Görögország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία
Görögország zászlaja Görögország címere
Görögország zászlaja Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy Halál”)
Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
(magyar fordításbanHimnusz a Szabadsághoz”)
Görögország fekvése
Főváros Athén (Αθήνα)
38°00′É’’ 23°43′K’’
Államforma Parlamentális
köztársaság
 - Köztársasági elnök Karolos Papoulias
 - Miniszterelnök Kostas Karamanlis
Hivatalos nyelv Görög
Alapítás  
 - Első ismert görög civilizáció i. e. 3000 
 - Függetlenség az Oszmán
Birodalomtól
1821. március 25
 - Függetlenség elismerése 1829
Csatlakozás az EU-hoz 1981. január 1.
Terület  
 - Összes 131 990 km² (96.)
 - Víz (%) 0,87
Népesség  
 - 2005-ös becslés 11 244 118  (74.)
 - 2001-es népszámlálás 10 964 020
 - Népsűrűség 84 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 225,591 milliárd (37.)
PPP: 261,018 milliárd
 - Egy főre jutó 20 327 (28.)
PPP: 23 518
HDI (2004) 0,921 (24.) – magas
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna KEI (UTC+2)
 - Nyári időszámítás KENYII (UTC+3)
Internet TLD .gr
Nemzetközi gépkocsijel GR
Hívószám +30
Kerkira
Kavala
Alexandropolisz
Joannina
Igoumenitsza
Larisza
Vólosz
Kalkisz
Patrai
Lavrion
Limnosz
Kiosz
Szamosz
Naxosz
Kosz
Jón-
tenger
Krétai-tenger
térkép szerkesztése

Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU, EBESZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

  • Tengerei:
    • Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
    • Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
      • Északi-Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
      • Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
      • Déli-Szporádok: Rodosz
      • Kréta
      • Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
  • Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
    • Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
    • Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

[szerkesztés] Vízrajz

Az Olümposz a tengerparti Thesszaloníki - Athén autópályáról
Az Olümposz a tengerparti Thesszaloníki - Athén autópályáról
  • Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
  • Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

  • Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma.
  • Állatvilága:

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot 13 régióra (περιφέρειες/periféreies) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία/aftónomi politeía)* osztották:

  • Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monastikí Politeía tou Agíou Órous)* – Καρυές (Karyés) (autonóm szerzetesi köztársaság)
  • Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféreia Anatolikís Makedonías kai Thrákis) – Κομοτηνή (Komotiní)
  • Περιφέρεια Αττικής (Periféreia Attikís) – Αθήνα (Athína)
  • Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféreia Voreíou Aigaíou) – Μυτιλήνη (Mytilíni)
  • Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféreia Dytikís Elládas) – Πάτρα (Pátra)
  • Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféreia Dytikís Makedonías) – Κοζάνη (Kozáni)
  • Περιφέρεια Ηπείρου (Periféreia Ipeírou) – Ιωάννινα (Ioánnina)
  • Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféreia Thessalías) – Λάρισα (Lárisa)
  • Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféreia Ioníon Níson) – Κέρκυρα (Kérkyra)
  • Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféreia Kentrikís Makedonías) – Θεσσαλονίκη (Thesszaloníki)
  • Περιφέρεια Κρήτης (Periféreia Krítis) – Ηράκλειο (Irákleio)
  • Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféreia Nótiou Aigaíou) – Ερμούπολη (Ermoúpoli)
  • Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféreia Peloponnísou) – Τρίπολη (Trípoli)
  • Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféreia Stereás Elládas) – Λαμία (Lamía)

[szerkesztés] Politikai pártok

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

  • Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
  • Új Demokrácia – konzervatív liberális néppárt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakosság: 10 645 000 fő. Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
  • Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

A Parthenón nyugati oldala az athéni Akropoliszban.
A Parthenón nyugati oldala az athéni Akropoliszban.

A fővárosban, Athén-ban (görögül Athína) 3 112 000 fő él.

A második legnagyobb város Thesszaloníki.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.

A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

[szerkesztés] Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

[szerkesztés] Kereskedelem

  • Idegenforgalom

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

  • Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

[szerkesztés] Közlekedés

Görögország kereskedelmi flottája sok devizát hoz az ország részére.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

görög művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Nemzeti ételük a gyros, mely pitában-lángosban töltött bárányhús, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a szuvlaki, a kiszaraki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt ételöntet a tzatziki szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül.

A görögök rengeteg halat, zöldséget esznek. Szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, kecskesajt, füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.

Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az uzo, a konyakszerű metaxa, a retsina (gyantás bor) és a cippuró(ánizsízű törkölypálinka).

[szerkesztés] Sport

  • Athéni Olimpia

[szerkesztés] Ünnepek

Január 1.: Az újév napja

Január 6.: Vízkereszt

Január 19.: Hamvazóhétfő

Március körül (változó): A nagyböjt kezdete

Március 25.: A nemzeti forradalom kezdete (1821)

Április körül (változó): Nagypéntek

Május 1.: A munka ünnepe

Június körül: A Szentlélek napja

Augusztus 15.: Nagyboldogasszony

Október 28.: A "NEM" napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)

November 8.: Kréta nemzeti ünnepe

November 17.: Diáklázadás a katonai hunta ellen (1973)

December 25.: Karácsony

December 26.: István napja

December 31.: Az óév búcsúztatása

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Görögország története
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

http://gfa.gbv.de/dr,gfa,007,2004,a,11.pdf

EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
¹Kivéve Grönlandot és Feröert
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland