Bakonybánk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||||
| Kistérség | Kisbéri | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 15,07 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 2885 | ||||
| Körzethívószám | 34 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1340-ből való. származik. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik. A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település.
Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a 19. század végén megépült helyiérdekű vasút, posta és távírda.
A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római-kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható.
- Bánki Donát-emlékszoba: A faluban született 1859-ben Bánki Donát a porlasztó feltalálója.
- Minden év június 6-án Bánki Donát Emléknap.
- Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
- Hunkár-kúria: copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.


Based on work by