Dorog
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség | Dorogi |
| Rang | város
|
| Terület | 11,55 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2510 |
| Körzethívószám | 33 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Dorog Komárom-Esztergom megye északnyugati részén, a Gerecse és a Pilis által közrezárt völgy északi bejáratánál található iparváros. A dorogi kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közlekedés
Dorog a Budapest–Esztergom fontos elővárosi vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomására a két végállomás felől sűrűn érkeznek személyvonatok. Habár a vonat a főváros jobban kiszámítható megközelítését teszi lehetővé, az autóbusz továbbra is jelentősebb ingázóforgalmat szállít.
A város a 10-es elsőrendű főút mentén található. Erre a 111-es főút csatlakozik, és biztosítja Esztergom gyors összeköttetését Budapesttel. Továbbá Csolnok és Kesztölc érhető el mellékúton a városból. A település intenzív autóbuszforgalommal rendelkezik a Budapest–Esztergom vonalon. De több más környező település is könnyen megközelíthető a városból.
[szerkesztés] Története
A városban a legkorábbi leletek a neolitikumból származnak. Később, a Római Birodalom idejében az itt húzódó, Aquincumot a nyugati provinciákkal összekötő, nagy forgalmú hadiút mentén egy kolónia is kialakult a mai település helyén.
Az Árpád-korban kiépülő Esztergom mellett Dorogon a királyné szakácsai éltek. 1181-ban említik először Durug néven. A település önállóan nem fejlődhetett, nagyrészt az esztergomi káptalan fennhatósága alá tartozott, ő gyakorolt vámszedési jogot is.
A törökök végül 1542-ben elpusztították. Ezt követően egészen a 18. század elejéig lakatlan területként létezett. Ekkor azonban újra visszanyerte közlekedésföldrajzi jelentőségét. 1767 és 1775 között templom is épült a településen.
A település történetének egyik legjelentősebb lépése 1845-ben történt, amikor megindult a szénbányászat a településen. A 19. század végére már a szénmedence központjává vált, jeles tudósok dolgoztak a szénbányászat fejlesztésén. A településre nagy számban érkeztek Csehországból és Erdélyből bányászok. A korai időszakban a Dunán szállították a szenet, ám később áttértek a vasúti szállításra is. A 20. század elején épült meg a városban a bányatemplom (egy Erdélyben szokásos protestáns templom).
A település az 1920-as években kapott városias arculatot. Lényegében ekkor épültek meg a fontosabb közintézmények. A II. világháború háromszáz áldozatot követelt. A háború lezárultával nagy számú német lakosságot telepítettek ki erőszakosan Dorogról. Az 1970-es évektől kezdve a szénbányászat fokozatosan veszteségessé vált. Mára már az összes bánya bezárt. A nagyszámú szabad munkaerő még a helyi szénbázisra épült a Vértes Erőműbe, illetve a vegyiparba integrálódott. Dorog 1984-ben szerzett városi rangot.
[szerkesztés] Gazdasága
Dorog gazdasága hagyományosan a szénbányászatra épült. A szénbányászat fejlesztésében jelentős eredményt ért el Hantken Miksa az MTA tagja, aki kidolgozta a dorogi szénmedence földtani rendszerének alapjait. A bányák felszámolása után azonban a gazdaság gyökeresen megváltozott. A korábbi szénre alapult gazdaságból mára csak a nem hatékony és erősen környezetszennyező Vértes Erőmű maradt. A város húzóágazata mára a vegyipar lett. A városban működik a Richter Gedeon Rt., a Colgate Rt. és egy Magyarországon egyedülálló veszélyeshulladékégető is itt üzemel. A könnyűipar is fejlődésben van. Jelentős üzemek működnek a nyomda- és a konfekcióiparban. Az építőipar is nagy mértékben növekszik, az iparágban Budapest agglomerációjának egyik fontos tényezője lett a város.
A szolgáltató intézmények is sorban jelennek meg a városban, a kereskedelem fejlett.
[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport
Dorogon három önkormányzati és egy magánóvoda, valamint négy általános iskola működik. A Dózsa György Általános Iskola az enyhén fogyatékos gyermekek oktatását is végzi. A város középiskolája a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, ahol négy-, öt- és hatévfolyamos képzésen lehet részt venni. Az Erkel Ferenc Zeneiskola mind a város, mind fiókintézmények révén az egész kistérség zenei oktatásáért felelős.
A város kulturális és közéletének központja a József Attila Művelődési Ház. Továbbá egy jól felszerelt könyvtár várja az olvasni vágyókat. Dorog zenei élete is jelentékeny. Meghatározó szereplő a Bányászzenekar.
A város hagyományosan jelentős sportélettel rendelkezik. A labdarúgás, az atlétika, illetve a hegymászás kiemelt szerepkörrel bír Dorog életében. Az „Aranycsapat” két tagja: Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is Dorogon kezdte pályafutását.
[szerkesztés] Lakosság
Dorogon a II. világháborúig jelentős számú német nemzetiség élt. Nagyrészüket kitelepítették Magyarországról, a többiek pedig asszimilálódtak a többséghez. A mai város nemzetiségi képében azonban még mindig megfigyelhető egy a lakosság 5 %-át kitevő csoport, amely német nemzetiségűnek vallja magát, és aktívan ápolja a hagyományokat. Továbbá a szlovákok és a cigányok rendelkeznek 1-1 %-nyi részesedésükkel kisebbségi önkormányzattal.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Mária-barlang
- Bányász emlékmű
- Kálvária
[szerkesztés] Testvérvárosok
Wendlingen am Neckar, Németország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Dorog hivatalos honlapja
- Dorogi linkgyűjtemény
- Dorog vasútállomása
- Térkép Kalauz - Dorog
- Légifotók Dorogról
| Komárom-Esztergom megye városai |
|---|
| Bábolna · Dorog · Esztergom · Kisbér · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Oroszlány · Tata · Tatabánya |


Based on work by