Uppsala

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Uppsala
Közigazgatás  
 - Járás Uppsala járás
 - Megye Uppsala megye
Terület  
Népesség  
 - Járás 183,308 [1]
Honlap www.uppsala.se
Koordináták é. sz. 59°51′ k. h. 17°38′
Uppsala fekvése

Kép:White1-290.JPG

Uppsala (régebben Upsala) város Svédországban, Uppsala megye (svédül Uppsala län) székhelye és az ország egyházi központja, 1164-óta az uppsalai érsek székvárosa. Lakosainak száma 130.000. Ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól 70 km-re északra fekszik. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala vára, mely a város nagy részéről látható.

Az uppsalai székesegyház
Nagyít
Az uppsalai székesegyház

[szerkesztés] Története

Uppsala eredetileg a maitól néhány kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérités idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.

Az egyetem főépülete
Nagyít
Az egyetem főépülete

A mai Uppsala területe a régi Östra Aros tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.

Linné háza
Nagyít
Linné háza

1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből szárazik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.

A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.

Linné kertje
Nagyít
Linné kertje

[szerkesztés] Látnivalók

  • A gótikus székesegyház ma egyike Észak-Európa legnagyobb templomainak, tornyainak magassága 118 méter.
  • Uppsalai egyetem (1477).
  • Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
  • A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
  • A Stadsskogen, a város központi parkja.

[szerkesztés] Híres Uppsalaiak

[szerkesztés] Források

  1. Statistiska centralbyrån - Népesség (2006.11.07.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Uppsala témájú médiaállományokat.
Svédország 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistiska centralbyrån[1])

Stockholm (1 212 196) | Göteborg (495 849) | Malmö (248 520) | Uppsala (124 036) | Västerås (102 548) | Örebro (95 354) | Linköping (94 248) | Helsingborg (87 914) | Norrköping (82 744) | Jönköping (81 372) | Lund (73 840) | Umeå (70 955) | Gävle (67 856) | Borås (61 929) | Södertälje (59 342) | Eskilstuna (57 867) | Täby (57 834) | Karlstad (56 480) | Halmstad (53 487) | Växjö (51 790) | Sundsvall (48 695) | Luleå (45 036) | Trollhättan (44 046) | Östersund (43 536) | Borlänge (39 640)