Huszti járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Huszti járás Kárpátalja középső részén helyezkedik el, nyugatról a Nagyszőlősi és Ilosvai, északról az Ökörmezői, keletről a Técsői járással, délről Romániával határos.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A Huszti járás is rendelkezik korai leletekkel, melyek közül a paleotikumból és a vaskorból ismeretes itt emberi tevékenység nyoma.

A honfoglaláskor csak közvetlenül a Tisza partjára települtek magyarok, az északi vidékeken megmaradt a korábbi szláv lakosság. A Huszti vár 1194-től ismeretes mint a környék egyik fontos erődítménye. A XIII. századtól Máramaros megye része a vidék, azonban periférikus helyzete soha nem tette lehetővé nagyobb ütemű fejlődését.

A háromrészre szakadt Magyarországon mindvégig az Erdélyi Fejedelemség része volt a terület, ám a kulturális fellendülés ekkor sem tapasztalható itt.

Huszt a Rákóczi-féle szabadságharc egyik központja. Az 1870-es években megépült DebrecenMáramarossziget közötti vasútvonal mellett Huszt is növelte jelentőségét.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált területen 1939. március 15-én Huszton kiáltották ki Kárpát-Ukrajnát, ám Magyarország már aznap megkezdte a terület elfoglalását, amely 1945-től az Ukrán SzSzK része lett.

A Huszti járás adminisztratív egységként 1953-tól létezik.

[szerkesztés] Természet

A Huszti járás a Kárpátok magashegyein húzódó komoly erdővagyonnal rendelkezik. Azonban a Szovjetunió, majd az 1990-es évek Ukrajnája idején sokhelyütt az erdők kitermelése ésszerűtlen körülmények között folyt, teljes hegyoldalakat irtottak ki, így komoly ökológiai változásokat hozva. A tiszai áradások oka is az előző jelenségben keresendő. Jelenleg elkezdődött és lassú ütemben halad az erdők újratelepítése.

A járás legkülönlegesebb természeti képződménye a Nárciszok völgye, ahol a világon egyedülálló hegyi nárciszfajok élnek. Keletkezésére a legelfogadottabb teória szerint egy az utolsó jégkorszakban bekövetkezett földcsuszamlás során kerültek ide a nárciszfajok.

A környék természetes ásványvizekben gazdag vidék, amelyek közül a Sajáni (Visk mellett) és a Drahivi (Köveskút) ásványvízforrások a leghíresebbek.

A vidékre jellemző még az egész Ukrajna-szerte elismert szarvastenyésztés, amely agancsokkal szolgál a gyógyszerkészítéshez.

[szerkesztés] Gazdaság

A Huszti járás Kárpátalja egyik elmaradott térsége. Kis bevételeinek nagy része az erdőgazdálkodásból, fafeldolgozásból és az ásványvíz-kitermelésből áll. A járás természeti értékeinek turisztikai kihasználása még nem indult meg.

[szerkesztés] Népesség

A Huszti járásban élők rendkívül rossz körülmények közt kénytelenek élni. A munkanélküliség 80% körüli, a keresetek minimálisak.

A lakosság nagy része ukrán és ruszin (92%). A magyarok aránya 4,5%-os.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

[szerkesztés] Városi jellegű települések

  • Visk (Вішково)

[szerkesztés] Községek

  • Alsóbisztra (Нижній Бистрий)
  • Alsószeliscse (Нижнє Селище)
  • Berezna (Березово)
  • Égermező (Вільшани)
  • Gázló (Забрідь)
  • Gernyés (Копашньово)
  • Hárspatak (Липовець)
  • Herincse (Горінчово)
  • Husztbaranya (Бороньяво)
  • Husztköz (Нанково)
  • Husztsófalva (Данилово)
  • Iza (Іза)
  • Keselymező (Кошельово)
  • Kövesliget (Драгово)
  • Lipcse (Липча)
  • Lipcsemező (Липецька Поляна)
  • Mihálka (Крайниково)
  • Monostor (Монастирець)
  • Ósándorfalva (Олександрівка)
  • Ötvösfalva (Золотарьово)
  • Rakasz (Рокосово)
  • Száldobos (Стеблівка)
  • Szeklence (Сокирниця)
  • Tiszakirva (Крива)
  • Veléte (Велятино)


Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár