Felsőilosva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Felsőilosva (románul Târlişua) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Községközpont, Agrieşel, Cireaşi, Felsőpusztaegres, Lonkafalva, Lunca Sătească, Molişet, Oarzina, Răcăteşu és Şendroaia települések tartoznak hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Déstől 46 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Ld. Alsóilosvánál. A patak első említése: Kysuluswa (1334). Történeti névalakjai: Ilosva (1576), Kis-Ilosva (1607), Felső-Ilosva (1618).
[szerkesztés] Története
1560 és 1576 között települt román lakossággal, Szeszárma tartozékaként. 1597-ben Báthory Zsigmond Petru Logofătnek adományozta, majd házasság révén a Bálinttit család birtokába került. 1673-tól a Teleki családé volt. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.
2006-ban az Ilosvai-patak árvizében 13 ember és 450 állat veszítette életét.[1]
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 541 lakosából 485 volt román, 40 zsidó és 16 cigány nemzetiségű, 501 görög katolikus és 40 zsidó vallású.
1992-ben 1192 lakosából 1189 volt román nemzetiségű, 1112 ortodox és 63 görög katolikus vallású.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1885. november 27-én Liviu Rebreanu író.
[szerkesztés] Források
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. IV. Deésen, 1901

