Bosnyák nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bosnyák nyelv (bosanski jezik)
Beszélik: Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró, Horvátország, Macedónia, Szlovénia, Törökország, Nyugat-Európa, Észak-Amerika
Terület: Közép-Európa, Balkán
Beszélők száma: kb. 2 700 000
Helyezés:
Nyelvcsalád: Indoeurópai nyelvcsalád

 Szláv nyelvek
  Délszláv nyelvek
   Délszláv nyelvek nyugati alcsoportja
    Közép-délszláv diarendszer
     Bosnyák nyelv

Írás: Latin írás, cirill írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák)
Szabályozza:
Nyelvkódok
ISO 639-1 bs
ISO 639-2 bos
SIL bos

A bosnyák nyelv (bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához, a szerb, a horvát, a montenegrói és a szlovén nyelvvel együtt. A szociolingvisztika szempontjából ausbau-nyelv, amely a szerb, a horvát és a montenegrói nyelvvel együtt a közép-délszláv diarendszert képezi, amit az egykori Jugoszláviában hivatalosan szerbhorvát nyelvnek neveztek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A bosnyák nyelv beszélői

A bosnyák nyelv kártája, amit kb. 60 bosnyák értelmiségi írt alá 2002, március 21-én, azt állítja, hogy a bosnyák nyelv “a bosnyákok és mindazok nyelve, akik magukénak érzik ezzel az elnevezéssel”.

A bosnyák nyelv beszélői lényegében a volt Jugoszlávia területén élő, vagy az onnan származó muzulmán délszlávok. Számukat összesen kb. 2,3 millióra becsülik. A következő országokban élnek:

A bosnyák hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában (a szerb és a horvát mellett), valamint a Szerbiai Szandzsák egyes településein.

[szerkesztés] Történelem

Az egyik legrégibb a délszlávok nyelvén írt dokumentum egy 1189-ből való kereskedelmi egyezmény Bosznia és Dubrovnik között, amelyet Bosznia uralkodója, Kulin bán fogalmazott meg. Ezt tekintik Bosznia államisága kártájaként és, ugyanakkor, a bosnyák nyelv első írott dokumentumaként.

Egy későbbi megemlítése a bosnyák nyelvnek Az írott nyelvek történelme című, Konsztantinosz Filoszofosz bizánci utazó, 1300-ban megjelent munkájában található.

Egy 1436-ból származó írás említést tesz egy Kotor vidékebeli hercegről, aki egy “bosnyák nyelven Djevenának nevezett eretnek bosnyák nő”-ként leírt lányt hozott.

Miután 1463-ban az Oszmán Birodalom elfoglalja Boszniát, az ortodox és a katolikus lakosság egy része áttér a muszlim vallásra, ami mélységesen fogja befolyásolni a kultúráját és a nyelvét is.

Az első bosnyák szótár 1631-ben jelenik meg. Ez egy bosnyák-török, Muhamed Hevaji Uskufi által rímekben megírt szószedet.

Az oszmán időkben és egészen a 19. századig keveset írtak bosnyák nyelven, mivel az elit idegen nyelveken írt: arabul, törökül és perzsául.

A 19. század végén és a 20. század elején megjelennek a bosnyák nyelvtant szabályozó első munkák[1].

Ugyanabban az időszakban, a “Bosnyák reneszánsz” név alá csoportosított írók (Safvet-beg Bašagić şi Musa Ćazim Ćatić költők, Edhem Mulabdić elbeszélő és mások) inkább a horváthoz, mint a szerbhez közelebb álló nyelven írnak, amelyben főleg a szókincs hordoz bosnyák jellegzetességeket.

A jugoszláv időkben hivatalosan úgy tekintik, hogy a bosnyákok is a szerbhorvát nyelvet beszélik.

Jugoszlávia szétesése és Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása után, a bosnyák hivatalos nyelvvé válik, és kidolgozzák a sztenderd változatát[2].

[szerkesztés] A bosnyák nyelvtan jellegzetességei a szerbhez és a horváthoz viszonyítva

Általában a bosnyák nyelv szerkezeti (hangtani, alaktani és mondattani) tulajdonságai vagy a horvát, vagy a szerb, vagy mind a két utóbbi tulajdonságaival azonosak. Egyes sajátosságai inkább a szókincsben vannak.

A sztenderd bosnyák nyelv alapja a štokavski dialektus és az (i)jekavski kiejtés, akárcsak a horvát nyelv esetében.

[szerkesztés] A bosnyák nyelv írása

Az oszmán idők előtt, a bosnyák nyelvet a latin ábécével és két, a cirill ábécéből alakult, bosančica és begovica néven ismert ábécével írták. Az utóbbit a nemesség használta. A török uralom alatt áttértek az arab ábécére, majd ezután a latinra.

Ma a bosnyák nyelvet gyakorlatilag csak latin betűkkel írják, de a sztenderd elfogadja a cirill ábécét is.

A sztenderd szerint, a latin írású idegen neveket az eredeti nyelv alakjában írják le, mint a horvátban, de számos nyomtatvány fonetikusan írja le őket, mint a szerb nyelvben.

[szerkesztés] Hangtani elemek

Ami a hangsúlyozást illeti, a bosnyák nyelvnek van egy jellegzetessége, mégpedig az elöljárószókra eső hangsúly. Például u Bosni (“Boszniában”) [ȕbosni]-nak hangzik, [ubȍsni] helyett.

Egyes tájszólásokban, a č és ć mássalhangzók helyett egy közbeeső mássalhangzót ejtenek, másokban pedig vagy mindkettőt č-nek, vagy mindkettőt ć-nek ejtik. Ugyanaz jellemző a és a đ mássalhangzókra. Azonban ezt a jellegzetességet nem követi a sztenderd. Ebben a hangzók ugyanazok, mint a szerbben és a horvátban. (Lásd Horvát nyelv. Hangtani elemek).

A mai bosnyánk nyelvben visszatértek egy hagyományos jellegzetességre, amit egykor elhagytak: a [h] mássalhangzó beiktatására egyes szavakban: lahko (szerb és horvát lako) = “könnyű” (semleges nem), mehko (szerb és horvát meko) = “lágy” (semleges nem), kahva (szerb kafa, horvát kava) = “kávé”.

Egyes szavakra a bosnyákban, akárcsak a horvátban, jellemző egy magánhangzókközötti [h], aminek a szerbben [v] felel meg: duhan / duvan (“dohány”), kuhati / kuvati (“főzni”), suho / suvo (“száraz” (semleges nem)).

[szerkesztés] Alaktani elemek

Az ona (“ő” nőnemben) személyes névmás hangsúlytalan, tárgyesetben álló alakja je, mint a szerbben (horvát ju).

A bosnyákban a tárgyra vonatkozó kérdő névmás alanyesetben šta ? (“mi ?”), a személyre vonatkozóé pedig ko ?, mint a szerbben, a horvát što ?-, illetve tko ?-val szemben.

Az igéket jövő időben úgy írják, mint a szerbben. A segédigét, amikor a ragozott ige után van, egybeírják a főnévi igenév -ti-nélküli alakjával: Uradiću to. = “Megteszem.” (horvát Uradit ću to.) (Lásd Horvát nyelv. Igeragozás és Szerb nyelv. Igeragozás).

[szerkesztés] Mondattani elemek

[szerkesztés] A főnév + minőségjelző főnév szókapcsolat

A bosnyák nyelvben e szókapcsolat tagjai közé nem ékelhető be más szó:

Bosnyák Horvát Fordítás
Ministar vanjskih poslova otputovao je u službenu posjetu. Ministar je vanjskih poslova otputovao u službenu posjetu. A külügyminiszter hivatalos látogatásra indult.

[szerkesztés] Főnévi igenév / da + jelen idő

A főmondat + a főmondatétól különböző alanyú tárgyi mellékmondat szerkezet azonos a bosnyák, a szerb és a horvát nyelvben: Hoću da pjevaš. (“Azt akarom, hogy énekelj.”). Ha az alárendelt cselekvés alanya ugyanaz mint a főmondaté, akkor a bosnyák nyelv két szerkezetet fogad el, tehát azt, hogy “Énekelni akarok.” a következőképpen lehet mondani:

  • Hoću pjevati., amelyben az alárendelt cselekvést a főnévi igenévvel fejezik ki, mint a horvát nyelvben, vagy
  • Hoću da pjevam., amelyben az alárendelt cselekvést a da kötőszóval ellátott jelen idő fejezi ki, mint a szerb nyelvben.

[szerkesztés] Trebati igés szerkezetek

Az egy bizonyos személyre háruló kötelezettség kifejezésekor használt trebati ige inkább személytelen alakú a bosnyák és a szerb nyelvben: Treba da idem. (“Mennem kell.”), de többnyire személyes a horvátban: Trebam ići.

