Afrika irodalma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Afrika országainak hivatalos nyelvei: zöld - arab, kék - francia, narancssárga - angol, bordó - portugál, sárga - egyéb
Afrika országainak hivatalos nyelvei: zöld - arab, kék - francia, narancssárga - angol, bordó - portugál, sárga - egyéb

Afrika népeinek szépirodalmát lehet történelmi, földrajzi és nyelvi alapon is csoportosítanunk. Az ókorban Egyiptomban alakult ki virágzó írásbeliség és irodalom, amely az egész közel-keleti és a görög-római civilizációra jelentős hatást gyakorolt. A középkorban Észak-Afrikában és kisebb részben Kelet-Afrikában bontakozott ki jelentősebb irodalmi élet. Ezek közé tartozott az arab irodalom mellett az elsősorban keresztény vallási témájú kopt, núbiai és etióp irodalom. A 19. századtól kezdve az európai gyarmatosítók hatására Fekete-Afrika területén is sorra születtek a nemzeti irodalmak.

Nyelvi szempontból Afrika rendkívül színes képet mutat, a földrész lakói többszáz különböző nyelvet beszélnek. Ezek közül a Szaharától északra a több mint 100 millió afrikai beszélővel rendelkező arab nyelv játszik meghatározó szerepet az irodalomban, bár néhol a berber nyelvű irodalom is jelentős. A klasszikus arab nyelv irodalma majdnem másfél évezredes hagyományra tekint vissza. Emellett az arab fordítások őriztek meg számos ókori görög és indiai művet is, amelyek ezek közvetítésével kerültek vissza az európai irodalmi életbe a reneszánsz idején. Kelet-Afrikában nagy hagyományú, jelentős irodalommal rendelkezik a 46 millió ember által beszélt szuahéli nyelv. Nyugat-Afrikában a legjelentősebb hagyományokra visszatekintő irodalom a joruba (Nigéria) és mandinka, valamint a volof nyelvű (6 millió beszélő). Említésre méltó helyi irodalma van még Közép-Afrikában a lingala (6 millió), Dél-Afrikában pedig a zulu (7 millió beszélő), a tswana és a xhosza nyelveknek. Fekete-Afrika irodalmi élete azonban döntő mértékben angol és francia nyelvű. Az angol nyelvű irodalom különösen a Dél-afrikai Köztársaságban, Nigériában és Ghánában, a francia nyelvű pedig leginkább Szenegálban, Kamerunban és Maliban virágzik. A francia nyelv Észak-Afrika egyes országainak irodalmában (különösen Algériában és Marokkóban) szintén nagy szerepet játszik az arab mellett. Dél-Afrikában igen jelentős ezenkívül az afrikaans, illetve néhány fekete-afrikai országban a portugál nyelvű irodalom.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az afrikai irodalmak története

[szerkesztés] Régi afrikai irodalmak

A szerzők neve magyaros átírásban szerepel!

