Ennio Morricone

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ennio Morricone (Róma, 1928. november 10.) olasz zeneszerző, akit a nagyközönség elsősorban filmzenéiről ismer. John Williams mellett alighanem ő századaink egyik legbefolyásosabb és legismertebb filmzeneszerzője. Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek különféle westernekhez írt zenéi, bár ezek száma nem több mint 30-40.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leghíresebb filmzenéi

  • Volt egyszer egy vadnyugat (Once upon a time in the West)
  • a Sergio Leone rendezte A jó, a rossz és a csúf (The Good, the Bad and the Ugly)
  • Magyarországon vetített filmek közül ő szerezte – hogy csak egy ismert példát említsünk – a népszerű maffiasorozat, a Polip (La Piovra) zenéjét (ez utóbbi II. szériájától kezdve, az első Polip-sorozat zenéjét ugyanis még Damiano Damiani írta).

[szerkesztés] Élete

A Santa Cecilia-i konzervatóriumban járt trombita szakra, ezen kívül zeneszerzést, karéneket és kórusvezetést tanult.

Eleinte színdarabok zenei rendezőjeként dolgozott; 1955-ben kezdett filmzenéket írni, de komolyzenei pályafutását sem függesztette fel. 1956-ban házasodott, felesége Maria Travia lett. Négy gyermekük van (születési sorrendben Marco, Alessandra, Andrea, Giovanni).

1964-től dolgozott együtt Sergio Leonéval – e párosítás szerencsésnek bizonyult és meghozta számára a világhírnevet, közben Bernardo Bertoluccival is dolgozott. A leonei, kicsit méltatlanul spagettiwesternnek nevezett műfajról ma már bizonyára elképzelni sem tudnánk, milyen lehetett volna Morricone zenéi nélkül; ez utóbbi teljesen a műfaj egyik igen fontos, már-már kötelező jellegzetességévé vált. Leone olyan filmjei számára írt zenéket, mint az Egy maréknyi dollárért (Per un Pugno di Dollari, For a fistful of dollars – ezt 1965-ben), vagy a Volt egyszer egy vadnyugat (1968).

A western műfaján kívül filmdrámákhoz is írt zenét – pl. ilyen a Mindenki jól van (Stanno tutti bene, 1990) – vagy történelmi filmekhez (Sacco és Vanzetti, Galileo Galilei (1968), vagy kalandfilmekhez, -sorozatokhoz (Maktub, a sivatag törvénye, 1989; A Szahara titka, az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Vörös Szonja, 1985).

A magyar Koltai Lajos operatőrrel eddig háromszor dolgozott együtt: a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság c. filmek felvételekor, utóbbi zenéjét a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vették fel.

Több lemezét is kiadták, köztük olyanokat is, melyek filmzenéket tartalmaznak (ezeket más előadók előadásában, ilyenek pl. Hugo Montenegro, John Zorn).

[szerkesztés] Kitüntetései

Az első Nastro d'Argento díját 1970-ben kapta a Metti, una Sera a Cena, a másodikat pedig mindössze egy évvel később a Sacco and Vanzetti zenéjéért. Az első Oscar-díj jelölését 1979-ben érte el a Days of Heaven, a többit 1986-ban a A misszió, 1987-ben a The Untouchables és 2001-ben a Malèna című filmekért. 2007-ben Oscar-életműdíjat kapott.

A Metallica nevű heavy metal együttes Morricone A Jó, a Rossz, és a Csúf című filmhez írt „Ecstacy of Gold” című kompozícióját használja bevezetőként koncertjein 1984 óta. A San Fransisco Symphony Orchestra ugyancsak ezt játszotta a Metallica szimfonikus albumán (S&M). 2003-ban ő szerezte a japán Taiga Drama-t, mely Miyamoto Musashi-ról szólt, Japán legendás harcosáról.

[szerkesztés] Külső hivatkozások