1900. évi nyári olimpiai játékok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| II. Nyári olimpia | |
| Rendező | Párizs, Franciaország |
| Nemzetek | 24 |
| Sportolók | 997 |
| Versenyszámok | 19 sportágban 95 versenyszám |
| Érmek | 268 90 |
| Megnyitó ünnepség | 1900. május 14.[1] |
| Záró ünnepség | 1900. október 28.[1] |
| Magyar részvétel |
|
| Sportolók | 18 |
| Érmek | 7[2] 1 |
Az 1900. évi nyári olimpiai játékok – a II. Nyári olimpia – helyszíne Párizs volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsősorban Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak.
A versenyeket 1900. május 14-e és október 28-a között, több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk huszonnégy ország 997 sportolója vett részt. A versenyek színvonala és sportértéke felülmúlta az előző, 1896. évi athéni olimpiát, azonban a felületes rendezés, a versenyzési körülmények alacsony színvonala miatt a párizsi olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe. Coubertin, éppen saját hazájában nem talált kellő megértésre. A hivatalos francia körök az olimpiát az 1900. évi párizsi világkiállítás mellékeseményének tekintették, így az újkori olimpiai játékok elindítója kénytelen volt teljesen átengedni a szervezést a világkiállítás szervező bizottságának, amely azonban az olimpiai eszme szempontjait teljesen alárendelte a világkiállítás érdekeinek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érdekességek
- Az olimpiáról nem készült hivatalos jelentés[3], így a sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a hivatalos versenyszámok, a részt vevő versenyzők, illetve az eredmények megállapítása. E kérdésekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is azóta többször változott.
- A szabályok könnyedén kezelésére jellemző, hogy az 5000 méteres futó csapatversenyben győztes brit csapat ötödik tagja, Stanley Rowley előzőleg ausztrál szinekben a 100 méteres síkfutás harmadik helyén végzett.
- Ezen az olimpián kezdte páratlanul eredményes olimpiai szereplését Ray Ewry. Az Egyesült Államok-beli atléta három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet nyert. Ewry a korai olimpiák atlétikaversenyein szereplő helyből ugró számokban volt eredményes, ezért kortársai kígyóembernek nevezték.
- A francia rendezők vasárnap is tartottak versenyeket, az amerikai egyetemek egy része azonban eltiltotta sportolóit a vasárnapi versenyzéstől, ezért néhány versenyszám döntőjéből a legesélyesebbek hiányoztak. Az Egyesült Államok-beli Myer Prinstein a távolugrás döntőjében nem indulhatott, de a selejtezőkben elért eredményével így is ezüstérmes lett.
- Ezen az olimpián született Magyarország első aranyérme atlétikából. Bauer Rudolf volt az első atléta, aki diszkoszvetésben a mai modern fordulásos technikát alkalmazta és ezzel meg is nyerte a versenyt. Bauer soha többé nem indult atlétikaversenyen.
- Az úszóversenyeket a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, amelyen maratoni – 4000 méteres – úszóversenyt is rendeztek. Az elsősorban rövid versenytávon versenyző, akkor tizenkilenc éves Halmay Zoltán kivételes tehetségét jelzi, hogy ebben a számban is ezüstérmet tudott szerezni.
- Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert.
- Az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.
- James Connolly, az újkori olimpiák első bajnoka ezen az olimpián is indult, de bajnoki címét nem tudta megvédeni.
[szerkesztés] A részt vevő országok
Hivatalos jelentés hiányában az olimpiák történetét tárgyaló források ebben a tekintetben is eltérőek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai álláspontja szerint az olimpián a következő huszonnégy ország vett részt (vastagítással kiemelve az a tizenkét ország, amelyeknek ez volt az első olimpiai részvételük):
|
|
|
[szerkesztés] Olimpiai versenyszámok
Az olimpia idején a francia fővárosban számos olyan sporteseményt is rendeztek, amelyek nem tartoztak a hivatalos versenyprogramba, a hivatalos versenyszámok megállapítása ezért máig nehézséget okoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is többször változott. A ma hivatalosnak tekintett program szerint huszonegy sportszakágban a következő versenyszámokat rendezték meg:
| Versenyszámok az 1900. évi nyári olimpiai játékokon | |||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | |||
| férfi | női | férfi | vegyes | összesen | |
| atlétika | 22 | 0 | 1 | 0 | 23 |
| croquet | 2 | 0 | 1 | 0 | 3 |
| evezés | 1 | 0 | 4 | 0 | 5 |
| golfozás | 1 | 1 | 0 | 0 | 2 |
| íjászat | 6 | 0 | 0 | 0 | 6 |
| kerékpározás | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 |
| kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| krikett | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| lovaglás | 3 | 0 | 0 | 0 | 3 |
| lovaspoló | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| pelota | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| rögbi | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| sportlövészet | 7 | 0 | 2 | 0 | 9 |
| tenisz | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 |
| torna | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| úszás | 6 | 0 | 1 | 0 | 7 |
| vitorlázás | 0 | 0 | 10 | 0 | 10 |
| vívás | 7 | 0 | 0 | 0 | 7 |
| vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 |
| Összesen | 59 | 2 | 27 | 1 | 89 |
[szerkesztés] Éremtáblázat
A kiosztott 268 érmen – 90 arany-, 90 ezüst- és 88 bronzérmen – húsz ország osztozott. Aranyérmet tizennégy ország nyert. Nem nyert érmet Argentína, Görögország, Románia és Oroszország.
(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
| Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Összesen | ||||
| 1. | 26 | 41 | 34 | 92 | |
| 2 . | 19 | 14 | 14 | 47 | |
| 3. | 15 | 6 | 9 | 30 | |
| 4. | 6 | 3 | 3 | 12 | |
| 5. | 6 | 2 | 1 | 9 | |
| 6. | 5 | 5 | 5 | 15 | |
| 7. | 4 | 2 | 2 | 8 | |
| 8. | 2 | 1 | 0 | 3 | |
| 9. | 2 | 0 | 3 | 5 | |
| 10. | 1 | 3 | 2 | 6 | |
| 1 | 3 | 2 | 6 | ||
A teljes listát lásd Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata szócikkben szócikkben.
[szerkesztés] Magyar részvétel
Az olimpián tizennyolc sportoló képviselte Magyarországot, akik négy sportág – atlétika, úszás, torna és vívás – versenyein vettek részt. Kiemelkedően szerepeltek a magyar atléták, és az úszásban egyedüli magyarként induló Halmay Zoltán.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1900. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ 1,0 1,1 Az olimpián nem volt sem hivatalos megnyitó, sem hivatalos záró ünnepség. A megadott dátumok az első és az utolsó versenynapot jelentik.
- ↑ Italo Santelli vívó ezüstérmével együtt, amelyet a NOB magyar éremként tart nyilván
- ↑ Két olimpiáról nem készült hivatalos jelentés az 1900. évi párizsiról és az 1904. évi St. Louis-iról.
- ↑ A korai olimpiákon a rendezőség engedélyezte, hogy csapatsportágakban egy csapat különböző nemzetiségű sportolókból álljon. Az ilyen csapatok eredményeit a NOB ZZX kód alatt tartja nyilván.
| Olimpiai játékok |
| Nyári olimpiai játékok |
| 1896 | 1900 | 1904 | 1906¹ | 1908 | 1912 | 1916² | 1920 | 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1996 | 2000 | 2004 | 2008 | 2012 | 2016 | 2020 |
| Téli olimpiai játékok |
| 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 |
|


Based on work by