Énekes István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Énekes István (Budapest, 1911. február 20. – Budapest, 1940. január 2.) olimpiai bajnok ökölvívó, Énekes Vilmos ökölvívó bátyja.

Vasúti tisztként 1927-től 1940-ig a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) ökölvívó szakosztályának versenyzője volt. 1928-tól huszonhat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon, Los Angelesben olimpiai bajnoki címet nyert. Az újkori olimpiák történetében ez volt a magyar csapat huszonnegyedik, a magyar ökölvívás második aranyérme.

Utolsó nemzetközi sikerét 1934-ben érte el. Röviddel harmincadik életévének betöltése előtt öngyilkos lett.

[szerkesztés] Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (légsúly: 1932)
  • háromszoros Európa-bajnok (légsúly: 1930, 1932 ; harmatsúly: 1934)
  • négyszeres magyar bajnok (légsúly: 1929, 1930, 1932 ; harmatsúly, csapat: 1934)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olimpiai bajnok magyar ökölvívók
Csík Tibor | Énekes István | Gedó György | Harangi Imre | Kocsis Antal | Kovács István | Papp László | Török Gyula