Zágon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zágon (románul Zagon): falu a mai Romániában Kovászna megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá. Zágonbárkány, Szitabodza és Orbaibodza (Bodzaforduló) anyaközsége.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ősi bolgár zagon (= két hold föld) főnévből ered.

[szerkesztés] Története

Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Mikes–Szentkereszty-kúria
Nagyít
A Mikes–Szentkereszty-kúria

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1690-ben Zágoni Mikes Kelemen Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
  • Itt született 1737-ben Aranka György író.
  • Itt született 1805-ben Nagy Tamásné Szotyori Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
  • Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
  • Kis Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.