Fogascetek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Fogascetek alrendje
Palackorrú delfin
Palackorrú delfin
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Flower, 1869
Fajok
4 öregcsalád, 10 család, 75 faj

A fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a bálnák közül az ámbráscetek és a csőröscetek.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Rendszerezés

A delfinfélék és folyami delfinek öregcsaládján belüli egyes fajokat részletesebben lásd a Delfin szócikkben!

[szerkesztés] Delfinfélék öregcsaládja (Delphinoidea)

Kardszárnyú delfin
Kardszárnyú delfin
  • Delfinek családja (Delphinidae)
  • Narválfélék családja (Monodontidae)
  • Disznódelfinek családja (Phocoenidae)

[szerkesztés] Folyami delfinek öregcsaládja (Platanistoidea)

  • Iniidae család
  • Lipotidae család
  • Platanistidae család
  • Pontoporiidae család

[szerkesztés] Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

Ámbráscet
Ámbráscet

[szerkesztés] Ámbráscetek családja (Physeteridae)

  • Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus), (Physeter catodon)
    • Előfordulás: Minden óceánban, általában a partoktól távol. Lásd: [1]
    • Méretek: 11-18 m, 20-50 t.

[szerkesztés] Törpe ámbráscetek családja (Kogiidae)

  • Kis ámbráscet (Kogia breviceps)
    • Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
    • Méretek: 2,7 - 3,4 m, 315-400 kg.
  • Törpe ámbráscet (Kogia simus)
    • Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
    • Méretek: 2,1 - 2,7 m, 135-275 kg.

[szerkesztés] Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

[szerkesztés] Csőröscetek családja (Ziphiidae)

  • Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)
    • Előfordulás: Déli félteke, 30 foktól a sarkkörig.
    • Méretek: 7,8 - 9,8 m, 7-10 t.
  • Óriás csőröscet (Berardius bairdii)
    • Előfordulás: Csendes-óceán, Ázsia és Észak-Amerika között, Bering-tenger déli része.
    • Méretek: 10,5 - 12,8 m, 11-15 t.
Északi csőröscet (postabélyegen)
Északi csőröscet (postabélyegen)
  • Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
    • Előfordulás: Európa, Észak-Amerika között, Grönlandtól délre.
    • Méretek: 4-5 m, 1 - 1,3 t.
  • Ausztráliai csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
    • Előfordulás: Ausztrália déli partjai és Új-Zéland körül.
    • Méretek: 4 - 4,7 m, 1 - 1,5 t.
  • Ívesszájú csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
    • Előfordulás: Észak-Amerika nyugati partjai és Japán vizei, a 30° és 50°között.
    • Méretek: 5 - 5,3 m, 1 - 1,5 t.
  • Állas csőröscet (Mesoplodon densirostris)
    • Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai és Hawaii körül.
    • Méretek: 4,5 - 6 m, kb. 1 t.
  • Antillai vagy középfogú csőröscet (Mesoplodon europaeus)
    • Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai körül.
    • Méretek: 4,5 – 5,2 m, 1-2 t.
  • Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
    • Előfordulás: Japán partjai, és környékén.
    • Méretek: 4,7 – 5,2 m, 1,5 – 2 t.
  • Hosszúorrú csőröscet (Mesoplodon grayi)
    • Előfordulás: Déli félteke, 30° és a sarkkör között.
    • Méretek: 4,5 – 5,6 m, 1 – 1,5 t.
  • Kis csőröscet (Mesoplodon hectori)
    • Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjainál.
    • Méretek: 4 – 4,5 m, 1-2 t.
  • Agyaras csőröscet (Mesoplodon layardii)
    • Előfordulás: Déli félteke, 30 foktól a sarkkörig.
    • Méretek: 5 – 6,2 m, 1-3 t.
  • True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
    • Előfordulás: Főleg az Atlanti-Óceánban, szórványosan több helyen is.
    • Méretek: 4,9 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.
  • Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
    • Előfordulás: Az Indiai- és a Csendes-Óceán több helyén.
    • Méretek: 7 – 7,5 m
  • Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
    • Előfordulás: Főleg Közép-Amerika nyugati partjai, Peru közelében.
    • Méretek: 3,4 – 3,7 m.
  • Steineger-féle csőröscet (Mesoplodon steinegeri)
    • Előfordulás: Észak-Amerika és Ázsia vizeiben a 40°és 60° között.
    • Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.
  • Sokfogú csőröscet (Tasmacetus shepardi)
    • Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjai, illetve a déli félteke 30° és 50° között
    • Méretek: 6-7 m, 2-3 t.
  • Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
    • Előfordulás: Minden óceánban, kivéve a sarkköröknél.
    • Méretek: 5,5 – 7 m, 2-3 t.
  • Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
    • Előfordulás: Európa, Észak-Amerika és Grönland között.
    • Méretek: 7-9 m, 5,8 – 7,5 t.
  • Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
    • Előfordulás: Déli félteke, a 29° és 70° között.
    • Méretek: 6 – 7,5 m, 6-8 t.
  • "Bahamonde"-csőröscet (Mesoplodon bahamondi)
    • Előfordulás: Chile nyugati parti vizein.
    • Méretek: 5 – 5,5 m.
  • "Perrin"-csőröscet (Mesoplodon perrini)
    • Előfordulás: Csendes-Óceán északi vizei.
    • Méretek: kb. 4 m.
  • Ismeretlen csőröscet (Mesoplodon sp. "A")
    • Előfordulás: Csendes-óceán, Közép-Amerika partjai.
    • Méretek: kb. 5 m.

[szerkesztés] Anatómia

[szerkesztés] Fogazat

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.

[szerkesztés] Légzés

A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása. A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

[szerkesztés] Visszhang-képzés

A fogascetek érzékelése
A fogascetek érzékelése

A fogascetek másodpercenként kb. 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
  • Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
  • Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

[szerkesztés] Szépirodalom

[szerkesztés] Film

  • Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
  • Atlantis (1991)

[szerkesztés] Külső hivatkozás