Bábszínház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bábszínház, 1770 körüli ábrázolás
Bábszínház, 1770 körüli ábrázolás

A bábszínház vagy bábjáték a színjátszás egyik legősibb formája, amelyet minden kor új hagyományokkal gazdagított.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Afrikában, Kínában, és Indiában már nagyon régen is bábokkal elevenítették meg a különböző mondákat és vallási történeteket. Az indiai bábjátékok, melyeknek létezésükről már az i. e. 1. évezred előttről származó Mahábhárata eposz is tudósít, és majnak kásőbbi változatai a Rámajánát dolgozták fel (ramikák, Ráma-játék), vagy az indonéz szigetvilágban ma is élő wayang (mindkettőnél pálcás bábokat használtak). Régi európai játék a betlehemi játék, egyik főszereplőjéről, Máriáról kapta a nevét a marionett is. A reneszánsz korban kezdett elkülönülni a népi és az udvari bábszínház. A népi bábjátszás (betlehemezés, bábtáncoltatás) mellett egyik fő forma a vásári bábjáték. A 18. századi Japánban Bunraku-bábokkal játszották el a történeteket, amiket a mesélő mondta el.

Az évszázadok során szinte minden nemzet megteremtette a maga jellegzetes bábfiguráját. Pulcinella (olasz), Polichinelle, Punch (francia és angol), Pickelhering (észak-námet), Kasperl (délnémet), Hanswurst (osztrák), Petruska (orosz), Kasparek (cseh), Kargöz (török) stb. A bábjátszás hagyományos magyarországi alakjai Vitéz László és Paprikajancsi.

Az udvari bábjáték a korabeli divatos műfajok szerint jelenített meg történeteket, gazdag díszlet között, pompás bábokkal. A bábjáték két fajtájából alakult ki a bábszínház elődje, amely főként a 19. században volt népszerű: a német Papa (Joseph) Smied bábszínháza, vagy az olasz Teatrino Rissone már darabokat rendelt, tekintélyes társulatuk, díszlet és kelléktáruk volt. A. Jarry bábdarabokat írt Übü-történetek címmel, az első bemutató (1888) valóságos bábszínházi forradalom lett. Richard Teschner osztrák, Iván és Nyina Effimov, Alexandra Exter orosz képzőművészek megújítottákj a régi figurákat, új technikákat, új anyagokat kerestek. A bábszínház lehetőségei azóta is gyarapodnak, népszerűsége azonban a 20 -as -30-as évektől egyre csökken. Napjainkban legtöbbször gyerekközönsége van, nekik tartanak előadásokat.

1949-ben a magyar bábjátszás hagyományainak őrzésére alakult az Állami Bábszínház. Szilágyi Dezső, Kós Iván, Kemény Henrik, Bródy Vera stb. több sikeres produkciót is színpadra állított.

[szerkesztés] Bábok

A bábok többféleképpen mozgathatók, a legegyszerrűbbek akár egy kázzel is, de néh-ny bonyolult japán figura sokszor három embert is megdolgoztat. A modern bábművészek pl. a Muppet-figurák kitalálója, Jim Henson is, elektronikus mozgatórendszerrel cserélték fel a hagyományos bábokat mozgató zsinórokat vagy pálcákat.


[szerkesztés] Marionettek

Vagy zsinórbábok mozgatásához két kéz és nagy hozzáértés kell. A bábművész olyan farudak segítségével irányítja a bábot, amelyekre zsinórokat függesztettek. Van olyan zsinór is mellyel egyszerre két mozdulat is elvégezhető, béldául a báb az egyik lábát felemeli, a másikat leereszti.

[szerkesztés] Ujjbábok

[szerkesztés] Kesztyűbábok

Nagyon könnyen mozgathatjuk őket, elég ha a báb belsejébe tesszük kezünket. Mutatóujjunkkal támasztjuk meg, és forgatjuk a báb fejét.


[szerkesztés] Testbábok

Az életnagyságú bábok megelevenítése igazi csapatmunka. A bábu belsejében lévő személy mozgatja a végtagokat, a többiek az arcmozgást irányítják. E bábok gumihabból készültek, s merev keretre erősítik őket, így könnyűek, és jól mozgathatók.


[szerkesztés] Árnyjáték

Ebben az ősi játémódban a művész egy nagy vászon mögött tartja a bábot. A hátulról jövő fény árnyékot vet a vászonra, amelyet a nézők a másik oldalról láthatnak. A jávai bábok magasabbak egy méternél, karjukat alulról pálcákkal mozgatják. A bábok hagyományosan bivalybőrből készülnek, és harsány színekre festik őket: vörösre, kékre és aranyra.

[szerkesztés] Honlapok