Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu a japán kardvívás, a kendzsucu egyik több száz éves iskolája.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu kialakulása valószínűleg a következőképen történt. Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-ben megalapította a Kage-rju, magyarul „az árnyék iskolája” nevű kendzsucu stílust. 1525-ből van biztos adat arra, hogy Kumizume Isze no Kami Nobucuno herceg (1508–1548) a Kage-rju egy új stílusát oktatta, melyet „az új árnyék” névvel illetett. Ezen iskola híres tanítványa és 7. nagymestere volt Jamada Heizaemon, aki megalakította a Dzsiki Sinkage rjut. Ezt az alapító az „ősi árnyék legújabb iskolája” névvel jellemezte, utalva ezzel arra, hogy honnan, milyen gyökerekből ered ez a rju-ha. Ennek a rjunak a nagymestere volt Macumoto Bizen no Kami Naukacu, aki előbb Kasima Sinrjunak, később Kasima Sinden Dzsiki Sinkage-rjunak nevezte el iskoláját. Más elnevezésekkel is találkozunk ennél a kardvívó iskolánál, mint pl. Dzsikisin Kage-rju, Szeito Sinkage-rju, stb.

Az iskola 14. nagymestere a japán reformáció időszakának egyik leghíresebb kardvívója Szakakibara Kenkicsi volt. Két legjobb tanítványa Jamada Dzsirokicsi és Macudaira Konen volt, aki a Dzsikisin Kage-rju tradicionális változatát oktatta. Konen legügyesebb tanítványa volt Makita Sigekacu, aki Japán északi részén, Hokkaidon élt és ott vált ennek a stílusnak az egyik legismertebb mesterévé. A kardvívás mellett más stílus is felkeltette érdeklődését. A kjudo, a japán íjászat megszállott híve lett, amelyet olyan eredményesen művelt, hogy Hokkaido legismertebb szamuráj-íjászmestereként vált híressé. Ő lett volna a Dzsikisin Kage-rju következő nagymestere, ezt azonban az 1867-ben a szamurájok kasztjának feloszlatását és a fegyverviselést betiltó törvény megakadályozta. Ő a Dzsikisin Kage-rju kardvívást saját edzőtermében oktatta, melyet Dzsikisin Kan Dodzso néven ismertek egész Hokkaidon. Ebben a dodzsoban nem csupán kardvívást és íjászatot, hanem más harcművészeteket is tanított.

Sigekacu halálát követően iskolája emlékére Acuta faluban fekete gránitobeliszket emeltek, melyet minden évben ünnepségek keretében keresnek fel a harcművészek.

[szerkesztés] Nagymesterek

  1. Sinkage-rju – Szugimoto Bizen-no-kami (1468–1524) (alapító)
  2. Kamiizumi Isze-no-Kami Nobucuna (1508–1577)
  3. 奥山休賀斎平公重 (1528–1602)
  4. 小笠原源信斎源長冶 (1574–1644)
  5. Dzsikisin-rju – Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663)
  6. Dzsikisin Szeitoha – Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690)
  7. Dzsikisin Kage-rju – Jamada Heizaemon Micunori (1638–1718)
  8. Kuniszato Sirozaemon Naganuma (1688–1767)
  9. 長沼活然斎藤原綱郷 (1702–1772)
  10. 藤川彌司郎右衛門尉藤原近義 (1726–1798)
  11. 赤石郡司兵衛尉藤原学祐 (1749–1825)
  12. 團野真帆斎源義高 (1761–1849)
  13. Nobutomo Simosza-no-kami Odani (1798–1864)
  14. Szakakibara Kenkicsi (1830–1894)

A stílusnak több iskolája létezik, ezek a 14. nagymestert követően váltak szét. Az egyes iskolák jelenleg 2-4 klubbal működnek.

[szerkesztés] Sinbukan

  1. Macudaira Konen (1880–?)
  2. Makita Sigekacu (1849–1914)
  3. SinbukanSzuzuki Kimijosi (1934–)


[szerkesztés] Dzsirokicsi-ha

  1. Jamada Dzsirokicsi (1863–1930)
  2. Kavasima Takasi
  3. Hidetaka Onisi

[szerkesztés] Nomi-ha

  1. Nomi Teidzsiro
  2. Nomi Hamao
  3. Isigaki Jaszuzó

[szerkesztés] Klasszikus formagyakorlatok

A következő gyakorlatok minden iskolában megtalálhatók:

  • Hodzso
  • Tonó (vagy Fukuro Sinai) kata
  • Kodacsi kata
  • Habiki
  • Maruhasi

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken