Budapest XVIII. kerülete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A XVIII. kerület elhelyezkedése
A XVIII. kerület elhelyezkedése

1950. január 1. óta Budapest XVIII. kerülete két fő részből, Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467,2 fő/km² (2001). Jellegét tekintve a kerület főleg lakójellegű peremkerület, nagyrészt laza családiházas beépítésű, több sűrűn beépített lakóteleppel és néhány ipari létesítménnyel. A kerület területén található a Ferihegyi repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológia Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8-8 km, területe 38,61 négyzetkilométer.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Pestszentlőrinc-Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, a legkorábbi írásos említés 14. századi oklevelekből származik. A terület a török hódoltság idején elnéptelenedett, újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött. Mayerffy Xavér Ferenc (Ferihegy róla kapta a nevét) mintagazdasággá fejlesztette az itt található bérleményét a 19. század elején.

1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán, ebből az alkalomból tartottak katonai parádét Szent Lőrinc pusztán. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. A kilátó sajnos a második világháború során elpusztult, a nevét azonban őrzi a szomszédságában kialakult településrész.

A kilátónál korábban az 1760-as években épült fel a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete – a barokk stílusú Szent Lőrinc kápolna – mely az egykor öreg major területén a mai Margó Tivadar utca tengelyében áll.

A 19. század végére már valódi település vált a Soroksárhoz tartozó Péteripusztából és a Kispesthez tartozó Szent Lőrinc pusztából. Pestszentlőrinc 1909-ben szakadt el Kispesttől. A Péteri pusztát a szegényebb lakók népesítették be, a lőrinci telkeket pedig a politikai és tudományos élet vezetői vásárolták meg pihenő, nyaraló helynek. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte híres szabatéri torziós ingájának kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont atyjának, Margó Tivadarnak, az öröklődéstan kutató biológusnak, gróf Lónyai Menyhért pénzügyminiszternek. Az ő nevéhez fűződik a „Puszta Szent Lőrinc Nyaraló” vasútállomás Cegléd-Szolnok vonalon való létrehozása 1875-ben. Ezáltal könnyen megközelíthető lett az új település (az állomás épülete – erősen leromlott állapotban – ma is használatban áll).

A terület adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Több téglagyár, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő- és kocsilámpa gyár működött itt.

Pestszentlőrinc 1936-ban megyei városi rangot kapott, amely mozzanat a település fejlődésében nagy jelentőségűnek bizonyult. A kultuszminiszter engedélye alapján ebben az évben kezdte meg működését a Pestszentlőrinci Állami Gimnázium is.

[szerkesztés] Városrészek

  • Alacsakai úti lakótelep
  • Almáskert
  • Bélatelep
  • Belsőmajor
  • Bókaytelep
  • Erzsébettelep
  • Erdőskert
  • Ferihegy
  • Ganzkertváros
  • Ganztelep
  • Gloriett-telep (a korábbi Gloriett-kertvárosból és a Madártelepből)
  • Halmierdő
  • Havannatelep
  • Kossuth Ferenc-telep
  • Lakatostelep
  • Liptáktelep
  • Lónyaytelep
  • Miklóstelep (egy része korábban Villatelep)
  • Rendessytelep
  • Szent Imre-kertváros
  • Szent Lőrinc-telep
  • Újpéteritelep

[szerkesztés] Középfokú oktatási intézmények

[szerkesztés] Kultúra

  • művészetoktatás: Dohnányi Ernő Zeneiskola [1]

[szerkesztés] Irányítószámok

Irányítószámok

[szerkesztés] Lásd még

Budapest kerületei
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII.
Más nyelveken