Charles Babbage

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Charles Babbage
Nagyít
Charles Babbage

Charles Babbage (1791. december 26., Teignmouth, Nagy-Britannia1871. október 18., London) angol matematikus és korai számítógép-tudós, az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével.

Gépei az első mechanikus számítógépek közt voltak, de egyiket sem fejezte be teljesen, anyagi és személyes okokból. Babbage gépei mechanikusan működő részekből álló monstrumok voltak, de a felhasznált működési elvek közül sok meghökkentően hasonló a mai számítógépek működési elveire.

Be nem fejezett gépeinek alkotóelemeit kiállították a Londoni Tudományos Múzeumban (London Science Museum).

1991-ben, Babbage eredeti tervei alapján befejezték differenciálgépét, ami tökéletesen működött. A Babbage korában már használatos anyagokból építették fel, ami azt mutatja, a gép már a korabeli technológiájával is működőképessé tehető lett volna.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A korai évek

A devonshire-i Teignmouthban született, s a cambridge-i Trinity College-ban tanult, ahol később Alan Turing is, majd a Peterhouse-ban folytatta. Cambridge-ben szerzett diplomát, 1814-ben. Abban az évben meg is házasodott, elvette Georgiana Whitmore-t. Nyolc gyerekük született, de csak három érte meg a felnőttkort. Mrs. Babbage 1827-ben hunyt el.

[szerkesztés] A számítógép-tervezés

Mikor felismerte, hogy a matematikai táblák rengeteg hibát tartalmaznak, ami például sok hajó elvesztését okozta, Babbage megpróbált keresni egy másik módszert: létrehozni egy gépet, amely nem szenved hibákban, nem merül ki és nem unja meg a számolást, mint az emberi kalkulátorok. Ez az ötlet 1812 elején fogalmazódott meg fejében, s tervei szerint gőzgép hajtotta volna. Három jól megkülönböztethető tényező befolyásolta: rendmániája, jól ismerte a logaritmus-táblát és dolgozott a Blaise Pascal és Gottfried Liebniz által kidolgozott számítógépekkel. 1822-ben, egy Sir Humphrey Davyhez címzett levelében írt a gépe számolásokra való alkalmasságáról és a matematikai táblák kinyomtatásának képességéről, így kifejtette a számológép alapelveit.

[szerkesztés] A differenciálgép

A differenciálgép egy része, amit a Babbage műhelyében talált darabokból raktak össze
Nagyít
A differenciálgép egy része, amit a Babbage műhelyében talált darabokból raktak össze

Be is mutathatta a differenciálgép névre elkeresztelt modelljét a Királyi Asztronómiai Társaságnak 1821-ben. Az a cél vezérelte ebben, hogy polinomtáblákat alkalmazzon számszerű ábrázoláshoz (ezt nevezte differenciálásnak). A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 fontos díját is odaítélték neki 1823-ban. A gép készítését elkezdte, de soha nem fejezte be. Két dolog miatt: az egyik, hogy a belső súrlódás és áttétel nem állt megfelelő szinten abban az időben, s az állandó vibráció problémákat okozott. A másik az volt, hogy az eredeti terveket megváltoztatta a gép készítése közben. 1833-ra 17000 font ellenére sem tudott kézzelfogható végleges eredményt felmutatni.

Az első differenciálgép 25 ezer alaktrészből állt. 15 tonnát nyomott és két ésfél méter magas volt. A másodiknak csak a terveit készítette el. Ez az a gép, amit 1989 és 1991 közt építtettek meg, első számításait a Londoni Tudományos Múzeumban végezte el és 31 számjegyes eredményeket adott ki.

A második géphez Babbage nyomtatót is tervezett.

[szerkesztés] Az analitikai gép

Miután a differenciálgép megépítésének kísérlete megbukott, Babbage egy még bonyolultabb masina, az analitikai gép megtervezésébe fogott és haláláig több változatot készített.

A fő eltérés a differenciálgéptől az volt, hogy az analitikai gép lyukkártyákkal programozható lett volna. Ey megint csak forradalmi [tlet volt a számítógép történetében, bár maga az eszköz nem teljesen új, hiszen a Jacquard-szövőgép már korábban is alkalmazott lyukkártyát. A gép egy olyan mechanikus számológépet is működtetett volna, amely már létező számítások eredményeit formulázta volna meg Lyukkártyasorozatok segítségével. A terv számos olyan módszert vezetett be, amelyeket a modern számítógépek alkalamznak. Ha megépül, ez lett volna az első Turing-teljes számítógép.

Ada Lovelace, egyike a néhány matematikusnak, akik megértették Babbage elképzeléseit, programot írt az analitikai géphez, és ezzel ő lett az első női programozó. Ha a gép megépül, programja képes lett volna kikalkulálni a Bernoulli-számok sorozatát.

[szerkesztés] Egyéb eredményei

1824-ben Charles Babbage elsőként nyerte el a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérmét "egy gép felfedezéséért, amely matematikai és csillagászati táblázatokat számol".

1828-tól 1839-ig Babbage a matematika Lucasian professzora volt Cambridge-ben. Számos tudományos folyóirat munkájához nyújtott jelentős hozzájárulást. Alapvető szerepe volt 1820-ban a Csillagászati Társaság és 1834-ben a Statisztikai Társaság megalapításában.

1837-ben, a nyolc Bridgewater értekezésre válaszul publikálta a Kilencedik Bridgewater értekezést, amelyben előadta, hogy Isten rendelkezett a mindenhatósággal és előrelátással ahhoz, hogy isteni törvényhozóként törvényeket (vagy programokat) hozzon létre, amelyek alkalmas időben működésbe lépnek, ahelyett hogy Istennek ad hoc csodákkal kelljen beavatkoznia minden szükséges esetben. A könyv, amely John Herschellel a témáról folytatott levelezéséből is felhasznált részleteket, a természetteológia egyik alapműve.

Babbage jelentős eredményeket ért el a rejtjelezés matematikai elméletében, a kriptográfiában is. Feltörte a korábban feltörhetetlennek tartott titkosírásokat. Ezt a felfedezését sokáig titokban tartották, mert az angol hadsereg felhasználta, ezért Friedrich Kasiski nevéhez kötötték a módszert, holott Babbage évekkel előtte járt.

Babbage fedezte fel a lokomotívok elejére szerelt eszközt is, amely letisztította a sínekről azokat a tárgyakat, amelyek másképp kisiklathatták volna a szerelvényt.

Csak egyszer kísérletezett politikával. 1832-ben Finsbury-ben indult a választáson és utolsóként végzett.

[szerkesztés] Különcségei

Babbage híres különc volt. Egyszer megszámolta egy gyárépület kitört ablakait és megfigyeléseit 1857-ben publikálta is "Table of the Relative Frequency of the Causes of Breakage of Plate Glass Windows" ("Táblázat az üvegtáblák kitörése okainak relatív gyakoriságáról"): 464-ből 14 esetet "részeg férfiak, nők vagy fiúk" okoztak. Ki nem állhatta a köznépet ("a csőcseléket"), olyannyira, hogy 1864-ben "Observations of Street Nuisances" ("Megfigyelések az utcai kényelmetlenségekről") címmel közölt írást, és ebben egy 80 napos időszakból 165 "kényelmetlenséget" jegyzett fel. Különösen az utcai zenét utálta. Nagyon érdekelte a tűz: egy alkalommal négy percent töltött egy 130°C (265°F) hőmérsékletű kályhában "különösebb kényelmetlenség nélkül". Később elintézte, hogy leengedjék a Vezúv hegy kráterjébe, mert meg akarta szemlélni a lávát.

[szerkesztés] Babbage-ről nevezték el

  • Babbage kráter a Holdon.
  • Charles Babbage Institute, University of Minnesota, USA (Babbage Intézet a Minesotai Egyetemen).
  • Babbage Épület, University of Plymouth (Plymouthi Egyeteme), Devon, UK.
  • Babbage Lecture Theatre, University of Cambridge, UK (Babbage Előadószínház, Cambridge-i Egyetem).
  • Babbage egy óriás mechanikus szörny a City of Heroes című videojátékban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Charles Babbage témában.