Deep Impact

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az űrmisszióról szól. A hasonló nevű film a Deep Impact (film) címen található.
Deep Impact

Ügynökség: NASA
Küldetés típus: elrepülés, becsapódás
Célégitest: Tempel 1 üstökös
Indítás: 2005. január 12.
Hordozórakéta: Delta–2
Megérkezés: 2005. július 3.
Honlap: Deep Impact (NASA)
szerkesztés
Az üstökösmag a becsapódás pillanatában
Nagyít
Az üstökösmag a becsapódás pillanatában

A Deep Impact a Discovery-program harmadik üstökösszondája. Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel 1 üstökös magjába, hogy tanulmányozhassa a kivágódó anyagot. Ez magyarázatot adhat a Naprendszer keletkezésének a körülményeire.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Küldetés

Az űrszondát 2005. január 12-én indították Cape Canaveralból Delta–2 hordozórakétával. 431 millió kilométernyi kozmikus út megtétele után 2005. július 3-án érkezett meg a Tempel 1 üstököshöz, ahol egy 350 kg-os lövedéket indított az üstökös magja felé, melynek becsapódását, a kialakuló krátert és a kidobódott anyagot fedélzeti műszereivel figyelte meg. A Tempel 1 37 000 km/óra sebességgel repülve találkozott a becsapódó szondával a Földtől 130 millió km-re. Fényessége néhány magnitúdóval növekedett. A pálya jelentéktelen változásokat szenvedett. A becsapódás előtti becslések szerint a keletkező kráter mérete egy ház és egy futballpálya mérete között lesz. A kráter végül 10 méter mély és 100 méter átmérőjű.

A becsapódó lövedék volt az első ember alkotta szerkezet, amely elérte egy üstökös magját. Randy Wesson, a JPL munkatársa: „Két órával a becsapódás előtt a becsapódó egység a saját navigációs eljárását használva döntötte el, hogy kell-e manővereznie ahhoz, hogy biztosan elölről ütközzön az üstökösnek. Először tett egy 12 másodperces manővert, amelyet egy 2 másodperces követett, majd pedig beleütközött az üstökös magjának legfényesebb részébe.” [1]. A becsapódás után a szondával még egy hónapig tartják a kapcsolatot, hogy az visszasugározhassa a Földre a mérési adatokat. A becsapódást figyelte a Rosetta űrszonda, a Hubble-űrtávcső, a Európai Déli Obszervatórium (ESO), az XMM-Newton űrtávcső, a Chandra űrtávcső, a Spitzer-űrtávcső és a SWAS (Submillimeter Wave Astronomy Satellite) műhold is. Az üstökös mélyebben fekvő anyagának megfigyelése azért fontos, mert a Naprendszer külső, hidegebb részében összeállt korai anyagát rejti magában, így megtudhatunk új dolgokat a Naprendszer távolabbi részének korai összetételéről.

[szerkesztés] A szonda

Az Deep Impact két részből áll: egy 350 kg tömegű becsapódó egységből és egy szondából. Az űrszonda szállítja az elsődleges képalkotó berendezéseket (HRI, MRI) és a becsapódó egységet. A központi rész oldalán felszerelt védőpajzs védi műszereket a becsapódó törmelékektől.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Deep Impact témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak