Bajkál-tó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Bajkál-tó

A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével
Adatok
Ország Oroszország
Típus Természeti helyszín
Felvétel éve: 1996


A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalai-Nor-ként, vagyis szent tengerként.

A világ legmélyebb tava, és magában foglalja a Föld édesvíz készletének egyötödét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A 636 km hosszú és 25-79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava (1637 m, korábban 1620 m), átlagmélysége 730 m. A tó vízszintje a tergerszint felett 455 m-rel fekszik.

A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.

A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken, illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.

Bajkál-tó a Google Earth képén-(2006.dec.-i Google)
Bajkál-tó a Google Earth képén-(2006.dec.-i Google)

A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének.

A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 22 sziget található, közülük a legnagyobb Olhon, ami 72 km hosszú. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.

A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 m-ig átlátszó. A vize rendkívül jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványtartalma.

A Szelenga-delta a tó keleti partján
A Szelenga-delta a tó keleti partján

A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.

[szerkesztés] Élővilág

A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van. Kb. 1200 állat- és 600 növényfajtának ad élőhelyet.

[szerkesztés] Növényvilág

A tó nyugati partszakasza
A tó nyugati partszakasza

[szerkesztés] Állatvilág

Az állatfajok közül kiemelkedik a bajkáli fóka. A tó minden részén megtalálható.

A fókához hasonlóan tengeri eredetű a bajkáli omul.

[szerkesztés] Külső hivatkozások