Hammádida-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zíríd-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg.

A Hammádidák fővárosa Beni Hammád volt (ma Világörökség helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben Bedzsajába tetták át a székhelyüket.

A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zíríd rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket.

A Hammádidák még a Zírídek előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmailita mohamedán doktrínát, visszatérve a malikita szunnita hithez és a bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának.

A Hammádida uralomnak végül az Almohád-dinasztia terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést.

[szerkesztés] Hammádida Uralkodók