Magyar korona
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A magyar korona az osztrák-magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a pengő bevezetését.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bevezetés
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békediktátum) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák-magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd - egy átmeneti időszak után - lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és egy az egyhez arányban váltotta fel osztrák-magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1:12 500 arányban.
[szerkesztés] Érmék
A Trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (ma: Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (mióta a Gyulafehérvárit (ma: Alba Iulia, Románia) 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.
A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és KB verdejeggyel.
[szerkesztés] Papírpénzek
[szerkesztés] Az Osztrák-magyar Bank bankjegyei (1919)
Az Osztrák-magyar Bank - a Monarchia közös központi bankja - számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénz nyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.
A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A tanácsállam bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különboztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett)
| Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kép | Névérték | Méret | Előoldal | Hátoldal | Forgalomba hozatal dátuma | Kivonás dátuma | |
| 1 korona | 112 x 67 mm | Klasszikus építészeti motívumok | Ókori katona sisakos feje | 1919 április 30 | 1922 március 14 | ||
| 2 korona | 123 x 83 mm | női modellek | női modellek | 1919 május 25 | 1922 december 31 | ||
| 25 korona | 135 x 80 mm | női modell | sima vagy hullámos | 1919 április 25 | 1920 november 11 | ||
| 200 korona | 167 x 99 mm | női modell | sima vagy hullámos | 1919 május 20 | 1920 november 11 | ||
[szerkesztés] Postatakarék-pénztári jegyek (1919)
A postatakarék-pénztári jegyek forgalombahozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák-Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték - így kerülvén el az inflációt.
| Postatakarék-pénztári jegyek | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kép | Névérték | Méret | Előoldal | Hátoldal | Forgalomba hozatal dátuma | Kivonás dátuma | |
| 5 korona | 132 x 80 mm | Férfi modell | "A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR PÉNZJEGYE" | 1919 június 6 | 1923 január 28 | ||
| 10 korona | 140 x 88 mm | Női modell | Értékjelzés | 1919 július 23 | 1923 január 28 | ||
| 20 korona | 145 x 90 mm | Női modell | Értékjelzés különböző nyelveken | 1919 július 23 | 1923 január 28 | ||
| 100 korona | 168 x 120 mm | férfi modell | Értékjelzés különböző nyelveken | nem került forgalomba | - | ||
[szerkesztés] Az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)
Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő OMB-bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.
| Az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kép | Névérték | Méret | Előoldal | Hátoldal | Kibocsájtás dátuma | Kivonás dátuma | |
| 10 korona | 150 x 79 mm | Fiúgyermek | Fiúgyermek | 1916 július 24 | 1924 január 31 | ||
| 20 korona (2. kiadás) |
150 x 89 mm | Női modell | Női modell | 1918 október 28 | 1924 január 31 | ||
| 25 korona | 135 x 80 mm | Női modell | Sima vagy hullámos | 1919 április 25 | 1920 november 11 | ||
| 50 korona | 162 x 100 mm | Női modell | Női modell | 1916 december 18 | 1924 január 31 | ||
| 100 korona | 163 x 107 mm | Női modell | Női modell | 1912 december 13 | 1922 szeptember 30 | ||
| 1000 korona | 191 x 127 mm | Női modell | Női modell | 1903 január 2 | 1921 augusztus 31 | ||
| 10 000 korona | 191 x 127 mm | Női modell | Női modell | 1918 december 19 | 1921 június 5 | ||
[szerkesztés] Államjegyek (1920-1926)
Az államjegyeket 1921-től hozták forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc.


Based on work by