Fraktál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható. Az elnevezést 1975-ben Benoît Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött; törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok tört számú dimenziójára utal.
Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen például a természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fordozódása és még sok más. – A fraktál szóval rendszerint az önhasonló alakzatok közül azokra utalnak, amelyeket egy matematikai formulával le lehet írni, vagy meg lehet alkotni.
Ismertebb fraktálok: Mandelbrot-halmaz, Julia-halmaz, Koch-görbe.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://fraktal.lap.hu/
- Csermely Péter előadásának egy részlete a skálafüggetlenségről és az önhasonlóságról
- IFS Illusions – IFS fraktál generátor és galéria


Based on work by