Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő
Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő

Hildegárd Lujza Sarolta Terézia Friderika bajor királyi hercegnő (Prinzessin Hildegard Louise Charlotte Theresia Friederike von Bayern) (Würzburg, 1825. június 10. – Bécs, 1864. április 2.) osztrák főhercegné, tescheni hercegné, Habsburg-Tescheni Albert Frigyes főherceg császári és király tábornagy felesége.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása, testvérei

Hildegárd Lujza hercegnő édesapja a Wittelsbach-házból való I. Lajos bajor király (1786–1868), édesanyja Terézia Sarolta Lujza szász-hildburghauseni német hercegnő, bajor királyné (1792–1854) volt. Első keresztnevét eredetileg Hildegarde-nak írták, de esküvője után a család és a hivatalos iratok is Hildegard-ként említik. Kilenc gyermek közül hatodikként született. A testvérek:

  • Miksa királyi herceg (1811–1864), a későbbi II. Miksa bajor király, aki 1842-ben Mária Friderika porosz hercegnőt (1825–1889) vette feleségül.
  • Matild Karolina királyi hercegnő (1813–1862), aki 1833-ban III. Lajos hessen-darmstadt-rajnai nagyherceghez (1806–1877) ment feleségül.
  • Ottó királyi herceg (1815–1867), a későbbi I. Ottó görög király, aki 1836-ban Amália oldenburgi hercegnőt (1818–1875) vette feleségül.
  • Teodolinda Sarolta Lujza királyi hercegnő (1816–1817), kisgyermekkorban meghalt.
  • Luitpold királyi herceg (1821–1912), Bajorország régense, aki 1844-ben Habsburg-Toszkánai Auguszta Fernanda főhercegnőt (1825–1864) vette feleségül.
  • Adelgunda Auguszta királyi hercegnő (1823–1914), aki 1842-ben V. Ferenc modenai herceghez (Habsburg-Modenai Ferenc osztrák főherceghez, 1819–1875) ment feleségül.
  • Hildegárd Lujza királyi hercegnő (1825–1864), aki 1844-ben Albert Frigyes osztrák főherceg (1817–1895) felesége lett.
  • Alexandra Amália királyi hercegnő (1826–1875), a müncheni és würzburgi királyi Szent Anna apácakolostorok főnökasszonya és apátnője, írónő.
  • Adalbert Vilmos királyi herceg (1828–1875), aki 1856-ben Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnőt (1834–1905) vette feleségül.

[szerkesztés] Házassága, gyermekei

1844. május 1-jén, 19 évesen Hildegárd hercegnő feleségül ment Habsburg-Tescheni Albert osztrák főherceghez (1817–1895), Károly osztrák főhercegnek (1771–1847), Teschen első hercegének, az 1809-es asperni győztes hadvezérnek fiához.

Ferenc József főherceg, a későbbi császár és király 1844. május 24-én így írta le naplójában unoka-sógornőjét, Hildegárd hercegnőt: „Nagyon tetszik nekem, csinos, orcája kicsit pufók, alakja nagyon szép, igen szeretnivaló (aimable), de úgy találom, túlságosan is sok van benne császári anyámból, különösen ahogy hosszan, mereven bámul.” A főherceg a határozott és kérlelhetetlen Zsófia főhercegnére célzott, aki majd 1848-ban a császári trónt is megszerzi fiának. Megjegyzése utalhatott anyja szigorú természetére, de esetleg a Habsburg- és a Wittelsbach-ház tagjainak rendszeres egymás közti házasodásával kapcsolatos aggályokra is. (E „beltenyészet” genetikai következményei a XIX. század második felében fognak majd észrevehetően kiütközni).

Hildegárd főhercegné Erzsébet királyné unokahúga volt, a királyné egyik bizalmasának számított. Tagja volt a Csillagkeresztes Rendnek és a bajor Szent Terézia-rendnek, több jószolgálati szervezet fővédnöki tisztségét viselte. Férjét, Albert főherceget 1845. január 15-én, 28 éves korában kinevezték Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Salzburg tartományok katonai főparancsnokává.

Hildegárd és Albert házasságából két leány született, és egyetlen fiú, aki azonban egyéves kora előtt meghalt:

  • Mária Terézia Anna főhercegnő (1845–1927), aki 1865-ben Fülöp württembergi herceghez ment feleségül.
  • Károly Albert Lajos főherceg (1847–1848), az egyetlen fiú, kisgyermekkorban meghalt.
  • Matild Mária Adelgunda Alexandra főhercegnő (1849–1867), aki 18 éves korában tragikus balesetben veszítette életét, amikor a bécsi Hetzendorf kastélyban rendezett ünnepségen ruhája tüzet fogott és ő belehalt égési sérüléseibe.

Második leányának születésekor fellépett komplikációk következtében Hildegárd főhercegné, hosszas kezelések és gyógyfürdők ellenére sem szülhetett több gyermeket.

Hildegárd apósát, Károly főherceget hadvezéri érdemeiért I. Ferenc császár 1822-ben Teschen első hercegének méltóságába emelte. A címet és a hatalmas birtokot 1847-ben fia, Albert főherceg örökölte, aki ezzel a Birodalom egyik leggazdagabb embere lett. Örökségéhez tartozott számos értékes ingatlan Pozsonyban és Bécsben, köztük a bécsi főhercegi palota, az Albertina, az elődök által teremtett nagyértékű műgyűjteménnyel együtt (ma az osztrák állam tulajdona). Albert és Hildegárd beköltöztek a palotába. 1851-ben kinevezték magyarországi főkormányzónak, 1863-ban tábornaggyá (Feldmarschall) léptették elő.

[szerkesztés] Halála

1864-ben Hildegárd főhercegné résztvett bátyjának, II. Miksa bajor királynak (1811–1864) temetésén. Megfázott, mellhártyagyulladást kapott, és 1864. április 2-án meghalt. Halálos ágyánál jelen volt unokahúga, Erzsébet királyné és császárné is. A főhercegnét a bécsi kapucinusok templomában, a Császár-kriptában (Kaisergruft) temették el. Az özvegy Albert főherceg, Teschen második hercege férfi örökös nélkül maradván, 1874-ben elhunyt öccsének, Károly Ferdinánd főherceg (1818–1874) fiait fogadta örökbe.

Hildegárd férje, Albert főherceg, császári és királyi tábornagy 78 éves korában, 1895. február 18-án hunyt el a tiroli Arco-ban. Legidősebb unokaöccse, Frigyes főherceg (1856–1936) örökölte Teschen (harmadik) hercegének címét és az összes hercegi birtokot.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Irodalom

  • Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich (Az Osztrák Császárság életrajzi lexikona), 1856–1891, 6. kötet, Habsburg, Hildegarde címszó, 277. old.
  • Johann Christoph Allmayer-Beck: Der stumme Reiter. Erzherzog Albrecht, der Feldherr „Gesamtösterreichs” (A néma lovas. Albert főherceg, az Osztrák Birodalom hadvezére), Graz, Bécs, Köln, 1997 ISBN 3222124698.
Más nyelveken