Ajtay Sámuel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ajtay Sámuel (nagyváradi) (Nagyvárad, 1774. – Szatmárnémeti, 1881. január 8.) ügyvéd.

[szerkesztés] Élete

A jogi tanfolyamot Pesten végezte el, ezután nyugdíjazásáig ügyvédként dolgozott. Feltűnően korosan, 107 évesen halt meg.

[szerkesztés] Munkái

1. Fedor és Mária, vagy a holtig tartó ritka hűség tükre. (Pozsony, 1807). (August La Fontaine után németből ford.)

2. Erkölcsnemesítő való és költött történetek. (Pest, 1813.)

3. A világ történetei a teremtéstől fogva a legújabb időkig. 2 köt. (U. ott, 1814.; Löhr után németből fordítva, Magyarország kivonatos történetével bővítve.)

4. Tanítva mulattató víg és érzékeny anekdotok. (Meiszner Vázlatai-ból.) (U. ott. 1816.)

[szerkesztés] Forrás