Fattyúsor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tipográfiában általában könyvek, folyóiratok esetén használják a sorkizárt vagy tömbös szedést, ami azt jelenti, hogy a sorok egyforma hosszúságban követik egymást, az oldal tetejétől általában az aljáig. A tördelés súlyos hibája az úgynevezett fattyúsor, két előfordulási lehetősége van az özvegy sor és a súlyosabb árvasor.
A tömbös szedéseknél általában beütést alkalmaznak, ez azt jelenti, hogy két-három karakterrel beljebb kezdik az első betűt és egy bekezdés, amit együtt kezelünk. A legalsó sorba nem kerülhet, egy bekezdés első sora, ezt hívják özvegy sornak. Az oldal tetejére pedig, nem kerülhet, egy bekezdés utolsó olyan sora, ami nem ér ki a szedéstükör széléig, ezt hívják árvasornak. Folthatás (egy könyv messzebbről történő nézése) szempontjából csúnya, ha törés van az elején, vagy a végén. A hibát úgy lehet megszüntetni, hogy keresünk egy olyan bekezdést, ami közel van valamelyik margóhoz, ha a kötés felőli (baloldalhoz) áll közelebb, akkor a betűk minimális összehúzásával egy sort csökkentünk, ha a külső margóhoz (jobb oldali), akkor betűk minimális növelésével nyújtunk egy sort. Végszükség esetén a sorok távolságát is lehet csökkenteni vagy növelni, de ez az összhatás rovására mehet. Amennyiben képet is tartalmaz az oldal, a kép méretének változtatásával is megoldható a probléma. A mai szövegszerkesztő programok egy részénél meglehet határozni, hogy viselkedjék a fattyúsorokkal, az utolsó két sort átviszi a következő oldalra, profik nem használják, mert finomabban lehet, megoldani kézzel.


Based on work by