Királynék völgye 66
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Théba és a Halottak városa |
||||
Nofertari |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Egyiptom | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1979 | |||
A Királynék völgye 66. sír Nofertari, II. Ramszesz egyiptomi fáraó kedvenc felesége sírja a Királynék völgyében. Ez az egyik legszebb állapotban fennmaradt óegyiptomi sír.
A sír egyszerű alaprajzán megfigyelhető a hajlított tengely. A bejárattól lépcsősor vezet le egy négyzetes alaprajzú helyiségbe, ahonnan kelet felé (jobbra) egy oldalkamra nyílik; dél felé újabb lépcsősor vezet le magába a sírkamrába, melyből kelet, nyugat és dél felé is nyílik egy-egy oldalkamra. A sírkamrában négy oszlop áll.
A gyenge mészkő miatt a dekorációkat nem magába a sír falába, hanem az erre felvitt vastag vakolatrétegbe faragták. A falfestmények a királyné útját ábrázolják, amint temetése után eljut a túlvilágra.
Az előcsarnokban különböző, a halottkultusszal kapcsolatos istenek társaságában ábrázolják Nofertarit: Ízisz és Nebet-Hut a ravatalán fekvő királynét őrzik és siratják a nyugati fal egyik jelenetében; a keleti falon Ozirisz és Anubisz látható, akiknek a királyné áldozatot mutat be, valamint Néith, aki üdvözli a túlvilágon. A nyugati falon a Halottak Könyve egyes sorai láthatóak, valamint további jelenetek, az egyikben szenet-játékot játszik Nofertari – ez a népszerű táblás játék egyes feltételezések szerint vallási jelentőséggel is bírt, és segítette a holtat útja során. Az előcsarnokból nyíló oldalkamrában Nofertari újabb istenekkel együtt szerepel a képeken, többek között Atummal, Thottal és Ptahhal, akiknek adományt mutat be. A feltáró régészek a Kelmék szobájának nevezték el a helyiséget a gyönyörű festmény miatt, amely azt ábrázolja, hogy Nofertari kelméket adományoz Ptahnak.
A sírkamrába vezető lépcső oldalfalainak festményein Nofertari istennőknek mutat be adományokat – baloldalt Hathornak, Nebet-Hutnak és Maatnak, a jobboldali festményeken Hathornak, Szelketnek és Maatnak. Lentebb Anubisz üdvözli a királynét a túlvilágon – a baloldali képen Ízisz, a jobboldalin Nebet-Hut társaságában, és függőleges oszlopokban felírt szövegben helyet ígér neki a túlvilágon. Maat, az igazság istennője védelmezően tárja szét szárnyait a sírkamra bejárata fölött.
A sírkamrába leérve Ízisz fogadja Nofertarit. A sírkamra kb. 90 m² területű. Díszítései a holtak birodalmába vezető kapukat ábrázolják, mindegyiket három ijesztő külsejű démon őrzi, akiket Nofertarinak fel kell ismernie és meg kell neveznie, hogy továbbengedjék. Ezekben a felírt hieroglifák segítik.
A sírkamra négy oszlopának festményei a királyné újjászületését segítik, Ozirisz mindegyiken megjelenik, a többi kép Hóruszt, Anubiszt, Íziszt, Hathort, Hathor-Imentetet és Nofertarit ábrázolja. Az egyiptomi hit szerint itt ment végbe az újjászületés, mely után a királyné újra kiléphet a fénybe. A szarkofág, mely vörös gránitból készült, eredetileg a négy oszlop között állt; a régészek már csak a fedelét találták meg.
A sírkamrából dél felé nyíló cella díszítése a lerakódó sóréteg miatt teljesen elpusztult. A kelet és nyugat felé nyíló oldalkamrák festményeiből is kevés maradt fenn; a nyugatiban ami még látható, az egy épület kép, ami Ozirisz abüdoszi sírjára emlékeztet, valamint a kanópusz-edények őrei, a Hórusz-fiak közül kettő, Amszet és Duamutef; a keleti kamrában az Anubisz és Ízisz előtt imádkozó Nofertari képe látható.
A sír mennyezetére égboltot festettek aranycsillagokkal. Mint azt a helyenként lecsorgó kék festék tanúsítja, a mennyezet festésével készültek el utoljára.
A sírkamra falain Ramszesz Nofertariról írt szavai olvashatóak: „Iránta érzett szerelmem egyedülálló – senki nem léphet a nyomába, mert ő a legszebb nő a világon. Elég volt a közelembe érnie, és elrabolta a szívem.”
Nofertari sírját már az ókorban kirabolták, a múmiából csak lábának egyes részei maradtak fenn. A fennmaradt tárgyak közt a gránit szarkofágfedélen kívül találtak még pálmalevélből font sarut, szikomorfából faragott usébti-figurákat (szám szerint 34-et), amforatöredékeket, karperecdarabot, kis láda fedelét.
A sírt 1904-ben fedezte fel egy torinói régészeti expedíció, melyet Ernesto Schiaparelli vezetett. Az 1950-es években a sír a falfestmények károsodása miatt (a díszítés alapozásához felvitt vakolatréteg a lerakódott sóréteg miatt leválással fenyegetett) zárva állt a nagyközönség előtt, 1986 és 1992 között restauráló munkát folytattak benne, és 1992 novemberétől korlátozottan, de nyitva áll a látogatók előtt.
[szerkesztés] Források
- Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963943728X
- Alberto Siliotti: Királyok Völgye (Gabo, évsz nélk. [1998]) ISBN 963-8009-14-4, pp.80-93
|
||||||
| természeti: | Vádi al-Hitan (Bálna-völgy) |
|||||
| kulturális: | Memphisz és a memphiszi nekropolisz | Théba és a thébai nekropolisz | Núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philae-ig | Abú Mena ókeresztény műemlékei | Szent Katalin-kolostor | A muszlim Kairó | |||||


Based on work by