Jugoszláv dinár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jugoszláv dinár (szerbül: Југословенски динар/Jugoslovenski dinar; horvátul: Jugoslavenski dinar; szlovénül: Jugoslovanski dinar; az 1965-ben bevezetett dinár ISO 4217-kódja: YUD) volt a pénzneme a Jugoszlávia néven ismert különböző államalakulatoknak: a Jugoszláv Királyságnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak és végül a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak („kis-Jugoszlávia”). Váltópénze a para volt (1 dinár = 100 para).
A jugoszláv dinár legelső bemutatkozásakor a jugoszláv korona helyébe lépett, 1 dinár = 4 korona arányban váltotta az átmeneti pénzt. 1941-ben Jugoszláviát felosztották a tengelyhatalmak, a dinár egyedül Szerbia területén maradt fizetőeszköz. Az ország 1944-es újraalakulásakor ismét a dinár lett a fizetőeszköz, 1 jugoszláv dinár = 20 szerb dinár = 40 horvát kuna arányban került forgalomba és többszöri pénzreform és az elfogadási terület fokozatos csökkenése mellett jugoszláv dinár néven egészen 2003-ig létezett. Összesen öt pénzreformot hajtottak végre, melyeket a következő táblázat foglal össze:
| Dátum | Átváltási arány |
|---|---|
| 1965. | 100 |
| 1990. | 10 000 |
| 1992. július | 10 |
| 1993. október 1. | 1 000 000 |
| 1994. január 1. | 1 000 000 000 |
| 1994. január 24. | 10~13 millió 1 új dinár = 1 német márka |
A 90-es évek elején a dinár a történelem egyik legsúlyosabb hiperinflációján ment keresztül olykor elérve a napi 100%-os inflációt is. 1994 januárjában kétszer is volt pénzreform, de másodszorra már nem az előző dinár, hanem egy német márka értékében határozták meg az átváltási arányt. Bár az 1994. január 24-én bevezetett új dinár árfolyamát nem sikerült tartósan a német márkához rögzíteni, újabb hiperinflációra már nem került sor a jugoszláv dinár történetében. Mindent egybe vetve 1 új dinár 1·1027 ~ 1.3·1027 1990 előtti dinárt (YUD) ért. 2000-ben az új szót is elhagyták a pénz nevéből, és egy teljesen új bankjegy sorozatot adtak ki. Végül 2003-ban az utolsó Jugoszláviaként ismert állam is megszűnt, vele együtt a jugoszláv dinár is.
Jugoszlávia 90-es évek elején megindult felbomlásával az újonnan létrejövő államok fokozatosan hagytak fel a dinár használatával és vezettek be önálló valutákat. Először Szlovénia, majd Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina vezetett be új pénzt. A Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén kialakult rövid életű szerb enklávék (Krajnai Szerb Köztársaság, Boszniai Szerb Köztársaság) is adtak ki dinárt, ezeknek a jugoszláv dinárral együtt és a pénzreformoknak megfelelően változott az értéke. Montenegró még jóval a Szerbiával való szövetség felmondása előtt, 1999-ben cserélte le a dinárt a német márkára, ezek november 6-13 között együtt forogtak, 13-tól viszont a márka lett az egyedüli fizetőeszköz. Utolsóként Szerbia hagyott fel a jugoszláv dinár használatával, 2003-tól az addig használt pénzeket változatlan külsővel szerb dinárként hozta forgalomba. A következő táblázat az új valuták forgalomba hozatalát foglalja össze (az átváltási arány az új valuta értékét mutatja az éppen aktuális jugoszláv dinárban):
| Utódállam | Új valuta | Forgalomba hozatal dátuma | Átváltási arány |
|---|---|---|---|
| Szlovénia | tolár, majd euró | 1991. október 8. és 2006. július 11. | 1 |
| Horvátország | kuna | 1991. december 23. | 1 |
| Macedónia | dinár | 1992. április 26. | 1 |
| Bosznia-Hercegovina | dinár | 1992. július | 10 |
| Montenegró | német márka, majd euró | 1999. november 6. és 2002. január 1. | ? |
| Szerbia | dinár | 2003. | 1 |


Based on work by