Nagy-Küküllő vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Segesvár |
| Terület | 3109,72 km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Nagy-Küküllő vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Nagy-Küküllő vármegye, hazánk Királyhágón túli részében, melyet É-on Kis-Küküllő és Udvarhely, K-en Háromszék és Brassó, D-en Fogaras és Szeben, Ny-on Alsó-Fehér vármegye határol. Nagy-Küküllő vármegye egész területe hegyes, bár a hegységek sehol sem érnek el jelentékeny magasságot. A vármegyét borító hegyek az oltmelléki és hortobágymelléki hegysorhoz tartoznak; egyiknek magassága sem haladja meg a 800 métert, csak a vármegye K-i szögletébe belenyúló Persányi hegység emelkedik 948 m magasságig. Ezen hegyek nagyrészt erdősek, csak az alacsonyabbak szolgálnak részint szőlőhegyül, részint szántóföldül; a völgyekben, melyek e hegységeket szeldelik, számos község fekszik. Folyóvizei közül legjelentékenyebb a vármegye D-i részét hasító, s részben Fogaras vármegye felé határt is képező Olt, valamint az É-i határt jelölő Nagy-Küküllő folyó. A vármegye közepét a Hortobágy folyó öntözi, míg K-en a Nagy- és Kis-Homoród és a Kosd parak említhető; mind ezen folyók számos kisebb patakot vesznek magukba. Jelentékenyebb állóvize a vármegyének nincs. Ásványos forrásai közül a homoródi vasas savanyúforrás, a kőhalmi kénes és a nádpataki konyhasós források említendők; mindegyiknek kis, de jelentéktelen fürdője van. Éghajlata mérsékelt, s aránylag enyhe.
[szerkesztés] Népesség
1870-ben 137 193 fő volt és 1891-ben is csak 135 312 fő; a népesség tehát valamivel megfogyott. Egy km²-re 43,5 lakos esik, így Nagy-Küküllő a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 14 148 magyar (10,5%), 59 575 német (44,0%), 53 644 oláh (39,6%) és 7818 cigány. A magyarság tíz évi szaporulata 1724 lélek, vagyis 12,8%. Hitfelekezetre nézve van 3856 római katolikus, 15 597 görög katolikus, 46 210 görögkeleti, 59 501 ág. evangélikus, 6796 helvét, 2546 unitárius és 803 zsidó. Foglalkozásra nézve a lakosság ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 1292, őstermelés 40 245, bányászat 2, ipar 5423, kereskedelem 664, hitel 11, közlekedés 325, járadékból élők 505, napszámosok 10 648, házi cselédek 1806, háztartás 27 595, egyéb foglalkozás 150, foglalkozás nélküli 15 éven aluli 42 882, 15 éven felüli 3522, letartóztatott 19. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés; az ipar nem jelentékeny, leginkább szesz- és sörgyártásra szorítkozik. A közlekedés fő erei a magyar királyi államvasutak brassói és kiskapus-nagyszebeni vonalai, mely a vármegyét 133 km hosszúságban szelik. Az állami utak hossza 151 km; a törvényhatósági utaké 365 km. A hitel igények kielégítésére 19 szövetkezet áll fenn.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Közigazgatás
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by