Gánt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.39120° k. h. 18.38873°

Gánt
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Bicskei
Rang község


Terület 58,15 km²
Népesség
Irányítószám 8082
Körzethívószám 22
Térkép
é. sz. 47.39120° k. h. 18.38873°
település
Mo. térképén

Gánt község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

„A Vértes-hegység déli szélén egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre, Csákvártól nyugatra” -írja Károly János Fejér Vármegye Története című munkájában. Székesfehérvártól 24 km-re található. A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegységi földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxit réteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.

[szerkesztés] Története

A bányamúzeum gőzmozdonya
Nagyít
A bányamúzeum gőzmozdonya
  • Gánt első említése 1193, III. Béla oklevelében.
  • A török időkben teljesen elnéptelenedett.
  • 1750-es években kezdték benépesíteni a szlovák majd német telepesek.
  • 1776 - 1777-ben megépült a katolikus templom.
  • 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
  • 1920-ban feldezték fel a környék bauxit kincsét.
  • Az első külszíni bauxit bányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
  • 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak. Névszerint Kőhányást és Vérteskozmát.
  • 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
  • 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.

[szerkesztés] Kőhányás története

  • 1753-ban elmítették először, az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
  • 1818-ban már iskolája is volt.
  • 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az elötte lévő feszülettel.
  • 1925-ban építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját Csákvárt és Majkot köti össze.

[szerkesztés] Vérteskozma története

  • Ősidők óta lakott terület.
  • 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó terület.
  • A török időkben elnéptelenedett.
  • 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítette be a tepelülést.
  • 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
  • 1908 Kozma település megkapta a "vértes" előtagot.
A gánti bánya madártávlatból
Nagyít
A gánti bánya madártávlatból

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Vértes Tájvédelmi Körzet
  • Bauxit földtani park [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások