Franco Citti
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Franco Citti (Róma, 1935. április 23. – ) olasz színész. Pier Paolo Pasolini fedezte fel a filmművészet számára, s elsősorban az ő filmjeiben nyújtott alakításaival írta be nevét a filmtörténetbe. Fivére, Sergio Citti (1933–2005) filmrendező-forgatókönyvíró szintén Pasolini barátja és közeli munkatársa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
[szerkesztés] Pasolini és Citti
Citti Róma külvárosában született, lumpenproletár családban. Apja többször volt börtönben, akárcsak fivére, Sergio. Pier Paolo Pasolini az 50-es években Róma külvárosait járta, s ekkor ismerkedett meg a Citti-fivérekkel is. Ekkoriban még nem rendezett filmeket, ezért beajánlotta Francót A vagányok éjszakája (La Notte brava, 1959), illetve az Ez történt Rómában (La Giornata balorda, 1960) című filmek főszerepeire, melyeknek forgatókönyveit ő írta, ráadásul a szóban forgó karaktereket részben Francóról mintázta. A producerek és a két film rendezője, Mauro Bolognini hallani sem akartak a színészi tapasztalatokkal nem rendelkező Cittiről. Pasolini végül vele valósította meg saját első filmjét, A csórót (1961): Citti elképesztő hitelességgel keltette életre a lumpen karaktert, aki még saját gyermekét is meglopja, s végül éppen akkor éri halálos baleset, mikor elhatározza, hogy új életet kezd. Következő közös filmjükben, mely a Mamma Róma (1962) címet kapta, Citti a címszereplő stricijét alakítja, aki zsarolásával tönkreteszi az Anna Magnani játszotta karakter életét. Meglepő módon ezután 5 évig semmilyen filmszerepet nem vállalt (nem kapott?). 1967-ben ismét egy Pasolini-filmben volt látható. A Szophoklész drámája nyomán készült Oidipusz király címszerepét formálta meg nagy drámai erővel. Utána a nálunk csak néhányszor vetített Disznóól következett, melyben az egyik kannibál szerepét kapta. Az Élet trilógiája filmjeiben Pasolini fontos karakterszerepeket bízott rá, ám ezek negatív figurák. (Érdekes, hogy míg Pasolini másik barátja, Ninetto Davoli zömmel pozitív, vidám szerepeket alakított a rendező munkáiban, addig Citti mintha a művész másik, sötétebb énjének tükörképe lenne komor, hol tragikus, hol negatív karaktereivel.) A Dekameronban Ciappelletto szerepét játszotta, aki halála előtt hamisan gyón a jámbor barátnak, s ezzel eléri, hogy halála után szentként tisztelik. A Canterbury mesékben magát az Ördögöt formálja meg, aki a kíméletlen adószedőt magával viszi a pokolba, hogy kitanítsa a szakma minden fortélyára. Az Ezeregyéjszaka virágaiban a démont alakítja, aki rajtakapja a szerelmeseket, megöli a lányt, aki a szeretője volt, majd majommá változtatja a fiút.
[szerkesztés] Pasolini nélkül
A csóró sikere nyomán mások is felfigyeltek Citti elementáris, ösztönös tehetségére. Az Egy erőszakos élet (Una vita violenta, 1962) című film Pasolini forgatókönyve alapján készült, s ebben a főszerepet alakította. A francia film nagy öregje, Marcel Carné a Morzsa kismadaraknak / A homlokzat mögött (Du mouron pour les petits oiseaux, 1962) című kevéssé ismert filmjében bízott rá kisebb szerepet. Megtiszteltetés volt Sergio Corbucci filmjében, A legrövidebb napban (Il Giorno più corto, 1962) szerepelnie, hiszen az olasz és a nemzetközi filmszakma számos kiválóságának lehetett partnere: Ciccio Ingrassia, Ugo Tognazzi, Philippe Leroy, Romolo Valli, Eduardo De Filippo, Totò, Renato Salvatori, David Niven, Massimo Girotti, Virna Lisi, Sylva Koscina, Anouk Aimée, Simone Signoret és sokan mások. Pasolini Oidipusz királya után indult be igazán a karrierje. Még ugyanabban az évben játszott Carlo Lizzani westernjében (Nyugodjatok békében!, 1967) Pasolini és Ninetto Davoli partnereként. Bűnügyi filmekben, westernekben, azóta már elfeledett drámákban szerepelt. Természetesen mikor fivére, Sergio Citti rendezni kezdett, Franco is szerepeket kapott nála: Ostia (1970), Bűnös történetek (Storie scellerate, 1973), A kabin (Casotto, 1977), A zöldségleves (Il minestrone, 1981), Háromkirályok (I Magi randagi, 1996). Francis Ford Coppola kisebb szerepet bízott rá A Keresztapa (1972) című világhírű filmjében, s a karakter a 3. részben (1990) visszatért. Pasolini halála (1975) után készült filmjei közül Elio Petri Todo modo (1976) című alkotását, valamint Bernardo Bertolucci A Hold (1979) című drámájában játszott epizódszerepét érdemes megemlíteni: ez utóbbi filmben egy homoszexuálist alakít, aki egy presszóban megpróbálja felcsípni a kamasz főszereplőt.
[szerkesztés] Filmjei
- 1961 A csóró (Accattone)
- 1962 Mamma Róma
- 1962 Egy erőszakos élet (Una vita violenta)
- 1962 Il giorno più corto
- 1962 Morzsa kismadaraknak / A homlokzat mögött (Du mouron pour les petits oiseaux)
- 1967 Nyugodjatok békében! (Requiescant)
- 1967 Oidipusz király (Edipo re)
- 1968 Seduto alla sua destra
- 1968 Ammazzali tutti e torna solo
- 1969 Una Ragazza di Praga
- 1969 Gli Angeli del 2000
- 1969 Il Magnaccio
- 1969 La Legge dei gangsters
- 1969 Disznóól (Porcile)
- 1970 Ostia
- 1971 Dekameron (Il Decameron)
- 1971 La Primera entrega
- 1972 A Keresztapa (The Godfather)
- 1972 Canterbury mesék (I racconti di Canterbury)
- 1973 Storie scellerate
- 1973 Ingrid sulla strada
- 1974 Macrò
- 1974 Storia de fratelli e de cortelli
- 1974 Az Ezeregyéjszaka virágai (Il fiore delle mille e una notte)
- 1975 Colpita da improvviso benessere
- 1976 Todo modo
- 1976 Puttana galera – colpo grosso al penitenziario
- 1976 Chi dice donna, dice donna (a "Le signorina X" című epizódban)
- 1976 Uomini si nasce poliziotti si muore
- 1977 La Banda del trucido
- 1977 Roma l'altra faccia della violenza
- 1977 Gatto dagli occhi di giada
- 1977 Casotto
- 1977 A Keresztapa (The Godfather, tévésorozat)
- 1978 Yerma (tévéfilm)
- 1979 L'Albero della maldicenza
- 1979 Addavenì quel giorno e quella sera (tévésorozat)
- 1979 A Hold (La Luna)
- 1980 Eroina
- 1980 Ciao marziano
- 1980 La Felicità (tévésorozat)
- 1981 Il minestrone
- 1983 A fekete táltos visszatér (The Black Stallion returns)
- 1984 L'Martyre de Saint Sébastien
- 1985 Sogni e bisogni (tévésorozat)
- 1986 La Coda del diavolo
- 1987 Tutti in palestra (tévésorozat)
- 1988 Rosso di sera
- 1988 Kafka la colonia penale
- 1989 I promessi sposi (tévésorozat)
- 1990 Appuntamento in nero
- 1990 Il Segreto
- 1990 A Keresztapa 3 (The Godfather Part III)
- 1992 El Infierno prometido
- 1994 La Chance
- 1996 Il Sindaco
- 1996 Háromkirályok (I Magi randagi)
- 1997 Il Miracolo di Sant'Oronzo
- 1997 Cartoni animati (rendező és forgatókönyvíró is!)
- 1998 Le Ragazze di Piazza di Spagna (tévésorozat)
- 1999 E insieme vivremo tutte le stagioni
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Franco Citti a PORT.hu-n
- Franco Citti az Internet Movie Database oldalain


Based on work by Lorincze,