Manysi nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Manysi (маньси/моаньсь)
Beszélik: Oroszország
Terület: Hanti-Manysi Autonóm Körzet
Beszélők száma: 3000
Helyezés: Nincs a 100 legnagyobb között
Nyelvcsalád: Uráli

 Finnugor
  Ugor
   Obi-ugor
    Manysi

Írás: Cirill írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Hanti-Manysi Autonóm Körzet (Oroszország)
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 -
SIL mns
Lásd még: Nyelv

A manysi nyelv (saját nyelvükön: маньси vagy моаньсь) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona az osztják valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek. Négy nagy nyelvjárása ismert, melyeket az égtájak nevével jelölnek. 1960-ban 6 ezer vallotta magát manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.

Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak: északi (szoszvai, szigvai, felső-lozvai, obi), nyugati (középső-lozvai, alsó-lozvai, pelimkai, vagilszki), keleti (felső-kondai, középső-kondai, alsó-kondai, jukondai), déli (tavdai).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nyelvtörténet

A legkorábbi manysi nyelvemlékek - főként személynevek - a 16-17. századi orosz krónikákban fordulnak elő. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat Reguly Antal nyitja meg a negyvenes években, a sort a finn August Ahlqvist és a magyar Munkácsi Bernát folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.

A manysi írásbeliségnek nincsenek hagyományai: a cári időkben elkészült néhány egyházi szöveg fordítása, az első manysi ábécéskönyvet 1932-ben adták ki, még latin betűkkel. 1939-40-ben - arra hivatkozva, hogy a kétféle írásrendszer tanítása körülményes a nemzetiségi iskolákban - a cirill írásmódot vezették be. A manysi irodalom létrehozói közé tartozik Marfa Vahruseva, akinek jelentősebb későbbi tudományos és pedagógiai munkássága, valamint Pjotr Jevrin és M. Kazancev, akiknek szintén inkább alapítói érdemeik nagyobbak, mint irodalmiaik. Az első kirobbanó egyéniség az 1937-ben született Juvan Sesztalov, aki anyanyelvén és oroszul egyaránt publikálva, költészetben és prózában is ismertté tette népét és annak kúltúráját.[1]

[szerkesztés] A manysi ábécé

A nyelvet 1939 óta cirill írással írják. Eredetileg a nyelv nem volt írott, 1932-től próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel.

A ma használt cirill ábécé:

А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ң, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я

Az egykori latin ábécé:

A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, valamint 3 nyílásfokot, de ezt az írás nem jelöli.

  • Veláris hangok:
    • а: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]
    • о: közepesen zárt o hang [o]
    • у: közepesen zárt u [u]
    • э: közepesen zárt e [e], hangsúlyos szótag után gyakran [ǝ]
    • ы: magyar i [i]
  • Palatális hangok (mássalhangzó után lágyítják az előttük álló hangokat, magánhangzók után jésülnek, itt ez utóbbi kiejtések szerepelnek):
    • е: közepesen zárt e [je], hangsúlyos szótag után gyakran [jǝ]
    • ё: közepesen zárt o hang [jo]
    • и: magyar i [ji]
    • ю: közepesen zárt u [ju]
    • я: a palóc nyelvjárásban található rövid á [ja]

Nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.

[szerkesztés] Mássalhangzók

  • Kemény hangok:
    • б: magyar b [b], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • в: félhangzós u, mint az angol w [w]
    • г: zöngés, torokban képzett réshang (gh) [ɣ]; oros eredetű szavakban magyar g [g]
    • д: magyar d [d], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ж: magyar zs [ʒ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • з: magyar z [z], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • й: magyar j [j]
    • к: magyar k [k]
    • л: magyar l [l]
    • м: magyar m [m]
    • н: magyar n [n]
    • ң: mint a magyar leng szó n hangja [ŋ]
    • п: magyar p [p]
    • р: magyar r [r]
    • с: magyar sz [s]
    • т: magyar t [t]
    • ф: magyar f [f], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • х: mint a magyar Ahmed szó h hangja [x]
    • ц: magyar c [ʦ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ч: magyar cs [ʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ш: magyar s [ʃ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • щ: magyar scs [ʃʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ъ: néma [-], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat
  • Lágy hangok:
    • Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük [ʎ], [ɲ], [ɕ], [c] lesz.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.

[szerkesztés] Nyelvtan[2]

[szerkesztés] A névelő

A manysiban nincsenek névelők.

[szerkesztés] A főnév

A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal törénik.

Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg.

Egy példa: пут (üst)

eset egyes szám kettes szám többes szám
nom. пут путыг путэт
loc. путт путыгт путэтт
lat. путн путыгн путэтн
abl. путнэл путыгнэл путэтнэл
trans. путыг - -
instr. путэл путыгтэл путэтэл

A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja, pl: халнэл (közül), саит (mögött), stb.

A birtokos személyrag kifejezi a birtokos személyét, számát és a birtok számát is: колаген (a te két házad), колагэн (a ti kettőtök két háza), коланэн (a ti két házatok), stb.

[szerkesztés] Az ige

Az igeragozás három személyt, három számot, két igeidőt (jelen: , múlt: ), 4 igemódot (kijelentő, feltételes, felszólító, kedveskedő), alanyi és tárgyas ragozást különböztet meg és van cselekvő/szenvedő (utóbbi: -ве-) aspektuskülönbség. Felszólító mód csak második személyben létezik.

Példák: минасум (mentem), минасэн (mentél), минас (ment), минасумен (mi ketten mentünk), минасэн (ti ketten mentetek), минасыг (ők ketten mentek), минасув (mi mentünk), минасэн (ti mentetek), минасэт (ők mentek); тотыкен (hozzál, kedves), тоторисюм (nehezemre esik, de én hozok).

[szerkesztés] A számnevek

Tőszámnevek: аква (1), китыг (2), хурум (3), нила (4), ат (5), хот (6), сат (7), нёллов (8), онтэллов (9), лов (10), хус (20), сат (100), сотэр (1000). Az 1 és 2 jelzői alakjai (magyar két): акв (1), кит (2).

[szerkesztés] Mondattan

[szerkesztés] Szórend

Alanyi szintagma áll a mondat elején, ezt követik az állítmány bővítményei, majd végül maga az állítmány: ам хул алысьлаңкве минасум (elmentem halászni - tkp. „én halat fogni mentem”). Az alanyt és az állítmányt egyeztetik: пасан сэмел – пасанэт сэмлэт (az asztal fekete - az asztalok feketék). A jelzőt és a jelzett szót nem egyeztetik, kivéve a кит (2) jelzőt, ez után a jelzett szó általában kettes számba kerül.


[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Forrás: Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000.
  2. Forrás: A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest
Finnugor nyelvek
Ugor Magyar | Hanti | Manysi
Permi Komi | Udmurt
Finn-volgai Mari | Erzja | Moksa
Számi Akkala számi† | Inari számi | Kemi számi | Kildin számi | Lule számi | Északi számi | Pite számi | Skolt számi | Déli számi | Ter számi | Ume számi
Balti-finn Észt | Finn | Izsór | Karél | Kven | Lív | Lűd | Meänkieli | Déli-észt | Vepsze | Vót | Võro