Kolozs vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kolozs vármegye (1910)
Kolozs vármegye címere
Székhely Kolozsvár
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Kolozs vármegye térképe

Kolozs vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajz

Kolozs vármegye hazánk Királyhágón túli részében terül el. Határai nyugaton Bihar, északon Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód, keleten Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegye. Területe 5149,25 km2. Kolozs területe majdnem egészen hegyes. Nyugati részét a Bihari hegység hálózza be, melynek legmagasabb csúcsát, a Vlegyászát (1848 m) hordó láncolata a Sebes és Dragan folyók völgye közt délről észak felé húzódik, egészen a Sebes-Kőrös völgyéig. Kolozs vármegye délnyugati részét a Gyalui-havasok csoportja borítja, mely itt a Verfu Verfuluiban (1672 m) éri el legmagasabb pontját.

A két, természeti szépségekben gazdag hegység belsejében fakadó Meleg- és Hideg-Szamos völgyeitől északra alacsonyabb hegy- és dombláncok sorakoznak; a Kolozsvár-Almási-hegycsoport neve alatt ismeretes ezen láncolat, mely a 800 m magasságot nem haladja meg, a vármegye északnyugati részét borítja; az Almás pataktól északra már a Meszes hegység végső nyúlványai terülnek szét. Ezen hegységeket a Kis-Szamos tág völgye választja el a vármegye keleti felét borító ama változatos, csekély magasságú dombvidéktől, melyet Mezőség néven ismerünk. A vármegye legnagyobb folyóvize a Kis-Szamos, melynek két forrásvize a Bihari hegységben (már Bihar vármegye területén) fakadó Meleg-Szamos és a Gyalui havasokból előtörő Hideg-Szamos, Gyalu közelében egyesülvén, tág völgyben hasítják a vármegyét, azt két, egymástól lényegesen különböző részre osztva szét. Nyugati részében a Dragan, Sebes és Kalota patakokkal gyarapodó Sebes-Körös és az Almás a nagyobb folyóvizek. A Mezőségnek jelentékenyebb folyóvizei nincsenek, annál nagyobb számmal vannak azonban tavai, melyek közül a Gyeke, Felső-Szovát, Csehtelke, Báld, Nagy-Cég és Mezőszilvás mellettiek a jelentékenyebbek.


[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken