Infarktus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az orvostudományban az infarktus kifejezés az artériás vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti sejtelhalást, nekrózist takarja. Ischemia-nak is szokták nevezni.

Habár infarktus bármelyik szervben létrejöhet, mégis leginkább az atherosclerosissal (érelmeszesedéssel) van kapcsolatban. Amikor egy atherosclerotikus lerakódás felszakad, thrombus keletkezik, mely a vérpályában szabadon vándorolva bárhol képes embolust képezni, azaz elzárni valahol a véráram útját, súlyos elváltozásokat okozva ezzel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fajtái

Az infarktusokat a vérzés mennyisége alapján két csoportba oszhatjuk:

  • fehér : Olyan szervek, mint a szív, vese, lép általában artériás elzáródás miatt szenvednek infarktust, így fehéres színt vesznek fel.
  • vörös : A kettős vérellátással rendelkező szervbekben gyakori a másodlagos vérzés, így a tüdőben és a vékonybélben jellemző a vörös infarktus.

[szerkesztés] A leggyakoribb infarktusok

  • Szívinfarktus vagy myocardiális infarktus
  • Agyvérzés, más neveken stroke, cerebrovasculáris infarktus
  • Perifériás artériás elzáródás következtében kialakuló gangrena, mely amputációhoz vezethet

[szerkesztés] Egyéb betegségek, melyek az infarktus bizonyos formáihoz vezetnek

  • Antifoszfolipid szindróma
  • Szepszis vagy fertőzés
  • Giant-cell arteritis (GCA), azaz óriás sejtes artéria gyulladás

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
  • A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
Orvostudomány portál Orvostudomány portál