Grábóc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||||
| Megye | Tolna | ||||
| Kistérség | Bonyhádi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 13,73 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 7162 | ||||
| Körzethívószám | 74 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Grábóc település Tolna megyében. Ortodox búcsújáróhely.
[szerkesztés] Története
Már a 14. században állt itt egy templom és egy bencés zárda. 1580-ban szerb ortodox szerzetesek menekültek ide a török által megszállt területekről. Templomukat 1587-ben építették, de a törökök 1667-ben elpusztították a kolostorukkal együtt. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült. A grábóci szerb templom és kolostor hosszú ideig az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt.
A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A II. világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.
A szocializmus éveiben ide száműzték a Bolgár Ortodox Egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a Szerb Ortodox Egyház tulajdona. Ma apácák élnek itt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Ortodox templom (barokk)
- Műemlék temető
- Zárda romjai


Based on work by