Felsőszölnök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.87059° k. h. 16.15973°

Felsőszölnök

Felsőszölnök címere

Felsőszölnök címere

Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szentgotthárdi


Terület 23,56 km²
Népesség
Irányítószám 9985
Körzethívószám 94
Térkép
é. sz. 46.87059° k. h. 16.15973°
Település
Mo. térképén

Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzemming, latinul Zelnuk Superior) község Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár közlelében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország legnyugatibb települése. Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár mellett fekszik. A legközelebbi város a 14 km-re lévő Szentgotthárd. A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva. Lakói 90%-ban vendek.

Testvérközségek:

[szerkesztés] Falurészek

Felsőszölnök területe felosztható egymástól jól elkülönülő részekre:

Vés (Belső falu) Divícin djárek (Divíc árok) Ónzin vrh (Ónz csúcs) Krajcarin djárek (Krajcár árok)
Kamen (Kő) Mála polauva (Kis polauva) Ladina (Ugar) Bóslin ograd (Bószli gyümölcsös)
Kálan dau (Kála völgy) Veuka polauva (Nagy polauva) Dúgoznauš Brezden
Čerklen Ravén (Sikság) Divójčin járek (Iker árok) Seteči járek (Setecs árok)
Kovački járek (Kovacsk árok) Míklin dau (Míklin völgy) Stára bükonja (Régi bükkös) Kareči járek (Karecs árok)
Grópčica (Sírocska) Gubin dau (Gubin völgy) Djéčkin dau (Djécsek völgy) Trajbarin dau (Trajbár völgy)
Šlósarin járek (Lakatos árok) Črna bükonja (Fekete bükkös) Stári gáj (Régi fasor) Grózna graba (Rettenetes szakadék)
Drávcin járek (Drávec árok) Žlebé (Csatornák) Krátka (Rövid)

[szerkesztés] Új utcanavek

2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Magyarországon egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A jelenleg használatban lévő utcanevek: Fő út, Öreg út, Polova út, Alsó-Jánoshegyi út, Alsó-Jánoshegy, Felső-Jánoshegyi út, Felső-Jánoshegy, Kakasdomb.

[szerkesztés] Határátkelő

A trianoni békeszerződés feltételeinek életbelépéséig a Vendvidék és Muravidék területileg összetartozott. 1919 után Muravidék Jugoszláviához került, és az újonnan kialakuló országhatárok az 1990-es évekig elvágták egymástól az embereket. A magyarországi és szlovéniai emberekben is megfogalmazódott az igény, hogy az elválasztott tájegységeket újra könnyebben meg lehessen közelíteni. 1992-ben nyitották meg Felsőszölnök és Martinje között a határátkelőt, melyet Göncz Árpád avatott fel. A határ előbb csak szlovén, illetve magyar személyeket fogadott, de 2004-től nemzetközivé tették. Az átkelőn csak személygépkocsival, illetve busszal lehet áthaladni, a teherforgalom tiltott.

A határátkelő napi forgalma kb. 50 fő. A határhoz vezető út 1,2 km-es szakaszát 2002-ben 120 millió forintból újították fel, ekkor az új aszfaltburkolat mellet kiépítésre került a hegyről lezúduló csapadék elvezetésére kiépített csatorna is.[1]

[szerkesztés] Tanya

A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 házcsoportot nevezik Tanyának. A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3-4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a Tanya településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, ezért lakói hagyományosan itt élik köznapi, kulturális, illetve spirituális életüket is (pl: temetkezés, házasodás).

[szerkesztés] Története

A Felsőszölnök-patak télen
A Felsőszölnök-patak télen

Első írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte, jelentős számú férfit hurcoltak el.

A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beleolvadt Felsőszölnökbe, ma a János-hegyen található házcsoportok jelzik egykori helyét.

A 16. század végétől a falu urai révén veszi fel az ágostai evangélikus vallást, s az marad 1717-ig. A község megmaradt katolikusai még gyakorolhatják kisebb zavargatásokkal hitüket, míg egyrészük Somogyba vándorol sok más szlovénnal együtt.

1640-ben a falu utolsónak hódol meg a törökök előtt, hogy elkerülje a pusztítást, akik már előtte sarcolták Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén falvakat. 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok égették fel, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, majd a csata végeztével hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.

A második világháború után a falu belekerült a határsávba. A módosabb parasztgazdákat az Alföldre telepítették ki mint kulákokat, közülük a legtöbben nem tértek vissza szülőfalujukba. A községet a rendszerváltásig csak határsávi belépővel lehetett megközelíteni. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A legutolsó határvédelmi eszközöket az 1990-es évek eljén számolták fel teljesen. A környéki erdőkben néhány helyen még megtalálhatóak a szögesdrót maradványai. Felsőszölnök nevezetessége Kossics József plébános, reformkori néprajztudós.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Nevezetességei

  • 19. századi vízimalom és olajütő
  • Hármashatárkő
  • II. világháborús emlékmű
  • Katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal]
  • Götz-major
  • WestEnd (GCwend) virtuális geoláda (N 46° 52,1410'; E 16° 06,8290')
  • régi paplak (állandó kiállítás, szálló)

[szerkesztés] Közintézményei

  • Önkormányzat (polgármesterek: Ropos Márton (1990-2006), Ropos Gábor (2006-))
  • Kossics József Általános Iskola
  • Óvoda
  • Önkormányzati Konyha és Ebédlő

[szerkesztés] Kultúra

A magyarországi vend kisebbség egyik legaktívabb kulturális központja. A faluban szlovén kisebbségi tánckar és énekkar is működik. Számos magyar, szlovén és osztrák fellépésen jelennek meg. Fellépéseiken vendvidéki hagyományos népdalokat és táncokat adnak elő.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A környéken található földbirtokok generációk során elaprózódtak. A viszonylag kevés rendelkezésre álló megművelhető terület nem tudta eltartani az egyre növekvő lakosságot. Nyaranta a férfiak bérmunkát vállaltak a Dunántúlon, ezért természetbeli járandóságot kaptak. Asszonyokat is alkalmaztak a gazdaságokban, főleg könnyebb mezőgazdasági munkálatokra. A vend munkásokat szívesen alkalmazták, mert híresek voltak a munkabírásukról.

Az 1970-es évektől számos fiatal dolgozott a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, főleg a cukorrépatermesztésben. Számos fiatal le is telepedett a munkahelye környékén, így alakult ki a magyarországi vendek egyik jelentős központja Mosonmagyaróvár környékén.

A felsőszölnöki háztáji gazdaságoknál szinte minden családnál megtalálhatóak voltak a nemesített gyümölcsfák, ezek mára gondozás híján elkorcsosultak. Az 1990-es évek végén az egyik felsőszölnöki gazda szlovéniai segítséggel almást telepített, melyhez a felsőszölnöki konyha kazánházában aszaló berendezést is üzembe helyeztek.

A környék talaja csak korlátozott körű termények termesztését tette lehetővé. Ezek között megtalálható a búza, az árpa, a kukorica, a hajdina (ma már csak elvétve vetik), burgonya, és az állatoknak termesztett kerékrépa, pirosrépa és tök. A tök magvából ma is olajat ütnek. Ezt a fekete színű olajat saláták, ételek (pl: kocsonya) ízesítésére, és gyógyászati célokra is használják. Magyarországon a tökmagolaj e célú felhasználása eme területen kívül szinte ismeretlen.
Az alpesi erdőkben számos ehető gombafaj található, többek közt a vargánya, a nyulica (más néven sárga rókagomba), az őzlábgomba, a kék és a zöld galambica és a különféle tinórúk. Ezeket tojással rántottaként, vagy a gombafejeket rántva, illetve pörköltként fogyasztják. Jelentős mennyiségű szárított gomba kerül a felsőszölnöki erdőkből minden évben a szomszédos Ausztriába.

[szerkesztés] Műszaki berendezések

A falu területén, illetve a környező erdőségekben több műszaki berendezés, illetve állomás is helyet kapott. A fontosabb berendezések, illetve elhelyezkedésük:

  • Vasívíz Rt. műszaki figyelőtornya (a helységnévtábla mellett, a falu Szentgotthárd felőli oldalán)
  • Antenna Hungária Rt. tévétornya (a Kakas-domb tetején)
  • T-Mobil erősítő és átjátszótorony (a tévétorony oldalán)
  • Vasivíz Rt. szivattyúház (a János-hegy oldalában)

[szerkesztés] Infrastruktúra

  • szemétszállítás: nyári időszak: kéthetente, téli időszak: havonta
  • kábel-televízió: van, kábelnet: nincs
  • gáz: tartályos telepítéssel, gázvezeték nincs
  • csatornázás: megvalósítás alatt, a kiépítés várható kezdése 2006-ban
  • mobiltelefon-elérés: T-Mobile(magyar), Pannon(magyar), A1, One, Amax(osztrák), VIP(horvát), SIGSM(szlovén)
  • egyéb: elektromos- (teljeskörű), ivóvízhálózat (részleges), lomtalanítás (időszakosan)

2006 őszétől az Európai Unió támogatásával megkezdődött a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése a Jánoshegy és Kakasdomb községrészeken. Az ezeken a területeken lakók állandó problémája volt a vízhiány, mivel az általuk használt fúrt kutak a nyári száraz időszakokban már nem tudták biztosítani a megfelelő mennyiségű ivóvizet.[2]

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Körmend.hu – Korszerű út a határátkelőhöz
  2. ^ Vasnépe.hu – Ivóvíz lesz két hegyen

[szerkesztés] Irodalmi hivatkozások

  • Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken