Cernavodă

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cernavodă (törökül Boğazköy) város Románia Konstanca megyéjében (judeţ), Dobrudzsában. Lakossága 2005-ös adatok szerint 19 890.

Neve a "fekete víz" jelentésű bolgár černa voda (cirill írással черна вода) jelzős szerkezetből ered.

[szerkesztés] Története

A régi cernavodăi híd
Nagyít
A régi cernavodăi híd

A várost az ókori görögök alapították a Kr. e. 4. században Axiopolisz néven, állomásnak a dákokkal folytatott kereskedelemhez.

A Konstanca-Cernavodă vasútvonal 1860-ban nyílt meg a Török Birodalom fennhatósága idején.

A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán Anghel Saligny tervei alapján.

A városról kapta a nevét a Kr. e. 4000 és 3200 közt, a rézkorban a Fekete-tenger partvidékén, a Bug és a Duna folyóknál virágzó Cernavodai kultúra.

[szerkesztés] Gazdasága

A cernavodăi atomerőmű
Nagyít
A cernavodăi atomerőmű

A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Cernavodăi Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10 százalékát szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.

Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Cernavodătól indul és Agigeáig, illetve Năvodariig fut.

Cernavodă környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.

[szerkesztés] Társadalmi problémák