II. Assur-nasir-apli

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. Assur-nászir-apli egy kalhui domborművön, Los Angeles County Museum of Art, California
II. Assur-nászir-apli egy kalhui domborművön, Los Angeles County Museum of Art, California

II. Assur-nászir-apli (uralkodott Kr. e. 883Kr. e. 859) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki az apja, II. Tukulti-Ninurta és nagyapja, II. Adad-nirári által kijelölt úton haladva sokat tett Asszíria nagy birodalommá válásáért.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Hódítások

Számos hadjáratot vezetett mind a négy égtáj felé, Urartutól a Zagroszig, de főként nyugat, azaz Szíria és Fönícia irányában. Itt a hatalmas, bőséges ellátmánnyal bíró asszír sereg sorra győzte le az egymással hadakozó fejedelemségeket, mígnem Kr. e. 877-ben elérte a Libanon-hegységet és a Földközi-tengert. Itt a Kr. e. 11. században már I. Tukulti-apil-Ésarra is járt, ám nem hódította meg a térséget. Assur-nászir-apli sem olvasztotta birodalmába a területet, pusztán megelégedett azzal, hogy a környék uralkodói (Türosz, Büblosz, Szidón, Amurrú [Szíria] és a „tengerben lévő Arwad”, azaz Ciprus) gazdag sarccal lássák el, és utána beszedje az adót a vazallusi sorba süllyesztett szomszédoktól.

Assur-nászir-apli korában Asszíria békés viszonyt ápolt Babilóniával.

[szerkesztés] Reformok

II. Assur-nászir-apli csak az Eufráteszig tagozta be birodalmába a területeket, amelyek élére újdonságként tartományi főnököket nevezett ki. Országát minden határánál vazallusok védték a külső fenyegetés ellen.

Ekkoriban alakult ki a zsákmányszerző hadjáratokat felváltó újasszír hódítási stratégia, amely az alábbiakban foglalható össze: a józan megfontolásból adózó kis szomszédokat engedetlenség esetén az elsöprő erejű asszír haderő megtámadta, és vagy engedelmes helyieket helyezett az ellenséges uralkodók helyére, vagy betagozta a birodalomba. (Szúhu Eufrátesz menti városát pl. feliratával ellentétben valószínűleg nem igázta le, ennek ellenére az adót fizetett neki.)

Erre az időszakra egyébként az jellemző, hogy Asszíria a fontos, elsősorban folyóvölgyekben fekvő kereskedelmi csomótpontokat hódította meg (ún. network-birodalom).

II. Assur-nászir-apli nevéhez hadügyi újítások is fűződnek. Az ő idején jelent meg független fegyvernemként a lovasság – igaz, ekkor még pusztán felderítő szerepre kárhoztatva. Ebben az időben állították fel az első műszaki, utász- és árkászalakulatokat, hogy megkönnyítsék a sereg vonulását és az ostromokat. Mindez az erős gazdasági hátországgal párosulva a kor legmodernebb, gyakorlatilag legyőzhetetlen seregévé tette az újasszír haderőt, ami tehetséges hadvezérek vezetése alatt megállíthatatlanul folytatta a terjeszkedést.

Assur-nászir-apli és fegyverhordozója
Assur-nászir-apli és fegyverhordozója

[szerkesztés] Az új főváros

Az asszír király új székhelyet alapított magának, és – I. Tukulti-Ninurtától eltérően – az új főváros még halála után is sokáig töltötte be funkcióját. Ez a város a Tigris és a Felső-Záb találkozásánál fekvő hajdani vidéki igazgatási központ, Kalhu (ma Tell-Nimrúd) lett. Építtetett magának egy hatalmas palotát, ami az óváros helyén felépült fellegvárban helyezkedett el számos templom és más királyi lakhely környezetében. A nagyarányú építkezés Kr. e. 878-ban kezdődött, és 15 évig tartott. A város átadását rendkívül fényes ünnepségek kísérték, melyeken majdnem 70 000 alattvalót láttak vendégül tíz napon keresztül.

Assur-nászir aplit fia, III. Sulmánu-asarídu követte a trónon, aki méltó örökösének bizonyult.

[szerkesztés] Források

Előző uralkodó:
II. Tukulti-Ninurta
Asszír
király

883 – 859
II. Assur-nászir-apli domborműve Kalhuból Következő uralkodó:
III. Sulmánu-asarídu