Hattyúk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A név etimológiája
A hattyú szónak az ótörök kotan lehet az eredete. A csagatáj török nyelvben a kotan szó ma is „hattyút” jelent. A hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan. A szó a magyar „gödény” szóval is rokon, a mai török nyelvben a kotan jelentése: borzas gödény.[1]
[szerkesztés] Rendszerezés
A nemzetség az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.
- Cygnus (Bechstein, 1803) - 6 ma élő és 9 fosszilis faj
- Bütykös hattyú (Cygnus olor)
- Kis hattyú (Cygnus columbianus)
- Énekes hattyú (Cygnus cygnus)
- Trombitás hattyú (Cygnus buccinator)
- Fekete hattyú (Cygnus atratus)
- Feketenyakú hattyú (Cygnus melanocoryphus)
- Cygnus hibbardi - kihalt
- Cygnus verae - kihalt
- Cygnus atavus - kihalt
- Cygnus paloregonus - kihalt
- Cygnus equitum - kihalt
- Cygnus mariae - kihalt
- Cygnus csakvarensis - kihalt
- Cygnus falconeri - kihalt
- Cygnus liskunae - kihalt
- Coscoroba (Reichenbach, 1853) - 1 faj
- Koszkoróbahattyú (Coscoroba coscoroba)
- Afrocygnus (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) - 1 fosszilis faj
- Afrocygnus chauvireae - kihalt, a miocén korban élt
[szerkesztés] A hattyú a kultúrában
Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.
A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.
- Csajkovszkij: A hattyúk tava
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ^ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121


Based on work by