Amanda Lear

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Amanda Lear (Hongkong, 1946. november 18. – ) francia énekesnő, a 70-es évek európai diszkókirálynője. Jellegzetesen mély, kissé férfias színezetű hangja miatt egy időben azt pletykálták róla, hogy valójában férfi. A 80-as évekre népszerűsége kissé megfakult, s ezzel összefüggésben gyakran lehetett hallani festőnői ambícióiról. (Egyszer még azt is nyilatkozta, hogy zárdába vonul.) Az énekléssel azonban soha nem hagyott fel. A 90-es években feltámadt nosztalgiahullám jegyében iránta is újra megnőtt az érdeklődés, de már lényegesen szűkebb rajongótábora van, mint egykoron. Túl a csúcson, több ízben járt Magyarországon is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Pályafutása

[szerkesztés] Salvador Dalí modellje

Amanda Lear édesapja francia–angol, édesanyja orosz származású. A gyermek Amanda Franciaországban és Svájcban nevelkedett, s mire nagykorú lett, az angol és a francia mellett perfekt elsajátította a német, az olasz és a spanyol nyelvet. Élénken érdeklődött a művészetek iránt, s előbb Párizsban, majd Londonban tanult festészetet. Fiatal lányként természetesen nem vetette meg a szórakozást sem, s egzotikus megjelenésének köszönhetően a londoni éjszakai klubélet kedvelt alakja lett. Közeli kapcsolatba került a Rolling Stones később balesetben elhunyt tagjával, Brian Jones-szal is. Londonban figyelt fel rá Catherine Harlé, egy neves modellügynökség vezetője. Amanda 1965-ben visszatért Párizsba, s modellként kezdett dolgozni. Találkozott a világhírű festőművésszel, Salvador Dalíval, aki felkérte, hogy legyen állandó modellje. Munkakapcsolatuk mintegy másfél évtizedig tartott. Dalí volt az, aki a reklám érdekében később elterjesztette múzsájáról, hogy valójában férfi.[1] (Ezt persze – ugyancsak reklámcéllal – Amanda számos aktfotósorozattal igyekezett cáfolni.) 1973-ban Amanda volt a modell a Roxy Music For Your Pleasure című lemezének borítóján. Az együttes énekesével, Bryan Ferryvel olyan szoros kapcsolatba került, hogy eljegyezték egymást, de végül nem házasodtak össze. Ezt követően David Bowie-val esett szerelembe, aki arra biztatta, hogy próbálkozzon meg az énekléssel is.

[szerkesztés] Az első sikerek

Amanda 1975-ben készítette első kislemezét: Elvis Presley Trouble című felvételét dolgozta fel, ám a korong nem lett sikeres. Valószínűleg azért, mert akkoriban Európában is tombolt a diszkóláz, ám a Trouble nem diszkólemez volt. Amanda ugyanis akkoriban még rockénekesnő szeretett volna lenni, s a kislemez ebbéli ambícióját tükrözte. Kiadója, a nyugatnémet Ariola azt javasolta, hogy próbálkozzon a világszerte fénykorát élő diszkózenével. A siker érdekében az énekesnőt összehozták Anthony Monn zeneszerzővel, s megkezdték egy nagylemez felvételeit a cég müncheni stúdiójában. Az LP-t beharangozó kislemez, a La Bagarre ugyan szintén nem sok vizet zavart, ám a harmadik single, a Blood and Honey már meghozta a remélt áttörést a diszkózene frontján. Amanda 1977-es bemutatkozó albuma, az I Am A Photograph Európa-szerte óriási sikert aratott: az énekesnő egy csapásra a vén kontinens diszkókirálynője, „Lear királynő” lett. Következő kislemeze, a Queen of Chinatown ugyancsak a slágerlisták csúcsait ostromolta. Mivel ez a dal már nem szerepelt az első korongon, az élelmes üzletemberek gyorsan még egyszer forgalomba hozták a nagylemezt, s a kevésbé sikeres La Bagarre-t lecserélték a Queen of Chinatownra. A taktika bevált: az újra forgalomba hozott LP megint kelendőnek bizonyult.

[szerkesztés] A diszkókirálynő

Az 1978-as korong, amely a Sweet Revenge címet kapta, még népszerűbb lett, mint a debütáló lemez. Több mint 4 milliót adtak el belőle a világon, s 41 országban került fel a hitlistákra. Az album A oldala egy folyamatos, 5 felvételből álló kompozíció. Ebből a Follow Me az énekesnő legismertebb slágerének bizonyult, melyet később többféle változatban is elénekelt. További slágerek: Gold, Run Baby Run, Enigma (Give A Bit Of Mmh To Me). 1979-es lemeze, a Never Trust A Pretty Face a legtöbb rajongója szerint Amanda legjobb albuma. A Fashion Pack sodró lendületű sláger, amely a híres New York-i Studio ’54 diszkóról szól. A Lili Marleen a II. világháborús, elsősorban Marlene Dietrich előadása révén ismert katonadal diszkózenei átdolgozása. A csúcssláger pedig a The Sphinx volt. A B oldal további meglepetései: Black Holes, a francia nyelven előadott Miroirs és a lírai Dreamer (South Pacific). Amanda 1979-ben a magánéletben is révbe ért: feleségül ment a neves francia énekessztár, Sylvie Vartan produceréhez, Alain Philippe Malagnachoz.

[szerkesztés] A 80-as évek

Az új évtizedben bealkonyult az eurodisco irányzatának, s ez Amanda karrierjén is meglátszott. Diamonds for Breakfast (1980) című LP-jét elsőként Skandináviában hozták forgalomba, ahol az énekesnő különösen népszerű volt. A siker nem is maradt el, de Európa többi országában a lemez a vártnál mérsékeltebb érdeklődést keltett. Pedig ezen az albumon hallható a sztár egyik bombasikere, a Fabolous (Lover, Love Me), melyet a nyugatnémet tévé Disco, Disco, Disco című emlékezetes élő műsorának fénypontjaként is előadott. Slágernek bizonyult még a Diamonds, illetve néhány országban a Japan és a When is. Ugyanakkor a Diamonds for Breakfast hozta meg számára a legnagyobb sikert Olaszországban, ahol tévés műsorok vezetésére kérték fel. 1981-es LP-je, az Incognito Nyugat-Európában megbukott, ám a spanyol változat sikernek bizonyult Dél-Európában és Dél-Amerikában. 1982-ben Amanda beperelte az Ariola céget, hogy felbonthassa a velük kötött szerződését. Ugyanebben az évben készítette utolsó közös felvételét Anthony Monn-nal: a Fever ismét egy Elvis Presley-dal átirata volt. Noha a diszkókirálynő előtt olyan sztárok énekelték már a dalt, mint a Boney M., Suzi Quatro, később pedig Madonna, máig Amanda verziója a legnépszerűbb.

Az olasz népszerűségnek köszönhetően az énekesnő néhány évig Itáliában dolgozott. Itt adta ki az Incredebilmente Donna című kislemezt, illetve a Tam Tam című albumot, amely azonban megbukott, s egyben le is zárta az Ariola-korszakot Amanda pályafutásában. 1984-ben a neves olasz rendező, Mauro Bolognini rendezte a diszkódíva Assassino című slágerének videoklipjét. 1985-ös maxija, a No credit card a diszkókban sikeresnek bizonyult. Ugyanebben az évben My Life with Dali (Dali - 15 Jahre mit Salvador Dali) címmel könyvet jelentetett meg a híres festőművésszel töltött viharos évekről. 1987-ben újabb nagylemezt adott ki Secret Passion címmel. A Troggs együttes Wild Thing című felvételének feldolgozását szánták az LP húzóslágerének, ám a dal a vártnál mérsékeltebb sikert aratott. Ráadásul egy autóbaleset megakadályozta, hogy az énekesnő élő fellépésekkel tudja népszerűsíteni a korongot. Az évtized végén Amanda régi slágere, a Follow Me felmelegítésével próbálkozott. Az 1987-es verzió nem keltett különösebb figyelmet, a két évvel későbbi változat viszont újra a diszkók kedvencei közé került, bár a slágerlistákon már nem jutott számottevő pozícióba.

