Gödöllő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6000° k. h. 19.3667°

Gödöllő

Gödöllő címere

Gödöllő címere

Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gödöllői
Rang város


Terület 61,98 km²
Népesség
Irányítószám 2100
Körzethívószám 28
Térkép
é. sz. 47.6000° k. h. 19.3667°
Település
Mo. térképén

Gödöllő egy város Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombság völgyében. Közlekedési csomópont, a Budapest–Miskolc vasúti fővonalon fekszik, továbbá a Gödöllői HÉV (Helyi Érdekű Vasút) végállomása is itt található. A fővárossal helyi érdekű vasút is összeköti. A 3-as főút és az M3-as autópálya is érinti a várost. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata is van.

[szerkesztés] Története

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett.

1841-ben a Grassalkovich család kihalt. Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, majd Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen Ferenc József és Erzsébet királyné (Sissy) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal köti össze Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetrend szerint a bal oldalon közlekednek. 1884-ben nagyközség lett. Az I. világháború végén IV. Károly itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak. A II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet.

1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város.

[szerkesztés] Nevezetességei

Gödöllői kastély
Gödöllői kastély
Gödöllői kastély
Gödöllői kastély

[szerkesztés] Oktatás

  • 1. sz. Bölcsőde
  • 2. sz. Bölcsőde
  • 3. sz. Bölcsőde
  • Martinovics utcai Óvoda
  • Szent János utcai Óvoda
  • Kazinczy körúti Óvoda
  • Palotakerti Óvoda
  • Tisza utcai és Szabadság úti Óvoda
  • Táncsics Mihály úti Óvoda
  • Egyetem téri Óvoda
  • Játékkuckó Magánovóda
  • Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
  • Stefi Néni Óvodája
  • Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
  • Mókus Odú Gyermekóvoda
  • Erkel Ferenc Általános Iskola
  • Hajós Alfréd Általános Iskola
  • Damjanich János Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola
  • Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
  • Frédéric Chopin Zeneiskola
  • Török Ignác Gimnázium
  • Gödöllői Premontrei Szt. Norbert Gimnázium
  • Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  • Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Nyári Napközi
  • Nevelési Tanácsadó
  • Logopédiai Intézet és Általános Iskola
  • Szent István Egyetem

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Gödöllő híres szülöttei

[szerkesztés] Gödöllő Város Önkormányzata

Polgármester: Gémesi György dr.

[szerkesztés] Testvérvárosok


[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat.