Boconád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Észak-Magyarország | ||||
| Megye | Heves | ||||
| Kistérség | Hevesi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 29,55 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 3368 | ||||
| Körzethívószám | 36 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Boconád község Heves megyében, a Hevesi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Boconád
Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.
1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 1549–52 között török pusztítás nyomán néptelen.
1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják.
1712-ben népesül be újra, véglegesen.
1715-től a XIX.század második feléig két család a birtokosa, Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II.Márton 1760-ban kastélyt épített, 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III.Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.
1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.
A régi római katolikus templom helyén 1767-ben építették fel az újat, mely egyhajós barokk épület. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viselte.
A Szeleczky-kastély U alaprajzú barokk épület. A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgálató tevékenységet végeznek.


Based on work by