Bárány Árpád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bárány Árpád (Budapest, 1931. június 24.) olimpiai bajnok vívó.

A versenyszerű sportolást öttusában – a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) illetve a Budapesti Haladás, majd a Budapesti Dózsa – versenyzőjeként kezdte. 1957-ben lett a Budapesti Vörös Meteor párbajtőrvívója, egyúttal ekkor került be a magyar vívóválogatottba is. Kiemelkedő eredményeit az ekkoriban a világ élvonalába kerülő magyar párbajtőrcsapat tagjaként érte el. Pályafutása alatt összesen egy olimpiai és öt világbajnoki érmet nyert. Legjobb egyéni eredménye az 1959. évi világbajnokságon elért második helyezés. A világszínvonalú magyar bajnokságban egyszer sikerült egyéni bajnoki címet szereznie. 1965-ben lemondott a válogatottságról, majd 1968-ban befejezte a versenyszerű sportolást.

Budapesten testnevelő tanári, majd vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után két évig az iráni vívóválogatott edzője, majd a Budapesti Vörös Meteor, később az MTK (Magyar Testgykorlók Köre) utánpótlásedzője lett.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Sporteredményei

[szerkesztés] Párbajtőrvívásban

[szerkesztés] Öttusában

  • magyar bajnok:
    • téli öttusa: 1956

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Révai Új Lexikona – ISBN 9639015172Ö
  • Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)