III. Bogdán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
III. (Vak) Bogdán (1479 – 1517) Moldva fejedelme volt 1504. július 2. és 1517. április 20. között. Apja, III. (Nagy) István, már 1497-ben társuralkodóvá tette.
Amikor 25 évesen átvette a hatalmat, rögtön háborút indított Lengyelország ellen, mivel kétszer is megtagadták tőle Sándor király testvérének a kezét. Végül is 1506-ban sikerült megállapodni a házasságot illetően, egy olyan ígéret fejében, amely a moldvai katolikus egyházat illette. Röviddel ezután a lengyel király meghalt, és utódja, I. Zsigmond nem egyezett bele a házasságba, így ismét háború és kölcsönös fosztogatás kezdődött. 1509-ben Bogdán vereségett szenvedett a Dnyeszter mellett, így a elek 1510. január 17-én békét kötöttek. A békekötés során Bogdán lemondott a házasságról.
Ugyanebben az évben a tatárok betörtek az országba, kifosztották és 74 000 rabot ejtettek. 1510 novemberében újabb tatár betörés következett, majd 1511-ben a tatárok el is foglalták Moldvát. Ekkor a lengyelek segítséget küldtek és 1512 májusában sikerült kiűzni a tatár seregeket. 1514-ben Bogdán küldöttséget menesztett a török Portához, hogy kifejezze az ország hódolatát és Havasalföldhöz hasonló feltételeket érjen el: Az ország megőrizte ugyan autonómiáját, de az Oszmán Birodalom alárendeltje lett és éves adótt kellett fizetnie. Ily módon Bogdán megszabadult a tatár veszélytől.
Sok más moldvai uralkodóhoz hasonlóan Bogdán is a putnai kolostorban van eltemetve.
| Előző uralkodó: III. (Nagy) István |
Moldvai fejedelem 1504 – 1517 |
Következő uralkodó: Ştefăniţă |


Based on work by