Csecsen ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csecsen ábécé a csecsen nyelv írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki, ez előtt arab írást használtak, majd rövid ideig (1923 és 1937 között) latin betűkel írták. 1992-ben kormányzati döntés született a latin irás újbóli bevezetéséről, ami néhány területen sikerült (irodalom és sajtó), de jelenleg továbbra is a cirril írás a hivatalos.

nagybetű kisbetű ISO 9[1] KNAB[2] ALA/LC[3] TITUS[4] Latin[5] IPA a betű neve
А а a a a a, ā a, ə [a], [aː] а
Аь аь ä ä, ǟ ä [æ], [æː] аь
Б б b b b b b [b] бе
В в v w v w v [w] ве
Г г g g g g g [g] ге
ГӀ гӀ g‡ ǧ gḣ ġ ġ [ʁ] гӀа
Д д d d d d d [d] де
Дж дж dzh ǯ [ʤ] -
Дз дз dz dz dz ʒ dz [ʣ] -
Е е e e, je[6] e e, ē, ie e, ie, ye[7] [e], [eː], [ie] е
Ё ё[8] ë jo ё - yo [jo] -
Ж ж ž ž zh ž ƶ [ʒ] же
З з z z z z z [z] зе
И и i i i i[9] i [i] и
Й й j j ĭ j y [j] доца и
К к k k k k k [kʰ] ка
Кх кх kh kkh q q[10] [qʰ] кха
Къ къ k" q k" [11] [qʼ] къа
КӀ кӀ k‡ ķ kḣ kh [kʼ] кӀа
Л л l l l l l [ɮ] эл
М м m m m m m [m] эм
Н н n n n n n, ņ[12] [n] эн
О о o o o o, ō, uo o, uo[13] [o], [oː], [uo] о
Оь оь ö ö, ȫ ö [ø, øː] оь
П п p p p p p [pʰ] пе
ПӀ пӀ p‡ pḣ ph [pʼ] пӀа
Р р r r r r r [r] эр
С с s s s s s [s] эс
Т т t t t t t [tʰ] те
ТӀ тӀ t‡ ţ tḣ th [tʼ] тӀа
У у u u u u, ū u [u], [uː] у
Уь уь ü ü, ǖ ü [y, yː] уь
Ф ф f f f f f [f] эф
Х х h x kh χ x [χ] ха
Хь хь h' kh' [ħ] хьа
ХӀ хӀ h‡ h khḣ h - [h] хӀа
Ц ц c c ts c c [ʦ] це
ЦӀ цӀ c‡ ç tsḣ ć [ʦʼ] цӀа
Ч ч č č ch č ç [ʧ] че
ЧӀ чӀ č‡ ç̌ chḣ č̣ ç̇ [ʧʼ] чӀа
Ш ш š š sh š ş [ʃ] ша
Щ щ[14] ŝ šč shch - şç [ʃʧ] -
Ъ ъ " " " ʾ - [ʔ] ъа
Ы ы[15] y y y - i [ɨ] -
Ь ь[16] ' ' ' - - [ʲ] -
Э э è è, e[17] ė e, ē [e], [eː] э
Ю ю û ju iu - yu [ju] ю
Юь юь ûʹ iuʹ - [jy] юь
Я я â ja ia - ya [ja] я
Яь яь âʹ iaʹ - [jæ] яь
Ӏ Ӏ ʿ j [ʕ] Ӏа

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
  3. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  4. Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
  5. Az 1992-ben elfogadott kormánydöntés alapján
  6. Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
  7. Szó elején ye, egyébként e vagy ie, fonetikus értéktől függően. Az ie betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az i és e betűk közvetlenül egymás mellé vannak írva úgy, hogy testük összeér.
  8. Csak idegen eredetű szavakban
  9. Az ий átírása ī
  10. Kettőzve ккх, átírása qq
  11. Kettőzve ккъ, átírása q̇q̇
  12. Az előző magánhangzó orrhangúságát jelöli - ezt a betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az n jobb oldali szára kis farokkal ellátva
  13. A betű átírása fonetikai értékétől függ - az uo betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az u és o betűk közvetlenül egymás mellett állnak úgy, hogy testük összér
  14. Csak idegen eredetű szavakban
  15. Csak idegen eredetű szavakban
  16. Csak idegen eredetű szavakban
  17. Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.

[szerkesztés] Külső hibatkozások