Őrszállás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyít

Őrszállás (szerbül Stanišić / Станишић, németül Donauwachenheim) falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében.

A település a történelem során több néven volt ismert :

  • (németül) : Steinsitz, Tannenschütz, Wachenheim, Tanaschitz, Stanischitz, Stanischitsch
  • (magyarul) : Örs, Bathteremhelye, Sztanisics


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település Zombortól 22 km-re keletre, a magyar államhatártól mindössze 5-6 km-re fekszik. A falu 90-105 méter tengerszint feletti magasságban terül el; határától mintegy 5,5 km-re folyik a Mosztonga-patak.

A falut északról Regőce (7 km), délről Nemesmilitics (10.5 km) határolja.

[szerkesztés] Története

Őrszállás jellegzetesen bácskai település, amelyet írások Paris néven 1366-ban említenek először. A törökök a szegedi szandzsákhoz tartozó faluként írnak róla 1578-ban. Mai nevén szerb településként 1635-ben jegyezik le. Az 1698-as kitelepülést követően azonban már pusztaságnak számít, és nem szerepel az 1715-ös összeírásban sem.

A falut a Rédl-család birtokolta, melynek első jeles képvilselőjét Rédl Gyulát Mária Terézia ruházta fel bárói ranggal. 1752-ben ők telepítettek be a községbe mintegy 150 magyar és szlovák római katolikus családot.

Pravoszláv temploma 1772-ben épült, az iskola két évre rá kezdte meg a működését, amikor 127 családdal, "amelyek ritkán járnak istentiszteletre", létrejött a parókia is.

Az 1788-as évben körülbelül 1000 német nemzetiségű telepedett meg a faluban.

A Magyar Geográfiai Lexikon 1850-ben így ír a faluról :

"Sztanisics, magyar-szerb-német m. v., Bács vmegyében, Zombortúl északra 3 órányira, 3400 római katolikus, 1100 n. e. óhitű, 70 zsidó lak., katolikus és óhitű paroch. templomokkal, synagógával. Határa 1100 négyszögölével 24,577 hold, mellyből urbéri szántóföld 226 4/8 telek után 8424 hold, rét és beltelek 5459 h., jó legelő 3840 h., szőlő 615 h., majorsági szántóföld és rét 4716 h., tavak s mocsárok 1133 h., utak stb. 390 hold. Földje homokos ugyan, de termékeny; bora gyenge; erdeje nincs. Birja a báró Rédl nemzetség."

Hatósági rendeletre 1904-ben elnevezését Sztanisicsról Őrszállásra módosították, 1910-ben 7.086, a második világháború előtt több mint hét és fél ezer lakosa volt.

A német telepesek 1944-45-ben történt kitelepítésével és a helyükbe érkezett, 5430 dalmát és macedón telepes beköltöztetésével megváltozott a falu lakosságának eredeti etnikai összetétele, a magyarok száma pedig fokozatosan csökkent. Ma már csak 363 lélek vallja magát magyarnak. A fogyatkozás akkor vett erőteljes lendületet, amikor az ötvenes évek végén megszűnt a magyar nyelvű oktatás a helyi iskolában. Csak nagyon kevés magyar család szánta rá magát, hogy gyerekét a a szomszédos nemesmiliticsi magyar iskolába írassa. A kilencvenes évek elejétől már az anyanyelvápolás, a magyar nyelv fakultatív oktatása is - érdeklődés hiányában - megszűnt.

2002.01.01 - 2004.05.31 között összesen 139 őrszállási lakos igényelte a Magyar igazolványt.

[szerkesztés] Lakossága

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott.

  • 1880-ban 6685 lakosából 4451 német (66%) volt.
  • 1891-ben 7221 német, magyar és szerb lakosa volt.
  • 1910-ben 7086 lakosából 5206 német (73%), 1266 magyar (18%), 557 szerb (8%), 6 horvát, 51 egyéb nemzetiségű volt. Vallás szerint: 6417 r.k., 1 g.k., 556 g.kel., 6 ref., 106 izraelita. Írni es olvasni a lakosság 57%-a, összesen 4018 lakos tudott.
  • 1921-ben 7580 lakosából 5250 német (69%) volt.
  • 1940-ben 7579 lakosából 6915 r.k., 46 g.k., 580 g.kel., 6 ev., 17 ref., 12 izr., 3 egyéb vallású volt.
  • 1991-ben 5131 lakosából 3140 szerb (61%), 459 magyar (9%), 454 horvát, 946 jugoszláv és 18 német volt.
  • 2002-ben 4808 lakosából 3511 szerb (73%), 363 magyar (7,5%), 367 horvát, 140 jugoszláv és 16 német volt.

[szerkesztés] Magyar szervezetek

Cím : 25284 Őrszállás Dalmát utca 114.

Elnöke : Tóth László

Kapcsolattartó : Pekter Etelka (00-381-25-830-638)

A magyarságot az 1939 februárjában alapított Ady Endre Művelődési Egyesület fogja össze.

  • VMSZ őrszállási helyi szervezete

Megalakulás: 2000. május 28.

Elnök: Pekter Miklós

Felelősök : Krizsák Zoltán, Tóth László, Rind Ferenc

[szerkesztés] Látnivalók

  • "Boldogságos Szűz Mária Szent Neve" katolikus templom (1815):

Mint arról a templom rózsaablakán található felirat is árulkodik, a templomot a falu birtokosa, a Rédl-család építette 1815-ben. Az épület tornya 47 méter magasságig emelkedik a falu fölé, orgonáját (2/20 m/r) 1890-ben az Angster gyár építette. A templom hossza 45 méter, szélessége 20 méter, a hajó belmagassága 17 méter. Négy harangja közül a legnagyobb 799 kg, a legkisebb 95 kg. A templom külső és belső renoválására utoljára 1950-1961-ben került sor.

A sztanisicsi plébániát 1788-ben alapították mely a Trianoni békeszerződés-ig a Kalocsai főegyházmegye zombori esperesi kerületéhez tartozott. Ma a Szabadkai Egyházmegye Dunamenti Főesperességének zombori esperesi kerületének része.

Az anyakönyvet 1788-óta vezetik. A misék eredetileg németül és magyarul folytak. Ma az istentisztelet nyelve horvát, magyar és német. Hívők száma: kb. 1.400. A faluban nincs már helyi plébános, a nemesmiliticsi pap - Edegi Antal - jár át misézni.

A második világháború alatt Kopping Jakab (1872-1949) plébános a helyi láger lakóit élelmezte, ezért internálták. Wagner Pál (*1917) helyi káplán pedig a lágerba hurcoltakon segített, ezért letartóztatták, de sikerült megszöknie, Horvátországba, majd Ausztriába menekült.

  • Római katolikus kápolna a falu temetőjében (2006)

Csaknem húsz év után Őrszálláson újraépítették a római katolikus temető kápolnáját. Az átadásra 2006 novemberében, halottak napján került sor, dr. Jovan Slavković, Zombor község elnöke, valamint számos egybegyűlt jelenlétében. A kápolna építése több mint két millió szerb dinárba került, amit főleg a helyi közösség eszközeiből teremtettek elő.

  • Pravoszláv temploma (1772)

[szerkesztés] Önkormányzat

Őrszállás Község Tanácsa / Savet MZ "Stanišić"

Cím : 25284 Őrszállás, Oslobođenja 85

Tel: 025/830-097

Tanácselnök : Ljubinko Vračarić

Tanácselnök helyettese : Dragana Đapić

Képviselők : Siniša Simonović, Jasmina Sretić, Aleksandar Grujić, Pekter Etelka, Miro Baljkas, Jovanka Ležajić, Petar Bulović, Nevenka Stanojević, Danijela Kurudža

[szerkesztés] Iskolák

  • Ivan Goran Kovačić Általános Iskola

Cím : 25284 Őrszállás, Njegoševa 12

Tel: 025/830-111

Igazgató : Sonja Mihailović

Az iskola a 2004-2005-ös tanévben 381 gyermek alapfokú képzését látta el.

[szerkesztés] A falu szülöttei

  • Pacséry Imre (1900. dec. 10. - Bp., 1980. jan. 25.): orvos, ergonómus, higiénikus, egyetemi magántanár, iparegészségügyi szakértő, az orvostudomány kandidátusa (1952)
  • Bartos Fülöp (1857 - Los Angeles [USA], 1946. jan. 31.): nyelvész, egyetemi tanár

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken