Vita:Kozmológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Vonzó gravitáció

Sajnos a kozmológia jelenleg elfogadott standard modellje abból indul ki, hogy a gravitáció vonzóerő. Erre azonban semmi bizonyíték nincs. Ellenkezőleg, borzalmas lehetetlenségeket kell feltételezni ahhoz, hogy fenntartható legyen a standard modell, pl. világegyetem képződése egyetlen matematikai pontból, vagy ennek ellenkező megfelelője: anyagmegsemmisülés a fekete lyuk szingularitásban.

Az 1983-ban törvénybe foglalt fénysebesség (299 792 458 méter/sec) valószínűleg nem állandó, a fekete lyuk eseményhorizontja közelében a föld felé kilőtt fénysugár bizonyosan lassul a földről nézve, ezért itt, az eseményhorizonton kívül lejátszódó események is lassulni látszanak. Pontosabban fogalmazva úgy látszanak, mintha nagyobb távolságban játszódnának le, mivel a fény lassabban ér ide. (A fény csak akkor jön lassabban amikor még a gravitácós erőtérben tartózkodik. A fekete lyuk hatóköréből kimászva a normális fénysebességre gyorsul és a földön ezt érzékeljük)

Semmi nem indokolja a fénysebesség maximális voltát sem. Ha pl. a gravitáció sokkal gyorsabban terjedne mint a fény, meg sem tudnánk mérni, mert mi, földi emberek csak a fény közvetítésével vagyunk képesek méréseket végezni. A gravitáció mibenlétéről pedig enyhén szólva fogalmunk sincsen.

A nyomó gravitáció nevetséges indokok alapján lett elvetve, pl. ha a föld a nyomó gravitációs erőtérben keringene a nap körül akkor fékeződnie kellene. Mivel ez a fékeződés nem kimutatható, ebből adódott a következtetés: nyomó gravitáció nem létezhet.

Ez a következtetés nagyon elhamarkodottnak tűnhet ha belegondolunk: a föld a kvantum vákuum erőtérben, sötét energia erőtérben, nullponti energia erőtérben, a nap fényzáporában vagy akár kozmikus neutrínózáporban rója útját a Nap körül. És ettől egyiktől sem fékeződik. Nyilvánvaló a következtetés: sötét energia nem létezhet, fény nem létezhet, sőt neutrínó sem létezhet...

A nyomó gravitáció teljesen új kozmológiát szül, pl.

  1. - értelmét vesztik a világegyetem tömegének meghatározását célzó kísérletek
  2. - a fénysebességet sokszorosan meghaladó felfúvódás feltételezése szükségtelenné válik
  3. - a szingularitás problematikája megszűnik
  4. - az ősrobbanás nem a semmiből, vagy egy matematikai pontból, hanem egy fekete lyukból indulhatott ki

[szerkesztés] Külső linkek

[szerkesztés] Hogyan magyarázza?

Hogyan vezethető le belőle,

  • hogy az alma lefelé esik, egyenletesen gyorsulva,
  • hogy a gravitációs állandó megmérhető a Cavandish által megadott módon,
  • hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek.

Ha mindezeket megmagyarázza az elmélet, és még számosat, akkor lehet létjogosultsága, mert ezek tények.

-- 2004. november 22., 15:38 (CET)

[szerkesztés] Válasz a 2004. november 22., 15:38 kérdésre:

Valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy a fent említett 3 pontban csak az erők megléte számít, ennélfogva az, hogy ez az erő húzó vagy nyomó támadáspontú az a fenti 3 említett esetben teljesen mindegy.