Sajtos nekrózis

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sajtos nekrózis vagy másnéven caseatio a koagulációs nekrózis egyik fajtája, mely a legtöbb jellegben hasonlít is arra. Az elnevezés a makroszkópos megjelenésből adódik, hiszen a sajtos nekrózison átesett szövet előbb egynemű, zsíros sajthoz hasonló, majd száraz, szemcsés lesz.

Leginkább a Mycobacterium tuberculosa, a gümőkór (tuberkulózis) okozója váltja ki, mely ugyancsak jellegzetes mikroszkópos képet eredményez.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Mikroszkópos megjelenés

Homogén, eozinofil massza, melyben a magfestés minimális vagy hiányzik. Egy speciális festés, a Ziehl-Neelsen festés teszi lehetővé a kórokozók kimutatását, melyek a masszában meggypiros, pálcika alakú gócokként jelennek meg. A nekrotikus sejtek felismerhetetlen citoplazma körvonalakkal rendelkeznek. A szöveti szerkezet gyakorlatilag teljesen megszűnik.

A nekrotikus terület körül gyulladásos zóna jelenik meg, mely T-sejtekből, makrofágokból, epiteloid sejtekből és Langhans-féle óriássejtekből áll. Ezek alkotják a jellegzetes granulómát, a gümókor jellegzetességét.

A sajtos megjelenés a kórokozók által termelt peptidoglikolipidnek köszönhető, mely toxikus a sejtekre.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
  • A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
  • Histopathologiai gyakorlatok (Dr. Nemes Zoltán, 2005, Debrecen, DEOEC)


[szerkesztés] Külső hivatkozások

Orvostudomány portál Orvostudomány portál