Apollo–11

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Apollo-11
Küldetés jelvény
Küldetés adatok
Hívójelzés:
  • parancsnoki modul
  • holdkomp

  • Columbia
  • Eagle
Indítás: 1969. július 16.
13:32:00 UTC
Indítási hely: Kennedy Űrközpont, 39-A
Holdraszállás: 1969. július 20.
20:17:40 UTC
Holdraszállás helye: Nyugalom tengere
0°40'26.69"É, 23°28'22.69"K
Holdon töltött idő: 21 óra 36 perc 20 mp
Holdséták időtartama: 2 óra 31 perc 40 mp
Holdkőzetek: 21.55 kg
Hold körüli keringések: 30
Leszállás: 1969. július 24.
16:50:35 UTC
Leszállási hely: 13°19'É, 169°9'Ny
Időtartam: 8 nap 3 óra 19 perc
Küldetés paraméterek
Tömeg:
  • Űrhajó
  • Holdkomp

  • 30 320 kg
  • 16 448 kg
Pályamagasság:
  • Föld körül
  • Hold körül

  • 190.6 / 192.1 km
  • 113.4 / 312.1 km
Pályahajlás
  • Föld körül
  • Hold körül

  • 32.521°
  • 1.2°
Periódus
  • Föld körül
  • Hold körül

  • 88.18 perc
  • 2.15 óra
Személyzet

Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Személyzet

(2) Sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.

[szerkesztés] Parancsnoki egység és holdkomp dokkolása

[szerkesztés] Holdséta

  • Armstrong – EVA
    • Kiszállás: 02:51:16 UTC
    • Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
  • Aldrin – EVA
    • Kiszállás: 03:11:57 UTC
    • Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC
  • Beszállás: 05:11:13 UTC
    • Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc


[szerkesztés] Küldetés

Az Apollo–11 fellövése.
Az Apollo–11 fellövése.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai Neil Armstrong (parancsnok) Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére (európai, ázsiai és afrikai idő szerint csak július 21-én.) A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle leválása után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”.

„Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong.

[szerkesztés] A holdmunka

Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)
Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)

6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott volna el Armstrong híres mondata:

„Egyetlen kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”

Armstrong izgatottságában az alábbi mondatot mondta: „Egy kis lépés embernek”.

A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzetet gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:

„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

A fényképezkedés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkoztak Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták egyszercsak az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New York-ban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

[szerkesztés] További célok

A NASA további 9 holdutazást tervezett, az újabb célok: állandó bázis a Holdon és a Mars meghódítása voltak. Az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így ezek a tervek nem valósulhattak meg. A Saturn-5 hordozórakéták és a holdkompok egy részét a mai napig nem használták fel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak


Apollo-program
Apollo jelvény
Előző küldetés: Apollo–10 Következő küldetés: Apollo–12