Citoplazma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, fehérjékből felépülő összetett anyag, mely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer, vagyis nagy súrlódású, felületi feszültségű és rugalmasságú. A protoplazmában (a citoplazma és a sejtmagot kitöltő anyag) átlátszó folyadék van, amely a sejt belsejét tölti ki. Benne találhatók meg a sejtszervecskék: Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum stb.

Két részből áll: citoszolból és citogélből. A citoszol folyékony, vízben gazdag fázis, a citogélben vázfehérje-szövedék található. A citogél folyamatosan leépül (lebomlik) és újraépül, ami által változik a sejt alakja, elősegíti a sejtalkotók mozgását. Ez által lehetővé válik egy bizonyos fokú alkalmazkodás és a sejt védetté válik a víztartalmának ingadozásaitól. De így válik lehetővé egyes citoszolban oldott enzimek koordinálása is.

[szerkesztés] Különbségek az élőlények citoplazmái között

Minden sejt tartalmaz citoplazmát, mégis különbségek vannak az egyes domének citoplazmájának tulajdonságai között. Az állatok országába tartozó élőlények sejtjeinek csaknem felét a citoplazma teszi ki, míg a növényeknél ez kevesebb a vakuólumok jelenléte miatt.

[szerkesztés] A citoplazma összetétele

Víz 80,5-95,5%
Fehérje 10-15%
Lipid 2-4%
Poliszacharid 0,1-1,5%
DNS 0,4%
RNS 0,82%
Kis szerves molekulák 0,4%
Szervetlen molekulák és ionok 1,5%


  A sejt organellumai (sejtszervecskék)  m·v·sz 
Akroszóma - Sejtfal - Sejtmembrán - Kloroplasztisz - Csilló/Ostor - Centroszóma - Citoplazma - Endoplazmatikus retikulum - Endoszóma - Golgi-készülék - Lizoszóma - Melanoszóma - Mitokondrium - Miofibrillum - Sejtmag - Sejtmagvacska - Parenteszóma - Peroxiszóma - Plasztisz - Riboszóma - Vakuólum - Vezikulum