Felbár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felbár (szlovákul Horný Bar) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 1075 lakosából 959 magyar és 105 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra a Duna mentén fekszik, Süly tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

1245-ben királyi birtokként szerepel, neve a régi magyar Baar személynévből származik. 1269-ben Bodobar néven, 1310-ben Obar, 1342-ben Naghbar néven említi oklevél. 1269-ben IV. Béla király Bodo comesnek adományozza. Egykor négytornyos Amadé-kastélya volt, itt élt Amadé László költő, itt írta 1772-ben Mészáros Ignác "Kartigám"ját. Egyesek szerint itt írta Bél Mátyás híres Magyarország történeti földrajzi művét is. Az Amadékon kívül a falu birtokosai voltak az Illésházy, Istvánffy és családok is. A 19. század elején a Zichy grófok szereznek itt birtokot. Később a birtokot Szitányi Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg. 1910-ben 655, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. A hozzá tartozó Antónia- és Józsefmajorba az 1920-as években szlovákokat telepítettek. 1960-ban közigazgatásilag Felbárhoz csatolták Nagybodakot és Sülyt, Nagybodak 1990-ben újra önálló község lett.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus eredetű, 1778-ban barokk stílusban teljesen átépítették.

[szerkesztés] Híres emberek

  • A hagyomány szerint itt írta meg Istvánffy Miklós Magyarország történetéről írt 34 kötetes művét.
  • Itt hunyt el 1764-ben Amadé László költő a 18. századi magyar szerelmi költészet kiemelkedő alakja.
  • Itt élt és alkotott bodóbári és nagylucsei Mészáros Ignác író.
  • A templom falán emléktáblát állítottak boldog Batthyány-Strattman László hercegnek, aki gyakran megfordult a településen a család kastélyában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken