Augur
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A Római Birodalom kormányzata | |
|---|---|
| Római Királyság | |
| Római Köztársaság | |
| Római Császárság | |
| Principatus | Dominatus |
| Nyugatrómai Birodalom | Keletrómai Birodalom |
| Magistratusok: | |
| Különleges magistratusok: | |
|
|
| Egyéb tisztségek, címek: | |
|
|
| Politika és jog: | |
|
|
| szerkeszt | |
Augur, papi tisztség az ókori Rómában. A papi testület megalapítása a kora köztársaság korára tehető. Az augurok hivatalos állami testületben, az augurok collegiumá-ban tömörültek.
Kr.e. 300-ban kilencen voltak, (4 patricius, 5 plebejus), Kr.e. 81-ben Sulla 15-re, majd Caesar 16-ra növelte a testület számát. Az augur viselete skarlát csíkos toga trabea és görbe kacskaringós végű bot volt. Az új augurokat kezdetben maga a collegium adoptálta, majd Kr.e. 104 - 81 között gyülésen választotta meg az a 17 tribus, amelyet sorshúzással választottak ki a 35-ből. Az augurok tisztsége életfogytiglan tartott.
Az augur nem jövendölt és nem is saját szeszélye szerint nyilatkozott, hanem az előírt tárgyak, vagy jelek megtekintése alapján állapította meg, hogyy vajon a tervezett vállalkozást helyeslik-e az istenek vagy sem, akár háborúról, új törvényről, vagy bármilyen más államügyről,- beleértve a választásokat is - volt szó.
A császárok idején a jóslatkéréseket már nem tartották komoly szertartásnak
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.
- Révai Nagy Lexikona


Based on work by