Viszkozitás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A viszkozitás egy közeg ellenállásának mértéke a csúsztató feszültség okozta alakváltozással szemben. Hétköznapi szóval nyúlósságnak mondják. A viszkozitás a közeg (folyadék vagy gáz) belső ellenállását jellemzi az áramlással szemben és fel lehet úgy is fogni, hogy nem más mint a közeg belső surlódása. Így a víz "folyósabb", kisebb a viszkozitása, míg az étolaj vagy a méz "nyúlósabb", nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a szuprafolyékony anyagoknak), az ideális folyadék és ideális gáz viszkozitása nulla.

[szerkesztés] Newton elmélete

Isaac Newton azt a posztulátumot állította fel, hogy egyenes, párhuzamos és egyenletes áramlás esetén a τ csúsztató feszültség az egyes rétegek között arányos a sebesség gradienssel, ∂u/∂y-vel a rétegekre merőleges irányban, másszóval a rétegek relatív mozgásához képest.

\tau=\mu \frac{\partial u}{\partial y}.

Itt a μ állandó a viszkozitási tényező, a viszkozitás vagy a dinamikus viszkozitás. Több folyadék, mint például a víz, és a legtöbb gáz kielégíti Newton feltételét, ezeket Newtoni folyadékoknak nevezik.

Méz
Nagyít
Méz
Nagyít
Nagyít

[szerkesztés] Anyagok viszkozitása

anyag hőmérséklet (°C) viszkozitás (Pl)
hidrogén 0 8,4 × 10-6
50 9,3 × 10-6
100 10,3 × 10-6
levegő 0 17,1 × 10-6
50 19,4 × 10-6
100 22,0 × 10-6
xenon 0 21,2 × 10-6
víz 0 1,79 × 10-3
20,2 10-3
50 0,55 × 10-3
100 0,28 × 10-3
jég -13 15 × 1012
higany 20 17,0 × 10-3
aceton 0,326 × 10-3
etilalkohol 0,248 × 10-3
metilalkohol 0,59 × 10-3
benzol 0,64 × 10-3
nitrobenzol 2,0 × 10-3
bitumen 20 108
melasz 20 102
méz 20 101
ricinusolaj 20 0.985
olivaolaj 20 [81 × 10-3...100 * 10-3]
kávétejszin 20 10 × 10-3
vér 37 [4 × 10-3...25 × 10-3]
jus de raisin 20 [2 × 10-3...5 × 10-3]
kőolaj 20 0,65 × 10-3
üveg 20 1040
Az anyagok viszkozitása atmészférikus nyomáson mérve