[szerkesztés] Ókori egyiptomi irodalom

Kőbe vésett hieroglif írás
Kőbe vésett hieroglif írás
A Halottak könyve részlete
A Halottak könyve részlete
Az írnok szobra (Louvre)
Az írnok szobra (Louvre)
Núbiai nyelvű papirusztöredék, 9. század
Núbiai nyelvű papirusztöredék, 9. század
Ibn Battúta, arab útikönyvíró
Ibn Battúta, arab útikönyvíró
Berber nyelvű kézírásos verseskönyv címlapja (18. század)
Berber nyelvű kézírásos verseskönyv címlapja (18. század)
Zahi Havassz
Zahi Havassz
Ibráhim Ali Szalmán
Ibráhim Ali Szalmán
Abú l-Kászim Esebbí
Abú l-Kászim Esebbí
Malíka Úfkír
Malíka Úfkír
Monszef Gasem
Monszef Gasem
Fő szócikk: Ókori egyiptomi irodalom
  • Az egyiptomi írásbeliség
    A világ első irodalma a mezopotámiai irodalom mellett az ókori Egyiptom irodalma volt. Az első egybefüggő egyiptomi szövegek az i. e. 27. századra tehetőek. Ekkor két különböző írás alakult ki: a hieroglif írás és a hieratikus írás. Az írásjegyeket kőbe vésték vagy papiruszból készült hosszú tekercsekre festették. Az i. e. 8. századtól ezeket fokozatosan felváltotta a görög hatásra keletkezett démotikus írás. Az írástudás nem volt általános, az írás a papság és az írnokok különleges ismerete volt, amit a társadalomban rendkívül nagy megbecsülés övezett. Iskoláik az intézményesített oktatás egyedüli példái voltak. A szépirodalmi és tudományos művekről másolatokat készítettek. A papirusztekercsből álló könyveket templomi és királyi könyvtárakban őrizték, de nagy számban léteztek magánkönyvtárak is. A hellenisztikus kor leghíresebb könyvtára – nemcsak egyiptomi, hanem világviszonylatban is – az alexandriai nagy könyvtár volt, amely az ókori Európa tudományos fejlődésére is nagy hatással volt.
  • Vallási és erkölcsi irodalom
    Az i. e. 3. évezredben keletkező első irodalmi művek vallási témájú bölcseleti és lírai alkotások voltak. Az évszázadok során ennek az irodalomnak a nyelve változatlan maradt (klasszikus nyelv), és az i. e. 2. évezredben már csak a művelt felső rétegek értették.
    • Bölcseleti művek: A legismertebb ránk maradt vallási művek a halállal és a túlvilággal foglalkoznak: a 23 méter hosszú, színes képekkel díszített Halottak könyve, az Amduat-könyv és a Kapuk könyve. E művek részleteit az előkelők koporsójára is felvésték.
    • Himnuszok: Az egyiptomi vallásos líra műfaja a himnusz volt. Ezek kezdetben csak az istenek dicsőítését tartalmazták. A későbbi korokban azonban már a halott uralkodóhoz, majd az élő királyhoz (fáraó) is írtak ilyen műveket, sőt a különböző használati eszközökhöz vagy tájakhoz, pl. a Nílushoz írt himnuszok is előfordultak. Némelyik himnuszt valószínűleg nem adták elő, hanem vallási értekezésnek szánták. A legkiemelkedőbb a megrendítően szép leírásokat tartalmazó Aton-himnusz („naphimnusz”), amelynek szerzője valószínűleg Ehnaton fáraó volt.
    • Intelmek: Ezek bölcs mondások gyűjteményei, amelyek a szülők tiszteletére, a bölcsesség szeretetére, szerénységre, a gyengék segítésére buzdítják a hallgatójukat. Legismertebbek az Ipuwer intelmei és a Noferti intelmei. Némelyik intelem a társadalmi igazságtalanságok éles bírálatát tartalmazza.
  • Világi irodalom
    Ehnaton fáraó a holt klasszikus nyelv helyett újra a beszélt nyelvet tette meg az irodalom nyelvévé. Ez a nyelvi reform vezetett a világi irodalom (vagyis a nem vallási témájú műfajok) megszületéséhez.
    • Epika: Az egyiptomi elbeszélő irodalom egyik fő csoportját a nehéz életsorsokról, kalandos utazásokról, mesés eseményekről szóló tanító vagy szórakoztató elbeszélések alkotják, míg a másik csoportba a történetírás műfaja tartozik. A legismertebb egyiptomi elbeszélések A paraszt panaszai, a Szinuhe története, A hajótörött története, A két testvér története (a Bibliában szereplő József és Putifárné történetének előképe), valamint A Királyfi és a Sors (a görög tragédiák elődje). Megemlítendőek még a királyok által kőbe vésett győzelmi feliratok, valamint a sajátos elbeszélő műfajt képviselő önéletrajzok, amelyeket közemberek hagytak hátra.
    • Líra: A világi lírát a zenés kísérettel előadott úgynevezett „hárfás dalok” jelentették. Ezek gyakran komoly filozófiai problémákat, az élet és halál kérdését tárgyalták, mint az Életuntról szóló költemény. Sok dal sírok felirataként maradt ránk. Az ókori Egyiptom utolsó korszakában (Újbirodalom) ugyanakkor a szerelmet és a természet szépségét ünneplő versek terjedtek el.
    • Dráma: Az egyiptomiak rituális táncokkal összekötött vallási misztériumjátékokat is előadtak. Ezek némelyikének ránk maradt a forgatókönyve, amely a különböző isteneket megszemélyesítő színészek szavait, rendezői utasításokat és a díszletek leírását tartalmazzák. A leggyakrabban eljátszott darab Ozirisz története volt.
  • Ógörög nyelvű egyiptomi irodalom

[szerkesztés] Kopt irodalom

  • Kopt Biblia (a görög Biblia teljes fordítása, 3. század)
  • Senute (348–466)
  • Bésza (5. század)

[szerkesztés] Régi etióp irodalom

  • Etióp Biblia (a görög Biblia teljes fordítása + Énokh könyve, 5. század)
  • Kebra Nagaszt („Királyok dicsősége”, őskrónika, 14. század)
  • Akszum Könyve (krónikagyűjtemény, 15–19. század)

[szerkesztés] Régi núbiai irodalom

  • Keresztény egyházatyák levelei és a szentek élete, 8–15. század

[szerkesztés] Régi észak-afrikai arab irodalom

  • Muhammad al-Arabí al-Darkaví (1760–1823)
  • Imám asz-Szujútí (1445–1505)
  • Ahmad al-Tifasí (1184–1253)
  • Maimonidész (1135–1204)
  • al-Makrizí (1364–1442)
  • Muhammad al-Ifraní (1670–1747)
  • Ahmad bin Adzsiba (1747–1809)
  • Ibn Ádzsurrúm (1273–1323)
  • Ibn Battúta (1304–1368)
  • Ibn Haldún (1332–1406)

[szerkesztés] Régi berber irodalom

  • Muhammad Avzal (1670–1748) költő

[szerkesztés] Régi szuahéli irodalom

  • Tambuka története (Utendi wa Tambuka, eposz - 18. század)
  • Pate krónikája (Bwana Kitini herceg 13–19. századi történetgyűjteménye)

[szerkesztés] Észak-afrikai irodalom, 19–20. század

A szerzők neve magyar átírásban szerepel. (A francia nyelven alkotók esetében a francia írásmódú nevet lásd zárójelben!)

[szerkesztés] Arab irodalom

Algéria

  • Abdelhamíd ben Hedúga (1925–1996)
  • Ahmed Reda Húhú (1911–1956)

Egyiptom

  • Abbász al-Akkad (1889–1964)
  • Ala al-Aszvaní (1957-)
  • Tavfik al-Hakím (1898–1987)
  • Muhammad Aladdin (1979-)
  • Abd el-Rahmán el-Abnudí (1938-) költő
  • Gamal el-Gitání (1945-)
  • Navál esz-Szádaví (1931-)
  • Abd el-Hakím Kaszem (1934–1990)
  • Muhammad Huszajn Hejkál (1888–1956)
  • Jehja Hakkí (1905–1992)
  • Zahi Havassz (1947-)
  • Tahá Huszejn (1889–1973)
  • Szonalláh Ibráhim (1937-)
  • Juszúf Idrísz (1927–1991)
  • Szaláh Dzsahín (1930–1986)
  • Nadzsvíb Mahfúz (1911–2006) - Nobel-díj, 1988
  • Rauf Muszad (1937-)
  • Alifa Rifát (1930–1996)
  • Ahmed Savkí (1868–1932)

Marokkó

  • Lejla Abú Zejd (1950-)
  • Mohamed Sukrí (1935–2003)
  • Mohamed Zafzaf (1942–2001)

Szudán

  • Tajeb Szalíh (1929-)
  • Ibráhim Ali Szalmán (1939–1995)

Tunézia

  • Abú l-Kászim Esebbí (1909–1934) költő
  • Jusszef Rzuga (1957-) költő
  • Válid Szolimán (1975-)

[szerkesztés] Berber nyelvű irodalom

  • Szí Mohánd (Algéria, 1848–1905) költő
  • Abdellah Mohja (Mohya) (Algéria, 1950–2004)

[szerkesztés] Núbiai nyelvű irodalom

  • Haggág Haszan Oddul (Egyiptom, 1944-)

