Heller Ágnes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Heller Ágnes (Budapest, 1929.május 12.-) filozófus, Fehér Ferenc filozófus özvegye, az MTA tagja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Eredetileg középiskolai tanár volt. 1963-73 között az MTA Szociológiai Kutatócsoport munkatársa. Lukács György tanítványa. A Budapesti Iskola egyik alapítója. 1973-77 között "politikai munkanélküliként" fordításokból élt. 1977-ben Ausztráliába emigrált. 1989-ben tért haza és nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika és a JATE Filozófia tanszékének egyetemi tanára volt.

[szerkesztés] Tudományos címei

  • A filozófiai tudományok kandidátusa (1955), majd doktora (1967).
  • Lessing-díj (1981)
  • a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1990),
  • a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1995),
  • az MTA Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja

[szerkesztés] Kitünetései

[szerkesztés] Művei

  • Az ösztönök. Az érzelmek elmélete Gondolat Kiadó 1978.
  • Jalta után (Fehér Ferenccel) (1990)
  • Diktatúra a szükségletek felett (Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), (magyarul 1991)
  • A "zsidókérdés" megoldhatatlansága, avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek? Múlt és Jövo Kiadó, Budapest 2004.

[szerkesztés] Külső hivatkozások