Frivaldszky Imre
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Frivaldszky Imre (frivaldi) (Bacskó, Zemplén vármegye, 1799. február 6. – Jobbágyi, Nógrád vármegye, 1870. október 19.) természettudós, az MTA tagja
[szerkesztés] Életpályája
A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többrendbeli természetrajzi utazást tett. 1821-ben doktorrá lett; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult. Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdette meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leiró zoológus első volt hazánkban; nevét a külföld is tisztelettel emlegette. Kiváló előszeretettel a rovarokat gyűjtötte és tanulmányozta, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy izben rendezett eredménydús gyüjtő expedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.
[szerkesztés] Művei
Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.
V. ö. Szinnyei J., Magyar irók életrajza.


Based on work by