Despotovich János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Despotovich János (Csáktornya, 1638. november 18. – Klagenfurt, 1711. január 4.) jezsuita rendi pap, tanár, költő

[szerkesztés] Élete

1656-ban a jezsuita rendbe lépett és tanulmányait bevégezvén, a bécsi, nagyszombati s grazi egyetemeken a szent s világi ékesszólástant magyarázta. 1683-ban a harc elől külföldre menekült és Münchenben Aquinói Szent Tamás Summáját fejtegette. A békével ő is visszatért hazájába s a zágrábi rendház főnöke volt nyolc évig; azután a nagyszombatinak háromig, a grazinak négyig; 1694-ben a nagyszombati egyetem cancellárja volt; végre a rendtartomány főnöke lett.

[szerkesztés] Munkái

1. Quinqua nova Ecclesiae sidera. Viennae, 1671. (Hagiographicus rajzok: Borgiai Ferencz, Bertrand Lajos, Benizzi Fülöp, Thienai Cajetan és Perai Rózáról.)

2. Apparatus emblematicus sacrae celebritatis, qua D. Francisco Borgiae-caesareum S. J. collegium applausit. U. ott, 1671.

3. Septem Martyres Theologiae Graecensis Heroes, elogiis et odis celebrati. Greacii, 1673.

4. C. Coronaria et grandis littera. U. ott, 1673. (A gráczi egyetem századik évfordulójára irt száz lapidár irályú dicsszózat és korversezetek gyűjteménye.)

5. Hecatombe votiva Magni Viennensium Flaminis inaugurationi erecta. Viennae, 1686. (Gróf Trautson bécsi érseknek.) 6. Chronographica pro singulis anni diebus. Tyrnaviae, év n.

7. Duodena Duodenarum. U. ott, év n.

[szerkesztés] Források