Tompa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség | Kiskunhalasi |
| Rang | város
|
| Terület | 81,57 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6422 |
| Körzethívószám | 77 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Tompa: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tompa közel ötezer lelket számláló, nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában.
Földrajzi elhelyezkedés: É.szél.:46°23' K.hossz.:19°30'
A település az 53. és az 55. számú fő közlekedési utak találkozásától 1 km-re délre, a 150-es (Kelebia-Budapest) vasútvonal mentén, Baja-Szeged vonalában a két várostól egyenlő (60-60 km) távolságra fekszik.
Délről Szerbia, északról Kisszállás, nyugatról Csikéria és Mélykút, keletről Kelebia község határolja.
A település a kiskunhalasi kistérséghez tartozik, a város 28 km-re van Kiskunhalastól.
[szerkesztés] Története
Tompa településtörténete egészen az i.e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. I. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak. Tompa, mint férfinév már 1055-től előfordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben említenek egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Műemlék jellegű épületek, építészeti látnivalók Tompa nagyközség nem hosszú történelmi múltra tekint vissza. Ebből adódóan műemléki épületekkel nem bővelkedünk.
Tompán a Szabadföldön található két műemlék jellegű épület, a Szent Anna-templom és a rasztinai és rottenhauseni báró Redl család kastélya.
A templom 1893-1905 között épült neogót stílusban Wágner Károly tervei alapján. A Redl-kastély ugyancsak neogót stílusban épült 1702-ben. A kastély utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, ahol a II. világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.
Közvetlenül a kastély mellett áll a római katolikus Szent Anna-templom. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette 1893-tól 1905-ig.
A köveket és a márványt helyben faragták, csiszolták Karlo Sporeni olasz szobrászművész irányításával.
Az épület tetejét fedő színes majolikát a pécsi Zsolnay-gyár készítette.
A templom tornya 35 méter magas. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A kőfaragásokat és a puhakőből készült szobrokat – így az apostolokét is – magyar szobrász készítette, akinek nevét sajnos nem tudjuk bizonyosan. Az attika falakon díszköpőket láthatunk, amelyek állatokat ábrázolnak, s mindegyik más állatot mintáz.
A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, jelenleg Kalocsán az érsekségben őrzik őket. Nagy értékük miatt 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva Kalocsára szállították állagmegóvás és restaurálás céljából, dr. Dankó László érsek elrendelésére. A templomból összesen 59 darab műtárgy került elszállításra.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Bács-Kiskun megye városai | |
|---|---|
| Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa | |


Based on work by