Csalogány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csalogány
Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Luscinia
Faj: L. megarhynchos
Tudományos név
Luscinia megarhynchos
(Brehm, 1831)

A csalogány vagy fülemüle (Luscinia megarhynchos), a verébalakúak rendjébe, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó madár.

A legszebben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel[1]. A tojó nem énekel.

Közép-Európában nagyon elterjedt költöző madár. A Kárpát-medencébe áprilisban jön és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföldtulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.

[szerkesztés] Források

  • Magyar Katolikus Lexikon
  • Pallasz Nagylexikon
  • National Geographic Magyarország internetes cikke

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  1. National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Csalogány témájú médiaállományokat.