Tóth János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tóth János (Tolna, 1930. szeptember 1. - ) Kossuth-díjas operatőr, rendező, dramaturg


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezen kívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is.

1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette. Élete meghatározó élménye ez az időszak, a 20–40-es évek magyar, és külföldi filmek világának megismerése, megszeretése. Ekkor készítette el első amatőr filmjeit is.

Nincs is mit csodálkozni, hogy ezek után a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, és 1954-ben megszerezte a diplomát is.

A Főiskola elvégzése után a MAFILM operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében.

Szenvedélyesen érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa, (A falu rossza, Az obsitos). Ezek felújításában is restaurátorként vett részt.

A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja.

Operatőrként rendezői voltak Huszárik Zoltán, Makk Károly és Novák Márk.

2004-ben kilenc társával vehette át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, melynek feltétele, hogy Kossuth-díjas legyen az illető és betöltse a 65. életévét (mellette Bacsó Péter, Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Illés György, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szécsényi Ferenc kapta meg a havi félmillió forinttal járó díjat).

Specialitása a rövidfilm, dokumentum film, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása.

[szerkesztés] Díjai, elismerései

[szerkesztés] Operatőri, rendezői, dramaturgi tevékenysége

  • Acéltámok (1953), dokumentumfilm - Köő Sándorral
  • Paprikajancsi (1958), rövidfilm - operatőr
  • A szökevény (1958), rövidfilm - rendező
  • Eljegyzés (1959), rövidfilm - operatőr
  • Vörös tinta (1959), játékfilm - operatőr
  • Szombattól hétfőig (1959), játékfilm - operatőr
  • Az óriás (1960), rövidfilm - operatőr
  • Áprilisi riadó (1961), játékfilm - operatőr
  • Lopott boldogság (1952), játékfilm - operatőr
  • Csendélet (1962), rövidfilm - operatőr
  • Játék (1962), rövidfilm - rendező
  • Nappali sötétség (1963), játékfilm - operatőr
  • Igézet (1963), rövidfilm - operatőr
  • Kedd (1963), rövidfilm - operatőr
  • Elégia (1965), kísérleti film - operatőr
  • Vízivárosi nyár (1964), játékfilm - operatőrasszisztens
  • Háry János (1965), játékfilm - operatőr
  • Az orvos halála (1965), játékfilm - operatőr
  • Patyolat akció (1965), játékfilm - rendezőasszisztens
  • Kötelék (1967), játékfilm - operatőr
  • Isten és ember előtt (1968), játékfilm - operatőr
  • Capriccio (1969), kísérleti film - operatőr
  • Amerigo Tot (1969), dokumentumfilm - operatőr
  • Mi lesz veled Eszterke? (1968), játékfilm - rendezőasszisztens
  • Csak egy telefon (1970), játékfilm - rendezőasszisztens
  • Szerelem (1970), játékfilm - operatőr
  • Aréna (1970), kísérleti film - rendező
  • A sípoló macskakő (1971), játékfilm - operatőrasszisztens
  • Szindbád (1971), játékfilm - dramaturg
  • Poézis (1972), kísérleti film - rendező
  • Study I. (1974), kísérleti film - rendező
  • Macskajáték (1974), játékfilm - forgatókönyvíró, operatőr
  • Study II. (1975), kísérleti film - rendező
  • Mozikép (1976), kísérleti film - rendező
  • Egy erkölcsös éjszaka (1977), játékfilm - operatőr
  • Örökmozi (1982), egész estés film - rendező
  • Vörösföld (1982) (a szovjet kutató) - szereplő
  • Az utolsó kézirat (1987), játékfilm - operatőr

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Fényképe a Macskajáték forgatása közben