Boston (Massachusetts)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az Egyesült Államok-beli, massachusettsi Bostonról szól. További jelentéséhez lásd: Boston (egyértelműsítő lap).
| A Longfellow Brigde, háttérben a belvárossal | ||||||
|
||||||
| Becenév: „Város a hegyen, Babváros, A világegyetem köpontja (Oliver Wendell Holmes szerint a Naprendszer közepe), Amerika Athénja” |
||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Elhelyezkedése Massachusetts államban | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország Állam Megye |
USA Massachusetts Suffolk |
|||||
| Alapítás dátuma | 1630. november 17. | |||||
| Polgármester | Thomas Menino | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 232,1 km² | |||||
| -szárazföld | 125,4 km² | |||||
| -víz | 106,7 km² | |||||
| Magasság | 43 m | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2004. júl. 1.) | 569 165 fő | |||||
| Elővárosokkal | 4 313 000 fő | |||||
| Agglomeráció | 4 424 649[1] fő | |||||
| Népsűrűség | 4,540 fő/km² | |||||
| Weboldal: http://www.cityofboston.gov | ||||||
Boston az Egyesült Államok Massachusetts államának fővárosa, New England legnagyobb, és 1630-as alapításával egyben az USA egyik legrégibb városa is. Közel 400 éves történelme az egyik leggazdagabb és az egyik leginkább egyedi városává is emelte. Gazdasága a felsőoktatásra, kutatásra, egészségügyre, biztosításra és – ezekből kifolyólag elsősorban – a biotechnológiára épül.
Boston és környéke, az ún. Greater Boston – melybe a kül- és elővárosokon kívül Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams és John Quincy Adams amerikai elnökök szülőhelye, a Dunkin Donuts és a Howard Johnson's szülővárosa), Newton (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegy 4,4 milliós lakosságával az Egyesült Államok 11. legnépesebb ilyen jellegű területe.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Becenevei
Számos beceneve egyben múltját is összefoglalja. A „Város a hegyen” („City on a hill”) a közeli település, Massachusetts Bay Colony puritán kormányzója, John Winthrop adománya, aki Boston alapításakor a jelenések könyvében leírt bibliai „város a hegyen” (feltehetőleg az új Jeruzsálem) leírását szerette volna a valóságba átültetni. Ez egyben Boston eredeti három dombjára is utalás. A „Babváros” („Beantown”) arra a kezdeti tradícióra utal, mikor a város gazdasága még elsősorban az importált melaszból gyártott szárazbab-főzelék készítésre épült. „A világegyetem központja” („The hub of the universe”) az ismert és népszerű amerikai fizikusból lett író, Oliver Wendell Holmes „találmánya”, az amerikai történelemben akkoriban még mindig betöltött központi szerepe (pl: Bostoni teadélután) okán. William Tudor, a város egy prominens lakója, az első amerikai irodalmi folyóirat, a North American Review alapítója adta a városnak, annak a teljes Amerikai Egyesült Államokra gyakorolt kuturális és intellektuális hatásainak elismeréséül, az „Amerika Athénja” („Athens of America”) becenevet. Néha „Puritán városnak” is hívják (Puritan city), utalva arra a tényre, hogy Bostont 400 puritán telepes alapította 1630. november 17-én. A „Szabadság bölcsője” becenevet az amerikai függetlenségi háborúban betöltött központi, vezető szerepe alapján kapta. A XIX. században „A rövidáru városa” néven is emlegették.[3] Mióta a séta népszerűvé vált a környéken, nagyjából azóta viseli az „Amerika sétáló városa” („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A város lakója angolul Bostonian.
[szerkesztés] Történelme
„Azon politikai eseményekben, melyek az egész ország sorsát döntően befolyásolták, és azon emberek gondolkodásának alakításában, akik azon célból jöttek, hogy egy nagy nemzetet teremtsenek, Boston vezető szerepet játszott”
- /id. Henry Cabot Lodge, neves helyi politikus, Massachusetts állam korábbi kormányzója/
Bostont 1630. november 17-én, alapították Angliából érkezett puritánok az ottani őslakosok által Shawmut névre keresztelt félszigeten. A félszigetet egy vékony földnyelv kötötte össze a szárazfölddel, mely a Massachusetts-öblöt és a Charles folyó torkolatát választotte el egymástól. Boston első európai telepesei a környéket a Trimountaine névvel illették. Nem sokkal később a lincolnshire-i (Anglia) Bostonból érkezett telepesek átnevezték szülővárosuk után Bostonná. Az első lakosok túlnyomorészt puritánok voltak. Massachusetts Bay Colony akkori kormányzója, John Winthrop, egy népszerű prédikációt tartott, melyben a várost a bibliában leírt „város a hegyenhez” hasonlította, ezzel elültetve a lakosságban azt a hitet, hogy Bostonnak különleges kapcsolata van Istennel. (Winthrop volt az, aki aláírta a Cambridge megállapodást, mely gyakorlatilag a város alapító okirata) A puritán etikett egy hihetetlenül stabil és jól szervezett közösséget teremtett. Alig öt évvel Boston létrehozása után, 1635. ápril 23-án megalapították a mai USA első állami iskoláját, a Boston Latin Schoolt, egy évre rá, 1636. szeptember 8-án pedig az USA első felsőoktatási intézményét, a Harvard főiskolát, melyből később a Harvard egyetem lett. A kemény munka, morális becsületesség, és az oktatásra helyezett nagy hangsúly azóta is Boston kultúrájának részét képezi. Az 1760-as évekig Boston volt az észak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb és legbefolyásosabb városa.
Az 1770-es években a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az amerikai függetlenségi háború „kirobbantására”. A bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, illetve a kezdeti harcok is, ideértve a Lexington és concordi ütközetet, a Bunker Hill-i csatát és Boston ostromát, mind itt történtek. A lexington és concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott Paul Revere az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrazilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a rum, a hal, a só és a dohány voltak. Szintén ebben érában kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjére. 1822-ben, Boston városi oklevelet kapott. az 1800-as évek közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az 1900-as évek elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, ruha és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéke behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű széllítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A XIX. század közepe és vége között Boston kuturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az abolicionizmus központjává is.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Statisztikai hivatal éves becslése: 2000 ápr. 1 és 2004 júl 1 között. (CBSA-EST2004-01)
- ^ Greater Boston az angol nyelvű Wikipédiában
- ^ Their Nicknames (1889–09–23). Decatur Daily Dispatch, pg. 2? (Decatur, Illinois). found at listserv.linguistlist.org/cgi-bin/wa?A2=ind0307b&L=ads-l&P=2093.


Based on work by