Szent Ilona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Saint Helena
Szent Ilona zászlaja Szent Ilona címere
(Szent Ilona zászlaja) (Szent Ilona címere)
Mottó: Loyal and Unshakeable
Kép:LocationSaintHelena.png
Hivatalos nyelv angol
Politikai státusz UK tengeren túli területe
Főváros Jamestown
Kormányzó Michael Clancy
Terület 410 km2
Népesség
 - Teljes (2003)
 - Népsűrűség

7,367
18/km2
Pénznem Szent Ilonia font (SHP)
Időzóna UTC +0
Himnusz God Save the Queen
TLD .sh
Hívószám +290
Image:Saint Helena-CIA WFB Map.png
Ez a szócikk a Szent Ilonáról mint szigetről szól. További jelentéséhez lásd: Szent Ilona császárné.

Szent Ilona (angolul Saint Helena) vulkanikus eredetű sziget az Atlanti-óceán déli részén, az Egyesült Királyság tengerentúli területe. A terület Magából Szent Ilona szigetéből és az Ascension-sziget és Tristan da Cunha brit függőségekből áll.

Szent Ilona neve arról ismert, hogy Bonaparte Napóleon második, végső száműzetésének helye volt 1815-től a trónfosztott császár haláláig 1821-ben. A sziget két helye és a völgy, ahol Napóleont eltemették, ma is francia terület.

A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós és Konstantinápolyi Helénáról (Szent Ilona császárné) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született.

Thoma Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal mielőtt meghalt a szomszédos Ascension-szigeten.

1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-Indiai Társaság vette át.

A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. A Kelet-Indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tartottak a Jóreménység-fok felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegról (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.

1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt császár 1815. októberében érkezett meg és a "The Briars" nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemberig, amikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821. májusában. Ezekben az években a szigetet megtömték katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időben foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az esetleges innen induló francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napólen meghalt, a Kelet-Indiai Társaság visszanyerte a Szent-Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-ig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte.

A második búr háború (1899-1902 alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fogva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)