Feröeriek sagája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Feröeriek sagája (óészaki nyelven Faereyinga saga, feröeriül Føroyinga søga) Feröer történelmének legősibb forrása és a viking idők legfontosabb írásos forrása a szigeteken.

A saga a 13. században keletkezett Izlandon, és valószínűleg Snorri Sturluson egy tanítványa fogalmazta. A honfoglalástól (9. század) Feröer keresztény hitre téréséig (11. század) tartó időszakról szól. Ma ismert formájaát a 19. században állították össze az izlandi forrásokból. Az első kiadás 1832-ben jelent meg, Carl Christian Rafn dán kutató gondozásában. Ebben a kiadásban egy Johan Henrik Schrøter feröeri lelkész által lefordított szövegváltozat szerepel.

A Feröeriek sagája a következő szavakkal kezdődik (feröeri nyelven):

   Grímur Kamban var fyrsti maður ið búsettist í Føroyum.
   Hetta var á døgum Haralds Hárfagra,
   tá stór mannfjøld flýddi undan harðræði hansara.

Magyarul:

   Grímur Kamban volt az első, aki Feröeren letelepedett.
   Ez Széphajú Harald idejében történt,
   Amikor sokan menekültek uralomvágya elől.

Elfogadott, hogy Grímur tényleg létezett, és a 9. században Norvégiából Feröerre ment és ott Funningurban letelepedett, így megnyitva az északiak honfoglalását a szigetcsoporton. Valójában ez azonban még Széphajú Harald előtt, 825 körül történt. A saga nyilvánvalóan keveri a honfoglalás ezen első hullámát a 885-890 körüli másodikkal, amit valóban a Széphajú Harald előli menekülés váltott ki.

A kivándorlók szabad köztársaságot hoztak létre Feröeren, amely saját tinggel rendelkezett a fővárosban, Tórshavnban. Ennek helye, a Tinganes ma is kormányzati székhely. A Feröeriek sagája ezen kívül számos történelmi eseményt tartalmaz, mindenek előtt Sigmundur Brestisson történetét, aki a Gøta-i Trónd ellenállásával szemben keresztény hitre térítette a feröerieket 1000 körül.

Mivel a sagát szerzetesek jegyezték fel, nyilván nem pártatlan: Sigmundot (a keresztényt) jónak, Tróndot (a pogányt) rossznak állítja be. Ezen kívül vannak a sagának olyan részei, amelyek nyilvánvalóan inkább költészetnek számítanak, mint történetírásnak, de ezzel együtt is valóban az első feröeriek története, és mint ilyen, a kor legfontosabb írott forrása Feröerről.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások