Darwin-nandu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Pterocnemia pennata d'Orbigny, 1834 |
|||||||||||||||||
Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Rhea pennata | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A darwin-nandu (Pterocnemia pennata) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó faj.
Egyes renszdertanok Rhea nemhez sorolják, Rhea pennata néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Hazája Dél-Amerika, az Andoktól Észak-Chiléig. A síkságot kedveli, a magasább tájakat kerüli.
[szerkesztés] Alfaj
- Pterocnemia pennata garleppi
- Pterocnemia pennata pennata
- Pterocnemia pennata tarapacensis
[szerkesztés] Megjelenés
Mérete kisebb, mint a jóval ismertebb rokonának, a nandunak, csak 90-100 cm a magassága, de alkata zömökebb. Szegycsontja lapos, taraj nélküli, emiatt röpképtelen.
[szerkesztés] Életmód
Egy hímből és 5–7 nőstényből álló családok 60 főnyi csoportokba verődve élnek. Táplálékuk többnyire növényi eredetű. Sebességük elérheti a 60 km/órát.
[szerkesztés] Szaporodás
Egy fészekalja 13-17 tojásból áll. Egyedül a hím kotlik.


Based on work by