Fermion
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2...) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint pl. a mezonok), fermionok is (mint. pl. a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az atomhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (pl. neutroncsillag).
Példák fermionokra:
| Részecske | spin (h/(2π)) |
|---|---|
| elektron | 1/2 |
| kvarkok | 1/2 |
| proton | 1/2 |
| neutron | 1/2 |
| Δ részecske (barion) | 3/2 |
| neutrínó | 1/2 |


Based on work by