I. Leonidasz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Leónidasz (görög: Λεωνίδας – "oroszlán fia", "oroszlánhoz hasonló") az ókori Spárta királya volt, II. Anaxandridasz király fia és a legenda szerint Héraklész leszármazottja. Féltestvérét, I. Kleomenészt követte a trónon, valószínűleg Kr. e. 489-ben vagy 488-ban. Felesége Kleomenész lánya, Gorgó volt. A thermopülai csatában betöltött szerepe a hellének legendás hősévé tette.
Kr. e. 480-ban a spártai ephoroszok Leonidaszt küldték a thermopülai szoroshoz, hogy 300 spártaival, akiknek már volt fiuk, és 6700 szövetségessel feltartsa a Perzsa Birodalom hadseregét a thermopülai-szorosnál. Xerxész perzsa uralkodó serege, amely északi irányból tervezte lerohanni a hellén városállamokat, az ókori források szerint többszázezer főt számlált.
A források szerint a király azért ilyen kis csapattal indult el, mert a spártai vallásos szokások az évnek ebben a szakában nem engedték meg a hadba indulást. Leonidasz a halálba indult, nemcsak az óriási túlerő miatt, hanem mert egy jós azt jövendölte: Spárta csak egy Héraklész véréből származó király halála árán menekülhet meg. Az ephorok valószínűleg csak félszívvel támogatták az akciót a Carneia ünnep miatt és mert ők inkább a Korinthoszi-földnyelvnél szerették volna összevonni a védekező görög erőket.
Számos történet szól Leonidasz és csapata bátorságáról, ami tovább öregbítette a spártaiak katonai hírnevét az ókori világban. A perzsák első támadása előtt Xerxész követei útján arra szólította fel a görögöket, hogy adják át fegyvereiket, amire a legenda szerint Leonidasz csak ennyit válaszolt: Μολών Λαβέ ("Gyere értük és vedd el"). A harmadik napon a király arra szólította katonáit, hogy vidáman reggelizzenek, mert az este már a Hádészben, az alvilágban vacsorázhatnak.
A szűk szorost védő apró, de jól felfegyverzett és fegyelmezett csapat az első két napon egyszerűen lemészárolta a szemből támadó perzsákat. Ekkor azonban a görög Ephialtész hegyi ösvényeken keresztül a görögök háta mögé vezetett egy nagy perzsa csapatot és Leonidasznak meg kellett osztania seregét. A király a 300 spártaival, 400 thébaiival és 700 thespiaival maradt a szoros bejáratánál, azzal a szándékkal, hogy élete árán is feltartja a perzsákat, hogy a görög városállamok felkészülhessenek a harcra.
A thébaiiak kivételével, akik megadták magukat, az egész görög sereg a csatatéren esett el. Egyes források szerint Leonidasz maga küldte haza a sereg zömét, hogy megmentse őket a harc folytatásához és hátvédként maradt vissza csapatával, nehogy a perzsa lovasság lerohanhassa a visszavonulókat.
Leonidasz a harc sűrűjében esett el, testét azonban a spártai harcosok elragadták az ellenségtől és a végsőkig védelmezték. Az előző napok kudarcaitól felbőszült Xerxész levágatta a megölt Leonidasz fejét, testét pedig állítólag keresztre feszíttette. A holttest meggyalázása, ha valóban megtörtént, szokatlan cselekedet volt a perzsáktól. A holttestet később visszajuttatták a spártaiaknak.
Teljes tiszteletadással és a spártai szokásoktól eltérően, a Delphoi jóshely tanácsára, nagy gyász közepette temették el. A király es katonái áldozata emlékére oroszlánt ábrázoló faragott emlékművet emeltek, a következő felirattal:
„Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” (Görögül: Ώ ξειν', ἀγγέλειν Λακεδαιμονίοις ότι τήδε κείμεθα, τοις κοίνων ρήμασι πειθόμενοι)
[szerkesztés] A túlélők
A spártaiak közül ketten élték túl a csatát. Arisztodémoszt a vonalak mögé küldték, miután a harcban szemsérülést szenvedett és a király parancsára a visszavonuló szövetségesek magukkal vitték. Társa, Eurütosz hasonló sebet kapott, ami megvakította, ennek ellenére visszatért a harcba és elesett. Arisztodémosz később azzal mosta le a nevén a spártaiak szemében esett gyalázatot, hogy halálmegvető bátorsággal harcolt a plataeai csatában Kr. e. 479-ben, és hazatérte után ezért tisztelet övezte.
A másik túlélő Pantitész volt, akit Leonidasz azért küldött el, hogy Thesszáliában sereget toborozzon, de csak a csata után ért vissza a szoroshoz. Szégyenében felakasztotta magát.


Based on work by