Vita:Magyar kártya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tudnivaló: [1]
A Játékkártyagyár és Nyomda története
1864-ben öt kártyagyáros cégét jegyezték be a céghivatalba: név szerint Wilner Józsefét, Schnell Itvánét, Giergl Istvánét, Turi Ferencét és Zsíros Istvánét. 1869-ben megalakult az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat, mely az előbbi öt kártyagyáros cégeit egyesítette. A részvénytársulat 1896-ig bírta a versenyt a bécsi Piatnikkal, aki agresszív piaci magatartásával előbb tönkretette, majd olcsón felvásárolta. A tulajdonosok Piatnik Nándor fiai, Rudolf, Ferdinánd és Adolf voltak. A kártyagyár akkoriban a Csengery utcában működött, és kizárólag a magyar piacot látta el termékeivel. Az üzem államosítása 1948-51 között zajlott le. 1848-tól állami ellenőrzés alatt volt a vállalat, a tulajdonosokat képviselő Piatnik Rudolf igazgatóhelyettesként dolgozott a nyomdában.
1950-ben megtörtént a teljes államosítás, mely után az üzem a Játékkártyagyár és Nyomda nevet kapta. 1973-74-ben az Offset Nyomdához csatolták, és a kártyagyártás mennyisége több mint harmincszorosa lett a háború előttinek. Az ezredfordulóra az a sajátos helyzet állt elő, hogy az Offset és Játékkártya Nyomda legnagyobb ellenfele a kártyagyártás terén úgy a hazai, mint a külföldi piacokon, a bécsi Piatnik Nyomda.

