Angol polgári forradalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az angol polgári forradalom alatt az 1640-től a század végéig tartó eseménysorozatot értjük, amelytől (1642-től) számos történész a történelmi újkort számítja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzményei

I. Jakab (1603-25) nyílt abszolutizmust vezetett be, így szembe került a parlamenttel. A parlamentnek adómegszavazási joga volt, így az uralkodó mégis rá volt utalva.

[szerkesztés] A puritanizmus

A puritanizmus kálvinista alapokból indult és azt hírdette, hogy nincs szükség követőkre Isten és a hívők között. A puritánok el akarták törölni a római katolikus hitre emlékeztető jegyeket. A puritanizmusnak két irányzata alakult ki: a presbiteriánusok és az independensek. A perbiteriánusok mérsékeltebb irányzatot követtek. Szerintük az egyházi vezetésben nincs szükség püspökökre. Helyettük egy választott testületre a presbiteriánusokra kell bízni a vezetést. Az independensek radikálisabbak. Szerintük minden egyházközösség önálló legyen.

[szerkesztés] A forradalom szakaszai

  • 1. parlamenti szakasz 1640-42
  • 2. polgárháborús szakasz 1642-49
  • 3. köztársaság szakasz 1649-60
  • 4. retauráció időszaka 1660-88
  • 5. dicsőséges forradalom időszaka 1688-89

[szerkesztés] A rövid parlament

I. Károly (1625-49) meg akarta szüntetni a skót egyház önállóságát. Ez lázadáshoz vezetett. A lázadás leverésére hadseregre volt szüksége, amihez pénz kellett, azonban az 1640-ben összehívott ún. rövid parlament ezt nem szavazta meg. A király ezután a parlamentet feloszlatta. Az angol parlament két házból állt:

  • 1. felső ház (lordok háza), a főnemesek és papok, akik támogatták az uralkodót.
  • 2. alsóház, az újnemesek, azaz a gentryk voltak és nem támogatták az uralkodót.

[szerkesztés] A hosszú parlament

A parlament feloszlatása után a skótok betörtek Angliába, ezért az uralkodó kénytelen volt újra összehívni a parlamentet, ami 1640-53 együtt is marad. Ezt hosszú parlamentnek nevezzük. A királyhoz hű nemeseket gavalléroknak, a parlament puritán híveit kerekfejűeknek nevezzük.

A király megpróbálta letartóztatni az ellenzéket, de nem sikerült neki, így kénytelen volt Notthingambe menekülni 1642-ben. Ezzel kitört a polgárháború.

[szerkesztés] A polgárháború

A polgárháború 1642 és 1649 között zajlott le.

Az uralkodót a gavallérok az anglikán egyház és a fejlettebb északi és nyugati területek támogatták. Kezdetben ők voltak fölényben. A parlamentet a kerekfejűek és a déli területek támogatták.

  király  <-------------->  parlament
    +                          ->kerekfejűek
királypártiak                     /        \
    -> gavallérok     presbiteriánusok   independensek

[szerkesztés] Oliver Cromwell győzelmes diktatúrája

A parlamenten belül a vereségek hatására a presbiteriánusok a megegyezést keresték az uralkodóval, ezért az independensek magukhoz ragadták a hatalmat Oliver Cromwell vezetésével. Cromwell átszervezte a hadsereget (vasbordájúak). Ennek hatására jelentős sikereket ér el. 1644-ben győztek Marston Moor-nál 1645-ben Naseby-nél. Megjelent a levellerek csoportja, akik még radikálisabbak voltak, mint az independensek. Ők az egyesítők, és a népfelség elvén politikai hatalmat követeltek (kézművesek és kistulajdonosok). Cromwell összefog a levellerekkel a presbiteriánusok ellen és eltávolítanak a parlamentből 140 presbiteriánus képviselőt. Ez volt a csonka parlament 1648-ban. I. Károlyt a skótok kiadták a parlamentnek és egy levellerekből és independensekből álló bíróság halálra ítélte és 1649. január 30-án kivégezték. Ezen a napon kikiáltották a köztársaságot.

[szerkesztés] A köztársaság

Cromwell leszámol a segítőivel a levellerekkel és a diggerekkel (ők a legradikálisabbak, a bekerített földek visszaadását követelik). Cromwell meghódította Írországot és Skóciát 1649-51 között. 1651-ben kiadta a navigation act-ot (hajózási törvény): Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak, ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult. A törvény következtében háború robbant ki, mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben. 1653 végén Cromwell feloszlatta a csonka parlamentet, majd 150 újabb képviselőt választott az egyházközösségből. Ezért ezt a parlamentet a szentek parlamentjének nevezzük, amit 1653 végén szintén feloszlatott. 1653 és 58 között nyílt katonai egyeduralom volt jelen.

[szerkesztés] A Stuart-restauráció

1660-ban I. Károly fiát II. Károlyt ültették a trónra, aki 1660-85 uralkodott. Amnesztiát (közkegyelmet) adott apja gyilkosainak és vallásszabadságot hirdetett, valamint megígérte, hogy a forradalom vívmányait megtartja. Testvére, II. Jakab (1685-88) a katolikus restauráció alatt népszerűtlenné vált, kénytelen Franciaországba menekülni.

[szerkesztés] A dicsőséges forradalom

Az 1688-ban kitört dicsőséges forradalom következtében II. Jakab lányát és vejét, Orániai Vilmost hívták meg a trónra, aki holland helytartó is volt. III. Vilmos néven 1688-1702 között uralkodott. A király hatalmát az 1689-ben elfogadott Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) korlátozta, melyet 1689-ben írtak alá. Ez alkotányos monarchiává tette Angliát.

A jognyilatkozat tartalma:

  • a törvényhozó testület a parlamentbe
  • a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány
  • független bíróságok létrehozása
  • a parlamentnek évente üléseznie kell
  • a király uralkodik, de nem kormányoz
  • a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába

1707-ben Anglia és Skócia egyesülésével (uniójával) létrejött Nagy-Britannia.