Opál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztoballit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: SiO2*nH2O
Keménysége: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: nincs
Törése: kagylós
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

[szerkesztés] Szerkezete

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában - néhány 100 nm-es méretben jelentkező - másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

[szerkesztés] Változatai

  • nemesopál - opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
  • tejopál - opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
  • tűzopál - tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilynekor girasol (napraforgó) a neve - hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában fordul elő,
  • faopál - opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
  • viaszopál
  • májopál
  • hialit vagy üvegopál - üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
  • hidrofán - vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

  • kalcedon

[szerkesztés] Érdekességek

2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították. [1]

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.