Felvinczi György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felvinczi György (17.század vége), magyar színműiró

[szerkesztés] Élete

Szegény szülőktől származott Erdélyben, s már gyermekkorán árván maradt. Tanult Tordán és Kolozsvárott az unitárius kollégiumban s innen a torockói iskolába ment tanítónak. 1671-ben visszatért a kolozsvári kollégiumba, ott egy évig tanár volt s egyuttal a szintaxistákat tanította, de egy szerelmi kaland miatt el kellett hagynia a kollégiumot.

Ezután többféle életmódba fogott, de mindenütt üldözte a szerencsétlenség. Tatárok, labancok kirabolták, adósságba keveredett, hitelezői zaklatták, ugy hogy bujdosnia kellett. Végre arra a gondolatra jött, hogy szintársulatot alakít. Az engedélyt 1696. meg is kapta I. Lipóttól, ami nagy dolog volt; a vállalkozás azért nevezetes, mert ez lett volna az első magyar szintársulat; de ha létre jött is, hamar megbukhatott, mert előadásairól nincs az egykoru iróknál emlékezet, csak a szóhagyomány említi, hogy szinpadul a hiu (vagyis nyitott elejü padlás) szolgált és a közönség az utcáról nézte a játékot. Hol és mikor halt meg F., nem tudjuk.

[szerkesztés] Művei

  • Irt egy bibliai tárgyu példázatot. Igen szép historia c. 1689.
  • magyarra fordította s magyar és latin szöveggel kiadta a Schola Salernitana egészségi szabályait De conservanda bona valetudine (Lőcse 1694).
  • Irt néhány olyan udvarló verset is, melyek árán hivatalba kivánt jutni, sok más munkájának csak cime maradt fenn.
  • Nevezetes Comico-Tragoediája, melyet még a szini engedély megnyerése előtt, 1693. kiadott; gyarló drámai kisérlet ez, mely Plutó és Jupiter villongását tárgyalja; öt megjelenésre van osztva, minden megjelenés ismét cselekedetekre. Formája verses, s minden jelenet más versalak szerint van irva, melyhez oda van téve mindenütt az ad notam is, s igy énekelve adták elő. Ma már csak irodalomtörténeti értéke van (ujra kiadva: Pótkötetek az Egyet. Philol. Közlönyhöz I.: F. engedélylevelének eredetije Váli Béla gyüjteményében, hasonmása Váli Szinészettörténete előtt és a Beöthy-féle képes Irodalomtört.-ben).

lásd még: A barokk kor magyar irodalma

[szerkesztés] Forrás

  • Pallas Nagy Lexikona