Ninosz-regény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ninosz-regény, görög nyelvű regény. Részleteit négy papirusztöredék őrizte meg. Főhősei a görög hagyományból egyébként is ismert Ninosz és Szemirámisz, az asszír nagyhatalom legendás megalapítói. A töredékekben szó esik Ninosz katonai vállalkozásairól, az Egyiptom, Kis-Ázsia, s főleg az Armenia elleni hadjáratokról, de a két szereplő mégis merőben más itt, mint a Ktésziasz Knidioszt kivonatoló szicíliai Diodórosz elbeszélésében. Ismeretlen szerzője Ninosz és Szemiramisz szerelmének és házasságának ábrázolására helyezte a főhangsúlyt, s mindez a két főszereplő elválásának és Ninosz egyik töredékben leírt hajótörésének motívumával együtt világosan bizonyítja, hogy a részletek nem a regényes historiográfia egyik alkotásából, hanem szerelmi regényből valók, annak jellegzetes cselekményét és fordulatait mutatják. A regény egyedülálló fontossága abban áll, hogy a töredékek a Kr. u. I. századból származnak, a mű megírása így korábbra, a Kr. e. I., esetleg a Kr. e. II. századra esik, így a ma ismert görög szerelmi regények között ez az első, mellesleg a papiruszon, töredékesen előkerült regények között az egyik legterjedelmesebb is. Ókori népszerűségének tanújele, hogy a ránk maradt töredékek két különböző helyről, vagyis két különböző ókori példányból kerültek elő, s az is, hogy a Kr. u. II. századból két mozaik ismeretes, amely a regény egy-egy epizódját ábrázolja, az egyik névvel is megjelölve Ninoszt.


[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon