Andorra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Andorrai Hercegség
Principat d'Andorra
Andorra zászlaja Andorra címere
mottó : Virtus Unita Fortior
(Latin: Egységben erősebb az erény)
Kép:LocationAndorra.png
Államforma Parlamentáris társhercegség
Hivatalos nyelv katalán
Főváros Andorra la Vella
Francia társherceg Jacques Chirac
Spanyol társherceg Joan Enric Vives i Sicilia
Kormányfő Marc Forné Molné
Terület
 - teljes
 - % víz
179.
468 km²
elhanyagolható
Népesség
 - 2005. évi adat
 - Népsűrűség
183.
70 549
150,7/km²
Függetlenség 1278
Pénznem Euró¹ (€) (EUR)
Időzóna UTC +1
Himnusz El Gran Carlemany
TLD .ad
Nemzetközi gépkocsijel AND
Hívószám +376
1Andorrának nincs és soha nem is volt hivatalos pénzneme. 1999 előtt a francia frankot és spanyol pesetát használták, ma az eurót. Az Európai Unióval a megállapodás megkötése folyamatban van.
Kép:An-terkep.png

Az Andorrai Hercegség egy Európában, a Pireneusokban található hercegség, Franciaország és Spanyolország között. Egykor elszigetelt volt, ma virágzó ország; utóbbi a turizmusnak és adóparadicsom jellegének köszönhető. Nemzetközi tagsága:

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szócikk: Andorra földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1 996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2 946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Andorrai tájkép
Andorrai tájkép

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Andorra történelme A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Szócikk: Andorra közigazgatása

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente, közvetlen népszavazással választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).

Lásd még: Andorrai társhercegek listája

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul: parròquia, többes szám – parròquies) oszlik:

  • Andorra la Vella
  • Canillo
  • Encamp
  • Escaldes-Engordany
  • La Massana
  • Ordino
  • Sant Julià de Lòria

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Lakossága: korábbi adatok:

  • Népsűrűség:
  • Népességnövekedés:
  • Születéskor várható élettartam:

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33 százalékát alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%) és a franciák (7%) alkotják. A fennmaradó 6%-ot egyéb nemzetiségek alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Szócikk: Andorra gazdasága

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80 százalékát hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez. A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti.

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Egyéb témák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Andorra
Andorra la Vella | Andorrai települések listája | Andorra földrajza | Andorra távközlése | Andorra történelme | Andorra közigazgatása | Andorra címere | Andorra zászlaja | Andorrai himnusz