Gyula (város)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Gyulai |
| Rang | város
|
| Terület | 255,80 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5700 |
| Körzethívószám | 66 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Gyula (románul Giula, németül Deutsch-Jula) város Békés megyében, a Gyulai kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye keleti részén, a román határ közelében található, Békéscsabától a 44-es főúton 16 km-re keletre.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1214-ből való. A 15. században a Maróthi családé volt. Ők építtették a várat, valamint az azóta elpusztult ferences templomot és kolostort. Gyula ekkor lett a megyeszékhely Békés helyett. 1482-ben a Maróthi család kihalt; a város Mátyás királyra szállt, aki a királyi birtokot fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A törökök 1566-ban hosszú ostrom után tudták csak elfoglalni a várat. A 129 éves török uralom után a környék elnéptelenedett. 1720-ban Harruckern János György telepített ide németeket és szlovákokat. 1734 és 1857 között a Szent János árka két települést válaszott el egymástól: a bal oldalon Német-Gyula, a jobb oldalon Magyar-Gyula terült el. Szomorú esemény színhelye volt az Almásy grófok kastélyának udvara 1849. augusztus 23-án: itt tette le a fegyvert 1300 honvédtiszt a cári hadsereg előtt, köztük a későbbi aradi vértanúk közül kilenecen. A Trianoni békeszerződés hatására Gyula határváros lett. Megyeszékhelyi szerepét 1715től 1949. december 31-ig töltötte be. A város fürdővárosi jelentőségét az 1959-ben megnyitott várfüdrőnek köszönheti. 1977-ben Gyulavári községet a városhoz csatolták.
[szerkesztés] Gazdaság
Feldolgozóipara a gyulai kolbászról nevezetes.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Vár
- Almásy-kastély
- Várfürdő (A nagy kiterjedésű gyógyfürdő egyik fedett medencéjének épületét a kastély egykori istállójából alakították ki).
- Százéves cukrászda
- Erkel Ferenc szülőháza
- Ladics ház
- Kohán képtár
- Lovasiskola, tanyamúzeum
- Kossuth tér
- Aranykereszt Hotel (műemlék épületben működik, egykor gyógyszertár volt)
- Mária Kegyház
- Dürer Terem
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Testvérvárosai
Budrio, Olaszország (1965)
Ditzingen, Németország (1991)
[szerkesztés] Híres gyulaiak
- Bánáthy Béla (1919 – 2003) rendszertudós
- Bay Zoltán (1900 – 1992) fizikus (Gyulavári községben született)
- Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója
- Erkel Ferenc (1810 – 1893) zeneszerző
- Hevesi Tamás (1964 - ) könnyűzenész
- Karácsonyi János (1858 - 1929) püspök, történetíró
- Kiss Ottó (1963-) költő
- Kohán György (1910 - 1966) Kossuth-díjas festőművész
- Krasznahorkai László (1954 - ) író
- Pálffi Albert (1820 - 1897 író, szerkesztő
- Simonyi Imre (1920 – 1994) költő
[szerkesztés] Lásd még
- Hivatalos oldal
- térkép:Google Maps
- Térkép Kalauz - Gyula
- Gyula a szeporszag.hu-n
- Gyula bemutatása az eszallas.hu-n
- Légifotók Gyuláról
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by