Hit Gyülekezete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Hit Gyülekezete a XX. század elején indult ún. Pünkösdi–karizmatikus mozgalom legnépesebb Európai Uniós képviselője. Ez a mozgalom napjaink legdinamikusabban fejlődő keresztény irányzata, világviszonylatban mintegy félmilliárd hívő tartozik hozzá. A Hit Gyülekezete Magyarország negyedik legnagyobb egyháza, vezető lelkésze Németh Sándor.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

1979-ben Németh Sándor alapította Magyarországon. A független pünkösdi-karizmatikus közösség a pártállami években csak illegalitásban tudta az istentiszteleteit megtartani. Rendezvényeit, vezetőit a kommunista titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta. 1989-re a gyülekezet létszáma már elérte a 2000 főt. 1989-ben az állam a Hit Gyülekezetét az 1895. XLIII. Törvénycikk alapján elismert vallásfelekezetté nyilvánította.

A felekezet 1990-ben Budapestenen Közép-kelet-európai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet néven megalapította államilag akkreditált teológiai főiskoláját, mely ma Szent Pál Akadémia néven működik.

A gyülekezet története a kilencvenes években összefonódott az SZDSZ-szel: a kopogtató cédulák gyűjtésétől egészen Hack Péter képviselőként való indításáig terjedt a kapcsolat. Az ezredforduló után azonban fokozatosan elhidegült egymástól a felekezet és a párt. Mára inkább a médiában, semmint a politikában látják a lehetőséget a nagyobb nyilvánosság elérésére. Erre mindenekelőtt a felekezethez közeli cégek többségi tulajdonában lévő Magyar ATV, illetve az ott „Vidám vasárnap” címmel élőben sugárzott vasárnapi istentisztelet ad lehetőséget.

A gyülekezetben Németh Sándor befolyása gyakorlatilag korlátlan, egyesek által diktatórikusnak tartott stílusa – és a gyülekezet gazdálkodásával szemben megfogalmazott, de nem bizonyított vádak – 1998-ban szakadáshoz vezetett: a kilépő kisebb csoport hívő Budapesti Autonóm Gyülekezet néven alakított új egyházat.

A budapesti gyülekezet 1995-1998 között a Budapest Sportcsarnokban tartotta összejöveteleit, melyek átlagos létszáma 10 000 fő körül volt. Ezeken istentiszteleteket tartottak (számos külföldi vendég részvételével) és kereszteltek is. 1998. október 10. óta a budapesti gyülekezet saját tulajdonú ingatlanában, a mintegy 10 000 fő befogadására alkalmas budapesti Hit Csarnokban rendezi istentiszteleteit, ahol továbbra is évi több alkalommal tartanak nemzetközi konferenciákat.

Az egyháznak emellett mintegy háromszáz közössége működik az országban és a határokon túl. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, továbbá Svájcban, Németországban és az Egyesült Államokban is. A vidéki gyülekezeteknek is jelentős része rendezi saját tulajdonú ingatlanban istentiszteleteit.

[szerkesztés] Hitnézetek

[szerkesztés] Hitalapelvek

  1. A biblia Isten igéje
  2. Szentháromság
  3. A megváltás és újjászületés elégséges és egyedüli feltétele a Krisztusba vetett hit.
  4. Újjászületés: aki hisz, hit által születik újjá.
  5. A karizmák (csodák, gyógyítások, nyelvekenszólás) az első századi egyházban jelen voltak, és ma is léteznek.
  6. A vízkeresztség (alámerítkezés) megtérés után a bűnök bocsánatára történik.
  7. A „Szent Szellemmel való betöltekezés” vagy „Szent Szellem-keresztség” létezik (jelei a karizmák). Nem azonos az alámerítkezéssel, és nem egyszeri esemény.
  8. Angyalok: engedelmességre teremtett, lelki (másképp szellemi) formában létező, szolgáló lények.
  9. Egyetemes egyház: Krisztusnak egy egyetemes „láthatatlan” egyháza van, mely a bármely egyházhoz tartozó igaz hívőkből áll (ez általában is a Protestantizmus-ra jellemző).

