Logo programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A logót, mint emblémát lásd a Logó lapon.
Logo turtle graphic
Nagyít
Logo turtle graphic

A Logo nyelv parancsnyelv, a Lisp nyelv könnyebben olvasható adaptációja, melyet Wally Feurzeig és Seymour Papert készített. Mondhatjuk azt is, hogy a Logo a zárójelek nélküli Lisp. Ez a manapság főként „teknőcgrafikájáról” ismert nyelv jelentős listakezelési, file kezelési és I/O képességekkel rendelkezik. A Logo-t sikerrel alkalmazzák a számítástechnika gyermekekkel való megismertetésére és az alap számítástechnikai elvek tanítására, mint azt Brian Harvey tette a „Számítástechnika Logo módra” ("Computer Science Logo Style") trilógiájában. „Mikrovilágok” készítésére is használható, melyet a tanulók vizsgálgathatnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Logo története

A Logót 1966-ban alkotta meg Wally Feurzeig és Seymour Papert a cambridge-i BBN kutatóintézetben. Szellemi gyökerei a mesterséges intelligencia, a matematikai logika és a fejlődéspszichológia területén találhatók. A Logo kutatás, fejlesztés és tanítás első négy éve a BBN-nél zajlott. Az első megvalósítás LISP nyelven készült egy PDP-1-es számítógépen. A neve "ghost" (szellem) volt. ...

A teknős sokkal későbbi fejlesztés. A Logo, az alapelveket tekintve, most sem különbözik a teknős előttitől. Az első teknős rádió irányítású (vezeték nélküli) paldójáró volt, és Irvingnek nevezték. Érintő érzékelői voltak, és az előre, hátra, jobbra, balra (fordulás) és a csenget parancsokat értette (volt csengője is). Az első iskola, ahol használták: Muzzy Jr High, Lexington MA.

[szerkesztés] Logo megvalósítások

Több mint 130 féle Logo megvalósítás létezik, melyek közül mindegyiknek megvan a maga erőssége. Népszerű keresztplatformos megvalósítás az UCBLogo. Freeware windowsos változata a MSWLogo az Egyesült Királyságban terjedt el. A Comenius Logo pedig Hollandiában, Németországban, Csehországban, Magyarországon, stb. A SOLI Logo a francia változat, melyet széles körben használtak elemi iskolákban az 1980-as években. A Lego/Logo egy olyan rendszer volt, amely teknős vagy Lego motorok és érzékelők vezérlésére szolgált, s gyakran használták az osztálytermekben a 90-es évek közepén. Az ARLOGO az UCBLogo arab nyelvű portja, melyet az első arab nyelvű nyílt forrású programnyelvnek tartanak.

[szerkesztés] Logo programozás

forward 50 right 90 forward 10 right 90 forward 50 right 90 forward 10

[szerkesztés] A teknőc programozása

[szerkesztés] Példák

[szerkesztés] 1. példa: négyzet

Ez a kódrészlet 100 egység oldalú négyzetet rajzol.

forward 100
right 90
forward 100
right 90
forward 100
right 90
forward 100

[szerkesztés] 2. példa: háromszög

Ez a kódrészlet 100 egység oldalú egyenlő oldalú háromszöget rajzol.

forward 100
left 120
forward 100
left 120
forward 100

[szerkesztés] 3. példa: pontozott vonal

[szerkesztés] 4. példa: programciklusok

Az első példa négyzetrajzoló programja tömörebben
(csak a teknőc még fordul 90 fokot) (feltétel nélküli ciklus):

repeat 4 [ forward 100 right 90 ]

[szerkesztés] 5. példa: új szavak

Az előző négyzetrajzoló kód új szóként:

to negyzet
repeat 4 [ forward 100 right 90 ]
end

[szerkesztés] 6. példa: törlés (az UCBLogo nyelvjárásban)

[szerkesztés] 7. példa: paraméterezés

Tetszőleges oldalhosszúságú négyzetet rajzoló szó:

to negyzet :oldal
repeat 4 [ forward :oldal right 90 ]
end

Tetszőleges oldalhosszúságú és szögszámú szabályos sokszöget rajzoló szó:

to sokszog :oldalhossz :szogszam
repeat :szogszam [ forward :oldalhossz right 360/:szogszam ]
end

[szerkesztés] A Logo nyelv

[szerkesztés] Függvények és eljárások

[szerkesztés] 8. példa: spirál rekurzióval

[szerkesztés] Adatkezelés

[szerkesztés] Láthatóság

[szerkesztés] Listák

[szerkesztés] 9. példa: lista első öt elemének kiválasztása

[szerkesztés] Vezérlési szerkezetek

[szerkesztés] Sablon iteráció

[szerkesztés] Tulajdonságlisták

[szerkesztés] Ki- és bevitel

[szerkesztés] Grafika

[szerkesztés] 10.

[szerkesztés] Az MSWLogo kiterejsztései

[szerkesztés] Helló, világ!

[szerkesztés] Irodalomjegyzék

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nyelvjárásai

Egyik változata a Comenius Logo, ami 8-16 éves gyerekek algoritmizálható folyamatokkal megoldható feladatokkal ad ízelítőt a programozásból. Sok iskolában tanítják a Pascal nyelv helyett, vagy amellett.

Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic

Oktatási: Eiffel | Haskell | Logo | SML | Pascal | Prolog | Scheme | Smalltalk

Történelmi: ALGOL | APL | BASIC | Clipper | MUMPS | PL/I | Simula