User vita:Andras vitez
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hunyadi Mátyás
(1443.02.23-1490.04.06)
Tisztelt olvasó, nem tisztem hogy bárkinek is az általam nagyra tartott Mátyás királyról szóló, „Mátyás az igazságos” legendáját cáfoljam, vagy megerősítsem. Mindössze csak egy összehasonlítást kívánok nyújtani az általam ismert, különböző korokban írt, Mátyásról szóló könyvek alapján, vajon ki volt Mátyás király, hogy került hatalomra és mi okozta bukását. Megengedve magamnak azt a jogot, hogy levonjam az én saját következtetéseimet ezekből.
Az általam sokra tartott szerzők mindegyike sokat foglalkoznak műveikben a Hunyadi család származásával, egyik szerint oláh, másik szerint vlach, de tarja magát az a tézis is hogy kunok, rómaiak leszármazottja, talán a nálunk elterjedt, mondás az igaz: „anyám tót, apám szerb, én meg tiszta magyar vagyok”. De ez szerintem csak a nacionalista nézeteket való személyek számára fontos, hisz ne felejtsük amikor az Árpád család kihalt, olyan személyek neve merült fel trón utódláskor, akik, hosszú kanyargós számítások alapján akarták bizonyítani jogukat a magyar trónra.
Egy tény Mátyás a nagy hírű Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermekeként látta meg a nap világot. Apja a kornak megfelelően gyorsan emelkedett a ranglétrán, de ez nem jelentette azt hogy mindenki a híve volt, sőt épp ellenkezőleg. Ennek eredménye lett fia László kivégzése, hisz az ellenlábasai halála után, tönkre akarták tenni családját és ebben a gyönge kezű V. László király is kezükre játszott.
Mindeközben Mátyást apja bizalmi emberei nevelték, talán az sem köztudott, de apja nem tudott sem írni, sem olvasni, épp ezért akarta hogy fiai műveltek legyenek (természetesen ne feledjük ebben a korban nem ő volt az egyedüli főúr, vagy nemes aki írástudatlan volt).
Mátyást későbbi tanácsadója Vitéz János váradi püspök tanította, Szilágyi Mihály anyja testvére pedig apja jó barátja és harcos társa volt. Ezek alapján kijelenthető hogy Mátyás kora egyik legfelvilágosultabb ifja volt.
De ez mind kevés lenne egy olyan országban ahol a király választásnak nincs még nagy hagyománya, alig több mint száz éve halt ki a honfoglaló Árpád család (akik választás nélkül családi ágon voltak jogosultak a trónra), és a köznemesség még nem igazán összeforrt ahhoz hogy a fő urak (Garai, Újlaki ) és az általuk vezetett urakat, akiket csak a saját vagyonuk szaporítása érdekelt, meggyőzzék.
Miért lett mégis Mátyás a király? Egyesek szerint ezzel akarták megbékíteni a családot (van aki szerint már apja is király akart lenni, majd bátyja), mások szerint a köznemesség nem akart külföldi királyt, de a főurakból sem akart a trónón látni senkit. Egy biztos mindenki a saját érdekeit tekintette először, a köznemesség több jogot akart magának, a szegény emberek békét és nyugalmat, a gazdagok még több hatalmat. Ne legyünk naivak, egy tizenöt éves fiatal emberről senki nem gondolta hogy saját akarata lesz, még Szilágyi vagy Vitéz János is úgy gondolta majd ő fogja irányítani az ifjú királyt.
Mátyás már Prágai fogságában megmutatta, hogy mi lesz az irány, Prodébrad György lányát Katalint választotta, szemben azzal a Garai Annával akinek az apja ezzel próbálta volna hatalmát megőrizni, (ez lett volna a béke záloga a magyar főurakkal). Inkább bízót egy külföldi nagy úr (Prodébrad György volt a cseh kormányzó) szövetségében mint a magyar főurakéban. Persze ne feledjük hogy ezzel Mátyás azt is elérte hogy legalább egy külföldi államban elismerték mint király, hisz a magyar korona ekkor III. Frigyes német-római császár kezében volt.
Természetesen Garai nem hagyta ezt annyiban és nyílt ellen állást választotta, Mátyás ellenlépésként megfosztotta őt nádori tisztségétől! Ekkor talán már Szilágyi és Vitéz Mihály is kezdte belátni hogy Mátyás nem az a fajta király lesz akit ők majd irányítanak. Azt se feledjük ebben a korban természetesnek vették a főurak hogy a király majd velük lesz hisz ők segítették a trónra. Mátyás e helyett minden bizalmi posztra új embert hozott (ez alól Vitéz János volt egy ideig kivétel), ezzel biztosította magának hogy a kormányzásban támogassák (pld a Perényi család ). Ez ma sincs másként ugyan ki az aki szembe fordul azzal, aki számára hatalmat, gazdagságot vagy akár csak a jó létet biztosítja?
