Zöldszárnyú ara

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zöldszárnyú ara

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Nem: Ara
Faj: A. chloropterus
Tudományos név
Ara chloropterus
Gray, 1859

A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus v. Ara chloroptera) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

A Kelet-Panamában és Brazíliában őshonos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban.

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 90 cm, testtömege 1000-1500 g, nagytestű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.

[szerkesztés] Életmód

Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.

[szerkesztés] Szaporodás

Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait - fészekaljanként kettőt -, amelyből a fiókák 4-5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.


[szerkesztés] Forrás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat.