Budapest–Vác–Szob-vasútvonal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A 70. sz. Budapest–Vác–Szob-vasútvonal Pestet Váccal összekötő vasútvonal. Magyarország legelső vonala: 1844-ben kezdék meg az építését az 1836. évi XXY. törvénycikk alapján, és 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. A Budapest–Vác-vonal hossza 33,9 km. A vonal kétvágányú, villamosított, modernizálására az 1990-es évek második felében került sor korszerű hézagnélküli felépítmény alkalmazásával. A felújításból kimaradt Rákospalota-Újpest és Vác állomás. Előbbin várhatóan itt az EIB IV. projekt keretében kerül sor a felújításra a Rákospalota-Újpest – Rákosrendező vonalszakasszal együtt. Belföldi viszonylatban ütemes menetrend van érvényben, a vonatok óránként indulnak a Nyugati pályaudvarból.
[szerkesztés] Állomások
- Budapest-Nyugati pályaudvar
- Rákosrendező
- Istvántelek
- Rákospalota-Újpest
- Dunakeszi alsó
- Dunakeszi
- Dunakeszi-Gyártelep
- Alsógöd
- Göd
- Felsőgöd
- Sződ-Sződliget
- Vác-Alsóváros
- Vác
- Verőce
- Kismaros
- Nagymaros-Visegrád
- Nagymaros
- Dömösi átkelés
- Zebegény
- Szob alsó
- Szob
Képek a vonal vasútállomásairól


Based on work by