Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszéde

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén záróbeszédet mondott, melyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt[1].

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 18-án ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja („[...] elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.”; „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”; „Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”) sokakban felháborodást keltett, Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozatot váltott ki. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

10 nappal a kiszivárogtatás után került fel Gyurcsány Ferenc blogjára a nyilvánosság előtt addig nem ismert, 1 órás őszödi bevezető beszéd leirata.[2][3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A frakcióülés

[szerkesztés] A beszéd

A beszéd tartalma itt olvasható.

[szerkesztés] A hazugságokról

Kimondta, hogy „változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült, és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni”[4].

Bár utólag a miniszterelnök úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalícója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó:

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”
„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

[szerkesztés] A reformok szükségességéről

A beszédben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt[5].

[szerkesztés] A kiszivárgás

[szerkesztés] Gyurcsány magyarázatai

A miniszterelnök több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a hazugságról szóló mondatai és a hangnem egy szenvedélyes beszéd kellékei, „költői túlzások”, indulatok[6], Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető nyilatkozata szerint Gyurcsány nem csak magáról, pártjáról és kormányáról, hanem az egész rendszerváltó elitről beszélt, amikor hazugnak nevezte a rendszert[7], s ezt később a miniszterelnök is megerősítette.[8]

[szerkesztés] Reakciók

[szerkesztés] Politikusok reakciói

A hanganyag nyilvánosságra kerülését követően a miniszterelnök több médiumnak is nyilatkozott a felvételről, és egyértelművé tette: nem kíván lemondani, valamint a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott, egyáltalán nem bánják, hogy a hangfelvétel kikerült, mivel segít tisztázni, miért nem vártak a szükségesnek tartott intézkedésekkel az önkormányzati választásokig.

Hiller István, az MSZP elnöke kijelentette: „Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc politikája mellett, végigvisszük a reformokat.” Az MSZP 18-i frakcióülésén a miniszterelnök bizalmat kapott a parlamenti képviselőcsoporttól, és kijelentették, hogy nem indítanak vizsgálatot a kiszivárogtatás ügyében.

Az egyetlen MSZP-s csoportosulás, amely negatívan értékelte a miniszterelnököt, a párt Társadalompolitikai Tagozata; ennek tiszteletbeli elnöke, Gazsó Ferenc szerint Gy.F. szavainak eredményeképp megsérült a parlamenti demokrácia tekintélye, a miniszterelnök elvesztette erkölcsi hitelét. [9] Gazsó már korábban is többször bírálta a koalíciós politikát [10]

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy bár sem tartalmában, sem stílusában nem ért egyet a beszéddel, az nem befolyásolja a koalíciós együttműködés jövőjét.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője levélben kérte fel a köztársasági elnököt, hogy szólítsa fel lemondásra a miniszterelnököt, majd később Semjén Zsolt KDNP-frakcióvezetővel közösen kérték fel, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket a helyzet megoldására

Sólyom László szeptember 18-án adott beszédében kijelentette, hogy köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra, illetve „a tegnapi hír morális válságba sodorta az országot, és ezt a válságot a miniszterelnök reakciói csak fokozták. Személyes felelősségét összemosta az elmúlt 16 évvel”. Mint mondta, semmilyen cél nem teheti lehetővé, hogy megkérdőjelezze a demokratikus normákat és ennek nyilvános elismerését várja a kormányfőtől. [11]

Pár nappal később Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy „a Fidesz számára csak jogi értelemben Magyarország miniszterelnöke, erkölcsi és politikai értelemben bukottnak tekintjük, nincs vele miről tárgyalnunk”, illetve „a mi higgadt, nyugodt álláspontunk az, hogy egy beteges hazudozóval van dolgunk”.[12]. Megoldásként több interjúban, nyilatkozatban javasolta, hogy az önkormányzati választásokat (konkrétan annak pártlistás szavazatait) tekintsék egyfajta népszavazásnak, melyen, amennyiben a szavazás eredménye az MSZP politikájának elutasításával zárul, a miniszterelnöknek le kell mondania, és „magával vinnie a csomagját is”, ezután pedig egy pártemberektől mentes, korlátozott mandátumú szakértői kormánynak kell irányítania az országot az új kormány záros határidőn belül történő demokratikus megválasztásáig [forrás?].

[szerkesztés] Szakelemzők véleménye

Számos politológus és közgazdász fogalmazott meg elítélő szavakat a miniszterelnök beszédével kapcsolatban. Fritz Tamás politológus Sólyom László véleményével egyetértőleg úgy nyilatkozott, hogy „csak diktatúra épülhet hazugságokra, demokrácia nem. Ha Gyurcsány Ferenc, valamint kormánya hazugságokkal operált, akkor ez nemcsak azt jelentette, hogy az MSZP becsapta a választóit, hanem azt is, hogy az általa kreált rendszer sodródik a diktatúra felé.” Hozzátette: a beszéd annak beismerése, hogy a kormány hatalmas összegeket „herdált el”, „ezzel a magyar gazdaság egyensúlytalanságát okozva, s a veszteségeket most az adózó állampolgárokkal akarják megfizettetni”. [13]

[szerkesztés] Kormányellenes megmozdulások

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is.

[szerkesztés] Közvéleménykutatások

A jobboldali politikai erők a beszéd nyilvánosságra kerülése óta folyamatosan a miniszterelnök távozását követelik. Egyes közvélemény-kutatási adatok nem támasztják alá azt az állításukat, hogy ezt a többség véleménye alapján mondják. [14] Más közvéleménykutatási adatok azonban igen. [15]

[szerkesztés] Külföldi visszhang

Az Európai Néppárt elnöke távozásra szólította Gyurcsány Ferencet és a magyar kormányt. [16] Az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, a korábbi dán miniszterelnök Poul Nyrup Rasmussen támogatja a szocialista kormányfőt.[17]

[szerkesztés] Források

  1. Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése a beszéddel kapcsolatban
  2. Az őszödi beszéd első fele, Index.hu, 2006. szeptember 27.
  3. Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése, amelyben nyilvánosságra hozza a Balatonőszödi beszéd első felét, 2006. szeptember 27.
  4. A Budapest Rádió riportja (2006. szeptember 20.)
  5. Gyurcsány Ferenc blogbejegyzése a beszéddel kapcsolatban
  6. „Ez egy drámai monológ, sok szenvedéllyel, egyoldalúsággal, túlzással a csapat felrázására”.
  7. Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt
  8. Gyurcsány: Felmerült a lemondás, Orbán úr, csak egy dolgot tehet, hogy nagyon gyorsan csöndben lesz, Gyurcsány továbbra is pártelnök szeretne lenni, Gyurcsány bocsánatot kért, de nem azért
  9. Az ötvenhatos minta. Demokrata, X./38., 2006. szept. 21., 14–19. old.
  10. Belső, baloldali kritika a megszorító Gyurcsány-kormánynak
  11. Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata, keh.hu, 2006. szeptember 18.
  12. A Fidesz nem áll többé szóba Gyurcsánnyal, Index.hu, 2006. szeptember 21.
  13. Az ötvenhatos minta. Demokrata, X./38., 2006. szept. 21., 14-19. old.
  14. A Szonda Ipsos mérései. A Szonda Ipsos felmérése szerint a beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján is 47%-43% volt az arány a miniszterelnök maradásának javára, szeptember 22-én már 51%-40%-ra nőtt a miniszterelnök maradását támogatók előnye.
  15. Magyar Gallup Intézet: A tévészékház elleni támadás nem változtatott jelentősen a közhangulaton: a relatív többség szerint a kormányfőnek le kellene mondania
  16. Európai Néppárt: „A Gyurcsány-kormány távozzon!”
  17. Poul Nyrup Rasmussen: „Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására”

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Más nyelveken