Cegléd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.17716° k. h. 19.79805°

Cegléd

Cegléd címere

Cegléd címere

Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ceglédi
Rang város


Terület 244,87 km²
Népesség
Irányítószám 2700
Körzethívószám 53
Térkép
é. sz. 47.17716° k. h. 19.79805°
Település
Mo. térképén

Cegléd egy város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől 70 kilométerre délkeletre

[szerkesztés] Története

A terület a rézkor óta lakott, több bronzkori és népvándorláskori leletet találtak. A honfoglalás idején kis falu volt. Elsőként IV. László király 1290. március 5-én kelt oklevelében említik, Chegled néven. A név valószínűleg egy fűzfajta (cigle) nevéből ered, így fűzfácskát jelent. Egyes vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Az Árpád-korban virágzó falut a tatárok felégették, később népesült be újra. Nagy Lajos 1364. május 8-án felmentette a vámfizetés alól Ceglédet, így tulajdonképpen várossá nyilvánította. 1368-ban az óbudai apácáknak adományozta.

1448-ban Hunyadi János kormányzó gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangelista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek. (MOL DL 14 166.) Emellett 1521-ből ismerjük András napi országos vásárát is. (MOL DL 23 567.) Sajnos a városban tartott hetipiac napjára nincsen adatunk.

A város lakosságának nagyságára az 1470-es és az 1510-es évekből van adatunk. Az előbbi években kb. 750, míg az utóbbi években kb. 1100 ember lakta Ceglédet.

A város 1509-ben fellázadt az apácák tiszttartója ellen annak különböző, az adók beszedésekor elkövetett önkényeskedései miatt, és egy parázs vita után a városiak megölték Rózsás Sebestyén diákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására. Az új tiszttartó segítségével aztán két évvel később sikerült a diák családjával egyezséget kötnie az apácáknak és a lakosoknak. Ennek értelmében a város 200 forintnyi kárpótlást fizetett a tiszttartó rokonainak. A ceglédiek a Dózsa-féle parasztfelkeléskor Mészáros Lőrinc pap vezetésével csatlakoztak a sereghez.

Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. (MOL DL 23 567.)

A középkori folyamán a településről 13 egyetemre járót személy nevét ismejük.

Buda elfoglalása után Cegléd török hódoltság alá került, de megmaradt a magyar közigazgatás is. A 16. század végén a törökökkel szövetséges tatárok lerombolták a várost. Jóval később népesült be újra. A 17. században a kivonuló törökök újra felégették. A lakosság Nagykőrösre menekült, de később visszatértek és újra felépítették városukat.

Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc után a sok nehézséget elszenvedett város újra gyarapodásnak indult, 1848-ra már több, mint 16 000 lakója volt, annak ellenére, hogy 1834-ben nagy tűzvész pusztított. A tűz után épült fel a mai város nagy része.

1847-ben elérte a várost a PestSzolnok vasútvonal. Ugyanebben az évben alapították a Gazdaképzőt, ami meghonosította a szőlő-és gyümölcskultúrát.

Az 1848-as szabadságharc során Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös gyűlése közös felhívást intézett a kormányhoz („ceglédi levél”), ez indította el Kossuth Lajos toborzókörútját. Sokan beálltak Kossuth seregébe a ceglédiek közül is.

A kiegyezés után a város szépen fejlődött. A II. világháború idején Ceglédet többször is bombatámadás érte.

A hetvenes évek óta a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt ipara, visszafejlődött mezőgazdasága.

[szerkesztés] Nevezetességei

Kéttornyos, görögkereszt alaprajzú, késő klasszicista stílusú templom
Kéttornyos, görögkereszt alaprajzú, késő klasszicista stílusú templom
  • Református Nagytemplom
  • Városháza (eklektikus)
  • Szent Kereszt Felmagasztalása templom (klasszicista)
  • Katolikus Óplébánia (18. század)
  • Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ)
  • Ceglédi Galéria
  • Kossuth-erkély
  • Harangláb
  • Evangélikus templom (neogótikus)
  • Dobmúzeum
  • Kossuth-múzeum
  • Magyarok Nagyasszonya kápolna
  • Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

  • Táncsics Mihály Általános Iskola
  • Várkonyi István Általános Iskola
  • Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola
  • Külterületi (v. Budai úti) Általános Iskola
  • Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

[szerkesztés] Középiskolák

  • Bem József Műszaki Szakközép- és Szakiskola
  • Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola
  • Kossuth Lajos Gimnázium
  • Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
  • Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola

[szerkesztés] Zeneiskolák

  • Erkel Ferenc Zeneiskola

[szerkesztés] Testvérvárosok

Ceglédnek öt erdélyi, két német és egy magyar testvérvárosa van:

[szerkesztés] Hires emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Nagykáta Jászberény Újszász
Budapest

Észak
Nyugat  Cegléd  Kelet
Dél

Szolnok
Lajosmizse Kecskemét Tiszakécske