Egyszikűek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
nem besorolt család:
rendek:
nem besorolt család:
rendek:
Más rendszerezők
Legközelebbi felsőbb szintű taxon:
zárvatermők (Magnoliophyta)Altaxonok:
Alosztályok: Legközelebbi felsőbb szintű taxon:
zárvatermők (Magnoliophyta)Altaxonok:
Alosztályok: R. F. Thorne
Legközelebbi felsőbb szintű taxon:
zárvatermőkAltaxonok:
Főrendek: Legközelebbi felsőbb szintű taxon:
zárvatermők (Angiospermarophyta)Altaxonok:
Főrendek: Legközelebbi felsőbb szintű taxon:
zárvatermők (Angiosperms)Altaxonok:
Petrosaviaceae családrendek: Acorales- Alismatales - Asparagales - Dioscoreales - Liliales - Pandanales |
Az egyszikűek (Liliopsida), az APG II szerint monocots, a növények egyik osztálya, a kétszikűekkel együtt alkotják a zárvatermők törzsét.
A csíra egyetlen sziklevéllel rendelkezik, ebből fejlődik a hajtásrügy. A főgyökér a csírázás kezdetén általában elcsökevényesedik és hajtáseredetű mellékgyökerek veszik át a szerepét, melyek a kétszikűek egy főgyökérből és az abból elágazó oldalgyökerekből álló gyökérrendszerével szemben egymással többé-kevésbé egyenrangúak, azaz egyenlő vastagságúak. A levélerek is csaknem mindig párhuzamosan futnak, ezért a levelek alakja gyakran szalagszerű, hosszú. A virágtagok száma 3 vagy annak többszöröse.
Az egyszikűek őslágyszárúak, kétszikű őstől származó monofiletikus csoport. Az embrióban található egyetlen sziklevél az a tulajdonság, ami minden egyszikű taxonra igaz; pl. szórt edénynyalábok a Nymphaeales-nél, mellékgyökerek pedig a borsféléknél is jelentkeznek. A párhuzamostól eltérő levélerezet pl. a kontyvirágféléknél a környezethez való alkalmazás eredményeként fellépő visszafordulás. A hármas alapszámú virág, a két lepelkör a többi őslágyszárúban is megjelenik, tehát ezek a sajátosságok a monoszulkát pollenhez hasonlóan az ősi kétszikűektől származnak.


Based on work by