[szerkesztés] Francia nyelvű irodalom

Algéria

  • Jean Amrouche (1906–1962)
  • Távósz Amrús (Taos Amrouche, 1913–1976)
  • Rasíd Búdzsedra (Rachid Boudjedra, 1941-)
  • Szaíd Búlífa (Si Amar U Said Boulifa, 1861–1931)
  • Mohammed Díb (1920–2003)
  • Táhar Dzsaút (Tahar Djaout, 1954–1993)
  • Ásszija Dzsebár (Assia Djebar, 1936-)
  • Mulúd Feraún (Mouloud Feraoun, 1913–1962)
  • Mulúd Maammeri (Mouloud Mammeri, 1917–1989)
  • Rasíd Mímúni (Rachid Mimouni, 1945–1995)
  • Káteb Jászín (Kateb Yacine, 1929–1989)

Marokkó

  • Drissz Srájbi (Driss Chraibi, 1926-)
  • Táhar ben Dzsellún (Tahar Ben Jelloun, 1944-)
  • Mohammed Hajr ed-Dín (Mohammed Khair-Eddine, 1941-)
  • Ahmad Szefrivi (Ahmed Sefrioui, 1915–2004)
  • Malíka Úfkír (Malika Oufkir, 1953-)

Tunézia

  • Monszef Gasem (Moncef Ghachem, 1946-)

[szerkesztés] Fekete-Afrika irodalma, 19–20. század

A szerzők neve az adott országban szokásos (angolos vagy franciás) írásmóddal szerepel.

[szerkesztés] Afrikai nyelvű irodalmak

Julius Nyerere
Julius Nyerere
Ngugi wa Thiong'o
Ngugi wa Thiong'o
Sol Plaatje
Sol Plaatje
Henry Hare Dugmore
Henry Hare Dugmore

[szerkesztés] Kelet-Afrika

Szuahéli irodalom

  • Szuahéli Biblia (1879, 1890)
  • Muyaka bin Haji (Tanzánia, Zanzibár, 1776–1840)
  • Euphrase Kezilahabi (Tanzánia, 1944-)
  • Mwana Kupona binti Msham (Kenya, 1790–1860)
  • Julius Nyerere (Tanzánia, 1922–1999)
  • Robert bin Shaaban (Tanzánia, 1909–1962)

Egyéb nyelvek

  • Faarax Maxamed Jaamac Cawl (Szomália, szomáli nyelvű, 1937–1992)
  • Tsegaye Gabre-Medhin (Etiópia, amhara nyelvű, 1936–2006)
  • Mohamed Ibrahim Warsame (Szomália, szomáli nyelvű, 1943-)
  • Okot p'Bitek (Uganda, acsoli nyelvű, 1931–1982)
  • Ngugi wa Thiong'o (Kenya, kikuju nyelvű, 1938-)

[szerkesztés] Közép-Afrika

[szerkesztés] Nyugat-Afrika

Joruba irodalom (Nigéria)

  • Joruba népköltészet (ifa költészet)
  • Joruba Biblia (1862, 1885)
  • Daniel O. Fagunwa (1903–1963)
  • Akinwunmi Isola (1940-)
  • Hubert Ogunde (1916-)

Egyéb nyelvek

  • Népköltészet
    • Szungyata, az oroszlán fia. Mandinka nyelvű eposz
  • Mame Younousse Dieng (Szenegál, volof nyelvű, 1940-)
  • Abubakar Imam (Nigéria, hausza nyelvű, 1911–1981)
  • Carl Christian Reindorf (Ghána, ga nyelvű, 1834–1917)

[szerkesztés] Dél-Afrika

Tswana irodalom

Xhosza irodalom (Dél-afrikai Köztársaság)

  • Xhosa Biblia (1846, 1857)
  • Henry Hare Dugmore (1810–1896)
  • Archibald Campbell Jordan (1906–1968)
  • Samuel Mqhayi (1875–1945) költő
  • Ntsikana (1780–1821)

Zulu irodalom (Dél-afrikai Köztársaság)

  • Zulu Biblia (1865, 1883)
  • Mazisi Kunene (1930-)
  • Sibusiso Nyembezi (1919–2000)
  • Benedict Wallet Vilakazi (1906–1947)

