Somogyi szlovének

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Somogy megyében ma már csak Tarany községben élnek szlovének (vendek), akik a vend nyelvjárást beszélik. Taranyban még ma is vendül beszélnek (különösen az idősek) és megőriztek néhány elemet hagyományos kultúrájukból, mint a farsangi hintázás és húshagyókedd.

[szerkesztés] Történetük

A somogyi szlovének a Murántúlról származó földműves parasztok voltak. Először 16. század végétől települnek ide. A török háborúk következtében, a 17. században sok szlovén menekült ide a törökök elől ide, vagy a reformáció terjedése késztette erre őket, minthogy ezek katolikus vallásúak voltak. Csoportjaik Agarév, Tarany és Háromfa falvakban telepedtek le. Később aztán néhányan átvették a protestáns vallást.

A 18. században több evangélikus vallású család települt át a Mura mellől (Zala vm.) a surdi evangélikus egyházközséghez tartozó Mihályd, Sand, Liszó, Szt. Péter, Bükkösd, Szt. Pál, Porrog és Path falvakba. További betelepülők is érkeztek ebben a században Somogyba elsősorban Nagyberek környékére. A 19. században kb. 16 somogyi szlovén falu létezett.

Téves az a feltevés, hogy a taranyi szlovének csak néhány évtizeddel ezelőtt települtek le ide Felsőszölnökről. Ennek az az egyik alapja, hogy sok szlovén idénymunkára járt más megyékbe, így Somogyba is. A plébániákon levő dokumentumok és az itteni vezetéknevek tanúsága szerint ez nem így van, mert az előző generációk is itt éltek.

A témáról írt könyvet Kozár Mária: Taranyi szlovének (Slovenci v Taranyu).

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Forrás

  • Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monoster-Szombathely 1996.
  • M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének
  • Magyar Nagylexikon