Kunágota

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.43° k. h. 21.05°

Kunágota
Kunágota címere
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Mezőkovácsházi
Rang község


Terület 63,99 km²
Népesség
Irányítószám 5746
Körzethívószám 68
Térkép
é. sz. 46.43° k. h. 21.05°
település
Mo. térképén

Kunágota község Békés megye Mezőkovácsházi kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az Alföld dél-keleti részén, a román határ közelében. Legközelebbi városok: Battonya, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza.

[szerkesztés] Nevének eredete

A település neve az először betelepülő kunokra és a falu templomának védőszentjére utalhat.

[szerkesztés] Története

Kunágota első említése egy 1463-os oklevélből ismert, de a település korábbi eredetű. Már az avar korban is lakott terület volt. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el. 1844-ben újra betelepítették, Csongrádból, Hevesből és Pécskáról érkezett telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken a dohánykertészet. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében található levél és ennek fűzésére használt tű.

Kunágota népessége jelentős ütemben gyarapodott: 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A megháromszorozódás elsősorban a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt. A község 1950-ben, a közigazgatás átszervezésével Békés megyei település lett; előtte Csanád megyéhez tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Móra Ferenc 1926-ban honfoglaláskori lovas sírokat tárt fel itt.
  • Temetőjében áll a magyar gyümölcsnemesítés egyik úttörőjének, Bereczki Máté (1824-1895) pomológusnak a sírja.
  • A faluban két templom található, mindkettőt ugyanaz a plébános, „Bandi pap” építtette.

[szerkesztés] Testvértelepülése

[szerkesztés] Külső hivatkozások