Sármellék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Keszthely–Hévízi |
| Rang | község
|
| Terület | 35,37 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8391 |
| Körzethívószám | 83 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Sármellék község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sármellék a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. A község északi részén a Zalai-dombság keleti nyúlványa található.
A településen áthaladó 76-os másodrendű főúton intenzív forgalom bonyolódik Zalaegerszeg és a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz és Zalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet.
Sármellék autóbuszon elsősorban Keszthely felől érhető el, de Nagykanizsa–Zalakaros felől is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszor Budapest és Zalaegerszeg is közvetlenül elérhető a községből. A települést teherszállításra alkalmas vasútvonal köti össze a Balatonszentgyörgy–Keszthely vonallal.
A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok érkeznek. A legfontosabb desztinációk: London, Zürich, Stuttgart, Koppenhága, Berlin, Frankfurt, Hamburg, Düsseldorf és Moszkva.
[szerkesztés] Története
Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak 1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám később újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre.
Mivel a település a vázsony–zágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások 1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett.
Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdődött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet művelhetett és a Zala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentős lakosságra tett szert. Ám mivel a földbirtokosok nem tartották be a szerződést, és robotra kényszeríttették a jobbágyokat, a parasztok 1754-ben Mária Terézia császárnőhöz fordultak, akinek a hatására 1762-ben új szerződés kelt, melyben a robotot felszámolták. A lakosság azonban ezzel nem elégedett meg, és mivel azt a híresztelést kapták, hogy a királynő szabadságjogot osztott a parasztoknak, megtagadták a szolgálatot. Végül a szentgyörgyvári katonák hatására a lázadás lecsillapodott, és a földesúri szolgáltatások az új szerződés alapján történtek.
A 18. század végére Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. Mint a környező településeknél, a mezőgazdaság itt is nagyban fejlődött, a népességszám tovább nőtt. 1839-ben a lakosság önerőből építtetett magának templomot. 1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba a Balatonszentgyörgy–Zalaszentgrót vonallal.
A vasút közelsége ellenére a település komolyabb fejlődést nem mutatott, így a 20. század elejére egy szegényes külsejű falu vált belőle, ahol nagyszámban éltek nincstelenek. 1940-ben a szomszédos, még szegényebb Égenföldét is a településhez csatolták. Az 1945-ös földosztás keretében bőven jutott föld a falu lakosainak, és a Kis-Balaton kiszáradásával párhuzamosan a megművelhető területek nagysága is nőtt. 1952-re épült ki Zalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülőtér, a mai kereskedelmi reptér elődje. 1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítő Biztos Jövő Termelő Szövetkezet, amely jelentősen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számban Keszthelyen és Hévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult.
Az 1990-es években, miután a község repülőtére közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt.
[szerkesztés] Közélet
A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik a Sármellék Kábel Televízió (SKTV) keretében.
A község egy óvodával és egy általános iskolával rendelkezik. Az utóbbi épülete ad otthont az Általános Művelődési Központnak, amely keretében művelődési ház és könyvtár működik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kis-Balaton
- FlyBalaton Repülőtér ([1])


Based on work by