Magyar Ede
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Magyar Ede (Oszadszki Ede) (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.) építész
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősége
A magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt, akit „magyar Gaudínak” is neveztek.
[szerkesztés] Életpályája
Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként született. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. A Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést 1901-ben. Külföldi tanulmányútjai után főleg Szegeden tevékenykedett. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése hírnevet szerzett neki, és sorra kapta a megrendeléseket. Mindössze 35 évesen, szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének.
2004-ben Szeged városa örökös gondozásba vette a Dugonics temetőben található sírját.
[szerkesztés] Művei
- Burghardt-ház (Café Wien), Szeged
- Schäffer-ház, Szeged (1904)
- Református-palota, Szeged
- református templom, Nagykikinda
- Reök-palota, Szeged (1907 novembere) [1] – 2006 szeptemberétől a Városi Képtár otthona lesz
- Rottmann-ház, Zenta, 1910
- Royal Szálló, Zenta (1911)
- Kaposvári Színház (1911. szeptember 2., Stahl Józseffel együttműködve)
- Simon-palota, Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 1. (1910) [2]
- Unger–Mayer-ház, Szeged, Kárász utca 16. (1911)
|
Reök-palota, Szeged, (1907) |


Based on work by Tewe és Váradi Zsolt Wikipédia felhasználó(k) és Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).