Kötvény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan kötvénynek nevezett szerződések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen a pl. a biztosítási kötvény.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Típusa

Kötvény lehet bemutatóra szóló, Magyarországon azonban csak névre szóló kötvény bocsátható ki.

[szerkesztés] Megjelenési formája

A kötvény lehet nyomdai úton előállított vagy dematerializált (értékpapír számlán digitális jelként tárolt).

[szerkesztés] Kamatozása szerint

Lehet fix kamatozású, változó kamatozású, vagy speciális ún. zéró-kupon kötvény.

  • Fix kamatozás esetén a kibocsátó azt vállalja, hogy előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékének százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
  • Változó kamatozás esetén a kibocsátó előre meghatározott időpontokban kifizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó (általában valamely banki vagy bankközi kamatláb változásához kötött, pl. jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR) kamatot, és a futamidő végén a névértéket.
  • Zéró-kupon kötvény esetén a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. A befektető hozama (kamata) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete lesz.

[szerkesztés] Kibocsátója szerint

  • Állami kibocsátású
    • kincstárjegy
    • államkötvény
  • Közintézményi kibocsátású (pl. önkormányzat)
  • Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
  • Vállalati kibocsátású

Természetesen a fenti kibocsátók kötvényei a piacon igen változatos neveken foroghatnak. Pl. diszkontkincstárjegy, kamatozó kincstárjegy stb.

[szerkesztés] Egyéb csoportosítások

Biztonságosság szerint

  • biztosítékkal fedezett kötvény (a kibocsátó csődje esetén előre meghatározott biztosíték áll a kötvény mögött)
  • nem fedezett kötvény (nincs előre meghatározott biztosíték, az egyéb hitelezőkkel azonos besorolás alá esik csőd esetén)
  • alárendelt kötvény (a kibocsátó csődje esetén az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre a követelés)

Specialitások szerint

  • egyszerű kötvény (amiről az eddigiekben beszéltünk)
  • visszahívható kötvény (lehetőséget ad a kibocsátó számára, hogy a kötvényt valamilyen előre meghatározott árfolyamon bármikor visszavásárolja)
  • átváltható kötvény (lehetőséget ad a birtokosa részére a kötvények meghatározott időpontban meghatározott számú részvényre történő kicserélésére)