Barátposzáta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Barátposzáta
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Óvilágiposzáta-félék (Sylviidae)
Nem: Sylvia
Faj: S. atricapilla
Tudományos név
Sylvia atricapilla
Linnaeus, 1758
A Wikifajok tartalmaz
Barátposzáta témájú rendszertani információt.

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilágiposzáta-félék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.

[szerkesztés] Alfajai

  • Sylvia atricapilla atlantis
  • Sylvia atricapilla atricapilla
  • Sylvia atricapilla dammholzi
  • Sylvia atricapilla gularis
  • Sylvia atricapilla heineken
  • Sylvia atricapilla koenigi
  • Sylvia atricapilla pauluccii
  • Sylvia atricapilla riphaea

[szerkesztés] Megjelenés

A tojó
A tojó

Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete,a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

[szerkesztés] Életmód

Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló.

[szerkesztés] Szaporodás

Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

[szerkesztés] Védelem

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

[szerkesztés] Forrás