Szabad véleménynyilvánítás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga).

Az ókori Rómából származik, ahol a népnek (plebsnek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog.

Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára.

Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.”

A szólásszabadság összetevői

  • a szabad véleménynyilvánítás (vagy a latin: ius murmurandi-ból az ún. mormogás joga), valamint
  • a cenzúra hiánya.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Milyen esetekben még szabadabb?

„A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.” [1]

[szerkesztés] Erősebb formái, lehetőségei

gyülekezés, tüntetés, demonstrálás, ellenzékiség, sztájk, polgári engedetlenségi mozgalmak

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken