Barna kivi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Veszélyeztetett. Státusz: sebezhető
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Apteryx australis Shaw, 1813 |
|||||||||||||||||
![]() Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Csíkos kivi | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A barna kivi, más néven csíkos kivi (Apteryx australis) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a kivifélék (Apterygidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Új-Zéland déli szigetén és a Steward szigeten élnek. Erdők, bozótosok rejtőzködő állatai.
[szerkesztés] Alfajai
- Déli-szigeti barna kivi (Apteryx australis australis)
- Stewart-szigeti barna kivi (Apteryx australis lawryi)
[szerkesztés] Megjelenés
A faj hímjei 50-65 centiméter magasak, testtömegük pedig 1,5–3 kilogramm között változik. A tojók ugyanolyan magasak, de testtömegük 2–3,8 kilogramm közötti. Lapos szegycsontú, röpképtelen madarak. A becslések szerint kb. 35 000 példányuk él. Csüdje hosszabb, ujjai és karmai rövidebbek, mint a többi kivinek.
[szerkesztés] Életmód
Éjszaka aktív, erdei állatok. Napközben üregekbe húzódnak. Rosszul lát, csőre hegyén lévő orrnyílásával viszont nagyon jó a szaglása. Lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel és gyümölcsökkal táplálkoznak. Félénk, gyors futású madarak. Magas sípoló hangot adnak ki.
[szerkesztés] Szaporodás
A tojó két, a madár méretéhez képest hatalmas tojást rak, egy csupasz üregbe vagy fatörzsbe. A hímek kotlanak, a fiókák fészekhagyók.



Based on work by