1984

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd az 1984 (egyértelműsítő lap) oldalon.

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek2000-es évek2010-es évek2020-as évek2030-as évek

Évek: 19791980198119821983198419851986198719881989

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Események

Az első köldökzsinór nélküli űrséta, február 7.(Bruce McCandless II)
Az első köldökzsinór nélküli űrséta, február 7.
(Bruce McCandless II)
  • január 1. – Brunei önálló állammá válik.
  • január 1. – Az AT&T távközlési vállalatbirodalmat a monopolellenes törvény alapján 24 önálló részre darabolják.
  • január 7. – Brunei a hatodik tagjává válik a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövegségének. (ASEAN)
  • január 10. – az Egyesült Államok és Vatikán felveszik a diplomáciai kapcsolatot
  • január 24. – piaci forgalomba kerül az első Apple Macintosh számítógép.
  • február 3. – A Challenger amerikai űrrepülőgép 10. missziójára indul, 3 fővel a fedelzetén, melynek keretében...
  • február 7. – ...sor kerül az első köldökzsinór nélküli űrsétára (Bruce McCandless II és Robert L. Stewart).
  • február 8. – Megkezdődik a XIV. Téli Olimpia Szarajevóban.
  • február 13. – A pár nappal korábban elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyére Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkot választják meg az SZKP új főtitkárává.
  • február 18. – Olaszország hivatalos államvallása újra a római katolikus lesz.
  • február 26. – Kivonulnak az amerikai tengerészek Bejrútból (Libanon)
  • március 6. – A brit szénbányászok 12 hónapos sztrájkjának kezdete.
  • április 12. – Palesztin fegyveresek elrabolnak egy izraeli buszt 300 tússzal. Az izraeli erők megrohamozzák a buszt, 2 emberrabló és 1 túsz veszti életét, további két fegyverset elfognak a hatóságok, akiket később az izraeli titkos rendőrség halálra kínoz. Az ügy nagy botrányt kavar a titkosszolgálatokkal kapcsolatban.
  • április 19. – Ausztrália beiktatja új himnuszát, valamint a zöld és arany színeket választja a nemzet színeivé.
    A los angelesi nyári olimpia hivatalos logója
    A los angelesi nyári olimpia hivatalos logója
  • május 8. – A Szovjetunió bejelenti, hogy bojkottálja a Los Angelesben tartandó XXIII. nyári olimpiát.
  • május 11. – Ausztráliában bevezetik az 1 dolláros érmét.
  • június 5. – Indira Gandhi indiai miniszterelnök támadást rendel el az armitsari Arany Templom (a legszentebb szikh hely) ellen, mert nem hajlandóak kiadni a szikh ellenállás vezetőjét. Ezért a rendeletéért Gandhi még ebben az évben merénylet áldozata lesz.
  • július 18. – A kaliforniai San Ysidro városában James Oliver Huberty a társadalomból kiábrándulva délután 4 óra körül belép egy McDonalds gyorsétterembe és tüzet nyit az ott tartózkodókra, 21 halott (köztük Huberty) és 19 sebesült marad a 77 perces ámokfutás után a helyszínen.
  • július 25. – A Szaljut-7 kozmonautája, Szvetlana Szavitszkaja rövid űrsétájával beírja magát a történelembe, az első nő, aki az ürhajón kívüli világűrbe kijutott.
  • augusztus 4. – Az afrikai Felső-Volta állam megvátoztatja nevét Burkina Fasora.
  • szeptember 16. – A Miami Vice TV-sorozat először kerül adásba az NBC-n.
  • szeptember 26. – Nagy-Britannia és Kína aláírja azt a szerződést, melynek értelmében Hongkong 1997-ben újra Kína részévé válik.
  • október 12. – Az IRA merényletet kisérel meg a brit kabinet ellen a Brighton Hotel felrobbantásával, de kudarcot vallanak, Margareth Thatcher karcolásokkal ússza meg az esetet.
    Indira Gandhi
    Indira Gandhi
  • október 31. – A legszentebb szikh templom lerombolása miatt érzett dühükben szikh testőrei meggyilkolják Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az utána következő zavargásokban több ezer szikh polgár veszti életét.
  • november 2. – Felavatják a Szolnoki Papírgyárat.
  • november 2. – Szvetlana Allilujeva Petersz, Sztálin leánya, 17 évi nyugati tartózkodás után hazatér a Szovjetunióba.
  • november 4. – Nicaraguaban 56 év után szabad választásokat tartanak, a szandinisták győztek 63%-kal
  • november 5. – Átadják a forgalomnak a kiszélesített Árpád hidat és a metró Élmunkás tér- és Árpád híd közötti szakaszát.
  • november 6. – Elkészül a 200 000.-ik Ikarus autóbusz.
  • november 19. – A PEMEX olajvállalat finomítója felrobban Mexikóvárosban, az ezt követő tüzekben közel 500 embert rántva magával a halálba.
  • november 25. – Nagy-Britannia és Írország 36 legismertebb zenésze megalakítja a Band Aid formációt az etiópiai éhezők megsegítésére.
  • november 30. – 250 évvel a halála után William Penn, Pennsylvania állam alapítója az Egyesült Államok tiszteletbeli állampolgára lesz.
  • december 2. éjjel – Bhopali katasztrófa – a Union Carbide vegyiüzeme felrobban Bhopalban, a felszabaduló több mint 40 tonna metil-izocianát közel 8000 ember halálát és 120 000 ember maradandó károsodását okozza. Beivódott a talajba, az ivóvízbe, a növényekbe, állatokba és mind a mai napig mérgezi a helyieket.
  • december 19. – Kína és Nagy-Britannia aláírja a megállapodást Hongkong jövőjéről az átadást (1997) követően (két rendszer, egy nemzet).
  • Az EZLN (Ejército Zapatista de Liberación Nacional) megalakulása: Hat mexikóvárosi baloldali értelmiségi beveti magát a chiapasi őserdőkbe, hogy onnan indítson harcot a PRI diktatúrája ellen. Tíz évvel később többezres gerillahadsereg élén robbantanak ki felkelést nemcsak a PRI uralma, hanem a neoliberális világrend ellen.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1984 a filmművészetben

[szerkesztés] 1984 az irodalomban

[szerkesztés] 1984 a zenében

[szerkesztés] Albumok

[szerkesztés] 1984 a tudományban

  • január 22. – Bemutatják az Apple Macintosh-ának úgynevezett 1984 reklámját, mellyel megkezdődött a Macintosh számítógép értékesítése, s az egyik legnagyobb hatású kampányfilmnek bizonyult
  • Elkészült a Discovery űrrepülőgép
  • Elindul a GNU projekt

[szerkesztés] 1984 sporteseményei

[szerkesztés] 1984 a televízióban

[szerkesztés] 1984 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1984 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

Avril Lavigne (Genova, 2005)
Avril Lavigne (Genova, 2005)

[szerkesztés] Halálozások

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai Carlo Rubbia, olasz és Simon van der Meer holland fizikusok
Kémiai Robert Bruce Merrifield amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai Niels K. Jerne, dán orvos, Georges J.F. Köhler német biológus és César Milstein argentin származású angol biokémikus
Irodalmi Jaroslav Seifert, cseh író, újságíró
Béke Desmond Mpilo Tutu, dél-afrikai pap, politikus
Közgazdasági Richard Stone, brit közgazdász

[szerkesztés] Lásd még