Dobradó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dobradósi katolikus templom
Dobradósi katolikus templom

Dobradó vagy Dobradópuszta (szerbül Dobrodol / Добродол) település a mai Szerbiában, a Vajdaság Szerémségi körzetének Ürögi járásában.

Egyéb elnevezése : Dobra, Dobrodópuszta

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése / Története

Dobradó egyike a szerémségi magyar szórványtelepüléseknek. A Tarcal-hegység (Fruška Gora) lankáin helyezkedik el, mindössze két és fél utca a terjedelme.

Lakói földművesek vagy a környező városokban dolgoznak anyanyelvidegen közegben. Katolikusok, de magyarajkú papjuk sosem volt. Csak búcsúkor jön hozzájuk magyar pap misézni. A horvát papok is csak ritkán járnak ide. Anyanyelvű iskolájuk mintegy 40 éve megszűnt. A gyerekek a szomszéd falusi iskolában – Satrincán – szerbül tanulnak. A nagyszülők dunántúli magyar nyelvjárása még töretlenül él. Gyerekeik törik az anyanyelvüket, unokáik már szinte nem is tudnak magyarul.

A közösség életvitele zárt, a házasságkötés belterjes. Nemritkán külön engedéllyel esküdhetnek csak össze a fiatalok, mert egymással rokoni kapcsolatban vannak.

[szerkesztés] Lakosság

A falu a szerémségi magyar szórványtelepülések (Maradék, Satrinca, Nyékica, Herkóca) közül etnikai szempontból az egyedüli homogén magyar közösség.

  • 1981: 129 lakos (117 magyar, 5 jugoszláv, 6 horvát és 1 szerb).
  • 1991: 126 lakos (110 magyar (87.3%), 10 jugoszláv (7.9%), 3 horvát (2.4%), 2 szerb (1.6%), 1 szlovák).
  • 2002: 127 lakos (96 magyar (75.6%), 13 jugoszláv (10.2%), 4 horvát (3.1%), 3 szerb (2.4%), 11 egyéb).

[szerkesztés] Népszokások

Népszokásaik, mondhatni, még virágzanak : él a karácsonyköszöntő, a betlehemezés, a farsangi szokások, a májusfaállítás és kitáncolás, a lucázás stb. Az egyházi ünnepek szertartásait – pap híján – maguk végzik. Egyházi népénekeik előadásmódja igen régies, nagyívű sorokban, díszítetten énekelnek, meglepően egységesen. Minthogy a díszítések a dallam szerves részei, nemcsak az előadás érzelmi hőfoka magával ragadó, hanem helyi dallamváltozatok is kialakultak. Az ünnepségek gerince, a szokások fő éltetői a nagyszülők. A karácsonyt viszont a kislányok köszöntik – szövegben és dallamban egyaránt viharvert módon.

Érdekes jelenség, hogy a szerb esőkérő szokás (dodole) náluk még mindig eleven, ha az aszályos idő úgy követeli. A szerbeknél már csak itt-ott elvétve élő szokást itt komolyan veszik.

Gyermekdalaik gazdagsága impozáns. Ezt is csak az idősebb asszonyok tudják. Újabban, a hagyományápoló mozgalmakban az unokák-dédunokák is kezdik visszatanulni a régi játékokat. Dalismeretük nagy, de főként az új stílusú katonadalok és népies dalok a közkedveltek, sok szöveggel és helyi változatokban. A műdalos dallamfordulatok is gyakran hagyományossá szelídültek. Messzehangzó, harsány csoportos előadásban szólal meg a legtöbb. Régi stílusú dalokat egyéni előadásban már szinte sohasem hallhatunk. Ilyeneket csak a legidősebbek tudtak még stílusosan, mintegy másfél évtizede. A következő nemzedék hagyományőrzése már nem működik. Nem tudni, hogy a legújabb igények létrehozta hagyományápoló akciók mennyit lendítenek a harmadik generáció aktív közösségi tudásán.

A népi megfigyelés úgy tartja Dobradón, de Vajdaságszerte is : „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el se hagy." Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.

[szerkesztés] Magyar szervezetek

Cím : 22328 Dobradó (Dobrodol)

Tito marsall utca 6. (Ulica maršala Tita 6)

Tel.: 00-381-22-467-459

Intézmény vezetője : Hajnal József

Alapítási év : 2001

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken