Munkácsi járás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Munkácsi járás Kárpátalja nyugati részén helyezkedik el, nyugatról az Ungvári, délről a Beregszászi, keletről az Ilosvai, északról a Szolyvai és a Perecsenyi járással határos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Munkács és környéke több fontos ókori lelet forrása (Kárpátalja területén itt került elő a legtöbb ilyenkorú lelet). A környék a honfoglalás idejében két fontos vár (Ungvár és Borsova) közé ékelődve sokirányú csapásnak volt kitéve (északról a Kijevi Rusz, délről a Magyar Királyság kívánta magáénak). Jelentősebb települések valószínűleg 1241-ig nem alakultak ki itt.
A tatárjárást követően kezdődött a terület benépesítése magyar és külföldi hospesekkel. Ebben az időszakban vándorolt Munkács környékére jelentős számú ruszin nemzetiségű is. Ezt követően Munkács Bereg megye másodrangú településeként létezett, a környék is csak közepes mértékben fejlődött. A területen zajlottak a Rákóczi-féle szabadságharc utolsó hadi lépései is, amely hatására a lakosság ismét megtizedelődött.
A szatmári békekötést (1711) követően a volt Rákóczi-birtok a király kezére szállt, aki azt Schönberg hercegnek adta tovább. Ezt követően Munkács és környékén fejlődésnek indult a kézműipar, melyek közül kiemelkedő egy kohászati üzem.
Az 1848-49-es szabadságharc egyik fontos központja ismét Munkács volt, így ekkor is jelentős számú népességcsökkenés jellemezte a vidéket.
Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált terület 1939-ben újból Magyarországhoz került, amíg 1944-ben a Vörös Hadsereg meg nem szállta. Az 1946-ban létrehozott közigazgatási egység gazdasági életében nagy jelentőséggel bírt a Barátság kőolajvezeték megépítése.
A környék mind a Szovjetunióban, mind az 1991-től független Ukrajnában közvetítőkapocs a kárpátaljai, illetve a Kárpátokon túli kereskedelem közt.
[szerkesztés] Gazdaság
A munkácsi járás Kárpátalja egyik gazdaságilag jelentős területe. Az itt működő számtalan általában egy- vagy párszemélyes vállalkozás elsősorban az építőiparra, a szállításra és a mezőgazdaságra alapszik.
A térség infrastruktúrája jónak mondható. Itt halad el a Csap - Lviv vasúti fővonal, az épülő Ungvár - Kijev autóút, illetve a Barátság kőolajvezeték is.
[szerkesztés] Népesség
A járás nagy részét (84 %) az ukránok teszik ki. A kerület déli részén, illetve Munkácson azonban számottevő magyar kisebbség (12 %) is él. Kárpátalja német kisebbsége három itteni faluban: Alsóschönborn, Felsőkerepec és Pósaháza településeken él.
[szerkesztés] Települések
[szerkesztés] Megyei jogú város
- Munkács (Мукачево)
[szerkesztés] Városi jellegű települések
- Kölcsény (Кольчино)
- Szentmiklós (Чинадійово)
[szerkesztés] Községek
- Alsókerepec (Нижні Коропец)
- Alsóschönborn (Шенборн)
- Beregfogaras (Зубівка)
- Beregkisalmás (Залужя)
- Beregleányfalu (Лалово)
- Beregnagyalmás (Яблунів)
- Beregrákos (Ракошіно)
- Beregsárrét (Кальник)
- Beregszőlős (Лохово)
- Borhalom (Бобовіще)
- Csongor (Чомонин)
- Dávidfalva (Звидово)
- Dercen (Дерцен)
- Dunkófalva (Обава)
- Felsőkerepec (Веркний Коропец)
- Felsőviznice (Веркня Віжніця)
- Fornos (Форнош)
- Gorond (Горонда)
- Ignéc (Зняцьово)
- Iványi (Іванівці)
- Izsnyéte (Жнятіно)
- Laborcbér (Брестів)
- Lóka (Лавки)
- Makarja (Макарьово)
- Mezőterebes (Страбичово)
- Nagylucska (Великі Лучки)
- Nagymogyorós (Копинівці)
- Pisztraháza (Пістрялово)
- Pósaháza (Павшіно)
- Repede (Бистриця)
- Szánfalva (Станово)
- Szarvasrét (Пузняківці)
- Szernye (Серне)
- Újdávidháza (Нове Давидково)
- Várkulcsa (Ключарки)
- Zsukó (Жуково)
| Kárpátalja közigazgatási egységei | |
| Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás | |
| Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár | |


Based on work by