Padova
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Padova | |
|---|---|
Padova város címere |
|
| Ország | |
| Régió | Veneto |
| Megye | Padova (PD) |
| Polgármester | Flavio Zanonato |
| Tengerszint feletti magasság | 12 m |
| Terület | 92 km² |
| Népesség | |
| - Teljes (2004. december 31.) | 210 821 |
| - Népsűrűség | 2 267/km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Koordináták | |
| Körzetszám | 049 |
| Irányítószám | 35100 |
|
|
|
| Weboldal: www.comune.padova.it | |
[szerkesztés] Története
A legenda szerint:
Padova születését az antik történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezetik vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Antenor, egy túlélő megalapította a várost.
A valóságban:
Padova első neve Patavium, eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki a 10. században.
A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 620-ban a lombardiai Agiluf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, szabad városállamként részt vállalt Rőtszakállú Frigyes háborúiban. Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carra nemesi család vette át a hatalmat. 1405 - ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508 - ban itt született Palladio neves építész. 1509-ben Maximilian császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Császársághoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.
[szerkesztés] Látnivalói
- Szent Antal templom (Basilica di San Antonio)
- Gattamelata lovasszobra - Donatello alkotása
- Eremitani
[szerkesztés] Magyar vonatkozás
Itt hunyt el 1576-ban a brassói születésű Bakfark Bálint, kora ünnepelt lantművésze és zeneszerzője.



Based on work by