1950-es megyerendezés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az 1950-es megyerendezés során alakult ki a régi vármegyerendszer helyén a Magyarország mai közigazgatásának alapját létező megyerendszer, mely – kisebb változtatásokkal – ma is az 1950-ben rögzített állapotnak felel meg.
A II. világháború után időszerűvé vált a régi megyerendszer megszüntetése, főként mivel az új országhatárok több megyét is kettévágtak, és a csonka megyék (Abaúj, Bács-Bodrog, Bihar, Csanád, Sopron, Szatmár-Bereg, Zemplén) túl kicsik lettek ahhoz, hogy érdemes legyen külön egységként kezelni őket. Ezenkívül a még a középkorban kialakult megyerendszer már nem felelt meg a modern időkben, amikor a vasút kiépítése több esetben is megváltoztatta a vonzáskörzeteket. Régebbi igényként merült fel a hatalmasra nőtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szétválasztása is. Szintén ésszerűnek tűnt, hogy Esztergom-Komárom és Nógrád-Hont megyék korábbi megyeszékhelyeinek szerepét az időközben feltörekvő iparvárosok, Tatabánya és Salgótarján vegyék át.
A rendezés alapelveit 1949. szeptember 30-án hagyta jóvá a minisztertanács, ahová Kádár János belügyminiszter terjesztette fel.
A terv pontjai:
- Szatmár-Bereg megye egyesül a Nyíregyháza központú Szabolcs megyével Szabolcs-Szatmár-Bereg néven.
- Abaúj és Zemplén egyesül a Miskolc központú Borsod-Gömör megyével Borsod-Abaúj-Zemplén néven.
- Bihar megye egyesül a Debrecen központú Hajdú megyével Hajdú-Bihar megye néven.
- Csanád megye központi és torontáli járása Makóval együtt a Szentes központú Csongrád megyéhez kerül.
- Csanád megye nagybattonyai és mezőkovácsházai járása a Békéscsaba székhelyű Békés megyéhez kerül.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye északi területe Pest megye néven alkot megyét Budapest központtal.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye déli része Bács-Bodrog megyével egyesülve megalkotja Kiskun megyét Kecskemét központtal.
- A Veszprém központú Veszprém megyéhez kerül Zala megye tapolcai és sümegi járása.
- Nógrád-Hont megye székhelye Salgótarján legyen.
- Esztergom-Komárom megye székhelye Tatabánya legyen.
- Heves megye határát úgy alakítsák, hogy ne terjedjen a Tiszántúlra.
- A más megyékbe olvadó határmenti megyék székhelyeinek megyeszékhely funkciója megszűnik.
Felmerült, hogy Szentes helyett a sokkal nagyobb Szeged legyen Csongrád megye székhelye, de határközeli fekvése miatt erre nem tartották megfelelőnek. Végül Hódmezővásárhely kapta meg a megyeszékhely rangot.
Végül a terv pontjait kisebb eltérésekkel követve (néhány megyehatárhoz közeli észak-magyarországi községet átcsatoltak a szomszédos megyékhez) létrejött az új megyerendszer Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékkel.
Az elkövetkezendő évtizedekben csak kisebb változásokat eszközöltek a kialakult rendszeren. 1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól. 1971-ben ezt megszüntették, de 1975-ben újra létrehozták ezt a megkülönböztetést a négy város és egy ötödik, Győr számára. 1961-ben Szeged átvette Csongrád megye székhelyének szerepét Hódmezővásárhelytől.
1990-ben négy megyét átneveztek (Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg), valamint kibővítették a megyei jogú városok sorát.


Based on work by