Zoológia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A zoológia szakterületei |
|
Állatszervezettan Állatélettan Állatföldrajz Paleozoológia Alkalmazott zoológia |
| A zoológia részterületei |
|
Protozoológia Helmintológia Ichtiológia Herpetológia Ornitológia |
A zoológia, azaz állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya. Állatnak az állatok országába (Regnum: Animalia) tartozó többsejtű heterotróf anyagcseréjű élőlényeket nevezzük.
A zoológia szó a görög Ζωο, zoon ("állat") és λογος, -logy ("tudomány") szösszetételből ered.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A zoológia ágai
A zoológia a vizsgálatok módszere és nézőpontja, szemléletmódja alapján szakterületekre, a vizsgált állatcsoport alapján pedig részterületekre tagolható. A szakterületek és részterületek kombinálásával rengeteg kutatási irány kapott önálló elnevezést. Ezeknek egymással interdiszciplinái és részinterdiszciplinái is vannak (pl. madár ökofiziológia, Drosophila magatartásgenetika, Oribatida faunagenetika ...)
Fontosabb szakterületei:
- Állatrendszertan, (azaz alaptudományként Zooszisztematika és segédtudományként Zootaxonómia)
- Állatszervezettan, azaz sejttan, anatómia, szövettan és embriológia
- Állatélettan
- Állati biokémia és molekuláris biológia
- Állatgenetika
- Etológia
- Állatföldrajz, Faunisztika és Állattársulástan
- Ősállattan, azaz Paleozoológia
- Állatökológia
- Alkalmazott zoológia
[szerkesztés] Híres zoológusok
Nemzetközi zoológusfejedelmek: Charles Darwin, Carl von Linné, Konrad Lorenz, Karl von Frisch, Nicolaas Tinbergen
Kiemelkedő zoológiai ismeretterjesztők: Gerald Durell, Sir David Attenborough, Jacques Cousteau
A magyar zoológia kiemelkedő alakjai: Méhely Lajos, Horváth Géza, Hermann Ottó, Dudich Endre, Balogh János, Loksa Imre, Szelényi Gusztáv, Jermy Tibor.
A hazai zoológiai ismeretterjesztés nagy alakjai: Xantus János, Kittenberger Kálmán, Szalkay József, Móczár László
[szerkesztés] Állatszervezettan
Az állatszevezettan az állati szervek és szövetek, és működésük vizsgálatával, leírásával foglalkozik. E tudományág fontos eszköze a mikroszkóp, hogy egy állat felépítését a legrészletesebben megvizsgálhassák, ennek előkészítése a hisztotechnika.
[szerkesztés] Állatföldrajz, társulástan és -ökológia
Ezek a szakterületek az állatok tér- és időbeli elterjedési (előfordulási) mintázataival, valamint az e mintázatok mögött meghúzódó környezeti hatótényezőkkel foglalkoznak. Együttes megnevezésükre a szupraindividuális zoológia szolgál. Az állatföldrajz (zoogeográfia) a fajok és közösségeik nagyléptékű változatosságával és az egyes régiók faunájának összetételével (faunisztika) foglalkozó tudomány. Az állattársulástan (zoocönológia) az állati populációk együttelőfordulási (koegzisztenciális) viszonyaival, a cönózisokkal és az asszociációkkal foglalkozik. Az állatökológia (zoological ecology) oknyomozó résztudomány, valójában nem választható el az ökológiától (general ecology), csupán tudománytörténeti okokból tárgyalják külön.
[szerkesztés] Ajánlott magyar nyelvű könyvek
- Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
- Papp, L.(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
- Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:


Based on work by