Észtország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | észt | ||||
| Főváros | Tallinn | ||||
| Elnök | Toomas Hendrik Ilves | ||||
| Miniszterelnök | Andrus Ansip | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
130. 45 226 km² 4,56% |
||||
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
148. 1 332 893 29/km² |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva - Elismerve |
Oroszországtól 1918. február 24. 1920. február 2. |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva - Elismerve |
Szovjetuniótól 1991. augusztus 20. 1991. augusztus 20. |
||||
| Pénznem | Észt korona (EEK) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | Mu isamaa, mu õnn ja rõõm | ||||
| TLD | .ee | ||||
| Hívószám | +372 |
||||
|
|||||
Észtország Észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Felszínét a jégkorszak alakította hullámos alfölddé. Átlagos magassága 100 m-nél is alacsonyabb. A jégvájta sekély tavak nagy része az idők során feltöltődött és elmocsarasodott, jelenleg az ország fele lápvidék. Az országhoz 1520 kisebb sziget tartozik.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környzetvédelem
[szerkesztés] Történelem
A mai Észtország területének lakóit először Tacitus említi aesti néven Krisztus utnán 98-ban. A korai skandináv népek Eistland-nak hívták a Finn-öböl déli részét. Német íratok Aesti néven említik a Visztula folyótól Észak-keletre fekvő területeket.
A mai Észtország területe volt Európának az a sarka, amely a legkésőbb vette fel a kereszténységet. 1193-ban III. Celesztin pápa toborzott kereszteseket a pogányok megszelídítésére európa északi részein.
Elsősorban a Német Lovagrend (gyakran Teutón Lovagrend néven említik) vette ki részét a kereszténység - nem ritkán militáns - terjesztésében.
A legészakibb balti állam, Észtország területe a németeken kívül először a dánok, majd a svédek, majd kétszáz éven át a cári Oroszország befolyása alá került. 1918-tól 22 éven át független, majd szovjet, később német, majd újra szovjet megszállás alá kerül.
Tallinn, Észtország fővárosa, valamint Tartu és Pärnu az egykori Hansa Szövetség része voltak.
Az ország parlamentje 1988. november 16-án nyilvánitotta ki szuverenitását a Szovjetunión belül, majd 1991. augusztus 20-án kinyilvánította függetlenségét, melyet két nappal később elsőként Izland ismert el.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország államformája parlamentáris köztársaság.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 15 megyére (maakonnad) van osztva:
- Harju maakond - Tallinn
- Hiiu maakond - Kärdla
- Ida-Viru maakond - Jõhvi
- Jõgeva maakond - Jõgeva
- Järva maakond - Paide
- Lääne maakond - Haapsalu
- Lääne-Viru maakond - Rakvere
- Põlva maakond - Põlva
- Pärnu maakond - Pärnu
- Rapla maakond - Rapla
- Saare maakond - Kuressaare
- Tartu maakond - Tartu
- Valga maakond - Valga
- Viljandi maakond - Viljandi
- Võru maakond - Võru
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Észtország hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Észtország lakosainak száma a 2000-es népszámláláskor kb. 1,37 millió, ebből kb. 922 ezer észt anyanyelvű, 407 ezer orosz anyanyelvű. 1941-ben, a szovjet megszállás előtt lakosainak száma kb. 1,2 millió volt. Érdekes, hogy míg az észt anyanyelvűek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg városok és vidék között, az orosz anyanyelvűek 9/10-e városlakó.
A népesség folyamatosan csökken, természetes (születések/halálozások) okokból évi 5-6000 emberrel (1992 volt a mélypont 8036-os csökkenéssel), ezen felül az elvándorlás is jelentős. Így az 1990-es 1.570.599 lakosságszám 2004-re megközelítőleg 1,35 millióra csökkent.
Az észt ember túlnyomórészt északi, kisebb részben keletbalti típusú, magas termetű, általában szőke hajú, kékszemű, flegmatikus típus.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Nyelv
Az észt nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik, a finnel közeli rokon nyelv, olyannyira, hogy beszélőik kölcsönösen megértik egymást (mivel azonban ugyanazon szónak más-más jelentése is lehet a két nyelven, érdekes félreértések is adódnak belőle). lásd még: Észt nyelv
- Vallás
A középkorban Észtország katolikus volt majdnem négy évszázadon át, de a protestáns svédek és az észak-német hanza városok befolyásának következtében a reformáció majdnem teljes volt a Baltikmban. Az 16. századtól kezdve az észtek hagyományosan a Lutheránus Egyház-hoz tartoznak, noha az ország lakosságának csak mintegy egynegyede aktív vallásgyakorló.
Az orosz kissebbség tulnyomó többsége az Orosz Ortodox Egyház tagja, de létezik Észtországban egy másik ortodox egyház is, amely a Konstantinápolyi patriarchátushoz tartozik, az Észt Ortodox Egyház, amelynek túlnyomóan észtek a tagjai.
Amikor Észtország először elnyerte függetlenségét, helyre állt a katolikus hierarchia is, ám a szovjet megszállás alatt újra lehetetlenné vált az észtek Rómával való kapcsolatota. Észtország katolikus püspökét, a jezsuita Eduard Profittlichet, már az első szovjet megszállás alatt, 1941-ben deportálták, és soha nem tért vissza. Ma a lakosság mintegy fél százaléka katolikus, és a katolikus egyház jelenléte főleg a városi és értelmiségi lakosság körében jellemző.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Észtország erőteljes lépéseket tesz a modern piacgazdaság kialakítására, amelyet egyértelműen a nyugat-európai országok irányába fejlesztenek. A gazdaság főként a finn, svéd és német befektetésekre épül.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság: Az óceáni jellegű, kontinentális éghajlaton a mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés). A szántókon - az igen rossz talajadottságok miatt - főként szálastakarmányt, rozsot, árpát, burgonyát termesztenek.
- Ipar: Főbb ásványkincsei az olajpala, a tőzeg és a foszforit. Az ország gazdaságát elsősorban a munkaigényes iparágak jellemzik, jelentős a fa- és papíripar is.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az Észt statisztikai hivatal
- Az Észt Intézetek közös oldala
- Magyarországi Észt Intézet
- esztorszag.lap.hu
- ESTonica - Észt Enciklopédia (angolul)
- Észtország térkép
- TV.ee - észt tévéműsorok online megtekintése
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |



Based on work by