Pozsega vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Pozsega |
| Terület | 4929 km² |
| Népesség | 265 272 |
| Nemzetiségek | 54% horvát 25% szerb 6% magyar 15% német,olasz stb. |
Pozsega vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Pozsega vármegye Horvát-Szlavoniában, a Száva bal partján; É-on Belovár-Kőrös és Verőce, K-en Szerém, Ny-on Zágráb vármegyék határolják, D-en a Száva Boszniától választja el. Területe 4932, 95 km2. Felszine túlnyomólag hegyes; fő hegysége a vármegye É-i határán emelkedő Papuk hegység (l. o.), mely túlnyomóan gnájsz- és dolomitból áll s az Ilova és Pakra völgyeitől K-DK-i irányban a Londja völgyéig húzódik; a hegység jelentékenyebb emelkedései a Cerni vrch (865 m.), Ravna gora (856 m.), Papuk (953 m.) és Kapovac (792 m.), valamennyi a vármegye É-i határán; a Ravna gorától D-re, tőle az Orljava és Pakra völgyeinek depressziója által elválasztva a Pszunj (l. o.) vagy Sujnik-csoport emelkedik (legmagasabb csúcsa a Brezovo polje [984 m.], egyúttal a vármegyében a legnagyobb emelkedés), melyhez K. felé a P.-i hegység (l. o.) v. Babje gore (637 m.) csatlakozik; ettől K. felé a Djel (l. o.) hegycsoport következik, mely 459 m.-nél nem magasabb. Az utóbbi, valamint a P.-i, Pszunj és Papuk hegységek a termékeny s kies P.-i völgykatlant zárják körül, mely csakis az Orljava völgyszorosa által van a Száva lapályával kapcsolatban; ez utóbbi a folyót átlag 10 km.-nyi szélességben kiséri s a hegységekből aláfolyó számos folyóviz következtében részben mocsaras és ingoványos. A vármegye Ny-i részében még az Ilova és Pakra folyók lapályai terülnek el. Folyóvizei közül legjelentékenyebb a Száva, mely felette kanyargós folyásban a vármegye D-i határát jelöli; ebbe szakadnak a vármegye összes folyóvizei, melyek a Száva lapályára kiérve, kacskaós folyásukkal és számos holt águkkal sűrü s nagyrészt ingoványos hálózatot alkotnak. Nevezetesebb folyói a Ny-i határt jelölő Ilova, melybe a Toplica és Pakra (s ebbe a Biela) ömlenek; továbbá a Strug, Sloboština, Trnava, Crnac, Orljava (a Londjával), Mršunja, Glogovica és Bic, melyek közvetlenül a Szávába ömlenek. Tavai nincsenek, de forrásai számosak. Éghajlata általában kellemes, szelid, a Száva lapályán azonban melegebb, csapadékban szegényebb; itt (Ó-Gradiska) az évi hőmérséklet 11,4 °C., a legnagyobb meleg 36,8. a legkisebb -18,1, a csapadék 881 mm.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Közigazgatás
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
|


Based on work by