Houses of the Holy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Led Zeppelin Houses of the Holy |
||
|---|---|---|
| Típus | nagylemez | |
| Megjelent | 1973. március 28. | |
| Felvételek | Stargroves és Headley Grange (The Rolling Stones Mobile Studio), Hampshire Island Studios, London Keverés: Olympic Studios, London Electric Lady Studios, New York 1972. január-augusztus |
|
| Stílus | Hard rock Folk-rock |
|
| Hossz | 40 perc 53 mp | |
| Kiadó | Atlantic Records | |
| Producer | Jimmy Page | |
| Kritikák | ||
|
||
| Led Zeppelin kronológia | ||
Led Zeppelin IV (1971) |
Houses of the Holy (1973) |
Physical Graffiti (1975) |
1973. március 28-án jelent meg a Led Zeppelin ötödik albuma, a Houses of the Holy. A címet azoknak a rajongóknak ajánlották, akik elmentek a koncertekre; a koncertek helyszíneit hívták „Houses of the Holy - Szent házak”-nak. A "D'yer Mak'er" egy reggae stílusú dal, melynek címe egy szójátékra épül: „My wife's been to the West Indies.” „Jamaica?” „No, she went of her own accord.” Szószerint ezt jelenti: „A feleségem a karibi szigeteken volt.” „Jamaicában?” „Nem, önszántából ment.” Ahogy az angolok Jamaica nevét kiejtik, az nagyon hasonlít a „Did you make her? - Te küldted oda?” szlenges változatához. Az első oldalt a "The Crunge" zárja, egy funkos tisztelgés James Brown előtt. Az album záródalát, a "The Ocean"-t szintén a „rajongók tengerének” ajánlották.
Az album borítóját Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényének befejezése ihlette. Tulajdonképpen több képből álló kollázs, melyek az észak-írországi Giant's Causeway-en készültek. A borítót a Hipgnosis tervezte, a csoport gyakran dolgozott a Pink Floyddal. A fotózás egy hétig tartott, de egyik reggel sem jártak sikerrel. A nap sosem sütött ki, mert egész végig esett az eső vagy nagyon be volt borulva az ég, a legtöbb modellt pedig nem is használták. A fotózások eredménye nem volt kielégítő, de néhány színezési eljárással egy varázslatos borítot sikerült készíteni. A boltokba csomagolópapírban került az album, hiszen a képen meztelen gyerekek szerepelnek; Spanyolországban és az USA néhány déli államában még így is betiltották.
Az album fordulópontot jelentett a Led Zeppelin stílusában. A gitárriffek keményebbek lettek, a blues hatása a múlté volt, a szövegekben pedig egyre nagyobb szerepet kapott a misztika.
Felvettek egy "Houses of the Holy" című dalt is, de ez csak az 1975-ös Physical Graffitin jelent meg.
2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazáson a 149. helyet érte el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az album dalai
- "The Song Remains the Same" (Jimmy Page - Robert Plant) - 5:30
- "The Rain Song" (Jimmy Page - Robert Plant) - 7:39
- "Over the Hills and Far Away" (Jimmy Page - Robert Plant) - 4:50
- "The Crunge" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 3:17
- "Dancing Days" (Jimmy Page - Robert Plant) - 3:43
- "D'yer Mak'er" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 4:23
- "No Quarter" (John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 7:00
- "The Ocean" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 4:31
[szerkesztés] Közreműködők
- Jimmy Page - akusztikus, elektromos és pedálos steel gitár, vokál, producer
- Robert Plant - ének, szájharmonika
- John Paul Jones - basszusgitár, orgona, billentyűs hangszerek, vokál
- John Bonham - dob, ütőhangszerek, vokál
[szerkesztés] Produkció
- Eddie Kramer - hangmérnök, keverés
- Andy Johns - hangmérnök, keverés (7)
- Keith Harwood - keverés
- Hipgnosis - borítóterv
- Aubrey Powell - borítókép
- Peter Grant - produkciós vezető
[szerkesztés] Lásd még
| Minden idők 500 legjobb albuma - Rolling Stone magazin | |||
| Előző album: Crosby, Stills, Nash and Young Déjà Vu 148. |
Houses of the Holy 149. |
Következő album: Santana Santana 150. |
|


Based on work by