Herkules munkái
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Hercules munkái (eredeti címén The Labours of Hercules) Agatha Christie 1947-ben megjelent novelláskötete.
[szerkesztés] Főszereplő
[szerkesztés] Történet
Poirot éppen barátjával, Dr. Burtonnal beszélget, aki a keresztnevét kifogásolja. Mert ugyebár hogy lehet őneki Hercule a keresztneve, mikor cseppet sem hasonlít a néhai mitológiai hőshöz; testi erőben legalábbis semmi estre sem. Ugyanakkor Dr. Burton szenvedélyes rajongója a klasszikusoknak, s megmondja barátjának, igen sokat veszített, hogy nem mélyedt el a klasszikusokban.
Poirot ugyanakkor kijelenti, hogy vissza akar vonulni, s töktermesztéssel kíván majd foglalkozni. Dr. Burton azonban egy szavát sem hiszi el, szerinte a belga képtelen abbahagyni a munkáját.
Másnap a detektív úgy dönt, elkezdi tanulmányozni az ókori mitológiát. Igencsak meglepődik névrokonán, az ókori Herkulesen, hiszen csak egy korlátolt szellemi képességű izomkolosszus, aki ráadásul igen gyakran öl embereket. Egyvalamiben mégis hasonlítanak: mindketten, így vagy úgy, de a világ megmentése érdekében munkálkodnak.
Poirot fontos elhatározásra jut: visszavonulása előtt még tizenkét, az ókori Herkuleshez hasonló munkát fog elvállalni. De nem sieti el a keresést, kivárja, míg egy igencsak figyelemreméltó ügyre rá nem akad, amely a tizenkét feladat sorában lesz az első.
[szerkesztés] I. rész: A nemeai oroszlán
Főbb szereplők
- Miss Lemon, Poirot titkárnője
- Sir Joseph Hoggin
- Lady Hoggin
- Miss Amy Carnaby, Lady Hoggin társalkodónője
- Miss Emily Carnaby, Amy nővére
- Mrs. Samuelson
- Georges, Poirot inasa
- San Tung, Lady Hoggin palotapincsije
- Augustus, Amy palotapincsije
Történet
Poirot első ügye meglehetősen nevetségesnek tűnik: meg kell találni egy gazdag hölgy elveszett kínai palotapincsijét. A belga aztán elfogadja ezt az ügyet, mint elsőt a tizenkettő közül; épp azért, mert túl jelentéktelen.
Mint kiderül, a kutya a parkban tűnt el, mikor Amy Carnaby sétáltatni vitte. A hölgy nem sokkal később kapott egy levelet, melyben az állt, hogy ki kell fizetnie kétszéz fontot, különben San Tungot megcsonkítják. Poirot aztán kifaggatja egy másik hasonlóan pórul járt tulajdonost, Mrs. Samuelsont, ezenkívül Miss. Carnaby volt munkaadójának unokahúgát is.
Végül Poirot rájön az igazságra: Miss Carnaby és még néhány hölgytársa rabolták el a kutyákat; így kívántak pénzhez jutni. A belga azonban nem viszi nyilvánosságra az ügyet, s Miss Carnaby megígéri, hogy többé nem fog bűnöző életet élni. Ugyanakkor Sir Joseph nem akarja kifizetni a kétszáz fontot, de Poirot rájön, hogy régen megmérgezte a volt feleségét; így Sir Joseph kénytelen volt engedni. Poirot a pénzt Miss Carnabynak és nővérének adta.


Based on work by