Babeş–Bolyai Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az egyetem központi épülete
Nagyít
Az egyetem központi épülete

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár híres egyeteme. A hallgatók létszáma (több mint 45 500) és a szakok sokfélesége (105) alapján ez Románia legnagyobb egyeteme. Névadói Victor Babeş (1854-1926) román orvos és Bolyai János (1802-1860) magyar matematikus.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A kémiai kar
Nagyít
A kémiai kar

1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita kollégiumot alapított Kolozsváron. Ennek az intézménynek az első rektora az olasz Antonio Possevino volt. Az egyetemalapítást 1582 februárjában XIII. Gergely pápa megerősítette. Később ezt a kollégiumot megszüntették, de az ellenreformáció során 1688-ban jezsuita akadémiát alapítottak helyette. 1776-ban Mária Terézia német nyelvű egyetemet alapított Kolozsváron. 1868-ban Eötvös József javaslatot tett egy kolozsvári magyar-román-német nyelvű egyetem megalapítására. I. Ferenc József 1872-ben megalapította az egyetemet (1872. évi XIX. tc.), amely kizárólag magyar tannyelvű volt. 1881-ben az egyetem hivatalos neve Ferenc József Tudományegyetem lett. Ezt az intézmányt 1919-ben Budapestre, majd 1921-ben Szegedre költöztették. Az első világháború végeztével, 1919. május 12-én alapították meg a kolozsvári román egyetemet, I. Ferdinánd Egyetem néven. 1940-ben a bécsi döntés nyomán a román egyetemet Nagyszebenbe költöztették, és visszahozták Szegedről a magyar egyetemet [1].

1945-ben a második világháború után a román egyetem visszatért Kolozsvárra, és a magyar egyetem Szegedre. Ugyanebben az évben a román hatóságok megalapították Kolozsváron a Bolyai magyar egyetemet. A két egyetemet 1959-ben egyesítették Babeş–Bolyai néven; a tanítás nyelve román és magyar volt. Később, a Ceauşescu rezsim idején a magyar nyelvű oktatást fokozatosan visszaszorították, de nem szüntették meg. A rendszerváltozást követően mozgalom indult a magyar nyelvű Bolyai egyetem újralétesítésére, de mindeddig nem jártak sikerrel.

[szerkesztés] Híres tanárai (1945 előtt)

A központi épület belső udvara
Nagyít
A központi épület belső udvara
  • Apáthy István zoológus
  • Bíró Vencel történész
  • Brassai Sámuel matematikus, nyelvész, esztéta
  • Böhm Károly filozófus
  • Entz Géza zoológus
  • Farkas Gyula elméleti fizikus
  • Fejér Lipót matematikus
  • Felvinczi Takáts Zoltán művészettörténész
  • Finály Henrik nyelvész
  • Gelei József zoológus
  • Gombás Pál fizikus
  • Gombócz Zoltán nyelvész
  • Gyulai Zoltán fizikus
  • Haar Alfréd matematikus
  • Hermann Antal néprajztudós
  • Kanitz Ágost botanikus
  • Kelemen Lajos történész
  • Koch Antal geológus
  • Kristóf György irodalomtörténész
  • Meltzl Hugó germanista
  • Mészöly Gedeon nyelvész
  • Óvári Kelemen jogtörténész
  • Riesz Frigyes matematikus
  • Soó Rezső botanikus
  • Szabó Károly történész
  • Szabó T. Attila nyelvész
  • Szádecky Kardos Lajos történész
  • Teleki Géza földrajztudós

[szerkesztés] Egyetemi karok

A központi épület beülről
Nagyít
A központi épület beülről
  • Biológia és geológia
  • Bölcsészettudományi
  • Business
  • Európai tanulmányok
  • Fizikai
  • Földrajzi
  • Görög katolikus teológia
  • Jogtudományi
  • Kémiai és vegyészmérnöki
  • Környezettudományi
  • Közgazdaságtudományi és üzletvezetési
  • Matematikai és informatikai kar
  • Ortodox teológia
  • Politikai és közigazgatástudományi
  • Pszichológiai és neveléstudományi
  • Református tanárképző [2]
  • Római katolikus tanárképző
  • Színház- és televíziótudományi
  • Testnevelés és sport
  • Történelem és filozófiai
  • Szociológia és szociális munkásképző

[szerkesztés] Intézmények

  • Állattani Múzeum
  • Ásványtani Múzeum
  • Botanikus kert
  • Csillagvizsgáló
  • Egyetemi Múzeum
  • Iuliu Haţieganu sportpark

[szerkesztés] Külső hivatkozások