Regálé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Regálé ( latinul jura regalia) volt a neve mindazoknak az államkincstárt illető jövedelmeknek, amelyeket királyi felségjogon szedtek. Ezek egy részét később a földesurak ill. a városok kapták meg.

Fontosabb regálé jövedelmek

  • urbura, vagy bányajövedelem volt a kitermelt ércek (arany, ezüst, réz) után fizetendő illeték neve. Eredetileg kizárólag a királyt illették, de Károly Róbert átengedte a jövedelem egyharmadát a földek tulajdonosainak.
  • nemesércek felvásárlásának monopóliuma
  • pénzverés monopóliuma
  • ehhez kapcsolódott a kamara haszna, amely a pénzváltásból származó nyereséget jelentette
  • a sótermelés és sóvágás jövedelme is a királyt illette, bár rendszerint bérlők szedték be
  • be- és kiviteli vámok

A földesurak és városok élvezte regálé jogok (regalia minora) közé tartozott már az Árpádok idejétől kezdve az

  • italmérés és kocsmaépítés joga
  • húsvágás és húsmérés joga
  • malomtartási jog (malomjog)
  • vám- és révjog (jus telonii et nauli)
  • vásárjog (jus nundinarum)
  • az egyházi tized haszonbérlési joga.

[szerkesztés] Forrás