Szerednye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul Середнє (Szerednye / Serednie), oroszul Среднее (Szrednyeje / Srednee), szlovákul Seredné): város a mai Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban.

[szerkesztés] Fekvése

Ungvártól 20 km-re délkeletre a Viela partján fekszik, Ungordas tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A várat a 13. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. 1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. A vár kuruc harcok során pusztult el. A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél. 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését. Határában gyilkolták meg 1901-ben Egan Ede neves kultúrpolitikust. A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje. 1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szerednyei járásának székhelye volt. Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Temploma a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve az eredetileg gótikus templom a 18. - 19. századi felújítások során teljesen elvesztette középkori jellegét.
  • 1805. december 10-11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették.
Más nyelveken