Abaza ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az abaza ábécé (saját nyelvén: абаза бызшва) az abaza nyelv írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki (1932 és 1938 között latin betűkel írták - Törökországban még ma is ezt használják).

nagybetű kisbetű ISO 9[1] KNAB[2] ALA/LC[3] TITUS[4]
А а a a a ā
Б б b b b b
В[5] в v v v v
Г г g g g g
Гв гв gv gw gv
Гъ гъ g" ğ g" ɣ
Гъв гъв g"v ğw g"v ɣ°
Гъь гъь g"' ğj[6] g"' ɣ'
Гь гь g' gj g' g'
ГӀ гӀ g‡ ġ gḣ ʿ
ГӀв гӀв g‡v ġw gḣv ʿ°
Д д d d d d
Дж дж dzh ǯ
Джв джв džv džw dzhv ǯ°
Джь джь dž' dzh' ǯ'
Дз дз dz dz dz ʒ
Е е e e, je[7] e e
Ё[8] ё ë ë ё -
Ж ж ž ž zh ž
Жв жв žv žw zhv ž°
Жь жь ž' ź zh' ž'
З з z z z z
И и i i i i
Й й j j ĭ j
К к k k k k
Кв кв kv kw kv
Къ къ k" k"
Къв къв k"v q̇w k"v q̇°
Къь къь k"' q̇j[9] k"' q̇'
Кь кь k' kj[10] k' k'
КӀ кӀ k‡ ķ kḣ
КӀв кӀв k‡v ķw kḣv ḳ°
КӀь кӀь k‡' ķj[11] kḣ' ḳ'
Л л l l l l
Ль[12] ль l' lj[13] l' l
ЛӀ[14] лӀ l‡ ļ lḣ
М м m m m m
Н н n n n n
О о o o o o
П п p p p p
ПӀ пӀ p‡ pḣ
Р р r r r r
С с s s s s
Т т t t t t
Тл[15] тл tl ł tl ł
Тш тш č tsh č
ТӀ тӀ t‡ ţ tḣ
У у u u u u
Ф[16] ф f f f f
ФӀ[17] фӀ f‡ fḣ
Х х h x kh x
Хв хв hv xw khv
Хъ хъ h" q kh" q
Хъв хъв h"v qw kh"v
Хь хь h' xj[18] kh' x'
ХӀ хӀ h‡ h kḣ
ХӀв хӀв h‡v hw kḣv ḥ°
Ц ц c c ts c
ЦӀ цӀ c‡ ç tsḣ
Ч ч č ć ch č'
Чв чв čv ćw chv č°
ЧӀ чӀ č‡ cḣ č̣′
ЧӀв чӀв č‡v ḉw cḣv č̣°
Ш ш š š sh š
Шв шв šv šw shv š°
ШӀ шӀ š‡ ç̌ shḣ č̣
Щ щ ŝ ś shch š'
Ъ ъ " " ʾ
Ы ы y y y ə
Ь[19] ь ' ' ' -
Э э è è, e[20] ė -
Ю[21][22] ю û [23] iu -
Я[24][25] я â [26] ia -

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. ^ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
  3. ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  4. ^ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
  5. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  6. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  7. ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
  8. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  9. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  10. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  11. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  12. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  13. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  14. ^ Csak tájnyelvi, illetve kölcsönzött szavakban fordul elő.
  15. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  16. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  17. ^ Csak tájnyelvi, illetve kölcsönzött szavakban fordul elő.
  18. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl. A й átírását ilyenkor egy · (középső pont) előzi meg, pl.: УрышвйхъымгӀва - Uryšw·jqhymġwa.
  19. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  20. ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.
  21. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  22. ^ 1969-ig a palatalizáció jelzésére használták, ma helyette a ь használandó, pl.: *дапхюн -> дапхьун.
  23. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl.
  24. ^ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
  25. ^ 1969-ig a palatalizáció jelzésére használták, ma helyette a ь használandó, pl.: *дапхюн -> дапхьун.
  26. ^ Ennél a hangnál a j palatalizációt jelöl.

[szerkesztés] Külső hibatkozások