Levegőszennyezés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ipari légszennyezés
Nagyít
Ipari légszennyezés

A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa.

[szerkesztés] A tiszta levegő összetétele

A tiszta levegő 78 % nitrogént, 21 % oxigént és tizenegy fajta egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.

[szerkesztés] A szennyezett levegő

Szennyezett levegőjű közút
Nagyít
Szennyezett levegőjű közút

A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002 %-os tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben a 1990-es 580 milliós adattal.

[szerkesztés] A csernobili katasztrófa

A világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili atomrobbanás, 1986. április 26-án történt. A szerencsétlenség 31 áldozatot követelt, akik a reaktor közvetlen közelében voltak. További 135 ezer ukrajnai és belorusz lakost kellett kitelepíteni a mintegy 190 km²-nyi fertőzött területről. A pajzsmirigyrákos gyermek-megbetegedések száma azóta is tízszeres a térségben. A sugárzásos megbetegedések többsége, így a leukémia is, néha csak évtizedekkel a fertőzés után alakul ki, így nem lehet tudni pontosan, hogy milyen következményekkel járhat a radioaktív céziummal és stronciummal teli környezet.