Erzsébet tér (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy tér Miskolc Belvárosában. A Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő és a műemlék Aranyszarvas Gyógyszertár. Közvetlenül a szomszédságában található az avasi református templom és a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi köztéri szobra.

A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi templommal
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi templommal

A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és történelmi templomára, előtte pedig a Szinva patak vizére.

A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre.[1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Létrejötte

Az Erzsébet fürdő
Az Erzsébet fürdő

Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szinvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. A mai tér területén álló ún. Papmalom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom lebontásának és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítésének igénye; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.[2]

A tér nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Papmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már állt is az épület; vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, melynek homlokzati oldala tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült látvány szempontjából korrigálni.[3] A szemmel észrevehetetlenül, de szűkülő tér a főutca felől nézve optikai hatásként nagyítja az Avast.[1]

Tervezték a térnek a főutcán túlnyúló, északi irányú bővítését is. 1893-ban, a régi Korona szálló épületének lebontásakor felmerült, hogy a telket nem építik be, hanem teret alakítanak ki rajta, ezt azonban elvetették, és már 1894-re felépült az új Korona szálló épülete.[4]

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című képes enciklopédia, melyet Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva s az ennek partjánál emelkedő Avasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”[5]

1913-14-ben új terveket készítettek, ekkor alakították ki a szökőkutat, a virágágyásokat és a tér világítását. A patakon túl álló Rossenwasser-házat lebontották, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szinva lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen az Avas aljáig terjedt. 1928-ban terv született az Avasra felmenő siklóvasút építésére, ez azonban, bár évtizedeken át foglalkoztatta a szakembereket, nem valósult meg.[6]

Felmerült a lefedett Szinva újbóli kibontásának ötlete is, mellyel itt – akárcsak a 2005-ben átadott Szinva terasznál – a víz fontos szerepet tölthetne be a tér hangulatának kialakításában.[1]

[szerkesztés] Épületei

  • Az Aranyszarvas Gyógyszertár műemlék patika, a Széchenyi utca–Erzsébet tér sarkán. Egyike volt Miskolc két első patikájának, melyek 1762-ben nyíltak meg. 1897-ben került mai épületébe. Nevét az aranyszarvasos cégérről kapta, melyet az első patikus, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott. A gyógyszertár 19. századvégi bútorzata változatlanul megmaradt.[7] A 2000-es évek elején tulajdonjogi viták miatt éveken át zárva tartott a gyógyszertár, végül 2004 végén ismét kinyitott.[8]
  • Az Erzsébet Fürdő eklektikus stílusban épült 1892–1893 között. Uszodaként és gyógyfürdőként üzemelt, saját termálforrása van. Jogi huzavonák miatt évek óta zárva tart, átalakítása folyamatban van.
  • A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza 1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara részére, szintén eklektikus stílusban. 1945 után több intézmény (Megyei Tanács, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Herman Ottó Múzeum) is használta. A miskolci Akadémiai Bizottságnak 1979-es megalapítása óta székháza.[9]
  • A Diószeghy-ház 1880 és 1890 közt épült korábbi, a tűzvész és az árvíz során megrongálódott épület alapjaira. Üzletként és lakóházként is funkcionált. A 20. század elejéről származó fényképeken homlokzata klasszicizáló eklektikus stílusú. Az 1930-as évekre a négyaxisos homlokzat egységét megtörte az átépítés, a baloldali axisban bejáratot alakítottak ki, és a földszintet is átépítették. Utoljára 1989-ben alakították át.

[szerkesztés] Érdekességek

A tér télen, az Avas felől nézve
A tér télen, az Avas felől nézve
  • Az akadémiai székház homlokzatán látható magyar nagycímer hibás, Dalmácia és Horvátország címerét felcserélték rajta.
  • A tér Erzsébet királyné nevét viseli, akinek a férje, Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, akinek szobrot emeltek a téren. Erzsébet királyné a másik történelmi személyiség, akinek először Miskolcon emeltek köztéri szobrot (a Népkertben).
  • Az Erzsébet fürdő üvegkupoláját, mellyel a korábbi bádogkupolát cserélték le, Viszlai József tervezte. Az ő műve a városban a Szinvapark bevásárlóközpont is, melyben szintén nagy szerep jut az üvegnek, mint építőanyagnak.
  • Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg a március 15-i ünnepségek előtt, erről a helyi újság is írt cikket.

[szerkesztés] Közlekedés

Az MVK Zrt. 21-es és 33-as buszjáratainak megállója. Korábban több, ma már megszűnt buszjáratnak is állomása, illetve végállomása volt, például a 37-esnek (1997-ig), a 36-os és 39-es buszoknak (2007-ig).

Mindkét villamosjárat megáll a tér közelében, a Városház téren.

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ 1,0 1,1 1,2 Szunyogh László: A miskolci Erzsébet tér esztétikája. In: Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél, III. évf. 12. szám, 2006. december (PDF)
  2. ^ Az Erzsébet tér kialakulása. In: Miskolc nevezetességei, szerk. Makánné Losonczy Magdolna, Kazincbarcika, Don Bosco Ált. Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium nyomdája, 2004. p.72
  3. ^ Miskolc nevezetességei, op.cit., 73-74
  4. ^ Miskolc nevezetességei, op.cit., 75
  5. ^ Hídvégi Jenő: Borsod megye. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben – A Mátra és a Bükk hegység környéke, 1898)
  6. ^ Miskolc nevezetességei, op.cit., 74-75
  7. ^ Az Arany Szarvas ismert igaz legendája. In: Dobrossy István – Miskolc írásban és képekben, 3. (1996)
  8. ^ Borsod Online archívum
  9. ^ Az Akadémiai Bizottság honlapja

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat: