Kubai ara

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Kuba ara
Státusz: kihalt

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Nem: Ara
Faj: A. tricolor
Tudományos név
Ara tricolor
Bechstein, 1811
Egyéb név
Ara cubensis
A Wikifajok tartalmaz
Kubai ara témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Kubai ara témájú médiaállományokat.

A kubai ara más néven háromszínű ara (Ara tricolor) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

1800 körül a Kuba ara még relatív gyakori madár volt az elterjedési területén Kuba, Hispaniola és szomszédos Isla de Pinos szigetén, bár egyesek szerint Jamaicán is élt, az erdős részeken.

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 50-60 centiméter. Színeszete élénkpiros, tarkója sárgászöld, evezőtollai kékek voltak.

[szerkesztés] Életmód

Párokban, családokban, kisebb kolóniákban élő faj volt. Fogságban tartásáról, tenyésztésről nincs adat.

[szerkesztés] Kipusztulása

Az arák nemének utolsó élő képviselője volt a karib térségben. Néhány korábban itt élő rokonát már az európaik megérkezése előtt kirtottak az őshonos indiánok (ezek csak szubfosszilis állapotban maradtak fenn), a többi fajjal a korai európai gyarmatosítók végeztek. Ezekről a fajokról is főleg csak leírásokból és rajzokból tudunk, nagyon kevés élő képviselőjük jutott el Európába és alig maradt fenn prepalált példány közülük. A Kuba ara volt az egyetlen faj, amelyik megérte a 19. századot és jóval ismertebb madár, mint a többi ebben a térségben korábban élt rokona. Korában kedvelt kalitkamadár is volt, és különösen miután megritkult állománya nagy kereslet támadt iránta.A jámbor madár könnyű zsákmánya volt a vadászoknak. Fiókáit még kirepülésük előtt fogták össze, egyszerűen úgy, hogy az odújukat rejtő pálmafát kivágták. Kipusztulását a vadászat és a mértéktelen befogás és a terület erőteljes mezőgazdasági művelésbe fogása, főleg nagy arányú erdőirtás okozta. Az utolsó ismert példányát 1864-ben lőtték Kubában, La Vega-nál, a Zapata-mocsár szomszédságában. Elképzelhető, hogy a faj élt még ezután vagy 20 évet. A faj legutolsó, fogságban élő képviselője 1885-ben pusztult el. Több természettudományi múzemban (így Berlinben és Drezdában is) őrzik néhány preparált egyedét. Az 1760-as években egy párt tartottak a bécsi Schönbrunn kastélyban is.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozás