Kis-Küküllő vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Dicsőszentmárton |
| Terület | 1645,82 km² |
| Népesség | 101 045 |
| Nemzetiségek | magyar (27,4%) német (18,1%) oláh (49,1%) |
Kis-Küküllő vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Kis-Küküllő vármegye, egyik legkisebb vármegyéje hazánk erdélyi részének. Fekszik az é. sz. 45° 57'-46° 28' és a k. h. 41° 32'-42° 32' között. Egész területe csak 1645,82 km².
Legnagyobb szélessége Radnóttól Medgyesig 40 km, hosszúsága Sárdától Szancsalig 104 km. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. Alakja szabálytalan négyszög. A termékeny vármegyék közé tartozik. Felülete többnyire hegyes, dombos, de vannak szép völgyei is. A hegyeken és dombokon jó és kitűnő bort termő szőlők, gyümölcsösök, az alantabb fekvő helyeken jó gabona termő szántóföldek, rétek, kaszálóhelyek és legelők vannak. A hegyeket néhol szép bükkös és tölgyes erdők borítják. Kevés hely van, mely terméketlen volna. A talaj alkotórésze nagyon egyforma, mindenütt agyagos homokból, sárga agyagból és márgából áll. A folyók partjain palás-márgás rétegek is vannak. Homokkő csak Magyar-Sáros községben van. Általában e vármegye kövekben és kavicsban nagyon szegény.
A vármegyének három folyója van: a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros folyó. A Kis-Küküllő Balavásártól, a vármegye keleti részéről nyugati irányban folyik. Esőzések alkalmával áradásaival károkat okoz. Partjain szép völgyek terülnek el szántóföldekkel, de főképp buja rétekkel. A partjain levő községekkel kompon vagy állóhidakkal történik a közlekedés. Folyása lassú, csendes, vize igen zavaros és így fürdésre alig használható. A Nagy-Küküllő a vármegye keleti csúcsától egész Balázsfalváig nyugatra folyik, mindenütt a vármegye déli határát alkotva, mígnem a Kis-Küküllővel egyesül. A Maros folyó a vármegye északi határán folyik, elválasztva K. vármegyét Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyéktől. Környéke termékeny és medre tutajozható. A vármegyének ezeken kívül több kisebb patakja, csermelye van. Említésre méltó tavai és mocsarai nincsenek, azonban több helyen só forrás található, melyeket a nép fürdésre használ.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma: 1870-ben 100 161 fő, 1891-ben csak 101 045 fő volt. Egy km²-re 61,6 lélek esik, így K. a sűrűbben népesített vármegyék közé tartozik.
Nemzetiség szerint van a vármegyében 27 652 magyar (27,4%), 18 273 német (18,1%) és 49 573 oláh (49,1%). A magyarság utolsó 10 évi szaporulata 5239 lélek, vagyis 23,4%.
Az oláhok földművelők, állattenyésztők és pásztorok, vallásuk görög katolikus, katolikus, de vannak görögkeletiek is. Többnyire oláhul beszélnek, sok községben azonban értik a magyar nyelvet is.
A magyarság a Kis-Küküllő jobb- és balpartján, valamint a Maros folyó mellett levő községekben lakik. Vallásuk evangélikus, református, unitárius és római katolikus.
A szászok földművelők, szőlő-, gyümölcs- és fatermelők, többen iparral és kereskedelemmel is foglalkoznak. Érdekes jelenség, hogy a szász hamarabb elsajátítja az oláh nyelvet mint a magyart. Mindnyájan ág. evangélikusok. A lakosság öltözete nagyon különböző.
Vallásra nézve van 4806 római katolikus, 36 106 helvét, 4483 unitárius és 1418 zsidó. A görög katolikusok a balázsfalvi érsekség alá tartoznak, a görögkeletiek pedig a nagyszebeni érsekséghez. Az ev. reformátusok és unitáriusok a kolozsvári püspökségek alá, a római katolikusok pedig a gyulafehérvári püspökség alá tartoznak. Az ág. evangelikusok a berethalmi szász nemzeti püspökséghez tartoznak, mely Nagyszebenben székel. Az izraeliták részére több helyen van zsinagóga.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Közigazgatása
Valamikori megyszékhelye Dicsőszentmárton volt.
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by