Kettős szám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kettősszám (duális) egyes nyelvekben a névszó- és igeragozási alak az egyes- és többesszám mellett. Jellemző pl. az ókori keleti nyelvekre (arab, héber), előfordult az archaikus latinban, és megvolt a szláv nyelvekben is, de ezek közül már csak kevesen használják (például a szlovénok).

[szerkesztés] Példa

A kettősszám az ókori egyiptomi nyelvben:

  • nTr (isten)
  • nTrwy (két isten)
  • nTrw (istenek)
  • nTr.t (istennő)
  • nTr.ty (két istennő)
  • nTr.w.t (istennők)