Csöbörcsök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csöbörcsök vagy Töbörcsök (románul: Cioburciu, oroszul Csobrucsi) ma Moldova területén (a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaságban) található település a Prut folyón túl, a Dnyeszter partján. A legkeletibb csángó falu.

A falut a 15. században alapították Magyarországról elűzött huszita magyarok. (Egyesek szerint határőrzésre odatelepített népességről vagy etelközi maradványmagyarságról van szó.) A település neve besenyő eredetű, ami az akkor vagy korábban ott élt besenyő népességre utal. A falu mezővárossá nőtte ki magát, lakói főleg kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkoztak. Zöld Péter székely pap – aki az 1764-es madéfalvi veszedelem után lett a kitelepült székelyek papja – térítette őket vissza katolikus hitre. A falu lakói hosszú ideig őrizték magyar nyelvüket, 1850-ben a népesség fele még beszélt magyarul. A 20. század elején azonban már alig akadtak magyarul beszélők. Ma már lakosságának többsége moldován, csak a családnevek és a katolikus hit utal a magyar eredetre.