Sukoró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.23870° k. h. 18.59949°

Sukoró
Sukoró címere
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Gárdonyi
Rang község


Terület 16,27 km²
Népesség
Irányítószám 8096
Körzethívószám 22
Térkép
é. sz. 47.23870° k. h. 18.59949°
település
Mo. térképén

Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján az M7-es autópálya mellett. Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől megközelíthető. A település Fejér megye leggyorsabban fejlődő települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt. A középkorban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése. Római katolikus templomát a XVII. században emelték. Az 1848-as szabadságharc során a pákozdi csata előtti főhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentőségéből a növekvő déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlődésnek csak az 1990-es évek második felében indul a község.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Gyapjaszsák (ingókő)
  • Meleghegyi gránitsziklák
  • Angelika-forrás
  • Arborétum
  • Római katolikus templom (XVII. században)
  • Református templom (1832). A pákozdi csata előestéjén (1848. szeptember 28-án) itt tartották a haditanácsot, a fiatal Móga János altábornagy vezetésével. A vita hevében az 1805-ből származó úrasztalra „helyezte” a kardját, mellyel ma is látható sérülést okozott. [1]
  • Néprajzi Ház

[szerkesztés] Testvértelepülés

[szerkesztés] Külső link