Martin Scorsese
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Martin Scorsese |
|---|
|
Martin Scorsese Cannesban (2002)
|
| Született: |
| 1942. november 17. USA, New York |
Martin Scorsese (1942. november 17.) többszörösen Oscar-díjra jelölt amerikai filmrendező.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Kezdetek
Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.
[szerkesztés] 70-es évek
A hetvenes években Hollywood-ba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumetumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című erőszak-filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj nominálás mellett az 1976-os Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma díját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.
[szerkesztés] 80-as évek
1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl - fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után nekikezdett a Jézus Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el a Pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videóklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Jézus Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.
[szerkesztés] 90-es évek
1990-ben forgatott Nagymenőket A Keresztapa melletti legjobb maffiafilmek között tartják számon, valamint Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa (1972). A Rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető - bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját. A New York bandái című 10 millió dolláros költségvetésű mozija, Scorsese eddigi legdrágább filmje 10 Oscar-díj nominálást jelentett, de egyetlen díjat sem. Martint is jelölték újra a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben. Scorsese a világ egyik legerőteljesebb és legjelentősebb filmrendezője, de Oscar-díjat eddig még sohasem kapott.
[szerkesztés] Válogatott filmjei rendezőként
- A Tégla, The Departed (2006)
- No Direction Home: Bob Dylan - A Martin Scorsese Picture (2005)
- Az Aviator (2004)
- New York bandái (2002)
- A holtak útja (1999)
- My Voyage to Italy (1999)
- Kundun (1997)
- Casino (1995)
- Ártatlanság kora (1993)
- Rettegés foka (1991)
- Nagymenők (1990)
- New York-i történetek (rész) (1989)
- Jézus Krisztus utolsó megkisértése (1988)
- A pénz színe (1986)
- Lidérces órák (1985)
- A komédia királya (1983)
- Dühöngő bika (1980)
- Az utolsó valtzer (1978)
- New York, New York (1977)
- Taxisofőr (1976)
- Alice már nem lakik itt (1974)
- Italianamerican (1974)
- Aljas utcák (1973)
- Boxcar Bertha (1972)
- Street Scenes (1970)
- Ki kopog az ajtómon (1967)
- The Big Shave (rövidfilm) (1967)
- Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? (1963)
[szerkesztés] Válogatott filmjei színészként
- Cápamese (hang) (2004)
- Quiz Show (1994)
- Dreams (1990)
- Round Midnight (1986)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Film portál |


Based on work by