Jászai Mari

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jászai Mari
Jászai Mari
Született:
1850. február 24.
Ászár, Komárom-Esztergom megye
Meghalt:
1926. október 5. (76 évesen)
Budapest

Jászai Mari (eredeti neve: Krippel Mária) (1850. február 24. – 1926. október 5.) színésznő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Egy ácsmester lányaként született 1850-ben. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1868-ban a kolozsvári színházhoz szegődött.

Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

[szerkesztés] Művészete

Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években
Jászai Mari Gertrudis szerepében az 1870-es években

Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloster özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

[szerkesztés] Emléke

Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten számos közterület viseli (tér az V. és a XIII. kerületben. A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj.

[szerkesztés] Fő művei

  • Tükröm (Budapest 1909)
  • Színész és közönség (1918)

[szerkesztés] Róla

  • Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. (1927)
  • Jászai Mari írásai. Emlékezések. – Napló. – Tanulmányok. Válogatta és bevezette: Debreczeni Ferenc. (1955)
  • Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. Szerkesztette: Balatoni Monika (2002)

[szerkesztés] Külső hivatkozások