Csurka István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csurka István
Született:
1934. március 27. (73 éves)
Budapest


Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – ) író, dramaturg, politikus, a MIÉP elnöke, Csurka László színművész bátyja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajz

1956 után fél évre internálták, majd beszervezték III/III-as ügynöknek. A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlanak nyílvánították. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.

1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.[1] A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.

Júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek azóta is elnöke, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998 – 2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

[szerkesztés] Politika

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az EU-be való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok felett, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején idegen érdekeket szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

[szerkesztés] Irodalmi munkássága

[szerkesztés] Novellák

  • Hamis tanú (1959)
  • A ló is ember (1968)
  • Nász és pofon (1969)
  • Kint az életben (novelláskötet)

[szerkesztés] Drámák

  • Ki lesz a bálanya (1962)
  • Szájhős (1964)
  • Moór és Paál (1965)
  • Az idő vasfoga (1967)
  • Deficit (1970)
  • Döglött aknák (1971)
  • Szék, ágy, szauna (1972)
  • Eredeti helyszín (1976)
  • Nagytakarítás (1977)
  • Versenynap (1977)
  • Házmestersirató (1980)

[szerkesztés] Megfilmesített művei

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Csurka István: Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán, Magyar Fórum, 1992. augusztus 20.

[szerkesztés] Források

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Csurka István témában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] További irodalom

  • Csurka István: Vasárnapi jegyzetek. – A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság-jában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek. Püski Kiadó Bt. – Magyar Fórum Kiadó Kft.; Bp., 1991. ISBN 963 7845 60 7 .