Litván György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Litván György, dr. (Budapest, 1929. február 19. - Budapest, 2006. november 8.) történész, a történelemtudományok doktora
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Litván György 1929. február 19-én született Budapesten, polgári értelmiségi családban. Apja, Litván József részt vett az 1918–19-es forradalomban, valamint a polgári radikálisok köréhez tartozott. Litván György 1946–1950 között a budapesti tudományegyetemen történelem–politikai gazdaságtan szakon tanult. 1950–1952 között tényleges katonai szolgálatát teljesítette, majd 1957-ig középiskolai tanárként dolgozott, illetve a Huba utcai vendéglátóipari technikum igazgatóhelyettese volt. 1947–1956 között az MKP, majd az MDP tagja volt, aktívan részt vett előbb az ifjúsági, egyetemi mozgalomban, később a pártoktatásban. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956. március 23-án Budapest XIII. kerületének aktívaülésén az elsőként követelte nyilvánosan a jelenlévő Rákosi Mátyás eltávolítását a hatalomból. Aktívan részt vett Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi Nemzeti Bizottságnak a tagja volt. A forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom létrehozásában és annak tevékenységében, ezért 1959-ben az úgynevezett Mérei-perben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével hat év börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1962-ben szabadult. 1963–1971 között az Árpád Gimnázium tanára, illetve könyvtárosa volt, majd az MTA Történettudományi Intézetben történészként dolgozott. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja volt. 1991-től az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetének az igazgatója. 1995 óta az ELTE Szociológiai Intézetben egyetemi tanár. Kutatási területe a századeleji magyar társadalmi és politikai gondolkodás, a Trianonhoz vezető politikai, diplomáciai és katonai folyamatok, valamint az elmúlt fél évszázad történelme. [www.rev.hu]
[szerkesztés] Kitüntetései, díjai
- Akadémiai Díj (1992),
- Deák Ferenc-díj (1994),
- a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje(1996)
- a francia Becsületrend lovagja (1997)
- Bibó István-emlékdíj (2000),
- Demény Pál Emlékérem (2000),
- Nagy Imre Érdemrend (2004),
- Pro Urbe díj (2005),
- Széchenyi-díj (2006).
[szerkesztés] Főbb művei
- A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája (szerk.) I. (1970), II. (1975)
- A szociológia első magyar műhelye (1973),
- Szerette az igazságot (1977),
- Magyar gondolat - szabad gondolat (1978),
- Szabó Ervin, a szocilaizmus moralistája (1993)
- Jászi Oszkár (2003)


Based on work by