Radon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

86 asztáciumradon-
Xe

Rn

(Uuo)
Általános
Név, vegyjel, rendszám radon, Rn, 86
Elemi sorozat nemesgázok
Csoport, periódus, mező 18, 6, p
Megjelenés színtelen
Atomtömeg (222) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p6
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Olvadáspont 202 K
(-71 °C, -96 °F)
Forráspont 211.3 K
(-61.7 °C, -79.1 °F)
Olvadáshő 3.247 kJ/mol
Párolgáshő 18.10 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 20.786 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 110 121 134 152 176 211
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapközéppontos
Oxidációs állapotok 0
Elektronegativitás nincs adat (Pauling skála)
Ionizációs energia 1.: 1037 kJ/mol
Atomsugár (számított) 120 pm
Kovalens sugár 145 pm
Egyebek
Mágnesesség nem mágneses
Hővezetőképesség (300 K) 3.61 mW/(m·K)
CAS szám 10043-92-2
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Radon izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
211Rn syn 14.6 h Epsilon 2.892 211At
Alpha 5.965 207Po
222Rn 100% 3.824 d Alpha 5.590 218Po
Hivatkozások

A radon a periódusos rendszer 86-os számú eleme (jele: Rn). Színtelen, szagtalan, de radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. Legstabilabb izotópja a Rn-222, melynek felezési ideje 3,8 nap, és a radioterápiában használatos.

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben (pl. lakásokban) felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, dohányosoknál pedig a radon 25-szörös kockázatot jelent. [1] A veszély rendszeres szellőztetéssel jelentősen csökkenthető.

[szerkesztés] Külső hivatkozások