A keselyű három napja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A keselyű három napja | |
| Rendező: | Sydney Pollack |
|---|---|
| Producer: | Dino De Laurentiis Stanley Schneider |
| Forgatókönyvíró: | Lorenzo Semple Jr. David Rayfiel |
| Főszerepben: | Robert Redford Faye Dunaway Max von Sydow Cliff Robertson |
| Zene: | Dave Grusin |
| Operatőr: | Owen Roizman |
| Jelmeztervező: | Joseph G. Aulisi Theoni W. Aldredge |
| Vágó: | Don Guidice |
| Bemutató: | 1975. szeptember 24. |
| Időtartam: | 112 perc (DVD) |
| Díj(ak): | ld. a "Fontosabb díjak és jelölések" címnél |
| Nyelv: | angol, francia |
| IMDb | |
A keselyű három napja (Three Days of the Condor) 1975-ben készült színes, amerikai film. James Grady bestsellerje nyomán Sydney Pollack a 70-es évek egyik legemlékezetesebb thrillerjét rendezte meg, kiváló szereposztásban..
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Joe Turner egy irodalmi társaságnál dolgozik, amely valójában a CIA egyik fedőszerve. Munkája, hogy elolvasson minden új könyvet (ponyvákat is), s azokból kigyűjtse a használható ötleteket. Egy esős napon az ebédről visszatérő férfi holtan találja a kollégáit. Izgatottan hívja feletteseit, ám a megbeszélt találkozón őt is meg akarják ölni. Turner egy üzlet előtt fegyverrel túszul ejt egy fiatal nőt, s nála elrejtőzve megpróbál eligazodni a mind zavarosabb eseményekben. A rettegő nő, a fotós Kathy fokozatosan megkedveli fogvatartóját, és megpróbál segíteni neki…
[szerkesztés] Érdekességek
- A film James Grady A keselyű hat napja című 1974-ben megjelent bestselleréből készült. A drámaiság érdekében az eredeti cselekményt három napba sűrítették. A főszereplő nevét Ronald Malcolmról Joe Turnerre változtatták: ez a név a kémtörténeteiről ismert John Le Carré egyik regényéből származik.
- Robert Redford és Sydney Pollack összesen hét filmet készített együtt: ez volt a negyedik közös munkájuk. A továbbiak: Halálra ítélt birtok (1966), Jeremiah Johnson (1972), Ilyenek voltunk (1973), Elektromos lovas (1979), Távol Afrikától (1985), Havanna (1990).
- Redford akkortájt már dolgozott a Watergate-ügy nyomán készült Az elnök emberei (1976) című filmjén, s éppen az előkészületi munkák elhúzódása miatt tudta elvállalni A keselyű három napja főszerepét. Hogy csökkentsék a két film közti hasonlóságot, a cselekményt Washingtonból New Yorkba helyezték át. Pollack szerint a főhős kiszolgáltatottsága a személytelen New Yorkban egyébként is jobban érvényesült.
- Bár Grady regényében épp a filmszerűség ragadta meg az alkotókat, Lorenzo Semple Jr. forgatókönyvét David Rayfielnek át kellett dolgoznia. A változtatások egy része Kathy Hale karakterét érintette, akit Rayfiel mellékszereplőből fontos szereplővé léptetett elő. A figurát Diane Arbass fotóművész ihlette.
- David Rayfiel Sydney Pollack egyik állandó munkatársa volt 1963 és 1995 között. Rayfiel és Pollack célja az volt, hogy Turner karakterét a teljes bizalomból az abszolút paranoiába vigyék.
- Faye Dunaway Arthur Penn, Elia Kazan és Sidney Lumet mellett Sydney Pollackot tartja egyik kedvenc rendezőjének.
- Robert Redford és Faye Dunaway kis híján együtt szerepeltek A nagy Gatsby (1974) című filmben is: Robert Evans producer azonban a címszerepre ugyan Redfordot választotta, ám a női főszerepre a legesélyesebbnek tűnt Faye Dunaway helyett Mia Farrow-t szerződtette. A kritikusok szerint nagyon rosszul tette: Farrow alakítását nagyon lehúzták, ráadásul a színésznő Redforddal sem jött ki a forgatáson. A keselyű három napja forgatásán viszont Redford és Dunaway kiváló munkakapcsolatban voltak, s elismerően nyilatkoztak egymásról.
- Carlin Glynn vezetékneve a stáblistán hibásan Gylnnként szerepel.
- Hank Garrett korábban profi birkózó volt.
- Stephen Grimes díszlettervező korábban John Hustonnal is dolgozott: Grimes javasolta helyszínnek azt az eldugott sikátort, ahol Turner találkozik a barátjával, Sammel és Wixszel.
- Kathy lakását a queensi stúdióban rendezték be David Graham tervei alapján.
- A Redford játszotta Turner elrabolja a Dunaway megformálta Kathyt, aki a kezdeti ijedtség után fokozatosan beleszeret: a valóságban „Stockholm-szindrómá”-nak hívják, mikor egy elrabolt fogoly érzelmileg kötődni kezd fogvatartójához, s ilyesmi elsősorban terrorista cselekményeknél fordul elő.
- A gyilkossági jelenet felvétele során Pollack mindegyik áldozattal egy-egy tárgyat hozott összefüggésbe: pl. a titkárnőt a cigarettával, a biztonsági őrt a faliórával, a főnököt a parókával stb.
- A gyilkosságokat, illetve azok felfedezését nem kíséri zene: a számítógépek hangja váltakozik a csenddel.
- Egy hideg napon vették fel azt a jelenetet, melyben Turner egy utcai árusnál süteményt vásárol. Pollack szerette volna, ha a színész mohón falná a süteményt, de a hideg miatt Redford nem tudott gyorsan enni.
[szerkesztés] Főszereplők
- Robert Redford (Joseph Turner, a Keselyű)
- Faye Dunaway (Kathy Hale)
- Max von Sydow (Joubert)
- Cliff Robertson (Higgins)
- John Houseman (Wabash)
- Addison Powell (Lionel Atwood)
- Walter McGinn (Sam Barber)
- Tina Chen (Janice Chon)
- Michael Kane (Wicks)
- Don McHenry (Dr. Ferdinand Lappe)
- Carlin Glynn (Mae Barber)
- Hank Garrett (postás)
[szerkesztés] Fontosabb díjak és jelölések
[szerkesztés] Oscar-díj
- 1976 jelölés Don Guidice, Fredric Steinkamp (legjobb vágás)
[szerkesztés] Golden Globe-díj
- 1976 jelölés Faye Dunaway (legjobb színésznő)
[szerkesztés] David di Donatello-díj
- 1976 díj Sydney Pollack (különdíj: Special David)
[szerkesztés] Edgar Allan Poe-díj
- 1976 díj Lorenzo Semple Jr., David Rayfiel (legjobb forgatókönyv)
[szerkesztés] Golden India Catalina-díj
[szerkesztés] Grammy-díj
- 1977 jelölés Dave Grusin (legjobb eredeti filmzene)
[szerkesztés] KCFCC-díj
- 1976 díj Max von Sydow (legjobb férfi mellékszereplő)


Based on work by