Spanyol nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Beszélőinek száma

A spanyol nyelv (la lengua española vagy castellana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Őse az ókori Római Birodalom Hispánia tartományában beszélt latin nyelv. Az európai nyelvek közül az angol nyelvvel áll versenyben a világban. Beszélőinek száma eléri a 417 milliót. Anyanyelvileg 337-352 millió beszélővel. A spanyol ajkúak számának rohamos növekedése miatt 2050-re maga után hagyja és megelőzi az angol ajkúak számát. Spanyolország 44 milliós lakossága kb. 7,5 millió katalán, 2,5 millió galíciai (gallego) és 700 ezer baszk anyanyelvű lakos kivételével anyanyelveként beszéli a spanyol (kasztíliai) nyelvet. Az Egyesült Államokban 20 millióra becsülik a spanyol ajkúak számát, de ennél sokkal többen vannak. A spanyol az angollal együtt már a 21. században világnyelvvé nőtte ki magát. Ahogyan a 20. században a francia elsőbbségét elveszítette és azt az angol vette át, úgy a 21. századra ugyanez megismétlődik az angollal a spanyol javára. A spanyol ajkúak száma és annak az EU-ban betöltött szerepe növekvőben van. A bevándorlás a spanyol ajkú nyelvterületekről volt gyarmatokról növekszik.


[szerkesztés] Ábécé

A spanyol ábécét latin betűkkel írják.

A hagyományos ábécé betűi: A, B, C, CH, D, E, F, G, H, I, J, K, L, LL, M, N, Ñ, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A hagyományos ábécé betűinek neve: a, be, ce, che, de, e, efe, ge, hache, i, jota, ka, ele, elle, eme, ene, eñe, o, pe, cu, erre, ese, te, u, uve/ve, uve doble / doble u, equis, i griega / ye, zeta

A modern ábécé betűi:A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, Ñ, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A modern ábécé betűinek neve: a, be, ce, de, e, efe, ge, hache, i, jota, ka, ele, eme, ene, eñe, o, pe, cu, erre, ese, te, u, uve/ve, uve doble / doble u, equis, i griega / ye, zeta

1994-ben a Spanyol Akadémia megszűntette a ch és az ll önálló betűként való megkülönböztetését. Ettől kezdve a ch-t és ll-et tatalmazó szavakat a betűrendbe rendezéskor nem szabad önálló betűként kezelni, hanem egyszerűen a c és l betűk közé kell besorolni. Azaz a hagyományos rendezés szerint a coche a cocodrilo, a collado a columno után állt, a modern rendezés szerint a sorrendjük fordított: coche, cocodrilo, ..., collado, columno.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.

  • a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: macho ['maʧɔ]
  • e: magyar e [ɛ]: comer [kɔ'mɛr]
  • i: magyar i [i]: sino ['sinɔ]
  • o: magyar o [ɔ]: calor [ka'lɔr]
  • u: általában magyar u [u]: uva ['uβa]; nem ejtjük a gue, gui, que, qui kapcsolatokban: guerra ['gɛrra], guisantes [gi'santɛs], querer ['kɛrɛr], quitar ['kitar]

[szerkesztés] Kettőshangzók

Kettőshangzók az i és u hangok és más magánhangzók kapcsolatakor keletkeznek.

  • Emelkedő kettőshangzók:
    • ia, ya [ja]: viaje ['bjaxɛ], yacer [ja'θɛr]
    • ie, ye [jɛ]: pie [pjɛ], reyes ['rrɛjɛs]
    • io, yo [jɔ]: cambio ['kamβjo], mayor [ma'jɔr]
    • ua [wa]: agua ['aɣwa]
    • ue, üe [wɛ]: puedo ['pwɛdɔ], vergüenza [bɛr'gwɛnθa]
    • ui, üi [wi]: lingüista [liŋ'gwista]
    • uo [wɔ]: antiguo [an'tiɣwɔ]
  • Ereszkedő kettőshangzók:
    • ai, ay [aj]: aires ['ajrɛs], hay [aj]
    • ei, ey [ɛj]: reina ['rrɛjna], ley [lɛj]
    • oi, oy [ɔj]: soy [sɔj]
    • ui, uy [uj]: muy [muj]
    • au [au]: causa ['kausa]
    • eu [eu]: deuda ['deuða]

A hangsúllyal jelölt hangok nem alkotnak kettőshangzót: día ['di.a], aún [a'un]. Az iu kapcsolat sem alkot kettőshangzót: viuda [bi'uða].

[szerkesztés] Mássalhangzók

Az f, k, l, m, p, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral. A többi betű kiejtése:

  • b, v: szó elején, valamint m, n után magyar b [b]: banco ['baŋkɔ], hombre ['ɔmbrɛ], vaso ['basɔ], invierno [in'bjɛrnɔ]; máskor ajkak között ejtett b [β]: deber [dɛ'βɛr], pavo ['paβɔ]
  • c: e, i előtt fogak között ejtett sz [θ]: vences ['bɛnθɛs], cielo [θjɛlɔ]; máskor magyar k [k]: cruz [kruθ]
  • ch: magyar cs [ʧ]: mucho ['muʧɔ]
  • d: szó elején, valamint l, n után magyar d [d]: deber [dɛ'βɛr], falda ['falda]; máskor fogak között ejtett d [ð]: coda ['kɔða]
  • g: e, i előtt mint az Ahmed h-ja [x]: giro ['xirɔ]; a gue, gui kapcsolatban magyar g [g]: guerra ['gɛrra], guijo ['gixɔ]; más esetben torokban képzett g hang [ɣ]: delgado [dɛl'ɣaðɔ]
  • h: mindig néma [-]: hacer [a'θɛr]
  • j: mint az Ahmed h-ja [x]: bajo ['baxɔ]
  • ll: lágy l [ʎ]: calle ['kaʎɛ]; Dél-Ameikában sok helyen magyar zs [ʒ]: calle ['kaʒɛ]
  • n: b, f, m, v előtt magyar m [m]: enfermo [ɛm'fɛrmɔ], c [k], g, k, q, x [ks] előtt mint a leng n-je [ŋ]: cinco ['θiŋkɔ]; máskor magyar n [n]: mirar [mi'rar]
  • ñ: magyar ny [ɲ]: niño ['niɲɔ]
  • qu: magyar k [k]: quedar [kɛ'ðar]
  • r: szó elején, valamint l, n, s után pergetett r [rr]: Rita ['rrita], Israel [isrra'ɛl]; máskor magyar r [r]: caro ['karɔ]
  • rr: pergetett r [rr]: correcto [kɔ'rrɛktɔ]
  • s: magyar sz [s]: mesa ['mɛsa]
  • x: magánhangzók között magyar ksz [ks]: existir [ɛksis'tir]; máskor magyar sz [s]: extraneo [ɛstra'nɛ.ɔ]
  • y: magyar j [j]: yema ['jɛma]; idegen szavakban magyar i [i]: ypsilon [ip'silɔn]; Dél-Ameikában sok helyen magyar zs [ʒ]: yema ['ʒɛma]; figyelem: y [i]
  • z: fogak között ejtett sz [θ]: luz [luθ]

A q csak u-val együtt állhat!

A k és w csak idegen szavakban állhat és megtartja eredeti kiejtését.

[szerkesztés] Hangsúly

A spanyol szavak hangsúlya állandó, de a szavak alakjától függően más-más szótagokra eshet. A szabályok:

  • Ha a szó mássalhangzóra, de nem n-re vagy s-re végződik, akkor a hangsúly az utolsó szótagon van: manual
  • Ha a szó magánhangzóra, n-re, vagy s-re végződik, akkor a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik: gato, cantan
  • Eltérő esetben a hangsúly helyét ékezet jelöli: sofá, carbón, lámpara

Néhány esetben - főként egyszótagú szavaknál - az ékezet csak jelentésmegkülönböztető szerepű: el (a, az) - él (ő, hímnem).

[szerkesztés] Írásjelek

Fontos tudni, hogy a spanyol nyelvben a kérdő és felkiáltó mondatok előtt is kitesszük az írásjeleket, de fejreállítva: ¡Son cientos de naves! ¿Cuál será su suerte?

A kezdő idézőjelet fenn tesszük ki: Pedro dice: "Tengo mucho frío". (Pedro mondja: Nagyon fázom.)

Levélben, megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem kettőspontot teszünk és a levél első mondatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Estimada profesora: (Tisztelt Tanárnő!)

[szerkesztés] Elválasztás

A spanyol nyelv elválasztási szabályai általában megfelelnek a magyar nyelv szabályainak. Például: es-cul-tu-ra, cla-ra-men-te.

Nem választhatjuk el:

  • a kettőshangzókat (diftongusokat): ia, ie, io, iu, ua, ue, uo, ui, au, eu, ou, ai, ei, oi: in-ge-nie-ro, dic-cio-na-rio, aun-que, pei-nar-se, es-cue-la, es-tu-dia.
  • a hármashangzókat: es-tu-diáis
  • a ch, ll, rr mássalhangzókat: le-che, pe-rro, si-lla
  • a mássalhangzó+r/l-t: ha-blar, ne-gro, es-cri-bir

[szerkesztés] Alaktan

[szerkesztés] A főnevek (Los sustantivos)

[szerkesztés] A főnevek neme (Género de los sustantivos)

A spanyol nyelvben a főnevek vagy hímneműek vagy nőneműek.

A végződésük alapján általában el lehet dönteni, hogy az adott szó milyen nemű.

  • hímneműek az -o, -i, -u, -l, -n, -r, -s, valamint a görög eredetű -ma, -ta végződésű főnevek
  • nőneműek az -a, -dad, -tud, -ción, -sión, -z, valamint a görög eredetű -sis végződésű főnevek

Jelentésűk alapján hímneműek:

  • a férfiakat jelentő főnevek: el padre, el profesor, el cura
  • hím állatokat jelölő főnevek: el perro, el torro, el león
  • a hét napjai, hónapok, égtájak, színek, gyümölcsfák nevei: el martes, el diciembre, el Sur, el manzano
  • a folyók, tavak, tengerek, óceánok, vulkánok, helyek nevei: el Amazonas, El Titicaca

Jelentésük alapján nőneműek:

  • a nőket jelölő főnevek: la actriz, la madre
  • a nőstény állatokat jelölő főnevek: la perra
  • a betűk, gyümölcsök, tudományok nevei: la uve, la manzana, la biología
  • a szigetek neve: las Baleares

Egyes hímnemű végződéseknek megvan a nőnemű párja: -o-a/-ina, -e-a, -or-ora, -tor-tora/-triz, -ión-iona, -ta-tisa, mássalhangzó-a/-esa.

A szavak egy része kétnemű, azaz mindkét nemben ugyanazt az alakot veszik fel, csak a determinánsaik változnak nemük szerint. Előfordul, hogy az ilyen szavak nemük szerint más jelentéssel bírnak, pl.: el capital (a tőke) - la capital (a főváros).

[szerkesztés] A főnevek többes száma (El plural de los sustantivos)

A spanyolban a többes számot -es vagy -s végződéssel jelöljük.

  • -s végződést kapnak a hangsúlytalan magánhangzóra és -re végződő főnevek: mesa - mesas, café - cafés
  • -es végződést kapnak a hangsúlyos magánhangzóra (de nem -re), -y-re és mássalhangzóra végződő főnevek: bajá - bajáes, rey - reyes, mes - meses
  • kivételek:
    • néhány hangsúlyos magánhangzóra végződő szó csak -s többesjelet kap: papá - papás, esquí - esquís
    • a legtöbb angol és francia eredetű szó megtartja eredeti többes számú formáját: club - clubs, déficit - déficits, de: lord - lores!
    • a legtöbb -s-re végződő szó változatlan marad többes számban: crísis - crísis, lunes - lunes

Vannak a spanyolban olyan főnevek, amelyek csak többes számban használatosak: las afueras, las gafas, los víveres; valamint olyanok is, amelyek csak egyes számban használhatók (főként a megszámlálhatatlan dolgok): la leche, la gente, el carbón.

Helyesírási változások a többes szám képzésénél: voz - voces, onix - onices, vivac - vivaques.

[szerkesztés] Melléknév (El adjetivo)

[szerkesztés] A melléknevek neme (Género de los adjetivos)

A mellékneveket nemben és számban egyeztetjük azzal a főnévvel, amelyre vonatkoznak, akár jelzői, akár állítmányi szerepet tölt be. Például:

  • la pluma negra = a fekete toll
  • Las plumas son negras. = A tollak feketék.

