Szentélyrekesztő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szentélyrekesztő a párizsi Saint-Étienne-du-Mont templomban
Nagyít
Szentélyrekesztő a párizsi Saint-Étienne-du-Mont templomban

A szentélyrekesztő (németül lettner (a latin lectorium, azaz olvasmány szóból) szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől (a templomhajót a kórustól) elválasztó, gazdagon díszített elem. Egyes esetekben (pl. Exeterben) itt helyezték el az orgonát. Állandó alkotórésze a felső galéria díszes – általában az Utolsó ítélet vagy a Passió témaköréből választott – ábrázolással.

[szerkesztés] példák

[szerkesztés] Sorsuk

A szentélyrekesztőket a 16. századtól kezdve nagyrészt lebontották, mivel eltakarták a miséző papot a hívek elől.