Hunédzser
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az angol kifejezés a twenager, amely valamilyen módon a tini és a huszonéves összepárosításáre tesz kísérletet. A magyar fordítás a hangtani szójátékot próbálja megőrizni. A nyugati társadalmak egymást követő generációiról régóta hallani, mindenki ismeri a "nagy generáció" kifejezést. A twenager fogalom születéséről olvashatunk a 'The great showdown' című írásban, amely a Sydney Morning Herald, 20. September 2003. számában jelent meg.
A hunédzser mem keverendő össze a kortárs angolszász szociológia másik népszerű fogalmával a „tweenagerrel”, amelyet a kamaszkor előre hozatalára vezettek be, tehát arra a jelenségre, hogy 10-12 évesek is kamaszosan viselkednek. A hunédzser (twenager) fogalmát az „ideáltipikus huszonéves” világa kapcsán szokták emlegetni a különböző szociológusok.
A nyugati társadalmakat a fiatalosság imázsai után az „infantilizáció” jelenségei árasztják el, egyértelmű jeleként annak, hogy az ifjúság már nem csak a megújulásra való képesség, a lázadás, vagy a vitalitás „szimbóluma”, hanem a modern világ egyenrangú elszenvedője és alakítója is egyben. A fejlett kapitalista országok „ifjúságszociológiai” szakirodalma egészen új fogalmaktól hangos – a napjainkban lezajló mélyebb társadalmi átalakulások biztos jeleként.
Az egyre népszerűbb „kidult” kategóriája mögött megpillanthatjuk azokat akik „a gyerekes zenék rajongói, a Harry Potter felnőtt olvasói”. A zenecsatornák kilippvilágában megjelenik a Barbie-díszlet, a gyerekes öltözék, az „óvodás” viselkedés. Az új korszak szexuális szimbólumai jólfejlett huszonévesek (átlagos lányok a sarki irodából) (Mary, 1999), akik saját „infantilizmusukból” álomvilágot kreálnak, emberivé maszkírozva nihilizmusukat, kiéltségüket, szexizmusukat, kilátástalanságukat. Christopher Noxon szerint egyre többen döntenek úgy: „Nem akarok felnőni!”. S éppen ennek köszönhető azoknak a 18-35 éveseknek a tábora, „akikről saját belső gyermeki énjük gondoskodik”.
Egy másik népszerű szociológus az „adultolescent”, vagyis a „felnőtt kamaszkor” áldozatait említi, akik 20-30 évesen is otthon laknak és a szüleik érzelmi, vagy anyagi támogatására és pátyolgatására szorulnak.
A „juvenilizáció” C Danesi által feltárt jelensége pedig azokra a még ennél is idősebbekre vonatkozik, akik saját életük kiüresedése kapcsán fordulnak fiatalabb koruk emlékeihez.
Ebben a közegben élnek a "hunédzserek", akik – Kiss Viktor tanulmánya szerint – "annak az ellentmondásos helyzetnek a foglyai, hogy a társadalom és saját elvárásaik egyszerre kényszerítik őket a felnőtt életre, miközben az intézmények és szocializációs mechanizmusaik révén a kamaszkorhoz és annak jelenségeihez kapcsolják életvitelüket – a mai felnőttek világába számukra nem lehetséges a teljes integrálódás. A „hunédzser ideológiák” tulajdonképpen azok a „divatos” gondolatok és elképzelések, amelyeknek nevében a fiatal úrrá próbál lenni ezen a szituáción – eközben megkísérli saját „ellentmondásos” helyzetét „pozitívnak” látni."
Mindennek „prototípusa” talán mindenképpen az amerikai (és más úgynevezett középosztályi társadalmak beli) nagy egyetemvárosokba („univercity”) tömörülő több ezres, vagy tízezres diákcsoportok elzárt világa. Ezek a „virtuális társadalmak” – ahogyan azt Manning, Robert megfogalmazza – sajátos belső mechanizmusokkal bírnak, s ezek elsődleges jellemzője, hogy ideológiailag a legmodernebbnek és leghaladóbbnak tartott dolgok és normák köré épülnek. A legújabb számítógépek, mobiltelefonok, „legmenőbb” öltözékek, hobbik egy majdani sikeres élet kellékeként tűnnek fel, amelyek nélkül még megfelelő társra sem találhat az egyén. Ismerkedni a videochaten, vagy a megfelelő egyetemi színtereken javasolt azok számára, akik problémamentes „modern” társra vágynak. Az egyetemvárosok elzárt világa azt sugallja, hogy létezik egy valóság felett lebegő pszechudo-világ, amelyben úgy is élhető az élet, hogy a valódi világ problémái meg sem érintenek.
A modern ifjúságszociológiában általános jelenség, hogy kulcsfogalmak a publicisztika világából kerülnek be a köztudatba, nem történik más ezzel a fogalommal sem.


Based on work by