Kommunisták Magyarországi Pártja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi marxista-leninista kommunista párt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megalakulása
A párt az őszirózsás forradalmat követően jött létre 1918. november 24-én. Alapítói voltak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokrata politikusok, a forradalmi szocialisták valamint a Szovjet-Oroszországból hazatérő kommunista hadifoglyok. A párt vezetői közé tartozott Kun Béla, Korvin Ottó, László Jenő, Rudas László és Szamuely Tibor is.
[szerkesztés] A Tanácsköztársaság
1919 februárjában a párt vezetőinek nagy részét letartóztatták, ennek ellenére tömegbefolyása folyamatosan növekedett. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), egyedül nem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az egyesült párt neve a júniusban megtartott kongresszuson először Szocialisták Magyarországi Pártja lett, de ezzel a kommunisták nem értettek egyet (Kun Béla szerint, ez nem fejezi ki, hogy a Kommunista Internacionáléhoz[1] tartozik a Magyar Tanácsköztársaság), végül a közös név a Magyar Szocialista-Kommunista Párt lett.
[szerkesztés] A „fehérterror” időszaka
A Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror idején a két párt szétvált, a KMP tagjainak jelentős része illegalitásba, emigrációba kényszerült. Nagyszámú pártaktivistát azonban letartóztattak. Az ebben az időszakban megalakuló Szovjetunió több hullámban ajánlott fel fogolycserét a magyar vezetésnek, amelyek során mintegy három év leforgása alatt kb. 400 kommunista aktivistát mentett meg a közvetlen pusztulástól. Ezek jelentős része az 1930-as sztálini terror áldozatává vált.
Az illegális KMP 1922-ben újjászerveződött, 1925-ben Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fedőnéven legális pártot alapított, és Bécsben megtartotta I. kongresszusát. A párt ideológiájának középpontjában a proletárdiktatúra teljes megvalósítása állt. Az MSZDP-vel szembeni ellenséges magatartás, valamint a nem megfelelő konspiráció miatti letratóztatások nem tették lehetővé a fennálló rendszerrel szemben való eredményes fellépést.
Az MSZMP-t 1928-ban betiltották, a párt fontosabb vezetőit bebörtönözték. 1932-ben kivégezték a párt két legfelső vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.
A KMP végül 1936-ra alakította ki ideológiai célját, a munkásegységre épülő antifasiszta ellenállás megszervezését. A II. világháborúig terjedő időszakban és a háború idején is vezető szerepet töltött be a fasizmus ellen.
[szerkesztés] Békepárt
1943-ban névleg feloszlatta magát és Békepárt néven alakult újjá, amely a párt felvett, legális elnevezése volt, és 1944-ig volt használatban. Az új név felvételére azért került sor, hogy így a KMP védekezni tudjon az egyre szélesebb körű kommunista-ellenes akciókkal szemben és hatékonyabbá válhasson az antifasiszta egységfront szervezésében. A Békepárt rövidesen bekapcsolódott az antifasiszta erőket összefogó, fegyveres ellenállást szervező Magyar Front tevékenységébe.
[szerkesztés] Átalakulás 1944 után
A KMP 1944-ben az ország szovjet megszállás alatt álló területein visszanyerte legalitását, és Magyar Kommunista Párt (MKP) néven hirdette meg az ország háború utáni helyreállításának saját elképzelései szerinti programját.


Based on work by