Adaptáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alkalmazkodás vagy adaptáció az élőlényeknek az a tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy anatómiai struktúráikat, élettani folyamataikat és viselkedési mintázataikat genetikai képviseletük növelésére használják a fajtársakkal való vetélkedés során.
Azok a morfológiai vagy magatartási jellegek tekinthetők adaptívnak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valamely élőlény a populáció többi tagjánál nagyobb arányban szaporodjon el. Az ilyen tulajdonságok pozitív szelekció alatt állnak és genetikai alapjaik elterjednek a következő nemzedékekben. Ennek mérőszáma a rátermettség vagy fitness. Valamennyi adaptív tulajdonság egy-egy funkció szolgálatában áll, amennyiben olyan működéseket tesz lehetővé, amelyek segítségével az élőlény maximalizálja az adott viselkedéssel járó nyereségek és veszteségek közötti különbséget.
Újabb megközelítések szerint – amelyet számos evolúciós pszichológus a magáévá tesz – az adaptáció nem annyira a szervezet, az individuum tulajdonsága, mint inkább a szelekció által létrehozott specifikus szerveződések, »tervek« (design-ok) tulajdonsága. Értelmezésük szerint pl. az emberi evolúció során olyan kognitív képességek és tanulási programok jöttek létre, amelyek adaptív válaszokat adtak az eredeti környezetben felmerülő tartós, visszatérő kihívásokra és problémákra.


Based on work by