Székesfehérvár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Székesfehérvári |
| Rang | megyeszékhely |
| megyei jogú város | |
| Polgármester | Warvasovszky Tihamér |
| Terület | 170,89 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 8000 |
| Körzethívószám | 22 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. Budapest felől a 7-es főúton illetve az M7-es autópályán érhető el. Vasúton Budapest felől a nagykanizsai vonalon közelíthető meg, de több más irányban is rendelkezik kapcsolattal.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 102 057 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956
[szerkesztés] Története
A város területén már az újkőkorszakból (i.e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.
A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.
1001-ben Géza fiát, Szent István királyt a közhiedelemmel ellentétben nem itt koronázták meg, mert a koronázó-bazilika csak 1039-ben készült el. [1] István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazílika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.
A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ban II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.
1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.
A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírú pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.
A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.
A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.
A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el
A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.
A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezrre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.
Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkert-ben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Belváros
- Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [2], könyvtárában ritka könyveket őriznek
- Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
- Szent István bazilikájának romjai, a bazilika 1543-ig királyaink koronázási és temetkezési helye volt [3]
- Árpád-kori királysírok (pl. III. Béla) a romkertben
- Országalma
Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:
-
- „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
- Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
- Szent Anna kápolna ([[gótikus stú), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
- Kálmáncsehi Domonkos szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
- Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, "Barátok temploma": az egykori királyi palota - így a hagyomány szerint Imre herceg születése - helyén áll)
- Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
- Tizes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
- II. világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
- Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
- Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
- Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
- Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
- Virágóra (Közép-Európában egyedülálló látványosság)
- Városi Deák Gyűjtemény
- Csók István Képtár
- Babamúzeum (Megyeház utca)
- Szemináriumi- (volt Kármelita-)templom
- Történelmi órajáték
[szerkesztés] Máshol
- Palotavárosi skanzen, benne a görögkeleti szerb templom [4]
- Ybl-gyűjtemény
- Bory-vár
- Szent Donát-kápolna
- A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
- Sóstói természetvédelmi terület
[szerkesztés] A város híres emberei
[szerkesztés] Itt születtek
- Fa Nándor (1953- ) vitorlázó
- Goldziher Ignác (1850-1921) Kelet-kutató
- Jankovich Ferenc (1907–1971) Kossuth–díjas író, költő
- Jubál Károly (1817–1853) az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja
- Kuczka Péter író
- Lánczos Kornél fizikus
- Lányi Sarolta költő, műfordító
- Terkán Lajos csillagász
- Ybl Miklós építőművész
- Vörös Zsuzsanna olimpiai bajnok öttusázó
- Mészáros Péter Arany Pálma díjas filmrendező
- Orbán Viktor politikus a Teleki Blanka Gimnázium diákja volt
[szerkesztés] Itt éltek/élnek
- Géza fejedelem
- Szent István
- Varkocs György hadvezér, itt halt meg Fehérvár török kézre kerülésekor 1543-ban, mert nem engedték vissza a várba
- Wathay Ferenc várkapitány, író, részt vett az 1601-es ideiglenes visszafoglalásban
- Pray György magyar történetíró, itt tanított
- Baróti Szabó Dávid irodalmár, itt tanított
- Ányos Pál pálos tanár, 1782-től két évig tanított itt
- Virág Benedek pálos tanár, 1780-97 között tanított itt
- Fejér György történész, Székesfehárvár történetének kutatója
- Horvát István történész
- Vörösmarty Mihály költő
- Szalay László történész
- Reguly Antal nyelvész
- Vajda János költő
- Szegfű Gyula történetíró
- Budenz József a magyar összehasonlító nyelvtudomány megalapítója itt tanított
- Kodolányi János író itt tanult
- Szabó Dezső (1879-1945) kolozsvári születésű író, publicista, tanár itt tanított
- Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építész, a Bory vár építője
- Áron Nagy Lajos (1913 - 1987) 1939-től itt tanított rajztanárként, itt halt meg
- Weöres Sándor költő könyvtárosként
- György Oszkár költő, műfordító
- Pilinszky János költő élete vége felé élt itt
- Dr. Fitz Jenő (1921- ) történész, régész, Gorsium feltárója
[szerkesztés] Testvérvárosai
Birmingham, USA
Blageovgrád, Bulgária
Cento, Olaszország
Chorley, Anglia
Kemi, Finnország
Luhanszk, Ukrajna
Schwäbisch Gmünd, Németország
[szerkesztés] Főiskolák, főiskolai karok Fehérváron
- Kodolányi János Főiskola http://www.kodolanyi.hu
- Budapesti Műszaki Főiskola, Számítógéptechnikai Intézet, http://www.szgti.kando.hu
- Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar (GEO), http://www.geo.info.hu
- Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Székesfehévár http://www.fehervar.vein.hu
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Épületek
|
A Fő utca részlete a ciszterci templom bejáratával és az István Király Múzeummal |
Prohászka templom |
[szerkesztés] Emlékművek és szobrok
|
Melocco Miklós: Mátyás király-emlékmű |
|||
|
A Püspöki Palota mögött látható Szent László király szobra, Schwalm László 1995-ös alkotása |
Géza fejedelem szobra a székesegyház szomszédságában |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város honlapja (térképpel, turisztikai oldallal)
- Egy részletes leírás turistáknak
- Légifotók Székesfehérvárról
- Interaktív körpanoráma – Városház tér
- Székesfehérvár utcaszintű térképe (utcakereso.hu)
- Térkép Kalauz - Székesfehérvár
- Székesfehérváron megkoronázott és eltemetett királyok és királynék
- Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke, Gorsium, Ma Kiadó, Szfvár, 1997. - A város történetének tömör összefoglalása mellett a város látnivalóit írja le részletesen
- Székesfehérvár az Irány Magyarország.hu honlapján


Based on work by