Andrewsarchus mongoliensis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Andrewsarchus kihalt
|
|||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||
|
|||||||||||
|
|
Az Andrewsarchus mongoliensis a Creodonta emlősök legtermetesebb – és kihalt – képviselője. Az 1920-as években Mongóliában járt, Roy Chapman Andrews vezette amerikai expedíció fedezte fel.
[szerkesztés] Jellemzői
A koponya hossza elérte a 84 centimétert. Négyszer olyan nagy, mint egy farkaskoponya, s még egyszer akkora, mint a mai legnagyobb ragadozó, a Kodiak-medve koponyája. Az Andrewsarchus fogainak száma nem redukálódott, a metszőfogak feltűnően nagyok. A koponya hatalmas, oldal irányban kissé összenyomott, a száj nagyra tátható. A mellső és a hátulsó végtagokon négy ujj volt; a hüvelyk elcsökevényesedett. Az ujjakon lévő karmok igen sajátosak voltak: inkább emlékeztettek valamiféle primitív patás állat patájára, mint ragadozó állat karmára. Az állat életmódjáról keveset tudunk: fogazata arra enged következtetni, hogy fő tápláléka hús volt, de alkalomadtán növényeket is fogyasztott.
[szerkesztés] Legfontosabb adatai
| Adat | Érték |
| Testméret | testhossz: 4 m testmagasság 2 m |
| Földtörténeti kor | felső eocén, 43-38 millió esztendeje |
| Földrajzi elterjedés | Ázsia (Mongólia) |
[szerkesztés] Forrásművek
- (magyarul) J. Beneš – Z. Burian: Az ősidő állatai. Gondolat, Budapest, 1989. ISBN 9632821378


Based on work by