Bulla Elma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bulla Elma (Selmecbánya, 1913. augusztus 26. – Budapest, 1980. május 14.) Kossuth-díjas (1956) érdemes művész (1954) és kiváló művész (1960) magyar színésznő.

Pozsonyban szülei beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A csodagyerek

1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven járta Európát. Amikor fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), látta Max Reinhardt, aki beszélt szüleivel és átvette a tanítását. A színjátszás alapismereteit Margarethe Forbes-től tanulta, aki korábban Darvas Lilit is tanította. Tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban.

[szerkesztés] Itthon

Bárdos Artúr 1934-ben hazahívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában. "Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza..." – írta alakításáról Kosztolányi Dezső.

A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult és a svábhegyi szanatóriumban beleszeretett kezelőorvosába, dr. Nagy Endrébe. A Mátyás tmeplomban 1936-ban megesküdtek. Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt vettekk közös otthont. Nagy professzor kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A házasság azonban nem volt tartós, Bulla ELma később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró felesége lett.

George Bernard Shaw darabjában 1936-ban eljátszotta Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába. Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben játszotta el a "Vallomás" filmváltozata ("Én voltam") főszerepét, többek közt Csortos Gyulával együtt szerepelve.

1938-ban a Vígszínházhoz szerződött.

Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben, Muráti Lilivel a "Késő" című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban.

A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Örkény István Macskajáték című darabjában Giza szerepét, Sulyok Mária partnereként.

Fontosabb szerepei: Judit (George Bernard Shaw: Az ördög cimborája); Johanna (George Bernard Shaw: Szent Johanna); Édes Anna (Kosztolányi Dezső); Candida (George Bernard Shaw); Hedvig (Henrik Ibsen: A vadkacsa); Kate Keller (Arthur Miller: Édes fiaim); Anya (Karel Čapek: Fiaim); Alvingné (Henrik Ibsen: Kísértetek); Bettina Clausen (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt); Mónika (Mesterházi Lajos: Pesti emberek); Lizzie (Richard Nash: Az esőcsináló); Lady (Tennessee Williams: Orpheusz alászáll); Mathilde von Zahnd (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok); Marthe (Joseph Kesselring: Arzén és levendula); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Mme Arcati (Noël Coward: Vidám kísértet); Giza (Örkény István: Macskajáték); Ambra (Aldo Nicolai: Hárman a padon).

[szerkesztés] Filmszerepei

  • Két történet a félmúltból (1980)
  • A Téglafal mögött (1979)
  • Philemon és Baucis (1978) – Öregasszony
  • Intőkönyvem története (1974) (tévéfilm) – Baba néni
  • Álljon meg a menet! (1973) – Babjákné
  • Macskajáték (1972) – Giza
  • A Danaida (1971) (tévéfilm) – Mummy
  • Vasárnapok (1971) (tévéfilm) – Dávid anyja
  • Bors" (1968) (tévéfilm sorozat) – Belováry Mónika báróné
  • Szeressétek Odor Emíliát! (1968) – Intézeti igazgatónő
  • Az orvos halála (1966) – Emmi, Weisz felesége
  • Iszony (1965)
  • Világos feladja (1964)
  • Párbeszéd (1963) – Kocsis háziasszonya
  • Hosszú az út hazáig (1960) – Csűrösné
  • Razzia (1958/I) – Tóthné
  • Családfő (1958) (tévéfilm) – Anya
  • Két vallomás (1957)
  • Ünnepi vacsora (1956) – Györgyi néni
  • Egy pikoló világos (1955) – Csériné
  • A Város alatt (1953) – Váradiné, Géza anyja
  • Fény és árnyék (1943) – Mária, Gábor felesége
  • Késö (1943) – Mária, Tamássy felesége
  • Isten rabjai (1942) – Margit hercegnő
  • A 2000 pengős férfi (1942) – Kelemen Klári
  • Az 5-ös számú őrház (1942) – Zsuzsa
  • Éjfélre kiderül (1942) – Kállainé
  • Férfihűség (1942) – Júlia, Sándorffy felesége
  • Kísértés (1941) – Mária, Kétzy felesége
  • Es flüstert die Liebe (1935) – Marion Beriot
  • Mindent a nőért! (1933)
  • Der Herr auf Bestellung (1930) – Titi

[szerkesztés] Külső hivatkozások