Allegória

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

„A magam részéről szívből utálom az allegóriát, minden formájában ...”
J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk Ura. Előszó.

Allegória görög eredetű szó (αλλος = allos, „más”, αγορευειν = agoreüein, „nyilvánosság számára beszélni”), képletes beszédet, hasonlításon alapuló gondolkodásmódot jelent. Legtöbbször az olyan művészi előadást értjük alatta, amikor az elénk állított ábrázolás, jelenet vagy cselekvő és beszélő személyek mögött valami rejtett jelentést kell gondolnunk.

Az allegóriának tehát mindig kettős jelentése van. Jelenti először magát az ábrázoltat, másodszor pedig ami mögötte rejlik. Ha egy kép azt ábrázolja, hogy Ámor láncon vezet egy oroszlánt, akkor ennek a képnek az első jelentésén kívül, amit az ábrázolás közvetlenül mond, van egy másik jelentése is, hogy a szerelem a legnagyobb erőt is legyőzi.

[szerkesztés] Allegória az irodalomban

Az allegóriát különösen azokban a korokban kedvelik az alkotóművészek, mikor a politikai hatalom üldözései miatt nem mondhatták el nyíltan a gondolataikat. Az allegória mindig megszemélyesít (még az elvont gondolatot is) és mindig eleven jelenetet ad elő, amelyben történik valami - nem tévesztendő össze tehát a szimbólummal. A költemény allegórikus képekben fejti ki mondandóját.Az allegória az egész művön vagy nagyobb szerkezeti egységén végigviszi a megszemélyesítést.

[szerkesztés] Allegória a képzőművészetben

Petőfi megdicsőülése - Zichy Mihály rajza
Petőfi megdicsőülése - Zichy Mihály rajza

A képzőművészetekben is gyakran találkozunk az allegóriával, különösen a keresztény középkorban, melynek vallási eszméit hirdették allegórikus formában a festő- és szobrászművészek.

[szerkesztés] Példák

Allegóriákat írtak a magyar költők is az 1848-as szabadságharc utáni elnyomó időszakban, mint például Tompa Mihály is, A madár fiaihoz és A gólyához című verseiben. A régi költők gyakran ábrázolták például a veszélyben lévő hazát a tengeren hányódó hajónak (Horatius, Alkaiosz). Petőfi Feltámadott a tenger című verse a népek forradalmát festi le háborgó tengerként.

Ugyanakkor a szimbolizmus felé mutat Baudelaire allegórikus verse, az Albatrosz, mely a fedélzetre leszállva ügyetlenül csetlő-botló madarat az életben magát rosszul feltaláló, de képzeletében magasan szárnyaló költőhöz hasonlítja.

A korabeli társadalom számos jelenségét figurázta ki allegórikus formában Jonathan Swift: Gulliver utazásai c. regénye, a szovjet típusú kommunizmus allegórikus megjelenítése található George Orwell: Állatfarm c. kisregényében.