Tótkomlós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.417° k. h. 20.733°

Tótkomlós
Tótkomlós címere
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Orosházi
Rang város


Terület 125,40 km²
Népesség
Irányítószám 5940
Körzethívószám 68
Térkép
é. sz. 46.417° k. h. 20.733°
település
Mo. térképén

Tótkomlós város Békés megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tótkomlós a Dél-Alföldi turisztikai régióban, a Maros-hordalékkúp részének hátsági területén található 15 km-re délre Orosházától. A település közúton és vasúton egyaránt megközelíthetõ.

[szerkesztés] Története

A honfoglalás kori leletek szerint településünk és környéke különbözõ népek által lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak. Ebbõl a korai idõszakból a nagykopáncsi kápolna õrzi a román építészeti stílus emlékét. Késõbb az oklevelek tanúsága szerint a komlósi puszta Hunyadi János birtoka volt. 1484-ben Mátyás király tulajdonát képezte, aki Komlóst fiának Corvin Jánosnak adományozta. A terület a törökdúlás idején többször cserélt gazdát, a szerencsétlen lakosság a hódítók elõl elmenekült.

Az elnéptelenedett komlósi birtok báró Rudnyánszky József tulajdona lett.A báró szentandrási jobbágyait szorgalmuk és példás magaviseletük miatt szerette, ezért a vallási villongások miatt beleegyezett lakhelyük elhagyására, és a telepítésre vonatkozó szerzõdést velük 1746. január 8-án meg is kötötte. Mintegy 80 szlovák család érkezett a komlósi pusztára. Az ideköltözöttek lázas építõmunkába kezdtek, folyamatosan építették lakóházaikat, az istentisztelet megtartására szolgáló imaházat, az iskolát, egy tanítói lakással együtt. Szexty György lelkész vezetésével 1795-ben megépítették a most is pompázó monumentális evangélikus templomot.

A komlósiak száma, vagyona és mûveltsége is gyarapodott. A XIX. század második felében a magyar ajkú lakosok egyre többen lettek, ezért az õ lelki épülésükre évente négyszer magyar istentiszteletet tartottak.

A kiegyezés után, 1893-ban felépült a községháza, amelyet közös összefogással építettek. Az I. világháborúig újabb létesítmények bizonyították, hogy a lakosság és az elöljáróság tudta, a haza hasznos polgárai csak úgy lehetnek, ha a polgárosodás útját követik. Ezt a lázas építõ tevékenységüket a komlósiak a II. világháború végéig folytatták. Hosszú évtizedekre meghatározta a falu sorsát, a település lakosságának szerkezetét az 1946/48-as szlovák-magyar lakosságcsere. A siker, vagyis a minél nagyobb számú áttelepítés érdekében a befogadó ország és a helyi szlovákság szervezetei egyaránt komoly propagandát fejtettek ki. Tótkomlósról 939 család, szám szerint 3254 lakos választotta az új hazát. Ezzel párhuzamosan megkezdõdött a magyar anyanyelvûek áttelepítése Tótkomlósra, ám lényegesen kevesebben érkeztek, mint amennyien távoztak, mindössze 400 család, azaz mintegy 1500 betelepülõ jött.

A fordulat éve után változás történt a helyi közigazgatási rendszerben is, megszûnt az önálló képviselõ-testület. 1989 és 1990 nagy politikai változásokat hozott hazánkban és a szomszédos országokban is. Újjáéledt a többpártrendszer, Magyarország államformája ismét köztársaság lett. Az 1990 tavaszán megtartott országgyûlési, majd a helyhatósági választások után ismét önkormányzati képviselõ-testületek irányítják a helyi ügyeket.

A lendületes fejlõdésnek köszönhetõ, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tótkomlós nagyközséget 1993. november l-jével várossá nyilvánította.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Békés megye városai
Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő
Más nyelveken