Vita:Kálvin János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A kivágott, Kálvin emlékezete iránt súlyosan elfogult rész idemásolva: "Kálvin utolsó küzdelme
- 1555. Kálvin utólsó küzdelme elleneivel. Kálvin libertinek főnökétől, Bertheliertől, megtagadta az úrvacsorát a nagy tanács döntése ellenére. E tisztán lelki és fegyelmi ügyben a többi helvét hatóságok Kálvin mellé álltak. Ezzel hozzájárultak Berthelier és szövetséges társai összeesküvésének felfedezése. A Genfben letelepült idegenek lemészárlása s menekülése. Ekkor a nagy tanács visszaállította a békét az egyház és polgárság közt. A libertinizmus elnémult és Kálvin megszabadult az «égő üszköktől» s nyugodt napokat élvezhetett."--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)
[szerkesztés] Strassbourg
Szerintem javasolt a francia formát alkalmazni, tekintettel arra, hogy a város Franciaországban van, még ha Elzász megyében is. --Burumbátor 2006. március 10., 03:30 (CET)
- Jó kérdés, kedves Burum. A történelem során több nyelvi vagy egyéb változatban szereplő földrajzi nevek (így a városnevek) írásmódjára is két megoldás lehetséges elvileg (feltéve, hogy nincs ma is közhasználatú magyar neve, mint Bécsnek):
-
- Követjük a mai autóatlaszok gyakorlatát, tehát minde földrajzi név, ha ma is használatos, annak az államnak a nyelvén szerepel, ahol ma van.
- Követjük a történeti szócikkek tárgya szerinti időszak szóhasználatát és redirektben a mai földrajzi névre utalunk.
- Nekem a második megoldás a szimpatikusabb, mivel megkönnyíti a szócikk szerinti korban használatos földrajzi nevek alkalmazását, amelyre a korabeli források is hivatkozni szoktak.
- A konkrét esetben a Strassburg változat mellett szól, hogy a város neve eredetileg német és a francia verzió ennek az elfranciásított változata.
- Mit gondoltok erről?--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)
Heló Linkoman!
Nekem is az előbbi tetszik jobban:
-
- Követjük a történeti szócikkek tárgya szerinti időszak szóhasználatát és redirektben a mai földrajzi névre utalunk.--Neo 2006. március 13., 17:39 (CET)
[szerkesztés] "Első genfi korszaka" Helyes e korszakról beszélni abban az esetben ha két évről van szó?
1536 - 1538 - íg!
Nem tudom, mit gondoltok, de nekem ez így fura. Lehet, hogy részletkérdésnek tűnik de engem zavarnak az ilyen tökéletlenségek. --Neo 2006. március 17., 13:57 (CET)
- Kálvinnak két genfi korszaka volt. Mivel a svájci reformáció alapvetően Genf városához kapcsolódó reformációt jelent, (Zwingli ekkor már nem élt!), nem az időtartama dönti el a korszakot és nem az évszámok feltünetése a lényege az egyes korszakoknak.--Linkoman
-
- Jég korszakról már hallottam, meg kék korszakról is de arról, hogy két évet korszaknak nevezzünk arról még nem.--Neo 2006. március 17., 14:25 (CET)
Alensha!
De hisz a dackorszak egy kifejezés, melyet a magyar nyelvben szoktuk így használni! --Neo 2006. március 17., 18:10 (CET)
azt tudom, arra próbáltam rávilágítani, hogy nem hossztól függ, mi a korszak, hanem attól, hogy valakinek az életében mennyire volt korszakalkotó az a korszak :) – Alensha 寫 词 2006. március 17., 19:52 (CET)
Köszi a türelmed!
Ha csak én furcsáltam ezt a részletet és mindenki másnak O.K. akkor maradjon. -bár nekem furcsa- de mindegy. --Neo 2006. március 17., 19:56 (CET)


Based on work by