Alcsútdoboz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Bicskei |
| Rang | község
|
| Terület | 50,71 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8087 |
| Körzethívószám | 22 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Alcsútdoboz község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Székesfehérvártól 35 kilométerre található, észak-keleti irányban, a 811-es út mentén.
[szerkesztés] Története
A település jelenlegi formájában 1950-ben jött létre Alcsút és Vértesdoboz községek összevonásával.
Alcsút a 12. századi adóösszeírásokban már nemesi faluként szerepelt, első okleveles említése 1365-ből származik. Ekkoriban még Pilis vármegyéhez tartozott. Az 1600-as évek elején teljesen kipusztult. A 17. század közepén a közeli pélos kolostor szerette volna megszerezni az újjáépült falu feletti irányítást és jobbágyi szolgáltatásokat is követelt lakosaitól. Nemesi előjogaikat Komárom vármegye próbálta megvédeni. A falu és a pálosok végül 1753-ban kötöttek szerződést.
1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett a völgybe különleges növényfajokat telepíteni, ezzel megteremtve a mai arborétum alapjait.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Arborétum
- Habsburg-kastély, amelyet Pollack Mihály tervezett
- Későbarokk reformárus templomok
[szerkesztés] Híres emberek
- Alcsúton született 1872. augusztus 9-én József Ágost királyi herceg, császári tábornagy, kormányzó, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.


Based on work by