Urál (folyó)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
| hossz | 2428 km | |||
| forrás szintje | m | |||
| átlagos vízhozam | 400 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 231 000 km² | |||
| forrás | Dél-Urál, Baskíria | |||
| torkolat | Kaszpi-tenger | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Oroszország, Kazahsztán | |||
Az Urál (oroszul: Урал, kazah nyelven: Жайык) - folyó Európa és Ázsia határán, Oroszországban és Kazahsztánban. Oroszországban Baskírián, a Cseljabinszki és az Orenburgi területen; Kazahsztánban a Nyugat-Kazahsztáni és az Atiraui területen folyik keresztül. Régi neve Jajik, ezt II. Katalin cárnő változtatta meg 1775-ben, a levert Pugacsov-féle felkelés után, melyben a jajiki kozákok is fontos szerepet játszottak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A folyó hossza: 2428 km, vízgyűjtő területe: 231 000 km².
A Dél-Urálban, az Uraltau hegységben (a Bjelaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km után - már kazah területen - Oral (oroszul: Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban, oroszul: Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.
Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon - a sztyepen és a Kaszpi-síkságon - mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.
A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik
[szerkesztés] Mellékfolyók
- Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Szakmara. Bár ennek vízgyűjtő medencéje jóval kisebb, vízhozama mégis nagyobb, mint az Urálé.
- Jelentős bal oldali mellékfolyók: az Or és az Ilek.
[szerkesztés] Városok, víztározók
- Magnyitogorszk
- Novotroick
- Orszk
- Orenburg
- Oral / Uralszk
- Atirau
A folyó felső szakaszán egész sor víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek megfelelően. Közülük legjelentősebb az Iriklinszki-víztározó és a 30 megawattos vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe 260 km², hossza 70 km, tároló képessége 3,3 km³ volt.


Based on work by