Kis-Lengyelország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Kis-Lengyelországi Vajdaság címere
Nagyít
A Kis-Lengyelországi Vajdaság címere
Kis-Lengyelországi Vajdaság
Nagyít
Kis-Lengyelországi Vajdaság

Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (Małopolska) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteképpen.

Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld)

[szerkesztés] Történelem röviden

  • IX. század - viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama - lengyánok.
  • X. század vége - hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket
  • 1040 körül - a Piastok Lengyelországának Krakkó a fővárosa
  • 1138 - az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség
  • XIII-XV. század - Kis-Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik
  • XV. század - kis szejm Nowy Korczynban
  • 1340. sanocki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják
  • XVI. század - orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt
  • 1545 - az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián
  • Lengyelország felosztásának ideje: Galicia, Krakkó szabd város
  • 1918 - vissza Lengyelországba
  • II. világháború - Generalgouvernement (főkormányzóság)
  • jelenleg vajdaságok: Kis-Lengyelországi Vajdaság, Lubuszi vajdaság, Kárpátaljai Vajdaság, Świętokrzyski Vajdaság, Sziléziai Vajdaság és a Mazóviai Vajdaság, valamint a Łódźi Vajdaság egy része.


[szerkesztés] Fontosabb városok

A legemlítésreméltóbb városok:

továbbiak: