Dombrád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.22912° k. h. 21.92710°

Dombrád

Dombrád címere

Dombrád címere

Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Kisvárdai
Rang város


Terület 51,84 km²
Népesség
Irányítószám 4492
Körzethívószám 45
Térkép
é. sz. 48.22912° k. h. 21.92710°
Település
Mo. térképén

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél. Dombrád és Óntelek XIX. sz.-i egyesüléséből alakult ki. A XIII. sz.-ban a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt. A XV. sz. közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg. A XX. sz. elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos). 1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett falu. 1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki és városi rangot kapott. A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosítota a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Dombrádi táj
Dombrádi táj


Más nyelveken