Joseph Haydn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thomas Hardy festménye, 1792
Thomas Hardy festménye, 1792

Joseph Haydn (Rohrau, Ausztria, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) a klasszikus zene korszakának kimagasló zeneszerzője.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

1732-ben Rohrauban egy kis osztrák faluban született.

Élethossziglan osztrák polgárként, pályafutása java részét a tehetős Esterházy-család birtokán töltötte; így a többi zeneszerzőtől és a zenei irányzatoktól elzártan – saját szavaival – „kénytelen volt eredeti lenni”.

Apja szegény kerékgyártó volt, húsz élő gyermeke közt Joseph volt a legidősebb. Reutter, a bécsi Szent István-templom karnagya, magával vitte Bécsbe, ahol 17 éves koráig volt tagja a templomi énekkarnak. Ettől az állásától hangmutációja után meg kellett válnia, majd sok nélkülözésben tengette életét. Kottát másolt, orgonált, hegedűlt, szórakoztató zenét,"divertimentót" írt.

1751-ben írta első vonósnégyesét, amellyel azonnal magára vonta a szakértők figyelmét, s neve csakhamar ismertté, emlegetetté vált a császárvárosban. Így figyelt föl rá a kiváló műkedvelő, Esterházy Miklós herceg is, aki hírneves kismartoni udvari zenekarának igazgatójául szerződtette 1760-ban, 400 váltóforintos évi fizetéssel. Ez volt életének és működésének fordulópontja. Kitűnően szervezett zenekar állt a rendelkezésére, így alkalma nyílt sokoldalú tapasztalatokat szerezni a hangszerelés terén. Itt írta vonósnégyesei, szimfóniái, miséi s zongoraszonátáinak legnagyobb részét. A herceg 1790-ben bekövetkezett halála után a kismartoni nagyhírű zenekar feloszlott, Haydnnak is meg kellett válnia állásától. Megválván Kismartontól és Magyarországtól, Solomon meghívására Londonba utazott, ahol csaknem egy évet töltött. A Haymarket-színház igazgatója által rendezett nagy zenekari hangversenyeket vezényelte, saját szerzeményei mellett előadta más, akkori mesterek műveit is. Ünnepelt művésze, zeneköltője volt az angol fővárosnak, s minden oldalról elhalmozták kitüntetésekkel. Végül erőt vett rajta a honvágy, és 1791-ben visszatért Bécsbe. Ott írta két legkimagaslóbb zeneművét: a Teremtés (1799) és a Évszakok (1801) c. oratóriumát, amelyekkel elragadtatta nemcsak a bécsi hallgatóit, hanem egész Európa zeneközönségét.

1809-ben halt meg Bécsben, holttestét később Kismartonban, az Esterházyak várkápolnájában temették el.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Zenekari művek

  • 104 szimfónia
  • 1 Sinfonia Concertante szóló hegedűre, csellóra, oboára és fagottra.
  • Die Sieben Worte unseres Erlösers am Kreuze (A Megváltó hét szava a keresztfán) zenekari változata.
  • Búcsú szimfónia

[szerkesztés] Operák

  • 24 opera, köztük:
    • Acide e Galatea (1762, Hob.XXVIII:1)
    • La Canterina (1766, Hob.XXVIII:2)
    • Lo Speziale (Der Apotheker) (1768, Hob.XXVIII:3)
    • Le pescatrici (Die Fischerinnen) (1769, Hob.XXVIII:4)
    • L'Infedeltá Delusa (Liebe macht erfinderisch (1773, Hob.XXVIII:5)
    • L'Incontro improvviso (Die unverhoffte Zusammenkunft (1775, Hob.XXVIII:6)
    • Il Mondo della Luna (Die Welt auf dem Mond) (1777, Hob.XXVIII:7)
    • La vera constanza (1777/78, Hob.XXVIII:8)
    • L'Isola Disabitata (1779, Hob.XXVIII:9)
    • La fedelta premiata (Die belohnte Treue) (1780, Hob.XXVIII:10)
    • Orlando Paladino (Der Ritter Roland) (1782, Hob.XXVIII:11)
    • Armida (1784, Hob.XXVIII:12)
    • L'Anima del Filosofo - Orfeo ed Euridice (1791, Hob.XVIII:13)

[szerkesztés] Egyházzenei művek

  • 14 mise, köztük:
    • Missa brevis, Jugendmesse (~1750, Hob.XXII:1)
    • Missa in honorem Beatissimae Virginis Mariae, Große Orgelsolomesse (~1766, Hob.XXII:4)
    • Missa Cellensis in honorem Beatissimae Virginis Mariae, Cäcilienmesse (1766, Hob.XXII:5)
    • Missa Sancti Nicolai, Nikolaimesse (1772, Hob.XXII:6)
    • Missa brevis Sancti Johannis de Deo, Kleine Orgelsolomesse (~1778, Hob.XXII:7)
    • Missa Cellensis, Mariazeller-Messe (1782, Hob.XXII:8)
    • Missa in tempore belli, Paukenmesse (1796, Hob.XXII:9)
    • Missa Sancti Bernardi de Offida, Heiligmesse (1796, Hob.XXII:10)
    • Missa in Angustijs, Nelsonmesse, (1798, Hob.XXII:11)
    • Theresienmesse (1799, Hob.XXII:12)
    • Schöpfungsmesse (1801, Hob.XXII:13)
    • Harmoniemesse (1802, Hob.XXII:14)
  • 6 oratórium, közöttük a Die Schöpfung (Teremtés), Die Jahreszeiten (Az évszakok) és Die Sieben Worte unseres Erlösers am Kreuze (A Megváltó hét szava a keresztfán) zenekari változata.

[szerkesztés] Versenyművek

  • Versenyművek hegedűre, csellóra, trombitára, kürtre és fuvolára

[szerkesztés] Kamaraművek

  • 83 vonósnégyes
  • 1 hegedűszonáta
  • 46 klarinéttrió
  • 21 vonóstrió
  • 126 barytontrió

[szerkesztés] Zongora

  • 52 zongoraszonáta
  • Zongoradarabok, cappricciók és zongoravariációk

[szerkesztés] Vokális művek

  • Motetták, dalok, kantáták

[szerkesztés] Forrás

  • a Pallas Nagy Lexikona