Magyarországi Unitárius Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyarországi Unitárius Egyház bejegyzett egyház Magyarországon, a reformáció idején született három magyar történelmi protestáns egyház egyike, az unitárius vallás követője. Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte a farkába harapó kígyó.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alapító

Az egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.

A trianoni békeszerződés (1920) után Románia része lett az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör. A kilencedik Budapesten önálló egyházzá alakult.

[szerkesztés] Elterjedése

Jelenleg 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 25.000 lélek tartozik a Magyarországi Unitárius Egyházhoz.

[szerkesztés] Vezetőség

A Magyarországi Unitárius Egyház püspöke Rázmány Csaba.Az egyház törvényhozó testülete a zsinat, melynek egyházi elnöke a püspök, világi elnöke a főgondnok.

[szerkesztés] Hitelvek és gyakorlatok

[szerkesztés] Hitalapelvek

[szerkesztés] Egyházközségek

[szerkesztés] Idézet

"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius - amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne - állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." - Bartók Béla

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken