Bethlen Elek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bethlen Elek (bethleni gróf) (Üreg, 1777. március 20. – Pest, 1841. február 11.) császári és királyi kamarás
[szerkesztés] Élete
Gróf Bethlen Pál lovassági tábornok és báró Kemény Krisztina fia volt. Miután a göttingeni egyetemen befejezte tanulmányait, Miksa főhercegnek, az erdélyi 1809–1810. inszurrekcionális főparancsnoknak hadsegédje lett. 1835. március 23-tól az erdélyi királyi főkormányszék tanácsosa volt. Előszeretettel és nagy felkészültséggel foglalkozott a magyar történeti és közgazdasági tárgyakkal. A hazai diplomatikában igen jártas volt. Anyanyelvén kívül beszélte a latin, német, francia, olasz és román nyelvet. Azzal, hogy nyomtatott műveit nem magyar, hanem német nyelven írta, azért – amint maga is elmondta –, hogy hazáját és az arra vonatkozó tudnivalókat a külfölddel könnyebben megismertethesse.
[szerkesztés] Munkái
1. Halálfő, vígj. 2 felvonásos fordította G. B. E. Kolozsvár és Szeben, 1793.
2. Ansichten von Siebenbürgen (Pest), 1818.
3. Vestigia illustris familiae della Genga in Transilvania. Claudiopoli, 1826. (Ism. Hasznos Mulats. 1827. l. 291.)
4. Geschichtliche Darstellung des deutschen Ordens in Siebenbürgen, Wien u. Leipzig, 1831.
Kéziratban több munkát hagyott hátra. Eulalia és Meinau, Ziegler Fr. V. 5 felvonásos szomorújátékát fordította (előadták Pesten 1811. júl. 18. Kézirata a nemzeti színház levéltárában); göttingai, coburgi s koppenhágai útinaplói 1795–97-ből (ism. Torma Károly a Kolozsvári N. Naptárban, 1867.); emlékirat az erdélyi inszurrekcióról 1809–1810-ből; Ideen eines siebenbürgischen Patrioten 1809-ből, melyet Miksa főherczegnek nyújtott be. Történeti, közgazdasági s művelődéstörténeti jegyzeteinek és okmánygyűjteményének tárgyszerinti lajstroma (121 szám) közölve van a Századokban (1887. 352 l.).
Czikkei a Hasznos Mulatságokban, Hon és Külföldben (1842. Szilágyság) és a külföldi német lapokban, nevezetesen a Hormayr Archivjában (1822.) jelentek meg.


Based on work by