Fazola Henrik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fazola (Fassole) Henrik (kb. 17301779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos. Magyarországon az ipari tõke egyik elsõ képviselõjének tekinthetõ.

Würzburgban született, Egerben telepedett le. Több segédet is foglalkoztatotta műhelyben, ahonnan olyan, ma már műemléknek minősülő iparművészeti kovácsolt vasmunkák kerültek ki, mint az egri vármegyeháza kovácsoltvas kapuja. Több kisebb gyárat létesített a Garadna és a Szinva völgyeiben, hogy itt dolgozza fel a környező bányákból származó vasércet.

1770. július 28-án Mária Terézia aláírta a diósgyőri vasgyár alapítólevelét. Ekkor Fazola elkezdte a felső-hámori (ma Miskolc-Ómassa) nagyolvasztó megépítését, amelyet 1772 tavaszán helyezett üzembe. Sajnos ez mára nem maradt fenn. fel. Sajnos a bükki vasércről kiderült, hogy gyenge minőségű, szállítása pedig költséges, és felemésztette Fazola vagyonát. A vasgyártás ezen a területen 1820 körül fejeződött be, a gyárakat lejjebb költöztették.

A vasgyártás álmát fia, Fazola Frigyes vitte tovább. 1804-ben kezdték építeni a nagyobb hasznos térfogatú új vaskohót, a Garadna patak partjára. Ezt az őskohónak nevezett, ma már múzeum olvasztót szolgálta ki hűtővízzel a Hámori-tó, amelyet azért hozott létre mesterségesen, duzzasztással, hogy ne legyen kitéve a Garadna patak vízingadozásának és egyenletes mennyiségű vizet használhasson.

[szerkesztés] Külső hivatkozások