Gyárváros (Győr)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gyárváros és az Ipari Park Győr városrészei.
[szerkesztés] Gyárváros
Belvárostól keletre és délkeletre, a Budapest-Bécs vasútvonal két oldalán a XIX. század végétől jelentős ipari üzemek létesültek. A Szeszgyár és Finomító, nyugatra a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár gyártelepe épült fel. 1905-ben az akkori Gráb-gyár – ma Graboplast Rt – együttese létesült. Az itt működő üzemeket az első és második világháború közötti időszakban újabbak követték. A terület kiépülése az 1950-es években tovább folytatódott. 1990 után több gyárépület új rendeltetést kapott. A Győri Textilgyár egykori hatalmas gyártócsarnokában alakítottak ki eladó teret. Napjainkban a terület kereskedelmi jellege egyre erősödik. Az ipartelepektől keletre 1904 és 1914 között két ütemben lakónegyed épült. A gyárvárosi munkáskolónia a századforduló szecessziós építészetének kiemelkedő városépítészeti alkotása.
A Mátyás téren épült fel 1928-1929-ben Jézus Szentséges Szívének szentelt plébániatemplom, a modern magyar templomépítészet első remekműve. A hagyományos munkás lakótelep országos hírű városépítészeti-építészeti alkotás. Hazánkban elsők között itt sikerült megvalósítani a nem központi, „helyi” tanácsi (önkormányzati) városképi védelmet. A rendeletnek köszönhető, hogy a városrész nem kívánatos átalakulása lelassult, a történeti épületek helyreállításának és az új épületek megformálásának építészeti színvonala emelkedett. Gyárvárostól észak-keletre terül el Kiskút, a város hagyományos kiránduló helye. Az erdős, ligetes területet keleten az Iparcsatorna határolja. Területének nagyobb részét lakóházakkal építették be, de a Kiskút ligetben kapott helyet a 30 000 nézőt befogadó Győri ETO Stadion – utóbbi az 1970-es évek megújuló hazai építészetének kiemelkedő alkotása, mely ugyancsak fokozott védelmet igényel. A hajdani győri repülőtér területén a második világháború idején a Messerschmitt repülőgépgyár harci gépeit próbálták ki, majd a belföldi légi közlekedés megszüntetésig itt működött Győr polgári repülőtere. Az 1960-as évektől jelentős ipari üzemek épültek fel az egykori repülőtér területén. Ma többek között itt találjuk a Rába ipari létesítményeit, korszerű üzemcsarnokait és öntödéjét. A Rába telephelyétől északra az Audi Hungária Kft gyártelepe gyors ütemben bővül. Az Iparcsatornától túl, a Bécs-Budapest vasútvonal mentén, Hecsepuszta területén is jelentős ipari üzemek – Oxigéngyár, Arvit Hűtőipari RT, Euroíz, Ereco – sorakoznak.
A város ipartelepeinek nagy része a város északkeleti szélére települt. Ez a választás nagyon ésszerű volt, mert az uralkodó széljárás az év nagyobb részében északnyugati, így a széljárás a gyárak szennyét, illetve bűzét nem viszi a lakótelepek vagy a belváros felé. A hagyományos gyárvárost a Mosoni Duna partjai, a Fehérvári útról kikanyarodó Kandó Kálmán utca, vagyis a Budapest–Bécs vasútvonal határolja. Kelet felől egészen a győrszentiváni mezőgazdasági művelésű földekig tart, míg nyugaton a Fehérvári út határolja.
Korábban a Széchenyi hídról balra a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Vasúti járműtelephelye állt. Ma már a kiköltözött telephely helyén, az Árkád üzlet-központ és ”Városrét” épülő látványát és az ezzel kapcsolatos látszólagos zűrzavart érzékelhetjük.
Gyárváros nagyobb, lakott részét (pl. a Munkás utcában), lényegében a Rába gyári tisztviselőknek, szakmunkásoknak, az I. világháború idején épített polgárlakásai képezik. 1896-ban létesülő Magyar Vagon és Gépgyár Rt. győri gyárának beindulása majd fokozott bővítése nagyobb elhatározásra kényszerítették a város és a gyárak vezetőit a munkás kislakások építése terén. Győr VI. kerülete 1902 és 1918 között épült fel az északon a Mosoni-Duna, nyugaton a Vas Gereben utca és a Fehérvári út, délen a MÁV Budapest-Bécs főútvonala, keleten pedig az Iparcsatorna határolt terület, teljes kiépülése még napjainkban is folyik. Ez a terület a város keleti oldalát övező nagy mocsaras terület volt mely csak a Duna töltés emelése óta vált lassanként szárazzá. Ennek ellenére a régészek avar és árpádházi község létezését az ún. „Névtelen” község létét bizonyították, különböző leletanyagokkal. A telep központjában található a Mátyás tér, ahol a két világháború között, Magyarország elsők közötti épített modern templomát találhatjuk. A II. Világháború folyamán a kazettás famennyezetet gyújtóbombák égették le. Az újjáépítésnél a kazetták helyett vasbeton födémet alkalmaztak.
Régebben a Mártírok útja (a Szent István út folytatása) vezette le a Győrön átvezető M1-es főút nemzetközi forgalmát, a várost délről elkerülő félgyűrű megépítéséig. A Rába gyár telephelyeinek folytatásában található, most felújítás alatt álló, 30. 000 férőhelyes sportstadion. Korábban a gyár tulajdonában állt. A városi önkormányzat átvette és üzemelteti. Az Iparcsatornán túli részen találhatók a Rába gyár csarnokai. A rendszerváltást követően sok külföldi, valamint a meglévő hazai vállalatokra alapozva, hazai vállalkozók, – egyértelműen a meghatá-rozó nyugati export orientációra irányulva – vetették meg a lábukat a városban. Főleg a meg lévő iparágakhoz kapcsolódva. (Audi, Amoco, Skiny, Wolf) Az Audi, a Rába gyár 100 000 m2-re tervezett és részlegesen megépített csarnokát felhasználva fejlesztette ki gyártelepét. Győr ipartelepein naponta több műszakban több, mint 100 000 ember dolgozik.
[szerkesztés] Ipari park
A többi, illetőleg a kisebb vállalkozások, a város által létesített, előközművesített, Ipari park-ban kaptak helyet. Ez volt az ország első és máig legnagyobb iparilag centralizált telepe. Az ipari park Gyárvárostól keleti irányban található. A földek korábban mezőgazdasági művelés alól lettek kivonva. A dolgozókat bérelt és városi autóbuszok viszik a város központjaiba illetőleg lakóhelyeikre. II. János Pál pápa győri látogatásakor 1996. szeptember 7-én a park területén celebrált misét kb. 300 000 ember előtt. Mára már az ipari park telítődött.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
http://www.gyarvaros.hu/index.php?mn=hu,helytorteneti_sorozat,kialakulas



Based on work by