Vita:Albert Einstein
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érdekességek vele kapcsolatosan
Einstein szorzó: Főként fizikusok és matematikusok között elterjedt vicces-tréfás értékmérce. Egy adott személy például 3-as Einstein szorzóval rendelkezik. Aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Tehát az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi. --Nekem például 3-as az Einstein szorzóm. Einstein - Wigner Jenő - Vassy Zoltán útvonalon.---
Lehetne további érdekességeket is felsorolni. Rajzfilmek, plakátok, stb.--Egy önálló egyéniség 2005. július 25., 10:42 (CEST)
Ez a szorzó ez jó, ilyen alapon az én szorzóm kettes, bármily meglepő, de az anyósomon keresztül. :)) Komolyan. Data Destroyer 2005. július 25., 18:05 (CEST)
A mindenit :) Ha eljössz a legközelebbi wikitalálkozóra, kezet fogsz majd velem? Csak hogy utolérjem IGét :)) Alensha * 2005. július 25., 18:17 (CEST)
Persze, sőt elhozom az anyósomat is, és akkor az egész Wiki 2-es lesz. :) Elmesélem a sztorit is, nagyon érdekes. Data Destroyer 2005. július 25., 18:18 (CEST)
Pontosítások:
- nem szorzó, hanem számláló (mitől lenne szorzó?);
- kézfogás, találkozás nem számít, csak a közös tudományos publikáció;
- tudtommal eredetileg Erdős Pál kapcsán találták ki Erdős-szám néven, mert ő híres arról, hogy nagyon sok emberrel publikált közösen, egy csipkelődő anekdota szerint egyszer még a hálókocsikalauzzal is a Budapest-Bécs gyorson, Bécs felé menet egy éjszaka.
--DHanak :-V 2005. július 25., 18:29 (CEST)
Az Erdős dologról tudtam, de a kettő nem ugyan az. Lehet, hogy pont emiatt szorzó az egyik és számláló a másik. Tehát érdemes lenne ezt is megemlíteni, mint alternatívát, vagy a legendák és viccelődések keletkezésének folyamataként megadni.Egy önálló egyéniség 2005. július 25., 19:01 (CEST)
Ha csak a publikáció számít, akkor alighanem nem lesz se Einstein- se Erdős-szorzóm... viszont a Wikipédiának köszönhetően van Gubbubu-, Grin-, Nyenyec-, Serinde-, és sok más szorzóm :) – Alensha * 2005. július 25., 20:10 (CEST)
- Hűha! Nagyon köszönöm minden említett nevében! Nekem pedig van Füleki Á., OsvátA., Jjdm- sőt Dr.Steller-szorzóm is, és ez sem semmi (azt már meg sem említem, hogy Kope, némi KissElemér és JuhászPéter szorzóm is van, mert ők nem akárkik a maguk területén!)! Telitalálat Felügyelő 2005. július 25., 20:20 (CEST)
-
- Ha lesz Wikitalálkozó, remélhetőlhetőleg lesz igazi Data Destroyer-szorzótok is. Az ám a valami! :D Data Destroyer 2005. július 25., 21:09 (CEST)
- Dedikált emlékkönyvet - tetszőleges, de lehetőleg ókori költészet témában - bármikor elfogadok tőled. Ennél jobb bizonyíték a DD-szorzóra nem is kell :-)) . Telitalálat Felügyelő 2005. július 25., 21:15 (CEST)
-
- Majd dedikálom neked a Devecseri Gábor-féle Homérosz összest. :)) Ha megkérsz, írok bele egy szép himnuszt is a kettős mércék szépségéről. :D Data Destroyer 2005. július 25., 21:17 (CEST)
- Remek! A himnusz is jó dolog lenne! Telitalálat Felügyelő 2005. július 25., 21:26 (CEST)
[szerkesztés] Megtalált - eredeti - kéziratok....
Sziasztok!
Ezt még érdemes lenne hozzábiggyeszteni: http://www.sg.hu/cikkek/38900 --Peda ☎ 2005. augusztus 24., 00:47 (CEST)
[szerkesztés] Fényelektromos jelenség
"Ezzel sajnos sok ellenséget is szerzett magának, ugyanis nem ő fedezte fel a fényelektromos jelenséget." No, akkor ki? NCurse üzenet 2005. december 14., 13:33 (CET)
Azt tényleg nem ő fedezte fel, csak megmagyarázta a fura viselkedést. De a mondatot nem értem, töröltem. Amúgy Henri Becquerel apja volt a felfedező (1839-ben, ha hihetünk az angol szócikknek) és a vizsgálatában, Hertz, JJ Thomson, Tesla és a magyar Lénárd Fülöp voltak a főludasok.-- Árpi (Harp) ✎ 2005. december 20., 17:24 (CET)
[szerkesztés] Slendrián!
Sziasztok!
A szócikk - néhol - egy kicsit pontatlan és slendirán. Pl a fényelektromosság terén... Einstein nem azért kapta érte a Nobel-díjat mert olyan nagy elmélet lett volna (állítólag nem is volt olyan nagy, mint a relativitás-elmélet), hanem azért, mert a relativitáselméleten még akkor is vitatkoztak, amikor megkapta a fényelektreomosságért a Nobel-díjat. --Peda ☎ 2005. december 20., 11:36 (CET)
- Nem tudom mire utal a slendrián. Talán nem volt olyan nagy, de azért igen nagy elmélet. Hogy a fény kvantumos, azt azóta tudjuk, és enélkül sokminden nem lehetett volna CCD, és a kvantummechanik a fejlődéséhez is fontos volt. A relativitáselméletet sok fizikus nem tartotta komoly elméletnek, csak agymenésnek. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. december 20., 17:12 (CET)
Szia Harp!
Rég láttalak! Jó újra! Szóval: jó valóban kissé túlzó, hogy "nem olyan nagy elmélet" ez presze valóban nem elég pontos, s korrekt (meg igazad van, fizikus vagy végül is én meg nem), de a slendriánság alatt elsősorban olyan beszúrásokat értek, hogy "vicces" meg hasonlók... olvasd át (amúgy jó meg objektív, de szerintem nem minden szó való a Wikibe (gyakoraltilag egy enciklopédiába)). Kellemes ünnepeket MINDENKINEK! --Peda ☎ 2005. december 20., 19:47 (CET)
- Tegnap egy kicsit változtattam a fotoeffektus részen, ma meg a munka és doktorátuson. Persze jó lenne az egészet átolvasnom (valamikor én fordítottam az életrajzi részt). Lehet, hogy majd egyszer sor kerül rá. Szívesen veszek észrevételeket. A vicces-t tartalmazó részt kijavítottam, örülök, ha valaki nem fizikus átolvassa, hogy érthetőbb lett-e, érthető maradt-e, javult-e valamit. A világnézeti rész javításait nem szívesen vállalom, ahhoz jobban kellene ismernem a témát. Neked is kellemes Ünnepeket! -- Árpi (Harp) ✎ 2005. december 21., 14:55 (CET)


Based on work by