Szentendre
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Szentendrei |
| Rang | város
|
| Terület | 43,83 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2000 és 2001 |
| Körzethívószám | 26 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Szentendre: város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...
[szerkesztés] Története
Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket: „Zuhog a fény a ház-sorok falára, / megtündököltet minden ablakot. / A római Castra Ulcisiára / valamikor itt így ragyoghatott. / Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, / belerezzent minden útmenti ház, / íjak villantak, s ragyogott a fényben / ezer feketebőrű szír íjász...”
A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely és a hozzá tartozó polgári település (lat.: vicus militaris) romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.
A XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.
A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját.
A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több, mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.
[szerkesztés] A vegyes etnikumú Szentendre
A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt és jelenlegi képviselőkkel:
- Horvát Kisebbségi Önkormányzat (Benkovits György író)
- Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (Halper Dávid esztéta, Kecskésné Pastinszky Krisztina antikvárius)
- Német Kisebbségi Önkormányzat (Dr. Bindorffer Györgyi kulturális antropológus, Dr. Virághalmy Lea tudományos szakíró)
- Szerb Nemzeti Kisebbségi Önkormányzat (Vukovits Koszta művészettörténész, Brczán Miroszláv a Vujicsics együttes tagja)
[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások
Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.
[szerkesztés] A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.
[szerkesztés] Barcsay Gyűjtemény
- 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
- Állandó kiállítás.
- Nyitva tartás: október 1.-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00
[szerkesztés] Czóbel Múzeum
- 2000 Szentendre, Templom tér 1.
- Állandó kiállítás
- Nyitva tartás: október 1.-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00
[szerkesztés] Ferenczy Múzeum
- 2000 Szentendre, Fő tér 6.
- Állandó kiállítás
A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.
[szerkesztés] Kovács Margit Múzeum
A városban élt és alkotott Kovács Margit kerámikusművész (1902–1977). Egykori műtermében az ő művei láthatók. A mélyen humanista alkotások egyben naív bájukkal is megragadják a nézőt.
[szerkesztés] Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény
[szerkesztés] Egyéb látnivalók
- Görög-keleti püspöki székesegyház (18. század közepe; barokk)
- Pozsarevacska-templom
- Római katolikus plébániatemplom
- Tabakosok keresztje
[szerkesztés] Gazdaság
A városban papírgyár, cementárugyár és izraeli tulajdonban álló gyémántcsiszoló-üzem létesült. Az ún. „Kocsigyár”, ahol a II. világháborúban munkaszolgálatosok dolgoztak, már nem működik - a kárpótlási pénzekből a területet jelentősen átalakították.
[szerkesztés] A város címere és zászlaja
Irányadó jogszabály:
- Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének
39/2003. (VI.18.) Önk. sz. rendelete a város címerének és zászlajának alapításáról, valamint a jelképek és a „Szentendre” név használatának rendjéről.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város hivatalos honlapja
- Szentendre linkgyűjtemény
- Szentendrei cégek honlapjai
- Innen nézve (ilyen Szentendre)
- Szentendrei Ifjúság Online
- Térkép Kalauz - Szentendre
| Pest megye városai |
|---|
| Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád |


Based on work by