Budamér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budamér: (szlovákul Budimír, lengyelül Budzymir) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassai járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 10 km-re északkeletre, a Tarca jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv Budimir személynévből ered, valószínűleg első birtokosáról nevezték el.
[szerkesztés] Története
A települést 1289-ben abban az oklevélben említik először, melyben birtokosa Somosi Péter felosztja birtokait öt fia között. Kis- és Nagybudmért János nevű fia nyerte el, az oklevélben villa Bodomer Maior et Minor Bodomer alakban szerepel. A falu ekkor már fejlett település volt és eredete valószínűleg a 12. századig nyúlik vissza. 1326-ban érdemeikért királyi adományként az Aba nemzetség budaméri ágához tartoró János magiszter kapta. Az 1332–1335-ös pápai tizedjegyzék említik Fülöp nevű papját. A 15. században a települést ismét egy faluként említik. 1427-ben Budamér birtokosa Budaméri András 23 portával adózik. Az Aba nemzetség itteni ágának utolsó férfitagja János halála után 1458-ban birtokait a király a nemzetség somosi ágának adta. 1567-ben a község 7 és fél portával adózott. 1598-ban 29 lakott házat számoltak a településen. Az 1565-ös tizedjegyzékben 23 paraszti és 2 zsellérháztartást említenek. A 16. század második felében Budamér magyar többségű falu lett, ami annak köszönhető, hogy a délről a török elől menekülve sok magyar költözött erre a vidékre. Később ez a folyamat megfordult és 1715-ben a 11 jobbágycsalád közül már 8 szlovák eredetű volt. A 18. században a falu teljesen elszlovákosodott. 1673-ban az Osztrogh családnak volt itt udvarháza. 1848. december 11-én Schlik altábornagy császári csapatai itt győzték le Pulszky Sándor nemzetőr és népfelkelő seregét. 1910-ben 571, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetetileg a 13. század második felében épült. Eredetileg a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. 1745-ben barokk stílusban építették át, majd 1878 és 1900 között megújították.
- Kastélya a 18. század második harmadában épült, mai formáját 1812-ben nyerte el, amikor klasszicista stílusban építették át. Az 1960-as évek óta a szlovák techika múzeuma működik benne.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1795. január 20-án Ujházy László politikus, Sáros vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, 1848-ban a felvidéki védelmi harcok fő irányítója, komáromi kormánybiztos, a vár védelmének szervezője.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Kassa-vidéki járás települései | |
|---|---|
|
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Gömörhegyvég (Poproč) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Družstevná pri Hornáde) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kehnyec (Kechnec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Migléc (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Pány (Paňovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov) |
|


Based on work by