Nemesbük
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Keszthely–Hévízi |
| Rang | község
|
| Terület | 9,98 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8371 |
| Körzethívószám | 83 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nemesbük Zala megye keleti részén, Hévíz szomszédságában elterülő község.
[szerkesztés] Közlekedés
Nemesbük jó minőségű aszfaltúton csak egy Hévízről induló hét kilométeres bekötőúton érhető el. Ezen túl egy betonút köti össze Zalaköveskúttal.
A településre Keszthely–Hévíz felől mintegy tucat autóbusz járat közlekedik naponta.
[szerkesztés] Története
A település első említése 1408-ból való. A kezdetektől fogva nemesi falu volt, ám a sok nemesi család kifejezetten szegénynek számítottak, kevés földet birtokoltak. A XVI. században sok jobbágy is vásárolt földet Nemesbükön, így egyre csökkent a nemesi telkek aránya. A török idők során több portyázásra is sor került a településen, de mindvégig lakott maradt. A falu híres volt jó minőségű földjeiről, ahol búzát termesztettek.
Új templomot 1777-ben kapott. A XIX. században a falu fejlődése lassan történt, társadalmi összetételét tekintve még mindig 50 % volt a nemesek aránya, akik közül többen szőlővel rendelkeztek Cserszegtomaj, Rezi és Alsópáhok községekben.
A II. világháború után a település gyorsan modernizálódott, új házak épültek, 1948-ban bevezettek a villanyt is. Nőtt az ingázók száma, akik elsősorban Keszthelyen és Hévízen, a szolgáltatási szektorban helyezkedtek el.
Az 1990-es években jelentősen megnőtt a falusi turizmus keretében a település utáni érdeklődés, amelyet a közeli, nagy turisztikai központok (Hévíz, Keszthely) közelségének és a falu csendességének köszönhet.


Based on work by