Mir

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk az orosz űrállomásról szól. Az azonos nevű belarusz településről a Mir (Belarusz) szócikkben olvashatsz.

A Mir (oroszul: Мир, jelentése: béke vagy világ) egy szovjet űrállomás, az emberiség első hosszú távú kutatóállomása a világűrben. Hét hermetikus modulból állt, amelyek mindegyikét külön állították pályára Bajkonurból. Az űrhajósok Szojuz űrhajókkal, később pedig amerikai űrrepülőgépekkel is érkeztek az űrállomásra. Az utánpótlás szállítását Progressz űrhajók végezték.

A Mir űrállomás az STS-89 küldetésen
Nagyít
A Mir űrállomás az STS-89 küldetésen

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A teljesen kiépült Mir űrállomás 1996-ban
Nagyít
A teljesen kiépült Mir űrállomás 1996-ban

A Mir a korábbi szovjet Szaljut űrállomásokon alapult. Célja egy nagyméretű, lakható tudományos laboratórium bíztosítása a világűrbe.

Az Atlantis űrrepülőgép a Mirre kapcsolódva
Nagyít
Az Atlantis űrrepülőgép a Mirre kapcsolódva

A jelenlegi űrrepülési időtartamrekord 437.7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között. 1997. június 24-én a Mir-űrállomásnak ütközött egy orosz Progressz típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok bíztonságban megúszták.

Két rövidebb időszakot leszámítva a Mir 1999. augusztusáig állandóan lakott volt. 15 éves küldetés után 2001. március 23-án a Déli-Csendes-óceán felett irányított manőverrel visszatért a földi légkörbe és megsemmisült. Tervek voltak az állomás átalakítására turisztikai célokra, de bíztonsági szempontból túl kockázatos volt a további működtetés.

[szerkesztés] Modulok

A Mir űrállomás több összekapcsolható modulból állt, melyeket külön állítottak pályára Proton hordozórakétákkal, leszámítva a dokkolómodult, amelyet amerikai űrrepülőgéppel indítottak.

Modul Indítás Hordozórakéta Dokkolás Tömeg Szerep Szerkezet
Központi 1986. február 19. Proton 8K82K - 20 100 kg Lakómodul
Kvant-1 1987. március 31. Proton 8K82K 1987. április 9. 10 000 kg Csillagászati modul
Kvant-2 1989. november 26. Proton 8K82K 1989. december 6. 19 640 kg Technológiai modul
Krisztall 1990. május 31. Proton 8K82K 1990. június 10. 19 640 kg Anyagtudományi modul
Szpektr 1995. május 20. Proton 8K82K 1995. június 1. 19 640 kg Geofizikai-, földfigyelő modul
Dokkoló modul 1995. november 12. STS-74, Atlantis 1995. november 12. 6 134 kg dokkoló modul
Priroda 1996. április 23. Proton 8K82K 1996. április 26. 19 000 kg Távérzékelő modul

[szerkesztés] Központi modul

A Központi modul bíztosította a lakóhelyet az űrhajósok számára és az űrállomás irányítását. 1986. február 19-én 21:28 UTC-kor indították Bajkonurból Proton 8K82K rakétával. Kezdeti pályájának perigeuma 387 km, apogeuma 395 km, inklinációja 51.6°, periódusa 92.4 perc.

A Központi modul hasonlít a Szaljut-6 és Szaljut-7 űrállomásokhoz, de sok módosítása van rajta. Mivel a legtöbb műszer a modulokban foglal helyet, a Központi modulban sokkal több hely van. Hat dokkolószerkezettel látták el, ezekre csatolták később a modulokat.

[szerkesztés] Kvant-1

A Kvant-1 eredetileg a Szaljut-7-hez kapcsolódott volna, de az építés során fellépő műszaki probléma miatt a Mirhez csatolták. A modulban helyeztek el hat giroszkópot, amelyek a tájolást segítették elő. Tudományos műszerekkel röntgen- és ultraibolya csillagászati megfigyeléseket végeztek.

A Kvant-1 első dokkolási kísérlete 1987. április 5-én a fedélzeti tájoló rendszer hibája miatt nem sikerült. A második sikertelen kísrélet után az űrhajósok űrsétán oldották meg a problémát. Törmelékdarabot találtak a modul és az űrállomás között, amely akadályozta a dokkolást. A törmelék egy teherűrhajó távolodásakor maradt hátra. Április 12-ig eltávolították a törmeléket és befejezték a rákacsolást.

[szerkesztés] Kvant-2

A Kvant-2 modul a TKS teherűrhajón alapul. Tudományos műszereket, egy új életfenntartó rendszert tartalmaztott és itt volt a személyzeti zuhanyozó. A modul külsején giroszkópok voltak. A Kvant-2-t három részre osztották. Az egyik egy nagy zsilipkamra egy méteres ajtóval az űrséták számára.

[szerkesztés] Krisztall

A Krisztall egy technológiai, anyagtudományi, geofizikai és asztrofizikai laboratórium. Fő célja a szovjet Buran típusú űrrepülőgépek összekapcsolása. Erre soha nem került sor, miután az űrrepülőgépes programot törölték. A modult később az amerikai űrrepülők kiszolgálására is használták.

A felszerelések közé tartozott a Crater-V elektromos kemence, a Svetlana, Buket, Marina és Glazar kísérlet. A Crater-V-el gallium-arzenid és cink-oxid kristályokat állítottak elő. A Svetlana kísérlet egy kis melegházat tartalmazott fényforrással és táprendszerrel növények termesztésére. Végül a Buket, Marina és Glazar kísérleteket ultraibolya csillagászati negfigyelésekre tervezték.

[szerkesztés] Szpektr

A Szpektr az amerikai űrhajósok lakó és dolgozó helye volt. Végső helyére 1995. július 17-én kapcsolták egy robotkar segítségével.

[szerkesztés] Dokkoló modul

Az STS-71 küldetésen az Atlantis űrrepülőgép közvetlenül kapcsolódott rá a Krisztall modulra a szovjet űrrepülőgépeknek szánt dokkolószerkezetet használva. Hogy több helyet kapjanak az űrrepülőgép és a Mir napelemtáblái között, a Krisztall modult át kellett volna helyezni egy másik dokkolószerkezetre. Ezzel csak egy dokkolószerkezet maradt volna a Szojuz és Progress űrhajóknak, így lehetetlenné válik az utánpótlás szállítása és a személyzetcsere.

A problémát egy dokkoló modullal oldották meg, amelyet a Krisztall dokkolószerkezetére kapcsoltak. A Krisztallt tehát nem kellett elmozdítani és az űrrepülőgépek sem közelítették meg túlságosan a napelemtáblákat.

[szerkesztés] Priroda

A Priroda modul távérzékelési célokat szolgált.

[szerkesztés] Űrhajók

A Mir személyzetét Szojuz űrhajók, az utánpótlást Progressz űrhajók szállították. A Shuttle-Mir programban a szállításban részt vettek az amerikai űrrepülőgépek is. Tervezték szovjet űrrepülőgépek indítását is, de ez pénzhiány miatt elmaradt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mir témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak


Az Szovjetunió és Oroszország emberes űrprogramjai Földkelte
Előző program:
Apollo-Szojuz
Következő program:
Nemzetközi Űrállomás
Vosztok | Voszhod | Szojuz | Szaljut | Apollo-Szojuz | Mir | Nemzetközi Űrállomás | Kliper