Csipkerek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Vas | ||||
| Kistérség | Vasvári | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 13,13 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9836 | ||||
| Körzethívószám | 94 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Csipkerek község Vas megyében, a Vasvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Vasi-Hegyhát keleti részén helyezkedik el. Dombos vidéken fekszik, határában erdők és szőlőhegyek találhatók.
[szerkesztés] Nevének eredete
A helységnév csipkebokros, kör alakú erdőre utal. A falu kialakulásának múltja az ókorig nyúlik vissza, ugyanis a helység határában húzódik az ún. Szemenyei út, ami annak az országútnak a maradványa, amit a Római Birodalom épített Rómából Arrabónáig, azaz a mai Győrig. Később ezt az utat kereskedők használták kereskedelmi útvonalnak. Ehhez kapcsolódik egy legenda, ami a falu elnevezését magyarázta: „Egykor, mikor a szekérkerék még nagy érték volt, egy kereskedőnek éjszakai pihenője folytán valamelyik kereskedőtársa ellopta a kocsikerekét. Reggel a kárvallott ember a maga idegen akcentusával próbálta elmesélni, hogy „megcsíptek kerek”,azaz elcsípték a kocsikerekét. Az egykori szálláshely pedig, ahol ez az eset megtörtént, a mai település őse volt.” Egy másik feltételezés szerint az elnevezés a sok csipkebokrot tartalmazó kerek erdőrész nevének egyszerejtéssel megrövidült szóhasználatából származik: csipke + kerek. Bármi is volt a falu nevének eredete, már egy 1314-es feljegyzés „Chipkerek” nével említést tesz róla. Helyesírásának módosulásai: 1347-ben Cypkerek, 1773-ban Csipkerék, 1786-ban Cshipkerek, 1828-ban újra Csipkerék, majd 1863-ban a mai helyesírással Csipkerek. A települést a török pusztítás után mintegy 200 évvel ezelőtt újraépítették. Az új telepesek nagy része horvát és német származású szorgalmas törpebirtokos volt. A lakosság mai családnevei között azonban csak kevés idegen eredetű vezetéknevet találni, mert a családok nagy része az idők folyamán magyarosította a nevét. Az itt élő emberek katolikus vallásúak, és mély hitük gyökere szintén nagyon messzire nyúlik vissza. Az első templomot, amely a mai temetőben állt, még akkor építették, amikor a templomok építését és keresztény vallás elterjesztését a korai Magyarországon rendeletbe szabályozták. Az új templom, ami gyönyörű művészi kivitelezésű az 1906-os évben készült el. Ebben az évben épült a mai iskola is. A községnek szinte az újratelepítéstől fogva volt iskolája. A lakosság számát az 1785-ös népszámlálás 630 főben állapította meg. Ez a népességszám folyamatosan növekedett, míg az 1940-es évben elérte az 1215 főt. A háború kissé megállította a népszaporulatot ( 1946-ban 1199 fő ), de az 1950-es népszámlálás újra fellendülést mutatott. Ekkor éltek legtöbben Csipkerekben 1250-en. A két háború között a kisközség kulturális élete, a gazdálkodás gépesítése és közéleti szerepe jelentősen megnőtt. Az iparágak számos képviselője megtalálható volt a faluban. Dolgozott helyben asztalos, ács, bognár, cipész, mészáros, kovács, kőműves és szabó. Négy-öt állandó bolt mellett vendéglő és italmérő is volt külön. Több egyesület működött: Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Tornakör, Levente Egyesület, Ipartestület, Lövészegylet, Színjátszókör. Ezenkívül a faluban 3 cséplőgéptulajdonos élt és sok földbirtokos, akiknek a dohánytőzsdén is érdekeltségük volt. Itt rendezték meg évente háromszor az Országos Állat- és Kirakodóvásárt. Az I.világháború messze elkerülte a települést, de a 250 bevonuló közül 29 hősi halottat követelt meg. A II.világháború már „átvonult” a lakosság életén, először német katonák, majd az őket üldöző bolgár és a második ukrán front. Szerencsére senkinek nem esett bántódása, csupán egy pince égett le. A lakosság hálája jeléül beiktatta az Istentiszteletbe a „Jézus szíve-péntek” napot, ami az Úrnap utáni 9.