Reykjavík
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A település mottója: Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa) | |
| Polgármester | Steinunn Valdís Óskarsdóttir |
| Közigazgatás | |
| Terület | |
| - Település | 274,5 km² |
| Népesség | |
| - Település (2003) | 113 387 |
| - Agglomeráció | 181 746 |
| - Népsűrűség | 413 fő/km² |
| Irányítószám | 101-155 |
| Koordináták | |
Reykjavík (
kiejtése✩ IPA [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Nagyon közel fekszik az Északi-sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvés
Reykjavík délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói-öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést), hűvös, elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány.
A város közelében a legmagasabb pont a Mt. Esja (914 m).
[szerkesztés] Lakosság
Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:
- Álftanes: 1 876
- Garðabær: 8 863
- Hafnarfjörður: 21 190
- Kópavogur: 25 291
- Mosfellsbær: 6 573
- Seltjarnarnes: 4 566
[szerkesztés] A lakosság alakulása
- 1801 - 600
- 1860 - 1 450
- 1901 - 6 321
- 1910 - 11 449
- 1920 - 17 450
- 1930 - 28 052
- 1940 - 38 308
- 1950 - 55 980
- 1960 - 72 407
- 1970 - 81 693
- 1980 - 83 766
- 1985 - 89 868
- 1990 - 97 569
- 1995 - 104 258
- 2003 - 113 387
[szerkesztés] Történelem
A legenda szerint Izlandon az első állandó települést Ingólfur Arnarson alapította 870-ben a mai Reykjavík helyén. Erről részletes leírás található a Landnámabók-ban (az izlandi honfoglalás könyvében). A település névadása is ekkorra datálható. Reykjavík azt jelenti: füstös öböl, ami a hőforrásokra utal.
Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról. A 18. században indul el némi fejlődés.
1786-ban kapott városi rangot, akkor alig 200 lakosa volt a falunak.
1845-ben az Alþing Þingvellirből Reykjavíkba költözött. Ekkor kapta meg a város a fővárosi rangot is.
A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.
A második világháború után felgyorsult a város fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkerőt igényelt. Főleg a fiatalok költöztek a városba, amiből ily módon a gyermekek városa lett. Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.
1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.
1986-ban pedig itt találkozott egymással Ronald Reagen és Mihail Gorbacsov.
[szerkesztés] Igazgatás
A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 15 tagja van, akiknek a mandátuma 4 évre szól.
A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.
[szerkesztés] Polgármesterek
- Steinunn Valdís Óskarsdóttir: 2004. november 30. –
- Þórólfur Árnason: 2003. február 1. – 2004. november 30.
- Ingibjörg Sólrún Gísladóttir: 1994. június 13. – 2003. február 1.
- Árni Sigfússon: 1994. március 17. – 1994. június 13.
- Markús Örn Antonsson: 1991. július 16. – 1994. március 17.
- Davíð Oddsson: 1982. május 27. – 1991. július 16.
- Egill Skúli Ingibergsson: 1978. augusztus 15. – 1982. május 27.
- Birgir Ísleifur Gunnarsson: 1972. december 1. – 1978. augusztus 15.
- Geir Hallgrímsson: 1960. október 6. – 1972. december 1.
- Auður Auðuns és Geir Hallgrímsson: 1959. november 19. – 1960. október 6.
- Gunnar Thoroddsen: 1947. február 4. – 1959. november 19.
- Bjarni Benediktsson: 1940. október 8. – 1947. február 4.
- Pétur Halldórsson: 1935–1940
- Jón Þorláksson: 1932–1935
- Knud Zimsem: 1914–1932
- Páll Einarsson: 1908–1914
[szerkesztés] Infrastruktúra
[szerkesztés] Utak
Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve. Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó. A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.
Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni. Az izlandi 1-es főút (mely ma már az egész szigeten körbemegy) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.
[szerkesztés] Repülőtér, kikötő
Az ország második legnagyobb reptere (Keflavík nemzetközi reptere a legnagyobb) a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is.
Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.
[szerkesztés] Fűtés
A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.
[szerkesztés] Látványosságok
- Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
- Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
- Perlan – híres étterem
- Laugarvegurinn – Reykjavík „Váci utcája”
- Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
- Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
- Nauthólsvík – termálfürdő
[szerkesztés] Főiskolák és egyetemek
[szerkesztés] Főiskolák
- Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
- Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
- Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
- Menntaskólinn við Sund (MS)
- Borgarholtsskóli
- Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
- Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
- Hraðbraut
- Kvennaskólinn í Reykjavík
[szerkesztés] Egyetemek
- Háskóli Íslands
- Háskólinn í Reykjavík
[szerkesztés] Sportegyesületek
- Fram
- Knattspyrnufélag Reykjavíkur (K.R.)
- Víkingur
- Þróttur
- Knattspyrnufélagið Valur (Valur)
- Íþróttafélag Fatlaðra í Reykjavík – mozgássérültek egyesülete
- Íþróttabandalag Reykjavíkur
- Skautafélagið í Reykjavík
- Tennis- og badmintonfélag Reykjavíkur
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Másik hivatalos oldal
- Képek Reykjavíkról
- Turista információk
- Térkép
- Térkép Kalauz - Reykjavik
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


Based on work by