Århus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Århus
(Aarhus)
Århus címere
Polgármester Nicolai Wammen
Közigazgatás  
 - Járás Århus járás
 - Megye Århus megye
Terület  
 - Település 468 km²
Népesség  
 - Település (2004) 228 547[1]
 - Járás 293 510[2]
 - Agglomeráció 661 013
Honlap www.aarhus.dk
Koordináták é. sz. 56°09′ k. h. 10°13′
Århus fekvése

Kép:White1-290.JPG

Århus (régi helyesírás szerint, de közhasználatban gyakran ma is Aarhus) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon, Århus megye székhelye. Egyetemi város.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város nagyjávól Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.

Århus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.

[szerkesztés] Története

Az új városháza
Nagyít
Az új városháza

A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól.

1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.[3]

A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.

A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.[4] 1890-ben 33 300, l955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Århus főbb nevezetességei[5]:

Csatorna Århusban
Nagyít
Csatorna Århusban
  • Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
  • Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
  • Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.

[szerkesztés] Gazdaság

Århus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.[6] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.

A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.

[szerkesztés] Testvérvárosai

Århus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban[7]:

 

[szerkesztés] Források

  1. Danmarks Statistik - Population and elections
  2. Danmarks Statistik - Population and elections
  3. The History of the City - Visit Århus (letöltve: 2006.12.18.)
  4. The History of the City - Visit Århus (letöltve: 2006.12.18.)
  5. Århus nevezetességei (letöltve: 2006.12.18.)
  6. Port of Aarhus General information (letöltve: 2006.12.18.)
  7. Århus nemzetközi kapcsolatai (letöltve: 2006.12.18.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Dánia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Danmarks Statistik[1])

Koppenhága (1 086 800) | Århus (228 500) | Odense (145 600) | Aalborg (121 500) | Esbjerg (72 600) | Randers (55 700) | Kolding (54 900) | Vejle (49 900) | Horsens (49 700) | Roskilde (44 200) | Næstved (40 500) | Silkeborg (38 500) | Fredericia (37 100) | Helsingør (35 000) | Køge (33 600) | Viborg (33 200) | Holstebro (31 800) | Slagelse (31 800) | Herning (29 900) | Hillerød (28 100) | Svendborg (27 600) | Sønderborg (27 000) | Hjørring (24 800) | Holbæk (24 300) | Frederikshavn (24 200)