Műhold

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik-1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

A Szputnyik-1 műhold makettje
Nagyít
A Szputnyik-1 műhold makettje

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a II. világháború során megszerzett német V-2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádóhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik-1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. A eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

[szerkesztés] Műholdak típusai

  • Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
  • Távközlési műholdak: rádió és mikróhullámú frekvenciát használva kommmunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
  • Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
  • Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
  • Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáól földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
  • Űrállomások: emberek szállítására alkalmas műholdak.
  • Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
  • Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:

  • Miniműholdak 500 és 200 kg között
  • Mikroműholdak 200 kg alatt
  • Nanoműholdak 10 kg alatt

[szerkesztés] Pályatípusok

A műholdak pályaelemei
Nagyít
A műholdak pályaelemei
  • alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200-1200 km-re.
  • közepes Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 1200-35786 km-re.
  • geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35786 km-re.
  • geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
  • magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35786 km felett.
  • Molnyija pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal.
  • helioszinkron vagy napszinkron pálya.
  • poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya.
  • holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya.
  • Hohmann-pálya: a bolygókhoz vezető egyszerű pálya.
  • szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással.
  • szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással.
  • a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.

[szerkesztés] Saját műholddal rendelkező országok

(zárójelben az első műhold, és az indítás éve)

Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték.

[szerkesztés] Műholdakkal rendelkező égitestek

(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)