Ungvári járás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ungvári járás Kárpátalja délnyugati sarkában található, északról a Perecsenyi, keletről a Munkácsi és a Beregszászi járással, délről Magyarországgal, nyugatról Szlovákiával határos. Központja Ungvár, amely egyben Kárpátalja közigazgatási központja is. A vidék lakosságának nagy része városlakó (Ungváron vagy Csapon) lakik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Ungvár környéke a középső paleolitikum óta folyamatosan lakott. A 7 - 9. században a környék a szlávok egyik fontos központja az ekkor épült ungvári várral együtt.
A későbbiekben a térség kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a Rákóczi-féle szabadságharcig Magyarország egyik virágzó vidéke, ám ezt követően Magyarország periférikus területévé vált. 1920 után Csehszlovákia részeként bár Ungváron kisebb fejlődés volt tapasztalható, a járás többi részén változás nem volt.
A térséget 1944 októberében a Vörös Hadsereg szállta meg, majd a Szovjetunió részeként az erőszakos kollektivizálás miatt súlyos károkat szenvedett a mezőgazdaság. Ennek következtében a lakosság nagy része az iparban helyezkedett el. Az ungvári járás, mint adminisztratív egység, 1946. január 25-tõl létezik.
Ukrajna 1991-es függetlenedése és a piacgazdaság kialakulásakor a mezőgazdasági szektor kis aránya kedvező volt a magas színvonalú földművelés kialakulásához. S így a súlyos ipari recesszió mellett volt esély a környék XX. század végi fejlődésére, amely azóta az iparba is begyűrűzött.
[szerkesztés] Gazdaság
Az ungvári járás Kárpátalja leggazdagabb térsége. Az ipar legjelentősebb ágazatai a térségben a ruha-, az élelmiszer- és az építőipar, illetve a homokbányászat. A mezőgazdaság egész Ukrajnában itt a legfejlettebb. Kárpátalja szolgáltatása is lényegében erre a járásra összpontosul, a közlekedésben a vasúti, közúti és légi közlekedés csomópontjai itt találhatók. A térségbe érkezik a legtöbb külföldi befektetés is, elsősorban Magyarországról és Szlovákiából.
[szerkesztés] Népesség
Kárpátalja talán egyetlen vidéke, ahol az életkörülmények nem súrolják a szegénységi küszöb értékét. Mindamellett összehasonlítva a szomszédos magyar és szlovák térségekkel jókora elmaradásban található ez a rendkívül dinamikus fejlődésben lévő környék.
A lakosság mintegy 60,1 %-a ukrán és ruszin, akik leginkább Ungváron laknak. A második legnagyobb nemzetiség a magyaroké (35,9 %), akik elsősorban a járás déli részén laknak.
[szerkesztés] Települések
[szerkesztés] Megyei jogú város
- Ungvár (Ужгород)
[szerkesztés] Város
- Csap (Чоп)
[szerkesztés] Városi jellegű település
- Szerednye (Середнє)
[szerkesztés] Községek
- Bacsó (Чабанівка)
- Baranya (Бараниці)
- Csarondahát (Червоне)
- Eszeny (Есень)
- Felsődomonya (Оноківці)
- Gálocs (Галоч)
- Horlyó (Худльово)
- Kereknye (Коритняни)
- Kincseshomok (Холмок)
- Kisdobrony (Мала Добронь)
- Korláthelmec (Холмці)
- Köblér (Кибляри)
- Nagydobrony (Велика Добронь)
- Nagygejőc (Великі Гейвці)
- Nagyláz (Великі Лази)
- Nevicke (Невицьке)
- Ókemence (Камьяниця)
- Oroszkomoróc (Руські Комарівці)
- Őrdarma (Сторожниця)
- Palágykomoróc (Паладь Комарівці)
- Patakos (Пацканьово)
- Rát (Ратівці)
- Szalóka (Соловка)
- Szürte (Сюрте)
- Tiszaásvány (Тисаашван)
- Tiszasalamon (Соломоново)
- Ungsasfalva (Ірлява)
- Ungtarnóc (Тарнівці)
- Ungtölgyes (Дубрівка)
| Kárpátalja közigazgatási egységei | |
| Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás | |
| Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár | |


Based on work by