Esztergom-Kertváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esztergom-Kertváros Esztergom egyik önálló részönkormányzattal rendelkező városrésze. Saját irányítószáma a 2509. A 2001-es népszámláláskor a városrész belterületének 5765 lakosa volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A központi belterülettől délre fekszik öt és fél kilométerre, teljesen összeépülve Dorog városával. Délről nagyjából a Kenyérmezői-patak határolja. A 111-es főút szeli ketté, valamint nemrég készült el a 117-es Tátra vezető -és Dorogot elkerülő - út. Kertvárosnak saját vasútállomása van a Budapest–Esztergom-vasútvonalon, valamint itt található Esztergom repülőtere is. 2001-ben 1 878 lakás, 172 nem lakott üdülő, és 18 egyéb lakóegység állt a városrészen.

[szerkesztés] Története

Esztergom-Tábor az első világháorú idején
Nagyít
Esztergom-Tábor az első világháorú idején

A terület az első világháború alatt kezdett benépesedni, amikor itt állították fel Magyarország legnagyobb hadifogolytáborát. A hatalmas barakkokban egyenként 600 ember fért el. Innen ered az Esztergom-Tábor elnevezés. A régi üveggyár épületeit, ami az 1890-es évekig működött a katonai kincstár vette át, és raktárnak, barakknak használta. Egyes részeit Kenyérmezei-majornak, Zsalazsonnak nevezték. Az első világháborúban a hadifogolytáborban összesen kétmillió ember raboskodott, és több mint 70 ezren haltak meg, nagyrészük járványban. Csak a szigorú karanténnak köszönhető, hogy a járvány nem terjedt ki a városra. 1938-ban a Szent István jubileumi év alkalmával azonban a terület összefoglalóan az Esztergom-Szentistvánváros nevet kapta, majd Esztergom-Kertvárosra változtatták nevét. Az 1940. évi népszámláláskor már 2000-en laktak a területen. A második világháború alatt Esztergom legjobban károsodott városrésze volt. A háború után felmerült, hogy a szomszédos Dorog nagyközséghez csatolják. 1947-48-ban a Belügyminisztérium népszavazást rendelt el, amely két részből állt. Az Esztergom óvárosához közelebb eső területeken 1947 őszén tartották a referendumot. Ezen a 242 szavazó családból 209 az Esztergom mellett szavazot, míg 33 család Doroghoz csatlakozás mellett voksolt. Az 1948. május 9-én a városrész déli, Doroghoz közelebb eső része szavazhatott. Összesen 172 család voksolt, 105 Esztergom, 67 Dorog mellett. Ezután Kertvárost, mint hűséges városrészként emlegették. Mára a városrészen lévő egykori laktanyákat lakóparkká alakították, az egykori lőtér területét pedig tűzoltóság kapta meg. A városrész jelenlegi legnagyobb, milliárdos beruházása a megyei pszichiátriai otthon építése a lakópark közelében.

[szerkesztés] Külterületei

  • Húsipari gazdaság (71)
  • Sátorkőpuszta (37)
  • Nixbrót (6)
  • Repülőtér (10)

[szerkesztés] Látnivalók

  • A városrészben található a harminc hektáros egykori bányató, a Palatinus, ami ma strandként, horgászhelyként működik.
  • A Szent István király plébániatemplom, és a kertjében álló, műemlékileg védett Mária megkoronázása szobor

[szerkesztés] Külső hivatkozások