Mosóc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mosóc Szlovákiában
Nagyít
Mosóc Szlovákiában

Mosóc (szlovákul Mošovce) község a mai Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Mosóc címere
Nagyít
Mosóc címere

Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.

[szerkesztés] Történelme és nevének eredete

Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a Majos comes. Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, Machyuch, a mai Régi sor helyén terült el, a második, Terra Moys, amely a helység mai nevét adta, a mai Vidrmoch helyén állt. Ebből a második elnevezésből, amelynek jelentése Mois földje, arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik villa Mayus alakban, 1293-ban Mois néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg, Mossovych-tól, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus a mai Mosóc-ig.

Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét.

Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat.

A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh műkodött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak.

1910-ben 1856, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.


Mosóc eredeti építőművészete
Nagyít
Mosóc eredeti építőművészete

[szerkesztés] Nevezetességek

Az épitészeti emlékművekből a 18. század második feléből származó rokokó-klasszicista kastély és nagyméretű angol parkja érdemel figyelmet. További érdekességek közé tartozik:

[szerkesztés] Természet

Mosócnak valóban egyedüli környezete van. A történelmi fasorok és a zöldövezet egyvelege esztétikus mozaikba felosztott tájat alkot, érzékenyen kapcsolódva a Magas-Fátra erdőségéhez. Ez a hegység Szlovákia egyik legvonzóbb turisztikai célpontja. Fantasztikus formájú mészkövek és dolomitok, a leírhatatlan szépségű Gáderi-, Blatnicai- és egyébb völgyek messzi tájakról vonzzák a természeti szépségek csodálóit.

[szerkesztés] Híres emberek

Mosóc sok híres szemelyiséggel ajándékozta meg a szlovák nemzetet, akik közül a legismertebbek Frico Kafenda (1883-1963) zeneszerző, Anna Lacková-Zora (1899-1988) írónő, Štefan Krčméry (1892-1955) irodalomkritikus, történész és költő, Júr Tesák Mošovský barokk drámaíró, valamint Miloslav Schmidt az önkéntes tűzoltó testület alpítója Szlovákián.

A városka legismertebb szülöttje Ján Kollár (1793-1852), a szlávok nagy költője, filozófus és evangélikus hitszónok, aki a Slávy dcera művével legalább két nemzeti irodalom halhatatlanjai körébe lépett. A Slávy dcera hatást gyakorolt az akkori és a későbbi hazafiakra kiút és indokként egyaránt. Ez a mű az eredeti és a fordított változatokban bejárta a szélesebb szláv és nem-szláv világot és mindörökre híressé tette az alkotóját.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mosóc témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Galéria