Bissau-Guinea

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República da Guiné-Bissau
(Bissau-Guinea zászlaja) (Bissau-Guinea címere)
Mottó: Unidade, Luta, Progresso
(Egység, Küzdelem, Fejlődés)
Bissau-Guinea elhelyezkedése
Hivatalos nyelv portugál
Főváros Bissau
Elnök Henrique Rosa
Miniszterelnök Carlos Gomes Júnior
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
133.
36 120 km²
– |-
Népesség


 - Teljes (2002)
 - Népsűrűség

147.


1 345 479
48/km²

Függetlenség


 - Kikiáltva
 - Elismerve

Portugáliától


1973. szeptember 24.
1974. szeptember 10.

Pénznem CFA frank (XOF)
Időzóna UTC
Himnusz Esta é a Nossa Pátria Bem Amada
TLD .gw
Hívószám +245
BISSAU
Farim
Gabú
Bafatá
Catió
Mansôa
Cacheu
Bijagós-szigetek
térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelme

A portugál gyarmat négy évszázadon át volt a rabszolgakereskedelem központja. Függetlenségét 1974-ben vívta ki háborúval. Az első törvényes választásokat azonban ezt követően 20 évvel tartották. Az 1998-ban kitört polgárháborúban több száz ezer ember vesztette el otthonát. 2000-ben a katonai uralom után ideiglenes kormány alakult. A demokráciába való átmenet a gazdasági elmaradottság mellett a polgárháború veszélye miatt lassan történik.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Erősen tagolt partvidékét mocsaras, mangroveerdős síkság kiséri, amelyet az ország belseje felé alacsony dombvidék vált fel. Legmagasabb pontja: 210 m. Legjelentősebb folyók: Géba, Corubal, Kayanga.

[szerkesztés] Gazdaság

Bissau-Guinea Földünk 10 legszegényebb országának egyike, a jövedelem eloszlása egyik legaránytalanabb. Gazdasága a mezőgazdaságán és a halászaton alapszik. Legfontosabb terménye és élelme a rizs. A polgárháború az ország infrastruktúráját teljesen tönkretette. A magas költségek miatt az ásványkincsek (kőolaj, foszfát, bauxit) kitermelése a közeljövőben nem várható. A gazdaság nagymértékben a külföldi segélyekre utalt, melyek a GDP 40%-át, az importnak közel kétharmadát teszi ki. Nemzeti valuta: afrikai valutaközösség (CFA-frank, röviden XAF). A GNP nem hivatalos, a becsült érték 2004-ben 1,2 milliárd USD. A GNP/fő értéke szintén becsült adat 2004-ből, 900 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 54%, ipar 15%, szolgáltatás 31%. A nemzetközi kereskedelembe még alig kapcsolódik be. Fő kiviteli cikkei a kesuadió és a földimogyoró. Legfontosabb behozatali cikkei: élelmiszerek, gépek, kőolajtermékek nagy része ma is Portugália-ból származik. Egyéb kereskedelmi partnerei: India, Olaszország, Szenegál, Kína, Thaiföld.

[szerkesztés] Népesség

A fővárosban, Bissau-ban 274 000 fő lakik. Az ország népessége 1 345 000 fő. A népsűrűség: 37,2 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,23%. Várható átlagos élettartam: 50 év. Csecsemőhalandósági ráta: 108,5‰. A hivatalos nyelv a portugál. Népek: balanta (25%), fulbe (20%), mandingo (12%), manyako (10%). A népesség vallásai: törzsi 50%, mohamedán 45%, keresztény 5%.

A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

AlgériaAngolaBeninBissau-GuineaBotswanaBurkina FasoBurundiComore-szigetekCsádDél-afrikai KöztársaságDzsibutiEgyenlítői-GuineaEgyiptomElefántcsontpartEritreaEtiópiaGabonGambiaGhánaGuineaKamerunKenyaKongói KöztársaságKongói Demokratikus KöztársaságKözép-afrikai KöztársaságLesothoLibériaLíbiaMadagaszkárMalawiMaliMauritániaMauritiusMozambikNamíbiaNigerNigériaNyugat-SzaharaRuandaSão Tomé és PríncipeSeychelle-szigetekSierra LeoneSzenegálSzomáliaSzudánSzváziföldTanzániaTogoTunéziaUgandaZambiaZimbabweZöld-foki Köztársaság

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok
Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo
 
Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.