Jókai Anna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jókai Anna (Budapest, 1932. november 24.) Kossuth-díjas magyar író- és költőnő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

1932. november 24-én született Budapesten. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó, 1957-1961-ig főkönyvelő. 1961-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1961-től 1970-ig általános iskolában; 1971-től 1974-ig gimnáziumban tanított (budapesti Vörösmarty Gimnázium). 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt. Jókai Anna a rendszerváltás folyamatában fontos közéleti szereplőként is részt vállalt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, illetve egyéb, keresztény jellegű értékek.

[szerkesztés] Művei

  • 4447 (1968)
  • Kötél nélkül (1969)
  • Tartozik és követel (1970)
  • A labda (1971; 1994)
  • Napok (1972; 2001)
  • Szeretteink, szerelmeink (1973)
  • Mindhalálig (1974)
  • A reimsi angyal (1975)
  • A feladat (1977; 1996)
  • A panasz leírása (1980)
  • Jákob lajtorjája (1982)
  • Jöjjön Lilliputba (1985)
  • Az együttlét (1987; 1997)
  • Szegény Sudár Anna (1989; 1999)
  • Mi ez az álom? (1990)
  • A töve és a gallya (1991)
  • Az ifjú halász és a tó (1992)
  • Magyaróra (1992)
  • Három (1995)
  • Perc-emberkék dáridója (1996)
  • Ne féljetek! (1998)
  • Apokrif imák (2002) Hangoskönyv

[szerkesztés] Díjak

[szerkesztés] Források