Philébosz (dialógus)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Platón dialógusai
Szókratikus korszak
Szókratész védőbeszéde
Kisebbik Hippiász
Nagyobbik Hippiász
Euthüphron
Kritón – Lüszisz
Lakhész – Kharmidész – Ion
Protagórász – Euthüdémosz
Gorgiász – Menexenus
Menón – Kritiász
Apológia
Kritón – Kratülosz
A "nagy" dialógusok : formatan,

politika, halál, dialektika, szerelem.

PhaidónLakoma
Állam – Phaidrosz
Kései dialógusok :

A forma-teória kritika,

kozmológia, politika, metafizika

Theaitétosz – Parmenidész
A szofistaPhilébosz
Az államférfi – Timaiosz
Törvények
Nem bizonyitott Platón dialógusok
Menexenos – Második Alkibidész
Theages – Minósz – A vetélytársak
Klitophon

Philébosz, Platón egyik kései dialógusa, témája az az embernek való legfőbb jó meghatározása.

[szerkesztés] A dialógus

Philébosz azt állította, hogy az élőlények számára a jót az örömben, a gyönyörben és az élvezetekben kell keresni.

Szókratész meghatározása: az az állapot ami az ember boldoggá teszi az a belátás. Sok kellemes dolog lehet rosz, nem minden gyönyör jó, a gyönyör sokféle és különböző lehet. Hogy pontosan megmondható, hogy mi a jó, ezért külön vizsgálatnak kell alávetni a gyönyört és a belátást. Amelyik semmi másra nem szorul, azaz önmagában elégséges az lesz a legfőbb jó. ha valaminek szüksége van valami másra az nem lehet önmagában jó.

Ha csak az élvezetek nyújtotta gyönyört választanánk, akkor sohasem tudhatjuk meg, hogy boldogok vagyunk-e vagy sem.Azonamb az olyan élet sem teljesen elfogadható amegyben bár van ész, teljes az érzéktelenség. Következésképp a helyes élet a gyönyör élet amelyhez ész párosul.

Az élőlényekben akkor keletkezik fájdalom, ha megbomlik az egynsúly: pl. éhségérzet. Ha a lélek a megfelelő állaptba visszakrül (evés után) akkor gyönyör keletkezik. Mindebből az következik, hogy az istenek nem éreznek gyönyört, sem örömet sem fájdalmat, ugyani azt tudjuk róluk, hogy "teljesek".

Konkluzió: sem az ész sem a gyönyör nem jó önmagában, mert hiányzik belőlük a másiktól való függetlenség.