User:Csörföly D/régi1

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A régi magyarországi irodalom története

Olvasmányjegyzék az BMIK 121 és BMIK 131 tanegységekhez

Ajánlott és kötelező olvasmányok régi magyarországi irodalomból, I.


Az egyes tételeknél kötelező a szövegek és a Kézikönyv, továbbá tételenként egy választott szakirodalom ismerete.


Általánosan használt szövegkiadások, gyűjtemények, sorozatok

– Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Főszerk. Tarnai Andor. Középkor. Szerk. Madas Edit. Bp., 1992. (A továbbiakban: Szgy. I.)

– Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény, I. Humanizmus. Szerk. Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter. Bp., Balassi, 1998. [Eredeti latin szövegek és fordításaik.]

– Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Főszerk. Tarnai Andor. Reneszánsz kor. Szerk. Bitskey István. Bp., 1990. (A továbbiakban: Szgy. II.)

– Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I-II. Szerk. Kovács Sándor Iván. Bp., Osiris, 1998-2000.

– Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, 2. rész. Barokk. Szerk. Barta János és Klaniczay Tibor. Bp. 19662, II. (A továbbiakban: Barta–Klaniczay)

– Régi magyar költők tára, XVI. század, 1-11. kötet. Szerk. Szilády Áron, Horváth Cyrill, Dézsi Lajos, Varjas Béla, Szentmártoni Szabó Géza.. Bp., 1877-1999. (A továbbiakban: RMKT XVI. sz.)

– Régi magyar költők tára, XVII. század. I-XVI. kötet. Bp., 1959-2000. (A továbbiakban: RMKT XVII)

– Régi magyar költők tára, XVIII. század. 1-4. Szerk Bíró Ferenc. 1996-2000. (A továbbiakban: RMKT XVIII)

– Régi magyar prózai emlékek, I-X. kötet. Bp., 1968-1993. (A továbbiakban: RMPE)

– Régi magyar drámai emlékek, I-II. Kiad. és bev. Kardos Tibor, Dömötör Tekla. Bp., 1960. (Rövidítése: RMDE)

– Régi magyar drámai emlékek, XVIII. század, I-V. [Protestáns, minorita, pálos, jezsuita és minorita iskoladrámák.] Bp., 1989-1995. (A továbbiakban: RMDE XVIII)



[szerkesztés] Általános szakirodalom

– A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. (A továbbiakban: Kézikönyv I.)

– A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. (A továbbiakban: Kézikönyv II.)

– Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig. Bp., 1931. (Reprint: 1988)


[szerkesztés] TÉTELEK

Régi magyarországi irodalom, I, BMIK 121


[szerkesztés] 1. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei

Szövegek:

Zoerárd és Benedek legendája (Szgy. I.)

Szent István király Intelmei, Szent István király legendája Hartvik püspöktől, Szent Imre-legenda, Szent Gellért Nagy legendája, Szent László-legenda (= Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. Érszegi Géza. Bp., 1983. 35-67, 74-102.), vagy Szgy. I.

Tankönyv:Kézikönyv, I. 52-54, 60-62.

Szakirodalom:

Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp., 1979. 88-104.

Szűcs Jenő: Szent István király Intelmei: az első magyar államelméleti mű = Szent István és kora. Szerk. Glatz Ferenc és Kardos József. Bp., 1988. 32-53.


[szerkesztés] 2. A gesta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai Simon és a Képes Krónika

Szövegek:

Anonymus: Gesta Hungarorum = A magyar középkor irodalma. Szerk. V. Kovács Sándor. Bp., 1984. 9-64., vagy Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső. Bp., 1977., vagy Szgy. I.

Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai = A magyar középkor irodalma ... 65-111. , vagy Szgy. I.

Tankönyv:Kézikönyv, I. 80-93.

Szakirodalom:

Horváth János: P. mester és műve = ItK 1966. 1-53, 261-282.

Györffy György bevezetése az 1977. évi Anonymus-kiadáshoz. I. m. 7-23.

Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában = Századok 1973. 569-641, 823-873.



[szerkesztés] 3. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája

Szövegek:

Valamennyi szöveg: Szgy. I. (Ennél a tételnél kivételesen mindegyik részről kötelező 1-1 szakirodalom ismerete (=3).

Tankönyv:Kézikönyv, I. 64, 116-120.

Szakirodalom:

Balázs János: Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Bp., 1980. 451-486.

Tarnai Andor: “A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., 1984. 227-284.

Tarnai Andor: A HB retorikája = Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk. Szelestei N. László. Bp., 1989. 39-49.

Vizkelety András: “Világ világa, virágnak virága...” (Ómagyar Mária-siralom. Bemutatja Vizkelety András. Bp., 1986.

Klaniczay Tibor –Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. Bp., 1994. 15-91. (Vizkelety András recenziója a kötetről: = Magyar Könyvszemle 1996. 125-130.)

Madas Edit: Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002. 83-125. (A szóbeliség és írásbeliség határán)



[szerkesztés] 4. Magyarországi prédikációk a középkor végén

Szövegek:

Temesvári Pelbárt Válogatott írásai. Vál. V. Kovács Sándor. Bp., 1982. 93-102, 153-159, 250-254.

Laskai Osvát = Szgy I, 182-190.

Érdy-kódex. = Szgy I., vagy: A Néma Barát megszólal. Szerk. Madas Edit. Bp., 1985.

Tankönyv:Kézikönyv, I. 138-146.

Szakirodalom:

Rónay György: Ars praedicandi = Teológia 1968/1. 26-37.

Madas Edit utószava az idézett kiadáshoz.

Tarnai Andor: “A magyar nyelvet írni kezdik.” ... 257-266.



[szerkesztés] 5. Középkori egyházi költészet

Szövegek:

Szgy. I. 259-303, 493-539. (Jegyzeteket is!)

Tankönyv:Kézikönyv, I. 111-115, 164-169.

Szakirodalom:

Babits Mihály: Amor Sanctus. Bp., 1932. (= B. M.: Esszék, tanulmányok. Kiad. Belia György. Bp., 1978, II. 349-367.

Himnuszok könyve. Ford., bev. Sík Sándor. Bp., 1943. (19892. Utószó: Rónay László)

Radó Polikárp: Mária a középkor-végi kolostori irodalomban = Vigilia 1948. 193-201.

Kilián István: Magyar Mária-siralmak = Új Írás, 1981/4. 3-17.

Dobszay László: Az anyanyelvű népének = Magyarország zenetörténete, I. Középkor. Szerk. Rajeczky Benjamin. Bp., 1988. 457-478.



[szerkesztés] 6. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus

Szövegek:

JP versei = JP összes munkái. Kiad. V. Kovács Sándor. Bp., 1987. 9-528., vagy: JP – magyarországi humanisták. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1982. 7-196.

Vitéz János episztolái és orációi. = JP – magyarországi humanisták ... 555-601, 861-886.

Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló és bölcs mondásairól és tetteiről szóló könyv. Bp., 1977., vagy: Humanista történetírók. Szerk. Kulcsár Péter. Bp., 1977. 52-107.

Tankönyv:Kézikönyv I. 191-266.

Szakirodalom:

Jankovits László: Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai JP költészetében. Bp., Balassi, 2002. (141-221: Ad animam suam), vagy: (117-139: Búcsú Váradtól)

Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon = ItK 1983. 41-47.

Jelenits István: Janus Pannonius elégiája a táborozó Balázshoz = ItK 1972. 355-357.

Klaniczay Tibor: Galeotto Marzio és Mátyás = Világosság, 1977/1. 32-35., vagy: KT: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 59-66.

V. Kovács Sándor: Humanista levelek, levélíró humanisták. = VKS: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp., 1987. 259-314.


[szerkesztés] 7. A 16. századi humanista litteratúra műfajai és képviselői

Szövegek:

Komjáthy Benedek (Szgy. II. 130-133.)

Pesti Gábor: Esopus fabulái. Kiad. Ács Pál. Bp., 1980.

Janus Pannonius – magyarországi humanisták (Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1982.): Sylvester János (343-363, 735-740, 1098-1108), Oláh Miklós és Erasmus (1044-1098), Zsámboky János (364-369, 749-760, 1132-1142), Istvánffy Miklós(370-380, 840-857), Szamosközy István (495-497), Forgách Mihály (819-821).

Tankönyv:Kézikönyv I. 272-303, 416-437.

Szakirodalom:

Gerézdi Rabán: Irodalmi nyelvünk kialakulásáról = Magyar Századok. Bp., 1948. 52-68. = GR: Janus Pannoniustól B. Bálintig. Bp., 1968. 310-330.

Uő: Az erazmista Komjáti Benedek = Regnum 1944/46. 170-181. = GR: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. 331-346.

Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus = ItK 1977. 51-60.

Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomszemlélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig). Bp., 1988. 48-65, 92-118.

Varjas Béla kísérő tanulmánya Sylvester János Újszövetségének hasonmás kiadásához. Bp., 1960.

Hubert Ildikó kísérő tanulmánya Pesti Mizsér Gábor Újtestamentomának hasonmás kiadásához (Bp., Balassi Kiadó, 2002. /Bibliotheca Hungarica Antiqua, XXXIV./) 44 p.

Benits Péter kísérő tanulmánya Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairói írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. c. kiadáshoz (Bp., Balassi, 2001. 7-23.)



[szerkesztés] 8. A históriás énekek

Szövegek:

Szabadkay Mihály – Apáti Ferenc – Szabács viadala – Pannóniai ének (Szgy I.)

Tinódi Sebestyén (Sokféle részögösről, Az udvarbírákról, Egri históriának summája) – Szép ének a gyulai vitézekről – Az vitéz Turi György haláláról – Ilosvai Péter = Balassi Bálint és a 16. század költői, I-II. Kiad. Varjas Béla. Bp., 1979. I. 311-318, 329-332, 361-377, 821-827, II.184-199, 238-252.

Tankönyv:Kézikönyv I. 179-183, 340-356, 388-411.

Szakirodalom:

Gerézdi Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp., 1962. 38-93, 213-265.

Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 13-64, 125-148, 164-219.

Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1957. 174-214.

Tinódi Sebestyén: Krónika. Kiad. Sugár István. Bev. Szakály Ferenc. Bp., 1984. 7-75.

Pirnát Antal: Fabula és história = ItK 1984. 137-149.


[szerkesztés] 9. A reformáció irányzatai és műfajai

Szövegek:

Farkas András – Batizi András – Szkhárosi Horvát András – Sztárai Mihály – Szegedi Gergely = Balassi Bálint és a 16. század költői, I-II. Kiad. Varjas Béla. Bp., 1979. I. 383-395, 432-508, 577-596, 697-713, 733-740.

Károlyi Gáspár: Két könyv = Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor. Szerk. Szabó András. Bp., 1984. 7-144.

Tankönyv:Kézikönyv I. 311-382, 506-514.

Szakirodalom:

Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1957. A műfajokra vonatkozó részek.

Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp., 1982. 200-213.

Balázs Mihály: Teológia és irodalom (Bp., 1998.) c. művéből Az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei c. fejezet.

Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp., 1978.



[szerkesztés] 10. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában

Szövegek:

Sztárai Mihály – Szegedi Gergely – Kecskeméti Vég Mihály – Bogáti Fazakas Miklós = Balassi Bálint és a 16. század költői, I-II. Kiad. Varjas Béla. Bp., 1979. I. 596-605, 713-733, 817-820, II. 326-336.

vagy:

“Bízd az jövendőkre érdemed jutalmát!” Magyar Protestáns irodalmi szöveggyűjtemény, I. kötet (16-17. század). Szerk. Szabó András. Bp., Mundus, 1998 (Protestáns művelődés Magyarországon, 5). 7-181. Gyülekezeti énekek (H. Hubert Gabriella válogatása és kísérő jegyzetei)

Tankönyv:Kézikönyv I. 340-356, 462-465, 506-514.

Szakirodalom:

Bóta László: A magyar zsoltár Szenci Molnár Albert előtt = Szenci Molnár Albert és a magyar későreneszánsz. Szeged, 1978. /Adattár, 4./ 163-179.

Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV. psalmus = A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979. 71-91.

Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 255-286.


[szerkesztés] 11. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája

Szövegek:

Háló. Válogatás Heltai Gáspár műveiből. Bp., 1979. 11-90. (Dialógus és Száz fabula részletei)

Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. Bp., 1977.

Tankönyv:Kézikönyv I. 362-382.

Szakirodalom:

Nemeskürty István: A magyar széppróza születése. Bp., 1963. 59-196.

Uő: Bornemisza Péter kísértései. Bp., 1984. (= N. I.: Bornemisza Péter és kora. Bp., 1999. 375-492.)

Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz (Bp., 1979.)

Oláh Szabolcs kísérő tanulmánya a Prédikációk, 1584. hasonmás kiadásához. Bp., 2000. 5-35.



[szerkesztés] 12. Széphistóriák

Szövegek:

Magyar széphistóriák. Bp., 1965., vagy Széphistóriák. Bp., 1975., vagy újabb kiadás.

RMKT XVI. sz. 9. kötet (Csak az Árgirus és az Eurialus és Lucretia)

Tankönyv:Kézikönyv I. 523-538, 442-445.

Szakirodalom:

Komlovszki Tibor: Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialus és Lucretia = ItK 1969. 391-406. = KT: A Balassi-vers karaktere (Tanulmányok). Bp., 1992. 105-126.

Kardos Tibor: Az Árgirus-széphistória. Bp., 1967. 321-344.

Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar irodalomban = ItK 1979. 359-370.

Nagy Péter: Az Árgirus-kérdéshez. […] Akadémiai székfoglaló. Bp., Akadémai Kiadó, 1984. 5-41.


[szerkesztés] 13. A középkori és renszánszkori magyar dráma

Szövegek:

Három körösztyén leány – Bornemisza Péter: Tragoedia magyar nyelven (Electra) – Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról = Magyar drámaírók, 16-18. század. Szerk. Nagy Péter. Bp., 1981. 7-17, 45-116.

Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia. Kiad. Kőszeghy Péter és Szabó Géza. Bp., 1990. (Utószóval együtt)

Tankönyv:Kézikönyv I. 356-362, 376-377, 445-447, 476-478.

Szakirodalom:

Pirnát Antal: A magyar reneszánsz dráma poétikája = ItK 1969. 527-555.

Di Francesco, Amedeo: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében. Bp., 1979. 58-76, 106-117.

Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe. Bp., 1960. 13-132.



[szerkesztés] 14. Balassi Bálint életműve

Szövegek:

A költő összes verse. Ajánlott kiadás: Gyarmati Balassi Bálint énekei. Kiad. Kőszeghy Péter és Szabó Géza. Bp., 19861. vagy újabb, a Balassa-küdex rendjét követő kiadás.

Tankönyv:Kézikönyv I. 448-481. + Bitskey István: “Az magyar nyelvnek dicsősége” (Balassi-értelmezések, 1899-1994) = B. I.: Eszmék, művek, hagyományok. Debrecen, 1996. 68-84.

Szakirodalom:

Klaniczay Tibor: A szerelem költője = KT: Reneszánsz és barokk. Bp., 1961. 183-295.

Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere (Tanulmányok). Bp., 1992.

Eckhardt Sándor: Balassi Bálint irodalmi mintái = ES: Balassi-tanulmányok. Bp., 1972. 172-253.

Uő: Balassi az Oceanum mellett = Uo. 97-103.

Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa = BI: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 122-139.

Varjas Béla: Balassi lírai regénye: a Nagyciklus = VB: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 309-346. (= ItK 1976. 585-612.)

Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. Bp., 1982. 34-112, 200-295.

Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp., 1996.

Armando Nuzzo tanulmánya Balassi Bálint Istenes éneki (Bécs, 1633) hasonmás kiadásához. 7-33.



[szerkesztés] 15. Rimay János és a manierizmus

Szövegek:

Rimay versei: Rimay János írásai. Összeáll., szöveggond. és jegyz. Ács Pál. Bp., 1992. 19-44, 55-201.

Rimay prózai írásaiból: Uo. 7-19, 47-53, 224-234.

Prágai András ajánlása és előszava a “Fejedelmek serkentő órájá”-hoz = RMKT XVII/8. 469-498.

Tankönyv:

Kézikönyv II. 15-29, 45-46.

Szakirodalom:

Klaniczay Tibor: A reneszánsz válsága és a manierizmus = K. T.: A múlt nagy korszakai. Bp., 1973. 226-282.

Bán Imre: A magyar manierista irodalom = B. I.: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 168-185.

Ács Pál kísérő tanulmánya a fenti Rimay-kiadásban.

Zemplényi Ferenc: Magyar kísérlet a meditatív verskötet-kompozícióra = Z. F.: Műfajok reneszánsz és barokk között. Bp., Universitas, 2002 (Historia Litteraria, 11), 129-146.

Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány = ItK 1982. 589-600, vagy: Mester és tanítvány = K. T.: A Balassi-vers karaktere. Bp., 1992. 67-103.

Hargittay Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Bp., Universitas, 2001. 56-65.

Bán Imre: “Fejedelmek serkentő órája” = B. I.: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 140-156.



[szerkesztés] 16. Szenci Molnár Albert és a protestáns humanizmus

Szövegek:

Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sajtó alá rend. Katona Tamás. Utószó: Makkai László. Bp., 1979. 7-184.

Alvinczi Péter: Magyarország panasza = Magyar gondolkodók, 17. század. Vál., szöveggond. és jegyz. Tarnóc Márton. Bp., 1979. 165-185.

Szenci könyvajánlásaiból: Szenci Molnár Albert válogatott művei. Sajtó alá rend. Vásárhelyi Judit. Bp., 1976. 45-59, 153-196, 235-255.

Szenci zsoltáraiból a 19, 35, 38, 42, 90, 101. és 130. zsoltárok. (Uott, vagy RMKT XVII/1)

Szepsi Csombor Márton: Europica varietas (Részletek) = Magyar utazási irodalom. Vál. Kovács Sándor Iván. Bp., 1990. 368-407.

Tankönyv:Kézikönyv II. 51-85.

Szakirodalom:

Makkai László utószava az említett Magyari-kiadáshoz: 187-208.

Heltai János: Alvinczi Péter pályája = Alvinczi Péter: Magyarország panaszainak megoltalmazása és válogatás prédikációiból, leveleiből. Kiad. Heltai János. Bp., 1989. 231-257.

Tolnai Gábor: Molnár Albert személyisége. A tétel olvasmányai közt megadott kiadást bevezető tanulmány: 7-39.

Szenci Molnár Albert naplója. Bp., Universitas, 2003 (Historia litteraria, 13), 5-50. (Szabó András bevezető tanulmánya.)

Hargittay Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben. Bp., Universitas, 2001. 66-70.


Régi magyarországi irodalom, II. BMIK 131



[szerkesztés] 17. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom

Szövegek:

Nyéki Vörös Mátyás versei: RMKT XVII/2. 91-244.

Hajnal Mátyás ájtatos könyvecskéje. Az 1629. évi kiadás hasonmás, Holl Béla utószavával (Bp., 1992), vagy az 1642. évi kiadás = RMKT XVIII/7. 71-106, 487-508.

Veresmarti (Vörösmarti) Mihály: Megtérése históriája (Részletek) = Magyar emlékírók, 16-18. század. Kiad. Bitskey István. Bp., 1982. 123-184. – Újabban kiadta Jankovics József. Bp., 1992.

Tankönyv:Kézikönyv II. 137-149.

Szakirodalom:

Bán Imre: Nyéki Vörös Mátyás: Aeternitas. Örökké-valóság = A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979. 235-255.

Bán Imre: A magyar barokk próza változatai = B. I.: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 182-202.

Jankovics József utószava az említett Vörösmarti-kiadáshoz: 269-283.



[szerkesztés] 18. Pázmány Péter és a katolikus restauráció

Szövegek:

P. P.: Felelet … (1603). Kritikai kiadás. Sajtó alá rend. Hargittay Emil. Bp., 2000.

P. P. prédikációiból: A nyelvnek vétkeirűl, Hogy a tudós nagy emberek esetiben nem kel megbotránkoznunk, Mint kell a keresztyén leányt nevelni, A keresztyén vitézek kötelességérűl = P. P. Válogatás műveiből. Vál. Őry Miklós, Szabó Ferenc, Vass Péter. 3. kötet. Bp., 1983. 69-82, 123-133, 271-286, 299-310.

Szakirodalom:

Őry Miklós–Szabó Ferenc: Pázmány Péter = Uo. I. kötet, 11-107.

Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp., 1979. 36-44, 135-140.

Bitskey István: Pázmány Péter. Bp., 1986.

Kecskeméti Gábor: A prédikáció műnemi besorolása és a prédikációelméleti gondolkodás korszakai = Tarnai Andor emlékkönyv. Szerk. Kecskeméti Gábor. Bp., Universitas Kiadó, 1996. 143-158.

Hargittay Emil: Pázmány és a kompiláció. = Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba, 2001. 251-260.



[szerkesztés] 19. A lírikus és eposzíró Zrínyi

Szövegek:

Z. M.: Adriai tengernek Syrenaia. Bécs, 1651. Hasonmás kiadás, Bp., 1980. vagy:

Z. M.: Szigeti veszedelem. Sajtó alá rend. Király Erzsébet. Bp., 1993. /Matúra Klasszikusok, 10./

Tankönyv:Kézikönyv II. 159-174.

Szakirodalom:

Klaniczay Tibor: Z. M. Bp., 1964. 75-317.

Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp., 1986. 49-63.

Csonka Ferenc: “Mindenütt feljül az ég, a föld lészen alsó.” (Adalékok és észrevételek Zrínyi három epigrammájához) = Tarnai Andor emlékkönyv. Szerk. Kecskeméti Gábor. Bp., Universitas Kiadó, 1996. 57-74. /Historia Litteraria, 2/



[szerkesztés] 20. A prózaíró Zrínyi

Szövegek:

A Mátyás-elmélkedések és az Áfium szövege: Z. M. prózai művei. Sajtó alá rend. Kovács Sándor Iván és a Zrínyi-szeminárium. Bp., 1985. 177-228.

Tankönyv:Kézikönyv II. 175-184.

Szakirodalom:

Klaniczay Tibor: Zrínyi helye a XVII. század politikai eszméinek világában = K. T.: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 153-211. (= Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987. 337-400.)

Bene Sándor: Theatrum politicum. Debrecen, 1999 (Csokonai Könyvtár, 19). 326-391. (Epilógus.)



[szerkesztés] 21. Az önéletírás és emlékirat-irodalom a 17-18. században

Szövegek:

Kemény János és Bethlen Miklós művei. Szöveggond., jegyz. V. Windisch Éva. Bp., 1980. 7-127, 485-620. (Részletek a két Önéletírásból.) Ugyanezek részek más kiadásokban: Kemény János önéletírása és válogatott levelei. Vál., bev., jegyz. V. Windisch Éva. Bp., 1959. 69-174. és: Bethlen Miklós önéletírása. Sajtó alá rend., jegyz. V. Windisch Éva. Bp., 1955. I. 29-222.

Apor Péter: Metamorphosis Transilvaniae. Kiad., utószó: Tóth Gyula. Bp., 1972. vagy: Kiad. Kócziány László, Lőrincz Réka. Bukarest, 1978.

Bethlen Kata önéletírása = Magyar emlékírók, 16-18. század. Kiad. Bitskey István. Bp., 1982. 695-890.

Tankönyv:Kézikönyv II. 210-213, 341-351, 390-394.

Szakirodalom:

Bitskey István utószava a tétel “Szövegek” részében hivatkozott válogatásához: 985-998. – Más változatban: Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., 1987. 61-89., vagy: B. I. Eszmék, művek, hagyományok. Debrecen, 1996. 225-261. =

Bethlen Miklós levelei, I-II. Összegyűjt., sajtó alá rend., bev., jegyz. Jankovics József. A bevezetésből: 15-64.

Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975.



[szerkesztés] 22. Gyöngyösi István és a 17. századi udvari költészet

Szövegek:

Gyöngyösi István: Márssal társalkodó Murányi Vénus. Bp., 1998.; Uő: Porábúl megéledett Főnix. Bp., 1999. (Mindkét kötethez Jankovics József írt utószót.)

Esterházy Pál versei: RMKT XVII/12. 485-622.

Tankönyv:Kézikönyv II. 184-208. és Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika, műfajok. Gyöngyösi István költői világa = Irodalomtörténet, 1983. 545-591.

Szakirodalom:

Jankovics József szövegkiadásokat kísérő tanulmányai. (A Murányi Vénusról írt megjelent még: J. J. : Ex Occidente… A 17. századi magyar irodalom európai kapcsolatai. Bp., 1999. 60-73.)

R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénus. Bp., 1987. 5-30, 151-236.

Kovács Sándor Iván: “Kik Marsnak merészségét követik” + Koboz és virginál, Esterházy Pál költészetéről = K. S. I.: Koboz és virginál. Békéscsaba, 1990. 43-85.

Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte ... = A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979. 351-364.



[szerkesztés] 23. Az erdélyi tudományosság a 17. század második felében és a 18. század elején

Szövegek:

Apácai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól = A. Cs. J. válogatott pedagógiai művei. Összeáll., bev. Orosz Lajos. Bp., 1976. 181-205.

A. Cs. J.: Magyar Encyclopaedia. Sajtó alá rend., bev., jegyz. Szigeti József. Bukarest, 1977. X. rész: Az embernek magaviseléséről, 378-423.

Tótfalusi Kis Miklós: Mentség = Erdélyi Féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bev., jegyz. Jakó Zsigmond. Bukarest, 1974. 164-280. vagy: T. K. M.: Mentség. Kiad. Haiman György. Bp., 1987.

Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis, azaz Az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkiről és azoknak orvoslásának módjáról való tracta (Részletek) = P. P. F.: Békességet magamnak, másoknak. Bev., jegyz. Nagy Géza. Bukarest, 1977. 194-218.

Tankönyv:Kézikönyv II. 239-257.

Szakirodalom:

Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 1958. 312-348.

Jakó Zsigmond bevezetése a “Szövegek” részben idézett Erdélyi Féniks c. kiadványhoz, 5-81.



[szerkesztés] 24. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete

Szövegek:

II. Rákóczi Ferenc: Vallomások. (Első könyv) = R. F.: Vallomások, Emlékiratok. Szerk., jegyz. Hopp Lajos. Bp., 1979. 5-186.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek = M. K. művei. Vál., szöveggond., jegyz. és utószó: Hopp Lajos. Bp., 1978. 7-347.

A kuruc kor költészetéből: [Mondhatta bizonnyal akkor Magyarország...], Thököly haditanácsa, [Csinom Palkó, Csinom Jankó...], Az erdélyi városokról való ének, Rákóczi Ferenc buzgó éneke, [Rákóczi nóta] = Magyar költők, 17. század. A kuruc kor költészete. Vál., szöveggond., jegyz. Komlovszki Tibor. Bp., 1990. II. 146-147, 222-237, 246-251, 261-262, 310-314, 415-417. (E versek megtalálhatóak a “Szakirodalom” tételei közt szereplő A kuruc küzdelmek költészete c. kötetben is.)

Tankönyv:Kézikönyv II. 371-387, 514-527.

Szakirodalom:

Gyenis Vilmos: Rákóczi Vallomásai és a hazai emlékirathagyomány = Rákóczi-tanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes, Hopp Lajos. Bp., 1980. 397-413.

Hopp Lajos utószavának részlete a fenti Mikes-kiadásból. 724-757. (A Mikes-levelekről írt rész.)

Hopp Lajos utószavának részletei a fenti Rákóczi-kiadásból: 911-921, 940-949. (A Vallomásokról.)

A kuruc küzdelmek költészete. Vál., sajtó alá rend., bev. Varga Imre. A Bevezetés: 5-18.

Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története = ItK 1961. 19-31.



[szerkesztés] 25. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek

Szövegek:

A Mátray-kódex keltezetlen énekei = RMKT XVII/3. 321-383. (Az énekeskönyvről: 606-607.)

17-18. századi gúnyversekből: Hatvanhat csúfos gajd. Vál., sajtó alá rend., előszó, jegyz. Hargittay Emil. Bp., 1993. 171-206.

A Cantus catholici és a Cantionale Catholicum énekei: RMKT XVII/7. 317-377. (190-222. sz.) – RMKT XVII/15. 179, 182, 219. (Planctusok és passio) (A jegyzeteket is meg kell nézni!)

Boldogasszony anyánk ...Olvasható: A kuruc küzdelmek költészete. Vál., sajtó alá rend. Varga Imre. Bp., 1977. 213. sz. (A jegyzeteket is kérjük!)

Tankönyv:Kézikönyv II. 146-148, 318-320.

Szakirodalom:

Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről: RMKT XVII/7. 645-656, RMKT XVII/15B. 43-45, 67-69; Kájoni Jánosról és a Cantionale catholicumról: RMKT XVII/15B. 110-114, 166-167.

Közköltészet, 1. Mulattatók. RMKT XVIII/4. Küllős Imola előszava: 17-36.



[szerkesztés] 26. A népszerű barokk irodalom (epika, dráma)

Szövegek:

Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus. Részletek: a Praefatio, 46, 67, 91, 104, 121, 141, 149, 150, 169, 189, 228, 248, 257. és 331. rész.) Kiadások: a Barta-Klaniczay-féle szöveggyűjteményben: 768-785. Vagy: H. D. J. szépprózai munkái. Kiad. S. Sárdi Margit. Bp., 1993.

