Ada (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A katolikus templom
A katolikus templom

Ada (szerbül: Ада / Ada) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A község a Tisza folyó mentén található. Adán kívül még egy város és három település tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):

  • Mohol (Mol)
  • Törökfalu (Utrine)
  • Valkaisor (Sterejino)
  • Völgypart-Nagyvölgy (Mol-Obornjača)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a török ada (= sziget) főnévből származik.

[szerkesztés] Története

Ada község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km, s ebből, a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km-t tesz ki. Magát a községet Ada városka mellett Mohol, Törökfalu, Sterijino és Völgyhát települések alkotják, lakosainak száma pedig megközelítőleg 24 000.

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszolt kőkorszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A IX. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a XII. és XIV. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű települes tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett.

A XIX. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a Szerb Ortodox Egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben elkészült a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.

[szerkesztés] Népesség

2002-ben Adának 10 547 lakosából 8744 magyar (83%), 1106 szerb (10.5%), 216 jugoszláv, 117 cigány, 43 horvát, 27 albán és 21 montenegrói volt.

A községben 18 994-en laknak, ebből 14 558 (76.76%) magyar. A község valamennyi települése magyar többségű.

[szerkesztés] Híres szülöttei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Testvérvárosok