Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Eurovíziós Dalfesztivál (angolul: Eurovision Song Contest, franciául: Concours Eurovision de la Chanson) egy évente megtartott verseny a European Broadcasting Union (EBU) aktív tagállamai között, melyben minden résztvevő ország beküld egy zeneszámot, amit élő adásban előadnak, majd szavaznak a többi résztvevő által beküldött számokra, hogy megtalálják a verseny legnépszerűbb dalát. Az országok az EBU-tag tévétársaságaikon keresztül szerepelnek (Magyarországon az MTV tagja az EBU-nak), melyek feladata az országot képviselő énekes, és dal kiválasztása.

A fesztivált 1956-os bevezetése óta minden évben megtartották, így egyike a leghosszabb ideig futott televíziós műsoroknak a világon. Ez egyben a világ legnagyobb dalversenye a nézők számát tekintve, melyet az előző években 100 és 600 millió közé tették [1][2] . A világ nagy részén közvetítik, Európán kívül, többek közt Ausztráliában, Kanadában, Egyiptomban, Jordániaban, Hongkongban, Indiában, Dél-Koreában, Új-Zélandon és az USA-ban; Annak ellenére, hogy ezek az országok nem vesznek részt a versenyen.[3]

A Dalfesztivált általában a megrendezett popzene fellegvárának tartják, azonban a szereplő dalok stílus tekintetében széles skálán mozognak, van köztük arab, balkáni zene, dance, folk, görög, latin zene, metal, északi zene, pop-rap és rock is.

Résztvevő országok
Résztvevő országok

Az évek során, a Dalfesztivál kinőtte magát egyszerű televíziós kísérletből, és egy óriási méretű nemzetközi intézménnyé vált. Európa legtöbb országa részt vett már legalább egyszer a fesztiválon, és az „Eurovízió” (Eurovision) szó ismert az egész kontinensen.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

Az 50-es években, amikor Európa még a háború pusztításait heverte ki, a svájci székhelyű European Broadcasting Union (EBU) előállt egy nemzetközi dalverseny ötletével, amelyben az országok az EBU országaiba egyszerre sugárzott televízió műsorban vettek volna részt. Az ötlet Marcel Bezençon francia EBU alkalmazottól származik, egy 1955-ös monacói találkozón merült fel. [4] A verseny az akkor már létező, Olaszországban tartott Sanremói Fesztiválon alapult[5], és egyben az élő televíziózás technikai kísérleteként is tekintették: akkoriban sok ország összekapcsolása egy széleskörű nemzetközi hálózatban ambiciózus elképzelésnek számított. Műholdas televízió sugárzás még nem volt, és az úgynevezett Eurovíziós Hálózat (Eurovision Network) földi mikrohullámú adók hálózatából állt.[6] Az Eurovízió (Eurovision) nevet az EBU hálózatával kapcsolatban előszőr George Campey brit újságíró használta a London Evening Standard-ben, 1951-ben.[7].

Az első Dalfesztivált a svájci Luganóban tartották 1956. május 24-én. Hét ország vett részt; mindegyik 2 dalt küldve be, így összesen 14 dal hangzott el. Ez volt az egyetlen alakalom, hogy országonként több mint egy dalt adtak elő: 1957-óta az összes Dalfesztivál 1 dalt engedett meg országonként. [8] Az 1956-os Dalfesztivált a rendező ország, Svájc nyerte.

A műsort legelőször „Eurovision Grand Prix” (Eurovíziós Nagy-díj) néven ismerték. A „Grand Prix” elnevezést átvették a frankofón államok, ahol a Dalfesztivál „Le Grand-Prix Eurovision de la Chanson Européenne” néven vált ismertté.[9] A „Grand Prix”-t azóta elhagyták az elnevezésből, és helyettesítették a „Concours”-szal (verseny).[10] Az Eurovíziós Hálózatot használták hír- és sportprogramok nemzetközi közvetítésére az EBU által szervezett egyéb különleges programok mellett. [11] Azonban, a Dalfesztivál magasan a legnagyobb profilú ezek közül, és régóta az Eurovízió név szinonímája lett.

[szerkesztés] Formátum

A győztes dalszövegírónak adott trófea 1995-ben
A győztes dalszövegírónak adott trófea 1995-ben

A Dalfesztivál formátuma az évek során sokat változott; az alaptételek azonban megmaradtak: a résztvevő országok dalokat küldenek be, amit élő televíziós műsorban előadnak és az EBU az Eurovíziós Hálozaton keresztül egyszerre az összes országban közvetíti. Egy „ország”-ot, mint résztvevőt egy televíziós társaság képvisel az adott országból. A műsort az egyik résztvevő ország rendezi, és az adást a rendező város előadóterméből közvetítik. A műsor alatt, miután minden dalt elénekeltek, az országok leadják szavazataikat a többi ország előadásaira: a saját dalra nem szabad szavazni. A műsor végén kikiáltják a győztesnek a legtöbb pontot elnyert dalt. A győztesnek csupán egy trófea jár, és a győzelem dicsősége, ugyanakkor szokás a nyertes dal szövegírójának is trófeát adni és a győztes országot felkérni a következő évi verseny rendezésére.[8]

A műsort minden esetben egy vagy több televíziós bemondó nyitja, üdvözölve a show nézőit. A legtöbb rendező ország megpróbálja kihasználni a széleskörű nemzetközi közönségre alapozva a show lehetőségeit az ország turisztikai reklámozására, így gyakran láthatunk videófelvételeket a rendező nemzet különböző tájairól az egyes előadások között. A dalok közt és a szavazásra való felhívás közt egy átvezető előadás van, ami a szórakoztatás bármilyen elképzelhető formája lehet. Az átvezető előadások közt volt a The Wombles (1974.)[12] és a Riverdance első bemutatása(1994).[13]

A közvetítések előtt játszott főcímzene a Marc-Antoine Charpentier Te Deum-jának prelúdiuma [4]

Az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét általában egy tavaszi szombat estén tartják Közép-Európai Nyári Idő szerint 21:00 órakor. Általában egy májusi szombatot választanak, bár tartottak már márciusban is Dalfesztivált. 2004 óta, a részt venni kívánó országok nagy száma miatt, egy Elő-Döntőnek nevezett kvalifikációs kört is tartottak a döntő előtti szerdán vagy csütörtökön.

[szerkesztés] Részvétel

Alkalmas résztevőknek a European Broadcasting Union aktív tagjai számítanak (a társult tagok nem vehetnek részt). Azok az aktív tagok, kiknek államai az Európai Sugárzási Területen (European Broadcasting Area) belülre esik, vagy akik tagja az Európa Tanácsnak.[14] Az Európai Sugárzási Területet a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (International Telecommunication Union) határozza meg. [15][16]

Az aktív tagoknak olyan szervezetek számítanak, amelyek sugárzásai (elméletben) elérhetőek azon ország teljes lakosságának, ahol a központjuk van.[14]

Ha egy aktív EBU tag részt kíván venni, meg kell felelnie a Dalfesztivál szabályaiban (melyből minden évben újat írnak) lefektetett feltételeknek. 2006-ban ezek közé tartozik az előző évi verseny sugárzása, és a szabályokban meghatározott részvételi díj megfizetése a határidő előtt az EBU-nak a részvétel évében.

Megjegyzendő, hogy a részvételi alkalmasság nem függ Európán belüli földrajzi elhelyezkedéstől, a névben szereplő „Euro” ellenére, és nincs semmi köze az Európai Unió-hoz. Ez megmagyarázza Izrael részvételét a fesztiválokon, annak ellenére, hogy sem a földrajzi, sem a politikai Európának nem tagja. 1980-ban Marokkó, egy észak-afrikai ország, is szerepelt a fesztiválon.

Magyar vonatkozásban megjegyzendő, hogy Bayer Friderika az első olyan magyar énekes, aki először került döntőbe az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Eddig 48 ország szerepelt legalább egyszer. Ezek a következőek (az első részvétel éve szerint sorbarakva):

Az European Broadcasting Union tagállamai, melyek egyszer sem vettek részt a dalfesztiválon:

† Néha „Nyugat-Németország ” néven, az 1990-es újraegyesítés előtt.
‡ Jugoszlávia egy név alatt szerepelt, annak ellenére, hogy a különböző években különböző tagállamok képviselték.

[szerkesztés] Kiválasztási módszerek

Minden országnak be kell küldenie egy dalt a részvétel évében. Egyetlen kivétel ez alól az első Dalfesztivál, amire mindegyik ország két dalt küldött be. Szabály tiltja meg a verseny napjától függő dátum előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott, vagy sugárzott dalok beküldését.[17] E szabály célja biztosítani, hogy csak új dalokat küldenek be, és nem már sikerre szert tettek, ami előnyben részesítené a beküldő országot.

