Historizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A historizmus latinból ered, jelentése: történetiség. ÉPÍTÉSZET: Jellemzői:''
- elsősorban a 19. század második felében uralkodott,de még az 1900 utáni években is számos épületen kimutatható
- A különféle országokban lezajló stílusvitákban bárki bármilyen stílust tűzött zászlóra,könnyen megtalálhatta hozzá a megfelelő indoklást,amely megfelelt az adott kor erkölcsi és kulturális normáinak.
- kezdetben (1860 körül)a reneszánsz elemeit használja, a homlokzattagolás visszafogott,az armírozással kiemelt rizolitok kevésbé ugranak ki
- 1870-től megjelennek a rusztikus,súlyos lábazatok és a hangsúlyos rizolitos homlokzattagolás,az épületeken néha fellelhető a valódi kőburkolat
- 1880-tól az öntöttvas szerkezetek megmutatása,és a díszítés (nyerstégla,terrakotta,mázas kerámia díszek)jellemzi
- 1890-től a figyelemfelkeltő,díszes stílusok vállnak dominánssá ( németalföldi késő reneszánsz,barokk,rokokó),megjelennek a meredek oromzatok
A KIEGYEZÉSt (1867. máj. 29.) követő időszakban jelentős fejlődés,és városiasodás ment végbe hazánkban,melynek a leglátványosabb eredményei Budapesten voltak észlelhetőek,bár Kassán,Szegeden,Temesvárott,Aradon, és Kolozsvárott jelentős bérházépítési munkálatok indultak meg.
A legtöbb beruházást a Fővárosi Pénzalapból finanszírozták.Ebben az időszakban épült Budapesten a legtöbb sugárút,körút és a nagyszabású középületek is.(1873-ban Pest,Buda és Óbuda egyesítésével megkezdőtött az útvonalak szabályozása.)
1871/72 -től a József Politechnikum Királyi József Műegyetemként működött tovább. 1879-ben megalakult az Állami Középipartanoda.
Városi paloták és palota bérházak:
- drágák voltak,rengeteg technikai újítás volt bennük (pl. vezetékes víz),minden nemű luxus elérhető volt a bérházakban is (istálló,kocsiszín),ezzel próbálták a gazdag polgárságot arra ösztönözni,hogy a vidéki házak helyett inkább költözzenek az oly' sok lehetőséget kínáló városba
Villák és nyaralók:
- Budapesten az Andrássy út külső szakaszán épült a legtöbb villa.
- A nyilvánosan látogatható terek az épület földszintjén,a többi, ált. privát szféraként tekinthető szoba az emeleten volt
- általában németországi/itáliai neoreneszánsz,romantika stílusúak
Szállodák:
- minden nagyobb városban volt legalább egy szálloda,ami kielégítette a túristák igényeit
- általában a központ közelében,esetleg a vasúthoz vezető úton épültek
- különféle termekkel voltak ellátva
- legtöbbjük fel volt szerelve lifttel,központi fűtéssel,telefonnal és távíróval is
Munkáslakóházak:
- általában a cégek építették őket alkalmazottjaik elszállásolására
- a legtöbb ilyen lakóházat a MÁV építtette
Templomépítészet:
- felekezetenként változó,általában sokszínű, egyedül a zsinagógák tartották meg eredeti formájukat
Kúltúrális és sportlétesítmények:
- a színházak korszerűsítése,kiállítások megnyitása (sokszor pavilonos formában)
- a Magyar Királyi Operaház megalakulása (a színházak nem feleltek meg az elvárásoknak)
- a Nemzeti Tornacsarnok megépítése
- fürdők,és kisebb sportegyletek épületei
Kórházak:
- megnő a városokbana rossz körülmények között élő szegények száma, így szükségessé válik a kórházak építése
- pavilonos szerkezetű kórházak megjelenése pl. Szent Iván Kórház (Bp.)
Pénzintézetek:
- 1867 után sok vállalkozást indítanak, így nőtt a bankok és hitelintézetek száma
- általában előkelő tereken épültek
Kereskedelmi,ipari és mezőgazdasági épületek:
- pályaudvarok,gyárak építése
Az állandó Országház:
- pályázatot írtak ki,melyben egy bizottság döntött a tervező kiléte felől
- Steindl Imre neoótikus pályamunkája lett az első helyezett
- az építkezéseket 1885-ben kezdték, az épületet 1902-ben már használták,de csak 1904-re lett teljesen kész


Based on work by