Nikolaosz (történetíró)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nikolaosz, Nicolaus (Damaszkusz, Kr. e. 64 - Róma?, Kr. u. I. század eleje?) Görög történetíró, irodalomtudós


I. Heródes udvari történetírója, filozófusa, Kleopátra és Antonius gyermekeinek nevelője volt. Kr. e. 12-től többször járt Rómában, Augustus kedvelte, sőt megfogadta a tanácsait a zsidóság ügyében. Élete végét minden valószínűség szerint Rómában töltötte. Írt egy 144 fejezetből álló hatalmas világtörténeti művet „Hisztoriai" (Történelmi események) címmel, amely a Kr. e. 4. évig terjedt, ránk az első hét fejezetből maradtak töredékek, az asszírok, médek, perzsák és görögök korai történelméből. Feltehetőleg sok forrást használt, közülük az ismertebbek: Ktésziasz Knidiosz, Hellanikosz, Ephorosz, Hérodotosz. Augustus-életrajza célzatos, önállótlan mű, a császár önéletírásán alapul. Ismeretes egy néprajzi jellegű gyűjteménye: „Ethón szünagógé" (Szokások gyűjteménye) címmel. Öregkorában megírta önéletrajzát, az arisztotelészi etika szellemében szemlélve életét, szellemi fejlődésének rajzából képet alkothatunk a kor nevelési elképzeléseiről. Írt tragédiákat és komédiákat is, ezek azonban elvesztek. Filozófiai töredékeinek jelentősége hagyományozási módjukban rejlik, mivel szír és arab területeken jelentős filozófusként tartották számon és kivonatolták például egy Arisztotelészről szóló művét, amely magyarázó parafrázisát adja a nagy mester természetfilozófiájának, lélekelméletének és Metafizikájának. Egy Kr. u. 1400 körüli, erősen sérült cambridge-i szír kézirat kivonatát adja a fordításnak.


[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon