Győri Nemzeti Színház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés a mai Radó-szigeten. 1811-ben megalakul az első magyar színtársulat. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. október 31-én avattak fel. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Jelenleg Korcsmáros György az igazgatója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Győr szinészetének vázlatos története
A XVIII. század közepétől, a XIX. század elején, Magyarországon túlsúlyban volt a németajkú lakosság. Ezek közé tartozott Győr is. Érintőleges szerepe volt az egyházi iskoláknak is, ahol az iskolai színjátszásnak kedvező, míg a polgári színjátszásra gyakran kedvezőtlen tényezőként hatottak. A magyar drámairodalom kezdetleges állapotban volt, s a magyar színjátszásnak gyakorlatilag nem volt előképe. A németeknek volt kitől tanulniuk, hiszen Bécsből érkeztek, ahol már évtizedekkel előbb bőséges anyagi, erkölcsi, szellemi támogatással és társadalmi szükségletként virágzott a színművészet.
A városban az első színjátszási nyomokat a jezsuiták iskolájában találjuk. 1640-ben Ignatius Victor címmel adták elő a növendékek a legrégebben ismert jezsuita iskoladrámát. A XVIII. Közepétől rendszeresen voltak iskolai színi eladások a jezsuitáknál. Az iskolai színjátékok nyelve a latin volt, de elvétve találhatók voltak magyar vagy magyarra fordított előadások is. Az első biztos adat 1742-ből van a győri német színjátszásról. A színészek a Fehér bárány fogadó nagytermében játszottak, majd a jezsuita rend feloszlatása után a kollégium refektóriumát (ebédlőjét) alakítottákszínházzá. 1768-ban Berner Félix színigazgató már állandó jellegű fából épült színházban játszik, természetesen csak a nyári időszakban. 1798-ban Reinpacher József kőszínházat épít Győrszigetre Ez az épület csak részben épült kőből. Az előcsarnok fából készült. Ez az épület adott a német majd magyar színészeknek 130 éven keresztül hajlékot. Ezt 1927-ben bontották le.
Napóleon katonáinak győri bevonulása alkalmából a német színház francia nyelvű plakátot nyomtat. A németek műsorának zömét a látványos és romantikus vegyes színművek költik ki. Műsorukban megtalálható volt Shakespeare, Moliere, Schiller és számos más operaelőadás is. Ezekkel az eladásokkal a kezdeti magyar színjátszás még sokáig nem tudja felvenni a versenyt.
Az első magyar színtársulat 1811-ben jelent meg Győrben. Balogh István és Benke József vezetésével. Ők a pesti rondellai társaságból toborzott színészek voltak. Megegyezve Kuntz Kristóf német bérfőigazgatóval néhány magyar előadást tartottak. 1818. január végéig Balogh István színtársulata összesen 46 előadást tartott. Utána Kílényi Dávid színtársulata 1820 tavaszán jutott el ide. A társulat tagjai között volt Déryné is Emlékezéseiben (naplójában) így ír az akkori győri színházi viszonyokról.
„Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot kivált Nagy Győrben, igen szerették az operákat. Már ott akkor igen érteles, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva, s nagyon összevágólag precisióval adattak.”
Kilényiék társulata, bár Déryné nélkül, ezután gyakran felkeresi a várost. Itt játszanak 1824-25-ben, 1836-ban, majd 1847-1848-ban. Kilényi megbízható társaságot szervezett, Déryné helyett húga Széppataki Johanna, később Kilényi felesége, nem pótolhatta a nagy színésznő helyét. Ruzitska: Béla futását, az első magyar operát 1824. november 30-án játszották 3 évvel a kolozsvári ősbemutató után.
[szerkesztés] Nevezetes színészek akik itt léptek színre
Csak felsorolásszerűen a legismertebb színészek akik Győrben játszottak vagy rendszeresen vendégszerepeltek:
- Laborfalvi Róza,
- Megyeri Károly,
- Egressy Gábor aki rendszeresen vendégszerpelt,
- Prielle Kornélia 1853 a győri társulat tagja,
- Paulay Ede itt volt pályakezdő,
- Blaha Lujza,
- Jászai Mari 1866-bn lépett szinpadra,
- Ujházy Ede,
- Márkus Emilia,
- Beregi Oszkár 1905-ben vendég szerepelt.
[szerkesztés] Szinházépítési tervek a XVIII. sazázadtól napjainkig
[szerkesztés] Az "új" szinház
Az MSZMP Győr-Sopron megyei Politikai Bizottsága 1964-ben tárgyalta a megye kulturális helyzetét. Ekkor egy 600-700 fős új színház felépítéséről határozott. A hely kijelőlése után, a terület előkészítése az 1967. évben indult meg. Az építmesteri és épületgépészeti munkák kivitelezője a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a színpadtchnikai munkáké pedig a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt.
A színház épületének egy része az 1537 és 1575. között épült, majd az 1830-as tűzvész pusztitását követen lebontott várfal alapjaira, másik része a várárok területére került. Felépítményében a színház főtömege adja meg az épület karakterét. Ez magában foglalja a főszínpadot, az egyetlen székmezőből álló 700 főt befogadó nézőteret és az előcsarnokot a ruhatárral és a büfével. Az épület főtömegét körülölelő két oldaltömegben egy-egy oldalszínpad és díszletraktárak, felettük balettterem illetve próbaszínpad, alattuk pedig műhelyek, raktárak, a személyzet szociális helyiségei helyezkednek el. A hátsó tömegben kaptak helyet a színész öltözők és igazgatási helyiségek, műhelyek és raktárak.
Az épület burkolása részben az esztétikus megjelenés, a fokozott időtállási követelmény biztosítására, a szürkésfehér görög márványlapokkal készült hőszigetelő réteg aláhelyezésével. Az északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőmőmüvészeti alkotás szemlélhető meg. Az előcsarnok és a foyer padló, a lépcsők carrarai márványburkolatot kaptak. A büfé és a dohányzó falait összefogó mahagóni színfurnirozott burkolatára két hangsúlyos porcelánra festett mű került, melyet Szász Endre alkotott és Hollóházán készült.
A színpadtechnikai berendezés multifunkcionális célú, ezért a tervezéskor a színpadér széles határok közötti változtathatóságát tűzte ki. A kábeltető lehetővé tette a vasfüggőny tetszőleges elhelyezését, így a zsinórpadlás díszletezését. A zenekari árok a beépített három részes süllyesztőberendezés segítségével gépi úton állítható át a főszínpad szerves részévé. A beállítás változataival bíztosíthatók:
- zenekar különböző nagyságrendű kialakítása,
- teljes értékű főszínpad használata,
- a beépített forgószínpad előretolása a vasfüggönyig (azaz a nézőtér első soráig),
- az előszínpad lépcsőzetes kialakításával a nézőtér és a főszínpad egyesítése és közvetlen átjárhatósága rendezői célok vagy más rendezvények lehetőségeire (ünnepség, énekkar) tekintettel.
A színpadreendszer főbb méretei:
- a főszínpad szélessége 22 méter,
- mélysége 24 méter,
- az oldalszínpad szélessége, 15 és fél méter,
- mélysége 15-től 19 méterig,
- az oldalszínpadok belmagassága 8 és fél méter.
A gépészeti berendezések elektromechanikusan, a vasfüggőny elektrohidraulikusan működnek. A világítási tornyok, a portálhíd, az előfüggöny berendezés, a zenekari süllyesztő pódiumok, a forgószínpadi kazetta és a kiegyenlítőpódiumok a Wiener Brückenbau A. G. gyártmánya.
Általában minden épületgépészeti rendszer automatizált. Az üzemviteli adatok egy központi adatgyüjtő berendezéssel ellenőrizhetők. A színpad tűzvédelmére sprinkler hálózat szolgál, amelynek vízellátása a színpadtoronyban elhelyezett víztárolókból és szivattyúkból egyaránt biztosítható.
[szerkesztés] Források
- dr. Cenner Mihály (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr szinészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Sínház) 1978.) (az új színház megnyítására kiadott alkalmai kiadványból)
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963 9098 00 1 Ö; ISBN 963 9089 07 9
- CEBA (föszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963 9089 94 X


Based on work by