Immunitás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az immunitás, a szervezetet érő idegen, esetleg ártalmas, különösen kórokozókkal és mérgekkel szembeni védettséget jelent. Ennek a védettségnek egyik formája természetes körülmények között, másik formája a mesterséges beavatkozásra alakul ki.
[szerkesztés] A természetes immunitás
- A természetes immunitás egyik formája a faji-imunitás, amely abban nyilvánul meg, hogy az egyik fajt, nem betegítik meg egy másik faj kórokozói. Pl: az embert nem betegítik meg a hüllők kórokozói.
- a másik formája az egyéni öröklött immunitás, ez azt jelenti, hogy egyes népcsoportok, családok, vagy emberek, bizonyos fertőző betegségekkel szemben ellenállóbbak, immunisabbak az átlagnál. Pl.: az afrikai benszülöttek nagyobb ellenállás mutatnak a maláriával, vagy a sárgalázzal szemben, mint az európaiak.
- A természetes immunitás harmadik formája, az aktív-immunitás, amelyre akkor teszünk szert, ha már valamely fertőzésen átestünk. Az ismételt fertőzés esetén, megbetegedés egyáltalán nem, vagy csak kiebb mértékben történik. Védettségre akkor is szert teszünk, ha a betegség nem járt a rá jellemző tünetekkel. Ezzel magyarázható például, egyes gyermekek és felnőttek a járványos gyermekbénulással szembeni védettsége. De ilyen jellegű immunitás marad vissza a kanyaró, a rubeóla, skarlát, diftéria, stb. akár enyhe lefolyása után is.
Az aktív immunitást mesterségesen is kilehet alakítani, ilyen esetben a fertőzés folyamatát utánozva, a szervezet védekező mechanizmusát aktíválják, serkentik. Először a kínaiak próbálkoztak a himlő ellen védekezni, az enyhe lefolyású esetekből származó himlős hólyagváladékot használva. A himlőoltás mai formáját Edward Jenner angol orvos fejlesztette ki, aki tehénhimlő nyirokkal tett védetté gyermekeket az emberi himlő ellen. A védőoltással a szervezetbe juttatott legyengített, vagy elölt kórokozók (antigén) hatására a szervezet maga termel ellenanyagokat (antitoxinok)at, így mozgósítva a falósejteket (fagocitákat). Ilyen mesterséges beavatkozás, csak kis mértékben veszi igénybe a szervezetet, miközben az immunitás lassan kifejlődik, és rendszerint tartósan meg is marad. Az idős korban a természetes és mesterséges immunitás is erősen leromlik, hasonlóképpen gyengül éhezés, alkoholizálás, vagy kimerültség esetén.
[szerkesztés] A mesterséges immunitás
A mesterséges immunitás gyorsan létrehozható, de rövid ideig tartó formája, a paszív immunitás. Ezt úgy alakítják ki, hogy állatokban termelt kész ellenanyagot adnak immunsavó formájában a beteg, vagy fertőzésnek kitett személynek. Ezeket a fajidegen anyagokat a szervezet hamar lebontja.
A paszív immunítás nem fajlagos formája a gamma-globulin adása után jön létre.


Based on work by