Győrújfalu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Győri |
| Rang | község
|
| Terület | 7,37 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9171 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Győrújfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 6 km-re helyezkedik el.
[szerkesztés] Története és mai élete
- Első említése 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergővel együtt cserébe átadta a királynak.
* 1477-től a Héderváry család tulajdonát képezte. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és a Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tíz évi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-ben ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az az év folyamán nem háborgatta őket. A faluról az első ismert térképvázlat a XVIII. század végéről való. Ezen 2 utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A XVIII. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott.
* Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a XIX. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csányi László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett. A tűz oka ismeretlen. A XVII. század második felében több evangélikus család költözött át Vámosról Újfaluba, majd a XVIII. század végén számuk tovább növekedett. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut Vámos, Szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe. A századforduló idején felvetődött egy szigetközi helyiérdekű vasút építésének a gondolata, mely részben a Khuen Héderváry uraság negatív hozzáállásán és az első világháború kitörése miatt bukott, illetve hiúsult meg. A XX. század elejétől a község elzártsága ellenére is folyamatosan fejlődött. Több közművelődési egyesület segítette a kultúra terjesztését. Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem véletlen, hogy Győr megye vasúthálózatának kiépítése végén többen is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr-Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás. Győr megye vasúthálózatának kiépülésével a Mosoni-Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét, s a folyó partján hajómalmok telepedtek le. A XIX. század végén Győrújfalu határában a Mosoni-Dunán 7 hajómalom dolgozott. A XX. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermeléséről volt híres.
Számos ízléses, korszerű családi ház felépítésére került sor. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth Tsz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését. 1992-ben korszerű 4 tantermes alsótagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, az elmúlt években kiépítésre került a csatornarendszer, s rövid időn belül a földgáz ellátására is sor kerül. 1998-ban faluház avatására került sor, melyben helyet kapott a posta, a községi könyvtár, a tűzoltóegyesület, s ezenkívül egy nagy és egy kisebb közösségi terem ad lehetőséget összejövetelekre, rendezvényekre.


Based on work by