Camillus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Camillus, Marcus Furius (? – i. e. 364) római dictator, censor, hadvezér
[szerkesztés] Élete
A Furius-nemzetség leghíresebb tagja. 403-ban censor volt, azután 7 ízben volt tribunus militum. 5 alkalommal töltötte be a dictatori rangot. 396-ban, mint dictator a 10 évig sikertelenül ostromolt Vejit bevette, a legelső hodítást téve Latium határain kívül, s hatalmas zsákmányt ejtett. Több ízben harcolt az aequusok, volscusok, faliscusok ellen, meghódította Capena és Falerii városokat. 394-ben bevádolták a Vejinél szerzett zsákmány hűtelen elosztása miatt s kénytelen volt száműzetésbe menni. Ártatlansága tudatában azt kívánta, bárcsak még egyszer bajba kerülne Róma, hogy ismét az ő segítségére szoruljon. S csakugyan, mikor a gallok 391-ben betörtek Latiumba, a római sereget az Alliánál tönkreverték, sőt bevonultak Romába, a várost a Capitolium kivételével elpusztították s felégették, a senatus utolsó szorultságában másodszor is dictatornak választotta Camillust, s hazahívatta a száműzetésből 390-ben. Camillus összeszedte a menekülő rómaiakat s rövid idő alatt a gallok csapatait teljesen szétverte; ezért hálából második honalapítónak, pater patriaenek nevezték. Miután így a rendet és békét helyreállította, lemondott a dictatorságról. 389-ben azonban újból dictatornak választották a volscusok, etruszkok és aequusok ellen, kiket le is győzött. Ugyanebben az évben heves küzdelmet fejtett ki a Licinius-féle agrártörvények ellen, s bár elfogadásukat nem tudta megakadályozni, életbeléptetésüket mégis sokáig tudta halasztatni. I. e. 364-ben az akkor dühöngő pestisnek lett áldozata.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by