Nagykötőjel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Írásjelek

pont ( . )
felkiáltójel ( ! ) ( ¡)
kérdőjel ( ? ) ( ¿)
vessző ( , )
pontosvessző ( ; )
kettőspont ( : )
kötőjel ( -)
nagykötőjel (), ()
három pont ( ) ( ... )
pont ( · )
idézőjelek ('), ("), (,), (, ), (», «)
    (, ), (, ), (, ), (, )
félidézőjel, aposztróf ( ' ) ( )
macskaköröm ( ,)
lúdláb ( « » )
zárójelek ( ( ) ) ( [ ] ) ( { } ) ( 〈 〉 )
ferde vonal, virgula, perjel ( / )

Szóközök

szóközök (   ) ( ) ( )

Egyéb tipográfiai jelek

és jel ( & )
csillag jel ( * )
kukac jel ( @ )
backslash ( \ )
bullet ( )
hiányjel ( ^ )
kereszt jel ( ) ( )
fok jel ( ° )
szám jel ( # )
százalék jel ( % ) ( ) ( )
pilcrow ( )
paragrafus jel ( § )
hullámvonal ( ~ )
aláhúzásjel ( _ )
függőleges vonal ( | ) ( ¦ )

A nagykötőjel és a gondolatjel (jele: ) a magyar helyesírásban egyazon írásjelre utal; használatuktól függően nevezzük egyik vagy másik néven.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Használata a helyesírás szerint

[szerkesztés] Gondolatjel néven

Gondolatjelről önálló mondatok (olykor mondatrészek) összekapcsolásakor beszélünk:

  • elkülönülő gondolatsorok elválasztására (l. 246.),
  • közbevetés jelölésére (pl. Az ablak – természetesen – nyitva volt, l. 250–252., 248. b)),
  • emberek vagy közmondások idézésekor (pl. „Így jó lesz” – mondta, l. 256. b), c), 259.),
  • párbeszédek egymást követő soraiban (l. 258.),
  • lazábban kapcsolódó gondolatok elválasztásánál, a pontosvesszőhöz hasonló szerepben (pl. Ez jónak tűnik – szerintem elfogadhatjuk.).

A gondolatjelet mindig szóköz előzi meg (kivéve a párbeszédek sorainak elején), utána (esetleg vesszőt, pontosvesszőt vagy kettőspontot követően) újabb szóköz következik.

[szerkesztés] Nagykötőjel néven

Nagykötőjelről szavak, szókapcsolatok (többnyire lazább, alkalmi) összefűzésekor beszélünk (l. 263.):

  • népek, nyelvek összekapcsolásakor (pl. angol–magyar szótár, Osztrák–Magyar Monarchia),
  • tulajdonnevek összekapcsolásakor (pl. Hadrovics–Gáldi-féle szótár [az utóbbi jel kötőjel], Újpesti Dózsa–Ferencváros),
  • valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére (pl. Budapest–Bécs járat, 2004–2005. évi, Ménesi út 11–13.) és
  • géptípusok számjelzése mellett (pl. Apollo–11).

A nagykötőjel előtt és után nem állhat szóköz. Kivétel ez alól csak az olyan, bonyolultabb esetekben fordul elő, amikor többtagú szókapcsolatokat köt össze egymással (pl. i. e. 753 – i. sz. 456).

[szerkesztés] Jelentésmegkülönböztető szerepe

A kiskötőjel és a nagykötőjel különbsége bizonyos esetekben értelmi különbséget is hordoz:

  • ”1985-1990” arra utal, hogy hozzávetőleg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az „1985–1990” pedig pontosan az adott időtartományra utal.
  • A „Boyle-Mariotte-törvény” (ami nincs) azt jelentené, hogy egy Boyle-Mariotte nevű emberről nevezték el (vö. Gay-Lussac-törvény, amit Gay-Lussacról neveztek el), a Boyle–Mariotte-törvény (ami van) pedig azt jelenti, hogy egy Boyle és egy Mariotte nevű emberről nevezték el (ahogy az valójában történt).
  • A „Komárom-Esztergom” a megyére mint egységre utal, a „Komárom–Esztergom” alak pedig a Komárom és Esztergom közti útvonalat jelöli.
  • A „német-római” egy összeforrt egységre utal, mint a Német-római Császárság nevében, a „német–olasz” pedig Németország és Olaszország, a németek és az olaszok közti, ill. a német és az olasz nyelv viszonylatában értendő dolgot jelöl.

[szerkesztés] Formája, számítógépes megjelenítése

A kódtáblában több nagykötőjelet is találunk, legismertebb közülük e kettő: – és —. A magyarban bármelyik célra csakis a rövidebbet használjuk; ez azonban még mindig hosszabb és vékonyabb a kötőjelnél.

HTML-kódja – vagy –. A Windowsban az Alt + 0150 kombinációval lehet előhívni; a Wordben pedig a bal Ctrl gombbal és a számbillentyűzeten lévő mínuszjellel is elérhető.

Ha a nagykötőjel semmiképpen sem érhető el, két kötőjellel (--) szokták helyettesíteni – ez a megoldás is jobb, mint pusztán kötőjelet írni helyette.

[szerkesztés] Lásd még