Atatürk reformjai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Musztafa Kemal Atatürk latin kézírással ellátott ajándék fotója a szovjet nagykövetnek 1929-ből.
Musztafa Kemal Atatürk latin kézírással ellátott ajándék fotója a szovjet nagykövetnek 1929-ből.

Atatürk reformjai (törökül: Atatürk Devrimleri vagy Atatürk İnkılapları) olyan politikai, jogi, kulturális, szociális és gazdasági reformok összessége, melyet Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és elnöke vezetett be a Török Függetlenségi Háború után 1922 és 1938 között.

A Török Köztársaság közvelenül az Oszmán Birodalom összeomlása után jött létre 1923-ban. II. Abdul-Medzsid szultánt 1924-ben fosztották meg trónjától. Atatürk célja a reformokkal Törökország európai szintre emelése volt mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Atatürk hitt a demokráciában és abban, hogy Törökország csakis demokratikus államként létezhet a huszadik században:

A Nagy Török nemzetgyűlés az egyetlen, egyedüli képviselője az egyetlen, igazi Török Államnak[1]
Egy nap halandó testem elporlad, de a Török Köztársaság örökké állni fog[2]

A sokszor igencsak radikális reformokat öt csoportba lehet osztani.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Politikai reformok

  • Az oszmán szultánság eltörlése (1922. november 1.); az oszmán szultáni család tagjai száműzetésbe kényszerültek. Ezzel lehetővé vált, hogy a török nép a reprezentatív demokrácia elvének megfelelően szavazással kormányt válasszon.
  • Az új Török Köztársaság kikiáltása (1923. október 29.)
  • A kailfátus eltörlése (1924)

[szerkesztés] Szociális reformok

Atatürk az új török ábécét magyarázza Sivas népének. (1928) szeptmber 20.
Atatürk az új török ábécét magyarázza Sivas népének. (1928) szeptmber 20.
  • A nemek közötti egyenlőség elismerése (1926–34)
  • A török fejfedő, a fez megtiltása, az európai öltözködési szokások bevezetése (1925. november 25.)
  • A különböző vallási szekták és dervisrendek felszámolása (1925. november 30.)
  • A családnév használatának bevezetése (előzőleg csak a keresztnév, illetve toldaéknevek voltak használatban, pl: Ali fia Mehmet, Orhan, a kovács) (1934. június 21.)
  • Címek és megkülönböztető nevek eltörlése (mint pasa, bej stb.) (1934. november 26.)
  • A Gergely-naptár és a nemzetközileg elfogadott mértékegységek bevezetése (1925–31)

[szerkesztés] Jogi reformok

Vallásunk sohasem követelte meg a nőktől, hogy alacsonyabban álljanak a férfiaknál. Amit Isten parancsol a férfinak és a nőnek az, hogy együtt fedezzék fel a tudás és a tudomány világát. (...) A török nőnek a legfelvilágosultabbnak, legtisztességesebbnek, legerkölcsösebbnek kell lennie a világon (Atatürk).[3]
  • 1930-ban a nők részleges, majd 1934. december 5-én teljes politikai jogot kaptak (jogot a választásra és a választhatóságra).
  • Az iszlám bíróságok bezáratása, az iszlám jog, a saría eltörlése (1924–1937)
  • Szekuláris jogszabályok átvétele Svájcból és más nyugat-európai országokból. (1924–37)
  • Az új Büntetőtörvénykönyv bevezetése olasz modell alapján. (1926. március 1.)
  • Az állam és az egyház elválasztása, melyet az Alkotmányban is rögzítettek (1937. február 5.)

[szerkesztés] Oktatási és kulturális reformok

A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni magunkat (Atatürk) [4]
  • A vallási iskolák eltörlése, nemzeti oktatási rendszer bevezetése (Az oktatás egységesítése) (1924. március 3.)
  • Új török ábécé bevezeése, melyet a latin ábécé alapján hoztak létre. Mindnekinek kötelező volt megtanulni az új írást, az arab írást betiltották. (1928. november 1.)
  • A Török Nyelvintézet (Türk Dil Kurumu) és a Török Történelmi Társaság (Türk Tarih Kurumu) létrehozása a török nyelv és történelem kutatásához (1931–32)
  • Az egyetemi oktatási rendszer reformja (1933. május 31.)
  • Művészetek segítése (pl. szépművészeti műzeumok alapítása, támogatása)

[szerkesztés] Gazdasági

  • Ipari létesítmények telepítése, fejlesztése
  • A 15. század óta érvényben lévő, ún. kapitulációk (a külföldieknek adott kivételezett gazdasági/politikai jogok) visszavonása
  • A tömegközlekedés és a közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése
  • A tized fizetésének eltörlése
  • Modern mezőgazdasági technikák és eszközök bevezetése, minta-farmok létrehozása

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ^ Törökország Kulturális Minisztériuma: Atatürk mauzóleum feliratai
  2. ^ Atatürk mondásai
  3. ^ Kulturális Minisztérium: A török nők jogai
  4. ^ Kulturális Minisztérium: Atatürk a kultúráról

[szerkesztés] Külső hivatkozások