Jupiter (bolygó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a bolygóról szól. További jelentéséhez lásd: Jupiter (mitológia).
Jupiter A Jupiter csillagászati jele

A Voyager–1 által a Jupiterről készített kép feldolgozott változata
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 816 081 455 km
5,455 167 59 CsE
Perihélium távolsága: 740 742 598 km
4,951 558 43 CsE
Fél nagytengely: 778 412 027 km
5,203 363 01 CsE
Pálya kerülete: 4,888 Tm
32,675 CsE
Pálya excentricitása: 0,048 392 66
Sziderikus keringési idő: 4 333,2867 nap
(11,86 év)
Szinódikus periódus: 398,88 nap
Min. pályamenti sebesség: 12,446 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 13,056 km/s
Max. pályamenti sebesség: 13,712 km/s
Inklináció: 1,305 30°
(6,09° a Nap egyenlítőjéhez képest)
Felszálló csomó hossza: 100,556 15°
Holdak: 63
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár: 71492 km [1]
(a földi 5,6045-szerese)
Poláris sugár: 66854,5 km
(a földi 5,2585-szerese)
Lapultság: 0,064 87
Felszín területe: 6,14×1010 km2
(a földi 120.5-szerese)
Térfogat: 1,431×1015 km3
(a földi 1321,3-szerese)
Tömeg: 1,899×1027 kg
(a földi 317,8-szerese)
Átlagos sűrűség: 1,326 g/cm3
Felszíni gravitáció: 23,12 m/s2
(2,358 g)
Szökési sebesség: 59,54 km/s
Sziderikus forgásidő: 0,413 538 021 nap
(9 h 55 min 29.685 s)[2]
Forgási sebesség: 12,6 km/s,
45 300 km/h
(az egyenlítőnél)
Tengelyferdeség: 3,13°
Az északi pólus rektaszcenziója: 268,05° (17 h 52 min 12 s)
Deklináció: 64,49°
Albedó: 0,52
Felszíni hőm.:
   Kelvin
min átl. max
110 K 152 K  
Atmoszféra
Felszíni nyomás: 70 kPa
Összetevők: ~86% hidrogén
~14% hélium
0,1% metán
0,1% vízpára
0,02% ammónia
0,0002% etán
0,0001% foszfin
<0,00010% hidrogén-szulfid

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Óriásbolygó; a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter típusú bolygónak nevezik.

Nevét Jupiterről, a római istenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi (Unicode: ♃).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Magnetoszféra

A Jupiter magnetoszférája a legnagyobb alakzat az egész Naprendszerben. Elnyúlik egészen a Szaturnusz pályáján túlra. Ha látható lenne, az esti égbolton nagyobbnak látszana mint a telihold. Kb. 10-szer erősebb a földi magnetoszféránál. A forgástengely és a mágneses tengely 11°-os szöget zár be egymással, de úgy, hogy a északi mágneses pólus az déli pólus közelében van, a déli pedig az északi pólus közelében. A Jupiter magnetoszférájának mérete a napszél hatása miatt változik. A magnetoszféra kialakulásának oka valószínűleg a bolygó belsejében lévő folyékony fémszerű burok. A mágneses pólusoknál a magnetoszféra és a napszél részecskéinek interakciójából jön létre a Jupiter aurórája.

[szerkesztés] Gyűrűk

A Jupiter is rendelkezik halvány gyűrűkkel, amelyek főleg a holdakról származó porrészecskékből állnak.

[szerkesztés] Holdak

A Jupiternek jelenleg 63 holdja ismert. A négy legnagyobbat (Io, Europa, Callisto, Ganymedes) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket. A következő négy évszázadban további kilenc kisebb holdat fedeztek fel a csillagászok földi távcsöveikkel. 1979-ben a Voyager-1 űrszonda három újabbat talált, ezzel az ismert holdak száma 16-ra emelkedett. Később a fejlettebb technológiáknak köszönhetően további holdakat fedeztek fel a csillagászok; ezek kicsi, átlagossan 3 km átmérőjű aszteroidák, amelyeket befogott a Jupiter gravitációs tere. Jelenlegi 63 hold több, mint amennyi bármely más bolygónak van, de valószínűleg még sok kisebb, ismeretlen hold is kering a Jupiter körül.

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Naprendszer
Kép:naprendszer.png
NapMerkúrVénuszFöldMarsCereszJupiterSzaturnuszUránuszNeptunuszPlútóErisz