Esztergályhorváti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.70159° k. h. 17.10870°

Esztergályhorváti
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Keszthely–Hévízi
Rang község


Terület 16,70 km²
Népesség
Irányítószám 8742
Körzethívószám 83
Térkép
é. sz. 46.70159° k. h. 17.10870°
Település
Mo. térképén

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

[szerkesztés] Története

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek.

A mai település, Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre. Esztergály első említése 1273-ból való. Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvánodárlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

[szerkesztés] Külső hivatkozások