Elektron
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,..., a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,... . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt alkotja az atomokat, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e−. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.
Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.
| Elektromos töltés | |
| Nyugalmi tömeg | |
| Nyugalmi energia | |
| Mágneses momentum | -928,476 362(37)·10-26 J T-1 |
| Spin | 1/2 (fermion) |
| g-faktor | -2,002 319 304 3718(75) |
| Élettartam | stabil |
| Szerkeszt | |
| Fermionok: Kvarkok: (Up · Down · Strange · Charm · Bottom · Top) | Leptonok: (Elektron · Müon · Tau · Neutrínók) | |
| Bozonok : Foton | W+, W-- és Z0-bozonok | Gluonok | Higgs-bozon | Graviton |


Based on work by