Deáki Filep Sámuel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Deáki Filep Sámuel (Kolozsvár, 1784. október 25. – Kolozsvár, 1855. október 22.) magyar drámaíró, operaénekes, műfordító.

Tanulását a kolozsvári ev. ref. kollégiumban végezte, ahol már 14 éves korában mint széphangú fiú harmoniae praeses lett. Az énekhez már ekkor szenvedélyesen ragaszkodott. Atyját 1799-ben elvesztvén, korán árvaságra jutott. Később iskoláit végezvén, 1804. augusztus 22-én államhivatalnok, azaz írnok lett a guberniumnál. 1808. június 18-án nőűl vette Lukács Karolinát. 1810-ben a tartományi főszámvevőségnél napi díjnok lett. 1814-ben járulnokká neveztetett ki ugyanott; 1816-ban az országos árvai számvevőséghez helyeztette magát át s még azon évben Puky László magyar királyi helytartó tanácsos és Erdélybe kiküldött biztos mellé segédül rendeltetett; 1826-ban lépett 500 forintos számtiszti állásba. A Magyar Tudományos Akadémia alakuló évében (1831. február 16-án) kinevezte levelező tagjává. Később hivatala elszólítván Kolozsvárról az erdélyi udvari kancelláriához, ahova 1835 júliusában nevezték ki, Bécsbe ment lakni s innen csak 1852-ben mint nyugalmazott fogalmazó tért vissza családostól hazájába. Pethe Ferencnek az Erdélyi Híradó szerkesztésében segédje volt (1826-31.). Élte utolsó éveit angol és francia jeles költők dalainak fordításával töltötte, melyekből az akkori Kolozsvári Hetilap közzé is tett.

Nevét többször hibásan irják Deáky Fülöp Sámuelnek.

[szerkesztés] Műfordítások

  • Sorel Ágnes opera (1821)
  • Hell: Az ártatlannak sokat kel szenvedni, vígjáték
  • Raoul, opera
  • Bájital, Bellini operája
  • Alvajáró, Bellini operája
  • József és testvérei
  • A párisi vizhordó (Bouilly-tól, zenéje Cherubinitől, először adatott Pesten 1842. nov. 26.); * A fogoly, vigjáték. 1. felv. Kotzebue után (1809. jan. 13.)
  • Coelina, vagy a titok gyermeke, szinj. 3 felv. Pixerecourt Gilbert után (1813. jan. 14.)
  • Két szó, daljáték 2 felv. D'Alayrac után (1833. szept. 15.)
  • Őrzőangyal, szomj. 5 felv. Pixerecourt és Castelli Ignácz után (1834. febr. 17.)
  • Szinésznő szerelemből, vigj. 1 felv. Kotzebue után (1835. aug. 19.)
  • Vendégfogadó az arany naphoz, szinj. 5 felv. Clauren H. után (1835. szept. 10. és Miskolcon 1831. szept. 20.)
  • Félben szakadt hangverseny, vigj. 5 felv. Voss Gyula után (1836. febr. 2.)
  • Bársony cipő, regényes szinjáték. 5 felv. Birch-Pfeiffer Karolina után (1837. nov. 27. és Miskolcon 1832. decz. 15.)
  • Mézeskalácsos Róza, 5 felv. nézőjáték, ford. (1838. jan. 24. és Miskolcon 1832. decz. 1.)
  • Két árva, nézőjáték 2 felv. (Caignier)
  • Király leány mint koldusnő, nj. 5 felv. (Raupach)
  • Fogház (Benedix)
  • A büntető lelkiismeret. Persiai mese Kotzebue után ford., megjelent a Téli estvék (Első hét. I. estve. Kolozsvár, 1814) c. vállalatban.
  • A marhatartásról. Pilger Frigyes után ford. D. F. S. Pest. 1809.
  • Az ifju Anacharsis utazása Görögországban. Barthelémy apátur után ford. Kolozsvár, 1820-21. Nyolc kötet. (Sógora Méhes Sámuel kolozsvári tanár adta ki, a vállalatba belé vesztének. Ism. Tud. Gyűjt. 1821. X.)
  • Raphael vagy a csendes élet. Lafontaine után ford. Buda, 1830. (Névtelenűl.)
  • Leontina. Román. Kotzebue után ford. Kolozsvár, 1831-32. Két kötet.
  • Természet és szerelem. Lafontaine után fordította. U. ott, 1832. (Pandora cz. regénygyűjtemény 1.)
  • Tinka vagy a férfi-próba. Lafontaine után ford. U. ott, 1833. Két köt. (Pandora. 2. 3.)
  • Ezer egy nap. Perzsa regék, ford. D. F. S. U. ott, 1833-1844. Négy kötet.
  • Bug Jargal. Hugo Victor után ford. U. ott, 1837. (Külföldi Regénytár 1.)

Az általa fordított és kéziratban maradt szinműveinek számát kétszázra teszik.

[szerkesztés] Művei

  • Hamupipőke, színmű
  • Kéziratban maradt: A zenészetről (kész munka)
  • René király leánya, svéd dráma jambusokban, melyből a Hölgyfutár (1855. 201-204. sz.) hozott mutatványt.

[szerkesztés] Forrás