Barcaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Barcaság (Borzaság, Borzaföld, Barcaföld, Brassó földe, németül: Burzenland) egy földrajzi terület Erdély délkeleti részén, a mai Románia területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Barcasági medencét az Olt kanyarulata és a dél-erdélyi havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.

[szerkesztés] Története

Valószínű, hogy a 11. században az ott lakó bolgár–szláv telepesek közé már magyarok is telepedtek a környező szorosok védelmére. Az országalapítás idején királyi birtok volt, megszervezését II. Endre a Német Lovagrendre bízta.

[szerkesztés] A Német lovagrend a Barcaságban

1211-ben telepítette le a német lovagrend tagjainak egy részét II. András magyar király, kik Európába Hermann von Salza nagymester vezetésével érkeztek. A lovagrend jelentős kiváltáságokat kapott a birtok mellett, várakat emelhetett, cserébe meg kellett, hogy védje az országot a kunoktól. Bár eleinte minden jól ment: a földet benépesítették vallon és német telepesekkel, s megvédték az országot is a kunoktól. Sikereik csúcspontja az volt, amikor havasalföldi kunságot meghódították és azon a tájékon is építettek egy kővárat. De 1224-re sikereik teljében önálló államot akartak alapítani és ezért a királyt elűzte őket seregével.

[szerkesztés] A Barcaság városai

Zárójelben a román, illetve a német név.

[szerkesztés] Magyarság

A barcasági magyarok többsége Brassóban, illetve a Brassó keleti elővárosának is tekinthető Négyfaluban – négy faluból kialakult város –, és a szomszédos Hétfalu régióban, valamint a medence nyugati és északi peremén levő községekben laknak.

[szerkesztés] Források

  • Vajda Tamás: A Német lovagrend szentföldi és erdélyi szereplése
  • Magyar Nagylexikon, Akadémia kiadó
  • Magyarország hadtörténete, Zrínyi Katonai Kiadó

[szerkesztés] Külső hivatkozások