Anaximenész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a milétoszi iskola filozófusáról szól, az íróról lásd: Anaximenész (író)
Anaximenész
Anaximenész

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Datálása

Anaximenész (kb. i. e. 585i. e. 525) körül élt. Diogenész Laertiosz írja, hogy Theophrasztosz értesülései szerint, a 63. olimpiász idején müködött.Tevékenységéről keveset tudunk. Theophrasztosz szerint, írt egy könyvet.Őt tartjuk a milétosz gondolkodó közül, időben, utolsónak.

Anaximenész, Anaximandrosz fiatalabb kortársa, sok tekintetben visszatérést jelent a thalészi, archaikusabb kozmológiához. Ugyanakkor elméletének számos olyan eleme van, amit a későbbi ión kozmológusok, az atomisták és Anaxagorász is átvesznek. Legismertebb gondolata az elemek egymásba való átalakulására vonatkozik. Feltételezése szerint az anyag alapformája a levegő, amelyből összesűrűsödés során szél, felhő, víz majd föld keletkezik. Ha pedig a levegő ritkábbá válik, tűz lesz belőle.

[szerkesztés] Az őselem

Anaximenész őselemként a levegőt jelöli meg. Ha ritkábbá válik tűz, ha sürüsödni kezd akkor víz lesz belőle, majd föld és kő. Az istenek is levegőből keletkeztek.A világ alkotóeleme állandó, nem veszít jellegéből, csupán megsürűsödik vagy megritkul.


Theophrasztosz féle Anaxinemesz idézet szerint,Anaxinemesz nem úgy gondolta, hogy a világ dolgai közvetlenül levegőből épülnek fel, hanem vannak bizonyos alapformák (tűz, levegő, szél, felhő, víz, kő stb.) amelyből a többi fajta dolgok összetevődnek.("...ha ritkábbá válik tűz lesz belőle, ha pedig sürűbbé akkor szél"..."a többi dolog ezekből van" Theophrasztosz idézi Szimplikiosz in. phys.p.24,26). Ezek szerint, Anaximandrosz az úttörője annak a gondolatnak, hogy vannak elemek amelyekből a többi tárgy felépül. E gondolatot később Empedoklész dolgozza ki rendszeres formában.

Cicero (De natura Deorum I 10,26) és Augustinus (De civitate Dei VIII. 2) szövegeikben arra utalnak, hogy Anaximenesz szerint az eredendően levegőből egy vagy több isten jött létre. Aetiosz (DE placitis philosophorum I.7,13) szerint, Anaximenesz istenei azok az erők amik az elemeket vagy a testeket áthatják.

[szerkesztés] Kozmogónia

A milétoszi Anaximenész, Eurisztratosz fia, Anaximandrosz tanítványa lett, s akárcsak Anaximandrosz, ő is azt állította, hogy a természet egységes és végtelen, de nem meghatározatlan, mint ahogyan Anaximandrosz tanítja, hanem meghatározott; ezt nevezi ő levegőnek, amely lényege [tulajdonságai] szerint ritkulás és sűrűsödés által változik
(Simplicios: In Aristotelis Physica commentaria)

Anaximenész elképzelése a világ keletkezéséről az, hogy adott egy ősanyag, ami jelen esetben a levegő, ez összesűrűsödés révén szél, víz, föld, kő majd a világ többi dolgai lesznek belőle. Ha pedig ritkulni kezd, akkor tűzzé válik anélkül, hogy elvesztené saját természetét. Ez a nézete valószínűleg onnan eredt, hogy megfigyelte, hogy a felhőből víz esik a földre, és így megsűrűsödvén föld válik belőle, ami majd kigőzölög… Megfigyelte azt is, hogy a beszívott levegőt kifújva hideget, kilehelve pedig meleget érzünk a szánk elé tett kezünkön. Szerinte ezek azt igazolják, hogy a levegő sűrűsödése hozza létre a hideget, ritkulása pedig a meleget

[szerkesztés] Kozmológia

A lapos Föld, mint egy falevél a szélben, meglovagolja az alatta lévő levegőt. A levegőben lebegő föld gondolata valószínűleg a thalészi vízen úszó föld gondolatán alapult. A Nap a csillagok és a Hold a Földből keletkeztek és a Nap, bár földből van, azért izzik, mert sebessége miatt fogott tűzet. [1] Az égitesteket a szelek mozgatják. Egyes források szerint azonban a csillagokat nem egyszerűen tartja a levegő, hanem rögzítve vannak egy kristály- vagy esetleg hártyaszerű homorú felszínre.

Theon Smyrnaeus azt állítja, hogy Anaximenesz volt az első, aki rájött, hogy a Hold a fényét a Naptól kapja, és a holdfogyatkozás rejtélyét is ő fejtette meg.[2]

A Napot pedig egyszerűen azért nem látjuk éjszaka, mert eltakarja előlünk a Föld magasabban fekvő északi része. Az égitestek nem mennek át a Föld alatt, hanem elfordulnak körülötte, mint a fejen egy “nemez sapka". Tagadta a csillagok körmozgását és úgy vélte, hogy a Hold a Nap és a csillagok félkör alakú pályát tesznek meg, miközben látjuk őket, majd pedig lenyugvásuk után 1 egyenes mentén a horizont alatt térnek vissza a kiindulóponthoz.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Plutarkhosz: Stromata 2
  2. ^ Theon Smyrnaeus: Platonem ultilium (p. 198. 84)

[szerkesztés] Források