Škoda (művek)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Škoda egy cseh ipari cégcsoport közös márkaneve. A céget 1899-ben alapította Emil Škoda, Pilsenben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.

Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda (autó).


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Škoda termékek

Škoda troli
Nagyít
Škoda troli

A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta.
A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is.
A Škoda további termékeik a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.
A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a II. világháború után felhagytak.


[szerkesztés] A gyár történelme

[szerkesztés] 1899-1945

A céget Emil Škoda alapította 1889-ben (cseh neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licenszét (amit Superb néven gyártottak), úgy vette meg a Škoda; hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és teher gépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hidakat, fegyvereket is gyártott.
1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az I. Világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licenszét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontájra szállítottak; Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke egy feljesztett változata az Excelsior pár évvel az eredeti modell után megjelent, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
1923. december 15.-én jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.
1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.
1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.
Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó "öregapja". (A típus "egyenesági" leszármazotja a "régi" Octavia, Felicia is.)
1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.

Panzer 38
Nagyít
Panzer 38

A II. világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkeztek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek; pl: a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott felhagyott a fegyvergyártással.

[szerkesztés] 1948-1990

1948-ban a kommunisták átveszik a hatalmat Csehszlovákia fölött és államosítják a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig "megélt" a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zertor traktor fogalom maradt.
1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.

[szerkesztés] 1990-től

A cég privatizációja a 1989-től 1992-ig tartott. A személyautó részleget jelentő AZNP-t 1991. március 28.-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakul meg a Škoda Holding.

Škoda logo

[szerkesztés] A logó története

A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek soráncsak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy "verzió frissítésen". Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.

[szerkesztés] Külső hivatozások