Az Európai Unió Tanácsának Elnöksége
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az EU Tanácsa soros elnökségének intézménye az Unió működtetése szempontjából igen jelentős.
A Tanács elnöki tisztségét félévente más tagállam tölti be, előre meghatározott sorrendben. A soros elnök hívja össze a Tanács és munkacsoportjai üléseit, meghatározza a napirendet, és betölti a levezető elnök tisztét az üléseken. Ugyancsak a soros elnök vezeti az Európai Tanács üléseit.
Az elnöki tisztet betöltő országnak nagy befolyása van az Unió tevékenysége különböző szempontokból történő befolyásolására, elsősorban a politikai napirendek meghatározása révén. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit szorítsa háttérbe a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszumok kidolgozásában. Az elnöki székből nemzeti álláspontot képviselni nem szabad, ezért az üléseken az elnökséget adó országnak jelen van egy másik képviselője is, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg.
Rendkívül fontos a szerepe az elnökséget adó országnak az Unió külső, nemzetközi képviselete terén is.
A soros elnökség intézményében is jelentős változtatásokat tervez az Európai Alkotmány, amelynek elfogadása azonban egyelőre (2007. február) elakadt.
A féléves elnöki periódusokat az Európai Tanács rendes ülései zárják le, minden év júniusában és decemberében.
2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztárásól 2020-ig, a következők szerint (a hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásban, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre):
[szerkesztés] Forrás
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.
| Év | Országok |
|---|---|
| 2007 | Németország, Portugália |
| 2008 | Szlovénia, Franciaország |
| 2009 | Csehország, Svédország |
| 2010 | Spanyolország, Belgium |
| 2011 | Magyarország, Lengyelország |
| 2012 | Dánia, Ciprus |
| 2013 | Írország, Litvánia |
| 2014 | Görögország, Olaszország |
| 2015 | Lettország, Luxemburg |
| 2016 | Hollandia, Szlovákia |
| 2017 | Málta, Nagy-Britannia |
| 2018 | Észtország, Bulgária |
| 2019 | Ausztria, Románia |
| 2020 | Finnország |


Based on work by