Burgenland

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Burgenland címere
Burgenland címere
Burgenland elhelyezkedése Ausztrián belül
Burgenland elhelyezkedése Ausztrián belül
A Fertő tó látképe Rusztnál
A Fertő tó látképe Rusztnál
Kismarton: az Esterházy-kastély
Kismarton: az Esterházy-kastély
Egy tipikus burgenlandi kisváros (Városszalóna)
Egy tipikus burgenlandi kisváros (Városszalóna)
Burgenlandi falu (Rumpód)
Burgenlandi falu (Rumpód)
Máriafalva gótikus temploma
Máriafalva gótikus temploma
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Burgenland témájú médiaállományokat.

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés) Ausztria egyik szövetségi tartománya, amely Magyarországgal határos. Területe 3965 km2. Lakossága: 267.000 fő. Székhelye Kismarton. Bár egykor a történelmi Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő-tó vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme.

[szerkesztés] Vízrajz

Burgenland folyói (Lajta, Vulka, Aubach, Csáva-patak, Répce, Zöbernbach, Gyöngyös, Tauchenbach, Pinka, Strém, Lapincs, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és három világosan megkülönböztethető tájra osztják a tartományt:

[szerkesztés] Éghajlat

Burgenland az alpesi és a pannon klíma átmeneti zónájában fekszik.

[szerkesztés] Története

A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.

A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km² területet kapott volna 341 ezer lakossal. Az 1921. október 13-i Velencei Egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km2 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral. Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy a területi kialakításában szerepet játszó mind a négy magyar vármegye német nevében előfordult a -burg szó: Komitat Pressburg (Pozsony vármegye), Komitat Ödenburg (Sopron vármegye), Komitat Wieselburg (Moson vármegye) és Komitat Eisenburg (Vas vármegye). Az egykori magyar közigazgatási beosztást átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre: 7 települést 1938-ban a Németújvári járástól a Felsőőri járáshoz csatoltak, 1971. január 1-jén pedig az addigi 319 községből közigazgatási öszevonásokal 138-at alkottak.

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Népesség

A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 5,9% a horvátok, kb. 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%). Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (etnikai magyar) vagy olyannak aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát. Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található.

[szerkesztés] Gazdaság

Főleg a belterjes mezőgazdaság a jellemző. Fő terményei a szőlő, bor, búza és cukorrépa.

[szerkesztés] Kultúra

Bár a török betörések a határterületeken sok középkori épületet megsemmisítettek, mégis viszonylag sok vár, kastély, erőd, templom maradt meg. Gótikus emlékeket Fertőszéleskút, Márcfalva, Margita, Máriafalva, Németújvár, Pinkakertes, Ruszt, Sopronkertes és Városszalónak települése őriz. A leghíresebb barokk műemlékek Boldogasszony, Borostyánkő, Féltorony, Fraknó, Monyorókerék, Kismarton, Köpcsény és Lorettom településeken lelhetők fel.

A tartomány hagyományos kulturális centruma Kismarton, ahol Joseph Haydn sok évet dolgozott. Ismertek a Margita kőfejtőjében megrendezett passiójátékok, de ugyanezen a színpadon operaelőadások is zajlanak. Fertőmeggyesen úgynevezett tavi ünnepi játékok keretében rendeznek operettelőadásokat.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Fontosabb települések

[szerkesztés] Források