Bognár Cecil

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bognár Cecil Pál (Csepreg, 1883 – Pannonhalma, 1967): bencés szerzetes, pszichológus és egyetemi tanár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életút

A gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrött végezte el. 1899-ben lépett be a rendbe, majd 1906-ban pappá szentelték. Felsőfokú tanulmányait a Pannonhalmi Tanárképző Főiskolán (1900–06) és a Budapesti Tudományegyetemen végezte (1906). Tanári (1907) és bölcsészdoktori (1911) oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után (1921–1930) a Pápán, Győrött és Budapesten tanított. Egyetemi magántanárrá képesítették a természettudományok ismerettana tárgykörből. 1933 és 1938 között többek között Pécsett is tanított. 1941-től egészen nyugdíjazásáig, 1950-ig Szegedi Tudományegyetemen a lélektani tanszék vezetője lett, valamint a Bölcsészeti Kar dékánja (1943–44). Mindezek mellett a Szt. István Akadémia tagja (1921), illetve a Magyar Pszichológiai Társaság társelnöke volt.

[szerkesztés] Tagságok

1921: Szt. István Akadémia tagja

1931: Magyar Gyermektanulmány és Gyakorlati Lélektani Társaság Gyermekpszichológiai Szakosztályának elnöke

1936–38: Magyar Gyermektanulmány és Gyakorlati Lélektani Társaság Gyermekpszichológiai Szakosztályának ügyvezető elnöke

A Magyar Pszichológiai Társaság társelnöke

[szerkesztés] Munkássága

Kezdetben a logika és az értékelmélet filozófiai. problémái foglalkoztatták, később (1930-as évektől) lélektannal foglalkozott, ezen is belül a gyermeklélektannal. A hazai gyermek- és fejlődéskutatás egyik legjelentősebb alakja volt.

A Katholikus Szemle szerkesztője volt, melybe természettudományú szellemű írásokat közölt.

[szerkesztés] Művei

  • Mi és mások. A mindennapi élet lélektana. (Budapest)
  • A fizikai alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata. (Komárom, 1911)
  • Gyermektanulmányozás és gyermeknevelés (Komárom, 1913)
  • Okság és törvényszerűség a fizikában (Budapest, 1917)
  • Az energia átalakulásának iránya (Budapest, 1922 )
  • Logika (Komárom, 1922)
  • Értékelmélet (Budapest, 1923)
  • Jókai lélekrajza (Komárom, 1925)
  • Tanulmányok a gyermeki lélekről (Berlin, 1925)
  • A művészi alkotás és a műélvezés lélektana (Pozsony, 1925)
  • Gyermekpszichológia és pedagógia (Budapest, 1930)
  • A normák alkonya (Uo., 1930)
  • Az osztályozás (Uo., 1932)
  • Térszemlélet (Uo., 1932)
  • Pszichológia (Budapest, 1935)
  • Az iskolás gyermek (Budapest, 1935)
  • A nőnevelés (Pécs, 1940)
  • Lélektan és gondolkodástan. Bevezetés a bölcseletbe. (Budapest, 1941)
  • Lélektan és nevelés (Budapest, 1943)