Herzl Tivadar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Herzl Tivadar
Herzl Tivadar

Herzl Tivadar (Pest, 1860. május 2. – Edlach, 1904. június 3.) író, politikus.

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el.

Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.

A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait egy budapesti reálgimnáziumban, a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freue Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust.

Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és ez később elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek.

Herzl Tivadar életének magyar feldolgozását nyújtja Novák Attila „Theodor Herzl” című biográfiája (Vince Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963 9323 48 9)