Kelta művészet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kelták művészete az összes uralmuk alá került területet egységbe foglalta. Nagyon kevés klasszikus irodalmi szöveg, viszont annál több régészeti lelet maradt meg tőlük. Szenvedélyes vonalvezetésű, bonyolult pálmavirágos és halhólyagos díszítésű mintáikat utolérhetetken találékonysággal szőtték új és új felületekké a kelta mesterek. A művészettörténészek két korszakot különböztetnek meg, azokról a helyekről nevezték el, ahol először rájuk bukkantak.

  • A hallstatti művészet i.e. 900 és i.e. 500 között jött létre Európában, majd az egész világon elterjedt.
  • A La Tène művészet vagy a késő vaskor művészete i.e. 450 táján alakult ki, déli és keleti civilizációk hatására. Előbb csak a Rajna-vidéken jelentkezett, de hamarosan széles körben elterjedt. Nyugaton Írországig és Spanyolországig jutott el, keleten Magyarországig.

Spanyolországban a kelták és az ibérek egymásmellett éléséből született meg a kelta-ibér civilizáció, míg a ligúr-kelták népessége Dél-Franciaországban fejlődött ki, Gallia többi részén, a Közép-Duna vidékén, a brit szigeteken pedig igen különböző kelta népcsoportok alakultak ki.

A rendkívül eredeti művészi kifejezésmódot elsősorban a sematikus ábrázolás, a díszítőelemek olyan mértékű eltorzítása jellemzi, melynek következtében a növényi motívumokból szörny képződik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Szobrászat

Gundestrupi üst
Nagyít
Gundestrupi üst

A gundestrupi üstöt Jütland északi részén, Dániában találták. Megmunkált vagy domborított ezüstlemezekből áll. A kelta panteont Cernunnos istennel harci és vallásos jelenetek között ábrázolja.

Az entemont-i és roquepertuse-i szentélyekből hellenizált természetesség sugárzik, ugyanakkor Euffignex és Bouray fémnyakláncos isteneinek ábrázolásai stilizáló szándékról tanúskodnak.

A Lassois-hegyet erődítmény védte a vaskorban. Itt találtak rá egy hercegnő pompás, föld alatti sírjára, amelyből egyéb kincsek között egy bronz keverőkorsó is előkerült. Ebben a hatalmas edényben keverték a bort és a vizet.

A kétfejű szobor
Nagyít
A kétfejű szobor

A kultikus szekér a szarvas feláldozását megelőző körmenetet ábrázolja, lovon ülő mesztelen harcosok között. Ausztriában, Graz közelében került elő egyéb számos síremlék közül, az i. e. 4. században elhamvasztott halstadti herceg föld alatti sírhelyéből.

A kétfejű szobor Roquepertuse-ből, egy kelta-ligúr szentélyből származik. A koponyák kiállítására szolgáló üreges oszlopcsarnok fölfedezése hitelessé tette azoknak a római történészek elbeszéléseit, akik a kelta rituálékat írják le. A mediterrán népek kifejezőeszköze, az i.e. 3. századi kőszobrászat hibátlanul illeszkedik abba az együttesbe, melyet a rómaiak ágyúgolyói pusztítottak el, i.e. 125 és i.e. 123 között.

[szerkesztés] Fémművesség

Jól értettek a vas, a bronz, a réz, az arany, és az ezüst megmunkálásához. A keltáknak úgyszólván minden fegyvere, mezőgazdasági szerszáma vasból volt: ekéik, kaszáik, sarlóik éppúgy, mint ácsszerszámaik, támadó- és védőfegyvereik, amelyeket gyakran díszítettek növényi motívumokkal és állatfigurákkal. Jól képzett harcosok voltak. A nemes ízlésről tanúskodnak azok a gyönyörű fegyverek és ivókészletek, melyeket a gazdagokkal együtt temettek el, vagy amelyeket isteni áldozatként a folyóba dobtak.

[szerkesztés] Ékszerek

A desbrugh-i tükör hátoldala sima felületek és vésett vonalak játéka. Ebben rejtőzik a kelta díszítőművészet, melynek méltó örökösei az késő középkorban a ír miniatúrafestők.

De nemcsak a vas volt az, amit a kelták tömegesen hoztak a Kárpát-medencébe. Dísztárgyaik, ivókészleteik a fémművesség magas fejlettségi fokáról tanúskodnak. Kitűnő üvegművesek voltak, karpereceik, gyöngyeik, a virágok minden színében tündöklő "millefiori" (ezer virág) üvegeik szépsége ma is csodálható. Aranyból, ezüstből nyakláncok készültek, valamint melltűk stilizált iparművészeti díszítéssel. Ezeken csodálatosan harmonikus egységbe szerveződnek állatábrázolások, vallási jelképek, kecses ívek, remek díszítő motívumok.

[szerkesztés] Fazekasság

Kelta agyagedény
Nagyít
Kelta agyagedény
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kelta művészet témájú médiaállományokat.

Nekik köszönhetjük a délen már régóta használt fazekaskorong bevezetését. Így a fazekasok lábbal hajtott korongjaikon gyönyörű forgásfelületű karcsú kancsókat, lapos tálakat, öblös edényeket készíthettek. Kitűnő égetőkemencéik voltak, ahonnan sok elsőosztályú tárgy került ki. Persze a díszítés lassan elmaradt az edényekről, hiszen a gyorsan forgó korongon ezt nagyon nehéz kialakítani, így lassan áttértek az edények festésére.