III. Konstantin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hérakleiosz és fia, III. Konstantin egy Karthágóban vert aranypénzen
Nagyít
Hérakleiosz és fia, III. Konstantin egy Karthágóban vert aranypénzen
Hérakleiosz és két társcsászára, Kosntantin és Héraklónasz egy soliduson
Nagyít
Hérakleiosz és két társcsászára, Kosntantin és Héraklónasz egy soliduson

III. Konstantin, eredeti nevén Hérakleiosz Neosz Kónsztantinosz (uralkodott 641. február 11. – 641. május 25.) a Bizánci Birodalom császára, Hérakleiosz és első felesége, Fabia Eudokia fia volt, aki féltestvére, Héraklónasz társuralkodójaként lépett trónra.

612-ben született, és 613-ban nyilvánították apja társuralkodójává. Mostohaanyja, Martina menőverezésének köszönhetően 638-ban Konstantin féltestvére, a 13 évvel fiatalabb Héraklónasz is baszileuszi címben részesítették, azaz újabb társcsászárral bővült az uralkodói kör. Hérakleiosz végrendeletében mindkét fiára és Martinára, mint „anyjukra és császárnőjükre” hagyta a trónt.

Konstantin és Héraklónasz kikiáltása nem ütközött akadályokba, a gyűlölt Martina azonban a konstantinápolyi nép nyomására kénytelen volt lemondani trónigényéről. A háttérben azonban folytatódott a hatalmi harc, bár Konstantin nagyobb és erősebb pártja számításait kereszülhúzta a fiatal császár súlyos betegsége (valószínűleg tuberkolózisa), amely uralkodása harmadik hónapjában végzett vele. Egyetlen döntése ismeretes csak, miszerint szakít a monothelétizmus egyházpolitikájával, mivel az alkalmatlannak bizonyult az ortodoxok és monofiziták megbékítésére.

Feleségétől, Gregoriától, Nikétasz lányától két fia született: Kónsztansz, akit még halála évében megkoronáztak, és Theodosziosz.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
Előző uralkodó:
Hérakleiosz
Bizánci
császár

641
A Palaiologoszok címere Következő uralkodó:
Héraklónasz