Közösség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények közösségéről, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.
Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő vagy szoros baráti, társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.
A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, pl. vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Emberi közösségek
[szerkesztés] Lakóhelyi közösség
Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommúnáról vagy kommunisztikus közösségről beszélünk (hippiközösségek, kibucok, stb.)
[szerkesztés] Etnikai közösség
Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján szerveződik. Jellemző például akkor, amikor egy népcsoport tagjai idegen, esetleg ellenséges többségi nép között élnek. Ilyenkor a közösségi élet és összefogás a nemzeti identitás megőrzésének is alapvető feltétele lehet (pl. emigráns közösségek). Az etnikai közösség gyakran a rokoni, nagycsaládi kapcsolatokra épül. Ilyenek pl. a természeti népek vagy a nomád népek törzsi közösségei vagy a hagyományos roma közösségek.
[szerkesztés] Vallási közösség
A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy laikus közösségeket. Az előbbiek tagjai a közösség keretében élik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjai elsősorban a szabadidejüket töltik egymással. A következőkben a világi jellegű közösségekről lesz szó. A szerzetesek közösségeiről bővebben lásd a Szerzetesrend szócikket!
[szerkesztés] Keresztény közösségek
Jézus szavai meghívás és egyben alapszabály is az élő közösségeknek:
„Legyenek egy, amint te Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, s így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (János 17, 21)
Magyarországon működő keresztény közösségek:
- Katolikus közösségek
- Antióchia
- Bokor Bázisközösség
- Cursillo
- Cserkészet
- Fokolár
- Házas Hétvége
- Hit és Fény
- Karizmatikus Megújulás
- Kolping Család
- Schönstatt Családmozgalom
- Nyolc Boldogság Katolikus Közösség
- Regnum Marianum
- Szentjánosbogár
- Taizé
- HÁLÓ - Katolikus Közösségek Hálózata
A kárpát-medencei katolikus közösségeket összekapcsoló ernyőszervezet a HÁLÓ Egyesület. A HÁLÓ segíteni szeretne mindenkit abban, hogy otthonra, közösségre találjon, hogy a közösségek ne legyenek magányosak. Kijelölt célja, hogy segítse a püspököket a felnőtt, közösségi egyház építésében. A szervezet alapítása, 1988 óta nyolc magyarlakta országban mintegy 1000 közösséggel tartja a kapcsolatot.
Bővebben lásd: A HÁLÓ - Katolikus Közösségek Hálózata


Based on work by Briffid,