Vita:Naptár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] a cikk

Ezt a cikket szépen ki lehetne egészíteni akár az angol alapján, akár a calendar FAQ alapján. --grin 2004. november 10., 23:13 (CET)

[szerkesztés] átmásolva kérdéses anyag

A szökőévből átmásolva azon részek, melyek remélhetőleg nem copypaste lopottak

Az ember már a legrégebbi időkben felismerte, hogy az égitestek mozgását fel lehet használni időmeghatározás céljára. Az időmérésnek kétféle módszere lehet:

  • az időt egy kiválasztott időponttól mérni;
  • két vagy több esemény között eltelt időt mérni.

Mindezeket csak az egyenletesen megismétlődő azonos időszakok megszámlálásával tudjuk mérni.

A természet három ilyen különböző tartamú időközt kínált az embernek. A nap a nappal és éjszaka szabályos váltakozása. A holdhónap a holdváltozások visszatérésének ideje. A napév a földi vegetáció megújulásának periódusa. Ezekből azonban közvetlenül nem lehetett naptárt alkotni, mert tartamuk egymással kifejezve végtelen tizedestörtet ad.

1 ÉV = 365,242... nap és 12,368... hónap. 1 HÓNAP = 29,530... nap. A HÉT bevezetése csak növelte a nehézségeket, mert az egy napévben 52,177...-szer, az egy holdhónapban 4,218...-szor van meg.

A régi népek egy része a napévet, más része a holdhónapot vette alapul. Külön-külön volt babilóniai, görög, kínai, mohamedán, zsidó naptár stb. Némelyiket még ma is használják.

Az egyiptomiak a napévet használták. Tizenkettő, egyenként 30 napos hónap után az év végén 5 pótnapot, négyévenként 6 pótnapot csatoltak (szökőév). Vagyis a 365,25 napos évet vették alapul.

[szerkesztés] Besorolás

Kicsit furcsán van felosztva, a francia forradalmi naptár és a szovjet forradalmi naptár az Ősi naptárrendszerek cím alatt szerepelt, amit átneveztem Ma már nem használt naptárrendszerekre. De kérdés, hogy a Mai naptárrendszerek alatt találhatóak tényleg mind használtak-e, mert kétségeim vannak. Nézze át egy hozzáértő, legyen szíves. - Serinde 2005. október 21., 18:33 (CEST)