Bakony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bakony | |
|---|---|
| Hegység | Dunántúli-középhegység |
| Hely | Veszprém megye, Győr-Moson-Sopron megye |
| Típus | karszt |
| Legmagasabb pont | Kőris-hegy (709 m) |
| Terület | 4000 km2 |
A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Részei
A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.
[szerkesztés] Északi-Bakony
Ez a tájegység három további részre tagolható:
- Magas- vagy Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m).
- Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m).
- Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed.
[szerkesztés] Déli-Bakony
A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m).
[szerkesztés] Geológia
A Bakony legnagyobbrészt triász és júra időszakból származó tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. A hegység jelenlegi formája a harmadidőszakban, mintegy 45 millió évvel ezelőttől kezdődően alakulhatott ki.
[szerkesztés] Éghajlat
A hegység vonulata a leggyakoribb, északnyugati szélirányra éppen merőlegesen fekszik. Ennek következtében a legtöbb csapadék a Bakony északnyugati területein jellemző (egyes helyeken az évi 800 mm-t is meghaladja), míg a délkeleti rész, különösen a Veszprémi-fennsík, száraz (600 mm alatti csapadékkal).
Az évi középhőmérséklet az Északi-Bakonyban 8,5 °C, a Déli-Bakonyban megközelíti a 10 °C-ot. A Balatonra néző lankákon már mediterrán hatások is érvényesülnek, így itt a nyár még melegebb, a tél pedig még enyhébb.
[szerkesztés] Természeti környezet
[szerkesztés] Ásványkincsek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Alpokalja | Kőszegi-hegység • Soproni-hegység • Vasi-dombság • Balfi-dombság | |
| Kisalföld | Hanság • Fertőzug • Fertő-medence • Rábaköz • Szigetköz • Marcali-medence • Mosoni-síkság • Komárom-Esztergomi-síkság | |
| Dunántúli-dombság | Zalai-dombság • Belső-Somogy • Külső-Somogy • Zselic • Völgység • Szekszárdi-dombság • Tolnai-hegyhát • Baranyai-dombság • Villányi-hegység • Ormánság | |
| Dunántúli-középhegység | Keszthelyi-hegység • Tapolcai-medence • Balaton-felvidék • Bakony • Bakonyalja • Sokoró • Vértesalja • Velencei-hegység • Gerecse • Budai-hegység • Pilis • Visegrádi-hegység | |
| Mecsek | Nyugat-Mecsek • Kelet-Mecsek | |
| Északi-középhegység | Börzsöny • Cserhát • Mátra • Mátralába • Bükk • Aggteleki-karszt • Zempléni-hegység | |
| Alföld | Mezőföld • Sárrét • Sárköz • Drávamellék • Kiskunság • Jászság • Pesti-síkság • Hevesi-síkság • Borsodi-Mezőség • Bodrogköz • Tiszahát • Szatmári-síkság • Maros-Körös köze • Körös-vidék • Nagykunság • Hortobágy • Hajdúság • Nyírség | |
|
Lásd még: Magyarország, Magyarország földrajza |
||


Based on work by