Martin Scorsese

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Martin Scorsese
Martin Scorsese Cannesban (2002)
Született:
1942. november 17.
USA, New York

Martin Scorsese (1942. november 17.) többszörösen Oscar-díjra jelölt amerikai filmrendező.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Kezdetek

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

[szerkesztés] 70-es évek

A hetvenes években Hollywood-ba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumetumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című erőszak-filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj nominálás mellett az 1976-os Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma díját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.

[szerkesztés] 80-as évek

1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl - fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után nekikezdett a Jézus Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el a Pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videóklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Jézus Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.

[szerkesztés] 90-es évek

Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese és Cameron Diaz Cannesban, 2002
Nagyít
Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese és Cameron Diaz Cannesban, 2002

1990-ben forgatott Nagymenőket A Keresztapa melletti legjobb maffiafilmek között tartják számon, valamint Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa (1972). A Rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető - bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját. A New York bandái című 10 millió dolláros költségvetésű mozija, Scorsese eddigi legdrágább filmje 10 Oscar-díj nominálást jelentett, de egyetlen díjat sem. Martint is jelölték újra a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben. Scorsese a világ egyik legerőteljesebb és legjelentősebb filmrendezője, de Oscar-díjat eddig még sohasem kapott.

[szerkesztés] Válogatott filmjei rendezőként

  • A Tégla, The Departed (2006)
  • No Direction Home: Bob Dylan - A Martin Scorsese Picture (2005)
  • Az Aviator (2004)
  • New York bandái (2002)
  • A holtak útja (1999)
  • My Voyage to Italy (1999)
  • Kundun (1997)
  • Casino (1995)
  • Ártatlanság kora (1993)
  • Rettegés foka (1991)
  • Nagymenők (1990)
  • New York-i történetek (rész) (1989)
  • Jézus Krisztus utolsó megkisértése (1988)
  • A pénz színe (1986)
  • Lidérces órák (1985)
  • A komédia királya (1983)
  • Dühöngő bika (1980)
  • Az utolsó valtzer (1978)
  • New York, New York (1977)
  • Taxisofőr (1976)
  • Alice már nem lakik itt (1974)
  • Italianamerican (1974)
  • Aljas utcák (1973)
  • Boxcar Bertha (1972)
  • Street Scenes (1970)
  • Ki kopog az ajtómon (1967)
  • The Big Shave (rövidfilm) (1967)
  • Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? (1963)

[szerkesztés] Válogatott filmjei színészként

  • Cápamese (hang) (2004)
  • Quiz Show (1994)
  • Dreams (1990)
  • Round Midnight (1986)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Film portál Film portál
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Martin Scorsese témájú médiaállományokat.