Közös vállalat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Személyi jog |
|---|
| A polgári jog sorozat része |
| jogképesség |
| holtnak nyilvánítás · eutanázia |
| cselekvőképesség |
| cselekvőképességet kizáró gondnokság |
| cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
| gondnokság alá helyezés |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt |
| költségvetési szerv · közhasznú társaság |
| szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
| gazdasági társaság · közkereseti társaság |
| betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
| részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
| alapítvány · egyesület · egyház |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
| a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
| az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
| jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
| magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
| kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
| szerzői jog |
| iparjogvédelem |
A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek. Rövidítése: “kv.” A közös vállalat jogi személy.
[szerkesztés] Szervezete
A legfőbb szerve az igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik:
- belső szervezet irányítási rendjének kialakítása
- gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása
- beszámoló elfogadása
- jogutód nélküli megszüntetése, átalakulása
- igazgató megválasztása és visszahívása
- társasági szerződés módosítása
Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést tart. Határozatképes, ha a szavazatok három-negyedét képviselő tagok jelen vannak. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A vállalat ügyvezetését az igazgató látja el.
[szerkesztés] Tagsági jogviszony megszűnése
- vagyoni hozzájárulást nem teljesíti a tag
- tag kilépésével
- tag halálával
- tag kizárásával
[szerkesztés] A közös vállatok napjainkban
Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ez eredményezte azt, hogy a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-től új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.


Based on work by