Johannes Lutsch
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Johann Lutsch (Nagyszeben, 1607. április 28. – Konstantinápoly, 1661. november 17.) nagyszebeni királybiró és szász comes.
[szerkesztés] Élete
Nagyszeben egyik patrícius családjában született. 11 éves korában egy évig látogatta a gyulafehérvári jezsuita kollégiumot; a magyar nyelv elsajátítása végett 1620–22-ben a kolozsvári unitárius kollégiumot látogatta, majd a szebeni gimnáziumban fejezte be előkészítő tanulmányait. Még ebben az évben beiratkozott a tübingeni egyetemre; rövid itt tartózkodás után Strassburgba ment, ahol két évig maradt; miután félévet még Marburgban töltött, visszatért hazájába. Városi hivatalba lépve, 1643-ban városkapitány, 1648-ban polgármester, 1650-ben királybíró és a szászok grófja lett.
1656-ban az erdélyi országgyűlés Barcsai Ákos és Dániel Ferenc társaságában Mehemed Köprili nagyvezér táborába küldte, hogy megbékítsék a nagyvezért, aki akkor készült betörni Erdélybe. Küldteésük nem járt sikerrel: Köprili Lugost és Borosjenőt elszakasztotta Eredélytől; a korábbi 15 000 arany évi adó helyett, 40 000 aranyat vetett ki az országra, ezen felül 500 000 tallér hadikárpótlást is követelt. Barcsai Ákost szeptember 14.én Erdély fejedelmének tette, Lutschot azonban két társával túszként visszatartotta és magával vitte Konstantinápolyba. Lutsch a Héttoronyba került és itt értesült 1660 nyarán neje haláláról.
[szerkesztés] Műve
- Diarium dessen in dem Herrn ruhenden N. V. W. W. Herrn Johannes Lutsch, vormals gewesenen treuen Königsrichter unserer Hauptstadt Hermannstadt, so aus seinen eigenen Manuscriptis von Worten zu Worten herausgegeben 1607-1661. (Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Klausenburg, 1839. I. 281-336. I. Kemény József gróf adta ki L. fiának L. János városi tanácsosnak, ki 1703. halt el, kivonatos másolatából és kiegészítésével.)


Based on work by