Oroszország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Российская Федерация 
Rossiyskaya Federatsiya
Rossijskaja Federacija
(Oroszország zászlaja) (Oroszország címere)
mottó: nincs
Oroszország elhelyezkedése
Hivatalos nyelv orosz
Főváros Moszkva
Elnök
Vlagyimir Putyin
Miniszterelnök Mihail Fradkov
Terület
 - Teljes
 - % víz
1.
17 075 200 km²
0,5
Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség
7.
143 202 000
8,4/km²
GDP
 - Teljes (2005)
 - GDP/fő
9.
1 585 milliárd USD
10 700 USD
Pénznem Orosz rubel (RUB)
Időzóna UTC +2-től +12 (NYISZ: UTC +3-tól +13)
Függetlenség
A SZU összeomlása
1990. június 12.
Himnusz Orosz himnusz
TLD .ru
Hívószám +7

Az Orosz Államszövetség (oroszul: Российская Федерация kiejtve: Rosszijszkaja Federacija), vagy Oroszország (oroszul: Росси́я, kiejtve: Rosszija), egy ország, mely Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig szélesen terül el. 17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

A következő országokkal határos szárazföldön: Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna.

Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól(a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ(60 km) földnyelv, amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a Japán Hokkaido szigettől.

Oroszországban 11 időzóna is használatban van.

Oroszország északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, ezenkívül sarki terület is tartozik hozzá. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetlen éghajlati változékonysággal rendelkezik.

Különleges pontok

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Partjai, szigetei

[szerkesztés] Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

  • A Kelet-Európai - síkság vagy Orosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
    • Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola - félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
    • Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk-Moszkvai - hátság, Balti-hátság.
    • Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Voliny-Podóliai - hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz hátság, Volga-menti hátság, Oka-Don síkság.
    • Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
    • Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó.
  • Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelőhellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
  • A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
  • Szibéria
    • A Nyugat-Szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Kazah-hátságig és az Altájig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye.
    • A Közép-szibériai- fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától kelet felé a Kelet-Szibériai-hegység vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai: az Altáj-hegység, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4 506 m), a Kolima-hegység, a Cserszki-hegység. A Kamcsatkai-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 méterrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), vagy a legaktívabb Karimszkij-vulkán.
    • Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a Szajáni-hegység, a Jablonovoj-hegység és a Sztanovoj-hegység.

[szerkesztés] Vízrajz

Tavai:

Oroszországban mintegy 200 000 tó fekszik. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 m2) , a Ladoga-tó (18 400 km2), és az Onyega-tó (9 890 km2).

A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói:

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója emellett fontos szerepet játszik mint viziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány, és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

  • Jenyiszej - 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
  • Ob - 3 680 km, az Irtisszel - 5 642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere
  • Léna - 4 400 km
  • továbbá a Kolima, az Olenjok, az Indigirka, a Pecsora, és a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

  • a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

  • Amur - Silka - Onon vízrendszer - 4 400 km

Csatornái:

Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetúnió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vizi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:

  • Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
  • Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
  • Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
  • Pecsora-Káma-csatorna - a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

  • Növény- és állatvilága övezetes, észak-déli irányú:
    • sarkvidéki:
    • tundra:
    • erdős tundra:
    • tűlevelű erdők (tajga) és lombos erdők:
    • erdős sztyepp:
    • sztyepp:
    • félsivatagi:

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Fő cikk: Oroszország történelme

  • Szlávok 862-ig
  • Kijevi Rusz (862-1240)
  • Arany Horda (1240-1380)
  • Moszkvai Nagyfejedelemség (1380-1613)
  • Romanov-dinasztia (1613-1703)
  • Nagy Péter (1682-1725)
  • Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796)
  • Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853)
  • Krími háború (1853-1856)
  • II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881)
  • Mozgalmak kora (1881-1914)
  • I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914-1917)
  • Szovjetúnió kora (1917-1991)

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Fő cikk: Oroszország államszervezete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az Orosz Föderáció elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, 4 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Fő cikk: Oroszország közigazgatási beosztása

Az Oroszországi Föderáció 88 egyenjogú tagból (szubjektum) áll:

  • 21 köztársaság (республика)
  • 48 terület (область)
  • 7 kerület (край)
  • 1 autonóm terület (автономная область)
  • 9 autonóm körzet (автономный округ)
  • 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения).

