Kóbor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kóbor (Románul: Cobor (Cobura, Covor), Németül: Kiwern, (Kivern, Buchhorn), Szász nyelvjárásban: Kivern) nagyközség Romániában, az egykori Brassó vármegyében (ma: Brassó megye).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy hegység területén a Tyúkosi patak mellett fekszik, mely ez keletre majd délkeletre tart és Felsőtyukos alatt az Olt jobb oldalába ömlik.

Északról Zsiberk, délkeletről Szásztyukos, délnyugatról Felmér, nyugatról Dombos, északnyugatról Lemnek határolja.

Nagyít

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] Neve

Az idők folyamán többször is nevet változtatott. 1206 – villa Cowrnh, 1488 – Kofferin, 1733 – Kobor, 1850 – Kovor, 1854 – Kobor, Kivern, Cobor

[szerkesztés] A lakosság összetételének változása az idők folyamán

1786: Fogaras megye, ház 200, lakos 905

1850: Nagyszebeni katonai kerület, kőhalmi körzet, zsiberki alkörzet, ház 254, lakos 1047

1873: Kőhalom szék, ház 261, terület 3942 kh., lakos 1059

1881: Nagy-Küküllő megye, zsiberki járás, ház 245, lakos 913

  • Anyanyelv: 773 magyar, 41 román, 16 német, 83 egyéb
  • Vallás: 795 református, 100 gk., 17 evangélikus (ev.), 1 izraelita (izr.)

1910: Nagy-Küküllő vármegye, kőhalmi j., ház 245, terület 3971 kh., lakos 888

  • Anyanyelv: 786 magyar, 66 román, 13 német, 23 egyéb
  • Vallás: 776 református, 88 gk., 16 ev., 4 unitárius (unit.), 2 római katolikus, 1 gk., 1 izr.

1920: judeţul Târnava mare, plasa Cohalm, ház 285, terület 3971 kh.

  • Lakos 944: 826 magyar, 115 román, 2 zsidó, 1 német

1930: judeţul Făgăraş, plasa Făgăraş, lakos 854

  • Nemzetiség: 745 magyar, 95 román, 11 roma, 2 német, 1 zsidó
  • Anyanyelv: 747 magyar, 106 román, 1 német
  • Vallás: 716 ref., 106 gk., 24 unit., 3 rka., 3 ev., 1 gka., 1 izr.
  • 1941: 854 lakos: 719 magyar, 57 román, 4 német, 74 egyéb (Románia, Dél-Erdély)
  • 1956: 736 lakos
  • 1966: 597 lakos (r. Făgăraş, R. Braşov)

[szerkesztés] Nemzetiségi arányok %-ban

  • 1850: 89,2 magyar; 5,5 román; 5,3 roma
  • 1881: 84,7 magyar; 4,5 román; 1,8 német; 9 egyéb
  • 1910: 88,5 magyar; 7,4 román; 1,5 német; 2,6 egyéb
  • 1930: 87,3 magyar; 11,1 román; 1,3 roma; 0,2 német; 0,1 zsidó
  • 1941: 84,2 magyar; 6,7 román; 0,5 német; 8,6 egyéb