Hallásküszöb

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amelyet a süteszobában a vizsgált személy fülével még éppen érzékel. Az egészséges ember hallásküszöbe a 2 kHz-es frekvenciánál 20 µPa. ~ Az értékek eltolódá­sa, illetve a szintkülönbség decibelben kifejezett értéke a hallásveszteségnek mértékét is jelenti.

[szerkesztés] Hallásküszöb kategóriák

A hallásküszöböt a két fülben külön határozzák meg. A rosszabbik fül értéke határozza meg a kategóriát. A kategóriák megadhatók a két fülre külön-külön is.

  • I. kategória – 20 dB vagy annál jobb mindkét fülben, valamennyi frekvencián.
  • II kategória – 20 dB vagy annál jobb a beszédfrekvenciákon (0,5–1–2 kHz), legfeljebb 40 dB 3 kHz-en, és legfeljebb 65 dB 4 kHz-en.
  • III kategória – Halláskárosodás a beszédfrekvenciákon, de az átlagos hallásküszöb jobb, mint 20 dB, vagy 3 kHz-en meghaladja a 40 dB-t, vagy 4 kHz-en a 65 dB-t.
  • IV kategória – Az átlagos hallásküszöb a beszédfrekvenciákon 20 dB vagy rosszabb.