Tét
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Téti |
| Rang | város
|
| Terület | 56,35 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9100 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Tét város Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld déli felén, a 83-as számú főút mellett helyezkedik el, Győr és Pápa között félúton.
A település a megye déli határán a sokorói dombok lankáinak és a Marcal medence (Rábaköz) síksága találkozásánál lelhető fel. Legközelebbi vasútállomása: Gyömöre (vásártér) tőle 2 km-re van. Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-től ismét város. A település nevét valószínüleg első birtokosairól a Thet törzsnemzetségtől kapta. A megye déli része az ezredfordulóig városhiányos volt, mely Veszprém megye hasonló térségével határos. Tét a térségben mikrocentrum szerepet tölt be. Térségszervező ereje gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete kiszélesedett, ingázási központtá vát. Valamikor idáig húzódott a Bakony erdőségeinek határa.
[szerkesztés] Története és mai élete
- Első okleveles említése IV. Béla adományleveléből, 1269-ből származik.
- a település 1643 és 1646 között teljesen elnéptelenedett
- 1786-ban már 2063 lakosa volt Tétnek. Győr után a legnagyobb lélekszámú település a megyében.
- 1908-ban nyerte el a nagyközségi rangot.
- 2001-ben nyerte el Tét a városi rangot.
A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel az oklevelekben. Ősi besenyő telep. A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter comes. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. Más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra. Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig. István tiszteletére monostort alapítottak, ennek romjait várromnak nézvén, tévedésből nevezték el Pokvárnak a dombot. A monostor elpusztulásának ideje nem ismert. Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le. A kegyetlen sanyargatás elől a lakosság elszökött.
Az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált a falu. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezd-tek a lakosok visszatérni. Protestáns prédikátora volt a településnek. 1690-ben a Leslie féle ezred elpusztította a falut, de 1697-ben már saját pecsétje van. 1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. Szentkúton 1726-ban katolikus templom épült. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai Járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori megye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő (1786). Az evangé-likus templom és a falu egy része 1777-ben leégett. A királyi rendelet megengedte a torony nélküli evangélikus templom építését, melyet Mária Terézia személyes engedélyével építenek újjá barokk stílusú kőtemplomként. Győr 1809-es francia megszállá-sa után itt tartották meg a megyegyűléseket. A katolikus templom 1818-ban épült meg. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. A téti takácsok ipartársulata 1882-ben alakult meg. Az iparkamara nyilvántartása szerint 65 iparos és kereskedő 22 tanoncot foglalkoztatott a településen. A század utolsó évtizedére éri el legnagyobb lélekszá-mát (3228 főt) is, és határa is legnagyobb a megyében. Járási hivatalain kívül takarékpénztár, malom, Hangya Szövetkezet (1920) és tíz egyesület működött a faluban. 3010 őstermelőt, 851 iparost, 175 kereskedőt lehet megszámolni 4617 lakosából. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. Ugyancsak ők 1898-ban egy vagon kapacitású gőzmalmot építettek. Tét 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát. A téti iparoskör 84 taggal 1911-ben alakult meg. A Sokoróaljai Takarékszövetkezetet is ebben az évben alapították.
Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat. (Fenyves, Betlehem, Pókvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag) Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. Ekkor nyílik meg a Tanonciskola, melyet a Sokoróaljai Járási Ipartestület működtetett. Magánvállalkozásban 1925-ben épül meg a villanytelep, melyet a község megvásárol. 1927-ben állami segítséggel Polgári Fiú és Leányiskola kezdi meg a tanítást. Az utolsó békeévben részletes szociológiai felmérés készült a településről, mely szerint a lakosság létszáma 4617 fő volt. Összesen 212 bérescsalád és 226 időszaki munkát vállaló napszámos dolgozott a pusztákon, a kisbirtokos családok száma 1868 volt. A teljesen nincstelen családok száma 84. A nagyközségben 92 önálló iparos 111 alkalmazottat, a 35 kereskedő 22 alkalmazottat foglalkoztatott. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A lakásállomány összetétele volt: 589 régi vályog-ház, 499 ház cserepes, és téglából épült. Közöttük voltak komfortos, fürdőszobás házak is. 1938-ban kezdi meg működését a sajtgyár, mely az 50-es évekig működött. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismé-telten Erdélyből. A zsidók deportálásával csak két szakképzett kereskedő maradt a faluban, jelentősen csökkent a polgári réteg.
1945-ben a község hadszíntérré válik. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. Lesváron gazdasági telepet kaptak. A főszolgabíróság helyébe a járási főjegyzőség lép, a csendőrség helyébe pedig a rendőrkapitányság szinte azonos hatáskörrel.
A Dózsa Termelőszövetkezet 1949-ben alakul meg Lesváron, ugyanekkor a Járási Gépállomás is. A következő évben a tanácsrendszer kialakítása miatt a járási hivatal Győrbe költözik. Épületkarbantartó és Építőipari Kisszövetkezet kezdi meg működését 1952-ben. A falu kultúrházát 1954-ben kezdik el építeni, amelyet 1960-ban adnak át. A nagy szövetkezetesítés éve 1959. Amikor megalakítják a Kisfaludy, a Kossuth, a Béke, a Petőfi és a Dózsa Termelőszövetkezetet, majd 1963-ban egyesítik őket. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg. A Győri Mezőgép téti gyáregysége 1965-ben nyílik meg. 1979-től az ELZETT Művek Győri Lemezárugyárának téti üzemében is termelnek. Két év múlva az Autójavító Szövetkezet varrodát létesített. 1983-ban elkészül az új általános iskola és a sportpálya. A telefonközpont modernizálása 1987-ben fejeződött be. A következő évben új óvodát adnak át.
