Eszkimó nyelvek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az eszkimó nyelvek az eszkimó-aleut nyelvcsalád nagyobbik ágát alkotják. A nyelvcsalád kisebbik ágától, az aleuttól jól elhatárolódnak bizonyos közös vonásaik révén. A különböző eszkimó csoportok beszélik őket, bár a nyelvvesztés (Grönlandot kivéve) mindenütt jelentős.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Osztályozás
Mint említettük, az eszkimó-aleut nyelvcsalád nagyobbik ágáról van szó. Az aleut az egyetlen bizonyíthatóan rokon egyéb nyelv, tőle az említett közös jellegzetességek révén különülnek el (pl. inkorporáló és poliszintetikus vonások, ergatívuszi szerkesztés jellemzi őket; a nyelvcsalád kisebbik ágára, az aleutra e vonások kevésbé jellemzőek).
A paleoszibériai nyelvcsalád hipotéziseként ismert (különféle) rokonítások vitatottak. Például az uráli és az indoeurópai nyelvcsaláddal próbálták rokonítani, előbbivel pl. a birtokos személyragozás, utóbbival bizonyos egyeztetések léte miatt [1].
Az egymáshoz közeli eszkimó csoportok nyelve általában kölcsönösen érthető, de hosszabb nyelvlánc esetén már jelentősek lehetnek a különbségek. Nyelveik csoportosításánál tehát vegyük figyelembe, hogy egyes esetekben kontinuumokról van szó. Általában jupik és inuit ágat különböztetünk meg. A nemrég kihalt szirenyiki eszkimó nyelv besorolása vitatott: a jupik és az inuit melletti önálló ágnak tekintik, vagy a jupikhoz sorolják.
[szerkesztés] A szókincs jellegzetességei
Sok más természeti néphez hasonlóan, kevés számnevet használnak (bár többet, mint a régi ausztráliai őslakók). Ugyanakkor legtöbb nyelv kifinomult árnyalatok megkülönböztetését tette lehetővé sok téren:
- Egyes szavakra (pl. a rozmár megnevezésére) sok megnevezés állt rendelkezésre, aprólékos jelentésbeli eltéréssel (pl. az állat kora, testhelyzete szerint) [2]. Az élővilág kifinomult árnyalatokat megkülönböztető megnevezésrendszerét más természeti népeknél is dokumentálták (ausztrál őslakók) [3].
- Kb. egy tucatnyi mutatónévmást használtak [4] [5]. Ezek nemcsak a mutatott dolog közellétére vagy távollétére utalhatnak, hanem mozgására (pl. közeledés, elhaladás), láthatóságára (pl. a látóhatáron túl) is [2].
[szerkesztés] Nyelv és hiedelemvilág
Animisztikus hiedelemviláguk a nyelvi jelenségekben is tetten érhető.
[szerkesztés] Nyelvi tabuk
Az ausztrál őslakókhoz hasonlóan [3], nyelvi tabuk lépnek életbe haláleset alkalmával: tilos a halott nevét kimondani. A tabu egy jó darabig, pl. a „reinkarnációig” tart (valójában itt sok helyi variáció lehetséges). Elszigetelt közösségekben mindez az érintett szavak megváltozását vonhatja maga után, ezzel szemben a más csoportokkal rendszeres kapcsolatot tartó közösségben a nyelvi tabu föloldása után visszaáll az eredeti szóhasználat, hiszen a folytonos külső hatásnak köszönhetően nem kopik ki a köztudatból az eredeti kifejezés [6].
[szerkesztés] Közösségen belüli több nyelvváltozat
Bevezetésként megint csak említsük meg az ausztrál bennszülötteket, ahol a közösségen belüli nyelvváltozatok több formában is jelen vannak (anyósnyelv, titkos ceremoniális nyelv) [3].
A közösségen belüli több nyelvváltozat létét az eszkimók is ismerik. Az eszkimó samanizmus egyik érdekessége (bár ezzel nem áll teljesen egyedül a samanizmus címkével illetett többi kultúra között [7]), hogy a sámán sajátos (archaizmusokból és metaforákból álló) nyelvet használhat a szellemekkel való érintkezésben [8]. Hasonló sajátos nyelvet használhat esetleg az anya is a csecsemővel kapcsolatos egyes rítusok során [6]. Nagytudású sámánok képesek mondataik minden egyes szavát sajátos külön nyelvükön mondani [8].
[szerkesztés] Egyéb kódrendszerek
A hangokat jelölő (eredeti) írásról nem tudunk. Események képregényszerű ábrázolása (a mozzanatok részben lineáris rendben való megrajzolása) azonban előfordul [9] (agyarvésetek [10]).
A legtöbb esetben latinbetűkkel (vagy a szibériai eszkimók esetén cirillbetűkkel) írják át az eszkimó szavakat (szükség esetén mellékjelek használatával). Készült sajátos írás is, azonban ez is modern fejlemény.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Pusztay János: Nyelvek bölcsőjénél. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
- ^ 2,0 2,1 Menovščikov, G.A. (ugyanaz a szerző, mint Menovscsikov, ill. Меновщиков, csak más átírásban): Popular Conceptions, Religious Beliefs and Rites of the Asiatic Eskimoes. Megjelent Diószegi Vilmos és Hoppál Mihály szerkesztésében: Folk Beliefs and Shamanistic Traditions in Siberia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968, 1996.
- ^ 3,0 3,1 3,2 Vászolyi Erik: Ausztrália bennszülött nyelvei. L'Harmattan Kiadó (Kultúrák keresztútján), Budapest, 2003. ISBN 963 9457 18 3
- ^ Г.А. Меновщиков: Грамматиκа языка азиатских эскимосов. Часть первая. Академия Наук СССР. Москва • Ленинград, 1962. (Magyar átírás és jelentés: Menovscsikov, G.A.: Az ázsiai eszkimók nyelvének nyelvtana, I. kötet. Szovjet Tudományos Akadémia, Moszkva • Leningrád, 1962.)
- ^ Г.А. Меновщиков: Язык сиреникских эскимосов. Фонетика, очерк морфологии, тексты и словарь. Академия Наук СССР. Институт языкознания. Москва • Ленинград, 1964. (Mgyar átírás és jelentés: Menovscsikov, G.A.: A szirenyiki eszkimók nyelve. Szovjet Tudományos Akadémia, Moszkva • Leningrád, 1964.)
- ^ 6,0 6,1 Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.
- ^ Eliade, Mircea: A samanizmus. Osiris Kiadó (Osiris könyvtár sorozat), Budapest, 2001.
- ^ 8,0 8,1 Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
- ^ Lips, Julius: A dolgok eredete. Gondolat, Budapest, 1962
- ^ Burch, Jr, Ernest S. és Forman, Werner: The Eskimos. University of Oklahoma Press, Norman, 1988.

