Csekonics József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csekonics József (Kőszeg, 1757. február 22. - 1824. április 26.) tábornok, a Szent István-rend vitéze
[szerkesztés] Élete
Előbb a kőszegi gimnáziumban, azután a bécsi Löwenburg-féle convictusban tanult 1774-ben mint hadapród (cadet) a Dajassa vértesezredbe s 1783-ban mint másodkapitány a modenai vértesezredbe lépett át. A lovakat tanulmányozta, különösen a Hunyadi-féle ürményi ménestelepet; gróf Godiz ezredes által a pótléklovak állományához rendeltetett, hol tanulmányait folytatta s tervet készített a hazai lótenyésztés előmozdítására; ezt II. József császárnak benyujtotta, ki a mezőhegyesi ménestelepet négy négyzetmérföldnyi területen alapította, melynek fölállításával Csekonicsot bízta meg és lótartalék-parancsnokká (Remont-Commendant) nevezte ki; 1787-ben őrnagy, 1789-ben alezredes, 1790-ben ezredes lett; 1798-ban az olaszországi s Lech melletti hadseregnek és Bécsnek vágó marhával való ellátása reá bízatott; ezt öt évig kezelte; jutalmul a szent-István rendet kapta s 1806-ban tábornokká léptettetett elő.
[szerkesztés] Munkái
Praktische Grundsätze die Pferdezucht betreffend. Pest, 1817.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996

