Európai zászló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll.

Az európai zászló
Nagyít
Az európai zászló
Az európai zászló arányai
Nagyít
Az európai zászló arányai

Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.

A zászlót Eugen Kolisko alapötlete nyomán Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később az 1990-es években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A zászló megjelenik az euró bankjegyeken, külön a csillagok pedig az érméken.

A zászló csillagainak száma változatlan, és nem áll összefüggésben az Unió tagállamainak számával. 1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Ezt az NSZK ellenezte, mivel az egyik tag a vitatott jogállású Saar-vidék volt, és ha külön csillagot kap, az azt sugallta volna, hogy független állam. Franciaország ugyanerre az alapra helyezte ellenvetését a tizennégy csillagos zászló ellen, ami azt jelentette volna, hogy a Saar-vidék az NSZK része. A tizenhármat hagyományosan szerencsétlen számnak tekintették, ezenkívül az Egyesült Államok legkorábbi zászlóján is tizenhárom csillag volt. Végül a tizenkettőt fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot, ami egyben a teljesség és tökéletesség szimbóluma is, és az európai kultúrában mindenütt jelen van, úgymint:

  • az állatöv (zodiákus) 12 jele
  • 12 hónap egy évben
  • 12 óra egy óralapon
  • 12 olümposzi isten
  • a XII táblás törvény, a római jog egyik korai forrása
  • 12 apostol
  • a Kerekasztal 12 lovagja

Bizonyítatlan feltevések egész sora szerint a számnak további jelentése is van. Többek között az, hogy hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához, ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben, azt a feltevést sugallta, hogy a zászló része egy összeesküvés-elméletnek, melynek célja a katolikus egyház hatalmának növelése vagy a Német-római Birodalom újjáélesztése. Néhány vallásos szervezet ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, és úgy vélik, a csillagok a babilóni mítoszban szereplő Mennyek Királynőjét jelképezik, és arra utalnak, az EU vezetőségére jelentős hatással van egy egyházellenes mozgalom. A legtöbb hatóság az efféle feltevéseket kitalációnak tartja [1], a zászlót tervező Arsene Heitz azonban annyit elismert, hogy a Jelenések könyv adta az ihletet. [2]

A zászló hasonlít a Nemzetközi Páneurópai Unióéra, arra a szervezetére, amelyet a 20. század első felében alapítottak az európai egység propagálására. Ez további összeesküvés-elméletekhez vezetett, mivel a szervezet elnöke jelenleg Habsburg Ottó, annak a családnak a jelenlegi feje, amelyikből legalább 19 német-római császár származott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A zászló története

Év Esemény
1949 A II. világháború következményeként megalakul az Európa Tanács.
1955 Az Európa Tanács megalkotja azt, ami ma az Európai Unió zászlaja is, az európai egység jelképeként.
1957 A Római Szerződéssel megalakul az Európai Gazdasági Közösség, alapító tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – „a Hatok”.
1967 Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség (alapítva 1957-ben) és az Európai Szén- és Acélközösség (alapítva 1951-ben) egyesítéséből megalakul az Európai Közösség.
1973 Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozik a Közösséghez, megalkotva a „Kilencek”-et. (Norvégia nem akar csatlakozni.)
1981 Görögország belép a Közösségbe.
1986 Portugália és Spanyolország is csatlakozik, velük a tagok száma tizenkettőre emelkedik.
1986 Az Európa Tanács engedélyével az EK sajátjának fogadja el az Európai Zászlót.
1992 A maastrichti szerződés
1993 Ratifikálják a maastrichti szerződést. Befejeződik az európai közös piac kialakulása, létrejön az Európai Unió.
1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Unióhoz, melynek így tizenöt tagállama van. (Norvégia másodszor is a csatlakozás ellen dönt).
2004 A Nizzai Szerződés értelmében Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta belép az Unióba, melynek így 25 tagállama lett.

Lásd még: Európai szimbólumok.

[szerkesztés] Gyakoribb hibák a zászló ábrázolásában

[szerkesztés] Javaslatok új zászlóra

Kép:Barcode 15 european.PNG
A 15 tagállamú EU zászlajának terve. Tervezte Rem Koolhaas építész
A 25 tagú EU zászlajának terve. Tervezte Rem Koolhaas
Nagyít
A 25 tagú EU zászlajának terve. Tervezte Rem Koolhaas

Miután 2001 májusában aláírták a nizzai szerződést, ami Brüsszelt tette meg az Európai Unió főrávosává, az Európai Bizottság akkori elnöke, Romano Prodi és a belga miniszterelnök Guy Verhofstadt meghívták Rem Koolhaas tervezőt, hogy megbeszéljék a fővárosra vonatkozó követelményeket.

A megbeszélések során Koolhaas és munkatársai felvetették egy vizuális nyelv kifejlesztését. Ebből az ötletből egész sorozat rajz és vázlat született, köztük a „vonalkód”, ami egy új, színes jelképben próbálja egyesíteni az EU-tagállamok zászlóit.


[szerkesztés] Külső hivatkozások