Afganisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

د افغانستان اسلامي دولت
دولت اسلامی افغانستان
Da Afghanistan Islami Dawlat
Dawlat-e Eslami-e Afghanestan
(Afganisztán zászlaja) (Afganisztán címere)
Mottó: nincs
Kép:LocationAfghanistan.png
Hivatalos nyelvek Perzsa (Dari),
Pastu
Főváros
 - Népesség:
 - Koordinátái:
Kabul
1 424 400 fő (1988)
é. sz. 34°30′ k. h. 69°10′
Elnök Hamid Karzai
Terület
 - Teljes:
 - ebből víz:
40.
647 500 km²
-
Országhatár hossza
Tengerpart
5529 km
nincs
Népesség
 - Teljes:
 - Népsűrűség:
38.
28 717 213 fő (2002)
43 fő/km²
Függetlenség Egyesült Királyságtól
1919.
Nemzeti ünnepnap augusztus 19.
Vallás szunnita iszlám 77%
síita iszlám 22%
Pénznem Afgán afgáni (AFN)
Időzóna UTC +4:30
Himnusz Sououd-e-Melli Letöltés
TLD .af
Hívószám +93
Image:Afghanistan map.png

Afganisztán (hivatalos nevén Afgán Iszlám Köztársaság) (pastu nyelven افغانستان اسلامي جمهوریت, perzsául اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más besorolások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig a Közel-Keleten van. Vallási, etnikai-nyelvi és földrajzi értelemben legtöbb szomszédjához hasonlít. Délen és keleten legnagyobb részén Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja. Az ország nevének jelentése: az afgánok földje.

Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja, és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt a régi időkben. Ezt a területet már többször többen meghódították: a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Arab Birodalom, a törökök, a mongol nomádok, a Brit Birodalom és a Szovjetunió.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az afgán népnévből ered, melynek forrása tisztázatlan, valószínűleg személynévre vezethető vissza.

[szerkesztés] Földrajz

A Magyarországnál hétszer nagyobb Afganisztán nagy részét mély völgyekkel szabdalt, magas hegyvidék borítja. A legmagasabb pontja a Hindukusban található Nowshak (7485 méter). Délnyugaton az Afgán-medence lefolyástalan félsivatagi területe található.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata száraz kontinentális.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A népesség 12%-a az ország határain túlra nyúló területen nomád, félnomád állattenyésztést folytat (juh, kecske). Az öntözött területeken és a hegyvidéki völgyekben dúsan fejlődnek a gabonafélék, de különösen a gyümölcs- és zöldségfélék.

[szerkesztés] Ipar

Gazdag ásványi nyersanyagkészletei kiaknázatlanok, csak feketekőszén-, földgáz- és kősóbányászata jelentős. Ipara fejletlen, a Föld egyik legszegényebb országa.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan