Assur (város)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Assur |
||||
A Világörökség logója |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Irak | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 2003 | |||
Assur az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig. A város főistenéről, Assurról kapta a nevét, aki az asszír hitvilág legfőbb istene és az asszír állam fő védelmezője volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Világörökségi helyszín
Assur Kalat-Serqát romhalom néven 2003-tól a Világörökség része. Két kulturális kritériumnak felelt meg. Egyrészt egyedi (de legalábbis kivételes) megtestesítője egy élő vagy már letűnt civilizációnak, hiszen az i. e. 3. évezredben alapították, az asszír hitvilág központja és a királyok koronázási és temetkezési helye volt. Másrészt az emberiség történelme egy vagy több korszakát tükröző táj kiemelkedő építészeti példája. Egyes ókori források alapján 34 templomot és 3 palotát feltételeznek itt a kutatók, melyekből napjainkig keveset tártak fel. Két okból is veszélyeztetett helyszín, egyrészt a területen zajló konfliktusok, másrészt a tervezett gát miatt, ami elöntené a terület egy részét. 1898-ban német régésztek kezdeményeztek ásatásokat. Megtalálták Istár, Assur és Samas napisten templomát, emellet királysírokat, egy nagy lépcsőzetes zikkuratot és egy palotát. A leletek többségét a berlini Pergamon Múzeumban őrzik.
[szerkesztés] Története
| Mezopotámia földrajza | |
|---|---|
| Eufrátesz | Tigris |
| Asszíria | |
| Babilónia | |
| Sumer | Akkád |
| Tengerföld | |
| Sumer városok | |
|
|
| Akkád városok | |
| Babilóniai városok | |
|
|
| Asszíriai városok | |
|
|
| Egyéb városok | |
|
|
| szerkeszt | |
Az i. e. 3. évezredben alapították, legkésőbb az i. e. 24. század elejétől már lakták sémi nyelvű, akkád városlakók. Ebből a korszakból maradt fenn Istár temploma és az Ősi Palota. Assur sokáig idegen hatalmaktól függött: először az akkád királyok uralma alá került, majd a III. uri dinasztia idején sumer kormányzók irányították a települést. A sumer reneszánsz korát követően az i. e. 2. évezred elején a helyi népesség (asszírok) birtokába került a város, ami ebben az időben gyors fejlődésnek indult, kereskedelmi központtá vált (ld. óasszír kereskedelem). Assur és Adad viharisten templomai épültek fel ebben az időszakban. A gazdag települést elfoglaló amurrú I. Samsi-Adad (i. e. 1813–1781) – bár jómaga Subat-Enlilben székelt – építette a Nagy Királyi Palotát, és erősítette meg Assur templomát egy zikkurattal.
Az asszír királyság függetlenségének Hammurapi, a neves babiloni uralkodó vetett véget, aki Samsi-Adad halála után beolvasztotta Asszíriát a birodalmába, majd a város és környéke Mitanni alávetettje lett. Néhány évszázaddal később, III. Puzur-Assur uralkodása alatt nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor egyesítették a déli negyedet az északi óvárossal. Szín holdisten és Samas napisten templomát az i. e. 15. században építették.
Az i. e. 14. században I. Assur-uballit uralkodása alatt Asszíria visszanyerte függetlenségét, a következő évszázadokban helyreállították a templomokat és a palotákat. A város az i. e. 13. században vált igazi birodalmi fővárossá, számos templom és két palota is épült az északi városrészben (külön citadella-negyed Assurban még nem jelent meg). Ekkortájt vették körül kettős fallal a mintegy 70 hektáros kiterjedésű települést. I. Tukulti-Ninurta (i. e. 1244–1207) Istárnak, míg I. Tukulti-apil-Ésarra (i. e. 1114–1076) Anu és Adad istennek épített templomot. A középasszír időszakban Assur fallal körülvett városa 120 hektáron terült el.
Az újasszír időszakban (i. e. 911 – i. e. 612) más városok váltak Asszíria fővárosává. II. Assur-nászir-apli (i. e. 883 – 859) Kalhu (Nimrúd) városát tette meg fővárosnak, de Assur templomainak és Assur főisten tiszteletének köszönhetően mindvégig a birodalom vallási központja maradt. Szín-ahhé-eriba (i. e. 704 – 681) uralkodása alatt megépítették az Új év Házát, ahol a különböző ünnepségeket tartoták. Jónéhány asszír uralkodót temettek el az Ősi Palotában. Assur pusztulása végül i. e. 614-ben következett be, amikor egy méd hadsereg kirabolta és lerombolta a várost.
A Parthus Birodalom idején, az 1. és 2. században a település Labbana néven újra benépesült. Új közigazgatási épületeket emeltek fel az északi és az óvárosban, és egy palotát a déli városban. Az ősi Assur-templomot is újjáépítették. I. Sápur (241–270) végül újra lerombolta a várost. A területről néhány beduin építmény is fennmaradt a 12–13. századból.
[szerkesztés] Források
- Kalla Gábor: Az asszír fővárosok és királyi palotáik. Felfedezésük és történetük. In: Rubicon, 2004/3, pp. 35–50
- Roaf, Michael: A mezopotámiai világ atlasza. Budapest, Helikon - Magyar Könyvklub, 1998. ISBN 963-208-507-8; ISBN 963-5487-90-8


Based on work by