Barbarossa hadművelet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Barbarossa hadművelet
A németek eredeti terve
A németek eredeti terve
Konfliktus: II. világháború, Keleti Front
Időpont: 1941. június 22. – december
Helyszín: Fehéroroszország, Ukrajna, Litvánia, Lettország, Észtország, Nyugat Oroszország
Eredmény: Szovjet stratégiai győzelem
Szembenálló felek
Szovjetunió Németország
Románia
Finnország
Olaszország
Magyarország
Szlovákia
Parancsnokok
Joszif Sztálin Adolf Hitler
Szembenálló erők
kb. 2 600 000 kb. 3 200 000
Veszteségek
Ismeretlen 174 000 halott
34 000 eltűnt
604 000 sebesült

A Barbarossa hadművelet (Unternehmen Barbarossa) a Náci Németország által, a Szovjetunió ellen indított invázió kódneve volt a második világháborúban. A hadművelet I. Barbarossa Frigyes-ről, a Német-római Birodalom egykori uralkodójáról kapta a nevét. Ez a hadművelet nem összekeverendő az egész keleti fronton vívott háborúval, mert amíg a Barbarossa hadművelet 1941 júniusától 1941 decemberéig tartott, addig a keleti front 1941 júniusától 1945 májusáig létezett, amíg a szovjetek el nem foglalták Berlint.

Az eredeti cél a Szovjetunió európai részének, és Ukrajnának a gyors elfoglalása volt egészen az Arhangelszk-től Asztrahány-ig húzott képzeletbeli vonalig, melyet gyakran csak AA vonalként említettek. (Részletekért lásd Hitler 21. sz. hadműveleti utasítását). Valószínűleg a Barbarossa hadművelet kudarca okozta az egész Náci Németország későbbi bukását, ugyanis ekkor hagyta el a hadiszerencse Adolf Hitler-t és a Harmadik Birodalmat. A Barbarossa hadművelet főként azt érte el, hogy megnyitotta a keleti frontot, mely a történelem legnagyobb hadszínterévé vált, óriási és brutális csatákkal, halálos kegyetlenségekkel, szörnyű emberveszteségekkel valamint a németek és szovjetek számára egyaránt nyomorúságos körülményekkel.

[szerkesztés] A németek célja

Látszólag a németek attól féltek, hogy a Vörös Hadsereg támadást tervez ellenük, így a Szovjetunió elleni támadást megelőző háborúként tüntették fel. De akik olvasták Hitler Mein Kampf (Harcom) című művét, már számíthattak erre a támadásra, ugyanis Hitler leírta meggyőződését, miszerint a német népnek Lebensraum-ra („élettérre”, azaz földre és nyersanyagra) van szüksége, és ezt keleten találhatja meg. A nácik alapelve az volt, hogy megöljék, deportálják, vagy elnyomják az orosz és szláv népességet (akiket alsóbbrendűnek tartottak), és a területet németekkel népesítsék be. Az egész városi lakosságot kiéheztetik, így mezőgazdasági felesleg keletkezik, amivel el tudják látni Németország élelmezését, és a városlakókat helyettesíthetik a német felsőbb réteggel. A német náci-ideológus Alfred Rosenberg (aki úgy vallotta hogy a szlávok is árják), amíg ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítását készítette elő, felvetette, hogy a meghódított szovjet területeket a következő Reichkommissariates-ekre kellene bontani: