Krónika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a gesta (valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungaroruma műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczy János Chronica Hungaroruma pedig gesta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fontosabb fönnmaradt magyar, ill. magyar vonatkozású történeti művek a 15. század végéig

[szerkesztés] Legkorábbi fönnmaradt művek egyes kategóriákban

[szerkesztés] Forrás

  • Encyclopaedia Humana Hungarica
  • Szabados György: A krónikáktól a gestáig
  • Kristó Gyula: A Képes Krónika szerzője és szövege (ISBN 963 07 37590)
  • ÚJ MAGYAR LEXIKON

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Képek a korai magyar krónikákból