A Pilis és a Visegrádi-hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a lap karbantartás – nagyobb lélegzetű tartalmi vagy formai átrendezés, bővítés, javítás – alatt van. Lásd a vitalapját.
A szerkesztési ütközések elkerülésének érdekében lehetőleg ne állítsd vissza a cikket az előző verzióira, amíg az átdolgozás be nem fejeződik, és használd a vitalapot, mielőtt szerkeszted.

Ne hagyd ezt a sablont néhány napnál tovább a szócikkeken. Jelentős változtatások esetén fontold meg, hogy egy allapon írod meg az új változatot.

A tatarozás hétfő estig tart. Kérlek, ezalatt csak a vitalapot szerkeszd.


A Pilis és a Visegrádi-hegység két geológiailag jól elkülönülő, de kulturális és turisztikai szempontból egységes hegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozásánál. A köznyelvben – helytelenül – általában a kettőt együtt nevezik Pilisnek.

Ebben a szócikkben először a két hegység eltérő jellemzőit vesszük sorra, majd egységesen tárgyaljuk a közös tulajdonságaikat.

[szerkesztés] Területi elhatárolás

A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Pilisvörösvári-árok (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a PomázPilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–PilisszentlélekEsztergom műút jelzi. Két nagytájunk, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozása is ez a vonal.


[szerkesztés] A Pilis


Pilis
Hegység Dunántúli-középhegység
Hely Pest megye, Komárom-Esztergom megye
Típus mészkő, dolomit
Legmagasabb pont Pilis (756 m)

Nevét a tonzúra jelentésű pilis szóról kapta, amely a kopasz hegytetőre utal.

[szerkesztés] 600 méter feletti csúcsai

  • Pilis (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa)
    • Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
    • Nagy-Szoplák (710 m)
    • Kis-Szoplák (686 m)
    • Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval)

Az itt felsorolt csúcsok lényegében egy tömbben, a Pilis sasbércén helyezkednek el.

Nevezetesebb csúcsok még a Kevélyek és a sziklamászó gyakorlóterepéről ismert Oszoly.









[szerkesztés] A Visegrádi-hegység


Visegrádi-hegység
Hegység Északi-középhegység
Hely Pest megye,
Komárom-Esztergom megye
Típus vulkanikus
Legmagasabb pont Dobogó-kő (699 m)











A szócikk további részében a Visegrádi-hegységről és a Pilisről mint egy hegységről lesz szó.

[szerkesztés] Közlekedése

Az oldal régi tartalma a tatarozás idején a vonal alatt olvasható.



Pilis, tövében Pilisszántó községgel
Nagyít
Pilis, tövében Pilisszántó községgel

A Pilis hegység -egy röghegység a Duna jobbpartján, Esztergom táján. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik, két fő csúcsa van, a Pilis (756 m) és a Dobogó-kő (699 m), a kettőt egymástól a Két-bükkfa-nyereg választja el. Tőle kelet felé terül el a Sikárosi völgy, amelyben a Dömörkapu vízesése van.

[szerkesztés] Magasabb csúcsai

  • Pilis (756 m)
  • Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
  • Nagy-Szoplák (710 m)
  • Dobogó-kő (699 m)
  • Kis-Szoplák (686 m)
  • Vaskapu-hegy (646 m)
  • Öreg-vágás-hegy (654 m)

[szerkesztés] Külső hivatkozások


[szerkesztés] Képek


[szerkesztés] Térképek