Antikrisztus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Antikrisztus szót a görög αντίχριστος antíkhristos szóból fordították, a jelentése pedig "Krisztus ellentéte". Másik jelentése "Krisztus helyett". Tulajdonképpen azt jelenti, hogy Krisztus ellentéte áll Krisztus helyén. Maga a kifejezés ötször fordul elő János első és második könyvében, ebből egyszer többes számban. Az Antikrisztus száma három hatos egymás után. Ezt tévesen a Sátán számának, hatszázhatvanhatak szokták mondani, ám semmi köze nincs a Sátánhoz, sem a hatszázhatvanhathoz. Lényege, hogy akár hányszor teszik egymás után a 6-ost, az soha nem lesz 7es, ami az isten száma.


[szerkesztés] Az Újszövetségben

Pál, Péter és János is figyelmezteti a híveket, hogy kerüljék a hamis tanításokat, hamis prófétákat. Az ide vonatkozó fejezetek egész jól megvilágítják, a keresztények mit értenek Antikrisztus alatt.

Az Újszövetség alapján az Antikrisztus kereszténynek vallja magát, de hamis tanokat tanít. Így nevezik még a törvénytelenség emberét is, az Antikrisztus - mint Isten ellentette - azt várja, hogy őt imádják Isten helyett. A törvénytelenség embere Jézus második eljövetele előtt fog megjelenni.

[szerkesztés] Az Ószövetségben

A keresztény eszkatológiában az Antikrisztus (Anti=ellen Krisztus mint a Messiás) jelenthet egy személyt vagy egy entitást, ami az ördög megtestesülése. Az Antikrisztus név Jánoa első és második könyvéből eredeztethető, mely azt írja, hogy mindenki, aki megtagadja a megváltót, Antikrisztus. Ezt a kifejezést használják még a Dániel 7-ben megjelenő bestiában, illetve használják a Végítélettel kapcsolatos tanításokban is.

[szerkesztés] Külső hivatkozások