Hosszúszarvú bölény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Hosszúszarvú bölény
Státusz: kihalt (kb. 25 000 éve)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Szarvasmarhafélék (Bovinae)
Nem: Bison
Faj: B. latifrons
Tudományos név
Bison latifrons
Bojanus, 1827

A hosszúszarvú bölény (Bison latifrons) a pleisztocén kori Észak-Amerikában élt bölényfaj.

Hatalmas állat volt: a marmagassága meghaladta a 2 métert, tömege pedig a 2 tonnát, vagyis a mai bölényeknél jóval nagyobb volt. Hatalmas szarvai közel 180°-ot zártak be egymással, és a terpesztésük elérte a 2 métert. A mai bölényekhez hasonlóan feltehetően hatalmas csordákban élhettek a prériken.

A hosszúszarvú bölény eredete nem tisztázott minden részletében. Feltehetően az Eurázsiában élt sztyeppei bölényből (Bison priscus) alakult ki, amely a pleisztocén során Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig előfordult (őseink vadászták és alakját barlangrajzokon örökítették meg). A feltételezések szerint a sztyeppei bölények egy csoportja a Riss-jégkorszak során (mintegy 125-200 000 éve) az egykori Beringián keresztül vándorolt Észak-Amerikába, ahol kifejlődött belőlük a hosszúszarvú bölény.

A hosszúszarvú bölények a Riss-Würm interglaciálisban elterjedtek szerte Észak-Amerikában, azonban megfigyelhető volt náluk egy méretcsökkenési tendencia: mind a test, mind a szarvak méretében. Az így, 20-30 000 évvel ezelőtt belőlük kialakult kisebb méretű bölényfajt amerikai ősbölénynek (Bison antiquus) nevezzük.

A hosszúszarvú bölények maradványai megtalálhatók szerte Észak-Amerikában és a kaliforniai La Brea-kátránytóban. Az első indiánok még bizonyosan találkoztak vele és vadászták.

[szerkesztés] Forrás