Felezési idő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt a vizsgált radioaktív részecskék fele elbomlik. A bomlást jellemzik: az élettartam (közepes élettartam, τ), a felezési idő (T1/2) és a bomlási állandó (λ). A részecskék számát az időben egy csökkenő exponenciális függvény írja le. Az e-hatványaként felírt alak kitevőjének az együtthatóját nevezzük bomlási állandónak. Az élettartam az az idő, amire a részecskék e-edrésze bomlik el. A bomlási paraméter és az élettartam egymás reciprokai.
[szerkesztés] Fontosabb összefüggések
Először levezetés nélkül közöljük a fontosabb összefüggéseket:

- τ·ln 2=T1/2
- τ=1/λ
[szerkesztés] A felezési időre vonatkozó kapcsolat származtatása
Egy radioaktív izotóp bomlásánál az izotópok számát az időben csökkenő exponenciális függvény írja le:
ahol N(t) az izotópok száma a t időpillanatban, N(0) pedia az N értéke t = 0 pillanatban, λ pedig egy állandó, amit bomlási állandónak nevezünk.
Mivel a felezési idő azt az időtartamot adja meg, amely alatt a kezdeti érték felére csökken N, ez a következőképp számolható:
ahol T1/2 a felezési időt jelöli, ezt szeretnénk kifejezni az egyenletből.
A felezési idő független a kezdeti értéktől, az N(0) kiesik az egyenletből, és a felezési időt a következőképp kapjuk:
- − ln0,5 = λT1 / 2
Mivel - ln0,5 = ln2, írhatjuk, hogy
- ln2 = λT1 / 2
Innen





Based on work by