Heinkel He 111
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Heinkel He 111 a német Luftwaffe II. világháborúban használt közepes bombázója volt. Az Angliai-csata fő repülőgéptípusa volt. A gépet még a háború előtt tervezték, első prototípusa 1936-ban repült. 1942 után a Luftwaffe már nem alkalmazta a frontvonalban, de még 1944-ig gyártották.
[szerkesztés] Története
A Heinkel He 111-est az 1930-as évek közepén tervezte a német Heinkel AG. Első repüléseit 1936-ban tette meg, mint utasszállító repülőgép. Ekkor álcázott felderítő-repülésekre is használták. A cég 1937-től szállították a Luftwaffénak, mint közepes bombázó. Ugyanebben az évben a spanyol polgárháborúban bevetették, melynek tapasztalatai alapján a németek a közepes bombázókat vadászkíséret nélkül vetették be. Ennek később, az angliai csata során itták meg a levét, ahol a He 111-esek is súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezért megerősítették védelmét, de ettől a modell lassabb lett. Annak ellenére, hogy1941-ben a He 111-es már nem volt korszerű, továbbra is szolgálatban maradt, mint távolfelderítő, vitorlázóvontató, és mint szállítógép. Alkalmassá tették a V-1-es robotrepülőgépek szállítására is. A magyar légierő is alkalmazta ezt a bombázótípust. Spanyolországban 1956-ig gyártották.
[szerkesztés] Technikai adatok
- Hossz: 16,63 m
- Fesztávolság: 22,63 m
- Magasság: 4,18 m
- Legénység: 5 fő
- Motor: 2 db Junkers Jumo 212F-2, 1350 LE
- Sebesség: 414 km/h (5000 m-en)
- Fegyverzet: 1 db 20 mm-es MG-FF gépágyú, 5 db 7,92 mm-es MG-15 géppuska, 1 db MG-17 géppuska, max. 2500 kg bomba
- Súly: 6545 kg (üresen); 11.350 kg (harckészen)
- Csúcsmagasság: 8500 m
- Hatótávolság: 2780 km


Based on work by