Kelet-Timor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Repúblika Demokrátika Timor Lorosa'e
República Democrática de Timor-Leste
Kelet-Timor zászlaja Kelet-Timor címere
(Kelet-Timor zászlaja) (Kelet-Timor címere)
Mottó: Honra, Pátria e Povo (Becsület, Haza, Nép)
Location of East Timor
Hivatalos nyelvek Tetum, portugál
Főváros Dili
Elnök Xanana Gusmao
Miniszterelnök José Ramos Horta
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
154.
15.007 km²
elhanyagolható
Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség
153.
1.040.880
69/km²
Függetlenség
 - Elismerve
Portugáliától
2002. május 20-án
Pénznem Amerikai dollár (USD)
Időzóna UTC +9
Himnusz Pátria
TLD .tl
Hívószám +670
Image:East Timor-CIA WFB Map.png

A kis ország a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és a Kambing-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Timor szigetét a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett. 1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Alig egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 "önkéntest" küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976. júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését. Az 1999-ben megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után ENSz-felügyelet alá került. A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be.

[szerkesztés] Népesség

Teljes lakossága 1 040 000 fő, melynek 50%-a városokban él. A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a mohamedán, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedése igen elmaradott. Vasúthálózata 677 km, közúthálózata 3800 km. Az országban 3 kikötő és 1 repülőtér van.


A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet