II. János trapezunti császár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. János (1280 - 1297. augusztus 16.) Nagy Komnénosz, trapezunti császár, I. Mánuel fia, II. Andronikosz és I.György öccse.

Miután bátyja fogságba esett, János elfoglalta a trónt. Kezdettől fogva bizánci küldöttségek jártak nála, míg végül 1282-ben VIII. Mihály diplomáciája rávette, hogy feleségül vegye a bizánci császár harmadik leányát, Eudokiát. A trapezunti uralkodó beleegyezett, hogy magas udvari tisztséget kap cserébe a Bizánci Birodalomban, cserébe többé nem formált igényt a minden római urát megillető címekre és szimbólumokra. A frigy létrejött, és hamarosan megszületett a trónörökös, a későbbi II. Alexiosz. Más természetű hozadéka is volt a házasságnak a Konstantinápollyal való kiegyezés mellett: ugyan Hülegü kán 1265-ben bekövetkezett halálával Trapezunt megszűnt a mongolok hűbérese lenni, feltehetően hasznos volt a rokoni kapcsolat, ami Abakha mongolok vezér felesége, a bizánci császár törvénytelen lányán keresztül jött létre.

Ugyan rendezte a kapcsolatokat nyugaton, II. Jánost keletről még veszély fenyegette. Távollétében még 1282 folyamán Dávid grúz király megostromolta fővárosát. Fogságból szabadult bátyja, György is megpróbálkozott a trón megszerzésével, azonban ismét fogságba került. A családi vita hevében 1285-ben még féltestvérük, I. Mánuel Roussadan grúz feleségétől származó Theodóra is magához ragadta a hatalmat egy kis időre.

A belső bajokon úrrá lenni nem tudó, gyengekezű János 1291-ben, az utolsó szentföldi keresztes város, Akkon eleste után levelet kapott IV. Miklós pápától, aki a római katolikus egyház kebelébe akarta édesgetni, hogy segíthesse az esetleges új keresztes akciókat, illetve megkezdje mongolok térítését. A pápa nem járt sikerrel, János megmaradt az ortodox hiten.

Elődje:
I. György
Trapezunti császár
1280–1297
Utódja:
II. Alexiosz
Más nyelveken