Alpokalja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Alpokalja és a Kisalföld magyarországi területe
Az Alpokalja és a Kisalföld magyarországi területe

Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon és Ausztriában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt.

  • Szűkebb értelmében a Magyarország nyugati részén található hegyvidéki területet jelenti. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegység része, amely földrajzilag Ausztria területére is átnyúlik. Ezért ebben az értelemben az Alpokalja helyett újabban inkább Nyugat-magyarországi peremvidékről beszélnek.
  • A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység ausztriai része Burgenland tartomány egész déli felét, sőt Stájerország keleti dombvidékét is magába foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Domborzat

Az Alpokalja átmenetet képez a Keleti-Alpok és a Kisalföld, illetve a Keleti-Alpok és a Dunántúli-középhegység és Dunántúli-dombság között. Az Alpokalját a Rába, Marcal és Zala völgyei választják el a Dunántúli-középhegység nyugati tagjától, a Bakonytól.

A domborzat jellegzetes középhegységet formáz. Geológiailag az Alpokalja hegycsoportjai főleg kristályos palából és mészkőből állnak. A középhegység legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben (a magyar-osztrák határon) található Írottkő (883 m.)

[szerkesztés] Éghajlat

A táj éghajlata a hegységi területeken szubalpin jellegű. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb tája.

[szerkesztés] Élővilág

A hegyoldalakat sűrű erdők borítják. Jellegzetes erdőlakó fái a tölgy és a bükk, a magasabb hegyeken elsősorban az itt őshonos fenyvesek jellemzőek. Az erdők ritka és védett növénye a ciklámen.

[szerkesztés] Részei

Vendvidéki táj (Kétvölgy)
Vendvidéki táj (Kétvölgy)

Magyarországon:

  • Fertőmelléki-dombság
  • Soproni-medence
  • Soproni-hegység - legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
  • Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel - mészkő, kavics, lösz - fedett dombvidék.)
  • Kőszegi-hegység - legmagasabb pontja: Írottkő, 883 m.
  • Vasi-dombság
  • Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
  • Németújvári-dombság
  • Felső-Rába-völgy
  • Vendvidék
  • Felső-Őrség

Ausztriában:

A Lánzséri-hegység látképe (Lánzsérújfalu, Ausztria)
A Lánzséri-hegység látképe (Lánzsérújfalu, Ausztria)
  • Lajta-hegység (Leithagebirge) legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m.
  • Vulka-medence (Wulkabecken)
  • Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland)
  • Soproni-medence (Ödenburger Becken)
  • Soproni-hegység (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) - legmagasabb ausztriai pontja: 553 m.
  • Rozália-hegység (Rosaliengebirge) - legmagasabb pontja: Heuberg (Rozália-kápolna) 748 m.
  • Bucklige Welt
  • Lánzséri-hegység (Landseer Berge) - legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m.
  • Borostyánkői-hegység (Bernsteiner Gebirge) - legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m.
  • Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) - legmagasabb pontja: Írottkő, 883 m.
  • Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland)
  • Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal)
  • Dobrai-dombvidék (Neuhauser Hügelland) - legmagasabb pontja: 355 m.
  • Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken)
  • Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hügelland)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Magyarország természetjáró tájegységei [1]
  • A nemzetismeret.hu oldal cikke [2]

A Sproni-hegység kőzetanyagahazánk területén a legidősebbek közé tartozó kristályos kőzet.

Más nyelveken