Amrita Sher-Gil
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Amrita Sher-Gil (Budapest, 1913. január 30. – Lahor, 1941. december 5.) Indiai-magyar származású festőművésznő.
Apja a szikh nemesi családból származó Umrao Singh Sher-Gil, anyja Gottesmann Marie-Antoinette, nagybátyja Baktay Ervin volt.
[szerkesztés] Élete
Nevét a pandzsábi Amritszárról, a halhatatlanság helyéről és a szikhek szent városáról kapta. Magyarországon Dalmának szólították.
- Magyarországon született és élete első 8 évét Magyarországon töltötte.
- 1921. A család Indiába utazott. A Csandigártól északra fekvő Simla városában, Himácsal Pradés fővárosában, a Himalája tövénél telepedtek le.
- 1929. A gyerekek művészeti tanulmányai érdekében a család Párizsba költözött.
- 1934. Családjával haza, Indiába indult.
- 1936. Délre utazott, kiállítások és anyagi siker reményében. Az utazás igazi élményei számára az adzsantai és elúrai barlangtemplomokban tett látogatásai voltak.
- 1938. Magyarországra jött, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktor orvostanhallgatóval. A világháború kitörése előtt, 1939 júniusában Indiába, Lahorba távoztak. Férje rendelőt nyitott, ő pedig műtermet rendezett be.
Nagybátyja az eredetileg festőnek tanult Baktay Ervin volt, akivel szakmai kapcsolata későbbi magyarországi látogatásai során, és Indiában is meghatározó volt számára.
- 1941. december 5. Amrita egészen váratlanul meghalt. A hagyományos indiai rítus szerint testét másnap elégették.
[szerkesztés] Könyv
- Amrita Sher-Gil (Bp., 2002)
[szerkesztés] Film
Életművének nagy részét a delhi National Gallery of Modern Art őrzi.


Based on work by