Concordia temploma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Róma történelmi központja |
||||
A Forum Romanum nyugati vége, bal szélen Concordia templomának maradványai |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Olaszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1980 | |||
Rómában a Forum Romanum nyugati végén állt az ún. Tabularium (Birodalmi Levéltár) előtt elterülő lejtőn Concordia temploma.
M. Furius Camillus az Area Volcani nevű területre i.e.367-ben építtetett templomot. A bazilikaépítő C. Opimius consul i.e. 121-ben restauráltatta. Tiberius császár i.sz. 7-ben kezdte újjáépíteni s i.sz.10-ben január 16-án felszentelte Aedes Concordiae Agustae névvel, felékesítve sok, görög művészek által készített szoborral. Mellette állott Vespasianus temploma.
A szenátus gyakran ülésezett benne a köztársaság alatt, Cicero pedig itt mondta el negyedik és híres vádbeszédét Catilina ellen, melynek alapján elítélték a patríciust és társait.
Alaprajza különös, mivel cellája minden oldalon kilenc méterrel szélesebb (42 m) a 24 m széles pronaosnál. Ma már csak a faragott márványpárkányzat egy része és a templom talapzata látható.
[szerkesztés] Forrás
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Keleti oldal: |
Via Sacra | Antoninus és Faustina temploma | Vaskori Nekropolisz | Romulus temploma | Constantinus és Maxentius bazilikája | Vesta temploma | Vesta-szüzek háza | Santa Francesca Romana temploma | Antiquarium Forense | Titus diadalíve | Regia | Fürdők romjai |
|
|
|
| Nyugati oldal: | Julius Caesar temploma | Castor és Pollux temploma | Basilica Aemilia | Phocas oszlopa | Basilica Julia | Rostra | Niger lapis Festus | Curia | Septimius Severus diadalíve | Saturnus temploma | Porticus Deorum Consentium | Concordia temploma | Tabularium | Forum | Santi Luca e Martina | Vespasianus temploma |
| Olaszország világörökségi helyszínei |
| természeti: | Lipari-szigetek |
||
| kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, Szicília | Su Nuraxi di Barumini, Szardínia | Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |


Based on work by