A Tragédia verselése
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Kapcsolódó szócikk: Az ember tragédiája
Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek, s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.
Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltő, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Állandó kísérők: a párbeszédes részek
A párbeszédes részekben alig találunk rímkeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak.
pl.:[1]
Az én | időmb|en ünn|ep volt| az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor)
Ott volt| az udv|ar, a n|emes v|ilág. (10 szótag, ötös jambusi sor)
[szerkesztés] Váltakozó forma: Lírai betétek
A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.
A Tragédia formájától eltérően halljuk:
- az Angyalok karát,
- a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak,
- Cluvia dalát,
- Hippia énekét
- és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot...
[szerkesztés] Első szín
Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. pl.:[2]
| Dicsőség a magasban Istenünknek, | A |
| Dicsérje őt a föld és a nagy ég, | X |
| Ki egy szavával híva létre mindent, | A |
| S pillantásától függ ismét a vég. | Y |
A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.
Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.
pl.:
| Azt hinn/éd, egy gy/önge /lámpa, | A |
| S mégis millió teremtés | X |
| Mérhetetlen nagy világa. | A |
| Két golyó küzd egymás ellen | Y |
A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.
[szerkesztés] Római szín
Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:
| Bolond/ világ v/olt hajd/anában: | A |
| Lukréciát az özvegy ágyban | A |
| Hogy megkereste szép gavallér | B |
| Nem lángol ajka, több kéjt nem kér, | B |
| Tárt szűvel nem fut bordélyházba, | A |
| Hideg vasat merít magába. | A |
[szerkesztés] Londoni szín
Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:
| Zúg az / élet /tenger/árja, | X |
| Mindenik hab új világ, | A |
| Mit szánod, ha elmerűl ez, | Y |
| Mit félsz, az ha feljebb hág? - | A |
Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:
| Sárkányoktól / is kivívták | A |
| Egykoron az / aranyalmát - | A |
| Almák még most / is teremnek, | B |
| A sárkányok / rég kivesztek: | B |
Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:
| Félrébb/ az útból/! - tisztel/et nekem, | A |
| Megőszült tudományban a fejem, | A |
| Mig a természet titkos kincseit | X |
| Felástam ernyedetlen szorgalommal. | Y |
- ^ Az időmértékes verslábakat a szokosástól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hosszú, a jelöléssel el nem látottak a rövid szótagokat jelölik, a két "/" jel közé fogott rész pedig a verslábat.


Based on work by