Kádárta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kádárta 1973 óta Veszprém önkormányzattal rendelkező városrésze, korábban önálló település. A 2001. január 1-jei népszámlálás idején 1 590-en lakták.
A Séd és egy ma is létező karsztforrás közé épült települést, amelynek neve valószínűleg középkori személynévből származik, 1382-ben említik először. A veszprémi káptalan jobbágyai laktak Kádártán, akik azonban a 16. század elején áttértek a református vallásra. Később a török elpusztította a települést, de az gyorsan, már 1613-ban újratelepült, ismét református lakókkal. 1640-ben Kádárta ismét a káptalan tulajdonába került.
A falu kora középkori eredetű, eredetileg Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát a reformátusok a 18. század elején építették át. A mellette található lelkészlak udvari szárnya ugyanekkor épült, utcai oldala a 19. századból való.
A megyeszékhelyhez való csatolást követően számos veszprémi költözött ki a településre, új utcák jöttek létre. Valószínű, hogy néhány éven belül Kádárta teljesen egybeépül Veszprém belterületével.
A horgászok a városrészt elsősorban a közelében található horgásztavakról ismerik.
Kádárta távolsága a megyeszékhely központjától 4,6 kilométer. A városból a 23-as és 24-es jelzésű autóbuszokkal érhető el.
[szerkesztés] További adatok
- Irányítószám: 8411
- Körzethívószám: 88


Based on work by