Allobroxok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gallia a Kr.e. 1. században, kinagyítva az allobroxok (allobroges) területei is láthatók.
Nagyít
Gallia a Kr.e. 1. században, kinagyítva az allobroxok (allobroges) területei is láthatók.

Az allobroxok harckedvelő kelta törzs volt Galliában, a mai Rhône folyó és a Genfi tó között. Városaik voltak a mai Lyon, Saint-Etienne és Grenoble Franciaországban és Isère Svájcban. Fővárosuk a mai Vienne volt.

Az allobroxokat legkorábban Polübiosz görög történész említi Kr.e. 150 és Kr.e. 130 között. Polübiosz beszámol róla, hogy sikertelenül vették fel a harcot Hannibál Alpokon átkelő seregei ellen.

[szerkesztés] Kapcsolataik Rómával

Az allobroxok harcosaikról, gazdagságukról és gabonaimportjukról voltak ismertek. A Rhône völgyének jó része az övék volt, és fontos hágókat ellenőriztek Itália szomszédságában (pl. a Via Agrippa.

Kr.e. 123-ban menedéket adtak Tuto-Motulusnak, a salluvius királyának, amelyet Róma legyőzött. Visszautasították, hogy kiadják a királyt. Róma hadat üzent, és megindultak a légiók. Kr.e. 121-ben Quintus Fabius Maximus legyőzte, és alávetette az allobroxokat, és ezért a tettéért megkapta az Allobrogicus melléknevet.

Kr.e. 65-ben az allobrox vezér Catugnatus fellázadt, de Caius Pomptinus Soloniumnál legyőzte. Kr.e. 63-ban Catilina felajánlotta az allobroxoknak, hogy csatlakozzanak a felkeléséhez, de visszautasították, sőt le is leplezték az összeesküvést. Julius Caesar seregét a gall háborúban allobrox segédcsapatok kísérték. Augustus Gallia Narbonensis, majd később Gallia Viennensis provinciákat hozta létre az allobroxoknak. A Római Birodalom idején Vienne gyorsan fejlődött, nőtt és Kr.u. 100-ban Tacitus már így írja le: "historikus és impozáns". A feltárások nagyméretű raktárakat hoztak itt a felszínre. Vienne adót szedett a Via Agrippán és más római utakon zajló forgalom után.