Nyitra vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Nyitra |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Nyitra vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország dunabalparti részén terült el. Határai nyugaton Pozsony vármegye és Morvaország, északon az utóbbi és Trencsén vármegye, keleten Turóc vármegye és Bars vármegye, délen Esztergom vármegye.
[szerkesztés] Földrajza
Területe 5723,59 km2. Földje jobbára hegyes, csak déli része róna, de észak felé nagy, termékeny völgyek húzódnak. Hegységei több csoporthoz tartoznak. Északnyugati részét a Kis-Kárpátokhoz tartozó Brezofai és Nedzo csoportok (amabban a Klenova-hegy 505 m, ebben a Plisivec 484 m magas) borítják; ezektől északra a magyar-morva határláncolat Javorina csoportja (968 m) emelkedik. E hegységeket a Vág 712 km széles, termékeny völgye választja el a Kis-Fátra láncolatához tartozó Innovec (l. o.) csoporttól, melynek legmagasabb csúcsa (1042 m) ugyan már Trencsén mármegye területén emelkedik, de amely Nyitrában is tetemes magasságot ér el (Jakubova 909, Ptácsi vrsek 975, Panska Javorina 943, Bezovec 741, Marhat 749 m). E hegycsoport a Vág és Nyitra völgyei közt 20-28 km szélességben terül el s dél felé Galgócig terül, de itt még alacsony (2-300 m) dombok csatlakoznak hozzá, melyek Mocsnok és Ürmény tájáig húzódnak. az Innovec-hegységtől elkülönítve, a vármegye északkeleti sarkában a Kis-Fátrának még három kisebb csoportja emelkedik, a Rokosz (1010 m) Divék fölött, a Strazsó (922 m) Bela-Valaszka fölött és a Kis-Margua (1162 m) a Belenka és Nyitra vögyei közt, a vármegye legészakibb határán a Rajeci havasok Revan nevű csúcsa (1205 m) emelkedik. A Nyitra völgyétől keletre a Nagy-Fátrának több szakasza nyúlik Nyitra vármegye területére; északon a Zsgyár láncolata 894 m-ig emelkedik; a Handlovai völgyön túl a Ptácsnik (1364 m.) hatalmas csoportjának csak egy része esik a vármegye területére; odább délre a Tribecs (828 m) emelkedik Bars vármegye határán, melyhez délnyugat felé a Zobor (619 m) csoportja csatlakozik; a dombvidék itt is jóval messzebb dél felé húzódik Máronfalva és Csonok tájékáig. Maga a rónaság csak Sempte, Mocsonok, Ürmény és Komjáttól délre terül el s tengerszint feletti magassága 120-130 m, Éresekújvár felé csak 111 m. csekély róna kiséri ezenkívül a vármegye ÉNy-i részét szegélyező Morva folyót, nagyobb völgylapály pedig a Miava, Vág, Nyitra és Zsitva folyók mentén van.
Vizei. Folyóvizekben a vármegye igen gazdag; ÉNy-on a Morva határolja a vmegyét Morvaország felé; jelentékenyebb mellékvize a Miava, s az ebbe ömlő Verbóci patak. Északról dél felé a Vág szeli át a vármegyét kanyargós folyással; tágas völgyét a Dubovából kiágazó s a Vággal párhuzamos Ldudvág (l. o.) is öntözi, melybe nyugat felől számos patak ömlik. A Nyitra a vármegye fő folyója, mely annak legészakkeletibb szögletében a Facskói hágó alatt fakad s eleintén Dny-i, majd Nyitra városától kezdve dél-délketi irányban hagy el; számos mellékvize közül a nagyobbak a jobboldali Belanka, Bebrava és Radosna és a baloldali Csetenka, mely tulajdonképen a Nyitrának egyik kiágazása. A Tribecs hegységben eredő Zsitva a vármegyének csak keleti határszélét érinti. Mindezen folyók közül egy sem hajózható s tutajozás is csak a Vágon folyik. Annál nagyobbak a folyók árvizei. A Vág árvizei jégzajláskor és nyáron legnagyobbak. A Vág jobb partjára kiterjedő ármentesítő társulat a Morva áradásai ellen küzd Morvaország támogatásával együtt. A Nyitra áradásai kevésbbé veszélyesek, sőt a mezőgazdaság szempontjából inkább hasznosak, mivel a talaj termőképességét fokozzák. Ásványvizes forrásai közül leghíresebb a püstyéni kénes forrás, továbbá említendő a büdöskői kénes, a kis-bélici földes, a bajmóci tiszta hévvizforrás és az őturai savanyúviz; Pöstyénben, Kis-Bélicen és Bajmódon fürdők is vannak.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma
1870-ben 359,844 volt, 1881. 368,865, 1891-ben ellenben 396,559 lélek. Egy km2-re e szerint jelenleg 69,3 lélek esik s igy Ny. a sűrübb népességü vármegyék közé tartozik. E sűrüségnek a földterület termőképessége nem felel meg, miért a kivándorlás, bár inkább csak ideiglenes jellegü, meglehetős erős. A lakosok közt van 69,498 (17,5 %) magyar, 35,893 (9,0 %) német s 288,811 (72,8 %) tót; a magyar lakosság a Vágvölgy legdélibb részeit, a Vág és Nyitra völgyei közti D-i területeket lakja és csupán a Nyitra völgyében nyomul fel Nyitra városnál is magasabbra, de közte tót szigetek vannak. A magyarság tiz évi szaporulata 13,113 lélek, vagyis 23,3 %. A privigyei járás németjei talán a XIV. sz.-ban vándoroltak be, valószinüleg bányaművelés céljából. Hitfelekezetre nézve van 307,168 (76,4 %) róm. kat., 54,703 (14,1 %) ágost. evang., 7339 helvét és 27,244 (7,6 %) zsidó.
Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 2726, őstermelés 93,980, bányászat 20, ipar 23,552, közlekedés 1053, kereskedelem 5210, hitel 104, járadékbó élők 2736, napszámosok 30,925, házi cselédek 10,691, háztartás 74,110, egyéb foglalkozásuak 872, foglalkozás nélküliek 14 éven alul 135,987, 14 éven felül 12,510, letartózatottak 1116. A lakosság fő foglalkozása a földmivelés és állattenyésztés (l. fentebb). Az iparban nagy jelentősége van a házi iparnak; a kenderkészítést és fonalfonást majdnem minden családban a házi szükséglet fedezésére űzik. A mászonszövés ritkább, ellenben igen kiterjedt a himzés, mely helyenkint jelentékeny mellékkeresetet tesz. Galgóc és Pöstyén vidékén újabban függönyöket, takarókat és betéteket is himeznek. Himzéssel leginkább a vágmenti községek foglalkoznak, kisebb mértékben űzik a csipkeverést a nyitrai, vágsellyei, galgóci és vágújhelyi járások egyes községeiben. Nagyobb kiterjedésü a faeszközök készítése, mely különösen Ó-Tura, Hrussó, Lubina és Bottfaluban ezer családot foglalkoztat; a készülő fatálak, tartók, tölcsérek, csapok, játékszerek leginkább Ausztriában, Szerbiában és Romániában kerülnek piacra és évenkint 60,000 frtot jövedelmeznek a lakosságnak. Az azelőtt iparszerüleg űzött posztó- és darócszövést Privigyén és Német-Prónán, valamint a bőrcserzést Brezován jelenleg inkább gyárilag, üzletszerüen űzik, mig a kosárfonás leginkább a galgóci és vágsellyei járásokban honos. Jelentékeny vállalat a chvojnicai fafaragászati tanműhely, melyet a felsőmagyarországi közművelődési egyesület tart fenn. Ipartenműhelyek vannak még Holicson és Szakolcán. Az ipar kevésbbé fejlődik, mert a nagy gyárakkal versenyezni nem tud. Brezova kizárólag ipart űz s benne 99 önálló timár van, kik évenkint 30,000 frt értékü nyers bőrt dolgoznak fel, a kikészített bőrök budapestre mennek. Ugyanott még gyapjumosást és enyvfőzést is űznek, valamint baromfi, tojás és egyéb élelmi cikkek értékesítése céljából Budapesttel és a nagyobb vidéki piacokkal élénk összeköttetést tartanak fenn. A vármegyében fennálló nagyobb gyárak: a nagysurányi, tavarnoki és sasvári cukorgyárak (összesen 1600 munkással, 170,000 q cukortermeléssel), a nyitrai maláta- és sörgyár, gőzmalom és légszeszgyár, több vizi műmalom (Nyitra, Alsó-Köröskény, Érsekújvár stb.), 36 szeszgyár és 1096 szeszfőzde, 11 ecetgyár stb. A kereskedelem pang, csak a gabonakereskedelem élénk és ennek gócai Nyitra, Érsekújvár s Nagy-Tapolcsány; Érsekújvárral, Budapesttel áll összeköttetésben, a Morvavölgy Pozsonnyal. Borkereskedése a filloxera pusztításai óta hanyatlott. Kiviteli cikkek mezei termékek, leginkább árpa, továbbá repce, búza, tengeri és cukor. Marhavásárai elég élénkek. Hiteligényeit 15 takarékpénztár, 8 bank és 8 szövetkezet elégíti ki, összesen 2 millió frt saját tőkével és 6 millió frt évi takarékbetéttel.
[szerkesztés] Települései
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by