Jelling viking emlékei
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jelling viking emlékei |
||||
Kékfogú Harald rúnaköve |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Dánia | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1994 | |||
Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom Dánia egyik világörökségi helyszíne, a közép-jyllandi Jelling településen. Ez az ország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye: a két nagy sírhalom között áll a 11. századi templom, előtte pedig két rúnakő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A templom
Jelling területe már a bronzkor óta kultikus helynek számított a régészeti leletek tanúsága szerint. A mai templom helyén az első fatemplomot I. (Kékfogú) Harald építtette - ez az épület nagyobb volt, mint a mai templom. Ezzel egyidejűleg a templom padlója alatt egy sírhelyet is kialakítottak.
Az első fatemplom valószínűleg leégett, akárcsak két kisebb utódja. A mai kőépület 1100 körülről származik, és szintén kisebb az eredeti épületnél - ezt az magyarázhatja, hogy a királyi udvar időközben átkerült Roskildébe, így Jelling jelentősége csökkent. A tornyot a 15. században építették hozzá. 1679-ben egy része leégett, ezt újjáépítették, és hozzá is építettek.
A templom alatti sírbolt 1978-as feltárásakor egy férfi maradványaira bukkantak a régészek, akit valószínűleg nem ide temettek először. A következtetések szerint Gorm királyt eredetileg az északi halomsírba temették, azonban mikor fia felvette a kereszténységet és megépíttette a templomot, apját ott temettette újra, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét.[1]
[szerkesztés] A sírhalmok
A templomtól északra és délre egy-egy sírhalom áll, bár utóbbi esetén az elnevezés kétségbe vonható, mivel kiderült, hogy nem szolgált temetkezési célokat.
[szerkesztés] Az északi halom
Az északi sírhalom 8,5 méteres magasságával és 65 méteres szélességével Dánia legnagyobb halomsírja. Egyes feltételezések szerint két embert temettek ide, de ezt nem tudták hitelt érdemlően bebizonyítani.
A halom tetején sokáig egy tavacska volt, ami 1820-ban kiszáradt. Ekkor Jelling lakói elkezdtek leásni a helyén, hogy megtalálják a forrást - így találtak rá a sírkamrára, amely azonban üres volt, összesen egy ezüstpoharat és néhány kisebb leletet találtak. Nyilvánvaló tehát, hogy a temetést követően a sírt felbontották. A sírkamra egyik tölgygerendája a vizsgálatok szerint 958-959 telén kivágott fából származik, ami megfelel Gorm király temetése időpontjának.
Kézenfekvő magyarázat volna a sírrablás, azonban ennek ellentmond, hogy emberi maradványokat sem találtak, az pedig nem valószínű, hogy a sírrablók a holttestet is magukkal vitték volna. A templomnál végzett 1978-as feltárások azonban egy másik lehetőséget is felvetettek, ugyanis a templom alatt talált sírban valószínűleg Gorm maradványaira bukkantak. Az elmélet szerint a megkeresztelkedett Harald apját keresztény módon újratemettette.
[szerkesztés] A déli halom
A déli halom néhány évvel újabb az északinál, azonban funkcióját máig nem sikerült megfejteni. Többszöri ásatások során sem találtak temetkezés nyomaira, csak egy 1150 körüli feltételezett őrhely maradványai kerültek elő. Lehetséges, hogy a halmot valakinek az emlékére emelték.[2]
[szerkesztés] A rúnakövek
A templom előtt két rúnakő áll, melyek a 10. századból származnak. A kövek az ősi skandináv mitológia és a kereszténység közötti átmenetet mutatják, és Dánia államiságának létrejöttét is jelképezik.
[szerkesztés] Gorm rúnaköve
A régebbit Gorm dán király állíttatta felesége, Thyra emlékére. Gorm volt az első király, aki egész Dánia fölött uralkodott. A jelenlegi királynő, II. Margit is az ő leszármazottja, így a dán uralkodócsalád Európa legősibb ma is uralkodó dinasztiája.
A kövön a következő szöveg olvasható: „Gorm király állíttatta ezt az emlékkövet felesége, Thyrvé, Dánia büszkesége emlékére”.
[szerkesztés] Kékfogú Harald rúnaköve
Az újabb (és nagyobb) követ Gorm fia, I. (Kékfogú) Harald állíttatta szülei emlékére. A kő egyúttal emléket állít a dánok keresztény hitre térésének és Norvégia meghódításának is - amelyet egyébként még a király életében elvesztettek a dánok.
A kövön álló felirat a következő: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.
[szerkesztés] Források
- ↑ The Church in Jelling - vikingworld.com (letöltve: 2006.12.17.)
- ↑ The Jelling Mounds - vikingworld.dk (letöltve: 2006.12.13.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Jelling és a vikingek - vikingworld.dk (angol)
- Jelling Mounds, Runic Stones and Church - UNESCO Világörökség Központ (angol)
|
||||||
| természeti: | Ilulissat jégfjord |
|||||
| kulturális: | A roskildei székesegyház | Kronborg-kastély | Jelling viking emlékei | |||||


Based on work by