Budapest
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a magyar fővárosról szól. További jelentéséhez lásd: Budapest (folyóirat).
| Régió | Közép-Magyarország |
| Kistérség | Budapesti |
| Terület | 525,16 km² |
| Főpolgármester | Demszky Gábor |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 1011–1239 |
| Körzethívószám | 1 |
Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével, mai területe (Nagy-Budapest) pedig 1950. január 1-jén alakult ki 23 szomszédos település beolvasztásával.
A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990–2005 között 400 000 fővel). Ennek okai részben a demográfiai csökkenés (elöregedés), részben a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal. Domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.
[szerkesztés] Természeti értékek
- Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található Gellért-hegy különösen népszerű turistalátványosság. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pálvölgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület.
- Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vízű (50-70 °C) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas.
Lásd még:
[szerkesztés] A név eredete
A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott.
Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.
[szerkesztés] Történelem
Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban
Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1–5. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.
A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.
A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.
A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.
A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.
Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), minek révén létrejött az ún. Nagy-Budapest.[1] Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.
A városhoz kapcsolódó személyek
- Történelmi névadók
- A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margit-sziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül baba, azaz „Rózsa atya” török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabbkori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.
- Híres budapestiek
- A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének az élete vagy teljesen vagy legalább valamilyen mértékben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.
- Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (pl. Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város poszthumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a II. világháború poklában.
- Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gyógyszergyár, napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés] Budapest kerületei
Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobbparton, Buda és Óbuda, 7 pedig a balparton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott.
1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten.
1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.
Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.
A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (pl. Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (pl. Óbuda-Békásmegyer).
[szerkesztés] Budapest városrészei
A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életben. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár stb.
| Budapest kerületei |
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII. |
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Gazdaság
{{#REDIRECT csonk-szakasz}} A szolgáltatási ágazatban kiemelkedő jelentőségű a vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.
[szerkesztés] Városfejlesztés
A Fővárosi Önkormányzat 2002-ben Budapest Városfejlesztési Koncepciójában fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, majd ennek alapján 2005-ben a Podmaniczky Tervben konkrét középtávú célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.
A rendszerváltás óta elsősorban a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni.
[szerkesztés] Közlekedés
Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 34 villamosjárat és több mint 150 autóbuszjárat). Néhány közlekedési eszköz világviszonylatban is ritkának számít a városi közlekedésben: sikló, ülőlift, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyerekvasút, trolibusz és kishajó.
Budapest közúti hídjai: Árpád híd – Margit híd – Széchenyi lánchíd – Erzsébet híd – Szabadság híd – Petőfi híd – Lágymányosi híd – Deák Ferenc híd
Budapest főbb pályaudvarai: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar.
[szerkesztés] Kultúra
Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek valamennyi európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és a magyaros szecessziós stílusú épületek. Az utóbbi építészeti irányzat, amely a világon sehol máshol nem látható.
A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. Budapesten 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház működik. A kulturális lehetőségek nyaranta megsokszorozódnak a szabadtéri koncertek és előadások által, amelyek helyszínei sokszor történelmi hangulatú műemléképületek udvarai.
Kulturális intézmények
- A legfontosabb múzeumok
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Magyar Nemzeti Galéria
- Szépművészeti Múzeum
- Budapesti Történeti Múzeum
- Lásd még: Budapesti múzeumok listája
- Könyvtárak
- Színházak
- Lásd még: Budapesti színházak listája
- Egyetemek
Kulturális események
Budapest a művészetekben
- Budapestet számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás, zenedarab, dal és film örökíti meg.
Lásd: Budapest a művészetekben
[szerkesztés] Turizmus
A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:
| Millenniumi emlékmű | Andrássy út | Operaház |
| Országház | Szent István-bazilika | Zsinagóga |
| Belvárosi plébániatemplom | Akadémia | Vigadó |
| Vajdahunyad vára | Széchenyi fürdő | Állatkert |
| Puskás Ferenc Stadion | Nemzeti Színház | Hungexpo |
A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.
Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.
Lásd még: Budapest turisztikai látnivalóinak listája
[szerkesztés] Sport, szabadidő
Szórakoztató létesítmények
- Budapesti Vidámpark ([1])
[szerkesztés] Budapest testvérvárosai
Budapest testvérvárosai a következők:[2]
Berlin, Németország
Bécs, Ausztria
Fort Worth, Egyesült Államok
Frankfurt am Main, Németország
Lisszabon, Portugália
New York, Egyesült Államok
Bukarest, Románia
Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Tel-Aviv, Izrael
Zágráb, Horvátország
Kassa, Szlovákia (partnerváros)[3]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
Általános információk
- budapest.lap.hu
- Wikitravel oldal (angol)
- Adatok Budapestről (Kisokos, 1987–1996)
- Budapesti turisztikai információk, nevezetességek
- Budapest története (összefoglaló)
- BParchív.hu
- Budapest Business & Travel Portal (angolul)
- Budapest pages (angolul)
- Budapest-related links (Budapesttel kapcsolatos információk angolul)
- Nagykövetségek Budapesten
- Budapest bemutatása
Térképek
Képek az Interneten
- Budapest képek
- 360 fokos Budapest körpanorámák (angol–magyar)
- Budapest nevezetességei
- Budapest válogatott képei
- Budapest képekben (E-pressz)
- Budapesti furcsaságok (fotóalbum)
- Budapest Hungary Képek és hasznos infók
- Klösz György városfotói a 19. századból
- Budapest a századfordulón és most (képek)
- Budapesti Duna-hidak
- Budapest Photoblog sok képpel, angolul
- Légi fotók Budapest épületeiről és egyéb nevezetes pontjairól
- Rózsa Ferkó Károly rajzai Budapestről
- Budapest és más magyar városok kötöttpályás járművei
Filmek az Interneten
- Film a II. kerületről - indulhatunk.hu
- Film az V. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a VII. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a IX. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XIII. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XV. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XVII. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XVIII. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XIX. kerületről - indulhatunk.hu
- Film a XXI. kerületről - indulhatunk.hu
[szerkesztés] Források
- Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963 353 185 3
- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.
A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:
- Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ SIPOS ANDRÁS: Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1.
- ^ Budapest testvérvárosai a Budapest Portál alapján, illetve Zágráb és Kassa a Budapest Portál szerkesztőségétől kapott tájékoztatás alapján
- ^ A partnervárosi kapcsolat a testvérvárosinál lazább kapcsolatot jelent
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb
| Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék –
Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra


Based on work by