Vita:Honfoglalás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kettős honfoglalás elméletről nagyon ideje volna megemlékezni. Továbá nem kéne ennyire erőletni ezt a zsákmányszerzés c. szöveget, mert a Kalandozó hadjáratok címszónál is le van írva, hogy ez nem ilyen egyszerű kérdés. --Kun 2005. november 10., 12:47 (CET)

Igazad van, ideje lenne róla megemlékezni - felhatalmazlak rá, hogy írd meg :) Eddig senki nem mert belevágni a megírásába, ezért van ez szegény ilyen állapotban. De nagyon jó lene, ha készülne a honfoglalásról is egy tisztességes cikk. Persze nem csak a kettős honfoglalás elméletről, ill ha igen, akkor azt olyan címen kell megtenni. Lásd még: Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat és Wikipédia:Miért nem javítja ki valaki ezt a lapot? -- Serinde üzenet 2005. november 10., 13:00 (CET)

Közben örömmel látom, h. fejlődik az oldal. A "szlávoktól átvettük a földművelést" c. történet nem állja meg a helyét, ezt bizonyítja az is, hogy a földműveléssel kapcsolatos szavaink nem szláv, hanem török eredetűek. Meg még van benne pár érdekes dolog, de határozottan jobb, mint eddig.--Kun 2006. január 8., 21:29 (CET)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] +lektor

ha vki javította a hullámos meg kalapos ékezeteket, akkor kiveheti a lektort... nekem most nincs időm rá, sajnos. --grin 2006. január 9., 00:04 (CET)

[szerkesztés] Ejnye

...hogy nekem kell elvégeznem az ínek munkáját. :-) A lektor megidézése azért maradhat, soha nem árt, ha újabb lektor jön.

Tófalvi Péter 2006. január 9., 01:50 (CET)

[szerkesztés] Kettős honfoglalás

Egy lényeges rész kimaradt, ezt pótolnám is. László Gyula szerint ugyanis az első és második hullám népei nem azonosak. Az első lenne a finnugor nyelvű késő avar, míg a második egy onogur-török nép Árpád vezetése alatt. László elmélete szerint e két nép összeolvadásából keletkezett a modern magyar nép. (Hasonlóan a modern bolgárokhoz.) Üdv, László

[szerkesztés] linkek beszúrása

Hogyan lehet linkeket beszúrni a szövegben? A Rubicon egyik száma, amely kizárólag a honfoglalással foglalkozik, teljes egészében elérhető a www.mult-kor.hu/rubicon archivumában (Megjegyezem ez alapján úgy tűnik nekem, hogy a "hivatalos álláspont" is finomodott azóta.) Üdv, Laszlo


Hát, azt remélem eddig is tudtad, hogy belső linkeket két szögletes zárójel közé kell tenni. Külső linkeknél kevesebb a munka, csak egy pár szögletes zárójelet kell használni. A html-es rész után hagyj egy szóközt, és adj olvasmányosabb nevet a külső linknek. Amúgy, amikor egy régebbi, mások által létrehozott lapot szerkesztesz, ott látod a külső hivatkozások beillesztésének intim folyamatát. Pédául így: link title Tófalvi Péter 2006. január 18., 12:29 (CET)

[szerkesztés] Griffes-indások

"László Gyula történész amellett foglalt állást, miszerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra megjelenése az avarkori leletek között) és egy finnugor nyelvű népcsoport alkotta" Ez érdekes, ugyanis a griffes-indás motívumok türk, török motívumok, úgyhogy a 670 körül betelepülők nehezen voltak finnugorok. Amúgy László prof. én úgy emlékszem, hogy magukat az avarokat (betelepülés: kb. 570) tekintette az első hullámnak.Tófalvi Péter 2006. január 18., 12:37 (CET)


Nem, nem az avarokat. Az ún. késő avarok csak később települtek be (ez lenne a 670-es dátum), ők tkp. nem is avarok voltak, de mivel nincs más nevük ezt az elnevezést találták ki rájuk. De azért majd ellenőrzöm, jobb a biztonság. László

-Kézai Simon szerint AD700-ban a 108 "szkíta" törzsből töményeket(10 000x108?) választottak és ezek nyugatra mentek. pl kárpátmedencébe--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)


Azért az gyanús, hogy az avarok - akik annyi néppel összerúgták a port - olyan jól megfértek pont velük... Tófalvi Péter 2006. január 20., 01:26 (CET)

Rendben ellenőriztem és jól emékeztem. László szerint Árpád magyarjai finnugor nyelvű késő avarokat találtak a Kárpát medencében.A forrásom László Gyula Árpád Népe c. könyve volt. Üdv, László

Az avar továbbélés bizonyítása ma már nem is tűnik reménytelennek. (Pl. [1], [2]+további bizonyítékok+a józan ész: Nagy Károly kiirtotta az avarokat és a Kárpát-medence közel száz évig csaknem lakatlan volt. Hát ezt elég nehéz elképzelni.)
A nyelv bizonyítása – annak bizonyítása, hogy az avarok a ma finnugor nyelvek közé sorolt nyelven beszéltek – már jóval nehezebb. Egy lehetséges bizonyítás összefügg a honfoglalók (Árpád népe) létszámával. A cikk most lazán "odaveti", hogy 200-400 ezerre becsülhető, csak azt nem mondja, hogy mi alapján. Pedig ez egy nagyon fontos kérdés. Üdv. --Csanády 2006. január 30., 12:17 (CET)

Olajos Terézia cikke elég meggyőző volt első olvasásra, de azt hiszem semmi igazán újat nem mondott. Már Kristó Gyula számolt avar töredékekkel Nem magyar népek a középkori Magyarorszuágon c. könyvében. Azt hiszem a fő kérdés inkább az avarok létszáma, semmit puszta jelenléte.

Ha jól emlékszem Kristó pl. 100 főre becsülte a honfoglalók létszámát: 70 ezer magyar és 30 ezer kabar. Ő egy arab forrásra alapozta becslését, mely a magyar törzsszövetség teljes katonai erejét 20 főre becsülte. (Ami egyébként a igen nagynak számított.)Ennek ellenére nekem az a benyomásom, hogy minden ilyen becslés csak hasraütéses alapon történik.

Üdv, László

Azt nem tudhatom, hogy mi számít újnak, a (HuWiki) cikkek között azonban sok helyen szerepel, hogy Árpád bejövetelekor a Kárpát-medence "ritkán lakott" volt. Mármost az is lehetséges, hogy az a forrás amire ezt az állítást eddig alapozták pontosan ennek az ellenkezőjét állítja.
Viszont, ha a Kárpát-medencében többen laktak, mint eddig feltételezték, akkor baj van a hivatalos elmélettel, mert két nép összeolvadásakor a nagyobb létszámú nép olvasztja be a kisebbet, függetlenül attól, hogy melyikből kerül ki a vezető réteg. (Ezt több analógia is bizonyítja.) Innentől két lehetőség van szerintem: vagy a honfoglalók beszéltek magyarul(vegyük figyelembe, hogy a kavarok/kabarok is "bekavarnak") – és voltak lényegesen többen –, vagy ez is a kettős honfoglalás elméletét erősíti. A régészet szerint – úgy tudom, hogy – Árpádék kevesen voltak és a Kárpát-medencének csak kis részét szállták meg. --Csanády 2006. február 1., 12:55 (CET)

::Közben itt az a "döntés" született, hogy "A cikk teljesen elfogulatlanul mutatja be mindkét nézetet!". Bár szerintem ez nem így van, szeretnék távol maradni a kritikus cikkektől, ezért szeretném befejezni ezt a párbeszédet. Köszönöm! --Csanády 2006. február 1., 15:50 (CET)

Elnézést, nem akartam senkit megbántani azzal hogy töröltem a "lektorálandó" jelzést. De pontosan mi a baj a szócikkel (azonkívül, hogy a honfoglalók létszámára vonatkozó becslés nincs forrással alátámasztva)? - Adapa 2006. február 1., 16:01 (CET)

Bocs…

Tudom, hogy nem a vitalapon kell vitézkedni, de:

Röviden az a baj, hogy a „Hivatalos álláspont” rész a kb. 100 évvel ezelőtti álláspontot tükrözi, a kettős honfoglalásról szóló rész pedig éppen a meggyőző érveket nem sorolja fel. Kicsit bővebben csak a lényeges pontokat felsorolva: (Felteszem, hogy a külső hivatkozásokban szereplő cikk írója, Fodor István a „hivatalos álláspont” képviselője. (A "Fodor:" jelzésű idézetek a külső hivatkozásokban feltüntetett cikkből vannak! Az idézőjelek nélküli részek az én hozzáfűzéseim.)

