Államforma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kormányforma
A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet monarchia és köztársaság.
[szerkesztés] Monarchia
Ha az uralmat egy személy gyakorolja (király, sah, császár, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik.
- Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik.
- Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek.
- Parlamentális monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem korlátoz.
[szerkesztés] Köztársaság
Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.
- Parlamentáris, ha a köztársasági elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ilyen például Magyarország, Németország és Olaszország. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.
- Prezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom - a kormány - nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg. Elnöki köztársaság az Egyesült Államok, Franciaország, illetve valamennyi latin-amerikai és afrikai ország.
Legfőbb állami szervek:
- Küldöttgyűlés
- Parlament (Magyarországon az Országgyűlés)
- Kormány
- Legfelsőbb Bíróság
- Alkotmánybíróság
- Legfőbb Ügyészség
- Számvevőszék
[szerkesztés] Államszerkezet
Az állam mint egész és részei, valamint a részek egymás közötti viszonyának rendszerét fejezi ki. Fontos jellemzője: centralizáltság és decentralizáltság, ez mutatja, hogy az egyes részek milyen fokú önállósággal rendelkeznek.
- Centralizáltság: az egyes részek önállósága csökken
- Decentralizáltság: az egyes részek önállósága nő
[szerkesztés] Csoportosítás
- Unitárius, ha az államon belül nincsenek olyan részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (jegyek: terület, népesség, főhatalom).
- Föderatív, ha több állam egyesüléséből olyan új állam keletkezik, amely a szuverenitásból eredő jogosítványokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, de a tagállamok többé-kevésbé megtartják az önállóságukat.
- területi alapú
- nemzeti alapú
- Konföderáció: államok szövetsége, de nem jön létre új állam, csak több állam egyesül, a megállapodás gazdasági, politikai és kulturális, a célok hatékonyabb megvalósulása céljából.
- Történelmi:
- Perszonálunió ha két vagy több államnak közös államfője van.
- Reál unió ha a két vagy több állam közös államfőjén kívül létrejönnek közös szervek a közös ügyek intézésére.


Based on work by