Kur-földnyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kur-földnyelv Nemzeti Park |
||||
Légifelvétel a Kur földnyelvről |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Litvánia és Oroszország | |||
| Típus | Természeti helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1997 | |||
A Kur-földnyelv (litvánul: Kuršių nerija; oroszul: Куршская коса), egy 98 km hosszú 600-2000 méter széles félsziget Klaipeda és Lesznoje (Kalinyingrádi terület) között. A földnyelvből 52 km tartozik Litvániához és 46 km Oroszországhoz.
A Kur-földnyelv kizárólag homokból áll. A hatalmas vándor dűnék egészen a múlt századig az újkortól folyamatosan ide telepedett halászfalvakat újra és újra eltemették. Csupán a 19. század végén Wilhelm Franz Epha természet-felügyelőnek sikerült a dűnékre növényzetet telepíteni, és ezzel stabilizálni azokat. A Nida falucska melletti Nagy Dűne Európa legnagyobb dűnéje.
A Kur-földnyelv a Kur-öblöt és a Balti-tengert választja el egymástól. Az öböl bejárata Klaipedánál található és 300 méter széles. Itt a félszigetet a szárazfölddel két komp köti össze. A Kur-földnyelvet 2000-ben vették fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Litvánia területére eső részt Litvánia függetlené válásakor 1991-ben Nemzeti Parkká nyilvánították.
2006 májusában közel 200 hektáron leégett a fenyőerdő a földnyelv északi (Litvániához tartozó) részén.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Oroszország világörökségi helyszínei |
| kulturális: | Derbent | A Feltámadás-templom (Kolomenszkoje) | A Ferapontov-kolostor | Jaroszlavl történelmi városmagja | A Kazany Kreml | Kizsi | A Kreml és a Vörös tér | Novgorod és környékének történelmi műemlékei | A Novogyevicsij-kolostor | A Szentháromság Szergijev-kolostor | Szentpétervár történelmi központja | A Szoloveckij-szigetek | Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei| Struve földmérő vonal (nemzetközi) | Kur-földnyelv (Litvániával közös) |
||
| természeti: | Altáj-hegység | Bajkál-tó | Kamcsatka-félsziget | Komiföld őserdői | Nyugat-Kaukázus | Szihote-Aliny | Vrangel-sziget | Uvsz Núr-medence (Mongóliával közös) |


Based on work by