Nadler Herbert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. - 1951. június 7.) apja gyógyszer-nagykereskedő volt. Az érett­ségi vizsga letétele után a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. 1905-ben gr. Batthyány Ervin szolgálatába állt. Előbb a gróf személyi titkára, majd birtokán, a Vas megyei Bögötén volt számtartója. Részt vett a gróf alapította szabadelvű iskola alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott.

1929-től a budapesti Állatkert igazgató­ja volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófea kiállítását. Agancsbírálatainak képlete ne­vét nemzetközileg ismertté tette. A II. világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba. Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tűntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.