User:Villanueva/2

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nádnyelves hangszerek olyan fúvós hangszerek, melyek nyelvsípként működő, egy vagy két nádnyelvből felépített fúvóka segítségével szólalnak meg. A fúvóka rendszerint hengeres vagy kúpszerű üreggel ellátott hangszertesthez, csőrezonátorhoz csatlakozik, a hangsorok előállítása, a dallamjáték a hangszertesten lévő hanglyukak segítségével történik. Az ajaksípos hangszerekkel együtt a fafúvós hangszerek családjába soroljuk őket attól függetlenül, hogy testük fából, vagy más anyagból készül.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Egynyelvű nádsípok

Szaxofon nádak
Nagyít
Szaxofon nádak

Az egynyelvű nádsíp legegyszerűbb változata az idioglott nádsíp, amely úgy készül, hogy egy csomóval lezárt végű üreges nádszálat a csomó felől kiindulva késsel úgy metszenek be, hogy egy rugalmasan mozgatható nádnyelvecske alakuljon ki. Ha a nád végét ezzel a nyelvecskével együtt szájba véve megfújják, rácsapó nyelvként működik, hangot ad ki, amelyet a nád többi részében kialakuló csőrezonancia felerősít, stabilizál. A klarinét, a szaxofon fúvókája ugyanezen az elven működik, azzal a különbséggel, hogy ezek heteroglott hangszerek, tehát a rezgő nyelv elkülönül a hangszer többi részétől, a fúvóka cserélhető alkatrészét képezi.

[szerkesztés] Felépítése

Szaxofon fúvóka
Nagyít
Szaxofon fúvóka

A mai egynyelvű nádsípos fúvókák leggyakrabban ebonitból, üvegből vagy fémből készülnek. Csőrszerű, üreges testük alsó felületén található a befúvónyílás, amelyet a nádnyelv fed be. Ez a nádnyelv kb. 1 – 2 mm vastag, a befúvónyílásra simuló felülete sík, a befúvás felőli vége felé fokozatosan elvékonyodik, a másik vége úgy van csavarokkal rögzítve, hogy könnyen cserélhető legyen. A befúvónyílás pereme, kerete enyhén hajlított, domború, így nyugalmi állapotban közte és a nádnyelv között kb. 1 mm-es rés van.

[szerkesztés] Működése

A játékos kb. 1 cm-re veszi szájába a fúvókát úgy, hogy a felső része a fölső fogsorához illeszkedik, az alul lévő nád pedig az alsó fogaival alátámasztott, befelé feszített alsó ajkára támaszkodik. A felső ajak légmentesen simul a fúvókára, hogy megakadályozza a levegőveszteséget. Megfúvásakor a statikus nyomáskülönbség, illetve a fúvóka csőre és a nádnyelv közötti résen átáramló levegő szívóhatása következtében a nád rácsukódik a befúvónyílás keretére. A záródás pillanatában az azt előidéző erő a levegőáramlás megszűnése miatt lecsökken, a nád újra megnyitja a levegő útját, és az egész kezdődik előlről.


[szerkesztés] Kettős nádsípok

[szerkesztés] Felépítése

[szerkesztés] Működése

[szerkesztés] A rezonátor szerepe

[szerkesztés] Hangszernád készítése

Arundo donax
Nagyít
Arundo donax

A nádnyelves hangszerek fúvókájában alkalmazott nád az Arundo donax (olasznád) nevű nagy méretű pázsitfűféle szárából készül. Ez a növény elsősorban a Földközi-tenger partvidékén honos, a minőségi hangszernád termesztésével és feldolgozásával elsősorban Dél-Franciaországban, Var megyében foglalkoznak.

[szerkesztés] A nád termesztése, betakarítása

A nád rizómákkal, föld alatti hajtásokkal szaporodik. Termesztésének fontos része, hogy minden márciusban, amikor a nád téli nyugalmi időszaka véget ér és megkezdődik a burjánzása, meghatározzák, mely szárakat nevelnek fel, a többit eltávolítják. Növekedésének második évében a nád törzse megkeményedik, ekkor kapja külső kemény, fényes, lakkszerű bevonatát. Ezt a két éves nádat aratják le, szelektálják ámérő szerint, és dolgozzák fel. Télen, december és február között vágják le, amikor nyugalmi állapotban van, nedvtartalma kisebb.

Májusig álló helyzetben tárolják, majd megtisztítják leveleitől, a több mint 6 méteres nádszálból csak az alsó, vastagabb, kb. másfél méternyi darabját tartják meg. Napon szárítják, gyakran megforgatják, hogy külső fényes bevonata szépen beérjen, megbarnuljon. Ez akár két évig is eltarthat, csak ezután kezdik el feldolgozását.

[szerkesztés] Feldolgozás

A törzs csomóit fűrésszel eltávolítva rövidebb, üreges, csőszerű darabokat állítanak elő, amiket nagyság szerint csoportosítanak annak alapján, mire kívánják majd felhasználni. Egy négy élű, nyílszerű vágószerszámmal hosszanti irányban négy egyenlő részre hasítják, majd a további feldolgozás céljának megfelelő hosszúságra darabolják.

[szerkesztés] Egynyelvű nádsíp készítése

[szerkesztés] Kettős nádsíp készítése

[szerkesztés] Külső hivatkozások