Fertőrákos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fertőrákos (németül Kroisbach) gazdag múltú község Győr-Moson-Sopron megyében. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen magyarországi község, melyet városfal övezett, s püspöki palotája is volt. A településnek csaknem minden épülete műemlék és szép természeti környezetben fekszik.

Koordináták: é. sz. 47.72017° k. h. 16.65197°

Fertőrákos

Fertőrákos címere

Fertőrákos címere

Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Rang község


Terület 21,89 km²
Népesség
Irányítószám 9421
Körzethívószám 99
Térkép
é. sz. 47.72017° k. h. 16.65197°
Település
Mo. térképén


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A kőfejtő
A kőfejtő

Soprontól 10 km-re, a Fertő partján fekszik, az Ausztriához tartozó Fertőmeggyes közvetlen közelében található. Fertőrákos nyugatról keletre a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik, a Rákos-patak szakadékos völgye mentén. A helységtől délre a Kecske-hegy és a Szárhalmi erdő húzódik, északra pedig az országhatárig főleg szőlők. A községen keresztül vezet a Fertő-parti országút. Vasútja nincsen, de a Volán menetrendszerinti járataival el lehet érni a falut. A tervezett Fertő körüli kerékpárúton a Meggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos lesz. A Mithrász-szentély mellett gyalogos határátkelő is van.

A Fertő
A Fertő

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Ókor

Már a rómaiak előtt lakott hely volt, római uralom alatt valószínűleg népes település lehetett. Rengeteg római pénz került elő a fertőrákosi szőlőkből. Ebből a korból való egy ritka emlék, a Mithrász-szentély is, amelyet a napistenkultusznak hódoló katonák részére építettek a 3. században.

[szerkesztés] A középkorban

A volt városfal részlete
A volt városfal részlete

1002 után a terület a győri püspökség birtoka volt. A helység nevével (Racus formában) először egy 1199-ből származó ajándékozó oklevél szövegében találkozunk – a név valószínűleg a patakban élő sok rákból eredeztethető. Van még egy említés 1241-ből, amikor a falu templomát a Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Következő adatunk 1254-ből való, amikor a győri püspök és Sopron városa vitázott a fertői vám jogán. Sopron környékén Fertőrákos volt az egyetlen olyan település, amely nem a város birtoka volt, hanem a győri püspökséghez tartozott.

Valószínűleg már a 14. század közepén lehetett Racusnak vára, hiszen egy 1371-ből származó oklevél említi. Volt a falu határában egy másik vár is, amely a Macskakő nevet viselte. Ezt először 1443-ban említették, amikor a husziták elfoglalták a területet, de az ő kiűzésükkel Hunyadi Mátyás 1464-ben leromboltatta. Ezután fél évszázadig béke következett, aminek az 1526-os mohácsi csata vetett véget: a csatában elesett a falu birtokosának számító Paksi Balázs győri püspök. Halála után, egészen 1535-ig nem töltötték be hivatalát. Következményeként harc indult a terület birtoklásáért, amely elsősorban a kilenced és a tized szedésének jogában nyilvánult meg.

A helység 1582-ben kapott vásártartási jogot és mezővárosi kiváltságot. Ez viszont megkövetelte, hogy a település fallal legyen megerősítve. A több helyütt még ma is látható városfalak építési technikájuk, falazási megoldásuk és lőréseik alapján korábbiak a 16. századinál, s nem vették teljesen körbe Fertőrákost. Míg nyugatról a meredek domboldal és a Rák patak biztosította a természetes védelmet, addig keletről egy mocsaras vidék. A község történetével kapcsolatban A Draskovich György győri püspök által 1587-ben, a helység részére kibocsátott urbáriumból tudjuk, hogy akkoriban huszonnyolc család rendelkezett saját telekkel, huszonkettő pedig bérlő volt. Rajtuk kívül még három nemes és öt másik háztulajdonos élt az erődített falak közelében. Az okmány arról is tanúskodik, hogy 1587-ben volt itt községház, községi csapszék és mészárszék.

A 16. század második felétől megerősödő török veszély folytán a rákosi birtok jelentősége megnőtt. Győr török elfoglalása után központi szerepbe került a város: a püspök Rákosra menekült, s a település további kiváltságokat szerzett . 1683 nyarán a vidék történetének legnagyobb válsága következett be. A Bécs felé tartó török sereg portyázó segédcsapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóit pedig lemészárolták vagy rabszíjra fűzték.

[szerkesztés] A 18. század elejétől

Szinte a semmiből kellett újrateremteni mindent. Ekkor változott meg a helység lakóinak nemzetiségi összetétele. Az addigi nagyobbrészt magyar lakosság helyett túlnyomóan németek települtek ide, akik a mai Ausztria területéről érkeztek és hat évre adómentességet kaptak. 1712-ben III. Károly megerősítette előjogaikat. A kuruc harcok után egyenletes, nyugodt fejlődés következett a településen. Ezt egy-egy járvány (1712 pestis; 1832 kolera) vagy tűzvész ugyan megtörte, de megváltoztatni nem tudta. 1743-ban gróf Zichy Ferenc vette át a püspökséget, akinek sokat köszönhetett Rákos . A település továbbra is fejlődött, egyre többen telepedtek le itt. Az osztrák Baugesellschaft az 1860-as évektől egészen az I. világháborúig bérelte a híres kőbányát, ahol 60-100 embert tudtak foglalkoztatni.

[szerkesztés] A 20. században

A községháza
A községháza

A 20. század elején, 1906-ban Rákos nevéhez hozzácsatolták a Fertő nevet, így lett Fertőrákos. A két világháború a település számára sem hozott sok jót. Bár az 1921-es népszámláláskor az itt élők 61%-a Ausztria mellett voksolt, de a környező falvak és Sopron szavazásának eredményeként a falu mégis Magyarországon maradt. A II. világháborút követően kitelepítették az itt élő németeket, s a falu lakosságának mindössze 10%-a maradt Fertőrákoson. Helyükre a Felvidékről elűzött magyar családok költöztek. Ennek eredményeként a település etnikai összetétele, szokása és életvitele is megváltozott. A régi időket inkább csak a történeti- és művészeti emlékek idézik. Ekkor a lakosság lélekszáma 2150 főre csökkent (1945-ben 3745-en éltek itt). Majd 1949-től 1970-ig növekedett, de nem érte el az 1945-ben itt élők számát. A korábban mezőgazdaságból és szőlőművelésből élő település gazdasági arculata átalakult.

Csónakkikötő a Fertő tavon
Csónakkikötő a Fertő tavon

[szerkesztés] A település mai élete

Ma a munkaképes lakosság nagy része Sopronban dolgozik, a fennmaradó része főleg gazdálkodik vagy kisiparral foglalkozik. A község próbál önállóan megélni: A vasfüggöny felszámolása óta az idegenforgalom fejlesztési lehetőségei javultak a leglátványosabban. Új határátkelőhelyet nyitottak a gyalogosok és turisták részére, így a Fertő tavat teljes hosszúságában körbejárhatják a kirándulók. Megindult a rendszeres hajóforgalom, melynek köszönhetően vízi úton is meg lehet tekinteni a környékbeli nevezetességeket.

[szerkesztés] Gazdaság

A falu elsősorban idegenforgalomból próbál megélni: a kisipari- és szolgáltató tevékenységet is ilyen szempontból támogatják. 1997-ben a településen egyetlen egy ipari termelést folytató vállalkozás sem volt regisztrálva, a szolgáltatással foglalkozók száma azonban majdnem elérte a húszat. A mezőgazdaságban főleg a zöldségtermesztéshez vannak jó helyi adottságok. Említésre méltó, hogy a külföldi tőke – annak ellenére, hogy a falu a nyugat kapujában fekszik – nem képviselteti magát a településen.[forrás?]

[szerkesztés] Infrastruktúra

Fertőrákos eredetileg egyutcás, orsós jellegű kiszélesedéssel kialakult falu volt. Az első és egyben legrégibb települési magja a Fő utca alsó szakasza volt. Jelenleg teljes infrastruktúrával rendelkezik. A 674 db lakás 98%-a vezetékes ívóvízzel ellátott, 96%-uk pedig vezetékes gázzal is rendelkezik. Telefon kb. 540 otthonba volt bekötve 1997-ben. A szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 60%-ába van bekapcsolva. Ugyancsak körülbelül ekkora százalékarány jellemzi a helyi kábeltelevízió hálózatába csatlakozó otthonokat is. 19 utcájából 18 burkolattal van ellátva. [forrás?]

A községben található posta, egészségügyi alapellátást biztosító orvosi rendelő és takarékszövetkezet, továbbá óvoda és általános iskola is. A óvodát az I. világháború alatt létesítették, majd 1945 után az iskola földszintjén elhelyezkedő két helyiségbe került. Később a határőrség volt épületébe költöztették. Az iskolát 1651-ben Draskovich győri püspök alakította ki Rákos kötelességévé téve annak fenntartását. 1874-ben építettek egy új egy tantermes iskolát, majd 1886-ban elkészült a második tanterem, 1899-ben pedig a harmadik is. A 20. század elején már öt tantermes oktatási intézménye volt a településnek. A szülők döntése alapján 1938-ban kétnyelvű lett az iskola, 1954 óta napközi is működik benne.

[szerkesztés] Kultúra, szabadidő

A községben található a művelődési ház, a könyvtár, a múzeum és a kiállítóterem valamint sportpálya is. Lehetőség nyílik lovaglásra, sportlövészetre és horgászásra is. A kőfejtőben lévő barlangszínházban nyáron opera- és koncert előadásokat tartanak. A helybeliek és a településen átutazók szolgálatára épült Fertőrákoson 6 db étterem is.

Püspöki palota
Püspöki palota

A faluban működik Német Nemzetiségi Dal- és Kultúr Egyesület, felnőtt énekkar és gyermek tánccsoport. Minden esztendőben megrendezik a nemzetiségi találkozót és a búcsút is. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a németországi Grossengotternnel.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] A kőfejtő

Szinházterem a kőfejtőben
Szinházterem a kőfejtőben
A kőfejtő belseje
A kőfejtő belseje

A kőfejtő évente közel kétszázezer embert vonz ide. A kőfejtő a község északi részén található, a soproni régészek szerint már a rómaiak is felhasználták az itt fellelhető köveket építkezésekre. 1628-tól kezdték el bányászni itt a lajtai mészkövet, a nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, mikor a Bécsi Építőtársaság tulajdonába került a kőbánya. A kőfejtő őslénytani szempontból is igen érdekes. Az egyenesre fejtett hatalmas falak jól megőrizték az őstenger állatainak és növényeinek mészvázát. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat. A színházat 1985-ben korszerűsítették, az átépítés során a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat, a színpadra modern világítást szereltek és megoldották a műszaki személyzet elhelyezését is.

[szerkesztés] A püspöki palota

  • A püspöki kastély mai formáját a XVII. század utolsó harmadától a XVIII. század közepéig nyerte el. Ma a kastély termeiben bútor- és helytörténeti kiállítás látható.

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

A középkori pellengér
A középkori pellengér
  • Pellengér (Fertőrákos legjellegzetesebb emléke; a 17. századból való, még mindig az eredeti helyén áll; Magyarországon egyedi darabnak számít). [1]
  • Mithrász-szentély [2]
  • Vízimalom
  • Kalcitkristály-gyűjtemény [3]
  • A kitelepítettek emlékműve (Örsi András műve, 1996)
  • Virágosmajori kápolna
  • Helytörténeti kiállítás (a Fő u. 152. sz. alatt)
  • Páneurópai Piknik emlékhely

[szerkesztés] Forrás

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998)

[szerkesztés] Külső hivatkozások