Kis-Küküllő vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kis-Küküllő vármegye (1891)
Kis-Küküllő vármegye címere
Székhely Dicsőszentmárton
Terület 1645,82 km²
Népesség 101 045
Nemzetiségek magyar (27,4%)
német (18,1%)
oláh (49,1%)
Kis-Küküllő vármegye térképe

Kis-Küküllő vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Kis-Küküllő vármegye, egyik legkisebb vármegyéje hazánk erdélyi részének. Fekszik az é. sz. 45° 57'-46° 28' és a k. h. 41° 32'-42° 32' között. Egész területe csak 1645,82 km².

Legnagyobb szélessége Radnóttól Medgyesig 40 km, hosszúsága Sárdától Szancsalig 104 km. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. Alakja szabálytalan négyszög. A termékeny vármegyék közé tartozik. Felülete többnyire hegyes, dombos, de vannak szép völgyei is. A hegyeken és dombokon jó és kitűnő bort termő szőlők, gyümölcsösök, az alantabb fekvő helyeken jó gabona termő szántóföldek, rétek, kaszálóhelyek és legelők vannak. A hegyeket néhol szép bükkös és tölgyes erdők borítják. Kevés hely van, mely terméketlen volna. A talaj alkotórésze nagyon egyforma, mindenütt agyagos homokból, sárga agyagból és márgából áll. A folyók partjain palás-márgás rétegek is vannak. Homokkő csak Magyar-Sáros községben van. Általában e vármegye kövekben és kavicsban nagyon szegény.

A vármegyének három folyója van: a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros folyó. A Kis-Küküllő Balavásártól, a vármegye keleti részéről nyugati irányban folyik. Esőzések alkalmával áradásaival károkat okoz. Partjain szép völgyek terülnek el szántóföldekkel, de főképp buja rétekkel. A partjain levő községekkel kompon vagy állóhidakkal történik a közlekedés. Folyása lassú, csendes, vize igen zavaros és így fürdésre alig használható. A Nagy-Küküllő a vármegye keleti csúcsától egész Balázsfalváig nyugatra folyik, mindenütt a vármegye déli határát alkotva, mígnem a Kis-Küküllővel egyesül. A Maros folyó a vármegye északi határán folyik, elválasztva K. vármegyét Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyéktől. Környéke termékeny és medre tutajozható. A vármegyének ezeken kívül több kisebb patakja, csermelye van. Említésre méltó tavai és mocsarai nincsenek, azonban több helyen só forrás található, melyeket a nép fürdésre használ.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma: 1870-ben 100 161 fő, 1891-ben csak 101 045 fő volt. Egy km²-re 61,6 lélek esik, így K. a sűrűbben népesített vármegyék közé tartozik.

Nemzetiség szerint van a vármegyében 27 652 magyar (27,4%), 18 273 német (18,1%) és 49 573 oláh (49,1%). A magyarság utolsó 10 évi szaporulata 5239 lélek, vagyis 23,4%.

Az oláhok földművelők, állattenyésztők és pásztorok, vallásuk görög katolikus, katolikus, de vannak görögkeletiek is. Többnyire oláhul beszélnek, sok községben azonban értik a magyar nyelvet is.

A magyarság a Kis-Küküllő jobb- és balpartján, valamint a Maros folyó mellett levő községekben lakik. Vallásuk evangélikus, református, unitárius és római katolikus.

A szászok földművelők, szőlő-, gyümölcs- és fatermelők, többen iparral és kereskedelemmel is foglalkoznak. Érdekes jelenség, hogy a szász hamarabb elsajátítja az oláh nyelvet mint a magyart. Mindnyájan ág. evangélikusok. A lakosság öltözete nagyon különböző.

Vallásra nézve van 4806 római katolikus, 36 106 helvét, 4483 unitárius és 1418 zsidó. A görög katolikusok a balázsfalvi érsekség alá tartoznak, a görögkeletiek pedig a nagyszebeni érsekséghez. Az ev. reformátusok és unitáriusok a kolozsvári püspökségek alá, a római katolikusok pedig a gyulafehérvári püspökség alá tartoznak. Az ág. evangelikusok a berethalmi szász nemzeti püspökséghez tartoznak, mely Nagyszebenben székel. Az izraeliták részére több helyen van zsinagóga.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatása

Valamikori megyszékhelye Dicsőszentmárton volt.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken