Csuszovaja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csuszovaja
[[Kép:
A Maximovszkij-szikla  a Csuszovaja folyón (1915 előtti felvétel)
|295px|]]
Hossz: 592 km km
Vízgyűjtő terület: 23 000 km²
Forrás: Középső-Urál, Cseljábinszki terület
Torkolat: Káma, Kámai-víztározó
Országok: Oroszország

A Csuszovaja (oroszul: Чусовая) folyó Oroszországban, a Középső-Urálban.

A Káma egyik legnagyobb, bal oldali mellékfolyója. Neve valószínűleg finnugor (permi) eredetű; udmurtul a csusz jelentése gyors, fürge; a komi-permjak nyelvben a va jelentése víz.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Hossza 592 km, vízgyűjtő területe 23 000 km², medrének átlagos esése 0,4%.

A Középső-Urálban, a Csuszovoje-tóból ered (Cseljabinszki terület). A Szverdlovszki területen északnyugat felé folyik, majd a Permi határterületen nyugatra fordul és a Kámai-víztározó Csuszovi-öblébe torkollik. Különlegességként emlegetik, hogy két kontinens folyója: az Urál keleti oldalán, Ázsiában ered, de a vízválasztón keresztül nyugat felé, szinte teljes hosszában európai területen folyik. A folyó hossza régen 745 km volt, de a Kámai-víztározó megépítésekor medrét 153 km hosszan felduzzasztották, így az a víztározó egyik öble lett.

Felső szakaszán széles völgyben halad; középső szakaszán kanyargó, szűk kanyonok és kiszélesedő, lankás partszakaszok váltakoznak, alsó szakaszán lassú, alföldi jellegű folyóvá szelídül. Vízszintje erősen ingadozó.

A folyó november elejétől vagy végétől április végéig befagy. Tavaszi árvize április közepétől akár két hónapig is eltarthat, de esős nyarakon is több alkalommal megárad. Nagyrészt olvadékvizekből táplálkozik. Alsó szakaszán, a torkolattól Csuszovoj városig hajózható. Középső folyását festői, kanyargós völgye, sziklás partszakaszai miatt a vizi túrázók kedvelik.

[szerkesztés] Nagyobb mellékfolyói

  • Bal oldalon a Revda és a Kojva.
  • Jobb oldalon a Szerebrjanka, az Uszva és a Liszva.

[szerkesztés] Fontosabb városok

  • Revda
  • Pervouralszk
  • Csuszovoj

Mindhárom város jelentős nehézipari üzemekkel (kohászat, acélcsövek gyártása stb.) rendelkezik, melyek a folyó vizét erősen szennyezik.

[szerkesztés] Történelmi kitekintés

A folyóról először 1396-ban tesznek említést az orosz évkönyvek. A finnugor (permi) népek által lakott területen IV. Iván cár 1558-ban a tehetős Sztroganov-családnak adományozza a Káma középső és alsó szakaszának és mellékfolyóinak hatalmas területeit, tíz év múlva pedig a Csuszovaja folyó környékét. Ennek völgyében indult el – a Sztroganovok támogatásával – Jermak és kozák csapata szibériai hódítóútjára. Később egy másik híres család, a Gyemidovok is kaptak itt területeket. Az Urálban alapított vasfeldolgozó manufaktúrák termékeit tavaszonként fabárkákon úsztatták le a megáradt folyón Perm városáig.

[szerkesztés] Külső hivatkozások