Grassmann-szám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematikai fizikában, a Grassmann-szám (hívják antikommutáló számnak is) egy θi mennyiség, amelyik antikommutál más Grassmann-számokkal, de kommutál rendes xj számokal,
A fentiek miatt bármely Grassmann-szám négyzete eltűnik:
A Grassmann-számok egy halmaza által generált algebra neve Grassmann-algebra (vagy külső algebra). n lineárisan független Grassmann-szám által generált Grassmann-algebra dimenziója 2n. Ezek a fogalmak mind Hermann Grassmann-ról kapták a nevüket.
A Grassmann-algebrák a szuperkommutatív algebrák prototípusai. Ezek páros és páratlan változókra széteső algebrák, ahol a páros elemek kommutálnak, a páratlanok pedig antikommutálnak.
[szerkesztés] Mátrix reprezentáció
A Grassmann-számokat mindig reprezentálhatjuk mátrixokkal. Tekintsük pl. a két Grassmann-szám (θ1 és θ2) által generált Grassmann-algebrát
Ezek a Grassmann-számok 4×4-es mátrixokkal reprezentálhatók:
Általában egy n generátoron alapuló Grassmann-algebra 2n × 2n-es mátrixokkal reprezentálható. Fizikai értelemben, ezekre a mátrixokra gondolhatunk úgy, mint Hilbert-téren ható keltő operátorokra n azonos fermionnal a betöltési állapotban.
Minden minden fermion betöltési száma 0 vagy 1, 2n számú betöltési állapot lehetséges. Matematikailag, ezek a mátrixok tekinthetők olyan lineáris operátoroknak, amelyek bal külső szorzásnak felelnek meg a Grassmann-algebrán magán.
[szerkesztés] Alkalmazások
A kvantumtérelméletben Grassmann-számokat használnak a fermionmezők útintegráljának definiálására. A Berezin-integrálokat szintén Grassmann-számokon definiálják.
A Grassmann-számok alapvetőek a szupertér (ld. szuperszimmetria) definiálásakor, ahol antikommutáló koordináták szerepét játszák.





Based on work by