Lobor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lobor község a mai Horvátországban Krapina-Zagorje megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Zlatartól 7 km-re északra az Ivaneci-hegység déli lábánál az azonos nevű patak partján fekszik. Közigazgatásilag Cebovec, Lobor, Markušbrijeg, Petrova Gora, Šipki, Stari Golubovec, Velika Petrovagorska, Vinipotok, Vojnovec Loborski és Završje Loborsko települések tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Története

A falut 1244-ben említik először. Területén már a rómaiak idején település volt, melynek bizonyságai azok a római sírok, melyek az iskola udvarán kerültek elő. Lobor várát valószíműleg Obrán fia Pocina építtette a 13. században. Először 1259-ben említik. A 14. században a zagorai ispánság tartozéka, majd a Cilleieké, Corvin Jánosé, később a Keglevicheké. A hagyomány szerint a török hét évig ostromolta, mégsem tudta bevenni. A vár a 16. század végén vagy a 17. század elején pusztult el, ma csak romjai láthatók. Helyette a Keglevichek a 17. században kastélyt építettek, mely a 19. század végén nyerte el végső formáját. A település a trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Ma a hozzá tartozó falvakkal együtt 3700 lakosa van.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Lobor várának romjai (13. század).
  • A Szent Anna plébánia templomot 1334-ben említik először. 1805-ben Ivan Babić kezdte meg a régi, rossz állagú templom lebontásával az új építését, mely a 19. század végére nyerte el mai formáját.
  • A 17. századi eredetű Keglevich-kastély. Ez volt a család birtokainak központja. 1905-ben eladták, végül több tulajdonos után állami tulajdonba került.
  • Területén a településtől északkeletre állnak Osterc várának romjai. A vár 1338-ban a Kőszegieké, majd 1339-től királyi vár a zagorai ispánság tartozéka. Ezután 1456-ig a Cilleieké.
Más nyelveken