Bod Péter: Szent Hilárius. Szöveggond., bev., jegyz. Hargittay Emil. Bp., 1987. 27-73.

Kocsonya Mihály házassága = Magyar drámaírók, 16-18. század. Vál., jegyz. Nagy Péter. Bp., 1981. 699-717. vagy: Iskoladrámák, XVIII. század. Szerk. Demeter Júlia. Utószó: Kilián István. Bp., 1995. 119-137. /A magyar dráma gyöngyszemei/

Bene Demeter: Nagypénteki actio. Kézdivásárhely–Kanta, 1747-51. = RMDE XVIII/2. Minorita iskoladrámák... 125-168.vagy: Hippoclides tragédiája, Csíksomlyó, 1737. = “Nap, hold és csillagok, velem zokogjatok!” Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból. Szerk. Demeter Júlia. Utószó: Pintér Márta Zsuzsanna. Bp., Argumentum, 2003. 118-152. (az utószó: 659-674.)

Szakirodalmat a kiadásokat kísérő tanulmányok közül lehet választani.



[szerkesztés] 27. Amadé László, Faludi Ferenc és a rokokó

Szövegek:

Amadé László és Faludi Ferenc versei. Kiad. Mezei Márta. Bp., 1996. /A magyar költészet kincsestára/

Faludi Ferenc versei és részlet a Téli éjszakákból = “Fortuna szekerén okosan ülj”. Vál. bev., jegyz. Vargha Balázs. Bp., 1985. 43-135, 290-319.

Tankönyv:Kézikönyv II. 529-533, 536-544.

Szakirodalom:

Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927. 5-42.

Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai (A. L. költészetéről) = ItK 1980. 713-717. = T. Á.: Régi költők – mai tanulságok. Bratislava, 1984. 51-143.

Csetri Lajos: Faludi Ferenc: VI. ecloga = A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979. 425-447.

Galavics Géza: A költő Amadé László kertje = R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv, születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp., 1998. 4501-461.

Szelestei N. László: Faludi Ferenc autográf verseskönyve Nagyszombatban = Magyar Könyvszemle, 1999. 287-289, 295-302.



[szerkesztés] 28. Az irodalomtörténetírás kezdetei és a tudományos irodalom a 18. században

Szövegek:

A magyar kritika évszázadai, I. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Írta és összeáll. Tarnai Andor, Csetri Lajos. Bp., 1981. 188-247.

Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé. Vál., szöveggond., bev., jegyz. Tarnai Andor. Bp., 1984. 35-44, 177-181, 193-203, 237-250.

Tankönyv:Kézikönyv II. 458-471, 559-571.

Szakirodalom:

Tarnai Andor: A magyarországi irodalomtörténetírás megindulása = ItK 1971. 35-77.

Tarnai Andor bevezetője az említett Bél Mátyás-kiadáshoz.

Szelestei N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon. Bp., 1987. 33-41, 103-116.



[szerkesztés] 29. A felvilágosodás eszmei mozgalma, eszmetörténeti, művelődéstörténeti háttere, a testőrírók

Szövegek:

Bessenyei György: Ágis tragédiája, A filozófus, A Tiszának reggeli gyönyörűsége, Bessenyei György magához, Vallás, Az ifjúságnak hanyatlása, Esterházy-vigasságok, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék, Magyarság = Bessenyei György Válogatott művei, vál., szöv, gond., jegyz. Bíró Ferenc, Bp., Szépirodalmi, 1987.

Báróczi Sándor, Erkölcsi mesék, = Érzelmes históriák, vál., szerk., jegyz., utószó Lőkös István, Bp., 1982(Két mesét kell tetszés szerint választani.)

Szakirodalom:

Pierre Chaunu, Felvilágosodás, ford. Nagy Géza, Bp., 1998, 7-25, 167-237.

Ulrich Im Hof, A felvilágosodás Európája, ford. Zalán Péter, Bp., 1995, 93–193.

Mezei Márta, Periodizáció és korszemlélet (1772 értékelésének története) = Irodalom és felvilágosodás, szerk. Szauder József és Tarnai Andor, Bp., 1974, 143–177.

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 7–22.



[szerkesztés] 30. Az érzékeny költők

Szövegek:

Magyar költők 18. század, vál., szöv. gond., jegyz. Mezei Márta, Bp., 1983:

Ányos Pál: Kapitány Barcsaynak, Egy terhes álomtalan éjjelemkor, Hív barátnak hívétől fájdalmas elválása, A víg társaságról, Egy elenyészendő rósához, A lenyugvó naphoz,

Dayka Gábor: A rettenetes éjszaka, Az esztendő első napján, Szerelmesemhez, Titkos bú, Kesergés,

Kármán József: Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása = Első folyóirataink: Uránia, szerk. Szilágyi Márton, Debrecen, 1999. (Csokonai könyvtár, Régi kortársaink 6.)

