III. István moldvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

István ábrázolása egy 1473-as képen, humori kolostor
István ábrázolása egy 1473-as képen, humori kolostor

III. (Nagy) István, románul Ştefan cel Mare (Borzeşti, 1437 körül – Suceava, 1504. július 2.) Moldva fejedelme volt 14571504 között.

Uralkodása alatt Moldva erős állammá fejlődött és megőrizte függetlenségét a Magyar Királysággal, Lengyelországgal és az Oszmán Birodalommal szemben. 36 csatából 34-ben győzött; ezek közül a leghíresebb a vaslui-i csata (1475), mert ez volt az első eset, hogy valaki legyőzte az oszmánokat. Az ütközet után IV. Sixtus pápa a keresztény hit igaz bajnokának nevezte Istvánt (verus christianae fidei athleta). Vallásos meggyőződését azzal is bizonyította, hogy kifizette az Athosz-hegyi kolostor tartozását a török portának, hogy a kolostor megőrizhesse vallási függetlenségét.

2006-ban a román televízió által rendezett szavazáson (A 100 legnagyobb román), amelyen közel 40 000 néző vett részt, István kapta a legtöbb szavazatot.

[szerkesztés] Uralomra jutása

A Muşat-családból származó István apja, II. Bogdán 1449-1551 között uralkodott Moldvában, majd István nagybátyja Petru Aron csatában megölte. 1451-1457 között a fejedelemséget a Péter Áron és Alexăndrel (Alexandru cel Bun unokaöccse) közötti belső harc dúlta fel.

A belharcok kezdetén István Erdélybe menekült és Hunyadi Jánosnál keresett segítséget. Ezután Havasalföldre ment III. Vlad udvarába, akitől 1457-ben 6000 lovasból álló hadsereget kapott és velük sikerült legyőznie Péter Áront Doljeşti-nél. Péter Áron Lengyelországba menekült és Istvánt fejedelemmé koronázták. Két évvel később, István betört Lengyelországba Péter Áront keresve, de nem járt sikerrel. A hadjárat következtében István aláírt egy szerződést, amelyben hűbérurának ismerte el IV. Kázmér lengyel királyt, Péter Áront viszont kitiltották Moldvából.

[szerkesztés] Uralkodása

1467-ben Hunyadi Mátyás megtámadta Moldvát, de Istvánnak sikerült legyőznie őt a baia-i csatában. 1471-ben István megtámadta Havasalföldet, amely ekkor már török fennhatóság alatt állt. Amikor 1475-ben II. Mehmed szultán bosszúhadjáratot indított Moldva ellen, István legyőzte a törököket Vasluinál. Ez a győzelem ideiglenesen útját állta a törökök terjeszkedésének a Balkánon. A következő évben Istvánt legyőzték Războieni-nél, de a törökök ezután mégis visszavonultak, mivel nem sikerült bevenniük egy fontos várat sem és járvány tört ki a török seregben.

1484-től kezdve Istvánnak nem csak a törökökkel kellett szembenéznie, hanem a moldvai függetlenséget fenyegető lengyelekkel és magyarokkal is. Végül 1486-ban megállapodott II. Bajazid szultánnal, hogy egy évente fizetendő adó fejében Moldva megőrizheti önkormányzatát. A 16. századtól kezdve a Moldvai Fejedelemség az Oszmán Birodalom vazallusa lett.

István sírja a putnai kolostorban
István sírja a putnai kolostorban

István hosszú uralkodása jelentős kulturális fejlődéssel járt. Maga az uralkodó sok templomot és kolostort építtetett, ezek közül néhány jelenleg a Világörökség része. Több moldvai várat megerősített, hogy ellen tudjanak állni a tüzérségnek: Hotin, Neamţ, Suceava.

Rövid idővel halála után szentként kezdték tisztelni; a Román Ortodox Egyház szentté avatta Igazhitű Nagy és Szent István vajda néven.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat:
Előző uralkodó:
Péter Áron
Moldvai fejedelem
1457 – 1504
Moldva címere Következő uralkodó:
III. (Vak) Bogdán