Tófalvi Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Életrajz
Dr. Tófalvi Gyula (Kispest, 1927 – Budapest, 2003. május 14.) Kossuth-díjas mérnök.
„A közgazdász szakma vonzotta, így érettségi után erre a szakra iratkozott be, de két év után, egy írásbeli dolgozata miatt irányt kellett változtatnia.” – írja Dr. Falus László.
| Év | Megjegyzés |
|---|---|
| 1950 | Műegyetem |
| 1954 | villamosmérnöki oklevél |
| 1954 | Elektromechanikai Vállalat (EMV) - fejlesztőmérnök |
| 1958 | A brüsszeli Világkiállítás Nagydíjának (Grand-Prix) elnyerése az IRX-típusú ionoszférakutató berendezés kifejlesztéséért. (A fejlesztőcsapatnak 4 tagja volt, többek között Halmágyi Tibor is.) |
| 1959 | Kossuth-díj II. fokozat a fenti sikerért (megosztva) |
| 1959 | az első magyar televízió adó és antennarendszere fejlesztési munkálatainak irányítása (az EMV keretében). A berendezés 1960-ban készült el. |
| 1960-as évek vége | színes televízió adóberendezések fejlesztése |
| 1965 | EMV főmérnöke |
| 1968 | Ekészült a lakihegyi Kossuth adó új berendezése, majd megkezdődött a jászberényi rövidhullámú adóállomás fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos antenna- és tápvonalrendszerek munkája alapján lett a műszaki tudományok doktora. |
| 1969 | elkészült a sokáig megbízhatóan működő budapesti színes UHF TV adó |
| 1975 | saját kérésére, nehéz szívvel megvált az EMV-től |
| 1975-1980 | Magyar Híradástechnikai Egyesülés műszaki elnökhelyettese |
| 1980 | Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója |
| 1992-1997 | Magyar Űrkutatási Iroda alapítója és ügyvezető igazgatója, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke |
| Emellett: | |
| 1983 | Híradástechnika című lap főszerkesztője |
| 1984 | Híradástechnikai Egyesület, a HTE főtitkára, majd később elnöke |
Dr. Falus László méltatása a következőkkel folytatódik:
"Ezzel párhuzamosan elnöke és tagja volt több akadémiai, egyetemi és egyesületi testületnek. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára és előadó tanára az adástechnikai szakmérnök képzésnek. Alapító tagja, elnökségi tagja és több ciklusban alelnöke volt a Magyar Mérnökakadémiának.
Az adástechnika terén végzett tudományos tevékenysége elismeréseként, az ezekkel kapcsolatos témákból készített disszertációk alapján 1968-ban egyetemi doktor, 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa és 1979-ben a műszaki tudományok doktora lett.
Munkássága során eredményes tevékenységét számos kitüntetéssel, díjjal ismerték el. A már említett Kossuth-díjon kívül kétszer megkapta a Puskás Tivadar-díjat, továbbá a MTESZ díját, az Eötvös Loránd-díjat és az űrkutatás területén végzett munkájáért a Magyar Asztronautikai Társaság Fonó Albert-díját (1995).
A művészetek mindig közel álltak hozzá. Az Ő kívánságára minden adóállomás első sugárzásakor Kodály Kállai kettőse hangzott el. Küzdelmeiről, a sikerekről és a kudarcokról naplót vezetett. Ennek, folyóiratban megjelent részlete alapján készült az Érik a fény című játékfilm, amely egy mérnöknek céljai megvalósításáért folytatott küzdelmét mutatta be. Életéről írt részletes önvallomása 1989-ben jelent meg a Mérnök vagyok című kötetben.
Hatalmas életművet hagyott maga mögött. Híradástechnikai berendezések kutatása-fejlesztése, irányító, szakmai-társadalmi és oktató tevékenységek közel fél évszázadon átívelő hosszú sora jelzi ennek a kiváló, sokoldalú mérnöknek, tudósnak a pályáját. Egész életműve, fáradhatatlan alkotóereje például szolgál a jelen és a jövő mérnök nemzedékeinek."


Based on work by