Szélenergia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.
2005-ben a szélerőt felhasználó generátorok 58 982 megawatt energiát termeltek világszerte, ami több, mint négyszerese az 1999-es értéknek, de még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának egy százaléka.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.
A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyeket nehéz bekötni a nagy elektromos hálózatokba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gazdaságosság
Az utóbbi években jelentősen csökkenet a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram ára [1]. 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia termelése gyorsan nő, 2012-ig becslések szerint a tavalyi szint két és félszeresét érheti el [2].
[szerkesztés] A szél energiája
A Nap Földet elérő energiájának 1-3 százaléka fordítódik át szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
A szél abból keletkezik, hogy a Földet egyenetlenül éri a nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a stratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis hatás, a föld és a víz visszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.
[szerkesztés] Európa és Magyarország
Európa - és a világ - szélenergia termelését Németország vezeti: tavaly 18428 megawattot állított elő belőle, és itt már az össze áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi [3]. Spanyolország követte 10027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavazető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819).
Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai ezene a téren jelentős elmaradásban vannak. Magyarország termelése tavaly 17 megawatt volt. (Összehasonlításul néhány közeli ország: Ukrajna 82 megawatt, Lengyelország 73, Csehország 26, Szlovákia 5, Románia 1.4.)
Európa legtöbb országában és az Európai Unióban a megújuló energiafajták, köztük főképp a szélenergia hasznosítását kiemelt feladatnak tekintik.
Magyarországon a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik [4] [5]. Általában az ország adottságait nem tekintik nagyon jónak ehhez az iparághoz, mivel az átlagos szélsebességek viszonylag alacsonyak.
Az országban szélerőmű működik például Kulcson [6], Újrónafőn [7], Vépen és Szápáron [8].


Based on work by Arnoldg,