Hódmezővásárhely

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.43039° k. h. 20.31881°

Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely címere
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Kistérség Hódmezővásárhelyi
Rang megyei jogú város


Terület 483,22 km²
Népesség
Irányítószám 6800
Körzethívószám 62
Térkép
é. sz. 46.43039° k. h. 20.31881°
település
Mo. térképén
Református templom
Nagyít
Református templom
Városháza
Nagyít
Városháza
Magyar Hitel Bank és Kossuth-szobor
Nagyít
Magyar Hitel Bank és Kossuth-szobor
Fekete Sas szálloda
Nagyít
Fekete Sas szálloda

Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és az ország második legnagyobb területű városa, volt megyeszékhely.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekszik.

[szerkesztés] Története

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági városi jogot nyert. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben már az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János bebörtönzése miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

A II. világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-ről 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Városháza (romantikus stílusban Ybl Miklós tervezte)
  • Fekete Sas szálló
  • Károlyi-ház
  • Zsinagóga (mór stílusú)
  • Agrármúzeum
  • Bakay-kút (az Alföld első artézi kútja)
  • Tornyai János Múzeum,
  • Németh László emlékház,
  • Művésztelep,
  • Református újtemplom (barokk stílusú)
  • Csomorkányi templomrom (13. - 14. század)
  • Emlékpont
  • Mártély (üdülőhely)
    • Címeres Emlékpark
    • Mártélyi Tájvédelmi Körzet
    • Iskolamúzeum

[szerkesztés] Külső hivatkozások