Fellegvár (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az erőd megmaradt kapuja
Az erőd megmaradt kapuja
A Belvedere szálló a Fellegvár tetején
A Belvedere szálló a Fellegvár tetején

A Fellegvár (románul Cetăţuie) a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve. A dombot eredetileg Kőmál-nak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik.

1702. augusztus 14-én a Kőmál tetejére a katolikusok keresztet állítottak.[1]

Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713-1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. 1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt.[2] Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók. A 20. század elején a vár sáncai alatt szegények kunyhói álltak; a negyednek Sáncalja volt a neve.[3]

Az 1880-as évek elején Kőváry László a Fellegvár dombjának északi lejtőjén 50 000 m2 területet parcelláztatott fel vasúti alkalmazottaknak házhelyként; így jött létre a Kőváry-telep.[4]

1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát.[5] 1901 és 1919 között a város felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcs és Őrs fejedelmek szobrát állították fel; ezeket 1919-ben elpusztították.[6]

A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.[7]

1995 novemberében a Fellegvár város felőli szélére felállították a Virgil Salvanu tervezte 26 m magas fémkeresztet.[8]

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. ^ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp. 324
  2. ^ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp.331
  3. ^ Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 9073 8267 10 2, pp. 48
  4. ^ Egyed Ákos: Kőváry László – a városépítő polgár, in: Kolozsvár 1000, pp. 180
  5. ^ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp. 342
  6. ^ Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 9073 8267 10 2, pp. 51
  7. ^ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp.363
  8. ^ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp.367

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken