Andokidész (fazekasmester)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Andokidész (Kr. e. 540 - Kr. e. 500 közt működhetett) Görög fazekasmester
A tőle, mint fazekastól származó szignált vázákat kora legkiválóbb mesterei festették. Virágzó műhely tekintélyes tulajdonosa volt: erről tanúskodik egy, az Akropoliszon megtalált bronzszobor talapzata, amelynek felirata szerint a szobrot Andokidész állította az isteneknek fogadalmi ajándékul. Művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy az ő műhelyében született meg a vázafestészetben forradalmi újítást jelentő vörösalakos díszítésmód. Ennek feltalálója feltehetőleg az a festő volt, aki a műhelyben készült több „kétnyelvű", azaz egyik oldalán fekete, másik oldalán vörösalakos tecnikával készült váza képeit festette, s akit Andokidész-festőnek szokás nevezni. Az Andokidész-festő Exekiasz tanítványa lehetett, s Kr. e. 530 és Kr. e. 510 között dolgozott. Stílusára az új technikai és rajzbeli kifejezésmódokkal való szenvedélyes kísérletezés a jellemző. 14 nagyméretű vázaképét ismerjük, ezek mintegy felénél az egyik oldal vörös, a másik feketealakos festésű. Fő művei: Héraklész és Kerberosz (amfora, Párizs, Louvre), Ökröt hajtó Héraklész (amfora, Boston). Egy kylixe a budapesti Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán látható.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)

