Jekatyerinburg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jekatyerinburg / Екатеринбург
Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M.Szverdlov szobrával
Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M.Szverdlov szobrával
címer
címere
Becenév: "1924 - 1991 — Szverdlovszk (Свердловск)"
Elhelyezkedése
 elhelyezkedése
Koordinátái: é. sz. 56°50′0’’ k. h. 60°35′0’’
Kormányzat
Ország
  Államrész
Oroszország
  Szverdlovszki terület
Alapítás éve
Várossá vált
1723
1796
Polgármester Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes   km²
Népesség  
  Város (2006)  1 336 500 fő
Időzóna
  Nyáron (DST)
YEKT (UTC+5)
YEKST (UTC+6)
Weboldal: http://www.egd.ru/

Jekatyerinburg Oroszország 4. legnagyobb városa, Moszkva, Szentpétervár, és Novoszibirszk után. A Szeverdlovszki terület (Свердловская область) és egyben az Urali föderativ körzet központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Jekatyerinburg már Ázsiában található. A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilóméterénél, a Tobol folyó mellékfolyójának, az Iszetynek partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jeketyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001-évi szabályzás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56°50′ k. h. 60°35′.

[szerkesztés] Története

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. Európai jellege nemcsak elnevezésében -burg, hanem terveiben is megnyilvánult. A város az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi pénzverő üzemet. Itt készültek Oroszország pénzérméi egészen az Októberi forradalomig.

Az Októberi forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. Vannak történelmi dokumentumok, amelyek szerint a kivégző osztag egyik tagja Nagy Imre[1] volt.

1924-ben a város felvette a Szverdlov nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a városi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

A városalapitók: Tatiscsev és de Gennin szobra
Nagyít
A városalapitók: Tatiscsev és de Gennin szobra

[szerkesztés] Légiközlekedés

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. 1993-ban privatizálták a repülőteret és ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9 771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki közölük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott el nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-Személypályaudvar között az 1 számú autóbusz járat közlekedik.

[szerkesztés] Vasút

Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-Személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen Metró kapcsolattal.

[szerkesztés] Városi közlekedés

Jeketyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamos viszonylat és fejlett trolibusz hálózat szállítja az utasokat.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án volt. Jelentősége rövidsége ellenéri igen nagy, mivel a város ipari területét az Uralmas-t köti össze a belvárossal.

[szerkesztés] Külső kapcsolatok

Jekatyerinburg turisztikai portálja (angol)

[szerkesztés] Források

  1. Heresch, Elisabeth. "Nikolaus II. Feigheit, Lüge und Verrat". F.A.Herbig Verlagsbuchhandlung, München, 1992.