Argentína

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Argentina
{{{előtag}}} Argentína címere
(Argentína zászlaja) (Argentína címere)
Nemzeti mottó: En Unión y Libertad
(Egységben és szabadságban)
{{{előtag}}} Argentína elhelyezkedése
Államforma köztársaság
Hivatalos nyelv spanyol
Főváros Buenos Aires
34°20'D, 58°30'NY
Legnagyobb város Buenos Aires
Elnök Néstor Kirchner
Terület
 - teljes
 - ebből víz
8.
2 766 890 km²
1,1%
Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség
30.
39 144 753 fő
14 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
22.
516 951 millió USD
10 500 USD
Pénznem Argentin peso (ARS)
Időzóna UTC -3 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
- Májusi forradalom
– kikiáltása
– elismerése
Spanyolországtól
1810. május 25.
1816. július 9.
1821 (Portugália által)
Himnusz Marcha Patriótica
TLD .ar
Nemzetközi gépkocsijel RA
Hívószám +54
Kép:Ar-terkep.png

Argentína dél-amerikai ország.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Hatalmas kiterjedése miatt az országot nagy felszíni változatosság jellemzi. Három nagy tájegysége:

  • Paraná-alföld vagy La Platá-alföld: az északi határ és a Río Colorado közt elterülő vidék, illetve az Atlanti-óceán és az Andok előhegyéig, a Montéig terjedő terület. Tájai: a Pampa és a Gran Chaco.
  • hegyvidékek Bolíviától Tűzföldig: két része a Száraz- vagy Belső Pampa (Monte) és az Andok keleti része, a Keleti-Kordillera és a Nyugati-Kordillera kis része.
  • Patagónia: táblás vidék a Río Coloradotól déli irányba egészen a Tűzföldig. Magassága 100-1500 m között változik.

[szerkesztés] Vízrajz

  • Legnagyobb folyói: Bermejo, Iguazú, Río Negro vagy Fekete-folyó, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo

[szerkesztés] Éghajlat

Északon szubtrópusi, a pampákon mérsékelt, Patagóniában szélsőségesen kontinentális, az Andok keleti lejtőin csapadékszegény hegyvidéki az éghajlata.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Itt él az argentín tapír.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

1515-ben a spanyol Juan Diaz de Solis fedezte fel a La Plata folyó torkolatát és az egész terület spanyol gyarmat lett. Hosszú időn keresztül Peru alkirálysághoz tartozott. 1776-ban megalapították a Rio de la Plata alkirályságot.

1816. július 9-én kikiáltották a függetlenséget. A polgárháborúkat követően 1880-ban megalakult a mai egységes Argentína.

1943-ban a konzervatív kormányt Juan Peron a katonaság segítségével megbuktatta. 1946 után kétszer választották meg elnöknek. 1955-ben a katonaság megfosztotta hatalmától, de száműzetésből visszatérve 1973-ban ismét államelnök lett. 1974-ben bekövetkezett halála után harmadik felesége lett az elnök, majd 1976–83 között katonai junta kormányozta Argentínát.

A Falkland-szigeteki háborúban elszenvedett vereség óta ismét polgári kormányzat irányítja az országot.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Argentina föderalista elnöki köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Közigazgatásilag 23 tartományra és Buenos Aires szövetségi kerületre tagozódik. Tartományok:

  • Buenos Aires tartomány
  • Chubut
  • La Pampa
  • Mendoza
  • Neuqué
  • Rio Negro
  • San Luis
  • Santa Cruz

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Argentína hadereje

[szerkesztés] Népesség

A lakosság 95%-a európai, főként spanyol és olasz származású. A meszticek száma 2 millió. A lakosság 48,7%-a férfi, 51,3%-a nő.

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakossága: korábbi adatok:
  • Népsűrűség:
  • Népességnövekedés:
  • Születéskor várható élettartam:

[szerkesztés] Legnépesebb települések

  • jelentős városai: Córdoba, La Plata, Mar del Plata, Mendoza, Resistencia, Rosario, San Juan, San Miguel de Tucumán, Salta, Santa Fé, Santiago del Estero, San Salvador de Jujuy

[szerkesztés] Etnikai összetétel

[szerkesztés] Nyelvi megoszlás

Argentína hivatalos nyelve a spanyol. Ezenkívül az őslakos indiánok saját nyelvűket beszélik. A bolíviai határnál a kecsua nyelv, a paraguayi határnál a guaraní nyelv elterjedt.

[szerkesztés] Vallások

A népesség 90%-a római katolikus vallású. A protestánsok aránya 6%, a zsidóké 1%. A fennmaradó rész muzulmán, hindu vallás között oszlik el.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

  • Mezőgazdaság

A Pampákon a nagyállattenyésztés és a gabonatermesztés a jellemző

  • Ipar: bányászat – energiagazdálkodás – feldolgozó ipar
  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vízi közlekedés

Argentínában 3100 km szakasz hajózható. A legfontosabb vízi utak a Río de la Plata, Río Paraná, Río Uruguay.

[szerkesztés] Médiumok

[szerkesztés] Televízió

Argentinában egy állami televízió van a Canal 7. Ezen kívül több kereskedelmi, helyi, országos, és magán televízió is van. A műsorokat antennán és műholdon keresztül is lehet fogni. A legismertebb adók: Telefé, Canal 9 és a Canal 13.


[szerkesztés] Radió

A rádió nagyon kedvelt Argentínában. Rengeteg állami és kereskedelmi rádió van. A rádióállomások központja álltalában Buenos Aires. A külföldi argentinoknak is van rádiójuk, amely reggelente jelentkezik (Radio Lagos).

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

Argentína művészete
Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  [[{{{2}}} film|Film]]
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Nemzetközileg ismert sportolók:

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
  • Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963 09 1666 5

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela


* tagsági viszonya felfüggesztve