Daugavpils

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Daugavpils
Rēzekne címere
Ország
Lettország
     Lettország
Tájegység Latgale
Alapítás éve 1582
Irányítószám LV-5401
Koordináták É.Sz. 55°53′
K.H. 26°32′
Terület 72.5 km²
Népesség 111 231 fő (1999)
Népsűrűség 1 500 fő/km²
Honlap http://www.daugavpils.lv/
Térkép


Daugavpils a Daugava partján elterülő város. Lettország második legnépesebb városa.

Változatos történelme során különböző államokhoz tartozott ezért igen változatos elnevezésekre hallgat. (beloruszul - Дзвінск (Dzvinsk); héberül - דענענבורג (Denenburg); oroszul - Двинcк (Dvinsk) vagy Борисоглебск (Borisogļebsk); lengyelül - Dzwinów vagy Dźwińsk; finnül – Väinänlinna és németül - Dünaburg )

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Daugavpils a Daugava partján Rigától 232 km-re a litván és fehérorosz határok találkozásától nem messze helyezkedik el. Távolsága Litvániától mindössze 25 km, a fehérorosz határtól pedig 35 km. Földrajzi koordinátái: é. sz. 55°53′ k. h. 26°32′

[szerkesztés] Lakossága

2004-es adatok szerint a város lakosságának 54,95% orosz, 16,39% lett, 15% lengyel, 9% belarusz, 2,31% ukrán, a fennmaradó 2,4% egyéb nemzetiségű.

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] A Német Lovagrend

A város történelmének kezdetei a Német Lovagrend hódításával kezdődnek. A Német Lovagrend nagymestere, Hartmann von Heldrungen, 1275-ben a varjágoktól a görögökhöz vezető kereskedelmi útvonal mentén, felépítteti Düneburg várát. A Litván és orosz területek határán épült vár hamarosan nagy jelentőségre tett szert és mellette kereskedő telep alakult ki.

A 14. és 15. században a Düneburgi vár folyamatos támadások célpontja. A lovagrend nem sajnálja az anyagi javakat a vár karbantartására. 1347-ben Heinrich von Arfberg nagymester 4 további toronnyal erősíti meg a várat. Dünaburgból kiindulva a teuton lovagok gyakran betörtek a Pszkovi és Novgorodi nagyfejedelemségek földjeire. 1410-et a Tannebergi csatát követően meggyengült Német lovagrend elvesztette erejét és hatalma hanyatlásnak indult.

1481-ben III. Iván elfoglalja a Düneburgi várat. A lovagrend nagymestere és III. Iván közötti békeszerződés értelmében a Livónia lovagok visszakapták az elfoglalt területeket, de ezért cserében, 50 éven át adót voltak kötelesek fizetni a Moszkvai Nagyfejedelemségnek. Ez a szerződés meghosszabbította a Lovagi állam létezését. Az csak az 1558-1582 közötti Livóniai háborút követően bomlott fel az véglegesen.

[szerkesztés] Lengyel uralom

Livónia a 16. század második felében az orosz támadások ellen a lengyelektől kért védelmet. És a lovagrend 1559-ben, a Düneburgi várat más Latgale-i várakkal együtt, a támogatás fejében zálogként átadta II. Zsigmond Ákos lengyel királynak. A Livónia rend 1561-ben megszűnt és ezt követően Latgale és vele együtt Daugavpils 2 évszázadon át (1561-1772) lengyel fennhatóság alá kerül.

1577-ben Rettegett Iván rövid időre elfoglalja a területet és egy új vár építésébe, kezd. Ennek a második daugavpilsi várnak az építését, 1582-ben amikor az orosz-lengyel békeszerződés értelmében Latgale végleg lengyel fennhatóság alá került, a lengyelek fejezik be. 1582-ben Báthory István lengyel király Dünaburgnak városi jogokat ad.

A 17. században Dünaburg fontos kereskedelmi központ, és mint ilyen, a Baltikumért a lengyelek oroszok és svédek közötti versengés során, gyakran harci cselekmények színtere. A svédek kétszer 1600-ban és 1655-ben is elfoglalják a várat.

1656-ban Alekszej Mihajlovics orosz cár foglalta el a svédektől és ezt követően 11 éven át volt orosz megszállás alatt. A várost ekkor kapta első orosz nevét: Borisogļebsk.

[szerkesztés] Az Orosz Birodalom

1772-ben Lengyelország első felosztásakor Daugavpils az Orosz Birodalomhoz került. Először a Polock-i kormányzóság majd 1802-tő 1907-ig a Vityebszk-i kormányzósághoz tartozott. 1810-ben kezdtek, Napóleon hódítását megelőzendő, a harmadik Daugavapils-i vár építéséhez. Bár az építkezés 1812-ig nem fejeződött be, az új erődítmény így is jelentős szerepet játszott a Napóleoni háborúk idején. A vár teljes befejezése 1878-ig tartott. Daugavpils gazdasági jelentősége a Riga-Daugavpils-i vasútvonal 1861. szeptember 25.-i átadását követően felgyorsult. A városon keresztül halad a Szentpétervár-Varsó vasútvonal is.

1893-ban III. Sándor orosz cár parancsára átkeresztelték a várost Dvinszkre

A 19.-század végén a több mint 100 000 lakosú Dvinszk Észak-nyugat Oroszország jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Az I. világháború idején frontváros. 1918-ban elfoglalják a várost a német seregek, majd 1920. januárjában a lett, lengyel és litván seregek felszabadítják, ekkor kapja mai nevét a Daugavpils-et

[szerkesztés] Lett Köztársaság

A függetlenség idején a városban megindult a lett kultúra fejlődése. Lett nyelvű pedagógiai főiskolát nyitottak és megkezdte működését a Latgalei népi konzervatórium. 1935 új híd épült a Daugaván az Egység hídja és 1937 Monumentális kulturális épületegyüttes épült az Egység háza amelyben színház, koncert terem, könyvtár és más kulturális intézmények kaptak helyet. A II. világháború a városban 1940-ben a Vörös Hadsereg bevonulásával kezdődött. 1941-ben a Wehrmacht foglalja el a várost majd 1944. július 27.-én foglalják vissza az orosz seregek.

[szerkesztés] Daugavpils testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Lettország járásai és városai
Járási jogú városok:
DaugavpilsJelgavaJūrmalaLiepājaRēzekneRigaVentspils

Városok
Ainaži Aizkraukle Aizpute Aknīste Aloja Alūksne Ape Auce Baldone Baloži Balvi Bauska Brocēni Cēsis Cesvaine Dagda Dobele Durbe Grobiņa Gulbene Ikšķile Ilūkste Jaunjelgava Jēkabpils Kalnciems Kandava Kārsava Krāslava Kuldīga Ķegums Lielvārde Līgatne Limbaži Līvāni Lubāna Ludza Madona Mazsalaca Ogre Olaine Pāvilosta Piltene Pļaviņas Preiļi Priekule Rūjiena Sabile Salacgrīva Salaspils Saldus Saulkrasti Seda Sigulda Skrunda Smiltene Staicele Stende Strenči Subate Talsi Tukums Valdemārpils Valka Valmiera Vangaži Varakļāni Viesīte Viļaka Viļāni Zilupe
Járások :
Aizkraukle járás • Alūksne járás • Balvi járás • Bauska járás • Cēsis járás • Daugavpils járás • Dobele járás • Gulbene járás • Jēkabpils járás • Jelgava járás • Kraslava járás • Kuldīga járás • Liepāja járás • Limbaži járás • Ludza járás • Madona járás • Ogre járás • Preiļi járás • Rēzekne járás • Rīga járás • Saldus járás • Talsi járás • Tukums járás • Valka járás • Valmiera járás • Ventspils járás