Ifjabb Deáki Filep Sámuel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ifjabb Deáki Filep Sámuel (Kolozsvár, 1784. október 25. – Kolozsvár, 1855. október 22.) fogalmazó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
[szerkesztés] Élete
Deáki Filep Sámuel, kolozsvári senator és Szathmári Pap Krisztina fia volt. Tanulmányait az ottani református kollégiumban végezte, hol már 14 éves korában mint széphangú fiu harmoniae praeses lett. Az énekhez már ekkor szenvedélyesen ragaszkodott. Atyját 1799-ben elvesztvén, korán árvaságra jutott. Később iskoláit végezvén, 1804. augusztus 22. államhivatalnok, azaz irnok lett a guberniumnál. 1808. június 18. nőűl vette Lukács Karolinát. 1810-ben a tartományi főszámvevőségnél napi díjnok lett (a díj két ezüst huszas volt, egy osztrák forint 2/3 része, de ezüst pénznemben fizetve), 1814. járulnokká neveztetett ki ugyanott; 1816. az országos árvai számvevőséghez helyeztette magát át s még azon évben Puky László magyar királyi helytartó tanácsos és Erdélybe kiküldött biztos mellé segédül rendeltetett; 1826. lépett 500 forintos számtiszti állásba. A Magyar Tudományos Akadémia alakuló évében (1831. február 16.) kinevezte levelező tagjává. Később hivatala elszólítván Kolozsvárról az erdélyi udvari kancelláriához, hova 1835 júliusában nevezték ki, Bécsbe ment lakni s innen csak 1852-ben mint nyugalmazott fogalmazó tért vissza családostól hazájába. Kolerában halt meg Kolozsvárt. Családját a legnagyobb szükségben hagyta hátra, temetése költségeit is pártfogói s barátai rakták össze.
[szerkesztés] Munkái
1. A marhatartásról. Pilger Frigyes után ford. D. F. S. Pest. 1809.
2. Az ifju Anacharsis utazása Görögországban. Barthelémy apátur után ford. Kolozsvár, 1820–21. Nyolcz kötet. (Sógora Méhes Sámuel kolozsvári tanár adta ki, a vállalatba belé vesztének. Ism. Tud. Gyűjt. 1821. X.)
3. Raphael vagy a csendes élet. Lafontaine után ford. Buda, 1830. (Névtelenül.)
4. Leontina. Román. Kotzebue után ford. Kolozsvár, 1831–32. Két kötet.
5. Természet és szerelem. Lafontaine után fordította. U. ott, 1832. (Pandora cz. regénygyűjtemény 1.)
6. Tinka vagy a férfi-próba. Lafontaine után ford. U. ott, 1833. Két köt. (Pandora. 2. 3.)
7. Ezer egy nap. Perzsa regék, ford. D. F. S. U. ott, 1833–1844. Négy kötet.
8. Bug Jargal. Hugo Victor után ford. U. ott, 1837. (Külföldi Regénytár 1.)
Kéziratban maradt: A zenészetről (kész munka), René király leánya, svéd dráma jambusokban, melyből a Hölgyfutár (1855. 201–204. sz.) hozott mutatványt. Hátrahagyott költeményeiből és dalaiból többet közölt Jakab Elek a Figyelőben (IV. 1878.) Az általa fordított és kéziratban maradt szinműveinek számát kétszázra teszik. Nevét többször hibásan irják Deáky Fülöp Sámuelnek.
1821-ben a Sorel Ágnes cz. operát adták elő először Kolozsvárt az ő fordítása szerint. Ugyanazon évben az akkor megnyitott szinházban mint Serenk működött, mely szerepet mint mondá, sneki sem akarta elvállalni. Játszott még egy párszor (1818 és 19-ben) nagyobb szerepekben is, sőt az 1828. évre a kolozsvári szinház igazgatását is átvette. 1829-ben az azelőtti évben felállított énekiskola tagjaként a szinházban nyilvános probatételek alkalmával párszor énekelt a Fogolyban (Tamás) és a Sevillai borbélyban (Figaro). Ez évben fordítá le Hellnek Az ártatlannak sokat kell szenvedni cz. vígjátékát, mely előadatott. Többi operafordításai: Raoul, a kék szakállú herczeg 3 felv., zenéje Gretrytől; Bájital és az Alvajáró (Bellini), mely utóbbinak szövegét Bécsben magyar szedő hiányában maga szedte ki (először adták Pesten a nemzeti szinházban 1841. jún. 19.), József és testvérei, A párisi vizhordó (Bouilly-tól, zenéje Cherubinitől, először adatott Pesten 1842. nov. 26.); többi fordított szinművei Pesten és Budán történt első előadatásuk sorrendjében: A fogoly, vigjáték. 1. felv. Kotzebue után (1809. jan. 13.), Coelina, vagy a titok gyermeke, szinj. 3 felv. Pixerecourt Gilbert után (1813. jan. 14.), Két szó, daljáték 2 felv. D'Alayrac után (1833. szept. 15.), Őrzőangyal, szomj. 5 felv. Pixerecourt és Castelli Ignácz után (1834. febr. 17.), Szinésznő szerelemből, vigj. 1 felv. Kotzebue után (1835. aug. 19.), Vendégfogadó az arany naphoz, szinj. 5 felv. Clauren H. után (1835. szept. 10. és Miskolczon 1831. szept. 20.), Félben szakadt hangverseny, vigj. 5 felv. Voss Gyula után (1836. febr. 2.), Bársony czipő, regényes szinjáték. 5 felv. Birch-Pfeiffer Karolina után (1837. nov. 27. és Miskolczon 1832. decz. 15.), Mézeskalácsos Róza, 5 felv. nézőjáték, ford. (1838. jan. 24. és Miskolczon 1832. decz. 1.); Többi szinművei: Két árva, nézőjáték 2 felv. (Caignier), Király leány mint koldusnő, nj. 5 felv. (Raupach), Fogház (Benedix) és egy eredeti szinműve: Hamupipőke. A büntető lelkiismeret. Persiai mese Kotzebue után ford., megjelent a Téli estvék (Első hét. I. estve. Kolozsvár, 1814) cz. vállalatban. Pethe Ferencznek az Erdélyi Hiradó szerkesztésében segédje volt (1826–31.). Élte utolsó éveit angol és franczia jeles költők dalainak fordításával töltötte, melyekből az akkori Kolozsvári Hetilap közzé is tett.


Based on work by