Apollóniai Diogenész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Apollóniai Diogenész (görögül: Διογένης Απολλωνιάτης, kb. Kr. e. 499 - 428 között élt görög természetfilozófus. Egyes elemzők szerint a krétai Apollóniából, mások szerint a Fekete-tenger partján álló milétoszi alapítású Apollóniából származott. [1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Írásai

Műveinek számát tekintve eltérő feljegyzések maradtak fenn: egyesek szerint csak egy könyvet írt (Diogenész Laertiosz), mások szerint (Szimplikiosz) legalább négy könyvet is írt. Szimplikiosz szerint Diogenész a következő műveket írta: A szofisták ellen, Meteorológia, Az emberi természetről és a Természetről-t. Az utolsó művet állítolag maga Szimplikiosz is olvasta és majdnem minden töredék ebből a műből maradt fenn.

Modernkori elemzések szerint (Diels), Szimplikiosz tévedett a művek számát illetőleg, a tévedés pedig a könyv fejezetekre való felosztásából eredhetett. Burnet szerint azonban valószinűtlen, hogy Szimplikiosz tévedett volna.[2]

[szerkesztés] Filozófiája

Theophrasztosz elmondása szerint,[3] Diogenész eklektikus modón írt: némely dolgokban Anaxagorászt, másokban Leukipposzt követve nyilatkozott. Az örök anyagnak amit minden más alapjának tekintett, a levegőt nevezte, aminek tulajdonságai a ritkulástól illetve a sürűsödéstől függenek.

Diogenész szembeszáll Anaxagorász és Empedoklész pluralizmusával, megkisérelvén visszaállítani jogaiba a monizmust. Diogenész az anaxagorázi "Észt" saját monista koncepciójához igazította, evel azt szerette volna bizonyítani, hogy az alapvető szubsztancia nem más mint az értelem, és ez irányítja a természetben végbemenő dolgokat. A dolgok pedig mind ugyanabból az őselemből épülnek fel, ugyanabból differenciálódnak. Szerinte csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a dolgok keveredni képesek egymással, ugyanis az ellentétes elemek nem keveredhetnek, "nem lehetnének egymás kárára, vagy hasznára".

Az alapvető szubsztancia, amit a levegővel azonosított, isteni értelemmel kell, hogy birjon. Ez az értelem tereli a dolgokat a legjobb út fele. Az értelem révén oszlik szét minden, hogy mértékkel rendelkezzen (pl. tél, nyár, szél stb.).

[szerkesztés] Kozmogónia és kozmológia

Diogenész kozmogóniája részint Anaxagorász kozmogóniáján (az örvényt indító értelmes szubsztancia gondolatát veszi át tőle), részint a milétoszi tanításon alapul (középütt összeálló sürűből alakul a Föld).

Pszeudo-Plutarkhosz elmondása szerint,[4] Diogenész számtalan kozmosz létezését feltételezte, amelyek állandó mozgásban vannak. A sürübb dolgok [az örvény] középpontjában tömörültek, létrehozván a Földet, a ritkább természetű dolgok a szélső részek fele sodrodta (felfele), és létrehozták a Napot.

Aetiosz állítása szerint,[5] Diogenész az égitesteket habköhöz hasonlította, "a kozmosz légzőnyillásainak" nevezte.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Alianosz a Varia historia II. 31 (DK 64 A 3) művében, azt állitota, hofy a Fekete-tenger parti Apollóniából származott, ő az ateisták felsorolásában említi a "phrüg Diogenészt". A bizánci Sztephanosz ellenben, "Diogenészt a természetkutatót" a krétai városhoz, a korábbi Eleuthernához kapcsolja (DK 64 A 3).
  2. Burnet: Early greek philosophy 353.
  3. Theophrasztosz: Physicorum optiones fr.2, idézi Szimplikiosz in. Aristotelis Physica commentaria p. 25,1 Diels (DK 64 A 5)
  4. Pszeudo-Plutarkhosz: Stromata 12.
  5. Aetiosz II. 13, 5-6