Gurics György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gurics György (Dunapentele, 1929. január 27.) olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó, edző, Pásztor Erzsébet világbajnok kézilabdázónő férje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Sportpályafutása
1946-tól a Ganz TE, majd 1949-től a Budapesti Honvéd birkózója volt. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeit kötöttfogásban érte el. Pályafutása első felében középsúlyban, majd félnehézsúlyban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartozott. A magyar küldöttség tagja volt az 1952. évi helsinki, az 1956. évi melbourne-i és az 1960. évi római olimpián. Rómában mindkét fogásnemben olimpiai résztvevő volt. 1952-ben a kötöttfogású birkózás középsúly súlycsoportjában bronzérmes lett. Pályafutása alatt összesen négy világbajnoki érmet nyert, 1961-ben Jokahomában a kötöttfogású birkózás félnehézsúly súlycsoportjában világbajnoki címet szerzett. Ezen a világbajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen, összességében a magyar birkózósport negyedik világbajnoki aranyérmét. 1961-ben az év sportolójává választották. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.
[szerkesztés] Sporteredményei
- kötöttfogásban:
- olimpiai 3. helyezett (középsúly: 1952)
- olimpiai 5. helyezett (középsúly: 1956)
- világbajnok (félnehézsúly: 1961)
- kétszeres világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1955 ; félnehézsúly: 1958)
- világbajnoki 3. helyezett (középsúly: 1963)
- világbajnoki 4. helyezett (középsúly: 1962)
- főiskolai világbajnoki 2. helyezett (középsúly: 1951)
- kilencszeres magyar bajnok (középsúly: 1951, 1952, 1955, 1956, 1962 ; félnehézsúly: 1957, 1958, 1959, 1961)
- kétszeres magyar csapatbajnok (1961, 1962)
- szabadfogásban:
- világbajnoki 6. helyezett (középsúly: 1954)
- hétszeres magyar bajnok (középsúly: 1949, 1950, 1952, 1954, 1955 ; félnehézsúly: 1957, 1958)
- háromszoros magyar csapatbajnok (1953, 1954, 1956)
[szerkesztés] Edzői pályafutása
A Testnevelési Főiskolán 1960-ban birkózó szakedzői, majd 1972-ben birkózó mesteredzői oklevelet szerzett. Már visszavonulása előtt, 1960-tól a Sztálinvárosi Vasas, illetve a Dunaújvárosi Vasas edzője, illetve a magyar birkózóválogatott keretedzője volt. Visszavonulása után a magyar birkózóválogatott vezetőedzője lett. E posztot 1978-ig töltötte be, majd 1983-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vezetőedzője volt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Révai Új Lexikona – ISBN 9639015172Ö
- A magyar birkózás országos bajnokai (PDF formátum)
| 1950-es évek: | 1958: Polyák Imre • 1959: Kárpáti Rudolf |
| 1960-as évek: | 1960: Kárpáti Rudolf • 1961: Gurics György • 1962: Polyák Imre • 1963: Veres Győző • 1964: Török Ferenc 1965: Zsivótzky Gyula • 1966: Balczó András • 1967: Kozma István • 1968: Balczó András 1969: Balczó András |
| 1970-es évek: | 1970: Kelemen Péter • 1971: Hegedűs Csaba • 1972: Kárpáti Rudolf • 1973: Csapó Géza • 1974: Magyar Zoltán 1975: Hargitay András • 1976: Németh Miklós • 1977: Gerevich Pál • 1978: Magyar Zoltán • 1979: Wichmann Tamás |
| 1980-as évek: | 1980: Magyar Zoltán • 1981: Wladár Sándor • 1982: Pap Jenő • 1983: Guczoghy György • 1984: Gáspár Tamás 1985: Mizsér Attila • 1986: Darnyi Tamás • 1987: Darnyi Tamás • 1988: Darnyi Tamás • 1989: Fábián László |
| 1990-es évek: | 1990: Darnyi Tamás • 1991: Kovács István • 1992: Darnyi Tamás • 1993: Kovács Antal • 1994: Rózsa Norbert 1995: Pulai Imre • 1996: Kovács István • 1997: Storcz Botond • 1998: Gécsek Tibor • 1999: Balogh Gábor |
| 2000-es évek: | 2000: Csollány Szilveszter • 2001: Balogh Gábor • 2002: Csollány Szilveszter • 2003: Annus Adrián • 2004: Majoros István 2005: Braun Ákos • 2006: Cseh László |

