Gencsapáti
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Vas | ||||
| Kistérség | Szombathelyi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 22,39 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9721 | ||||
| Körzethívószám | 94 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Gencsapáti: község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. 1943-ban egyesítették Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti községeket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu Szombathely északnyugati szomszégságában a Gyöngyös patak partján 4 km hosszan elnyúlva fekszik. Határos települések: Szombathely, Söpte, Pusztacsó, Gyöngyösfalu, Perenye, Bucsu.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nagygencs neve a török genzs (= kincs) főnévből ered, feltételezések szerint egy Bulcsú horka kíséretében levő káliz néptöredék neve lehetett, melynek itt volt a szálláshelye.
Gyöngyösapáti neve onnan való, hogy a falu egykor apátsági birtok volt. Nevének előtagja a Gyöngyös patak menti fekvésére utalt.
[szerkesztés] Története
Gencset 1288-ban Gench, Apátit 1328-ban Apaty alakban említik először. A falu határában a szőlőhegy alatt bővizű forrás található, ahova Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtetett annak emlékére, hogy vak gyermekük szemei a forrás vizében megmosva megnyíltak. Később remetelak és kálvária is épült ide. A remetelak időközben elpusztult, de a kápolnát egy Geröly István nevű jobbágy újjáépítette. Az 1860-as években stációk is épültek a kápolna mellé, ekkor került ide a Fájdalmas Szűzanya szobra is. 1936-ban Hosszú István és felesége hatéves korában elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére lourdes-i barlangot építtetett a Szentkúthoz.
[szerkesztés] Látnivalók
- A nagygencsi Szent Jakab római katolikus templom a 18. században épült.
- A Gyöngyösapáti részen áll a Széchenyi-kastély, ma nevelőotthon.
- A Szentkút a szőlőhegy alatt a falutól nyugatra található.


Based on work by