Bernáth Aurél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Rippl-Rónai Ödön tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt.1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham kör vezetője volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki Művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, róla elnevezett galériát nyítottak.[1]

[szerkesztés] Kiállítások

[szerkesztés] Köztéri művei

  • A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult)
  • Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai Hőerőmű Kultúrháza)
  • Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet)
  • Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza)
  • Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház)
  • Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).


[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Írásai

  • Magyar Művészet című. folyóirat (19481949) szerkesztője
  • Írások a művészetről, 1947
  • A Múzsa körül, 1962
  • A Múzsa udvarában, 1967
  • Így éltünk Pannóniában, 1956
  • Utak Pannóniából, , 1960
  • Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971
  • A kisebb világok, 1974
  • Feljegyzések éjfél körül, 1976
  • Egy festő feljegyzései, 1978

[szerkesztés] Irodalom

  • Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923)
  • Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935)
  • Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959)
  • Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964)
  • Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972)
  • Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.)
  • Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  1. ^ http://www.muvhaz-marcali.hu/bernath/index.html

Életrajz

Festmények

Képek