Gerincvelő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Medulas Pinalis

A gerincvelő (medulla spinalis) a központi idegrendszer ősi része. A fejlődés során a gerinc velő bekerült a csigolyák alkotta gerincoszlop csatornába, ahol az agyvízben helyezkedik el. Henger alakú szerv, az első nyakcsigolyától az első ágyékcsigolyáig húzódik, majd lófarokban végződik.Ujjnyi vastagságú. A gerincvelő összekötő szerepet tölt be az agy és a test többi része között, állása kétszeres S alak. Kötél alakú szerv, szelvényezett felépítésű, kétoldali szimmetriájú. Az egész gerincvelő a háti oldalon fogazott, a hasi oldalon és középen pedig egy mély barázda található. Minden szelvényből kettő ideg indul ki, és ugyanennyi érkezik be. Így összesen 31 pár ideg van.

Kívülről három hártya borítja:

  1. Kemény gerincvelői hártya – külső hártya
  2. Pókhálóhártya – középső
  3. Lágy gerincvelői hártya – belső hártya.

A hártyák között folyadék található. A gerincvelő közepén kanális (csatorna) van, mely agyvízzel van kitöltve. Ez látja el táplálékkal a gerincvelő sejteket. Az agyban az agykamrákban végződik.

Szövettanilag két részből áll:

  1. Fehérállomány – kívül
  2. Szürkeállomány – belül

Minél fejlettebb az élőlény, annál több a fehér állomány.

[szerkesztés] Fehérállomány

A fehérállomány idegpályákból épül fel. Azért fehér, mert myelin-hüvelyek veszik körül. Ezek a pályák két pályarendszert alkotnak.

  1. Felszálló pályarendszer
    • a gerincvelőt köti össze az aggyal, érző pályarendszer, az ingerületet a test felületéről és a belső szervekből hozza.
  2. Leszálló pályarendszer
    • az agyból hozza a feleletet (mozgás) vagy a parancsot és a különböző szervek felé halad.

A fehér állományt felosztjuk:

  1. Hátulsó szakasz
    • érzőpályák haladnak felfelé
  2. Oldalsó szakasz
    • mozgatópályák haladnak lefelé
  3. Elülső szakasz
    • mozgatópályák haladnak lefelé, és itt egy érzőpálya is halad felfelé, ez a kisagy érzőpályája

Mozgatópályák:

  1. Piramis pálya
    • az agyból érkezik az oldalsó kötegen úgy, hogy a nyúlt velőben átkereszteződik
  2. Extrapiramis pálya
    • az elülső kötegen halad lefelé, nem kereszteződik át.

[szerkesztés] Szürke állomány

A gerincvelő belső részét alkotja. Ez egy kiterjesztett szárnyú lepkére hasonlít. Azért szürke, mert ezt az állományt idegsejtek sejttestei alkotják, és olyan társító sejtek, amelyek szürke színűek. Itt is megkülönböztetünk a részeket:

  1. Hátulsó szarvak
    • érző idegek jönnek be a receptoroktól. Ezeknek a sejttesteií a gerincvelőn kívül vannak a csigolyák közti üregekben a porckorongok között, ezért ezeket csigolyaközti dúcoknak nevezzük.
  2. Oldalsó szarvak
    • motorikus idegek távoznak a szürke állományból
  3. Elülső szarvak
    • motorikus idegek távoznak a szürke állományból

[szerkesztés] Idegpárok a gerincvelőből

A gerincvelőből 31 pár gerincvelői ideg indul ki.

  1. Nyaki szakasz 8 pár nyakideg
    • ebből egy nem valódi nyaki ideg, mert egy kicsit feljebbről indul ki. A nyak ideg rostjai érző és mozgató idegek, vegetatív rostjai nincsenek
  2. Háti szakasz
    • 12 pár háti ideg indul ki. Mindhárom rost megtalálható: érző, mozgató, vegetatív
  3. Ágyéki szakasz
    • 5 pár ágyéki ideg, mindhárom rost megtalálható
  4. Keresztcsonti szakasz
    • 5 pár ideg indul ki
  5. Farok szakasz
    • innen nem indulnak ki idegek.

A nyakideg két fonatot alkot:

  1. Nyakfonat
    • beidegzi a váll- és nyakizmokat, a váll és nyak bőrét, és a légző izmokat
  2. Karfonat
    • beidegzi a felső végtagokat, a bőrt és az izmokat.

A háti szakasz 12 pár idege a törzs izomzatát idegzi be, így a bordaközti izmokat is. Az ágyéki szakasz a hátüreg és az alsó végtagokat (bőrt és izmot) idegzi be. Ebből a legvastagabb az ülőideg (isiász).