Föld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kék bolygó az Apollo-17-ről fényképezve. |
|
| Pályaadatok (A 2000-es évben) | |
|---|---|
| Afélium távolsága | 152 097 701 km (1,0167103335 CSE) |
| Perihélium | 147 098 074 km (0,9832898912 CSE) |
| Fél nagytengely | 149 597 887,5 km (1,0000001124 CSE) |
| Fél kistengely | 149 576 999,826 km (0,9998604869 CSE) |
| Pálya kerülete | 924 375 700 km (6,1790699007 CSE) |
| Pálya excentricitása | 0,016710219 |
| Sziderikus keringési idő | 365,256366 nap (1,0000175 év) |
| Szinódikus periódus | - |
| Max. pályamenti sebesség | 30,287 km/s (109 033 km/h) |
| Átlagos pályamenti sebesség | 29,783 km/s (107 218 km/h) |
| Min. pályamenti sebesség | 29,291 km/s (105 448 km/h) |
| Pálya hajlásszöge az ekliptikához | 0 (7,25° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
| A felszálló csomó hossza | 348,73936° |
| Perihélium szöge | 114,20783° |
| Holdak | 1 (a Hold) (lásd még: 3753 Cruithne) |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Lapultság | 0,0033529 |
| Egyenlítői sugár | 6378,137 km |
| Poláris sugár | 6356,752 km |
| Átlagos sugár | 6372,797 km |
| Egyenlítői kerület | 40 075,02 km |
| Poláris átmérő | 40 007,86 km |
| Átlagos kerület | 40 041,47 km |
| Felszín területe | 510 065 600 km² |
| Szárazföld területe | 148 939 100 km² (29,2 %) |
| Víz területe | 361 126 400 km² (70,8 %) |
| Térfogat | 1,083 207 3·1012 km³ |
| Tömeg | 5,9742·1024 kg |
| Sűrűség | 5515,3 kg/m³ |
| Gravitáció az Egyenlítőnél | 9,7801 m/s² (0,997 32 g) |
| Szökési sebesség | 11,186 km/s |
| Sziderikus forgásidő | 0,997 258 nap (23,934 óra) |
| Forgási sebesség az egyenlítőnél | 465,11 m/s |
| Tengelyferdeség | 23,439281° |
| Az északi pólus | 0° (0 h 0 m 0 s) |
| Deklináció | +90° |
| Albedó | 0,367 |
| Felszíni hőmérséklet | 185 K (min. -88 °C) átl. 287 K (14 °C) max. 331 K (58 °C) |
| Felszíni nyomás | 101.3 kPa |
| Légkör összetevők | |
| Nitrogén | 78,08 % |
| Oxigén | 20,94 % |
| Argon | 0,93 % |
| Szén-dioxid | 0,038% |
| Vízpára | nyomokban (a klímától függ) |
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5·109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.
A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; egy változatában a kereszt a kör felett van (Unicode: ⊕ és ♁).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Föld alakja
A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye. Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy - legalábbis egyes vidékeken - a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges. A földi ellipszoid kifejezés közelítésként használatos, ezt nevezik normális földalaknak, ha ennek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. A szocialista országok földmérése a Kraszovszkij-ellipszoidra vonatkozik, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értékeket több földközeli mesterséges bolygó pályájának mérései alapján számítják. A közepes földsugár, R = (a²/b)1/³, meghatároz egy gömböt, amelynek ugyanaz a köbtartalma, mint az a és b által meghatározott forgási ellipszoidé. Sok adatot vonatkoztatnak erre az azonos térfogatú gömbre, pl. a φ földrajzi szélességet, szemben a földi ellipszoidra vonatkoztatott ψ geocentrikus szélességgel. A φ földrajzi szélességet mint a PN égi pólusnak a Föld τ érintősíkja fölötti magasságát határozzák meg. Míg a nehézségi erő iránya gömb esetén azonos a sugárral, az ellipszoidnál ez az egyenlítő síkját az M középponttól eltérő M1 pontban metszi. Valamely B megfigyelési pont helyzetét az ellipszoidon a
[szerkesztés] Kialakulása, szerkezete
A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a naprendszert alkotja. Galaxisunk, a tejútrendszer több mint 100 milliárd csillagból áll.
Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósuk istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi nagyrészéből a bolygók, köztük a Föld is.
Kezdetben kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.
[szerkesztés] Földkéreg
Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30-70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6-7 km. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső fémekben szegény gránitos és szilikátokban szegény, és az alsó fémekben gazdag bazaltos rétegre. Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll.
[szerkesztés] Földköpeny
A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső, és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük kb. 75-250 km mélységben.
[szerkesztés] Földmag
A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.
A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része együtt a kőzetburok, vagy litoszféra. Földünk légköre, tengerei és óceánjai is gömbhéjas elrendezésűek. A levegőburok neve atmoszféra, a vízburok neve hidroszféra. A kéregben, vízben, levegőben élő élőlények együttesen alkotják a bioszférát.
[szerkesztés] Kontinensek
Európa · Ázsia · Afrika · Észak-Amerika · Dél-Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz
[szerkesztés] Óceánok
Atlanti-óceán · Csendes-óceán · Déli-óceán · Indiai-óceán · Jeges-tenger
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Föld statisztikái jelen időben
- A Föld műholdas térképe
- A Föld műholdas térképe
- 3D szoftver a Föld virtuális felfedezéséhez
| Naprendszer | |
|---|---|
| Nap • Merkúr • Vénusz • Föld • Mars • Ceres • Jupiter • Szaturnusz • Uránusz • Neptunusz • Plútó • Erisz | |



Based on work by