Hoblik Márton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hoblik Márton (Igal, 1791. december 1. – Eszék, 1845. máj. 26.) bölcseleti doktor, megyei főügyész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Katona József előtti drámaírás alakja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Született 1791. december 1 - én Igalon Somogy megyében. Tanulmányait Kaposvárott és Pécsett folytatta, majd 1808-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol 1811-ben bölcselet-doktori oklevelet nyert.

1813-ban kir. táblai jegyző s 1815-ben ügyvéd lett. 1816-ban megválasztotta Verőce megye második, 1822-ben első aljegyzővé, 1823-ban másod tiszti ügyészszé, 1824. főügyészszé s végre 1827. Verőcze megye táblabírója lett. A megye bizodalma sok küldöttségben vette igénybe szorgalmát és tolla ügyességét, nevezetesen a drávaszabályozási bizottságban ő vezette a jegyzőkönyvet.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9 - én választotta levelező tagjai sorába; ezen kitüntetésre főképpen a magyar játékszín megalapítása tárgyában írt és dicséretet nyert pályairatával szerzett érdemet. Meghalt 1845. máj. 26 - án Eszéken. Az Akadémián Toldy Ferenc júl. 28 - án tartott fölötte gyászbeszédet.

[szerkesztés] Irodalmi tevékenysége

Költeményeket írt a Tudományos Gyűjtemény melléklapjába a Szépliteraturai Ajándékba (1823-30.); cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1822. IX. Eszék viszontagságai, H. jegygyel, 1832. II., III. 1833. IX. Verőcze vármegye ismerete); a Társalkodóban (1832. 73. sz. Egy tekintet Verőcze folyóira, 81. sz. Uj fürdő Verőcze vármegyében Volpó mezőváros határában a nassici halmok tövében, 1838. 68. sz. Tudnivalók Verőczéből, 1839. 13., 14. sz. Illokról és az Ujlakyakról, 1840. 16. sz. Adatok Szerémből); a Tudom. Tárban (1834. II. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három és Szerém egy magyar falvában, V. 1839. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye felső vidékein); írt még a kassai Szemlélőbe (1836-37. ethnographiai czikkek), a Jelenkorba (1839-43), és a Pesti Hirlapba (1841-43, levelezés). Hübner János nagy földirati Lexikonának (mely Fejér György szerkesztésében 1816-17. Pesten öt kötetben jelent meg) I. kötetét fordította.

[szerkesztés] Kiadott művei

  • Hoblik Márton versei. Pest, 1814.
  • Verőcze vármegye ismerete. Pest, 1832.
  • Enchiridion legum urbarialium 1832-36. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum. Essekini, 1837.
  • Libatio (Toast). Quam illustr. dno supr. comiti Josepho Siskovics de Almás et Gödre die 21. Febr. 1842 sub festivo inaugurationali convivio nomine S. S. & O. O. depromsit. Essekini.
  • Historia domus curialis comitatus de Verőcze a reincorporatione comitatus seu anno 1745 usque in praesens seu diem 14. Sept. 1842. dum lapis fundamentalis novae domus curialis per dnum Josephum Siskovics solenniter figeretur. Quinque-Ecclesiis.
  • Az eszéki vagy dráva-szávai csatorna védokai a szerémi vagyis runahávai csatorna álokai ellen. Buda 1843.

Zsoldos Ignácz, Mezei rendőrség (Pápa, 1842 és 1843 ) c. munkáját németre s illírre fordította.

Szinművei:

  • Kún László, az erdélyi 1818. pályázaton dicséretet nyert szinmű; Götz von Berlichingen Göthe után;
  • A valkói amazon, uj eredeti érzékeny játék 4 felv. kötött beszédben, először adatott Budán 1834. szept. 2. (A m. tudom. akadémia által 1833. nov. 10. dicsérettel említett pályamű. Ism. Honművész 71. sz., kézirata a budapesti nemzeti szinházban);
  • Rózsavár vigj. 3 felv.;
  • A Jugovicsok, szomorújáték 3 felv.

Kéziratai:

  • Ciceroból: A kötelességekről
  • Cato az öregségről
  • Laelius vagy a barátságról
  • Közvélemény elleni tárgyak
  • A polgármester hivatali kérelemről;
  • Jelentés a magyar nyelv miveltetéséről Verőcze vármegyében;
  • A héti napok elneveztetése inkább magyar mint tót és költeményei (censurai eredeti kézirat 4-rét 33 lap a Magyar Nemzeti Múzeumban);
  • Mikép lehetne a magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani, az akadémiától dicséretet érdemlett pályamű 1837.;
  • Szerém vármegye geographiai, topographiai, statisztikai, historiai ismertetése.

A Magyar Tudományos Akadémiához terjedelmes munkákat küldött be: * A horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató hason hangú s értelmű szók lajstroma

  • Ritka magyar szók jegyzékei
  • Észrevételeket a magyar helyesiráshoz
  • Bibliographiai közleményeket stb.

Levele Károlyi Istvánhoz a Tudományos Gyűjtemény kiadójához, Eszék, aug. 24. 1834. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában.)

[szerkesztés] Forrás