Sahelanthropus tchadensis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Sahelanthropus tchadensis egy fosszilis hominida-faj, amely mintegy 7 millió évvel ezelőtt élt a felső miocénben és feltételezhetően az emberi faj legrégebbi ismert őse.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Felfedezése

A leleteket 2002-ben a francia Michel Brunet vezette francia-csádi kutatócsoport fedezte fel Csád területén, amelyek egy csaknem teljesen ép, 7 millió éves koponyából, állkapocsdarabokból és néhány fogból állnak. A leleteket Toumai-nak nevezték el, ami a helyi goran nyelven az „élet reményét” jelenti. A latin név nagyjából a következőképpen fordítható magyarra: "száheli ember Csádból".

[szerkesztés] Jellegzetességei

A koponya vizsgálata során kiderült, hogy agytérfogata mintegy 350 ml körül lehetett, ami megegyezik a mai csimpánzok agytérfogatával, így feltehetően intelligenciája is. Vannak azonban, akik vitatják, hogy hominida lenne: ők túl laposnak és kicsinek tartják a koponyát. Brigitte Senut antropológusnő a maradványok alapján feltételezi, hogy egy gorilla-szerű lényről van szó.

A nagy kérdés ezek után az lett, hogy képes lehetett-e a lábon való járásra? Erre a kérdésre a Christoph Zollikofer vezette kutatócsoport próbált választ adni az idők során eltorzult koponyáról készített három dimenziós felvételek segítségével. Az öreglyuk (ahol a gerinc a koponyához csatlakozik) helyzetéből arra következtettek, hogy Toumai talán már képes lehetett két lábon járni.

[szerkesztés] Besorolása

Sok kutató tehát feltételezi, hogy Toumai az emberszabású majmok és a hominidák közös ősének tekinthető, mivel kora szerint abban az időben élt, amelyre a molekuláris biológiai vizsgálatok a csimpánz és az ember fejlődési vonalának szétválását teszik, és amely időszakból korábban egyáltalán nem találtak hominidáktól származó maradványokat.

A nagyon várt lelet azért is megosztja az antropológusokat, mivel a jórészt elfogadott elmélet szerint („East Side Story”, Yves Coppens, 1980) a hominidák a Nagy Hasadékvölgytől keletre, míg az emberszabású majmok a Nagy Hasadékvölgytől nyugatra alakultak ki, egy közös ősből. Toumai-t azonban mintegy 2500 km nyugatra a Nagy Hasadékvölgytől („rossz helyen”) találták. Mindenesetre a tudományos vitákból kiérezhető egyfajta angolszász-francia rivalizálás.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Angol nyelven

[szerkesztés] Magyar nyelven