Milan Kundera

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Milan Kundera (1929. április 1., Brno, Csehszlovákia); cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Apja híres zongorista, zenetudós. Az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének.1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.

Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.

Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.

Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.

1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.

Forrás: http://www.uhu.hu/szerzo.jsp?authorID=5116

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Verseskötetek

  • Man: A Broad Garden - 1953
  • The Last May - 1954-55-61
  • Monologues - 1957-64-65

[szerkesztés] Drámák

  • The Owner of the Keys - 1962
  • Two Earls, Two Weddings, Slowness - 1968
  • The Blunder - 1969
  • Jakub a jeho pán. Pocta Denisi Diderotovi - 1971 (Jakab és az Ura. Hódolat Denis Diderot-nak)

[szerkesztés] Regények

  • Tréfa - 1965 (Zert)
  • Nevetséges szerelmek - 1963-65-68, befejezve: 1969 (Smolne lásky)
  • Az élet máshol van - 1969-70 (Life is Elsewhere)
  • Búcsúkeringő - 1970-71 (Valiéik na rozlouéenon)
  • A nevetés és felejtés könyve - 1978 (Kniha smíchu a zapomníní)
  • A lét elviselhetetlen könnyűsége - 1982 (Nesnesitelná lelekost bytí)
  • Halhatatlanság - 1988 (Nesmrtelnost)
  • Lassúság - 1994 (La Leuteur)
  • Azonosság - 1996 (L'identité)
  • Nemtudás - 2000 (L'ignorance)

[szerkesztés] Esszékötetek

  • About the Disputes of Inheritance - 1955
  • The art of the Novel - 1960
  • The Czech Deal - 1968
  • Radicalism and Exhibitionism - 1969
  • The Stolen West or the Tragedy of Centural Europe - 1983
  • A regény művészete - 1985 (L'art du roman)
  • Elárult testamentumok - 1992 (Testaments Betrayed)
  • A függöny - 2005 (Le Rideau)

[szerkesztés] Mozifilmek, melyekben közreműködött

  • Nikdo se nebude smat 1965, 94 perc, fekete-fehér, csehszlovák film
  • Já, truchlivy buh 1969, fekete-fehér, csehszlovák film
  • Tréfa (Zert) 1969, 80 perc, fekete-fehér, csehszlovák film Kresadlova
  • Clair de femme 1979, 102 perc, színes, francia-olasz-német film
  • A lét elviselhetetlen könnyűsége (The unbearable Lightness of Being) 1987, 172 perc, amerikai film

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Milan Kundera témában.