Harmadik kozmikus sebesség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A harmadik kozmikus sebesség az a sebesség, mellyel egy űrhajót vagy más testet indítva éppen elhagyja a Naprendszert. A Földről indított űrhajó esetében ez a sebesség 16,6 km/s, ezt az értéket a következőképpen lehet meghatározni:
- Először kiszámítjuk a Naptól földpálya-sugárnyi távolságra lévő test szökési sebességét. Ez mintegy 42,3 km/s. Egyes források ezt a számot nevezik harmadik kozmikus sebességnek.
- A Föld pályamenti sebessége a Nap körül átlagosan 29,783 km/s
- A két sebesség különbségével, 12,517 km/s-el lehetne indítani a szondát, ha a Föld tömegvonzását nem kellene figyelembevenni.
- A szondának le kell győznie a Föld tömegvonzását is; ha a Nap gravitációját nem vesszük figyelembe, ehhez a földi második kozmikus sebességre, 11,2 km/s-re van szükség.
- Indításkor akkora mozgási energiát kell kölcsönözni a szondának, mely a két utóbbi sebességgel számolható mozgási energia összege:
-
;
ebből:
-
;
ahol
-
a harmadik kozmikus sebesség,
szökési sebesség a Naptól a Földpálya sugara távolságból
a Föld sebessége a Nap körüli pályáján
szökési sebesség a Földtől
Ebből Föld esetén az indítási sebesség, vagy a harmadik kozmikus sebesség
értékét kapjuk.
Megjegyzendő, hogy csillagközi utazáshoz a harmadik kozmikus sebességgel vagy ahhoz közelálló sebességgel indított űrhajó nem alkalmas. A távolságok ugyanis olyan nagyok, hogy még ha technikailag megvalósítható volna is ilyen űrhajó készítése, az emberélettel összemérhető időben nem érné el a legközelebbi csillagokat sem.
Mindezideig csak néhány szonda érte el ezt a sebességet, így az 1972. március 3-án indított Pioneer–10 és az 1973. április 6-án indított Pioneer–11, az 1977. szeptember 5-én indított Voyager-1 és az 1977. augusztus 20-án indított Voyager-2


Based on work by