Felhő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Felhő a légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Képződése
Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Felhők akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás (kondezáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. A feláramlásnak négy oka lehet:
- a talaj felmelegedése,
- orográfiai (amikor a vízszintes légáramlást a domborzat emelkedésre kényszeríti),
- a felszíni légtömegek összeáramlása (konvergencia),
- időjárási frontok.
[szerkesztés] Osztályozása
A meteorológia 10 felhőfajt különböztet meg, de ezen kívül sok speciális felhőt ismerünk (például: kondenzcsíkok, éjszakai világító felhők). A felhők tipizálásánál vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát.
[szerkesztés] Magasság szerinti osztályozás
Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra osztják a felhőket (zárójelben a mérsékelt övi átlagos előfordulási magasságuk olvasható):
- Magas szintű felhők (5-13 km)
- Közepes szintű felhők (2-7 km)
- Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
- Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10-12 km-en is lehet.
A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, azaz vegyes halmazállapotúak. Az alacsony szintűek, döntően vízcseppekből állnak.
[szerkesztés] Alak szerinti osztályozás
A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. Lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:
- Réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagyobb.
- Gomolyos jellegű felhők, amelyeknek függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
- Függőleges felépítésű felhők, a gomolyos felhőkből alakulnak ki, és jelentős függőleges terjedeleműek.
[szerkesztés] Típusai
A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz. Latin szavakat használtak a megjelenés, felhőalap magasságának leírására.
Ezt az osztályozást az angol kémikus, Luke Howard készítette 1803-ban. A használt szavak:
- cirrus, jelentése: hajtincs
- stratus, jelentése: rétege
- cumulus, jelentése: rakás
- nimbus, jelentése: eső
| Latin név | Rövidités | Magyar név | Szint |
|---|---|---|---|
| Cirrus | Ci | pehelyfelhő | magas |
| Cirrocumulus | Cc | bárányfelhő | magas |
| Cirrostratus | Cs | fátyolfelhő | magas |
| Altocumulus | Ac | párnafelhő | középmagas |
| Altostratus | As | lepelfelhő | középmagas |
| Nimbostratus | Ns | esőrétegfelhő | több szintet átfog |
| Stratocumulus | Sc | gomolyos rétegfelhő | alacsony |
| Stratus | St | rétegfelhő | alacsony |
| Cumulus | Cu | gomolyfelhő | alacsony |
| Cumulonimbus | Cb | zivatarfelhő | több szintet átfog |


Based on work by