Buziásfürdő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Buziásfürdő
Megye Temes
Régió Erdély
Tszf. magasság 128 m
Koordináták (é. sz. 45°38′57’’ k. h. 21°36′13’’)
Terület 105,2 km²
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség

7738
73 fő/km²
Polgármester Alger Viorel Ilas

Buziásfürdő (1905-ig Buziás, románul Buzias, németül Busiasch, latinul Dentum putei): város a mai Romániában Temes megyében. Bakóvár és Nagyszilas tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ómagyar buzjás (= bodzás) szóból való, utótagja gyógyfürdőjére utal. Habár a prospektusok előszeretettel hangsúlyozzák, hogy már a rómaiak idejében is fürdőhely volt, ez nem bizonyitott. A "Centum Putei", a szócikkben "Dentum!" névről is bebizonyosodott, hogy nem Buziás rómaikori neve. Többek között lásd Wettel, Helmut: Buziascher Bezirk. Lanschaften mit historischen Streiflichtern. Temesvar, 1919 és Breuer Ármin (szerk): Helyrajzi emlékmű a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1886. évi augusztus 22-dikétől 26-dikáig Buziás–Temesvárott megtartott XIII. Vándorgyűlésére. Szerkeszté dr. Breuer Ármin, Temes megye tiszti főorvosa, a Délmagyarországi Természettudományi társulat alelnöke, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIII. Vándorgyűlésének titkára, Temesvár, 1886

Jancsó Árpád, Temesvár

[szerkesztés] Története

1369-ben Buzus néven említik először. Vizének gyógyító hatása 1809-óta ismert, a 19. század második felében épült ki fürdője. Deák Ferenc kedvenc pihenőhelye volt. 1910-ben 2923 lakosából 1043 német, 912 magyar és 900 román volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Buziásfürdői járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 8041 lakosából 6764 román, 517 német, 385 magyar és 267 cigány volt.

[szerkesztés] Híres emberek


Temes megye városai
Buziásfürdő | Csák | Detta | Facsád | Gátalja | Lugos | Nagyszentmiklós | Temesrékás | Temesvár | Zsombolya
Más nyelveken