Zaj
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége. A jelek forrása és frekvenciaspektruma attól függ, milyen zajról van szó.
A rádiófrekvenciás zajok frekvenciájuktól függően a rádió adás-vételt vagy a TV vételt zavarják. Szintén zajként jelentkezik a képek digitalizálása, tömörítése következtében előálló kvantálási zaj, ami képminőség romlással jár. A különböző elektromos berendezések keltette zajok részben a rádiófrekvenciás spektrumban kerülnek kisugárzásra, de egy részük a hálózati csatlakozó kábelen keresztül, galvanikusan terjed, így bármilyen más, elektromossággal működő készüléket zavarhat.
Az információelméletben a zaj csökkenti a kommunikációs csatornán átvihető információmennyiséget, azaz csökkenti a csatorna kapacitását. Különféle kódolási eljárásokkal csökkentik ennek a zajnak a hatását.
A zaj leírására nem alkalmas egyetlen szám (pl. a hang intenzitása), ezért azt többnyire egy színképpel írjuk le.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Környezeti zaj
[szerkesztés] Akusztikus zaj
[szerkesztés] Elektromos zaj
[szerkesztés] Rádiófrekvenciás zaj
[szerkesztés] TV és video zaj
[szerkesztés] Információátviteli zaj
[szerkesztés] Termikus zaj
Termikus zaj ("Johnson-zaj"): Elektromos zaj, amely egy ellenállás két vége között a töltéssűrűség állandó szabálytalan változása miatt keletkezik. Ez a töltéskülönbözet a töltéshordozók hőmozgása révén jön létre.
[szerkesztés] Zajok osztályozása
[szerkesztés] Zajok színképei
A színkép egy adott zaj vagy hang hangnyomásszint értékeinek a frekvencia függvényében történő ábrázolása. Megkülönböztetünk folytonos színképet, amikor nagyjából minden frekvencián van valamekkora hangnyomásszint érték, és vonalas színképet, amikor csak bizonyos frekvenciákon van hangnyomásszint.
Néhány színképnek gyakorlati jelentőségük miatt külön nevet adtak. Ilyen a fehérzaj, szürke zaj és a rózsaszín zaj.
[szerkesztés] Fehérzaj
A fehérzaj olyan, hangtechnikában használatos véletlenszerű zaj, amire igaz az, hogy a teljes vizsgált frekvenciatartományban (emberi érzékelő esetén 20Hz - 20kHz) a hangnyomásszintje állandó.
[szerkesztés] Szürke zaj
A szürke zaj esetén egy jól meghatározott, szűk frekvenciatartományban folytonos hangnyomásszint van, míg az összes többi frekvencián nem mérhető hangnyomásszint.
[szerkesztés] Rózsaszín zaj
Rózsaszín zajnak nevezik az olyan zajt, melynek hangnyomásszintje a frekvenciával fordítva arányosan esik, és az olyat is, melynek a hangnyomásszintje a frekvencia négyzetével fordítva arányosan esik.
A rózsaszín zaj a hangtechnikában egyértelmű jelentéssel bír: véletlenszerű zaj, amelynek a teljes vizsgált frekvenciatartományban (jellemzően 20Hz - 20kHz) a hangnyomásszintje oktávonként 3dB-lel csökken. Többek közt többutas, aktív hangrendszer beállítására használják.
[szerkesztés] Színes zajok
Az olyan zajokat, melyek frekvenciája határozottan nem állandó értékű, de gyakorlatilag jól meghatározható frekvenciasávba esik, színes zajoknak nevezik. A fehérzajtól eltérően nincs a különféle színes zajspektrumoknak általánosan elfogadott meghatározása.
Emiatt a többértelműség miatt a tudományos cikkek az 1/f zaj fogalmat olyan folyamatokra alkalmazzák, melyek zaj-teljesítménysűrűsége fordítottan arányos a frekvenciával.
[szerkesztés] Irodalom
- J. B. Johnson, The Schottky Effect In Low Frequency Circuits, In: Physical Review. vol. 26, pp. 71-85, 1925.
- Walter Schottky, Small-Shot Effect And Flicker Effect, In: Physical Review. vol. 28, pp. 74-103, 1926
- J. B. Johnson, Thermal Agitation of Electricity in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 97-109, No. July, 1928.
- Kováts Attila, Zaj- és rezgésvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004.
- Harry Nyquist, Thermal Agitation of Electric Charge in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 110-113, No. July, 1928.
- Walter Schottky: Über spontane Stromschwankungen in verschiedenen Elektrizitätsleitern. Hely: Annalen der Physik, Nr.23/Band 57/1918, S. 541-567.


Based on work by