Ukrán ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ukrán ábécé (ukránul Українська абетка, ukrajinszka abetka) Ukrajna hivatalos nyelvének, az ukránnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 10–12. század folyamán.
| А а | Б б | В в | Г г | Ґ ґ | Д д | Е е | Є є | Ж ж | З з | И и |
| І і | Ї ї | Й й | К к | Л л | М м | Н н | О о | П п | Р р | С с |
| Т т | У у | Ф ф | Х х | Ц ц | Ч ч | Ш ш | Щ щ | Ю ю | Я я | Ь ь |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A betűk neve és kiejtése
| Nagybetű | Kisbetű | Név | IPA | X-SAMPA |
|---|---|---|---|---|
| А | а | а [a] | [a] | [a] |
| Б | б | бе [be] | [b] | [b] |
| В | в | ве [ve] | [v], [w] | [v], [w] |
| Г | г | ге [ɦe] | [ɦ] | [h\] |
| Ґ | ґ | ґе [ge] | [g] | [g] |
| Д | д | де [de] | [d] | [d] |
| Е | е | е [e] | [e] | [e] |
| Є | є | є [je] | [je], [ʲe] | [je], ['e]vagy [_je] |
| Ж | ж | же [ʒe] | [ʒ] | [Z] |
| З | з | зе [ze] | [z] | [z] |
| И | и | и [ɪ] | [ɪ] | [I] |
| І | і | і [i] | [i] | [i] |
| Ї | ї | ї [ji] | [ji] | [ji] |
| Й | й | й [ɪj], йот [jot] | [j] | [j] |
| К | к | ка [ka] | [k] | [k] |
| Л | л | ел [el] | [l] | [l] |
| М | м | ем [em] | [m] | [m] |
| Н | н | ен [en] | [n] | [n] |
| О | о | о [o] | [o] | [o] |
| П | п | пе [pe] | [p] | [p] |
| Р | р | ер [er] | [r] | [r] |
| С | с | ес [es] | [s] | [s] |
| Т | т | те [te] | [t] | [t] |
| У | у | у [u] | [u] | [u] |
| Ф | ф | еф [ef] | [f] | [f] |
| Х | х | ха [xa] | [x] | [x] |
| Ц | ц | це [ʦe] | [ʦ] | [ts] |
| Ч | ч | че [ʧe] | [ʧ] | [tS] |
| Ш | ш | ша [ʃa] | [ʃ] | [S] |
| Щ | щ | ща [ʃʧa] | [ʃʧ] | [StS] |
| Ю | ю | ю [ju] | [ju], [ʲu] | [ju], ['u]vagy [_ju] |
| Я | я | я [ja] | [ja], [ʲa] | [ja], ['a]vagy [_ja] |
| Ь | ь | м’який знак ]mjaˈkɪj znak] |
[ʲ] | [']vagy [_j] |
| ’ | апостроф ]aˈpos.trof] |
– | – |
Az ukrán írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дз ]ʣ] és a дж ]ʤ].
Bizonyos magánhangzók előtt néhány mássalhangzó meglágyul (palatalizálódik): a д, т, з, с, ц, л, н és a дз hangok lággyá válnak, ha я, є, і, ї, й vagy ю követi őket. A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.
Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a сім'я ("család") szóban az м nem lágy, a я kiejtése pedig [ja]: [sim.ja].
A szovjet időszakban nem használták a ґ betűt, helyette csak a г volt használatban.
[szerkesztés] Az ukrán nyelv átírásai
| Nagybetű | Kisbetű | Általános célú magyar átírás |
Tudományos (Kniezsa-féle) magyar átírás |
Hivatalos ukrán átírás |
ISO 9[1] átírás |
ALA/LC[2] átírás |
BGN/PCGN[3] átírás |
WWS[4] átírás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | a | a |
| Б | б | b | b | b | b | b | b | b |
| В | в | v | v | v | v | v | v | v |
| Г | г | h, g[5] | h | h, gh[6] | g | h | h | h |
| Ґ | ґ | g | g | g | g̀ | g | g | g |
| Д | д | d, gy[7] | d | d | d | d | d | d |
| Е | е | е | e | e | e | e | e | e |
| Є | є | e, je[8] | je | ie, ye[9] | ê | ie | ye | je |
| Ж | ж | zs | ž | zh | ž | zh | zh | ž |
| З | з | z | z | z | z | z | z | z |
| И | и | i | y | y | i | y | y | y |
| І | і | i | i | i | ì | i | i | i |
| Ї | ї | ji | ji | i, yi[10] | ï | ï | yi | ji |
| Й | й | j | j | i, y[11] | j | ĭ | y | j |
| К | к | k | k | k | k | k | k | k |
| Л | л | l | l | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m | m | m |
| Н | н | n, ny[12] | n | n | n | n | n | n |
| О | о | o | o | o | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r | r | r |
| С | с | sz | s | s | s | s | s | s |
| Т | т | t, ty[13] | t | t | t | t | t | t |
| У | у | u | u | u | u | u | u | u |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | f | f |
| Х | х | h | ch | kh | h | kh | kh | x |
| Ц | ц | c | c | ts | c | ts | ts | c |
| Ч | ч | cs | č | ch | č | ch | ch | č |
| Ш | ш | s | š | sh | š | sh | sh | š |
| Щ | щ | scs | šč | sch | ŝ | shch | shch | šč |
| Ю | ю | u, ju[14] | ju | iu, yu[15] | û | iu | yu | ju |
| Я | я | a, ja[16] | ja | ia, ya[17] | â | ia | ya | ja |
| Ь | ь | –, j [18] | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ |
| ’ | – | ’ | " | ′ | - | " | - |
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ hangutánzó és idegen eredetű szavakban
- ↑ зг átírásában: zgh
- ↑ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
- ↑ szó elején, magánhangzó és ’ után
- ↑ szó elején
- ↑ szó elején
- ↑ szó elején
- ↑ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
- ↑ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
- ↑ szó elején, magánhangzó és ’ után
- ↑ szó elején
- ↑ szó elején, magánhangzó és ’ után
- ↑ szó elején
- ↑ о előtt, de nem д, н, т után
[szerkesztés] Példák az átírásra
A példák a fenti táblázat sorrendjét követik!
- Київ - Kijiv, Kyjiv, Kyiv, Kyïv, Kyïv, Kyyiv, Kyjiv
- Эгор – Jehor, Jehor, Yehor, Êgor, Iehor, Yehor, Jehor
- гривня – hrivnya, hryvnja, hryvnia, gryvnâ, hryvnia, hryvnya, hryvnja
- Запоріжжя - Zaporizzsja, Zaporižžja, Zaporizhzhia, Zaporižžâ, Zaporizhzhia, Zaporizhzhya, Zaporižžja


Based on work by