Bortnyik Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893. július 3. – Budapest, 1976. december 31.) Magyar festőművész, grafikus

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

A marosvásárhelyi református kollégium tanulója volt. Reklámgrafikával kezdett foglalkozni. 1910-ben készítette első plakátját a Reményi-bazárnak, plakáttervének a sikere tette lehetővé, hogy Budapestre költözzön, a Savoly illatszergyártó cég meghívására, ahol házi grafikusként dolgozott. 1913-ban beiratkozott a Rippl–Rónai–Kernstok–Vaszary által vezetett szabadiskolába. A szabadiskolában megismerkedett, Máttis Teutsch Jánossal, aki 1916-ban bemutatta Kassák Lajosnak, és itt találkozott 1918-ban Derkovits Gyulával. Akik addigi munkássága nagy hatással volt rá. 1918-tól a Kassák-kör tagja lett, részt vett a Ma kollektív kiállításán. Később a folyóirat rendszeresen közölte grafikáit, és még 1920 után is a Ma munkatársa maradt, amikor Bécsbe emigrált. Bécsben könyvcímlapokat tervezett. 1921-ben megjelentette első Albumát absztrakt sablonnyomatokkal. 1922-ben Weimarba költözik, majd 1925-ben visszatér Budapestre. Hazatérte után 1925–1926-ban alapító tagja lett a Zöld Szamár abszurd színháznak. 1927-ben az Új Föld című folyóirat szerkesztője és grafikai tervezője. 1930-ban a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja volt. 1932-ben a Magyar Műhely Szövetség választmányi tagja lett. 19281938-ban Műhely néven grafikai magániskolát nyitott, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. A Dante-kiadónak számos címlapot készített. 1946-ban a Művészeti Tanács tagja volt. 19471949 között a Szabad Művészet főszerkesztője. 1948–1949 közt a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. 1949–1956-ig, a Magyar Képzőművészeti Egyetem/Főiskola igazgatója volt.

[szerkesztés] Stílusa

Első, autodidakta, munkái újságillusztrációk modorában készültek. Későbbi rajzait feszesebb kompozíciójú, allegorikus tusrajzok váltották fel. 1915-től tárgyilagos és dekoratív, hatásos kereskedelmi plakátokat tervez. Az aktivisták mozgalmának kiemelkedő tehetségű tagja volt. Sikeresen ötvözte a futurizmus eszközeit az expresszionizmus és a kubizmus jeleivel. Linóleum és fametszeteiben kubisztikus elemet alkalmaz. Művei ebben a korban főleg a fekete-fehér foltkontrasztjaira épülnek. Szélpál Árpád, Barta Sándor és Újvári Erzsi verseihez készített illusztrációi pedig, erősen groteszk formaviláguak. Lenin, Liebknecht és Kassákról készitett metszetportréjaiban, egyesíti az aktivista emberideált és az egyénített portrét. A kompozíció erejét festményein erőteljesen kiemeli egyedi színdinamikája, (Sárga-zöld tájkép, Konstruktív kompozíció három alakkal, Kompozíció hat figurával). Az 1918–1919 közt készült művei főleg geometrikus formákra épülnek. Az 1930-as években könnyedebb, dekoratív stílusú, a polgári életet megörökitő zsánerképeket fest. Később is naturalista témájú, a városi és falusi emberek életét bemutató képeket fest. 1945 után is ezt az utat folytatta. Élete végégig elkötelezett híve a kommunista művészetpolitikának.

[szerkesztés] Kiállítások

[szerkesztés] Egyéni kiállítások

  • 1916, Nemzeti Szalon
  • 1919, Ma helyiségei, Budapest
  • 1923, Galerie Nierendorf, Berlin
  • 1924, Vychodoslovensky Múzeum, Kassa
  • 1925, Mentor könyvkereskedés, Budapest
  • 1930, Tamás Galéria, Budapest
  • 1969, Gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1977, Emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1978, Elékkiállítása, Uitz Terem, Dunaújváros
  • 1993, A grafikus és könyvművész, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

[szerkesztés] Válogatott csoportos kiállítások

  • 1916, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1918, Ma III. demonstratív kiállítása
  • 1919, A Ma grafikai kiállítása, Budapest
  • 1922, Der Sturm Galerie, Berlin
  • 1923, Der Sturm Galerie, Berlin
  • 1923, Eeckeren-Antwerpen
  • 1927, Stadtische Kunsthalle, Mannheim
  • 1929, 1930, Képzőművészek Új Társasága, Budapest
  • 1930, Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Nemzetközi plakátkiállítás, Bolzano
  • 1931, 1933, Művészcsoportok kiállítása, Műcsarnok, Budapest
  • 1931, Bortnyik-növendékek kiállítása, Országos Műszaki Ismeretterjesztő Társaság, Budapest
  • 1933, Milánói Iparművészeti Triennálé, Milánó • Györgyi Kálmán emlékkiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • 1937, Magyar nemzeti nyomtatványkiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1945, Első Szabad Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1954–1955, Korszerűsített klasszikusok, Budapest-Moszkva
  • 1961, Herwarth Walden und die osteuropäische Avantgarde
  • 1912–1932, Berlin
  • 1967, Avantgarde in Osteuropa 1910–1930, Berlin
  • 1971, Internationale Plakate 1871–1971, Haus der Kunst, München, Ungarische Avantgarde 1909–1930, Galerie del Levante, München, Osteuropäische Avantgarde, Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln
  • 1973, Magyar aktivizmus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • 1981, Nyolcak és aktivisták, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.


[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Művek közgyűjteményekben


[szerkesztés] Külső hivatkozások

Festmények

Magyar Életrajzi Lexikon

Ízelitő műveiből