Lakoma (dialógus)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Platón dialógusai |
| Szókratikus korszak |
| Szókratész védőbeszéde |
| Kisebbik Hippiász |
| Nagyobbik Hippiász |
| Euthüphron |
| Kritón – Lüszisz |
| Lakhész – Kharmidész – Ion |
| Protagórász – Euthüdémosz |
| Gorgiász – Menexenus |
| Menón – Kritiász |
| Apológia |
| Kritón – Kratülosz |
| A "nagy" dialógusok : formatan,
politika, halál, dialektika, szerelem. |
| Phaidón – Lakoma |
| Állam – Phaidrosz |
| Kései dialógusok :
A forma-teória kritika, kozmológia, politika, metafizika |
| Theaitétosz – Parmenidész |
| A szofista – Philébosz |
| Az államférfi – Timaiosz |
| Törvények |
| Nem bizonyitott Platón dialógusok |
| Menexenos – Második Alkibidész |
| Theages – Minósz – A vetélytársak |
| Klitophon |
A Lakoma című dialógus, Platón középső alkotói korszakában iródott. A dialógus témája a szerelem.
[szerkesztés] A dialógus
A keretbeszélgetés Apollodórosz és barátai között zajlik, akik arra kérik őt, hogy mesélje el, hogy mi történt azon a találkozón, ahol Szókratész,a filozófus és Agathón a költő és mások a szerelemről vitáztak. Magán a lakomán Apollódorosz nem vett részt, de állítólag neki Arisztodémosz, Szókratész hű követője mesélte el.
[szerkesztés] Arisztodémosz története
Arisztodémosz az utcán találkozott Szókratésszel, aki éppen egy előkelő ifjúhoz készült vacsórára. Szókratész rábeszéli Arisztódémoszt, hogy tartson vele. Platón, akövetkező részben Szókratész jelleméről ad leírást: Szókratész útközben többször is megáll, kapúaljakban húzódik, hogy magában elmélkedjen, ezért későn ér a lakoma helyszinére.
A lakoma lekezdéseútán, miútán bemutatták Dionüszosznak az italáldozatot, a vendégek egymást követve rövid szónoklatokat mondanak Erósz istentől kérve ihletést.
Első szónoklat, Phaidrosz:
Phaidrosz szerint, Erósz isten a legnagyobb ajándékkal áldotta meg az embereket, amikor a szerelmet közéjük bocsájtotta, ugyanis a szerelem képes egyedül a nagy és szépsége dolgok létrehozására. Sőt, állította Phaidrosz legyőzhetetlen lenne az a város amely csupa szerelmes férfiból állana, mert az ilyenek kerülnék a szégyenletest és igyekenének kitünni egymás előtt.
Pauszaniasz beszéde:
Szerint Erósz kétféle lehet, van egy égi és egy földi megfelelője, egy közönséges. Ez utóbbi csak az átlagemberek között munkálkodik, azok közt akik a szerelmesük testét jobban szeretik annak lelkénél. Akit az égi Érósz inspirál, az belső tartalomra, belső szépségre kiváncsi, és kerüli a féktelenséget a szerelemben.
Ertüximakhosz, az orvos beszéde:

