Gibraltár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gibraltár Nagy-Britannia koronagyarmata az Ibériai-félsziget déli kiszögelésénél. Területe 5,8 km2. Lakossága: kb. 30 000 fő.
[szerkesztés] Fekvése
Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti. Voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, az ún. Herkules oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. Az afrikai földrésztől a Gibraltári-szoros választja el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel - gépkocsikkal a repülőgépeknek elsőbbséget kell adni.
[szerkesztés] Története
Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tarik foglalta el, arab nevét (Dzsebel-el-Tarik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat. 1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.



Based on work by