Pápua Új-Guinea

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Papua New Guinea
{{{előtag}}} Pápua Új-Guinea zászlaja {{{előtag}}} Pápua Új-Guinea címere
(Pápua Új-Guinea zászlaja) (Pápua Új-Guinea címere)
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz O arise all you sons of this land
{{{előtag}}} Pápua Új-Guinea elhelyezkedése
Főváros Port Moresby
(d. sz. 9°30′ k. h. 147°07′)
Legnagyobb város Port Moresby
Hivatalos nyelv angol, Tok Pisin, Hiri Motu
Államforma alkotmányos monarchia
Államfő
Főkormányzó
Miniszterelnök
II. Erzsébet brit királynő
Sir Paulias Matane
Sir Michael Somare
Függetlenség
 - Önkormányzat
 - Függetlenség
Ausztráliától
1973 december 1
1975 szeptember 16
Terület
 - teljes
 - ebből víz
53.
462.840 km²
2 %
Népesség
 - 2000. évi adat
 - népsűrűség
108.
4.927.000 fő
11 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
126.
14 343 millió USD
2911 USD
Pénznem Kina (PGK)
Időzóna
 • (NYISZ)
AEST (UTC+10)
nincs (UTC+10)
TLD .pg
Hívószám +675
Image:Papua New Guinea-CIA WFB Map.png

Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. A nagy sziget nyugati részét Indonézia két provinciája foglalja el. A Csendes óceán délnyugati részén helyezkedik el, mely területet a korai 19. század óta Melanéziának neveznek. Magyarországnál ötször nagyobb területű ország. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű is, csupán a népesség 18 százaléka él városokban.[1] Az ország az egyike a legkevésbé felfedezetteknek is kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állafaj él Pápua Új-Guinea belsejében.

Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. Az indonéz eredetű szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet I¤igo Ortiz de Retes, spanyol hajós nevezett el 1546-ban. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira. A legutoljára Ausztráliához tartozó terület 1975-ben nyerte el függetlenségét. Új-Guinea szigetének északi részét magas hegyláncok uralják. A hegyvonulatok szavannával borított fennsíkokat zárnak közre. A sziget déli része trópusi őserdővel fedett, mocsaras alföld. Gazdaságának alapját a világgazdasági mennyiségben bányászott ásványkincsek (arany, réz) és a trópusi erdőkből kitermelt fafajták kivitele képezi.

[szerkesztés] Hivatkozások és jegyzetek

  1. Világbank (2003). World Bank data on urbanisation. Meglátogatva: 2005-07-15.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


 
ASEAN Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége

Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Laosz | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam

Megfigyelő státusz: Pápua Új-Guinea


A világ országai | Ausztrália és Óceánia
Ausztrália | Fidzsi-szigetek | Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Szamoa | Tonga | Tuvalu | Új-Zéland | Vanuatu
Függő területek: Amerikai-Szamoa | Baker-sziget | Chatham-szigetek | Cook-szigetek | Északi-Mariana-szigetek | Francia Polinézia | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kermadec-szigetek | Kingman-zátony | Korall tengeri-szigetek | Midway-szigetek | Niue | Norfolk-sziget | Palmyra-atoll | Pitcairn-szigetek | Tokelau | Új-Kaledónia | Wake-sziget | Wallis és Futuna