Csíkszentmihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csíkszentmihály (románul Mihăileni): falu a mai Romániában Hargita megyében. A község Ajnád, Alszeg, Csigafalva és Tőkeszeg összeolvadásából keletkezett. Községközpont, Ajnád, Lóvész és Vacsárcsi tartozik hozzá.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A falu Csíkszeredától 13 km-re északra a Rákos-patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

1332-ben S. Michaele néven említik először. 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Cibrefalva, amely ma már csak határrészként szerepel. 1910-ben 2453, 1992-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Határában 6 km-re keletre a Pogányhavas nyugati nyúlványán, melyet Vártetőnek neveznek Balaskó várának romjai láthatók.
  • Római katolikus erődtemplomát a 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával, 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15. századi falfestményei vannak. Tornyát Sándor Mihály építtette a török rabságból való szabadulása emlékére. Főoltáron állott Szent Mihály faszobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével.
  • Templomkertjében áll a madéfalvi veszedelem emlékére emelt első kereszt.
  • A Biális-kúria a 19. század elején épült.


[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született Csíkszentmihályi Sándor László honvédszázados és Tamás András honvéd alezredes a 48-as szabadságharc Kolozsvárott kivégzett vértanúi.
Más nyelveken