Aragónia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | |
|---|---|
| Adatok | |
| Székhelye: | Zaragoza |
| Területe: | 47 719 km² |
| Lakossága: | 1 217 514 fő |
| Népsűrűség: | 26 fő/km² |
| Tartományai: |
Huesca Teruel |
| Hivatalos honlap: | Gobierno de Aragón.es |
| Politika | |
| Elnök: | Marcelino Iglesias Ricou |
| Térkép | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aragónia lényegében az Ebro-medencét öleli fel, melyet északon a Pireneusok, délnyugaton a Mezeta külső pereme fog közre, a Földközi-tenger felé pedig a Katalóniai-hegység zár le.
[szerkesztés] Természeti környezete, felszíne
Domborzata: Egyhangú dombvidék, kissé komor jelleggel, körös - körül hegyek övezik. Éghajlata: A tartomány klímája kontinentális, rendkívül száraz nyárral, melyben a fojtogató, forró calina (ún. szárazlégköri homály) telepszik rá a szürkés síkságokra.
[szerkesztés] Tájai
- Felső-Aragónia: a Pireneusok hegyei magasodnak itt. Lélegzet elállító táj mélyen bevágott völgyekkel, kis falvakkal.
- Ebro-medence: régen tengeröböl volt, mely aztán feltöltődött. Teraszosan épült ki, magas sótartalmú talajjal, elsztyeppésedett területekkel.
- Alsó-Aragónia: az Ebro-völgye szélén dombos vidék emelkedik (Piedra, Daroca, Alcaniz) szőlőhegyekkel és olivaföldekkel. Jellemzőek a sziklaszirtekre épült függőfalvak. Része a Montes Universales: Teruel magasföldjei tartoznak ide, itt ered pár folyó: a Guadalquivir, a Turia, a Júcar és a Tajo.
[szerkesztés] Népessége
A terület ritkán lakott csekély számú településsel, de ezek is a folyó partján fekszenek. Székhelye Zaragoza egy huertán fejlődött ki, mandula, olajbogyó, füge és bor terem itt.
[szerkesztés] Közigazgatása
[szerkesztés] Tartományok
Tartományainak (provincia) száma: 3.
- Zaragoza provincia - központja: Zaragoza
- Huesca provincia - központja: Huesca
- Teruel provincia - központja: Teruel
[szerkesztés] Megyék
Megyéinek rendszere (comarca) : összesen 33 megyéből áll.
|
|
|
|
|
| 1 | Jacetania | Jaca | Huesca, Zaragoza |
| 2 | Alto Gállego | Sabiñánigo | Huesca |
| 3 | Sobrarbe | Aínsa y Boltaña | Huesca |
| 4 | Ribagorza | Graus y Benabarre | Huesca |
| 5 | Cinco Villas | Ejea de los Caballeros | Zaragoza |
| 6 | Hoya de Huesca/Plana de Uesca | Huesca | Huesca, Zaragoza |
| 7 | Somontano de Barbastro | Barbastro | Huesca |
| 8 | Cinca Medio | Monzón | Huesca |
| 9 | La Litera/La Llitera | Binéfar y Tamarite de Litera | Huesca |
| 10 | Bajo Cinca/Baix Cinca | Fraga | Huesca, Zaragoza |
| 11 | Monegros | Sariñena | Huesca, Zaragoza |
| 12 | Tarazona y el Moncayo | Tarazona | Zaragoza |
| 13 | Campo de Borja | Borja | Zaragoza |
| 14 | Aranda | Illueca | Zaragoza |
| 15 | Ribera Alta del Ebro | Alagón | Zaragoza |
| 16 | Valdejalón | La Almunia de Doña Godina | Zaragoza |
| 17 | Zaragoza | Zaragoza | Zaragoza |
| 18 | Ribera Baja del Ebro | Quinto | Zaragoza |
| 19 | Bajo Aragón-Caspe/Baix Aragó-Casp | Caspe | Zaragoza |
| 20 | Comunidad de Calatayud | Calatayud | Zaragoza |
| 21 | Campo de Cariñena | Cariñena | Zaragoza |
| 22 | Campo de Belchite | Belchite | Zaragoza |
| 23 | Bajo Martín | Híjar | Teruel |
| 24 | Campo de Daroca | Daroca | Zaragoza |
| 25 | Jiloca | Calamocha y Monreal del Campo | Teruel |
| 26 | Cuencas Mineras | Montalbán y Utrillas | Teruel |
| 27 | Andorra-Sierra de Arcos | Andorra | Teruel |
| 28 | Bajo Aragón | Alcañiz | Teruel |
| 29 | Comunidad de Teruel | Teruel | Teruel |
| 30 | Maestrazgo | Cantavieja | Teruel |
| 31 | Sierra de Albarracín | Albarracín | Teruel |
| 32 | Gúdar-Javalambre | Mora de Rubielos | Teruel |
| 33 | Matarraña | Valderrobres y Calaceite | Teruel |
[szerkesztés] Gazdasága
Aragóniában a magas só - és gipsztartalma miatt terméketlen, félsivatagos táj sztyeppének tűnik és silány juhlegelők borítják. A gabona és zöldségtermesztése a folyók, főként az Ebro és a Segre partvidékére korlátozódnak. Öntözésre csak a Császár - csatorna alkalmas, mely az Ebro vonalát követi (90 km). Öntözéses mezőgazdasága és állattenyésztése mellett az élelmiszeripar és a bányászat ad megélhetést az itt lakóknak.
[szerkesztés] Jelentős városai
- Zaragoza a tartomány fővárosa.
- Huesca a Pireneusok lábánál fekszik páratlanul szép természeti környezetben.
- Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjár építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. Különösen székesegyháza, továbbá a San Martín, a San Pedro és a Salvador templom kiemelkedő.
[szerkesztés] Története
A kisebb Navarrával együtt alakított közös királyságot. Innen indult el a spanyol föld visszahódítása az araboktól, a reconquista. Aragónia volt az egyetlen spanyol föld, amelyet magyar uralkodó felkeresett: Zsigmond király látogatott ide a konstanci zsinat idején a királyi párhoz.
[szerkesztés] Források
- Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
Spanyol tartományok |
|
|---|---|
| Andalúzia | Aragónia | Asztúria | Baleár-szigetek | Baszkföld | Ceuta | Extremadura | Galícia | Kanári-szigetek | Kantábria | Kasztília-La Mancha | Kasztília és León | Katalónia | La Rioja | Madrid | Melilla | Murcia | Navarra | Valencia | |


Based on work by