Kecskeméti Kisvasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Kecskeméti Kisvasút ma a KecskemétKiskőrös és a KecskemétKiskunmajsa (másként: bugaci kisvasút) szárnyvonalakon közlekedik, fenntartója a MÁV.

Kisvasúti napja: augusztus második szombatja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Kecskeméti Kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalál dolgozó Bakkay József vetett fel előszőr, hogy a Bugac melletti erdőkből a tűzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es iparvágányt 1917-ben adták át. A vasúrtüzem 760 mm-es nyomtávval épült.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődőtt. A KecskemétKiskunmajsa közötti 51 km-es fővonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környébeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személy szállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan tudták elszállítatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonat pár közlekedett, reggel, délben és este.

Az 19291933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemréiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgali Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kapánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves külföldi személyiség is megfordult itt.

1935-ben a nagy sikerre való tekintettel, felmerült az ötlet, hogy Kiskőrösig meg kellene hosszabbítani a pályát. Sajnos a II. világháború közbeszót. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágány hosszt.

1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a kisvonat. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. Az 1968-as közlekedés politikai koncepciónak az eredményeként új járművek érkeznek a vonalra. 1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolodó pálya szakaszt is.

[szerkesztés] Járműállomány

  • Bugaci Kispöfögő
1942-ben készült a MÁVAG gyárában. 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át ezt a gőzöst. Pályaszáma: 490.053

[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek

[szerkesztés] Kecskemét – Kiskunmajsa

[szerkesztés] Kecskemét – Kiskőrös

[szerkesztés] Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Szakirodalom

[szerkesztés] Az interneten


Kisvasutak Magyarországon

Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőpetény | Felsőtárkány | Gyermekvasút | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátravasút | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Pörböly | Szilvásvárad | Tiszakécske