Somoskő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Somoskő Salgótarján településrésze 1977 óta; korábban önálló település.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település közvetlenül a szlovák-magyar határnál fekszik. A vár és a bazaltorgona már szlovák területen található.

[szerkesztés] Története

A település felett magasodó 526 méter magas hegyen, már Szlovákia területén lévő várát a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai építették a 13. század második felében. Mivel az Árpád-ház kihalása után a család tagjai Csák Mátét támogatták Károly Róbert király ellen, ezért a király Csák Máté halálát követően birtokaikat elkobozta és Szécsényi Tamás ispánnak adta. A Szécsényi család 1460-igy birtokolta a várat. Ezután a Losonczyaké lett. Az 1560-as években az akkor már törökök által elfoglalt várak gyűrűjével teljesen körbevett várban lakott Losonczy Anna, akihez Balassi Bálint számos alkalommal jött látogatóba, és akihez Júlia dalait címezte. 1576-ban a törökök váratlan rajtaütéssel elfoglalták a várat. 1593-ban Prépostváry Bálint vezetésével foglalták vissza a magyarok, köztük volt Balassi Bálint is. A 17. században házasság útján a Forgách család birtokába került a vár. Falait a Rákóczi szabadságharc végén királyi parancsra rongálták meg.

1910-ben a falunak 499 magyar anyanyelvű lakosa volt. A trianoni békeszerződés 1920-ban a települést Somoskőújfaluval együtt az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatta. A Nagykövetek Tanácsa azután 1923. április 23-án Magyarországnak adja Somoskőt és Somoskőújfalut egy bazaltbányával egyetemben.

1977-ben csatolták a falut Salgótarjánhoz.


[szerkesztés] Látnivalók

  • Somoskői várrom
  • Somoskői bazaltorgona oszlopai (korábban kőbánya)

[szerkesztés] Külső hivatkozások