Fenyvescinege

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segítség:Hogyan használd a taxoboxokat
Fenyvescinege
Státusz: nem veszélyeztetett
Magyarországi státusz: védett,
eszmei értéke 10 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Alcsalád: Cinegeformák (Parinae)
Nem: Parus
Faj: P. ater
Tudományos név
Parus ater
Linnaeus, 1758

A fenyvescinege (Parus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj, Európa legkisebb cinegéje.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.

[szerkesztés] Alfajai

  • Parus ater aemodius
  • Parus ater ater
  • Parus ater atlas
  • Parus ater britannicus
  • Parus ater chorassanicus
  • Parus ater cypriotes
  • Parus ater derjugini
  • Parus ater gaddi
  • Parus ater hibernicus
  • Parus ater insularis
  • Parus ater kuatunensis
  • Parus ater ledouci
  • Parus ater martensi
  • Parus ater michalowskii
  • Parus ater moltchanovi
  • Parus ater pekinensis
  • Parus ater phaeonotus
  • Parus ater ptilosus
  • Parus ater rufipectus
  • Parus ater sardus
  • Parus ater vieirae

[szerkesztés] Megjelenés

A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.

A faj testtömege 8-10 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17-21 centiméter körül mozog.

[szerkesztés] Életmód

Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét, és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.

Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető, lágy „tlüi”.

[szerkesztés] Szaporodás

A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.

Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

Nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.

Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb,a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él, és a példányszám növekvő trendet mutat.

[szerkesztés] Védettség

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

[szerkesztés] Források

A Wikifajok tartalmaz Fenyvescinege témájú rendszertani információt.
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Fenyvescinege témájú médiaállományokat.