Budapest–Vác–Szob-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A 70. sz. Budapest–Vác–Szob-vasútvonal Pestet Váccal összekötő vasútvonal. Magyarország legelső vonala: 1844-ben kezdék meg az építését az 1836. évi XXY. törvénycikk alapján, és 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. A Budapest–Szob-vonal hossza 62,9 km.

A vonal kétvágányú, villamosított, modernizálására az 1970-es évek elején és 1990-es évek második felében került sor korszerű hézagnélküli felépítmény alkalmazásával. A felújításból kimaradt Rákospalota-Újpest és Vác állomás. Előbbin várhatóan az EIB IV. projekt keretében kerül sor a felújításra a Rákospalota-Újpest – Rákosrendező vonalszakasszal együtt. A pályasebesség nyugati pályaudvar – Rákosrendező között 50 km/h, Rákosrendező – Rákospalota-Újpest között 80 km/h, Rákospalota-Újpest – Vác között 120 km/h, Vác – Szob között 100 km/h.

Belföldi viszonylatban ütemes menetrend van érvényben, a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak és Vácig, Szobig vagy a szlovákiai Párkányig közlekednek. 1990 óta itt közlekednek a BDV villamos motorvonatok, illetve ingavonatok V43 mozdonyokkal. A Budapest-Pozsony-Prága-Berlin EuroCity-vonatok a szlovák vasút 350-es sorozatú mozdonyaival megállás nélkül közlekednek a vonalon Budapest Keleti pályaudvar és Párkány között. Jelentős a teherforgalom is a vonalon, általában V63 sorozatú mozdonnyal továbbítva.


[szerkesztés] Állomások

Képek a vonal vasútállomásairól