Jog
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jog a társadalmi normák egyik típusa illetve ennek összessége. A társadalomtudományok közül főleg a jogtudomány foglalkozik a joggal mint társadalmi jelenséggel.
A jog fogalmára a jogtudomány már több évezred óta próbál definíciót találni, ám eddig egyik sem volt teljes. Épp ezért itt sem találhatunk pontos definíciót, csak egy-két próbálkozást amely közelebb visz a fogalom értelmezéséhez. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mint a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk. A többértelműség főleg két vonatkozásban nyilvánul meg: megkülönböztethetünk
- tárgyi jogot
- alanyi jogot.
A tárgyi jog kifejezés a jogszabályokat jelöli (pl. jogszabályról beszélünk, mit ír elő a jog stb.), az alanyi jog pedig az egyes személyhez fűződő jogosultságokat jelenti, amikor arról beszélünk, hogy kinek mihez van joga. A tárgyi jogot tételes, pozitív jognak is nevezik, utalva rá, hogy a tárgyi jog elsődleges az alanyi joggal szemben, alanyi joga csak akkor lehet valakinek, ha az adott jogosultság elismerése a tárgyi jogban megjelenik. A jog többértelműségének további oka, hogy a jog összetett jelenség, amelynek legalább 3 eleme van:
- jogi előírások, jogszabályok
- hatósági döntések
- előírások megvalósulása a társadalom tagjai magatártásában
E három elem összhangban van egymással, azonban a megfelelés sohasem lehet teljes, mindig vannak olyan hatósági döntések és magatartások, melyek eltérnek a jogszabályban előirányzottaktól. Annál egyértelműbben jogi egy jelenség, minél inkább megfelel egymásnak ez az említett három elem. Az eltérések időbeli változása a jog fejlődésének, dinamizmusának egyik megnyilvánulása, a jog többek között ezekkel a belső hangsúlyeltolódásokkal reagál környezetének változásaira, az onnan érkező kihívásokra. A jognak ez a dinamikus jellege eredményezi azt, hogy a jog történetisége, egyes korok jogrendszereinek a különbözősége más társadalmi jelenségekhez viszonyítva markánsabban fejeződik ki, ami szintén növeli a jog meghatározásával kapcsolatos nehézségeket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A jog mint társadalmi norma
A jog fogalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a társadalmi normákat, mely társadalmi normákba a jog is beletartozik. Gyakorlatilag beszélhetünk egy tágabb jog fogalomról, mely a jog és az egyéb társadalmi normák közös jellemzőivel operál, illetve meghatározhatjuk a szűk jog fogalmat is, mely az egyéb társadalmi normáktól való különbségek alpaján határozható meg.
[szerkesztés] A jog fogalma
- A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összesége
- amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankciónálja
- amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi
- amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
[szerkesztés] A jog további sajátosságai
- A jog objektív társadalmi szükséglet. A primitív társadalmak differenciálódásával a konfliktusok száma megszaporodott, nem voltak elegendőek a törzsi tabu – előírások, így szükség volt egy objektív szabályrendszerre, mely mindenkire nézve kötelező érvényű, és mely nélkül ezen konfliktusok feloldása lehetetlenné válna. A társadalom velejárója a jog.
- A jogi normák másodlagos teleológikus tételezéseket(céltételezéseket) tartalmaznak. A jogi norma valamilyen célra irányul, és az embereket befolyásolva éri el a cél elérését.
- A jog sajátos tudatforma, ideológia is, különböző társadalmi csoportok konfliktusaikat tudatosítják és végigharcolják (pl abolícionalizmus).
- A jog maga is társadalmi viszony, nem jogi viszonyokat is jogként fejez ki.
- Belső rendezettség jellemzi.
- Fórumrendszer, formalizált eljárás és a nyelvi megformálásának viszonylagos egyértelműsége jellemzi.
- A jog működéséhez sajátos specialistákra, a jogi technikákat megtanult jogászokra van szükség.
- A jog történeti kategória, vagyis történeti fejlődés során, az állam kialakulásával jött létre, és a társadalom történeti változásaival együtt változik.
[szerkesztés] Lásd még
- Jogtudomány
- Társadalmi norma
- Jogi norma
- Erkölcs


Based on work by