Horvátország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza. A horvát törzsek körülbelül a 7. században érkeztek meg a mai Horvátország és Bosznia és Hercegovina területére. A frankok hatására a horvátok felvették a keresztény hitet, és önálló államot alapítottak. Azonban a horvát törzsek két államra szakadtak szét. Az egyik terület a Dráva és a Kapela hegység között jött létre. Ez az államalakulat rövid életű volt ugyan, de később Szlavónia néven újra jelentőssé vált.

A másik horvát államot Dalmácia vidékén hívták életre. A 11-12. században mindkét államalakulat a Magyar Királyság részévé vált, majd Dalmáciára Velence terjesztette ki az uralmát.

Horvátországot ettől kezdve egészen 1918-ig a bánok kormányozták, akiket a magyar király nevezett ki a terület élére. A horvát bánok listája a Horvátország bánjai szócikkben található.


Pannóniai hercegek Dalmáciai hercegek
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
Vojnomir kb. 791-810 A frankok segítségével megalapította a horvátok északi államát, amely a Kárpát-medence területére is benyúlt.
Ljudevit Posavski kb. 810-823 A dalmát részen uralkodó Borna unokaöccse volt.
Ratimir 829-838
Braszláv kb. 880-887 A pannóniai horvátok államát elsöpörték a honfoglaló magyarok.
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
Porga 7. század
Viseszláv kb. 803-ig
Borna kb. 810-821 Nagy Károly vazallusa lett.
Vladiszláv 821-835
Miszláv kb. 835-845
I. Trpimir kb. 845-864 A Trpimirovics dinasztia legendás alapítója.
Zdeszláv 864 Trpimir gyermeke.
Domagoj 864-876 Elűzte a trónról unokatestvérét, Zdeszlávot.
Iljko 876-876/878 Domagoj gyermeke.
Zdeszláv 876/878-879 Visszaszerezte a trónt.
Branimir 879-892
Muncimir kb. 892-900 Zdeszláv öccse.
Péter kb. 900-910 Létezése és uralkodása egyaránt kétségbevonható.
I. Tomiszláv 910-925 Királlyá koronázzák.
Horvátország királyai
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
I. Tomiszláv 925-928 X. János pápa a római kereszténység védelmében Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Bosznia királyává koronázta. Uralma alatt érte el Horvátország történelmének egyik legnagyobb területét.
II. Trpimir 928-935 Tomiszláv öccse.
I. Kresimir 935-945 Trpimir gyermeke.
Miroszláv 945-949 Kresimir fia.
II. Kresimir Mihály 945-969 Miroszláv öccse, aki Bosznia elfoglalásával a történelmi Horvátország legkiterjedtebb területén uralkodhatott.
Stjepan Držislav 969-997 II. Kresimir gyermeke.
Szvetoszláv Szuronja 997-1000
III. Kresimir 997-1030
Gojszláv 997-1020
Bizánci uralom 1019-től bizonyos részeken
I. István 1030-1058 III. Kresimir gyermeke.
IV. Kresimir Péter 1058-1074 István fia.
Szlavics 1074-1075 A horvát nemesség választotta meg Dmitar Zvonimir ellen, de a csatát ez utóbbi nyerte.
Dmitar Zvonimir 1075-1089 IV. Kresimir unokatestvére, aki 1063-ban feleségül veszi I. Béla magyar király leányát, Ilona hercegnőt.
II. István 1089-1090 Ellenében egy bizonyos Szlavac nevű dalmáciai nemest állítottak.
I. Szent László 1091-1092 Magyarország királya is. I. Béla gyermeke, Ilona testvére, akinek uralmát a horvát nemesek azzal a feltétellel fogadták el, hogy a két országot külön fogja kezelni.
Álmos 1091-1093 László unokaöccse, aki László megbízásából uralkodott Horvátországban.
Szvacsics Péter 1093-1097 Felkelt a magyar uralom ellen, és Horvátország függetlenségét akarta.
Könyves Kálmán 1097 A Gvozd hegységben vívott csatában legyőzte Szvacsics csapatait, és Horvátországot a Magyar Királyság részévé nyilvánította.