Felhő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cumulus felhő
Nagyít
Cumulus felhő

Felhő a légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Képződése

Orografikus felhő képződése egy hegycsúcs fölött
Nagyít
Orografikus felhő képződése egy hegycsúcs fölött

Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Felhők akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás (kondezáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. A feláramlásnak négy oka lehet:

  1. a talaj felmelegedése,
  2. orográfiai (amikor a vízszintes légáramlást a domborzat emelkedésre kényszeríti),
  3. a felszíni légtömegek összeáramlása (konvergencia),
  4. időjárási frontok.

[szerkesztés] Osztályozása

Felhők osztályozása magasságuk és kiterjedésük alapján.
Nagyít
Felhők osztályozása magasságuk és kiterjedésük alapján.

A meteorológia 10 felhőfajt különböztet meg, de ezen kívül sok speciális felhőt ismerünk (például: kondenzcsíkok, éjszakai világító felhők). A felhők tipizálásánál vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát.

[szerkesztés] Magasság szerinti osztályozás

Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra osztják a felhőket (zárójelben a mérsékelt övi átlagos előfordulási magasságuk olvasható):

  • Magas szintű felhők (5-13 km)
  • Közepes szintű felhők (2-7 km)
  • Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
  • Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10-12 km-en is lehet.

A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, azaz vegyes halmazállapotúak. Az alacsony szintűek, döntően vízcseppekből állnak.

[szerkesztés] Alak szerinti osztályozás

A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. Lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:

  • Réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagyobb.
  • Gomolyos jellegű felhők, amelyeknek függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
  • Függőleges felépítésű felhők, a gomolyos felhőkből alakulnak ki, és jelentős függőleges terjedeleműek.

[szerkesztés] Típusai

A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz. Latin szavakat használtak a megjelenés, felhőalap magasságának leírására.

Ezt az osztályozást az angol kémikus, Luke Howard készítette 1803-ban. A használt szavak:

  • cirrus, jelentése: hajtincs
  • stratus, jelentése: rétege
  • cumulus, jelentése: rakás
  • nimbus, jelentése: eső
Felhőfajok
Latin név Rövidités Magyar név Szint
Cirrus Ci pehelyfelhő magas
Cirrocumulus Cc bárányfelhő magas
Cirrostratus Cs fátyolfelhő magas
Altocumulus Ac párnafelhő középmagas
Altostratus As lepelfelhő középmagas
Nimbostratus Ns esőrétegfelhő több szintet átfog
Stratocumulus Sc gomolyos rétegfelhő alacsony
Stratus St rétegfelhő alacsony
Cumulus Cu gomolyfelhő alacsony
Cumulonimbus Cb zivatarfelhő több szintet átfog

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Felhő témájú médiaállományokat.