Francia ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A francia ábécé (franciául l'alphabet français) a francia nyelv írására használatos és a modern latin írás 26 betűjét tartalmazza:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A betűk elnevezésének kétféle módja van. Az épellation traditionelle – mely az általánosan elfogadott és használt változat – a következő:

a, bé, cé, dé, e, effe, gé, ache/hache, i, ji, ka, elle, emme, enne, o, pé, qu, erre, esse, té, u, vé, double vé, icse, i grec, zède

A kevésbé ismert a nouvelle épellation szerint a betűk neve:

a, be, ke, de, e, fe, gue, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, ke, re, se, te, u, ve, we, kse, ye, ze

Ez utóbbit főként a 19. században volt használatos, fonetikai alapokon nyugszik.

Az ábécének nem része, de számos latin eredetű szóban megtalálható az æ és œ ligatúra, pl.: œil, fœtus, bœuf; et cætera, tænia, ex æquo. Az ábécébe soroláskor egyszerűen az a, illetve o alá soroljuk.

Az ábécének szintén nem része, de néhány spanyol eredetű szóban megtalálható az ñ is (niño, cañon), bár manapság egyre gyakrabban ny-nal helyettesítik.

A k és a w csak idegen eredetű szavakban és nevekben fordul elő.

A francia írás számos diakritikus jelet használ, ezek: éles ékezet ( ´ ), tompa ékezet ( ` ), kúpos ékezet ( ˆ ), dierézis vagy tréma ( ¨ ), és cedilla ( ¸ ). Az ezekkel módosított betűk: à, â, ç, é, è, ê, ë, î, ï, ô, û, ù, ü, ÿ. A mellékjelek nem módosítják a sorbarendezést.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken