A Pilis és a Visegrádi-hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


A Pilis hegység és a Visegrádi-hegység két geológiailag jól elkülönülő, de kulturális és turisztikai szempontból egységes hegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozásánál. A köznyelvben – helytelenül – általában a kettőt együtt nevezik Pilisnek.

Ebben a szócikkben egységesen tárgyaljuk a közös tulajdonságaikat.

[szerkesztés] Területi elhatárolás

A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Vörösvári-árok és a Dorogi-medence (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a PomázPilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–PilisszentlélekEsztergom műút jelzi. Két nagytájunk, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozása is ez a vonal.

[szerkesztés] Magasabb csúcsok

  • Pilis (756 m)
  • Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
  • Nagy-Szoplák (710 m)
  • Dobogó-kő (699 m)
  • Kis-Szoplák (686 m)
  • Vaskapu-hegy (646 m)
  • Öreg-vágás-hegy (654 m)