Amerikai Virgin-szigetek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: "Együtt a büszkeségben és a reményben" | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | angol | ||||
| Főváros | Charlotte Amalie | ||||
| Elnök | George W. Bush | ||||
| Kormányzó | John de Jongh | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
.N/A 352 km² 1% |
||||
| Népesség - Teljes (2003) - Népsűrűség |
.N/A 124,778 (2003. július est.) 354/km² |
||||
| Függetlenség | nincs (az Egyesült Államok külbirtoka) | ||||
| Pénznem | USA dollár (USD) |
||||
| Időzóna | UTC-4 (no DST) | ||||
| Himnusz | Virgin Islands March | ||||
| TLD | .vi | ||||
| Hívószám | +1-340 |
||||
![]() |
|||||
Az Amerikai Virgin Szigetetek egy szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Államok külbirtoka, fővárosa Charlotte Amalie. Földrajzilag a Virgin-szigetek része, a szigetcsoport a Szél alatti szigetekhez és a Kis-Antillákhoz tartoznak. Az Amerikai Virgin Szigetetek négy fő- és sok kisebb szigetből áll. A nagyobb szigetek St. Thomas, St. John, St. Croix és a Water Island. A szigetek teljes szárazföldi területe 346,36 km² (133,73 sq mi). A 2000-es népszámláláskor 108 612 lakosa volt.
Dániában (a szigeteket korábban gyarmatosító országban) a területet gyakran nevezik az Egykori Dán Nyugat-Indiai szigeteknek (De tidligere Dansk Vestindiske Øer) is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A Virgin-szigetek őslakosai karib törzsek és arawakok voltak, a szigeteket Kolumbusz fedezte fel 1493-ban, második útján és ő nevezte el Szt. Ursula-ról és az őt követő szűz nővérekről. A következő háromszáz évben a szigetek gyakran cseréltek gazdát különböző európai hatalmak közt, így pl. volt spanyol, angol, holland, dán, francia sőt a Máltai Lovagrend fennhatósága alatt is. A Dán Nyugat-India Társaság 1672-ben telepedett le St. Thomas-on és 1694-ben St. John-on. St. Croix-t 1733-ban vásárolták meg Franciaországtól. 1754-ben váltak dán koronagyarmattá. A 18. és 19. században a rabszolgák által megművelt cukornád-ültetvények jelentették a gazdaság alapját, erre az időre tehető az első felvirágzás kora. A rabszolgaságot 1848. július 3-án törölte el Peter von Scholten kormányzó. A gazdaság ezután hanyatlásnak indult, a dán államkincstár többször is kénytelen volt jelentős összegekkel támogatni a szigeteket. A 20. század elején már fölmerült a szigetek Egyesült Államoknak történő eladása, de az üzlet egy ideig nem jött létre, Dánia próbálta reformokkal segíteni távoli birtokait. Az I. világháború, és azon belül a tengeralattjáró-háború miatt az amerikaiak aggódni kezdtek, hogy a szigetek német kézre kerülhetnek, ezért újra terítékre került a tulajdonos-váltás. Néhány hónapnyi tárgyalás után akkori áron 25 millió dolláros árban egyeztek ki a felek, a megállapodást nagy többséggel szavazta meg a dán parlament. A megállapodást 1917. január 17-én ratifikálták és március 31-én lépett hatályba, ekkor nevezték át a területet Amerikai Virgin szigeteknek. 1927-ben a szigetek lakosai amerikai állampolgárságot kaptak.
[szerkesztés] Közigazgatás
A szigeteket két kerületre és azon belül 20 al-kerületre osztják, a kerületek St. Croix és St. Thomas-St. John, az al-kerületek Anna's Hope Village, Central, Charlotte Amalie, Christiansted, Coral Bay, Cruz Bay, East End (St. Croix), East End (St. John), East End (St. Thomas), Frederiksted, Northcentral, Northside, Northwest, Sion Farm, Southcentral, Southside, Southwest, Tutu, Water Island és West End.
[szerkesztés] Földrajz
Az Amerikai Virgin-szigetek a Karib-tengerben, az Atlanti-óceán melléktengerében fekszenek, mintegy 50 km-re keletre Puerto Rico-tól. Négy nagyobb és több tucat kisebb szigetből áll, a szárazföldek összterülete egy közepes magyar város, pl. Kecskemét területének felel meg.
Legismertebb adottsága a turistákat vonzó természetes, fehér homokos tengerpartok, pl. a Magens- vagy a Trunk-öböl. Stratégiai fontosságúak kikötői, mint Charlotte Amalie és Christiansted. A szigetek többsége vulkáni eredetű, sziklás, hegyes. Legmagasabb pontja a 474m magas Crown Mountain St. Thomas szigetén. A legnagyobb területű St. Croix a többi szigettől délebbre fekszik es laposabb domborzatú. St. John szigetének nagyrészét és több kisebb sziget teljes területét az amerikai szövetségi kormány hivatala, a Nemzeti Parkok Szolgálata birtokolja és felügyeli. Mivel a szigetek az É-Amerikai és a Karibi lemez találkozásánál fekszenek, jelentős a föld- és tengerrengések (cunamik) kockázata és szintén gyakoriak a trópusi viharok és hurrikánok.
[szerkesztés] Politika
A Virgin-szigetek az Egyesült Államok külbirtoka. Habár lakosai amerikai állampolgárok, nem szavazhatnak az elnökválasztáson. A helyi politikai pártok hasonlóan a kontinenshez demokraták és republikánusok, továbbá jelentősek a függetlenségi mozgalmak is. A szigeteket válaszott kormányzó vezeti, és van egy képviselőjük az amerikai szövetségi kongresszusban. A helyi ügyekben 15 szenátor, az egykamarás törvényhozás dönt.
A szigetek státuszának rendezése (Puerto Rico-hoz hasonlóan) többször napirendre került, de a referendumok eddig sosem vonzottak elég szavazót bármilyen érvényes döntés életbe lépéséhez. Hosszú távon valószínűleg teljesjogú amerikai állam lesz, de a közeljövőben marad a jelenlegi függő státusz.
[szerkesztés] Gazdaság
A bevételek fő forrása a turizmus, évente mintegy 2 millió látogató fordul meg a szigeteken, nagyrészük kiránduló hajókon érkezik és csak 1 vagy 2 napot tölt itt. Az ipari szektorban olajfinomítók, elektronikai és textilüzemek, rum lepárlók, gyógyszergyárak és óra manufaktúrák találhatóak. A mezőgazdaság elhanyagolható, az élelmiszer nagyrészt import. Növekvő szerepe van a pénzügyi és üzleti szolgáltatásoknak. A világ egyik legnagyobb olajfinomítója, a Hovensa St. Croix szigetén található.
A szigeteken gyakoriak a trópusi viharok és hurrikánok. A közelmúltban az 1989-es Hugo és a 1995-ös Marilyn hurrikán okozott jelentős károkat, de szinte minden évben eléri a szigeteket egy-egy kevesebb kárt okozó vihar.
[szerkesztés] Érdekességek
A szigetek az egyetlen olyan Egyesült Államokhoz tartozó terület, ahol a bal oldali közlekedés van érvényben. Furcsamód azonban ehhez jobb oldali vezetésre tervezett, balkormányos járműveket használnak.
A tengerpartokhoz való hozzáférést temészetes polgárjognak takintik, mindazonáltal ez nem mindenütt vonatkozik az odavezető utakra és egyéb területekre.
A szigetek az Atlanti időzónában vannak és nem alkalmazzák a nyári időszámítást, így nyáron, amikor a Keleti Parti időzónában a nyári időszámítás van érvényben, akkor a szigeteken ugyanannyi az idő mint pl. New Yorkban vagy Miamiban, de télen egy órával a keleti part előtt járnak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Virgin-szigetek.lap.hu
- St. Thomas és St. John térképe a Google Maps-on
- US Virgin Islands – Official site for United States Virgin Islands Department of Tourism
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||





Based on work by