Germán mitológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Edda
Az Edda

A germán népek hagyományai és mítoszai vándorlásaik alatt gyarapodtak, magukba olvasztva a görög, római (és ezáltal a hellenisztikus) hitvilág egyes elemeit. Szokásaik ma is élnek a germán nyelveket beszélő országokban. A szájhagyomány útján terjedő legendákat két mű foglalja össze: a verses és a prózai Edda. Az előbbi eredete nem ismert, másolások révén maradt fent. A prózai Edda a XIII. században keletkezett; írója Snorri Sturluson (1179-1241), híres költő, tudós és államférfi. E két mű kiegészíti egymást, helyreállítható belőlük az északi germánok mondavilága. A későbbiek során több különböző feldolgozás is született a legendák egyes részeiből, mint az Arthur- és Nibelung-mondakör.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A világ teremtése

Odin, Vile és Ve megölik Ymert, hogy megteremtsék a világot
Odin, Vile és Ve megölik Ymert, hogy megteremtsék a világot

A kezdeti semmiből alakult ki a jég és köd (Niflheim), valamint a tűz (Muspell) országa. Niflheimben keletkezett Ymir, az óriás, aki a jégből formálta meg társait. Később egy Bor nevű óriás unokájaként született meg Odin. Ez és testvérei megölték Ymirt, és megteremtették belőle a világot. Testéből lett a föld, koponyájából az ég, véréből a folyók és tengerek, hajából a fák, bokrok, fogaiból pedig sziklák. Muspellből szikrákat fogtak és felhajították az égre; ezek a csillagok. A Föld négy sarkán négy törpe áll, akik az eget tartják: Észak, Dél, Kelet és Nyugat.

Mikor Odin és társai az erdőben sétáltak megláttak két fatörzset, és ezekből megteremtették az embert. Odin életet adott; Loki megformálta arcukat, látni, hallani és beszélni tanította; Hönir értelmessé tette és járni tanította őket. Így született az első emberpár, Emba és Azkr, tőlük származik minden ember.

A Földön Midgardban laknak az emberek, Azgardban az istenek és Jotûnheimben az óriások. Midgard és Azgard egy szivárvánnyal van összekötve. Ezt a hidat az istenek építették és a valkűrök kísérik át rajta a hősi halottakat az istenek világába.

[szerkesztés] A világfa

A Yggdrasil-fa
A Yggdrasil-fa

Az Edda szerint a Yggdrasil-fa alkotja a világot. Gyökerei a mélybe nyúlnak, köztük megszámlálhatatlan kígyó nyüzsög, ez alatt van az Alvilág és Mimir óriás kútja, a bölcsesség forrása. A Yggdrasil törzsén mókusok szaladnak; és lombján, melyen a felhők fészkelnek, egy sas ül. A fa, melynek lombjáról egy szarvas legel és tövében az emberek világa, pusztulásra van ítélve. S mikor ez elpusztul, eljön a világvége.

[szerkesztés] Az istenek

Odin
Odin

A germán mitológiában az istenek két csoportra tagolódnak, az Azokra és a Vanokra. Azgardban épített palotájukban, Valhallában élnek, ahol együtt mulatoznak a hősökkel.

Az Azok és a Vanok egy idóben harcban álltak egymással. Az Azok győztek és békét kötöttek. A szövetség pecsétjeként néhány csepp vérüket egy üstbe csorgatták, mézt kevertek hozzá és megalkották belőle Kvazirt, aki minden kérdésre tudja a választ. (Kvazirt két törpe megölte, hogy tudását megszerezze, de Odin feltámasztotta.)

A békekötés óta az Azok uralkodnak, őket szolgálják a törpék és a valkűrök. Az utóbbiak a harc tündérei, Odin a fülükbe súgja a győztesek nevét, a csatában, és ők azokat segítik.

[szerkesztés] Odin

A mindenható Odin az ázok királya, a leghatalmasabb mind között. Fél szemét elvesztette, viszont így ihatott Mimir kútjából, ezért ő a legbölcsebb isten. Odin a boron kívül semmi más ételt nem vesz magához, viszont ebből többet fogyaszt, mint bárki más. Uralkodásában állatai segtik. Sleipnir, nyolc lábú csataménje, mely azégen is képes szaladni; Huginn (gondolat) és Muninn (emlékezet), két hollója, akik tudnak beszélni és a híreket szállítják; két farkasa, Gere és Freke; és malaca Särimner, akit minden este levágnak és megesznek, ám reggelre újjá születik. A világ pusztulásakor Fenris, a farkas végzett vele.

[szerkesztés] Frigg

Loki és Idun, John Bauer festménye
Loki és Idun, John Bauer festménye

Odin felesége. Ő az anyja Thornak, Baldrnek és Valinak. Odinnak rajta kívül más istennőktől is született gyermeke. A görög hitvilág Hérájához hasonló.

[szerkesztés] Loki

A ravasz Loki is Valhallában él, noha ő eredetileg óriás... Bár ez meglehetősen furcsa érvelés, hisz Loki annyira volt óriás, mint a többi isten. Ők is Jötunheimből jöttek, az Óriások Országából, csupán arról van szó, hogy néhány, sokkal kevésbé ismert ok miatt magányos, egyedül járta útját. Nagyon okos és veszélyes, az istenek sokszor kerültek bajba miatta, mert az óriásoknak is segít. Ettől függetlenül nem mondható egyértelműen gonosz istennek, mert fontos szerepe volt az első emberek megteremtésében és az Azok nem egyszer neki köszönketően menekültek meg, csavaros eszét éppúgy használta megsegítésükre, mint az ellenük szegülésre. Loki Baldr gyilkosa, bár nem ő maga végzett az istennel, ő csak a vak isten, Hodr kezébe adta, és irányítota az íjat.; ezért és más bűneiért az istenek bebörtönözték, ám később kiengedték. Három gyermeke született egy Angrboda nevű óriásnőtől. Fenrir, a farkas, akit az istenek csak csellel tudtak megkötözni, olyan erős; a világ végekor el fog szabadulni és véres bosszút áll majd az isteneken. A másik Hel, az alvilág úrnője, akinek két arca van... Az egyik rothad hulláé, a másik pedig olyan, mint egy élőé.; a harmadik pedig a Midgard kígyó, aki a vízben, Midgard körüli tengerben azaz az emberek világa körül) él és testével körbeveszi az egész világot, úgy, hogy mikor körbeér, szája a farkába harap. A Ragnarök idején ő is az istenek ellen vonul, csakúgy, mint a többi szörny, óriás, az Alvilág rémei...

[szerkesztés] Baldr

Thor, bakkecske fogatával
Thor, bakkecske fogatával

A fenséges Baldr a napisten. Az Edda szerint tiszta ragyogásához semmi rossz nem féhet. Baldr egy éjszaka rémálmot látott. Mivel az istenek nem tudták megfejteni jelentését, Odin felkereste Vallát, a jósnőt, aki elmondta, hogy Baldr meg fog halni, gyilkosa pedig a vak Hödur lesz. Frigg, Baldr anyja bejárta a világ minden zugát hogy megeskessen mindent és mindenkit: nem fogja bántani Baldrt. Azonban a fagyöngyöt elfelejtette megesketni. Amikor ezt Loki megtudta, elment Hödurnak íjászatot tanítani. A nyílvesszőket fagyöngyből készítette, és mikor Hödur lőtt, kezét Baldrre irányította. Így a jóslat beteljesült, Baldr meghalt, és az istenek mélyen gyászolták. Testét égő máglyára téve a tengerre bocsátották. Felesége Nanna is követte férjét a máglyán. Odin, mielött vízre bocsájtották volna a bárkát fia fülébe súgott valamit, de senki nem tudja, hogy mit. Az istenek később váltságdíjat ajánlottak fel az alvilágnak, hogy visszanyerjék társukat, Hel bele is eggyezett visszatérésébe, ha az élők és az élettelenek mind megsiratják az elhunytat. Csak Thokk nem volt hajlandó Baldrt megsiratni, ezért nem jöhetett vissza.

[szerkesztés] Thor

Odin legidősebb fia, a viharok és az időjárás istene. Fogatát két bakkecske vonja, melyeket meg ehet, és ha bőrüket, csontjukat meghagyja, másnapra feltámadnak. Kalapácsa, a Mjölnir mindig visszatér kezébe. Thor csodás öve megsokszorozza erejét, így ő a legerősebb isten. Thor felesége Siv, akivel a világ legnagyobb palotájában él, melynek 540 szobája van. Thor két kísérője, Thialfy és Rözkva hűségesen szolgálják urukat. Ők a tiltás ellenére a kecskék csontjának velőjét is kiszopogatták, mikor az isten vendégül látta őket. Így az egyik kecske sántítani kezdett, ám Thor később meggyógyította, viszont így büntetésül követniük kell őt. Nevéből származik az angol thursday -csütörtök szó.

[szerkesztés] Tyr

Tyr a hadisten. Az angol nevéből származik az angol "Tuesday" (kedd) szó. Csak ő volt elég bátor ahhoz,hogy a Fenrir farkas szájába tegye a kezét, amikor azt csellel megkötözték. Ennek ára azonban az ő jobb karja volt. Így tehát balkezes lett, ám ez megnehezítette számára a harcot. A ragnarök alkalmával sziven szúrta Garmot, de a tőle kapott harapásokba belehalt.

[szerkesztés] Heimdall

Az áz istenek egyike. "Kilenc anyától született, kilenc nővértől" – talán kilenc hullámot jelent, de lehet, hogy Ægir óriás lányaira vonatkozik, Snorri Sturluson Odin fiának nevezi. A Bifröst híd tetején áll őrt, palotája, a Híminbjörg a híd végénél áll. Érzékszervei rendkívül kifinomultak: hallja a fű és a birka gyapjának növekedését, s mindent lát, ami a világon történik. Alvásra sincs szüksége, sosem hagyja el posztját (egyetlen alkalmat kivéve; Loki ezt kihasználva lopja el a Brísingament, amit Heimdall hamarosan visszaszerez). A vánokhoz hasonlóan képes a jövőbe látni. A Ríg-vers szerint egyszer Heimdall Ríg néven járta a világot, eközben három nővel három fiút nemzett – tőlük származnak a szolgák, a parasztok és a nemesek. A világvége (Ragnarök) eljövetelekor megfújja kürtjét, a Gjallarhornt, ezzel szólítva harcba az isteneket, a valkűröket és a csatában elesett hősök szellemeit (einherjar). Az utolsó csatában ősellenségével, Lokival csap össze, és kölcsönösen megölik egymást (ő hal meg utoljára az ázok közül).