Virt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Virt (más néven Vért, szlovákul Virt) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Révkomáromi járásban. 2001-ben 304 lakosából 204 magyar és 96 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Révkomáromtól 16 km-re keletre a Pati-csatorna bal partján a Zsitva torkolata közelében fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban éltek emberek. A község határában a 7. és 8. századból származó avar-szláv temetőt tártak fel. A falut 1256-ban terra Werth alakban említik először a Vág menti Bana várának tartozékaként abban az oklevélben, melyben IV. Béla király Serbit német lovagnak adta. 1268-tól Komárom várának uradalmához tartozott. A középkori falu valószínűleg a török hódoltság alatt pusztult el. A török kiűzése után Virt-pusztaként szerepel az írott forrásokban. A 18. század első felében a Pyber család épített itt reneszánsz-barokk stílusú kastélyt. Itt, egykori tanítványánál élt élete utolsó éveiben Baróti Szabó Dávid jezsuita szerzetes, költő. A település korábban Dunaradvány része volt, csak 1990-ben lett önálló község.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A község a szomszédos Dunaradvánnyal együtt évente megrendezi a Baróti Szabó Dávid Napokat
- A községben évente borversenyt is rendeznek.
- A szomszédos Paton műszaki múzeum található.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt hunyt el 1819. november 22-én Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltő, műfordító.


Based on work by