Jemen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||
| Mottó: nincs | ||||||
![]() |
||||||
| Hivatalos nyelv | arab | |||||
| Főváros | Sana'a | |||||
| Elnök | Ali Abdullah Saleh | |||||
| Miniszterelnök | Abdul Qadir Bajamal | |||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
48. 527.970 km² elhanyagolható |
|||||
| Népesség - Teljes (2003) - Népsűrűség |
53. 19.349.881 37/km² |
|||||
| Egyesítés | 1990 május 22 | |||||
| Pénznem | Jemeni rial (YER) |
|||||
| Időzóna | UTC +3 | |||||
| Himnusz | United Republic | |||||
| TLD | .ye | |||||
| Hívószám | +967 |
|||||
![]() |
||||||
Állam Dél-Nyugat Ázsiában az Arab-félsziget délnyugati peremén.
[szerkesztés] Története
Jemen területén az ókorban a Minei és a Sába birodalom osztozott; 631-ben foglalták el az arabok.
1517 után nagy része török uralom alá került.
1839-től Adent és környékét elfoglalták az angolok, míg a többi része továbbra is török fennhatóság alatt maradt. Dél-Jemen (fővárosa Aden) 1937-ben angol koronagyarmat lett. 1963-ban a Dél-Arab Emirátusok Szövetségéhez csatolták, de a kibontakozó függetlenségi mozgalom kikényszerítette az angolok távozását.(1967)
Dél-Jemen kikiáltotta függetlenségét, baloldali, szocialista politikát folytatott és 1970-1990 között Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság néven a kommunista országokkal szoros kapcsolatokat tartó önálló állam volt.
Észak-Jemen (fővárosa Szanaa) 1911-ben autonómiát harcolt ki magának a Török Birodalmon belül, majd 1918-ban független királyság lett.
A királyságot 1962-ben katonai puccs döntötte meg, amelyet polgárháború követett a köztársaság ill. királypártiak között. A háború után (1970) a katonaság ragadta magához a hatalmat.
1990-ben tárgyalások útján Észak és Dél-Jemen egyesült. Államformája köztársaság. 1994 tavaszán polgárháború tört ki, amelyben a volt Dél-Jemeni vezetők országuk elszakadásáért harcoltak, de vereséget szenvedtek.
[szerkesztés] Természeti viszonyok
A Vörös-tenger és az Adeni-öböl menti keskeny, meleg sivatagi parti síkságok mögött emelkedik a központi fennsík, melynek magassága eléri a 3760 m-t és nyári csapadékban gazdag. Északi és keleti része a Rab-el-Háli homoksivatagba megy át.
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |




Based on work by