Thurzó Elek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thurzó Elek (Bethlenfalvi) (1490-1543), országbíró

[szerkesztés] Élete

Thurzó János krakkói polgármester, körmöci kamarás - kinek bányavállalata és rézválasztókohója volt - és Beck Magdolna - Szatmári György unokahúga - fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül oszágbíró.

Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát (Pozsony megye), melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból. János királyt mellőzve I. Ferdinánd mellé állt határozottan; tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból Szepes várát több mással együtt.

Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja volt.

Meghalt 1543. január 25 - én, Lőcsén temették el.

Első neje Szatmáry Anna volt. Második nejétől - a Mohácsnál elesett Alsólendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől - ormosdi Székely Magdolnától két leánya született.

[szerkesztés] Műve, tevékenysége

  • Érdeklődött Erasmus után, ki egyik könyvét Thurzónak ajánlotta.
  • Unokaöccsét, Thurzó Ferencet Itáliában taníttatta.
  • Tízezer forintos alapítványt tett Lőcsének egyházi és iskolai célokra.
  • Ő alapította a galgóczi evangélikus iskolát is.
  • Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-től maradt ránk. Ezt jegyzik az első magyar nyelvű szerelmes levélként; a nyelvemlék eredetije az Országos Levéltárban található; híven közli és hasonmását is adja Zolnai Gyula Nyelvemlékeink című munkájában (Budapest, 1894. 237. l.).

lásd még:

[szerkesztés] Forrás