Gyökrendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyökrendszeren (a matematikában) egy euklideszi vektortér olyan véges generátorrendszerét értjük, melynek (később definiálásra kerülő) speciális geometriai tulajdonságai (ld. lentebb) segítségével jól jellemezhetők a vektortér tükrözési szimmetriái.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Motiváció
Legyen
a koordinátatérben értelmezett olyan integrálható függvény, mely azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy minden origó középpontú, a tengelyekre illeszkedő csúcsú szabályos oktaéder felületén konstans értéket vesz fel. Ekkor az f függvény olyan tükrözési szimmetriát mutat, ami miatt elegendő az első térnyolcadban kiszámítani az integrál értékét, majd azt megszorozni nyolccal:
Világos, hogy itt a szimmetria nem más mint a (1,0,0), (0, 1, 0) és (0, 0, 1) normálvektorú, origón áthaladó síkokra történő tükörözések szimmetriája. A
sztenderd bázis minden elemét tükrözve az említett síkokra kapjuk, az
vektorhalmazt, melynek pont 8 olyan részhalmaza van, mely egyben a kordinátatér bázisa is. Ezek feleltethetők meg a térnyolcadoknak és innen a 8-as szám. R zárt a fenti tükrözésekre, és elemeinek lineáris kombinációjával előállítható a vektortér összes eleme.
Érdemes megjegyezni, hogy egy origón áthaladó síkra vonatkozó tükrözés hozzárendelési utasítása előállítható a vektorműveletek segítségével. Ha n az S (origón áthaladó) sík normálvektora, akkor a v vektor S-re vonatkozó tükörképe:
ahol
a v vektor n (nem feltétlenül egység hosszúságú) normálvektor egyenesére eső merőleges vetülete, melyet a
skaláris szorzással állítottunk elő.
Bonyolultabb vektortér esetén egyáltalán nem triviális megtalálni az egyszerűsítésre lehetőséget adó szimmetriákat, így érdemes keresni az R-hez hasonló tulajdonságú vektorhalmazokat (ezek lesznek a gyökrendszerek).
[szerkesztés] Absztrakt gyökrendszerek
[szerkesztés] Tükrözések
Definíció - Legyen V véges dimenziós vektortér a k test felett és α ∈ V vektor. Azt mondjuk, hogy az s ∈ Hom(V) lineáris transzformáció egy α által meghatározott tükrözés, ha


- teljesül az s által fixen hagyott pontok alkotta H altérre (vagyis a H:={h ∈ V | s(h)=h } halmaz a V hipersíkja).
A lineáris leképezések előírhatósági tétele felhasználásával bizonyítható, hogy minden nemnulla α ∈ V esetén létezik egyetlen, α által meghatározott tükrözés. Ezt s α-val jelöljük.
Tulajdonságok
A V* duális tér tulajdonságaiból adódik, hogy létezik egy kitüntetett
vektortérizomorfizmus éspedig a következő hozzárendelési utasítással:
Ennek felhasználásával juthatunk el a tükrözések geometriai tulajdonságaihoz.
Állítás - Ha s ∈ Hom(V) és α∈V \ { 0 }, akkor az alábbi három kijelentés egymással ekvivalens:
- (i) s egy α által meghatározott tükrözés,
- (ii) létezik olyan α * ∈ V* elem, hogy
- és α*(α)=2,
- (iii) s2=IdV és Im( s - IdV ) = kα (k a vektortér alatt fekvő test).
Ha a fenti tulajdonságok teljesülnek, akkor α*-ot s egyértelműen meghatározza.
Megjegyzés - A (ii)-es pontban lévő α*-ot úgy kapjuk, hogy vesszük a H:={h ∈ V | s(h)=h } hipersíkot és definiáljuk azt az α* lineáris leképezést, melyre Ker(α*)=H és α*(α)=2.
A V2-n értelmezett (v,w)
(v,w)α:=α*(v)α*(w) leképezés a skaláris szorzat szerepét játszhatja, ha v helyére α-t helyettesítünk. Ha ugyanis w=h+μα alkalmas h ∈ H-val és μ ∈ k-val, akkor (α,w)α=α*(α)α*(μα)=4μ=(α|α)αμ, így valóban fennáll a tükrözés hozzárendelési utasítására a
formula.
[szerkesztés] Gyökrendszer
Definíció - A k test feletti véges dimenziós V vektortér véges sok, nemnulla vektorának R halmazát gyökrendszernek nevezzük, ha
- (i) R generátorrendszere V-nek,
- (ii) minden α ∈ R-re az általa meghatározott sα tükrözés olyan, hogy sα(R)=R,
- (iii) minden R-beli α és β elemre teljesül, hogy sα(β) - β ∈ Zα (azaz sα(β) - β az α egész számú többszöröse).
R elemeit gyököknek nevezzük.
Megjegyzés - a (iii) tulajdonságot szokás krisztalografikus tulajdonságnak is nevezni, mert ennek köszönhető, hogy a gyökrendszer rácsként is ábrázolható.
További elnevezések:
- oszthatatlan gyök - a (iii) tulajdonsághoz kapcsolódva, számelméleti megfontolásokkal belátható, hogy ha két gyök párhuzamos egymással, például létezik t ∈ Z, hogy α = t β , akkor szükségképpen t∈{
½,
1,
2}. Az α gyökkel párhuzamos gyökök halmaza tehát vagy {α, -α}, vagy {α, ½α, -½α, -α}, vagy {α, 2α, -2α, -α}, . Azt mondjuk, hogy egy α gyök oszthatatlan, ha ½α nem eleme R-nek (azaz a gyökkel csak az ellentettje párhuzamos a gyökök között). - redukált gyökrendszer - azt mondjuk, hogy a gyökrendszer redukált, ha minden gyöke oszthatatlan; gyakran a gyökrendszer fogalmába beleértik a redukált tulajdonságot és (iv)-es tulajdonságként szerepeltetik a definícióban.
- irreducibilis gyökrendszer - ha a V vektrotér, két altere direkt össszegére bontható és mindkét altérhez találunk gyökrendszert, akkor a két gyökrendszer uniója V-nek is gyökrendszere; ha V egy R gyökrendszere előáll két V-t direkt összegként előállító altér gyökrendszerének uniójaként, akkor R felbontható (reducibilis); ellenkező esetben R-et felbonthatatlannak (irreducibilisnek) nevezzük.
[szerkesztés] Gyökrendszer Weyl-csoportja
Definíció - Ha R gyökrendszer a V vektortérben, akkor az Aut(V) (automorfizmus csoport) S:={sα | α ∈ R} halmaz által generált részcsoportját a gyökrendszer Weyl-csoportjának nevezzük és W(R)rel jelöljük.
Állítás - Aut(R) és W(R) véges részcsoportjai Aut(V)-nek. W(R) normálosztó Aut(R)-ben.
[szerkesztés] Gyökrendszerek osztályozási tétele
A gyökrendszereket gráfokkal reprezentálhatjuk, melyeket Dynkin-diagramoknak nevezzük. Minden redukált gyökrendszer besorolható 4 végtelen (An, Bn, Cn, Dn) és 5 úgy nevezett sporadikus típusba (E6, E7, E8, F4, G2) az izomorfizmus erejéig. Az osztályozás mikéntjét lásd a Dynkin-diagramoknál.
[szerkesztés] Néhány tétel gyökrendszerekre
- Tétel - A gyökrendszer Weyl-csoportja tranzitív csoportábrázolása a gyökrendszer Weyl-kamrái halmazának. A Weyl-csoport előáll a Weyl-kamrák falára történő tükrözések halmaza által generált részcsoportként.
- Tétel - A gyökrendszert egyértelműen meghatározza a Dynkin-diagramja. A gyökrendszer Dynkin-diagramja pontosan akkor összefüggő, ha a gyökrendszer irreducibilis.
- Tétel - Legyen
Lie-algebra,
maximális tórusz
-ben,
a
normalizátora. A
Lie-algebra
gyökrendszerének
Weyl-csoportja izomorf a Lie-algebra
Weyl-csoportjával.











Based on work by