Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális gyűjtőpárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.

A fides latin szó hűséget, bizalmat jelent.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Elnöke Orbán Viktor
Alelnök(ök) Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Varga Mihály
Frakcióvezető Navracsics Tibor
Alapítva 1988. március 30.
Székház 1088 Budapest, VIII. Szentkirályi utca 18.
Politikai ideológia konzervatív, nemzeti
Pártszín(ek) narancssárga
Parlamenti jelenlét 1990
Weboldal http://www.fidesz.hu


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fiatal Demokraták Szövetsége

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el. A fides latin szó, jelentése hit, hűség, bizalom, őszinteség, becsületesség.

1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, s állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.

A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.

1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[1] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Párt

A párt jobbra tolódott, s bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.

A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereségét Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)

[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

2003-ban a párt más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

Legnagyobb sikerét 2004-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon a szavazatok 47,4%-át szerezte meg.

A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)

[szerkesztés] Elnökei

[szerkesztés] Választott testületei

[szerkesztés] Országos elnökség

[szerkesztés] Országos választmány

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Választási eredmények

[szerkesztés] Országgyűlési választás

Választások Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 439 481 8,95% 63 064* 1,85%* 21 5,44% ellenzék
1994-es 379 295 7,02% 29 391* 0,69%* 20 5,18% ellenzék
1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80% 148 38,34% kormánypárt
2002-es 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97% 164 42,49% ellenzék
2006-os 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65% 164 (141) 42,49% ellenzék

*Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára

Megjegyzések:

  • Az első fordulós eredmények a területi listákra leadott szavazatok számát mutatják
  • A második fordulós eredmények az egyéni választókerületekben leadott szavazatok számát mutatják, kivétel 1998 (területi)
  • 2002: Csak az MDF-fel közös listán indult
  • 2006: Csak a KDNP-vel közös listán indult
  • Lásd még: A magyar választási rendszer

[szerkesztés] Önkormányzati választás

  • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
  • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
  • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
  • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
  • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő

[szerkesztés] Európai parlamenti választás

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 1 457 750 47,40% 12 Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) Európai Néppárt (EPP)

[szerkesztés] Jegyzet

  1. ^ A folyamat részleteiről ld. pl. Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762

[szerkesztés] Külső hivatkozás


Magyarországi politikai pártok Flag of Hungary

Parlamenti pártok
(386 mandátum)

Magyar Szocialista Párt (190) | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (141) | Kereszténydemokrata Néppárt (23) | Szabad Demokraták Szövetsége (20) | Magyar Demokrata Fórum (11) | Somogyért Egyesület* (1)
* Hivatalosan függetlenként

Parlamenten kívüli pártok**

MIÉP–Jobbik a Harmadik Út (MIÉP és Jobbik) (2,20%) | Magyar Kommunista Munkáspárt (0,41%) | Centrum (0,32%) | Független Kisgazdapárt (0,02%) | egyéb (0,27%)
** A legutolsó választási eredmények alapján[1]

Az Európai Parlamentben
(24 mandátum)

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (12) | Magyar Szocialista Párt (9) | Szabad Demokraták Szövetsége (2) | Magyar Demokrata Fórum (1)