Fekete március
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fekete március megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990. márciusban történtek Marosvásárhelyen, a várost fele-fele arányban alkotó románok és magyarok között. A harcoknak 5 halottja és 278 sérültje volt. Az események nagy teret kaptak a Román Televízióban és a külföldi médiában egyaránt. Ma is vita tárgya, mi robbantotta ki a zavargásokat. A román kormányzat és a nyugati média szerepe sem tisztázott még. Egyre többen tartják úgy, hogy az eseményeket az egykori Securitate emberei provokálták ki, hogy igazolják a nem sokkal később létrehozott Román Hírszerző Szolgálat jogosságát.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
- 1989. december végén Romániában kitör a forradalom, halálra ítélik és kivégzik a Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárt és államelnököt.
- 1990. február 2.: a Romániai Magyar Fiatal Orvosok Érdekvédelmi Szövetsége ideiglenes szervezőbizottsága Marosvásárhelyen kezdeményezi a romániai magyar orvosok szervezetének megalapítását.
- 1990. február 3.: 180 résztvevővel megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége. Céljaik között szerepelt a Bolyai Tudományegyetem és marosvásárhelyi önálló magyar orvosi és gyógyszerészképzés visszaállítása, továbbá magyar nyelvű szaklap újraindítása. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász előadótanár elmondta, hogy 1987-ben 78-an végeztek az orvosi fakultás magyar tagozatán, 1989/90-ben csak 18-an kezdték magyarul tanulmányaikat. Az utóbbi időben a magyar végzősök 60-80%-a került Moldvába. (forrás: Szabadság, Kolozsvár, 1990. febr. 14.)
- 1990. február 4.: Kincses Előd, Tőkés László akkori védőügyvédje arról számolt be, hogy az elmúlt napokban a helyi postáról uszító táviratszöveg járta be telexen a nagyobb románlakta városokat, amelyben a marosvásárhelyi magyar lakosság állítólagos románellenes cselekedeteiről tudósítanak az ismeretlen feladók. A telex egyben felhívást is tartalmaz, hogy mindezt terjesszék "az összes tevékenységi ágazatokban." Hasonló értelmű egy sokszorosítva terjesztett "alkotmánytervezet", amely még a Ceausescu-tervezeten is túltesz: kizárólagosan állami nyelven történő érintkezés és oktatás mellett tör lándzsát. Sok jóérzésű román felháborodott ezen és kérték, nézzenek utána, kik akarnak ártani a demokratikus Románia megteremtőinek. (Levél egy furcsa telex-szövegről, megjelent a Romániai Magyar Szóban, Bukarest, 1990. febr. 4.)
- 1990. március 1.: a város vállalatainak vezetői részt vettek a polgári védelem munkatanácskozásán, ahol Ioan Judea ezredes, a Nemzeti Szövetség Marosvásárhelyi Ideiglenes Tanácsának elnöke kifejtette: a lakosságot fel kell készíteni, mert egyes külföldi rádióadók híreiből kiderül, hogy az ország területi épsége elleni akcióra készülnek. Judea szerint több változatot is kidolgoztak, ezek között szerepel az, hogy nagy tömegek mozgósításával kényszerítsék ki Erdély átengedését, a másik változat: katonai intervenció - számolt be az egyik résztvevő, Antalffy Gábor, az elhangzottakról. (Antalffy Gábor: Felelőtlen provokáció. megjelent a Romániai Magyar Szó c. lapban, Bukarest, 1990. márc. 6.)
- 1990. március 2.: Tőkés László március 2-án elmondott első parlamenti beszédében szólt arról, hogy ismét vannak nemzetiségi viták. Nacionalista, sovén román személyek a szeparatizmus vádját hangoztatják, holott mindössze arról van szó, hogy helyre kell állítani a kisebbségek iskolahálózatát. Egyesek elfelejtették a Ceuşescu-rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szembeni elnemzetlenítő politikáját, és most is türelmetlenség, a többségi fölény politikáját folytatják, nacionalista kampányt indítanak a romániai magyarság demokratikus követelései ellen és negatív befolyást gyakorolnak a kormányra is. Aggasztó a helyzet bekövetkezhető súlyosbodásának a veszélye.
- 1990. március 4. a Vatra Romaneasca gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más erdélyi magyar vezetők ellen. „Tőkés László politizál, ahelyett hogy híveivel törődne”, vádolta az egyik szónok a lelkészt, erre zúgni kezdett a tömeg: Jos cu Tőkés! („Le Tőkéssel!”). A hosszúra nyúlt gyűlésen élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek tüntetéseikből, túlzottnak találták az önálló anyanyelvi iskolák követelését, mindent szeparatizmusnak minősítettek. Nehéz a sok uszító beszédről beszámolni. (Bögözi Attila: Tessék mondani, milyen testvérek ezek? = Romániai Magyar Szó, Bukarest), márc. 6.) A Vatra programja szerint azt kívánja, hogy Erdély kulturális életének minden vonatkozásában kérjék ki a véleményét. A Vatra "harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv." (Székely Újság, Kézdivásárhely, márc. 31.)
- 1990. március 7.: Kétnapi eredménytelen tárgyalás után ülősztrájkot kezdtek a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar hallgatói, mert az Oktatásügyi Minisztérium képviselője elutasította követeléseiket: külön keretszám a magyar anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetem vezetőségében, a teljes értékű magyar oktatás helyreállítása.
[szerkesztés] Összecsapások
- 1990. március 15.: Az erdélyi magyarok 1848-as szabadságharcra való békés megemlékezését több városban megzavarták a Vatra Romaneasca hívei. Szatmárnémetiben a Vatra hívei a március 15-ét ünneplő magyarokra támadtak, magyarokat vertek meg. (Romániai Magyar Szó, márc. 17.) Szatmárnémetiben a magyarok bejelentették, hogy március 15-én a Balcescu-szobornál rendeznek emlékünnepséget. A Vatra Romaneasca erre a hírre március 14-én tiltakozó gyűlést hirdetett, ahol nacionalista jelszavakat kiáltozva elhatározták: megakadályozzák, hogy a magyarok megünnepelhessék március 15-ét. Másnap megszállták a Balcescu-szobor környékét. A magyarok erre a katolikus székesegyház udvarán koszorúztak. A nacionalista román tömeg megrohamozta a magyar ünneplőket, megzavarták a koszorúzást, egy embert megvertek. (Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6.)
- Az erdődi Petőfi szobrot március 15-én ismeretlenek megrongálták. A leomlott hatalmas kőtömb darabjai szanaszét hevernek. A közelben lakók nem mernek nyilatkozni, félnek hogy leütik őket. Ardeleanu törzsőrmester, a helyi őrsparancsnok nem tud semmit az egészről. Az RMDSZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. (Sike Lajos: Merénylet, csak nem Petőfi ellen. = Romániai Magyar Szó, márc. 31.)
- 1990. március 17.: az RMDSZ Elnöksége március 17-i nyilatkozatában a magyarellenes provokációk ellen tiltakozott, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. Marosvásárhelyen Tőkés László és Smaranda Enache ellen tüntettek, a felvonulók magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire. (Szabadság, Kolozsvár, márc. 18.)
- 1990. március 17-18.: Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) első kongresszusát. Mintegy 400 fiatal gyűlt össze. Smaranda Enache magyarul és románul tartott beszédet, a magyarországi román menekültek nevében Emil Iovanescu beszélt. Felolvasták Sütő András és Király Károly levelét. A MISZSZ március 18-án a magyar oktatásüggyel kapcsolatos nyilatkozatot fogadott el és egy állásfoglalást a Vatra Romaneasca szervezetről. (Szabadság, Kolozsvár, márc. 28.) A nyilatkozatban szolidaritást vállalnak az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet ülősztrájkot folytató magyar hallgatóinak követeléseivel, így a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával, az önálló magyar iskolahálózat megvalósításával, a Nemzetiségi Minisztérium felállításával, a nemzetiségi törvény kidolgozásával, a magyar nyelv szabad használatával.(Nyilatkozat. = Háromszék, Sepsiszentgyörgy, márc. 20.) Az állásfoglalás leszögezi, hogy február 10-én a magyar kisebbség békés tüntetést tartott, kollektív jogainak érvényesítéséért, erre válaszolva a Vatra Romaneasca soviniszta, erőszakos (dorongok, kések) ellentüntetést szervezett. A Vatra által kezdeményezett megmozdulások több esetben fasisztoid jelleget öltöttek. A MISZSZ kéri a kormány állásfoglalását. (Állásfoglalás, Háromszék, Sepsiszentgyörgy, márc. 20.)
- 1990. március 19.: A román nacionalista tömeg Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok ellen, a környékről 13 busszal hoztak további tüntetőket, először letéptek minden magyar feliratot, még a Bolyai utcanév tábláját is, követelték, hogy szüntesse meg a helyi rádió a magyar nyelvű adást, majd megtámadták a magyar nemzetiségűeket. Az RMDSZ székházát megostromolták fejszékkel, husángokkal. Mintegy 75 fő rekedt az épületben, a rendőrség nem sietett a védelmükre. Később a katonaság szabad elvonulást ígért a bentrekedt magyaroknak. Amikor kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal verte őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő András írót is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört, bal karja zúzódást szenvedett. (Romániai Magyar Szó, Bukarest, márc. 21.)
Az egyik szemtanú, Szőcs László elmondta, mi is történt Marosvásárhelyen március 19-én. Sütő András beszélt megafonon: Kincses Előd lemondatása jogtalan, de nem kell válaszolni a provokátoroknak, mindenki menjen haza. Ezelőtt a román tüntetők körbejárták a várost, ahol magyar feliratot láttak, azt mind leverték, kirakatokat vertek be, így érkeztek a Bolyai utcába és rárontottak az ott álló magyarokra. A magyarok beszaladtak az RMDSZ-székházba. Itt is, először leverték a magyar feliratokat, majd betörték a vasajtót, beözönlöttek az udvarra. A magyarok a lépcsőházba menekültek, de támadóik a kaput ott is fejszékkel betörték. Akkor még el tudott menekülni a hátsó kerítésen mintegy huszonöt ember, maradtak hetvennégyen. Névsorukat Sütő András tanácsára Király István összeírta. Végül a padlásra menekültek, és egy víztartállyal eltorlaszolták az ajtót. Akkor a román tüntetők elhatározták, hogy papírt hoznak a padlásajtóhoz és felgyújtják a padlást. Közben megjött a rendőrség. Feljött Ion Judea ezredes és azt mondta, megvédi Sütő Andrást, csak jöjjön le. Sütő elindult. Később a padláson rekedt magyarok is sorra lejöttek. Lent a feldühödött románok összeverték őket, a katonák tétlenül szemlélték mindezt. (Háromszék, Sepsiszentgyörgy, máj. 5.)
- 1990. március 20.: román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Március 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesült. (Romániai Magyar Szó, márc. 21,, 22, Népújság, Marosvásárhely, márc. 20., 21., 22.) A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik. (Magyar Nemzet, Budapest, márc. 21.)
[szerkesztés] Méltatlan befejezés
- 1990. március 23.: újabb heves magyarellenes tüntetés zajlott Marosvásárhelyen. (Romániai Magyar Szó, Bukarest, márc. 25.)
- 1990. március 25.: Ismeretlenek meggyalázták a zilahi Wesselényi-szobrot, Fadrusz János alkotását. Ez ellen az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága március 25-én kiadott nyilatkozatában tiltakozott. (Az RMDSZ Országos Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozata, Szabadság, Kolozsvár, márc. 27.)
- Éjszaka ismeretlenek felgyújtották Bukarestben a MALÉV-irodát. (Romániai Magyar Szó, márc. 28.)
- 1990. március 29.: Még nem készült el a kormánybizottság jelentése a marosvásárhelyi eseményekről, ugyanakkor feltűnő sietséggel bíróság elé állítottak csendháborítás, hangoskodás vádjával hét magyar cigány személyt és március 29-én megkezdődött a tárgyalás (Bíró: Horatiu Corpeanu, ügyész: Abram Ottilia, védők: Jung Ildikó és Codarcea Elvira). A két terhelő tanú büntetett előéletű, március 20-án betörtek egy boltba és most vizsgálati fogságban vannak. Másnap, március 30-án már ítéletet hirdettek: Puczi Kozák Ernő, Kalló Géza három hónap munkahelyen letöltendő javító-nevelő munka, a többit 3-5 hónap börtönbüntetés ítélték: Grecui Béla 5 hónap, Horváth Stefan 5 hónap, Puczi Kozák Géza 4 hónap, Puczi Kozák Sándor 3 hónap, Carculea György 4 hónap. A fellebbviteli tárgyalás április 4-én lesz. (Romániai Magyar Szó, Bukarest, április 6.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Christoffer M. Andersen: Resurgent Romanian Nationalism: In the Wake of the Interethnic Clashes in Tirgu Mures March 1990 (PDF)
- Sok keserves küzdelem vár még ránk - BBC interjú Sütő Andrással


Based on work by