Károlyi Sándor (hadvezér)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gróf Károlyi Sándor (nagykárolyi) (1668. március 201743. szeptember 8): a családban első, aki a grófi címet viselte, Károlyi László és Sennyey Erzsébet fia.

Gróf Károlyi Sándor (ismeretlen művész korabeli festménye)
Nagyít
Gróf Károlyi Sándor (ismeretlen művész korabeli festménye)

1699-ben a felső-magyarországi főtörvényszék bárója.

1703-ban a II. Rákóczi Ferenc zászlói alatt nagyban kitört szabadságharc kezdetén ő az első, ki Dolhánál a feltámadt kurucokat szétveri. Nemzete s hazai alkotmánya iránti közismert hűsége miatt azonban, melyet a bécsi felfogás szerint nem tudtak összeegyeztetni a lojalitással és az uralkodó iránti hűséggel, a titokban ellene intézett áskálódások s gyanúsítgatások miatt az udvarnál nem bíztak meg benne, ezért Rákóczi zászlói alá menekült, és Rákóczinak egyik legtekintélyesebb pártvezére, hadi tanácsának tagja, s fő tábornoka lett.

A romhányi csata után (1710. január 22) meg volt győződve arról, hogy a háborút az általános nagy kimerültség miatt lehetetlen folytatni. Részt vett a szatmári békekötés kieszközlésében és létrehozásában.

Eleonóra özvegy császárné már 1711. szeptember 15-én, majd az új császár és király, III. Károly 1712. január 12-én kinevezte főhadvezéri helyettessé, április 5-én pedig grófi méltóságra emelte. Később Mária Teréziától elnyerte a legfőbb katonai rangot, a tábornagyi rangot.

A legmagasabb állásokra és befolyásra jutva – mely sok gyanúsítást vont hazafi-jellemére –, határozottan és következetesen az üldözött ügyefogyott kurucok javára használta fel hatalmát, számtalan külföldi bujdosó részére eszközölt ki hazatérési engedélyt, a segélyre szorulókat védte, támogatta. Nagy összegeket fordított jótékony intézetek, egyházak és iskolák alapítására és segítésére, fényes emlékeket hagyott maga után, mint valódi, nemeslelkű magyar főúr, jobbágyai atyai jóltevője. Nagykárolyban a kegyesrendi szerzet egyháza és társas lakhelye, valamint a szegények ottani kórháza is, Pesten pedig a klarisszák részére alapított zárda, a báthori és miskolci minorita-rendház, a majthényi, csengeri, kaplonyi, erdődi stb. templomok és iskolák neki köszönhetik létüket.