Kétvölgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.88315° k. h. 16.22396°

Kétvölgy
Kétvölgy címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szentgotthárdi
Rang község


Terület 6,28 km²
Népesség
Irányítószám 9982
Körzethívószám 94
Térkép
é. sz. 46.88315° k. h. 16.22396°
település
Mo. térképén
A permisei rész a Kamen (Köves) dülőnél
Nagyít
A permisei rész a Kamen (Köves) dülőnél

Kétvölgy (szlovénul Verica-Ritkarovci, vend nyelvjárásban: Verica/Virica-Ritkarofci) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben. Kétvölgy két község Permise és Ritkaháza 1951-es egyesítéséből jött létre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kétvölgy Vas megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidék tájegységen elhelyezkedő szórványtelepülés. A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, keritett tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.

1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

[szerkesztés] Legmagasabb pont

Katinbrejg (Katalin-hegy) 367 m

[szerkesztés] Dűlők (köztük a térképeken nem jelzett dűlők, a helybeliek kiejtése szerint)

  • Sztávlánczá,
  • Malőja,
  • Rénják
  • Gyrséc
  • Gleiszkovecz,
  • Gyelénscsek,
  • Törnyek,
  • Kamen,
  • Bárétyá (Berekalja),
  • Grabá (Árok),
  • Doléj (Hegyalja),
  • Dolényá (Hegydűlő),
  • Zsgáliná,
  • Málinyá (Málnás),
  • Glávkje (kj=ty).

[szerkesztés] Utak

  • Régi kerkafői (csöpinczi) út (Sztárá csöpinszká paut),
  • Miseút (Cérkjevni paut kj=ty) Felsőszölnök irányába.

[szerkesztés] Határoló települések

Apátistvánfalva (Števanovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik), Kerkafő (Szlovénia).

[szerkesztés] Érdekességek

Permise Ritkaházáról nézve
Nagyít
Permise Ritkaházáról nézve

A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, hogy a szentgotthárdi csatából menekülő törökök elástak egy aranyborjút. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.

Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.

1945. márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.

[szerkesztés] Története

Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.

A községekről 1387-ből találunk írásos emlitéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.

Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.

1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek.

A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két falut Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, Vashegyalja és Ritkaháza falvakként. 1950-ben Ritkaháza névvel egyesítették őket újból és végül 1951-ben kapta a ma hivatalos Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, s ennek vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.

1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • A ritkaházi temető
  • Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái
  • Hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a központi részen, a Fő utca 36. szám alatt
  • a lassan felújításra kerülő ritkaházi harangláb (1865)
  • kulturális rendezvények: Nyitott Határ Napja, Nemzetiségi Falunap, Rábamenti Napok.

[szerkesztés] Források

  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó 1997.
  • Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
  • Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
  • Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
  • A kétvölgyi lakosok elbeszélései
  • Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe

[szerkesztés] Külső hivatkozások