Jekatyerinburg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M.Szverdlov szobrával | |||
|
|||
| Becenév: "1924 - 1991 — Szverdlovszk (Свердловск)" | |||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
| Koordinátái: | |||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Szverdlovszki terület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1723 1796 |
||
| Polgármester | Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2006) | 1 336 500 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
YEKT (UTC+5) YEKST (UTC+6) |
||
| Weboldal: http://www.egd.ru/ | |||
Jekatyerinburg Oroszország 4. legnagyobb városa, Moszkva, Szentpétervár, és Novoszibirszk után. A Szeverdlovszki terület (Свердловская область) és egyben az Urali föderativ körzet központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Jekatyerinburg már Ázsiában található. A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilóméterénél, a Tobol folyó mellékfolyójának, az Iszetynek partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jeketyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001-évi szabályzás óta területének egy része átnyúlik Európába.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.
A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. Európai jellege nemcsak elnevezésében -burg, hanem terveiben is megnyilvánult. A város az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi pénzverő üzemet. Itt készültek Oroszország pénzérméi egészen az Októberi forradalomig.
Az Októberi forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. Vannak történelmi dokumentumok, amelyek szerint a kivégző osztag egyik tagja Nagy Imre[1] volt.
1924-ben a város felvette a Szverdlov nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a városi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.
[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Légiközlekedés
Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. 1993-ban privatizálták a repülőteret és ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.
A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9 771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki közölük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott el nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-Személypályaudvar között az 1 számú autóbusz járat közlekedik.
[szerkesztés] Vasút
Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-Személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen Metró kapcsolattal.
[szerkesztés] Városi közlekedés
Jeketyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamos viszonylat és fejlett trolibusz hálózat szállítja az utasokat.
A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án volt. Jelentősége rövidsége ellenéri igen nagy, mivel a város ipari területét az Uralmas-t köti össze a belvárossal.
[szerkesztés] Külső kapcsolatok
Jekatyerinburg turisztikai portálja (angol)
[szerkesztés] Források
- Heresch, Elisabeth. "Nikolaus II. Feigheit, Lüge und Verrat". F.A.Herbig Verlagsbuchhandlung, München, 1992.


Based on work by