Aach
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címer | Térkép |
|---|---|
| Kép:Karte aach bw in deutschland.png | |
| Adatok | |
| Szövetségi tartomány: | Baden-Württemberg |
| Régió: | Freiburg |
| Körzet: | Konstanz |
| Földrajzi elhelyezkedés: | Sablon:Koordináta |
| Magasság: | 504 m a tengerszint felett |
| Terület: | 10,69 km² |
| Lakosság: | 2230 (2005. dec. 31) |
| Népsűrűség: | 209 fő/km² |
| Külföldiek részaránya: | 9,0% |
| Irányítószám: | 78267 |
| Telefon körzetszám: | 07774 |
| Polgármesteri hivatal címe: |
Hauptstraße 16 78267 Aach |
| Weboldal: | www.aach.de |
| Email cím: | gemeinde@aach.de |
| Politika | |
| Polgármester: | Severin Graf (CDU) |
Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Fekvése
Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Bodeni-tó és a svájci Schaffhausen Kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.
[szerkesztés] Szomszédos települések
A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.
[szerkesztés] Története
Aach első okleves említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.
1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német paraszháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.
1799. március 25-én itt zajlottak az osztrákok és franciák között a harcok a napóleoni háborúkban. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös napóleoni háborút, Aach először Württemberg fennhatósága alá került, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
[szerkesztés] Politika
A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.
[szerkesztés] Önkormányzat
A 2004. június 13-ai választás a következő eredménnyel zárult:
- FWG 38,7% (-1,7) - 4 képviselői hely (=)
- CDU 32,9% (-4,5) - 3 képviselői hely (-1)
- SPD 28,5% (+6,3) - 3 képviselői hely (+1)
[szerkesztés] Címer és zászló
Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.
Aach város színei a fehér és a vörös.
[szerkesztés] Gazdaság és infrastruktúra
[szerkesztés] Közlekedés
A legközelebbi vasútállamás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópályacsomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.
[szerkesztés] Oktatási intézmények
Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Épített örökség
A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.
[szerkesztés] Természeti látnivalók
Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tót tápláló Radolfzeller Aach forrása.
A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.


Based on work by