Jan Mayen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jan Mayen
Nagyít
Jan Mayen
Orthographic projection centred on Jan Mayen Island
Nagyít
Orthographic projection centred on Jan Mayen Island

A Jan Mayen sziget a Norvég Királysághoz tartozó vulkanikus eredetű sarki sziget, területe 373 km². Két nagyobb részből áll, melyet egy keskeny földnyelv köt össze, egy részét gleccserek borítják.

Fekvése : Izlandtól északra 600 km-re Grönlandtól keletre 500 km-re a szárazföldi Norvégiától 1000 km-re nyugatra található

A sziget rendkívül hegyvidékes, legmagasabb pontja, a Beerenberg az északi részén 2277 m .

[szerkesztés] Gazdasága

Jan Mayenen nincsen semmilyen természeti kincs vagy erőforrás. A gazdasági aktivitás csak arra terjed ki, hogy a kitelepített norvég rádió és meteorológiai központokat ellássák. Van egy nem lebetonozott 1585 m hosszú leszállópályája, és 124.1 km partszakasza, ahol kikötő nem, csak néhány horgonyzóhely található. A kereskedelmi bálnavadászat 1633 és 1640 között idetelepült, de véget ért amikor hét holland halász meghalt skorbutban, és a Grönlandi bálna amúgy is a kipuszulás szélére került.

Máig vita van Norvégia és Dánia között a halászati területek felosztásáról, mivel egy 1988-as egyezmény alapján a Grönland és Jan Mayen közti területeken Dániának kizárólagos halászterülete van.

A sziget 1995 óta Norvégiához tartozik, a megyei kormányzó irányítja, de valamennyi hatalma a Norvég Logisztikai Szervezet (CIS) parancsnokának is van, mely szervezet a hadsereg része.

[szerkesztés] Történelme

A sziget első teljesen hiteles felfedezése 1614-ben történt. Korábbi felfedezések lehetségesek egészen a VI. századtól, de ezek nem dokumentáltak. A sziget nevét a holland tengerészről, Jan Jacobs May van Schellinkhout-ról kapta, aki 1614-ben lépett partjára, és az ő első tisztje készítette az első térképeken a helyszínről.

  • Valószínűleg Henry Hudson fedezte fel a szigetet 1607-ben és elnevezte "Hudson Tutches"-nek, ezután több tengerész is felfedezni vélte, és új nevet adott neki.
  • Az 1611-es évek környékén Kingston upon Hull-ból bálnavadászok is rátalálhattak és elnevezték "Trinity Island"-nek (Szentháromság-sziget).
  • 1612-ben Jean Vrolicq francia bálnavadász elnevezte "Île de Richelieu"-nek.
  • Végül 1614-ben John Clark angol hajókapitány nevezte el Isabellának.

A szigeten csak a LORAN-C (Long Range Navigation) bázis üzemeltetői tartózkodnak 14-en, és a meteorológia állomás 4 dolgozója. Mindkét állomás emberei Olonkinbyen-ben laknak, így hívják a Loran-C bázis lakónegyedét. A szigeten nincsenek bennszülött lakosok, de van saját ISO 3166-1 szabványú országkódja (SJ), internet jelzése (.sj) (igaz nem használják). Van saját amatőr rádiós előtétjelzése is : (JX)

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság