Gósfalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gósfalva (1899-ig Kosolna, szlovákul Košolná) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 650 lakosából 648 szlovák volt.

Gósfalva
Nagyít
Gósfalva

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Feksvése

Nagyszombattól 10 km-re északnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban laktak emberek, de kerültek elő tárgyak az i. e. 3800 és 2900 közötti időszakból is. A település kezdatben királyi birtok volt. A 13. század előtt a magyar királyok székely és besenyő határőröket telepítettek a falu területére, akiket a környező szláv lakosság idegenekként fogadott. A községet írott forrásban 1296-ban Cospolwa alakban említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már említik a falu Jakab nevű papját. Később Vöröskő várának uradalmához és vele a Fuggerek és Pálffyak fennhatósága alá tartozott. 1663. szeptember 3-án váratlanul megtámadta a török és 46 embert gyilkolt meg vagy hurcolt fogságba. 1732-ben felépült a falu mai temploma. 1787-ben 99 házában 544 lakos élt. 1831-ben kolerajárvány sújtotta, mely sok lakos halálát okozta. 1889-ben 84 házban 469-en éltek. 1902-ben felépült az iskola. 1908-ban megalapították a tűzoltó egyesületet. 1910-ben 592, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1930-ban 106 házában 646 lakos élt. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1732-ben épült. 1803-ban megújították.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken