Segesvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segesvár címere
Nagyít
Segesvár címere
Segesvár elhelyezkedése Romániában
Nagyít
Segesvár elhelyezkedése Romániában

Segesvár (románul Sighişoara, németül Schäßburg, latinul Stenarum) város a mai Romániában Maros megyében. Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. é. sz. 46°13′0’’ k. h. 24°48′0’’

Segesvár - Óratorony
Nagyít
Segesvár - Óratorony

[szerkesztés] Nevének eredete

Az ősi magyar seg, ség dombot halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.

[szerkesztés] Története

Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állott itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették. A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódoltatta meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9. 1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztít. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé. 1910-ben 11 587 lakosából 5486 német, 3031 román és 2687 magyar volt. 1992-ben 34 537 lakosából 25 387 román, 6948 magyar, 1327 szász, 853 cigány, közülük 24 992 ortodox, 3260 református, 2230 római katolikus, 1511 unitárius, 290 görög katolikus.

Szűk utca a vár felé
Nagyít
Szűk utca a vár felé

[szerkesztés] Látnivalók

  • Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része
  • Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
  • Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
  • Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá.
  • Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.
  • Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.
  • A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét1642-ben építették.
  • Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le.
  • A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban.
  • A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A segesvári evangélikus vártemplom (magyar nyelvű képes leírás)