Deep Impact
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az űrmisszióról szól. A hasonló nevű film a Deep Impact (film) címen található.
| Deep Impact | |
|---|---|
| Ügynökség: | NASA |
| Küldetés típus: | elrepülés, becsapódás |
| Célégitest: | Tempel 1 üstökös |
| Indítás: | 2005. január 12. |
| Hordozórakéta: | Delta–2 |
| Megérkezés: | 2005. július 3. |
| Honlap: | Deep Impact (NASA) |
| szerkesztés | |
A Deep Impact a Discovery-program harmadik üstökösszondája. Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel 1 üstökös magjába, hogy tanulmányozhassa a kivágódó anyagot. Ez magyarázatot adhat a Naprendszer keletkezésének a körülményeire.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
Az űrszondát 2005. január 12-én indították Cape Canaveralból Delta–2 hordozórakétával. 431 millió kilométernyi kozmikus út megtétele után 2005. július 3-án érkezett meg a Tempel 1 üstököshöz, ahol egy 350 kg-os lövedéket indított az üstökös magja felé, melynek becsapódását, a kialakuló krátert és a kidobódott anyagot fedélzeti műszereivel figyelte meg. A Tempel 1 37 000 km/óra sebességgel repülve találkozott a becsapódó szondával a Földtől 130 millió km-re. Fényessége néhány magnitúdóval növekedett. A pálya jelentéktelen változásokat szenvedett. A becsapódás előtti becslések szerint a keletkező kráter mérete egy ház és egy futballpálya mérete között lesz. A kráter végül 10 méter mély és 100 méter átmérőjű.
A becsapódó lövedék volt az első ember alkotta szerkezet, amely elérte egy üstökös magját. Randy Wesson, a JPL munkatársa: „Két órával a becsapódás előtt a becsapódó egység a saját navigációs eljárását használva döntötte el, hogy kell-e manővereznie ahhoz, hogy biztosan elölről ütközzön az üstökösnek. Először tett egy 12 másodperces manővert, amelyet egy 2 másodperces követett, majd pedig beleütközött az üstökös magjának legfényesebb részébe.” [1]. A becsapódás után a szondával még egy hónapig tartják a kapcsolatot, hogy az visszasugározhassa a Földre a mérési adatokat. A becsapódást figyelte a Rosetta űrszonda, a Hubble-űrtávcső, a Európai Déli Obszervatórium (ESO), az XMM-Newton űrtávcső, a Chandra űrtávcső, a Spitzer-űrtávcső és a SWAS (Submillimeter Wave Astronomy Satellite) műhold is. Az üstökös mélyebben fekvő anyagának megfigyelése azért fontos, mert a Naprendszer külső, hidegebb részében összeállt korai anyagát rejti magában, így megtudhatunk új dolgokat a Naprendszer távolabbi részének korai összetételéről.
[szerkesztés] A szonda
Az Deep Impact két részből áll: egy 350 kg tömegű becsapódó egységből és egy szondából. Az űrszonda szállítja az elsődleges képalkotó berendezéseket (HRI, MRI) és a becsapódó egységet. A központi rész oldalán felszerelt védőpajzs védi műszereket a becsapódó törmelékektől.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
- Deep Impact
- DEEP IMPACT: A NASA szondája rakétát lő egy üstökösbe
- Valóra válik a Deep Impact?
- Becsapódott a Deep Impact űrszonda lövedéke az üstökösbe (2005. július 1.) - részletes leírás, képekkel


Based on work by