Graz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer Térkép
Graz város címere Graz helye Ausztriában
Adatok
Tartomány: Stájerország
Terület: 127,58 km²
Népesség (2006. január 1.): 248 146 fő
Népességnövekedés 1991-2006: +4,2%
Tszfm.: 353 m
Irányítószám: A-801x, A-802x, A-803x
A-804x, A-805x
Honlap: http://www.graz.at/

Graz (a szlovén Gradec, "kis vár" szóból) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. Ők adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.

Ottó a Német-Római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.

1122 fontos év volt Steiermark számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.

1281-ben kapott városi rangot.

1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között itt tanult Johannes Kepler.

[szerkesztés] Fekvés

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére.

A város legmagasabb pontja a Plabutsch (754 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

[szerkesztés] A város polgármesterei

Név tisztségük időpontja
Dr. Ambros Knabl (ehemals Syndikus) 1784.11.15. – 1788.12.23.
Johann Edler von Berscheny 1788.12.24. – 1791.28.4.
Franz Kaspar Edler von Heilinger 1791.4.29. – 1795.3.27.
Dr. Michael Steffn 1795.3.28. – 1799.12.15.
Franz de Paula Edler von Dirnpöck 1799.12.16. – 1810.1.31.
Franz Wiesenauer 1810.2.1. – 1827.5.22.
Franz X. Nippel (k.k. Landrat; provisor.) 1827.5.23. – 1829.11.25.
Constantin Villefort 1830.1.15. – 1836.10.10.
Anton Pfalzer (k.k Landrat; provisor.) 1836/1837
Dr. Josef Valentin Maurer 1837 – 1843
Dr. Andreas Hüttenbrenner 1844 – 1850.9.2.
Dr. Johann von Ulm 1850.2.27. – 1861.4.16.
Moritz Ritter von Franck 1861.4.17. – 1864.5.22.
Albin Alber 1864.5.23. – 1867.11.18.
Moritz Ritter von Franck 1867.11.19. – 1870.5.2.
Dr. Moritz Ritter von Schreiner 1870.5.3. – 1873.4.29.
Dr. Wilhelm Kienzl 1873.4.30. – 1885.5.5.
Dr. Ferdinand Portugall 1885.5.6. – 1897.5.2.
Dr. Franz Graf 1897.5.6. – 1898.5.28.
Heinrich Freiherr von Hammer-Purgstall (k.k Reg.-Komm.) 1898.5.29. – 1898.10.24.
Dr. Franz Graf 1898.10.25. – 1905.1.9.
Dr. Franz Graf 1905.1.23. – 1912.4.25.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1912.4.26. – 1912.11.3.
Dr. Robert von Fleischhacker 1912.1912.4. – 1914.6.17.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) 1914.6.18. – 1917.12.12.
Mag. Adolf Fizia 1917.12.13. – 1919.6.13.
Vinzenz Muchitsch 1919.6.14. – 1934.2.12.
Hans Schmid 1934.2.24. – 1938.3.12.
Dr. Julius Kaspar 1938.3.12. – 1945.5.7.
Prof. Engelbert Rückl 1945.5.8. – 1945.5.16.
Prof. Dr. Eduard Speck 1945.5.16. – 1960.1.31.
Dipl.-Ing. Gustav Scherbaum 1960.2.9. – 1973.4.24.
Dipl.-Ing. DDr. Alexander Götz 1973.4.24. – 1983.3.21.
Dipl.-Ing. Franz Hasiba 1983.3.21. – 1985.1.10.
Alfred Stingl 1985.1.10. – 2003.3.27.
Mag. Siegfried Nagl 2003.3.27. óta

[szerkesztés] Kultúra és látnivalók

  • Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb fogaskerekű vasútja. Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
  • Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
  • Eggenbergi – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623 – ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
  • Óratorony
  • Dóm (Szt. Ägidius)
  • Színház
  • Operaház
  • Művészetek háza
  • Ferences-rendi kolostor és templom
  • Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824).
  • Szt. Leonard templom
  • Jézus szíve templom
  • Botanikus kert

[szerkesztés] Múzeumok

  • Régi Galéria
  • Új Galéria
  • Városi múzeum
  • Művészház
  • Camera Austria
  • Néprajzi múzeum
  • Püspöki múzeum
  • Irodalomház
  • Frida&Fred gyerekmúzeum
  • Villamosmúzeum
  • Krimimúzeum
  • Repülőmúzeum


A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
Grazi várhegy (Schlossberg)
Grazi várhegy (Schlossberg)
Eggenberg kastély
Eggenberg kastély

[szerkesztés] Sportegyesületek

Grazer AK (Futball)

SK Sturm Graz (futball)

EC Graz 99ers (Jéghoki)

Graz Giants (Amerikai futball)

[szerkesztés] Város hírességei

  • Johannes Kepler Matematius, Asztronómus, tanult és dolgozott a városban 1594 és 1600 között.
  • Erzherzog Johann itt halt meg 1859-ben. 1811-től élt itt.
  • Jakob Lorber itt halt meg 1864-ben. Zenész, misztikus.
  • Johann Nestroy itt halt meg 1862-ben. Színész és költő.
  • Alexander Graf von Auersperg itt halt meg 1876-ban költő és politikus.
  • Körösi József itt halt meg 1868-ban. Andrizt AG alapítója.
  • Ferdinand Heinrich Thieriot 1870-1885 élt a városban. Zenész és virtuóz.
  • Arnold Luschin-Ebengreuth itt halt meg 1932-ben, jogtörténész és numizmatikus.
  • Peter Rosegger Költő. Élete nagy részét itt élte.
  • Ludwig Boltzmann Fizikus. itt végezte el 1869-ben a Technikai egyetemet.
  • Emil Ertl Költő és író. Technikai főiskola (ma egyetem) könyvtárosa.
  • Johann Puch itt halt meg 1914-ben. Vállalkozó, a helyi Bicikli és motorgyárat alapította.
  • Walther Nernst Biokémikus. A városban tanult
  • Viktor Geramb itt halt meg 1958-ban. stájer népkutató.
  • Leopold Stocker itt halt meg 1950-ben osztrák könyvkiadó.
  • Erwin Schrödinger fizikus, Nobel-díjas.
  • Karl Böhm itt született 1894-ben, osztrák rendező.
  • Karlheinz Böhm Karl Böhm fia. Osztrák színész, itt érettségizett.
  • Alfred Kolleritsch író. Itt él a városban.
  • Werner Kopacka újságíró. Jelenleg a városban él.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Elődje:
Bruges, Salamanca
Európa Kulturális Fővárosa
2003
Utódja:
Genova, Lille