Tempera
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tempera a latin temperare (keverni) szóból ered. A temperának a vízfestéktől egészen eltérő tulajdonságai vannak. A festék sűrűbb, és fedi az alapot. A tempera régi festészeti technika, már az olajfesték feltalálása előtt is alkalmazták. A középkori művészek tojássárgáját porfestékkel, vízzel és ecetettel, olvadt ragasztóval, gumiarábikummal, tejjel stb. keverték össze. A festékkel fára, papírra, üvegre festhetünk. A képet később vékony olajréteggel fedték, védelem szempontjából, és azért, hogy ne legyen matt, hanem csillogjon. A temperát nem szabad vastagon a festményre vinni, mert száradás után töredezni kezd. Ezzel a technikával készültek az ikonok a 16. századig. A plakátfestészeknél használt tempera ma már gyárilag készül és tubusokban árulják.


Based on work by