Menón (dialógus)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Platón dialógusai
Szókratikus korszak
Szókratész védőbeszéde
Kisebbik Hippiász
Nagyobbik Hippiász
Euthüphron
Kritón – Lüszisz
Lakhész – Kharmidész – Ion
Protagórász – Euthüdémosz
Gorgiász – Menexenus
Menón – Kritiász
Apológia
Kritón – Kratülosz
A "nagy" dialógusok : formatan,

politika, halál, dialektika, szerelem.

PhaidónLakoma
Állam – Phaidrosz
Kései dialógusok :

A forma-teória kritika,

kozmológia, politika, metafizika

Theaitétosz – Parmenidész
A szofistaPhilébosz
Az államférfi – Timaiosz
Törvények
Nem bizonyitott Platón dialógusok
Menexenos – Második Alkibidész
Theages – Minósz – A vetélytársak
Klitophon

Platón e dialógusa munkássága első korszakából (szokratikus korszak) származik. Témája az erény .

[szerkesztés] Tartalom

A probléma a következő: tanítható-e az erény, vagy pedig gyakorlás révén szerezhető meg?

Menon álláspontja: az erény az ha egy férfi a városa dolgaival foglalkozik, jót tesz a barátaival és rosszat az ellenségeivel. A nő erénye: jól látja el gazdasszonyi feladatát, szót fogat a férjének. Továbbá más a gyermek erénye és más a rabszolgáé. Minden dologban és életkorban más és más az erény.


Szókratész állásfoglalása: Erény sok van és sokféle, mindegyiknek egy és ugyanaz az alakja, az , az alak ami által az erény, erény. Az erény egyforma kell, hogy legyen minden ember esetében. A tanulás és a tanítás nem más mint visszaemlékezés (anamnézis): a lélek képes visszaemlékezni földi élete előtt szemlélt ideákra. Szókratész ezt a teóriát egy tanulatlan szolgafiún szemlélteti, aki még soha ne találkozott a geometria problémáival. A fiú azt a feladatot kapja Szókratésztől, hogy kétlábnyi hosszú oldalú négyzethez szerkesszen egy olyan négyzetet, amelynek területe kétszerese az adott négyzet területének. A fiú Szókratész útmutatása segítségével rájön a megoldásra: négyzetet szerkeszt az adott négyzet átlójára. Tehát amiről azt hisszük, hogy nincs tudásunk az valójában ott szunnyad a lélek mélyén és arra vár, hogy valamiképp felébresszék.

Az erény is a lélekben van és aszerint káros vagy hasznos hogy mennyi eszesség van benne. Tehát az erény nem tanítható, hanem valamilyen isteni rendeltetés révén van meg bennünk az értelem részvétele nélkül.