Komló (növény)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Komló

Humulus lupulus
Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Magnoliophyta
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Rosales
Család: Cannabaceae
Nemzetség: Humulus
Fajok

Humulus lupulus L.
Humulus japonicus Siebold & Zucc.
Humulus yunnanensis Hu


Ez a szócikk a növényről szól. További jelentéséhez lásd: Komló.

A komló (Humulus lupulus) a sörgyártás egyik legfontosabb alkotóeleme, a kenderfélék (Cannabinaceae) családjába tartozik. A gyógynövény legfontosabb felhasználási területei: nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen.

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. A komló évelő kúszónövény, 3-6 m magasra nő. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és folyamatosan elhelyezkedő hosszú nyelű, 3-5 karéjú, nagyon durva leveleket találunk. Ennél a kétlaki növénynél a porzós és a termős virágok külön növényen találhatók. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak a termős növények virágait, a komlótobozokat használják, amelyeket nagyüzemi méretekben termesztenek. A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik.

Elvirítás után a virágzat megnövekedő murvaleveleivel és takarópikkelyeivel tobozszerűvé válik. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos.


Teája nyugtató, altató hatású.