Kajszibarack

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Kajszibarack
Kajszibarack gyümölcs
Kajszibarack gyümölcs
Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Faj: P. armeniaca
Tudományos név
Prunus armeniaca
L.

A kajszibarack (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából származó gyümölcsfa. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. Közeli rokona a szilvának.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Talajigénye

[szerkesztés] Tápanyagigénye

[szerkesztés] Betegségek

[szerkesztés] Összetevők

100 gramm kajszibarack a következő hasznos anyagokat tartalmazza: [forrás?]

100 gramm kajszi energiatartalma kb. 51 kcal vagy 213,3 kJ.

[szerkesztés] Fajták

Korai piros, Ceglédi óriás, Szegedi mammut, Ceglédi bíbor, Ceglédi Piroska, Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi, Mandulakajszi, Pannónia, Rózsakajszi,

[szerkesztés] Felhasználása

Felhasználható nyersen gyümölcsként, vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva, aszalva megtartja vitamin és tápanyagtartalmát, befőtt, dzsem, lekvár, vagy a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas.