Várpalota kronológiája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Idõrendi felsorolás a kezdetektõl:

  • 1341 - Az első okleveles adat Bátorkőről
  • 1364, 1397 - Palota első említése
  • 1409 - Keszi Balázs várnagy Bátorkőn, tisztségviselő a palotai udvarházban
  • 1436 - Panasz Újlaki Miklós bátorkői várnagyai ellen
  • 1440 - Felföldi Jakab Bátorkőn várnagy
  • 1440-1445 - Újlaki Miklós Palota várát építteti
  • 1445 - Az Országgyűlés mentesíti Palotát a lerombolás alól
  • 1456 - Ferencesek közgyűlése Palotán
  • 1470 - Bakonyi Mihály a várnagy Palotán
  • 1471 - Újlaki Miklós bosnyák király
  • 1476 - Palota vásártartási jogot kap
  • 1477 - Meghal Újlaki Miklós
  • 1478 - A vár kápolnájában Miklós a pap
  • 1484 - Paczman Tamás fogoly Palotán
  • 1488 - Palota 92 forint adót fizet a királynak
  • 1493 - Palota vára II. Ulászló birtoka
  • 1494 - Újlaki Lőrinc 183 forint adót fizet
  • 1495 - Újlaki Lőrinc 169 forint adót fizet palotai birtokai után
  • 1495 - A király visszaadja Palotát Újlaki Lőrincnek
  • 1520-1525 - Tomori Pál a palotai ferencesesek között
  • 1526 - Újlaki özvegye férjhez megy Móré Lászlóhoz
  • 1528 - Palota első ízben szerepel egy német térképen
  • 1533 - Palotán Mórét magyar és török sereg ostromolja, a vár elesik. Az első aknaharc Magyarországon
  • 1537 - Palota vára a Podmaniczkyaké
  • 1543 - A török kerülgeti Palotát. A ferences élet megszűnése
  • 1544 - Említés Bátorkőről
  • 1546 - Podmaniczky János halála
  • 1549 - A török Veliszián vezetésével ostromolja Palotát
  • 1552 - Meznyánszky, Palotai kapitány megtámadja Fehérvárt
  • 1554 október 17-én Arszlán bég betör a palotai huszárvárba, és nagy zsákmánnyal tér vissza Fehérvárra. Thury György Palotára érkezik
  • 1555 - Arszlán sikertelenül ostromolja Palotát
  • 1558 - Újfalussy Ferenc a várkapitány
  • 1559 - Podmaniczky Rafael halála. Az utolsó adat Szélhelyről(Zenhel) és Bátorkőről
  • 1566 - Arszlán nagy támadása Palota ellen
  • 1567 - Thury György távozik Palotáról, utóda Zhury Benedek
  • 1572 - Giulio Turco elkésziti a palotai vár alaprajzát
  • 1573 - Erdődi Pálffy Tamás a várkapitány. A vár részleges tatarozása
  • 1580 - Leég a vár
  • 1581 - Meghal Erdődi Pálffy Tamás
  • 1582 - Ormándy Péter a várkapitány
  • 1584 - Thengeldi Bornemissza János a várkapitány
  • 1588 - Újra Ormándy Péter a várkapitány
  • 1593 - Palota török kézen
  • 1598 - Palotát visszafoglalják a töröktől
  • 1600 körül - Istvánffy Miklós Palotával kapcsolatos eseményeket is megörökít
  • 1602 - Horváth Gáspár a várkapitány. A török megkísérti Palotát
  • 1605 - A török Bocskay nevében felszólitja Horváth Gáspárt a vár átadásásra
  • 1608-1614 - Palota török kézen
  • 1614 - Zichy Pál feltűnése Palotán, 1620-ban elkergetik
  • 1620 - Palota Bethlen Gábor kezére kerül
  • 1621 - Bethlen a Nikolsburgi békében lemond a várról
  • 1622 - Palota ura Cziráky Mózes, majd újra Zichy Pál
  • 1628-1660 - Palota török kézen
  • 1630 - 200 főnyi török őrség a várban
  • 1646 - A veszprémi hajdúk levele a palotai törökökhöz
  • 1648 - Vitézi ének Thury Györgyről
  • 1650 - III. Ferdinánd Zichy Istvánnak adományozza Palotát
  • 1650-1660 - Evlia Cselebi török történetiró feljegyzései Palotáról. Zrínyi Miklós megénekli Palotát és Thury Györgyöt
  • 1660 - Palota magyar kézen
  • 1669-1687 - Török-magyar világ Palotán
  • 1687 november - A török átadja Palotát
  • 1696 - Az összeirás Palotán 188 viskót talál. 9 huszárt, 67 gyalogost,9 szabadost. A palotai őrség névsora.
  • 1698 - Az első egyezség a Zichy urasággal. 61 ház, 67 család, 9 libertinus
  • 1700 - A protestáns felekezetek elválása. Református templom épül a várkapu keleti oldalában
  • 1702. február 4. - Lipót császár elrendeli a vár lerombolását. A megye a pápai gyűlésen megfellebbezi a döntést
  • 1704 - Heister sikertelenül ostromolja a várat.
  • 1707 - Domonkos brigadéros védi a várat. Palotai nők a védők közt
  • 1709 - Heister Palota előtt legyőzi Eszterházy Antal kuruc seregét
  • 1711. február 28. - Új egyezség az urasággal
  • 1715 - Palotán 125 család él, 115 ház van, az iparosok száma 26
  • 1720 - Római katolikus iskola működik. Az iparosok száma 36
  • 1722-1727 - A Zichy kastély épitése. 1727. május 1-én szenteli fel kápolnáját Acsády Ádám

veszprémi püspök

  • 1738 - Kápolna épül a temetőben a ferences rendház romjain
  • 1746 - Újabb egyezség az urasággal. A házak száma 307, az adózóké 409, az iparosoké 146
  • 1753 - Megépül a levéltár a várban
  • 1754 - Inotával közösen kanálist ásnak a Sárréten. Tisztázódik a két község határa
  • 1756 - A házak száma 376
  • 1757 - A római katolikus családok száma 259
  • 1758 - Kőfalú iskola épül a vályogfalú helyett
  • 1759 - A céhbeli iparosok száma 193, a parasztoké 263, a zselléreké 110, a zsidóké 16, a görögöké 2. A házak száma 503, az adózóké 458
  • 1768 - Újabb egyezség az urasággal
  • 1769 - Királynői döntés értelmében a polgárság befolyása erősődik
  • 1754-1770 - a Sárrét meghóditása
  • 1774 - A házak száma 460
  • 1777 - A mai katolikus templom épitésének kezdete
  • 1779 - Épül az evangélikus templom, 1780-ban szentelik fel
  • 1781-1786 - Kiss István hites jegyző feljegyzései, jegyzőkönyvek, kimutatások, több évtizedes iratok bemásolásával
  • 1781 - Az adózók száma 675, a házak száma 637
  • 1788 - A mai református templom épitésének kezdete
  • 1788-1795 - Hrabovszky György működése Palotán
  • 1803-1817 - Megépül az evangélikus árvaház
  • 1807 - Zichy Barbara siremléke
  • 1810 - Szegényház épül Palotán
  • 1828 - A családok száma 927, a házaké 722, az iparosoké 277, a kereskedőké 33, az urasági alkalmazottaké 51
  • 1835 - Megépül a Kossuth utcai emletes iskola
  • 1836 - A lakosság száma 6431, a legmagasabb a régi Palota történetében
  • 1848. március 22. - Csendes tüntető felvonulás Palota utcáin a pesti események hatására
  • 1857 - az első riport Palotáról a Vasárnapi Újságban
  • 1858 - Palota városi rangra emelkedik. Jókai Pusztapalotáról ir a Vasárnapi Újságban
  • 1860 - Rómer Flóris a Bakony cimű művében Palotával is foglalkozik. Tűzvész pusztitja a Zichy kastélyt és a katolikus templomot
  • 1861-1870 - Palota járási székhely. Ispotály épül az Árpád utcában. A lakosság száma 5336 a lakóházaké 831
  • 1876 - Waldstein János gróf halála. Felfedezik a szenet. Paulai Szent Vince zárdaiskola
  • 1879 - Önkéntes tűzoltóegylet alakul
  • 1886 - Az Országos Bányakapitányság engedélyezi a várpalotai szénbányászatot
  • 1890 - A lakosság lélekszáma 5161. Visszafejlődés. Zichy Paulinával kihal az alsóurasági Zichy-ág. A birtok a három Wolf testvéré
  • 1895 - Meghal gróf Sztáray Antal. A birtok és a bánya az oldalági Zichy családé
  • 1900 - A lakosság száma 5344 fő. A lakóházak száma 872, az ipari foglalkozásuaké 1440, ebből bányász 54. A parasztok száma 2000
  • 1901 - Az iparosok száma 251. A felsőurasági Zichy Vladimir eladja a birtokot Altdöbern-Witzleben Henrik porosz grófnak
  • 1903 - Witzleben fejleszti a bányászatot. 1908-ban megveszi a Wolf testvérektől az alsóurasági birtokot. Mészégető, villamoserőmű, brikettgyár létesitése
  • 1904 - Téglagyár épül
  • 1906 - Az első munkásgyűlés a Rejcsurban
  • 1906-1907 - A napi széntermelés 20-25 vagon
  • 1907 - Megalakul a Várpaloi Ipartelepek Rt.
  • 1908 - Új téglagyár épül
  • 1910 - A lakosság száma 5440
  • 1913 - A vár kincstári tulajdonba kerül
  • 1914 - Új brikettgyár létesül
  • 1915-1919 - Bevezetik a villanyt a lakóházakba
  • 1919 - Tanácsköztársaság Várpalotán
  • 1920 - a lakosság száma 4964
  • 1921 - Új mészégető létesül
  • 1923 - Unió Bányászati és Ipari Rt.
  • 1923-1939 - Korompay Lajos bányaigazgató modernizálja a bányászatot
  • 1926 - Megkezdi működését a polgári iskola az évi széntermelés 5500 tonna
  • 1926-1927 - Megszűnik a téglagyár
  • 1927 - A Nitrokémia fontos szénvásárló
  • 1928 - Új római katolikus iskola épül a Kossuth utcában
  • 1930 - A vár ismét kincstári tulajdonban. A lakosság száma 5444, a lakóházaké 871. Ipari munkával 1000 fő foglalkozik
  • 1931 - A Péti Nitrogénművek szénfogyasztóként jelentkezik. Az éves termelés 160.000 tonna
  • 1931 - Faller Jenő munkái
  • 1933 - Népvándorláskori temető feltárása
  • 1941 - A parasztcsaládok száma 1400
  • 1944 - A széntermelés évi 800.000 tonna. A bányászok száma 2480 fő, az ipari dolgozóké Pétfürdővel együtt 6500 fő.
  • 1945. március 21. - Várpalotát elfoglalják a szovjet csapatok
  • 1948-1949 - A palotai erőmű részére új igazgatósági épület épül raktárral, fürdővel, javítóval
  • 1949 - Rákóczi telep felavatása, kéttantarmes iskola, napközi
  • 1951-1959 - Várpalota, Pétfürdő, Inota egyesitése. Felépül kb 4000 lakószoba,két rendelőintézet, kórház, munkásszállók, Palota szálló, Vájárintézet, Művelődési Ház, kenyérgyár, tizenkéttantermes iskola, új aknák, utak, parkok, deritők, fürdők. Zeneiskola, MÁV, autóbuszjárat Várpalota-Inota-Pétfürdő-Csór-Ősi-Tés között
  • 1959 - A parasztcsaládok száma 360, a kisiparosoké 106, bányászok 3764. Helyi bányász 1807, ingázik 1178, szállón lakik 779

Megkezdődik a vár újjáépitése, korszerűsítik a közvilágitást és az úthálózatot