Agyhártyagyulladás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az agyhártyagyulladásnak (meningitis) nevezett betegség valójában egy baktériumfertőzés, amelynél csupán az esetek fele jár gennyes agyhártyagyulladással. Az ilyen módon megbetegedők helyzete a legjobb, mivel sokkal jobbak a túlélési esélyeik, mint azoknak, akik a jóval nehezebben gyógyítható szeptikus formát (itt csak a bőrvérzések láthatóak, idegrendszeri tünetek nincsenek) kapják meg. Bár a baktérium cseppfertőzéssel terjed, korántsem olyan nagyon fertőző, mint például az influenza. Csak igen szoros kontaktussal, például nyálcserével, vagy szoros együttlét, együtt alvás során terjed.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szerocsoportjai
A meningococcusbaktérium három szerocsoportját ismeri az orvostudomány, ám ezek közül csak néhány képes járványos előfordulásra. Hazánkban a C típus okozta megbetegedések a leggyakoribbak. Ez ellen a fertőzés ellen már létezik és itthon is kapható védőoltás, ahogyan az A szerotípus ellen is lehet védekezni. Csak a nem járványos formában előforduló B ellen nincs a világon sehol védőoltás. A prevenció jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A védőoltások megelőzhetik a betegség kialakulását. Egyik vakcina sem tartalmaz élő kórokozót, tehát beadásuk után csupán enyhe oltási reakcióra lehet számítani. A megelőzés azért is fontos, mert a betegség kialakulása után sajnos gyakran az intenzív terápia sem hatásos
[szerkesztés] Áldozatai
A csecsemők és kisgyerekek gyakrabban esnek áldozatul ennek a kórnak. Ennek oka egészen hétköznapi. Immunrendszerük különbözik a felnőttekétől. Általában az ő eseteikre jellemző, hogy a betegség hatására néhány óra alatt kialakul a súlyos állapot, amelyből néha a leghatékonyabb kezelés ellenére sincs visszaút. Most már Magyarországon is kapható az a konjugált meningococcus-vakcina, amit két éven aluli babák is kaphatnak.
[szerkesztés] Tünetek
- Magas láz
- Fejfájás
- Merev nyak
- Fényiszony
- Hányinger és hányás
- Egész testre kiterjedő fájdalmak
- Kiütések
- Apró bőrvérzés
- Zavartság
[szerkesztés] Tanácsok
- A betegségre jellemző petechiákat (bőrvérzéseket) könnyen meg lehet különböztetni a kiütésektől. Egyszerűen egy üvegpohárral kell a bőrt leszorítani, s míg így a kiütések eltűnnek, addig a petechiák láthatóak maradnak.
- A betegség legenyhébb gyanújával is azonnal orvoshoz kell fordulni, mivel a betegség hatásos kezelése csak megfelelő és gyors ellátás keretében lehetséges. Azonban így sem mindig sikerül megmenteni a fertőzött beteget. (A kezelés antibiotikumok segítségével próbálja megakadályozni a baktériumok elszaporodását, a beteg állapotának súlyosbodását.)
[szerkesztés] A "járványról"
A fertőzés terjedése korántsem olyan gyors, mint az influenzáé (abban hasonlít erre a betegségre, hogy gyakoribbak a megbetegedések a hideg időszakokban). Míg néhány éve átlagosan 20-40 ilyen típusú megbetegedést regisztráltak Magyarországon, addig 1999-ben 107 megbetegedés volt. Ez bár komoly növekedés, a 10 milliós Magyarországon nem jelent mindenki számára életveszélyt.
Köszönettel Dr. Mészner Zsófiának
[szerkesztés] A gennyes középfülgyulladás
- Az agyhártyagyulladás néhány ritkább, ugyanakkor fertőző betegséggel is szövődhet.
Ez a gyermekkorban gyakori betegség általában felső légúti fertőzésekhez, náthához, influenzához társul, és bizonyos évszakokban (ősz vége, tavasz eleje) és bizonyos korcsoportokban (2-5 év) az egyik leggyakoribb kór, amely jól gyógyítható. Középfülgyulladásnál a fertőzés legtöbbször az orrgaratból (a garatnak a szájpad mögött és fölött elhelyezkedő részéből) a fülkürtön át oldalfelé a középfülbe terjed. Ott gyűlik össze az a genny, amely a dobhártyát kifelé, a hallójárat irányába domborítja. A középfület felfelé az agyhártyáktól csak egy vékony, alig 0,1-0,2 mm vastagságú csontlemezke választja el. Ezért érthető, hogy - szerencsére ritkán - e vékony csontlemezen áthaladó apró visszéren vagy nyirokéren át a fertőzés az agyhártyákra is átterjedhet. A kórokozók behatolásának van egy másik útja is: a gyulladásos folyamat közelében, a kemény agyhártyán kívül vagy az agy nagy visszeres öblei mentén kialakulhat körülírt tályog, ahonnan másodlagosan fertőződnek az agyhártyák. Végül előfordul az is - egyébként ez a leggyakoribb -, amikor a fertőzés egyidejűleg terjed az orrgaratból a középfülbe, ill. a véráram útján az agyhártyákra. Ilyenkor tulajdonképpen nem a középfülgyulladás komplikációjáról, hanem a felső légúti fertőzés két szövődményének egyidejű kialakulásáról van szó.
[szerkesztés] Savós Agyhártyagyulladás
[szerkesztés] Leírás
A központi idegrendszerben (agyban és agyhártyában) előforduló gyulladásos elváltozásokat meningoencephalitisnek nevezzük. Amikor dominálóan az agyhártyák gyulladásának tüneteit észleljük meningitis serosáról, ha pedig az agyvelőben van a gyulladás fő helye, encephalitis a diagnózis.
[szerkesztés] Felismerés
Minden élő agens hatására kialakulhat központi idegrendszeri gyulladás. Ezen kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, protozoonok, gombák, a vírusok, kórokozók szerepe a legjelentősebb. A gyulladásos rakció lehet gennyes, amikor a liquorban (agyvízben) gennysejtek jelennek meg, illetve szaporodnak fel, néha sűrű, zavaros liquort okozva. A gyulladásos agyvízben a baktériumok is kimutathatók, illetve az ellenük képződött ellenanyagok, ezért fontos, hogy a beteg mielőbb olyan helyre kerüljön, ahol gyors liquordiagnosztikára van lehetőség. Ugyanis a mai modern labortechnikával (gyorsteszt) fél órán belül már pozitív leletet kapunk. A serosus (savós) mentingitis esetén víztiszta az agyvíz, úgynevezett mononucleális (egymagvú) sejtek, lymphocyták szaporodnak fel, megnövekszik a liquor mennyisége is, ami agyűri nyomásfokozódást okoz. A serosus meningitisek egyik leggyakoribb lehetséges kórokozójaként a vírusok közül az enterovírusokat tartjuk számon, de a kullancsvírus, influenza, mumpsz, bárányhimlő, kanyaró, rubeóla vírusai is kiválthatnak savós agyhártyagyulladást. A kórokozók a vérárammal kerülnek az agyhártyákra, ha főképpen az agyhártyákat érinti a gyulladás, viszonylag enyhe betegségtünetek jönnek létre, rövid ideig tartanak, görcsök, eszméletzavar nem alakul ki, néha annyira enyhék a tünetek, hogy csak más okból végzett gerinccsapolásnál derül ki a betegség.
[szerkesztés] Tünetek
Körülbelül 4-6 napos lappangási idő után általános tünet a fejfájás, láz, hányás, rossz közérzet, majd gyakran két hullámban jelentkező láz esetén, néhány nap múlva, a második lázhullámban jelennek meg az úgynevezett meningeális jelek, tarkókötöttség, fokozódó fejfájás, kóros reflexek, tudatzavar.
Enyhe gyulladásnál 4-5 nap alatt gyógyulás következik be. A kezelésnél is figyelembe kell venni a betegség enyhe lefolyását, ezért csak tüneti kezelést alkalmazunk, lázcsillapítást, folyadék-, elektrolitpótlást, agynyomáscsökkentőket. Viszont ha olyan kórokozóról van szó, ahol rendelkezésünkre áll a kórokozóra ható antimikróbás szer, akkor feltétlenül adni kell, mint a Lyme-kórnál, herpes infectiónál stb.
[szerkesztés] Járványhelyzet Romániában
A meningitis serosa előfordulhat sporadikusan, egy-egy megbetegedéssel ölthet azonban járványos méreteket is. Jelenleg járványosan zajló savós agyhártyagyulladás van Romániában. Ez év júniusa óta halmozódik a megbetegedések száma, központja az ország moldovai területe, de már az egész ország területéről jeleznek betegeket. Több mint ötezer esetről tudósítottak a hivatalos szervek. A betegek döntő többsége 6-16 év között van. Ezen járvány kórokozói is úgynevezett enterovírusok, több fajtájukat sikerült kimutatni a betegek vizsgálati anyagából, székletükből. A vírusok szájon át kerülnek a szervezetbe, a vékonybélben szaporodnak, igen változatos kórképeket is létrehozhatnak, többek között a savós agyhártyagyulladást. Lehet a fertőzöttek között sok tünetmentes vírushordozó, akik a székletükkel ürítik a vírust. Ezen vírusürítők játsszák a főszerepet a járvány terjesztésében, általuk nagy távolságokra juthat el a kórokozó. Jelen romániai járványnál is ez a helyzet, ugyanis közös terjesztőtényezőt, mint fertőzött víz vagy élelmiszer, ez ideig nem találtak.
[szerkesztés] Megelőzés, Tundivalók
A betegség megelőzésére, a járvány megfékezésére a legjelentősebb a higiénés szempontok betartása. Legfontosabb a gyakori, hatékony kézmosás, megfelelő minőségű víz és élelmiszer fogyasztása, fürdésnél vigyázni kell, nehogy a szájba kerülő vizet lenyeljük. Tudni kell, hogy a vírusürítés egy hónapig is eltarthat, immungyenge embereknél pedig hónapokon keresztül. Hazánkban ez ideig nem észlelték a serosus meningitisek megszaporodását.
Évente 200 körül van a bejelentett betegek száma, ugyanis a betegség ki- és bejelentése is kötelező. A betegeket el kell különíteni és kezelésük fertőzőosztályon kell hogy történjen a heveny tünetek lezajlásáig. A beteg váladékait és a bevitt fertőző tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell. Minden járvány kapcsán megnő az érdeklődés és egyúttal a félelem is az aktuálisan szereplő fertőző betegség iránt. Így van ez napjainkban is a Romániában zajló járvánnyal kapcsolatban. Hiszen a turizmus, a határok szabad átjárhatósága, a távolságok gyors megtétele mind-mind kedves egy járvány szétterjedésének.
Hazánk járványügyi helyzete jó, és ha a Romániába utazók lelkiismeretesen betartják a higiénés szabályokat, nem fenyegeti őket komoly fertőzésveszély. Informálódni kell azonban a járványügyi szakemberektől az úti cél helyén, vagy utazásunk során nyilvánosságra került fertőzésekről, hogy hatékonyabb legyen védekezésünk.


Based on work by 7alvó Wikipédia felhasználó(k).