Világegyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A világegyetem (latinosan: univerzum) csillagászati fogalom, az ismert világot jelenti, vagyis a galaxisok összességét. Jelenleg a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 15 milliárd fényév, azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk). A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az Abell 1835 IR1916 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Univerzum-tétel (Varga Endre-féle)
Az Univerzum az információnak egy speciális, hordozó nélküli originális formájából áll. A megtapasztalt világ az információ másodlagos, illetve sokadlagos rendeződése, a kölcsönhatások során időben megnyilvánuló káprázata.
[szerkesztés] Keletkezése
A világyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el.
A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a Reneszánsz, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, előtérbe kezdtek kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.
A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: a teleszkóp feltalálása Galileo Galilei által) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.
A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.
Ma a legelfogadottabb hipotézis szerint a világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult („inflálódott”), és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).
[szerkesztés] Fejlődése
A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan, a világegyetem fejlődését is több elmélet magyarázza. A ma divatos hipotézisek közül meg kell említeni a szupergravitáció elméletet, a szuperhúr elméletet, és a leginkább elfogadott membránelméletet (M-elmélet).
Nem tisztázott még, hogy a tágulás:
- a végtelenségig fog tartani, vagy
- megáll, és statikus világegyetem alakul ki, vagy
- egy összehúzódási folyamat során, ami ezesetben nem feltétlenül az első, elpusztul minden („Nagy Reccs")?
A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag, és sötét energia van a világyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.


Based on work by