Keresztyén Testvérgyülekezet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hitük szerint Isten minden bűnösnek felkínálja a Jézus Krisztus által szerzett megváltást, így az ember (a megtérés által) maga dönthet arról, hogy ezt elfogadja vagy elutasítja. Hisznek a Szentháromságban. A hívő keresztsége bemerítés által történik. Úrvacsorában csak az újjászületett tagok részesülhetnek (a bemerítkezés nem feltétel).

A többi egyházzal és a világiakkal jó kapcsolatokat ápolnak, toleránsak, tisztelik a lelkiismereti és vallásszabadságot. A hitük alapja kizárólagosan a Biblia.

Karizmatikus beállítottság nélküliek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Hitvallásuk

A Debreceni Keresztyén Testvérgyülekezet vezetőjének megfogalmazása szerint: „egyház vagyunk a jelenlegi törvények szerint, de a társadalmi élettel mi – szűken – csak annyit foglalkozunk, amennyi az Igében van. Azt kötjük mindenkinek a szívére, hogy úgy forgolódjon a családjában, a munkahelyén, az utcán és bárhol, mint aki méltó Isten gyermekéhez: szeretettel, megértéssel, türelemmel, jó szándékkal, segítőkészséggel.”[1]

[szerkesztés] Összejöveteleik

A keresztyén testvéreknek kétféle összejövetelük van: az egyik az igehirdetés, amelybe bárki bekapcsolódhat, a másik a gyülekezethez tartozók (más néven: tagok) zártkörű rendezvénye, amelyen csak azok az „újonnan született” emberek vesznek részt, akik nyíltan tudnak egymással beszélgetni.

[szerkesztés] Időpontok

  • Vasárnap délelőttönként tartják a nyilvános bibliaóráikat, melyeket megelőz az ún. kenyértörés (az úrvacsora egy formája). Ez szintén nyilvános, de az úrvacsorában való részvétel szabályokhoz kötött.
  • Hét közben általában szerda este tartanak egy bibliaórát, ill. imaórát, ami szintén nyilvános.
  • A gyülekezeti tagok órája zárt körű. Itt döntenek a gyülekezet működését érintő kérdésekről.
  • Ezen felül változó időpontokban szoktak kükönböző összejöveteleket is tartani (gyermek-, férfi-, női-, szülőknek szóló óra, ...), ezek időpontja és felépítése azonban változó. (Az igényekhez illeszkedik.)

[szerkesztés] Konferenciák

A különböző gyülekezetek időnként (többnyire évente) 2-3 napos konferenciákat szerveznek. Ezek időpontja általában az egyházi ünnepekhez (Húsvét) ill. a szabadnapokhoz igazodik.

[szerkesztés] Történetük

Bár a két világháború között államilag nem tiltják be, de tagjait üldözik, egyes településeken összejöveteleiket megtilják. Függetlenségre tudott szert tenni még a politikai diktatúrák idején is.

1944-ben kezdeményezők a Szabadegyházak Szövetsége megalakításában, majd ennek 1950-es átalakulása után részt vesznek a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsában is.

[szerkesztés] A testvérgyülekezetek felépítése

Valójában nem egy gyülekezet, hanem Testvérgyülekezetek laza szövetsége. Minden gyülekezet önálló, vezetőit maga választja. Vezetőt csak a külső szükség kíván a gyülekezeteknek, ők maguk kezdettől azt akarják kifejezni, hogy egyedül Krisztushoz tartoznak, és nem emberi szervezetet vagy felekezetet szándékoznak létrehozni.
Intenzív kapcsolatot tartanak fenn a Kárpát-medencei (magyar és nem magyar) testvérgyülekezetekkel, valamint tartják a kapcsolatot a világban máshol előforduló testvérgyülekezetekkel is.

[szerkesztés] Intézményrendszerük

A keresztyén testvérgyülekezeteknek nincsenek iskoláik, kórházaik, otthonaik, egyetlen intézményesült szervezetük az Evangéliumi Kiadó. Ennek megfelelően nem is kérik a személyi jövedelemadó egy százalékát, és az államtól se kérnek támogatást. Tagnyilvántartást nem vezetnek. A tagjaik önkéntes és titkos adományaiból tartják fenn magukat. A befolyt összeg felhasználásáról a gyülekezeti tagok közösen döntenek.

[szerkesztés] Testvérgyülekezetek Magyarországon

[szerkesztés] Megjegyzések

  • Amíg volt általános hadkötelezettség előnyben részesítették a fegyver nélküli katonai szolgálatot ill. a polgári szolgálatot, de nem zárkóztak el a hadkötelezettségtől. Tagjaik személyes döntésére bízták, hogy vállalják-e a fegyveres szolgálatot vagy sem.

[szerkesztés] Források

  1. ^ Hajdú Online, Debrecen, 2006. január 10.

[szerkesztés] Külső hivatkozások