Kiskunhalas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.43201° k. h. 19.48850°

Kiskunhalas

Kiskunhalas címere

Kiskunhalas címere

Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskunhalasi
Rang város


Terület 227,58 km²
Népesség
Irányítószám 6400
Körzethívószám 77
Térkép
é. sz. 46.43201° k. h. 19.48850°
Település
Mo. térképén

Kiskunhalas: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Közút

Az 53-as számú főúton fekszik. Baja felől az 55-ös, az M5-ös autópályáról Kiskunmajsa felé is meg lehet közelíteni.

[szerkesztés] Vasút

A város fontos vasúti csomópont. Áthalad a Budapest-Szabadka-Belgrád vasútvonal. Tovább itt végződik a Kiskunfélegyházát, illetve a Baját a várossal összekötő vasútvonal is.

[szerkesztés] Története

Mint azt a város neve is mutatja, halastó mellé települt. Évekkel ezelőtt honfoglaló magyarok temetőjét fedezték fel a Sóstó mellett. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott Duna-Tisza közére honfoglaló magyarok települtek.

1290-ben a nomád pásztorkodást folytató népességük kun kiváltságokat kapott, s a megalakuló hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált.

1436-ban városi szabadság birtokába jutott. A török hódoltság idején a krími tatárok kétszer is elpusztították Halast, bár khász városként némi mentelmet élvezett.

Az 1600-as évek közepén baranyai menekültek leltek otthonra falai között. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg-hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú Halas egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet, benne Halast is.

1702-ben a német lovagrendnek zálogosították el. A jobbágysorba került jászkunok hatalmas összegek lefizetésével végülis csak 1745-ben tudták visszaváltani kiváltságaikat. A tanyai kirajzást elsősorban a bevándorlók kezdték meg. 1753-ig a Kiskunság székvárosa volt, a kiskun kapitányok innen irányitották a kerület életét. Amikor 1753-ban Félegyháza városi rangot kapott, a kapitányság oda költözött. Mária Terézia idején 60 katolikus pásztorcsaládot telepítettek a városba, akiknek hamarosan plébániát is emelt a királynő, ezzel a város felekezeti egysége megszűnt.

A második világháború után nagy kiterjedésű határában több község önállósult (Zsana, Balotaszállás, Kunfehértó), s ezzel határa a felére csökkent. Iparosítása az 1970-es évektől vált nagyobb arányúvá; a feldolgozóipar lett a legjelentősebb ezek közül. A feltárt kőolaj és földgázlelőhelyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez.

Halas nevét világszerte ismertté tette a csipkevarrás, melynek megteremtői Dékáni Árpád és Markovits Mária voltak.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Halasi Csipkemúzeum. A világelső brüsszeli csipke után a magyar csipkevarró asszonyok remekművei a legelismertebbek. A múzeumban élőben megtekinthető a csipkevarrás folyamata.
  • Thorma János Múzeum [1]

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Solt Kiskőrös Kecskemét
Kalocsa

Észak
Nyugat  Kiskunhalas  Kelet
Dél

Kiskunmajsa
Baja Tompa Szeged


Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa


Más nyelveken