Didaktika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A didaktika (görög didakszó = tanítok) a tanítás elméleteként kialakult pedagógiai tudomány.
A tanítás-tanulás pedagógusok és növendékek olyan, pedagógus által szervezett és irányított együttes tevékenysége, amely a nevelés céljának, valamint a növendékek fejlettségi szintjének megfelelően kiválasztott, majd tananyaggá szervezett művelődési tartalom feldolgozásával fejleszti a gyermekek, fiatalok egész személyiségét.
Az oktatáselmélet magában foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját; az oktatás céljának tartalmának, folyamatának, szervezeti formáinak, kereteinek, módszereinek, eszközeinek tudományos kifejezését. A didaktika a gyakorlat számára kritériumokat állít, az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetobb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s útmutatást nyújt a tanítás, tanulás értékeléséhez is. Az oktatáselméletek csoportosítása igen sokrétű, ebből itt egy kerül bemutatásra:
Megértéséhez tisztázni kell alapfogalmait, hiszen a tanulás-tanítás folyamata, az oktatás során a nevelő megszervezi az ismeretek, ismeretrendszerek feldolgozását, meghatározza a képzés feladatait : a kialakítandó készségeket, jártaságokat, képességeket.
- tanítás-oktatás: a tanulás irányítása, szabályozása.
- tanulás: elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, képességek kialakítása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, valamint a magatartás tanulása. (A tanulás-tanítás bipoláris feladat)
- ismeret: tények,, és a belőlük levont általánosítások egysége, a megismerési folyamat eredményeként kialakuló pszichikus képzodmény.
- képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, egyik embert a másiktól megkülönböztető sajátosság a pszichikum aktuális fejlettségi szintje, melyben integráltan jelentkeznek az egyén ismeretei, készségei, jártasságai, problémamegoldó gyakorlottsága
- jártasság: új feladatok, problémák megoldása az ismeretek alkotó alkalmazásával, maximálisan begyakorolt feladatmegoldás, ahol a törvények, szabályok felidézése szükséges
- készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, mely sok gyakorlás során alakul ki. Pszichológiailag dinamikus sztereotípia, és maximálisan begyakorolt műveletvégzés. (Pl.: írás, számolás)


Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).