Kerti ruta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kerti ruta

Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Magnoliophyta
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Sapindales
Család: Rutaceae
Nemzetség: Ruta
Faj: R. graveolens
Kettős latin név
Ruta graveolens

A kerti ruta (Ruta graveolens) a Balkán-félszigeten honos, de dísz- és gyógynövényként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyuladást okoz.

[szerkesztés] Felhasználása

Leveleit és a virágzó növényt gyűjtik. Erősítő és gyógyító hatásánál fogva igen sokoldalú a felhasználása, bár csak kisebb adagot szabad belőle venni, mert gyomor- és bélgyulladást okozhat. Vértódulásnál, kábultságnál és szédülésnél használhatjuk. Ez a tea ajánlható továbbá : légzési nehézség, szívdobogás, hisztérikus görcsök esetében. Túlfeszített munka , izomkimerültség eseteiben hatásos, látási gyengeséget szüntető szer. A szemgyógyászatban gyulladásoknál alkalmazzák. Alkoholos kivonatát gyomorfájás, menstruációs zavar, vesehomok, fehérfolyás és idegbántalmaknál is használhatjuk. A tinktúra vízbe cseppentve toroköblítő.

A ruta veszélyes növény, mivel nagymértékben csökkenti a szervezet enzimfunkcióit és rákot okozhat.