Papírméret

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A különböző időkben és országokban számos papírméret-szabvány volt forgalomban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nemzetközi papírméretek

A különféle papírméretek összehasonlítása. A szabványos formátumok felezésével mindig a következő mérethez jutunk.
Nagyít
A különféle papírméretek összehasonlítása. A szabványos formátumok felezésével mindig a következő mérethez jutunk.

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.

Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják; ez határozza meg többek közt az A4-es lap méretét. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 2 négyzetgyökén, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak a bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető, Németországban az 1920-as években foglalták törvénybe, de csak az 1960-as évektől, a fénymásológépek terjedésével lett közkeletű, ahol a lapok méretezése során az azonos oldalarány bármi másnál hatékonyabbnak bizonyult.

A legnagyobb szabványméret, az A0-s területe 1 . A1-et ebből úgy kaphatunk, ha az A0-st félbevágjuk, miközben oldalaránya megmarad. Azért választották ezt a méretrendszert, hogy az egyes szabványméreteket meg lehessen kapni hajtogatással egymásból, ami a hagyományos papírméretekkel nem volt lehetséges.

A brosúrák az eggyel nagyobb méretű lapokból készülnek. A3-as lapokat félbehajtva például A4-es méretű brosúrát kaphatunk, míg az A4-es lapokból A5-ös brosúra készülhet.

Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-as méretre nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, s egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (pl. egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni A4-esre. Egy A4-es brosúra például kinyitva A3-as méretű, s a fénymásolóra helyezve közvetlenül le lehet másolni A3-as lapra, vagy pedig A4-es méretre is le lehet kicsinyíteni.

Az ISO B nevű sorozat az A átméretezett formája: a B1 mérete az A0 és az A1 között van félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton; a C0 mérete például az A0 és a B0 felezőjéből adódik. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ezt azzal a szándékkal alkották meg így, hogy az egyik beleférjen a másik borítékjába. Például egy levél, melyet (ebben a szerepben szabványméretű) A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető.

A méretezhetőség azzal az előnnyel is jár, hogy a nyomdáknak kevesebb papír (s ezáltal pénz) vész kárba.

A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el.

Az A és D közötti DIN-formátumok összehasonlítása
Az A és D közötti DIN-formátumok összehasonlítása

Az ISO 216 nem állapít meg A0-snál és B0-snál nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. A 2A0-ként megjelölt papír például az A0-s kétszerese, míg a 4A0 az A0-s méret négyszerese lesz.

Bár a világ legtöbb részén az A4-es a szabványméret, az ilyen papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik. Ha ezeket igazítás nélkül nyomtatják amerikai levélméretű papírra, az oldal alja újabb lapra fog kerülni.

ISO/DIN-papírméretek (mm)
A- B- C-
-0 841 × 1189 1000 × 1414 917 × 1297
-1 594 × 841 707 × 1000 648 × 917
-2 420 × 594 500 × 707 458 × 648
-3 297 × 420 353 × 500 324 × 458
-4 210 × 297 250 × 353 229 × 324
-5 148 × 210 176 × 250 162 × 229
-6 105 × 148 125 × 176 114 × 162
-7 74 × 105 88 × 125 81 × 114
-8 52 × 74 62 × 88 57 × 81
-9 37 × 52 44 × 62 40 × 57
-10 26 × 37 31 × 44 28 × 40


[szerkesztés] Papírvastagság és -sűrűség

[szerkesztés] Négyzetmétertömeg

Szerte a világban (kivéve, ahol az USA-beli papírméretet használják) a papír vastagságának és sűrűségének szorzatát gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek hívják (angol és francia szóval grammage, ISO 536).

A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) súlya tehát 5 g.

[szerkesztés] Külső hivatkozások angolul