Derencsény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Derencsény (szlovákul Drienčany) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Pápocs tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Rimaszombattól 13 km-re északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Története

1297-ben említik először, a Balog nemzetség birtoka volt. Derencsény felét Balogh Domokos és Miklós kapta meg, később fia, László a Derencsényi nevet vette fel. A falunak már a 13. században volt temploma, a mai templom elődje. A 15. században vámszedőhely volt. Várkastélyát 1413-tól említik a Derencsényiek birtokaként. A 15. század elején Giskra foglalta el és megerősítette, majd Hunyadi János 1452-ben ostrommal foglalta vissza tőle. Ekkor még újjáépült. 1544-ben Derencsényi Pál és fivérei elvesztették a birtokot, ekkor törtek Széchy László derencsényi udvarára, nejét Thibay Orsolyát megsebesítették. A kialakult viszályban király úgy döntött, hogy a Derencsényieket megfosztotja Derencsény birtokától és Kápolnával együtt a Széchyeknek adományozta. Ettől kezdve Derencsény váráról nincs említés, valószínűleg a török harcokban pusztult el, azóta rom. A község urai a Széchyek után a Rákócziak, majd a Koháryak. Később a Coburg hercegi család, valamint a báró Luzsénszky, Szentmiklóssy, Draskóczy, Máriássy, Bodon és a báró Nyáry családok szintén birtokosok voltak itt. 1910-ben 368, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1843-ban Liszkay Gusztáv a késmárki bányászati és erdészeti akadémia tanára, bányászati szakíró.
  • Itt született 1895-ben Buzágh Aladár Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
  • Itt volt lelkész Pavol Dobšinský szlovák író, néprajzkutató. Számos szlovák népmesét írt és dolgozott fel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken