Alsóváros
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Alsóváros Szeged egyik városrésze.
Alsóváros a 11. század elején települt be. A városrészt a középkorban Alszegednek hívták. Első templomát a 12. század második felében Szent Péter tiszteletére emelték. Ezt a templomot a ferencesek a 15. század folyamán átépítették, kibővítették. 1509-ben szentelték fel Havas Boldogasszony tiszteletére. A templom búcsúja országszerte ismert, és híres. A török hódoltság idején Alsóváros volt a magyar lakosság központja; a szegedi várban és Szeged Palánk nevű részében túlnyomórészt törökök és délszláv betelepülők éltek.
Alsóvároson napsugaras házak találhatók. A szegedi tájon a homlokzatok jellegzetes díszítőeleme a napsugárnak, régebben „istenszöm”-nek nevezett deszkaorom. A padláslyuk a szem, és abból áradnak szerte háromszögben a sugarak. A nagy árvíz utáni újjáépítés alkalmával elsősorban Alsóvároson épültek napsugaras díszítésű házak. Árvíz előtt épült napsugaras oromzatú házat ma már nem láthatunk.
Alsóváros a magyarságra jellemző népéleti sajátosságokat a legutóbbi időkig megőrizte. Többek között az alsóvárosi népi életet is behatóan tanulmányozta az Alsóvárosban, a Pálfy utcában született Bálint Sándor néprajztudós, aki sokat írt a városrészről, annak lakóiról.
Alsóvároson van a szegedi vasútállomás, a Műjégpálya, a Pick Szalámigyár, a Délmagyarország című napilap sajtóháza, és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola több tanszéke is.


Based on work by