Illyés Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hiányzó forrás vagy engedély. |
Ezt a képet – a felküldéskor is olvasható kiemelt szöveg, valamint a Wikipédia:Képhasználati irányelvek ellenére – felküldője nem látta el forrásmegjelöléssel és/vagy nem közölte, hogy a kép mely szabad licenc alapján publikálható.
Mivel a kép használatának jogszerűsége sem dönthető el, így a kép szerepel a szerzői jogok valószínű megsértése lapon. Amennyiben 5 napon belül senki nem jelöli meg a kép pontos forrását és a szabad licencét, a képet törölnünk kell. (A licenc megadásának módját ezen a lapon olvashatod.) Minden ezzel kapcsolatos vita a szerzői jogok valószínű megsértése lapon folyik. Hogyha a felküldés tévedésből történt, a kép törlését a feltöltő a Wikipédia:Azonnali törlés lapon leírt módon kérheti. Erre a képre ismeretlen időpontban-kor helyezték rá ezt a sablont.
|
Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) (Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870–1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878–1931). Ferenc és Klára után harmadik gyermekként született Gyula, aki élete első 9 évét töltötte szülőhelyén.
Az elemi iskolát a pusztai népiskolában (1908–12) kezdte, majd 1912-ben, amikor a család Simontornyára költözött, ott fejezte be a negyediket (1912), s végezte el az ötödiket (1912–13). A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte: Dombóváron (1913–14), Bonyhádon (1914–16), és a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban (1916–17). 1916-ban szülei elváltak, anyjával Budapestre költöztek. A felső osztályokat az Izabella utcai kereskedelmi iskolában (1917–21) végezte. 1921-ben érettségizett. 1918–19-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1920. december 22-én jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.
1921 őszétől a budapesti egyetem magyar–francia szakos hallgatója volt. Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 decemberében sikerült Bécsbe távoznia, majd Berlinen és a Rajna-vidéken át 1922. április 24-én érkezett Párizsba. Alkalmi állások után egy könyvkötőműhelyben dolgozott. Egy ideig a Sorbonne hallgatója volt. 1923-ban első cikkeit, fordításait az Ék és a Ma közölte. 1926 nyarán amnesztia nyomán hazaérkezett. Fő fóruma a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett.
1927–30-ban a Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka volt. 1927. november 16-án megjelent első kritikai írása a Nyugatban. 1928-tól a Nyugat rendszeresen közölte verseit, cikkeit. Barátságot kötött József Attilával, Németh Lászlóval, Szabó Lőrinccel, Erdélyi Józseffel. Első kötete a Nyugat kiadásában jelent meg (Nehéz föld, 1928). 1931-ben feleségül vette Juvancz Irma gyógytornatanárnőt. 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban.
1934–38-ig a Válasz, 1935-ben az Új Szellemi Front munkatársa, 1937. március 15-én egyik alapítója Márciusi Front-nak, részt vett a Front szervezésében. 1937-től a Nyugat társszerkesztőjeje; 1944-ig a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben; elvált Juvancz Irmától. 1939-ben feleségül vette Kozmutza Flórát, akitől Mária nevű lánya született 1940-ben. 1941-ben, Babits Mihály halála után a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag (1941. október 1. – 1944. március 19.) szerkesztője.
1944 márciusától Németh Lászlóval a Dunántúlon és Budapesten bújkált. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő. 1946-ig a Nemzeti Paraszt Párt egyik vezetője. 1945–49 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1989-ben MTA tagságát visszaállították). 1946 októberétől 1949 júniusáig a Válasz szerkesztője. 1948-tól visszavonult a közélettől. 1956. október 31-én beválasztották a Petőfi Párt Irányító Testületébe. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten.
[szerkesztés] Művei
- Nehéz föld (1928)
- Sarjúrendek (1931)
- Három öreg (1932)
- Hősökről beszélnek (1933)
- Ifjúság (1934)
- Oroszország (1934)
- Szálló egek alatt (1935)
- Petőfi (1936)
- A puszták népe (1936)
- Rend a romokban (1937)
- Magyarok (1938)
- Külön világban (1939)
- Ki a magyar? (1939)
- Lélek és kenyér (1939)
- Összegyűjtött versei (1940)
- Csizma az asztalon (1941)
- Kora tavasz (1941)
- Bartók (1955)
[szerkesztés] Kitüntetései
- Baumgartner-díj 1931, 1933, 1934, 1936
- Kossuth-díj 1948, 1953, 1970
- József Attila-díj 1950
- A Le Grand Prix International de Poésie díja 1966
- Knokkei Irodalmi Nagydíj 1966
- Tanácsköztársasági Emlékérem 1969
- Herder-díj 1970
- Batsányi-díj 1971
- Az Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata 1971
- A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1972
- A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje 1977
- Prix des Amitiés Françaises-díj 1978
- Pro Urbe Pécs 1982
- A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje 1982
- A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1945–49, 1989-ben visszaállították MTA tagságát.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Online hallgatható versek
- Illyés Gyula Archívum és Műhely
- Illyés Gyula a literatura.hu-n
- A Fazekas-lexikonban (arcképpel)
- Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese - letölthető verzió (választható HTML, DOC, RTF, vagy PDF formátumban)
- 'CityPoem' 'Egy mondat a zsarnokságról' az Erasmuspc nemzetközi lapon (en)


Based on work by