Oroszlány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Oroszlányi |
| Rang | város
|
| Terület | 75,86 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2840 |
| Körzethívószám | 34 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Oroszlány város Komárom-Esztergom megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Komárom-Esztergom megyében, a megyeszékhelytől, Tatabányától 15 km-re DNy-ra fekszik, a Vértes-hegység lábainál.
[szerkesztés] Nevének eredete
Szokatlanul hangzó nevét a szájhagyomány szerint azért kapta, mert a várúr két rossz lányát tartotta bezárva az erődítmény börtönében („Ó rossz lány...” - hangoztatta gyakran). A valószínűbbnek tűnő magyarázat szerint a település a nevét a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta. Egyes vélekedések szerint a vár kapuját is két kőoroszlán őrizte.
[szerkesztés] Története
A város közelében fekvő Környén már a római korban is település volt (Quirinum), ám Oroszlányban az ember legkorábbi nyoma a város mai területén az avar korból fogható meg (eltekintve a XIX. század végén talált, néhány nehezen datálható kőeszköztől), erről a két kora avar kori temetőrészlet feltárása (1957, 1973) során előkerült leletek (pajzsdudorok, lándzsahegyek, vaskések, ékszerek, kerámiák, fémabroncsos favödröcskék, stb.) tanúskodnak.
Első említése 1383-ból való, ekkor Oroszlankew (Oroszlánkő) néven tűnik fel, aztán a XV. században Possesio Orozlankew néven említik egy oklevélben, a Csák nemzetség birtokaként.
1536-ban még feltűnik „Oroszlánkő várának” említése, aztán a török hódoltság idején már nem szerepel a lakott helyek jegyzékében. Forrásainkból mindenesetre kiderül, hogy a török az 1543-as hadjárata során felgyújtotta Tata, Gesztes és Vitány várát is, elképzelhető, hogy Oroszlánkő is erre a sorsra jutott.
A XVI. század második felében, ill. a XVII. században a vár és vidéke teljesen lakatlan, neve is „Pusztaoroszlánkő”-ként tűnik fel ekkor. A megújulás a török kiűzését követő betelepítési politika révén köszöntött a vidékre: a terület ekkori birtokosai, az Eszterházyak Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyéből származó szlovákokat telepítettek be a puszta vidékre. A telepesek feljegyzéseiből kiderül, ekkor még láthatóak voltak a vár romjai, de ennek köveit házaik építéséhez hordták szét.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelmhez hű Eszterházy Antal követte urát a száműzetésbe, így birtokai a császárhű Eszterházy Józsefre szálltak. Ezidőtájt a népesség igen alacsony a faluban: mindössze húsz körüli az itt élő jobbágycsaládok száma, ám ez az úrbérrendezés idején már 117 fő jobbágyra valamint 50 fő zsellérre emelkedett. Továbbnézve a demográfiai adatokat megállapíthatjuk, hogy az 1820-as években a falunak 598 lakója volt már, akik a csaknem 200 házban élték nehéz életüket.
Az 1848/49-es események utáni jobbágyfelszabadítás némileg könnyített a jobbágyok terhein, ám szűkös bevételeik miatt gyakran kénytelenek voltak a közelben fekvő Eszterházy-birtok számára dolgozni. A nehéz körülmények miatt százak vándoroltak el a vidékről, a helyzetet tovább súlyosbították az első- majd a második világháború emberveszteségei.
A szocialista időkben a várost övező széntelepekre tevődött át a hangsúly, (a barnakőszén nyomait már a XX. század elején kimutatták) amelynek nyomán a település 1954-ben városi rangot nyert, és Oroszlány városa az ország egyik legfőbb szénbányászati térségévé vált. Ennek azonban vége: az aknák mára mind bezártak, egyedül a Pusztavámon működő márkushegyi szénbánya tanúskodik még a bányászatról.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Víztorony - Haraszt-hegy
- A 60-as években megépített monstrum formáját tekintve egyedülálló az országban. Fénykora idején az egész város vízellátását biztosította, mára ez a funkciója megszűnt. Megépítése óta azonban a város egyik szimbóluma, amely az oroszlányi belváros közelében, a Haraszt-hegy tetején emelkedik, így Oroszlány számos pontjáról látható. Tövéből szép kilátás nyílik a városra, és a települést övező erdőségekre.
