Eszék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eszék vagy Osziék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursia) város a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. é. sz. 45°33′4’’ k. h. 18°41′38’’

[szerkesztés] Időjárás

Kontinentális az éghajlat a városban. Az évi átlag középhőmérséklet 11ºC:

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

[szerkesztés] Története

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursia római légióstábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursia püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás.

A középkorban többféleképpen írták a nevét: Ösek. A magyar uralomkor Eszek vagy Ezeek. Később németesítették a nevét, ekkor Essegg, vagy Essec.

Később a török időkig magyar lakossága volt. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.

1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik a 1945-ig a lakosság többségét alkották. Vára 1712-ben épült, egyike az ország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben szabad királyi város lett. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el.

[szerkesztés] Demográfia

  • 1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3729 magyar, 2889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt.
  • 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8767 szerb, 1154 magyar,

480 albán, 211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Színház

  • Eszéki gyermek színház
  • Horvát nemzeti színház Eszék

[szerkesztés] Mozi

  • Europa
  • Urania

[szerkesztés] Könyvtár

  • Városi és egyetemi könyvtár

[szerkesztés] Galériák

  • Galerija L
  • Leonardo
  • Galerija umjetnina Sretne ulice
  • HDLU Osijek/galerija Kazamat
  • Galerija Pegaz
  • Galerija karikatura Osijek

[szerkesztés] Múzeum

  • Szlavónia múzeum

[szerkesztés] Látnivalók

  • Ferences és kapucinus kolostorai, jezsuita iskolája van. A ferences kolostor 1710-ben épült.
  • A Szent Mihály templomot 1298-ban alapították.
  • A Szlavón Múzeumot 1877-ben alapították.

[szerkesztés] Gazdaság

Eszéken az ipar fejlett: szappanokat, gyufákat, kémiai tisztítókat, kekszeket, édességeket gyártanak.

[szerkesztés] Szabadidős szervezetek

  • Horvát Vöröskereszt - Eszéki kirendeltsége
  • Színházi csoportok
  • Pannonius autó-motor klub

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újság

  • Glas Slavonije
  • Osječki dom

[szerkesztés] Rádió

  • Radio Plus
  • Slavonski radio
  • Gradski radio
  • Radio Osijek

[szerkesztés] Televízió

  • Slavonska televizija

[szerkesztés] Testvértelepülések

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hivatalos honlap