Füzesgyarmat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Dél-Alföld | ||||
| Megye | Békés | ||||
| Kistérség | Szeghalmi | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 127,41 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 5525 | ||||
| Körzethívószám | 66 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Füzesgyarmat város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re.
[szerkesztés] A város nevének kialakulása
A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormotnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.
[szerkesztés] A város története
A Honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. Város első okleveles említése 1219-re nyúlik vissza. (Első írásos említése 1219-ben történt, Gormoth néven szerepel.) Középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt. A XIX. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról. Füzesgyarmati "uradalom" tulajdonosa volt Gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dargonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található:Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna éa a városi sport telep)
Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb.). Az 1945-50-es évek, az ujjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogén vagyont találtak településünk alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL-Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott.A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban a moziban a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott Füzesgyarmat. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.
[szerkesztés] A város címere
Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalppban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a baloldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobboldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.
[szerkesztés] Nevezetességek, turistalátványosságok
- Termálvizes strandfürdő
- Castrum termálkemping
- A Szent Borbála a bányászok védőszentje [1]
- Tájház [2]
- Szitás Erzsébet Képtár
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Híres emberek
- Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja
- Hegyesi János költő
[szerkesztés] Külső hivatkozás
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by