Kilencek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kilencek annak az egykori kilenc fiatal bölcsészhallgatóból álló költőcsoportnak a közkeletű elnevezése, akik a „Nagy Generáció” korában, az 1960-as évek végén összeálltak, és ragaszkodtak ahhoz, hogy együttesen, közösen megszólalva hallathassák hangjukat. Nevük:
- Győri László
- Kiss Benedek
- Konczek József
- Kovács István
- Mezey Katalin
- Oláh János
- Péntek Imre
- Rózsa Endre
- Utassy József
A tervezett antológia szerkesztője egy évfolyamtársuk, Angyal János volt. A kötethez Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László és Váci Mihály írt ajánlást, ennek ellenére a kötet megjelentetését az akkori kultúrpolitika minden erejével igyekezett megakadályozni. Végül sok sok informális közbenjárás eredményeképpen az Elérhetetlen föld c. antológia 1969-ben mégis napvilágot látott az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat gondozásában, Nagy László előszavával. Az ötezer példányban megjelent kötet bombaként robbant az akkori irodalmi életben, és pillanatokon belül elfogyott. Szerzőik pedig hosszú időre diszkvalifikálták magukat a „támogatott” irodalomból.
A Kilencek 1982-ben kiadták az Elérhetetlen föld II.-t, majd 1994-ben megjelent az Elérhetetlen föld 1994 c. kötet. Ez utóbbihoz az utószót Vasy Géza írta.
[szerkesztés] Forrás
- Elérhetetlen föld 1994, szerk.: Angyal János. Budapest, Anonymus, 1994. (ISBN 9637966242)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Bedecs László: Kilenced In: Élet és Irodalom, 47. évf. 22. szám
- Elérhetetlen föld – színes magyar dokumentumfilm
- Népi, nemzeti, erkölcsi elkötelezettség: „Elérhetetlen föld” In: A magyar irodalom története 1945–1975

