Morvaország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Morvaország (csehül és szlovákul: Morava; németül: Mähren
kiejtése✩; lengyelül: Morawy) egy történelmi vidék a Cseh Köztársaság keleti részén. Nevét a Morva folyóról kapta, ami a terület északnyugati részéről ered.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
Morvaország elfoglalja a Cseh Köztársaság keleti harmadának nagy részét, beleértve a Jihomoravský krajt és a Zlínský krajt, valamint a Moravskoslezský, Olomouc, Pardubický, Vysočina és Jihočeský régiókat.
Északon Lengyelországgal és Cseh-Sziléziával; keleten Szlovákiával; délen Alsó-Ausztriával; nyugaton Bohémiával határos. Északi határait a Szudéták alakítják, amik keleten a Kárpátokkal folytatódnak. A kanyargó Thaya folyik keresztül az osztrák határnál, van egy környezetvédelmi terület a határ mindkét oldalán, a Hardegg körüli területen.
Az ország szívében fekszenek a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi, 180-250 méteres magasságban. Nyugaton a Cseh-Morva-dombság 800 méter fölé emelkedik, a legmagasabb hegység, a Praděd (németül: Altvater) északnyugaton van a Szudétáknál, 1490 méteres magasságban. Délebbre fekszik a Jeseníky hegység (400 - 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az Odera felső eredésénél (a Morva Kapu), közel Hranice na Moravě-hez, ezután újra emelkedik, mint Beskydy, 1322 méteres magasságba Lysá hora (németül: Kahlberg). Ez a három hegyláncolat a "kapuval" - az utóbbi kettő közt - Európa vízgyűjtő területét alkotják. A keleti határokat a Fehér Kárpátok alakítják, 970 méter magasságot is elérve Velká Javořina-nál.
Az utóbbi néhány évszázad alatt, Morvaország (máskáppen Morva-Szilézia) tartalmazott egy kis részt a korábbi Szilézia tartományból - a tulajdonképpeni Morva Sziléziából (amikor Nagy Frigyes hozzácsatolta a régi Szilézia nagy részét (az Odera felső és középső része) Poroszországhoz, Szilézia legdélebbi része a Habsburg birodalom része maradt).
[szerkesztés] Gazdasága
Délen a Hodonín és Břeclav körüli föld a Bécsi medence része, petróleumot és lignitet termelnek a méyebb üledékből. Az Ostrava körüli területen nagyfokú szénbányászat folyt, körülbelül 1995-ig. Vas, vegyszer, bőr és építőanyagok a legfőbb ipari termékek. A fő gazdasági központok Brno, Olomouc és Ostrava. Mezőgazdaság szempontjából Morvaország a szőlészetéről híres; az egész ország szőlőskertjeinek 94%-a itt található, és ez az ország bortermelésének központja.
[szerkesztés] Történelme
Kr.e. 60 körül a Kelta Boiik visszavonultak a területről és helyükre a germán Quadi törzs került, majd a 6. században szláv törzsek. A 8. század végén a Morva Fejedelemség jött létre a jelenlegi Délkelet-Morvaország , Záhorie és Alsó-Ausztria egyes részein. 833-ban Nagy-Morvaországgá vált, a Nyitrai Fejedelemség elfoglalásával (jelenleg Szlovákia és Észak-Magyarország egyes területei). Az első király I. Mojmir volt, 830 és 846 között. Nagy-Morvaország legnagyobb területi kiterjedését a 890-es években érte el, I. Szvatopluk uralkodása alatt. Ezekben az időkben, a birodalom magába foglaltaterülety a mai Cseh köztársaság, Szlovákia és a mai Magyarország nyugati területeit (Pannónia), valamint Lusatia-t a jelenlegi Németország, Szilézia és a Visztula felső medencéjét, Dél-Lengyelországban. Szvatopluk 895-ben bekövetkezett halála után a bohémiai hercegek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, karintiai Arnulf hűbéreseivé váljanak, és ezzel a Morva állam megszűnt létezni miután a magyarok elözönlötték 906 és 907 között.
