Kerepes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.56048° k. h. 19.28323°

Kerepes

Kerepes címere

Kerepes címere

Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gödöllői
Rang község
Polgármester Franka Tibor
Terület 24,07 km²
Népesség
Irányítószám 2144
Körzethívószám 28
Térkép
é. sz. 47.56048° k. h. 19.28323°
Település
Mo. térképén

Kerepes: község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A „régi 3-as” (mert egy ideig 30-asnak hívták), ma ismét 3-as főközlekedési út vonalán található Budapest és Gödöllő között félúton; a Szilas patak közelében. Legnagyobb önálló nevű településrésze Szilasliget. A Budapest-Gödöllői HÉV vonal áthalad rajta.

[szerkesztés] Története

  • Első okleveles említése 1148-ban; „kerepesi-rév”-ként.( kerep: régi magyar szó; jelentése hajó, csónak.)
  • 1400-as évek elején épülhetett a Szent Miklós templom.
  • 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult, mely biztosan nem igaz, mert akkor már a törökök voltak itt.
  • 1690-es évektől kezd megint benépesülni főként szlovák (tót) német és magyar telepesekkel.
  • 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába kerül Kerepes.
  • 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett.
  • 1882-ben épül meg a HÉV Budapest és Kerepes között.
  • 1911-ben villamosították a HÉV vonalát, és a vonalat kibővítették. Az új végállomás Gödöllő lett.
  • 1978-ban egyesítette a szocialista hatalom Kistarcsát és Kerepest Kerepestarcsa néven, a Tanácsháza kistarcsai részre került, ezzel megkezdődött a falurész hátrányos megkülönböztetése.
  • 1995. január 1-jétől ismét önálló Kerepes.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Templomrom, a Kálvária dombon.
  • Római katolikus templom. (szecessziós – épült: 1911-1912)
  • Tiszttartói ház és magtár.

[szerkesztés] Külső hivatkozások