Addax

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Addax vagy mendeszantilop
Veszélyeztetett. Státusz: kihalófélben!

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Lóantilopfélék (Hippotraginae)
Nem: Addax
Faj: A. nasomaculatus
Tudományos név
Addax nasomaculatus
Henri Marie Ducrotay de Blainville, 1816

Az addax, másnéven mendeszantilop (Addax nasomaculatus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopok alcsaládjába tartozó ritka, afrikai kérődző.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Az addax hajdan egész Észak-Afrikában jelen volt, azonban mára a Szaharától északra eső területekről kipusztult, és a sivatagtól délre élő állomány is kislétszámú, elszigetelt populációkra szakadt. Ma addaxszal Csád, Mali, Mauritánia, Niger és Szudán területén találkozhatunk, azonban előfordulása ezeken a területeken – az állat hosszú vándorlásokra való hajlama és az adatok bizonytalansága miatt – inkább csak valószínűnek tekinthető.

[szerkesztés] Megjelenés

A kifejlett addax nyáron alapvetően piszkosfehér-világosbarna színű, nyaka és feje némileg sötétebb a test többi részénél. A téli időszakban szőre besötétedik, és egyértelműen barnássá válik lábait és hasát kivéve, amelyek megőrzik világos színezetüket. Egy-egy világosabb folt megfigyelhető a füleken, az orron (innen a latin név: nasomaculatus = foltosorrú) és a száj körül. A homlokon fekete szőrpamacs van.

A nemek alapvetően hasonlóak, bár a bikák némileg nagyobbak. Az addax testhossza 150-170, marmagassága 95-115, a farok hossza pedig 25-35 centiméter. A testtömeg 60-120 kilogramm. Mindkét nemnek vannak szarvai, amelyek átlagosan 75 centiméter hosszúak, hegyesek és 1,5-3 spirálba hajlanak. A paták szélesek, így alkalmazkodott az állat a sivatagi homokon való közlekedéshez.

[szerkesztés] Életmód

A mendeszantilop életét a sivatagban vándorolva tölti 5-20 példányt számláló csordákban, amiket egy-egy domináns bika vezet. A csorda tehenei között szigorú, életkoron alapuló hierarchia áll fenn. Minden antilop közül az addax alkalmazkodott leginkább a szélsőséges körülményekhez: vízhez rendkívül ritkán jut, de a gyér sivatagi növényzetből fedezni képes szükségleteit. Hogy elviselje a rekkenő hőséget, alkonyattól pirkadatig aktív, amikor hűvös van. Néhány csordához nem jutó hím territóriumot próbál fenntartani, ahol az összes áthaladó nőstényt igyekszik megtermékenyíteni.

[szerkesztés] Szaporodás

Addaxtehén és borja
Addaxtehén és borja

A mendeszantilopok párzása nem évszakhoz kötött, bár az ellések zöme télre és kora tavaszra esik. A bikák kétéves korukra, a tehenek kicsit korábban, egy-másfél évesen válnak ivaréretté. A vemhesség 257-264 napon át tart, és gyakorlatilag mindig egyetlen borjú születik. Az elválasztás 23-39 hét után történik meg.

[szerkesztés] Védettség

Az addax robosztus felépítése miatt meglehetősen lassú futó, és a helyiek előszeretettel fogyasztják húsát, erős bőrét pedig többek között lábbelik készítésére használják. A turizmus is sok kárt okoz, ugyanis a nappal felzavart, félénk antilopok akár ki is szenvedhetnek a forróságban a végkimerültségtől. A sivatag terjeszkedése és a népességnövekedés is károsan befolyásolta a fajnak állományát.

A mendeszantilopot a Nemzetközi Vörös Könyvet készítő IUCN a kihalással fenyegetett állatfajok közé sorolja.

[szerkesztés] Rokonai

Az addax nemének egyetlen képviselője. Legközelebbi rokonai a lóantilopok és az Oryx-nem tagjai.

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Addax témájú médiaállományokat.