Budapest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47°29′52’’ k. h. 19°2′25’’

Ez a szócikk a magyar fővárosról szól. További jelentéséhez lásd: Budapest (folyóirat).
Budapest
Budapest címere
Városkép a Gellért-hegyről
Régió Közép-Magyarország
Kistérség Budapesti
Terület 525,16 km²
Főpolgármester Demszky Gábor
Népesség
  • 1 698 106
  • 3233 fő/km²
Irányítószám 1011–1239
Körzethívószám 1
Az Erzsébet híd a hajdani pesti rév helyén, ahol a történelmi városmag kialakult
Az Erzsébet híd a hajdani pesti rév helyén, ahol a történelmi városmag kialakult
A budai vár Mátyás király korában
A budai vár Mátyás király korában
A Széchenyi lánchíd pesti hídfője
A Széchenyi lánchíd pesti hídfője
Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere
Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével, mai területe (Nagy-Budapest) pedig 1950. január 1-jén alakult ki 23 szomszédos település beolvasztásával.

A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990–2005 között 400 000 fővel). Ennek okai részben a demográfiai csökkenés (elöregedés), részben a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció).


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal. Domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

[szerkesztés] Természeti értékek

  • Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található Gellért-hegy különösen népszerű turistalátványosság. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pálvölgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
  • Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vízű (50-70 °C) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas.

Lásd még:

[szerkesztés] A név eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott.

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 15. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 19181919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), minek révén létrejött az ún. Nagy-Budapest.[1] Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

A városhoz kapcsolódó személyek

  • Történelmi névadók
A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margit-sziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül baba, azaz „Rózsa atya” török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabbkori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.
  • Híres budapestiek
A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének az élete vagy teljesen vagy legalább valamilyen mértékben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.
Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (pl. Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város poszthumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a II. világháború poklában.
Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gyógyszergyár, napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés] Budapest kerületei

Budapest mai kerületei
Budapest mai kerületei
Fő szócikk: Budapest kerületei

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobbparton, Buda és Óbuda, 7 pedig a balparton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott.

1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten.

1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.

A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (pl. Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (pl. Óbuda-Békásmegyer).

[szerkesztés] Budapest városrészei

A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életben. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár stb.

Budapest kerületei
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII.



[szerkesztés] Népesség

A Váci utca a pesti Belvárosban
A Váci utca a pesti Belvárosban
A 2-es villamos a Duna-parton
A 2-es villamos a Duna-parton

[szerkesztés] Gazdaság

{{#REDIRECT csonk-szakasz}} A szolgáltatási ágazatban kiemelkedő jelentőségű a vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.

[szerkesztés] Városfejlesztés

A Fővárosi Önkormányzat 2002-ben Budapest Városfejlesztési Koncepciójában fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, majd ennek alapján 2005-ben a Podmaniczky Tervben konkrét középtávú célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.

A rendszerváltás óta elsősorban a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni.

[szerkesztés] Közlekedés

Fő szócikk: Budapest közlekedése

Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 34 villamosjárat és több mint 150 autóbuszjárat). Néhány közlekedési eszköz világviszonylatban is ritkának számít a városi közlekedésben: sikló, ülőlift, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyerekvasút, trolibusz és kishajó.

Budapest közúti hídjai: Árpád hídMargit hídSzéchenyi lánchídErzsébet hídSzabadság hídPetőfi hídLágymányosi híd – Deák Ferenc híd

Budapest főbb pályaudvarai: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar.

[szerkesztés] Kultúra

Az ELTE Múzeum körúti épülete, az intézmény a régi Pesti Tudományegyetem (1784-) egyik jogutódja
Az ELTE Múzeum körúti épülete, az intézmény a régi Pesti Tudományegyetem (1784-) egyik jogutódja

Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek valamennyi európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és a magyaros szecessziós stílusú épületek. Az utóbbi építészeti irányzat, amely a világon sehol máshol nem látható.

A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. Budapesten 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház működik. A kulturális lehetőségek nyaranta megsokszorozódnak a szabadtéri koncertek és előadások által, amelyek helyszínei sokszor történelmi hangulatú műemléképületek udvarai.

Kulturális intézmények

Lásd még: Budapesti múzeumok listája
Lásd még: Budapesti színházak listája

Kulturális események

Budapest a művészetekben

Budapestet számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás, zenedarab, dal és film örökíti meg.
Lásd: Budapest a művészetekben

[szerkesztés] Turizmus

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:

Budai oldal

Várnegyed Budavári Palota Szentháromság-szobor
Halászbástya Mátyás-templom Citadella
Gül Baba türbéje Rudas fürdő Szabadság-szobor
Amfiteátrum Aquincum romjai Budavári Sikló
Libegő Gyermekvasút Pálvölgyi-cseppkőbarlang
Pesti oldal

Millenniumi emlékmű Andrássy út Operaház
Országház Szent István-bazilika Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom Akadémia Vigadó
Vajdahunyad vára Széchenyi fürdő Állatkert
Puskás Ferenc Stadion Nemzeti Színház Hungexpo
A párizsi Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaudvar (1877)
A párizsi Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaudvar (1877)
Éjjeli látkép a Dunáról
Éjjeli látkép a Dunáról
Budapest másik arca: nehéz idők élő emlékei. Néhány régi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.
Budapest másik arca: nehéz idők élő emlékei. Néhány régi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Budapest témájú médiaállományokat.

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

Lásd még: Budapest turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Sport, szabadidő

Szórakoztató létesítmények

  • Budapesti Vidámpark ([1])

[szerkesztés] Budapest testvérvárosai

Budapest testvérvárosai a következők:[2]


[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hivatalos oldal

Általános információk

Térképek

Képek az Interneten

Filmek az Interneten

[szerkesztés] Források

  • Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963 353 185 3
  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.

A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:

Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ SIPOS ANDRÁS: Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1.
  2. ^ Budapest testvérvárosai a Budapest Portál alapján, illetve Zágráb és Kassa a Budapest Portál szerkesztőségétől kapott tájékoztatás alapján
  3. ^ A partnervárosi kapcsolat a testvérvárosinál lazább kapcsolatot jelent