Babiloni Királytükör
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Babiloni Királytükör, a Kr. e. VIII-VII. század fordulóján keletkezett akkád nyelvű irodalmi mű. Formáját tekintve az intelemirodalom körébe tartozik:
- "A király a jogra nem hallgat:
- népe fellázad, országa elpusztul."
Az előjel itt nem természeti tünemény, mint általában az ómenek esetében, hanem a király jogtipró intézkedései. Az értelmezés fenyegető sorscsapásai épp a jogtiprástól kívánják visszatartani a királyt. Az egymás után következő előjel-értelmezés intelmek nyelvtani jelen-jövőidejűségükkel is a politikai eszme szolgálatát vállalják. Három ősi mezopotámiai város, a Kr. e. I. évezredben is fontos szerepet játszó Szippar, Nippur és Babilon óvták egykori kiváltságaikat: adó- és közmunkamentességüket, önkormányzatukat stb. A király, akit az ómenek célba vesznek, csak az asszír hódító lehet, s ez a körülmény tette lehetővé a szöveg viszonylag pontos datálását.
A mű maga a kor aktuális politikai irodalmába tartozik (lásd még Kumma herceg alvilágjárása, illetve Jóslatok az asszír királyságról).


Based on work by