Török–portugál háború
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Török-portugál háború: A Portugál Királyságnak és az Oszmán-török birodalomnak első összecsapása 1509-ben történt, amelyben voltaképp a törökök csupáncsak az indiai Gudzsarát szultánjának küldtek akkor jelentős segítséget. Ezutáni két viszonylag hosszú háború (1538-57, 1580-89) az Indiai-óceánon és Kelet-Afrikában zajlott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Első konfliktus (1509)
Ahogy fennt említésre került ez jobbára a portugálok és a gudzsaráti szultán háborúja volt, török beavatkozással. Miután Vasco da Gama indiai felfedezései révén rengeteg fűszert és jelentős ismereteket hozott haza magával, az a portugál királyság expanziós törekvéseinek érdeklődését is felkeltette. Több indiai területet vontak fennhatóságuk alá és létesítettek alkirályságokat, városokat és támaszpontokat a további hódításokhoz. A gudzsaráti uralkodó a portugálok ellen segítségül hívta I. Bajezid török szultánt, az egyiptomi mameluk uralkodót, és Szamutiri (Zamorin) rádzsát. A Diu előtti tengeri üktözetben 1509. február 3-án, ahol hét ország hajói csaptak össze egymással, a törökök vereséget szenvedtek Francisco de Almeida irányította keresztény flottától. A győzelem után a portugálok folytatták hódításaikat, míg majdnem három évtized múlva újból szembe találták magukat a törökökkel.
[szerkesztés] Második konfliktus (1538-57)
A Kelet-Afrikában terjeszkedő portugál hatalom sorra igázta az ott még a 10. században létrejött arab városállamokat mint Zanzibárt (1503), Sofalát (1505), Kilwát (1506) és Moçambiquet (1507). 1522-re a Vörös-tenger menti arab területek már mind a kezükbe kerültek. A törökök is jelentős hódításokat vittek végbe, azzal, hogy elfoglalták Egyiptomot és Közel-Keletet (1517), mely győzelemmel a török szultán az egész iszlám világ feje lett! A török ezután célba vette a Vörös-tenger mindkét partját. Egy Adal nevű (Észak-Szomália) muzulmán állam szultánja Balkezes Ahmad Grán, aki kemény harcokat folytatott az etiópiaiak ellen, segítséget kapott a törököktől és legyőzte ellenségeit. A háború azzal indult, hogy az oszmán-törökök 1538-ban a megostromolták és elfoglalták a portugáloktól Adent, s az etiópok Portugáliától kértek segítséget Grán és a török ellen. A portugálok kevesebb mint félezer katonával szálltak partra, míg az adaliak segítségére vagy 1000 oszmán (köztük sok arab és albán) érkezett. A muzulmánok eleinte több győzelmet is kiharcoltak, s a portugálok közül sokan elestek. A számbeli hátrányuk ellenére a portugálok aztán győzelmet győzelemre halmoztak a törökök felett. Gránt a Tana-tó melletti csatában győzték le 1543. február 21-én. Időközben az Adent elfoglaló Szulejmán egyiptomi pasa a török flottával Indiába hajózott és megostromolta Diut, de kudarcot vallott, ugyanúgy egy másik kísérlet is tíz évvel később (Diu ostroma, 1549). További főleg tengeri összecsapások után újabb nagy harcok a Perzsa-öbölnél mentek végbe: 1551-ben Bender Abbasz és a még 1508-ban, majd 1550-ben meghódított Maszkat (Masqat) erődöket védték meg a portugálok. 1554-ben Bahreint próbálták elfoglalni a törökök, majd Szúrátot az indiaiaktól. 1556-ban megint egy nagyszabású oszmán-török támadás indult a portugál India ellen. Nem messze az indiai partoktól (Gudzsarát közelében) azonban a török flotta viharba került és megsemmisült. A háború azzal ért véget, hogy a portugálok Masszava (Mitsiwa) melletti vereségével (1557) feladták Eritrát, amit a törökök hódítottak meg. A törökök ezt követően a spanyolok és a velenceiek ellen folytatták harcukat a Földközi-tengeren.
[szerkesztés] Harmadik konfliktus (1580-89)
Majdnem huszonöt évvel a győzelmes második portugál-török háború után újra az Indiai-óceán felé tekintgettek az oszmán hódítók, mivel a spanyolokkal kötött békében nem folytattak további előrenyomulásokat Itáliától nyugatra a Földközi-tengeren, de ahol a spanyolok is elvesztették a hatalmukat az angolok elleni háborúban elszenvedett nagy vereség után (1588). 1580-tól a törökök portugál hajókat (kereskedő és hadihajókat) megtámadtak. 1585-ben Mirali bég elfoglalta az kelet-afrikai portugál területeken Muqdishu, Barava és Dzsumbó városokat. Ennek hatására a mombasai fejedelem alávetette magát és országát a török szultánnak. 1586-ban a part menti városok sorra elestek, a portugálok csak Patta és Malindi alól tudták visszaverni az oszmán-törököket. Az arab partok déli részén még egy portugál flottát semmisítettek meg teljesen a törökök (1588), majd egy másikat a Mombasa folyóba szorítottak be (1589). A török uralom és az azt támogató zsarnok uralkodók ellen azonban fellázadtak a négerek, amellyel szemben a török tehetetlen volt, s pártfogoltjainak államai és a hajóhad is odaveszett, ezzel kiszorultak az Indiai-óceán vizeiről. Ebben a háborúban tehát egyik fél sem győzött.
[szerkesztés] Forrás
- Battle of Diu
- Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum Budapest, 2004.
- Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó, 1994.


Based on work by