Magyar Államvasutak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A MÁV a Magyar Államvasutak rövidítéséből keletkezett, mára önállósodott neve a legnagyobb magyar vasúttársaságnak, amely hosszú története során többféle szervezeti és társasági formában működött. 1949–1993 között a Magyar Állam része volt, 1993 óta részvénytársaságként, 2005 óta zártkörűen működő részvénytársaságként működő integrált vasúti társaság. Jelenlegi pontos cégneve Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidítése MÁV ZRt. A társaság három fő tevékenységi köre az állami tulajdonú vasúti infrastruktúra (vasútállomások, vasúti pálya) működtetése, vasúti személyszállítás és vasúti áruszállítás. Valaha jelentős mozdony- és gördülőállomány-gyártó kapacitással rendelkezett, a MÁVAG termékei világszerte ismertek voltak, ma már csak néhány járműjavító leányvállalattal rendelkezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbement Magyar Északi Vasutat (Budapest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen.
A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt) a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. [1] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt.
A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel.
2006. január 1. óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[1]
[szerkesztés] Pályavasút
A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.
[szerkesztés] Pályaudvarok és vasútállomások
Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy a miskolci Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeknét a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.
[szerkesztés] A MÁV kezelésében lévő legfontosabb hazai vasútvonalak
- 1-es vonal Budapest – Tatabánya – Komárom – Győr – Hegyeshalom – (Bécs – München – Párizs) nemzetközi törzshálózati vonal
- 2-es vonal Budapest – Esztergom (lásd: Budapest–Esztergom-vasútvonal)
- 20-as vonal Székesfehérvár – Veszprém – Szombathely
- 29-es vonal Székesfehérvár – Balatonfüred – Tapolca
- 30-as vonal Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa
- 40-es vonal Budapest – Dombóvár – Pécs
- 70-es vonal Budapest – Vác – Szob – (Párkány – Érsekújvár – Pozsony – Prága – Berlin) nemzetközi törzshálózati vonal
- 80-as vonal Budapest – Hatvan – Miskolc – Sátoraljaújhely
- 100-as vonal Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony
- 120-as vonal Budapest – Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba – Lőkösháza
- 140-es vonal (Budapest–) Cegléd – Szeged
- 150-es vonal Budapest – Kunszentmiklós–Tass – Kelebia
[szerkesztés] Keresztfinanszírozás a MÁV-nál
A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből igyekeszik finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[1]
[szerkesztés] Gépészet
A MÁV Gépészeti Üzletága felel a vasúti járműpark jelentős részének működtetéséért, különös tekintettel a vontatóállományra (mozdonyok).
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Mezei István (szerk): A 125 éves MÁV, MÁV Vezérigazgatóság, 1993.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ 1,0 1,1 Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője) Lelegzet.hu, 2005. december
- A MÁV honlapja
- ELVIRA, az intelligens MÁV-menetrend
- Az „alapítói jogokat” a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja


Based on work by Izzyke,