Nag Hammadi-i lelet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nag Hammadi-i lelet, késő ókori gnosztikus leletegyüttes. Az iratok jó része a Kr. u. IV. századból származik. 1945-ben, nem messze Luxor-tól, Nag Hammadi (az ókori Khénoboszkion) közelében kopt gnosztikus iratokat tartalmazó könyvtár került elő. Nem tudósok akadtak rá, hanem helyi lakosok, Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman, miközben nitrátdús földet, az ún. sabakh-ot kerestek. A pontos időpont és a pontos lelőhely nem azonosítható teljes bizonyossággal. A lakosok visszaemlékezése szerint az anyagok egy részét teafőzéskor tüzelőanyagnak használták fel. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások, bonyodalmak után az anyag a kairói Kopt-Múzeum tulajdonába került.

A 13 papiruszkódexnek kb. 1130 oldala és néhány kisebb töredéke maradt meg. A kódexek 51 művet tartalmaznak, egyesek cím nélküliek. A gnosztikus iratok mellett hermetikus szövegek is vannak bennük, a hermetizmus filozófiája ugyanis erős rokon vonásokat mutat a gnoszticizmussal. Az evangéliumok, apokalipszisek, levelek, filozófiai értekezések túlnyomó többsége a kopt nyelv szaidi dialektusában maradt fenn, kimutatható azonban más dialektusok alkalmazása is. A legtöbb irat eredeti nyelve valószínűleg a görög volt. A lelet a gnosztikus művek aránylag késői másolatát őrizte meg, egy részük keletkezési ideje legalábbis a Kr. u. II. századig nyúlik vissza.

A lelet jelentősége a gnoszticizmus-kutatásban elsöprő, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ókeresztény hereziológiai irodalomból értesülhettünk. Így meglehetősen egyoldalú és torzított kép élt a gnoszticizmus-kutatókban a XX. század közepéig.

[szerkesztés] A könyvtárban talált iratok

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
  • I. Kódex (Jung kódexként is ismert):
    • Pál apostol imája
    • Jakab apokrifonja (más néven Jakab titkos könyve)
    • Igazság evangéliuma
    • Levél Reginóhoz - értekezés a feltámadásról, episztola
    • Hármaskönyv
  • II. Kódex:
  • III. Kódex:
    • János apokrifonja
    • Az egyiptomiak evangéliuma
    • Áldott Eugnostos
    • Jézus Krisztus Bölcsessége
    • A Megváltó dialógusa
  • IV. Kódex:
  • V. Kódex:
    • Áldott Eugnostos
    • Pál apokalipszise
    • Jakab első apokalipszise
    • Jakab második apokalipszise
    • Ádám apokalipszise
  • VI. Kódex:
    • Péter és a tizenkét apostol cselekedetei
    • Mennydörgés: a Tökéletes Nousz
    • Hiteles tanítás
    • Nagy erőnk fogalma
    • Állam Platóntól - Az eredeti kézirat nem gnosztikus, de a Nag Hammadi könyvtárban talált változatot(588B-589B) jelentősen módosították.
    • Értekezés a nyolcadikról és a kilencedikről - L'Ogdoade et l'Ennéade-ként, illetve De ogdoade et enneade-ként is ismeretes, hermetikus értekezés
    • Hálaadó imádság (kézzel írott megjegyzéssel) - hermetikus imádság
    • Asclepius 21-29 - szintén hermetikus imádság
  • VII. Kódex:
    • Seem parafrázisa
    • A nagy Seth második tanítása
    • Péter evangéliuma
    • Silvanus tanításai
    • Seth három sztéléje
  • VIII. Kódex:
    • Zostrianus - apokalipszis
    • Péter levele Fülöphöz
  • IX. Kódex:
    • Melchisedek
    • Norea
    • Bizonyságtétel az igazságról
  • X. Kódex:
    • Marsanes - apokalipszis
  • XI. Kódex:
    • Értekezés a tudásról
    • A Valentinian magyarázata a felszentelésről, a baptizmusról (A és B) és az Euchariszitáról (A és B)
    • Allogenész - apokalipszis
    • Hüpsziphron
  • XII. Kódex:
    • Sextus Szentenciái
    • Az igazság evangéliuma
    • Töredékek
  • XIII. Kódex:
    • A háromalakú Protannoia
    • A világ eredetéről

[szerkesztés] Források

    • Kákosy László: Fény és Káosz. A kopt gnosztikus kódexek (Budapest, 1987)
    • Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története (ford.: Dobolán Katalin) Budapest Hungarus Paulus Kairosz, ISBN 963 9302 33 3