Sosnowiec
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Vajdaság | Sziléziai |
| Járás | Járási jogú város |
| Városjogok | 1902 |
| Terület | 91,26 km² |
| Népesség | 228 192 (2005) |
| Magasság | 250 m |
| Körzethívószám | (+48) 32 |
| Rendszám | SO 00001-től SO 99999-ig |
Sosnowiec (
kiejtése✩, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ]) egy város Lengyelország délnyugati részén, a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított sosnowieci egyházmegye székvárosa lett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Helyzete
Sosnowiec a sziléziai fennsíkon, a Dąbrowai medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felsősziléziai szénmezőn helyezkedike al, mely az egész felsősziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.
[szerkesztés] Folyók és vízfolyások
- Biała Przemsza
- Bobrek
- Brynica
- Czarna Przemsza
- Rawa
- Potok Zagórski
[szerkesztés] Víztározók és tavak
- Balaton
- Leśna
- Stawiki w Sosnowcu Starym Sosnowcu
[szerkesztés] Városrészek
Dębowa Góra, Jęzor, Kazimierz Górniczy, Klimontów, Maczki, Milowice, Modrzejów, Niwka, Ostra Górka, Ostrowy Górnicze, Pogoń, Porąbka, Radocha, Rudna, Sielec, Stary Sosnowiec, Środula, Śródmieście, Zagórze
[szerkesztés] Története
A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt. Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük, másokat a XIII. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów rendelkezett a XVIII. században, majd 1902-től, ami az első ilyen aktus volt a lengyel királyságban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos szinháza, fejlett kórházi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.
[szerkesztés] Műemlékek
- Sieleci kastély
- Dietl palotája
- Schöen palotája és parkja
- Wilhelm palotája
- Mieroszewski kúria Sosnowiec Zagórzban
- Piątkowski villája
- Katedrális
- Evangélikus templom
- Jézus legszentebb szive templom
- Częstochowai Mária temploma
- Mária templom Sielecben
- Péter és Pál apostol temploma Maczkiban
- Szent Borbála templom Seilecben
- Keresztelő Szent János temploma
- Szent Joachim temploma, Zagórz
- Szent Tamás apostol temploma, Pogoń
- Pravoszláv templom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város történelme
- Műhold felvételek
- Fanfár
- Sosnowiec a Nézd meg Sziléziát!-ról
- Internetes információ szolgáltatás (1)
- Internetes információ szolgáltatás (2)
- Fényképek
- Kerékpáros kirándulások Sosnowiecben


Based on work by