Graz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címer | Térkép |
|---|---|
| Adatok | |
| Tartomány: | Stájerország |
| Terület: | 127,58 km² |
| Népesség (2006. január 1.): | 248 146 fő |
| Népességnövekedés 1991-2006: | +4,2% |
| Tszfm.: | 353 m |
| Irányítószám: | A-801x, A-802x, A-803x A-804x, A-805x |
| Honlap: | http://www.graz.at/ |
Graz (a szlovén Gradec, "kis vár" szóból) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. Ők adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.
Ottó a Német-Római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.
1122 fontos év volt Steiermark számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.
1281-ben kapott városi rangot.
1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között itt tanult Johannes Kepler.
[szerkesztés] Fekvés
Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére.
A város legmagasabb pontja a Plabutsch (754 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.
[szerkesztés] A város polgármesterei
| Név | tisztségük időpontja |
|---|---|
| Dr. Ambros Knabl (ehemals Syndikus) | 1784.11.15. – 1788.12.23. |
| Johann Edler von Berscheny | 1788.12.24. – 1791.28.4. |
| Franz Kaspar Edler von Heilinger | 1791.4.29. – 1795.3.27. |
| Dr. Michael Steffn | 1795.3.28. – 1799.12.15. |
| Franz de Paula Edler von Dirnpöck | 1799.12.16. – 1810.1.31. |
| Franz Wiesenauer | 1810.2.1. – 1827.5.22. |
| Franz X. Nippel (k.k. Landrat; provisor.) | 1827.5.23. – 1829.11.25. |
| Constantin Villefort | 1830.1.15. – 1836.10.10. |
| Anton Pfalzer (k.k Landrat; provisor.) | 1836/1837 |
| Dr. Josef Valentin Maurer | 1837 – 1843 |
| Dr. Andreas Hüttenbrenner | 1844 – 1850.9.2. |
| Dr. Johann von Ulm | 1850.2.27. – 1861.4.16. |
| Moritz Ritter von Franck | 1861.4.17. – 1864.5.22. |
| Albin Alber | 1864.5.23. – 1867.11.18. |
| Moritz Ritter von Franck | 1867.11.19. – 1870.5.2. |
| Dr. Moritz Ritter von Schreiner | 1870.5.3. – 1873.4.29. |
| Dr. Wilhelm Kienzl | 1873.4.30. – 1885.5.5. |
| Dr. Ferdinand Portugall | 1885.5.6. – 1897.5.2. |
| Dr. Franz Graf | 1897.5.6. – 1898.5.28. |
| Heinrich Freiherr von Hammer-Purgstall (k.k Reg.-Komm.) | 1898.5.29. – 1898.10.24. |
| Dr. Franz Graf | 1898.10.25. – 1905.1.9. |
| Dr. Franz Graf | 1905.1.23. – 1912.4.25. |
| Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) | 1912.4.26. – 1912.11.3. |
| Dr. Robert von Fleischhacker | 1912.1912.4. – 1914.6.17. |
| Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.) | 1914.6.18. – 1917.12.12. |
| Mag. Adolf Fizia | 1917.12.13. – 1919.6.13. |
| Vinzenz Muchitsch | 1919.6.14. – 1934.2.12. |
| Hans Schmid | 1934.2.24. – 1938.3.12. |
| Dr. Julius Kaspar | 1938.3.12. – 1945.5.7. |
| Prof. Engelbert Rückl | 1945.5.8. – 1945.5.16. |
| Prof. Dr. Eduard Speck | 1945.5.16. – 1960.1.31. |
| Dipl.-Ing. Gustav Scherbaum | 1960.2.9. – 1973.4.24. |
| Dipl.-Ing. DDr. Alexander Götz | 1973.4.24. – 1983.3.21. |
| Dipl.-Ing. Franz Hasiba | 1983.3.21. – 1985.1.10. |
| Alfred Stingl | 1985.1.10. – 2003.3.27. |
| Mag. Siegfried Nagl | 2003.3.27. óta |
[szerkesztés] Kultúra és látnivalók
- Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb fogaskerekű vasútja. Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
- Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
- Eggenbergi – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623 – ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
- Óratorony
- Dóm (Szt. Ägidius)
- Színház
- Operaház
- Művészetek háza
- Ferences-rendi kolostor és templom
- Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824).
- Szt. Leonard templom
- Jézus szíve templom
- Botanikus kert
[szerkesztés] Múzeumok
- Régi Galéria
- Új Galéria
- Városi múzeum
- Művészház
- Camera Austria
- Néprajzi múzeum
- Püspöki múzeum
- Irodalomház
- Frida&Fred gyerekmúzeum
- Villamosmúzeum
- Krimimúzeum
- Repülőmúzeum
[szerkesztés] Sportegyesületek
Grazer AK (Futball)
SK Sturm Graz (futball)
EC Graz 99ers (Jéghoki)
Graz Giants (Amerikai futball)
[szerkesztés] Város hírességei
- Johannes Kepler Matematius, Asztronómus, tanult és dolgozott a városban 1594 és 1600 között.
- Erzherzog Johann itt halt meg 1859-ben. 1811-től élt itt.
- Jakob Lorber itt halt meg 1864-ben. Zenész, misztikus.
- Johann Nestroy itt halt meg 1862-ben. Színész és költő.
- Alexander Graf von Auersperg itt halt meg 1876-ban költő és politikus.
- Körösi József itt halt meg 1868-ban. Andrizt AG alapítója.
- Ferdinand Heinrich Thieriot 1870-1885 élt a városban. Zenész és virtuóz.
- Arnold Luschin-Ebengreuth itt halt meg 1932-ben, jogtörténész és numizmatikus.
- Peter Rosegger Költő. Élete nagy részét itt élte.
- Ludwig Boltzmann Fizikus. itt végezte el 1869-ben a Technikai egyetemet.
- Emil Ertl Költő és író. Technikai főiskola (ma egyetem) könyvtárosa.
- Johann Puch itt halt meg 1914-ben. Vállalkozó, a helyi Bicikli és motorgyárat alapította.
- Walther Nernst Biokémikus. A városban tanult
- Viktor Geramb itt halt meg 1958-ban. stájer népkutató.
- Leopold Stocker itt halt meg 1950-ben osztrák könyvkiadó.
- Erwin Schrödinger fizikus, Nobel-díjas.
- Karl Böhm itt született 1894-ben, osztrák rendező.
- Karlheinz Böhm Karl Böhm fia. Osztrák színész, itt érettségizett.
- Alfred Kolleritsch író. Itt él a városban.
- Werner Kopacka újságíró. Jelenleg a városban él.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Coventry (1948)
Montclair (1950)
Groningen (1965)
Darmstadt (1968)
Trondheim (1968)
Pula (1972)
Trieste (1973)
Maribor (1987)
Pécs (1989)
Dubrovnik (1994)
Pula, Horvátország (2003)
Banja Luka Bosznia-Hercegovina
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.graz.at (Graz város hivatalos honlapja)
- http://www.graztourismus.at (turizmus és idegenforgalom)
- http://www.kulturserver-graz.at/ (rendezvénynaptár)
- http://www.gvb.at (grazi tömegközlekedési társaság)
- Térkép Kalauz - Graz
| Elődje: Bruges, Salamanca |
Európa Kulturális Fővárosa 2003 |
Utódja: Genova, Lille |


Based on work by