Aranka György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aranka György (1737. szeptember 17. - 1817. március 11.) magyar író.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Édesapja az azonos nevű erdélyi református püspök. Iskoláit Marosvásárhelyen és Nagyenyeden végezte. A marosvásárhelyi királyi táblán írnokként, majd iktatóként dolgozott, később számfeletti ülnökké, 1787-ben törvényszéki közbiróvá, s végül 1796-ban a királyi táblán rendes ülnökké nevezték ki. Munkássága nagyon széleskörű s művelődéstörténeti fontosságú; hivatalos elfoglaltsága mellett a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója volt. Verseit a Magyar Hírmondó (1781) s azután a kassai Museum és az Urpheus közölte. Az 1791-iki országgyülésen létrehozta az Erdélyi magyar nyelvmivelő társaságot, melynek titkára lett. A kéziratban heverő régi erdélyi emlékiratok és történeti munkák kiadására 1792-ben megszervezte a Régi kézirások társaságát.

[szerkesztés] Munkái

  • Anglus és magyar igazgatásnak egybenvetése; Kolozsvár, 1790
  • Julia levele Ovidiushoz, németből; Kassa, 1790
  • Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról, való rajzolat az haza felséges rendeihez; Kolozsvár, 1791
  • Az erdélyi kézirásban levő történetirók kiadására felállitandó társaságnak rajzolatja; Kolozsvár, 1791
  • Az erdélyi kézirásban tevő történetiróknak esztendőszám szerint való lajstromában; Kolozsvár, 1791
  • A buda basa, franciából; Bécs, 1791
  • Újmódi gonosztevő, a fiúi szeretetnek jeles példája, színjáték 5. felv., franciából; Bécs 1791
  • Az igazgatás formáriól, franciából; Kolozsvár 1791
  • A magyar nyelvmivelő társaságról. Ujabb elmélkedés; Kolozsvár, 1792
  • Levél az erdélyi magyar társaság nevében; Kolozsvár, 1795
  • A magyar nyelv tulajdonságairól; Nagyszeben, 1796
  • Elme játékai
  • Ember, világ, Isten. Egy philosophiai értekezés

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Forrás

Pallas Nagy Lexikona