Aachen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 50°46′ k. h. 6°6′

Aachen
Aachen címere Aachen fekvése Németországban

Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna–Vesztfália
Kormányzati kerület Köln
Alapítás éve 765
Népesség 257 089 (2005)
Terület 160,83 km²
Népsűrűség 1600/km²
Tengerszint feletti magasság 125-410 m
Koordináták é. sz. 50°46′ k. h. 6°6′
Irányítószám 52062-52080
Körzeti hivószám 0241
Rendszámtábla kód AC
Polgármester Dr. Jürgen Linden
Honlap www.aachen.de
Az aacheni városháza
Az aacheni városháza

Aachen város Németország nyugati szélén. A karoling birodalom székvárosa, Nagy Károly kedvelt tartózkodási helye volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvés

A város Nyugat-Németország egyik nagyvárosa. A Maas folyótól nem messze található.

[szerkesztés] Klíma

A városban óceáni éghajlat uralkodik. A tél enyhe. A csapadék mennyisége 805 mm.

[szerkesztés] Látnivalók

Legjelentősebb műemléke a dóm, mely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült. A kupolával fedett kápolnát Metzi Odo ókeresztény, bizánci mintára építette. 805-ben szentelték fel, hatása rendkívül nagy volt a karoling építészet számára. A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos magyar kápolnát alapított itt 1367-ben, melyet gazdag felszereléssel látott el. A magyar ötvösművészet remekei is eljutottak ide, az ún. aacheni kincs valószínűleg budai királyi ötvös munkája.

[szerkesztés] Történelem

A várost már a kr. előtti 3. évezredben is lakták. A város neve az ógermán Ahha, azaz víz szóból ered.

A 4. században érkeztek a vidékre a germánok.

Kis Pippin idején a város neve: Aquis Villa. Nagy Károlyt itt koronázták meg 800-ban császárrá és 814 januárjában itt temették el. I. Ottó királyt itt koronázták meg 936-ban, ezt követően a királyokat itt koronázzák. Közel 600 éven át koronázóváros volt. III. Ottó a város második Rómává kívánta építeni. Ekkor készült a Szent Adalber, Szent Salvator templomok is.

1152-ben itt koronázzák meg I. (Barbarossa) Frigyest. Ő pénzverdét létesít itt és fontos kereskedelmi központ lesz a város. 1171-ben 2,5 km hosszú városfalat építenek.

1336-ban megalapították az Aacheni Birodalmat. 1414-ben bevezettek egy gyásznapot, mivel Nagy Károly 600 éve volt halott.

1531-ben vége lett a királyságnak. Rövid ideig a Németalföld része lett. Aachen elvesztette jelentőségét. 1544-ben megjelent a lutheránizmus, majd 1584-ben a kálvinizmus.

1614-ben a spanyol hadsereg Marchese Ambrosio Spinola vezetésével el akarta űzni a protestánsokat, ez azonban nem sikerült. 1631-ben a spanyolok távoztak. 1656. május 2-án nagy csapás érte a várost. Peter Maw pékmesternél tűz ütött ki, és leégett a város nagyobbik fele. 5300 ház leégett, 4664-en meghaltak. 1668-ban megkötötték az Első Aacheni békét Spanyolország és Franciaország között. 1748-ban pedig a másodikat.

1792. december 15-én a franciák kitűzték a Márk-téren álló szabadság-fára a jelszavaikat: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. A franciák a következő évben megszállták a várost. Ezután többszöri harc után az osztrákoké, majd 1797. október 17-én végérvényesen a franciák szerezték meg a várost. Napoleón hatalomra jutásakor a város Roer tartomány (Départements Roer) székhelye lett. 1802-ben püspökséget hoztak létre a városban. 1814 januárjában a várost feladták a franciák.

1815-ben a város Poroszország része lett. 1816-ban Niederrhein Nagyhercegség (tartomány volt) része. Majd később székhelye lett. 1822 novemberében megalapította III. Frigyes Vilmos a nemzeti színházat uralkodásának 25. évfordulójának alkalmából. 1841. szeptember 1-jén indult meg a vasút Aachen és Köln között. 1883. június 29-én megalakult a J. P. J. Monheim kémiai gyár.

Az első világháború végén 1918 novemberében francia és belga csapatok szállták meg. 1920-ban a belgák kivonultak a városból. 1938-ban a Kristályéjszakán lerombolták a zsinagógát. 1944. október 21-én az amerikaiak elfogalták a várost. 1948-ban a megalakuló Német Szövetségi Köztársaság része lett. 1995-ben felépítették az új zsinagógát.

[szerkesztés] Képzés

  • Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen (RWTH) – Technikai főiskola
  • Fachhochschule Aachen – Aacheni Szakfőiskola
  • Katholische Hochschule für Kirchenmusik St. Gregorius Aachen – Katolikus zenefőiskola.
  • Katholische Fachhochschule – Katolikus szakfőiskola
  • Volkshochschule Aachen - Népfőiskola
  • Fraunhofer-Institut für Lasertechnik (ILT)
  • Fraunhofer-Institut für Produktionstechnologie (IPT)
  • Fraunhofer-Institut für Molekularbiologie und Angewandte Ökologie (IME seit 2003)
  • Staatliches Umweltamt Aachen (StUA)

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

  • Couven-Museum
  • „Großen Haus von Aachen“ - Aacheni nagyház.
  • Computermuseum der RWTH Aachen - Számítógépmúzeum
  • Zollmuseum Friedrichs - Frigyes vámmúzeum

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Az Aacheni főpályaudvarról induló járatok közül van számos expressz:

  • RegionalExpress RE 1: Aachen–Düren–Köln–Düsseldorf–Duisburg–Essen–Bochum–Dortmund–Hamm *RegionalExpress RE 4: Aachen–Mönchengladbach–Düsseldorf–Wuppertal–Hagen–Dortmund
  • RegionalExpress RE 9: Aachen–Düren–Köln–Siegen(–Gießen) (Rhein-Sieg-Express)
  • RegionalExpress RE 29: Aachen–Lüttich (euregioAIXpress)
  • RegionalBahn RB 33: Aachen–Mönchengladbach–Duisburg (Rhein-Niers-Bahn)
  • RegionalBahn RB 20: Alsdorf/Heerlen–Herzogenrath–Aachen–Stolberg/Eschweiler-Weisweiler

[szerkesztés] Autó

A város az A4, A44, A544-es számú főutak kereszteződésében van. Az A 44-esen Düsseldorfba, A4-en Kölnbe lehet eljutni.

[szerkesztés] Légi

A várostól 30 km-re fekszik egy reptér az Aachen Airport.

[szerkesztés] Testvértelepülések

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Aachen témájú médiaállományokat.