Bohus György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bohus György (Bohusch György, másik nevén Szenitzky) (Besztercebánya, 1687 – Késmárk, 1722. május 23.) evangélikus gimnáziumi igazgató
[szerkesztés] Élete
Nemes szüli voltak; a Liptó vármegyei nemes Bohus család leszármazottja volt. Apja nemes városi szenátor volt.
Tanulmányait szülővárosában Kézsmárkon kezdte, majd a Besztercebánya evangélikus gimnáziumba, aztán, 1707-től a Wittenbergi egyetemre járt.
Tanulmányait befejezve, Wittenbergből hazatérve geográfus, történész és tanító volt. Előbb Selmecbányán volt nevelő, később a Selmecbányai gimnázium konrektora, 1711-től a gimnázium rektora volt. A pestisjárvány megszünte után a késmárki evangélikus gimnáziumban lett reKtor és helyi pap.
[szerkesztés] Munkái
Magnum nomen... Caroli sexti... jacitum hoc panegyrico coluit. H. n., 1713.
Megírta Szepes vármegye történetét, melyet Bél utóbb Antiquae et novae Hungariae Prodromus-ában felhasznált. Késmárk városának történetét kéziratban hagyta hátra, melyet Wagner Analecta Scepusii c. munkájában használt fel.


Based on work by