Murray Gell-Mann

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Murray Gell-Mann a Harvard Egyetemen
Nagyít
Murray Gell-Mann a Harvard Egyetemen

Murray Gell-Mann (1929. szeptember 15., New York - ) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.

[szerkesztés] Élete

New York-ban a Lower East Side-on született, és már korán csodagyereknek mutatkozott. Intenzív fiús érdeklődéstől és a természet iránti érdeklődéstől hajtva 15 éves korában beiratkozott a Yale-re, miután évfolyamelsőként végzett a Columbia Grammar and Preparatory School-on (középiskola). 1948-ban szerzett bakkalaureátus fokozatot, amjd 1951-ben az MIT-n Ph.D.-t.

A Chicago-i Egyetem professzora volt, majd 1955-től 1993-ig a California Institute of Technology-n tanított. Jelenleg a Caltech emeritus professzora és a University of New Mexico professzora Albuquerque-ben. 1984-ben ő alapította a Santa Fe Institute-ot Új-Mexikóban, ami nonprofit kutatásokkal foglalkozik a komplex rendszerek területén.

A kelet-ázsiai régiségek gyűjtője.

[szerkesztés] Tudományos munkássága

Az 1950-es évek-ben részt vett az újonnan felfedezett részecskék, a kaonok és hiperonok tanulmányozásában. Ez vezette egy új kvantumszám, a ritkaság felfedezéséhez. Egyik sikere a Gell-Mann-Nishijima összefüggés felállítása, ami eredetileg empirikus formula volt, de később a kvarkmodell megmagyarázta.

1961-ben Yuval Ne'emannal párhuzamosan javasolta a hadronok egy új osztályozását, oktettekbe (majd dekuplettekbe) csoportosítva őket, amit ő nyolcas útnak nevezett, a buddhizmus által inspirálva. 1964-ben vetette fel Georg Zweiggel párhuzamosan, hogy a sok hadron egyszerűen felépíthető három elemi részecskéből, amiket ő kvarkoknak nevezett. A nevet James Joyce Finnegans Wake c. könyvének egy jelenete inspirálta. Gell-Mann sokáig inkább elméleti segédeszközöket látott a kvarkokban, nem igazi részecskéket.

Ezután a gyenge kölcsönhatást tanulmányozta, majd később a komplex rendszerek felé fordult.

1969-ben egyedül nyerte a fizikai Nobel-díjat "az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért".

[szerkesztés] Források