Ahmesz-Nofertari
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Ahmesz-Nofertari egyiptomi hieroglifákkal |
||||||||||
|
Ahmesz-Nofertari (vagy Jahmesz-Nofertari; „A Hold gyermeke, a gyönyörű társ”) hercegnő, királyné, anyakirályné az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia idején, Ámon papnője. Régensként kormányozott fia, I. Amenhotep helyett, amíg az gyermek volt. Halála után kultusza még évszázadokon át tartott.[1]
Ahmesz-Nofertari a XVII. dinasztiabeli Szekenenré Ta-aa és Ahhotep leánya volt, férje és egyben testvére I. Jahmesz, a XVIII. dinasztia első fáraója, akinek uralma alatt sikerült véget vetni a hükszósz uralomnak és újraegyesíteni Egyiptomot.
Férje uralkodása alatt Ahmesz-Nofertari először Ámon második prófétája volt – az első királyi személy, aki főpapi címet viselt[2]. A címet férje vásárolta meg számára, nagy adományt juttatva a templomnak, így szorosabbra fűzte a kapcsolatot a királyi család és az Ámon-papság között[3]. Ez az adományozási sztélé (melyet a karnaki templom 3. pülónjánál találtak meg az ún. Vihar-sztélével együtt[4]) az első, melyen Ahmesz-Nofertari szerepel; a sztélé felirata szerint a fáraó egy letétet is létrehozott, melynek a kedvezményezettje Ámon isteni felesége. Maga a királyné sokkal több helyen említi papnői rangját, mint királyi címeit, gyakran férjétől és fiától függetlenül tevékenykedett.[5]
Ahmesz-Nofertari a 18. évtől az „Ámon isten felesége” címet viselte, ami gyakorlatilag Ámon főpapjával tette egyenrangúvá[6]; ezt a címet lehetséges, hogy anyjától, Ahhoteptől örökölte és csak annak halála után vette fel, de valószínűbb, hogy Ahhotep csak halála után kapta ezt a címet, mert csak a koporsóján tűnik fel, így, amennyire tudjuk, Ahmesz-Nofertari volt a cím első birtokosa[7]. A címet két leánya is örökölte, Meritamon és Szitamon[8].
Első fiuk, Jahmesz-ankh volt a trónörökös, az ő halála után jelölte ki a fáraó egy másik fiukat, Amenhotep herceget trónörökössé. Amenhotep feltehetőleg társuralkodó is volt apjával, mivel Ahmesz-Nofertari már három évvel férje halála előtt, a 22. évben is viselte „a király anyja” címet[9][10]. Lányuk, Meritamon I. Amenhotep felesége volt. Jahmesz-ankhon, Amenhotepen, Meritamonon és Szitamonon kívül még valószínűleg legalább két gyermekük volt, Sziamon és Ramosze hercegek[11].
Ahmesz-Nofertari túlélte fiát, mert annak utódja, I. Thotmesz uralkodásának első évében még említik. Halála után Ahmesz-Nofertari és I. Amenhotep a thébai nekropolisz védőisteneivé váltak. A királynét a feltámadást jelképező fekete bőrszínnel ábrázolták[12] (a fekete bőrszín a termőtalaj színe volt, így a termékenységé és az újjászületésé is[13]). Amenhotep idejében alapíthatták a Deir el-Medina-i kézművestelepülést, mert mind a fáraót, mind Ahmesz-Nofertarit nagy tiszteletben tartották a településen. Dira Abu’l-Nagánál temették el, később újratemették a DB320-as sírba, melyet 1881-ben találtak meg; múmiája ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.[14]
Címei: A király leánya; A király testvére; Nagy királyi hitves; Alsó- és Felső-Egyiptom úrnője; Ámon második prófétája; Ámon isteni felesége”.[15][16]

![N11 [iaH] iaH](/w/extensions/wikihiero/img/hiero_N11.png)
![F35 [nfr] nfr](/w/extensions/wikihiero/img/hiero_F35.png)

![X1 [t] t](/w/extensions/wikihiero/img/hiero_X1.png)




