Csemniczky család
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csemniczky család
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családtörténet
Ősi birtokadományos család. Első ismert őse Zemche (máshol Zeuche), kinek három fia, Márton, Bene és Móric meglévő birtokukért 1287. március 23-án csereadományba kapja a Kispalugya határából kihasított földrészt. Bene és Móric (Márton) 1317-ben birtokaikon megosztoznak és ki-ki a saját birtokain községet alapít. Így alapítja Bene Benefalvát, és az ő leszármazottjai lesznek a Beniczkyek, míg Móric, a Csemiczkyek őse alapítja Csemeházát (később Csemic, Liptószentmiklóstól 6 kilométerre nyugatra, ma Csemice, Szlovákia) honnan a család a nevét veszi. A család napjainkig bírja az ősi földet. Egy ág Csemniczkynek írja magát, sőt egy időben a Liptó vármegyében élők is így írták nevüket. Az 1583. évi megyei összeírásban Csemicen a család birtoktalan tagjai laknak. Hliniken Csemiczky Benedek birtokos. Ez a Benedek felesége Hliniczky Anna révén lesz birtokos Hliniken, melyre a Hliniczky család kihaltával 1590-ben adományt is kap. 1710-ben összeírják a Rákóczi-szabadságharcban részt vett Csemiczky Péter, Márton és Sándor ingó és ingatlan vagyonát. Utóbb a család tagjai több vármegyébe is elszármaznak. Így 1727. február 23-án Csemniczky Sándor nemesi bizonyítványt kap Liptó vármegyétől, melyet Nyitra vármegyében hirdetnek ki. Utódai alkotják a Nyitra megyei ágat. Liptó vármegye később is nemesi bizonyítványokat ad, így 1807-ben Csemniczky Ferenc ügyvédnek, akinek apja szintén Ferenc, a nagyapja Sándor, továbbá 1825-ben Csemiczky Imre főhadnagynak, aki Mihály fia és Mátyás unokája, aki Mártonnak a fia, aki Jánosnak a fia, aki Mátyásnak a fia, aki idősebb Mátyásnak fia, aki Benedeknek a fia, aki Miklósnak a fia, Györgynek a fia. A XVIII. század végén a család Hliniken, Izsépfalván és Gálfalván birtokos. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét Liptó megyében mind Csemiczky, mind Csemniczky alakban igazolta. A család egyik ágának részletes történetét Csemiczky János, a költő írta meg, ami e század közepén Csemiczky Aladár birtokában Csemiczen volt a családi levéltárral együtt. A gömöri ág iratainak egy része a gömöri múzeumban van.
[szerkesztés] Családi címer leírása
Címer: ezüsttel és arannyal vágott pajzsban felül a vágási vonalon balra fordult torkán balról jövő nyíllal átütött, kiterjesztett szárnyú fekete sas, alul három zöld levelű, vörös rózsaszál. Sisakdísz: koronán álló pajzsbeli sas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
[szerkesztés] Írók, művészek
Liptó vármegyében székelő ágból Csemiczky János, mint alkalmi latin versek szerzője, Sándor pedig mint a „XVIII. század utolsó tizedének gyászos alkonya” Kassa, 1838 című könyv szerzője ismeretes.
[szerkesztés] Lásd még
- Csemniczky Zoltán Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
[szerkesztés] Források
- Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai, Heraldika Kiadó 2000


Based on work by ChrisW és