Appony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Appony (szlovákul Oponice) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában, Nagytapolcsánytól 14 kilométerre.

A község mellett állnak a XIII. századból származó apponyi vár romjai. A községben található egy XVI.-XVII. századi reneszánsz kastély, melyben található az Apponyiak könyvtára.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagytapolcsánytól 12 km-re délre a Nyitra bal partján fekszik. A község a Nyitrai dombvidék keleti részében fekszik. A község határának fával nem borított részét elsősorban harmadkori üledékek borítják, míg a dombokat és sziklákat főképp másodkori kőzetek. A területet elsősorban melegkedvelő tölgy, erdei fenyő és gyertyán.

A község felett húzódik a Tribecs hegység, a legmagasabb hegyével a Nagy-Tribeccsel (829 m).

A község központjának tengerszint feletti magassága 168 méter, a határ magassága 152-503 méter. A község kataszteri területe 1229 ha.

A község egy részén keresztül folyik az Appony patak, mely a Nyitrába folyik. A község lakóinak száma 1869-ben 727, 1970-ben 983.

Appony 1910-ig Nagyappony és Kisappony községekből állt. Nagyappony a Nyitra folyótól a plébániatemplomig terült el, Kisappony a plébániatemplomtól Kovarc és Szulóc. Nagyappony birtokosai az Apponyiak voltak, míg Kisapponyban a Bartakovics, Ghéczy, Marczibányi és Frankner családok voltak birtokosok.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskor

Appony határából az első emlékek, amelyek ember jelenlétére utalnak az újkőkorból származnak (Kr. e. 5000–3000 között). A Tribecs nyugati része körülbelül ettől kezdve minősül lakott helynek. Az újkőkor előtt csak időnként jártak a Nyitra mentén kisebb vadász-csoportok, akik csak rövid ideig szálltak meg ezen a vidéken. Az újkőkorban jelennek itt meg az első földművelésre utaló nyomok, melyek niylvánvalóan a emberi letelepedésre utalnak a vidéken.

A falut 1244-ben említik először. Appony várát a Csák nembeli Csák építtette a 13. század második felében. 1321 után király vár, majd 1392-től az Apponyiak birtoka. A 16. században épült déli bástyája. A harcokban nem szerepelt, ma rom a Tribecs-hegységben. A 17. században tulajdonosai átköltöztek a faluban épült kastélyokba. A mai Appony Kis- és Nagyappony egyesítésével keletkezett. 1910-ben 716, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

Appony várának romjai
Appony várának romjai
  • A községtől délkeletre erdős hegy csúcsán áll Appony várának romja.
  • A két késő reneszánsz várkastély közül a nagyobbikat 1844 és 1846 között bővítették. Benne található a híres 26 000 kötetes Apponyi-könyvtár, melyet 1774-ben alapított gr. Apponyi Antal Bécsben, 1855-ben ide költöztették át, számos könyvritkasága és pazar berendezése van.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Nagytapolcsányi járás települései
Flag of Slovakia

Nagytapolcsány (Topoľčany)
Appony (Oponice) · Árdánfalva (Ardanovce) · Belinc (Belince) · Belesz (Blesovce) · Családka (Čeľadince) · Csermend (Čermany) · Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) · Felsőbodok (Horné Obdokovce) · Felsőcsitár (Horné Štitáre) · Felsőhelbény (Horné Chlebany) · Jác (Jacovce) · Kartolc (Krtovce) · Kálmánfalva (Kamanová) · Kerencs (Krnča) · Kisrépény (Malé Ripňany) · Kovarc (Kovarce) · Kővárhely (Podhradie) · Lipovnok (Lipovník) · Nagyrépény (Veľké Ripňany) · Nagyudvar (Veľké Dvorany) · Nemecske (Nemečky) · Nyitrabajna (Bojná) · Nyitragaráb (Chrabrany) · Nyitrakoros (Krušovce) · Nyitrakozma (Kuzmice) · Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) · Nyitraludány (Ludanice) · Nyitranémeti (Nemčice) · Nyitraörmény (Urmince) · Nyitrapereszlény (Preseľany) · Nyitraperjés (Prašice) · Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) · Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) · Nyitrateszér (Tesáre) · Nyitrazávod (Závada) · Onor (Norovce) · Práznóc (Práznovce) · Püspökfalu (Biskupová) · Radosna (Radošina) · Rajcsány (Rajčany) · Sarlóska (Lužany) · Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) · Szerbőc (Svrbice) · Szolcsány (Solčany) · Szolcsányka (Solčianky) · Szomorlovászi (Koniarovce) · Szulóc (Súlovce) · Tavarnok (Tovarníky) · Tordaméc (Tvrdomestice) · Tótdiós (Orešany) · Tótsók (Šalgovce) · Velős (Velušovce) · Végvezekény (Vozokany)

Más nyelveken