Cádiz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cádiz város Délnyugat-Spanyolországban Andalúziában, Cádiz megye székhelye. Lakosainak száma 133 242, a városhoz tartozó területekkel együtt 629 054 (2004).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Spanyolország délnyugati részén az Atlanti-óceán partján a Cádizi-öbölbe benyúló félszigeten fekszik. Cádiz tipikus andalúziai város, melynek Óvárosi része az "El Populo," "La Viña," vagy a "Santa Maria." élesen elüt az újabb városrészektől. Míg az Óvárost a szűk, kis terekbe torkolló utcák jellemzik, addig az újabb részeken széles sugárutak futnak, modern épültek és nagy parkok jellemzik.
[szerkesztés] Története
A várost eredetileg Gadir néven a föniciaiak alapították. A név jelentése "fallakkal körülvett város". Már akkor a félsziget egyik fontos kereskedelmi központja volt, melyet az ősi nyugat-európai városok közül a legrégibbnek tartanak. Ahagyomány szerint Cádizt ie. 1100 körül alapították, de a legrégibb régészeti leletek az ie. 9. századból valók. Később a görögök a várost már Gadira néven ismerték, melyet a monda szerint maga Herkules alapított. Ebből az időszakból a város legfontosabb emléke a föniciai isten Melkart tempolma. Néhány történész a templom hatalmas oszlopait Herkules oszlopaival azonosítja (Melkartot a görögök Herkulesnek tertották).
Ie. 500 körül a város karthágói uralom alá került és Cádiz Hannibál ibériai hadjáratainak egyik kiindulópontja lett. Ie. 206-ban a várost Scipio Africanus római légiói foglalták el. A római uralom alatt a város neve Gades volt és csakhamar virágzó kikötőváros lett, polgárai római jogokat élveztek. A Római Birodalom bukása után azonban veszített jelentőségéből. Az 5. században a területet a vizigótok szállták meg, a város ekkor már romokban hevert és mára csak kevés maradványa maradt. A 711-től 1262-ig tartó mór uralom alatt a város a Qādis nevet viselte és később ebből lett a spanyol Cádiz név. A mórokat végül X. Alfonz kasztíliai király űzte el.
A felfedezések korában a város reneszánszát élte. Kolumbusz Cádiz kikötőjéből indult második és negyedik útjára és később a város lett a spanyol aranyflotta fő kikötője. Ennek következtében a város a spanyolok ellenségeinke fő célpontja lett. 1587 áprilisában Francis Drake a város kikötőjében semmisítette meg a spanyol flottát, majd 1596-ban Charles Howard Essex grófja rabolta ki a várost. Az 1654-ben kitört az angol–spanyol háborúban Robert Blake admirális két éven keresztül tartotta blokád alatt a kikötőt és ezalatt a spanyol aranyflotta nagy része megsemmisült.
A 18. században a Guadalquivir folyó homokos partját a spanyol kormány rendeletére kikötővé építették ki, hogy az amerikai tengeri kereskedelmi forgalmat Sevillából ide koncetrálják. Ez a korszak a város gazdasági fellendülésének isöszaka, ide érkezik az amerikából indított kereskedelmi hajóforgalom 75%-a. A város régi épületeinek nagy része ekkor épül. A század végére azonban a városnak még egy sor támadást kellett elszenvednie. A brit flotta 1797 februárja és 1798 Áprilisa között blokád alatt tartotta a kikötőt és Nelson admirális lövette a várost. A napóleoni háborúk alatt a város egyike volt azoknak a településeknek, melyeket a franciák nem tudtak elfoglalni. 1812-ben a Cortes székhelyeként itt hirdették ki a spanyol alkotmányt. 1820-ban a városi polgárság robbantotta ki azt a forradalmat, mely az alkotmány megújítását tűzte ki célul és végül VII. Ferdinánd spanyol király bebörtönzéséhez vezetett. 1823-ban azonban a franciák kiszabadították a király és elfojtották a szabadságeszméket. 1868-ban Cádiz újra forradalom színhelye lett, melynek II. Izabella spanyol királynő trónfosztása lett az eredménye.
Napjainkban is folytatódik a belváros teljes felújítása, melyben megújulnak a történelmi épületek vonzó célpontot nyújtva a turizmusnak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Új Katedrális (Catedral Nueva): A székesegyház Cádiz legnevezetesebb műemléke 1260-ban épült. Az épület 1596-ban egy tűzvészben annyira leégett, hogy teljesen újjá kellett építeni. Az újjáépítésépítés csak 1776-ban kezdődött Vicente Arcero, a granadai székesegyház építőjének tervei szerint. A hatalmas barokk katedrális az eredeti tervek többszöri módosítása miatt 116 év után készült el. Az eredeti barokk stílust részben rokokó elemekkel egészítették ki, végül neoklasszicista stílusban fejezték be. Belső díszítése és berendezése a régi székesegyházból sok mindent megőrzött.
- Régi Katedrális (Iglesia de Santa Cruz)
- A nagyszínház a Gran Teatro Falla 1871-ben épült Garcia de Alamo tervei szerint, 1881-ben tűzvész áldozata lett. A mai épület 1884 és 1905 között épült a korábbi épület romjain. Az 1920. évi felújítás után a nagy karmesterről Manuel de Falláról nevezték el.
- A városháza (Ayuntamiento) 1799-ben épült neoklasszicista stílusban, mai külsejét az 1861. évi megújítás után nyerte el.
- A Torre Tavira a legmagasabb megmaradt torony abból a több mint 160 18. századi toronyból, melyekből a tengeri hajóforgalmat figyelték és ellenőrizték.
- A 16. században épült Las Puertas de Tierra az egyetlen fennmaradt kapuja a várost védő falrendszernek, melyet a múltban forgalmi okokból lebontottak.


Based on work by