Ankürai Markellosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ankürai Markellosz (? - 374) ókeresztény író, püspök

Anküra (ma: Ankara) püspöke volt. Jelen volt a Nikaiai Zsinaton, később, a zsinat után is a Nikaiai Hitvallás védelmezőjeként lépett fel. Arius és Órigenész ellenfele volt. 334-ben közzétette „Az ariánus Aszteriosz ellen” című könyvét. Nagy Szent Atanázhoz hasonlóan őt is megfosztották püspökségétől, s Rómába menekült I. Gyula pápához. A keleti püspökök eretneknek tartották szabellianista jellegű szentháromságtana miatt, és a Konstantinápolyi II. Egyetemes Zsinat 381-ben hivatalosan is elítélte nézeteit. Írásai emiatt nem is maradtak fenn. Teológiai nézeteit Caesariai Euszebiosz „Markellosz ellen” című polemikus iratából ismerjük. Sokat foglalkozott az első korinthusi levél 15. fejezetével, amelyben Szent Pál kijelenti, hogy a Fiú át fogja adni az országot az Atyának, és akkor Isten lesz minden mindenben, vagyis a Fiú országának vége lesz. Abból, hogy Isten lesz minden mindenben, arra következtetett., hogy az istenség egy: az Atya, a Fiú, a Szentlélek pedig csupán átmeneti megnyilvánulásai az isteni monásznak.

Markellosz nem volt olyan fontos személyiség, mint Antiochiai Eusztathiosz, vagy Nagy Szent Atanáz, mivel jelentős politikai befolyással nem rendelkezett. Bukása igen hamar bekövetkezett: 335336-ban. A Türoszi Zsinat után Nagy Konstantin arra utasította püspökeit, hogy jelenjenek meg Jeruzsálemben a Szent Sír bazilika felszentelésén, amely ünnepség egybeesett trónra lépésének harmincadik évfordulójával. Azt remélte e találkozótól, hogy meghozza az ariánusok újrafelvételét az egyházba, és ezáltal helyreállhat a keresztények egysége. Markellosz a meghívásnak nem tett eleget, a császár megharagudott rá, eretnekséggel gyanúsította, és egy Konstantinápolyban tartott szinódus alkalmával megfosztotta püspöki hivatalától. A szinódusi határozatot a szokásos száműzetési parancs követte.

[szerkesztés] Források

Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)