Paprika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Paprika

Rendszertan
Ország: Plantae
Alország: Tracheobionta
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Magnoliopsida
Alosztály: Asteridae
Rend: Solanales
Család: Solanaceae
Nemzetség: Capsicum
Faj: C. annuum
Binominális név
Capsicum annuum
L.


A paprika egy ismert fűszernövény-nemzetség.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Egyéb elnevezései

Latin neve Capsicum annuum L., népies elnevezései: kerti bors, magyar bors, törökbors, pogánypaprika, veres bors.

[szerkesztés] Jellemzése

Európában Amerika felfedezését követően a spanyolok kezdték termeszteni, őshazája Közép- és Dél-Amerika. Nálunk a napóleoni háborúk idején terjedt el, mivel a tengerzár a paprika behozatalát lehetetlenné tette.

A paprika táplálkozási értéke nagy, mert jelentős mennyiségben tartalmaz vitaminokat, és sokoldalúan használható fel. Csípősségét, a kapszaicin nevű vegyület okozza, amely néhány fajtából teljesen hiányzik.

A C-vitamin-tartalma 100 mg/100 g, de fajtától függően, beérett állapotában, a 300 mg-ot is elérheti. Előnye, hogy savanyított állapotában is megőrzi a C-vitamin-tartalmát, ezért téli fogyasztása mindenkinek javasolt. Tartalmaz még illóolajat, cukrot, pektint, ásványi sókat, A, B1, B2-vitamint is, de jelentős a (karotinoidok) festéktartalma, melyek a tápérték szempontjából is fontosak.

[szerkesztés] Paprikafajok

[szerkesztés] Felhasználása

[szerkesztés] Gyógyhatása

  • A kapszaicint gyógyszeralapanyagként használják, főleg reuma elleni gyógyszerkészítményekben.
  • Takeshi Mori, Masafumi Ohnishi, Megumi Komiyama, Arisa Tsutsui, Hiromitsu Yabushita és Hiroshi Okada japán tudósok 2002-ben közzétett tanulmánya egyértelműen kimutatta a paradicsompaprika (Capsicum annuum L. var. grossum) rákellenes hatását (Oncology Reports, 2002, vol. 9, no. 4).

[szerkesztés] A konyhában

  • A magyar konyha tipikus és közkedvelt fűszere, a magyar ételek az egész világon a paprikáról híresek.
  • Nagyon sok fajtája van, amelyeket csemege-, konzerv-, vagy fűszerpaprikaként használunk fel.
  • Használhatjuk csemege-, vagy étkezési paprikának, ilyenkor zöldpaprikaként is emlegetjük. A beérett paprika nem csak több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, hanem jobb az ízanyaga is. A tavaszi zöldpaprika azonban kivétel, mert annak ellenére, hogy ún. „fűíze” van, nagyon sokan kedvelik.
  • Magyar ételkülönlegesség a lecsó, amelyet önmagában is sokféleképpen készítünk, de egyes ételek ízesítésére is használunk. (Pl. lecsós húsételek.)
  • Konzervnek és fűszerpaprikának csak teljesen beérett paprika alkalmas. A pirospaprika a magyar konyha leggyakrabban használt fűszere.
  • Fontos, hogy a paprikát nem szabad forró zsiradékban hosszan pirítani, csak megfuttatjuk benne, mert elveszti piros színét, megbarnul és keserűvé válik.
  • A jellegzetes magyar ételek ízét tovább javíthatjuk szárított cseresznyepaprikával, vagy a kisméretűre növő, tűhegyes sárga, vagy piros színű paprikával is. Ezeket NE az ételbe főzzük bele, hanem a magyaros ételek mellé tálaljuk fel. (Ez még a külföldi vendégek fogadásakor is így illik.)
Szegedi paprika
Nagyít
Szegedi paprika

[szerkesztés] A pirospaprika minősége

Hazánkban hétféle minőségben dolgozzák fel:

  • különleges: Élénkpiros, tüzes fényű, kellemesen fűszeres illatú, édes, vagy kissé csípős zamatos, a legfinomabb őrlésű paprika.
  • csípősségmentes: Világospiros, kellemes fűszeres illatú, nem csípős, és nem olyan finomra őrölt, mint a különleges paprika.
  • csemege: Világospiros, kellemes fűszeres illatú, zamatos, alig érezhetően csípős, nem olyan finomra őrölt mint a különleges paprika.
  • édes-nemes: A csemegénél sötétebb árnyalatú, zamatos, kissé csípős, kellemes ízű és közepes őrlésű paprika.
  • félédes: Az édes-nemesnél világosabb, tompább színű, jellemzően fűszeres, kellemesen csípős, közepes őrlésű.
  • rózsa: Eléggé csípős, piros színű, közepes őrlésű.
  • erős: A sárgától a barnáspiros színig változó színű, erősen csípős, középfinom őrlésű.


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Paprika témájú médiaállományokat.