Csegely (építészet)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az építészeti elemről szól. További jelentéséhez lásd: Csegely.
Az isztambuli Şehzade-mecset kupolarészleteA piros-fehér csíkozású homlokívek és az ablaksoros kupoladob koronázta kupolatalpkör között láthatóak a gazdagon díszített, gömbháromszög csegelyek
Az isztambuli Şehzade-mecset kupolarészlete
A piros-fehér csíkozású homlokívek és az ablaksoros kupoladob koronázta kupolatalpkör között láthatóak a gazdagon díszített, gömbháromszög csegelyek

A csegely az építészetben gömbháromszög alakú boltozati elem, amely egy négy- vagy sokszög alaprajzú tér fölötti, kör vagy ellipszis alaprajzú kupola esetén a sokszögből szerkezetileg átvezet a kupola talpköréhez. Statikai jelentősége abban áll, hogy a kupola súlyát a négy vagy több sarokban kiképzett csegelyek hordják, illetve a terhelést átvezetik a falakra vagy a gyakran alájuk falazott pillérekre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szó eredete

A csegely szó cseg- alapszava a feltételezések szerint finnugor örökség, s a régiségben ’ék’, illetve a székely tájnyelvben ’ék alakú földdarab’ jelentésben élt. Mint építészeti műszó, 1858 óta adatolható.

[szerkesztés] Története

Az ókorban csak az álboltozatos kupolaépítési technika volt ismert, mígnem a római építészetben meg nem jelent a csegely kezdetleges formája, amelyet a bizánciak tökéletesítettek. Alkalmazásának egyik legkorábbi és legnevezetesebb példája az isztambuli Hagia Sophiában látható (felépült 537-ben). A későbbi évszázadokban alkalmazása a kupolaépítészethez kötődött, ennek megfelelően gyakori az iszlám világban, a 12. századi Franciaország egyházi építészetében, majd a reneszánsz és a barokk építészetben is.

[szerkesztés] Szerkezeti jellemzők

A kupola és a csegelyek szerkezeti rajzaA csegelyek palástját okker, a homlokívet fekete szín jelöli
A kupola és a csegelyek szerkezeti rajza
A csegelyek palástját okker, a homlokívet fekete szín jelöli

A csegely legegyszerűbb formájában a csehsüvegboltozatból eredeztethető. Ebben az esetben a kupola alatti térben elhelyezett, a négyzetes kupolatér átlójával megegyező átmérőjű, képzeletbeli félgömbből képezik: a sokszögfalazat mentén függőleges síkban lemetszett gömbszeletek képezik a homlokíveket, a homlokívek feletti gömbszeletet vízszintes síkkal lemetszve kapott kör pedig a kupola talpköre, a csegelyek felső síkja lesz. Végeredményben a csegely elvékonyodó szárával a sarokpontokon támaszkodó, a kupola talpköre felé homorú ívben terjedő gömbháromszög. Bonyolultabb formájú csegelyek szerkeszthetők hat- vagy nyolcszögletű teret lefedő boltozathoz is.

[szerkesztés] Forrás

  • Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Budapest: Akadémia. 1983.
  • Gerő László: Magyar műemléki ABC. Budapest: Műszaki. 1984.
  • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. Budapest: Akadémiai. 1984.