Occidental nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az occidental egy elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, szerkesztője Edgar Alexei Robert de Wahl (18671948), revali (ma: Tallinn) középiskolai tanár.

De Wahl 1909-ben adta ki első tervezetét, az auli-t. Ezen továbbdolgozva végül 1922-ben készült el az occidental. Nyelvét a művelt Nyugatnak ajánlotta, ezért első nyelvkönyvei is francia, angol és német nyelven jelentek meg. A II. világháború után változott meg a nyelv neve Interlingue-re.

A nyelv folyóirata az 1922-ben indított Kosmoglott volt, amely nevét 1928-tól Cosmoglotta-ra változtatta. A nyelv egészen az 1970-es évek végéig élt, az Interlingue Union (Interlingue Szövetség) havi folyóiratot adott ki, de más országokban is adtak ki folyóiratokat. Ezért elmondhatjuk, hogy az occidental is a jelentősebb sikereket elért nyelvtervezetek közé tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az occidental betű- és hangrendszere

Az occidental ábécé 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

Grafikailag is igyekszik megőrizni a "természetességet". A magyartól eltérő betűk a következők:

  • a - rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
  • c - e, i, y előtt magyar c, máskor magyar k
  • cc - e, i, y előtt magyar kc, máskor magyar kk
  • ch - magyar cs
  • g - e, i, y előtt magyar zs, máskor magyar g
  • gg - e, i, y előtt magyar dzs, máskor magyar gg
  • gu - magánhangzó előtt magyar gv, máskor magyar gu
  • j - magyar zs
  • ni - magánhangzó előtt magyar ny, máskor magyar ni
  • nu - magánhangzó előtt magyar nv, máskor magyar nu
  • ph - magyar f
  • qu - magyar kv (csak magánhangzó előtt állhat)
  • s - két magánhangzó között magyar z, máskor magyar sz
  • sh - magyar s
  • sch - magyar s
  • t - i + magánhangzó előtt magyar sz, máskor magyar t
  • th - magyar t
  • w - magyar v
  • y - szó elején, magánhangzó mellett magyar j, máskor i
  • zz - magyar cc

Hangsúly:

  • általában az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón;
  • a -bil, -ic, -im, -men, -ul, -um előtti magánhangzón;
  • a többes szám -s jele nem befolyásolja a hangsúlyt;
  • a rendhagyó hangsúly ékezet jelöli.

[szerkesztés] Szóképzés

Az internacionalizmusok többsége képződmény. Ezek alapján felállítható de Wahl-szabályok:

  • a szavak egy része statikus és dinamikus szavakra osztható, ennek megkülönböztetése az -ence/-ion képzőpárral oldható meg;
  • a szupinum-szabály:
    • ha a tő magánhangzóra végződik, úgy az utóképző elé egy -t-t kap: fini-t-
    • ha a tő utolsó hangja -d vagy -r, ez -s-re változik: vid- - vis-; curr- - curs-
    • egyébként a tő változatlan: construct-

Az occidentalban annyi képző van, amennyi a különböző internacionális szavakban előfordulhat.

[szerkesztés] Alaktan

Névelő: li (határozott), lu (semleges), un (határozatlan)

Főnév:

  • természetes nemeket végződések jelölik: -o (hímnem), -a (nőnem), -e és -u (elvont főnevek);
  • többes szám: -s
  • alany és tárgyesete azonos;
  • birtokos eset a de li vagy del elöljáróval, a részes eset az a vagy al elöljáróval képződik.

Melléknév és határozószó:

  • fokozás:
    • alapfok: a melléknév
    • középfok: plu (pozitív) - min (negatív); a kötőszó a quam
    • felsőfok: max(im) - minim
    • túlzófok: -issim
  • rendhagyóak:
bon - melior - optim
mal - pejor - pessim
grand - major - pessim
micri - minor - minim

Névmások:

  • Személyes névmások:
    • alanyeset: yo, tu, il/ella/it; noi, vu, ili
    • tárgyeset: me, te, le/la/it; nos, vos, les (elöljáróval a tárgyeset áll)
  • Birtokos névmás:
    • egyes: mi, tui, su; nor, vor, lor
    • többes: mis, tuis, sus; nores, vores, lores
  • Általános névmás: on
  • Visszaható névmás: se
  • A többi névmások a nemzetközi formákból kialakított szavak.

Számnevek:

  • Tőszámnevek: null, un, du, tri, quar, quin, six, sett, ott, nin, deci; cent, mill; duant (20), ...; 456789 = quinantsix mill settcent ottanin
  • Sorszámnév: tőszámnév + -esim: unesim (prim), duesim (secund), ...
  • Törtszámnév: tri settesim (3/7)
  • Szorzószámnév: tőszámnév + -uplic: duplic, ...
  • Gyűjtőszámnév: tőszámnév + -ene: unite, pare, triene, quarene, ...

Ige:

  • Főnévi igenév: -ar, -er, -ir
  • Jelen idő: -a, -e, -i
  • Múlt idő: -at, -et, -it
  • Jövő idő: va + Fn. in.
  • Feltételes mód: vell + Fn. in.
  • Felszólító mód: mey + Fn. in.
  • Szenvedő szerkezet: esser ragozott formája + múlt idő

Elöljárók:

  • a, ad - -ba, -be; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz
  • along - hosszában
  • ante - előtt
  • apu - mellett
  • avan - előtt (hely)
  • caus - miatt
  • che - -nál, -nél
  • circum - körül
  • cis - innen
  • con - -val, -vel
  • contra - ellen
  • de - -tól, -től; -ból, -ből
  • desde - óta
  • detra - mögött
  • durante - alatt (idő)
  • ex - -ből, -ből
  • except - kivéve
  • extra - kívül
  • in - -ban, -ben; -ba, -be
  • infra - alul
  • inter - között
  • intra - belül
  • malgre - dacára
  • med - -val, -vel
  • per - -val, -vel (eszköz)
  • por - -ért (cél)
  • pos - után
  • preter - mellette el
  • pri - -ról, -ről
  • pro - miatt (ok)
  • proxim - közel
  • secun - szerint
  • sin - nélkül
  • sub - alatt
  • super - felett
  • sur - -on, -en, -ön
  • til - -ig
  • tra(ns) - át, keresztül
  • ultra - kívül
  • vers - felé
  • vice - helyett
  • ye - határozatlan értelmű

Kötőszók:

  • benque - ámbár, noha
  • ca - vajon
  • e - és
  • ergo - tehát
  • esque - vajon
  • esti - habár
  • ma - de
  • nam - mert
  • o - vagy
  • quam - mint
  • que - hogy
  • si - ha

[szerkesztés] Szövegminta

Si on vole constructer un lingue secun rationalistic principies e ne conform al existent psychic natur homan, on deve unesimli transformar li psychic natur de homes por far possibil li function de un tal lingue.
(Ha racionális elvek és nem a létező emberi természet függvényében akarunk nyelvet szerkeszteni, akkor először át kell alakítani az emberek természetét, hogy lehetővé váljon egy ilyen nyelv működése.)

[szerkesztés] Könyvek

[szerkesztés] Occidental/Interlingue

  • Radicarium Directiv del Lingue International (Occidental). In 8 lingues. - 178 p. - E. de Wahl - A.-S. "Ühiselu" Trükk. Pikk Uul. 42, Tallinn. - 1925

[szerkesztés] Német

  • Wörterbuch Deutsch-Occidental. Mit einem Vorwort von E. v. Wahl. - 460 p. - Joseph Gär - Occidental-Union. - 1928
  • Occidental, die Weltsprache. Einführung samt Lehrkursus, Lesestücken, Häufigkeitswörterverzeichnis u.a. - E. Pigal Herausgeber. - Frankh'sche Verlagshandlung Stuttgart. - 1930
  • Wörterbuch Occidental-Deutsch und Deutsch-Occidental. - 133 p. - A. Matejka - Verlag: Institute Occidental. Chapelle (Vaud) Schweiz. - 1945

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások