Hordozórakéta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hordozórakétáknak nevezzük a földi rakományokat világűrbe juttató eszközöket.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A XX. században először Németországban végeztek komoly rakétakísérleteket, a II. világháború idején, amelyekből megszületett a V–2. Ez a rakéta volt a mostani hordozórakéták őse.

[szerkesztés] Rakéták felépítése

A hordozórakéták kettő vagy annál több fokozatból állnak, ami növeli a hatásfokot. (A többlépcsős rakéták gondolata és elméleti alapvetése Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkijtól származik.) Kétféle hordozórakéta létezik: szilárd hajtóanyagú és folyékony hajtóanyagú. A szilárd hajtóanyagú rakéták pontatlanok, de könnyebb kezelni őket és olcsók. A folyékony hajtóanyagú rakéták kezelése körülményes, de repülés közben sokkal megbízhatóbbak. Az emberszállító űrhajók nagy részét folyékony hajtóanyagú rakéták jutatták el a világűrbe. Egyetlen kivétel az amerikai űrrepülőgép, a Space Shuttle, amelynek a gyorsítórakétái szilárd hajtóanyagúak.

[szerkesztés] Egyszer használható hordozórakéták

A Rosetta űrszonda indítása az egyszer használható európai Ariane-5 hordozórakétával
A Rosetta űrszonda indítása az egyszer használható európai Ariane-5 hordozórakétával

A legtöbb hordozórakétát csak egy indításra lehet felhasználni. Ezek nagy része az 1950-es évek ballisztikus rakétáinak továbbfejlesztett változata. Mivel indítás után az egész szerkezet megsemmisül, ezért elméletileg a költségek is nagyobbak. Egyelőre azonban az egyetlen használt, többször is felhasználható hordozóeszköz, a Space Shuttle többe kerül mint egy egyszerű hordozórakéta. A legtöbb műholdat egyszer használható eszközzel indítják.

Sokan nem tartják szerencsésnek, hogy a „modern” hordozórakéták ballisztikus rakétákból származnak, mivel ezeket a hidegháború során építették meg, és ez vezet a hatalmas költségekhez. Egy példa erre a Titan–4, amely valószínűleg az űrtörténelem legdrágább hordozórakétája (a Space Shuttle után).

Az egyszer használható rakéták általában egymás után leváló fokozatokból állank. A kiürülő fokozatokat ezáltal nem kell magával cipelje a rakéta a további emelkedés során. Vannak egy fokozatú rakéták is, de ezek nem annyira hatékonyak.

[szerkesztés] A rakétakutatás nagy alakjai

[szerkesztés] Rakétatípusok

  • Európa: Europa, Ariane, Vega
  • USA: Atlas, Athena, Delta, Juno, Pegasus, Saturn, Scout, Space Shuttle, Thor-Able, Titan, DC-X
  • Szovjetunió/Oroszország: Angara, Ciklon, Energia, Kozmosz, Luna, Molnyija, N–1, Proton, Szojuz, Szputnyik, Start–1, Vosztok, Zenit
  • Kína: CZ–1, CZ–2, CZ–2E, CZ–4
  • Japán: Lambda, Mu, N–1, H–1, H–2, M–5
  • India: SLV–3, ASLV, GSLV, PSLV
  • Izrael: Shavit
  • Ukrajna: Ciklon, Zenyit, Dnyepr
  • Franciaország: Diamant
  • Nagy-Britannia: Black Arrow

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Hordozórakéta témájú médiaállományokat.