Japán naptár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
1873. január 1-je óta Japán a Gergely-naptárat is használja, japán hónapnevekkel és javarészt fix ünnepnapokkal. A 1873 elötti rendszer a kínai naptáron alapszik és mai napig használják hivatalos ügyekben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Évek
Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:
- A nyugati időszámítás (西暦, szeireki)
- A japán korszakok nevei alapján (年号, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
- A Birodalmi Év szerint (皇紀, kóki) Dzsimmu császár mítikus államalapításától számított (időszámításunk elött 660)
Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a birodalmi naptárat 1873-tól a Második világháború végéig használták.
[szerkesztés] Nengó
A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk elött 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化改新). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.
[szerkesztés] A nengó használata a múltban
A Meidzsi korszak elött udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvan éves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is. A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅 jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciuszi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同), Konin (弘仁) és Tencso (天長). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.
[szerkesztés] Nengó a modern Japánban
A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.
A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁), így Sóva Császár (昭和天皇) néven említhető. A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a poszthumusz neve.
A korszak első évét (元年 gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel : Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban : Heiszei 2.
[szerkesztés] Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között
Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948:
1926 − 1 = 1925, majd 1925 + 23 = 1948.
[szerkesztés] Japán nengó korszakok nevei
- 645 大化 Taika
- 650 白雉 Hakucsi
- 686 朱鳥 Sucsó
- 701 大宝 Taihó
- 704 慶雲 Keiun
- 708 和銅 Wadó
- 715 霊亀 Reiki
- 717 養老 Jóró
- 724 神亀 Dzsinki
- 729 天平 Tenpjó
- 749 天平感宝 Tenpjó-kanpó
- 749 天平勝宝 Tenpjó-sóhó
- 757 天平宝字 Tenpjó-hódzsi
- 765 天平神護 Tenpjó-Dzsingo
- 767 神護景雲 Dzsingo-keiun
- 770 宝亀 Hóki
- 781 天応 Tenó
- 782 延暦 Enrjaku
- 806 大同 Daidó
- 810 弘仁 Kónin
- 824 天長 Tencsó
- 834 承和 Dzsóva vagy Sóva vagy Szóva
- 848 嘉祥 Kadzsó
- 851 仁寿 Nindzsu
- 854 斉衡 Szaikó
- 857 天安 Tennan
- 859 貞観 Dzsógan
- 877 元慶 Gangjó vagy Gankjó vagy Genkei
- 885 仁和 Ninna
- 889 寛平 Kanpjó
- 898 昌泰 Sótai
- 901 延喜 Engi
- 923 延長 Encsó
- 931 承平 Dzsóhei vagy Sóhei
- 938 天慶 Tengjó
- 947 天暦 Tenrjaku
- 957 天徳 Tentoku
- 961 応和 Óva
- 964 康保 Kóhó
- 968 安和 Anna
- 970 天禄 Tenroku
- 973 天延 Ten'en
- 976 貞元 Dzsógen (első)
- 978 天元 Tengen
- 983 永観 Eikan
- 985 寛和 Kanna
- 987 永延 Eien
- 988 永祚 Eiszo
- 990 正暦 Sórjaku vagy Dzsórjaku vagy Sóreki
- 995 長徳 Csótoku
- 999 長保 Csóhó
- 1004 寛弘 Kankó (korszak)
- 1012 長和 Csóva (korszak)
- 1017 寛仁 Kannin
- 1021 治安 Dzsian
- 1024 万寿 Mandzsu
- 1028 長元 Csógen
- 1037 長暦 Csórjaku
- 1040 長久 Csókjú
- 1044 寛徳 Kantoku
- 1046 永承 Eisó (első) vagy Eidzsó vagy Jódzsó
- 1053 天喜 Tengi
- 1058 康平 Kóhei
- 1065 治暦 Dzsirjaku
- 1069 延久 Enkjú
- 1074 承保 Dzsóhó
- 1077 承暦 Dzsórjaku vagy Sórjaku vagy Sóreki
- 1081 永保 Eihó
- 1084 応徳 Ótoku
- 1087 寛治 Kandzsi (korszak)
- 1094 嘉保 Kahó
- 1096 永長 Eicsó
- 1097 承徳 Dzsótoku vagy Sótoku
- 1099 康和 Kóva (első)
- 1104 長治 Csódzsi
- 1106 嘉承 Kadzsó vagy Kasó vagy Kaszó
- 1108 天仁 Tennin (korszak)
- 1110 天永 Tenei
- 1113 永久 Eikjú
- 1118 元永 Genei
- 1120 保安 Hóan
- 1124 天治 Tendzsi
- 1126 大治 Daidzsi vagy Taidzsi
- 1131 天承 Tensó (első) vagy Tendzsó
- 1132 長承 Csósó vagy Csódzsó
- 1135 保延 Hóen
- 1141 永治 Eidzsi
- 1142 康治 Kódzsi (első)
- 1144 天養 Tenjó
- 1145 久安 Kjúan
- 1151 仁平 Ninpei vagy Ninpjó
- 1154 久寿 Kjúdzsu
- 1156 保元 Hógen
- 1159 平治 Heidzsi
- 1160 永暦 Eirjaku
- 1161 応保 Óhó
- 1163 長寛 Csókan
- 1165 永万 Eiman
- 1166 仁安 Ninnan
- 1169 嘉応 Kaó
- 1171 承安 Dzsóan
- 1175 安元 Angen
- 1177 治承 Dzsisó vagy Dzsidzsó
- 1181 養和 Jóva
- 1182 寿永 Dzsuei
- 1184 元暦 Genrjaku
- 1185 文治 Bundzsi
- 1190 建久 Kenkjú
- 1199 正治 Sódzsi
- 1201 建仁 Kennin
- 1204 元久 Genkjú
- 1206 建永 Kenei
- 1207 承元 Dzsógen
- 1211 建暦 Kenrjaku
- 1213 建保 Kenpó (korszak)
- 1219 承久 Dzsókjú
- 1222 貞応 Dzsóó (első)
- 1224 元仁 Gennin
- 1225 嘉禄 Karoku
- 1227 安貞 Antei
- 1229 寛喜 Kanki vagy Kangi
- 1232 貞永 Dzsóei
- 1233 天福 Tenpuku
- 1234 文暦 Bunrjaku
- 1235 嘉禎 Katei
- 1238 暦仁 Rjakunin
- 1239 延応 Enó
- 1240 仁治 Nindzsi
- 1243 寛元 Kangen
- 1247 宝治 Hódzsi
- 1249 建長 Kencsó
- 1256 康元 Kógen
- 1257 正嘉 Sóka
- 1259 正元 Sógen
- 1260 文応 Bunó
- 1261 弘長 Kócso
- 1264 文永 Bunei
- 1275 建治 Kendzsi
- 1278 弘安 Kóan (első)
- 1288 正応 Sóó
- 1293 永仁 Einin
- 1299 正安 Sóan
- 1302 乾元 Kengen
- 1303 嘉元 Kagen
- 1306 徳治 Tokudzsi
- 1308 延慶 Enkei vagy Enkjó
- 1311 応長 Ócsó
- 1312 正和 Sóva (első)
- 1317 文保 Bunpó
- 1319 元応 Genó
- 1321 元亨 Genkjó vagy Genkó
- 1324 正中 Sócsú
- 1326 嘉暦 Karjaku
- 1329 元徳 Gentoku
- 1331 元弘 Genkó
- 1334 建武 Kemmu vagy Kenmu
Déli udvar
- 1336 延元 Engen
- 1340 興国 Kókoku
- 1346 正平 Sóhei
- 1370 建徳 Kentoku
- 1372 文中 Buncsú
- 1375 天授 Tendzsu
- 1381 弘和 Kóva
- 1384 元中 Gencsú (Gencsú 9 Meitoku 3 lett az egyesítés után)
Északi udvar
- 1332 正慶 Sókei
- 1333 (Az északi udvar nem létezett 1333 és 1336 között)
- 1338 暦応 Rjakuó
- 1342 康永 Kóei
- 1345 貞和 Dzsóva
- 1350 観応 Kanó vagy Kannó
- 1352 文和 Bunna
- 1356 延文 Enbun
- 1361 康安 Kóan (második)
- 1362 貞治 Dzsódzsi
- 1368 応安 Óan
- 1375 永和 Eiva
- 1379 康暦 Kórjaku
