Barátposzáta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Sylvia atricapilla Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilágiposzáta-félék (Sylviidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.
[szerkesztés] Alfajai
- Sylvia atricapilla atlantis
- Sylvia atricapilla atricapilla
- Sylvia atricapilla dammholzi
- Sylvia atricapilla gularis
- Sylvia atricapilla heineken
- Sylvia atricapilla koenigi
- Sylvia atricapilla pauluccii
- Sylvia atricapilla riphaea
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete,a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.
[szerkesztés] Életmód
Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló.
[szerkesztés] Szaporodás
Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.
[szerkesztés] Védelem
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.


Based on work by