Törpegém

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Törpegém (pocgém)
Státusz: nem veszélyeztetett
Fiatal törpegém
Fiatal törpegém
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Nem: Ixobrychus
Faj: I. minutus
Tudományos név
Ixobrychus minutus
Linné, 1758

A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el.


[szerkesztés] Megjelenés

A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos. Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága a 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog.

[szerkesztés] Életmód

A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bújkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket. Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják.

Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed. Riasztóhangja „get”/„gek”, repülés közben „kir” kiáltást hallatt, míg költési időszakban a bölömbikához hasonlóan mély, messzehangzó, brummogó hangot ad.

A törpegém vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza.

[szerkesztés] Szaporodás

A törpegém nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás

A törpegémek magyarországi állománya stabil, 4000-6000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint az Alföld és a Duna-Tisza-köze vízei mentén fordulnak elő. Az állomány az Északi-középhegységben és a Dunántúl egyes vidékein a legritkásabb.

[szerkesztés] Védettség

Bár Magyarországon az állomány stabil, a törpegém fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100,000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő).

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Törpegém témájú médiaállományokat.
Magyarországon költő gémfélék
bakcsó | bölömbika | kis kócsag | nagy kócsag | szürke gém | törpegém | üstökös gém | vörös gém