Rozsnyó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rozsnyó
Nagyít
Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia): város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, püspöki székhely. 2001-ben 19 300 lakosa volt. Rozsnyóbánya és Sajóháza tartozik hozzá.

Rozsnyó helye Szlovákiában
Nagyít
Rozsnyó helye Szlovákiában


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 65 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik. (é. sz. 48°40′0’’ k. h. 20°31′60’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a német Rosenauból származik, ami vadrózsával benőtt helyet jelent.

[szerkesztés] Története

Területe az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1294-ben említi Rosnaubana néven. 1340-ben városi kiváltságokat kapott.

1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt. 1707. január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte. 1910-ben 6565 lakosából 5886 magyar, 406 szlovák és 159 német volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1991-ben 18 647 lakosából 12 271 szlovák, 5826 magyar, 296 cigány, 157 cseh és 10 német volt.

[szerkesztés] Gazdaság

A helyi ércbányászat a távoli múltban gyökerezik. Hegyeiben vasat, aranyat és más érceket bányásztak, vasbányája ma már nem működik.

[szerkesztés] Püspökség

Rozsnyón tartott szentmisét 2003. szeptemberében több, mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban résztvevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, iletve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is. [1]

[szerkesztés] Látnivalók

  • A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
  • A Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
  • A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
  • A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
  • A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
  • Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
  • A városnak bányamúzeuma is van.
  • Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások