PH

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szócikk címe technikai okok miatt pontatlan. A helyes cím: pH.

A pH (hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely az adott - többnyire vizes - oldat kémhatásáról: savasságáról illetve lúgosságáról nyújt felvilágosítást. Szigorúan vett definíciója a következő: egy oldatban a hidrogénion relatív aktivitás (\mathrm{a_{H^+}}\,\!) tízes alapú logaritmusának mínusz egyszerese, vagyis:


\mathrm{pH = - \log_{10} (a_{H^+})}\,\!


A pH fogalmát Søren Peter Lauritz Sørensen (1868-1939) dán biokémikus vezette be (Biochemische Zeitschrift: 21, 131-200; 1909), melyet ő még a vizes oldatbeli oxóniumion mol/dm3-ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjával ([H3O+]) definiált:


\mathrm{pH = - \log_{10} ([H_3O^+]/\frac{mol}{dm^3})}\,\!


Szobahőmérsékleten (~22°C-on) a vegytiszta víz, autoprotolízisének köszönhetően dinamikus egyensúlyban 10-7 mol hidrogéniont (H+ vagy H3O+) és - értelemszerűen - ugyanennyi hidroxidiont (OH-) tartalmaz dm3-enként:


\mathrm{[H^+] = [OH^-] = 10^{-7}\frac{mol}{dm^3}}\,\!


Ekkor tehát Sørensen szerint a pH értéke 7. Ez tekinthető a semleges kémhatásnak. Ettől kisebb pH-érték, vagyis a hidroxidionokhoz képest nagyobb hidrogénion koncentráció, savasságot, nagyobb pH-érték pedig lúgosságot jelez.

A pH fogalma jellegéből adódóan más egyéb autoprotolízisre hajlamos kémiai rendszerekre is kiterjeszthető. Például a vegytiszta etanol (C2H5OH) szobahőmérsékleten és ugyancsak dinamikus egyensúlyban 10-10 mol protonált és ugyanennyi deprotonált molekulát tartalmaz dm3-enként. Ekkor a semleges kémhatáshoz tartozó pH érték: 10.


[szerkesztés] Lásd még