Seneca és Pál levelezése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Seneca és Pál levelezése (latin nyelven: Epistola Senecae ad Paulum et Pauli ad Senecam) ókeresztény irodalmi mű az apokrif apostoli levelek köréből. A fiktív levélváltás Seneca nyolc, Pál apostol hat levelét tartalmazza. Valószínűleg Itáliában keletkezett a Kr. u. 3. században, jeléül annak, hogy a korai kereszténység tudatában volt a sztoikus filozófia és Pál tanai közt fennálló érintkezéseknek. A rövid levelek a kölcsönös tiszteletnyilvánításokon kívül félreérthetetlen elismeréssel szólnak Pál némelyik leveléről, s kölcsönösen óhajtják a személyes találkozást. A levelek Nero római császár éveire vannak keltezve, s említik Róma égését. Közvetlen céljuk az lehetett, hogy a latin kultúrájú itáliaiak szemében növeljék a kereszténység vonzerejét.

„...Ügyelsz a latinságra, és a szép szavak külső formáját is megadod, úgy, hogy hogy a nemes szolgálat feladatát méltóan viszed véghez”, jellemzi Pseudo-Seneca Pál leveleit.

A levélváltás mind az ókor, mind a középkor folyamán kedvelt olvasmány volt, többek közt méltánylón említi Szent Jeromos és Petrus Abaelardus.

[szerkesztés] Forrás

  • Teológiai kislexikon