Vita:Prímszámok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Forrásmegadás (ezzel akarom mentegetni, hogy miért írok hülyeségeket): "Egy szám egy-en és önmagán kívüli osztóit a szám valódi osztóinak nevezzük (Azt is mondjuk: 1 és a az a szám nemvalódi osztói [sic!, a fettelést is meghagytam]. Azokat a természetes számokat, melyeknek pontosan két osztójuk van, prímszámoknak (törzsszámoknak) nevezzük. Az első néhány ..." (Hajnal Imre: Matematika I. ISBN 963 18 5861 8; 72. o. az 1987.-es kiadásban)
Bár nem akarok vitatkozni, mert igazából valóban csak terminológia kérdése, de a gimnáziumban én magam is így tanultam. Az biztos, hogy a terminológia általában sem egységes a prímekkel kapcsolatban, mert ha jól emlékszem, a Gyarmati-Freud jegyzetem kifejezetten egész számokként definiálja a prímeket, a negatívokat is ideértve. Káosz, káosz (?). Gubb
Üdvözlettel: Gubb
Forrásmegadás: Egy a szám osztói közül az 1-et, -1-et, a-t és -a-t a szám triviális osztóinak, pozitív szám nála kisebb pozitív osztóit valódi osztónak nevezzük. Erdős Pál-Surányi János: Válogatott fejezetek a számelméletből, Polygon, 1996. 12. old. Én nem látok káoszt. Üdvözlettel: Kope 2004. november 16., 20:42 (CET)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Olvashatatlan
Sajnos, senki sem tudta venni a fáradtságot a KÖMAL szerkesztőségében, hogy a száz éve elavult "újságfotó az interneten" módszert a modern OCR-módszerrel helyettesítse. Nekem is sokszor kell KÖMAL-cikk, de gyakorlatilag olvashatatlan, kényelmetlen és gördíthetetlen, ami fent van. De ez van, szegény az eklézsia, maga harangoz a pap... Gubb
Nekem azonban megvan a cikk, úgy értem, az én böngicsélő döngészőm megböngészi. Gubb
Most elmagyarazna valaki, hogy mirol van szo, ugy, hogy a legbutabb is, azaz en is, ertse? Mi a baj? Olvashatatlan, olvashato, nem lathato, vagy mi? Kope 2004. november 18., 13:15 (CET)
- Megnézted? Egy kis felbontású PNG ábraként van fent, a szöveg inkább sejthető mint olvasható. -- Árpi (Harp)
En megneztem es bar valoban kicsit csunyak a betuk, elegge olvashato. Nekem nem volt bajom a KoMal archivummal, azon kivul persze, hogy csak a szerzokre lehet keresni. A Gubb megjegyzesevel kapcsolatban persze neki igaza van abban, hogy ez egy elavult es gyenge modszer, de a magyar matematikusok vettek maguknak a batorsagot es a vilagon semmit nem raktak fel a webre, mondjuk a (nagy) Mat. Lapok regi szamait, a kulonbozo konyveket, folyoiratokat. Egyedul a KML elerheto es ezert csak dicseret illeti. Kope 2004. november 19., 18:57 (CET)
[szerkesztés] Pozitív
Ezek értelmében nem lenne helyesebb az alábbira, vagy ezzel ekvivalens állításra módosítani a "nem matematikai" definíciót az elején?
- "Azon egész számok, melyek pozitív osztóinak száma pontosan 2, prímszámok"
Suhanc 2006. április 17., 19:02 (CEST)
[szerkesztés] Prímszámok -> Prímszám
Nem Prímszám lenne a cikk helyes címe? Ha már a Természetes szám pl. egyes számban van... --SyP 2005. október 23., 22:13 (CEST)
Nem tudom. Szerintem Tgr tudja. Gubb ✍ 2005. október 23., 22:15 (CEST)
S akkor miért nem Prím szám? (avagy miért is írjuk mi ezt egybe?) — Ralesk Ne’vennoyx 2005. október 23., 22:28 (CEST)
- amiért az üvegpohár sem üveg pohár. összetett szó, 6 szótagig egybeírjuk. Gubb ✍ 2005. október 24., 07:27 (CEST)
Valahol már volt erről vita, de most nem találom; ha jól emlékszem, abban maradtunk, hogy a számhalmazok (pl. természetes számok, Fibonacci-számok) legyenek többesszámban. Jó lenne egy műhely, ahol az ilyesmit egyeztetni lehet (köhöm-köhömm :-). --Tgr 2005. október 24., 00:06 (CEST)
Igaz, hogy ezek léteznek halmaz formájában is, de attól még van értelmük egyes számban is ("Mi az, hogy prímszám?" – kérdezheti valaki), úgyhogy szerintem legyen a cím egyes számban. (Gondoljunk csak egy diákra, aki azt olvassa egy könyvben, hogy "X prímszám", és a Google-be is az egyes számú alakot fogja beírni, mint bármi másnál, amire rákeresne.) A többes számot csak azoknak tartsuk fenn, ami tényleg lehetetlen vagy félrevezető lenne egyes számban, vagy nem szokás az egyes tagjait különválasztani. ("Az USA elnökei" címben pl. az egyes szám arra utalna, hogy a cikk csak a hivatalban lévő elnökről szól, ami félrevezető, ha mindet felsorolja.) -- Adam78 üzenet 2005. október 24., 00:27 (CEST)
- Nekem mindegy, az egyeztetést pl. itt lehet folytatni: User:Gubbubu/Matematika műhely. Gubb ✍ 2005. október 24., 07:14 (CEST)
Ott válaszolok. --Tgr 2005. október 24., 09:22 (CEST)
[szerkesztés] Csebisev részrehajlása
Ez még címként is fura. Mi akarhat lenni? ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. szeptember 11., 10:46 (CEST)
nyugi, majd megirom. Kope 2006. szeptember 12., 22:58 (CEST)
rendben :-)) ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. szeptember 12., 23:47 (CEST)
Gauss A matematika fejedelme által igencsak kedvelt diszciplina, a számelmélet minden tételét természetes számokra fogalmaz(za/ta) meg.
Az oszthatósági reláció az egészekre is értelmezhető.
Ezért sok szakemberrel együtt amellett vagyok (és érvelek), hogy maradjunk a hagyománynál
Még nem vége, csak mentenem kell, mert szakadizik a kapcsolatom
[szerkesztés] Gauss
A fejedelem még a pozitív számok elméletének tartotta a számeleméletet. Azóta is minden művelője a tételeket, az új fogalmakat-értelmezéseket ilyen terminológiával használ(ja/ta). Amondó vagyok, hogy ehhez kell magunkat tartani, különben a korábbi szövegeket mind át kellene írni. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a fogalmak nagy része negatív számokra, néhány a nullára is átvihető. De ne beszéljünk "negatív prímekről" (hallottam ilyent!!!), meg más hasonlókról.
INDOKLÁS: az egészek körében minde alapműveletet az operandusok abszolútértékével végzünk, s külön előjelszabályokat alkalmazunk az eredmény előjelének meghatározására. Az oszthatósági viszonyok - beleértve a kanonizálást (prímekre bontás) - tehát mindig eldönthető számelméleti (természetes számokkal foglalkozó) eszközökkel-tételekkel.
ROSSZ PÉLDA Reiman István Matematika (Műszaki KK, 1992) 4. Fejezet / 53. oldal
A számelmélet az egész számok tulajdonságaival foglalkozik. Ebben a fejezetben egészeken ... pozitív egész számokat fogunk érteni.
És így is tárgyalja: egészeket mond, de csak pozitívakra gondol. Hm! Cike 2006. október 17., 10:23 (CEST)
Egyetértek azzal a módosítással, hogy szerintem a nullát feltétlenül vegyük hozzá, vagyis pozitívak helyett természetesekről beszéljünk, nekem így természetesebb (bár nem fogok ehhez foggal-körömmel ragaszkodni; de szerintem a maradékos osztás tételének, a kongruenciáknak és hasonlóknak a tárgyalása nagyon nehézkessé válna nulla nélkül). Ahol pedig egészekről vagy pláne számgyűrűkről van szó, ezt külön jelezzük. Reimann szerintem is helytelenül járt el. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. október 17., 10:57 (CEST)
Természetesen a nulla is természetes szám. Szükség is van rá (pl. maradék), de egy kicsit mostoha, merthogy véle nem lehet osztani. Talán ez is "bekever". ÖRÜLÖK az egyetértésnek. Talán a Számelmélet címszónál kellene tisztázni mindezt. (Hé VALAKI!) Cike 2006. október 18., 16:01 (CEST)
Szerintem nincs konszenzus a matematikusok között abban, hogy a nulla ternészetes szám-e vagy sem. Legalábbis az egyetemen, aki használta/használja ezt a fogalmat, annak első dolga szokott lenni, hogy megmondja, beleérti-e a nullát. És nagyon változatos a kép, mindkét kupac elég nagy táborral rendelkezik. Ha a természetes szó alapján arra gondolunk, hogy már az ősember is használta, akkor a nulla messze nem az. Elég sokáig megvoltak az emberek nulla nélkül, és már komoly matematikát csináltak. Ez persze nem kampány egyik tábor mellett sem, csak megemlítettem. Péter ✎ 2006. október 18., 16:14 (CEST)


Based on work by