Gömör-Kishont vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Rimaszombat |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Gömör-Kishont vármegye (latinul Gömörinum, németül Gemer vagy Gömör, szlovákul Gemer) közigazgatási egység (vármegye) a volt Magyar Királyság területén. A 19. századig Gömör vármegye néven, majd 19. században és a 20. század elején a kishonti régióval együtt alkotta Gömör-Kishont vármegyét. Területén jelenleg Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország osztozik. Ma a Gömör elnevezést csupán ezen területre való utalásként használják, funkciója nincs.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Gömör-Kishont vármegye a következő megyékkel volt határos: Zólyom, Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves és Nógrád. A Gömör-Szepesi-érchegységben (ma: Szlovák-érchegység, Slovenské rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén.
[szerkesztés] Székhelyek
Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Plesivec. Miután Kishonttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat.
[szerkesztés] Történelem
Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kishont, mely Tiszolc és Rimaszombat között fekszik, csak 1786–1802 környékén csatlakozott hozzá, azóta a vármegye neve Gömör-Kishont.
1918-ban (az 1920-as trianoni békével megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy nagyon kis területet Putnok környékén, mely az új magyar megye, Borsod-Gömör-Kishont (ma Borsod-Abaúj-Zemplén egyik része) része lett. Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében.
A II. világháború során, mikor Csehszlovákia átmenetileg felbomlott, a megye legnagyobb részét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntés folyományaként. Ekkor Gömör-Kishont vármegye újraalakult. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör-Kishont Szlovákia része lett, a kassai régión belül.
[szerkesztés] Járások
A 20. század elején a járások és székhelyeik a következők voltak:
- Rimaszombati, székhelye Rimaszombat.
- Garamvölgyi, székhelye Nándorvölgy.
- Nagyrőcei, székhelye Jolsva.
- Rozsnyói, székhelye Rozsnyó.
- Tornaljai, székhelye Tornalja.
- Rimaszécsi, székhelye Rimaszécs.
Városi járások:
Ezek a települések ma Szlovákiában találhatóak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|


Based on work by