Sasvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sasvár (szlovákul Šaštín): Sasvár - Morvaőr déli településrésze a mai Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szenicétől 18 km-re délnyugatra a Miava bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Sasvár neve a magyar sas és vár főnevek összetétele. A név egykori várára utal.

[szerkesztés] Története

Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. Volt pálos temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát 1564-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelidült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva a hercegprímás 1732-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. 1733-ban pálosok telepedtek ide, akik felépítették az új nagyméretű templomot és a kolostort. A szobrot 1762-ben vitték át a templomba. 1862-ben tornyát átépítették, a szlovákok nemzeti kegyhelye.

1910-ben 2433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. Ma Sasvár Morvaőrrel együtt képezi Šaštín-Stráže községet.

2001-ben Sasvár - Morvaőr 5005 lakosából 4777 szlovák, 103 cigány, 75 cseh volt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken