Bodzavásár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bodzavásár | |
|---|---|
|
|
|
| Megye | Bodza |
| Régió | Havasalföld |
| Település | megyeszékhely |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Koordináták | 45° 09' N, 25° 05' E |
| Terület | 81,3 km² |
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
134.227 1.637 fő/km² |
| Polgármester | Constantin Boşcodeală |
Bodzavásár (románul: Buzău) megyeszékhelye Romániában, Havasalföldön, Bodza megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bodzavásár Bodza megye közepén helyezkedik el, a Bodza folyó jobb partján, 120 km-re Bukaresttől. Földrajzi koordinátái: 45° 09' N, 25° 05' E. A város teljes területe 81,3 km².
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Legelső említése
A Bodza-parti várost legelőször a 4. században említették egy 376-os dokumentumban, amelyet egy helyi kormányzó küldött egy velencei méltóságnak.
[szerkesztés] A város a középkorban
II. Dan havasalföldi fejedelem a brassói kereskedőkkel szemben vámszedési és vásártartási jogot adott a városnak 1431. január 30-án.
Az 1500-as évek során a város lett a havasalföldi kereszténység egyik fontos központja. 1571-re készült el a Bán Kolostor, amelyet Andronic Cantacuzino olasz építész tervezett. 1722-ben a lepusztult kolostort Şerban Cantacuzino havasalföldi fejedelem feleségének utasítására újraépítették.
1619-ben a város lakói fatemplomot építettek, majd 1649-ben egy újabb lepusztult templomot renováltak. 1691-ben itt alapították meg Havasalföld hatodik román nyelvű nyomdáját, amelynek már első munkáját is románul nyomtatták.
[szerkesztés] Modern történelem
A város első hivatalos pecsétje a 18. század során került használatba, ezen a főnixmadár volt látható, mint az újjászületés jelképe. 1832-ben tartották az első népszámlálást, ekkor a város lakossága 2567 fő volt, ebből 2547 román, 18 zsidó, 1 angol és 1 osztrák nemzetiségűnek valotta magát.
Bodzavásár volt az első város Havasalföldön, ahol megalakult a Román Nemzetőrség 1848. június 18-19-én. 1864-ben lett Bodzavásárnak először polgármestere, Nae Stănescu személyében.
1850–1880 között építették a Vásár utcában (ma Cuza Vodă út) a legelső kőépületeket, amelyek helyén addig vályogházak voltak. Ezek az épületek délkelet-európai stílusban épültek.
1872-ben adták át a Bukarest–Bodzavásár–Brăila–Galac vasútvonalat, az első olyan havasalföldi vasútvonal, amelyet teljesen románok terveztek és építettek fel.
Bodzavásáron hozták létre a Román Királyság első gyárát, amely 1891-től kezdve gyártott téglákat és kerámiákat.
1891-ben a város lakossága 21 875 fő volt, ebből 88,74% ortodox, 7,58% zsidó, 2,93% római katolikus, 0,32% protestáns, 0,4% muzulmán, 0,001% pedig örmény hitűnek vallotta magát. 1899-ben megalapították a lányiskolát, 1901-ben pedig létrehozták a fiúiskolát is.
A megyeháza ma a város egyik jelképe. 1899-ben fogtak hozzá építéséhez Nicu Constantinescu polgármester utasítására, 1903-ban készült el. Constantinescu polgármester igen fontos a város történelmében, hozzá fűződik a Crâng Park létrehozása és a helyi bíróság épületének elkészítése is.
1907. március 11-március 24 között itt volt a bodzavásári parasztfelkelés, amelynek 11 halálos áldozata volt illetve sokan megsebesültek. 1907-ben nyílt meg az első helyi kórház, illetve 1908-ban átadták a Bodzavásár–Nehoiu vasútvonalat.
Az I. világháborúban 7867 bodzavásári lakos életét követelte, illetve a városban 125 150 880 lej kár keletkezett. A két világháború közötti időszakban a város erőteljes fejlődésnek indult, pár év alatt összesen négy gyárat nyitottak.
Bodza megye 1968-as megalakulásával Bodzavásár megyszékhellyé lépett elő. 1991-ben letették a Szent Száva ortodox templom alapkövét.
[szerkesztés] Lakosság
[szerkesztés] Politika
A város tanácsa 23 képviselőből áll:
- 11 képviselő a Jogért és Igazságért Szövetség színeiben
- 9 képviselő a Szociáldemokrata Párt színében
- 2 képviselő a Nagy-Románia Párt színében
- 1 képviselő a Román Konzervatív Párt színében
[szerkesztés] Kúltúra és oktatás
A 19. század során rengeteg iskolát nyitottak a városban, ezek közül a legelsőt 1831-ben. Később megnyitották az első csak román nyelvű iskolát. Ehhez kapcsolódik az 1840-ben felépített iskolai könyvtár. 1838-ban nyílt meg a megye központi iskolája, amelybe 115 bodzai faluból érkeztek a diákok. 1854–1855 során itt nyomtatták ki negyedszer a román nyelvű Bibliát.
A város legfontosabb oktatási intézménye a B.P. Hasdeu Intézet, amelyet 1867-ben hoztak létre. 1868-ban könyvesbolt nyílt a városban, 1873-ban pedig újabb nyomdát hoztak létre.
A 20. század során rengeteg modern líceumot és oktatási intézményt hoztak létre. 1990-től kezdődően minden évben itt rendezik meg a Nemzeti Irodalomversenyt. 1992-ben gazdasági egyetemet nyitottak a városban. 1996-ban átadták a színházat, 2002-től pedig színházfesztiválnak is otthont ad a város.



Based on work by