Babócsa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Somogy | ||||
| Kistérség | Barcsi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 30,99 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7584 | ||||
| Körzethívószám | 82 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Babócsa: község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Belső-Somogy déli részén, a horvát határtól 5 kilométerre fekszik. Rinya patak a településnél lép be a Dráva árterébe.
[szerkesztés] Története
Területe az őskor óta lakott, sok réz- és bronzkori leletet tártak fel itt. Előbb a honfoglaló Bogát vezér, később Koppány vezér birtokolta. Az ő halála után I. István kisajátította, majd a bencéseknek adta. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint akkoriban kápolna állt a településen. Ezután a Tibold- majd a Marczali-család birtokközpontja lett.
1496-ban II. Ulászló már a Báthoryak vandégeként töltött néhány napot a várkastélyban. A várért a török hódítások idején nagy harcok dúltak: Toigon Ozman török hadvezér foglalta el és amikor Nádasdy Tamás nádor megkísérelte visszavenni, néhány akna felrobbant és nagy részét romba döntötte. Báthory András újból felépíttette, de Szigetvár bevétele után ismét a törökök kezébe került és a harcok során ismét komoly károk érték. Végül 1664-ben Zrínyi Miklósnak sikerült visszafoglalnia. A község hajdani várából keltezte Zrínyi 1664. február 11-én azt a bécsi udvarnak szóló jelentést, amelyben a törökök elleni sikeres téli hadjáraatról számol be, egyben az elfoglalt várak megtartására fegyvert és katonát kér a királytól. Az apátság épületét azonban ebben az évben rombolták le a törökök.
A településre a hódoltság után számos, nemmagyar nemzetiségű betelepülő érkezett. Gyors fejlődésnek indult, 1715-től mezővárossá vált, később járási székhely lett. 1891-ben 2443 horvát és magyarajku lakosa volt.
1953-ban nagyobb gázmezőket találtak a környékén és ezzel párhuzamosan termál vizet is felleltek; ennek kiaknázására az 1960-ban a községben termálfürdő épült.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Törökvár
- Basakerti vár és templomromok az Árpád-korból
- Árpád-kori földvár romjai
- Somssich-kastély, klasszicista stílusú kastély [[1820]-ból
- Török türbét utánzó kútház a 18. századból


Based on work by