Oroszország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
| Hivatalos nyelv | orosz | ||||
| Főváros | Moszkva | ||||
| Elnök |
Vlagyimir Putyin |
||||
| Miniszterelnök | Mihail Fradkov | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
1. 17 075 200 km² 0,5 |
||||
| Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
7. 143 202 000 8,4/km² |
||||
| GDP - Teljes (2005) - GDP/fő |
9. 1 585 milliárd USD 10 700 USD |
||||
| Pénznem | Orosz rubel (RUB) |
||||
| Időzóna | UTC +2-től +12 (NYISZ: UTC +3-tól +13) | ||||
| Függetlenség A SZU összeomlása |
1990. június 12. | ||||
| Himnusz | Orosz himnusz | ||||
| TLD | .ru | ||||
| Hívószám | +7 |
||||
Az Orosz Államszövetség (oroszul: Российская Федерация kiejtve: Rosszijszkaja Federacija), vagy Oroszország (oroszul: Росси́я, kiejtve: Rosszija), egy ország, mely Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig szélesen terül el. 17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
A következő országokkal határos szárazföldön: Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna.
Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól(a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ(60 km) földnyelv, amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a Japán Hokkaido szigettől.
Oroszországban 11 időzóna is használatban van.
Oroszország északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, ezenkívül sarki terület is tartozik hozzá. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetlen éghajlati változékonysággal rendelkezik.
Különleges pontok
- legészakibb pontja: Fligeli-fok, Rudolf-sziget, Ferenc József-föld, Nenetsia (81°52'N)
- legdélibb pontja: Bazardüzü Dag, Dagesztán
- legnyugatibb pontja: Narmel'n, Visztula-földnyelv, Kalinyingrádi Terület (19°38'E)
- legkeletibb pontja: Diomida-szigetek, Bering-szoros
- legmagasabb pontja: Elbrusz, Kaukázus (5633m)
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Partjai, szigetei
- Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal.
- Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak.
- A Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik.
- Legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
[szerkesztés] Szárazföldi területei
Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:
- A Kelet-Európai - síkság vagy Orosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
- Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola - félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
- Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk-Moszkvai - hátság, Balti-hátság.
- Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Voliny-Podóliai - hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz hátság, Volga-menti hátság, Oka-Don síkság.
- Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
- Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó.
- Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelőhellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
- A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
- Szibéria
- A Nyugat-Szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Kazah-hátságig és az Altájig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye.
- A Közép-szibériai- fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától kelet felé a Kelet-Szibériai-hegység vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai: az Altáj-hegység, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4 506 m), a Kolima-hegység, a Cserszki-hegység. A Kamcsatkai-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 méterrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), vagy a legaktívabb Karimszkij-vulkán.
- Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a Szajáni-hegység, a Jablonovoj-hegység és a Sztanovoj-hegység.
[szerkesztés] Vízrajz
Tavai:
Oroszországban mintegy 200 000 tó fekszik. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 m2) , a Ladoga-tó (18 400 km2), és az Onyega-tó (9 890 km2).
A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.
Folyói:
Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója emellett fontos szerepet játszik mint viziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány, és a Terek.
A Jeges-tenger felé haladnak:
- Jenyiszej - 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
- Ob - 3 680 km, az Irtisszel - 5 642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere
- Léna - 4 400 km
- továbbá a Kolima, az Olenjok, az Indigirka, a Pecsora, és a Hatanga-Kotuj.
A Kaszpi-tenger felé haladnak:
A Fekete-tenger irányába haladnak:
- a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)
A Csendes-óceánba ömlik:
- Amur - Silka - Onon vízrendszer - 4 400 km
Csatornái:
Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetúnió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vizi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:
- Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
- Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
- Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
- Pecsora-Káma-csatorna - a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
- Növény- és állatvilága övezetes, észak-déli irányú:
- sarkvidéki:
- tundra:
- erdős tundra:
- tűlevelű erdők (tajga) és lombos erdők:
- erdős sztyepp:
- sztyepp:
- félsivatagi:
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Fő cikk: Oroszország történelme
- Szlávok 862-ig
- Kijevi Rusz (862-1240)
- Arany Horda (1240-1380)
- Moszkvai Nagyfejedelemség (1380-1613)
- Romanov-dinasztia (1613-1703)
- Nagy Péter (1682-1725)
- Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796)
- Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853)
- Krími háború (1853-1856)
- II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881)
- Mozgalmak kora (1881-1914)
- I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914-1917)
- Szovjetúnió kora (1917-1991)
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
Fő cikk: Oroszország államszervezete
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az Orosz Föderáció elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.
Az államfőt a nép közvetlenül választja, 4 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Fő cikk: Oroszország közigazgatási beosztása
Az Oroszországi Föderáció 88 egyenjogú tagból (szubjektum) áll:
- 21 köztársaság (республика)
- 48 terület (область)
- 7 kerület (край)
- 1 autonóm terület (автономная область)
- 9 autonóm körzet (автономный округ)
- 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения).
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő cikk: Oroszország hadereje
Az ország katonai költségvetése : 528 milliárd rubel, azaz 18 milliárd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Új fegyverekkel, hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szereli fel az orosz haderőket, modernizálják a fegyverzetet és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 (2005), amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.
[szerkesztés] Gazdaság
Fő cikk: Oroszország gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
- Termesztett növények: gabona, napraforgó, burgonya, zöldségek, kender, szója, földimogyoró, mustármag, dohány, tea.
- Tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske. A méhészet elterjedt a déli területeken. Fontos ágazat a halászat.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Bányászat
Oroszország fűtőanyagtermelése nagyméretű:
- kőszén: a Föld szénkészletének nagy része az országból származik. A legnagyobb szénmedencéi: Donyec-medence, Kuznyecki szénmedence, Pecsora szénmedence, Kanszk-Irkutszk medence (Kelet-Szibéria, Cseremhovó), Moszkvai barnaszénmedence, Acsinkszk vidéke
- kőolajmezők: készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: Közép-Volga melléke, Baskíria, Kaukázus előtere - Groznij és Majkop, Szahalin-sziget, kőolajfinomítás: Omszk, Perm, Volga melléke, Gorkij
- földgázmezők: az egész világon a legjelentősebb készletek, előfordulása: Volga-vidék, Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia
- földgázvezetékek: Szaratov-Moszkva, Dasava-Brjanszk-Moszkva, Tula-Moszkva, Omszk-Novoszibirszk
- tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva, Kalinyin
[szerkesztés] Energiatermelés
- hőerőművek: Satura, Sztalinogorszk, Kamerovo, Novoszibirszk
- vízerőművek: Ribinszk, Ivankov, Uglics, Gorkij, Kujbisev, Káma, Irkutszk, Bratszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk
- atomerőművek: Ural, Obnyinszk, Voronyezs
[szerkesztés] Feldolgozó ipar
- vasércbányák: Urál, Nyugat-Szibéria
- fémkohászat: Moszkva, Volga melléke
- vaskohászati kombinátok: Magnitogorszk, Kuznyeck, Nyizsnij Tagil, vasipar: Cserepovec, Lipeck, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva.
- színesfémkohászat: Urál, Szibéria, Távol-Kelet, Észak-Kaukázus
- gépgyártás: Szentpétervár, Moszkva, Szverdlovszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Cseljabinszk, Rosztov
- cellulózipar: Arhangelszk, Szentpétervár, Kalinyingrád, Vologda, Gorkij, Perm, Karélia
- vegyipar: Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk Kemerovo, Nyizsnij Tagil, ...
