Kalinyingrád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer
Kalinyingrád címere
Adatok
Tartomány: Kalinyingrádi terület
Terület: 215,7 km²
Népesség (2006. január 1.): 425 600 fő
Tszfm.: 266 m
Irányítószám: 236010
Honlap: www.klgd.ru/ru/

Kalinyingrád (oroszul: Калининград), tengeri kikötőváros, Lengyelország és Litvánia között található Oroszországhoz tartozó exklávéjának, a Kalinyingrádi Területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A Rend állama

Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.

Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Szent Adalbert (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hansa Szövetség tagja lett, Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.

Kalinyingrád űrfelvételen
Kalinyingrád űrfelvételen

A Rend és a Lengyel Korona közötti harmincéves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Porosz Hercegség méretére, és a Lengyel Korona fennatósága alá került.

1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban Johann Sigismund von Brandenburg örökölte a porosz hercegi címet.

1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az Altstadti kastedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa.

1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.

1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Hans Hopp elrepült Königsbergből Devauba.

1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben.

1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre.

1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.

2005-ben ünnepelte a város 750-ik jubileumát.

[szerkesztés] Gazdaság

A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.

[szerkesztés] A város beosztása

A város 5 kerületre van osztva:

Baltyijszkij (Balti kerület)

Moszkovszkij (Moszkvai kerület)

Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)

Oktyabrszkij (Október kerület)

Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeum

Kalinyingrádban számtalan múzeum van:

  • Immanuel Kant Múzeum
  • Dómmúseum
  • Történelmi múzeum
  • Művészeti múzeum
  • Művészeti galéria
  • Óceán múzeum.

[szerkesztés] Színház

  • Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
  • Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Katedrális – A régi Königsberg főkatedrálisa
  • Brandenburgi kapu
  • Sackheimi kapu
  • Királyi kapu
  • Szovjet háza
  • A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
  • Állatkert
  • Egyetem

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból

(Születési évszám szerint rendezve)

  • Regiomontanus (1436-1476) matematikus
  • Brandenburgi Katalin (1604-1644) erdélyi kormányzó
  • Christian Goldbach (1690-1764), matematikus
  • Immanuel Kant (1724-1804), filozófus
  • Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822), író
  • Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797-1884), fizikus
  • Fanny Lewald (1811-1889), feminista és író
  • Gustav Robert Kirchhoff (1824-1887), fizikus
  • Karl Rudolf König (1832-1901), fizikus
  • Otto Wallach (1847-1931), kémikus
  • David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
  • Erich von Drygalski (1865-1949), felfedező
  • Arnold Sommerfeld (1868-1951), fizikus
  • Agnes Miegel (1879-1964), író
  • Lea Rabin (1928-2000), író Jichak Rabin felesége
  • Viktor Pacajev (1933-1971), űrhajós
  • Alekszej Leonov, űrhajós (1934-), az első űrséta a nevéhez fűződik
  • Heinrich August Winkler (1938-), történész
  • Ljudmila Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök felesége.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kalinyingrád témájú médiaállományokat.