Oszmán Birodalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Devlet-i Âliye-i Osmâniyye
دولتِ عَليه عُثمانيه
Az Oszmán Birodalom címere
Az Oszmán Birodalom címere
Map of the Ottoman Empire
Az Oszmán Birodalom hatalma csúcsán (1683)
Hivatalos nyelv oszmán török
Főváros Söğüt (1299-1326),
Bursa (1326-1365),
Edirne (1365-1453),
Konstantinápoly (1453-1922)
Nemzeti himnusz oszmán nemzeti himnusz
Uralkodó Az Osmanlı dinasztia padisahja
Népesség kb. 40 millió
Terület 6,3 millió km² (1902);
maximális kiterjedése 19,9 millió km² (1595 körül)
Alapítása 1299
Bukása 1923. október 29.
Pénznem akçe, kuruş, török líra

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Az Oszmán Birodalom magja Kis-Ázsia nyugati részén terült el. E területet lakták az oszmán törökök, akik a szeldzsuk-török birodalom szolgálatában voltak. Vezetőjük, I. Oszmán feladata az volt, hogy ne hagyja megerősödni a Bizánci Birodalmat, illetve a környező keresztény államokat és támadásokkal, hódításokkal gyengítse azokat. I. Oszmán azonban a meghódított területeket a maga felügyelete alá vonta és 1299-ben kinyilvánította függetlenségét a széthullóban lévő Szeldzsuk-Török Birodalomtól. Az oszmánok Európában 1352-ben vetették meg a lábukat -Galippoli elfoglalásával. 1362-ben Murád szultán elfoglalta Drinápoly városát, ami a birodalom új fővárosa lett. Miután II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt 1453-ban, a kis török állam egy hatalmas birodalommá nőtte ki magát. Tetőfokát I. Szulejmán uralkodása alatt érte el, amikor határai a Perzsa-öböltől egészen Magyarországig és Egyiptomtól a Kaukázusig húzódtak. Szulejmán halála után a birodalom hanyatlásnak indult, aminek legelső látható jele a bécsi vereség volt 1683-ban, és a Birodalom katasztrofális bukásához vezetett az I. világháború végén.

[szerkesztés] Az Oszmán Birodalom államszerkezete

Az oszmán állam sikere a birodalom belső felépítésén alapult. Élén a szultán állt. Övé volt minden föld, alatta voltak a vezérek és más udvari méltóságok és a katonai parancsnokok. A birodalom a folyamatos hódításból tartotta fenn magát (meghódítani és letarolni a földet). A meghódított területet szandzsákra (tartományokra) osztották fel. Az élükön álltak a bégek. A kisebb (pl.:megye, grófság) méretű földeket a szpáhik nem öröklődő földként kapták a katonáskodás fejében. A hadsereg fenntartására szükséges pénzt az adók beszedéséből biztosították, az adót a defterdárok (adószedők) kíméletlenül beszedték. Vitás ügyekben a kádik (bírók) ítélkeztek a korán alapján.

[szerkesztés] Kultúra

Az oszmán törökök nagy toleranciát tanúsítottak az idegen kultúrával és hagyománnyal szemben (legalábbis középkori mércével mérve). Mielőtt a törökök elfoglalták volna Anatóliát a Bizánci Birodalomtól, a kultúra a Dzsihád része volt a kereszténység ellen. Az első oszmán uralkodók magukat Gázinak (Szent Harcosnak) nevezték. Ahogy az oszmánok egyre nyugatabbra hatoltak hódításaikban, a török uralkodók átvettek néhány vonást az elfoglalt népek kultúrájából. Az idegen kultúrát lassan magukévá tették. 1453-ban Konstantinápoly eleste után a legtöbb templomot érintetlenül hagyták és csak néhányat (köztük természetesen a Hagia Sophia templomot) alakították át mecsetté. Az oszmán udvari élet hasonló volt az ősi perzsa sahok udvarához, de sok görög és európai vonással is rendelkezett. Évszázadokon át a Birodalom a zsidók menedékhelyéül szolgált.

[szerkesztés] Katonaság

Az oszmán katonaság egy hibrid és komplex rendszer volt. A könnyű lovasság volt a mag. Ezek nyilakat és rövid kardokat használtak, amelyek a Mongol Birodalom hadseregéhez hasonló harcmodort tettek lehetővé. Az oszmán katonaság volt az elsők között a világon, amely a muskétákat bevezette. A híres janicsárság elit csapatot képezett, amely a szultán testőrségeként is szolgált. Azonban a 17. század vége fele a reformok hiánya miatt a hadsereg elavult, főleg a korrupt janicsárok miatt, akik mindenfajta reformot elleneztek és több szultánt is letettek a trónról emiatt. 1826-ban a janicsárság feloszlatása már túl későn jött, és az Oroszország elleni háborúkban a Birodalom alulmaradt.

[szerkesztés] Tartományok

Az Oszmán Birodalom zászlaja
Nagyít
Az Oszmán Birodalom zászlaja

A Birodalom a virágzásának a tetőfokán 29 tartományból, három adófizető fejedelemségből és Erdélyből (a Birodalommal szövetséges fejedelemség) állott.

[szerkesztés] Szultánok

A szultán (másképp padisah) a Birodalom egyedüli ura és kormányzója volt (legalábbis hivatalosan). A szultán a következő címeket is viselhette: Szultánok szultánja, Kánok kánja, A próféta leszármazottja. Az első uralkodók nem nevezték magukat szultánoknak, hanem bej-eknek.

1922 óta a szultánátust megszüntették, de alább látható a leszármazottak listája:

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)