Kézművesség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kézművesség szó jelentése

Kézművességnek nevezzük az ember kézzel és kézi szerszámaival végzett tevékenységét, illetve az így létrehozott termékeket.

A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott (kis)ipari tevékenységet jelenti.

Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek:

kismesterség (néprajz), népművészet (kulturpolitika), kisipar (politika) és iparművészet (foglalkozások osztályozása). (Az utóbbi, ti. iparművészet jelentésben az angol Wikipedia az Arts and crafts címszó alatt tárgyal a témába tartozó jónéhány tevékenységet).

[szerkesztés] Közös eredet

A kézművesség, a kézműves szakmák gyűjtőneve. Mielőtt szakmákká váltak volna nem volt fontos a kézműves személye, aki rendszerint magának vagy szűkebb környezetének készített tárgyakat.

Amikor a városi életforma, így a piac is kialakult, a kézművesek munkájának egy része áruvá vált. A kézzel elkészített termékek többnyire a mndennapi élet szükségletei, kellékei voltak, edények, bútorok, fegyverek, textíliák, stb. Az ezeket a cikkeket előállító mesterségek története nagyon régre nyúlik vissza, és egyes ágai ma is az ősi formában fennmaradtak, megtalálhatók.

A kézművességnek és a kisiparnak a termékek minősége és a viszonylag szabad életformát biztosító munka jellege miatt mindig nagy volt a presztizse és a vonzereje.

A kézművesek korábban idősebb , mester fokozatú szakemberektől tanulták a kézművességet, és az inas évek után "szabadultak", vádorútra mentek "remeket" készítettek, elkészítették saját szerszámaikat és megnyitották saját műhelyeiket, és később maguk is mesterek lettek.

A gyáripar megjelenése előtt valójában mnden szakma maga készítette szerszámait vagy eszközeit, a kézi munka szerves része volt az életnek. A gépek megjelenésével a kézi munka veszített presztizséből és kiszorult a géppel nem végezhető nehéz testi munka vagy betanított segédmunka kategóriákba.

A kézműves munka reneszánszának és újbóli megbecsülésének egyik akadálya, hogy a kézművesek tárgyai nem tudnak versenyezni a tömegcikkgyártás olcsó, értéktelen termékeivel, mert sokszor gyenge azok minősége, és még dísztárgyként sem használhatók.

[szerkesztés] A manufaktúra és a céhek

A kézművesség a középkorban szakmák szerint szerveződött, érdekképviseleti szervek (céhek) és munkamegosztásban dolgozó műhelyek (manufaktúra) jöttek létre. A manufaktúra mai jelentése olyan művészi tárgyak elkészítését is jelenti, amelyek ugyan gyárban, műhelyben iparilag készülnek, de jelentős kézimunka testesül meg a termékben, mint pl. a porcelán és kerámia, fém, fa és textília.

A kézművességnek az ipari forradalom és azóta is általában a technológia újításai, köztük a gépesítés, az automatizáció és a tömeggyártás sokat rontott a kézművesség helyzetén és átalakította a manuális és fizikai munkát, kézügyeséget igénylő szakmákat, de nem tudta teljesen kiszorítani.

A kézműves termékek egy része megmaradt dísztárgyak, attrakciók és a különleges produkciók kategóriájában, mások szűkös megélhetést biztosítanak, ismét mások a másolás és hamisítás révén integrálódtak a nemzetközi kereskedelembe.

[szerkesztés] Csoportosítás

Éppen a használt anyag fajtájától függően lehet legegyszerűbben csoportosítani a mesterségeket, amelyek egyéb, politikai és gazdaságstatisztikai besorolása sokkal zavarosabb. (Népművészet, kisipar, háziipar, hobbi, engedélyezett vagy nem engedélyezett szakma, képesítés nélkül gyakorolható szakma, stb.)

[szerkesztés] Kézműves mesterségek, „szakmák”

  • asztalosság
  • ácsmesterség
  • hordókészítés (kádár)
  • szíjgyártás
  • kötélverés
  • papírmerítés
  • lószerszámkészítés
  • kerékgyártás (bognár)

[szerkesztés] Textillel foglalkozó mesterségek

  • Szövés
  • Vászonszövés;
  • Kereszthímzés;
  • Tollfosztás;
  • Ruhakészítés;
  • Hímzés;
  • Kötés;
  • kékfestés;
  • Csipkeverés;
  • Makramé;
  • Kalapkészítés;
  • Goblen;
  • Foltvarrás (Patchwork);
  • Nemezelés
  • Rongyszőnyegszövés;
  • Varrás;
  • Fonalkészítés (fonás);
  • Szőnyeg (textilkárpit) szövés;
  • (méteráru) Szövés (takács)

[szerkesztés] Fával, fémmel vagy agyaggal dolgozó mesterségek

  • Kovácsolás;
  • Ötvösség;
  • Fazekasság;
  • Szobrászat;
  • Fafaragás;
  • Népi bútorkészítés,
  • kovácsolás (lópatkolás)
  • fafaragás
  • teknőfaragás
  • hangszerkészítés

[szerkesztés] Papírral vagy vászonnal dolgozó mesterségek

  • Könyvkötészet;
  • kalligráfia;
  • kollázs;
  • Origami;
  • papírmasé;

[szerkesztés] Növényi anyagokat felhasználó mesterségek

  • Kosárfonás;
  • csuhébaba-készítés;
  • Virágkötészet
  • Viráglenyomat, képkészítés
  • Szalmafonás, szalmaszobrászat

[szerkesztés] Egyéb mesterségek

  • gyöngyfűzés
  • babakészítés
  • babaház és berendezésének készítése
  • mézeskalács készítés
  • tojásfestés
  • tojáspatkolás
  • tojáskarcolás
  • mozaikrakás
  • üvegfestés,
  • ólomüveg készítése
  • játékkészítés

[szerkesztés] Külső hivatkozások