Tatárszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.08150° k. h. 19.36967°

Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Dabasi
Rang község


Terület 55,06 km²
Népesség
Irányítószám 2375
Körzethívószám 29
Térkép
é. sz. 47.08150° k. h. 19.36967°
település
Mo. térképén
Tatárszentgyörgy katolikus temploma
Nagyít
Tatárszentgyörgy katolikus temploma

Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tatárszentgyörgy Pest megye déli - a volt Dabasi járás délnyugati - részén fekszik, hozzávetőleges pontossággal az északi szélesség 47°05' és a keleti hosszúság 19°22' koordináták mentén. (Tőle kb. 15 km-re északkeleti irányban - pontosan az északi szélesség 47°11' és a keleti hosszúság 19°30' metszéspontján, Pusztavacson - találjuk az ország földrajzi középpontját.) Az 5506 hektár kiterjedésű község északon Dabas - Pest megye 1989 tavasza óta városi rangot élvező településnek - III. kerülete, Gyón, ÉK felől pedig Örkény társközsége, Táborfalva külterületével (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) érintkezik. A tatárszentgyörgyi földek ÉK-DNY-i irányban mélyen benyúlnak Bács-Kiskun megyébe, ahol Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs, Kunpeszér (Kunszentmiklós társközsége) határolják. Tatárszentgyörgy az alföldi medencének - az Alföld és az Északi-középhegység között már-már átmenetet képező - ÉNY-i szélén helyezkedik el, geológiai szempontból is változatosságot ígér. A Duna-Tisza közének e kisebb tájegysége ti. a Duna-tisza közti Hátság pereméhez tartozik, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik. A település jellegét meghatározza, hogy két viszonylag forgalmas (a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő) út kereszteződésében fekszik. A XVIII. század óta a falu képe sokat változott, eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét - az ÉK-i tengelyében kiszélesedő torkú utcával - máig megőrizte. Ha az említett közutak mentén bejárjuk a szentgyörgyi határt, teljes szépségében tárul elénk az alföldi puszták régmúlt idők hangulatát idéző festői világa. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, na is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák szemet gyönyörködtető, kellemes élményt kínálnak az urbanizáció "áldásaitól" megcsömörlött, kikapcsolódásra vágyó ember számára.

Czagányi László: Tatárszentgyörgy története részlet

[szerkesztés] Története

Az XI-XII. században már két település (Esőfalva és Zádog) állt a mai Tatárszentgyörgy helyén. A tatár betörés következtében mindkettő elpusztult. A Tatárszentgyörgy név a XVI. században jelenik meg. A Környéken megtelepedő, Szent György tiszteletére templomot építő kun népcsoportot az iratok tévesen tartároknak nevezték. A török korban elnéptelenedett.

1710 július 18-22 között Rákóczi magyar fejedelem táborozott itt hadaival. Területét a XVIII. században Grassalkovich Antal ármánnyal szerezte meg a falu területét, kihasználván a puszta urának eladósodását. Grassalkovich nevéhez fűződik a község 1758-as újratelepítése is. 1873-ban Váradyné lett a község új birtokosa, aki a falu keleti határában fekvő területet (Göbölyjárás-puszta) eladta az államnak. Az állam a területen katonai gyakorlóteret alakított ki, ennek pedig mindmáig kiható következménye a falu viszonylagos földrajzi elszigeteltsége.

Tatárszentgyörgy a XX. század éveiben Magyarország közepén is perifériális helyzetben lévő, alsóbbrendű szerepkörre kényszerített település maradt. A vasút elkerülte és a főútvonal sem épült meg. A lőgyakorlatok gyakran tették lehetetlenné az átjárást a regionális központ Dabas, vagy a TSZ-központ Örkény felé. Az elszigeteltségből csak a 90-es évek változásainak köszönhetően kezd kitörni a falu.

[szerkesztés] Nevezetességei

Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.

A település katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obelix áll.

[szerkesztés] Külső hivatkozások