Aranykorona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Pénzegység

Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1900. január 1-jétől az ezüst alapú forint helyett bevezetett arany alapú pénzegység, a korona 10, 20, majd 100 koronás aranyból vert érméje. 1 kg tiszta aranyból 328 tízkoronást vertek, tehát egy tízkoronás 3,04878 g színaranyat tartalmazott. Az aranykorona 1927-ig maradt törvényes fizetőeszköz.

[szerkesztés] Földminősítési értékszám

A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (pl. 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.

1875-től, a földkataszter bevezetésétől 1900-ig forintban határozták meg a föld jövedelmezőségét, utána pedig aranykoronában, s ezen érték alapján fizettek a földtulajdonosok adót. Az 1870-es évek óta jelentősen megváltoztak a mezőgazdasági és általában a gazdasági viszonyok, ezért az aranykoronaérték, mint tényleges jövedelemszint, elavult, de relatív értékszámként továbbra is használatban maradt. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronaértéke 19.


A talajok minőségének és termőképességének megállapítására talajbírálati eljárást dolgoztak ki (földértékelés, bonitálás). Hazánkban a földadót 1850-ben vezették be. Az adót a birtokosok bevallása és a hivatalok felvételei alapján vetették ki. A földek közötti különbségtételt és a föld minőségi mutatói megállapítását lehetővé tevő első magyar hozadéki katasztert a földadó szabályozásáról szóló rendelet alapozta meg. Ez az aranykorona értékben fejezi ki a földek közötti minőségi különbséget.

A jelenleg alkalmazott földértékelési rendszer két értékszámot vesz figyelembe: - a tulajdon viszonyoknak a szerepét a tulajdonszám érzékelteti, ami a talaj termékenységének kifejezője 1-100ig - a természeti viszonyok összességének hatásához a talaj értéken kívül az éghajlati, domborzati, vízviszonyok mértékelése szükséges, melyek együttesen a termőhelyi értékszámot adják.

A Talaj értékszám meghatározásakor a talaj osztály altípusaiból kell kiindulni. Ezekre vonatkozóan adják meg a talaj pont értékének alsó és felső határát, a változati tulajdonságok a részérték számok képviselik. Csökkentik a talajtípus értékszám készletét, mert a részérték számokat a tulajdonságok negatív hatások szerint alakították ki.

Más nyelveken