Sáta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.18440° k. h. 20.39311°

Sáta
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Ózdi
Rang község


Terület 16,45 km²
Népesség
Irányítószám 3659
Körzethívószám 48
Térkép
é. sz. 48.18440° k. h. 20.39311°
település
Mo. térképén

Sáta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Sáta Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén található, Ózdtól mintegy 15 kilométerre délkelet felé. Szomszédai Borsodbóta, Nekézseny, Lénárddaróc és Csokvaomány.

[szerkesztés] Története

Hivatalosan, fellelt okmányok alapján Sáta meglétéről a 13. századtól beszélhetünk, egy legutóbb előkerült oklevél szerint (Borsodi Levéltár) 1281-ben Bóta határosa Satha. 1301-ben Omány határosa is egyben, ez azt jelentette, hogy adományok, szerzemények és a földesurak vagyon-gyarapodása által nőtt a faluhoz tartozó földterületek nagysága. Első birtokosai a Bariusok voltak, akiket a 13. század elején új adomány címén iktattak be Sáta birtokába. 1378-ban Csokva és Omány határ-bejárásánál szomszédként jelen volt egy bizonyos Sata-i Antal fia Barleus. Az illető valószínűleg már a második volt a családban, a névadó ős korábban élt. Az említett oklevél egyébként kimondja, hogy Csokva és Omány határa e községeknél éri el a szántóföldek között Barleus Sata possessioját (tulajdonát). A község tulajdonosai ebben az időben valóban a Bánfalván (Jétyőn) élő Báriusok voltak. A család egy része, amely feltehetően Sátán élt, minden bizonnyal a birtokok elkülönülése miatt egyre gyakrabban Sátai-nak nevezi magát.

A Bariusok már a 14. század végén új adományt szereztek a községre, ezzel együtt engedélyt kaptak arri is, hogy a hét második napján hetivásárt tartsanak, ezzel mintegy hozzájárulva a község fejlődéséhez. A hetipiac (vásár) tartása megnövelte a község központi helyzetét a vidéken. A falu határában fekvő Akasztó-domb jelzi azt is, hogy központi szerepéhez mérten Sáta pallosjogot is kapott. A 16. század közepére Sáta a térség legnagyobb községei közé emelkedett, ekkor Bárius özvegye volt a tulajdonosa.

A török pusztítás utáni időszakban Sátának több évtizedre volt szüksége, hogy fejlődése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. Két közeli szomszédunk még ennél is komiszabbul járt a törökkel. Nekézsenyben például a törökvész előtt 14 porta volt, ebből 1558-ra mindössze 7 maradt. Bótán az 1554-es évi 5 portából harmincnégy esztendő elteltével 1 portát számláltak az egykori adórovók. Ez még nem volt elég, 1564-ben a pestis tette tönkre a falut. 1658-ban 6 lakott és 6 pusztult házból állott a település, az 1688-as tizedlajstrom pedig néptelennek jegyezte fel. Az 1600-as években Sáta lakossága fegyverrel tört rá a mezőn körmenetben lévő várkonyiakra a Ladány-völgyben lévő szőlők (Szurdok-szőlők) birtoklásáért. A Báriusok kihaltával a birtok a rokon Vayak kezére került, de a kuruc felkelésben való részvételük miatt a kamara elkobozta a birtokot. Annak egy részét csak magas áron tudták visszaszerezni. A többi rész a Plathy-, Rajcsányi-, később az Ágoston-család kezére jutott. A Platthy-család kastélyt is épített a faluban. Birtokosok voltak még később Radvánszky Károlyné, özv. Decsi Istvánné, Kilián Gyula és Kiszely Sándor is.

1945 előtt a község villany nélkül volt. Egy három tantermes egyházi iskola, gyógyszertár, körorvos és néhány magánkereskedő volt a községben. 1941-ben épült egy csecsemőtanácsadó, amely ma is rendelkezésre áll. A járási rendszerben a faluhoz tartoztak Csokvaomány, Nekézseny és Bóta községek.

[szerkesztés] Nevezetességei

Sáta, Fáy-kastély
Nagyít
Sáta, Fáy-kastély


  • Római katolikus templom
  • Fáy-kastély
  • Plébánia

[szerkesztés] Külső hivatkozások