Bacsó Bálint

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bacsó Bálint (Batsó Bálint) (Debrecen, 1786. február 12. – Debrecen, 1854. április 17.) orvos, állatorvos

[szerkesztés] Élete

Középiskoláit szülőföldjén a református főiskolában elvégezve, a pesti egyetemen 1811. augusztus 23-án gyógyszerészi oklevelet nyert és szülővárosában gyógyszertárt nyitott. Ezt azonban később másra bízta, Bécsbe ment és 1826. november 26-án az ottani egyetemen a vegytan doktorává lett. Ezután Pesten az orvosi pályán folytatta tanulmányait. 1830. június 21-én a fogorvoslásból, június 22-én a szülészetből, június 23-án az állatorvostanból nyert oklevelet; június 27-én orvosdoktorrá lett; augusztus 18-án a sebészetnek, augusztus 30-án a szemészetnek mesterévé avatták. Ezek után a nagyhírű orvos Stahly Ignácnak lett asszisztensévé; kevéssel azután Debrecenben telepedett le mint gyakorló orvos. 1836-ban a frauendorfi kertésztársulatnak, 1842-ben a budapesti orvosegyletnek tagjává választották.

[szerkesztés] Munkái

1. Historisch chemische Betrachtung über die Wurzel des männlichen Farnkrauts. Wien, 1826. (Latin czimmel is.)

2. Dissertatio chemico-pharmacologico-medica sistens praeparata quaedam aevo recentiori in usum medicum vocata, simul cum dosi et aplicationis forma. Pestini, 1830. (Latin és magyar szöveggel.)

Lefordította Houwaldnak Hazajövetel című szomorujátékát, mely a nemzeti szinház levéltárában megvan kéziratban.

[szerkesztés] Források