Alekszandr Szergejevics Jakovlev

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alekszandr Szergejevics Jakovlev (oroszul: Александр Сергеевич Яковлев) (Moszkva, 1906. április 1. – Moszkva, 1989. augusztus 22.) szovjet-orosz repülőmérnök és repülőgéptervező. A Jakovlev Tervezőiroda vezetőjeként nevéhez fűződnek a II. világháború legnagyobb számban gyártott szovjet légcsavaros vadászrepülőgépei.

[szerkesztés] Élete

Jakovlev a szovjet repülőtervezés, siklórepülés és sportrepülés egyik alapítója. Első repülőgépét, az AVF–10 vitorlázógépet 1924-ben építette. Az 1924. szeptember 15-én első alkalommal levegőbe emelkedett gép kora egyik legjobb szovjet vitorlázója volt. 1924–1927 között a légierő Zsukovszkijról elnvezett Akadémiáján dolgozott először munkásként, majd motorszerelőként. 1927-ben megépítette következő repülőgépét, a kétfedelű AIR–1-t. A gép első repülésének időpontját, 1927. május 12-t tekintik a tervezőiroda születésnapjának. 1927-től 1931-ig a Zsukovszkij Akadémián tanult. 1931-ben mérnöki oklevelet kapott és a 39. sz. repülőgépgyárban kezdett el dolgozni. Ott 1932-ben egy könnyű repülőgépekkel foglalkozó tervezőcsoportot szervezett. 1934. január 15-én a repülőgépgyár tervező részlegének vezetője, 1935-ben főkonstruktőre lett. Ezt a posztját 1956-ig töltötte be. 19401946 között egyúttal a repülőgépipari népbiztos helyetteseként is tevékenykedett. 1956-tól 1984-ig a nevét viselő Jakovlev Tervezőiroda (OKB–115) főkonstrukőre volt.

1946-tól vezérezredesi rendfokozatot viselt, 1976-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt. Számos szovjet kitüntetést kapott. Kétszer kapta meg a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, hatszor kapott Sztálin-díjat, egy-egy alkalommal pedig Lenin-rendet, illetve a Szovjetunió Állami Díját.

[szerkesztés] Munkássága

A vezetése alatt álló tervezőiroda több mint 200 repülőgéptípust fejlesztett ki. Mint a legsokoldalúbb szovjet repülőgéptervető, a harci repülőgépeken kívül szállító és sport-, valamint gyakorló repülőgépeket is tervezett. Az első sikeres és nagy mennyiségben gyártott típusai a II. világháboú alatt készült Jak–1, Jak–3, Jak–7 és Jak–9 vadászrepülőgépek voltak. A II. világháborút követő időszakban Jakovlev is a sugárhajtású repülőgépek felé fordult. Az első kis sorozatban gyártott sugárhajtású vadászrepülőgépe, a Jak–23 azonban nem bizonyult sikeres konstrukciónak. Az ezt követő kéthajtóműves típusok, a Jak–25, majd a Jak–28 vadász- és felderítő repülőgépek a szovjet honi légvédelem fontos típusai voltak. Főleg az Aeroflot belföldi jaratain használták a Jak–40 és Jak–42 utasszállító repülőgépeket. Jakovlev azon kevés repülőgéptervezők közé tartozik, aki kipróbálta tehetségét a helikopterekt terén is. A kétrotoros Jak–24 korát megelőző konstrukció volt, de nem terjedt el. Jakovlev az 1960-as években kezdett el foglalkozni a helyből felszálló harci repülőgépek fejlesztésével. Az első repülőképes kísérleti gépe a Jak–36 volt, majd az ezzel szerzett tapasztalatok nyomán fejlesztették ki a Szovjet Haditengerészetnél is rendzseresített Jak–38 hajófedélzeti vadászrepülőgépet.