Su Shi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja. |
Su Shi 蘇軾 (magyar népszerű átírásban: Szu Si) (1036-1101) kínai író, költő, kalligráfus és államférfi, a Song-kori (Szung) irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Adott neve Zizhan 子瞻 (Ce-csan), tiszteleti neve Dongpo Jushi 東坡居士 (Tung-po Csü-si, a Keleti Lejtőn Lakó Írástudó), gyakran emlegetik Su Dongpo 蘇東坡 (magyar népszerű átírásban: Szu Tung-po) néven is.
[szerkesztés] Élete
Su Shi az Emei-hegy (Omej) mellett, Meishanban (Mejsan) született, a mai Sichuan (Szecsuan) tartomány területén. Testvére, Su Che 蘇轍 (Szu Csö) és apja, Su Xun 蘇洵 (Su Hszün) is ismert irástudók voltak. Testvérével 1057-ben letették a legmagasabb fokú hivatalnoki vizsgát, és elérték a jinshi (csin-si) fokozatot, mely akkoriban előfeltetétele volt a magas rangú hivatalok betöltésének.
A következő húsz évben Kína-szerte számos hivatalnoki poziciót töltött be. A legjelentősebb ezek közül a hangzhoui (Hangcsou), ahol az ő felügyelete alatt készült el a róla elnevezett Sudi 蘇堤 (Szu-ti) gyalogos átkelőgát a Nyugati-tó felett.
Összeütközésbe került a Wang Anshi (Vang An-si) által vezette politikai irányzattal, melynek hatalomra kerülésekor száműzték. Először 1080-1084 között Huangzhouba (Huangcsou, ma Hubei [Hupej] tartományban), másodszor 1094-1100 között Huizhouba (Hujcsou, ma Guangdong [Kuangtung] tartományban) és végül Hainan (Hajnan) szigetére. A hainani Dongpo Akadémia a száműzetésbeli lakóhelye egykori helyén épült meg. Hangzhouban Su Shi egy Dongpo (Tungpo) nevű ültetvényen élt, innen kapta tiszteleti nevét. Changzhouban (Csangcsou), Jiangsu (Csiangszu) tartományban halt meg.
[szerkesztés] Munkássága
A shi (si), ci (ce) és fu versformákban valamint a prózában, kalligráfiában és festészetben egyaránt kiemelkedőt alkotott. Ismertebb versei:
- Az úgynevezett első és második „chibi fu” (cse-pi fu)
- Chibi fu 赤壁賦 (magyarul: „Fu a Vörös Szikláról”) - ezt első száműzetése alatt írta
- Nian Nu Jiao: Chibi Huai Gu 念奴嬌.赤壁懷古 (Nien nu csiao, Cse-pi huaj ku, „Emlékezés Chibire, Nian Nu Jiao dallamára”)
- Shui diao ge tou 水調歌頭 (Suj tiao ko tou, „Emlékezés Su Zhe-re az Őszközép-ünnep idején” [Su Zhe - ejtsd: Szu-csö])
Versei nagy része (kb. 2400 vers) shi formában íródott, de költői hírneve leginkább 350 ci formában írt költeményének köszönhető. Leküzdötte a ci kezdeti korszakára jellemző formalizmust, mondván: "A költészetben nincsenek merev szabályok: a költő, ha szólnia kell, szól, ha nincs mit mondania, akkor hallgat." Írott és vizuális művészete egyaránt erőteljes, spontán, realista, és tele van természeti jelenségek valósághű ábrázolásával. Politikai tartalmú esszéket is írt, ilyen például a Liuhoulun 留侯論.


Based on work by