Inkey család

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Inkey család egy dunántúli nemesi család volt, akik Nagykanizsa környékén éltek. A család kastélya Iharosberényben található.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Iharosberényben 1726-ban telepedett le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben, Inkey Gáspár építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. A község 1726-tól az Inkey család birtoka volt, és az is maradt 219 esztendőn át, egészen 1945-ig. A két évszázad alatt meghatározó szerepet játszottak a község életében. A családról az a monda járja a környéken, hogy ősük kanász volt, aki lefejezett egy török basát miközben az egy patak fölé hajolva éppen szomját oltotta. Állítólag ezért kapta azt a kiváltságot, amely értelmében birtokába szállottak mindazon földek, melyeket egy nap alatt körül tudott lovagolni. A mondabeli patakot ma is mutogatják az idősebbek „Petekút” néven. A valóságban a pallíni Inkey család magát a Dunántúli ismert Inkey Loránth családdal egy közös törzsből eredezteti, mely a 17. század végén a hangzatosabb Inkey nevet vette használatba. A család a Dunántúlon és Horvátországban is rendelkezett birtokokkal. Nemessége állítólag 1419-ben erősíttetett meg. A családfa élén álló Inkey Ferenc fiát 1693-ban meggyilkolták és csak lányai maradtak. Másik fia, János, még a 17. század végén nádori adományt vitt Rigyác, Petri, Eszteregnye helységbeli birtokaira, majd megszerezve a fiú örökös nélkül meghalt Nagy Ferenc leányaitól Iharosberény, Sormás, Újudvar, Iharos, Miháld falvakat. Azokra III. Károlytól 1721. október 3-án adományt nyert, még Inkei Loránth néven. Ekkor kerül birtokába az előnevet adó Palin község is és utána vette föl a család a pallini Inkey nevet.

János 1717-1732 között zalai alispán volt, majd 1735-ben királyi tanácsosi rangra emelkedett. 1747-ben halt meg. Fiai közül kettő, Gáspár és Boldizsár két ágra bontotta a családot. Az előbbi ága iharosberényi, az utóbbi ága a pallíni előnevet használta, fő birtokaik után. Gáspár katonai pályát választott. Már 1756-ban a Dessewfy ezred ezredese lett, 1772-ben már tábornoka volt. Ő építette 1750-ben a család iharosberényi kastélyát, illetve 1786-ban a (családi) nagykanizsai Inkey kápolnát. A család kriptája Iharosban, kápolnája Nagykanizsán, kastélya Iharosberényben található. 1815-1817 között a kastélyhoz tartozó birtok jószágigazgatója volt Bartosságh József gazdasági író is.

A taródházi temetőben nyugszik a család egyik híres tagja, az akadémikus Inkey Béla (1847-1921) geológus, aki a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója volt.

A családból Inkey Nándor 1875-ben, József 1895-ben kapott bárói rangot.

[szerkesztés] A család címere

A paizs kék udvarában hármas halmon ágaskodó koronás oroszlán. Első jobb lábával buzogányt, a másikkal levágott török fejet tartva. A paizs fölötti sisak koronáján páncélos kar könyököl, buzogányt tartva, kétfelől jobbról kiterjesztett fekete sasszárny között. A foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A család címere látható az iharosberényi kastélyon is.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken