Dunántúli-dombság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedése
A Dunántúli-dombság magában foglalja a teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait az Alpokalja, Kisalföld, a Balaton, a Duna folyam észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe: 11 350 km², ami Magyarország kb 1/9-e. Abszolút helyzete az északi szélesség 45°48' – 46°56' és a keleti hosszúság 17°05' – 18°46'.
[szerkesztés] Földrajza
A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék, de megtalálhatóak itt a középhegységek (kb 5%-a a Dunántúli-dombságnak) és a területének egyharmadában a síkságok is.
A felszíne az újharmadkori és negyedkori pleisztocén üledékekből keletkezett. A Mecsek és a Villányi-hegység mészkő anyagú. A területen a csapadékosabb óceáni, és a meleg mediterrán hatás egyaránt érvényesül, így éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos átlagnál.
A nagytájak közül itt a legsűrűbb a folyóhálózat. Ezen vízfolyások hossza összesen 2214 km. Az állóvizek mennyisége is kimagasló. A terület 4%-át boritja vízfelület, szemben az országos 1%-os aránnyal. Ezeknek háromnegyedét mesterségesen hozták léte, a völgyek elárasztásával.
A Dunántúli-dombság kb 25%-át boritják erdők. Ez kb 200 ezer hektárt jelent. Főleg a gyertyánosok, tölgyesek, bükkösök, ezüsthársasok a jellemzőek.
[szerkesztés] Területéhez tartozó megyék
és megyeszékhelyek
- Baranya megye – (Pécs)
- Somogy megye – (Kaposvár)
- Tolna megye – (Szekszárd)
- Zala megye – (Zalaegerszeg)
[szerkesztés] Területéhez tartozó kistájak
- Zalai dombság
- Északon és nyugaton a Zala folyó, délen az országhatár, keleten a Belső Somogy határolja
- Belső Somogy
- Északon a Balaton, nyugaton a Zalai dombság, délen az országhatár, keleten pedig a Külső Somogy és a Zselic határolja
- Külső Somogy
- Északról a Balaton, keletről a Sió csatorna, délről a Kapos, nyugatról a belső-somogyi táj határolja.
- Zselic
- Északról a Külső Somogy, nyugatról a Belső Somogy, délről az országhatár, keletől meg a Völgység és a Mecsek határolja.
- Völgység
- Északról a Tolnai-hegyhát, délről a Mecsek, keletről a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja.
- Tolnai-Hegyhát
- A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolta.
- Mecsek
- Északról a Völgység, délről a Baranyai Dombság, keletről Szekszárdi dombság, és nyugatról a Zselic határolja.
- Szekszárdi dombság
- Északról a Tolnai-Hegyhát, nyugatról a Mecsek és a Völgység, keletről a Duna, és délről a Baranyai Dombság határolja.
- Baranyai Dombság
- Északról a Mecsek, délről a Villányi-hegység, keletről a Duna határolja.
- Villányi-hegység
- A Baranyai Dombság alatt húzódik.
| Alpokalja | Kőszegi-hegység • Soproni-hegység • Vasi-dombság • Balfi-dombság | |
| Kisalföld | Hanság • Fertőzug • Fertő-medence • Rábaköz • Szigetköz • Marcali-medence • Mosoni-síkság • Komárom-Esztergomi-síkság | |
| Dunántúli-dombság | Zalai-dombság • Belső-Somogy • Külső-Somogy • Zselic • Völgység • Szekszárdi-dombság • Tolnai-hegyhát • Baranyai-dombság • Villányi-hegység • Ormánság | |
| Dunántúli-középhegység | Keszthelyi-hegység • Tapolcai-medence • Balaton-felvidék • Bakony • Bakonyalja • Sokoró • Vértesalja • Velencei-hegység • Gerecse • Budai-hegység • Pilis • Visegrádi-hegység | |
| Mecsek | Nyugat-Mecsek • Kelet-Mecsek | |
| Északi-középhegység | Börzsöny • Cserhát • Mátra • Mátralába • Bükk • Aggteleki-karszt • Zempléni-hegység | |
| Alföld | Mezőföld • Sárrét • Sárköz • Drávamellék • Kiskunság • Jászság • Pesti-síkság • Hevesi-síkság • Borsodi-Mezőség • Bodrogköz • Tiszahát • Szatmári-síkság • Maros-Körös köze • Körös-vidék • Nagykunság • Hortobágy • Hajdúság • Nyírség | |
|
Lásd még: Magyarország, Magyarország földrajza |
||


Based on work by