Nyíregyháza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°

Nyíregyháza
Nyíregyháza címere
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Nyíregyházai
Rang megyei jogú város
  megyeszékhely
Polgármester Csabai Lászlóné
Terület 274,46 km²
Népesség
Irányítószám 4400
Körzethívószám 42
Térkép
é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°
település
Mo. térképén

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Északkelet-Magyarország egyik legjelentősebb városa.

[szerkesztés] Története

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be.

A Rákóczi-szabadságharc idején a város népessége növekedésnek indult, az újonnan letelepedők többsége szlovák bevándorló volt. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették.

A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját.

A második világháború alatt több, mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Miskolc mellett Észak-Magyarország másik legfontosabb városa.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Látnivalók

Sóstófürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26ºC hőmérsékletű tavat. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A strand mellett állatpark is várja az érdeklődőket a világ minden kontinenséről származó állatfajtákkal.

A Sóstó Állatpark a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be.

Nyíregyháza rengeteg múzeummal és kiállítással büszkélkedhet, ezek tanújelét adják a város gazdag kulturális örökségének.

  • Görög katolikus egyházi múzeum
  • Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep – kortárs művészek kiállításai
  • Jósa András Múzeum - jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel
  • Sóstó Múzeumfalu – 19. századbeli falu

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások