Elektromos ellenállás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
kapcsolódó fogalmak |
| Elektromosság |
| Mágnesség |
|
|
| Elektromos töltés |
| Coulomb-törvény |
| Elektromos mező |
| Gauss-törvény |
| Villamos potenciál |
|
|
| Elektromos áram |
| Ampere-törvény |
| Mágneses mező |
| Mágneses momentum |
|
|
| Lorentz-törvény |
| Elektromos erő |
| Elektromágneses indukció |
| Faraday-Lenz törvény |
| Maxwell-egyenletek |
| Mágneses erő |
| Elektromágneses sugárzás |
|
|
| Elektromos vezetés |
| Elektromos ellenállás |
| Elektromos kapacitás |
| Elektromos indukció |
| Impedancia |
| Rezgőkörök |
| Hullámtan |
Az elektromos ellenállás mértéke azt jelzi, hogy az elektromos térnek mekkora munkát kell végeznie, amíg egységnyi elektront átáramoltat egy adott tárgyon. Az egyenáramú ellenállás azért keletkezik, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival.
- Váltakozó áramú ellenállás → lásd: rezisztencia
Elektromos ellenállás szempontjából az anyagokat vezető, félvezető és szigetelő kategóriákra osztjuk. Az elektronikai boltokban előregyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállások vásárolhatók.
Az ellenállás jele R, mértékegysége az Ω Ohm; melyet Georg Ohm tiszteletére neveztek el. Ő állapította meg először, hogy egy adott anyagon átfolyó áram a feszültséggel egyenesen arányos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kiszámításának módjai
Az Ohm-törvény használatával:
(ahol U az elektromos feszültség, a P az elektromos teljesítmény, az I az elektromos áram jele)
A fajlagos ellenállásból kifejezve:
(ahol ρ a fajlagos ellenállás, l a vezető hossza, A a vezető keresztmetszete.)
[szerkesztés] Eredő ellenállás
Ellenállások kapcsolása esetén a rendszer eredő ellenállása a következő módon számítható ki:
Soros kapcsolás esetén az eredő ellenállás az egyes ellenállások összege. Azaz:
- Soros kapcsolás esetén: Re = R1 + R2 + Rn
Párhuzamos kapcsolás esetén az eredő ellenállás reciproka az ellenállások reciprokainak az összege. Azaz:
- Párhuzamos kapcsolás esetén:

[szerkesztés] Vezetés
Az ellenállás reciprokát vezetésnek nevezzük. Jele: G
(Szokásos elnevezése ezen kívül: konduktancia.)
, ill. 
Mértékegysége a siemens. Jele: S. (Ernst Werner von Siemens tiszteletére)

[szerkesztés] Hőmérsékletfüggés
A hőmérséklet növekedésével általában a fajlagos ellenállás növekszik, bár az elektronikában ismertek anyagok, melyekre a hő nincs hatással, vagy éppen csökken ellenállásuk.
(ahol R20 a normál ellenállás, az Rt a t hőmérsékleten mért ellenállás, az α a hőfoktényező)
[szerkesztés] Fajlagos ellenállás
Ha egy tárgy két pontjára feszültséget vezetünk, akkor az átfolyó áram mértéke általában jól jellemzi az adott tárgy anyagát. Fajlagos ellenállásnak nevezzük egy méter hosszúságú és 1 m2 keresztmetszetű, szobahőmérsékletű, tömör, szennyezésmentes anyagon mért elektromos ellenállást. Néhány egykristályon a rácsszerkezetnek megfelelően a kristály eltérő pontjai között különböző ellenállásértéket kapunk.
Jele ρ, mértékegysége Ωm (Ohmméter)
(ahol ρ a fajlagos ellenállás, l a vezető hossza, A a vezető keresztmetszete.)
Kiszámítása molekuláris adatokkal:
( ahol me az elektron tömege, e a töltése; n a térfogatban található elektronok száma;
az elektronok átlagos sebessége; a λ az elektronok átlagos úthossza)
[szerkesztés] Lásd még
- Szupravezetés
- Ellenállás (elektronika)
- Vezetőképesség
- Ideális vezető


Based on work by