Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arab
أبو حامد محمد بن محمد الغزالي
Tudományos átirat
'Abū Ḥāmid Muḥammad bin Muḥammad al-Ġazālī
Fordítás
Ḥāmid apja, Muḥammad apja, Muḥammad al-Ġazālī
Al-Ghazáli
Al-Ghazáli

Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1058 – Túsz, 1111) arab nyelvű perzsiai (Horászán tartomány, ma Irán) muszlim teologus és filozófus volt, a középkorban a latinizált Algazel néven ismerték. Abú Hámid al-Gazáli az iszlám miszticizmus, a szúfizmus alapeszméinek egyik kidolgozója volt. Al-Gazáli egyaránt volt szúfi és ortodox muszlim skolasztikus gondolkodó, a szunnita safiita iskolához (madzhab) tartozott.

Imám Gazáli több titulus birtokosa is volt: Sarafu l-Aimma (Arabul: شرف الائمه), Zajn ad-Dín (arabul: زین الدین), Huddzsatu l-Iszlám (arabul: حجة الاسلام)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Munkássága

Al-Ghazáli gondolkodásában határozott szkepticista volt. Egyaránt támadta Arisztotelész, al-Fárábí és Avicenna tanait is.

Al-Ghazáli szerint a filozófia károsan hat a vallásra. Szerinte a filozófia nem is tudomány, mert a tudományoknak a feladata az kéne, hogy legyen, hogy a vallás és teológiatudományát szolgálják.

Al-Ghazáli ismert műve A vallástudomány új életrekeltése címet viselte. Ebben azt igyekszik bemutatni, hogy milyennek kell lennie az istenfélő ember élete.

Másik ismert műve a Destructio philosophorum, ebben aműben az addig ismeretes filozófiai tanokat támadja. Főleg a világ örökkévalóságáról, az oktörvény megdönthetetlenségéről és a léleknek szellemi feltámadásáról szóló tanokat támadja. Minden munkáját a skolasztika filozófiára jellemző felsorolásokkal, kérdésekkel és ellenkérdésekkel tarkítja. Egyik méltatója találóan nevezte a skolasztikus vitatkozó művészet legmagasabb megnyilatkozásának ezt a munkát.

Miután minden filozófiai tant megdőltnek vélt, hozzálátott egy teológiai rendszer felépítéséhez, ami összhangban van az ortodox muszlim tanokkal. Ebben a műben, mint ahogyan ő mondja inkább a szívhez szól, mint az észhez, inkább a jámbor lelkekhez, mint a tanult elmékhez. minden érvét a Korán vett idézettel támasztja alá. Szerinte egyetlen tudományra van szüksége az embernek és ez a tudomány a hitre kell vonatkoznia. A hitet szerinte nem kell bizonyítani, hanem tanítani kell.

[szerkesztés] Művei

(…a szócikk további része lefordítandó…)

[szerkesztés] Telológia

  • al-Munqidh min al-dalal (Der Retter aus dem Irrtum)
  • al-1qtisad fi'I-i`tiqad (Die Mittlere Pfad in der Theologie)
  • al-Risala al-Qudsiyya (Der Brief aus Jerusalem)
  • Kitab al-arba?in fi usul al-din (Vierzig Kapitel über die Prinzipien der Religion)
  • Mizan al-?amal (Das Gleichgewicht der Tat?)
  • Die kostbare Perle im Wissen des Jenseits
  • O Kind!

[szerkesztés] Szúfizmus

  • Ihya ulum al-din (Die Wiederbelebung der religiösen Wissenschaften), Ghazalis Hauptwerk
  • Kimiya?-yi sa?adat (Das Elixier der Glückseligkeit)
  • Mishkat al-anwar (Die Nische der Lichter)

[szerkesztés] Filozófia

  • Maqasid al falasifa (Die Absichten der Philosophen)
  • Tahafut al falasifa (Die Inkohärenz der Philosophen), ein Buch, das später Ibn Ruschd zu einer Entgegnung, betitelt Tahafut al-tahafut (Die Inkohärenz der Inkohärenz) veranlasste

[szerkesztés] Recht

  • al-Mustasfa min ?ilm al-usul (Die Essentiellen Dinge (?) der Rechtswissenschaft)

[szerkesztés] Logika

  • Miyar al-ilm (The Standard Measure of Knowledge)
  • al-Qistas al-mustaqim (The Just Balance)
  • Mihakk al-nazar f'l-mantiq (The Touchstone of Proof in Logic)

[szerkesztés] Forrás

  • Dr. Málnási Bartók György: A középkori és újkori filozófia története.[1]