Anders Celsius

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anders Celsius, Olof Arenius (1701–1766) festménye
Nagyít
Anders Celsius, Olof Arenius (17011766) festménye

Anders Celsius (Ovanåker, 1701. november 27. - Uppsala, 1744. április 25.) svéd természettudós, csillagász. A róla elnevezett, ma is használatos hőmérsékleti skála megalkotója. A svéd, a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja.

Azon az uppsalai egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja Nils Celsius az asztronómia professzora volt, nagyapja Magnus Celsius pedig a matematika professzora. 1730-1744 között az uppsalai egyetemen dolgozott, ahol a csillagászat professzora volt 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot. Szorgalmazta a Gergely-naptár bevezetését, az akkor már pontatlan Julianus-naptár helyett. Foglalkozott a a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Fizikai és geofizikai kutatásokat is végzett. Két tudományos expedíciót támogatott egyet Dél-Amerikába Peruba, az egyenlítő közelébe. Egy expedíciót pedig Észak-Skandináviába küldött. Az expedíciók során a meridián méréseket végzett. A mérések során bebizonyította Newton elméletét, hogy a föld nem tökéletes gömb alakú, hanem a pólusok mentén kissé lapított ellipszoid. Tanulmányozta a svéd partvidék geológiai süllyedését is. Felfedezte, hogy a süllyedés oka a jégkorszak idején felhalmozódott jégtakaró lehetett. Csillagászai kutatásai eredményeként kiadott egy csillagászati katalógust, amelyben 300 csillag adatai szerepelnek, a fényességük adataival. A fénymérés eredménye alapján adatai kb. 0,4 magnitudó pontosságuak voltak. Tanulmányozta az északi fényt is. Észrevette hogy a mágneses elhajlás szélsőségei, amelyek az iránytű elmozdulását is okozza, egybeesnek a sarki fények aktivitásának a maximumával. 1733-ban a sarki fény kutatásai alapján egy gyűjteményt adott ki, amely 316 megfigyelés adatait tartalmazta.

1737-ben tervezte meg a ma is használatos 100 fokos beosztású hőmérséklet skáláját, amely komoly segítséget jelentett a tudományos munkában. A skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémián tartott előadásában. 1750-ben Stromer svéd tudós módosította a skálát, és a fagyáspontot tette meg 0-nak, a forráspontot pedig 100-nak.

Életét tuberkulózis oltotta ki 1744-ben. Sírja Uppsala közelében található, a nagyapja sírja mellett.

[szerkesztés] Lásd még

Celsius-skála