Pétervárad

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város a Vajdaságban, a mai Szerbia Dél-bácskai körzetében.

Pétervárad vára
Nagyít
Pétervárad vára

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A péterváradi vár bejárata
Nagyít
A péterváradi vár bejárata

A helység Újvidék mellett a Duna révjének két oldalán alakult ki. Ma közigazgatásilag Újvidékhez tartozik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter volt, aki 1213-ban Gertrud királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „ kis vár” jelentésű.

[szerkesztés] Története

  • 1237-ben Peturwarod néven említik először. A római korban Cusumnak, majd Acumincumnak nevezett település volt itt.
  • Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert király Garai Jánosnak adta.
  • Az 144041-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké.
A péterváradi vár terasza
Nagyít
A péterváradi vár terasza
  • 1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.
  • 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni.
  • 1688-ban Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult.
  • 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.
  • Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716. augusztus 5-én. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, búcsújáróhely.
A híres fordított óra
Nagyít
A híres fordított óra
  • 1849. június 5-én Kiss Pál honvádtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált.
    A honvédség IX. hadteste azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utólsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
  • 1910-ben 5727 lakosából 3266 horvát, 894 német, 730 szerb, 521 magyar, 159 szlovák volt.
  • A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
  • 2002-ben 13 974 lakosából 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar, 228 montenegrói, 141 ruszin volt.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások