II. András
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| II. András | ||
|---|---|---|
| Magyarország királya | ||
![]() |
||
| II. András | ||
| Uralkodása | 1205-1235 | |
| Koronázása | 1205 | |
| Születése | 1177 | |
| Halála | 1235. | |
| Előző uralkodó | Imre | |
| Következő uralkodó | IV. Béla | |
| Felesége | Első házassága, 1201: Gertrúd, merániai hercegnő, Második házassága, 1215: Courtenay Jolánta, auxerre-namuri hercegnő, Harmadik házassága, 1234: Estei Beatrix, estei grófnő. | |
| Utódai | Mária, Béla, Erzsébet, Kálmán, András, Jolán, István | |
| Dinasztia | Árpád-ház | |
| Apja | III Béla magyar király | |
| Anyja | Anna | |
II. András (Endre) Magyarország uralkodója volt 1205 és 1235 között. Ő volt a tizennyolcadik Árpád-házi uralkodó. Regnálása a magyar történelem egyik legnevezetesebb időszaka. Nemcsak azért, mert András igen energikus külpolitikában az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem mert a belpolitikában olyan bullát adott ki, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1949-ig fennmaradhatott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Imre árnyékában
III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született 1177-ben. Másodszülött fiúként nem András kapta a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette. 1190-ben azonban elűzték a trónról, és a herceg újra a magyar udvarban élt. Apja halála után Imre lett Magyarország királya, akire 1197-ben a hatalomból kimaradt herceg rátámadt a szlavóniai Macsek városánál, és a hatalom megosztását követelte Imrétől. A király így átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198. március 31-én a támadó szerbeket visszaverte András, és ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette a Hum és Ráma hercege címet is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon. Adót szedett, pénzt veretett, és ebbe annyira beleélte magát, hogy ismét megtámadta Imrét, azonban a rádi csatában ezúttal alulmaradt, és így VI. Lipót osztrák és stájer herceghez menekült. 1200-ban kibékült testvérével, és visszatért Magyarországra. Visszakapta korábbi hercegi címeit, de jelentősen korlátozták hatalmát.
[szerkesztés] Esküvő és kormányzóság
András nagy unalmában feleség keresésével töltötte idejét. Így vette el Gertrúd hercegnőt, VI. Bertold isztriai és krajnai őrgróf illetve merániai herceg leányát. Frigyükből öt gyermek született: Mária, Béla, Erzsébet, a későbbi szent, Kálmán és András. A herceg nyugtalan természetét megelőzendő Imre 1203-ban foglyul ejtette Andrást, és bezáratta Keve várába, Gertrúdot pedig hazaküldte apja udvarába. Imre ugyanis tudatában volt annak, hogy újszülött gyermekének András nem fogja engedni, hogy elfoglalja a trónt, és érezte, hogy saját élete lassan a végéhez közeledik. Azonban András magyarországi hívei 1204-ben kiszabadították a herceget. Imre ekkor már betegeskedett, és csak azt a kiutat látta, ha Andrást kinevezi kiskorú fia gyámjává és kormányzóvá. 1204 szeptemberében Imre meghalt. Andrásnak nem is kellett más, III. Lászlót elüldözte az országból, és amikor váratlanul meghalt Ausztriában a gyermek király, András 1205. május 29-én megkoronáztatta magát.
[szerkesztés] András király
Az új király helyett inkább az új királyné keltett nagy visszhangot az országban. Gertrúd ugyanis merániai rokonai közötti nagylelkű adományokat osztott ki. 1208-ban a Novae Institutiones, azaz az új berendezkedés keretei között egész vármegyék kerültek eladományozásra. Ez haragot szült az országban, hiszen ezeket az adományokat a királyné idegen származású rokonai kapták meg. 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőkön áthajttató királyné hintaját megtámadta Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk nádor veje, Simon és megölték Gertrúdot. II. Andrásnak azonban az országos nyomásra nem volt lehetősége a büntetésre, és csak Péter ispánt végeztette ki.
András egyébként igen aktív külpolitikát folytatott, így kereszténységének bizonyítékául 1211-ben a Barcaságba behívta a Német Lovagrendet, azonban amikor azok a pápának hűbérbirtokul ajánlották fel a területet, András 1225-ben kiűzte őket. Másik külpolitikai célja volt, hogy gyermekkori uralmának emlékére Halicsot megszerezze. 1214-ben Kálmán nevű gyermekét, majd 1219-ben András nevű fiát ültette a halicsi trónra. 1234-ben András herceget is elűzték a halicsi trónról, és ezzel befejeződött a magyar királyok halicsi trónfoglalása.
[szerkesztés] Az Aranybulla
András könnyelmű életvitele, határtalan költekezése felbőszítette a rendeket, és 1222. május 29-én az Aranybulla kiadására bírták rá a királyt. Ez a 31 cikkelyt tartalmazó alaptörvénykönyv főleg azért láthatott napvilágot, mert a nagyurak több földet és nagyobb hatalmat akartak, a szerviensek és várjobbágyok pedig csökkenő állami terheket. A nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül ez a bulla határozta meg. 1224-ben kibékült Bélával, és 1226-ban neki adta Erdélyt, Szlavóniát pedig Kálmán fiának biztosította. 1230-ban Béla már az ország kormányzója lett, András pedig a nagykirály címet vette fel. 1231-ben az Aranybulla módosítására kényszerült az egyház nyomására, és sok engedményt adva az egyháznak, majd 1233-ban a beregi egyezményben szintén meg kellett változtatni a bulla szövegét. 1224-ben II. András adta ki az Andreanumot, az erdélyi szászság privilégiumlevelét. 1233-ban meghalt András második felesége, Jolánta. Így még 1234-ben harmadszor is megnősült, és I. Aldobrandino őrgróf leányát, Estei Beatrixot vette feleségül. Tőle született István nevű gyermeke, aki már András halála után látott napvilágot. Egres ciszterci monostorában helyezték örök nyugalomra.
[szerkesztés] András és utódjai
Első házassága, 1201: Gertrúd, merániai hercegnő.
Gyermekeik:
- Mária, 1203-ban született, 1221-ben II. Iván Aszen, bolgár cárhoz ment feleségül.
- Béla, 1206-ban született, András után IV. Béla néven magyar király. 1220-ban feleségül vette Laszkarisz Máriát, nikaiai hercegnőt.
- Erzsébet, 1207-ben született, később szentté avatták. 1221-ben feleségül ment IV. Lajos, thüringiai tartománygrófhoz.
- Kálmán, 1208-ban született, Szlavónia hercege és Halics címzetes királya.
- András, 1210-ben született, Galícia királya.
Második házassága, 1215: Courtenay Jolánta, auxerre-namuri hercegnő.
Gyermekeik:
- Jolán, 1219-ben született.
Harmadik házassága, 1234: Estei Beatrix, estei grófnő.
Gyermekeik:
- Utószülött István, 1235 körül született.
[szerkesztés] Lásd még
| Előző uralkodó: III. László |
Magyarország uralkodója 1205 – 1235 |
Következő uralkodó: IV. Béla |



Based on work by