VII. Mihály bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

VII. (Dukász) Mihály (10671078) bizánci császár

X. Konstantin fia 1071-ig testvéreivel, Andronikosszal és Konstantinnal, illetve 1068-tól édesanyja, Eudocia Macrembolitissa új férjével, IV. Romanosszal közösen uralkodott, majd nagybátyja, Andronikosz Dukász segítségével egyedúrrá lett a manzikerti vereség után.

Kedvenc időtöltése volt jelentéktelen tudományos problémákkal törődni, miközben pénzéhes miniszterei tönkretették az országot. A hadseregben dúló anarchia következtében elveszett Konstantinápoly utolsó itáliai birtoka, Bari is (1071), majd 1074-ben Kis-Ázsia jelentős része. Ezeket az kudarcokatt csak részben ellensúlyozta a bolgárok lázadásának elfojtása (1073), és az általános elégedetlenség 1078-ban kettős lázadáshoz vezetett Niképhorosz Brüenniosz és Niképhorosz Botaniátész hadvezérek részéről. A császár alig védekezett, lemondott, majd kolostorba vonult. Gúnyneve (Parapinakész = „Mínusz egy negyed”) onnan ered, hogy annyit emelt a gabonaárakon, hogy azonos összegért csak az addigi mennyiség háromnegyedét lehetett megvásárolni.

Előző uralkodó:
X. Konstantin
Bizánci császár
Komnénosz-Dukász dinasztia
Következő uralkodó:
III. Niképhorosz