Hess András

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hess András 15. századi nyomdász, az első magyar nyelven nyomtatott könyv készítője.

[szerkesztés] Életrajza

Valószínűleg német származású volt. Geréb László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja, Velencéből hívta Budára. Velencébe feltehetően Rómából került, ahol scriptorként dolgozhatott, de a nyomdászmesterséget is kitanulta. 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük. 1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem találhatók. Némelyek Hess halálában kutatják ennek okát. Ballagi Aladár (A magyar nyomdászat történelmi fejlődése, Budapest 1878) úgy vélekedik, hogy a nyomdát valamely elemi csapás pusztította el.

[szerkesztés] Az általa nyomtatott művek

Hess nyomdájából valószínűleg az évszám nélküli „Magni Basilii de legendis poetis” című munka került ki elsőként. 1473 júniusában jelent meg vastag fehér papíron, latin (nem a divatos gót) betűkkel nyomva a 67 levélre terjedő Chronica Hungarorum, amely Chronicon Budense (Budai Krónika) név alatt vált ismertté, és két részben tárgyalja a magyar történetet kezdettől fogva Mátyás király koráig. Tartalmilag sokban megegyezik Thuróczy János krónikájával. Becses nyomdászati ritkaság, amely a 19. század végén kilenc példányban volt meg: Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a pécsi püspök és József főherceg könyvtárában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások