Claudia gens

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Claudia gens két előkelő római nemzetséget jelölt a köztársasági időkben, egy patríciust és egy plebejust. A szabin eredetű patríciusokat Kr. e. 504-ben vették fel a római arisztokrácia soraiba. Az alábbi cognomenek voltak jellemzőek a nemzetségre: Caecus, Caudex, Centho, Crassus, Nero, Pulcher, Regillensis és Sabinus, ezek azonban nem jelöltek külön családokat. A családba egyetlen alkalommal adoptáltak új tagot, mégpedig Claudius császár tette ezt az ifjú Lucius Domitius Ahenobarbusszal, a későbbi Nero császárral.

A plebejus Claudiusok az alábbi mellékneveket viselték: Asellus, Canina, Centumalus, Cicero, Flamen, Marcellus.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A patrícius Claudiusok

[szerkesztés] A plebejus Claudiusok

[szerkesztés] A Claudius Asellusok

[szerkesztés] A Claudius Caninák

[szerkesztés] A Claudius Centumalusok

  • Titus Claudius Centumalus, adásvételi csalás miatt Publius Calpurnius Lanarius megvádolta, és az ifjabb Cato apja, Marcus Porcius Cato ítélte el

[szerkesztés] A Claudius Cicerók

  • Caius Claudius Cicero, néptribunus Kr. e. 454-ben

[szerkesztés] A Claudius Flamenek

[szerkesztés] A Claudius Marcellusok

[szerkesztés] A Cornelius Lentulusok közé adoptált Claudius Marcellusok és az Aeserninus-ág

  • Marcus Claudius Marcellus, Marius tisztje Kr. e. 102-ben, Aeserninus-ág őse
  • Publius Cornelius Lentulus Marcellinus, az előző fia, Kr. e. 67-ben Pompeius tisztje a kalózok elleni háborúban. Nem tudni, hogy ki adoptálta a Cornelius Lentulusok közül.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Marcellinus, az előbbi fia, consul Kr. e. 56-ban
  • Cornelius Lentulus Marcellinus, praenomenje talán Publius, feltehetően az előbbi fia. Kr. e. 48-ban Caesar quaestora Dyrrachium környékén. Pompeius súlyos veszteségeket okozott neki a rábízott védvonalaknál, és csak Marcus Antonius segítsége mentette meg.
  • Publius Cornelius Lentulus Marcellinus, talán az előző fia, de lehet, hogy a névazonnság ellenére fivére. Consul volt Kr. e. 18-ban.
  • Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, Marius tisztjének fia, a Corneliusok közé adoptált Publius fivére. Fiatalemberként tanúskodott Verres perében (Kr. e. 70)
  • Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, quaestor Hispania provinciában Kr. e. 48-ban, a cordubai lázadók vezére, Caesar párthíve. Quintus Cassius Longinus helytartóval kerülte az összecsapást, majd hadait átadta Marcus Aemilius Lepidusnak, az új proconsulnak. Talán az előző fia, de egyesek szerint azonos vele.
  • Marcus Claudius Marcellus Aeserninus, consul Kr. e. 22-ben, talán az előzővel azonos. Caius Asinius Pollio lányát, Asiniát vette feleségül.

[szerkesztés] Ismeretlen származású Claudius Marcellusok

  • Marcus Claudius Marcellus, aedilis plebis Kr. e. 216-ban
  • Marcus Claudius Marcellus, praetor Kr. e. 188-ban, aki kiadott két római nemest a karthágóiaknak azok követeinek megsértése miatt. Egyesek szerint őt választották meg Kr. e. 183-ban consulnak, nem pedig Kr. e. 185 praetorát
  • Marcus Claudius Marcellus, néptribunus Kr. e. 171-ben
  • Marcus Claudius Marcellus, praetor Kr. e. 137-ben
  • Marcus Claudius Marcellus, Catilina barátja és társa az összeesküvésben. Miután fény derült cselszövésükre, lázadást akart szítani a peligniaiak között, azonban Lucius Bibulus praetor gyorsan lecsapott a felkelőkre, vezérüket pedig kivégeztette.
  • Caius Claudius Marcellus, az előbbi fia, aki mindenben osztotta nézeteit, és maga is részt vett az összeesküvésben. A leleplezésük után Capuába menekült, hogy fellázítsa a rabszolgákat és a gladiátorokat, azonban Publius Sestius kiverte innen. Bruttiumba menekült, ahol kivégezték.