Banglades

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az országról szól. További jelentéséhez lásd: Hangverseny Bangladesért.
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ
Gano Projātontrī Bānglādesh
Banglades zászlaja
(Banglades zászlaja) (Banglades címere)
Kép:LocationBangladesh.png
Hivatalos nyelv Bengáli
Főváros Dakka
Elnök Iajuddin Ahmed
Miniszterelnök Begum Khaleda Zia
Terület
- Teljes
- ebből víz
91.
144 000 km²
7%
Népesség
– Teljes (2005)
Népsűrűség
8.
141 822 000
1002/km²
Függetlenség
Pakisztántól
1971 március 26.
A győzelem napja
1971. december 16.
Pénznem Taka (BDT)
Munkanélküliség 3.6%
Időzóna UTC +6
Himnusz Amar Sonar Bangla
Nemzeti állat Bengáli tigris
TLD .bd
Hívókód 880
Image:Bangladesh-CIA WFB Map.png

Banglades egy Dél-Ázsiai ország, mely Indiával és Mianmarral határos.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Bengál-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amelynek déli részét a Gangesz és Brahmaputra folyók hatalmas,mocsaras deltája alkotja. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter. Legfőbb folyók: Gangesz, Brahmaputra.

[szerkesztés] Népesség

Az ország teljes népessége 146,6 millió fő, ezzel a Föld hetedik legnépesebb országa, ami méreténél fogva óriási népsűrűséget jelent. (2673 Fő/Km2). A népesség 23%-a él városokban. A születéskor várható élettartam a férfiaknál és a nőknél is 61 év. A népességnövekedés 1,9%-os. A lakosság 56,1%-a írástudatlan, 83% él 2 Dolláros napi jövedelem alatt.

[szerkesztés] Nyelvek, népcsoportok, vallások

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli, beszélt nyelv még az angol. A lakosság 98%-a bengáli, 1%-a bihari, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 83%-a mohamedán, 16%-a hindu, 1%-a pedig buddhista.

[szerkesztés] Történelem

Az ország 1947-ig a Nagy-Britanniához tartozó India gyarmat része volt. Ekkor a gyarmati terület két részre szakadt, Indiára és Pakisztánra, ez utóbbinak lett a keleti része Banglades. Az ország végül 1971-ben nyerte el függetlenségét.

[szerkesztés] Gazdaság

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek. Iparágai közül fejlettségével csak a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Alföldjét folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. Fő mezőgazdasági terményei a rizs, juta, gyapot, fűszerek. Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) alárendelt jelentőségű. A halászat fontos a fehérjehiányos táplálkozás kiegészítése miatt. Az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti hatások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért gyakorik az éhínségek. A lakosság 35%-a a mezőgazdaságból, 19%-a az iparból, 46%-a pedig a szolgáltatásokból él. A munkaerő 64 100 000 fő ,melynek 40%-a munkanélküli.

[szerkesztés] Közlekedés

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15.



A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan