Csík vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csík vármegye (1910)
Csík vármegye címere
Székhely Csíkszereda
Terület 4493,22 km²
Népesség
Nemzetiségek magyarok,románok
Csík vármegye térképe

Csík vármegye a Magyar Királyság egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán. Nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északon Moldva határolta.

[szerkesztés] Földrajz

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalja el. Mindkettő túlnyomóan erdős, a magasabb hegység jellemzőivel. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Lóhavas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye észak-nyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m.) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el és együtt alkotják a Csíki-medencét.

[szerkesztés] Történelem

Csík vármegye magyarságát tulajdonképpen a székelyek képviselik. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a terület Románia része lett, majd a II. világháború idején a terület teljes részét visszacsatolták a Magyar Királyság-hoz. A II. világháborút követően, miután újra Románia része lett, a szomszédős, magyar többségű megyékkel közösen megalapitották a Maros-Magyar Autonómia elnevezésü autonóm státusszal rendelkező területet. 1965-ben, amikor Nicolae Ceauşescu kezébe került a hatalom, feloszlatta az autonóm státusszal rendelkező területet, az újonnan létrejött területeket pedig megyékre osztotta. Igy Csík vármegye délnyugati szomszédjával, Udvarhely vármegyevel egyesült és így létrejött a mai Hargita megye, amely az olyan megyék közé tartozik Romániaban, amelyben nem a románok vannak többségben.

[szerkesztés] Közigazgatás

Csík vármegye területe a következő székekből állt:

  • Csíkszék
  • Kászonszék
  • Gyergyószék


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken