Czapik Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Czapik Gyula (Szeged, 1887. december 3. – Budapest, 1956. április 25.) nyomdász, veszprémi püspök, majd egri érsek.

[szerkesztés] Élete

Czapik Gyula (1887-1956)
Czapik Gyula (1887-1956)

Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a „Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalat”nak. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Temesváron és Bécsben végezte. 1910-ben, Bécsben pappá szentelték, 1912-ben doktorrá avatták. Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Szerkesztette a „Havi Közlöny”, a „Die Zeitung” és a „Temesvári Újság” c. lapokat. A román megszállás miatt Budapestre költözött, az „Egyházi Lapok”, a „Magyar Kultúra” és „A Szív” szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, az egyházmegye kormányzását szeptember 23-án átvette. Az egri érseki székbe 1943-ban helyezték át és iktatták be. 1943-1944-ben egy évig apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Önálló lelkészséget szervezett a megyében, 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn.

[szerkesztés] Műveiből

  • Novéna Jézus Szent szívéhez. Budapest. 1922.
  • Keresztény államtan. Budapest. 1923.
  • Könyörülj rajtunk, Uram! Budapest. 1934.
  • Temető-könyv. Budapest. 1960.

[szerkesztés] Irodalom

  • Orbán Sándor: Egyház és állam (1945-1950.) Budapest. 1962.