Bürök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Bürök

Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Ernyősök (Apiaceae)
Nemzetség: Conium
Faj: C. maculatum
Tudományos név
Conium maculatum
L.


A Wikimedia Commons tartalmaz Bürök témájú médiaállományokat.

A bürök (latinul Conium maculatum) a petrezselyemhez hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, az ernyősök családjába tartozó, kétéves növény. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A bürök gyakorlatilag a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében bene van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál.

A régi görög törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.

[szerkesztés] Gyógyhatása

A bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték öszsze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).