Vita:Tormay Cécile
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kedves Wikipedisták,
E cikk szerzője, mivel elkötelezettségének iránya a cikkből látszik, egyáltalán nem tesz eleget a pártatlan tájékoztatás követelményének. Nem tesz említést pl. arról, mit nevezett Tormay "patkánylázadásnak", és arról, hogy Tormay szélsőjobboldali, antiszemita irodalmár volt. Tessék nyugodtan megnézni a magyar neten róla írtakat. Kíváncsi vagyok, mi ilyenkor a teendő.
--Linkoman
- Ha átírható semlegesre, akkor nyugodtan írd át; ha nem lehet átírni, akkor az eltérő vagy hiányzó tényeket a cikkbe beleírod, és a maradékot semlegesíted. Ha az egész valótlan, akkor törlöd. --grin ✎ 2004. szeptember 16., 15:47 (CEST)
Tormay inkább antiszemita volt, mint szélsőjobboldali (de abban a korban a vezető réteg minden tagja antiszemita volt egy kicsit, pl. Teleki gróf is. Ez nem olyan nagy csoda, hiszen a zsidó-keresztényarisztokrata ellentét egészen a habsburg időkig nyúlik vissza valszeg (hacsak nem a jézusi időkig ... :-(((. De ennek az "antiszemitizmusnak" igazából nem sok köze van a hitlerihez. A szélsőjobboldali mozgalmakkal való kapcsolata nem igazán tekinthető igazoltnak az én forrásaim alapján, elsősorban úgy látom, egy Kádár Judit nevű szdsz-estől származik (de tudjuk, hogy az szdsz-eseknek minden antiszemitama, ami keresztény vagy általában nem szdsz-es). A "patkánylázadás" terminológia sem szélsőjobb, hiszen a tanácsköztársaságra így utólag, különösen a következményeket ismerve, én sem tudnék találóbb terminológiát kitalálni, sem a Károlyi-féle hőbörgésre. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:02 (CET)
jó lenne, ha a keresztény szót nem használnád politikai értelemben. mert úgy értelmetlen. és hazug is. Leicester 2006. február 2., 21:12 (CET)
- A keresztény szót részben a horthy-kurzus, részben a rendszerváltás utáni szdsz-ballib használta (használja) politikai értelemben. igazad van, mindkét használat elég helytelen, illetve: részigazság. de mivel tény, hogy politikai értelme is van (sajnos), ezért muszáj használni. különben A Napkelet lexikona c. cikket sem tudnám megírni. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:16 (CET)
[szerkesztés] Nyugat-link
Gubb, a MEK közvetlen linkeket nem enged megtekinteni, csak ha már láttad a főlapot? Vagy miért az alaplinket tetted a hivatkozások közé? --Ali 2006. február 2., 21:40 (CET)
Nem bizony, ha a főlapról az allapokra kattintasz, nem változik a címsorban lévő hivatkozás :-(((( Úgy sem tudunk kifogni rajtuk, hogy a google cache változatot tesszük be, mert az nincs. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:51 (CET)
Hmm, akkor [1] ez is csak a főlapra megy? Megnézem másik böngészővel is. :) --Ali # 2006. február 2., 21:54 (CET)
"Az utókor méltó megemlékezése még várat magára." minimum kivettem, mert azért számomra sejtet valamit, hogy míg Márait kiadja a Helikon, addig Szészílt nem a Magvető, vagy a Helikon, vagy a Szépirodalmi adja ki, hanem valami Turull és Darutoll Bt vagy mi. Mozo 2006. február 2., 21:57 (CET)
- Mi bajod a Turul kiadóval? Kodolányit, Várkonyit ésa magyar szellemi elit műveit sokszor ők adták ki először (és utoljára is, mivel ezek a "fasiszta" - szintén ez a rémes szó! - szerzők aztán szintén tiltva voltak). Kodolányit azóta a Magvető is kiad. Ő ma már nem fasiszta (az, hogy sosem volt az, sőt kifejezetten antifasiszta volt; nem zavarta a komcsikat abban, hogy összevissza mocskolják ezzel). A Magvető sem fasizta. Ma már nem. Bár meg kell jegyeznem, a rendszerváltás után is ezzel gyalázták, hadd ne mondjam, kicsodák. Erről tanúskodik Dobos Krisztina (mdf) felszólalása 1997-ben, melyet a művwelődési és közoktatási miniszterhez nyújtott be. Aki ha jól emlékzsem, fodor gábor volt, hadd ne mondjam, melyik párt tagja. de ha nem is ő volt, a miniszter akkor is ebbe a pártba tartozott. : Gubb ✍ 2006. február 2., 22:04 (CET)
Te melyik matekkönyvet vennéd meg? Amelyikre "TypoTeX kiadó" van írva, vagy amelyikre "Szabó Géza magánkiadása"? Mozo 2006. február 2., 22:36 (CET)
- Amelyik jó. Minden matekkönyvet jó alaposan átnézek, mielőtt megveszem. még ha az is van ráírva, hogy "Appendix: Bolyai János idegbetegség miatt nyug. tüzér-tiszt tractatusa az ötödik euklidesi postulatum érvénytelenségéről és a kör quadratúrájáról", "Bolyai Farkas magánkiadása". Nagyon sok jó könyvet vettem már, amit magánkiadó (pl. az "Inssbrucki Irodalmi Kör" vagy demszky gábor AB kiadója) adott ki (ld. még: Tymothy Garton Ash: Reform vagy forradalom?). Sőt, igazi kincseket, kuriózumokat így lehet szerezni. Különösen igaz ez a 45 körüli irodalommal, néprajzzal stb. kapcsolatban. És vettem már pocsék könyvet, amit pl. fried Ervin írt, és a Tankönyvkiadónál jelent meg (ő egyébként is pocsék könyveket szokott írni - de pl. Császár Ákos Analíziskönyve sem a legjobb, pedig nem magánkiadás) : Gubb ✍ 2006. február 2., 23:11 (CET)
- ha ért a témához, megveheti bármelyiket, a könyv szvsz nem azért van, hogy mindent elhiggyél belőle az utolsó betűig, hanem hogy része legyen annak a tudáshalmaznak a fejedben, amiből kialakul az önálló véleményed. Másrészt meg nincs értelme szépirodalmat matekkönyvhöz hasonlítani, az ideológiák változnak, de 2x2 jó eséllyel mindig 4 marad. – Alensha 寫 词 2006. február 2., 23:00 (CET)
- így van. ld. még amit én is mondtam. : Gubb ✍ 2006. február 2., 23:11 (CET)
Benyomásaim alapján azért én nagy valószínűséggel meg tudom becsülni a kiadó meg a kivitelezés ismeretében a jó könyveket. (2x2 valóban 4, de ennél összetettebb matematikai állításokat már lehet elrontani. Cs. Á. analkönyve szerintem nem pocsék, F.E. könyvét nem láttam. Az eredeti formájában az Appendix azonban fogyaszthatatlan és nagyon át kell írni, hogy érthető legyen.) De azért még valamit. Ha felvetődne a kérdés, hogy az Édes Anna, vagy Szészíl egy regénye legyen kötelező olvasmány, akkor azért én Kosztolányira szavaznék. Pont azért, mert míg Szészíl és Gubb tökéletesen vonalasan váltja a kommün körüli időket, addig Kosztolányi pont ezen művével árnyalja a képet. T.C megsértődött az Őszirózsás forradalomra, mert az szétverte a kispolgári, decens, képmutató, álszenteskedő dzsenetri réteget. De vajon milyen kor az, ahol az az elvárás, hogy a középrétegnek szolgálót kell tartania az alsóbb rétegekből? Nem tudom magaménak érezni a T. C. által piedesztálra emelt világot. (Ugyanez C.S. Lewisnél is előfordult. A rajzfilm tetszett, de a könyvben nagyon csalódtam. Ilyen hülyeség van benne: "Tudjátok kedves gyerekek, akkoriban mindenekinek cselédei voltak." és a cselédeknek? ... persze, azok nem emberek, hanem patkányok) Mozo 2006. február 3., 06:53 (CET)
- Az őszirózsás forradalom elsősorban a magyar hadsereget verte szét, amire pedig nagy szükség lett volna. A dzsentri-ország magától ment szét, mert rothadt volt (akárcsak a Nyers-Német-Kádár-korszak elitje), nem kellett azon igazából semmit sem verni. Ami pedig a "milyen kort" illeti, hát én tanítottam egy adóügyis fószer gyerkét. Mindenük megvan, 3 számítógépük, kb. 8 hifitornyuk, és óriási lakásuk, a gyerek mégis megbukott matekból. A lakást pedig bejárónő takarítja. Csakúgy, mint a házamban lakó egykori ÁVÓS-tiszt feleségének lakását. Milyen kor is (volt??) a bejárónők kora? Kapitalista kor. Mint a mostani. Elit minden korban van, és van egy olyan általános vélemény, hogy minden korban szükségképp elég romlott (ld. Tolkien, Orwell). Ami pedigf a vonalasságot illeti, szerintem én látok árnyaltan, figyelembe véve a dzsentri és a bejárónő nézőpontját is. Te csak azt vagy képes látni, amire a kétségkívül koncepciózus iskolai irodalom- és történelemkönyvek tanítottak. És ha kötelező olvasmányt kell választani, hát inkább Wass Albert és Kodolányi, mint Majakovszkij (Kodolányi ma sem tananyag, ami botrány csakúgy, ahogy Németh Lászlóból sem a lényeget tanítják, hanem a tényleg jó, de igazából sajnos csak egy szűk kört érdeklő regényeit, de úgy tudom, azok sem kötelezőek. Ellenben mindenféle Nyugatos tüdőbajos szenvelgés kötelező anyag - szerintem lehetőséget kellene adni a tanulóknak, hogy válaszanak a Napkelet és a Nyugat írásaiból, mert ami most van, nyilvánvaló baloldali egyoldalúság). Hadd jegyezzem még meg, hogy soha egy sort nem olvastam Tormay műveiből, úgyhogy nem igazán tudom, mennyire vonalasan látja a világot, de a "patkánylázadás" dologban igaza volt. Sajnos az a baj, hogy éveken keresztül kötelező volt a háborúk korabelui Magyarországot valami emberellenes és feudális posványnak látni, a "bal láb jó, jobb láb rossz" egyszerű és teljesen téves heurisztika alapján, amit ha meg mertél kérdőjelezni, mehettél segédmunkásnak. tudomásul kell venni, hogy ennek vége, és a dzsentrik között is voltak emberek, a nemesek között is voltak emberségesek, az országért tenni akarók és tudók. : Gubb ✍ 2006. február 3., 08:28 (CET)
[szerkesztés] Nobel díj jelölés
Honnan lehet tudni, hogy jelölték? Állítólag a jelöléseket nem szokták nyilvánosságra hozni. --Hkoala 2006. május 22., 08:59 (CEST)


Based on work by