Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal 1891-ben készült el, és november 9-én nyílt meg. Hossza 42 kilométer. 2006-ig a MÁV 4-es számú vonala, ma a Budapest-Esztergom vasútvonallal együtt a 2-es menetrendi mező része. Az esztergomi vasútállomáson 1991 óta emléktábla jelzi, hogy vonal 100 esztendős. A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal a Duna vonalán. Bár az alacsony utasforgalom miatt a személyvonatok megszüntetése is szóba került, végül inkább 2006. december 11-től a vonalat összevonták a Budapest-Esztergom vasútvonallal, és a menetrenden is igazítottak a megfelelő átszállási kapcsolat érdekében. A vonalon a teherszállítás is jelentős, a szállítmányok nagy része az esztergomi Suzuki gyárba irányul. A személyforgalmat többnyire Bz típusú motor- és pótkocsik bonyolítják.
[szerkesztés] Állomások (Távolság Esztergomtól km-ben)
- Esztergom
- Esztergom-Kertváros (4)
- Tokod (9)
- Tát (12)
- Nyergesújfalu (18)
- Nyergesújfalu felső (19)
- Eternitgyár (21)
- Lábatlan (22)
- Piszke (25)
- Süttő (27)
- Süttő felső (28)
- Várhegyalja (33)
- Neszmély (36)
- Dunaalmás (37)
- Almásfüzitő (42)
Komárom felé
- Almásfüzitő felső
- Szőny (Komárom városrésze)
- Komárom


Based on work by Paniadam,