Jerzy Żuławski

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jerzy Żuławski (Lipowiec, 1874. július 14. – Dębica, 1915. augusztus 9.) lengyel író, költő, műfordító.

[szerkesztés] Élete

Żuławski Ezüstös mezőkön című regénye 1922-es magyar kiadásának borítója.
Żuławski Ezüstös mezőkön című regénye 1922-es magyar kiadásának borítója.

Juliusz Żuławski apja volt. Svájcban tanult politechnikát, majd filozófiát, Bernben doktorált 1898-ban. Hazatérése után gimnáziumban tanított, de ezt 1902-ben abbahagyta, és csak az irodalomnak szentelte magát. A krakkói modernistákhoz csatlakozott, az ő lapjaikban publikált, Stanislaw Przybyszewski esztétikai nézeteit magyarázta. 1910-ben Zakopanéba költözött, az első világháború kezdetekor belépett a lengyel légióba. Tífuszban halt meg.

[szerkesztés] Munkássága

Hűvös, intellektuális lírájából kiemelkednek bibliai parafrázisai és hazafias szellemű költeményei. Tanulmányozta az indiai misztikát, Arthur Schopenhauer és Friedrich Nietzsche filozófiáját. Esszéiben foglalkozott esztétikai kérdésekkel is. Drámákat is írt, a színpadon „Dyktator” (A diktátor, 1903) című darabjával debütált. Rendkívüli népszerűségnek örvendett „Eros í Psyche” (Erósz és Psziché, 1904) című látványos színpadi regénye, amely az ókortól a meghatározatlan jövőig terjedő időszakban, hét korszakban képzelte el a jó és a rossz, a szellem és az anyag küzdelmét. Óind költészetet, kortárs francia lírát, Nietzschét és Edgar Allan Poe-t fordított.

Legkiemelkedőbb munkája, a „Na srebrnym globie” (Az ezüst glóbuszon, 1903) című regénytrilógiája Jules Verne és Herbert George Wells hagyományait honosította meg a lengyel irodalomban. A fantasztikus regényben a holdlakók korcs társadalma a megváltás szomorú paródiáját éli át. A trilógia 3. része futurológiai látomás a 27. századi automatizált Európáról, ahol a technikai fejlődés nem jár együtt a szellemi értékek gyarapodásával. Magyarul ez az egyetlen munkája jelent meg 1922-ben.

[szerkesztés] Források

  • Világirodalmi Kisenciklopédia, Akadémiai Kiadó, Bp.
Más nyelveken