Öttömös
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Csongrád |
| Kistérség | Mórahalmi |
| Rang | község
|
| Terület | 30,91 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6784 |
| Körzethívószám | 62 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Öttömös község Csongrád megye Mórahalmi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csongrád és Bács-Kiskun megye határán fekvő homokháti kisközség Szegedtől 40 km-re. Az 55. sz. főúthoz közeli település jellegzetes alföldi tájon fekszik: homoki legelők, homokpuszták, telepített erdők, növénykultúrák veszik körül.
[szerkesztés] Története
A XIII. század közepén népesített puszta. A kóborló kunok a részükre kijelölt területeken letelepedtek, az egyes nemzetségek földjét szállásnak (desceucus) nevezték. Ezekből a szállásföldekből alakult ki a XV. században kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott. 1436-ban Hyetemes néven puszta, gyér, kun földművelő lakossággal. A kunok mint jobbágy - lakosok 1560-ig laktak a pusztán, mikor a tatár-török csapatok pusztításai elől Jászberény körül és más védett vidéken kerestek oltalmat. A XVII. században Szeged városához tartozik a puszta. 1729-ben nádori adományból Keresz és Csorvapusztákkal együtt Andrássy Zsigmond alispán és neje Kun Zsuzsanna kapta. Szeged város igényt jelentett be a korona ügyészségnél és 1731-ben visszakapta e pusztát. Népessége szegedi lakosokból került ki, számuk 1869-ben 63, 1880-ban 91 személy. 1886-ban Magyar Imre, a puszta birtokosa, a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömöspusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-1887-ben e puszta Sándorfalvához tartozott. 1897. január 1-én Horgoshoz csatolták. 1908-ban vált el Horgostól, mikor lélekszáma alapján önálló községgé alakult. A község gazdálkodásában kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az állattenyésztés. A helyi növénytermesztés meghatározó ágazatának a szőlőművelés számított. A XX. század első felében mintegy 400 katasztrális holdon folyt szőlőtermesztés. A szőlő szerepét a század második felében a zöldségfélék, köztük a spárga vette át. Napjainkban is a spárga a község egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke. Öttömös településszerkezete szórvány jellegű, a lakosság közel fele ma is tanyán él. A század folyamán a mezőgazdasági termelés elsősorban 5-20 katasztrális holdas kisgazda birtokon folyt. A kisgazdálkodásokat az 1960-as években termelőszövetkezetbe vonták össze, melyek felszámolása után, az 1990-es években ismét kialakult a korábbi kisbirtokos struktúra. A településen 1957 óta folyik spárgatermesztés, a legtöbb család foglalkozik a termesztésével, területe közel van a 100 ha-hoz.
[szerkesztés] Nevezetességei
A híres magyar Afrika-kutató, Magyar László (Öttömös puszta birtokosának, Magyar Imrének leszármazottja) emlékét őrzi a falu határában létrehozott kis park, s a róla elnevezett általános iskola. Katolikus temploma 1939-ben épült. A határ növény- és állatvilága rendkívül gazdag, vadászati lehetőségei kiválóak, kirándulásra is alkalmas szép homoki erdőség is terül el itt, valamint a rovar és növényritkaságokat rejtegető Baromjárás-puszta. Itt halad át az Alföldi kéktúra útvonala.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- az önkormányzat honlapja
- Vendégváró
- Irány Magyarország!
- Gyalogló
- eMagyarország
- [http://www.iranymagyarorszag.hu/info/ottomos/
- [http://www.morahalom.hu/homokhat/tagtelepulesek/tg-ottomos.htm


Based on work by