Hippiasz (filozófus)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hippiasz, Hippias (Elisz, Kr. e. IV. század – ?,?): görög szofista filozófus
Korának kiemelkedő szónoka volt. Sokoldalúan képzett egyéniség volt, az olümpiai ünnepségen előkelő megjelenésével és szellemes beszédével nyűgözte le a megjelenteket, mindamellett jó írói készséggel is rendelkezett. Az ókori hagyomány szerint számos -mára sajnos teljesen elveszett- eposzt, tragédiát és retorikai művet írt. Foglalkozott grammatikával, festészettel, építészettel és Görögország őstörténetével is. Platón élesen bírálja a Hippiasz-dialógusban. Fennmaradt műve, a „Troikosz logosz" (Trójai beszéd) a mítikus szereplők, az agg Nesztór és az ifjú Neoptolemosz erkölcsbölcseleti párbeszédével a legrégebbi példája a dialógus műfajának.
[szerkesztés] Források
- Pecz: Ókori lexikon
|
Milétoszi iskola : Thalész · Anaximandrosz · Anaximenész Püthagoreusok : Püthagorasz · Alkmaión · Philolaosz · Arkhütasz Epheszoszi iskola : Hérakleitosz — Eleai iskola : Xenophanész · Parmenidész · Eleai Zénón · Melisszosz Posztparmenideánus pluralisták : Anaxagorasz · Empedoklész — Atomisták : Leukipposz · Démokritosz Szofisták : Prótagorasz · Prodikosz · Gorgiasz · Hippiasz · Kritiasz · Thraszümakhosz · Antiphón · Anonymus Iamblichi · pszeudo-Arisztotelész |


Based on work by