Budapesti metró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Stadionok metróállomás a 2-es metró vonalán
Nagyít
Stadionok metróállomás a 2-es metró vonalán

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Üzemben lévő metróvonalak

Nagyít
81-717 típusú szerelvény a 3-as metró felszíni szakaszán
Nagyít
81-717 típusú szerelvény a 3-as metró felszíni szakaszán
Árpád híd metróállomás, a 3-as metró egykori végállomása.
Nagyít
Árpád híd metróállomás, a 3-as metró egykori végállomása.
Metróvonal Vonal Nyitás Hossz Állomások
Image:Budapest Metro M1.png Vörösmarty tér ↔ Mexikói út 1896 5 km 11
Image:Budapest Metro M2.png Déli pályaudvar ↔ Örs vezér tere 1970 10 km 11
Image:Budapest Metro M3.png Újpest Központ ↔ Kőbánya-Kispest 1976 18 km 20

A kontinens legelső elektromos földalatti vasútja. 1896-ban építették a világkiállítás számára. 1973-ban új szerelvények érkeztek a vonalra és meghosszabbították a Mexikói útig. Rákosrendezőig való meghosszabbítása a távlati tervek közt szerepel. Az első Európai földalatti vasút Londonban 1863-ban épült meg, ám ez még gőzhajtású volt. Kép A Földalatti részletes története

1970-ben adták át első szakaszát a Deák Ferenc tér és Fehér út között. Ebben az időben csak kapukon keresztül lehetett bejutni a metró állomásaira. A vonal eredetileg csak a Stadionok állomásig tartana, a középső két vágányon metró, a szélső két vágányon pedig HÉV közlekedne. Ez az elképzelés még ma is elterjedt a köztudatban, ám sajnos a megvalósítási költségeihez képest nem oldaná meg az átszállási problémákat. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a Gödöllői HÉV-vel való összekötését szorgalmazza. 2004-ben elkezdődött a vonal felújítása. A vonal állomásai teljesen egységesek lesznek, ami a tájékozódást megnehezíti.

Ezen a vonalon már kiépítették az automatikus vonatvezető rendszert, ennek segítségével egy személy is vezetheti a szerelvényeket. A vonalat eredetileg Káposztásmegyerig tervezték, amely szakasza még ma sem épült meg. A vonal Ferihegyi repülőtérig való meghosszabbítása is szóba került már. A 2-es metró után ezt a vonalat is felújítják majd.

2-es és 3-as metró részletes története

[szerkesztés] Tervezett metróvonalak

A négyes metró építését eredetileg 1978-ban kellett volna elkezdeni. A tervezésre az évtizedek során rengeteg pénzt költöttek. Távlatban meghosszabbítanák a Virágpiacig, Újpalotáig és Budafok irányába, ám ezeknek a szakaszoknak az elkészülése nagyon bizonytalan. A vonalon 80 méteres peronokat építenének ki, egyes vélemények szerint 120 méteresre lett volna szükség. A tervek szerint 2009-ben adják át az első szakaszt, ám ez előreláthatólag csúszni fog. A 4-es metró részletes története

  • M5 – Észak–déli regionális gyorsvasút

A vonal építését az ígéretek szerint már 2007-ben megkezdik. Kaszásdűlő és Könyves Kálmán körút között lesz majd a földalatti szakasza, a felszíni szakaszokat a jelenlegi Szentendrei-, Csepeli- és Ráckevei HÉV képezik majd. Az első szakaszát várhatóan a Csepeli HÉV meghosszabbításaként az Astoriáig építik ki.

[szerkesztés] Szerelvények

A magyar gyártmányú Ganz-Hunslet G2 típusú szerelvény
Nagyít
A magyar gyártmányú Ganz-Hunslet G2 típusú szerelvény

A budapesti metró szerelvényeinek nagy részét jelenleg az orosz gyártmányú metrókocsik képezik. Ezeken belül több típus létezik: Ev - 100-as kocsiszámmal megjelölt Budapest számára legelsőnek legyártott kocsik. EvA - az Ev szerelvények felújított változatai. A rózsaszín utastere miatt „Barbi” néven ismert a köztudatban. Ev3 - az Ev szerelvényektől csak a jobb teljesítményében különbözik 81-717 - az elején lévő fekete borítás miatt könnyű megkülönböztetni az Ev szerelvényektől. A jobb teljesítményen kívül nem sokban különbözik elődjeitől. Továbbá 2000-ben két új szerelvény érkezett, melyek típusszáma 81-717M. Természetesen ezek is újabbak elődjeiknél. A jellegzetes lámpái miatt a köztudatban „vízipók” néven ismert. A Millenniumi Földalatti Vasút vonalán jelenleg Ganz csuklós típusú alacsonypadlós szerelvények közlekednek. A közeljövőben ezeknek a cseréje is megtörténik egyterű szerelvényekre. Magyarország többször is próbálkozott metrókocsik gyártásával. Összesen két magyar típusú metró létezett. A Ganz-P-t még a 2-es metró első szakaszára tervezték, ám ameddigre átadták a forgalomnak, a kocsik már elavultnak számítottak, így sajnos szétvágták őket. A másik típus a sokak által ismert fehér színű Ganz-Hunslet G2, amely régebben a 3-as metró vonalán közlekedett. Kivonták a forgalomból, mivel egy prototípusnak költséges pótolni az alkatrészeit.

[szerkesztés] Állomások

M 1

  • Mexikói út
  • Széchenyi fürdő
  • Hősök tere (Aréna út)
  • Bajza utca
  • Kodály körönd (Körönd)
  • Vörösmarty utca
  • Oktogon (November 7. tér)
  • Bajcsy-Zsilinszky út (Váczy körút)
  • Opera
  • Deák Ferenc tér (M1-M2-M3)
  • Vörösmarty tér (Gizella tér)
Oktogon megálló a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán
Nagyít
Oktogon megálló a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán
M 2

Deák Ferenc téri állomás a 2-es metró vonalán
Nagyít
Deák Ferenc téri állomás a 2-es metró vonalán
M 3

  • Újpest-Központ
  • Újpest-Városkapu
  • Gyöngyösi utca
  • Forgách utca
  • Árpád híd
  • Dózsa György út
  • Lehel tér (Élmunkás tér)
  • Nyugati pályaudvar (Marx tér)
  • Arany János utca
  • Deák Ferenc tér (M1-M2-M3)
  • Ferenciek tere (Felszabadulás tér)
  • Kálvin tér
  • Ferenc körút
  • Klinikák
  • Nagyvárad tér
  • Népliget (Könyves Kálmán körút)
  • Ecseri út
  • Pöttyös utca
  • Határ út
  • Kőbánya-Kispest
Megjegyzés: csak az állomások korábbi nevei vannak feltüntetve (a helyszíneké nem)
A Deák Ferenc téri állomás lámpásai
Nagyít
A Deák Ferenc téri állomás lámpásai

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Budapesti metró témájú médiaállományokat.

  Budapesti metró  m·v·sz 
Millenniumi Földalatti Vasút (M1) | 2-es metró (M2) | 3-as metró (M3) | 4-es metró (M4, korábbi nevén Dél-Buda–Rákospalota-metróvonal)* | Észak–déli regionális gyorsvasút (M5)*
*tervezett vagy épülő vonalak