Az értelemtükrözés elve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar helyesírás
Rögzítése:
Alapelvei:
További jellemzői:
Egyes területei:
Nevezetes szabályai:
Írásjelek helyesírása:
Érdekességek:
szerkeszt

Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH. 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Példái

[szerkesztés] A hangjelölés terén

  • Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva hagyja. (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva higgye, nem „hiszje”.)

[szerkesztés] A kezdőbetűk terén

  • A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. kovács és Kovács.

[szerkesztés] Az elválasztás terén

  • Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését. Példák:
  • gép-elem (’gépnek az eleme’), de gé-pe-lem (’gépbe írom’),
  • leg-e-lő-re (’a sor elejére’), de le-ge-lő-re (’mezőre’),
  • kar-ó-ra (’karon viselt óra’) , de ka-ró-ra (’rúdra’).

[szerkesztés] Az egybe- és különírás terén

  • A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, pl. három szög és háromszög (AkH. 95.). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: gyors vonat ’sebesen közlekedő vonat’ és gyorsvonat ’vonatfajta’ (AkH. 107. b), 112., 117. b), 123. b), 125. b), 128. b), 129.).
  • Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. Margitsziget (AkH. 175. b)), és másként, ha földrajzi értelemben, pl. Margit-sziget (AkH. 176. b)).
    • homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
    • Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér, AkH. 190.)
    • Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem, AkH. 190.)
    • (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát (AkH. 190.)
    • Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses, AkH. 140. b), 168.)
    • Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül (AkH. 175. b))
    (OH. 188–189. o., némileg rövidítve)

További példák:

  • művésztanár: ’művészeket oktató tanár’ (AkH. 129.)
  • művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’ (AkH. 101. a))
  • művész tanár: ’művészkedő tanár’ (AkH. 114. a))
(OH. 1092. o.)
  • Kodály vonósnégyes: Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes (AkH. 167.)
  • Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes (AkH. 168.)
(OH. 170. o.)