Malawi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Malawi Köztársaság
Dziko la Malaŵi
{{{előtag}}} Malawi zászlaja {{{előtag}}} Malawi címere
(Malawi zászlaja) (Malawi címere)
Nemzeti mottó: Egység és Szabadság
Himnusz Mlungu dalitsani Malawi
(Ó, Isten, áldd meg Malawi földjét)
{{{előtag}}} Malawi elhelyezkedése
Főváros Lilongwe
(d. sz. 13°57′58’’ k. h. 33°42′6’’)
Legnagyobb város Blantyre
Hivatalos nyelv Angol. Chichewa
Államforma többpártrendszerű demokrácia
Elnök Bingu wa Mutharika
Függetlenség
 - Dátum
Az Egyesült Királyságtól
1964. július 6.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
98.
118.480 km²
20.6 %
Népesség
 - 2000. évi adat
 - népsűrűség
67.
10.385.849 fő
88 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
145.
7 507 millió USD
723 USD (164.)
Pénznem Kwacha (MWK)
Időzóna
 • (NYISZ)
EET (UTC+2)
nincs (UTC+2)
TLD .mw
Nemzetközi gépkocsijel MW
Hívószám +265
Ish. Çisimulu
(MALAWI)
Likoma
(MALAWI)
LILONGVE
Njaza
Malombe
Chilwa-
térkép szerkesztése

A Malawi Köztársaság (chichewa nyelven: Dziko la Malaŵi, angolul Republic of Malawi) egy állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Mai lakosai a XVI. században vándoroltak be az ország területére. Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (mely ma Malawi). 1875-ben kinevezték a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re az egész országot elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították. 1953 és 1963 között Rhodesia és Nyaszaföld gyarmati államszövetség része volt. Az ország 1963-ban belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben Malawi néven a brit Nemzetközösség független állama lett.

[szerkesztés] Földrajz

Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél - Afrika harmadik legnagyobb tava - a Nyasza- (vagy Malawi)-tó mentén terül el. Az ország nagy részén fennsíkok és magas röghegységek, valamint a déli részén egy kisebb alföld található.

[szerkesztés] Gazdaság

Malawi gazdaságilag rendkívül elmaradott ország. A földeket törzsi-faluközösségi keretek között művelik. A kukorica mellett gumósokat termesztenek. A Malawi-tó partjának középső szakaszán kisparaszti mintagazdaságokban földimogyorót, rizst és gyapotot termesztenek. Legfontosabb exportcikkei a dohány és a tea. Legtöbb gyára Blantyreban található. Feldolgozóipara fűrésztelepekből, textil-, dohány-, cement- és cukorgyárakból áll, amelyek kicsi üzemek.

[szerkesztés] Népesség

A lakosság 97 %-a afrikai, 3 %-a európai.

Népessége a déli országrészen a legnagyobb.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)