Kenya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Harambee (Dolgozzunk Együtt) | |||||
| Himnusz: Ee Mungu Nguvu Yetu (Ó, teremtő Isten) | |||||
| Hivatalos nyelvek | szuahéli, angol | ||||
| Főváros | Nairobi | ||||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||||
| Elnök | Mwai Kibaki | ||||
| Terület | 581 787 km² 46. | ||||
| Népesség | 33 520 700 34. | ||||
| Népsűrűség | 57,6 fő/km² | ||||
| Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP) | 1100 USD (2004) | ||||
| Függetlenség | Nagybritanniától, 1963 december 12.-én | ||||
| Pénznem | Kenyai shilling (KES) |
||||
| Időzóna | Moszkvai idő MSK (UTC + 3) | ||||
| Nemzetközi gépkocsijelzés | EAK | ||||
| TLD | .ke | ||||
| Hívószám | +254 |
||||
|
|||||
A Kenyai Köztársaság egy Kelet-Afrikában az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északkeletről Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Területi adatok:
- teljes terület: 582 650 km²
- ebből szárazföld: 569 250 km²
- ebből víz: 13 400 km²
A keskeny parti síkság 500-600 méter magas dombvidéki tájjal megy át a Kelet-afrikai-árok által két részre osztott Kelet-afrikai-magasföldbe. Az árok két oldalán emelkednek Kenya vulkáni hegyóriásai, a magasföld északkeleti és déli része füves puszta, sztyepp. Kenya legmagasabb pontja a Mt. Kenya (erről a hegyről kapta a nevét az ország), 5 199 méterrel, legalacsonyabb pontja az Inidai-óceán partvidéke 0 méterrel. Két legjelentősebb folyója a Tana és a Galana, legnagyobb tavai a Viktória-tó és a Turkana (Rudolf)-tó.
[szerkesztés] Népesebb települések
- Nairobi (3 043 100 lakos)
- Mombasa (707 400 lakos)
- Nakuru (337 200 lakos)
- Kisumu (273 400 lakos)
- Eldoret (249 100 lakos)
- Nyeri (213 000 lakos)
- Machakos (179 500 lakos)
- Meru (140 900 lakos)
[szerkesztés] Történelem
- Fő szócikk: Kenya történelme
Kenya partjait már az ókorban indiai, arab és főníciai kereskedők látogatták. 900 körül jemeni és ománi arabok alapítottak településeket, majd a középkorban az arab szultánságok uralma idején nagy forgalmú rabszolga-kereskedelem folyt a kenyai partoknál. Az első európai aki Kenya földjére lépett, Vasco da Gama volt 1448-ban. A portugál flotta 1505-ben meghódította a partvidéket, de a 17. század végén kiszorították őket az arabok. A 19. század második felében Zanzibár szultánja vette át a hatalmat, majd 1886-ban Kelet-Afrika birtoklásáért vetélkedő Nagy Britannia és Németország szerződéssel tisztázta érdekeltségeik határát. 1895-ben Brit Kelet-Afrika néven védnökséggé, majd 1920-ban Kenya néven brit koronagyarmattá nyilvánították. A zanzibári szultán azonban a part menti sávokon megtartotta fennhatóságát, egészen 1963-ig. A második világháború után felerősödött a függetlenségi mozgalom, az 1952-es felkelést a britek leverték, de 1963-ban Nagy Britannia belső autonómiát adott Kenyának, majd még ugyanazon év december 12.-én Kenya elnyerte teljes függetlenségét, és pontosan egy évvel később kikiáltották a Kenyai Köztársaságot. Az ország nevét a Kenya (Ragyogás) hegyről kapta. Az 2002 decemberi elnökválasztáson megdöntötték az 1978 óta uralkodó korábbi elnök hatalmát, az új elnök, a korábbi ellenzéki vezető ígéretet tett az országban kialakult nagymértékű korrupció visszaszorítására.
[szerkesztés] Gazdaság
Az ország Kelet-Afrika kereskedelmi és pénzügyi központja, gazdasági növekedése 1963 és 1980 között Fekete-Afrikában a leggyorsabb, mintegy 7% volt. Az állam a függetlenség elnyerése óta tervgazdálkodást folytatott, 5 éves terveket dolgoztak ki a gazdaság fejlesztésére. Az 1990-es évek óta (főként a fejlett országok nyomására) megindult a privatizáció. A mezőgazdaság a nemzeti össztermék több mint harmadát állítja elő. Jellemzője a modern, árutermelő farmok és ültetvények, valamint a hagyományos paraszti gazdálkodás együttélése. Ipara Kelet-Afrikában a legfejlettebb, az 1960-as évek óta sokat fejlődött. Könnyűipara mellett a közlekedési eszközök gyártása és a vegyipar jelentős. A szolgáltatás mára a legnagyobb értéket termelő ágazata. Kiemelkedő jelentőségű az 1960-as években fejlődésnek indult idegenforgalom. Az ország legkedveltebb turisztikai látványosságai a tengerpart, nemzeti parkok és vadrezervátumok, valamint a történelmi városok. Az ország mezőgazdaságát részben a hatalmas ültetvények, részben a kisparaszti gazdaságok határozzák meg. A legnagyobb birtokokon külterjes állattartás a jellemző, míg a kisebb farmokon az állattenyésztés mellett megjelenik a növénytermesztés is. Legfontosabb agrártermékei közé tartozik a tea, illetve a magasföldeken egyeduralkodó "arabica" kávé. Az exportcikkek között megtaláljuk a különböző gyümölcsöket (citrusfélék, ananász, mangó), és zöldségféléket, dízsnövényeket, és virágokat is. Ipari növényei közül jelentős a szizál, valamint a krizantém-félékből kivont pyrethrum, pálma és cukornád, élelmiszernövények közül a kukoricát érdemes megemlíteni. A bányászata jelentéktelen, csak kis mennyiségben termelnek ki szódát. Ezzel szemben a feldolgozóipar sokkal fejlettebb az afrikai országok átlagánál. Áramtermelésben fontos szerepe van a vízierőműveknek, a hőerőművek csak kis százalékkal szerepelnek. Legbnagyobb városa Nairobi, a főváros. Kiemelkedő politikai (az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, a UNEP-nek a székhelye), közlekedési és turisztikai központ. A környező országok legjobban felszerelt kikötője Mombasában található, jelentős tranzitforgalommal és egy kőolaj-finomítóval rendelekzik.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az Afrikai Unió tagállamai | ||
|---|---|---|
|
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
||
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|


Based on work by