Vlachok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vlachok (ejtsd: vlah) a Balkán-félsziget különböző országaiban élő népcsoportok, amelyek a latin nyelvből származó nyelveket beszélnek. A következő országokban élnek: Görögország, Albánia, Macedónia, Bulgária, Szerbia és Horvátország. Jelentősebb etnikai kisebbséget alkotnak még Romániában (Dobrudzsa tartományban) is, ahová lakosságcserével, betelepítéssel kerültek a 20. században.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezésük
Saját magukat Görögországban, Macedóniában és Albániában arománoknak nevezik, és csak a többi országban használják önmagukra a vlach nevet. A többi nép azonban mindenhol vlachoknak hívja őket. A horvátországi csoportjukat horvát elnevezéssel csiribirinek is nevezik. Magyarországon és Szerbiában az aromán népcsoport tagjai régen cincár néven voltak ismertek.
A románokat a 19. századig szintén vlachoknak hívták. Havasalföld román fejedelemség román neve Valachia, azaz Vlachföld volt. A vlach szó régi magyar változata az „oláh” volt, amellyel a románokat jelölték a régi Magyarországon.
[szerkesztés] Nyelvük
A vlachok egymáshoz igen közel álló, kölcsönösen érthető nyelveken beszélnek. A nyelvészek ezeket a következő nyelvjárási csoportokra osztják: dákoromán, aromán, meglenoromán és isztroromán. Mindezek a nyelvek vagy nyelvjárások együtt az újlatin nyelvek keleti ágát alkotják.
[szerkesztés] Létszámuk
A vlachok hivatalosan becsült lélekszáma a balkáni országokban együttvéve 200 000 körüli lehet, bár egyes román források egy-kétmilliós létszámról is beszélnek! A korábbi évszázadokban még valóban milliós volt a vlach népesség, a 20. században azonban rendkívül felgyorsult az asszimiláció, így ez a magas szám ma már inkább csak a vlach származásúakra igaz. A legnagyobb lélekszámú vlach közösségek Görögország északi felén és Albániában élnek.
A vlachok népcsoportjai lakóhely és becsült létszám szerint:
- Arománok
- Görögország, főként a Pindosz-hegységben - 65 000 fő
- Románia - 50 000 fő, elsősorban Dobrudzsában
- Albánia - 40 000 fő
- Macedónia - 10 000 fő
- Szerbiai vlachok: az ország keleti megyéiben - 40 000 fő
- Moglenai vlachok: hat falu Észak-Görögország Pella és Kilkisz megyéiben (Moglena völgy) - 20 000 fő
- Bulgáriai vlachok - kb. 10 000 fő
- Isztriai vlachok: Horvátország, az Isztriai-félsziget néhány falvában - 1 200 fő
[szerkesztés] Jogi helyzetük
A vlachoknak egyik balkáni országban sem biztosítják a nemzetiségi jogokat, így az anyanyelvi oktatást és médiát sem. Egymástól elszigetelt, szórványos elhelyezkedésük és kis létszámuk miatt eddig nem tudtak eredményesen küzdeni a jogaikért. A második világháború előtt Görögországban román állami támogatással saját iskoláik voltak, melyeket mára teljesen felszámoltak a Pindoszi Fejedelemség idején létesített intézményekkel együtt.
[szerkesztés] Történelem
A vlachok nyelve, néprajza, település- és néptörténete alapvető fontosságú a románok eredete szempontjából. A balkáni vlach népcsoportok nyelvi elkülönülése a románságtól viszonylag későn, a 10–11. század körül bontakozott ki.
Bár a bizánci típusú feudalizáció a vlachokat korán érintette, nemzeti államuk, szervezetük nem alakult ki. Az aromán népcsoport azonban jelentős szerepet játszott a Balkán-félsziget városainak életében. Pásztorkodással foglalkozó falusi közösségeik mellett sokfelé keresettek voltak építőmestereik, ötvöseik, kereskedőik.



Based on work by