Gelence
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gelence (románul Ghelinta): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Nagy székely falu, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Lahida nevű részekből áll, eredetileg Szaladár és Lahida összeolvadásából keletkezett. Ma Haraly község is hozzá tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kézdivásárhelytől 12 km-re délkeletre a Gelencei-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is.
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Temploma a 13. században épült. 1910-ben 3663 lakosából 3357 magyar, 93 román, 44 német, 38 szlovák. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 4380 lakosából 4320 magyar, 58 román és 2 német volt. A zabolai gróf Mikes család ipari méretű európai viszonylatban is jelentös fűrésztelepet működtetett (Zernye, Putna, Zabola, Bereck, Sepsibükszád). A kötélpályás (20km), vízi-, illetve úszócsatornás szállítás mellett a gelencei üzemtől a Brassó–Háromszéki vasúttal való találkozásig. 1905-ben gróf Mikes Armin 17 km hosszúságú erdei vasutat épitett amelyet a zabolai vasutállomásal (Eva Major).
[szerkesztés] Látnivalók
- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1245 körül épült a 15. században és a 16. század elején gótikus stílusban átalakították, kazettás mennyezete 1628-ban készült. Lőréses erődfal övezi. 1802-ben a földrengés súlyosan megrongálta, 1858-ban be kellett zárni. Tetejét 1913-ban javították, majd 1932-ben teljesen helyreállították. A templomot 1330 körül készült híres falfestmények díszítik.
- Tőle 500 m-re északra a hegyoldalon kis vaskori erőd romjai állnak.
- A templomtól délre fekvő Cserei-kertben is jelentős épületromok vannak.
- Az alszegi római katolikus templom 1898és 1903 között épült, szintén Szent Imre tiszteletére.
- Ortodox fatemploma 1880-ban épült, eredetileg görög katolikus templom volt, 1944-óta az ortodoxok használják.
- Tőle 500 m-re északra láthatók az egykori Basa-kúria romjai.
- Szaladár nevű falurészén is láthatók egy régi kúria romjai.
- A két Gelence-patak összefolyása feletti Nagy-Vártető nevű csúcson hajdani vár csekély nyomai láthatók, mely a török ellen a lakosság menedéke volt.
- A túloldali szomszédos Kis-Vártető csúcson szintén vár állott egykor, ennek ma nyoma sincs.
- Határában emelkedik Kovászna megye legmagasabb csúcsa, a 1777 m magas Lakóca.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1854-ben Jancsó Benedek történész, publicista, az MTA levelező tagja (1916).


Based on work by