Ammoniteszek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ammoniteszek kihalt tengeri állatok egy csoportja, az ammonoideák alosztálya a cephalopodák (lábasfejűek) osztályában, a puhatestűek (Mollusca) törzsében. Maradványaik kitűnő jelzőfosszíliák, amelyek segítségével viszonylag könnyen megállapítható az adott kőzet kora.
Egy magyar elnevezésük a csigaházas polip.
Legközelebbi ma élő rokonaik nem a nautilusok, amelyek ma is hasonlóak az ősi ammoniteszekre, hanem a Coleoidea alosztály, amelyhez a tintahalak is tartoznak.
Általában spirálisan csavarodó héjuk volt (bár voltak nem spirális páncélú fajtáik is, a „heteromorfok”), és nevüket is erről kapták. Az idősebb Plinius (aki 79-ben Pompeinél halt meg) „Ammonis cornua”, azaz (az egyiptomi isten) Ammon szarvai néven említi az ammonitesz fosszíliákat, mert az istent általában kosszarvakkal ábrázolták. Az ammoniteszek fajainak neve gyakran ‑ceras végződésű: a görög κέρας szó jelentése „szarv”.
A bactritoida nautiloidáktól eredő ammonoida cephalopodák először a késő szilur vagy a kora devon korszakban jelentek meg, mintegy 400 millió évvel ezelőtt (mya), és a kréta kor végén (65 mya) haltak ki, a dinoszauruszokkal együtt.


Based on work by