Basire Izsák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Basire Izsák (angolul Isaac Basire, latinul Isaacus Basirius) (Rouen, 1607 - Rouen, 1676. október 12.) hittudós, gyulafehérvári tanár és angol egyházi főesperes

[szerkesztés] Élete

Mint az angol udvari papnak és durhami praebendariusnak az I. Károlyhoz való hűsége miatt 1647-ben Angliát el kellett hagynia; előbb Franciaországon nevelősködött, majd innen mint hittérítő és orvos keletre ment és 1653 nyarán Konstantinápolyba érkezett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem meghivta őt Gyulafehérvárra, ahová 1654. december 30-án érkezett. Bisterfeld halála után, 1655. március 25-én elnyerte tanári székét. Az ortodox kálvinizmus követőjeként Apáczai Csere Jánosnak nagy ellensége volt, de a fejedelmet híven szolgálta. II. Rákóczi György balsorsában osztozott, ő is elhagyta Erdélyt és 1661-ben visszatért hazájába, ahol régi méltóságait visszanyerte és haláláig viselte.

[szerkesztés] Munkái

Erdélyben megjelent munkái:

  • Congratulatio publica victoriae credo dignae... Gyulafehérvár, 1656.
  • Triumviratus, sive Calvinus, Béza et Zanchius pro episcopatu. Gyulafehérvár, 1656. (Apáczai ellen írta névtelenül. E mű ellen jelent meg 1656-ban Sárospatakon a magyar reformátusok Triumviratus et ultra című cáfoló vitairata).
  • Ő írta II. Rákóczi György fejedelem feleletét az Innocentia Transilvaniae című munkára, amely 1659-ben jelent meg a nyomtatási hely megnevezése nélkül. A durhami káptalan levéltárából Kropf Lajos tette közzé a Történelmi Tárban (1888.)
  • Kéziratban maradt: Tuba Transilvanica... sub obsidione Cibiniana 1660 sincere oblata.
  • Leveleit 1831-ben Londonban kiadták; ezekből az Archiv című folyóiratban megjelentek az erdélyi tartózkodására vonatkozó érdekesebbek. Csulai György erdélyi püspökhöz Husztról 1660. okt. 22-én intézett levelét közli Weszprémi (Succincta IV. 245.) Több levele van a Bod Péternek Leydában őrzött Historia Hungarorum ecclesisastica című kézirati munkájában, mely 1888-ban Szalay Károly szerkesztésében jelent meg Leydában; egy levelét Kropf Lajos adta ki a Történeti Tárban (1889.)

[szerkesztés] Források