Budapesti Közlekedési Zrt.

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) Vagy egyszerűen BKV. Budapest tömegközlekedését üzemeltető államilag finanszírozott, állami tulajdonban lévő szervezet, mely a Fővárosi önkormányzat írányítása alatt áll.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Integrált járműrendszer

A társaság 5 nagy ágazatot (autóbusz, villamos, metró, HÉV, trolibusz) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az elsősorban idegenforgalmi jelentőségű fogaskerekű vasutat, a libegőt, a siklót is üzemelteti, továbbá egy hajójáratot is a nyári időszakban (Boráros tér - Rómaifürdő). A Budapest tömegközlekedése - több szempontból - is világviszonylatban egyedülálló. Pl: Járatsűrűség.

[szerkesztés] Szolgáltatás igénybevételének feltételei

A közlekedési járművek érvényesített vonaljegy vagy érvényes bérlet birtokában használhatóak. Az utazási feltételek meglétét jegyellenőrök ellenőrzik.

[szerkesztés] BKV árak

A BKV díjainak meghatározása a Fővárosi önkormányzat hatáskörébe tarozik.

  • Havibérlet 6.900 Ft/hó
  • Tanuló illetve nyugdíjas bérlet 2.600 Ft//hó
  • Vonaljegy 185 Ft/db
  • Vonaljegy a járművezetőnél vásárolva 210 Ft/db
  • 10 darabos gyűjtőjegy 1.665 Ft/db
  • 20 darabos gyűjtőjegy 3.145 Ft/db
  • Éves bérlet 77.800 Ft/db

Érvényes jegy vagy bérlet hiányában való utazást, a BKV az utazás feltételeinek megszegésének minősíti. Ez esetben az ellenőr az utatst pótdíjfizetésre szólíthatja fel.

[szerkesztés] BKV Pótdíjak

  • Helyszínen fizetve 2.500 Ft
  • 30 napon belül, csekken fizetve 7.000 Ft
  • 30 napon túl fizetve 14.000 Ft
  • Érvényes bérlet utólagos bemutatása esetén 700 Ft

[szerkesztés] Statisztikák, adatok

Szállított utasok

A BKV Rt. 2004-ben 1,35 milliárd utast szállított járművein.

A hálózat hossza

A teljes hálózat hossza – 2005. április 30-ai állapot szerint – 2283,35 km, amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja.

Járművek száma

A társaság 212 autóbusz-, 35 villamos-, 14 trolibusz-, 3 metró- (földalatti) és 5 HÉV-vonalat üzemeltet.

Alkalmazottak száma

A társaság dolgozóinak száma 2004-ben 13 574 fő volt. Ebből szellemi: 2519 fő , tömegközlekedési járművezető 4649 fő, egyéb fizikai: 5511 fő, egyéb foglalkoztatott: 895 fő

Személyszállítással kapcsolatos bevételek

2004 ben a a személyszállítással kapcsolatos bevétel 35.279 millió Ft. volt

[szerkesztés] Átlagos veszteség

A BKV eddig felhalmozódott, (éves szinten halmozódó) hiánya 38- milliárd forintos.[forrás?]

[szerkesztés] A BKV-t ért főbb kritikák

A közvéleményben főbb kritikaként fogalmazódik meg, hogy a több milliárdos hiányt enyhén mérséklő felsővezetők a vállalattól való távozásukkor rendszerint több milliós végkielégítéseket, prémiumokat kapnak.

[szerkesztés] A veszteség konpenzálásának stratégiája

A BKV hivatalos becslései szerint a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át teszik ki[forrás?], azonban sokan úgy tartják, hogy ennél sokkal többen bliccelnek[forrás?] azaz, hogy az utazóközönség egy kisebb, „becsületesebb” köre fizet csak az utazásáért, így a BKV milliárdos hiányokat a jegy-, illetve bérletárak emelésével az utazóközönség eme kisebb csoportjára szeretné ráterhelni.[forrás?] Mivel az utazás ára ezen okokból kifolyólag egyre növekszik, egyre csökken azon utasok száma, akik hajlandóak fizetni utazásukért.[forrás?] Ezért a BKV az igen költséges csipkártyás rendszer bevezetésén gondolkodik[forrás?], amely lehetetlenné tenné[forrás?] a bliccelést a BKV járatain.

[szerkesztés] Az ellenőrzési rendszer hatékonyságának hiányosságai

Az utazóközönség ellenőrzésének rendszere hatékony ugyan (a büntetések befizetéséből a BKV bevételhez jut), de célját nem éri el.[forrás?]

[szerkesztés] A BKV-ellenőrök jogköre

Az ellenőrök jogköre igen korlátozott, ugyanis az adatvédelmi törvények szerint az ellenőr nem kötelezheti az utast személyes adatainak felfedésére.

[szerkesztés] A szolgáltatás minőségének gyengeségei

[szerkesztés] Felügyelet nélküli járatok

A különféle BKV-járatokon bárki utazhat. Ezért főleg a téli hónapokban a BKV-járatok rendszeres látogatói a hajléktalanok. A járatokon való rendszeres jelenlétük közegészségügyi veszélyeket jelenthet.

[szerkesztés] Kevés számú és kis kapacítású jegy- illetve bérletpénztárak

A bérletvásárlás idejében (hónap elején) gyakaran sorok állnak a bérletpénztárakban. Ennek oka az, hogy a városszerte kevés[forrás?] jegy illetve bérletpénztárak kis kapacításúak[forrás?], valamint elégtelen számú alkalmazottal[forrás?] működnek.

[szerkesztés] Nemdohányzók védelmének megsértése

Leginkább télen de gyakran évszakoktól függetlenül előfordul, hogy némely buszjáraton, (pl: 41-es busz[forrás?]) a buszvezetők a nemdohányzók védelmének jogszabályait rendszeresen megszegve, nyitott ajtó mellett dohányoznak,[forrás?] füstöt jutattva az utastérbe. Vagy a végállomáson álló üres buszban dohányoznak, melybe az utasok később beszállnak. [forrás?]

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken