Aranykorona
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Pénzegység
Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1900. január 1-jétől az ezüst alapú forint helyett bevezetett arany alapú pénzegység, a korona 10, 20, majd 100 koronás aranyból vert érméje. 1 kg tiszta aranyból 328 tízkoronást vertek, tehát egy tízkoronás 3,04878 g színaranyat tartalmazott. Az aranykorona 1927-ig maradt törvényes fizetőeszköz.
[szerkesztés] Földminősítési értékszám
A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (pl. 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.
1875-től, a földkataszter bevezetésétől 1900-ig forintban határozták meg a föld jövedelmezőségét, utána pedig aranykoronában, s ezen érték alapján fizettek a földtulajdonosok adót. Az 1870-es évek óta jelentősen megváltoztak a mezőgazdasági és általában a gazdasági viszonyok, ezért az aranykoronaérték, mint tényleges jövedelemszint, elavult, de relatív értékszámként továbbra is használatban maradt. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronaértéke 19.


Based on work by