Kapribogyó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kapribogyó
Capparis spinosa
Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Caryophyllales
Család: Capparaceae
Nemzetség: Capparis
Faj: C. spinosa
Tudományos név
Capparis spinosa
Linnaeus, 1753

A kapribogyó (kaporna, tüskés kaporna, kápri) a Dél-Európában és a Földközi-tenger partvidékén honos kapri cserje (Capparis spinosa) ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott fonnyasztott bimbója.

A Földközi-tenger mellékén (francia, görög, olasz tengerparton) honos cserje sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbóját (Capparis flos), még fel nem nyílt állapotban gyűjtik, sós ecettel tartósítják. Hatóanyaga a sárga színű rutinglikozid, melyből kb. 0,05 -ot tartalmaz.

Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával.

[szerkesztés] Felhasználható

Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez. Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő hatása van, erősíti az immunrendszert.

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kapribogyó témájú médiaállományokat.
Más nyelveken