Balázsfa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Balázsfa (szlovákul Blažov) Hegyéte településrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben Hegyétének 932 lakosából 815 magyar és 99 szlovák volt.
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 3 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A községet első ízben 1260-ban említik Balasethét néven. 1380-ban ajándékozta Lajos király Pókateleki Miklós fiának, Jákobnak és testvéreinek. A falu akkoriban Barbalás néven ismert. Úgy látszik, hogy az 1336-ban említett község Poukatelde vagy Pókaföld, amelyet Károly Róbert király a pozsonyi várbirtokból adományozott Tamás mesternek, Csókakő és Gesztes várkapitányának. Tamás a Pókatelekiek családjának előde volt. Pókatelek viszont a Kondé család bölcsőjének számít, amely valószínűleg azonos Pókatelekiékkel. Ez a megsemmisült falu egykor nyilván Balázsfa határában állt. 1429-ben Blastehy néven említik. A falu újabb földesura az Orosz család, később rokonságuk is (Csúzy, Németh és mások). A balázsfai Orosz család régi csallóközi nemesi család, amely Balázsfát I. Lipóttól kapta adományként II. Orosz István érdemeimért, aki 1661-ben Párkány mellett, a törökök elleni harcban sebesült meg. A község korábbi tulajdonjoga a családot illetően nem alátámasztott. Oroszék a 20. század elejéig voltak itt földbirtokosok. Később 1945-ig Popper Józsefé és dr.Pruchberg Józsefé volt a legnagyobb birtokrész. 1828-ban Balázsfának 16 lakóháza és 116 lakosa volt, 1869-re számuk 156-ra emelkedett, és fokozatosan tovább nőtt. 1900-ban 218, 1910-ben 265, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1930-ban 276 lakos élt itt. 1945 után Balázsfának hasonló sors jutott volt, mint Hegyétének, csak a lakosságcsere nem érintette az itt lakókat. A helyi efsz-t 1949 őszén alakították, ugyanebben az évben vezették be a faluba a villanyáramot. 1965 után megváltozott az egykor önálló falu arculata, mint eső után a gomba, úgy szaporodtak az új családi házak. 1974-ben épült az efsz alkalmazottai számára az új négylakásos lakóház. Népkönyvtár is alakult a községben. 1975–77-ben építették az ifjúsági klubbot, 1977-ben kezdték el építeni a kultúrházat, amelyet 1993-ban átépítettek.


Based on work by