Dunaszerdahely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt) város Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsonytól 37 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik. ()
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta.
[szerkesztés] Története
A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1250-ben Zerda néven említik először. A mai város több, különálló település (Szerdahely, Újfalu, Nemeszseg, Előtejed) egyesítésével jött létre 1874-ben. 1960-ban nyilvánították ismét várossá. 1910-ben 4762 lakosából 4679 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. 1938 és 1945 között Dél-Felvidék a müncheni egyezmény által Magyarországhoz visszacsatolt terület. A második világháborúban a város lakosságának közel felét alkotó zsidó kisebbséget (mintegy 3 ezer fő) elhurcolták. 2001-ben 23 519 lakosából 18 756 magyar, 3588 szlovák, 353 cigány, 147 cseh és 24 német volt. A város a közel 120 ezer lelket számláló Dunaszerdahelyi járás kulturális, közigazgatási és gazdasági központja. A főváros közelségének köszönhetően (mindössze 37 km) a legdinamikusabban fejlődő város Dél-Szlovákiában.
[szerkesztés] Gazdasága
A város az 1990-es évek közepéig a dél-szlovákiai élelmiszeripar egyik fellegvára volt, az ország élelmiszergazdasági vállsága azonban kihatott a város iparára is, s az szerkezetileg jelentősen átalakult. Az élelmiszeripari múltat 2007-től csak a Tauris Danubia húsfeldolgozó vállalat képviseli, ugyanis az ország legmodernebb cukorgyárát is – amely Juhocukor néven létesült 1969-ben, s a rendszerváltás után az Eastern Sugar francia–angol multinacionális cég vette meg – bezárták. Napjainkban a város több elektrotechnikai és gépipari nagyvállalatnak ad otthont. Az 1970-es évek óta a város fontos idegenforgalmi központ, ekkor létesült a tobb mint 20 hektáron elterülő gyógyhatású termálfürdője. Napjainkban a város fontos teherforgalmi logisztikai központtá vált a 2005-ben létrehozott ipari parkjának köszönhetően.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus templomát 1341-ben építették, 1518-ban gótikus stílusban építették át, többször átalakították, majd a 18-19. század fordulóján barokk stílusban alakították át és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Előtte a téren áll az 1848-49-es forradalom turulmadaras emlékoszlopa.
- Evangélikus temploma 1883-ban épült neoromán stílusban.
- 1996-ban épült posztmodern stílusban a református templom.
- Egykori zsinagógája 1945-ben bombatalálatot kapott, 1951-ben lebontották, helyén a holokauszt áldozatainak 1991-ben felavatott emlékműve áll.
- Sárga-kastély, melyet a Kondé család építtetett 1770-ben klasszicista stílusban. A kastély termei a Csallóközi Múzeumnak adnak otthont.
- Vermes-villa, melyet a Vermes család épített 19. század második felében, ma a Kortárs Magyar Galéria otthona.
- A város idegenforgalmi látványosságának számít az organikus építészet jegyeit magán viselő épületek sokasága, melyek többségét a világhírű Makovecz Imre tervezte.
- 1848/49-es szabadságharc emlékműve
- Szent István szobra
- Bihari János szobra
- Vámbéry Ármin szobra
- A fiókáit tápláló pelikán szobra
- A 2. világháború áldozatainak szoborparkja
- A diktatúrák áldozatainak emlékműve
- Kortárs Magyar Galéria
A város a szlovákiai képzőművészet egyik jelentős központja, legjelentősebb galériái a Kortárs Magyar Galéria és az Art-Ma Galéria.
Csallóköz történelmét és népművészetét bemutató gazdag állandó tárlattal rendelkező múzeum, ahol rendszeresen szerveznek ideiglenes kiállításokat is.
- Csallóközi Könyvtár
A városban található a régió legnagyobb könyvtára, ahol számos értékes könyvritkaság megtalálható.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1832. március 19-én Vámbéry Ármin nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója.
- Itt született 1821. január 3-án Csaplár Benedek piarista paptanár, néprajzkutató, az MTA tagja.
- Itt született 1871. december 27-én Szladits Károly jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született 1869. január 5-én Csermely Gyula ügyvéd, író.
- Itt született 1905. április 15-én Steiner Herman világhírű sakkozó, aki az 1940-es és 1950-es években az USA legjobb sakknagymestere volt.
[szerkesztés] Kultúra, szórakozás
- A város a szlovákiai magyar szellemi élet egyik központja (itt székel két könyvkiadó (NAP, LILIUM AURUM), található itt irodalmi kávéház és színház (SZEVASZ – Szerdahelyi Városi Színház)), underground művészeti klub (NFG-1 FILM), évente számos kulturális fesztiválnak ad otthont (Dunamenti Tavasz, Tündérkert Fesztivál, Dunaszerdahelyi Zenei Napok stb.), a város oktatási intézményei az ország legszínvonalasabb intézményei közé tartoznak, a városban több szlovákiai és magyarországi egyetem folytat kihelyezett egyetemi, illetve főiskolai képzést.
- THERMALPARK termálfürdő és wellness-központ
A város termálfürdője és wellness-központja Szlovákia egyik legszínvonalasabb és leglátogatottabb fürdő-turisztikai létesítménye.
[szerkesztés] Sport
DAC Dunaszerdahely A város sportklubja 1904-ben alakult. Sportolói számtalan sikert arattak hazai és nemzetközi versenyeken, világbajnokságokon és olimpiákon. A városban a legnagyobb népszerűségnek a labdarúgás örvend, az FC DAC 1904 labdarúgócsapat az ország egyik legnagyobb múltú sportegyesülete. A labdarúgók mellett a város asztaliteniszezői, atlétái és kézilabdázói is az országos élvonalba tartoznak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Dunaszerdahely város honlapja
- a DAC honlapja
- a helyi cserkészcsapat honlapja
- a Pázmaneum Társulás honlapja
- Dunaszerdahely fóruma
- Szabadidőközpont – Dunaszerdahely
| A Dunaszerdahelyi járás települései | |
|---|---|
|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfikarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lögérpatony (Horná Potôň) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |
|


Based on work by