Vita:Magyarország felszabadításának napja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

E cikk szerzője név nélkül alkotott, ezért én is név nélkül írom:

Az alábbi mondat nem felel meg a semleges fogalmazás követelményeinek:


"A történelem későbbi szakaszát figyelembe véve a közvélemény már megszállásként értelmezte a harcot, mivel a szovjet hadsereg nem vonult ki Magyarországról". A cikk fentebb ügyesen "német hadsereg" kifejezést használ, ám az ünnep a fasiszta megszállás alól való felszabadítást jelölte. A "történelem későbbi szakasza" nem arról szól, hogy ez nem antifasiszta ünnep volt.

Nem egészen értem, mi a gondod. Megmagyaráznád bővebben?

Maga a cikk egyébként is azt a hamis látszatot kelti, mintha valami "büntetésből" történt volna a nemzeti ünnepek közül való törlés.

Ezt végképp nem értem. A törlésről egyetlen szikár mondat szól, s az semmilyen látszatot nem kelt az én szememben, sőt inkább mintha a szerző a bővítését azért kerülné, hogy ne mondjon se többet, se kevesebbet, mint a tények.

A szovjet hadsereg "ideiglenes állomásozása" pedig szakszerűbb említést érdemelne pl. Jaltai konfenerncia, Párizsi békeszerződés, 1956. évi forradalom, rendszerváltozás, 1989. évi alkotmánymódosítás stb.

Ezzel viszont mélyen egyetértek, bár nem biztos, hogy ebbe a cikkbe való (de ez csak akkor fog kiderülni, ha tényleg megírod). Gubb
Szerintem mindkét hozzászólásnak van igazságtartama: az a kijelentés, hogy a közvélemény így vagy úgy gondolkodott erről, valóban elég sánta, hiszen azt például biztosan lehet tudni, hogy a nácik sanyargatásától megmenekült emberek számára a felszabadulás felszabadulás maradt (értsd: azok, akiket üldöztek a nácik, felszabadultak). Az viszont szintén tény, hogy a ruszkik megszállva tartották az országot. Gubbu nagy igazsága abban rejlik, hogy a névtelen hozzászóló bátran átalakíthatja a szócikknek ezt a részét oly módon, hogy kiderüljön belőle milyen ellentétes érzelmekkel viseltetnek mindmáig az emberek az esemény és a fogalom iránt egyaránt.
A német hadsereggel kapcsolatos megjegyzésnek is van alapja, hiszen nem csak német, hanem a nyilas fegyveresek, a nyilas kormány időszaka is véget ért, bátran lehet tehát használni a fasiszta jelzőt. Én egyébként szintén nem érzem, hogy az ünnepnap eltörlése büntetésre utalna. Ebben asszem nincs igaza a névtelen hozzászólónak.
Ugyanakkor jelzem, hogy a szócikk 1945 április 4-ét taglalja, nem az utána következő 45 évet, szóval azt le lehet írni, hogy a kiedves elvtársak itt maradtak, de túlzásba azért nem kell esni.
Szóval, kedves névtelen barátunk: Rajta! Gábor 2004. szeptember 4., 21:51 (CEST)
Értem. Arról a problémáról van szó, hogy az ünnepet pusztán egy idegen hatalom kivonulása ünnepének tekintjük-e, vagy pedig a nácizmus alól való felszabadulásnak. Csak az első esetben az ünnep nem tekinthető valódi ünnepnek és nem nevezhető felszabadulásnak, hiszen Magyarországot újra csak megszállták. Csak a második esetet figyelembe véve azonban kétségkívül felszabadulásról van szó.
Mindkét álláspont figyelembevétele kétségkívül konfliktust okozhat az ünnep értelmezésében.
A magam részéről ezért azt javaslom, válasszuk külön a két értelmezést, és írjunk mindkettőről. Tehát legyenek olyan kifejezések, hogy egyfajta, tágabb értelmezésben mit jelentett ez az ünnep, és ebben az értelmezésben nem tekinthető felszabadulásnak, míg a másik, szűkebb értelemben kétségkívül felszabadulást jelentett.
Ám utána kellene nézni, nincs-e hivatalos definíció az ünnepre, hogy mit ünnepeltünk pontosan ekkor? Ez döntene abban, hogy melyik értelmezés az elsődleges. Továbbá feltétlenül meg kellene említeni, hogy a hivatalos definíció ellenére hogyan és miért változott meg az ünnep jelentése. Gubb 2004. szeptember 4., 22:1
Helló!

Én is hozzászólok a vitához, mert én követtem el. Hogy lemaradt a neven, az az én bűnöm, időnként elfelejtek bejelentkezni. Megpróbáltam a legszikárabban fogalmazni, mert erről az ünnepet nehéz értelmezni ilyen viharos politikai életben. Túl közeli dátum, és tulságosan ellentmondásos, túl sok ellentétes érzelem fűződik hozzá. Nekem is volt alkalmam "ünnepelni" jó párszor. Amíg 1-2 generáció ki nem hal (köztük az enyém is, bár csak 42-vagyok), nem lehet objektív értelmezés.

üdv:--Joe bácsi 2004. szeptember 5., 11:02 (CEST)