Magyar parlagi szamár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Háziszamár Státusz: háziasított
|
|||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Equus asinus Linné, 1758 |
|||||||||||||||
|
|
A magyar parlagi szamár egyike őshonos, törvényileg védett háziállatainknak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A magyar parlagi szamár története időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe. Jelentősebb állományuk alakult ki a rómaiak ideje alatt. A mai szamaraink feltételezhetően ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az ország területére.
Bár a szamarat a szegények állatának tartották, jelentős számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók, és a juhászok segítői, akik málhás- és hátasállatként hasznosították. Gazdasági szerepük soha nem volt jelentős.
Tenyésztésével nagyon sokáig nem foglalkoztak. Csak a két világháború között kezdődött az uradalmakban céltudatos tenyésztése, és a mezőhegyesi ménesben foglakoztak a nagytestű szamármének nevelésével, tenyésztésével. 1913-ban itt vetették papírra először a magyar parlagi szamár kifejezést, mint fajtamegjelölést. 1961-ben a tenyészet feloszlott, az állomány szétszóródott. Ma a szamarat leginkább hobbicélból tartják. Állományának nagyobbik rész az ország középső részén található. Populációja, ha kis mértékben is, de növekszik. A 2002-ben megalakult Magyarországi Szamártenyésztők Egyesülete foglalkozik a nyilvántartásba vétellel, a törzskönyvezéssel és az apaállat-gazdálkodással. A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként.
[szerkesztés] Tulajdonságai
Bár szamaraink egymással genetikailag rokonságban álló helyi populáció egyedei, mégis sok változatuk alakult ki az évezredek folyamán. Egymás mellett több típusuk megtalálható, de három csoportjuk élesen elkülöníthető.
- A legritkább a finom testalkatú, kis testű változat. Szőrzete puha. Füle kicsi, mozgékony. A marmagassága 110 cm alatt van.
- Az állomány nagy része közepes termetű. Marmagassága 110-130 cm. Csontozata szilárd, teste izmos. Élénk, igénytelen.
- Kisebb számban fordulnak elő a nagy termetű szamarak, amelyek a mezőhegyesi állományba importált olasz mének leszármazottai. Marmagasságuk 130 cm felett van. Alkatuk durva, sokszor aránytalan. Nem olyan élénkek, mint kisebb termetű társaik, de igényesebbek.
A magyar parlagi szamár színe változatos: lehet egérszürke, barna, fekete. Leggyakoribb a barna, sötétbarna, fekete, ritkán egérfakó vagy gerlefakó. Jellegzetes jegye a gerincélen végigfutó szíjaltság és a vállkereszt, a lábakon pedig az esetenkénti haránt irányú zebroid csíkok. Mindegyik színváltozatban gyakori a világos hasalj, az ún. fecskehas. A barokk szamár egyedei is megtalálhatóak. Ezek az állatok spontán mutáció miatt pigmentszegénységgel (leucizmus) jönnek a világra. Színük izabella, vagyis egészen világos szürke, szemük világoskék, ún. csókaszem. A típus nevét magyarázza az a tény, hogy az ilyen szamarakat a nagybirtokokon céltudatosan tenyésztették.
Intelligens állat, jól idomítható, emellett igénytelen, szívós, hosszú élettartamú és békés természetű.
[szerkesztés] Forrás
- Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk.: Tõzsér János, Bedõ Sándor, Mezõgazda Kiadó, Budapest, 2003
[szerkesztés] Külső hivatkozások
szarvasmarhafélék: |
Magyar szürke szarvasmarha | Magyar tarka szarvasmarha | Magyar bivaly |
|
|
|
| juh: | Hortobágyi racka | Gyimesi racka | Cigája | Cikta |
|
|
|
| kecske: | Magyar parlagi kecske |
|
|
|
| sertés: | Mangalica |
|
|
|
| baromfi: | Magyar tyúk | Erdélyi kopasznyakú tyúk | Rézpulyka | Bronzpulyka | Magyar lúd | Magyar kacsa | Magyar gyöngytyúk |
|
|
|
| nyúl: | Magyar óriás nyúl |
|
|
|
| ló: | Gidrán | Lipicai | Kisbéri félvér | Nóniusz | Shagya-arab | Furioso-north star (Mezőhegyesi félvér) | Hucul | Magyar hidegvérű |
|
|
|
| szamár: | Magyar parlagi szamár |
|
|
|
| kutya: | Komondor | Kuvasz | Mudi | Puli | Pumi | Magyar agár | Magyar vizsla | Erdélyi kopó |

