Nemere-hegység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Nemere-hegység | |
|---|---|
| Hegység | Keleti-Kárpátok |
| Hely | Kovászna megye, Bákó megye |
| Típus | flis |
| Legmagasabb pont | Nagy-Nemere (1649 m) |
| Terület | 550 km2 |
|
|
|
A Nemere-hegység (románul Muntii Nemira) egy jól elkülönülő hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban, Kovászna megye és Bákó megye határán. Határai északon az Úz-völgy, keleten a Tatros-völgy, délen az Ojtozi-hágó (866 m) és az Ojtoz-völgy, nyugaton a Répát-hegység.
A hegység észak-dél irányú főgerincének hossza 30 km. Legmagasabb pontja a Nagy-Nemere (1649 m). További két pontban haladja meg az 1,6 km magasságot: Nagy-Sándor-csúcs (1640 m) és Kis-Nemere (1627 m). Települések a Nemere-hegység lábánál: Kovászna megyében Esztelnek, Csomortán, Kézdialmás, Lemhény, Bereck; Bákó megyében Ojtoz, Sósmezô, Szaláncfürdô.
[szerkesztés] Éghajlat
Középhegységre jellemző éghajlat van jelen. Az átlagos napsütéses időszak átlagban 1800 óra/év, 1300 m tszf. felett 1900 óra/év, a völgyekben és a medencékben ennél kevesebb. Az átlagos évi hőmérséklet 3°C és 8°C között változik. A hegycsúcsokon évente hat hónapig van 0°C alatt. 1000 m felett a nyári átlaghőmérséklet 17°C. Gyakran fordul elô hőinverzió. Az évi átlagos csapadékmennyiség 900 - 1100 mm/év. Június a legcsapadékosabb évszak 160 mm-el. 1200 - 1300 m felett 650 mm csapadék hó formájában hull és évi 120 napon vastag hótakaró borítja a felszínt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Székelyföld hegységei | |
|---|---|
| Baróti-hegység • Besztercei-havasok • Bodoki-hegység • Bodzafordulói-hegyek • Bodzai-havasok • Csíki-havasok • Görgényi-havasok • Gyergyói-havasok • Hagymás-hegység • Hargita-hegység • Háromszéki-havasok • Kelemen-havasok • Nemere-hegység • Persányi-hegység • Répát-hegység • Tarkő-hegység | |


Based on work by