Határidős ügyletek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fogalma

a) A tőzsdén kívüli határidős ügyletek (forward) olyan szerződések, amelyek egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szólnak.

b) A tőzsdei határidős ügyletek (futures) a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügyletek.

[szerkesztés] Az ügylet alap mechanizmusa

A ún. hosszú pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék (áru, értékpapír stb.) megvásárlására kötelezett, míg a rövid pozícióban lévő megbízónak a megadott határidőben le kell szállítania az árut. Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor (lejárat) nagyobb, mint a kialkudott (határidős) ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy Ő az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámításra kerül a felek nyeresége vagy vesztesége, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.

Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül kerül kiválasztásra. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével.

[szerkesztés] Használata

A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.

[szerkesztés] Spekuláció

A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor

  • ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte;
  • ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkuldott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor.

Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít.

[szerkesztés] Fedezeti ügylet

A fedezeti ügyletet kötők

  • vagy egy már meglévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet;
  • vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel.

A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.