Mozaikszó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mozaikszók hosszabb kifejezések betűiből vagy részleteiből összevont szavak. Leginkább a tulajdonnevek, azokon belül is az intézménynevek között gyakoriak. Például OSZK (Országos Széchényi Könyvtár), Ofotért (Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat).

A mozaikszók három nagy csoportba oszthatók aszerint, hogy az eredeti elnevezésből csak a tagok kezdőbetűit (betűszók), kiragadott részleteit (szóösszevonások) vagy értelmes darabjait őrzik meg (egyéb mozaikszók).

  • Betűszókról beszélünk olyankor, ha a mozaikszó csak kezdőbetűkből áll (például BKV, EMKE). A kezdőbetűk az összetételi tagok kezdőbetűi is lehetnek, például HVG: Heti Világgazdaság, MÁV: Magyar Államvasutak, HÉV (Helyiérdekű Vasút). A betűszók köznevekből is eredhetnek, például áfa, tb, gyed; ezeket kisbetűvel írjuk. A betűszókat, ha alakjuk megengedi, összeolvassuk (például MÁV, ENSZ), másokat betűnként ejtünk (például OSZK, kft.). – Ha a rövidítéseket nem teljes alakjukban ejtjük, azokból is betűszók válhatnak: kb. (mint [kábé]), pzs (mint [pézsé]), rt. (mint [erté]), kft., bt.
  • A szóösszevonás a kezdőbetűnél hosszabb részleteket, betűkapcsolatokat olvaszt egybe kifejezésekből, például Mahart, Malév, közért (ma már köznév), Ofotért, Mokép, maszek, trafó, viszlát. Reklámcélból a csupa nagybetűs írás is elfogadható.
  • Egyéb mozaikszók közé soroljuk azokat az intézményneveket, melyek egész, felismerhető szavakat őriznek meg a teljes névből, például Ceglédtej, Dunahús, Budataxi. Ez a mozaikszók legfiatalabb csoportja.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások