Geomorfológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, pl. geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.

[szerkesztés] A földkéreg domborzata

A Föld belső ereje, a gravitáció, a föld belső hője hozza létre a domborzati tektonikus mozgások segítségével.

[szerkesztés] Mozgások

Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:

  • epirogén mozgások
  • orogén mozgások


[szerkesztés] Orogén mozgások

(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)

A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemlkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.

Alapvető formák

  • boltozat (geoantiklináris)
  • horpadás (geoszinklináris)

A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.

A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.