Mindszent
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Csongrád |
| Kistérség | Hódmezővásárhelyi |
| Rang | város
|
| Terület | 59,39 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6630 |
| Körzethívószám | 62 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Mindszent város Csongrád megye Hódmezővásárhelyi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik.
[szerkesztés] Címere
A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végzodik. A pajzsmezo kék színe a levegot, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és huség jelképei. Az ekevas az osi földmuvelést, Mindszent lakóinak fo foglalkozását jelzi, a két hal pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az osi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.
Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban.
A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.
[szerkesztés] Római Katolikus Templom
A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. Városunk nevét templomáról nyerte.
A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.
A 18. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak adományozta . 1839-ben Pallavicini Alfonz őrgróf örökli a birtokot, 1875-tõl Pallavicini Sándor őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.
1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.
[szerkesztés] Az Iskolasor
A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja városunknak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.
[szerkesztés] A Városháza
1938-ban épült a községháza, ma városháza, melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.
1884-től 1950-ig a Tiszántúli járás, majd Mindszenti járás székhelye, melyhez Derekegyház, Mágocs, Mindszent és Szegvár községi jegyzőségei tartoztak.


Based on work by