Dúr-Sarrukín

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz Tigris
Asszíria
Babilónia
Sumer Akkád
Tengerföld
Sumer városok
  • Eridu
  • Iszin
  • Kis
  • Lagas
  • Larsza
Akkád városok
Babilóniai városok
Asszíriai városok
  • Assur
  • Dúr-Sarrukín
  • Kalhu
  • Kár-Tukulti-Ninurta
  • Ninive
  • Nuzi
Egyéb városok
  • Dér
  • Ékallaté
  • Esnunna
szerkeszt
Négyszárnyú géniusz
Négyszárnyú géniusz

Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt. Ma Irakban fekszik, az asszír keresztények lakta Horszábád falu közelében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A város története

Kr. e. 717-ben számos hadisikert követően a törvénytelenül trónra jutó Sarrukín úgy döntött, hogy a több, mint száz éve fővárosként szolgáló Kalhuból (Tell Nimrúd) áthelyezi székhelyét mintegy 50 kilométerrel északabbra. A munkálatok tíz évig tartottak. Sarrukín Kr. e. 707-ben telepítette az itteni templomokba az istenek szobrait a birodalom előkelői és hűbéresei kíséretében, a felavatásra azonban csak Kr. e. 706-ban került sor. Miután a következő évben Sarrukín a csatamezőn odaveszett, utódja, Szín-ahhé-eriba a balszerencsés várost elhagyta, és székhelyét Ninivébe tette át. A lakosság körülbelül száz évvel később, az Asszír Birodalom bukásakor hagyta el végleg a rövid életű várost.

[szerkesztés] Épületek, feltárás

A mintegy 280 hektáron elterülő város alaprajza megközelítőleg téglalap alakú, hét kapuval tagolt külső falai 1700 x 1750 méter hosszúak. A város északnyugati felén emelkedett a külön fallal körbevett citadella, ahol az ország előkelőnek palotái és a szentélykörzet helyezkedett el (köztük Nabú, Samas, Szín, Adad, Ningal és Ninurta temploma). A citadellán belül is kiemelkedett egy terasz, itt állt Sarrukín 290*290 méteres alapterületű, szabálytalan belső elrendezésű palotája, valamint több templom, köztük egy zikkurat. A palotában és a rezidenciákban számos reprezentatív, tematikus dombormű (lázadók megbüntetése, követjárás, adók beszállítása) és szobor, köztük 26 pár kapuőrző szárnyas bika került elő, de a falfestmények is jelentősek.

A várost Franciaország moszuli konzulja, Paul-Émile Botta találta meg 1843-ban. Ő az előző évben már rábukkant Ninive romjaira, ám tévesen Dúr-Sarrukínt azonosította a Bibliában is említett várossal. Ennek eredményeképpen Párizsból támogatást kapott az ásatásokra, amelyek 1842-1844 között zajlottak. Később, 1852-1855 között Victor Place vezetett itt ásatásokat, ám az arab kalózok támadásai miatt Baszra városába küldött négy, domborműveket és más műtárgyakat szállító hajójából kettő elsüllyedt, így a Sarrukín Kr. e. 714-es urartui győzelmét ábrázoló dombormű is.

1928-1935 között amerikai régészek végeztek feltárásokat a lelőhelyen Chicago keleti intézetének megbízásából. A Dúr-Sarrukínban talált leletek többsége ma a Louvre-ban és a British Museumban látható.

[szerkesztés] Leletek Horszábádból

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Dúr-Sarrukín témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Források, hivatkozások