Novoszibirszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Novoszibirszk / Новосибирск
Transzszibériai Vasútvonal: Novoszibirszk főpályaudvar
Transzszibériai Vasútvonal: Novoszibirszk főpályaudvar
címer
címere
Becenév: "Novonyikolájevszk (1925-ig)"
Elhelyezkedése
Novoszibirszk elhelyezkedése Oroszországban elhelyezkedése
Novoszibirszk elhelyezkedése Oroszországban
Koordinátái: é. sz. 55°02′0’’ k. h. 82°55′0’’
Kormányzat
Ország
  Államrész
Oroszország
  Novoszibirszki terület
Alapítás éve
Várossá vált
1893
1903
Polgármester Gorogyeckij Vlagyimir
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  500 km²
Népesség  
  Város (2005)  1 406 600 fő
    Agglomeráció    1 660 000 fő
Időzóna
  Nyáron (DST)
OMST (UTC+6)
OMSST (UTC+7)
Weboldal: http://www.novo-sibirsk.ru/


Novoszibirszk Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után) a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

[szerkesztés] Fekvése

Novoszibirszk a Nyugat-Szibéria alföld délkeleti szélén az Ob folyó partján a Novoszibirszki víztározó mellett található.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 55°02′ k. h. 82°55′.

[szerkesztés] Története

Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajszknak és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt, el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.

A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ volt jelentős könnyűiparral.

Az 1917. októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává teszi a várost, és átkereszteli Novoszibirszknek. Ekkor kezdődik a város tudományos életének a kialakítása. Ebben az évben alakul meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. A 30-as években közel egy tucat tudományos intézet van már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jön létre a legnevezetesebb az 1931-ben alapított V. P. Cskalov-ról elnevezett tervező intézet és repülőgépgyár.

A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a II. világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentik a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuálnak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.

1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét.

1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.

[szerkesztés] Novoszibirszk testvérvárosai