Bangya János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bangya János (Mehemed bej) (Apj, 1817. december 2. - Konstantinápoly, 1868. február 16.), honvédalezredes.

[szerkesztés] Élete

Magyar nemes családból származik. Atyja Bangya Miklós, komárom megyei táblabíró volt és Koltán földbirtokos. Bangya János hamar elhagyta szülőhelyét, és a nagyszombati katonai intézetbe került. Később a rendes katonasághoz ment át és Milánóban gránátos őrmester volt. 1836-ban Bécsben szolgált a magyar testőrök közt. Itt nyerte Klapka Györggyel együtt katonai magasabb képzését. 1839-ben elhagyta a testőrséget és hat éven át az akkori bécsi erdélyi udvari ágens (Baksy) irodájának főnöke volt. 1846-ban Bazinban Vital Antonia úrhölgygyel házasságra lépett és újságíróként működött. 1848-ban jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. Miután a kormány és országgyűlés a fővárosba tette át székhelyét, ő is utánuk ment. Amikor Perczel Mór a Zrínyi-szabadcsapatot megalakította, Bangya azonnal mint százados lépett oda be és részt vett a friedaui stájerországi expedícióban, ahol vitézsége következtében őrnaggyá léptették elő. Később Kazinczy alatt Bereg vármegyében alezredes lett. Miután Kazinczy letette a fegyvert, Bangya Komáromban bujkált, majd onnan mint menekült útlevéllel külföldre ment. 1850-ben Londonban találjuk, de júliusban már Párizsba tette át lakását. 1852-ben az első világkiállítás alatt újra Londonba ment és mint hírlapiró kereste kenyerét. 1854. májusban, midőn már bizonyossá vált az orosz-török háború, Konstantinápolyba ment és szolgálatát a török kormánynak fölajánlva. Mint táborkari főnököt, ezredesi ranggal az ázsiai törzskarhoz Musztafa pasa mellé rendelték. Ekkor a muszlim vallást is felvéve, Mehemed bej lett. Később a Karabatir előnevet nyerte cserkeszországi érdemeiért. E táborozás alatt sok elismerést és ajándékot nyert, köztük egy tatár herceg 15 éves szép árvaleányát, akitől négy gyermeke született: három leány (Hatikhe, Fatime és Adile) és egy fiú (Musztafa Aszim bej). Élete végén a török csendőrség ezredese és a minisztériumban a rendőrség vezetője volt.

[szerkesztés] Munkái

1848. márcz. 22. a német érzelmű Neustadt Adolftól átvette a Pressburger Zeitungot és azt szabadelvű irányban szerkesztette. Pestre költözése után innen küldte tudósításait az általa Pozsonyban alapított és szerkesztett Hungaria című hetenként kétszer megjelenő politikai hírlapba (júliustól augusztus 31-ig, amikor a lap a 25. számmal megszűnt). Pesten Zerffivel az Ungar című lapnál is működött. Párizsban való tartózkodása alatt kőnyomatú lapot alapított.

[szerkesztés] Források