Somorja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Somorja (szlovákul Šamorín, németül Sommerein, latinul Fanum Sancte Mariae): város a mai Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. A Csallóköz középkori kereskedelmi központja. Bucsuháza, Csölösztő, Királyfia és Tejfalu tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsonytól 15 km-re délkeletre a Duna bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A Sancta Maria az idők folyamát Somorjává torzult.
[szerkesztés] Története
Először 1237-ben említik ecclesia Sancte Mariae néven. 1405-ben Zsigmond királytól városi jogokat kapott, ekkor lakosai erődfallal vették körül. 1410-től többször elzálogosították, 1465-ben városi jogait elvesztette, Győr eleste után azonban jelentősége ismét megnőtt. Egykori erődítményeinek már nyoma sincs. 1910-ben 2930 lakosából 2699 magyar és 112 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásának székhelye volt. 1991-ben 12 051 lakosából 8561 magyar (71%), 3307 szlovák (27,4%), 95 cseh, 43 cigány volt. 2001-ben 12 143 lakosa volt. Szlovak 31%, magyar 66,6% (1941-ben még 98%-ban magyarok lakták).
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma a 13. század második felében épült késő román stílusban. Később mellékhajókkal bővítették és erődszerűen lőréses ablakokkal látták el. A 15. században gótikus stílusban átalakították, korabeli freskói vannak.
- A római katolikus templomot és a rendházat a pálosok építették 1778-ban barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban.
- Zsinagógája 1912-ben épült.
- A településnek honismereti gyűjteménye is van.


Based on work by