Győr-Szabadhegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szabadhegyi rk. templom
Nagyít
Szabadhegyi rk. templom

Győr-Szabadhegy Győr egyik városrésze. Területe az egykori Szabadhegy község, a József Attila lakótelep és Kismegyer község valamikori területére terjed ki. Irányítószáma: 9028. Északi határvonala a Győr–Pápa és Győr–Celldömölk vasútvonal (ez részben nyugatról is), illetve Ady-város. Nyugatról Marcalváros határolja a Szent Imre úton, délen a városhatár, keleten pedig a 81-es főútvonal.

A Győrt keletről megközelító Sokorói dombság szélső alakulata a kb. húsz méterrel magasabban fekvő szabadhegyi terasz, melyen a városrész települt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Szabadhegy

Már az Árpádok korában kialakultak itt a szőlőbirtokok. Pontosan nem tudni mikortól Győr része, de 1786-ban már említik a város részeként, és Korabinsky geográfiai lexikonja még azt is megemlíti, hogy majorságokból és szőlősbirtokokból áll. A hegy lábánál laktak a szőlők gazdái, és az itt dolgozó munkások is. A hegyet a legutóbbi időkig szőlő és gyümölcsösök borították. A XX. Század elejétől kezdődik a mai családiházas jellegűvé alakulás és ezzel a szőlőskertek megszűnése.

A Szabadi úti lakótelep
Nagyít
A Szabadi úti lakótelep

Szabadhegy község a 12.-13. századtól lakott hely. Már a rómaiak idejében is lakhatták, bár ez nem igazolt. A régi okiratok szerint neve először Szent Mihály, a 12. századtól Szőlős, majd Szabadi volt. Királyi szőlősök, vincellérek lakták. A későbbiekben önálló község volt, majd Győrhöz csatolták, de ennek idejéről nincsenek pontos adatok. Még néhány évtizeddel ezelőtt is mezőgazdasági település volt, napjainkban a győri városmaggal való összeépülés szemtanúi lehetünk. Falusias jellege eltűnőben van. Egy részén „új” lakótelep épült az 1970-es években. Altalaja miatt csak 5 szintes lakóházakat emeltek. A nyolcvanas években kísérleti jelleggel egy 55 lakásos kis lakótelepet építettek a Páva utcában. Kétszintes sorházakat, betonpanelekből, de formájában családi házként használhatókat. A kilencvenes években a TV-adótorony (átjátszóállomás) köré, az addig beépítetlen területeken új lakótelepet építettek fel, a Szabadi úti lakótelepet. Napjainkban a volt szovjet hadsereg által raktárként birtokolt területeken, új bevásárlóközpontot terveztek.

A TV-torony környékéről vagy a magasabban fekvő házakból illetve teraszaikból tiszta látási viszonyok között a Sokorói dombság ravazd–ménfőcsanaki vonulata, a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának tornya, illetve szerencsés esetben a Bakony magasabb csúcsai is láthatóak.

Szabadhegy főutcája a József Attila utca. Eddig ezen bonyolódott le a 81-es és 82-es főközlekedési útvonalakat összekötő forgalom is. A 81-es főút új nyomvonalra helyezésével a forgalom részben áttevődött a József Attila úttal párhuzamos Zöld és Jereváni utakra. A várorészt négy autóbuszjárattal, a 4-es, 7-es, 19-es és 38-as vonalakon közlekedő városi autóbuszokkal lehet megközelíteni. A városházától számitva ez 4-5 km-es távolság.

[szerkesztés] József Attila lakótelep

Tavacska a lakóházak közöt
Nagyít
Tavacska a lakóházak közöt

A lakótelepet északon a Győr–Pápa vasútvonal határolja, keleten a Fehérvári út (a 81-es út bevezető szakasza), délről a Lepke és a Zöld utca. Nyugaton a Vak Bottyán utcában családi házas beépítésbe megy át. A középpontjában településcentrumszerű szerveződés található: posta, ABC, üzletek és magánkereskedések, orvosi rendelő, gyógyszertár található itt. Három nagy befogadóképességű általános iskolája van; az egyiknek 12 osztályos és középiskolai képzése is van.

A lakótelepet az Ős-Rába hajdani vizenyős területén, Nádorváros és Szabadhegy között építették fel a hetvenes évek közepén. Ma kb. 11 000 fő él a lakóházakban. A lakótelepen 20 perces követési távolsággal a 19. számú autóbusz biztosítja a tömegközlekedést. A lakótelepet családi házas övezet veszi körül. A lakótelepen nagy parkosított területek találhatóak.

[szerkesztés] Kismegyer

A Kismegyerre vezető út
Nagyít
A Kismegyerre vezető út

Délkeletnek haladva a Szent Imre úti harmadik körforgalomnál (a legdélebbre lévőnél) letérve a Győrság felé vezető mellékútra, Kismegyerre érünk. Megyer néven kevésbé lakott község volt. Győr városához 1954-ben csatolták. Látnivalói közé tartozik a temetőkápolna és a győri csata " kismegyeri csata" emmlékműve.

A temető helyén a 17. században Győr várának egyik előretolt védelmi és megfigyelő állása volt. Ezt Tarisznyavárnak hívták. Helyén a 18. században épült a temetőkápolna. Később romantikus stílusban építették át.

A kismegyeri csata emlékműve az 1809. évi vesztes kismegyeri csatára emlékeztet. 1897-ben emelték. Az obeliszk tetején stilizált sasszerű madár volt, amit a vandál fémgyűjtők évekkel ezelőtt elloptak. A csatában 40 000 francia ellen 39 000 k.u.k. (császári és királyi), valamint magyar nemesi harcos küzdött. A csatát I. Napóleon nyerte meg. Az emlékművön magyar, német és francia nyelvű feliratok ismertetik a csata lefolyását és emlékeznek meg az elesett harcosokról.


[szerkesztés] Források

  • Cziglényi László: Győr 1987 ISBN 963 243 334 1

[szerkesztés] Külső források