Zichyújfalu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Gárdonyi |
| Rang | község
|
| Terület | 10,82 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8112 |
| Körzethívószám | 22 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben.
[szerkesztés] Fekvése
A Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Vonattal Székesfehérvár, Seregélyes és Pusztaszabolcs felől, helyközi autóbuszjárattal Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.
[szerkesztés] Története
Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik Újfaluként nemesi előnévben.
A török megszállás alatt a Zichy család kezébe került. Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására.
Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben Zichy Ferenc lett a birtokosa. A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.
A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítása semmilyen változást nem hozott a település életében. Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura is itt élt.
Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy János kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Székesfehérvárat Szabolcspusztával összekötő vasútvonal építésébe, s postahivatal felállítására tett kísérletet.
Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Ám az 1870-es években Zichy János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így abbamaradt a tanítás. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.
A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jön itt létre, majd a húszas évek közepétől Zichyújfalu bérlő kezelésébe került 1945-ig.
A II. világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, nagyfokú építkezés indult meg. A lakosság növekedése miatt az igazgatási feladatokat már nem lehetett Seregélyesről ellátni. Ezen nem segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1957 és 1959 között megépítették az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.
1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság kb. 80 %-a az Agárdi Állami Gazdaságban dolgozik.
A csatlakozást követően megindult a fejlődés. Több utca is megnyílt a faluban , utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott Gárdony felé.
Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, emely a rendszerváltás után mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a Polgármesteri Hivatalt is. Így a lakosság úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.
[szerkesztés] Gazdaság
A településen az Agrokomplex Central Soya Rt. működik. A községben három élelmiszerbolt és négy vendéglátó egység működik. A lakosság nagy része a településen kívül (Gárdonyban vagy Székesfehérvárott) dolgozik.


Based on work by