Halley-üstökös

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Halley-üstökös, ahogyan az ESA Giotto-űrszondájának színes kamerája mutatta. A magot a napsütés balról éri. Több fényes gáz és por kitörés látható a képen.
A Halley-üstökös, ahogyan az ESA Giotto-űrszondájának színes kamerája mutatta. A magot a napsütés balról éri. Több fényes gáz és por kitörés látható a képen.
A Halley-üstökös a Bayeaux-i faliszőnyegen
A Halley-üstökös a Bayeaux-i faliszőnyegen

A Halley-üstökös (hivatalos nevén 1P/Halley) a Kuiper-övből származó rövid periódusú üstökösök legismertebb és legfényesebb példánya. Nevét Edmond Halley-ről kapta. Keringési periódusa 76 év.

"Halley" legelfogadottabb kiejtése [hælɪ] (IPA), az angol "valley" szóhoz hasonlóan.

Legutoljára 1986-ban járt Nap- és Földközelben. Ekkor a fenti közelképet készítő Giotto-szondán kívül ott járt még a Szovjetunió Vega 1 és Vega 2 szondája, és két japán szonda: a Suisei és a Sakigake.

Legközelebb 2061-ben tér vissza.

[szerkesztés] Külső link

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Halley-üstökös témájú médiaállományokat.