Szerbia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Република Србија
Republika Srbija
{{{előtag}}} Szerbia zászlaja {{{előtag}}} Szerbia címere
(Szerbia zászlaja) (Szerbia címere)
Nemzeti mottó:
Himnusz Bože Pravde
{{{előtag}}} Szerbia elhelyezkedése
Főváros Belgrád
(é. sz. 44°48′ k. h. 20°28′)
Legnagyobb város Belgrád
Hivatalos nyelv szerb2
Államforma köztársaság
• elnök
• miniszterelnök
Boris Tadić
Vojislav Koštunica
Függetlenség

- dátuma
Az Oszmán Birodalomtól
1878. július 13.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
111.
88 361 km²
0,13 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
84.
9 400 000 fő
106,34 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
95.
$28,37 milliárd USD
$3200 USD (123.)
Pénznem Szerb dinár3 (RSD)
Időzóna
 • (NYISZ)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
TLD .rs (.yu)4
Nemzetközi gépkocsijel SRB
Országhívókód +381
1 Nem hivatalos.
2Szerbia alkotmánya szerint szerbhorvát; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát; Koszovóban az albán is.
3Koszovóban az eurót használják.

4 Az .rs országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.

 Szerbia térképe

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerbül, cirill írással: Република Србија, latin írással: Republika Srbija) délkelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Macedónia, Albánia és Montenegró, nyugatról Bosznia és Hercegovina és Horvátország határolja.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység kis előhegyei emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia Legmagasabb pontja a Mokra-hegység területén található, 2755 m.

[szerkesztés] Vízrajz

Legjelentősebb folyók: Duna, Tisza, Temes, Morava, Drina.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Szerbiát a görög időkben a trákok lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom volt, amelynek több provinciája is osztozott az ország mai területén: Moesia az ország keleti részén, Dalmácia az ország keleti és középső vidékein, Pannonia a Duna és Száva közötti területeken, Dacia pedig a Temesköz vidékén terült el. Az ország mai lakosai, a szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben, transzhumáló pásztorkodókként együt éltek a vlachokkal (a románok feltételezett őseivel). A bolgárok 986-ban meghódították ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszüntette a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia területe bizánci fennhatóság alá került.

Dušan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója
Nagyít
Dušan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója

A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesítette, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedett Bizánctól, és megkezdődött Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (13311355) alatt érte el, amikor is Szerbia fennhatósága egészen az Égei-tengerig elért, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozott. Azonban az 1389-es rigómezei csata után a középkori szerb állam, különböző tartományurak vezetése alatt, török vazallus területekre bomlott. 1402-ben létrejött a szerb despoták állama, amely a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom (törökök) állandó nyomásának volt kitéve. 1459-ben Szendrő eleste után Szerbia egész területe végleg török fennhatóság alá került. A szerb despotai cím Magyarországon élt tovább egészen 1537-ig.

Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapta a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak voltak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve északra, azaz Magyarországra vándorolt. Részben ekkor népesült be szerbekkel a Délvidék, illetve északabbra a Duna menti területek. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város).

Szerbia csak 1817-ben lett autonóm az Oszmán Birodalmon belül, majd 1878-ban függetlenedett, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerült kiszorítani.

Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerezte mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedónia területét.

A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip által elkövetett szarajevói merénylet adta a közvetlen okot az I. világháború kirobbantására. Az Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepelt az I. világháborúban, ezért Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztria területétől elcsatolt Szlovénia (addigi nevén Krajna) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Délvidéket is megkapta. Az itt kialakított Vajdaság területén jelentős német, magyar és egyéb nemzetiségű lakosság került kisebbségi sorba. Az ország déli tartományát, Koszovót ugyanakkor albán többség lakta.

Az egységes állam 1929-ben a Jugoszlávia (jugoszláv = „délszláv”) nevet vette fel. A II. világháborúban az állam megszűnt és Szerbia a nemzetiszocialista Németország megszállása alá került. A megszállt területeken a német megszállók számos kegyetlenkedést követtek el a szerb lakosság ellen, a zsidó lakosságot pedig koncentrációs táborokba hurcolták. Joszip Broz Tito marsall vezetésével nagyszabású partizánmozgalom bontakozott ki a német csapatok ellen. A háború után a szerb partizánok tömeges népirtást követtek el a német és magyar polgári lakosság ellen. (Lásd: Délvidéki vérengzések.)

1945-ben újra egyesültek a délszláv területek. Az új alkotmány elfogadásával Jugoszlávia „népi demokrácia” lett, de 1948-ban sikerült szakítania a sztálinista Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkal. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia nyugatias jellegű állammá vált, amely egészen a legutóbbi délszláv háború kitöréséig (1990) a térségben viszonylag fejlett államnak számított.

A délszláv háború során, 1992-re a korábbi szocialista Jugoszlávia felbomlott, a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.

A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amit az országot sújtó gazdasági válság is tetézett. Végül, 1999-ben, a koszovói etnikai tisztogatásokat követően a NATO légicsapásokat mért az országra. 2000 októberében a Slobodan Milošević vezette rezsim megbukott.

Azóta Jugoszláviában jelentős demokratikus átalakulás zajlott, bár a politikai életében még mindig akadt kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjić, volt miniszterelnök meggyilkolása.

Az utóbbi száz év során Szerbia határai többször és jelentősen változtak, és számos államalakulatnak volt a tagja: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-1941-ig (1927-től Jugoszlávia), 1941 és 1944 között német megszállás alatt, 1945 és 1992 között Szerbia újra Jugoszlávia része (egyike a délszláv államot alkotó hat köztársaságnak a két autonóm tartománnyal, Vajdasággal és Koszovóval együtt). 1992 és 2003 között Szerbia és Montenegró közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. A 2003. február 4-én létrejött megegyezés alapján ez az államalakulat Szerbia és Montenegró néven államszövetséggé alakult.

2006. május 21-én Montenegró lakosai megszavazták az elszakadást az államszövetségtől, Montenegró pedig június 3-án hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, ezáltal az államszövetség felbomlott. A nagyobb rész Szerb Köztársaság néven létezik tovább.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Államforma, alkotmány

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

 Tartományok, körzetek és járások Szerbiában
Nagyít
Tartományok, körzetek és járások Szerbiában

A legalapvetőbb közigazgatási egység Szerbiában az úgynevezett helyi közösség. Egy-egy falu, illetve városok esetében egy-egy kerület alkot helyi közösséget.

Több helyi közösség úgynevezett községet alkot (szerbül opština), élén a képviselő testülettel. Ezek a közigazgatási egységek nagyjából az egykori magyar járások megfelelői, egy-egy város a környező falvakkal vagy kisebb városokkal közösen képez községet. A Szerb Köztársaság közigazgatása helyi szinten összesen 108 községre bontható le.

Szerbiában nincs megyerendszer, de a községek bizonyos számú csoportja úgynevezett körzetet alkot (például Szabadka, Topolya és Kishegyes községek alkotják az Észak-bácskai körzetet). A körzetek (szerbül okrug) elsősorban adminisztrativ egységek, a helyi szintű törvényhozás és végrehajtó hatalom a járások kezében marad.

Egy-egy körzet rendszerint közös bírósággal rendelkezik, területén legalább egy komolyabb kórház is kell hogy legyen, és többnyire közös rendőregysége is van. Az autók rendszámtáblája is az adott körzet legnagyobb településének a nevére vezethető vissza. Szerbiában összesen 29 körzet van, valamint a főváros, amely speciális körzetnek számít.

Szerbián belül Közép-Szerbia („szűkebb Szerbia”, „igazi Szerbia”, szerbül Centralna Srbija vagy Uža Srbija) mellett két eltérő történelmi, kulturális és gazdasági gyökerekkel rendelkező egység, úgynevezett autonóm tartomány is létezik: Vajdaság és Koszovó.

Szerbia három tartománya:

  • Közép-Szerbia a főváros, Belgrád közvetlen igazgatása alatt áll
  • Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa Újvidék
  • Koszovó (szerbül Koszovó és Metohia) központja Priština

Vajdaság az ország többi részéhez képest bizonyos adminisztratív, politikai és gazdasági önállósággal is bír.

Koszovó közigazgatása 2000 óta nem Belgrád, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete vezényletével történik. A helyi közigazgatás még csak átmenetinek tekinthető, azaz még nem rögzült teljesen a közigazgatás beosztása, illetve Koszovó tartomány sorsa.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Szerbia hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Szerbia legnépesebb városai: Belgrád (Beograd) (1.136.786), Újvidék (Novi Sad) (215.600), Priština (200.000), Niš (173.400), Kragujevac (146.000), Prizren (121.000) és Szabadka (Subotica) (99.500).

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szerbia többnemzetiségű ország, amelynek egyes területein, elsősorban Koszovóban és Vajdaságban, de Közép-Szerbiában is, a szerbek aránya nem éri el az abszolút többséget. Legutóbb 2002-ben tartottak hivatalos népszámlálást, de ezek az adatok nem tartalmazzák Koszovó lakosságának számát.

A 2002-es népszámlálási adatok Koszovó tartomány nélkül:

Összesen Közép-Szerbia Vajdaság
összesen % összesen % összesen %
Összesen 7,498,001 100 5,466,009 100 2,031,992 100
szerbek 6,212,838 82.86 4,891,031 89.48 1,321,807 65.05
magyarok 293,299 3.91 3,092 0.06 290,207 14.28
bosnyákok 136,087 1.82 135,670 2.48 417 0.02
romák és sintik 108,193 1.44 79,136 1.45 29,057 1.43
jugoszlávok 80,721 1.08 30,840 0.56 49,881 2.45
horvátok 70,602 0.94 14,056 0.26 56,546 2.78
montenegróiak 69,049 0.92 33,536 0.61 35,513 1.75
albánok 61,647 0.82 59,952 1.1 1,695 0.08
szlovákok 59,021 0.79 2,384 0.04 56,637 2.79
vlachok 40,054 0.53 39,953 0.73 101 0
románok 34,576 0.46 4,157 0.08 30,419 1.5
szláv macedónok 25,847 0.35 14,062 0.26 11,785 0.58
bolgárok 20,497 0.27 18,839 0.34 1,658 0.08
bunjevácok 20,012 0.27 246 0 19,766 0.97
muszlimok (mint nemzetiség) 19,503 0.26 15,869 0.29 3,634 0.18
ruszinok (rutének) 15,905 0.21 279 0.01 15,626 0.77
ukránok 5,354 0.07 719 0.01 4,635 0.23
szlovének 5,104 0.07 3,099 0.06 2,005 0.1
goraniak (Dél-koszovói szláv muszlimok) 4,581 0.06 3,975 0.07 606 0.03
németek 3,901 0.05 747 0.01 3,154 0.16
oroszok 2,588 0.03 1,648 0.03 940 0.05
csehek 2,211 0.03 563 0.01 1,648 0.08
egyéb 11,711 0.16 6,400 0.12 5,311 0.26
nem nyilatkozott 107,732 1.44 52,716 0.97 55,016 2.71
ismeretlen 75,483 1.01 51,709 0.95 23,774 1.17

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az 1991 és 1995 között fenálló háború teljes gazdasági összeomlást eredményezett, ezt pedig növelték 1999-ben a NATO bombázásai,és az ENSZ gazdasági szankcióinak köszönhetően Szerbia teljesen elszakadt a világgazdaságtól.

2001-ben a Világbank megszavazott 1,3 milliárd USD-t az ország újjáépítésére. Nemzetközi elemzők szerint a gazdaság teljes helyreállítása legalább tíz évet vesz igénybe.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Az export évi értékét 2002-ben mintegy 2 milliárd USD-re becsülték, s ennek közel kétszerese az import értéke. Németország, Olaszország és Oroszország a fő külkereskedelmi partnerei.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészet

Az alábbi információs doboz a szerb nép művészetére vonatkozik. A Szerbiában élő többi nép művészetéről lásd a Koszovó és Vajdaság szócikkeket.

Szerb művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság