Beély Fidél József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Beély Fidél József (Briedl Fidél József) (Székesfehérvár, 1807. július 5. - Kőszeg, 1863. június 20.) Benedek rendi szerzetes, pap, tanár
[szerkesztés] Élete
Atyja Briedl János polgár és kereskedő volt; középiskoláit születése helyén 1816–1822-ben járta; a Szent Benedek szerzetébe 1822. október 16. vétetett fel Pannonhalmán, hol előbb a nyelvtani osztályok tanulmányain kivül a szerzet történetét és szabályait tanulta, később a bölcseletet Győrött hallgatta. 1826. Bakonybélben a költészetet és ékesszólást, Pannonhalmán a teológiát bevégezvén, 1830. augusztus 6. misés pappá szenteltetett. Betegeskedése után 1832-ben Pannonhalmán mint lelkész-segéd egyházi szónoklattal lett megbizva. Ugyanazon év augusztus havában Guzmics Izidor apát kivánságára Bakonybélbe tétetett át, hol a nevelés, széptan és oklevéltan tanára s a könyvtár őre lett. 1833–1834-ben beutazta Alsó-Ausztriát és Stájerországot. 1839. november 23. a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta a bölcseleti osztályba. 1848. végével az apátsági javak igazgatásával bizatott meg. 1855-ben Kőszegre ment, hol a szerzet házának főnöke és a gimnázium igazgatója volt haláláig. Emlékbeszédet Horváth Cyrill mondott fölötte az Akadémia 1860. november 10. ülésén.
[szerkesztés] Munkái
1. Költészeti képek. Pest, 1837–38. Két kötet. (Guzmicscsal és Vaszary Egyeddel.)
2. Guzmics Izidor életrajza. U. ott, 1839.
3. Alapnézetek a nevelés és leendő nevelő s tanítóról, különös tekintettel a tan történeti viszontagsága s literaturájára. Pozsony, 1848. Szerkesztette 1839. nov. 1-től az Egyházi Tár hátralevő füzeteit.
Kéziratban 30 értekezése, önéletrajza s egy kész munkája maradt.
Az irodalmi térre Guzmics buzdítására lépett; első értekezése: Néhány szó az erkölcsi nevelésről, annak Egyházi Tárában (1835.) jelent meg; irt még sok nevelési, aesthetikai s történeti czikket, verset és beszélyt a Tudom. Tárba (1837–44.), Regélőbe és Honművészbe (1836–39.), Athenaeumba (1839–43.), Religio és Nevelésbe (1841–48.), Életképekbe (1844–46.), Világba (1844.), Kath. Iskolai Lapokba (1849.), Kath. Néplapba (1849.) és Családi Lapokba (1852–55.)
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by