Franz Brentano

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Franz Clemens Brentano (1838. január 16., Marienberg am Rhein, Boppard közelében, Németország1917. március 17., Zürich, Svájc) német filozófus.

Franz Brentano
Franz Brentano

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Filozófiája

Elsősorban a pszichológiai kérdésekkel foglalkozik a tudatfilozófiában. A filozófia módszerét azonosítja a természettudományokéval. A világ jelenségeit két részre, fizikaira és pszichikaira osztja: a pszichikai jelenségek megkülönböztető tulajdonságát az intencionalitásban és a közvetlen megismerésben látja. Az utóbbi szerint a fizikai világra vonatkozó megfigyelések csak utólagos reflexió lévén lehetségesek, míg a belső észlelés közvetlen evidencián alapszik.

A mentális jelenségek szerinte háromfélék lehetnek:

  • képzetek, melyek a tárgyaknak az elmében jelenlévő képeit jelentik;
  • ítéletek, melyek valami valóságosságáról vagy valótlanságáról tett kijelentések;
  • érzelmi-akarati jelenségek, melyek nem ítéleten, hanem érzelémeken alapuló elvetést vagy elfogadást jelentenek. Ilyen a szeretet vagy gyűlölet jelensége.

[szerkesztés] Az intencionalitás

A szó „valamire való irányultság”-ot jelent. Minden mentális tevékenységünk valamilyen „tárggyal” foglakozik. A tudat adott tárgyra irányul, de az intencionalitás nem a tudat és tárgy viszonya, hanem csak a tudat beállítódása a tárgy megragadására. Nem jelenti tehát a viszonyban állók feltétlen létezését.

A fogalom központi szerepet játszik majd Edmund Husserl filozófiájában.

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

  • Az erkölcsi ismeret eredete (Kossuth, 1994)

[szerkesztés] Lásd még