Rózsakeresztesek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alapítója az eredetileg Lutheri és a paracelsus-i tanokat követő Johann Valentin Andreae, aki a XVII. században elsősorban gnoszticizmus teológiára épülő "evangélikus-keresztény-ezoterikus" iskolát hozott létre.

Rózsakereszt
Nagyít
Rózsakereszt

A rózsakeresztesek szimbólumának a Rózsakeresztnek a jelentése Krisztus halála, feltámadása.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzmények

Egyes források szerint már 46-ban is létezett egy rend, melyet a gnosztikus Ormus alapított, és aminek jelképe egy vörös kereszt, másképp rózsakereszt volt.

1188-ban pedig már létezett a L'ordre de la Rose-Croix Veritas nevű szervezet, amely azonban nem tekinthető a történelmileg ismert rózsakeresztesek közvetlen előzményének.

[szerkesztés] Történetük

A rózsakeresztes testvériség alapítója az 15. század első éveiben a hagyományok szerint Christian Rosenkreutz volt.

E rózsakeresztes testvériség tanításai sokat merítettek a manicheus és a gnosztikus filozófiából, ami részben még a templomosoknál is fellelhető volt. Ez az áramlat a 17. századtól némileg összeolvadt a korai szabadkőművességgel (a 19. századig), amelynek eredeti tanításai jobbára változatlanok maradtak.

Erről nagyon szépen ír Goethe (aki állítólag fiatalkorában átesett egy rózsakeresztes beavatáson) Die Geheimnisse (Rejtelmek) c. költeményében, mely azonban a nyilvánosság számára töredék maradt.

A rózsakeresztesek - pontosabban a szabadkőművesek - beépültek II. Rudolf prágai udvarába is. A titkos tudományokat kedvelő uralkodó azt vallotta, hogy a kellő felkészültségű, kitartó, hitbuzgó emberek rábukkannak az aranykészítés titkára is.

A rózsakereszteseket a római katolikus egyház üldözte, az inkvizítorok az eretnekség egyik formájának tekintették.

[szerkesztés] Működési módszereik

Az új tagokat értelmiségi fiatalok körében keresik. A papokat bibliahamisítással vádolják, a hazug rágalmakkal hitelétvesztettnek beállított hagyományos kereszténységet elvetik. Ezt követően "beavatottak" titkos tudását igérnek, amely kiemeli híveit az elszürkült hétköznapi életbõl.

[szerkesztés] Személyek

[szerkesztés] Rózsakeresztesek

Paracelsus
Nostradamus
Francis Bacon
Johann Valentin Andreae
Robert Fludd
Comenius
Henricus Madathanus Theosophus

[szerkesztés] Rózsakeresztesek Magyarországon

Saint-Germain grófja
Báróczi Sándor
Bessenyei György

[szerkesztés] A 20. században

Rudolf Steiner több előadásában és könyvében behatóan foglalkozott a rózsakeresztességgel. Saint-Germain 18. században meg nem valósult alapeszméit („szabadság, egyenlőség, testvériség”) is ő kívánta a gyakorlatban - a szociális élet hármas tagozódásának eszméje alapján - alkalmazni, ám ez az adott körülmények közt nem volt lehetséges.

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Okkult Filozófia

  • Rudolf Steiner: Theosophie und Okkultismus des Rosenkreuzers, magyarul Rózsakeresztes szellemtudomány (Bp., cc1990)
  • Rudolf Steiner: Die Theosophie des Rosenkreuzers, magyarul A rózsakeresztesek teozófiája (Bp., 2000)
  • Maria von Nagy Die Entstehung und das Wirken des Wahren Rosenkreutzertums (kézirat, 1980)
  • Max Heindel: Die Weltanschauung der Rosenkreuzer (1909, Januar 2003), ISBN 3906414000, www

[szerkesztés] Irodalmi hivatkozások

  • Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934, és azóta több kiadás)
  • Szepes Mária: A Vörös Oroszlán (1946 [bezúzták], 1984 [cenzúrázott kiadás], 1989, és azóta több teljes szövegű kiadás)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások