Historizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A historizmus latinból ered, jelentése: történetiség. ÉPÍTÉSZET: Jellemzői:''

  • elsősorban a 19. század második felében uralkodott,de még az 1900 utáni években is számos épületen kimutatható
  • A különféle országokban lezajló stílusvitákban bárki bármilyen stílust tűzött zászlóra,könnyen megtalálhatta hozzá a megfelelő indoklást,amely megfelelt az adott kor erkölcsi és kulturális normáinak.
  • kezdetben (1860 körül)a reneszánsz elemeit használja, a homlokzattagolás visszafogott,az armírozással kiemelt rizolitok kevésbé ugranak ki
  • 1870-től megjelennek a rusztikus,súlyos lábazatok és a hangsúlyos rizolitos homlokzattagolás,az épületeken néha fellelhető a valódi kőburkolat
  • 1880-tól az öntöttvas szerkezetek megmutatása,és a díszítés (nyerstégla,terrakotta,mázas kerámia díszek)jellemzi
  • 1890-től a figyelemfelkeltő,díszes stílusok vállnak dominánssá ( németalföldi késő reneszánsz,barokk,rokokó),megjelennek a meredek oromzatok

A KIEGYEZÉSt (1867. máj. 29.) követő időszakban jelentős fejlődés,és városiasodás ment végbe hazánkban,melynek a leglátványosabb eredményei Budapesten voltak észlelhetőek,bár Kassán,Szegeden,Temesvárott,Aradon, és Kolozsvárott jelentős bérházépítési munkálatok indultak meg.

A legtöbb beruházást a Fővárosi Pénzalapból finanszírozták.Ebben az időszakban épült Budapesten a legtöbb sugárút,körút és a nagyszabású középületek is.(1873-ban Pest,Buda és Óbuda egyesítésével megkezdőtött az útvonalak szabályozása.)

1871/72 -től a József Politechnikum Királyi József Műegyetemként működött tovább. 1879-ben megalakult az Állami Középipartanoda.

Városi paloták és palota bérházak:

  • drágák voltak,rengeteg technikai újítás volt bennük (pl. vezetékes víz),minden nemű luxus elérhető volt a bérházakban is (istálló,kocsiszín),ezzel próbálták a gazdag polgárságot arra ösztönözni,hogy a vidéki házak helyett inkább költözzenek az oly' sok lehetőséget kínáló városba


Villák és nyaralók:

  • Budapesten az Andrássy út külső szakaszán épült a legtöbb villa.
  • A nyilvánosan látogatható terek az épület földszintjén,a többi, ált. privát szféraként tekinthető szoba az emeleten volt
  • általában németországi/itáliai neoreneszánsz,romantika stílusúak


Szállodák:

  • minden nagyobb városban volt legalább egy szálloda,ami kielégítette a túristák igényeit
  • általában a központ közelében,esetleg a vasúthoz vezető úton épültek
  • különféle termekkel voltak ellátva
  • legtöbbjük fel volt szerelve lifttel,központi fűtéssel,telefonnal és távíróval is


Munkáslakóházak:

  • általában a cégek építették őket alkalmazottjaik elszállásolására
  • a legtöbb ilyen lakóházat a MÁV építtette

Templomépítészet:

  • felekezetenként változó,általában sokszínű, egyedül a zsinagógák tartották meg eredeti formájukat


Kúltúrális és sportlétesítmények:

  • a színházak korszerűsítése,kiállítások megnyitása (sokszor pavilonos formában)
  • a Magyar Királyi Operaház megalakulása (a színházak nem feleltek meg az elvárásoknak)
  • a Nemzeti Tornacsarnok megépítése
  • fürdők,és kisebb sportegyletek épületei

Kórházak:

  • megnő a városokbana rossz körülmények között élő szegények száma, így szükségessé válik a kórházak építése
  • pavilonos szerkezetű kórházak megjelenése pl. Szent Iván Kórház (Bp.)

Pénzintézetek:

  • 1867 után sok vállalkozást indítanak, így nőtt a bankok és hitelintézetek száma
  • általában előkelő tereken épültek

Kereskedelmi,ipari és mezőgazdasági épületek:

  • pályaudvarok,gyárak építése


Az állandó Országház:

  • pályázatot írtak ki,melyben egy bizottság döntött a tervező kiléte felől
  • Steindl Imre neoótikus pályamunkája lett az első helyezett
  • az építkezéseket 1885-ben kezdték, az épületet 1902-ben már használták,de csak 1904-re lett teljesen kész