Burundi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Republika y'u Burundi
République du Burundi
Burundi zászlaja Burundi címere
(Burundi zászlaja) (Burundi címere)
Nemzeti mottó:
Unité, Travail, Progrès
(Egység, Munka, Fejlődés)
Himnusz Burundi bwacu
Burundi elhelyezkedése
Főváros Bujumbura
d. sz. 3°22′34’’ k. h. 29°21′36’’
Legnagyobb város Bujumbura
Hivatalos nyelv Kirundi és Francia. A szuahéli szintén elterjedt.
Államforma köztársaság
Elnök Domitien Ndayizeye
Függetlenség
 - Dátuma
Belgiumtól
1962. július 1.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
142.
27.830 km²
7.8%
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
149.
5 642 millió USD
627 USD (163.)
Pénznem Burundi frank (BIF)
Időzóna
 • (NYISZ)
EET (UTC+2)
nincs (UTC+2)
TLD .bi
Nemzetközi gépkocsijel BU
Hívószám +257
BUJUMBURA
Bubanza
Cibitoke
Ngozi
Muyinga
Gitega
Bururi
Heha
térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A 15. és a 16. században az ország területén feudális királyság alakult ki. A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet. 1885-ben német védnökség alá került. 1920-tól Belgium vette át népszövetségi mandátumterületként, majd a II. világháború után ENSZ-gyámsági területként. 1962-ben vált függetlenné. A királyság megdöntése óta a hatalmat birtokló tuszik és a többséget alkotó hutuk között szinte állandó a harc. Az ország 1993-ban törvényesen megválasztott elnöke mindössze 4 hónapig volt hatalmon, majd újra fellángolt a belső harc, melynek eredményeként több százezren menekültek el az országból. Az új átmeneti kormány 2001-ben került hatalomra.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Keleti részére a Kelet-afrikai-magasföld hullámos dombvidéke nyúlik be, míg nyugaton a Mitumba-hegység szakad le a Tanganyika-tó árkára. Legmagasabb pontja: Mweri 2670 m. Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza ( a Nílus eredete), Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.

[szerkesztés] Gazdaság

A szárazfölddel körülvett ország Földünk egyik legszegényebb országa. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávé-termeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-a HIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre utalt. A kormányzati kiadások 40%-át segélyekből fedezik.A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 50%, ipar 18%, szolgáltatás 32%. A világgazdaság periférikus országa, kivitele mezőgazdasági termékekre (kávé, tea, cukor, gyapot) korlátozódik. Import-jában a tőkeimporton túl a kőolajtermékek és az élelmiszerek legjelentősebbek. Behozatalának értéke a kivitelnek többszöröse. Az Európai Unió országai a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, emelett Kenya, Tanzánia, Zambia, India és Kína.

[szerkesztés] Népesség

A fővárosban, Bujumbura-ban 321 ezer fő él.

  • Összes népesség: 6 373 000 fő.
  • Átlagos népsűrűség: 229 fő/km2.
  • Népességnövekedési ráta: 2,36% .
  • Várható átlagos élettartam: 46 év.
  • Csecsemőhalandósági ráta: 70,0‰.
  • Népek: hutu 85%, tuszi 14%, pigmeus 1%, egyéb 4%.
  • Vallások: római katolikus 62%, [[protestáns 5%, törzsi vallású 23%,

mohamedán 10%, egyéb 10%.


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

AlgériaAngolaBeninBissau-GuineaBotswanaBurkina FasoBurundiComore-szigetekCsádDél-afrikai KöztársaságDzsibutiEgyenlítői-GuineaEgyiptomElefántcsontpartEritreaEtiópiaGabonGambiaGhánaGuineaKamerunKenyaKongói KöztársaságKongói Demokratikus KöztársaságKözép-afrikai KöztársaságLesothoLibériaLíbiaMadagaszkárMalawiMaliMauritániaMauritiusMozambikNamíbiaNigerNigériaNyugat-SzaharaRuandaSão Tomé és PríncipeSeychelle-szigetekSierra LeoneSzenegálSzomáliaSzudánSzváziföldTanzániaTogoTunéziaUgandaZambiaZimbabweZöld-foki Köztársaság