A magyarok 955-ös Lech mezőn történt I. Ottó általi vereségét követően, Ottó szövetségese, I. Boleszláv, a bohémiai Premyslid uralkodó vette kézhez Morvaországot. I. Boleszláv lengyel uralkodó elfoglalta 999-ben , és uralta 1019-ig, amíg a Premyslid herceg, a cseh I. Bretiszláv vissza nem foglalta. Apja halálakor, 1035-ben, Bretiszláv Bohémia uralkodója lett. 1054-ben, Bretiszláv elrendelte, hogy bohémiai és morva területek tartozzanak össze primogenitúrával, azzal a feltétellel, hogy az ifjabb fiai kormányoizzák Morvaország részei, mint a legidősebb fiú hűbéresei.
A Premyslid korszak alatt az ifjú hercegek gyakran uralkodtak egész Morvaország felett, Olomoucból, Brnoból vagy Znojmo-ból, a bohémiai uralkodótól való önállóság mértékét változtatgatva. Morvaország 1182-ben érte el az autonómia tetőfokát, amikor I. Frigyes őrgrófsággá emelte Morvaországot, függetlenné Bohémiától. Ez az állapot rövid életű volt: 1197-ben a bohémiai III. Vladiszláv megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, Ottokár között úgy, hogy lemondott a bohémiai trónról és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Bohémia hűbéresét.
Ezek után Morvaország és Bohémia történelme közös. A Premyslid uralkodóház 1306-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi János lett Bohémia királya. Morvaország és Bohémia a Luxemburgi dinasztián belül maradt, germán királyok és császárok alatt, amíg II. Habsburg Alfréd meg nem örökölte, 1437-ben.
A huszita háborúk során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Bohémia és Morvaorsazág felett, és a Cseh föld átmenetileg megosztódott. A Huszita Podebrady Györgyöt választották Bohémia királyának 1458-ban. 1466-ban II. Pál Pápa kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. 1469-ben Corvin Mátyás, magyar király meghódította Morvaországot. Morvaország 1490-ben egyesült újra Bohémiával, amikor II. Jagelló Vladiszláv bohémiai uralkodó György helyébe lépett 1471-ben Bohémia uralkodójaként, majd később Mátyás helyébe. 1526-ban Vladiszláv fia II. Lajos elhunyt egy csatában, és a Habsburg I. Ferdinándot választották meg Bohémia királyának. Morvaország Bohémiával Habsburg uralom alatt maradt az I. világháború végéig.
1641-ig Morvaország fővárosa a központban elhelyezkedő Olomouc volt, de a svédek általi bevétel után a nagyobb Brno lett, ami sikeresen ellenállt a támadóknak. A morva őrgrófságnak megvolt a maga "zemský sněm"-je, avagy Landtag-ja (országgyűlés), aminek a képviselői az 1905-ös évtől lettek választva, külön a német és cseh választókerületekben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, 1918-tól, Morvaország Csehszlovákia részévé vált (és a Cseh-Morva Protektorátus része is volt a II. világháborúban, a német megszállás alatt). 1945-ben a német kisebbséget kitoloncolták. Csehszlovákia felbomlásával Morvaország a Cseh Köztársaság része lett 1993-ban.
[szerkesztés] Lakossága
A morvák szláv népcsoportba tartoznak, és a cseh nyelv különböző nyelvjárásait beszélik. Egy részük néprajzilag elkülönülőnek tartja a morvákat; mások néprajzilag csehnek tartják magukat. Az 1991-es népszámlálás alkalmával a cseh lakosságból 1 362 000-en (13,2%) morva nemzetiségűnek tartották magukat. 2001-ben ez a szám 380 000-re csökkent (a lakosság 3,7%-a).
Sigmund Freud Freibergben, született (jelenleg Příbor), 1856 május 6-án.
[szerkesztés] Egyebek
Morvaország híres a világ legvékonyabb süteményéről, a morva fűszeres kekszről.
Van egy kis versengés a morvák és a bohémiaiak között, de ez nagyon enyhe és ezek inkább humor részét képezik, mint ellenségeskedését.
[szerkesztés] Forrás
A cikk tartalma az ide vágó angol nyelvű Wikipédia cikkből származik, 2006. augusztus 29. dátummal.
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
||||||||||||


Based on work by