Aktínium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

89 rádiumaktíniumtórium
La

Ac

(Ute)
Általános
Név, vegyjel, rendszám aktínium, Ac, 89
Elemi sorozat aktinoidák
Csoport, periódus, mező 3, 7, f
Megjelenés ezüstös
Atomtömeg (227) g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 6d1 7s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 9, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 10 g/cm³
Olvadáspont (circa) 1323 K
(1050 °C, 1922 °F)
Forráspont 3471 K
(3198 °C, 5788 °F)
Olvadáshő 14 kJ/mol
Párolgáshő 400 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 27.2 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapközéppontos
Oxidációs állapotok 3
(semleges oxid)
Elektronegativitás 1.1 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 499 kJ/mol
2.: 1170 kJ/mol
Atomsugár 195 pm
Egyebek
Mágnesesség nincs adat
Hővezetőképesség (300 K) 12 W/(m·K)
CAS szám 7440-34-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Aktínium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
225Ac mest. 10 nap α 5.935 221Fr
226Ac mest. 29.37 ora β- 1.117 226Th
ε 0.640 226Ra
α 5.536 222Fr
227Ac 100% 21.773 év β- 0.045 227Th
α 5.042 223Fr
Hivatkozások

Az aktinium a periódusos rendszer egy kémiai eleme, a vegyjele Ac és rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered ami csillógást sugárzást jelent.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzői

Az actinium egy ezüstfehér radioaktív fém. Magas radioaktivitása miatt sőtétben halvány kék fényt sugároz. Nyomokban az urán-szurokércben mint 227Ac izotóp található, melynek felezésí ideje 21.773 év. Vegyi tulajdonságaí megegyeznek lantánéval.

[szerkesztés] Felfedezése

Az aktiniumot André-Louis Debierne fedezte fel 1899-ben az urán-szurokércben, melyben a koncentrációja 15mg/tona érc. Függetlenül tőle Friedrich Otto Giesel is 1902-ben előállitota az aktiniumot. Késöbb magreakció segitségével előállitotak elégséges aktiniumot hogy meghatározák kémiai tulajdonságait. A 226Ra-ot neutronal bombáznak: 226Ra+n = 227Ra = 227Ac+e

[szerkesztés] Felhasználás

Mivel nagyon radioaktiv, az 227Ac mint "neutron generátor(forrás)" van számon tartva. Az egészségügy számára az 225Ac izotopót felhasználják a 213Bi előállitására vagy saját magát a sugár-terápiában.

[szerkesztés] Izotópjai

A természetben előforduló aktinium egy izotópot tartalmaz: 227Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. Összesen 10 iotópja ismert, melyeknek atom tömegjük 206 és 236 között van. a legstabilabbak: * 227Ac felezési idő 21.772 év

  • 225Ac felezési idő 10.0 nap
  • 226Ac felezési idő 29.37 ora

A többi izotóp felezési ideje rövidebb mint 10 ora és a többségé rövidebb mint 1 perc. A lerövidebb felezési idejű a:

  • 217Ac felezési idő 69 nanomásodperc

A frissen előállitot 227Ac tulajdonképen tartalmaza már bomlási termékét, ami egyensulyban van az 227Ac-el és az összetétel megfelel a 185 napos életidőnek. A továbiakban az összetétel változik a felezési idő ritmusában.

[szerkesztés] Hatása az élővilágra

Mivel nagyon ritka elem és nincs szerepe az élővilágban nem jelent veszélyt az élővilágra. Alig egy pár laboratoriumban található és mivel nagyon radioaktiv (150-szer radioaktivabb mint a rádium) nagy elővigyáyatosággal kezelik. Kutatások folynak a célzot alfa sugárterápiával mely nagyon hatásos daganatos betegségekben. Az 225Ac használata ebben az irányban, egy igen komoly mellékhatás miatt ütközik nehézségekbe: az 225Ac-ból renszeresen keletkezik 213Bi, ami elhagyja a megcélzot daganatot és a vesékben halmozodik, azokat roncsolja. A kutatások a 213Bi hatásos eltávolitása irányában folynak.