Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a háromszintű magyar hegyközségi rendszer legfelső, országos szintje, amelyet a hegyközségeket tömörítő hegyközségi tanácsok alkotnak.

Tanácskozási joggal munkájában (és a hegyközségi tanácsok munkájában is) részt vesznek a bor- és szólóágazat oktatási és kutatási intézményei, egyéb szervezetek, illetve az állami közigazgatás illetékes intézményei.

Feladata, amelyet a hegyközségi törvény határoz meg, a magyar bortermelés és értékesítés nemzeti szintű érdekvédelme és összehangolása, a hegyközségi tanácsok adatgyűjtésének országos összegzése. Ezek alapján javaslatokat dolgoz ki a kormányzat számára a szükséges jogszabályi változásokról, illetve agrárpiaci beavatkozásokról.

A nemzeti tanács piacra jutási szolgáltatásokat, kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez, képviselheti a hegyközségeket származás- és minőségvédelemmel kapcsolatos ügyekben és kapcsolatot tart fenn a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel. Köztestületi feladata az is, hogy elbírálja a hegyközségi tanács közigazgatási ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezéseket.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Magyarország borvidékei
Ászár–Neszmélyi Borvidék | Etyek–Budai Borvidék | Móri Borvidék | Pannonhalma–Sokoróaljai Borvidék | Soproni Borvidék |
Badacsonyi Borvidék | Balatonboglári Borvidék | Balaton-felvidéki Borvidék | Balatonfüred–Csopaki Borvidék | Balatonmelléki Borvidék | Somlói Borvidék | Zalai Borvidék |
Pécsi Borvidék | Szekszárdi Borvidék | Tolnai Borvidék | Villány–Siklósi Borvidék |
Bükki Borvidék | Egri Borvidék | Mátraaljai Borvidék | Tokaji Borvidék |
Csongrádi Borvidék | Hajós–Bajai Borvidék | Kunsági Borvidék |