Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális gyűjtőpárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
A fides latin szó hűséget, bizalmat jelent.
| Fidesz – Magyar Polgári Szövetség | |
|---|---|
| Elnöke | Orbán Viktor |
| Alelnök(ök) | Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Varga Mihály |
| Frakcióvezető | Navracsics Tibor |
| Alapítva | 1988. március 30. |
| Székház | 1088 Budapest, VIII. Szentkirályi utca 18. |
| Politikai ideológia | konzervatív, nemzeti |
| Pártszín(ek) | narancssárga |
| Parlamenti jelenlét | 1990– |
| Weboldal | http://www.fidesz.hu |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatal Demokraták Szövetsége
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el. A fides latin szó, jelentése hit, hűség, bizalom, őszinteség, becsületesség.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, s állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.
A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.
1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[1] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)
[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Párt
A párt jobbra tolódott, s bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.
A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereségét Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)
[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
2003-ban a párt más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.
A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.
Legnagyobb sikerét 2004-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon a szavazatok 47,4%-át szerezte meg.
A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)
[szerkesztés] Elnökei
- 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányítja a pártot
- 1993-tól Orbán Viktor
- 2000-től Kövér László
- 2001-től Pokorni Zoltán
- 2002-től ügyvezető elnökként Áder János
- 2003-tól ismét Orbán Viktor
[szerkesztés] Választott testületei
[szerkesztés] Országos elnökség
- Elnök: Orbán Viktor
- Alelnökök: Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó, Varga Mihály
- Elnökségi tagok: Orbán Viktor, Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Áder János, Kövér László (választmányi elnök), Pelczné Gáll Ildikó, Varga Mihály
[szerkesztés] Országos választmány
- Elnök: Kövér László
- Alelnökök: Balogh József, Dobó László, Kovács Zoltán, Németh Zsolt, Ódor Ferenc, Simicskó István
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Választási eredmények
[szerkesztés] Országgyűlési választás
| Választások | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 439 481 | 8,95% | 63 064* | 1,85%* | 21 | 5,44% | ellenzék |
| 1994-es | 379 295 | 7,02% | 29 391* | 0,69%* | 20 | 5,18% | ellenzék |
| 1998-as | 1 263 522 | 28,18% | 187 609 | 38,80% | 148 | 38,34% | kormánypárt |
| 2002-es | 2 306 763 | 41,07% | 2 196 524 | 49,97% | 164 | 42,49% | ellenzék |
| 2006-os | 2 272 979 | 42,03% | 1 511 176 | 46,65% | 164 (141) | 42,49% | ellenzék |
*Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
Megjegyzések:
- Az első fordulós eredmények a területi listákra leadott szavazatok számát mutatják
- A második fordulós eredmények az egyéni választókerületekben leadott szavazatok számát mutatják, kivétel 1998 (területi)
- 2002: Csak az MDF-fel közös listán indult
- 2006: Csak a KDNP-vel közös listán indult
- Lásd még: A magyar választási rendszer
[szerkesztés] Önkormányzati választás
- 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
- 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
- 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
- 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
- 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
[szerkesztés] Európai parlamenti választás
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 1 457 750 | 47,40% | 12 | Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) | Európai Néppárt (EPP) |
[szerkesztés] Jegyzet
- ^ A folyamat részleteiről ld. pl. Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Árnyékkormányt és liberális nyitást fontolgatnak a Fideszben (Index.hu, 2006. június 17.)
- A párt története a fidesz.hu-n.
| Magyarországi politikai pártok | ||
|---|---|---|
|
Parlamenti pártok |
Magyar Szocialista Párt (190) | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (141) | Kereszténydemokrata Néppárt (23) | Szabad Demokraták Szövetsége (20) | Magyar Demokrata Fórum (11) | Somogyért Egyesület* (1) |
|
|
Parlamenten kívüli pártok** |
MIÉP–Jobbik a Harmadik Út (MIÉP és Jobbik) (2,20%) | Magyar Kommunista Munkáspárt (0,41%) | Centrum (0,32%) | Független Kisgazdapárt (0,02%) | egyéb (0,27%) |
|
|
Az Európai Parlamentben |
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (12) | Magyar Szocialista Párt (9) | Szabad Demokraták Szövetsége (2) | Magyar Demokrata Fórum (1) |
|


Based on work by