Csurgovics János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csurgovics János (Újkemence, 1791. január 6. – 1862. október 2.) teológiai doktor, görög katolikus nagyprépost

[szerkesztés] Élete

Atyja görög katolikus lelkész volt; középiskoláit Ungvárt és Pesten végezte. Fölvétetvén a munkács-egyházmegyei papnövendékek közé, a hittani négy évi kurzust az ungvári theologiai lyceumban végezte. 1817-ben áldozó pappá szenteltetett, mire ugyanott mint gymnasiumi tanár működött. 1819-ben a Szent Ágostonról címzett bécsi felsőbb papképző intézetbe küldetett föl, hol 1823-ban theologiai doktor lett. Hazatérte után hajdúböszörményi lelkész volt három évig; 1827-ben Ungvárra főgymnasiumi igazgatóvá s kanonokká neveztetett ki. 1831-ben Pocsy püspök halála után káptalani helynöknek választatott meg. Nagypréposttá csak 1844-ben lett előléptetve, minthogy Popovics Bazil püspökkel éles viszálykodásban élt. Kitünt mint hatásos egyházi szónok, kiváló paedagogus és képzett theologus.

[szerkesztés] Munkái

Értekezései: A figyelemről és De dispensationibus ecclesiasticis lefordítva: Az egyházi felmentésekről, megjelentek a Felvidéki Sionban (1889. és 1890.); De dissolubilitate matrimonii ex capite adulterii, rutén nyelvre lefordítva megjelent Lisztok címűfolyóiratban (1888. ford. Zsatkovics Kálmán.)

Kéziratban: Ünnepi, vasárnapi, nagybőjti és gyászbeszédek (magyar nyelven); Vasárnapi, ünnepi és nagybőjti szent beszédek (18 szent beszéd ruthén nyelven); ezek közül egy füzet, mint a Felvidéki Sion melléklete megjelent (Ungvár, 1889., ford. Zombory Kornél); Paedagogia és Methodica, tankönyv (rutén és magyar nyelven.)

[szerkesztés] Források