Aare

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aare
Nagyít
Aare

Az Aare (vagy Aar, franciául Arole) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtőterülete 17 779 km2. Esése 1562 m.

[szerkesztés] Útja

A Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Reichenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsikon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél, Waldhuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.

[szerkesztés] Mellékfolyói

Brugge óvárosa az Aare folyóval
Nagyít
Brugge óvárosa az Aare folyóval
Hódok kidöntötte fa az Aare folyónál
Nagyít
Hódok kidöntötte fa az Aare folyónál
  • Limmat
  • Reuss
    • Kleine Emme
    • Sarner Aa
    • Engelberger Aa
    • Schächen
    • Furkareuss
  • Suhr
  • Wigger
  • Emme
  • Zihlkanal
    • Suze
    • Broye
    • Orbe
  • Saane (Sarine)
    • Sense
  • Kander
    • Simme
    • Allenbach
  • Lütschine

[szerkesztés] Nevének története

Egyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.