Kuvait
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az országról szól. A város a Kuvait (város) szócikkben található.
|
|||||
| Nemzeti mottó: For Kuwait | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | Arab | ||||
| Főváros | Kuvait (város) | ||||
| Emir | Sabah Al-Ahmad Al-Jaber Al-Sabah 2006. január 29. óta | ||||
| Koronaherceg | Nawaf Al-Ahmad Al-Jaber Al-Sabah 2006. február 7. óta | ||||
| Miniszterelnök | Nasser Al-Mohammed Al-Ahmed Al-Sabah 2006. február 7. óta | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
152. 17 818 km2 Kicsi |
||||
| Népesség
|
141.
|
||||
| Függetlenség | Június 19, 1961 | ||||
| Pénznem | Kuvaiti dinár (KWD) |
||||
| Időzóna | UTC +3 | ||||
| Himnusz | Al-Nasheed Al-Watani | ||||
| National Flower | Rhanterium epapposum
|
||||
| TLD | .kw | ||||
| Hívószám | +965 |
||||
![]() |
|||||
Kuvait egy kis, olajban gazdag királyság a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Délnyugat-ázsiai ország.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Kuvaitot a 16. században alapították, amikor az Al Aniza törzs számos klánja vándorolt a Perzsa-öböl ézsaki partjára Najdból, a közép-ázsiai éhség sújtotta hazájukból. A mai Katar területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kis erődöt (kut) alapítottak. Kuvait nem volt része sem az Abbászida Kalifátusnak, sem az Oszmán Birodalomnak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis falu volt, és ez biztosította számára az autonómiát. Az ország mai vezetői I. Szabáhtól származnak, akit a főleg kereskedőkből álló közösség választott. Feladataik közé tartozott az állam ügyeinek intézése, az adók és a vámok kiszabása. Ez ellentétben áll a Perzsa-öböl legtöbb arab emirátusával, ahol az uralkodók erővel szerezték meg a hatalmat.
[szerkesztés] Politika
Kormányzati és közigazgatási rendszer
- Államforma: sejkség (alkotmányos monarchia)
- Kormányzati rendszer: a sejk által kinevezett kormány
- Alkotmányos helyzet: írott alkotmány (1962. november 11.)
- Jog: polgári jog az iszlám joggal keverve a személyes élet vonatkozásában, nem fogadta el a nemzetközi jogi normákat (ICJ)
- Választási rendszer: választások a csak a népgyűlés tagjaira vannak négy évente, a kormányt a sejk nevezi ki, a sejk posztja pedig öröklődik
- Hatalmi ágak felépítése kapcsolata: a hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg teljes módon, hiszen a kormányt az uralkodó nevezi ki, a választott nemzetgyűlésnek értékelhető jogai nincsenek, a bírói hatalom (Legfelsőbb Bíróság) viszont elviekben független
- Pártok: nincsenek pártok, bármilyen párt alakítása illegális
- Az államszervezet stabilitása: stabil, már 1776 óta változatlan, tulajdonképpen csak külső beavatkozás dönthetné meg, a polgárok elégedettek, nincsenek ellenálló csoportok
- Nemzetközi szervezetekben való tagság: ABEDA, AfDB, AFESD, AMF, BDEAC, CAEU, FAO, G-77, GCC, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt (signatory), ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO, ITU, LAS, MIGA, NAM, OAPEC, OIC, OPCW, OPEC, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNITAR, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTO
- Közigazgatási szintek: 5 kormányzóság: Al Ahmadi, Al Farwaniyah, Al 'Asimah, Al Jahra', Hawalli
[szerkesztés] Gazdaság
Kuvait gazdasága viszonylag nyitott és szabad. Kőolajtartalékaik óriásiak, kb. 96 milliárd hordó, ami a világ összes tartalékának durván 10%-a. Mivel klímája nem teszi lehetővé a mezőgazdasági művelést, az állam bevételeinek 95%-át az olaj fedezi. Egyéb bevételi forrás még a halászat. A gazdaság stabilnak nevezhető, hiszen az olajkitermelés, ami gazdaság gerince, folyamatos és az állam most is tárgyal különböző olajipari cégekkel a kitermelés fokozására. Mindemellett az állam más befektetési lehetőségeket is keres, például nemrég szerzett 7,25%-os részesedést a világ egyik legnagyobb autóipari cégében, a Daimler Chrislerben.
