Orion csillagkép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Orion csillagkép
Latin név Orion
Latin birtokos eset Orionis
Rövidítés Ori
Rektaszcenzió 4h 45m - 6h 25m
Deklináció -10° 58' - +22° 52'
Területe 594 négyzetfok
Nagyság szerint 26.
Teljesen látható északi 85°-től déli 75°-ig
Legfényesebb csillag
Fényessége
β Orionis (Rigel),
0,12m
Szomszédos
csillagképek
A Orion csillagkép térképe
Nagyít
A Orion csillagkép térképe


Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az égbolton. Az égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban: ősszel hajnal felé a keleti égbolton, kora tavasszal a nyugati égbolton ragyognak csillagai.

Számos mélyűri objektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, akinek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valmint lábánál ered az Eridánusz folyó.

[szerkesztés] Mitológiája

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, amely valószínűleg az akkád Uru-anna, mennyei fény elnevezésből származik. Ősi eretede miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy, már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat. A görög mitológiában Orion egy titán, Poszeidón fia, óriás termetű vadász volt, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot láttak benne, erre utalnak a csillagainak arab eredetű nevei:

  • Betelgeuse — váll
  • Rigel — láb
  • Mintaka — öv

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de sántasága miatt sohasem éri őket utol. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak.

Orion, a vadász
Nagyít
Orion, a vadász

[szerkesztés] Fényes csillagok

Jel Elnevezés Színképtípus Látszólagos fényesség Luminozitás Nap-egységekben Távolság fényévekben Megjegyzés
β Rigel B8 0,1 57000 900 szuperóriás, kettőscsillag
α Betelgeuse M2 0,4...1,3 700...1000 310 vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γ Bellatrix B2 1,6 360 óriáscsillag
ε Alnitak B 1,7 23000 1200 szuperóriás
δ Mintaka O 1,9...2,1 2350 fényes óriás, változócsillag
κ Saiph B 2,0 szuperóriás
ζ Alnilam O 2,1 1600 szuperóriás, kettőscsillag
π3 F 3,2
λ Heka O 3,4 kettőscsillag
π5 B 3,6...3,7 változócsillag
π4 B 3,7
σ O 3,8
A 88 csillagkép
Androméda | Aranyhal | Bak | Bereniké Haja | Bika | Cefeusz | Cet | Csikó | Daru | Dél Keresztje | Delfin | Déli Hal | Déli Háromszög | Déli Korona | Déli Vízikígyó | Egyszarvú | Eridánusz | Északi Korona | Északi Vízikígyó | Farkas | Festő | Főnix | Galamb | Gyík | Hajófar | Hajógerinc | Halak | Hattyú | Háló | Háromszög | Herkules | Hindu | Hiúz | Holló | Ikrek | Ingaóra | Kaméleon | Kassziopeia | Kemence | Kentaur | Kígyó | Kígyótartó | Kis Kutya | Kis Medve | Kis Oroszlán | Kis Róka | Kos | Körző | Lant | Légszivattyú | Légy | Mérleg | Mikroszkóp | Nagy Kutya | Nagy Medve | Nyílvessző | Nyilas | Nyúl | Oktáns | Oltár | Orion | Oroszlán | Ökörhajcsár | Pajzs | Paradicsommadár | Páva | Pegazus | Perszeusz | Rák | Repülőhal | Sárkány | Sas | Serleg | Skorpió | Szekeres | Szextáns | Szobrász | Szögmérő | Szűz | Táblahegy | Tájoló | Távcső | Tukán | Vadászebek | Véső | Vitorla | Vízöntő | Zsiráf

[szerkesztés] Külső hivatkozások