A spanyol melléknév vagy -o vagy -e végű ill. mássalhangzós végű. Az -o végű mellékneveknek létezik -a végű alakja is a nőnem számára. Például: negronegra, blancoblanca

A mássalhangzóra végződő mellékneveknek csak akkor van -a végű alakja, ha a melléknév nemzetiséget jelöl, illetve -ol, -és, -án, -ón, -dor (-tor) kapcsolatokra végződik! Például: francésfrancesa, inglésinglesa, holgazánholgazana.

Egyes melléknevek hímnemű főnevek előtt lerövidülnek: bueno, grande, malo, santobuen, gran, mal, san.

[szerkesztés] A melléknevek többes száma (El plural de los adjetivos)

A melléknevek hasonlóképpen képzik a többes számukat mint a főnevek:

  • -s végződést kapnak a hangsúlytalan magánhangzóra végződő melléknevek: blanco - blancos, grande - grandes
  • -es végződést kapnak a hangsúlyos magánhangzóra, valamint a mássalhangzóra végződő melléknevek: hindú - hindúes, inglés - ingleses; figyelem: feliz - felices

[szerkesztés] A melléknevek fokozása (Grado de los adjetivos)

A fokozás szabálya:

  • alapfok: melléknév (szótári alak): alto/alta
  • középfok: más/menos + melléknév: más alto/más alta, menos alto/menos alta
  • felsőfok: határozott névelő + más/menos + melléknév: el más alto/la más alta, el menos alto/la menos alta
  • abszolút felsőfok: muy + melléknév vagy melléknév + -ísimo: muy grande / grandísimo

Az összehasonlítás szabálya:

  • alapfok: tan + Af. + como: Ella es tan ágil como la madre. (Olyan gyors, mint az anyja.)
  • középfok: Kf. + que: Él es más alto que Juan. (Magasabb, mint János.); Soy menos hábil que tu. (Ügyetlenebb vagyok, mint te.)
  • felsőfok: Ff.: Fui la más/menos hábil. (Ő volt a legügyesebb/legügyetlenebb.)

Ha a melléknév főnév után áll, akkor felsőfokban a névelő elmarad.

Néhány melléknévnek a szabályos fokozás mellett van rendhagyó (latin) fokozása is. Ezek a melléknevek az alábbiak:

  • bueno
    • középfok: más bueno
    • rendhagyó: mejor
    • rendhagyó abszolút felsőfok: óptimo
  • malo
    • középfok: más malo
    • rendhagyó: peor
    • rendhagyó abszolút felsőfok: pésimo
  • grande
    • középfok: más grande
    • rendhagyó: mayor
    • rendhagyó abszolút felsőfok: máximo
  • pequeño
    • középfok: más pequeño
    • rendhagyó: menor
    • rendhagyó abszolút felsőfok: mínimo
  • alto
    • középfok: más alto
    • rendhagyó: superior
    • rendhagyó abszolút felsőfok: supremo
  • bajo
    • középfok: más bajo
    • rendhagyó: inferior
    • rendhagyó abszolút felsőfok: ínfimo

[szerkesztés] A határozószó (Los adverbios)

A spanyoban vannak önálló és képzett határozószók.

Melléknevekből a -(a)mente képzővel képezhetünk határozószókat: valiente - valientemente, claro - claramente.

Ezeken kívül elöljárós kapcsolatokat is használhatunk határozóként: por último (végül).

A határozószókat ugyanúgy fokozzuk, mint a mellékneveket.

[szerkesztés] A névelő (El artículo)

A spanyol nyelvben a névelő szoros nyelvtani egységet alkot a főnévvel. Két alakja van:

  • határozott
  • határozatlan

A hímnemű főnevek névelői:

  • határozott esz: el
  • határozott tsz: los
  • határozatlan esz: un
  • határozatlan tsz: unos

A nőnemű főnevek névelői:

  • határozott esz: la
  • határozott tsz: las
  • határozatlan esz: una
  • határozatlan tsz: unas

A hangsúlyos a-/ha- kezdetű nőnemű szavak előtt a névelő egyes számban a la helyett el az una helyett un áll: el agua, el hambre, de la harina.

A hímnemű névelők összeolvadnak az előttük álló a, de elöljáróval al, del formában.

[szerkesztés] A névmások (Los pronombres)

[szerkesztés] A személyes névmások (Los pronombres personales)

Alakjuk függ a szerepüktől:

  • alanyesetben:
    • yo, tú, él/ella/ello - usted, nosotros/nosotras, vosotros/vosotras, ellos/ellas - ustedes
  • tárgyesetben:
    • me, te, lo (Spanyolországban: le), nos, os, los (Spanyolországban: les)
  • részesesetben:
    • me, te, le, nos, os, les
  • elöljárós esetben:
    • mí, ti, él/ella/sí, nosotros/nosotras, vosotros/vosotras, ellos/ellas/sí; de ha az elöljáró szó con, a következők szerint alakulnak:
      • con míconmigo = velem
      • con ticontigo = veled
      • con síconsigo = saját magával/magukkal

[szerkesztés] A birtokos névmások (Los pronombres posesivos)

Hangsúlytalan alakok:

  • egyes számú birtok: mi, tu, su, nuestro/nuestra, vuestro/vuestra, su
  • többes számú birtok: mis, tus, sus, nuestros/nuestras, vuestros/vuestras, sus

Hangsúlyos alakok:

  • egyes számú birtok: mío/mía, tuyo/tuya, suyo/suya, nuestro/nuestra, vuestro/vuestra, suyo/suya
  • többes számú birtok: míos/mías, tuyos/tuyas, suyos/suyas, nuestros/nuestras, vuestros/vuestras, suyos/suyas

[szerkesztés] A visszaható névmások (Los pronombres reflexivos)

  • hangsúlytalan alakok
    • me, te, se, nos, os, se
  • hangsúlyos alakok
    • mí, ti, sí, nosotros/nosotras, vosotros/vosotras, sí

[szerkesztés] A mutató névmás (Los pronombres demostrativos)

A spanyol nyelvben a mutató névmások 3 irányt jelölnek (sorrendben: egyes szám - többes szám - semleges alak):

  1. este/esta - estos/estas - esto : a beszélőhöz közel lévő dologra/személyre utal
  2. ese/esa - eses/esas - eso : a megszólított személyhez közel lévő tárgyra/személyre utal
  3. aquel/aquella - aquellos/aquellas - aquello : mindkét beszélgetőtől távol lévő tárgyra/személyre utal

[szerkesztés] Vonatkozó névmások (Los pronombres relativos)

  • személyre: quien/que - quienes/que - que
  • tárgyra: qual/que - quales/que - que
  • birtokosra: cuyo/cuya - cuyos/cuyas
  • számra: cuanto/cuanta - cuantos/cuantas

[szerkesztés] Kérdő névmások (Los pronombres interrogativos)

  • személyre:
    • ki? = ¿quién?
    • kit? = ¿a quién?
    • kik? = ¿quiénes?
    • kiket? = ¿a quiénes?
  • tárgyra:
    • mi? mit? mik? miket? = ¿qué?
    • melyik? melyiket? = ¿cuál?
    • melyikek? melyikeket? = ¿cuáles?
  • számra:
    • mennyi? mennyit? (esz.) = ¿cuánto?/¿cuánta?
    • mennyi? mennyit? (tsz.) = ¿cuántos?/¿cuántas?
  • helyre:
    • hol? hova? = ¿dónde?
    • honnan? = ¿de dónde?
    • hova? (hangsúlyos) = ¿adónde?
  • időre:
    • mikor? = ¿cuándo?
  • módra:
    • hogyan? = ¿cómo?

[szerkesztés] Határozatlan névmások (Los pronombres indefinidos y negativos)

  • valaki: alguien, alguno/alguna
  • mindenki: todo el mundo, todos/todas
  • bárki: cualquier(a) - cualesquier(a)
  • senki: nadie, ninguno
  • néhány: unos/unas, varios/varias
  • mindegyik: cada ...

[szerkesztés] Ragozás

[szerkesztés] A spanyol igék végződése

A spanyol igék végződése háromféle lehet: -ar, -ir, -er, és a visszaható igék -se végződése.

  • -ar:
    • Hablar=Beszélni(Hablo,Hablas,Habla,Hablamos,Habláis,Hablan)
  • -ir:
    • Vivir=Élni, lakni(Vivo,Vives,Vive,Vivimos,Vivís,Viven)
    • Partir=Elindulni(Parto,Partes,Parte,Partimos,Partís,Parten)
  • -er:
    • Comer=Enni(Como,Comes,Come,Comemos,Coméis,Comen)
  • -se:
    • Llamarse=Hívni valakit valahogy(me llamo,te llamas,se llama,nos llamamos,os llamáis,se llaman)

[szerkesztés] Rendhagyó ragozások

  • Egyes esetekben csak az igék egyes szám első személyi ragozása rendhagyó:
    • Hacer=Tenni,csinálni valamit(Hago,Haces,Hace,Hacemos,Hacéis,Hacen)
    • Poner =Rakni, helyezni,tenni(Pongo,Pones,Pone,Ponemos,Ponéis,Ponen)
    • Saber=Tudni (Sé, Sabes Sabe, Sabemos, Sabéis, Saben)
  • Vannak teljesen rendhagyó ragozású igék:
    • Ir =menni(Voy,Vas,Va,Vamos,Vais,Van)
  • Többségben vannak azok az igék, melyekben ún. "fogkefe-ragozás"(tőhangzó- modosulás) érvényesül
    • Volar=Repülni(O>UE)
 E/1 Vuelo   T/1 Volamos
 E/2 Vuelas  T/2 Voláis
 E/3 Vuela   T/3 Vuelan

Hasonlóképpen: cerrar, comenzar, despertarse, divertirse, empezar, entender, preferir, querer, recomendar, sentarse, sentir

    • Atender=Ellátni(E>IE)
 E/1 Atiendo   T/1 Atendemos
 E/2 Atiendes  T/2 Atendéis
 E/3 Atiende   T/3 Atienden

Hasonlóképpen: acostarse, almorzar, contar, dormir, encontrar, morir, mostrar, probar, recordar

    • Seguir=Követnivalakit/folytatni valamit(E>I)
 E/1 Sigo    T/1 Seguimos
 E/2 Sigues  T/2 Seguís
 E/3 Sigue   T/3 Siguen

Hasonlóképpen: corregir, elegir, medir, repetir, servir, vestirse

[szerkesztés] Az elöljárószó(La preposición)

[szerkesztés] Egyszerű (egytagú)elöljárószók

a, ante, bajo, con, contra, de, desde, en, entre, hacia, hasta, para, por, según, sin, sobre, tras

  • A
    • Megfelel a magyar -ba, -be, ill. -ra, -re ragnak.Pl.:

Voy a la escuela.(Iskolába megyek) Está a tres kilómetros.(Három kilóméterre van)

    • Jelölheti az órában megadott időpontot, valamint az időegységben kifejezett távolságot. Pl.: Me levanto a las seis.(Hatkor kelek)
    • Az a elöljárószót használjuk, ha a mondat tárgya személyt jelő névszó. Pl.: No veo a nadie.(Nem látok senkit)
    • Részeshatározói esetekben a magyar -nak, -nek ragnak felel meg. Pl.:Se lo entrego a tu profesor.(Átadom a tanárodnak)
  • Ante

Jelentése: valaki vagy valami előtt.Pl.: ante la puerta(az ajtó előtt)

  • Bajo

Jelentése: alatt (térben és időben)Pl.: bajo la cama(az ágy alatt); bajo la dictadura(a diktatúra alatt)

  • Con
    • Jelentés:-val, -vel.Pl.:Está escrito con lápiz.(Ceruzával van írva)
    • Elvont főnevek előtt a -mente végződésű határozószók helyett használatos. Pl.:con cuidado<-cuidamente helyett(óvatosan)
  • Contra
    • Jelentése: ellen. Pl.:¿Contra quién lucha?(Ki ellen harcol?)
  • De
    • Birtokos szerkezetben a birtokot kapcsolja a birtokoshoz. Pl.:el libro de Carmen (Carmen könyve)
    • Megfelelhet a -tól, -től; -ból, -ből;-ról, -ről ragoknak. Pl.:Sal de la sala. (Menj ki a teremből)
    • Két főnév között is állhat, amelyek közül a második az első formáját, korát, anyagát stb. jelenti. Pl.:una corbata de seda(selyem nyakkendő);un litro de leche(egy liter tej).
  • Desde
    • Megfelelhet a -ból, -ből; -ról, -ről helyhatározói ragoknak.Pl.:No lo veo desde el balcón.(Nem látom az erkélyről)
    • Időhatározói szerkezetekben:óta, -tól, -től.Pl.:desde el año pasado(a múlt év óta)
  • En
    • Pontosan meghatározott helyet ill.időt jelöl.Jelemtése:-ban, -ben;-on,-en,-ön. Pl.:Está en la mesa.(Az asztalon van)
    • Lehet:-ba, -be; -ra, -re.Pl.:escribir en el cuaderno.(a füzetbe ír)
    • Jelölhet időtartamot is.Pl.: en dos meses(két hónap alatt)
    • Közlekedési eszközt, ill. módot kifejező főnévvel is állhat. Pl.:en tren(vonattal)
  • Entre
    • Jelentése:között(térben és időben).
    • Pl.:Está entre la farmacia y el banco.(A gyógyszertár és a bank között)
  • Hacia
    • Jelentése:felé(térben és időben.Időben a körül névutónak is megfelelhet.
    • Pl.:hacia las seis(hat óra körül);Vamos hacia Madrid(Madrid felé megyünk)
  • Hasta
    • Jelentése:-ig(térben és időben).
    • Pl.:hasta la puerta.(a kapuig)
  • Para
    • Részeshatározói szerkezetekben:-nak, -nek.Pl.:Lo he comprado para ti.(Neked vettem)
    • Irányt is kifejezhet.Pl.:¿Cuándo sale el tren para Madrid?(Mikor indul a vonat Madridba?)
    • Kitűzött határidőt is jelölhet.Pl.:Háganlo para el martes.(Keddre csinálják meg)
  • Por
    • Jelentése lehet:valamin át, keresztül, mozgást kifejező igékkel:-on, -en, -ön. Pl.:Vaja por esta calle.(Menjen ezen az utcán)
    • Kifejezhet módot is.Pl.:Hablé por teléfono con él.(Telefonon beszéltem vele)
  • Según
    • Jelentése:szerint.
    • Pl.:según él(szerinte)
  • Sin
    • Jelentése:nélkül.
    • Pl.:Tomo el café sin azúcar.(Cukor nélkül iszom a kávét);agua mineral sin gas(szénsavmentes ásványvíz)
  • Sobre
    • Jelentése:fölött;-on, -en, -ön;-ra, -re.(térben)Pl.:Ponlo sobre la mesa.(Tedd az asztalra)
    • Lehet:körül, felé.(időben).Pl.:sobre las tres(három óra körül)
  • Tras
    • Ritkán használatos elöljárószó.Helyette a después de, detrás de vagy az encimade használatos.Pl.:Tras la puerta no hay nada.(Nincs semmi az ajtó mögött)

[szerkesztés] Összetett elöljárószók/elöljárószószerű szókapcsolatok

  • Pl:
    • debajo de =valami alatt
    • encima de =malami fölött, valamin
    • al lado de =valaki vagy valami mellett
    • alrededor de =valaki vagy valami körül
    • a pesar de =valami ellenére
    • en vez de =valaki vagy valami helyett
    • enfrente de =valakivel vagy valamivel szemben
  • Megjegyzések:
    • Az a és a de elöljárószó összeolvad az el határozott névelővel.

a+el-->al;de+el-->del

    • Az elöljárószók általában elöljárós esetben álló névmásokhoz kapcsolódnak.Pl.:sin ti(nélküled).

Kivétel:con mi-->conmigo;con ti-->contigo

[szerkesztés] Elöljárószók mint igevonzatok

  • aprender a =megtanul valamit
  • atreverse a =merészel valamit
  • comenzar a/empezar a +INF. =valamit elkezd csinálni
  • jugar al fútbol =focizik
  • jugar a las cartas =kártyázik
  • negarse a =megtagad valamit
  • obligar a =kényszerít valakit valamire
  • oler a =valamilyen szag van
  • saber a =valamilyen íze van
  • acordarse de =emlékszik valamire vagy valakire
  • alegrarse de =örül valaminek
  • cambiarse de ropa =felöltözik
  • carecer de =nélkülöz valamit
  • darse cuenta de =észrevesz valamit
  • olvidarse de =elfelejt valakit vagy valamit
  • quejarse de =panaszkodik valamire
  • reírse de =nevet valakin vagy valamin
  • tener ganas de =van kedve valamihez
  • contar con =számít valakire vagy valamire
  • quedarse con =marad valaminél
  • soñar con =álmodik valamiről
  • brindar por =koccint valamire
  • convertir en =átalakít valamivé
  • pensar en +INF. =megállapodik valakivel valamiben
  • dar las gracias por =megköszön valamit
  • disculparse por =bocsánatot kér valamiért
  • preguntar por =kérdezősködik valaki után
  • preocuparse por =aggódik valaki vagy valami miatt

[szerkesztés] A kötőszó(La conjunción)

[szerkesztés] Mellérendelő kötőszók

  • Y(és)

Az y-ből i-vel vagy hi-vel kezdődő szavak előtt e lesz. Pl.:holandés e inglés(holland és angol)

  • Ni(se(m))

Pl.:No está en casa ni él, ni su mujer.(Sem ő, sem a felesége nincs otthon)

  • Pero(de, azonban)

Pl.:He visto la película, pero no puedo contarla.(Láttam a filmet, de nem tudom elmesélni)

  • Sino(hanem)

Pl.:No quiero comprar ésta, sino aquélla.(Nem ezt, hanem azt akarom megvenni)

  • O(vagy)

Az o-ból o-val vagy ho-val kezdődő szavak előtt u lesz. Pl.:inglés u hollandés (angol vagy holland)

[szerkesztés] Alárendelő kötőszók

que(hogy); porque(mert); como, ya que, puesto que, dado que (mivel); para que(azért hogy);a fin de que(abból a célból);si, como, (ha); a condición de que(azzal a feltétellel, hogy); aunque(bár, noha);tan pronto como, en cuanto, nada más que (amint, mihelyt);antes de que(mielőtt);mientras que(miközben);desde que(mióta);después de que(miután)

[szerkesztés] Ser, Estar,Haber(Hay), Tener

[szerkesztés] Ser

A ser igével álló névszó állandó, a dolgok természetében rejlő tulajdonságok, valamint állandó tényeket jelöl. Személytelen szerkezetekben is gyakran előfordul.

  • Ragozása: Soy, Eres, Es, Somos, Sois, Son
  • Pl.:
    • Soy profesor. (Tanár vagyok.)
    • Es de color verde. (Zöld színű.)
    • Es posible. (Lehetséges.)

[szerkesztés] Estar

Közelebbről meghatározott személyek vagy dolgok hollétének a jelölésére szolgál. A mondat alanya lehet tulajdonnév, személyes névmás, határozott névelővel, birtokos, mutató névmással álló köznév stb.

  • Ragozása:Estoy, Estás, Está, Estamos,Estáis, Están
  • Pl.:
    • ¿Dónde está Budapest? (Hol van Budapest?)
    • Los alumnos están en la clase.(A tanulók az osztályban vannak)
  • Az estar igével melléknév vagy melléknévi igenév is állhat.
    • Pl.:Estamos cansados.(Fáradtak vagyunk)
  • A ser igével álló melléknév mindig lényegi tulajdonságot jelöl, az estar igével álló melléknév pedig saját benyomáson alapuló,nem lényegi tulajdonságot, valamilyen állapotváltozást fejez ki.Pl.:
    • El hielo es frío.(A jég hideg)
    • El café está frío.(A kávé hideg <-Kihűlt)

[szerkesztés] Haber (Hay)

  • Az haber mint létige valamennyi igeidőben csak E/3. személyben fordul elő. Jelen idejű alakja: Hay.
  • Az haber igét használjuk a létezés és a térbeli elhelyezkedés jelölésére. Az estar igével ellentétben közelebbről nem meghatározott személyek, dolgok létezésére, ill. hollétére utalunk.(A személyt, dolgot jelölő névszó állhat határozott névelő nélkül, határozatlan névelővel vagy névmással, számnévvel stb.) Pl.:
    • No hay leche en casa.(Nincs otthon tej)
    • En el parque hay muchos árboles. (A parkban sok fa van)

[szerkesztés] Tener

  • A tener ige birtoklást fejez ki.
  • Ragozása:Tengo, Tienes, Tiene, Tenemos, Tenéis, Tienen
  • Testrészek valamilyen tulajdonságát vagy állapotát az alábbi szerkezettel fordítjuk:

tener+határozott névelő+testrész+melléknév/melléknévi igenév. Pl.:Tengo las manos sucias.(Piszkosak a kezeim.)

  • A tener ige sok kifejezésben előfordul.Pl.:
    • tener sed (szomjas)
    • tener que+INF.(valamit csinálnia kell)
    • tener ganas de+INF.(kedve van valamihez)
    • tener tiempo para (van valamire ideje)
    • tener 4 años (4 éves)

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • Kertész Judit: Kis spanyol nyelvtan (felhasznált irodalom)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland
lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz
portugál | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban