Berkenye (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Rétsági |
| Rang | község
|
| Terület | 13,46 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2641 |
| Körzethívószám | 35 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Berkenye Nógrád megyei község a Börzsöny szomszédságában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nógrád megye délnyugati részén található. A település megközelíthető a 2-es sz. főútról, vagy vasúton a Vác–Balassagyarmat vonalon.
[szerkesztés] Szomszédos települések
[szerkesztés] Történet
Berkenyéről szóló írásokban feljegyezték, hogy 1717-ben a terület akkori birtokos, a váci püspök népesítette be németországból származó telepesekkel, ezek a telepesek Frankóniából jöttek. Lakóinak nagy része ma is német anyanyelvű. A település német neve: Berkina.
Házai magukon viselik a német betelülők stílusát. Az utóbbi évtizedekben Budapestről is többen vásároltak itt házat.
Sokáig egy község volt a szomszédos Nógráddal, 1990-ben vált ki belőle.
[szerkesztés] Málnatermelés
A község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos kenyérkereseti mód a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt.
[szerkesztés] Önkéntes szövetkezet
1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.
[szerkesztés] Elborult kilátások
A málna termelői ára 1995 és 1998 közt csúcsokat ért el, egy kilogrammért 380 forintot is megadtak. Azóta azonban az ár folyamatosan csökkent, 2005-ben 230 forint volt. A helyiek arról panaszkodnak, hogy Ukrajna, Románia, Bulgária olcsó munkaereje és energia túl csábító a külföldi vásárlóknak, a magyar termelés pedig drasztikus csökkenést mutatott az elmúlt években, a viszonylag kis területen dolgozó málnatermelpk pedig kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból. "Miután egyre nehezebb talpon maradni, tavaly minden ötödik termelő felhagyott a málnával, a töveket kivágta, a földet befüvesítette vagy lucernát vetett bele. Ha nem lesz változás, öt év múlva nem lesz bogyósgyümölcs-termesztés Nyugat-Nógrádban" - mondta a Népszabadságnak 2006. július 1-én Schmidt Józsefné, Berkenye polgármestere.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Római katolikus templom
A Nógrádi Fõesperesség plébániái között Berkenyét 1629-ben említik elõször. A falu a török dúlás alatt teljesen elnéptelenedett, tönkrement, 1717-ben szervezik újjá a falut, németeket telepítenek le. Az 1700-as évek elején a községnek fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Fõhomlokzatán Migazzi címer található.


Based on work by