Világegyetem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Világegyetem csillagászok által összeállított térképe
Nagyít
A Világegyetem csillagászok által összeállított térképe
Universum - C. Flammarion, Woodcut, Paris 1888, Coloration : Heikenwaelder Hugo, Wien 1998
Nagyít
Universum - C. Flammarion, Woodcut, Paris 1888, Coloration : Heikenwaelder Hugo, Wien 1998

A világegyetem (latinosan: univerzum) csillagászati fogalom, az ismert világot jelenti, vagyis a galaxisok összességét. Jelenleg a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 15 milliárd fényév, azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk). A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az Abell 1835 IR1916 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Univerzum-tétel (Varga Endre-féle)

Az Univerzum az információnak egy speciális, hordozó nélküli originális formájából áll. A megtapasztalt világ az információ másodlagos, illetve sokadlagos rendeződése, a kölcsönhatások során időben megnyilvánuló káprázata.


[szerkesztés] Keletkezése

A világyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el.

A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a Reneszánsz, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, előtérbe kezdtek kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.

A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: a teleszkóp feltalálása Galileo Galilei által) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.

A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.

Ma a legelfogadottabb hipotézis szerint a világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult („inflálódott”), és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).

[szerkesztés] Fejlődése

A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan, a világegyetem fejlődését is több elmélet magyarázza. A ma divatos hipotézisek közül meg kell említeni a szupergravitáció elméletet, a szuperhúr elméletet, és a leginkább elfogadott membránelméletet (M-elmélet).

Nem tisztázott még, hogy a tágulás:

  • a végtelenségig fog tartani, vagy
  • megáll, és statikus világegyetem alakul ki, vagy
  • egy összehúzódási folyamat során, ami ezesetben nem feltétlenül az első, elpusztul minden („Nagy Reccs")?

A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag, és sötét energia van a világyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.

[szerkesztés] Lásd még