Asztalitenisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bár bizonyos források szerint már a 12.században a mai pingponghoz nagyon hasonlatos játék volt ismeretes a korabeli Európában, az asztalitenisz sportág legújabb kori eredete a 19. századig nyúlik vissza. Angliában találkozunk vele először, ahol - sok már sportág elődjéhez hasonlóan - délutáni szabadidős tevékenységként űzték. Bar itt igen nagy vitak voltak India es Anglia kozott, mivel az indiaiak valtig allitjak, hogy az angolok ezt a jatekot toluk "loptak" es igy a "civilizalt Europa" angol sportkent ismerhette csak meg.
A "Table Tennis - Asztalitenisz" elnevezés már a kezdetektől használatos volt, az idők folyamán azonban sok más néven is illették, pl. Whif-whaf, Ping-pong, utalva természetesen a labda pattogásának jellegzetes hangjára.
A tizenkilencedik század végén - huszadik század elején a "pingpong" már komoly népszerűségnek örvendett Európa már részein is, és nagyjából ebben az időben honosodott meg Ázsiában is, elsősorban Kínában, Japánban és Koreában. A sportág elterjedésével párhuzamosan egyre erősödött az asztalitenisz versenysport jellege is. Nagyjából erre az időre tehető a sportág szabályainak egységesítése (a 21 pontig tartó szettek bevezetése, 5 pontonkénti szervacserével), valamint a nemzeti szakszövetségek és az első asztalitenisz klubok megalakulása is.
A legnagyobb uttori a sportagnak a magyarok voltak, Magyarorszagon volt eloszor orszagos szintu bajnoksag szerte az egesz vilagon, valamint alapito tag is Anglia, Svedorszag, Nemetorszag es Japan mellett. Az ITTF (International Table Tennis Federation - Nemzetkozi Asztalitenisz Szovetseg) 1926-ban alakult meg, es ugyanebben az evben volt az elso vilagbajnoksag is Londonban (ahol minden szamban a magyarok gyoztek).
Az asztalitenisz, hihetetlen fejlodesnek es nepszerusegnek indult nemcsak Europaban, hanem a kontinensen tul is, bemutato jatekokat tartottak, szinhazakban, egyeb tomegrendezvenyeken a szunetekben. Ennek mesterei Barna Viktor (22-szeres(!) vilagbajnok) es Bellak Laszlo voltak, rengeteg bemutatot tartottak leginkabb Angliaban.
A sportag oriasi fordulatot vett az 1950-es evekben, mikor a japanok megjelentek a "hangtalan geppuskaval" vagyis a szofttal. Ez a mai napig hasznalt legnepszerubb utoboritas elodje volt. Voltak olyan japanok, akik csak a szivacsot ragasztottak fel az utojukre, mig masok szivaccsal es szemcsevel befele(ennek a tokeletesitett valtozata van ma is hasznalatban a leggyakrabban). A szoft megerkezesevel teljesen atrendezodtek az eroviszonyok, sok olyan jatekos lepett elore, akik elotte meg a kozepdontoket sem tudtak megerni.
Az 50-es, 60-as evekben az azsiai foleny volt kialakuloban, a japanok, majd a kinaiak leptek eloterbe, csak a svedek tudtak megszorongatni oket, majd kesobb a sportag "tanitomesterei" a magyarok Aranycsapata is feliratkozott.
A magyar arancsapat, vagyis az 1979-ben a phenjani vilagbajnoksagon aranyermet nyert csapat tagjai:
- Klampar Tibor
- Jonyer Istvan
- Gergely Gabor
- Kreisz Tibor
- Takacs Janos
A 80-as evekben a kinaiakon kivul a svedek aranykorszaka kovetkezett a "Kiraly" becenevell illetett Jan-Ove Waldner vezetesevel, aki 1982-ben a budapesti eb-n hazai palyajan verte meg a magyar legendat, Klampar Tibort, az egesz vilagon oriasi hirnevet szerzett ezzel.
Napjainkban teljes a kinai dominancia, csak nehany europai (a nemet Timo Boll, a feherorosz Vlagyimir Szamszonove es a dan Michael Maze leginkabb) kepes megszoritani oket, illetve meg Del-Korea csapata.


Based on work by