Paul Ariste

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Paul Ariste észt nyelvészprofesszor (Rääbise, 1905. február 3.–Tallinn, 1990. február 2.)

[szerkesztés] Élete

A Tartui Egyetemen tanult 1925 és 1929 között. Diplomamunkájának címe: „Az észt-svéd jövevényszavak az észt nyelvben". 1933-tól a Tartui Egyetemen oktatott, doktori értekezését a Hiiumaa szigetén beszélt nyelvjárás fonetikájából írta. 1944 és 1946 között az észt és más finnugor nyelvek tanszékének vezetője volt, majd 1946 és 1977 között a finnugor tanszék élén állt.

[szerkesztés] Munkássága

Ariste az észtországi finnugor nyelvkutatás atyja, és a szovjetunióbeli kutatás egyik jeles alakja. Számos nyelvet oktatott (finn, svéd, lett, alnémet és eszperantó), tudományos téziseinek száma meghaladja a hatvanat. Egyik fő kutatási területe a vót (vadja) nyelv volt, évente tett tanulmányutakat e nép körében. Publikációnak száma mintegy 1300 cikk, ezek között félszáz monográfia.

[szerkesztés] Elismerések

Tevékenységét külföldön és belföldön is elismerés övezte. 1954-tól az Észt Tudomány Akadémia tagja, 1969-ben avatták a Helsinki Egyetem, 1971-ben a Szegedi Egyetem, 1975-ben a Tamperei Egyetem, 1989-ben a Lett Egyetem díszdoktorává. Magyarországon és Finnországban is tiszteletbeli akadémai tagsággal tüntették ki.