Háromszlécs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Háromszlécs (szlovákul Sliače, korábban Tri-Sljáče) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. 2001-ben 3830 lakosából 3792 szlovák volt [1].


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Rózsahegytől 6 km-re délkeletre a Liptói-medence déli részén fekszik. Alsó- Közép- és Felsőszlécsből áll.

[szerkesztés] Története

Felsőszlécs felett neolit kori magaslati település nyomai és hallstatti urnasírok kerültek elő. A lausitzi kultúra népe erődítményt épített ide, mely egy védelmi rendszer része volt. Az egykori erőd maradványait 1795-ben Révay János szepesi püspök és az 1825. évi egyházi vizitáció is megemlíti. A 9. század első felében szlávok telepedtek meg ezen a vidéken. A település a 13. században tűnik fel az írott forrásokban. Alsó- és Középszlécset már 1251-ben említik a zniói premontrei kolostor birtokaként. Felsőszlécs pedig a 16. század első negyedében keletkezett, ekkor már a három rész egy falut alkotott és gyakorlatilag városként működött. Csak a 18. században kapott mezővárosi jogokat, vásártartással, hetipiaccal. Híres juhászai voltak, a fafaragás és sajtkészítés mesterei. 1910-ben 1943,túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Simon és Júdásnak szentelt római katolikus temploma 1334 körül épült, tornya 17. századi. Falfestményei a 14 - 15. századból származnak, melyek közül a Segítő Szűzanya képe a mai szlovák ezer koronás bankjegyet díszíti.
  • Új templomának alapkövét 1994-ben II. János Pál pápa áldotta meg.
  • Határában mofettás melegforrás van enyhén szénsavas savanyúvízzel.
  • A településnek gazdag népi hagyományai vannak, melyeket népi együttese ápol.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken