Kajszibarack
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Prunus armeniaca L. |
|||||||||||||||||
|
|
A kajszibarack (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából származó gyümölcsfa. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. Közeli rokona a szilvának.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Talajigénye
[szerkesztés] Tápanyagigénye
[szerkesztés] Betegségek
[szerkesztés] Összetevők
100 gramm kajszibarack a következő hasznos anyagokat tartalmazza: [forrás?]
- A-vitamin: 2700 NE
- B1-vitamin: 0,03 mg
- B2-vitamin: 0,04 mg
- C-vitamin: 10,00 mg
- kalcium: 17,00 mg
- foszfor: 23,00 mg
- nátrium: 1,00 mg
- kálium: 281,00 mg
- egyéb fémek: 0,5 mg
100 gramm kajszi energiatartalma kb. 51 kcal vagy 213,3 kJ.
[szerkesztés] Fajták
Korai piros, Ceglédi óriás, Szegedi mammut, Ceglédi bíbor, Ceglédi Piroska, Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi, Mandulakajszi, Pannónia, Rózsakajszi,
[szerkesztés] Felhasználása
Felhasználható nyersen gyümölcsként, vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva, aszalva megtartja vitamin és tápanyagtartalmát, befőtt, dzsem, lekvár, vagy a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas.


Based on work by