Klaniczay Tibor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Klaniczay Tibor (1923. július 5. – 1992. május 14.): irodalomtörténész, az MTA tagja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

1945-ben Eötvös-kollégistaként szerzett magyar-olasz szakos diplomát, majd Horváth János tanítványaként 1947-ben bölcsészdoktor lett. Budapesten és külföldön (Sorbonne és La Sapienza egyetemek) oktatta a régi magyar irodalmat. 1956-ban részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetének létrehozásában, melynek 1984-től haláláig igazgatója volt. Ő kezdeményezte a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság létrehozását is. Egyszerre volt kiváló alkotó és előadó, előkészítő és kivitelező, ösztönző és ösztönzött. Komoly szerepe volt a hungarológia külföldi terjedésében, valamint a régi magyar irodalom értékeinek közzétételében és rendszerezésében. Nemeskürty István írta: "Hogy a régi magyar irodalomról, melyet a középiskolákban már szinte egyáltalán nem vagy csak alig tanítanak, még mindig szó van és még mindig tudomány, az nem kismértékben az ő érdeme." Fáradhatatlan munkabírással dolgozott és ugyanezt várta el munkatársaitól is. Jól példázza ezt Bodnár György vallomásának egy részlete: "Nagyon jellemző volt rá az a telefonhívás, amelyik rendszerint ezzel a mondattal kezdődött esténként 10 óra után: Ugye dolgozol? Itt Klaniczay, ugye dolgozol?"

[szerkesztés] Források

NEMESKÜRTY István: A múltból a mának = N. I.: Olvasók és olvasmányok, 1984. BODNÁR György: "Itt Klaniczay, ugye dolgozol?", Irodalomismeret, 2002/5-6. VÉGHELYI Balázs: Klaniczay Tibor, Irodalomismeret, 2004/4-5.


[szerkesztés] Emlékezete

  • A Klaniczay Tibor díjat a MTA ITI Reneszánsz Osztály alapította


[szerkesztés] Külső hivatkozások