César-díjak 2007
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lásd még: 
Film portál
Film
2007
2007 a filmművészetben
A 32. César-díj átadó ünnepségre 2007. február 24-én került sor a párizsi Châtelet Színházban. Az ünnepségen Claude Brasseur színész elnökölt, a házigazda pedig ismét Valérie Lemercier színész-rendezőnő volt.
A díjazott kategóriák 2007-ben kis mértékben változtak: visszatért a versenybe a legjobb dokumentumfilm kategória és a legjobb fikciós elsőfilm helyett ismét a legjobb elsőfilmnek ítéltek oda díjat.
A filmes szakma mintegy 3500 képviselőjének szavazata alapján összeállított jelölések listáját 2007. január 26-án hozták nyilvánosságra. A 2006. év francia filmterméséből három – témáját és műfaját tekintve erősen különböző – film került a nagy esélyesek közé: mindegyik 9 jelölést kapott. Közülük sokan a „klasszikus” témát feldolgozó Lady Chatterlayt tartották favoritnak, hiszen a francia kritikusok már véleményt alkottak róla, amikor neki ítélték a 2006. évi Louis Delluc-díjat. A háborús dráma Indigènes részére jó ajánlólevélnek ígérkezett, hogy szereplőgárdája elismerésben részesült a 2006-os cannes-i filmfesztiválon, 2007-ben pedig jelölték a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra. A harmadik egy közönségsikert aratott krimi, a Ne le dis à personne volt. 8 jelölést (köztük a legjobb rendező) kapott Alain Resnais Coeurs című alkotása, és hetet a Quand j'étais chanteur.
A gálaest megnyitóján hosszan megemlékeztek a közelmúltban elhunyt színészóriásról, Philippe Noiret-ről.
A díjátadó ünnepség nagy nyertese Pascale Ferran Lady Chatterley című filmje lett, mely végül is a 9 jelölésből ötöt söpört be, közöttük olyan jelentős díjakat, mint a legjobb film, legjobb színésznő, vagy a legjobb operatőr. A díj átvételekor a film rendezőnője visszatért az elmúlt évek vitáihoz, és hosszasan ecsetelte a francia filmgyártás finanszírozási problémáit.
A gála legnagyobb vesztese az Indigènes és alkotógárdája volt: a 9 jelölésből a film csupán a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díjat kapta meg.
A legjobb külföldi alkotások versenyében indult öt jelöltből (A család kicsi kincse, A királynő, Bábel, Brokeback Mountain – Túl a barátságon és Volver) a várakozásokkal ellentétben nem ez utóbbi Pedro Almodóvar-film nyert, hanem folytatódott az amerikai sikersorozat (a bejelentést fütty kísérte), a Césart a Jonathan Dayton–Valérie Faris házaspár vehette át A család kicsi kincse című alkotásukért.
| legjobb film | Lady Chatterley, rendezte: Pascale Ferran |
| legjobb külföldi film | A család kicsi kincse (Little miss Sunshine), rendezte Jonathan Dayton és Valérie Faris |
| legjobb színész | François Cluzet – Ne le dis à personne |
| legjobb színésznő | Marina Hands – Lady Chatterley |
| legjobb mellékszereplő színész | Kad Merad – Je vais bien, ne t'en fais pas |
| legjobb mellékszereplő színésznő | Valérie Lemercier – Fauteuils d'orchestre |
| legígéretesebb fiatal színész | Malik Zidi – Les amitiés maléfiques |
| legígéretesebb fiatal színésznő | Mélanie Laurent – Je vais bien, ne t'en fais pas |
| legjobb rendező | Guillaume Canet – Ne le dis à personne |
| legjobb elsőfilm | Je vous trouve très beau, rendezte: Isabelle Mergault |
| legjobb eredeti forgatókönyv | Indigènes, írta: Rachid Bouchareb |
| legjobb adaptáció | Lady Chatterley, írta: Pascale Ferran, Roger Bohbot és Pierre Trividic |
| legjobb filmzene | Mathieu Chedid – Ne le dis à personne |
| legjobb operatőr | Julien Hirsch – Lady Chatterley |
| legjobb jelmez | Marie-Claude Altot – Lady Chatterley |
| legjobb díszlet | Maamar Ech Cheikh – OSS 117 – Le Caire nid d'espions |
| legjobb hang | François Musy és Gabriel Hafner – Quand j'étais chanteur |
| legjobb vágás | Hervé de Luze – Ne le dis à personne |
| legjobb rövidfilm | Fais de beaux rêves, rendezte: Marilyne Canto |
| legjobb dokumentum rövidfilm | Dans la peau de Jacques Chirac, rendezte: Karl Zéro és Michel Royer |
| tiszteletbeli César | Marlène Jobert és Jude Law |


Based on work by