Soproni népszavazás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között zajlott le az a népszavazás, mely azt döntötte el, hogy Sopron és környéke, összesen 257 km2 Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon. Ez volt az egyetlen tartós, a nagyhatalmak egyetértésével történt békés területi revízió a trianoni békediktátummal szemben.

A szavazásban érintett helyiségek:

Bár a kisebb községekben általában Ausztria felé billent a mérleg (lásd az eredményeknél), ám végül Sopron magyarpárti többsége bizonyult döntőnek. Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput.

[szerkesztés] Az eredmények

Az összesen 26 900 jogosultból 24 063 fős (87,7%) részvétel mellett 15 334 fő (65,16%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,84%) Ausztriára, és 502 szavazat érvénytelen volt.

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken