Tommaso da Celano

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tommaso da Celano (1190-1260) egyházi költő, klerikus.

Ferences szerzetes, Ferenc első tanítványainak egyike. Legendáit választékos latinsággal, a leoninusok szabályai szerint írta. 1228-29-ben IX. Gergely pápa rendeletére megírta Szent Ferenc élettörténete című művét, mely minden későbbi Ferenc-legenda forrása. Megírja a Tractatus de miraculist (’Értekezés a szegénységről’) mely a Legenda chori (’A rend története’, 1230 k.) kiegészítése csodákkal. Ez tartalmazza a Dies irae (’A harag napja’) című költeményét is:

A latin eredeti
Dies irae, dies illa
solvet saeclum in favilla,
teste David cum Sibylla.
Quantus tremor est futurus
quando judex est venturus,
cunta stricte discussurus!

(1-2. versszak)

Babits Mihály fordítása
Ama nap, a harag napja,
e világot lángba dobja
Dávid és Szibilla mondja.
Mily írtózat fog az lenni,
ha a Bíró el fog jönni
mindent híven számbavenni.