Zsidó naptár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zsidó naptár
Nagyít
Zsidó naptár

A zsidó (héber) naptár (héberül lúah, לוח), másnéven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillel uralkodásának idején, Kr. e. 359. körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt.

A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is. Hónapjai a holdciklushoz igazodnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Átszámítás

A zsidó időszámítás kezdete a világ teremtésének időpontja: Kr. e. 3761. október 7. (tisri 1.), hétfő, 11 óra 10 perc 20 másodperc. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)

A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.

[szerkesztés] Példa

5765. áv 29.
Áv hónap tisri előtt van, de január után, ezért az évből 3760-at kell levonni.
5765 – 3760 = 2005

[szerkesztés] 2. példa

2005. szeptember 3.
2005-ben tisri október 4-ére esik, tehát előtte vagyunk
2005 + 3760 = 5765

[szerkesztés] A hét napjai

héber név magyar átirat jelentés magyar név
יום ראשון jom rison első nap vasárnap
יום שני jom séni második nap hétfő
יום שלישי jom slisi harmadik nap kedd
יום רביעי jom revii negyedik nap szerda
יום חמישי jom hamisí ötödik nap csütörtök
יום שישי jom sisí hatodik nap péntek
שבת (jom) sábát szombat(nap) szombat

Természetesen a zsidó hét is hét napból áll, de ellentétben más időszámításokkal a napok napnyugtakor kezdődnek, tehát például pénteken napnyugtakor szombat van. A napok vége az első három csillag megjelenésekor van, tehát az egymást követő napok átlapolódnak.

A hét kezdőnapja a vasárnap és zárónapja a szombat, bár egyes állítások szerint a kezdete és vége is a szombat, vagyis a nyugalomnap. A szombat kultusza olyan mértékű, hogy néha a pénteket is csak a szombat előnapjaként nevezik (erev sábát). A napoknak nincs igazi nevük, csak a szombatnak.

[szerkesztés] A zsidó hónapok

A hónapok holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza 29 vagy 30 nap, az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:

héber név magyar név angol név napok száma megjegyzés
ניסן niszán Nisan 30
אייר ijár Iyar 29
סיון sziván Sivan 30
תמוז tamuz Tammuz 29
אב áv Ab 30
אלול elul Elul 29
תשרי tisri Tishrei 30
חשון hesván Cheshvan 29/30 tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is
כסלו kiszlév Kislev 29/30
טבת tévét Tevet 29
שבט svát Shevat 30
אדר ראשון ádár rison Adar I 30 csak szökőévben
אדר ádár Adar 29 ádár neve rendes évben
אדר שני ádár séni Adar II 29 ádár neve szökőévben

[szerkesztés] A zsidó évek

A zsidó időszámítás szerint hat féle hosszúságú év létezik:

  • normális évek
    • hiányos év (353 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
    • sorrendje szerinti év (354 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 30 napos
    • teljes év (355 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos
  • szökőévek
    • hiányos szökőév (383 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
    • sorrendje szerinti szökőév (384 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 30 napos
    • teljes szökőév (385 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos

Erre azért van szükség, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a Gergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet közöttük.

[szerkesztés] A zsidó évszámok

A betűk és értékük

alef 1 א Tet 9 ט ájin 70 ע
Bét 2 ב Jod 10 י 80 ף פ
gimel 3 ג Káf 20 ך כ cadí 90 ץ צ
dalet 4 ד Lamed 30 ל kof (q) 100 ק
5 ה Mem 40 ם מ rés 200 ר
Váv 6 ו Nun 50 ן נ sín 300 ש
Het 7 ח Szamekh 60 ס táv 400 ת

A zsidó hagyomány szerint az évszámokat betűkkel írják le, de az ezres helyiérték elhagyásával, tehát 5765 helyett csak 765-öt írnak (kis időszámítás). A számokat a betűk értékeinek összeadásával képzik.

5765 tehát 765 = תשסה.

[szerkesztés] A zsidó újévek

„Négy újesztendő van. Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák, s (végül) svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.” – Talmud

[szerkesztés] Ciklusok

A zsidó naptár évei 19 éves ciklusokat alkotnak, melyekben tizenkét normális és hét szökőév van. Egy ciklusban összesen 235 hónap van, ez pedig 6939, 6940, 6941 vagy 6942 nap.

Tizenhárom ciklus alkot egy iggult, amely 247 évig tart (3055 hónap). Minden iggulban azonos sorrendben követik egymást az évek.

[szerkesztés] Ünnepek

A naptárat nagy mértékben befolyásolják az ünnepek, ugyanis egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. (Érdekességképpen megemlíthető, hogy a régi szabályzás szerint a jeruzsálemi idő szerint kellett az egész zsidóságnak megtartania az ünnepeket. Mivel még nem volt korszerű a távközlés, az ünnep kezdetének híre sokszor nem juthatott el időben a távoli helyekre, ezért egyes ünnepeket két napig lehetett megtartani, mint például a ros hásánát.)

A zsidóság legfontosabb ünnepei

Pészah és SzéderLág baómerSávuotTisá beávRos hásánáJom kippur

SzukotHosáná rábáSmini aceretSzimchát TóráHanukaTu bisvátTánit EszterPurim

Egyéb jeles napok, események a zsidó naptárban

NyugalomnapÓmerszámlálás


[szerkesztés] Ünnepi évek

[szerkesztés] Szombatév

A zsidó naptár minden hetedik éve szombatév. Ezekben az években a földeket pihentették, valamint adósságokat engedtek el a történelem során.

[szerkesztés] Jóbel-év

Minden hetedik szombatévet egy Jóbel-év követett, vagyis minden ötvenedik év volt Jóbel-év. Ezek az évek szabadulást jelentettek a rabszolgák részére, ekkor térhettek haza a száműzöttek és az elkobzott, vagy kisajátított ingatlanok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz.

[szerkesztés] Források