Apáca-fütyülőlúd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Apáca-fütyülőlúd
Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Fütyülőlúdformák (Dendrocygninae)
Nemzetség: Fütyülőludak (Dendrocygnini)
Nem: Dendrocygna
Faj: D. viduata
Tudományos név
Dendrocygna viduata
Linné, 1766
A Wikifajok tartalmaz
Apáca-fütyülőlúd témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Apáca-fütyülőlúd témájú médiaállományokat.
Apáca-fütyülőludak
Apáca-fütyülőludak

Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó trópusi úszómadár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Afrika és Dél-Amerika nagy részén előfordul. Mivel nem tudunk arról, hogy átrepülné az Atlanti-óceánt, a két populáció kialakulásáról több elmélet született. Valószínű, hogy a faj korábban Európában és Észak-Amerikában is előfordult, kóborló egyedei ez utóbbi kontintensen fel-felbukkannak ma is.

Afrikán kívűl előfordul Madagaszkáron és a Comore-szigeteken is.

[szerkesztés] Megjelenés

Az apáca-fütyülőlúd nevét fejének színezetéről kapta: nyaka, feje hátoldala és farka fekete, arca viszont fehér. Csőre és úszóhártyás lábai nászidőszakban világoskékek (egyébként lábai szürkések, csőre pedig fekete, csak a hegye kék), begye rozsdaszínű, hátoldala szürkésbarna, hasa pedig szürke-fehér csíkozású „kendermagos”. Kiállása feltűnően peckes, ami viszonylag hosszú lábainak és nyakának köszönhető.

Hossza 43-48 centiméter, tömege 502-820 gramm. A nemek hasonlóak, bár a hímek némileg kisebbek a nőstényeknél.

Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.

[szerkesztés] Életmód

Mivel a trópusokon él, állandó madár. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. A récefélékhez illően élete a vízhez kötődik, itt keresi a vízben úszva és búvárkodva táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel, olykor gyümölcsökkel táplálkozik.

[szerkesztés] Szaporodás

A költési időszak többnyire az esős évszakra esik. A fészek többnyire fűből és gyökerekből épül, sokszor fákon vagy azok gyökerei között. (A fán fészkelés szokása miatt a fütyülőludakat az angol nyelvben olykor tree duck [fán élő kacsa] névvel illetik.) Az apáca-fütyülőlúd tojói átlagosan 10 (a fészekalj mérete 4-16 tojás között változhat), krémszínű, rózsaszínes árnyalatú tojást raknak, melyek 26-28 napos kotlás után kelnek ki. Az olajbarna-zöldesfekete, krémszínnel pettyezett hátú, hasoldalukon fakósárga pelyhes fiókák fészekhagyók, és rögtön kikelésük után követik anyjukat. Nyolc hét után hagyják el szüleiket.

[szerkesztés] Védettség

Az apáca-fütyülőlúd szerepel a CITES III. függelékében, felvételét Ghána, később Honduras kérvényezte. A Természetvédelmi Világszövetség jó kilátásúnak tekinti a fajt.

[szerkesztés] Rokonai

A fütyüludak közé az még az alábbi hét faj tartozik:

[szerkesztés] Külső hivatkozások