Magyar rovásírás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Rovásírás | |
| Típus: | Hangjelölő |
| Nyelv(ek): | magyar |
| Időszak: | kb. 600-1850 |
| ISO 15924 kód: | Hung |
| Írásirány: | Székely rovásírás: jobbról balra Pálos rovásírás: balról jobbra |
| Lásd még: Ábécék származás szerinti listája |
|
A magyar rovásírás egy, a magyarok által elsősorban 1000 előtt használt írásrendszer. Az elnevezés a ró igéből származik.
A rovásírás korai történetét röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy az írás sémi gyökerekkel rendelkezik, majd a szogdok és a türkök közvetítésével került a magyarokhoz. Az államalapítás után, Magyarország első keresztény királya, Szent István elrendelte a latin ábécé örökbefogadását. Akárhogy is, a rovásírás az ország, távoli, erdélyi részeiben használatban maradt a székelyek által a késő 1850-es évekig. Bizonyos tekintetben alkalmasabb a magyar nyelv fonémáinak lejegyzésére: a latinra épülő magyar írás kétjegyű és segédjeles betűi (például cs, gy, ly, sz, é, ő stb.) a rovásírásban egyetlen, önálló jegyként jelennek meg. Meg kell jegyezni, hogy nem tartalmaz jeleket a többségében idegen szavakban előforduló dz, dzs, q, w és x hangokra, míg az y-ra nincs szüksége (az utóbbi lágyítójelként működik a latin-alapú magyar ábécében).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kifejezés eredete
A rovásírást nem csak fába rótták - vésték -, hanem később e mellett papírra, kódexbe, templomi freskóra és kazettás mennyezetre festették, továbbá ötvösmunkákra is írtak velük. Tehát a rovás, mint az írás létrehozásának módja nem kizárólagos. A „rovásírás” elnevezés újkeletű. A középkorban szittya vagy hun írásként emlegették. A névadáskor a székelyek kapuin ma is látható fába rótt írás volt mindössze ismeretes. Ezért lett rovásírás. Azóta a kutatások föltárták az egyéb leleteket is. A mai kor magyarjainak megszokott írásától (értsd a latinbetűs írást) megkülönböztetőleg kellett a magyar szerzeményű írást a „rovás” jelzővel ellátni.
[szerkesztés] Írásjegyei
A rovásírás ábécéje 42 betűt tartalmaz, amelyeknek nem csak az itt ismertetett változatai léteznek.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Korai történet
A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az volt, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá vált, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe.
Régebbi felfogás szerint a magyar társadalomban az írásbeliség István király államával vette kezdetét. A keleti nomád államok jobb megismerésével azonban kiderült, hogy a sztyeppebirodalmak kagánjai a régi kultúrnépekkel való érintkezés során elsajátították a betűvetés egyik-másik formáját, a szomszéd uralkodókkal való levelezés lebonyolítására udvaruk mellett tolmácsi irodát állítottak fel, törvényeiket olykor írásba foglalták, tetteiket emlékkőbe vésték, sőt a távolsági kereskedők központjaiban gazdasági feljegyzések is kerültek elő.
A belső-ázsiai türkök az iráni szogdoktól sajátították el a végső fokon sémi-arámi[6] eredetű rovásírást, amely számos feliratukon maradt ránk.
A soknyelvű Kazár Kaganátusról feljegyezték, hogy négyféle írás terjedt el benne: a türk eredetű rovásírás mellett nyilván az arab, héber és görög; az utóbbiak ismerete ui. a kazár földön meghonosodott mohamedán, zsidó és keresztény valláshoz is kapcsolódott. A belső-ázsiai türkök nyomába lépő újguroknak számos nyelvemléke került elő a homokba temetett városok kiásásakor; buddhista és manicheus vallási szövegek mellett kereskedelmi és jogi feljegyzések. Végül az első mongol kánok ujgur írnokai bevezették az ujgur betűs mongol írást.
