Irak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

الجمهورية العراقية
(Al-Jumhuriyah Al-Iraqiyah)

(Sound meghallgat)
Irak zászlaja Iraq: Coat of Arms
(Irak zászlaja) (Irak címere)
Mottó: Allah Akbar
(Allah nagyobb)
Kép:LocationIraq.png
Hivatalos nyelv arab
Főváros Bagdad
Elnök Jalal Talabani
Miniszterelnök Núri al-Máliki
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
57.
437 072 km²
1,1%
Népesség
 - Teljes (2004.)
 - Népsűrűség
44.
25 374 691
59/km²
Függetlenség 1919. október 1. az Oszmán Birodalomtól

Egyesült Királyságtól 1932. október 3.

GDP (PPP)
– Teljes (2005)
– GDP/fő
58.
89 800 millió USD
1600 USD
Pénznem Iraki dinár (IQD)
Időzóna UTC +3
Himnusz Mawtini (A kurdoké: Ey Reqîb)
TLD .iq
Hívószám +964
Államvallás
Iszlám
Kép:Iraq map.png

Irak (arabul: العراق; kurd nyelven: Êraq) állam Ázsia délnyugati részén. Fővárosa Bagdad.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Közel-Keleten található. Területének központi részét – a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó – Mezopotámia alföldje alkotja. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán határolja. Az ország rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél található.

[szerkesztés] Története

Területén feküdt egykor Asszíria.

[szerkesztés] A 20. században

Az első világháborúig tartó török megszállás után a britek szállták meg. 1921-ben brit mandátumterület, majd 1932-ben névleg önálló királyság lett, de a teljes függetlenséget csak 1955-ben nyerte el. Az 1958-as forradalom megdöntötte a monarchiát, 1979-ben Szaddám Huszein lett Irak elnöke, aki uralma alatt háromszor sodorta háborúba az országot. Először 1980-ban tört ki a „nyolcéves háború” Iránnal, majd Irak történelmi jogokra hivatkozva 1991-ben lerohanta és Irakhoz csatolta Kuvaitot, de a nemzetközi erők hamar visszafoglalták.

[szerkesztés] A 21. században

2003-ig, amikor az USA lerohanta az országot Szaddam Husszein uralkodott az országban. Jelenleg egy átmeneti kormány irányítja az országot, amelyben 2006 őszére polgárháborús helyzet alakult ki, kisebb részben a megszálló amerikai hadsereg és az ellenük küzdő felkelők gerillaháborúja, nagyobb részben a síita és szunnita milíciák közti etnikai alapú összecsapások miatt. 2006 nyarán naponta átlagosan 150 halottat követeltek a fegyveres konfliktusok, amelyek immár az országnak a "szunnita háromszögön" kívüli területeire is mindinkább kiterjednek.

Az USA folyamatosan "vietnamizálja" a térséget, vagyis a felkelők elleni küzdelmet megkísérli átadni az általa felszerelt és kiképzett, a központi kormányhoz lojális új iraki hadsereg alakulatainak. Ennek akadálya, hogy a gerillák folyamatosan támadják a toborzóközpontokat, amelyek gyakran véres öngyilkos merényletek színhelyei. Mivel Szaddám Husszein bukása után az iraki hadsereget Brenner amerikai kormányzó teljes egészében lefegyverezte és feloszlatta, a baathista tisztikar jelentős része a felkelők oldalára állt, így az új iraki hadsereg komoly hiánnyal küzd tisztek és tisztesek terén, harcértéke csekély. Az USA 2006 őszén új offenzívát indított a helyzet megoldása érdekében. Az átfogó hadműveletben szinte kizárólag amerikai elitalakulatok (82nd, 101st airborne) vesznek részt, eddig nem tapasztalt létszámban, amely a két hadosztálynyi erőt (25-40 ezer fő) is elérheti.

A végleges rendezés érdekében az EU részéről javaslatként felmerült Irak etnikai alapú felosztása, mivel a törzsi és vallási szempontból rendkívül széttagolt ország rövidtávon nem pacifikálható, az ún. "nemzetépítés" feladatát az USA sem képes megoldani. A felosztásnak akadálya, hogy egy jogilag is független Kurdisztán létrejötte esetén a saját kurd kisebbségi problémájával küzdő NATO tag Törökország deklaráltan háborút indítana; illetve reális veszélyt jelentene az iraki sííta területek csatlakozása Iránhoz, a radikális középhatalmi ambíciókkal rendelkező perzsa sííta államhoz.


[szerkesztés] Vallás

Az ország lakosainak többsége síita arab, akik Szaddám Husszein rendszerében el voltak nyomva . Jelentős számban élnek az országban szunniták , ( akik a Szaddam rendszer áldozatai voltak ) és kurdok is, akik a 2003-as amerikai megszállást követően, kvázi miniállamokat hoztak létre az általuk lakott területeken. A korábban Irakban élő, a szunnitákkal szövetséges keresztények többsége a megszállást követően kitört szektás erőszakhullám hatására elhagyta az országot.

[szerkesztés] Gazdaság

Irak gazdaságának legjelentősebb bevételi forrása a kőolajbányászat, amelynek szintje a 2003-as háború és megszállás óta rendkívüli mértékben visszaesett. Irak a 2006 közepei állapotok szerint importra szorul, elsősorban a finomító létesítmények háborús és terrorkárai, illetve a hiányos karbantartás miatt.

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia


[szerkesztés] Külső hivatkozások