Poroszország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Brandenburg

A 17. század elején Brandenburg meglehetősen nagy fejedelemség volt mely igen szétszórtan helyezkedett el Észak-Németország különböző ponjain. Fővárosa Berlin volt, amelyet 1240-ben alapítottak. A fejedelemség nagyszámú kisvárosában sok volt a kézműves, de az ország sem a 15., sem a 18. században nem mondható iparilag fejlettnek. A szomszédos Porosz Fejedelemséget a Német Lovagrend bukása után a Hohenzollern-dinasztia uralta, amely eredetileg Brandenburgban volt az uralkodó dinasztia. 1618-ban kihalt a Hohenzollern-család porosz ága, így Kelet-Poroszország egyesült Brandenburggal. 1648-as vesztfáliai béke értelmében megkpta Pomeránia területét és még más kisebb tartományokat. A Hohenzollern-dinasztia eredményesen használta ki a többi kisfejedelemség gyengeségeit, a Német-Római Császárság után keletkezett hatalmi űrben próbált megkapaszkodni. Kihasználta továbbá a vallásüldözés miatti népmozgásokat. Frigyes Vilmos nagyszámban telepített le az országban külföldieket, akik főleg Franciaországból és a Katolikus Fejedelemségekből érkeztek: hugenották, zsidók, protestánsok stb. A (sokszor képzett iparos) bevándorlók elég nagy számban érkeztek ahhoz, hogy a porosz ipar fellendüljön, és megkezdődjék a fejlődés. Illetve új adóbevételeket is jelentettek.

[szerkesztés] A brandenburgi választófejedelemség átalakulása Porosz Királysággá

Brandenburg külpolitikája igen rugalmas volt: bárkivel hadba szállt pénzért, és több pénzért el is árulta ha adódott rá alkalom. Például 1669-ben a Holland-Francia háborúban minkét fél oldalán részt vett a csatákban jelentős katonai segítség adása nélkül, ám jelentős zsoldért. Először a Franciákkal kötött megállapodást, majd a bőkezűbb Hollandokkal szövetkezett. Ám őket is elárulta, mert 1673-ban különbékét kötött Franciaországgal és újjabb pénzt követelt Hollandia ellen való hadba lépéséért. Kevesebb mint egy év múlva azonban ez sem tartotta vissza, hogy belépjen a Franciaország elleni osztrák-spanyol-holland koalícióba. Frigyes Vilmos örököse III. Frigyes brandenburgi herceg követte elődének politikáját - minden európai csatában részt vettek - , így végül sikerült kierőszakolnia a Német-Római császártól(névleges császári cím a vesztfáliai béke után, a császár már csak Ausztria és Magyarország felett rendelkezett) a király címet. Így Porosz Királyságként 1701-ben I.Frigyes (a volt III.) király uralkodásával újjáalakult a volt fejedelemség.

[szerkesztés] Poroszország felemelkedése

[szerkesztés] További ehhez kapcsolódó szócikkek

  • Poroszország (történeti)
  • Porosz Hercegség