Kuncz Aladár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Kolozsváron érettségizett a piarista gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen végzett magyar-latin-görög szakot. 1909-1914 között a Nyugat munkatársa volt. Az I. világháború kitörésekor Franciaországban nyaralt, amikor internálták. Öt évet töltött Noirmoutier, majd Ile d'Yeu táboraiban; legjelentősebb művében, a Fekete kolostor-ban ennek az öt évnek a történetét írta meg. Szabadulása után Budapesten volt tanár, majd az Új Magyar Szemle és az Aurora című folyóiratok szerkesztője. 1923-ban visszatelepedett Kolozsvárra, és az Ellenzék irodalmi mellékletét, illetve az Erdélyi Helikont szerkesztette.

[szerkesztés] Művei

  • Thököly a francia irodalomban (tanulmány), 1913
  • Vajda János [1] (tanulmány), 1922
  • Petőfi zsenije [2] (tanulmány), 1923
  • Fekete kolostor, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931
  • Felleg a város felett, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1931

[szerkesztés] Műfordításai

  • Tristan Bernard: Államtitok
  • Pierre Benoit: Királyasszony szeretője
  • Arthur comte de Gobineau: A renaissance
  • Guy de Maupassant: Parent úr
  • Guy de Maupassant: A számadás órája

[szerkesztés] Külső hivatkozások