- Éves GDP: 48 milliárd USD
- GDP: 1 főre eső: 21300 USD
- Éves növekedési ráta: 6,8%
- GDP termelési ágak szerinti megoszlása:
- mezőgazdaság: 0,4%
- ipar: 60,5%
- szolgáltatás: 39,1%
- Munkaképes lakosság mennyisége, aránya: 1,42 millió, de ennek 80% nem kuvaiti állampolgár
- Munkanélküliek aránya: 2,2%
- A szegénységi küszöb alatt élők aránya: 0%
- Államadósság: 12,18 milliárd USD
- Infláció éves mértéke: 2,3%
- Valuta vásárlóértéke: Kuvaiti dinár/USD - 0,2947 (2004), 0,298 (2003), 0,3039 (2002), 0,3067 (2001), 0,3068 (2000)
- Külkereskedelem: olaj és finomított termékek, műtrágyák
- Főbb exportpartnerek: Japán: 20,5%, Dél-Korea. 13,7%, USA: 12,4%, Szingapúr: 11,3%, Tajvan: 9,9% (2004)
- Főbb importpartnerek: USA: 12,9%, Németország: 11,9%, Japán: 7,9%, UK: 5,5%, Szaud-Arábia: 5,5%, Olaszország: 5%, Franciaország: 4,5%, Kína: 4,1% (2004)
- Import termékek: étel, építkezési anyagok, járművek és alkatrészek, ruházat
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Az ország területének mintegy 1%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez a Walfra és Jahra területeken lehetséges, ahol van némi természetes vízforrás. Gabonaféléket, paradicsomot, dinnyét, retket és uborkát termesztenek. Ez csak olyan kis mennyiségben lehetséges, hogy az ország minden mezőgazdasági terményből behozatalra szorul.
[szerkesztés] Ipar
Kőolaj, kőolajszármazékok előállítása, cement gyártás, hajó építés és javítás, élelmiszer előállítás és építkezési termékek előállítása.
- Ipari termelékenység növekedési rátája: -5% (2002)
- Elektromos áram termelés: 32,43 milliárd kWh (2002)
- Elektromos áram export: 0 kWh
- Elektromos áram import: 0 kWh
- Olajtermelés: 2,319 millió hordó/nap (2004)
- Olaj export: 1,97 millió hordó/nap
- Földgáztermelés: 8,7 milliárd m3
- Földgáz import: 0 m3
- Földgáz export: 0 m3
- Földgáz tartalék: 1,548 trillió m3
[szerkesztés] Népesség
Lakosság
Lélekszám: 2.335.648 fő (ebben benne van 1.291.354 nem nemzeti- idénymunkás) Korfa: 0-14 éves korig: 27,2% (férfi: 323.382, nő: 311.700) 15-64 éves korig: 70,1% (férfi: 1.045.589, nő: 591.243) 65 éves és felette: 2,7% (férfi: 40.439, nő: 23.295) 2005-ös adatok Átlagéletkor: 25,86 év Férfiaknál: 28,05 év Nőknél: 22,12 év Populáció növekedés: 3,44% - ebbe bele kell számolni az Öböl-háború idején kivándoroltakat
Várható élettartam: férfiaknál: 76,01 év
Nőknél: 78,1
Átlag: 77,03 év
Gyermek halálozási arány: férfi: 10,96 halál/1000 születés
Nő: 8,9 halál/ 1000 születés
Átlag: 9,95 halál/ 1000 fő
Termékenységi ráta: 2,97 gyerek/nő
AIDS: a népesség 0,12 % (2001-es adat)
Etnikai csoportok az országban: kuvaiti: 45%, más arab: 35%,dél–ázsiai :9%, iráni: 4%, más: 7%
Írni – olvasni tudók aránya: Átlag: 83,5% Férfiak:85,1 % Nők: 81,7%
Vallások: muszlim: 85% (szunnita: 70%, shita: 30%), keresztény, hindu, parsi és egyéb: 15%
Nyelvek: arab (hivatalos), az angol széles körben ismert
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Kuvaitról hivatalosan, angolul
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |




Based on work by