Gavin Hastings

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gavin Hastings (Edinburgh, 1962. január 3.) skót rögbijátékos, sokak szerint a valaha élt legjobb skót rögbis. Fogó poszton játszott, 1986 és 1995 között 61-szeres válogatott volt, pályafutása alatt 667 pontot ért el. Egy hosszú korszak játékstílusának összegzője, e korszak lezárója. Visszavonulásának ideje korszakhatárt jelentett a rögbiben: lehetővé tette a profizmust és ezáltal a sportot elárasztották a hatalmas termetű játékosok, a ligarögbiből visszatért vagy ilyenre kinevelt óriások.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kezdetek

Hastings 1962-ben született Edinburgh-ben, középosztálybeli családban. Középiskolája a patinás, remek rögbiklubbal rendelkező Watson’s College. Nevelő klubja az 1875-ben alapított, kétszeres skót bajnok Watsonians – Skóciában csak (Angliához képest„már”) 1973-ban szervezték meg a hazai bajnokságot. Egyetemre a még patinásabb Cambridge-be ment a Paisley College közgazdasági karára. Itt 1984-ben és ’85-ben kétszer megnyerte az Oxford ellen játszott Varsity Kupát – az utóbbi alkalommal már ő volt a csapatkapitány! A remek egyetemi szereplés felhívta a válogatók figyelmét a tehetséges fogóra, és 24 évesen bekerült a válogatottba a franciák elleni meccsen, melyen bátyja, Scott is szerepelt (még sokszor játszottak együtt a későbbiekben). 6 berúgott büntetőjével nyertek a skótok 18-17-re a nagy francia csapat ellen (Blanco, Sella, Camberabero, Berbizier), és nyerték meg velük holtversenyben az Öt Nemzet Bajnokságát. Ehhez még kellett egy rekordgyőzelem az angolok ellen (33-6 a sokat látott murrayfieldi pályán; ilyen nagy öröm rég volt Skótföldön). Gavin 21 ponttal járult hozzá a győzelemhez! A 21 pont skót rekord a 4-5-6 Nemzeten egy meccs alatt elért pontok tekintetében (mármint Skóciában). Gavin három meccsén 56 pontot ért el, ez is skót rekord.

1987-ben a skótok nem kis reményekkel utaztak a déli féltekére, a vb-re. Csoportjukból könnyen jutottak tovább, de a negyeddöntőben a bombaformában játszó Új-Zéland várt rájuk, és kínos, 30-3-as vereséget szenvedtek. 1989-ben már a Lions tagja lett a csapat ausztráliai túráján, ahol mindhárom meccsen ő volt a fogó. 28 ponttal járult hozzá a Lions 2-1-es sikeréhez.

[szerkesztés] A legnagyobb sikerek

1990-ben érte el a legnagyobb sikert a válogatottal: Grand Slam az Öt Nemzeten! A döntő összecsapáson 13-6-ra verték Angliát hazai pályán. Az 1991-es tavaszi Öt Nemzet-meccseken simán kikaptak Londonban és Párizsban, mégis az ebben az évben rendezett a világbajnokságon érte el a skót válogatott a legjobb eredményt. A csoportmérkőzéseken biztosan verték Japánt és újra Zimbabwét, és az írek is megkeserülték az újabb találkozót. Az elődöntőben Skócia egy szoros meccsen 9-6-ra kikapott az angoloktól úgy, hogy Gavin kihagyott egy szinte biztosnak látszó büntetőt a mérkőzés elején. Ez a 9-6 végzetes állás volt Skócia számára, mivel a 3. helyért lejátszott összecsapáson az All Blacks ennyire vezetett a mérkőzés vége előtt (Hastings ekkor is kihagyott két rúgást), és a végén John Kirwan bevitte a biztos új-zélandi győzelmet jelentő célt. Valószínűleg ez a kettő volt Hastings számára a két legszomorúbb és legkevésbé sikerült mérkőzés. Egyedül tán csak az vigasztalta őket, hogy a döntőben az angolok is kikaptak. A skótok bizonyára Ausztráliának szurkoltak – Gavin is egy sárga-zöld mezben jelent meg a döntőn.

[szerkesztés] A csapat le, Gavin fel

Ezután szomorúbb idők következtek, sem a válogatott, sem Hastings nem alkotott maradandót az Öt Nemzeten, 1994-ben az Anglia elleni hazai mérkőzésen öt (!) büntetőt hagyott ki. Az 1995-ös vb előtt azért felpörgött a válogatott, az Öt Nemzeten legyőzték otthon az íreket, visszavágtak az egy évvel ezelőtti megalázó vereségért Walesnek, sőt 26 év után újra diadalmaskodtak Párizsban. Ám a világbajnokság az azért más. A legjobb európaiak mellett ott vannak a déliek, sőt ezen a világversenyen vett részt először Dél-Afrika (akik meg is nyerték a tornát).

Ezen a versenyen érte el Gavin Hastings a legnagyobb egyéni pontrekordjait. Elefántcsontpartot 89-0-lal intézték el a skótok, e 89-ből 44-et vállalt a csapatkapitány! Ezt megtoldotta Tonga ellen 31-gyel, ezzel ő lett a torna pontkirálya. A két könnyebb összecsapás után a franciák visszavágtak a tavaszi párizsi vereségért. A hárompontos különbség azt jelentette, hogy Skócia csoportmásodikként Új-Zélanddal került össze a negyeddöntőben, ahol, bár helytálltak, 48-30-ra kikaptak. Ez a mérkőzés volt a végállomás Gavin Hastings válogatott pályafutásában.

Az Elefántcsontpart elleni 9 jutalomrúgás és a Tonga elleni 8 büntető két szempontból rekord: a legtöbb, melyet skót válogatott játékos egy meccsen elért, de a világbajnokságok történetében sem hozott össze senki egy mérkőzésen többet az utóbbiból. Gavin Hastings tehát a három vb-jén 227 pontot szerzett, ezzel fölényesen vezeti a listát (a 2. Michael Lynagh csak 195-tel büszkélkedhet). 667 válogatottbeli pontjával pedig toronymagasan vezeti a listát Skóciában, a mögötte álló Irvine 273-at hozott össze.

[szerkesztés] Az aktív pályafutás után

Jonah Lomuról nyilatkozta: „Ha ilyen [ekkora] játékosok jönnek rögbizni, akkor abba kell hagyni ezt a játékot”. Az 1995-ös évadot követően ő is így tett.

Még pályafutása alatt, 1994-ben megkapta az Officer of the Order of the British Empire kitüntetést. Visszavonulása után megalakította saját sportmenedzser cégét, a Hastings Internationalt. Belekóstolt az újságírásba is: a BBC kommentátora, és rendszeresen ír is a lapokba. Az igazi szerelem persze a rögbi maradt: néha még játszik a nevelőegyesülete, a Watsonians öregfiúcsapatában. 2003-ban beválasztották a Rögbi Hírességek Csarnokába és az "Év játékosát" megválasztó zsűribe.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken