Budapest–Vác–Szob-vasútvonal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A 70. sz. Budapest–Vác–Szob-vasútvonal Pestet Váccal összekötő vasútvonal. Magyarország legelső vonala: 1844-ben kezdék meg az építését az 1836. évi XXY. törvénycikk alapján, és 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. A Budapest–Szob-vonal hossza 62,9 km.
A vonal kétvágányú, villamosított, modernizálására az 1970-es évek elején és 1990-es évek második felében került sor korszerű hézagnélküli felépítmény alkalmazásával. A felújításból kimaradt Rákospalota-Újpest és Vác állomás. Előbbin várhatóan az EIB IV. projekt keretében kerül sor a felújításra a Rákospalota-Újpest – Rákosrendező vonalszakasszal együtt. A pályasebesség nyugati pályaudvar – Rákosrendező között 50 km/h, Rákosrendező – Rákospalota-Újpest között 80 km/h, Rákospalota-Újpest – Vác között 120 km/h, Vác – Szob között 100 km/h.
Belföldi viszonylatban ütemes menetrend van érvényben, a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak és Vácig, Szobig vagy a szlovákiai Párkányig közlekednek. 1990 óta itt közlekednek a BDV villamos motorvonatok, illetve ingavonatok V43 mozdonyokkal. A Budapest-Pozsony-Prága-Berlin EuroCity-vonatok a szlovák vasút 350-es sorozatú mozdonyaival megállás nélkül közlekednek a vonalon Budapest Keleti pályaudvar és Párkány között. Jelentős a teherforgalom is a vonalon, általában V63 sorozatú mozdonnyal továbbítva.
[szerkesztés] Állomások
- Budapest-Nyugati pályaudvar
- Rákosrendező
- Istvántelek
- Rákospalota-Újpest
- Dunakeszi alsó
- Dunakeszi
- Dunakeszi-Gyártelep
- Alsógöd
- Göd
- Felsőgöd
- Sződ-Sződliget
- Vác-Alsóváros
- Vác
- Verőce
- Kismaros
- Nagymaros-Visegrád
- Nagymaros
- Dömösi átkelés
- Zebegény
- Szob alsó
- Szob
Képek a vonal vasútállomásairól


Based on work by