Grábóc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.28901° k. h. 18.60573°

Grábóc
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Bonyhádi
Rang község


Terület 13,73 km²
Népesség
Irányítószám 7162
Körzethívószám 74
Térkép
é. sz. 46.28901° k. h. 18.60573°
Település
Mo. térképén

Grábóc település Tolna megyében. Ortodox búcsújáróhely.

[szerkesztés] Története

Már a 14. században állt itt egy templom és egy bencés zárda. 1580-ban szerb ortodox szerzetesek menekültek ide a török által megszállt területekről. Templomukat 1587-ben építették, de a törökök 1667-ben elpusztították a kolostorukkal együtt. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült. A grábóci szerb templom és kolostor hosszú ideig az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt.

A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A II. világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.

A szocializmus éveiben ide száműzték a Bolgár Ortodox Egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a Szerb Ortodox Egyház tulajdona. Ma apácák élnek itt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Ortodox templom (barokk)
  • Műemlék temető
  • Zárda romjai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Grábóc témájú médiaállományokat.