Battonya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.2833333° k. h. 21.0166667°

Battonya

Battonya címere

Battonya címere

Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Mezőkovácsházi
Rang város


Terület 145,77 km²
Népesség
Irányítószám 5830
Körzethívószám 68
Térkép
é. sz. 46.2833333° k. h. 21.0166667°
Település
Mo. térképén

Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város Békés megyében. Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 93,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az Alföld délkeleti részén. Határátkelőhely Tornyán át Romániába.

[szerkesztés] Szomszédos települések

[szerkesztés] Nevének eredete

Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára) Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.

[szerkesztés] Története

Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1545. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában alsó, középső és felső Battonyára oszlott a népes helység.

Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).

1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politkai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.

A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heisler Donát tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.

1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.

1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] SOS Gyermekfalu

1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap) Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.

[szerkesztés] Termálstrand

A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével.

[szerkesztés] Római katolikus templom

Battonya, római katolikus templom
Battonya, római katolikus templom
Battonya, római katolikus templom
Battonya, római katolikus templom
Battonya, római katolikus templom oltárképe, Molnár C. Pál alkotása
Battonya, római katolikus templom oltárképe, Molnár C. Pál alkotása

Az 1814-ben eredetileg egy tornyúnak épített templomot 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban. Oltárképét Molnár C. Pál festette.

[szerkesztés] Molnár C. Pál Emlékház

A festőművész szülőfalujának ajándékozott képeit bemutató állandó kiállítás.

[szerkesztés] Battonyán született

[szerkesztés] Battonyán halt meg

Verhovay Gyula, újságíró, politikus (*1906. április 20.)

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Források

  • Bajnai Beke István: A battonyai római katolikus egyházközség története ( 2001, ISBN 9638595876)
  • Bondár M.–D. Matuz E.–Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. in Studia Archaeologica IV (1998) 7–31.
  • Keliger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig (szakdolgozat, 1935)
  • Puja Frigyes: A felszabadult Battonya (1979, ISBN 9632808398)
  • Puja Frigyes: Lángoló évek (1986, ISBN 9632816331)
  • Puja Frigyes–Szabó Ferenc–Takács László: A battonyai nyomdászat 110 éve (2001, ISBN 963009410X)
  • Szabados József: Battonya m.-város jelen századbeli fejlődésének története és főbb mozzanatai(az 1891-es kiadás 1994-es reprintje ISBN 963045534X)
  • Vámos Imre: Falu a gyümölcsösben (A battonyai SOS-Gyermekfalu története) (1986, ISBN 96327262156)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Békés megye városai
Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő
Más nyelveken