Debrőd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Debrőd (szlovákul Debraď) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 27 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján fekszik.

[szerkesztés] A név eredete

A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnév "-gy" helynévképzős származékából. Az alapjául szolgáló főnév előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett. Az elsődleges Debregy, Debrőgy alakból a későbbi-mai Debrőd képzőcserével jött létre.

[szerkesztés] Története

A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. 1255-ben IV.Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig tulajdonában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. 1715-ben a török kiűzése után mindössze 5 jobbágy és egy zsellér háztartása volt. A kipusztult lakosság pótlására Szeged környékéről juhászokat telepítettek ide. Ezt a máig megőrzött szegedi nyelvjárás is megrősíti. 1828-ban 90 háza és 657 lakója volt A falunak 1910-ben 606, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • A falu búcsújáróhely, búcsúját június 27-én Szent László király ünnepén tartják.
  • Szent László forrás

A falu határában található a Szent László tisztás és forrás:

„Úgy látszik, hogy a menekülő kún hadak, melyen jöttek, vissza is azon útat követték, s a Tiszán átkelve Abauj megye erdőségeiközé menekültek, de ha a hagyománynak hinni lehet, az üldöző magyarok őket ide is követték. A mai Jászó-Döbröd határában most is megvan a Szent László kútja, melynek forrása, ha nem is a király fohászára s ennek lova patkója helyén bugyant fel, de hihetően a nagy király gondossága által lett az erdős hegyek között felltalálva.”
(Gyárfás István: A Jász-Kunok Története, II.kötet V.rész, Kecskemét, 1870)
  • A forrás melletti kápolnát 1500 körül Bátkay Domokos építtette, de a török elpusztította, ma romjai látszanak. 1952-ben a forrás körül csodás események történtek, majd kápolna is települt ide, melyet 1959-ben tönkretettek.
  • Szent Péter és Pál római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Irodalom

  • Görcsös Mihály: Debrőd története és népi gazdálkodása, Múzeumi Kiskönyvtár sorozat
Más nyelveken