I. Ramszesz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Elődje:
Horemheb
Egyiptomi fáraó
XIX. dinasztia
Utódja:
I. Széthi
I. Ramszesz
Paramesszu
Uralkodása i. e. 1292-1290
Prenomen
<
ra
mn
F9
t t
>

Menpehtiré
Ré ereje örök
Nomen
<
ra ms s sw w
>

Ramszesz
Ré gyermeke
Apja Széthi
Anyja ismeretlen
Nagy Királyi Hitves Szitré
Gyermekei I. Széthi
Sírja KV16

I. Ramszesz (Menpehtiré) az ókori Egyiptom XIX. dinasztiájának első fáraója; I. Széthi apja, II. Ramszesz nagyapja.

Nem egészen két évig tartó uralkodásának pontos ideje nem ismert, de leginkább úgy tartják, i. e. 1292 és 1290[1] vagy 1295–1294[2] közt uralkodott. Bár az első dinasztia alapítójának tartják, rövid uralma csak átmenetet képezett katonatársa, Horemheb és a 19. dinasztia nagy fáraói, I. Széthi és II. Ramszesz uralma között. Maguk a Ramesszidák Horemhebet tekintették dinasztiaalapítónak[3].

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Származása és trónra kerülése

Eredetileg Paramesszunak hívták; alsó-egyiptomi nemesi családba született, talán a korábbi hükszosz főváros, Avarisz környékén. Katonai pályára lépett, először az íjászok élére állt (ezt a pozíciót apjától, Széthitől örökölte), majd felfelé haladt a ranglétrán, végül tábornok lett. Barátja volt Horemheb, akit ma a XVIII. dinasztia utolsó fáraójaként tart számon a történettudomány, és aki vezírré nevezte ki. Paramesszu ebben az időben Ámon főpapi tisztjét is betöltötte, így feltehetőleg fontos szerepet játszott abban, hogy Egyiptom visszatérjen a régi valláshoz az Amarna-kor után.

Horemheb, miután nem született fia, Paramesszut jelölte ki örökösének, feltehetőleg mert neki és feleségének, Szitrének már volt egy fia, Széthi, és unokái is, így a trónutódlás nemzedékekkel előre biztosítva volt. Horemheb még életében társuralkodóvá nevezte ki Ramszeszt, és ugyanazokat a címeket adta neki, melyeket ő viselt Tutanhamon uralkodása alatt[4]. Mivel Egyiptomot észak felől fenyegette komoly veszély, Horemheb döntésében szerepet játszhatott Paramesszu észak-egyiptomi származása (Avarisz főistene, Széth kapcsolatba hozható a kánaáni Baállal). Paramesszu egy időben az északkeleti határvidéken található szilai erőd parancsnoka volt[5].

[szerkesztés] Uralkodása

Trónra léptekor felvett neve, a Menpehtiré („Ré hatalma örökkévaló”) nagyban hasonlít a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz fáraó uralkodói nevéhez (Nebpehtiré).

Mivel már idős emberként lépett trónra, fiát, Széthit sietve kinevezte trónörökösnek, vezírnek és a szilai erőd parancsnokának, valamint több deltabeli isten, köztük Széth főpapi címét is ráruházta[6]. Széthit több hadjárat vezetésével is megbízta, többek közt azzal, hogy foglalja vissza Egyiptom elveszített szíriai területeit. Maga Ramszesz inkább a belföldi ügyekkel foglalkozott; ezek közül a legfontosabb, hogy befejezte a karnaki templom második pülónjának építését, melyet még Horemheb uralma alatt kezdtek meg.

[szerkesztés] Halála

Rövid uralma alatt Ramszesznek nem volt alkalma épületek sorát emelni. Halálakor egy sietve befejezett, nem túl nagy sírba temették[7]. Manethón 16 hónapnyi uralkodást tulajdonít neki, de ennél legalább egy hónappal tovább kellett, hogy uralkodjon, említik ugyanis a 2. év peret évszaka II. hónapjának 20. napját egy sztélén (Louvre C57), melyen elrendeli, hogy ételt és papokat küldjenek a buheni erődben álló Ptah-templomba[8]. Jürgen von Beckerath úgy véli, Ramszesz ezután öt hónappal halt meg, i. e. 1290 júniusában, mivel fia a semu évszak III. hónapjának 24. napján lépett trónra[9].

Egyetlen ismert tette, hogy elrendelte az előbb említett núbiai, buheni templom ellátását, valamint megkezdte Abüdoszban egy templom építését, melyet később Széthi fejezett be[10]. Az idős fáraót a Királyok Völgyében temették el, sírja ma a KV16 számot viseli. A sírt Giovanni Belzoni fedezte fel 1817-ben. A díszítések nagyban emlékeztetnek a Horemheb sírjában (KV57) találtakra.

[szerkesztés] Újrafelfedezése

Ramszesz múmiáját a jelenlegi elméletek szerint az Abu-Raszul sírrablócsalád rabolta el, és Dr. James Douglas üzletember vitte Amerikába 1860-ban. Az azonosítatlan múmiát több mint 130 éven át az ontariói Niagara Múzeumban állították ki különféle érdekességek közt, míg végül William Jamieson kanadai üzletember 1999-ben eladta az atlantai Emory Egyetem Michael C. Carlos Múzeumának. Személyazonosságát nem sikerült minden kétséget kizáróan megállapítani, de a CT-, a röntgenvizsgálatok és a radiokarbonos kormeghatározás segítségével, valamint családtagjai megtalált múmiáival összehasonlítva az egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, igen nagy a valószínűsége, hogy I. Ramszeszről van szó. A múmiát ezután visszaadták Egyiptomnak, ahol 2003. október 24-én államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták.

[szerkesztés] Titulatúra

Hórusz-név
G5
E2
D40
M13 M23 t i i Y1
Z2
Image:srxtail.jpg
Kanaht Uadzsneszit
Az erős bika, ki virul az ő felségében
Nebti-név
G16
N28
D36
Y1V m&t M23 A44 W19 i t
Aa15
U15
Haemneszuemitem
Ré képmása, Atum hasonlatossága
Arany Hórusz-név
G8
s mn
n
U32 Aa11
M3
Aa1
Szemenmaat Khettaui
Maat megjelenése a Két Földön
Alsó- és Felső-Egyiptom királya
M23 L2
Image:Hiero_Ca1.png
ra
mn
F9
t t
Image:Hiero_Ca2.png
Menpehtiré
Ré ereje örök
Ré fia
G39 N5
 
Image:Hiero_Ca1.png
ra ms s sw w
Image:Hiero_Ca2.png
Ramszesz
Ré gyermeke

[szerkesztés] Források

  1. ^ J. Von Beckerath, Chronologie des Äegyptischen Pharaonischen (Mainz: Phillip von Zabern, 1997), p.190
  2. ^ Michael Rice, Who's Who in Ancient Egypt (London: Routledge, 1999)
  3. ^ Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története (Debrecen, GoldBook, 2004; ISBN 963-425-022-X)
  4. ^ Shaw; op. cit.
  5. ^ Shaw; op. cit.
  6. ^ Shaw; op. cit.
  7. ^ Joyce Tyldesley, Rameszesz: Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2002; ISBN 963-9437-28X)
  8. ^ Peter J. Brand, The Monuments of Seti I: Epigraphic, Historical and Art Historical Analysis (Leiden: Brill, 2000), pp.289, 300 and 311.
  9. ^ von Beckerath, Chronologie, p.190
  10. ^ Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt (Oxford: Blackwell Books, 1992), p. 245

[szerkesztés] Külső hivatkozások