Dunavarsány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Magyarország | ||||
| Megye | Pest | ||||
| Kistérség | Ráckevei | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 22,52 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 2336 | ||||
| Körzethívószám | 24 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Dunavarsány város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben. Állandó lakosainak száma körülbelül 7000 fő, a munkanélküliségi rátája igen kedvező, 2,85% (2005. június)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 km-re helyezkedik el.
[szerkesztés] Története
Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.
Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.
A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár thüringiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.
Dunavarsány legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (pl. művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.
Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.
Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.
[szerkesztés] Nevezetességei
A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbosvöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.
- A pápa szobor:
1992. június 8-án avatták fel Győrfy Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész XXIII. János pápa szobrát amely azóta is a katolikus templom előtti téren található meg. [1]
- Boldog Gizella és Szent László szoborcsoport:
- A katolikus templom:
- A Remény szobor
2004-ben avatták fel Nagyvarsányban Monori Sebestyén Remény című szobor alkotását. (kép)
- A Petőfi szobor:
- Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola)
- A Hősök tere
[szerkesztés] Testvérvárosok
- 1999 óta a németországi Gemmninen
- 2002 óta a szlovákiai Szalóc
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Dunavarsány Önkormányzata
- Lap.hu Dunavarsány
- Térkép Kalauz – Dunavarsány
- Légifotók Dunavarsányról
- Film Dunavarsányról - indulhatunk.hu
Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád
| Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék –
Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra


Based on work by