Drüaszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Drüaszok (dryasok, dryadok) a fák lelkei a görög mitológiában. A görög drys jelentése ‘tölgy’, az Indo-Európai nyelvekben a *derew(o)- 'fa' vagy 'erdő.' Eképpen a drüaszok speciálisan a tölgyfák nimfái, bár általános értelemben is megjelennek a fák nimfáiként. "Ezek az istenségek sokszor háttérbe szorultak a költeményekben megjelenő és kultuszokban tisztelt isten alakok mögött," jegyzi meg Walter Burkert a Görög természetistenek című könyvében (Burkert 1986, p174).
A kőrisfa nimfáinak neve Meliák. A kőrisfa leányzók (Andraszteia, Ida és Melissza) ringatták és nevelték a kisded Zeuszt, miután Rheia Krétán egy barlangba rejtette. A Meliák a megcsonkított Uránusz hulló vérének cseppjeiből születtek.
Drüaszok, mint minden nimfa természetfeletti módon nagyon hosszú életűek. Sorsuk összefonódik élőhelyükkel és jellemzően velük együtt lépnek a túlvilágba. A hamadrüaszok oly mértékben integrálódnak a fával amelyben élnek, hogy ha a fa elpusztul ők is vele halnak. Ennek eredményeként a görög istenek megbüntettek minden halandót, aki egy fát bántalmazott anélkül, hogy először kiengesztelte volna a fa nimfáját.
Lásd még Daphne mítoszát, aki hogy megmeneküljön az őt üldöző Apollón elől a babérfa drüaszává változott.
[szerkesztés] Lásd még
- HMS Dryad az Egyesült Királyságban része volt, Királyi Flotta Haditengerészeti Iskolájának. A Dryad évente több mint 5000 hallgató kiképzését biztosította 265 különféle tanfolyamon, továbbá birtokában volt 300 acre (1 acre: 4840 négyzetyard = kb. 4000 m²) terület valamint 65 épület. Napjainkban a HMS Dryad a tábori csendőrség iskolája.
- Drüaszok nyerge (Polyporus squamosus) egy ehető gomba; ismertebben pisztricgomba.
[szerkesztés] Referenciák
- Graves, Robert, 1960. Görög mitoszok, 82.i; 86.2
- Burkert, Walter, 1985. Görög hitvilág (Cambridge:Harvard University Press)


Based on work by