A. A hivatalos álláspont

1. A besenyő támadásról

A cikkben „Miközben a két sereg idegen földön kalandozik, addig az Etelközben maradott magyarokat besenyő támadás éri.”

Fodor: „A sírokban talált csontvázak embertani vizsgálatából Éry Kinga vonta le azt az egyértelmű következtetést, hogy a honfoglaló férfi és női népesség között nincsenek eltérő eredetre utaló biológiai különbségek, tehát biológiai értelemben is azonos eredetűek. A régészet és az embertan vallomása tehát egyaránt az etelközi katasztrofális vereség feltevése ellen szól.”

A hivatalos történetírás ezt úgy próbálja kikerülni, hogy a besenyő támadás a honfoglalást már megkezdő nép utóvédjét érte. Ez azért szerintem lényeges különbség, főleg ha meggondoljuk, hogy ha már folyamatban volt a honfoglalás, akkor annak nem lehetett oka a besenyő támadás… A besenyő támadással kapcsolatban számos – hívatásos történész által képviselt – elmélet létezik. A kép amit a cikk sugall, messze nem ilyen egyértelmű.

2. A szlávok

Cikk: „Az itt lakó, főleg szláv népek sem éltek túl sűrűn a vidéken és hamar beolvadtak az új jövevények törzseibe.”

Fodor: „…szót emelt ellene Kralovánszky Alán és Szőke Béla. Az utóbbi kutató összefoglaló munkája 1962-ben látott napvilágot, amelyben igazolta, hogy a szerény mellékletű, soksíros temetőket nem a szlávok, hanem a közrendű magyarság hagyta ránk. Két évvel később megjelent bírálatában viszont Dienes István joggal vetette fel a kérdést: hol kereshetjük ebben az esetben a helyben talált szláv népesség régészeti hagyatékát? … A peremvidékek hasonló jellegű temetői viszont főként az itt élő szlávság hagyatéka lehet.”

Cikk: „Az itt élő szláv népektől a magyarok átvettek számos mezőgazdasági eszközt és technológiát. Ekkor számos földműveléssel kapcsolatos szó került át a magyar nyelvbe. Ekkoriban az ipar még szűk körű volt.”

Fodor: „Főként a régészeti források mára azt is egyértelművé tették, hogy a magyarság már keletről jelentős földműves tömegeket hozott magával, … Az új, végleges hazába érkezett őseink nagy többsége nem hetyke lovas vitéz vagy mélázó pásztor volt, hanem dolgos kezű állattartó, szántóvető vagy kézműves,…”

Ezek azért szerintem jelentős különbségek.

3. „fosztogatás”

Cikk: „Az egyik sereg a bizánciak felkérésére Bulgária ellen fordult és az Al-Duna és a tőle délre fekvő részeken fosztogatott” Ez lerágott csont, bocsánat … Itt éppen igazolt, hogy – egyébként a kor „legműveltebb” állama szövetségében – Árpádék háborút viseltek Bulgária ellen. Ezt úgy közvetíteni, hogy „fosztogattak”, … És akkor, hogy minősítsük a 20. században a Kárpát-medencében járt idegen hadseregeket?

a Győztesek cikkei Dicsőséges felszabadításról a vesztesek fosztogatásrol irnak. mindíg.--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)

(„már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot erre. Elsőként a 830-as években bolgár felkérésre Bizánc ellen vonultak.” – Valószínű elnézés: Bizánc ellen nem kellett átvonulni a Kárpát- medencén.)

B. Kettős honfoglalás (röviden)

1. „Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolta.” – Hát nem azzal igazolta. (valóban hivatkozik rá, de az nem ugyanaz) Ha ezt tette volna, már el is felejtettük volna László Gyulát is meg az elméletét is.

2. Nesztor-krónika

„Az orosz őskrónikában (Nestor krónika) is kettős magyar honfoglalásról írnak.” – Nem írnak, azt írják, hogy vonultak a fehér és a fekete ugorok. (pont)

3. „Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemző volt a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is.” – pontosan az ellenkezője igaz. 670-től az a leletek „állatosak” és „indásak”, aztán Árpádéknál gyakorlatilag csak indásak (egy kivétellel bármelyik tarsolylemezen megtekinthető), aztán a később kialakuló címerek megint „tiszta állatkertet” mutatnak.

4. „Ezt az elméletet a legtöbb történész nem fogadja el, hiszen a griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád, fél-nomád népre jellemző volt.” – És? Ez mit cáfol vagy bizonyít?

5. Az utolsó bekezdésben még kétszer említésre kerül az, hogy a Kárpát-medence lakatlan volt. Egyszerre csak egyet elv alapján ezt akartam kétségessé tenni az avarok továbbélése és a létszám feszegetésével.

Köszönöm a figyelmet! --Csanády 2006. február 1., 21:18 (CET)

-Kézai Simon szerint AD700-ban a 108 "szkíta"kazárok törzsből töményeket(10 000x108?) választottak és ezek nyugatra mentek. pl kárpátmedencébe

Belőlük mind aprófát hasogattak az itt élők ?--Elder sun 2006. augusztus 3., 15:36 (CEST)

Kedves Mihalyia! Jó sok mindent összegyűjtöttél. Én sem gondoltam, hogy a szócikk már jó így ahogy van, csak azt mondom, hogy nem olyan szélsőséges vagy elfogult, ami miatt a lektorálandó jelzést megérdemelné. Kiinduló szócikknek mindenképp alkalmas. Egyébként ha megnézed a "csonk" jelzést természetesen nem vettem le róla. Meg tudnád tenni, hogy mindezt, amit itt leírtál, belefoglalod a szócikkbe, valamint a pontatlanságokat és idejétmúlt állításokat helyesbíted? Az eddigi szócikket készítő(k) egyébként megtehették volna, hogy a valódi forrásaikat is megjelölik, mert ezek szerint nem az alul megadott irodalomra támaszkodtak. U.i.: Előbb-utóbb egy Kettős honfoglalás szócikket is érdemes lenne nyitni, nem? - Adapa 2006. február 1., 23:51 (CET)

Egyet kell értenem Csanádyval. A cikk még további munkát igényel. Azt nem tudom, hogy Fodor nézetei mennyire "hivatalosak". Majd összevetem Kristó, Engel és Erdélyi István leírásaival. (Ezek elérhetőek nekem.)

Más: Nem cserélhetnénk ki a "hivatalos álláspont" kifejezést többségi álláspontra? Az előbbi úgy hangzik, mintha egy államilag meghatározott/előírt álláspont lenne.

Üdv, László

Egyet értek. És valóban tovább kell fejlesztenünk ezt a fontos szócikket. Adapa 2006. február 3., 12:43 (CET)

És mi az MTA álláspontja? (az enyém egyre sokszínűbb:) ) -AD895a Τυρκοισ-ok és csatlósaik Árpád vezetésével megszálták a kárpát medencét... ami előtte és utána történt az még forr...--Elder sun 2006. augusztus 13., 22:20 (CEST)

[szerkesztés] Kalandozások

Mért kell a kalandozások kifejezést használni? Ez a 19. századi romantikus történetírás által alkotott fogalom, amely talán a középiskolai töriórákon még előkerül, de nem túl tudományos... Amellett aki nem a magyar oktatási rendszerben tanult, annak a számára nevetséges is lehet. Miért nem írtok "rablóhadjáratokat"? Sztavrosz 2006. január 25., 13:08 (CET)

Nekem sem tetszik a kifejezés. Ha lehet igyekszem a "a magyarság 10. századi európai hadjáratainak" nevezni, de ez sokszor nehézkes. Az általad javasolt "rablóhadjárat" szerintem nem megfelelő a "kalandozások" helyettesítésére. --Csanády 2006. január 25., 13:14 (CET)
Sziasztok! Szerintem teljesen jó a szócikk jelenlegi címe, a Kalandozó hadjáratok, mert ötvözi a hagyományosat a szakirodalmi kifejezéssel. Így könnyen megtalálható, tudható a tartalma és egyben szakszerű is. Másrészt egy enciklopédiának a hagyományos, közkeletű kifejezések magyarázata is az egyik feladata, márpedig a "Kalandozások, kalandozó" ilyen kifejezés. Az meg minket ne befolyásoljon, hogy esetleg a román, szlovák, stb. történészek nem így beszélnek róla. Üdv, Adapa 2006. január 25., 13:32 (CET)
Egyetértek: a kalandozó hadjárat kellően semleges és rendben van. Írhattuk volna azt is, hogy a honfoglaló magyarok dicsőséges csatái (expedíciós hadjáratai). Tófalvi Péter 2006. január 25., 15:32 (CET)

Szerintem semmi baj sincsen a kalandozások elnevezéssel. Ráadásul ha jól tudom a rablóhadjárat elképzelések is megváltozóban vannak, bár erre azért nem vennék mérget. Tudomásom szerint a kalandozások kifejezést rendszeresen használják a történészek, hiába 19. századi fogalom. Ennyi erővel írhatnánk "szent királyok nemzetségét" Árpád-ház helyett mert ez utóbbi sem egykorú elnevezés. Üdv, László

Üdvözletem mindenkinek!

