Karinthy Frigyes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. június 25. - Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

1887-ben született Budapesten; édesapja (Karinthi József) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. 1895-ban meghalt édesanyja (Engel Karolina), ezután édesapja egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket. Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. 15 éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, bölcsészkaron és sebészeten hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint "hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság".

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

1913-ban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban vette feleségül Böhm Arankát. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a "Gulliver ötödik és hatodik utazása" alcímet viselik.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta az Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.

Egyes szóalkotásai (pl. halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

[szerkesztés] Művei

  • Utazás a Merkurba, regény, 1898-1900
  • Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
  • Így írtok ti, paródiák, 1912
  • Esik a hó, novellák, 1912
  • Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
  • Együgyű lexikon, 1912
  • Görbe tükör, humoreszkek, 1912
  • Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
  • Grimasz, novellák, 1914
  • Két hajó, novellák
  • Legenda az ezerarcú lélekről, novellák
  • Beszéljünk másról, karcolatok
  • Ó, nyájas olvasó, karcolatok
  • Aki utoljára nevet, karcolatok
  • Így láttátok ti, paródiák
  • Tanár úr kérem, 1916
  • Holnap reggel, dráma
  • Utazás Faremidóba, regény
  • Krisztus vagy Barabbás, elbeszélések, 1918
  • Bűvös szék, dráma, 1918
  • Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
  • Hököm-színház, jelenetek, 1921
  • Jelbeszéd, novellák, 1921
  • Gyilkosok, novellák, 1921
  • Capillária, regény, 1921
  • Kötéltánc, regény
  • Nevető dekameron, esszék
  • Ki kérdezett?, esszék
  • Minden máskép van, karcolatok
  • Nem mondhatom el senkinek, versek
  • Hasműtét, novellák
  • 100 új humoreszk
  • Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
  • Barabás, novellák
  • Nevető betegek
  • Mennyei riport, regény, 1937
  • Utazás a koponyám körül, 1937
  • Üzenet a palackban, versek, 1938

[szerkesztés] Művei alapján készült filmek

  • Mágia, 1917, rendezte Korda Sándor
  • Barátságos arcot kérek, 1935, rendezte Kardos László
  • Tanár úr, kérem, 1956, rendezte Mamcserov Frigyes
  • Utazás a koponyám körül, 1970, rendezte Révész György
  • Holnap reggel, 1970 (TV-film), rendezte Horváth Jenő
  • A Nagy Ékszerész, 1978 (TV-film), rendezte Karinthy Márton
  • 1 és a semmi, 2004 (rövidfilm), rendezte Molnár Péter
  • Lux úr szabadalma, 2006 (rövidfilm), rendezte Gerő Marcell

[szerkesztés] Hangoskönyv formában megjelent művei

  • Az emberke tragédiája és más íráskák
  • Így írtok ti
  • Tanár úr kérem
  • Utazás a koponyám körül

[szerkesztés] Műfordításai

[szerkesztés] Forrás, szakirodalom

  • dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342-345.old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
  • Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Karinthy Frigyes témában.