Persze ez nem ment azért könnyen, Mátyás egész uralkodását végig kísérte ez a fajta hatalmi harc és ennek esett áldozatul Vitéz János vagy akár Jannus Pannonius is, Mátyás nem tűrte azokat akik nem értettek vele egyet!
Mindeközben megmutatta azt hogy külföldön is képes sikereket elérni a politika terén, a Pápa elismerte királyságát, III. Frigyestől visszaszerezte a koronát igaz az egyesség ára az volt, ha utód nélkül hal meg III. Frigyes örökli a trónt, de Mátyás ekkor (1463), még csak húsz éves senki, ő maga se gondolta hogy nem lesz utódja!
Mindeközben Mátyás sikeresen harcol az egyes források szerint III. Frigyes, mások szerint Prodébrad György által támogatott Jan Giskra ellen, akit végül pénzzel (a délvidéken jutatva számára birtokot) és a harcmezőn is legyőzött, , ez az eset is mutatja Mátyás politikáját az ellenfeleivel szemben, ha nem sikerül csatában nyerni akkor édesgessük a hatalomhoz.
Mátyásnak ezekhez a harcához fegyveres erőre is szüksége volt, viszont a nemesség és a főurak is ragaszkodtak ahhoz a jogukhoz hogy csak az országhatáron belül és csak meghatározott időre vonulnak hadba( hol volt ekkor már a lovagi eszme), sőt sok esetben pénzzel váltották ki magukat. Ezt kihasználva, és megmutatva hogy van olyan jó hadvezető mint apja volt, megszervezte a (talán csak a történészek által fekete seregnek nevezett) zsoldos hadseregét.
Ez a hadsereg ne higgyük hogy valami mély hívatás tudaton alapult, Mátyásnak szüksége volt egy olyan erőre ami nem függ ellenfeleitől (sem a belső sem a külsőtől), a zsoldosokat pedig csak a pénz és a háborús területen szerzett egyéb bevételeik érdekelték, nekik mindegy volt hogy ki ellen, és hol kell csatázniuk, persze ez csak addig volt igaz míg megkapták a zsoldjukat.
Sok csatát megnyert ez a sereg, de sokat el is vesztett, sok esetben az ellenfelek, érdekeken alapuló szövetségének a Mátyás által a hátérben folytatott akna munkája miatt, csak demonstráló szerepe volt.
De Mátyás legnagyobb bánata talán még sem a harcmezőn elveszített csaták voltak, hanem a politikai vereségek, első felesége, és a várt gyermek meghalt szülés közben. Így szabad volt az út az európai uralkodói családok felé, de gyakorlatilag mindenhol kikosarazták a kérőket. Ennek egyik oka az volt hogy Mátyás nem dinasztikus uralkodó volt, így ezek a királyságok rangon alulinak tartották, sőt egyesek még „barbárnak” is nevezték Mátyást.
Végül majd talál feleséget, ezzel viszont inkább bajt mint jót szabadit saját fejére és az országra. Beatrix a nápolyi király lánya alapvetően olyan hatást ért el Mátyásnál amire előtte még Vitéz János, vagy Jannus Pannonius sem. Az addig nyitott udvarban már nem juthatott be bárki bármikor (Mátyáshoz a koldusok is szabadon bejártak), őrök kerültek még az ágyas szoba elé is, új építkezésekhez kezdett ill. folytatta reneszánsz építkezéseit. Viszont felesége miután rájött hogy gyermeke sosem lesz, és Mátyásnak egy osztrák hölgytől van egy fiú gyermeke ( Corvin János ), féltékennyé vált, ő akart lenni a majdani király. Persze ha ismerte volna a magyar urakat sosem ábrándozott volna arról amit majd csak Mária Terézia ér el.
Nem véletlen hogy a külföldi írok szerint sok köze volt Mátyás halálához, aki ugyan 47 éves volt halálakor, sok betegség kínozta, de halála mégis titokzatos.
Vajon miért, nem kapott egész nap ennivalót Mátyás? Miért csak akkor került elő a királynő mikor már rosszul volt Mátyás? Az orvosok miért nem tettek semmit?
Talán igaza van az írónak és megmérgezték, de ezt igazán sem bizonyítani nem lehet, sem cáfolni.
Ezt a rövid kis anyagot azzal a szándékkal írtam, hogy későbbiekben részletes anyagot írok az általam olvasott szakkönyvek alapján Mátyásról aki az utolsó olyan uralkodónk volt, aki féltek és mégis szerettek alattvalói és sokszor ellenségei is!
Füzér, 2006-03-14
Szakály András Tamás

