Nagymarton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagymarton (németül Mattersburg): város a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járás székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kismartontól 22 km-re délnyugatra a Vulka partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 256 m.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja a tartományi székhelytől, Kismartontól különbözteti meg. Német neve a matte (= hegyi rét) és burg (= vár) főnevekből tevődik össze.

[szerkesztés] Története

1202-ben villa Martini néven említik először. Már az ókorban lakott hely volt, területén római és longobárd sírok kerültek elő. A Nagymartoni család egykori birtokközpontja. Egykor vára és erődtemploma is volt, melyek 1294-ben a Németújvári viszály idején pusztultak el. 1774-ben és 1856-ban nagy tűzvészek pusztították el. A 19. században keménycserépüzem működött itt, amelyet Ziegler János alapított 1815-ben vagy 1818-ban. Kissé sárgás szinezetű edényei a bécsi porcelángyár klasszicista stílusát követték.

1910-ben 3772 lakosából 3359 német és 358 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásának székhelye volt. A település 1926-ban kapott városi rangot. 2001-ben 6256 lakosából 5514 német, 166 horvát, 114 magyar volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1404-ben épült, 1659-ben majd a 18. században bővítették. Villámsújtotta tornyát 1907-ben állították helyre. Mária oltára 1736-ból való. Előtte 17. századi kőszobor áll. A templomot védőfal övezi és körülötte ma is láthatók a kuruc harcok során emelt sáncok nyomai.
  • A Csermely-kápolna a 17. században épült búcsújáróhely.
  • A városi parkban álló „Halterkreuz” kőoszlop 1442-ből való.
  • A pestis emlékmű 1714-ben készült.
  • Az 1354-ben épített egykori zsidó imaház helyét kőlap jelzi.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Források

  • Művészeti Lexikon, I-IV, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.