Enklávé és exklávé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

C  A enklávéja és B exklávéja.
C A enklávéja és B exklávéja.
D  B exklávéja, de nem enklávé.
D B exklávéja, de nem enklávé.

A politikai földrajzban az enklávé olyan államterület, amely teljes egészében egy másik ország területén belül helyezkedik el, míg az exklávé olyan terület, amelynek nem áll fenn területi folytonossága az anyaországgal. Több olyan terület van, mely egyszerre enklávé és exklávé, de a két fogalom nem szinonima.

A két fogalom a diplomáciai zsargonba a szakterület Lingua francájából, a franciából került át a többi nyelvbe. A francia szó története a latin inclavatusig vezethető vissza, melynek jelentése: kulccsal bezárt (terület). Az exklávé szót az előbbinek logikai kiterjesztéseként három évszázaddal később hozták létre.

A kalinyingrádi terület Oroszország exklávéja, de egyetlen más országnak sem enklávéja, mert nem csak egy ország, hanem Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger határolja. Ezzel szemben Lesotho enklávé, de nem exklávé, mivel nincsen egy anyaország, amihez Lesotho tartozna, hiszen egy önálló állam.

Az enklávék kivétel nélkül történelmi, politikai vagy földrajzi kényszerűségből jöttek létre. Mivel az enklávék, az ott élő lakosság ügyeinek kezelése mind az anyaország, mind pedig a körülvevő ország számára is kényelmetlen, az enklávé léte általában is egy sok megalkuvást igénylő helyzet, soha senki nem törekedett és törekszik ilyen területek létrehozására, a részes államok a meglévő enklávékat is igyekeznek felszámolni területcsere (ideális) vagy az anyaországhoz kapcsolódó korridor létrehozásával (kényszermegoldás) eltüntetni.

Egyes exklávékban, különösen amelyek az anyaországtól távol fekszenek, függetlenedési törekvéseket lehet megfigyelni.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Valódi enklávék

Ezt a fogalmat olyan független országok esetében használják, melyek egy meghatározott országba való beutazás nélkül nem érhetőek el, és nem rendelkeznek tengerparttal. Érdekes példa erre Európa közepén Svájc Schaffhausen környéki területe, amely egy folyó túloldalán, Németország által teljesen körülfogva, csak Németország területén keresztül érhető el Svájcból, illetve Büsingen, ami Németországhoz tartozik, de Svájc területén belül helyezkedik el.

A legtöbb mai enklávé Ázsiában van.

Az élet az ilyen területeken helyenként változó. Ma a modern európai enklávék jól definiált területek és állampolgárai szabadon mozoghatnak egyik országból a másikba. Ezzel szemben az ázsiai enklávék általában valamilyen határvita eredményeként jönnek létre.

[szerkesztés] Enklávé országok

Lesotho (a térképen zölddel) teljes egészében a Dél-afrikai Köztársaság belsejében van.
Lesotho (a térképen zölddel) teljes egészében a Dél-afrikai Köztársaság belsejében van.

Néhány enklávé a saját jogán független ország, melyet teljes egészében egy ország vesz körül. Ezek a területek nem exklávék. Jelenleg három ilyen szuverén állam létezik:

[szerkesztés] Praktikus szempontból enklávék és exklávék

Néhány terület földrajzilag hozzátartozik az anyaországhoz, mégis a terepviszonyok miatt könnyebb a terület megközelítése egy másik országon keresztül. Kitűnő példa erre Ausztria nyugati része: Kufstein vára Bécsből elindulva Németországon keresztül érhető el a legegyszerűbben. Az is elképzelhető, hogy csak a másik országgal van az adott településnek jó minőségű közúti összeköttetése. Ezeket a területeket általában praktikus exklávéknak vagy kvázi-enklávéknak hívják. Ezeket a területeket csak egy rendkívül vékony földterület köti össze az anyaország nagyobb területével.

[szerkesztés] Országon belüli enklávék és exklávék

Nyugat- és Kelet-Tirol
Nyugat- és Kelet-Tirol

Néha közigazgatási vagy történelmi okokból kialakulnak olyan területek, melyek egy adott körzethez tartoznak, de a mindennapi élet szempontjából más területtel szorosabb kapcsolatokat ápolnak. Ilyen például Ausztriában Kelet-Tirol, mely Tirol tartomány része, de az első világháborús határváltozások elszakítottak a tartomány törzsterületétől.

[szerkesztés] Nemzetiségi enklávék

Az etnikai enklávé olyan terület egy országon belül, ahol elsősorban egy meghatározható etnikumhoz tartozó emberek élnek, mely nem része a többségi etnikumnak. Ilyen például a csángó magyarok jelenléte Moldvában vagy a baszk nép Spanyolország északi részén. Ezeknek a területeknek lehet teljesen különálló nyelvük, kultúrájuk, gazdaságuk.

Semmiképp nem sorolhatjuk ebbe a csoportba a migrációs folyamatok eredményeképpen betelepülő külföldieket, még akkor sem, ha szükségszerűen saját honfitársaik közelében, egy jól körülhatárolható területen telepednek le és élnek (pl. kínai városrész), ezen nemzetiségeknek ugyanis általában megmarad saját állampolgársága.

[szerkesztés] Területenkívüliség

A külképviseletek és a katonai bázisok általában nem alanyai a fogadó ország jogrendszerének, tekintettel arra, hogy nemzetközi szerződések értelmében a fogadó ország részükre különböző szintű kiváltságokat és mentességeket biztosít. A fogadó ország jogrendszere azonban rájuk is kiterjed, a terület vezetőjének kérésére a fogadó ország a jogszabályban biztosított védelmet köteles biztosítani (pl. rendőrségi nyomozás, tűzoltás stb.).

Ezek a területek nem számítanak valódi enklávéknak, mivel a fogadó ország területéhez tartoznak.

Ilyenek például:

[szerkesztés] Más országnak átengedett területek

Egy országon belül egyes meghatározott területeket valamilyen okból más ország birtokol, és ezeknek a területeknek általában valamilyen privilégiumuk van, például nem kell adót fizetniük. Ezek a területek nem enklávék és nem élveznek területen kívüliséget.

Erre példa:

[szerkesztés] Enklávék, amik egyben exklávék is


[szerkesztés] Enklávék Magyarországon

Állami szintű enklávé nincs Magyarországon, azonban közigazgatási szintűek előfordulnak. Így például Budapest enklávét alkot Pest megyén belül, annak közigazgatási székhelye, ám nem része.