Vita:Aranybulla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Királyok neve Kedves Daviis, El kéne dönteni, hogy melyik változato használjuk II. vagy III. András avagy Endre? Továbbá miért használunk olyan ósdi írásmódot, mint "Wenczel"? Ma a Vencel a használatos, erre kellene javítani. A királyok nevét ugyanis minden idegen nyelvre szokás szerint lefordítják, tehát nem ütközik abba a szabályba, hogy régies írású neveket tilos ˇ"korszerűsítve használni (pl. Ponori Thewrewk sohasem lesz Török). --Linkoman
- Nem nekem szól ugyan, de én is írtam mindkét változatban. Átjavítgattam Andrásra, de meg lehet szavaztatni Gábor 2004. szeptember 9., 16:26 (CEST)
egy csomó fogalmazási/helyesírási hiba van benne :(
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az angol Aranybulla szócikk
A en:Golden Bull az angolban általánosabb, nem csak magyar uralkodókéról szól. Jelenleg a en:Golden Bull of 1222 szócikkre raktam az interwikit, mert az jobban fedi a tartalmát. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. július 15., 11:30 (CEST)
[szerkesztés] Pontatlanságok
II. András magyar király 1222-ben helyreállította és újabb intézkedésekkel bővíttette I. István király alkotmányát
és
azokat a jogelveket és jogtételeket iktatta törvénybe, melyek az ősi alkotmányból eredve, folytonosan éltek, hatályosak voltak a nemzet életében, s melyeket I. István király elsőként kísérelt meg írott szabályokkal körülirni
Én ugyan nem vagyok képzett középkorász, de igen csak csodálkoznék, ha ez igaz lenne. A tévedés oka az lehet, hogy a középkorban szokás volt, minden reformot, új követelést úgy beállítani, mintha az magától Szent Istvántól eredne, akit a "jó király" ideája megtestesítőjének tartottak.
Az Una eademque nobilitas eszméje, a nemesek köz- és magánjogi egyenlőségének elve, a Szent Korona tagjainak személyi és vagyoni sérthetetlensége az Aranybulla előtt sem volt jogszerűleg tagadva Magyarországon.
Ez tökéletesen igaz, mit ahogy az sem volt jogszerűleg tagadva, hogy a piros lámpánál még zebrán sem lehet átmenni. Szent István korában még szó sem volt nemességről (csak szabadok voltak és rabszolgák), a Szent Korona tana még nem is létezett, legfeljebb csíráiban. Az egy és ugyanazon nemesség elvét pedig Werbőczytől datálnám, még ha természetesen voltak is előzményei.
Megjegyzem az idézett szöveg folyamatosan nemeseket emleget, pedig az 1222-es szövegben még királyi szerviensek szerepeltek és a nemeseken a bárókat érteték.
Üdv, László
[szerkesztés] Kivágtam egy mondatot
Ez az országgyűlés állapította meg azt a szabadságlevelet, amely 1949-ig a magyar alkotmány alapja volt. Úgy látszik, senkinek nem tűnt fel, hogy pl. Magyarország 1946-tól köztársaság. Azt pedig jó lenne forrásokkal alátámasztani, hogy pl. a két világháború között mennyiben tekintették a magyar közjog tudósai az Aranybullát a magyar alkotmánynak?--Linkoman 2006. január 31., 15:48 (CET)
Laptörténet szerint valaki az előbb módosította 1848-at 1949-re. Annyiban igaza volt, hogy az Aranybulla része a magyar történeti alkotmánynak, amelyet csak 1949-ben cserélt le az első írott alkotmányunk - hogy milyen, az ebből a szempotnból nem lényeges. - Serinde üzenet 2006. január 31., 15:50 (CET)
- Kedves Serinde, rendben, akkor írjunk 1848-at és azt, hogy Magyarország történeti alkotmányának a része.--Linkoman 2006. január 31., 15:53 (CET)
