Jevgenyij Alekszejevics Preobrazsenszkij

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jevgenyij Alekszejevics Preobrazsenszkij (1886, Bolhovo – 1937, Moszkva) bolsevik államférfi, gazdaságpolitikus.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fiatalkor, mozgalmi élet

Preobrazsenszkij 1886-ban született az orjoli kormányzóságban. Apja pap volt. Mélyen vallásos nevelést kapott, de elmondása szerint 14 éves korára kiábrándult Istenből. Még nem fejezte be a gimnáziumot, amikor (1903-ban) belépett az OSZMDP Orjoli Bizottságába. 1905-ben leérettségizett, novemberben Moszkvába utazott, ott tartózkodott az 1905-ös, Gapon pópa vezette felkelés alatt is. Ezután visszatért Orjolba, majd az uráli szervezetbe lépett be. 1906 márciusában letartóztatták, de pár hónap múlva szabadon engedték. 1907-ben az Uralszkij rabocsijba írt. 1907-ben részt vett a finnországi pártkonferencián, aho megismerkedett Leninnel. 1908 tavaszán kétszer is lecsukják, és 1909 közepén Szibériába száműzik: előbb Irkutszk környékére, majd a kirenszki járásba került. 1911-ben a párt felajánlotta, hogy segítenek megszökni neki, hogy eljuthasson a prágai kongresszusra. Preobrazsenszkij megszökött, de Prágába nem jutott ki. Novonyikolajevszkben írt a Obszkaja zsiznybe, Zinovjevvel levelezett, Krupszkaja, Lenin felesége pedig útlevelet ígért neki, hogy elmehessen az újabb kongresszusra, de Preobrazsenszkijt pont ekkor (1912 őszén) tartóztatták le. A hagyományosan hanyag orosz bíróság azonban összekeverte Preobrazsenszkij periratait valaki máséval, ezért felmentették.

[szerkesztés] Az országos politikában való részvétel

1917 tavaszán Preobrazsenszkijt küldöttnek választották az I. összoroszországi szovjetkongresszusra. A VI. pártkongresszuson (1917 augusztusában) részt vett, a KB póttagjává választották. Eztán hazatért, az októberi fordulat idején az Urálban tartózkodott. 1918 őszén Kolcsak emberei elfoglalták az Urált, Preobrazsenszkij Moszkvába ment, hogy a Pravdát szerkessze. 1919-ben írja Buharinnal együtt A kommunizmus ábécéje című munkáját. Ezután az ufai pártszervezetben dolgozott; a IX. kongresszuson a Központi Bizottság titkárává választották. Ellenezte a breszt-litovszki békét, Buharinnal és Trockijjal is jóban volt. Lenin is elismerte Preobrazsenszkij elméleti munkásságát, de adminisztratív döntéseivel nem értett mindig egyet, szerint Preobrazsenszkij elméletileg túlkombinálja a dolgokat, ontja magából a "tervezet"eket. Az értemiséggel szeben is bizalmatlan volt: az 1922-es moszkvai "akadémikus-sztrájkot" a Szakbizottság élén állva nem bírta megoldani, a repressziók mellett volt. A XI. kongresszuson Lenin megjegyezte, hogy Preobrazsenszkij túlzásba vitte a dolgokat". Ugyanezen a kongresszuson még azt mondta Preobrazsenszkijről: "Minden kérdéshez azzal nyúl hozzá, ami az erős oldala: ő teoretikus. midenki ismeri és becsüli ezt az oldalát. (...) De amikor politikai és adminisztratív szempontból fogja meg a kérdést, akkor valami szörnyű dolog történik."

A NEP pénzügyi politikájának egyik kidolgozója volt, és a Népbiztosok Tanácsa Tarifabizottságának elnöke. Részt vett a genovai konferencián, 1922-ben, találkozott John Maynard Keynessel.

A 20-as években Preobrazsenszkij mindvégig azon az állásponton volt, hogy a proletárforradalom után az átmeneti időszak jön (azaz az árutermelő társadalom). Gazdasági elképzeléseit nem támogatták sokan, mert a párton belül népszerűtlen volt. (Egyébként a "pártdemokrácia" kiszélesítése, a bürokratizmus elutasítása melett volt, s a "baloldali ellenzék" tagjának tekinthető.) Jól látta, hogy a tőkés többlettermk egy részét el kell sajátítani, ha az országot iparosítják.

Preobrazsenszkij 1926-27-ben az egyesült ellenzék része volt, a XV. pártkongresszuson, 1927 decemberében kizárták az SZKP-ből. 1928-ban az elsők között vont vissza mindent, 1929-ben visszavették a pártba. 1931: kizárják, 1932: visszaveszik. 1934-ben, a XVII. pártkongresszuson szidja korábbi álláspontját. 1935-ben a Kirov-gyilkossság után letartóztatják, és 1937-ben a börtönben megölik.

[szerkesztés] Főbb elméleti munkái

  • Anarchizmus és kommunizmus
  • A kommunizmus ábécéje (Buharinnal)
  • A papírpénz a proletárforradalom idején
  • A rubel összeomlásának okai
  • A NEP-től a szocializmusig
  • Franciaország gazdasága, pénzügyei
  • Az új gazdaság
  • V. I. Lenin
  • Önéletrajza

[szerkesztés] Lásd még

Viták a baloldalon

[szerkesztés] Forrás

  • Olasz nyelvű, via Internet
  • Béládi László – Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből. Bp. 1987, Eötvös Loránd Tudományegyetem