Togo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

République Togolaise
(Togo zászlaja) (Togo címere)
Mottó: Travail, Liberté, Patrie
(Munka, Szabadság, Haza)
Kép:LocationTogo.png
Hivatalos nyelv francia
Főváros Lomé
Elnök Faure Gnassingbé
Miniszterelnök Yawovi Agboyibo
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
122.
56 785 km²
4,2 %
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség
106.
5 556 812 (2002)
98/km²
Függetlenség
 - Dátuma
Franciaországtól
1960. április 27.
Pénznem CFA frank (XOF)
Időzóna UTC
Himnusz Salut à toi, pays de nos aïeux
(Üdvöz légy, őseink földje)
TLD .tg
Hívószám +228
térkép szerkesztése

Togo, hivatalosan a Togoi Köztársaság Nyugat-Afrika egy országa, amelyet Ghána határol nyugatról, Benin keletről, és végül északról Burkina Faso. Rövid tengerparttal rendelkezik, de itt található a főváros, Lomé is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A portugál hajósok 1471-1473 között jelentek meg először a togói partokon. A következő századokban a terület lakossága sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemtől, s a korabeli térképek is „Rabszolgapart” néven tüntették fel. A 19. század derekán kibontakozó francia-német vetélkedésből az utóbbi került ki győztesen: 1894-ben Gustav Nachtigal és Mlapa törzsfőnök szerződése német védnökség alá kényszerítette Togót. 1919-ben a németek által gyarmatosított terület a Népszövetség égisze alatt brit és francia mandátum lett. A mai állam a francia mandátumterület, Kelet-Togo utódaként 1960-ban jött létre. Az utóbbi harmincöt év során számos politikai fordulat rázkódtatta meg az országot, amely a külföldi tőke bevonásával a magánvállalkozások alapján kívánja fejleszteni gazdaságát.

[szerkesztés] Földrajz, éghajlat

Az ország délen mindöszze 53 km-es partszakaszon érintkezik a Guineai-öböllel, észak felé pedig Benin és Ghána közé ékelődve 70-140 km és keskeny sávban 600 km-re nyúlik a kontinens belsejébe. A tengerpartot csendes lagúnatavak övezik. A déli országrészt a part mentén termékeny, 30-50 km széles alföld (Terre de barre) övezi; ez észak felé alacsony fennsíkba megy át. Délnyugat-északkelet irányban az egész országon áthúzódik a Togo-hegység, amely legmagasabb csúcsa az Agou (1020 m).

Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400-1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000-1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik. A természetes növénytakaró az éghajlattal összhangban magas füvű szavanna, amelyet délen sűrű ligetek, északon már inkább csak magányosan álló akáciák élénkítenek. A száraz évszak perzselő északkeleti szelétől, a harmattántól védett hegyvidéki lejtőkön s a folyók mentén sűrű örökzöld erdők is előfordulnak.

[szerkesztés] Közigazgatás

Togo öt régióra és 23 prefektúrára van felosztva.

Togo régiói (zárójelben a székhellyel), alpontokban a prefektúrák:

  • Centrale (Sokodé)
    • Blitta
    • Sotouboua
    • Tchamba
    • Tchaudjo
  • Kara (Kara)
    • Assoli
    • Bassar
    • Bimah
    • Doufelgou
    • Kéran
    • Kozah
  • Maritime (Lomé)
    • Golfe
    • Lacs
    • Lomé
    • Vo
    • Yoto
    • Zio
  • Plateaux (Atakpamé)
    • Amou
    • Haho
    • Kloto
    • Ogou
    • Wawa
  • Savanes (Dapaong)
    • Oti
    • Tône

[szerkesztés] Közlekedés

A togoi közlekedési hálózat - az afrikai kontinens szegény országaira jellemzően - katasztrofális állapotú. 525 km-es, 1000 mm nyomtávú vasúthálózata egyik környező országhoz sem csatlakozik. A közutak hossza 7520 km, ebből alig 2376 km rendelkezik szilárd burkolattal. Vízi közlekedés a Mono folyó 50 km-es szakaszán zajlik. Fontos kikötőváros Kpémé és Lomé (az utóbbi egyben a vasúthálózat központja is). Az országnak 9 reptere van, ebből 2 szilárd burkolatú, a többi füves.

[szerkesztés] Népesség

Togo népességének növekedése; a lakosság száma ezrekben.
Nagyít
Togo népességének növekedése; a lakosság száma ezrekben.

Togo közel ötmilliós lakossága 21 etnikumból tevődik össze. Ezek közül a két legfontosabb az ewe (délen) és a kabye (északon). A kor szerinti eloszlás nagyon egyenetlen; a togóiak majdnem fele 15 éven aluli.

  • Kor szerinti eloszlás
0-14 éves: 46% (férfi 1 161 610; nő 1 153 877)
15-64 éves: 51% (férfi 1 254 437; nő 1 327 306)
65 éves vagy idősebb: 3% (férfi 53 101; nő 68 171) (2000-es becslés)
  • A népesség növekedése: 2,7% (2000-es becslés)
  • Írástudás
definíció: 15 éves kor felett tud írni és olvasni
teljes népesség: 51,7%
férfi: 67%
nő: 37% (1995-ös adat)

Az országban komoly problémát jelent az AIDS.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)
Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok
Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo
 
Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.