User:Gaja/Gajidó nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Általános információk

A gajidó egy a posteriori (természtes nyelveken alapuló) mesterséges nyelv. Főként eszperantó és idó alapokra épül, de fellelhetők benne más természetes (latin, angol) és mesterséges nyelvekből (noviál, interlingva) származó elemek is.

A nyelv szerzője Gajárszki László, aki 1996 óta foglalkozik a nyelv fejlesztésvel (és a magyar Wikipédia aktív szerkesztője).

[szerkesztés] Hangtan (La Fonetiko)

[szerkesztés] A betűk (La Literos)

A gajidó ábécé (alfabeto) 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A q csak u-val együtt állhat (qu).

A mássalhangzók nevét mint főnevet az -o végződéssel képezzük: bo, co, do stb.

Vigyázzunk a következő betűk neveire: q - quo; w - duobla vo.

[szerkesztés] A hangok (La Sonos)

[szerkesztés] Magánhangzók (La Vokalos)

A gajidónak öt magánhangzója van: a, e, i, o, u. Ezek közül az i, o, u ejtése megegyezik a megfelelő magyar hang ejtésének. Az a hang ejtése megegyezik a palócos, rövid á hangéval (fonetikai jele [a]). Az e kicsit zártabb, mint a magyar e hang, kissé é-s színezetű (fonetikai jele [e]). Nincsenek hosszú magánhangzók.

[szerkesztés] Kettőshangzók (La Bivokalos)

Két diftongus van: az au és az eu. Kiejtésük hasonlít a magyaréra, írásban viszont vigyáznunk kell arra, hogy nem választhatóak el. Ezen kívül diftongusok közé kell sorolni a qu és a gu u-ja és az őt követő magánhangzó kapcsolatát is. Ezt a betűkapcsolatot sem választhatjuk el.

[szerkesztés] Mássalhangzók (La Konsonantos)

A b, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, v betűket úgy ejtjük, mint a magyarban. A többi betű ejtése a következő:

  • c, mint a magyar cs [ʧ]
  • j, mint a magyar dzs [ʤ]
  • qu, mint az angol qu (magyar k és egy félhangzós u) [kw]
  • s, mint a magyar sz [s]
  • w, mint a félhangzós u [w]
  • x, mint a magyar s [ʃ]
  • y, mint a magyar j [j]
  • z, mint a magyar c [ʦ]

Az összes mássalhangzót minden helyzetben a fenti módon kell ejteni.

[szerkesztés] A hangsúly (La Acento)

A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. Dinamikus, így a hangsúlyos szótag csak nyomatékot kap, de nem nyúlik meg. A kettőshangzók első tagja lehet csak hangsúlyos.

[szerkesztés] Alaktan (La Morfologo)

[szerkesztés] A főnév (La Nomos)

A főneveket két csoportra oszthatjuk: a köznevekre és a tulajdonnevekre.

[szerkesztés] A köznevek (La Komuna Nomos)

A köznevek végződése egyesszámban (singularo): -o. Bármely szótőből képezhetünk főnevet, ha ezt a végződést hozzáillesztjük: homo (ember). Ha más szófajból képezzük a főnevet, akkor a szó eredeti végződését cseréljük -o-ra: kara (szép) - karo (a szép).

Nyelvtani nem (geno) nincs, de az élettani nem (seso) jelölésére szükség van. Alaphelyzetben a főnév nem jelöl nemet: anglo (angol ember), a hím főnév -ulo jelet kaphat, ha szükséges: anglulo (angol ember); a nőnemű -ino képzőt kap: anglino (angol nő). Van néhány főnév, amely csak nőneműként létezik, ezek nem kapják meg az -ino képzőt. Például: amasono (amazon), matrono (matróna), nimfo (nimfa), primadono (primadonna), furio (fúria), stb.

A többes szám (pluro) jele az -s rag. A magyartól eltérően az egynél többet jelentő számnév, jelző után a főnév mindig többesszámban áll. A páros dolgokat jelentő szavaknak általában csak többes számuk használatos, ez alól csak akkor van kivétel, ha a páros dolog egyik részéről mint meghatározott dologról beszélünk: okulos (szemek), de destra okulo (jobb szem).

A főnévnek csak alanyesete (nominato) van, a többi esetet viszonyszavakkal fejezzük ki (preposito): domo (ház) - in domo (házban). A tárgyként használt főnév is alanyesetben áll, jelentését a szövegkörnyezetből, mondatbeli elhelyezkedéséből deríthetjük ki (a tárgy általában az állítmány mögött áll).

[szerkesztés] Tulajdonnevek (La Propria Nomos)

A tulajdonnevek mindig megtartják eredeti alakjukat, eredeti helyesírásuk szerint írjuk őket. A nem latin betűs írást használó nevek esetében mindig a hivatalos átírás szerinti formát kell alkalmazni.

Példák: Shakespeare, Rennes, Székesfehérvár, stb.

Пушкин - Puškin, София - Sofija, Αθηναι - Athine stb.

Nagy kezdőbetűvel írjuk, a magyartól eltérően, a nyelvek nevét (Gayido), a népek nevét, a földrajzi nevekből képzett szavakat, a hónap és napneveket, valamint a címek fontosabb szavainak kezdőbetűit.

[szerkesztés] A névelő (La Artikolo)

[szerkesztés] A határozott névelő (La Defina Artikolo)

A gajidóban ez a la. Állandó, nem változik.

Használata, mint a magyarban, de:

  • a de birtokos szerkezet előtt használunk névelőt,
  • a névmások elé nem teszünk névelőt,
  • a tulajdonnevek előtt nem áll névelő, ha nincs jelzője.

[szerkesztés] A határozatlan névelő (La Undefina Artikolo)

Erre az un szócskát használjuk, akár a magyar egyet.

[szerkesztés] A melléknév (La Ajeto)

Végződése mindig -a. Nem ragozzuk, nem kap többesjelet sem. Ha a melléknevet főnévként használjuk, akkor végződése -o-ra változik.

[szerkesztés] Fokozás (La Komparato)

  • Alapfok (positivo): same határozószóval utalunk rá, kam a kötőszó.
  • Középfok (komparativo): plus felfelé, minus lefelé fokozás, kötőszó a ke.
  • Felsőfok (superlativo): la + Kf.; (választás esetén az elöljáró az inter).
  • Túlzófok (exendivo): la + Af. + -sima (a legesleg...)

[szerkesztés] A névmások (La Prenomos)

[szerkesztés] Személyes névmások (La Persona Prenomos)

Minden személyes névmás -i-re végződik; a többes számnak külön alakja van: mi, ti, li; nosi, vosi, lesi.

Megjegyzendő, hogy a gajidóban nincsen magázás, mindenkit tegezünk.

[szerkesztés] Személytelen névmás (La Unpersona Prenomo)

Mindkét számban: oni, fordítása: az ember, vagy E. 3.-ra fordítjuk.

[szerkesztés] Visszaható névmás (La Reflesa Prenomo)

A visszaható névmást minden személyben és minden számban a si szóval fejezhetjük ki. Fordítása: magát, magukat. Ha igei szerkezetben áll, akkor a következő szórendet kell alkalmazni: személyes névmás + ragozott ige + visszaható névmás.

[szerkesztés] Birtokos névmások (La Posesa Prenomos)

A birtokos névmásokat a személyes (ill. visszaható) névmásokból képezzük -a végződés hozzáadásával: mia, tia, lia; nosia, vosia, lesia. Visszaható alakja minden számban: sia. Önállóan névelővel állnak (az enyém). A visszaható névmást a saját szóval fordítjuk.

[szerkesztés] Az uni és ali névmások (La Uni e la Ali Prenomos)

Az uni jelentése egyik, az ali jelentése más(ik). Értelemszerűen a tabellavégződéseket (lásd lejjebb!) felveheti. Az ali és uni is állhat a névmások után, ilyenkor a névmások alapjelentését módosítják.

[szerkesztés] Kölcsönös névmás (La Reciproka Prenomo)

Gajidóban ennek az uni la ali szerkezet felel meg.

[szerkesztés] Tabella szavak (La Tabela Prenomos)

  alio          talio         omnio         nio           quio
    valami        az            minden        semmi         mi?, melyik?
  alion         talion        omnion        nion          quion
    valaki        az a(z)       mindenki      senki         ki?
  alia          talia         omnia         nia           quia
    valamilyen    olyan         mindenféle    semmilyen     milyen?
  alian         talian        omnian        nian          quian
    valakié       azé           mindenkié     senkié        kié?
  alie          talie         omnie         nie           quie
    valahol       ott           mindenhol     sehol         hol?
  aliel         taliel        omniel        niel          quiel
    valamiért     azért         mindenért     semmiért      miért?
  alien         talien        omnien        nien          quien
    valahogy      úgy           mindenhogy    sehogy        hogy(an)?
  aliu          taliu         omniu         niu           quiu
    valamennyi    annyi         mindannyi     semennyi      mennyi?
  aliun         taliun        omniun        niun          quiun
    valamikor     akkor         mindenkor     semmikor      mikor?

Más elrendezésben:

                                         -o     főnév, általános
                                         -on    főnév, személyes
    Határozatlan:     al-                -a     melléknévi
    Mutató:           tal-               -an    birtok
    Általános:        omn-   +   i   +   -e     hely
    Tagadó:           n-                 -el    ok
    Kérdő/Vonatkozó:  qu-                -en    mód
                                         -u     szám, mennyiség
                                         -un    idő

Jelentésüknek megfelelően kaphatnak többesjelet.

A ce- szócska a névmások előtt, velük egybeírva a névmás közelségét jelöli: cetalie (itt).

A yen szócska a névmások előtt élénkíti a rámutatást (lám..., íme...).

Az ayen szócska névmás után a határozatlanság kifejezésére szolgál (bár-/akár-).

[szerkesztés] A számnév (La Numeros)

[szerkesztés] Tőszámnév (La Kardina Numeros)

Végződése az -u.

0-10: nulu, unu, duu, triu, quatru, quintu, sisu, setu, otu, non, deku; 100: centu; 1000: milu; Egyéb: milionu, miliardu, bilionu, trilionu.

Összeállítás: elé tett szám (egybe írjuk, a szorzó elveszti az -u jelzőt) szorzatot, mögé tett szám (külön írjuk) összeget ad: 300: tricentu; 103: centu triu.

Általában két számnál többet nem írunk egybe.

A számnév előtti alique megfelel a magyar körülbelül-nek.

A numero + szám magyarra a ... számú-val fordítandó.

Az ambu jelentése: mindkettő. Ha más szófaji értelemben használjuk, felveheti az adott szófaj végződését: ambos (mindketten).

[szerkesztés] Sorszámnév (La Orda Numeros)

Képzése: a tőszámnevek -u-jának cseréje -esma-ra. 0-10: nulesma, unesma, duesma, triesma, quatresma, quintesma, sisesma, setesma, otesma, nonesma, dekesma; 100: centesma; 1000: milesma; Egyéb: milionesma, miliardesma, bilionesma, trilionesma.

Felsorolásként (először, ...): az -a végződést -e-re cseréljük.

[szerkesztés] Szorzószámnevek (La Multiplika Numeros)

Képzése az -obl-, -foy- képzőkkel:

  • -obla -szeres
  • -oble -szeresen (matematikában ez használatos!)
  • -foya -szeri
  • -foye -szer

[szerkesztés] Törtszámnév (La Frazia Numeros)

A tört számlálóját tőszámmal, nevezőjét a tőszámhoz tett -ono képzővel fejezzük ki, ami, ha a számláló nagyobb egynél, többes jelet kap: 1/5 unu quinono, 2/3 du trionos.

Vegyes törtnél az e kötőszót használjuk.

[szerkesztés] Gyűjtőszámnév (La Kolekta Numeros)

Azt jelenti, hogy hány egyedből áll valamely összesség.

Képzője -op-, végződése -a, -e lehet. Pl.: duope (kettes).

[szerkesztés] Osztószámnév (La Divida Numeros)

Azt jelenti, hogy az elosztott mennyiség részei hány egységből állnak.

Kifejezése: po elöljáró + tőszámnév (...-sával, ...-...)

[szerkesztés] Számtani műveletek (La Operatos)

Tizedes tört (decima frazio): 0,2: nulu komo duu

Összeadás (adito): 3+4=7: triu plus quartu estas setu

Kivonás (substrato): 10-6=4: deku minus sisu estas quartu

Szorzás (multipliko): 2x4=8: duoble quartu estas otu

Osztás (divido): 4:2=2: duore quartu estas du

Hatványozás (elevato): 153 : deku quintu en la tria potento; 24 = 16: la quatra potento de du estas deku sisu

Gyökvonás (estrazio): \sqrt[4]{625} = 5 : la quatra radiso de siscentu dudeku quintu estas quintu

Arány (proporto): 2:4=1:2: duu relatas al quatru, quam unu al duu

Eredmények (resultos): sumo (összeg), diferento (különbség), produto (szorzat), quociento (hányados).

[szerkesztés] Az óra (La Horo)

  • Quiu horo estas? (Hány óra van?)
  • La tria horo e quatrono (1/4 4)
  • La tria horo e duono (1/2 4)
  • La tria horo e triu quatronos; La quara horo ante quatrono (3/4 4)
  • La tria horo e deku; La tria horo post deku (3.10)

[szerkesztés] A dátum (La Dato)

  • Quio dio estas hodie? (Hányadika van ma?)
  • Hodie estas la deko de Januaro. (Ma január 10.-e van.)
  • Quia tago estas hodie? (Milyen nap van ma?)
  • Hodie estas Lundio. (Hétfő van.)

1971. 02. 23. vagy 1971. február 23.: la dudeku trio Februaro de milu noncentu sisudeku unu, azaz la 23-o Februaro 1971. vagy 23. 02. 1971.

A hónapok: Januaro, Februaro, Marzo, Aprilo, Mayo, Junio, Julio, Augusto, Setembro, Otubro, Decembro.

A hét napjai: Lundio, Martedio, Merkredio, Jovedio, Venerdio, Sabadio, Domenidio

[szerkesztés] Kor (La Ajo)

  • Quia ajo ti havas? / Quiu yaro ti estas? (Hány éves vagy?)
  • Mi estas trideku quartu. (32)
  • Mi havas trideku quartu yaro. (32)

[szerkesztés] A határozószó (La Averbos)

A határozószók végződése mindig -e.

Három részre oszthatók: egy részük megtalálható a névmásoknál felsorolt tabella-szavak között, másik részük önálló határozószó (nem sok van belőle), harmadik részük a képzett határozószó. A képzett határozószók végződése -mente. Fokozhatók, mint a melléknevek (lásd ott!).

[szerkesztés] Az ige (La Verbos)

Minden igealak mellé ki kell tenni a személyes névmást!

Minden ige egyformán ragozódik.

[szerkesztés] A cselekvő igék ragozása (La Flesio de Aktiva Verbos)

    Kijelentő mód, jelen idő (Presenta Indikativo):       -as      amas
    Kijelentő mód, múlt idő (Pasta Indikativo):           -es      ames
    Kijelentő mód, jövő idő (Futura Indikativo):          -is      amis
    Feltételes mód, jelen idő (Presenta Kondizialo):      -aus     amaus
    Feltételes mód, múlt idő (Pasta Kondizialo):          -eus     ameus
    Feltételes mód, jövő idő (Futura Kondizialo):         -ius     amius
    Felszólító mód (Imperativo):                          -i       ami
    Főnévi igenév (Infinito):                             -ar      amar
    Jelen idejű melléknévi igenév (Presenta Participo):   -anta    amanta
    Múlt idejű melléknévi igenév: (Pasta Participo)       -enta    amenta
    Jövő idejű melléknévi igenév (Futura Participo):      -inta    aminta
    Jelen idejű határozói igenév (Presenta Gerundo):      -ante    amante
    Múlt idejű határozói igenév (Pasta Gerundo):          -ente    amente
    Jövő idejű határozói igenév (Futura Gerundo):         -inte    aminte

[szerkesztés] A szenvedő igék ragozása (La Flesio de Pasiva Verbos)

A szenvedő ragozás a létige (estar) cselekvő ragozásából és a főige szenvedő melléknévi igeneveiből alakul. A szenvedő melléknévi igenév képzése:

    Jelen idő (folyamatos; Imperfeto):     -ata     estas amata
    Múlt idő (befejezett; Perfeto):        -eta     estas ameta
    Jövő idő (beálló; Predito):            -ita     estas amita

[szerkesztés] Műveltető ige (La Kausata Verbos)

Képzése az -igar raggal (amigar – szerettetni). Minden igeidőben és módban használható, használata megegyezik a magyarral.

[szerkesztés] A visszaható ige (La Reflesa Verbos)

Képzése: személyes névmás + ragozott ige + visszaható névmás (mi lavas si – mosakszom). Minden igeidőben és módban használható, használata megegyezik a magyarral.

[szerkesztés] Birtoklás kifejezése (La Havar Verbo)

Kifejezése: alany - havar ragozott formája - tárgy.

[szerkesztés] Segédigék (La Ausiliara Verbos)

Ha segédigéket használunk, akkor a ragozás folyamán csak a segédigék ragozódnak, a főige jelen idejű kijelentő módban marad (-as).

A leggyakoribb segédigék:

  • mustar (kell)
  • mayar (szabad)
  • kanar (-hat, -het)
  • volar (akarni)

[szerkesztés] A viszonyszók (La Prepositos)

A magyar határozóragoknak és névutóknak felelnek meg.

  • a (-nak, -nek,; -hoz, -hez, -höz; felé)
  • ad (-nál, -nél)
  • ante (előtt)
  • apud (mellett)
  • cirke (körül)
  • da (részeltető viszonyszó)
  • de (birtokos jelző viszonyszava)
  • depend (vmitől függően)
  • detras (mögött, mögé)
  • di (szenvedő ige mellett a cselekvés alanyának viszonyszava)
  • durant (a tartam viszonyszava)
  • ecete (vminek a kivételével)
  • ester (kívül)
  • from (-ból, -ből)
  • front (szemközt vmivel)
  • in (-ban, -ben)
  • infer (lenn, lent)
  • inklud (vminek a beleértésével)
  • insted (helyett)
  • inter (között)
  • kause (vmi okából)
  • kon (-val, -vel)
  • kone (vmivel együtt)
  • konter (ellen, szemben)
  • krom (valamin kívül még)
  • long (vmi hosszában)
  • mes (vmi közepett, közepén)
  • on (-ra, -re)
  • over (valamin túl)
  • per (eszközhatározó)
  • po (osztószámnév)
  • por (-ért, végett)
  • post (után)
  • preter (valami mellett el)
  • pri (-ról, -ről, felől)
  • pro (miatt)
  • prosim (vmihez közel)
  • segun (szerint, mentében)
  • sen (nélkül)
  • seque (vmi folytán)
  • sins (-tól, -től; valamitől fogva, óta)
  • sub (alatt)
  • super (felett)
  • sur (-ra, -re)
  • til (-ig)
  • trans (át, keresztül)
  • wid (vmi szélességében)
  • ye (határozatlan jelentésű viszonyszó)

[szerkesztés] A kötőszók (La Konjuntos)

  • anke (is)
  • benke (bár, holott, noha, jóllehet, ámbátor)
  • durant (míg)
  • e (és)
  • e... e... (és... és...)
  • haste (mígnem)
  • kam (mint)
  • ke (hogy)
  • ne (sem)
  • ne... ne... (sem… sem…)
  • nu (nos)
  • o (vagy)
  • o... o... (vagy... vagy...)
  • porke (mert, ugyanis)
  • quase (mintha)
  • se (ha)
  • sed (de, hanem)
  • sive... sive... (akár... akár...)
  • so (tehát)
  • tamen (de, mégis)
  • tante... tante... (hol... hol...)

Ezeken kívül használhatunk még határozószókat is.

[szerkesztés] Az indulatszók (La Iinterjetos)

Hívásra: he!; heyho!; hola!; halo! (telefonba is)

Figyelmeztetésre: bravo! (hogy volt!); pst!, x! (csitt); stop! (állj); help! (segítség)

Buzdításra: ek! (rajta); hura! (hajrá); hey!; hop!; horuk!

Elűzésre: far! (el innen); hot! (lódulj); hux!

Érzelemkifejezés: aha!; ay! (jaj); au!; ba! (kételkedés, lekicsinylés); be! (gúnyolni); ehe!; ey!; fi! (fuj); fu! (pfű); gox! (rosszallás); ha! (ah); haha!, hihi! (nevetés); hm!; ho! (ó); hu! (ijedtség, csodálkozás); nu! (no, na, nos); oho!; oy!; ve! (jaj)

[szerkesztés] Szóalkotás (La Wortkreatifo)

A szóalkotás szabálya a következő: az összetett szavakat a szavak egyszerű egyesítésével alakítjuk; a főszó áll az összetétel végén. A végződés is önálló szónak tekintendő. Pl.: vapornavo (gőzhajó): vapor- (gőz), nav- (hajó), -o (a főnév végződése). Ebben az esetben csak a főszó kap végződést.

[szerkesztés] A végződéscsere (La Muto de Estremitos)

A végződéscsere a szóképzés legegyszerűbb módja. Az egyféle elemű szavakból különféle elemű szavak keletkeznek. Pl.: bela - belo.

[szerkesztés] A képzők (La Afisos)

[szerkesztés] Az utóképzők (La Sufisos)

  • -ac- (silányító jelentésű)
  • -ad- (gyakorító képző)
  • -ag- (eszközzel való cselekvés; szerszám, eszköz képző)
  • -aj- (egy cselekvés/tulajdonság konkrét megnyilvánulása)
  • -al- (viszony)
  • -am- (kedvtelés, valami szeretete)
  • -an- (tag, hozzátartozó, követő, lakos)
  • -ar- (gyűjtőnevek képzésére)
  • -ari- (akire a cselekvés irányul)
  • -e- (-szerű, -látszó, -tűnő)
  • -ebl- (lehetségesség)
  • -eg- (nagyító képző)
  • -em- (hajlandóság)
  • -end- (megfelel a magyar -andó, -endő képzőnek)
  • -er- (alkalomszerű, amatőr foglalkozás)
  • -eri- (valaminek a helye, helységképző)
  • -es- (tulajdonság (melléknévként pl. "szépség"))
  • -esk- (valamilyenné válni)
  • -esm- (sorszám)
  • -estr- (parancsnok, vezető)
  • -et- (kicsinyítő)
  • -ey- (hely)
  • -foy- (szorzószámnév képző)
  • -id- (szülött, leszármazott, utód)
  • -ier- (tartó, edény tartály)
  • -if- (valami keletkezése)
  • -ig- (műveltető képző)
  • -ik- (betegség)
  • -i- (országnév; tudós nevéből a tudomány neve)
  • -in- (nőstény, nőnemű lény)
  • -ind- (méltó valamire)
  • -is- (valamit iparszerűen végezni)
  • -ism- (tan; mozgalom; cselekvésmód; rendszer; nyelvi sajátosság; betegesség)
  • -ist- (hivatásszerűen foglalkozó; valamilyen "-izmus" híve)
  • -it- (gyulladás)
  • -iv- (valamire képes (magyar -keny képző is!), hajlamos)
  • -obl- (szorzószámnév képző)
  • -oid- (féleség)
  • -on- (törtszámnév képző)
  • -op- (osztószám)
  • -os- (anyagi dússág)
  • -ul- (hímnemű lény)
  • -un- (az egész részének kifejezésére)
  • -ur- (munka eredménye)

Ezek állhatnak önálló szóként is.

[szerkesztés] Az előképzők (La Prefisos)

  • anti- (vmi elleni, ellenes)
  • auto- (önmagától működő)
  • bi- (kettős, két-)
  • bo- (házasság révén létesült viszony)
  • cef- (fő-)
  • des- (az alapszó teljes ellentéte)
  • dis- (szét, széjjel)
  • ek- (mozzanatos, kezdő igét képez)
  • es- (volt-)
  • fak- (mű-)
  • far- (valamitől távol(ra))
  • fi- (aljasító jelentésű)
  • ge- (mindkét nem együttes kifejezése)
  • mes- (közép-)
  • mi- (fél-; majdnem)
  • mis- (helytelen, téves, rossz)
  • par- (teljesség (pl. kiolvasni))
  • para- (vmi ellen védő)
  • pre- (vmi előtti, elő-)
  • prim- (ős)
  • pseudo- (ál-)
  • quadro- (négyszeres, négy-)
  • re- (újra, újból; vissza)
  • retro- (hátra)
  • tri- (háromszoros, három-)
  • un- (-tlan, -tlen)
  • vice- (helyettes)
  • vir- (férfi-)

A viszonyszók is állhatnak előképzőként.

[szerkesztés] Helyesírás (La Ortografo)

[szerkesztés] Kettős mássalhangzók (La Bikonsonantos)

A gajidóban kettős mássalhangzó csak szóelemek találkozásakor jöhet létre, egyébként a kettőzés elmarad.

[szerkesztés] Elválasztás (La Separato)

Az au, eu és a gu, qu + magánhangzó nem választható el. Az egyelemű szavakat úgy választjuk el, mint a magyarban, a többelemű szavakat elemeik szerint választjuk szét.

[szerkesztés] Írásjelek (La Signos)

Magyar szokás szerint, de:

  • a nem teszünk pontot a senyoro, senyorino, senyorineto rövidítései után: Sro, Sno, Sto;
  • keltezésben a napokat jelentő számnevek után;
  • nem teszünk pontot az uralkodók, pápák neve után álló számok után;

[szerkesztés] A szórend (La Wortordo)

A gajidó szórend elvben szabad, a fő elve: minden mondatrész álljon amellett, amelyre közvetlenül vonatkozik. A no tagadószó mindig az előtt a szó előtt áll, amelyre vonatkozik.

Nincs kettős tagadás.

Az alany és az állítmány egymás mellett áll. A tárgy főként az állítmány után áll. Határozók, jelzők a mondat elején vagy végén állhatnak. Névelő után nem állhat viszonyszó. A mondatrészeket úgy hangsúlyozzuk, hogy az alany és állítmány elé helyezzük őket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • A nyelv eredeti dokumentációja a következő helyen található: gaja.gaja.hu - gajidó. Csak az ott található dokumentum tekinthető eredetinek, más munkákhoz célszerű mindig az eredeti dokumentumot felhasználni.