Jászdózsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.57162° k. h. 20.00947°

Jászdózsa

Jászdózsa címere

Jászdózsa címere

Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Rang község


Terület 42,86 km²
Népesség
Irányítószám 5122
Körzethívószám 57
Térkép
é. sz. 47.57162° k. h. 20.00947°
Település
Mo. térképén

Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Jászdózsa, a Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna folyó két partján helyezkedik el. Régebbi neve Dósa, a helyiek által "Daósa"-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás folyamán beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település[1], melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A török hódoltság után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.[2] Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban, Négyszállás néven ma egy tanyabokor, kis kápolnával, található a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által "Kotró" néven is ismert), a Szarvágy patak, és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére, a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, pl. Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban, megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Szatelitképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj. [3]

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Nevezetességei

1811-13 között épült, mára műemlék jellegű, 5 lyukú (lásd hortobágyi 9 lyukú) „ Kőhíd”, szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna.

1777-82 között épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú templom. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.

[szerkesztés] Források

  1. ^ A jászok települése - (Czettler Jenő dr.)
  2. ^ Az ún. „berényi földért” folyó pereskedés végzése
  3. ^ Szatelit kép a tájról

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken