Bodola Sámuel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bodola Sámuel (zágoni) (Székelyudvarhely, 1790. december 10. - Kolozsvár. 1866. április 22.) erdélyi református püspök, királyi tanácsos
[szerkesztés] Élete
Bodola Sámuel bölcselettanár fia volt. A székelyudvarhelyi református kollegiumban tanult 1803-ig; ezután nagybátyja, Bodola János református püspök neveltette Nagyenyeden, hol a bölcseletet, jogot és teológiát bevégezte s osztálytanító lett. Az 1814. iskolai év végével a göttingeni egyetemre ment, de alig tölthetett ott másfél évet. Visszatért hazájába s 1816 tavaszán Kolozsvártt özvegy báró Dániel Istvánné udvarában volt pap; innét azon év november 17. Héderfájára került lelkésznek. 1817-ben a dévai zsinaton fölavatták a papi hivatal folytatására. 1818. június 21. a marosvásárhelyi egyházközség választotta lelkészeűl és 1822. január 22. után ment a székelyudvarhelyi református kollegiumba teológiatanárnak, hol 1833. június 30. búcsúzott el, midőn a marosvásárhelyi főiskolához helyeztetett át. 1836-ban a református anyaszentegyház főjegyzővé választotta; ezt tanári hivatalával együtt folytatta 1841-ig; ekkor Nagyenyedre választatott meg teológiatanárnak. 1848. november 17. a felbőszült román nép elől menekült és Kolozsvárra ment; innét 1849-ben Marosvásárhelyre, hol 1850. július 19-től teológiatanár volt. 1854-ben átköltözött Kolozsvárra a teológiai szeminárium igazgatójának. 1852. februárjában a főkonsistorium püspökhelyettessé tette, 1861. május 22. püspöki hivatalában megerősítette, egyszersmind királyi tanácsos lett.
[szerkesztés] Munkái
1. Gr. Teleki Sámuel felett oráczió 1822.
2. Kik az igaz keresztények? Brassó, 1831.
3. Katékhismus, Kolozsvár. (1832. 2. jobbított kiadás. M.-Vásárhely, 1840. 3. k. N.-Enyed, 1843. 4. jav. k. Keresztyén hittan czímmel. N.-Enyed és M.-Vásárhely, 1848. 5. k. Kolozsvár? 1861. Ennek nyomán Garda József adta ki 1867-ben.)
4. Könyvismertetés. Irta egy ref. pap. Kolozsvár, 1840. (Salamon József könyvének; De statu ecclesiae ev. ref. in Transsilvania birálata.)
5. Keresztyén anya sz. egyház négy oszlopai. Nagy-Enyed, 1845.
6. Papok fölszentelése alkalmával mondott beszéd. Kolozsvár, 1855.
7. Az élő egyház és annak ismertető jegyeiről. U. ott, 1856.
8. A közzsinatot megnyitó beszéd. U. ott, 1863.
9. Ima, zsinatnyitó és papszentelő beszédek. U. ott, 1864.
Kisebb dolgozatai az Erdélyi Hiradóban (1843. 65. sz.) és az erd. ref. egyház Évkönyveiben jelentek meg. (1860–66.)
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996

