Dunaföldvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46,808897° k. h. 18,917975°

Dunaföldvár
Dunaföldvár címere
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Paksi
Rang város


Terület 111,42 km²
Népesség
Irányítószám 7020
Körzethívószám 75
Térkép
é. sz. 46,808897° k. h. 18,917975°
település
Mo. térképén

Dunaföldvár város a Dél-Dunántúli Régióban, Tolna megye északi csücskében. A Paksi kistérség része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város az ország közepén, a Duna folyó jobb partján fekszik, Budapesttől délre mintegy 90 kilométer távolságra. Fontos közúti csomópont. A 6-os, a 61-es és az 52-es utak találkoznak itt, valamint a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel.

[szerkesztés] Története

A település neve a római korban Annamatia volt.

II. Béla király 1135-ben bencés apátságot alapított. Ennek nyomai ma már nem láthatók.

A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után itt fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A vár a Rákóczi-szabadságharc, valamint az 1848-49-es harcok idején fontos szerepet játszott, és a csaták során többször gazdát cserélt.

Az egykori apátságot alapító Béla király feleségének, a művelt Ilona királynőnek nevét viseli a belvárosban egy utca, illetve a belvárosi plébániatemplom Szent Ilona császárné tiszteletére épült 1723 és 1729 között.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • ún. Csonka-torony (1500 körül)
"Csonka-torony"
Nagyít
"Csonka-torony"
Nagyít
  • Szent Ilona templom, helyi elnevezésben Öreg templom (1723-1725)
  • Szent Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolna (1742)
Szent Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolna (1742)
Nagyít
Szent Sebestyén, Rókus és Rozália-kápolna (1742)
  • Szentháromság-szobor (1755)
  • Nepomuki Szent János-kápolna (1763)
  • Szent Anna ferences templom és kolostor, helyi elnevezésben Barátok temploma (1790 körül)
  • Szerb ortodox templom (XVIII. század)
  • Kálvária (XVIII. század végén)

[szerkesztés] Híres emberek

  • Magyar László (1818-1864) - Afrika-kutató
  • Itt halt meg 1852-ben Beszédes József vízépítő mérnök, az MTA levelző tagja

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken