Kongói Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

République du Congo
{{{előtag}}} Kongói Köztársaság zászlaja {{{előtag}}} Kongói Köztársaság címere
(Kongói Köztársaság zászlaja) (Kongói Köztársaság címere)
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres
(Egység, Munka, Fejlődés)
Himnusz La Congolaise
{{{előtag}}} Kongói Köztársaság elhelyezkedése
Főváros Brazzaville
(d. sz. 4°14′ k. h. 15°14′)
Legnagyobb város Brazzaville
Hivatalos nyelv francia
Államforma köztársaság
Elnök
Miniszterelnök
Denis Sassou-Nguesso
Isidore Mvouba
Függetlenség
 - Dátuma
Franciaországtól
1960. augusztus 15.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
62.
342.000 km²
3,3%
Népesség
 - 2003. évi adat
 - népsűrűség
131.
2.954.258 fő
8,6 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
156.
4 621 millió USD
1.379 USD (158.)
Pénznem CFA frank (XEF)
Időzóna
 • (NYISZ)
CET (UTC+1)
nincs (UTC+1)
TLD .cg
Nemzetközi gépkocsijel RCB
Hívószám +242
térkép szerkesztése
Ez a szócikk a Kongói Köztársaságról szól. További jelentéséhez lásd: Kongói Demokratikus Köztársaság.

A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai öbölben.

[szerkesztés] Történelem

A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ounagui jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emlekedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a kisebb csapadékú déli területeken a szavanna, míg az északi, több csapadékot kapó területeken az esőerdő a jellemző.


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt.

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok
Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo
 
Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.