Verseghy Ferenc Gimnázium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma. Az iskolát 1831-ben alapították, s 1922 óta viseli a város híres szülöttének, a nyelvújító, költő Verseghy Ferencnek a nevét. Patinás épülete, amelyet 1888-ban építettek, a város legszebb pontján, a Tisza-parton áll a Szigligeti Színház tőszomszédságában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az iskola története
1831-ben Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc magyar király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályossá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításban sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. Az 1835-ben már öt osztállyal működő gimnázium saját épületet kapott, melynek átadását az egész város megünnepelte. (Ez a Templom úti épület még ma is áll.) Az addig nem nyilvános jogú iskola 1844-ben nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő.
A korábban szépen fejlődő tanintézet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt és az azt követő szomorú években nehézségekkel küszködött. Tanulóifjúságának száma megcsappant, az épületet a katonaság, majd hosszú időre a megyefőnök hivatal és lakás céljára vette igénybe. 1852-től a gimnázium működése főként anyagi okokból 10 évig szünetelt.
1862-ben a város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot csak 1867-ben kapott. 1877-ben nyílt meg az V., majd azt követően a VI. osztály, és ezzel az iskola megint nagygimnáziummá lépett elő. Az iskola államosítására 1887-ben került sor: elrendelték 8 osztályossá fejlesztését, és egy új kilenc tantermes épület építését határozták el.
A város legszebb pontján emelt késő eklektikus épület Benkó Károly budapesti építész terve szerint épült 1887-92 között. Az épület helyén állt sóházak egyikében született 1757-ben Verseghy Ferenc költő, nyelvész. Az új épületben 1888 szeptemberében, 8 osztállyal indult meg a tanítás.
A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az első érettségi vizsgákat 1889 júniusában tartották. A vizsgára jelentkezettek száma 3 fő volt. A következő évben az iskolaépület udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás is. Az iskola egyenletes fejlődését, tanítási munkáját az I. világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét gyakran vették igénybe katonai célokra. A tanítás csak az 1919/20-as tanévben indult meg újra.
A főgimnázium 1922-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Verseghy Ferenc nevét. A '30-as években is töretlenül fejlődött, nagy szerepet játszott a város kulturális életében. Az iskola tanulói ebben az időszakban értek el először kimagasló sikereket az országos tanulmányi versenyeken.
A II. világháború miatt 1944-ben a tanítást felfüggesztették, az épületet a német katonaság vette igénybe. A németek után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe. 1945 áprilisában a szovjet parancsnokság visszaadta az épületet, a végzősök már itt ballagtak.
1946-51 között működött az épületben a Mészáros Lőrinc Népi Kollégium, amely sok vidéki gyermek számára biztosított tanulási lehetőséget. 1952-ben az iskola nevét Nikosz Beloiannisz Gimnáziumra változtatták, 1955-ben azonban visszakapta eredeti nevét. A következő években gyors ütemben fejlődött: a tanulók és a tanárok száma fokozatosan nőtt, berendezési tárgyai, a szertárak felszereltsége gyarapodott. 1968-ban a szolgálati lakások megszüntetésével 10 teremmel bővült az oktatásra alkalmas helyiségek száma. Szaktantermeket alakítottak ki, s saját helyiséget kapott a könyvtár is. (Kezdetben egy tanteremben helyezték el, majd néhány "helykereső" költözködés után 1995-ben kapott végleges helyet a könyvtár az iskola dísztermében.)
A gimnázium eddigi fennállása során 1970-ben volt a legnépesebb: 700 tanulóját 36 tanár tanította. Az országos tanulmányi versenyeken ekkor már rendszeresen értek el kiemelkedő eredményeket a diákok.
1981-ben került sor az épület teljes felújítására: új víz-, központi fűtés, csatorna- és elektromos hálózatot építettek, kicserélték a tetőszerkezetet, a padlózatot, a vakolatot, s néhány esetben a belső elrendezésen is változtattak. 1986-ban az 1890-ben épített első tornaterem helyén adták át a modern, jól felszerelt tornacsarnokot. 1995-ben az iskola új épületrésszel gazdagodott, amelyben az ebédlő és a számítástechnika tantermek kaptak helyet.
[szerkesztés] Speciális tantervű osztályok
1960-as évek végén indult az első matematika-fizika tagozatos osztály, majd néhány év elteltével fizika tagozatos lett az osztály. 1986-ban ismét profilt váltottak: ekkor megszűnt a fizika tagozat, helyette azóta matematika tagozatos osztály indul.
A '70-es évektől egyre hangsúlyosabbá vált az idegen nyelvek tanítása. Ekkor indultak az első idegennyelvi speciális tantervű osztályok. Kezdetben az egész osztály oroszul tanult, majd 1980-től kezdve tíz éven át az osztály egyik fele oroszt, a másik pedig angolul tanult heti 7-8 órában. Az 1991/92-es tanévtől kezdve az egész osztály angol speciális tantervű. 1998-ban indult a első német nyelvi speciális csoport.
Az 1991/92-es tanévtől természettudományos osztályok is indulnak.
1980-tól esti majd a '90-es évektől levelező tagozatú osztályok is indultak. A levelező tagozatot 1999-ben szüntette meg a város pénzügyi okokból.
[szerkesztés] Alapítványok
1985-ben létrehozták a K. Tóth Lenke-díjat. K. Tóth Lenke, a nagy írónak, Móra Ferencnek a keresztlánya, az iskola tanulója volt. 1927-ben érettségizett jeles eredménnyel. Később nyelvszakos tanárként dolgozott, s versírással is foglalkozott. 1982-ben bekövetkezett halála után férje alapítványt hozott létre felesége emlékének megőrzésére. Az alapítvány pénzjutalmát és emléklapját minden tanévben a legjobb tanulmányi eredményt felmutató végzős tanuló kapja meg az iskola tantestületének döntése alapján.
A Verseghys Diákokért Alapítványt 1992-ben hozták létre. Fő céljai az iskola technikai felszereltségének bővítése, a tehetséges tanulók támogatása, a rászoruló diákok szociális segítése, az iskola külföldi kapcsolatainak, illetve a különböző versenyek szervezésének támogatása. Az utóbbi években az alapítvány támogatásával valósult meg az iskolai számítógéppark bővítése, valamint az iskola falán elhelyezett Verseghy-dombormű felállítása.
[szerkesztés] Tanulmányi versenyek
[szerkesztés] Szegő Gábor Matematikaverseny
Szegő Gábor, a világhírű matematikus 1895-ben született. 1912-ben érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1995-ben, születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából hirdette meg először az iskola az emlékversenyt általános iskolásoknak. A háromfordulós versenyen minden évben 3-400 versenyző indul.
[szerkesztés] Tarján Imre Fizikaverseny
Tarján Imre Kossuth-díjas fizikus 1930-ban érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 2000-ben bekövetkezett halála után még abban az évben hirdették meg a róla elnevezett versenyt középiskolás diákok számára. Az Akadémiai Aranyérmes fizikus egykori iskolájában felavatott emléktábláját minden évben megkoszorúzzák a verseny résztvevői.
[szerkesztés] Az iskola ma
[szerkesztés] Osztályok
A gimnáziumban 4 évfolyamon, évfolyamonként 4 (a 9. évfolyamon 5) osztályban folyik az oktatás. Jelenleg (2006) 46 tanár oktatja az iskola 17 osztályának 562 tanulóját. Speciális osztályok:
- matematika tagozatos
- angol speciális tantervű
- német speciális tantervű
- természettudományos
- humán-reál integrált tantervű
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok
Szolnok testvérvárosainak egyike a baden-würtenbergi Reutlingen 1990 óta. A testvérvárosi szerződés megkötését követően a két város iskolái közül több is felvette egymással a kapcsolatot. A Verseghy Gimnázium partneriskolája az Isolde Kurz Gimnázium, mely Reutlingen legrégibb középiskolája. 1999 óta minden évben utaznak diákcsoportok Szolnokról Reutlingenbe, és viszont.
A franciaországi Somme megyével való kiváló kapcsolatokat jelzi, hogy a francia megye delegációjának az iskolában tett 2003-as látogatása óta minden évben kap néhány végzős verseghys diák meghívást egy három hetes amiens-i nyelvtanfolyamra.
Az iskola 1999 óta képviselteti magát a „Jeux de tête” elnevezésű szellemi vetélkedőn, melyen három megye (az angliai Durham, a francia Somme és a magyar Jász-Nagykun-Szolnok) szervezésében öt fős csapatok vesznek részt. A játékosok öt játékban (sakk, rummicub, abalone, quads, othello) mérhetik össze erejüket, minden évben más helyszínen.
A Rotary Club nemzetközi ifjúsági csereprogramjának keretein belül rendszeresen érkeznek diákok külföldről (pl. Kanada, Mexikó, Ausztrália, Brazília), hogy egy-egy tanévet a magyar diákokkal eltöltve megismerkedjenek Magyarországgal.
[szerkesztés] Címertörténet
[szerkesztés] Igazgatók
| 1831 - 1837 | Dubecz Tamás |
| 1837 - 1852 | Jeszenszki (Dudás) Xav. Ferenc |
| 1862 - 1863 | Tanács Neitus |
| 1863 - 1864 | Vágó Ferenc |
| 1864 - 1865 | Markó Diénes |
| 1865 - 1866 | Bártfay Kálmán |
| 1866 - 1876 | Vágó Ferenc |
| 1877 - 1899 | Rozsnyai Károly |
| 1899 - 1908 | Fesztóry Lajos |
| 1908 - 1911 | Csics Gyula |
| 1911 - 1925 | dr. Ferencsik Lajos |
| 1925 - 1936 | Wollek Géza |
| 1936 - 1938 | dr. Sallay Géza |
| 1938 - 1942 | dr. Rajnavölgyi (Rausch) Géza |
| 1942 - 1944 | dr. Nevelős Ágoston |
| 1944 - 1946 | Valent István mb. ig. |
| 1946 - 1951 | dr. Bartos Imre |
| 1951 - 1952 | Török Lehel |
| 1952 - 1954 | Hack Márton |
| 1954 - 1956 | Hamza Dezső |
| 1956 | Kovács Ferenc mb. ig. |
| 1956 | dr. Selmeczi László |
| 1957 - 1974 | Hack Márton |
| 1974 - 1993 | Molnár Sándor |
| 1993 - 2004 | Béres Jenő |
| 2004 - | Pogány Gyula |
[szerkesztés] Érettségizők száma
Az első érettségitől 10 éves időközökben
| Időszak | Fő |
|---|---|
| 1888/89 - 1897/98 | 71 |
| 1898/99 - 1907/08 | 165 |
| 1908/09 - 1917/18 | 160 |
| 1918/19 - 1927/28 | 193 |
| 1928/29 - 1937/38 | 202 |
| 1938/39 - 1947/48 | 230 |
| 1948/49 - 1957/58 | 617 |
| 1958/59 - 1967/68 | 1 137 |
| 1968/69 - 1977/78 | 1 407 |
| 1978/79 - 1987/88 | 1 185 |
| 1988/89 - 1997/98 | 1 161 |
[szerkesztés] Régi képeslapok
Az első képen a ferences rend által fenntartott gimnázium első, 1835-ben épített, klasszicista stílusú épülete látható. E ma is álló épületben az 1880-as évekig működött az iskola. Az államosítás után új épület felépítését rendelték el, melyben 1888-ban indult meg a tanítás. A Magyar Királyi Állami Főgymnasium késő eklektikus épülete gyorsan a képeslapok kedvelt témájává vált.
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
dr. Szabó Károlyné (szerk.) (2001): A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Millenniumi Évkönyve
Bódor Mária (szerk.) (2006): 175 éves a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium - Jubileumi Évkönyv
Kardos Tamás - Varga Ferenc (szerk.) (2000): Múltlapozgató - Szolnoki képeskönyv. (Szolnok: Fotogruppe Kft.)


Based on work by