Ágasegyháza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46°50′25.3’’ k. h. 19°26′44.27’’

Ágasegyháza
Ágasegyháza címere
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kecskeméti
Rang község


Terület 55,87 km²
Népesség
Irányítószám 6076
Körzethívószám 76
Térkép
é. sz. 46°50′25.3’’ k. h. 19°26′44.27’’
település
Mo. térképén

Ágasegyháza: község Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népessége

Ágasegyháza egykori lakossága az õslakosokból és a bevándorlókból állt. Az õslakosok a kunok, majd a magyarok voltak. Hihetetlen munkabírással, kitartással magyarázható, hogy e gyönge minõségû, homokos talajon boldogulni tudtak. 1814-tõl 1844-ig a puszta Kecskeméthez tartozott. Még az 1850-es évek elején is majdnem teljesen lakatlan volt. A 19. Század második felében a felparcellázott földterületekre kezdetben 5 család költözött ki, késõbb 10-15 házból álló tanyacsoportok alakultak. Az 1870-es elsõ, nagyobb méretû kiköltözés adatait a kecskeméti levéltár õrzi. 1920-ban kilométerenként 10-11 volt a tanyák száma. Késõbb tanyaközpontok jöttek létre.

A 20. Század elején a parcellázásoknak és kiköltözéseknek köszönhetõen megugrott a lakosság száma. 1960-70-es években stagnálás, majd csökkenõ tendencia figyelhetõ meg.

1952-ben vált le Kecskemétrõl és lett önálló település Ágasegyháza. Az 1957-es és az 1965-ös rendezési tervek lehetõvé tették a község további fejlõdését. A ’70-es ’80-as években erõteljes volt az elvándorlás, amely csak a ’90-es évek elejére csökkent.

[szerkesztés] Története

Régészeti leletek szerint már az ókorban lakott terület volt. Az Árpád-korban kunok birtokolták, ezt bizonyítja az 1353-ból való első írásos elmlítése is. A török hódoltság idején az addig virágzó település teljesen elpusztult, még az 1800-as évek elején is lakatlan volt. Az 1810-es évektől Kecskemét külterülete volt, csak 1952-ben vált önálló községgé.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken