Kisveszverés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kisveszverés (szlovákul Malá Poloma) Veszverés településrésze, korábban önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 1975 lakosából 1885 szlovák, 56 cigány, 12 magyar, 10 cseh volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rozsnyótól 7 km-re északnyugatra a Sajó bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Veszverés falu a 13. század közepén keletkezett, első írásos említése 1282-ből származik. A mai Kisveszverés falut 14. század elején telepítették be, a Bebek család birtoka volt. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, szénégetéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1557-ben a törökök foglalták el a települést. 1863-ban, 1888-ban és 1908-ban az egész falu leégett. 1873 és 1875 között kolerajárvány pusztított, melynek mintegy 150 lakos esett áldozatul. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről "Veszverés (Kis- és Nagy-), (Mala-Poloma és Welka-Ploma), Gömör v. két tót falu, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: az első 72 kath., 475 ev.; a második 211 kath., 563 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplommal. Határa messze kiterjedt; erdejök, legelőjök bő, de a sok hegy miatt földjök kevés. Lakosai híres fuvarosok, s Posonig is eljárnak. F. u. a gr. Andrásy nemzetség." [2] 1910-ben 644, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, ezért megszállták a németek és csak 1945. január 23-án szabadította fel a szovjet hadsereg. Kis- és Nagyveszverést 1958-ban egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetsségei
- Harangtornya 18. századi, eredetileg a régi templom mellett állt.


Based on work by