Jelling viking emlékei

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Jelling viking emlékei

Kékfogú Harald rúnaköve
Adatok
Ország Dánia
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1994

Jelling viking emlékei az összefoglaló neve két sírhalomnak, két rúnakőnek és egy templomnak, melyek Dániában, a közép-jyllandi Jelling településen állnak. Ez Dánia egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye; 1994 óta a Világörökség része.

Jelling a pogányságról a kereszténységre történő áttérés szimbolikus helye. Itt volt az első királyi székhely; Gorm király itt rakta le a dán állam alapjait, melyeket fia, I. (Kékfogú) Harald épített tovább. A rúnaköveket Gorm és Harald állíttatta, az egyik sírhalom egyes feltételezések szerint Gorm sírja, míg a templom elődjét Harald építtette. A ma látható, 11. századi templom a két hatalmas sírhalom között áll, előtte pedig a két rúnakő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A templom

A templom és a rúnakövek
A templom és a rúnakövek

A régészeti leletek tanúsága szerint Jelling területe már a bronzkor óta kultikus helynek számított. A mai templom kórusa alatt három korábbi faépület maradványait tárták fel: egy kereszténység előtti időből származó kultikus helyét és két templomét. Az első fatemplomot Harald építtette – ez az épület nagyobb volt, mint a mai templom. Ezzel egyidejűleg a templom padlója alatt egy sírhelyet is kialakítottak.

Az első fatemplom valószínűleg leégett, akárcsak kisebb utódja. A mai kőépület 1100 körülről származik, és szintén kisebb az eredeti épületnél – ezt az magyarázhatja, hogy a királyi udvar időközben átkerült Roskildébe, így Jelling jelentősége csökkent. Az épületben 12. századi festmények nyomait is feltárták. A tornyot a 15. században építették hozzá. 1679-ben egy része leégett, ezt újjáépítették, és hozzá is toldottak az épülethez.

A templom alatti sírbolt 1978-as feltárásakor egy férfi maradványaira bukkantak a régészek, akit feltételezhetően nem ide temettek először. Valószínűleg Dánia első királyának, Gormnak a maradványait találták meg, akit eredetileg az északi halomsírba temettek, azonban mikor fia 965 körül felvette a kereszténységet és megépíttette a templomot, apját a templomban újratemettette, ezzel is bizonyítva az új vallás iránti elkötelezettségét.[1]

[szerkesztés] A sírhalmok

Az északi halom
Az északi halom
A déli halom
A déli halom

A templomtól északra és délre egy-egy sírhalom áll, bár utóbbi esetén az elnevezés kétségbe vonható, mivel a régészeti feltárások során kiderült, hogy nem szolgált temetkezési célokat.

[szerkesztés] Az északi halom

Az északi sírhalom 8,5 méteres magasságával és 65 méteres szélességével Dánia legnagyobb halomsírja. Egyes feltételezések szerint két embert temettek ide, amire a sírkamra beosztásából következtettek, de ezt nem tudták hitelt érdemlően bebizonyítani. Ha igaz az elmélet, mely szerint Gorm királyt fia temettette újra, valószínűleg egyedül őt temették ide, hiszen felesége, Thyra jóval korábban meghalt, és maradványait nem is találták meg a templom alatt. A sírkamra egyik gerendája a vizsgálatok szerint 958959 telén kivágott fából származik, ami egybeesik Gorm temetésének időpontjával.

A halom tetején sokáig egy tavacska volt, ami 1820-ban kiszáradt. Ekkor Jelling lakói elkezdtek leásni a helyén, hogy megtalálják a forrást – így találtak rá a sírkamrára, amely azonban üres volt. Összesen egy ezüstpoharat és néhány kisebb tárgyat találtak, a kamra falát alkotó tölgygerendákon pedig rongálás nyomai voltak felfedezhetőek, ami arra utal, hogy a temetést követően a sírt felbontották.

Kézenfekvő magyarázat volna a sírrablás, azonban ennek ellentmond, hogy emberi maradványokat sem találtak, az pedig nem valószínű, hogy a sírrablók a holttestet is magukkal vitték volna. A templomnál végzett 1978-as feltárások azonban egy másik lehetőséget is felvetettek, ugyanis a templom alatt talált sírban valószínűleg Gorm maradványaira bukkantak. Az elmélet szerint a megkeresztelkedett Harald apját keresztény módon újratemettette.

[szerkesztés] A déli halom

A déli halom néhány évvel később épült az északinál, azonban funkcióját máig nem sikerült megfejteni. Többszöri ásatások során sem bukkantak temetkezés nyomaira, csak egy 1150 körüli feltételezett őrhely maradványai kerültek elő. Lehetséges, hogy a halmot valakinek az emlékére emelték.[2]

[szerkesztés] A rúnakövek

A templom előtt két rúnakő áll, melyek a 10. századból származnak. A kövek az ősi skandináv mitológia és a kereszténység közötti átmenetet mutatják, és Dánia államiságának létrejöttét is jelképezik. Ezek a kövek számítanak Dánia első írásos emlékeinek.

Gorm rúnaköve
Gorm rúnaköve

[szerkesztés] Gorm rúnaköve

A régebbi követ Gorm dán király állíttatta felesége, Thyra emlékére. Gorm volt az első király, aki egész Dánia fölött uralkodott. A jelenlegi királynő, II. Margit is az ő leszármazottja, így a dán uralkodócsalád Európa legősibb ma is uralkodó dinasztiája[3].

A kövön rúnaírással a következő szöveg olvasható: „Gorm király állíttatta ezt az emlékkövet felesége, Thyra, Dánia büszkesége emlékére”.

[szerkesztés] Kékfogú Harald rúnaköve

A második (és nagyobb, 2,4 m magas) követ Gorm fia, Harald állíttatta szülei emlékére. A kő felirata egyúttal felidézi a dánok keresztény hitre térését és Norvégia meghódítását is – amelyet egyébként még a király életében elvesztettek a dánok. Három oldalát a rúnaíráson kívül képekkel is díszítették.

A kövön álló felirat a következő: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.

Ezen a kövön szemléletesen jelenik meg a pogányságról a kereszténységre áttérés: egyik oldalán ugyanis Észak-Európa legkorábbi Krisztus-ábrázolása látható, míg a másikon egy oroszlán köré tekeredő kígyó. A kőnek két másolata is létezik, az egyik a Dán Nemzeti Múzeumban, az 1955-ben készült másik pedig a londoni Regent’s Parkban álló dán templomban található. Az eredetivel ellentétben ezeket színesre festették.

[szerkesztés] Források

  1. ^ The Church in Jelling – vikingworld.com (letöltve: 2006.12.17.)
  2. ^ The Jelling Mounds – vikingworld.dk (letöltve: 2006.12.13.)
  3. ^ The History of the Danish Monarchy

[szerkesztés] Irodalom

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei – Észak- és Közép-Európa. Az UNESCO világöröksége sorozat 2., [Pécs], Alexandra, [1997], ISBN 963-367-272-4

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Jelling viking emlékei témájú médiaállományokat.


  Dánia világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Ilulissat jégfjord

dán
kulturális: A roskildei székesegyház | Kronborg-kastély | Jelling viking emlékei