Görögország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy Halál”) |
|||||
| Himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν (magyar fordításban „Himnusz a Szabadsághoz”) |
|||||
| Főváros | Athén (Αθήνα) |
||||
| Államforma | Parlamentális köztársaság |
||||
| - Köztársasági elnök | Karolos Papoulias | ||||
| - Miniszterelnök | Kostas Karamanlis | ||||
| Hivatalos nyelv | Görög | ||||
| Alapítás | |||||
| - Első ismert görög civilizáció | i. e. 3000 | ||||
| - Függetlenség az Oszmán Birodalomtól |
1821. március 25. | ||||
| - Függetlenség elismerése | 1829. | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1981. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 131 990 km² (96.) | ||||
| - Víz (%) | 0,87 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös becslés | 11 244 118 (74.) | ||||
| - 2001-es népszámlálás | 10 964 020 | ||||
| - Népsűrűség | 84 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 225,591 milliárd (37.) PPP: 261,018 milliárd |
||||
| - Egy főre jutó | 20 327 (28.) PPP: 23 518 |
||||
| HDI (2004) | 0,921 (24.) – magas | ||||
| Pénznem | Euró (EUR) |
||||
| Időzóna | KEI (UTC+2) | ||||
| - Nyári időszámítás | KENYII (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .gr |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | GR | ||||
| Hívószám | +30 |
||||
|
|||||
Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU, EBESZ.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
- Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
- Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
- Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
- Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
- Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
[szerkesztés] Vízrajz
- Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
- Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.
[szerkesztés] Éghajlat
- A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot 13 régióra (περιφέρειες/periféreies) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία/aftónomi politeía)* osztották:
- Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monastikí Politeía tou Agíou Órous)* – Καρυές (Karyés) (autonóm szerzetesi köztársaság)
- Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféreia Anatolikís Makedonías kai Thrákis) – Κομοτηνή (Komotiní)
- Περιφέρεια Αττικής (Periféreia Attikís) – Αθήνα (Athína)
- Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféreia Voreíou Aigaíou) – Μυτιλήνη (Mytilíni)
- Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféreia Dytikís Elládas) – Πάτρα (Pátra)
- Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféreia Dytikís Makedonías) – Κοζάνη (Kozáni)
- Περιφέρεια Ηπείρου (Periféreia Ipeírou) – Ιωάννινα (Ioánnina)
- Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféreia Thessalías) – Λάρισα (Lárisa)
- Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféreia Ioníon Níson) – Κέρκυρα (Kérkyra)
- Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféreia Kentrikís Makedonías) – Θεσσαλονίκη (Thesszaloníki)
- Περιφέρεια Κρήτης (Periféreia Krítis) – Ηράκλειο (Irákleio)
- Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféreia Nótiou Aigaíou) – Ερμούπολη (Ermoúpoli)
- Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféreia Peloponnísou) – Τρίπολη (Trípoli)
- Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféreia Stereás Elládas) – Λαμία (Lamía)
[szerkesztés] Politikai pártok
Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.
- Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
- Új Demokrácia – konzervatív liberális néppárt
A két párt egymást váltja a kormányzásban.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 10 645 000 fő. Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
- Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
- Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
- Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
A fővárosban, Athén-ban (görögül Athína) 3 112 000 fő él.
A második legnagyobb város Thesszaloníki.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.
Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.
Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.
[szerkesztés] Ipar
Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.
A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Idegenforgalom
Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
- Külkereskedelem
Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
[szerkesztés] Közlekedés
Görögország kereskedelmi flottája sok devizát hoz az ország részére.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Könyvtárak
- Múzeumok
- Zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Irodalom: Lásd: görög irodalom, Görög költők, írók listája
- Film
- Képzőművészet: Lásd: görög szobrászat
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
Nemzeti ételük a gyros, mely pitában-lángosban töltött bárányhús, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a szuvlaki, a kiszaraki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt ételöntet a tzatziki szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül.
A görögök rengeteg halat, zöldséget esznek. Szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, kecskesajt, füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.
Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az uzo, a konyakszerű metaxa, a retsina (gyantás bor) és a cippuró(ánizsízű törkölypálinka).
[szerkesztés] Sport
- Athéni Olimpia
[szerkesztés] Ünnepek
Január 1.: Az újév napja
Január 6.: Vízkereszt
Január 19.: Hamvazóhétfő
Március körül (változó): A nagyböjt kezdete
Március 25.: A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó): Nagypéntek
Május 1.: A munka ünnepe
Június körül: A Szentlélek napja
Augusztus 15.: Nagyboldogasszony
Október 28.: A "NEM" napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8.: Kréta nemzeti ünnepe
November 17.: Diáklázadás a katonai hunta ellen (1973)
December 25.: Karácsony
December 26.: István napja
December 31.: Az óév búcsúztatása
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Görögország.lap.hu
- Görögország
- Fotók Athén-ról és Thesszaloníki-ről
- A list of Greek Embassies Worldwide
- Görögország domborzati térképe
- Görögország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
http://gfa.gbv.de/dr,gfa,007,2004,a,11.pdf
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| ¹Kivéve Grönlandot és Feröert |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |


Based on work by