Csalogány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Luscinia megarhynchos (Brehm, 1831) |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A csalogány vagy fülemüle (Luscinia megarhynchos), a verébalakúak rendjébe, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó madár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európában, Kelet- és Közép-Ázsiaban költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 16 centiméter, a szárny fesztávolsága 23-26 centiméter, testtömege 17-24 gramm.
[szerkesztés] Életmód
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföldtulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legszebben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel[1]. A tojó nem énekel.
[szerkesztés] Szaporodás
Erdők talajára készíti csészealakú fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlik.
[szerkesztés] Érdekesség
Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
[szerkesztés] Források
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Magyar Katolikus Lexikon
- National Geographic Magyarország internetes cikke
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja


Based on work by