Büblosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Büblosz

Büblosz 2003
Adatok
Ország Libanon
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1984

Büblosz egy régi főnciai kikötőváros Libanonban. Főniciai neve Gebal (korábban Gubla), görög neve Büblosz (βύβλος), jelenlegi hivatalos arab neve Jbeil (جبيل Ǧubayl, magyar kiejtéssel Dzsbeil). A Földközi-tenger partján fekszik, 30 km-re északra a fővárostól, Bejrúttól. 1984-ben lett a világörökség része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Biblia

A görög biblia szó a biblion (=könyv) többesszáma vagyis jelentése: könyvek. A biblion pedig az egyiptomi papirusz jelentésű biblosz szóból keletkezett, melyet Büblosz városáról neveztek el, ez volt az a főniciai kikötő, ahol az írásra használt papíruszt export céljából hajóra rakták.

[szerkesztés] Történelem

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város mai területén már i.e. 5000 évvel is volt élet, nem hiába nevezik Bübloszt a világ legrégebbi városának. I.e. 3000 évvel már forgalmas kikötő volt és i.e. 2800 körül városfal is magasodott. A kikötő a középső bronz korszakban az Egyiptommal és az egész régióval való cédrusfa és papirusz kereskedelemben töltött be fontos szerepet. Noha az I.e. 2. ezred második felében Ugarit lett a közel-kelet legforgalmasabb kikötője, az Egyiptommal történő kereskedelem továbbra is lendületben tartotta a várost és amikor i.e. 1200 körül Ugaritot lerombolták, Büblosz visszanyerte régi rangját. I.e. 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került. Később A babilóniak és a perzsák uralkodtak a város felett. Büblosznak ugyan saját királya volt, de a birodalomnak adót kellett fizetetnie. I.e. 400-tól már saját pénzérméje volt. Nagy Sándor halála után a város már nem rendelkezett saját királlyal és elvesztette a politikai önállóságát. A római kór felvirágzást hozott a Bübloszra, erről tanúskodik a számos mozaik, a színház és sok más akkori műemlék. A keresztény időkben a város fontos bázisa volt a kereszteseknek, akik egy erődítményt építettek. 1187-ben azonban Szaladin szultán meghódította a várost, melyet később a keresztesek visszaszereztek. Végül 1266-ban I. Bajbarsz csapatai vették be Bübloszt, Majd 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.

[szerkesztés] Büblosz ma

Ma Büblosz Libanon egyik legszebb városa. Az óvárost ma is fal veszi körül, itt felfedezhetünk egy templomot, melyet a genovaiak építettek, egy mecsetet és a kikötőt. Egy műemlék szemlélteti a főniciai abc-t, amelyet a modern nyugati abc elődjének tekintenek. A nevezetességek közé tartozik még az Obeliszk Templom, melyben rengeteg bronzfigura található, egy római színház és a régi királyok síremlékei.

[szerkesztés] Források

  Libanon világörökségi helyszínei  m·v·sz 
kulturális: Andzsar (az omajjádok városának romjai) | Baalbek | Büblosz | Türosz |

Ouadi Qadisha (a Szent Völgy) és az Isten Cédrusainak Erdeje (Horsh Arz el-Rab)

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Büblosz témájú médiaállományokat.