John Steinbeck

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Steinbeck mellszobra
Nagyít
Steinbeck mellszobra

John Ernst Steinbeck (1902. február 27. - 1968. december 20.) az egyik leghíresebb 20. századi amerikai regényíró. 1962-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, bár az olvasók közötti népszerűsége sosem egyezett az irodalmi kritikusok közötti népszerűségével.

A kaliforniai Salinasban született, mely több regényének helyszíneként is szolgált. Biológiát tanult, mégis újságíróként kezdett dolgozni. Sokak számára nem volt igazi értelmiségi, többek számára viszont ő volt a nagy gazdasági világválság idejének igazi hangja. Tág érdeklődési körrel bírt, amelyben helyet kapott a a politika, a pszichológia, és a történelem éppúgy, mint a jazz vagy a mitológia.

Első alkotása, az Egy marék arany nem aratott sikert, az igazi áttörést a Kedves csirkefogók jelentette számára. Ebben a műben olyan alakokat ábrázol, akik bár a társadalom peremén, nyomorúságos körülmények közt élnek, mégis egyfajta harmóniában önmagukkal és a világgal. Már ebben a regényben is megjelenik az a fajta irracionalitás, ami a Steinbeck-regények egyik fő jellemzője marad, és ami a későbbi nagy regények cselekményeinek gyakori, láthatatlan mozgatórúgója lesz.

Jó példa erre egyik legfontosabb regénye, az Édentől keletre (East of Eden; 1952), melyben szakít azzal a felfogással, hogy a gonoszság forrása a társadalmi igazságtalanság, és azt az emberi pszichében fedezi fel. Két család történetét követhetjük végig az írásban, akik több generáción keresztül viszik tovább jellemzőiket, és örökítik át gyermekeikre. A művet Elia Kazan rendező 1955-ben filmvászonra vitte.

Egyik utolsó regénye, a Rosszkedvünk tele egyszerre hiteles társadalomábrázolás és sajátos önjellemzés is. Középkorú hőse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belőle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Steinbeck hőse ugyanakkor megbukik, elsősorban saját maga lelkiismerete előtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett.

A Nobel-díjat realisztikus és kifejező írásaiért kapta, melyek érzékeny humorral és szociális érzékenységgel vannak átitatva. A vietnami háború mellett tanúsított kiállását sokan kritikusan fogadták.

Élete vége felé számos utazást tesz a világ több pontján, eljut Közép-Kelet-Európába, azon belül Magyarországra is.

[szerkesztés] Regényei (válogatás)

  • Egy marék arany (A cup of gold)
  • Kedves csirkefogók (Tortilla flat) 1935
  • Egerek és emberek (Of Mice and Men) 1937 A cím utalás Robert Burns versére a "To a Mouse"-ra.
  • Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) 1939
  • Késik a szüret (In dubious battle)
  • Lement a Hold (The Moon is down) 1940
  • Volt egyszer egy háború (Once there was a war) 1942
  • Égi mezők (Pastures of heaven) 1947
  • Édentől keletre, (East of Eden) 1952 A regénybõl Elia Kazan rendezett nagysikerű filmet 1955-ben.
  • Rosszkedvünk tele (Winter of Our Discontent) 1961 A cím utalás William Shakespeare "III. Richard" című színjátékára.
  • Utazások Charley-val (Travels with Charley) 1962

[szerkesztés] Külső hivatkozások