Dunakiliti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.96612° k. h. 17.28834°

Dunakiliti

Dunakiliti címere

Dunakiliti címere

Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Mosonmagyaróvári
Rang község


Terület 33,66 km²
Népesség
Irányítószám 9225
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.96612° k. h. 17.28834°
Település
Mo. térképén

Dunakiliti község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török-korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákba részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.

Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték, a tiszta etnikumú, magyar lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.

Említésre méltóak történelmi neveket viselő földesurai: a Lipthayak, a Héderváryak, az Illésházyak. Utolsó birtokosai a „szegények orvosának” nevezett 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg Batthyány - Strattmann László családja.

A család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m2 alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken