J–8

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

J–8

Kínai J–8II vadászrepülőgép
Műszaki adatok
NATO-kód Finback
Funkció vadászrepülőgép
Személyzet 1 fő
Első felszállás 1969. július 5.
Szolgálatba állítás 1980.
Gyártási darabszám 300
Méretek
Hossz 21,52 m
Fesztáv 9,34 m
Magasság 5,41 m
Szárnyfelület 42,2 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 9240 kg
Maximális felszállótömeg 17 800 kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Wopen WP–13A utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 2×44,1 kN
2×66,7 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Maximális sebesség 2,2 Mach (2339 km/h) nagy magasságban
Hatósugár 800 km
Legnagyobb repülési magasság 20 500 m
Emelkedőképesség 12 200 m/perc
Fegyverzet
Beépített gépfegyver 23 mm-es Type 23–III gépágyú
Levegő-levegő rakéták PL–2, PL–5, PL–8, PL–11

A Shenyang J–8 a Kínai Népköztársaságban a MiG–21 helyi gyártású változata, a J–7-es továbbfejlesztésével létrehozott szuperszonikus vadászrepülőgép. Viszonylag kis számban gyártották, nem exportálták. Elsősorban elfogóvadászként alkalmazzák, de földi célok elleni nem irányított fegyverzetet is hordozhat. 2001. április 1-jén egy kínai J–8D vadászrepülőgép Hainan szigetétől 100 kilométerre délre, nemzetközi vizek felett összeütközött egy amerikai EP–3 felderítő repülőgéppel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Első generációs harci repülőgépek | Második generációs harci repülőgépek | Harmadik generációs harci repülőgépek
F–4 Phantom II | F–5 Tiger II | F–8 Crusader | F–100 Super Sabre | F–101 Voodoo | F–102 Delta Dagger | F–104 Starfighter | F–105 Thunderchief | F–106 Delta Dart | Jak–28 | J–8 | J 35 Draken

Ligthning | MiG–19 | MiG–21 | MiG–25 | Mirage III | Szu–7 | Szu–9 | Szu–11 | Szu–15 | Tu–128

Más nyelveken