Arany
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | arany, Au, 79 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmeneti fémek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 11, 6, d | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | fémes sárga |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 196,96655(2) g/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f14 5d10 6s1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 18, 1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 19,3 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 17,31 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1337,33 K (1064,18 °C, 1947,52 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3129 K (2856 °C, 5173 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 12,55 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 324 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 25,418 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös laponcentrált | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3, 1 (amfoter-oxid) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 2,54 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 890,1 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1980 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 135 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 174 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 144 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 166 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | paramágneses | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (20 °C) 22,14 nΩ·m | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 318 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulás | (25 °C) 14,2 µm/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (r.t.) (hard-drawn) 2030 m/s |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young modulusz | 78 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulusz | 27 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 220 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson arányszám | 0,44 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 2,5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers keménység | 216 MPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell keménység | 2450 MPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-57-5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz
Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.
A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az arany fontos szerepet játszott a világkereskedelemben is. Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenésével az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka az aranytartalék volt.
Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g
- Lásd még: aranydeviza-standard, arany deviza standard, aranypool, aranydeviza-rendszer, Bretton Woods-i rendszer
[szerkesztés] Az arany mint kémiai elem
Az ókor óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém. A természetben csak elemi állapotban fordul elő, vegyületei azonban előállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, amiatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Az arany ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.
Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetőeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különböző bankokban őrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet,kis kopásállósága miatt, különböző fémekkel készítet ötvözeteit használja. Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58.33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.
Ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban.


Based on work by