Károlyváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) város a mai Horvátországban Karlovác megyében.

Károlyváros látképe
Nagyít
Károlyváros látképe

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város Zágrábtól 56 km-re délnyugatra a Kupa, a Korana és a Mrenica folyók összefolyásánál épült ott, ahol a Dinári-hegység a Pannóniai síksággal találkozik. Közigazgatásilag 63 település tartozik hozzá. é. sz. 45°29′14’’ k. h. 15°32′52’’

[szerkesztés] Nevének eredete

II. Károly főhercegről Stájerország, Karintia és Krajna uráról nevezték el.

A vár tervrajza 1774-ből
Nagyít
A vár tervrajza 1774-ből

[szerkesztés] Története

A török betörések visszaverésére a 13. századi dubovaci vár közelében 1577-ben várat kezdtek itt építeni, amelyet II. Károly főhercegről neveztek el. A hatszögű csillag alakú, fülesbástyákkal erősített vár ma is a városközpont képének meghatározója. 1663. október 11-én a város határában verte meg Zrínyi Péter serege az Új-Zrínyivár ellen vonuló boszniai pasát. 1718-tól a török veszély elmúltával a katonai jelleget mindinkább a kereskedelmi váltotta fel. A város jelentősége különösen 1873-tól a Budapest-Zágráb-Fiume vasútvonal kiépülésével nőtt meg. Ma is itt halad el a tengerpart irányába menő vasútvonal és autópálya. A 20. század elejétől a város ipari központtá vált, mely főként a textil, a bőripar, az építőanyaggyártás és faipar, valamint a fémipar tekintetében lett jelentős. Ma itt van az ország legnagyobb sörgyára is. A szerb-horvát háborúban a város közelében harci cselekmények zajlottak, a frontvonal 1995-ben alig öt kilométerre húzódott és súlyos támadások is érték. Különösen a város délkeleti része szenvedett komoly károkat. 2001-ben 59 395 lakosa volt.

A Szentáromság templom
Nagyít
A Szentáromság templom
A városi színház és gimnázium
Nagyít
A városi színház és gimnázium


[szerkesztés] Látnivalók

  • A vár sáncait ugyan nagyrészt lerombolták, de ma is meghatározó elem a belváros szerkezetében.
  • A vár körüli 2,5 km hosszú sétány Európában is egyedülálló, legszebb része a Nagy Promenád. A sétány mellett hatalmas zöld területek húzódnak gesztenyefákkal.
  • A városi múzeum épülete egykor a Zrínyiek palotája volt.
  • A városháza a 18. században épült, 1906-ban bővítették.
  • Fő egyházi nevezetességei Szentháromság Székesegyház, a Szűz Mária plébániatemplom és a Szent Miklós ortodox templom.
  • A város határában áll Dobóc (Dubovac) középkori vára.
  • A városban nyár végén sörfesztivált rendeznek.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1522. október 18-án Beuther Mihály történetíró, nyelvtudós.

[szerkesztés] Külső hivatkozások