WMAP

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Wilkinson Mikrohullámú Anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy felderítse az Ősrobbanásból származó sugárzás térbeli hőmérsékletingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsájtották fel 2001. június 30-án a Cape Canaveral-ről, Floridából.

A WMAP célja, hogy elkészítse a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás nagyfelbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk. A WMAP a COBE műhold utódja.

A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhúnyt vezetőjéről, Dr. David Wilkinsonról kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt.

A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérsékletkülönbséget mérik.

A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képes a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hathónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között.

A WMAP képe a kozmikus háttérsugárzásról
Nagyít
A WMAP képe a kozmikus háttérsugárzásról

[szerkesztés] WMAP méréseiből nyert adatok

A WMAP méréseiből néhány kozmológiai mennyiségre a következő értéket kapták [Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról, Meteor évkönyv 2004, 195. old.]:

a Világegyetem sűrűsége ρ/ρkrit. 1,02 ± 0,02
1-nél sík Világegyetem
Hubble-állandó, H 71^{+4}_{-3} km/s/Mpc
a háttérsugárzás lecsatolódása 380000 évvel az Ősrobbanás után
z=1089±1 vöröseltolódásnál
A Világegyetem kora 13,7 ± 0,2 milliárd év [1]
  • A Világegyetem összetétele 4% közönséges anyag (hidrogén, hélium és nehezebb elemek, csillagok és neutrínók), 23% ismeretlen eredetű sötét anyag, és 73%-a misztikusnak tűnő sötét energia.
  • A kozmikus infláció modellel ellentétesek a megfigyelései (lásd a lenti linkeket).
  • A jelenlegi elméleteket a WMAP adatokra alkalmazva azt kapjuk, hogy a Világegyetem mindörökre tágulni fog.

[szerkesztés] Külső hivatkozások és referenciák