Brăila

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Brăila
Megye Brăila
Koordináták é. sz. 45°16′09.1’’ k. h. 27°57′26.9’’
Terület 17,5 km²
Népesség
 - Teljes

216 929
Polgármester Constantin Sever Cibu

Brăila város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 2002-ben 216 929 fő volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Régészeti feltárások szerint a környék már a neolitikum idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.

Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 15381540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galaţi fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.

[szerkesztés] Lakosság

Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakoság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett. Egyes becslések szerint 2010-re a lakók száma kb. 200 000 fő lesz.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Görög templom
  • Szent Arkangyalok-templom
  • Szent Miklós-templom
  • Traian-tér és a város régi negyede
  • Duna-part
  • Városközpont a lépcsős szökőkúttal
  • Emlékmű-park
  • Népkert
  • Brăilai Múzeum
  • Műgyűjtemények Háza
  • Perpessicius emlékház

[szerkesztés] Híres emberek

  • Ana Aslan gerontológus (1897–1988)
  • Anişoara Cuşmir-Stanciu olimpiai bajnok távolugró (1962–)
  • Hariclea Darclée, operaénekes (1860–1939)
  • Nae Ionescu filozófus, matematikus (1890–1940)
  • Panait Istrati író (1884–1935)
  • Joseph Moses Juran mérnök, amerikai üzletember (1902–)
  • Antigone Kefala Ausztráliában élő költő (1935–)
  • Manea Mănescu Románia miniszterelnöke 1974–1979 között (1916–)
  • Gheorghe Mihoc statisztikus (1906–1981)
  • Diana Mocanu olimpiai bajnok úszó (1984–)
  • Serge Moscovici Franciaországban élő szociálpszichológus (1925–)
  • Gheorghe Munteanu Murgoci geológus (1872–1925)
  • Dimitrie Panaitescu Perpessicius irodalomtörténész
  • Gheorghe Petraşcu festő (1872–1949)
  • Camelia Potec olimpiai bajnok úszó (1982–)
  • Johnny Răducanu dzsesszzongorista (1935–)
  • Mihail Sebastian író (1907–1945)
  • Ilarie Voronca költő (1903–1946)
  • Iannis Xenakis zeneszerző (1922–2001)