Badiny Jós Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Badiny Jós Ferenc
Született:
1909. április 3.
Gács, Osztrák–Magyar Monarchia (ma Szlovákia)
Meghalt:
2007. március 10.[1] (97 évesen)
Budapest

Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. április 3. – 2007. március 10.) történetíró, nyelvész, sumerológus, egyetemi tanár és vallástörténetíró. A sumer-magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus pártus származásának hirdetője. Nyelvészeti, történelmi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége elutasítja, ellentmondásosnak ítéli.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülő kiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A magyar királyi hadseregből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni.

Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó sumerológia tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban bízta meg.

A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben az egyesült államokbeli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” című munkájában. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” című előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként mint Francisco Jos Badiny szerepel.

A miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.[2]

[szerkesztés] Megítélése

[szerkesztés] Bírálói

Badiny elméleteit sokan vitatták és támadták. Nyelvészeti, történelmi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége – például Komoróczy Géza[3], Rédei Károly[4], Pusztay János[5], Erdélyi István[6], Nemeshegyi Péter[7], Eördögh Péter[8] – elutasítja, ellentmondásosnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus támadta élesen Badiny nézeteit[1][2][3], de a bírálattal nem maradt el a Hit Gyülekezete sem[9]. Grüll Tibor, A Hetek újságírója szerint Badiny, az „áltörténész elképesztő badarságaihoz hozzájárul még a "hagyományos" zsidó-szabadkőműves összeesküvés-elmélet, amelynek elindítója szerinte Pál apostol volt, és végső célja, hogy Habsburg Ottót ültesse a világkormány élére”.

[szerkesztés] Hívei

Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor, aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt, Kristóff Zoltán, Schmidt Irén, Tomory Zsuzsa, Maxim Áron, Gyenes István, Detrich Attila[10], Juhász László[11] stb.
Grespik László szerint „Badiny Jós Ferenc sumerológus, nyelvész-történész professzor kutatásai bizonyítják, hogy Jézus nem zsidó, hanem vérünkből való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis Jézus vérrokonai vagyunk. Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk való hercegnő lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul=fényfiú) királyok Jézus családjából származók. Titkos vatikáni iratokban megírják igaz történelmünket is, de azt előlünk, az egész világ elől eltitkolják, mert mi a nyugati kultúrkörnél magasabb, ősibb kultúrát hordozunk.”[12]

[szerkesztés] Könyvei

  • Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966
  • Signos Cunciformes, 1966
  • A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967
  • A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968
  • Kaldeától Ister-gamig. 1–2, Buenos Aires, 1971,1981 [4]
  • Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, 1974
  • Mah-Gar a magyar, Buenos Aires, 1976
  • Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban ... az „új ezredévre” (ahogy én látom), Buenos Aires, 1977
  • Az Ister-Gami oroszlánok titka, Buenos Aires, 1979
  • A kettős honfoglalás, Buenos Aires, 1979
  • Nyelvtudomány és őstörténet, Buenos Aires, 1982
  • Kaldeusok írása szerinti Magyar Biblia, mely a magyaroknak a Könyvek Könyve és az Énekek Éneke. Magyar Biblia Munkaközösség kiadása, Buenos Aires, 1985. (szerk.)
  • A magyar nemzet történetének kis tükre. I., Buenos Aires, 1984 [Budapest, 1996]
  • A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, Buenos Aires, 1986
  • Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, Torontó, 1986
  • The Godly Conquerors, Canberra, 1987
  • Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988
  • Alap­elvek a magyar őstörténet kutatásában, Buenos Aires, 1989
  • Betlehemi herceg. A pártus Jézus, Buenos Aires, 1996
  • A magyarság eredete és a Boldogasszony
  • Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve
  • Jézus király - A pártus herceg, Budapest, Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998
  • Káldeától Ister-gamig III. – a sumir-magyar hitvilág
  • A sorsdöntő államalapítás, Budapest : Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000.
  • MAGYAR BIBLIA Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

[szerkesztés] Források

  1. ^ Badiny temetése (Jobbik.net)
  2. ^ Árpád-tól Árpád-ig (életrajz)
  3. ^ Komoróczy Géza: Sumer és magyar?, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. ISBN 963 270 294 8, 61–62. old.
  4. ^ Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 506 515 9, 103. o.
  5. ^ Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. 1977. Budapest: Magvető
  6. ^ Erdélyi István: Sumér rokonság? 1989. Budapest: Akadémiai Kiadó
  7. ^ Nemeshegyi Péter bíráló írása
  8. ^ Eördögh Péter: Sumér–magyar két jóbarát – A magyarság múltja Badiny Jós Fe­renc pro­fes­­szor szerint
  9. ^ Grüll Tibor: A magyarok hamis evangéliuma – A pártus herceg rokonsága
  10. ^ Badiny Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója
  11. ^ Juhász László nekrológja
  12. ^ Dr. Grespik László: A finnugor-elmélet hazudik, Werbőczy István nem

[szerkesztés] Külső hivatkozások