Schweitzer József

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Schweitzer József (Veszprém, 1922. október 13. ) nyugalmazott országos főrabbi.

[szerkesztés] Élete

1940-ben a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1947-ben avatták rabbivá. 1948 és 1981 között Pécsett volt főrabbi. 1981-ben a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává hívták meg, e tisztséget 1985-ig töltötte be. Ekkor az Országos Rabbiképző Intézet igazgatói tisztségére nyert kinevezést, e minőségében teljesített szolgálatot 1997-ig. Felekezete a neológ hitközségek országos főrabbijává választotta. Nős, felesége, Spitzer Ágnes, két gyerek apja.

[szerkesztés] Kitüntetései

[szerkesztés] Művei

  • A Pécsi Izraelita Hitközség története (1966)
  • Az első pécsi héber nyomtatvány, 1965.
  • Schweitzer J., Szilágyi M.: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig, 1982.
  • (szerk): Az Országos Rabbiképző Intézet évkönyvei, Budapest, Országos Rabbiképző Intézet
  • A zsidóság a magyar művelődés századaiban, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem. Természet- és Társadalomtudományi Kar. Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet, 1994.
  • (szerk.): Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április: a Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Magyar Zsidó Levéltár, Orsz. Rabbiképző Int., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Judaisztikai Kutatócsoport, 1994.