Európai Űrügynökség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Nagyjából 1900 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd euró volt.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) a Francia Guyana-ról Kourouból indítják, melyet azért választottak, mert közel található az egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása miatt az egyenlítőnek a legnagyobb a sebesége, tehát ha jó (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsájtáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tagállamok

Az Európai Űrügynökség tagállamai
Az Európai Űrügynökség tagállamai
Alapítótagok (1975-től)
Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Belgium, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc
További tagok
Finnország, Görögország, Írország, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Ausztria, Portugália
Társult tagok
Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország

Az ESA tizenöt eredeti tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország.

1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és elnyerhetnek szerződéseket az ESA-tól.

Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alán a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai [1].

Magyarország és Csehország még a PECS (Plan for European Cooperating State) programjában vesz részt, melynek célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A tagdíj sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Lengyelország és Románia is tervezni a csatlakozást a PECS-hez.

Jelenleg az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia).

[szerkesztés] Központok

[szerkesztés] ESTEC

Az ESTEC (European Space Research and Technology Centre) vagy Európai Űrkutatási és Technológiai Központ az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.

[szerkesztés] ESRIN

Az ESRIN (European Space Research Institute) információs központ, székhelye Frascati, Olaszország.

[szerkesztés] ESOC

Az ESOC (European Space Operations Centre) irányítóközpont, székhelye Darmstadt, Németország. Innen irányítják az európai űreszközök nagyrészét.

[szerkesztés] EAC

Az EAC (European Astronauts Centre) az ESA űrhajós kiképző központja, székhelye Köln, Németország

[szerkesztés] Hordozórakéták

Az ESA hatalmas fejlődésen ment keresztül a teljes hordozórakéta flotta kifejlesztése terén. Az űripar minden területén jelen van. Az ESA flottája hamarosan három féle rakétából áll:

  • Ariane-5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
  • Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), 2007-től áll az ESA szolgálatába [2]
  • Vega – kis hordozórakéta (1.5 tonna 700 km-es pályára), első indítására 2006-ban kerül sor [3]

A korábbi Ariane-1,-2,-3,-4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttmüködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz rakétákat is használni fogja. [4] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa megtakaríthatott így egy rakás pénzt, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költsön. A Szojuz Kourouból sokkal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az egyenlítőhöz.

[szerkesztés] Fontosabb programok

(zárójelben az indítás éve)

[szerkesztés] Befejezett programok

A Giotto űrszonda
A Giotto űrszonda

[szerkesztés] Aktív programok

A Rosetta űrszonda a Philae leszálló egységgel
A Rosetta űrszonda a Philae leszálló egységgel
A Columbus modul a Nemzetközi Űrállmáson
A Columbus modul a Nemzetközi Űrállmáson

[szerkesztés] Előkészítés alatti vagy tervezett programok

[szerkesztés] Külső hivatkozások