Feröer népessége
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Feröer népessége 2006. június 30-án 48 412 fő volt, ez az ország területére vetítve 33,1 fő/km²-es népsűrűséget jelent.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nemzetiség és állampolgárság
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1327 | kb. 4.000 |
| 1350 | kb. 2.000 |
| 1769 | 4.773 |
| 1801 | 5.255 |
| 1834 | 6.928 |
| 1840 | 7.314 |
| 1845 | 7.782 |
| 1850 | 8.137 |
| 1855 | 8.651 |
| 1880 | 11.220 |
| 1900 | 15.230 |
| 1911 | kb. 18.800 |
| 1925 | 22.835 |
| 1950 | 31.781 |
| 1970 | kb. 38.000 |
| 1975 | 40.441 |
| 1985 | 45.749 |
| 1989. december 31. | 47.787 |
| 1995. december 31. | 43.358 |
| 1996. december 31. | 43.784 |
| 1997. december 31. | 44.262 |
| 1998. december 31. | 44.817 |
| 1999. december 31. | 45.409 |
| 2000. december 31. | 46.196 |
| 2001. december 31. | 46.996 |
| 2002. december 31. | 47.704 |
| 2003. december 31. | 48.214 |
| 2004. december 1. | 48.353 |
A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri, grönlandi vagy dániai. A születési hely alapján: Feröeren született 91,7%, Dániában 5,7% és Grönlandon 0,3% (a többi a Dán Királyság területén kívül született, honosított dán állampolgár).
A külföldiek legnagyobb csoportja az izlandiak (0,4%), őket követik a norvégok (0,2%) és a lengyelek (0,2%), de összesen 77 különböző ország állampolgárai élnek a szigeteken[1].
[szerkesztés] Anyanyelv
A fenti számokból nem lehet kikövetkeztetni a feröeri anyanyelvűek számát: egyrészt sok feröeri él Dániában, sőt vannak akik ott születnek és később visszatérnek Feröerre; másrészt a szigeteken is sok dán anyanyelvű család él.
Az óészaki nyelvből származó feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként működik. A feröeri nyelvpolitika gondoskodik arról, hogy a modern élet igényeinek megfelelően új kifejezéseket alkossanak.
[szerkesztés] Népességfejlődés
Az ír szerzetesek csak kis csoportokban éltek, így az első jelentős népesség a viking bevándorlás folyamán jött létre a 9. században. A népesség 4000 fő körül ingadozott, és a 18. századig sosem lépte át az 5000 főt. 1349-1350-ben a népesség fele meghalt a pestisjárványban, amit egy újabb bevándorlási hullám ellensúlyozott.
Csak a mélytengeri halászat megjelenésével (s így a küzdelmes mezőgazdaságtól való függetlenedéssel), illetve az egészségügy általános fejlődésével indult meg a népesség növekedése. A 18. század végétől kezdve a népesség 200 év alatt megtízszereződött. Az 1990-es évek elejének gazdasági válsága érezhető kivándorlást okozott, de azóta megint pozitívra fordult a nemzetközi vándorlás egyenlege.
[szerkesztés] Vallás
Feröeren 999-től kezdve terjesztette el a kereszténységet Sigmundur Brestisson, bár korábban is éltek a szigeteken ír szerzetesek.
Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház tagja; 10-15% a William Gibson Sloan prédikátor működése nyomán létrejött testvérgyülekezetek tagja, a fennmaradó az egyéb keresztény felekezethez tartozók aránya[3]. A 7 templommal rendelkező pünkösdisták mellett az adventistákat érdemes említeni, akik egy viszonylag nagy iskolát tartanak fenn Tórshavnban. Végül a katolikusok száma mintegy 130; egykori ferences iskolájuk ma Tórshavn járás kezelésében van.
A mintegy 15 bahá’í vallású lakos négy különböző helyen találkozik rendszeresen. Izlanddal ellentétben itt nincsen szervezett Ásatrú (újpogány) közösség.
A legismertebb templomok az Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, a Tórshavni dóm, a szintén tórshavni katolikus St. Marien templom, a klaksvíki Christianskirkjan, a fámjini templom, Haldarsvík nyolcszögű temploma, valamint az 1847-ben épült porkeri-i fatemplom és az új templom Gøtában.
A feröeri nyelvű Bibliafordítások 1948-ban (Victor Danielsen, Testvérközösségek) illetve 1961-ben (Jacob Dahl és Kristian Osvald Viderø, Feröeri Népegyház) jelentek meg[4].


Based on work by