Vend Szövetség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vend Szövetség: Mára megszűnt szervezet, 1992-ben alapították Kétvölgyön. Ennek a szervezetnek a fő célja volt, hogy bebizonyítsa a magyarországi szlovének, az úgynevezett vendek nem szlovén eredetét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A vendek kálváriája

Maga a "vend nem szlovén" kérdés már tekintélyes régmúltra tekint vissza. Főleg a magyarországi tudomány állt a nem szlovén eredet mellett, és a germán, kelta vagy nyugati-szláv eredet mellett voksolt. Ezek az elméletek azonban korántsem mentesek a politikától, mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyarosítási törekvések hangoztatói, később pedig a Trianon előtti határok visszaállításáért küzdő szélsőbb irányzatok akarták felhasználni, hogy a krajnai és magyarországi szlovének külön kerüljenek egymástól és, hogy saját céljaikat megvalósíthassák. Ennek tetejébe a kiegyezés után a szlovének a magyar vezetés nyomására kényszerűségből vendeknek kezdték el vallani magukat magyar nyelven és utódaik ezt teljesen természetesnek vélve tovább tették. Ám saját anyanyelvükön magukat továbbra is a slovenci névvel illették.

[szerkesztés] A Vend Szövetség megalakulása

1990-ben mikor a politikai figyelem középpontjába került Trianon és az elcsatolt területek visszavétele, ismét előkerült a "vend nem szlovén" kérdés, hogy ezzel érjék el a béke elülvizsgálatát, miszerint ha a vendek nem szlovének, akkor semmiképp sem tartozhatnak Szlovéniához, vissza kell, hogy kerüljenek magyar fennhatóság alá. Két évvel később az akkori kétvölgyi polgármester, néhány magyar, elmagyarosodott, anyanyelvét nem beszélő, de magát vendnek valló és pár helybeli szlovén alakította meg a úgynevezett Vend Szövetséget, amelyet az őrségi Kopickó Alapítvány is támogatott. A szervezet a "vend nem szlovén" nézet igazának bebizonyítása mellett, a magyar kormánynál megpróbálta elérni a vendek önálló magyarországi nemzetiségként való elismerését, de egyik célját sem tudta megvalósítani. Érdekes amellett az is, hogy a szervezet közzé tett írásai közül egyik sem szól vend nyelvjárásban.

1993-ban a Kopickó Alapítvány és a Vend Szövetség felkérte a Gallup Intézetet készítsen felmérést, hogy alátámasztást nyerjen a "vend nem szlovén" álláspont. Ez megtörtént, de nem a várt eredménnyel zárult: Radó Péter, aki a felmérést vezette, kijelentette, hogy az itteni szlovénségnek, amely magát magyarul vendnek mondja, de anyanyelvű önelnevezése slovenci (szlovén), a dánokkal vagy szorbokkal való feltételezett közös leszármazása nem több mint egy mítosz. Csak a politika az, amely az ügy történelmi kötödőseit érvként használja fel, és ezáltal nem is nyer tudományos jelleget.

[szerkesztés] A magyarországi szlovénség asszimilációja

A Vend Szövetség ezzel kudarcot vallott és megszűnt, de tevékenységük nagy kárt okozott a szlovén nemzetiség számára. Az ezt követő népszámlálásokkor ugyanis a szlovén lakosság a szülőföldjükhöz való ragaszkodás, az őket is esetleg fenyegető délszláv háború réme, és a megkülönböztetéstől való féltében inkább magyarnak vallotta magát. Ez mint egy önvédelmi motiváció nagyon is érthető, és ennek gyökerét a Rákosi-rendszer alatti kulák-perekkel együttjáró kitelepítésekben keresendő, amely az ittenieket is nagyban érintette. Emellett a Balkánon is látható volt, hogy a korábbi soknemzetiségi területekről egyes etnikumokat elűztek, onnan teljesen eltűntek. De szlovénség már régebben is hazája elhagyására kényszerült sok magyarországi területről a török háborúk korában.

Szerencsére a helyzet azóta javult és a magyarországi szlovének újra vállalják nemzetiségüket. Az etnikum fennmaradása azonban több ok miatt is nagyon bizonytalan. Az asszimilációt még most is elősegíthetik a jelenleg született és a régi adatok azon halmaza, amelyek a vendeket továbbra is nem a szlovénekkel, hanem egy sor más szláv vagy nem szláv néppel hozzák kapcsolatba, alaposabb kutatások nélkül.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Mukicsné Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja