Deák-Ébner Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Deák-Ébner Lajos (Pest, 1850. július 18. – Budapest 1934. január 20.) magyar festő
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akik művészete meghatározó lett később a művészetében.1874-től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt, részt vett a telep megalakításában is. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolás mód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel, a paraszti élet leghitelesebb ábrázolója volt. 1887-1922 között a Budapesti Női Festőiskola vezetője.1890-1890-ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi Apátság freskóit.1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festette meg.
[szerkesztés] Kiállítások
[szerkesztés] Főbb művei
- Hajóvontatók
- Hazatérő aratok
- Kofák;
- Hazatérés a tanyáról
- Nászmenet
- Húsvéti körmenet
- Szolnoki vásár

