Kalkozin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kalkozin (redruthit vagy rézszulfid) réztartalmú rombikus vagy hexagonális kristályrendszerű ásvány, az egyes kénanionnal rendelkező szulfid ásványcsoport tagja. Többnyire finomszemcsés tömegekben vagy vastag hexagonális kristályokban előforduló fontos réz ércásvány. Jól alakítható, az elektromosságot jól vezeti.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: Cu2S
- Szimmetriája: hexagonális kristályrendszerben, több tengely, sík és lapszimetriája létezik.
- Sűrűsége: 5,5-5,8 g/cm3.
- Keménysége: 2,5-3,0 lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skálán).
- Hasadása: rossz.
- Törése: kagylós.
- Színe: sötét ólomszürke.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: szürke fémes csillogású.
- Elméleti réztartalma: 79,9%.
[szerkesztés] Keletkezése
Gyakoribb rézércásvány hidrotermásan másodlagosan, gyakran a szulfidásványok oxidációs övében is keletkezik. A szulfidércek felszinhez közeli részén gyakran megtalálható. Hasonló ásvány: argentit, akantit.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakran előforduló rézércásvány. Tömeges előfordulásai találhatók jugoszláviai Bor környékén, Chile területén több helyen, Angliában.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Nagyobb mennyiségben Recsken, Gyöngyösorosziban az ércesedett telérekben, Rudabányán a kalkopirit több helyen fehér rombos kalkozin kristályokba megy át, melyekből szépen fejlett nagyszemű kristályokat találtak. Szabadbattyánban a ritkán előforduló rézércében a kalkozin volt a jellemző. A Velencei-hegységben több helyen is megtalálható.
[szerkesztés] Kisérő ásványok
Pirit, bornit, kalkopirit, különböző tarkaércek elsősorban a tetraedrit .
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Boldizsár Tibor (szerk.): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.


Based on work by