Kockázatkezelés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A preventív és a korrektív kockázatkezelés
Nagyít
A preventív és a korrektív kockázatkezelés

A kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A prevenció és a korrekció

A prevenció speciális esete a fenyegető kockázat előli kitérés. A prevenció-korrekció kettőssége jelenik meg a kriminalisztikában bűnmegelőzés-bűnüldözés, vagy az egészségvédelemben a megelőzés és a kezelés kettőségében. Ilyen értelemben a kriminalisztika és az egészségvédelem is a kockázatkezelés egy-egy speciális esete.

[szerkesztés] A prevenció egyes konkrét fajtái magyar jogszabályokban

[szerkesztés] Egészségvédelem

Az egészségügyben az elsődleges megelőzés alábbi főbb fajtái kapnak kiemelt figyelmet:

  • a dohányzás visszaszorítása;
  • az alkohol- és drogprevenció;
  • az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése;
  • az aktív testmozgás elterjesztése;
  • a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása;
  • az egészséges fizikai környezet kialakítása;
  • a lelki egészségvédelem megerősítése;
  • az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése;
  • az emlőszűrés, továbbá népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat[1].

[szerkesztés] Kriminalisztika

A kriminalisztikában a bűnmegelőzés három fajtáját különböztetik meg:

  • a bűnokok,
  • a bűnalkalmak, és
  • a sértetté válás lehetőségének

csökkentését.[2]

[szerkesztés] A kockázatpotenciál és kockázatkezelés

Kockázatkezelés kockázatpotenciál alapján
Nagyít
Kockázatkezelés kockázatpotenciál alapján

A kockázatkezelés számottevő erőforrás-ráfordítást igényelhet - sőt, mint La Fontaine szőlőért hiába ugráló rókájánál, önmagában már ez is kozkázatforrás lehet -, ezért a bekövetkezési valószínűség és a kárhatás horderejének szorzata alapján számított

  1. kis kockázatpotenciálú eseményt célszerű ignorálani (vagyis nem kell vele törődni);
  2. közepes kockázatpotenciálú eseményt már folyamatosan figyelni és korrigálni kell;
  3. és csak a nagy kockázatpotenciálú esemény az, ami prevencióval megelőzendő.

A fentiekből alapján és az alkalmazott kockázatkezelési stratégiák ismeretében következtetés vonható le az előzetes kockázatelemzés módjára is:

  1. ignoráló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált kicsinek
  2. korrigáló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált közepesnek
  3. preventív kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált nagynak

értékelte. Ha a menedzsment nem törődik egy közepes valószínűséggel bekövetkező negatív eseménnyel - pld. egy sztrájkfenyegetéssel üzemi átszervezéskor -, akkor annak horderejét kicsire becsülte. Ugyanígy, ha a hatóságok csak korrektív módon kísérnek figyelemmel egy nagy horderejű negatív eseményt - pld. egy természeti katasztrófát -, de nem tesznek megelőző intézkedéseket, akkor az esemény bekövetkezési valószínűségét értékelték kicsire.

Lásd még: kockázat

[szerkesztés] Források

  1. Vö. erről a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatot az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, Melléklet, AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA, Az elsődleges megelőzés célkitűzései
  2. Vö. erről a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatot a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, Melléklet, 1. A BŰNMEGELŐZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE, A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma