III. Tuthmószisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
III. Tuthmószisz i. e. 1468-ban lett Egyiptom királya, miután letaszította mostohaanyját (Hatsepszut királynét) a trónról. Hatalomra jutása után rögtön elkezdte terjeszkedő politikáját, hódító hadjáratokat indított minden irányba, hogy Egyiptom határait megerősítse, területét hatalmát növelje. Hadjáratainak fő iránya, Dél-Szíria és Palesztina volt, hogy ezeket a területeket Egyiptomhoz csatolja. A Karmel-hegynél a megiddói csatában döntő vereséget mért a palesztin csapatokra. A hódítások során megszerzett területeket egyiptomi mintára kormányozták. Számos erődítményt építettek, Megiddóban, Bét-Seánban és Libanonba. A meghódított területek igazgatási központjának Gázát tették meg. A leigázott területekről hatalmas mennyiségű adót szedetett be, ami jelentősen növelte katonai és gazdasági hatalmát. A terjeszkedés következtében közvetlen szomszédságba került Egyiptom, a Mittani Birodalommal, a kor egyik legnagyobb és legerősebb birodalmával. III. Tuthmószisz ugyan többször megpróbálta uralma alá hajtani a Mittani Birodalmat is, de sikert nem ért el. Az állandó harcoknak, csak unokája tudott végett vetni, IV. Tuhmószisz, akinek sikerült békét kötni. III. Tuthmószisz 32 évi uralkodás után, i. e. 1436-ban halt meg. Uralkodása alatt Egyiptom jelentősen gyarapodott és megerősödött. Számtalan építészeti emlék maradt fent utána, Karnakban.
[szerkesztés] Forrás
Az emberiség krónikája Bp. 1988-1990 ISBN 963 7835601

