Az Egyesült Államok Kongresszusa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Egyesült Államok Kongresszusa egy olyan kétkamarás testület, ami az Egyesült Államok törvényhozásában segédkezik. A Kongresszus két szintből áll: A képviselőház és a szenátus.
A kongresszus mindkét kamarája a Washington D.C.-beli Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala.
A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.
Az elnöknek joga van a Kongresszust bármikor összehívni, nagyrészt krízishelyzetben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Kongresszus jogai
Az Egyesült Államok Kongresszusának a következő jogai vannak:
- Adók kivetése és behajtása
- Új hadtestek felállítása
- Államok közti vagy külföldi kereskedelem szabályozása
- Bírósági testületek létrehozása szövetségi szinten
- Hadüzenetek küldése
[szerkesztés] A Szenátus
- Főcikk: Az Egyesült Államok szenátusa
A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát. Egy szenátornak minimum 30 évesnek kell lennie és annak az államnak a lakosa lenni amit képvisel. A szenátor hat éves időszakot szolgál. A szenátorokat a lakosság válassza meg 1913 óta.
[szerkesztés] A Képviselőház
A képviselőháznak jelenleg 435 tagja van. Az államok lakosságuk száma szerint vannak reprezentálva. A nagyobb államok több képviselővel bírnak mint a kisebbek. Kaliforniának például 53 képviselője van, Alaszkának viszont csak 1. Egy képviselőnek legalább 25 évesnek és az általa képviselt állam lakosának kell lennie. A képviselőket 2 évre választják meg.
[szerkesztés] Törvényhozás
A törvényjavaslatot a képviselőház készíti el. A házon belül a kezdetleges változatot megszámozzák, kinyomtatják és megfelelő számban kiosztják a képviselőknek, akik egyenként javaslatokat tehetnek, vagy ellenezhetik a kezdeményezést. Amennyiben a törvényjavaslat nem egyértelmű, két bizottság alapul: egy támogatói és egy ellenzéki. A két bizottság ekkor egyértelművé teszi a javaslatot, amit ismét kinyomtatnak és szétosztanak. Egyelőre a törvényjavaslatot nem lehet visszautasítani. A javaslat most egy nagy bizottsághoz kerül, aminek legalább két albizottságának kell lennie, melyeknek joguk van visszautasítani a javaslatot, vagy javításokat eszközölni. A plenáris űles ezután összeűl és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések ismétlődnek. Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem ugyanaz, egy ún. konferencia bizottság űl össze, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. Ebben a fázisban nem lehet a javaslatot megtámadni, csak a különbségeket kitárgyalni. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e.
Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehérházba kerül, az elnöki irodába. Az elnöknek tíz munkanapon belül alá kell írnia a törvényt, vagy megvétózni azt. Ha az elnök tíz munkanapon belül nem hoz döntést, vagy aláírja a törvényjavaslatot, akkor az jogerősen is törvény lesz. Amennyiben az elnök megvétózza a javaslatot, a Kongresszus összeűl és szavaz. Ha a szükséges 66%-os többség úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz. Abban az esetben, ha nincs meg a kétharmados többség, a törvényjavaslatból nem lesz törvény.
Egy törvényjavaslat csak egy kongresszusi periódusra vonatkozik, ha a kongresszus új időszakba lép be (két elnök között), akkor a törvényjavaslatot ismét elő kell terjeszteni és a procedúrát elölről elkezdeni. Ha ez nem történik meg, akkor a törvényjavaslatot törlik.


Based on work by