[szerkesztés] Megváltottá válás folyamata

  1. Bűnbánat
  2. Megalázkodás Isten előtt.
  3. Krisztusba vetett hit, Krisztus helyettesítő álldozatának személyes elfogadása.
  4. Hit: Krisztus nevének segítségül hívása
  5. Bűnmegvallás őszíntén, megtört szívvel
  6. Megkeresztelkedés egyéni elhatározás alapján, felnőtt korban, vízben történik teljes alámerítkezéssel, a bűnök bocsánatára.
  7. A bűnök elhagyása mellett fontos Krisztus követése, és az Istennek odaszánt élet, ez a gyakorlatban és hosszú távon nem lehetséges Szent Szellemmel való betöltekezés nélkül.

[szerkesztés] Az Egészség és gazdagság evangéliuma

[szerkesztés] Gyógyítás

[szerkesztés] Jólét és áldott élet

[szerkesztés] Ökumenizmus

A Hit Gyülekezete az újkori vallási megújulás egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. A Gyülekezet elfogadja a korai kereszténység és a reformáció, valamint más, a kereszténységet előbbre vivő megújulási mozgalmak eredményeit és szellemi-erkölcsi értékeit. Napjainkban ez a megújulási folyamat világszerte új lendületet kapott, amely egyaránt érinti a hagyományos keresztény felekezeteket és a századunkban létrejött pünkösdi és karizmatikus egyházakat.

A katolicizmussal és szövetségeseikkel hitéleti kapcsolatot nem tartanak fent, így egyetlen egyházzal sem, amelyik az ökumenizmus zászlaja alatt áll. Más magyarországi felekezetekkel sincsenek kapcsolatban.

1998 óta az egyszázalékos felajánlások alapján a Hit Gyülekezete a negyedik legtámogatottabb egyház Magyarországon. A Gyülekezet istentiszteleteit rendszeresen látogató hívek száma meghaladja az 50 ezer főt.

[szerkesztés] Tagsága

Az aktív tagjainak száma napjainkban hetven- és százezer között lehet. A Hit Gyülekezete gyakorlatilag valamennyi magyarországi városban, illetve határon túli magyar településen megalapította helyi közösségét.

[szerkesztés] Szervezeti felépítése, működése

A Hit Gyülekezete az önfenntartó egyházmodell híve. Az 1%-os adófelajánlásokon és az iskoláknak járó normatívákon kívül más állami támogatást nem vesz igénybe, a hívek a legtöbb helyen ma már önkéntes alapon jövedelmük 10%-ának felajánlásával, adományokkal és az aktivisták jelentős társadalmi munkájával tartják fenn a szervezeti működést.

Az egyháznak mintegy háromszáz közössége működik szerte az országban és a határokon túl. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, továbbá Svájcban, Németországban és az Egyesült Államokban is.

A gyülekezetek jelentős része saját tulajdonú ingatlanban rendezi istentiszteleteit, melyek közül a mintegy tízezer fő befogadására alkalmas budapesti Hit Csarnok a legnagyobb, de Pécsett, Debrecenben, Nyíregyházán és Salgótarjánban is több mint ezer férőhelyes istentiszteleti csarnokban működnek a Hit Gyülekezete helyi közösségei. A Hit Gyülekezete Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Nyíregyházán és Salgótarjánban működtet általános iskolát, Kecskeméten pedig óvodát. Az egyház államilag akkreditált teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia Budapesten működik.

A Hit és Erkölcs Kulturális Alapítványt szintén a gyülekezet hozta létre, csakúgy, mint a Hites Adakozók Hálózatát, a rászorulók megsegítésére alakult karitatív-szociális szervezetet.

A Hit Gyülekezete könyvkiadója, az Új Exodus Kiadó eddig közel egymilliós példányszámban jelentetett meg könyveket ismert keresztény szerzők tollából. A közösség zenei CD-i, kazettái százezres nagyságrendben keltek el eddig.

