Vita:Ikarus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anonim szerkesztő tevékenysége után a cikk pár helyen támadhatónak tűnik, vagy épp önellentmondást tartalmaz. Kiemeltem pár részt, amelyet kicsit túlzónak, a kontextusba nem illőnek, vagy egyéb okból vitathatónak ítéltem. Továbbá a helyesírási, nyelvi és formai hibák száma is emelkedett a lapon, de ezekről itt nincs szó.

  1. „Ezen típusok nyitották meg a világhír felé vezető utat, ennek a típusnak köszönhető továbbá az is, hogy a KGST-ben Magyarország kapta a fő szerepet a buszgyártásban.”
    A cikkben szerepel, hogy a bizonyos KGST döntés 1962-ben történt. Egyrészt nem feltétlen racionális elveket követve, vagy, ha mégis, akkor több szempontot vizsgálva, tehát túlzás lenne ennek a típusnak betudni
  2. „A legelső darab (Ikarus 55) 1953-ban készült el műszaki újdonságai mellett a formavilága is megelőzte korát.”
    Én ezt a mondatot is egy kicsikét túlzásnak érzem, de még elmegy.
  3. Ez az autóbusz már Nyugat-Európában is megállta helyét.
    Ezt nem igazán értem. Tekintve, hogy az Ikarusnak már voltak korábban – mai fogalmakkal élve – nyugat-európai referenciái, miközben az Ikarus 55-össel kapcsolatban (tudtommal) ez nem igazán mondható el.
  4. „Ennek oka, hogy a fejlesztések anyagi háttere megvolt és nagyon sok tehetséges szakember került akkor a gyárba, akik megalkották minden idők legsikeresebb autóbuszát, amely nem túlzás, húsz évvel megelőzte korát.”
    A mondatot kifejezetten túlzónak találom, bár a kezdete kicsit semlegesebb jelzőkkel megállja a helyét. Egyrészt pl. a Mercedes-Benz (a legtöbb évben a legjelentősebb gyártó mind darabszám, mind bevétel alapján) kicsit (Mi az hogy! Kifejezetten!) nagyobb teljesítményt mutatott fel már működése során. A húsz évvel megelőzte korát pedig azért kicsit sok, főleg, hogy közben vannak, akik azt mondják, hogy már megalkotásakor lejárt konstrukcióról volt szó.
  5. „Ez a típus tette az Ikarust világelsővé a 8m-nél hosszabb, nagy autóbuszok gyártásában.”
    Az Ikarus nem volt világelső ebben a kategóriában (bevételre és darabszámra nézve legalább is biztos, hogy nem).
  6. „[1975]]-re már a világ negyedik legnagyobb buszgyára lett (a Mercedes-Benz, a LIAZ és a Toyota után), ám sokszor nyersanyaghiány miatt nem tudta időben teljesíteni a megrendeléseit. Ezek beszerzésével kapcsolatban több szerződést is kötött a szocialista blokk országaival, melyek közül a legjelentősebbek a Szovjetunióval jöttek létre.”
    Ha az első mondatot töröljük, a második alany nélkül marad. Ez pedig kár lenne.:-(
  7. „Ezek az autóbuszok főleg Nyugat-Európában voltak kelendőek és a Balti-államokban, ez utóbbi piac a mai napig él és az egyik legfontosabb a gyár számára.”
    Egyrészt - mint ismeretes - az Ikarus ún. „tőkés” piaca alapvetően a Skandináv és egyes fejlődő országok={Svédország;Norvégia;arab országok} voltak, amelyek semmiképpen nem sorolandó a kissé idillikus Nyugat-Európa fogalomkör alá. A Balti-államok címszó ebben a korszakban pedig nem sok értelemmel bír, főleg, ha azt is hozzátesszük, hogy gazdaságilag teljes függőségben voltak a szovjet kormányzattól.
  8. „Olyan technikai újdonságokat dolgoztak ki, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne egy autóbusz.”
    Ha tényleg ilyen dolgokról van szó, kár lenne a megfelelő példákat nem említeni.
  9. 1998-ban egy nagyobb darabszámú megrendelést kapott a gyár, amit teljesített is, ám az autóbuszok politikai érdekeltségek miatt nem hagyhatták el az országhatárt, itthon kellett értékesíteni, ez csak áron alul sikerült. Ennek fő oka, hogy nem volt az országnak igénye ilyen autóbuszra, főleg nem ilyen sokra. Ez aztán megpecsételte a gyár sorsát,”
    Az utolsó mondatot nem érzem helyénvalónak (a szó eredeti értelmében). Mivel már a láncfolyamat a cikkben korábban elindul, és még a megjelölt időpont után is nagyban folytatódik.
  10. „Az irisbus piacot vásárolt, ugyanis a gyárnak még a '90-es évek végén is olyan piacai voltak, amit egyetlen Nyugati gyártó sem tudott megszerezni. Az ikarus történelmét és nevét próbálta felhasználni saját termékeinek értékesítéseire, ám a piacokat nem tudta megszerezni.”
    Itt megint nem látom, hogy anonim szerkesztő mire gondolt. Főleg azok után, hogy az 1990-es években a társaság történetében folyamatosan arról szólt, hogy milyen piacok zárulnak be előtte. És amúgy is a 90-es évek végén nagyon túlzásnak találom a Keletről és a Nyugatról beszélni.
  11. „Az ikarus történelmét…2000-ben a budapesti, 2004-ben a székesfehérvári gyár zárta ba kapuit örökre.”
    Ezt a részt nagyon hosszúnak és nem elfogulatlannak tartom.
  12. „világszinvonalú gyártást folytat.”
    Szerintem ez nem az az eset, ahol ezt a jelzőt kellene alkalmazni.

…nos, várom a reakciókat a felvetett pontokban. Illetve egyéb kétes pontokban, amiket nem jelöltem meg. Egyelőre egy {{lektor}} és egy {{pontatlan}} sablonnal megelégedtem. --Strapontin 2005. november 15., 18:37 (CET)

[szerkesztés] Típusok

Szerintem nagyon sok ennyi típust felsorolni. És továbbá nem is biztos, hogy érdekes. Sőt, nem is tűnik teljesnek. Vagy esetleg ki kellene szervezni a cikkből. Én alapvetően csak egy rövid, általános bemutatást látnék szívesen a megfelelő alcímeknél, ahol csak a legjelentősebb verziók kapnának helyet.--Strapontin 2005. november 15., 18:37 (CET)


Lengyelországnak szánt jóvátételek aránya is magas volt Szovjetunió inkább. 81.183.151.238 2006. február 12., 09:11 (CET)

Nem. A Szovjetúniónak szánt jóvátételt 1950-re már alaposan kifizette Magyarország. Meg egyébként is pár busz még az óriási összeg kamatai ellenértékét se szolgáltatta volna.--Strapontin 2006. február 12., 11:47 (CET)