Haiti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Repiblik d Ayiti
République d'Haiti
Haiti zászlaja Coat of arms
(Haiti zászlaja) (Haiti címere)
Mottó: L'Union Fait La Force
(francia: Egységben az erő)
Kép:LocationHaiti.png
Hivatalos nyelvek Haiti kreol nyelv, francia
Főváros Port-au-Prince
Elnök René Préval 2006. május 14. óta
Miniszterelnök Jacques-Edouard Alexis 2006. május 21. óta
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
143.
27,750 km²
0.7%
Népesség
 - Teljes (év)
 - Népsűrűség
92.
7.5 millió (2003. július)
271/km²
GDP
 - Teljes (év)
 - GDP/fő

$10.6 mrd (2002)
$1,400
Pénznem Gourde (HTG)
Időzóna UTC -5 (no DST)
Függetlenség
 - Kikiáltva
 - Elismerve
(Franciaország-tól)
1804. január 1.
1825 (Fr), 1863 (USA)
Himnusz La Dessalinienne
TLD .ht
Hívószám +509

A közép-amerikai Hispaniola sziget nyugati részén fekvő, egyharmad magyarországnyi állam 1804-ben nyerte el függetlenségét. A Kolumbusz Kristóf által felfedezett szigeten található egykori francia gyarmat régebben "Saint Dominique" néven volt ismert.

A Haiti országnév jelentése: "hegyekkel borított".

Felszínének nagyrésze eredetileg erdőkkel befedett hegyvidék volt, a hegyek között termékeny medencékkel. A gyorsan növekvő népesség azonban oly mértékben vette igénybe a termőterületet, hogy annak felszíne napjainkra elkarsztosodott.

A függetlenség elnyerése óta az egymást folyamatosan követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így ma Közép-Amerika legszegényebb országa.

A mezőgazdaság fő terménye és a legfontosabb exportcikk a kávé.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Hispaniola-sziget nyugati harmadán és néhány partközeli szigeten elterülő közép-amerikai ország északi és déli részét hegységek uralják. Az ország középső részén hegyek és dombságok, illetve hegyközi síkságok találhatóak. A partvidéket termékeny síkságok övezik. Legmagasabb pontja: Chaine de la Selle, 2764 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 8 666 000 fő (2004-es adatok), melynek 37%-a városokban él. A népességnövekedés 1,67%-os, az írástudatlanság 47,1%-os. A lakosság 60%-a fekete, 35%-a mulatt és fehér, 5%-a pedig egyéb népcsoport tagja.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

  • Port-au-Prince: 1 156 400 fő (elővárosokkal 1 800 600 fő)
  • Carrefour: 399 100 fő
  • Delmas: 338 700 fő
  • Cap-Haitien: 129 500 fő
  • Pétionville: 98 100 fő
  • Gonad'ves: 79 500 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelvek a francia és a kreol. A lakosság 80%-a római katolikus, 10%-a baptista, 4%-a pünkösdista, 1%-a adventista, 4%-a pedig egyéb vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Államszervezete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

 Haiti Köztársaság  Államforma: köztársaság

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 9 megyére oszlik, melyek a következők: Artibonite, Centre, Grand'Anse, Nord, Nord-Est, Nord-Ouest, Ouest, Sud, Sud-Est.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Haiti hadereje

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Az elmaradott mezőgazdaság néhány termékének (kávé, cukornád, banán, kakaó) eladhatóságán múlik az ország bevétele.

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

Ásványkincsei (bauxit, rézérc) kiaknázatlanok. Ipara fejletlen, bár az olcsó munkaerő egyre több, főként amerikai befektetőt vonz a térségbe.

  • Szolgáltatások kávé, cukornád, banán, kakaó termelése exportra.
  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: ipari termékek, kávé, olajok, kakaó. Importtermékek: élelmiszerek, feldolgozott ipari termékek, műszaki feészerelések és járművek, üzemanyag, nyersanyagok. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Dominikai Köztársaság, Kanada, Kolumbia.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország fejletlen közlekedése a 40 km hosszú vasútvonalból, a 4160 km hosszú közúthálózatból, a 2 repülőtérből és 9 kikötőből áll.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Történelme

Az eredeti lakosságot, az arawak indiánokat a harcias karibok irtották ki. Kolumbusz már az első útján felfedezte Hispaniola szigetét (1492-ben), sőt az itt elsüllyedt egyik hajójának legénységét le is telepítette a szigeten, megalapítva ezzel az Újvilág első spanyol települését. Az ország 1804-ben kikáltotta a függetlenségét, és Dessalines, a sikeres vezér császárrá koronáztatta magát. 1806-ban a császár meggyilkolása után az ország két részre szakadt. Északon egy fekete tábornok, Christophe, királlyá koronáztatta magát, míg délen és nyugaton Pétion vezetésével kikáltották a köztársaságot. Az országot 1915-ben megszállta az USA, és 1934-ig tartotta uralma alatt. Az 1950-es katonai puccsot és felkeléseket követően Duvaliertválasztották elnökké, aki 1964-ben örökös elnöknek nyilvánította magát. Halála (1971) után fia vette át az ország irányítását, de őt a nép egy felkelés alkalmával, 1986-ban elűzte az országból. Az első szabadon választott elnök 1991-ben foglalhatta el a hivatalát, amit katonai puccs és polgárháború követett. Az ENSZ amerikai csapatokat küldött a rend helyreállítására, és a 2000-ben kiírt választásokon a korábbi elnököt választották újra.

[szerkesztés] Fényképezés



A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela


* tagsági viszonya felfüggesztve