Decsi Gáspár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Decsi Gáspár (Deczi Gáspár) (16. század) tolnai főprédikátor, költő

[szerkesztés] Élete

Tanult Tolnán, Kolozsvárt és 1566. május 20-tól Wittenbergben. 1575-ben pap lett Tolnán. Tudományos hireért és irodalmi működéseért nagyra becsülték; de a kockáztató sikraszállás nem tartozott a tulajdonságai közé. Már 1573-ban köszvényre hivatkozva vonult el az őt meglátogató Gerlach elől s káplánját küldte a tudós lutheránus pap fogadására. 1588-ban a „Pécsi disputatio" alkalmával a fenyegető mozgalmak láttára, jónak látta félre térni a küzdelem elől és a hercegszőllősi zsinatra hivatkozva, megtiltá hiveinek, hogy a pécsiekkel érintkezzenek. Kevéssel azután meghalt.

[szerkesztés] Munkái

  1. 'Epidalamion nuptiis Basilii Fabricii et Margarethae Viti Balsarati. Vittenbergae, 1567.
  2. Az Vtolso üdőben eginehani regnalo bűnökről valo praedikatiok, tudni illik, Első az Bűnről. Második az Reszegsegről. Harmadik az Paraznasagrol. Negiedik az Tanczrol. Debreczen, 1582. (Egyetlen csonka példánya a sárospataki ev. ref. coll. könyvtárában. 2. kiadás. Várad, 1584.)
  3. Historia a Dávid királynak Uriasnak feleségével való vétkeiről. Sicz (Német-Lövő), 1592. (Egy példánya sem ismeretes. 1579-ben iratott és két előbbeni kiadása jelent meg hely és év n., melyek közül egyik a m. tud. akadémia, másik az Országos Széchényi Könyvtárban van.)

Latin elegiát irt Heltai Gáspár Historia Mathiae Hunyadis, Claudiopoli, 1565. c. munkája előszava után.

[szerkesztés] Források