Rajk László Szakkollégium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az alapok
A Rajk László Szakkollégium a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem intézménye, amely működésének legtöbb lényeges kérdésében teljes autonómiával rendelkezik. Az intézményt 1970-ben alapították az egyetem (akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) diákjai. Az alapítók fő célkitűzése a tagok szakmai, közösségi, társadalmi és politikai aktivitásának fejlesztése volt. Ezek a célok napjainkban is érvényesek. Bár a kezdetek óta eltelt 35 év alatt fontosságukban történtek hangsúlyeltolódások, a kollégium küldetésének és működésének három alappillére a kezdetektől fogva változatlan maradt:
- a kollégisták számára olyan lehetőségek biztosítása, mely lehetővé teszi egy nemzetközi mércével mérve is magas szakmai színvonal elérését;
- társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzése, a szakkollégisták önkifejtésének, önkiteljesedésének elősegítése;
- egy olyan demokratikus közösség működtetése, mely elősegíti a tagok későbbi társadalmi aktivitását.
[szerkesztés] Elvi nyitány
[szerkesztés] Kritikai: nyitott
Az alapítók célja a névválasztásnál a fennálló rendszerrel szembeni kritikai hozzáállásuk kifejezése, az Eötvös Kollégiumhoz és a népi kollégiumokhoz való kötödés hangsúlyozása volt. Ezt a hagyományt őrzi a NÉKOSZ első elnökéről elnevezett Kardos-díj, amelyet olyan végzős szakkollégisták kaphatnak meg, akik kimagasló fejlődést mutattak be kollégiumi pályafutásuk alatt. A népi kollégiumok szervezeti felépítése, működési mechanizmusai adták a vázát a szakkollégium szerkezetének, míg szakmai rendszerünket, az igényes munka követelményét az Eötvös Kollégiumtól örököltük. A névválasztáskor felmerült másik fontos szempont, a rendszerrel szembeni kritikai hozzáállás hangsúlyozása a 80-as évek elejére nyílt ellenzékiségbe fordult. Ez egészen a rendszerváltásig fennmaradt.és több síkon működött.
[szerkesztés] Szakmai
Szakmai téren ez abban nyilvánult meg, hogy a kollégisták olyan paradigmákat és tananyagot sajátítottak el, melyre a hivatalos egyetemi oktatás keretein belül nem volt lehetőség. A kollégiumi kurzusok mindig túlmutattak az egyetem és a hazai szaksajtó aktuálisan átlagos szintjén, s minden generációnak lehetővé tették, hogy versenyképesen kerüljön ki a kollégiumból. Három olyan területet lehet megemlíteni, ahol a volt szakkollégisták kiemelkedő teljesítményt nyújtottak (különösen az átalakulás éveiben). Az egyik a modern közgazdasági gondolkodás elterjedése, főleg a kutatási, részben az oktatási szférában. Jellemző például, hogy a szakkollégiumban az egyetemi standard mikroökonómia oktatás bevezetése előtt öt évvel már lehetett ilyen irányú tanulmányokat elméleti igényességgel folytatni. Egy másik lényeges terület az üzleti, illetve menedzsment képzés korszerűsítése. Túlzás nélkül elmondható, hogy végzett hallgatóink átütő szerepet játszottak és játszanak az új tananyagok kialakításában, bevezetésében, új oktatási formák kifejlesztésében. A harmadik lényeges terület a magyar pénzügyi szféra átalakulása. Mind a tőzsde kifejlesztésében, mind a kereskedelmi bankoknál nagy számú volt szakkollégista jáétszott fontos szerepet.
[szerkesztés] Társadalmi
Társadalmi téren pedig olyan ellenzéki személyiségek meghívásával aktivizálták a kollégium tagságát, akiket máshol nem nagyon lehetett meghallgatni. A nyolcvanas évek közepétől kezdve tagjaink többé-kevésbé tevékeny ellenzéki szerepet vállaltak fel, részt véve az átmenet történéseiben. Ebbe az előadásokon (például az 1981-es nagy vihart kavart Bibó-est) és a kiadványokon kívül beletartozott még az évtized elején sorban létrejövő szakkollégiumokkal kialakított együttműködésünk is (pl. Bibó (jogi), Móra (JATE) stb. szakkollégiumok). Ennek legaktívabb fórumává lettek az Országos Szakkollégiumi Találkozók (NYATA), az első 1985-ben, Szarvason. A NYATák egyre inkább a nyílt ellenzéki politizálás terepévé váltak, ennek a folyamatnak ez eredményeképpen jött létre főleg a Bibó és a Rajk tagjainak közreműködésével 1988-ban a Fidesz.
[szerkesztés] A rendszerváltás óta
A rendszerváltás óta a Rajk intézményi szinten nem játszik aktív politikai szerepet, de a társadalmat érintő fontos kérdésekkel való foglalkozás nem tűnt el a Szakkollégium profiljából; bizonyos, számukra fontos kérdésekben az utóbbi években is igyekeztek hallatni hangjukat, állásfoglalásaikban, rendezvényeiken keresztül stb. Összefoglalva a fentieket elmondható, hogy a Rajk László Szakkollégium célja a szakmailag magasan kvalifikált, társadalmi kérdésekben megalapozottan véleményt formáló, a demokratikus játékszabályokat magukénak érző közgazdászok kibocsátása a magyar társadalomba.


Based on work by