Karimáscsőrű réce
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Veszélyeztetett. Státusz: végveszélyben
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Hymenolaimus malacorhynchus Gmelin, 1789 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A karimáscsőrű réce (Hymenolaimus melanocorhynchus) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Új-Zéland bennszülött madara, ma már csak néhány költőhelyen él. Állományai a védelmi intézkedések ellenére is fogyatkoznak.
[szerkesztés] Alfajai
- Hymenolaimus malacorhynchus malacorhynchus – Déli Sziget
- Hymenolaimus malacorhynchus hymenolaimus – Északi Sziget
[szerkesztés] Megjelenés
Teljes hossza 54 centiméter. Mindkét nem tollazata majdnem egységesen világos palaszürke, a fej valamivel sötétebb, mint a törzs, a mellet vöröses foltok borítják. Igen feltűnő nagy világos csőre, melynek csúcsáról keskeny, fekete színű bőrlebeny lóg.
[szerkesztés] Életmód
Hegyi patakok erős és sebes sodrású, sziklás-kavicsos szakaszainak erősen specializálódott lakója.
Rendszerint magányosan vagy családi közösségekben látható. Az életük végéig összetartó párok erősen territoriálisak, az általuk lakott folyószakaszról minden fajtársukat elüldözik. Általában nyugodtan ülnek a köveken, ezért nehéz felfedezni őket. Úszva vagy sziklákon ugrálva meredek folyószakaszokon vagy zuhatagokon is átkelnek.
Táplálékuk apró víziállatokból, főleg tegzes- és szúnyoglárvákból áll, átkutatják utánuk a kövek felszínét vagy csőrükkel átszűrik a vizet. Ez a specializált életmód a faj veszélyeztetettségének fő oka.
[szerkesztés] Szaporodás
A költési időszak augusztustól októberig tart. A fészkek a parti bozótos üregeiben, bokrok vagy kidőlt fatörzsek alatt és kis sziklahasadékokban rejtőznek. Csak a tojó kotlik, a hím a fészek közelében őrködik és mindig csatlakozik a fészket elhagyó tojóhoz. A fiókákat a szülők közösen gondozzák.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Madge, Steve & Burn, Hilary (1987): Wildfowl : an identification guide to the ducks, geese and swans of the world. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-3999-7


Based on work by