Fűző

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fűző egy úgynevezett strukturális ruhanemű, amelynek nem csak díszítő, hanem alakformáló szerepe is van.

Fűző 1880-ból
Nagyít
Fűző 1880-ból

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A fűző több évszázadon át nemcsak a nők, hanem a férfiak mindennapi ruhatárának is elengedhetetlen részét képezte. A fűző nőknél karcsúsítja a derekat, tipikusan darázsderekat formál és – a viktoriánus és Erzsébet királynő korabeli fűzők kivételével, melyek felső szegélye egyenes és végig laposan fut el – megemeli a melleket. A férfi fűzők elsősorban egyenes tartást hivatottak adni, de kellemes mellékhatásként a pocakot is kasírozzák. Minden kornak más volt a fűződivatja, mára rengeteg különféle szabású és stílusú fűző létezik. Különféle alkalmakhoz más és más fűző illett: létezett fűző lovagláshoz, terhesség idejére, utazáshoz, bálokhoz és mindennapi viselethez.

[szerkesztés] A fűző szerkezete

A fűző szerkezete
Nagyít
A fűző szerkezete

A fűzőkben több mint egy tucatnyi különféle hosszanti merevítő található. Régebben "halcsontból", nevén nevezve bálnaszilából készítették a különféle fűzőpálcákat és egyéb merevítőket, de a mai fűzőgyártók állatvédelmi okokból inkább rugalmas, rozsdamentes acélból készült merevítőkkel adnak tartást a fűzőnek. A fűző elöl egy zárólappal záródik, amin a fűző hosszától függően négy, öt vagy hat kapocs található. Az elülső zárólap (busk) a fűzők elejét hivatott stabilizálni. Ma három típusuk használatos: (1) a kanálformájú zárólap, ami alul kanálszerűen kiterebélyesedik, és itt a hasat visszafogandó enyhén előre van hajlítva, (2) az egyenes zárólap, melynek szélessége egész hosszában ugyanaz, és (3) az ék alakú, vagy kúpszerű zárólap, amely alulról felfele haladva keskenyedik. Minden zárólap alatt alátét található. A fűzőkben többféle rugalmas acélmerevítő található, melyek a fűző stabilitását szolgálják. Ezáltal válnak a fűzők terhelhetővé, és még több év rendeltetésszerű használat után is tökéletes tartást biztosítanak. Az általános elterjedt tévhittel ellentétben a fűző nem egy merev páncél: a beépített rugalmas acélmerevítőknek köszönhetően nem korlátoz a mozgásban. A mai, konfekcióméretekben gyártott fűzőkben általában tíz spirálrugó található, de rendelésre készített, egyedi fűzőkbe esetenként még ennél is több spirálmerevítő kerülhet. A fűzőpálcák a fűzők hátoldalának merevítését szolgálják. A fűzőlyukak sora mellé varrják be kétoldalt ezeket, tehát összesen négy fűzőpálcát minden fűzőbe.

[szerkesztés] Fűző típusok

Hosszukat tekintve négy alapszabásformában léteznek fűzők:

  • derékfűzők (18-25 cm),
  • mell alatti fűzők (28-33 cm),
  • félmelles fűzők (33-37 cm),
  • mellet eltakaró fűzők (33-45 cm).

Az első kettő minden esetben felsőruházat: blúz, top helyett, vagy azok felett lehet viselni ezeket a fűzőket. A mell alatti és a derékfűzőket egyaránt lehet fehérneműként ruha alatt, vagy felsőruházatként blúz, szűk felső felett hordani.

[szerkesztés] Tévhitek és mítoszok a fűző körül

Nincs még egy olyan ruhanemű, ami ennyi vitát váltott volna ki a társadalomban. A század elején a nők felszabadulásának, az emancipációnak a szimbóluma a fűző szó szerinti levetése lett. Ezt az ruhadarabot tűzték zászlajukra az emancipátorok, és a nők elnyomásának és szexuális kihasználásának eszközeként kígyót-békát kiáltottak rá. Objektív megközelítést elsőként Valerie Steel adott a "Corset: A cultural history" című könyvével, ami eddig sajnos csak angol nyelven jelent meg. Ebben megcáfolja azokat a tévhiteket, miszerint a fűző nem egy nő halálát okozta, és arra a következtetésre jut, hogy a nők nem kényszerből hordtak fűzőt, hanem mert kihangsúlyozta nőiességüket.

[szerkesztés] Hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Fűző témájú médiaállományokat.