Kézdiszentkereszt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kézdiszentkereszt (1899-ig Kézdipolyán, románul Poian): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Bélafalva, Kurtapatak és Esztelnek tartozik hozzá.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kézdivásárhelytől 6 km-re északra a Felső-Háromszéki-medence északi öblösödésében fekszik. Korábbi neve pedig a szláv poján (= tisztás) főnévből származik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Szentkereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott. A Telek-pataknál és a Kerekhegynél 6. századi és 9. századi szláv település nyomaira bukkantak. A falu eredetileg valószínűleg a Kiskászon felett a Szentjános tövében alakult ki, ahol egy kápolna alapjai is láthatók, majd alább a Perkőhöz tartozó Bolygó nevű helyre települt, végül mai helyére költözött. A falunak már 1332-ben is volt temploma, melynek helye nem ismert. 1562-ben szabad lakóit a felkelésben való részvétel miatt jobbágysággal büntették. 1910-ben 1730 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1371 lakosából 1370 magyar és 1 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1717-ben épült, az 1802. évi földrengés megrongálta, ezért 1804-ben újjáépítették. 1822. október 6-án a faluval együtt tűzvész pusztította. Az 1990-es földrengés is megrongálta.
  • Az ortodox fatemplom 1762-ben épült.
  • A Zonda-hegy oldalából előtörő ásványvizeit 1895-óta palackozzák "Vénusz" néven.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1709-ben Bíró György jezsuita tanár, író.
Más nyelveken