Államigazgatás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az állam igazgatásának az a sajátossága, hogy az államon belül a legnagyobb igazgatási szervezet. Tárgya pedig az egész államilag szervezett társadalom. A polgári jogtudomány jelentős része a magánigazgatás és a közigazgatás fogalmai által körülhatárolt területre kíván minden szervezetet beszorítani. Ha a társadalmi, gazdasági szükséglethez megkívánt eszközök állami tulajdonban vannak, akkor ezeknek a szervezeteknek (termelő, szolgáltató és elosztó egységekről van szó) , illetve az állami vállalatoknak irányítása államigazgatási feladat.
A rendszerváltozás során az államigazgatási struktúra „korszerűsítésére” az alsóbb fokú államigazgatási rendszert, melyet a tanácsrendszer megszüntetése után önkormányzati rendszernek nevezünk, leválasztották az államigazgatásiról. Így a végrehajtási rendszer látszólag látványosan karcsúsodott. Ugyanakkor az önkormányzatok és végrehajtó közegeik egyedi tevékenységük során közigazgatási funkciók egész sorát látják el.
A magyar közigazgatás tudomány másfél évszázados fejletlenségét a többi európai illetve amerikai irányzathoz viszonyítva, amely a feudális abszolutizmustól a polgári jogállamig vezetett, a reformkor, mint eszmei előzmény után csak 1848 után indult meg. A kiegyezés után sem szerezhettek gyakorlatot a modern közigazgatásban. Amikor nálunk a közigazgatással való foglalkozás (tudományos illetve szakirodalmi) polgárjogot nyert a huszadik század 30-as éveiben, addigra Európa fejlettebb országaiban több közigazgatási tudományos irányzat küzdött egymással.
A magyar polgári közigazgatási tudomány legismertebb képviselője Magyary Zoltán. Akinek a modern közigazgatásról az volt a felfogása, hogy ˇ"...„a közigazgatás is igazgatás, amelybe a tudományos munkaszervezés és üzemvezetés törvényszerűségei bevihetők, s ezzel hatékonysága hallatlan mértékben növelhető” (lenne). Hozzáteszi: „a közigazgatás gazdaságosságának és eredményességének fokozása nem kívánja a jogállamiság feladását.” Azaz nincs akadálya annak, hogy a közigazgatás egyszerre hatékony és jogszerű is legyen. A közigazgatás fejlődésének tehát nem e két nézőpont közötti választás, hanem harmonikus egybefonódásával kell megvalósítani. Magyary felállította azt a tételt, hogy a személyzet szükséges létszámánál a munka mennyisége, a munkaidő és az eljárási mód mellett, döntő tényező a személyzet minősége, amelyre viszont a személyzet kiválasztása, szakképzettsége és minősítése bír a legnagyobb jelentőséggel. Magyary halálával az általa kialakított iskola, illetve a II. világháborút követő esztendők kormányzása, mely súlyos politikai harcoknak volt a kifejeződési formája, s új utat keresett világnézeti síkon a közigazgatásnak, megszűnt.
Magyary és követői által szükségesnek tartott közigazgatási szervezeti reform a mai napig várat magára. Az elmúlt 40-50 évben tett sikeres, sikertelen lépések az általa szükségesnek tartott reformokat nem valósították meg.
A létező szocializmus éveiben a társadalmasítás hulláma vonult végig. Ennek alapötlete Leninnél fogalmazódott meg. Szerinte a kommunizmus kiteljesedésével az állam el fog halni és funkcióit társadalmi szervezetek fogják átvenni. A kommunizmus világméretű győzelmére pár évet szántak. A szakigazgatási feladatok közül több olyan is létezik, mely eredetileg más hatóságok jogkörébe tartozott. A szocializmus időszakában bízva az emberek önkénes jogkövetésében és az állam későbbi „elhalásában” a sport állami irányítását az ötvenes évek közepén a pártbizottságoknak adták át. Pár év alatt belátták, hogy erre a feladatra ez a szervezet nem alkalmas. Ebben az időben, televíziós adások nem lévén, a labdarúgás volt a legnépszerűbb sport. Ez az állapot a 70-es évek elejéig tartott amikor is belátva az elképzelés csődjét, a sportigazgatás visszakerült a tanácsrendszerbe. A helyi tanácselnökök egyik hatáskörévé vált. Magasabb szinten már szervezeti keretei voltak e feladatnak.
[szerkesztés] Források
- Állam és Jogtudományi enciklópédia Budapest 1980 136. o.- 164. o. ISBN 963 05 2056 7 I-II
- Bárdos Dezső Sóhivatal Győr, 1998-2000 (kézirat)
- Berényi-Martonyi_Számel: Magyar államigazgatási jog (Általános rész) 41. o - 46. o. Budapest 1980 (tankönyv) ISBN 963 174513 9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.vezetoitudas.hu/pages/getpage.aspx?id=06AAFB12-D4FA-49C1-9BB5-2FAD029F56BD
- http://hvg.hu/kultura/20061206_petranyiderdakalfoldi.aspx
- http://onkornet.hu/akadalymentes/egyeb/allamigazgatas.html
- http://www.lib.uni-corvinus.hu/gyar/gyar20060102hun/subj_80.html
- http://office.microsoft.com/hu-hu/clipart/results.aspx?CategoryID=CM790019481038

