Acclamatio
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Acclamatio, latinul: felkiáltás. Az ókori Rómában így nevezték a senatus, vagy a színházban, cirkuszban, népgyűlésen összegyűlt nép tetszésének, illetve nemtetszésének közfelkiáltásokban kifejeződő jeleit, majd a korai császárkorban acclamatióval (közfelkiáltással) választották meg a császár által kijelölt hivatalnokokat a névleges népgyűléseken.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Ferenczy István - Maróti Egon - Hahn István: Az ókori Róma története (ISBN 9631927881)


Based on work by