Gutenberg-galaxis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Gutenberg-galaxis kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jut(ott), 1440 – ?.

A könyvnyomtatás, a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatás tette lehetővé azt, hogy – elvileg – minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A Gutenberg-galaxis kifejezés akkor jelent meg a gondolkodásban, amikor felmerült a belátható vége. Először a televízió, majd a számítástechnika, az internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség.

A Gutenberg-galaxis Johannes Gutenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról kapta a nevét. Világszerte 1840-ben ünnepelték Gutenberg találmányának 400 éves jubileumát, és az ez alkalomból kiadott emlékkönyv számára írta Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba című költeményét). Az ötszázadikat is megünnepelték. Kérdés, lesz-e hatszázadik?

[szerkesztés] Alapmű

Marshall McLuhan: The Gutenberg Galaxy. The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, 1962.

Részlet Gutenberg 42 soros Bibliájából
Részlet Gutenberg 42 soros Bibliájából

[szerkesztés] A Gutenberg-galaxis „válsága”

Az elektronikus média (rádió, tévé, majd a személyi számítógépek és a világháló) megjelenése természetesen vetette fel a kérdést, hogy ezek a felfedezések és hatásaik véget vetnek-e a könyvek és a papírmédia világának. Marshall McLuhan 1962-ben jelentette meg A Gutenberg-galaxis című művét, amelyben a neves német nyomdász, Johannes Gutenberg által feltalált könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a könyv és az olvasás oldaláról. Mindent egybevetve a könyv halálhírét keltette, és tette ezt tudományos alapossággal.Kezdte az írás előtti állapottal, amikor az emberek csupán beszéltek. Majd a képiség helyét vizsgálta, s rámutatott arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az olvasó ember minden tekintetben felülmúlja azt, aki analfabéta, viszont a tudás teljességét birtokolja a verbalitás, a tapasztalás, a megfigyelés, az alkotás, a rítusok, a mítoszok révén [1] [2].

McLuhan papírszempontból pesszimista jövendölésével szemben másféle felfogás is létezik. Mark Y. Herring (a Winthrop University dékánja) 10 okot sorolt fel, amiért az internet és a digitális média nem helyettesítheti a papíralapú könyvtárakat [3]:

  1. Nem található meg minden az Interneten.
  2. A tű a szénakazalban elmélet.
  3. A weben nincs minőség-ellenőrzés
  4. Amit nem tudsz, az bánt igazán. A teljes szövegű webhelyek nem teljesek.
  5. Problémák a könyvekkel. Az 1925 előtt publikált könyvekből a weben csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.
  6. Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.
  7. Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára.
  8. A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. (Copyright költségek és problémák, a digitalizálás jelenleg iszonyúan munkaigényes)
  9. Egy kilométer hosszú, egy centiméter mély. Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi.
  10. Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ A Gutenberg-galaxis vége?Új Szó, szlovákiai magyar napilap; LIII. / 253. (2000. november 3. péntek)
  2. ^ 1.1. Az írás és a médiumok történeti tanulmányozásának fontossága; korszakok az írás történetében. Kempelen Farkas Digitális Könyvtár.
  3. ^ [1]
Más nyelveken