Kistapolcsány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kistapolcsány, (szlovákul Topoľčianky, korábban Malé Topolčianky): város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.


[szerkesztés] Fekvése

Aranyosmaróttól 4 km-re északkeletre, a Zsitva partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1293-ban Topolchan néven említik először. Mai kastélya eredetileg késő gótikus vizivár volt, melyet előbb a johanniták, majd Csák Máté birtokolt. Várkastélyát a 15. században a Kistapolcsányi család építtette. 1559-ben az országgyűlés mint szükségtelen erődítményt le akarta bontatni, 1578-ban azonban mégis újjáépítéséről döntöttek. A település 1600-ban mezőváros lett. 1662-ben a várat átépítették, 1664-ben kirabolták a császáriak. 1696-ban itt született II. Rákóczi Ferenc első fia György Lipót. 1705 januárjában itt volt Rákóczi főhadiszállása. A 18. század végén tovább bővítették, majd 1830-ban Hild József klasszicista stílusban tervezte át. Több tulajdonos után 1890-ben Habsburg főhercegi birtok lett. Masaryk csehszlovák köztársasági elnök nyaralója volt. 12 hektáros vadasparkjában még egy klasszicista vadászkastély is áll.Plébániatemploma búcsújáróhely, búcsúja a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. A templom 1787-ben épült, kegyképét Emerich Károly festette 1730-ban, eredetileg a kastély kápolnájában volt. A búcsújárás eredete a birtokos Rákóczi Erzsébettől ered, aki 1683-ban fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha a várost megmenti a töröktől zarándoklatot tesz a Szentföldre. A Szentföldről, Kármel hegyéről azzal a meghatalmazással jött haza, hogy megalapíthassa a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatot XI. Ince pápa pedig engedélyezte a kegyhely alapítását.

A városnak 1910-ben 1602, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

2001-ben 2888 lakosából 2854 szlovák volt.

[szerkesztés] Gazdasága

Kistapolcsány legfontosabb üzeme a szőlőfeldolgozó és borüzem (Vinárske závody Topolčianky s.r.o.).

Más nyelveken