Farkaslaka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Farkaslaka (románul Lupeni) falu a mai Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Községközpont, Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Szentlélek tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik. ()
[szerkesztés] Nevének eredete
"A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név." (www.farkaslaka.ro) A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas).
[szerkesztés] Története
A hagyomány szerint, amit korabeli leletek bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek.
[szerkesztés] Lakói
1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utánni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.
[szerkesztés] Viselet
Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtásssal, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függölegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Tamási Áron (1897-1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1897-ben Tamási Áron író.
- Itt született Fancsali Dániel V. Ferdinánd gyóntatója.
- Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
- Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.


Based on work by