Budapest története évszámokban

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Év Esemény
Kr. e. évszázadok, évezredek  Neolitikus, réz-, bronz- és vaskori kultúrák, kelta és eraviszkusz települések a mai Budapest különböző területein.
1. század A rómaiak megalapítják Aquincum, Contra-Aquincum és Campona településeket. Aquincum a Duna régiójának legnagyobb városa és Pannonia tartomány egyik fővárosa lesz.
5. század A hunok kora, Attila király a későbbi krónikák tanúsága szerint itt épít várost magának.
896 A honfoglalás után Árpád fejedelem „Attila városában” rendezi be szállását, amelyet általában Aquincummal azonosítanak.
1046 Gellért püspököt a mai Gellért-hegyen pogányok megölik.
1241 A tatárjárás során elpusztul a két város. IV. Béla király 1248-ban a Várhegyen felépíti az első királyi várat. Az új város átveszi a Buda nevet a korábbi várostól (a mai Óbudától). Pestet is városfallal veszik körül.
1270 A Nyulak szigetén (ma: Margitsziget) épült kolostorban meghal Szent Margit.
1458 Az ország népe a Duna jegén királlyá választja Hunyadi Mátyást. Uralkodása alatt Buda az európai reneszánsz központjává válik.
1541 A török uralom kezdete, a budai török basák a mohamedán templomok mellett több fürdőt is építenek a budai hőforrások hasznosítására.
1686 Buda és Pest visszafoglalása a törököktől a Habsburgok vezetésével. A csata során a két város teljesen elpusztul.
1690-es évek Újratelepülés, kezdetben alig néhány száz német lakos.
1773 Az első pesti polgármester megválasztása.
1777 Mária Terézia a várba költözteti a nagyszombati egyetemet
1783 II. József Budára helyezi az ország kormányaként működő Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát.
1795. május 20. Martinovics Ignác és más jakobinus vezetők kivégzése a Vérmezőn
1810 a tabáni tűzvész
1725 A reformkor kezdete, Pest az ország kulturális és gazdasági központja lesz, megépül az első Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd.
1848. március 15. Nemzeti forradalom, amely után a korábbi Pozsony helyett Pest lesz az ország fővárosa, első pesti országgyűlés és a Batthyány-kormány működése.
1849 Az osztrákok megszállják a várost, de a szabadságharc egyik fő sikereként a magyar honvédsereg visszafoglalja.
1849. október 6. Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnök kivégzése a mai Szabadság téren.
1867 Kiegyezés, amely után hatalmas iramú világvárosi fejlődés veszi kezdetét, kialakul Budapest mai arculata.
1896 Millenniumi ünnepségek, a földalatti vasút első útja, a Ferenc József híd (mai nevén: Szabadság híd) megnyitása.
19091910 elektromos közvilágítás
19181919 az Őszirózsás forradalom fővárosi eseményei és a Tanácsköztársaság időszaka
1924 Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.
1925 Megkezdi adását a Magyar Rádió.
1933 Megkezdődik a Tabán bontása.
1944. március 19. Budapestet megszállják a németek.
1945. január 15.–18. A németek, Budára visszavonulóban, az összes Duna-hidat felrobbantják.
1945. február 11. Az orosz csapatok megsemmisítik a németeket, a 2. világháború több mint százezer budapesti életét követeli, súlyos pusztulás az épületekben.
1956. október 23. –
november 4.
Kitör az 56-os forradalom, amely a szovjet csapatok bevonulásával végződik.
1960-as évek Az évtizedben nagyjából befejeződik a világháborús károk helyreállítása. Újjáépülnek a hidak, felépül az új Erzsébet híd.
19701972 Átadják a metró kelet-nyugati vonalát.
1982 Üzembe helyezik a metró észak-déli vonalának első szakaszát.
1987 A Budai Vár és a Duna-part a világörökség része lesz.
1990 2 016 100 lakos
2002 Az Andrássy utat és történelmi környezetét is felveszik a világörökségbe a Millenniumi Földalatti Vasúttal és a Hősök terével.

Lásd még: Budapest története