Sumer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mezopotámia földrajza | |
|---|---|
| Eufrátesz | Tigris |
| Asszíria | |
| Babilónia | |
| Sumer | Akkád |
| Tengerföld | |
| Sumer városok | |
|
|
| Akkád városok | |
| Babilóniai városok | |
|
|
| Asszíriai városok | |
|
|
| Egyéb városok | |
|
|
| szerkeszt | |
Sumer (régies: Sumér, Szumir) ókori terület a Közel-Keleten, amely a mai Irak déli részén és Kuvaitban, a Tigris és az Eufrátesz alsó folyásának vidékén terült el. Itt alakult ki a legrégebbi mezopotámiai civilizáció, amely az i. e. 4-3. évezred között állt fenn.
Lásd még:
- Sumer nyelv
- Sumerek
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] A fejlett sumer civilizáció
A sumerek földje a Tigris és az Eufrátesz folyó közének déli részén terült el Mezopotámiában. Ezen a területen a csapadék kevés volt ezért csak öntözéses fölművelést lehetett folytatni (gabonát, gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek, szarvasmarhát és juhot tenyésztettek). Nádat a mocsaras területeken, agyagot síkságokon találtak. Nyersanyagban szegények voltak ugyanis a fa, a kő és a fém hiányoztak. Ez cserére ösztönözte a terület lakóit. Először a réz-, majd az i. e. 2. évezredben a bronzeszközök terjedtek el.
A sumerek az i. e. 33. század-29.század között már városokban laktak és igen fejlett társadalomban éltek. Eredetük ismeretlen, a sumer nyelv nem hasonlít egyetlen más ismert nyelvhez sem. Civilizációjuk a városaikban összpontosult, az úgynevezett városállamokban. Ezek központjában álltak a város védőszentjei. Az ország és a föld elvileg az istenség kezében volt. A helyi fejedelmek kezdetben egyszerre voltak főpapok (Enszik) és politikai vezetők.
Fejlett volt a tudományuk is, előbb képjelekkel, majd ékírással örökítették meg a törvényeket, előírásaikat. Ezzel párhuzamosan fejlődött a csillagászatuk is, amelyben a hatos rendszert alkalmazták. 3600 másodperc az 60 perc, ami egy óra. Így osztották fel a kört is 360 fokra. Egy nap 24 óra lett, egy év pedig 12 hónap. Itt bevezették az állatöv fogalmát is. Ezenkívül fejlett volt a kézműiparuk, a fazekasságuk, az ékszerkészítésük. Hatalmas öntözőrendszereket hoztak létre.
[szerkesztés] A városállamok fejlődése
A következő évszázadokra a sumer városállamok jelentősen megerősődtek, hatalmukat ki tudták terjeszteni nagyobb területekre is. Az i. e. 2800-2500 közötti időszakban kezdődött az eltérő sémi népek (sémiták) bevándorlása. Az uralkodók ekkorra függetlenedtek a papi hatalomtól. Városaikat erős falakkal vették körül. Ekkor jelent meg a templom lépcsőzetes kialakítása, az úgynevezett zikkurat templom. Ezután egyre erősebb és egymással egyre ellenségesebb uralkodók kerültek hatalomra, akik háborúkat indítottak. Az i. e. 2500-2350 közötti időszakot a dinasztiák versengése jellemezte. Az utolsó király Legast volt, aki sorra hódította meg a városokat. Terveinek az akkádok vetettek véget.
[szerkesztés] A civilizáció hanyatlása
Az Kr.e. 3. évezred vége felé megjelenő akkádok leigázták a sumerek városait. Bár az évezred vége felé újból visszanyerik hatalmukat. Az új sumer birodalom nagy kiterjedésű volt, fejlett kereskedelemmel, erősen központosított hatalommal. Ám hamarosan ez is összeomlott. A birodalmat az északi Elám királyai döntötték meg. Ezek után a sémiták szállták meg a sumerek településeit, akik egyre inkább beolvadtak a jövevények közé.
[szerkesztés] Vallás
A sumerok szerint az istenek kiszámíthatatlanok,kegyetlenek és kővetelőzőek voltak.Mezopotámia hitvilága jellegzetes vonása a jóslás.Természeti jelenségek vetítették eléjük a jövök.Ilyenekvoltak a csillagok melyeket toronytemplomokból vagy zikkurátokból fürkésztek. (A istenjegyzékekben istenvilágban 450 vahahol pedig 3600 földöntúli lényről is beszéltek.Ennek az a magyarázata hogy eleinte minden városnak egy istene volt de a kapcsolatok bövülésével az istenek átvétele,cseréje is megkezdődött.) Legfőbb isteneik:
- An, az ég istene
- Enlil, a levegő istene
- Enki, a föld istene
- Utu, a Nap istene
- Nanna, a Hold istene
- Innin, a termékenység istene
Lásd még:


Based on work by