I. Jahmesz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Elődje:
Kamosze
Egyiptomi fáraó
XVIII. dinasztia
Utódja:
I. Amenhotep
I. Jahmesz
Amószisz
Uralkodása i. e. 1550–1525
Prenomen
<
ra
nb
F9
t t
>

Nebpehtiré
Az erő ura Ré
Nomen
<
iaH ms s
>

Jahmesz
A Hold gyermeke
Apja Szekenenré Ta-aa
Anyja Ahhotep
Nagy Királyi Hitves Ahmesz-Nofertari
Egyéb házastársak Ahmesz-Henuttamehu, Szitkamosze
Gyermekei Jahmesz-ankh, Amenhotep, Sziamon,
Ramosze; Meritamon, Szitamon, Mutnofret (?)

I. Jahmesz az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia első fáraója. Uralkodása alatt fejeződött be a hükszósz megszállók kiűzése Egyiptomból, melyet apja vagy nagyapja uralma alatt kezdtek meg. Jahmesz sikeresen újraegyesítette a második átmeneti kor alatt kettészakadt Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Családi háttere

Jahmesz a XVII. dinasztia utolsó előtti fáraójának, Szekenenré Ta-aának és főfeleségének, egyben testvérének, Ahhotep királynénak a fia[1]. A XVII. dinasztia utolsó fáraója, Kamosze lehetséges, hogy a bátyja volt[2], de Szekenenré és Jahmesz múmiáit vizsgálva és életkorukra következtetve az is lehet, hogy Kamosze Jahmesz nagybátyja volt, aki azért lépett trónra, mert Jahmesz még túl fiatal volt apja halálakor ahhoz, hogy azokban a zűrzavaros időkben átvegye a kormányzást[3].

Kamoszét nem számítva Jahmesznek feltehetőleg három fiú- és öt lánytestvére volt, valamint két lány féltestvére apja két mellékfeleségétől[4]. Főfelesége, Ahmesz-Nofertari az egyik testvére volt. Öt fiukról és legalább két lányukról tudunk (Jahmesz-ankh, Amenhotep, Sziamon, Ramosze; Meritamon, Szitamon). Közülük Jahmesz-ankh volt a kijelölt trónörökös, ő azonban még apja előtt meghalt, és Amenhotep lépett trónra apja halála után; Jahmesz és Amenhotep talán pár évig társuralkodók voltak[5]. Amenhotepnek és testvér-feleségének, Meritamonnak azonban nem születtek gyermekeik. Az őt követő fáraó, I. Thotmesz lehetséges, hogy Jahmesz egy fiatalon meghalt fivérének volt a fia[6], felesége, Mutnofret talán Jahmesz leánya[7].

Jahmesz családja Thébában már generációk óta gyakorolta a hatalmat, ám ez nem terjedt ki az ország egész területére. Északon a hükszósz megszállók uralkodtak, akiknek fővárosa Avarisz volt. A thébai uralkodócsalád Jahmesz nagyapja, Szenahtenré, vagy apja, Szekenenré idején kezdett háborút az ország újraegyesítésére. A háborúkban Szekenenré és Kamosze is elesett, így a még gyermek Jahmesz került trónra, körülbelül tízévesen (múmiája vizsgálata alapján 35 körül járhatott, amikor meghalt, és 25 uralkodási évéről tudunk[8]). A kormányzást anyja, Ahhotep tartotta kézben[9]. Eddigre családjuk már az Elephantinétól Kuszaiig terjedő területek felett uralkodott[10]. Mivel az ő idejében sikerült az országot teljesen felszabadítani a hükszósz uralom alól, a későbbi korokban őt tekintették dinasztiaalapítónak és az Újbirodalom első fáraójának[11].

[szerkesztés] Uralkodása

[szerkesztés] Hadjáratai

Fő szócikk: Egyiptom felszabadítása a hükszósz uralom alól

A Rhind Matematikai Papirusz hátoldalára vetett pár sor megemlíti a felszabadító háború néhány eseményét. Maga a matematikai papirusz az utolsó előtti kühszósz király, Apepi 33. uralkodási évében íródott; hátoldalán a feljegyzések a 11. uralkodói évben, ami vagy Apepi utódja, Hamudi, vagy Jahmesz uralkodási évére utalnak; feltehetőleg inkább az előbbi, mivel a papirusz Memphisz környékéről származhat. A feljegyzések szerint a 11. év „semu [aratás évszaka] második havában Héliupoliszt bevették; ahet [áradás évszakja] első hónapja 23. napján a déli herceg betört Tjaruba; 25. nap: azt beszélik, Tjarut bevették.” A déli herceg kétségkívül Jahmesz, aki Héliupolisz és más városok bevételével elvágta a hükszószok lehetséges visszavonulási útját a Sínai felé, majd elindult megostromolni Avariszt.[12]

A hadjáratról részletesebben egy másik Jahmesz tudósít, a Jahmesz, Abana fia néven ismert kapitány, aki a fáraó seregében szolgált. Az ő életrajzán kívül a fáraó abüdoszi reliefjei is betekintést nyújtanak az eseményekbe. Az alaposan megerősített Avariszt feltehetőleg több ostrom után sikerült elfoglalni – Jahmesz 18. és 22. uralkodási éve között, miután a háború már kb. 30 éve tartott[13] –, és a hükszószok kivonultak Egyiptomból. Jahmesz követte őket Dél-Palesztinába, ahol háromévi ostrom után bevette Saruhent. Ezzel végleg legyőzte a hükszószokat, nem kellett tartani attól, hogy újra támadnak.[14][15]

A fáraó ezután igyekezett megerősíteni hatalmát. Jahmesz kapitány feliratai szerint Núbiában levertek egy Aata vagy Aatiu nevű lázadó vezért[16][17], így megerősítve Egyiptom hatalmát a területen. Jahmesz a közigazgatás központjává Buhent tette meg, és egy Dzsehuti nevű alkirályt nevezett ki ide[18]. A núbiai hadjáratok befejezése már I. Amenhotepre maradt[19]. Ezután egy Tetian nevű, feltehetőleg núbiai[20] vagy egyiptomi vezér lázadását fojtották el. Tetian és követői feltehetőleg a hükszószok korábbi szövetségesei voltak.[21]

[szerkesztés] Építkezései

Jahmesz uralkodása utolsó öt évét nagyszabású építkezéseknek szentelte. Ehhez több mészkőbányát is nyitott. Avariszban teljesen leromboltatta a hükszósz királyok palotáját és erődeit, és újakat emeltetett a helyükre. Érdekesség, hogy a falfestmények stílusa minószi hatást mutat. Ahhotep thébai sírjából is előkerültek égei-tengeri motívumokkal díszített fegyverek, ami szintén kereskedelmi-kulturális kapcsolatra mutat, ebben az egyiptomiak valószínűleg a hükszószokat követték; a mediterrán művészeti hatások azonban nem bizonyultak tartósnak, és a dinasztia első pár évtizede után eltűntek.[22]

Bár Jahmesz Avariszt szánta fontos kereskedelmi központnak, a közeli Memphisz, a régi északi főváros – mely a hükszósz időkben elnéptelenedett – újra benépesült, és kezdte visszanyerni jelentőségét[23]. Maga a fáraó is építkezett itt, ahogy több fontos kultuszközpontban is – Héliupoliszban, kultusza központjában; Abüdoszban, Ozirisz kultuszhelyén, és mindenekelőtt Thébában, melynek főistene, Ámon a XVIII. dinasztia uralma alatt Egyiptom legjelentősebb istenévé vált. Az ő tiszteletére emelt karnaki templommal kapcsolatos építkezésekről Jahmesz számos sztéléje beszámol, ahogy arról is, hogy nagy összegekkel támogatta Ámon kultuszát, arany- és ezüsttárgyakat adományozott a templomnak, és ellátta kultusztárgyakkal, amelyeknek a feliratok szerint a templom ekkoriban teljesen híján volt. Jahmesz felesége, Ahmesz-Nofertari volt az első, aki viselte „az isten felesége” papnői címet, és fontos szerepet játszott Ámon kultuszában.[24]


Fő szócikk: Jahmesz piramisa

Dél-Abüdoszban Jahmesz piramisszerű építménye [25], ami az utolsó piramis, amit egyiptomi fáraó építtetett. Az építményt már 1899-ben felfedezték és 1902-ben azonosították építtetőjeként Jahmeszt, de igazi feltárásokat csak az 1990-es években kezdte meg Stephen Harvey. A piramis kb. 70 m² alapterületű, a benne ábrázolt csatajelenetek – melyek közt vannak a lovak és a harci szekerek legkorábbi egyiptomi ábrázolásai – valószínűleg a hükszószokkal vívott csatákat ábrázolják.[26][27] Ugyanitt épült egy teraszos kiképzésű sziklatemplom is[28]. A komplexumhoz több más épület is tartozott, többek közt egy templom, melyet Jahmesz feleségének, Ahmesz-Nofertarinak szenteltek, valamint egy síremlék nagyanyjukak, Tetiserinek. Nem tudni, a piramist Jahmesz nyugvóhelyének vagy jelképes sírjának szánták.

Jahmesz uralkodása alatt a művészet újra felvirágzott; mivel Egyiptomnak újra hozzáférése volt Núbia aranyához és ezüstjéhez, a Sínai-félsziget (Szerabit el-Khadim) türkizéhez, Ázsia lapis lazulijához és Büblosz cédrusához.[29] A művészeti stílus igyekezett visszatérni a középbirodalmihoz, az égei-tengeri hatások nem bizonyultak tartósnak a régi egyiptomi hagyományokkal szemben. Jahmesz uralkodása alatt fejlődhetett ki az üvegkészítés, a legkorábbi üveggyöngyön Jahmesz és I. Amenhotep neve áll.[30]

[szerkesztés] Múmiája

Jahmesz múmiájának feje
Jahmesz múmiájának feje

Jahmesz sírjábak helye ismeretlen, múmiáját a Deir el-Bahari-i rejtekhelyen (DB320) találták meg 1881-ben. A múmiát Gaston Maspero bontotta ki 1886. június 9-én. Jahmesz magassága kb. 1,63 m lehetett, fogai kissé előreálltak, ami családi jellegzetesség volt. Személyazonosságát később megkérdőjelezték, mivel nem mutat hasonlóságot sem Szekenenré, sem Ahmesz-Nofertari múmiájával. Ma a Luxor Múzeumban található.

[szerkesztés] Név, titulatúra

A Jahmesz (Ahmesz, Amószisz) név rendkívül gyakori volt ebben a korszakban a királyi családban. Ebben a névben – ahogy Jahmesz fáraó anyja, Ahhotep nevében is – Jah holdisten neve szerepel, akit nagy tiszteletben tartottak ebben az időben, bár nem tudni, hol volt a kultuszközpontja.[31] Egyesek rámutattak a hasonlóságra az isten és Jahve neve között.

Jahmesz a 17. vagy 18. évtől kezdve írta úgy nevét, hogy a holdsarló lefelé fordult benne, ez segít feliratai datálásában[32].

Hórusz-név
G5
O29 L1 G43
Image:srxtail.jpg
Aaheperu
Hatalmasok az ő megnyilvánulásai
Nebti-név
G16
t
t
A53 F31 t G43
Tutmeszut
Tökéletes születésű
Arany Hórusz-név
G8
S24
O34
N17
N17
Tjesztaui
Aki összeköti a Két Földet
Alsó- és Felső-Egyiptom királya
M23 L2
Image:Hiero_Ca1.png
N5
nb
F9 t
t
Image:Hiero_Ca2.png
Nebpehtiré
Az erő ura Ré
Ré fia
G39 N5
 
Image:Hiero_Ca1.png
N12 F31 s
Image:Hiero_Ca2.png
Jahmesz
A Hold gyermeke

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, p.126
  2. ^ Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-497-2. ISSN 1218-9855.), p.131
  3. ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.124
  4. ^ Dodson–Hilton, op.cit., pp.126-127
  5. ^ Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.239
  6. ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.129
  7. ^ Dodson–Hilton, op.cit., p.129
  8. ^ Richard Warner: Ahmose I, Founder of the 18th Dynasty and the New Kingdom of Ancient Egypt
  9. ^ Shaw, op.cit., p.228
  10. ^ Kákosy, op.cit., p.131
  11. ^ Kákosy, op.cit., p.133
  12. ^ Shaw, op.cit., p.229
  13. ^ Shaw, op.cit., p.226
  14. ^ Kákosy, op.cit., pp.132-133
  15. ^ Shaw, op.cit., p.231
  16. ^ Kákosy, op.cit., p.134
  17. ^ Shaw, op.cit., p.231
  18. ^ Warner
  19. ^ Shaw, op.cit., p.234
  20. ^ Kákosy, op.cit., p.134
  21. ^ Shaw, op.cit., p.232
  22. ^ Shaw, op.cit., pp.232-236
  23. ^ Shaw, op.cit., pp.235-236
  24. ^ Shaw, op.cit., p.236-237,244-245
  25. ^ Shaw, op.cit., p.237
  26. ^ Warner
  27. ^ Alan Winston: Ahmose Pyramid at Abydos
  28. ^ Shaw, op.cit., p.256
  29. ^ Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt (Librairie Arthéme Fayard, 1988), p.200
  30. ^ Andrew H. Gordon: A Glass Bead of Ahmose and Amenhotep I. (Journal of Near Eastern Studies, vol. 41, no. 4, October 1982), p. 296.
  31. ^ Shaw, op.cit., p.236
  32. ^ Shaw, op.cit., p.236

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat: