Brassó vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Brassó vármegye (1910)
Brassó vármegye címere
Székhely Brassó
Terület 1803.63 km²
Népesség 86 777 (1891)
Nemzetiségek magyarok, németek, románok
Brassó vármegye térképe

Brassó vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Brassó vármegye, a volt Magyarország erdélyi részének egyik megyéje.Északon Nagy-Küküllő vármegye és Háromszék vármegye, keleten Háromszék vármegye, nyugaton Fogaras vármegye, délen Románia határolta. Határai nagyobb részt természetesek: északon a Persányi hegység és az Olt folyó, keleten a Tatrang vize, délen a brassói és Bodzai hegység. Szíve a Barcaság termékeny rónája, melyet nyugaton és délen hegységek öveznek. Nyugaton a Persányi-hegység középmagasságu tetői emelkednek, köztük a krizbai Várhegy (1106 m.) és a feketehalmi Nagy-Fekete hegy (Zeidner Berg, 1294 méter). E hegységeket, melyeknek tulnyomóan szelid emelkedésü tetői nagyobbára erdősek, a Barca vizének a völgye választja el a megye déli határán égnek meredő, hatalmas Brassói hegységtől, melynek két főtömege közül csak a vadul szaggatott Bucsecs (2508 m l o.) esik Brassó területére. A Bucsecs főtömege északkelet felé alacsonyabb (1324 m.) gerinc által magához kapcsolja a Brassótól délre emelkedő Keresztényhavas (1804 m.; l. o.) csoportját, melynek legészakibb tagja a Brassó fölött emelkedő 961 m. magas szép Cenk. A Tömösi keskeny szoros , melyből a vasút a predeáli hágón át Romániába ment, e hegycsoportot a tőle eletre emelkedő Bodzai vagy Csukás hegységtől választja el, mely a megye Délkeleti szögletét borítja be. Ez a Tömösi-szoros mellett a Nagy-Kőhavassal (1840 m.) kezdődik, azután dél felé domborodó ívben a megye határát követve (Paltin 1904 m.), az ó-sánci szoroson túl a Csukás tömegében (1958 m.) kulminál, északi nyulványaival pedig a Hétfaluig terül szét. E hatalmas hegységekből számos folyóvíz siet a Barcaság lapálya felé, valamennyi az Oltnak véve utját. A Csukás tömegéből a Zajzon vizével egyesülő Tatrang veszi eredetét, mely a megye területén kivül a Feketeügy közvetítésével jut az Oltba. A Tömösi-szorosból aláfutó Tömös a Bucsecsből eredő Vidombáki patakba ömlik. A Fogaras vármegye területén eredő jóval nagyobb Barca az előbbivel párhuzamosan folyik s Földvárnál ömlik a megye határát képező Oltba, amely a Persányi-hegységből még számos apróbb vizet (Homoród) vesz fel. Maga az Olt kacskaringós mederben szegélyezi Brassó vármegye határát, gyakran kiönt s Prázsmár és Hermány táján tetemesebb mocsarakat táplál; ugyanilyenek vannak Feketehalom és Höltövény közt a Homoródba ömlő úgynevezett Ujárok mentén is. Mind e folyóvizek közül csak az Olt alkalmas a tutajozásra, a többi vizek nagy eséseknél és rohamos futásuknál fogva legfeljebb úsztatásra használhatók. Nagy tavak nincsenek Brassó vármegye területén, de a déli határhegységekben apró tengerszemek előfordulnak, Brassó mellett pedig az időszaki Fortyógó (Gespreng) említendő; a hegyek általában kitünő forrásvizben bővelkednek. Ásványos forrásai közül csak a zayzoni égvényes savanyu viz és vasas viz említendő, primitiv fürdővel.

[szerkesztés] Lakói

Brassó vármegye lakóinak száma 1881-ben 83929 lélek volt, 1891-ben 86777 lélek, a 10 évi szaporulat 2848 lélek, vagyis 3.4%. Egy km2-re 48.11 lakó esvén, Brassó vármegye a ritkább népességü megyék közé tartozott. A lakosok közt 1891-ben 26116 magyar (30.1%), 27802 német (32.0%) és 31106 román (35.8%). A magyarság 10 év alatt 1256 lélekkel (5.1%) szaporodott. A lakosság vegyesen lakik; a magyarság a Hétfaluban van többségben, a németség a románokkal keverve laktak s abszolut többségben egyik járásban nem voltak, de túlnyomóan német községek nagyobb számmal vannak; tiszta német község azonban épp úgy nincs, mint tiszta magyar vagy tiszta román. A Hétfalu magyar lakói csángók . Hitfelekezet szerint van 9837 római katolikus, 561 [[görög katolikus], 31579 görög keleti, 39905 evangélikus, 3489 helv., 521 unitárius. és 868 izraelita]]. Figyelemreméltó, hogy katolikusok és izraeliták csak Brassó városban laknak nagyobb számmal, a községekben csak szórványosan. A lakosság foglalkozása a földművelésen és állattenyésztésen kivül ipar és kereskedelem, amely Brassó vármegyeben igen virágzó, különösen ipar tekintetében hazánk legfejlettebb megyéi közé tartozott.Az ipar leginkább Brassóban központosult, de vannak jelentékeny ipartelepek Botfalun (cukorgyár), Zernesten (cellulose- és papírgyár), Prázsmáron (papírgyár) Deresztyén (gyufagyár) Keresztény falván (agyagárugyár); Brassóban magában a posztó-, bőr-, köteles-, fa-, papír-, szesz-, sör-, malom-, cement-, cukor-. gép-, tégla- és kőolajipar van jelentékenyen képviselve, az iparcikkek egyuttal a kereskedelem főbb cikkei is. A házi ipar a romániai kivitel megszünése óta nagyon hanyatlott s sok helyen egészen megszünt, Barcaújfaluban azonban a fazekasságot még 1890-es években is űzték.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken