Fényes-fürdő (Tata)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Fényes-fürdő Tatától másfél kilométerre északi irányban (Naszály felé), az Által-ér folyása mellett található természetes források által táplált strand- és kempingkomplexum természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal. A város legmélyebb pontja, 120 méterrel fekszik a tengerszintje felett. Kiterjedése 26 hektár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Múltja

A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas 21-22 °C hőmérsékletű víz tört a felszínre. Közülük három forrásnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:

  • A nádpadlóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre és homokföveny a napozásra. A területet a gróf jágerei (erdészek) őrizték.
  • A következő az úgy nevezett „Katona-forrás”, nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhetek.
  • A legalsó a legszebb, az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, és ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

Az említett forrásokból s azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki és a parton megépítette a közös öltözőt. A szerény körülmények nem csábították a vendégeket a Fényesre, ezért Tata képviselőtestülete 1927 nyarán a fürdő területén utakat épített, a sétányokra padokat helyeztetett el. A Naszályi út felöl a kiépített bekötő úton naponta többször közlekedett az autóbusz a Kossuth térről a Fényes-fürdőre. Kosnár Sándor az új kabinsor mellé felépítette a csárdát, ahol a hideg és meleg ételek fogyasztása mellett cigányzene szórakoztatta a fürdőzőket. A Fényes-források közelében levő Feneketlen-tó hideg és nagyon mély vizében nem fürödtek, csak horgásztak. Az 1960-as években a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt a tatai források elapadása elérte ezt a területet is. 1973-ban elapadt az utolsó forrás is.

[szerkesztés] Jelene

2001-ben a források lassan újra elkezdtek működni, egyelőre kis mennyiségű vízkibocsátással. Napjainkban a Fényes-fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence és vízicsúszda várja a fürdőzőket. Bérelhető faházak és lakókocsi-parkolók is vannak a területén, valamint egy finn rendszerű elektromos fűtésű szauna is megtalálható itt. Májustól szeptemberig II. osztályú kemping is üzemel étteremmel, élelmiszerbolttal. Nyaranta a környező településekről nagyszámú fürdőző keresi fel a strandot.

[szerkesztés] Élővilága

A források közelében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások alakultak ki. A csaknem háromszáz fajból álló itteni növényvilág képviselői közül a következőek a ritkább, védett fajok:

  • Nöpókbangó (Ophrys sphecodes)
  • Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)
  • Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora)
  • Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
  • Fehér zászpa (Veratrum album)
  • Tóalma (Ludwiga palustris)
  • Apró rence (Utricularia minor)
  • Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
  • Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)

[szerkesztés] Megközelitése

  • Autóbusszal a Május 1. úti autóbuszpályaudvarról óránként induló, 3-as jelzésű járattal.
  • Kerékpárral és autóval a Fényes fasoron keresztül.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Dr. Körmendi Géza munkái