Hoacin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Veszélyeztetett. Státusz: végveszélyben
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Ophisthocomus hoazin (Muller, 1776) |
|||||||||||||||||
Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Búbostyúk |
A hoacin vagy búbostyúk (Opisthocomus hoazin) a madarak osztályán és a kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjén belül a hoacinfélék (Opisthocomidae) családjának és az Opisthocomus nemnek az egyetlen képviselője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Dél-Amerikai esőerdők madara, az elárasztott földeket, mangrovefákkal benőtt, vízparti területeket kedveli.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 60 centiméter, testtömege 600-800 gramm. Hosszú nyakával és apró méretű fejével, melyen kúsza tollbóbita van, nagy mégis gyenge szárnyaival, egy az őskorból itt rekedt madarat formáz. Átható szagú anyagot termelnek.
[szerkesztés] Életmód
A fák lombkoronája között falevéllel és gyümölccsel táplálkozik. Részben szárnyaikkal kapaszkodva másznak a lombkoronában, talajra nem ereszkednek le. Mivel faleveleket is megeszik, az emésztés a begyben történik és nem a gyomorban, mint az átlag madaraknál.
[szerkesztés] Szaporodás
Víz közeli, magas fákra készíti lapos fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák szárnyuk második és harmadik ujján jól fejlett karmokat hordanak, mint az Archaeopteryx nevű ősmadár, ezek később visszafejlődnek. A fiókák jó úszók, de ezt a tulajdonságukat is elvesztik felnőttkorukra. Rosszul repülnek és akkor is csak rövidtávra.
[szerkesztés] Forrás


Based on work by