Mocsáry Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mocsáry Lajos
Nagyít
Mocsáry Lajos

A 19. században élt magyar politikus, középbirtokos.

A Nógrád megyei, Fülek melletti Kurtányban (ma: Szlovákia, Kurtan) született. 1826. október 26-án, és a jelenleg Heves megyében lévő Andornakon halt meg 1916. január 7-én. Pesten végezte egyetemi tanulmányait. Az 1848-49-es forradalom alatt betegsége alatt külföldön tartózkodott. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét. 1861-től az 1848-as törvények visszaállítását követelte. 1867-től 1869-ig Borsod vármegye alispánja volt, később pedig Miskolc országgyűlési követe. 1869-ig 1872-ig a balközép párt balszárnyán állt. Később jelentős szerepet játszot a Függetlenségi Párt megalapításában, melynek hosszabb ideig elnöke is volt.

Belpolitikai, társadalmi kérdésekben pártja liberális oldalán állt. Bár a köznemesi politikia feudális kori intézményeihez ragaszkodott, és a köznemesi politika hagyományahoz ragaszkodott, a magyar nemzetiségi poltikiában messzemenően demokratikus álláspontot képviselt. A történeti magyar állam egységének megőrzése mellett viszonylag széleskörű közigazgatási és kulturális nyelvi jogokat törekedett a Magyar Királyságban élő nemzetiségeknek juttatni. Követele az 1868. évi nemzetiségi törvény végrehajtását, és fellépett a magyarosító kormánypolitika ellen. 1888-ban pártjával teljesen szembekerült. A román nemzeti párt támogatásával az erdélyi karánsebesi (románul: Caransebeş) román választók szavazatai segítsével jutott be ismét a parlamentbe. A meglehetősen soviniszta közhangulat maitt azonban 1892-ben a politika életből való visszavonulásra kényszerült. Öregkori írásai részben a polgári radikális sajtóban jelenek meg. Neve a magyarság és a nemzetiségek megbékélésének szimbólumává vált. 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.


[szerkesztés] Külső hivatkozások