Ugró Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ugró Gyula
Ugró Gyula, Újpest város első polgármestere
Született:
1865.
Nagykőrös
Meghalt:
1949. július 4.
Újpest

Ugró Gyula (Nagykőrös, 1865. - Újpest 1949. július 4.): ügyvéd, Újpest város első polgármestere.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Nagykőrösön született, családjával születése után röviddel Újpestre költöztek. Életének legfontosabb állomásai ehhez a városhoz kötődik. Szülei: Ugró Károly és Unyi Mária. Újpesten járt elemi iskolába, Pestre járt gimnáziumba.
1877-ben megalakították az Újpesti Közművelődési Kört, melynek később alelnöke lett.
Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1889-ben ügyvédi vizsgát tett.
1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalakították az Újpesti Torna egyletet
1890-ben a Honvédelmi Minisztérium hivatalnoka lett.
1893-ban megnősült. Felesége: Reisich Aranka. Gyermekeik: Ilona, Sarolta és Zuárd.
1893-tól a Társadalmi Lapok c. folyóirat szerkesztője.
1899-ben adták át az Újpesi Közművelődési Kör székházát az Árpád út 66. sz. alatt, aminek felépítését ő szorgalmazta.
1903-ban a Függetlenségi 48-as Párt helyi szervezetének elnöke lett.
1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották.
1907. augusztus 9-én várossá nyilvánítása után Újpest polgármestere lett.
1913-ban polgármesteri címéről lemondatták, és visszavonult a közügyektől.
Az 1920-as évektől ismét bekapcsolódott a közügyekbe, részt vett a képviselő-testületi bizottság munkájában. Fontosabb műveit ebben az időszakban írta meg, így az Újpest történetét összefoglaló monográfiát is. A második világháború után haláláig ügyvédként tevékenykedett.

[szerkesztés] Emlékek

Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, nevéről utcát neveztek el.

[szerkesztés] Értékelése

Újpest legjelentősebb polgármestere. Hivatali idejében a város (Budapest, Temesvár, Pozsony után) az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett. Komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek), a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd).

[szerkesztés] Főbb művei

  • Az önálló vámterület és a magyar ipar (1904)
  • A köztisztviselő jutalma (1913)
  • A múlt világából (1932)
  • Újpest 1831-1930 (monográfia, 1932)
  • A lélek szárnyán (1934)
  • A tél végén (1934)
  • Nyugdíj golgota (1936)
  • Magyar dal, magyar lélek, magyar vér (verseskötet, 1937)

[szerkesztés] Források, külső hivatkozások