Heidelberg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban. Területe: 108,83 km²; tengerszint feletti magassága: 116 m.
| Heidelberg | |
|---|---|
| Heidelberg címere | Heidelberg Németország térképén |
| Adatok | |
| Szövetségi állam: | Baden-Württemberg |
| Alapítás éve | 1196 |
| Területe: | 108,83 km² |
| Lakossága: | 142 993 fő(2005) |
| Népsűrűség: | 1314 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | www.heidelberg.de |
| Koordináták: | |
| Politika | |
| Polgármester: | Eckart Würzner (független) |
| Térkép | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a Neckar völgyében ott terül el, ahol a folyó a közép-rajnai síkságra kilép, több vasútvonal találkozásánál. A Neckar mentén mintegy 3 km hosszan elnyúló várost kát partját három híd (melyekből az Alte Brücke-n ma már csak gyalogosok közlekedhetnek) köti össze.
[szerkesztés] Története
Heidelberg helyén már a 3. században egy római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspöknek volt a hűbére. Ottó választófejedelem (1228- 1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1563-ban itt jelent meg a Heidelbergi káté. 1622-ben Tilly elfoglalta és megsarcolta a várost; 1689-ben ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693-ban egészen feldúlták. 1720-ban Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803-ban pedig Heidelberget Badenhez csatolták.
[szerkesztés] Látnivalók
A legkiválóbb épületek:
- a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400. Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének síremlékével
- az evangélikus Péter-templom
- az 1704-ben épített városháza
- a kémiai laboratórium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll
- egyéb egyetemi épületek
Megtekintésre leginkább méltó részletek:
- az Elisabethenthor
- a négy gránit-oszlop a kastély kútja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide
- a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyűjteményt őriznek
- az 1751-ben épült nagy heidelbergi hordó, amely 7 m átmérőjű és 10 m hosszú.
- Miként a város fekvése, úgy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevű vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyílik.
[szerkesztés] A kastély
A híres heidelbergi kastély, a város tőszomszédságában, a Geisberg egy nyúlványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben összerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte meg építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő reneszánsz stílusban épült (a gazdag plasztikai díszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét. A franciák 1689. és 1693. egy jó részét feldúlták; az emberek romboló munkáját 1764-ben egy villámcsapás még folytatta és azóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni (ma a baden-württembergi) kormány a kastély fenntartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít.
[szerkesztés] Az egyetem
Heidelbergnek főképpen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. A német birodalomban a legrégibb egyetemként 1386-ban I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párizsi egyetem mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hírt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius a reformáció behatása alatt újjáalakult; Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, a Heidelbergi káté szerzői, benne tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622-ben Tilly a várost elfoglalta és híres könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldötte, az egyetem is megszűnt működni, de 1652-ben Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, midőn a franciák Heidelberget elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a 18. században is csak tengődött. A francia forradalom okozta háborúkban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, míg végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki Heidelberget megkapta, jelentékeny adományokkal új életre élesztette. A 19. század végén 5 fakultása volt (teológiai, jogi, orvosi, filozófiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294, a klinikák, szemináriumok, laboratóriumok, intézetek száma 29 volt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Max Weber 1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként édesapja szakterületét választotta.
- Lukács György 1912-1917 között Heidelbergben élt.


Based on work by