[szerkesztés] Összejövetelek jellegzetességei

[szerkesztés] Istentisztelet

A Hit Gyülekezete igyekszik hű maradni a Bibliához, amely az istentiszteletet nem köti rituális formához, de bizonyos alkotórészeiről beszél:

  • ima (könyörgés, hálaadás, közbenjárás, stb.), amely által Isten népe kifejezi háláját a már elvett áldásokért, és természetfölötti segítségért fordul Urához;
  • dicséret, dicsőítés: Isten kegyelmének hirdetése és magasztalása énekszóval (szívvel-lélekkel), hangszerekkel, tapssal, tánccal...
  • imádás: az Úr jelenlétében való leborulás, Isten elismerése abszolút Úrként, Neki való hódolás;
  • igehirdetés: az írott Ige felolvasása és magyarázata, valamint a Szent Szellemtől kapott üzenetek átadása;
  • tanítás: a Szentírás mélyebb összefüggéseinek feltárása;
  • bizonyságtevés: a hívők beszámolója Jézus Krisztus bennük, értük és mellettük végzett munkájáról;
  • úrvacsora: valóságos közösség Jézus Krisztus testével és vérével, ami minden áldás forrása;
  • a gyülekezet szellemi és fizikai szükségeinek ellátása a Szent Szellem ajándékainak működése által (pl. gyógyulásokért, szabadulásokért, anyagi áldásért, stb. történő ima).

Az istentiszteleteken a fentiek bármelyike – a helyi gyülekezet szükségeinek megfelelően – előtérbe kerülhet és meghatározhatja az egész összejövetel jellegét. Istentiszteletet szabadban és zárt helyen (magánházaknál, imaházban, sportcsarnokban, stb.) egyaránt tartanak.

[szerkesztés] Nyelveken szólás

A Szent Szellem karizmái közé sorolják. Idegen nyelvű vagy magas rendű „angyali” nyelveken való titkos beszédnek tartják (Pál első levele a Korintusiakhoz, 13:1, 14:2 értelmezéseként). Általában a hallgatóság illetve a nyelveken szóló számára sem érthetető meg intellektuális úton; azonban – hitnézeteik szerint – egyfajta „szellemi realitásként” mégis értelmes beszéd, érthető nyelvre fordítása (pontosabban megmagyarázása) is lehetséges a gyülekezet számára egy második, külön képesség vagy karizma, a „nyelvek magyarázata” által (Pál apostolra hivatkozva: Pál első levele a Korintusiakhoz, 14:13).

Célja az Istennel való magas rendű, titkos kommunikáció, és mint ma is élő egyházi megtapasztalást, a Szent Szellemmel való betöltekezés legelső külső jelének tartják. Azonosnak tekintik az Apostolok Cselekedetei 2. részében leírt pünkösdi, de több hasonló újszövetségi eseménnyel is (pl. Apostolok Cselekedetei, 10:46, 19:6 ). Evangéliumi jelként értékelik (pl. Márk Evangéliuma, 16:17 alapján).

[szerkesztés] Kenet

[szerkesztés] „Vidám vasárnap” televízióműsor

2001. december 9. óta közvetíti minden vasárnap 11 órakor a Magyar ATV a Hit Parkból a Hit Gyülekezete karizmatikus istentiszteletét, „Vidám vasárnap” címmel. A magyar vallási műsorok között újszerűnek hat az élő közvetítés, amely alatt a nézők betelefonálhatnak és kérdéseiket, imakéréseiket egy lelkészekből és teológushallgatókból álló stábbal megoszthatják.

A Hit Gyülekezete istentiszteletei az interneten is nyomon követhetők: az egyház honlapján meg lehet nézni a „Vidám Vasárnap” élő közvetítését magyar, angol, német, szlovák és román nyelven. A honlapon, a Vidám Vasárnap videó archívumban az eddigi összes adás megtekinthető online módon.

Az istentisztelet lelkes gospelénekléssel indul, melyet Németh S. Judit vezet. A színpadot a magyar zenei világból korábban ismert sztárok töltik meg, mint például a Bergendy zenekar egykori énekese, Balogh Ferenc; Friderika vagy az exmanhattanes fiúk, Dobi Sándor és Varga Szabolcs. A dobot az R-Go néhai erőssége, Barile Pasquale (Paci) pergeti, a szólógitárt pedig a Sing-Sing együttest háta mögött hagyó Abaházi Zoltán (Cerka) pengeti.

Az éneklést (dicséretet) követően lép színpadra Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, aki ima után először „A hét kérdésére” elmondja a választ és a nyerteseket ismerteti, majd válaszol az előző héten feltett kérdésekre, aztán prédikálja Isten üzenetét. Az adás a nézőkért való imával fejeződik be.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos oldalak

[szerkesztés] Bibliográfia

Más nyelveken