Zalaújlak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.55838° k. h. 17.07919°

Zalaújlak
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Nagykanizsai
Rang község


Terület 9,64 km²
Népesség
Irányítószám 8822
Körzethívószám 93
Térkép
é. sz. 46.55838° k. h. 17.07919°
település
Mo. térképén

Zalaújlak község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Zalaújlak a Zalai-dombság délkeleti részén, a Kis-Balatontól kissé nyugatra található. A zsákutcafaluba Csapi irányából érkezik az egyetlen bekötőút. Nagykanizsa irányából rendszeresen járnak autóbuszok ide.

[szerkesztés] Története

Zalaújlak első említése 1259-ből való. A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmán fekvő jó földű település volt. Az 1530-as évektől a törökök sokszor pusztították és adóztatták a falut. 1560-ban a komáromi kapitány, később Zrínyi György vetett ki adót a falura. 1589-ben azonban a veszprémi káptalan visszakövetelte az értékes földű falut, ahol 1596-ban járó malom is épült.

A 17. században a falut a törökök, a komáromi, sőt a kaproncai vár katonái is többször kirabolták. Néptelenné azonban csak 1687-ben vált, amikor is a törökök felgyújtották. Kanizsa 1690-es visszafoglalása után azonban ismét betelepült, és lassú fejlődésnek indult még mindig a veszprémi káptalan tulajdonában. A magas adók, illetve a sűrű pestisjárványok miatt lakossága rossz körülmények közt élt, földei megromlottak. Népességének nagy része szegényparaszt és zsellér volt. 1849-ben fellázadtak a földesúr ellen, ám felkelésük komolyabb eredménnyel nem járt. 1875-ben a káptalan erdejéből osztottak szét egy kisebb mennyiséget, azonban a 19. század végén Zalamerenye részeket csatolhatott le Újak hátárából, így az életszínvonal továbbra se nőtt.

A 20. században is lassú fejlődés és elvándorlás jellemezte, így lakossága mára az ötöde a korábbinak. 1959-ben kapott kultúrházat és mozit, 1957-ben pedig villanyt. Mára az infrastruktúra teljes, és a falu szép fekvése kedvez a falusi turizmus megtelepedésének.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Egry József (1883-1951) a "Balaton festőjének" szülőháza
  • Római katolikus templom
  • Ősgesztenyés

[szerkesztés] Külső hivatkozások