Kalocsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.53347° k. h. 18.98579°

Kalocsa

Kalocsa címere

Kalocsa címere

Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kalocsai
Rang város


Terület 53,18 km²
Népesség
Irányítószám 6300
Körzethívószám 78
Térkép
é. sz. 46.53347° k. h. 18.98579°
Település
Mo. térképén

Kalocsa (szerbül: Kaloča, Калоча, horvátul: Kalača, németül: Kalotscha) város Bács-Kiskun megyében, a Duna partjához közel. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érsekségi székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartoznak a székesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kalocsa Budapesttől 120 km-re délre, a Duna bal partján található, az Alföldön.

[szerkesztés] Története

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt. A mai érsekség elődjét, a kalocsai püspökséget I. István király alapította 1001-ben, amikor az esztergomit is. Első érseke a királyi koronát hozó Asztrik apát volt. Kalocsa már 1011-ben szabad királyi város lett. Első temploma is a 11. század elején épült.

Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház
Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.

Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pdig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. 1886-ban elveszítette városi rangját, melyet 1921-ben kapott vissza. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.

[szerkesztés] Gazdaság

A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. Népművészete (virágos pingálás) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Műemlékek

Érseki Palota, előtte az első világháborús emlékmű
Érseki Palota, előtte az első világháborús emlékmű
  • Kalocsai Főszékesegyház
  • Főszékesegyházi kincstár
  • Főszékesegyházi Könyvtár
  • Érseki palota

[szerkesztés] Múzeumok

  • Magyar Fűszerpaprika Múzeum
  • Népművészeti Tájház
  • Schöffer Miklós Múzeum (Schöffer Miklós szobrászművész szülőházában)
  • Városi Képzőművészeti Gyűjtemény
  • Visky Károly Múzeum

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Kalocsán születtek

[szerkesztés] Kalocsán halt meg

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa