Fekete gólya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Fekete gólya
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországon
fokozottan védett!
Eszmei értéke: 500 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nem: Ciconia
Faj: C. nigra
Tudományos név
Ciconia nigra
Linnaeus, 1758
A fekete gólya költési és telelési területe
A fekete gólya költési és telelési területe
A Wikifajok tartalmaz
Fekete gólya témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Fekete gólya témájú médiaállományokat.

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó gázlómadár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul.

[szerkesztés] Megjelenés

Mérete 90-100 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-155 centiméter, tömege 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.

[szerkesztés] Életmód

Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság, az ember jelenlétét nem szereti. Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat.

Sekély vízben kutat élelem után, előszeretettel vadászik kisebb gerincesekre, vízirovarokra. Olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik gémekkel, fehér gólyákkal egy csapatban.

Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel ki, majd április elejére érkezik vissza Európába.

[szerkesztés] Szaporodás

Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket. A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30-35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. Később már felváltva hordják a táplálékot. A fiókák július közepén hagyják el a fészket, és megtanulnak önállóan táplálkozni.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Magyarországon kis állománya él, költ a Hanságban, a Vendvidéken és a Szigetközben, a folyókat kísérő erdőkben.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források