Keresztelő Szent János Plébánia (Marosvásárhely)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Marosvásárhely főterén álló barokk stílusú templom.

[szerkesztés] Története

Keresztelő Szent János Plébánia
Keresztelő Szent János Plébánia

A Habsburg-család trónra kerülésével a Erdélyben a katolikus egyház megerősödött, mivel anyagilag is támogatták az egyházat és elsöbbséget adtak a többi egyházzal szemben. A katolikus egyház szükségesnek látta Székelyföld visszatérítését és igy Marosvásárhelyre jezsuita rendű szerzetesek küldtek. 1707-ben a szerzetesek a mai plébánia helyére egy kápolnát epítettek, ahol II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. A katolikusok száma megnőtt. Szükségesnek bizonyult egy nagyobb templom, aminek neki is kezdtek és 1764-re beis fejezték a mai plébánia építését.

A templom Scherzer Bálint jezsuita terve szerint, Hammer Konrád kolozsvári építész kivitelezésében készült el. A zártsorú egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozatokkal van lefedve. A dongaboltozaton levő festett képek tárgya Mária mennybemenetele és a Háromkirályok. Főhomlokzatát erőteljes főpárkány tagolja, efölé emelkedő két torony főpárkánya - az óra számlapjánál - részben íves, a torony homlokzatát két-két széles lizéna díszíti. A két nagy torony sisakja tipikusan barokk kiképzésű és a harmadik kis torony is hasonló formájú. A különböző nagyságú és formájú ablakok íves záródásúak. A főbejárat kőkiképzése és íves szemöldökpárkánya kihangsúlyozza a a homlokzat középső rizalitját, felette egyházi jelvény kőbe faragva.