Jászberény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
| Kistérség | Jászberényi |
| Rang | város
|
| Terület | 221,35 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5100 |
| Körzethívószám | 57 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Jászberény város a Jászberényi kistérség központja. Lakóinak száma 27 620 fő (2005. január 1-i adat szerint). Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Duna-Tisza közének északi részén, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre.
[szerkesztés] Története
A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.
A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.
A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).
A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.
Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alaptott Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.
1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jeleneleg a Szent István Egyetem karaként működik.
A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.
[szerkesztés] Kultúra
Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (pl. küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong, stb.) sportágakban.
[szerkesztés] Híres jászberényiek
- Itt született 1859. január 23-án Beleznay Antal karnagy, zeneszerző,
- Székely Mihály operaénekes,
- Déryné Széppataki Róza színművésznő,
- Gerevich Aladár olimpiai bajnok.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Műemlékek
- Jászkun Kerületek Székháza
- Városháza
- Ferences templom és rendház
- Római katolikus főtemplom (Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján)
- Szentháromság-oszlop (1831)
- Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok (Szent Vendel, Szent Orbán, Szent Donát, Szent Medárd, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
- Bundás-kút (juhász szobrával, Jankovich Gyula munkája, 1908)
[szerkesztés] Állatkert
- Jászberényi Állat- és Növénykert
[szerkesztés] A környéken
A környéken található a Hajta-mocsár, valamint a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Yazd, Irán
Vechta, Németország
Sedalia, USA
Conselve, Olaszország
Sucha Beskidzka, Lengyelország


Based on work by