Nyári olimpiai játékok (maratoni futás)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A maratoni futás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett Kr. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maratoni futás az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érdekességek a versenyszám történetéből
Az eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Louis Spiridon, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.
1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.
Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az Egyesült Államok-beli John Hayest nyilvánították bajnoknak.
Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.
1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.
Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Sohn Kee-chung nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán szinekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.
Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.
Az 50-es évek legendás cseh futója, Emil Zatopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zatopek mögött alig több, mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.
1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.
1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezitláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal[3]. Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.
Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az Egyesült Államok-beli Joan Benoit lett.
2004-ben az olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Mizuki Noguchi ért elsőnek célba.
[szerkesztés] Időeredmények
Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50 időeredménnyel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez, 2:09:21 másodperces eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.
A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az Egyesült Államok-beli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében – viszonylag kevésszer – három alkalommal javították meg a világrekordot, 1920-ban, 1960-ban és 1964-ben.
Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 másodpercet – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 másodperc volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14 másodpercet – a japán Naoko Takahashi futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.
[szerkesztés] Részletes eredmények
[szerkesztés] Férfi maratoni futás
[szerkesztés] Éremtáblázat
(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)
| A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratoni futásban | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Összesen | ||||
| 1. | 4 | 0 | 2 | 6 | |
| 2. | 3 | 3 | 4 | 10 | |
| 3. | 3 | 2 | 0 | 5 | |
| 4. | 2 | 2 | 0 | 4 | |
| 5. | 2 | 1 | 1 | 4 | |
| 6. | 2 | 0 | 3 | 5 | |
| 7. | 2 | 0 | 0 | 2 | |
| 2 | 0 | 0 | 2 | ||
| 9. | 1 | 2 | 2 | 5 | |
| 10. | 1 | 1 | 0 | 2 | |
| 1 | 1 | 0 | 2 | ||
| 12. | 1 | 0 | 0 | 1 | |
| 1 | 0 | 0 | 1 | ||
| 14. | 1 | 4 | 1 | 6 | |
| 15. | 0 | 2 | 1 | 3 | |
| 16. | 0 | 1 | 2 | 3 | |
| 17. | 0 | 1 | 0 | 1 | |
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 23. | 0 | 0 | 2 | 2 | |
| 0 | 0 | 2 | 2 | ||
| 25. | 0 | 0 | 1 | 1 | |
| 0 | 0 | 1 | 1 | ||
| 0 | 0 | 1 | 1 | ||
| 0 | 0 | 1 | 1 | ||
| 0 | 0 | 1 | 1 | ||
| Összesen | 25 | 25 | 25 | 75 | |
[szerkesztés] Érmesek
| A nyári olimpiai játékok érmesei férfi maratoni futásban | ||||||
| Év | idő[5] | idő | idő | |||
| 1896 | Spyridon Louis |
2:58:50 (OR)[6] |
Charilaos Vasilakos |
3:06:03 | Kellner Gyula |
3:06:35 |
| 1900 | Michel Theato |
2:59:45 | Emile Champion |
3:04:17 | Ernst Fast |
3:37:14 |
| 1904 | Thomas Hicks |
3:28:53 | Albert Corey |
3:34:52 | Arthur Newton |
3:47:33 |
| 1908 | Johnny Hayes |
2:55:19 (VR) |
Charles Hefferon |
2:56:06 | Joseph Forshaw |
2:57:11 |
| 1912 | Kenneth MacArthur |
2:36:55 (OR) |
Christopher Gitsham |
2:37:52 | Gaston Strobino |
2:38:43 |
| 1920 | Hannes Kolehmainen |
2:32:36 (VR) |
Juri Lossman |
2:32:49 | Valerio Arri |
2:36:33 |
| 1924 | Albin Stenroos |
2:41:23 | Romeo Bertini |
2:47:20 | Clarence DeMar |
2:48:14 |
| 1928 | Boughera El Ouafi |
2:23:57 (OR) |
Miguel Plaza |
2:33:23 | Martti Marttelin |
2:35:02 |
| 1932 | Juan Carlos Zabala |
2:31:36 | Sam Ferris |
2:31:55 | Armas Toivonen |
2:32:12 |
| 1936 | Sohn Kee-chung |
2:29:20 | Ernest Harper |
2:31:24 | Shoryu Nan |
2:31:42 |
| 1948 | Delfo Cabrera |
2:34:52 | Tom Richards |
2:35:08 | Etienne Gailly |
2:35:34 |
| 1952 | Emil Zatopek |
2:23:04 (OR) |
Reinaldo Goron |
2:25:35 | Gustaf Jansson |
2:26:07 |
| 1956 | Alain Mimoun |
2:25:00 | Franjo Mihalic |
2:26:32 | Veikko Karvonen |
2:27:47 |
| 1960 | Abebe Bikila |
2:15:16 (VR) |
Rhadi Ben Abdesselem |
2:15:42 | Barry Magee |
2:17:19 |
| 1964 | Abebe Bikila |
2:12:12 (VR) |
Basil Heatley |
2:16:20 | Kokichi Tsuburaya |
2:16:23 |
| 1968 | Mamo Wolde |
2:20:27 | Kenji Kimihara |
2:23:31 | Mike Ryan |
2:23:45 |
| 1972 | Frank Shorter |
2:12:20 | Karel Lismont |
2:14:32 | Mamo Wolde |
2:15:09 |
| 1976 | Waldemar Cierpinski |
2:09:55 (OR) |
Frank Shorter |
2:10:46 | Karel Lismont |
2:11:13 |
| 1980 | Waldemar Cierpinski |
2:11:03 | Gerard Nijboer |
2:11:20 | Satymkul Dzhumanazarov |
2:11:35 |
| 1984 | Carlos Lopes |
2:09:21 (OR) |
John Treacy |
2:09:56 | Charlie Spedding |
2:09:58 |
| 1988 | Gelindo Bordin |
2:10:32 | Douglas Wakiihuri |
2:10:47 | Ahmed Salah |
2:10:59 |
| 1992 | Hwang Young-Jo |
2:13:23 | Koichi Morishita |
2:13:45 | Stephan Freigang |
2:14:00 |
| 1996 | Josia Thugwane |
2:12:36 | Lee Bong-Ju |
2:12:39 | Eric Wainaina |
2:12:44 |
| 2000 | Gezahenge Abera |
2:10:11 | Eric Wainaina |
2:10:31 | Tesfaye Tola |
2:11:10 |
| 2004 | Stefano Baldini |
2:10.55 | Mebrahtom Keflezighi |
2:11.29 | Vanderlei de Lima |
2:12.11 |
[szerkesztés] Ranglista
Bajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A hetvenöt érmen hatvankilenc sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:
| A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Sportoló | Ország | Összesen | ||||
| 1. | Abebe Bikila | 2 | 0 | 0 | 2 | |
| Waldemar Cierpinski | 2 | 0 | 0 | 2 | ||
| 3. | Frank Shorter | 1 | 1 | 0 | 2 | |
| 4. | Mamo Wolde | 1 | 0 | 1 | 2 | |
| 5. | Karel Lismont | 0 | 1 | 1 | 2 | |
| Eric Wainaina | 0 | 1 | 1 | 2 | ||
[szerkesztés] Női maratoni futás
[szerkesztés] Éremtáblázat
| A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratoni futásban | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Összesen | ||||
| 1. | 2 | 1 | 1 | 4 | |
| 2. | 1 | 0 | 1 | 2 | |
| 1 | 0 | 1 | 2 | ||
| 4. | 1 | 0 | 0 | 1 | |
| 1 | 0 | 0 | 1 | ||
| 6. | 0 | 1 | 1 | 2 | |
| 7. | 0 | 1 | 0 | 1 | |
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 0 | 1 | 0 | 1 | ||
| 11. | 0 | 0 | 1 | 1 | |
| 0 | 0 | 1 | 1 | ||
| Összesen | 6 | 6 | 6 | 18 | |
[szerkesztés] Érmesek
| A nyári olimpiai játékok érmesei női maratoni futásban | ||||||
| Év | idő | idő | idő | |||
| 1984 | Joan Benoit |
2:24:52 (OR) |
Grete Waitz |
2:26:18 | Rosa Mota |
2:26:57 |
| 1988 | Rosa Mota |
2:25:40 | Lisa Martin |
2:25:53 | Katrin Dörre |
2:26:21 |
| 1992 | Valentina Yegorova |
2:32:41 | Yuko Arimori |
2:32:49 | Lorraine Mary Moller |
2:33:59 |
| 1996 | Fatuma Roba |
2:26:05 | Valentina Yegorova |
2:28:05 | Yuko Arimori |
2:28:39 |
| 2000 | Naoko Takahashi |
2:23:14 (OR) |
Lidia Simon |
2:23:22 | Joyce Chepchumba |
2:24:45 |
| 2004 | Mizuki Noguchi |
2:26:20 | Catherine Ndereba |
2:26:32 | Deena Kastor |
2:27:20 |
[szerkesztés] Ranglista
Bajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A tizennyolc érmen tizenöt sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:
| A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Sportoló | Ország | Összesen | ||||
| 1. | Valentina Yegorova | 1 | 1 | 0 | 2 | |
| 2. | Rosa Mota | 1 | 0 | 1 | 2 | |
| 3. | Yuko Arimori | 0 | 1 | 1 | 2 | |
[szerkesztés] Magyar részvétel
Tizenöt alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.
A játékok történetében összesen huszonegy – tizenhat férfi és öt női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.
Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést, illetve a legjobb időeredményt eddig Szabó Karolina érte el az 1992. évi, illetve az 1988. évi olimpián.
Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:
(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)
| Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok maratoni futás versenyein | ||
| olimpia | férfi maratoni | női maratoni |
| 1896 | Kellner Gyula (3. – 3:06:35) | |
| 1912 | Kárpáti Ödön (31. – 3:25:22) Ripszám Henrik (feladta) |
|
| 1924 | Lovas Antal (28. – 3:35:24) Király Pál (feladta) |
|
| 1928 | Galambos József (49. – 3:05:58) | |
| 1948 | Kiss József (19. – 2:50:20) | |
| 1952 | Dobronyi József (7. – 2:28:05) Esztergomi Mihály (21. – 2:35:10) |
|
| 1964 | Sütő József (5. – 2:17:56) Pintér János (37. – 2:30:51) |
|
| 1968 | Tóth Gyula (24. – 2:24:49) Mecser Lajos (feladta) Sütő József (feladta) |
|
| 1972 | Tóth Gyula (27. – 2:23:00) Szekeres Ferenc (33. – 2:25:18) |
|
| 1980 | Szekeres Ferenc (12. – 2:15:18) | |
| 1988 | Szabó Karolina (13. – 2:32:26) | |
| 1992 | Borka Gyula (38. – 2:20:46) Szűcs Csaba (feladta) |
Szabó Karolina (11. – 2:40:10) |
| 1996 | Nagy Judit (36. – 2:38:43) | |
| 2000 | Nagy Judit (17. – 2:30:54) | |
| 2004 | Kovács Ida (60. – 3:03:21) Rakonczai Beáta (48. – 2:49:41) Staicu Simona (45. – 2:48:57) |
|
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A férfi maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF formátum)
- A női maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF formátum)
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Az 1896. évi olimpia óta Görögországnak sem sikerült érmet nyerni maratoni futásban
- ↑ A képen Pietrit egyik oldalról szócsővel a kezében a verseny eredményközlője, másik oldalról Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója, az 1908. évi olimpia szervezésének egyik közreműködője támogatja
- ↑ Bikila ekkor Szergej Popov 1958 óta fennálló világrekordján egy másodpercet javított
- ↑ Japán egyetlen aranyérmét a koreai Sohn Kee-chung nyerte, aki – mivel országa japán fennhatóság alatt állt – 1936-ban japán színekben versenyzett
- ↑ Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.
- ↑ OR = olimpiai rekord, VR = világrekord
- ↑ Valentina Yegorova 1992-ben a Független Államok Közössége, 1996-ban Oroszország csapatának tagjaként nyert érmet



Based on work by