Antiopé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Antiopé, görög mitológiai alak, Nükteusz thébai király és Polüxó leánya. Zeusz egy szatír képében elcsábította. Az apja terhes leányát látva iszonyú haragra gerjedt, ezért Antiopé Sziküónba menekült, ahol Epópeusz király felesége lett. Nükteusz szégyenében öngyilkos lett, de halála előtt bátyjára, Lükoszra bízta, hogy álljon bosszút. Lükosz feldúlta Sziküónt, megölte Epópeuszt, Antiopét pedig visszavitte Thébaiba. Eközben Antiopé megszülte ikerfiait, Amphiónt és Zéthoszt, de kénytelen volt kitenni őket a Kitharión hegyére. Lükosz Antiopét börtönbe záratta, és feleségével, Dirkével együtt kegyetlenül sanyargatta. Végül kiszabadult, a Kithariónon, fiainál keresett menedéket. A fiai Dirkét egy bika szarvaira kötözték (mivel ő is ezt a sorsot szánta anyjuknak), s holttestét egy forrásba vetették, Lükoszt pedig megölték. A mítosz egy másik változata szerint Dionüszosz őrületet bocsátott Antiopéra amiatt, hogy fiai megölték hívét, Dirkét. Az asszony bebolyongta egész Hellászt, mígnem végül találkozott Phókosszal, aki meggyógyította és feleségül vette. A monda legtöbb elemét Propertius őrizte meg, amely Euripidész egy elveszett tragédiája alapján íródott.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by