Amphión
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Amphión, görög mitológiai alak, thébai király. Anyja, Antiopé Zeusztól szülte őt ikertestvérével, Zéthosszal együtt, de mivel apja bátyja, Lükosz üldözte őt, kénytelen volt az újszülötteket kitenni a Kithairón hegyére. A fivérek a pásztorok közt nőttek fel, mit sem sejtve valódi származásukról. Egy ízben kis híján megölték anyjukat nagynénje, Dirké királyné parancsára. Amikor Antiopétől végül megtudták születésük titkát, Dirkét egy bika szarvára kötözve kivégezték, majd megülték a zsarnok Lükoszt is, aki a kiskorú Laiosz helyett uralkodott, és így ők lettek Thébai királyai. A várost új falakkal erősítették meg, a munkálatok során a hatalmas erejű Zéthosz óriási kőtömböket hordott egybe, Amphión pedig csodás lantjátékára (a hangszert magától Hermésztől kapta) a kövek maguktól a helyükre emelkedtek. Amphión Niobét vette feleségül, ám amikor annak fennhéjázása miatt elveszítették hét fiukat és hét lányukat, önygyilkos lett, Ovidius „Átváltozások" című műve szerint már akkor kardjába dőlt, amikor hét fia holtan hevert előtte.
A kitett, magára hagyott ikerpár motívuma tőbb ókori mondában is felbukkan (Peliasz és Néleusz, Romulus és Remus stb.) Egy hatalmas hellenisztikus szoborcsoport, a Farnese-bika ábrázolja a jelenetet, amikor Amphión és fivére Dirkét a bika szarvára kötözik. A legendás falépítésről az újkorban Giovanni Battista Tiepolo festett képet.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by