Árja fajelmélet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az árja fajelmélet a 18. században kialakult fajelméleti teória. A német romantikus nacionalizmus főbb képviselői fejlesztették ki, gyakorlati alkalmazására a nemzeti szocialista III. Birodalom fennállása alatt került sor.

[szerkesztés] Kialakulása

Sir William Jones
Nagyít
Sir William Jones

A földrajzi felfedezések elterjedésével megingott a keresztény teremtéstörténet hitelessége, több európai gondolkodó felvetette azt az elképzelést, hogy az emberiség története előbbre nyúlik vissza Ádám és Éva teremtésénél, illetve kétségbe vonták, hogy az emberi civilizáció alapnyelve a héber nyelv volt.

A 18. század végén Sir William Jones másodbíróként szolgálta a brit koronát Indiában. Szabadidejében bejárta Ázsia nagy részét, és behatóan tanulmányozta a hindu mitológiát. Megtanulta a szanszkrit nyelvet, és kutatásai során kétségbe vonta a bibliai tanítások alapvető kitételeit. Hazatérése után megalapította az Ázsia Társaságot, ahol előadásokat tartott.

Kutatásai szerint a szanszkrit nyelv nagymértékben hasonlít a görög és latin nyelvekre, de szókincse kifinomultabb és gazdagabb azoknál. Állítása szerint a nagy földrajzi távolság ellenére, a nagyfokú hasonlóság abból ered, hogy e három nyelv egy közös ősi nyelvből fejlődött ki, mely nyelvet beszélő népcsoport már kihalt, és valaha India területén élt.

Karl Wilhelm Friedrich von Schlegel
Nagyít
Karl Wilhelm Friedrich von Schlegel

Wilhelm Schlegel német kutató Sir Jones tanításai alapján az 1800-as évek elején megpróbálta megcáfolni, vagy alátámasztani angol elődjei téziseit. Schlegel előbb jogászi, majd irodalmi tanulmányokat folytatott, és amatőr nyelvészként is kutakodott. 1808-ban kiadott, Az indiaiak nyelvéről és bölcsességéről című művében fejtette ki kutatásai eredményeit.

Véleménye szerint az első civilizáció India északi területein alakult ki, nyelve a szanszkrit volt. Ez a harcos faj meghódította az egész világot, és útjaik során megalakították az első történelmi civilizációkat. Ezek a civilizációk indogermán nyelvjáráson alapuló nyelveket beszéltek, és nordikus testi vonásaik voltak. Schlegel ezeket az ősöket az szanszkrit árja szóról nevezte el, mely nemest, vagy fenségest jelent.

A pángermán mozgalom ezt az elméletet használta fel az egységes Németország megteremtésének tudományos alapjaként. 1871-ben megalakult az egységes Németország, melyben elfogadott volt a német népi hagyományok tisztelete, és a régi germán mitológia alapvető ismerete.

Ernst Heinrich Philipp August Haeckel
Nagyít
Ernst Heinrich Philipp August Haeckel

Richard Wagner német zeneszerző erősen antiszemita kirohanásokat tartott a zsidóság ellen, és a romantikus germán mondakör tagjait dolgozta fel több drámai operájában (Lohengrin, A Rajna kincse, A valkűr, Siegfried, Az Istenek alkonya, Parsifal).

Ernst Haeckel német biológus, pszichológus, anatómia professzor a darwinista evolúciós elmélet alapjaira építette fel az árja fajelmélet alapjait.

Tanulmányaiban kifejtette, hogy a különböző fajok nem egyenrangúak, a rasszok génállományukban hordozzák őseik tanításait, az alsóbbrendű fajok pedig megpróbálnak keveredni az árják leszármazottaival, fertőzve ezzel a nemes vérvonalat. Politikai síkon harcolt a vegyes házasságok ellen, és meghirdette a szegregáció programját.

[szerkesztés] Főbb kutatók, alkalmazók

  • Helena Petrovna Blavatsky, a Teozófiai Társaság alapítója, okkultista
  • Rudolf Steiner
  • Edward Bulwer Lytton, az Eljövendő faj című okkultista alapmű írója
  • Rainhard Heydrich
  • Karl Ernst Haushofer, közgazdaságtan professzor, az árja fajelmélet kutatója
  • Rudolf Hess, Haushofer tanítványa
  • Karl Maria Wiligut, Weisthor néven Heinrich Himmler fajelméleti főtanácsadója
  • Bruno Beger, fajelméleti kutató
  • Hans Günther, árja szellemiségű író, a nemzetiszocialista irodalom több alapművének írója
  • Julius Friedrich Lehmann, szélsőjobboldali kiadó
  • Heinrich Harrer, író, Tibet-kutató, expedíciós vezető
  • Adolf Eichmann, orvos, fajelmélet kutató
  • Heinrich Himmler
  • Adolf Hitler