Egeralja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.23703° k. h. 17.23995°

Egeralja
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Ajkai
Rang község


Terület 8,94 km²
Népesség
Irányítószám 8497
Körzethívószám 88
Térkép
é. sz. 47.23703° k. h. 17.23995°
Település
Mo. térképén

Egeralja község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.

[szerkesztés] Történet

A mai község valószínűleg a XII. században keletkezett. A középkorban több írásos forrás is említi, melyek szerit a falu lakói királyi vadászok voltak. Bél Mátyás 1735-ben megjelent Veszprém vármegye leírása című hiteles művében két nagy nemesi családot említ, a Boncz és Egerallyi családot. Az Egerallyi család később Ferenczy-nek nevezi magát. Leszármazottaik még ma is élnek a faluban. A török időkben a falu lakói a Marcal mocsaraiban és kiemelkedő dombokon (Szigeti-domb, Jánosi-domb) kerestek menedéket. Az 1848-as nemzetőrség összeírása 31 nemzetőrt említ Egeraljáról, közülük 10-en a Dráva-vonal védelmi harcaiban vettek részt. A reformációtól kezdődően a falu lakossága csaknem teljes egészében református vallású lett. Az első templom 1740-ben épült, ennek helyén 1801-ben készült el az első kő templom. A mai új helyre épített templomot 1913-ban szentelték fel. 1874-ben református iskola épült a faluban, ennek épületében található ma a Helytörténeti Gyűjtemény. 1949-ben Egeralját a szorosan mellé épült Adorjánházával egyesítették, Adorjánháza néven. 1991. november 1-jén azonban a település újra független lett.

[szerkesztés] A falu ma

A falu lakossága 268 fő (1999-es adatok alapján). Egeralja egy kis falu, de minden alapvető szolgáltatás megalálható itt: boltok, orvosi rendelő, kultúrház, óvoda. Nevezetes a Szalóky Károly által létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény, amely nemcsak a falu, hanem a környék történetét és néprajzi értékeit is bemutatja. A faluba látogatók ezenkívül megtekinthetik Szalóky Károly festményeit, illetve verseit is. A falu temető felőli végén, a volt homokbánya helyén néhány éve szép játszótér épült. A községtől nyugatra, a Marcal egykori ártere, a bozót ma természetvédelmi terület. 2000-ben a faluközpontban leplezték le a Millemniumi emlékművet, mely a Milleniumi emlékparkban található. A falu másik emlékműve a Hősi emlékmű, amely a világháborús hősöknek állít emléket.


A településről két könyvet adtak ki, valamint a már említett polihisztor-festő, Szalóky Károly több verseskötete is megjelent.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken