Balaton
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a tóról szól. További jelentéseihez lásd: Balaton (egyértelműsítő lap)
| Balaton | |
|---|---|
| Hely | Nyugat-Magyarország |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Elsődleges források | Zala |
| Elsődleges lefolyások | Sió |
| Települések | Keszthely, Siófok |
| Méretek | |
| Hosszúság | 79 km |
| Szélesség | 1,3-12,7 km |
| Felszíni terület | 594 km² |
| Átlagos mélység | 3,0–3,6 m |
| Legnagyobb mélység | 12,5 m |
| Part hossza | 195 km |
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[1] becenevén „a magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Magyar elnevezése a szláv "blato", mocsár, sár szóból ered. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppi tó; ezek az Európában legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavak. 79 km hosszú, 13 km széles, 594 km² a felülete. Benne található a Tihanyi-félsziget. A tó átlagos mélysége 3,0–3,6 m, legmélyebb pontja 12,5 m, vizének hőmérséklete nyáron elérheti a 28 °C-ot is. Déli partján a vize sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék. Egyes részein halásznak is. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag egyik leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők és termálforrások is találhatóak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balaton a Dunántúl közepén fekszik, a Bakony, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.
[szerkesztés] Méretei
- Hossz: 79 km
- Szélesség: 7,7 km (átlagos)
- legnagyobb szélesség: 12,7 km (Balatonaliga és Balatonalmádi között)
- legkisebb szélesség: 1,3 km (a Tihanyi-félszigetnél)
- Mélység: 3,0–3,6 m (átlagos)
- Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
- Legsekélyebb: 0,5–0,8 m (a déli parton, 300-500 méterre a parttól), 1,2–2,0 m (északon, pár méterre a parttól)
- Terület: 594 km²
- Partszakasz hossza: 195 km
- Vízmennyiség: 1,9 milliárd m³
[szerkesztés] Geológia
A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak.
[szerkesztés] Hidrogeológia
A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területére hulló csapadék, a párolgás és a Sió csatorna általi vízszintszabályozás van hatással. Évente kb. 176 millió m³ csapadék hullik az 5774,5 km²-es vízgyűjtő területre, ebből 930–1000 millió m³ kerül a tóba. A Balatonra évente kb. 370 millió m³ csapadék hullik. A Zala folyóból és különböző patakokból másodpercenként 17 m³ víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel is csökken.
A Balatont tápláló felszíni vizek:
Kis-Balaton
A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a friss víz a Balatonba. Ezenkívül rengeteg különleges madár- és növényfaj él meg itt, köszönhetően a Zala folyó mocsárvidékének és nádasainak.
Az 1920-as években a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt, ekkor a Zala folyót szabályozták és egyenesen a tóba ömlött. A Balaton emiatt kezdett elalgásodni, és felborult a biológiai egyensúlya. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, és az 1980-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.
A Zala folyó
A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Ezzel Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. A Zala észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el a Kis-Balatont, hogy Keszthelytől délre a Balatonba folyjon.
Sió
A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti.
[szerkesztés] Turizmus
Nagyobb üdülőhelyei: Keszthely, Balatongyörök, Badacsony, Balatonrendes, Révfülöp, Alsóörs, Balatonakali, Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonvilágos, Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonmáriafürdő és Balatonberény.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Települések
A part mentén az alábbi települések találhatók:
[szerkesztés] Északi part
Kelettől nyugat felé:
Balatonfőkajár – Balatonakarattya – Balatonkenese – Balatonfűzfő – Balatonalmádi – Alsóörs – Paloznak – Csopak – Balatonfüred – Tihany – Aszófő – Örvényes – Balatonudvari – Fövenyes – Balatonakali – Zánka – Balatonszepezd – Szepezdfürdő – Révfülöp – Pálköve – Ábrahámhegy – Balatonrendes – Badacsonytomaj – Badacsony – Badacsonytördemic – Szigliget – Balatonederics – Balatongyörök – Vonyarcvashegy – Gyenesdiás – Keszthely
[szerkesztés] Déli part
Kelettől nyugat felé:
Balatonakarattya – Balatonaliga – Balatonvilágos – Sóstó – Szabadifürdő – Siófok – Széplak – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszárszó – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyód – Bélatelep – Balatonfenyves – Balatonmáriafürdő – Balatonkeresztúr – Balatonberény – Fenékpuszta
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Google maps
- www.balaton.hu
- http://www.balaton-tourism.hu/public/balaton.php
- Szálláshelyek Balatonon (angol) (magyar) (német)(spanyol) (olasz) nyelveken
- A Balaton az Irány Magyarország.hu honlapján
- Balaton – Térkép Kalauz
- HunVista.hu >> Utazás, turizmus >> Balaton
- Balaton a Tourinfo.hu-n


Based on work by