Franciaország zászlaja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Franciaország zászlaja
Nagyít
Franciaország zászlaja

A francia zászló a világtörténelem egyik legnagyobb hatású lobogója, amely három egyenlő függőleges sávból áll. Ezek színe balról jobbra rendre kék, fehér és piros. Franciaország nemzeti zászlaja a világ egyik legismertebb jelképe, amelyet az előző századokban gyakran azonosítottak olyan eszmékkel, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség. Ezért több ország is a francia lobogó hatására választotta meg saját nemzeti jelképét. Belgium, Csád, Elefántcsontpart, Írország, Kamerun, Mexikó, Olaszország és Románia is egyértelműen a forradalmi szellemű lobogó tiszteletére választotta meg saját zászlaját. A francia lobogót hazájában gyakran becézik úgy mint, le drapeau tricolore vagy le drapeau blue-blanc-rouge. A három különböző színű sávból álló lobogókat francia hatásra nevezik azóta is trikolornak.

A nagyhatású nemzeti lobogó történelme korántsem olyan zaklatott és kalandos, mint az a kor, amelyben először világrajött. A trikolor a "nagy francia forradalom" terméke volt. Az 1789-ben kirobbant forradalomsorozat előtt Franciaország Szent Denisz zászlaját használta. Ezt a lobogót maga Nagy Károly kapta annak idején a pápától, és uralkodása után a Karolingok és a Capetingek királyi lobogójává vált. A vörös alapon 2, 3 vagy 5 lándzsát ábrázoló lobogót leginkább háborúk idején használták.
1690-ben a fleurusi csatában jelent meg először a hadi lobogón a fehér szín, amely a francia uralkodók színévé vált a későbbiekben.

A fényes királyi hatalmat azonban az 1789 júliusán kirobbant forradalom elsöpörte, és ezért elsődlegesen persze a forradalomnak, másodsorban pedig magának az országnak, a nemzetnek is szüksége volt egy jelképre. Ezt a jelképet a hagyományok szerint Lafayette márki alkotta meg, aki Párizs városának kék-piros címeréhez hozzátoldotta a királyi ház fehér színét, és ebből a trikolorból egy kokárdát alkotott, amit büszkén viselt a háborús időkben. Persze a három szín eredetét sokan sokféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint Lafayette az amerikai forradalmároktól vette át a három színt, míg megint mások Európa első trikolorját, a holland zászlót látják a tábornok döntésében.
Akárhogyan legyen is, a kokárda színei hihetetlen népszerűek lettek, és hamarosan zászlóként is debütálhattak, méghozzá 1790-ben a flotta zászlórúdjain. 1794. február 15-én a Nemzeti Konvent hivatalosan is adoptálta a lobogót, hiszen akkorra már az egész országban ezalatt vonultak a forradalmi seregek. A forradalom évei alatt a sereg különböző részei saját ízlésük szerint változtatták meg a lobogót, és annak égisze alatt vonultak fel a harcmezőkön.
I. Napóleon bukása után, 1815-ben a restaurált Bourbon-ház betiltotta a trikolort, és újra a fehér, liliomvirágos királyi lobogót vezette be az ország hivatalos jelképévé. Amikor 1830-ban egy forradalom ismét elsöpörte a régi uralmat, és a trónra Lajos Fülöp az úgynevezett polgárkirály ülhetett, ismét belekaphatott a szél a mai lobogóba. Majd a második francia köztársaság megalakulásakor, 1848-ban a vörös, szocialista eszméket hirdető lobogó röppent fel rövid időre a trikolor helyére.


A nemzeti trikolor helyreállítása után majd' egy évszázadon keresztül nem változott meg az ország lobogója. A II. világháború idején a Vichy Franciaország szintén megtartotta a trikolort, de mivel ez az állam a németek bábállamának számított, a főként Algériába szorult felszabadító mozgalmak más lobogót választottak.

Az ún. Szabad Franciaország zászlaja 1940 és 1944 között
Nagyít
Az ún. Szabad Franciaország zászlaja 1940 és 1944 között

A Charles de Gaulle vezette mozgalom megtartotta a történelmi trikolort, de annak középső, fehér sávjára egy piros lotharingiai keresztet tettek. A háború elültével ismét a kék-fehér-piros lobogó vált a francia nemzeti lobogóvá, és azóta változatlan formában hirdeti országát.

A francia lobogó színeinek egyedi jelentése igazán nem volt meghatározó történelme során. Mindig csak a három szín együttes jelentése volt igazán fontos. Pedig a forradalmi színek külön-külön is jelentéssel bírnak. A kék szín Szent Martin szimbóluma, aki a kora középkori Gallia vagy Franciaország területén élt. Martin nemes ember volt, és amikor egy koldus élelemért könyörgött neki, összetörte kék színű címerét, és annak felét a koldusnak adta. Ez akkoriban azt jelentette, hogy minden rangjának és vagyonának felét is a szegényembernek adta. A mítosz fennmaradt, és ma a kék szín a francia lobogóban átvitten a törődés, a könyörület jelképe. Arra utal, hogy a gazdagoknak a szegények gondját kell viselniük. A fehér azon felül, hogy a 17. században az ország királyainak a színe lett, a Szűz Mária metaforája is, akinek kegyeibe ajánlotta országát XIII. Lajos. Azonban a fehér színt legkorábban Jeanne d'Arc-kal azonosították, azzal a szűzzel, aki a 15. században nagy szerepet játszott az angolok legyőzésében. Végül a piros Szent Denis színe, aki a főváros, Párizs védőszentje volt. A történelem során a leggyakrabban ezalatt a szín alatt vonultak a francia seregek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Franciaország zászlaja témájú médiaállományokat.


Európai országok zászlói
Dél-Európa: Andorra Andorra | Málta Málta | Olaszország Olaszország | Portugália Portugália | Spanyolország Spanyolország| San Marino San Marino | Vatikán Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia Albánia | Bosznia-Hercegovina Bosznia és Hercegovina | Bulgária Bulgária | Ciprus Ciprus | Görögország Görögország | Horvátország Horvátország |
Macedónia Macedónia | Montenegró Montenegró | Románia Románia | Szerbia Szerbia | Törökország Törökország
Észak-Európa: Dánia Dánia | Észtország Észtország | Finnország Finnország | Izland Izland | Lettország Lettország | Litvánia Litvánia | Norvégia Norvégia | Svédország Svédország
Kelet-Európa: Azerbajdzsán Azerbajdzsán | Fehéroroszország Fehéroroszország | Grúzia Grúzia | Kazahsztán Kazahsztán | Moldova Moldova | Oroszország Oroszország | Örményország Örményország | Ukrajna Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria Ausztria | Csehország Csehország | Lengyelország Lengyelország | Liechtenstein Liechtenstein | Magyarország Magyarország | Németország Németország | Svájc Svájc | Szlovákia Szlovákia | Szlovénia Szlovénia
Nyugat-Európa: Belgium Belgium | Franciaország Franciaország | Hollandia Hollandia | Írország Írország | Luxemburg Luxemburg | Monaco Monaco | Nagy-Britannia Egyesült Királyság
Európai Unió Az Európai Unió zászlaja
Függő területek: Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jan Mayen | Jersey | Man-sziget | Spitzbergák
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter-menti Köztársaság