Leukémia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fehérvérűség (orvosi használatban leukémia vagy leukaemia) a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés (leggyakrabban a fehérvérsejteké) folyamata kórossá válik, és korlátlan sejtburjánzás kezdődik el. A leukémiák a hematológiai neoplazmák közé tartoznak.

A csontvelőből a kóros fehérvérsejtek a véráramba jutnak. Az érett alakok számának csökkenése miatt nagyobb a fogékonyság a fertőzésekre; a vérlemezkék megkevesbedése pedig vérzékenységhez vezet és általános tünet a vérszegénység.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tünetek

A rosszindulatú csontvelői szövetben a burjánzó sejtek kiszorítják az eredeti csontvelői sejttömeget. Emiatt zavart szenved a vérlemezkék (trombociták) képzése, ami fokozott vérzési hajlamhoz vezet.

A fehérvérsejtek a patogén hatások elleni védekezésben játszanak szerepet, így számuknak a csökkenése fertőzésekkel szembeni védtelenséget okoz.

A vörösvérsejtképzés zavara pedig vérszegénységet (anémia) eredményez.

Más tünetek:

  • láz
  • gyengeség és fáradtság
  • csökkent étvágy és súlyvesztés
  • vérző íny
  • neurológia tünetek (pl. fejfájás)
  • máj- és lépmegnagyobbodás

[szerkesztés] Okok

Az okok között említhetjük onkogének és tumorszupresszor gének mutációit, amik besugárzás, kemikáliák vagy vírusok (pl. HTVL-1, azaz Humán T-sejtes leukémia vírus, illetve a HIV) miatt következhetnek be.

A Fanconi-szindróma hajlamosító tényező az akut myelogén leukémiára.

[szerkesztés] Osztályozás

A fehérvérűségnek több fajtáját ismerjük, lehet heveny (akut) vagy elhúzódó (krónikus), limfoid vagy mieloid, és ezeken belül is több alcsoport különíthető el.

Limfoid leukémiák:

  • Akut limfoid leukémia (ALL)
    kis méretű sejtekből álló L1
    kevert méretű sejtekből álló L2
    nagy, blastos sejtekből felépülő L3
  • Krónikus limfoid leukémia (CLL)

Mieloid leukémiák:

  • Akut mieloid leukémia
    AML0: myeloblastos differenciálódás nélkül
    AML1: myeloblastos enyhe differenciálódással
    AML2: myeloblastos differenciálódással
    AML3: promyelocytás
    AML4: myelomonocytás
    AML5: monocytás (AML5b), monoblastos (AML5a)
    AML6: erythrocytás
    AML7: megakaryocytás
  • Krónikus mieloid leukémia (CML)

[szerkesztés] Terápia

A kezelés során a fő cél a kóros sejtburjánzás megakadályozása. Ez a következőképpen érhető el:

A kemoterápia vagy citosztatikus kezelés a sejtosztódás gátlását jelenti. Különböző citosztatikum kombinációkat alkalmaznak. A gyógyszereket szájon át, intravénásan, illetve lumbálisan alkalmazzák.

A sugárkezelés során koponya-besugárzást végeznek, és ezzel az idegrendszeri érintettséget kezelik vagy előzik meg. Ritkán hasi vagy egyéb nyirok régió besugárzását is jelentheti.

A csontvelő-átültetéshez donorra van szükség, ami nem mindig áll rendelkezésre. És felmerülhet a host versus graft betegség, amikor a befogadó szervezet immunrendszere idegenként kezeli a beültetendő csontvelői sejteket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások