Luigi Pirandello
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Luigi Pirandello (1867. június 28. – 1936. december 10.) olasz drámaíró és novellista, az 1934. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajz
Középosztálybeli családban született a dél-szicíliai Agrigento melletti Chaos (Xaos) nevű faluban. Gyermekkorában a család komoly anyagi nehézségekkel küzdött, mivel a tulajdonukban lévő kénbánya az áradások következtében művelhetetlenné vált. Fiatal korában Pirandello kezdetben Rómában, majd – a dékánnal való konfliktusát követően – a németországi Bonnban klasszikus irodalmat tanult, majd hazatértekor megházasodott, és átvette a családi gazdaság ügyeinek intézését. Házasságukat követően feleségét, Antoniettát súlyos elmebetegséggel diagnosztizálták, majd 1919-ben zárt intézetbe szállították; ez az élmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Pirandello az elme működésének témája felé fordult. Ennek több művében is láthatjuk nyomát, ám legérzékletesebben a IV. Henrik (Enrico IV) című drámája foglalkozik a problémával.
Bár sokan vádolták az olasz fasizmushoz való vonzódással, ma már a legtöbben úgy vélik, ez nem volt több a színháza (Teatro d'Arte di Roma) megalapításához szükséges gazdasági és politikai támogatás megszerzését célzó igyekezetnél. Írásaiban is többször kikel az erőfölénnyel megszerzett jogok gyakorlata ellen.
Pirandello 1936-ban Rómában halt meg.
[szerkesztés] Pályakép
Pirandello valódi hírnevét a drámák hozták meg, ám pályája során jóval nagyobb számban írt regényeket és novellákat, melyek közül több is az olasz és szicíliai legendák témájára épül. Költészete, mely szintén jelentős, Olaszországon kívül szinte ismeretlen maradt. Írásaiban az olasz nyelv kifinomult irodalmi változatát használta, ábrázolásmódját sok humorral és iróniával fűszerezve.
1930. július 14-én Pirandello Az ember, aki virágot hord a szájában (L'uomo dal fiore in bocca) című drámájának előadása volt az első kísérleti televíziós közvetítés (BBC, London)
Pirandello műveinek középpontjában legtöbbször az igazság keresése, illetve a racionális igazság (valóság) és a társadalmilag elfogadott igazság (hagyományok, elvárások) közti feszültség áll. Állandó témája a társadalmi tudat és az egyéni szándékok közti ütközés. Műveiben gyakran jelennek meg paradox, nem egy esetben abszurd élethelyzetek vagy dramaturgiai megoldások. A humorról írott kis esszéje (A humorizmus, Saggio sull'umorismo, 1908) az emberi természet mély ismeretéről tanúskodik.
Élete végén szoros barátságot kötött (egyesek szerint szerelmi viszonyt folytatott) Olaszország akkori leghíresebb színésznőjével, a színházában játszó Marta Abbával, aki Pirandello több művét le is fordította angolra, illetve aki Pirandello halála után (az író fia, Stefano Pirandello mellett) az egyik jogutódja is lett.
Pirandello művészete nagy hatással volt a modern színház lélekábrázolási technikájára, dramaturgiai megoldásai ugyanakkor meghatározóak Bertolt Brecht és az abszurd színház egyes szerzői (pl. Samuel Beckett) számára is.
[szerkesztés] Művei
Pirandello legismertebb és leggyakrabban színpadra állított műve a Hat szereplő szerzőt keres (Sei personaggi in cerca d'autore), mely magyarul először Karinthy Frigyes fordításában vált ismertté. Ugyancsak jelentős, bár jóval ritkábban játszott drámái az Így van (ha így tetszik) (Cosi e (se vi pare)) és a Mindenki a maga módján (Ciascuno a suo modo).
A Come tu mi vuoi című drámáját As You Desire Me címmel 1932-ben Hollywoodban megfilmesítették, a film főszerepét Greta Garbo játszotta.
[szerkesztés] További jelentősebb művei
Drámák
- A korsó (La giara)
- Liolà
- Cecè
- Ki-ki a szerepét (Il gioco delle parti)
- Hat szereplő szerzőt keres (Sei personaggi in cerca d'autore)
- IV. Henrik (Enrico IV)
- Az ember, az állat és az erény (L'uomo, la bestia e la virtù)
- Az ördöngös (La patente)
- Lazzaro (Lázár)
- Öltöztessük fel a mezteleneket (Vestire gli ignudi)
- La nuova colonia (Az új gyarmat)
- O di uno o di nessuno
- Nem tudni, hogyan (Non si sa come)
- Ma este improvizálunk (Questa sera si recita a soggiorno)
- Trovarsi (Rátalálni önmagunkra)
- A hegyek óriásai (I giganti della montagna) - befejezetlen, a mű végső formáját a szerző halálos ágyán elmondott gondolatai alapján Marta Abba és Stefano Pirandello adta meg.
Prózai alkotások
- Kísértetek (novella)
- Lázár (novella)
- Új telep (novella)
- Az elcserélt gyermek (novella)
- A szicíliai apró narancsok (kisregény)
- Mattia Pascal két élete (regény)


Based on work by