Aktínium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | aktínium, Ac, 89 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | aktinoidák | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 3, 7, f | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstös | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | (227) g/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Rn] 6d1 7s2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 18, 9, 2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 10 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | (circa) 1323 K (1050 °C, 1922 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3471 K (3198 °C, 5788 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáshő | 14 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 400 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 27.2 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös lapközéppontos | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3 (semleges oxid) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1.1 (Pauling-skála) | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 499 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1170 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 195 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | nincs adat | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 12 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-34-8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az aktinium a periódusos rendszer egy kémiai eleme, a vegyjele Ac és rendszáma 89. A neve a görög aktis, aktinos-ból ered ami csillógást sugárzást jelent.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzői
Az actinium egy ezüstfehér radioaktív fém. Magas radioaktivitása miatt sőtétben halvány kék fényt sugároz. Nyomokban az urán-szurokércben mint 227Ac izotóp található, melynek felezésí ideje 21.773 év. Vegyi tulajdonságaí megegyeznek lantánéval.
[szerkesztés] Felfedezése
Az aktiniumot André-Louis Debierne fedezte fel 1899-ben az urán-szurokércben, melyben a koncentrációja 15mg/tona érc. Függetlenül tőle Friedrich Otto Giesel is 1902-ben előállitota az aktiniumot. Késöbb magreakció segitségével előállitotak elégséges aktiniumot hogy meghatározák kémiai tulajdonságait. A 226Ra-ot neutronal bombáznak: 226Ra+n = 227Ra = 227Ac+e
[szerkesztés] Felhasználás
Mivel nagyon radioaktiv, az 227Ac mint "neutron generátor(forrás)" van számon tartva. Az egészségügy számára az 225Ac izotopót felhasználják a 213Bi előállitására vagy saját magát a sugár-terápiában.
[szerkesztés] Izotópjai
A természetben előforduló aktinium egy izotópot tartalmaz: 227Ac, melynek a leghosszabb a felezési ideje. Összesen 10 iotópja ismert, melyeknek atom tömegjük 206 és 236 között van. a legstabilabbak: * 227Ac felezési idő 21.772 év
- 225Ac felezési idő 10.0 nap
- 226Ac felezési idő 29.37 ora
A többi izotóp felezési ideje rövidebb mint 10 ora és a többségé rövidebb mint 1 perc. A lerövidebb felezési idejű a:
- 217Ac felezési idő 69 nanomásodperc
A frissen előállitot 227Ac tulajdonképen tartalmaza már bomlási termékét, ami egyensulyban van az 227Ac-el és az összetétel megfelel a 185 napos életidőnek. A továbiakban az összetétel változik a felezési idő ritmusában.
[szerkesztés] Hatása az élővilágra
Mivel nagyon ritka elem és nincs szerepe az élővilágban nem jelent veszélyt az élővilágra. Alig egy pár laboratoriumban található és mivel nagyon radioaktiv (150-szer radioaktivabb mint a rádium) nagy elővigyáyatosággal kezelik. Kutatások folynak a célzot alfa sugárterápiával mely nagyon hatásos daganatos betegségekben. Az 225Ac használata ebben az irányban, egy igen komoly mellékhatás miatt ütközik nehézségekbe: az 225Ac-ból renszeresen keletkezik 213Bi, ami elhagyja a megcélzot daganatot és a vesékben halmozodik, azokat roncsolja. A kutatások a 213Bi hatásos eltávolitása irányában folynak.


Based on work by