Erdélyi Unitárius Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Erdélyi Unitárius Egyház Az Erdélyi Unitárius Egyház az Unitárius Egyház erdélyi ága. A 2002-es népszámlálás adatai szerint az egyháznak 66846 tagja volt, ami Románia lakosságának 0,3%-a, Erdély lakosságának pedig 1%-a. Az egyház püspöke 1996 óta dr. Szabó Árpád.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította a reformáció folytatásaként. Az alapítás évének 1568-at tekintik, amikor a tordai országgyűlés kimondta a lelkiismeret és vallásgyakorlás szabadságát, az addigi három elismert felekezet (katolikus, luteránus, református) mellé beemelve az unitárius vallást is. János Zsigmond erdélyi fejedelem az egyház erős támogatója volt; az 1571-ben tartott marosvásárhelyi országgyűlésen megerősítette a tordai országgyűlés határozatát. A fejedelem a gyulafehérvári nyomdát Dávid Ferenc rendelkezésére bocsátotta az unitárius tanik terjesztésére. Maga az unitárius elnevezés először 1600-ban fordult elő; az egyház hivatalosan 1638 óta használja. János Zsigmond halála után a katolikus Báthory fejedelmek teret nyitottak az ellenreformációnak. Báthori Kristóf eltiltotta Dávid Ferencet a prédikálástól és Déva várában börtönbe záratta. A reformáció további terjedésének megakadályozására jezsuitákat hozott az országba. Dávid Ferenc halála után az unitárius vallás védelmezője Enyedi György volt. Az 1605-ben megválasztott Bocskai Gábor fejedelem a jezsuitákat kitiltotta Erdélyből és az unitáriusoknak visszaadta elvett templomaikat és főiskolájukat.


[szerkesztés] Szervezet

Az Erdélyi Unitárius Egyhéz egy püspökséget alkot, amely 123 egyházközséget irányít. A teológiai képzés Kolozsváron, az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetben történik.

[szerkesztés] Oktatási Intézményei

  • János Zsigmond Unitárius Kollégium - világi oktatás
  • Unitárius Teológiai Gimnázium
  • Unitárius Óvoda - világi oktatás
  • Protestáns Teológia - Kolozsvár, egyházi felsőoktatás

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken