Oleg Blohin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oleh Volodimirovics Blohin (ukránul: Олег Володимирович Блохин) 1952. november 5., Kijev, Szovjetunió, ma Ukrajna) az ukrán labdarúgó-válogatott edzője, régebben a szovjet válogatottban belső csatár poszton játszott. 1975-ben megnyerte az Aranylabdát

A Dinamo Kijev egykori játékosa. Minden idők legeredményesebb szovjet labdarúgója, pályfutása során 211 gólt szerzett. Ezenkívül 432 gólpasszával is listavezető. Nyolc alkalommal nyert szovjet bajnokságot, kétszer KEK-et (1975, 1986). A szovjet labdarúgók közül ő húzhatta fel legtöbbször a válogatott mezt, összesen 112-szer, és ő lőtte a legtöbb gólt válogatott mérkőzésen, szám szerint 42-t. Az 1982-es és az 1986-os VB-n is játszott. Ő volt az első szovjet játékos, aki külföldre szerződhetett: játszott az osztrák Vorwärts Steyr és a görög Aris csapatában.

Miután aktív pályafutását befejezte, az Olympiakosz, PAOK és a Ionikosz edzője volt. 2003 szeptembere óta az ukrán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A 2006-os VB-n csapatát a negyeddöntőig vezette, ahol a későbbi győztes Olaszországtól kikapott.

2002-ben másodszor is beválasztották az ukrán parlamentbe. Ekkor csatlakozott az Egyesült Ukrán Szociáldemokrata Párthoz. Jelenleg nem politizál.

Összeházasodott Irina Derjuginával, a világbajnok tornásszal, de az 1990-es évek elején elváltak. Egy lányuk született.

2003 novemberében a FIFA megalapításának 50. évfordulóján megkapta az Ukrajna aranyfocistája címet.