Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Szolnok |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
[szerkesztés] Földrajza
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk Duna-Tisza közti részében, a Tisza folyó mindkét partján; határa É-on Heves, K-en Hajdu- és Békés, D-en Békés és Csongrád, Ny-on Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Területe 5373,31 km2. J. vármegye hazánk leglapályosabb vármegyéi közé tartozik; felszine egészen róna, de É-ról D-felé, amerre folyóvizeti utjokat veszik, lassan aláereszkedik. A lapály tengerfeletti magassága É-on 98 m.-ig emelkedik, D-felé 87-90 m.-re száll alá; valamivel magasabb a Zagyva melléke, mely Jász-Fényszaru mellett 122 m.-ig emelkedik. J. vármegye talaja a Duna és Tisza közti részen alluviális völgytalaj, a Ny-i határ környékén homokos, a Tisza balparti részén turfás, K- és D-felé ellenben hasonlóképen alluviális; általában véve dus termékenységü talaj, melyen művelhetetlen részek csak a Tisza kiáradásai által ingoványossá tett helyeken találhatók.
Folyóvizei közül legnagyobb a Tisza, mely a vármegyét É-ról D-felé kanyargós, számos holt-ágtól kisért mederben keresztülfolyja s É-on és Ny-on tetemes hosszban a vármegye határát is jelöli. Szolnok mellett jobbfelől magába veszi a Zagyvát, mely Jászberényen alul a Tarnával egyesül. A vármegye D-i részét a kacskaringós folyásu egyesült Kőrös s a Mezőturnál belé szakadó Berettyó öntözi, mely utóbbi a Hortobágyi-csatorna vizét is magába veszi. Ezen folyók mentén azelőtt terjedelmes mocsarak voltak, melyek az ujabb szabályozások és lecsapolások folytán terjedelmükből sokat veszítettek. Kisebb tavak és tócsák azonban ma is nagy számmal vannak.
J. vármegye éghajlata az alföldi klima jellemző vonásait tünteti föl; 10,5-11 C°-nyi átlagos évi hőmérséklet mellett a nyári és téli hőmérsékleti szélsőségek igen nagyok; a legmelegebb hónap (julius) közepes hőfoka 22-23°, a leghidegebb hónapé (december) -2,7°; a hőmérséklet szélsőségei 39,2 és -24,6° voltak. A csapadék az egész vármegye területén egyaránt kevés; Jászberényben 631, Szolnokon 677 mm. az évi csapadék mennyisége.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma erősen szaporodik; mig 1870. 258 553 és 1881. 278 443 lakosa volt, addig 1891. már 318 475 iratott össze s igy 1 km2-re 59 lélek esik. Az utolsó tiz év alatt a lakosság száma 10%-al emelkedett. Nemzetiségre nézve J. a legmagyarabb vármegyék közé tartozik, ugyanis 315 387 magyar (99%) mellett csak 1567 német, 977 tót s 622 egyéb van. Hitfelekezet szerint van 180 538 római katolikus (56,7%), 2908 ág. evangelikus (0,9%), 124 437 helvét (39,1%) és 10 005 izraelita (3,1%). A lakosság javarészét a jászok és kunok teszik. Foglalkozásra nézve következőképen oszlik meg a lakosság: értelmiség 1866, őstermelés 72 671, ipar 13 062, kereskedelem 2365, hitel 179, közlekedés 2756, járadékból élők 2525, napszámos 26 110, házi cseléd 6842, háztartásban 66 384, egyéb foglalkozásu 921, foglalkozás nélküli 14 éven alul 111 881, 14 éven felül 11 042, letartóztatott 415. Az őstermelés mellett, mely a lakosság főfoglalkozása, az ipar jelentéktelen; a gyáripar bölcsőkorát éli még s néhány gőzmalomra, tégla- és szeszgyárra szorítkozik. Élénkebb a kereskedelem, melynek főcikkei a gabonanemüek és élő állatok. Az üzleti életet élénkíti 8 bank, 16 takarékpénztár és 4 szövetkezet.
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by