Agathürszoszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Agathürszoszok, másik nevükön traususok. Ókori nép, amelynek lakóhelyét a különböző írók az európai Szarmatiában más-más vidékre teszik. Az első, aki említi őket, Hérodotosz, szerinte a Maros mentén, a mai Erdélyben laktak. Ptolemaiosz Klaudiosz szerint északabbra, a balti-tenger mellékén éltek. Származásuk ismeretlen, Hérodotosz azt meséli róluk, hogy a legbujálkodóbb emberek, s a legtöbb aranyat hordják magukon. Asszonyaikat közösen birtokolták, hogy így maguk közt mindannyian testvéri és vérségi összeköttetés alakuljon ki, amely által egymás közt se harag, se gyűlölet ne legyen. Vergiliusnál a jelzőjük: picti, talán azért, mert tetováltatták magukat, illetve ha Avienus egy helyét nézzük, akkor azért, mert élénk színű, tarka ruhákat viseltek.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.

