Emberi jogok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az emberi jogok olyan jogok, amelyeket minden valódi demokratikus államnak (alkotmányosan) biztosítania kell az összes joghatósága alatt tartózkodó személynek, tekintet nélkül az illető állampolgárságára.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Alapvető jogok
Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján mutatják be az (egyébként nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó) alapvető emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva.
[szerkesztés] Kollektív szabadságjogok
A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következőek:
- Egyesülési jog
- Gyülekezési jog
- Szabad gondolatközléshez illetve véleménynyilvánításhoz való jog
- Gondolatszabadsághoz való jog
- Lelkiismeretszabadsághoz való jog
- Vallásszabadsághoz való jog
- Nemezeti és etnikai kisebbségek jogai
[szerkesztés] Személyi szabadságjogok
Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve:
- Személyes szabadsághoz való jog
- Személyes biztonsághoz való jog
- Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
- Jó hírnévhez való jog
- Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
- Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
- Tulajdonhoz és örökléshez való jog
[szerkesztés] Gazdasági, szociális és kulturális jogok
Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten előre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különböző mozgalmak, a szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. A következő jogok tartoznak ebbe a csoportba:
- Munkához való jog
- Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog
- Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
- Szociális biztonsághoz való jog
- Művelődéshez való jog
- A tudományos és a művészi élet szabadságának joga
- Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog
[szerkesztés] A polgárok részvételi jogai
A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetőségét, és értelemszerűen többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következőek:
- Népszavazás és népi kezdeményezés joga
- Panaszjog
- Választójog
[szerkesztés] Az emberi jogok történeti fejlődése
[szerkesztés] Az angol fejlődés
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Charta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta.
[szerkesztés] Az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott Függetlenségi Nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
[szerkesztés] Franciaország
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
- „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
[szerkesztés] Magyarország
Magyarországon a Kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat. A kommunizmus bukása után az 1989. évi 31. törvény rendelkezik az emberi jogok meghatározásáról.
[szerkesztés] Az emberi jogok újkori fejlődése
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.


Based on work by