Magyarország felszabadításának napja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország felszabadításának napja, 1945. április 4, Magyarország állami ünnepe 1950. április 2-től 1989-ig. Az elnevezés alkalmazhatósága – hogy a szovjet hadsereg felszabadítónak, tevékenysége felszabadulásnak tekinthető-e a mai demokratikus körülmények között – máig heves viták tárgya. Sokak szerint inkább megszállást, mások szerint pedig egyszerűen hatalomváltást kellene mondani.

A Magyarországon harcoló szovjet Vörös Hadsereg ezen a napon szabadította fel az utolsó magyar települést, Nemesmedvest a német hadsereg uralma alól.

A II. világháború hőseinek és áldozatainak (kb. 160000?) egyik friss emlékműve
Nagyít
A II. világháború hőseinek és áldozatainak (kb. 160000?) egyik friss emlékműve

[szerkesztés] Április 4., mint ünnep

Április 4-ét később a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletében nemzeti ünneppé nyilvánította. Minden évben ezen a napon emlékeztek meg a Magyarországon hősi halált halt szovjet katonákról.

A felszabadulásra való megemlékezés katonai díszszemlékkel, a hősök sírjainak megkoszorúzásával történt. A budapesti Dózsa György úti felvonulási téren állami vezetők előtt tartották a katonai díszszemléket.

1989 után, az utolsó pártállami kormány április 4-ét törölte Magyarország nemzeti ünnepei közül.

[szerkesztés] Felszabadulás vagy megszállás?

A felszabadulás fogalma a mai napig heves vita tárgyát képezi. Egyénileg sok magyar számára valóban felszabadulást jelentettek az 1945-ös események, mivel megmenekültek egy népirtás veszélyétől. Az ország lakosságának nagy része számára azonban maga a szovjet hadsereg jelentette a háború borzalmait.

Bár a két nézet kibékíthetetlen, mégis szinte rögtön 1945-től a felszabadulás megnevezés vált általánossá. A Vörös Hadseregben több mint 350 000 katona és tiszt viselte a Budapest bevételéért illetve a Fasiszta Magyarország legyőzéséért elnevezésű háborús kitüntetéseket. Ellenben a szovjet megszállókat kiszolgáló magyar kommunistáknak, alapvető érdeke volt a lakosság Szovjetunióval kapcsolatos érzelmeinek befolyásolása, és a fiatalság nevelése céljából, április 4.-ének mint a felszabadulás napjának a megünneplése.

Egy ideig még élt a remény, hogy a békeszerződés megkötése után a Vörös hadsereg kivonul az országbó és valóban elindulhat egy szabad, polgári fejlődés Magyarországon. De nem ez történt, a győzelem után megkezdődött a proletárdiktatúra kiépítése és a megszállók több, mint 200 000 civilt hurcoltak a Szovjetunióba.

Budapest bevételéért szovjet katonai kitüntetés
Nagyít
Budapest bevételéért
szovjet katonai kitüntetés

A mai magyar lakosság továbbra is megosztott abban, milyen elnevezést tart megfelelőnek. A Medián közvélemény-kutató egyik felmérése szerint a korábbi MSZMP tagok kétharmada és az összes megkérdezett egyharmada ért egyet a „felszabadulás” minősítéssel. A megkérdezettek másik harmada a „megszállás” kifejezést tartja helyesnek, míg további egyharmad szerint sem a felszabadulás, sem a megszállás nem megfelelő. (ld. Riba)

Az ezzel kapcsolatos, évek óta folyó viták során felmerült a „megszabadulás” kifejezés használata is, mely utalna a korábbi diktatúrától való megszabadulásra ám nem sugallná azt, hogy ezután valódi szabadság következett az ország számára.

Mindazonáltal a magyar nép jó részének valódi felszabadulást jelentett a szovjet hadsereg érkezése, gondoljunk akár a megtizedelt magyar zsidóságra/cigányságra.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Felszabadulás, megszabadulás vagy megszállás? - RIBA ISTVÁN, HVG, 2005. május 4.
  • http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/
  • Г.Колесников, А.Рожков ОРДЕНА И МЕДАЛИ СССР ББК68.49(2)243 1978.