Burundi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progrès (Egység, Munka, Fejlődés) |
|||||
| Himnusz | Burundi bwacu | ||||
![]() |
|||||
| Főváros | Bujumbura |
||||
| Legnagyobb város | Bujumbura | ||||
| Hivatalos nyelv | Kirundi és Francia. A szuahéli szintén elterjedt. | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| Elnök | Domitien Ndayizeye | ||||
| Függetlenség - Dátuma |
Belgiumtól 1962 Július 1 |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
142. 27.830 km² 7.8 % |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
149. 5 642 millió USD 627 USD (163.) |
||||
| Pénznem | Burundi frank (BIF) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
EET (UTC+2) nincs (UTC+2) |
||||
| TLD | .bi | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | BU | ||||
| Hívószám | +257 |
||||
|
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A 15. és a 16. században az ország területén feudális királyság alakult ki. A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet. 1885-ban német védnökség alá került. 1920-tól Belgium vette át népszövetségi mandátumterületként, majd a II. világháború után ENSZ-gyámsági területként. 1962-ben vált függetlenné. A királyság megdöntése óta a hatalmat birtokló tuszik és a többséget alkotó hutuk között szinte állandó a harc. Az ország 1993-ban törvényesen megválasztott elnöke mindössze 4 hónapig volt hatalmon, majd újra fellángolt a belső harc, melynek eredményeként több százezren menekültek el az országból. Az új átmeneti kormány 2001-ben került hatalomra.
[szerkesztés] Természetföldrajz
Keleti részére a Kelet-afrikai-magasföld hullámos dombvidéke nyúlik be, míg nyugaton a Mitumba-hegység szakad le a Tanganyika-tó árkára. Legmagasabb pontja: Mweri 2670 m. Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza ( a Nílus eredete), Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
[szerkesztés] Gazdaság
A szárazfölddel körülvett ország Földünk egyik legszegényebb országa. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávé-termeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-a HIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre utalt. A kormányzati kiadások 40%-át segélyekből fedezik.A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 50%, ipar 18%, szolgáltatás 32%. A világgazdaság periférikus országa, kivitele mezőgazdasági termékekre (kávé, tea, cukor, gyapot) korlátozódik. Import-jában a tőkeimporton túl a kőolajtermékek és az élelmiszerek legjelentősebbek. Behozatalának értéke a kivitelnek többszöröse. Az Európai Unió országai a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, emelett Kenya, Tanzánia, Zambia, India és Kína.
[szerkesztés] Népesség
A fővárosban, Bujumbura-ban 321 ezer fő él.
- Összes népesség: 6 373 000 fő.
- Átlagos népsűrűség: 229 fő/km2.
- Népességnövekedési ráta: 2,36% .
- Várható átlagos élettartam: 46 év.
- Csecsemőhalandósági ráta: 70,0 ezrelék.
- Népek: hutu 85%, tuszi 14%, pigmeus 1%, egyéb 4%.
- Vallások: római katolikus 62%, [[protestáns 5%, törzsi vallású 23%,
mohamedán 10%, egyéb 10%.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Az Afrikai Unió tagállamai | ||
|---|---|---|
|
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
||



Based on work by