János evangéliuma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újszövetség
  • Máté
  • Márk
  • Lukács
  • János
  • Cselekedetek
  • Róma
  • 1 Korinthus
  • 2 Korinthus
  • Galata
  • Efezus
  • Filippi
  • Kolossé
  • 1 Thesszalonika
  • 2 Thesszalonika
  • 1 Timóteus
  • 2 Timóteus
  • Titusz
  • Filemon
  • Zsidók
  • Jakab
  • 1 Péter
  • 2 Péter
  • 1 János
  • 2 János
  • 3 János
  • Júdás
  • Jelenések

A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szerző

Bár nem nevezi meg magát a könyvben, sok utalás található a könyvben Jánosra, „a szeretett tanítványra”, és az ókeresztény hagyomány is őt tartotta a szerzőnek.

[szerkesztés] Akikhez íródott

János evangéliuma tele van arra vonatkozó utalással, hogy akikhez szól a levél, azok már ismerik az evangéliumokat. János gyülekezeti könyvnek, amolyan „lelkigondozónak” írta.

[szerkesztés] Célja

A célja a gyülekezetek számára egyfajta erőt adó örömhír (latinul evangélium). Jézust úgy mutatja be, hogy ő maga Isten, aki azért jött el, hogy kegyelmet hozzon mindazok számára, akik elfogadják a bizonyságtételét.

[szerkesztés] Tartalom

Az evangéliumban Jézus, Isten Fiaként a mennyből száll alá, hogy segítse, nevelje és megmentse az embereket.

[szerkesztés] Lásd még