Nemesbőd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Szombathelyi |
| Rang | község
|
| Terület | 9,14 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9749 |
| Körzethívószám | 94 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nemesbőd: község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu Szombathelytől 10 km-re északkeletre fekszik. Határos települések: Vát, Vasszilvágy, Vép, Vassurány.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar Bőd személynévből származik, melynek előzménye az ótörök bő (= nemzetségfő) főnév, előtagja köznemesi lakosságára utal. A "Bőd" név legkorábbi említése a magyar történelemben: - Anonymus:"Gesta Hungarorum" Csongrád-nál a "BŐD-i réven" keltek át Árpád hadai 895-ben a Tiszán. (Anonymus a XIII. században írta a gestát, így személyesen ismerhette "Bőd"/"Beud"-ot, mivel Nemesbőd-öt 1226-ban "Beud" néven, míg Erdélyben Bőd-öt 1214-ben "Beud" néven emlitették először az okiratokban. - SzDMon. II. 263) - Szent Gellért legenda Fehérvárról sietett fogadni, a Kiev-ből hazatért András herceget Gellért, püspöktársaival BŐD-el és Benetta/Beszteréd-el, valamint Szolnok főurral és a Szent Szabina templom lakóházában(Kamaraerdő, Kőérbeki-nyúlvány)éjszakáztak 1046. szeptember 24-én. Másnap indultak a Pesti révhez, ahol a három főpapot és a Szolnok főispánt tőrbe csalták. (Megj: Bőd egyike volt az első magyar püspököknek - ha nem az első -, mert Benetta/Besztevéd Nyitra szláv származású püspöke volt. Gellértet Szent István hívta vissza Bakonybél-i remeteségéből, amikor Ajtonyt leverte és kinevezte Marosvár püspökének. Itt találkozhatott először Gellért Bőd-el, amit bizonyíthat az "Erdély-i fogadó bizottság": Gellért, Bőd és Szolnok főispán. ) - Kalász Elek dr. S.O.Cist.:"Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából" (Ciszterci Rend Bajai III. Béla Gimnáziumának 1942-43. évi Évkönyvéből) " ... a másik Szentgotthárd a Rába völgyében. Nem csekély jelentőségű, hogy ez az utóbbi, a német határon fekvő apátság a magyarlakta belső területekről kapja embereit. Népei között már Imre király 1194.-i oklevele ilyen nevűeket sorol fel: Arud, Bek, Bika, Bodor, Bogard, BŐD, Bulcsu, Cseke, Csom, Csuda, Csuk, Négy, Pete, Szolgad, Szombat, Varsa, Varo." (Megj:csupa "honfoglaláskori" név, amelyekből ma is találunk helyneveket)
[szerkesztés] Története
Határában vaskori és római emlékeket találtak. A települést 1226-ban Beud néven említik először. 1344-ben "Bud", 1356-ban "Bod", 1387-ben "Altalbeud", 1418-ban "Beud", 1441-ben "Bwd", 1444-ben"Bewd", 1449-ben "Beed", 1460-ban "Bed", 1872-ben "Bőd",("Buiding").(Megj: A Kárpát-medencében három, a mai nevében hordzó, "Beud"/"BŐD" helység található: Nemesbődön kivül Kassától 16 km-re keletre "Magyarbőd"/"Bidovce" és Erdélyben (Szolnok-Doboka megye)"BŐD"/"Beudiu".) 1626-ban itt tartottak gyűlést Vas, Veszprém és Zala vármegyék rendei. Szent Mihály temploma 1788-ban épült.


Based on work by