Budenz József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budenz József (Rasdorf, Németország., 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.): német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Itt indogermanisztikát tanult, majd „altajisztikával” kezdett foglalkozni. Míg azonban a turkológus Vámbéry Ármin és a mongolista Bálint Gábor terepen tanulta meg a keleti nyelveket, addig Budenz az íróasztal mellől "képezte" magát.
Doktorátusát 1858-ban szerezte meg. Ugyanebben az évben Paul Hunsdoerfer Hunfalvy Pál meghívására Magyarországra érkezett a magyar nyelvet tanulmányozni. 1858–1860 a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanított német és görög nyelvet.
1861-ben az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa és az Akadémia levelező tagja lett. A török, majd a finnugor nyelvek kutatásával foglalkozott.
A pesti egyetemen 1868-ban kapott magántanári kinevezést. 1872 és 1892 között az „altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt.
1873 és 1881 között jelent meg fő műve, a Magyar-ugor összehasonlító szótár, ami a korabeli magyar nyelvtudomány egyik meghatározó munkája lett. Sajnos, Budenz ezen munkája kiszorította a magyar nyelv gyökrendszerét feltáró és elemző ún. Czuczor-Fogarasi szótárat, amely a magyar nyelvészet egyik meghatározó munkája.
Nemcsak Vámbéry Ármin cáfolta Budenz elméletét, hanem a magyar nyelvészek közül pl. Szentkatolnai Bálint Gábor is, aki elutasította mind a török, mind az ugor rokonságot.
Vámbéry Ármin 1882-ben megjelent A magyarok eredete című könyvében igyekezett cáfolni Budenz eredményeit. Budenz és és Hunfalvy válaszai után végül Vámbéry elállt elméletétől, miszerint a magyar nyelv türk eredetű volna. A két német kutató azonban nem tudta megtörni Szentkatolnai Bálint Gábort, aki inkább önkéntes száműzetésbe vonult, mintsem elfogadja a kitalált, és a magyar nyelvre erőszakosan ráerőltetett finnugor elméletet. Az „ugor–török háború” néven elhíresült nyelvtudományi vita után a két hajdani jó barát, Budenz és Vámbéry között végképp megromlott a viszony.
1892. április 15-én egy szívrohamot követően elhunyt. Budapesten, a Németvölgyi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Budenz hosszú magyarországi tartózkodása alatt sem tanult meg jól magyarul, amely a MTA Kéziratának tanulmányozása révén teljesen egyértelmű. Ezért különös, hogy egy idegen nyelvtudós máig megszabhatja a magyar nyelv tanulmányozásának irányelveit, holott az elmúlt egy évszázadban már sokan, külföldön és itthon is megcáfolták a finnugor elméletet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Budenz József élete és munkássága
- Budenz József (Magyar Életrajzi Lexikon)


Based on work by Dzsangar,