PHP programozási nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A PHP elterjedt nyílt forráskódú szerver-oldali programozási nyelv. Szintaktikája leginkább a C programozási nyelvéhez hasonlít. Megalkotója Rasmus Lerdorf. Mára azonban egy egész csapat foglalkozik a nyelvvel.
Saját magára utaló (rekurzív) mozaikszó, az angol: PHP Hypertext Preprocessor kifejezésből ered. (A név eredeti jelentése az angol Personal Home Page, azaz a személyes honlap kifejezés rövidítése volt.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- 1994: Rasmus Lerdorf személyes oldala számára Perl programgyűjteményt készít (PHP jelentése ekkor: Personal Home Page Tools)
- A FI (Form Interpreter) nevű eszközzel egyesítve jött létre a PHP/FI
- 1997: A PHP/FI 2.0 egy teljesen új változat, már ötvenezer webhelyen telepítve
- 1997: Zeev Zuraski és Andi Gutmans alapjaiban újraírja a PHP-t, és szövetkezve Rasmus-szal megjelenik a PHP 3.0 (Új jelentése: PHP: Hypertext Preprocessor)
- Több százezer webhelyen telepítve
- Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
- Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón
- 1999: Zeev Zuraski és Andi Gutmans ismét újraírja a PHP alapjait, most már egy „külső” motorban, a Zend Engine nevű nyílt forrású szkriptmotorban.
- "Zend Technologies" - a PHP mögött álló egyik cég
- 2003 februárjában több mint tíz és félmillió webhelyen telepítve
- Biztonságosabb adatkezelés, többféle webszerver támogatása, korrekt parancssori használat
- Professzionális PHP kódok kereskedelme, ingyenes elérhetősége adott
[szerkesztés] A Zend Technologies
A Zend Technologies a PHP mögött álló első számú cég, a PHP alapjainak készítői indították.
Az értelmezőt támogató kereskedelmi termékeket fejlesztenek, terméktámogatással. A honlapjukon található referenciák egyértelművé teszik a PHP egyre szélesedő elfogadottságát a magasabb üzleti szektorban. A PHP továbbra is ingyenes termék, minden feladatra elérhetőek költségmentes megoldások.
[szerkesztés] A PHP működése, leegyszerűsítve
A PHP oldalak elkészítésénél a HTML-t gyakorlatilag csak mint formázást használják, ugyanis ezen lapok teljes funkcionalitása a PHP-re épül. Amikor egy PHP-ben megírt oldalt akarunk elérni, a kiszolgáló először feldolgozza a PHP utasításokat, és csak a kész (HTML) kimenetet küldi el a böngészőnek. Ehhez egy ún. interpretert (értelmezőt) használ, amely általában egy külső modulja a webszervernek.
A PHP nyelv lényegében nagymértékű kiegészítése a HTML-nek, ugyanis rengeteg olyan feladat végezhető el vele, amelyre az ügyféloldali szkriptek nem képesek (vagy ha igen, korlátozottan). Ilyen pl. a bejelentkezés, az adatbáziskezelés, filekezelés, kódolás, adategyeztetés, kapcsolatok létrehozása, e-mail küldése, adatfeldolgozás, dinamikus listakészítés, stb. Minden olyan esetben, ahol nagyszámú ismétlődő feladatsort kell végrehajtani (pl. képek listázása és linkelése, listakészítés stb.), ott ez a programnyelv nagyszerű segítség.
A PHP programok futhatnak közönséges (parancssori) programként is, nem HTML oldalba építve. Ezt azonban ritkán használják.
[szerkesztés] Dokumentáció
PHP, mint kiszolgáló-oldali programozási nyelv, dokumentációja (kézikönyve) magyarul is elérhető a php.net oldalain.
A kézikönyv tizenkét nagy részre tagolható:
- PHP kézikönyv
- Előszó
- Első lépések
- Telepítés és beállítás
- A nyelv alapjai
- Biztonság
- Szolgáltatások
- Függvény referencia
- Zend API
- PHP API
- GYIK
- Függelékek
Ezeken beül kisebb fejezetek találhatóak.
Ha kezdők vagyunk, fontos elolvasnunk az „Első lépések” című részt, ahol szépen taglalva írják le, miként is kell hozzálátnunk a tanuláshoz.
Ha saját kiszolgálónk, arra fel is telepíthetjük a PHP-t. Ehhez nyújt segítséget a „Telepítés és beállítás” című rész.
„A nyelv alapjai”-t mindenképp érdemes elolvasnunk, ha eddig nem tettük meg. A gyakorlottabb programozókkal is előfordul, hogy egy-két alapvető hibát vétenek. Amikor pedig kipróbálják, nem tudják, hol a hiba, pont azért, mert annyira alapvető...
A „Biztonság” nevű részre szintén ez vonatkozik. Nagyon hasznos ötleteket is kapunk, hogyan foltozzuk be az esetleges sebezhetőségeket.
A „Szolgáltatások” c. rész PHP „extra” dolgait foglalja magába, hogy végülis mit nyújt nekünk a programnyelv. Ezek hasznos dolgok, sok problémát és vesződséget meg lehet velük spórolni. Többek közt megtaláljuk, hogyan lehet fájlokat feltölteni a kiszolgálóra, sütit küldeni az ügyfél gépére, ellenőrizni az ügyfél munkamenetét, hogyan használjunk biztonságos munkamenetet, stb.
A „Függvény referencia” a PHP Kézikönyv „lelke”. Ezt már csak akkor érdemes használnunk, ha valamennyire gyakorlottak vagyunk, tisztába vagyunk az alapvető szintaxissal. Ez a rész még a legprofibb programozóknak is biztosan nyújt újdonságokat. A referencián belül is kategorizálva vannak az átláthatóság kedvéért a függvények, pl. MySQL rész alatt a MySQL adatbázist kezelő függvényeket találjuk. Az ilyen részekben leírják az előre meghatározott változókat, hogy esetleg milyen könyvtár szükséges, és a függvények listáját. Ezután fejezetenként vannak leírva a [[függvény]ek működése, sok esetben praktikus példákkal szemléltetve működésüket. (Sok függvénynek van álneve is. Ez azt jelenti, hogy egy parancsot többféle nevű függvénnyel is meghívhatsz. Ilyenből nagyon sok van. Az álnevek listája a függelékben található.)
A „GyIK” tartalmazza a Gyakran Ismételt Kérdések listáját. Ha hirtelen kéne válasz, és a fórumokban sem válaszolnak, érdemes átböngészni őket.
A „Függelék” egy praktikus része a kézikönyvnek. Mint bármi más esetében, ez a függelék is egy kis „mindenre alkalmazható” segítség. Megtaláljuk például az álnevek listáját, amellyel úgyis meghívhatunk egy függvényt, hogy kevesebbet kelljen gépelnünk. De itt találjuk meg többek közt a php.ini beállítási lehetőségeit, vagy akár segítséget a PHP különböző változatairól való áttéréshez.
[szerkesztés] Szintaktika
Egy kis nem hivatalos segítség.
Szintaktikailag könnyű programnyelvről van szó, ugyanis amellett, hogy nem kell az utasítások típusával törődni (néhány speciális eset kivételével), azonkívül az egész nyelv egyszerű. (Ez időnként nehezen megtalálható hibához vezet.)
A PHP utasításokat mindig egy meghatározott karaktersorral kell kezdeni és bezárni. Ez lehet a:
<? ?> //(ha a php.ini-ben be van kapcsolva az short_open_tag), a <?php ?> //, a <script language="PHP"> </script> //, és a <% %> //csak ha a php.ini-ben az asp_tags On-ra van állítva
Minden változót a $ jellel kezdünk (pl. $valtozo="béka"; echo $valtozo;). Kivételt képeznek ez alól a konstansok (pl. define("konstans","123456"); echo konstans;).
A legegyszerűbb utasítás a már említett echo. Ennek segítségével lehet kihasználni igazán a php-t: közvetlenül lehet írni a készülő HTML dokumentumba, akár formázott szöveget is.
<?php echo "<p>"; // egy bekezdés echo "Helló világ!"; // szöveg echo "</p>"; // záró tag ?>
Az eredmény:
<p>Helló világ!</p>
Figyeljük meg, hogy az utasításokat pontosvessző (;) zárja, hasonlóan pl. a C nyelvhez.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap: http://www.php.net/
- Magyarországi PHP konferenciák
| Főbb programozási nyelvek (továbbiak) | |||
|
Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic
|


Based on work by