Elektromágneses indukció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Elektromágnesség
kapcsolódó fogalmak
Elektromosság
Mágnesség
Elektrosztatika
Elektromos töltés
Coulomb-törvény
Elektromos mező
Gauss-törvény
Villamos potenciál
Magnetosztatika
Elektromos áram
Ampere-törvény
Mágneses mező
Mágneses momentum
Elektrodinamika
Lorentz-törvény
Elektromos erő
Elektromágneses indukció
Faraday-Lenz törvény
Maxwell-egyenletek
Mágneses erő
Elektromágneses sugárzás
Elektromos áramkörök
Elektromos vezetés
Elektromos ellenállás
Elektromos kapacitás
Elektromos indukció
Impedancia
Rezgőkörök
Hullámtan

Az elektromágneses indukció elektromágneses kölcsönhatás, mely során egy vezetőben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: Mozgási indukció és Nyugalmi indukció.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Mozgási indukció

A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).

Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: Ui = B * l * v, ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: Ui = N * B * l * v. Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát Lenz törvény-ének a segítségével határozhatjuk meg.

[szerkesztés] Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: Ui = dΦ / dt. Ha "N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: Ui = N * dΦ / dt.

[szerkesztés] Indukált feszültség

Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel.

Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot.

A feszültség jele: U, mértékegysége: V (volt).

[szerkesztés] Lásd még

  • Elektromos feszültség
  • Villamos motor

[szerkesztés] Külső hivatkozások