Coco Chanel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gabrielle Bonheur "Coco" Chanel (1883. augusztus 19. – 1971. január 10.) francia divattervező.

A divat világában Gabrielle "Coco" Chanel szinte halhatatlan. Ő tette tartós divattá a rövid szoknyát, a "kis fekete ruhát", a csillogó kosztümékszereket és mindenekelőtt a világ legünnepeltebb parfümjét, a Chanel N°5 – öt. Hosszú élete során botrányos szerelmi ügyei számos pletyka forrásául szolgáltak. Abban az időben például, amikor táncosnő volt egy vichyi mulatóban, egy huszártiszttel állt össze. Később viszonyt folytatott a tehetős westminsteri herceggel, aki segítette abban, hogy megnyissa első divatházát. Legtöbbet vitatott szerelmi viszonyát egy fiatal német katonatiszttel folytatta Párizs megszállása idején. A kapcsolat miatt a második világháború végén kollaborációval vádolták meg. Sikerült viszonylag ép bőrrel megúsznia, védekezésképp "l'amour" – ra hivatkozott. Chanel sok történetet kitalált életéről, és számos tényt eltúlzott, de a valóság néha izgalmasabbnak bizonyult, mint a fantázia.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Divatáttörés

Amikor abba hagyta táncosnői pályafutását Vichyben – ahol Coco néven vált ismertté –, Chanel Párizsba költözött. Ott találkozott a jóképű, gazdag Beau Capellel, aki fiatalon hunyt el, és akit élete nagy szerelmének tekintett. Capel segített neki abban, hogy a rue Cambon 21.alatt kalapboltot nyisson, amely gyorsan felkapott hellyé vált. Nem sokkal ezután Chanel butikot nyitott Deauvilleben, a normandiai tengerpart divatos üdülőhelyén. Ott kezdte gyártani bő szabású, kényelmes alkalmi ruháit, amelyek híressé tették.

[szerkesztés] A tervezés új korszaka

Akkoriban Chanelt és ruháit merésznek tartották: a fűzőt félredobta, haját fiúsan rövidre vágatta, férfinadrágot viselt, és hagyta, hogy a nap lebarnítsa bőrét. Vásárlói imádták ruháinak egyszerűségét és eleganciáját, ami éles ellentétben állt a kor komplikált és kényelmetlen öltözködésével. A divatlapok kezdtek rá felfigyelni, és Chanel jellegzetes dzsörzékosztümjei – kardigánszerű felsőrészükkel – divathóborttá váltak Párizsban. A 20-as és 30-as évek alatt rukkolt elő a "kis fekete ruhával", a hosszú hamis gyöngyfüzér kosutümékszerekkel, továbbá a strasszból, gyémántból, rubinból készült karperesekkel és melltűkkel. Női ruháihoz olyan anyagot választott, mint a tweed és a gabardin, amelyek addig a férfiaknak voltak fenntartva.

[szerkesztés] Újfajta parfüm

Chanel legzseniálisabb ötlete az volt, hogy létrehozta a világ első "mesterséges" parfümjét. 1921 – ben felkereste őt Ernest Beaux, a fiatal vegyész, aki már évek óta tanulmányozta az aldehideket. Ezek olyan szintetikus anyagok, amelyek a desztillálási folyamat során egyre erősödő természetes virágillatot fejlesztettek. Chanel beleegyezett, hogy kipróbáljon néhány mintát. Beaux különböző illatokat állított össze, amelyeket számozott üvegekben mutatott be neki. A legenda szerint Chanel az ötödik üveget választotta, mert az ötös volt a suerencseszáma. Hogy folytassa a babonát, 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján mutatta be az új parfümöt.

[szerkesztés] Demokratikus parfüm

A Chanel N°5 forradalmasította a parfümök világát, és ma is az egyik legünnepeltebb illat. pompás frissesége mellett a természetes illatok ódivatúnak és igen költségesnek tűntek. Az első "demokratikus" parfümöt a hölgyek világszerte imádták, és még a szerényebb körülmények közt élők is megengedhették maguknak. Ma a világon már szinte minden parfümkészítő aldehideket használ. A második világháború alatt Chanel kénytelen volt bezárni divatházát, de az 50 – es évek közepén újra megnyitotta, és ismét diadalmaskodott.

[szerkesztés] A nagy tradíció

A 30-as éveket követően Chanel már nem állt elő új ötlettel, csak a híres kis fejete ruháját és szőtt kosztümjeit variálta. Mégis, a világ legelegánsabb hölgyei még mindig az ő modelljeit viselik. Coco Chanel 1971-ben meghalt, ám utódja, Karl Lagerfeld folytatja a tradíciót.

[szerkesztés] Külső hivatkozások