Belgorodi terület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Belgorodi terület (Белгородская область)
A Belgorodi terület címere

A Belgorodi terület zászlaja

Belgorodi terület
Székhely Belgorod
Terület 27 100 km2
Népesség (2005) 1 511 600 fő
Népsűrűség 55,8 fő/km2
Járások száma 21 járás (rajon), 1 városkörzet (gorodszkoj okrug)
Alapítás 1954. január 6.
Rendszámtábla-kód 31

A Belgorodi terület (oroszul: Белгородская область) az Orosz Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt); a Központi Szövetségi Körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, Moszkvától 5–700 km-re fekszik. Északon a Kurszki, keleten a Voronyezsi területtel, valamint nyugaton és délen 540 km hosszan Ukrajnával határos. Közigazgatási központja Belgorod.

Területe 27 100 km²; lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Természetföldrajz

[szerkesztés] Domborzat, vízrajz

A terület a Közép-orosz hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m (Prohorovi járás).

Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói: északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla; valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Szeverszkij Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.

[szerkesztés] Ásványkincsek

A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több 10 milliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarooszkoli és a Novooszkoli járásban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb menniységben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete −8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

A Szeverszkij Donyec folyó
A Szeverszkij Donyec folyó

Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.

Az állatvilágot őz, vaddisznó, róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, küzülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.

Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

  • "Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban
  • "Jamszkaja sztyep" – a Sztarooszkoli járásban.

[szerkesztés] Történelem

A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre. Korábban, 1779 és 1954 között legnagyobb része a Kurszki kormányzósághoz (később: -területhez) tartozott.

A 16. század végétől ezen a vidéken védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére. A 17. század közepére a mintegy 800 km hosszú védvonal Tambovon át egészen Szimbirszk városáig ért. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a Poltava melletti híres ütközetben, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.

1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne pl. Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.

A II. világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Ipar, bányászat

A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.

További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:

  • Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas")
  • Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára
  • Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár
  • Lebegyinszki ércdúsító kombinát
  • Sztojlenszk ércdúsító kombinát
  • Gubkino
  • Valujki

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.

[szerkesztés] Közlekedés

A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.

[szerkesztés] Népesség

A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Orosz Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Zárójelben a lakosság száma 2005-ben (ezer fő)

  • Belgorod (340,9)
  • Sztarij Oszkol (217,4 )
  • Gubkin (86,3)
  • Sebekino (45,6)
  • Alekszejevka (39,3)
  • Valujki (35,8)
  • Novij Oszkol (20,6)
  • Sztroityel (20,1)

[szerkesztés] Politika, közigazgatás

A Belgorodi terület élén a kormányzó, Jevgenyij Szavcsenko áll, akit első alkalommal 1993-ban neveztek ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása:

  • Egységes Oroszország Párt: 20 hely
  • Kommunista Párt: 4 hely
  • Liberális Demokrata Párt: 2 hely
  • Haza Szövetség: 1 hely
  • Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)

2006. január 1. óta a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat működik. Közülük 1 városi körzet (городской округ) – a közigazgatási központ, Belgorod – és 21 járás (район), továbbá 28 városi község és 287 falusi község. A járások a következők:

[szerkesztés] Járások

  • Alekszejevkai járás
  • Belgorodi járás
  • Boriszovi járás
  • Valujki járás
  • Vejgyelejevkai járás
  • Volokonovkai járás
  • Grajvoroni járás
  • Gubkini járás
  • Ivnyai járás
  • Korocsai járás
  • Krasznojei járás
  • Krasznogvardejszkojei járás
  • Krasznojarugai járás
  • Novooszkoli járás
  • Prohorovi járás
  • Rakitnojei járás
  • Rovenyki járás
  • Sztarooszkoli járás
  • Csernyankai járás
  • Sebekinoi járás
  • Jakovlevoi járás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok Adigeföld | Altáj | Baskíria | Burjátia | Csecsenföld | Csuvasföld | Dagesztán | Észak-Oszétia | Hakaszföld | Ingusföld | Jakutföld | Kabard-Balkárföld | Kalmükföld | Karacsáj-Cserkeszföld |Karélia | Komiföld | Mariföld | Mordvinföld | Tatárföld | Tuva | Udmurtföld
Határterületek Altáji határterület | Habarovszki határterület | Krasznodari határterület | Krasznojarszki határterület | Permi határterület | Sztavropoli határterület | Tengermelléki határterület
Területek Amúri | Arhangelszki | Asztrahanyi | Belgorodi | Brjanszki | Csejlabinszki | Csitai1 | Irkutszki2 | Ivanovói | Kalinyingrádi | Kalugai | Kamcsatkai3 | Kemerovói | Kirovi | Kosztromai | Kurgani | Kurszki | Leningrádi | Lipecki | Magadani | Moszkvai | Murmanszki | Nyizsnyij Novgorodi | Novgorodi | Novoszibirszki | Omszki | Orenburgi | Orjoli | Penzai | Pszkovi | Rosztovi | Rjazanyi | Szahalini | Szamarai | Szaratovi | Szmolenszki | Szverdlovszki | Tambovi | Tomszki | Tulai | Tveri | Tyumenyi | Uljanovszki | Vlagyimíri | Volgográdi | Vologdai | Voronyezsi | Jaroszlavli
Szövetségi jelentőségű városok Moszkva | Szentpétervár
Autonóm terület Zsidó autonóm terület
Autonóm körzetek Aginszkojei-Burját AK1 | Csukotkai AK | Hanti-Manszi AK | Korják AK3 | Nyenyecföld | Uszty-Ordinszkiji Burját AK2 | Jamáli Nyenyec AK
  1. 2008. március 1-jén a Csitai terület és az Aginszkojei-Burját Autonóm Kerület „Bajkálontúli határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
  2. 2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját Autonóm Körzet beleolvad az Irkutszki területbe.
  3. 2007. július 1-jén a Kamcsatkai terület és a Korják Autonóm Körzet „Kamcsatkai határterület” néven egyeséges közigazgatási egységgé alakul.
Szövetségi körzetek
Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti