Talmácsok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A talmácsok besenyő néptöredék volt, akiket a kora Árpád-kor uralkodói telepítettek le Magyarország határai mentén a gyepűelve védelmére.

Valószínűleg a besenyő nép talmács törzsének töredékeivel azonosíthatók és elképzelhető, hogy Tonuzoba vezérrel együtt jöttek Magyarországra 955 után. (Taksony fejedelem Tonuzoba lányát vette feleségül.) A 950-es években - ahogy később a Magyarországon is felbukkanó kölpények is - a Bizánci Birodalom seregében is résztvettek töredékeik (tulmátzoi néven említik őket).

Jelenlétük tanui az egykori gyepűelve helynevei, mint Dél-Stájerországban, a Mura leibnitzi kanyarjában Tilmitsch, Morvaországban az Uherské Hradiste feletti Morva-szorosban Tlumacov, vagy Erdélyben, az Olt-áttörésben - ahol a valamikori besenyő lakosság egyéb helyneveket is hagyott maga után - Nagytalmács.

[szerkesztés] Külső hivatkozások