Spitzer-űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Spitzer-űrtávcső
Nagyít
A Spitzer-űrtávcső

Az Spitzer-űrtávcső (Space Infrared Telescope Facility (SIRTF), Spitzer Space Telescope (SST)) egy infravörös csillagászati űrobszervatórium, a NASA négy nagy távcsövének utolsó tagja. Indítás után kapta a Spitzer nevet Lyman Spitzerről, a 20. század egyik fontos tudósáról, aki először foglalkozott egy űrtávcső gondolatával. Az SST-t 2003. augusztus 25-én indították Cape Canaveralból Delta 7920H ELV rakétával. Jelenleg helioszinkron pályát követ, 0.1 cs.e/év sebességgel távolodik a Földtől. A távcső berilliumból készült főtükrének átmérője 85 cm. A megfigyelési hullámhossztartomány 3-tól 180 mikrométerig terjed. Az indításkori tömeg jelentős részét teszi ki az a 360 liter folyékony hélium, amellyel az infravörös érzékelők 5,5 Kelvinre (kb. -268 Celsius-fok) való hűtését oldják meg.

[szerkesztés] Műszerek

  • IRAC (Infrared Array Camera): infravörös kamera;
  • IRS (Infrared Spectrograph): infravörös spektrométer;
  • MIPS (Multiband Imaging Photometer for Spitzer): fotométer;

[szerkesztés] Külső hivatkozások