2003 a tudományban
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lásd még:
Más események 2003-ban
A tudomány években
...
2002 a tudományban
2003 a tudományban
2004 a tudományban
...
2003 a tudományban és a technikában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Antropológia
- március 13. – A Nature bejelenti, hogy 350 000 éves, felegyenesedve járó emberi lábnyomot találtak Olaszországban.
[szerkesztés] Biológia
- október 13. – A nyílt tudományos folyóirat, a PLoS Biology a Public Library of Science részeként, megkezdi működését.
[szerkesztés] Csillagászat és űrkutatás
- február 1. – Columbia űrrepülőgép felrobban Texas felett megölve ezzel 7 utasát.
- február 11. – A NASA WMAP szondája elkészíti a világegyetem fiatalkori képét. Ez a kép azt mutatja, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves (±1%) és segít alátámasztani az univerzum táguló jellegét.
- május 31. – Napfogyatkozás Skócia északi részén, Feröeren, Grönlandon és Izlandon, míg Európa és Oroszország nagy részén részleges fogyatkozást láthattunk.
- június 2. – Az ESA Mars Express küldetését elindították.
- augusztus 27. – A Mars perigeuma. I. e. 57 617 óta a legközelebb került hozzánk a bolygó.
- szeptember 27. – A SMART-1 küldetését elindították.
- október 15. – Kína elindítja a Shenzhou-5-öt, az első emberes küldetését.
- október–november – A Nap magas aktivitású, számos nagy napszelet kelt.
- november 23. – Teljes napfogyatkozás az Antarktiszon.
- december 25. – A Mars Express Mars körüli pályára lép. A leszállóegysége, a Beagle 2 leszállás közben leveszett.
[szerkesztés] Orvostudomány
- február 26. – Egy amerikai üzletembert SARS-sal diagnosztizáltak Hanoiban, Vietnamban. A diagnózist a WHO orvosa, Carlo Urbani állította fel.
[szerkesztés] Technológia
- Március – A Kodak kiadja a világ első LED kijelzőjű digitális kameráját.
- július 30. – A régi sítlusú Volkswagen Beetle termelését kezdik el Puebla, Puebla városában, Mexikóban.
- október 24. – A Concorde utolsó repülése, mellyel véget ér a civil szuperszonikus repülés korszaka, legalábbis egy időre.
- Az Intel kiadja a Pentium M mikroprocesszort.
[szerkesztés] Számítástechnika
- július 8. – elindult a magyar Wikipédia az új szerveren
- július 14. – kiadják a Gentoo Linux 1.4-es verzióját
[szerkesztés] Díjak
- Nobel-díj
- Fizikai Nobel-díj: Alekszej A. Abrikoszov (Алексей Алексеевич Абрикосов) (Oroszország), Vitalij Ginzburg (Виталий Лазаревич Гинзбург) (Oroszország) és Anthony James Leggett (Egyesült Királyság) „a szupravezetés és a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkájukért”.
- Kémiai Nobel-díj: Peter Agre, Roderick MacKinnon „a vízcsatornák felfedezéséért a sejtmembránban és ioncsatorna(ák) felépítésének és működésének tanulmányozásáért”.
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: Paul Lauterbur és Sir Peter Mansfield megosztva a „mágneses rezonancia orvosi felhasználásában elért eredményeikért”.
- Turing-díj: Alan Kay
- Abel-díj a matematikában: Jean-Pierre Serre
- Wollaston-medál a geológiáért: Ikuo Kushiro
[szerkesztés] Születések
[szerkesztés] Halálozások
- február 1. – Az STS-107 legénysége
- február 14. – Dolly bárány (született 1996), a világ első klónozott emlőse.
- március 29. – Carlo Urbani (született 1956), orvos, az SARS felfedezője.
- április 17. – Dr. Robert Atkins (született 1930), táplálkozáskutató.
- május 28. – Ilya Prigogine (született 1917), kémiai Nobel-díjas.
- május 28. – Oleg Makarov (született 1933), űrhajós.
- szeptember 9. – Teller Ede (született 1908), fizikus, a hidrogénbomba feltalálója.
- október 15. – Bertram N. Brockhouse (született 1918), fizikus.


Based on work by