Sétatér (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári Sétatér a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, területe kb. 13 hektár. Gesztenyefái több, mint száz évesek.
1827. február 1-től a Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1860. szeptember 15-től a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozza a Sétateret. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.
1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban A Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk.
A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerando-nak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be.
A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coşbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel.
2006-ban az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveznek a Sétatérre. Az emlékművet a temesvári Szakáts Béla szobrászművész készíti el. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye egyelőre még hiányzik.
[szerkesztés] Irodalom
- Fekete Albert: Kolozsvári kertek / A régi Kolozsvár zöldterületei, Zilah, 2005
- Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban (a "Kolozsvár 1000 éve", 2000. október 13–14-én rendezett konferencia anyagából [1])
- báró Jósika Rosalie: A kolozsvári sétatér születése, Helikon, 1993/9 sz.
- Kőváry László: A kolozsvári Sétatér keletkezése és fejlése 1812–1886., Kolozsvár, 1886
- Csűrös László: A kolozsvári Sétatér növényzetéről, Művelődés, 2000/4. sz.
- Mi lesz veled, kolozsvári Sétatér?
- Emlékezés Zobátz Ferencre – Kolozsvár egykori főkertészére


Based on work by