Genova

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Genova
Genova címere
Genova város címere
Ország Olaszország Olaszország
Régió Liguria
Megye Genova (GE)
Polgármester Giuseppe Pericu
Tengerszint feletti magasság 20 m
Terület 243 km²
Népesség
 - Teljes (2004.) 620 316
 - Népsűrűség 2 553/km²
Időzóna CET, UTC+1
Koordináták é. sz. 44°24′39’’ k. h. 08°55′56’’
Körzetszám 010
Irányítószám 16100


Genova elhelyezkedése Olaszországban
Weboldal: www.comune.genova.it

Genova kikötőváros Észak-Olaszországban; Genova megye és Liguria régió székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után).

[szerkesztés] Története

Genova 1493-ban
Nagyít
Genova 1493-ban
A régi kikötő
Nagyít
A régi kikötő

Genova területét (amint azt eg Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen haláaszati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névleg a Német-Római császár fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente válaszott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; francia, majd milánói uralom alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és Van Dyck.

1797-ben Napóleon nyomására francia protektorátus lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a Bécsi Kongresszus értelmében a várost Piemonthoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

A II. világháborúban a britek bombázták a várost.

[szerkesztés] Nevezetességei

Cattedrale di San Lorenzo
Nagyít
Cattedrale di San Lorenzo

Genova főbb nevezetességei:

  • Piazza de Ferrari: itt áll az Opera, a Dózsepalota és egy ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf született.
  • Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a Világörökség része
  • Cattedrale di San Lorenzo
  • Régi kikötő
  • La Lanterna: a világ legrégebbi működő világítótornya

[szerkesztés] Híres genovaiak

  • Kolumbusz Kristóf, felfedező
  • Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
  • Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
  • Palmiro Togliatti, kommunista politikus

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.