Őriszentpéter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.83895° k. h. 16.42113°

Őriszentpéter
Őriszentpéter címere
Régió Dél-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Őriszentpéteri
Rang város


Terület 33,56 km²
Népesség
Irányítószám 9941
Körzethívószám 94
Térkép
é. sz. 46.83895° k. h. 16.42113°
település
Mo. térképén

Őriszentpéter a Vas megye délnyugati csücskében fekvő város, az „Őrség fővárosa”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

A település az Őrség dombjain terül el, nyugat - keleti irányban végigfolyik a városon a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Sisakszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.

[szerkesztés] Közlekedés

Román kori műemléktemplom (Templomszer)
Nagyít
Román kori műemléktemplom (Templomszer)

A település közelében fut a BobaZalaegerszegŐrihodos nemzetközi fő vasútvonal, amelyen egy vasútállomás működik a településen. Rendszeres összeköttetésben van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal.

Őriszentpéter a ZalaegerszegZalalövő felől érkező fontosabb mellékút végén található, amelyet a CsákánydoroszlóMagyarszombatfaMuraszombat mellékút metsz a város központjában. Továbbá Őriszentpéter a kiindulópontja több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló útnak is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze a szűk környezetével, illetve Szentgotthárddal.

[szerkesztés] Története

A műemléktemplom román kapuja
Nagyít
A műemléktemplom román kapuja

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad, határőrzéssel foglalkozó emberek voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból és református.

A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami ismerve a föld rendkívül rossz termőképességét alaposan megviselte az itteniek életét.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház –, az életszínvonal csak nagyon lassan javult. Kisebb változást csak a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott a településnek. A 20. században továbbra is elmaradott település volt Őriszentpéter, amely helyzeten a ZalalövőBajánsenye vasúti szakasz megszűnése csak tovább rontott nagyban visszavágva az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot csak az 1990-es évek hoztak, amikor is a Vasfüggöny lebomlásával egyből óriási piac (osztrákok és szlovének) nyílt a környéken a turizmusnak. Ekkor rohamléptekben indult meg az addig elzárt vidék infrastrukturális és turisztikai kiépülése. Mára a környék vadregényességével és csendességével immár a magyar érdeklődőket is vonzza. Nagy jelentőséggel bírt a település életében a 2000. december megnyitott ZalalövőŐrihodos vasútvonal, amely megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
  • Városszeri református templom
  • Templomszeri római katolikus templom (román)
  • több népi ház
Más nyelveken