Hunyadi Mátyás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hunyadi Mátyás (Mátyás király, Corvin Mátyás, „az igazságos Mátyás király”; Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.), I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul Matej Korvín, csehül Matyáš Korvín, románul Matei Corvin, horvátul és szlovénül Matija Korvin.
A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Hunyadi János kisebbik fia. Hatéves koráig anya és dajkája nevelte, majd tanitók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be e tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyás, sokoldalú érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház és államjogra, művészetekre és latinra. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasta Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságáról szoló elbeszéléseket. Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a törtélem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon a családi fészekben töltötte.
Bátyja kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László fogolyaként, az István nevű toronyban várta szabadulálását. A tesvérétől támogatott Szilágyi Mihály, támadásai következtében zürzavar támadt az országban, a nagyobb várurak javainak pusztulását okozták, a király hatalma és népszerüsége egyre csökkent, ezért, hogy helyzetét és maga javát kihasználja, elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, tuszként magával vitte Hunyadi Mátyást. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvöjére készülő királyt, váratlanul a halál elragatta, Mátyás esélyei megnövekedtek.
Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kisérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos hive is csatlakozott. Az előre kialkudott váltságdíj lefizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A diszes csapat, Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.
A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választják, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik.
1463-ban Mátyás megköti Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, melynek értelmében a.) 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestől a Szentkoronát, amellyel 1464. március 29-én Székesfehérváron meg is koronáztatja magát. Ezen kívül b.) a török elleni harc közös célként jelenik meg az egyezségben, valamint c.) ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli majd. Később a Habsburgoknak ez a kitétel szolgáltatta az első jogalapot hatalmi igényükhöz.
Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Szilágyit, akinek koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás„ máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.
Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.
1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót (1490-1516) választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget annak saját legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.
[szerkesztés] Belpolitikája
A királyi hatalom megszerzését követő első években figyelmét a trón egységének megszilárdítása kötötte le. Igazságügyi reformot hajt végre. 1467-ben végleg felszámolja a felvidéki huszita településeket, majd márciusban jelentős kincstári reformokba kezd.
[szerkesztés] Adók
Mivel a harmincadvám és a kapuadó alól Károly Róbert óta sokan mentességet kaptak, ezeket az adónemeket eltörli. Bevezeti viszont a királyi kincstár adóját, a koronavámot (füstpénz, amelyet jobbágycsaládonként kellett fizetni, ez 20 dénár volt). A telkenkénti rendkívüli, egyforintos hadiadó kivetése is az ő nevéhez fűződik, amelyből a méltán híres-hírhedt, már huszár egységeket is magába foglaló Fekete Sereget állította fel és finanszírozta (Hag Ferenc vezetésével), amely megközelítőleg 20 ezer főből állott. A fekete sereget Kinizsi Pál vezette. Éves bevételei megközelítették a 800.000 aranyforintot, amely az akkori európai államokéival vetekedett.
[szerkesztés] Közigazgatás
Visszaszorította a királyi tanács befolyását, illetve egyesítette a Nagy és a Titkos Kancelláriát, amely még I. (Nagy) Lajos idejében, az 1370-es években vált ketté. A királyi személyes jelenlét bírósága élére (amelyet Nagy Lajos óta a főkancellár vezetett) saját emberét, ún. personalist (személynök) állított, kiterjesztve ezzel központosító hatalmát a bíráskodás területére is. 1485-ben rendezte a nádor (palatinus) közjogi szerepét is: így az a király távollétében annak helyettese lett, egyben az ország második bírája, az egész ország főkapitánya, illetve kiskorú király esetén a mindenkori gyámi mundium (hatalom) jogtulajdonosa. A palatinusi cím soha nem látott terjedelmű szabályozásával Szapolyai Imrét kívánta megnyerni magának.
[szerkesztés] Külpolitikája
Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. Később azonban inkább a békére törekedett, ennek érdekében, amennyire lehetett, kész volt az együttműködésre is. Hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni. Ehhez a keresztény Európa jelentős részét magában foglaló Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amelyek igénybevételéhez császárrá kellett választatnia magát. Diplomáciája is ezt célozta. 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben Bécset, a királyi székhelyet is ide helyeztette át.
Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált
[szerkesztés] Híres mondása
Bella gerant alii, at tu, felix Austria, nube: ”Háborúzzanak mások, te, boldog Ausztria, csak házasodjál..." – III. Frigyest gúnyolta így Mátyás, aki országát nem vitézségével, hanem családi összeköttetések teremtése révén gyarapította.
[szerkesztés] Irodalom
- Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001. Vince.
- Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Bp., 1990. Helikon.
[szerkesztés] Lásd még
| Előző uralkodó: V. László |
Magyarország uralkodója 1458 – 1490 |
Következő uralkodó: II. Ulászló |
| Előző uralkodó: László |
Cseh uralkodó 1469 – 1490 |
Következő uralkodó: II. Ulászló |


Based on work by