Gömör-Kishont vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gömör-Kishont vármegye (1910)
Gömör-Kishont vármegye címere
Székhely Rimaszombat
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Gömör-Kishont vármegye térképe

Gömör-Kishont vármegye (latinul Gömörinum, németül Gemer vagy Gömör, szlovákul Gemer) közigazgatási egység (vármegye) a volt Magyar Királyság területén. A 19. századig Gömör vármegye néven, majd 19. században és a 20. század elején a kishonti régióval együtt alkotta Gömör-Kishont vármegyét. Területén jelenleg Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország osztozik. Ma a Gömör elnevezést csupán ezen területre való utalásként használják, funkciója nincs.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Gömör-Kishont vármegye a következő megyékkel volt határos: Zólyom, Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves és Nógrád. A Gömör-Szepesi-érchegységben (ma: Szlovák-érchegység, Slovenské rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén.

[szerkesztés] Székhelyek

Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Plesivec. Miután Kishonttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat.

[szerkesztés] Történelem

Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kishont, mely Tiszolc és Rimaszombat között fekszik, csak 17861802 környékén csatlakozott hozzá, azóta a vármegye neve Gömör-Kishont.

1918-ban (az 1920-as trianoni békével megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy nagyon kis területet Putnok környékén, mely az új magyar megye, Borsod-Gömör-Kishont (ma Borsod-Abaúj-Zemplén egyik része) része lett. Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében.

A II. világháború során, mikor Csehszlovákia átmenetileg felbomlott, a megye legnagyobb részét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntés folyományaként. Ekkor Gömör-Kishont vármegye újraalakult. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör-Kishont Szlovákia része lett, a kassai régión belül.

[szerkesztés] Járások

A 20. század elején a járások és székhelyeik a következők voltak:

Városi járások:

Ezek a települések ma Szlovákiában találhatóak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.