Stjepan Radić
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Stjepan Radić (Radics István) a horvát parasztpárt tagja az 1920-as években.
1922-ben hozott határozatából idézve: „Horvátország politikai függetlensége jogilag sosem volt megszakítva, s valójában Horvátország mindig állam volt, amely különálló területtel rendelkezett, és saját kormánya volt. (…) A horvát országgyűlés 1918. október 29-én kifejezte óhaját, hogy Szerbia és Montenegró királysággal kíván közös államalakulatban részt venni… A szerb politikusok meghiúsították ezeket a szándékokat, miután 1918. december 1-jén egyoldalúan kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén királyságot, habár ehez a lépésükhöz sem a horvát országgyűlés, sem a horvát nép hozzájárulását nem kérték ki.” (Dr. Fredo Culinovics : Slom stare Jugoslavie. Zagreb, 1958, pp 32-34)
Radić szenvedélyes támadásaival sokat kellemetlenkedett Belgrádnak. Az állandóan változó gyenge kormányok alatt voltak a parlamenti botrányok. 1928-ban mondta a parlamentben : "Valóságos pokolban élünk! A magyarok mindig gavallérosan bántak velünk, most ennek az ellenkezője történik. A csendőrség terrorja elbírhatatlan, holott ez a régi monarchiában kíválóan működött. ... a régi kitűnő közigazgatás ma balkánizálva, macedonizálva van."
Később az egyik parlamenti űlésen egy szerb politikus őt és két horvát társát lelőtte.


Based on work by