Budapest V. kerülete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budapest V. kerülete (újabban összefoglaló néven: „Belváros-Lipótváros”) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest illetve Magyarország közigazgatási, kereskedelmi és turisztikai központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is.
[szerkesztés] Fekvése
A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, északkeletről a VI. kerület, keletről a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyam határolja.
[szerkesztés] Kerületrészek
A mai V. kerületnek várostörténeti értelemben két önálló része van: Belváros, Pest ősi városmagja, helyén az őskorban is volt település, és Lipótváros, amelynek a Szent István körútig terjedő területét 1950-ben egyesítették a Belvárossal.
[szerkesztés] Közlekedés
Az V. kerület közlekedési csomópont. A Deák téren fut össze két metrójárat és a millenniumi földalatti vasútvonal, több buszjárat és egy villamosvonal. Négy Duna-híd biztosítja a kerület kapcsolatát a túlparti budai részekhez, ezeken villamosok, illetve autóbuszok is közlekednek. Villamosok járnak a kerület határain is, a Duna-partot követő 2-es villamos akár "városnéző" járatnak is tekinthető, hasonló célra használhatjuk a 15-ös, illetve a City buszt. A Vigadó téri hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. A Nemzetközi Hajóállomásról indulnak a pozsonyi és bécsi szárnyashajók.
A kerületnek mind több utcáját alakítják át sétálóutcává, és kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni.
[szerkesztés] Fontosabb épületek
- Országház
- Amerikai Nagykövetség
- Szent István-bazilika [1]
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
[szerkesztés] Egyéb nevezetességek
[szerkesztés] Kerületi média
- City Kábel TV
- "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja
[szerkesztés] Fontosabb közterületek
- Kiskörút,
- József Attila utca,
- Kossuth Lajos tér,
- Deák tér (egy része)
- Jászai Mari tér (egy része)
- Nyugati tér (egy része)
- Szabadság tér (az Újépület helyén)
[szerkesztés] Utcák, terek (irányítószámokkal)
[szerkesztés] Belváros-Lipótváros testvérvárosai
- Berlin-Charlottenburg
- Rozsnyó
- Gyergyószentmiklós
- Mondragone
- Bácska-Topolya
- Rahó
- Torockó
- Prága II. kerülete
- Krakkó I. kerülete
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Budapest kerületei |
| I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII. |


Based on work by