Kongó (folyó)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
| hossz | 4 670 km | |||
| forrás szintje | - m | |||
| átlagos vízhozam | 41 800 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 3 680 000 km² | |||
| forrás | - | |||
| torkolat | Atlanti-óceán | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó |
|||
A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója. Hossza 4670 kilométer, ami a Nilus után Afrika második és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.
A Kongó és mellékfolyói a világ második legnagyobb esőerdő övezetén folyik keresztül (csak az Amazonas esőerdői nagyobb kiterjedésűek). A Kongó az Amazonas után és a Mississippi előtt a világ második legnagyobb vízhozamú folyója. Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlitőtől északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős évszakot éli.
A Kongó folyó az ősi Kongói királyság-ról kapta a nevét, amely a folyó torkolatvidékén terült el. A mai államok közül a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot a folyóról nevezték el.
A Kongó majdnem egész hosszában hajózható, három fő vízesését ma már vasútvonalak is megkerülik, igy Közép-Afrika kereskedelmi forgalmának jó része a folyó mentén halad keresztül. Az itt szállitott áruk java réz, pálmaolaj, cukor, kávé és gyapot. A folyó vizenergia nyerésére is hasznositható, a Pool Malebo alatti Inga az első vízerőmű a folyón. 2005 februárjában a dél-afrikai állami tulajdonú Eskom cég felvetette, hogy egy új gát épitésével és egyéb beruházásokkal drasztikus mértékben emelhető lenne az Inga erőmű áramtermelő kapacitása. A vállalkozás 40 GW energiát termelhetne (Ld. [1] Guardian cikk angolul).
[szerkesztés] Mellékfolyók
A torkolattól folyással szemben rendezve.
- Inkisi
- Nzadi
- Nsele (Pool Malebo déli oldala)
- Bombo
- Kasai (Fimi and Kongó között, Kwa néven ismert)
- Fimi
- Kwango
- Sankuru
- Likouala
- Sangha
- Ubangi
[szerkesztés] Hivatkozások
- H. Winternitz, East Along the Equator: A Journey up the Congo and into Zaire (1987, angolul)


Based on work by