Vita:Honfoglalás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kettős honfoglalás elméletről nagyon ideje volna megemlékezni. Továbá nem kéne ennyire erőletni ezt a zsákmányszerzés c. szöveget, mert a Kalandozó hadjáratok címszónál is le van írva, hogy ez nem ilyen egyszerű kérdés. --Kun 2005. november 10., 12:47 (CET)
Igazad van, ideje lenne róla megemlékezni - felhatalmazlak rá, hogy írd meg :) Eddig senki nem mert belevágni a megírásába, ezért van ez szegény ilyen állapotban. De nagyon jó lene, ha készülne a honfoglalásról is egy tisztességes cikk. Persze nem csak a kettős honfoglalás elméletről, ill ha igen, akkor azt olyan címen kell megtenni. Lásd még: Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat és Wikipédia:Miért nem javítja ki valaki ezt a lapot? -- Serinde üzenet 2005. november 10., 13:00 (CET)
Közben örömmel látom, h. fejlődik az oldal. A "szlávoktól átvettük a földművelést" c. történet nem állja meg a helyét, ezt bizonyítja az is, hogy a földműveléssel kapcsolatos szavaink nem szláv, hanem török eredetűek. Meg még van benne pár érdekes dolog, de határozottan jobb, mint eddig.--Kun 2006. január 8., 21:29 (CET)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] +lektor
ha vki javította a hullámos meg kalapos ékezeteket, akkor kiveheti a lektort... nekem most nincs időm rá, sajnos. --grin ✎ 2006. január 9., 00:04 (CET)
[szerkesztés] Ejnye
...hogy nekem kell elvégeznem az ínek munkáját. :-) A lektor megidézése azért maradhat, soha nem árt, ha újabb lektor jön.
Tófalvi Péter 2006. január 9., 01:50 (CET)
[szerkesztés] Kettős honfoglalás
Egy lényeges rész kimaradt, ezt pótolnám is. László Gyula szerint ugyanis az első és második hullám népei nem azonosak. Az első lenne a finnugor nyelvű késő avar, míg a második egy onogur-török nép Árpád vezetése alatt. László elmélete szerint e két nép összeolvadásából keletkezett a modern magyar nép. (Hasonlóan a modern bolgárokhoz.) Üdv, László
[szerkesztés] linkek beszúrása
Hogyan lehet linkeket beszúrni a szövegben? A Rubicon egyik száma, amely kizárólag a honfoglalással foglalkozik, teljes egészében elérhető a www.mult-kor.hu/rubicon archivumában (Megjegyezem ez alapján úgy tűnik nekem, hogy a "hivatalos álláspont" is finomodott azóta.) Üdv, Laszlo
Hát, azt remélem eddig is tudtad, hogy belső linkeket két szögletes zárójel közé kell tenni. Külső linkeknél kevesebb a munka, csak egy pár szögletes zárójelet kell használni. A html-es rész után hagyj egy szóközt, és adj olvasmányosabb nevet a külső linknek. Amúgy, amikor egy régebbi, mások által létrehozott lapot szerkesztesz, ott látod a külső hivatkozások beillesztésének intim folyamatát. Pédául így: link title Tófalvi Péter 2006. január 18., 12:29 (CET)
[szerkesztés] Griffes-indások
"László Gyula történész amellett foglalt állást, miszerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra megjelenése az avarkori leletek között) és egy finnugor nyelvű népcsoport alkotta" Ez érdekes, ugyanis a griffes-indás motívumok türk, török motívumok, úgyhogy a 670 körül betelepülők nehezen voltak finnugorok. Amúgy László prof. én úgy emlékszem, hogy magukat az avarokat (betelepülés: kb. 570) tekintette az első hullámnak.Tófalvi Péter 2006. január 18., 12:37 (CET)
Nem, nem az avarokat. Az ún. késő avarok csak később települtek be (ez lenne a 670-es dátum), ők tkp. nem is avarok voltak, de mivel nincs más nevük ezt az elnevezést találták ki rájuk. De azért majd ellenőrzöm, jobb a biztonság. László
-Kézai Simon szerint AD700-ban a 108 "szkíta" törzsből töményeket(10 000x108?) választottak és ezek nyugatra mentek. pl kárpátmedencébe--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)
Azért az gyanús, hogy az avarok - akik annyi néppel összerúgták a port - olyan jól megfértek pont velük... Tófalvi Péter 2006. január 20., 01:26 (CET)
Rendben ellenőriztem és jól emékeztem. László szerint Árpád magyarjai finnugor nyelvű késő avarokat találtak a Kárpát medencében.A forrásom László Gyula Árpád Népe c. könyve volt. Üdv, László
- Az avar továbbélés bizonyítása ma már nem is tűnik reménytelennek. (Pl. [1], [2]+további bizonyítékok+a józan ész: Nagy Károly kiirtotta az avarokat és a Kárpát-medence közel száz évig csaknem lakatlan volt. Hát ezt elég nehéz elképzelni.)
