Zalatárnok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Zalaegerszegi |
| Rang | község
|
| Terület | 25,95 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8947 |
| Körzethívószám | 92 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Zalatárnok község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös másodrendű főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.
[szerkesztés] Története
Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.
1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchenyi és a Patai család majorságot hozott létre a falu hátárában.
A településen nevelkekedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászóló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.
A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kelemen Imre (jogtudós) mellszobra


Based on work by