Gadolínium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | gadolínium, Gd, 64 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | lantanoidák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | ?, 6, f | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 157.25(3) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f7 5d1 6s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 25, 9, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 7.90 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 7.4 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1585 K (1312 °C, 2394 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3546 K (3273 °C, 5923 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 10.05 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 301.3 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 37.03 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | hexagonális | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3 (enyhén bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1.20 (Pauling-skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia (részletek) |
1.: 593.4 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1170 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 1990 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 180 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 233 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | ferromágneses | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (sz.h.) (α, poly) 1.310 µΩ·m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 10.6 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulás | (100 °C) (α, poly) 9.4 µm/(m·K) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 2680 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young modulusz | (α form) 54.8 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulusz | (α form) 21.8 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | (α form) 37.9 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson arányszám | (α form) 0.259 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers keménység | 570 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-54-2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gadolíniumot 1880-ban Jean de Marignac fedezte fel, és az ittrium felfedezőjének, Johan Gadolinnak a nevét adta neki. Ez az elem ezüstös színű, lágy, könnyen megmunkálható nehézfém.
A gadolínium és egyes vegyületei kiváló ferromágneses tulajdonsággal rendelkeznek, melyet már viszonylag korán, a húszas évek elején felfedeztek, de később lett nagy szerepe több téren is.
[szerkesztés] Felhasználása
Az orvostudományban MR vizsgálatok során használják, mert fentebb említett tulajdonságának köszönhetően, illetve hogy könnyen átjut a vérerek falán, tökéletes például a vér megfestésére, annak láthatóvá tételére MR-felvételeken. Ezt az eljárást 1983-ban fejlesztette ki Schering.
A James Bond filmekből jól ismert önmegsemmisítő chipek készítésekor is gadolíniumot használnak: gadolínium-nitrátot, illetve szilíciumot használnak, a gadolínium és a szilícium könnyen reakcióba lép, reakciójukkor ún. szúróláng is következik, mely kis méretű eszközöknek elég az önmegsemmisüléshez.
A környezetbarát hűtőknél a forgótárcsákra gadolíniumport visznek fel, mely egy erős mágnes két pólusa között forog. Amikor áthalad a pólusok közt, felmelegszik. Ilyenkor áramló vízzel szobahőmérséklet alá hűtik.


Based on work by