Héródész Attikosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Héródész Attikosz, Herodes Attikos, teljes latin nevén Lucius Vibullus Hipparchus Tiberius Claudius, latin névváltozat: Herodes Atticus (Marathón, Kr. u. 101 - Marathón, Kr. u. 177) görög szónok, szofista rétor.
Görög melléknevét attikai szülővárosa után kapta. Római nevét ősapjától örökölte, aki Rómában nyert polgárjogot. Élete Traianus uralkodásától Marcus Aurelius császárságáig terjedt, aki maga is követői közé tartozott. Hadrianus császár ugyancsak a barátja volt. Rendkívül gazdag ember volt, vagyona jó részét mint a köz javát felkaroló mecénás városszépítésre és jótékonykodásra fordította. Neve a görög Philosztratosz és Pauszaniasz Periégétész, valamint a római Gellius és a vele szemben álló Fronto műveiből ismert. Az úgynevezett második szofisztika egyik vezéralakja volt, a beszéd királya melléknévvel illették kortársai. Leghíresebb beszéde a Peri politeiasz (Az államról), amely teljes egészében ránk maradt. E művén kívül más hiteles munkája még töredékesen sem maradt fenn.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.


Based on work by