Esterházy-kastély (Tata)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esterházy-kastély, Tatán, a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Építése

Esterházy-kastély
Nagyít
Esterházy-kastély
  • Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf a vár lebontásával, annak helyére nagy szabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az elegendő pénz hiánya hiúsította meg.
  • 1776-ban nyerte el mai formáját. A tatai kastély műemlék együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felõl az un. "kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Ezek kapcsolták a kastélyhoz a Balogh Ferenc jószágkormányzó, Fellner Jakab által 1751-ben épített lakását. Az együttes mûvészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli Fellner építészeti jegyeinek legjellegzetesebb vonásait.

[szerkesztés] Történelmi események 1945-ig

  • 1809. augusztus 22.-től november 21.-ig, a Napóleon előli visszavonuláskor, itt lakott I. Ferenc magyar király és Ludovica királyné. Az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét, 1809. október 14.-én, a kastély északi toronyszobájában.
  • 1849. május 2.-án Görgey Artúr a kastélyban levő főhadiszállásáról indította meg csapatait Buda visszafoglalására.
  • Az 1848–49-es szabadságharc idején itt éjszakázott Windisch-Grätz és Haynau
  • 1897. szeptember 10. és 15. között a bécsi udvar hadgyakorlatot rendezett, aminek főhadiszállásául a kastélyt jelölték ki. Ferenc József és II. Vilmos németország császára látogatott ide. A meghívott román, a szász és a szerb királyok nem jöttek el. Itt tartózkodásuk tiszteletére készült el a világon elsőként az acetilénlámpás közvilágítás, ami először 1897. július 24.-én este fél kilenckor gyulladt fel.
  • 1921. október 22.-én, a második királypuccs idején, éjjel, a kíséretével megérkezett, a tatai vasútállomásra IV. Károly magyar király. A katonák felesketése után visszaszálltak a vonatba és tovább utaztak Budapest felé. Velük ment Esterházy Ferenc gróf is.
  • A vesztes budaőrsi csata után, október 24.-én délben érkeztek vissza az Esterházy-kastélyba, ahol IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt, Gratz Gusztávot, Zichy Istvánt és Gyürky grófot a nemzeti hadsereg őrizetbe vette.
  • IV. Károly és felesége október 25.-ét szűkebb környezetében a grófi kastélyban töltötte. Egyedül a tóvárosi kapucinus zárda főnökét engedték be, aki a kastély kápolnájában misézett.
  • A királyipár október 26.-án hajnalban hagyta el Tata-Tóvárost, és még aznap 13órakor érkeztek meg Tihanyba.

[szerkesztés] Események napjainkig

  • 1945. március 19.-e után a kastély berendezését a szovjet csapatok tönkretették. A megmaradt bútorokat a lakosság vitte el. Lipótmezőt szovjet katonai célra vették igénybe. Az ott működő Budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy részét 1945. július 26.-án a kastélyban helyezték el. Ekkor a Városi Kórház kezelésébe került a kastély és a hozzá tartozó épületek is.
  • 1989-ben a kastély előtti parkban felállították, Tóth Béla, Tatai Diana című lovas szobrát.
  • 1999-től a pszichiátria kiköltöztetése után a kastély üresen áll. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében van

[szerkesztés] Források

  • Dr. Körmendi Géza munkái
  • Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888

[szerkesztés] Külső hivatkozások