Meliák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A görög mitológiában a Meliák, vagy eredetileg Meliae, Meliai a kőrisfák nimfái voltak. A lehulló vércseppekből születtek, amikor Kronosz megcsonkította Uranoszt, ahogy azt Hésziodosz „Theogonia” című költeményében leírja. Ugyanezen vércseppekből keletkeztek az Erinnüszök ami azt sugalmazza, hogy a kőrisfák nimfái a kellem álruhájába bújt „Végzet” megtestesítői (Graves 6.4). A Meliáktól ered az emberi faj a hellén Bronzkorban. (Hésziodosz, Munkák és Napok 106; Apollóniosz Rhodiosz, Argonautika 4.164).2

A Meliák a testvéri közösség megszemélyesítői, akik a természetben csoportosan élnek és együttesen jelennek meg ha segítségül hívják őket. Bár az istenek genealógiáját tárgyaló mítoszokban, kiemelten Hésziodosz költeményeiben, egyéni neveiket is megtaláljuk, mint Melia vagy Melissza, Ida és Andraszteia, "de ezek nyilvánvalóan csak másodlagosak, nincs komoly jelentőségük" (Burkert 1985 III.3.2). A Melia név más történetekben is megjelenik mint Ókeanosz egyik leánya, kinek bátyjától a folyóisten Inakhosztól született gyermekei: , Phoróneusz és Aigialeusz vagy Phegeus. Egy másik történet szerint Poszeidóntól született fia Amükosz, aki Olimposz képviselője volt az Óceánokban.

A kőrisfák, latinul Fraxinusok sok fajtája édeskés nedvet termel, amit az ókori görögök méli, azaz "méznek" neveztek. Görögország hegyein őshonos a Fraxinus ornus, a Mannakőris. Amint azt Kallimakhosz, Zeusz-himnusza elmeséli a Meliák gondozták az újszölött Zeuszt Kréta szigetén a Dikté hegy barlangjában és mézzel táplálták az isteni kisdedet.

A"manna"ról - a kőrisfa cukorról az Egyesült Államok 19. századi hiteles gyógyszerkönyve a The Dispensatory of the United States of America (14. kiadás, Philadelphia, 1878) azt írja: "Megtalálható benne a valódi cukor, a dextrin (részlegesen lebomlott keményítő) és erjedésre képes…. A hosszú ideig tárolt manna színe sötétebb, állaga lágyabb majd végül egészen folyékony és élesztő hozzáadásával végbemegy a borszerű erjedés."

Az erjesztett mézbor volt az Égei civilizáció isteni látomásokat előidéző hallucinogén szere.

[szerkesztés] Referenciák

  • Ruck, Carl A.P. and Danny Staples, A klasszikus mítoszok világa 1994, 140. oldal
  • Burkert, Walter, 1985. Görög hitvilág (Cambridge: Harvard University Press)
  • Graves, Robert (1955) 1960. A görög mítoszok

[szerkesztés] Külső hivatkozások