Egon Erwin Kisch

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Egon Erwin Kisch
Egon Erwin Kisch

Egon Erwin Kisch (Prága, 1885. április 29. – 1948. március 31.), „a száguldó riporter”; németül író cseh újságíró. A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja. Riportjai, riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. A Prágáról, és az I. világháborúról megjelent és összegyűjtve számtalan könyvben kiadott írása ma is forrásértékű, amellett szórakoztató olvasmányok.

[szerkesztés] Élete

Sokgyermekes, német zsidó kispolgári családból származott. 1904-ben a „Prager Pressében” kezdett publikálni.

Tényfeltáró riportsorozatában leleplezte az oroszok javára kémkedő Alfred Redl csász. és kir. ezredest, akinek életét többek között Szabó István is játékfilmben („Redl ezredes”) dolgozta fel.

Alfred Redl ezredes a VIII. (prágai) hadtest vezérkari főnöke volt. Lebukásakor, 1913-ban öngyilkosságra kényszerítették. Az ezt követő házkutatáskor Kisch-nek egy lakatos barátja törte fel az ezredes iratait rejtő fiókokat. Kisch a cenzúrát azzal játszotta ki, hogy először egy cáfolatot jelentetett meg. Ezt követően már nem lehetett eltussolni az ügyet.

„Ezt írd fel, Kisch” című kötetében I. világháborús katonaélményeit foglalta össze.

1918-ban részt vett az Osztrák Köztársaság kikiáltásában. Belépett az osztrák kommunista pártba. Néhány év múlva bebörtönözték, majd kiutasították Ausztriából. Prágába, később Berlinbe költözött, és a baloldali német sajtó munkatársa lett. 1923-ban megírta a sajtó 400 éves történetét.

Bejárta a fél világot. Megfordult Kínában, Japánban, Észak-Afrikában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, és Magyarországon is. A berlini Reichstag felgyújtásának másnapján, 1933 februárjában a nácik elfogták, de csehszlovák közbenjárásra kiszabadult. Ezután Prágába költözött. 1936 és 38 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Később Párizsban, 1940 és 1946 között Mexikóban járt, majd hazatért Prágába.

Agyvérzésben halt meg.

[szerkesztés] Könyvei magyarul

  • Pavlov profeszor kutyái – Korunk, 1927.
  • Chicago, az ellentétek városa – Korunk, 1930.
  • Az amsterdami zsidók – Korunk, 1934.
  • Ugrás a túlsó féltekére – Szikra, Budapest, 1956.
  • Prágai Pitaval – Bibliotheca, 1958.
  • Szenzáció! Szenzáció! – Gondolat, 1974.
  • Prágai utcák és éjszakák – Gondolat, 1978.
  • Kriminalisztikai kalandozások – Gondolat, 1982.
  • A Gólem éledése – Littoria Könyvkiadó 1992.

[szerkesztés] Külső hivatkozások