Aiszkhinész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aiszkhinész (Athén,Kr. e. 389 - Rodosz,Kr. e. 314?) Görög szónok
Szegény sorsú családból származott, apja tanítómester volt, anyja pedig egy, ma már előttünk ismeretlen misztériumban való segédkezéssel keresett némi pénzt. Ő maga előbb a színészmesterséggel próbálkozott, de ebben sikertelen volt. Később állami szolgálatba lépett mint írnok, és sikerült a makedónbarát Eubolosznak a bizalmába férkőznie. Jelentősebb politikai megbízatásokhoz a század második felében jutott, 339-ben az athéniak követeként tárgyalt Delphoiben, és a makedón király, II. Philipposz uralmának elismerését szorgalmazta. Ettől az időtől datálódik ellenségeskedése a függetlenségi párt vezérével, Démoszthetnésszel. Ez utóbbi a küldöttségben ugyancsak részt vevő Timarkhosszal együtt az árulás vádját hozta fel Aiszkhinész ellen, ezt a vádat fejti ki Démoszthenésznek az „A hűtlen követség" című, teljes egészében fennmaradt szónoklata. Aiszkhinész viszontvádat emelt, egyrészt követtársát erkölcstelenséggel vádolta meg a „Kata Timarkhu" (Timarkhosz ellen) című beszédében, másrészt a „Peri parapreszbeiasz" (A hűtlen követség ellen) című védőbeszédben tiltakozott Démoszthenész vádjai ellen, rágalomnak állítva be azokat. Mindkét beszéd teljes egészében ránk maradt.
Kr. e. 338-ban Khaironeianál az athéniak vereséget szenvedtek a makedón támadóktól, Démoszthenész és Aiszkhinész párharca viszont még csaknem tíz éven át tartott. Utolsó összecsapásukat az váltotta ki, hogy vajon megérdemli-e Démoszthenész az aranykoszorút a város falainak újjáépítéséért vagy sem. Hat éven át tartó huzavona után mondta el ezügyben „Kata Ktésziphontosz" (Ktésziphontosz ellen) címmel vádbeszédét Aiszkhinész, de sikertelenül: Démoszthenész minden vádat visszavert, és akkora győzelmet aratott, hogy Aiszkhinésznek száműzetésbe kellett vonulnia. Utolsó éveit Szamosz és Rodosz szigetén élte le, politikai befolyását már soha nem nyerte vissza.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon


Based on work by