Tisza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
| hossz | 962 km | |||
| forrás szintje | m | |||
| átlagos vízhozam | 820 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 157 000 km² | |||
| forrás | Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna | |||
| torkolat | Duna | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, Szerbia |
|||
A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén a Dunába ömlik.
A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett.
[szerkesztés] A Tisza szabályozása
A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.
Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét, és 1880-ban ért véget. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km.
A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, if. Mátrai Lajos) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt.
2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.[1]
[szerkesztés] Mellékfolyói
- Túr (b, 724 fkm)
- Szamos (b, 686 fkm)
- Kraszna (b, 682 fkm)
- Lónyai-csatorna (b, 559)
- Keleti-főcsatorna (b)
- Bodrog (j, 544 fkm)
- Sajó (j)
- Zagyva (j)
- Körös (b)
- Maros (b)
(b)-baloldali, (j)-jobboldali
[szerkesztés] A Tisza-tó
Az 1975-ben átadott Kiskörei Víztároló (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb turista-célpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb és a zsúfoltság is kisebb. Hossza 27 km, területe 127 km2, átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km2-nyi sziget is található a tóban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ Hajózási terv a Felső-Tiszán Greenfo.hu, 2006. május 23.


Based on work by