Hejőkeresztúr
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Tiszaújvárosi |
| Rang | község
|
| Terület | 10,28 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3597 |
| Körzethívószám | 46 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Hejőkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,a Tiszaújvárosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól kb. 12 kilométerre délre. Közeli település: Hejőszalonta (8 km).
[szerkesztés] Története
A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333-ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkig a pálosoké volt, 1544-ben azonban a törökök felégették, a mezőkeresztesi csata után pedig elnéptelenedett a falu.
A Rákóczi-szabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet, felvidéki szláv telepesekkel. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, és birtokaik, így a pálos rend birtokai, köztük Keresztúr is az államra szálltak. A falu csak 1848-ban szabadult meg a jobbágyi sorból.
1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet.
[szerkesztés] Környező települések
Hejőszalonta (5 km), Muhi (5 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (kb. 7 km).


Based on work by