Helvécia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A további jelentéseket lásd a Helvécia (egyértelműsítő lap) oldalon.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Bács-Kiskun | ||||
| Kistérség | Kecskeméti | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 56,47 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 6034 | ||||
| Körzethívószám | 76 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Helvécia község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében, Kecskeméttől 7 km-re délre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a megye északi részén, a Duna és Tisza közti homokhátságon fekszik. Budapest és Szeged közt félúton található, mindkettőtől 80 km-re, az M5-ös autópályától 3 km-re. Az 52-es útról és az 54-es főútról is megközelíthető.
[szerkesztés] Története
A honfoglalás előtt szarmaták laktak itt. A közeli ásatások alapján errefelé lehetett az avar birodalom központja.
A környéken korábban állt magyar települések – Ballóság, Therekegyháza – a török uralom alatt elpusztultak és a vidék sokáig lakatlan maradt, Kecskemét egyik külterületének számított. A városba menekült lakosság azonban megtartotta vidéki birtokait, így alakult ki a tanyarendszer.
A homokos talajú környék szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, melynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul estek, a homokon azonban nem él meg a kórt terjesztő gyökértetű. A település Wéber Ede svájci tanárnak köszönhetően jött létre, és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet (Helvetia Svájc latin neve). Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, melyet Kecskeméttől vásárolt. A település 1892 márciusában jött létre, ekkor 501-en lakták, főként a Balatonfelvidékről idetelepült szőlőművesek.
1895-ben adták át a Helvéciát érintő vasútvonalat.
Az I. világháború idejére már 1300-an éltek itt, több mint 200-an harcoltak a háborúban, köztük Wéber fia, Aladár is. A háború után Helvécián létesült Kecskemét első köztemetője. 1934-re 1960-an laktak a településen.
1949-től keskeny nyomtávú vasútvonal kötötte össze Kecskemét belterületével, 1961-ben pedig az áramot is bevezették. Közben Helvécia 1954-ben függetlenné vált Kecskeméttől. 1970-re már 4360-an lakták a települést. 1989-ben településrészét, Matkót lakói kérelmére visszacsatolták Kecskeméthez.
A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, a teljes népesség több mint fele tanyákon. A falu településszerkezete sajátos, két, egymástól 3-km-re fekvő, nagyjából azonos népességű településrészből – Helvécia-Ófalu és Szabó Sándor-telep vagy Újfalu – áll, utóbbi az egykori állami gazdaság lakótelepe volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Bagolyvár (kastély)
- Bocsák-ház
- Katolikus templom (1908)
[szerkesztés] Partnertelepülések
[szerkesztés] Érdekesség
A világon még 187 Helvécia (Helvetia) nevű település található.


Based on work by