Temes vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Temes vármegye (1910)
Temes vármegye címere
Székhely Temesvár
Terület 7110,56 km²
Népesség 437 039 (1891)
Nemzetiségek
Temes vármegye térképe

Temes vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Temes vármegye a Tisza-Maros-közben volt. Határai: északon Arad vármegye, melytől a Maros folyó választja el, keleten Krassó-Szörény vármegye, nyugaton Torontál vármegye, délen Szerbia, melytől a Duna választja el. Az északról dél felé hosszúra nyúló, de keskeny vármegye területe 7110,56 km² volt.

Földje nyugati részében termékeny síkság, melynek tenger feletti magassága a Moravica-csatorna körül csak 76 méter, de a Béga és Karas közti térség nagy részében is 100 méteren alul marad. Kelet felé lassan emelkedik, észak felé, valamint a vármegye keleti határszéle felé hullámos síkságba, részben alacsony dombvidékbe megy át. A síkság a Béga folyó mentén nyomul legmesszebbre kelet felé. E síkságot számtalan kisebb-nagyobb folyóviz öntözi és nem egy helyen mocsarak szegélyezik e folyóvizeket; ilyen a szomszéd Torontál vármegyéből áthúzódó Alibunári mocsár (l. o.), melyet a Moravica csatornái részben lecsapoltak. Ettől D-re a hires Delibláti homokpuszta (l. o.) vagy délmagyarországi homoksivatag (Bielo brdo) terül el, 198 m.-ig emelkedő, hegyeknek is beillő hullámos dombjaival é DK-ÉNy-i irányu homokbuckáival, melyek a szintén alacsony fekvésü Karas és Duna (71-72 m.) medréig nyomulnak előre. Temesvártól É-ra és ÉK-re a Pojána-Ruszka hegység kiágazásai gyanánt tekinthető dombvidék (250-350 m.) terül el; a Béga völgyébtől D-re a Bogsáni hegycsoport végső ágai (Dimpu Szkamuje, 355 m.) nyulnak a vármegyébe. Jelentékenyebb a T.-Kutas felett emelkedő Kudrici tető (641 m.), mely a vármegye legmagasabb emelkedése és a hozzá csatlakozó verseci Várhely (497 m.); végül a Néra völgyéből a Lisza poljána (549 m.), mint a Lokva-hegység (l. o.) kiágazása emelkedik. A vármegye konfigurációjából kifolyólag a folyóvizek mind K-ről Ny., illetve DNy. felé szelik T. vármegye földjét; két fő folyója, a Duna és a Maros D., illetve É. felé határát jelölik; amaz a hosszu, de keskeny és alacsony Temes-Szigetet (Osztrova) alkotja, utóbbi gyakran változó medrével s holtágaival is több szigetet alkot. Ezeken kivül legjelentékenyebb vize a Béga, melyből Temesvárnál hajózócsatorna indul ki; a Béga mellékvizei közül a Kizdia a legjelentékenyebb. A Bégával vizrajzilag összefügg a T., a Temesina, Poganis s Jaruga nevü mellékvizekkel. Ezt a Berzava, majd a Moravica vize követi, mindkettő alsó folyásában szabályozva és csatornázva. A Kudrici tetőn túl a közvetlenül a Dunába szakadó Karas és Néra következnek. Ásványvizei közül a buziási vasas savanyuvizforrás a legismertebb; kevésbbé jelentékeny a lippai és a bogda-rigósi savanyuviz.


[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma (Temesvár és Versec városokkal együtt) 1870-ben 412 327 volt, 1891-ben 437 039, mihez még 5551 katona járul; népsűrűsége (a városokat nem számítva) 55 fő/km²;. Nemzetiségi eloszlás szerint (1891): 161 449 oláh (37,2%), 160 456 német (36,9%), 62 813 szerb (14,5%), 37 976 magyar (8,3%), 5104 bolgár, 2598 szlovák, 2563 cigány és 3710 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 9178 lélek (34,1%).

Hitfelekezet szerint (1891): 213 531 görögkeleti (49,1%), 186 011 római katolikus (42,2%), 12 339 görög katolikus, 9888 ágostai hitvallású evangélikus, 8649 zsidó, 6269 helvét és 352 egyéb. Foglalkozásra nézve ekként oszlott meg a lakosság: értelmiségi 3260, őstermelő 103 920, bányász 22, iparos 24 419, kereskedő 5137, hitel 180, közlekedés 1404, járadékból élő 4822, napszámos 37 802, házi cseléd 8042, háztartásban dolgozó 85 895, egyéb foglalkozású 1092, foglalkozásnélküli: 14 éven alul 144 768, 14 éven felül 11 962. A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés; az ipar leginkább a városokra szorítkozik (pl. Temesvár), a kereskedelem Temesváron és Versecen összpontosult. A hiteligények kielégítésére 12 bank, 20 takarékpénztár és 32 szövetkezet állt fenn.


[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken