Bugris

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szó eredete

Dolgozó paraszt
Dolgozó paraszt

Idézet Nádasdy Ádám cikkéből:

Európán a X. században eretnekségi hullám söpört végig, melynek kiindulópontja a Balkán volt. A mozgalmat a "katarok" (tiszták) összefoglaló néven szokás emlegetni, de országonként saját nevük is volt: Bulgáriában a bogumilok, Olaszországban a patarénusok, Franciaországban az albigensek. Minthogy a mozgalom Bulgáriából terjedt nyugat felé, a külvilág egyszerűen "bulgároknak" nevezte őket. Így jutott el az eretnekséggel együtt maga a bulgarus szó is az ófrancia nyelvbe, ahol boulgre, majd bougre (ejtsd: "búgrö") lett belőle. Elfelejtődött, hogy e szó eredetileg egy kelet-európai országra utalt, s már "eretnek, hitszegő" értelemben élt. Ekkor a németbe is bekerült (Buger), már szelídebb jelentésben: "paraszt, bunkó, tökfilkó". Végül ez a német Buger a magyarba is átjött (...). Ebből származik a magyar bugris is.
(Forrás, megjelent: Magyar Narancs, 2001. február 15.)

[szerkesztés] A bugris szó jelentésváltozatai

A bugris szó jelentése az idők folyamán jelentős változásokon ment át. Az általunk legkorábbra becsült értelmezések szerint a bugris szó még csak melléknévként szerepel az ember szavunk előtt. A legrégebbi értelmező szótáraink (CzF., Ball.) szerint a bugris ember jelentése "pórias ember". A XX. században írt értelmező szótárak már nemcsak melléknévként, hanem főnévként is jelölik a szó jelentését, ebből következtethetünk, hogy a szó jelentése módosult a történelem során. Az újabb szótárak szerint, a bugris szó melléknévként használatos jelentése: "faragatlan, durva ember". Ez hasonlít a már fent említett pórias emberhez, sőt bizonyos, hogy a jelentésmódosulás ide vezethető vissza. Használták (és még ma is használják) a bugris alak, vagy bugris fráter kifejezéseket a köznyelvben. A bugris, mint főnév ugyanúgy jelent faragatlan, durva embert, de egy új értelemben is használatossá vált a XX. század végére. Új jelentése a műveletlen, iskolázatlan, szegény paraszt. Később már nemcsak a parasztokra használták, hanem elvontabb értelmezésben is elterjedt a köznyelvben melléknévként (ÉrtSz., ÉKsz.). A szó legújabb jelentése: "tanulatlan", "faragatlan", "alpári viselkedésű". Az idők folyamán a szó új értelmet is kapott. Nemcsak a köznyelvben használták, új értelmezés szerint bugris névvel illették a nem kedvelt arisztokrata fiatalságot is.

[szerkesztés] Példák

Ezek a jelentésváltozatok mindmáig élnek a köznyelvben, s több helyen fordul elő, mint hinnénk. Nemcsak a köznyelvben, a szépirodalomban is megjelenik. A lírában például: Ady Endre, József Attila, vagy Weöres Sándor műveiben. Prózában például: Jókai regényeiben, vagy Varga László egyperces meséiben, ahol a bugris szó kevésbé a jelentése, inkább a hangalaki jelentősége miatt van jelen a műben:

[szerkesztés] Menyasszonyfogás

– Jó napot, pöttyös szőrű! Ki vagy te?
– Hogy ki vagyok? Én vagyok az ürge.
- Fürge ürge, bőre szürke. Muris bugris, ugri-bugri – hadarta a vakond. – Ha szabad kérdeznem, mit keresel itt?
– Párt óhajtok. Menyasszonyt. Házasodni akarok.
– Házasodó barát, keresi az arát…
– Hallod-e, te pimasz, ne űzz ebből tréfát, elkapom az irhád!
– Csak sajnállak, nem gúnyollak…
– Inkább segíts nekem, hogy vőlegény legyek!
– Megpróbálom, megpróbálom, épp most látom, a szomszédom egy ürgelányt kerget. Fuss oda, ragadd el, oltárhoz vezesd el!

[szerkesztés] István a király rockopera

Annak hogy a bugris ma is elterjedt szó, talán legjobb bizonyítéka az ország leghíresebb rockoperájának, az István a király egyik közismert dala, amelynek szövegében a bugris szó szerepel, érthető tehát, hogy a bugris igencsak elterjedt szó a magyar köznyelvben.

Abcug Koppány

„Bosszantó egy bugris bunkó
abcug Koppány, le vele
Illemkódexről nem hallott
s nem tud még olvasni se”

[szerkesztés] A bugris szó összetételei, alakváltozatai, és jelentésárnyalatai

A bugris szóösszetételei kevésbé maradtak fenn, de a szótárakban, és különböző szépirodalmi művekben mégiscsak találhatunk néhány ilyen szóösszetételt. Leggyakoribb összetétele, amelyet még ma is használ a köznyelv, a bugris paraszt. Akadnak olyan összetételek is, amelyek kevésbé használatosak a mai magyar nyelvben: nagy bugris, bugris módon, bugris viselkedés, bugriskodik, bugrisság. A bugris szavunkat a régi köznyelv más alakokban is megőrizte: bugoros, bugrics, bugriccs, buger, pugrics, pugris. A nyelvtörténet szerint a bugrics, és a bugriccs népi torzításai az eredeti szónak, a buger alak eredetére vonatkozó utalások ellentmondóak. Egyik vélekedés szerint a buger a német "paraszt" átvétele, de utalhat a francia bougre azaz "pasas " szóra is.

Dolgozó parasztok Finnországban
Dolgozó parasztok Finnországban

[szerkesztés] A szó jelentésárnyalatai

  • a világtól elmaradt lusta közpolgár, filiszter
  • paraszt
  • ostoba, nehéz felfogású
  • neveletlen, műveletlen
  • vásott rosszindulatú
  • nagyfejű
  • borzas rendetlen
  • ordináré.

Még többet tudhatunk meg a bugris szóról, ha egy összetettebb jelentésárnyalatának nézünk utána. Az ordináré szó szinonimái a következők: durva, közönséges, faragatlan, illetlen, modortalan, udvariatlan, bárdolatlan, műveletlen, neveletlen, tanulatlan, parlagi, pallérozatlan, útszéli, goromba, alpári, bugris, nyers, vaskos, ocsmány, otromba, silány. A bugris jelentése kezdetben még nem negatív töltetű volt, értelme: parasztember. Csak a XX. században kezdett negatív töltetet felvenni jelentését tekintve.

[szerkesztés] A bugris tájnyelvi használatai

Ahogy minden szónak, a bugrisnak is külön változatai léteznek egy adott tájnyelvben. Baranyábana bugris embert, buger embernek hívják. Szlovák nyelvterületeken a buger szó jelentése: kövér fiú. Szeged környékén a bugris ostoba, nehéz felfogású embert jelent. A világtól elmaradt közpolgár Rimaszombat területén, Székesfehérváron neveletlen, műveletlent jelent. Rossz indulatút Zemplén megyében, nagyfejűt Nagykőrösön. Rendetlen, borzas, koszos embert Ugocsán. A Nagyszalontán használatos pugris szó jelentése gazdag paraszt. Az Alföldön faluban lakó paraszt, Hódmezővásárhelyen törpebirtokos.(SzegSz.), (SzlavSz.), (MTSZ.), (ÚMTsz.), (EtSz.), (TESz.).

Az alábbi idézetet egy újfehértói (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kiállításon lévő táblán láthatjuk: Újfehértó jobbágyfaluként élte az elmúlt évszázadokat. Földműves társadalmának 65%-a az 1–10 hold földdel rendelkezők, azaz a kis- vagy '"bugris"' parasztok táborába tartozott. Lakóházaik is ezt a vagyoni állapotot tükrözték. Ők lakták a döngölt földből (vert fal), sárból (fecskerakásos) vagy vályogból készült épületeket, a település legjellemzőbb háztípusába tartozó "egyvígű ház"-akat. Ezek tornác nélkül, rendszerint csapott nyeregtetővel készültek, héjazatukat pedig gyakran gaz, gyékény, csutka, esetleg nád alkotta.”

[szerkesztés] Bibliográfia

  • Franczia Dániel: A bugris szó értelmezése, eredete és története 2005.
  • Magyar Narancs folyóirat 10. évf.
  • Czuczor G.-Fogarasi J. (1867–1872): A magyar nyelv szótára I–VI. Pest
  • Ballagi M. (1867–1872): A magyar nyelv teljes szótára I–II. Pest
  • Balassa J. (1940): A magyar nyelv szótára I–II. Budapest
  • Bárczi G.–Országh L. (1959–1962): A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Budapest
  • Juhász F.–Szőke I.–O. Nagy G.–Kovalovszky M. (1972): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest
  • Pusztai F. (2003): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest
  • Szinnyei J. (1893–1901): Magyar tájszótár. Budapest
  • Szarvas G.–Simonyi Zs. (1890–1893): Magyar nyelvtörténeti szótár I–III. Budapest
  • Benkő L. (1967–1984): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Budapest
  • Bárczi G. (1941): Magyar szófejtő szótár. Budapest
  • Kiss G. (1998): Magyar szókincstár. Budapest