Erdőgazdálkodás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hazánk területének közel 20%-át erdő borítja, az itt végzett tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven „erdőgazdálkodásnak” nevezzük.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Főbb tudnivalók

Az általános európai helyzettől eltérően hazánkban az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15%. Az ún. természetközeli állományok az összes erdőterület mintegy felén találhatók.

Az agráriumnak az erdészet szerves része. Megújítható nyersanyag-ai, termékei és szolgáltatásai révén azonban számos más tárcához tartozó ágazati tevékenység alkotó eleme. Magyarországon az erdő - a szántó után - a második legnagyobb művelési ág. A faállománnyal borított terület alapján az ország erdősültsége 19,6%.

Az [1]1996. évi LIV. törvény-ben az erdő elsődleges rendeltetésének primátusa gazdasági, védelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai, oktatás-kutatási célokat definiál. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

A teljességre törekvő (holisztikus) és ágazatközi megközelítés alapján készült Magyarország Nemzeti Erdőprogramjának [2] tervezete, melynek az előttünk álló 10 éves időszakra előirányzott célprogramjai alkotják az erdészet jövőképét. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

  • Az állami erdőgazdálkodás fejlesztése terén olyan tulajdonosi, kezelői intézményi szerkezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdővagyon megőrzését, a termelés fejlesztését, és az azt kezelő szervezet működőképességét.
  • A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésében sürgető feladat a jelenleg nem művelt erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység beindítása. Ez elősegíti többek között e területek gazdasági életbe való bevonását, a közcélú feladat-okban történő részvételét, a tartamosság biztosítását az ország összes erdeiben.
  • A racionális fahasznosítás területén ökológiai és gazdasági szempontból is alapvető nemzetgazdasági érdekünk az újratermelhető, környezetbarát faanyag fokozottabb felhasználása.
  • A vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés vonatkozásában az agrárátalakulás során felszabaduló területek erdősítése növeli a nemzeti erdővagyont, munkalehetőséget teremt, és folyamatos foglalkoztatást biztosít a vidék számára. Az erdőszerkezet-átalakítás, a külterületi és belterületi fásítás-ok a táj környezeti állapotának és a biodiverzitás-nak a növelése mellett hozzájárulnak a tájképi hatások javításához, a vidéki turizmusfejlesztés lehetőségeihez, és emelik a vidéki élet minőségét.
  • Az ember és az erdő viszonyának javítását illetően az ember felelőssége, a társadalom erdő iránti igénye növekedett a természeti folyamatok megértésében, működőképességének megőrzésében, a környezeti állapot javításának és fenntartásának terén.
  • Természetvédelem az erdőben, mely azt jelenti, hogy a természeti értékek és területek védelmét, az erdők biológiai sokféleségének megőrzését nem lehet kizárólag a jogszabályok alapján védetté nyilvánított objektumokra (pl. fajokra, élőhelyekre, területekre) korlátozni, hanem egész rendszereket, indokolt esetben a természetes tájakat, azok ökológiai potenciáljával együtt kell védelemben részesíteni (NATURA 2000)[3]
  • Az új szemléletű, modern erdővédelem - ami egyúttal az erdővagyon védelmét is jelenti - elsősorban a károk megelőzését, a természetes folyamatok nagyobb mértékű érvényesülését, az erdők önszabályzó képességének fokozását állítja középpontba. Az így kialakuló természet-közeli erdők jobban szolgálják az erdők többcélú funkcióit (Forest Focus).

[szerkesztés] Igazgatás

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatait meghatározó kormányrendelet értelmében ágazati irányítás alá tartozik többek között az erdőgazdálkodás, az erdővagyon védelme, az elsődleges faipari termelés, és ezekhez kapcsolódó szolgáltatás.

Az FVM Erdészeti Főosztály stratégiai feladatait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • érvényesíti a hosszú távú erdőállomány-­gazdálkodási tervekben rögzített tartamos erdőgazdálkodást
  • kidolgozza az erdészeti jogszabályokat és alakítja az erdészeti politikát
  • irányítja az erdőgazdálkodási tevékenységet, az erdővagyon védelmét, és az elsődleges fafeldolgozást
  • vizsgálja a fagazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseit
  • összehangolja az erdészettel összefüggő környezet- és természetvédelmi tevékenységet, irányítja és szervezi az erdővédelemmel kapcsolatos tevékenységet, fenntartja és működteti az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert
  • az állami- és magánerdő-gazdálkodás működését értékeli, fejlesztési lehetőségeket dolgoz ki, és összefogja a birtokrendezési ügyeket
  • elkészítteti és jóváhagyja a körzeti erdőterveket
  • fenntartja az Országos Erdőállomány Adattárat, és az erdők állapotáról éves tájékoztatót készít
  • meghatározza az erdészeti-műszaki fejlesztés irányait, és ide tartoznak az erdei vasutak és az erdőfeltárás igazgatási ügyei is
  • ellátja a másodfokú hatósági és erdészeti szakhatósági feladatokat is
  • közreműködik az EU tagállami működés feladatainak ellátásában
  • a felügyelete és irányítása alá tartozó Állami Erdészeti Szolgálat az elsőfokú hatósági és szakhatósági szint

2006. május 29-én az erdőgazdálkodást a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény tervezete átsorolta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe.[1]

[szerkesztés] Érdekvédelem

Az érdekvédelmi feladatokat a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) látja el.

Biztosítja a magyarországi magánerdőtulajdonosok érdekvédelmét, támogatja a kezdeményezéseket, segíti munkájukat, a különböző megmozdulások összehangolását, segíti az információcserét az erdőgazdálkodók között.

Feladatai:

  • képviselni a magyar magánerdőtulajdonosokat itthon és külföldön
  • képviselni a szövetség tagjait
  • közvetíteni a magánerdőtulajdonosok és a politika között

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  1. ^ Az erdőgazdálkodás a KvVM-hez kerül ForestPress, 2006. május 29.

[szerkesztés] Szakmai honlapok