Csallóköztárnok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csallóköztárnok (szlovákul Trnávka) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 16 km-re nyugatra fekszik.Pozsonytol 30km-re keletre!
[szerkesztés] Története
1275 – első írásbeli említés Tárnokról: IV. László magyar Király Tarnuk földjét odaadományozza Olgyay Endre fiainak Péternek és Farkasnak, úgyszintén Farkas fia Endre pozsonyi várjobbágynak azért, mert Olgyay Péter a Deterkő vára alatt harcolt és megsebesült. Ebben az időben még Tárnok lakatlan.
1349 – Jenslinus csütörtöki bíró megölt 2 jobbágyot és elrabolta 4 lovukat. Az eggyik jobbágy tárnoki volt. Mindkét jobbágy tulajdonosa Olgyay Andics panaszt emelt a bíróra az akkori alispánnál Oross Jánosnál.
1354 – I. Lajos magyar király Tárnok egy részét odaadományozza Tóth Lőrincz fiainak, Miklósnak és Lőkösnek.
1355 – Olgyay Endre fia János, zálogba ad Kont Miklós erdélyi vajdának tárnoki földjéből. Ugyanebben az évben Olgyay Chuna András fia Pál átengedi tárnoki birtokát Kont Lőrincz királyi tárnokmesternek.
1357 – Péter fia Beke 17 hold földet ad el Tárnokon Kont Miklósnak.
1367 – Tárnoki László fia Miklós, Tárnoki Németi Bökény fia Tamás jobbágyaitól hatalmas földbért erőszakoltak ki.
1381 – Tárnoki jobbágyok névszerinti felsorolása
1407 – Tárnok egynegyed részét, Tárnoki Miklós fia Mihály és Péter fia Jakab, odaajándékozza Istei András fiának Jánosnak.
1439 – Tárnoki László halála után vagyona Gutori Nagy Lászlóra szállt át.
1450 – Gutori Nagy László pereskedik Tárnokpusztáért.
1553 – 1778 – Tárnok az óbudai apácák birtoka mindaddig, míg II. József császár ezt a női rendet feloszlatta.
1787 – Tárnok a kincstár tulajdonába került.
1830 – 1866 – Kitört a kolerajárvány. Némely családok teljesen kipusztultak.
1848 – 1849 – Szabadságharc
1848 – január 19-én a Duna átszakította a gátat és elöntötte Tárnok területeit. Május 7-én szabadságharcosok tábort vertek Tárnok előtt. Május 7. és 9 között is Tárnok környékén mozogtak a szabadságharcosok.
1848 – 1850 – felépült a tárnoki kápolna Neshleba építész mester vezetésével.
1849 – Lichtenstein Zsófia hercegnő megajándékozta a tárnoki kápolnát haranggal.
1863 – Bacsfa, Nagyszarva és Tárnok közötti keresztúton a község felépíttette a Szent Három szobrot.
1869 – Tárnokon nagy tűz ütott ki. Leégett hét ház – a kápolnától Tóth András házáig.
1873 – Felépült a Rómaikatolikus Egyházi Népi Iskola. Kitört a feketehimlő járvány, melyben elpusztult sok tárnoki lakos.
1880 – Tárnokon megalakult az önkéntes tűzoltó egység, mely a Nagyszarvai Tűzoltó Társaságal működött együtt.
1882 – Látrejött az önálló Tárnoki Tűzoltó Társaság, melynek első parancsnoka Mester Márk volt.
1890 – Gyümölcsfák ültetése a tárnoki gyümölcsösbe a kápolna mögött. Cigány karaván Transilvániából, mely hosszabb ideig a faluban tartózkodott és a lakosság számára fateknőket faragott. A tűzoltó társaság felépített egy 24 méter magas kilátótornyot.
1898 – A majori házakkal szemben Németh Antal felépítette a kőkeresztet.
1902 – Németh Antal és felesége Júlia felépíttették a kápolna tornyát. Egyúttal az épület belső részeit is megnagyíttatták. Németh Antal egy 76 kg harangot is adományozott a kápolnának. Átépült az iskola épülete, melyhez egy új tantermet is hozzáépítettek. Sztanka Ferenc javaslatára megalakult a fogyasztási szövetkezet és a gazdakör.
1903 – Szalay Vendel felállítatta a kápolna melletti fakeresztet.
1905 – Tüdőtuberkulózis tört ki a közsögben. Egy villám pusztított el néhány pásztort, mikor legelőre hajtották disznóikat.
1908 – A Kis Paka–i úthoz merőlegesen fekvő határban Németh Alajos felépíttette a fakeresztet.
1908 – 1914 – Tífusz megbetegedésak által meghalt sok tárnoki fiatal.
1912 – Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Rómaikatolikus Fiatalok Társaságát.
1914 – 1918 – Első világháború.
1916 – hadsereg elvitte azt a harangot, melyt Németh Antal adományozott a kápolnának.
1918 – Megalakult Csehszlovákia.
1919 – Földreform.
1921 – Rómaikatolikus Fiatalok Társasága felépítette a Hősök szobrát.
1926 – Első rádió készülék, Lehotay Károly helyi tanító tulajdonában.
