Ob

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ob
Az Ob Novoszibirszknél, a Transzszibériai vasútvonal hídja.
Nagyít
Az Ob Novoszibirszknél, a Transzszibériai vasútvonal hídja.
hossz 5 410 km
forrás szintje  ? m
átlagos vízhozam 12 500 /s
vízgyűjtő terület 2 972 497 km²
forrás Altaj hegység, Oroszország
torkolat Kara-tenger, Északi Jeges-tenger
vízgyűjtő terület
országai
Oroszország

Az Ob () Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de az Irtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, a Jenyiszej és a Léna is bővizűbb.

Az Ob a Bija és a Katuny folyók összefolyásánál, az Altáj-hegységben, az Altáji határterületen veszi eredetét. A Novoszibirszki és a Tomszki területen, majd a Hanti-Manszi Autonóm Körzeten folyik keresztül, és a Jamáli Nyenyec Autonóm Körzet területén, nagyjából a sarkkörön ömlik a Kara-tenger Obi-öblébe. Legnagyobb, bal oldali mellékfolyója az Irtis, jobb oldali mellékfolyói közül legnagyobbak a Tom, a Csulim és a Kety.

A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik, Barnaul és Novoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakított Novoszibirszki-víztározó és vizierőmű (1 070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu és Berdszk város nagy része víz alá került. A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig a Nyugat-Szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakran mocsaras vidékein folyik tovább. Az Irtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.

[szerkesztés] Ob-Jenyiszej csatorna

Szibéria meghódításával egy időben, már a 18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob-Jenyiszej csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát az I. világháború miatt leállították. Időközben megépült a Transzszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván 1942-ben haladt át a csatornán.

[szerkesztés] Külső kapcsolatok