Ízisz és Nephtüsz gyászéneke

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ízisz és Nephtüsz gyászéneke (modern cím), a Kr. e. IV. században keletkezett egyiptomi szertartási ének, az egyiptomi vallásban középponti szerepet játszó Ozirisz-misztériumok egyik szertartásának szövege, amely a megölt Ozirisz siratását ismételte meg. Maga a rítus négy napon át tartott: a papok kiválasztottak két gyermektelen nőt, ők játszották el a két istennőnek, Ozirisz feleségének és nővérének szerepét. A hosszú ének egyes részeit ketten adták elő, máskor az Íziszt megszemélyesítő nő maga recitálta a szöveget. Egy terjedelmes, titkos jellegű szakaszt egy pap mondott el. A rítus a British Museum Brenner-Rhind papiruszán maradt ránk. A szerzője a klasszikus egyiptomi nyelv grammatikáját igyekezett művében követni, de a szövegbe bele-belecsúsznak elemek a késői nyelvből is.


[szerkesztés] Források

Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)