Jancsó Benedek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jancsó Benedek (Gelence, 1854. november 19. – Budapest, 1930. június 27.) történész, publicista, az MTA levelező tagja (1916).
Tanulmányait a kolozsvári és bécsi egyetemen végezte. Pancsován, Aradon, majd 1887-től Budapesten középiskolai tanár volt. A Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának munkatársa lett. 1907-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban dolgozott, munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak. A polgári radikális Társadalomtudományi Társaság ellen alakult Társadalomtudományi Egyesület egyik vezetője. 1917–18-ban a bukaresti osztrák – magyar parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt.
[szerkesztés] Művei
- Erdély története (The History of Transylvania).(Kolozsvár. Minerva Irodalmi és Nyomdai M_intézet Rt. 1931)
- Szenczi Molnár Albert (Kolozsvár, 1878)
- Kölcsey Ferenc (Kolozsvár, 1885)
- Középiskoláink reformja (Bp., 1891)
- Szabadságharcunk és a dákó-román törekvések (Bp., 1895)
- A román nemzetiségi törekvések története (I–II, Bp., 1896–1899)
- A román irredentista mozgalmak története (Bp., 1921)
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Irodalom
Jancsó Benedek Emlékkönyv (Szerk. Asztalos Miklós, Bp., 1932).


Based on work by