Letenye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.43365° k. h. 16.72248°

Letenye
Letenye címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Letenyei
Rang város


Terület 41,74 km²
Népesség
Irányítószám 8868
Körzethívószám 93
Térkép
é. sz. 46.43365° k. h. 16.72248°
település
Mo. térképén

Letenye: város Zala megye délnyugati részén, a horvát határ mellett.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elhelyezkedés

A város Zala megye Horvátországgal szomszédos részén fekszik 22 kilométerre Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julian-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

[szerkesztés] Közlekedés

A város csak közúton érhetõ el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a BudapestSzékesfehérvárSiófokNagykanizsa felől érkező 7-es elsőrendű főútvonal, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek. A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.

A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre napi kétszer indulnak buszjáratok.

[szerkesztés] Története

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1871-től újra mezőváros és 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen közúti határátkelő működik 1923-tól. Városi rangját 1989-ben kapta.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Kalivoda Kata (1877–1936) festő
  • Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
  • Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
  • Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
  • Nagy Feró énekes
  • Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
  • Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
  • Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken