Mauritánia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: شرف إخاء عدل francia: Honneur, Fraternité, Justice (Becsület, Testvériség, Igazság) |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | arab, volof,
francia, Hasaniya, Pular, Soninke |
||||
| Főváros és legnagyobb város | Nouakchott |
||||
| Elnök | Ely Ould Mohamed Vall 2005. augusztus 3. óta (a katonai junta vezetõje) | ||||
| Miniszterelnök | Sidi Mohamed Ould Boubacar 2005. augusztus 7. óta | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
28. 1.030.700 km² elhanyagolható |
||||
| Népesség - Teljes (2000) - Népsűrűség |
132. 2.667.859 2,6/km² |
||||
| GDP (PPP) - Teljes (2005) - GDP/fő |
146. 6 876 millió USD 2577 USD |
||||
| Pénznem | Ouguiya (MRO) |
||||
| Időzóna | UTC | ||||
| Függetlenség | Franciaországtól 1960 28 November | ||||
| Himnusz | Mauriániai himnusz | ||||
| TLD | .mr | ||||
| Hívószám | +222 |
||||
|
|||||
Magyarországnál tizenegyszer nagyobb állam Északnyugat-Afrikában. Az ország neve népnevet takar: "maurik" vagy más néven "mórok" földje. A volt francia gyarmat 1960 óta független köztársaság. Felszínének jelentős részét a Szahara homok- és kősivatagja uralja. A közel 900 km hosszú keskeny parti síkság csak délen szélesedik ki a Szenegál folyó alföldjében. A Szenegál völgyében található a mezőgazdasági művelés alá vont földek jelentős része, amelyeken kölest és datolyát termesztenek. Sokan a nomád állattenyésztésből (teve, juh, kecske) és a halászatból élnek. A földjéből bányászott ásványkincsek (vas, réz) döntő hányadát exportálják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A mai Mauritánia területét a föníciaiak, majd a rómaiak hódították meg. Marokkóhoz hasonlóan, a 7. században az arab világbirodalom része volt. A portugál hódítók a 15. század elején érkeztek a vidékre. Első támaszpontjukat 1543-ban alapították. A francia gyarmatosítók a 19. század végén tűntek fel Mauritániában. A franciák 1903-ban védnökséggé, 1904-ben Francia Nyugat-Afrika részévé, majd 1920-ban gyarmattá nyilvánították az országot. A Francia Közösség részeként 1958-ban autonóm köztársaság lett, majd 1960. november 28-án elnyerte függetlenségét. Az egykori Spanyol Szahara déli részét elfoglalta 1976-ban, három évvel később kivonult a területről a gerillatámadások miatt. Az országban 2005-ben a katonák csendes puccsot hajtottak végre.
[szerkesztés] Népesség
Az ország lakossága 2 667 000 fő, melynek 82%-a berber, 7%-a volof, 5%-a tukulör, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, további 2%-a pedig egyéb nemzetiségekhez tartozik. A vallást tekintve a lakosság 99%-a mohamedán. Az országban a férfiak átlag 50, a nők 54 évig élnek. A népességnövekedés 2,91%-os.
[szerkesztés] Gazdaság
Az állam gazdasági bevételének legfőbb értéke a vas- és rézbányászatból és -kivitelből származik. A mezőgazdaság a Szenegál folyó alföldjén (rizs, kukorica, rizs) összpontosul, illetve az oázisokra (datolya, köles, zöldség) korlátozódik. Szűkös megélhetést nyújt a nomád pásztorkodás. A hideg Kanári-tengeráramlás kedvező feltételeket nyújt a halászatnak. Az ország jelentős élelmiszer-behozatalra és külföli segélyekre szorul. Néhány adat:
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1700 USA dollár (2002)
- Munkanélküliség: 21%
- Munkaerő: 786 000 fő
- Infláció: 3% (2002)
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása:
- mezőgazdaság 25%, ipar 29%,
- szolgáltatások 46%
[szerkesztés] Közlekedés
Az ország közlekedését nehezíti az, hogy a terület jelentős része a Szaharában fekszik. Emiatt talán nem meglepő, hogy a fő közelekdési vonalak az ország nyugati, tengerparti sávjában összpontosulnak. Az országban 717 km-nyi vasúthálózat van, melyeken főleg a nyersanyagok szállítását végzik. A közúthálózat hossza 7720 km. Az országban 5 kikötő található és 10 repülőtér, melyből kettő nemzetközi forgalmat is bonyolít.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |



Based on work by