Emden (könnyűcirkáló)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Emden (könnyűcirkáló)
Az Emden könnyűcirkáló Kínában
Az Emden könnyűcirkáló Kínában
Típus könnyűcirkáló
Hosszúság 156 m
Szélesség 14,3 m
Merülés 5,6 m
Vízkiszorítás
  • teljesen 7100 t
Hajtómű Gőzturbinák, 2 hajócsavar, 4 kazán, 46,500 Le /34,000 kW (az 1934-es módosítások után)
Sebesség 29,5 csomó
Fegyverzet
  • 8 db 150 mm-es ágyú
  • 3 db 105 mm-es ágyú
  • 3 db 88 mm-es ágyú
  • 4 db 37 mm-es ágyú
  • 8 db 20 mm-es ágyú
  • 4 db 533 mm-es torpedóvető cső
  • 120 db akna
Legénység 685 fő
Vízrebocsátás 1925. január

Az Emden egy német könnyűcirkáló volt, mely egymaga külön osztályt alkotott. Ez volt a harmadik német cirkáló, mely az Emden nevet viselte, valamint ez volt az első német hadihajó, mely az első világháború után épült.

A hajó építését 1921-ben rendelték el, de az sokat késett, mivel a Szövetségesek kifogásolták a hajó terveit, később pedig az 1923-as német hiperinfláció volt a késés oka. Az eredeti tervekben 8 db 150 mm-es ágyút telepítettek volna a hajóra, melyek négy darab lövegtoronyban foglaltak volna helyet. Ha ez a terv megvalósul, az Emden lett volna kora egyik legfejletteb cirkálója. Viszont a versailles-i szeződés megtiltotta Németországnak az új fegyverek kifejlesztését, köztük a lövegekét is. A legtöbb haditengerészethez hasonlóan, a német haditengerészet sem alkalmazott még egy lövegtoronyban két ilyen kicsi ágyút. A korábbi tervekben 200 mm-es, vagy annál nagyobb lövegeket használtak, de ebben az esetben azok túl nehezek lettek volna és nem sikerült volna betartani a szerződésben megadott kritériumot, miszerint a cirkáló tömege maximálisan 6000 tonna lehet. Ezen okok miatt a német mérnököknek át kellett tervezni a hajót, így csak nyolc darab, kevésbé hatékony löveget terveztek az Emdenre, ami miatt végül a cirkáló nem sokban tért el első világháborús elődjeitől.

A hajót végül 1925. január 6-án bocsátották vízre, majd 1925. október 15-én állították hadrendbe.

Az Emdent elsősorban kiképzési célokra használták, de a hajó számos utat tett meg az Atlanti-óceánon, a Csendes-óceánon, és a Földközi-tengeren, 1926 és 1939 között. Egy rövid ideig, mielőtt előléptették kapitánnyá és átkerült az 1. Unterseebootsflottille-hoz (1. U-Boot flotta), az Emden parancsnoka maga Karl Dönitz volt. Később, Zehn Jahre, Zwanzig Tage (Tíz év, húsz nap) című könyvében visszatekint erre az időszakra.

1939. szeptember 4-én, a második világháború kitöése után, az Emden megsérült, mikor a britek légitámadást intéztek Wilhelmshaven ellen. A támadás során, a német légvédelem lelőtt egy Bristol Blenheim típusú bombázót, mely pont az Emden orrának csapódott. A becsapódás következtében 9 német tengerész halt meg, akiket a második világháború első német tengerész áldozatainak tekintenek. Különös egybeesés, hogy a bombázó pilótáját H. L. Emden-nek hívták.

Az Emden ezt követően javításon esett át, ami után az 1939-es év nagy részét az Északi-tengeren töltötte, ahol aknákat telepített. A Norvégia elleni támadás (Weserübung hadművelet) alatt, az Emden annak a balsorsú Kriegsschiffgruppe 5-nek (5. hadihajócsoport) volt tagja, mely Oslo bevételét kapta feladatául. A csoport zászlóshajója, a Blücher nehézcirkáló, az oscarsborgi parti lövegek találataitól elsüllyedt, a Lützow nehézcirkáló pedig súlyosan megsérült egy brit tengeralattjáró torpedójától Dánia partjainál, miközben Németország felé tartott.

Az Emden a háború további részét főként a Balti-tengeren töltötte, ahol kiképzési feladatokat látott el. 1945 januárjától segítette a német katonák és civilek átmenekítését Kelet-Poroszországból, Észak-Németországba és Dániába. Egyik útján az egykori német elnök, Paul von Hindenburg, és felesége koporsóját is visszavitte.

Az 1945. április 9. és április 10. közötti éjszakán az Emden súlyosan megrongálódott egy légitámadás során, Kielben. Később a hajót a Heikendorfer Bucht-be vontatták, majd április 14-én partra húzták. A hajót 1945. április 26-án kivonták a hadrendből, a háború után pedig szétbontották.

[szerkesztés] Parancsnokok

[szerkesztés] Külső hivatkozások