Hauszmann Alajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.): építész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelentősége

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílus jegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hivták meg a magyar királyi vár építésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építszeire.

[szerkesztés] Életútja

  • 1847-ben bajor ősöktől származó családba született, édesapja Hauszmann Ferenc, édesanyja Maár Anna, testvérei: Hermina (1845-1929), Ferenc (1850-1918) és Kornélia (1854-1837).
  • 1861-től festészetet tanult, majd kőmívestanulónak állt.
  • 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre.
  • 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat, Lechner Ödönnel együtt.
  • 1868-ban a Műegyetemen tanársegédi állást kapott.
  • 1869-1870 Olaszországi tanulmányúton a reneszánsz művészetet tanulmányozta
  • 1872-től 40 éven át a Műegyetem rendes tanára volt.
  • 1874. Feleségül vette Mariette Seniort, akivel még Berlinben ismerkedett meg.
  • A Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak.
  • 1891. A királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki.
  • Megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.
  • 1912-ben nyugdíjba mentt.
  • 1913. Alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára.
  • 1914. Hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre.
  • 1918. IV. Károly királytól nemesi címet kapott.
  • 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt lefoglalták a saját házát.
  • 1924. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Tervek, alkotások

[szerkesztés] Írásai

  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925).

[szerkesztés] Irodalom

Hauszmann Alajos (Bp., 2004, Holnap Kiadó) [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken