Uralkodási éra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az uralkodási éra (nianhao 年號) a kínai császárság korában használt időmeghatározási fogalom volt.
| Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja. |
Trónra kerülésükkor a császárok kihirdették, hogy milyen uralkodási éra veszi kezdetét. Az éra neve általában két szótagból állt, s valamilyen szerencsés, pozitív jelentést hordozott. Ha a császár úgy érezte, hogy ez javíthat uralkodásán, akkor tetszőleges év után új uralkodási érát vezethetett be, ami szintén addig tartott, ameddig a császár meg volt elégedve vele. Egy császár uralkodása alatt tehát több éra is követhette egymást.
Az uralkodási érának a datálásban van nagy jelentősége: a császárkori Kínában minden dátumot uralkodási éra szerint adtak meg. Például a Kr. e. 138-as év történéseire így hivatkoznak: "A Jianyuan 建元 uralkodási éra 3. éve." (A Jianyuan Han Wudi császár Kr. e. 140-135 közötti uralkodási érája volt. Han Wudi Kr. e. 140-87 közötti hosszú uralma során összesen 11 új érát kezdett.) Az uralkodási érák rendszeres használatát is Han Wudi kezdte: Kr. e. 140-től az érák folyamatosan követik egymást a kínai történelemben.
A Ming- és a Qing-dinasztia korában az volt a jellemző, hogy egy császár csak egy uralkodási érát hirdetett meg, így egész uralkodása egy érából állt. Az ő esetükben az uralkodási éra nevét sokszor a császár neveként is használják. Például a híres Kangxi császárnak (ur. 1661-1722) a Kangxi valójában nem a neve volt, hanem az uralkodási érája.
Új uralkodási érát kizárólag császár hirdethetett meg. Ha valaki más is megtette, az nyílt lázadást jelentett. A Kínai Népköztársaságban az uralkodási érák használata megszűnt, Tajvanon azonban még alkalmazzák: uralkodási éraként a Kínai Köztársaság (Minguo 民國) időszakát veszik figyelembe. Ennek első éve 1912. 2006 tehát a Kína Köztársaság 95. éve (民國95年).


Based on work by