A rendszerváltás előtti utolsó év-ben (1989-ben) felépült a regionális gyömörei vízmű, amely egészséges vízzel látja el a nagyközséget. 1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991).
[szerkesztés] A megye egyik legifjabb városa
A város népességszáma a 90-es évek elején csökkenést mutatott, aminek oka a migráció, részben a negatív természetes szaporodás. Különösen a tétszentkúti település rész magas halálozási mutatója okozza a veszteséget. A fiatalabb lakosság elvándorlása az 1970-es évekig tartott. Újabban a vándorlási egyenleg pozitív.
Oktatás A lakosság iskolai végzettségét tekintve: általános iskolai végzettséggel 29%, középfokú végzettséggel 27% és felsőfokú vég-zettséggel kb. 3–4% rendelkezik. Ez a munkaképes lakosságnak 3,6%-a. Az általános iskolai és szakmunkás végzettség jellemző. A középfokú végzettség alacsonyabb színvonalú, s rendkívül alacsonyínak mondható a diplomások száma az összlakossághoz képest. A vallásfelekezet szerinti megoszlás: Katolikus és evangélikus a lakosság nagyobb része, de kisebb számban megtalálhatók a református és a baptista vallásúak is. Etnikai kisebbséghez tartozó lakosok is élnek a településen. Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási vállalkozások biztosítják a megélhetést. Az aktív keresők száma meghaladja kínált munkahelyek számát. A tömeges mértékű ingázás miatt képes munkahelyet találni. A településről való kiutazás Győr felé tendál.
Az egészségügyi és szociális ellátást 2 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 2 fogorvos és 2 védőnő biztosítja. Fizikoterápiás kezelést a környező települések számára is biztosít. Idősek Napköziotthona biztosítja az idős és rászoruló emberek számára a napközbeni ellátást. Az általános iskolai ellátást 8 évfolyam-ban 2 csoportban biztosítják. Délután napközis ellátást illetve tanulószobai felügyeletet biztosítanak a tanulóknak. A kultúrház a mozinak, az Idősek Klubjának, kulturális szakköröknek, a zeneiskolának és a könyvtárnak ad helyet
Kulturális élet Említést kell tenni a község kulturális szerepéről is. 1795–1796-ban itt volt plébános Révai Miklós. A reformkor négy kiváló literátora téti születésű: a két Kisfaludy, az itt plébánoskodó Pázmándi Horváth Endre (mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia alapítótagjai voltak), valamint Berzsenyi költőbarátja, Téti Takács József földbirtokos. Kisfaludy Károly 1788-ban születik meg Téten
Gazdaságszerkezet, Infrastruktura Legjelentősebb a Sokoró Ipari és kereskedelmi Kft., mely az egykori Mezőgép (Rekard) téti gyáregységéből alakult át Az 1990-es évektől kezdve a tulajdonviszonyok változásával csak a SOKORÓ gépgyár maradt egyben. Itt a dolgozók lettek a tulajdonosok. A gyár a tulajdonos változás után saját erőből a Mercedes cég kis segítségével 200 dolgozó részére új munkahelyteremtő beruházást végzett, melyet 1996 februárjában adtak át A helyi vízművet a győri székhelyű Pannonvíz Rt. működteti (a szennyvíztisztító-mű 1000 m3/nap kapacitású), a szilárd hulladék elszállítását a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi
[szerkesztés] Látnivalók
- a Téten született Kisfaludy Sándor és Károly emlékét őrzi egy emlékszoba és egy emlékmű
- Kisfaludy emlékmű
- Evangélikus templom
- Római katolikus templom (Téten): késő barokk (1818). Tornya a homlokzatból ugrik előre. Hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése klasszicista oltár. A padok a XIX. század első feléből valók. (Fő u. 127.) Kulcsa a plébánián kapható meg.
- Evangélikus templom: klasszicizáló, késő barokk (1778), torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, késő barokk, a szószékoltár (1780 körüli). Érdekessége, hogy az oltár a megszokottól eltérően nem a bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. A vörös márvány keresztelőkútja 1868-ból való. (Fő u. 23.)
- Az evangélikus harangtorony a Fő u. 75. számú ház előtt található.
- Római katolikus templom (Tétszentkút): barokk (1726-ban). Átalakítva a XVIII. század végén. Homlokzati toronnyal és félköríves szentéllyel épült, hajója síkmennyezetes. Az oltárok, a szószék és a Pieta-szoborcsoport rokokó alkotások, gazdag szobordíszekkel a XVIII. század első feléből. A képeket Maulbertsch és Dorfmeister festette. A templom mellett a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Téttől 3 km-re a 83-as számú út mellett Tétszentkúton. Páduai Szent Antal-kápolna (a temetőben) A kápolnától jobbra az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede magyar honvéd századosok obeliszk síremléke.
- Kisfaludy-emlékmű: A híres költő és drámaíró Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. Pest, 1830. november 21.) szülőháza helyén áll. Munkái: A tatárok Magyarországon, Ilka, A kérők, Stibor vajda (1819). Ka-tona Bánk bánja után először veti fel a jobbágykérdést. 1821-től haláláig szerkesztette az Auróra című évkönyvet. A vérpohár, Tollagi Jónás, Mohács (1826). Az emlékmű a Kisfaludy u. 26 számnál található meg.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Városi Könyvtár TÉT
- TÉT honlapja
- Téti Ijúsági Fúvószenekar
- Tét város nem hivatalos honlapja
- A Vendégváró cikke
- Tét város a gyaloglo.hu-n
| Győr-Moson-Sopron megye városai |
|---|
| Győr Csorna – Fertőd – Jánossomorja – Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Pannonhalma – Sopron – Tét |


Based on work by AzÚr,