Felsőszölnök
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Szentgotthárdi
|
| Terület | 23,56 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9985 |
| Körzethívószám | 94 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzemming, latinul Zelnuk Superior) község Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár közlelében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország legnyugatibb települése. Vas megyében, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár mellett fekszik. A legközelebbi város a 14 km-re lévő Szentgotthárd. A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva. Lakói 90%-ban vendek.
- Testvérközségek:
Kuzma (Szlovénia)
Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)
[szerkesztés] Falurészek
Felsőszölnök területe felosztható egymástól jól elkülönülő részekre:
| Vés (Belső falu) | Divícin djárek (Divíc árok) | Ónzin vrh (Ónz csúcs) | Krajcarin djárek (Krajcár árok) | |||
| Kamen (Kő) | Mála polauva (Kis polauva) | Ladina (Ugar) | Bóslin ograd (Bószli gyümölcsös) | |||
| Kálan dau (Kála völgy) | Veuka polauva (Nagy polauva) | Dúgoznauš | Brezden | |||
| Čerklen | Ravén (Sikság) | Divójčin járek (Iker árok) | Seteči járek (Setecs árok) | |||
| Kovački járek (Kovacsk árok) | Míklin dau (Míklin völgy) | Stára bükonja (Régi bükkös) | Kareči járek (Karecs árok) | |||
| Grópčica (Sírocska) | Gubin dau (Gubin völgy) | Djéčkin dau (Djécsek völgy) | Trajbarin dau (Trajbár völgy) | |||
| Šlósarin járek (Lakatos árok) | Črna bükonja (Fekete bükkös) | Stári gáj (Régi fasor) | Grózna graba (Rettenetes szakadék) | |||
| Drávcin járek (Drávec árok) | Žlebé (Csatornák) | Krátka (Rövid) |
[szerkesztés] Új utcanavek
2005. szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Magyarországon egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A jelenleg használatban lévő utcanevek: Fő út, Öreg út, Polova út, Alsó-Jánoshegyi út, Alsó-Jánoshegy, Felső-Jánoshegyi út, Felső-Jánoshegy, Kakasdomb
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte, jelentős számú férfit hurcoltak el.
A falu melletti község, Ivánfalva (Iwanfalua) beleolvadt Felsőszölnökbe, ma a János-hegyen található házcsoportok jelzik egykori helyét.
A 16. század végétől a falu urai révén veszi fel az ágostai evangélikus vallást, s az marad 1717-ig. A község megmaradt katolikusai még gyakorolhatják kisebb zavargatásokkal hitüket, míg egyrészük Somogyba vándorol sok más szlovénnal együtt.
1640-ben a falu utolsónak hódol meg a törökök előtt, hogy elkerülje a pusztítást, akik már előtte sarcolták Istvánfalva, Börgölin (1622), Orfalu (1625), Permise és Ritkarócz (1632) szlovén falvakat. 1664. augusztusában a szentgotthárdi csata előtt a tatárok égették fel, sok más Rába menti faluval együtt. A lakosság előlük Stájerországba menekült, majd a csata végeztével hazatért, s felépítette a falut üszkös romjaiból.
A második világháború után a falu belekerült a határsávba. A módosabb parasztgazdákat az Alföldre telepítették ki mint kulákokat, közülük a legtöbben nem tértek vissza szülőfalujukba. A községet a rendszerváltásig csak határsávi belépővel lehetett megközelíteni. A műszaki határzárat (nyomsáv, aknák) az 1970-es évek végén leszerelték, helyébe rakétás jelzőrendszert telepítettek. A legutolsó határvédelmi eszközöket az 1990-es évek eljén számolták fel teljesen. A környéki erdőkben néhány helyen még megtalálhatóak a szögesdrót maradványai. Felsőszölnök nevezetessége Kossics József plébános, reformkori néprajztudós.
[szerkesztés] Közlekedés
- Busszal: a Szentgotthárd–Felsőszölnök belföldi, illetve a Szentgotthárd–Muraszombat (Szlovénia) nemzetközi vonalon
- Közúton: Szentgotthárd, illetve Trdkova (Szlovénia) felől
- Vonaton: legközelebbi vasútállomás: Szentgotthárd a Szombathely–Körmend–Graz vasútvonalon.
