Parádsasvár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Kistérség | Pétervásárai |
| Rang | község
|
| Terület | 16,96 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3242 |
| Körzethívószám | 36 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
[szerkesztés] Története
A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot. A 19. sz.-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.


Based on work by Kerig,