Aventinus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Róma történelmi központja |
||||
Római panoráma |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Olaszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1980 | |||
Az Aventinus egyike a hét dombnak, amelyekre Róma épült.
Nem tisztázott, két Aventinus közül kiről kapta nevét. Az egyik Aventinus király volt a szomszédos Alba Longa városban és a hagyomány szerint ezen a római dombon temették el. A másik Aventinus az Aeneis, Vergilius eposza szerint Hercules és Rhea papnő fia volt.
Az Aventinuson keresztül futott Róma régi, jórészt a Kr. e. 4. század elején épült védőfala, a Servius Tullius-fal és kapui is nyíltak itt, mint a Porta Naevia, vagy a hegy északi vége és a Tiberis folyó közt a Porta Trigemina. Katonailag fontos pont volt, amelyről ellenőrizni lehetett a Tiberis folyón haladó kereskedelmet.
A császárkorban a XI. és XII. regio és a Tiberis közti területet foglalta el egészen az Aurelianus-féle falig, amelybe a porta Ostiensis mellett bele van foglalva a C. Cestius tribunus plebis 37 méter magas piramis alakú síremléke (Sepulcrum Cestii). A regio templomai közül ismeretes fekvésűek a Servius Tulliustól alapított latinus szövetségi templom, a Templum Dianae; a Camillustól Kr. e. 392-ben felszentelt Templum Junonis Reginae, továbbá Juppiter Dolichenus temploma, a Dolichenum és a Templum Lunae az Aventinus északi sarkán. Fekvése nem ismeretes Minerva, Jupiter Libertas és Libertas templomainak. Diana templomának közelében állott Traianus barátjának, Licinius Surának a háza, ki nyilvános fürdőt is építtetett itt (Domus Surae); ezzel szomszédos volt a Decius császár rendeletére épület Thermae Decianae. Az Aventinus és a Tiberis közti keskeny partszegélyen húzódott végig a Porticus Aemilia, amelyet a Tiberis partján újraépített Emporiummal egyszerre, mint odavezető fedett utat Kr. e. 193-ban építtettek M. Aemilius Lepidus és L. Aemilius Paullus censorok. A Roma tengerentúli forgalmának lebonyolítására szolgáló Emporium, (partvonala m. e. 600 m., körülbelül annyi, mint Fiumében az Adamich- és Rudolf-móló távolsága) környéke tele volt óriási raktárakkal, különösen a behozott gabona raktározására; e raktárakat a Sulpicia gensnek egykori birtokán építették, és Horrea Sulpicia, majd Galba császár hozzájáruló újabb építkezéseiről Horrea Galbiana néven nevezték; szomszédos volt vele a Horrea Aniciana nevű raktár.
Az Aventinus és a Palatinus dombok közt épült Kr. e. 495-ben a Circus Maximus.
Az ókori rómaiak fegyvereikkel az Aventinuson gyűltek össze az október 19ei Mars ünnepre, az Armilustriumra.
Az olasz fasizmus idején, Giacomo Matteotti baloldali politikus meggyilkolása után 1924-ben az Aventinus hegyre vonultak ki a Parlamentet a fasizmus elleni tiltakozásul elhagyó ellenzéki politikusok (ez volt az aventinusi szakadás).
Az Aventinus ma elegáns lakónegyed Róma Ripa kerületében (olasz: rione).
Az Aventinushoz több ókeresztény szent neve kapcsolódik, például Santa Priscáé, akinek bazilikája, a Santa Prisca az Aventinuson épült a 4. vagy 5. században Mithras temploma felett.
[szerkesztés] Források
- Petz Vilmos: Ókori Lexikon (Franklin Kiadó, Bp. 1904.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Olaszország világörökségi helyszínei |
| természeti: | Lipari-szigetek |
||
| kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |


Based on work by