Császártöltés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Bács-Kiskun | ||||
| Kistérség | Kiskőrösi | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 82,06 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 6239 | ||||
| Körzethívószám | 78 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Császártöltés község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község az 54-es számú főúton található, Keceltől 10 kilométerre délnyugatra.
[szerkesztés] Története
A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-as 44-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből az egykori Szovjetunióba hadifogolynak, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége megszünt. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet (a magyar mellett), de a fiatalság jó része már csak a magyar nyelvet beszéli. A község régies, sváb neve Tschasartet.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] A községről
A községről először Bánáti Miklós írt a Huszonkét évtized az új hazában című könyvében. A könyv Császártöltés község történeti adattára 1744-től 1964-ig.
Legutóbb Arnold Katalin írt a községről.


Based on work by