Európai Űrügynökség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Nagyjából 1900 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd euró volt.
Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) a Francia Guyana-ról Kourouból indítják, melyet azért választottak, mert közel található az egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása miatt az egyenlítőnek a legnagyobb a sebesége, tehát ha jó (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsájtáshoz.
A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tagállamok
| Alapítótagok (1975-től) |
| Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Belgium, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc |
| További tagok |
| Finnország, Görögország, Írország, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Ausztria, Portugália |
| Társult tagok |
| Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország |
Az ESA tizenöt eredeti tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország.
1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és elnyerhetnek szerződéseket az ESA-tól.
Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alán a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai [1].
Magyarország és Csehország még a PECS (Plan for European Cooperating State) programjában vesz részt, melynek célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A tagdíj sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Lengyelország és Románia is tervezni a csatlakozást a PECS-hez.
Jelenleg az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia).
[szerkesztés] Központok
[szerkesztés] ESTEC
Az ESTEC (European Space Research and Technology Centre) vagy Európai Űrkutatási és Technológiai Központ az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.
[szerkesztés] ESRIN
Az ESRIN (European Space Research Institute) információs központ, székhelye Frascati, Olaszország.
[szerkesztés] ESOC
Az ESOC (European Space Operations Centre) irányítóközpont, székhelye Darmstadt, Németország. Innen irányítják az európai űreszközök nagyrészét.
[szerkesztés] EAC
Az EAC (European Astronauts Centre) az ESA űrhajós kiképző központja, székhelye Köln, Németország
[szerkesztés] Hordozórakéták
Az ESA hatalmas fejlődésen ment keresztül a teljes hordozórakéta flotta kifejlesztése terén. Az űripar minden területén jelen van. Az ESA flottája hamarosan három féle rakétából áll:
- Ariane-5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
- Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), 2007-től áll az ESA szolgálatába [2]
- Vega – kis hordozórakéta (1.5 tonna 700 km-es pályára), első indítására 2006-ban kerül sor [3]
A korábbi Ariane-1,-2,-3,-4 rakétákat kivonták a forgalomból.
Egy európai-orosz együttmüködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz rakétákat is használni fogja. [4] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa megtakaríthatott így egy rakás pénzt, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költsön. A Szojuz Kourouból sokkal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az egyenlítőhöz.
[szerkesztés] Fontosabb programok
(zárójelben az indítás éve)
[szerkesztés] Befejezett programok
- Helios-program (1973): napkutató szondák.
- Infrared Astronomical Satellite (1983): infravörös csillagászati műhold.
- Spacelab (1983): a Space Shuttle űrrepülőgépek rakterében indítható laboratórium.
- Giotto (1985): üstököskutató űrszonda. Elsőként készített fényképeket a Halley-üstökös magjáról.
- HIPPARCOS (1990): asztrometriai műhold.
- Huygens (1997): 2005-ben szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra és kémiai méréseket végzett. (együttműködés a NASA-val)
- SMART-1 (2003): az első európai holdszonda. Ionmeghajtást tesztelt.
[szerkesztés] Aktív programok
- Hubble űrtávcső (1990): a NASA-val közösen épített űrtávcső.
- Ulysses (1990): napkutató szonda. A Föld keringési síkjából kilépve vizsgálja a Nap pólusait.
- Solar and Heliospheric Observatory (1995): napkutató szonda. Megfigyeléseket végez a Nap belsejével és légkörével kapcsolatban, és vizsgálja a rendszeres napkitöréseket.
- XMM-Newton (1999): röntgencsillagászati űrtávcső.
- Cluster-program (2000): geofizikai program négy hasonló felépítésű műholddal.
- Artemis (2001): kísérleti távközlési műhold.
- Envisat (2002): távérzékelő műhold.
- Mars Express (2003): az első európai marskutató szonda.
- Double Star (2003): Kínával közösen indított műholdak. A napszél és a Föld mágneses terének kölcsöhatását vizsgálják.
- Rosetta (2004): üstökös-kutató szonda, úton a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, ahová várhatóan 2014-ben érkezik meg.
- EGNOS (2004): Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén. Kiegészíti az amerikai ( GPS ) és az orosz (GLONASS) katonai műholdas rendszereket, hogy használhassák őket légi és hajóforgalom irányítási feladataihoz is.
- Venus Express (2005): az első európai űrszonda a Vénuszhoz.
- COROT (2006): exobolygók után kutató csillagászati műhold.
[szerkesztés] Előkészítés alatti vagy tervezett programok
- Columbus (2007): a Nemzetközi Űrállomás európai kutatómodulja.
- Herschel űrtávcső (2008): infravörös csillagászati műhold.
- ExoMars (2013): az első európai marsautó.
- Bepi Colombo (2013): az első európai űrszonda a Merkúrhoz.
- Solar Orbiter (2015): napkutató szonda.


Based on work by