Chandra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Chandra-űrtávcső | |
|---|---|
A Chandra-űrtávcső elhelyezése az űrrepülőgépben. |
|
| Űrügynökség | NASA, SAO |
| Típus | csillagászati |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1999. július 23. |
| Indítás helye | Kennedy Űrközpont |
| Hordozórakéta | Columbia, STS-93 |
| Tömeg | 4800 kg |
| Pályaelemek | |
| Pályamagasság | 10 000 / 140 161 km |
| Periódus | 64 óra 18 perc |
A Chandra-űrtávcső egy röntgencsillagászati műhold. Teljes angol neve: Chandra X-Ray Observatory. A nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta.
1999. július 23-án bocsátották fel a Columbia űrrepülőgéppel. A tervezési szakaszban AXAF-nak nevezték (Adavanced X-ray Astrophysics Facility). Eddig ez a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel lőttek fel.
A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a "nagy megfigyelőprogram" keretében tervezett. Először felbocsátott objektum a Hubble-távcső (optikai tartomány), a második a Compton Gamma Ray Observatory (gammasugár tartomány) volt. A Spitzer-űrtávcsővel (infravörös tartomány) lesz teljes a program. A műhold üzemeltetése és vezérlése a Smithsonian Astrophysical Observatory feladata.
A Chandra felszerelése:
- egy négyszeres Wolter-teleszkóp
- lét transzmissziórács-spektrométer LETGS (Low Energy Transmission Gratings Spectrometer)
- egy HETGS (High Energy Transmission Grating Spectrometer).
- emellett még van egy ábrázoló spektrométere (ACIS, Advanced CCD Imaging Spectrometer) is.
A Chandra távcsöveinek felbontása 0,5 ívmásodperc, amely jelentősen nagyobb, mint az eddigi misszióké, összehasonlításképpen a tudományosan nagyon sikeresen működött ROSAT röntgenműhold felbontása 4 ívmásodperc volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Chandra pályája
Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett (több mint egyharmad Föld-Hold távolságnyira. A földközelpontja 16 ezer km magasan van. Egy keringést 64 óra és 18 perc alatt tesz meg.
Aktuális helyzete megnézhető itt: http://chandra.harvard.edu/about/whereis.html
[szerkesztés] A műhold felépítése
A Chandra műhold felépítése jól megérthető az alábbi oldalról elérhető Flash animációval (Chandra Interactive Feature link).
[szerkesztés] A Chandra energiaellátása
A műhold energiáját két napelemtábla szolgáltatja, melyek 2 kilowatt energiát termelnek. A napelemekkel együtt a műhold 19,5 méter széles.
[szerkesztés] A műhold eredményei
Megfigyelhetőek a Rák-köd pulzára körüli gyűrűk, gomolyagok és jetek rövid időtartamú változásai az alábbi mozgóképeken. Összevethetőek a Chandra (röntgen) és a Hubble-űrtávcső (optikai) képei.
Felfedezte a műhold, hogy az NGC 6240 galaxis magjában nem egy feketelyuk található, hanem kettő kering egymás körül egymástól 3000 fényévre. Ezek néhány százmillió év múlva egyesülnek majd, amit a galaxis túl fog élni (fotók).
Vizsgálja továbbá a galaxisunk középpontjában elhelyezkedő nagytömegű fekete lyukat a Sagittarius A-t; a galaxisunk jeteket kibocsátó csillagméretű fekete lyukját az XTE J1550-et; a Mars felső légkörében keletkező röntgen-sugárzást; Tycho Brahe szupernóvájának maradványát és sok egyebet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Chandra honlap (angol)
- Chandra X-ray Center (angol) Erről az oldalról műhold adatainak kiértékelését segítő program is letölthető
- Chandra (AXAF) a Max Planck Intézetben (német)
- Szabados László: Mit lát a röntgenszemű Chandra? (Természet Világa, 2000)
- Chandra galéria


Based on work by