Hevesaranyos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Észak-Magyarország | ||||
| Megye | Heves | ||||
| Kistérség | Bélapátfalvai | ||||
| Rang | község | ||||
| Polgármester | Dorkó Csaba | ||||
| Terület | 17,02 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 3322 | ||||
| Körzethívószám | 36 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Hevesaranyos község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Heves megyében,a Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében, Egertől észak-nyugati irányban 20 km-re fekvő település. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül.
Belterülete 153 ha, külterülete 1549 ha, lakossága alig több mint 700 fő. Hevesaranyos legnagyobb előnye: természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom csekély.
Aki csendre, nyugalomra vágyik, feltétlenül látogasson el ide. Az év bármely szakában megcsodálhatja a kanyargós hegyi patakot, gyönyörű erdőket, dombokat. Kirándulhat, túrázhat a szomszédos Bükkszékre, Fedémesre.
Jó felüdülést nyújt a vadászat. Vadászati lehetőségről felvilágosítást nyújt a 7005. Vadászati Jogközösség. Szállásra a község központjában lévő közösségi ház tetőterében, valamint a falu határában lévő vadászházban van mód, mely kisebb baráti társaságok rendezvényeinek is helyt ad.
A községben jelentős a sportélet. Sportpályánk jó fekvésű, felszerelt sportöltözővel ellátva. A helyi futballcsapat a megyei II. osztályban szerepel.
A tavaszi, őszi idényben a futballmeccsek jó kikapcsolódást biztosítanak a helyi környékbeli sportkedvelőknek
http://www.hevesaranyos.hu/images/a_nyar_k.jpg
[szerkesztés] Története
Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállott. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól. 1689-ben a lakók súlyos fuvarterhekre köteleztettek, s ezért a szolgabírótól való félelmükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település. 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban. 1707-ben Rétety Ferenc egri várparancsnok foglalta el Pósváralját az aranyosiaktól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.
A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.
1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták. 1972ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek. 1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe. Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falu közepén álló egytornyos, későbarokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. (1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.
Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.
2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avatottak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.


Based on work by