Eurolatin nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az eurolatin mesterséges nyelv, W. J. Visser műve.

[szerkesztés] Az eurolatin betű és hangrendszere

Az eurolatin ábécé 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A magyartól eltérő betűk a következők:

  • a - rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
  • c - e, i előtt magyar c, máskor magyar k
  • ch - magyar cs
  • g - e, i előtt magyar zs, máskor magyar g
  • j - magyar zs
  • li - magánhangzók előtt lágy l, mint pl. a spanyol ll, olasz gl, máskor magyar li
  • ni - magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni
  • qu - magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
  • s - magyar sz
  • sh - magyar s
  • w - félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével
  • y - magyar j

Hangsúly: a magánhangzóra végződő szavak az utolsó előtti szótagon, a többi szó az utolsó szótagon hangsúlyos. Az ettől eltérő hangsúlyt ékezet jelöli.

[szerkesztés] Szóképzés

Valamennyi nemzetközi képzőt magáénak tekint.

[szerkesztés] Nyelvtan

A névelő: határozott: le, les; határozatlan: un.

A főnevek bármire végződhetnek. Többes számuk -s. Ragozásuk elöljárókkal történik (del, al).

A melléknév: fokozás: plus/max - min, maxim - minim

A határozószó: -ment(e)

Névmások:

  • Személyes névmás, alanyeset: yo, tu/vo, il/el/lo; nos, vos, iles
  • Személyes névmás, tárgyeset: me, te/ve, le/la/lo; nos, vos, les
  • Birtokos névmás: mie, tue/vostre, sue; nostre, vostre, lore

Számnév: une, due, trie, quantre, cinque, sexe, septe, octe, nove, dece; cente, mile; dece-une, dece-due, ...; duente, triente, ...

Ige: többes számban + -s ragot kap

  • Főnévi igenév: -are, -ere, -ire
  • Jelen idő: -a, -e, -i
  • Múlt idő: -at, -et, -it
  • Jövő idő: -ara, -era, -ira
  • Feltételes mód: -area, -erea, -irea
  • Jelen idejű melléknévi igenév: -ant(e), -ent(e), -int(e)
  • Múlt idejű melléknévi igenév: -at(e), -et(e), -it(e)
  • Segédigék: eser - es; haver - ha