Kréta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk a görög szigetről szól, Kréta egyéb jelentéseit lásd: Kréta (egyértelműsítő lap)
Kréta (görögül Κρήτη Kriti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, 8336 négyzetkilométer. Fővárosa Heraklion.
A sziget népszerű turistacélpont. A turisták szívesen látogatják a Knósszosz, Phaisztoisz és Gortüsz ásatásait, Rethymno velencei kastélyát és a Szamaria-szorost.
Kréta a mínoszi kultúra központja volt (kb. 2600–1400 i. e.), amely a legrégebbi ismert civilizáció Európa területén.
Kréta hosszanti alakú, 260 kilométer hosszúságban nyúlik el kelet-nyugati irányban. Legnagyobb szélessége 60 kilométer, a legkisebb 12 kilométer. Tengerpartjának hossza 1046 kilométer. Északon a Krétai-tenger, délen a Líbiai-tenger határolja.
2005-ös adatok szerint 650 ezren élnek a szigeten.
| A Földközi-tenger térsége |
Országok: Spanyolország | Franciaország | Monaco | Olaszország | Szlovénia | Horvátország | Bosznia-Hercegovina | Montenegró | Albánia | Görögország | Törökország | Szíria | Libanon | Izrael | Gázai-övezet (önállósága nem elismert) | Egyiptom | Líbia | Tunézia | Algéria | Marokkó
Tengerek: Adriai-tenger | Tirrén-tenger | Ligur-tenger | Jón-tenger | Égei-tenger | Krétai-tenger | Trák-tenger | Márvány-tenger
Szigetek: Baleár-szigetek | Korzika | Szardínia | Szicília | Málta | Jón-szigetek | Kréta | Rodosz | Égei-szigetek | Ciprus
Öblök: Lion (Oroszlán)-öböl | Gabesi-öböl | Tarantó-öböl | Sidra-öböl | Antalyai-öböl | Iskenderuni-öböl
Szorosok: Gibraltári-szoros | Bonifaciói-szoros | Messinai-szoros | Otrantói-szoros | Dardanellák


Based on work by