Zichy Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.): festő, grafikus.

Petőfi megdicsőülése – Zichy Mihály rajza
Nagyít
Petőfi megdicsőülése – Zichy Mihály rajza

[szerkesztés] Életpályája

1842-től jogot hallgatott Pesten. 1844-től Bécsben festészetet tanult. 1846-ban készült el Mentőcsónak című festménye.

1847-ben ajánlással Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett. 1849-ben festette meg Batthyány Lajos arcképét. 1850-től retusőr volt egy fotóműteremben. Közben ceruzarajzai, akvarelljei, portréi születtek.

1853-ban az orosz cár megrendelésére egy gatcsinói vadászatról rajzsorozatot készített, és ezzel elnyerte az udvari művész címet. 1868-ban készült el Autodafé című festménye a spanyol inkvizíció borzalmairól.

1874-től Párizsban élt. Deák Ferenc halála után megbízták az Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára című kép megfestésével. A Párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala című háborúellenes festményét kicenzúrázták a kiállításról.

Ádám és Éva Az ember tragédiájában
Nagyít
Ádám és Éva Az ember tragédiájában

1881-ben visszatért Szentpétervárra, és főleg illusztrálással foglalkozott: Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János: Balladák. Petőfi, Lermontov, Gogol, Puskin illusztrációk; Rusztaveli: A tigrisbőrös lovag.

A cári udvarban – belső használatra – erotikus tárgyú rajzokat is készített (Zichy Mihály: Erato; Corvina, 1989).

[szerkesztés] Irodalom

  • Elek Artúr: Z. M. születésének századik évfordulóján (Nyugat, 1927)
  • Lyka Károly: Z. M. emlékezete (Budapesti Szemle, 1928)
  • Bényi László – B. Supka Magdolna: Z. M. (Budapest, 1953)
  • Berkovits Ilona: Z. M. élete és munkássága (Budapest, 1964)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Zichy Mihály témájú médiaállományokat.