Abay Neubauer György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Abay Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, az MTA tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán. 1909-től a Dohányjövedéki Központ Igazgatóságánál dolgozott gyakornokként, később gazdasági előadóként, egyetemi tanári kinevezéséig. 1914-ben bevonult katonának. Az I. világháborúban történt sebesülése miatt 1915-ben leszerelték. 1918-ban jelent meg első tudományos dolgozata a breslaui Nord und Süd című folyóiratban. Ez a jövő államáról szóló államtudományi értekezésének kivonata volt. 1918. novemberben a Közgazdasági Szemle jelentette meg a pénz válságáról szóló tanulmányát. 1927-ben a határhaszonelmélet bírálatáról írott könyve alapján a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kara 1928-ban egyetemi magántanárrá habilitálta. 1930–31-ben külföldi folyóiratok részletekben közölték e munkáját. 1929–30-ban állami ösztöndíjasként egy évig Berlinben, 1930–31-ben egy évig Londonban tanult közgazdaságtant. 1933-ban az angol Royal Economic Society, később az amerikai Econometric Society, valamint a párizsi Institut International de Sociologie választotta tagjává. 1938-ban a pécsi egyetem jogi karának nyilvános rendkívüli tanára, 1944-ben az egyetem közgazdasági és statisztikai tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1946–47-ben a jogi kar dékánja, 1947–48-ban prodékánja volt. 1948-ban az egyetemről kényszernyugdíjazták, 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette. 1952-ben megvonták nyugdíját. 1952–53-ban a komlói Szénbányászati Trösztnél statisztikusként, 1955–56-ban a pécsi Vízügyi Igazgatóságnál könyvelőként dolgozott. 1956-os tevékenységéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957. májustól 1959. áprilisig büntetését töltötte, ekkor amnesztiával szabadult. 1958-ban az MTA kizárta tagjai sorából. 1989-ben az MTA rehabilitálta, helyreállította akadémiai levelező tagságát. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1991 novemberében születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendezett tiszteletére.
[szerkesztés] Főbb művei
- A határhaszonelmélet bírálata (Pécs, 1927)
- A magyar társadalom osztálytagozódása (Budapest, 1941)
- Nemzetiségi elv és magyarság (Pécs, 1943)
- A világyazdaság újjáépítése a háború után (Budapest, 1943)
- A világgazdaság válaszúton (Budapest, 1943)
- Bevezetés a statisztika tudományába (Pécs, 1945)
[szerkesztés] Irodalom
- Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből (szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1980)
[szerkesztés] Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon


Based on work by