Riksdag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Felépítése

A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve.
Nagyít
A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve.
A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.
Nagyít
A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.
A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.
Nagyít
A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.
A parlament ülésterme.
Nagyít
A parlament ülésterme.

[szerkesztés] Összetétele

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.

[szerkesztés] Kormány

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

[szerkesztés] Politika

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több, mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).

[szerkesztés] Választások

A parlament tagjait általános szavazással választják meg 4 évre, a választásokat mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2010-ben lesz. Egy pártnak legalább 4 százalékot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

[szerkesztés] Története

A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.