Pirit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

 Kifejlett ötszög-12-es piritkristályok.
Nagyít
Kifejlett ötszög-12-es piritkristályok.

A pirit (vaskovand vagy kénkovand) vasat és ként tartalmazó szabályos rendszerű szulfátásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Szabályos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka és az ötszög-tizenkettes, amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet (lásd: a fotón). A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: FeS2
  • Szimmetriája: szabályos kocka vagy ötszög-tizenkettes rendszerben kristályosodik.
  • Sűrűsége: 4,9-5,2 g/cm3.
  • Keménysége: 6,0 – 6,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
  • Hasadása: nem hasítható.
  • Színe: fakósárga, aranysárga.
  • Fénye: fémes.
  • Átlátszósága: opak.
  • Pora: szürkésfekete.
  • Elméleti vastartalma: 46,6 %.
  • Elméleti kéntartalma: 53,4 %.

[szerkesztés] Keletkezése

Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásoéja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Acéllal megütve szikrázik. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag. Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.

[szerkesztés] Előfordulása

Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Coloradóban és Arizónában. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában, Németországban, Oroszországban, Ukrajnában. Sok helyen széntelepek környezetében található meg,

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3 %, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4 %-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyuladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

Markazit, kalkopirit.

[szerkesztés] Külső források

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Pirit témájú médiaállományokat.