Mérmű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A mérmű (a német Masswerk szó tükörfordítása), körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészetnek egyik jellemző díszítő eleme. Ha nem áttört, a neve vakmérmű. Rendszerint kőből készült és csúcsíves ablakok felső részét tölti ki, de igen gyakran szolgál teljes köralakú nyilások könnyed díszítésére. A lényegét jobban kifejező kőrács vagy kőcsipke elnevezés nem honosodott meg nyelvünkben. Szerkezeti jelentősége, hogy igen nagy levegős nyilások alkalmazásánál is némileg támasztja a vékony pilléreket, esztétikai szempontból kellően elosztja a világító felületet, mérsékli a túlságos fény beömlését és a színes üveg ritmikus elosztását engedi. Filigrán hatása a nagy tömegekét ellensúlyozza.
A mérmű a gótika kedvelt eleme, mely az építészet, majd a kézműipar területén (kerámia, ötvöstermékek) és a festészetben állandó motívummá vált. Minden korszak más-más motívumkinccsel gazdagította a mérművek formakincsét (pl. ívháromszög, ívnégyszög, kör, lóhere, halhólyag).
[szerkesztés] Példák
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A Pallas Nagy Lexikona


Based on work by