Teodor Aaron
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Teodor Aaron (magyaros írásmóddal Aáron Tivadar) (Erdély, 1803. február 6. - 1867) Prépost, történész.
Aáron Péter Pálhoz hasonlóan ő is a „bisztrai" előnevet viselte. Tanulmányait a nagyváradi görög katolikus egyházmegye növendékeként a pesti központi szeminárium ban végezte el 1828-ban. 1829. október 30.-án pappá szentelték. Ezután a belényesi gimnáziumnál működött mint tanár, egy rövid ideig az igazgatót is helyettesítette. 1836-ban megkapta a galsai plébániát, s egyúttal kerületi esperessé is kinevezték. 1837. július 30.-án kinevezik címzetes kanonokká, később óaradi lelkész lett. Itt 1843-ig élt. Ekkor felvették a román nyelvű művek cenzorának a budai Rgyetemi Nyomdához. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Gyalány parókiáján húzódótt me, s csak 1851-ben tért vissza Budára, mint a kormány hivatalos román fordítója. 1854-ben nagyváradi görög katolikus kanonokké és a fiúgimnázium igazgatójává, 1858-ban pedig a nagyváradi egyházmegyéből akkor kiszakított lugosi püspökség káptalanának nagyprépostjává nevezték ki, ebbéli minőségében hunyt el 1867-ben.
Történészi munkássága kiváltképp a román nép történetének, eredetének kutatásában merült ki.
[szerkesztés] Munkái
- Anotari la istoria lui Petru Majoru. Buda, 1828. (Jegyz. Major Péter történetéhez.)
- Anotari din istoria eclesiastica, despre urdîrea si latirea credinnitiei crestine intre romani. Pest, 1850. (Jegyzetek az egyháztörténetből a ker. hitnek eredetéről és elterjedéséről a rumének között.)
- Catechetica practica. Buda, 1843. (Gyakorlati hittan).
- Kuvînturi beseričesti despre cele šepte pékate a le kâpeteniei pe dumniecile pâresimilor Buda. 1847. (Egyházi beszédek a hét főbűnről a negyvennapos bőjti vasárnapokra.)
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by