Havasi csóka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Pyrrhocorax graculus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Sárgacsőrű csóka | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A havasi csóka vagy sárgacsőrű csóka (Pyrrhocorax graculus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Dél-Európában és az Alpokban, Ázsia magas hegységeiben és Észak-Afrikában él. Sziklás helyek lakója.
[szerkesztés] Alfajai
- Pyrrhocorax graculus digitatus
- Pyrrhocorax graculus forsythi
- Pyrrhocorax graculus graculus
[szerkesztés] Megjelenés
Nagysága 38 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 70-80 centiméter, súlya 200-250 gramm. Az egész madár koromfekete, csak a csőre sárga és a lába vörös. A nemek hasonlóak.
[szerkesztés] Életmód
Rovarokkal, pókokkal és apró gerincesekkel táplálkozik, de megeszi a magvakat és gyümölcsöket is. Állandó, nem vonuló madár, de élelemhiány vagy nagy hideg esetén lehúzódik az alacsonyabb területre, a lakott helyeket sem kerüli el.
[szerkesztés] Szaporodás
Sziklamélyedésben, üregekben kezdi építeni, ágakból és gallyakból álló fészkét, melyet tollal és állati szőrrel bélel ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik. A kotlás 17-21 napig tart, a fiókák még 23-31 napig a fészekben tartózkodnak.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Magyarországon nagyon ritka kóborló.
[szerkesztés] Védettsége
Az IUCN Vörös Listáján szerepel, mint nem veszélyeztett faj. Európában biztos állományú faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.


Based on work by