Putnok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Ózdi |
| Rang | város
|
| Terület | 34,73 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3630 |
| Körzethívószám | 48 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 40 kilométerre, a Bükk hegység és a Sajó folyó között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját. A két világháború között a trianoni békeszerződés által kettészakított Gömör megye Magyarországnál maradt részének székhelye lett, ezt a megyét azonban kis mérete miatt később Borsod megyéhez csatolták.
A II. világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.
[szerkesztés] Látnivalók
- Gömöri Múzeum
- Holló László Galéria


Based on work by