Megalánia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Megalánia Státusz: fosszilis
|
|||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Megalania prisca (Richard Owen, 1860) |
|||||||||||||||||
|
|
A megalánia (Megalania prisca) egy nagyméretű kihalt hüllőfaj, amely a pleisztocén kori Ausztráliában élt és mintegy 40 000 éve halt ki. A neve magyarra fordítva kb. azt jelenti, hogy „ősi óriásgyilkos”.
A megalánia hatalmas, varánusz-szerű hüllő volt: a hossza 5-6 m között, a tömege pedig 500-600 kg között változott – vagyis kétszer-háromszor akkora volt, mint a ma élő legnagyobb varánuszfaj, a komodói varánusz (amelynek rokona is volt). Ennek megfelelően félelmetes ragadozó lehetett: erőteljes testfelépítéssel és hatalmas állkapoccsal, amelyben éles fogak ültek.
Viszonylag kevés csontmaradványát találták meg, azokat is főleg Queensland, Új-Dél-Wales és Közép-Ausztrália területein, teljes csontváza pedig egy sem került elő. Amit tudunk róla, azt nagyrészt a ma élő varánuszok jellegzetességei alapján következtetjük. Valószínű, hogy az életmódja megfelelt a mai varánuszok életmódjának: vagyis inkább dögöt evett, de ha alkalomadtán vadászott, akkor azt lesből tehette. Zsákmányállatai feltehetően a pleisztocén kori Ausztrália nagytestű növényevő erszényesei közül kerültek ki.
Kihalásának okai vitatottak. Mivel nem sokkal a mai ember ausztráliai megjelenése után következett be, ezért erős a gyanú, hogy a túlzott emberi vadászat lehetett az oka: vagy zsákmányállataik, vagy magának az megalániának a vadászatával. Mások szerint a pleisztocén végi gyors felmelegedés okozhatta kipusztulásukat, amelynek során Ausztrália nagy része elsivatagosodott. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)
A legközelebbi élő rokona a szintén Ausztráliában élő óriás tarka varánusz (Varanus giganteus), amely 2,5 méter hosszúra is megnőhet.


Based on work by