Koszta József

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) magyar festő

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Festészeti tanulmányait, 1885-1888 közt a Mintarajziskolában kezdte. Majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után, a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke volt. Neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Több díj és kiállítás után 1902-től 1903-ig Nagybányán alkotott. Szorosan ugyan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé. Tanulmányutakat tett, Párizsban, Rómában, Hollandiában. Miután visszatért a Szolnoki Művésztelep tagja lett. Visszahúzódó természetének legjobban, a tanyasi élet magánya felelt meg. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott. 1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választották.

[szerkesztés] Főbb művei

 Kukoricatörők
Kukoricatörők
  • Hazatérő aratók
  • Három királyok
  • Muskátlis kislány
  • Kukoricatörők
  • Tányértörölgető nő
  • Csigabiga
  • Domboldalon

[szerkesztés] Stílusa

Koszta József, a Munkácsy-tradíciókat folytató, alföldi festészet egyik, legjelentősebb képviselője. Sajátságos, rá jellemző látásmódja az 1920-as években kezdett kialakulni. Főleg a paraszti életet, témákat, az alföldi tájakat dolgozta fel műveiben. Erőteljesen használta a fény-árnyék adta lehetőségeket, erős tónusos színeket alkalmazott. Ábrázolás módjára, leginkább, a drámai, expresszív realista formázás jellemző. A tanyán töltött évek alatt, új elemeket is vitt művészetébe, erőteljesen alkalmazta a sötét háttérből előugró világosabb színeket, így különleges hatást keltő tájképek születtek. Élete végig nem változtatott stílusán. Témái, alkalmazott motívumai sem változtak, portrék, csendéletek, tájképek alkották munkássága gerincét.

[szerkesztés] Kiállítások

[szerkesztés] Emlékezete

  • Szentesen a Koszta József múzeum őrzi emlékét.

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Hivatkozások