- halfeldolgozás: Távol-Kelet, Jeges-tenger melléke, Kaszpi-tenger partja, Fekete-tenger melléke
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
- Vasúti közlekedés: Transzszibériai vasútvonal
- Nagy tengerparti kikötővárosai: Kalinyingrád, Szentpétervár, Arhangelszk, Murmanszk, Novoroszijszk, Vlagyivosztok
- Belső viziutak a csatornákkal együtt: 112 000 km
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Oroszország népessége 143 202 000 fő, ennek 73%-a városi. A népesség nagy része Európában él, az ázsiai részeknek alacsony a népsűrűsége és ezek nagy területe miatt az egész országnak is csak 8,44 fő/km². Népesség térkép
- Oroszországban is komoly gond a népességcsökkenés, ami 0,37% évente. Ezért 10 év múlva csak kb. 136,6 millió ember fog élni az országban. Születések száma: 9,95 születés/1000 fő; Halálozás: 14,65 elhalálozás/1000 fő, Bevándorlás: 1,03 bevándorló/1000 fő
- Születéskor várható élettartam: 67,08 év; férfiak - 60,45 év ; nők - 74,1 év.
- 1 nőre jutó gyermekek száma: 1,28
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- Legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal:
- Moszkva (10,10 millió lakos)
- Szentpétervár (4,58 millió lakos)
- Novoszibirszk (1,42 millió lakos)
- Nyizsnij Novgorod (Gorkij) (1,35 millió lakos)
- Jekatyerinburg (Szverdlovszk) (1,26 millió lakos)
- Szamara (Kujbisev) (1,16 millió lakos)
- Omszk (1,15 millió lakos)
- Kazany (1,11 Millió lakos)
- Cseljabinszk (1,07 Millió lakos)
- Ufa (1,04 millió lakos)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Összesen 128 nép, népcsoportok: orosz: 79.8%, tatár: 3.8%, ukrán: 2%, baskír: 1.2%, csuvas: 1.1%, egyéb népcsoportok: 12.1% Etnikumok
- Hivatalos nyelv az orosz, egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karéli, kalmük, kabard
- Vallás szerinti megoszlás: ortodox 55%, mohamedán 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5% (2003)
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Kultúra
Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.
[szerkesztés] Egyetemek
Oroszország legrégebben alapitott egyetemei:
- Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszvai Állami Egyetem - alapították 1755-ben
- Kazányi Éllami Egyetem (1804)
- Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem. Alapítva (1816)
- Szentpétervári Egyetem (1819)
- Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme
- Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909)
- Permi Állami Egyetem (1916)
További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:
- az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több, mint 30 nillió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.
- az Állami Saltikov - Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
- az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
- a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain.
Oroszország ismert kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:
- Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak.
- Állami Tretyakov-képtár (Moszkva): az orosz művészet galériája.
- Állami Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum.
- Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.
Legismertebb színházai: a Bolsoj Színház (Moszkva), a Maly Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.
További neves színházak:
- Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
- Szentpétervár: a Marininszkij Ballett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Maly-Operaszínház, és a Puskin Színház.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom:
- az orosz irodalom klasszikusai: Anna Andrejevna Ahmatova (1889-1966), Iszak Emmanuilovics Babel (1894-1940), Alekszandr Alekszandrovics Blok (1880-1921), Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891-1940), Anton Pavlovics Csehov (1860-1904), Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881), Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852, Ivan Alekszandrovics Goncsarov (1812-1892), Makszim Gorkij (1868-1936, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841), Borisz Leonyidovics Paszternak (1890-1960), Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837), Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910, Ivan Szergejevics Turgenyev (1818-1883)...
- lásd még: Orosz irodalom, Orosz költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene:
- a világ legismertebb orosz zeneszerzői: Mihail Ivanovics Glinka (1804-1857), Mogyeszt Muszorgszkij (1839-1881), Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1844-1908), Alekszander Porfirjevics Borogyin (1823-1887), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1882-1970), Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906-1975)
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. - írja egy gasztronómiai kalauz.
Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt - italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.
A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.
Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.
Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.
[szerkesztés] Sport
- Moszkvai Olimpia
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
| Független Államok Közössége (FÁK) | |
| Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán | |


Based on work by