Bezerédj család
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Bezerédj ősrégi magyar család, mely a Veszprém és Zala vármegyében elterjedt Lőrente nemzetségből vette eredetét, a kihalt Essegváry és Lőrentey családokkal együtt. Az utóbbiak a XIII. század második harmadában élt János fia Saultól származnak: a nemzetség többi tagjai közül Dedalus 1236-ban Gyula országbíró prisztaldusa volt; 1256-ban szerepel Onth; 1279-ben jönnek elő Leupard fiai Dániel és Merse, valamint Luka fia Herbord; 1302-ben bukkan fel Vécs fia Csobot.
A Bezerédj-ágat legelőször 1345-ben említik, midőn B. Sebe hadnagy fiának Egyednek György, Miklós és Mihály nevü fiai Varsányi Ogmándor és fiait meghagyják azon bezerédi birtokrész használatában, melyet ezek B. Danka fiaitól Demeter- Dénes- és Lukától és B. Sebestyén fiától Pétertől vásároltak. 1343. B. Vörös László fiai Pál és Jakab osztozkodtak; ugyanezek 1359. is említtetnek B. Gyármán unokáival, tudniillik László fiai Gál és Péterrel s János fia Péterrel, továbbá B. Domokos fiával, Miklóssal. A XV. század elején élt B. György, kinek fiai Zsigmond és János a hussziták elleni harcokban tanusított vitézségükért címert kapnak Zsigmond királytól. 1440. a Lőrinthei László magva szakadtával, mint legközelebbi vérrokonok, tiltakoztak Lőrinthe helységnek a korona részére leendő lefoglaltatása ellen; a községet vissza is kapják s 1456. uj adomány címén megerősíttetnek birtokában. B. Zsigmond kis unokája jeles katona volt János király részén, elesett 1527. Szegednél a kalandor Fekete Iván cár ellen, testvérei Mihály és György pedig a mohácsi ütközetben ontották vérüket. Mihály unokája László 1610. kapuvári várnagy, fia György pedig 1656. és 1659. soproni alispán és országgyülési követ volt. B. István zalai és somogyi másod alispán, s a pápai várban levő lovasság kapitánya 1662.
B. Tamás elesett a törökök ellen Zimonynál 1691-ben. Öccse, Imre, II. Rákóczi Ferenc híres-hírhedt brigadérosa, akit 1708. december 18-án Sárospatakon árulási kísérletéért lefejeztek. B. Miklós veszprémi kanonok és címzetes püspök. B. Mihály elébb győri alispán és országgyűlési követ, majd 1786. szeptemvir. Fia, Ignác szintén orszgyűlési követ, s 1793-tól szeptemvir. Ennek fia ifjabb B. Ignác Győr vármegyének volt sok évig alispánja és követe.
- Wertner Mór: Magyar Nemz. II. 163.
- Nagy Iván: Magyarország csal. II. 92.


Based on work by