Kölpények
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kölpények skandináv eredetű népcsoport volt, amelyet az Árpád-ház korai uralkodói, közülük is elsősorban valószínűleg Taksony fejedelem katonai segédnépként, illetve határőrökként használt.
Valószínűsíthető, hogy a név keleti irányból Magyarországra került csoportot takar, amely azonos lehet a varég kylfingar népelemmel, amelyet a szláv források kolbjagi néven említenek. A kölpények a bizánci császárság haderejében is ott voltak, a 11. században kulpingoi néven említik őket.)
A magyar hagyomány a személynévvé vált Kölpény nevet a 958-as hadjárat hőséhez, Botondhoz kötötte, a monda szerint ő volt Botond apja. Valószínűbb azonban, hogy etnikai megjelölésről van szó, azaz Botond maga is kölpény származású lehetett.
A magyar seregbe a magyarokkal szövetséges Szvjatoszláv kijevi fejedelem idejében is kerülhettek kölpények. Taksony uralkodása idején erősek voltak a magyar állam keleti kapcsolatai, többek között a besenyőkkel is, akik közül szintén kerültek Magyarországra népelemek katonai segédnépnek: a talmácsok.
A kölpények emlékét helységnevek őrzik, mint a szerémségi Kölpény, vagy a marosszéki Mezőkölpény. A magyar határt védő kölpényekről kaphatta nevét az alsó-ausztriai Kilbing a Traisen folyó keleti partján, az Árva megyei Kolbin (a mai Kulbin), a Száva partján lévő Kölpány-vár és más helyek.
Szent István király Prágában őrzött kardja skandináv gyártmány, valószínűleg szintén a kölpényekhez köthető.


Based on work by