Parrhasziosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Parrhasziosz (i. e. 460 - i. e. 390 körül) görög festő
Epheszoszban élt, vetélytársa, Zeuxisz mellett a klasszikus kor legnagyobb mestere volt. Leginkább Athénben és Kis-Ázsia görög városállamaiban működött. Az ókori hagyomány számos képét említi, túlnyomórészt mitológiai alakokat, illetve jeleneteket (Hermész, önarcképszerű vonásokkal; Őrültséget színlelő Odüsszeusz; Szenvedő Philoktétész, amelynek mását Kheiriszophosz egy csészéjéről ismerjük; Héraklész; Thészeusz; stb.), képmásokat és realisztikus portrékat (Philiszkosz komédiaköltő Dionüszosszal és az Erénnyel; Páncélos hajóparancsnok), valamint egyik legtöbbet emlegetett múve, az „Az athéni nép", amelyen annak változó hangulatát és szélsőséges tulajdonságait egyetlen jelenetté kovácsolta össze). Alkotott obszcén jeleneteket, előrajzokat ötvösmunkákhoz, stb. is. A körvonalrajz nagy mestere volt, ellenezte az újabb festői vívmányokat, tehát Apollodórosszal és követőivel szemben a régi, rajzszerű festészet híve volt, de ezt -mint maga is hirdette- a tökéletesség legvégső határáig vitte. Művészetének visszfényeit leginkább athéni fehéralakos vázák tükrözik, eredeti műve egy sem maradt ránk.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)


Based on work by