Atatürk reformjai
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Musztafa Kemal Atatürk latin kézírással ellátott ajándék fotója a szovjet nagykövetnek 1929-ből.
Atatürk reformjai (törökül: Atatürk Devrimleri vagy Atatürk İnkılapları) olyan politikai, jogi, kulturális, szociális és gazdasági reformok összessége, melyet Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és elnöke vezetett be a Török Függetlenségi Háború után 1922 és 1938 között.
A Török Köztársaság közvelenül az Oszmán Birodalom összeomlása után jött létre 1923-ban. II. Abdul-Medzsid szultánt 1924-ben fosztották meg trónjától. Atatürk célja a reformokkal Törökország európai szintre emelése volt mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Atatürk hitt a demokráciában és abban, hogy Törökország csakis demokratikus államként létezhet a huszadik században:
A sokszor igencsak radikális reformokat öt csoportba lehet osztani.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Politikai reformok
- Az oszmán szultánság eltörlése (1922. november 1.); az oszmán szultáni család tagjai száműzetésbe kényszerültek. Ezzel lehetővé vált, hogy a török nép a reprezentatív demokrácia elvének megfelelően szavazással kormányt válasszon.
- Az új Török Köztársaság kikiáltása (1923. október 29.)
- A kailfátus eltörlése (1924)
[szerkesztés] Szociális reformok
- A nemek közötti egyenlőség elismerése (1926–34)
- A török fejfedő, a fez megtiltása, az európai öltözködési szokások bevezetése (1925. november 25.)
- A különböző vallási szekták és dervisrendek felszámolása (1925. november 30.)
- A családnév használatának bevezetése (előzőleg csak a keresztnév, illetve toldaéknevek voltak használatban, pl: Ali fia Mehmet, Orhan, a kovács) (1934. június 21.)
- Címek és megkülönböztető nevek eltörlése (mint pasa, bej stb.) (1934. november 26.)
- A Gergely-naptár és a nemzetközileg elfogadott mértékegységek bevezetése (1925–31)
[szerkesztés] Jogi reformok
-
- Vallásunk sohasem követelte meg a nőktől, hogy alacsonyabban álljanak a férfiaknál. Amit Isten parancsol a férfinak és a nőnek az, hogy együtt fedezzék fel a tudás és a tudomány világát. (...) A török nőnek a legfelvilágosultabbnak, legtisztességesebbnek, legerkölcsösebbnek kell lennie a világon (Atatürk).[3]
- 1930-ban a nők részleges, majd 1934. december 5-én teljes politikai jogot kaptak (jogot a választásra és a választhatóságra).
- Az iszlám bíróságok bezáratása, az iszlám jog, a saría eltörlése (1924–1937)
- Szekuláris jogszabályok átvétele Svájcból és más nyugat-európai országokból. (1924–37)
- Az új Büntetőtörvénykönyv bevezetése olasz modell alapján. (1926. március 1.)
- Az állam és az egyház elválasztása, melyet az Alkotmányban is rögzítettek (1937. február 5.)
[szerkesztés] Oktatási és kulturális reformok
-
- A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni magunkat (Atatürk) [4]
- A vallási iskolák eltörlése, nemzeti oktatási rendszer bevezetése (Az oktatás egységesítése) (1924. március 3.)
- Új török ábécé bevezeése, melyet a latin ábécé alapján hoztak létre. Mindnekinek kötelező volt megtanulni az új írást, az arab írást betiltották. (1928. november 1.)
- A Török Nyelvintézet (Türk Dil Kurumu) és a Török Történelmi Társaság (Türk Tarih Kurumu) létrehozása a török nyelv és történelem kutatásához (1931–32)
- Az egyetemi oktatási rendszer reformja (1933. május 31.)
- Művészetek segítése (pl. szépművészeti műzeumok alapítása, támogatása)
[szerkesztés] Gazdasági
- Ipari létesítmények telepítése, fejlesztése
- A 15. század óta érvényben lévő, ún. kapitulációk (a külföldieknek adott kivételezett gazdasági/politikai jogok) visszavonása
- A tömegközlekedés és a közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése
- A tized fizetésének eltörlése
- Modern mezőgazdasági technikák és eszközök bevezetése, minta-farmok létrehozása
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ^ Törökország Kulturális Minisztériuma: Atatürk mauzóleum feliratai
- ^ Atatürk mondásai
- ^ Kulturális Minisztérium: A török nők jogai
- ^ Kulturális Minisztérium: Atatürk a kultúráról


Based on work by