Koppenhága
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Főpolgármester | Ritt Bjerregaard |
| Közigazgatás | |
| - Járás | Koppenhága járás |
| - Megye | Koppenhága járás |
| Terület | |
| - Település | 88 km² |
| - Agglomeráció | 455,61 km² |
| Népesség | |
| - Település (2004) | 501 664 |
| - Járás | 501 664[1] |
| - Agglomeráció | 1 086 762[2] |
| Honlap | www3.kk.dk |
| Koordináták | |
Koppenhága (dánul: København) Dánia fővárosa és legnépesebb városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Koppenhága Sjælland sziget keleti partján, és részben Amager szigetén található. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő szoros) határolja.
Nagy-Koppenhága (Storkøbenhavn) Koppenhága városával együtt 16 településből áll, ez azonban csak statisztikai egység. Még nagyobb egység a Koppenhágai Régió, amely Koppenhága és Frederiksberg városokból, valamint Koppenhága, Frederiksborg és Roskilde megyékből áll, és 1 831 751 lakost számlál (2006).
Koppenhága városán belül enklávéként helyezkedik el Frederiksberg, amely önálló város.
[szerkesztés] Története
Koppenhágát I. (Villásszakállú) Svend dán király és fia, I. (Nagy) Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig, amikor Absalon püspök birtokába került, aki 1167-ben megerősítette. Kiváló kikötője miatt jelentősége egyre nőtt, ami miatt a Hanza-szövetség több támadást indított ellene. 1254-ben kapott városi rangot.
Az évszázadok folyamán többször folytak harcok Koppenhága körül: 1658-69-ben a svédek ostromolták meg, 1801-ben pedig az angol flottával kellett megküzdeniük a dánoknak Koppenhága kikötőjében. A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.
A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmöt a fizetős Øresund híd köti össze.
[szerkesztés] Közlekedés
Koppenhágának két repülőtere van; nemzetközi repülőtere a Koppenhágai repülőtér.
[szerkesztés] Nevezetességei
Koppenhága főbb nevezetességei:
- Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája.
- Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed.
- Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes.
- Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában.
- A Kis Hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma.
- Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült.
- Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
- Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia.
- Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a mega nemében a leghosszabb a világon.
- Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark.
[szerkesztés] Híres koppenhágaiak
- Karen Blixen, írónő
- Niels Bohr, Nobel-díjas fizikus
- Søren Kierkegaard, filozófus
- Lars von Trier, filmrendező
[szerkesztés] Testvérvárosai
Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást[3]:
[szerkesztés] Források
- ↑ Danmarks Statistik - Population and elections
- ↑ Danmarks Statistik - Population and elections
- ↑ Koppenhága nemzetközi kapcsolatai (2006.12.13.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Koppenhága hivatalos honlapja (angol)
| Dánia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Danmarks Statistik[1]) |
|---|
|
Koppenhága (1 086 800) | Århus (228 500) | Odense (145 600) | Aalborg (121 500) | Esbjerg (72 600) | Randers (55 700) | Kolding (54 900) | Vejle (49 900) | Horsens (49 700) | Roskilde (44 200) | Næstved (40 500) | Silkeborg (38 500) | Fredericia (37 100) | Helsingør (35 000) | Køge (33 600) | Viborg (33 200) | Holstebro (31 800) | Slagelse (31 800) | Herning (29 900) | Hillerød (28 100) | Svendborg (27 600) | Sønderborg (27 000) | Hjørring (24 800) | Holbæk (24 300) | Frederikshavn (24 200) |
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


Based on work by