[szerkesztés] A 90-es évektől napjainkig

1993-ban Amanda újabb albumot adott ki Cadavrexquis címmel. Ezen három korábbi slágere is megtalálható új hangszerelésben: Follow Me, Lili Marleen, Fashion Pack. Utóbbinak a szövegét is aktualizálták. Mégsem ezek, hanem egy vadonatúj dal, a Fantasy lett a kedvenc. 12 év után, 1995-ben az énekesnő ismét Münchenben vett fel egy újabb nagylemezt. Az Alter Ego oly nagy sikernek bizonyult, hogy 2 évvel később újra megjelentették. Még 1995-ben Amanda egy nagyszabású párizsi nosztalgiakoncerten lépett fel, többek között a Boney M., Grace Jones és Gloria Gaynor társaságában. Egy időre elvállalta az egyik német kereskedelmi adó erotikus magazinműsora, a Peep! vezetését is. 1998-ban Back In My Arms címmel speciális válogatást adott ki, melyen nagy slágerei hallhatók, zömmel remix változatok formájában.

2000. december 17-én Amandát súlyos csapás érte: szeretett férje bennégett vidéki házukban. A tűz okát nem sikerült tisztázni. Malagnacon kívül egy azonosítatlan férfi tetemét is megtalálták a romok között. A homályos körülmények miatt a rendőrség Amandát is kihallgatta az ügyben. Az életvidám dívát a tragédia sem törte össze: hamarosan ismét nyilvános szerepléseket vállalt, s a pletykasajtó szerint újabb hódolók is feltűntek a láthatáron. A korosodó Amanda az új évezredben is hallat magáról: évente jelennek meg friss felvételei. 2006-ban egyik nagy slágere, a Queen of Chinatown modernizált változatát dobta piacra.

[szerkesztés] Ismertebb lemezei

[szerkesztés] Kislemezek

  • 1975 Trouble
  • 1976 La Bagarre
  • 1977 Blood and Honey
  • 1977 Queen of Chinatown
  • 1977 Tomorrow
  • 1977 Lady In Black
  • 1978 Follow Me
  • 1978 Gold
  • 1978 Run Baby Run
  • 1978 Enigma (Give A Bit Of Mmh To Me)
  • 1978 The Sphinx
  • 1979 Fashion Pack
  • 1979 Fabulous (Lover, Love Me)
  • 1980 Diamonds
  • 1980 Ho fatto l'amore con me
  • 1980 Le Chat de Gouttiere
  • 1980 When
  • 1980 Solomon Gundie
  • 1981 Egal
  • 1981 Nymphomania
  • 1981 Love Amnesia
  • 1981 Hollywood Is Just A Dream
  • 1981 Red Tape
  • 1982 Fever
  • 1982 Incredibilmente Donna
  • 1983 Love Your Body / Darkness and Light
  • 1983 No Regrets
  • 1984 Assassino
  • 1984 Ritmo Salsa / Hotel Palace
  • 1985 No Credit Card
  • 1985 Women
  • 1986 Les Femmes/She Wolf
  • 1987 Wild Thing
  • 1987 Aphrodisiac
  • 1987 Follow Me ’87
  • 1988 Thank You
  • 1989 Tomorrow / Inch Allah ca va (feat. CCCP)
  • 1989 Follow Me/Gold ’89
  • 1989 Métamorphose
  • 1990 L'ecole d'amour
  • 1992 Fantasy
  • 1995 Everytime You Touch
  • 1995 Peep
  • 1996 Angel Love
  • 1998 Blood and Honey (remix)
  • 2002 Beats of Love
  • 2002 I Just Wanna Dance Again
  • 2004 Martini Disease
  • 2005 Paris by Night
  • 2005 Copacabana
  • 2006 Queen of Chinatown 2006

[szerkesztés] Albumok

[szerkesztés] CD válogatások

  • 1989 Super 20
  • 1990 Gold Series - Follow Me
  • 1991 The Collection
  • 1993 Je t'aime
  • 1993 Telegramme
  • 1994 Indovina che sono
  • 1997 Follow Me
  • 1998 Queen Of Chinatown
  • 2000 Follow Me – Back In My Arms
  • 2003 Living Legend
  • 2005 Forever Glam!
  • 2006 The Sphinx - Das Beste aus den Jahren 1976–1983 (3 CD)

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. [Más források szerint a pletykát Amanda nagy szerelme, David Bowie kezdte terjeszteni, mikor kedvese az énekesnői pályára lépett. Bowie akkortájt uniszex megjelenésével is nagy feltűnést keltett, s állítólagos biszexualitása évekig a bulvársajtó kedvenc témái közé tartozott.]

[szerkesztés] Külső hivatkozás