informatikai Főiskola (Wyższa Szkoła Ekonomii i Informatyki)
- Józef Tischner Európai Főiskola (Wyższa Szkoła Europejska im. Ks. Józef Tischner) [5]
- Ignacianum Filozófiai–Pedagógiai Főiskola (Wyższa Szkoła Filozoficzno-Pedagogiczna Ignatianum)
- Kereskedelmi Főiskola (Wyższa Szkoła Handlowa)
- Környezetvédelmi, Turisztikai és Üdülési Főiskola (Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska, Turystyki i Rekreacji) – működési engedélye visszavonva
- Biztosítási Főiskola (Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
- Igazgatási és Pénzügyi Főiskola (Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości)
[szerkesztés] Krakkó polgármestere
- prof. Jacek Majchrowski (2002. november 19. óta)
[szerkesztés] Krakkó kerületei
[szerkesztés] Történelmi városnegyedek
Krakkó legősibb részeit a 18. század végén egyesítették. Ezek:
- Az Óváros, körülötte az egykori városfal helyén lévő Planty nevű parkkal
- Wawel – a királyi kastéllyal és a székesegyházzal
- Stradom és Kazimierz – a Waweltől délkeletre, egykor a keresztény és zsidó negyedek voltak
- Kleparz – az Óvárostól északra.
[szerkesztés] A második világháború után
1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város:
- Óváros
- Zwierzyniec (szó szerint „állatkert”, de egy kerület neve)
- Kleparz,
- Grzegórzki,
- Podgórze (eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakult ki)
- Nowa Huta (a kommunista rezsim munkásvárosa a fémmű körül).
1973ban további kerületeket alakítottak ki:
- Śródmieście,
- Krowodrza.
[szerkesztés] Kerületek 1990 óta
Krakkóban 1990 óta 18, önkormányzattal rendelkező kerület van, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak.
- Stare Miasto
- Grzegórzki
- Prądnik Czerwony
- Prądnik Biały
- Łobzów
- Bronowice
- Bieńczyce
- Zwierzyniec
- Dębniki
- Łagiewniki
- Swoszowice
- Wola Duchacka
- Prokocim-Bieżanów
- Podgórze
- Czyżyny
- Mistrzejowice
- Grębałów
- Nowa Huta
[szerkesztés] Sportegyesületek
[szerkesztés] labdarúgás
- Cracovia Kraków
- Wisła Kraków
- Hutnik Kraków
- Garbarnia Kraków
- Wawel Kraków
- Podgórze Kraków
- Jutrzenka Kraków
[szerkesztés] Parkok
A zöldterület Krakkóban az összterületnek csupán 0,1%-a (míg Poznańban kb.20%) A város 16 parkja közül a fontosabbak:
- Park Jordana
- Park Bednarskiego
- Park Krakowski
- Park Kultury i Wypoczynku
- Park Decjusza
- Planty
- Planty Dietlowskie
- Las Wolski
- Błonia krakowskie
[szerkesztés] Látnivalók Krakkóban és környékén
- Wzgórze Wawelskie:
- Katedra na Wawelu
- Zamek Królewski na Wawelu
- Wystawa Wawel Zaginiony
- Smocza Jama
- Rynek krakowski:
- kościół Mariacki
- kościół św. Wojciecha
- Sukiennice
- Ratusz
- Pomnik Adama Mickiewicza
- Tablice pamiątkowe
- Ulica Floriańska
- Ulica Grodzka
- Ulica Bracka
- Ulica Kanonicza
- Ulica Karmelicka
- Ulica Mikołajska
- Barbakan
- kościół św. Andrzeja i klasztor ss. Klarysek
- dawna dzielnica żydowska Kazimierz
- Synagoga Stara w Krakowie
- Synagoga Izaaka
- Synagoga Kupa
- Synagoga i cmentarz Remuh
- Synagoga Tempel
- Synagoga Wysoka
- Synagoga Wolfa Bociana (Poppera) z 1620
- Kopce:
- Kopiec Kościuszki
- Kopiec Krakusa
- Kopiec Piłsudskiego
- Kopiec Wandy
- Błonia krakowskie
- Forty
- Gotycki Kraków:
- Kościół i klasztor Dominikanów
- kościół i klasztor Franciszkanów
- Katedra na Wawelu
- kościół Mariacki
- Średniowieczne fortyfikacje miejskie Krakowa
- Kościoły gotyckie Kazimierza:
- Kościół św. Katarzyny
- Kościół Bożego Ciała
- Kościół św. Marka
- Kościół św. Krzyża
- Kościół św. Idziego
- Kościół św. Barbary
- Wieża ratuszowa
- Collegium Maius
- Barbakan
- Brama Floriańska
- Kraków renesansowy:
- kaplica Zygmuntowska na Wawelu
- willa Decjusza w Woli Justowskiej
- prałatówka kościoła Mariackiego
- Kraków barokowy:
- kościół Misjonarzy na Stradomiu
- kościół Bernardynów na Stradomiu
- kościół św. Piotra i Pawła
- kościół św. Marcina
- kościół św. Mikołaja
- kościół Przemienienia Pańskiego (oo. Pijarów)
- Kościół św. Floriana
- kościół Karmelitów na Piasku
- Kościół św. Anny
- Kościół Zwiastowania NP Marii (oo. Kapucynów)
- kościół i klasztor Paulinów (na Skałce)
- Kraków XIX-wieczny
- Cmentarz Rakowicki (zał. 1803)
- Krypta Zasłużonych na Skałce
- kamienice Teodora Talowskiego
- niesklasyfikowane zabytkowe budowle sakralne
- Dom Kapituły
- Kościół MB Śnieżnej (ss. Dominikanek)
- Kościół Serca Jezusowego (oo. Jezuitów)
- Kościół św. Jana (ss. Prezentek)
- Kościół św. Józefa (ss. Bernardynek)
- Kościół św. Kazimierza (oo. Reformatów)
- Kościół św. Norberta (ss. Norbertanek)
- Pałac Arcybiskupi
- Dolinki Podkrakowskie
- Ojców i Pieskowa Skała
- Jasna Góra ([6])
[szerkesztés] Közlekedés
A városban az A4-es autópálya halad keresztül. Ez az autópálya 2013-ig elkészül az ukrán határig.
A krakkói főpályaudvar (Kraków Glowny) több járat is indul Lengyelország különböző vidékeire, sőt még Ukrajnába és Magyarországra is. Direktjárat jár Berlinbe és Hamburgba.
A krakkói reptér neve II. János Pál repülőtér. 2 nagy része van. Európába és Amerikába is van járat innen.
A városban sűrű az autóbusz-forgalom és villamos is jár. Tervben van a metró is.
[szerkesztés] Híres krakkóiak
- Alexander Abusch
- Stefan Banach
- Daniel Bogusz
- Boleslaw III
- Krzysztof Borek
- Carl Carl
- Bakfark Bálint, itt nősült meg 1550-en.
- Báthory István Lengyelország királya (1576–1586). Halála után a krakkói Wavel katedrális altemplomában temették el.
- Ewa Demarczyk
- DJ Tomekk
- Robert Gadocha
- Mordecai Gebirtig
- Henryk Grossmann
- Ludwig Gumplowicz
- Friedrich Halm
- Szent Hedvig: Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wavel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták.
- Wojciech Has
- Roman Haubenstock-Ramati
- Zvi Hecker
- Jerzy Hoffman
- Josef Hofmann
- Stanislaus Hosius
- Roman Ingarden
- Jan I.
- Holy Kasimir
- Jan II. Kazimierz
- Zygmunt Konieczny
- Stanisław Lem
- Ewa Lipska
- Franciszek Macharski
- Jan Matejko
- Edward Ochab
- Karin Reschke
- Jan Rokita
- Zygmunt II
- Jerzy Stuhr
- Grzegorz Turnau
- Karl Freiherr von Urban
- Vladislav II
- Wanda Wasilewska
- Wladyslaw II
[szerkesztés] Testvérvárosok és partnervárosok
[szerkesztés] Testvérvárosok
Leuven, Belgium
Curitiba, Brazília (tiszteletbeli)
La Serena, Chile (tiszteletbeli)
[szerkesztés] Partnervárosok
|
[szerkesztés] Lásd még
- Port lotniczy Kraków-Balice
- Hejnał Mariacki
- Lajkonik
- Biskupi krakowscy
- IMAX
- Wyżyna Krakowsko-Częstochowska
- Muzeum Lotnictwa Polskiego
[szerkesztés] Bibliográfia
- Janina Bieniarzówna, Jan M. Małecki i Józef Mitkowski (red.) "Dzieje Krakowa", 1979, Wyd. Literackie, Kraków ISBN 8308001157
- "Kraków do schyłku wieków średnich" 1. kötet, ISBN 8308020577
- "Kraków w wiekach XVI-XVIII" 2. kötet ISBN 83080066395
- "Kraków w latach 1796-1918" 3. kötet, ISBN 8308001165
- "Kraków w latach 1918-1939" 4. kötet, ISBN 8308027644
- "Kraków w latach 1939-1945" 5. kötet, ISBN 8308032893
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Krakkó hivatalos honlapja
- Krakkó Online
- Krakkó fotógaléria
- Krakkó Life
- Rózsa Ferkó Károly krakkói rajzai
| Elődje: Weimar |
Európa Kulturális Fővárosa 2000 (Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett) |
Utódja: Rotterdam, Porto |



Based on work by