Szalánta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Kistérség | Pécsi |
| Rang | község
|
| Terület | 17,08 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7811 |
| Körzethívószám | 72 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Szalánta község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Az első írásos emlék Szalántáról 1291-ből való, a települést Zolounta néven említi. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, a települést Nemti néven említi.
A 17. században boszniai horvátok érkeztek. Radonay Miklós pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-években.
1804-ben épült a ma is látható templom (védőszentje: Szent László.
1918. november 14-én megérkeztek a szerb csapatok, akik Baranya jelentős részére igényt tartottak. Szalántán és Németiben is a lakosság 95-95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában elhagyták Baranyát a szerbek.
A II. világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.
Ma Szalánta lakosságának 30%-a horvát nemzetiségű.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Katolikus templom Németiben
- Zsolnay kápolna Eszterágpusztán


Based on work by