Vállus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.84517° k. h. 17.30190°

Vállus
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Keszthely–Hévízi
Rang község


Terület 21,80 km²
Népesség
Irányítószám 8316
Körzethívószám 83
Térkép
é. sz. 46.84517° k. h. 17.30190°
település
Mo. térképén

Vállus község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Vállus a Keszthelyi-hegység délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község szomszédságában fut a KeszthelyVárvölgyLesencetomajTapolca mellékút. Erre egy Balatongyörökig futó bekötőúton kapcsolódik a falu. A településre Keszthely és Tapolca felől érkeznek autóbuszok.

[szerkesztés] Története

Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos. A 15. században a község felett pálos monostor állt.

A falut már korán elérik a török hadat. 1540-ben a lakosság két török katonát fogságba ejtett, és értük jelentős váltságdíjat kapott. 1546-tól azonban folyamatosan a törököknek adózott, és fokozatosan elnéptelenedett 1626-ra.

1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a települést, és hozzácsatolta a keszthelyi Festetics birtokhoz. Ő indította meg a Vállus újratelepítését német ajkú lakosokkal. A 18. és 19. században a lakosság zömét a zsellérek és apróföldes jobbágyok tették ki. A lakosság elsősorban kukorica- és rozstermelésből élt, illetve az uraság számára disznót tartottak. A megművelt földek nagyrésze is a Festetics-majorság részét képézte.

A 19. században a község környékén növekedett a szőlők aránya, így a település extrajövedelemre tehetett szert a bor Keszthely és Tapolca piacán való értékesítéséből.

A lakosok helyzete az 1920-as földosztás után nagyban javult, amikor is 158 kataszteri hold földet osztottak szét a nagybirtokból. 1945-ben pedig újabb 138 kataszteri hold került szétosztásra az apró településen. Az 1950-es évektől sok helyi lakos helyezkedett el tapolcai, keszthelyi munkahelyeken, vagy az uzsai bányában. Azonban a helyi infrastruktúra is nagyban javult, 1957-től menetrend szerinti autóbuszjárat, 1963-ban ivóvíz szolgáltatás indult meg a településen.

1966-ban azonban a települést összevonták Várvölgy községgel, így fejlődése megtorpant. 1990-ben vált ismét önállóvá, és immár a turizmus igényeinek megfelelően kezdett fejlődni.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Középkori pálos kolostor maradványai

[szerkesztés] Külső hivatkozások