Kányádi Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, Hargita megye, Románia, 1929. május 10. –) romániai magyar költő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajza

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Sándor, gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen vesztett el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

[szerkesztés] Jelenlegi szerepe

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.

[szerkesztés] Családja

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

[szerkesztés] Verseskötetei

  • Cseresznyefa, 1955
  • Sirálytánc, 1957.
  • Kicsi legény, nagy tarisznya, 1961.
  • Harmat a csillagon, 1964.
  • Fényes nap, nyári nap, 1964.
  • Három bárány, 1965.
  • Kikapcsolódás, 1966.
  • Függőleges lovak, 1968.
  • Fától fáig, 1970.
  • A bánatos királylány kútja, 1972.
  • Szürkület, 1979.
  • Farkasűző furulya, 1979.
  • Tavaszi tarisznya, 1982.
  • Madármarasztaló, 1986.
  • Küküllő-kalendárium, 1988.
  • Sörény és koponya, 1989.
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), 1999.
  • Felelemás őszi versek, 2002.

[szerkesztés] Meséskötetei

  • Fából vaskarika, 1969.
  • Kenyérmadár, 1980.
  • Meddig ér a rigófütty, 2005.

[szerkesztés] Díjak

  • 1968 – Utunk-díj
  • 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
  • 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
  • 1986Déry Tibor-díj
  • 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
  • 1989 - Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
  • 1990 – MSZOSZ-díj
  • 1990 - A Castren Társaság díja
  • 1993Kossuth-díj
  • 1993 – Magyar Művészetért Díj
  • 1994Herder-díj
  • 1998 – Magyar Örökség-díj
  • 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
  • 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
  • 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
  • 2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
  • 2004 – Mecénás-díj

[szerkesztés] Hivatkozások

Más nyelveken