F–15 Eagle

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

F–15 Eagle

Amerikai F–15 Eagle
Műszaki adatok
Funkció Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó McDonell Douglas/Boeing
Személyzet F-15A/C: 1 fő
F-15B/D/E/I/K/S:2 fő
Első felszállás 1972. július 27.
Szolgálatba állítás 1976. január 9.
Ára 29,9 millió USD (1998)
Méretek
Hossz 19,44 m
Fesztáv 13,00 m
Magasság 5,60 m
Szárnyfelület 56,50 m²
Szárnyprofil NACA 64A006.6 a szárnytőben, 64A203 a törővégnél
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 12 700 kg
Maximális felszállótömeg 30 845 kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Pratt & Whitney F100-PW-229 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 104 kN, utánégetővel 129 kN
Repülési jellemzők
Maximális sebesség 2,5 Mach nagy magasságon
1,2 Mach tengerszinten
Hatótávolság 4023 km
Legnagyobb repülési magasság 19 800 m
Emelkedőképesség 255 m/s
Szárny felületi terhelése 358 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány 1,04
Fegyverzet
Beépített gépfegyver 1 db M-61 Vulcan gépágyú


Az F–15 Eagle negyedik generációs nehéz vadászrepülőgép. Az F–16 Fighting Falcon könnyűvadász mellett ez a repülőgép az Amerikai Légierő és a Légi Nemzeti Gárda összes korábbi vadász- és vadászbombázó repülőgépének (F–4 Phantom II, F–111 Aardvark, F–105 Thunderchief, F–106 Delta Dart) váltótípusa. Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, kéthajtóműves, vállszárnyas repülőgép, osztott függőleges vezérsíkkal, két hajtóművel. Sérülésállósága legendás. A levegőben utántölthető. Japánban a légierő által megrendelt F–15J/DJ repülőgépeket licenszben gyártották. Az Amerikai Légierőben már folyik az alaptípus cseréje az utódra, F/A–22 Raptor vadászbombázóra.

A repülőgép továbbfejlesztésével 1987-ben hozták létre a megnövelt felszállótömegű F–15E Strike Eagle vadászbombázót, amelyet először 1989-ben állítottak szolgálatba. A jelenlegi elképzelések szerint ez a repülőgép még a 2030-as években is szolgálatban fog állni. Az F-15E alapjain több exportváltozatot is létrehoztak, Izrael számára az F–15I Raam-ot, Szaúd-Arábia számára az F–15S-t, Dél-Korea számára az F–15K Slam Eagle-t, Szingapúr számára az F–15SG-t.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Gyártás

[szerkesztés] Harci alkalmazása

[szerkesztés] Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

[szerkesztés] Típusváltozatok

[szerkesztés] Fegyverzet

[szerkesztés] Megrendelő és üzemeltető országok

Amerikán kívül szolgálatba állította Izrael, Japán, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Dél-Korea.

[szerkesztés] Korszerűsítési programok

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz F–15 Eagle témájú médiaállományokat.


Harmadik generációs harci repülőgépek | Negyedik generációs harci repülőgépek | Ötödik generációs harci repülőgépek
AMX | AV–8B Harrier II | Ching Kuo | F–15 Eagle | F–16 Fighting Falcon | F/A–18 Hornet | F–20 Tigershark | FC–1 | J–10 | MiG–29 | MiG–31 | Mirage F1 | Mirage 2000 | Szu–27 | Tejas
Négy és feledik generációs harci repülőgépek
EF–2000 Typhoon | JAS 39 Gripen | Rafale