Bólya Péter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bólya Péter (Érsekújvár, 1944. június 27. – Budapest, 1993. szeptember 14.) író.
Orvosi egyetemre járt Szegeden és Budapesten, majd a Medicina egészségügyi kiadó szerkesztője volt. Nívó-díjas (1989).
[szerkesztés] Művei
- Az eltűnt szoba (elbeszélés), 1975;
- A veréb századik lépése (kisregény), 1979;
- A felelős (novellaciklus), 1979;
- A védőirat (regény), 1981;
- Tűztalpak, 1981;
- Mindenhez közel (elbeszélés), 1983;
- Szüret. Három regény, 1984;
- A vihar szeme (válogatott elbeszélések), 1984;
- Jelentés, orvosi levél – szociográfia, 1984;
- Orvosi üzenetek, 1985;
- C-dúr, fisz-moll – Nyáridő (regény), 1986;
- Külhon (regény), 1986;
- Vallomás bűnügyben (regény), 1986;
- Siker és siker (regény), 1989;
- Szökési kísérlet (elbeszélés), 1989;
- Pohár a falon (kisregény), 1989;
- Éva nővér (regény), 1990;
- Piros sál a hulla nyakán (regény), 1992.
[szerkesztés] Idézetek
„Válságomat főleg az okozá, hogy én marha elhittem az ítészeknek, hogy az okoskodó, részletező, fecsegő próza a jó, amely nem szól semmiről, és magát avantgardnak csúfolja, nos, én is belekezdtem egy ilyenféle regénybe, ment is, mint a szapora… A századik oldal táján elolvastam, amit írtam, s gyorsan össze is téptem az egészet. Ha ott van akkor valamely avantgard ítész, akkor az ő fülét is letépem.” (Mindig lesérülök)


Based on work by