Tiszaeszlár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.03409° k. h. 21.45744°

Tiszaeszlár
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Tiszavasvári
Rang község


Terület 54,60 km²
Népesség
Irányítószám 4464
Körzethívószám 42
Térkép
é. sz. 48.03409° k. h. 21.45744°
település
Mo. térképén

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tokajtól délre, a Tisza keleti partján fekvő falu, legközelebbi szomszédja Tiszaladány.

[szerkesztés] A név eredete

A török eredetű, honfoglalás kori népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

[szerkesztés] Története

Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14.-től a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

[szerkesztés] A tiszaeszlári vérvád

(Lásd bővebben A tiszaeszlári vérvád szócikket.)

A tiszaeszlári per a faluban lakó zsidók ellen 1882-ben indított, Európa-szerte figyelmet keltett koncepciós per révén vált fogalommá. A tiszaeszlári vérvád alapjául a Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése (1882. április 1.) után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a falubeli zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék.

A vérvád körüli antiszemita hangulatkeltés, politikai feszültség és indulatok közepette Eötvös Károly képviselő, ügyvéd és író vállalta a megvádolt zsidók védelmét. Az 1883-ban Nyíregyházán lezajlott per végtárgyalásán hétórás védőbeszédben leplezte le a koholt vádakat, ezután az ártatlanul megvádolt zsidókat felmentették. Könyvében, melyet a perről írt, Eötvös Tiszaeszlár korabeli állapotáról is pontos képet rajzolt.

[szerkesztés] Jelenlegi nevezetességei

  • A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
  • Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
  • A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
  • Solymosi Eszter síremléke, melyet a zsidók bűnösségében ma is hívő spanyolországi magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.

[szerkesztés] Irodalom

A tiszaeszlári perről:

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve tart és még sincs vége (Révai Kiadó, 1904)

Sándor Iván: A vizsgálat iratai (Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről) (Kronika Nova Kiadó, 2004)


A régészeti ásatásokról:

Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon: Bronzkor, III.-IV. és XI-XIII. század (Fontes archaeologici Hungariae)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Tiszaeszlár önkormányzatának honlapja

Más nyelveken