Francium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

87 -franciumrádium
Cs

Fr

(Uue)
Általános
Név, vegyjel, rendszám francium, Fr, 87
Elemi sorozat alkálifémek
Csoport, periódus, mező 1, 7, s
Megjelenés fémes
Atomtömeg (223) g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 7s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.)  ? 1.87 g/cm³
Olvadáspont 300 K
(27 °C, 80 °F)
Forráspont  ? 950 K
(? 677 °C, ? °F)
Olvadáshő ca. 2 kJ/mol
Párolgáshő ca. 65 kJ/mol
Gőznyomás (extrapolált)
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 404 454 519 608 738 946
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs állapotok 1
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0.7 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 380 kJ/mol
Egyebek
Mágnesesség  ?
Elektromos ellenállás  ? 3 µΩ·m
Hővezetőképesség (300 K)  ? 15 W/(m·K)
CAS szám 7440-73-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Francium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
222Fr mest. 14.2 min β- 2.033 222Ra
223Fr 100% 22.00 min β- 1.149 221Ra
α 5.430 219At
Hivatkozások

A Francium egy kémiai elem a periódusos rendszerből. Vegyjele Fr, rendszáma 87. Erősen radioaktív alkálifém, amely nagyon csekély mennyiségben megtalálható az Urán és a Tórium érceiben. Jellegzetessége, hogy ennek az elemnek a legkisebb az elektronnegativitása az összes elem közül (0,7).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Felfedezése

1939-ben fedezte fel Marguerite Perey Párizsban, így a nevét az országról, Franciaországról kapta. És egy érdekesség: Egy Brit vegyészcsapat is dolgozott azon, hogy ők fedezzék fel a Franciumot. Britiumnak szerették volna elnevezni, ám mivel a Franciák sikeresebbek voltak, övéké lett a lehetőség.

[szerkesztés] Jellemzői

A Francium az utolsó elem, amit a szabadban fedeztek fel. Eredeti neve Aktínium K volt, mivel az Aktínium (Ac) alfa-sugarainak bomlásának eredménye. Jelenleg ez a legnehezebb alkálifém.

[szerkesztés] Izotópjai

Jelenleg 34 izotópját ismerjük. (199-232-es tömegszámmal). A 22 perc felezési idővel rendelekező 223Fr izotóp létezik a legtovább, amely a 227Ac izotóp "rokon" izotópja, és egy a kettő Fr izotóp közül, amelyik a természetben is előfordul. A másik, a természetben előforduló izotóp, a 224Fr, amelyik a Tórium radioaktív sorozat tagja. Az összes ismert Fr izotóp erősen instabil. Asztáciumra (At) , vagy Rádiumra (Ra) bomlik.

[szerkesztés] Felhasználása

A Franciumnak kevés kereskedelmi felhasználása van instabilitására és ritkaságára hivatkozva. Mégis pár alkalmazása a biológiai kutatások terén. Kísérletek Franciummal kimutatták, hogy az alkálifémek képesek felhalmozódni a patkányok veséjében, a májukban, és a nyálmirigyükben. A rákos betegségek diagnosztizálásánál alkalmazható még. (Akárcsak a Cézium [Cs])