- Városkapu - Fürst Sándor utca
- A városkapu 1958-as megépítése óta Oroszlány egyik szimbóluma. Kezdetben a városi könyvtár kapott helyett falai között. A város művelődési házának felépítése után az épület funkcióját vesztette, mert a könyvtár oda költözött át. Állapota innentől kezdve jelentősen romlott, amelyet csak a 90-es években végrehajtott restaurálás fékezett meg. Funkciója egyelőre nem tisztázott, ami elég elkeserítő dolog, hiszen a város legimpozánsabb épületei közé tartozik.
- Bányászati Múzeum - volt XX-as akna
- A 2001 márciusában bezárt XX-as akna épületeiben és udvarán rendezték be a bányászati kiállítást, amely elkalauzolja a látogatót az oroszlányi szénbányászat kezdetétől a befejeztéig, mindezt színvonalasan illusztrálva és eredeti környezetben, hitelesen bemutatva. A hatást a 80 m hosszú látványbánya járata fokozza, amely a laikusoknak hozza testközelbe a szénbányászat fázisait, és a bányászok nehéz munkáját.
- Katolikus templom - Haraszt-hegy
- A templomot Ripszán János tervei alapján építették, felszentelésére 1994-ben került sor. Célszerűbb talán templomegyüttesről beszélni, a komplexum ugyanis nemcsak a templomot,hanem a hitoktatótermet és a plébániát is magában foglalja. A Győri Egyházmegye kezdte az építkezést, de a befejezésre már a Székesfehérvári Egyházmegye védnöksége alatt került sor. A templom védőszentje Munkás Szent József, búcsúnapja május 1.
- Evangélikus templom
- Az oroszlányi evangélikusok első temploma 1702-ben épült, majd mikor kicsinek bizonyult átépítették. A ma is látható egyhajós, klasszicista stílusú templomot 1787-ben szentelték fel, a majki kamalduli remeteség bezárása után öt évvel. Fontos dolog ez a templom történetében, hiszen a helybéliek hozzájuthattak az impozáns majki templom berendezéseihez: a főoltár, a szószék, és a karzatot tartó oszlopok is onnan származnak. A 30 méter magas toronyban az első világháborúig három harang volt, de kettőt hadicélokra vittek el. 1923-ban pótolták a hiányzó harangokat, de a második világháborúban ismét kettőt rekviráltak. A délidőben megszólaló három és félmázsás harang szava Oroszlány-Ófalu közepéről messzire hallatszik, a harang zúgása az egész városban hallható.
- Topolya-kút
- A köztéri alkotást szokás Topolyafának vagy csak egyszerűen Topolyának is hívni. Oroszlány magvának, a falunak a fennállásának 300. évfordulójára emeltette a város. A kompozíció Kugl György, városból elszármazott szobrászművész alkotása. A stilizált fát formázó központi elem körül kisebb térkövek helyzkednek el, egyikben ivókutat rejtettek el. A város jelesebb napjain a „fa” tetejéről folyik a víz, teljessé téve az emlékművet.
- Szlovák nemzetiségi tájház
- A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei , de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható. A lakóházzal szemben álló nyári konyha és az alatta lévő pince berendezése hűen mutatja be a tejgazdálkodás és a szőlőművelés hagyományos eszközkészletét. Az itteni lakosság csekély jövedelme kiegészítése érdekében hamuzsírfőzéssel, mészégetéssel, fuvarozással is foglalkozott. A kiállítás ezekről a mesterségekről is megemlékezik.
[szerkesztés] Látnivalók a közelben
- Majki Műemlékegyüttes
- Vértesszentkereszti apátság
- Gerencsérvár
- Oroszlánkő vára/Csáky-vár
- Gesztesi vár
- Vitány-vár
[szerkesztés] Források
- Gombkötő Gábor–Havasházi László: Város született, Oroszlány, 1964, 9-14 p
- www.turisztika.oroszlany.hu
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Komárom-Esztergom megye városai |
|---|
| Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya |


Based on work by