Vita:Magyarország címere
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ellentmondást vélek felfedezni a címer jelképrendszerének magyarázatában:
Magyar címer esetén a kettős kereszt magyarázata:
"A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson."
Szlovák címer esetén a kettős kereszt magyarázata:
"A kettős kereszt a székely-magyar rovásírás "gy" betűjének felel meg, ami (mivel a magánhangzót nem írták ki a rovásírásban) "EGY"-nek olvasandó, és a magyar címerben az Istent jelképezi. (Egy az Isten). Tehát a magyar címerben szereplő kettős kereszt nem bizánci jelkép."
Ha nincs is túlzott ellentmondás az mindenestre hiányosságként értékelem, hogy míg a Szlovák címer esetében olvashatunk a székely-magyar vonatkozásról addig a Magyar címer esetében nyoma sincs.
Helyes, töröltem onnan is. Egy ilyen bizonytalan, ráadásul forrásmegjelölése nélkül beszúrt elméletnek, nincs helye egy enciklopédiában.
megjegyzés Fontos, hogy minden olyan dolgot kitöröljünk, amit nem értünk mert igy semmiképpen nem kerülünk ellentmondásba.
- "Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa nekí num eneyc."(magy-lacin.)
- ~Hőn tiltotaá üt eügy fá gyeümeüljszötúl. gyö mondaá nökíü nom önnyjiöük.(egy lehetséges fonetika.)
- azaz : hevesen tiltá őt egy fa gyümölcsétől. Így mondta nom önnyjiük(tilos enniük).--Elder sun 2006. december 15., 20:41 (CET)
A kettös kereszt számos jelentéssel bír, 'öGY'/hun-székely vagy 'Ő'/Rúna , persze mivel nem tudok latinul nekem hiába reptitio a studiorum.--Elder sun 2006. december 15., 20:41 (CET)


Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).