Giordano Bruno

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Giordano Bruno
Giordano Bruno

Giordano Bruno (kiejtése [ʤorˈdaːno ˈbruːno], Nola, 1548Róma, 1600) olasz gondolkodó, filozófus, vándorhumanista, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

1548-ban született a Nápoly közelében fekvő Nola városában(korabeli térkép). Hosszú inkvizíciós eljárás után 1600 virágvasárnapján a katolikus egyház veszedelmes eretneknek nyilvánítva, elevenen elégettette Rómában, a Campo de' Fiorin.

Bruno erősen vallásos családba született, s az éles eszű fiút fiatalon felvették a Domonkos rendbe, ekkor vette fel az eredeti Filippo helyett a Giordano nevet. 1572-ben, 24 évesen pappá szentelték. Nézetei miatt már 1578-ban menekülnie kell hazájából, bejárta Európát, dolgozott nyomdászként is, de több egyetemen tanárként.

Életét végigkísérte a világ nagy filozófiai problémáinak boncolgatása, elemzése. Elmélkedéseit élő eladások során és közel húsz év alatt sok kiadványban ismertette az érdeklődőkkel. Legnagyobb felháborodást az egyház részéről az a kijelentése keltette (többszáz évvel megelőzve korát), hogy a kor kezdetleges optikai eszközeivel is jól látható csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. Olaszul és latinul írt, de nem csak filozófiai műveket, hanem színdarabokat, verseket is.

[szerkesztés] Főbb művei

Kivégzésének a helyén lévő emlékszobra a  Campo de' Fiori tér Romában
Kivégzésének a helyén lévő emlékszobra a Campo de' Fiori tér Romában
Olaszul
Clavis magna, Lyon: 1581
Il candelaio, Paris: 1582
De umbris idearum, Paris: 1582
Spaccio de la bestia trionfante, London: 1584
De la causa, principio ed uno, Párizs: 1584
Cena de le ceneri, London: 1584
De l'infinito, Universo e Mondi, London: 1585
De gl'heroici furori, Párizs: 1585
De immenso, innumerabilibus seu de universo et mundis, Frankfurt: 1591
Summa terminorum metaphisicorum: 1595
Magyarul megjelentek
Párbeszédei az okról, elvről és egyről és a végtelenről, a világegyetemről és a világokról, Budapest, Franklin: 1914
(új kiadás: Budapest, Helikon: 1972)
Válogatott dialógusai, szerk. Szauder József, Budapest, Hungária: 1950
A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Bukarest, Kriterion – Budapest, Európa: 1990
Bruno, Galilei, Campanella: Szemelvények, Budapest, Művelt Nép: 1953

[szerkesztés] Irodalom



[szerkesztés] Lásd még

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Giordano Bruno témában.