I. Gyula pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Szent Gyula, a 35. pápa volt, akit majdnem négy hónapos vita után választottak meg, 337. február 6-án és 352. április 12-ig maradt hivatalában.

Gyula pontifikátusának kezdetén halt meg a keresztény egyház legnagyobb támogatója, I. Constantinus császár. A két részre szakadt Római Birodalom nyugati részén Constans császár léphetett trónra.

I. Gyula uralkodása nagyrészt az ismét fellángoló arianizmus elleni vitákban merült ki. 341-ben Nikomédiai Euszebiosz követői zsinatot tartottak Antiochiában. Itt felújították vitájukat Athanasziosz, alexandriai püspök elmozdításáról. Euszebiosz ugyanis a nikaiai hitvallást ugyan aláírta, de mégsem értett vele egyet, és az arianistákhoz közeledett. Athanasziosz pedig egyike volt az arianizmust leginkább bíráló püspököknek. A kiújuló viták odaáig vezettek, hogy Euszebiosz követeket küldött Gyulához és Constanshoz is.

I. Gyula védelmébe fogadta Athanaszioszt, ezzel egyetértve a nikaiai hitvallással és ellenszegülve az arianista nézetekkel. A császár pedig nem avatkozott bele az egyházi ügyekbe. Az első zsinaton a pápa kinyilatkoztatta álláspontját, szembekerülve ezzel a keleti püspökökkel. 342-ben a római zsinaton Gyula személyesen erősítette meg tisztségében Athanaszioszt. A vita széleskörű lezárására hívott össze 343-ban Serdica (a mai Szófia) városába egy zsinatot. A zsinaton mindössze 76 keleti püspök jelent meg, akik hamarosan kivonultak a megbeszélésről, és Serdicától nem messze, Philippopolisban ültek össze. Itt megfosztották hivatalától I. Gyulát és Athanaszioszt is. Ezt az eseményt gyakran nevezik az első egyházszakadásnak is.

A vitákon és hatalmi villongásokon kívül Gyula átszervezte a pápai irattárat a császári hivatalok mintájára, több templomot is építtetett és temetőt nyittatott. Ünnepét április 12-én tartják.

Előző pápa:
Marcus pápa
Római pápa
337-352
Vatikán címere Következő pápa:
Liberius pápa