Bugatti Veyron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bugatti Veyron
Bugatti Veyron
Gyártó: Bugatti (Volkswagen konszern)
Gyártás éve: 2005
Modellváltozatok: kupé, targa[1]
műszaki adatok
méret és tömegadatok
Hossz: 4462 mm
Szélesség: 1998 mm
Magasság: 1206 mm
Tömeg: 1888 kg
Tengelytáv: 2710 mm
teljesítményadatok
Motor: W16, 7993 cm3
Váltó: 7 sebességes, duplakuplungos DSG
Teljesítmény: 1001 LE (736 KW)
Max. nyomaték: 1250 Nm
Átlagfogyasztás: városi használat: 40,4 liter
országúti használat: 14,7 liter
Gyorsulás: 0-100 km/h: 2,5 s
0-200 km/h: 7,3 s
0-300 km/h: 16,7 s
0-400 km/h: 55 s
Max. sebesség: 407 km/h

A Bugatti Veyron egy, a Volkswagen konszern égisze alatt készülő, újkori Bugatti szuperautó, napjaink leggyorsabb, legerősebb közúti autója. Az első olyan sorozatgyártású modell, melynek teljesítménye átlépte az ezer lóerős álomhatárt, illetve sebessége meghaladja a 400 km/h-t.[2] Nevét a francia Pierre Veyron után kapta, aki 1939-ben egy Bugatti volánja mögött megnyerte a 24 órás LeMans-i versenyt. Az autó vételára nettó egymillió euró, és évente mindössze 70 darab készül belőle. Az eladási sikereknek köszönhetően kellett megemelni a gyártási kapacitást, mivel az eredeti évi 50 darabos széria mellett a leendő tulajdonosoknak 15 hónapos várólistát kellett végigvárniuk mire átvehették a járművet.[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Miután az 1990-es évek végén a német Volkswagen konszern felvásárolta Európa vezető autógyárainak jórészét – köztük a gyakorlatilag haldokló olasz Bugatti márkát is – a vezérigazgató Ferdinand Piëch minden áron létre akart hozni egy autót, mellyel beírhatja nevét az autózás történelmébe. A járműhöz a Bugatti patinás márkaneve már rendelkezésre állt, így a gyár mérnökei megkezdhették tanulmányautókon keresztül kipróbálni ötleteiket, tesztelni a nagyközönség reakcióit.

A Volkswagen mérnökei a terv alapjául egy 6,3 literes, W-elrendezésű, 18 hengeres motort alkottak, melynek teljesítménye 555 lóerő.[4] A 18 hengeres motort fejlesztése során már több tanulmányautóba is beépítették[5], elsőként az 1998-as EB 118 kétajtós luxuskupé prototípusba. A következő lépcsőfok az EB 218, mely gyakorlatilag a 118-as négyajtós limuzin változata. A luxuskupé/limuzin tervét elvetette a Volksvagen és úgy döntöttek egy brutális, kétajtós szupersportkocsi lesz a végső koncepció. 1999-ben egymással párhuzamosan két prototípust is bemutattak: az egyik az olasz ItalDesign fejlesztette 18/3 Chiron, mely a Frankfurti autószalonon mutatkozott be[6], a másik pedig a német (az olasz Giugiaro segítségével megalkotott) 18/4 Veyron volt, melyet a Tokyo Motor Show-n vehetett szemügyre a közönség[7]. Az elnevezések itt már a hengerek számára és a prototípus sorszámára utalnak. Később a döntés a negyedik prototípus, a Veyron sorozatgyártása mellett szólt, így a mérnökök megkezdhették az évekig tartó fejlesztőmunkát, aminek végeredményeképp a hengerszám végül 16-ra redukálódott. A Veyron hivatalos neve innen lett 16.4-es.

Az újkori Bugatti tanulmányautók:

1998 1998 1999 1999
EB 118 EB 218 18/3 Chiron 18/4 Veyron

Az autót a német Hartmut Warkuß tervezte, aki a Volkswagen csoport egyik különleges modellekkel foglalkozó osztályán dolgozik.[8]

[szerkesztés] Műszaki adatok

A Veyron szerkezeti rajza
A Veyron szerkezeti rajza
A Bugatti W16-os motorja
A Bugatti W16-os motorja
A motor hűtési okok miatt semmilyen burkolatot nem kapott
A motor hűtési okok miatt semmilyen burkolatot nem kapott

A Veyron a Lamborghini Diablo alvázára épült, éppúgy mint a Chiron. A modell középmotoros (a motor a hátsó tengely előtt helyezkedik el), aminek köszönhetően jó a tömegeloszlás a négy kerék között, illetve összkerékhajtású az erő elosztása, és a vezethetőség érdekében. Az összekerékhajtási rendszert a brit Ricardo segítségével fejlesztették ki. Az eredetileg tervezett 18 hengeres motor helyett a tervezők egy nagyobb hengerűrtartalmú, de „csak” 16 hengerrel rendelkező erőforrást használtak, melynél a furat és a löket egyránt 86 mm. A motor közvetlen befecskendezéses (FSI), hengerenként négy szelepes kettős felülvezérlésű szeleprendszerrel (DOHC szelepvezérlés). A motor sűrítési aránya 9.0. Minden hengersorhoz tartozik egy turbófeltöltő, azaz összesen négy turbó dolgozik a motor levegővel történő ellátásán. A W elrendezés egyébként gyakorlatilag két V8-as egybeépítéséből származik, melyek két-két vezérműtengellyel rendelkeznek, így a W16-os összesen négy vezérműtengelyt tartalmaz.

A motor 1001 lóerős teljesítményét, illetve a hatalmas 1250 newtonméteres forgatónyomatékot egy kéttengelykapcsolós, szekvenciális, hét sebességes váltószerkezet továbbítja a tengelyek felé. A kormány mögött lévő kapcsolókkal vezérelhető váltó 8 milliszekundum alatt vált egyik fokozatból a másikba, de a szerkezet használható teljesen automata módban is.

A sorozatgyártású változat bemutatása a fejlesztések késedelmi miatt nem volt lehetséges az előre tervezett 2003-as időpontban.[9] A fő gondot a hatalmas motor hűtése okozta. A problémát a motor minden fedés nélküli elhelyezése, és összesen tíz hűtő elhelyezése oldotta meg. Ebből három közvetlenül a motorteret hűti, egy-egy hűtő szolgál az olajteknő, a sebességváltó, a differenciálmű, a hűtőfolyadék és a hátsó légterelő hidraulikájának hűtésére, valamint további kettő a légkondicionáló berendezéshez.

[szerkesztés] Teszteredmények

Jeremy Clarkson és a Veyron-teszt
Jeremy Clarkson és a Veyron-teszt

A Bugatti Veyront tesztelő autós szakújságírók szinte csak szuperlatívuszokban beszéltek a modellről. Nem csoda hiszen teljesítményével legyőzte a korábbi csúcstartó McLaren F1-est. Az autót tesztelő médiák közül talán a brit Top Gear bír a legnagyobb jelentősséggel. A műsorban az egyik műsorvezető, Jeremy Clarkson egy rendhagyó verseny keretein belül mutatta be az autó képességeit:[10] A Veyronnal Olaszországból indulva Clarckson hamarabb ér autópályán haladva Londonba, mint kollégája kisrepülővel. Egy későbbi Top Gear adásban aztán le is tesztelik az autó 407 km/h-ás végsebességét egy németországi Volkswagen tesztpályán.[11]

Egy másik, hasonlóan meglepő teszteredmény, amit a magyar Sport Auto magazin közöl 2005. decemberi számában: A tíz éven keresztül legyőzhetetlennek számító McLaren F1 és a Veyron egymás mellől indulnak, de a Veyron csak 10 másodperccel az F1-es után. A két autó pontosan ugyanabban a pillanatban éri el a 320 km/h-ás sebességet.[12]

   
Bugatti Veyron
Minden olyan megnyugtató és csendes, hogy elkezdek tűnődni azon, vajon tényleg képes lesz-e ez a sportkocsi megenni a McLarent reggelire? [...] Négyes fokozatban picit rálépek a gázpedálra. A Veyron máris kimutatja a foga fehérjét. A másodperc tört részéig úgy tűnt nekem, hogy ezekről a hegyes fogakról vér csöpög és húscafatok lógnak. [...] Körülbelül két másodpercen keresztül kicsit megnyomtam a gázpedált négyes sebességfokozatban 70 km/h sebességnél. Ekkor a Veyron úgy tört ki, mint egy Porsche 911 egyes fokozatban padlógázzal. Bár már napok teltek el az esemény óta, most is pontosan emlékszem, milyen érzés volt. Akkor se tudtam teljesen elhinni, és most sem vagyok képes rá.
   
Bugatti Veyron

– Sport Auto 2005/12: Az ezeregy lóerő meséi – Teszt: Bugatti Veyron 16.4

[szerkesztés] Eladások

A Veyron slusszkulcsa
A Veyron slusszkulcsa

A Veyron eladásai a fejlesztés közbeni csúszások miatt a tervezett 2003 helyett csak 2005 szeptemberében indulhattak meg.[13] Az autóból eredetileg csak évi 50 darabot szándékozott gyártani a Bugatti, de a 15 hónapos várólista miatt ezt fel kellett emelni 70 darabra, ráadásul a Volkswagen 10%-os áremelést is kilátásba helyezett – mondván, akinek nem probléma kifizetni kb. 300 millió forintot egy autóért, annak ez nem okoz problémát.[14] A várólista hosszúsága miatt nem egy alkalommal előfordult, hogy valaki amint hozzájutott egy példányhoz, internetes aukciókon azonnal áruba is bocsátotta, és jókora felárért adott túl az autón.[15]

A csillagászati ár ellenére anyagilag mégsem éri meg a Veyron gyártása. Erre a fejlesztési költségek szolgálhatnak magyarázatként: a fejlesztési idő és a hároméves csúszás nem kevés pénzt emésztett fel. Nem hivatalos információk szerint így minden egyes legyártott Veyron nagyjából 4-, más források szerint 7 millió eurójába kerül a Volkswagennek.[16]

[szerkesztés] Források

  1. ^ A5.hu: Lassabb, de legalább lesz Bugatti Veyron Targa
  2. ^ Hivatalos adattáblázat
  3. ^ A5.hu: Rossz hír a potenciális Bugatti vásárlóknak
  4. ^ Bugatti 18/4 Chiron műszaki adatok
  5. ^ Automotive Intelligence: Volksvagen–Bugatti
  6. ^ Sport Auto 1999/10 p. 32–34
  7. ^ Sport Auto 1999/11 p. 26–29
  8. ^ Automotive Intelligence: Volkswagen–Bugatti EB 16.4 Veyron
  9. ^ A5.hu: Gondok a Bugatti Veyron szériagyártása körül
  10. ^ TopGear: Bugatti Veyron teszt
  11. ^ YouTube: Bugatti Veyron Top Speed
  12. ^ Sport Auto 2005/12 p. 24–30
  13. ^ A5.hu: Szeptembertől utcán a Bugatti Veyron
  14. ^ A5.hu: Túl olcsó a Bugatti Veyron?
  15. ^ A5.hu: 340 millióért kelt el egy Bugatti Veyron
  16. ^ A5.hu: Milliós veszteségek a Bugatti Veyronon

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bugatti Veyron témájú médiaállományokat.