Az országok saját belátásuk szerint választják ki a dalokat: lehet ez a televízió belső döntése vagy a televízió közönsége telefonos szavazáson választhat több dal közül. Az EBU ez utóbbit ajánlja, hiszen ez több nyilvánosságot hoz a Dalfesztiválnak. Ezeket a nyilvános versenyeket Nemzeti Döntőknek nevezik.

Néhány ország nemzeti döntője legalább akkora - ha nem nagyobb –, mint maga a Nemzetközi Eurovíziós dalfesztivál. A kiválasztási folyamat állhat több elődöntőből, például a svéd kiválasztás a Melodifestivalen (szószerint Dallam fesztivál) során 32 dalt mutatnak be 4, az ország különböző pontjain lévő nagy arénákban tartott elődöntőn, a stockholmi döntő előtt. Ez a legnagyobb televíziós műsora az évnek a nézettségi adatokat tekintve Svédországban .[18] Spanyolországban 2002-ben bevezették a Operación Triunfo nevű valóságshowt, melynek győztese képviseli az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon. [19]

A kiválasztási módszertől függetlenül a dal adatait véglegesíteni kell, és az EBU-nak elküldeni a fesztivál előtti hetekben lejáró határidő előtt.

[szerkesztés] Rendezés

A Dalfesztivál költségeinek nagyrészét az esemény szponzorai és a többi résztvevő állam hozzájárulásai állják. A Dalfesztivált egyedi lehetőség egy ország bemutatására turista-célpontként. 2005 nyarán Ukrajna megszüntette a turistákkal szembeni vízum-követelményeket a Dalfesztivál rendezésére időzítve.[20]

Globen, Stockholm: a 2000-es Eurovízió rendezője.
Globen, Stockholm: a 2000-es Eurovízió rendezője.

A rendezés előkészületei a Dalfesztiválon való győzelem után heteken belül megkezdődnek, miután a nyertes megerősíti az EBU-nak, hogy szándékoznak &ndash és megvan a képességük &ndash az eseményt megrendezni. Megnevezik a rendező várost (általában a fővárosra esik a választás), és egy megfelelő koncert-helyszínt. A legnagyobb koncert helyszín egy koppenhágai futball stadion a Parken volt, mely körülbelül 38 ezer nézőt fogadott be 2001-ben mikor Dánia rendezte a fesztivált.[8] A legkisebb település, ahol Dalfesztivált tartottak Millstreet volt, Írországban, 1993-ban. A falunak 1500 lakosa volt[21] – bár a helyszín a Green Glens Aréna ennél jóval több nézőt fogadott be..[22]ű

A rendező város és helyszín kiválasztásakor mindig számításba kerül a közelben lévő hotelek és sajtó létesítmények elérhetősége.[23] 2005-ben Kijevben kevés hotel szoba volt, mert a Dalfesztivál szervezői arra kérték az ukrán kormányt, hogy állítsák meg a nem a szervezők által ellenőrzött foglalásokat, ennek eredményeként sokak foglalását lemondták. [24] A Dalfesztivál hatása a rendező városra fordítottan arányos annak méretével: 2003-ban Rigában a városközpontot virtuálisan elfoglalták az eurovíziós delegáltak.

