Bolgár ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bolgár ábécé (bolgárul Българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttérek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А а
[a]
Б б
[b]
В в
[v]
Г г
[g]
Д д
[d]
Е е
[ɛ]
Ж ж
[ʒ]
З з
[z]
И и
[i]
Й й
[j]
К к
[k]
Л л
[l]
М м
[m]
Н н
[n]
О о
[ɔ]
П п
[p]
Р р
[r]
С с
[s]
Т т
[t]
У у
[u]
Ф ф
[f]
Х х
[x]
Ц ц
[ʦ]
Ч ч
[tʃ]
Ш ш
[ʃ]
Щ щ
[ʃt]
Ъ ъ
[ɤ]
Ь ь
[ʲ]
Ю ю
[ju]
Я я
[ja]

Általában minden betű egy hangot jelöl, ez alól kivételek a щ, ю, я betűk, melyek két hangot jelöl: [ʃt], [ju], [ja]. Ezen kívül van két betűkapcsolat, mely nem része ugyan az ábécének, de egy hangot jelöl, ezek: дж [ʤ], дз [ʣ]. A ь betű nem jelöl semmilyen hangot csak meglágyítja az előtte álló mássalhangzót. Általában o előtt áll.

[szerkesztés] Átírás

Cirill betű ALA/LC[1] BGN/PCGN[2] ISO[3] UN/GOST[4] WWS[5] Dancsev[6] Hivatalos[7]
а a a a a a a a
б b b b b b b b
в v v v v v v v
г g g g g g g g
д d d d d d d d
е e e e e e e e
ж zh zh ž ž ž zh zh
з z z z z z z z
и i i i i i i i
й ĭ y j j j y y
к k k k k k k k
л l l l l l l l
м m m m m m m m
н n n n n n n n
о o o o o o o o
п p p p p p p p
р r r r r r r r
с s s s s s s s
т t t t t t t t
у u u u u u ou u
ф f f f f f f f
х kh kh h h h h h
ц t͡s ts c c c ts ts
ч ch ch č č č ch ch
ш sh sh š š š sh sh
щ sht sht ŝ št št sht sht
ъ ŭ ŭ ǎ ã u a
ь j j y y
ю i͡u yu û ju ju yu yu
я i͡a ya â ja ja ya ya
ѣ* i͡e e, ya ě
ѫ* ŭ ǎ

*Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.

[szerkesztés] Problémák a hivatalos átírással

A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át. A kettős betűk miatt - nyelvismeret nélkül - nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] hang átirata. Hasonló a helyzet pl. a схема szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  2. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  3. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  4. ГОСТ 16876-71 - Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
  5. The World's Writing Systems, New York, 1996
  6. A. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989
  7. Разбираема България - Министерство на държавната администрация и административната реформа, 1995-2006

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken