Nyírlugos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Nyírbátori |
| Rang | város
|
| Terület | 58,38 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4371 |
| Körzethívószám | 42 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyírlugos az Alföld észak-keleti részében fekszik, a Nyírséghez tartozik, amely a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra emelkedik ki. Nyírlugos a Nyírségen belül annak délkeleti részében található. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomok területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozik. A várost a következő települések határolják: Észak-keletről: Encsencs, északnyugatról: Nyírmihálydi, keletről: Nyírbéltek, délkeletről: Fülöp, délnyugatról: Nyíracsád, nyugatról: Nyíradony.
Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található, a 471-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Kőrös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar megyével. A megyeszékhely Nyíregyháza 42 km-re északnyugatra fekszik, a volt járási székhely, Nyírbátor 26 km-re északkeletre, míg Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen 38 km-re délnyugatra található.
Nyírlugos 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Lakóinak száma 3200 fő. Koordinátái: 47° 44' É, 22° 9' K
[szerkesztés] Története
Aránylag későn, a XIV. században a Gut-Keled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. Báthori István országbíró halálával Báthori Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthori Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadság-telep) és Makra.
A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.
[szerkesztés] Szabadság-telep
Nyírlugos határába olvadt be Szennyes, 1279-ben idevaló lakót említenek és egy e helyről nevezett család birtoka volt. A család a XIV. századtól kezdve a megye életében is szerepet válalt, egészen a XVIII. század elejéig, bár birtoka a XVII. század vége óta már puszta volt, melyet a közeli hajdúváros, Vámospércs bérelt legelőnek. A XIX. század folyamán benépesült, és ma népes külterülete Nyírlugosnak. 1967. január 1. óta Szabadság-telep a neve.
[szerkesztés] Makra
1335-ben tűnt fel idevaló nemes nevében. Az e helyről nevezett család 1353-ban még megvolt, de később nyoma veszett. Ma a hely nevét egy dűlő őrzi a Nyírlugosban.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Dr. Kosutány Tamás (1848. március 7–1915. január 19.) agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője.


Based on work by