Pécsvárad
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Kistérség | Pécsváradi |
| Rang | város
|
| Terület | 36,03 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7720 |
| Körzethívószám | 72 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Pécsvárad város Baranya megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszéki vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.
[szerkesztés] Statisztika
A 19 települést magába foglaló Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás központja. 4041 lakosra 1414 lakás jut. Ebből kétszobás 243, három- és többszobás 943. A lakásállomány 46.2%-a összkomfortos, 26.9%-a komfortos, 6.8%-a félkomfortos. A lakások 36%-a az utolsó 20 évben épült. Az egy lakásra jutó népesség 2.92 fő. A város területén az ivóvíz-, a földgáz-, a villany-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat teljességgel kiépített. Az utak szilárd burkolatúak. A vízhálózat helyi bázisból táplálják. A szennyvízcsatorna kiépítettsége 100%-os bővítés előtt áll. Minden elvezetett szennyvizet tisztítanak. A fővárossal és Péccsel a 6-os fő közlekedési út köti össze.
[szerkesztés] Története
Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.
1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként. A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben a pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.
1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn.
1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat. 1912-ben indult meg a személyszállítás.
1993-ban Pécsvárad visszakapta régi városi rangját.
[szerkesztés] Látnivalók
Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.
A települést szőlők és szelídgesztenye- erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak.
[szerkesztés] Múzeumok, rendezvények
Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be,
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15.-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. Október 18-án Lukács napján rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.
Az önkormányzat törekszik a település folyamatos fejlesztésére. Jelenleg épül a fedett tanuszoda és készül a szennyvízcsatornázás utolsó üteme. A város elsősorban a környezetbarát ipar fejlődésére, a turizmus megélénkülésére számít.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Külsheim, Németország
Hausmannstätten, Ausztria
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Baranya megye városai | |
|---|---|
| Bóly | Harkány | Komló | Mohács | Pécs | Pécsvárad | Sásd | Sellye | Siklós | Szentlőrinc | Szigetvár | Villány | |


Based on work by