Széchenyi Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad 1898. január 23. - Budapest 1967. április 24.) vadász, író.

Széchenyi Zsigmond
Nagyít
Széchenyi Zsigmond

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Gróf Széchenyi Zsigmond, a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.

Szülei: édesapja, gr. Széchenyi Viktor földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gr. Ledebur Wicheln Karolina. Testvérei: Sára, Irma, Márta, Antal

Házasságai: 1. Growther Stellával, fiuk Péter Londonban született, 1939. február 24. 2. gr. Hertelendy Margittal 1953 május 5-én kötött házasságot Keszthelyen.

Gyermekkorát a Fejér megyei Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága Gutenstein, Milleschau és Niemes-i otthonaiban töltötte. Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. 1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták, az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 1922-23-ban Oxfordban és Cambridgben bővítette nyelvtudását és zoologiai ismereteit.

1924-1932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója; 1927-től: vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban. Kenyában, Tanganyikában és Ugandában.

1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája és megsemmisült trófea gyűjteménye.

1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott, az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-rendszer alatt sok igazságtalanság érte, munkát nem kapott. Az ’50-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt elkészített egy szakbibliográfiát a vadászati irodalomról. 1955-ben a Szépirodalmi Kiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui-t. Felesége gr. Hertelendy Margit bátorítására. és biztatására ismét írni kezdett.

1960-ban hivatalos állami expedícióval (Dénes Lászlóval és Szunyoghy Jánossal) Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de utoljára jut el Afrikába. További terveit meghiúsította az 1967. április 24-én bekövetkezett halála.

[szerkesztés] Vadászútjai

[szerkesztés] Európa

1915-1930 között Magyarországon vadászott; a Bakonyban, a Vértesben és kőröshegyi birtokán. Főleg szarvasra vadászott, ezért utazott a Kárpátokba is. Erdélybe 1941-től járt; legtöbbször a marostordai Dédabisztrára, ahol a szarvason kívül medvére, õzbakra, vaddisznóra, Tirolban, ahova évről-évre járt zergére és fajdfélékre vadászott. Európai útjai során több országot is meglátogatott, Skóciában skót hófajdra, Olaszországban alpesi kőszáli kecskére, stb.

[szerkesztés] Afrika

  • 1927-ben került sorra első afrikai vadászútjára, Szudán keleti felében az abesszín határ közelében levő Fung-tartományba. Erről szóló élménybeszámolóját a Szarvasok nyomában című könyvének második részében olvasható.
  • 1928-ban novemberében a kenyai Guaso Nyiro folyó meletti lévõ Buff and Rhino Campban, a Massai Rezervátumban vadászott; párducra, oroszlánra, bivalyra, elefántra, impalára, orrszarvúra.
  • 1929. márciusában már a Kitui vidéken járt az elefántok nyomában.
  • 1932-ben ismét visszatért Kenyába, ahol főleg nagykudura, elefántra és oroszlánra vadászott.

[szerkesztés] Ázsia

Indiai vadászélményeit Nahar című könyvében foglalta össze.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Magyarul

Cím Kiadás éve Kiadások száma Példányszám
Csui 1930. 10 kiadás 351.650
Elefántország 1934. 2 kiadás 9.000
Hengergõ homok 1935. 3 kiadás 45.600
Alaszkában vadásztam 1937. 9 kiadás 210.550
Nahar 1940. 8 kiadás 280.200
Afrikai tábortüzek 1959. 4 kiadás 187.000
Ahogy elkezdõdött 1961. 5 kiadás 159.350
Denaturált Afrika 1968. 2 kiadás 90.500
Vadászat négy földrészen 1987 1 kiadás 19.600
Két kecske 1 kiadás 3.000
Trófeáim bemutatkoznak 1 kiadás 16.000
A szarvas selejtezése 1 kiadás 500
Ünnepnapok 4 kiadás 122.800
Szarvasok nyomában 1 kiadás 76.000
Összesen: 52 kiadás 1.571.750

[szerkesztés] Idegen nyelven

  • Land of Elephants (London) 1 kiadás
  • Tusschen dieren Gouddelvers (Amsterdam) 1 kiadás
  • Alaska (München) 2 kiadás
  • Bergteufel und Wünstenböcke (Salzburg) 1 kiadás
  • Nahar kral 'dzungle ( Bratislava) 1 kiadás
  • Poloval somma Alaske (Bratislava) 1 kiadás
  • Wie es begann… (Salzburg) 1 kiadás
  • Freiertage (Salzburg) 2 kiadás

[szerkesztés] Források

  • Reöthy Ferenc: Kőröshegy Kőröshegy Község Elöljáróságának kiadványa Kőröshegy, 1990.
  • Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona Panoráma Budapest, 1993