Berlini festő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyít

Berlini festő: (Kr. e. 500 - Kr. e. 460 közt működött), athéni görög vörösalakos vázafestő, a későarchaikus kor egyik legkimagaslóbb mestere. Újabban egy Athénban talált kylix Gorgosz néven szignáló mesterével próbálták azonosítani. Képein monumentalitás és líraiság egyesül, melyek szerint az anatómiának is mestere volt. Főleg a kétalakos vázaképeket kedvelte, szinte teljesen lemondott a vázakép ornamentális járulékairól. Kr. e. 480 utáni képei gondatlanabbak, élettelenebbek, alig különböztethetőek el nagyszámú tanítványa műveitől. Több, mint 200 vázáját ismerjük, a feketealakos technikának is mestere volt. Fő művei: Hermész és Szilénosz (amphora, Berlin - innen az elnevezése, mivel valódi neve ismeretlen), Apollón a tengeren (hydria, Vatikán).


[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)