Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, vagy MEFESZ ifjúsági szervezet volt 1956-ban, amely megtörve a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szikra: Szeged
1956. október 16-án jött létre, amikor a szegedi egyetemisták kiváltak a hivatalos kommunista ifjúsági szervezetből, a DISZ-ből. Korábban - emlékszik vissza Kiss Tamás - "csakis és kizárólag a DISZ, mint ifjúsági szövetség létezett, aminek mindenki kötelezően a tagja volt. Ez a DISZ-élet abból állt, hogy havonta egyszer a DISZ-titkár elmondott valami szentenciát a Szabad Népből, vagy valami brosúrát felolvasott."
Ebben az évben azonban már a szemesztert is izgatott hangulatban kezdték a diákok, és megtörtént az is, amit korábban nem mertek volna: politikai kérdéseket vitattak meg egymás közt. Október 16-án az egyetem hallgatói a szokásos "fejtágító" gyűlések egyikét kezdték volna a BTK Auditorium Maximumában, amikor nem várt, bár a terem hőfokát tekintve nem teljesen meglepő fordulat következett be. Kiss Tamás és Lejtényi András a még üres elnöki asztalhoz állva azt javasolták: alakítsanak független szervezetet. A már amúgy is forró hangulatban érkező mintegy ezer diák a javaslaton kapva el is határozta, hogy ifjúsági érdekvédelmi szervezetet hoznak létre [1].
A következő, alakuló ülésen az egyetem háromezer hallgatója közül sokszázan vettek részt, a szintén forró hangulatú ülésről a Magyar Rádió hangfelvételt is készített. A levezető elnök a népszerű professzor, Perbíró József lett, akit napokkal később a szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökévé választottak. Felszólalt Baróti Dezsõ rektor és Fodor Gábor akadémikus is.
A MEFESZ szegedi vezetői Kiss Tamás, Lejtényi András és Gönczöl Dezső lettek.
[szerkesztés] A mozgalom az egész országra átterjed
Október 22-én, a forradalom kitörése előtti napon csatlakoztak a MEFESZ-hez a budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákgyűlések. A budapesti nagygyűlés vendége volt a szegedi Kiss Tamás is. Október 23-ára az ország majd minden egyetemének hallgatói csatlakoztak. [2]
A MEFESZ így fogalmazta meg célját: "A szövetség célja, hogy az egyetemekrõl és fõiskolákról kikerülõ ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önzõ réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövõnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja."
Marosán György miniszterelnök-helyettes, az MDP Politikai Bizottságának tagja így reagált: "Marosán György, az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Politikai Bizottsága tagja, miniszterelnök-helyettes így reagált írásban a diákok mozgolódásáról õt tájékoztató pártmunkás feljegyzésére. "Elvileg egyetértek, de vigyázni kell, nehogy az egyetemi stricik hangulata átmenjen kommunista és szovjetellenes támadássá."
[szerkesztés] A forradalom pontjai
Kevéssé ismert, hogy a forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden, a MEFESZ ülésén fogalmazódtak meg az október 20-ai nagygyűlésen. [3]
A MEFESZ fogalmazta meg azon pontok gerincét, amelyek később az 1956-os forradalom 16 pontjaként váltak ismertté. A követelések tartalmazták többek közt a szovjet csapatok kivonását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a többpártrendszert és a szabad választásokat és a budapesti Sztálin-szobor eltávolítását.
A forradalmat kezdő 1956. október 23-ai műegyetemi tüntetés a MEFESZ követeléseivel indult útjára.
[szerkesztés] A megtorlás
A szegedi diákok vezetői közül a forradalom eltiprását követő megtorlás során Kiss Tamás nyolc év börtönbüntetést kapott, ötöt töltött le. [4]. A megtorlás során Perbíró József professzort életfogytiglani börtönbüntetésre, Baróti Dezső szegedi rektort egy évre ítélték.
[szerkesztés] Utóélete
2000-től a Szegedi Tudományegyetem hivatalos ünnepe "A hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja", október 16-án, a MEFESZ megalapításához vezető első ülés évfordulója. Ezen a napon adja át a Hallgatói Önkormányzat a Hallgatói mozgalomért emlékérmet. Az érmet elsőként, 2001-ben, dr. Kiss Tamás, a MEFESZ egykori vezetője, és dr. Perbíró József egykori dékánhelyettes vehették át. [5]
[szerkesztés] Irodalom
Lipták Béla: 35 nap ISBN 9638628898 [6]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A forradalmi szikra: MEFESZ, Jancsák Csaba írása
- A szegedi hallgatói mozgalmakról
- A MEFESZ szegedi emléktáblája, egy megemlékezés
- Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
- Lipták Béla: A (műegyetemi) MEFESZ megalakulása és a 16 pont


Based on work by