Argentína
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: En Unión y Libertad (Egységben és szabadságban) |
|||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Főváros | Buenos Aires 34°20'D, 58°30'NY |
||||
| Legnagyobb város | Buenos Aires | ||||
| Elnök | Néstor Kirchner | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
8. 2 766 890 km² 1,1% |
||||
| Népesség - 2004. évi adat - népsűrűség |
30. 39 144 753 fő 14 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
22. 516 951 millió USD 10 500 USD |
||||
| Pénznem | Argentin peso (ARS) |
||||
| Időzóna | UTC -3 (NYISZ: nincs) | ||||
| Függetlenség - Májusi forradalom – kikiáltása – elismerése |
Spanyolországtól 1810. május 25. 1816. július 9. 1821 (Portugália által) |
||||
| Himnusz | Marcha Patriótica | ||||
| TLD | .ar | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RA | ||||
| Hívószám | +54 |
||||
![]() |
|||||
Argentína dél-amerikai ország.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Hatalmas kiterjedése miatt az országot nagy felszíni változatosság jellemzi. Három nagy tájegysége:
- Paraná-alföld vagy La Platá-alföld: az északi határ és a Río Colorado közt elterülő vidék, illetve az Atlanti-óceán és az Andok előhegyéig, a Montéig terjedő terület. Tájai: a Pampa és a Gran Chaco.
- hegyvidékek Bolíviától Tűzföldig: két része a Száraz- vagy Belső Pampa (Monte) és az Andok keleti része, a Keleti-Kordillera és a Nyugati-Kordillera kis része.
- Patagónia: táblás vidék a Río Coloradotól déli irányba egészen a Tűzföldig. Magassága 100-1500 m között változik.
[szerkesztés] Vízrajz
- Legnagyobb folyói: Bermejo, Iguazú, Río Negro vagy Fekete-folyó, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo
[szerkesztés] Éghajlat
Északon szubtrópusi, a pampákon mérsékelt, Patagóniában szélsőségesen kontinentális, az Andok keleti lejtőin csapadékszegény hegyvidéki az éghajlata.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Itt él az argentín tapír.
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
1515-ben a spanyol Juan Diaz de Solis fedezte fel a La Plata folyó torkolatát és az egész terület spanyol gyarmat lett. Hosszú időn keresztül Peru alkirálysághoz tartozott. 1776-ban megalapították a Rio de la Plata alkirályságot.
1816. július 9-én kikiáltották a függetlenséget. A polgárháborúkat követően 1880-ban megalakult a mai egységes Argentína.
1943-ban a konzervatív kormányt Juan Peron a katonaság segítségével megbuktatta. 1946 után kétszer választották meg elnöknek. 1955-ben a katonaság megfosztotta hatalmától, de száműzetésből visszatérve 1973-ban ismét államelnök lett. 1974-ben bekövetkezett halála után harmadik felesége lett az elnök, majd 1976–83 között katonai junta kormányozta Argentínát.
A Falkland-szigeteki háborúban elszenvedett vereség óta ismét polgári kormányzat irányítja az országot.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Argentina föderalista elnöki köztársaság.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Közigazgatásilag 23 tartományra és Buenos Aires szövetségi kerületre tagozódik. Tartományok:
- Buenos Aires tartomány
- Chubut
- La Pampa
- Mendoza
- Neuqué
- Rio Negro
- San Luis
- Santa Cruz
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
A lakosság 95%-a európai, főként spanyol és olasz származású. A meszticek száma 2 millió. A lakosság 48,7%-a férfi, 51,3%-a nő.
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: korábbi adatok:
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés:
- Születéskor várható élettartam:
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- jelentős városai: Córdoba, La Plata, Mar del Plata, Mendoza, Resistencia, Rosario, San Juan, San Miguel de Tucumán, Salta, Santa Fé, Santiago del Estero, San Salvador de Jujuy
[szerkesztés] Etnikai összetétel
[szerkesztés] Nyelvi megoszlás
Argentína hivatalos nyelve a spanyol. Ezenkívül az őslakos indiánok saját nyelvűket beszélik. A bolíviai határnál a kecsua nyelv, a paraguayi határnál a guaraní nyelv elterjedt.
[szerkesztés] Vallások
A népesség 90%-a római katolikus vallású. A protestánsok aránya 6%, a zsidóké 1%. A fennmaradó rész muzulmán, hindu vallás között oszlik el.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság
A Pampákon a nagyállattenyésztés és a gabonatermesztés a jellemző
- Ipar: bányászat – energiagazdálkodás – feldolgozó ipar
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Vízi közlekedés
Argentínában 3100 km szakasz hajózható. A legfontosabb vízi utak a Río de la Plata, Río Paraná, Río Uruguay.
[szerkesztés] Médiumok
[szerkesztés] Televízió
Argentinában egy állami televízió van a Canal 7. Ezen kívül több kereskedelmi, helyi, országos, és magán televízió is van. A műsorokat antennán és műholdon keresztül is lehet fogni. A legismertebb adók: Telefé, Canal 9 és a Canal 13.
[szerkesztés] Radió
A rádió nagyon kedvelt Argentínában. Rengeteg állami és kereskedelmi rádió van. A rádióállomások központja álltalában Buenos Aires. A külföldi argentinoknak is van rádiójuk, amely reggelente jelentkezik (Radio Lagos).
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
Nemzetközileg ismert sportolók:
- Diego Armando Maradona (labdarúgás)
- Gabriela Sabatini (tenisz)
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
- Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963 09 1666 5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Argentína hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|



Based on work by