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő cikk: Oroszország hadereje

Az ország katonai költségvetése : 528 milliárd rubel, azaz 18 milliárd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Új fegyverekkel, hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szereli fel az orosz haderőket, modernizálják a fegyverzetet és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 (2005), amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

[szerkesztés] Gazdaság

Fő cikk: Oroszország gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Bányászat

Oroszország fűtőanyagtermelése nagyméretű:

  • kőszén: a Föld szénkészletének nagy része az országból származik. A legnagyobb szénmedencéi: Donyec-medence, Kuznyecki szénmedence, Pecsora szénmedence, Kanszk-Irkutszk medence (Kelet-Szibéria, Cseremhovó), Moszkvai barnaszénmedence, Acsinkszk vidéke
  • kőolajmezők: készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: Közép-Volga melléke, Baskíria, Kaukázus előtere - Groznij és Majkop, Szahalin-sziget, kőolajfinomítás: Omszk, Perm, Volga melléke, Gorkij
  • földgázmezők: az egész világon a legjelentősebb készletek, előfordulása: Volga-vidék, Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia
  • földgázvezetékek: Szaratov-Moszkva, Dasava-Brjanszk-Moszkva, Tula-Moszkva, Omszk-Novoszibirszk
  • tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva, Kalinyin

[szerkesztés] Energiatermelés

[szerkesztés] Feldolgozó ipar

  • vasércbányák: Urál, Nyugat-Szibéria
  • fémkohászat: Moszkva, Volga melléke
  • vaskohászati kombinátok: Magnitogorszk, Kuznyeck, Nyizsnij Tagil, vasipar: Cserepovec, Lipeck, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva.
  • színesfémkohászat: Urál, Szibéria, Távol-Kelet, Észak-Kaukázus
  • gépgyártás: Szentpétervár, Moszkva, Szverdlovszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Cseljabinszk, Rosztov
  • cellulózipar: Arhangelszk, Szentpétervár, Kalinyingrád, Vologda, Gorkij, Perm, Karélia
  • vegyipar: Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk Kemerovo, Nyizsnij Tagil, ...
  • halfeldolgozás: Távol-Kelet, Jeges-tenger melléke, Kaszpi-tenger partja, Fekete-tenger melléke

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

  • Nagy tengerparti kikötővárosai: Kalinyingrád, Szentpétervár, Arhangelszk, Murmanszk, Novoroszijszk, Vlagyivosztok
  • Belső viziutak a csatornákkal együtt: 112 000 km

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Oroszország népessége 143 202 000 fő, ennek 73%-a városi. A népesség nagy része Európában él, az ázsiai részeknek alacsony a népsűrűsége és ezek nagy területe miatt az egész országnak is csak 8,44 fő/km². Népesség térkép
  • Oroszországban is komoly gond a népességcsökkenés, ami 0,37% évente. Ezért 10 év múlva csak kb. 136,6 millió ember fog élni az országban. Születések száma: 9,95 születés/1000 fő; Halálozás: 14,65 elhalálozás/1000 fő, Bevándorlás: 1,03 bevándorló/1000 fő
  • Születéskor várható élettartam: 67,08 év; férfiak - 60,45 év ; nők - 74,1 év.
  • 1 nőre jutó gyermekek száma: 1,28

[szerkesztés] Legnépesebb települések

  • Legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal:
  • Moszkva (10,10 millió lakos)
  • Szentpétervár (4,58 millió lakos)
  • Novoszibirszk (1,42 millió lakos)
  • Nyizsnij Novgorod (Gorkij) (1,35 millió lakos)
  • Jekatyerinburg (Szverdlovszk) (1,26 millió lakos)
  • Szamara (Kujbisev) (1,16 millió lakos)
  • Omszk (1,15 millió lakos)
  • Kazany (1,11 Millió lakos)
  • Cseljabinszk (1,07 Millió lakos)
  • Ufa (1,04 millió lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Összesen 128 nép, népcsoportok: orosz: 79.8%, tatár: 3.8%, ukrán: 2%, baskír: 1.2%, csuvas: 1.1%, egyéb népcsoportok: 12.1% Etnikumok
  • Hivatalos nyelv az orosz, egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karéli, kalmük, kabard
  • Vallás szerinti megoszlás: ortodox 55%, mohamedán 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5% (2003)

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Kultúra

Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.

[szerkesztés] Egyetemek

Oroszország legrégebben alapitott egyetemei:

  • Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszvai Állami Egyetem - alapították 1755-ben
  • Kazányi Éllami Egyetem (1804)
  • Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem. Alapítva (1816)
  • Szentpétervári Egyetem (1819)
  • Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme
  • Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909)
  • Permi Állami Egyetem (1916)

További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:

  • az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több, mint 30 nillió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.
  • az Állami Saltikov - Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
  • az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
  • a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain.

Oroszország ismert kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:

  • Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak.
  • Állami Tretyakov-képtár (Moszkva): az orosz művészet galériája.
  • Állami Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum.
  • Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.

Legismertebb színházai: a Bolsoj Színház (Moszkva), a Maly Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.

További neves színházak:

  • Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
  • Szentpétervár: a Marininszkij Ballett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Maly-Operaszínház, és a Puskin Színház.

[szerkesztés] Művészetek

Orosz művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. - írja egy gasztronómiai kalauz.

Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt - italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

[szerkesztés] Sport

  • Moszkvai Olimpia

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)





Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet
Független Államok Közössége (FÁK) A FÁK zászlaja
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán

Más nyelveken