Transzszibériai vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Transzszibériai vasútvonal pirossal, a Bajkál-Amur vasútvonal kékkel jelölve.
Nagyít
Transzszibériai vasútvonal pirossal, a Bajkál-Amur vasútvonal kékkel jelölve.

A Transzszibériai vasútvonal a föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij Pályaudvar Moszkvában a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza, a forradalmat megelőzően, Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.

A Transzszibériai vasútvonal, mint minden oroszországi fővonal széles nyomtávú (1520 mm)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Transzszibériai vasút építése

A Transzszibériai vasútvonal 1899-ben épült hídja Krasznojarszknál a Jenyiszejen
Nagyít
A Transzszibériai vasútvonal 1899-ben épült hídja Krasznojarszknál a Jenyiszejen

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, későbbi II. Miklós cár, jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el amikor a keleti és nyugati irányból halladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távolkeleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével jutatták át.

1905. október 29-re készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 22 évig tartó építkezés (1891-1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

[szerkesztés] Az útvonal

A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7 000 km-es, míg észak-déli irányba 3 500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-ként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország express menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az útat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

Dél- és Középeurópából, a kalandvágyó utasok, a Harkov - Vlagyivosztok gyorsvonatot is választhatják. Ez a gyorsvonat útja során a Transzszibériai vasút ugynevezett déli útvonalán halad. Menetideje Harkovtól Vlagyivosztokig 173 óra 11 perc.

[szerkesztés] Legjelentősebb városok

[szerkesztés] Legjelentősebb folyók

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez

Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelinga, Zeja, Bureja, Amur, Hór, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hór. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

[szerkesztés] Lásd még

Blaise Cendrars: A transszibériai expressz, és a franciaországi kis Johanna prózája (1913)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Transzszibériai vasútvonal. Egyedülállóan részletes honlap (orosz nyelven)

Két, 1900-ban kiadott útikönyv, az Amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből

Web-kamera a vlagyivosztoki vasútállomásnál


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú médiaállományokat.