Őrségi Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az őriszentpéteri templom a 13. században épült
Nagyít
Az őriszentpéteri templom a 13. században épült

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A nemzeti park jellegzetességei

A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak.

A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás.

Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben.

A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is.

Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó.

[szerkesztés] Tájvédelmi körzetek

[szerkesztés] Kőszegi Tájvédelmi Körzet

A Kőszegi-hegységben egyszerre és együtt tanulmányozható az alpesi és a pannon növény- és állatvilág számos faja. A tájvédelmi körzet klímája az Alpok közelségéből adódóan hűvös, párás. Az évi csapadékmennyiség messze meghaladja az országos átlagot. E tájon rengeteg a forrás, a legnevezetesebb a Hétvezér nevet viseli. Alig néhány négyzetméteren 10 helyen bukkan fel a víz. A hegyvidéken sok a bükkös, az alacsonyabb területeken a szelídgesztenye. Az aljnövényzetben él a ritka borda-, vese- és struccpáfrány. Az országban egyedül itt él a hegyi lednek.

[szerkesztés] Sághegyi Tájvédelmi Körzet

Miközben a Kemenes-alja laza törmelékanyagát a víz és a szél elhordták, elkoptatták, a Ság hegyet ettől megóvta a ráömlött kemény bazaltláva-sapka. Így maradt meg tanúhegyként árulkodva a terület régi magasságáról. A védő bazaltot ötven évig bányászták, és ez majdnem a hegy pusztulását okozta, alakját azonban alaposan megváltoztatta. Magassága csökkent, 291 méteres volt, ma 279 méter. A bányászok fejtés közben szabályosan kettévágtak két vulkáni kürtőt, valóságos metszetet készítve a vulkán belső szerkezetéről, a tűzhányó működési mechanizmusáról. A bányászat következtében elpusztult a hegy eredeti növény- és állatvilága is, de a flórája kezd visszatérni. 1974-ben újra találtak tavaszi héricset, fekete kökörcsin és leánykökörcsint, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhajat. Feltűnt néhány bagolyféle, holló, vörösvércse.

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

  • Kőszegi Tőzegmohás Láp Természetvédelmi Terület: ebben a mindössze 0,2 hektáros lápfolton hét tőzegmohafaj él.
  • Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület: a XVIII. századi Batthyányi-kastély parkját a Rába ártéri erdejére telepítették rá, meghagyva a tölgy-kőris-szil ligeterdő fáinak legszebb példányait.
  • Sárvári Arborétum Természetvédelmi Terület: 1803-ban Habsburg Ferdinánd adott megbízást egy tájképi kert létrehozására a területen.
  • Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum a benne található több mint 3000 féle fa- és cserjefajával Magyarország leggazdagabb tartalmú élőfa-gyűjteménye.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Az Őrségi Nemzeti Park honlapja


Magyarország nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park | Kiskunsági Nemzeti Park | Bükki Nemzeti Park | Aggteleki Nemzeti Park | Fertő–Hanság Nemzeti Park | Duna–Dráva Nemzeti Park | Körös–Maros Nemzeti Park | Balatoni Nemzeti Park | Duna–Ipoly Nemzeti Park | Őrségi Nemzeti Park