Kokkenhauseni csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kokkenhauseni csata: 1601. június 23-án a livóniai Kokkenhausen (ma Koknese, Lettország) mellett aratott lengyel győzelem a svédek felett.

Kokkenhauseni csata
Konfliktus: lengyel-svéd háború, 1600-11
Időpont: 1601. június 23.
Helyszín: Koknese, Lettország
Eredmény: lengyel győzelem, svéd vereség
Szembenálló felek
Lengyelország-Litvánia Svéd Királyság
Parancsnokok
Krzysztof "Piorun" Radziwiłł Karl Karlsson Gyllehieml
Szembenálló erők
2900 lovas, 300 gyalogos, egy nagyszámú kozák segédhad 4 000 lovas, 900 gyalogos, mellettük német zsoldosok,
Veszteségek
kb. 80-100 fő úgy 2 000 fő


A kb. 3 és félezer fős lengyel haderő élén (2900 lovas, 300 gyalogos, kozákok) Krzysztof "Piorun" Radziwiłł hetman állt, míg a svéd sereget Károly hercegnek (A későbbi IX. Károlynak) a fia Karl Karlsson Gyllenhieml vezette, amely vagy 5000 főt számlált (4000 lovas, 900 gyalogos és német zsoldosok).

A csata fényes lengyel győzelmet hozott. A siker gyors lengyel huszárok rohamának volt köszönhető, amit a csata előtt két csoportba osztottak, az egyikbe a legjobb katonákat válogatták be, amely a sereg fő ütőerejét képezte. Az egyesült támadást Krysztof Dorohostajski lovasai tették lehetővé, s a svédek egyik szárnáyt a kozákok harcban visszaszorították. A lovasroham döntötte el az ütközetet, s bár a svédek bátran és elszántan harcoltak, de végül alulmaradtak. Radziwiłł erőinek veszteségei úgy 80 és 100 fő között lehettek, míg a csatában 2000 svéd esett el.

A csata még nem jelentette a háború végét és a svéd hadsereg óriási erőket mozgósítva, 1604-ben vagy 15 ezer fős inváziós haderőt tett partra Livóniában, akiket Jan Karol Chodkiewicz állított meg a weissensteini csatában.


Más nyelveken