Ada Kaleh

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ada Kaleh-sziget
Nagyít
Ada Kaleh-sziget
Az Ada Kaleh-szigeti bazár
Nagyít
Az Ada Kaleh-szigeti bazár

Ada Kaleh egy törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet a vaskapui vízierőmű gátjának megépítése után vizzel elárasztottak. A sziget Orşova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7 x 4-5 km volt.

Az osztrákok 1669-ben építettek egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 17161718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette a katonai jelentőségét.

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, így a sziget az Osztrák-Magyar Monarchia ellenőrzése alá került, de a török szultán tulajdonában maradt. A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. 1923-ban az Oszmán királyság megszűnésekor a lakosság a Romániához tartozást választotta.

A mecset 1903-ban épült egy korábbi ferencrendi kolostor helyén.

A sziget fő megélhetési forrása a dohánytermesztés, halászat és később a turizmus volt. A lakosság száma kb. 1000 fő volt.

A gát megépítésekor az épületek egy részét a közeli Şimian-szigetre költöztették, beleértve az erőd katakombáit, a mecsetet, a bazárt, Mahmut pasa házát, a temetőt és egyéb építményeket. Ennek ellenére, a sziget közössége nem akart áttelepülni a Şimian-szigetre, helyette Törökországba költöztek. Kisebb részük Dobrudzsába költözött, ahol szintén török kisebbség él.

Egyesek szerint Ada Kaleh-szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a senki szigetéhez

[szerkesztés] Külső hivatkozások