Cserkészet Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cserkész szobor Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren
Cserkész szobor Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren

Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását: 1910-ben alakultak az első cserkészcsapatok, és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá (bár a csapatok jelentős része illegalitásban folyamatosan működött). Az alakuló ülésén csak a „szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint az ő feladatuk volt a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” (1940-től a zsidótörvények okán: „kizárólag krisztusi világnézetű”) ifjak nevelése.

A magyar cserkészmozgalom számára óriási lehetőség volt, hogy az első világháborúban tönkretett, szétszabdalt Magyarország nyerte az 1933-as dzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében 30.000 cserkész táborozott, vendégül látták Baden Powell-t és Horthy Miklós kormányzót is. A mozgalom feje, a magyar főcserkész a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál volt. A háború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni az "angolbarát" cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente- és Őrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idejük.

A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat. A konkurens cserkészek munkáját a belügyi hatóság nyílt és titkos állambiztonsági eszközökkel akadályozta. 1946. július 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnökének segítségével elérték, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök betiltsa a "fasisztabarát" ifjúsági egyesületeket, köztük a Magyar Cserkészszövetséget. Július 22-én megalakult az új összetételű, kevésbé vallásos és kezelhetőbb vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.

Eközben megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére az MKP-vezetés 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta: Surányi László mellett számosan – köztük Olti Vilmos, a Mindszenty- és Rajk-per vérbírója és Szabolcsi Miklós kalandos életű irodalomtörténész – végeztek fellazító tevékenységet a cserkészeknél. Így könnyű volt félreállítaniuk a legendás cserkészvezető Karácsony Sándort, és a csak korlátozott együttműködést vállaló Jánosi Sándor országos vezért. Surányi olyan sikeres oldotta meg a beépülést, hogy 1948. június 27-én ő került a főcserkészi székbe.

1948 nyarának végén, a csillebérci Úttörő Köztársaság és az úttörővasút első szakaszának avatásán került sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésének aktusára. A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt. Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.

A rendszerváltás után sorra alakultak újjá a cserkészcsapatok - mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet.

A cserkészmozgalom és az úttörőszövetség rövid vetélkedését, majd egyesülését a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) mozgalomtörténeti szakosztálya nemrég tanulmányban tárta fel, melyet 2006 márciusában vitattak meg.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Magyar Cserkészszövetség felépítése

Fő szócikk: Magyar Cserkészszövetség

A Magyar Cserkészszövetség 11 kerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki az ún. szakágakat, pl. vizicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A vezetők differenciált képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezető-vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek - képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

[szerkesztés] Cserkész média

  • Úságok
    • Magyar Cserkész (havilap)
    • Vezetők Lapja
  • Internet
    • honlapok
      • www.cserkesz.hu (MCSSZ hivatalos honlapja)
      • kerületek honlapjai: www.cserkesz.hu/(kerületszám)ker/
      • csapatok honlapjai:www.cserkesz.hu/csapatszám/
    • levelezőlisták

[szerkesztés] Cserkész fogadalom, törvény, jelmondat, köszöntés

A cserkészet 1907-es születése óta a világ összes cserkésze fogadalmat tesz, hogy megfelel a cserkészet eszméinek és betartja a cserkésztörvényt. A fogadalom szövege: Én .... fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. A cserkész fogadalom és a törvények pontos szövege országról-országra változik, de meg kell hogy feleljen a Cserkész Világszövetség (WOSM) elvárásainak.

A cserkész jelmondatot - Légy résen! - számtalan nyelven több millió cserkész használja 1907-óta. A cserkészek egymással bal kézzel fognak kezet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve. Ez a három ujj jelképezi kötelességeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben.

A magyar cserkészek sajátossága a Jó munkát! köszönés. Minden cserkész tudatosan végrehajt naponta egy "jótettet".

A cserkészegyenruha nadrágból, övből, ingből, nyakkendőből és kalapból áll. A magyar cserkészek nyakkendője zöld színű, ingükön a háromszögű Hungária-jelvény jelzi magyarságukat.

[szerkesztés] Cserkészinduló

Szövegét írta: Sík Sándor
Zenéjét szerezte: Turry Peregrin

"Fiúk fel a fejjel, a harsona zeng,
Álljunk csatasorba vidáman.
Ránk vár a világ, ez a harc a mienk,
Katonái vagyunk valahányan.
Jó fegyverünk izmos karunk,
Égő szemünk, vidám dalunk.
Amerre nézünk, megterem
A győzelem, a győzelem.

Fiúk fel a fejjel, az óra közel,
Kel a magyar éjben a hajnal,
Most kell az erős kar, a férfiú-mell,
Ezeréves acél-akarattal.
Zúg, mint a harci trombita:
A Lomnic és a Hargita,
Értünk kiált, felénk süvölt
Az ősi föld, a drága föld.

Szabadba fiúk! A nap arca nevet,
Ott pezsdül a friss, tüzes élet.
Járjuk be a mezőt, meg a rengeteget,
Szabad ott a szabadban a lélek!
Ott szemben, szívben tiszta láng,
S az Isten arca néz le ránk.
Lehelletén ott megterem
Erő, szabadság, győzelem!"

[szerkesztés] A magyar cserkésztörvény tíz pontja

  1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
  2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
  3. A cserkész ahol tud, segít.
  4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
  5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
  6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.
  7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
  8. A cserkész vidám és meggondolt.
  9. A cserkész takarékos.
  10. A cserkész testben és lélekben tiszta.

[szerkesztés] Híres magyar cserkészek

[szerkesztés] Források

  1. ^ Gergely Attila: Felfedező vagy tudós?, Hadtudomány XI. évf. 3. szám, 2001. szeptember (letöltve: 2007.01.27.)
  2. ^ „...megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” - Javorniczky István beszélgetése Andorka Rudolffal, Századvég Kiadó (letöltve: 2007.01.27.)
  3. ^ Bodnár Gábor Meghalt, Vezetők Lapja (Külföldi Magyar Cserkészszövetség) 1997/85 (letöltve: 2007.01.27.)
  4. ^ Jancsó Miklós, 19562006.hu (letöltve: 2007.01.27.)
  5. ^ A bizalomra vigyázni kell, Manager Magazin 2006/5 (letöltve: 2007.01.27.)
  6. ^ Sinkovits Imre életrajza, Színészkönyvtár (letöltve: 2007.01.27.)
  7. ^ Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye - Emberebb ember, magyarabb magyar, museum.hu (letöltve: 2007.01.27.)
  8. ^ Török Bálint: Értjük-e Teleki Pál nagyságát? - Gondolatok Ablonczy Balázs tanulmányai olvastán, Magyar Szemle X. 5-6., 2001. június (letöltve: 2007.01.27.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások