Herend
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||||
| Megye | Veszprém | ||||
| Kistérség | Veszprémi | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 19,53 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8440 | ||||
| Körzethívószám | 88 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Herend város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Herend a 8-as út mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszínt feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté.
[szerkesztés] Története
A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.
A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a németajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.
[szerkesztés] A herendi porcelángyártás története
A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.
[szerkesztés] A herendi porcelángyár teljesítménye 2005-ben
A 2004. évre nem fizetett osztalékot a Herendi Porcelánmanufaktúra annak ellenére, hogy 6,2 milliárd forint volt az árbevétele, az adózás előtti eredménye pedig 75 millió. Az árbevételből 4,3 milliárd az export, amely a világ 58 országába irányul.
A három legnagyobb piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon belül Herenden, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén és Kőszegen van márkaboltjuk. Pekingben, Shanghajban és Moszkvában is várható márkaboltok nyitása.
[szerkesztés] Látnivalók
- Porcelánmúzeum (1964 óta)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Online
- A Herend Múzeum
- A Herendi Porcelángyár oldala
- A porcelángyár történetéről
- Turisztikai információk a porcelángyárral kapcsolatban
- A herendi művelődési ház oldala
[szerkesztés] Könyvek
- Hudi József: Herend története, Veszprém, 1998 ISBN
|
||||
|---|---|---|---|---|
| Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida | ||||
| Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc | ||||


Based on work by