Mészöly Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mészöly Miklós (eredeti családneve Molnár) (Szekszárd, 1921. január 19. - Budapest, 2001. július 22.): író

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig (1943-1944) frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Számos munkahelye volt (pl. malomellenőrként), majd 1947-től dolgozott először lapszerkesztőként. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. 1993-ban a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja volt. A mai magyar elbeszélők között kiemelkedő alkotó. Felesége Polcz Alaine, író, pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány vezetője volt.

[szerkesztés] Kitüntetései

  • Déry Tibor-díj (1986)
  • Magyar Művészetért Díj (1988)
  • Örley-díj (1988)
  • Az Év Könyve Díj (1988, 1989, 1991)
  • Kossuth-díj (1990)
  • Kortárs-díj (1990)
  • Fitz József-díj (1990)
  • A Nyitott Társadalom Alapítvány díja (1992)
  • Soros-életműdíj (1992)
  • A Soros Alapítvány díja (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal (1996)

[szerkesztés] Főbb művei

  • Vadvizek (elbeszélések, 1948);
  • Fekete gólya (ifjúsági regény, 1960);
  • Az atléta halála (regény, 1966);
  • Jelentés öt egérről; Magasiskola (elbeszélések, kisregény, 1967);
  • Saulus (regény, 1968);
  • Film (regény, 1976);
  • A pipiske és a fűszál (mesék, 1976);
  • Kerti hangverseny (mesék, 1977);
  • Bunker; Az ablakmosó (színművek, 1979);
  • Érintések (esszék, 1980);
  • Esti térkép (versek, 1981);
  • Megbocsátás (regény, 1984);
  • Sutting ezredes tündöklése (elbeszélések és kisregények, 1987);
  • A negyedik út (esszék, 1990);
  • Wimbledoni jácint (elbeszélések, 1990);
  • Az én Pannóniám (1991)
  • Bolond utazás (1992).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken