Kada Elek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kada Elek, (Kecskemét, 1852. május 2. – Kecskemét, 1913. július 24.), Kecskemét város polgármestere 1887 és 1913 között.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életútja

Édesapja a város köztekintélynek örvendő orvosa, Kada Endre volt. A középiskolát szülővárosában a Római Katolikus Főgimnáziumban végze. Az érettségi után jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti és a pozsonyi jogakadémián. A diploma megszerzése után fogalmazóként Pesten kezdett el dolgozni, ám 1875-ben – a szakvizsga megszerzése után – visszaköltözött Kecskemére, ahol praktizáló ügyvédként dolgzott. 1876-ban házasságot kötött Ferenczy Augusztával, aki únokahúga volt Erzsébet királynő társalkodónőjének, Fernczy Idának.

[szerkesztés] Az országgyűlési képviselő

1875-től kezdve folyamatosan jelen van a helyi politikában vezetésével szerveződik újjá a 48-as Függetlenségi Párt. Következetes munkájának eredményeként a törvényhatóságban pártja többségre jutott. 1878-tól Kecskemét II. sz. választókörzetének országgyűlési képviselője, ami rendkívüli siker volt pártja számámára,hiszen ő volt a város első függetlenségi képvilesője. 1881-ben újraválasztják, kettős sikereket ér el pártja a választásokon, hiszen az I. számú választókörzetben is függetlenségi képviselő nyert: Szilády Lajos. 1887-ben a törvényhatóság egyhangúlag polgármesternek választja meg Kada Eleket. A város addig soha nem látott fejlődésnek indult. Kada Elek polgármestersége alatt nyeri el Kecskemét városias jellegét, a "Magyar Ugar" elleni harc éllovas volt.

[szerkesztés] A Polgármester

  • Legfontosabb feladata, a város pénzügyi helyzetének stabilitása. Fekete István alpolgármester segítségével sikerült Kecskemét város bevételeit évi 80.00 koronáról 200.000 koronára emelnie
  • Új birtokpolitikát vezetett be: a város pusztaszeri birtokait eladta, s Kecskemét környékén vásárolt újabbakat
  • Új településeket hozott létre: Àrpádszállás, Monostor, Hetény, Kadafalva, Szikra
  • Az egykori falusias jellegű településből valódi várost varázsolt: a villanyvezeték, vízvezeték és csatorna kiépítésével. Kinyittatta a város ma is méltán népszerű sétányát, a Rákóczi utat.
  • Kialakította a város szecessziós képét. Az ő polgármesterségének ideje alatt épült meg Mendel Valér tervezte Újkollégium és Márkus Géza tervezte Cifrapalota. 1906-ban avatták fel Telcs Ede által készített Kossuth Lajos szobrot.
  • Megkezdte Kecskemét és környékének régészeti feltárását, s az előkerült leletekből hozza létre a Városi Múzeumot. Emellett hozzálátott a városi könyvtár, zenei iskola és városi mozgóképszínház építésének is.
  • 1910-ben felsőkereskedelmi iskolát hozott létre a város segétségével, amely ma az ő nevét viseli
  • városi tébolyda, siketnéma intézet, számtalan falusi iskola alapítás köthető nevéhez.
  • Polgármestersége idején kezdik el építeni a vasúti pályaudvart, de ennek befejezését már nem érhette meg. 1912-ben szélütés érte, amelyből sikerült még felépülnie, ám 1913. július 22-én a legyengült szervezetet újabb agyvérzés érte, s 1913. július 24-én meghalt.

[szerkesztés] Publikációi, regényei, színművei

  • A vasutak keletkezése, fejlődés és üzeme (1891.)
  • Darázs mérge c. regény (1893.)
  • Magyar Történelmi album a nép számára (1895.)
  • Helyre asszony c. népszínmű (1906.)
  • Tárogató c.színmű (1909.)

[szerkesztés] Kada Elek nevét viseli

[szerkesztés] Külső források

  • Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti évszázadok