PPG
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A PPG kisharckocsi az LZK udvarán 1940-ben |
|
| PPG | |
|---|---|
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 2 |
| Hosszúság | |
| Szélesség | |
| Magasság | |
| Tömeg | 2,5 t |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 8-10 mm (a homlokpáncél 20 mm) |
| Elsődleges fegyverzet | 2 db 7,62 mm-es DT géppuska |
| Másodlagos fegyverzet | |
| Mozgékonyság | |
| Motor | benzinüzemű motorkerékpár-motor 18,4 kW (25 LE) |
| Felfüggesztés | |
| Sebesség | 25 km/h |
| Teljesítmény-tömeg arány | 7,36 kW/t (10 LE/t) |
| Hatótávolság | |
A PPG (oroszul: ППГ - Подвижноө Пулемётноө Гнездо / "mozgó géppuskafészek") kisharckocsi a Szovjetunióban kifejlesztett harcjármű, sorozatgyártására nem került sor. 1940-ban tervezték a leningrádi Kirov Gépgyárban (LZK) Zsozef Jakovlevics Kotyin főkonstruktőr vezetésével. Eredeti jelzése "217-es gyártmány" (Объект 217) volt, később kapta a PPG típusjelzést.
[szerkesztés] Szerkezeti kialakítása
A harcjármű alakját alapvetően a benne fekve helyet foglaló két ember elhelyezése határozta meg. A páncéltest tetején találhatót normál haladásnál felnyitották, és a kétfős személyzet üvle foglalt helyet a járműben. Harchelyzetben a búvónyílást lezárták, és a kezelők hason fekve helyezkedtek el a karckocsiban. A 2,5 t tömegű páncéltest homlokpáncélzata 20 mm-es, a has- és tetőpáncél 8 mm-es, az oldalsó páncéllemez pedig 10 mm-es volt. A harcjármű fegyverzetét két DT géppuska alkotta, amelyeket a homloklemezbe építettek be mozgatható, gömbcsuklós kivitelben. A jármű hatótávolsága korlátozott volt, nagyobb távolságokra teherautóval szállították. A PPG-be egy 25 LE-s motorkerékpár-motort építettek, az kb. 25 km/h-s maximális sebesség elérését tette lehetővé.
[szerkesztés] Harci alkalmazása
A járművet a finn-szovjet Téli háborúban jelentkező igények alapján, a Karéliai-fronton a finn védelmi vonalak támadására fejlesztették ki. A PPG prototípusa azonban csak 1940 tavaszára készült el, amikorra már a háború befejeződött, így harci alkalmazására nem került sor. A típus fejlesztését nem folytatták.
[szerkesztés] Források
- М. Павлов - И. Павлов: Советские танки и САУ, Арсенал-Пресс, 1196
| II. világháborús szovjet harcjárművek | |||
|---|---|---|---|
| Kisharckocsik | Úszó harckocsik | Könnyű harckocsik | |
| T–27 | T-37 | T-38 | T-40 | T–26 | T-50 | T-60 | T–70 | T–80 | |
| Gyorsharckocsik | Közepes harckocsik | Nehéz harckocsik | |
| BT-5 | BT-7 | BT-8 | T-28 | T–34 | T-44 | T-35 | KV-1 | KV-2 | ISZ-2 | ISZ-3 | |
| Önjáró lövegek | Önjáró légvédelmi lövegek | ||
| ZISZ-30 | SZU-5 | SZU-76 | SZU-85 | SZU-100 | SZU-122 | SZU-152 | ISZU-122 | ISZU-152 | T-60Z | T-70Z | T–70 | ||
| Páncélautók | |||
| D-8 | D-12 | D-13 | FAI | BA-10 | BA-11 | BA-20 | BA-21 | BA-3 | BA-6 | BA-27 | BA-64 | BA-I | LB-62 | LB-23 | |||
| Kétéltű páncélautók | Féllánctalpas páncélautók | Páncélozott vontatók | Improvizált járművek |
| PB-4 | PB-7 | BAD-2 | BA-30 | T–26T | Komszomolec | HTZ-16 | IZ | NI |
| Aeroszánok | Kísérleti harcjárművek | ||
| ANT-IV | NKL-16 | NKL-26 | RF–8 | ASZD-400 | SZU–14 | A-40 repülő harckocsi | SZU-100Y | PPG | ||


Based on work by