Hevesy Iván
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hevesy Iván (Kapuvár, 1893. december 7. - Budapest, 1966. január 29) magyar film- és fotoesztéta, film- és művészettörténész.
[szerkesztés] Élete
- Apja polgári iskolai tanár, lapszerkesztő, anyja, Sikor Margit Toldy Ferenc unokája volt. 1897-től tíz éven át a család Szegeden élt. Újpesten járt középiskolába, irodalomtanára Babits Mihály. Az egyetemen művészettörténetet tanul.
- Megismerkedik Kassák Lajossal és körével, barátságot köt Bortnyik Sándorral. 1917-től kezdve írásai jelennek meg a Ma, a Kékmadár és a Nyugat folyóiratokban.
- A Tanácsköztársaság bukása után itthon marad, de amennyire teheti, fenntartja a kapcsolatot a Bécsbe emigrált baloldali művészekkel és írókkal. 1922-ben Magyarországon a modern művészettel foglalkozó könyve jelenik meg. 1921 és 1928 között a Nyugat rendszeres filmkritikusa. 1925-ben publikálja első fontos könyvét a filmművészetről.
- 1922-ben feleségül veszi Kálmán Kata fotóművészt. Palasovszky Ödön és a Bécsből hazatért Bortnyik társaságában munkatársa a Zöld Szamár nevű kisérleti színháznak. 1930-tól fotóművészeti írásokat és füzeteket publikál. Saját kiadásában művészettörténeti, film- és fotótörténeti könyveket jelentet meg, anyagilag tönkremegy.
- A harmincas évek közepén az Új Lexikon (Dante Kiadó) főmunkatársa, és a Révai Nagylexikon több fontos művészeti szócikkének szerzője.
- 1943-ban két saját filmkönyve jelenik meg; nagy bevezető tanulmányt ír Bortnyik és Rabinovszky Máriusz Két évezred művészete című albumához.
- A háborúban családjával vidéken húzódik meg.
- 1947-től négy évig az Iparművészeti Főiskola tanára.
- 1951-ben kényszernyugdíjazzák, könyve, vagy írásai 1957-ig nem jelennek meg.
- 1957 után a Fotó és a Filmviág hasábjain rendszeresen publikál. Két jelentős fotótörténeti könyve jelenik meg.
- A hatvanas évektől látása romlik, majd megvakul.
- A Magyar Filmtudományi Intézet - ma Filmintézet előbb sokszorosítva, majd halála után nyomtatásban megjelenteti filmtárgyú könyveit.
- Születésének 100. évfordulójára a Filmintézet a Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött eredeti szövegei alapján bővített kiadásban jelenteti meg A némafilm egyetemes története c. művét, és az Örökmozgó moziban szerény emlékkiállítást rendez.
- Írásainak egyrésze ma is kéziratban van.
[szerkesztés] Művei
Hevesy Iván úttörő szerepet játszott a magyar avantgarde történetében. Egész pályáján rendkívüli nehézségekkel küzdött, tanulmányutakra nem volt lehetősége. Sem a Horthy-korszakban, sem 1945 után nem támogatta a "kultúrpolitika": semmiféle kompromisszumra nem volt hajlandó, ellentétben barátjával, a hajlékonyabb Bortnyik Sándorral Az ötvenes évek nagyrészében nem taníthatott, nem publikálhatott. Életpályája hasonlít kicsit egykori mestere, Kassák Lajoséhoz. A hatvanas évektől a szűkebb foto- és filmművészeti szakma és szakirodalom folyamatosan nagy becsben tartotta, halála után nőni látszik a jelentősége. Kéziratainak bublikálása, műveinek rendezett, kritikailag feldolgozott újrakiadásának és legalább valamivel szélesebb körű megismertetésének hiányában a becsültség ellenére Hevesy Iván utókora ugyanolyan mostoha, mint élete volt.
- 1919: Futurista, expresszionista és kubista festészet
- 1922: Az izmusok művészete (Kner Kiadó)
- 1925: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája
- 1939: A fényképezés művészete - A fotoművészet mesterei
- 1943: A film életrajza - A film őskora és hőskora.
- 1958: A magyar fotoművészet története (Bibliotheca Kk.)
- 1964: Az egyetemes fotoművészet története (Bibliotheca Kk.)
- 1967: A némafilm története" (Filmtudományi Intézet, sokszorosított kiadvány.)
- 1993: A némafilm egyetemes története (Filmintézet)


Based on work by