Szervusztok, én modosítottam 1949-re, mert a történeti alkotmányt, ekkor váltotta fel a kartális. Az 1848-as dátum semmi szín alatt nem keverhető ide, mert az áprilisi törvények nem érintették az Aranybullát. Sőt én gimnáziumban éppen azt tanultam, hogy ezek a törvények kiterjesztették az Aranybullában foglalt alkotmányos garanciákat a nem-nemesekre is. Az Aranybulla tehát jogi szempontból élt 1949-ig. (Mint ahogy a Magna Charta él mind a mai napig.) Üdv, László
- Bocsánat, de mióta azonos a magyar történeti alkotmány az Aranybullával? Továbbá: Magyarország 1946-tól köztársaság. Ez nem zavaró momentum?--Linkoman 2006. január 31., 16:14 (CET)
Amit nekem, nemjogásznak tanítottak jogból, azok alapján a magyar történeti alkotmány a következő elemekből tevődik össze:
- Aranybulla
- ősiség törvénye
- Pragmatica Sanctio
- 1848-as áprilisi törvények, melyek hatályát visszaállította a
- kiegyezés
- 1868-as törvényhatósági törvény
- trianoni szertődés egyes pontjai (nem részletezték, így gondolom, a területi hatály miatt)
- + nem hivatalosan a Hármaskönyv, ami sosem emelkedett törvényi erőre, de gyakorlatban használták.
Bővebben viszont nem tudom, úgyhogy itt egy jogtörténész segítsége kellene. - Serinde üzenet 2006. január 31., 16:54 (CET)
Linkoman: Nem azonos vele, de részét képezi, ahogy Serinde írta. A köztársasági államforma deklarálása legfeljebb kiegészítette, de nem tette semmissé a régi alkotmányt.
Egyébként ha jól emlékszem még a Vasvári béke is ide sorolható a vallásszabadság deklarálása miatt. A Hármaskönyv szerintem nem sorolható ide, de megpróbálok utánanézni.
Üdv, László
A bevezetőben megemlítettem, hogy az alkotmánybírák láncukon az Aranybulla egy másolatát hordják. Ez jól mutatja az Aranybulla máig élő szimbolikus szerepét. Üdv, László 84.2.210.126 2006. június 14., 15:41 (CEST)
[szerkesztés] Arany Bulla, Sárga Csillag?
A pesti zsidók erősen felháborodtak az új alkotmánybírók Bulla előtti eskütételén, mert az Aranybulla szövegében több antiszemita kitétel is van, pl. hogy "zsidók adóbérlők ne lehessenek" = minden zsidó kapzsi tolvaj. Ilyesmi manapság nem elfogadható. (Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.70.32.136 (vita • közreműködései) 2006. július 14., 11:12)
a pesti zsidóknak fölösleges kiakadniuk, az aranybullában [1] én csak ilyesmit találtam:
- 24. CZIKKELY.
- Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.
- Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.
- 1. §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
hát ez a „csak országunkbeli nemesek” effektíve kizár mindenkit, nemcsak a zsidókat (meg a muzulmánokat, ha már őket is említik), mert már nincs olyan, hogy nemesség. (különben meg tényleg van még olyan ember, aki kamaraispán akar lenni? :) – Alensha
üzi 2006. augusztus 3., 13:36 (CEST)
[szerkesztés] Kiemeltcikk-státusz megvonása
Miért? Csak mert nincsenek külső linkek? – Alensha
üzi 2006. augusztus 3., 13:36 (CEST)
[szerkesztés] Ebben a formájában már kifejezetten vitatható a cikk
- Lehet, hogy néhányan hisznek abban, hogy 1949-ig az Aranybulla volt a magyar alkotmányosság egyedüli alapja, de ez távolról sincs így. (vesd össze Szent Korona tan).
- Alkotmányként agyondícsérni egy olyan középkori dokumentumot, amelynek egyetlen rendelkezése sem volt hatályos jog pl. 1920-ban, és amely egyszerűen nem ismerte a jogegyenlőség elvét, nem legitimizmus. Egyszerűen marhaság.--Linkoman 2006. november 21., 16:57 (CET)


Based on work by