Moldvai lengyel-török háború, 1620-21

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Moldvai lengyel-török háború, 1620-21: A Lengyel Királyság és az Oszmán birodalom háborúja, melynek tétje a román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld voltak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A háború előkészítői

1617-ben Svédország és Lengyelország ellentétei negyedik háborújukat eredményezték egymás közt. A konfliktus svéd sikerekkel indult. Hogy a teljes vereséget elkerülje a nemesi Köztársaság sietve fegyverszünetet kötött Gusztáv Adolffal, hogy megerősíthesse magát.

A köztársaság ereje és tekintélye megnövelésére hadatüzent a törököknek, s Stanisław Zółkiewski hetmant, a tíz évvel korábbi klusinói csata hősét küldte mintegy tízezer fős lengyel-litván-ukrán sereggel, amit továbbá zaporozsjei kozákok is alkottak.

A lengyelek átkelve a Prut folyón bevették Basarabiát és a Bug vidékét, majd benyomultak Moldvába. Az ország török vazallus ura Gaspar Garziani átállt a lengyelek mellé, hogy országát ezáltal felszabadíthassa.

A török csapatok, melyek mellett krími tatár hordák és a szultán mellett maradt oláh hadak úgy háromszoros túlerőben voltak, ráadásul Bethlen Gábor is támogatta őket.

[szerkesztés] A ţuţorai csatavesztés

Jászvásár közelében a törökök megverték a lengyel sereget, a cecorai (ţuţorai) csatában, akiknek vezére Stanisław Zółkiewski is hősi halált halt. A vereség súlyosan hatott a köztársaságra. A svédek újra támadásba lendültek, de az igazi veszélyt azonban mégis az jelentette, mikor II. Oszmán a győzelemtől elbizakodva mintegy 180 ezer fős sereggel lengyelországi hadjáratra indult.

[szerkesztés] A chocimi győzelem

1621 őszén a még mindig számbelileg elmaradt lengyel-litván-rutén-kozák hadak Jan Karol Chodkiewicz litvániai és Petro Szagajdacsnij kozák hetman vezetésével elsöprő győzelmet arattak Chocim vára alatt nyílt ütközetben, ráadásul az ellenség területén!

A szembenálló felek ezután békét kötöttek és az addigi határokon nem történ változtatás.

[szerkesztés] Külső hivatkozás