Hipnózis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Hipnózis Richard Bergh festményén, 1887-ből
Nagyít
Hipnózis Richard Bergh festményén, 1887-ből

A hipnózis fogalmára nem adható egyértelmű definíció, ugyanis a hipnózist kutató – vagy éppenséggel praxisukban alkalmazó – szakemberek körében (legalább) két ellentétes nézőpont uralkodik a jelenség lényegét illetően.

Az egyik értelmezés szerint a hipnózis egy sajátos állapot, nevezetesen egy a módosult tudatállapotok közül. A másik megközelítés ezzel szemben a két résztvevő – a hipnotizőr és a hipnotizált – kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, és nem fogadja el azt a hipotézist, hogy a hipnózis önálló állapot volna. A szabatos szóhasználatot tovább nehezíti az a tény, hogy – az „állapot versus kapcsolat” elméleti dilemmán túlmenően – gyakran alkalmazzák a „hipnózis” szót a hipnózis gyakorlati felhasználásra, a hipnoterápiára is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Negatív és pozitív körülírás

[szerkesztés] Tévhitek

(gondolatátvitel; különleges képességek; reinkarnáció; öntudat elvesztése; részleges alvás; hiszékenység; New Age-jelenség)

[szerkesztés] Pozitív körülírás

(módosult tudatállapot, megnövekedett szuggesztibilitás, képi tevékenység fokozódása, fiziológiai mutatók, transzlogika, archaikus bevonódás, rejtett megfigyelő, interakciós szinkronjelenségek)

[szerkesztés] Története

A hipnózis létezéséről már a Kr.e. IV. századtól tudunk a sumér irásos hagyatéknak köszönhetően.

Indiában is ismert volt a hipnózis, erre Manu törvénykönyve a bizonyíték. A könyv a hipnózisnak három szakaszát írja le: az „éber”, „álmodó”, és „örömteli” alvást.

Egyiptomban gyógyításra használták, leírást olvashatunk az Ebers-papiruszon (Kr. e. II. század).

A görögök „szentélyben alvás”-nak nevezték a hipnózist. Különböző kábító gyögynövényeket használtak a tudat megváltoztatása érdekében.

Annak a jelenségnek a gyökereit, amit manapság hipnózisnak nevezünk, a középkor végén, illetve az újkorban kell keresnünk.

A XVI. században Paracelsus az égitestek és a szervezet „delejes” kapcsolatáról beszélt. A gyógyításban fontosnak tartotta, hogy a megfelelő varázsigék mellett különböző ásványi gyógyszereket is alkalmazzon. Ezzel megvetette a „mineral magnetizmus” elméletének az alapját.

A magnetikus hatás elvét vette át és folytatta más irányban Franz Anton Messmer (1720–1815). Látványos szeánszkon végzett csoportos gyógyításai (amely külsőségeiben emlékeztetett az exorcizmus szertartására) révén nagy ismertségre tett szert: ő tekinthető az első hipnózisiskola megalapítójának. Ennek ellenére gyakorlatából a verbális szuggesztió hiányzott: a terápiás hatékonyságot a titokzatos „mágneses fluidumnak” tulajdonította, amely a beteg teste fölötti kézmozgással („mágneses passzé”) átvihető a betegre.

Messmer tanítványa volt Armand-Marc-Jacques de Chastenet Puységur márki (1721–1825). Ő kezdetben elfogadta mestere elméletét, de praxisából – szemben Messmerével – hiányoztak a látványos elemek. Pácienseinél – akiknél verbális szuggesztiókat alkalmazott – az alvajárókéhoz hasonló magatartást tapasztalt, ezért állapotukat provokált szomnambulizmusnak nevezte el.

  • Faria abbé
  • Braid
  • Nancy-i iskola
  • Charcot
  • Freud
  • Pavlov
  • M. H. Erickson
  • Hilgard
  • Bányai

[szerkesztés] Elméletek

(Neo-disszociációs elmélet; szerepjátszás)

[szerkesztés] Technika

[szerkesztés] A hipnózis felépítése

(raport; indukció; mélyítés; terápiás beavatkozás; dehipnózis; utómegbeszélés)

[szerkesztés] Stílusok

(autoriter, direkt, indirekt)

[szerkesztés] Indukciók

(szemfixálás, karlevitáció, konfúzió, testingás, progresszív relaxáció, imagináció, kézfogás, aktív-éber)

[szerkesztés] Hipnabilitás

(szuggesztibilitás, hipnotikus szuszceptibilitás, standard skálák, SHSS A-B, SHSS C, HCSS, plató, ericksoni megközelítés)

[szerkesztés] Alkalmazása

[szerkesztés] Orvosi

(aneszteziológia, fogászat, szülészet, sebészet)

[szerkesztés] Pszichoterápia

(NLP, KIP, ego-state therapy, hipnoanalízis, hipno-behaviorista terápia)

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek