Atommag
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kisméretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik. Az atommag átmérője 10-15 m, ami az atom méretének tízezred része. A Rutherford-féle szórási kísérlet eredménye vezette végül Ernest Rutherfordot és Niels Bohrt egy olyan atommodellhez, amelyben a pozitív töltésű pici, de nehéz magot a negatívan töltött elektronok felhője veszi körül. A magban levő protonok száma adja az atom rendszámát, amely semleges atom esetén megegyezik a mag körül keringő elektronok számával. Mivel az elektronszám határozza meg a kémiai viselkedést, ezért az azonos protonszámú magok kémiai szemponból nagyon hasonlóan viselkednek, a protonszám határozza meg azt, hogy valami milyen kémiai elem (például hidrogén vagy vas). Az atommagban levő nukleonok (proton+neutron) teljes száma adja az atom tömegszámát.
Amikor a fizikusok az atommag szerkezetét kezdték vizsgálni, azzal a problémával találták magukat szemben, hogy bár a magban lévő protonok a Coulomb-erő miatt nagy erővel taszítják egymást, az atommag mégis stabil állapotban van. E problémának csak egy megoldása van, a természetben léteznie kell még egy igen rövid hatótávolságú, de nagyon intenzív erőhatásnak, amely az elektromos taszítást kompenzálja. Ez az erős kölcsönhatás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Atommagok csoportosítása
[szerkesztés] Felépítésük szerint
- izotóp: azonos protonszám, eltérő neutronszám ( pl.: 11H és 21H)
- izotón: azonos neutronszám, eltérő protonszám ( pl.: 21H, 32He )
- izobár atommagok: azonos nukleonszám, eltérő protonszám (pl.: 86C, 95B )
- izomer magok: a rendszám és a tömegszám is azonos, csak a mag energiaállapotában van különbség
[szerkesztés] Stabilitás szerint
- stabil magok (1)
- olyan atommagok, amelyeknél radioaktivitást nem tapasztaltak
- kb. 264 ilyen atommagot ismerünk
- pl.: 12C, 14N, 16O
- elsődleges természetes radionuklidok (2)
- olyan természetes radioaktív magok, amelyek megtalálhatóak a Naprendszer keletkezése óta
- felezési idejük nagyon hosszú
- 26 ilyen mag ismert
- Pl.: 238U ( T=4,47·109 év), 40K ( T=1,28·109 év), 87Rb ( T=4,8·1010 év)
- másodlagos természetes radionuklidok
- Olyan magok, amelyek (2) bomlása révén keletkeznek
- Felezési idejük nagyon rövid, a Naprendszer keletkezése óta nem találhatóak meg
- 38 ilyen mag ismert
- Pl.: 226R (T=1600 év), 234Th (T=24,1 nap)
- Indukált természetes radionuklidok
- állandóan keletkeznek a kozmikus sugárzás hatására
- 10 ilyen mag ismert
- Pl.: 3H (T=12,3 év), 14C (T=5730 év)
- mestreséges radionuklidok
- emberi tevékenység során keletkeztek, a természetben nincsenek számottevően jelen
- 2000 ilyen mag ismert
- Pl.: 60Co, 137Cs, 24Na
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Horváth Ákos: Egzotikus atommagok szerkezete, PDF


Based on work by