Kaplony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu a mai Romániában Szatmár megyében. A szó jelentése tigris (magyar-török eredetű). Régebbi előfordulási formái Kuplony, Cupian (latin leírásokban) Kaplyony (a 19. századig hivatalos íratokban, tájszólásban a mai napig).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykárolytól 5 km-re északra a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik.
[szerkesztés] Története
Eredetileg a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) tulajdona volt.
A középkor megpróbáltatásait (tatárjárást, török dúlásokat) jól bírta a falu, fennmaradása köszönhető annak, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak.
Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ezt a falut is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után (1711) azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését.1712-ben érkeztek ide az első telepesek „Ez nagymértékben annak a sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld.”
1910-ben 1937, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. 1992-ben társközségével Kálmánddal együtt 4574 lakosából 3367 magyar, 964 német, 144 román és 99 cigány volt. 2002-es népszámlálási adatok 3135 lakosából 2844 magyar, 91 román, 99 német/sváb, 100 cigány (roma)
[szerkesztés] Látnivalók
A falu nevezetessége: - A Károlyi-sírbolt, mely az Ybl Miklós tervei szerint átépített román kori temlpom alatt található. Itt nyugszik gr. Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, aki 1711-ben a nagymajtényi síkon letette a fegyvert. - A neoromán stílusban Ybl Miklós által újjáépített Szent Antal templom. A majd ezer éves régi templom földrengés áldozata lett, már 1080 ban okmányokban említik.
[szerkesztés] A tempom rövid története
1848. június 18-án, Szentháromság vasárnapján, Hám János szatmári püspök szentelte fel Kaplony harmadik templomát. Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján, 1080-ban bencés monostor és templom állott, Szent Márton tiszteletére, a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) építtetett saját birtokán. 1711, a szatmári béke megkötése után gróf Károlyi Gáspár engedélyt kapott az egri püspöktől, Telekesi István-tól, hogy az akkor már romos templomot lebontsa, és annak megmaradó alapjaira felépítette a Megtestesült Ige tiszteletére az új templomot. Oltárképe ma a kolostor folyosóján látható. Ezt a második templomot, 1834. október 15-én egy földrengés romba döntötte. 1844. április 26-án, gróf Károlyi György jóvoltából megkezdték az új, és ma is álló templom építését Ybl Miklós tervei alapján. 1847-ben már a kriptát festették és 1848. június 18-án nagy ünnepélyességgel fel is szentelték. Minden évben június 13-án Kirbály, templombúcsú van Kaplonyban.
[szerkesztés] Testvértelepülések
- Taktaszada (2003)
- Tát (2005)
- Mérk (2005)


Based on work by