Herkules (film, 1997)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Herkules Hercules |
|
IMDB |
|
| Rendező: | John Musker Ron Clements |
|---|---|
| Producer: | Ron Clements Alice Dewey John Musker Noreen Tobin |
| Forgatókönyvíró: | Ron Clements Don McEnery Irene Mecchi John Musker Bob Shaw |
| Főszerepben: | James Woods Tate Donovan Danny DeVito Susan Egan |
| Zene: | Alan Menkel |
| Forgalmazó: | |
| Gyártó: | Walt Disney Pictures |
| Bemutató: | |
| Időtartam: | 89 perc |
| Nyelv: | angol + magyar (szinkron) |
| Korhatár: | |
| Költségvetés: | 85 millió dollár |
| Bevétel: | |
| IMDb | |
A Herkules (Hercules) a Walt Disney Pictures 1997-es, 35. egész estés animációs filmje, John Musker és Ron Clements, az Aladdin és A kis hableány alkotópárosának rendezésében. A szereplők eredeti hangjait Tate Donovan, Susan Egan, Danny DeVito, James Woods, Bobcat Goldthwait, Matt Frewer, Rip Torn és Charlton Heston szolgáltatják. A rajzfilm a görög mitológia alakja, Héraklész (ismertebb, római nevén Herkules), Zeusz fiának kalandjait követi nyomon. A Herkulesnek nem sikerült felülmúlni elődeit (az egyetlen Disney-film az 1990-es évekből az 1990-es Mentőcsapat a kenguruk földjén mellett, aminek nem sikerült átlépnie a 100 millió dolláros bevételi határt), mindazonáltal 99 millió dollárt gyűjtött hazájában és további 153 milliót a világ többi részén. A filmet később követte egy animációs sorozat, amely Herkules a Prométheusz Akadémián eltöltött idejére fókuszál, illetve egy egyenesen videóra készített film.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szereplők
| Szereplő | Eredeti hang | Magyar hang |
|---|---|---|
| Herkules | Tate Donovan | Hevér Gábor |
| Fiatal Herkules | Josh Keaton Roger Bart (ének) |
Csõre Gábor Tombor Zoltán (ének) |
| Hádész | James Woods | Kulka János |
| Philoktétész | Danny DeVito | Balázs Péter |
| Megara | Susan Egan | Tóth Auguszta Kovács Szilvia (ének) |
| Pech | Bob Goldthwait | Kerekes József |
| Pánik | Matt Frewer | Bartucz Attila |
| Zeusz | Rip Torn | Kristóf Tibor |
| Héra | Samantha Eggar | Menszátor Magdolna |
| Alkméné | Barbara Barrie | Czigány Judit |
| Amphitrüón | Hal Holbrook | Pataki Imre |
| Hermész | Paul Shaffer | Zana József |
| Nesszosz | Jim Cummings | Vass Gábor |
| Narrátor | Charlton Heston | Szabó Gyula |
[szerkesztés] Áttekintés
A filmben Herkules Zeusz és Héra gyermeke. A görög mitológiában azonban Zeuszé és egy halandó nőé, Alkménéé. Alkméné és férje, Amphitrüón is megjelenik a Disney-verzióban, mint Herkules nevelőszülei.
Hádész, akinek James Woods, illetve Kulka János szolgáltatja a hangját, testesíti meg a főgonoszt, noha sokkal inkább emlékeztet a kereszténységben előforduló sátánra, mint az alvilág görög istenére, akit sosem ábrázoltak konkrétan gonoszként, sokkalta inkább egy rideg és érzelem nélküli, istenek és emberek által egyaránt rettegett, azonban mégis igazságos halhatatlanként. A filmben Hádész gyorsnyelvű, manipulatív alkukötő tüzes temperamentummal, aki ki nem állhatja a munkáját alant és Zeusz trónfosztására sző tervet.
A Disney számottevő szabadsággal él a Herkules-mítoszokat illetően, mivel az eredeti történetet és szereplőket a Disney stúdió morális elvei értelmében nem megfelelőnek találta a fiatalabb közönség számára. Ilyen az a vonal, hogy Herkules egy az anyja férjének képében megjelenő isten és egy halandó nő gyemeke, és ebből kifolyólag mostohaanyja, Héra az életére tör. A Disney továbbá sztereotipikusan alkotta meg karakterek kinézetét, különösen az istenekét, erre példa a Párkák (a Moirák szintén római nevükön szerepelnek) démoni boszorkányként, a Múzsák dívákként és a Titánok kegyetlen óriásokként való megjelenítése.
Mivel a nyugati kultúrában a római Herkules név sokkalta elterjedtebb, így a görög Héraklész helyett a készítők ezt választották.
A Disney Herkules-verziójának jószerével semmi köze nincs a Héraklész-mítoszokhoz, így nem tekintendő a mitológiai hős valódi történeteit feldolgozó filmnek; inkább egyfajta értelmezése a karakternek és az ősi Görögország kultúrájának. (Ugyanakkor a film tartalmaz rövid utalást a tizenkét próbára és más Héraklésszel kapcsolatos mítoszra, úgymint az erümanthoszi vadkan. Itt Hádész küldi a hősre a szörnyetegeket.) Megjelenik néhány mítosz, ami megfelel az ismertnek. ilyen Bellerophonész története, ahonnét Pegazust, a szárnyas lovat emelték át, illetve Orfeusz mítosza, aki alászáll az alvilágba, hogy visszahozza szerelmét, Eurüdikét. A legegyértelműbb azonban az, mikor Herkules a a Hidrával küzd meg.
Mivel Gerald Scarfe brit karikaturista (aki a Pink Floyd-album alapján készült A Fal című film animációs szegmenseiért felelt) tervezte a szereplőket, a film éles vizuális stílusa szokatlan a korábbi Disney-filmekhez képest.
[szerkesztés] Történet
A film az öt Múzsa dalával kezdődik, akik azt mesélik el, hogy jutott hatalomra a mindenható Zeusz és hogyan akadályozta meg a Titánok uralkodási kísérletét.
Elérkezik a nap, mikor Zeusznak és Hérának gyermeke születik Herkules néven, a többi isten nagy örömére...kivéve Hádészt, akinek a Párkák azt jósolták, egy napon Herkules megakadályozza, hogy átvegye a világ irányítását. Az alvilág istene megbízza csatlósait, Pechet és Pánikot Herkules elrablásával és halandóvá tételével, amihez egy varázsital lesz segítségükre; azonban megzavarják őket, így Herkules csupán halhatatlanságát veszíti el, földöntúli ereje megmarad.
Herkules gyermekkorát kívülállóként éli, hatalmas ereje kihívást jelent számára, képtelen beilleszkedni a többi ember közé. Nevelőszülei elárulják neki, hogy valamikor istenek gyermeke volt, s itt az ideje, hogy felkeresse apját, Zeuszt. Zeusz elmondja fiának, ahhoz, hogy visszatérhessen az Olümposzra, be kell bizonyítania, igazi hős. Szárnyas lovával, Pegazussal az oldalán Herkules felkeresi Philoktétészt, a mogorva szatírt, akinek eddig minden kiképzett hőse alulmaradt; végül úgy dönt, egy utolsó próbát tesz Herkules felkészítésével.
A kiképzés után hármójuk megkísérli megmenteni Meget, egy bajba jutott hölgyet a kentaur Nesszosztól. A forrófejű Herkules nehezen bár, de megbírkózik a feladattal, Meg pedig visszatér az erdőbe, ahol kiderül, Hádész kényszerű szolgálatában áll, mivel lelkét az istennek adta szerelme életéért cserébe, aki végül elhagyta őt. Mikor Hádész rájön, hogy Herkules életben van, éktelen haragra gerjed, s új tervet sző kiiktatására.
Herkules arra készül, hogy bizonyítsa Théba népének, ő igazi hős. Hádész a Hidrát küldi, hogy végezzen vele. Hosszú küzdelem után az istenek gyermeke kerekedik felül azzal, hogy a fenevadra zúdítja a hegyoldalt. Herkules rövidesen multimillimos ünnepelt sztárrá válik országszerte. Ráébredve, hogy tervét komoly veszély fenyegeti, Hádész Meget küldi kideríteni a szuperhős gyenge pontját, s cserébe szabadságát ígéri a lánynak. Herkulest csalódás éri, mikor Zeusz közli vele, még nem térhet vissza az istenek közé. Eltölt egy napot Meggel, aki azon veszi észre magát, hogy beleszeretett a férfibe. Mikor Herkules távozása után Hádész megjelenik, Meg tájékoztatja, hogy Herknek nincs gyenge pontja, azonban a számító isten már nagyon is jól tudja, mi az.
Phil fül- és szemtanúja kettejük beszélgetésének, s megpróbálja figyelmeztetni tanítványát, aki azonban ügyet sem vet rá, sőt mi több, komolyan megsérti őt, így a szatír hazatérését tervezi. Hádész tűnik fel a megkötözött Meggel az oldalán, s alkut ajánl Herkulesnek: ha a hős a következő huszonnégy órára átadja neki erejét, a lány szabad lesz és sértetlen. Miután Herkules elfogadja az ajánlatot, Hádész elárulja neki, hogy Megara végig őt szolgálta, majd pedig a Titán horda kiszabadítására indul. Egy kivételével az Olümposz felé irányítja őket, a Küklopszot pedig Herkules megölésére utasítja. A Megarában, s így mindenben csalódott hős baját ereje híján rendesen ellátja az óriás, azonban a végső pillanatban Meg a segítségére siet, így ő hal meg helyette. Ennek következtében az alku felbomlik, Herkules visszanyeri erejét, s Pegazus hátán Philért siet, majd megmenti az istenek otthonát. Hádész visszatér az alvilágba.
Herkules rövidesen utánajön, s Meg lelkét követeli, azonban a holtak ura felvilágosítja, hogy szerelme jelenleg a lelkek folyójának, a Sztüxnek fogja. Herkules egyezséget köt Hádésszal, remélve, hogy a felszínre tudja vinni Meg lelkét, mielőtt az elvész a folyó mélyén. Beleveti magát az örvénybe, s noha életereje egyre fogy, elképesztő bátorsága révén visszanyeri isteni mivoltát, így sikeresen kijut a lány lelkével. Hádész megpróbálja kimagyarázni magát, azonban Herkules egy ökölcsapással a Sztüxbe küldi, ahol a lelkek lehúzzák az áramlattal.
Herkules egyesíti Meg lelkét és testét, majd együtt indulnak az Olümposzra, ám a lány belépését megtagadják. Herkules így lemond a halhatatlanságról, s a földi életet választja szerelme oldalán. Phil végre elnyeri amire mindig is vágyott: megjegyzik nevét egy igazi hős tanítójaként.
[szerkesztés] Érdekességek
- Mikor Herkules Phil házában sétál körbe, beüti a fejét az Argo árbócába. Phil ekkor figyelmezteti, hogy legyen óvatos. Ez utalás Iaszón és az Argonauták mítoszára, miszerint Iaszón úgy halt meg, hogy az Argo árbóca ráesett.
- Herkules oszlopai megjelennek Phil szigetén.
- A film elején Nárcisz is látható az istenek közt Herkules születésekor, azonban Nárcisz nem volt isten a görög mitológiában.
- Théba városa egyszerre utal New York Cityre (Phil a Nagy Almához hasonló névvel illeti) és Los Angelesre (mikor a sztárrá váló Herkules és Pegazus megörökíti keze, illetve patája nyomát a nedves cementben, ahogyan a hollywoodi sztárok).
- Hádészt eredetileg a forgatókönyv lassú, fenyegető szereplőnek alkotta meg, mígnem James Woods meghallgatására sor került, ahol meggyőzte a szereplőválogatókat hirtelen stílusával.
- Korábban híresztelések kaptak szárnyra arról, hogy egy egyenesen videóra szánt folytatást tervbe vettek Herkules II: A trójai háború címmel, de később törölték.[1]
- A film bemutatója idején futott a televízióban egy népszerű élőszereplős tévésorozat Herkules címmel, noha a Disney évekkel korábban kezdte meg a munkálatokat a széria debütálásánál. A sorozat producerei elkészítettek egy egyenesen videóra készült rajzfilmet Herkules és Xéna: Harc az Olümposzért címmel, ami művészi stílusában nagyon hasonló a Disney-filmhez, s azzal a reklámszlogennek népszerűsítették, hogy „az IGAZI Herkules”.
- A film svéd szinkronjában Max von Sydow kölcsönzi Zeusz hangját.
- A mexikói/spanyol változatban Herkules megszólaltatója Ricky Martin.
- A Meget szinkronizáló Susan Egan keltette életre a Szépség és a szörnyeteg eredeti Broadway-változatában Belle-t.
- Ez az első Disney animációs film, ami Krisztus előtt játszódik (noha Az oroszlánkirály ideje nem meghatározott).
- Ez a legutolsó Disney-film, aminek helyszíne Európa.
[szerkesztés] Anakronizmus
Számos történést említenek a szereplők a görög mitológiából a film során múlt időben. Azonban ezek közül több is a Héraklész élete alatt vagy után esett meg a mítosz szerint. Ilyen:
- Az aranygyapjú utáni kutatás: Iaszón és az Argonauták Herkules korában indultak a nyomára, s maga Herkules is tagja volt az Argonautáknak. A filmben az Argo szétszerelve tűnik fel, s Herkulesnek nincs róla és a kalandokról tudomása.
- Orfeusz: A film kezdetén Hermész egy csokor virággal száll Hérához, s azt mondja, az illatkompozíciót maga Orfeusz állította össze. Orfeusz azonban Herkules kortársa volt.
- A trójai háború: A háború egy generációval Herkules után történt, a hős fia is részt vett benne, azonban Hádész múlt időben említi, hogy a trójaiak „rossz lóra tettek”.
- Akhilleusz: Akhilleusz maga is harcolt a trójai háborúban, tehát később élt Herkulesnél.
[szerkesztés] Popkulturális utalások
- Hádész úgy utal Zeuszra, mint Miszter „Hey You, Get Off My Cloud”, ami a Rolling Stones „Get Off My Cloud” című dalának megidézése.
- Egy pillanatra látható a filmben Az oroszlánkirály főgonosza, Zordon, mint a Nemeai oroszlán, akinek bőrét Herkules viseli az egyik jelenetben. Andreas Deja, Herkules animátora animálta Zordont is Az oroszlánkirályban.
- A filmben Herkulest szponzoráló „Herculade” ital a Gatorade paródiája.
- A filmben látható Air Herc szandál-brand az Air Jordan cipőbrand paródiája.
- A „Zero to Hero” dal alatt Herkules mellett látható egy „Aphrodité's Secret” elnevezésű bolt, ami a Victoria's Secretet parodizálja.
- Az „I Won't Say I'm in Love” dal alatt a Múzsák kis éneklő szoborként láthatóak, egyikük törött és a földön hever. Ez utalás Disneyland Elvarázsolt kastélyára.
- A „Zero to Hero” alatt látható egy Marilyn Monroe-csillagkép. Az eredeti előzetesben ez azonban Sebastian, a rák volt A kis hableányból.
- Abban a jelenetben, ahol Herkules kimenti a két kisfiút egy szikla alól, az egyik gyerek azt kiáltja, „Valaki hívja a IX I I-t”, amely számok a 9-1-1 római megfelelői.
- A fináléban Hermész zongorán játszik. Az őt megszólaltató Paul Shaffer zongorista a The Late Show With David Lettermanben.
- Théba utcáján egy alak kabátját szétnyitva azzal szólítja meg Herkulest, nem akar-e venni napórát. Ez utalás a hamisítvány Rolexek árusaira.
[szerkesztés] Díjak és jelentősebb jelölések
- Oscar-díj
- jelölés: legjobb betétdal („Go the Distance”)
- Golden Globe-díj
- jelölés: legjobb betétdal („Go the Distance”)
- ASCAP Film and Television Music Awards
- díj: Top Box Office Film
- Annie Awards
- díj: legjobb rendezés (John Musker és Ron Clements)
- díj: legjobb producerek (Alice Dewey, John Musker és Ron Clements)
- díj: legjobb karakteranimáció („Hádész”)
- díj: legjobb effekt-animáció
- Golden Screen, Germany
- díj: Golden Screen
- Los Angeles Film Critics Association Awards
- díj: legjobb animáció
- Motion Picture Sound Editors, USA
- díj: legjobb hangvágás, animációs film
[szerkesztés] Referenciák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Herkules az IMDb-n
- A Herkules a RottenTomatoes-on
- A Herkules a BoxOfficeMojo-n
- A Herkules a Cinematrixon
| A Disney animációs mozifilmjei |
| Walt Disney Klasszikusok |
|
Hófehérke és a hét törpe (1937) • Pinokkió (1940) • Fantázia (1940) • Dumbo (1941) • Bambi (1942) • Saludos Amigos (1942) • The Three Caballeros (1944) • Make Mine Music (1946) • Fun and Fancy Free (1947) • Melody Time (1948) • The Adventures of Ichabod and Mr. Toad (1949) • Hamupipőke (1950) • Alice Csodaországban (1951) • Pán Péter (1953) • Susi és Tekergő (1955) • Csipkerózsika (1959) • 101 kiskutya (1961) • The Sword in the Stone (1963) • A dzsungel könyve (1967) • Macskarisztokraták (1970) • Robin Hood (1973) • Micimackó kalandjai (1977) • The Rescuers (1977) • A róka és a vadászkutya (1981) • The Black Cauldron (1985) • The Great Mouse Detective (1986) • Olivér és társai (1988) • A kis hableány (1989) • Mentőcsapat a kenguruk földjén (1990) • Szépség és a szörnyeteg (1991) • Aladdin (1992) • Az oroszlánkirály (1994) • Pocahontas (1995) • A Notre Dame-i toronyőr (1996) • Herkules (1997) • Mulán (1998) • Tarzan (1999) • Fantázia 2000 (1999) • Eszeveszett birodalom (2000) • Atlantisz: Az elveszett birodalom (2001) • Lilo és Stitch - A csillagkutya (2002) • A kincses bolygó (2002) • Mackótestvér (2003) • A legelő hősei (2004) • Csodacsibe (2005) • A Robinson család titka (2007) |
| Élőszereplős filmek animációval |
|
The Reluctant Dragon (1941) • Victory Through Air Power (1943) • Song of the South (1946) • So Dear to My Heart (1949) • Mary Poppins (1964) • Ágygömb és seprűnyél (1971) • Peti sárkánya (1977) • Roger nyúl a pácban (1988) • Csaó, Lizzie! (2003) |
| DisneyToons Studio animációs filmek |
|
DuckTales the Movie: Treasure of the Lost Lamp (1990) • Goofy (1995) • A kék szörny (1999) • Tigris színre lép (2000) • Nincs több suli (2001) • Pán Péter: Visszatérés Sohaországba (2002) • A dzsungel könyve 2 (2003) • Malacka, a hős (2003) • A nagy riport (2004) • Micimackó és a Zelefánt (2005) |
| Egyéb mozifilmek |
|
Karácsonyi lidércnyomás (1993) • James és az óriásbarack (1996) • Dínó (2000) Vadkaland (2006) |
| Lásd még: Pixar |


Based on work by