Belarusz rubel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Belarusz rubel
беларускі рубель (belarusz)
белорусский рубль (orosz)
ISO 4217 kód BYR
Fizetőeszközként használja Fehéroroszország
Infláció 10.3%
Forrás The World Factbook, 2005.
Váltópénz
1/100 kapejka (кaпейка)
Jelölés руб
Bankjegyek 10, 20, 50, 100, 500, 1000, 5000, 10 000, 20 000, 50 000, 100 000 rubel
Központi bank Национальный банк Республики Беларусь
Weboldal www.nbrb.by
Árfolyam napi árfolyam

Belarusz rubel (ISO 4217 kódja: BYR) – a Belarusz Köztársaság (Fehéroroszország) hivatalos pénzneme, mely (elvileg) 100 kopejkára oszlik. 1992-ben vezették be, két ízben is denominálták (1994-ben és 2000-ben) a magas infláció miatt. 2006. június 1-jén 1000 rubel mintegy 95 forintnak felelt meg. Fehéroroszország Európa egyetlen országa, amely nem használ fémpénzt (csupán néhány – nem forgalmi – emlékérmét bocsátottak ki).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az első rubel (1992–1994)

A szovjet pénzügyi rendszer összeomlásával 1992 szeptemberében bocsátották ki az első (ideiglenes) belarusz bankjegyeket, melyek 1993 júniusáig teljesen felváltották a régi szovjet papírpénzeket. Az új belarusz pénzt a népnyelv zajcsiknak (nyulacskának) nevezte el a rajta ábrázolt ugró nyúl miatt. A következő címleteket bocsátották ki: 50 kopejka, 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500, 1000 rubel. A 100-as és az annál kisebb értékű bankjegyek különféle állatokat, a magasabb címletek neves épületeket ábrázolnak. A papírpénzek hátlapja egységes volt, az akkori belarusz címert ábrázolta.

100 rubeles bankjegy 1992-ből
100 rubeles bankjegy 1992-ből

[szerkesztés] A második rubel (1994–2000)

1994 augusztusában 10:1 arányban denominálták az első rubelt. 1996-ban a Nemzeti Bankot állami irányítás alá vonták. Aljakszandar Lukasenka elnök gazadaságpolitikájának szerves része volt a nagy mennyiségű pénz kibocsátása, így folyamatosan magas volt az infláció. Megjelent a rubel kettős (hivatalos és feketepiaci) árfolyama.

A második rubel legkisebb címlete, az 1000 rubeles bankjegy (1998)
A második rubel legkisebb címlete, az 1000 rubeles bankjegy (1998)

Az új rubel magas inflációját az új címletek kibocsátása mutatja:

  • 1994: 20 000 rubel
  • 1995: 50 000 rubel
  • 1996: 100 000 rubel
  • 1998: 500 000 rubel
  • 1999: 1 millió rubel, 5 millió rubel

[szerkesztés] A harmadik rubel (2000–)

2000. január 1-jén vezették be a ma is érvényes harmadik rubelt. A következő címleteket bocsátották ki:

  • 1 rubel: Tudományos Akadémia (zöld)
  • 5 rubel: Troickij-városnegyed (halványpiros)
  • 10 rubel: Nemzeti Könyvtár (lila)
  • 20 rubel: Nemzeti Bank (sárga)
  • 50 rubel: breszti erőd (piros)
  • 100 rubel: Opera (zöld)
  • 500 rubel: Szakszervezetek kultúrpalotája (sárga)
  • 1000 rubel: Állami Szépművészeti Múzeum
  • 5000 rubel: minszki sportpalota (lila)
  • 10 000 rubel: Vityebszk (piros)
  • 20 000 rubel: Gomel (sárgászöld)
  • 50 000 rubel: Miri vár (kék)
  • 100 000 rubel: Nyaszvizsi kastély (halványpiros)
Mai 50 000 rubeles bankjegy (2000)
Mai 50 000 rubeles bankjegy (2000)

Napjainkban az 1 és 5 rubeles bankjegy gyakorlatilag már nincs forgalomban.

Az új rubel viszonylag stabil pénznek bizonyult, az első 2 év gyors értékvesztése után (2000-ben 1 dollár 877 rubelnek, 2002-ben 1920 rubelnek felelt meg). A korábban 30% feletti infláció napjainkig 10% alá csökkent. Az Oroszországgal való unió részeként elhatározták a valutaközösség megteremtését is. Kezdetben 2003-ra, majd később 2005-re tervezték az orosz rubel bevezetését Fehéroroszországban, de erre a mai napig sem került sor. Lukasenko elnök az ország bizonyos fokú gazdasági önállóságát félti az egyesüléstől, erre vezethető vissza az unió kialakításának akadozása.

[szerkesztés] Külső hivatkozások