Bohus család
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bohus család legrégibb történelme
Ősi birtokadományos család, melyből Semel fia Behár nyert első ízben birtokadományt II. András királytól, a királynak tett szolgálatokért 1231-ben arra a területre, amit még 1295-ben Curia Behar néven emlegetnek az írásos emlékek, később Byhorfyafalua, villa Beharfalw, Behárfalua, Beharowyczfalwa, Beharowcze, Behárfalva, Beharowice, Beharórz, Beharócz, Beharótz, Bihorfalva, Bohusfalva, Bohusháza néven neveznek, majd 1918 után Beharovce és Liptovské Beharovce néven szerepel. Behár fiai Dionisius, Petrus, Voislaus és Sebastianus 1262-ben IV. Béla királytól megerősítést nyertek erre az adományra. Idővel nagyon sok családtag elköltözik a megyéből. Az 1754/55 évi országos nemesi összeírásban már Liptó megyében hét családtag szerepel. Liptón kívül még Pest, Zólyom, Szepes, Arad, Csongrád, Nyitra és Nógrád megyékben szerepelnek családtagok, akik nemesi származásukat illetően a Behárfalvi Bohus családra hivatkoznak.
[szerkesztés] A család három nevezetes ága
A Behárfalvi ág,
Ez az ág a legrégibb vonalat kébzi a családban és a behárfalvi előnevet használja, különböző formákban, még akkor is amikor már később a család tagjai nem élnek Behárfalván. A család nevezetesebb tagjai közé tartoztak Bohus András (?-1720)jezsuita tanár a Nagyszombati és Zágrábi egyetemeken. Főbb műve 1703-ban Nagyszombaton jelent meg: Minerva laureatum sive placita politico-moralia e selectis auctoribus depromta. Bohus György (Szenitzy), történész, geográfus és tanító. Bohus Jenő (Eugen) Pál (1892–1977), jogász, politikus és publicista. Többek közt a Tátrai Nemzeti Park megalapításának az egyik létesítője és 1945-ben a Poprádi múzeum alapítója. Több munkája volt publikálva. Bohus Iván (1924), történész és író. Nagyon sok publikációja és több mint 2200 munkája jelent meg szlovák, cseh, lengyel szakújságokban. Könyvei több nyelvre (töbekközt magyar nyelvre is)le voltak fordítva.
A Petőfalvi ág,
Ez az amely a Zolyom megyében található Petőfalvától (ma Peťová község) a petőfalvi előnavet használja. Nevezetesebb tagjai a családnak Bohus Ferenc, Zólyom vármegye alispánja, fia Bohus Sámuel nevezetes jogász és mások.
A Világosi ág,
Ez szintén az új birtoktól levezetve előnevét a világosi előnevet vette fel. 1755-ben Mária Terézia a Világosi Bohusoknak új címert adományoz és 1894-ben Bohus Zsigmond, István és László által bárói rangra emeltetik a családot. A Világosi ágból származik a Bohus János, ki Arad vármegye alispánja volt. János felesége Bohus Szögyény Antónia (Görgei Artur unokatestvére), ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc fontos egyéne volt. Antóniának Világoson emlékszobrot emeltek.
Az utóbbit Mária Terézia bárói rangra emelte.
[szerkesztés] Családi címerek leírásban
Az öreg címer: a paizs kék udvarában zöld téren emberfej van sisakkal, a sisak fölött korona, abból két szétterjesztett sas-szárny között pánczélos kar nyulik föl, arany kürtöt, vagy trombitát tartva. A paizs fölötti koronás sisakból vasas vitéz nyulik föl, jobbjában galambot, baljában vértet, egy abból lógó csákánynyal tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös*
Mária Terézia által kiadott címer: a paizs kék mezejében szárnyas arany sárkány van fölemelt koronás fővel, kiöltött nyelvvel, farkát gyürűként felkondorítva. A paizs tetején koronás sisak, melyből pánczélos kar emelkedik föl, kezében kardot villogtatva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.
[szerkesztés] Kronológia a családtörténelemből
1283-ban 1295-ben a turóci conventus bizonyítja, hogy Váralja és a Liptó megyében élő Behar fiai között zajló vita valamiféle földet illetően befejeződött. A vitatott föld határainak leírása alkalmából, először említik meg Behárfalvát akkoriban még Curia Behar néven.
1314-ben Donch lovag Behara utódának Omodejnek földet adományoz Tornóc község határában (ma Liptovský Trnovec).
1363 november 13-án turóci prépost és conventje előtt Behar utódai közül János és fiai Márton, István, Miklós anyjuknak Lucának leánynegyedét illetőleg egyezséget kötnek.
1402–05-ben egy bizonyos Schönwaldi Bohus szerepel az okiratokban.
1519 május 25-én II. Lajos meghagyja a szepesi káptalannak, hogy Byharffalwai Bohus Jakabot, Lászlót, Miklóst, Pált és Jánost érdemeik jutalmául a Liptó megyei Byharffalwán lévő, régen a Sándor család birtokában lévő nemesi curia negyed részben új adomány címen iktassa be.
1570–1600 között a Bohus család tagjai több nemesi összeírásban szerepelnek. A 18-ik század elején Bohus Ferenc de Benyusháza et Beharócz zólyomi alispán lett.
1595 január 26-án Albert Terian zálogba adta Bohuss Miklósnak az összes birtokát Beharfalván.
1603 augusztus 22-én Thoma Bohus (judlium) neve szerepel Rakovszky András végrendeletén.
1607 január 14-én Forgách Zsigmond, Thurzó Györgynek címzett levelében emleget bizonyos Bohus nevű urat.
1607-ben Bohus Tamás Liptó vármegye főszolgabírája.
1621 április 11-én Bethlen Gábor emleget feleségének címzett levelében egy bizonyos Bohus-t.
1623-ban Paulik Simon lányai Katalin és Zsófia: néhai Wiettinger András János özvegye, eladják Vidaföldén Liptó vármegyében levő részbirtokukat Bohus Dániel királyi harminczados és postamesternek 400 forintért.
1629-ben Andreas Bohuss Nobilis Hungarus Widafalvay Gráczban mint baccalaureus szerepel.
1637-ben Hudoba Abraham szlovákul írott levelében átadja Bartolem Bohussnak a már előbb elzálogosított vagyonát. Eredeti: "Abrahám Hudoba, z Dolných Rokytoviec svoj založený majetok prenecháva Bartolemowy Bohussowy."
1641 június 13-án Guzics János óArva megye alispánja naplójában emlegeti Bohus Dánielt és feleségét Sophia Pongráczot.
1644 augusztus 6-án Kemény János Rákóczi Györgynek címzett levelében emlegeti Bohus Danielt.
1650 február 26-án Bohus Dániel szerepel mint Liptó vármegye küldönce.
1659 május 15-én meghalt Bohuss Dániel de Bohussháza et Vidafold. Eredetileg a Szűz Mária katolikus templom oltára előtt volt eltemetve második feleségével Sophia Pongrácz de Szentmiklós-al. Sajnos mára nem tudni hova lett a sírjuk, mint ahogy nem tudni azt sem, hova keveredett el a templomban még a 20. század elején található kőből faragott címer, amelynek emléke csak egy fotóban maradt meg.
1665-ben Tököly István levelező könyvében található egy levél, amely Bohus Dánielnek volt címezve.
1678 szeptember 24-én Platthy Bernárd azzal fenyegetődzött, hogy ahogy elmennek a németek, a kurucoknak elmondja hol alszik Bohuss Dániel és felesége és aztán a kurucokkal bekerítti őket.
1682 június 9-én Liptó megye tanúsítja a Bohus család nemességét.
1689 október 1-jén Konkoly Márk, Plathy Menyhért a Bohus Tamás, kuruc vezérek elpusztították Német Próna és Szemercsányt. Szemercsány-ból Hlavács Jakab tót papot rabszolgaszíjba magukkal hurcolták.
1703-ban Nagyszombati lakosként szerepel Andreas Bohus jezsuita rend tagja és a filozófia doktora.
1704 június 14-én Radvánszky János anyjának címzett levelében Bohus Ferencet emlegeti.
1705 szeptember 20-án Bohus Ferenc Zólyom vármegye alispánja Szecsényben aláírja II. Rákóczi Ferencnek a hűségnyilatkozatot.
1706 augusztus 27-én Mejthényi Klára végrendeletén szerepel Paulus Bohus aláírása.
1707-ben a Wittenbergi egyetem diákjai között szerepelnek Samuel Bohus de felsopethofalva és Georgius Bohus Besztercebányáról ki valamiféle verseket is írt.
1709 december 9. és 10 között a megyei választások kandidátusai között szerepeltek: Szentiványi Farkas, Bohus Ádám, Mattyasovszky György és Pongrácz András. Szentiványi lett megválasztva.
1712 július 1-jén VI. Károly király, Nemes Pál és Bohus Mátyás Tarnóczi lakosok kérvényére válaszolva megerősíti azok privilégiumát.
1716-ban Liptó vármegye jegyzőkönyvében ismételten szerepel Bohus Ádám.
1717-ben Bohus Sámuel de Felso–Pethofalva pestmegyei táblabírójává lett kinevezve.
1687–1722 Georgius Bohus (Szenitzky)
1711 november 12-én Géczy Miklós a Zólyom megye alispán fiai László és András elzálogosítja Zólyom megyében Farkasfalvát a Bohus családnak.
1712–1740 III. Károly király megbízta Bohus Sámuelt, közismert jogászt a „De jure Hungarico“ befejezésével és a „Jus criminale“ munka megírásával. 45 000 fot. ígérve a munka befejezése megírásáért. Bohus Sámuel korai halála megakadályozta a munka befejezését.
1727-ben Bohus Sámuel Fót község földesura volt.
1725-ben gróf Károlyi Sándor nagyon gyakran emlegeti naplójában Bohus Sámuel urat.
1755 november 24-én Emericius Bohus de Behárfalva (később de Világos) Mária Teréziától új címereslevelet szerzett a családnak. Megszerzi Világos (Siria) községet is.
1776-ban gróf Brechtold Besztercebánya első püspöke ne fogadta el saját rezidenciájának a püspöki székhelynek kijelölt helyet, a jezsuita kolostort, és úgy döntött, hogy egy új rezidenciát építtet magának. Míg az építkezés zajlott évi 100 aranyért a Bohus család curiáját bérelte.
1779-ban Bohus Ferenc kapitány javasolja baró Dévayt a Márie Theresia rendbe való felvételre.
1794 november 25-én Egregius Johannes filius Michaelis, filii Martini Bohus de Beharfalva elhurcolkodva Fejér megyében található Tordas községbe. A Liptó vármegye ez alkalomból nemesi bizonyítványt adott ki neki.
1780 július 7-én Zólyom vármegye bizonyítja a megyében élő Bohus család nemességét.
1781 november 12-én Békés megye bizonyítja a megyében élő Bohus család nemességét.
1793-ban Trencsény vármegye ispánjaként szerepel Bohus János.
1798 január 23-án Nobiles Paulus Bohust Pest megye lovaggá ütötte.
1798-ban Matej Bohusch katolikus tanító van említve.
1811 áprílis 26-án Liptó vármegye tanúsítja Bohus János nemességét.
1820 július 1-jén Temes vármegye tanúsítja a megyében élő Bohus család tagjainak nemességét.
1840 és 1847-ben Bohus János Arad vármegyének országgyűlési követe, 1848-ban Arad vármegye főispánja. Neje Szögyény Antonia, a pesti jótékony egylet elnöke.
1861-ban Bohus János a Szlovák Nemzet Memorandumának résztvevői között szerepel Turóczszentmártonon.
1892 május 3-án Breznóbányán született Bohus Jenő (Eugen) Pál.
1895 június 25-én Bohus Zsigmond, László és István bárói rangra emeltették
1924 november 27-én Dechtáre mára már nemlétező községben született Bohus Ivan, történész és muzeológus.


Based on work by