Pálya (csillagászat)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.
[szerkesztés] Története
Bolygópályákat először Keplernek sikerült elég pontosan leírnia az úgynevezett Kepler-törvényekben. Mérésekből kiderítette, hogy a bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, nem pedig kör alakúakon vagy epiciklusokon, ahogy korábban gondolták.
Isaac Newton felállította a gravitáció törvényét, és megmutatta, hogy abból a Kepler-törvények levezethetőek, sőt általánosíthatóak: a pálya bármely kúpszelet lehet, parabola vagy hiperbola is, nem csak ellipszis. Newton megmutatta, hogy két (égi)test esetén a tömegközéppont körüli pályán mozog mindkettő, és a két pálya mérete (nagytengelye) fordítottan arányos az egyes égitestek tömegeivel. Abban az esetben, ha az egyik jóval nagyobb tömegű mint a másik, a Kepler-törvényeket kapjuk a kisebbik égitestre.
[szerkesztés] Pályaelemek
Egy égitest pályáját a Nap (vagy általában egy nagy tömegű központi égitest) körül 6 adattal lehet megadni. Ez lehetne a 3 kezdeti helykoordináta és a 3 kezdeti lendület-koordináta, gyakorlatban viszont a csillagászok más adatokat használnak, melyeket pályaelemeknek hívnak:
- Az ellipszis adatai:
- a fél nagytengely
- az excentricitás, mely az ellipszis lapultságát jellemzi (vagy ehelyett a napközelpont távolsága)
- Az ellipszis elhelyezkedése:
- inklináció: az elkliptikával (vagy a központi égitest egyenlítőjével) bezárt szög
- felszálló csomó hossza, mely megadja, hogy hol metszi a pálya az elkiptika (vagy egyenlítő) síkját
- a perihélium (napközelpont) szöge, mely megadja, hogy a síkon belül hogyan helyezkedik el a napközelpont
- Egy perihéliumátmenet időpontja
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kéttest-probléma, Pályaelemek, ELTE interaktív csillagászati portál


Based on work by