Drinápolyi béke

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A drinápolyi béke 1568. február 17-én I. Miksa császár és II. Szelim török szultán között létrejött egyezmény.

A szigetvári csata Miksa fegyverszünetet kért, majd 1567 nyarán elkezdődtek a tárgyalások a Portán. Eredetileg 10 évre szerettek volna, de a török csak 8 évre volt hajlandó, azzal a megjegyzéssel, hogy lejárta meg lehet újítani. Több, mint fél évig tartó tárgyalás után létrejött a megegyezés. A bécsi küldöttségnek sikerült elfogadtatnia, hogy az 1562. évi békeszerződésben foglaltakat vegyék alapul, némely pontokat világosabban fogalmaztak meg.

A szerződés tartalma:

  • I. Miksa tudomásul vette az 1552-1566 közötti török hódításokat,
  • mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fentartását,
  • egyikőjük sem támadja meg Erdélyt, ugyanakkor Erdély sem támadhatja meg sem a Habsburg Birodalmat, sem az Oszmán Birodalmat,
  • az alattvalónak nem lesz bántódásuk, szabadságukban nem akadályozzák őket,
  • Erdély és az Oszmán Birodalom az Erdély és a Tisza közötti területen lévő falvakat, városokat, várakat elcserélhetik,
  • tilos emberkereskedelmet folytatni,
  • a követket szabadságot, sértetlenséget élveznek,
  • a császár évi 30 ezer magyar arany adót fizetett a szultánnak.

[szerkesztés] Forrás

Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 1526-1790, szerk.: Sinkovics István, Tankkönyvkiadó, Budapest, 1968, 140-152. o.