Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hildegárd Lujza Sarolta Terézia Friderika bajor királyi hercegnő (Prinzessin Hildegard Louise Charlotte Theresia Friederike von Bayern) (Würzburg, 1825. június 10. – Bécs, 1864. április 2.) osztrák főhercegné, tescheni hercegné, Habsburg-Tescheni Albert Frigyes főherceg császári és király tábornagy felesége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Származása, testvérei
Hildegárd Lujza hercegnő édesapja a Wittelsbach-házból való I. Lajos bajor király (1786–1868), édesanyja Terézia Sarolta Lujza szász-hildburghauseni német hercegnő, bajor királyné (1792–1854) volt. Első keresztnevét eredetileg Hildegarde-nak írták, de esküvője után a család és a hivatalos iratok is Hildegard-ként említik. Kilenc gyermek közül hatodikként született. A testvérek:
- Miksa királyi herceg (1811–1864), a későbbi II. Miksa bajor király, aki 1842-ben Mária Friderika porosz hercegnőt (1825–1889) vette feleségül.
- Matild Karolina királyi hercegnő (1813–1862), aki 1833-ban III. Lajos hessen-darmstadt-rajnai nagyherceghez (1806–1877) ment feleségül.
- Ottó királyi herceg (1815–1867), a későbbi I. Ottó görög király, aki 1836-ban Amália oldenburgi hercegnőt (1818–1875) vette feleségül.
- Teodolinda Sarolta Lujza királyi hercegnő (1816–1817), kisgyermekkorban meghalt.
- Luitpold királyi herceg (1821–1912), Bajorország régense, aki 1844-ben Habsburg-Toszkánai Auguszta Fernanda főhercegnőt (1825–1864) vette feleségül.
- Adelgunda Auguszta királyi hercegnő (1823–1914), aki 1842-ben V. Ferenc modenai herceghez (Habsburg-Modenai Ferenc osztrák főherceghez, 1819–1875) ment feleségül.
- Hildegárd Lujza királyi hercegnő (1825–1864), aki 1844-ben Albert Frigyes osztrák főherceg (1817–1895) felesége lett.
- Alexandra Amália királyi hercegnő (1826–1875), a müncheni és würzburgi királyi Szent Anna apácakolostorok főnökasszonya és apátnője, írónő.
- Adalbert Vilmos királyi herceg (1828–1875), aki 1856-ben Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnőt (1834–1905) vette feleségül.
[szerkesztés] Házassága, gyermekei
1844. május 1-jén, 19 évesen Hildegárd hercegnő feleségül ment Habsburg-Tescheni Albert osztrák főherceghez (1817–1895), Károly osztrák főhercegnek (1771–1847), Teschen első hercegének, az 1809-es asperni győztes hadvezérnek fiához.
Ferenc József főherceg, a későbbi császár és király 1844. május 24-én így írta le naplójában unoka-sógornőjét, Hildegárd hercegnőt: „Nagyon tetszik nekem, csinos, orcája kicsit pufók, alakja nagyon szép, igen szeretnivaló (aimable), de úgy találom, túlságosan is sok van benne császári anyámból, különösen ahogy hosszan, mereven bámul.” A főherceg a határozott és kérlelhetetlen Zsófia főhercegnére célzott, aki majd 1848-ban a császári trónt is megszerzi fiának. Megjegyzése utalhatott anyja szigorú természetére, de esetleg a Habsburg- és a Wittelsbach-ház tagjainak rendszeres egymás közti házasodásával kapcsolatos aggályokra is. (E „beltenyészet” genetikai következményei a XIX. század második felében fognak majd észrevehetően kiütközni).
Hildegárd főhercegné Erzsébet királyné unokahúga volt, a királyné egyik bizalmasának számított. Tagja volt a Csillagkeresztes Rendnek és a bajor Szent Terézia-rendnek, több jószolgálati szervezet fővédnöki tisztségét viselte. Férjét, Albert főherceget 1845. január 15-én, 28 éves korában kinevezték Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Salzburg tartományok katonai főparancsnokává.
Hildegárd és Albert házasságából két leány született, és egyetlen fiú, aki azonban egyéves kora előtt meghalt:
- Mária Terézia Anna főhercegnő (1845–1927), aki 1865-ben Fülöp württembergi herceghez ment feleségül.
- Károly Albert Lajos főherceg (1847–1848), az egyetlen fiú, kisgyermekkorban meghalt.
- Matild Mária Adelgunda Alexandra főhercegnő (1849–1867), aki 18 éves korában tragikus balesetben veszítette életét, amikor a bécsi Hetzendorf kastélyban rendezett ünnepségen ruhája tüzet fogott és ő belehalt égési sérüléseibe.
Második leányának születésekor fellépett komplikációk következtében Hildegárd főhercegné, hosszas kezelések és gyógyfürdők ellenére sem szülhetett több gyermeket.
Hildegárd apósát, Károly főherceget hadvezéri érdemeiért I. Ferenc császár 1822-ben Teschen első hercegének méltóságába emelte. A címet és a hatalmas birtokot 1847-ben fia, Albert főherceg örökölte, aki ezzel a Birodalom egyik leggazdagabb embere lett. Örökségéhez tartozott számos értékes ingatlan Pozsonyban és Bécsben, köztük a bécsi főhercegi palota, az Albertina, az elődök által teremtett nagyértékű műgyűjteménnyel együtt (ma az osztrák állam tulajdona). Albert és Hildegárd beköltöztek a palotába. 1851-ben kinevezték magyarországi főkormányzónak, 1863-ban tábornaggyá (Feldmarschall) léptették elő.
[szerkesztés] Halála
1864-ben Hildegárd főhercegné résztvett bátyjának, II. Miksa bajor királynak (1811–1864) temetésén. Megfázott, mellhártyagyulladást kapott, és 1864. április 2-án meghalt. Halálos ágyánál jelen volt unokahúga, Erzsébet királyné és császárné is. A főhercegnét a bécsi kapucinusok templomában, a Császár-kriptában (Kaisergruft) temették el. Az özvegy Albert főherceg, Teschen második hercege férfi örökös nélkül maradván, 1874-ben elhunyt öccsének, Károly Ferdinánd főherceg (1818–1874) fiait fogadta örökbe.
Hildegárd férje, Albert főherceg, császári és királyi tábornagy 78 éves korában, 1895. február 18-án hunyt el a tiroli Arco-ban. Legidősebb unokaöccse, Frigyes főherceg (1856–1936) örökölte Teschen (harmadik) hercegének címét és az összes hercegi birtokot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Irodalom
- Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich (Az Osztrák Császárság életrajzi lexikona), 1856–1891, 6. kötet, Habsburg, Hildegarde címszó, 277. old.
- Johann Christoph Allmayer-Beck: Der stumme Reiter. Erzherzog Albrecht, der Feldherr „Gesamtösterreichs” (A néma lovas. Albert főherceg, az Osztrák Birodalom hadvezére), Graz, Bécs, Köln, 1997 ISBN 3222124698.


Based on work by