Baja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.18337° k. h. 18.95373°

Baja

Baja címere

Baja címere

Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Bajai
Rang város


Terület 177,61 km²
Népesség
Irányítószám 6500
Körzethívószám 79
Térkép
é. sz. 46.18337° k. h. 18.95373°
Település
Mo. térképén

Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Duna bal partján, az 55-ös és 51-es főút mentén, a Mohács-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Fontos közlekedési csomópont. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna-híd 1909-ben épült.

[szerkesztés] Története

Neve török eredetű, jelentése bika. Első okleveles említése 1323-ból származik.

Ásatások alapján területe az újkőkor óta lakott. Már az Árpád-korban fontos átkelőhely volt a Dunánál. Palánkvára a törökök uralma alatt volt a mohácsi csatától 1687-ig. Városi rangot 1696. december 24-én nyert I. Lipóttól. Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.

A későbbiekben sokat szenvedett: pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. 1920 és 1950 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt.

[szerkesztés] Gazdasága

Baja
Baja

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közút

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg.

[szerkesztés] Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő vasútvonalon érhető el.

[szerkesztés] Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el.

[szerkesztés] Kultúra

Főiskolai város.

Minden évben július második szombatján rendezik meg Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában” nevű hagyományőrző programot, amelyen többezren főzik a híres bajai halászlét.

[szerkesztés] Sport

Baján rengeteg sportolási lehetőség van. A városnak van 2 labdarúgó klubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sport Kör. Ezen kívül van itt még: kosárlabda, röplabda, vízilabda, asztalitenisz, floorball és sakk club is. Az úszók és evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten legjelentősebb a Futeam futóklub (www.futeam.hu) és az országos jelentőségű Bajai Lasszó nyíltvízi úszás.


[szerkesztés] Bajaszentistváni Sport Kör

  • 1973-ban alapították. Színe: fekete-fehér. A stadion neve: Szentistván Aréna. A csapat beceneve: Bajai Szent Etyien. Elnök: Agatity József. Játékoskerete a 2006–2007-es megyei II. osztályú bajnokságban: Székely Csaba, Petrovácz Ákos, Kincse Norbert, Tirner László, Moóri Balázs, Lovrity Tamás, Puskás Csaba, Szólik Gábor (játékosedző), Székely Zsolt, Kovács Krisztián, Radics István, Szőcs Gábor, Császár Norbert, Hamvas Roland, Kristolovics József, Szatmári Ákos, Káli Lajos, Hangya László
  • Legjobb eredményei a 2000-es években: Bács-Kiskun megyei III. osztály bajnoka (1999–2000), Bács-Kiskun megye II. osztály (déli) bajnoka (2004–2005), ezüstérmes (2005–2006).

A csapat internetes oldala: www.bajaszentistvanisk.tvn.hu

[szerkesztés] A legismertebb sportolók

Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005), Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004), Hosszú Katinka (úszás, olimpikon 2004), Bajai Péter (triatlon). Baján sportoltak még: Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

[szerkesztés] Látnivalók

A Kálváriakápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.”
A Kálváriakápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Baja híres szülöttei

Türr István szobra Baján
Türr István szobra Baján

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Bajai Paduai Szent Antal Plébánia
Bajai Paduai Szent Antal Plébánia
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Baja témájú médiaállományokat.
Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa