Wikipédia:Formai útmutató
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
E formai útmutató célja, hogy a Wikipédia szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikipédiát könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.
Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wikiszerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.
Olvasd el a Hogyan szerkessz egy lapot cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások megcsinálják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.
A rövid ismerkedéshez érdemes a Forma cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy cikknek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az Újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.
Megjegyzés ezen lap bővítésével kapcsolatban: Ezt a „kézikönyvet” lehetőleg ne bonyolítsuk túl, minden túl speciális tudnivalót (pl. táblázatok stílusa) csak linkeljünk ide.
[szerkesztés] Ékezetek használata
Bár egyértelműnek tűnik, azért szeretnénk minden szerzőt, közreműködőt arra kérni, hogy megfelelő magyar betűkészletet és ékezetes betűket használjon a szócikkek címeiben és szövegében.
A magyar Wikipédiában az Unicode kódolást használjuk, ezért (majdnem) minden nyelv nemzeti betűit használhatod, bármiféle külön erőfeszítés nélkül. Írhatsz görög, kínai, vagy akár braille jelekkel, ha ezt a szócikk megkívánja. Bár a szócikkek nevei is ilyenek, mégis kérünk, hogy ha létezik egyértelmű, magyar nyelven is leírható átírása a szónak, akkor inkább azt használd, mert nem mindenki képes begépelni idegen jeleket a billentyűzeten, amikor egy cikkre hivatkozni szeretne. (Az ilyen cikkekre egy átirányítást hozhatsz létre, ami a nemzeti, speciális jelekkel gépelt címet átirányítja a magyarul is begépelhető című cikkre, például a "François Villon"-t átküldi a "Francois Villon"-ra.)
A tipográfiai jelekről, mint amilyen a gondolatjelek, idézőjelek használata, a mondat elején található link ad részletes tájékoztatást.
[szerkesztés] Kiemelések
A Wikipédia kétfajta kiemelést támogat közvetlenül, az általában dőlt írásnak látszó kiemelést (amit két aposztróffal jelölünk:''kiemelés'') és az általában vastag írásnak látszó erősítést (aminek jelölése három aposztróf:'''erősítés'''). Az utóbbit ritkán használjuk szövegben: ez nagyon erős kiemelésnek számít; a Wikipédiában általában a szócikkek első mondatában emeljük így ki a címszót (lásd a következő pontot: "Cikk kezdete").
A kiemelést értelemszerűen használjuk akkor, amikor egy szónak nyomatékot szeretnénk adni, de figyelni kell arra, hogy a lehető legritkábban tegyük ezt, mert a sok kiemelés a szöveg olvashatóságát ("szépségét") csökkenti. Kiemeljük általában az idegen szavakat (kurzív), és ki lehet emelni a magyartól nagyon eltérő helyek, személyek neveit is (!Xu nyelv). (Teljes mondatokat általában csak akkor emelünk ki, ha az valamiért kilóg a szövegből: például egy idegen nyelvű szövegrész fordítása, vagy hosszabb idézet.)
Tipográfiailag a kiemelés és a kurzív (dőlt betűs) íráskép, illetve az erősített és a fett (félkövér vagy vastagon szedett) íráskép nem ugyanaz; bár a megjelenítés általában megegyezik, a böngészők (illetve tulajdonosaik) dönthetik el, hogy a kiemelt és erősített szöveget valójában hogyan jelenítik meg. A direkt módon megadott kurzív és fett formát ezért kerüljük, ha nem feltétlenül fontos, hogy a megjelenítés biztosan kurzív/fett kell, hogy legyen.
[szerkesztés] A cikk kezdete
Az elnevezésekről az Elnevezési szokások lapon olvashatsz bővebben.
Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát vastagon szedve, vagy dőlten is (lásd a Címek stílusa cikket). A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak, bár néhány szócikk egyszerűen csak nevekkel kezdődik. Néhány példa a cikkek első sorára:
- A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i. e. 6. század-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
- A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i.e. 6. század]]-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
- Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan „Élet Londonban” című művéből
- '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] „Élet Londonban” című művéből
Ha a szócikk tárgyának több megnevezése is van, akkor mind szerepeljen vastagon az első előforduláskor:
- A dinitrogén-monoxid (N2O), más néven nitrogén-oxid, kéjgáz egy gáz-halmazállapotú anyag
- A '''dinitrogén-monoxid''' ([[Nitrogén|N]]<sub>2</sub>[[Oxigén|O]]), más néven '''nitrogén-oxid''', '''kéjgáz''' egy gáz-halmazállapotú anyag
Jó, ha mindjárt az első mondatból kiderül, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik:
- A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantumfizika egy elve, mely...
- A '''Heisenberg-féle határozatlansági reláció''' a [[kvantumfizika]] egy elve, mely...
[szerkesztés] Életrajzok
Az életrajzokhoz lásd a Életrajzok stílusa leírását. A rövid összefoglaló:
- Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.): magyar színész, humorista, előadóművész.
- Nem: magyar színész ... előadóművész
volt.
- Nem: magyar színész ... előadóművész
- Carl Sandburg (Galesburg, Illinois, USA, 1878. január 6. – Flat Rock, Észak-Karolina, 1967. július 22.)
[szerkesztés] Dátumok, számok, mértékegységek
Lásd a Dátumok és számok stílusait.
[szerkesztés] Fejlécek
Használd a == jeleket a fejlécekhez a ''' (vastagon szedés) helyett, ez kettő, illetve több egyenlőségjel, a fejlécek mélységétől függően. Így a fejlécek kinézete és mérete a beállított stílus függvénye, szabadon változtatható; lehet belőle automatikusan tartalomjegyzéket készíteni, lehetséges őket automatikusan beszámozni stb. A fejlécek segítenek a cikket átláthatóbbá, könnyebben olvashatóvá és struktúráltabbá tenni.
Kerüld el a fejlécekben a hivatkozásokat, mert néhány böngésző helytelenül jelenítheti meg őket. Ezekre később a szócikk szövegében úgyis tudsz hivatkozni.
[szerkesztés] Listák
Lásd Wikipédia:Formai útmutató (listák)
[szerkesztés] Címek
Lásd Wikipédia:Formai útmutató (címek)
[szerkesztés] Képaláírások
A fotókhoz és egyéb grafikákhoz mindig írjunk képaláírást. Kivétel csak olyan "magától értetődő" esetben megengedett, mint egy könyv vagy album borítójának reprodukciója, vagy amikor a kép egyértelműen a szócikk tárgyát ábrázolja.
A képaláírásokat dőlt szöveggel írjuk, és ebben sima szöveggel emeljük ki azt, ami máskülönben dőlt betűket igényelne.
- Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a Kádár-korszakot.
- ''Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a'' Kádár-''korszakot.''
- Fedák Sári az Iza néniben
- ''Fedák Sári az'' Iza néni''ben''
[szerkesztés] Egyes szavak magyarázata
Használjunk dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban. Hasonlóképpen járjunk el a betűkkel is.
- A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában
- A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában
- Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
[szerkesztés] Helyesírás
A magyar nyelvű Wikipédiában törekedjünk a magyar irodalmi nyelv általános helyesírási szabályainak betartására. Szerencsénkre a magyar esetében nem él párhuzamosan egymás mellett több írott változat eltérő helyesírási módokkal (mint pl. a brit és amerikai angol), ezért mindenki számára - lakóhelyétől függetlenül - az Akadémiai Helyesírási Szabályzat a mérvadó.
[szerkesztés] Direkt HTML formázás
Lehetőség van a szócikkekben direkt módon HTML formázást használni, mint amilyen a <p>, <b>, <i>, <table>, stb.
Ha a Wikipédia lehetővé teszi, akkor kiemelésekhez, táblázatokhoz használd a nem HTML formájú formázást.
[szerkesztés] Igeidők használata
[szerkesztés] Igeidő életrajzokban
Az életrajzokban (kivéve az időrendi felsorolásokban) a múltbéli események leírására használj múltidőt, a jelenleg fennálló állapotok leírására pedig jelenidőt.
Példa:
- „George W. Bush 1968-ban csatlakozott a Nemzeti Gárdához.”
Nem pedig csatlakozik.
Példa:
- „Nős, két gyermeke van.”
Fennálló állapot, tehát jelenidő.
[szerkesztés] Történelmi leírásokban
Történelmi leírásokban (kivéve az időrendi felsorolásokban) használj múltidőt.
Példa:
- „Június 6-án szövetséges csapatok szálltak partra Normandiában.”
Nem pedig „szállnak partra”.
[szerkesztés] Időrendi felsorolásokban
- A fent leírtakkal szemben kronológiákban (időrendi felsorolásokban) jelen időt használunk.
[szerkesztés] Írásjelek használata
A legtöbb esetben egyszerűen kövesd a magyar nyelv központozási szabályait. Alább bemutatunk néhány esetet, amikor a Wikipédia eltérhet a megszokott szabályoktól.
Az idézőjelek közé tett szavakkal az egyes nyelvváltozatokat különböztetjük meg.
Bár nem szigorú szabály, de valószínűleg a legmegfelelőbb, ha az idézetekhez „dupla idézőjelet” használunk, mivel könnyebb őket kiolvasni a képernyőn. A 'szimpla idézőjelet' pedig hagyjuk meg az „idézeteken 'belüli' idézeteknek”. Így írnak pl. az amerikaiak.
A szimpla idézőjelekkel azonban van egy kis probléma: ha egy cikkben egy szó szimpla idézőjelek között van, mint pl. 'abcd', úgy a Wikipédia:Keresés funkció csak abban az esetben fogja megtalálni, ha idézőjelekkel együtt írod be a keresőablakba. Erre azonban igen ritkán van szükség, így ez további érv a kettős idézőjel alkalmazása mellett, amelynek használata esetén nem áll fenn ez a probléma. Ez még akár az idézeten belüli idézet esetén is a kettős idézőjel használatát bátorítja.
Idézett szövegrészek esetében is mindenkor a magyar helyesírás szabályai a mérvadóak, az írásjeleket ennek megfelelően az idézőjeleken belül vegy kívül kell elhelyezni. Például, a „Stop!” felkiáltó mondatban a felkiáltó jel az idézőjelen belül van, míg, ha azt idézzük, hogy „Húzd el, cigány!”, a vessző kívülre kerül.
További példa:
- Artúr azt mondta, hogy a helyzet „kritikus”. (mondatából csak egy szót idézünk)
- Artúr azt mondta: „A helyzet kritikus.” (teljes mondatát idézzük)
Mivel igyekszünk a magyar helyesírást követni, javasolt a „helyes” idézőjelek használata (mint ahogy ez a mondat is mutatja) az "írógép" idézőjelek helyett. Ezeket azonban nem mindenki tudja begépelni, így mindkét változat elfogadható, noha lassan igyekszünk mindet a helyes formára alakítani. (Amennyiben szövegszerkesztőből kívánsz szöveget beszúrni, ne felejtsd el bekapcsolni az okos idézőjeleket a beállításokban, ami automatikusan átalakítja az "írógépes" formát „okos” [tipográfiai] formára.) (A magyar tipográfiai jelekről bővebben.)
Ezt illetően még nincs végleges és egyértelmű irányelv, további vitákat akár ezen lap vitalapján is olvashatsz.
A mondatvégi pont után általában egy szóközt alkalmazzunk, amennyiben ennél többre volna szükség azt a funkcióval lehet elérni.
[szerkesztés] Titulusok kisbetűvel
Az angol nyelvben viszonylag széles körben használnak nagybetűket a különböző fontosabb beosztások megnevezésére (király, miniszterelnök, elnök stb.). A magyar nyelv szabályai egyértelműek: minden munkakör minden esetben kisbetűvel használandó, kivétel, ha mondatot kezdünk vele, vagy vezetéknév.
Példa:
- Nagykarácsonyra látogatott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke.
- Az eseményen Tony Blair brit miniszterelnök mondott beszédet.
[szerkesztés] Tudományos stílus
- Mértékegységeknél használjuk az SI egységeket, lásd még a Wikipédia:Formai útmutató (dátumok és számok)
- Kémiai elemekkel vagy vegyületekkel kapcsolatos cikkekben lehetőség szerint az elemek IUPAC neveit alkalmazzuk, kivéve a szócikk címében, ahol a vegyszer köznevét szerepeltessük, majd utána az IUPAC szabványnevet.
- Normálalakhoz érdemes az e sablont használni. 6·1023 így irandó: 6{{e|23}}. (Ez a sablon angolban is megvan az általuk használt szorzásjellel.)
- A periódusos rendszer csoportjainál használd az új IUPAC elnevezéseket: ezek arab számozást alkalmaznak római számok vagy betűk helyett.
- Matematikai képletek megjelenítéséhez lásd a Segítség:Képletleíró nyelv oldalt.
[szerkesztés] Idézetek stílusa
Lásd Wikipédia:Idézd forrásaidat!
[szerkesztés] Belső hivatkozások használata
Ajánlott más szócikkekre, témákra való utaláskor a belső hivatkozások alkalmazása, pl. [[George W. Bush]]. Használd az ilyen hivatkozásokat a cikkedben szereplő minden olyan szó vagy kifejezés esetében, amelyek esetében érdekes lehet a jelzett cikk elolvasása. Figyelj azonban arra, hogy ne túlozd el a hivatkozást! Ne jelöld egy szó minden előfordulását; általában elegendő ha egy kifejezés első előfordulásakor hivatkozol rá.
Azok a hivatkozások, amelyek követik az elnevezési szokásokat, nagy valószínűséggel már létező oldalra fognak mutatni, amennyiben pedig nem létezik a hivatkozott szócikk, úgy a jövőben azt megírni szándékozó szerkesztőtárs nagyobb valószínűséggel fogja a korrekt elnevezést alkalmazni.
Arra is van lehetőség, hogy olyan kifejezésre hivatkozzunk, amely nem teljesen egyezik meg a szövegben szereplő szóval, pl. [[Angol nyelv|angolul]] . A függőleges vonal mögött megjelenő szó szerepel a szövegben, de a vonal előtt álló kifejezés mutat a másik szócikkre. Arra figyeljünk, hogy a szövegkörnyezetből mindenképpen derüljön ki a hivatkozás tartalma. Ragozott hivatkozások esetén inkább a [[nyelv]]ek megoldást használjuk, mint a [[Nyelv|nyelvek]] formát. Ezt könnyebb olvasni wiki formátumban és gépelni is.
Igyekezz pontosan hivatkozni. Ha a hivatkozni kívánt szócikk nem létezik, csinálj egy gyors keresést, hogy erről megbizonyosodj; Lehet, hogy a szócikk címe egy vagy két karakterrel eltér a te hivatkozásod címétől.
Soha ne használd a "kattints ide" szavakat hivatkozás céljára – ez semmilyen információt nem hordoz a wiki nyelvben. A hivatkozás szövege jelzi a hivatkozás szócikkének tartalmát.
[szerkesztés] A "Kapcsolódó témakörök" és a "Lásd még" stílusa
Azokat a referenciákat, amelyeket a szócikkben belső hivatkozással nem lehetett jelezni, az "Kapcsolódó témakörök" vagy a "Lásd még" szakaszban helyezhetjük el. Az elsőben a szócikk tartalmához szorosan kapcsolódó, de a szócikkben nem szereplő hivatkozásokat szerepeltetjük. A "Lásd még" fejezet a szócikkben foglalt tartalom megértését elősegítő, szélesebb körű kapcsolódások jelzésére szolgál. Például, a "Petőfi Sándor" szócikkben "Arany János", mint személyes jóbarát, kapcsolódó témakör, de "Shakespeare" szócikke – akinek műveit mind Petőfi, mind Arany fordította – a "Lásd még" témakörbe tartozik.
Mindkét esetben az itt ábrázolt formátumot kell alkalmazni, a wiki jelölőnyelv szabályai szerint:
==Kapcsolódó témakörök [Ez csak példa, nem a Wikipédia:Formai útmutató része]== * Arany János * Jókai Mór
==Lásd még [Ez csak példa, nem a Wikipédia:Formai útmutató része]== * Shakespeare
Néha szükségessé válhat egyértelmű kereszthivatkozások elhelyezése a szövegben, tipikusan, amikor hosszabb szövegrész(ek) kerül(nek) áthelyezésre máshová. Ebben az esetben emeld ki a hivatkozást, hogy annak fontossága jobban érthetővé váljon. Példa:
- A labdarúgás nemzeti bajnokságaiban minden országban avatnak bajnokot (lásd Magyar labdarúgás bajnokcsapatai).
[szerkesztés] URL és Internet-hivatkozások stílusa
A Wikipédia nem hivatkozás-gyűjtemény, nem javasoljuk csak hivatkozásokat tartalmazó szócikkek készítését, de mindenképpen fontos és szükséges a Világhálón fellelhető részletesebb leírásokat tartalmazó anyagra hivatkozást készíteni. Ez különösen fontos, ha az Internetes tartalmat egyik fontos forrásként is felhasználtad a szócikk írásához.
Az internetes URL hivatkozásának írásmódja igen egyszerű, egy szögletes zárójelbe kell tenni az egész címet:
[URL szóköz-után-egyéni-szöveg]
Az URL-nek http://-vel vagy más Internet protokollal kell kezdődnie, mint ftp://'' vagy ''news://.
Az ilyen hivatkozásokat a Wikiben külső hivatkozásnak nevezzük.
[szerkesztés] Címek
A külső hivatkozáshoz címet is adhatunk, az URL után szóközzel elválasztva írhatjuk be a honlap közérthető elnevezését. Példaként egy csupasz URL:
- [http://www.wikipedia.org]
Itt pedig hozzáadtuk a honlap címét:
A legtöbb URL cím ronda és nem hordoz információt, ezért mindig jobb, ha egy külső hivatkozásban közérthető címet helyezünk el. Például:
sokkal inkább felhasználóbarát hivatkozás, mint
A Wikipédia bármely oldalának nyomtatható változata teljes egészében megjeleníti az URL címeket, az esetleges honlap címekkel együtt, így információ nem vész el.
[szerkesztés] URL címek lábjegyzetben
Ha nem adunk az URL címhez semmilyen oldalnevet, a külső hivatkozás lábjegyzetként jelenik meg. Például,
- [http://www.wikipedia.org]
így jelenik meg:
[szerkesztés] A cikkben való elhelyezés
Ez a forma arra is használható, hogy URL hivatkozást helyezzünk el egy szócikk szövegében. Például:
- Az együttműködő internetes közösség jó példája a [http://www.wikipedia.org Wikipédia, egy nyílt forrású enciklopédia].
így jelenik meg:
- Az együttműködő internetes közösség jó példája a Wikipédia, egy nyílt forrású enciklopédia.
Mindazonáltal, a külső hivatkozásokat jobb a szócikk végén, összegyűjtve megjeleníteni, a következő fejezetcím alatt:
- ==Külső hivatkozások==
Hasonlóan a többi fejezetcímhez, ebben az esetben is két egyenlőségjel közé írandó a fejezet címe (lásd fentebb Fejlécek).
[szerkesztés] Idegen nyelvű oldalak
Általában nem szerencsés idegennyelvű honlapokra mutató URL címek elhelyezése a Külső hivatkozások között. Ha mégis fontosnak ítéled a honlapot, szerepeltesd a listában, de a cím után zárójelben írd le, milyen nyelven érhető el az oldal. Például:
[szerkesztés] Egyszerű tabulálás
Egy szóközzel kezdődő sorban a betűszélesség állandóvá válik, így felhasználható egyszerű tabulálásra, oszlopok szerkesztésére.
nap fej kéz cipő krumpli hagyma
Az a sor, amely szóközzel kezdődik, és további szöveg sem kerül bele, üres sorként fog megjelenni. Ez zavaró hibalehetőség, de lehet, hogy pont ezt szeretnéd elérni.
Vagy mégsem.
(Ha gépelési szokásaid között szeretsz két szóközt szerepeltetni a mondatvégi pont után, akaratlanul is üres sort okozhatsz, amennyiben az egyik ilyen szóköz átgördül a következő sor elejére.)
[szerkesztés] Jogi szöveg
Lásd Wikipédia:Formai útmutató (jogi).
[szerkesztés] Hivatkozás társprojektekre
Lásd Wikipédia:Formai útmutató (társprojektek).
[szerkesztés] Vegyes
- Ha nem tudományos cikket szerkesztesz, a "százalék" szót mindig betűkkel ki kell írni, nem javasolt a "%" jel alkalmazása.
- A nulla és tíz közötti egész számokat mindig betűkkel kell leírni. A tíznél nagyobb számokat lehet számjegyekkel írni, kivétel, ha mondat kezdődik velük, ekkor betűkkel kell leírni.
[szerkesztés] Ha semmi más nem segít
Ha összetettebb nyelvtani kérdéssel kerülsz szembe, használj más forrásokat, mint a Magyar Helyesírási Szabályzat vagy más, tekintélyes nyelvtani, helyesírási, központozási útmutatókat. Amennyiben ez az oldal eltér a kézikönyvekben olvasottaktól, úgy az itt bemutatott megoldásokat részesítsd előnyben, de szabadon változtasd ezt az oldalt is, adj hozzá további tartalmat, vagy folytass vitát ötletedről a Wikipédia vita:Formai útmutató oldalon.
Jó módszer a formázási szokások elsajátítására, ha megnyitsz egy szócikket, amely tetszik neked, és a szerkesztőablakban áttekinted azokat a megoldásokat, amelyeket a cikk szerkesztői használtak az egyes formai effektek elérésére. Utána változtatásaid mentése nélkül kiléphetsz az oldalról, és így nem tudod elrontani a meglévő struktúrát, de amíg ott vagy akár körül is nézhetsz. Szinte minden cikkben akad valami javítanivaló, valami csinosításra szoruló szövegrész, kép, táblázat vagy grafika. Előfordulhat, hogy olyan módosítást tudsz hozzátenni a cikkhez, amely javítja annak összképét.
[szerkesztés] Ne éld bele magad túlzottan
Neked is és az utánad szerkesztőnek is könnyebb a dolga, ha nem mélyedsz bele túlságosan a formázásba, nem akarod a cikket túlságosan is "széppé" varázsolni. Az itt jelzett formai megoldások alkalmazásával sem mindig érhető el a kívánt hatás.
Könnyebb a Wikipédia megjelenítése, könnyebb annak szerkesztése, ha nem formázzuk a szöveget túl, nem szépítjük jobban, mint amennyi abszolút szükséges az információ érthető, integráns bemutatásához. Ne felejtsd: legfőbb célunk egy használható enciklopédia összeállítása, de a szerkesztés egyszerűsége és az enciklopédia karbantarthatósága rögtön utána következnek.
Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a HTML formázást csak ritkán és akkor is jó ok miatt alkalmazd.
[szerkesztés] További információ
Az írás vagy a szerkesztés megkezdése előtt olvasd el ezeket a dokumentumokat és értsd meg tartalmukat:
Az oldal szerkesztőihez: ezekre az oldalakra figyelnünk kell, hogy mindig naprakészek legyenek.
- Sablon:Üdvözlet figyelmes bevezetés a Wikipédia világába.
- Wikipédia:Irányelvek és útmutatók a legfontosabb olvasnivaló a Wikipédia szabályairól.
- Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat! segít a szócikkek szerkesztéséhez való hozzáállásod kialakításában.
- Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat? – innen megtudod, milyen kódokat használhatsz a lapok szerkesztése során, a fejezetcímek, belső és külső hivatkozások stb. megvalósítása érdekében.
- Segítség:Csonk elmagyarázza, mi az, hogy csonk, hogyan készíthetsz ilyet, és hogyan tudod azt továbbfejleszteni.
- Wikipédia:Leggyakoribb baklövések a leggyakoribb hibák listáját tartalmazza és segít elkerülni azokat.


Based on work by