Vita:Hajnóczy Péter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] nem is Hajnóczy-rokon?
- a szócikkre készülődve találtam olyan (névtelen) véleményt is, hogy _nem_ rokona a történelmi személyiségnek, csupán egy éves korában való örökbefogadásakor kapta e nevet. Váradi Zsolt 2005. március 9., 12:05 (CET)
- az Index fórumából idézem (kelt 2002):
„1942-ben született, anyja, egy megesett falusi lány, Hasznos Anna, Ödön névre kereszteltette. Lelencházban éltek, Hasznos Anna innen adta örökbe a fiút Hajnóczy Bélának és feleségének, akik nevükre vették.” Váradi Zsolt 2005. március 31., 10:35 (CEST)
[szerkesztés] Kertész Imre
„[1975-ben] ...egyszer csak csöngetnek az ajtómon, és ott áll egy nagyon hosszú ember, kicsit kellemetlen szaga volt, mezítláb, egy saruban, nyár volt. Borzasztóan érdekes, pengeszerű arca volt, világos szeme, egy kicsit ijesztő volt az egész figura. És bemutatkozott: azt mondja, ő Hajnóczy Péter. Hóna alatt volt a könyvem és az ő könyve is, az első elbeszéléskötete, ami akkor jelent meg, ugyanannál a kiadónál. Ő volt az első író, aki fölvette velem a kapcsolatot- Akkor aztán Hajnóczyval beszélgettünk, és úgy tűnt, jóban leszünk, de persze Hajnóczyval nem lehetett jóban lenni, nem az a gyerek volt, nem baj. ” Szilágyi Ákos riportja Kertész Imrével
[szerkesztés] Ács Margit utószava Milleniumi Könyvtárban megjelent Hajnóczy kötetekben
- hááát, nem tudom eldönteni, ekkora anyagot szabad-e idézni. Kérdezzük meg a szerkesztőket. – Váradi Zsolt 2005. szeptember 19., 15:41 (CEST)
Tudtommal az idézetek összesen a mű 7-10%-át tehetik ki a szerzői jogi törv. szerint. Figyelem: nem hivatalos jogi tanács. Gubb ✍ 2005. szeptember 19., 16:12 (CEST)
- No, ez meg kb. a fele a cikknek – de milyen kicsiny része az egész Wikipédiának mint műnek!!! :) – Váradi Zsolt 2005. szeptember 19., 16:22 (CEST)


Based on work by