III. Boleszláv lengyel fejedelem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

III. Ferdeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław III Krzywousty) (1085-1138) Lengyelország fejedelme 1102-1138. között, 1097-1107. között Sziléziában, Kis-Lengyelországban és a Lublini földeken uralkodott, miközben bátyja, Zbigniew Nagy-Lengyelországban uralkodott, apjuk, I. Ulászló Herman 1102-ben bekövetkezett halála után Bolesław Mazovia uralkodója is lett.

Ferdeszájú Boleszláv - Jan Matejko rajza
Nagyít
Ferdeszájú Boleszláv - Jan Matejko rajza

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Önálló uralkodó

Boleszláv 1107-ben elűzte bátyját és önálló uralkodó lett, Zbigniew védelmére kelt a német császár, V. Henrik és 1109-ben hadjáratot indított Lengyelország ellen. A hadiesemények Sziléziában zajlottak (Głogów, Bytom Odrzański és Wrocław védelme). Ferdeszájú Boleszlávnak a németeket a Psie Polei ütközetben kellett megvernie, azonban ez valószínűleg csak legenda. Ez a történet feltehetően egy félrefordításból ered. Végül a császár visszavonult, Zbigniewet bátyja megvakíttatta és nemsokára meg is halt.

[szerkesztés] Kiátkozás

Ezért a bűnéért az egyház kiátkozta Boleszlávot, ami minden alattvalóját felmentette az engedelmesség alól. Hogy az átkot visszavonják, Boleszláv böjtölni kezdett és alamizsnát osztott. Ez azonban nem volt elég, és a reményvesztett király zarándokútra ment Magyarországra, Somogyvárra, a szent Egyed kolostorba. Hamar vissza kellett azonban térnie, mivel távollétében forrongott az ország. Végül mezítláb ment Gnieznoba szent Wojciech sírjához, ahol 4 napig imádkozott darócba öltözve és hamut szórva fejére, nem beszélt senkihez, miközben alamizsnát osztott a szegények és nélkülözők között. Ezután a vezeklés után végülis feloldották az egyházi átkot.

[szerkesztés] Pomeránia

Ferdeszájú Boleszláv 1119 megszerezte a Gdański Pomerániát (meglehet, hogy ez 1116-ban történt), és 1121-1122 között nyugati Pomerániát is meghódította az ottani herceget, Wracisławot hűbéresévé fogadva. Hogy Pomerániát erősebben Lengyelországhoz kösse, Bolesláv keresztény missziót szervezett. Az első, melyet Spanyol Bernát vezetett, minden eredmény nélkül végződött. Két továbbit vezetett bambergi Ottó püspök 1124-1128-ban. Eljutott Pyrzycébe, Stargardba, Wolinba, Szczecinbe és Kołobrzegbe. Végül megkeresztelte a pomerániaiakat, akik a kereszténységet hivatalos vallásnak ismerték el.

[szerkesztés] Uralkodása

Lengyelország Ferdeszájú Boleszláv után
Nagyít
Lengyelország Ferdeszájú Boleszláv után

1117-ben leverte Skarbimir vajda lázadását, megvakíttatta, és elvette birtokait. 1129-ben Dániával kötött szövetséget. Élete végén Boleszlávnak harcolnia kellett a lengyel egyház függetlenségéért. III. Lothar német-római császárral 1135-ben találkozott Merseburgban, ahol császár megerősítette a lengyel egyházi szervezet függetlenségét a magdeburgi érsekségtől. Az ő udvarában írt a Gallus Anonymus - az első lengyel krónikás.

[szerkesztés] Testamentum

1138-ból való végrendeletében Ferdeszájú Boleszláv bevezette Lengyelországban a szeniorátus intézményét, hogy ilyen módon őrizze meg az ország egységét attól, hogy fiai harcoljanak egymással a hatalomért. Az országot részekre osztotta: Elűzött Ulászlónak Sziléziát adta Wrocław fővárossal, Göndörhajú Boleszlávnak Mazóviát Płock fővárossal, Öreg Mieszkónak Nagy-Lengyelországot Poznań fővárossal, Sandomierzi Henriknek a sandomierzi földeket, Sandomierz fővárossal. A legidősebb Piast lett a senior (princeps) az ő senior országrésze Kis-Lengyelország és Pomeránia lett. Lehet, hogy egy részt Boleszláv özvegye is örökölt. Halála után ennek ez rész visszaszállt a senior országrészhez.

[szerkesztés] Feudális széttagoltság

Ferdeszájú Boleszláv testamentuma jelentette a a feudális széttagoltság kezdetét Lengyelországban. A fudális széttagoltság gyakori jelenség volt a középkori Európában - megjelent többek között Ruszban, Magyarországon és Németországban. Boleszláv halála után a hatalmat, mint legfelső herceg, Elűzött Ulászló vette át.

[szerkesztés] Családfa

4. Megújító Kázmér
1058 november 28.
     
    2. I. Ulászló Herman
1102 június 4.
5. Kijevi Dobronega Maria
1087
       
      1. Ferdeszájú Boleszláv
1138 október 28.
6. II. Vratiszláv
1092 február 14.
   
    3. Cseh Judit
1086 december 24.
   
7. Adelaida
1062 február 27.
     
 

[szerkesztés] Feleségei

grófjának lánya.

Előző uralkodó:
Zbigniew
Lengyel uralkodó
1102 w-1138
A lengyel címer Következő uralkodó:
II. Elűzött Ulászló