User:Tgr/jogi kérdések

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

TODO: keresztezni User:Nyenyec/Kérdéseim jogászokhoz lappal (kérdések oda, válaszok ide)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Mit véd a szerzői jog?

  • Szjt. 1. § (2): Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
  • 1. § (3): A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
  • 16. § (1): A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
  • 16. § (6): Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
  • 26. § (1): A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

A szolgáltató (a Wikimedia alapítvány) az esetleges jogsértésért lényegében nem vonható felelősségre, feltéve, hogy nem tud róla. Lásd Elker. 7-13. §.

[szerkesztés] Nem szerzői művek

Meddig igaz egy tények felsorolásából álló műre, hogy szabadon átvehető az egyéni-eredeti jelleg hiánya miatt?

  • Szjt 1. § (3): A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
  • 36. § (1): Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők.
  • WIPO/OMPI kommentár a berni egyezmény 2. cikkelyének (8) pontjához: E rendelkezés értelme az, hogy az Egyezmény nem kívánja védeni a puszta híreket és különböző tényeket, miután azokban nem lelhetők fel azok a vonások, amelyek szükségesek lennének műként való elismerésükhöz. Másrészről azonban, a tudósítók és a hírekről beszámoló más újságírók által használt szavak, kifejezések védettek, amennyiben azok elegendő szellemi erőfeszítés eredményét hordozzák ahhoz, hogy irodalmi és művészeti művek létrejöttét meg lehessen állapítani. Más szavakkal, a hírek és tények önmagukban nem védettek, s ugyanúgy azok egyszerű elmondása sem, mert az ilyen fajta dolgok híján vannak az irodalmi és művészeti műként való minősítés feltételeinek. A rendelkezés csupán megerősíti azt az általános elvet, hogy csak az védhető műként, ami a szellemi alkotás elegendő elemét foglalja magában. (forrás)
  • CC-hungary threadek: [1], [2]

[szerkesztés] A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

  • SZJSZT 25/00: Tény- és híranyagok szerzői jogi védelme és szabad felhasználása
    • A szerzői jog egyik alapelve az, hogy nem védi a puszta információt. A tények, adatok megismerésére és közlésére senkinek sincs kizárólagos joga. Amit a szerzői jog véd, az az információ egyéni, eredeti módon való megfogalmazása.
  • SZJSZT 38/03: Külsős óraadók előadásainak szerzői jogi megítélése
    • ...a szerzői jogi védelemnek olyan tevékenység a tárgya, amely a szerző szellemi alkotását testesíti meg. Olyan szellemi alkotást, amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata.
  • SZJSZT 06/05: Sajtótermékek összehasonlító vizsgálata és a kapcsolódó szerzői jogi kérdések
    • (a betűrejtvény megoldása: Szakonyi Péter, Manager Magazin, Ringier Kiadói Kft., Magyar Hírlap)
    • Az egyes, gazdag magyarokról szóló leírások messze túlmennek az érintett személyekre vonatkozó adatok olyan puszta felsorolásán, amely önmagában nem lenne elegendő azok szerzői jogi műként való minősítéséhez. Valamennyi leírás egyéni, eredeti jellegű. Jellegükben olyan újságcikkeknek felelnek meg ezek a leírások, amelyekben az újságíró színes, olvasmányos módon tárja az olvasók elé a tényfeltáró újságírói munka eredményeit. Nem férhet kétség ahhoz, hogy - a fent említett feltételek alapján - minden egyes leírás szerzői jogi védelem alatt álló műnek számít.
    • Részletek A 100 leggazdagabb magyar 2004-ben (Ringier) kiadványból:
      • „A vállalkozás tulajdonosai, a MOVI és a Mai nap Rt. nem kívánták fedezni a veszteségeket, ezért az október 14-o, amolyan „búcsúközgyűlésre” Havas meghívja. A közgyűlés végére ér oda, a résztvevők már-már távoztak. Megkérdezte, hogy mennyi pénzre lenne szükség. Akkor még csak heti két körzeti műsor volt, ezért azt felelték, hogy adásonként 500 ezer forintra, ily módon december végéig 10,5 millióra. Elvállalta, hogy ha nem szerzi meg a pénzt, akkor is fizetnie kell. Megszerezte. Azóta minden hajnalban nézhető.”
      • „Maga csinálta ember, aki a legszívesebben egyedül végezne el mindent.”
      • „A kifutók világát a kilencvenes évek elején hagyta ott – mint fogalmazott –, a csúcson szeretett volna búcsúzni. Ezt követően Szabadság-hegyen lévő villájukban élt, s bár többször tervezte, hogy valamilyen üzletbe fog, végül mégsem vágott bele.”
      • „Egy évvel ezelőtt Kristyán Judit újból férjhez ment, ami a magazinok olvasói számára nem volt meglepetés, mivel a szerencsés választottal az elmúlt két évben már együtt élt.”
      • „A nagy szerelem a vitorlázás, Balatonalmádiban lévő vitorláskikötőjében, az Almádi Yacht klubban évente 60-70 gyerek vitorlásoktatásának megszervezésére is futja az idejéből.
        Mint mondja, számára 1997-ben megszűnt a munkahely, azóta 24 órát dolgozik, de nem tekinti munkának, amit csinál. Élete távol eső helyszíneinek összekötését segíti helikoptere, melyet maga vezet.
        Az év egyik legfontosabb eseményeként az athéni olimpiát említi, de nem az ötkarikás játékokra gondol, hanem hogy négy fia (21, 19, 15 és 13 évesek) társaságában Horvátországból Athénba hajóztak. A 12 napos túra feledhetetlen kalandnak bizonyult ötük számára.”

[szerkesztés] Adatbázis védelme

  • 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.
  • 61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
  • 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
  • 84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.

[szerkesztés] Fair use az amerikai jogban

  • 17 U.S.C. § 107: Notwithstanding the provisions of sections 106 and 106A, the fair use of a copyrighted work, including such use by reproduction in copies or phonorecords or by any other means specified by that section, for purposes such as criticism, comment, news reporting, teaching (including multiple copies for classroom use), scholarship, or research, is not an infringement of copyright. In determining whether the use made of a work in any particular case is a fair use the factors to be considered shall include—
    (1) the purpose and character of the use, including whether such use is of a commercial nature or is for nonprofit educational purposes;
    (2) the nature of the copyrighted work;
    (3) the amount and substantiality of the portion used in relation to the copyrighted work as a whole; and
    (4) the effect of the use upon the potential market for or value of the copyrighted work.
The fact that a work is unpublished shall not itself bar a finding of fair use if such finding is made upon consideration of all the above factors.

[szerkesztés] Melyik ország jogszabályai vonatkoznak a magyar Wikipédiára?

  • példák arra, hogy külföldi szerverrel kerülik meg a helyi jogot:
  • The UK law could apply to YouTube if it could be shown that the infringement took place in Britain, said Walker. That means that a TV company, for example, could sue under UK law if the person viewing the material was UK based.
    "Because this is intellectual property, the law that applies is that of the place the alleged infringement took place," said Walker. "That applies even if the servers are in Madras or the Channel Islands."
    [6]

  • levelezések: [7], [8]. Ez alapján:
    • a Wikimedia Foundation felel az anyag USA jog szerinti jogtisztaságáért;
    • a feltöltő felel a magyar jog szerinti jogtisztaságáért.

[szerkesztés] Mi az Alapítvány álláspontja?

Lényegében semmi, a döntés a helyi közösségekre van bízva: [9].

TODO: Jimbo álláspontja, magyar közösség álláspontja

[szerkesztés] Kik az egyes szócikkek jogtulajdonosai?

  • Szjt. 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
    (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
  • 6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
    (2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
  • 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
    (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
    (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
  • 8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

Teljesen spekulatív értelmezés: amíg a szócikknek csak kevés szerzője van, és jól elkülöníthető, hogy az egyes részeket ki írta, addig a szócikk közös mű, amelynek részei felett a szerzők külön-külön gyakorolják a szerzői jogaikat. Ha már nem különathető el, a szerzők jogaikat közösen gyakorolják, és jogutódjuk a Wikimedia Alapítvány. Valószínűleg nem igaz, lásd [10]. A Wikipédia egésze, mint gyűjteményes mű, szerzői jogi védelem alatt áll; a szerzői jogot a Wikipédia közössége együttesen gyakorolja. Ez utóbbi jog nem terjed ki külön-külön az egyes szócikkekre. Amíg a szerző a valódi nevével nem azonosítja magát, a jogait a Wikimedia Alapítvány gyakorolja.

[szerkesztés] Érvényes-e a magyar jog szerint a GFDL?

  • ...

[szerkesztés] Kiskorúak szerzői joga

  • Ptk. 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
  • Ptk. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
    (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
  • CC-hungary thread: [11]

Értelmezés: a 18 év alatti szerkesztő által adott GFDL (vagy bármilyen más) licenc érvénytelen, hacsak a törvényes képviselő (szülő vagy gyám) jóvá nem hagyja, vagy nagykorúvá válása után ő maga jóvá nem hagyja.

[szerkesztés] Speciális esetek

[szerkesztés] Emberekről készült fényképek

Általában a jogtulajdonostól és a képen szereplőtől (vagy annak örökösétől) is kell engedély, utóbbi közszereplésről készült felvétel esetén nem szükséges

  • TODO: jogszabályok ([12])

[szerkesztés] Igazolványképek

  • ...

[szerkesztés] Jelképek

Használhatóak-e olyan 1) címert; 2) logót; 3) zászlót ábrázoló képek, ahol a védelmi idő (szerző halála + 70 év) még nem járt le, és a mű egyéni-eredeti jellegű (a legtöbb zászló nem az, mert túl egyszerű hozzá)?

  • a logók felhasználását a védjegytörvény, a címerekét az önkormányzatokról szóló törvény korlátozza, de ez nem szerzői jogi korlátozás
  • a logókat a védjegytörvényen túl gyakran a szerzői joggal is korlátozzák, pl. [13]
  • CC-Hungary thread: [14]
  • SZJSZT-16/03

[szerkesztés] Borítók

  • képet nem lehet idézni: Szjt. 67. § (5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
  • CC-Hungary threadek: [15], [16]

[szerkesztés] Bankjegyek