Hajnik Károly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hajnik Károly (Pozsony, 1806. december 10. – Buda, 1866. szeptember 21. ) országgyűlési gyorsíró, hírlapíró, lapszerkesztő.
[szerkesztés] Fiatal évei
Anyja Markovics Antónia. Alig három éves, amikor atyját, idősebb Hajnik Pált elveszítette, így hamar kénytelen volt nélkülözni gondoskodását, amely hozzájárult tehetsége későbbi kibontakozásához.
1815-től a pesti, egy évig a váci kegyesrendi (piarista) gimnáziumban tanult. Érdeklődő, igyekvő tanuló volt. Jó eredményekkel végzett 1821-ben. Ebben az évben beiratkozik a pesti egyetemre, hogy jogi tanulmányokat folytasson. A jogtudomány iránti vonzalmának felébresztésében biztosan nagy szerepet játszik a családi hagyomány is. Elsősorban atyjának – immár csak közvetett – példája: idősebb Hajnik Pál ugyanis korának híres jogtudósa volt, a magán- és büntetőjog, később a statisztika és a bányajog egyetemi tanára, a Historia Juris Hungarici (1808, Buda), a magyar jog történetét Szent Istvántól I. Ferencig tárgyaló mű szerzője.
A család hírnévre szert tett tagjai mind jogvégzett emberek voltak: pl. ifjabb Hajnik Pál (1808-1864), akit a Batthyány-kormány Pest rendőrségének parancsnokává nevezett ki. Továbbá Hajnik János (1811-1887) gazdasági író. Róla engedtessék meg egy kevéssé ismert, ám érdekes kultúrtörténeti tényt megemlíteni: ő készítette el Széchenyi István halotti címerének rajzát 1860-ban. Említsük még meg Hajnik Imre (1840-1902) jogtörténetírót, sőt Hajnik Károly anyai nagyapját, Markovics Mátyás (1751-1832) jogtudóst
1821-ben befejezi a pesti egyetemen jogi tanulmányait, majd ügyvédi vizsgát tesz, megkapja I. Ferenc császár által kiadott („Nos Franciscus Primus...” kezdetű) ügyvédi diplomáját. Ezután Temesváron lesz aljegyző. A pályafutása elején készült portréján egy karosszékben ülő, balját kardja markolatán pihentető, derűs, nyílt tekintetű, erőt és ambíciót sugárzó tartású férfiút láthatunk. Belőle válik néhány évvel később az első magyar országgyűlési gyorsíró.
[szerkesztés] Pályaív
Gáti Istvánnak a magyar gyorsírás megteremtésére vonatkozó első, 1769-es kísérlete után a tulajdonképpeni gyorsírás 1802-ben kezdődik Magyarországon. Egy Danzer József nevű kapitány ekkor ülteti át Taylor angol rendszerét latinra, majd németre. Danzer munkáját Kovács Imre 1821-ben átdolgozza magyar nyelvre. Temesvári aljegyző korában Hajnik Károly ebből az áttételből tanulja meg a rendszert: egy kaputos rabbal diktáltat magának. Évekig gyakorolja magát a gyorsírásban, hogy azután Pozsonyban, mint első magyar országgyűlési gyorsíró szerepeljen. Nem elégszik meg azonban a Taylor-rendszer elsajátításával, hanem maga alkotta jelekkel ki is egészíti, így még a leggyorsabb beszédű szónokokat is követni tudja. Öt nyelven beszélt, magyarul, latinul németül gyorsírt.
Hajnik Károly tehát már az 1832-36-os pozsonyi országgyűlésen gyorsan, pontosan és szó szerint képes feljegyezni az elhangzó beszédeket. Meg kell jegyezni, hogy ezeket a gyorsírással rögzített országgyűlési jegyzőkönyveket nem szabad összetéveszteni az Országgyűlési Tudósításokkal. Ezek számai nem gyorsírásos és nem szó szerinti közlései a tárgyalásoknak, hanem rendes folyóírással készült publicisztikai művek. Ezek az első magyar politikai hírlapszámok Kossuth Lajos szerkesztésében. Az akkori kormány a sokszorosításukhoz nem engedélyezett könyvnyomdát, sőt kőnyomatos sokszorosításukat is meghiúsította. Az országgyűlési ifjak ezért kénytelenek voltak a szükséges példányszámban rendes kézírással másolni őket (1835 végétől 1836 tavaszáig Törvényhatósági Tudósítások a cím.) Az országgyűlési jegyzőkönyveket ugyanis később mindig kinyomtatták.
Az érdekesség kedvéért idézzük az egyik ilyennek meglehetősen hosszú címlapját: „Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország koronás királyától Po'sony Szabad királyi várossában 1832-ik esztendőben, karácsony havának 6-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésnek jegyzőkönyve”. Vl. darab. (Po'sony. Nyomtattatott Belnay, Landerer, Schmid és Wébemél. 1834.) – A nyomtatás alapja a Hajnik Károly által gyorsírt szöveg volt.
A 40-es évek elején főúri barátai, közöttük Batthyány Lajos gróf, elküldik Hajnikot Münchenbe Franz Xaver Gabelsbergerhez, hogy tanulmányozza a világhírű gyorsíró rendszerét. Minden költségét Batthyány viseli. Visszatérve Hajnik azonban a Taylor-rendszer híve marad. 1843. április 10-én Kossuth Lajos megszervezi az első magyar gyorsíróversenyt, s ő maga diktálja a versenyszöveget. Hajnik Károly nagy elismerésben részesül: az eredményhirdetéskor Kossuth Lajos méltatja munkásságát.
Az említett 1832-36-os pozsonyi országgyűlést követően Hajnik Károly szerkeszti a magyarországi és erdélyi országgyűlések gyorsírási naplóit (1843-44-ben mindkét Tábláét). A magyar minisztérium 1848-ban állandó országgyűlési főnökké nevezi ki és politikai megbízást is ad neki: Erdély kormánybiztosa lesz. Természetesen jelen van az 1848-as erdélyi országgyűlésen. Ő hozza meg Pestre az Unió kimondásának hírét.
A szabadságharc leverését követő megtorlás és önkényuralom idején megszűnik az alkotmányos élet, nincs országgyűlés, Hajnik Károly elesik az országgyűlési gyorsírói pályától. Évekig könyvesbolti eladó, majd az irodalomnak él. Megszerkeszti a Vasárnapi Könyvtár 30 kötetét, majd a Hírmondó és a Képes Újság című néplapokat szerkeszti, s visszaemlékezéseket közöl. 1857-től 1862-ig a Magyar Sajtó szerkesztője.
Az 1860-as évek közepén gyorsírási rendszerének taníthatósága és korszerűsége gondot okoz. 1865-ben helyét az országgyűlési gyorsírásban fiatalabb erőkkel töltik be, akik már a mához vezető modern gyorsírást alapozzák meg.
Az idős mester kedélye megromlik, betegség gyötri, gyakran panaszkodik, ahogy erről testvéréhez, Pálhoz 1866. május 21-én írt levele is tanúskodik. Korabeli arcképéről egy fáradt szempár tekint ránk a befutott pálya minden tudásával, minden jó és minden keserű tapasztalatával.
1866. szeptember 21-én hunyt el Budán. A Németvölgyi temetőben helyezték végső nyugalomra. Utca, tér sajnos nincs elnevezve róla, köztéri szobrot sem kapott. Neve és munkássága elfeledve még sincs. 1985-ben felvette nevét a Budapest VII. kerületében található Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola, amelynek falai között egy tekintélyes és szakszerű állandó emlékkiállítást rendeztek be. A tanulók és a tanárok minden év december 10-én, születésnapján iskolai rendezvénnyel emlékeznek rá. Megkoszorúzzák iskolai márvány emléktábláját és az 1963-ban a Németvölgyi temetőből a Nemzeti Panteon Fiumei úti Sírkertjébe, a 17/1 parcellába áthelyezett nyughelyét.



Based on work by Zsooolt,