Pataki Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

E szócikk az olimpiai bajnok tornászról szól. További Pataki Ferenc nevű személyeket lásd a Pataki Ferenc (egyértelműsítő lap)-on.

Pataki Ferenc (Budapest, 1917. szeptember 18. – Budapest, 1988. április 25.) olimpiai bajnok tornász.

1935-től a budapesti VII. kerületi Levente Egyesület, 1945-től az MTE (Munkás Testedző Egylet), majd 1950-től 1956-ig a Budapesti Vörös Meteor tornásza volt. Az elsők között alkalmazott gyakorlataiban modern, akrobatikus elemeket. Tizennyolc éven keresztül – 1937-től 1955-ig – volt a magyar tornászválogatott tagja. 1948-ban ő lett a magyar tornasport első mesterfokú férfi bajnoka. Az 1848. évi nyári olimpiai játékokon műszabadgyakorlatban olimpiai bajnoki címet szerzett. Pelle István 1932-ben, Los Angelesben nyert két olimpiai címe után ez volt a magyar tornasport történetében a harmadik magyar olimpiai aranyérem. Számos magyar bajnoki címet nyert, jelentős mértékben neki köszönhető, hogy az 1940-es években a magyar talajtorna fejlődésnek indult. Visszavonulása után az Állami Artistaképző Intézet tanára lett.

[szerkesztés] Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (műszabadgyakorlat: 1948)
  • kétszeres olimpiai 3. helyezett (lóugrás: 1948 ; összesített csapat: 1948)
  • olimpiai 6. helyezett (összesített csapat: 1952)
  • világbajnoki 7. helyezett (csapat: 1954)
  • harminchatszoros magyar bajnok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  Olimpiai bajnok magyar tornászok  m·v·sz 
Bodó Andrea | Borkai Zsolt | Csollány Szilveszter | Keleti Ágnes | Kertész Alíz | Korondi Margit
Köteles Erzsébet | Magyar Zoltán | Ónodi Henrietta | Pataki Ferenc | Pelle István | Tass Olga