Holtnak nyilvánítás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Halál tényének bírói megállapítása
Ha a halál tényének igazolására orvosi bizonyítvány nem állítható ki, de a halál ténye, ideértve annak időpontja és helye ismert, úgy a halál tényének bírói megállapítására kerülhet sor. Ilyen esetekben (pl.valaki repülőgép lezuhanása esetén veszti életét, de holtteste nem kerül elő) a bíróság ítélete az orvosi bizonyítványt pótolja, ennek alapján szűnik meg a jogképessége és állnak be az öröklés jogkövetkezményei.
Ptk. 24. § (1):
A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
[szerkesztés] Holtnak nyilvánítás
Más a helyzet, ha valaki eltűnik, mivel ilyenkor a halál csak valószínűsíthető (szemben pl. egy hajó elsűllyedésével), nem bizonyos, hogy meghalt, különösen nem az eltűnésétől számított rövid időn belül. Ám a hosszú ideig tartó eltűnések jogilag és társadalmilag is indokolatlan függő helyzetet eredményeznek (pl.eltűnt személy házastársa szeretne újból megházasodni, de hivatalosan nincs kimondva a válás, vagy a gyerekek öröksége a kérdés). Ennek a függő helyzetnek a rendezésére hivatott a holtnak nyilvánítás.
Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
Folyamatábra:
X.eltűnik>(†)>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>bírósági határozat
\ 5 év † napját mérlegeléssel
\ állapítja meg, ha ez nem
\ lehetséges: (†) ideje:
\--------------------eltűnés utáni hónap 15.nap
A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig (törvényi vélelem) halottnak kell tekinteni. Ha utóbb bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. (pl. valaki eltűnik 2000-ben, eltelik 5 év(2005), nincs adat róla – holtnak nyilvánítják. Utóbb(2010-ben) arról értesülnek, hogy 2003-ban látták a riói-karneválon – 2003-ban még élt!, de mivel 2003 óta is eltelt már az 5 év, így csak at időpontot változtatják meg, a holtnak nyilvánítást nem!)
Folyamatábra:
X.eltűnik>>(†)>>>>>>>>>>>>>>{†}>bír.hat.>>>>>>>>>>máskor tűnt el,
15.nap 5 év \ pl.+5év de felt. megvannak!
\-------------------módosul(†)-(†)
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
Folyamatábra:
X.eltűnik>>(†)>>>>>>>>>>ÉL>>Bír.hat.>>>>>>utóbb kiderül
15.nap 5 év \ 1év hogy ekkor
\---------------még élt, úgy a
bír.hat. semmis
Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
Folyamatábra:
X.eltűnik>>(†)>>>>>>>>>>>>>Bír.hat.ez alapján>>>>előkerül
15.nap 5 év öröklés semmis az
\-------------öröklés
[szerkesztés] A házasság és a holtnak nyilvánítás viszonya
A holtnak nyilvánítás esetén megnyílik az út az új házasságkötésre, tehát önmagában a holtnak nyilvánítás a házasságot nem szünteti meg. Ha a házastárs él ezzel a lehetőséggel, úgy az új házasság megkötésének pillanatában szűnik meg a régi házasság, kivéve, ha bármelyik fél rosszhiszemű volt, azaz tudta valamelyikük, hogy a halál valójában nem következett be. Ha utóbb előkerül a régi házastárs, úgy a házassága nem éled újjá, erre nem hat ki a semmisség.


Based on work by