Kecel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.52516° k. h. 19.25483°

Kecel
Kecel címere
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskőrösi
Rang város


Terület 114,48 km²
Népesség
Irányítószám 6237
Körzethívószám 78
Térkép
é. sz. 46.52516° k. h. 19.25483°
település
Mo. térképén

Kecel: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kecel a Duna-Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.

[szerkesztés] Története

  • 1198-ban készült az első írásos említés az itt élőkről egy oklevélben, mely írás szerint békés pásztornép lakta egykoron a pusztát.
  • 1734. április 22. Kecel újratelepítése, melyet Patachich Gábor kalocsai érsek adott ki oklevél formályában.
  • 1878-ban, eklektikus stílusban épült egykori községháza, jelenleg a polgármesteri hivatal működik az épületben.
  • 1869. Felépült az első Posta.
  • 1882. december 5. Megindult a vonatközlekedés Kalocsa és Kiskőrös fele.
  • 1900-as években csatolták a településhez a szomszédos Polgárdi pusztát, ekkor alakult ki a mai közigazgatási terület.
  • 1921. megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE)
  • 1928. június 28. Elhelyezték a Hősök szobrát a Ligetben.
  • 1928. Telefonhálózat létesült.
  • 1931 Felépült a benzinkút a Császártöltési úton.
  • 1952. Villamosították Kecelt.
  • 1959. november 7. Felépült a 8 tantermes általános iskola, melyet Arany Jánosról neveztek el.
  • 1960-ban 1000 méter mély fúrás nyomán 42°C-os jódos-brómos hévíz tört fel. Majd modern fürdőtelep épült. Bár az elmúlt években nem fejlődött, a fürdő nyáron nyitva tart, mellette panzió és disco áll a közönség szolgálatára.
  • 1970. január 1. Kecelt nagyközséggé nyilvánították.
  • 1974. január 1. Létrejött a "Szőlőfürt" Mezőhazdasági Szakszövetkezet.
  • 1980-as évek elején nagy figyelmet érdemelt ki az ország felől az erős anyagi áldozatvállalással felépült Általános Nevelési Központ.
  • 1991-ben írták alá a hivatalos együttműködési megállapodást Kecel és a németországi Schwarzenbruck között, mellyel azóta is erősítik minden évben a kapcsolatokat.
  • 1993. április 22-én Göncz Árpád köztársasági elnök várossá nyílvánította a települést az itt élők nagy örömére.

A város azóta is sokat fejlődött, felépült a sportcsarnok, gázhálózat épült a telpülésen, arculata szebb lett, kivirágzott a központ számtalan park, szökőkútba botlik az ember bármerre is jár, melyek tiszták s ápoltak. Havonta megjelenő Kopogtató című ingyenes helyi újság juttatja el a híreket minden háztartásba. Emellett lehet tájékozódni a következő honlapon is Kecelről: [1]

Kecel legnagyobb érdeklődést felkeltő rendezvénye a FLORA Virágkiállítás december első hétvégéjén, mely az országból több tízezer érdeklődőt vonz.

Híres még a népművészeti hagyományairól is, Hetrec néptánc egyesület, Harmonika verseny, Folklór találkozónak köszönhetően. Gazdák egész éves munkájának gyümölcse a híres bor, melyet 2600 hektáron termelt szőlőből nyernek.

Forrás: http://www.kecel.tk, a szerző engedélyével

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa
Más nyelveken