Réthy László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dr. Réthy László, (Szarvas, 1851. november 21. – Arad, 1914. november 24.), etnográfus, numizmatikus.
Bölcsészeti tanulmányokat végzett Budapesten, majd Bécsben. Doktorátust szerzett a magyar numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből. 1881-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályán dolgozott, 1891-ben a vezetőjévé nevezték ki. 1900-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Etnográfusként részt vett egy balkáni expedícióban, aminek nyomán írta meg Az oláh nyelv és nemzet megalakulása c. munkáját. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1892-től. További munkái: Anonymus az erdélyi oláhokról, (1880.), Egyetemes Magyar Éremtár I–II. kötet (1899., 1907.). Tagja volt a Révai Nagy Lexikon szerkesztő bizottságának.
Ő volt Lőwy Árpád, a trágár költő.
LŐWY: ÖNMAGÁRÓL
Irodalmunkban, - büszkén mondom -
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.
Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
- Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.
De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,
A másik fele pedig Árpád.


Based on work by