Horvátjárfalu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Horvátjárfalu (szlovákul Jarovce, németül Kroatisch-Jarndorf, horvátul Hrvatski Jandrof) Pozsony városrésze Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Pozsonyi V. járásban. 2001-ben 1199 lakosából 765 szlovák, 244 horvát, 160 magyar, 9 cseh, 6 német volt.

Horvátjárfalu elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül
Horvátjárfalu elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül
Horvátjárfalu temploma
Horvátjárfalu temploma

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Pozsony központjától 6 km-re délre a Duna jobb partján fekszik, ma Pozsony része.


[szerkesztés] Története

A falu területe már a római korban lakott volt, hiszen a szomszédságában a mai Oroszvár helyén feküdt Gerulata katonai határőrtelepülés, a római limes egyik fontos láncszeme. Eredeti neve Bán volt, ami a magyar Bán személynévből való. A települést 1208-ban, mai nevén pedig 1424-ben Jerendorf alakban elmítik először. Ez az első falu az 1409-1410 években pusztító pestisjárványnak és a Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár közötti harcoknak esett áldozatul. A mai település csak a 16. század első felében keletkezett, amikor délről a török elől menekülő horvát családok telepedtek itt le. A községet kezdetben Horvátfalunak hívták. A szomszédságában keletkezett a németek lakta Németjárfalu, mely a köpcsényi uradalom része lett és így később Ausztriához került. A 18. században német és magyar lakosság telepedett le a községben, de még a 20. század elején is 80%-ban horvát lakossága volt. 1910-ben 647, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A falu a trianoni békeszerződés után is Magyarország része maradt. A csehszlovák állam a II. világháború után stratégiai okokra hivatkozva kérte az ún. Pozsonyi hídfő településeinek Csehszlovákiához csatolását. Arra hivatkoztak, hogy a magyar felségterület túlságosan megközelíti Pozsony városát. A település végül a párizsi békeszerződés értelmében 1947. október 15-én került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A csehszlovák államban először Oroszvár helyi igazgatása alá tartozott, majd 1950-ben a Pozsony-vidéki járás része lett. 1972. január 1-jén hivatalosan is Pozsony városához csatolták és ma közigazgatásilag a Pozsonyi V. járáshoz tartozik.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1763 és 1765 között gróf Eszterházy Miklós építtette. A templom először torony nélküli volt, ezt csak 1884-ben építették hozzá. 1945. április 3-án a kivonuló német csapatok a levegőbe repítették és csak 1970-re történt meg a teljes helyreállítása.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Pozsonyi V. járás települései
Flag of Slovakia

Pozsonyligetfalu (Petržalka) · Horvátjárfalu (Jarovce) · Oroszvár (Rusovce) · Dunacsún (Čuňovo)

Más nyelveken