Dabar (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dabar (1899-ig Dobrocs, szlovákul Dobroč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2001-ben 698 lakosából 692 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Losonctól 19 km-re északnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu valószínűleg a 13. század előtt keletkezett, temploma a tatárjárást követően épült. 1393-ban Dobrocha néven említik először, a divényi váruradalom része volt. A 15. század közepén a husziták – mivel a templom stratégiai helyzeténél fogva kedvező helyen állt – édelmi célokra alakították át és megerősítették. A falu földesurai a Széchyek, a Balassák és a Losoncziak voltak. 1469-ben Hunyadi Mátyás a divényi uradalom többi településével együtt hívének Országh Mihálynak adta, majd az 1470-es években a Nádasdyaké lett. Nádasdy János lányának Katalinnak halála után a birtok a királyra szállt, aki 1535-ben Váradi Pál esztergomi érseknek adományozta. 1553-ban Dobrocsnak 13 adófizető portája volt. A 16. század második felében a község a magyar–török végvári harcok határvonalára került. Gyakran érték rajtaütések, majd 1575 és 1593 között Divény várával együtt a hódoltság része lett. 1624-ben, 1657-ben és 1660-ban is Divény tartozékaként említi oklevél. 1686-ban a császár a divényi uradalmat 53 ezer aranyért Zichy Istvánnak adta. 1696-ban Dobrocs területén két malom működött, sörfőzdéje és pálinkafőzdéje volt. 1715-ben 11 parasztház és 2 zsellérház állt a faluban, ebből 10 szlovák és 3 magyar. A község pecsétje 1733-ból való. 1770-ben a Balassa, a Révay, a Haller, a Fáy, a Rakovszky, az Okolicsányi, az Orczy és a Zichy családok a főbb birtokosai. 1787-ben 564 lakosa volt, 60 házaban 95 család élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1910-ben 1540, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Vámosfalva felé eső határrészén egy dombon áll a tatárjárás után épített templom, a 17. században újjáépítették, a 19. században renoválták. Harangtornya a 18. század második felében épült. A templomot ma is védőfal övezi.
  • Nevezetssége az 1000 m magasan húzódó dobrocsi őserdő, több száz éves fenyő és bükkfáival.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Losonci járás települései
Flag of Slovakia

Losonc (Lučenec)
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsid (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Losonctamási (Tomášovce) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce) · Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom)

Más nyelveken