1950-es megyerendezés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az 1950-es megyerendezés során alakult ki a régi vármegyerendszer helyén a Magyarország mai közigazgatásának alapját létező megyerendszer, mely – kisebb változtatásokkal – ma is az 1950-ben rögzített állapotnak felel meg.

A II. világháború után időszerűvé vált a régi megyerendszer megszüntetése, főként mivel az új országhatárok több megyét is kettévágtak, és a csonka megyék (Abaúj, Bács-Bodrog, Bihar, Csanád, Sopron, Szatmár-Bereg, Zemplén) túl kicsik lettek ahhoz, hogy érdemes legyen külön egységként kezelni őket. Ezenkívül a még a középkorban kialakult megyerendszer már nem felelt meg a modern időkben, amikor a vasút kiépítése több esetben is megváltoztatta a vonzáskörzeteket. Régebbi igényként merült fel a hatalmasra nőtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szétválasztása is. Szintén ésszerűnek tűnt, hogy Esztergom-Komárom és Nógrád-Hont megyék korábbi megyeszékhelyeinek szerepét az időközben feltörekvő iparvárosok, Tatabánya és Salgótarján vegyék át.

A rendezés alapelveit 1949. szeptember 30-án hagyta jóvá a minisztertanács, ahová Kádár János belügyminiszter terjesztette fel.

A terv pontjai:

  1. Szatmár-Bereg megye egyesül a Nyíregyháza központú Szabolcs megyével Szabolcs-Szatmár-Bereg néven.
  2. Abaúj és Zemplén egyesül a Miskolc központú Borsod-Gömör megyével Borsod-Abaúj-Zemplén néven.
  3. Bihar megye egyesül a Debrecen központú Hajdú megyével Hajdú-Bihar megye néven.
  4. Csanád megye központi és torontáli járása Makóval együtt a Szentes központú Csongrád megyéhez kerül.
  5. Csanád megye nagybattonyai és mezőkovácsházai járása a Békéscsaba székhelyű Békés megyéhez kerül.
  6. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye északi területe Pest megye néven alkot megyét Budapest központtal.
  7. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye déli része Bács-Bodrog megyével egyesülve megalkotja Kiskun megyét Kecskemét központtal.
  8. A Veszprém központú Veszprém megyéhez kerül Zala megye tapolcai és sümegi járása.
  9. Nógrád-Hont megye székhelye Salgótarján legyen.
  10. Esztergom-Komárom megye székhelye Tatabánya legyen.
  11. Heves megye határát úgy alakítsák, hogy ne terjedjen a Tiszántúlra.
  12. A más megyékbe olvadó határmenti megyék székhelyeinek megyeszékhely funkciója megszűnik.

Felmerült, hogy Szentes helyett a sokkal nagyobb Szeged legyen Csongrád megye székhelye, de határközeli fekvése miatt erre nem tartották megfelelőnek. Végül Hódmezővásárhely kapta meg a megyeszékhely rangot.

Végül a terv pontjait kisebb eltérésekkel követve (néhány megyehatárhoz közeli észak-magyarországi községet átcsatoltak a szomszédos megyékhez) létrejött az új megyerendszer Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékkel.

Az elkövetkezendő évtizedekben csak kisebb változásokat eszközöltek a kialakult rendszeren. 1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól. 1971-ben ezt megszüntették, de 1975-ben újra létrehozták ezt a megkülönböztetést a négy város és egy ötödik, Győr számára. 1961-ben Szeged átvette Csongrád megye székhelyének szerepét Hódmezővásárhelytől.

1990-ben négy megyét átneveztek (Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg), valamint kibővítették a megyei jogú városok sorát.