Giovanni Lorenzo Bernini

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Giovanni Lorenzo Bernini, önarckép
Giovanni Lorenzo Bernini, önarckép
Giovanni Lorenzo Bernini, Vatkián
Giovanni Lorenzo Bernini, Vatkián

Giovanni Lorenzo Bernini (Gian Lorenzo Bernini), olasz építész és szobrász, (Nápoly 1598 dec 7. - 1680 nov. 28.)


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tanuló évek

Atyjának, B. Pietronak volt tanítványa és vele 1605 körül Rómába költözött. Itt keletkeztek fiatalkori művei, mellszobrokon kívül márványból faragott szoborcsoportok, melyeket pártfogója, Scipione Borghese biboros számára készített: Proserpina elrablása, Dávid, Apollo és Daphné (valamennyi a római villa Borghesében), korán érett tudásról tanuskodó természetességökkel és mozgalmasságukkal megkapó művek.

[szerkesztés] Bernini, mint építész

VIII. Orbán pápa uralkodása alatt Bernini Róma legtekintélyesebb művésze lett építészeti téren is. Mint 1629., Maderna halála óta a római Szt. Péter templom építésze, 1633. fejezte be a Szt. Péter templom kupolája alatt emelkedő hatalmas, közel 30 m. magas bronztabernákulumot, mely csavart oszlopokon emelkedő tömegével megkapó módon élénkíti az óriási belső teret. A templom fő homlokzatára két harangtornyot tervezett; ezek egyike föl is épült, de lebontották, amint azt a két tornyot is, melyekkel már korábban a Pantheont látta el, 1882. eltávolították.

[szerkesztés] Bernini, mint szobrász

Mathilde di Canossa szobra, San Pietro, Roma, Vatkián
Mathilde di Canossa szobra, San Pietro, Roma, Vatkián

Szobrászati műveinek hosszú sora keletkezett ez időben: VIII. Orbán pápa sok képmásán kívül egyéb, rendkivül eleven mellszobrok sokasága: Borghese bíborosé (Róma, Villa Borghese), Costanza Buonarellié (Firenze, Museo Nationale) és sok más. Legnagyszerűbb szobrászati műve ez időből (de csak 1647. befej. ) VIII. Orbán pápa síremléke a római Szt. Péter templomban. Kompozicióban, felfogásban újszerű mű, a barokk szobrászat legfontosabb alkotásainak egyike. Híres részlete a csontváz képében ábrázolt Halál, melyet B. Alessandro Valtrini síremlékén (Róma, S. Lorenzo in, Damaso) is alkalmazott. Pompás dekorációk hosszú sorát állította elő a termékeny mester, a barokk művészet erős hatásokra törekvő módján: a leghíresebb közöttük a római Sta Maria della Vittoria templom Cornaro kápolnájának kiképzése, az oltáron B. legjellemzőbb szobrászati műveinek egyike, Szt. Teréz extázisban, szoborcsoport.

[szerkesztés] Köztéri alkotások, épületek

Giovanni Lorenzo Bernini, elefánt
Giovanni Lorenzo Bernini, elefánt

X. Ince pápa kegyét a Piazza Navona obeliszkkel és a világ négy legnagyobb folyamát személyesítő alakokkal díszített díszkútjának tervével nyerte el B. (1647). Ezzel (befej. 1652), valamint már előbb (1640) a Triton kútjával új -architektonikus helyett nataralisztikus alapeszmét vitt bele az ilynemű művekbe. B. tervei alapján készült el a XVIII. sz. -ban a híres Fontana Trevi is. A palotaépítésre is nagy befolyást gyakorolt B., kivált a római Palazzo Barberini erősen tagolt elrendezésével, míg a Pal. Ludovisi (ma Pal. di Monte Citorio) és Pal. Odescalchi egyszerűbb, előkelő nyugalmú művek. X. Ince, majd VII. Sándor pápák idejére esik B. nagy tevékenysége a Szt. Péter templom számára. Az ő vezetése alatt folyik a templom belsejének színes kiképzése; segédeivel együtt alkotja meg a templom óriási szobrait és 1656-65. készül el Szt. Péter katedrája, a négy egyházatya óriási alakjaitól hordott pompás trón, bronzból öntve, a templom szentélyében. Ugyanebben az időben keletkezik B. leghíresebb építészeti műve, a Szt. Péter templom előtti nagy tér kiképzése, a kétoldalt a homlokzat felé húzódó, oszlopcsarnokokkal (kolonnádok), melyek oly nagy mértékben emelik annak hatását 1663-66-ig képezi ki a Vatikán pompás Scala Regiáját.

1665-ben Párizsban járt, szinte fejedelmi tisztességben volt része, de a Louvrehoz készített terve nem került kivitelre. Elkészítette XIV. Lajos mellszobrát, mely a versaillesi múzeumban van.

[szerkesztés] Agg kor

Hazatérése után agg korában is nagy munkákkal foglalkozott B. Különösen kiemelendők: a római Ponte S. Angelo újjáépítése, B. vázlatai után segédei által faragott 10 angyalalakkal (1669-70); az ovális alaprajzú S. Andrea a Montecavallo templom(1679), stb. 1678-ban készült el teljesen VII. Sándor síremléke a Szt. Péter templomban. B. roppant tevékenysége teljesen kifejlesztette, diadalra juttatta a Michelangelótól kiinduló barokk művészet eszméit, célzatát, eszközeit. Minden téren a tudatosan alkalmazott, olykor halmozott eszközök erős, egységes összhatást idéznek elő. E tekintetben B. a döntő jelentőségű római mester a XVII. sz. -ban és tanítványainak, követőinek nagy serege világszerte terjesztette az ő nagy vívmányait. Régi vázlataibál van egy sorozat a budapesti képzőművészeti múzeumban is.

[szerkesztés] Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Giovanni Lorenzo Bernini témájú médiaállományokat.