Vita:Magyar nyelvjárások
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Módosítási javaslat - nyugati vs. dunántúli nyelvjárás
Az egész cikkre vonatkozó hiányosság, hogy a diftongusok nyelvjárási előfordulásáról nem ejt egy szót sem. Márpedig éppen ez különbözteti meg a nyugati nyelvjárást a dunántúlitól (azaz javaslom e két fogalom szétválasztását). Itt nálunk, Vas megyében az előbbit beszélik. Szombathelyen már a média uniformizáló hatása miatt nem (a regionális köznyelvben is csak néhány vasi elem található), de két faluval arrébb már (ill. még...) elég tisztán jelen van.
A nyugati nyelvjárásra jellemző tehát az l-ezés, (az írott ly helyén, pl. milyen >> millän) és a köznyelvi (írott) l szóvégi, ill. hosszú magánhangzó utáni gyakori kiesése, pl. körülbelül >> körü(l)bälü, szállni >> szányi). Általános még a köznyelvi hosszú magánhangzók rövid ejtése (tűz >> tüz, víz >> viz), a palatalizáció (írni >> irnyi, kalapja >> kalaptya, jön >> gyün, ahol a gy kissé dzs-be hajló, Burgenlandban a gy egészen dzs-vé válik, ugyanígy gyerek >> dzsärëk) is.
A leginkább szembetűnő különbség a Dunántúl többi részéhez képest azonban a nyitódó típusú diftongusok általános használata: é, ó, ő helyén ië, uo, üö van (kék >> kiëk, bolt >> buot, zöld >> züöd). Aztán: itt Vasban igazából nem is két, hanem háromféle e hang van, az egyik a nagyon nyílt, egészen finnszerű, szinte á-ba hajló ä (elment >> ä(l)mënt), a másik a köznyelvinél valamivel nyíltabb e (esős idő >> eses üdüö), a harmadik a zárt ë (ämbër, gyärëk/dzsärëk).
- Csak úgy beszúrkálgatok: A három e-vel csak óvatosan, mert azért ez két fonéma. Ráadásul a legritkább eset az, hogy legalsó nyelvállású legyen az ä, sokkal gyakoribb, hogy ennél zártabb, mint ahogy az alsó nyelvállású e pedig nyíltabb a köznyelvinél.
A szűken vett dunántúli nyelvjárásból a diftongusok már hiányoznak, Baranyában pl. nincsenek is, viszont pl. a németből eredő "ja" igenlés Pécsett is megvan, meg Vas megyében is.
- Baranya nem egyértelműen dunántúli. A hagyományos felosztásban már a déli nyelvjáráshoz tartozó részei is vannak. A ja meg használatos az egész országban.
A záródó típusú diftongusok ugyanakkor főleg a palóc nyelvjárásban vannak meg (ó >> au, ő >> öü), erről kevesebbet tudok, mert nem laktam ott. (Pécsett sem, de ott még viszonylag sokat voltam.)
- A palócról írottakat ebben a formában felejtsük el…
- Igazad van, hogy a hangtani jelenségek kellenek a nyelvjárástípusok leírásához, hisz Balassától kezdve a Magyar dialektológiáig minden munka ezen az alapon csoportosít.
- Ezt az egész szócikket totál újra kell írni, mert így nagyon pontatlan, és a magyar nyelvjáráskutatás meglehetősen komoly eredményeiből semmit se tükröz. Elég volna ránézni a Kálmán Béla-féle „Nyelvjárásaink” könyvre vagy a legújabbra, a Kiss Jenő szerk. „Magyar dielektológiá”-ra. Ez a szócikk így a dilettáns nyelvészkedés tipikus esete, így nyelvészkedett hajdan minden katona, mikor az ország különböző részeiről összeverődve furcsállották egymás beszédét. De ez így nem méltó a Wikihez. Ha még sokáig így marad, megcsinálom, mostanában nem lesz rá időm. ktam 2006. november 19., 17:35 (CET)


Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).