A Délvidék magyar megszállása 1941-ben

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék megszállását, amikor Németországgal együtt, megszegve az 1940. december 12-én kötött örökbarátsági egyezményt megtámadta Jugoszláviát.

Az Adolf Hitler által április 12-én aláírt "ideiglenes" felosztási dokumentum szerint a németeken és a magyarokon kívül Olaszország és Bulgária is jugoszláv területekhez jutott. Magyarország előzetes követelése ellenére sem kapta vissza teljes korábbi délvidéki területeit: Magyarországhoz került vissza Bácska, a Mura-vidék és a Muraköz, a Bánát azonban német ellenőrzés alatt maradt.

Werth Henrik
Werth Henrik

Horthy Miklós kormányzó parancsára a megszállt területek közigazgatásának feje Werth Henrik honvéd vezérkari főnök lett.

A Magyarország által megszállt 11 601 km² területnek 1,145 millió lakosa volt, ebből 301 000 magyar, 243 000 szerb, 220 000 horvát, 197 000 német, 80 000 szlovén, 15 000 ruszin és 15 000 zsidó.

A megszállás idejére ezekről a területekről a jugoszláv hadsereg már kivonult, a lakosság azonban gyakran tanúsított ellenállást. Az ellenálló és nem ellenálló polgári lakosok közt a bevonulás többezer áldozatot szedett. A megszállás befejeztével a magyar hatóságok azonnal megkezdték az első világháború után betelepített dobrovoljácok internálását, azzal a céllal, hogy Szerbiába telepítik ki őket.

A horvátokat Werth Henrik parancsára a bevonuló hadsereg "előlegezett bizalommal" kezelte, a szerbekkel szemben azonban a vezérkari főnök "erélyesebb" fellépést parancsolt, mint a korábban megszállt erdélyi területek román lakosságával szembeni eljárás. A német lakosok a magyarokkal azonos elbánásban részesültek.

A megszállással szembeni dobrovoljác és csetnik partizánellenállás és a Jugoszláv Kommunista Párt tevékenysége, a helyi és anyaországi magyar sajtó túlhevített csetnikellenes propagandája, illetve a Szovjetunió megtámadását követő katonapolitikai megfontolások vezettek az 1941/1942 telén végrehajtott délvidéki tisztogató akciókhoz és razziákhoz, amelyek vérengzéssé fajultak.

[szerkesztés] Forrás