Diszkalkulia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög és latin eredetű, ahol a görög ”dys” szó a ”rosszul”-t, a calculia, pedig a latin ”calculare” szóból ered, ami számolni-t jelent.

A diszkalkuliát eredetileg olyan aritmetikai nehézségekkel küzdő betegeknél azonosították, akiknek baleset következtében az agyuk speciális területei sérülést szenvedett, ez a szerzett diszkalkulia vagy akalkulia. További kutatások kimutatták, hogy a diszkalkulia külső sérülés hiányában is felléphet, mint genetikailag meghatározott tanulási zavar, ami hatással van a személy megértési, emlékezeti, vagy számmanipulációs, vagy számadatok kezelésének a készségére, vagy akár mindegyikre egyszerre. Utóbbit fejlődési diszkalkuliának nevezzük.

A diszkalkulia előfordul az IQ skála egész terjedelmében és gyakran, de nem minden esetben a betegeknek problémáik vannak az idő felfogásával, a mennyiségek meghatározásával és térbeli érzékeléssel. Jelenlegi felmérések szerint a populáció 5%-át érinti a probléma. A gyermekek körében legalább olyan gyakori, mint az olvasászavar.

A diszkalkuliát már korán ki lehet mutatni és ez segíthet még időben felkészíteni a későbbi nehézségekkel való megbirkózásra a gyerekeket. Szakértői vizsgálat nélkül a diszkalkulia esetenként rejtve maradhat egészen középiskolás korig és inkább a gyerekek gyengébb szellemi teljesítményének tulajdonítják a felmerülő problémákat.

[szerkesztés] Jellegzetes tünetei

Ennek a tünetegyüttesnek is többféle megjelenési formája lehet:

  • Gyakori nehézségek a számokkal történő aritmetikai műveletekkel (összeadás, kivonás, szorzás, osztás).
  • Nehezen tudják megondani, hogy két szám közül melyik a nagyobb, vagy kisebb.
  • Nagyon gyakori ujjhasználat számolás közben.
  • Nehézségek olyan mindennapi tevékenységekben, mint a visszajáró ellenőrzése, vagy idő leolvasása analóg (mutatós) óráról.
  • Annak a képességnek a hiánya, hogy pénzügyi terveket készítsen, amely sokszor olyan alapvető szinten sem működik, hogy közelítő becslést tegyen egy kosárban lévő termékek összértékére.
  • Menetrendeken és órarendeken történő eligazodás nehézsége.
  • Nem teljesítenek rosszul olyan tárgyakból, mint fizika, vagy geometria, amik logikát igényelnek, amíg azok magasabb szintű számolást nem tartalmaznak.
  • Rossz időérzék és rossz ítéletek az eltelt idő megbecsülésében.
  • Nehézségek a jobb és bal megkülönböztetésében.
  • Nehézségek az égtájak meghatározásában, esetenként még iránytű segítségével is.
  • Rosszul vagy nem igazodnak el térképeken, ha az hozzájuk viszonyítva nem a megszokott észak-déli irányban van.
  • Nehézségek tárgyak súlyának és távolságának megbecslésében.
  • Aritmetikai szabályok, formulák, képletek, sorozatok felfogásának és megjegyzésének képességének a hiánya.
  • Nehézségek számolást igénylő játék közben az eredmény fejben tartására.
  • Nehézségek olyan játékokban ahol aritmetikai szabályok vagy bonyolult pontozási rendszer található (pl: póker).
  • Nehézségek olyan helyzetekben ahol aritmetikai sorozatok találhatók, fizikálisan például a tánclépéseknél, vagy mentálisan dolgok meghatározott sorba rendezésénél és leírásánál.
  • Az állapot egyes esetekben a matematikától való fóbiához vezethet.

[szerkesztés] Lehetséges altípusai és okai

Többféle felosztás létezik, egyelőre nincs szakmai konszenzus a lehetséges altípusokról.

A diszkalkulia egészen eltérő súlyosságú lehet az egészen enyhe formától a nagyon súlyosig.

A fogalmat gyakran használják olyan zavarra, amely specifikus nehézséget okoz aritmetikai műveletek végrehajtásában, másfelől az oktatáselméletben és a kognitív pszichológiában meghonosodott definíció szerint egyfajta nehézség a számok, mint mennyiségek összehasonlítására szolgáló absztrakt fogalmak értelmezésére. Azok, akik szükségesnek találták ezt az összetettebb definíciót, gyakran használják diszkalkulia helyett az aritmetikai nehézségek (arithmetic difficulties, AD) fogalmat. Ezzel kihangsúlyozva a fogalom mögötti számolási és memória deficitet.