Miroszláv horvát király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Miroszláv (meghalt 949-ben) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt a Trpimir-ház-ból 945-től, amikor meghalt apja, I. Krešimir

Miroszláv Krešimir legidősebb fia volt. Uralkodása alatt Horvátországban polgárháború tört ki, amelyet öccse, Mihajlo Krešimir hívei robbantottak ki.

A belső harcok közepette a horvát állam elveszítette Krk, Osor, Rab és Vergada szigeteket, illetve tengerparti városokat, amelyek visszakerültek bizánci uralom alá, Vis és Lastovo pedig Časlav Klonimirović szerb herceg uralma alá került. Časlav herceg kihasználta a horvát belvillongásokat és 948-ra megszerezte Horvátország területeit a mai Boszniában is a Vrbas folyóig.

A korábban nagy erejű horvát flotta 30 hajóra apadt ebben az időben. Miroszláv gyalogsága és lovassága hatalmas vérveszteségeket szenvedett és végül 949-ben Pribin bán megölte magát a királyt is. Öccse, Kresimir követte a trónon.


Más nyelveken