Bodrogi Tibor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bodrogi Tibor (Újpest, 1924. szeptember 20. – Budapest, 1986. március 6.) etnológus.

Tanulmányait Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, néprajz-ősrégészet szakon végezte. 1948-tól muzeológus, 1961-től 1968-ig főigazgató a Néprajzi Múzeumban. 1969-től 1975-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos osztályvezetője, majd 1978-tól haláláig igazgatóhelyettese.

Muzeológusként több tanulmányúton is járt Afrikában, Észak-Amerikában, Ausztráliában és Kelet-Ázsiában.

Az Acta Ethnographica főszerkesztője és a Néprajzi Társaság alelnöke volt.

Fő kutatási területe az etnológia, különösebben a művészetetnológia, szociálantropológia, területileg Óceánia és Indonézia néprajza. A nyugat-európai etnológia klasszikusainak (Morgan, Frazer, Birket-Smith) magyar fordítója és interpretálója.

Tanulmányai, cikkei a hazai és a külföldi szaklapokban jelennek meg.

[szerkesztés] Főbb művei

  • Óceánia művészete – Budapest, 1959
  • Art in Northeast New Guinea – Budapest, 1961
  • Mesterségek születése – Budapest, 1961
  • Társadalmak születése – Budapest, 1962
  • Afrika művészete – Budapest, 1967
  • Indonézia művészete – Budapest, 1971
  • Törzsi művészet – Budapest, 1981