Palatinus-tó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Palatinus-tó
Adatok
Helye: Esztergom, Dunakanyar
Felszíne: 32 ha
Legnagyobb mélység: 12 m, a 80-as években 25 m
Táplálja: talajvíz, esővíz
Levezeti: Kenyérmezői-patak
egy csatornán kersztül
Legnagyobb városok a partján: Esztergom-Kertváros
Különlegesség: Magyarország egyik
legtiszább vizű tava

A Palatinus-tó – helyi nevén a Pala – Esztergom legnagyobb tava. Esztergom-Kertvárosban található Dorog határában, a Gerecse és a Pilis hegységek által határolt völgyben. ÉNY-DK irányba elnyúlt, nagyjából 800×400 méteres, téglalap alakú. Magyarország egyik legtisztább vizű tava, ami jelenleg strandként működik. Csak a talajvíz táplálja, patak, vagy egyéb folyóvíz nem. A vízét egy csatornán keresztül a Kenyérmezői-patak vezeti le.

[szerkesztés] Története

A tó mesterséges eredetű bányató. Az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. A homokot a közeli bányákban tömedéknek használták. A kitermelés folyamán egy összefüggő vízfelület alakult ki a területen. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának köszönheti, amit ekkor kezdtek alkalmazni. A vízmederbe sűrített levegőt fújtak, és a fellazított, felkavart homokot kiszivattyúzták. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást. 1953-ban alakult meg itt az első horgászegyesület. Napjainkban strandolásra és horgászásra hasznáják, naponta 3500 ember megfordul a strandon, míg a „Palán” összesen 6-7 ezer. Míg az északi partszakaszon van a strand, a déli oldal – főleg horgászházakkal – beépült az évek alatt. A strandon csónak-, vízibicikli-kölcsönző és vízicsúszda is működik. A tó hőmérséklete átlagosan 19 °C, átlagos vízmélysége 10 méter. Bár a tó mesterségesen jött létre, mára a betelepült élővilág jellegzetes ökológiai rendszert alkot.