Europiné nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az Europiné nyelv (Europiné langué)
szaby.1991@gmail.com
[szerkesztés] Eredete
Egy olyan egységes nyelvet próbált létrehozni Sabolq' Plumé, ami egyszerűbb mint minden más mesterséges nyelv, és az írása sem bonyolult. Ez a nyelv az egyszerűségen kívül, az érthetőségre, és az egyszerű olvashatóságra is törekedik. Az egységet a zászló is jelzi, ugyanis a hat csillag a hat kontinenst jelöli (Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália és Óceánia, Afrika, és az Antarktisz).
[szerkesztés] Jellege
Az europiné eklektikus nyelv, szókincse főleg újlatin (francia), germán (német; angol) és finn (magyar) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonímák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket (morfémákat) vett át (tehát a nyelv erős agglutináló jelleget mutat), és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését. A nyelv többszöri reformon ment már át, melynek különböző nevei voltak. Pl: Eúny nyelv; Európaian nyelv; Neu Európaian; Prenyszité nyelv, Eruné nyelv. Ezek azonban jóval csekélyebb nyelvtannal rendelkeztek.
[szerkesztés] Nyelvtan
- A nyelvtan pontokba van szedve
1. Az ábécé (La ayébécé)
- Az europiné betű- és hangrendszere
- Az europiné ábécé 29 betűből áll:
- A mássalhangzók nevét mint főnevet az -é végződéssel képezzük: bé, cé, dé, stb. A magánhangzók után teszünk egy yé-t. (ayé, eyé…) A magyartól eltérő betűk a következők:
-
- a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
- j – magyar zs
- q – magyar cs
- s – magyar sz
- w – magyar ty
- x – magyar s
- y – magyar j
- Az europiné fonémikus nyelv, egy hangnak egy betű felel meg, és fordítva.
2. A névelők (La neveléz)
- Határozatlan névelő ün; határozott névelő is van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: hazé (ház) – la hazé (a ház) – ün hazé (egy ház)
3. A főnevek (La erstenvéz)
- A főnévnek -é végződése van.
- Magában egy szó sem jelöl hím, vagy nőnemet.
- Többes szám képzésekor a -z járul hozzá.
- Csak két esete van: alanyi- birtokoseset. A birtokos esetet az alanyesetből kapjuk az -o végződés hozzáadásával.
- A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki ( részes eset: for; eszköz- és társhatározó eset: soa,ételeknél di).
- Becézéshez az – öf ragot használjuk.
- Neveknél nincs é-végződés, de ha ragozzuk a végére tehetjük.
- Példák:
- Lö vidiej hazé/hazéz. – Házat/házakat látok.
- La dadéo hazé – Az apa háza
- Lö sosej soa la dadé. – Segítek az apának.
- Lö yujej soa skribé. – Ceruzával írok.
- La hazöfé - A házacska
4. A melléknevek (La akuséz)
- A melléknév -u-ra végződik.
- Nem rakjuk többeszámba.
- Csak egy esete van: alanyi.
- A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél).
- A középfokot a ple szóval, a felsőfokot a plez -zel képezzük.
- A középfoknál a mit kötőszót használjuk.
- Például:
- altu hazé – altu hazéz
- La taksié istej ple moanu mit la tramé. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.
5.A számnevek (La numbréz)
- A számnevek nem ragozhatóak.
- A tőszámnevek: zéron, ün, dün, thoan, kvan, kvin, sesün, sén, okün, nün, tünen; cen; kilon; million, miliarn, billion, trillion.
- A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük.
- A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe.
- Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk.
- 2345678 = dünmillion thoancen kvanen kvinkilon seksüncen sénen okün;
- dün homéz (két ember)
- A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-u) használjuk: Pötré véniéj la ünu. (Péter jött elsőnek.)
- A szorzószámnevet a -pla utóképzővel képezzük: dünpla sümé (kétszeres összeg)
- A törtszámnevet az -on utóképzővel képezzük: thoan kvanon (háromnegyed)
- A gyűjtőszámnevet az -él utóképzővel képezzük: thoanél uneré (hármas szövetség)
- Az osztószámnevet a xi elöljáróval képezzük: xi dün epüléz (két-két alma)
- Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dünwo (kétszer)
6. A névmások (La nevéjetéz)
- Személyes névmások:
- Én - lö
- Te - dü
- Ő (emlős vagy ember) - yü
- Ő (egyéb) - jü
- Mi - lez
- Ti - duz
- Ők - juz
- Visszaható névmás: yor
- Személytelen névmás: onu
- Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük az -o végződést.
- Pl.
- onu estej, zoo… – azt mondják, hogy…
- löo hazé – az én házam
7. Az igék (La inéz)
- Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. *Az ige alakjai: a jelen idő -ej végződést kap, a múlt idő -éj, a jövő idő -oj.
- A feltételes mód –en, -én, -on.
- A felszólító mód -ü.
- A főnévi igenév -e végződésű.
- A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -es-, múlt ideje -és-, jövő ideje -os-.
- A szenvedő jelen ideje -ew-, múlt ideje -éw-, jövő ideje -ow- utóképzőt kap.
- Minden szenvedő alakot az iste segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük.
- A szenvedő szerkezet elöljárója a ri.
- La tartüffüré istej amew ri yüo studentéz. – A tanárt szeretik a diákjai. (A tanár szeretve van az ő diákjai által)
8. A határozók (La deixéz)
- A határozószó végződése -i, fokozása: mint a melléknévnél.
- La berdé singej sli. – A madár szépen énekel.
9. A vonzatok (La vonzéz)
- Minden elöljáró alanyesetet vonz.
- Lö istej in la hazé. – A házban vagyok.
10.A kiejtés (La geryé)
- Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).
11. A hangsúly (La notissülé)
- A hangsúlyt be kell tanulni hallás alapján.
- Rá lehet érezni.
12. A szóösszetételek (La deliféz)
- Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll).
- Pl.: xlémusklé= xl+é+musklé
13. A tagadás (La neiré)
- Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó.
- Lö ne noej. – Nem tudom.
- Lö noej nenié. - Én nem tudok semmit
14. A szórend (La slociné)
- A szórend mindig: Kérdőszó [(Vous (Vajon) vagy egyéb) (ha kell)] Alany (lö) ragozott ige (vellej) ragozatlan ige [(yuje)(ha kell)] Többi mondatrész (la haefé) és a ne vagy egyéb tagadószó (nenié) ha kell.
- Pl: Vous lö ne vellej yuje la haefé? – Vajon nekem nem kell írni a házit?
15. Az elöljárók (La exéz)
- for – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé
- xie – helyett
- el – előtt
- nelt – mellett
- qe – -nál, -nél
- öraund – körül
- de – részelő birtokos: litré de paté - egy liter tej
- tiat -tól, -től (hely és idő is)
- ri – szenvedő szerkezet
- dümö – alatt (idő és tér)
- ét – kívül (átvitten is)
- in – -ba(n), -be(n), -ból, -ből
- frü – -ig
- bön – között
- genan – ellen, szemben
- soa – -val, -vel
- lau – szerint, mentén
- véex – ellenére, dacára
- per – per
- mult – után
- nelt – mellette el
- croo – -ról, -ről
- bikooz – miatt
- nac – nélkül
- tapp – felett
- on – -on, -en, -ön, -n
- during – át
- ti – túl
- en – nincs jelentése (angol at in on) pl: Áprilisban – en aprilé
16. A szókincs (La sloké)
- Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják.
- A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalé (kórház)
17. Az egyszerűsítés (La esixé)
- A főnév, a névelő, és a pa szó utolsó hangzója elhagyható, és apósztroffal helyettesíthető.
- Ilyenkor az l-t és a p-t az előtte álló szóhoz olvassuk.
- grandu haz’, de: grandu homéz; Tragédié de l’homé. La dadüré p’ la dadüné.
[szerkesztés] Alapszótár
- Az alapszótár nem kész szavakból, hanem szóelemekből áll.
- Ezek: szótövek, elő- és utóképzők, szó- és kategóriaképző végződések.
- A tabellaszavak rendszere
- Az ún. tabellaszavak a névmások kifejezésére szolgálnak:
-é főnév, általános közelre
-e főnév, személyes / -xe
Határozatlan: v- -u melléknévi
Mutató: w- -o birtok
Általános: x- + i + -üs hely távolra
Tagadó: nen- -öl ok -xi
Kérdő/vonatkozó: d- -éh mód
-ön szám, mennyiség
-ük idő
- Példák: Dié? – mi?, Diön? – mennyi?, viöl – valamiért, neniük – soha, wiüs – mindenütt.
- A személyes, a birtokos, a kölcsönös és az általános (személytelen) névmások kifejezését l. az alapnyelvtan 5. pontja alatt.
- Szófaj nélküli szavak
-
- adjö - isten vele
- almenau - legalább
- evrüm - mindkét
- ajsi - szintén
- yet - még, ismét
- tuij - alig, alighogy
- od - vagy,
- coming - hamarosan
- bikooz - mert
- vous - -e, vajon
- zib - tehát
- eq - sőt
- tezan - tegnap
- ém - ma
- persé - hiszen, persze
- jet - már
- jam - íme
- ye, yé - igen
- jüs - imént
- pa - és
- zoo - hogy
- zoel - habár
- mitha - mintha
- la - a, az
- yor - önmaga
- minus - mínusz
- dolzan - holnap
- ne - nem
- non - sem
- nu - nos
- nost - most
- qa - csak
- mit - mint
- ple - leg-
- plez - inkább, -bb
- nésté - tovább
- plus - plusz
- pes - majd
- peskau - majdnem
- ha - ha
- da, bat - de
- jetye - mégis
- jetne - mégsem
- longi - nagyon
- ür - túl
- épnost - azonnal
Képzők
- Főnévi előképzők
- pra- – ős-, déd-, ük-: prahomé (ősember); önállóan: prau (ősi)
- eks- – volt, lemondott, ex-: eksministré (ex-miniszter), eksmodu (divatjamúlt);
- anti- – valami ellenes: erré – antierré (hiba – hibaellenes)
- auto- – önmagától működő, történő: foké – autofoké (fókusz – autofókusz ) önmagában: autou - önállellátó
- half- fél- houré – halfhouré (óra – félóra) önmagában.: fél.
- para – valami ellen védő. lajté – paralajté (fény – fényvédő) önállóan: parae – védeni
- pse – ál- nevé – psenevé (név – álnév) önállóan: pse rejtőzni
- Főnévi utóképzők
- -aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: paté – patajé (tej – tejtermék)
- -an- – tag, lakos: selövé – selövané (város – városi ember), klubé – klubané (klub – klubtag); önállóan: ané = (tag)
- -ar- – csoportképző: sloé – sloaré (szó – szótár); önállóan: aré (csoport)
- -ej- – helyiségképző: xope – xopejé (vásárolni – bolt); önállóan: ejé (helyiség)
- -öf- - becéző képző: hazé – hazöfé (ház – házacska) Önállóan: öfe – becézni.
- -isk- – az egész részének kifejezése: bré – briské (kenyér – morzsa); önállóan: iské (parány, részecske)
- -istr- – vezető, parancsnok, főnök: selövé – selövistré (város – polgármester); önállóan: istré (vezető), istre (vezetni)
- -ifj- – utód, leszármazott, szülött, ivadék: Kakas- Lincé CSikre- Lincifjé önállóan: ifjé (utód)
- -int- – tok, hüvely jüneklé – jüneklinté (gyertya – gyertyatartó)
- -ism- – tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismé (vegetarianzmus)
- -ist- –Foglalkozást jelöl erunisté (erunista)
- -üné – női megszemélyesítő rag: Dokteré – Doktrüné (Orvos – Doktornő) önmagában: üné - nőstény
- -üré – férfi megszemélyesítő rag: jöalé – jöalüré (szerelem- szeretett férfi) üré – hím
- -er- semleges megszemélyesítő rag, álltalában foglalkozást jelöl. dokte – dokteré (gyógyítani – orvos) önállóan: eré – foglalkozás.
- Számnévi előképzők
- Úgy képezzük hogy a számnév utolsó –n betűjét elhagyjuk.
- dü- kétszeres najué – dünajuu (nyelv – kétnyelvű)
- kvi- négyszeres najué - kvinajuu (négynyelvű)
- Melléknévi előképzők
- nen- – ellentétképző: juu – nenjuu (jó – rossz); önállóan: nenu (ellentétes); Főnévvel is állhat: amiké – nenamiké (barát – ellenség)
- Melléknévi utóképzők
- -hat- – lehetőség kifejezésére: vidie – vidihatu (látni – látható); önállóan: hatu (lehetséges)
- -énk- – a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: halfe – halfénku (félni – félénk)
- -end- – -andó, -endő: olve – olvendu (olvasni – olvasandó)
- -eq- -ság;-ség lajtu - lajteqé fényes-fényesség
- -öxt - – -szerű, látszó, tűnő: mathu – mathöxtu (szép – szépnek tűnő) önmagában: öxtu – láthatatlan
- -i- – országnév-képző: hungaru – Hungarié (magyar – Magyarország)
- Igei előképzők
- ib- – szét-: grunde – ibgrunde (adni – szétosztani)
- start- – a cselekvés megkezdését jelzi: valke – startvalke (menni – elindulni); önállóan: Start! (rajta!)
- non- – rosszul-, félre-: kompre – nonkompre (érteni – félreérteni); önállóan: nonu (téves, helytelen)
- re- – újra, vissza: grunde – regrunde (adni – visszadni)
- Igei utóképzők
- -akt- – gyakorító képző, tartós cselekményt fejez ki: site – sitakte (ülni – üldögélni)
- -ig- – valamit valamilyenné tenni: blanku – blankige (fehér – fehéríteni)
- -ij- – valamilyenné válni: blanku – blankije (fehér – fehéredni)
- Több szófajnál használatos utóképzők
- -et- – kicsinyítő képző: riveré – rivereté (folyó – patak)
- -eg- – nagyító képző: riveré – riveregé (folyó – folyam)
[szerkesztés] Példaszöveg
La Oarté pa l’jét okün gelöxéz, soa juzo lunaéz, soa juzo galöxetéz, soa juzo cometéz, soa juzo pluviéz, pa soa lezo qilé soa la Joanné, istej la Jokivé. In la mélkivé istej 100 milliarn qilé.
A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a Naprendszert alkotja. Galaxisunk, a tejútrendszer több mint 100 milliárd csillagból áll.


Based on work by Szaby 1991 és