Amikor ugyanaz az ige a szükséget fejezi ki, a bosnyák és a szerb nyelvben a szerkezet hasonló a magyar nyelvben használthoz: Dušanu treba novac. (“Dušannak pénz kell.”), de a horvátban az ige személyes: Dušan treba novac. Dušan a mondat alanya, novac pedig az igének alárendelt tárgy.

[szerkesztés] Szókincs

A három nyelv közül a horvátban van a legkevesebb török eredetű szó, a bosnyákban pedig a legtöbb. Ez a bosnyák nyelv legjellegzetesebb tulajdonsága. Ilyen szavak a zar (“fejkendő”), karmin (“rúzs”), avlija (“udvar”), ćilim (“szőnyeg”).

Sokszor egyazon fogalmat két különböző szóval neveznek meg a horvát és a szerb nyelvben. A bosnyák nyelv sztenderdje többnyire mindkét szót elfogadja, és ezáltal a szinonímia gazdag. Jó példák erre a hónapok nevei, melyek szinonima párokat alkotnak a latin eredetű (mint a szerbben) és a szláv eredetű (mint a horvátban) szavakból. Megjegyzendő azonban, hogy általában a latin eredetűeket preferálják. Ezek közül háromnak csak a bosnyákban használt alakjuk van.

januar – siječanj

februar – veljača

mart – ožujak

april – travanj

maj – svibanj

juni (szerbül jun) – lipanj

juli (szerbül jul) – srpanj

august (szerbül avgust) – kolovoz

septembar – rujan

oktobar – listopad

novembar – studeni

decembar – prosinac

Más szavak vagy csak a horváttal, vagy csak a szerbbel közösek:

  • a horváttal közösek: riža (“rizs”), mrkva (“sárgarépa”), špinat (“spenót”), neodgojen (“neveletlen”), sretan (“boldog”)
  • a szerbbel közösek: hiljada (“ezer”), voz (“vonat”), paradajz (“paradicsom”), shvatati (“ért”)

[szerkesztés] Neologizmusok

A bosnyák nyelv a szerbre hasonlít, ami az idegen szavak befogadását illeti, miközben a horvát inkább a szavak szláv alapú képzésére hajlamos.

Előfordul, hogy az idegen szót egyforma alakban veszik át a három nyelvben. Ilyen, például, az analizirati (“elemez”) ige. Azokat a szavakat, amelyeket a horvát és a szerb különböző alakban veszi át, a bosnyák nyelv sokszor mindkét alakban átveszi: organizirati (“szervez”), konstruirati (“épít”) (mint a horvátban), organizovati, konstruisati (mint a szerbben).

Máskor viszont a neologizmust csak úgy, mint a horvátban veszik át: minut (“perc”), szerbül minuta, vagy csak úgy, mint a szerbben: planeta (“bolygó”), horvátul planet.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^  Például Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan), Szarajevó, 1890.
  2. ^  A sztenderdet olyan munkák szabják meg, mint: Halilović, Senahid: Pravopis bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv helyesírása). Preporod, Szarajevó, 1996; Halilović, Senahid: Bosanski jezik (A bosnyák nyelv). Baština, Szarajevó, 1998; Isaković, Alija: Rječnik karakteristične leksike u bosanskome jeziku (A bosnyák nyelv jellegzetes szókincsének tára). Svjetlost, 1993; Jahić, Dževad: Gramatika bosanskoga jezika (Bosnyák nyelvtan), Dom štampe, Zenica, 2000.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Szláv nyelvek
Keleti szláv Belarusz | Kárpátaljai ruszin | Ó-keleti-szláv† | Ó-novgorodi nyelvjárás† | Orosz | Rutén† | Ukrán
Nyugati szláv Alsó-szorb | Cseh | Felső-szorb | Kasub | Knaani† | Lengyel | Pannóniai ruszin | Poláb† | Pomeraniai† | Szlovák | Szlovinc†
Délszláv Bánáti bolgár | Bolgár | Egyházi szláv | Görögországi szláv | Macedon | Óegyházi-szláv† | Közép-délszláv diarendszer vagy Szerbhorvát (Bosnyák, Bunyevác, Horvát, Montenegrói, Szerb) | Szlovén
Egyéb Proto-szláv† | Russenorsk† | Szlavoszerb† | Slovio
Kihalt