Pszeudo-Diogenész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pszeudo-Diogenész, Pseudo-Diogenés, Pseudo-Diogenes. A filozófus Diogenész neve alatt 51 levél maradt fenn, valamennyi a római császárkori görög irodalomban kedvelt pszeudopigráfiai levélirodalom jellegzetes terméke. A levelek címzettjei létező személyek: Antiszthenész, Kratész, Szidóni Antipatrosz (vagy Thesszalonikéi Antipatrosz), Antalkidasz, Agészilaosz, Alexandrosz, Dionüsziosz, kitioni Zénón. A kronológiai következetlenségek nem zavarták a levelek íróját vagy íróit, aki(k)nek szándéka eleve sem a hiteles, történeti Diogenész felmutatása volt, hanem egészen más: a legendák és a fikció felhasználásával sztoikus-cinikus ideált formálni Diogenészből. A Diogenész-levelek keletkezési ideje hozzávetőlegesen az Augustus-kor. A 28. levelet egyes kutatók megkísérelték zsidó-keresztény hagyományokhoz kötni, de feltehetőleg hibásan.
[szerkesztés] Források
Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)

