Erfurt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi állam székhelye. Lakóinak száma 202 562 (2005).
| Címere | Elhelyezkedése |
|---|---|
| Alapadatok | |
| Állam | Németország |
| Tartomány | Türingia |
| Megye | Megyei jogú város |
| Városszervezet | 53 városrész és 36 helység |
| Területe | 269,17 km² |
| Fekvése | |
| Magassága | 158 m - 430 m tengerszint felett |
| Népesség | 202 562 (2005. március 31.) |
| Népsűrűség | 753 fő/km² |
| Irányítószám | 99001 - 99198 |
| Körzethívószám | 0361 |
| Rendszám kezdete | EF |
| Településkód]: | 16 0 51 000 |
| Az önkormányzat címe: | Fischmarkt 1 99084 Erfurt |
| Hivatalos honlap | www.erfurt.de |
| E-Mail cím | stadtverwaltung@erfurt.de |
| Politika | |
| Főpolgármester: | Andreas Bausewein |
| Többséggel rendelkező párt: | SPD |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
- A Gera folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Szomszédos települések
A következő települések határosak Erfurttal:
- Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach
- Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
- Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
- Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
[szerkesztés] Története
A középkorban virágzó kereskedőváros volt. 1803-tól Poroszországhoz tatozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: I. Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével.
[szerkesztés] Ókor és középkor
[szerkesztés] Újkor
[szerkesztés] Erfurthoz csatolt települések
Az Erfurthoz csatolt települések listája:
- 1911: Ilversgehofen
- 1937: Teile von Marbach
- 1938: Hochheim és Melchendorf valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
- 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
- 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
- 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
- 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
- 1994: Töttelstädt
[szerkesztés] Vallások
[szerkesztés] Politika
[szerkesztés] Főpolgármesterek 1817-től
- 1817 - 1833: Dr. Wilhelm August Türk
- 1833 - 1850: Karl Friedrich Wagner
- 1850 - 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
- 1851 - 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
- 1871 - 1889: Richard Breslau
- 1890 - 1895: Gustav Schneider
- 1895 - 1919: Dr. Hermann Schmidt
- 1919 - 1933: Dr. Bruno Mann
- 1933 - 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
- 1935 - 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
- 1936 - 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
- 1945. (április 15. - július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
- 1945 - 1946: Hermann Jahn (KPD)
- 1946 - 1961: Georg Boock (SED)
- 1961 - 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
- 1969 - 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
- 1982 - 1989: Rosemarie Seibert (SED)
- 1989 - 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
- 1990 - 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
- 2006 - máig: Andreas Bausewein (SPD)
[szerkesztés] Önkormányzat
A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:
- CDU - 20 képviselő
- Baloldali Párt - 17 képviselő
- SPD - 8 képviselő
- Szövetség ‘90/Zöldek - 5 képviselő.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:
Piacenza, Olaszország (1971)
Győr, Magyarország (1971)
Vilnius, Litvánia (1972)
Kalisz, Lengyelország (1982)
Mainz, Németország (1988)
Lille, Franciaország (1991)
Shawnee, Egyesült Államok (1993)
Lovecs, Bulgária (1996) (Korábbi kapcsolatok felújítása)
San Miguel de Tucumán, Argentína (1993)
Haifa, Izrael (2000)
Jünan, Kína (2000)
[szerkesztés] Együttműködő városok
[szerkesztés] Gazdaság és infrastruktúra
Többféle ipar. "Virágváros": virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Közintézmények
Erfurtban székelő közintézmények:
- Szövetségi munkaügyi bíróság
- Kereskedelmi kamara
- Fővámiroda
- Ipari és kereskedelmi kamara
- Körzeti tartalékos katonasági központ
- Regionális pénzügyi iroda
[szerkesztés] Oktatás
- Erfurti Egyetem
- Szakfőiskola
- Edith Stein Iskola
- Papnevelő Intézet
- Evangeliusz Ratsgymnaszium
[szerkesztés] Szabadidő- és sportlétesítmények
Parkok és helyi szabadidő-létesítmények:
- Türingiai Állatkert
- Kertészeti Kiállítás
Nemzeti és nemetközi színvonalú sportlétesítmények:
- Steigerwaldstadion, 20 000 látóhellyel
- Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
- Andreasried kerékpár-pálya
[szerkesztés] Kultúra és látnivalók
[szerkesztés] Színházak
- Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
- Theater Waidspeicher (bábszínház)
- Kabarett "Die Arche"
- "Die Schotte"
- Theaterfirma Erfurt
- Kabarett "Das Lachgeschoss"
- Neues Schauspiel Erfurt
- Galli-Theater Erfurt
- Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
[szerkesztés] Múzeumok
- Angermuseum
- Természetrajzi Múzeum
- Aquarium am Nettelbeckufer
- Türingiai Népműveészeti Múzeum
- "Haus zum Stockfisch" Városi Múzeum
- Nyomdamúzeum
- "Új malom" Múzeum
- Wasserburg Kapellendorf
- Molsdorfi kastélypark
- Német Kertészeti Múzeum
- Elektromuseum
[szerkesztés] Templomok és kolostorok
- Dóm és a St. Severikirche
- Peterskirche
- Ágostonrendi kolostor
- Ägidienkirche
- Lorenzkirche és Bartholomäusturm
- Allerheiligenkirche
- Kaufmannskirche
- Predigerkirche
- Barfüßerkirche (rom)
- Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus
[szerkesztés] Világi épületek
- Haus zum "Güldenen Krönbacken"
- Haus zum Sonneborn
- Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
- Petersberg citadella
- Cyriaksburg
- Városháza
- Kormányzói Palota
- Pályaudvar
[szerkesztés] Ismétlődő rendezvények
- Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
- Június: Altstadtfest, Waidfest
- Július: Trienale
- Július/Augusztus: Zooparkfest
- Nyár: Krämerbrückenfest
- Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
- Augusztus: Lichterfest (ega)
- Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
- Szeptember: Biermarkt (ega)
- Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)
- December: karácsonyi vásár
[szerkesztés] Híres személyiségek
[szerkesztés] Díszpolgárok
- 1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
- 2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló
[szerkesztés] A város szülöttei
- Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
- Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716. novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
- Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
- Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
- Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
- Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
- Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
- Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990. május óta Erfurt főpolgármestere
[szerkesztés] További, Erfurthoz kapcsolódó személyiségek
Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:
- Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a "németek apostola"
- Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
- Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja


Based on work by