Amatőr rádió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az amatőr rádió elnevezés onnan ered, hogy ezeket a készülékeket rádióamatőrök használják. Ezen készülékek nem típusengedélyesek, azonban a megengedett kimenő teljesítményük és frekvenciájuk az engedélyező hatóságok által korlátozva van. A készüléket használó személy a készülék használatba vétele előtt alkalmassági vizsgát, azaz rádióamatőr vizsgát köteles tenni. Ennek sikeressége esetén forgalmazási engedélyt, és saját hívójelet kap.
Amennyiben az adott természetes személy CEPT típusú vizsgát tesz, az feljogosítja arra, hogy egész Európában, és a világ legtöbb országában (az úgynevezett CEPT tagállamokban), az engedélyezett teljesítménnyel összeköttetés célú rádióforgalmazást végezzen.
[szerkesztés] A rádióamatőrök számára kijelölt sávok
- 2200 méter (135 kHz)
- 160 méter (1,8 MHz)
- 80 méter (3,5 MHz)
- 40 méter (7 MHz)
- 30 méter (10 MHz)
- 20 méter (14 MHz)
- 17 méter (18 MHz)
- 15 méter (21 MHz)
- 12 méter (24 MHz)
- 10 méter (28 MHz)
- 6 méter (50 MHz)
- 2 méter (144 MHz)
- 70 cm (430 MHz)
- 23 cm (1,2 GHz)
- 13 cm (2,4 GHz)
- 6 cm (5,6 GHz)
- 3 cm (10 GHz)
- 12 mm (24 GHz)
- 6 mm (47 GHz)
- 4 mm (75 GHz)
- 3 mm (120 GHz)
- 2 mm (135 GHz)
- 1,2 mm (240 GHz)
A rádióamatőr előszeretettel beszél méterben a Hz helyett, mert ebből már nagyságrendileg tudja, milyen méretű antennára van szüksége az adott sávon történő forgalmazáshoz.
A fenti sávok közül a 80 méter, 40 méter, 20 méter, 6 méter, 2 méter, 70 cm sávok a legnépszerűbbek. 160 méteren és 23 cm-en is sok rádióamatőrrel találkozhatunk, főleg különleges rádióamatőr aktivitások, például versenyek vagy kitelepülések alkalmával.
[szerkesztés] Külső link
Bővebben: wiki.ham.hu


Based on work by