I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban

A Caernarfon vár nyugati nézete
Adatok
Ország Egyesült Királyság
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1986

I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven váltak a Világörökség részévé 1986-ban az alábbi walesi műemlékek:

A Wales délnyugati részén fekvő Gwynedd a római uralom alatt Venedotia provincia volt. A rómaiak elvonulása után a tartomány központja Aberffraw lett, a vidék urai Aberffraw királyainak mevezték magukat. Rhodi Mawr a 9. században megpróbálta egyesíteni Gwynedd, Powys és Dél-Wales egyes részeit. A walesiek megtagadták, hogy adót fizessenek I. Eduárd angol királynak, ezért 1276-ban Eduárd háborút indított a walesi Llywelyn ap Gruffydd herceg ellen. 1277-ben a legyőzött Llywelyn már csak az északkelet-walesi Gwynedd grófságot mondhatta magáénak. Eduárd ezt a részt is meghódította 1283-ban és az esetleges lázadások megelőzésére addig nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz vár épült. A király főépítésze Walesben James de Saint-George volt.

1301-ben a király fiának, a későbbi II. Eduárdnak adományozta a walesi hercegi címet. Azóta hagyományosan az angol trónörökösöknek ez az egyik címe.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken