Hegyzávod
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hegyzávod, (1899-ig Zavada, szlovákul Závada) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2001-ben 84 lakosából 60 ruszin, 13 szlovák és 11 ukrán volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Homonnától 35 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv zavada (= akadály) főnévből származik.
[szerkesztés] Története
A falu a 15. század első felében feltehetően a német jog alapján keletkezett, amikor területére ruszin pásztorokat telepítettek. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként említik először. Birtokosai a Sennyey, Horváth és Szűcs családok voltak. 1567-ben a sztropkói uradalom urbáriumában Hegyzávod ruszin pásztorfaluként szerepel egy soltész és három pásztor háztartással. 1634-ben a falu egy tűzvészben leégett. Bél Mátyás 1732-ben a község leírásában tíz ruszin családot említ. 1750-ben már pap is működött a faluban, melynek ekkor 91 lakosa volt. Az 1784 és 1787 között végzett népesség összeírásban Závodon 31 ház, 39 család és 217 lakos volt. 1843-ban 267 görög katolikus lakost számláltak. 1863-ban kolerajárvány pusztított. 1900-ban 206 lakos élt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1910-ben 234, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Az I. világháborúban a környékbeli harcokban 70 osztrák-magyar és orosz katona esett el, sírjuk a temetőben található. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1944-ben a németek a partizánok támogatásáért felgyújtották a falut, melyben csak két gazdasági épület maradt épen.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus temploma.


Based on work by