Kvarc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a SiO2 egyik szerkezeti változata.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: SiO2
  • Szimmetriája: 573 °C alatt trigonális α-kvarc, felette hexagonális β-kvarc (trigonális, illetve hexagonális trapezoéderes), mindkét módosulatnak van enantiomorf (jobb és bal) változata
  • Sűrűsége: 2,66 g/cm3
  • Keménysége: 7 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
  • Hasadása: nincs
  • Színe: víztiszta/átlátszó; gyakran tartalmaz színező vagy szennyező anyagokat, ezért különféle színű lehet, illetve átlátszósága is csökken, sőt opakká is válhat
  • Fénye: üvegfényű, törési felületén zsírfényű
  • Egyéb jellegzetes tulajdonságai: szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos; egyedüli oldószere a HF

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

Kristályalakja-termete és képződési hőmérséklete között összefüggés van, ezért jó földtani hőmérő. A hexagonális β-módosulat a hőcsökkenés után is megtartja alakját, így következtetni lehet, hogy a kristály 573 °C felett keletkezett-e vagy sem. Folyékony magmából (magas hőmérsékleten) hexagonális dipiramisos alakban kristályosodik, míg a csökkenő hőmérsékelettel prizmalapjai is egyre inkább kifejlődnek. Alacsony hőmérsékletű, hidrotermális viszonyok között nyúlt, oszlopos termetű (prizmás), illetve a kristályon piramis, romboéder és trapezoéder lapok is megjelennek. Jellegzetes, hogy a különféle kristálylapok felülete is eltér egymástól: egyik érdes, másik vonalazott vagy tükrözően sima, melynek révén a trigonális szimmetria egyértelműen kifejezésre jut. Gyakran ikresedik, nevezetesebb ikertörvényei: a dauphinéi, a brazíliai és a japán iker. A kvarckristályokban nagyon gyakoriak a különféle ásvány- (pl. rutil, amfibol, azbeszt), valamint folyadék- és gázzárványok.

A kvarc a legáltalánosabban elterjedt ásvány. A savanyú szilikátkőzetek fő elegyrésze. Nagy keménysége és ellenállóképessége miatt a felszíni kőzetek lepusztulása során feldúsul, és tiszta kvarctörmelék (homok), homokkő, kvarcit keletkezik.

[szerkesztés] Gyakorlati felhasználása

Nagyon sokféle: kvarcüveg előállítás, üveg- és kerámiaipar, csiszolóanyag, piro- és piezoelektromos kristályok (ultrahang, rádióadás, órák), színes és tetszetős változatai díszítő- és ékkövek.

[szerkesztés] Fanerokristályos (jól kristályosodott) változatai

  • hegyikristály
  • máramarosi gyémánt
  • füstkvarc
Füstkvarc kristálycsoport
Füstkvarc kristálycsoport
  • morion
  • citrin
  • ametiszt
  • rózsakvarc
  • tejkvarc
  • kékkvarc
  • telérkvarc
  • jogarkvarc
  • macskaszem
  • tigrisszem
  • prazem
  • avanturin

[szerkesztés] Kriptokristályos (rejtett mikrokristályos) változatai - kalcedonfélék

  • karneol
  • krizoprász
  • achát (szalagos színezésű kalcedon)
  • ónix
  • jáspis
  • szarukő
  • tűzkő

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat:
  • krisztoballit
  • tridimit
  • keatit
  • coesit
  • stishovit
  • fulgurit
  • opál