Csicsó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A katolikus templom
A katolikus templom

Csicsó (szlovákul Číčov) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. 2001-ben 1397 lakosa volt (ennek 91%-a magyar nemzetiségű), közigazgatási területe 29,5 km².

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagymegyertől 11 km-re délre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik a Duna bal partjának közelében.

[szerkesztés] Története

A Zichy-kastély
A Zichy-kastély

1172-ben említi oklevél először Chichou alakban, ekkor a pannonhalmi bencés kolostor kapta adományba. 1268-ban a komáromi vár tartozéka, majd a Pálffyak és a Kálnokyak az urai. A 15. században két falu is létezett itt: Alsó- és Felsőcsicsó. 1861-ben és 1863-ban tűzvész pusztítja el a falu házait. Lakói főként halászattal foglalkoztak. 1910-ben 1356, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1965-ben a Duna árvize pusztította (a megáradt folyó itt szakította át a töltést), melynek halálos áldozatai is voltak.

[szerkesztés] Nevezetességei

A református templom
A református templom
  • A Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templomát a Zichyek építtették 1660-ban, majd a 18. században átalakították. 1965-ben árvíz rongálta meg, mely után 1967-ben állították helyre. 1993-ban felújították.
  • Református temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban, tornyát 1796-ban építették.
  • Kastélyát Zichy István kezdte építtetni 1657-ben reneszánsz stílusban, majd négybástyás erődítménynek építették ki. A 18. században barokkizálták, majd a 19. század második felében neobarokk formát kapott. 1945 után iskolává építették át. A kastélyhoz értékes park tartozik, melyet a 19. század második felében létesítettek.
  • Az 1965-ös gátszakadás helyén emléktábla látható.
  • Egykori apácakolostora 1889-ben épült.
  • A Csicsói-holtág védett természeti (Číčovské mŕtve rameno) terület gazdag állat és növényvilággal. A Lioni-tó körül 1989-ben 6 km-es tanösvényt alakítottak ki. A holtág a Csallóköz legérintetlenebb része, a 3 m közepes mélységű, tündérrózsával és sárga tavirózsával borított Lioni-tó 1899-ben keletkezett, amikor a Duna áttörte az árvízvédelmi töltést. A sűrű ártéri erdő (főként fűz- és nyárfákból áll) számos védett madárfajnak nyújt otthont (gém, parti fecske, vadkacsa). A parti növényzet nádból, kákából és sásból áll.
  • Árpád vezér tölgyfaszobrát 2006 augusztusában avatták fel az Attila-parkban, melyet egy nemzetközi alkotótábor szobraival díszítettek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

 
A Komáromi járás települései

Járási székhely: Komárom (Komárno)

Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Imely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové)

Más nyelveken