Tyumeny
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A Szentháromság kolostor | |||
|
|||
| Koordinátái: | |||
|---|---|---|---|
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Tyumenyi terület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1586 1782 |
||
| Polgármester | Szmetanyuk Sz. | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 86,31 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 538 300 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
YEKT (UTC+5) YEKST (UTC+6) |
||
| Weboldal: http://tyumen-city.ru | |||
Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tyumeny Nyugat-Szibériában a Tobol folyó mellék folyójának a Ture-nek a partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
Tyumenyt Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban alapították az Ázsiából Európába a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.
Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Idöszámitásunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet és a 14. században az Aranyhorda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.
Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost víziutak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajójá itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..
Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon ás lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.
De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a Tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke ma az Orosz olajipar és földgáztermelés központja.
[szerkesztés] Oktatás, Kultura
[szerkesztés] Oktatás
A Tyumenyi Állami Egyetem [1] Szibéria 6. és Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg, az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. A Tyumenyi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem.
Az egyetemnek, kihelyezett tagozatait és leány intézményeit is figyelembe véve több mint 35 000 hallgatója van (az anyaintézményben 12 500).


Based on work by