Adana
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Adana | |
| Polgármester | Aytaç Durak |
| Régió | Akdeniz |
| Tartomány (il) | Adana |
| Terület | 14 030 km² |
| Térkép | |
| Népesség; (2006) | 1 271 894 |
| Irányítószám | 01xx |
| Körzethívószám | 0322 |
| Testvérvárosai | |
| Honlap | Adana város honlapja |
Adana Törökország ötödik legnagyobb városa és Adana tartomány székhelye. Területe 14 030 km², lakossága 1 271 894 fő (2006).
A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Taurus-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilíkiai síkság (további nevei Adana- vagy Çukurova-síkság) legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, pl. az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző.
A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Néveredet
A Hettita időszakban a város neve URUAdaniya volt. A hellének kilíkiai Antiochia (görögül: Αντιόχεια της Κιλικίας) vagy Antiochia ad Sarum (görögül: Αντιόχεια η προς Σάρο) néven ismerték. A Helsinki Atlas szerzői szerint Adana megegyezik az új-asszír Quwê várossal, mely szerepel az asszír ékírásos táblákon is; a név másik változata Coa.
Más magyarázatok szerint az Adana név a hettita viharisten, Adad nevéből ered (a szíriai és mezopotámiai népeknél Tesup), aki esővel áldotta meg a Taurus-hegység területét. Iránta érzett tiszteletből kapta a terület az Uru Adaniya vagy Ada nevet.
Homérosz Íliász című eposzában a város neve Adana.
A városnak a történelem folyamán több neve is volt:
- Adanos
- Ta Adana
- Uru Adaniya
- Erdene
- Edene
- Ezene
- Batana
- Atana
- Azana
- Adana
Mivel egyszerre több néven is ismerték a várost, 1865-ben az Oszmán Birodalom megtiltotta más nevek használatát és véglegesítette az Adana nevet.
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] Áttekintés
Az ásatásokon feltárt leletek elemzése alapján kiderült, hogy az egykor Kilíkia néven ismert területen több, fejlett civilizáció is élt. Az első emberek a paleolitikum időszakában érkeztek ide, ami azt jelenti, hogy Adana történelme több, mint 3000 éves. A várost több legendában és eposzban is megemlítik, például a sumer Gilgamesben.
Adana történelme szorosan kapcsolódik Tarsus történelméhez; gyakran a két név egyazon várost jelöl, mivel ahogy a folyó medre változott, úgy változott a két város pozíciója is. Az ókorban Adana kevésbé fontos város volt, az adminisztratív központ szerepét Tarsus, Ayas (ma: Yumurtalık) és Kozan (régebben: Sis) töltötte be, különösen a Kilíkiai Örmény Királyság idején.
[szerkesztés] Ókor
Tepebag Tumulus, melyet a kilíkiai régió legrégebbi városaként tartanak számon, a neolitikum idején épült, és ahol a régészek egy kőfalat és egy városközpontot fedeztek fel.
Egy kava felirat szerint, melyet a hettiták készítettek és melyet Hattusas-ban (Boğazköy) találtak meg, az első királyság, mely Adanát uralta, a Kitvanza királyság volt, mely hettita védelem alatt ált Kr. e. 1335-ben. A felirat szerint a város neve Uru Adaniyya volt, a város lakóit pedig Danuna néven nevezték. A legenda szerint Uránosz két fia, Adanus és Sarus a Seyhan folyó mellett építették Adana városát.
Kr. e. 1191–1189 között, a hettiták uralma után a nyugatról érkező inváziók következtében több kisebb királyság született és tűnt el a területen. Időrendi sorrendben:
- Kue Királyság, asszírok, Kr. e. 9. szd
- Klinikiai Királyság, perzsák, Kr. e. 6. szd
- Nagy Sándor, Kr. e. 333
- seleucid uralom
- kilíkiai kalózok
- Gnaeus Pompeius Magnus, római hadvezér
Századokig a város a keletre vezető római út egyik csomópontja volt.
Pompeius ideje alatt a város börtönként funkcionált a kilíkiai kalózok számára. A város valószínűleg Julius ideje alatt indult igazi fejlődésnek, ekkor hidak, utak, kormányzati épületek épültek, kiépítették az öntözőrendszert és fejlődött a mezőgazdaság. A város az egyik legfejlettebb kereskedelmi központ lett a régióban. A Római Birodalom kettészakadása után a terület a Bizánci Birodalom része lett.
[szerkesztés] Középkor
A 7. században az Abasszidok uralták Adanát. Egy arab történész szerint a város neve Yazene próféta unokájának, Ezene-nek a nevéből származik.
A 10. század elején a bizánciaknak sikerüólt visszaszerezniük a területet, mitán az Abasszidek elveszítették hatalmukat. Később az Örmény Királyság és a selonikaiak is birtokolták a területet.
Miután Alp Arslan megnyerte a Manzikerti csatát, megkezdődött a törökök betelepülése, akik a kilíkiai területet "Çukurova"-nak nevezték. A szeldzsuk törökök a mamelukoktól szerezték meg a területet. A két hatalom folyamatosan küzdött a megszerzéséért. Amikor a szeldzsukok elfoglalták Adanát, a határ védelmére felkérték a Karamindokat. A szeldzsuk korszak 1097-ben ért véget, amikor a keresztesek betörtek a területre. A 14. század elején a mamelukok visszafoglalták a várost, és megengedték, hogy türkmén családok telepedjenek le. Ramazanoğulları, az egyik türkmén család, uralta a várost egészen addig, amíg az az Oszmán Birodalom része nem lett.
[szerkesztés] Újkor
A reneszánsz korától a huszadik század elejéig (1517–1918) az Oszmán Birodalom része volt a város.
A 19. században Anglia, Franciaország és Oroszország folyamatos ellentétben állt az Oszmán Birodalommal. Az oszmán hatalom meggyengítése érdekében a három nagyhatalom segítette az egyiptomi kormányzó Mehmet Ali Pasát az oszmánok ellen indított felkelésében. Ebben az időszakban kapott Adana tartományi státuszt.
1909-ben számos örmény nemzetiségű lakost gyilkoltak meg, az esemény az adanai mészárlásként vonult be a történelembe.[1]. Néhány tudós adanai felkelésnek nevezi a történteket[2]. Az adanai mészárlás okairól és pontos számadatairól éles vita alakult ki a történészek között.
Az I. világháború után az oszmán kormány átadta a város ellenőrzését a szövetséges erőknek. A Nagy Honvédő Háború (vagy más néven a Függetlenségi Háború) ideje alatt Adana fontos stratégiai pont volt. Musztafa Kemal Atatürk 1918. október 31-én érkezett a városba és hét napot töltött ott. Az itt töltött idő alatt született meg a Kuvayi Milliye (Nemzeti védelem, nemzeti összefogás) fogalma és döntötte el, hogy harcba száll a szövetségesek ellen. A török nacionalisták egészen 1921. február 5-ig harcoltak.
[szerkesztés] Kronológia
- Luvi Királyság (Kr. e. 1900)
- Arzava Királyság (Kr. e. 1500–1333)
- Hettita Birodalom (Kr. e. 1900–1200)
- Asszír Birodalom (Kr. e. 713–663)
- Perzsa Birodalom (Kr. e. 612–333)
- Hellén civilzáció (Kr. e. 333–323)
- Seleucid Birodalom (Kr. e. 312–133)
- Kilíkiai kalózok (Kr. e. 178–112)
- Romans (Kr. e. 112 - Kr. u. 395)
- Bizánc (395–638)
- Abasszid uralom
- Szeldzsuk szultanátus
- Kilíkiai Örmény Királyság (1078–1375)
- Mamelukok
- Ramazanoğulları
- Oszmán Birodalom
- Török köztársaság
[szerkesztés] Látnivalók
Az érdekes látnivalók közé tartozik az a kőhíd, melynek egy része a 6. században, I. Justinianus bizánci császár ideje alatt épült, illetve a 782-ből származó kastély. A kőhíd a világ legrégebbi olyan hídja, melyet még mindig használnak.
1882-ben épült a Büyük Saat óratorony a város szimbóluma. Sajnos a francia megszállás ideje alatt lerombolták. 1935-ben a tornyot újjáépítették.
Az óratoronynál található a Kazancılar Çarşısı bazár. A bazár területén található az 1519-ben épült Çarşı Hamamı (törökfürdő). Az óratorony környékén több régi épület és a helyi kormányzók sírjai is megtalálhatóak.
A városközpontban találjuk a Bebekli Kilise-t, a Gyermekek Templomát, ami egy régi katolikus templom. A templom utcájában több régi házat is megcsodálhatunk.
További látnivalók
- Alemdar Mescidi (mecset)
- Şeyh Zülfi mescidi (mecset)
- Irmak Hamamı (törökfürdő)
- Çarşı Hamammı (törökfürdő)
- Mestenzade Hamamı (törökfürdő)
- Yeni Hamam (törökfürdő)
- Seyhan Dam
- Adana Ulu Camii (dzsámi)
- Adanai Új mecset
- Adanai Vaj Mecset
- Adanai Atatürk múzeum
- Adanai Eski Camii (mecset)
- Adana Múzeum
- Adana Népművészeti Múzeum
- Adana Régészeti Múzeum
- Misis Mozaik Múzeum
[szerkesztés] Történelmi maradványok
- Yumurtalık romjai
- Anavarza romjai - Kazan/Dilekkaya
- Şar romjai - Tufanbeyli/Şar
- Mağarsus romjai - Karataş
- Karatepe - Aslantaş (Domuztepe-Pınarözü) - Kadirli/Düziçi
[szerkesztés] Fesztiválok
- Altın Koza (Arany Selyemhernyó) Filmfesztivál - Szeptember 14–25
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Repülőtér
- Adana Şakirpaşa Repülőtér
[szerkesztés] A városhoz kötődnek
[szerkesztés] Labdarúgás
- Adanaspor
- Adana Demirspor
[szerkesztés] Hírességek
- Yaşar Kemal - kurd író
- Yılmaz Güney - író, filmrendező, forgatókönyvíró
- Fatih Terim - labdarúgó, a Török labdarúgó-válogatott edzője
- Hasan Şaş - labdarúgó
- Demir Demirkan - énekes-zeneszerző
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Encyclopædia Britannica, 11th edition (1911), sv. Adana; for the Adana massacre, sv. Turkey (vol. 27, p. 464c).
- ^ Justin McCarthy, (65–85).pdf The Population of the Ottoman Armenians, page (65–85)
[szerkesztés] Források
- Richard Talbert. Barrington Atlas of the Greek and Roman World, (ISBN 069103169X), p. 66
- Simo Parpola, Michael Porter, editors. The Helsinki Atlas of the Near East in the Neo-Assyrian Period, ISBN 9514590503 (Helsinki, Finnország, 2001), Gazetteer, p. 15.


Based on work by