Kazahsztán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
| Hivatalos nyelvek | Kazah, orosz | ||||
| Főváros | Asztana (Астана) | ||||
| Legnagyobb város | Almati | ||||
| Elnök | Nurszultan Abisuli Nazarbajev (Нұрсұлтан Әбішұлы Назарбаев) | ||||
| Miniszterelnök | Karim Kazsimkanüli Maszimov (Кәрім Қажымқанұлы Мәсімов) | ||||
| Terület - Teljes |
9. 2.717.300 km² |
||||
| Népesség - Teljes (2001) Népsűrűség |
57. 15.143.704 6/km² |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva - |
Szovjetuniótól 1991. december 16. |
||||
| Pénznem | Tenge (KZT) |
||||
| Időzóna | UTC +4 tól +6 | ||||
| Himnusz | Kazah himnusz | ||||
| TLD | .kz | ||||
| Hívószám | +7 |
||||
Kazahsztán (kazahul: Қазақстан) (hivatalos nevén: Kazak Köztársaság) a volt Szovjetunió utódállama, a világ 9. legnagyobb területű országa.
Nemzetközi tagsága:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
- A Kaszpi-tengertől az Altaj-hegységig húzódik nyugat-keleti irányban.
- Területét nagy kiterjedésű sztyeppeterületek és félsivatagok (Turáni-alföld, Kizil-kum, Kara-kum) tarkítják, a Kaszpi-tenger mentét pedig mocsarak jellemzik. Az ország keleti részén a Kazah-hátság húzódik, délről és keletről magas hegységek nyúlnak be.
[szerkesztés] Vízrajz
- Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. A kiszáradt tófenéken felhalmozódott só és hulladék ökológiai katasztrófát okozott.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlat erősen kontinentális, olyannyira, hogy az ország közepében, egy mérhetetlen félsivatagi alföldön, a hőmérő határértékei a téli – 50% meg a nyári +50% körül ingadoznak.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a kazah kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protekturátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország államformája köztársaság.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Népesség: 15 233 244 fő (2006. júliusi becslés)
- Népsűrűség: 6 fő/km2
- Népességnövekedés: 0,33% (2006)
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év)
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2%
- Városi lakosság aránya: 61%
- Írástudatlanság: 1,6%
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Főváros: Asztana 287 000 fő
- Fontosabb városok: Almati (korábban Alma-Ata) 1 108 000 fő, Karagandi (Karagandy) 614 000 fő, Simkent (Shymkent) 389 000 fő, Szemej (Semey) 330 000 fő
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Hivatalos nyelv: kazah, orosz
- Népek: kazah 53,4%, orosz 30%, ukrán 3,7%, német 2,4%, üzbég 2,5%, tatár 1,7%, ujgur 1,4%, egyéb 4,9% (1999)
- Vallások: szunnita muszlim 47%, orosz ortodox 44%, protestáns 2%, egyéb 7%
- Írásrendszer: cirill ábécé
A Szovjetunió felbomlása óta a kazahok aránya a népességen belül növekszik, míg a betelepült oroszok és ukránok száma csökken. Legjelentősebb az orosz nemzetiségűek visszaszorulása. Míg kilencvenes évek elején a lakosság 36%-a volt orosz nemzetiségű, addigra napjainkra arányuk egyes források szerint 23%-ra csökkent a nagyarányú, Oroszországba való visszatelepülés miatt.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
- Főbb ásványkincsei: a réz, a bauxit és a kőolaj.
- Növénytermesztés: gyapot, búza, szőlő
- Állattenyésztés: juh, kecske, teve
- ipar: kőolaj-finomítás, színesfém-kohászat, textilipar.
[szerkesztés] Közlekedés
Kazahsztánban 13 601 km hosszú a vasúthálózat. A közúthálózat hossza 81 331 km. Ezenkívül 28 repülőtér és 5 kikötő van az országban.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Tudomány
: Bajkonur (kazahul Байқоңыр, oroszul Байконур) város mellett található a világ egyik legnagyobb rakétaindító komplexuma, a Bajkonur Űrközpont, amelynek 6000km²-es körzetét 1995-ben húsz évre Oroszország vette bérbe. Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács 2004. június 8-án ratifikálta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást. [1]
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
Nemzeti Ünnapek:
- Újév (január 1.)
- Nemzetközi Nőnap (március 8.)
- Nawruz (Tavaszi Napéjegyelőség) (március 21.)
- május 1.
- a Győzelem Napja (május 9.)
- a Függetlenség Napja (október 25.)
- a Demokrácia Napja (december 16.)
Vallási Ünnepek:
- Corban Fesztivál (december 10., az Iszlám naptár szerint)
Az arab "cordan" szó "áldozat bemutatás"-t jelent. Mikor elérkezik ez a nap, a kazahok ökrök vagy birkát ölnek áldozatként, szórakoztatják vendégeiket, és megajándékozzák barátaikat, rokonaikat.
- Böjt-végi Fesztivál (Lesser Bairam) a muszlimok szent hónapjának, a Ramadan-nak utolsó napja. Az iszlám szokások szerint szeptemberben (iszlám naptár szerint) minden felnőtt kazahnak tartózkodnia kell az evéstől és ivástól napkeltétől napnyugtáig. Ezen hónap kezdete és vége attól függ, mikor jelenik meg az újhold. Mikor a böjt véget ér, vidám ünnepség veszi kezdetét.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kazahsztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Kazahsztán térkép
[szerkesztés] Referenciák
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |


Based on work by