Tóth János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tóth János (Tolna, 1930. szeptember 1. - ) Kossuth-díjas operatőr, rendező, dramaturg
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezen kívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is.
1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette. Élete meghatározó élménye ez az időszak, a 20–40-es évek magyar, és külföldi filmek világának megismerése, megszeretése. Ekkor készítette el első amatőr filmjeit is.
Nincs is mit csodálkozni, hogy ezek után a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, és 1954-ben megszerezte a diplomát is.
A Főiskola elvégzése után a MAFILM operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében.
Szenvedélyesen érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa, (A falu rossza, Az obsitos). Ezek felújításában is restaurátorként vett részt.
A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja.
Operatőrként rendezői voltak Huszárik Zoltán, Makk Károly és Novák Márk.
2004-ben kilenc társával vehette át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, melynek feltétele, hogy Kossuth-díjas legyen az illető és betöltse a 65. életévét (mellette Bacsó Péter, Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Illés György, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szécsényi Ferenc kapta meg a havi félmillió forinttal járó díjat).
Specialitása a rövidfilm, dokumentum film, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása.
[szerkesztés] Díjai, elismerései
- Film- és Tv kritikusok díja (1963, 1970)
- Balázs Béla-díj (1971, 1977)
- Érdemes művész (1984)
- Kiváló művész (1989)
- Magyar Filmszemle, Életműdíj (2000)
- Kossuth-díj (2001)
- Magyar Mozgókép Mestere díj (2004)
[szerkesztés] Operatőri, rendezői, dramaturgi tevékenysége
- Acéltámok (1953), dokumentumfilm - Köő Sándorral
- Paprikajancsi (1958), rövidfilm - operatőr
- A szökevény (1958), rövidfilm - rendező
- Eljegyzés (1959), rövidfilm - operatőr
- Vörös tinta (1959), játékfilm - operatőr
- Szombattól hétfőig (1959), játékfilm - operatőr
- Az óriás (1960), rövidfilm - operatőr
- Áprilisi riadó (1961), játékfilm - operatőr
- Lopott boldogság (1952), játékfilm - operatőr
- Csendélet (1962), rövidfilm - operatőr
- Játék (1962), rövidfilm - rendező
- Nappali sötétség (1963), játékfilm - operatőr
- Igézet (1963), rövidfilm - operatőr
- Kedd (1963), rövidfilm - operatőr
- Elégia (1965), kísérleti film - operatőr
- Vízivárosi nyár (1964), játékfilm - operatőrasszisztens
- Háry János (1965), játékfilm - operatőr
- Az orvos halála (1965), játékfilm - operatőr
- Patyolat akció (1965), játékfilm - rendezőasszisztens
- Kötelék (1967), játékfilm - operatőr
- Isten és ember előtt (1968), játékfilm - operatőr
- Capriccio (1969), kísérleti film - operatőr
- Amerigo Tot (1969), dokumentumfilm - operatőr
- Mi lesz veled Eszterke? (1968), játékfilm - rendezőasszisztens
- Csak egy telefon (1970), játékfilm - rendezőasszisztens
- Szerelem (1970), játékfilm - operatőr
- Aréna (1970), kísérleti film - rendező
- A sípoló macskakő (1971), játékfilm - operatőrasszisztens
- Szindbád (1971), játékfilm - dramaturg
- Poézis (1972), kísérleti film - rendező
- Study I. (1974), kísérleti film - rendező
- Macskajáték (1974), játékfilm - forgatókönyvíró, operatőr
- Study II. (1975), kísérleti film - rendező
- Mozikép (1976), kísérleti film - rendező
- Egy erkölcsös éjszaka (1977), játékfilm - operatőr
- Örökmozi (1982), egész estés film - rendező
- Vörösföld (1982) (a szovjet kutató) - szereplő
- Az utolsó kézirat (1987), játékfilm - operatőr


Based on work by Váradi Zsolt és