Pannóniatelep

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pannóniatelep Szentendre egyik városrésze.

A hasonló nevű HÉV-megállóhellyel rendelkező kistelepülés Pomáz és Szentendre között fekszik, a Kőhegy lábánál. A Dera-patak határolja. Korábban a Duna árvízi területe volt. A mocsár lecsapolásával szabaddá tett területet Mária Terézia szabad királyi területnek nyilvánította, ahova a XIX. század végén bolgárkertészeket telepítettek, akik veteményeskertjeik legjavát a monarchiabeli Budapestre szállították eladni. A Dunán kiépített kikötőjüket az 1956 után idetelepített szovjet (pontosabban ukrán) tiszti lakótelep építésekor bontották le.

Pannóniatelep első állandó lakosait a II. világháború után felállított katonai főiskola dolgozói, tisztjei alkották – a rendszerváltás után azonban, a település szociológiai összetétele jelentősen megváltozott: budapesti értelmiségiek, művészek kedvelt s keresett települése lett.

Településfejlesztési hozzájárulását Szentendre városa állandóan saját belvárosára fordítja, így Pannóniatelep utcái igen leromlottak, aszfaltozatlanok, saját üzlethálózata, kulturális intézményei nincsenek. Villany-, gáz- és csatornahálózata privát pénzekből épült, telefonoszlopait a MATÁV pénzért árusította – van olyan oszlop, amelyet 17-szer adott el, árvisszafizetés nélkül.

Tipikus pihenő- és ún. „alvóváros”. Levegőjét éjszakánként évek óta tiltott ipari tevékenység szennyezi.