Avellino
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Avellino | |
|---|---|
Avellino város címere |
|
| Ország | |
| Régió | Campania |
| Megye | Avellino (AV) |
| Polgármester | Giuseppe Galasso |
| Tengerszint feletti magasság |
348 m |
| Terület | 30 km² |
| Népesség | |
| Teljes (2004. december 31.) |
56 993 |
| Népsűrűség | 1 752 fő/km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Koordináták | |
| Körzetszám | 0825 |
| Irányítószám | 83100 |
| Weboldal: www.comune.avellino.it | |
Avellino Campania azonos nevű megyéjének központja. Nápolytól északkeletre fekszik, síkvidéken, hegyek által közrefogva, a Salernói és Beneventói utak találkozásánál. A hasonló nevű egyházkerület központja.
[szerkesztés] Történelem
A római hódítások előtt az ősi Abellinum a szamnita hirpinik központja volt.
A város a VI. században tért át a keresztény hitre és püspöki székhely lett. A gót és vandál inváziók után Avellino lombard központ lett, kastéllyal a Terra dombon. A középkorban először a Benventói Hercegség majd a Salernói Hercegség része lett.
1100-ban, a normannok dél-olaszországi uralkodása idején Riccardo dell'Aquila birtoka lett. Később, I. Anjou Károly jóvoltából a birtokot a Montfort család szerezte meg, őket a Del Balzo majd Filangeri család váltotta.
A birtok feletti jogokat 1581-ben megvásárolta Don Marino I Caracciolo, Atripalda hercege, gazdag nápolyi patrícius család sarja, aki először használta az Avellino Hercege címet (1589). Avellino így a Caracciolo család székhelye lett. Don Marino fia, illetve unokája a Nápolyi Királyság főkancellárai voltak, illetve az Aranygyapjú Rendjének lovagjai. Az unoka, Don Marino II (1587–1630) Giambattista Basile, a Pentamerone írójának támogatója volt.
1820-ban Avellino az Olaszország egyesítéséért küzdő felkelők központja volt. Az egyesítés ennek ellenére nem járt haszonnal a város számára, ugyanis Nápoly-Benevento-Foggia vasút elkerülte, és a tengertől is távol helyezkedett el.
1943-ban a várost szövetséges repülők bombázták, hogy elvágják a német harckocsik visszavonulási útvonalát a Ferriera hídon keresztül.
Avellinót történelme során gyakran érték földrengések: legutóbb 1980. november 23-án és 1981. február 14-én.
[szerkesztés] Főbb látnivalói
- Az ősi Abellinum romjai megtekinthetők Atripalda mellett, 4 km-re keletre a mai Avellinotól.
- A román katedrális és kripta, amely egy gazdag és híres római villa helyén épült, és amely a Vezúv 346-ban történt kitörése után néptelenedett el.
- A Piazza Castellón még láthatók a lombard kastély maradványai.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Official Site
- Il Magazine della città di Avellino
- Giuseppe Stefanachi's site
- Caracciolo di Avellino: genealogy of the dukes of Avellino


Based on work by