Komi nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Komi (Коми Кыв) | |
|---|---|
| Beszélik: | Oroszország |
| Terület: | Komi Köztársaság |
| Beszélők száma: | 285 000 |
| Helyezés: | nincs a száz legnagyobb között |
| Nyelvcsalád: | Uráli |
| Írás: | cirill írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Komi Köztársaság |
| Szabályozza: | - |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | kv |
| ISO 639-2 | kom |
| SIL | koi |
A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: Коми Кыв – Komi Kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik. Legközelebbi rokona a permják komi nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 285 000 fő volt (a permják komi beszélői nélkül).
A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.
A nyelvnek tíz nyelvjárása van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ábécé
A nyelv ábécéje:
[szerkesztés] Hangtan
A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés-zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.
A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon permják komi nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.
A permi nyelveket jellemző szóvégi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.
[szerkesztés] Alaktan
[szerkesztés] Mondattan
A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.
[szerkesztés] Szókincs
[szerkesztés] Forrásművek
- Nyelvrokonaink. Szerkesztette Nanovfszky György, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 9630034247
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kisebb finnugor nyelvek elektronikus könyvtára – könyvek, szövegek komiul, udmurtul, hantiul stb.
| Finnugor nyelvek | |||
| Ugor | Magyar | Hanti | Manysi | ||
| Permi | Komi | Permják komi | Udmurt | ||
| Finn-volgai | Mari | Mordvin | ||
| Számi | Akkala számi† | Inari számi | Kemi számi | Kildin számi | Lule számi | Északi számi | Pite számi | Skolt számi | Déli számi | Ter számi | Ume számi | ||
| Balti-finn | Észt | Finn | Izsór | Karél | Kven | Lív | Lűd | Meänkieli | Déli-észt | Vepsze | Vót | Võro | ||


Based on work by