-10.péntek . Ez egy hálanap Istennek , amiért megmentette a lakosságot a háborús borzalmaktól. Az 1956-os forradalom szele Csipkerek lakosságát is megérintette. Véres események ekkor sem történtek, de a nép hangos felvonulással követelte a beszolgáltatási kötelezettség megszűntetését, majd követeléseiket tett követte, és a beszolgáltatási papírokat elégették. A szocialista rendszerben több intézmény is épült, mint például a kultúrház épülete, jelenleg otthont ad az orvosi rendelőnek , polgármesteri hivatalnak, ifjusági klubnak, könyvtárnak, színházteremnek. Az épület felújítás és korszerűsítés alatt áll. A helyi posta szintén itt székelt, sajnos a változások a községben is mobilpostát hoztak a 2004-év során. A kultúrház mellett található a fogorvosi rendelő, hozzá a szolgálati lakással. 1960-ban alakult meg kényszerből a TSZ, ami a lakosságot nagyrészt foglalkoztatta. Az 1970-es évek körzetesítési hulláma sajnos ezt a kisközséget sem kímélte meg. Megszűnt a TSZ, az összes kulturális egyesület, valamint az iskola önállósága. Ekkor kezdődött meg a lakosság jelentős csökkenése a munkahelyek és megélhetőségi lehetőségek utáni elvándorlás miatt. Jelenleg a népességszám 423 fő, akiknek túlnyomó része idős ember. Az itt élők még mindig ragaszkodnak hagyományaikhoz és az egyes falurészek, utcák régi megnevezéséhez. Így a köznyelvben a Kossuth Lajos utca „Főszeg”, a Petőfi Sándor utca „Ószeg”, a Dózsa György utca „Csapás”, a Rákóczi Ferenc utca „Fő utca”, a Béke utca pedig a „Kutyor”. A hagyományok közül nem veszett ki a Szüreti bál, a betlehemezés, a farsangolás, a húsvéti locsolás, a pünkösd és a bucsú hagyománya sem, sőt egyes családoknál még mindig szokás a lucázás és a korbácsolás. Sajnos azonban már a múlté az Iparosbál, a Tűzoltóbál, a Madarak és fák napja, amelyen a gyarmekeket a Mikosdi-kastély vadasparkjába vitték kirándulni. Továbbá elmúlt az a szép nap, amit húsvét hétfőjén tartottak, mikor a helybeliek és az erre a napra hazalátogató csipkerekiek egy közös vidám találkozót rendeztek, amelyen az idősek beszélgettek, a fiatalok játszottak és vetélkedtek egymással. 1994-re az új Önkormányzat felépítette a napköziotthonos óvodát, melynek konyhályán az óvodások étkeztetésén túl az iskolások és a nyugdíjasok étkezési igényeit is kielégítik. Az ebédet az Önkormányzat kisbusza ( Falugondnoki Szolgálat ) hordja ki a távolabb élő idős emberekhez. Az Óvoda részben önálló intézmény, melyet az önkormányzat tart fenn. A napköziotthonos óvoda osztatlan csoporttal működik. 2004.szeptember 1.-vel megszűnt a részben önálló alsó tagozatos iskola. A megszűntetésnek gazdasági, ésszerűségi okai voltak nem utolsósorban azzal a szándékkal hogy az oktatás színvonala további csökkenés helyett emelkedjen. Új központi 1-8 osztályos iskola jött létre Csehimindszent központtal. Ezen iskola egy osztályának ( 2.osztály ) tanítása azóta is Csipkereken történik a társulási megállapodás alapján.
[szerkesztés] Önkormányzatról
Az Önkormányzat rendszeresen jelentkezik meghírdetett pályázatokra, amelyeken a településfejlesztést célozzák meg. Ilyen pályázat megnyerésével jutott birtokába a kisbusznak, amely a lakosságot szolgálja. 2001.október 28.-án került átadásra a helyi gázvezeték hálózat. A beruházás területfejlesztési tanácsi támogatással, lakossági erő bevonásával valósulhatott meg. Lakossági szilárd hulladékgyűjtés közszolgáltatás 2003.január 1-től él a községben. A pályázaton nyert összegből vásárolt tárolóedényeket az önkormányzat biztosította a lakosság részére. 2003.március 14.-én fogadta el a képviselő-testület a község Rendezési Tervét. A terv a község további fejlődésének, fejlesztésének fontos dokumentuma. A terv elkészítése során megyei pályázati támogatáshoz is jutottunk. A folyékony hulladék közszolgáltatás 2003.október 1.-én lépett hatályba. Az önkormányzat tervei között szerepel huzamosabb ideje a csatornázás megvalósítása. Hat község összefogásával voltak már próbálkozások pályázati támogatás elnyerésére, ezidáig kevés sikerrel.
[szerkesztés] Nevezetességei
Templomának titulusa: Szent Anna.


Based on work by Lammagirl,