Andezit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az andezit kiömlési kőzetfajta, mely a felszínre került láva kihűlése, megszilárdulása után keletkezik. A semleges (SiO2 tartalma ~56–63%) vulkáni kőzetek közé sorolják, mélységi párja a diorit. Nagyrészt plagioklász földpátból és színes ásványokból (biotit, amfibol, piroxén) áll. A fiatal gyűrt hegységekben nagy mennyiségben megtalálható. Nevét az Andok-hegységről kapta. Magyarországon megtalálható a Börzsönyben, a Cserhátban, a Mátrában, a Tokaji- és a Visegrádi-hegységben. Évszázadok óta kedvelt az emberek körében, mivel bányászata kevesebb munkával jár, mint más kőzetek kitermelése, hiszen nagyrészt a felszínen található. Az andezit törmelékes szerkezetű változata az andezittufa, lávából és hamuból jön létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Az andezit a felszínre került magma megszilárdulása (900–1100 °C) után keletkezik,
[szerkesztés] Jellemzői
- Szín: barnás-szürke, szürke, sötétszürke, fekete.
- Sűrűség:
- Előfordulás: szubdukciós övezet vulkánjai
- Az andezit a Kárpát-medence leggyakoribb vulkanikus kőzete.
További információ: magmás kőzetek
[szerkesztés] Felhasználás
- útépítéseknél zúzalékanyag
- burkolóanyag (járólapok, térkövek készítése)
- falazóanyag
- vasúti töltések alapanyaga


Based on work by