Csehszlovákia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Československo
Csehszlovákia
()
(Csehszlovákia zászlaja)
Nemzeti mottó:
Az Igazság győzedelmeskedik

(csehül: Pravda vítězí)

(latinul: Veritas Vincit)
(angolul: Truth prevails)
Image:LocationCzechoslovakia.png
Hivatalos nyelv cseh és szlovák
Főváros Prága
Terület (1991) 127,900 km²
Népesség (1991) 15,600,000
cseh 54.1%, szlovák 31%, morva 8.7%, magyar 3.8%, cigány 0.7%
Pénznem csehszlovák korona (Kčs) = 100 haler
Időzóna UTC+1
Himnusz Kde domov můj és Nad Tatrou sa blýska
ISO 3166-1 CS (már nem használt)
TLD .cs (már nem használt, mivel a két ország különválása után .cz és .sk lett)

Csehszlovákia (csehül: Československo, szlovákul: Česko-Slovensko / 1990 előtt: Československo) volt közép-európai ország, a II. világháború idejét leszámítva 1918 és 1992 között állt fenn. 1993. január elsején békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Államformái

  • 19181968 (kivéve 19381945): centralizált ország;
  • 19691992: Cseh Szocialista Köztársaságból (19901992: Cseh Köztársaság) és Szlovák Szocialista Köztársaságból (19901992: Szlovák Köztársaság) álló szövetségi köztársaság;

[szerkesztés] Szomszédai

Németország (19451990: Nyugat-Németország és Német Demokratikus Köztársaság), Lengyelország, Szovjetunió (1992: Ukrajna), Románia (1939-ig), Magyarország, Ausztria

[szerkesztés] Földrajza

Változatos domborzati viszonyok. A nyugati területek az észak-közép-európai magasföld részei. A keleti területek a Kárpátok hegyeiből és a Duna által feltöltött síkságokból állnak.

[szerkesztés] Éghajlata

Túlnyomórészt kontinentális, de a nyugat-európából érkező enyhe légtömegek és a kelet-európai nagy időjárási rendszerek miatt változatos.

[szerkesztés] Hivatalos nevei

  • 19181920: Cseh–Szlovák Köztársaság vagy Csehszlovák Köztársaság (rövidítése: RČS); rövidebben Cseh–Szlovákia vagy gyakran Csehszlovákia
  • 19201938 és 19451960: Csehszlovák Köztársaság (ČSR [kezdetben RČS-nek rövidítve]); rövidebben Csehszlovákia
  • 19381939: Cseh–Szlovák Köztársaság; Cseh–Szlovákia
  • 19601990: Csehszlovák Szocialista Köztársaság (ČSSR); Csehszlovákia
  • 1990. április: Csehszlovák Szövetségi Köztársaság (cseh változat) és Cseh–Szlovák Szövetségi Köztársaság (szlovák változat),
  • utána: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság (ČSFR, rövidebben Csehszlovákia (cseh változat) and Cseh–Szlovákia (szlovák változat))

[szerkesztés] Címere

1920–1945: [1] kis változat, [2] közepes változat, [3] nagy változat
1945–1960: [4]
1960–1990: [5]
1990–1992: [6]

[szerkesztés] Története

Csehszlovákia az I. világháború után, 1918 októberében jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamaként. Magába foglalta a mai Csehország és Szlovákia területét, valamint (1945. június 29-ig) Kárpátalját is.

1938-ban Hitler elcsatolta a Szudéta-vidéket és Dél-Szlovákiát Csehszlovákiától, és Németországnak illetve Magyarországnak adta.

1939-ben Tiso (magyarul Tisza) kikiáltotta a Szlovák Köztársaságot. Ezzel megszűnt az önálló Csehszlovákia. Magyarország bevonult Kárpátaljára.

1945-ben Csehszlovákia ismét megalakult. Eduard Beneš kiadott egy dekrétumot, amely alapján a németeket és a magyarokat bűntette a háborúért, és elvette tőlük a csehszlovák állampolgárságot.

1947-ben a kommunisták kerültek hatalomra, köszönhetően annak, hogy szovjet érdekszférában volt Csehszlovákia. Ekkor az ország hivatalos neve: Csehszlovák népköztársaság.

1968-ban a prágaiak felkeltek a kommunista uralom ellen (Prágai tavasz), de a szovjet és több szocialista ország hadserege leverte a felkelést. Az államfőt (Alexander Dubček) menesztették, és egy szovjethű embert ültettek a helyébe.

1989-ben a bársonyos forradalommal, Csehszlovákia demokratikus köztársaság lett. Az államfő: Václav Havel. 1992-ben tárgyalások utján megállapodtak arról, hogy egy évre rá felbomlik Csehszlovákia Cseh- és Szlovák Köztársaságra.

[szerkesztés] Vallások

1991: Római katolikus: 46.4%, Evangélikus: 5.3%, Ateista: 29.5%, egyéb: 16.7%.

[szerkesztés] Lakosság

1991: Lakosság: 15.600.000 fő. Etnikumok: cseh 54,1%, szlovák 31%, morva 8,7%, magyar 3,8%, roma 0,7%

[szerkesztés] Sport

Labdarúgás: 1934-ben és 1962-ben világbajnokok, 1976-ban Európa-bajnokok lettek.

[szerkesztés] Lásd még

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat: