Kemendollár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.90423° k. h. 16.94231°

Kemendollár

Kemendollár címere

Kemendollár címere

Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Rang község


Terület 16,07 km²
Népesség
Irányítószám 8931
Körzethívószám 92
Térkép
é. sz. 46.90423° k. h. 16.94231°
Település
Mo. térképén

Kemendollár közság Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Helyi önkormányzata Pókaszepetken működik.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A megye északi részén, a Zala folyó partján fekvő aprófalu.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Kemendollár közvetlen a BobaZalaegerszegŐrihodos nemzetközi vasúti fővonal mellett fekszik. Egy vasútmegállóval rendelkezik. Az elővárosi vonatok többsége megáll a településen, de pár távolsági járat is szolgálja település közlekedését. A községből Zalaegerszeg és Celldömölk könnyen elérhető, naponta többször jár vonat Zalalövőre és Budapestre is.

[szerkesztés] Közút

A település a ZalaegerszegZalabérSümeg fontos mellékút mellett fekszik, amely Zalaegerszeg összeköttetését biztosítja Zalaszentgróttal és Sümeggel, de a Veszprém és Győr felé történő közlekedésnek is egy lehetséges útvonala.

A község sűrű autóbusz közlekedéssel rendelkezik. Elsősorban Zalaegerszegről érhető el elővárosi és helyközi járatokkal, de sok busz érkezik Zalaszentgrót felől is. Továbbá Sümeg és Veszprém is elérhető a településről.

[szerkesztés] Története

Kemendollár-Kemeni vár
Kemendollár-Kemeni vár

A település északi részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A déli rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik. Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták.

A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festeticsek végezték a XVIII. században. A törökök elvonultával a vár jelentősége megszűnt, így nagyrészt lebontásra került, építőanyagként használták fel uradalmi épületek és 1746-ban egy kápolna építéséhez. A két falu egyesítése a XIX. század közepén történt, majd fejlődének nagy löketet adott az 1890-ben elkészült UkkCsáktornya vasútvonal létrejötte, amely keresztezte a települést.

A kedvező infrastrukturális adottságoknak azonban negatív következménye is volt, elvándorlás sújtja a települést, mivel az 1950-es-60-as években nagy ütemben iparosodó Zalaegerszegre költöztek és költöznek a településről.

[szerkesztés] Külső hivatkozások