Marokkó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

المملكة المغربية
Al Mamlakah al Maghribīyah
Marokkó zászlaja Marokkó címere
(Marokkó zászlaja) (Marokkó címere)
Nemzeti mottó: الله، الوطن، الملك
(Allāh, al Waţan, al Malik = Isten, Ország, Király
Marokkó elhelyezkedése
Államforma alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv arab
Főváros Rabat
34° 02' N, 6° 51' W
Legnagyobb város Casablanca
Király VI. Mohammed
Miniszterelnök Driss Jettou
Terület
 - teljes
 - ebből víz
56.
446 550 km²
0 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
36.
32 725 847 fő
73,3 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
53.
138 006 milliárd USD
4218 USD
Pénznem Marokkói dirham (MAD)
Időzóna UTC +0 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
Franciaországtól
1956. március 2.
Himnusz Hymne Cherifien
TLD .ma
Nemzetközi gépkocsijel MA
Hívószám +212
Tetuan
Tanger
RABAT
Fez
Udzsda
Meknez
Kenitra
Mohammedia
Szafi
Al-Dzsadída
Bu Arfa
Tubkal
Uarzazat
Agadir
Tarfaja
térkép szerkesztése

Marokkó (hivatalos nevén: Marokkói Királyság egy állam északnyugat Afrikában.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, keleten Algéria, délen Mauritánia.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A 20. századig

Az ókorban Mauretániának nevezték. legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i.e.12.században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i.sz. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 - 534 után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletről érkező új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-től különböző arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15.században kezdődött a spanyol és portugál hódítás.

[szerkesztés] A 20. században

Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről,majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyeítésével. 1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát.

[szerkesztés] Nevének eredete

Az ország neve Marrakech város nevéből ered.

[szerkesztés] Földrajz

  • Az Atlanti-óceán partvidékének keskeny síkságát és a folyók termékeny völgyét leszámítva az ország területét az Atlasz-hegység vonulatai és az általuk közrezárt félszáraz fennsíkok borítják, amelyek délnyugat felé fokozatosan egyre alacsoyabbak lesznek, végül beleolvadnak a Szaharába.
  • A legmagasabb csúcs: Toubkal (4165 m).
  • A legjelentősebb folyók: Moulouya, Sebou, Rbia.

[szerkesztés] Marokkó városainak listája

  • Agadir | Beni Mellal | Bu Arfa | Casablanca | Al-Dzsadída | Esszauira| Fez | Al-Hoceima|

Kenitra| Marrakes |Meknez | Mohammedia | Uarzazat | Uezzane | Udzsda |Rabat| Szafi |Szalé | Tanger| Tan-Tan | Tarfaja | Tetuan | Tiznit


[szerkesztés] Államszervezete

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Bár területének csak 20%-a áll művelés alatt, a mezőgazdaság máig fontos szerephez jut: a foglakoztatottaknak mintegy felének nyújt megélhetést. Legfontosabb terményei a gabonanövények (búza, árpa) mellett a burgonya, cukorrépa valamint az exporientált mediterrán mezőgazdaság termékei: zöldség és gyümölcsfélék (paradicsom, dinnye, szőlő, datolya, olíva, narancs).

Állattenyésztésben (döntően extenziv pásztorkodás) a juhállományé a vezető szerep.

[szerkesztés] Ipar

Földünk vezető foszfáttermelője, készletei a világ szükségleteit évszázadokra fedezni tudják. A foszfátbányászat állami tulajdonban van.

Iparában a textilipar, vegyipar, élelmiszeripar, bőrgyártás, gépgyártás (összeszerelő-javító üzemek) játsszák a vezető szerepet. Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, gyapjúszőnyegek, réz- és fa-, valamint bőráruk.

A turizmus nagymértékben hozzájárul az ágazat újabb fellendüléséhez. Az ország külső adósságállománya, a fejlődő országok többségéhez hasonlóan jelentős, közel 19 milliárd USD, ami a GDP felét teszi ki.

GNP: 34,6 milliárd USD GNP/fő: 1180 usd. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság: 15%, ipar: 33%, szolgáltatás: 52%.

A Marokkói Központi Bank (Bank Al Maghrib)
Nagyít
A Marokkói Központi Bank (Bank Al Maghrib)

[szerkesztés] Demográfia

Marokkó a negyedik legnépesebb arab állam Egyiptom, Szudán és Algéria után. Lakosságát nagyobb részt arabok (50%), berberek (30-40%) és az ők keverékei alkotják. Mintegy 100 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidó nép létszáma lecsökkent 7000 főre. A lakosság legnagyobb része nyugatra él az Atlasz-hegység-től, ez a választó vonal, az alig lakott Szaharától. Casablanca a központja az üzleti életnek és az iparnak, jelentős kikötő is egyben. Rabat-ban székel a kormány. Tanger az átjáró Marokkóból Spanyolország-ba és ez a legjelentősebb kikötőváros is. Fez kulturális és vallási központ, a dominánsan „Berber” Marrakech a fő turisztikai központ.

  • Népességnövekedési ráta: 1,68%
  • Várható átlagos élettartam: 70 év
  • Csecsemőhalandósági ráta:46,5 ezrelék
  • Vallás: mohamedán (99%)
Marokkói sivatagrészlet
Nagyít
Marokkói sivatagrészlet

[szerkesztés] Kultúra



A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia