Bánhidy Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bánhidy Béla báró (Makó, 1836. február 17. – Arad, 1890. június 18.) országgyűlési képviselő

[szerkesztés] Élete

Bánhidy Albert báró, Csanád vármegye képviselője fia volt. 16 éves korában félbeszakította iskolai tanulmányait és katona lett. Részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban, mint az 58. gyalogezred főhadnagya; de a hadjárat befejeztével otthagyta a katonaságot és birtokára vonult Arad vármegyébe.

1865-ben főjegyző lett ugyanott. 1875-ben mint a kisjenői kerület képviselője jelent meg a képviselőházban. Bosznia megszállása után több társával együtt kilépett a Szabadelvű Pártból és megalakította a Független Szabadelvű Pártot, melynek vezére lett. Később a független szabadelvű párt fúzióra lépett a jobboldali ellenzékkel s létrehozta a mérsékelt ellenzéket, melynek elnöke is volt. Már a következő választásokon elvesztette mandátumát, de a politikában még részt vett a budapesti lapokba írt cikkeivel. Tagja volt a magyar-francia biztosítótársaság igazgatóságának s később egészen az üzleti és gazdasági élet foglalta el. Később Aradra költözött és a Riunione Adriatica di Sicurta biztosítótársaság főügynökségének volt vezetője; ezenkívül egyik elnöke volt a Tiszavölgyi Társulatnak, s elnöke volt a Csongrád-balparti Ármentesítő Társulatnak.

[szerkesztés] Művei

  • Politikai, társadalmi s közgazdasági cikkeket írt a fővárosi napilapokon kívül az aradi Alföldbe, melynek 1866-tól haláláig rendes munkatársa volt.
  • Írt még sportcikkeket a Vadász- és Versenylapba is (1862–63.)
  • Szerkesztette az Alföldet 1868. okt. 1-től 1869. ápr. 16-ig.

[szerkesztés] Források