Bezeréd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalaegerszegi |
| Rang | község
|
| Terület | 12,14 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8934 |
| Körzethívószám | 92 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Bezeréd Zala megye északi részén, Zalaegerszegtől nyugatra, fő közlekedési utaktól távol fekvő község.
[szerkesztés] Közlekedés
Bezeréd közúton a Pacsa–Nagykapornak–Pókaszepetk észak-déli irányú mellékútra vezető két kilométeres és a 76-os útra vezető öt kilométeres bekötőúton is elérhető. A település központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.
A települést mindössze napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.
[szerkesztés] Története
A település első említése a XIII. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédy családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A XVIII. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
A II. világháborút követően komoly átalakuláson ment a község. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során leginkább a pártállás alapján jutottak a gazdák földjeikhez. Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, ám ekkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás, akik leginkább a komoly munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre költöztek.
Az 1990-es évek során került bevezetésre a legtöbb közmű (a vezetékes víz, a gáz és a telefon), ám a falu így is komoly gondokkal küszködik, lakossága elöregedett, az elvándorlás sújtja.


Based on work by