Barót

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A keresztnevet lásd a Barót (keresztnév) szócikkben.
Barót
Barót - Barót központja a római katolikus templommal
Barót központja a római katolikus templommal
Megye Kovászna
Régió Székelyföld, Erdély
Tszf. magasság 480 m m
Koordináták é. sz. 46°4′30’’ k. h. 25°36′0’’
Terület 128,48 km²
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség

10 464 (2002)
81 fő/km²
Polgármester Nagy István

Barót (románul Baraolt) város a mai Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Barót bejárata Brassó irányából
Barót bejárata Brassó irányából

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

[szerkesztés] Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

[szerkesztés] Története

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
Református templom
Református templom

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító.
  • Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
  • Itt született 1817-ben Simonfy Dániel Bem tábornok orvosa.
  • Itt született 1834-ben Mircse János történész.
  • Itt született 1863-ban Gaál Mózes író.
  • Itt született 1937-ben Gyulai Líviusz grafikusművész.


Barót a Tőkés-tetőről
Barót a Tőkés-tetőről

[szerkesztés] Testvérvárosai


Kovászna megye városai
Barót | Bodzaforduló | Kézdivásárhely | Kovászna | Sepsiszentgyörgy
Más nyelveken