Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Németország
19. Század
Név: Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling
Született: Január 27., 1775, Leonberg, Németország
Meghalt: Augusztus 20., 1854, Bad Ragatz, Svájc
Iskola/irányzat: Német idealizmus
Érdeklődés: Esztétika, Vallás, Metafizika, Episztemológia
Befolyásolta: Hegel, Coleridge, Kierkegaard, Heidegger, Tillich, Peirce, Aurobindo
Hatással voltak rá: Platón, Boehme, Spinoza, Leibniz, Kant, Jacobi, Herder, Goethe, Hölderlin, Fichte

Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Németország, Leonberg, 1775. január 27. – Svájc, Bad Ragaz, 1854. augusztus 20.) német filozófus.

Az egyik legjelentősebb német idealista filozófus volt. Sváb lelkészcsaládban született,ahol a protestáns misztika,és pietizmus szellemében nevelkedett. Tanulmányait Bebenhausenben és Nürtingenben végezte. Tübengenben Hölderlinnel és Hegellel közösen végezte tanulmányait. Szükségesnek tartották a francia forradalmat, szellemi és társadalmi megújulást vártak. Később egyre inkább eltávolodtak egymástól az egykori évfolyamtársak, ellentétes nézeteik miatt. Schelling a természetfilozófiát helyezte előtérbe, Hegellel ellentétben, aki a szellemfilozófia képviselője maradt. Számos publikációja maradt ránk, az egyik legjelentősebb a Transzcendentális idealizmus rendszere. 1854-ben halt meg Bad Ragazban.

[szerkesztés] Filozófiája

1. A természetfilozófia korszaka 1799-ig; 2. a transzcendentális vagy esztétikai idealizmus korszaka 1800-1801; 3. az identitás bölcseletének korszaka 1801-1804; 4. a szabadságtan évei 1809-1814; 5. az ú.n. pozitív bölcselet kora a filozófus haláláig.

Schelling filozófiáját azonosságfilozófiának nevezzük, mivel a természet és a szellem egységét vallotta.

[szerkesztés] Művei

  • "Über die Möglichkeit einer Form der Philosophie überhaupt" (1794),
  • "Vom Ich als Princip der Philosophie oder über das Unbedingte im menschlichen Wissen" (1795),
  • "Abhandlung zur Erläuterung des Idealismus der Wissenschaftslehre" (1796),
  • "Ideen zu einer Philosophie der Natur" (1797),
  • "Von der Weltseele" (1798),
  • "System des transcendentalen Idealismus" (1800),
  • "Philosophie der Kunst" (Vorlesung) (1802/1803),
  • "System der gesamten Philosophie und der Naturphilosophie insbesondere" (Nachlass) (= "Wurzburger-" oder "1804system") (1804)
  • "Philosophische Untersuchungen über das Wesen der menschlichen Freiheit" (1809),
  • "Weltalter" (1811: es gibt noch andere Versionen dieser Schrift),
  • "Philosophie der Mythologie" (Vorlesung) (1842),
  • "Philosophie der Offenbarung" (Vorlesung) (1854).