Svájc kantonjai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyít

Svájc 26 kantonja a svájci szövetségi állam tagállamai. Történelmileg valamennyi kanton önálló állam volt, saját határokkal, hadsereggel és saját pénzzel, amíg 1848-ban létre nem jött a jelenlegi szövetségi struktúra.

A 16. században a Svájci Konföderációt 13 önmagát kormányzó állam alkotta. Ezeket az államokat kantonnak nevezték. Kétfajta kanton létezett: hat erdei kanton és hat városi kanton. Bár hivatalosan ekkor még a Német-római Birodalomhoz tartoztak, a valóságban mindenfajta függés megszűnt, miután 1499-ben a svájciak legyőzték I. Miksa német-római császárt.

A hat erdei kanton demokratikus köztársaság volt, a hét városi kantont pedig - mint például Zürich, Bern és Basel - városi tanácsok kormányozták. Ezeket a tanácsokat gazdag polgárok oligarchiája uralta.

Minden kantonnak saját alkotmánya, törvényhozása, kormánya és bíróságai voltak. A legtöbb kantontörvényhozás egykamarás parlament volt, 58 és 200 közötti taggal. A törvényhozások közül néhány Landsgemeinde néven volt ismert. A kantonkormányok 5, vagy hét tagból álltak.