Feröeriek sagája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Feröeriek sagája (óészaki nyelven Faereyinga saga, feröeriül Føroyinga søga) Feröer történelmének legősibb forrása és a viking idők legfontosabb írásos forrása a szigeteken.
A saga a 13. században keletkezett Izlandon, és valószínűleg Snorri Sturluson egy tanítványa fogalmazta. A honfoglalástól (9. század) Feröer keresztény hitre téréséig (11. század) tartó időszakról szól. Ma ismert formájaát a 19. században állították össze az izlandi forrásokból. Az első kiadás 1832-ben jelent meg, Carl Christian Rafn dán kutató gondozásában. Ebben a kiadásban egy Johan Henrik Schrøter feröeri lelkész által lefordított szövegváltozat szerepel.
A Feröeriek sagája a következő szavakkal kezdődik (feröeri nyelven):
Grímur Kamban var fyrsti maður ið búsettist í Føroyum. Hetta var á døgum Haralds Hárfagra, tá stór mannfjøld flýddi undan harðræði hansara.
Magyarul:
Grímur Kamban volt az első, aki Feröeren letelepedett. Ez Széphajú Harald idejében történt, Amikor sokan menekültek uralomvágya elől.
Elfogadott, hogy Grímur tényleg létezett, és a 9. században Norvégiából Feröerre ment és ott Funningurban letelepedett, így megnyitva az északiak honfoglalását a szigetcsoporton. Valójában ez azonban még Széphajú Harald előtt, 825 körül történt. A saga nyilvánvalóan keveri a honfoglalás ezen első hullámát a 885-890 körüli másodikkal, amit valóban a Széphajú Harald előli menekülés váltott ki.
A kivándorlók szabad köztársaságot hoztak létre Feröeren, amely saját tinggel rendelkezett a fővárosban, Tórshavnban. Ennek helye, a Tinganes ma is kormányzati székhely. A Feröeriek sagája ezen kívül számos történelmi eseményt tartalmaz, mindenek előtt Sigmundur Brestisson történetét, aki a Gøta-i Trónd ellenállásával szemben keresztény hitre térítette a feröerieket 1000 körül.
Mivel a sagát szerzetesek jegyezték fel, nyilván nem pártatlan: Sigmundot (a keresztényt) jónak, Tróndot (a pogányt) rossznak állítja be. Ezen kívül vannak a sagának olyan részei, amelyek nyilvánvalóan inkább költészetnek számítanak, mint történetírásnak, de ezzel együtt is valóban az első feröeriek története, és mint ilyen, a kor legfontosabb írott forrása Feröerről.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- F. York Powell: The Tale of Thrond of Gate, commonly called the Faereyinga Saga. London 1896 (Teljes internetes kiadás) (angol)
- Michael Becker: Die Färinger Saga. (Internetes kiadás, összefoglaló) (német)


Based on work by