Decsi Gáspár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Decsi Gáspár (Deczi Gáspár) (16. század) tolnai főprédikátor, költő
[szerkesztés] Élete
Tanult Tolnán, Kolozsvárt és 1566. május 20-tól Wittenbergben. 1575-ben pap lett Tolnán. Tudományos hireért és irodalmi működéseért nagyra becsülték; de a kockáztató sikraszállás nem tartozott a tulajdonságai közé. Már 1573-ban köszvényre hivatkozva vonult el az őt meglátogató Gerlach elől s káplánját küldte a tudós lutheránus pap fogadására. 1588-ban a „Pécsi disputatio" alkalmával a fenyegető mozgalmak láttára, jónak látta félre térni a küzdelem elől és a hercegszőllősi zsinatra hivatkozva, megtiltá hiveinek, hogy a pécsiekkel érintkezzenek. Kevéssel azután meghalt.
[szerkesztés] Munkái
- 'Epidalamion nuptiis Basilii Fabricii et Margarethae Viti Balsarati. Vittenbergae, 1567.
- Az Vtolso üdőben eginehani regnalo bűnökről valo praedikatiok, tudni illik, Első az Bűnről. Második az Reszegsegről. Harmadik az Paraznasagrol. Negiedik az Tanczrol. Debreczen, 1582. (Egyetlen csonka példánya a sárospataki ev. ref. coll. könyvtárában. 2. kiadás. Várad, 1584.)
- Historia a Dávid királynak Uriasnak feleségével való vétkeiről. Sicz (Német-Lövő), 1592. (Egy példánya sem ismeretes. 1579-ben iratott és két előbbeni kiadása jelent meg hely és év n., melyek közül egyik a m. tud. akadémia, másik az Országos Széchényi Könyvtárban van.)
Latin elegiát irt Heltai Gáspár Historia Mathiae Hunyadis, Claudiopoli, 1565. c. munkája előszava után.


Based on work by