Concorde

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Concorde
Műszaki adatok:
Funkció: Szuperszónikus utasszállító repülőgép
Gyártó(k): Aérospatiale és British Aircraft Corporation
Kapacitás: 128 fő (sűrű elrendezésben 144 fő)
Személyzet: 9 fő (3 fő a pilótafülkében és 6 fő az utastérben)
Első felszállás: 1969. március 2.
Szolgálatba állítás: 1976. január 21.
Legyártott mennyiség: 20 db
Méretek:
Hosszúság: 61,7 méter
Szárnyfesztáv: 25,56 méter
Magasság: 11,3 méter
Szárnyfelület: 359,25 négyzetméter
Tömegadatok:
Szerkezeti tömeg: 78 700 kilogramm
Maximális felszállótömeg: 185 000 kilogramm
Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve: 95 680 kilogramm
Maximális leszállótömeg: 111 130 kilogramm
Hajtómű:
Hajtómű: 4 db. Rolls Royce/SNECMA Olympus 593 Mrk640 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő: 4x169 kilonewton
Tüzelőanyag kapacitás: 119 500 liter
Repülési jellemzők:
Átlagos utazósebesség: 2,04 Mach (2 519 kilométer/óra)
Maximális sebesség: 2,23 Mach (2 754 kilométer/óra)
Legnagyobb repülési magasság: 18 300 méter
Emelkedőképesség: 25,41 méter/másodperc
Szárny felületi terhelése: 526 kilogramm/négyzetméter
Tolóerő-tömeg arány: 0,373

Az Aérospatiale-BAC Concorde (a latin „concordia” kifejezésből, melynek jelentése „egység”) az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszónikus utasszállító repülőgép volt, melynek sebessége elérte a 2,05 Mach-ot, tehát a 2 179 km/h-t. Elsőként 1969-ben szállt a levegőbe és 1976-tól 27 éven keresztül állt szolgálatban. Általában a londoni Heahtrow (a British Airways színeiben) és a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről (az Air France színeiben) repült a New York-i John F. Kennedy repülőtérre. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra, 52 perc és 59 másodperces repülőút volt, 1996. február 7-én.

A repülőgép kifejlesztése a brit és francia kormánynak jelentős anyagi veszteséget okozott, de a British Airways számára nagy méretű bevételt hozott szolgálati ideje alatt. Az első menetrendszerű járatot az Air France és a British Airways indította 1976. január 21-én. 2000-es Concorde katasztrófa, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és több más kedvezőtlen tényező miatt 2003. október 24-én kivonták a forgalomból. A gép 2003. november 26-án szállt fel utoljára, de a gép a visszavonulása után a repülés egyik jelképe marad.

Hasonló típusú repülőgép volt a szovjet Tupoljev Tu–144-es, de ez kevésbé lett sikeres.

[szerkesztés] Általános jellemzők

A Concorde átlagos utazósebessége 2,04 Mach, azaz kb. 2 510 km/h és a maximális repülési magassága eléri a 18 300 métert. A hang sebessége a levegő hőmérsékletével változik, ami azt jelenti, hogy ha a Concorde forró levegőbe ér, akkor a sebessége 2,0 Machról 2,04 Machra nőhet, miközben a valódi gyorsasága változatlan marad.

[szerkesztés] Tervezése és kifejlesztése

Az 1950-es évek végén az Egyesült Királyság, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szuperszónikus utasszállító repülőgépet szeretett volna kifejleszteni.

[szerkesztés] Menetrend szerinti járatok

A első menetrend szerinti járatokat 1976. január 21-én indították a London-Bahrain és a Párizs-Dakar-Rio de Janeiro útvonalakon. Az Egyesült Államok Kongresszusa ekkor épp betiltotta a Concorde leszállását az USA-ban, főleg a lakosság hangrobbanás elleni tiltakozásai miatt, ezzel megakadályozta a transzatlanti járatok megnyitását. Kicsivel később az Egyesült Államok közlekedési minisztere, William Coleman, engedélyt adott a Concorde-nak a washingtoni Dulles repülőtér használatára, és az Air France valamint a British Airways járatokat szervezett a Dullesra 1976. május 24-én.

Mikor az Amerikai Egyesült Államok 1977. februárjában visszavonta a transzatlanti szuperszónikus járatok letiltását, New York kitiltotta a Concorde-ot a város területéről. Ez a tiltás 1977. október 17-én ért véget, amikoris az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elutasította a város Kikötői Hatóságának javaslatát a tiltás folytatására. A Londonból és Párizsból a New York-i John. F. Kennedy repülőtérre tartó menetrendszerű járatokat 1977. november 22-én indították el először. A British Airways által üzemeltetett járatok általában a „BA001” és „BA004”-es jelzést viselték. A repülőgépek hangosságáról szóló nyilatkozat szerint az akkori elnöki gép, az Air Force One, ami egy Boeing 707-es volt, leszállás és felszállás közben hangosabb volt, mint a Concorde.

Míg a sugárhajtású repülőgépekkel üzemeltetett járatok 7 óra alatt értek Párizsból New Yorkba, addig egy átlagos szuperszónikus repülés e két város között 3 óra 30 percig tartott (a transzatlanti utak során a Concorde nagyjából kétszer gyorsabban repült a hagyományos repülőgépeknél). 2003-ig az Air France és a British Airways napi rendszerességgel indított járatokat a „nagy alma” fő repülőterére. A Concorde a barbadosi Grantley Adams repülőtérre is repült a téli szezon idején, és néha charter célpontokba is, mint pl. a finnországi Rovaniemibe. 1986. november 1-jén egy Concorde 31 óra 51 perc alatt kerülte meg a Földet.

A British Airways "G-BOAF" jelzésű Concordeja leszállás közben.
A British Airways "G-BOAF" jelzésű Concordeja leszállás közben.
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Concorde témájú médiaállományokat.