- Egyéb: turistautakon Kétvölgy, illetve Apátistvánfalva felől
[szerkesztés] Nevezetességei
- 19. századi vízimalom és olajütő
- Hármashatárkő
- II. világháborús emlékmű
- katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal
- Götz-major
- WestEnd (GCwend) virtuális geoláda (N 46° 52,1410'; E 16° 06,8290')
- régi paplak (állandó kiállítás, szálló)
[szerkesztés] Közintézményei
- Önkormányzat (polgármesterek: Ropos Márton (1990-2006), Ropos Gábor (2006-))
- Kossics József Általános Iskola
- Óvoda
- Önkormányzati Konyha és Ebédlő
[szerkesztés] Kultúra
A magyarországi vend kisebbség egyik legaktívabb kulturális központja. A faluban szlovén kisebbségi tánckar és énekkar is működik. Számos magyar, szlovén és osztrák fellépésen jelennek meg. Fellépéseiken vendvidéki hagyományos népdalokat és táncokat adnak elő.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A környéken található földbirtokok generációk során elaprózódtak. A viszonylag kevés rendelkezésre álló megművelhető terület nem tudta eltartani az egyre növekvő lakosságot. Nyaranta a férfiak bérmunkát vállaltak a Dunántúlon, ezért természetbeli járandóságot kaptak. Asszonyokat is alkalmaztak a gazdaságokban, főleg könnyebb mezőgazdasági munkálatokra. A vend munkásokat szívesen alkalmazták, mert híresek voltak a munkabírásukról.
Az 1970-es évektől számos fiatal dolgozott a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, főleg a cukorrépatermesztésben. Számos fiatal le is telepedett a munkahelye környékén, így alakult ki a magyarországi vendek egyik jelentős központja Mosonmagyaróvár környékén.
A felsőszölnöki háztáji gazdaságoknál szinte minden családnál megtalálhatóak voltak a nemesített gyümölcsfák, ezek mára gondozás híján elkorcsosultak. Az 1990-es évek végén az egyik felsőszölnöki gazda szlovéniai segítséggel almást telepített, melyhez a felsőszölnöki konyha kazánházában aszaló berendezést is üzembe helyeztek.
A környék talaja csak korlátozott körű termények termesztését tette lehetővé. Ezek között megtalálható a búza, az árpa, a kukorica, a hajdina (ma már csak elvétve vetik), burgonya, és az állatoknak termesztett kerékrépa, pirosrépa és tök. A tök magvából ma is olajat ütnek. Ezt a fekete színű olajat saláták, ételek (pl: kocsonya) ízesítésére, és gyógyászati célokra is használják. Magyarországon a tökmagolaj e célú felhasználása eme területen kívül szinte ismeretlen.
Az alpesi erdőkben számos ehető gombafaj található, többek közt a vargánya, a nyulica (más néven sárga rókagomba), az őzlábgomba, a kék és a zöld galambica és a különféle tinórúk. Ezeket tojással rántottaként, vagy a gombafejeket rántva, illetve pörköltként fogyasztják. Jelentős mennyiségű szárított gomba kerül a felsőszölnöki erdőkből minden évben a szomszédos Ausztriába.
[szerkesztés] Műszaki berendezések
A falu területén, illetve a környező erdőségekben több műszaki berendezés, illetve állomás is helyet kapott. A fontosabb berendezések, illetve elhelyezkedésük:
- Vasívíz Rt. műszaki figyelőtornya (a helységnévtábla mellett, a falu Szentgotthárd felőli oldalán)
- Antenna Hungária Rt. tévétornya (a Kakas-domb tetején)
- T-Mobil erősítő és átjátszótorony (a tévétorony oldalán)
- Vasivíz Rt. szivattyúház (a János-hegy oldalában)
[szerkesztés] Infrastruktúra
- szemétszállítás: nyári időszak: kéthetente, téli időszak: havonta
- kábel-televízió: van, kábelnet: nincs
- gáz: tartályos telepítéssel, gázvezeték nincs
- csatornázás: megvalósítás alatt, a kiépítés várható kezdése 2006-ban
- mobiltelefon-elérés: T-Mobile(magyar), Pannon(magyar), A1, One, Amax(osztrák), VIP(horvát), SIGSM(szlovén)
- egyéb: elektromos- (teljeskörű), ivóvízhálózat (részleges), lomtalanítás (időszakosan)
[szerkesztés] Irodalmi hivatkozások
- Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469


Based on work by