Harmatos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt. [1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Zsolnától 4 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik:

  • Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből.
  • A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut.
  • A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község.

[szerkesztés] Története

A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümülcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén. A mai települést írott forrásban 1341-ben említik először villa Rozyna prope civitatem Zylina alakban, de történészek szerint már a 13. század elején is létezett. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik, 1645-ben pedig felépült első fatemploma. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik, ez alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt. 1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek. 1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt rómaoi katolikus temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730-ban épült.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletérew szentelt képolnája 1703-ban épült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken