Boeing X–43A

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

NASA technikusok dolgoznak az X–43A indítása előtt (2004. március 27.)
NASA technikusok dolgoznak az X–43A indítása előtt (2004. március 27.)

A Boeing X–43A egy kísérleti hiperszonikus repülőgép, a tervezett repülési sebessége nagyobb mint 7-szeres hangsebesség (7 Mach, 8050 km/h) és a repülési magassága 30 000 m vagy több. Ez a NASA Hyper-X program része, belevonva a fejlesztésbe például a Boeing, Microcraft vállalatokat, és az Alapvető Alkalmazott Tudományok Laboratóriumát (GASL).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kísérleti repülőgép

A repülőgép jelenleg egy pilóta nélküli tesztgép, 3,6 m hosszal. A fejlesztés költségei elérték a 250 millió amerikai dollárt. 2004. március 27-én az amerikai űrhivatalnak sikerült elindítania a járművet hiperszonikus sebességgel, három évvel egy hasonló teszt sikertelensége után. A teszt azt eredményezte, hogy a X–43A a leggyorsabb levegő-beszívásos repülőgép a világon (noha a rakéták gyorsabbak, mivel nem tudják a levegőből az égéshez szükséges oxigént felhasználni, azt magukkal kell hordozniuk).

A NASA B–52B hordozó viszi fel az X–43A hiperszonikus kísérleti járművet (2004. március 27.)
A NASA B–52B hordozó viszi fel az X–43A hiperszonikus kísérleti járművet (2004. március 27.)

[szerkesztés] A kísérlet

A kisméretű X–43A tesztgépet egy Pegasus gyorsítórakétára szerelték, amit Kalifornia déli területén egy átalakított B–52-es bombázóról indítottak. A tervezési folyamatnak végső célja hogy elérjék a szökési sebességet (40 000 km/h). A próbarepülés során a 15 méter hosszú gyorsítórakéta közel 6000 km/h sebességre gyorsul fel, mielőtt a kísérleti gép leválna és saját hidrogénhajtású torlósugár-hajtóművét használná.

A Pegasus rakéta gyorsítja az X–43A-t, röviddel azután, hogy begyújtotta a gyorsító rakétát (2004. március 27.)
A Pegasus rakéta gyorsítja az X–43A-t, röviddel azután, hogy begyújtotta a gyorsító rakétát (2004. március 27.)

A NASA első X–43A tesztje 2001. június másodikán nem sikerült, mivel a B–52 hordozó leválasztása után 11 másodperccel, a gyorsítórakétának vezérlési gondjai akadtak. A második teszt során, a Pegasus normálisan begyújtott és felrepítette a tesztrepülőgépet 28,5 km magasságba. A leválasztás után a motor légbeeresztője kinyílt, a motor begyújtott, és a repülőgép tovább gyorsított. Az üzemanyag 11 másodpercig áramlott a motorba, és ez idő alatt a repülőgép megtett több mint 24 kilométert. Az X–43A önállóan 10 percig repült. Miután elérte a 7 Mach sebességet, hat percig siklórepülésben haladt, majd a Csendes-óceánba zuhant.

[szerkesztés] Egyéb sugárhajtású gép

Ezen két teszt között, a Queenslandi Egyetem „HyShot” csapata végrehajtotta az első sikeres tesztrepülést a sugárhajtású gépükkel, mindössze 1,1 millió dolláros költségvetésből. Egy bizonyos, az a repülőgép, amelyik ezt a hajtómű technológiát fogja használni, drámaian lecsökkenti az utazás idejét az egyik helyről a másikba. A NASA az X–43A harmadik verziójával 2004. november 16-án a jármű körülbelül 10 Mach sebességet ért el.

[szerkesztés] Külső hivatkozások