Olaszország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Repubblica Italiana
Az olasz zászló
(Olaszország zászlaja) (Olaszország címere)
mottó: nincs
image:LocationItaly.png
Államforma Köztársaság
Hivatalos nyelv olasz (regionális nyelvek: Dél-Tirolban német és ladin; Friuli-Venezia Giulia területén friuli, szlovén és német; Valle d’Aostában francia)
Főváros Róma
Elnök Giorgio Napolitano
Miniszterelnök Romano Prodi
Terület
 - összesen
 - % víz
69.
301 230 km²
2,4
Népesség
 - 2005. évi adat
 - Népsűrűség
23.
58 103 033
193/km²
Egyesítése 1861. március 17.
Pénznem Euró¹ (€) (EUR)
Időzóna UTC +1
Himnusz Fratelli d’Italia
TLD .it
Nemzetközi gépkocsijel I
Hívószám +39
(1) 1999 előtt: líra
Kép:It-terkep.png

Olaszország (Olasz Köztársaság) egy dél-európai állam, az Európai Unió alapító tagja, amely a csizma alakú Appennini-félszigetből és két nagy földközi-tengeri szigetből: Szardíniából és Szicíliából áll. Az ország neve olaszul: Italia. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, EBESZ, KEK, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appenini-félszigeten és a hozzá tartozó két nagy (Szicília, Szardínia) és sok kis szigeten terül el. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger, a Tirrén-tenger, a Jón-tenger és a Ligur-tenger.

Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

  • Alpok:

Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:

  • a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (francia Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.
  • a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.
  • Appeninek:

A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

  • Pó-alföld:

A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.

Szigetei földrajzi csoportosítás szerint:

[szerkesztés] Vízrajz

Salernói-öböl (Campania tartomány)
Nagyít
Salernói-öböl (Campania tartomány)

Folyói

  • Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak.
  • Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 m) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai: a Garda-tó, a Lago Maggiore és a Cómói-tó, az Alpok lábánál fekszenek.

  • alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta (Cusio), Lago Maggiore (Verbano), Lago di Endine (Spinone), Lago di Como (Lario), Lago di Lugano (Ceresio), Lago d'Iseo (Sebino), Lago d'Idro (Eridio), Lago di Garda (Benaco)
  • központi - tavak: Lago Trasimeno, Lago di Bolsena, Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
  • a tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Averno, Fusaro, Lucrino, Miseno, Patria
  • a Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
  • lagúnák, parti tavak: Laguna di Grado, Laguna di Marano, Velencei lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lago di Lesina, Lago di Varano Mare Piccolo di Taranto, Mare Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.

[szerkesztés] Természeti katasztrófák: földrengések, vulkánkitörések

A Stromboli kitörése
Nagyít
A Stromboli kitörése

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. A legpusztítóbb földrengések az elmúlt időszakban a következő területeken zajllottak le:

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

Nemzeti Parkjai:

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Itália története

A magyar szóhasználatban Olaszországnak az 1861 óta fennálló egységes olasz államot nevezzük, míg az ország korábbi területét a történelmi Itália név jelöli.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.

Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hét éves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. Jelenleg az 1999-ben megválasztott Carlo Azeglio Ciampi az államfő, mandátuma 2006 májusában jár le. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizedik e tisztségben. A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelső Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 25. (képviselőknél) illetve 40. (szenátoroknál) évet.

A 315 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet hétnél kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Marcello Pera (Forza Italia), székhelye Rómában, a Palazzo Madamaban található.

A 630 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az allampolgárok. Elnöke Pier Ferdinando Casini (Kereszténydemokrata Centrum), székhelye a Montecitorio épületében, Rómában található.

A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni, ahhoz hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőház elnöke Pierferdinando Casini, a szenátusé Marcello Pera. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Lásd még: Olaszország régiói, Olaszország megyéi

Olaszország 20 régióra vagy tartományra (regione) oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek autonómiát élveznek. Valle d’Aosta kivételével a többi régió megyékre (provincia) oszlik.

[szerkesztés] Politikai pártok

  • Kommunista Párt (Refundazione Communista)
  • Néppárt (PPI)
  • Forza Italia
  • Nemzeti Szövetség
  • Északi Líga
  • Zöldek Pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Olaszország hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakosság: 58,1 millió(2006).
  • Népsűrűség: 198 fő/km2(2006).
  • Népességnövekedés: 0,04 %/ év (2006).
  • Születéskor várható élettartam: nők - 82,9 év, férfiak - 76,9 év (2006).

