Szeldzsuk törökök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szeldzsuk dinasztia kiterjedése
Nagyít
A szeldzsuk dinasztia kiterjedése

A szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) az oguz törökök egyik nemzetsége. A szeldzsuk dinasztia Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területeit uralták a 11. századtól a 14. századig. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak a mai Irán, az egykori Perzsa Birodalom területére. A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket (Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán).

Alp Arslan utódja, I. Malik sah uralkodása alatt két perzsa vezír, Nizam al-Mulk és Taj ul-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen Kínáig és a Bizánci Birodalomig. Amikor Malih sah 1092-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. 1118-ban Ahmed Sanjar, a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mahmud szultánná nevezte ki magát Bagdadban. Ahmed Sanjart elfogták és 1153-tól 1156-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.

Bár Malih sah halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat, a keresztes háborúk ezt megakadályozták. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az anatóliai régiót. 1194-ben Ala ad-Din Tekish, a Khwarezmid Birodalom uralkodója legyőzte Toğrült és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az anatóliai szultanátus maradt fenn. A 13. században a dinasztia hanyatlásnak indult, 1260-as években Ázsiából érkező törzsek kis emirátusokra (beylik) darabolták a területet. Az egyik törzs, az oszmán végül kiemelkedett és meghódította a többit.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szeldzsuk dinasztia uralkodói: 1037-1157

[szerkesztés] Kerman szeldzsuk uralkodói: 1041-1187

Kerman Perzsia déli részén alpított szeldzsuk szultanátus volt. Valószínűleg 1187-ben III. Toğrül hódította meg.

[szerkesztés] Szíria szeldzsuk uralkodói: 1076-1117

  • Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus 1085-1086
  • Jalal ad-Dawlah I. Malik Sah 1086-1087
  • Qasim ad-Dawla Abú Said Aq Sunqur al-Hajib 1087-1094
  • Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus (másodszor) 1094-1095
  • Fakhr al-Mulk Radwan 1095-1113
  • Tadj ad-Dawla Alp Arslan al-Akhras 1113-1114
  • Sultan Shh 1114-1123

Damaszkusz szultánjai/emirjei:

  • Aziz ibn Abaaq al-Khwarazmi 1076-1079
  • Abú Sa'id Taj ad-Dawla I. Tutus 1079-1095
  • Abú Nasr Shams al-Muluk Duqaq 1095-1104
  • II. Tutus 1104
  • Muhi ad-Din Baqtas 1104

Aleppó atabégjei:

[szerkesztés] Rüm Szultanátusának uralkodói (Anatólia): 1077-1307

[szerkesztés] Lásd még

Oszmán Birodalom