Galbatő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Galbatő, (1899-ig Gaboltó, szlovákul Gaboltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2001-ben 531 lakosából 513 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Bártfától 14 km-re északnyugatra a lengyel határ közelében fekszik.

[szerkesztés] Története

A legenda szerint Szent Adalbert püspök útban Lengyelország felé az itteni kút mellett pihent meg. A középkorban előbb kápolnát, majd a jeruzsálemi Szent Kereszt Lovagrend kolostort épített ide. Ők alapították a községet is. A település a 11.-12. században népesült be, első írásos említése 1247-ből származik abban a levélben, melyet IV. Béla király a bártfai cisztercitáknak írt. Ebben már említést tesz a gabaltőn működő lovagrendről, melynek itteni birtoka 1212 előtt létesült. A rend kolostora a Busova-hegy déli lábánál volt és abban az időben ez volt a környék vallási központja. A középkorban itt vezetett át a Lengyelországba menő fő útvonal és a faluban vámszedőhely is működött. Erről Nagy Lajos király 1355-ben kiállított oklevele is említést tesz. 1370 körül felépült a falu gótikus temploma is. 1910-ben 492, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus plébániatemploma 14. századi fatemplom, a 15. század óta kegyhely, a Skapulárés Szűz Mária képe van benne. A templomot 1715-ben barokk stílusban építették át.
  • A Burov-dombon kis méretű vár maradványai láthatók.


[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken