Asbóth János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Asbóth János (Nemescsó, 1768. december 13. – Zombor, 1823. június 19.) a keszthelyi Georgicon igazgatója

[szerkesztés] Élete

Asbóth Gottfried János fia volt. 1782. május 20-án középiskolai tanfolyamra Sopronba ment; majd 1788 őszén Göttingenbe az egyetemre. Itt egy pályázat megfejtésének jutalmaképpen 25 arany súlyú, az angol király képével ellátott emlékéremmel jutalmazták.

1791-ben visszatért hazájába. Mint arra az értekezésén olvasható címből következtetni lehet, előbb Lőcsén volt tanár, 1796-ban pedig Késmárkra hívták líceumi oktatónak; ahol négy év tanítás után, 1801-ben Festetics György gróf Keszthelyre hívta meg a "gazdászati tudományok tanárának" és a Georgicon igazgatójának; 1806-ban egyúttal a gróf összes uradalmainak igazgatását is viselte. Karrierje azonban tovább folytatódott: 1818. március 10-én a Ferenc-csatorna társaság által a kincstártól bérbe vett jószágok kormányzatánál első ülnökké, 1820-ban a magyar udvari kamara által a bács megyei koronauradalmak kormányzójává nevezték ki.

[szerkesztés] Munkái

Műveit latin illetve német nyelven írta.

  • Elegie am Tage des Abschieds unsers Lehrers Martin Schwartner. Oedenburg, 1788.
  • Commentatio de interpretatione codicis sacri ad communia omnes libros interpretandi principia revocata. Göttingae, 1791. (A fent említett aranyéremmel jutalmazott dolgozat.)
  • Ode dem ländlichem Glücke gesungen. (Oedenburg), 1793.
  • Oratio in auspiciis anni scholastici 1801–2 in Georgico Keszthelyiensi dicta. Sopronii, 1801.
  • Oratio, qua novum cursum oeconomicum in Georgico Keszthelyiensi auspicatus est, dicta 2. nov. 1801. U. ott, (1802.)
  • Oratio de fide ruricolarum felicitatis et privatae ac publicae civium fonte in auspiciis lectionum Georgici Keszthelyiensis. Pestini, (1807.)
  • Cantate an die Durchlaucht. Princessin Josephine v. Hohenzollern-Hechingen, Neuvermählte des... Grafen Ladisl. Festetics v. Tolna, Bey Ihrer Ankunft in Keszthely. Veszprém, 1811.

Késmárki tanársága alatt írt természettani s hittani kéziratai a Rumy-féle hagyatékból az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárába kerültek.

[szerkesztés] Források