Szent Prosper

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent Prosper, Prosper Tiro, Prosper Aquitanus (Limoges?, Kr. u. 390 körül - Kr. u. 455 után) Római teológus, szerzetes


Ifjúságáról keveset tudunk. Kolostorba vonulása előtti időben levelet írt feleségéhez („Poema coniugis ad uxorem", A férj verse feleségéhez), amelyben Isten odaadó szolgálatára hívja. Szent Ágostonnak a kegyelemről és a predesztinációról szóló teológiai tanítását védelmezte a szemipelagiánusok támadásaival szemben. Szent Ágoston halála után Szent Hilariussal együtt Rómába utazott, és kérte I. Celesztin pápát, hogy ítélje el Szent Ágoston ellenfeleit. Később a pápai kancellária szolgálatába lépett teológiai munkatársként (440-ben), s itt feltehetőleg I. Nagy Leó pápa hatására mérséklődött szélsőséges ragaszkodása a jellegzetes ágostoni tanokhoz.

Írásai csaknem kivétel nélkül a pelagiánus tanok ellen irányulnak, s Szent Ágoston hatása érezhető rajtuk. „Expositio psalmorum" (Zsoltárok magyarázata) című írását Szent Ágoston művéből állította össze. A „Pro Augustino responsiones" (Válaszok Ágoston védelmében9 című műve három, eredetileg önálló írást foglal egybe. Johannes Cassianus főművét („Collationes") támadja „Liber contra collatorem" (Könyv a collator ellen) című írásában. „Carmen de ingratis" (A kegyelem hálátlan megvetőiről) című költeményét egy bizonyos Rufinusnak címezte, akit talán Cassianus társai közt kell keresni. A 450 körül keletkezett „De vocatione omnium gentium" (Minden nép hívásáról) című írás mutatja, hogy már nem ragaszkodik olyan mereven az ágostoni tanításokhoz. Írt egy világtörténelmet is „Epitome Chronicarum" (Krónikák kivonata) címmel, amelynek csak a 433-455-ig terjedő időszakot tárgyaló része tekinthető önálló munkának.

[szerkesztés] Források

Katolikus lexikon

Más nyelveken