Bálinc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bálinc (románul Balinţ, németül Balintz): falu a romániai Bánságban, Temes megyében. Községközpont, Nagybodófalva, Fadimák és Vásáros tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lugostól 15,7 km-re észak–északnyugatra, a Béga partján fekszik. A község átlagos tengerszint feletti magassága 170 méter.

[szerkesztés] Története

1510-ben Alsó- és Felső-Balyncz. 1604-ben határában mértek vereséget a császári csapatok Bocskai István és Bethlen Gábor csapataira. A török segédhadak vezére egy szál ingben menekült Temesvárig, Bethlen pedig menekültében átúszta a Bégát. 1717-ben húsz házból állt. 1739-ben Lentulus császári tábornok csapata rablókra vadászva felégette. 1883-tól itt működött Magyarország első zsidó vallású főszolgabírája, Hirschl Béla.[1] Lakói a 20. század elején konyhakertészettel foglalkoztak, a Béga-parti kincstári tölgyerdőket gőzfűrész dolgozta fel műbútor- és épületfává. Nagybodófalva felőli szélén a kincstári birtokra 1903-ban 30, nagyobbrészt bodófalvi református magyar családot, majd 1909-ben újabb magyarokat telepítettek (Újbálinc).
Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott és járásszékhely volt.

[szerkesztés] Lakossága

1910-ben 1354 lakosából 760 román, 467 magyar és 111 német anyanyelvű, 519 ortodox, 334 református, 251 görög katolikus, 200 római katolikus és 40 zsidó vallású volt.
1992-ben 609-en lakták, közülük 519 román, 66 magyar és 20 cigány nemzetiségű, 527 ortodox, 49 református és 16 római katolikus vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

  • 1834-ben épült ortodox fatemplom.
  • Vízimalom.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1904-ben Szilágyi András író.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Források

  • Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. I. Budapest, 1884
  • Csernovics Diodor: A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. Arad, 1913
  1. ^ Jakabffy Elemér: Krassó-Szörény vármegye története. Különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre. Magyar Kisebbség, 1940, 15–16. sz., 383. o.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken