Dsida Jenő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Szatmárnémetin érettségizett, majd a kolozsvári Regele Ferdinand egyetem jogi karán tanult. Az egyetemet nem fejezte be. 1927-től a Pásztortűz című folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság 1929-ben tagjává fogadta. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címen állandó rovata volt. 1937-ben vette feleségül Imbery Melindát. 1938-ban halt meg, szívbetegségben. Sírja a Házsongárdi temetőben található.
[szerkesztés] Művei
- Leselkedő magány, 1928
- Nagycsütörtök, 1933
- Angyalok citeráján, 1938
- Rettenetes virágének, 1928-1938
[szerkesztés] Forrás
- Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, I.-IV. kötet (A-R), Kriterion Könyvkiadó (Bukarest) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár), 1981 – 2002, ISBN 963 200 508 2


Based on work by