Habár még csak kóstolgatom a Wikipediát, friss benyomásaim alapján is komolyan kedvet érzek az oldal szerkesztéséhez. Bízom benne, hogy a történelem iránt komolyan érdeklődő emberként a jövőben érdemben hozzá tudok szólni a szócikkekhez. Első próbálkozásom egy apró satírozás lenne: a Bizánc felé irányuló kalandozások nem 968-ban, hanem 970-ben értek véget, ekkor indította és véreztette el vegyes felállású, orosz-bolgár-besenyő-magyar seregét Szvjatoszlav kijevi fejedelem. Habár a hadjáratot nem önállóan indították eleink, a hagyományos szakirodalom többnyire az arkadiopoliszi csatát tartja a kalandozások záró ütközetének.

nyugodtan írj bele mindent, amihez értesz, csak akkor kell megbeszélni, ha nincs egyetértés valamiben. és alá tudod írni a hozzászólásaidat négy ~ jellel, ez megkönnyíti a megbeszélések követését. – Alensha  2006. április 22., 00:42 (CEST)

Köszönöm, ma is tanultam valamitPetey 2006. április 22., 14:57 (CEST)

[szerkesztés] Álmos a Türk ?

  • Álmos halála egybe esik-e a "8-sávos=8-törzsű" besenyő támadásnak nevezett eseménnyel? besenyők

A kijev alatti eseményekben még Álmos (884) még rész vesz és beszédével átálítja a kunokat(3 törzsét) -/viszont a kroníkások a besenyőkkel való harcról irnak.!/

-(de csak 20 000 fegyveres azaz két tömény ál át?) -A Hét törzs pedig hét tömény azaz 70 000 fegyveres.!

  • Az 5+3 igy lesz hát 7 tözs.?
  • (vagy még közben az Álmoshoz hű 10 000 főt le kell vágni (a Besenyőkel való harc).?
  • az mazˇarois nyelvű kazárok fölött ekoriban a Türk-ogúz nemesség uralkodott? (akik az Atil partjai menti úzok)

A besenyőkpacianik, (nevezik őket eftalia hunoknak) és az avarok rokon népek.!

  • Pontosan tudjuk mikor ölik meg Álmost vagy csak azt hogy "ő már nem jöhetet be a kárpátmedencébe"!?

-Én csak az utobbit olvastam.!

-Még egy gyanús mozzanata a kijevi csatának hogy jelképes ostrom után átadják a kulcsokat a kijeviek. Akik a kunoktól kértek segítséget!

(Kézai Simon M.T, és P. mester Gesta Hungarorum "Ororszország")

-Minden csík I v. l a hun Sz(ár) betünek felel meg a Szár pedig eredetet (maiszóval ŐSAtyát) jelet. -egy Sz egy fönök, 7 Sz 7 fönök, 8 sáv 8 fönök, az Árpád Sávok 8 törzsre utalnak.!

-A kabarok 3 törzse pedig a Kazárok törzsei.!

A mazˇarois név Biborban született konstantinusztol van. http://www.kitalaltkozepkor.hu/okortortenet.php# (besenyők és úzok.pdf, kazárok.pdf, szkíták.pdf)

Kérlek az ennek ellenmondó korabeli forrásokat idézzétek meg a tisztánlátás kedvévéert --Elder sun 2006. augusztus 3., 14:41 (CEST)

