Avellino

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Avellino
Avellino címere
Avellino város címere
Ország Olaszország Olaszország
Régió Campania
Megye Avellino (AV)
Polgármester Giuseppe Galasso
Tengerszint feletti
magasság
348 m
Terület 30 km²
Népesség
  Teljes
(2004. december 31.)
56 993
  Népsűrűség 1 752 fő/km²
Időzóna CET, UTC+1
Koordináták é. sz. 41°04′ k. h. 14°20′
Körzetszám 0825
Irányítószám 83100
Weboldal: www.comune.avellino.it
Katedrális
Katedrális

Avellino Campania azonos nevű megyéjének központja. Nápolytól északkeletre fekszik, síkvidéken, hegyek által közrefogva, a Salernói és Beneventói utak találkozásánál. A hasonló nevű egyházkerület központja.

[szerkesztés] Történelem

A római hódítások előtt az ősi Abellinum a szamnita hirpinik központja volt.

A város a VI. században tért át a keresztény hitre és püspöki székhely lett. A gót és vandál inváziók után Avellino lombard központ lett, kastéllyal a Terra dombon. A középkorban először a Benventói Hercegség majd a Salernói Hercegség része lett.

1100-ban, a normannok dél-olaszországi uralkodása idején Riccardo dell'Aquila birtoka lett. Később, I. Anjou Károly jóvoltából a birtokot a Montfort család szerezte meg, őket a Del Balzo majd Filangeri család váltotta.

A birtok feletti jogokat 1581-ben megvásárolta Don Marino I Caracciolo, Atripalda hercege, gazdag nápolyi patrícius család sarja, aki először használta az Avellino Hercege címet (1589). Avellino így a Caracciolo család székhelye lett. Don Marino fia, illetve unokája a Nápolyi Királyság főkancellárai voltak, illetve az Aranygyapjú Rendjének lovagjai. Az unoka, Don Marino II (1587–1630) Giambattista Basile, a Pentamerone írójának támogatója volt.


1820-ban Avellino az Olaszország egyesítéséért küzdő felkelők központja volt. Az egyesítés ennek ellenére nem járt haszonnal a város számára, ugyanis Nápoly-Benevento-Foggia vasút elkerülte, és a tengertől is távol helyezkedett el.

1943-ban a várost szövetséges repülők bombázták, hogy elvágják a német harckocsik visszavonulási útvonalát a Ferriera hídon keresztül.

Avellinót történelme során gyakran érték földrengések: legutóbb 1980. november 23-án és 1981. február 14-én.

[szerkesztés] Főbb látnivalói

  • Az ősi Abellinum romjai megtekinthetők Atripalda mellett, 4 km-re keletre a mai Avellinotól.
  • A román katedrális és kripta, amely egy gazdag és híres római villa helyén épült, és amely a Vezúv 346-ban történt kitörése után néptelenedett el.
  • A Piazza Castellón még láthatók a lombard kastély maradványai.

[szerkesztés] Külső hivatkozások