Lolo Ferrari
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lolo Ferrari, vagy Lollo Ferrari, szül. Ève Valois, * Clermont-Ferrand-ban (Puy de Dôme megye), 1970 (vagy 1962). november 8-án, † Grasse-ban (Alpes-Maritimes megye), 2000. március 5-én. Francia táncosnő, színésznő, énekesnő, fotomodell.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ifjúkora
Saját "hivatalos" életrajzai szerint Ève Valois a közép-franciaországi Clermont-Ferrand-ban született 1970. november 8-án, négy gyermek közül másodikként. Más adatok szerint születési éve 1962, az 1970-es évszám későbbi tudatos hamisítás. Értelmiségi, de problémás családban nőtt fel. Apját, a francia nukleáris program egyik vezetőjét, Bretagne-ba helyezték, amikor Ève még kicsi volt, így a család a Loire-Atlantique megyei La Baule üdülőhelyre költözött.
Serdülő korában anyja gyakran verte, és mondogatta neki, hogy csúnya, visszataszító, buta, és hogy soha nem fog olyan férfit találni, aki megkívánná. Ezek az élmények valószínűleg súlyosabb lelki sérülést okozhattak Ève-nek, bizonytalan és sérülékeny személyiséggé vált. Ez, hozzáadódva más motivációkhoz, a pénz és a hírnév hajhászásának vágyához, meghatározta későbbi életének alakulását. Már serdülő korától manökenként kapott kisebb munkákat. 16 (vagy 24?) éves korában érettségizett a helyi gimnáziumban. Tanárai szerint megalapozott karrierre számíthatott, az egészégügyben, vagy tanárként. Úgy tűnik, senki sem vette észre, milyen mély lelki sebeket hordoz.
1988-ban 17 (vagy 25?) évesen férjhezment Éric Vigne szórakoztatóipari menedzserhez, aki 22 (vagy 15?) évvel idősebb volt nála. Röviddel az esküvő után a férj rábeszélte, hogy Ève aktfényképekhez álljon modellt, ezzel sok pénzt kerestek. Két évvel később forgatta első pornófilmszerepeit, szilikonmentes keblekkel. Amikor a konkurrencia túl nagy lett, a férj azt találta ki, hogy Ève-et átformálja Lolo-vá. A férj számítógépén tervezte meg Ève testének új alakját.
[szerkesztés] Karrier
Ève Valois a Lolo (vagy Lollo) Ferrari művésznevet vette föl, ebben a Lolo szó francia tolvajnyelvben tejet, női mellet jelent. Ehhez társította anyai nagyapjának vezetéknevét, a Ferrarit. Ez utóbbit bíróság előtt kellett megvédenie, mert az olasz Ferrari autógyár kifogást emelt a védett márkanév használatáért.
Férje, aki egyben a menedzsere is lett, rávette Ève-et, hogy vesse alá magát 25 plasztikai sebészeti műtétnek. Ève mindent végigcsinált: arcát felvarrták, szemeit újraformálzák, orrát átszabták, érzéki, duzzadt ajkakat kapott. A legfontosabb beavatkozásokat azonban a keblein végezték: mellbősége a műtétek után 180 cm (71 inch) lett. Mellének bőrét a maximumig feszítették. A Guiness Rekordok Könyve (2003) szerint mellei egyenként 2,8 kg-ot nyomtak és 3 liternyi töltőfolyadékot tartalmaztak. Olyanná lett, mintha egy képregényből lépett volna elő. Megválasztották a „világ legnagyobb mellű nőjének”.
Az éremnek azonban másik oldala is volt. Ève-nek különleges (54 J) méretű és extra erős szerkezetű melltartót (brassière-t) kellett hordania. A műtétek következtében fájdalmaktól szenvedett, és nagyon erős hatású gyógyszereket kellett rendszeresen szednie. Melleinek mérete és súlya miatt állandó hátfájások gyötörték, éjszaka sem hason, sem hanyatt nem alhatott. A pihenés hiánya tovább rontotta egészségi állapotát. Rettegett a repülőút gondolatától, mert hatalmas mellei a nyomáscsökkenés miatt hajlamosak voltak szétrobbanni. A legtöbb nyugtalanságra azonban mentális állapota adott okot, annál is inkább, mert ezt sohasem vizsgáltatta ki. Férje szerint folyamatosan depresszióban szenvedett, de szenvedéseinek valódi okai vitathatatlanul a rendkívüli testméreteiből adódó zavarok voltak.
Filmszínésznőként 1995-ös Cannes-i Filmfesztiválon tűnt fel, Jan Bucquoy rendező kultuszfilmjében, a „Camping Cosmos”-ban, már Lolo Ferrari néven. A film producere a belga Francis De Smet volt. Lolo mellei hatalmas feltűnést keltettek. Ezt a publicitást kihasználva rendszeres szerepet kapott a „Eurotrash” c. műsorban, amit a British Channel 4 sugárzott. A média kavargott körülötte, ez újabb műsorokhoz vezette el. Fellépett táncos mulatókban (cabarets) is, ahol énekelt, és sztriptíz számokat mutatott be. Megpróbálkozott erotikus filmekben is, de hamarosan a kemény pornó felé fordult. Modellt állt a Color Climax pornográf magazinnak. Két dalából („Air Bag Generation” és „Set Me Free”) lemezfelvételt készített, abban a reményben, hogy karriert csinálhat a popzene műfajában, de kudarcot vallott. Megpróbált egy fehérnemű márkával megjelenni („Lolo Ferrari Underwear”), de a Ferrari autógyár figyelmeztetésére letett erről. Végül úgy végezte, hogy semmi sem vált belőle, csak piaci látványosság, cirkuszi csodalény, obszcén bekiabálások célpontja, kultusztárgy.
[szerkesztés] Halála
2000. március 5-én reggel élettelenül találták Grasse-i otthonában. Előzőleg nagy adag erős gyógyszert vett be. Férje azt állította, Lolo-nak már a saját temetésén járt az esze, röviddel halála előtt ellátogatott egy kegyeleti irodábe, és azt kívánta, hogy fehér koporsóba tegyék, kedvenc plüss mackójával. A férjet később letartóztatták, és egy ideig vizsgálati fogságban tartották, mert újabb bizonyítékok megingatták a férj által előadott verziót. Úgy túnik, a Lolo által lenyelt gyógyszerek még nem kerültek be a véráramba, azaz hatásukat még nem fejthették ki, ugyanakkor a testen fojtogatás nyomait találták. A halál pontos okát még nem sikerült kideríteni, az egyik verzió szerint a túlsúlyos mellek okozta testi fájdalmak, ízületi deformációk miatt Lolo éveken át folyamatosan szedett nagy mennyiségű fájdalomcsillapítót, a súlyos mellek és többször műtött orr akadályozta a légzésben, mindezek kiválthattak a légzés és keringés leállását, amelyből már nem ébredt föl. A francia rendőrség gyilkosságra gyanakszik, bizonyítékokat keres. A férj jelenleg szabadlábon van, a vizsgálat folyik.
[szerkesztés] Testi jellemzői
- Szeme : kék
- Haja : szőke
- Magassága: 163 cm
- Súlya : 56 Kg
- Eredeti testméretek: 54G-24-36 (130H-61-91)
[szerkesztés] Filmjei
- Le Chagrin des Belges (Verdriet van België, Het), 1994
- La vie sexuelle des Belges II, 1996
- Big DD, 1996
- Camping Cosmos, 1996, rend. Jan Bucquoy
- Double Airbags, 1996
- Le King de ces Dames 1999
- Lolo Ferrari Special - The Biggest Tits In The World
- Planet Boobs, 1996
- Quasimodo d'El Paris 1999, rend. Patrick Timsit (a tündér szerepében)


Based on work by