Bern

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bern
Látkép az Aare folyóval
Nagyít
Látkép az Aare folyóval
Ország
Svájc
     Svájc
Kanton Bern
Kerület(ek) Bern
Irányítószám 3000-3050
Koordináták É.Sz. 46° 57'
K.H. 7° 27'
Terület 52 km²
Népesség 127 217 fő (2005)
Népsűrűség fő/km²
Térkép


Bern Svájc fővárosa, egyben Bern kanton székhelye. (Franciául Berne, olaszul Berna).

Lakosainak száma: 127 000 (2004). Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Állítólag az általa elejtett medvéről (németül Bär) nevezte el a várost. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. 1848-ban lett Svájc fővárosa.

A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harminc éves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).

[szerkesztés] Fekvése

Bern mintegy Svájc közepén fekszik. A táj a jégkorszakban alakult ki, a város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter). Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'.

A svájci parlament Bernben
Nagyít
A svájci parlament Bernben

[szerkesztés] Látnivalók

A városközpont az UNESCO világörökség része. Talán a leghíresebb a Zytglogge, egy középkori óratorony, bábjátékkal. Nevezetes a 15. századi gótikus katedrális, a Münster és szintén a 15. századból származik a Városháza is. A 16. századtól máig van egy "medveverem" a belváros szélén, ahol élő medvéket tartanak. (Jól láthatóak a Nydeggbrücke nevű hídról.) A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19. században épült, látogatható. Híres a rózsakert (Rosengarten), amit 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén.

[szerkesztés] Közlekedés

A tömegközlekedés jól működik: 3 villamosvonal és számos autóbuszvonal van. A pályaudvar összeköttetést teremt az igen jó svájci vasúti hálózattal. Repülőtér.

Az egyetem épülete
Nagyít
Az egyetem épülete

[szerkesztés] Egyebek

Bernben születtek az alábbi híres emberek:

A városban dolgozta ki a relativitás-elméletet a német születésű Albert Einstein, aki ekkor a szabadalmi hivatalban dolgozott Bernben.

Bern egyetemi város.

Évente egyszer, nyáron, szabadtéri fesztivált rendeznek a Gurten hegyen, amely Bern közelében található.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat.

Google maps