Burgenland
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Burgenland (magyarul Felsőőrvidék, Őrvidék vagy Lajtabánság) Ausztria egyik szövetségi tartománya, amely Magyarországgal határos. Területe 3965 km2. Lakossága: 267.000 fő. Székhelye Kismarton.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kisalföld nyugati részén található, hozzá tartozik a Fertő-tó vidéke és a Lajta-hegység.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Vízrajz
Burgenland folyói (Leitha, Wulka, Aubach, Stoober patak, Rabnitz, Zöbernbach, Güns, Tauchenbach, Pinka, Strembach, Lafnitz, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és 3 világosan megkülönböztethető tájra osztják a tartományt:
- Észak-Burgenland (Nordburgenland): északra a Soproni -hegységtől, Eisenstadt, a Fertő-tó és Mattersburg környéke
- Közép-Burgenland (Mittelburgenland): a Soprooni-hegység és a Günser Gebirge között Oberpullendorf központtal
- Dél-Burgenland (Südburgenland): a Borostyánkő-hegységtől és a Günser Gebirge hegyeitől délre Güssing központtal.
[szerkesztés] Éghajlat
Burgenland az alpesi-pannon klíma átmeneti zónájában fekszik, az ún. pannon klíma jellemző rá.
[szerkesztés] Története
A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.
A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km2 területet kapott volna 341 ezer lakossal. Az 1921.október 13-i Velencei Egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km2 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar-osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral. Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mind a négy magyar megye német nevében előfordult a -burg szó: Pressburg (Pozsony vagyis Bratislava), Ödenburg (Sopron), Wieselburg (Moson), Eisenburg (Vas). Az egykori magyar közigazgatási beosztást átvették, s azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre:7 települést 1938-ban a Németújvári járástól a Felsőőri járáshoz csatoltak, 1971. január 1-jén az addigi 319 községből 138-at alkottak.
[szerkesztés] Etnikai összetétel
A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 10 % a horvátok, kb. 1,5 % a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még cigányok a tartományban. Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (etnikai magyar), vagy olyannak aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát.Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található.
[szerkesztés] Gazdaság
Főleg a belterjes mezőgazdaság a jellemző. Fő terményei szőlő, bor, búza és cukorrépa.
[szerkesztés] Kultúra
Bár a török betörések a határterületeken sok középkori épületet megsemmisítettek, mégis viszonylag sok vár, kastély, erőd, templom maradt meg. Gótikus emlékek Baumgarten, Gaas, Güssing, Rust, St. Margarethen, Stadtschlaining, Breitenbrunn, Marz településeken lelhetők fel. Barokk műemlékeket Eberau, Eisenstadt, Frauenkirchen, Halbturn, Kittsee, Loretto, Bernstein, Forchtenau települése őriz.
Hagyományos kulturális centruma Eisenstadt, ahol Joseph Haydn sok évet dolgozott. smertek a St. Margarethen kőfejtőjében megrendezett passiójátékok, de ugyanezen a színpadon opera előadások is zajlanak. Mörbisch-ben úgynevezett tavi ünnepi játékok keretében rendeznek operett előadásokat.
[szerkesztés] Fontosabb települések
- Nagymarton (Mattersburg)
- Fraknó (Forchtenstein)
- Kismarton (Eisenstadt)
- Németújvár (Güssing)
- Felsőőr (Oberwart)
- Máriafalva (Mariasdorf)
- Léka (Lockenhaus)
- Sopronkeresztúr (Deutschkreutz)
- Felsőpulya (Oberpullendorf)
[szerkesztés] Források
- Österreich Lexikon


Based on work by