Quintus Valerius Soranus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Quintus Valerius Soranus (Sora, Kr. e. 130 - Szicília, Kr. e. 82) római szónok és költő volt.

Volscus város polgáraként Kr. e. 90-ban kapott római polgárjogot. Varro és Cicero barátja volt, a Marius-párt politikusaként lépett fel, Kr. e. 82-ben néptribunusnak választották. Sulla elől menekülve Pompeius megölette.

Tankölteményeinek néhány töredékét Varro és Idősebb Plinius őrizte meg. Az egyikben, amelyez Publius Scipio Nasicának, az Kr. e. 93. év consulának, Crassus sógorának ajánlott, irodalomtörténeti, grammatikai kérdésekkel és vallási régiségekkel foglalkozott. Egy másikba a védőistenekről esett szó, e művéből fennmaradt egy Jupiter-himnusz néhány sora. Feltehetőleg prózában írt mű volt, amelyet a római irodalomban elsőként tartalomjegyzékkel (Epoptides, Áttekintés) látott el. Crassus a legolvasottab rómainak nevezte, bár szónoki képességeit nem tartotta nagyra.

[szerkesztés] Források

  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.