Boleman István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Boleman István (dezséri) (Krzsichlice, Csehország, 1795. május 9. – Pozsony, 1882. július 12.) a pozsonyi evangélikus lyceum igazgató-hittanára

[szerkesztés] Élete

magyar nemes családból származott. Atyja, Boleman István lelkész volt, ki később a garamszegi ev.angélikus egyház lelkészévé választatott meg. Boleman István ekkor szüleivel régi honába költözött és középiskoláit Selmecen, a teológiát Pozsonyban és Tübingenben végezte; ezután Bercelen Baloghy Lajosnál volt nevelő s 1815. október 10. Losoncra a szónoklati tanszékre választatott meg a református iskolába; innét 1820-ban Selmecre a syntaxis tanárává, 1840-ben a pozsonyi lyceum teológiai tanárává választatott. 1869. január 14. tanársága félszázados évfordulóján kapta a Ferenc József-rend keresztjét.

[szerkesztés] Munkái

1. Carmen Danieli Kanka rectori et professori primario. Schemnicii, 1814.

2. Rhetorica ex indole sermonis explicita. Pestini. 1836. (és u. ott, 1853.)

3. A dicső szabadságra emelkedő oskola. Pozsony, 1848.

4. Pál apostolnak a korinthusiakhoz irott első és második levele. Röviden magyarázta. U. ott, 1860. két kötet.

Kéziratban: Grammatica latina e sermonis indole explicita; A nyelv természetéből megfejtett logica; Aesthetika.

Michnay András lyceumi igazgató fölött mondott gyászbeszéde megjelent a pozsonyi ág. ev. Gymnasium Értesítőjében (1858); Nehány szó a dráma elméletéről (U. ott. 1860.); irt a Prot. Jahrbuchba (1856.) és az Egyházi Reformba (1871) is czikkeket.

[szerkesztés] Források