Egyéb nyelvek

Samuel Adjai Crowther
Samuel Adjai Crowther
Amma Darko
Amma Darko
Mongane Wally Serote
Mongane Wally Serote
Eugene Marais
Eugene Marais
Mongo Beti
Mongo Beti
Kama Sywor Kamanda
Kama Sywor Kamanda
Amílcar Cabral
Amílcar Cabral
  • Chirikure (Zimbabwe, sona nyelvű, 1962-)
  • Thomas Mofolo (Lesotho, szeszotó nyelvű, 1876–1948)
  • Solomon Mutswairo (Zimbabwe, sona nyelvű, 1924)
  • Ndabezinhle Sigogo (Zimbabwe, ndebele nyelvű, 1932–2006)

[szerkesztés] Európai nyelvű irodalmak

[szerkesztés] Angol nyelvű irodalom

  • Chinua Achebe (Nigéria, 1930-) - Széthulló világ (a legismertebb fekete-afrikai regény)
  • Ama Ata Aidoo (Ghána, 1942-)
  • Elechi Amadi (Nigéria, 1934-)
  • Ayi Kwei Armah (Ghána, 1939-)
  • J. E. Casely Hayford (Ghána, 1866–1930)
  • Chin Ce (Nigéria, 1964-)
  • Syl Cheney-Coker (Sierra Leone, 1945-)
  • John Pepper Clark (Nigéria, 1935-)
  • Samuel Ajayi Crowther (Nigéria, 1807–1891)
  • Tsitsi Dangarembga (Zimbabwe, 1959-)
  • Amma Darko (Ghána, 1956-)
  • Unity Dow (Botswana, 1959-)
  • Cyprian Ekwensi (Nigéria, 1921-)
  • Buchi Emecheta (Nigéria, 1944-)
  • Nuruddin Farah (Szomália, 1945-)
  • Bessie Head (Botswana, 1937–1986)
  • Africanus Horton (Sierra Leone, 1835–1883)
  • Samuel Johnson (Nigéria, 1846–1901)
  • Dambudzo Marechera (Zimbabwe, 1952–1987)
  • Meja Mwangi (Kenya, 1948-)
  • Grace Ogot (Kenya, 1930-)
  • Christopher Ifekandu Okigbo (Nigéria, 1932–1967) költő
  • Ben Okri (Nigéria, 1959-)
  • Femi Osofisan (Nigéria, 1946-)
  • Niyi Osundare (Nigéria, 1946-) költő
  • Lenrie Peters (Gambia, 1932-)
  • Ken Saro-Wiwa (Nigéria, 1941–1995)
  • Wole Soyinka (Nigéria, 1934-) - Nobel-díj, 1986
  • Ngugi wa Thiong'o (Kenya, 1938-)
  • Amos Tutuola (Nigéria, 1920–1997)
  • Yvonne Vera (Zimbabwe, 1964–2005)
  • Timothy Wangusa (Uganda, 1942-)

Dél-afrikai Köztársaság

  • Sinclair Beiles (1930–2002)
  • Herman Charles Bosman (1905–1951)
  • Breyten Breytenbach (1939-)
  • André Brink (1935-)
  • Dennis Brutus (1924-)
  • Roy Campbell (1901–1957)
  • John Maxwell Coetzee (1940-) Nobel-díj, 2003
  • Herbert Isaac Ernest Dhlomo (1903–1953)
  • James Percy FitzPatrick (1862–1931)
  • Athol Fugard (1932-)
  • Nadine Gordimer (1923-) Nobel-díj, 1974
  • Keorapetse Kgositsile (1938-)
  • Taban Lo Liyong (1939-)
  • Nelson Mandela (1918-)
  • Zakes Mda (1948-)
  • Lewis Nkosi (1936-)
  • Alan Paton (1903–1988)
  • Sol Plaatje (1876–1932)
  • Laurens van der Post (1906–1996)
  • Ivan Vladislavic (1957-)
  • Mongane Wally Serote (1944-)
  • Pieter-Dirk Uys (1945-)

[szerkesztés] Afrikaans nyelvű irodalom

  • Breyten Breytenbach (1939-)
  • André Brink (1935-)
  • Jakob Daniël du Toit (1877–1953)
  • Elisabeth Eybers (1915-)
  • Ernst van Heerden (1916–1997) költő
  • Ingrid Jonker (1933–1965)
  • Uys Krige (1910–1987)
  • Antjie Krog (1952–)
  • Cornelis Jacobus Langenhoven (1873–1932) költő
  • C. Louis Leipoldt (1880–1947) költő
  • Eugene Marais (1871–1936)
  • D. J. Opperman (1914–1985) költő
  • Karel Schoeman (1939-)
  • George Weideman (1947–)

[szerkesztés] Francia nyelvű irodalom

  • Mariama Bâ (Szenegál, 1929–1981)
  • Adame Ba Konaré (Mali, 1947-)
  • Mongo Beti (Kamerun, 1932–2001)
  • Calixthe Beyala (Kamerun, 1961-)
  • Ken Bugul (Szenegál, 1947-)
  • Amadou Hampâté Bâ (Mali, 1900–1991)
  • Malcolm de Chazal (Mauritius, 1902–1981)
  • Florent Couao-Zotti (Benin, 1964-)
  • Massa Makan Diabaté (Mali, 1938–1988)
  • Birago Diop (Szenegál, 1906–1989)
  • Cheikh Anta Diop (Szenegál, 1923–1986)
  • Doumbi Fakoly (Mali, 1944-)
  • Paulin J. Hountondji (Benin, 1942-)
  • Kama Sywor Kamanda (Kongó, 1952-)
  • Esther Kamatari (Burundi, 1951-)
  • Ahmadou Kourouma (Elefántcsontpart, 1927–2003)
  • Camara Laye (Guinea, 1928–1980)
  • Edouard Maunick (Mauritius, 1931-)
  • Djibril Tamsir Niane (Guinea, 1932-)
  • Ferdinand Oyono (Kamerun, 1939-)
  • Jean Joseph Rabearivelo (Madagaszkár, 1901–1937)
  • Jacques Rabemananjara (Madagaszkár, 1913–2005)
  • Ousmane Sembene (Szenegál, 1923-)
  • Léopold Sédar Senghor (Szenegál, 1906–2001)
  • Ousmane Socé (Szenegál, 1911–1974)
  • Tchicaya U Tam'si (Kongó, 1931–1988)
  • Marie-Léontine Tsibinda (Kongó, 1955-)

[szerkesztés] Portugál nyelvű irodalom

  • José Eduardo Agualusa (Angola, 1960-)
  • Germano Almeida (Zöld-foki Köztársaság, 1945-)
  • Arlindo Barbeitos (Angola, 1940-)
  • Amílcar Cabral (Zöld-foki Köztársaság, 1924–1973)
  • Paulina Chiziane (Mozambik, 1955-)
  • Mia Couto (Mozambik, 1955-)
  • José Craveirinha (Mozambik, 1922–2003) költő
  • Pepetela (Angola, 1941-)
  • Sergio Frusoni (Zöld-foki Köztársaság, 1901–1975)
  • Ungulani Ba Ka Khosa (Mozambik, 1957-)
  • Baltasar Lopes da Silva (Zöld-foki Köztársaság, 1907–1989)
  • Manuel Lopes (Zöld-foki Köztársaság, 1907–2005)
  • Eugénio Tavares (Zöld-foki Köztársaság, 1867–1930)
  • José Luandino Vieira (Angola, 1935-)

[szerkesztés] Irodalmi díjak

  • Tchicaya U Tam'si Award (afrikai költői műveknek)
  • Caine Prize (angol és francia nyelvű afrikai műveknek)
  • Wole Soyinka Díj (angol és francia nyelvű afrikai műveknek)
  • African Commonwealth Writers Prize (angol nyelvű fekete-afrikai műveknek)
  • Grand Prix littéraire de l'Afrique noire (francia nyelvű fekete-afrikai műveknek)
  • Irodalmi Nobel-díjas afrikai szerzők:
    • Nadine Gordimer (dél-afrikai, 1974)
    • Wole Soyinka (nigériai, 1986)
    • Nadzsvíb Mahfúz (egyiptomi, 1988)
    • John Maxwell Coetzee (dél-afrikai, 2003)

[szerkesztés] Lásd még


[szerkesztés] Bibliográfia

  • Keszthelyi Tibor: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angol nyelven)

Angol wikipédia

Internet