Arisztodémosz (Arisztomakhosz fia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Arisztodémosz, görög mitológiai alak, a Hérakleidák egyike, Arisztomakhosz fia, Hüllosz dédunokája. Ő volt a megindítója a Héraklész-utódok utolsó, és ezúttal sikeres hadjáratát a Peloponnészoszért két testvérével, Témenosszal és Kreszphontésszel. Megtudta a delphoi jósdától a még egykor Hüllosznak adott jóslat értelmét, amely szerint a Hérakleidák csak a „harmadik termés után” arathatnak győzelmet. Hüllosz ezt annak idején szó szerint vette, és három év elteltével hadat indított, de vállalkozásába belebukott, akárcsak fiai és unokái a további próbálkozásokba. A jósda felvilágosította Arisztodémoszt, hogy a jóslat három nemzedékre vonatkozott, így a fivérek most már magabiztosan vonultak Mükéné királya, Tiszamenosz ellen. Ekkor azonban Hippotész megölte Karnoszt, a jós-költőt, mivel az ellenség kémjének hitte. Az istenek büntetésül szétszórták a Hérakleidák hajóhadát, Arisztodémoszt pedig villámmal sújtották halálra. A hadjáratot csak testvére, Témenosz vezette diadalra, ekkor Arisztodémosz ikerfiai, Proklész és Eurüszthenész a félsziget felosztása során Spártát kapták meg.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by