Kapolcs (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a településről szól. További jelentéséhez lásd: Kapolcs (keresztnév).
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Tapolcai |
| Rang | község
|
| Terület | 13,97 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8294 |
| Körzethívószám | 87 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Kapolcs: község Veszprém megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-völgyben fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától és Veszprémtől pedig egyaránt 20-20 kilométer távolságra.
[szerkesztés] Szomszédos telelpülések
[szerkesztés] Története
A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lyuk), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is.
A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.
A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték - véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet a település.
A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, s egyetlen incidenst leszámítva a települést elkerülték a vallási ellenségeskedések.
[szerkesztés] Gazdaság
A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom is működött. 1948, az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti.
[szerkesztés] Kultúra
A település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hat település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula helyszínein zajlik.
A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly- és nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2006-ban 18. alkalommal rendezték meg ("A Völgy nagykorú lett" [1]), az ötletgazda Márta István zeneszerző volt.


Based on work by