Horvátok Magyarországon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Horvátország és Magyarország több mint 800 éven át, 1102-től egészen a Trianoni békeszerződésig (1920) perszonálunióban állt egymással, a horvát és a magyar nép tehát több, mint nyolcszáz éves közös történelemre nézhet vissza.
A Habsburgok hatalomra kerüléséig Magyarországon Horvátország formális önrendelkezéssel (autonómiával) rendelkezett a Magyar Királyságon belül. Egyedülállóan Magyarország nemzeti kisebbségei között, a horvátoknak a Magyar Királyság részéről garantált nemzetgyűlésük is volt, a Szábor, amely Zágrábban székelt. A Habsburgok hatalomra kerülése után, a politikai, kulturális, és bizonyos gazdasági önrendelkezésnek ez a sajátos módja, a Horvát Bánság, formálisan a kiegyezés (1867) után állt helyre újra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A horvátok rendkívül változatos kulturális háttérrel rendelkeznek, ami tükröződik a magyarországi horvátok esetében is. Összességében elmondható, hogy a Drávától északra, tehát a mai Magyarország területén élő horvátok esetében, a különböző horvát népcsoportok eredete a török időkre nyúlik vissza. A mohácsi csatát követő évszázad során a horvát nyelvterület legkülönbözőbb vidékeiről húzódtak fel horvátok Magyarország hódoltság alatt álló, a háborúk során részben elnéptelenedett területeire. Az ország felszabadítása után tervszerű telepítéseket is végrehajtottak főleg Habsburg vezénylettel.
[szerkesztés] Földrajzi elhelyezkedés
A magyarországi horvát kisebbség főleg Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Duna magyarországi részének alsó vidékén, és Budapest környékén él.
A horvát kisebbség legkoncentráltabb jelenléte főleg Pécs környékén található. Pécsett horvát nyelvű oktatás működik az óvodától egészen az gimnáziumot bezárólag. Állandó horvát színháza is van a városnak, valamint horvát nyelvű rádióadás, könyvtár, újság. Vasárnaponként rendszeres horvát nyelvű katolikus istentiszteletekre is sor kerül.
Pécstől délre eső falvak horvát népességét bosnyáknak hívjuk. Ők katolikusok és Boszniából érkeztek Magyarországra. Horvát nyelv erőteljes "ije"-ző nyelvjárást beszélik
A Dráva menti horvátok túlnyomó többsége Hercegovinából származik, és többnyire a horvát nyelv erőteljes "i"-ző nyelvjárást beszélik.
A Mohácson és környékén élő horvátokat sokácoknak is nevezik.
A Duna bal partján, főleg Baja vidékén, a horvátok többsége bunyevác származású.
Budapesten és környékén, Szentendrén, a horvátok többsége eredetileg Dalmáciából származott. Budapesten szintén működik horvát anyanyelvű oktatás az óvodától a gimnáziumig.
A Szombathely, Kőszeg és Sopron környéki horvátok erőteljes horvát nyelvjárást beszélnek, amely markánsan különbözik a hivatalos horvát nyelvtől. A burgenlandi horvátok és a mai Nyugat-Magyarországon élő horvátok közös nyelvi és kulturális egységet képeznek. A Trianoni békeszerződéssel szelték ezt az etnikai közösséget is ketté. Az ausztriai Burgenlandhoz több horvát került 1920-ban, mint magyar. Katolikus istentiszteleteik során, rendhagyó módon, saját nyelvjárásukat használják liturgikus nyelvként.
Néhány eredetileg horvát település található még a Kisalföldön is, Győr környékén (például Hidegség).
[szerkesztés] Demográfia
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a Magyar Királyságnak 18 264 533 lakosa volt Horvátország nélkül. Magyarországon, Horvátország nélkül is, jelentős horvát nemzeti kisebbség élt, az összlakosságnak 1.5%-a, ami nagyjából 270 000 embert jelentett.
A Trianoni békeszerződéssel Magyarország olyan területeket is elvesztett, amelyeken jelentős számú horvát nemzeti kisebbség élt: Bácska (Szabadka és Zombor környéke), Dél-Baranya (Drávaháromszög), a Muraköz, és az Őrvidék (Burgenland) jelentős része.
Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 20 123-an vallották magukat horvátnak. Ezt a számot bizonyára jelentősen befolyásolta az a tény, hogy az 1940-es évek végén Magyarország első számú ellenségének a titoista Jugoszlávia számított, így bizonyára sokan nem merték felvállalni délszláv nemzeti kötődéseiket.
1960-ban már 33 014-en vallottál magukat horvátnak Magyarországon.
Az 1980-as népszámlálás nem ismert "horvát" nemzetiségi kategóriát. Helyette bevezették a "délszláv" elnevezést. Ezzel a gyűjtőnévvel kívánták jelölni a horvátokat, szerbeket, és szlovéneket együttvéve. Ekkor, a három nép együttes lélékszáma alig haladta meg a húsz-ezret Magyarországon.
1990-es népszámlálás során újra külön három kategóriában szerepel a magyarországi három délszláv nemzetiség. A horvátok száma 1990-ben 13 570.
A 2001-es népszámlálás adatai:
- 15,620-an vallották magukat horvátnak,
- 19,715-en nyilatkoztak úgy, hogy kötődnek a horvát kulturális értékekhez és hagyományokhoz,
- 14,345-en horvát anyanyelvűnek vallották magukat,
- 14,788-an pedig azt állították, hogy családi és baráti körben is a horvát nyelvet használják. [1]
A 2006-os önkormányzati választások során összesen 115 horvát kisebbségi önkörmányzat alakult Magyarországon. Ez az összes magyarországi kisebbségi önkormányzatok 6%-át jelenti. A horvát nemzeti önkormányzat listájára összesen 29 731-en adták le szavazatukat, ami megközelítőleg a duplája annak a számnak, ahányan Magyarországon kifejezetten horvátnak vallották magukat a 2001-es népszámlálás adatai szerint.


Based on work by