User vita:Akos.torok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Párhuzamos Infrastruktúrák Demokráciája v0.1

Írta: Török Ákos

Szokás mondani, hogy a (többségi) demokrácia nem jó, de még nem találtak ki jobbat. Nekem van egy ötletem, vizsgáljuk meg, hátha jobb:

A választásokon nem „a győztes mindent visz” játékot játszunk, hanem az emberek bejelentkeznek „kötelezően választható nyugdíjpénztár”-szerűen az általuk kiválasztott párt szolgáltató rendszerébe. A következő ciklusban e párt kap utánuk fejpénzt, és ebből kell szolgáltasson számukra: oktatást, egészségügyet, nyugdíjt, kultúrát, szociális rendszert, vagyon elleni bűncselekmények bűnüldözését, talán közrendet, stb. Tehát ki-ki oda megy kórházba, iskolába, nyomozóhatósághoz, stb., ahová bejelentkezett. Természetesen a feladatkörök egy része nem oszható fel (hadsereg, talán külpolitika, stb.), ezek a győztesnél maradnak, a klasszikus többségi demokrácia működése szerint.

A szolgáltatások természetesen csak ott indíthatóak be a választpolgárok számára, ahol a mérethatékonyság ezt lehetővé teszi. Azaz saját egészségügyhöz kell pl. 5000 fő a környéken (településen), iskolához 3500, stb. Azaz megszűnne a százalékos (jelenleg 5%) parlamenti küszöb, ehelyett egy nagyvárosban könnyebben összejön a külön infrastruktúra tömegbázisa, kisebb településeken pedig kevéssé. Nem szükségszerű, hogy minden létrejöjjön, lehet, hogy iskola már lesz, de kórház még nem.

Az adók, adósávok, felosztó-kirovó nyugdíj, stb. megállapítása: a kampányban ígérni mindent lehet, de a választások után a következő ciklusra azonos adók lesznek mindegyik pártnál. Elsőre súlyozott átlagot mondanék, de ezt még ki kell dolgozni, mert ez elég sok elemből áll (sávok, értékek, adó- és járulékfajtánként), és valószínűleg ez a számítás meghatározó a rendszer működésére nézve.

Kérdések:

  • Kelljen további sorrendet (másodlagos, harmadlagos, stb. preferenciát) jelölni választáskor, hogy aki olyanra szavazott, ami nem tud megvalósulni, az bekerüljön a következőbe?
  • Milyen funkciók legyenek a klasszik többségi demokrácia szerint kezelve, és a többinek milyen létszám limitjei legyenek, ez milyen rendszer szerint legyen változtatható, stb.
  • A rendszer önjavító mechanizmusa: milyen kérdésekhez lehet nyúlni a választásokkor, és mik tartoznak az Alkotmányhoz, ezt hogyan lehet változtatni?
  • Modellezni (Szétesik, széttagozódik e rendszer eredményeként a társadalom? Gazdagok-szegények, dolgozók-nyugdíjasok, családok-egyedülállók, etnikai csoportok?)

o szavazónként azonos mértékű pénzt (fejpénz) adni a pártoknak? azaz a bejövő adót leosztani a működtetendő infrastruktúra arányában (azt tippelem, ez a jó) o a szavazó adóját adni a pártoknak? (szerintem ekkor szétszakad a társadalom)

  • Elnéptelenednek a kistelepülések?
  • A politikai pártok gazdasággal összefüggő szolgáltatásai milyen mechanizmusokat építenek fel a nagyvállalatok és a pártok között létrejövő üzleti kapcsolatok miatt?
  • Egyéb buktatók? Modellezni, hogy hová tartana egy ilyen rendszer, milyen szabályzókkal lehet vezérelni, milyen mutatók jellemzik a rendszer minőségét (mitől jó vagy rossz egy társadalmi rendszer), és így mit lehet ebből kihozni.
  • Nyugdíj? Modellezni: amíg felosztó-kirovó, addig működhet ez? Rosszabb, mint a jelenlegi?
  • Mitől lesz ez más, mint a "minimális állam" dolog? (azt hiszem, azért, mert nem készül felszámolni szolgáltatásokat, csak versenyezteti azokat)
  • Mi lesz a nemszavazókkal?

Előnyök:

  • Verseny a politika által vezérelt rendszerekben, így minden felduzzadt, diszfunkcionális intézmény reális méretűre csökken, transzparens lesz, stb.
  • Nincs ciklusonkénti ígérgetés-teljesítés-megszorítás-osztogatás-(ígérgetés...)
  • A választók racionális döntésekre kényszerülnek, hiszen a saját bőrükre megy a játék, „nem rántják magukkal a szomszédot” (együtt sírunk), hanem lemarad a szomszédtól, ha nem hajlandó gondolkodni, és reálisan nézni a politikai versenyt. Így a politikai verseny is teljesen átalakul.

Akadályok (vagy inkább: miért nem látok komoly akadályt):

  • Bár szoktalan az ötlet, de szerintem a politikusoknak is tetszene, hiszen a négyévenkénti egzisztencia lutri megszűnne, és folyamatosan lehetne kamatoztatni a képességeiket.
  • Az egész ügy korábban azért nem is jöhetett szóba, mert nyilván kell tartani sok dolgot, és ez költséges. Napjainkra - az informatika fejlődésével - vált lehetővé, hogy egy ilyen rendszer működtetése többet hoz a konyhára, mint amennyi a ráfordítás.
  • A többségi demokrácia titkos szavazáson alapul, és van is oka, hogy miért: az emberek nem szeretnék, ha a hatalom tudna róla, hogy ők nem támogatják. Na, ez itt nem játszik. Esetleg szeletelni kellene a választást valahogy, vagy rendszeresen, titkosan szavazni az Alkotmányról, hogy bármikor vissza lehessen térni a titkos, többségi demokráciához.

[szerkesztés] Wikipédia

A Wikipédia valóban nem megfelelő hely, de talán próbáld meg itt: http://kampany.wikia.com/wiki/Kezd%C5%91lap - Serinde üzenet 2006. szeptember 28., 12:20 (CEST)