Vardø

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Vardø
Vardø címere
Közigazgatás  
 - Járás Vardø járás
 - Megye Finnmark megye
Terület  
 - Járás 600[1] km²
Népesség  
 - Járás 2338[2]
Honlap www.vardo.kommune.no
Koordináták é. sz. 70°20′ k. h. 30°51′
Vardø fekvése

Kép:White1-290.JPG

Vardø egy sziget és kikötőváros Norvégia északnyugati perifériáján, Finnmark megyében. Elhelyezkedése 70° 21' Észak, 31° 02' Kelet, mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varangerfjord bejáratának közelében.

A városnak jelentős kven lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Éghajlata

Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt −5,1 Celsius-fok.

[szerkesztés] Közlekedése

A szigetet Norvégia első - 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú - tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)

[szerkesztés] Gazdasága, látványosságai

 A kikötő és a templom
Nagyít
A kikötő és a templom

A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap. Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), a második világháborús német erődítmények, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.

[szerkesztés] Kiemelt események

1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt rendtársa, Sajnovics János társaságában. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.

1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost és lakói közül sokat megöltek.

1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.

[szerkesztés] Külső hivatkozások