Csiky Gergely

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8. – Budapest, 1891. november 19.) a Kisfaludy-társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Csiky János megyei főorvos és Verzár Helena fia volt. A gimnáziumot Aradon végezte; már itt kitűnt tehetségével, különösen pedig az irodalom és költészet iránti előszeretetével. Első versét nyolc éves korában mint első gimnazista írta anyjához. Marosi Gyula név alatt küldött a lapokba dolgozatokat; legelső kísérletei francia és angol elbeszélések fordításai. A Napkelet már 1858-ban nevével közölt tőle verset. Mint VIII. osztályos tanulónak az ifjúság által kiadott Zsenge Mutatványokban 12 költeménye jelent meg. A magyar irodalmon kivül a római és [Görögország|görög]] klasszikusok tanulmányozását kedvelte.

A papi pályára készülve, 1859-ben a Csanád egyházmegye temesvári szemináriumába lépett, ahonnan két év után a pesti központi papnevelőbe küldték. Az ifjú pap itt még közelebb került az irodalomhoz és a teológiai tudományok mellett már a drámaköltészettel is próbálkozott. A szemináriumi magyar egyházi irodalmi iskola lelkes munkatársa, később elnöke volt. A növendékpapság Munkálataiban jelent meg Nagy Szent Atanáz életrajza és Csajághy Sándor életrajza. A központi papnevelőből, ahol a teológiai tanfolyamot elvégezte, püspöki rendelettel Temesvárra hívták, ahol 1864 végén pár hónapig iktató volt a püspöki hivatalban. Amikor a 23 éves (kanonikus) kort elérte (1865), pappá szentelték és püspöke a bécsi Augustinaeumba küldte. Itt 18651868-ig tartózkodott, és 1868 végén teológiai doktor lett. Visszakerülve egyházmegyéjébe, 1869-ben pár hónapig káplán volt Tornyán, 1869 végén és 1870-ben gimnáziumi tanár Temesvárt és 1870 közepén az egyházjog és történelem tanára lett az ottani papnevelőben, ahol 1878-ig működött.

A lelkes fiatal pap, aki már tanuló korában francia és angol elbeszéléseket (de egyebek közt Wisemann bibornok kisebb erkölcsi szinműveit is) fordított és eredeti versekkel kisérletezett, tanárként először az egyházi irodalom terén kezdett működni, és 1870-ben a Csanád című egyházmegyei lapnak lett munkatársa. Az írói világot azonban csak Jóslat című színművével lepte meg, amellyel 1875-ben a Magyar Tudományos Akadémia 100 aranyos Teleki-pályadiját megnyerte. 1877-ben Janus című színművével ismét ő kapta a 100 aranyos Teleki-dijat; ugyanebben az évben került színre A magusz című 1 felvonásos tragédiája; ezt követte az Ellenállhatatlan, amellyel 1878-ban a 400 aranyos Karácsonyi díjat nyerte el (a Nemzeti Színházban október 11-én mutatták be). 1879-ben a Bizalmatlan című 4 felvonások verses vígjátéka nyerte el a 100 aranyos Teleki-pályadíjat. Ugyanabban az évben január 29-én a Kisfaludy-társaság rendes tagjává, február 19-én másodtitkárává, május 22-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Később a színi iskolának lett tanára és drámabíráló a nemzeti színháznál. Arad városa 1881. március 10-én díszpolgárává választotta.

1878 végén püspöki engedéllyel a fővárosba költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte; feltűnő szorgalommal dolgozott a hírlapokba, fordított a nemzeti színház és a Kisfaludy-társaság számára. 1879-ben rövid időre Párizsba utazott a színházak tanulmányozására. Onnan hazatérve megírta nagy hatású társadalmi drámáját, a Proletárokat (a nemzeti színház 1880. január 23-án mutatta be és 1887-ben utólag elnyerte a Karácsonyi díjat). Ezután következtek többi színművei a nemzeti színházban és másutt. Bonnáz csanádi püspök nem jó szemmel nézte egyik felszentelt papjának profán foglalkozását a színpadon; ezt tudtára is adta Csikynek egy hivatalos levélben, amelyre ez azzal felelt, hogy 1880-ban kilépett az egyházi rendből.

1881 novemberében az evangélikus vallásra tért át és nőül vette Villeczné Bakody Amandát, Bakody Tivadar orvostanár lányát.

Ravatala fölött a nemzeti színház csarnokában Beöthy Zsolt a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy-társaság, Paulay Ede pedig a nemzeti színház személyzete nevében mondtak rövid gyászbeszédeket.

[szerkesztés] Művei

  • Az életből. Beszélyek. U. ott, 1872.
  • Fényképek. Temesvár, 1872. (2. kiadás. U. ott, 1875.)
  • Az egyházjog tankönyve. U. ott, 1873. Három kötet.
  • Egyházügyekre vonatkozó magyarországi törvények és kormányrendeletek 1867–1873. U. ott, 1874. (4. kiadás. U. ott, 1875.)
  • Kath. házasságjogtan. Tekintettel a magyarországi jogviszonyokra s a gyakorlatra. U. ott, 1874.
  • A jóslat, vígj. 5 f. U. ott, 1875. (2. kiadás, Bpest, 1879.)
  • Beszélyek. Temesvár, 1876.
  • Janus, trag. 5 f. U. ott, 1877. (2. kiadás. Bpest, 1886. N. Szinház Könyvtára 157.)
  • Thalia megváltása, drámai epilog az aradi szinház megnyitására 1877. okt. 4. Temesvár, 1877.
  • A magusz, trag. 1 f. Temesvár, 1878.
  • Az ellenállhatatlan, vígj. 3 f. U. ott, 1878. (Ism. Bud. Szemle XVIII. Gyulai Pál.)
  • A patak hidja. Elbeszélés. U. ott, 1879.
  • Elbeszélések. Bpest, 1880. (Ism. Havi Szemle VII.)
  • Csiky Gergely szinművei. U. ott, 1882–88. (I. kötet. Czifra nyomorúság II. A proletárok. III. Mukányi. IV. Szép leányok. V. A kaviar. VI. A Stomfay család. VII. Bozoty Márta. VIII. Cecil házassága. IX. Nóra. X. Buborékok. XI. A sötét pont. XII. Spartacus. XIII. Petneházy. XIV. Királyfogás. XV. A jó Fülöp. XVI. A vadrózsa. XVII. A vasember. [1887-ben 100 arany Teleki-díjat nyert.] XVIII. Divatkép.)
  • Az első és második. Elbeszélés. U. ott, 1883. (Olcsó K. 153.)
  • Anna, dr. 1 f. U. ott, 1883. (Olcsó K. 167.)
  • Görög-római mythologia. A szöveg közé nyomott képekkel. U. ott, 1885.
  • Dramaturgia. Az országos zeneiskola növendékeinek használatára. U. ott, 1886. Két füzet.
  • Az elvált asszony. Regény. U. ott, 1888. Két kötet. (Egyetemes Regénytár IV. 1. 2. Ism. Bud. Szemle LVIII. Főv. Lapok 277. Alföld 251. Vasárn. Ujság 42. sz.)
  • Az öreg tánczmester. U. ott, 1888. (Monologok 9.)
  • Az esernyő, vígj. 1 felv. Bayle Bernard után ford. U. ott, 1888. (Olcsó K. 247.)
  • Arnold, regény. U. o. 1888.
  • Az atlasz-család, regény. U. o. 1890. (Előbb a Bud. Szemlében. Ism. Főv. Lapok 25. sz.)
  • A zokoli uraság két leánya. U. ott. 1890. (Olcsó K. 280.)
  • Örök tövény. U. ott, 1890. (az 500 frtos Hertelendy-díjat nyerte 1891-ben. Nemzeti Szinház Könyvtára 163. Első előadása febr. 7.)
  • A nagyratermett, vígj. 3. felv. U. ott, 1890. (Olcsó K. 284. Az 1890. Karácsonyi-féle pályázaton 200 arany jutalmat nyert.)
  • Az atyafiak, regény. U. ott, 1891. (Előbb a Bud. Szemlében.)
  • A nagymama, vígj. 3. felv. U. ott, 1891. (Olcsó K. 285.)
  • Sisyphus munkája, regény. U. ott, 1892. (Előbb a Budapesti Hirlapban.)

[szerkesztés] Fordításai

  • Két kis színmű Wisemann Miklós után ford. Pest, 1864.
  • Antigone. Sophokles tragédiája. Pest, 1876. (N. Szinház Könyvtára 99. és Jeles Irók Iskolai Tára 20. 1883.)
  • Athalia, tragoedia 5 f. Racine után ford. U. ott, 1876. (2. kiadás. Pest, 1877. Ism. Bud. Szemle XVII. 3. kiadás. U. ott. 1886. Olcsó K. 221.)
  • A trachisi nők, Sophokles tragoediája, ford. Temesvár, 1876.
  • Oedipus Kolonosban. Sophokles tragoediája. Bpest, 1877. (N. Szinház Könyvtára 111. és 1891. Olcsó K. 193.)
  • Sophokles tragoediái. Bpest, 1880. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. (Birálati jelentések a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban XV. Ism. M. tanügy IX. Koszorú III. Egyet. Philol. Közlöny.)
  • Az angol irodalom története Taine Hypolit Adolf után francziából ford. Bpest, 1881–85. Öt kötet.
  • Pry Pál, vígj. 5. f. Poole János után angolból ford Bpest, 1882. (Olcsó Könyvtár 132.)
  • Barátságból, vígj. Taylor Tamás után ford. Bpest, 1882. (Olcsó K. 144.)
  • Rosenkranz és Güldenstern, vígj. 4 f. Klapp Mihály után ford. U. ott, 1883. (Olcsó K. 168.)
  • Kisebb szinművek. (A kincs. Tedd kötelességedet) Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1884. (Olcsó K. 173.)
  • Plautus vígjátékai. U. ott, 1885. Négy kötet. A m. tud. akadémia által 1883-ban a Karácsonyi-alapítványból 400 aranynyal jutalmazott fordítás. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Külön megjelentek: A foglyok (Captivi) és A kincs (Trinummus).
  • Két házaspár, vígj. 3 felv. Picard után francziából ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 185.)
  • A szégyenlős, vígj. 2 felv. Moncrieff után angolból ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 192.)
  • Flipper és Nobbler, vígj. 1 felv. Brough William után angolból ford. U. ott, 1886. (Olcsó K. 224.)
  • Severo Torelli, dráma 5 felv. Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 232.)
  • Clermont, vagy a művész neje, szinmű 2 felv. Scribe és Vander-Burch után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 233.)
  • Pindar szelleme és a lantos költészet. Villemain után francziából ford. U. ott, 1888.
  • Kyklops. Euripides satyr drámája. A Kisfaludy-Társaság a Lukács-Krisztina díjjal jutalmazta. U. ott, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
  • A római költészet története. Ribbeck Ottó után ford. U. ott, 1891. (M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalatában.)
  • Elektra, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 288.)
  • Oedipus király, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 292.)
  • Antigone, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó K. 294.)

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások