Karaszkó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2001-ben 156 lakosából 146 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 16 km-re északra a Szlovák Érchegység délkeleti részén a Rima és Balog folyók között fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1334-ben Itáliából ide telepített bányászok alapították, de birtokként már a 13. század közepén létezett. Temploma is 13. századi, a török 1555-ben a faluval együtt felégette, de újjáépítették. Karaszkó kezdetben a kalocsai érsekség birtoka volt, majd a 14. századtól a Kacsics nemzetségé. Szent László ünnepére vásártartási jogot kapott. 1828-ban 43 házában 323 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból, favágásból és faárukészítésből éltek. Fényes Elek geográfiai szótárában "Kraszkó, Gömör-Kis-Honth v. tót falu, Rimaszombathoz éjszakra 4 órányira: 7 kathol., 316 evang. lak. Evang. szentegyház. Határa elég tágas és termékeny; lakosai sok faeszközt csinálnak. F. u. többen." [1] A falunak 1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Evangélikus temploma a 13. században épült gótikus stílusban, a 15. században védőfallal vették körül. 1906-ban restaurálták. Értékes 13. és 14. századi falfestményei vannak. Reneszánsz oltára 1668-ban, fa haranglába 1657-ben készült. A Skultéty család síremlékei találhatók benne.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Rimaszombati járás települései | |
|---|---|
|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
|


Based on work by