Tuaregek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tuaregek, egy afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben élnek. Nyelvük a tamajaq. Több száz éve nomád módon élnek Algériában, Nigerben, Maliban, Mauritániában, Líbiában, Burkina Fasóban és Nigériában.
[szerkesztés] Név
A „tuareg” név targi szóból ered, ami azt jelenti, hogy „a Targa-völgyből”. A Targa-völgy egy völgy a Fezzan környékben Líbiában, targa egy berber szó, jelentése kanális. Ők maguk úgy hívják magukat hogy kel tamasheq (akik tamajaqul beszélnek) vagy imuhaq (a szabadok).
[szerkesztés] Történet
A tuaregek a berberektől származnak. Azt mondják, hogy a garamantoktól származnak, akiket a muzulmánok a 7. században a Fezzanból elűztek. Először a Szaharát népesítették be és egyúttal a tubbu népet a Tibesti-hegységbe űzték. Amikor a 16. században a Songhai Birodalom gyengülni kezdett, a Száhel-övezetet is meghódították, és elfoglalták Timbuktut.
19. században sokáig védekeztek a francia kolonializáció ellen. Csak 1917-ben kötöttek békét Franciaországgal. Amikor a francia kolóniák Afrikában 1960-ben függetlenségüket elnyerték, a tuaregek területét több országok között osztották el: Algéria, Niger és Mali (vannak még tuaregek Burkina Fasóban, Mauritániában, Líbiában és Nigériában).
1990 és 1995 voltak tuareg felkelések Maliban és Nigerben, mert úgy érzik, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük Mano Dayak volt.
A tuaregek „fővárosa” – ha egy nomád népnél egyáltalán lehetilyenről beszélni – Agadez, Nigerben.
[szerkesztés] Kultúra és vallás
A legtöbb tuareg nomád állattenyésztő, vannnak köztük kovácsok, tevetenyésztők, karavánvezetők.
Többnyire muzulmánok. A társadalomuk hierarchikus.
Saját írásuk van, a tifinagh. A nők tanítják a gyermekeknek.


Based on work by