Georg Reicherstorffer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Georg Reicherstorffer 16. századi erdélyi szász történetíró.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Nagyszebenből származású, a családja azonban Reichesdorfból (Medgyesszék) származott és onnét vette nevét. Hol tanulta a jogtudományokat, ismeretlen, ő magát pápai s császári notáriusnak nevezte és 1522-től 1525-ig városi írnok volt Nagyszebenben. 1525-től Mária magyar királynő titkára volt. II. Lajos király halála után I. Ferdinánd szolgálatába állott és már 1527-ben királyi titkár és tanácsos, végre erdélyi kincstartó lett. Bél szerint (Notit. novae Tom. I. 455. l.) 1537-ben a kir. magyar kamaránál tanácsos volt.

I. Ferdinánd nevezetesebb követségeknél Erdélybe s Moldvába használta fel, így 1528-ban Erdélybe jött és két honfitársával Gross Zsigmonddal és Maurer Mártonnal utazásokat tett az országban, hogy Szapolyai János híveit gyengítse és a szászokat I. Ferdinánd részére megnyerje. Küldetésüket oly buzgalommal teljesítették, hogy Brassóban zavarokat idéztek elő, sőt némely hajthatatlanokat el is távolítottak, így Morgondai János nagysinki királybírót és Peter von Tobesdorff (Tóbiássy Péter) eceli őrgerébet. A zavargások okozóiként Gross és Maurer még azon évben elfogattak és János király parancsára Budán lefejeztettek.

Reicherstorffer kétszer járt követségben Moldvában. 1527. június 27-én mint I. Ferdinánd meghatalmazottja, Pozsonyon keresztül utazott Olmützbe, Krakkóba, Lembergbe és Bákóba, Petru Rareş moldvai fejedelemhez, hogy vele szövetséget kössön; miután ez megtörtént, Brassóba utazott, hol sikerült a lakosságot Ferdinánd részére megnyerni s a többi szászoknak, úgy Erdély nagyjainak rokonszenvét is.

1530 és 1531-ben Olmützben élt és Ferdinánd az erdélyi ügyekben mindenkor kikérte tanácsát. 1535-től Moldvából, második kiküldetése alkalmával visszatérve, 1543-ig Budán és Olmützben tartózkodott. Élete körülményeiről még csak annyit tudunk, hogy 1550-ben Bécsben élt.

[szerkesztés] Művei

  • Moldaviae Qvae Olim Daciae Pars, Chorographia, Georgio a Reicherstorf. Viennae, M. D. XLI. (Az utolsó levél előlapján a Reichersdorfer czímere.)
  • Chorographia Transylvaniae, Quae Dacia olim appellata, aliarumquae provinciarum & regionum succuncta descriptio & explicatio. Georgio a Reychersdorff... autore. U. ott, M.D.L. (A 21. levélen külön czymlappal áll: Moldaviae, Quae Olim Daciae Pars, Chorographia. A Transylvania és Moldavia újabb kiadása, Bronovius Tartariajával együtt. Köln, 1595.).
  • Transsilvaniae Olim. Daciae. Dictae Descriptio a Io. Petro & Paulo Manuciis, ex uariis ueterum & recentiorum Scriptorum monumentis, & praecipue ex Georgio a Reychersdorff, accurate in unum congesta. Romae, M. D. XCVI.

[szerkesztés] Magyarul

  • Georg Reicherstorffer: Chorographia Transilvaniae. Chorographia Moldaviae/Erdély és Moldva leírása 1550. A szöveget gondozta, fordította, a kísérőtanulmányt és a magyarázatokat írta Szabadi István. Debrecen, 1994.

[szerkesztés] Forrás