Horvát Légierő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Horvát Légierő

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Első lépések

Az egykori Jugoszlávia széthullása után 1992-ben kezdett el formálódni, szerveződni az önálló Horvát Légierő. A horvátok nehéz helyzetben voltak, mivel a harci repülőgépek a szerb hadsereg ellenőrzése alatt maradtak. Gond volt a légibázisokkal is, hiszen (bár azokat a szerb katonák elhagyták) minden felszerelést elvittek, vagy megsemmisítettek. Harci gépek hiányában a horvátok An-2-es és egyéb könnyű légcsavaros géppel hajtottak végre bombatámadásokat a szerb állások ellen sikerrel. Megkezdődött a pulai, spliti és plesói légibázisok rendbehozása, majd elkezdtek egy átfogó rádiólokációs, légvédelmi rendszer kiépítését. Ezt követően a horvátok megkeresték a Jugoszláv Néphadseregben lévő pilótáikat, akiket hazatérésre kérték fel. 1991. októberében az egyik pilóta MiG-21 R gépével Ausztriába, 3 társa pedig MiG-21 MF gépeikkel Splitbe és Plesoba szökött. Ebből a 4 gépből alakult meg a Horvát Légierő. Ennek a légierőnek 50%-át szerbek lőtték szét a földön. 1993-tól a légierejüket, nagy mértékben fejleszteni kezdték, és később MiG-21 bisz típussal és Mi-24 harci helikopterekkel szerelték fel.

[szerkesztés] A grúz Su-25-ösök rendelése, eltűnése

Horvátország 1993-ban megkezdte egy századnyi Su-25-ös csatarepülőgép beszerzését Grúzától, amelyek ha megérkeznek döntően befolyásolhatnák a szerbek elleni harcokat (1993-ban). A gépeket Grúziában, Tbilisziben gyártották le. Különféle források szólnak róla, hogy mi lett megrendelt gépekkel. Az egyik forrás szerint a gépek nem érkeztek meg Horvátoszágba a grúziában dúló polgárháborús viszonyok miatt, és a gépek azóta is ott állnak, konténerekbe csomagolva. Más források szerint a gépek megérkeztek Horvátországba, ám de a grúz események miatt az összeszerelést végző grúz szakemberek, berepülő pilóták már nem tudtak kiutazni és így a horvátok nem tudtak mit kezdeni új gépeikkel melyek darabokban voltak.

[szerkesztés] Az első típusváltások

A horvát tervek között szerepelt 1996-ban 2 harci repülő ezred felállítása, mely korszerű többfeladatú repülőgépekkel rendelkezik, valamint egy szállítórepülő ezredet is létre akartak hozni. Az elsődleges lehetséges típus itt is az amerikai F-16-os volt, de ennek beszerzését embargó súlytotta. Más megoldás nem lévén szóba jött a orosz MIG-29-es is.

[szerkesztés] A jövő

A Horvát Légierőt megcélozta ajánlatával a svéd Saab gyár, a Gripennel. Bár ez még a jövő elképzelése, de a Horvát Légierőben is, előfordulhat (úgy ahogy esetleg a balti államoknál is), hogy a jövőben 1 századnyi (12 db) Jas-39 Gripen fog szolgálatot teljesíteni.

[szerkesztés] Szervezete

A Horvát Légierő létszáma 3000 fő

[szerkesztés] Fegyverzete

Repülők, helikopterek:

  • vadászrepülő:
  • 2 század: 4 db MiG-21UM, 8 db MiG-21bis (24 db MiG-21-eséből csak ezt a 12-őt modernizálják román segítséggel)
  • 22 db Pilatus PC9
  • 1 szállító század: An-2, 2 db An-32, CL-145, Cl-215
  • 19 db Mi-8 szállítóhelikopter
  • 9 db Mi-24 harcihelikopter

[szerkesztés] Lásd még

Más nyelveken