Fenyvessy Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fenyvessy Ferenc (Eger, 1855. szeptember 9. – Veszprém, 1903. június 3.) újságíró, főispán, jogász.
Elemi és középiskoláit szülővárosában járta, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten végzett. A jogi diploma megszerzése után Pápára került, az Esterházy családban jogot tanított. Tagja volt a város képviselőtestületének és törvényhatósági bizottságának. Megválasztották Veszprém vármegye tiszteletbeli ügyészének. 1879-1892 között a „Pápai Lapok”at szerkesztette. 1891-ben több publicistával megalapította a „Magyar Újság” c. politikai napilapot, és azt megszűnéséig szerkesztette. 1898-tól Veszprém vármegye főispánja. 1881-től 1894-ig az ugodi választókerület, a következő négy esztendőben Pápa város országgyűlési képviselője. Parlamenti beszédeiben sokat foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. Felfigyelt a kivándorlás veszélyeire, és a megyében rendelettel próbálta szabályozni azt. Mikszáth Kálmán politikai karcolatainak egyik kedvelt figurája.
[szerkesztés] Művei
- Felsőoktatásunk reformja. Pápa, 1889.
- A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországon. Pápa, 1890.
[szerkesztés] Irodalom
- Bessenyey József: Veszprémi nefelejts. Méltóságos – ...beiktatási ünnepélye.emlékére. Veszprém, 1898.
- Fenyvessy Ferenc. = Vpi. Hírl, 1903. jún. 7.
- Fenyvessy Ferenc. = Ország Világ, 1903. jún. 7.
- Pintér László: Jelszava: erély, becsület, igazság. Emlékezés -re. = Napló, 1990. szept. 10.
- H. Szabó Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században. Pápa, 1998.


Based on work by