Frege nyelvfilozófiája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gottlob Frege
Nagyít
Gottlob Frege

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848-1925) a modern nyelvfilozófia atyjaként ismert, aki az Értelm és Jelölet című művében, olyan tant fejlesztett ki, amely egy kifejezésnek, egy formulának vagy mondatnak két dolgot tulajdonít: értelmet és jelöletet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Értelem (jelentés) és jelölet (referencia)

Az a = a, és az a = b tipusú állítások különböző ismeretekkel rendelkeznek. Az a = a apriori érvényes és analitikus kijelentés is. Az a = b azonban szintetikus kijelentés, azaz bővíti az ismereteinket, az jelenti, hogy az "a" és a "b" név ugyanazt jelöli. Ez a reláció azonban csak akkor állhat fenn, ha ténylegesen létezik az a dolog amit jelölnek. Továbbá ha a = b, akkor "a" jelölete ugyanaz mint "b" -jé, így igaznak kellene lennie, hogy "a = a" igazságértéke megegyezik "a = b" igazságértékével, de mivel "a" jelentése különbözik "b" jelentésétől, ezért az "a = a" és az "a = b" gondolatoknak ismeretértéke nem lesz azonos, az itéletek különbözőek.

Egy mondatrész felcserélése vele egyző jelöletű mondatrésszel, nem változtatja meg a mondat igazságértékét: a = b, ahol "a" és "b" ugyanazt jelöli: a = Alkonycsillag, b= Hajnalcsillag [1] , jelölete azonos, jelentése azonban nem.

Frege szerint, egy jelentés megléte nem biztosítja egyben a jelölet meglétét is: pl. a "Tejút rendszer középpontja" állításnak van jelentése, azonban nincs jelölete. Azaz nem tudjuk konkrétan mehatározni azt a pontot amire biztosan rámondhatnánk, hogy ez és ez a Tejút rendszer középpontja.

A közönséges értelemben vett tulajdonneveknek is van valamilyen jelentésük, Frege szerint a tulajdonnevek álcázott, vagy rövidített deskripciók.

A jelnek megfelel egy jelentés, ennek pedig egy megatározott jelölet, a jelölethez azonban nemcsak egy jel tartozik, mert ugyanazt a jelentést különbözőképpen lehet kifejezni. Előfordul azonban, hogy a jelentésnek nem mindig felel meg egy jelölet: a "Földtől legtávolabb eső égitest", van jelentése azonban nem biztos, hogy van jelölete.

[szerkesztés] Tulajdonnevek

Egy tulajdonnév jelentését mindeniki felfogja a ki ért egy nyelvet, mondta Frege, a név jelöletét azonban csupán egyoldaluan. A jeleölet helyes ismeretéhez hozzátartozna, hogy minden egyes adott jelenségről azonnal megtudjuk adni, vajon a jelölethez tartozik e vagy sem. Ezt azonban soha sem tudjuk elérni.

A neveknek jelöletükön kivül, még egy fontos szemantikai tulajdonsággal kell rendelkezniük: értelmmel. Egy névrendelkezhet értelemmel akkor is, ha nincs jelölete, és két név értelme különbözhet akkor is ha jelöletük azonos (ld. Alkonycsillag - Hajnalcsillag)

[szerkesztés] Tulajdonnevek a mondatokban

  • Az, hogy a mondatban szereplő névnak van e jelölete, nem része, hanem feltétele a mondat állításának (a negációra is igaz).
  • Ha egy mondatban olyan név szerepel, amelynek nincs jelölete, akkor a mondatnak nincs igazság értéke.
  • Logikailag tökéletes nyelben, nem szabad megengedni jelöletnélküli neveket.

[szerkesztés] Egy mondat igazságának feltételei

Frege az igazolhatóságot akarta vizsgálni, azt, hogy az igaznak tarás megfelel e az igazság törvényeinek. Szerinte az igazság törvények, normák. Amikor valaminek az igazságát vizsgáljuk, a következőképpen gondolkodunk: melyek azok a feltételek, amelynek segítségével nem tartjuk igaznak azt ami hamis?

Frege a következő kérdésre keresi a választ: "Milyen a természete annak, hogy "igaz"?". Majd a következőket válaszolja: szoktuk képekre, képzetekre, mondatokra, gondolatokra mondani. Tehát valamilyen megfelellésben van az, hogy "igaz". Ez azonban mégsem a helyes út - irta Frege - ugyanis az előbbi gondolatmenetel "körforgáshoz " vezet (kép és megfelelője), a kérdés az lesz: igaz e, hogy bizonyos vonatkoztatásban megfelel neki? Mindezek után Frege arra a végkövetkeztetésre jút, hogy az igazság fogalma definiálhatatlan, és az igazság alapvető értelmét, nem a szavakban hanem a mondatokban kell keresni. Az igazság: a mondatok és a gondolatok tulajdonsága.

A mondatot úgy jellemzi, mint a hangok sorozata amelyeknek bizonyos értelme van, és akkor mondhatjuk igaznak ha értelm is igaz. A mondatokat pedig fajtájuk szerint megkülönbözteti azokat amelyek kifejeznek egy gondolatot, azoktól amelyek nem fejeznek ki gondolatot. Amelyek nem fejeznek ki gondolatot - a felszólító, a kérő stb. - igazságértékkel sem rendelkeznek.

[szerkesztés] Jelentés nélküli jelölet

Lehetségesek olyan mondatok is amelyeknek van jelentésük, de nincs jelöletük, ilyen pl.: " Odüsszeuszt Ittakában tették partra". Ebben az esetben az Odüsszeusz névnek nincs jelölete.

Frege szerint, ha valaki nem ismeri a jelölet létezését az nem állíthatja, vagy tagadhatja a rólsa állított állítmányt, mert egy mondat jelölete, a mondat igazságértéke. Alany és állítmány összekapcsolásával gondolathoz jutunk, de soha nem juthatunk el annak jelentésétől a jelöletéhez, a gondolattól, annak igazságértékéhez.

[szerkesztés] Russell és Frege

Bertrand Russell szerint Frege elmélet megoldhatatlan problémához vezet, szerint nem kell az értelmmel foglalkozni, a predikátumok tulajdonságokat jelenetenek. A nyelv feledata az, hogy rámutasson a dolgokra.

Russell szerint a "Naprendszer tömegközpontja" kijeletés nem azonos a Naprendszer tömegközpontja kifejzéssel. Az előbbi nem állít propoziciót, az értelemről állít valamit, addig a második kifejezéspropoziciót állít, a jelöletről állít valamit. Az értelem és a jelölet között van valamilyen logikai viszony, amit meg kell találni, mert az értelemhez, csak a jelölő kifejezéssel lehet jútni.


[szerkesztés] Jegyzetek

  1. A régi időkben az emberek azt hitték, hogy sötétedéskor megjelenő első csillag (Alkonycsillag) és a hajnalban utóljára eltűnő első csillag (Hajnalcsillag) két különböző csillag. Azonban később kiderült, hogy ugyanarról az égitestről van szó.

[szerkesztés] Irodalom

  • Frege: Jelentés és jelölet;In.: Copi, I.M.-Gould, J.A.(szerk.): Kortás tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Gondolat Kiadó, 1985.
  • Farkas K. - Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó 2002.
Más nyelveken