Gutenberg-galaxis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Gutenberg-galaxis kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, melyben a könyv, mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jut(ott), 1440 - ?.
A könyvnyomtatás, a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatás tette lehetővé azt, hogy – elvileg – minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A Gutenberg-galaxis kifejezés akkor jelent meg a gondolkodásban, amikor felmerült a belátható vége. Először a televízió, majd a számítástechnika, az internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség.
A Gutenberg-galaxis Johannes Gutenbergről, a könyvnyomtatás feltalálójáról kapta a nevét. Világszerte 1840-ben ünnepelték Gutenberg találmányának 400 éves jubileumát, és az ez alkalomból kiadott emlékkönyv számára írta Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba című költeményét). Az ötszázadikat is megünnepelték. Kérdés, lesz-e hatszázadik?
[szerkesztés] Alapmű
Marshall McLuhan: The Gutenberg Galaxy. The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, 1962.
[szerkesztés] A Gutenberg-galaxis „válsága”
Az elektronikus média (rádió, tévé, majd a személyi számítógépek és a világháló) megjelenése természetesen vetette fel a kérdést, hogy ezek a felfedezések és hatásaik véget vetnek-e a könyvek és a papírmédia világának. Marshall McLuhan 1962-ben jelentette meg A Gutenberg-galaxis címû mûvét, amelyben a neves német nyomdász, Johannes Gutenberg által feltalált könyvnyomtatás óta eltelt majd hat évszázadot vizsgálta meg a könyv és az olvasás oldaláról. Mindent egybevetve a könyv halálhírét keltette, és tette ezt tudományos alapossággal.Kezdte az írás elõtti állapottal, amikor az emberek csupán beszéltek. Majd a képiség helyét vizsgálta, s rámutatott arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az olvasó ember minden tekintetben felülmúlja azt, aki analfabéta, viszont a tudás teljességét birtokolja a verbalitás, a tapasztalás, a megfigyelés, az alkotás, a rítusok, a mítoszok révén [1] [2].
McLuhan papírszempontból pesszimista jövendölésével szemben másféle felfogás is létezik. Mark Y. Herring (a Winthrop University dékánja) 10 okot sorolt fel, amiért az internet és a digitális média nem helyettesítheti a papíralapú könyvtárakat [3]:
- Nem található meg minden az Interneten.
- A tű a szénakazalban elmélet.
- A weben nincs minőség-ellenőrzés
- Amit nem tudsz, az bánt igazán. A teljes szövegű webhelyek nem teljesek.
- Problémák a könyvekkel. Az 1925 előtt publikált könyvekből a weben csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.
- Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.
- Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára.
- A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. (Copyright költségek és problémák, a digitalizálás jelenleg iszonyúan munkaigényes)
- Egy kilométer hosszú, egy centiméter mély. Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi.
- Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A Gutenberg-galaxis vége? - Új Szó, szlovákiai magyar napilap; LIII. / 253. (2000. november 3. péntek)
- ↑ 1.1. Az írás és a médiumok történeti tanulmányozásának fontossága; korszakok az írás történetében. Kempelen Farkas Digitális Könyvtár.
- ↑ [1]


Based on work by