Hosszúpályi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Kistérség | Derecske–Létavértesi |
| Rang | nagyközség
|
| Terület | 79,18 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4274 |
| Körzethívószám | 52 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Hosszúpályi város Hajdú-Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg. A Váradi Regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. A 13. század végén a község területe az Ő leszármazottai és azok osztályos társai: Salamon és Dénes kezében oszlott meg.
Egy 1415-ben íródott oklevél alapján Hosszúpályi, az Álmosdi Chyre nemzettség birtokába került. 1552-ben a Perusich és az Erdőhegyi családok voltak a földbirtokosok a környéken. A település ekkor 43 jobbágytelekkel rendelkezett.
1621-ben már Ödönfy Zsigmondot említik tulajdonosként a források. A református gyülekezet léte ezen időponttól igazolható a településen.
A török pusztítás következtében majdnem teljesen elnéptelenedett, mindössze 6 család maradt. Ismételt benépesülése csak a 18. században indult meg. 1732-ben gr. Dietrichstein, Dráveczky, Horváth, Simonyi, Miskolczy és Csomaközi voltak a község területének birtokosai.
A római katolikus egyház 1734-ben szerveződött újjá, az egyházi anyakönyvezések 1744-től állnak rendelkezésre.
A görög katolikus egyházközösség 1768-ban alakult. A 18. század végén a gr. Sternberg, a gr. Zichy, Tihanyi, Bernáth, Kalotay, Szártory és Farkas családok osztozkodtak földjein.
[szerkesztés] Vályi András művében
Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796.) című könyvében az alábbiakat írja a településről:
"PÁLYI. Hegyköz Pályi, Hoszszú Pályi, Monostor Pályi. Három magyar falu Bihar Vármegyében. Hegyköz Pályinak földes Ura Szilágyi, és több Urak, fekszik Csatárhoz közel, mellynek filiája, Hoszszú Pályinak földes Urai Dietrichsteinnak maradékjai; Monostor Pályinak pedig Oedenfi maradékjai; ez fekszik Hoszszú-Pályinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen reformátusok. Határbéli földgyeik jó termékenységûek, vagyonnyaik jelesek, és külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van, elsõ osztálybéliek."
[szerkesztés] Fényes Elek forrásmunkájában
Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja a faluról:
"Hosszu-Pályi, magyar falu, Bihar vmegyében, Debreczenhez 2 mfdnyire, homokos, erdõs rónaságon; posta helyben. Lakja 1560 reform, 380 rom. kath., 280 g. kath., 12 zsidó. Egy nagy tornyos reform., és két kisebb romai és görög anyatemplom. Határa Fejértó pusztával együtt 19,000 hold, mellybõl szántó 10,000 h. (800 urb. és 9200 majors), legelõ 2000 h., kaszálló 5000 hold, (4600 h. majorság, 400 h. urbér), erdõ 2000 hold. A föld minõsége fekete és sárga homok; leginkább terem rozsot, kukoriczát, zabot, igen sok burgonyát és dinnyét; de tisztabuzája is szép, kevesebb mennyiségben. Szarvasmarhája és sertése jeles. Erdejének jó része gyönyörü szálas fákból áll. Folyója nincs, hanem Fehértó pusztán van egy nagy Széktó, mellynek vize köszvény ellen hatalmas gyógyszer; s azért itt fördõházak levén, messze vidékrõl meglátogattatnak, csakhogy Konyáritó neve alatt ismeretesek, de mint láthatjuk, hibásan. Erdejében is van egy földvár, melly még most is roppant erõsségnek látszik. A Monostor-Pályi határszélben pedig egy kolostor kõdarabjai maiglan láthatók. Birtokosok: legnagyobb részben gr. Zichy Ferencz; aztán a Tihanyi család, Bónis Ferencz örökösei, Bernáth Lajos, Szártóry Nathanael örök., Horváth Pál, Farkas Károly"
[szerkesztés] Híres emberek
- Marosán György kommunista politikus itt született 1908. május 15-én.
- Hosszúpályi község honlapja [[1]]


Based on work by