Páva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A páva (Pavo L.), az óvilági tyúkok csoportjába, a fácánfélék családjába tartozó igazi tyúknem.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Leírása
Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. Csőre viszonylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A hatodik evezőtoll a leghosszabb. 18 kormánytollas farkát képes legyezőszerüen felmereszteni. A csüd a középső ujjnál hosszabb, táblás és a himnél sarkantyúval ellátott.
[szerkesztés] Fajai
Két ismert faja van:
- a közönséges páva (Pavo cristatus L.), fejdíszét aranyos zöld fémfényü tollak teszik, háta aranyos zöld, kék, hasa barnás-zöldes. Hosszu farktollainak végén pompás kékes zománcos szinü foltok, az u. n. pávaszemek vannak. A hím hosszú tollait a 3-ik évben kapja. Csőre és lábai barnák. A nőstény egyszerűbb színű, egyszínű barna, melle és hasa fehér. Hossza 110-125 (a nőstényé 95), szárnyhossza 46 (40), farkhossza a kormánytollakkal 120-130 (a nőstényé 33) cm. Cejlon és Kelet-India erdeiben vadon él, az indusok vadásszák. Nagy Sándor hozta először Európába, ahol csakhamar elterjedt. Magyarországban gyakori a nagyobb udvarokban a szárnyasok közt. 30-40-enként csapatokban élnek, többnyire a földön tartózkodnak, magokból és rovarokból táplálkoznak. Bokor alatt fészkelnek, halványsárga, pettyes 4-9 tojást rak, amelyet a nőstény csak a legnagyobb szükségben hagy el. Húsa élvezhető. Hangja kellemetlen, rikácsoló pao-paoszerü. Mint díszmadár a kevélység és a nagyravágyás jelképe, s még példabeszéddé is vált: «kényes, büszke, mint a páva». 15-20 évig is elél. A fehér páva csak szinváltozat, tollazata egészen fehér.
- A másik faj a Pavo muticus Hors L., hasonló nagyságú, csakhogy farktollai nem olyan hosszúak és pávaszem nélküliek. Hazája Burma, Jáva és Szumátra.
[szerkesztés] Nemi viselkedése
Különösen jó példa a nemek közötti szelekcióra a pávák esete, ahol a kakasok díszes farktollazatukkal próbálják elcsábítani a tojókat, akik pedig azt a kakast választják, amelynek a legpompásabb a farktollazata. Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenhet számukra. A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat.
[szerkesztés] Felhasználása
A pávát az ókorban is igen jól ismerték. Salamon király hajói Iphirból hozták. A rómaiaknál a Juno istennő szent madara volt. Olaszországba főleg Karthagóból hozták be. Cicero idejében nagyon sok volt már Rómában, farktollait legyezőként használták, húsát, főleg pedig agyvelejét és nyelvét csemegeként ették. Mint ismeretes, Nagy Károly nagyon szerette e madarat, tollát a lovagok és hölgyek díszül használták, csak később kapott divatra Angliában a pávatollas kalap. Kínai mandarinok rangfokozatának megállapítására és megkülönböztetésére pávatollakat használnak.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by