Bereg vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bereg vármegye (1910)
Bereg vármegye címere
Székhely Beregszász
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Bereg vármegye térképe

Bereg vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajz

Bereg vármegye. (Lásd a mellékelt térképet.) Magyarország régi tiszán inneni kerületének egyik megyéje, az ország ÉK-i határszélén; határai északon Galicia, keleten Máramaros- és Ugocsa megye, délen Szatmár-, nyugaton Szabolcs- és Ung megye északon az ÉK-i Kárpátok Beszkíd csoportjának gerince, K-en és Ny-on különböző hegycsoportok természetes határait képezik, délen és nyugaton a Tisza, helyenként a Borsova és Sztara patak határolja.


Területe 3724·45 km2. Északi fele hegyes,dél felé ellenben enyhén ereszkedő dombokkal az Alföldbe megy át. A Keleti-Beszkidek főgerince meredek bástya gyanánt emelkedik Bereg legészakibb részén, főbb csúcsaival (Starostyna 1230 m., Ruszkiput 1311 m., Huszla 1405 m.) az ország határát jelölve; a főgerinc az 1205 m. magas Mencsel-lel délnek kanyarodván, hozzá kelet felé alacsonyabb (905 m.) s lankásabb hegysor csatlakozik, melyet a Vereckei hágó 745 méternyire bevág; odább ÉK felé ismét magasabbra emelkedik (Javornik 1123 m.). Ezen kárpáti homokkőből felépült hegység a Nagy-Pinye, Latorca és Vicsa közébe bocsátja meredek s magas mellékágait (Schönborn 1097 m), melyek a Verhovina zord vidékét behálózzák. A Latorcától nyugatra eső hegytömeg (Mencsel 1104 m, Virliscse 1052 m.) már a Polonina Rúna-, a Vicsától keletre égnek meredő hatalmas ormok (Szrenyova 1367 m., Sztoj 1679 m., Nagyhegy 1598 m., Zsid-Magura 1519 m.) a Szolyvai havasok csoportjához tartoznak. E jelentékeny hegységek elé a Nagy-Pinye és Duszina völgye által elválasztva a Vihorlat-Gutin trachithegylánc két csoportja települ: a Latorca és Sztara patak közt a Szinyák hegység, mely a Dünankában (1014 ) kulminál, a Latorcától és Duszinától D-re a Borló-Gyil szélesre terülő tömege (Buzsora 1086 m., Szinyák 1040 m., Bumbuska 1022 m.), mely délre mindinkább csökkenő magasságú végső ágaival (Hosszúhát) a Borsova partjáig ereszkedik. Ettől nyugatra az Alföld rónája terül el, melyből csak Beregszásznál (l. Beregszászi hegység) és Mező-Kászonynál emelkednek ki különálló kisebb,- túlnyomóan bortermő- hegyek, mint a Kárpátoknak a Tisza felé nyúló végső előörsei. A hegyekből alárohanó folyók vizét egyfelől a megyét ÉK-DNy-i irányban átfutó Latorca, másfelől a Borsova gyüjti magába; amaz a Zdenyova, Kis- és Nagy-Pinye, Duzsina, Viznice és Sztara vizét veszi magába, ez a Szinyanka és Ilosva vizével egyesülve Kövesd, Komlós és Remete vidékén terjedelmes mocsarakat alkot, melyekből a Borsovától Váriig ásott átmetszésen jut a Tiszába. Egy másik még nagyobb mocsár Beregszász meg Ardó, Jánosi Gát, Dercen, Fornos, Bárdháza, Makarja, Bereg-Ujfalu és Nagy-Bereg községek közt terül el, ez a Szernye, melynek vize rendezetlen medrekben (Feketeviz), Gáton alul a Vérkével egyesülve a Csarosdába, innen a Latorcába szivárgott. Jelenleg le van csapolva. Maga a Tisza Csetfalvától Kis-Lónyáig Bereg határát képezi, számos kanyarulatát több átvágás rövidíti, de folyása mindamellett rendezetlen, partjai meredekek, s mert talajuk iszaphordalék, a viz ereje által folyton szaggattatnak; az árvizektől a már rendszeresen épített gátak óvják a mély fekvésü (101-110 m.) rónát.

[szerkesztés] Lakói

B. lakóinak száma 1881-ben 153377 volt, jelenleg (1891) 179455, a 10 évi szaporulat tehát 25831 lélek vagyis 16·8%; egy km2-re csak 48 lakos jut, B. tehát az ország kevésbbé lakott megyéi közé tartozik. A lakosság közt van 76051 (42·4%) magyar, 19418 (10·8%) német, 1223 (0·7%) tót, 127 (0,1%) oláh és 81907 (45·6%) rutén; a magyarság 1881 óta 9247 lélekkel (13·8%) szaporodott. A magyarok B. déli részében, a tiszaháti és mező-kászonyi járásban és a munkácsinak egy részében laknak tömegesen, a németek főleg Munkács vidékén, a rutének az egész hegyvidéket népesítik. Hitfelekezet szerint van 16367 r. kat., 88575 g. kat., 722 ág. ev., 59048 helv. és 24358 izraelita. A lakosság főfoglalkozása a föld-, erdő- és szőllőművelés; a bányászat jelentéktelen, ipar- és kereskedelem fejletlen; az önálló iparosok száma 1768, a kereskedőké 754. Nevezetesebb ipartelepei gr. Schönborn Ervin felső-hrabonicai üveghutája, a munkácsi és zdenyovai fürészgyár, e valóci gőzfürész, a frigyesfalvai vasmű, a hátmegi kohó, a munkácsi, podheringi, kajdanói, rákosi, bródi, iloncai és klucsárkai szeszgyár a podheringi sörgyár, a pusztakerepeci timsógyár és a beregszászi gőzmalom; a kisipar sem jelentékeny, a régebben elterjedt házi ipar ujabban majdnem egészen megszünt. A megyében csak 2 ipartestület és 6 ipartársulat van. A kereskedelem főbb cikkei gabona főbb piacai (Beregszász, Munkács), bor, gyümölcs, marha, ló, sertés és juh, gyapju, fa, és erdei termények. Van a megyében (1889) 1 hitelintézet, 1 népbank és 2 takarékpénztár. Közlekedésének főerei a m. kir. államvasutak miskolc-mármarosszigeti vonala, mely Bátyutól Tisza-Ujlakig szeli a megyét (48 km.) és a bátyu-munkács-stryi vonal, melynek hossza az ország határáig (Beszkíd állomásáig) 97 km., összesen 145 km. E vasuton kivül a vereckei hágón egy országút, Kis-Rosztoka, valamint Felső-Kis-Bisztra felett községi utak közvetítik a közlekedést a Beszkídeken át; a hegyes vidéken különben kevés útja van a megyének. Van összesen 154 km. állami, 256 km. kiépített és 85 km. kiépítetlen törvényhatósági, összesen 495 km. közútja. Folyóvizei közül csak a Tisza tutajozható. A forgalom gócpontjai Munkács, Beregszász és Bátyu.

[szerkesztés] Külső hivatkozás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken