Zala vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zala vármegye (1910)
Zala vármegye címere
Székhely Zalaegerszeg
Terület 5121,63 km2 km²
Népesség
Nemzetiségek
Zala vármegye térképe

Zala vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajza

  • Határai: Zala vármegye hazánk dunántúli részén terül el; határai: É-on Vas és Veszprém, K-en és DK-en Somogy vármegye, melytől részben a Balaton választja el; D-en a Dráva jelöli a határt Horvátország (még pedig Varasd és Belovár-Kőrös vármegyék) felé, Ny-on Stájerországgal és Vas vármegyével határos.
  • Domborzata: Igen kies vármegye, melyben hullámos dombvidék és magasabb hegyvidék tágas völgyekkel és termékeny rónával váltakozik. ÉK-i részébe benyulnak a Bakony D-i ágai, melyekhez a nagyrészt magánosan álló bazaltkúpokból álló balatonvidéki hegyvidék csatlakozik; ennek jelentékenyebb kúpjai a Badacsony (438 m), Gulácsi hegy (398 m), Szigligeti csoport (243 m), Szt.György-hegy (415 m), Haláp (361 m), Tóti hegy (347 m), Hegyesd (294 m), Csobánci hegy (376 m) és mint legmagasabb az Agártető (513 m), mely már a tulajdonképpeni Bakonyba képez átmenetet. Nyugatabbra elkülönülő dombcsoport terül el, benne a Tátika (413 m) és Rezi (427 m) romjaival koszorúzott hegyek. A Zala kanyarulata és a Sárviz-csatorna közt számos völgytől hasított alacsonyabb dombvidék (240-300 m) emelkedik, míg a Sárviz, illetve Válicka-csatorna, a Zala folyó felső folyása, a Kerka és Válicka patakok közt a Göcsej név alatt ismert (sajátos nyelvjárású magyar néptől lakott) vidék terül el. A Kerkától nyugatra tágas síkság következik, melyből az alsólendvai dombvidék (328 m) emelkedik ki. E sík vidék Muraszerdahely táján átmegy a Mura és Dráva közti termékeny és sűrűn benépesült Muraközbe, mely viszont kelet felé a Sárviz és Nagy-csatorna, valamint a Zala folyó lapályával függ össze. Ugyancsak lapályos a vármegye legészakibb, sümegi és szentgróti domboktól északra elterülő része is.
  • Vízrajza: Zala vármegye vizekben rendkívül gazdag. Keleti szélén a Balaton terül el, melynek körülbelül fele Zala vármegye területéhez tartozik; a tóba észak felől az érdekes Tihanyi - félsziget nyúlik be, délnyugaton a Kis-Balaton mocsárvidéke csatlakozik hozzá, mely mind észak, mind dél felé messze húzódik. A Balatonba számos folyó, patak ömlik, legjelentősebb a Vas vármegyében eredő Zala, mely Zalalövőnél lép a vármegyébe, Zalaegerszegig kelet, utána északkkelet felé folyik, de Zalabérnél hirtelen délre fordul s ezen irányban siet a Balaton felé, melybe a Kis-Balaton posványai közt szakad. A Zala völgyébe dél felől hosszú völgyek nyílnak, melyeknek vizei csatornákban (Válicka-csatorna, Sárviz-csatorna, Nagy-csatorna) vezettetnek az anyafolyó medrébe. Ezek közül legjelentékenyebb a 72 km hosszú Nagy-csatorna, mely a Kanizsa vizének felhasználásával a Zalát a Murával köti össze. A Zalától keletre a Gyöngyös, Lesence és Eger patak ömlik a Balatonba, míg a Marcal és Kigyó vize észak felé veszi útját. A vármegye délnyugati részét a Mura és Dráva öntözi, körülfogva a Muraközt, mely Légrádig, a két folyó egyesüléséig terjed. A Mura ésazk felől a Kerkát veszi magába, mely ismét a Lendva, Kebele patak, Válicka és Berek vizével gyarapodik. Zala vármegye nyugati felét általában jellemzik az egymással párhuzamos folyású vizek, melyek völgyei hosszan nyúlnak északról dél felé, valamint jellemző az a körülmény, hogy ezen völgyekben az ellenkező irányban folyó és különböző fő folyóknak adózó patakok egymással közvetlenül összefüggnek, illetve csatornák által összefüggésbe kerülnek.

[szerkesztés] Lakossága

  • A lakosság száma 1870-ben 333 237 fő volt, 1880-ban 359 984 fő, 1891-ben pedig 404 699 fő. A katonai népesség 1058 fő. Népsűrűség: 79,2 fő/km2, így Zala vármegye a legsűrűbben lakott vármegyék közé tartozik.
  • A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása: 296 145 magyar (73,2%), 6355 német (1,6%), 79 737 horvát (19,7%), 21 380 vend (5,2%). A magyar lakosság 10 évi népszaporulata 34 483 fő, vagyis 13,2%. A nem magyar ajkú lakosok közül 17 357 fő (16%) beszéli a magyar nyelvet.
  • A lakosság vallás szerinti megoszlása: 369 665 római katolikus (91,3%), 8135 ág. evangélikus (2%), 11 926 ev. református (2,9%), és 14 820 izraelita (3,7%).
  • A népesség foglalkozás szerinti megoszlása: értelmiség 2328, őstermelő: 125 875, bányászat: 29, ipar: 17 687, kereskedelem: 3498, hitel: 107, közlekedés: 1298, napszámos: 16 339, házi cseléd: 9047, háztartás: 77 071, egyéb foglalkozású: 658, foglalkozás nélküli: 14 éven alul 134 881 és 14 éven felül 12 676.

[szerkesztés] Gazdaság

  • Mezőgazdasága: A lakosság túlnyomó része a földművelés, a bortermelés és az állattenyésztés ágazataiban dolgozik.
  • Ipara: Az ipar még nagyon is jelentéktelen, néhány sör-, cognac-, szesz-, élesztő- és téglagyárra szorítkozik; felette nagy (közel 7000) a kis szeszfőzők száma.
  • A kereskedelem leginkább Nagykanizsán, részben Zalaegerszegen és Csáktornyán összpontosul. A hitelintézetek száma 33: 3 bank, 19 takarékpénztár, 11 szövetkezet, összesen 3,6 millió forint alaptőkével.
  • Közlekedés: A forgalom eszközei minden irányban haladó vasúti vonalak (355 km., 49 állomással), melyeket igen sűrü közúti hálózat egészít ki; van ugyanis a vármegyében 267 km állami út, 1190 km törvényhatósági út és 1445 km kiépítetlen községi út.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken