MiG–19

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

MiG–19

MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban
Műszaki adatok
NATO-kód Farmer
Funkció vadászrepülőgép
Személyzet 1 fő
Első felszállás 1953. szeptember 18.
Szolgálatba állítás 1955. március
Gyártási darabszám 8 500
Méretek
Hossz 12,50 m
Fesztáv 9,20 m
Magasság 3,90 m
Szárnyfelület 25,00 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 5447 kg
Tüzelőanyag mennyisége 1 800 kg
Maximális felszállótömeg 7560 kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Tumanszkij RD-9B utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 2×31,9 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Maximális sebesség 1455 km/h
Hatósugár 685 km
Hatótávolság 2200 km
Legnagyobb repülési magasság 17 500 m
Emelkedőképesség 180 m/s
Szárny felületi terhelése 302,4 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány 0,86
Fegyverzet
Beépített gépfegyver 3 db Nugyelman-Rihtyer NR-30 gépágyú, egyenként 70 db lőszerrel a szárnytőbe épített,
55 db a törzsbe épített gépágyúnál


A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az ötvenes években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult. A gép prototípusa 1953 szeptemberében emelkedett a magasba, a sorozatgyártás pedig 1955-ben indult be. A típusból a több mint 10 000 db épült, különböző változatokban. A gépet a Szovjetunión kívül gyártotta Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Kína is J-6/F-6 típusnéven a kilencvenes évek közepéig 2000 példányt állított elő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A gép szolgálatban állt a Varsói Szerződés légierőiben, Magyarországon is, alkalmazta Kína (J-6), Észak-Vietnam, Irak, Kuba, Észak-Korea (J-6), Pakisztán (J-6), Egyiptom, Albánia, Burma (J-6), Kambodzsa (J-6), Szudán, Tanzánia, Zambia és Banglades (J-6) légiereje is.

A Szovjetunió a hatvanas években cserélte le MiG-21-esekkel MiG-19 típusú gépeit, ám sok ország később is hadrendben tartotta.

[szerkesztés] A J-6/F-6 vadászgép

Kína 1958-ban kezdte el gyártani a MiG-19-es kínai változatát, a gyártás még a kilencvenes évek közepén is folyt, jóllehet akkorra gép már igen elavultnak számított.

[szerkesztés] A repülgép háborúkban

A MiG-19-es több hadszínteret is megjárt. Az egyiptomi légierő szolgálatában megjárta a Közel-Kelet konfliktusait, a Pakisztán és India közötti konfliktuskban is harcolt. A legeredményesebbnek a Vietnami háborúban bizonyult. Kínai, Vietkong pilóták több légigyőlmet is arattak a típussal, jóllehet jókora hátrányban voltak az amerikai, jóval modernebb F-4 Phantom II típusú gépeivel szemben. Ennek oka abban kereshető, hogy fordulóharcban több esélye volt, jó manőverezhetségének hála.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz MiG–19 témájú médiaállományokat.


Első generációs harci repülőgépek | Második generációs harci repülőgépek | Harmadik generációs harci repülőgépek
F–4 Phantom II | F–5 Tiger II | F–8 Crusader | F–101 Voodoo | F–102 Delta Dagger | F–104 Starfighter | F–105 Thunderchief | F–106 Delta Dart | Jak–28 | J–8 | J 35 Draken

Ligthning | MiG–19 | MiG–21 | MiG–25 | Mirage III | Szu–7 | Szu–9 | Szu–11 | Szu–15 | Tu–128