Kékcinege

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Kékcinege
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Alcsalád: Cinegeformák (Parinae)
Nem: Parus
Faj: P. caeruleus
Tudományos név
Parus caeruleus
Linnaeus, 1758
Egyéb név
Cyanistes caeruleus
A Wikifajok tartalmaz
Kékcinege témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Kékcinege témájú médiaállományokat.
A fiókák eleinte  csupaszok és vakok
A fiókák eleinte csupaszok és vakok
Fészekodúból kitekintő fiatal madár
Fészekodúból kitekintő fiatal madár

A kékcinege, sokszor becézően kékcinke (Parus caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

A kékcinege alapvetően európai madárfaj. Gyakorlatilag az egész kontinens területén találkozhatunk vele, de a mediterrán Észak-Afrikában és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott.

[szerkesztés] Alfajai

  • Parus caeruleus balearicus
  • Parus caeruleus caeruleus
  • Parus caeruleus calamensis
  • Parus caeruleus obscurus
  • Parus caeruleus ogilastrae
  • Parus caeruleus orientalis
  • Parus caeruleus persicus
  • Parus caeruleus raddei
  • Parus caeruleus satunini

[szerkesztés] Megjelenés

Az színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhaznak.

A nemek egyformák. A kékcinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.

[szerkesztés] Életmód

A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.

[szerkesztés] Szaporodás

A kékcinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekládákban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ.

Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Gyakorinak mondható.

A magyarországi állomány az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 170 000 – 270 000 fészkelő pár élhet.

[szerkesztés] Védettség

Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

[szerkesztés] Források