A rovásírás alapelemeit tehát a magyarság jóval a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket eredetileg fába rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor, ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek. Ez is a sémi [6] íráscsaláddal való rokonságra utal. Őseink hosszú ideig a kaganátus vidékén éltek, így bőven volt lehetőségük elsajátítani ezt a különös írásmódot. Sokat elárul a magyar rovásírás eredetéről az is, hogy mind az "ír" , mind a "betű" szavunk türk eredetű.
[szerkesztés] 11-13. század
1000-ben Vajk, Géza fejedelem fia István néven Magyarország első királya lett. Ezzel hatalmas társadalmi és gazdasági változásokat indított el. A nyugati kereszténységhez, vagyis a katolicizmushoz társult. Az új vallás elterjesztésére hittérítők érkeztek az országba, akik magukkal hozták a latin nyelvet, és a latin betűs írást is. Írásunk kálváriája itt kezdődött.
A régi pogány írásjeleket üldözni kezdték, így a rovásírás visszaszorult, hanyatlani kezdett.
István király a reformok nevében rendre elrendelte, hogy a régi, pogány írás, a rovásírás használatát meg kell tiltani; mindenesetre az ország távoli részeiben, így a Székelyföldön fennmaradt a szigorú tiltások ellenére. Az Árpád ház királyai folytatták István politikáját ezen a téren. A rovásírás titkosírásként élt tovább, sőt fejlődött, hiszen a latin írásmód hatására alakultak ki az úgynevezett ligatúrák, összevont jelek. Ilyen például a latin saint (szent) szó rövidítése: st, amely a rovásírásban az "s" és "t" betük összevonásából keletkezett. A sort még kiegészíti az "nd", "ck"...stb. Az Árpád-ház kihalásával változások indultak el. A szigorú tiltás elmúlt, és így a magyar nyelv és írás újra teret kapott, elsősorban a köznép körében.
1984-85-ben Pécs történelmi belvárosának felújításakor, a közműfektetés munkálatai során értékes leletek kerültek felszínre. A Jókai utcában találta Kárpáti Gábor régész azt a faragott követ, melynek pajzs alakú rajzán belül és kívül rovásjelek láthatók. A szomszédos Citrom utcában temetkezési helyre és a középkori Benedek templom maradványaira bukkantak a szakemberek. A falak egy része úgy maradt meg, hogy mindkét oldalról házak épültek hozzá. A romokból megállapítható volt, hogy eredetileg román stílusban épült a templom, amit később gótikus stílusban átépítettek. A Benedek templomot az 1232. évi pápai tizedjegyzék már említi. Ez azért fontos adat, mert segít a rovásfeliratos lelet korának meghatározásában. Keletkezése a XIII. századra tehető. E faragott kő azért is becses számunkra, mert a Dunántúl területéről ez az első rovásírás emlékünk, bizonyítva, hogy a rovásírás az egész honfoglaló magyarságnál ismert és alkalmazott írásrendszer volt.
[szerkesztés] A reneszánsz. Mátyás uralkodása alatt
Mátyás méltán nevezhető Magyarország egyik legnagyobb uralkodójának. Vezetése alatt Magyarország stabil, biztonságos terület lett. A reneszánsz szellemében a magyar kultúra nagyot emelkedett alatta, gondoljunk csak az általa hazánkba hívott kiváló festőkre, gondolkodókra.
A rovásírásnak is kedvezett ez az időszak; ezalatt udvari körökben divat volt a rovásírás használata. Az előkelő udvarokban szívesen használták titkosírás és egyéb időt múlató foglalatosságként. Lehet, hogy ekkor kiegészítették betűkészletét, amely most megnehezíti a régebbi betűalakok és a helyesírás pontos visszaállítását. A reneszánsz elmúltával az újra erősödő egyház és konzervatív vezetőgárdája szép lassan ismét a háttérbe szorította őseink írását.
