Dunakiliti
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||||
| Kistérség | Mosonmagyaróvári | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 33,66 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9225 | ||||
| Körzethívószám | 96 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Dunakiliti község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.
A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.
Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török-korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákba részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.
Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték, a tiszta etnikumú, magyar lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.
Említésre méltóak történelmi neveket viselő földesurai: a Lipthayak, a Héderváryak, az Illésházyak. Utolsó birtokosai a „szegények orvosának” nevezett 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg Batthyány - Strattmann László családja.
A család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m2 alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt.


Based on work by