Hajdúsámson
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Kistérség | Hajdúhadházi |
| Rang | város
|
| Terület | 69,47 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4251 |
| Körzethívószám | 52 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Hajdúsámson város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hajdúsámson város az ország térszerkezetében az Alföld határmenti térségében, Debrecentől a megyeszékhelytől északkeletre 13 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen–Mátészalka irányában a vasútvonal. A település mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
A város különleges természeti értéke a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét alkotó, pusztagyepekkel, nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, amely a település külterületén található. Hajdúsámson igen jelentős mintegy 82ha természetvédelmi területtel rendelkezik.
Egyedülálló látnivaló Bardi János öntöttvas kályha gyűjteménye, melyet a gyűjtő házánál, a Krúdy Gyula utcán tekinthetnek meg az érdeklődők. A gyűjtemény mintegy 300 kályhából, ugyanannyi szenes vasalóból, 80 kerekes és csápos kútból, 100 vasmozsárból, 100 kisplasztikából és 20 mezőgazdasági darálóból áll. A kályhák külön érdekessége, hogy a történelmi Magyarország egész területét átfogják, hiszen a legkülönbözőbb egykori vasgyárak termékei, úgy mint Dolha, Anina, Munkács-Frigyesfalva, Kalán, Ruszkabánya, Hisnyóvíz, Bólyai kemence, Debreceni Patkógyár. A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek végéről származnak. A gyűjtő célja, hogy a község átvegye a gyűjteményt egy helyi múzeum számára.
A központban a Kossuth utcán található a műemlék jellegű, 19. század végén épült református templom. Kertjében 2001-ben emléktáblát állítottak Tóth Bálint lelkésznek, aki fél évszázadig 1841-től 1890-ig szolgált a községben. Az általa írt „Adatok a sámsoni református egyház történetéhez (1880)” című községtörténeti összefoglalás igen értékes helytörténeti forrásmunka.
A község központjában, a Szabadság téren több köztéri szobor is található. A legrégebbi a Világháborús Emlékmű, melynek szoborcsoportja Némethy László alkotása. Az emlékmű eredetileg az I. világháború 273 hajdúsámsoni áldozatának állított emléket, de 1998-ban márványtáblára vésve felkerült rá a II. világháború áldozatainak, 122 elesett sámsoni katonának és 188 elhurcolt zsidó lakosnak névsora is. Az emlékműnél minden év áprilisában megemlékezést tartanak.
Az emlékmű mellett áll a község nagy szülöttjének, Harangi Imrének az emlékfája. A tölgyfát 1936-os berlini olimpiai győzelmének emlékére ültette el a bajnok. A ma 18-20 méter magas fa mellett 2000-ben állíttatott emléktáblát a nevét viselő helyi sportegyesület.
A község legújabb köztéri szobra a Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll. A Petőfi fája című alkotás E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása. A szobrot 1998-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére állítatta az önkormányzat a Hajdúsámson Fejlődéséért Közalapítvány és helyi vállalkozók támogatásával.
[szerkesztés] Irodalom
- Gazdag István: Hajdúsámson története és néprajza. ISBN 9630034670
- Baranyi Béla: Hajdúsámson ISBN 9639287040 (a Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban ISSN 15860469)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Hajdú-Bihar megye városai |
|---|
| Debrecen Balmazújváros | Berettyóújfalu | Biharkeresztes | Derecske | Hajdúböszörmény | Hajdúdorog | Hajdúhadház | Hajdúnánás | Hajdúsámson | Hajdúszoboszló | Kaba | Komádi | Létavértes | Nádudvar | Nyíradony | Polgár | Püspökladány | Téglás | Tiszacsege | Vámospércs |


Based on work by