Szövetes növények

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szövetes növények
Erdei fenyő (Pinus sylvestris)
Erdei fenyő (Pinus sylvestris)
Rendszertan
Domén: Eukarióták
Ország: Növények
Alország: Embriós növények (Embriophyta)
Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta)
Törzsek
Korpafüvek(Lycopodiophyta)
Zsurlók(Equisetophyta)
Páfrányok(Pteridophyta)
Ősharasztok (Psilotophyta)
Kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossophyta)
---
Páfrányfenyők(Ginkgophyta)
Leplesmagvúak(Gnetophyta)
Cikászok (Cycadophyta)
Toboztermők (Pinophyta)
Zárvatermők(Magnoliophyta)

A szövetes növények vagy edényes növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja. Rokonértelmű fogalom a hajtásos növényekkel, mert valóban csak a valódi hajtás tartalmaz szöveteket, így a mohák (Bryophyta) még nem tartoznak a szövetes növények közé. A szövetes növényeknek egyedfejlődésük során kialakulnak a szöveteik, melyek között munkamegosztás van, ezáltal sokkal hatékonyabb és gyorsabb anyagcseréjük, növekedésük, fejlődésük, tehát fontos élettani (fiziológiai) szerepük van.

A szövetes növény egyetlen sejtből, a zigótából (megtermékenyített petesejt) fejlődik tovább (mint minden soksejtű növény). Az osztódás képességével eleinte minden sejt rendelkezik, később azonban az embrió bizonyos helyeire korlátozódik, ezek a sejtek azonban életük végéig megőrzik osztódóképességüket. Ez az ún. „ős-osztódószövet” (merisztéma). Ez a szövet a gyökér- és hajtáscsúcsokon látja el feladatát. A merisztéma hozza létre az elsődleges osztódószövetet, mely ezután kialakítja a tovább osztódni képtelen állandósult szöveteket: a bőrszövet-rendszert (epidermis, periderma, rhytodoma), szállítószövet-rendszert (xylem, phloem) és az alapszövet-rendszert (kiválasztó, mechanikai, víztartó, asszimiláló, átszellőztető alapszövet). Ha az állandósult szövetek újra osztódóképessé válnak, másodlagos osztódószövetről beszélünk (pl. kambium).

A szövetes növényeket a legújabb filogenetikus osztályozás 10 törzsre, míg a hagyományos, de a többség által használt rendszer 3 törzsre és 17 osztályra osztja.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Rendszerezésük

[szerkesztés] Filogenetikus rendszerezés

A szövetes növényeket a filogenetikus osztályozás a következő törzsekre osztja:

[szerkesztés] Hagyományos rendszerezés

Az első szövetes növények, de szaporodásuk még az egyszerűbb, fejletlenebb spórás szaporodás, virágjuk, magvuk még nincs. Szaporodásukhoz víz szükséges.

    • Osztály: Ősharasztok (Psilopsida)
    • Osztály: Tmesipterisek (Tmesipteropsida)
    • Osztály: Korpafüvek (Lycopsida)
    • Osztály: Zsurlók (Sphenopsida)
    • Osztály: Páfrányok (Pterdopsida)


Magvas szövetes növények. Kialakul virágzatuk és magvuk, de a nucellusz (magkezdemény) termőlevelek tövében szapadon nyitottan fellődik. Nincs zárt magházuk, így termésük sem alakul.

  • Altörzs: Szárnyaslevelű nyitvatermők (Pteridospermatophytina)
    • Osztály: Magvaspáfrányok (Pteridospermatopsida)
    • Osztály: Cikászok (Cycasopsida)
  • Altörzs: Leplesmagvú nyitvatermők (Chlamydospermatophytina)
    • Osztály: Bennettitopsida
    • Osztály: Gnetopsida
    • Osztály: Wellwitschopsida
    • Osztály: Csikófarkvirágúak (Ephedropsida) (néhol Coniferophytina)
  • Altörzs: Tobozvirágzatú nyitvatermők (Coniferophytina)
    • Osztály: Nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida)
    • Osztály: Páfrányfenyők (Ginkgopsida)
    • Osztály: Fenyők (Coniferopsida)
    • Osztály: Tiszafák (Taxopsida)


Kialakul a termőlevelek összenövéséből egy zárt magház, mely nagyobb védelmet biztosít a nucellusznak. A magházból pedig kialakul a magot éréséig védő termés.

    • Osztály: Kétszikű zárvatermők (Dicotyledonopsida)
    • Osztály: Egyszikűek zárvatermők (Monocotyledonopsida)

[szerkesztés] Források

  • Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan
  • Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
  • Andreánszky Gábor: Ősnövénytan
Más nyelveken