Vatikán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: - | |||||
![]() |
|||||
| Államforma | teokratikus monarchia | ||||
| Hivatalos nyelv | latin1 | ||||
| Főváros | Vatikánváros2 |
||||
| Pápa |
XVI. Benedek |
||||
| Államtitkár | Angelo Sodano | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
261. 0,44 km² elhanyagolható |
||||
| Népesség - 2004. évi adat - népsűrűség |
195. 921 fő 2093 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (n.a.) - egy főre jutó |
n.a. n.a. USD n.a. USD |
||||
| Pénznem | Euró3 (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: van) | ||||
| Függetlenség |
A lateráni egyezmények értelmében 1929. február 11. 1949. május 23. 1990. október 3. |
||||
| Himnusz | Inno e Marcia Pontificale | ||||
| TLD | .va | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | V | ||||
| Országhívókód | +379 |
||||
| 1 A hétköznapi életben az olasz használatos; a Svájci Gárda hivatalos nyelve a német 2 Vatikánváros egy városállam 3 1999-ig a vatikáni líra |
|||||
![]() |
|||||
Vatikán (vagy Vatikánváros) a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Róma, Olaszország fővárosa veszi körül. A Vatikán a katolikus egyház központja (Apostoli Szentszék), és önálló világi állam is egyben. A Vatikán és az egész katolikus egyház fölött a pápa, mint abszolút tekintély uralkodik.
A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén az Egyházi Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A múlt század közepén területe még tengertől-tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma.
Az egységért küzdő olasz hazafiak 1859-1860-ban az Egyházi Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvaszották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gazdaság
A tőkés világ második legnagyobb valuta és aranytartalékaival rendelkezik[forrás?], az egyik leggazdagabb állam (több mint 12 milliárd dollár). Érdekeltségei vannak különböző - nagyrészt olaszországi - bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegyszerárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Saját vasútállomása, egy idén 75 éves rádióadója (Radio Vaticana) és önálló újságja (L'Osservatore Romano) van.
[szerkesztés] Pénznem
Hivatalos pénzneme: 1 Vatikáni Líra = 100 Centesimo, közforgalomban az Euro a használatos.
[szerkesztés] Népesség
Összes népesség: 850 fő. Népsűrűség: 1.931 fő/km2. A népesség 85%-a olasz.
[szerkesztés] Ismert, a nyilvánosság számára többé-kevésbé nyitott intézményei
- Vatikáni Múzeum
- Vatikáni Könyvtár
- Vatikáni Levéltár (pontos nevén: Vatikáni Titkos Levéltár)
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok
- 1997 Vatikáni szerződés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Vatikán honlapja
- A Vatikán és a nácizmus
- Google Maps
- A Vatikán megnyitja archívumának 1922 és 1939 közötti részét
- Vatikáni Figyelő
| Az Eurózóna országai | |
| Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | |
| További eurót használó országok | |
| Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1 | |
| Az euró bevezetését tervező EU-tagországok | |
| Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia | |
| Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették | |
| Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek | |
| továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok. | |
| 1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével | |
| 3 Státusza vitatott | |
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb




Based on work by