Galánta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Galánta (szlovákul Galanta) város Szlovákiában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 26 km-re délkeletre fekszik. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá. ()
[szerkesztés] Nevének eredete
Első említése 1237-ben Galantha néven történt. Ez talán a szláv „Golata” személynévből ered, ebből lett magyar közvetítéssel a szlovák „Galanta”.
[szerkesztés] Története
A város területén már az újkőkorban éltek emberek. 1237-ben IV. Béla király oklevelében említik először. Több nemesi család birtoka, később története szorosan kapcsolódik az Eszterházyakhoz, akik 1421-ben telepedtek le itt. 1570-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése is nagyrészt az Eszterházy családnak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit 1647-48-ban fallal, vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében barokkizálták, az 1890-es években neogótikus stílusban átalakították. 1992-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a 16. században épült, 1860-ban átalakították. Galánta 17. században mezőváros lett, ekkor már körház is működött a településen. 1635-ben II. Ferdinánd királytól további kiváltságokat kapott. A 18. században kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak céhei is. 1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság, közhivatalok létesültek. 1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar, 202 szlovák és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt. Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették. 2001-ben 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- I. István királynak szentelt rk. templomát 1797-1805 között építették klasszicizáló barokk stílusban.
- A temetői úton álló Nepomuki Szent János kápolna 1827-ben épült klasszicista stílusban.
- Egykori kegykápolnája a Mátyusföld jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. 1950-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt.
- Két Eszterházy kastélya közül areneszánsz stílusút 1600 körül épittette Eszterházy Ferenc. Ma házasságkötőterem és galéria működik benne.
- A neogótikus kastélyt 1633-ban Eszterházy Dániel és Pál építtette. 1736-ban barokk stílusban építették át. A 19. század második felében kapta mai formáját, amikor Eszterházy József neogótikus stílusban építtette át. A kastélyt hatalmas park övezi.
[szerkesztés] Híres emberek
- Galántán lakott gyermekkorában Kodály Zoltán, akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itteni népzene ihlette a Galántai táncokat. A nagy zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban.
- Itt született 1583. április 8-án gr. Eszterházy Miklós nádor, a család hatalmának megalapozója.
- Itt született 1829. augusztus 20-án Döbrentei István festőművész.
- Itt született 1913. január 5-én Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Galántai járás települései | |
|---|---|
|
Galánta (Galanta) Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nádszeg (Trstice) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |
|



Based on work by