Göllner Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Göllner Lajos (1898. szeptember 24. – 1982. augusztus 1., Budapest), orvos

Enyingi-Göllner Lajos néven is ismert.

[szerkesztés] Élete

  • Édesapja Göllner Aladár, fogorvos volt. Édesanyja Szabó Mária volt, a hazai börtönmisszió egyik megszervezője.
  • Göllner Lajosék öten voltak testvérek, közülük Göllner Mária neve ismert.
  • Göllner Lajos orvosnak tanult, gyakorlatát a II. számú belklinikán kezdte. Később Veress Pálné utcai lakásában nyitotta meg belgyógyászati és fogorvosi rendelőjét.
  • Arlesheimben, a Lukas Klinikán ismerte meg az antropozófiai orvoslást.
  • 1933-tól élete végéig ő töltötte be a magyar antropozófia vezető tisztségét.
  • Felesége Gallasz Mária volt.
  • Göllner Lajos a negyvenes években nevét Enyingire változtatta.
  • 1944-ben súlyos gégeműtéten esett át.
  • Az ötvenes években, az antropozófia üldöztetése után lakásukban tartottak csoportokat.
  • 1963-ban felesége kórházba került, és röviddel utána meg is halt.
  • Göllner Lajos később újra nősült.
  • 1982. augusztus 1-jén a Ferenciek terénél, a metró mozgólépcsőjén rosszul lett, és lezuhant. Eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol már nem nyerte vissza eszméletét.

[szerkesztés] Néhány műve

[szerkesztés] Der Merkurstab [1]

  • Krankengeschichte (1972)
  • Bemerkungen zu der Iscador-Therapie (1975)