Domborzat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A domborzat vagy (föld)felszín természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete, amely a Föld esetében a levegőburokkal (atmoszféra) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (pl. állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (pl. klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.


Based on work by