Hercule Poirot
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hercule Poirot belga magándetektív Agatha Christie több regényében és novellájában.
Poirot külseje nagyon jellegzetes: alacsony termetű, tojásfejű, rendkívül díszes és ápolt bajuszú, macskazöld szemű. Az öltözködése mindig kényesen elegáns.
Szeret színpadiasan és titokzatosan viselkedni, ezzel kétségbeesésbe kergeti barátját, Arthur Hastings kapitányt illetve Japp felügyelőt. Gyakran hivatkozik a „kis szürke sejtekre”.
Egy idő után Agatha Christie megunta az általa alkotott figurát. 1930 körül már „kiállhatatlannak” tartotta Poirot-t, de mivel az olvasók körében népszerű volt, az írónő kötelességének tartotta, hogy kedvükre tegyen.
[szerkesztés] Hercule Poirot élete
Belgiumban született, valamikor 1884-ben (az egyik regényből kiderült, hogy 1914-ben pontosan 30 éves volt) szegény és népes családban. Később apácák nevelték. A nyomozás érdekében gyakran talál ki történeteket a családjáról, de ezek később hamisnak bizonyulnak. Az Ackroyd gyilkosság-ban egy idegbeteg unokaöccsöt talál ki, a Kutya se látta című regényben rokkant édesanyját emlegeti, de más regényekben ikerfivért (Achille) illetve nővért (Yvonne) is kitalál magának. Ám a Hercules munkáiban olyan utalás történik, amelyben elég valósnak tűnik Achille létezése, így valószínűleg valóban volt egy ilyen nevű testvére.
A belga rendőrségnél szép karriert futott be. Az egyik első nevezetes esete egy liege-i gazdag szappangyáros volt, aki megölte feleségét, hogy feleségül vehesse a titkárnőjét. Valószínűleg rendőrként ismerkedett meg Monsieur Lementeuil-lal, a svájci felügyelővel, illetve James Japp főfelügyelővel is. 1914-ben visszavonult a rendőrségtől.
Az első világháború alatt Belgiumból Nagy-Britanniába menekült. Itt ismerte meg Arthur Hastings kapitányt, aki barátja és állandó kisérője lett. Ebben az időszakban többször dolgozott a brit kormánynak. A háború után Poirot magánnyomozó lett. A lakása, egyben irodája címe 56B Whitehaven Mansions, Sandhurst Square, London W1 volt. A két világháború között Poirot sokat utazott Európában és a Közel-Keleten. Amerikában és Ausztráliában nem járt, valószínűleg a tengeribetegsége miatt. Ebben az időszakban talákozott Vera Rossakoff grófnővel, egy ékszertolvajjal, az egyedüli nővel, aki mély hatást gyakorolt rá.
Élete vége felé szívbetegségtől szenvedett. 1975. augusztus 6-án álmában érte a halál a Függöny című műben.
Poirot, saját magáról a következőképpen vall, a rá jellemző "szerénységgel": "Szabadon, és képmutatás nélkül beismerem, hogy remek ember vagyok."
[szerkesztés] Forrás: Regények Poirot szereplésével
- A titokzatos Styles-i eset (The Mysterious Affair at Styles, 1920)
- Az ijedt szemű lány (Murder on the Links, 1923)
- Poirot munkában (Poirot Investigates, 1924)
- Az Ackroyd gyilkosság (The Murder of Roger Ackroyd, magyarul: Poirot mester bravúrja címmel is 1926)
- A titokzatos Négyes (The Big Four, magyarul: A "Négyek társasága" címmel is1927)
- A kék vonat rejtélye (The Mystery of the Blue Train, 1928)
- Feketekávé (Black Coffee, 1930)
- Ház a világ végén (Peril at End House, 1932)
- Lord Edgware halála (Lord Edgware Dies, 1933)
- Gyilkosság az Orient Expresszen (Murder on the Orient Express, 1934)
- Tragédia három felvonásban (Murder in Three Acts, 1935)
- Halál a felhők között (Death in Air, 1935)
- Az ABC gyilkosságok (The A.B.C. Murders, magyarul: Poirot és az A.B.C. címmel is, 1936)
- Gyilkosság Mezopotámiában (Murder in Mesopotamia, 1936)
- Nyílt kártyákkal (Cards on the Table, 1936)
- Halál a Níluson (Death on the Nile, 1937)
- A kutya se látta (Poirot Loses a Client, 1937)
- Gyilkosság a csendes házban (Murder in the Mews, 1937)
- Találkozás a halállal (Appointment with Death, 1938)
- Poirot karácsonya (Murder for Christmas, 1939)
- Cipruskoporsó (Sad Cypress, 1940)
- Patriotic Murders (1940)
- Nyaraló gyilkosok (Evil Under the Sun, 1941)
- Öt kismalac (Murder in Retrospect, 1942)
- Murder after hours (1946)
- Herkules munkái (The Labours of Hercules, 1947)
- Zátonyok között (Taken at the Flood, 1948)
- Mrs. McGinty halott (Mrs McGinty's Dead, 1952)
- Temetni veszélyes (After the Funeral, 1953)
- Gyilkosság a diákszállón (Hickory Dickory Dock, 1955)
- Gloriett a hullának (Dead Man's Folly, 1956)
- Macska a galambok között (Cat Among the Pigeons, 1959)
- A karácsonyi puding rejtélye (The Adventure of the Chrismas Pudding, 1960)
- Órák (The Clocks, 1963)
- A harmadik lány (Third Girl, 1966)
- Ellopott gyilkosság (Hallowe'en Party, 1969)
- Az elefántok nem felejtenek (Elephants Can Remember, 1972)
- Poirot bravúrjai (Poirot's Early Cases, 1974)
- Függöny (Curtain, 1975)



Based on work by