Kétvölgy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Szentgotthárdi |
| Rang | község
|
| Terület | 6,28 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9982 |
| Körzethívószám | 94 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Kétvölgy (szlovénul Verica-Ritkarovci, vend nyelvjárásban: Verica/Virica-Ritkarofci) község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben. Kétvölgy két község Permise és Ritkaháza 1951-es egyesítéséből jött létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kétvölgy Vas megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidék tájegységen elhelyezkedő szórványtelepülés. A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, keritett tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.
1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
[szerkesztés] Legmagasabb pont
Katinbrejg (Katalin-hegy) 367 m
[szerkesztés] Dűlők (köztük a térképeken nem jelzett dűlők, a helybeliek kiejtése szerint)
- Sztávlánczá,
- Malőja,
- Rénják
- Gyrséc
- Gleiszkovecz,
- Gyelénscsek,
- Törnyek,
- Kamen,
- Bárétyá (Berekalja),
- Grabá (Árok),
- Doléj (Hegyalja),
- Dolényá (Hegydűlő),
- Zsgáliná,
- Málinyá (Málnás),
- Glávkje (kj=ty).
[szerkesztés] Utak
- Régi kerkafői (csöpinczi) út (Sztárá csöpinszká paut),
- Miseút (Cérkjevni paut kj=ty) Felsőszölnök irányába.
[szerkesztés] Határoló települések
Apátistvánfalva (Števanovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik), Kerkafő (Szlovénia).
[szerkesztés] Érdekességek
A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, hogy a szentgotthárdi csatából menekülő törökök elástak egy aranyborjút. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.
Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.
1945. márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.
[szerkesztés] Története
Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.
A községekről 1387-ből találunk írásos emlitéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.
Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.
1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek.
A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két falut Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, Vashegyalja és Ritkaháza falvakként. 1950-ben Ritkaháza névvel egyesítették őket újból és végül 1951-ben kapta a ma hivatalos Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, s ennek vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.
1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A ritkaházi temető
- Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái
- Hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a központi részen, a Fő utca 36. szám alatt
- a lassan felújításra kerülő ritkaházi harangláb (1865)
- kulturális rendezvények: Nyitott Határ Napja, Nemzetiségi Falunap, Rábamenti Napok.
[szerkesztés] Források
- Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó 1997.
- Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
- Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
- Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
- A kétvölgyi lakosok elbeszélései
- Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe


Based on work by