User:Kata/Spanyolország építészete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Ez a lap karbantartás – nagyobb lélegzetű tartalmi vagy formai átrendezés, bővítés, javítás – alatt van. Lásd a vitalapját. | |
| A szerkesztési ütközések elkerülésének érdekében lehetőleg ne állítsd vissza a cikket az előző verzióira, amíg az átdolgozás be nem fejeződik, és használd a vitalapot, mielőtt szerkeszted.
Ne hagyd ezt a sablont néhány napnál tovább a szócikkeken. Jelentős változtatások esetén fontold meg, hogy egy allapon írod meg az új változatot. |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Őskori építészet
[szerkesztés] Ókori építészet
[szerkesztés] Főníciaiak építészete
[szerkesztés] Görögök építészete
[szerkesztés] Római építészet
[szerkesztés] Középkori építészet
[szerkesztés] Nyugati gótok építészete
[szerkesztés] Mór-arab építészet
Az építészet terén a tiszta mór ízlés még a keresztény uralom idején is sokáig tartotta magát. Kiemelkedő pédái: Córdoba városrendezése és főmecsete, a La Mezquita, Sevilla két kiemelkedő látványossága a La Giralda harangtorony és a mecsetudvar, a Patio de los Naranjos. Az Alcázar eredetileg mór vár volt, melyet később mudéjar-stílusban építettek át. Granadában a legfontosabb arab emlék az Alhambra a 14. századból.
- Mozarab stílus
- Mudéjar stílus
[szerkesztés] Román építészet
A legelső spanyol építészeti emlékek megjelenése a 9-10. századra tehető, jelentős nyomokat hagyott rajta a vizigót épületek hagyománya. Ebben az időszakban kezdődött el a reconquista, mely a mór stílus kiszorulásához, illetve az arab épületek kereszténnyé alakításhoz is vezetett.
A 11. században francia példák nyomán fejlődött Katalónia építészete, ahol számtalan román stílusú templom maradt fenn. A területen főleg a lombard hatás érvényesülése észrevehető. Értékes alkotás a korból a Santa Maria de Ripoll kolostora Ripollból.
El Arte Románico fue realizado durante los siglos XI y XII. Su origen es francés, y se difundió por los reinos cristianos occidentales por dos medios:
- Rutas de peregrinación a los Santos Sepulcros (Camino de Santiago, en España)
- Los monjes cluniacenses (Cluny, Borgoña, Francia), de la orden benedictina
Es un arte esencialmente religioso, al servicio de la Iglesia, fruto de la espiritualidad de la época y del desarrollo monástico.
A román stílus alapja az építészet, melyből merít a szobrászat és a festészet, a két művészeti ág az építészet díszítését szolgálja.
Legfontosabb építészeti alkotások a korszakban: 1000 körül, az első megjelenés Katalóniában (el primer románico), lombardiai befolyás. Influencia exterior por la proximidad a Europa (Marca Hispánica)
- Santa María de Ripoll
- San Martín de Canigó
- Monasterio de San Pedro de Roda - San Pedro de Roda kolostor
- San Clemente de Tahull
- Santa María de Tahull
11. század, Szent Jakab - útvonalon:
- Catedral de Jaca - Jaca katedrálisa
- Iglesia de Leyre - Leyre-templom
- Monasterio de San Juan de la Peña (Huesca) - San Juan de la Peña kolostora
- San Martín de Frómista (Palencia)
- San Isidoro de León
- Catedral de Santiago de Compostela - Santiago de Compostela katedrálisa
12. század, a román stílus kiterjedése a Duero folyó régiójába:
- Catedral (vieja) de Salamanca
- Catedral de Zamora
- Iglesias de San Millán, San Esteban y San Martín, en Segovia
- Iglesia de San Vicente, Ávila
- Iglesias de San Juan de Rabanera y de Santo Domingo (Soria)
- Claustro de San Juan del Duero (Soria), (influenciado por el arte musulmán: arcos entrelazados y lobulados).
- Iglesia de San Cristóbal, en Canales de la Sierra (La Rioja).
[szerkesztés] Gótikus építészet
A spanyol gótikus templomokra jellemzőek a rendkívül széles középhajók, a fő- és mellékhajók csaknem egyenlő magassága, a fő- és kereszthajó találkozása felé emelt toronyszerű kupola és a szentély helyére lépő nagy kápolna (capilla mayor).
1221 óta épül a hatalmas burgosi székesegyház, melynek tornyait később a német Johann von Köln (1442-1458) emelte. Szintén francia mintaképeket követnek a toledói, leóni, barcelonai székesegyházak. 1403-1506-ig építik az óriási sevillai székesegyházat, melynek öthajós szélességét kápolnasorok növelik.
A díszítésben a mór ízlésből eredő, pazar mudéjar stílus uralkodik, és ez a csúcsíves formákkal együtt tovább él még a 16. században is (salamancai és segoviai székesegyház), noha az olasz korai reneszánsz díszítő elemei már a 15. században megjelennek.
[szerkesztés] Reneszánsz építészet
- A platareszk stílus: a reneszánsz elemektől átitatott stílus túláradó formagazdagsága onnan kapta nevét, hogy az épületeket hatalmas és pazar ötvösművekhez teszi hasonlóvá. A szerkezeti komolyság és áttekinthetőség nem célja ennek a derűs, ünnepi építészetnek. Nagyszerű emlékei a sevillai városháza, Diego de Riaño műve (1427-től), a toledói Szt. Kereszt-kórház homlokzata (1504-1514), a Diego de Siloé által épített granadai és málagai székesegyház, a salamancai egyetem díszkapuja (1515-30) és a Monterey-palota.
- Estilo desortamentado: Mindezek dekoratív gazdagságát józan szigorúság és monumentalitásra való törekvés váltotta fel azoknál az építkezéseknél, melyeket II. Fülöp spanyol király olasz mintaképek szem előtt tartásával kezdeményezett. Ennek az érett reneszánsznak legkiemelkedőbb példája a hatalmas méretű El Escorial.
[szerkesztés] Barokk építészet
A spanyol művészet egyik csúcspontját e korban érte el. A spanyol barokkot a teatralitás, a csodálat kiváltásának szándéka jellemzi, egyaránt befogad minden művészeti ágat. A barokk építészet festők, szobrászok, ötvösök, fazekasok, kovácsoltvas-megmunkálók segítségével építkezik. Célja a templokba lépővel láttatni az egyház befolyását, s azt, hogy a katolikus egyház megmenti az emberiséget.
A barokk legfőképpen egyházi jellegű művészeti irányzat, de ez nem jelenti azt, hogy világi jellegű épületek nem születtek a korszakban. A települések összképére azonban jellemző, hogy város épületei a templom, kolostor s más egyházi épületek köré csoportosulnak.
A spanyol barokk építészetének alapvetően három korszakát különböztetjük meg:
- 1. korszak: A reneszánsz befolyás alatt álló barokk, a 17. század első illetve második harmada. Legjobb példája az Encarnación kolostora (Madrid).
- 2. korszak: A dekoratív túldíszítettség korszaka, mely a 17. század utolsó harmadára és a 18. század első harmadára tehető. Legreprezentatívabb példája a toledói katedrális és a Kartausiak sekrestyéje (Granada).
- 3. korszak: A barokk és klasszicista elemek ötvözésének korszaka, a 18. század második illetve néhány művel harmadik harmada. Legismertebb példái: La Granja de San Ildefonso és Palacio Real (Madrid).
Jellemzői:
A kor neves építészei:
- Juan Gomez de Mora: Encarnacion kolostora (Madrid), Városháza (Madrid)
- Juan Bautista Crescenzi: a Királyok Panteonja (El Escorial)
- Alonso Carbonell: lépcsőház és kupola El Escorialban, Buen Retiro Palota
- Francisco Bautista: jezsuita építész, San Isidro katedrális (Madrid)
- Pedro de la Torre: San Andres templom San Isidro kápolnája (Madrid)
- Alonso Cano: Granadai katedrális homlokzata
- Francisco Herrera el Mozo: Pilar katedrális (Zaragoza)
- José Churriguera, Joaquin Churriguera és Alberto Churriguera - testvérek, a churriguerista stílus alapítói
[szerkesztés] Klasszicista építészet
- Filippo Juvara, Giovanni Battista Sachetti, Ventura Rodriguez, Juan de Villanueva
- A klasszicista építészet kiemelkedő alkotásai a Palacio Real (Madrid), a Prado (Madrid) és a Pilar-katedrális (Zaragoza).
[szerkesztés] 19. század építészete
- Historizmus
[szerkesztés] 19 -20. század építészete
- A szecesszió (modernismo) fénykora (1882-1926) Az organikus építészet kialakítója: Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926) katalán építész.
- A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert, Santiago Calatrava.


Based on work by