Michael Crichton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

(John) Michael Crichton (Illinois, Chicago, 1942. október 23. – ) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.

Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál. E sajátos műfajt a szerző így foglalja össze:


"Ez egy kitalált történet. A benne szereplő személyek, intézmények, vállalatok és szervezetek jórészt a képzelet szülöttei, vagy ha mégsem, kitalált helyzetekben szerepelnek, és a leírtak nem valós magatartásukat tükrözik. Ezzel szemben a lábjegyzetekben szereplő hivatkozások létező személyekre, intézményekre és szervezetekre mutatnak, azokat szöveghűen idézik. Ezek nem a képzelet termékei."


Szerzői megjegyzés Crichton: Félelemben c. regényének első oldalán, 2004


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tanulmányok

Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben. Vendégoktató az angliai Cambridge-ben, majd a Harvard orvostudományi karának hallgatója. A '70-es évek elején doktori ösztöndíjas a Salk Biológiai Kutatóintézetben, majd a MIT (Massachusetts Institute of Technology) munkatársa 1988-ban. Irodalmi tanulmányait félbehagyta, miután egy saját néven beadott George Orwell-novellára csak 4-es osztályzatot kapott a Harvardon - ebben pedig igazolva az oktatási metódusokkal kapcsolatos régi kételyeit. Ezt követően egy évet európai utazással töltött, majd orvosi tanulmányokba fogott. A legnevesebb amerikai kutatóintézetek gyakornoka és munkatársa - első regényeinek témáját is e téren szerzett tájékozottságából merítette. A tudományos pályát elhagyva a '70-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol írói és filmrendezői tevékenységbe kezdett.

[szerkesztés] Szakmai elismerések

  • 1968 és 1980 - Edgar Allen Poe-díj (a The Case of Need ill. A nagy vonatrablás c. novellákért)
  • 1970 - Az Amerikai Orvosi Szakírók díja (a Five Patients c. írásért)
  • 1995 - A Film- és Technikatudományi Akadémia innovációs díja (a komputerizált mozgókép fejlődéséért végzett munkájáért)
  • 1995 - George Foster-díj (a Vészhelyzet c. sorozatért)
  • 1996 - A legjobb televíziós sorozat díja (szintén a Vészhelyzetért)
  • 2006 - Az Olajkutató Geológusok Amerikai Szövetsége Crichtonnak ítéli újságíró-díját (a Félelemben c. novelláért)

[szerkesztés] Egyéb elismerések

  • Egy az 1990-es években felfedezett új dinoszauruszfajt az író tiszteletére Crichtonsaurus bohlini névre kereszteltek
  • 1992 - A People Magazin Crichtont a világ 50 legragyogóbb személyisége közé választotta
  • 1994 decemberében Crichton munkái egyszerre vezették az Egyesült Államok mozinézettségét (Zaklatás), televíziós nézettségét (Vészhelyzet) és könyveladásait (szintén Zaklatás)

[szerkesztés] Regényei (kategóriák szerint)

fiction

Crichton eddigi legnagyobb vitát kiváltó műve, a globális felmelegedés negatív jelentőségét kétségbe vonó State of Fear (Félelemben, 2004)
Nagyít
Crichton eddigi legnagyobb vitát kiváltó műve, a globális felmelegedés negatív jelentőségét kétségbe vonó State of Fear (Félelemben, 2004)
  • The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1969
  • The Terminal Man (Az átprogramozott ember), 1972
  • The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1975
  • Eaters of the Dead, 1976
  • Congo (Kongó), 1980
  • Sphere (A gömb), 1987
  • Jurassic Park, 1990
  • Rising Sun (Gyilkos nap), 1992
  • Disclosure (Zaklatás), 1994
  • The Lost World (Az elveszett világ), 1995
  • Airframe (Repülő koporsó), 1996
  • Timeline (Idővonal), 1999
  • Prey (Préda), 2002
  • State of Fear (Félelemben), 2004
  • Next, 2006

non-fiction

  • Five Patients, 1970
  • Jasper Johns, 1977
  • Electronic Life, 1983
A szerző fiatal íróként éveken át John Lange néven publikálta regényeit (A képen a Grave Descend c. krimi borítója 1970-ből)
Nagyít
A szerző fiatal íróként éveken át John Lange néven publikálta regényeit (A képen a Grave Descend c. krimi borítója 1970-ből)
  • Travels, 1988
  • Jasper Johns (bővített), 1994

publikált forgatókönyvek

  • Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1975
  • Twister, 1996

álnéven publikált regényei

  • Odds On, 1966 (John Lange néven)
  • Scratch One, 1967 (John Lange néven)
  • Easy Go, 1968 (John Lange néven)
  • A Case of Need, 1968 (Jeffrey Hudson néven, későbbi kiadások már saját név alatt)
  • Dealing: Or the Berkeley-to-Boston Forty-Brick Lost-Bag Blues, 1970 (Douglas Crichton nevű öccsével közösen, publikálva Michael Douglas név alatt)
  • Venom Business, 1969 (John Lange néven)
  • Zero Cool, 1969 (John Lange néven)
  • Grave Descend, 1970 (John Lange néven)
  • Drug of Choice, 1970 (John Lange néven)
  • Binary, 1972 (John Lange néven)

[szerkesztés] A könyveiből készült filmek

Jurassic Park: 65 millió év után visszatértek. Minden idők egyik legsikeresebb mozija Crichton azonos című regényéből készült (1993)
Nagyít
Jurassic Park: 65 millió év után visszatértek. Minden idők egyik legsikeresebb mozija Crichton azonos című regényéből készült (1993)
  • The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1971
  • Pursuit, 1972 (rendező)
  • The Carey Treatment (Rejtélyes halál / A Carey-kezelés), 1972
  • Dealing: or the Berkeley to Boston Forty-brick Lost Bag Blues, 1972
  • Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1973 (író és rendező)
  • The Terminal Man, 1974
  • Coma (Kóma), 1978, (forgatókönyvíró és rendező)
  • The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1979 (író és rendező)
  • Looker (Szupermodell), 1981 (író és rendező)
  • Runaway (Gyilkos robotok), 1984 (író és rendező)
  • Physical Evidence (Az igazság törvénye), 1989 (rendező)
  • Jurassic Park, 1993 (társíró)
  • Rising Sun (Gyilkos nap), 1993 (társíró)
  • Disclosure (Zaklatás), 1994 (társproducer)
  • Congo (Kongó), 1995
  • Twister, 1996 (társproducer és társíró akkori feleségével, Anne-Marie Martinnal)
  • Lost World: Jurassic Park (Jurassic Park – Az elveszett világ), 1997
  • Sphere (A gömb), 1998 (társproducer)
  • 13th Warrior (A 13. harcos), 1999 (társproducer)
  • Timeline (Idővonal), 2003

Egyéb filmközreműködései

  • Extreme Close Up, 1973 (forgatókönyvíró)

[szerkesztés] Televíziós produkciók

  • ER (Vészhelyzet), NBC tévétársaság, 1994 (alkotó, társproducer, az első 3 epizód írója)

[szerkesztés] Számítógépes szoftverek

  • Amazon, 1982 (Szöveges instrukciók alapján működő játék Apple II, Commodore 64 és Atari ST gépekre, kiadója a Vészhelyzet későbbi producere, John Wells)
  • Timeline, 2000 (A szerző David Smithhel közösen alapított szórakoztató-elektronikai cége, a Timeline Computer Entertainment egyetlen terméke)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Crichton hivatalos weboldala [1]
  • Crichton hivatalos fóruma [2]
  • Crichton az Internetes Moziadatbázisban (IMDB) [3]
  • Crichton fórum az Indexen [4]
  • Crichton az angolnyelvű Wikipedián [5]