Domoszló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.831° k. h. 20.119°

Domoszló
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Kistérség Gyöngyösi
Rang község


Terület 40,22 km²
Népesség
Irányítószám 3263
Körzethívószám 37
Térkép
é. sz. 47.831° k. h. 20.119°
Település
Mo. térképén

Domoszló község Heves megye Gyöngyösi kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Község a Gyöngyösi kistérségben. Mátra déli oldalának egyik mély völgyében fekszik. A települést a Závoza-patak szeli ketté. A falu határában található az ország egyik legtisztább vizű, háborítatlan környezetű mesterséges horgászó tava, melyet a hegyekben eredő Tarjánka-patak vize táplál. Budapesttől 97 km-re, Gyöngyöstől 19 km-re.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Oroszlánvár

Domoszlótól öt és fél kilométerre északnyugatra a Mátra középső részén 602 méteres magasságban találhatóak Oroszlánvár csekély romjai. Valószínűleg már a tatárjárást megelőzően is létezett valamiféle erődítés a hegy tetején. A kővárat feltehetően az Aba nemzetségbe tartozó Kompolthy Péter építtette a 13. század végén vagy a 14. század elején. Péter a 13. század végén III. András király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, később tárnokmester és sebesi ispán tisztségeket töltött be. Péter három fia (István hevesi ispán, Domoszlay Gergely, III. Kompolt) 1325-ben osztozott az apai örökségen, a vár fenntartása közös költségen maradt. A későbbiekben Gergely utódai, a Domoszlay család tagjai uralták a várat, majd 1418-as kihalásukkal a rokon Kompolthyakra szállt a tulajdonjog. A vár 1522-ben örökösödési szerződés útján az Országh család birtokába került. Az Országh család tagjai 1548 és 1560 között végül egyezséggel zárult pert folytattak egymás ellen a vár birtoklása miatt. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében a végvárak között felsorolja e várat is. 1570-ben enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár birtokosa, uradalmának központját ekkor Oroszlánvár képezte. A várat ezután többé nem említik, valószínűleg a törökök rombolhatták le valamikor a 16. század végén. A kis területű hegyi várnak ma már csak csekély romjai láthatóak.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus templom (18. századból, barokk stílusú)
  • Millecentenáriumi emlékpark (1996-ban avatták fel)
  • Oroszlánvár (vagy Oroszlánkő)(13.-16. század)

[szerkesztés] Külső hivatkozások