Ecuador

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República del Ecuador
Ecuadori Köztársaság
(Ecuador zászlaja) (Ecuador címere)
Mottó: La Paz y el Bienestar, la Gloria y el Triunfo
(spanyol; Béke és jóólét, dicsőség és győzelem)
Kép:LocationEcuador.png
Hivatalos nyelv Spanyol
Más nyelvek Kecsua
Főváros Quito
Legnagyobb város Guayaquil
Elnök Rafael Correa
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
71.
283 560 km²
8.8%
Népesség
 - Teljes (2002)
 - Népsűrűség
62.
13 183 978
36/km²
Függetlenség


 - Dátuma

Spanyolországtól


1822. május 24.

Pénznem USA dollár1 (USD)
Időzóna UTC -5; UTC -6 (Galápagos-szigetek)
Himnusz Salve, Oh Patria
TLD .ec
Hívószám +593
12000-ig a sucre.

2A Lucio Gutiérrez elleni puccs óta.

Image:Ecuador-CIA WFB Map.png

Az Ecuadori Köztársaság egy dél-amerikai ország, amely északon Kolumbiával, keleten és délen Peruval, nyugaton a Csendes-óceánnal határos. Hozzá tartoznak még Galápagos-szigetek (Archipelago de Colón) a Csendes-óceánban, 965 km-re a kontinens partjaitól. Neve spanyolul egyenlítőt jelent. Területe 272 045 km2, fővárosa Quito.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Ecuadornak három fontos földrajzi régiója van és egy szigetcsoport a Csendes-óceánban.

  • A Costa az ország nyugati részén lévő alacsony partvidék
  • A Sierra magas fekvésű, hegyes vidék az ország közepén. Itt halad végig az Andok.
  • Az Oriente (Kelet) az amazon esőerdők vidéke a keleti részen, amely a terület szinte felét teszi ki és a népességnek csak az 5%-a lakik itt.
  • Végül a Región Insular a Galápagos-szigetek környezete a Csendes-óceánban.

Ecuador fővárosa Quito, Pinchincha tartományban van a Sierra régióban. Legnagyobb városa Guayaquil Guayas tartományban a nyugati parton. A Quitotól délre fekvő Cotopaxi (5 897 m), a hasonló nevű tartomány mellett sokszor tévesen tartják a világ legnagyobb aktív vulkánjának. Dél-Peruban és Észak-Chileben több magasabb és aktív vulkán van. Ecuador legmagasabb pontja a Chimorazo (6 267 m).

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Történelem

A mai Ecuador őslakosai az indiánok voltak, területe pedig az Inka Birodalom része volt. A spanyolok 1531 és 1533 között hódították meg, és előbb a Perui Alkirálysághoz, majd az Új-Granadai Alkirálysághoz csatolták. A spanyol gyarmatosítók elleni felkelés 1810-ben kezdődött, az ország hosszú és keserves harcok után 1821-ben vívta ki a függetlenségét.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

Az ország lakosságának 65%-a mesztic, 25%-a kecsua indián, 7%-a fehér, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Az országban a népességnövekedés 1,91%-os, az írástudatlanság 7,5%-os.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

  • Guayaquil: 2 044 000 fő (elővárosokkal 2 636 300 fő)
  • Quito: 1 466 300 fő (elővárosokkal 1 808 100 fő)
  • Cuenca: 290 100 fő
  • Santo Domingo: 209 900 fő
  • Machala: 207 400 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még a kecsua és más indián nyelveket is. A fő vallás a római katolikus (a lakosság 95%-a római katolikus vallású).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Államszervezete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Az ország gazdasági alapját a mezőgazdasági termelés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képezi.

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

Az ipart főként a vas- és acélgyártás, a petrolkémiai ipar és a mezőgazdasági termékek feldolgozása képviseli.

  • Szolgáltatások
  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Történelme



A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela


* tagsági viszonya felfüggesztve