Hargita-hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hargita-hegység

A Központi-Hargita hegyei Kápolnásfaluról
Hegység Keleti-Kárpátok
Hely Hargita megye, Kovászna megye
Típus vulkanikus
Legmagasabb pont Madarasi-Hargita (1801 m)
Terület ~ 1400 km2
Térkép

A Hargita-hegység (románul Muntii Harghita) vulkáni hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében (Erdély). Határai: északon a Libán-tető, keleten a Csíki-medence, dél-keleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírás

A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez. A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20-25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.

[szerkesztés] Északi-Hargita

Az Északi-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 m).

Az Északi-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Gréces-tető (1128 m), Csík magasa (1152 m), Ölyves-tető (1373 m), Ostoros (1386 m), Vigyázó-kő (1374 m), Fertő-tető (1589 m).

[szerkesztés] Központi-Hargita

Csicsói-Hargita
Nagyít
Csicsói-Hargita

A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai. Az 1,7 kilométert is meghaladó hegyek egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai. Ez a legnagyobb vulkáni hegycsoport a környéken. A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi-Hargita (1710 m) és Csicsói-Hargita (1755 m). A Madarasi-Hargitán van a hegység legnagyobb menedékháza amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával. A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300-1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő emberi települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanuskodnak [1].

Az Központi-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Nagy-Madaras (1503 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1756 m), Mihály havasa (1685 m), Hegyes-kő (1571 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m), Széles vésze (1483 m), Bor hegyese (1379 m).

[szerkesztés] Déli-Hargita

A Déli-Hargita vonulata a Baróti-medencéből
Nagyít
A Déli-Hargita vonulata a Baróti-medencéből

A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) Hargita megye és Kovászna megye határán helyezkedik el, a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között. A Tolvajos-hágótól délre helyezkedik el Erdély legnagyobb fellápja, a Lucs-tőzegláp, amelynek felülete 3 x 4 km, és amelyet a Kormos-patak csapol le. A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal. Itt találhatók a Hargita legerősebb (99% szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései. A gázömlések vegyi összetétele: CO2 (14 - 99 %), N2O (0 - 79 %), H2S (0.41 %), O2 (0 - 10 %) [2]. Az ide vezető rossz út miatt kevés turista, főleg helyiek látogatják.

A Déli-Hargita legmagasabb hegye a Kakukk-hegy (1558 m)
Nagyít
A Déli-Hargita legmagasabb hegye a Kakukk-hegy (1558 m)

A Büdösfürdőtől délre vannak a Déli-Hargita legmagasabb hegyei: Angyalka-tető (1458 m), Kakukk-hegy (1558 m) és Kapus (1423). Ezek ugyancsak egy vulkáni maradvány részei. A Fekete-hegy (1368 m) déli lábánál, a Fenyős-patak völgyében található a nemrég újjáépített bodvaji vashámor. A Nagy-Piliskénél (1374 m) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja. A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal.

Az Déli-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Talabor-hegy (1292 m), Nagy-Kő-bükk (1231 m), Gesztenye-szikla (1312 m), Kemence-tető (1193 m), Angyalka-tető (1458 m), Kakukk-hegy (1558 m), Aladár-tető (1370 m), Kapus (1423 m), Mitács (1280 m), Nagy-Piliske (1373 m), Nagy-Murgó (1016 m), Nagy-Csomád (1301 m).

[szerkesztés] Éghajlat

A felszálló légtömegek miatt aránylag kevés az évi napsütéses órák száma (1600 - 1900 óra). Derült időre nagyobb valószínűséggel számíthatunk január 20. - február 10. között és július 25. - november 10. között. A legmagasabb hegycsúcsokon az évi átlaghőmérséklet 2°C. A leghidegebb hónap a január (-10°C), a legmelegebb a június (8°C) 1500 méternél magasabban. A fagyos napok szeptember végétől június elejéig tartanak, de néha nyáron is előfordulhatnak. A csapadékmennyiség a csúcsokon 1200 mm/év.

[szerkesztés] Növényzet

Az erdők 1700-1740 méter magasságig terjednek. Ez alatt a fenyvesek az éghajlatnak megfelelően a hegység keleti oldalán 650 méterig ereszkednek le, a melegebb nyugati oldalon 1200 méterig. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Jelzett útvonalak

[szerkesztés] Irodalom

  • Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 2: Hargita-hegység (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998)
  • Pomjánek Béla, Vargyas Antal, Zsigmond Enikő: Barangolás Székelyföldön 1: Hargita megye (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002)

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Székelyföld hegységei
Baróti-hegységBesztercei-havasokBodoki-hegységBodzafordulói-hegyekBodzai-havasokCsíki-havasokGörgényi-havasokGyergyói-havasokHagymás-hegységHargita-hegységHáromszéki-havasokKelemen-havasokNemere-hegységPersányi-hegységRépát-hegységTarkő-hegység