Korvett
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A korvett (angolul corvette) egy hadihajó típus. Az idők folyamán többféle hajót is takart ez a definíció. Eredetileg a 16. és 17. századbeli, 3 árbocos, de a sorhajónál és fregattnál kisebb, V. és VI. osztályú hadihajókat nevezték így. Vízkiszorításuk 200 t körüli volt, fegyverzetük 10–20 ágyúból állt. Alaprendeltetése a fregattokhoz hasonló volt, elsősorban konvojkísérésre, felderítésre, megfigyelésre, kapcsolattartásra és a kalózok elleni küzdelemre használták.
A korvettek a 20. században jelentek meg ismét, a II. világháború kitörése előtt. Nagy-Britannia számított arra, hogy a közelgő háború során a németek jelentős tengeralattjáró flottájukkal ismét állandó támadásokat fognak intézni a brit konvojok ellen. A rombolóik száma azonban nem volt elegendő az állandó kíséretre. Ekkor született meg új – a rombolónál kisebb – kísérőhajó-osztályként a fregatt és a korvett. Ezek a korvettek 900–1100 t kiszorításúak voltak, és 16–18 csomós sebességgel tudtak haladni. 2–6 db 10,2 cm-es ágyúval, továbbá tengeralattjáró elleni fegyverzettel voltak felszerelve. A háború folyamán az angolok több mint 300 korvettet építettek.
Napjaink korvettjei 500–1500 tonnás, 20–22 csomós sebességre képes, régebbi építésű partvédő vagy konvojkísérő hajók, főleg csöves tüzérséggel felszerelve. Az 1970-es évektől több ország 600–1000 tonnás, tengeralattjáró elleni, illetve légvédelmi feladatokra specializálódott korvetteket gyárt. Ezek már főleg rakétafegyverzettel, illetve modern, radarvezérlésű gépágyúkkal vannak ellátva. A svéd haditengerészet számára fejlesztették ki a Visby-osztályú, lopakodó technikát alkalmazó korvettet, amelynek első példányát 2000-ben helyezték üzembe, és 2005-ig összesen 4 darab készült el belőle.
[szerkesztés] Forrás
- Š. Guláš, D. Leščinský: A vitorlás hajók története (Madách Kiadó, 1984)
- Sárhidai Gyula: Arzenál '85 – A tengeri harc fegyverei (Zrínyi Katonai Kiadó, 1985)


Based on work by