Bribir

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bribir falu a mai Horvátországban Primorje-Gorski kotar megyében.


[szerkesztés] Fekvése

Crikvenicától légvonalban 6 km-re délkeletre a termékeny Vinodoli völgy fölé emelkedő Glavica-dombon fekszik. Közigazgatásilag Crikvenicához tartozik.

[szerkesztés] Története

Bribir városa a középkorban a Vinodoli hercegség közigazgatási és egyházi központja volt. Egykor falak és tornyok övezték, melyeket a 19. században lebontottak. A rombolást csak az északkeleti részen álló saroktorony és falrész élte túl. A megerősített fellegvár az erődített város északi részén helyezkedett el. A város a 13. század-ban a Frangepánoké, majd a Cilleiek uralma alá került, ezután a Hunyadiaké, majd a Zrínyieké egészen 1671-ig, amikor Zrínyi Péter kivégzése után a elkobozzák és Habsburg birtok lesz. Ettől a település kezdve hanyatlásnak indul, majd a török veszély megszüntével jelentőségét veszti. A városi arculat megváltozik és falusiassá válik, a régi városból csak egy szabályos tér marad ahol a háromhajós barokk Szent Péter és Pál templom áll. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Crikvenicai járásához tartozott. Ma 113 lakosa van.


[szerkesztés] Látnivalók

  • A Szent Péter-Pál plébániatemplom 1740-ben épült egy korábbi, 16. századi templom helyén. Berendezése különösen gazdag, sok értékes festménnyel és műtárggyal.
  • Az egykori erődítmény 1302-ből való csipkézett erődbástyája arra emlékeztet, hogy a Frangepán, majd a Zrínyi család erődvárosa volt.
Más nyelveken