Heltai Gáspár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Száz fabula. Belső címlap
Nagyít
Száz fabula. Belső címlap

Heltai Gáspár (Nagydisznód vagy Nagyszeben, 1490? v. 1510? – Kolozsvár, 1574); magyar író, nyomdász.

A régi magyar irodalom egyik első jelentős személyisége.

Erdélyi szász családból származott, eredet neve Caspar Helter volt. Anyanyelve nem volt magyar, csak 1536-ban kezdett magyarul tanulni.

A reformáció korának hitbeli forrongásai gondolkodása pályáján jól nyomon követhetők. Az 1540-es években áttért a lutheránus hitre. 1544-től a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben református lett, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért.

1543-tól a wittenbergi egyetemre járt. 1550-ben Kolozsvárott Hoffgreff Györggyel nyomdát alapított. Kiadványainak a magyar egységes helyesírás kialakításában jelentős szerepe volt.

Több munkatárs segítségével lefordította és 1555-ben kiadta szinte az egész Bibliát1. Átdolgozta Aiszóposz meséit, mindegyik szöveghez erkölcsi magyarázatokat, tanulságokat fűzve (Száz fabula)2. Antonio Bonfini nyomán megírta az első összefüggő magyar történelmet. (Chronica az Magyaroknac dolgairúl).



[szerkesztés] Könyv

  • Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963).
  • Keleti Arthur [1] a Száz fabulát 1943-ban kiadta, ennek fakszimiléjét pedig a Magyar Helikon 19??-ban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

___

1Krónikák, Eszter, Nehémiás, Ezsdrás, Jób könyve hiányoznak belőle.

2 Teljes címe: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei valamint azoknak értelme. Egybeszerzette és Kolosvárott anno 1566. kiadta Heltai Gáspár