Karolinai réce

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Karolinai réce
Karolinai réce pár
Karolinai réce pár
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Fényrécék (Cairini)
Nem: Aix
Faj: A. sponsa
Tudományos név
Aix sponsa
Linné, 1758
Az elterjedési területetük
Az elterjedési területetük
A Wikifajok tartalmaz
Karolinai réce témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Karolinai réce témájú médiaállományokat.
A feltűnő szímnű hím
A feltűnő szímnű hím

A karolinai réce vagy kisasszonyréce (Aix sponsa) egy közepes méretű amerikai díszmadár, amely a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Megjelenés

A tojó színe nem annyira feltűnő
A tojó színe nem annyira feltűnő

Testhossza 47 centiméter, a hím 700 grammot, a tojó 500 grammot nyom.

A hímek tollazat feltűnő, igen színes. Vörös szemük van, konty a fejükön és sötétbarna mell jellemzi őket. A nőstények hasonlóak a mandarinréce nőstényeihez, főleg a szemük körül látható fehér gyűrűről lehet őket emgkülönböztetni egymástól.

[szerkesztés] Előfordulás

Észak-Amerika keleti részének és az Amerikai Egyesült Államok nyugati területeinek tavain és mocsaraiban fészkelő faj. A telet az USA déli részén tölti.

Korábban Észak-Amerika legelterjedtebb vízimadarai közé tartoztak. Az intenzív vadászat és élőhelyeinek átaalkítása (példálul a mocsarak lecsapolása és az erdők irtása) miatt a 20. század elejére számuk jelentősen lecsökkent. Az 1920'-as évektől több helyen engedtek szabadon fogságból származó egyedeket eredeti elterjedési területükön. Állományát az 1970'-es években 1,3 millió madárra becsülték.

[szerkesztés] Betelepítése Európába

Ezt a különösen díszes tollazatú fajt a 17.században hozták be először Európába. A madár közkedvelt lett a főnemesi udvarokban is, például a Versailles udvarban is tartották.

Európában szabadon észlelt madarakról először a 19. század során tudósítottak. Mindmáig nincs Európában nagyméretű, önnfenntartó szabadon élő populációja, pedig 1900 környéken Berlinben hosszú ideig próbálták meghonosítani a fajt.

A madár egyike a leggyakrabban tartott díszrécéknek, és Európában parkokban félvadon is él elég sok madár. Közkedveltségének fő oka, hogy a madár teljesen télálló és igen jól szaporodik fogságban. Sok helyütt a szárnytollait nem is vágják le, így olykor előfordul, hogy költési időszakban egy-egy pár megszökik és megpróbálnak szabadon költeni.

A karolinai récét sikerült fogságban már több récefélével is keresztezni, egyedül legközelebbi rokonával, a vele egy nembe tartozó mandarinrécével (Aix galericulata) azonban mindmáig nem sikerült.

[szerkesztés] Életmód

Táplálékuk javarészt növényi eredetű, vízinövényeket és amgvakat szedegetnek fel a vízről. A tojó a költési időszakban igen sok állati eredetű táplálékot is fogyaszt.

[szerkesztés] Szaporodás

A szabadban leggyakrabban a tavakhoz közeli sűrű fás térségekben költenek, fészkeiket faodvakba rakják. A fészkeket 6-15 méter magasan található odúk belsejébe rakják. A fiókák fészekhagyók, a kikelés után azonnal követik anyjukat a vízbe.

[szerkesztés] Források

  • Hartmut Kolbe: Die Entenvögel der Welt. Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 1999, ISBN 3-8001-7442-1

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken