Innin alvilágjárása

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Innin alvilágjárása, a Kr. e. II. évezred elején keletkezett sumer mitológiai eposz. Hőse Innin (más átírás szerint Innini), az ősi dél-mezopotámiai termékenység-istennő, aki a nádköteg termékenységszimbólumából egyetemes istenséggé vált. Az eposz a termékenység mítoszát dolgozza fel, éspedig annak kifejlett, a Dumuzi-mítoszokkal egybefonódott alakját. Az eposz a Dumuzi végzete és az Innin, Dumuzi és Bilulu című költemények fejlődésvonalában az utolsó tag.

Cselekménye a következő: Innin, elhagyva szentélyeit „a nagy föld, az alvilág felé fordította a vágyát”. Az alvilág kapujában Neti kapuőrtől kér bebocsátást azt mondva, hogy Ereskigalhoz érkezett, részt venni férje halotti torán. Ereskigal parancsot ad, hogy az alvilág hét kapujában fosszák meg hét isteni erejétől. A meztelen istennőt az Anunnák ítélik el, közben Innin követe, Ninsubur, Enlil, Nanna, majd Enki színe elé áll a következő kéréssel:


   
Innin alvilágjárása
Enki atya, lányod ne engedd az alvilágban odaveszni
nemes aranyod ne engedd az alvilág porában elsüllyedni
nemes lazúrkőd ne engedd ötvös drágakövének széttörni
puszpánfát ne engedd ács fájává széthasítni
a szűzi úrnőt ne engedd az alvilágban odaveszni!
   
Innin alvilágjárása

Enki erre két kis alakocskát teremt, s odaadja nekik az élet füvét és vizét. Ezekkel először a testét fájlaló Ereskigalt gyógyítják meg, majd a jutalom helyett megkapott holttesből életre keltik Innint. Az Annuna istenek azonban csak akkor engedik vissza a Innint a földre, ha helyettest küld maga helyett. Az istennő sorra járja szentélyeit Sumerben, s Kubala templomában, Urukban meglepetés várja:


   
Innin alvilágjárása
Íme Dumuzi: pompás ruhában, pompás székén kevélyen ül
pompás nyoszolyán hever
megtanulta asszony ölelését, megtanulta a csókot.
   
Innin alvilágjárása

Innin az ördögök kezére adja hűtlen férjét. Az ördögök Dumuzit hosszasan üldözik, végül a Gestinanna karámjánál fogják el. Magukkal hurcolják, azonban úgy ítélnek, hogy Innin és Dumuzi felváltva töltsenek el fél-fél évet az alvilágban.

Az eposz hatása alatt jött létre Innin mítoszának akkád változata, az Istar alvilágjárása. Az Innin – Dumuzi – Gestinanna csoport mítoszköréhez tartoznak még a Dumuzi-siratók, az Edinna uszagga. Innin és Dumuzi nászához, amit a szöveg feltételez pedig a Dumuzi és Enkimdu és Innin nászénekei.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

A sumer irodalom kistükre (Budapest, 1970)