Almási Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Almási Miklós (Budapest, 1932. szeptember 26. - ): esztéta, filozófus, esszéíró, az MTA tagja.


1954-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) filozófus oklevelet. 1966-ban a filozófiai tudományok kandidátusa, majd 1972-ben doktora lett. 1976 és 1978 között a Színháztudományi Intézet igazgatója volt (1962-től volt az Intézet munkatársa), 1978 és 1997 között az ELTE Esztétika tanszékvezető egyetemi tanára. A Kritika című folyóirat szerkesztője (1967 – 1978), a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. 1987-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1993-tól rendes tagja.

[szerkesztés] Kitüntetései

[szerkesztés] Művei

  • A modern dráma útjain (1962),
  • Maszk és tükör (1966)
  • A drámafejlődés útjai (1969)
  • A látszat valósága (Budapest, 1971)
  • Kényszerpályán (1977)
  • Az értelem kalandjai (1981)
  • Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? Csehov drámai világa. (esszé, Budapest, 1985)
  • A hiányjel mosolya (1986)
  • Anti-esztétika. Séták a művészetfilozófiák labirintusában. (1992)
  • Napóra a Times Square-en. A pénz forradalma. (Budapest, 1995)
  • Üveggolyók – Az ezredvég globális játszmái (1998)