Christoph Traugott Delius
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Christoph Traugott Delius (magyarosan Delius Traugott Kristóf) (Wallhausen, 1728 – Firenze, 1779. január 21.) bányatanácsos
[szerkesztés] Élete
1756-ban bányamérnök Magyarországon, 1761-ben ülnök volt a bánáti császári és királyi bányaigazgatóságnál. A bányaműveléstan első rendes tanára volt a selmecbányai akadémián, mely állásra a császári és királyi udvari kamarának 1770. szeptember 8. kelt intézvényével neveztetett ki, bányatanácsosi címmel. Később Bécsbe hívták, hol a bánya- és pénzverés rendezésénél közreműködött. Betegeskedése miatt Olaszországba utazott és útközben meghalt.
[szerkesztés] Munkái
1. Abhandlung von dem Ursprunge der Gebürge und der darinne befindlichen Erzadern, oder der sogenannten Gänge und Klüfte; ingleichen von der Vererzung der Metalle und insonderheit des Goldes. Leipzig, 1770.
2. Anleitung zu der Bergbaukunst nach ihrer Theorie u. Ausübung, nebst einer Abhandlung von den Grundsätzen der Berg-Kameralwissenschaft. für die k. k. Schemnitzer Bergakademie entworfen. Wien, 1773. rézmetszetekkel. (Ujabb kiadása 1806. A császári udvar által 1000 arany költséggel készült munka, mely franciául is megjelent. Páris, 1778. Két kötetben.)
Értekezése: Nachricht von ungarischen Opalen und Weltaugen (Born's Abhandlungen einer Privatges. III. 227–252. l.)


Based on work by