Nyékvárkony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nyékvárkony (szlovákul Vrakúň) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 2537 lakosából 2351 magyar és 180 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 5 km-re délre fekszik. 1940-ben egyesítették Csallóköznyék és Várkony községeket, melyeket egy csatorna választ el egymástól.
[szerkesztés] Története
Várkony ősi település, mely már az avar korban is létezett, neve az avar Oiarchunítani néppel hozható kapcsolatba. Első írásos említése 1015-ből való. Várkony római katolikus temploma középkori eredetű, 1308-ból említik először. Várkony az Amade család ősi fészke, melynek a hagyomány szerint itt várkastélya is volt, de ennek már nyoma sincs. Valószínűleg a 17. században pusztult el, Bél Mátyás még látta és művében említést is tesz róla. A 16. században polgárai városi szabadalmakat kaptak. 1553-ban 15 portát számoltak a községben. A 19. század elején Amade Tádé birtoka, akinek híres tehenészete és fácánosa volt itt. Később a Schmertzig család birtoka, akik 1900 körül eladták, majd ikvai Pfeifer Mátyás vásárolta meg, akinek szeszgyára és gőzmalma is volt a községben. 1904-ben Pfeiffer Mátyás kastélyt is építtetett az Amadék egykori elpusztult kastélya helyén.
Nyéket 1165-ben említik először, eredetileg a Nyék törzs szállásterülete volt, majd a pozsonyi vár birtoka. Később a pozsonyi vár birtoka. III. István királytól a nyékiek nemességet kaptak. 1245-ben IV. Béla király Nech fia Nekunak és testvérének Chueg fia Péternek adományozza. Az oklevél a birtokot Neeku néven említi. Később több nemesi család birtoka. 1667-ben a Méhes és Balogh családok, 1719-ben a Dobóczky, a Leszkovszky és a Balogh, 1787-ben az Amade családok a település főbb birtokosai. 1736-ban Dobóczky Ádám építtetett kápolnát a községben. A hozzá tartozó Péterfapuszta 1787-ben Zichy Károly birtoka. Tőle 1808-ban Nyéki Németh János királyi helytartótanácsos vásárolta meg,
1910-ben Csallóköznyéknek 643, Várkonynak 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Várkonyi római katolikus templom 14. századi, az idők során többször átépítették. Eredeti gótikus főkapuja a déli bejárat mellett látható.
- Csallóköznyék Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1740-ben épült barokk stílusban.
- A Pfeiffer-kastély 1904-ben épült, ma szociális otthon.


Based on work by