Somogy vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Somogy vármegye (1910)
Somogy vármegye címere
Székhely Kaposvár
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Somogy vármegye térképe

Somogy vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.


[szerkesztés] Földrajza

Somogy vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részének legnagyobb vármegyéje, mely a Balaton tava és Horvát-Szlavonország közt terül szét. Határai É-on Zala vármegye (melytől a Balaton választja el), K-en Tolna és Baranya vármegye, D-en Horvát-Szlovonország (és pedig Belovár-Kőrös és Verőce vármegyék), melytől a Dráva folyó választja el, Ny-on ismét Zala vármegye. Területe 6590,94 km2. Földje túlnyomóan lapályos; K-i része kissé dombos, de ezen dombok a Balaton közelében a 315, Kaposvár táján (az u. n. Zselicségben) a 274 m. magasságát nem haladják meg. Eme dombok és lejtók talaj agyagos, helyenként homokos, D. felé csinos völgyektől van szeldelve és kiterjedt erdőségek borítják. E dombvidéktől Ny-ra a Rinya rónája terül el, túlnyomóan homokos lapály, mely a vármegye derekát szegő vizválasztó vonaltól (150-170 m.) egyfelől a Balaton (107 m.), másfelől a Dráva felé (130-100 m.) észrevétlenül aláereszkedik, s melynek futóhomokja ma már nagyrészt (akác-, de leginkább fenyőfák által) meg van kötve. A vármegye DNy-i sarkában a zákányi dombvidék (247 m.) terül el, melynek szomszédságában a róna talaj ismét agyagossá válik. Ezen területet kisebb-nagyobb folyóvizek sűrün szeldelik; egyedül a déli széleit követő Dráva hajózható, a vármegye É-i sarkát érintő Sió csak időnként tutajozható, ellenben többi folyóvizei a közlekedés szempontjából teljesen értéktelenek. A Dráva felé a Rinya és több kisebb folyócska és patak önti vizét; a Balaton felé igyekszik az egymással egyközü patakok hosszu sora (Cigányárok, Aranyos patak, Nagyárok, Tetvesi árok stb.), a vármegye derekán pedig, a Balaton és Dráva vizválasztóján a Kapos folyó ered, mely több nagyobb patakkal gyarapodva K. felé veszi útját; rajta kivül még a Balaton közvetlen közelében eredő, de a Kaposba ömlő Koppány is említendő. A Balaton tava a vármegye É-i szélén terül el s nemcsak jelentékeny halászatánál fogva, de mint közlekedési vonal is szerepet visz S. vármegye életében. A patakok mentén hellyel-közzel mocsarak is vannak.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1869-ben 287,555 volt, 1881-ben 307,448 és 1891-ben 326,835, mihez még 1187 főnyi katonai népesség járul; a népesség utolsó tiz évi szaporulata 19,387 lélek, vagyis 6,3 %. Egy km2-re jelenleg 50 lakos esik s igy S. vármegye a középsűrüségü vármegyék közép tartozik. Anyanyelv szerint van a lakosok között 294,242 magyar (90 %), 19,721 német (6,0 %) és 10,829 horvát (3,3 %); a németek az igali és szigetvári, a horvátok az utóbbi és a nagyatádi járásban laknak tömegesebben; a magyarságnak tiz évi szaporulata 23,093 lélek vagyis 8,5 %. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 231,081 róm. kat., 16,754 ág. evang., 66,835 hevét és 12,002 izraelita.

Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 2067, őstermelés 92,417, ipar 15,408, kereskedelem 2538, hitel 75, közlekedés 1001, járadékból élők 1795, napszámos 17,991, házi cseléd 5271, háztartás 70,190, egyéb foglalkozásu 607, foglalkozás nélküli 14 éven alul 105,430, 14 éven felül 10,978. A lakosság túlnyomó kereseti ága a földmívelés; az ipar egészben véve fejletlen, nagyobb iparvállalatai a kaposvári cukorgyár, 2 szeszgyár és számos gőzmalom, továbbá néhány tégla- és szódagyár. Házi ipar gyanánt a kenderszövést űzik. Az ipartársulatok száma 40. A hiteligények kielégítésére szolgál 14 takarékpénztár és 24 szövetkezet.

[szerkesztés] Főispánjai

Név Időszak
Patachich Sándor 1740-1747
Batthyányi Károly 1747-1772
Sigray Károly 1772-1785
Széchényi Ferenc (királyi biztos) 1785-1786
Splényi József (királyi biztos) 1786-1790
Sigray Károly 1790-1798
Széchényi Ferenc 1798-1811
Teleki László 1811-1821
Sigray József 1822-1830
Kaposmérei Mérey Sándor 1831-1845
Czindery László 1845-1848
Nádasdi Sárközy Albert 1848-1849
Jankovich László 1860
Mérey Károly 1861
Jankovich László 1865, 1867-1886
Domahidy Elemér 1903-1906
Vizeki Tallián Béla 1886-1892
Vizeki Tallián Gyula 1893-1906
Kapotsfy Jenõ 1906-1910
Makfalvy Géza 1910-1917
Széchényi Aladár 1918-1919
Svastics Nándor (kormánybiztos) 1919
Sárközy György 1920-1926
Keresztes-Fischer Ferenc 1926-1931
Szapáry Lajos 1931-1935
Igmándy Hegyessy László 1935-1938
Nagybarcsai Barcsay Ákos 1938-1939
Széchényi Endre 1939-1944
Szathmáry Lajos 1944-1945
Vidovics Ferenc 1945-1946
Fekete Tibor 1946-1947
Bobánovics Jenõ 1947-1950


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.