Labrisz Leszbikus Egyesület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Labrisz Leszbikus Egyesület logója
Nagyít
A Labrisz Leszbikus Egyesület logója

A Labrisz Leszbikus Egyesület a leszbikus és biszexuális nők és a magyar társadalom viszonyaival foglalkozó szervezet. Az egyesületet hivatalosan 1999-ben jegyezték be, de már 1996 óta rendszeresen szerveznek havi beszélgetőesteket. Magyarország első és eddig egyetlen leszbikusszervezeteként olyan társadalom létrejöttén dolgoznak, ahol a nőknek lehetőségük van szabadon megválasztani partnerüket, életformájukat, és félelem nélkül megélni és felvállalni identitásukat életük minden területén.

A „labrisz” görög szó, jelentése kétoldalú bárd, az ókori matriarchális társadalmak és a görög amazonhadseregek használták fegyverként, illetve aratóeszközként. Ma a legelterjedtebb leszbikusszimbólumként ismert.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Céljai

Az egyesület azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a nők szexuális kisebbségeinek hátrányos megkülönböztetésére, és oldjon az előítéleteken, sztereotípiákon. Az egyesület legfontosabb célja a leszbikus és biszexuális nők önelfogadásának és láthatóságának erősítése és a szélesebb társadalommal való dialógus publikációkon, ismeretterjesztésen és az egyesület középiskolai programján keresztül.

[szerkesztés] Tevékenységei

  • Labrisz-estek: Havonkénti beszélgetőestek leszbikus és biszexuális nőknek különböző témákban. A beszélgetések elsődleges célja, hogy megtörje a rejtőzködést, a bezártságot, és segítsen a leszbikus nőknek az önelfogadásban.
  • 2000-ben elindították „Labrisz-könyvek” sorozatukat. A sorozat eddig megjelent kötetei:
    • Leszbikus tér/erő – esszékötet, amely a leszbikustörténelemről és -politikáról, a feminizmusról, identitásról, a reprezentációról és az előbújásról szól;
    • Szembeszél. Leszbikusok a szépirodalomban – verseket és novellákat tartalmaz;
    • Előhívott önarcképek. Leszbikus nők önéletrajzi írásai– leszbikusok levél- és naplórészleteit, önéletrajzi írásait tartalmazza a „kezdetektől” napjainkig, Ausztráliától Amerikán át Nyugat- és Közép-Kelet-Európáig.
    • Ezenkívül a Háttér Társaság a Melegekért egyesülettel közösen kiadták az Összefoglaló a melegek, leszbikusok és biszexuálisok diszkriminációjáról Magyarországon, 2001 című könyvet és A szexuális orientáció az Európai Unióban és Magyarországon című útmutatót, mely a melegek és leszbikusok jogi és társadalmi helyzetét mutatja be Magyarországon és az Európai Unióban.
  • Az egyesület 2000 őszén, az Európai Unió PHARE Demokrácia Mikroprojektje támogatásával fogott bele „Melegség és megismerés” című programjába, melynek célja, hogy segítsen olyan környezetet teremteni az iskolákban, diákok és tanárok között egyaránt, ahol tiszteletben tartanak mindenféle másságot, s ahol így meleg, leszbikus, biszexuális vonzalmai miatt sem érhet senkit, semmilyen formában bántalmazás. Ennek érdekében középiskolai iskolai órák keretében beszélgetéseket ajánlanak a témában. A programhoz kapcsolódó kötetük, Már nem tabu. Kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről címmel felvilágosító anyagokat, óraterveket, személyes írásokat tartalmaz.
  • Rendszeresen részt vesznek a Meleg-, Leszbikus-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál szervezésében, női programokkal, workshopokkal. A fesztivál szervezésére létrehozott Szivárvány Misszió Alapítvány társalapítói.
  • Az egyesület 2005 őszén rendezte meg Magyarországon az első, egész napos leszbikus kulturális fesztivált. A LIFT – Leszbikus Identitások Fesztiválja[1] keretében filmvetítések, műhelyek, irodalmi műsor, leszbikus herstory-kiállítás és leszbikusbuli kapott helyet. A fesztivált, amelynek fő célja, hogy kreatív alkotásokon keresztül segítse elő a láthatóbbá válást, és oldjon a leszbikusságot érintő sztereotípiákon, évenként szeretnék megrendezni.
  • Fontosnak tartják a leszbikusarchívum építését, az egyesület belső életére, történetére vonatkozó és a leszbikusságot érintő publikációk, könyvek, hangfelvételek és videómunkák gyűjtését, ezen keresztül pedig a magyarországi leszbikuskultúra és -történelem felkutatását és megismertetését.
  • Havonta megjelenő ingyenes hírlevelük a leszbikusoknak szóló programokról és az őket érintő kulturális eseményekről ad hírt. A hírlevelet leszbikus-szórakozóhelyeken, -eseményeken, illetve postai úton terjesztik.
  • Tagjaiból alakult meg a Budapesti Leszbikus Filmbizottság. Első filmjét, melyet a Balázs Béla Stúdió támogatott, 2000-ben, az V. Meleg és Leszbikus Film- és Kulturális Fesztiválon vetítették nagy sikerrel, Mihez kezdjen egy fiatal leszbikus a nagyvárosban? címmel. Második filmüket, A rózsaszín görény című leszbikus társadalmi krimit a 2003-as fesztiválon mutatták be, és meghívást kapott a berlini és párizsi leszbikus filmfesztiválokra. Rövidfilmjeikből Nagyfilmek a kisvilágból címmel volt látható egy csokorra való a 2004-es fesztiválon; 2005-ben újabb két dokumentumfilmmel jelentkeztek (Elsőbálozók és Zarándoklat a Kecskerúzs földjére); 2006-ban pedig A fásli, a zokni és a szőr című dokumentumfilmjüket vetítették, amely benevezett a 2007-es Magyar Filmszemlére is.
  • 2006-ban Bárcsak Randevúk néven kéthetenként kötetlenebb beszélgetések indultak személyes tapasztalatok, lehetséges leszbikus életvezetési stratégiák megosztására.
  • 2006 őszétől nyílt órákat tartanak az egyesület irodájában minden hétfőn és csütörtökön 18–21 óra között az érdeklődők számára.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. A LIFT – Leszbikus Identitások Fesztiválja 2005-ös rendezvényének honlapja