Maastrichti szerződés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A három pillér

Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását.

Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek. Ezt a rendszert közösségi módszernek hívták vagy szupranacionalimusnak.

Sokan szerettek volna az Európai Közösségnek beleszólást adni a külpolitikába, a hadügyekbe és büntetőjogba. Azonban több tagállam túl kényesnek ítélte ezeket a területeket ahhoz, hogy a közösség szabályozza és a közösség vezetésének nagyobb ereje legyen, mint az egyes államok kormányainak. Tehát egy kormányközi rendszert kell szerintük alkalmazni a nemzetek feletti helyett. Más államok féltették az államok feletti, független intézményeket (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Parlament). A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnügyi hatásköröket (harmadik pillér).

[szerkesztés] A monetáris unió

A szerződés az Európai Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatban megállapította a főbb dátumokat:

  • 1998. december 31-ig létre kell hozni az Európai Központi Bankot, a Központi Bankok Európai Rendszerét, el kell dönteni, hogy mely tagállamok vezetik be az eurót, és rögzíteni kell az árfolyamokat
  • 1999. január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró, közös monetáris politika gyakorlása
  • 2002. január 1-jén euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban
  • 2002. február 28-ig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból

Megszabta az euró bevezetésének feltételeit is, ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok:

  • A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
  • Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
  • Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál
  • A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM)
  • A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát

Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát.

[szerkesztés] A szerződés életbe lépése

A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993. november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították.

A szerződés ratifikálása óriási nehézségek elé nézett néhány tagállamban. Egy franciaországi népszavazáson csak alig 51.05% támogatta, és Dániában elutasította az eredeti szerződést. Az Egyesült Királyságban a parlament végezte a ratifikációt, de a szerződés ellenzői majdnem legyőzték John Major kormányát. Sokak szerint ez a kormány bukását jelentette volna.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai Unió - EU-szerződések, szerkezete, története
1952 1958 1967 1993 1999 2003 ?
EK - Európai Közösség E U R Ó P A I   U N I Ó   ( E U )
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)
Európai Gazdasági
Közösség
(EGK)
Európai Közösség (EK)
Euratom (Európai Atomenergiai Közösség)
Európai Közösségek: ESZAK, EGK (EK, 1993), Euratom bel- és
igazságügyi
együttműködés
 
rendőri és bírói
együttműködés
büntetőügyekben
közös kül- és biztonságpolitika
párizsi
szerződés
római
szerződések
egyesítő
szerződés
maastrichti
szerződés
amszterdami
szerződés
nizzai
szerződés
alkotmányszerződés
A HÁROM PILLÉR”: Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés