Csuka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Csuka

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Alosztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Faj: E. lucius
Tudományos név
Esox lucius
Linnaeus, 1758

A csuka (Esox lucius) hazai vizeinkben honos ragadozóhal. Teste hosszúkás, erőteljes, színe halvány ezüst-aranyos, szürkés árnyalatban, finoman pikkelyezett, halványan csíkozott, erős hátúszója teste hátsóbb részén van. Szája hosszúkás, lapított, mélyen vágott, kemény, alsó állkapcsa túlér a felsőn. Szájában tűéles fogak helyezkednek el.

Ívása február-március körülre esik. Télen nem vermel, így a csuka lékből is horgászható. Kiválóan lát a vízben, szeme rendkívül érzékeny. Tápláléka vegyes, mindent elfogyaszt, ami a vízben él, mozog. Saját faját sem kíméli. Falánk ragadozó, áldozatára lesből, takarásból támad, rendkívül gyors, és nem hibázik. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül gyakorlatilag nincs menekvés. A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes elbontani, megemészteni.

Emberi táplálékként kedvelt, rendkívül fehér tiszta húsú, ízletes hal.

Horgászatánál drótelőkét kell alkalmazni, mert a fogai átmetszik a műanyagzsinórt, a zsákmányejtés esetén a horog szájfeszítő segítségével távolítható el, mert a harapása veszélyes. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben. Nyáron kedveli az álló, illetve lassan folydogáló holtágakat. A felmelegedett vizekben nyáron bőséges táplálékhoz jut, az apróhalakat szívesen fogyasztja kedvére. növekedése ilyenkor gyors, 5 nyaras korára elérheti az 5 – 8 kg méretet is.

Fogáskorlátozás alá esik. Fogási tilalmi idő az ívás ideje, február 1. – március 15.

[szerkesztés] Külső hivatkozások