Szakirodalom:

A magyar kritika évszázadai, I, írta és összeáll. Tarnai Andor, Csetri Lajos, Bp., 1981, 336-339.

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 65–108.

Szajbély Mihály, Kármán József irodalomszemlélete, It, 1986, 381–393.

Szilágyi Márton, ,,Elhervadott a szeretet édes melege alatt" (A Fanni hagyományai értelmezéséhez), ItK, 1993, 69-78.

Szilágyi Márton, A “titkos bú” poétája? (Dayka Gábor kanonizálásának kérdőjelei), ItK, 2000, 603–616.



[szerkesztés] 31. A deákos triász és a társalkodó költők

Szövegek:

Magyar költők 18. század, vál., szöv. gond., jegyz. Mezei Márta, Bp., 1983:

Baróti Szabó Dávid: A magyar ifjúsághoz, Ráday Gedeon úrhoz, Egy ledőlt diófához, A Holdhoz, Társaságkötés, A komáromi földindulásról, A Dunának nagy áradásáról, Élet és halál,

Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása,

Orczy Lőrinc: A szegény parasztnéphez beszéd, A bugaci csárdának tiszteletére, Tokajban való érkezés télen,

Ráday Gedeon: Tavaszi estve, A tormába esett féreg, Parnasszusi lecke,

Rájnis József: Velencéhez, Pásztori dal, Egy kérkedékeny nemeshez, A vargafiakhoz, A hazáról, Mójzes éneke,

Révai Miklós: Örömnap, Rózsavirágon megilletődött szeretők, A franciaországi zendülésre, A papi üldözésről, A lélek halhatatlansága,

Szakirodalom:

A magyar kritika évszázadai, I, írta és összeáll. Tarnai Andor, Csetri Lajos, Bp., 1981, 285-292.

Arany János tanulmányai, Arany János Összes művei, XI., kiad., Németh G. Béla, Bp., 1968: Orczy Lőrinc 465-476, Gvadányi József 484-495, Szabó Dávid 497–504, Ráday Gedeon 504–512.

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 263–278, 286–289, 308–319,

Kecskés András, A magyar verselméleti gondolkodás története: A kezdetektől 1898-ig, Bp., 1991, 125-145.

Tarnai Andor, A deákos klasszicizmus és a Milton-vita, ItK, 1959, 67-82.

[szerkesztés] 32. Csokonai Vitéz Mihály művei, a nyelvkérdés és a nemzeti ideológia kérdése, az 1790/91-es országgyűlés kulturális hatása

Szövegek:

Csokonai Vitéz Mihály: A fösvény – Zsugori uram, A Magyar hajnal hasad Az éj és a csillagok, Egy tulipánthoz, Tartózkodó kérelem, A vidám természetű poéta, A feredés, Az estve, Az álom, Konstancinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, A füredi parton -- A tihanyi Ekhóhoz, Búcsú a magyar múzsáktól, Az alvó Lilla felett, Még egyszer Lillához, Első szerelemérzés, Újesztendei gondolatok, A Hafiz sírhalma, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Az ember, a poézis első tárgya, Az én poézisom természete, A reményhez, Halotti versek, A pillangóhoz, A magánossághoz, Főhadnagy Fazekas úrhoz, Békaegérharc, Dorottya, A méla Tempefői, Özvegy Karnyóné, Bagoly és kócsag, Pillangó és méh, Szamár és szarvas, Rövid kritikai rajzolatja egy magyar epopeiának, melynek neve Árpád vagy a magyarok megtelepedése, Az epopeiáról közönségesen, Lilla, érzékeny dalok három könyvben:Előljáró beszéd, Búcsúzó beszéde a debreceni kollégiumi ifjúsághoz, Levél Széchenyi Ferenchez 1802, Csokonai Vitéz Mihály Munkái, I–II, szöv. gond, bev., jegyz. Vargha Balázs, Bp., Szépirodalmi, 1987. (Lehet más kiadás is.)


Szakirodalom:

Debreczeni Attila, Csokonai az újrakezdések költője, Debrecen, 1993, 159–243.

Szauder József, Az estve és Az álom keletkezése (Csokonai és a felvilágosodás) = Uő., Az estve és Az álom, Bp., 1970, 220-270.

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 399-437.

Bíró Ferenc, Nyelv, nemzet, irodalom, ItK, 1984, 558–577.

Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001, 513–552.

Margócsy István, A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében = Folytonosság vagy fordulat, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, 1996, 251-260.Szakirodalom:


Debreczeni Attila, Csokonai az újrakezdések költője, Debrecen, 1993, 159–243.

Szauder József, Az estve és Az álom keletkezése (Csokonai és a felvilágosodás) = Uő., Az estve és Az álom, Bp., 1970, 220-270.

Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., 1994, 399-437.

Bíró Ferenc, Nyelv, nemzet, irodalom, ItK, 1984, 558–577.

Debreczeni Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001, 513–552.

Margócsy István, A magyar nyelv státusa a XVIII. század második felében = Folytonosság vagy fordulat, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, 1996, 251-260.