Katona József

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a drámaíróról szól. További jelentéséhez lásd: Katona József (úszó).

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Szobra Szegeden
Szobra Szegeden

Apja takácsmester volt. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál tölti.

Az utolsó filozófiai évet (18091810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).

A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (valószínűleg erre az alkalomra kezdte írni). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, pl. a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt, 1820-ban Kecskeméten, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés elöször a Tudományos Gyüjtemény, 1821-ben megjent IV köteteben volt olvasható. 1826-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.

 Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet
Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet
 Értekezés első oldala
Értekezés első oldala

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, (Idő, Andal, Gyermek-kor) , több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

[szerkesztés] Drámafordításai, átdolgozott művek

  • Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
  • Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
  • Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
  • Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
  • Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
  • (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
  • (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
  • Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
  • Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
  • Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
  • Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

[szerkesztés] Eredeti művei

  • A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
  • Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
  • Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
  • Ziska, a táboriták vezére, 1813
  • Jeruzsálem pusztulása, 1814
  • A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
  • Bánk bán, 1815; végleges változat 1819

[szerkesztés] Bánk bán feldolgozások

[szerkesztés] Hivatkozások