A magyar törzsszövetség össze katonai erejét szokás 20 ezer főre tenni egy arab forrás alapján (Ha jól emlékszem Ibn Fadhlan, de nem teljesen biztos). (Ami jelentős szám, a kazároké csak 12 ezer fő.)A 70 ezer fegyveres valószínűtlenül sok. Megjegyzem a Mongolok Titkos Történetéből, kiderül, hogy egy tümen nem feltétlenül jelent 10 ezer harcost.
Az árpád sávokat én nem keverném ide, mivel csak Imre király korától ismert használata és eredete ismeretlen. (Bár általában az aragóniai hatást emlegetik.)
Egyébként pontosan mire is akarsz kilyukadni? Nem világos számora, amit írsz. Üdv, László
Hát arra hogy nagyon sok ellentmondás van és nem világos ez az egész, jelentős hozzáköltések vannak minden oldalról.
Ha jól emlékszem az első sávos Ábrázolás még 2 külön paizson van egyiken 7 sáv a másikon a kettős kereszt. De van 8 sávos lobogó a ketőskersztes lobogó mellet különt a képeskrónikában.
(A kettős kereszt jelentése egy székely templomban ki van írva "(egy) az isten és isten (egy)". Az 1-et egy kettőskeresztel írják. Az 'egy'ház a korabeli időbe isten-ház azaz templomot jelent.)

És mostanra már az a véleményem, hogy: ÁRPÁD törzse és a "honfoglalók" közül sokan Turkoisok. A csatlós törzsek pedig vegyesen Mazsar, Bolgar, Pacinak, Kun etc. törzsek. A pontos összetétel meghatározására nem válakozom. Az Árpád ház kihalása viszont igazi törés a magyar nemzet életében. --Elder sun 2006. augusztus 14., 19:41 (CEST)

Az kétségtelen, hogy a forráshiány nagy teret ad az interpretációnak. Nem tudok róla, hogy a kettős keresztet és az árpádsávokat az Árpád-korban bármikor is egyszerre használták volna. Egyik irály ezt választotta, a másik azt. Megjegyzem ez a kérdés nem kapcsolódik a honfoglalás kérdéséhez, ezért nem itt kellene megtárgyalni.
Nem akarlak megbántani, de ez elvben egy enciklopédia, így magánvéleményeknek nem ad helyt. Felteszem a László Gyula féle elmélet győzött meg. Ha gondolod, akkor a bővítsd a szócikket. (Természetesen a megfelelő forrásanyagok megjelölésével.) Üdv, László
Igérem Csak tényeket fogot feltenni. A kérdéseimet pedig a vitalapon fogom kifejteni. És nem László Gyula győzőttmeg (lásd feljebb Feljebb és a kazárok-nál), róla csak hallottam. DE el fogom olvasni. Azt hiszem ő is felhasznál tényeket, igy igen hasznos lehet ha (no comment) is megállja a helyét. --Elder sun 2006. augusztus 15., 18:33 (CEST)
Álmos és a krími(Meotis) magyarok is csatlakoztak Árpád (turkois) hadához.--Elder sun 2006. október 18., 23:10 (CEST)

[szerkesztés] népsűrűség

"A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élő gyér lakossággal."

Ez számomra új értelmet ad gyér kifejezésnek annak hogy szinte kilométerenként van tanya vagy település maradvány abból a korból.--Elder sun 2006. november 7., 00:41 (CET)

Megtudnád adni a forrásodat. Érdekelne a dolog. Üdv, László
Azt hiszem igy hirtelen nem. De ha igaz akkor még mástól is fogod hallani.--Elder sun 2006. november 10., 18:28 (CET)

[szerkesztés] etelköz + volgai ouzok

Kedves Adapa átváltoztatta.

  • ezt:

"A besenyő támadást az okozta, hogy az Aral-tó vidékén felemelkedõ arab állam, a Számenidák iszlám uralmi központja kimozdítja a Volga(Ατελ) ketei partján élő úzokat(ουζοι), melynek hatására beindul a dominóhatás. Az úzok nyugat felé vándorolnak és rázúdulnak a besenyőkre, akik tovább vándorolnak nyugat felé és rátámadnak az etelközi(Ατελ και Ουζου,ΑτελκΟυζου) magyarokra."

  • erre:

"A besenyő támadást az okozta, hogy az Aral-tó vidékén felemelkedõ arab állam, a Számenidák iszlám uralmi központja kimozdítja a Volga keleti partján élő úzokat, aminek hatására beindul a dominóhatás. Az úzok nyugat felé vándorolnak és rázúdulnak a besenyőkre, akik tovább vándorolnak nyugat felé és rátámadnak az etelközi magyarokra."

Szerintem igy pongyola a megfogalmazás. És mint ilyen alternativ értelmezésekre ad lehetőséget. Hogyan lehetne, úgy elhelyezni Biborban Született Konztantinus eredeti (fenti) szavait hogy a populus számára is egyértelmű legyen a mondat értelme? (hogy ez biony egy 'fakova')

--Elder sun 2006. november 10., 18:41 (CET)