Állatkert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történetük

Először mintegy 3000 évvel ezelőtt tartottak állatokat állatkertekben. Ekkoriban alapított egy kínai uralkodó hatalmas gyűjteményt Tudás Kertje néven, az izraeli Salamon király vadállatokat idomított, az asszír királyok fővárosaikban - felfogásuk szerint a világ közepén - az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. A 18. században a Versailles-ból Párizsba költöztetett királyi lovarda helyén jött létre a Jardin des Plantes, az első állatkert. A 19. és 20. században azért alapítottak állatkerteket, hogy tájékoztassák, oktassák, és szórakoztassák a közönséget. 1960-ig az állatkertek enciklopédikus jellegűek voltak, és arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több állatfajt bemutassanak. A 70-es évektől már a fajok megmentéséhez is hozzájárultak. Az állatkertek specializálódnak, s néha csak egyes természeti környezetet mutatnak be.

[szerkesztés] A régi állatkertek

A régi állatkertekben az elefántokat mutatványokra idomították be, hogy a látogatókat szórakoztassák.


[szerkesztés] A mai állatkertek

Ma már sok városban van állatkert, szafari park, vagy akvárium, ahol különböző állatok sokaságát lehet megfigyelni. A modern állatkertekben pl. San Diego -ban az állatok nagy kifutókban fák, és más természetes dolgok között élhetnek. Az emberek nem vasrácsokon, hanem vastag üvegfalakon nézhetik őket, de bejárhatják az állatkerteket nyitott busszal is. Franciaországban a sigeani állatkert valóságos afrikai rezervátum, ahol az állatok az élőhelyeiket reprodukáló környezetbe tökéletesen beilleszkedtek. Az állatkertekben gyakran rendeznek előadásokat, bemutatókat. Bár a természetvédő egyesületek gyakran támadják, a nagyközönség nagyon kedveli ezeket a parkokat. Bizonyos helyeken a fiatalok meg is érinthetik az élőlényeket.

A legtöbb országban bármikor megjelenhetnek az ellenőrök, akik megvizsgálják, hogy jól bánnak-e az állatokkal. A zoológusok (állatokat tanulmányozó tudósok), gondozók, állatorvosok, könyvelők, szakácsok, építészek, kertészek és még sok más ember dolgozik. Az igazgató szervezi meg a sok ember munkáját, és dönti el, hogy milyen állat mit kapjon enni. A látogatók belépődíját az állatok fenntartására fordítják, de sok állami támogatást is kapnak.


[szerkesztés] Jelentőségük

A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek az iskolákkal, a tudományos kutatások miatt. Ez a változás az USA-ban, majd Nagy-Britanniában, és Németországban kezdődött. Az állatkertek nem csak őrzik, hanem a tudósokkal együtt kutatják az állatok tulajdonságait. Céljuk a veszélyeztetett fajok megmentése. Nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt az állatok szaporítása érdekében, és azért is hogy segítsék visszailleszkedésüket a természetbe, ezenkívül génbankokat is létrehoznak. A veszélyeztettet fajok számára ez is jelentős esély a túlélésre. A tenyésztésnek köszönhetően ezek az állatok néha jobban szaporodnak fogságban, mint a természetben. A világ állatkertjeiben így rendszeresen 159 hal-, 280 hüllő-, 871 madár és 762 emlősfaj (köztük 225 veszélyeztetett) szaporodik. 1970-ben az állatkerti állatok 30 %-a született fogságban, mára ez meghaladja a 70 %-ot is.

[szerkesztés] Lásd még