Csöbörcsök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csöbörcsök / Töbörcsök (románul: Cioburciu, oroszul Csobrucsi) ma Moldova területén (a szakadár Dnyeszter-menti Köztársaságban) található település, a Prut folyón túl, a Dnyeszter partján, a legkeletibb csángó falu.

A falut az 1400-as években alapították Magyarországról elűzött, huszita magyarok (egyesek szerint határőrzésre odatelepített népeségről, vagy etelközi maradvány magyarságról van szó). Neve besenyő eredetű, ami az akkor, vagy korábban ott élt besenyő népességre utal. A falu mezővárossá nőtte ki magát, lakói főleg kereskedelemmel, és mezőgazdasággal foglalkoztak. Zöld Péter székely pap, aki az 1764-es Mádéfalvai veszedelem után lett a kitelepült székelyek papja térítette őket vissza katolikus hitre. Lakói hosszú ideig őrizték magyar nyelvüket, 1850-ben a népesség fele beszélt magyarul, ám az 1900-as évek elejére már alig akadtak magyarul beszélők. Ma már lakosságának többsége moldován, családnevek, és a katolikus hit utal a magyar eredetre.