Magyar Államvasutak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A MÁV a Magyar Államvasutak rövidítéséből keletkezett, mára önállósodott neve a legnagyobb magyar vasúttársaságnak, amely hosszú története során többféle szervezeti és társasági formában működött. 19491993 között a Magyar Állam része volt, 1993 óta részvénytársaságként, 2005 óta zártkörűen működő részvénytársaságként működő integrált vasúti társaság. Jelenlegi pontos cégneve Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidítése MÁV ZRt. A társaság három fő tevékenységi köre az állami tulajdonú vasúti infrastruktúra (vasútállomások, vasúti pálya) működtetése, vasúti személyszállítás és vasúti áruszállítás. Valaha jelentős mozdony- és gördülőállomány-gyártó kapacitással rendelkezett, a MÁVAG termékei világszerte ismertek voltak, ma már csak néhány járműjavító leányvállalattal rendelkezik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter
Nagyít
Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbement Magyar Északi Vasutat (BudapestSalgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló ZákányZágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen.

A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt) a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. [1] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt.

A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel.

2006. január 1. óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[1]

[szerkesztés] Pályavasút

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata
Nagyít
Magyarország közforgalmú vasúti hálózata

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

[szerkesztés] Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy a miskolci Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeknét a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

[szerkesztés] A MÁV kezelésében lévő legfontosabb hazai vasútvonalak

[szerkesztés] Keresztfinanszírozás a MÁV-nál

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből igyekeszik finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[1]

[szerkesztés] Gépészet

A MÁV-nál rendszeresített, Szili becenéven ismert V43-as vilamos mozdony.
Nagyít
A MÁV-nál rendszeresített, Szili becenéven ismert V43-as vilamos mozdony.

A MÁV Gépészeti Üzletága felel a vasúti járműpark jelentős részének működtetéséért, különös tekintettel a vontatóállományra (mozdonyok).

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Mezei István (szerk): A 125 éves MÁV, MÁV Vezérigazgatóság, 1993.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  1. 1,0 1,1 Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője) Lelegzet.hu, 2005. december


Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Más nyelveken