Pisztisz Szophia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pisztisz Szophia (görög nyelven: Hit, Bölcsesség), a Kr. u. III. században keletkezett kopt nyelven fennmaradt gnosztikus irat. Vita tárgyát képezi, hogy eredetileg koptul írta-e meg a szerzője, vagy pedig görögből fordították. A terjedelmes, a gnosztikus szövegek átlagos terjedelmét jóval meghaladó szöveg négy részből áll.
A bevezetés azt az evangéliumoktól eltérő adatot közli, hogy Jézus feltámadása után még tizenegy éven át tanított. Egy alkalommal, miután tanítványaival az Olajfák hegyén tartózkodott, hatalmas fényözön közepette az égbe szállt. A természet erői megrendültek, s a tanítványok már attól féltek, hogy bekövetkezik a világvége, ekkor azonban Jézus visszatért hozzájuk, s kijelentette, hogy ezentúl nyíltan és nem hasonlatokban fogja megtenni nekik kinyilatkoztatásait. Tanításainak fő részét (1. és 2. rész) a Pisztisz Szophia sorsának ismertetése alkotja, aki a „Nagy Láthatatlan huszonnégy kisugárzásának egyike". A sötétség erői a káoszba csalják, Pisztisz Szophia kétségbeesett fohászokkal könyörög segítségért, végül Jézus szabadítja ki. Később megint üldözőbe veszik a gonoszság erői, de Jézus újra megmenti. A 3. részben a túlvilági szenvedésekről szóló tanítások olvashatóak. A 4. rész eredetileg valószínűleg önálló mű volt, cselekménye nem tartozik a többihez. A feltámadás után Jézus az óceán partján tartózkodik tanítványaival. Imájának -amely részben varázsszavakból áll- hatására tanítványaival együtt a levegőbe emelkedik. Ekkor igazi valójában látják meg a természetet. A következő tanítások, amelyekben nagy szerepük van asztrológiai elemeknek, a túlvilági bűnhődés különböző formáit és a gonosz szellemeket írják le. A mű a gnózis sajátos világszemléletét tükrözi, e vallásfilozófiai irány kései szakaszához tartozik, számos, az egyiptomi vallásból átvett elemet is tartalmaz.
Az irat a XVIII. század végén tűnt fel Európában. A pergamen kódexet, ami az eredeti szöveget megőrizte, első ismert tulajdonosáról, Anthony Askew angol orvosról Codex Askewianusnak nevezik. 1785-ben a British Museum birtokába került.
[szerkesztés] Források
Kákosy László: Fény és káosz. A kopt gnosztikus kódexek. (Budapest, 1984)

