Skalár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordinátarendszer elforgatásakor nem változnak. Itt a koordinátarendszer alatt elsősorban a háromdimenziós Euklidészi-teret értjük, és ekkor hármasskalár mennyiségről van szó tulajdonképpen. Ha a (térbeli) tükrözéseket is bevonjuk a megengedett transzformációk körébe, akkor két eset lehetséges:

  • a mennyiség nem változik, ekkor valódi skalár vagy szűkebb értelemben vett skalár mennyiségről beszélünk
  • a mennyiség előjelet vált (-1-gyel szorzódik), amikor is pszeudoskalár mennyiségről beszélünk

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A fogalom kiterjesztése

[szerkesztés] Négyesskalár vagy Lorentz-skalár

Ha a háromdimenziós (hármas-)térbeli forgatások helyett a Lorentz-transzformációval szembeni invarianciát követeljük meg, akkor az ezt kielégítő mennyiséget négyesskalár mennyiségnek hívjuk. Minden négyesskalár egyben hármasskalár is, de ez fordítva nem igaz. Pl. a nyugalmi tömeg és az energia hármaskalár, de csak a nyugalmi tömeg négyesskalár is.

[szerkesztés] Példák skalármennyiségre

Négyesskalár mennyiségek általában az alapvető fizikai állandók, mint a fénysebesség, Planck-állandó, Boltzmann-állandó, elemi töltés, stb., valamint a nyugalmi tömeg, stb.

Hármasskalár mennyiség az idő, energia, stb.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások