Ikervár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Vas | ||||
| Kistérség | Sárvári | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 35,34 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 9756 | ||||
| Körzethívószám | 95 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Ikervár: község, (egykor mezőváros) Nyugat-Magyarországon Vas megyében
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Rába bal partján Sárvártól 5 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A Sárvár biztosítására a Rába két partján emelt erősségekről kapta a nevét.
[szerkesztés] Története
Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt erőkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9. – 11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Rózsadombon állt egykori várat feltárták, sáncainak csekély maradványai láthatók a község déli részével átellenben a Rába bal partján. A Fazekasdombon állt egykori vár dombját elhordták, maradványai nincsenek.
- A Batthyány-kastély 18. századi eredetű, 1847-ben Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban építették át. Előtte áll gr. Batthyány Lajos 1913-ban készült szobra.
- Római katolikus Szent György temploma a 15. században épült, a 18. század végén barokk stílusban átépítették.
- A Rábán 1896-ban épített vizierőmű ipartörténeti emlék.


Based on work by