Daugava
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
|
|
||||
| Hossz: | 1 020 km | |||
| Forrásszint: | 221 m | |||
| Vízhozam: | 678 m³/s | |||
| Vízgyűjtő terület: | 87 900 km² | |||
| Forrás: | Valdaj hegység, Oroszország | |||
| Torkolat: | Balti-tenger | |||
| Országok: | Oroszország, Fehéroroszország, Lettország | |||
A Daugava vagy másképpen Nyugati-Dvina folyó Észak-Európában.
[szerkesztés] Idegen nyelvi megfelelői
- belorusszul: Заходняя Дзьвіна lettül: Daugava, oroszul: Западная Двина, lengyelül: Dźwina, németül: Düna, észtűl: Väina.
A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel.
A folyó lettországi részén 3 vízierőmű található: A Rigai a 35. folyamkilóméternél, a Ķeguma-i (ejtsd: Tyeguma) a 70. folyamkilóméternél és a Pļaviņu (ejtsd: Plavinyu) a 107. folyamkilóméternél. További erőmű megépitését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak.
A 10. században a vikingek a Daugaván és Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava-Dnyeper csatorna még nem létezett.


Based on work by