Hagyományos írásmód
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Magyar helyesírás |
|---|
| Rögzítése: |
Alapelvei:
|
| További jellemzői: |
| Egyes területei: |
| Nevezetes szabályai: |
| Írásjelek helyesírása: |
| Érdekességek: |
| szerkeszt |
A hagyományos írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike (AkH. 86.).
Ennek körébe soroljuk mindazokat az eseteket, amelyekről a másik három alapelv (kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés) nem tud számot adni, tehát kivételesnek számítanak.
[szerkesztés] Rendszerszerű formái
A kivételek között vannak olyanok, amelyek nem konkrét szavakra, hanem szavak egyes típusaira vonatkoznak, tehát amelyek alszabálynak éppúgy tekinthetők, mint kivételnek. Ilyenek például:
- A latin írású nyelvekből átvett tulajdonnevek (személynevek, helynevek, márkanevek stb.) közül azok, amelyeknek nincs hagyományosan kialakult magyar változata, és eredeti alakjában (nem kiejtés szerint) írjuk (AkH. 214.).
- Személynevek: Shakespeare, Byron, Goethe, Nietzsche, Molière, Rousseau, Boccaccio, Cervantes stb.
- Helynevek: Bordeaux, Marseille, New York, Paraguay stb.
- Márkanevek: Coca-Cola, Windows stb.
- Számos, latin írású idegen nyelvekből átvett köznévnél megőrizzük az eredeti írást:
- amelyek még nem honosodtak meg a magyarban, pl. shop,
- illetve amelyek meghonosodtak a magyarban, de nem illeszkednek a magyar hangrendszerbe, ezért nem kezeljük őket jövevényszóként, pl. musical (AkH. 212.),
- valamint a többtagú idegen kifejezésekben, pl. professor emeritus (AkH. 213.).
- Egybeírás bizonyos típusú kapcsolatoknál (ahol az egybeírást jelentésbeli vagy formai okok máskülönben nem indokolják):
- anyagnévi minőségjelzős kapcsolatok: aranygyűrű, faasztal (AkH. 115.),
- számnévi jelzős kapcsolatok: ötéves, kétnapos (AkH. 117. c)), (AkH. 119.).
- A szótagszámlálás szabályát felülbírálva bizonyos összetételeket kivételesen egybeírunk:
- A települések nevét (pl. Szépkenyerűszentmárton, 7 szótag) és a településrészek nevét (pl. Régiakadémiatelep, 9 szótag, OH. 199.) hatnál több szótag és kettőnél több szóelem esetén is hagyomáyosan egybeírjuk.
- A tulajdonnevekben – elsősorban az intézménynevekben – sem érvényesül a fenti szabály, pl. Belügyminisztérium, Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara.
- Az előbbiek mintájára a minisztériumokat közszóként is egybeírjuk hatnál több szótag és kettőnél több szóelem esetén is, pl. igazságügyminisztérium (OH. 131.).
- Bizonyos kapcsolatoknál az összetétel tényét nem jelölhetjük egybeírással; ezekről l. a különírt összetételtípusok listáját.
[szerkesztés] Egyedi szavakra vonatkozó formái
- A kiejtéstől eltérő írásmódú közneveket, amelyek szintén a hagyományos írásmód körébe tartoznak, l. A kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája cikkben!
- A magyar családnevek egy jelentős részénél nem a kiejtés érvényesül, pl. Kossuth, Széchenyi, Dessewffy, Kazinczy, Batthány, Jósika, Vargha, Kováts, Kiss, Tóth (AkH. 12., AkH. 87., AkH. 156.)
- nem megjósolható kiejtésű magyar családnevek: Jékely, Moholy-Nagy, Konkoly-Thege (az ly-t a megjelölt személyek nevében [li]-nek ejtjük)
- Egybeírás bizonyos konkrét szavaknál:
- alanyos szókapcsolatok: szúette, molyrágta (AkH. 106. c))
- minőségjelzős kapcsolatok: jótett, nagyfokú (AkH. 107. c))
- birtokos jelzős kapcsolatok: napkelte, városháza (AkH. 128. d))
- határozós kapcsolatok: partraszállás, kézhezvétel (AkH. 125. d))
- A taj, áfa és eva rövidítéseket, mivel kisbetűsek és egyben kiejthetőek, közszóként kezeljük (a tévé mintájára), és egybeírjuk őket a toldalékokkal és utótagokkal (OH. 403.)
- Egyéb közszói kivételek, ahol a szótagszámlálás szabálya nem érvényesül, és egybeírjuk őket: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, fehéroroszországi (OH. 131.)
[szerkesztés] Ahol csak részben érvényesül
Bizonyos típusú (idegen eredetű) szavaknál részben a kiejtés szerinti írásmód, részben a hagyományos írásmód érvényesül; ezek listáját l. a kiejtés szerinti írásmód cikkében.

