Sopron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Sopron
Sopron címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Rang megyei jogú város


Terület 169,06 km²
Népesség
Irányítószám 9400
Körzethívószám 99
Térkép
é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°
település
Mo. térképén

Sopron (németül Ödenburg; latinul:Scarbantia) megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva-patak völgyében fekvő város.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Sopron
Nagyít
Sopron

[szerkesztés] Története

A Tűztorony, Sopron jelképe
Nagyít
A Tűztorony, Sopron jelképe

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A 9.11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Bár mindig közel volt az országhatárhoz, Sopron sosem tagadta meg magyar voltát.

1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban országgyűlést is tartottak itt.

Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

Széchenyi ösztönzésére épül meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. A szabadságharc után a határhoz való közelsége miatt Sopront az elsők közt szállták meg az osztrák hadak. Ezt az időt leszámítva Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig.

Sopron címere a Tűztorony kapuján
Nagyít
Sopron címere a Tűztorony kapuján

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz akar tartozni. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Ekkortól hívják Sopront „a hűség városá”-nak (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás).

A város sokat szenvedett a II. világháború alatt, 1944-ben több légitámadás is érte. A szovjetek 1945. április 1-jén szabadították fel a várost.

Bár a II. világháború után Sopront is próbálták iparvárossá fejleszteni, ez nem járt sikerrel, így szerencsésen megmaradt bájos barokk arculata. Napjainkban az ország turisztikailag jelentős városa.

[szerkesztés] Látnivalók

A Fabricius-ház
Nagyít
A Fabricius-ház
A bencés templom képe a Tűztoronyból
Nagyít
A bencés templom képe a Tűztoronyból
Jellegzetes belvárosi utca  (Az új utca)
Nagyít
Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca)
Sopron, Városháza
Nagyít
Sopron, Városháza
Sopron, Fő tér
Nagyít
Sopron, Fő tér
Sopron, Petőfi Színház
Nagyít
Sopron, Petőfi Színház

[szerkesztés] Településrészek

  • Balf (998 lakos)
  • Brennbergbánya (604 lakos)
  • Erdeiiskola (141 lakos)
  • Görbehalom (204 lakos)
  • Óhermes (26 lakos)
  • Sopronkőhida (1312 lakos)
  • Tómalom (467 lakos)
  • Újhermes (118 lakos)

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

[szerkesztés] Híres soproniak

[szerkesztés] Sopron híres szülöttei

  • Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
  • Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
  • Ottinger Ferenc (1792-1869) császári és királyi lovassági tábornok
  • Rátz László tanár
  • Szájer József EP képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

  • Általános Iskola - Grundschule (Brennbergbánya)
  • Deák Téri Általános Iskola [1]
  • Fenyő Téri Általános Iskola [2]
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola [3]
  • Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola [4]
  • Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola [5]
  • Lackner Kristóf Általános Iskola [6]
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szent István Római Katolikus Általános Iskola
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [7]
  • Tóth Antal Nevelési- és Oktatási Központ[8]

[szerkesztés] Középiskolák

  • Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium /Líceum/ [9]
  • Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola [10]
  • Fáy András Gazdasági Szakközépiskola [11]
  • Handler Nándor Szakképző Iskola [12]
  • Horváth József Művészeti Iskola [13]
  • Középiskolai Kollégium - (Leánykollégium)
  • Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium [14]
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium [15]
  • Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola [16]
  • Soproni Rendészeti Szakközépiskola [17]
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [18]
  • Széchenyi István Gimnázium [19]
  • Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium [20]

[szerkesztés] Egyetem

Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) [21]

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Sport

A városban működik az FC Sopron sportegyesület.

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr

CsornaFertődJánossomorjaKapuvárMosonmagyaróvárPannonhalmaSopronTét