Saint Kitts és Nevis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Federation of Saint Kitts and Nevis
 Saint Kitts és Nevis zászlaja
(Saint Kitts és Nevis zászlaja) (Saint Kitts és Nevis címere)
Mottó: Country Above Self
Kép:LocationSaintKittsAndNevis.png
Hivatalos nyelv angol
Főváros Basseterre
Királynő II. Erzsébet
Főkormányzó Sir Cuthbert Sebastian
Miniszterelnök Dr. Denzil Douglas
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
186.
261 km²
elhanyagolható
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség
186.
38 958 (2005 július )
149/km²
Függetlenség
 - Dátuma
Egyesült Királyságtól
1983 szeptember 19
Pénznem Kelet-karibi dollár (EC$)
Időzóna UTC -4
Himnusz O Land of Beauty!
TLD .kn
Hívószám +1-869
Image:Saint Kitts and Nevis-CIA WFB Map.png

Hivatalos neve:

Saint Christopher és Nevis Állam (The Federation of Saint Christopher and Nevis); St. Christoper másik neve St. Kitts.

Az ENSZ, a Nemzetközösség, és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

Vallás: túlnyomórészt anglikán


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Államforma

Az országgyűlés 11 ötévenként választott és 3 vagy 4 megbízott tagból áll. Minden nagykorú állampolgárnak szavazati joga van. Nagy-Britannia királyát, aki egyszersmind uralkodója is a főkormányzó képviseli. Utóbbi bízza meg a parlamanti többséggel rendelkező miniszterelnököt, aki a parlamentnek felelős kormányt alakít. Nevisnek külön törvényhozó testülete van.


[szerkesztés] Jellemzői

A Kis-Antillákhoz tartozó, Szélcsendes-szigeteken (Leeward Islands) található St. Kitts (St. Christopher) és Nevis két, vízben gazdag, hegyes sziget, egymástól 3 km távolságra.


[szerkesztés] Gazdasága

Alapja a mezőgazdaság. Fő kincse a cukornád, így nem véletlen, hogy a főváros legnagyobb ipari létesítménye az északkeleti részen épült cukorgyár. Az ország 58 km hosszú vasútvonalát az üzem ellátására, illetve a cukor, gyapot és a trópusi gyümölcsök kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.


[szerkesztés] Történelme

Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, második útján, az indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, egy évvel később francia telepesek szállták meg az országot, és kiirtották az őslakosokat. Az angolok gyarmatosították, Franciaország azonban a 18. században elvitatta tőlük és megalapította a fővárost, Basseterret. A két sziget és a valamivel távolabbra eső Anguilla szigete egyetlen brit gyarmatként egyesült, majd 1967-ben belső önkormányzatot kapott. Anguilla kikiáltotta függetlenségét, ám ekkor Nagy-Britannia beavatkozott és visszaállította rajta a gyarmati kormányzást. St. Christpoher - Nevis 1983-ban függetlenné vált.




A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela