Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.): építész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelentősége

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hivták meg a magyar királyi vár építésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építszeire.

[szerkesztés] Élete

Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1837). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde, 1872-ben rendes tanára lett. 18691870 közötti olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugdíjba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918. IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A Tanácsköztársaság idején lefoglalták házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Tervek, alkotások

[szerkesztés] Írásai

  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925).


[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9110/rgy9110.html

[szerkesztés] Irodalom

Hauszmann Alajos (Bp., 2004, Holnap Kiadó) [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken