Bereg vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Beregszász |
| Terület | 3.786 km² |
| Népesség | 236.600, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok, ukránok |
Bereg vármegye (németül: Berg; latinul: Bereghiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik.
[szerkesztés] Földrajz
Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza. A vármegyét északon Galícia osztrák tartomány, keleten Máramaros és Ugocsa vármegyék, délen Ugocsa illetve Szatmár vármegyék, nyugaton pedig Szabolcs vármegyék határolták.
[szerkesztés] Történelem
Bereg vármegye egyike volt a legöregebb magyar vármegyéknek. 1918-tól a vármegye északkeleti, nagyobbik része Csehszlovákiához tartozott. A II. világháborúban a magyar hadsereg önerőből visszafoglalta Kárpátalja teljes területét, ekkor a vármegye visszakerült Magyaroszághoz. A II. viláháború után Kárpátalja a Szovjetunió része lett. A környező kommunista országokhoz hasonlóan, a Szovjetunió is asszimiláló politikát folytatott, így az egykori Bereg vármegye ukrajnai magyarjai is fogyatkoztak. A déli, Magyarországhoz tartozó rész a II. világháború után Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.
[szerkesztés] Közigazgatás
1910-ben a vármegye hét járásra és két rendezett tanácsú városra (Beregszász, Munkács) volt felosztva:
- Alsóvereckei járás, székhelye Alsóverecke
- Felvidéki járás, székhelye Ilosva
- Latorcai járás, székhelye Oroszvég
- Mezőkaszonyi járás, székhelye Mezőkaszony
- Munkácsi járás, székhelye Munkács
- Szolyvai járás, székhelye Szolyva
- Tiszaháti járás, székhelye Beregszász
|


Based on work by