Érd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Budaörsi |
| Rang | megyei jogú város
|
| Terület | 60,54 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2030 |
| Körzethívószám | 23 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Érd egy megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Duna-parti település Tárnok-tól keletre, Diósdtól nyugatra terül el, a 6. és a 7. főútvonalak találkozásánál. 1979 óta város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik. Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu-Óváros (a Dunánál), Érd-parkváros, Postás-telep, Újfalu (Erzsébetváros), Újtelep.
[szerkesztés] Története
A környék az őskor óta lakott, ezt neandervölgyi ősemberek eszközeinek leletei bizonyítják. A Sánc-hegyen bronzkori földvár nyomait tárták fel.
Érd legkorábbi településrésze a mai Óváros. A települést 1243-ban említik először egy oklevélen. Neve az ér vagy erdő szóból ered. Korábbi írásos emlékeken Erdu néven is említik.
1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos király itt táborozott le először. A csata után a győztes törökök először nem foglalták el Érdet, csk később, miután Székesfehérvárt is elfoglalták (1543). Érd a budai szandzsák része lett. A 16. században kis palánkvárat építettek Érden; ez többször is elpusztult. A 17. században dzsámi is épült benne.
1684. július 22-én Lotharingiai Károly csapatai Érdnél győzték le Musztafa pasa seregét. A török kiűzése után Érd az Illésházy grófok birtoka volt, uralmuk alatt sokat fejlődött. 1776-ban Érd mezővárosi rangot kapott (a török idők előtt feltételezhetően már az volt).
A 20. század elején a Károlyi család birtokába került. A település gyorsan növekedett. Jelentős iparosodás nem történt, döntően mezőgazdasági jellegű maradt. A szőlőtermesztés hanyatlását a 19. század második felének filoxérajárványai okozták, innentől az őszibaracktermelés volt a legjelentősebb.
A városodás igazán 1972-ben indult meg üzletkomplexum, lakótelep és buszpályaudvar építésével. 1990-ben felépült a Termál Szálló, hozzájárulva a város turisztikai vonzerejéhez.
Érdet 2005. november 7-én az Országyűlés megyei jogú várossá nyilvánította, mely a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésétől lép életbe. 1 Bár a város lakossága évek óta átlépte az 50 000 főt – ami a megyei jogú várossá nyilvánítás egyetlen konkrét feltétele –, az infrastruktúra hiánya miatt korábban nem sikerült megszerezni a szükséges parlamenti támogatást.
[szerkesztés] Látnivalók
- Minaret (17. századi)
- Városháza (19. század, klasszicista)
- Kutyavár (állítólag Hunyadi Mátyás vadászebeit tartották itt)
- Magyar Földrajzi Múzeum (az 1820 körül épült egykori Wimpflen-kúriában)
- Szapáry-kastélyrom (1880 körül, klasszicista)
- Római katolikus templom (Ófalu; barokk, 14. századi gótikus alapokon)
- Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája (barokk)
- Berza-kert (Érdliget; természetvédelem alatt)
- Harangjáték (1993)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Érd város honlapja
- Érd utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
- A polgármesteri hivatal honlapja
- Érd a startlapon
- Légifotók Érdről
| Pest megye városai |
|---|
| Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád |


Based on work by