Baldvin-csatorna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Baldvin-csatorna Zeebrugge közelében
A Baldvin-csatorna Zeebrugge közelében

A Baldvin-csatorna a belgiumi Brugge város tengeri kikötőjét köti össze a 15 km-re lévő Zeebrugge kikötőjével, ezen keresztül pedig az Északi-tengerrel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Belgium 1827-ben szakadt el Hollandiától. A XIX. század második felében többször is fagyosra fordult a viszony a szomszédos államok között. Belgium azzal szembesült, hogy egy súlyosabb konfliktus esetén Hollandia képes blokád alá venni az két nagy belga kikötőt (Gentet és Antwerpent), mivel mindkettő csak holland vizeken keresztül megközelíthető. Stratégiai kérdéssé vált egy Hollandiától védett kikötő kialakítása.
Belgium partjaitól 15 kilométernyire fekszik Brugge városa. Brugge a középkor egyik legnagyobb kereskedővárosa volt. A XIV. századtól a városi kereskedelem fokozatosan hanyatlott, a XIX. század végére már a város teljes elnéptelenedésével[1] számoltak. Auguste de Maere vízépítő mérnök ellenben azt állította[2], hogy Brugge nagy jövő előtt álló város, mindössze össze kell kötni a várost a tengerrel. Belgium és a város érdekei találkoztak.
1894-ben megszületett a belga kormány és Brugge város egyezsége. Az egyezmény három, önmagában is nagyszabású beruházást 10 éven belüli megvalósítását irányozta elő Brugge területén:

  • Új tengerparti város (Zeebrugge, ~Brugge a tengernél) alapítása és egy árapálytól nem védett kikötő építése,
  • Egy árapálytól védett belső kikötő építése Zebruggeben,
  • Egy 15 km hosszú, tengerjáró hajókkal hajózható csatorna építése Bruggeig, majd egy tengeri kikötő kialakítása a város északi területein.

Az építkezés 1895-ben kezdődött és menetrend szerint 1905-ben fejeződött be. A belső kikötőt és a csatornát egy zsilippárral választották el a tengertől. A más csatornaépítéseknél szokásosnak mondható nagyarányú költségtúllépés itt nem jelentkezett és a határidőket is tartani tudták.
A bruggei városi kikötő kezdetben is alárendelt szerepet játszott tengerparti ikerpárjával szemben. A forgalom sohasem haladta meg az eredetileg tervezett. A zsilipek hamar kicsnek bizonyultak. A csatorna nem elég széles, egyszerre csak egy irányba lehet lehet rajta hajózni.
A bruggei városi kikötő az 1970-es évek óta látványosan hanyatlik. 1980-ban elkészült a Zeebruggei kikötő bővítése. Az avatást végző Baldvin király tiszteletére kapta a csatorna mai nevét. A Brugge városi kikötőt azóta gyakorlatilag csak ömlesztett árút szállító hajók használják. Mindössze évi 300 tengeri hajó érkezik Brugge-be a csatornán keresztül, amelyek 1,2 millió tonna árút szállítanak. (Zeebrugge teljesítménye eközben ma már 80 millió tonna fölött jár.)

[szerkesztés] Technikai adatok

Hossz: 15 km
A víztükör szélessége 85-90 méter
A hajóút szélessége 55 m
Mélység 7,8 m
Tengeri zsilip
Kamra hossza 165 m
Kamra szélessége 19 m
Maximális hajóméretek a csatornán
Hajó hossza Hajó szélessége Hajó víztükör feletti magassága Merülés
160 méter 25 méter Nem megkötött 7 m

[szerkesztés] Lásd még

Gent-Terneuzen-csatorna
[1] - A Brugge-Zeebruggei kikötő honlapja
[2] - A csatorna műholdképe a Google Earth-ön


[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Georges Rodenbach:Bruges la morte; 1870
  2. ^ Auguste de Maere: Le communication directe de Bruges la mer, 1877
Más nyelveken