Váncsa István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Váncsa István
Nagyít
Váncsa István

Váncsa István (született 1949. június 11., Biharnagybajom), újságíró.

Írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól.

Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.

Írásai megjelentek az Új Írás (1973), az Élet és Irodalom (1975) hasábjain. 1975-80 között TV–kritikus.

1976-tól az Élet és Irodalom munkatársa; először tervezőszerkesztő, 1990-től főszerkesztő–helyettes, 1993-tól szerkesztő, 1995-től ismét főszerkesztő–helyettes. 1991-től a Számítástechnika főmunkatársa. A kilencvenes évek elejétől a Hócipő állandó publicistája.

Egyik hobbija a főzés. Felesége Molnár Erzsébet, neves publicista.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Díjai

[szerkesztés] Főbb művei

  • 1993.: Körutazás Amnéziában
  • 1997.: Első oldal (Kovács Zoltánnal és Megyesi Gusztávval)
  • 2001.: Hírvilág - Információs társadalom kicsiknek és nagyoknak
  • 2004.: Váncsa István szakácskönyve

[szerkesztés] Érdekességek

  • Nevéhez fűződik az egyik magyar ékezetes tesztszöveg: „öt szép szűzlány őrült írót nyúz”.
  • „Dűljön össze ez a vendégfogadó” című cikke (1979. Karácsony, Élet és Irodalom) éles kritikája volt szocialista rendszernek, és nagy feltűnést keltett.

[szerkesztés] Külső hivatkozás