Világváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasáig, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Általános jellemzők

A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:

  • Elegendő a város nevét mondani, és nem kell hozzátenni, hol van az, amire gondolunk. Például Párizst nem „a franciaországi Párizs”-ként emlegetjük, habár több másik város használja még ezt a nevet; Paris létezik még: Kanadában Ontario és Yukon, az USA területén Arkansas, Idaho, Illinois, Kentucky, Maine, Michigan, Missouri, New York és Ohio államokban.
  • Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben (ENSZ-palota New Yorkban)
  • Nagy népességszám (a központi részen legalább egy, de rendszerint több millió lakos)
  • Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér, ami összeköttetést biztosít a világ minden tájával, számos légitársaság tart fenn ide vonalakat. (London: Heathrow Repülőtér, Szingapúr: Csangi Repülőtér)
  • Magas színvonalú közlekedési hálózat, amiben van ingyenesen használható autópálya és a járművek széles skáláját felvonultató tömegközlekedés, mint például gyorsvasút, HÉV, regionális vasút, helyi és távolsági autóbuszközlekedés.
  • A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Például Chinatown vagy Little Italy. A világ más részein ez a követelmény a következővel helyettesíthető: olyan városok, amelyek nagy nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, és ehhez külön infrastruktúrát alakítanak ki. Például: Szingapúr, Sanghaj, Hong Kong, Tokió, Moszkva
  • Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok, és tőzsdék (például Londoni Értéktőzsde, New York-i Értéktőzsde, Tokiói Értéktőzsde) amiknek kihatása van az egész világgazdaságra.
  • Rendkívül fejlett kommunikációs csatornák, mint az üvegszálas technológia, a Wi-Fi hálózat, mobiltelefon-szolgáltatás,, és egyéb nagysebessségű hírközlési csatornák.
  • Nemzetközileg híres kulturális és oktatási intézmények, múzeumok, egyetemek.
  • Pezsgő kulturális élet, filmfesztiválokkal (Torontói Nemzetközi Filmfesztivál) világbemutatókkal, virágzó zenés - és színházi élettel (Broadway, West End), zenekarral, operatársulatokkal, művészeti galériákkal, utcai előadókkal.
  • Nemzetközi terjesztésben elérhető médiaszolgáltatók, nyomdák vannak ezekben a városokban. (BBC, Associated Press, The New York Times, Le Monde, Agence-France Press, Reuters, Mediacorp )
  • Pezsgő sportélet, nagy sportépítmények, és lehetőség, illetve történelmi példa egyaránt olimpia, Labdarúgó-világbajnokság, vagy nemzetközi sorozatban részes teniszverseny)

A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.

[szerkesztés] GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)

Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.

[szerkesztés] Alfa világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)

[szerkesztés] Béta világvárosok (nagyobb világvárosok)

[szerkesztés] Gamma világvárosok (kisebb világvárosok)

[szerkesztés] Világváros formációra utaló jelekkkel bíró városok

[szerkesztés] Erős jelek

[szerkesztés] Néhány jel

2 pont: Abu Dabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Pozsony, Brisbane, Bukarest, Kairó, Cleveland, Köln, Detroit, Dubai, Ho Si Min város, Kijev, Lima, Liszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Hága, Vancouver

[szerkesztés] Kis jelek

1 pont: Adelaide, Antwerpen, Aarhus, Baltimore, Bangalore, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Cape Town, Colombo, Columbus, Drezda, Edinborough, Genova, Glasgow, Göteburg, Guangzhou, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Turin, Ultrecht, Wellington Indianapolis

[szerkesztés] GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)

PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:

[szerkesztés] Globális városok

[szerkesztés] Széles körben globális városok

1. Nagyon nagy szereppel bíró városok: London és New York

2. Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Madrid, Milánó, Moszkva, Torontó

[szerkesztés] Speciális helyzetű városok

1: Gazdaságilag: Hong Kong, Szingapúr, Tokió

2. Politikailag és szociálisan: Brüsszel, Genf, Washington

[szerkesztés] Világvárosok

1. Kulturálisan: Berlin, Koppenhága, Melbourne, München, Oslo, Róma, Stockholm

2. Politikailag: Bangkok, Peking, Bécs

3. Szociálisan: Manila, Nairobi, Ottawa

[szerkesztés] Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok

1. Elsősorban gazdaságilag: Frankfurt, Miami, München, Osaka, Szingapúr, Sydney, Zürich

2. Elsősorban nem-gazdasági szempontból jelentős városok: Abidjan, Addisz-Abeba, Atlanta, Bázel, Barcelona, Kairó, Denver, Harare, Lyon, Manila, Mexikóváros, Mumbai, Újdelhi, Sanghaj

[szerkesztés] Egyéb feltételek

Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:

[szerkesztés] Egyéb szempontok

A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:

  • Nagy lélekszám, állandó lakosság, agglomeráció
  • Demográfiai sokszínűség
  • Különböző indikátorok használata
    • Lakosság, bentlakók, migráció, urbanizáció
  • Pénzügyi helyzet/termék:
    • Városi/regionális GDP
    • Tőzsdeindexek
    • Nemzetközi cégek központjai
    • Foglalkoztatottság
  • Életminőségen alapuló vagy a város fejlődését néző mutatók
  • Megélhetési költségek mutatói
    • Személyes jólétet mérő mutatók; pl. milliomosok száma
  • Jellemző közlekedési infrastruktúra:
  • Jellemző technológiai kapacitás
    • Állandó légijáratok száma
  • Jelentős épületek:
    • Közoktatás, egyetem,
    • Kutatóintézetek
    • Kórházak, gyógyszerészeti laborok
  • Zarándokheyek
  • Kulturális és környezeti világörökségek a városban
  • Kulturális intézmények:
    • Híres múzeumok és gallériák
    • Híres operatársuletok
    • Híres zenekarok
    • Híres filmfesztiválok
    • Híres színházak
  • Turisztikai mutatószámok:
    • Látogatók
    • Gazdaság
    • Rendezvények

[szerkesztés] A Föld városainak listája

Válogatott kritériumok szerint

Rank Lakosság szerint Belvárosi terület szerint Bevándorlók aránya Megélhetési költségek Metróhálózat forgalma Repülőterek forgalma szerint Milliárdosok száma szerint
1 Mumbai Tokió Miami Moszkva Tokió Atlanta New York
2 Sanghaj Mexikóváros Toronto Szöul Moszkva Chicago Los Angeles
3 Karachi New York Los Angeles Tokió Szöul London Moszkva
4 Buenos Aires Mumbai Vancouver Hong Kong Mexikóváros Tokió San Francisco
5 Delhi São Paulo New York London New York Los Angeles London
6 Manila Delhi Szingapúr Osaka Párizs Dallas Hong Kong
7 Moszkva Kolkata Sydney Genf London Párizs Párizs
8 Szöul Buenos Aires Abidjan Koppenhága Osaka Frankfurt Chicago
9 São Paulo Jakarta London Zürich Hong Kong Las Vegas Tokió
10 Isztambul Sanghaj Párizs Oslo Szingapúr Amszterdam Szingapúr