I. Harald angol király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. (Nyúllábú) Harald (angolul: Harold Harefoot) Anglia királya 1037 és 1040 között. I. (Nagy) Knut törvénytelen fia volt; nevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéról kapta.

Harald fiatalabb féltestvére, Hardeknut volt Dánia és Anglia trónjának örököse, de mivel Dániában szorongatta a norvég és a svéd király, nem tudott elutazni a koronázásra, ezért ideiglenesen Haraldot tették meg kormányzóvá. Az uralom hamar teljesen a kezébe került, de a canterbury érsek nem volt hajlandó megkoronázni.

1037-ben végül is királlyá választották. 1040. március 17-én halt meg Oxfordban, pont amikor Hardeknut támadásra készült ellene.

Előző uralkodó:
I. (Nagy) Knut (1016-1035)
Anglia királya
1035-1040
Az angol királyi címer Következő uralkodó:
Hardeknut (1040-1042)
Más nyelveken