Névai csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sándor herceg a Néva melletti 1240-es csatában. borisz Artemjevics Csorikov orosz festő alkotása.
Nagyít
Sándor herceg a Néva melletti 1240-es csatában. borisz Artemjevics Csorikov orosz festő alkotása.

A névai csata: A novgordiak svédek ellen aratott győzelme 1240. július 15-én a Névánál.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzmények

XI. Erik svéd király megbetegedett és az ország kormányzásával Briger jarlt bízta meg. A jarl titokban tárgyalni kezdett a Német lovagrenddel, majd az Észak-Észtországban uralkodó dánokkal és a mongolokkal Novgorod elfoglalásáról, hogy megszerezze a kereskedelmi befolyást Kelet-Európában.

A svédek a tatárokkal közösen támadást terveztek az oroszok ellen. A mongolok aztán végül is elhalasztották a támadást és Kijevet vették célba, míg a vagy száz hajót számláló svéd flotta megindult Novgorod ellen, rajta vagy 5000 ezer katonával (ezek közt dán zsoldosok is voltak). Útközben a elfoglalták az orosz Déli-Finnföldet és júliusban partraszálltak a Névánál, azon a ponton, ahol az Izsora folyó szalad beléje. Támadásukkal egyidőben a német lovagok is benyomultak orosz területre, ugyancsak jelentős hódítást véghez véve.

[szerkesztés] A csata

Sándor herceg, Novgorod uralkodója kb. 6-7000 katonával indult a betolakodók ellen. Július 15-én vihar tombolt, amely eltakarta a svédek szeme elől a novgorodi és vlagyimiri erőket, így azok nem láthatták, hogy támadnak. A rajtaütés meglepetés erejével hatott a svédekre, akik még védekezni sem bírtak. Noha az oroszok szenvedtek óriási veszteségeket, Birger elrendelte a visszavonulást.

[szerkesztés] A német lovagrend inváziója (1240-42)

Sándor nem folytatta tovább a hadműveleteket elvesztett területei visszafoglalására, s inkább lemondott róluk., mert nyugatról az előretörő németek már a fővárost is fenyegették. De még mielőtt még cselekvésre szánhatta volna el magát, menekülésre kényszerült, mert a városba a német-párt jutott hatalomra, akik az életét is fenyegették.

[szerkesztés] A Névai Alkeszandr

Sándor herceg győzelme után kapta a megtisztelő Nyevszkij elnevezést. Két évvel később a lovagokat is legyőzte a jégcsatában. A svédek veresége jó három évszázadra gátat vetett a kelet-európai expanziójuknak, de az oroszoktól elvett finnországi területek a kezükbe kerültek, amit már csak a dánoktól kellett megvédelmezniük az elkövetkezendő időkben.

[szerkesztés] Forrás

  • Vajda Tamás: A Német lovagrend a Baltikumban
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Maecenas kiadó, 2000.