Bilicsi Tivadar
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bilicsi Tivadar (Graváts Tivadar) (Budapest, 1901. szeptember 6. – Siófok, 1981. július 11.) színész, táncos komikus.
Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni: „Mulattattam, de magam is mulattam”
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életútja
Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában, Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött és Rákosi Szidi színiiskolájába járt.
- 1920-1922 között kardalos volt Miskolcon,
- 1925 - elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját
- 1925 - Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek
- 1926–1927 a Király Színház színésze
- 1928–1929-ben a Belvárosi Színház színésze
- 1929–1931-ben a miskolci színházban játszott
- 1931–1932-ben a Fővárosi Operettszínház tagja
- 1932-ben a Teréz körúti Színpad színésze
- 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott
- 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott
- 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel
- 1947-ben a Művész Színházban színész
- 1948-ban a Magyar Színházban színész
- 1949-1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze
- 1952-1954 között a Vígszínház tagja
- 1954-ben A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött,
- 1962-től 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig a Vígszínház tagja volt
Turnézott Amerikában és Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Svédországban.
Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízóban. Szeretett gyerekeknek is játszani. A Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.
Rengegeteg slágert adott elő:
- Nem wurlitzer a verkli,
- Ujjé, a Ligetben nagyszerű,
- Jöjjön ki Óbudára.
- Évike az állatkertben (Apu, hod med be),
- Nem az a fontos, az ember hány éves [[1]]
Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik [2]]
[szerkesztés] Kitüntetései
- 1962-ben érdemes művész
- 1975-ben kiváló művész
[szerkesztés] Színházi szerepei
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban/Almády
- Gyurkovics Tibor: Nagyvizit/Badari bácsi
- Heltai Jenő: A néma levente/Beppo
- Bereményi Géza: Légköbméter/Biró Márton
- Aldo Nicolai: Hárman a padon/Bocca Libero, Csinn-bumm cirkusz/Bruhaha Kelemen
- Marcel Pagnol: Topáz/Castel-Benac
- Richard Nash:Esõcsináló/Currey
- Molnár Ferenc : A doktor úr/Csató
- Eugene O’Neill: Eljõ a jeges/Ed Mosher
- Kacsoh Pongrác: János vitéz/francia király
- William Shakespeare: A makrancos hölgy/Grumio
- Csurka István: Eredeti helyszín/Házigazda
- Molnár Ferenc: Liliom/Hugó
- Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása/ Ill
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony/Kubanek
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő/Kerekes Ferkó
- William Shakespeare: Romeo és Julia/Lőrinc barát
- Csurka István: Szájhős/Moór
- Ben Jonson: Volpone/Mosca
- Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac/Ragueneau
- Schönthan testvérek: A szabin nők elrablása/Rettegi Fridolin
- Sárközi István: A szelistyei asszonyok/Rostó Pál
- Füst Milán: A sanda bohóc/Sajt Hugó
- Csiky Gergely: A nagymama/Tódorka Szilárd
- Johann Strauss: Bécsi diákok/Tóbiás fiákeres
- William Shakespeare: A vihar/Trinculo
- Schubert Ferenc-Berté Henrik: Három a kislány/Tschöll papa
- Alekszej Nyikolajevics Osztrovszkij: Erdő/Vidorov
- Johann Strauss: A cigánybáró/Zsupán
- Gyurkovics Tibor: Az öreg/Winter
[szerkesztés] Filmes szerepei
- 1932: A vén gazember
- 1935: Ez a villa eladó, Az új földesúr
- 1936: Az aranyember, Méltóságos kisasszony
- 1937: Két fogoly, Pesti mese, 3:1 a szerelem javára, Rádbízom a feleségem,
- 1938: Uz Bence, János vitéz, Papucshős, Beszállásolás, Fehérvári huszárok, Nehéz apának lenni, Pillanatnyi pénzzavar, Nincsenek véletlenek, Leányvári boszorkány, Pusztai királykisasszony, A Noszty fiú esete Tóth Marival
- 1939: Áll a bál, Földindulás, Semmelweis, Halálos tavasz, Pénz áll a házhoz, Hölgyek előnyben, Magyar feltámaádás, Nem loptam én életemben
- 1940: Tokaji Aszu, Zavaros éjaszaka, Sok hűhó Emmiért, Erzsébet királyné
- 1941: Végre, Hazafele, Leányvásár, Régi keringő, Behajtani tilos, Csákó és kalap, A beszélő köntös, Kölcsönkért férjek, Bob herceg
- 1942: Katyi, Alkalom, Éjféli gyors, Kétezerpengős férfi, Heten mint a gonoszok
- 1943: Sziámi macska, Szerencsés flótás, Anyámasszony katonája, Egy nap a világ, Megálmodtalak, Éjjeli zene
- 1944: Egy pofon, egy csók
- 1945: Aranyóra
- 1951: Déryné
- 1952: Semmelweis
- 1966: Othello Gyulaházán
- 1969: Sárga rózsa
- 1970: Tévedni isteni dolog
- 1971: Hazai történetek
- 1972: Az ember melegségre vágyik, Egy óra - három arc
- 1973: …és a holtak újra énekelnek
- 1974: A bohóc felesége
- 1975: A méla Tempefői, A peleskei nótárius
[szerkesztés] Publikációk
Bilicsi Tivadar: „Hol vagytok ti régi játszótársak?” (Gondolat)[[3]] (Magyar Könyvklub 2001)
Bilicsi Tivadar: Rudi! (Film, Színház, Muzsika, 1976. nov. 13.);
Bilicsi Tivadar: Szervusz Szamóca (Film, Színház, Muzsika, 1972. szept. 9.).
Részletes életrajzi ismertetése - színészkönyvtár http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bilicsi.htm
[szerkesztés] Emlékezete
BILICSI Tivadar portréfilm MTV 1986. R: Fekete Katalin.
Miskolci Nemzeti színházban kiállítás Színészmúzeum Bilicsi Tivadar „víg” színháza a Színháztörténeti és színészmúzeumban
Nevét művészeti díj viseli: Bilicsi Tivadar-díj (Halász Judit és Gyurkovics Tibor író is megkapta)


Based on work by