Vita:Kockázatelemzés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Addig egyetértek, hogy a kockázatokat össze kell gyűjteni. Az, hogy ez milyen technikákkal történik, nyilván szakterület függő. Az én szakterületemen (projekt menedzsment) a folyamat a következők szerint zajlik - általában -:
- Összegyűjtjük a lehetséges kockázatokat, és azokat dokumentáljuk
- Megpróbáljuk becsléssel, tapasztalatok alapján, stb. meghatározni, hogy milyen a bekövetkezés valószínűsége, illetve a várható hatása egy adott kockázatnak. (kitöltjük a kockázatot jellemző mátrixot).
- Ha nem kezelendő a kockázat, akkor semmi sem történik, feljegyezzük, hogy megvizsgáltuk, és nem igényel kezelést.
- Ha igen, akkor eldönjük, milyen jellegű - preventív vagy aktív - beavatkozás kell, ki, mikor és milyen határidővel végzi, ezt is feljegyezzük.
- Rendszeresen felülvizsgáljuk a listát, ha már nem kell foglakozni egyx kockázattal - pl. túlléptünk rajta - akkor inaktívvá teszzük, ellenkező esetben megnézzük, változott-e a besorolása: ha nem, akkor semmi, ha igen, akkor 2-es vagy 3-as lépés.
- Ellenőrizzük, hogy a kiadott tervet (kockázat hatásának csökkentése) végrehajtották-e a megadott időben, és kell-e egyéb módosítást tenni.
Szóval a kockázat értékelést és csoportosítást és más tartalommal és sorrendben írnám, de biztosan megvan az oka, hogy Te ebben ezzel a tartalommal és sorrendben írtad... Kíváncsi lennék reá.
Még egy megjegyzés: a veszélyforrások és kockázatok között - szerintem - nagy különbség van: egy ismert veszélyforrás ellen lehet és persze kell védekezni, azaz: ha a körülmények, technológia olyan, akkor tudom, hogy ilyen és ilyen veszélyek fellépnek, és védkeézésre szükség van. Ezzel szemben a kockázat valami olyasmi, ami ezen a területen kívül esik, és vagy bekövetkezik, vagy nem... Egy veszélyforrás adott helyzetben mindig van...
User:Beginner_25bg_25 2006. augusztus 29., 08:00 (CEST)
- Te a kockázatmenedzselés gyakorlatát írtad le, aholis a 4. lépésig kizárólag kockázatelemzés, utána pedig részleges kockázatkezelés történik, majd szükség szerint visszatérés a kockázatelemzéshez, oda-vissza iterálva. Én a címszóban csak az elemi lineáris sort (elemzés->kezelés) írom le, amely a projektmenedzsmentben csak részlegesen lineáris, de pld. a munkavédelemben, vagy az egészségügyben már inkább az, amikor pld. egy veszélyes munkahelyen előbb felmérik a kockázatpotenciált, majd intézkednek a kockzatpotenciál csökkentése érdekében.
- Ahhoz, hogy egy veszélyforrás kockázat legyen, nem szabad 100%-osnak lennie. Ha tudom, hogy ilyen és ilyen veszélyek fellépnek, akkor az már nem kockázat, hanem bizonyosság. Ezért különböztettem meg a kockázat címszó definíciójában a kettőt.
Slemi 2006. augusztus 29., 18:05 (CEST)
- Kedves Beginner, megjegyzésed hatására pontosítottam a címszót ;-)
- Slemi 2006. augusztus 30., 16:33 (CEST)
- Kedves Slemi, inkább itt írnék, nem keverném meg a szócikkedet.
A kockázatok - szerintem - a következő nagy csoportokba sorolhatók: 1. Humán kockázatok (ide tartoznak a saját embereink, a szállítók, a közreműködők, az érdekeltek, az ellenérdekeltek, stb.) 2. Technikai jellegű kockázatok (berendezések meghibásodása, beszerzés késedelme, maga a technológiai folyamat, egyebek) 3. Környezet (jogi, igazgatási, társadalmi, környezet (igazán, amit védeni kell), távolság, kiterjedés, stb.) 4. A szakterület (pénzügyi, jogi, orvosi, projekt, gazdasági, földrajzi, stb.)
Ezeket aztán tetszés szerint lehet alábontogatni... Nekem, mint gyakorló projekt menedzsernek más kockázat fogalmam van, mint Neked, így mások a releváns kockázat forrásaim, de tapasztalataim alapján ez a négyes beosztás alapnak megfelelő. Bocs a terjengősségért....
Ettől még persze nagyon jó, amit írtál!
- User:Beginner_25 2006. dec. 13
- Igazad van, a projektmenedzsmentben ez egy kiváló csoportosítás, hasonlóak léteznek mindenhol. Viszont
- a cikkben én nem csak a projektmenedzsmentben használatos kockázatfogalmat próbálom körbejárni, hanem pld. a politikai, bűnügyi, környezetvédelmi stb. kockázatfogalmat is, ezért próbálok olyan felosztást használni ami - szerintem - a lehető legáltalánosabb
- figyelek arra, hogy a projektkockázatok mellett ideérthető legyen az üzemeltetési kockázat is - mondjuk, amikor a tulaj mindenáron bele akar szólni az üzemeltetésbe, vagy amikor csak igényeket, de nem célokat fogalmaz meg stb. stb.
- sőt, arra is ügyelek, hogy akár az egyéni, magánéleti kockázatokat is átfogja a cikk.
-
- Ha gondolod, nyugodtan csonkítsd a felosztást, az a lényeg, hogy a legáltalánosabb szinten a lehető legátfogóbb csoportokat kapjuk, és hogy ne maradjon ki semmi. Arra nagyon kell ügyelnünk, hogy a felosztást ne a lehetséges projekttárgyak sokasága határozza meg, mert abból aztán télleg soktízezer van, gyakorlatilag bármi, ami mozdítható ;-)
- Slemi 2006. december 14., 14:04 (CET)
- Szia!
- Kicsit utána néztem a témának, és nagyjából a következőket találtam:
- az elsődleges kockázatforrást a "szakterület" határozza meg. Szakterület alatt értem pl.: pénzügy, orvostudomány, projekt menedzsment, közlekedés, távközlés, energetika - tehát minden olyan területet, aminek sajátos, mondhatni különleges kockázatforrásai lehetnek, amelyek másutt nem, vagy csak másodlagosan jelentkezhetnek.
- ezen a adott, speciális területen belül viszont már lehet csoportokat kialakítani: 1. maga a folyamat, 2. a folyamat külső környezete.
- A folyamat aztán tovább bontható: technikai/technológiai forrásból származó kockázatok, illetve emberi tényezők.
- Ugyancsak bonthatjuk tovább a külső környezetet is, mint pl. a folyamattal közvetlenül kapcsolatban állók vagy közvetlen hatások, és ennek ellentétei. Hogy aztán pontosan milyen kockázatok is ezek, az már külön elemzések kérdése.
-
-
- Ilyen jellegű csoportosítás elfogadható számodra?
- User:Beginner_25 bg_25 2006. december 19., 08:19 (CET)
-


Based on work by