1952. évi nyári olimpiai játékok (súlyemelés)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon súlyemelésben hét súlycsoportban avattak olimpiai bajnokot. Ezen az olimpián változtattak a súlycsoport-beosztáson, a nehézsúly súlyhatárát 90 kilogrammra növelték, és a középsúly valamint a nehézsúly közé beiktatták a félnehézsúlyt.

A versenyzőknek három fogásnemben – nyomás, szakítás és lökés – kellett gyakorlatot bemutatniuk. Csak összetettben adtak ki érmet, a végső sorrendet az egyes gyakorlatok összesített eredményei adták.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Éremtáblázat

(kiemelve az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, illetve értékei)

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata súlyemelésben
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok (USA) 4 2 0 6
2. Szovjetunió (URS) 3 3 1 7
3. Irán (IRI) 0 1 1 2
4. Kanada (CAN) 0 1 0 1
5. Trinidad és Tobago (TRI) 0 0 2 2
6. Argentína (ARG) 0 0 1 1
Ausztrália (AUS) 0 0 1 1
Koreai Köztársaság (KOR) 0 0 1 1
Összesen 7 7 7 21

[szerkesztés] Érmesek

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok érmesei súlyemelésben
Súlycsoport Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz
légsúly
(56 kg-ig)
Ivan Udodov
Szovjetunió (URS)
(90,0+97,5+127,5=315,0 kg)[1]
Mahmoud Namdjou
Irán (IRI)
(90,0+95,0+122,5=307,5 kg)
Ali Mirzai
Irán (IRI)
(95,0+92,5+112,5=300 kg)
pehelysúly
(60 kg-ig)
Rafael Csimiskjan
Szovjetunió (URS)
(97,5+105,0+135,0=337,5 kg)
Nyikolaj Szakszonov
Szovjetunió (URS)
(95,0+105,0+132,5=332,5 kg)
Rodney Wilkes
Trinidad és Tobago (TRI)
(100,0+100,0+122,5=322,5 kg)
könnyűsúly
(67,5 kg-ig)
Thomas Kono
Egyesült Államok (USA)
(105,0+117,5+140,0=362,5 kg)
Jevgenyij Lopatyin
Szovjetunió (URS)
(100,0+107,5+142,5=350,0 kg)
Verdi Barberis
Ausztrália (AUS)
(105,0+105,0+140,0=350,0 kg)
váltósúly
(75 kg-ig)
Peter George
Egyesült Államok (USA)
(115,0+127,5+157,5=400,0 kg)
Gerard Gratton
Kanada (CAN)
(122,5+112,5+155,0=390,0 kg)
Kim Sung-Jip
Koreai Köztársaság (KOR)
(122,5+112,5+147,5=382,5 kg)
középsúly
(82,5 kg-ig)
Trofim Lomakin
Szovjetunió (URS)
(125,0+127,5+165,0=417,5 kg)
Stanley Stanczyk
Egyesült Államok (USA)
(127,5+127,5+160,0=415,0 kg)
Arkagyij Vorobjov
Szovjetunió (URS)
(120,0+127,5+160,0=407,5 kg)
félnehézsúly
(90 kg-ig)
Norbert Schemansky
Egyesült Államok (USA)
(127,5+140,0+177,5=445,0 kg)
Grigorij Novak
Szovjetunió (URS)
(140,0+125,0+145,0=410,0 kg)
Lennox Kilgour
Trinidad és Tobago (TRI)
(125,0+120,0+157,5=402,5 kg)
nehézsúly
(90 kg-tól)
John Davis
Egyesült Államok (USA)
(150,0+145,0+165,0=460,0 kg)
James Bradford
Egyesült Államok (USA)
(140,0+132,5+165,0=437,5 kg)
Humberto Selvetti
Argentína (ARG)
(150,0+120,0+162,5=432,5 kg)

[szerkesztés] Magyar részvétel

Az olimpián két súlyemelő képviselte Magyarországot. Pehelysúlyban B. Nagy Bálint 307,5 (85,0+97,5+125,0) kilogrammos eredménnyel a 7. helyen végzett. Félnehézsúlyban Buronyi László szakítás közben megsérült és visszalépett.

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. Az eredmények megadásának sorrendje: nyomás+szakítás+lökés=összesített eredmény


Súlyemelés a nyári olimpiai játékokon
1896, Athén1900, Párizs1904, St. Louis1908, London1912, Stockholm1920, Antwerpen1924, Párizs1928, Amszterdam1932, Los Angeles1936, Berlin1948, London1952, Helsinki1956, Melbourne1960, Róma | 1964, Tokió1968, Mexikóváros1972, München1976, Montreál • 1980, Moszkva • 1984, Los Angeles • 1988, Szöul • 1992, Barcelona • 1996, Atlanta • 2000, Sydney • 2004, Athén
Más nyelveken