Tiszaroff
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
| Kistérség | Tiszafüredi |
| Rang | község
|
| Terület | 52,49 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5234 |
| Körzethívószám | 56 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tisza bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
[Roff]Magyar falu, Külső-Szolnok vgyében, a Tisza mellett, rónaságon, ut. postája Bánhalma. Népessége 1880 lélek, kik keveset kivéve mind reformátusok, anyatemplommal, s több urilakkal. Határa 15,000 hold, mellyből 6000 h. szántóföld, 200 h. szőlőskert, 500 h.dohánytermő föld; a többi rét, legelő vagy vizállás. Urbéri föld 756 h. szántó, 324 h. kaszálló, 904 h. legelő. A majorságiból 6700 h. szántó és rét, 6316 h. legelő vagy vizállás. Földe részint gazdag fekete agyag, részint fekete homok, mely hires, de kissé erős dohányt, szép buzát, sok rozsot, kukoriczát terem; marha és juhtenyésztése virágzó. A Tisza mellette folyván, rajta Buránál átjáró rév van, melly Roffhoz tartozik. Birja özv. Borbély Gábornő, Borbély Sámuel, Miklós, Horty István, Dolinay Imre, Borbély Józsefnő, b. Majtényi Lászlónő, b. Seebergnő, özv. Magyari Istvánnő, özv. Bartry Györgynő asszonyságok.
Fényes Elek, 1851.
[Roff] (Tisza-), nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép j.-ban, (1891) 4956 magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal széke, járásbírósággal és adóhivatallal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt székel a közép-tiszai ármentesítő társulat.
A Pallas Nagy Lexikona, 14. köt., 1897.
... község Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok m.-ben, a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság: Tiszafüred-Kunhegyesi-sík kistájegységében, Szolnoktól ÉK-re a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet felső szakaszán, a Tisza bal partján; 2157 l. Magyar Larousse Enciklopédia, 3. köt., 1994.
... 'helység Szolnok megyében' [1863: Hnt. 792, de l. 1349: Raph: AnjouOkm. 5: 306 is]. A Roff hn. bizonytalan eredetű. Talán német eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. egyfelől ném. Raff szn. (Brechenmacher 2: 366), másfelől ném. Ruoff szn. (Brechenmacher 2: 445). Kevéssé valószínű feltevés szerint a Roff hn.-ben a szláv *rov 'árok' rejlik. A Tisza- előtag a folyó mellékére utal. [...] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1978.
Jász-Nagykun Szolnok megyében a Tisza bal partján, az északi szélesség 47° 24' és keleti hosszúság 20° 24' alatt található. Autóbusz összeköttetése van a közeli falukkal és a két legközelebbi várossal: Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal. A község éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.
A község területén és környékén feltárt leletek azt bitonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Nemzeti Múzeunban találhatók.
A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.
A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.
A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854-55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.
1848 előtt úrbéres község volt. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. 1871 márciusától járásbírósági székhely. 1879-ben mint a Tiszai Közép Járás székhelyét említk az iratok Roffot, melyet befolyásos földesurainak köszönhette. Az 1900-as évek elejétől fokozatosan csökkent Tiszaroff jelentősége.
1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták s kegyetlenül megkínozták, majd agyonlőtték.
1945 után a háborus veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906-1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsöde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarugó, asztalitenisz és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.
[szerkesztés] Forrás
Cseppentő Miklós : Tiszaroff Története


Based on work by