Vágújhely

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vágújhely (szlovákul Nové Mesto nad Váhom, németül Neustadt an der Waag): város Szlovákiában a Trencséni kerület Vágújhelyi járásának székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Trencséntől 20 km-re délnyugatra a Vág jobb partján fekszik. Vágrévfalu tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

A történelem előtti idők maradványaként leginkább a Vág völgyén végzett kutatások alkalmával talált kőkorszakbeli fegyverek, eszközök és edények, a lösz-alakulásból: a mastodon maximus, equus cabalus és cervus capreolus, a dolomitban lelt barlangi medve, barlangi hiéna, cervus elaphus és rinoceros incisivus, valamint a fent jelzett mastodon, ló és ősgím csontjai szerepelnek. A lelőhelyek a Vág-völgy mentén fekvő Banka, Verbó, Ótura és Vágújhely községek. - Írja a Pallas nagylexikona.

1074-ben említik először a nyitrai csata kapcsán névszerint is, I. Géza idejében, amikor a Salamon által segélyül hívott Henrik német császár a nyitrai várat kísérelte meg bevenni. 1260-ban a bencések kolostort alapítottak itt amit később a kurucok és a császáriak többször feldúltak. Neve akkor kerül elő ismét, amikor III. Endre magyar király Vágújhelyt 1243-ban a pannonhalmi Szent Márton apátságnak adományozta. A vágújhelyi adományozást V. István király Lőrinc dobokai gróf javára megváltoztatta ugyan, azonban Kun László 1273-ban ismét a rend tulajdonába adta. E birtok Temetvénnyel kibővítve, több birtokos után, Beckó várának tulajdonába ment át. Több tulajdonos váltást követően, ez a terület a keletről Európa felé érkező oszmán török sereg egyik északi határává vált. Az 1570-es években a portyázó török csapatok sarcolásai, pusztításai egyik áldozatává lett Vágújhely lakosságának egy jó része.

A Szűz Mária templom
Nagyít
A Szűz Mária templom

Az 1620-as időszakban II. Ferdinánd osztrák császár, és örökösödés révén magyar király a törökök kiűzetése érdekében behívott kozákok Vágújhely és Miava vidékét iszonyúan sanyargatták, sőt Vágújhelyen örökké emlékezetes mészárlást vittek véghez. A Rákóczi-szabadságharc idején Bercsényi kuruc vitézei elfoglalták a várost az osztrák erők elől, majd a szabadságharc leverését követően ismét Osztrák fenhatóság alá került. Vágújhely élete csendes folyását Mária Terézia korában megerősődő szlovák népesség erősíti, a török dúlás és a Rákóczi-szabadságharc során lakosságában megfogyatkozó népesség megersősítését szemelőtt tartva.

A szlovák és magyar lakosok évszázados békés nyugalma, együttélése ezen a vidéken természetes volt. 1910-ben 5879 lakosából 3808 szlovák, 1146 német és 856 magyar volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia mesterséges felbontásakor, az I. világháború befejezését követően a nagyhatalmak az újonnan megalakuló Cseszlovákiához csatolták a területet, amely később a Szlovák Köztársaság megalakulásakor, Szlovákia területéhez került.

Forrás: Pallas Nagylexikona:

[1]

[szerkesztés] Látnivalók

  • Dombtetőn áll gótikus plébániatemploma, melyet védőfal övez.
    • A templom elődje az a román stílusú bazilika volt, ahova a birtokos Stíbor vajda felesége Dobrocha gyakran járt imádkozni a Szűzanyához. A prépostságot fia II.Stíbor alapította, majd 1419-ben a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. 1570-től 1635-ig a protestánsoké. 1635-ben a visszatérő katolikusok a Szűzanya gótikus kegyszobrát helyezték az oltárra. 1666-ban barokk stílusban átépítették. Kedvelt búcsújáróhely.
  • Főtere régi műemlékházakkal van körülvéve.
  • Az egykor erődített város falainak egy része még látható.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken