Macskakő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A macskakő utak, terek kövezésére használt szögletesre faragott, domború felületű, általában vulkáni kő. A hatszögletű változatukat a lassú folyású, gyorsan kristályosodott bazaltoszlopokból „csak” méretre kellett vágni. A somoskői bazaltorgonából készültek egykor Bécs utcakövei is.

A második világháborúig elterjedt szabadtéri burkolási módszer volt a macskakövek szoros, adott mintázatú lerakása. Az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. Előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben csúszós.

[szerkesztés] Macskakő a kultúrában

A polgári forradalmak jellegzetes képe, hogy a városokban a felszedett macskakövekből barikádokat építenek. Ennek az emlékét idézi fel a Sípoló macskakő című film is.

Sok macska- előtagú kifejezésünk van.[1] Az előtag az állatra vagy testrészeinek hasonlóságaira utal, és van, amelyikben az előtagnak (a macskának) lekicsinylő, gúnyos, tréfás árnyalata van. Idegen mintára (német, francia stb.) alakult tükörszó is található köztük. Ilyen a macskakő is, amely szófejtő nyelvészek szerint valószínűleg régi német nyelvből vett tükörszó, a macskafejkőből (Katzenkopfstein) rövidült. Érdekes, hogy míg a magyar rövidülésben a „fej” (Kopf) maradt el, addig a németben a „macska” (Katze). A német nyelvterületen használt mai alakja Kopfstein (fejkő).

A macskakő szó nyelvünkben már az 1300-as évek elejéről kimutatható, a Magyar oklevélszótárban „machkakw” formában található.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Macskafa, macskaszem, macskaméz, macskatövis, macskagém, macskamajom, macskaköröm, macskaarany, macskaezüst, macskanadrág, macskazene, macskaasztal, macskabagoly stb.