Hardicsa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hardicsa (szlovákul Zemplínske Hradište) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 1201 lakosából 1117 szlovák és 67 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tőketerebestől 5 km-re délre, a Trnavka partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A bükki kultúra i. e. 4700 és 4000 között itt élt népe már földműveléssel is foglalkozott. A Várdombon kőkori cserépmaradványok és bronzkori emlékek is kerültek elő. A község határában a tiszapolgári kultúra i. e. 3250 és 3000 közötti emlékeit és az i. e. 2700 - 2300 közötti kerámia leleteket is találtak. A leleteket a tőketerebesi Zempléni Múzeum őrzik. A Várdomb területén már a 11 - 13. század közötti időszakban kisebb erődítmény állt. A mai települést 1328-ban az egri káptalan oklevelében említik először, a Drugethek terebesi uradalmához tartozott, akik Károly Róbert királytól kapták adományként. A 16. században a krími tatárok elpusztították, 1566-ban mint elpusztult falut említik, ahol 6 lakatlan ház állt és 4 zsellércsalád élt. 1582-ben 5 és fél porta után fizetett adót. A század végén Drugeth János és Széchy György a fölesurai. 1600-ban 25 lakóház állt a faluban, egy évvel később 11 lakott és 5 lakatlan ház mellett 16 zsellérház állt itt. 1715-ben csak 15 háztartás volt a településen. 1787-ben azonban 106 házában már 659 ember élt. 1828-ban 154 házában 1136 lakos volt. A 19. században az Almássy, a Bernáth és a Szirmay családok birtoka volt, később az Andrássy család is szerez itt birtokot. 1910-ben 1228, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1796-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Ikonosztáza a 20. század elején készült.
- Református temploma 1801-ben épült, sokszögletű tornya 1887-ben épült hozzá.


Based on work by