Szent Zoerard-András

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent Zoerard-András (Szórád, Zoárd, Zoerárd, latinul Zoerardus, szlovákul Svorad, lengyelül Świerad): az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes. Nyitra városának védőszentje.

Szent Zoerard-András
Nagyít
Szent Zoerard-András

[szerkesztés] Élete

Zoerard a 10. században született Lengyelországban. A már hazájában is remeteként élő szerzetes Szent István uralkodása idején érkezett Magyarországra és a Nyitra melletti zobori bencés apátság tagja lett, ahol felvette az András nevet. Bizonyos ideig a kolostorban élt, majd Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult, de továbbra is fenntartotta kapcsolatát a kolostorral.

Lakóhelyéül a kolostor közelében lévő kis barlangot választotta a Zobor hegyen. Életének utolsó éveit egy még kietlenebb vidéken, a Trencsén környékén lévő Szkalkán töltötte remeteségben. Szigorú aszkézisben élt. Napjait imádsággal, megerőltető munkával, böjtöléssel, önsanyargatással töltötte. Tanítványa, szerzetestársa Benedek időnként felkereste őt.

András 1010 körül (más források szerint 1030 körül) halt meg. Nyitrán, a Szent-Emmerám templomban temették el.

Szentté avatása 1083-ban történt. Ünnepnapja: július 17.

[szerkesztés] Megjegyzések

  • Élettörténetét Boldog Mór pécsi püspök jegyezte le 1070-ben.
  • A remete lakóhelyéül szolgáló kis barlang (szlovákul Svoradova jaskyňa) manapság is megtekinthető a Zobor-hegyen.
  • Szkalkai remetebarlangjánál Jakab nyitrai püspök 1224-ben bencés apátságot alapított.
  • Boba Imre történész szerint Zoerard Isztrián született.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken