Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.


Az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium Gimnázium (a REFI) sohasem volt luxusintézmény, volt, amikor épülete sem volt, innen a címerében a fa képe. 1952-ben államosították, 1991-től 1994-ig (fokozatosan) csaknem üresen és elhanyagolt állapotban kapta vissza az egyház épületeit.

Jelmondata: "Istennek, Hazának, Tudománynak"


Költségvetési hozzájárulásból, hazai és külföldi gyülekezetek és egykori diákjai áldozatvállalásából, fizikai dolgozók, tanárok, diákok sok-sok munkájából tatarozták az épületeket, építettek három új internátusi szárnyat, 18 tanárlakást.

A tanítás rendje eltér a szokásostól, 4-5 héten keresztül szombaton is tanítanak, majd egy hetes szünet következik, mert sok a nagyon távol lakó (ötszáz diák közül mintegy 350-en lakik internátusban). Tandíj nincs, a diákotthoni elhelyezés ingyenes.

Reggeli előtt a tanulók áhítaton vesznek részt, amelyen zsoltárokat énekelnek a tanárokkal együtt. Nemrég vonult nyugdíjba Kálmán Attila a REFI igazgatója, aki oktatási államtitkár volt az Antall kormány alatt. Itt tanít továbbá a Legyen ön is milliomos vetélkedő egyik, több gyermekes tanár milliós nyertese is.

[szerkesztés] Híres diákok

Jókai Mór, Petőfi Sándor, Nagy László, Lőrincze Lajos, Rab Zsuzsa, Csoóri Sándor és még sok jeles alkotó járt ebbe az iskolába.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Idézet dr. K.A. fenti előadásából

"Hangsúlyozni kívánom, hogy a magyarság és a magyar kultúra sokfélesége, sokszínüsége értéket jelent. Ezt látszik megerősíteni egy kutató érdekes megfigyelése a múlt században. Magyarország térképén pontokat tett oda, ahol híres tudósok, müvészek vagy feltalálók születtek. Azt tapasztalta, hogy a térképen ezek a pontocskák az ország szélei felé haladva sürüsödtek, a közepén pedig ritkultak (kivéve a nagyvárosokat). Ebből arra következtetett, hogy az ország peremén, ahol több nemzet, nyelv, kultúra él együtt, kedvezőbbek a feltételek tehetségek születésének, fejlődésének. Tehát egyáltalán nem baj, sőt előny, hogy a Kárpátmedencében 14 nemzeti-etnikai-nyelvi kisebbség él, mert egymásrahatásuk, vetélkedésük serkentőleg hat. Csak azt nem szabad megengedni, hogy lelkiismeretlen emberek egymás ellen uszítsák őket."