Várpalota kronológiája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Idõrendi felsorolás a kezdetektõl:
- 1341 - Az első okleveles adat Bátorkőről
- 1364, 1397 - Palota első említése
- 1409 - Keszi Balázs várnagy Bátorkőn, tisztségviselő a palotai udvarházban
- 1436 - Panasz Újlaki Miklós bátorkői várnagyai ellen
- 1440 - Felföldi Jakab Bátorkőn várnagy
- 1440-1445 - Újlaki Miklós Palota várát építteti
- 1445 - Az Országgyűlés mentesíti Palotát a lerombolás alól
- 1456 - Ferencesek közgyűlése Palotán
- 1470 - Bakonyi Mihály a várnagy Palotán
- 1471 - Újlaki Miklós bosnyák király
- 1476 - Palota vásártartási jogot kap
- 1477 - Meghal Újlaki Miklós
- 1478 - A vár kápolnájában Miklós a pap
- 1484 - Paczman Tamás fogoly Palotán
- 1488 - Palota 92 forint adót fizet a királynak
- 1493 - Palota vára II. Ulászló birtoka
- 1494 - Újlaki Lőrinc 183 forint adót fizet
- 1495 - Újlaki Lőrinc 169 forint adót fizet palotai birtokai után
- 1495 - A király visszaadja Palotát Újlaki Lőrincnek
- 1520-1525 - Tomori Pál a palotai ferencesesek között
- 1526 - Újlaki özvegye férjhez megy Móré Lászlóhoz
- 1528 - Palota első ízben szerepel egy német térképen
- 1533 - Palotán Mórét magyar és török sereg ostromolja, a vár elesik. Az első aknaharc Magyarországon
- 1537 - Palota vára a Podmaniczkyaké
- 1543 - A török kerülgeti Palotát. A ferences élet megszűnése
- 1544 - Említés Bátorkőről
- 1546 - Podmaniczky János halála
- 1549 - A török Veliszián vezetésével ostromolja Palotát
- 1552 - Meznyánszky, Palotai kapitány megtámadja Fehérvárt
- 1554 október 17-én Arszlán bég betör a palotai huszárvárba, és nagy zsákmánnyal tér vissza Fehérvárra. Thury György Palotára érkezik
- 1555 - Arszlán sikertelenül ostromolja Palotát
- 1558 - Újfalussy Ferenc a várkapitány
- 1559 - Podmaniczky Rafael halála. Az utolsó adat Szélhelyről(Zenhel) és Bátorkőről
- 1566 - Arszlán nagy támadása Palota ellen
- 1567 - Thury György távozik Palotáról, utóda Zhury Benedek
- 1572 - Giulio Turco elkésziti a palotai vár alaprajzát
- 1573 - Erdődi Pálffy Tamás a várkapitány. A vár részleges tatarozása
- 1580 - Leég a vár
- 1581 - Meghal Erdődi Pálffy Tamás
- 1582 - Ormándy Péter a várkapitány
- 1584 - Thengeldi Bornemissza János a várkapitány
- 1588 - Újra Ormándy Péter a várkapitány
- 1593 - Palota török kézen
- 1598 - Palotát visszafoglalják a töröktől
- 1600 körül - Istvánffy Miklós Palotával kapcsolatos eseményeket is megörökít
- 1602 - Horváth Gáspár a várkapitány. A török megkísérti Palotát
- 1605 - A török Bocskay nevében felszólitja Horváth Gáspárt a vár átadásásra
- 1608-1614 - Palota török kézen
- 1614 - Zichy Pál feltűnése Palotán, 1620-ban elkergetik
- 1620 - Palota Bethlen Gábor kezére kerül
- 1621 - Bethlen a Nikolsburgi békében lemond a várról
- 1622 - Palota ura Cziráky Mózes, majd újra Zichy Pál
- 1628-1660 - Palota török kézen
- 1630 - 200 főnyi török őrség a várban
- 1646 - A veszprémi hajdúk levele a palotai törökökhöz
- 1648 - Vitézi ének Thury Györgyről
- 1650 - III. Ferdinánd Zichy Istvánnak adományozza Palotát
- 1650-1660 - Evlia Cselebi török történetiró feljegyzései Palotáról. Zrínyi Miklós megénekli Palotát és Thury Györgyöt
- 1660 - Palota magyar kézen
- 1669-1687 - Török-magyar világ Palotán
- 1687 november - A török átadja Palotát
- 1696 - Az összeirás Palotán 188 viskót talál. 9 huszárt, 67 gyalogost,9 szabadost. A palotai őrség névsora.
- 1698 - Az első egyezség a Zichy urasággal. 61 ház, 67 család, 9 libertinus
- 1700 - A protestáns felekezetek elválása. Református templom épül a várkapu keleti oldalában
- 1702. február 4. - Lipót császár elrendeli a vár lerombolását. A megye a pápai gyűlésen megfellebbezi a döntést
- 1704 - Heister sikertelenül ostromolja a várat.
- 1707 - Domonkos brigadéros védi a várat. Palotai nők a védők közt
- 1709 - Heister Palota előtt legyőzi Eszterházy Antal kuruc seregét
- 1711. február 28. - Új egyezség az urasággal
- 1715 - Palotán 125 család él, 115 ház van, az iparosok száma 26
- 1720 - Római katolikus iskola működik. Az iparosok száma 36
- 1722-1727 - A Zichy kastély épitése. 1727. május 1-én szenteli fel kápolnáját Acsády Ádám
veszprémi püspök
- 1738 - Kápolna épül a temetőben a ferences rendház romjain
- 1746 - Újabb egyezség az urasággal. A házak száma 307, az adózóké 409, az iparosoké 146
- 1753 - Megépül a levéltár a várban
- 1754 - Inotával közösen kanálist ásnak a Sárréten. Tisztázódik a két község határa
- 1756 - A házak száma 376
- 1757 - A római katolikus családok száma 259
- 1758 - Kőfalú iskola épül a vályogfalú helyett
- 1759 - A céhbeli iparosok száma 193, a parasztoké 263, a zselléreké 110, a zsidóké 16, a görögöké 2. A házak száma 503, az adózóké 458
- 1768 - Újabb egyezség az urasággal
- 1769 - Királynői döntés értelmében a polgárság befolyása erősődik
- 1754-1770 - a Sárrét meghóditása
- 1774 - A házak száma 460
- 1777 - A mai katolikus templom épitésének kezdete
- 1779 - Épül az evangélikus templom, 1780-ban szentelik fel
- 1781-1786 - Kiss István hites jegyző feljegyzései, jegyzőkönyvek, kimutatások, több évtizedes iratok bemásolásával
- 1781 - Az adózók száma 675, a házak száma 637
- 1788 - A mai református templom épitésének kezdete
- 1788-1795 - Hrabovszky György működése Palotán
- 1803-1817 - Megépül az evangélikus árvaház
- 1807 - Zichy Barbara siremléke
- 1810 - Szegényház épül Palotán
- 1828 - A családok száma 927, a házaké 722, az iparosoké 277, a kereskedőké 33, az urasági alkalmazottaké 51
- 1835 - Megépül a Kossuth utcai emletes iskola
- 1836 - A lakosság száma 6431, a legmagasabb a régi Palota történetében
- 1848. március 22. - Csendes tüntető felvonulás Palota utcáin a pesti események hatására
- 1857 - az első riport Palotáról a Vasárnapi Újságban
- 1858 - Palota városi rangra emelkedik. Jókai Pusztapalotáról ir a Vasárnapi Újságban
- 1860 - Rómer Flóris a Bakony cimű művében Palotával is foglalkozik. Tűzvész pusztitja a Zichy kastélyt és a katolikus templomot
- 1861-1870 - Palota járási székhely. Ispotály épül az Árpád utcában. A lakosság száma 5336 a lakóházaké 831
- 1876 - Waldstein János gróf halála. Felfedezik a szenet. Paulai Szent Vince zárdaiskola
- 1879 - Önkéntes tűzoltóegylet alakul
- 1886 - Az Országos Bányakapitányság engedélyezi a várpalotai szénbányászatot
- 1890 - A lakosság lélekszáma 5161. Visszafejlődés. Zichy Paulinával kihal az alsóurasági Zichy-ág. A birtok a három Wolf testvéré
- 1895 - Meghal gróf Sztáray Antal. A birtok és a bánya az oldalági Zichy családé
- 1900 - A lakosság száma 5344 fő. A lakóházak száma 872, az ipari foglalkozásuaké 1440, ebből bányász 54. A parasztok száma 2000
- 1901 - Az iparosok száma 251. A felsőurasági Zichy Vladimir eladja a birtokot Altdöbern-Witzleben Henrik porosz grófnak
- 1903 - Witzleben fejleszti a bányászatot. 1908-ban megveszi a Wolf testvérektől az alsóurasági birtokot. Mészégető, villamoserőmű, brikettgyár létesitése
- 1904 - Téglagyár épül
- 1906 - Az első munkásgyűlés a Rejcsurban
- 1906-1907 - A napi széntermelés 20-25 vagon
- 1907 - Megalakul a Várpaloi Ipartelepek Rt.
- 1908 - Új téglagyár épül
- 1910 - A lakosság száma 5440
- 1913 - A vár kincstári tulajdonba kerül
- 1914 - Új brikettgyár létesül
- 1915-1919 - Bevezetik a villanyt a lakóházakba
- 1919 - Tanácsköztársaság Várpalotán
- 1920 - a lakosság száma 4964
- 1921 - Új mészégető létesül
- 1923 - Unió Bányászati és Ipari Rt.
- 1923-1939 - Korompay Lajos bányaigazgató modernizálja a bányászatot
- 1926 - Megkezdi működését a polgári iskola az évi széntermelés 5500 tonna
- 1926-1927 - Megszűnik a téglagyár
- 1927 - A Nitrokémia fontos szénvásárló
- 1928 - Új római katolikus iskola épül a Kossuth utcában
- 1930 - A vár ismét kincstári tulajdonban. A lakosság száma 5444, a lakóházaké 871. Ipari munkával 1000 fő foglalkozik
- 1931 - A Péti Nitrogénművek szénfogyasztóként jelentkezik. Az éves termelés 160.000 tonna
- 1931 - Faller Jenő munkái
- 1933 - Népvándorláskori temető feltárása
- 1941 - A parasztcsaládok száma 1400
- 1944 - A széntermelés évi 800.000 tonna. A bányászok száma 2480 fő, az ipari dolgozóké Pétfürdővel együtt 6500 fő.
- 1945. március 21. - Várpalotát elfoglalják a szovjet csapatok
- 1948-1949 - A palotai erőmű részére új igazgatósági épület épül raktárral, fürdővel, javítóval
- 1949 - Rákóczi telep felavatása, kéttantarmes iskola, napközi
- 1951-1959 - Várpalota, Pétfürdő, Inota egyesitése. Felépül kb 4000 lakószoba,két rendelőintézet, kórház, munkásszállók, Palota szálló, Vájárintézet, Művelődési Ház, kenyérgyár, tizenkéttantermes iskola, új aknák, utak, parkok, deritők, fürdők. Zeneiskola, MÁV, autóbuszjárat Várpalota-Inota-Pétfürdő-Csór-Ősi-Tés között
- 1959 - A parasztcsaládok száma 360, a kisiparosoké 106, bányászok 3764. Helyi bányász 1807, ingázik 1178, szállón lakik 779
Megkezdődik a vár újjáépitése, korszerűsítik a közvilágitást és az úthálózatot


Based on work by ZsomborD Wikipédia felhasználó(k).