Ráckeve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.16107° k. h. 18.94558°

Ráckeve
Ráckeve címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ráckevei
Rang város


Terület 64,09 km²
Népesség
Irányítószám 2300
Körzethívószám 24
Térkép
é. sz. 47.16107° k. h. 18.94558°
település
Mo. térképén
Árpád-híd télen
Nagyít
Árpád-híd télen
Árpád-híd
Nagyít
Árpád-híd
Savoyai-kastély
Nagyít
Savoyai-kastély
Szerb templom
Nagyít
Szerb templom

Ráckeve város Pest megyében, jelentős üdülőközpont. 1989-ben kapott városi jogot.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Ráckevei-Duna mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik. Helyi érdekű vasút köti össze Budapesttel, Magyarország fővárosával. A soroksári Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta.

[szerkesztés] Története

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a XII. században épült kolostor, első írásos említése 1212. A 15. század közepén a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.) A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1984-ben kapta vissza.

[szerkesztés] Gazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház.

[szerkesztés] Neves szülötte

[szerkesztés] Látnivalók

  • Görög-keleti szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be). A két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony befejezése 1758-ban. Falfestés 18. századból.
  • Savoyai-kastély. Építtette Savoyai Jenő, épült Hildebrandt tervei szerint 1702-1750, barokk.
  • Árpád Múzeum
  • Városi képtár
  • Katolikus templom (műemlék jellegű épület). Benne Patay László hatalmas seccojával.
  • Minden szerdán és szombaton hajnaltól piac várja a kedves látogatókat, amit érdemes megnézni. A Duna partján majd' egy kilométeres hosszúságban húzódik.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozás

A kastély légifotón
Nagyít
A kastély légifotón
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.


Pest megye városai
Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád