Vita:Pitagorasz-tétel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nekem is szebben tetszett a régi ábra, talán egy kicsit nagyobb lehetne. Telitalálat Felügyelő 2005. június 30., 13:14 (CEST)

[szerkesztés] Tévedés

Azt látom hogy sokan összekeverik Pitagorasz tételét, és annak bizonyítását.. Ez két külön tétel..

Úgy érted, a megfordítását? Egyébként sem mondja senki, hogy ugyanaz. : Gubb   2006. január 21., 14:08 (CET)

[szerkesztés] Kongruenciabizonyítás

Engedd meg Gubb, hogy megkérdezzem, mi az a "hindu bizonyítás". Az átdarabolásos módszert gondoljuk-e annak, vagy csak konkrétan a P.-t. bizonyításának ezen változatát? Azért kérdezem, mert Szabó Árpád matematikatörténész "kongruenciabizonyításnak" nevezi az ilyen típusú érvelést és Thalészra utal, mint legelső alkalmazójára.

Üdv: Mozo 2006. január 21., 20:14 (CET)

Igen, a "hindu bizonyítás" a szokásos átdarabolásra utalna (kiegészítjük a+b oldalhosszú négyzetté három másik egybevágó derékszögű háromszöggel). Magam Gerőcs Lászlótól vagy Gombos Évától hallottam e kifejezést a tanítási gyakorlatomon (hogy mennyi tudománytörténeti alapja van, nemtudom, ezért is használom idézőjelben, de nem hiszem, hogy ne lenne), de felőlem nevezhetjük "kongruenciabizonyítáasnak" is (bár ezzel az a baj, hogy tudtommal másféle kongruenciabizonyítás is létezik, nem csak a "hindu" - bár lehet, hogy rosszul emlékszem). : Gubb   2006. január 21., 20:35 (CET)

Nekem az alapvető problémám az, hogy lényeges különbség van a

  • keleti matematikai érvelések
  • Thalész és a pithagoreusok érvelési formái és a
  • Euklidesz és kortársai módszerei között

A keletiek nagyon sokáig csak konkrét eseteket ismertek, például 3,4,5. Thalészék elindultak az absztrakció útján és az ábráikat úgy rajzolták, hogy már akármilyen háromszögre igaz lehessen, ám a bizonyításnak még nem volt deduktív ereje, ezekkel az ábrákkal "láttatták be" az általános állításokat. Utánuk pedig viszonylag szigorú verbális bizonyításokat produkáltak. Ezért nincs olyan, hogy hindu, vagy kínai bizonyítás, mert a bizonyítás fogalmát a görögök fedezték fel. Ettől függetlenül értékes intuitív ismereteik voltak a keletieknek. A bevezetőben említett történeti rész tehát annyiban téves, hogy nem hangsúlyozza ki, hogy deduktív bizonyítást Euklideszék adtak először, az absztrakt tételt állították fel a p.-ok és a többi népek csak speciális eseteket ismertek, bizonyítás nélkül. (Amúgy szörnyű féligazságok vannak a beveztőben, mert a babiloniak persze, hogy ismerték 3,4,5-öt, pont innen tudtak Thalesz és a többiek a témáról.) Szerintem amúgy a cikk többi része siralmas. Úgy látszik, már a járási postamester is többet tud a Pithagorasz-tételről, mint mi :) (Gubb, téged kivéve) Mozo 2006. január 21., 21:59 (CET)

Jó. kösz hogy szoltál. Ha a cikkben szerepel a "hindu bizonyítás" szó, ki lehet húzni. Abban nem vagyok biztos, hogy a "kongruenciaábráknak" nincs deduktív ereje (legalábbis Deák Ervin lehet, hogy vitatná), magam "agnosztikus" vagyok a kérdésben, határozott álláspontom nincs. A cikk tényleg elég tré, bár a magját Harp és én már megírtuk. De még messze nincs kész. : Gubb   2006. január 21., 22:52 (CET)