Benedek Marcell

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia

A Magyar Irodalmi Lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Lukács Györgygyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Főbb művei

  • Vulkán (Bp., 1918)
  • A francia regény a XIX. században (Bp., 1922)
  • Ady-breviárium (Bp., 1924)
  • A modern magyar irodalom (Bp., 1924)
  • Hamlet tanár úr (Bp., 1928)
  • Irodalmi Lexikon (Bp., 1927.)
  • A francia irodalom története (Bp., 1928)
  • Délsziget - avagy a magyar irodalom története (Bp., 1929)
  • Az olvasás művészete (Bp., 1957)
  • Kis könyv a versről (Bp., 1960),
  • Kis könyv a drámáról (Bp., 1964)
  • Kis könyv a regényről (Bp., 1965).
  • Irodalmi hármaskönyv (Bp., 1966) címmel a fentiek közös kötetben is megjelentek.
  • Az önéletrajzszerű Vulkán az első világháború előtti radikális fiatalság nemzedékregénye.

[szerkesztés] Műfordításai

Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra: G. B. Shaw, Anatole France, Victor Hugo, Guy de Maupassant, Honoré de Balzac, Romain Rolland, Roger Martin du Gard stb. műveinek fordítása mellé felsorakozik három verses Racine-tragédia, az Andromache; Berenice és Mithridates; Corneille Polyeucte-je és Rabelais Gargantuájának szemelvényes fordítása.

[szerkesztés] Díjai

[szerkesztés] Szakirodalom

Benedek István: Benedek Marcell (Bp., Magvető Kk., 1997) --- A könyv hosszú rélszleteket tartalmaz B.M. műveiből: antológiaként haználható.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még