Ercsi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Ercsi |
| Rang | város
|
| Terület | 65,31 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2451 |
| Körzethívószám | 25 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Ercsi város Fejér megyében,a budapesti agglomerációban, az Ercsi kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye északkeleti részén, a Duna partján fekszik.
[szerkesztés] Közlekedés
Ercsi a Budapest – Pécs vasútvonal mellett fekszik. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel és Pusztaszabolccsal.
A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre Kajászó – Martonvásár felől egy mellékút kapcsolódik. Sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral és Dunaújvárossal.
A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.
[szerkesztés] Története
Ercsit a Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.
Ercsi első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.
1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.
Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben pravoszláv kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok, németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.
A vasúthoz (Budapest – Pécs vonal) 1882-ben csatlakozott a település, azonban csak az 1910-es évek hozott nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.
A II. világháború után Ercsi szerkezete nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.
A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
[szerkesztés] Gazdaság
- Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
- Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez. A városban működő parti szűrésű kutak látnak el ivóvízzel kilenc települést (Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár, Velence, Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz, Százhalombatta, Dunaújváros).
[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport
A településen óvoda és több általános iskola is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.
A városi Sportcsarnok küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom és plébánia (barokk)
- Eötvös József kápolna és Obeliszk
- Eötvös József Emlékmúzeum
- Nepomuki Szent János szobor


Based on work by