[szerkesztés] Az Erdélyi Fejedelemség
Az Erdélyi Fejedelemség ideje alatt természetesen a rovásírás szerepe megnőtt. Megjelent az iskolákban is, számos helyen oktatták a felnövekvő generációknak. Noha sokan szerették volna, hogy a hivatalos írásrendszerré váljon, a latin betűk helyzetét nem tudta megdönteni.
[szerkesztés] Napjainkban
Napjainkban a rovásírás újbóli reneszánszát éli, a kutatása egyre nagyobb lendülettel folyik. Számos, a magyar történelem iránt érteklődő, lelkes ember megtanulja ezt az írásrendszerünket is. A cserkészek számára is oktatják. A világhálón sok, a rovásírással foglalkozó honlap található, habár ezek egy része megbízhatatlan, sőt, kifejezetten dezinformációkat közöl. Sokszor összemosódik a laikusok fejében a genetikai, nyelvészeti és írástörténeti rokonság, így sajnos igen sajátos vélemények alakulnak ki. Ez természetesen nem más elméletek helytelenségét jelenti, hanem azt, hogy mindent kellő kritikával kell olvasni.
Elkészültek a számítógépes szövegszerkesztőkben használható rovásírásos íráskészletek, több stílusban is. A világhálón több helyről is letölthetők. Továbbá az is tervezett, hogy a székely rovásírás "Old Hungarian script" név alatt kapni fog egy saját UNICODE kódtáblát. Erre vonatkozóan lásd a kapcsolódó dokumentumot.
[szerkesztés] A rovásírás és az egyház
A magyar rovásírás és a keresztény egyház kapcsolata változatos volt az évszázadok során. Noha a tradicionális magyar írásbeliség javarészt a katolikus egyház tevékenysége során épült le, le kell szögezni, hogy a rovásírásos emlékeink jelentős része paradox módon pont az egyháznak köszönhető. A későbbi időkben, a reformáció után, 1600-1850 között a vallás sokat tett a székely rovásírás fennmaradásáért, például a papok oktatták. A másik írásunk, a pálos rovásírás a Boldog Özséb alapította Pálos Rendnek köszönhetően maradt fenn, noha egy rövid ideig utánuk jezsuiták is használták ezt a változatot. Csupán néhány olyan rovásírásos emlékünk, ami az egyházhoz kapcsolódik:
- Egy feliratos, kőbe vésett címerpajzs, késő 13. század (Felirata: aBA SZeNTjeI vaGYUNK aKI eSZTeR ANna erZSéBeT; Aba szentjei vagyunk, akik Eszter, Anna, Erzsébet. [4]). Ez egyben egyik legrégebbi nyelvemlékünk is.
- Rovásírásos botnaptár, 1300 körül, lemásolta Luigi Ferdinando Marsigli 1690-ben. Ünnepeket és névnapokat sorol fel.
- Pálos rovásírás, Cerro Pelado barlang, Dél-Amerika, 1500 körül (Felirata: SZüLeTeTt : 1473)
- Székelyderzs: téglába karcolt rovásírás, az unitárius templomból
- Székelydálya: felirat a kálvinista templomban
- Zakariás János pálos hittérítő perui levele
[szerkesztés] Két változat
Valószínűleg az Árpád által vezetett magyarok körében nem a ma szélesebb körben ismert székely rovásírás volt használatos, hanem a ma "pálosnak" nevezett változat. Ez sokkal komplexebb, mint a másik, és sajnos ismereteink is hiányosabbak róla annál fogva, hogy még titkosírás formájában sem maradt aktív.
[szerkesztés] Fontos lelőhelyek
Néhány lelőhely, a teljesség igénye nélkül (a kárpát-medencei lelőhelyek a mellékelt térképen jelölve):
- Bologna (Olaszország)
- Nikolsburg (Csehország)
- Konstantinápoly (Törökország)
- Nagyszentmiklós (egykori Torontál megye)
- Margit-sziget
- Szarvas
- Homokmégy-Halom (Duna-Tisza-köze)
- Felsőszemeréd (Léva mellett)
- Tordos (egykori Hunyad megye)
- Tatárlaka (egykori Hunyad megye)
- Bögöz
- Énlaka
- Dálnok
- Gelence
- Székelyderzs
- Székelydálya
- Homoródkarácsonyfalva
- Vargyas
- Kilyén
- Csíkszentmiklós
- Bonyha
- Berekeresztúr
- Kibéd
- Szolokma
- Erdőszentgyörgy
- Makfalva
- Vadasd
- Csejd
- Csíkszentmárton
- Csíkszentmihály
[szerkesztés] Változatok
[szerkesztés] A székely rovásírás
A székely rovásírás a magyar rovásírás egyik ága. Ez hirtelen bukkan fel a XIII. századtól, s meglepő egységességet mutat. Vannak olyan elképzelések, miszerint a magyar középkor folyamán egy írás-reform történt, s ennek során alakult ki a székely-rovásírás. A székely rovásírás a XVI. századra komoly virágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása, ami lényegében kizárólag a székely-rovásírásra összpontosult. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.
A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a Telegdi János által lejegyzett középkori vallásos szövegek (Miatyánk, Hiszekegy), amelyek hűen megőrizték az akkori kiejtést.
A magyar pásztorok körében elterjedt volt a számrovás használata, amelyek hasonlítanak a római számokhoz. Napjainkig azonban egyetlen emléket sem ismerünk, ahol a számrovás jeleit valamelyik rovásírásunk jeleivel együtt alkalmazták volna.
A kutatásokat napjainkig nem zárták le. 1989 után a magyarság újult érdeklődéssel fordult saját nemzeti kultúrája felé. Így fölélénkültek a régi magyar írást ismerni vágyók, és ma a rovásírás újra reneszánszát éli.
[szerkesztés] A székely rovásírás jellegzetességei
- Többnyire jobbról balra írják, de előfordul az ún. ökörszántás (busztrofedon) írásirány is, mikor az egyik sor jobbról balra, a következő balról jobbra halad.
- Gyakoriak a betűösszevonások (ligatúrák).
- Kis- és nagybetűk nincsenek, de a tulajdonnevek első betűit néha nagyobbnak írja.
- A rovásírás nem mindig jelöli a magánhangzókat. Ennek szabályai:
- Az leggyakrabban előforduló magyar magánhangzót, az e-t el lehet hagyni. Ezt a régi rovásírásos feliratokon gyakorta alkalmazták is.
- Azonos hangrendű szavaknál elég az első magánhangzót kiírni, mert a következő könnyen kitalálható. Ha a szón belül hangrendváltozás történik, az első más hangrendű betűt ki kell írni.
- Ha két magánhangzó áll egymás mellett, azt jelölni kell, kivéve, ha könnyen kitalálható a második.
- Mindig ki kell írni a magánhangzót, ha elhagyása zavarja az értelmezést. (pl. a „kerek” ill. „kerék” szavunk második magánhangzója.)
- A szó végén áló magánhangzót ki kell írni.
- A rovásírás néhány mássalhangzót is elhagy, többnyire a kettős mássalhangzókból.
- Ha a Q, X, Y betűket akarjuk lejegyezni, rendre KV-t, KSZ-t és I-t írunk.
Rovásírásos felirat Csikszentmártonról, 1501.
Az itt közölt másolatban az eredetileg ligatúrákként írt jelek alá vannak húzva. Olvasata régiesen: "ÚRNaK SZÜLeTéSéTÜL FOGVÁN ÍRNaK eZeRÖTSZÁZeGY eSZTeNDŐBE MÁTYáS JÁNOS eSTYTáN KOVÁCS CSINÁLTáK MÁTYáSMeSTeR GeRGeLYMeSTeRCSINÁLTÁK G IJ A aS I LY LY LT A". Az eredeti feliratban csak a nagybetűk voltak lejegyezve, míg a pirossal írt rész értelme nem tisztázott. A szöveg mai nyelvezetű értelmezése: "(Ezt) az Úr születése utáni 1501. évben írták. Mátyás, János, István kovácsok csinálták. Mátyás mester (és) Gergely mester csinálták [értelmezhetetlen]"
[szerkesztés] Ligatúrák
A székely rovásírásban is megjelentek fejlődése során a ligatúrák, amelyek inkább a latin betűkre volak jellemzőek korábban (gondoljunk például a ß, æ írásjegyekre). Ezek megjelenése azért volt szükséges, mert az írás sebességét, egyszerűségét növelik, segítenek a hellyel való takarékosságban. A ligatúra itt nem jelent mást, mint hogy a szomszédos betűket egyszerűen egyetlen jellé írták össze úgy, hogy közös rovásaik egymásba tolódtak. Így - szélsőséges helyzetben - akár egész szavakat is egyetlen "betűvé" lehet összeírni. Természetesen a ligatúrák használata közben is használhatók a jelkihagyások, ezért az ilyen módszerrel írt szavak és mondatok értelmezése nagy gyakorlatot kíván.
[szerkesztés] Capita dictionum
- Fő szócikk: Capita dictionum
A székely rovásírás egyik érdekessége az úgynevezett bogárjelek, vagy ahogy a régiek mondták, capita dictionumok (mondatkezdő jelek) létezése. Valódi jelentésüket nem ismerték, de esztétikai szépségük, művészi alakjuk miatt díszítés céljára használták őket. Nyilvánvaló, hogy ezek a székely rovásírás ősi elemei közé sorolandók. (A jobb oldalon látható 'ENT' szárnyas betű valójában a 'ZöNTc' ligaturája(egyberajzolása) az 'NT' középső szára nem nyúlik túl.) (oldalszárnyak nélkül középtúlnyúlással 'ZCS'~zs.)
[szerkesztés] Pálos rovásírás
A pálos rovásírásról nagyon keveset tudunk. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a pálosok használták, bár az írás valószínűleg nem tőlük ered. Az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. századig teljesen egyeduralkodó volt, s döntően templomok felirataiban bukkant fel. A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, Magyarországon többször betiltották, de a rendszerváltozás után újraéledt. Ennek az írásnak érdekessége, hogy balról jobbra íródott.
Rengeteg íráslelet maradt meg Dél-Amerikában. Ennek oka, hogy a spanyol és a portugál uralkodók a magyar rend tagjait küldték Dél-Amerika belső részeinek megtérítésére, annak ellenére, hogy nem voltak térítő rend. Így a hagyományosan barlanglakó hittérítők után nagyon sok, barlangok falára rajzolt írás maradt meg. De a pálosok használták levelezéseikben és térképeiken is, főleg akkor, amikor a hódítók kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat titkosírással akarták leírni. Kapcsolatuk jó volt az őslakosokkal. Nagyon sok lelet lehet még Dél-amerikai levéltárak mélyén. Bér János jezsuita pap 1745-ben talált még pálos vonatkozású könyveket, és rovásírásos jegyzeteket a limai egyetemen. Fennmaradt a pálos anyagnak egy része is. Mappa Antiqua c. térképüket a nagyszombati egyetem másoltatta le, ez ma Vinland Map néven ismert.
A pálos ómagyar írás történetéről szinte semmit sem tudni jelenleg. A türk írással mutat rokonságot, ezért ezzel szokták kapcsolatba hozni, de az eredmények teljesen kezdetlegesek, a pálos ómagyar írásunk méltatlanul mellőzött a tudományos életből és a nemzeti öntudatból is.
Pálos rovásírás, 1500-as évek
A dél-amerikai Cerro Pelado barlangból. 1500 körül vésték a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: SZüLeTeTt : 1473
[szerkesztés] Számok
Számírásból is kétféle magyar rendszer van. Nincs pálos, vagy székely számírás megkülönböztetve. Elkülöníteni talán úgy lehet ezeket, hogy az egyik csak vonalakból áll, míg a másik vonalakból és pontokból.
[szerkesztés] Vonalas számírás
A vonalas számírást alkalmazták szélesebb körben. Rendszere hasonló a római számokhoz, mégsem azonos vele (például itt csak összeadni kell, a kilenc nem IX [vagyis egy a tízből kivonva], hanem VIIII [öt meg négy]). Másik érdekessége, hogy noha bizonyosan egyidős magával az írással, sőt, lehet, hogy annál még régebbi eredetű, soha nem találtak még olyan leletet, ahol a betűk és a számok együtt szerepelnek.
A számokat szintén jobbról balra haladva írjuk. Ettől függetlenül az itteni szabályokban balról jobbra írtuk le őket az egyszerűség kedvéért – ez azt jelenti, hogy valójában tükrözni kell őket. A szabályok:
- Számok 1-től 5-ig. Mindegyiknek külön jele van: I, II, III, IIII, V.
- Számok 6-tól 9-ig. Az 1-5 számok összeadásával jelölendők, tehát rendre: VI, VII, VIII, VIIII.
- Számok 10-től 49-ig. Az 1-5, valamint a 10 szám összeadásával jelölendők, tehát néhány példa:
- 10 = X
- 17 = XVII
- 20 = XX
- 29 = XXVIIII
- 40 = XXXX
- 49 = XXXXVIIII
- Számok 50-től 99-ig. Az 1-5, valamint a 10 és az 50 (
) szám összeadásával írandók, tehát például:
- Számok 100-tól 999-ig. Az 1-5, a 10, az 50 (
) és a 100 (
) számjegyek összeadásával, szorzásával. Innentől kezdve már más, mint a római számok!
- 1000-nél nagyobb számok. Írásuk az 1-5, a 10, az 50 (
), a 100 (
) és az 1000 () számjegyek összeadásával, szorzásával történik. A magyar rovásírás legnagyobb számjegye az ezer, ugyanis a régi pásztoroknak, a rovásszámok egykori fő használóinak nem volt szükségük milliós állatállományok nyilvántartására. Példa ezernél nagyobb számokra:
Meg kell jegyezni, hogy a rovásírás számjainak írása vidékenként kissé eltérő volt, például néhol az öt (V) számnak csak az egyik szárát (\) jelölték helymegtakarítás céljából. A fenti számrovásos rendszert nyilvántartási célokra használták. A székely rovásírásos szövegekben betűkkel írták le a számokat (mint a fentebb olvasható csikszentmártoni szövegben). A pálos rovásírás pedig a valódi arab számokat (ezek 0-9-ig: ٠١٢٣٤٥٦٧٨٩) részesítette előnyben.
[szerkesztés] Pontvonalas számírás
A pontvonalas számírás már 17 000 éves franciaországi sziklarajzokon megtalálható. 10 000 éves mezopotámiai leletet is ismerünk. A Kárpát-medencében hagyományként a kutatások megindulásáig fönnmaradt Erdély sóbányáiban, ahol még a 19. század végén is használták. Érdekességként megjegyzendő, hogy a maja számírás megegyezik a magyarral.
Számok:
. 1 . ... ____
.. 2 ____ 6 ____ 8 ____ 10 stb.
... 3
.... 4
____ 5 .. .... .
____ 7 ____ 9 ____ 11 tizenegy, vagyis egy a tízen
____
[szerkesztés] Jegyzetek
- Ez a megállapítás még határozottabban érvényes arra az időszakra, amikor még a latin betűs írás nem alkalmazkodott a magyarhoz. Rovásírásos naptárunkban például a következõ néhány szó éppen úgy szerepel, ahogyan ma is ejtjük õket: PÜSPÖK, GYÜMÖLCS, SZENT, ASSZONY, ERZSÉBET, EGYED, GYERGY vagy GYÖRGY. Latin betűs nyelvemlékeinkben ezzel szemben a következõképpen írták õket: PISPEK vagy PYSPEK, esetenként PUESPOEC, GIMILC, ZENTH, AZZON vagy ASSON, ERSEBET vagy ERZEBETH, EGED, GEORGH vagy GORG. (Ennek oka az, hogy a latin ábécéből 13, a magyarban máig használt hang hiányzik: erre jöttek létre dupla [cs, ty, stb.] mássalhangzóink és ékezetes [é, í, ó, ű, stb.] magánhangzóink.)
- Egyes teóriák szerint - ilyen például Varga Csabáé is - a rovásírást az itt leírtaknál (ami időben kb. 2600 év) sokkal régebbre, akár 35 000 évre is visszavezethetjük. Ez azért nem kap itt helyet, mert hitelessége még nem teljesen bizonyított, és nem is elfogadott szakértő körökben. Lásd: Varga-féle elmélet.
- A magyar rovásírás nem rokona a germán rúnaírásnak.
- A címerpajzs ezen megfejtését Forrai adta meg; más megfejtés szerint "aBA // ToRoD TeGYÜNK // KAJSZaTaS (vagy TaR) és ANYa // ZSeBeD // IN, JeNe RÓT, íRáS" olvasható itt. Részletesebben lásd az erről szóló weblapot.
- Köszönet Dr. Hosszú Gábornak a Rovás Szabvány betűtípus kifejlesztéséért, amivel számítógépen is lehet rovásjeleket írni. A betűtípus letöltése: http://www.geocities.com/rovasiras
- A sémi írásrendszerből való származás egy további bizonyítéka, hogy az alef, ami például héber és főníciai ábécé első betűje (akárcsak a latiné: A), a magyar rovásírásban is megtalálható, tehát röviden összefoglalva: az írás sémi eredetű, és a szogdok, majd a türkök közvetítésével került a magyarok birtokába.
[szerkesztés] Irodalom
- Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása
- Magyar Adorján: Az ősi magyar rovásírás
- Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve
- Friedrich Klára: Rovásírás-gyakorlatok 1-2.
- Varga Géza: A székely rovásírás eredete
[szerkesztés] Lásd még
- Rovásjelek
- Ábécék származás szerinti listája
- Capita dictionum
- Nikolsburgi ábécé
- Varga-féle rovásírás-elmélet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A magyar rovásírás
- Rovásírás a korszerű informatikai eszközök felhasználásával
- Omniglot.com
- "Old Hungarian script" UNICODE proposal
- Varga Géza könyvei
- Rovásírásos példák
- Latin betűsről rovásírásra "fordító" program
[szerkesztés] A nyelvtörténeti adatok értelmezéséről
- Nádasdy Ádám: A Ford Trazi (egy 21. századi magyar nyelvemlék feldolgozása)
- Miért változik a nyelv? (előadás; eleje a Halotti beszéden mutatja be az írás csapdáját)
| A magyar rovásírás hangjelei |
| A | Á | eB | eC | eCS | eD | E | Ë | É | eF | eG | eGY | eH | I | Í | eJ | eK | aK | eL | eLY | eM | eN | eNY | O | Ó | Ö | Ő | eP | eR | eS | aS | eSZ | eT | eTY | aTY | U | Ú | Ü | Ű | eV | eZ | eZS |
| Számjelek |
| 0 | 1 | 5 | 10 | 50 | 100 | 1000 |
| Capita dictionum jelek |
| Emp | Ent | Nap | Tpru | Tprus |



![Capita dictionum jelek és olvasatuk. A szövegek olvasása során nem olvasták ki őket, mivel gyakorlati jelentésük nem volt. [5]](../../../upload/6/64/Rovas_capita_ds.jpg)


Based on work by