Hosszúhetény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Baranya | ||||
| Kistérség | Komlói | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 45,27 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7694 | ||||
| Körzethívószám | 72 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Hosszúhetény község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hoszzúhetény festői fekvésű falu a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankáin, a Hármashegy lábánál, a 6-os főúttól néhány kilométerre, Pécs-től 18 kilométerre kelet-északkeletre, Pécsváradtól nyugatra, Komlótól délkeletre helyezkedik el. Közúton nyugatról és keletről Pécs, illetve Pécsvárad felől a 6-osról Hird településnél Komló irányba fordulva közelíthető meg. Észak felől Komlóról az út a Mecsek hegység völgyeiben szerpentineken halad a község felé. Jól elérhető Baranya keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Komlótól 10, Pécsváradtól 12 kilométer a távolság. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.
[szerkesztés] Története
A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól dél-nyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt Lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól - Dömösig terjedő domboldalon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy un. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem.
A rómaiak is megtelepedtek itt. A ma már nem használt strandfürdő ásásakor, évtizedekkel ezelőtt, előkerült két aranypénz Traianus idejéből. Jelentős római kori emlékeket találtak Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben: római villa, római sírok és más szórvány leletek kerültek elő a villa környékéről. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait.
A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.
István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetényt először az apátság alapítólevele említi, amely szerint már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-1297 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Mai területén tulajdonképpen több kis falu osztozott, amelyeknek nevét már csak dűlőnevek őrzik: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd neve szláv eredetű, völgyet jelent.
[szerkesztés] A népesség alakulása
A helyi önkormányzat adatai szerint: 
[szerkesztés] Névtörténet
A falu neve (Heten) a hét számnévnek lehet származéka, vagy egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza).
Lehet, hogy személynévi eredetű, tehát lehet, hogy azonos a magyar Hetény személynévvel. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt (és Bocz Gyula helyben élő művész jóvoltából a faluban szobra is van). Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen... Az első adat 1015-ből származik, az írásmód ekkor Thetey (a Szent István király által az ekkor alapított pécsváradi bencés apátságnak adományozott területek közt).
A Hetény nevű Kárpát medencei településekkel Hosszúhetény rendszeres kapcsolatot szervezett.
[szerkesztés] Látnivalók
A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagy ezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. (Az 1815. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az 1828. évi szerint 12, 1842-1844. évi szerint 16 malom volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is. A mai Kisújbányán 1760 körül üveghuta létesült és 1809-ig működött. A Pusztabánya dűlőben több 18. századi üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. A falu barokk katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be, és Szent Miklósnak ajánlották. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Morolo, Olaszország
[szerkesztés] Önkormányzat címe
- 7694 Hosszúhetény, Fő utca 166.
- e-mail:
- Weblap:
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hosszúhetény (Száz Magyar Falu sorozat) Szerk: Bezerédy Győző
[szerkesztés] Saját kiadványok
- Dallos Nándorné: A hosszúhetényi iskola története
- Dallos Nándor: Hosszúhetény község ragadványnevei
- Dallos Nándor: A hosszúhetényi malmok
- Dallos Nándor – dr. Pesti János: Hosszúhetényi Szótár
- 77 hosszúhetényi népdal Szerk: dr. Várnai Ferenc
- A hetényi kertek alatt… Hosszúhetényi népdalok, néptáncdallamok és népszokások Hangkazetta


Based on work by