Vita:Gyümölcs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Valaki mondja meg, van-e különbség a botanikában gyümölcs és termés között! SyP 2006. április 29., 19:52 (CEST)

Van.

Részletesebben:

valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv

áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

Eddig a szűkebben vett botanika, mint természeti képződményeket leíró tudományág.

A gyümölcs gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (és az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás hívni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A "legközepebb" határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.--Godson 2006. április 29., 23:48 (CEST)

Ez kellemetlen, azt hiszem az angol "Fruit" mindkettőre vonatkozik, nekünk meg akkor kell egy külön "Termés" cikk. Pedig a "termés" szó a latin fructusból jön, hogy sikerült ezt így megvariálni? :( SyP 2006. április 29., 23:52 (CEST)

Nem puszta kényeskedésből nem másztam eddig bele a "növényes" cikkekbe mélyebben: az indoeurópai nyelvek, különösen a latin beütésűek (így valamennyire az angol is) könnyen vannak, hiszen a népnyelv és a szaknyelv is ugyanabból a közös örökségből építkezik, még ha az egyes kifejezések értelmezési tartománya néha szét is csúszik. A magyar szaknyelv vagy fordításnyelv, vagy a magyar népnyelvből kiemelt elemekből szűk csoportok által megkreált műnyelv. Nem pusztán maradiságból vagy kivagyiságból hadakozott olyan sok tanult ember a nyelvújítás ellen és a "deák" nyelv mellett: a "mindenáron mindent magyarul" törekvéseket a magyar kultúrát az európai műveltségből erőszakkal és veszélyesen kiszakító handabandázásnak érezték. Te is érzed az eredmény felemásságát:-))--Godson 2006. április 30., 00:15 (CEST)