I. Vladiszláv havasalföldi fejedelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Vladiszláv, más néven Vlaicu Vodă (1325 – 1377) Havasalföld fejedelme volt 1364 és 1377 között.
Apja Miklós Sándor vajda, testvére I. Radu volt. Ő volt az első román fejedelem, aki pénzt bocsátott ki. Az 1365 körül veretett érmék (az első román ezüstpénzek) súlya 0,35 – 1,05 gramm között volt.
Havasalföld címerének első ismert előfordulása egy Vladislav által 1368. január 20-án kibocsátott oklevelen található. Ezen egy sas látható, jobboldalt kereszttel, baloldalt csillag és újholddal, az egész egy régi francia típusú pajzsban.
1369-ben Vladiszláv hűbérurául ismerte el I. Lajos magyar királyt; cserébe megkapta a szörényi bánságot, valamint Omlás és Fogaras vidékét. 1372-ben társuralkodóvá tette testvérét, Radut. Ő alapította a Vodiţa kolostort, valamint a Tismana és Cotmeana kolostorokat. 1369-ben a fejedelemség fővárosát Câmpulungról Argyasudvarhelyre költöztette.
Alexandru Davila színdarabot írt róla Vlaicu Vodă címmel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Előző uralkodó: Miklós Sándor |
Havasalföldi fejedelem 1364 – 1377 |
Következő uralkodó: I. Radu |


Based on work by