Angola

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República de Angola Angolai Köztársaság
{{{előtag}}} Angola zászlaja {{{előtag}}} Angola címere
(Angola zászlaja) (Angola címere)
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(latin: Egységben az erő)
{{{előtag}}} Angola elhelyezkedése
Államforma köztársaság
Hivatalos nyelv portugál
Főváros Luanda
(d. sz. 8°50′18’’ k. h. 13°14′4’’)
Legnagyobb város Luanda
Elnök José Eduardo dos Santos
Miniszterelnök Fernando da Piedade Dias dos Santos
Terület
 - teljes
 - ebből víz
22.
1 246 700 km²
< 1%
Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség
71.
10 978 552 fő
8,6 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
79.
43 599 millió USD
2319 USD
Pénznem Kwanza (AOA)
Időzóna UTC +1 (NYISZ: nincs)
Függetlenség Portugáliától
1975. november 11.
Himnusz Angola Avante!
(Előre Angola!)
TLD .ao
Nemzetközi gépkocsijel ANG
Hívószám +244
térkép szerkesztése

Angola egy állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a 7270 km²-es Cabinda exklávé, amely a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Az 1650 km hosszú atlanti-óceáni partvidéket 20-160 km széles síkság szegélyezi, amelynek éghajlata a Benguela-áramlatnak köszönhetően száraz. A parttól távolabb, északon több lépcsőben, délen meredeken emelkedik ki az ország nagy részét elfoglaló Lunda-fennsík 1500-2000 m magas pereme. A fennsík északon dús szavanna, délen száraz pusztaság. Központi része a Bié-magasföld. (Moro Moco 2620 m). A fennsík keleti irányban ereszkedik a Kongó-medence felé.

[szerkesztés] Történelem

A 15. században portugál hajósok érték el a mai Angola partvidékét. A portugál gyarmati uralom csak a 19. században terjedt ki a tengerpartról az ország belsejébe is. 1951–1975 között Angola Portugália tengerentúli területe volt. A három felszabadítási mozgalom által vívott polgárháborúból a szovjetbarát MPLA (Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom) került ki győztesen Az MPLA kikiáltotta a népi köztársaságot, de csak kubai csapatok támogatásával tudta fenntartani uralmát a Dél-afrikai Köztársaság által támogatott UNITA (Nemzeti Egység A Teljes Felszabadításért) gerillákkal szemben. 1979 óta José Eduardo dos Santos az államelnök és az MPLA vezetője. 1991-ben a kormány és az UNITA békét kötött. 1992-ben kivonták a kubai csapatokat, de miután az MPLA megnyerte az 1992-es választásokat az UNITA újra kezdte a fegyveres harcot. 1994-ben a szemben álló felek új békemegállapodást írtak alá, azonban a katonai összecsapások végleges beszüntetésére nem került sor.

[szerkesztés] Közigazgatás

Angola 5 legnagyobb városa:

  • Luanda – lakossága 2 819 000 fő
  • Huambo – lakossága 203 000 fő
  • Benguela – lakossága 155 000 fő
  • Lobito – lakossága 150 000 fő
  • Lubango – lakossága 105 000 fő

Angola 18 tartományból áll, amelyek a következők (a zárójelben a tartományi székhelyek olvashatók):

  • 1 Bengo (Caxito)
  • 2 Benguela (Benguela)
  • 3 Bié (Kuito)
  • 4 Cabinda (Cabinda)
  • 5 Cuando Cubango (Menongue)
  • 6 Cuanza Norte (N'Dalantando)
  • 7 Cuanza Sul (Sumbre)
  • 8 Cunene (Ondijiva)
  • 9 Huambo (Huambo)
  • 10 Huila (Lubango)
  • 11 Luanda (Luanda)
  • 12 Lunda Norte (Lucapa)
  • 13 Lunda Sul (Saurimo)
  • 14 Malanje (Malanje)
  • 15 Moxico (Luena)
  • 16 Namibe (Namibe)
  • 17 Uige (Uige)
  • 18 Zaire (M'Banza Kongo)
Tartományok Angola területén

[szerkesztés] Gazdaság

Az ország természeti erőforrásokban rendkívül gazdag.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdaság kávét, szizálkendert, gyapotot, pálmatermékeket és kukoricát termel.