- A nyelv bizonyítása – annak bizonyítása, hogy az avarok a ma finnugor nyelvek közé sorolt nyelven beszéltek – már jóval nehezebb. Egy lehetséges bizonyítás összefügg a honfoglalók (Árpád népe) létszámával. A cikk most lazán "odaveti", hogy 200-400 ezerre becsülhető, csak azt nem mondja, hogy mi alapján. Pedig ez egy nagyon fontos kérdés. Üdv. --Csanády 2006. január 30., 12:17 (CET)
Olajos Terézia cikke elég meggyőző volt első olvasásra, de azt hiszem semmi igazán újat nem mondott. Már Kristó Gyula számolt avar töredékekkel Nem magyar népek a középkori Magyarorszuágon c. könyvében. Azt hiszem a fő kérdés inkább az avarok létszáma, semmit puszta jelenléte.
Ha jól emlékszem Kristó pl. 100 főre becsülte a honfoglalók létszámát: 70 ezer magyar és 30 ezer kabar. Ő egy arab forrásra alapozta becslését, mely a magyar törzsszövetség teljes katonai erejét 20 főre becsülte. (Ami egyébként a igen nagynak számított.)Ennek ellenére nekem az a benyomásom, hogy minden ilyen becslés csak hasraütéses alapon történik.
Üdv, László
- Azt nem tudhatom, hogy mi számít újnak, a (HuWiki) cikkek között azonban sok helyen szerepel, hogy Árpád bejövetelekor a Kárpát-medence "ritkán lakott" volt. Mármost az is lehetséges, hogy az a forrás amire ezt az állítást eddig alapozták pontosan ennek az ellenkezőjét állítja.
- Viszont, ha a Kárpát-medencében többen laktak, mint eddig feltételezték, akkor baj van a hivatalos elmélettel, mert két nép összeolvadásakor a nagyobb létszámú nép olvasztja be a kisebbet, függetlenül attól, hogy melyikből kerül ki a vezető réteg. (Ezt több analógia is bizonyítja.) Innentől két lehetőség van szerintem: vagy a honfoglalók beszéltek magyarul(vegyük figyelembe, hogy a kavarok/kabarok is "bekavarnak") – és voltak lényegesen többen –, vagy ez is a kettős honfoglalás elméletét erősíti. A régészet szerint – úgy tudom, hogy – Árpádék kevesen voltak és a Kárpát-medencének csak kis részét szállták meg. --Csanády 2006. február 1., 12:55 (CET)
::Közben itt az a "döntés" született, hogy "A cikk teljesen elfogulatlanul mutatja be mindkét nézetet!". Bár szerintem ez nem így van, szeretnék távol maradni a kritikus cikkektől, ezért szeretném befejezni ezt a párbeszédet. Köszönöm! --Csanády 2006. február 1., 15:50 (CET)
Elnézést, nem akartam senkit megbántani azzal hogy töröltem a "lektorálandó" jelzést. De pontosan mi a baj a szócikkel (azonkívül, hogy a honfoglalók létszámára vonatkozó becslés nincs forrással alátámasztva)? - Adapa 2006. február 1., 16:01 (CET)
Bocs…
Tudom, hogy nem a vitalapon kell vitézkedni, de:
Röviden az a baj, hogy a „Hivatalos álláspont” rész a kb. 100 évvel ezelőtti álláspontot tükrözi, a kettős honfoglalásról szóló rész pedig éppen a meggyőző érveket nem sorolja fel. Kicsit bővebben csak a lényeges pontokat felsorolva: (Felteszem, hogy a külső hivatkozásokban szereplő cikk írója, Fodor István a „hivatalos álláspont” képviselője. (A "Fodor:" jelzésű idézetek a külső hivatkozásokban feltüntetett cikkből vannak! Az idézőjelek nélküli részek az én hozzáfűzéseim.)
A. A hivatalos álláspont
1. A besenyő támadásról
A cikkben „Miközben a két sereg idegen földön kalandozik, addig az Etelközben maradott magyarokat besenyő támadás éri.”
Fodor: „A sírokban talált csontvázak embertani vizsgálatából Éry Kinga vonta le azt az egyértelmű következtetést, hogy a honfoglaló férfi és női népesség között nincsenek eltérő eredetre utaló biológiai különbségek, tehát biológiai értelemben is azonos eredetűek. A régészet és az embertan vallomása tehát egyaránt az etelközi katasztrofális vereség feltevése ellen szól.”
A hivatalos történetírás ezt úgy próbálja kikerülni, hogy a besenyő támadás a honfoglalást már megkezdő nép utóvédjét érte. Ez azért szerintem lényeges különbség, főleg ha meggondoljuk, hogy ha már folyamatban volt a honfoglalás, akkor annak nem lehetett oka a besenyő támadás… A besenyő támadással kapcsolatban számos – hívatásos történész által képviselt – elmélet létezik. A kép amit a cikk sugall, messze nem ilyen egyértelmű.
2. A szlávok
Cikk: „Az itt lakó, főleg szláv népek sem éltek túl sűrűn a vidéken és hamar beolvadtak az új jövevények törzseibe.”
Fodor: „…szót emelt ellene Kralovánszky Alán és Szőke Béla. Az utóbbi kutató összefoglaló munkája 1962-ben látott napvilágot, amelyben igazolta, hogy a szerény mellékletű, soksíros temetőket nem a szlávok, hanem a közrendű magyarság hagyta ránk. Két évvel később megjelent bírálatában viszont Dienes István joggal vetette fel a kérdést: hol kereshetjük ebben az esetben a helyben talált szláv népesség régészeti hagyatékát? … A peremvidékek hasonló jellegű temetői viszont főként az itt élő szlávság hagyatéka lehet.”
Cikk: „Az itt élő szláv népektől a magyarok átvettek számos mezőgazdasági eszközt és technológiát. Ekkor számos földműveléssel kapcsolatos szó került át a magyar nyelvbe. Ekkoriban az ipar még szűk körű volt.”
Fodor: „Főként a régészeti források mára azt is egyértelművé tették, hogy a magyarság már keletről jelentős földműves tömegeket hozott magával, … Az új, végleges hazába érkezett őseink nagy többsége nem hetyke lovas vitéz vagy mélázó pásztor volt, hanem dolgos kezű állattartó, szántóvető vagy kézműves,…”
Ezek azért szerintem jelentős különbségek.
3. „fosztogatás”
Cikk: „Az egyik sereg a bizánciak felkérésére Bulgária ellen fordult és az Al-Duna és a tőle délre fekvő részeken fosztogatott” Ez lerágott csont, bocsánat … Itt éppen igazolt, hogy – egyébként a kor „legműveltebb” állama szövetségében – Árpádék háborút viseltek Bulgária ellen. Ezt úgy közvetíteni, hogy „fosztogattak”, … És akkor, hogy minősítsük a 20. században a Kárpát-medencében járt idegen hadseregeket?
- a Győztesek cikkei Dicsőséges felszabadításról a vesztesek fosztogatásrol irnak. mindíg.--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)
(„már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot erre. Elsőként a 830-as években bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak.” – Valószínű elnézés: Bizánc ellen nem kellett átvonulni a Kárpát- medencén.)
B. Kettős honfoglalás (röviden)
1. „Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolta.” – Hát nem azzal igazolta. (valóban hivatkozik rá, de az nem ugyanaz) Ha ezt tette volna, már el is felejtettük volna László Gyulát is meg az elméletét is.
2. Nesztor-krónika
„Az orosz őskrónikában (Nestor krónika) is kettős magyar honfoglalásról írnak.” – Nem írnak, azt írják, hogy vonultak a fehér és a fekete ugorok. (pont)
3. „Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is.” – pontosan az ellenkezője igaz. 670-től az a leletek „állatosak” és „indásak”, aztán Árpádéknál gyakorlatilag csak indásak (egy kivétellel bármelyik tarsolylemezen megtekinthető), aztán a később kialakuló címerek megint „tiszta állatkertet” mutatnak.
4. „Ezt az elméletet a legtöbb történész nem fogadja el, hiszen a griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád, fél-nomád népre jellemző volt.” – És? Ez mit cáfol vagy bizonyít?
5. Az utolsó bekezdésben még kétszer említésre kerül az, hogy a Kárpát-medence lakatlan volt. Egyszerre csak egyet elv alapján ezt akartam kétségessé tenni az avarok továbbélése és a létszám feszegetésével.
Köszönöm a figyelmet! --Csanády 2006. február 1., 21:18 (CET)
- -Kézai Simon szerint AD700-ban a 108 "szkíta"kazárok törzsből töményeket(10 000x108?) választottak és ezek nyugatra mentek. pl kárpátmedencébe
Belőlük mind aprófát hasogattak az itt élők ?--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)
- Kedves Mihalyia! Jó sok mindent összegyűjtöttél. Én sem gondoltam, hogy a szócikk már jó így ahogy van, csak azt mondom, hogy nem olyan szélsőséges vagy elfogult, ami miatt a lektorálandó jelzést megérdemelné. Kiinduló szócikknek mindenképp alkalmas. Egyébként ha megnézed a "csonk" jelzést természetesen nem vettem le róla. Meg tudnád tenni, hogy mindezt, amit itt leírtál, belefoglalod a szócikkbe, valamint a pontatlanságokat és idejétmúlt állításokat helyesbíted? Az eddigi szócikket készítő(k) egyébként megtehették volna, hogy a valódi forrásaikat is megjelölik, mert ezek szerint nem az alul megadott irodalomra támaszkodtak. U.i.: Előbb-utóbb egy Kettős honfoglalás szócikket is érdemes lenne nyitni, nem? - Adapa 2006. február 1., 23:51 (CET)
Egyet kell értenem Csanádyval. A cikk még további munkát igényel. Azt nem tudom, hogy Fodor nézetei mennyire "hivatalosak". Majd összevetem Kristó, Engel és Erdélyi István leírásaival. (Ezek elérhetőek nekem.)
Más: Nem cserélhetnénk ki a "hivatalos álláspont" kifejezést többségi álláspontra? Az előbbi úgy hangzik, mintha egy államilag meghatározott/előírt álláspont lenne.
Üdv, László
Egyet értek. És valóban tovább kell fejlesztenünk ezt a fontos szócikket. Adapa 2006. február 3., 12:43 (CET)
És mi az MTA álláspontja? (az enyém egyre sokszínűbb:) ) -AD895a Τυρκοισ-ok és csatlósaik Árpád vezetésével megszálták a kárpát medencét... ami előtte és utána történt az még forr...--Elder sun 2006. augusztus 13., 22:20 (CEST)
[szerkesztés] Kalandozások
Mért kell a kalandozások kifejezést használni? Ez a 19. századi romantikus történetírás által alkotott fogalom, amely talán a középiskolai töriórákon még előkerül, de nem túl tudományos... Amellett aki nem a magyar oktatási rendszerben tanult, annak a számára nevetséges is lehet. Miért nem írtok "rablóhadjáratokat"? Sztavrosz 2006. január 25., 13:08 (CET)
- Nekem sem tetszik a kifejezés. Ha lehet igyekszem a "a magyarság 10. századi európai hadjáratainak" nevezni, de ez sokszor nehézkes. Az általad javasolt "rablóhadjárat" szerintem nem megfelelő a "kalandozások" helyettesítésére. --Csanády 2006. január 25., 13:14 (CET)
- Sziasztok! Szerintem teljesen jó a szócikk jelenlegi címe, a Kalandozó hadjáratok, mert ötvözi a hagyományosat a szakirodalmi kifejezéssel. Így könnyen megtalálható, tudható a tartalma és egyben szakszerű is. Másrészt egy enciklopédiának a hagyományos, közkeletű kifejezések magyarázata is az egyik feladata, márpedig a "Kalandozások, kalandozó" ilyen kifejezés. Az meg minket ne befolyásoljon, hogy esetleg a román, szlovák, stb. történészek nem így beszélnek róla. Üdv, Adapa 2006. január 25., 13:32 (CET)
- Egyetértek: a kalandozó hadjárat kellően semleges és rendben van. Írhattuk volna azt is, hogy a honfoglaló magyarok dicsőséges csatái (expedíciós hadjáratai). Tófalvi Péter 2006. január 25., 15:32 (CET)
Szerintem semmi baj sincsen a kalandozások elnevezéssel. Ráadásul ha jól tudom a rablóhadjárat elképzelések is megváltozóban vannak, bár erre azért nem vennék mérget. Tudomásom szerint a kalandozások kifejezést rendszeresen használják a történészek, hiába 19. századi fogalom. Ennyi erővel írhatnánk "szent királyok nemzetségét" Árpád-ház helyett mert ez utóbbi sem egykorú elnevezés. Üdv, László
Üdvözletem mindenkinek!
Habár még csak kóstolgatom a Wikipediát, friss benyomásaim alapján is komolyan kedvet érzek az oldal szerkesztéséhez. Bízom benne, hogy a történelem iránt komolyan érdeklődő emberként a jövőben érdemben hozzá tudok szólni a szócikkekhez. Első próbálkozásom egy apró satírozás lenne: a Bizánc felé irányuló kalandozások nem 968-ban, hanem 970-ben értek véget, ekkor indította és véreztette el vegyes felállású, orosz-bolgár-besenyő-magyar seregét Szvjatoszlav kijevi fejedelem. Habár a hadjáratot nem önállóan indították eleink, a hagyományos szakirodalom többnyire az arkadiopoliszi csatát tartja a kalandozások záró ütközetének.
- nyugodtan írj bele mindent, amihez értesz, csak akkor kell megbeszélni, ha nincs egyetértés valamiben. és alá tudod írni a hozzászólásaidat négy ~ jellel, ez megkönnyíti a megbeszélések követését. – Alensha 寫 词 2006. április 22., 00:42 (CEST)
Köszönöm, ma is tanultam valamitPetey 2006. április 22., 14:57 (CEST)
[szerkesztés] Álmos a Türk ?
- Álmos halála egybe esik-e a "8-sávos=8-törzsű" besenyő támadásnak nevezett eseménnyel? besenyők
A kijev alatti eseményekben még Álmos (884) még rész vesz és beszédével átálítja a kunokat(3 törzsét) -/viszont a kroníkások a besenyőkkel való harcról irnak.!/
-(de csak 20 000 fegyveres azaz két tömény ál át?) -A Hét törzs pedig hét tömény azaz 70 000 fegyveres.!
- Az 5+3 igy lesz hát 7 tözs.?
- (vagy még közben az Álmoshoz hű 10 000 főt le kell vágni (a Besenyőkel való harc).?
- az mazˇarois nyelvű kazárok fölött ekoriban a Türk-ogúz nemesség uralkodott? (akik az Atil partjai menti úzok)
A besenyőkpacianik, (nevezik őket eftalia hunoknak) és az avarok rokon népek.!
- Pontosan tudjuk mikor ölik meg Álmost vagy csak azt hogy "ő már nem jöhetet be a kárpátmedencébe"!?
-Én csak az utobbit olvastam.!
-Még egy gyanús mozzanata a kijevi csatának hogy jelképes ostrom után átadják a kulcsokat a kijeviek. Akik a kunoktól kértek segítséget!
(Kézai Simon M.T, és P. mester Gesta Hungarorum "Ororszország")
-Minden csík I v. l a hun Sz(ár) betünek felel meg a Szár pedig eredetet (maiszóval ŐSAtyát) jelet. -egy Sz egy fönök, 7 Sz 7 fönök, 8 sáv 8 fönök, az Árpád Sávok 8 törzsre utalnak.!
-A kabarok 3 törzse pedig a Kazárok törzsei.!
A mazˇarois név Biborban született konstantinusztol van. http://www.kitalaltkozepkor.hu/okortortenet.php# (besenyők és úzok.pdf, kazárok.pdf, szkíták.pdf)
Kérlek az ennek ellenmondó korabeli forrásokat idézzétek meg a tisztánlátás kedvévéert --Elder sun 2006. augusztus 3., 14:41 (CEST)
- A magyar törzsszövetség össze katonai erejét szokás 20 ezer főre tenni egy arab forrás alapján (Ha jól emlékszem Ibn Fadhlan, de nem teljesen biztos). (Ami jelentős szám, a kazároké csak 12 ezer fő.)A 70 ezer fegyveres valószínűtlenül sok. Megjegyzem a Mongolok Titkos Történetéből, kiderül, hogy egy tümen nem feltétlenül jelent 10 ezer harcost.
- Az árpád sávokat én nem keverném ide, mivel csak Imre király korától ismert használata és eredete ismeretlen. (Bár általában az aragóniai hatást emlegetik.)
- Egyébként pontosan mire is akarsz kilyukadni? Nem világos számora, amit írsz. Üdv, László
-
- Hát arra hogy nagyon sok ellentmondás van és nem világos ez az egész, jelentős hozzáköltések vannak minden oldalról.
-
- Ha jól emlékszem az első sávos Ábrázolás még 2 külön paizson van egyiken 7 sáv a másikon a kettős kereszt. De van 8 sávos lobogó a ketőskersztes lobogó mellet különt a képeskrónikában.
-
- (A kettős kereszt jelentése egy székely templomban ki van írva "(egy) az isten és isten (egy)". Az 1-et egy kettőskeresztel írják. Az 'egy'ház a korabeli időbe isten-ház azaz templomot jelent.)
És mostanra már az a véleményem, hogy: ÁRPÁD törzse és a "honfoglalók" közül sokan Turkoisok. A csatlós törzsek pedig vegyesen Mazsar, Bolgar, Pacinak, Kun etc. törzsek. A pontos összetétel meghatározására nem válakozom. Az Árpád ház kihalása viszont igazi törés a magyar nemzet életében. --Elder sun 2006. augusztus 14., 19:41 (CEST)
-
-
- Az kétségtelen, hogy a forráshiány nagy teret ad az interpretációnak. Nem tudok róla, hogy a kettős keresztet és az árpádsávokat az Árpád-korban bármikor is egyszerre használták volna. Egyik irály ezt választotta, a másik azt. Megjegyzem ez a kérdés nem kapcsolódik a honfoglalás kérdéséhez, ezért nem itt kellene megtárgyalni.
-
-
-
- Nem akarlak megbántani, de ez elvben egy enciklopédia, így magánvéleményeknek nem ad helyt. Felteszem a László Gyula féle elmélet győzött meg. Ha gondolod, akkor a bővítsd a szócikket. (Természetesen a megfelelő forrásanyagok megjelölésével.) Üdv, László
-
-
-
-
- Igérem Csak tényeket fogot feltenni. A kérdéseimet pedig a vitalapon fogom kifejteni. És nem László Gyula győzőttmeg (lásd feljebb Feljebb és a kazárok-nál), róla csak hallottam. DE el fogom olvasni. Azt hiszem ő is felhasznál tényeket, igy igen hasznos lehet ha (no comment) is megállja a helyét. --Elder sun 2006. augusztus 15., 18:33 (CEST)
- Álmos és a krími(Meotis) magyarok is csatlakoztak Árpád (turkois) hadához.--Elder sun 2006. október 18., 23:10 (CEST)
- Igérem Csak tényeket fogot feltenni. A kérdéseimet pedig a vitalapon fogom kifejteni. És nem László Gyula győzőttmeg (lásd feljebb Feljebb és a kazárok-nál), róla csak hallottam. DE el fogom olvasni. Azt hiszem ő is felhasznál tényeket, igy igen hasznos lehet ha (no comment) is megállja a helyét. --Elder sun 2006. augusztus 15., 18:33 (CEST)
-
-
[szerkesztés] népsűrűség
"A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élő gyér lakossággal."
Ez számomra új értelmet ad gyér kifejezésnek annak hogy szinte kilométerenként van tanya vagy település maradvány abból a korból.--Elder sun 2006. november 7., 00:41 (CET)
-
- Megtudnád adni a forrásodat. Érdekelne a dolog. Üdv, László
- Azt hiszem igy hirtelen nem. De ha igaz akkor még mástól is fogod hallani.--Elder sun 2006. november 10., 18:28 (CET)
- Megtudnád adni a forrásodat. Érdekelne a dolog. Üdv, László
[szerkesztés] etelköz + volgai ouzok
Kedves Adapa átváltoztatta.
- ezt:
"A besenyő támadást az okozta, hogy az Aral-tó vidékén felemelkedõ arab állam, a Számenidák iszlám uralmi központja kimozdítja a Volga(Ατελ) ketei partján élő úzokat(ουζοι), melynek hatására beindul a dominóhatás. Az úzok nyugat felé vándorolnak és rázúdulnak a besenyőkre, akik tovább vándorolnak nyugat felé és rátámadnak az etelközi(Ατελ και Ουζου,ΑτελκΟυζου) magyarokra."
- erre:
"A besenyő támadást az okozta, hogy az Aral-tó vidékén felemelkedõ arab állam, a Számenidák iszlám uralmi központja kimozdítja a Volga keleti partján élő úzokat, aminek hatására beindul a dominóhatás. Az úzok nyugat felé vándorolnak és rázúdulnak a besenyőkre, akik tovább vándorolnak nyugat felé és rátámadnak az etelközi magyarokra."
Szerintem igy pongyola a megfogalmazás. És mint ilyen alternativ értelmezésekre ad lehetőséget. Hogyan lehetne, úgy elhelyezni Biborban Született Konztantinus eredeti (fenti) szavait hogy a populus számára is egyértelmű legyen a mondat értelme? (hogy ez biony egy 'fakova')
--Elder sun 2006. november 10., 18:41 (CET)


Based on work by Petey,