Arión
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Arión (Méthümna, Leszbosz, Kr. e. VII. század – Korinthosz?, Kr. e. VI. század) görög költő.
Életéről keveset tudunk. Vándorköltőként járta be az egész görög világot, korának egyik legünnepeltebb művésze volt. Élete végén a korinthoszi türannosz, Periandrosz udvarában telepedett le, s itt olyan szavaló- és énekkörusokat szervezett, amelyek a Dionüszosz-mítoszokból adtak elő részleteket. A hagyomány neki tulajdonítja az első szatírkórusok konstruálását és betanítását is, amelyből később a dráma első alakjai formálódtak.
Egyetlen töredék maradt fenn tőle, a „Hümnosz eisz Poszeidona” (Himnusz Poszeidónhoz) című töredékében, amelyben azt meséli el, hogyan érkezett Periandrosz udvarába: az Itáliából Korinthosz felé tartó hajót kalózok támadták meg, őt kirabolták és a tengerbe vetették, ám egy delfin a a hátára vette és megmentette. E történetet elmeséli Hérodotosz is, de még az ókor alkonyán élt Ailianosz is idézi annak az epigrammának a feliratát, amelyet Korinthoszban Poszeidónnak emelt delfinszoborra véstek.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.


Based on work by