Főbb területek:

A fennsík északi, partközeli része, ahol

  • robusta kávé
  • gyapot
  • kukorica és
  • búza termesztése folyik.

A fennsík déli füves pusztáin

  • szarvasmarhatartással foglalkoznak.

A parti síkság, ahol (öntözéses gazdálkodás)

  • gyapot és
  • nádcukor termesztése jellemző.

A Cabinda exklávé területén (esőerdő)

  • fakitermelés folyik.

A parton

  • halászattal foglalkoznak.

A mezőgazdaság hanyatlása miatt a bevételek egyre inkább a kőolajbányászatból származnak.

[szerkesztés] Ipar

Az ipar vezető ágai mindenekelőtt a mezőgazdaság termékeit dolgozzák fel:

  • malmok
  • sörfőzdék
  • cukorgyárak
  • konzervgyárak
  • hallisztgyár
  • pamutipari üzemek
  • celulóz- és papírgyár (eukaliptuszt dolgozzák fel)
  • cementmű
  • téglagyár

Ásványkincsei: kőolaj, gyémánt, mangán-, réz-,arany-, ezüst-, vasérc.

Főbb területek:

Az északi tengerparton és a Cabinda Exklávé területén találhatók a fő bányászati területek.

Luanda és Lobito finomítóiban dolgozzák fel a nyersolajat.

A zairei határnál, a Casai (Kasai)-folyó mentén gyémántot bányásznak.

[szerkesztés] Népesség

A lakosság túlnyomórészt bantu népekből (120 törzs, főleg ovimbundu, kimbundu, kongó stb.) áll, egyes helyeken – főleg a Namíb-sivatag peremén – busman törzsek is élnek. A népek a következőképpen helyezkednek el az ország területén:

  • középső partszakasz – ovimbunduk
  • Luanda környékén – kimbunduk
  • északon – kongók
  • belső országrész – csokve
  • Namíb-sivatag peremén – hererók és kis khoiszanok (busman)

Főleg a 60–70-es években kibontakozott portugál ellenesség, majd a polgárháborúk miatt sok portugál hagyta el az országot. Ma kb. 100 000 portugál él főleg Luandában és a tengerpart mentén elhelyezkedő városokban. Ezenkívül 30 000 nem angolai állampolgárságú portugál él az országban. A portugál nyelvet viszont a lakosság 60%-a használja.

[szerkesztés] Érdekességek

A Casai (Kasai)-folyó folyását és a Luanda-küszöb vidékét Magyar László – a szombathelyi születésű – felfedező utazó, Afrika kutató tárta fel az 1850-es években. A mai Angola területén, a Bihé Királyságban telepedett le, ahol feleségül vette az uralkodó egyik lányát.

[szerkesztés] Források

  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963–463006–5
  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963–951664–3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

AlgériaAngolaBeninBissau-GuineaBotswanaBurkina FasoBurundiComore-szigetekCsádDél-afrikai KöztársaságDzsibutiEgyenlítői-GuineaEgyiptomElefántcsontpartEritreaEtiópiaGabonGambiaGhánaGuineaKamerunKenyaKongói KöztársaságKongói Demokratikus KöztársaságKözép-afrikai KöztársaságLesothoLibériaLíbiaMadagaszkárMalawiMaliMauritániaMauritiusMozambikNamíbiaNigerNigériaNyugat-SzaharaRuandaSão Tomé és PríncipeSeychelle-szigetekSierra LeoneSzenegálSzomáliaSzudánSzváziföldTanzániaTogoTunéziaUgandaZambiaZimbabweZöld-foki Köztársaság