Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum

Arany oroszlánmajmocska
Adatok
Ország Brazília
Típus Természeti helyszín
Felvétel éve: 1999

Az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum (portugálul Mata Atlântica) az Atlanti-óceán brazil partjain fekszik, s az északon fekvő Rio Grande do Norte állam területéről lenyúlik a déli Rio Grande do Sul állam területére. A régióban trópusi és szubtrópusi nedves erdők, trópusi szárazerdők, trópusi szavannák és mangróveerdők terjeszkednek el. Brazília északkeleti részén mindössze egy vékony parti csík, amely legfeljebb 40 mérföld szélességű, amíg délen a parttól a szárazföld belsejébe mintegy 200 mérföld szélesen terjed.

A régió számos erdőtípust foglal magába:

  • A parti alacsony erdők (restinga), amelyek a mozdulatlan parti dűnéken nőnek.
  • A parti erdők, más néven az Atlanti-parti nedves erdők,örökzöld trópusi esőerdők négyszintes erdőszerkezettel.
  • A szárazföld belseje felé a belső erdők, vagy az Atlanti-parti félig lombhullató erdők, ahol sok fa hullajtja el a leveleit a száraz évszak folyamán.
  • Tovább a szárazföld belsejében következnek az Atlanti-parti szárazerdők, amelyek átmenetet formálnak az északkeletre fekvő száraz caatinga és a keletre fekvő úgynevezett cerrado szavannák felé.
  • Montán (hegyvidéki) nedves erdők előfordulnak Serra do Marban és Brazília déli hegységeiben és fennsíkjain, itt élnek az Araucaria-fenyők és a babér- (Lauraceae) és mirtuszfélék (Myrtaceae) örökzöld fái.
  • A legmagasabb területeken bozótos montán szavannák fordulnak elő.

Az Atlanti-parti esőerdő szokatlan abból a szempontból, hogy valódi trópusi esőerdő a déli szélesség 24° felett. Oka, hogy a passzátszelek csapadékot hoznak a déli tél egész ideje alatt. Északkelet-Brazíliából az Zona da Mata északi részei sokkal több csapadékot kapnak május és augusztus között, mint a déli részek a nyár folyamán .

Ötszáz évvel ezelőtt Brazília Atlanti-parti erdői megközelítőleg 330 millió holdat foglaltak el. Az esőerdőket a gyarmati idők óta széleskörűen irtották, főként a cukornádtermesztés és a városok terjeszkedése miatt, így napjainkra az erdők 92%-a eltűnt, az eredeti növényzet különböző, magasan fekvő maradványszigeteken található. Ennek ellenére az erdők megőrzése rendkívüli jelentőségű. Bár területük az amazóniai esőerdők méretének töredéke, az Atlanti-parti erdők biológiai változatossága hasonló.

Az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum egyike a világ bioszféra rezervátumainak. Az erdőkben a madarak, emlősök, hüllők és kétéltűek közel 2200 faját azonosították – ez a Föld gerinceseinek 5%-a. Ez magába foglal 200 olyan madárfajt, amely sehol máshol nem él. A Brazíliában található veszélyeztetett állatfajok 60%-a ezekben az erdőkben él. Brazíliában található a legváltozatosabb főemlőspopuláció 77 fajjal és alfajjal, ezekből 26 faj megtalálható az Atlanti-parti erdőkben, s 21 faj csak itt él. Az erdők legismertebb állatai a selyemmajmok, az arany oroszlánmajmocska, a gyapjas pókmajom, a pirosfarkú amazonpapagáj, és a galléros lajhár.

Az erdőkben él a Föld növényfajainak 8%-a, 20.000 növényfaj. Az 1990-es években New York-i kutatók 2,5 holdnyi területen 458 fafajt azonosítottak – ez a duplája az Egyesült Államok keleti partjain található fafajoknak. Az erdők szerkezete többszintes, s rendkívül dús növényzetet rejtenek, amelynek jellemzője a harasztok, mohafélék és epifiták (liánok, orchideák, broméliák) nagy változatossága.

[szerkesztés] Régiók

Tópusi és szubtrópusi nedves erdők

  • Araucaria esőerdők
  • Atlanti-parti alacsony erdők (restingas)
  • Bahia parti erdők
  • Bahia belső erdők
  • Caatinga és esőerdők
  • Paraná-Paraíba belső erdők
  • Pernambuco parti erdők
  • Pernambuco belső erdők
  • Serra do Mar parti erdők

Trópusi és szubtrópusi szárazerdők

  • Atlanti szárazerdők

Trópusi és szubtrópusi puszták, szavannák és bokros területek

  • Campos Rupestres montán (hegyvidéki) szavanna

Mangroveerdők

  • Bahia mangroveerdő
  • Ilha Grande mangroveerdő
  • Rio Piranhas mangroveerdő
  • Rio São Francisco mangroveerdő

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások


  Brazília világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Iguaçu Nemzeti Park | Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum| Atlanti-parti Délkeleti Esőerdő Rezervátumok | Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek | Pantanal Természetvédelmi Terület | Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park és Emas Nemzeti Park | Fernando de Noronha és Rocas-atoll rezervátumok

kulturális: Ouro Preto | Olinda | Salvador | Bom Jesus do Congonhas-zarándoktemplom | Brasília | Serra da Capivara Nemzeti Park | São Luís | Diamantina | Goiás | A guaraní indiánok jezsuita missziói (Argentínával közös)