Andezit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

 andezit
andezit

Az andezit kiömlési kőzetfajta, mely a felszínre került láva kihűlése, megszilárdulása után keletkezik. A semleges (SiO2 tartalma ~56–63%) vulkáni kőzetek közé sorolják, mélységi párja a diorit. Nagyrészt plagioklász földpátból és színes ásványokból (biotit, amfibol, piroxén) áll. A fiatal gyűrt hegységekben nagy mennyiségben megtalálható. Nevét az Andok-hegységről kapta. Magyarországon megtalálható a Börzsönyben, a Cserhátban, a Mátrában, a Tokaji- és a Visegrádi-hegységben. Évszázadok óta kedvelt az emberek körében, mivel bányászata kevesebb munkával jár, mint más kőzetek kitermelése, hiszen nagyrészt a felszínen található. Az andezit törmelékes szerkezetű változata az andezittufa, lávából és hamuból jön létre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Keletkezése

Az andezit a felszínre került magma megszilárdulása (900–1100 °C) után keletkezik,

[szerkesztés] Jellemzői

Andezit
Andezit
  • Szín: barnás-szürke, szürke, sötétszürke, fekete.
  • Sűrűség:
  • Előfordulás: szubdukciós övezet vulkánjai
  • Az andezit a Kárpát-medence leggyakoribb vulkanikus kőzete.

További információ: magmás kőzetek

[szerkesztés] Felhasználás

  • útépítéseknél zúzalékanyag
  • burkolóanyag (járólapok, térkövek készítése)
  • falazóanyag
  • vasúti töltések alapanyaga

[szerkesztés] Külső hivatkozások