Az 1970-es évek kivándorlási hulláma az ezredfordulóra alábbhagyott. Megnőtt a visszavándorlók száma. Magas a bevándorlási arány.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Legnépesebb városai (lakosság 2004. december 31-én):

[szerkesztés] Etnikai összetétel, nyelvi megoszlás, vallási megoszlás

  • Népcsoportok: szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%).
  • A lakosság 99%-a katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

GDP (2004): 1 678 millió USD. Szektorok szerinti megoszlása: 65% szolgáltatás, 32 % ipar és csak 3% a mezőgazdaság.

Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik:

  • Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) - kb. 4,6 millió tag
  • Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) - kb. 3 millió tag
  • Unione Italiana del Lavoro (UIL) - kb. 1,4 millió tag.

A munkanélküliségi ráta: 8% (2004).

[szerkesztés] Mezőgazdaság

  • A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése.
  • A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése.
  • A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség.

[szerkesztés] Ipar

  • Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található.
  • Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését.
  • Feldolgozóiparának központjai:

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

Olasz művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

Az ókortól napjainkig az itáliai művészet, építészet, irodalom sok kiemelkedő alkotása játszott jelentős szerepet. A zenében az opera terén nyújtottak alkotó- és előadóművészei magas teljesítményt.

  • Építészet
  • Képzőművészetek
    • Neves festők: Giotto, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Tiziano.
  • Irodalom

lásd még: Olasz költők, írók listája

  • Filmművészet: A filmtörténethez Olaszország két irányzattal járult hozzá. A verizmus a némafilm korában gyökerező stílus volt, amely ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. A II. világháború után egész Európa filmművészetére nagy hatást gyakorolt az olasz neorealizmus. Az olasz új hullám nagy rendezői Federico Fellini, Michelangelo Antonioni, Pier Paolo Pasolini. Néhány nagy név az olasz filmcsillagok közül: Anna Magnani, Sofia Loren és Marcello Mastroianni. A 90-es évek nagy filmsikerei Giuseppe Tornatore és Roberto Benigni nevéhez fűződnek.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Az olaszok napi étkezésére az olcsó tésztaételek (pasta) jellemzőek. Olaszországban gyárilag többszáz félét készítenek. Ma már az országhatáron túl is elterjedt a spagetti, a makaróni, a lasagna, a canelloni, a tortellini, és tagliatelle. A tésztákat vagdalt húsokkal, mártásokkal, zöldségekkel, gombával, felvágottakkal, hallal variálják, de feltétként használnak kagylót, rákot, tojást vagy füstölt szalonnát is.

Különleges olasz specialitás a világszerte elterjedt pizza, melyet gombával, sonkával, zöldséggel, tenger gyümölcseivel, hallal készítenek, majd a tetejére reszelt sajtot tesznek.

Desszertek közül olasz földön készül a világhírű olasz fagylalt (gelato), melyet itáliai cukrászok találták fel.

Az olasz itallapokon a bor foglalja el a legelőkelőbb helyet, az itáliai szőlőfajták többségét az igencsak borkedvelő rómaiak telepítették (és fogyasztották a nedűt szorgosan). Ismertek ezenkívül még a vermutok, mint a Cinzano, a Martini, vagy a Campari. Jó minőségű törkölypálinka a grappa.

Az olaszok erős eszpresszó kávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olasz földről terjedt el a capuccino is.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

  • Capodanno – január 1. (Újév napja)
  • Epifania – január 6. (Vízkereszt)
  • Az Olasz Egység Napja - március 18. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Festa del Santo Patrono (Velence) - április 2. (Szent Márk ünnepe)
  • Venerdi Santo - Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Pasqua - Húsvét
  • Lunedi dell'Angelo - Húsvéthétfő
  • Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás Ünnepe, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, Nemzeti Ünnep
  • Festa del Lavoro - május 1. (A munka ünnepe)
  • Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős.
  • Festa del Santo Patrono (Firenze) - június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Róma) - június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe)
  • Assunzione - Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenetele)
  • Festa del Santo Patrono (Nápoly) - szeptember 19. (San Gennaro)
  • Tutti i Santi – november 1. (Mindenszentek ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Milano) - december 7. (Szent Ambrus)
  • Immacolata - december 8. (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe)
  • Natale - december 25. (Karácsony)
  • Santo Stefano - december 26. (Karácsony, Szent István napja)

[1] [2] [3]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság