Zugliget

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zugliget: kerületrész Budapest XII. kerülete területén. Hozzá tartozik a Hunyadorom és a Tündérszikla.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Zugliget a Jánoshegytől északkeletre, a Kútvölgytől délnyugatra fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 47°31′ k. h. 18°58′


Petőfi Sándor: A HEGYEK KÖZT
részlet
Ott alant, alant, a mélyben,
A kék messzeség ködében,
Ott a város... csak ugy rémlik,
Mint a múlt, amelyet félig
Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
Kinn vagyok a természetben,
Fönn magasra nőtt hegyekben;
Magas e hely, itt pihen meg
Koronként a vándor felleg,
S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!
Zugliget, 1848. szeptember 8.

[szerkesztés] Története

Zugliget a 18.-században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. A vadászati jog a városé volt.

A 19. századtól a budai hegyek és így Zugliget is új szerepet kapott. Megjelentek a kirándulók.

A 19/20. századfordulóra megszaporodik Zugliget állandó lakossága is. Az állandó lakosság gyermekeinek 1896-ban felépítik, az időközben kétszer átépített, kibővített Zugligeti elemi iskolát a mai Zugligeti Általános Iskolát.

[szerkesztés] Közlekedés

Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. Zugliget első rendszeres tömegközlekedési eszköze a Széchenyi lánchídtól a Zugligetig közlekedő társaskocsi volt. A Budai Közúti Vasúttársaság 1869-ben indította menetrendszerinti lóvasút járatát a Bem tértől a Laszlovszky majorig. A vonalat később meghosszabbították a Szarvas vendéglőig. Budai Közúti Vasúttársaság vaspályái közzül ezt a vonalat villamosították az elsők között. Ezen, az akkor még 43.-as villamos vonalon, történt 1900. június 4.-én a főváros legsúlyosabb villamos balesete. (4 halott).

A II. Világháborút követően ismét elővették a Zugligetből a János-hegyre vezető kötélpálya tervét. Ez végül a XII. Kerületi Tanács beruházásával 1969.-ben valósult meg. A János-hegyi Kötélpályát (Libegő) a Tatabányai Szénbányák Vállalat építette.

A Libegő a XII. Kerületi Tanács kezelésében marad 1977.-ig. Ez a döntés megpecsételi a zugligeti villamos vonal sorsát. A Zugligetben 1977. január 17.-én halad végig utoljára, az ekkor 58-as számot viselő, villamos. A konkurens BKV megszünteti a járatot és ezzel 108 év után megkezdődik a Zugligeti vaspálya felszámolása. A sors fintora, hogy még ebben az évben a Libegő a BKV tulajdonába kerül.

A rendszerváltást követően felmerült a Libegő privatizálásának gondolata. Végül erre a privatizációra még sem került sor. A BKV a libegőt 2000.-ben tíz esztendőre bérbe adta. Kasos István és Vadas Antal kapta meg hasznosításra.

[szerkesztés] Vendéglátás

Zugligetben a kirándulókkal együtt megjelentek a fogadók is: A Laszlovszky féle kocsma, a Zöld Vadász, a Disznófő, a Fácán, a Szarvas, a Szép Juhászné. Az 1856-ban Hild József tervei alapján újjáépült Fácán fogadónak már több mint 30 szobája volt.

1837-ben a zugligeti Istenszeme fogadóban nyaralás közben tartoztatták le Kossuth Lajost. de 1861-be a Zugligeti Kochmajer villában nyaralt Erzsébet királyné gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával.

A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamos vonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye. A Csillag-völgyben vendéglők sora várta a megéhező megszomjazó kirándulókat. A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye, a fogadóval szemben található Tündérhegyi szanatóriumban sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig.

A második világháborút követöen Zugliget egésszen a hatvanas évekig változatlanul népszerű kirándulóhely.

Azonban időközben a motorizáció előretörésével megváltozott a budapestiek életmódja. a hatvanas évek végén a hetvenes évek elején számottevően csökkent a kirándulók száma, a Zugligetben sorra zárták be a vendéglőket.

[szerkesztés] Zugliget ma

A Fácán fogadó a háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között.

Zugligetben a Libegő mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. 1956. november 4. és 1971. szeptember 28. között itt lakott Mindszenty József bíboros, aki az 1956. évi forradalom alatt menedékjogot kért az Amerikai Egyesült Államoktól. A rezidencia jelenlegi lakója George Herbert Walker III nagykövet úr.

A villamos vonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezárnak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb főútvonalává vált.

Említésre méltó műemléke a Zugligeti vagy Virányosi plébániatemplom a Ybl Miklós által épített Fácán fogadó romja.

[szerkesztés] Fontosabb közterületek

  • Béla király út
  • Kútvölgyi út
  • Zugligeti út

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső kapcsolatok(linkek)