Deáki
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Deáki (szlovákul Diakovce) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. 2001-ben 2187 lakosából 1564 magyar és 596 szlovék volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Galántától 12 km-re délkeletre, Vágsellyétől 2 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
1001-ben I. István bencéseket telepített ide, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1002-ben a pannonhalmi apátság alapítólevelében mai Deáki régi Wag nevén szintén az adományozott birtokok közt szerepel. 1090-ben Szent László király oklevelében is még Wag néven említik. 1138-ban II. Béla király oklevele Vágfölötti Salaföld néven említi. 1228-ban épített kéttornyú román stílusú temploma Szlovákia legrégibb műemléke. Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. Legrégibb része az 1103-ban épített Szent István kápolna. Egy 1296-ból fennmaradt okiratban a falu már a mai névhez hasonló Monasterium Deáki (Deákmonostor) alakban szerepel mint a sellyei birtok része. 1317-ben Csák Máté a földesura. 1526-ban a mohácsi csatát követően az apátság nehéz anyagi helyzete miatt a birtokot zálogba adta Deáki Bakics Pálnak, 1535-ben Thurzó Elek országbíró szerezte meg. 1557-ben 44 adózó portát számláltak a községben, 1588-ban 25, 1606-ban már csak 12 portája volt. 1612-ben a falu újra az apátság birtoka lett és egy évvel később II. Mátyás király visszaadata a korábban a reformátusok által elfoglalt templomot is a katolikusoknak. A török időkben a falut többször is feldúlták a portyázó hadak, a török fenyegetéstől csak 1685-ben szabadult meg végleg. Református iskolája a 18. században nyílott meg, ekkor épült a reformátusok imaháza is. 1831-ben a kolera szedett számos áldozatot a községben. Az 1849. június 20-21. között lezajlott peredi csata során a deáki templomnál voltak felállítva a császári csapatok ágyúi. 1910-ben 2949 lakosából 2932 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 13. században épült, elődje egy 12. századi kápolna volt. A templomot 1872 és 1875 között neoromán stílusban bővítették.
- Református temploma 1791-ben épült.
- A település Felsőszeli felé eső határában termálfürdő található.
- Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. A deáki templomról is található feljegyzés benne.
- A katolikus iskola 1908-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1884. április 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Vágsellyei járás települései | |
|---|---|
|
Vágsellye (Šaľa) |
|


Based on work by