Újbeszél nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az újbeszél (angolul Newspeak) egy mesterséges nyelv George Orwell híres regényében, az 1984-ben. Orwell írt egy esszét is a nyelvről, függelék formájában, a regény végén, ahol taglalja az újbeszél alapelveit. Az újbeszél nyelv alapvetően az angol nyelvre alapul, de nagyban csökkentett szókinccsel és egyszerűsített nyelvtannal rendelkezik; ez a Párt totalitárius rendszeréhez illeszkedik, melynek célja az ellentétes gondolatok („gondolatbűn”) és beszéd használatát lehetetlenné tenni. Az újbeszél nyelvet hű fordításban olvashatjuk magyarul, Szíjgyártó László fordításában.

Az „igazi” angol nyelvet a regényben óbeszélnek hívják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az újbeszél alapelvei

Az újbeszél alapötlete az, hogy eltávolítsák a nyelv jelentésének minden árnyalatát, a kettősségek (kellemes és fájdalmas, boldogság és szomorúság, jó gondolatok és gondolatbűn) meghagyásával. Rövid szótagok staccato hangsorának megalkotása is cél volt, hogy tovább csökkentsék annak szükségét, hogy a nyelvről mélyen gondolkodni kelljen. (Lásd: kacsabeszél)

Továbbá az ellentétes jelentésű szavakat is eltávolították felesleges voltuk miatt, így a „rossz”-ból „nemjó”, a „remek”-ből pedig „duplapluszjó” lett; és így a lehető legtöbb szót eltörölték. A legnagyobb célja az újbeszélnek az, hogy még az olyan egyszerű szavak kettősségét is csökkentse, mint az „igen”: olyan szó, amellyel mindenki kötelességtudóan válaszol, függetlenül a kérdéstől.

Az újbeszél mögötti elképzelés az, hogy ha valamit nem lehet kimondani, akkor azt gondolni is lehetetlen. Ez felveti azt a kérdést, hogy a nyelv határoz-e meg minket, vagy mi adjuk-e meg azt – el tudjuk-e mondani a szabadság utáni szükséget, tudunk-e felkelést szítani, ha egyikre sincs szavunk? Ez kapcsolódik a Sapir–Whorf hipotézishez.

Példák az újbeszélre a regényből: bűngondol, duplaplusznemjó és Angszoc. Jelentésük: „gondolatbűn”, „szélsőségesen rossz” és „angol szocializmus” (a Párt politikai filozófiája). Az újbeszél szó is magából a nyelvből jön.

[szerkesztés] Valódi példák az újbeszélre

Az újbeszél feltűnhet a politikai szónoklásban, ahol a két ellentétes fél olyan üres jelentésű kifejezéseket mond egymásnak, mint amilyeneket a kisgyerekek szoktak. Mindkét oldal problémája lecsökken: „én jó, ő rossz.”

Az újbeszélhez hasonló példák röppennek fel, amikor egy csoport egy politikailag inkorrekt (például „civil sérülések”) vagy sértő (például „gyilkosság”) szót vagy kifejezést megpróbál lecserélni egy politikailag korrekttel vagy nem bántóval (például „járulékos kár”). Sokak szerint néhány szó vagy kifejezés „kimondhatatlan”-ná tétele (gondolatbűn) korlátozza azt, hogy milyen ötleteket képviselhetünk (újbeszél), és így egyenlő a cenzúrával. Mások azt hiszik, hogy az olyan kifejezések kitörlése, melyek mára kevésbé népszerűek, vagy sértővé válnak, valószínűtlenebbé teszi, hogy az emberek régimódi vagy sértő nézettel rendelkezzenek. Az a szándék, hogy a közönség elméjét a nyelv módosításain keresztül befolyásolják, tökéletes példa az újbeszélre.

Észrevehető a hasonlóság a politikai korrektség és az újbeszél között. Az 1984 című regényben az újbeszélt azért hozták létre, hogy növeljék az állam egyénen való hatalmát azáltal, hogy befolyásolják, korlátozzák a gondolkodását. A politikailag korrekt nyelv szintén a gondolkodás befolyásolását célozza meg: meg akarja szabadítani az egyéneket az előítéletes kifejezések okozta sztereotípiáktól. A szavak módosításán (vagy eltörlésén) keresztüli gondolatmódosítás a politikai korrektségnek és az újbeszélnek egyaránt jellemzője.

[szerkesztés] Újbeszél szavak

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • Az 1984 Függeléke az újbeszélről szól

[szerkesztés] Megjegyzés

A „magyar” újbeszél szavak Szíjgyártó László fordításai.

[szerkesztés] Külső hivatkozások