Csáb
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csáb (szlovákul Čebovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2001-ben 1056 lakosából 760 magyar és 285 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykürtöstől 10 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Györgymárton-partalja nevű falurészen feküdt, ahol a régi pincék üregei és korabeli térgyak kerültek elő. A falu temploma valamikor a domb tetején állott. A régi falut 1241-ben a tatárok pusztították el, a lakosság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült. A falut 1272-ben Chab néven említik elsőzör, amikor a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes fiának Demeter ispának adta. Később századokon át a Balassák birtoka, akiknek kastélyuk is állt itt. A hagyomány szerint kastélyban Balassi Bálint is gyakran tartózkodott. A kastély még 1880-ban is állt, de később teljesen elpusztult. Mára nyoma sem maradt. A 18. században a falu birtokának egy részét a Zichy család szerezte meg. A 19. század közepén a faluban 8 urasági, 32 paraszti és 52 zsellérház állt. A 601 lakosból ekkor 587 magyar volt. A falu lakói favágással, fuvarozással, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. 1910-ben 774, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült késő barokk stílusban.
- Nepomuki Szent János kőszorba 1800-ból való.
- A faluban sok szép népi építésű parasztház áll.
- Homokkőbe vájt pincéi folyosőszerű kiképzésűek.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1784-ben Szeder Fábián bencés szerzetes, tudós tanár, néprajzi író.
- Itt született 1811-ben Hőnigh Ignác Zólyom vármegye főorvosa, orvosi szakíró.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Nagykürtösi járás települései | |
|---|---|
|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) |
|


Based on work by