Galánta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Galánta (szlovákul Galanta) város Szlovákiában.

Galánta elhelyezkedése Szlovákiában
Nagyít
Galánta elhelyezkedése Szlovákiában

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszombattól 26 km-re délkeletre fekszik. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá. (é. sz. 48°12′0’’ k. h. 17°43′0’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Első említése 1237-ben Galantha néven történt. Ez talán a szláv „Golata” személynévből ered, ebből lett magyar közvetítéssel a szlovák „Galanta”.

[szerkesztés] Története

A város területén már az újkőkorban éltek emberek. 1237-ben IV. Béla király oklevelében említik először. Több nemesi család birtoka, később története szorosan kapcsolódik az Eszterházyakhoz, akik 1421-ben telepedtek le itt. 1570-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése is nagyrészt az Eszterházy családnak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit 1647-48-ban fallal, vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében barokkizálták, az 1890-es években neogótikus stílusban átalakították. 1992-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a 16. században épült, 1860-ban átalakították. Galánta 17. században mezőváros lett, ekkor már körház is működött a településen. 1635-ben II. Ferdinánd királytól további kiváltságokat kapott. A 18. században kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak céhei is. 1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság, közhivatalok létesültek. 1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar, 202 szlovák és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt. Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették. 2001-ben 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Galánta - kastély
Nagyít
Galánta - kastély
  • I. István királynak szentelt rk. templomát 1797-1805 között építették klasszicizáló barokk stílusban.
  • A temetői úton álló Nepomuki Szent János kápolna 1827-ben épült klasszicista stílusban.
  • Egykori kegykápolnája a Mátyusföld jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. 1950-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt.
  • Két Eszterházy kastélya közül areneszánsz stílusút 1600 körül épittette Eszterházy Ferenc. Ma házasságkötőterem és galéria működik benne.
  • A neogótikus kastélyt 1633-ban Eszterházy Dániel és Pál építtette. 1736-ban barokk stílusban építették át. A 19. század második felében kapta mai formáját, amikor Eszterházy József neogótikus stílusban építtette át. A kastélyt hatalmas park övezi.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Galántán lakott gyermekkorában Kodály Zoltán, akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itteni népzene ihlette a Galántai táncokat. A nagy zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban.
  • Itt született 1583 április 8-án gr. Eszterházy Miklós nádor, a család hatalmának megalapozója.
  • Itt született 1829 augusztus 20-án Döbrentei István festőművész.

[szerkesztés] Testvérvárosa

[szerkesztés] Külső hivatkozások