Brüsszel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 50°50′45’’ k. h. 4°21′27’’

Bruxelles/Brussels
zászló
címer
zászlaja címere
Becenév:
Európa fővárosa
Elhelyezkedése
Brüsszel elhelyezkedése Belgiumban elhelyezkedése
Brüsszel elhelyezkedése Belgiumban
Kormányzat
Ország
  Régió
Belgium
  Brüsszeli régió
Alapítás éve 797
Polgármester Freddy Thielemans
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  162 km²
Magasság  13-70 m
Népesség  
  Város (2005)  142 853 fő
    Agglomeráció    1 975 000 fő
Népsűrűség  4469 fő/km²
Időzóna
  Nyáron (DST)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Weboldal: www.bruxelles.irisnet.be

Brüsszel (Bruxelles/Brussel) Belgium fővárosa. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt közel kétmilliós, egységes tömböt alkot.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

(é. sz. 50°49′60’’ k. h. 4°19′60’’)

[szerkesztés] Közlekedés

  • Több nagy pályaudvara és három metróvonala van.
  • Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
  • Repülőterek

[szerkesztés] Története

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.

V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 15781579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.

A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 17951815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.

1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

[szerkesztés] Nemzetközi szervezetek székhelye

Az EU és a NATO székhelye.

[szerkesztés] Egyetem

  • 1834-ben alapították.

[szerkesztés] Nevezetességei

A városháza a Grande Place-on
A városháza a Grande Place-on
  • Brüsszel az Art Nouveau fővárosa – sok más annak tartott várossal ellentétben – az alábbiak miatt:

- az első két szecessziós épületet itt emelték 1893-ban – Hotel Tassel (Victor Horta tervezés) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar tervezés)

- sok neves tervező – Victor Horta, Henry van de Velde de az osztrák Josef Hoffmann is – határozott úgy, hogy innovatív gondolataikat itt valósítják meg elsőnek.

- művészek nagy számban az Art Nouveau valóságos invázióját hozták a bútortervezés (pl. Serrurier-Bovy), ékszerkészítés (pl.Wolfers) és más iparművészeti területeken (Gustav Klimt), önállóan és együttes munkával.

- híres művészek ebbe a liberálisabb városba látogatva kerestek ihletet és mutatkoztak be elsőként- Guimard, francia építész vagy Debussy, a zeneszerző

- a helyi városigazgatás és a tehetős városfiak teljes támogatását élvezte minden ilyen megmozdulás, mely az art nouveau épuletek óriási választékát produkálta méretben, stílusban és funkcióban – paloták sorától raktárházakon, üzlethelységeken és kis polgárházakon át iskolákig és koncerttermekig.

- az utódok pedig gondosan megőrizték művészeti hagyatékukat. Így lehet, hogy máig mintegy 1200 art nouveau ház áll és nagy részük látogatható – ezzel a stílus mekkáját alkotva.


  • Brüsszel az ínyencek fővárosa is.

[szerkesztés] Brüsszel kerületei

A flamand alsóvárosból és vallon felsővárosból álló főváros 19 kerülete:

  • Anderlecht
  • Brüsszel (133.000 lakos, a tulajdonképpeni város)
  • Ixelles / Elsene
  • Etterbeek
  • Evere
  • Ganshoren
  • Jette
  • Koekelberg
  • Auderghem / Oudergem
  • Schaerbeek / Schaarbeek
  • Berchem-Sainte-Agathe / Sint-Agatha-Berchem
  • Saint-Gilles / Sint-Gillis
  • Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jans-Molenbeek
  • Saint-Josse-ten-Noode / Sint-Joost-ten-Node
  • Woluwé-Saint-Lambert Sint-Lambrechts-Woluwe
  • Woluwé-Saint-Pierre / Sint-Pieters-Woluwe
  • Uccle / Ukkel
  • Forest / Vorst
  • Watermael-Boitsfort / Watermaal-Bosvoorde

[szerkesztés] Gazdaság

Sokféle ipar: kokszolók, vasöntődék, gépgyártás, vegyipar, textilipar. Kézműipar: brüsszeli csipke.

[szerkesztés] A város szülöttei

  • Lucas Achtschellinck, flandriai tájképfestő
  • I. Albert, belga király
  • II. Albert, belga király
  • Ludwig-Engelbert von Arenberg, Arenberg hercege
  • Jacques d'Arthois, flandriai tájképfestő
  • Thierry Boutsen, flandriai autóversenyző
  • Maria von Burgund, burgundiai hercegnő
  • Clemens August I. von Bayern, kölni érsek
  • Joséphine Charlotte von Belgien, Henri luxemburgi nagyherceg édesanyja
  • VII. Károly, Német-Római Birodalom császára
  • II. Leopold, belga király (1865–1909)
  • III. Leopold, belga király

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Brüsszel témájú médiaállományokat.
Elődje:
Weimar
Európa Kulturális Fővárosa
2000 (Reykjavík, Bergen, Helsinki, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett)
Utódja:
Rotterdam, Porto