Ohotszki-tenger
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Ohotszki-tenger (oroszul Охoтское море, "Ohótszkoje mórje") a Csendes-óceán nyugati részén elterülő tenger, amelyet keletről a Kamcsatka-félsziget, délkeletről a Kurili-szigetek, délen Hokkaido szigete, nyugaton Szahalin szigete, illetve és a kelet-szibériai partvonal határolnak.
Nevét Okotszkról, az orosz Távol-Kelet első településéről kapta.
Első európai felfedezői az orosz Ivan Moszkvitin és Vaszilij Pojarkov voltak, a 17. század második negyedében.
Az Ohotszki-tenger a hosszan elnyúló Szahalin két oldalán is érintkezik a Japán-tengerrel, nyugaton a Szahalini-öblön és a Tatár-öblön, délen a La Pérouse-szoroson keresztül.
Télen a hajózás az Ohotszki-tenger nehéz, vagy lehetetlen. Az Amur folyó ugyanis nagy mennyiségű édesvizet szállít a tengerbe, ami csökkenti az oldott só koncentrációját, felemelve a víz fagyáspontját - így az Ohotszki-tengeren könnyebben képződnek a hajókra veszélyes jégmezők, mint a nyílt vizeken.
Az Ohotszki-tengert a Japánhoz tartozó Hokkaido partvonalát kivéve minden oldalról Oroszország szárazföldi területei veszik körül, ezért a tenger feletti orosz szuverenitást általában elismerik. A hidegháború idején a Szovjet Csendes-óceáni Flotta ballisztikus rakéták kilövévére alkalmas tengeralattjárók bázisának használta a tengert és Oroszország azóta is megtartotta ezt a stratégiát.
[szerkesztés] Japán neve
Japánul a tenger neve hagyományosan Hokkai (北海) volt, ami "északi tengert" jelent. Később azonban az Északi-tenger nevet a japánok is a más nyelvekben ezen a néven ismert európai tengerre kezdték el használni. Hogy megkülönböztessék tőle a saját tengerüket, az utóbbi új neve Ohōtsuku-kai (オホーツク海) lett, az orosz név átírása.
[szerkesztés] Jelentős kikötők
|


Based on work by