GPS

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Különböző GPS vevőkészülékek
Nagyít
Különböző GPS vevőkészülékek

A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defence) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett - a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő - műholdas helymeghatározó rendszer.

A GPS egy fejlett helymeghatározó rendszer, amellyel 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm pontosságot is el lehet érni, valós időben is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A rendszer felépítése

A helymeghatározás 24 db nagy műhold segítségével történik, melyek a Föld felszíne fölött 20200 km-es magasságban keringenek, az Egyenlítővel 55°-os szöget bezáró pályán. Egy-egy műhold nagyjából naponta kétszer kerüli meg a Földet.

A rendszer kialakítása igen nagy összegeket emésztett fel (indításkor kb. 12 milliárd USD). Az 1970-es években, a hidegháború során kezdtek a fejlesztésbe, ez része volt a szigorúan titkos csillagháborús tervnek.


[szerkesztés] A helymeghatározási módszer

A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer gyakorlatilag egy időmérésből kiszámított távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.

[szerkesztés] A GPS-szel történő helymeghatározás előnyei

  • napszaktól független
  • földfelszín feletti magasságtól független
  • mozgási sebességtől független (a műszerrel akár vadászgépen is mérhetünk)

[szerkesztés] A GPS-szel történő helymeghatározás hátrányai

  • a vevőberendezések nem elég érzékenyek
  • csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl: alagútban nem)
  • az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz GPS témájú médiaállományokat.