Borostyán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
- A keresztnévért lásd a Borostyán (keresztnév) szócikket.
- Az ásványért lásd a Borostyán (ásvány) szócikket.
A borostyán (Hedera) egy a borostyánfélék (Araliaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A nemzetségbe tizenöt faj tartozik, fő elterjedési területük Dél-Európa, Észak-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia. Fás szárú, örökzöld kúszónövények, virágzatuk ernyős. Nem élősködők, a támasztékul szolgáló növényeken rövid kapaszkodógyökerekkel rögzítik magukat, ezek táplálék-, vagy folyadékfelvételre nem alkalmasak. Jellemző a heterofillia jelensége, vagyis a csak vegetatív kúszóhajtások levelei más alakúak mint a napos, magasabbra felkapaszkodott, virágzatokat viselő hajtásokon lévők.
Közép-Európában egyetlen fajuk honos a borostyán (Hedera helix), egy Európa nagy részén és Délnyugat-Ázsiában honos örökzöld kúszónövény. Kedvező környezetben, fákon, kőszirteken, falakon 20-30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beterítheti.
Levelei 4–8 cm hosszúak, 3–10 cm-es nyéllel. Két típusuk van: a fiatal, tenyéralakú levelek a kúszó szárakon, és a kifejlett, szívalakú levelek a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon.
Késő nyártól késő őszig virágzik. Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. Színük zöldessárga, és nektárban igen gazdagok, ami fontos tápanyagforrást jelent a méhek és más rovarok számára az évnek ebben a szakában.
Gyümölcsei apró fekete bogyók, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madárnak fontos táplálékául szolgálnak.
Kedvelt dísznövény, számos erre a célra termesztett változata van, például sárga vagy sárga- és fehértarka levelű, lila szárú, és lassan növekedő fajta is.


Based on work by