Berze Nagy János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Berze Nagy János (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. – Pécs, 1946. április 6.)

Tanfelügyelő, néprajzkutató.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Paraszti családba született, tizenegyedik gyermekként.

Gimnáziumi éveit Gyöngyösön (18891896), Egerben (18961897) és Jászberényben (18971898) töltötte, utóbbi városban érettségizett. Néprajzgyűjtői munkásságát már 14 éves korában elkezdte.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészhallgatója lett, ahol Katona Lajos tanítványa volt. 1905-ben végzett, és ekkor avatták bölcsészdoktorrá. Még ugyanebben az évben királyi tanfelügyelő tollnokként kezdett dolgozni Lugoson.

1905. május 2-án összeházasodott Losonczy Emma (18831955) tanítónővel, aki két gyermeket szült neki. Lányuk fiatalon meghalt, fiuk, ifj. Berze Nagy János (1906–) is néprajzkutató lett.

19061908. Kolozsvárott dolgozott.

1907-től 1913-ig dolgozott nagy munkáján, a Meseszótáron. Ekkor az Athenaeum vette át a kéziratot, szedését is elkezdték, ám a háború közbelépett, és szerencsétlen módon a műnek minden változata elveszett.

1908-tól Nagyenyed (az ARGO c film egyik helyszíne)en, majd 1915-től Csíkszeredán dolgozott. 1916-ban, a románok betörésekor családjával menekülnie kellett, 800 kötetes könyvtára odaveszett. Egy évig Debrecenben kapott menedéket és állást.

1917-től újra Csíkszeredán élt, ekkor nevezték ki királyi tanfelügyelőnek, és Pancsovára helyezték.

1919-től Szekszárdon, majd 1924-től 1939-ig, nyugalomba vonulásáig Pécsett dolgozott, és ott is halt meg 1946-ban.

Az elveszett Meseszótár után másik nagy műve a magyar mesekatalógus. Az általa számba vett több mint félezer mese a magyar népmesék első nagyobb, korszerű rendszerezése volt – és egyáltalán az első ilyen európai munka –, mindmáig egyetlen kiadása ma is keresett mű.

Kéziratban maradt mitológiai munkája is, mely eredetileg a A világ közepe. A magyar ősvallás eredete címet viselte volna, ám az már csak halála után jelenhetett meg Égigérő fa címen.

[szerkesztés] Főbb művei

  • Tiszamentről. Versek (Bp., 1902)
  • Magyar mesetípusok (kézirat, elveszett)
  • Népmesék Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Bp., 1907)
  • Baranyai magyar néphagyományok I–III. (Pécs, 1940)
  • Magyar népmesetípusok I–II. (Pécs, 1957)
  • Égigérő fa (Pécs, 1958; 1961; 1984; Debrecen, 2004)
  • Régi magyar népmesék (Pécs, 1960; 1961)

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • Egy néprajtudós műhelyéből. B.N.J. levélhagyatéka (Pécs, 1977)

[szerkesztés] Hagyatékból kiadott meséi az ifjúságnak

  • Szőlőszem királyfi (Bp., 1962; 2004)
  • A bűbájos lakat (Bp., 1979)
  • Kis Vitéz Pajtás (Bp., 1990)

[szerkesztés] Emlékezete

  • Szobra áll szülőfalujában, Besenyőtelken
  • Nevét viseli a Berze Nagy János Gimnázium Gyöngyösön
  • Nevét viseli a dr. Berze Nagy János Körzeti Általános Iskola Bogádon. (Baranya megye)

[szerkesztés] Külső hivatkozások