Cseklész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cseklész (szlovákul Bernolákovo, korábban Čeklís, németül Landschütz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsony központjától 14 km-re kelet-északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Magyar neve Csek személynévből ered. Mai szlovák nevét Anton Bernolák (1762-1813) szlovák íróról a szlovák nyelv megújítójáról kapta, aki itt működött katolikus káplánként. Szobra a templom előtt áll.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek, de megtalálták a korai bronzkor tárgyi emlékeit is. A mai települést 1209-ben említi oklevél először, amikor II. András király a birtokot Tamás nyitrai ispán fiának Sebestyénnek adja. A 13. század folyamán a mai falu még két településből Csekiből és Luzsnicából állt. Várát 1290 körül építette a Cseklészi család. A 14. század elején királyi birtok, majd 1324-ben [[Károly Róbert] király Veres Ábrahám comesnek adja. A falu első temploma román stílusú volt. A 14. században gótikus stílusban építették át. 1390-ben a falu új birtokosai az Apponyiak lettek. 1458-ban a vár és a község házasság révén Rozgonyi Sebestyén birtoka lett. A község első pecsétje a 16. század végéről származik, ezen a falu neve Czeklesz alakban szerepel. 1523-ban vásártartási jogot kapott. Várát 1605-ben Bocskai hadai elfoglalták és ezután nemsokára elpusztult. Helyette az Eszterházyak 1714 és 1720 között pompás barokk kastélyt építettek. 1663-ban az Érsekújvár felmentésére érkezett császári hadak szállták meg a községet. Későb is gyakran volt a falu a hadak felvonulásának színtere. A 17. század végén Thököly seregei, a 18. század alajén Rákóczi hadai és császári seregek vonultak át a községen. 1766-ban Mária Terézia idején alapították a település első posztógyárát. 1828-ban Cseklésznek 268 háza és 1803 lakosa volt. 1910-ben 2103, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A templomdombbal szomszédos emelkedésen a Várdombon fekszenek várának romjai.
- Az Eszterházy kastély 1720-ban épült, 1756-ban Fellner Jakab tervei szerint átalakították és bővítették. 1911-ben híres műgyűjteményével és könyvtárával együtt leégett, de később újjáépítették. 1958-ban renoválták.
- A kastélyparkban álló Szent Anna kápolna a 18. században, 1724-ben épült.
- A Szent Istvánnak szentelt római katolikus templom gótikus eredetü, 1773-ban azonban teljesen átalakították.
- A temetőkápolna 1847-ben épült klasszicista stílusban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A falu hivatalos honlapja
- Községinfó
- Cseklész Szlovákia térképén
- Nemhivatalos oldal
- Az általános iskola honlapja
| A Szenci járás települései | |
|---|---|
| Szenc (Senec) Annamajor (Miloslavov) · Csataj (Čataj) · Cseklész (Bernolákovo) · Csölle (Rovinka) · Dunajská Lužná · Dunahidas (Most pri Bratislave) · Dunaújfalu (Nová Dedinka) · Egyházfa (Kostolná pri Dunaji) · Erzsébetkápolna (Kaplná) · Éberhárd (Malinovo) · Fél (Tomášov) · Gutor (Hamuliakovo) · Hegysúr (Hrubý Šúr) · Horvátgurab (Chorvátsky Grob) · Hurbanfalva (Hurbanova Ves) · Igrám (Igram) · Királyfa (Kráľová pri Senci) · Magyarbél (Veľký Biel) · Nagyborsa (Hrubá Borša) · Pozsonysárfő (Blatné) · Pozsonyboldogfa (Boldog) · Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) · Réte (Reca) · Szemet (Kalinkovo) · Tőkésisziget (Zálesie) · Vők (Vlky) · Zonctorony (Tureň) |
|


Based on work by