Baranya megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| BARANYA MEGYE | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megyeszékhely | Pécs | |
| Terület | 4429,51 km2 | |
| Népesség | 402 700 fő | |
| Népsűrűség | 89,76 fő/km2 | |
| Települések száma | 301 | |
Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Domborzat
Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.
A megye legmagasabb pontja a 682 méter magas Zengő a Mecsek hegységben.
Éghajlat
Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.
Geológia
A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.
Vízrajz
Nagyobb folyóvizei:
Nagyobb állóvizei:
- Orfűi-tó
Élővilág, természetvédelem
Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsaróza. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány.
Lásd még: Baranya megye védett természeti értékeinek listája
[szerkesztés] Történelem
Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.
1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.
Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.
Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
Baranya megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
- Komlói kistérség (41 371)
- Mohácsi kistérség (51 358)
- Pécsi kistérség (183 764)
- Pécsváradi kistérség (12 939)
- Sásdi kistérség (15 040)
- Sellyei kistérség (14 417)
- Siklósi kistérség (38 223)
- Szentlőrinci kistérség (15 642)
- Szigetvári kistérség (27 559)
[szerkesztés] Népesség
Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.
[szerkesztés] Gazdaság
Ipar
Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.
- bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
- dohánygyártás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
- porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
- sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
- cipőgyártás (Szigetvár)
- cementgyártás (Beremend)
- elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
- tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)
Mezőgazdaság
A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi Borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.
[szerkesztés] Kultúra
Lásd:
- Baranya megyei múzeumok listája
- Baranya megyei kulturális programok listája
[szerkesztés] Turizmus
Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és vára, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Keleti-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.
Lásd még:
[szerkesztés] Települései
Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)
- Komló (27 462)
- Mohács (19 085)
- Szigetvár (11 492)
- Siklós (10 384)
- Szentlőrinc (7265)
- Pécsvárad (4104)
- Bóly (3715)
- Sásd (3570)
- Harkány (3519)
- Sellye (3248)
- Villány (2793)
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lábjegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006



Based on work by