Fehérhegyi csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt. Az 1620 novemberében vívott csata a cseh trón hovatartozását döntötte el. Miután II. Mátyás meghalt, a csehek a pfalzi választófejedelmet, V. Frigyest koronázták királlyá II. Ferdinánd helyett. Amikor Bécset ostromolta, csak Bethlen Gábor sietett a segítségére. Frigyesnek alig akadtak támogatói, mivel a Protestáns Unió a csehek belügyének tekintette a történéseket. Maga Frigyes elkésett a csatából, amely teljes vereséggel zárult.

[szerkesztés] Következmények

A csata következményeként a cseh terüleket átszervezték és örökös tartománnyá tették a Habsburgok.