A kommunizmus fekete könyve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme) 1997 novemberében jelent meg, azonnal hatalmas vitát kiváltva mind történészi, mind politikai körökben.

A szerzők kettős célt tűztek ki maguk elé: megakadályozni a felejtést (travail de mémoire), illetve megvizsgálni, milyen szerepet foglal el a kommunizmus működésében a bűn, az erőszak, a gyilkosság. A könyv kritikusai a lehető legritkábban bírálják a mű valamely részének ténybeli pontosságát, annál sikertelenebbnek ítélik a vállalkozást a második célkitűzést illetően.

A könyvben Stephan Curtois felveti a kommunizmus nürnbergi perének kérdését. A könyv szerint a kommunista államok valóban kimerítették mind az emberiség elleni bűntett, mind a háborús bűntett, mind pedig a béke elleni bűntett fogalmát. „Miért használjuk ezeket a kifejezéseket csak a nácizmus áldozatai, illetve különböző etnikai indítékú mészárlások kapcsán”?

A könyv külön részekben folgalkozik a Szovjetunió, Kína, a többi ázsiai ország (Észak-Korea, Vietnam, Laosz, Kambodzsa), Kelet-Európa, valamint a harmadik világ kommunista jellegű politikai berendezkedésű országainak történéseivel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kommunizmus áldozatai a könyv adatai szerint

A könyv adatati szerint a kommunizmus számlájára mintegy 100 millió áldozat írható (s ezek csak a halálos áldozatok):

[szerkesztés] Szerzők

  • Stéphane Courtois (szerkesztő)
  • Nicolas Werth
  • Jean-Louis Panné
  • Andrzej Paczkowski
  • Karel Bartosek
  • Jean-Louis Margolin

[szerkesztés] Referencia

  • A kommunizmus fekete könyve : Bűntény, terror, megtorlás, Nagyvilág Kiadó, Budapest, 2000. ISBN 963 9175 09 9

[szerkesztés] Külső hivatkozások