1930 – 1931 – Romló gazdasági helyzet. Tárnok történelmében először találkozunk munkanélküliséggel.
1931 – Felépült a Fiatalok Művelődési Házának épülete.
1936 – Németh Imre és felesége felépíttették a nagy keresztet a helyi temetőben. Az állami hivatal elrendelése alapján 17 család Macházáról Tárnokba költözött. Tárnokon így egy új falurész alakult, melyet a helybeliek Kis Tárnoknak neveztek el.
1937 – Október 3-án ünnepélyesen elhelyezték és felavatták a Hősök szobrán lévő háború hősei emléktábláját. Ebben az évben épült fel a temetőben lévő kápolna.
1938 – november 5–én megszólalt Magyarország összes harangja, ami azt jelentette, hogy a Duna többé nem határ.
1940 – Magyarország ultimátuma Romániának – több tárnoki férfi bevonult a hadseregbe.
1944 – szeptember 10–én repülőtámadás Bacsfa felett. Az egyik amerikai gépet eltalálták. Katonák a fedélzetről ejtőernyővel menekültek és Tárnok határában értek földet, ahol fogságba ejtették őket. Október 20-án német pilóták érkeztek a községbe – Tárnok és Bacsfa határában repülőteret kezdtek építeni. Október 22-én érkezett Tárnokba a Magyar Kormány elnöksége, kultúra és az inteligencia képviselői, kik a Szovjet Hadsereg elől menekültek. December 21-én az egri gyalogoskatonák és Karácsony második napján pedig a Székesfehérvári huszárok szálltak meg a faluban.
1945 – Április 1-jén reggel még német és más katonák haladtak át a községen, de délután már megérkezett a Szovjet Hadsereg. Május 9-én végetért a II. világháború. Június 24-én egy 3000 tagú kozák csapat tartózkodott Tárnokon. Visszatértek az úgynevezett újtelepesek. Magyar nemzetiségű polgárok elveszítették állampolgárságukat.
1946 – 1948 – Magyar nemzetiségű lakosság erőszakos deportálása.
1946 – Május 26-án választások a Nemzeti Tanácsba. Magyar lakosság megfosztva állampolgárságától nem választhatott.
1948 – Február 28-án az országban átvette a hatalmat a Kommunista Párt. Október 10-én újra bevezették az iskolákban a magyar nyelvű tanítást.
1949 – Február 10-én tömegeskü letétele után a magyar lakosság visszakapta állampolgárságát. November 24-én elindult az első rendszeres autóbuszjárat Tárnokról Pozsonyba. Létrejött az egységes földműves szövetkezet.
1951 – Március 10-én előszür kapcsolták be a villanyt Tárnokon Augusztus 17-én a községbe telefont vezetnek.
1958 – Kiépült a helyi hírközlés – ezidáig a híreket dobos hordta szét.
1956 – Tárnokon bombarobanásokat lehet hallani a határon túli vidékekről.
1968 – Társadalmi, gazdasági és politikai változások az országban. Varsói Szerződés öt országának hadserege bevonul az országba. Tárnokot ez közvetlenül nem érinti.
1963 – Januárban egyesültek a nagyszarvai, a macházi és a tárnoki szövetkezetek.
1979 – Tárnoki polgárok halottasházat építettek a helyi temetőben.
1985 – december 13-án ünnepélyesen átadták az új kultúrház épületét.
1990 – június 8-án és 9-én, 44 év elteltével első szabad választások Csehszlovákiában.
1992 – Március 5-től Tárnok tagja lett a városok és falvak egyletének /ZMOS/. November 26-tól a Dunamenti Régiók Társaságának tagja /Podunajsky región/.
1992 – 1993. december 31-ről január 1-jére éjszaka megszűnt Csehszlovákia.
1992 – Megkezdődott a község gázosítása.
1994 – Az Európai Tanács öttagú delegációja látogatta meg Tárnokot Községben ez év május 9-én tartották meg először a Megbékélés Napját. Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a kétnyelvű falvak és városok elnevezését. November 23-án Tárnokon üléseztek a Dunamenti Régió Társaságában résztvevő falvak polgármesterei.
1999 – Június 6-án Tárnokon játszották a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet által kihirdetett kupamérkőzés futballmeccseit. Augusztus 21-én a magyar lakosság Cseh és Magyarországba történt kihurcoltatása 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek. A találkozón részt vett a Szlovák Kormány alelnöke Csáky Pál is. December 2-án látogatást tett Tárnokon Magyarországról Feketeerdő község delegációja.
2000 – Február 2-án farsangos maskarádé. Június 19-én Tárnokon halt meg Ordódy Katalin. Július 18-án és 19-én a Szlovák Televízió Magyar Adása dokumentumfilmet készített Tárnokról. Augusztus 8-án vadászok lövész versenye Tárnokon. November 28-án Tárnokon ülésezett a ZPOHŽ.
[szerkesztés] Népesség
1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
2001-ben 428 lakosából 348 magyar és 72 szlovák volt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Dunaszerdahelyi járás települései | |
|---|---|
|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfikarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lögérpatony (Horná Potôň) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |
|


Based on work by