Felsőerdőfalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felsőerdőfalva (1892-ig Óleszna, szlovákul Stará Lesná, németül Altwalddorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Késmárktól 10 km-re nyugatra a Tar-patak bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett, első említése 1294-ből származik Erdewfalva néven, a Berzeviczy család birtoka volt. 1315-ben Menhardi, 1394-ben Erdoufalva néven említik. A 14. század eleljén Károly Róbert király adományából Kakas magiszter birtoka. 1720-ban Késmárk szabad királyi város tartozéka lett. 1787-ben 72 házában 508 lakos élt. Szlovák nevén csak 1808-ban említik először. 1828-ban 92 ház állt a faluban 668 lakossal. Lakói földművelésből, állattartásból, erdei munkákból, lenszövésből, majd a 19. század végétől egyre inkább a tátrai idegenforgalomból éltek. 1910-ben 566, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

A tűzoltószerház
Nagyít
A tűzoltószerház

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken