Ekel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ekel (szlovákul Okoličná na Ostrove): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 2001-ben 1461 lakosából 1295 magyar és 152 szlovák volt, területe 29,9 km². A község szlovák lakossága főként a falutól északra fekvő Štúrová kolónián lakik.

Ekel református temploma
Ekel református temploma

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagymegyertől 13 km-re délkeletre, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik, a Csallóköz keleti részén. Határában húzódik a Komáromi-főcsatorna.

[szerkesztés] Története

1220-ban a Váradi Regestrumban Ecl néven említik először, majd 1229-ben Ekly néven szerepel oklevélben. Temploma 1397-ben már állt. Lakói 1550 körül reformátusok lettek, de az ellenreformáció hatására később nagyrészt rekatolizáltak. 1840-ben 829 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A község az érsekségi nemesi székhez tartozott, s így az idők folyamán több kiváltságot élvezett. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében több szlovák család telepedett meg, létrehozva Štúrová települést. 1930-ban 1721 lakosa volt. 1965-ben a községet nagy árvíz sújtotta.

A községi hivatal épülete
A községi hivatal épülete

[szerkesztés] Gazdasága

Ekel legjelentősebb vállalata a Megyercsre vezető úton levő fafeldolgozó üzem. A községben varroda, tésztagyár és koszorúkészítő vállalkozás is működik. A kataszterébe tartozó földeken három mezőgazdasági cég gazdálkodik. Az egykori állami gazdaság (mely az 1990-es években megszűnt) telephelye (Újudvar – Nový dvor, a pozsonyi főút közelében) ma romos állapotban van.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi román kori helyére.
  • Református temploma 1801 és 1804 között épült. Berendezéséhez tartozik egy reneszánsz kehely (1618) és egy ónkancsó (1718).
  • A község határa természetvédelmi terület.
  • A faluban fennmaradt néhány nádfedeles, nyeregtetős vályogház a 19. századból, valamint az Erdélyi-család neoklasszicista kúriája.
  • A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1786. július 26-án és hunyt el 1856. július 26-án Hetényi János református lelkész, filozófiai író, az MTA tagja.
  • Itt született 1871. április 6-án Erdőssy Béla festő és grafikusművész, Lotz Károly tanítványa, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
  • Itt született 1776. október 26-án Vajda Julianna Csokonai Lillája. Nevét viseli a falu művelődési központja.
  • Itt született 1798-ban Vargha János földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. A faluban emléktáblája látható.
  • A községben tevékenykedett papként Száki János, akit 1672. szeptember 1-jén Komáromban eretnekségért elégettek.
  • Itt született 1849-ben Csorba Csaba ügyvéd, lapszerkesztő, Táncsics Mihály veje.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

 
A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno)

Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)

Más nyelveken