Pálya (csillagászat)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.


[szerkesztés] Története

Bolygópályákat először Keplernek sikerült elég pontosan leírnia az úgynevezett Kepler-törvényekben. Mérésekből kiderítette, hogy a bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, nem pedig kör alakúakon vagy epiciklusokon, ahogy korábban gondolták.

Isaac Newton felállította a gravitáció törvényét, és megmutatta, hogy abból a Kepler-törvények levezethetőek, sőt általánosíthatóak: a pálya bármely kúpszelet lehet, parabola vagy hiperbola is, nem csak ellipszis. Newton megmutatta, hogy két (égi)test esetén a tömegközéppont körüli pályán mozog mindkettő, és a két pálya mérete (nagytengelye) fordítottan arányos az egyes égitestek tömegeivel. Abban az esetben, ha az egyik jóval nagyobb tömegű mint a másik, a Kepler-törvényeket kapjuk a kisebbik égitestre.

Ábra az égitest pályaelemeihez
Nagyít
Ábra az égitest pályaelemeihez

[szerkesztés] Pályaelemek

Egy égitest pályáját a Nap (vagy általában egy nagy tömegű központi égitest) körül 6 adattal lehet megadni. Ez lehetne a 3 kezdeti helykoordináta és a 3 kezdeti lendület-koordináta, gyakorlatban viszont a csillagászok más adatokat használnak, melyeket pályaelemeknek hívnak:

  • Az ellipszis adatai:
    • a fél nagytengely
    • az excentricitás, mely az ellipszis lapultságát jellemzi (vagy ehelyett a napközelpont távolsága)
  • Az ellipszis elhelyezkedése:
    • inklináció: az elkliptikával (vagy a központi égitest egyenlítőjével) bezárt szög
    • felszálló csomó hossza, mely megadja, hogy hol metszi a pálya az elkiptika (vagy egyenlítő) síkját
    • a perihélium (napközelpont) szöge, mely megadja, hogy a síkon belül hogyan helyezkedik el a napközelpont
  • Egy perihéliumátmenet időpontja

[szerkesztés] Külső hivatkozások