Vezír

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Oszmán Birodalom

Az oszmán birodalomban a szultán fő tanácsadó testületének, a Divánnak a tagjai voltak a vezírek. A legfontosabb közülük a nagyvezír, akinek kancelláriája volt a Magas Porta.

[szerkesztés] A nagyvezír

A nagyvezír (törökül: vezir-i azam; bas-vekil; persul leírva: وزير) Abbász leszármazottai óta magasrangú vallási és politikai tanácsadót jelentett (a király vagy szultán mellett) az arab kalifátusban, később a Török Birodalomban is. Az Oszmán birodalomban a nagyvezír miniszterelnöki pozíciót is jelentett, a szultán után második rangú személyiség volt. Szerdárként a hadsereg főparacsnoka volt. Feladatai közé tartozott a Diván vezetése is, saját tanács a galbadíván volt. A szultán nevében ő adta ki az uralkodói fermánokat. Három miniszter tartozott a felügyelete alá, a külügyminiszter reisz-efendi, ai igazságügyi és rendőri ügyeket vezető csausz-basi és a - belügyekkel foglalkozó - államtitkár kiaja-bég. Hadjáratok idején a fővárosban a kajmakám helyettesítette.

A muzulmán társadalmakban a sikertelen nagyvezírek sorsa gyakran a halálbüntetés volt. Például I. Szelim, a legkegyetlenebb szultán, hét nagyvezírt végeztetett ki a nyolcéves uralma alatt. A nagyvezíri tisztség 1918-ban megszűnt.

(lásd még: Szokoli Mehmed)

[szerkesztés] Ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptomban vezírnek nevezzük a fáraó legfőbb hivatalnokát, országos hatáskörű kormányzóját. A bibliai József is vezír volt.

[szerkesztés] Hun Birodalom

A nagykirály után rangban második tisztviselő címe a hun birodalomban. Attila vezíre Onegesius volt.