Mozart: Versenymű hegedűre, zongorára és zenekarra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Wolfgang Amadeus Mozart egyik befejezetlen műve a D-dúr versenymű hegedűre, zongorára és zenekara, K. 315f (Köchel függelék 56).

[szerkesztés] Keletkezéstörténet

Mozart hegedűs-zongorás versenyműve Mannheimben, 1778-ban keletkezett. Az év november 12-i levelében a következőket írja apjának: "Egy Academie des Amateurs - olyan mint a párizsi - van megalakulóban. Fränzl úr a vezető hegedűs. Ezért éppen egy hegedűre és zongorára íródott versenyművön dolgozom". Tehát az mindenképpen ismert, hogy Ignaz Fränzl volt a kiszemelt hegedűs, és Mozart zongorázott.

Alfred Einstein szerint a mű azért nem került befejezésre, mert a mannheimi zenekar feloszlott. Azonban ez zon az éven belül kicsit korábban történt, amikor is a választófejedelem áttette a székhelyét Münchenbe, és magával vitte a zenekart is. Így ez „Academie des Amateurs” pótolta a zenekart. Tehát a koncert más ok miatt szakadt félbe, valószínüleg mivel decemberben Mozart távozott Mannheimből; talán az „Akadémia” nem indult be olyan hamar, ahogy ő gondolta. Hogy hazafelé menet miért nem fejezte be, az egy nyitott kérdés.

[szerkesztés] Zene

Mozart csak az első tételen dolgozott, abból is csak 120 ütemen, ebből hetvennégyet még meg is hangszerelt. A versenymű többi része szerencsére vázlatok formájában fennmaradt, ezért ma rekonstrukciókból ismerhetjük a művet.

A szólóhegedű a 75. ütemben lép be, és a többi hegedűversenyhez hasonlóan az élénk formáját hozza. A zongora a 86. ütemben veszi át a szerepet. A 100. ütemben találkoznak; a hegedűé lesz a vezető szerep, és a zongora csak kísér. Egy csodálatos passzázs vezet minket a 120. ütembe, ahol a rendesen kidolgozott szakasz véget ér.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Wolfgang Amadeus Mozart hegedűversenyei

B-dúr, K. 207 | D-dúr, K. 211 | G-dúr („Strassburg”), K. 216 | D-dúr, K. 218 | A-dúr („Török”), K. 219

-

Esz-dúr, K. 268 | D-dúr („Kolb”), K. 271a | D-dúr hegedűre és zongorára, K. 315f | Adelaide Concerto