- 1381 永徳 Eitoku
- 1384 至徳 Sitoku
- 1387 嘉慶 Kakei
- 1389 康応 Kóó
- 1390 明徳 Meitoku
Egyesítés
- 1394 応永 Óei
- 1428 正長 Sócsó
- 1429 永享 Eikjó
- 1441 嘉吉 Kakicu
- 1444 文安 Bunnan
- 1449 宝徳 Hótoku
- 1452 享徳 Kjótoku
- 1455 康正 Kósó
- 1457 長禄 Csóroku
- 1460 寛正 Kansó
- 1466 文正 Bunsó
- 1467 応仁 Ónin
- 1469 文明 Bunmei
- 1487 長享 Csókjó
- 1489 延徳 Entoku
- 1492 明応 Meió
- 1501 文亀 Bunki
- 1504 永正 Eishó
- 1521 大永 Daiei
- 1528 享禄 Kjóroku
- 1532 天文 Tenbun vagy Tenmon
- 1555 弘治 Kódzsi
- 1558 永禄 Eiroku
- 1570 元亀 Genki
- 1573 天正 Tensó - a korszak vevét Oda Nobunaga sugallta
- 1592 文禄 Bunroku
- 1596 慶長 Keicsó
- 1615 元和 Genna
- 1624 寛永 Kanei
- 1644 正保 Sóhó
- 1648 慶安 Keian
- 1652 承応 Dzsóó (második)
- 1655 明暦 Meireki
- 1658 万治 Mandzsi
- 1661 寛文 Kanbun
- 1673 延宝 Enpó
- 1681 天和 Tenna
- 1684 貞享 Dzsókjó
- 1688 元禄 Genroku
- 1704 宝永 Hóei
- 1711 正徳 Sótoku
- 1716 享保 Kjóhó
- 1736 元文 Genbun
- 1741 寛保 Kanpó
- 1744 延享 Enkjó
- 1748 寛延 Kanen
- 1751 宝暦 Hóreki
- 1764 明和 Meiva
- 1772 安永 Anei
- 1781 天明 Tenmei
- 1789 寛政 Kanszei
- 1801 享和 Kjówa
- 1804 文化 Bunka
- 1818 文政 Bunszei
- 1830 天保 Tenpó
- 1844 弘化 Kóka korszak
- 1848 嘉永 Kaei
- 1854 安政 Anszei
- 1860 万延 Manen
- 1861 文久 Bunkjú
- 1864 元治 Gendzsi
- 1865 慶応 Keió
- 1868 明治 Meidzsi
- 1912 大正 Taisó korszak
- 1926 昭和 Sóva (második)
- 1989 平成 Heiszei
A császárok személyes nevének listája itt található : Japán császárainak listája.
[szerkesztés] Történelmi korszakok
Fontos kiemelni, hogy a nengó korszakok mellett létezik egy történelmi perspektívájú besorolás is.
| Dátum | Korszak | Alkorszak |
|---|---|---|
| i. e. 30000 - i. e. 10000 | Japán kőkorszak | |
| i. e. 10000 - i. e. 300 | Dzsómon korszak | |
| i. e. 900 - körülbelül i. sz. 250 | Jajoi korszak | |
| körülbelül 250 - 538 | Kofun korszak | |
| 538 - 710 | Aszuka korszak | |
| 710 - 794 | Nara | |
| 794 - 1185 | Heian korszak | |
| 1185 - 1333 | Kamakura korszak | |
| 1333 - 1336 | Kemmu restauráció | |
| 1336 - 1392 | Muromacsi korszak | Nanboku-cso |
| 1392 - 1573 | Szengoku korszak | |
| 1573 - 1603 | Azucsi-Momojama korszak | |
| 1600 - 1867 | Edo korszak | |
| 1868 - 1912 | Meiji | |
| 1912 - 1926 | Taisó korszak |
[szerkesztés] Hónapok
A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap, és így tovább. A számot a -gacu (hónap) szóval toldják meg:
- Január - 一月 (icsigacu)
- Február - 二月 (nigacu)
- Március - 三月 (szangacu)
- Április - 四月 (sigacu)
- Május - 五月 (gogacu)
- Június - 六月 (rokugacu)
- Július - 七月 (sicsigacu)
- Augusztus - 八月 (hacsigacu)
- Szeptember - 九月 (kugacu)
- Október - 十月 (dzsūgacu)
- November - 十一月 (dzsūicsigacu)
- December - 十二月 (dzsūnigacu)
Emellett minden hónapnak van egy hagyomános neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például yayoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.
A hónap neve: (kiejtés, szó szerinti jelentés)
- Január - 睦月 (mucuki, gyengédség hónap)
- Február - 如月 vagy 衣更着 (kiszaragi vagy kinuszaragi, ruhaváltás)
- Március - 弥生 (jajoj, új élet)
- Április - 卯月 (uzuki, u-no-hana hónap; az u-no-hana egy virág, a Deutzia fajból)
- Május - 皐月 vagy 早月 vagy 五月(szacuki, gyors hónap)
- Június - 水無月 (minacuki, a víz hónapja)
- Július - 文月 (fumizuki, könyv hónap)
- Augusztus - 葉月 (hazuki, levél hónap)
- Szeptember - 長月 (nagacuki, hosszú hónap)
- Október - 神無月 (kaminazuki vagy kannazuki, hónap istenek nélkül), 神有月 vagy 神在月 (kamiarizuki, hónap istenekkel – csak a Izumo tarományban használatos, ahol úgy vélik hogy az istenek októberben az Izumo szentélynél gyülnek összze).
- November - 霜月 (simocuki, jégvirág hónap)
- December - 師走 (sivaszu, pap futás; elnevezését az év végi áldozatait és imáit végző papról kapta)
[szerkesztés] A hónap felosztásai
Japán a nyugati naptárral összahangolt hét napos heteket tart. A hét napos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak némely nyugat európai országban használatos nevekkel (lásd táblázat). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcs szerepet töltött abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).
| Japánul | Kiejtés | Elem | Angolul | Magyarul |
|---|---|---|---|---|
| 日曜日 | nicsijobi | Nap | Sunday | Vasárnap |
| 月曜日 | gecujobi | Hold | Monday | Hétfő |
| 火曜日 | kajobi | Tűz | Tuesday | Kedd |
| 水曜日 | szuijobi | Víz | Wednesday | Szerda |
| 木曜日 | mokujobi | Fa | Thursday | Csütörtök |
| 金曜日 | kin'jobi | Fém | Friday | Péntek |
| 土曜日 | dojobi | Föld | Saturday | Szombat |
Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬). Az első dzsódzsun (上旬); a második, csúdzsun (中旬); az utolsó, gedzsun (下旬). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például "a hőmérséklet tipikus Április dzsódzsunjára"; "a törvénytervezetről e hó gedzsunja közben szavaznak."
[szerkesztés] A hónap napjai
A hónap minden napjának külön neve van :
| 1 | 一日 | cuitacsi (néha icsidzsicu) | 17 | 十七日 | dzsúsicsinicsi |
| 2 | 二日 | fucuka | 18 | 十八日 | dzsúhacsinicsi |
| 3 | 三日 | mikka | 19 | 十九日 | dzsúkunicsi |
| 4 | 四日 | jokka | 20 | 二十日 | hacuka (néha nidzsúnicsi) |
| 5 | 五日 | icuka | 21 | 二十一日 | nidzsúicsinicsi |
| 6 | 六日 | muika | 22 | 二十二日 | nidzsúninicsi |
| 7 | 七日 | nanoka, nanuka | 23 | 二十三日 | nidzsúszannicsi |
| 8 | 八日 | jóka | 24 | 二十四日 | nidzsújokka |
| 9 | 九日 | kokonoka, kokonuka | 25 | 二十五日 | nidzsúgonicsi |
| 10 | 十日 | tóka | 26 | 二十六日 | nidzsúrokunicsi |
| 11 | 十一日 | dzsúicsinicsi | 27 | 二十七日 | nidzsúsicsinicsi |
| 12 | 十二日 | dzsúninicsi | 28 | 二十八日 | nidzsúhacsinicsi |
| 13 | 十三日 | dzsúszannicsi | 29 | 二十九日 | nidzsúkunicsi |
| 14 | 十四日 | dzsújokka | 30 | 三十日 | szandzsúnicsi |
| 15 | 十五日 | dzsúgonicsi | 31 | 三十一日 | szandzsúicsinicsi |
| 16 | 十六日 | dzsúrokunicsi | |||
A hagyományos naptár szerint harmincadika volt a hónap utolsó napja, és még használatos a 晦日 miszoka elnevezés, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日 omiszoka (szó szerint "a nagy harmincadik nap"), és ez ma is használatos.
[szerkesztés] Nemzeti ünnepek
Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.
| Dátum | Neve | Japán neve | Kiejtés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Japán Új év | 元日 | Gandzsicu |
| Január második hétfője | Felnőttéválás napja | 成人の日 | Szeidzsin no hi |
| Február 11. | Nemzet alapítás napja† | 建国記念の日 | Kenkoku kinen no hi |
| Március 20. vagy 21. | Tavaszi napéjegyenlőség | 春分の日 | Sunbun no hi |
| Április 29. | Sóva nap * | 昭和の日 | Sóva no hi |
| Május 3. | Az Alkotmány Napja * | 憲法記念日 | Kenpó kinenbi |
| Május 4. | Zöld nap * | みどりの日 | Midori no hi |
| Május 5. | Gyermeknap * | 子供の日 | Kodomo no hi |
| Július harmadik hétfője | Tenger nap | 海の日 | Umi no hi |
| Szeptember harmadik hétfője | Idősek tiszteletének napja | 敬老の日 | Keiró no hi |
| Szeptember 23. vagy 24. | Őszi napéjegyenlőség | 秋分の日 | Súbun no hi |
| Október második hétfője | Egészség és sport napja | 体育の日 | Taiiku no hi |
| November 3. | Kultúra napja | 文化の日 | Bunka no hi |
| November 23. | Hálaadás a munkáért nap | 勤労感謝の日 | Kinró kansa no hi |
| December 23. | A császár születésnapja | 天皇誕生日 | Tennó tandzsóbi |
† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsimmu császár Japánt i. e. 660
* A japán arany-hét része
[szerkesztés] A japán nemzeti ünnepek alakulása
- 1948 – A következő ünnepeket vezették be : Új Év napja, Felnőttéválás napja , Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
- 1966 – Egészség és sport napja a 1964. évi tokiói olimpiai játékok emlékére lett bevezetve. A tavaszi napéjegyenlőség is ekkor lett nemzeti ünnep.
- 1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
- 1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapja átnevezésre került Zöld nappá.
- 2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度 Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve : Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban October 10). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
- 2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007.-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
- 2009 – Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.
[szerkesztés] Szezonális napok
Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二十四節気 Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑節). 72 Kó (七十二候 Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.
[szerkesztés] 24 Szekki
- Rissun (立春): Február 4. – tavasz kezdete
- Uszui (雨水): Február 19.
- Keicsicu (啓蟄): Március 5. – felébrednek a téli álmot alvó rovarok
- Sunbun (春分): Március 20. – tavaszi napéjegyenlőség, tavasz közepe
- Szeimei (清明): Április 5.
- Kokuu (穀雨): Április 20.
- Rikka (立夏): Május 5. – nyár kezdete
- Sóman (小満): Május 21.
- Bósu (芒種): Június 6.
- Gesi (夏至): Június 21. – nyári napforduló, nyár közepe
- Sóso (小暑): Július 7.
- Taiso (大暑): Július 23.
- Rissú (立秋): Augusztus 7. – ősz kezdete
- Soso (処暑): Augusztus 23.
- Hakuro (白露): Szeptember 7.
- Súbun (秋分): Szeptember 23. – őszi napéjegyenlőség, ősz közepe
- Kanro (寒露): Október 8.
- Sókó (霜降): Október 23.
- Rittó (立冬): November 7. – tél kezdete
- Sósecu (小雪): November 22.
- Taisecu (大雪): December 7.
- Tódzsi (冬至): December 22. – téli napforduló, tél közepe
- Sókan (小寒): Január 5. – másik nevén 寒の入り (Kan no iri)
- Daikan (大寒): Január 20.
A dátumok ±1 nappal változhatnak. Lásd még a kínai Jieqit.
[szerkesztés] Zasszecu
| Nap | Kandzsi | Romadzsi | Magyar átírás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Január 17 | 冬の土用 | Fuyu no doyō | Fuju no dojó | |
| Február 3 | 節分 | Setsubun | Szecubun | Egyik definíció szerint a Russun előestje. |
| Március 21 | 春社日 | Haru shanichi | Haru sanicsi | más néven 春社 (Harusa, Sunsa). |
| Március 18 – Március 24. | 春彼岸 | Haru higan | Haru higan | Sunbun körüli hét nap |
| Április 17 | 春の土用 | Haru no doyō | Haru no dojó | |
| Május 2 | 八十八夜 | Hachijū hachiya | Hacsidzsú hacsija | Szó szerint 88 éjszaka (Rissun óta) |
| Június 11 | 入梅 | Nyūbai | Nyúbai | Szó szerint belép a cuju, azaz monszún, az esős évszak |
| Július 2 | 半夏生 | Hangeshō | Hangesó | A 72 Kó egyike. Egyes területeken 5 nap szabadságot kapnak a földművelők. |
| Július 15 | 中元 | Chūgen | Csúgen | Néha Zassecunak számít. |
| Július 20 | 夏の土用 | Natsu no doyō | Nacu no dojó | |
| Szeptember 1 | 二百十日 | Nihyaku tōka | Nihjaku tóka | Szó szerint 210 nap (Rissun óta). |
| Szeptember 11 | 二百二十日 | Nihyaku hatsuka | Nihjaki hacuka | Szó szerint 220 nap. |
| Szeptember 20 – Szeptember 26. | 秋彼岸 | Aki higan | Aki higan | |
| Szeptember 22 | 秋社日 | Aki shanichi | Aki sanicsi | Más néven 秋社 (Akisa, Súsa). |
| Október 20 | 秋の土用 | Aki no doyō | Aki no dojó |
Sanicsi dátumok akár ±5 nappal is változhatnak.. A Csúgen fix napon van. Minden más nap változhat ±1 nappal.
Néhány zasszecu több évszakban is van :
- Szecubun (節分) Az évszakok (Rissun, Rikka, Risú és Rittó) beköszöntése előtti nap, általában a Rissun elötti nap.
- Doyó (土用) az évszakok elötti 18 napot jelenti.
- Higan (彼岸) ősz és tavasz középső hét napját jelenti. Sunbun a tavaszi hét nap közepén van és ennek megfelelően Súbun az őszi időszak közepe.
[szerkesztés] Szezonális fesztiválok
Az alábbiak a szezonális fesztiválok (japánul 節句 szekku, illetve 五節句 go szekku). A szekkuk hivatalos ünnepnapok voltak az Edo korszakban.
- Január 7. (1/7) – 人日 (Dzsindzsicu), 七草の節句 (Nanakusza no szekku) A hét gyógynövény ünnepe
- Március 3. (3/3) – 上巳 (Dzsósi, Dzsómi), 桃の節句 (Momo no szekku)
- 雛祭り (Hina macuri), Lányok napja.
- Tango (端午): Május 5. (5/5)
- 端午の節句 (Tango no szekku), 菖蒲の節句 (Ayame no szekku)
- Fiúk Napja, átfedésben van a Gyermekek Napjával.
- Július 7. (7/7) – 七夕 (Sicsiszeki, Tanabata), 星祭り (Hosi macuri )
- Szeptember 9. (9/9) – 重陽 (Csóyó), 菊の節句 (Kiku no szekku)
Nem szekku:
- Január 1. – Japán Új Év
- Augusztus 15. – Obon
- December 31. – Ómiszoka
[szerkesztés] Április elseje
Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, ezen túl gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.
[szerkesztés] Lásd még
- Naptár
- Kínai naptár
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Japán naptár táblázatok, asztrológiai jelek, kandzsi, hiragana, romadzsi írással és angol nyelven,
- A japán naptár történelme. A japán Országgyűlés könyvtárának honlapja
- A hold naptár Japánban
- Kojomi no page Japán nyelvű oldal
- Kojomi no hanasi Japán nyelvű oldal
- Rokujó számológép Japán nyelvű oldal
- Gergely naptár dátumait Japán dátumokká alakítja
- NengoCalc (eszköz a japán naptárak közötti átszámításra)
- Egy másik eszköz a japán naptárak közötti átszámításra


Based on work by