Aragónia uralkodói
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aragónia uralkodóinak listáját tartalmazza az alábbi táblázat. Aragónia ma Spanyolország egy tartománya, azonban a történelem folyamán igen nagy befolyással bírt az Ibériai-félszigeten. Királyainak hatalma egyes időszakokban kiterjedt Katalóniára, Valenciára, Mallorcára, Szicíliára, Szardíniára és egyes dél-franciaországi területekre, köztük Montpellier városára is.
| Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|
|
|
||
| Aureolus | 802 e.-809 | Bizonyítottan 807-től uralkodik, de valószínűleg már 802 előtt is övé volt a legfőbb hatalom. |
| I. Aznar GALÍNDEZ | 809–820 | 820 körül szűnt meg a frank befolyás. |
| I. García GALÍNDEZ | 820–833 | Pamplona ura, aki I. Aznar lányát, Matronát vette feleségül. |
| I. Galindo GARCÉS | 833–844 | I. García fia |
| II. Galindo AZNÁREZ | 844–867 | I. Aznar fia |
| II. Aznar GALÍNDEZ | 867–893 | II. Galindo fia |
| III. Galindo AZNÁREZ | 893–922 | II. Aznar fia |
| Andregota GALÍNDEZ | 922–925 | Leány, a navarrai királyhoz ment férjül. |
|
|
||
| II. Pamplonai García | 926–970 | Teljes nevén: II. García SÁNCHES ABARCA. |
| I. Navarrai Sancho | 970–994 | Teljes nevén: I. Sancho GARCÉS ABARCA. |
| III. Félénk García | 994–1000 | Teljes nevén: III. García SÁNCHES ABARCA. |
| II. Nagy Sancho | 1000–1035 | |
|
|
||
| I. Ramiro | 1035–1063 | |
| IV. Sancho RAMÍREZ | 1063–1094 | Navarrában V. Sancho. |
| I. Péter | 1094–1104 | Meghódította Huescát. |
| I. Harcos Alfonz | 1104–1134 | Elfoglalta Zaragozát. |
|
|
||
| II. Szerzetes Ramiro | 1134–1137 | |
| Petronila | 1137–1162 | Hozzáment Barcelona grófjához, IV. Rajmond-Berengárhoz. |
|
|
||
| II. Trubadúr Alfonz | 1162–1196 | Barcelonában I. Alfonz, elfoglalta Teruelt. |
| II. Katolikus Péter | 1196–1213 | Barcelonában I. Péter, a muret-i csatában halt meg. |
|
|
||
| I. Hódító Jakab | 1213–1276 | Meghódította Valenciát, Mallorcát és Ibizát. |
| III. Nagy Péter | 1276–1285 | Meghódította Szicíliát, Valenciában I., Barcelonában II. |
| III. Nagylelkű Alfonz | 1285–1291 | Elfoglalta Minorcát, Valenciában I., Barcelonában II. |
| II. Igazságos Jakab | 1291–1329 | |
| IV. Jó Alfonz | 1327–1336 | II. Valenciában és III. Barcelonában. |
| IV. Szertartásos Péter | 1336–1387 | Lemondatta Mallorca királyait. |
| I. Vadász János | 1387–1395/96 | |
| Emberséges Márton | 1395/96–1410 | Trónörökös nélkül halt meg, a Barcelonai-ház utolsó tagja, akinek halála adott okot a Caspe-i egyezmény megkötésére. |
|
|
||
|
|
||
| I. Trastámara-i Ferdinánd | 1412–1416 | Teljes nevén: Fernando d'Antequera. |
| V. Nagylelkű Alfonz | 1416–1458 | Meghódította Nápolyt. |
| II. Öreg János | 1458–1479 | A királyi címet megvonták tőle az 1462–1472 között zajló háború alatt. |
| II. Katolikus Ferdinánd | 1479–1516 | Feleségül vette I. Izabellát, kasztíliai királynőt. Spanyolországban V., Nápolyban III. |
|
(Egyikük sem volt Valencia királya, mivel az végig János uralma alatt maradt.) |
||
| Kasztíliai Henrik | 1462–1463 | |
| V. Portugál Péter | 1463–1466 | I. János portugál király unokája. Barcelonában a IV. |
| Nápolyi Renè | 1466–1472 | Nápoly uralkodója, Anjou király. |
|
|
||
| I. Károly | 1516–1556 | V. Károly a német-római császárok listáján. |
| I. Okos Fülöp | 1556–1598 | I. Fülöp Portugáliában. |
| II. Jámbor. Fülöp | 1598–1621 | II. Fülöp Portugáliában. |
| III. Nagy Fülöp | 1621–1665 | 1649-ben Portugália elszakadt a koronától. |
| II. Babonás Károly | 1665–1700 | Utód nélkül halt meg. |
|
|
||
| IV. Bourbon Fülöp | 1700–1705 | A Bourbon-ház tagja. |
| III. Habsburg Károly | 1705–1714 | Habsburg, aki csak önmagát nevezte III. Károlynak. Nem összekeverendő a későbbi spanyol királlyal, III. Károllyal! |
|
|
||
| Az Ibériai-félsziget keresztény uralkodóinak táblája a Reconquista idejétől napjainkig | |||||||||
| Portugália | Spanyolország | ||||||||
| A Kasztíliai Korona országai | Navarra | Az Aragóniai Korona országai | |||||||
| Galícia | Asztúria | León | Kasztília | Aragónia | Barcelona | Valencia | Mallorca | ||


Based on work by