Csernyihiv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csernyihiv (ukránul: Чернігів) egy középkori város Észak-Ukrajnában. A város egyben a Csernyihivi terület központja. Jelenlegi becsült népessége 295 500 fő.
[szerkesztés] Története
Csernyihiv legrégebbi feljegyzése egy 907-ben készült krónikában található, de a jelek arra utalnak, hogy itt már a Kazár Birodalom idején is település volt. A 10. század vége körül a városnak saját szabályai lehettek. A 19. század folyamán itt tárták fel a Fekete Sírt, Kelet-Európa legnagyobb kiráályi sírját.
A Kijevi Rusz déli részének ez volt a második legfontosabb és leggazdagabb települése. A 11. század elejétől itt volt a székhelye Csernyihiv befolyásos főkormányzójának, akinek az utasításai legalább olyan fontosak voltak, mint a kijevi főkormányzóé. Ez volt a legnagyobb főkormányzóság a Kijevi Russz területén. Nem csak jobbágyfalvak, hanem Murom és Razna is fennhatósága alá tartozott. A város aranykorában elérte a 25.000 fős lakosságot, majd ez 1239-től elkezdett hanyatlani a mongolok támadása idején.
A terület 1353-ban a Litván Nagyhercegség fennhatósága alá került. A várost Meñil I Giray krími kán 1482-ben és 1497-ben feldúlta. Ezt követően a város többször gazdát cserélt. Először Moszkva, majd a Lengyel–Litván Unió fennhatósága alá került. Ekkor magdeburgi jogokat kapott.


Based on work by