Sétatér (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A középső sétány
Nagyít
A középső sétány
A sétatéri szökőkút
Nagyít
A sétatéri szökőkút
A sétatéri tó, háttérben a "kioszk"
Nagyít
A sétatéri tó, háttérben a "kioszk"
A zenepavillon
Nagyít
A zenepavillon

A kolozsvári Sétatér a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, területe kb. 13 hektár. Gesztenyefái több, mint száz évesek.

1827. február 1-től a Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1860. szeptember 15-től a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozza a Sétateret. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.

1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban A Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk.

A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerando-nak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be.

A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coşbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel.

2006-ban az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveznek a Sétatérre. Az emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye egyelőre még hiányzik.

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken