Komló (növény)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Komló (Humulus) nemzetség
Komló (Humulus lupulus)
Komló (Humulus lupulus)
Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Kenderfélék (Cannabaceae)
Nemzetség: Humulus
L.
Fajok
  • Komló (Humulus lupulus)
  • Japán komló (Humulus japonicus)
  • Humulus yunnanensis Hu
A Wikifajok tartalmaz
Komló (növény) témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Komló (növény) témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a növényről szól. További jelentéséhez lásd: Komló.

A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a komló (H. lupulus), egy kétlaki, évelő kúszónövény, melynek termése a sörgyártás egyik legfontosabb alkotóeleme. Gyógynövényként legfontosabb felhasználási területei: nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Komló (H. lupulus L.)

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10-40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20-50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1-3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. Júliusban virágzik.

[szerkesztés] Felhasználása

Elvirítás után a termős növények virágzatai a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válnak, gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ebből a célból a komlót nagyüzemi méretekben termesztik is.

A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik. Teája nyugtató, altató hatású.

A komló tobozkái
A komló tobozkái
Komlóültetvény
Komlóültetvény

[szerkesztés] A nemzetség további fajai

[szerkesztés] Japán komló (H. japonicus Siebold & Zucc. syn. scandens (Lour.) Merrill)

Japánból származik, Magyarországon egyévesként kertekben ültették, de mára kivadulva, főleg ártéri ligeterdőkben meghonosodott. Levele a komló levelénél tagoltabb, 5-7 karéjú.

Japán komló
Japán komló

[szerkesztés] H. yunnanensis Hu

Kína Yunnan tartományában, 1200-2800 m tengerszint feletti magasságban található. 'Tobozkái' hosszúkásak.