2001. szeptember 11-i terrortámadás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A több ezer áldozatot követelő 2001. szeptember 11-i terrortámadás (gyakori rövidítése: 9/11, ami a szeptember 11-i dátum amerikai írásmódja, egyben az Egyesült Államok egész területén használt segélyhívó telefonszám is) a 21. század egyik legmeghatározóbb eseménye, közvetlen kiváltó oka az afganisztáni és iraki háborúnak, melyeket az Egyesült Államok a merényletet követően a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva indított meg.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A támadás

2001. szeptember 11-én reggel egy összehangolt akció keretében több terrorista összesen négy utasszállító repülőgépet kerített hatalmába az Amerikai Egyesült Államokban. A négy gép amerikai légitársaságok tulajdonában volt, illetve a nyugati partra készült.

  • Az American Airlines 11-es járata New York-i idő szerint 8:46-kor a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) északi tornyába csapódott,
  • a United Airlines 175-ös járata 9:03-kor csapódott a WTC déli tornyába, ezt a televízió társaságok már élőben közvetítették,
  • az American Airlines 77-es járata Washingtonban az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon épületébe csapódott;
  • a United Airlines 93-as járata, amelyet feltételezések szerint a Fehér Háznak akartak vezetni a terroristák, Pennsylvania államban egy Shanksville melletti mezőn lezuhant.

A repülőgépek utasai közül senki sem élte túl a gépeltérítéseket. A terrortámadás során elpusztult New York egyik jelképe, a World Trade Center. Ikertornyai a becsapódó repülőgépektől kigyulladtak, majd alig egy óra múlva egymás után összeomlottak.

[szerkesztés] A támadás motivációja

Habár mind a mai napig egyetlen terrorszervezet sem vállalta a teljes felelősséget a támadásokért, az ügyben indult nyomozás az Al-Kaida hitvallásának és célkitűzéseinek feleltette meg az eseményt, egy 1998-as fatwa (kiáltvány) alapján. A kiáltványt a terrorszervezet vezetői, Osama bin Laden, Ayman al-Zawahiri, Abu-Yasir Rifa'i Ahmad Taha, Shaykh Mir Hamzah, és Fazlur Rahman állították össze, és kiáltottak ki, az Egyesült Államok arabok ellen elkövetett bűneit részletezve benne. Ez alapján a támadás büntetés volt, kiváltó okai pedig a következő „bűnök” voltak:

  • Izrael amerikai támogatása
  • Az Arab félsziget amerikai megszállása (hadibázisok létesítése)
  • Amerikai aggresszió Irak népe ellen

Továbbá a fatwa szerint az Egyesült Államok

  • Kirabolja az Arab félsziget nyersanyagforrásait
  • Az itt található államok törvénykezését diktálja
  • Alávaló rezsimeket támogat a Közel Keleten, a lakosságuk ellen fordítva azokat.
  • Hadi támaszpontjai és egyéb installációi vannak az Arab félszigeten, ezzel megsértve a muszlim szentföldet, elsősorban azért, hogy megfélemlítse a környező muszlim államokat.
  • Viszályt szít a muszlim államok között, hogy gyengítse őket, mint politikai erőt.
  • Támogatja Izraelt és megpróbálja elterelni a nemzetközi figyelmet Palesztínáról, a megszállásának folytatása érdekében.

[szerkesztés] Becsapódás utáni események

Tűzoltó munka közben
Tűzoltó munka közben

New York válságkezelői központja a WTC-vel együtt megsemmisült, azonban a szükséges intézkedések pillanatok alatt megszülettek. Fegyelmezett mentőcsapatok tartózkodtak a helyszínen, és igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni. A WTC-től nem messze lévő 7-es Parancsnokság tűzoltói felvételeket készítettek a 2-es (északi) toronyban, amint ott álltak az előcsarnokban, s halloták azokat az óriási csattanásokat, amiket nem látták, de tudták, hogy mik: azoknak az embereknek a holtteste, akik még az égő épület tetején úgy gondolták, hogy az egyetlen megoldás: az ugrás. A tűzoltók sem tudták elképzelni, milyen szőrnyű lehetett odafent a helyzet, ha sokan erre vetemedtek. Bár azok az emberek már - szerencsére - nem voltak eszméletüknél, kb. a zuhanás felénél (úgy 100 m) csak öntudatlanul estek lefelé, ami nagy valószínűséggel a nyomáskülönbség miatt lehetett (hasonló ahhoz, amikor a 100-120 km/h-ás sebességgel száguldó vonatból kidugjuk a fejünket menetirányban; az oxigénhiány miatt előbb-utóbb elveszítenénk eszméletünket, illetve megfulladnánk). Sajnos a tűzoltóknak nem volt túl sok idejük felmenni majdnem 80 emeletet a 30 kg-os felszerelésben, több ezer lépcsépcsőn, égő és menekülő embereken át. Mivel egyik lift sem működött, ezért muszáj volt nekik ezt az utat választani. A WTC egy épületében mindösszesen 98 felvonó volt található, s ezeket az egyik alkalmazott végig is nézte, mert minden liftben volt egy kaputelefonhoz hasonló szerkezet, ami segítségével kapcsolatot lehetett teremteni a recepcióssal, bármilyen baj esetén. A tűzoltók azért is féltek a liftezéstől, mert állítólag a bcsapódott gép üzemanyaga, a kerozin, lefolyt a liftaknákban, így a legkisebb szikra is nagy robbanást okozhatott volna. Tehát lápcsőztek. Egy emelet megtétele összesen kb. 1 percet vett igénybe felfelemenet, ám emiatt nem tudtak elérni a tűzig, hiszen ha fel is jutottak volna oda, lefele már nem értek volna le élve. ĺgy majd 40 emeletet tudtak megmászni, és idegesek voltak, hogy nem fogják tudni leküzdeni a tűzet. Sajnos a tűzoltóknál élő babona beigazolódott: "ha sokáig nem volt dolgod tűzzel, készülj fel, valami nagy készül". A 7-es parancsnokság tűzoltói 2001 nyarán szinte alig kaptak riasztást; azok mind "kicsik" voltak, például kiégett autó, kuka és egyéb ehhez hasonlók, de semmi komoly. Mind vártak egy nagy tüzet, de a parancsnok szavával élve: "Nyugalom, fiúk! Nem tudjátok, mire vártok!"...

Greenwich Village-ben az első becsapódás után emberek özönlöttek az utcákra, láthatták, amint helyi idő szerint 9:50-kor összeomlik a déli torony (1-es), majd nem sokkal később 10:29-kor az északi torony (2-es) is. A hírközlő szervek késedelem nélkül közzétettek mindent. Senki nem tudta pontosan megbecsülni a halálesetek számát. A koromfekete hamuval borított emberek botorkáltak az utcákon, a környék lakói megpróbáltak rajtuk segíteni. A környék sebesültjeit azonnal elszállították, a környező kórházak gyorsan megteltek. Rögvest megalakultak a válságkezelő központok több száz önkéntessel karöltve. A metropolisban szükségállapotot rendeltek el, lezárták a hidakat és a környéket, a földalatti és vasúti forgalmat felfüggesztették. A lezárt területre csak mentőcsapatok, rendőrök, tűzoltok és a válságstábok léphettek be. Este 18.00 óra körül lassan kezdett elapadni az érkező sebesültek száma. Sötétedésre részlegesen helyreállították a metróközlekedést, a hidakon és az alagutakon megindulhatott a kifelé irányuló közlekedés. A felgyülemlett tömeg 20.30 környékén oszladozni kezdett, az utcák lecsendesedtek. George W. Bush elnök nemzethez intézett beszédében a megtorlás csak jelzésértékűen szerepelt. Az elnöki beszéd után az emberek ismét elárasztották az utcákat.

[szerkesztés] Válságművelet

katonai készenlét
katonai készenlét

Éjfél körül félkatonai jellegű válságművelet vette kezdetét. A parancsnoki posztot a helyi tűzoltóállomáson rendezték be, Rudolph Giuliani polgámester főhadiszállása is itt működött. Az üdvhadsereg mozgó konyhákat állított fel. Északon a St. Vincent Kórház a legfőbb beteg és sérült fogadó állomásként működött. Szükségmegoldásként ideiglenes hullaházat hoztak létre a folyó túloldalán, New Jerseyben. Az első becslések még 10 ezer halottat emlegettek.

Az összesítések alapján legalább 2986 ember lelte halálát a támadásban, köztük a négy repülő összesen 265 utasa, 343 tűzoltó, 23 rendőr és 37 kikötői vámtiszt, akik a mentésben segédkeztek és legalább 2318 ember a toronyházakban, illetve környezetükben, valamint az alattuk található metróállomásokon.

Összesen huszonöt épület rongálódott meg a támadásban, ebből a World Trade Center 7 épületből álló együttesén kívül a Deutsche Bank épülete sem volt helyrehozható, le kellett bontani. Ezeken kívül még négy metróállomás is súlyosan megrongálódott, illetve részlegesen beomlott.

[szerkesztés] A támadás hatásai

In Memoriam
In Memoriam

A terrortámadás elkövetési módja és az általa okozott károk példátlanok. Az Egyesült Államok kontinentális területén 1812 óta külállammal nem folyt háború. A célpontok kiválasztása arra utal, hogy a merényletek az Amerikai Egyesült Államok államiságát és az amerikai dominanciájú világgazdasági rendet is támadták. A nemzetközi repülőgépforgalom a merényletet követő hónapokban látványosan visszaesett.

2001. szeptember 11. hatására a világpolitika átrendeződött. Világszerte jelennek meg figyelmeztető írások arról, hogy a terrortámadás és a válaszcsapások – az Egyesült Államok által előbb Afganisztán, majd Irak ellen viselt háború – szembefordítják egymással a nyugati és az arab kultúrájú világot, illetve hogy a terrorizmus elleni védekezés túlkapásai a jelenlegi nyugati civilizáció alapját jelentő individuális szabadságjogokat áshatják alá.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz 2001. szeptember 11-i terrortámadás témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Videók

[szerkesztés] Fényképek

  • 911DigitalArchive.org – 'The September 11 Digital Archive: Saving the Histories of September 11th, 2001' (in partnership with the Library of Congress)
  • Cruzate.com – Original footage of the WTC attacks] – 'World Trade Center – 11th September 2001' (videos, pictures and blog from a NYC neighbor)
  • InteractivePublishing.net – 'Screenshot Archive of Online News Sites September 11'
  • Internet-esq.com – World Trade Center Photos by Robert Swanson of the World Trade Center tragedy of 9/11/01
  • Time.com – 'Shattered: a remarkable collection photographs', James Nachtwey
  • For never forget the 11 September