Házsongárdi temető

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén. A temető kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. Az idő folyamán többször kibővítették, így jött létre a 17. században a lutheránus temetőkert, majd 1840-ben a régi zsidó temető. 1885-ben temetőt rendezték, sok gazdátlan régi követ kiemeltek a helyéről, kijelölték a parcellákat, elkezdték a fásítást. A 19. század végén a temetőt dél felé kibővítették, itt nyílt meg 1892-ben az új zsidó temető és 1914-ben a honvédsírkert.

A legrégebbi sírkő 1599-ből maradt fenn, ez egy ereszes sírkő, amely a lutheránus temetőrészben található, de a Jelen-kripta oldalán található egy 1585-ből fennmaradt tábla is. A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. A kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír található.

[szerkesztés] A temető nevezetes halottai

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Forrás

  • Fekete Albert: Kolozsvári kertek / A régi Kolozsvár zöldterületei, Zilah, 2005
  • Gaal György: Tört kövön és porlandó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Kolozsvár, 2002
  • Lászlóffy Aladár – Kántor László: Házsongárd, Helikon kiadó, Budapest, 1989
Más nyelveken