Alanin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

(…a szócikk további része lefordítandó…)
Alanin
IUPAC név (S)-2-Aminopropanoic acid
Rövidítés Ala
A
Kémiai képlet C3H7NO2
Moláris tömeg 89.1 g/mol
Olvadáspont 297 °C
Sűrűség 1.401 g/cm3
Izoelektromos pont 6.00
pKa 2.33
9.71
CAS szám [56-41-7]
EINECS szám 200-273-8
SMILES kód NC(C)C(O)=O
Chemical structure of the amino acid alanine
Disclaimer and references

Az alanin egy aminosav, amely alfa-alanin (a propionsav alfa-aminoszármazéka) alakjában királis, így két optikai izomerjét ismerjük. Az egyik a alfa-L-sztereoizomer (L-alfa-amino-propionsav) a fehérjealkotó aminosavak egyike. Színtelen, kristályos, vízben oldódó vegyület. Ernst Fischer német Nobel-díjas kémikus 1901-ben különítette el a selyemfibroin hidrolizátumából. A másik optikai izomerrel a D-alfa-amino-propionsavval alkotott racém elegyét hidrogén-cianid és acetaldehid reakciójával Adolph Strecker már 1849-ben előállította. Az alanin nevet is ő javasolta.

Az alfa-alanin konstitúciós izomerje a béta-alanin nem fehérjealkotó aminosav. Acilezett származéka a vitaminok közé tartozó pantoténsav.

[szerkesztés] Előállítása

[szerkesztés] Szerepe


Aminosavak

Alanin | Arginin | Aszparagin | Aszparaginsav | Cisztein | Glutaminsav | Glutamin | Glicin | Hisztidin | Izoleucin | Leucin | Lizin | Metionin | Fenilalanin | Prolin | Szerin | Treonin | Triptofán | Tirozin | Valin
Esszenciális aminosav | Fehérje | Peptid | Genetikai kód