Nanna utazása Nippurba
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nanna utazása Nippurba (modern cím), sumer irodalmi mű, mitológiai eposz Ur város főistenének, Nanna (Szuen) holdistennek utazásáról Enlilhez Nippurba. A költemény a Kr. e. III. évezred úgynevezett „utazási mítoszai" közé tartozik (lásd még Innin és Enki), s az a törekvés jut benne kifejezésre, hogy az úgynevezett 3. Ur-i dinasztia székvárosának, Urnak kultikus tekintélyét a Mezopotámia központi szentélyének számító nippuri Ékur fémjelezze. A holdistent Enlilhez kapcsolta az Enlil és Ninlil című mítosz is.
A mű bevezetése Nippur magasztalása, Nanna-Szuen hajón érkezik meg Nippurba, s ott az Innin alvilágjárását idéző szavakkal kér bebocsátást, csakhogy nem fenyeget, hanem a szentély állatainak gondozását ígéri. Enlil szívesen fogadja, s teljesíti kérését is: Nanna-Szuen „ponty-ár"-t (őszi, második áradást), árpát, halakat, nádat, gyümölcsöt, juhokat visz magával: a szöveg itt a sumer termékenységi irodalom toposzait ismétli. Az eposz nem egy ősi mítoszt dolgoz fel, hanem a fentebb említett propagandacélnak megfelelően költ mítoszjellegű történetet. A jelenetek láncolata, a sokszor ismétlődő sztereotip fordulatok alapján feltehető, hogy egy rendszeresen (talán évente) megismételt ünnep szertartási szövegét közli epikus formában. A termékenységistennek ábrázolt Enlil és Nanna-Szuen a kor himnuszaiban megismert alakot ölti magára itt is (lásd: Enlil-himnuszok, Nanna- (Szín-) himnuszok).

