I. Jakab skót király
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Jakab Skócia királya, III. Róbert fia, született 1393. (v. 1391.), megh. 1437 febr. 20. Atyja 1405. Franciaországba küldte, igy akarván fiának életét biztosítani uralomra vágyó nagybátyjának, Albany hercegnek cselszövényei ellen. De terve balul ütött ki, mert az angolok az ifjut elfogták, mire IV. Henrik angol király túszul magánál tartotta J.-ot. Atyjának 1406. bekövetkezett halála után J. lett ugyan a skótok királya, de a szerencsétlen királyfi csak V. Henrik halála után (1424) és csak nagy váltságdij árán szabadulhatott fogságából, mire márc. havában trónját végre elfoglalta. Stuart Walter, Athol grófjának vezérlete alatt összeesküvést szőttek élete ellen. Ennek hirére J. ahelyett, hogy a veszedelemmel szembeszállott volna, nejével, Beaufort Annával (Somerset herceg leányával) Perthbe, egy domonkosrendi kolostorba vonult vissza. Ellenségei azonban nem nyugodtak s 1437 febr. 20. meggyilkolták. J. költő is volt, latin és skót nyelvü verseit Tytler adta ki 1733. The poetical remains of King James c. alatt (Edinburg).
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

