Kapuvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6000° k. h. 17.0333°

Kapuvár

Kapuvár címere

Kapuvár címere

Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Kapuvári
Rang város


Terület 96,05 km²
Népesség
Irányítószám 9330
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.6000° k. h. 17.0333°
Település
Mo. térképén

Kapuvár város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a GyőrSopron közötti 85. számú fútvonalon fekszik, kb. félúton..

[szerkesztés] A város címere

A címer leírása Kapuvár Város Önkormányzatának rendelete szerint:

  • „Hullámos osztású csücskös talpú pajzs. A felső mező kék, a közepén ezüst várfal, ennek közepén kapu, félig felvont zuhanóráccsal.
  • A kaputól jobbra és balra függőlegesen elhelyezett három-három ablaknyílás. A várfal cseréppel fedett, felette cölöphelyen emelkedő, ezüst színű, cseréppel fedett kúpos torony.
  • A torony tetején kereszt.
  • A várfal mindkét oldalán ezüst rúdon kifelé lobogó vörös-ezüst-zöld lobogó van elhelyezve.
  • A kúpos torony és a zászlók között, mindkét oldalon ezüst színű hatágú csillag díszlik.
  • A vörös színű alsó mezőben ezüst színnel középen dob, dobverőkkel, jobbról kivont szablya, alatta pisztoly és három ágyúgolyó. Balról fokos, alatta ágyú." (Az 1991. évi, 2004-ben kiegészített rendelet 1. §-a).

[szerkesztés] Története

A városháza bejárata
A városháza bejárata
A Szt. Anna rk, templom
A Szt. Anna rk, templom
  • A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja.
  • 1558-ban a település mezővárossá vált.
  • 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.
  • Kapuvár mezővárost az 1871. évi törvénykezés újból községgé minősítette vissza.
  • 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központként működik.

[szerkesztés] Látnivalók

Pátzay Pál: A kenyérszegő
Pátzay Pál: A kenyérszegő

Szobrok:

[szerkesztés] Híres emberek

  • Ábrahám Attila (1967. április 29.) olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető.
  • Bodor Ödön (1882. január 24.) olimpiai bronzérmes atléta, labdarúgó
  • Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) régész, antropológus. Nevét a magyar és nemzetközi régészek is elismeréssel emlegetik. Az ősrégészet, azon belül is a paleolitikum neves képviselője, részt vett a vértesszőlősi ásatásokon, és nevéhez fűződik az a híres 50000 éves vadászbarlang is, mely Érden található a Fundoklia-völgyben.
  • Pátzay Pál (Kapuvár,1896. szeptember 17. – [[Budapest, 1979. szeptember 14.) világhírú szobrászművész. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Megkapta a főváros Ferenc József jubileumi díját, a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérmet, a Szent Istvánt ábrázoló szobráért a párizsi világkiállításon nagydíjat, a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért pedig Greguss-érmet kapott. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1970-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként is dolgozott. Kétszeres Kossuth-díjas művész, a Magyar Köztársaság kiváló művésze. Ezenkívül még más kitüntetésekkel is elismerték alkotói tevékenységét.

[szerkesztés] Testvérvárosa

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Esterházy-kastély
Esterházy-kastély
Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr

CsornaFertődJánossomorjaKapuvárMosonmagyaróvárPannonhalmaSopronTét


Más nyelveken