Győr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.68403° k. h. 17.63507°

Győr
Győr címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Rang megyeszékhely
  [[]]
Polgármester [[]]
Terület 174,61 km²
Népesség
  • 127 594
  • 730,71 fő/km²
Irányítószám 9000–9030
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.68403° k. h. 17.63507°
település
Mo. térképén
Image:Red_Dot.gif

Győr (németül Raab, szlovákul Ráb) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A város Közép-Európa egyik legfontosabb útján helyezkedik el, félúton Budapest és Bécs között. Három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca (illetve a Marcal) összefolyásánál, a Kisalföld közepén települt. A város központjában található a Rába által kialakított Radó-sziget, valamint a város határában a Duna által képzett Szúnyog-sziget.

[szerkesztés] Nevének eredete

Győr a nevét az államalapítás idejében kapta, valószínűleg az első várispán Győr (Geur) lovag, illetve az általa alapított Győr nemzetség nevéről.

[szerkesztés] Történelem

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot is kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejldött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

[szerkesztés] Ókor

A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).

A Széchenyi tér
A Széchenyi tér

Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.

[szerkesztés] Középkor és korai újkor

A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták, majd 1271-ben a cseh királyi sereg pusztította.

A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. 1528-ban Csesznegi György I. Ferdinánd részére elfoglalta, de már 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével a városparancsnok Lamberg Kristóf reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés.

Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum)
Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum)

Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban.

A tizenötéves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.

Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint egy kórház és egy kolostor is.

[szerkesztés] Modern kor

Napóleon 1809-ben csatát nyert a város mellett a magyar nemesi felkelés hadai fölött (ld. győri csata). A várost védő erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Miután a város vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak és csak gátolják a város terjeszkedését, lebontották a városfalakat.

A történelmi belváros
A történelmi belváros

A 19. században Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Budapest és Kanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget.

Megyei szerepét erősítendő 1886-ban törvényszéki börtön (ma: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesítése mellett döntött a város vezetése.

A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult, az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában pedig a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását, 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Az 1956-os forradalom idején Győrben alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.

Napjainkban Győr – Pécs, Székesfehérvár és Szombathely mellett – Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja, egyben népszerű turistacélpont. Jelenleg folyik a drót nélküli internethálózat (wifi) próbaüzeme[1].

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Városrészek

A Bécsikapu tér (Előtérben Kisfaludy Károly szobra
A Bécsikapu tér (Előtérben Kisfaludy Károly szobra
A Rába Győrnél
A Rába Győrnél

Győr nemrégiben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybelit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.

A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a József Attila lakótelep (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.

A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9) és Marcalváros II. (30,6) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0), Gyárváros (23,1) és Ady-város (19,3). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.

[szerkesztés] Gazdaság

Fő szócikk: Győr gazdasága

[szerkesztés] Közlekedés

Fő szócikk: Győr közlekedése

[szerkesztés] Kultúra

Győr vallási központ, a katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye.

[szerkesztés] Művészet

A város művészeti fontos szerepet játszó intézmények:

A Richter-terem
A Richter-terem

Színházak

Társulatok

  • Győri Ütőegyüttes

[szerkesztés] Tudomány

Múzeumok

Lásd: Győr múzeumai (kategórialap)

[szerkesztés] Oktatás

Fő szócikk: Győr oktatási élete

[szerkesztés] Látnivalók

Fő szócikk: Győr látnivalói
A városháza
A városháza
A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross úton Győr sétálóutcájában
A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross úton Győr sétálóutcájában

Győr a műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon Budapest és Sopron után. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját Európa-díjjal ismerték el.

A bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Székesegyház (Basilica minor) féltett kincse az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása az egyházi turizmusban rejlő komoly tartalékokra utal.

[szerkesztés] Híres győriek

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  1. ^ http://index.hu/tech/net/yrlnint06091/

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Térképek

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Média

Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr

CsornaFertődJánossomorjaKapuvárMosonmagyaróvárPannonhalmaSopronTét