Szaturnusz (bolygó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a bolygóról szól. További jelentéséhez lásd: Szaturnusz (mitológia).
SZATURNUSZ
A Szaturnusz bolygó
Kattints a képre bővebb leírásért
Pálya jellemzői (Epocha J2000)
Fél nagytengely 1 426 725 413 km
9,537 070 32 CsE
Pálya kerülete 8,958 Tm
59,879 CsE
Excentricitás 0,054 150 60
Perihélium 1 349 467 375 km
9,020 632 24 CsE
Afélium 1 503 983 449 km
10,053 508 40 CsE
Keringési periódus 10 757,7365 nap
(29,45 év)
Szinódikus periódus 378,09 nap
Átlagos pályamenti sebesség 9,638 km/s
Max. pályamenti sebesség 10,182 km/s
Min. pályamenti sebesség 9,136 km/s
Inklináció 2,484 46°
(5,51° a Nap egyenlítőjéhez)
Felszálló csomó hossza 113,715 04°
Perihélium szöge 338,716 90°
Holdak száma 49 elismert
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői átmérő 120 536 km [1]
(9,449·Földé)
Poláris átmérő 108 728 km
(8,552·Földé)
Lapultság 0,097 96
Felszín 4,27·1010 km2
(83,703·Földé)
Térfogat 7,46·1014 km3
(688,79·Földé)
Tömeg 5,6846·1026 kg
(95,162·Földé)
Közepes sűrűség 0,6873 g/cm3
(a vízénél kisebb!)
Egyenlítői gravitáció 8,96 m/s2
(0,914 g)
Szökési sebesség 35,49 km/s
Forgási periódus 0,444 009 259 2 nap
(10 h 39 min 22,400 00 s) 1
Forgási sebesség 9,87 km/s = 35 500 km/h
(egyenlítőn)
Tengelyferdeség 26,73°
Északi pólus rektaszcenziója 40,59°
(2 h 42 min 21 s)
Deklináció 83,54°
Albedo 0,47
Átlagos felhőtető hőmérséklet 93 K
Felszíni hőmérséklet min. 82 K
max. 143 K
Légkör jellemzői
Légköri nyomás 140 kPa
Hidrogén >93%
Hélium >5%
Metán 0,2%
Vízgőz 0,1%
Ammónia 0,01%
Etán 0,0005%
Phosphine 0,0001%

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva. Óriásbolygó, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűje van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe (Unicode: ♃). A Szaturnusz sűrűsége nagyon kicsi, kisebb a vízénél; az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely „úszna a vízen”.


[szerkesztés] Holdak

A Szaturnusznak jelenleg 48 ismert holdja van, többségét nemrég fedezték fel és két további hold létezése is nagyon valószínű. A pontos számot nem lehet meghatározni, mert nézőpont kérdése, hogy mi számít valódi holdnak vagy csak egy gyűrűhöz tartozó szikla vagy jégdarabnak.

  • Az űrkorszak előtt kilenc holdja volt ismert a Szaturnusznak.
  • 1980-ban a Voyager űrszonda további kilenc holdat fedezett fel.
  • A 2000-ben keződött felmérés során 12 új holdat azonosítottak, többnyire kisméretű szikla és jégdarabokat.
  • A Cassini űrszonda 2004-ben érkezett meg a Szaturnuszhoz és segítségével eddig 5 új holdat sikerült azonosítani, és a közölt adatokra alapozva több tucat további hold létezése feltételezhető.
  • 2005-ben földi távcsövekkel további 12 külső pályán keringő holdat fedeztek fel: [2][3].

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Szaturnusz holdjai
Janus csoport | Mimas | Enceladus | Tethys | Dione | Rhea | Titán | Hyperion | Iapetus | Inuit csoport | Gallic csoport | Norse csoport
A Szaturnusz gyűrűje | Cassini-Huygens


Naprendszer
Kép:naprendszer.png
NapMerkúrVénuszFöldMarsCeresJupiterSzaturnuszUránuszNeptunuszPlútóErisz