User:Csanády/tmp4
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Boleszló, Vitéz Boleszló, Bátor Boleszló, Boleslaw Chrobry (965 – 1025. június 17.), lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Őt tekintik a lengyel királyság alapítójának. Apja I. Mieszko lengyel fejedelem, anyja Dobrawa, I. Boleslav cseh herceg és Adiva, angol hercegnő leánya.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gyermekkor
Mieszko és Boleszló hasonló szerepet töltött be a lengyel történelemben, mint Géza fejedelem és Szent István a magyarában. Mieszkó, a Piast-dinasztia első ismertebb tagja egyesítette uralma alatt az Odera és Visztula folyók között és a Warta folyó mentén lakó törzseket, majd egy katonai vereség hatására Lengyelország későbbi sorsát alapvetően meghatározó változtatásokra kényszerült. 965-ben feleségül vette a keresztény Dobrawa hercegnőt, maga is megkeresztelkedett és I. Ottó német-római császártól térítő papokat kért. A 973 húsvétján Quedlinburgban tartott birodalmi találkozón már Lengyelország is képviseltette magát, Mieszko az akkor nyolc éves körüli// Boleszlót küldte maga helyett. Boleszló nevét a quedlinburgi birodalmi találkozó kapcsán említik először a források és bizonytalan, hogy a lengyel herceg ekkor békét szavatoló túsznak, vagy diplomáciai küldetést teljesítő követnek volt-e tekinthető.
//Dobrawa 977-ben halt meg. Másik fia, Vlagyivoj 1002 és 1003 között cseh herceg volt. Veszprém kérdése. Tény, hogy Boleszló második felesége magyar volt, a lengyel krónikák azonban csak annyit mondanak, hogy ….
Mieszko 992. május 25-én halt meg. A jelek arra mutatnak, hogy mintegy haárom évig ekkor trónharcok voltak Lengyelországban. Mieszko második felesége, Oda egy német őrgróf leánya saját fiát alarta a lengyel trónra ültetni. Oda élvezte a kijevi nagyfejedelem Nagy Vlagyimír támogatását. A kisérlet //végül nem járt sikerrel, Boleszlónak sikerült mostohaanyját és féltestvéreit kijevi száműzetésbe kényszerítenie. 995-ben Boleszlonak már szilárd hatalma lehetett Lengyelországban, ezt az is mutatja, hogy III. Ottó oldalán részt vett a még nem megkeresztelkedett szláv törzsek elleni hadjáratban.
995-ben III. Ottó oldalán részt vett a szláv obodriták elleni háborúban.
Adalbert holttestének kiváltása
III. Ottó zarándokútja. A német történetírás ebben a mozzanatban a hűbéri behódolást látja, a lengyel pedig éppen az önállóság bizonytékát.
III. Ottó halála. A német lengyel viszony megromlása.
[szerkesztés] Első német-lengyel háború
Felkelés a cseh III. Boleszláv ellen. --Lengyel beavatkozás. Lengyel támogatással felkelés II. Henrik ellen. (Bruno, Babenberg Ernest) -- Boleszlohoz menekülnek. Bruno Szent István és Gizella közbenjárásával bocsánatot nyer. (István nem vesz részt a háborúban. Ajtony miatt) Henrik 1004-ben kiszorítja Csehországból-- 1005 Poznani béke.
Második német-lengyel háború 1007 Boleszlav ismét beavatkozik az Elbai szlávok ügyeibe. Szászország irányából támadó II. Henrik vereséget szenved. Követség Istvánhoz (Bruno) közös lengyelellenes fellépésre. Prokuj Gyula 1008-1009 körül Lengyelországba menekül. -- Lengyel magyar viszony is megromlik. -- Német-magyar-orosz koalíció Boleszlav ellen. -- 1013 Merseburgi béke
[szerkesztés] Magyar-lengyel háború
1013-14 II. Henrik Rómában. (császárrá koronázás) Boleszlav kihasználja és elfoglalja Morvaországot és Észak-Magyarországból egy vitatott szélességű területet. Thietmar: A lengyel királynak „volt egy nagy vára saját országa és Magyarország végein, melynek őrzését Prokuj [Gyula – Sarolta testvére] főúrra, a magyar király nagybátyjára bízta.”
Harmadik német-lengyel háború
1018 - baunetzi béke - Boleszlót kijevi hadjáratán már kisebb magyar had is kísérte
II. Henrik halála után lehetett csak király
Lengyelország azonban nem volt elég erős és egységes ahhoz, hogy tartósan uralma alatt tartsa a meghódított területeket. Boéeszlav halála után a cseh–morva és orosz tartományok elszakadtak és a német királyok is hűbéresküre kényszerítették a lengyel uralkodókat.
Már saját korában „nagy” volt. 1110 Gallus Anonymus
A poznani székesegyházban temették el. A trónon fia, II. Mieszko követte.
[szerkesztés] Felhasznált források
- Nagy Balázs: Lengyelország első királya: Vitéz Boleszló (Rubicon 2001/7)
- Niederhauser Emil: A nyugati szlávok 1000 körül (História 1999/9-10)
- Győrffy György: István király és műve, Gondolat – 1977, ISBN 9632803604
- Révai Nagy Lexikona

