Sárgaszárnyú arakanga

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sárgaszárnyú ara
Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Nem: Ara
Faj: A. macao
Tudományos név
Ara macao
Linnaeus, 1758

A sárgaszárnyú arakanga más néven sárgaszárnyú ara (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Élőhelye Közép-Amerika, Kolumbia, Peru és Boliviáig terjed.

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 85-90 cm. Alapszí­ne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz po­fafoltja krémfehér, rajta egészen ki­csiny, szűrszerű, vörös színű dísztol­lacskák ülnek. Szárnya 40 cm hosszá, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felü­letük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 cm hosszú, felső felülete skarlátvö­rös, keskeny, kék csúcsi résszel, alsó felülete vörös.

[szerkesztés] Életmód

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban élnek. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.

[szerkesztés] Szaporodás

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját. Kotlási idő 28 nap.

Repülés
Nagyít
Repülés


[szerkesztés] Forrás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat.
Más nyelveken