Vezír
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Oszmán Birodalom
Az oszmán birodalomban a szultán fő tanácsadó testületének, a Divánnak a tagjai voltak a vezírek. A legfontosabb közülük a nagyvezír, akinek kancelláriája volt a Magas Porta.
[szerkesztés] A nagyvezír
A nagyvezír (törökül: vezir-i azam; bas-vekil; persul leírva: وزير) Abbász leszármazottai óta magasrangú vallási és politikai tanácsadót jelentett (a király vagy szultán mellett) az arab kalifátusban, később a Török Birodalomban is. Az Oszmán birodalomban a nagyvezír miniszterelnöki pozíciót is jelentett, a szultán után második rangú személyiség volt. Szerdárként a hadsereg főparacsnoka volt. Feladatai közé tartozott a Diván vezetése is, saját tanács a galbadíván volt. A szultán nevében ő adta ki az uralkodói fermánokat. Három miniszter tartozott a felügyelete alá, a külügyminiszter reisz-efendi, ai igazságügyi és rendőri ügyeket vezető csausz-basi és a - belügyekkel foglalkozó - államtitkár kiaja-bég. Hadjáratok idején a fővárosban a kajmakám helyettesítette.
A muzulmán társadalmakban a sikertelen nagyvezírek sorsa gyakran a halálbüntetés volt. Például I. Szelim, a legkegyetlenebb szultán, hét nagyvezírt végeztetett ki a nyolcéves uralma alatt. A nagyvezíri tisztség 1918-ban megszűnt.
(lásd még: Szokoli Mehmed)
[szerkesztés] Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptomban vezírnek nevezzük a fáraó legfőbb hivatalnokát, országos hatáskörű kormányzóját. A bibliai József is vezír volt.
[szerkesztés] Hun Birodalom
A nagykirály után rangban második tisztviselő címe a hun birodalomban. Attila vezíre Onegesius volt.


Based on work by