Agyvíz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az agyvíz, vagy liquor (egyéb megnevezések: agyfolyadék, gerincvelői folyadék) az agykamrákban termelődő és az agyat, ill. a gerincvelőt a kemény agyburkon belül körülvevő folyadék. Különleges szerv termeli az agykamrákban, ahonnan speciális hámmal (ependyma) bélelt csatornákon keresztül kerül az agy és a gerincvelő körüli térbe, majd onnan a lágyagyburkokon keresztül felszívódik. Mivel az agy és a gerincvelő gyakorlatilag benne lebeg, így az agyvíz védi azokat a mechanikai behatásoktól, táplálja és védi az idegszövetet. Az agyon belüli csatornák elzáródása esetén az agykamrákban felgyülemlik, azokat kitágítja, ez okozza a vízfejűséget (hydrocefalus). Az agyvíz a vízen kívül szőlőcukrot, ásványi sókat, fehérjét és kevés vérsejtet tartalmaz. Különféle kórképekben ezek aránya megváltozik, ill. kóros tartalom jelenik meg benne, ezért az agyvíz vizsgálata az idegrendszert érintő betegségek fontos diagnosztikai módszere. A vizsgálathoz az agyvízet szúrcsapolással (punkció) nyerik, amelyet leggyakrabban a gerinccsatorna alsó ágyéki szakaszán, bizonyos ritka esetekben a koponyán belüli agyvíztereken végeznek. Hasonló módon szükség esetén gyógyszert is lehet az agyvíztérbe juttatni. Ennek leggyakoribb alkalmazása a szubarachnoidális anesztézia.