Kabti-iláni-Marduk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kabti-iláni-Marduk (Kr. e. II. évezred vége? vagy Kr. e. VIII. század?) Akkád költő, az Erra-eposz című akkád epikus mű szerzője
Élete teljesen ismeretlen, eposza végén, a kolofonban nevezi meg magát: „A dal szövője, Kabti-iláni-Marduk, dabíbi fia, éji álmában ismerte meg a dalt, s elmondta, midőn felébredt, mit sem vétett el, egyetlen sort sem toldott hozzá." A költői öntudatnak e megfogalmazása példa nélkül álló a sumer - akkád költészetben.
Az Erra-eposz modern címét a mű főhőséről, Erra -vagy Era, esetleg Irra- istenről, a dögvész (pestis) uráról kapta. A cselekmény Babilon pusztulása körül forog, de mitológiai háttere fikciónak, álmítosznak látszik. Az emberek, Babilon lakói elhanyagolták Erra kultuszát, a cselekmény az isten haragjával indul. Erra megszerzi Marduk istentől a Babilon feletti hatalmat, s trónra jutva polgárháború támasztásával szörnyű pusztulást okoz. Miután kitombolta magát, megszánja a várost, s a többi istennel karöltve a károk jóvátételéhez fog.
A cselekmény valós történetet dolgozhat fel, nyilván valamely asszír pusztítást, de ezt oly általános jegyek alapján írja le, hogy pontos beazonosítása valamely ismert hadjárattal lehetetlen. Az epikus kidolgozás igazodik a sumer-akkád-babiloni irodalmi hagyományokhoz, több részlete emlékeztet a Gilgames-eposzra, vagy az Enúma elisre. A mű maga a királyi udvar számára készült, nem hagy eziránt kétséget a kolofon szövege sem: „Az énekes, aki e dalt előadja, ne haljon meg varázslattól, szavát fogadja tetszéssel a főember, a király. Az írnok, aki a dalt megtanulja legyen híres messze földön, legyen tekintélye az országban.
A szöveg Ke. e. VIII-VII. századi másolatok igen töredékes példányaiban maradt fenn. A rekonstruálható szöveg egyike a legterjedelmesebb akkád eposzoknak.

