Otocsán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Otocsán (horvátul Otočac): város a mai Horvátországban Lika-Zengg megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Zenggtől délkeletre a Mala Kapela és a Velebit-hegység között a Gacka folyó völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
A Gacka völgye a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A római hódítás előtt e területet illír törzsek lakták. A rómaiak Kr. e. 33-ban foglalták el és Arupium néven virágzó várost alapítottak itt. Itt vezetett át a Görögországba menő fontos római út. A gackai egyházközséget a 9. században említik először. Mai nevén a 11. században említik, amikor Zvonimir horvát király az otocsáni Szent Miklós templomot a baskai Szent Lúcia kolostor szerzeteseinek adja. A 13. században a település a Frangepánok uralma alá kerül. Városi jogait Károly Róberttől kapta. Vára ma is áll, először 1316-ban említik és már akkor és azután is egészen 1671-ig a Frangepánok birtoka és egyik székhelye. 1460-ban II. Pius pápa egyházmegye központjává tette, a Szent Miklós templomot pedig székesegyházi rangra emelte. A püspökséget 1535-ben megszüntették és Zengghez csatolták. A várost és környékét a török többször is sikertelenül próbálta elfoglalni. A kedvező földrajzi fekvés bevehetetlenné tette. 1701-től a város határőrtelepülés lett, 1746-tól pedig Mária Terézia katonai határőrvidék központjává tette. A török veszély elmúltával a település fejlődésnek indult. 1727-ben alapították iskoláját, 1746-ban pedig heti vásártartási jogot kapott. 1844-ben színház létesült, 1868-ban Horvátországban harmadikként pedig megalakult a helyi tűzoltóság. 1910-ben 3089 lakosából 2269 horvát és 772 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásának székhelye volt. 2001-ben 10 411 lakosa volt.


Based on work by