Amrita Sher-Gil

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Amrita Sher-Gil (Budapest, 1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) Indiai-magyar származású festőművésznő.

Amrita Sher-Gil
Nagyít
Amrita Sher-Gil

Apja a szikh nemesi családból származó Umrao Singh Sher-Gil, anyja Gottesmann Marie-Antoinette, nagybátyja Baktay Ervin volt.

[szerkesztés] Élete

Nevét a pandzsábi Amritszárról, a halhatatlanság helyéről és a szikhek szent városáról kapta. Magyarországon Dalmának szólították.

  • Magyarországon született és élete első 8 évét Magyarországon töltötte.
  • 1921. A család Indiába utazott. A Csandigártól északra fekvő Simla városában, Himácsal Pradés fővárosában, a Himalája tövénél telepedtek le.
  • 1929. A gyerekek művészeti tanulmányai érdekében a család Párizsba költözött.
  • 1934. Családjával haza, Indiába indult.
  • 1936. Délre utazott, kiállítások és anyagi siker reményében. Az utazás igazi élményei számára az adzsantai és elúrai barlangtemplomokban tett látogatásai voltak.
  • 1938. Magyarországra jött, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktor orvostanhallgatóval. A világháború kitörése előtt, 1939 júniusában Indiába, Lahorba távoztak. Férje rendelőt nyitott, ő pedig műtermet rendezett be.

Nagybátyja az eredetileg festőnek tanult Baktay Ervin volt, akivel szakmai kapcsolata későbbi magyarországi látogatásai során, és Indiában is meghatározó volt számára.

  • 1941. december 5. Amrita egészen váratlanul meghalt. A hagyományos indiai rítus szerint testét másnap elégették.

[szerkesztés] Könyv

  • Amrita Sher-Gil (Bp., 2002)

[szerkesztés] Film

Életművének nagy részét a delhi National Gallery of Modern Art őrzi.


Más nyelveken