Grenadilfa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Grenadilfa
Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Magnoliophyta
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Fabales
Család: Fabaceae
Nemzetség: Dalbergia
Faj: D. melanoxylon
Tudományos név
Dalbergia melanoxylon
Guill. & Perr.

A grenadilfa vagy grenadill, grenadilla (szuahéli nyelven mpingo) a Dalbergia melanoxylon nevű afrikai fafaj, a belőle nyert faanyag neve. Gyakran fekete gesztje miatt tévesen afrikai ébennek is nevezik, de nem az ébenfákkal, hanem a paliszanderekkel áll közeli rokonságban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A növény

Kelet-Afrikában, elsősorban Mozambik és Tanzánia, kisebb mértékben Angola és Uganda területén fordul elő. Sztyeppés, félsivatagos területeken, szavannákon, lombhullató erdőkben található, lassú növekedésű 6 – 15 méteres fa, vagy többszörös törzsű bokorszerű növény. A száraz évszakban lombhullató. Fehér, illatos virága van, 3 – 7 cm hosszú hüvelyes termése egy-két magot tartalmaz. Azon ritka növények egyike, amelyek az erdőtüzet képesek túlélni.

[szerkesztés] A faanyag

A legértékesebb, legdrágább faanyagok egyike. Vékony, sárgás szíjácsa alatt a bíbor-barnától a mélyfeketéig terjedő színű, nagyon finom textúrájú, olajos fényű geszt található. Felületén edényeket, bélsugarakat csak nagyítóval lehet látni. Rönkjei szabálytalan alakúak, görbék, nem hengeresek, átmérőjük ritkán haladja meg a 30 cm-t. Nagyon kemény, nagyon nehéz fa, de az ébenfáknál sokkal kedvezőbb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, nagyon stabil, nagyon tartós, gombáknak, rovaroknak jól ellenálló, időjárásálló anyag.

Szárítása nagy óvatosságot kíván. Jól megmunkálható, de a vágóéleket erősen tompítja, keményfém szerszámokat igényel. A szabályos rostszerkezetű darabok gőzölve hajlíthatók. Jól ragasztható, polírozható. Luxuscélokra, jó minőségű fúvós hangszerek anyagának használják, nem csak kiváló akusztikai tulajdonságai miatt, de azért is, mert természetes olajtartalmánál fogva jól ellenáll a nedvesség és a hőmérséklet változásainak, ami a fafúvós hangszereknél gyakran okoz deformációt, repedést. Mivel még száraz állapotban is a víznél nehezebb fajsújú, régen gyakran használták kereskedelmi hajókban ballasztként. A tengerfenékről, hajóroncsokból kitermelt faanyagot állítólag különleges minőségű fúvós hangszerek készítésére lehet használni.

[szerkesztés] Félreértések az elnevezése körül

  • A cocobolo (Dalbergia retusa) faanyagát granadillo-nak nevezik, sőt gyakran grenadill, grenadilfaként említik.
  • A cocus-fa („kókuszfa”) (Brya ebenus) anyagát szintén szokták ugyanezekkel a nevekkel illetni, ráadásul a kókuszfa elnevezés is félreérthető, semmi köze a kókuszhoz (Cocos nucifera).

E zavarosságok kialakulásában szerepet játszhatott az elnevezések félrehallása (cocococobolo) és a faanyagok, azok felhasználási körének viszonylagos hasonlósága is.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások