Jogrendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jogrendszer egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere. A jogrendszer a társadalmi struktúra része, a gazdasági rendszerhez, a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Főbb jogrendszerek
[szerkesztés] Kontinentális jogrendszer
A kontinentális jogrendszer elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak. Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben.
[szerkesztés] Angolszász jogrendszer
Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Nemzetközösség tagjainak jogrendszerére az ún. esetjog (precedensek) túlsúlya jellemző, ma már nem az írott joggal szemben, de a kontinentális jogrendszernél jelentősebb mértékben.
[szerkesztés] A szocialista jogrendszer
A korábbi szovjet tagköztársaságokban, a volt szocialista kelet-európai országokban használták, míg Kínában, Kubában, Észak-Koreában és Vietnamban ma is ilyen jellegű jogrendszer a jellemző. A korábbi ún. népi demokratikus vagy szocialista országok jogára a pártállam túlsúlya volt a jellemző, a hatalmi ágak egyensúlyának tagadásával és az állampárt közjogi elismerésével. Az 1980-as évek végétől a volt szocialista országok jogrendszere közeledett a kontinentális jogrendszerekhez a jogharmonizáció révén, így 2004. május 1-jétől lehetővé vált több ilyen állam csatlakozása az Európai Unióhoz.
[szerkesztés] Vallási alapú jogrendszerek
-
- Az Iszlám jogrendszer a Koránból, Allah akaratából vezeti le a törvényeket (sari'a). Ilyen pl. Irán és Szaúd-Arábia jogrendszere.
- A kánonjog az egyháznak a római jogra épülő belső joga, amelynek világi alkalmazása ma már a keresztény országokra sem jellemző.
- A halacha jogrendszer az ortodox zsidóság joga. Alapvető összefoglalása Joszef Káró munkája, a Sulchán Áruch (magyarul: Terített Asztal).


Based on work by