Kálnás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kálnás, (szlovákul Kalnište) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2001-ben 516 lakosából 512 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Girálttól 5 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
1363-ban Kalnas néven említik először, mint a Kálnássy család birtokát. A Kálnássy család (kálnási), Sáros vármegyei régi nemes család, melynek családfája II. Endre koráig vezethető vissza. Kiválóbb tagjai voltak Kálnássy György, I. Ulászló hű embere, a makovicai várnak vitéz kapitánya, ki az ősi birtokra, a sáros vármegyei Kálnásra érdemeinek jutalmául új adománylevelet nyert a királytól (1444). Kálnássy Mátyás 1464-ben szerepel, szintén mint a makovicai vár kapitánya. Kálnássy Ferenc, Castaldo tábornok kapitánya, ki 1551-ben jött Erdélybe és 1552-ben a gyalui vár parancsnoka volt. 1553-ban Castaldo bizonyságlevele szerint – hűségesen teljesített szolgálat után, akadályozó családi viszonyok miatt kénytelen volt tisztéről lemondani. 1567-ben a hűtlenségbe esett Bocskay György zemplénvármgyei birtokát, Gálszécset nyerte királyi adományban. A Kálnássy család egyes tagjai még most is élnek Zemplén és Sáros vármegyékben – írja a Pallas Nagylexikon [1]
A falunak1412-ben említik malmát, a 16. században már iskola is működött itt. Első fatemploma 1541- 1543-ban épült, a 17. században a protestánsoké lett és csak 1713-ban kapta vissza a katolikus egyház. 1600-ban 18 portát számoltak össze a faluban, temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és iskolája volt. A kastélyt Kálnássy Sándor építtette 1774-ben. Közelében épült fel a neobarokk templom is. Községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották. Fényes Elek geográfiai szótárában "Kálnás, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil. 252 kath., 112 evang., 29 zsidó lak. Két kastély. Rétjei a Tapoly mentiben kövérek. F. u. a Kálnásy nemzetség." [2] 1910-ben 256, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kastélyát Kálnássy Sándor építtette 1774-ben későbarokk stílusban. Jelenleg lakatlan, elhanyagolt állapotban áll.
- Katolikus temploma 1936-ban épült, 1997-ben megújították.
- A Kálnássy család temetőben álló sírboltja 1839-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A Felsővízközi járás települései | |
|---|---|
|
Felsővízköz (Svidník) Alsófenyves (Nižná Jedľová) · Alsóhímes (Nižná Pisaná) · Alsókomárnok (Nižný Komárnik) · Alsómerse (Nižný Mirošov) · Alsóodor (Nižný Orlík) · Bátorhegy (Krajná Bystrá) · Belejőc (Belejovce) · Benedekvágása (Beňadikovce) · Cigla · Cseres (Dubová) · Dobroszló (Dobroslava) · Dolgonya (Dlhoňa) · Dukafalva (Dukovce) · Felsőcsernye (Cernina) · Felsőfenyves (Vyšná Jedľová) · Felsőhímes (Vyšná Pisaná) · Felsőhunkóc (Hunkovce) · Felsőkomárnok (Vyšný Komárnik) · Felsőmerse (Vyšný Mirošov) · Felsőodor (Vyšný Orlík) · Felsőrákóc (Rakovčík) · Felsővargony (Vagrinec) · Fias (Fijaš) · Girált (Giraltovce) · Gyertyánpatak (Hrabovčík) · Györgyfölde (Jurkova Voľa) · Istvánd (Štefurov) · Kabalás (Kobylnice) · Kálnás (Kalnište) · Kapisó (Kapišová) · Karácsonmező (Kračúnovce) · Kecskőc (Kečkovce) · Kerekrét (Okrúhle) · Kisfagyalos (Svidnička) · Kishely (Mestisko) · Kishollód (Havranec) · Kiskurima (Kurimka) · Kismedvés (Medvedie) · Koróc (Korejovce) · Kükemező (Kuková) · Ladomérmező (Krajná Poľana) · Ladomérvágása (Ladomírová) · Long (Lužany pri Topli) · Mátévágása (Matovce) · Meredély (Príkra) · Mérfalva (Miroľa) · Mérgesvágása (Nová Polianka) · Mészégető (Vápeník) · Mikevágása (Mičakovce) · Molnárvágása (Mlynárovce) · Peszternye (Pstriná) · Radoma · Róna (Rovné) · Rózsadomb (Bodružal) · Ruzsoly (Kružlová) · Sarbó (Šarbov) · Sósfüred (Šarišský Štiavnik) · Szemes (Šemetkovce) · Szobos (Soboš) · Szorocsány (Stročín) · Tapolylucska (Lúčka) · Vajkvágása (Valkovce) · Vaspataka (Železník) · Végcsarnó (Krajné Čierno) · Végortovány (Krajná Porúbka) · Végrosztoka (Roztoky) · Zsálmány (Želmanovce) |
|


Based on work by