Arkhilokhosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Arkhilokhosz (i. e. 8. század első fele), görög költő
Arkhilokhosz Parosz szigetén született, a nemesi származású Telesziklész és egy rabszolganő gyermekeként. Ifjúkorát Thaszosz szigetén töltötte, ahol részt vett a párosziak kolónia-alapításában, s váltakozó szerencsével harcolt a thaszosziak ellen. Szerelmes lett Neobuléba, Lükambész előkelő pároszi polgár leányába, ám miután elutasították, gúnyverseivel állítólag öngyilkosságba kergette az apát. Paroszra visszatérve egy csatában esett el. Nem csak költészetének tartalma és hangvétele volt újszerű, hanem formája is: ő alakította ki a legfontosabb lírai formákat, az elégiát, a jambust stb. A személyére és életére vonatkozó értesülések részint költeményeiből, részint egy Párosz szigetén talált feliratból származnak.
Hírneve Homéroszéval vetekedett, költeményeit a császárkorban is nagyon kedvelték. Egy költeménye:
- Igen magas, vagy haj fodroskás
- Kevély királyra nem tekintek:
- Sem hogy szakállt leányi módra
- Nyirbáljon: hanem hosszaska, horgas
- Szárú, szeme sasos, nap sütötte,
- Erős nyoma legyen, szive bátor.
(Fábchich József, 1804
[szerkesztés] Források
- Castiglione László: Az ókor nagyjai, Akadémiai kiadó, Budapest, 1971.
- Homér és Osszián (Budapest, 1957)
[szerkesztés] Szakirodalom
- Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
- Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Gondolat, Bp. 1964.


Based on work by