Katona József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a drámaíróról szól. További jelentéséhez lásd: Katona József (úszó).
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja takácsmester volt. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál tölti.
Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (valószínűleg erre az alkalomra kezdte írni). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, pl. a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította.
1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt, 1820-ban Kecskeméten, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés elöször a Tudományos Gyüjtemény, 1821-ben megjent IV köteteben volt olvasható. 1826-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, (Idő, Andal, Gyermek-kor) , több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
[szerkesztés] Drámafordításai, átdolgozott művek
- Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
- Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
- Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
- Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
- Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
- (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
- (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
- Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
- Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
- Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
- Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816
[szerkesztés] Eredeti művei
- A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
- Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
- Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
- Ziska, a táboriták vezére, 1813
- Jeruzsálem pusztulása, 1814
- A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
- Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
[szerkesztés] Bánk bán feldolgozások
- 1861: Erkel Ferenc operája
- 1915: Janovics Jenő filmje
- 2002: Káel Csaba filmje


Based on work by