Füzér (település)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.53846° k. h. 21.45645°

Füzér (település)

Kép:Füzér címere.jpg

Füzér (település) címere

Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Sátoraljaújhelyi
Rang község


Terület 37,53 km²
Népesség
Irányítószám 3996
Körzethívószám 47
Térkép
é. sz. 48.53846° k. h. 21.45645°
Település
Mo. térképén
Füzér dél felől
Füzér dél felől


Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre.
Közigazgatási területén fekszik az ország legészakibb pontja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás után épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

A várkápolna, a korona őrzési helye
A várkápolna, a korona őrzési helye


A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 15261527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.

A település fűzfákról kapta a nevét.

[szerkesztés] A vár története

A vár belső része felülről
A vár belső része felülről

Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.


Egy 1264-es oklevélből ismerjük, hogy IV. Béla király serege harcot vívott – a fiúi engedelmességéről megfeledkező – István herceggel, de annak Mihály nevű várnagya az embereivel sikeresen megvédelmezte a füzéri várat. Jutalma nem is maradt el, az 1270-ben trónra lépő V. István király neki adományozta az egész váruradalmat. A XIV. század elején vívott belháborúk során Aba Amadé, zempléni oligarcha fegyveresei vették birtokukba. A következő évtizedekben az abaúji királyi ispán igazgatta, míg Luxemburgi Zsigmond – az őt a magyar trónra segítő – Perényi báróknak adományozta. Erre az időszakra tehető a vár virágkora, a dúsgazdag főúri család fényűző gótikus kápolnával és lakópalotával gazdagította a várat. Bár a XVI. században eddig nem jutottak el a török hódítók, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthíveinek belháborújában többször is gazdát cserélt. Elsősorban uradalmi központként szolgálta urait, a hozzá tartozó környékbeli jobbágyfalvak lakosságával egyetemben. A XVII. század második feléből több inventárium {várleltár} is segít képet alkotni az erődítményről, és a benne élők mindennapjairól. A megfakult írások szerint a szekérrel vagy lóval érkezők a Várhegy oldalában kialakított alsóvárban rakodhatták ki terhüket, innen tovább gyalog a sziklába vésett meredek lépcsőn mehettek a felsővárba, melynek bejáratát többszörös palánkfal oltalmazta. Az út a kaputornyon keresztül vezetett a kicsiny várudvarba, amelyet körbefogtak a lakó – és gazdasági épületek.


1671-ben Bónis Ferenc – zempléni nemes úr – belekeveredett a Habsburg császári ház elleni összeesküvésbe, ezért a pozsonyi városháza előtt kivégezték és füzéri zálogbirtokát elkobozták tőle. A gazdátlan erősséget végül Strassoldo császári generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó kurucok menedékhelyéül. Az évszázadok időjárási viszontagságaitól és a környékbeli lakosság bontásaitól erősen megfogyatkozó várat az 1970-es évek óta kutatják és restaurálják a műemlékvédelmi szakemberek, hogy megóvva ismét bejárhassuk a történelmi időket megélt kőfalait.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Környező települések

Filkeháza (6 km), Füzérkomlós (5 km), Hollóháza (9 km), Pusztafalu (8 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (kb. 26 km).

Kilátás a falura a várból
Kilátás a falura a várból


[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken