Gábor Áron rézágyúja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gábor Áron rézágyúja közismert népdal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról.
A hagyomány szerint a szabadságharc idején keletkezett. A dallam elemzése alapján Tari Lujza keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a 20. század elejére teszi. Jagamas Károly szerint műdalból eredhetett, de eredetije nem ismert. Mindenesetre a negyvennyolcas dalok közé sorolják.
Először Mathia Károly jegyezte fel, akinek 1941-ben Csíkszentdomokoson egy 12 éves fiú énekelte el. Olyan változatokkal is énekelték, amelyek nem említették Gábor Áront, 1948-ban "Horthy Miklós rézágyúja" szöveggel is felbukkant.
A dallam a magyar népzene minden régiójában majdnem egységes. Táncoltak is rá, például lassú vagy középgyors csárdást.
Az idők folyamán katonadal lett és gyakran hangzik fel a szabadságharc ünnepein.
[szerkesztés] Szövege
- Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
- Indulnak már a tüzérek, messze a határra.
- Nehéz a réz ágyú, felszántja a hegyet, völgyet.
- Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.
- Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,
- Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
- Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
- Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.


Based on work by