Eratoszthenész (földrajztudós)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Eratoszthenész (görögül Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) hellenisztikus matematikus, földrajztudós és csillagász. Kortársai „Bétának” hívták, mert sokmindenben ő volt a második legjobb az egész mediterráneumban. Tanulmányait Athénben kezdte meg, majd Kr. e. 246-ban III. Ptolemaiosz Euergetész az alexandriai könyvtár munkatársául hívta meg. Műveiből csak töredékeket és kivonatokat ismerünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A költő és filológus
Mint költő, Kallimakhosz nyomdokain járt, költeményeiből három nevezetesebb: a „Hermész” című, az isten életével foglalkozó elbeszélés, az „Anterinüsz” című Hésziodosz halálával foglalkozott. Leghíresebb az „Érigoné” volt, amely arról szólt, hogy Dionöszosz isten Attikában járva egy Ikariosz nevű parasztot egy szőlővesszővel ajándékozott meg, a szerencsétlen embert azonban bortól lerészegedett társai – abban a hiszemben, hogy megmérgezte őket – megölték. Leánya, Erigoné bánatában felakasztotta magát. Az istenek mindkettőjüket valamint Ikariosz kutyáját csillagképekké változtatták. „Katasztériszmoi” (Csillagok közé helyezések) című műve az egyes csillagképek eredetmondáját mesélte el. Foglalkozott irodalomtudománnyal is (ő nevezte először filológusnak magát), fontos volt a „Peri arkhaiasz kómódiasz” (Az ókomédiáról) című műve. Kiemelkedő volt még „Geógraphika” (Földrajz) című műve is, elvileg hibátlan módszerrel a földgömb nagyságát is megmérte. Egy verse:
- Meglátván Melitét, elsápadtam, hogy a férj is
- ott van vele s imígy szóltam ijedt-remegőn:
- „Ajtódról a reteszt levehetném-é ma, szabaddá
- téve két szárnyát, s két meredek fala közt
- léphetnék-e előre az udvar harmatos alján,
- kulcsomat illesztvén legközepébe tövig?”
- S ő könnyed nevetéssel urára kacsintva felelte:
- „Udvaromat kikerüld, mert harapós a kutyám.”
[szerkesztés] A Föld kerületének mérése
A méréshez feltételezni kellett hogy a Föld közelítőleg gömb alakú. A föld holdfogyatkozásokkor látható árnyéka teljes holdfogyatkozás előtt és után jól láthatóan kör alakú. Ebből következtetni lehetett arra hogy a Föld alakja gömb. Eratoszthenész felfigyelt arra hogy a mai Asszuán közelében található Sziéna városában a nyári napforduló idején délben a Nap nem vet árnyékot, és a legmélyebb kutak fenekét is eléri a sugara. Sziénában ezen időpontban a Nap a zenitben delel. Ugyanebben az időben Alexandriában, amegy Sziénától északabbra, a Földközi tenger partjára esnek Eratosztenész megfigyelései szerint a tárgyak 7,2 fokos árnyékot vetettek. Eratoszthenész a Földet gömb alakúnak tétetezve egy aránypárt állított fel a távolságok és a szögek alapján:
a két város távolsága / Föld kerülete = mért szög / 360
Eratoszthenész nem tudta megmérni a két város távolságát. 5000 sztadionra becsülte az értékét, az utazók elbeszélései alapján. Ezek alapján számítva:
Föld kerülete = 5000*360/7,2 = 250 000 sztadion
A sztadion pontos mérete nem ismert. A hossza kb. 185 méter lehet, így a Föld kerülete számításai szerint 46 280 km körülire adódik.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Biography at Encyclopædia Britannica
- Measuring the Earth
- How the Greeks estimated the distances to the moon and sun
- New Advent Encyclopedia article on the Library of Alexandria
- Pecz: Ókori lexikon
- Erósz és Ámor (Budapest, 1957)
- http://www.fromoldbooks.org/Wood-NuttallEncyclopaedia/e/eratosthenes.html
- http://www.lycos.com/info/eratosthenes.html


Based on work by