User:Kit36/Arbore
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ARBORE
Arbore község: A község Luca Arbore nevét viseli, aki a XV. Század végétől, Stefan cel Mare korában, Suceava főkapitánya volt. Stefanitá fejedelem uralkodása idején még szintén ezt a tisztséget töltötte be, de 1523-ban, árulás vádjával, két fiával együtt kivégezték. A falut 1502-ben vásárolta meg; ott régi feljegyzések szerint kőből és téglából udvarházat építtetett. Ennek már nyomai sincsenek. Fennmaradt viszont a falu temploma, amelyet a XVI. század kezdetén szintén ő emeltetett. A templom a falu központjában, közvetlenül a forgalmas főút mellett helyezkedik el.
Keresztelő Szent János-templom : (Biserica Sfintul Ioan Botezatorul) 1503-ban, Luca Arbore kezdeményezésére épült. Ahogyan a hagyomány tartja, építéséhez Stefan cel Mare küldte el mesterembereit. Külső falfestését pedig 1541-ben másik fejedelem, Petru Rares művészei, elsősorban Dragos (esetleg Coman), aki egy iasi-i pap fia volt, tevékeny közreműködésével készítették.
A templom festői szépséggel jelenik meg az erődítményből fennmaradt torony alatti kapubejárat keretében. Elrendezése a moldvai típus redukált változataként két térrészből áll. Az épület déli kapuzata kupolás előtérbe vezet; a keleti oldalon innen nyílik a kettős, egymástól 45°-kal elforgatott csegely-átmenet fölött félgömbsüveggel koronázott naosz, amelyet a keleti apszis két oldalán - északon és délen - két lapos, falvastagságba foglalt fülke-bővület egészít ki. Masszív szerkezeti biztonságot sugall a vaskos hevederekkel kialakított térlefedés, valamint a – jelenlegi állapotában legszebb részletét képező - nyugati homlokzat támpillér-párja közti külső falfestmény.
Az épület anyagszerű súlyosságát a falak külső felén fennmaradt – a sajnálatosan elpusztult falfestmények miatt komor hatású belsőtérrel szemben - falfestés részletgaz¬dagságával oldja. Ikonográfiai rendszerében sajátos, moldvai színezettel érvényesül az ortodox felfogás. A moldvai egyház vallási tanításait illusztráló képek - például az „Akathisztosz-himnusz” ábrá¬zolásai - mesteri tanultsággal jelenítik meg mondanivalójukat. A „Szent György fogadása a császári udvarban” című képen például a valós világ építészeti környezetébe helyezve, portrészerűen elevenednek meg szemünk előtt az alakok. E narratív előadásmódban gyakran érezhető a bizánci Paleologosz-reneszánsz realizmusának ihlető hatása.
A temetőkert: A hajdani kolostorkert területén – a templomtól keletre helyezkedikel, síremlékei későbbi keletűek. A temető felől szemléletesen –szinte grafikai finomsággal - jelennek meg a keleti és északi oldal hajdani freskóinak halvány körvonalrajzolatai. Kit36 2006. december 18., 18:16 (CET)

