Battonya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Békés | ||||
| Kistérség | Mezőkovácsházi | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 145,77 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 5830 | ||||
| Körzethívószám | 68 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város Békés megyében. Lakossága nemzetiségi kötődés szerint: magyar 93,8%; szerb 5,1%; román 3,7%; cigány 1,7%; német 0,3; szlovák 0,2; ismeretlen, illetve nem válaszolt: 5,4%. (KSH, 2002)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld délkeleti részén. Határátkelőhely Tornyán át Romániába.
[szerkesztés] Szomszédos települések
- Dombegyház, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes, illetve a határ másik oldalán Ópécska és annak csatolt települései, Tornya, Magyarpécska és Kispereg.
[szerkesztés] Nevének eredete
Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára) Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.
[szerkesztés] Története
Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael, boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyak birtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került. 1545. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba az aradi káptalan. Már a Lackffyak korában alsó, középső és felső Battonyára oszlott a népes helység.
Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordította a falu jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébet udvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt. 1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt, akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története).
1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya is török kézre került. A török és magyar által egyaránt sarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikor a Báthory Zsigmond politkai fordulatán felbőszült III. Mehmed szultán a Máramaros környékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket. A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el, de 1693-ban őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló, Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.
A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar. E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek, és Heisler Donát tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád, Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csak Battonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főt számlált.
1930-ban 12 718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román, 116 szlovák és 61 német.
1989-ben nyilvánították várossá. Buszállomással és vasútállomással rendelkezik.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] SOS Gyermekfalu
1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap) Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.
[szerkesztés] Termálstrand
A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével.
[szerkesztés] Római katolikus templom
Az 1814-ben eredetileg egy tornyúnak épített templomot 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban. Oltárképét Molnár C. Pál festette.
[szerkesztés] Molnár C. Pál Emlékház
A festőművész szülőfalujának ajándékozott képeit bemutató állandó kiállítás.
[szerkesztés] Battonyán született
- Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor (*1949. február 1.) [1]
- Gyulay Endre, püspök (*1930. szeptember 17.)
- Kiss Ottó, író, költő (*1963. október 10.)
- Molnár C. Pál, Battonya díszpolgára 1935-től; festőművész (*1894. április 28. – †1981. július 11.)
- Poós Zoltán, költő, író (*1970. április 8.)
- Puja Frigyes, Battonya díszpolgára; politikus, külügyminiszter (*1921. február 2.)
[szerkesztés] Battonyán halt meg
Verhovay Gyula, újságíró, politikus (*1906. április 20.)
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Források
- Bajnai Beke István: A battonyai római katolikus egyházközség története ( 2001, ISBN 9638595876)
- Bondár M.–D. Matuz E.–Szabó J. J.: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. in Studia Archaeologica IV (1998) 7–31.
- Keliger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig (szakdolgozat, 1935)
- Puja Frigyes: A felszabadult Battonya (1979, ISBN 9632808398)
- Puja Frigyes: Lángoló évek (1986, ISBN 9632816331)
- Puja Frigyes–Szabó Ferenc–Takács László: A battonyai nyomdászat 110 éve (2001, ISBN 963009410X)
- Szabados József: Battonya m.-város jelen századbeli fejlődésének története és főbb mozzanatai(az 1891-es kiadás 1994-es reprintje ISBN 963045534X)
- Vámos Imre: Falu a gyümölcsösben (A battonyai SOS-Gyermekfalu története) (1986, ISBN 96327262156)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- az önkormányzat honlapja
- Vendégváró
- A Mikes Kelemen Gimnázium honlapja
- A termálstrand
- Irány Magyarország!
- légifotók
- Belföldi szállások
- Térkép Kalauz – Battonya
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by