Farkas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Farkas
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon
fokozottan védett!
Eszmei értéke: 250 000 Ft
Szürke farkas
Szürke farkas
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nem: Canis
Faj: C. lupus
Tudományos név
Canis lupus
Linné, 1758
A farkas vad alfajainak elterjedése
A farkas vad alfajainak elterjedése
A Wikimedia Commons tartalmaz Farkas témájú médiaállományokat.
A Wikifajok tartalmaz
Farkas témájú rendszertani információt.
Ez a cikk az állatról szól. A keresztnévről a Farkas (keresztnév) cikkben olvashatsz.


A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) ragadozó állat, a kutyafélék családjába tartozik. Vad alfajai a rókánál nagyobb, szürke, barnás-szürkés, sárgásbarna vagy fehér színű állatok. (Az alfaj színe az élőhelyétől függ.) Csoportosan, úgynevezett falkában él és vadászik. Kölykei csak a domináns (alfa) párnak vannak, a falka többi tagja is részt vesz azonban az utódok gondozásában. Ezek a domináns párral általában vérségi kapcsolatban állnak, legtöbbször felnőtt kölykök.

A közönséges farkas (Canis lupus lupus) valaha egész Európában elterjedt volt, mára azonban szinte teljesen kipusztult élőhelye és zsákmányállatai radikális csökkenése, valamint az intenzív vadászat miatt. A kutya (Canis lupus familiaris) a farkas háziasított alfaja.


[szerkesztés] Alfajai

A farkasnak számos alfaja ismert:


A nádi farkas (toportyán) a Kárpát-medencében élő, mára már kihalt állat volt, amelynek azonosítása vitatott. Egyesek szerint a farkas egy alfaja lehetett (Canis lupus minor), mások szerint az egykor itt is honos aranysakállal (Canis aureus) volt azonos. [1]

[szerkesztés] Farkas a mai Magyarországon

Magyarországon a közönséges farkas állománya a II. világháború végére nagyon lecsökkent, majd később el is tűnt. A 80-as években ismét megjelentek farkasok az Északi-középhegységben (Börzsöny, Zempléni-hegység), ahol azóta is tartósan jelen vannak. Számíthatunk megjelenésükre a Dunántúlon is. 1991-ben a Balaton-felvidéken ejtettek el egy-egy példányt, melyeknek kitömött bundáját az Afrika Múzeumban állították ki Balatonedericsen. A farkas Magyarországon védett állat.

[szerkesztés] A farkas az emberi kultúrában

A farkas gyakori szereplő mítoszokban, mesékben, könyvekben, filmekben egyaránt.

  • Rudyard Kipling könyvének, A Dzsungel Könyvének főhősét, Mauglit is farkasok nevelték fel.
  • Az X-Men képregények egyik hőse, Wolverine a filmadaptációkban magyarul Farkas névre hallgat, habár angol nevének jelentése "rozsomák".

Sokkal több azonban a farkasokat negatív színben feltüntető történet:

  • A farkas számos mesében gonosz szereplő. Ilyenek pl.: Piroska és a farkas, A hét kecskegida, A kismalac és a farkasok.
  • Arany János Toldi című elbeszélő költeményének egyik fontos epizódja a "farkaskaland", amelyben a főhős egy kölykeit védelmező nádifarkas-párral száll szembe. A "nádifarkas" valójában az aranysakál népi neve (l. fentebb).
  • J. R. R. Tolkien regényeiben egy intelligens, óriás méretű farkasfaj, a warg szerepel. Az orkok hátasállatként használják a wargokat. Hasonló lények szerepelnek a M.A.G.U.S. és a Warcraft játékokban is.
  • C. S. Lewis Narnia krónikái című könyvsorozatában a Fehér Boszorkány seregeiben harcolnak beszélő farkasok.
  • A farkasember-történetek egészen az őskori, alakváltó sámánokig nyúlnak vissza.A középkorban különösen erősen tartotta magát az éjszaka, általában teliholdkor farkasalakot öltő, vérengző emberek képe. A modern fantasy-irodalomban és filmekben is gyakran szerepelnek farkasemberek, avagy vérfarkasok. A Harry Potter regényekben Remus Lupin és Fernir Greyback nevű farkasemberek szerepelnek. Az Underworld filmekben a vérfarkasok a vámpírok ősellenségei.