Csehszlovákia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
| Nemzeti mottó: Az Igazság győzedelmeskedik (csehül: Pravda vítězí) (angolul: Truth prevails) |
||||
![]() |
||||
| Hivatalos nyelv | cseh és szlovák | |||
| Főváros | Prága | |||
| Terület (1991) | 127,900 km² | |||
| Népesség (1991) | 15,600,000 cseh 54.1%, szlovák 31%, morva 8.7%, magyar 3.8%, cigány 0.7% |
|||
| Pénznem | csehszlovák korona (Kčs) = 100 haler | |||
| Időzóna | UTC+1 | |||
| Himnusz | Kde domov můj és Nad Tatrou sa blýska | |||
| ISO 3166-1 | CS (már nem használt) | |||
| TLD | .cs (már nem használt, mivel a két ország különválása után .cz és .sk lett) | |||
Csehszlovákia (csehül: Československo, szlovákul: Česko-Slovensko / 1990 előtt: Československo) volt közép-európai ország, a II. világháború idejét leszámítva 1918 és 1992 között állt fenn. 1993. január elsején békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Államformái
- 1918–1968 (kivéve 1938–1945): centralizált ország;
- 1969–1992: Cseh Szocialista Köztársaságból (1990–1992: Cseh Köztársaság) és Szlovák Szocialista Köztársaságból (1990–1992: Szlovák Köztársaság) álló szövetségi köztársaság;
- 1918–1939 és 1945–1948 és 1990–1992: demokratikus köztársaság
- 1939–1945: szétszakadt Cseh-Morva Protektorátusra és Szlovák Köztársaságra
- 1948–1989: kommunista ország központi tervgazdasággal
[szerkesztés] Szomszédai
Németország (1945–1990: Nyugat-Németország és Német Demokratikus Köztársaság), Lengyelország, Szovjetunió (1992: Ukrajna), Románia (1939-ig), Magyarország, Ausztria
[szerkesztés] Földrajza
Változatos domborzati viszonyok. A nyugati területek az észak-közép-európai magasföld részei. A keleti területek a Kárpátok hegyeiből és a Duna által feltöltött síkságokból állnak.
[szerkesztés] Éghajlata
Túlnyomórészt kontinentális, de a nyugat-európából érkező enyhe légtömegek és a kelet-európai nagy időjárási rendszerek miatt változatos.
[szerkesztés] Hivatalos nevei
- 1918–1920: Cseh–Szlovák Köztársaság vagy Csehszlovák Köztársaság (rövidítése: RČS); rövidebben Cseh–Szlovákia vagy gyakran Csehszlovákia
- 1920–1938 és 1945–1960: Csehszlovák Köztársaság (ČSR [kezdetben RČS-nek rövidítve]); rövidebben Csehszlovákia
- 1938–1939: Cseh–Szlovák Köztársaság; Cseh–Szlovákia
- 1960–1990: Csehszlovák Szocialista Köztársaság (ČSSR); Csehszlovákia
- 1990. április: Csehszlovák Szövetségi Köztársaság (cseh változat) és Cseh–Szlovák Szövetségi Köztársaság (szlovák változat),
- utána: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság (ČSFR, rövidebben Csehszlovákia (cseh változat) and Cseh–Szlovákia (szlovák változat))
[szerkesztés] Címere
- 1920–1945: [1] kis változat, [2] közepes változat, [3] nagy változat
- 1945–1960: [4]
- 1960–1990: [5]
- 1990–1992: [6]
[szerkesztés] Története
Csehszlovákia az I. világháború után, 1918 októberében jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamaként. Magába foglalta a mai Csehország és Szlovákia területét, valamint (1945. június 29-ig) Kárpátalját is.
1938-ban Hitler elcsatolta a Szudéta-vidéket és Dél-Szlovákiát Csehszlovákiától, és Németországnak illetve Magyarországnak adta.
1939-ben Tiso (magyarul Tisza) kikiáltotta a Szlovák Köztársaságot. Ezzel megszűnt az önálló Csehszlovákia. Magyarország bevonult Kárpátaljára.
1945-ben Csehszlovákia ismét megalakult. Eduard Beneš kiadott egy dekrétumot, amely alapján a németeket és a magyarokat bűntette a háborúért, és elvette tőlük a csehszlovák állampolgárságot.
1947-ben a kommunisták kerültek hatalomra, köszönhetően annak, hogy szovjet érdekszférában volt Csehszlovákia. Ekkor az ország hivatalos neve: Csehszlovák népköztársaság.
1968-ban a prágaiak felkeltek a kommunista uralom ellen (Prágai tavasz), de a szovjet és több szocialista ország hadserege leverte a felkelést. Az államfőt (Alexander Dubček) menesztették, és egy szovjethű embert ültettek a helyébe.
1989-ben a bársonyos forradalommal, Csehszlovákia demokratikus köztársaság lett. Az államfő: Václav Havel. 1992-ben tárgyalások utján megállapodtak arról, hogy egy évre rá felbomlik Csehszlovákia Cseh- és Szlovák Köztársaságra.
[szerkesztés] Vallások
1991: Római katolikus: 46.4%, Evangélikus: 5.3%, Ateista: 29.5%, egyéb: 16.7%.
[szerkesztés] Lakosság
1991: Lakosság: 15.600.000 fő. Etnikumok: cseh 54,1%, szlovák 31%, morva 8,7%, magyar 3,8%, roma 0,7%
[szerkesztés] Sport
Labdarúgás: 1934-ben és 1962-ben világbajnokok, 1976-ban Európa-bajnokok lettek.
[szerkesztés] Lásd még
- Csehország (1918 előtt)
- Cseh Köztársaság (1992 óta)
- Szlovákia (1992 óta)
- Csehország zászlaja (azonos Csehszlovákia zászlajával)



Based on work by