III. Lipót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
III. (Szent) Lipót (1073 - 1136. november 15.) osztrák őrgróf (1095 - 1136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánna együtt Felső-Ausztria védőszentje.
II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként látta meg a napvilágot 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot "Princeps Terrae" (durva fordításban "a föld hercege") névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent a királynak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.
Névrokona I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Koloman helyett.
[szerkesztés] Ünnepe
Ünnepét november 15-én tartják, amely Bécsben és Alsó-Ausztriában munkaszüneti nap.
[szerkesztés] Gyermekei
Első házasságából:
- Adalbert (? - 1138)
Második házasságából, németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:
- IV. Lipót
- II. (Jasomigrott) Henrik
- Berta, III. Henrik regensburgi gróf felesége
- Ágnes, II. Ulászló lengyel király felesége
- Ernest
- Freising-i Ottó, püspök és történetíró
- Konrád, Passau püspöke
- Elizabeth, II. winzenburgi Hermann felesége
- Judit, V. Vilmos monteferrati márki felesége
- Gertrud, II. Wladislaw bohémiai király felesége
A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.
| Előd: II. Lipót |
III. (Szent) Lipót
osztrák őrgróf (1095. október 12. - 1136. november 15.) |
Utód: IV. Lipót |


Based on work by