Költségvetési szerv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Személyi jog |
|---|
| A polgári jog sorozat része |
| jogképesség |
| holtnak nyilvánítás · eutanázia |
| cselekvőképesség |
| cselekvőképességet kizáró gondnokság |
| cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
| gondnokság alá helyezés |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt |
| költségvetési szerv · közhasznú társaság |
| szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
| gazdasági társaság · közkereseti társaság |
| betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
| részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
| alapítvány · egyesület · egyház |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
| a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
| az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
| jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
| magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
| kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
| szerzői jog |
| iparjogvédelem |
Az állam vagy közvetlenül látja el a közfeladatokat vagy közvetve, költségvetési szervek útján. A költségvetési szerv az
- államháztartás részét képező
- jogi személy
- társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgálja
- jogszabályban, határozatban, alapító okiratban hozza létre
- meghatározott állami feladatokat, mint alaptevékenységet lát el
- nem haszonszerzés céljából egyéb feladatokat végez.
Magyarországon az egyik legelterjedtebb jogi személy a költségvetési szerv. Ilyen költségvetési szervek pl. az iskolák, egyetemek, gimnáziumok, kórházak, rendelők, szanatóriumok, művelődési házak stb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Költségvetési szervek fajtái
Megkülönböztethetjük alapítójuk szerint és funkciójuk szerint a költségvetési szerveket. Alapítójuk szerint:
- központi költségvetési szerv
- helyi önkormányzati költségvetési szerv
- helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
- társadalombiztosítási költségvetési szerv
- országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
- köztestületi költségvetési szerv.
Funkciójuk szerint beszélhetünk egészségügyi, közoktatási, kuturális, rendvédelmi stb. költségvetési szervekről.
[szerkesztés] Alapítása
Alapíthat az
- Országgyűlés
- Kormány
- helyi önkormányzat
- a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása
- helyi kisebbségi önkormányzat
- országos kisebbségi önkormányzat
- köztestület.
A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv
- nevét
- székhelyét
- állami feladatként ellátandó alaptevékenységét
- gazdálkodási jogkörét
- felügyeleti szervét
- alapító szerv nevét
- vezetőjének kinevezési rendjét
- ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét
A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
[szerkesztés] Megszüntetése
Az alapító a költségvetési szervet megszünteti, ha
- az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja
- a szolgáltatásai iránti szükséglet megszűnt
- az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető.
[szerkesztés] Gazdálkodása
A költségvetési szerv éves költségvetés alapján gazdálkodik, évente elkészíti a beszámolóját. Csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik. Az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki.
[szerkesztés] Gazdasági korlátozások
A költségvetési szervek
- pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel
- kezességet nem vállalhatnak
- értékpapírt nem vásárolhatnak
- váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el
- kötvényt nem bocsáthatnak ki
- pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek


Based on work by