Kapuvár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||||
| Kistérség | Kapuvári | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 96,05 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9330 | ||||
| Körzethívószám | 96 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Kapuvár város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Győr – Sopron közötti 85. számú fútvonalon fekszik, kb. félúton..
[szerkesztés] A város címere
A címer leírása Kapuvár Város Önkormányzatának rendelete szerint:
- „Hullámos osztású csücskös talpú pajzs. A felső mező kék, a közepén ezüst várfal, ennek közepén kapu, félig felvont zuhanóráccsal.
- A kaputól jobbra és balra függőlegesen elhelyezett három-három ablaknyílás. A várfal cseréppel fedett, felette cölöphelyen emelkedő, ezüst színű, cseréppel fedett kúpos torony.
- A torony tetején kereszt.
- A várfal mindkét oldalán ezüst rúdon kifelé lobogó vörös-ezüst-zöld lobogó van elhelyezve.
- A kúpos torony és a zászlók között, mindkét oldalon ezüst színű hatágú csillag díszlik.
- A vörös színű alsó mezőben ezüst színnel középen dob, dobverőkkel, jobbról kivont szablya, alatta pisztoly és három ágyúgolyó. Balról fokos, alatta ágyú." (Az 1991. évi, 2004-ben kiegészített rendelet 1. §-a).
[szerkesztés] Története
- A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja.
- 1558-ban a település mezővárossá vált.
- 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.
- Kapuvár mezővárost az 1871. évi törvénykezés újból községgé minősítette vissza.
- 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központként működik.
[szerkesztés] Látnivalók
Szobrok:
- Rábaközi Múzeum
- Hanság Élővilága Kiállítás
- Vízimalom
- Várkastély
[szerkesztés] Híres emberek
- Ábrahám Attila (1967. április 29.) olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető.
- Bodor Ödön (1882. január 24.) olimpiai bronzérmes atléta, labdarúgó
- Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) régész, antropológus. Nevét a magyar és nemzetközi régészek is elismeréssel emlegetik. Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője, részt vett a vértesszőlősi ásatásokon, és nevéhez fűződik az a híres 50000 éves vadászbarlang is, mely Érden található a Fundoklia-völgyben.
- Pátzay Pál (Kapuvár,1896. szeptember 17. – [[Budapest, 1979. szeptember 14.) világhírú szobrászművész. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Megkapta a főváros Ferenc József jubileumi díját, a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérmet, a Szent Istvánt ábrázoló szobráért a párizsi világkiállításon nagydíjat, a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért pedig Greguss-érmet kapott. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1970-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként is dolgozott. Kétszeres Kossuth-díjas művész, a Magyar Köztársaság kiváló művésze. Ezenkívül még más kitüntetésekkel is elismerték alkotói tevékenységét.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- A Vendégváró cikke
- Légifotók Kapuvárról
- Térkép Kalauz - Kapuvár
- Kapuvár az eSzállás portálon
| Győr-Moson-Sopron megye városai |
|---|
| Győr Csorna – Fertőd – Jánossomorja – Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Pannonhalma – Sopron – Tét |


Based on work by