Beőthy Ödön

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a Szinnyei József Magyar írók élete és munkái származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Beőthy Ödön (Nagyvárad, 1796. december 2. – Hamburg, 1854. december 7.) Bihar vármegye főispánja

[szerkesztés] Élete

Beőthy László ezredes, később alispán és Husztinger Janka fia volt. 18121820-ig katonáskodott; táblabiróvá 1826-ban választatott. Ettől fogva az ő élettörténete Bihar vármegye története, a bihar megyei Szabadelvű Párt az ő műve. 1830-ban a megye egyik követéül küldetett föl a pozsonyi országgyűlésre; az 18321836. országgyűlésre szintén megválasztatott követnek. 1841-ben egyhangúlag alispánnak választatott, mely tisztéről három év mulva lemondott. Az 1843. május 14-re Pozsonyba összehivott országgyűlésre ismét őt küldték követűl. A márciusi napok után a megye őt a pesti nemzetgyűlésre népképviselőnek választotta. Az első magyar miniszterium kinevezte Bihar megye főispánjává s mindjárt a felsőház első ülésben július 5. megtette indítványát, hogy a miniszterium kéressék fel a felsőház átalakítása iránt a kor igényeinek megfelelő javaslat készítésére. A harc kitörésével a kormány őt küldte ki kormánybiztosul az altáborba majd Erdélybe. 1849. június 14. Kossuth Lajos által a hétszemélyes tábla első alelnökévé neveztetett ki; ekkor főispánságáról lemondott és Bihar megye által ismét képviselővé választatván, Szegeden elfoglalta helyét. A világosi napok után Bécsen keresztül külföldre menekült és Párizsban visszavonultan élt; innét Londonba s Jerseybe ment és Victor Hugo házánál mindennapos volt. Egészsége azonban már alá volt ásva s mellgörcsök kinozták; hogy nejével találkozhassék, Hamburgba ment, s ott halt meg.

[szerkesztés] Munkái

Beszédei s levelei nincsenek összegyűjtve, de azok föltalálhatók az országgyűlési Naplóban és az egykoru politikai lapokban. Két levelét közli a Történeti Lapok (I. 1874. III. 1876.). Biharmegyéhez irt levele a Rajzolatokban (1836. 33. sz.) jelent meg. A magyar nyelv ügyében tartott beszéde Toldy István, A magyar politikai szónoklat kézikönyve I. köt. jelent meg. Lajcsák Ferencz, váradi püspökhöz 1839. jún. 27. irt levele a Sárospataki Füzetekben (1864. 350. l.) és Hazánkban (I. 1884. Lajcsák levelével együtt) jelent meg.

Arczképe Eybl által 1842-ben kőre rajzolva nyom. Leykum A. Bécsben.

[szerkesztés] Források