Stari most
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A mostari híd |
||||
A régi-új híd kilencéves munkával, 2004-ben készült el |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Bosznia-Hercegovina | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 2006 | |||
A mostari öreg híd vagyis stari most a Neretva folyó két partját köti össze. Megépítését I. Szulejmán szultán határozta el 1557-ben; az építkezést 1567-re fejezték be, Mimar Hayruddin építész tervei alapján. Az építés idején a mostari híd volt a legnagyobb egynyílású kőhíd, íve 30 métert hidal át 24 m magasságban az átlagos vízszint felett. A híd hamar szimbolikus jelentőségűvé vált, amit csak megerősített az a misztikus légkör, ami az építés technikai megoldásait vette körül a következő évszázadokban.
1992-ben Bosznia és Hercegovina deklarálta elszakadását Jugoszláviától. Ezt követően rögtön kitört a a szerb-bosnyák háború;[1] a 18 hónapos ostrom alatt a város történelmi magja súlyos sérüléseket szenvedett. (Ekkor semmisült meg a ferencesrendi monostor, a püspöki palota és 50 ezres könyvtára, valamint 12 mecset.) A bosnyák hadsereg végül a boszniai horvát támogatással megállította a támadást; ám az ostromot követően a horvát katonai szervezet rögtön a bosnyákok ellen fordult.[2] A 450 éves hidat végül 1993 november 9-én egy horvát tank pár óra alatt lerombolta.[3]
A háború végét követően (1995) azonnal megindult az újjáépítés megszervezése, az UNESCO felügyelete alatt, Világbanki támogatással. A híd rekonstrukciója volt az első ütem (Pilot Project), amely nagyszabású nemzetközi szakértői támogatással és részvétellel zajlott. Az építésnek magyar vonatkozása is van: magyar SFOR alakulatok emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból[4]. A tervezést, a mérnöki és építészeti munkát a Firenzei Egyetem (Department of Civil Engineering of the University of Florence) és a General Engineering firenzei tervezőiroda végezte.
Az újjáépítést egyéves felmérési munka előzte meg, hiszen a korabeli híd építéséről rendkívül kevés dokumentum állt rendelkezésre. Az előkészítés ideje alatt tisztázódtak azok a műemléki alapelvek is, amelyek alapján a híd tervezése és újjáépítése zajlott.
A korabeli híd egy világos tónusú, „tenelija” nevű helyi mészkőből épült. Az építőköveket acél csapokkal kapcsolták össze, a csapok a kövekbe vájt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig ólommal öntötték ki. Így egy kő-acél rendszer alakult ki, amely a híd szerkezetét adta. Az újjáépítés során is a korabeli szerkezeti megoldást alkalmazták. A lefektetett műemléki elvek alapján valamennyi fellelt maradvány újrafelhasználásáról egyenként döntöttek, mindez mintegy 45 000 adat elemzését tette szükségessé.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ Az angol Wikipédia cikke Mostarról
- ↑ A boszinai háború az angol Mostar szócikkben
- ↑ Videó a YouTube.com-on
- ↑ Az SFOR Informer cikke a hídkiemelésről, 1997. október 1.


Based on work by