Görgő (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Görgő (szlovákul Spišský Hrhov, korábban Harchov, németül Gorgau) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén a leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek emberek. A falu a 12. század első felében keletkezhetett, első írásos említése 1243-ból származik. 1278-ban lett a helyi Görgey család birtoka. 1280-ban már két Görgő létezett. Az egyik Tótgörgő a Görgeyeké, amely az örökhaszonbér szerinti kiváltságokat kapott. A másik tatárjárás után németekkel betelepített Németgörgő. A 14. században már a falu egész határa a Görgeyeké volt és 1848-ig részben az övék is maradt. A 16. században emeletes kő udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerősített. A reformáció idején Arnold de Gara gróf nemesi iskolát létesített itt, amely 1666-ban szűnt meg. A 19. század második felében a Görgeyek maradék birtokát is a Csákyak vették meg akik szeszgyárat létesítettek itt. 1910-ben 685, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Simon és Júdás temploma a tatárjárás után épült fel koragótikus stílusban. 1700 körül korabarokk stílusban építették át. Tornyát az 1708-as tűz után reneszánsz stílusban építették fel.
- A ma álló kastélyt valószínűleg a régi felhasználásával építtették a Csákyak a 19. század elején. Körülötte 17 hektáros park található, az egyik legnagyobb park Szlovákiában.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1681. április 12-én görgői és toporci Görgey Imre teológiai tanár a nagyszombati egyetem bölcsészeti karának dékánja.


Based on work by