Tolnanémedi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.71541° k. h. 18.47572°

Tolnanémedi
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Tamási
Rang község


Terület 21,95 km²
Népesség
Irányítószám 7083
Körzethívószám 74
Térkép
é. sz. 46.71541° k. h. 18.47572°
település
Mo. térképén

Tolnanémedi község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tolnanémedi a Hegyhát északi csücskében, a Sió és a Kapos völgyében található. Északon Simontornyával, délen Pincehellyel, keleten-délkeleten Kisszékellyel és Nagyszékellyel, nyugaton Ozorával határos. A közeli városok Simontornya (7km) és Tamási (18km), Szekszárd 70km-re, Siófok 40km-re van. A falut átszeli a 61.számú út, valamint a Budapest - Dombóvár - Pécs vasútvonal.

[szerkesztés] Története

A bronzkorból származó 138 darabos kincslelet a régészek körében világszerte ismert hellyé tette a községet. A lelet korát 3400 évesre becsülik.

A hagyomány szerint a község egy Németi nevű földbirtokostól kaphatta a nevét. A falu legkorábbi helye a vasúton túli magaslaton volt, majd a Kisnémedi-dűlőben. Egy 1324-ből származó feljegyzés szerint az Újfaluként ismert első település - valószínűleg a mai Kisnémedi - helyén lehetett a község a simontornyai várhoz tartozó egyik településként. Némethy, ill. Németi néven I. Miksa császár 1506-ban kelt adománylevelében olvasható a község neve.

Az evangélikusok és a reformátusok a 18.század végén alapítottak iskolát, a katolikusok Pincehely fliliájaként gyakorolhatták vallásukat.

A múlt században alakult ki a település mai szerkezete.

Jelentős esemény volt a falu életében a vasút építése (1879), melyhez 1913-ban állomás is létesült. 1898-1904 között a pincehelyi-simontornyai közút építése érintette előnyösen a községet. A fejlődésnek indult településen 1910-től új iskolák épültek és ipari létesítmények is megtelepedtek. Malom létesült (1912), majd téglagyár és kendergyár kezdett termelni (1922). A villamosítás már 1942-ben elkezdődött.

A háború okozta visszaesés után -a felrobbantott híd elkészültével- lassan ismét fejlődésnek indult Tolnanémedi. A 2.világháború emberáldozatban, anyagilag és erkölcsileg meggyötörte a falu lakosságát. 1945 után a földosztás adott új reményt a lakosságnak, de a Rákosi-korszak embertelen politikája kiábrándulást hozott.

A mezőgazdaság az 1960-as évektől folyamatos fejlődésnek indult, új házsorok épültek. A közműhálózat kiépített a községben, telefon, gáz, vezetékes víz van.

[szerkesztés] Nevezetességek

  • A Tolnai-hegyhát lankái, a kiterjedt, vadban gazdag erdőségek, a Kapos és a Sió völgye nagyon szép látvány.
  • A helyi bortermelők igényesek, büszkék boraik minőségére.
  • Könnyen megközelíthetőek a környék műemlékekben gazdag települései. A simontornyai és az ozorai vár, a Petőfi és Vörösmarty emlékhelyek, Cecén a Csók István Múzeum, Mezőszilason a Németh László Emlékház, Gyönkön pedig a Német Nemzetiségi Múzeum kínál látnivalót. Fürdők Kisszékelyen, Simontornyán és Tamásiban (itt termálfürdő) vannak. Tolnanémedi pihenésre, turisztikára alkalmas hely. Fiatal község, amely az utóbbi évtizedekben indult fejlődésnek.
  • A faluban 3 templom -református, evangélikus és katolikus- található. A református templom műemlék jellegű, késő klasszicista stílusban épült a XIX.század közepén.

[szerkesztés] Külső hivatkozások