Türkmen ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A türkmen ábécé (saját nyelvén: türkmen elipbiýi) a türkmen nyelv latin betűs írására szolgál.
A jelenlegi latin betűs ábécét 1999-ben vezették be. Az ábécé a török íráson alapul, de attól jó néhány ponton eltér. Előtte cirill írással írták, melyet 1940-ben, szovjet nyomásra vezettek be. 1928 és 1940 között egy latin írást használtak, azelőtt pedig arab írást használtak. Ez utóbbit jelenleg is használják Türkmenisztánon kívüli területeken (pl. Afganisztánban).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A mai latin betűs ábécé
| Latin betű |
Cirill megfelelő |
Fonetikus érték |
1993-as változat |
1992-es változat |
1927-es változat |
|---|---|---|---|---|---|
| A a | А а | [a] | A a | A a | A a |
| B b | Б б | [b] | B b | B b | B b |
| Ç ç | Ч ч | [ʧ] | Ç ç | C c | C c |
| D d | Д д | [d] | D d | D d | D d |
| E e | Е е | [je], [e] | E e | E e | E e |
| Ä ä | Ә ә | [æ] | Ä ä | Ea ea | Ә ә |
| F f | Ф ф | [ɸ] | F f | F f | F f |
| G g | Г г | [g~ʁ] | G g | G g | G g |
| H h | Х х | [h~x] | H h | H h | H/X h/x |
| I i | И и | [i] | I i | I i | I i |
| J j | Җ җ | [ʤ] | J j | J j | Ç ç |
| Ž ž | Ж ж | [ʒ] | £ ɾ | Jh jh | Ƶ ƶ |
| K k | К к | [k~q] | K k | K k | K/Q k/q |
| L l | Л л | [l] | L l | L l | L l |
| M m | М м | [m] | M m | M m | M m |
| N n | Н н | [n] | N n | N n | N n |
| Ň ň | Ң ң | [ŋ] | Ñ ñ | Ng ng | Ŋ ŋ |
| O o | О о | [o] | O o | O o | O o |
| Ö ö | Ө ө | [ø] | Ö ö | Q q | Ө ө |
| P p | П п | [p] | P p | P p | P p |
| R r | Р р | [r] | R r | R r | R r |
| S s | С с | [θ] | S s | S s | S s |
| Ş ş | Ш ш | [ʃ] | $ ¢ | Sh sh | Ş ş |
| T t | Т т | [t] | T t | T t | T t |
| U u | У у | [u] | U u | U u | U u |
| Ü ü | Ү ү | [y] | Ü ü | V v | Y y |
| W w | В в | [β] | W w | W w | V v |
| Y y | Ы ы | [ɯ] | Y y | X x | - |
| Ý ý | Й й | [j] | Ұ ÿ | Y y | J j |
| Z z | З з | [ð] | Z z | Z z | Z z |
A c, q, v, x nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel, pl.: c → ts, s, k, stb.; q → k; v → w; x → ks, gz.
Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Çç Dd Ee Әә Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Ŋŋ Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Yy Zz Ƶƶ . A q, x betűket 1934-ben eltávolították az ábécéből.
[szerkesztés] Az előző cirill betűs ábécé
A táblázat az 1999 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
| nagybetű | kisbetű | latin ábécé | ISO 9[1] | ALA-LC[2] | WWS[3] | Allworth[4] | BGN/PCGN[5] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | a |
| Б | б | b | b | b | b | b | b |
| В | в | w | v | v | v | v | v |
| Г | г | g | g | g | g | g | g |
| Д | д | d | d | d | d | d | d |
| Е | е | e, ýe[6] | e | e | e | e, ye[7] | e, ye[8] |
| Ё | ё | ýo | ë | ë | ë | yo | yo |
| Ж | ж | ž | ž | zh | ž | zh | zh |
| Җ | җ | j | ž̧̗̦̗̗ | j | ž̧̗̦̗̗ | j | j |
| З | з | z | z | z | z | z | z |
| И | и | i | i | i | i | i | i |
| Й | й | ý | j | ĭ | j | y | y |
| К | к | k | k | k | k | k | k |
| Л | л | l | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m | m |
| Н | н | n | n | n | n | n | n |
| Ң | ң | ň | ņ | ng | ņ | ng | ng |
| О | о | o | o | o | o | o | o |
| Ө | ө | ö | ô | ȯ | ö | ö | ö |
| П | п | p | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r | r |
| С | с | s | s | s | s | s | s |
| Т | т | t | t | t | t | t | t |
| У | у | u | u | u | u | u | u |
| Ү | ү | ü | ù | u̇ | ü | ü | ü |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | f |
| Х | х | h | h | kh | x | kh | kh |
| Ц[9] | ц | s, ts[10] | ts | c | c | ts | ts |
| Ч | ч | ç | č | ch | č | ch | ch |
| Ш | ш | ş | š | sh | š | sh | sh |
| Щ[11] | щ | şç | ŝ | shch | šč | shch | shch |
| Ъ[12] | ъ | - | " | " | " | " | " |
| Ы | ы | y | y | y | y | ï | y |
| Ь[13] | ь | - | ' | ' | ' | ' | ' |
| Э | э | e | è | ė | è | ë | e |
| Ә | ә | ä | ȁ | ă | ä | ä | ä |
| Ю | ю | ýu | û | iu | ju | yu | yu |
| Я | я | ýa | â | ia | ja | ya | ya |
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ↑ Szó elején, magánhangzó és й után
- ↑ Szó elején, magánhangzó és й után
- ↑ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után
- ↑ Csak idegen eredetű szóban fordul elő
- ↑ Orosz eredetű szavakban
- ↑ Csak idegen eredetű szóban fordul elő
- ↑ Csak idegen eredetű szóban fordul elő
- ↑ Csak idegen eredetű szóban fordul elő
[szerkesztés] Lásd még
- Ábécé
- Török ábécé
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Omniglot
- Transliteration of Non-Roman Scripts
- Dersat (türkmenül)


Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).