Farkas Ádám (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Farkas Ádám (Budapest, 1944. november 21.) szobrász, rektor, egyetemi tanszékvezető, egyetemi tanár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

  • 1961-64 között Képző és Iparművészeti Gimnázium, Kerámia szak, Budapest.
  • 1964-68 Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, Mikus Sándor osztály.
  • 1968-69 Écoles des Beaux-Arts, Párizs, szabad hallgató.
  • 1985-90 között országgyűlési pótképviselő volt.
  • 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. (1990-ben Magyar Képzőművészeti Főiskola).
  • 1992-tól szobrász tanszék vezetője, egyetemi tanár.
  • 2002-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke volt, a szentendrei Art’éria Galériának is alapítói közé tartozik. A Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának irányítója. A Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke.

[szerkesztés] Díjak, kitüntetések

  • Az I. Nemzetközi Rajztriennálé díja, Nürnberg (1979)
  • VIII. Országos Kisplasztikai B.III. díj (1979)
  • Fa és környezete kiállítás, I. díj, Cegléd (1979)
  • Munkácsy-dí; (1983)
  • VIII. Országos Kisplasztika B., I. díj, Pécs; (1983)
  • Szobrászat szabad térben kiállítás, II. díj, Salgótarján; (1984)
  • VI. Országos Éremművészeti B., II. díj, Sopron (1987)
  • érdemes művész; (1989)
  • XI. Országos Éremművészeti Kisplasztikai B., I. díj, Pécs (1989)
  • XIII. Országos Kisplasztikai B., Pécs, a MKISZ díja. (1993)

[szerkesztés] Főbb művei

[szerkesztés] Egyéni kiállítások

  • Szentendre (1968, 1972),
  • Műcsarnok (1973, 1993),
  • Charlottenburg Múzeum, Koppenhága (1975),
  • Magyar Nemzeti Galéria ( 1978),
  • Szentendrei Képtár (1982),
  • Kunstmesse, Bázel (1983),
  • Pécsi Galéria (1991),
  • Holbein Haus, Augsburg (1988),
  • Limburg (1991),
  • Antwerpen (1992)

[szerkesztés] Főbb alkotások

  • Szentendrei Köszöntőszobor (festett beton, 1973-80),
  • A Föld Ereje (mészkő szökőkút, 1987-89), Gazdagrét
  • A Kőesés Villányi Szoborpark (1986-88)
  • Emlékmű Emlékmű (Recsk, 1991)
  • Kőemlék a jövőből (Vigadó tér 1995)
  • Az erő nyomai (Szabadság tér, 1996)
  • 1956-os emlékmű (Pécs, 1996)

[szerkesztés] Köztéri munkái

  • Dekoratív gobelin (1969, Világbank Székház, Párizs);
  • dombormű (1975, Növénytani Kutató Központ);
  • Ködkarcoló (tölgyfa, 1977, Nagyatád, szoborpark);
  • dombormű (1977, Budapest, Kálvin téri aluljáró);
  • Gobelin (1979, Világbank székháza, Párizs);
  • Köszöntőszobor (festett beton, 1980, Szentendre, Duna-part);
  • dombormű (alumínium, 1980, Székesfehérvár, Technika Háza);
  • A termés (mészkő, gránit, 1981, Tápiógyörgye);
  • szökőkút (mészkő, 1983, Budakeszi);
  • szökőkút (mészkő, 1988, Kispest);
  • A Nap születése (mészkő, 1987, Óbuda);
  • Kőesés (félmárvány, 1986–1988, Villány, szoborpark);
  • szökőkút (mészkő, 1988, Hajdúböszörmény);
  • A Föld ereje, szökőkút (mészkő, 1991, Budapest, Gazdagréti lakótelep);
  • Recski emlékmű (félmárvány, gránit, 1991);
  • A feléledt oszlop (gránit, 1992, Fujimi Kogen);
  • Háborús emlékmű (vörös és fehér márvány, 1993, Csobaj);
  • Fehér oszlop (márvány, 1994, Balatonboglár);
  • Kőemlék a jövőből (vörös márvány, 1995, Kereskedelmi és Hitelbank, Vigadó tér);
  • Az erő nyomai (márvány, 1996, Budapest, Szabadság tér, Bankcenter);
  • 1956-os emlékmű (fekete és vörös márvány, 1996, Pécs);
  • Életfa (mészkő, 1996, Tiszaújváros).

Műveit az alábbi gyűjtemények őrzik:

  • Ferenczy Múzeum (Szentendre);
  • Fővárosi Képtár;
  • Gulbekian Múzeum (Lisszabon);
  • István Király Múzeum (Székesfehérvár);
  • Janus Pannonius Múzeum (Pécs);
  • Magyar Nemzeti Galéria;
  • Városi Múzeum, Nürnberg.

[szerkesztés] Publikációk

Fényt kapott kezek (Baranyay András pannonhalmi kiállítása, Pannonhalmi Szemle (2001/III) Jegyzetfosszíliák (Gálics István grafikái a győri Városi Képtárban, Új Művészet 2001/VII.) Benső tájakon (Marc Chagall a budapesti Zsidó Múzeumban, Pannonhalmi Szemle 2001/IX Post scriptum, post print és más dolgok (Pavel Makov a győri Képtárban, Balkon 2001/X.) Ronda, de szép (Kopasz Tamás kiállítása a Godot Galériában, Új Művészet 2001/XII.) A világra nyomott ablak (6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Győr, Balkon 2001/XII.) Elnyűhetetlen szürrealizmus (Farsang Sándor kiállítása a győri Képtárban, Új Művészet 2002/II.) Kezelt kövek és kéz-kövületek spirituális térben (Valkó László a győri Akadémia Galériában, Új Művészet 2002/X.) Zene kezekre (Baranyay András komáromi kiállítása, Új Művészet 2003/I.)

[szerkesztés] Bibliográfia

Jelek és olvasatok című albumának bemutatója: 2006. április 26.

VADAS J.: Múltba nyíló kapuk, ÉS, 1971. november 11.; TÓTH A.: Farkas Ádámnál, MŰV, 1973/2; LÓSKA L.: Szoborvázlatok, szoborgondolatok. Beszélgetés Farkas Ádámmal, MŰV, 1979/4; HANN F.: Farkas Ádám – Beszélgetés a szobrásszal. Kismonográfia, Szentendre; LÓSKA L.: Tektonikus formák bronzban. Farkas Ádám szobrairól, MŰV, 1987/9; KOVÁCS O.: kat., bev. tan., Pécs, 1991; KOVÁCS P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992; WEHNER T.: kat., bev. tan., Műcsarnok, Palme Ház, 1993; P. SZABÓ E.: Párbeszéd a kővel, párbeszéd a világgal. Interjú Farkas Ádám szobrászművésszel, MŰV, 1997/5-6.; ROMVÁRY F.: A pécsi ’56-os mártíremlék, Bp., 1997; KMML, 1999.

[szerkesztés] Külső hivatkozások