Karibu eszkimók
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A karibu eszkimók több csoportot ölelnek fel. Legtöbbjük teljesen belvidéki megélhetésre rendezkedett be (az eszkimók többségének életmódjától eltérően) [1]. A Hudson-öböl nyugati partján, az erdőhatártól északra élnek [2].
[szerkesztés] Anyagi kultúra
A faanyag eszkimókra általában jellemző szűkössége a karibu eszkimókat is érinti. Belvidéki életmódjukból fakadóan a bálnacsontot is nélkülözniük kell. Téli szálláshelyük építőanyagául így más megoldást kellett találniuk: sok más (de nem mindegyik) eszkimó csoporthoz hasonlóan, hókunyhót építettek. A bálna és a fa hiánya a fűtőanyag szűkösségét is maga után vonta, így az iglu lakóhelyiségeit nem is fűtötték. Az igluépítés technikája fejlett volt (más eszkimókhoz viszonyítva is), ez a fentiek fényében szükségszerűség. A nagy, bonyolult belső tagolású, specializált helyiségekre osztott, kettős falú, jó hőszigetelő iglukat folyosórendszer köthette össze, ekkor a családok a szabadba való kimenés nélkül is meglátogathatták egymást [2].
Egyes csoportok télen is hószigeteléssel javított bőrsátorban laktak, általában azonban a különböző faja bőrsátrak csak nyári lakhelyként szolgáltak [2].
[szerkesztés] Szellemi kultúra
A belvidéki életmód hatása a szellemi kultúra terén is megmutatkozott. Hiányzott a az eszkimók közt elterjedt, (a szakirodalomban sokszor Tengeri Nő néven említett, de valójában az egyes vidékeken különböző nevekkel illetett) tengeri óriásasszony alakja, aki a tengeri állatokkal állt kapcsolatban és a vadászatukat megakadályozhatta vagy engedélyezhette. Szerepét sok szempontból egy másik mitológiai lény töltötte be, de víziállatok helyett a karibu vonatkozásában [1].
Érdekes — bár nem az eszkimók közt nem teljesen egyedülálló — sajátosság volt a reinkarnáció jellegű elképzelés a halott sorsáról. (Rajtuk kívül a réz eszkimók is így hitték. Más eszkimó kultúrákban inkább a halott egy másik világban való további létét feltételezték.) [1] Az éles szembeállítást finomítja az, hogy sok eszkimó kultúrában az embernek több lelket tulajdonítanak [2], ld. még kettős lélek képzet.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ 1,0 1,1 1,2 Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.
- ^ 2,0 2,1 2,2 2,3 Gabus, Jean: A karibu eszkimók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. (Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.)

