Bujutsu-Kai Kenshin-ryu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Bujutsu-Kai Kenshin-ryu egy (magyar alapítású) fegyveres harcművészet, melynek a célja a személyiség fejlesztése a kard útján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A stílus története sokszor ellentmondásos, e szócikk csak a tényszerű információk közlésére hagyatkozik. A stílust Szabó András kenshin hozta létre a 80-as évek első felében. Bár 2005-ben első klubja elindításának az időpontját 1982-re teszi, tények és korábbi riportok igazolják, hogy az csak 1987-ben, egy bizonyos könyv megjelenése után történt meg. Rendszerét más neveken oktatta 2005-ig, amikor a stílus a jelenlegi elnevezését kapta. Szabó kenshin könyvekből vett kifejezések és karate, judo elemek alapján hozta létre rendszerét, melyben katana, nunchaku, say és tonfa oktatása folyik. Egyik eszközzel sem tanít hagyományos japán technikákat, az általa oktatott anyag egyedi és nem fér be a kobudo vagy az iaido fogalma alá. Stílusának kezdetben egy általa kitalált legendával népszerűsítette, mely az aranyöves Ueshi Moriról szólt, akitől gyerekként tanulta e stílust.

Két évtized után – egy harcművészeti szaklapban megjelent cikk hatására – szakított ezzel a legendával és felfedte az igazságot, hogy ő maga az alapító. Ezt követően a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség javaslatára stílusát Bujutsu-kai, majd kiegészítve Bujutsu-kai Kenshin-ryu néven kezdte hívni. Ma már ez a hivatalos és elfogadott neve ennek a rendszernek. Szabó András több ízben is járt Japánban, útjait részben tanítványai finanszírozták. Legutóbbi útja során elismertette harcművészetét, az erről kapott dokumentumot otthonában lehet megtekinteni.

Bár korábban Szabó András kijelentette, hogy sem ő, sem szervezetének tagjai nem oktatnak a jövőben (2005 nyarától) Iaido néven, még a mai napig vannak ilyen klubjaik és terjesztik a fals információkat. (lásd: Butokugan 2007-es szórólap, Vörösvári Újság - 2006)

[szerkesztés] A stílus korábbi nevei

Ezeket a neveket gyakran párhuzamosan használták.

  • Kobudo
  • Kobudo-Iaido
  • Iaido-Kobudo
  • Iaido

[szerkesztés] Technikai felépítés

  • Kard, Ütőfa (bot polifoam szivaccsal betekerve), Nunchaku, Sai, Tonfa, és a kard saya (kardtok, amelyre szivacs-szerű anyagot húznak) használata.
  • Álló gyakorlatok katanával egy helyben körbe 4 irányban, 8 alapvágás és ezek kombinációjai. (Pl. "függőleges vágás fentről le";"vízszintes vágás balról jobbra, és vissza"; "függőleges vágás lentről fel"; "tokkal ellentétes oldali harántvágás fentről le és vissza"; "tokkal azonos oldali harántvágás fentről le és vissza").
  • Különböző egyéni és páros gyakorlatok, amelyek védőfelszerelés nélkül történnek többnyire érintéses alapon a fent említett Ütőfával, és kardra kötött sayával. Bármilyen kis felülettel történő érintés, bármilyen valószerűtlen technikával a szabályok értelmében "halálos".
    • Párbajok: egy-egy ember egymás ellen, érintéssel, fej támadása nélkül vagy fej támadásával.
    • Egyéni csata: mindenki mindenki ellen. Program szerinti csapatos járkálás közben egyénileg spontán, vagy előre meghatározott vágások.
    • Pengés csata: jelzésszerű támadásokkal és jelzés értékű védésekkel
  • Vár-csaták: különböző harci feladatok, itt iss érintéssel lehet győzni a másik ellen. A különböző cspatok egymás ellen harcolnak, majd amikor minden csapattag "elesett" újra hadba indul a csoport.
  • Tiszteletadást tartalmaz, de nem a japán hagyományok értelmezése alapján. Meghajlás, valamint a japán kardforgató iskoláktól idegen "OSS" kifejezés használata (karatéból vették át).
  • A kardot tetszés szerint bal és jobb oldalon hordják.
  • A kardot a ruházaton kívülre felkötött, a gyakorló rangját jelző övbe helyezik, szemben a tradicionális iaido iskolákkal, ahol a hakama övébe kötik. Így a kard sokkal stabilabb lesz, lehetővé téve a saya fogása nélküli kardrántást.
  • Szemben a tradicionális iskolákkal a kard technikáknak csak magyar nevei vannak, pontos definíciójúk nincsen, csak az irányuk van meghatározva. Minden tanuló és mester technikája eltérő. "Ne a mesternek akarj megfelelni, add önmagadat. A lényeg: a vágás vágás legyen."
  • Túlnyomó többségben egykezes technikákat használnak, melyek igazi vágásra is alkalmasak. Egy ember keresztülvágásávál azonos erőt igényel 6-8 köteg gyékény átvágása.
  • Mindenki a saját stílusához képest alakítja ki mozgását, a kard markolat fogásától kezdve a technikák elsajátításig, a kard használatakor a tiszta vágás, tökéletes mozdulat a legfőbb szempont.
  • Esetenként Kick-boksz szabályok szerinti full-kontakt küzdelmek, védőfelszerelés használatával

[szerkesztés] A Bujutsu-kai Kenshin-ryu összevetése japán kobudo, iaido stílusokkal

[szerkesztés] Összegzés

A Bujutsu-kai Kenshin-ryu már egy új stílus. Egy stílus, mely büszke a mesterük magyarságára. Jelenleg is sokan tanulják és ők ezáltal reményeik szerint jobb emberek lesznek.

[szerkesztés] A Bujutsu-kai Kenshin-ryu és Szabó András az Interneten (Források)

(A Kobudo-Iaido a Bujutsu-kai Kenshin-ryu egyik régi neve)

[szerkesztés] Bujutsu-kai Kenshin-ryu videók

[szerkesztés] Hivatkozások