Lőpor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A lőpor olyan szilárd keverék, amely meggyújtva hirtelen gázzá változik, s miután ez utóbbinak térfogata sokszorta nagyobb mint a szilárd állapotban volt anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska- vagy ágyúcső üregét elzáró lövedékre. E század közepéig főleg lőport használtak a lövőfegyverekkel (puska, ágyú, revolver stb.) való lövésnél s a repesztéseknél; később, főleg ez utóbbi célra mindinkább lőgyapotot s azután nitroglicerint meg dinamitot kezdtek használni. 1880 óta a közönséges vagyis fekete lőport kevés füstöt fejlesztő keverékekkel és vegyülékekkel iparkodtak pótolni. A közönséges vagyis fekete lőpor alkatrészei: faszén, salétrom és kén. A kén okozza a szén gyors elégését, melyhez a szükséges oxigént a salétrom szolgáltatja; a szén elégése által keletkezett szénsavgáz mintegy ezerszer nagyobb térfogatú, mint amilyent a lőpor elfoglalt s e térfogattá való kiterjeszkedésével löki ki nagy erővel a lövedéket a csőből. A szenet főleg mogyoró-, hárs-, fűz- vagy szilfából égetik vaslemezekből készített hengerekben 280°-432° hőmérséklet mellett. Kémiai számítás szerint a lőpor keveréséhez 14,6 rész szént, 11,5 rész ként és 73,9 rész salétromot kellene venni; e keverékarányt azonban a szerint, amint a lőpor rendeltetésének megfelelően gyorsabb vagy kevésbé gyors elégés kivánatos, az alkotó részek súlyarányát megváltoztatják; igy például a hadseregünk számára készített puska-lőpor keveréséhez vettek: 16 rész szént, 9 rész ként és 76 rész salétromot, és a repesztő porhoz még inkább szaporítják a salétrom mennyiségét, hogy a gázfejlődés még rohamosabban történjen. A lőport alkotó anyagokat a keverés előtt igen kisszemű porrá törik, hogy a különböző anyagok lehetőleg jól keveredjenek. A porrá törésre ezelőtt zúzómalmokat, vagy zúzó-kalapácsműveket használtak, újabban inkább gyorsan forgatott hengerekben (dobok) bronzgolyókkal törik porrá az alkotó részeket. A megnedvesített alkotórészeket azután keverőmalmokban pogácsaszerű darabokká keverik össze s ezután lőporprésekben úgy szorítják össze, hogy a 2 cm vastag lőporanyag-lepénynek minden négyzetcentiméternyi felületére 120-130 kg nyomás nehezedjen. Az elkészült lepényeket azután szétzúzzák és a lőporszemeket 8-10 szita segítségével nagyságuk szerint osztályozzák. A lőporszemeket megcsiszolják, amire egy perc alatt 3000-3500-szor forgatott fahengert alkalmaznak, a lőporszemek egymáshoz való súrlódásukkal csiszolják egymást. A puskák számára apróbb szemű, tehát gyorsabban elégő, az ágyuk számára pedig nagyobb szemű, azaz lassabban elégő lőport gyártanak. A vontcsövű lövőfegyverekben a lövedék nem engedhet oly gyorsan a lőporgázok nyomásának, mint a régi sima belsejű csövekbe töltött golyók s ezért kivánatos, hogy a lövedék kilövésére használt lőpor nem egyidejűleg, hanem csak azalatt égjen el teljesen, amíg a lövedék még a csőben halad. E cél elérésére az amerikaiak a polgárháború kitörése után (1862-ben) a lőport többszörösen átlyuggatott hengerekbe préselték, melyek természetesen nem olyan hirtelen égtek el, mint az apróbb szemü lőpor. Európában 1868 óta készítenek ilyen nem éppen henger, hanem többoldalú prizmákba préselt prizmatikus lőport a nagy űrméretű vontcsövű ágyuk számára. Angliában különben ágyukból való lövésekre már 1867 óta használnak mogyoró nagyságú szemekből álló lőport, melynek szemei előbb gömbölyűek, később szabálytalan alakúak (pebble powder, vagyis kavicsos lőpor) voltak, az igen nagy űrméretű ágyúk számára azonban az angolok is már 1865 óta használnak hengeres-szemű (pellet-powder) lőport, melynek egyes hengerkéi 6,43 grammot nyomnak. A lőpor, különböző keverési arányainak megfelelően, 270-320°C-on gyullad meg.
[szerkesztés] Története
A lőport Kínában találták fel, de ott nem használták fel soha lőszernek, hanem csak rakéták és más tűzijáték-szerek készítésére. Lövésre a lőport legkorábban a mohamedán hadseregek (Kis-Ázsiában és a Pireneusi-félszigeten) használták; történelmileg megállapított tény, hogy a granadai mórok 1323-ban már ágyúkkal ostromolták Bazát. Keresztény írók közül mindenesetre a XII. sz. előtt élt Marcus Graecus írta le először a lőpornak hadi célokra való felhasználását a Liber ignium ad comburendos hostes című művében. A 13. században Albertus Magnus és Roger Bacon írták le a lőpor készítésének módját. Franciaországban (Bordeauxban) már 1326-ban gyártottak lőport. Németországban (Augsburgban) 1340-ben állították fel az első lőporgyárat.
A legújabb időben a katonaság mindinkább lehetőleg kevés füstöt fejlesztő lőport kíván. E követelmény kielégítésére igen különböző nitropreparátumokat hoztak javaslatba; ilyenek a sok között p. Uchatius lövőanyaga, melyet 16 r. füstölő salétromsavval és 8 r. kénsavval leöntött burgonya-keményítőből készítenek; továbbá Augendre fehér lőpora, melyt 50 r. klórsavas káliumból, 25 r. vérlúgsóból és 25 r. fehér cukorból készítenek; a Schultze által készített füsttelennek elnevezett lőpor, melyet tisztított farostoknak salétrom- és kénsav-keverékbe való mártásával, megszárításával s azután kálisalétrommal és vérlúgsóval való itatásával állítanak elő. Vieille Franciaországban zselatinált lövőgyapotból készít «füsttelen» lőport s ezt az eljárást követte a spandaui lőporgyár is a német gyalogság számára gyártott, igen kevés füstöt fejlesztő lőpor gyártásánál. A francia hadsereg számára Paleina is gyárt kevés füstöt fejlesztő lőport szalmából, melyből úgy mint a papírgyártásnál pépet s ebből 1,5 mm. vastag lemezeket gyárt; ez utóbbiakat kénsavas salétromsavba mártja, megszárítja s azután szenet és salétromot is tartalmazó dextrinoldattal itatja majd megszárítja; ezen eljárást utánozza Hengst Angliában is. Igen jó füsttelen lőport gyárt Gaeus is (Hamburgban) 15 r. kollodiumnak keverésével. Végre még említésre méltó a francia hadi tengerészet által a torpedók megtöltésére használt robbantószer, melyet 90 r. pikrinsavas káliumnak 10 r. kálisalétrommal való keverésével gyártanak.
[szerkesztés] Összetétele
- KNO3(kálium-nitrát)/C(szén, általában faszén)/S(kén) 66/23/11 m/m%
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by