Balaton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a tóról szól. További jelentéseihez lásd: Balaton (egyértelműsítő lap)
Balaton
Balaton -
Hely Nyugat-Magyarország
Tszf. magasság 104 m
Elsődleges források Zala
Elsődleges lefolyások Sió
Települések Keszthely, Siófok
Méretek
Hosszúság 79 km
Szélesség 1,3-12,7 km
Felszíni terület 594 km²
Átlagos mélység 3,0–3,6 m
Legnagyobb mélység 12,5 m
Part hossza 195 km
A Balaton elhelyezkedése
A Balaton elhelyezkedése
A Balaton eső előtt hattyúkkal
A Balaton eső előtt hattyúkkal
A Zala, a Balaton fő vízszállítója
A Zala, a Balaton fő vízszállítója
A Balaton a Badacsonnyal a háttérben
A Balaton a Badacsonnyal a háttérben

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[1] becenevén „a magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Magyar elnevezése a szláv "blato", mocsár, sár szóból ered. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppi tó; ezek az Európában legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavak. 79 km hosszú, 13 km széles, 594 km² a felülete. Benne található a Tihanyi-félsziget. A tó átlagos mélysége 3,0–3,6 m, legmélyebb pontja 12,5 m, vizének hőmérséklete nyáron elérheti a 28 °C-ot is. Déli partján a vize sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék. Egyes részein halásznak is. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag egyik leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők és termálforrások is találhatóak.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Balaton a Dunántúl közepén fekszik, a Bakony, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.

[szerkesztés] Méretei

  • Hossz: 79 km
  • Szélesség: 7,7 km (átlagos)
    • legnagyobb szélesség: 12,7 km (Balatonaliga és Balatonalmádi között)
    • legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
  • Mélység: 3,0–3,6 m (átlagos)
    • Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
    • Legsekélyebb: 0,5–0,8 m (a déli parton, 300-500 méterre a parttól), 1,2–2,0 m (északon, pár méterre a parttól)
  • Terület: 594 km²
  • Partszakasz hossza: 195 km
  • Vízmennyiség: 1,9 milliárd

[szerkesztés] Geológia

A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak.

[szerkesztés] Hidrogeológia

A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területére hulló csapadék, a párolgás és a Sió csatorna általi vízszintszabályozás van hatással. Évente kb. 176 millió csapadék hullik az 5774,5 km²-es vízgyűjtő területre, ebből 930–1000 millió m³ kerül a tóba. A Balatonra évente kb. 370 millió m³ csapadék hullik. A Zala folyóból és különböző patakokból másodpercenként 17 m³ víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel is csökken.

A Balatont tápláló felszíni vizek:

Kis-Balaton

A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a friss víz a Balatonba. Ezenkívül rengeteg különleges madár- és növényfaj él meg itt, köszönhetően a Zala folyó mocsárvidékének és nádasainak.

Az 1920-as években a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt, ekkor a Zala folyót szabályozták és egyenesen a tóba ömlött. A Balaton emiatt kezdett elalgásodni, és felborult a biológiai egyensúlya. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, és az 1980-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.

A Zala folyó

A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Ezzel Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. A Zala észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el a Kis-Balatont, hogy Keszthelytől délre a Balatonba folyjon.

Sió

A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti.


[szerkesztés] Turizmus

Nagyobb üdülőhelyei: Keszthely, Balatongyörök, Badacsony, Balatonrendes, Révfülöp, Alsóörs, Balatonakali, Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonvilágos, Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonmáriafürdő és Balatonberény.

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Települések

Balaton környéke
Balaton környéke

A part mentén az alábbi települések találhatók:

[szerkesztés] Északi part

Kelettől nyugat felé:

BalatonfőkajárBalatonakarattyaBalatonkeneseBalatonfűzfőBalatonalmádiAlsóörsPaloznakCsopakBalatonfüredTihanyAszófőÖrvényesBalatonudvari – Fövenyes – BalatonakaliZánkaBalatonszepezd – Szepezdfürdő – Révfülöp – Pálköve – ÁbrahámhegyBalatonrendesBadacsonytomajBadacsonyBadacsonytördemicSzigligetBalatonedericsBalatongyörökVonyarcvashegyGyenesdiásKeszthely

[szerkesztés] Déli part

Kelettől nyugat felé:

Balatonakarattya – Balatonaliga – Balatonvilágos – Sóstó – Szabadifürdő – Siófok – Széplak – ZamárdiSzántódBalatonföldvárBalatonszárszóBalatonszemesBalatonlelleBalatonboglárFonyód – Bélatelep – BalatonfenyvesBalatonmáriafürdőBalatonkeresztúrBalatonberény – Fenékpuszta

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Szlovénul Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat.