Csenger
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Csengeri |
| Rang | város
|
| Terület | 36,16 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4765 |
| Körzethívószám | 44 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
- A keresztnevet lásd a Csenger (keresztnév) szócikkben.
Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csenger városa Magyarország észak-keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, egészen pontosan a Szatmári síkságon, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos folyó bal partján található. A megyeszékhelytől (Nyíregyházától) 93 kilométert kell megtenni a 49. számú főútvonalon, hogy Csengerbe jusson a látogató, de a város megközelíthető a Mátészalka-Csenger vasútvonal igénybevételével is.
[szerkesztés] Története
Csenger már a középkortól Szatmár vármegye egyik legjelentősebb településének számít. Révje (akkoriban stratégiai átkelőhely a Szamoson), valamint a Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette a feltételeket a környező falvak sorából történő kiemelkedésre. Ezen fellendülés és gazdasági-politikai növekedés igazi jeleként szolgál a tény, hogy Csenger a XIV-XV. században a nemesi vármegye központjává vált, Zsigmond királytól 1388-ban vásárjogot kapott, 1429-től pedig már mezővárosként említik a korabeli dokumentumok.
A gazdag történelmi múlt legfontosabb tárgyi emlékeit Csenger központjában található Helytörténeti Múzeum színes tárlatai őrzik és mutatják be az érdeklődőknek.
Csenger legújabbkori történetének egyik legfontosabb dátuma 1989. március 1., amikor ismét városi rangot kapott. Várossá válásának 10. évfordulóján fejlődésének, lendületes urbanizációjának elismeréseként Hild-éremmel jutalmazták a kisvárost és polgárait.
Itt volt Jósika Miklós első feleségének, Kállay Erzsébetnek a birtoka. Az író többször is megfordult a községben, számos levelét keltezte innen.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Csenger egyik legnagyobb, országos hírű büszkesége a XIV. században, koragótikus stílusban épült református templom. Piros-fekete téglákból kirakott falának harmóniájával, arányos szerkezetével bizonyítja az Alföldön valaha létezett téglaépítészet monumentalitását. A csengeri református templom egyik legnagyobb értéke az 1745-ből származó, reneszánsz népi motívumokkal gazdagon festett kazettás deszkamennyezet. A templom falai között több zsinatot is tartottak a reformátusok, melyek közül a legfontosabb az 1576. évi volt. Ez utóbbi zsinatot Méliusz Juhász Péter vezette, aki összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket.
- Görög-katolikus templom, Makovecz Imre tervei alapján készült.
- Klasszcista stílusban épült római katolikus templom.
Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: a szatmári kisvárosban e három különböző felekezet tagjai az általuk „Templomok utcájának” elnevezett városrészben, békességben gyakorolják hitüket.
- Adventista templom, Makovecz Imre tervezte. A fentebb említett három, szinte egymás mellett található templommal ellentétben nem kifejezetten a központban található, ám építészetileg különleges, egyedi megoldásokat vonultat fel.
- A belváros múlt században épült és a közelmúltban felújított épületei jellegzetes hangulatot kölcsönöznek Csengernek. Ilyen a klasszicista stípusban épült úgynevezett Jékey-ház, mely sokáig a város egyetlen emeletes épülete volt, valamint az 1700-as évek végén, barokk stílusban épült Szuhányi-kastély, mely jelenleg Schuster Hotel néven veszi ki részét a látogatókkal való törődésből.
- A csengeri városközpont sok látnivalót nyújt az építészetet kedvelő turisták számára, szinte egymást követik Makovecz Imre és csoportja által tervezett épületek:
- A csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola (http://www.csengeriskola.sulinet.hu) mind külsőleg, mind a belső térkiképzés (gótikát idéző beltér és aula) szempontjából ékessége a városnak. Ugyanebben az épületben található a Művelődési Központ és a Városi Könyvtár is.
- Az általános iskola mellett épült fel a Városi Sportcsarnok,(http://csengercsarnok.freebase.hu) mely nemzetközi rendezvények és sportesemények rendezésére is megfelelő feltételeket nyújt (2005-ben egyik helyszíne volt a 15. Ifjúsági Kézilabda Világbajnokságnak: Chille-Brazília és Franciaország-Kuwait mérkőzőtt egymással Csengerben).
- A Makovecz-csoport munkáját dícséri a Szolgáltatóház is, melynek rusztikus tömbje harmonikusan illeszkedik környezetéhez. Utcafrontján áll a Kovászna testvárváros által ajándékozott míves székelykapu.
- A legkülönfélébb egészségügyi szolgáltatások és szakrendelések a Népjóléti Intézmény erdélyi hatásokat idéző épületében kaptak helyet.
- A Polgármesteri Hivatal épületének tervezési munkálatai szintén Makovecz Imre nevéhez kötődnek. Belső terei, különösen az impozáns házasságkötő terem méltán teszi büszkévé megálmodóit.
- A Református Gyülekezeti Ház családias környezetével, barátságos belső tereivel és csöndes parkjával tökéletesen harmonizál a református templom műemléki környezetével.
- Csenger középiskolával is rendelkezik. Az Ady Endre Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium az egész megye területéről fogadja a diákokat. Az országhatár közelsége miatt vám- és pénzügyőr képzés is folyik a létesítményben. A gimnázium kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol külföldi testvérintézményeivel. Kiemelkedő fontosságúak erdélyi kapcsolatai: közös rendezvényeken, szavaló és prózamondó versenyeken találkozhatnak a magyar anyanyelvű diákok.
- 2000-ben, a Millenium évében épült a város új, központi tere, melynek középpontjában Szent István királyunk lovasszobra áll. Az alkotás Párkányi Raab Péter budapesti szobrászművész kezemunkája.
A város Labdarúgó Csapatának honlapja: (http://csengerfc.freebase.hu)
[szerkesztés] Kulturális élete
Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Jó példa erre az évente, augusztusban megrendezésre kerülő Csengeri Napok, mely egy komolyzenei fesztivállal, a Szatmári Zenei Napokkal kezdődik, majd különböző sport- és kulturális eseményekkel, illetve a középkorból eredő hagyományokhoz híven Zsigmond-napi vásárral folytatódik, végül Szent István ünnepével és egy nyárbúcsúztató koncerttel zárul.
A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Maga az esemény egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakmai fórum és kiállítás köré szerveződik: a szakmai programok gasztronómiai kiállítással, almalekvár-főzéssel, kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel vannak egybekötve.
Csenger városa kiváló kapcsolatot tart fent a határon túl élő magyarokkal. Három romániai testvérvárosa (Kovászna, Tasnád, Negresti) állandó és lelkes partnere a csengeri rendezvényeknek, eseményeknek. A gyümölcsöző együttműködés és a történelmi összetartozás jelképeként Kovászna székelykaput is ajándékozott Csengernek. 2005-ben egy újabb város, a németországi Hauenstein is aláírta a testvérvárosi szerződést, hogy a két település között a 80-as évek végén (a Josef Seibel márkanévvel fémjelzett cipőipar révén) kialakult gazdasági kapcsolata egyéb területeken is együttműködést eredményezhessen.
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Riskó Ignác (1813) Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője lett. Szoros barátságban állt Petőfivel, Szendrey Júliának ő mutatta be a költőt.
- Osváth Gedeon (1880) mint irodalomtörténész, főként Petőfi költészete foglalkoztatta.
- Molnár József (1905-1987) családtörténettel foglalkozott, Riskó Ignác részletes életrajzát, valamint Csenger történetét ő írta meg. Foglalkozott Jókai, Kaffka Margit, Kölcsey, Petőfi szatmári kapcsolataival. A Jókai kritikai kiadás több kötetének volt lektora. A csengeri hímzés ismert a szakirodalomban.
- Eszenyi Enikő (1961) Kossuth-díjas színművész
[szerkesztés] Irodalom
- A mi városunk Csenger (2002, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
- Szatmár ékszerdoboza Csenger (2006, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
- Képes utazás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2005, Kiadó: Life-Trend Bt. Nyíregyháza, Fotók: Elek Emil, ISBN 963 219 3865)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Csenger Város Önkormányazatának honlapja
- Csenger a Vendégvárón
- csengeriskola.sulinet.hu
- Légifotók Csengerről


Based on work by