Vita:Tótkomlós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kérlek, hogy derítsd ki gyógyvizének történetét, gyógyhatását, stb, mert ez jelenleg hiányzik a lapról. Ha valaki már megírta, kérlek töröld le ezt a sablont. Köszönöm. - Üdv. » KeFe « *


Tótkomlós - Rózsa Fürdő 5940 Tótkomlós, Kossuth utca 2. Nyugodt körülmények között, a szlovák néprajzi gyűjtemények városának is nevezett Tótkomlóson tölthetnek kellemes napokat, akik az itteni Rózsa fürdőt választják. A fürdő vize közepes sókoncentrátumú nátrium-hidrogén-karbonátos ásványvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentékeny. Összetételénél fogva mozgásszervi, és reumatológiai megbetegedések kezelésére alkalmas. Jelenlegi területén úszómedencék, gyógymedence, és gyermekmedence várja a látogatókat. A fürdőzésen túl különféle wellness- és gyógyszolgáltatások is igénybe vehetőek, mint a súlyfürdő, víz alatti gyógytorna, szauna, gőzkabin, aroma-barlang, fitness terem vagy a szauna.

Történelem

Régészeti leletek tanúsága szerint sokféle nép megfordult ezen a környéken. A település neve az ezen a környéken valamikor igen elterjedt vadkomlóból, és a szlovákok népies elnevezéséből ered. Már középkorban is lakott vidék, régészek Árpád kori települések nyomaira bukkantak itt. Ennek az időszaknak az emlékét a tótkomlósi kápolna román építészeti stílusjegyei őrzik. A 15. századból származó oklevelek tanúsága szerint abban az időben birtokosa Hunyadi János volt. Utána Mátyás király birtokága került, aki Corvin Jánosnak adományozta. A török hódoltság ideje alatt többször cserélt gazdát, a lakosság nagy része a támadások miatt elmenekült. A 18. században Rudnyánszky József birtokába került, aki a század derekán újra benépesítette Tótkomlóst, másik birtokáról, Békésszentandrásról hívott szlovák telepesekkel. Innetől kezdve a település folyamatosan fejlődött, mezővárosi rangot szerzett, a 19. század végén bekapcsolódott a vasúti forgalomba, egyre bővült ipara is. A település lakossága mindvégig megőrizte kétnyelvűségét. A II. világháború után a lakosságcsere következteében sokan áttelepültek Szlovákiába, s ezzel egyidejűleg sok Szlovákiából Magyarországra menekülő magyar lakost fogadtak be. A település a mai napig őrzi szlovák kulturális és nyelvi hagyományait. A település 1993-ban városi rangra emelkedett. Érdekességként megemlíthető, hogy itt játszódott a Závada Pál regénye alapján készült nagysikerű magyar film, a Jadviga párnája.

Látnivalók

Fürdőzés után érdemes elindulni a városban, megismerkedni történelmi és kulturális emlékeivel, hagyományaival.

Ellátogathatnak a 18. században épített evangélikus templomhoz, és a történelmi részben már említett sajátos, középkori hangulatot árasztó Nagykopáncsi kápolnához.

2001-ben avatták föl, az államalapításra emlékezve, a tótkomlósi Szent István szobrot és díszkutat, melyet a Hősök terén nézhetnek meg.

Akik szeretnének többet megtudni e vidék lakóiról, a magyarországi szlovákok kultúrájáról, azoknak érdemes ellátogatni a Szlovák Emlékházba, a Szlovák Tájházba, vagy az evangélikus egyház hajdani magtárába, ahol Koppány János lelkész gazdag néprajzi gyűjteményét tekinthetik meg. Az eltűnőben lévő tanyasi életmódot mutatja be a Tanyamúzeum egy egyszerűen bebútorozott tanyaházzal, mely mellett a gazdálkodáshoz szükséges melléképületeket, istállókat, ólakat, színeket is megtekinthetik.

http://www.rozsafurdo.hu/

pal.suta@gamail.com