Hazslin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hazslin, (szlovákul Hažlín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2001-ben 1230 lakosából 1206 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Bártfától 12 km-re keletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu területe ősidők óta lakott, határában az i. e. 13. - 10. századból származó bronz tárgyakat találtak 1955-ben. Hazslin első birtokként történő említése 1247-ből, a bártfai ciszterciták birtokainak elhatárolási okiatában történik. A mai falu első említése Heuslingh alakban 1414-ből származik. A Czudar család makovicai váruradalmához tartozott, akik zálogbirtokként a pelsőci uradalomnak adták. 1427-ben Eslengnek 77 adózó jobbágytelke volt. Az 1471. évi lengyel hadjárat során a falu súlyos károkat szenvedett és lakossága is jelentősen csökkent. 1492-ben a faluban malom is működött, ekkor Hazlingh alakban említik. Ekkor történik említés kőtemplomáról is, melyhez fa harangtorony tartozott és a falu közepén állt. Ezt a gótikus templomot 1730-ban bontották le. Helyette fatemplom épült, amely azonban 20 év múlva leégett. Ezután építették fel a ma is álló templomot 1752-ben. 1712-ben a községnek 29 adózó portája volt. 1722 és 1760 között Hazslint nyolc nagyobb tűzvész pusztította. 1738-ban a pestisjárványban a község 12 családja pusztult ki. 1771-ben a falunak 80 háza volt. A község pecsétje 1787-ben készült. A 19. század közepén már ismét a nagyobb települések közé számított 684 lakossal és 98 házzal. 1910-ben 870, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1752-ben épült a korábbi, 1492-ből származó templom helyett.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Innen származik Hazslinszky Frigyes világhírű biológus.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken