Beőthy László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk Beőthy László íróról szól. További jelentéséhez lásd: Beőthy László (politikus).
Ez a szócikk a Szinnyei József Magyar írók élete és munkái származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Beőthy László (Komárom, 1826. május 1. – Pest, 1857. május 20.) író
[szerkesztés] Élete
Beőthy Zsigmond és Beőthy Károly öccse volt. A középiskola latin osztályait szülővárosában a református kollégiumban végezvén, Pozsonyba adták őt szülei a német nyelv tanulása végett, hol a katolikus gymnasiumban kezdte az iskolai évfolyamot, de csakhamar az evangélikus lyceumba ment át. Ezután két évig Pápán folytatta tanulását, majd a kecskeméti református főiskolában végezte jogi tanulmányainak utolsó évét. 1847-ben Komáromba tért vissza, hol Asztalos István ügyvédnél jogi gyakorlatra lépett. 1848-ban a megye őt küldte másodmagával Erdélybe, hogy a két ország egyesülése tárgyában működjék. Küldetésének végeztével hazatért és a komáromi önkéntesekkel részt vett a schwechati csatában; ezután honvéddé lett és mint hadbiró főhadnagy kapitulált Komáromban. A szabadságharc után egy ideig szinészkedett, de már 1850. év nyarán bucsút vett Szombathelytt társaitól; Komáromba vonta meg magát szüleinél és azon év végén Pestre tette át lakását, hol kizárólag az irodalomnak élt. Évenként többször is ellátogatott Komáromba, hol édesanyjánál, kit igen szeretett, a világgal meghasonlott kedélye megnyugodott.
Arczképe Barabás által kőre rajzolva megjelent 1855-ben a Hölgyfutár Arczkép-Albumában; Rohn által kőre nyomt. 1857-ben (Hölgyfutár mellékl.): Haske és társa által 1859-ben Pesten rézbe metszve, Válogatott művei előtt és a Divatcsarnok mellett 1861-ben.
[szerkesztés] Munkái
- Hajnalka. Szorgalmas növendék lánykák számára. Kecskemét. 1846.
- Natalie. Angol regény Cavanagh grófnőtől. Pest, 1852. ford. (Sükei Károlylyal. Európa. Külföldi regénytár 1–2.)
- Puncs. Komárom, 1853–1855. Három kötet. (1. kötet. 2. kiadás. U. ott, 1853. Ism. P. Napló 1854. 16. sz.)
- Nesze semmi, fogd meg jól. Pest, 1854. (Ism. P. Napló 55. sz.)
- Beszélyek. U. ott, 1855.
- Laczi konyha. U. ott, 1855. (Többek közreműködésével.)
- Ördög naplója. Humorisztikus naptár 1856-ra. U. ott, 1856.
- 101 Cholera-csepp!! U. ott, 1856. (2. bőv. reményfeletti kiadás. U. ott, 1856.)
- Beőthy László mint pesti arszlán, vagyis: Díszes társalkodó. U. ott, 1856.
- A ki vesz, annak lesz! Humorisztikus naptár 1857-re. U. ott, 1857.
- Comédia és tragoedia. Novella. U. ott, 1857. (Hazai Beszély- és Regénytár 2.)
- A puszták fia. Regény. U. ott, 1857.
- Novellák. U. ott, 1857. Két kötet. (Hazai Beszély- és Regénytár 7. 8.)
- «A kék macskához.» Goldbach és com. fűszerkereskedése. U. ott, 1858. Két kötet. (Regény. Ism. Bud. Hirlap 186. sz., 2. kiadás, Összes művei I. kötet. Nemzeti könyvtár XXIV. Bpest, 1883.)
- Válogatott művei. U. ott, 1859. Három kötet. (Kiadta bátyja Beőthy Zsigmond, a szerző életrajzával és arczképével. Ism. Hölgyfutár 71. sz.)
- Szerkesztette a Romemlékek cz. albumot (Pest, 1851. Ism. P. Napló 519. sz.)
- Özvegy és proletár cz. vígj. 1 felv. Először előadták a pesti nemzeti szinházban 1856. júl. 28. és a budai szinpadon 1864. szept. 2. (Ism. Kakas Márton Vasárn. Ujság 1856. 31. sz. Salamon Ferencz a Bud. Hirlapban 179. sz. M. Sajtó 178. sz. P. Napló 366. sz. és Greguss Á., Tanulmányai II. 99. l.)
- 1855. aug. Bohócz cz. folyóiratot akart megindítani, de ez tervben maradt.
- Három leány, három csók cz. beszélyét a bécsi Szvetovid tót lap közölte fordításban. Zoltán öcsém könyve cz. alatt egy igen mulattató gyermek-könyvet fejezett be 1854-ben. (Elveszett.)
- Még a 40-es években jelentek meg tőle a szépirodalmi lapokban apróbb dolgozatok, fordítások és humoros rajzok, de többnyire névtelenűl vagy álnév alatt; igy: Katalin estélye, humoreszk (melyet a szerkesztő megdicsért), Karolina, ered. beszély és Egy bál, humoreszk, mind a három Laczi aláirással a Pesti Divatlapban (1845–47.); neve alatt irt a Honderűbe (1846–47.), Életképekbe (1848. II. 5. sz.) és a Pesti Divatlapba (1848. 7. 28. sz. Bőti László aláirással). Miss Fanny cz. novellája, mely a Hölgyfutárban jelent meg 1849. végén, figyelmet keltett és ettől fogva rendes munkatársa volt e lapnak haláláig. Még a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg humorisztikus novellái és humoreszkjei: P. Napló (1852. 620. sz.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Müller Gyula Nagy Naptára (1854–57.), Családi Lapok (1853.), Délibáb (1855.), Nővilág (1857.) és Müller Gyula Nagy Naptára (1854–55.); a Győri Közlöny (1858. 1. sz.) közölte Obsitos cz. hátrahagyott humoreszkjét; Menyasszony cz. hátrahagyott regénye az Ország-Világban (1881.) jelent meg, melyhez unokaöcscse Beőthy Zsolt irt előszót.


Based on work by