Dán kultúra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és negyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető; a lakosság 99%-a végez (9-10 évig tartó) általános iskolát, 86%-a középiskolát és 41% vesz részt felsőoktatásban.

Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magánoskolák is, például a Waldorf-iskolák.

A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (pl. sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században. Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisai.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

A modern művészetek népszerű kiállítóhelyei a Koppenhágától északra található Louisiana Múzeum és az Aalborgi Észak-jyllandi Művészeti Múzeum. A koppenhágai Állami Művészeti Múzeum és a Ny Carlsberg Glyptotek a dán és egyetemes művészet kiemelkedő értékeinek ad helyet.

[szerkesztés] Művészetek

Fő szócikk: Dán művészet
Dán művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film


[szerkesztés] Építészet

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

[szerkesztés] Képzőművészetek

[szerkesztés] Irodalom

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről (pl. A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa) ismert. Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.

A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard iróként is nagy népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

[szerkesztés] Filmművészet

A koppenhágai operaház
Nagyít
A koppenhágai operaház

Dánia a némafilm korszkában a világ negyedik filmnagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a világ élvonalába került.

[szerkesztés] Zene, tánc

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

Különösen népszerű a dzsessz, amit a Koppenhágai Dzsesszfesztivál sikere is mutat.

A Dán Királyi Balett a 19. századi nagy dán koreográfus, August Bournonville munkásságára fúkuszál.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] További ismertebb dán személyek

(a fentebb említetteken kívül)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken