Dévény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dévény elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül
Nagyít
Dévény elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül
A Duna Dévény várából nézve
Nagyít
A Duna Dévény várából nézve

Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában. Vára a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra a Morva-folyó dunai torkolatánál fekszik.

Dévény temploma
Nagyít
Dévény temploma

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv deva (= szűz) főnévből ered. A Devín tulajdonképpen Deva nevű személy vára értelmű. Ez az elnevezés olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.

Dévény várának romjai
Nagyít
Dévény várának romjai

[szerkesztés] Története

Ősrégi település, amely már a legrégibb idők óta lakott volt. Már a rómaiak őrtornyokat emeltek itt, majd morva fejedelmi székhely lett. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv. A királyi vár a 13. században épült fel, 1288-ban Dyven néven említik. A falut 1237-ben villa Thebyn néven említik, a vár szolgálófaluja volt. 1568-ban Miksa császártól kiváltságokat kapott. A vár határszéli harcokban többször gazdát cserélt. A 15. században Garai Miklós jelentősen bővítette és díszes palotát építtetett benne, majd fokozatosan reneszánsz palotává építették ki. 1683-ban a török sikertelenül ostromolta. 1809-ben a Bécs felé visszavonuló francia seregek barbár módon felrobbantották, azóta pusztul. 1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének tekintik. 1910-ben a falunak 2063, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Vára, mely az ország nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen az Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.
  • Szent Kereszt temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át. Főoltára 1810 és 1820 között épült.
  • A falu közepén álló kastély a 17. században épült, később jezsuita kolostor, sörfőzde, ma magántulajdon.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások