Balla Károly (mándi)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Balla Károly (mándi) (Nagykőrös, 1792. április 2. - Pótharaszti, 1873. május 16.), várkapitány, író.
[szerkesztés] Élete
Balla Zsigmond közbirtokos fia, Balla Gergely unokája volt. Iskoláit szülővárosában végezte. 1810-től Pesten jogot hallgatott. 1813-ban a királyi táblánál lett jegyző. 1814-től Pest megyénél hivataloskodott különféle minőségben, majd 1818-ban megyei kapitányi állandó hivatalt nyert és azt 1846-ig viselte. Ezután pótharaszti birtokára vonult nyugalomba. Az 1840-es évek elején a szarvasi fiók-gazdasági egyesület elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben levelező tagjai sorába választotta .
[szerkesztés] Munkái
1. Örömvers Kelemen Imre urhoz... Pest, 1813.
2. Gyászdal néh. Csekonics József ifju ur emlékezetére. U. ott, 1814.
3. A schaumburgi nympha pásztorok. Egy idyll. U. ott, 1815. (Magyar és német szöveg.)
4. Zsebtükör. U. ott, 1825. (Ism. Tudom. Gyűjt. 1825. VI. 97.)
5. Hösregék a magyar előidőkből. U. ott, 1826.
6. Vélemény a büntetésmód javítása iránt. U. ott, 1841.
7. Rhapsodia. Szűrös elmefuttatás a duplomivitikában. U. ott, 1865.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by