[szerkesztés] A Dalfesztivál győztesei

Az Eurovízió győzteseit ábrázoló térkép. A színek a győzelmek számát jelölik: Vörös: Legtöbb győzelem (7) Sötétkék: 5 Sárga: 4 Narancssárga: 3 Zöld: 2 Kék: 1
Az Eurovízió győzteseit ábrázoló térkép. A színek a győzelmek számát jelölik:
Vörös: Legtöbb győzelem (7) Sötétkék: 5 Sárga: 4 Narancssárga: 3 Zöld: 2 Kék: 1
Év Ország Dal Előadó Év
1956 Svájc Svájc "Refrain" Lys Assia 1956
1957 Holland Hollandia "Net Als Toen" Corry Brokken 1957
1958 Francia Franciaország "Dors, Mon Amour" André Claveau 1958
1959 Holland Hollandia "Een Beetje" Teddy Scholten 1959
1960 Francia Franciaország "Tom Pillibi" Jacqueline Boyer 1960
1961 Luxemburg Luxemburg "Nous les amoureux" Jean-Claude Pascal 1961
1962 Francia Franciaország "Un premier amour" Isabelle Aubret 1962
1963 Dán Dánia "Dansevise" Grethe & Jørgen Ingmann 1963
1964 Olasz Olaszország "Non ho l'età (per amarti)" Gigliola Cinquetti 1964
1965 Luxemburg Luxemburg "Poupée de cire, poupée de son" France Gall 1965
1966 Osztrák Ausztria "Merci Chérie" Udo Jürgens 1966
1967 UK Nagy-Britannia "Puppet On A String" Sandie Shaw 1967
1968 Spanyol Spanyolország "La, la, la" Massiel 1968
19691 Spanyol Spanyolország "Vivo Cantando" Salomé 1969
Francia Franciaország "Un jour, un enfant" Frida Boccara
Holland Hollandia "De Troubadour" Lennie Kuhr
UK Nagy-Britannia "Boom Bang-a-Bang" Lulu
1970 Ír Írország "All Kinds Of Everything" Dana 1970
1971 Monaco Monaco "Un banc, un arbre, une rue" Séverine 1971
1972 Luxemburg Luxemburg "Après Toi" Vicky Leandros 1972
1973 Luxemburg Luxemburg "Tu Te Reconnaîtras" Anne-Marie David 1973
1974 Svéd Svédország "Waterloo" ABBA 1974
1975 Holland Hollandia "Ding-A-Dong" Teach-In 1975
1976 UK Nagy-Britannia "Save Your Kisses For Me" Brotherhood of Man 1976
1977 Francia Franciaország "L'Oiseau Et L'Enfant" Marie Myriam 1977
1978 Izrael Izrael "A-Ba-Ni-Bi" Izhar Cohen & Alphabeta 1978
1979 Izrael Izrael "Hallelujah" Gali Atari & Milk and Honey 1979
1980 Ír Írország "What's Another Year?" Johnny Logan 1980
1981 UK Nagy-Britannia "Making Your Mind Up" Bucks Fizz 1981
1982 Németország Németország "Ein Bisschen Frieden" Nicole 1982
1983 Luxemburg Luxemburg "Si la vie est cadeau" Corinne Hermès 1983
1984 Svéd Svédország "Diggi-Loo Diggi-Ley" Herreys 1984
1985 Norvégia Norvégia "La det swinge" Bobbysocks 1985
1986 Belgium Belgium "J'aime la vie" Sandra Kim 1986
1987 Ír Írország "Hold Me Now" Johnny Logan 1987
1988 Svájc Svájc "Ne partez pas sans moi" Céline Dion 1988
1989 Jugoszlávia Jugoszlávia "Rock Me" Riva 1989
1990 Olasz Olaszország "Insieme: 1992" Toto Cutugno 1990
1991 Svéd Svédország "Fångad av en stormvind" Carola 1991
1992 Ír Írország "Why Me" Linda Martin 1992
1993 Ír Írország "In Your Eyes" Niamh Kavanagh 1993
1994 Ír Írország "Rock 'n' Roll Kids" Paul Harrington & Charlie McGettigan 1994
1995 Norvégia Norvégia "Nocturne" Secret Garden 1995
1996 Ír Írország "The Voice" Eimear Quinn 1996
1997 UK Nagy-Britannia "Love Shine a Light" Katrina and the Waves 1997
1998 Izrael Izrael "Diva" Dana International 1998
1999 Svéd Svédország "Take Me To Your Heaven" Charlotte Nilsson 1999
2000 Dán Dánia "Fly On The Wings Of Love" Olsen Brothers 2000
2001 Észtország Észtország "Everybody" Tanel Padar, Dave Benton & 2XL 2001
2002 Lett Lettország "I Wanna" Marie N 2002
2003 Török Törökország "Everyway That I Can" Sertab Erener 2003
2004 Ukrajna Ukrajna "Wild Dances" Ruslana 2004
2005 Görög Görögország "My Number One" Helena Paparizou 2005
2006 Finn Finnország "Hard Rock Hallelujah" Lordi 2006
  1. 1 1969-ben négy ország egyszerre volt nyertes, mert nem volt szabály döntetlen esetére.

[szerkesztés] Szabályok

A résztvevő országoknak számos szabályt be kell tartaniuk. Minden évben új változatot készítenek, amely egyértelműen meghatározza a határidőket. Sok szabály foglalkozik olyan dolgokkal, mint szponzori megállapodások és a műsor újrasugárzásának joga. A legjelentősebb szabályok, melyek befolyásolják a Dalfesztivál formátumát, valamelyest változtak az évek során, és itt ki vannak emelve.


[szerkesztés] Rendezési szabályok

1958-ban elhatározták, hogy akkortól a győztes országé a következő évi rendezés első visszautasításának joga. [8] Az 1957-es Dalfesztivál győztese Hollandia volt, és a holland TV elfogadta az 1958-as rendezés felelősségét. Az évek során csak öt alkalommal fordult elő, hogy nem a győztes ország rendezte a következő évi versenyt. Ezek a kivételek:

  • 1960 – a BBC rendezte Londonban, miután Hollandia elállt a rendezéstől anyagi okokból. Azért választották az Egyesült Királyságot, mert ők lettek a másodikak 1959-ben.[25]
  • 1963 – a BBC rendezte Londonban, miután Franciaországelállt a rendezéstől anyagi okokból. Bár az Egyesült Királyság csak negyedik lett 1962-ben, Monacó és Luxembourg (a második és harmadik helyezett) szintén elállt.[25]
  • 1972 – A BBC rendezte Edinburgh-ban, miután Monacó képtelen volt megfelelő helyszínt biztosítani:a monacói tévé a BBC-t kérte fel, az előző tapasztalataik miatt.

[25]

  • 1974 – A BBC rendezte Brighton-ban, miután Luxembourg elállt a rendezéstől anyagi okokból. A BBC kezdett ismertté válni mint az alapértelmezett rendező a nyertes ország elállása esetén.[26]
  • 1980 – a NOS rendezte Hágában miután Izrael elállt anyagi okokból, és mert a fesztiválra kiválasztott nap (április 19.) az Izrael Emlékezési Napjára esett. A hollandok azután ajánlották fel a rendezést, miután több más tévétársaság (köztük a BBC) sem volt hajlandó arra.[25]

Az anyagi okoból való elállások azért következtek be, mert az adott társaságok a megelőző években már tartottak Dalfesztivált az egymást követő nyeréseknek köszönhetően.

1981 óta mindegyik Dalfesztivált az előző évi győztes országban tartották.

[szerkesztés] Élő zenére vonatkozó szabályok

[szerkesztés] Nyelvi szabályok

[szerkesztés] Közvetítési szabályok

Mindegyik résztvevő közvetítő köteles a műsort egészben leadni: beleértve az összes dalt, a szavazást és összefoglalókat.[17] 1999-et követően a közvetítőknek meg volt adva a lehetőség rövid reklámok beiktatására.[27]

[szerkesztés] Politikai ügyek

1978-ban, amikor a szavazás során nyilvánvalóvá vált Izrael győzelme a jordán tévé reklámra váltott és virágok képét mutatta.[25] A Dalfesztivál után a jordán sajtó nem volt hajlandó elismerni Izrael győzelmét, és Belgiumot jelentették ki győztesnek (akik másodikok lettek)[28] 2005-ben Libanon szeretett volna részt venni, ám a libanoni törvények nem engedélyezik Izrael elismerését és így a libanoni tévé nem kivánta sugározni az izraeli dalt. Az EBU tájékoztattta őket, hogy ezzel megszegnék a fesztivál szabályait, így végül Libanon kénytelen volt visszalépni. A késői visszalépésük pénzbüntetést vont maga után, hiszen már megerősítették a részvételüket és a határidő lejárt.[29]

[szerkesztés] Más említésre érdemes szabályok

  • Az első Dalfesztiválon 1956-ban nem volt korlátozás a dal hosszát illetően. 1957-ben egy 3 és fél perces limitet vezettek be, amit később pontosan 3 percre változtattak.

[8]

  • Az EBU nem korlátozza a fellépők vagy dalszövegírók nemzetiségét, az egyes közvetítők szabadon bevezethetnek ilyen korlátozásokat.[17]
  • Az egyszerre színpadon levő előadók száma legfeljebb hat lehet[17]
  • Az előadás vagy dalszöveg nem hozhatja a Dalfesztivált rossz hírbe.[17]

[szerkesztés] Kritikák

A Dalfesztivált többször kritizálták az évek során a zenei tartalma és a „politikai szavazás” miatt.

[szerkesztés] Zenei stílus és előadás

A nagy és szerteágazó zenei ízlésú nemzetközi közönség miatt, és mert az országok a legtöbb ember szavazatát szeretnék elnyerni, a dalok nagy része tipikus pop volt. Az ettől való eltérés ritkán hozott sikert, és emiatt a Dalfesztivál zenéjét régimódinak és „rágógumi pop"-nak tartják. [30] Lévén, hogy látványra építő műsor, sok fellépő a szavazók figyelmét nem csak a zenével kívánja elnyerni.

[szerkesztés] Politikai szavazás

A Dalfesztivált régóta politikai intézménynek tartják, ahol az országok a pontokat a más országokkal fennálló kapcsolataik alapján osztják ki, és nem a zsűri (vagy a telefonos szavazók) adott dalról alkotott véleménye alapján. [31] A szavazási minták egyik elemzése azt mutatja, hogy bizonyos országok előnyben részesítenek meghatározott politikai szövetséges országokat. [32]A Dalfesztivál védelmezői szerint egyes országok azért juttatnak aránytalanul magas pontszámokat másoknak, mert ezen országok lakóinak hasonló a zenei ízlésük és kultúrájuk, [33] és így valószínűbb hogy élvezik egymás zenéjét: például Görögország és Ciprus azért ad egymásnak gyakran 12 pontot, mert a két országnak közös zenei ipara és nyelve van, és az egyik országban népszerű művészek a másikban is azok.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Aljazeera.net: Finland wins Eurovision contest, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  2. ^ Matthew Murray: Eurovision Song Contest - International Music Program. Elérés: 2006. július 15.
  3. ^ bbc.co.uk: Eurovision Trivia, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 18. (PDF)
  4. ^ 4,0 4,1 Patrick Jaquin: Eurovision's Golden Jubilee, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  5. ^ bbc.co.uk: History of Eurovision, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 20.
  6. ^ George T. Waters: Eurovision: 40 years of network development, four decades of service to broadcasters, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  7. ^ David Fisher: Media Statistics: 1951, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  8. ^ 8,0 8,1 8,2 8,3 8,4 eurovision.tv: Historical Milestones, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 15.
  9. ^ Franck Thomas & Laurent Balmer: Histoire 1956 à 1959, 1999. április 12. Elérés: 2006. július 17. (French)
  10. ^ eurovision.tv: Le site Web officiel du Concours Eurovision de la Chanson, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 17. (Francia)
  11. ^ EBU: The EBU Operations Department, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 20.
  12. ^ eurovision.tv: 1974: Brighton, United Kingdom. Elérés: 2006. július 27.
  13. ^ Clive Barnes: Riverdance Ten Years on. Elérés: 2006. július 27.
  14. ^ 14,0 14,1 EBU: Membership conditions, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 18.
  15. ^ International Telecommunication Union: Extracts From The Radio Regulations, 1994. április 12. Elérés: 2006. július 18. PDF
  16. ^ The "European Broadcasting Area" is bounded on the west by the western boundary of Region 1, on the east by the meridian 40° East of Greenwich and on the south by the parallel 30° North so as to include the western part of the USSR, the northern part of Saudi Arabia and that part of those countries bordering the Mediterranean within these limits. In addition, Iraq, Jordan and that part of the territory of Turkey lying outside the above limits are included in the European Broadcasting Area.
  17. ^ 17,0 17,1 17,2 17,3 17,4 eurovision.tv: Rules of the 2005 Eurovision Song Contest, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 18.
  18. ^ Vitor Pinto: Western European Markets "TV sector recovering", Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15. PDF
  19. ^ Terra Networks España: Operación Triunfo: Un intenso camino hacia el festival de eurovision. Elérés: 2006. július 22. (Spanish)
  20. ^ Helen Fawkes, BBC News: Ukrainian hosts' high hopes for Eurovision, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  21. ^ cork-guide.ie: Millstreet, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 18.
  22. ^ doteurovision.com: Eurovision 1993 - The Venue. Elérés: 2006. július 18.
  23. ^ esctoday.com: Where do we go next year?, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 19.
  24. ^ John Marone, The Ukrainian Observer: Where Do We Put The Foreign Tourists?. Elérés: 2006. július 18.
  25. ^ 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4
  26. ^ eurovision.tv: 1974: Brighton, United Kingdom. Elérés: 2006. július 18.
  27. ^
  28. ^ Gisella Farrell: The Sun Online - Fifty Years of Eurovision, 2007. április 12. Elérés: 2006. július 15.
  29. ^ BBC News: Lebanon withdraws from Eurovision, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  30. ^ Jack Stevenson: Eurovision: The Candy-Coated Song Factory, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  31. ^ BBC News: Eurovision votes 'farce' attack, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15.
  32. ^ Daniel Fenn, Omer Suleman, Janet Efstathiou & Neil F. Johnson, Oxford University: Connections, cliques and compatibility between countries in the Eurovision Song Contest, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15. PDF
  33. ^ Laura Spierdjik & Michel Vellekoop, University of Twente: Geography, Culture, and Religion: Explaining the Bias in Eurovision Song Contest Voting, Error: invalid time. Elérés: 2006. július 15. PDF