Bihari János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Budapest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete tömören
- Édesapja is hegedűs volt.
- 1801 körül Pestre érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok).
- 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínüleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát.
- A bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott.
- Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált.
- 1820-ban Pesten játszott.
- Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető.
- 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla.
- 1823-tól pályája már lassan hanyatlott.
- 1824-ben baleset érte; eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni.
- 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott.
- Öregkorában magára hagyatva élt.
[szerkesztés] Jelentősége
A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legnagyobb képviselője. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek.
[szerkesztés] Művei
- Magyar Verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
- Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
[szerkesztés] Bibliográfia
- Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
- Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1-2. sz.)
- Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5-7. sz. Függelék)
- Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5-7. sz.)
- Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
- Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)


Based on work by