Szolnok-Doboka vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Dés |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Szolnok-Doboka vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Szolnok-Doboka vármegye hazánk királyhágóntúli részében; határai É-on Szatmár és Máramaros , K-en Beszterce-Naszód, D-en Kolozs , Ny-on Szilágy és Szatmár vármegyék. - Területe 5149,82 km2. A vármegye területe egészen hegyes; legmagasabb hegyei É-i határán vannak, ahol a Lápos hegység és a Cibles csoportja emelkednek; amaz a Priszlopban 1836, emez 1842 m. magasságot ér el. Az utóbbiból DNy. felé jelentékeny hegysor ágazik ki, mely Ilosvai hegycsoport neve alatt a Lápos és Szamos völgyének terjedelmes körét hálózza be, átlag 7-800 m. magas hegysorokkal. A Szamos völgyétől D-re alacsonyabb hegyvidék terül el, mely DK. felé lassan a Mezőségbe megy át, mig DNy. felé erősebb hegységi jelleget vesz fel. Ezen hegységeket több nagyobb folyó szeldeli; D-ről a Kis-Szamos, K-ről a Nagy-Szamos lép a vármegye földjére, kacskaringós folyás után Désnél egyesülvén, ahonnan kezdve az egyesült folyó ÉNy-i irányt követ Resztolcnak, ahol ismét DNy. felé fordul s Szurduknál a vármegye területét elhagyja; a Nagy-Szamos a Sajó, Mejjes és Ilosva vizét, a Kis-Szamos a Lóna és Füzes patakot veszi fel; az egyesült Szamosba a Deberke patak, a Csobánka és Gorbó ömlik. A vármegye É-i része a Lápos vizterületéhez tartozik, mely a beléje ömlő Kapnikkal együtt a Lápos hegység összes vizeit gyüjti magába. A vármegye DK-i, már a Mezőséghez számítandó részében több nagyobb tó is van, minő a cegei, széki és kisszéki. Éghajlata É-i részében meglehetős zord, de D. és különösen DK. felé jóval enyhébb; az évi közepes hőmérséklet Désen 8,7° C., a legmelegebb hónap a jul. 19,9, a leghidegebb a jan. -7,5° hőmérséklettel. A csapadék Dés vidékén és a Mezőségen kevés (évenkint 536 mm.), de a hegyes vidék felé jóval több.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma 1870-ben 210,597 volt, 1891-ben 217,550, mihez 210 katona járul; a lakosok közt van 38,961 magyar (17,9 %), 6234 német, 255 tót, 166,806 oláh és 5294 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 6408 lélek, vagyis 16,4 %. A nem magyar ajkuak közül csak 10,271 (5,7 %) beszél magyarul. Hitfelekezet szerint van 8670 r. kat., 133,198 gör. kat., 1358 örm. kat., 35,032 gör. kel., 1941 ág. evang., 27,283 helv., 173 unit. és 9890 izr.
Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság. értelmiség 1546, őstermelés 63,449, bányászat és kohászat 443, ipar 5495, kereskedelem 121, hitel 31, közlekedés 358, járadékból élők 914, napszámosok 14,579, házi cseléd 2654, háztartásban 46,352, egyéb foglalkozásuak 342, foglalkozás nélküli 14 éven alul 73,174 és 14 éven felül 5666. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés, állattenyésztés és erdészet, utóbbival kapcsolatban a cserhéjtermelés. Az ipar jelentéktelen, leginkább a bánya-, kohó- és faiparra szorítkozik; van 6 gőzmalom, 1 ipari és 6 mezőgazdasági szeszgyár. Kereskedelme nem nagy, főbb cikkei állatok (élénk vásárok Désen, Magyar-Láposon, Szamos-Újváron), ásványi termények és faáruk. A hiteligények kielégítésére szolgál 10 részvénytársaság és 13 községi hitelszövetkezet.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Közigazgatás
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by