Vasgárda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bélyeg a Vasgárda jelével egy zöld kereszten, amely egyik humanitárius programjukat jelképezte.
Nagyít
Bélyeg a Vasgárda jelével egy zöld kereszten, amely egyik humanitárius programjukat jelképezte.

A Vasgárda (románul Garda de Fier) ultranacionalista, antiszemita és magyarellenes fasiszta mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.

A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (románul Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran "legionáriusok" néven emlegették (románul legionarii), a mozgalmat pedig mint "Légió" vagy "Légiós Mozgalom" (románul Mişcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször is váltott nevet.

Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930. márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve Totul pentru Ţară párt lett (jelentése: Mindent a Hazáért). A román rezsim hol üldözte, hol támogatta a Vasgárdát. 1940. szeptember és 1941. január közt az egyedüli engedélyezett politikai szervezet volt az országban, parancsnoka pedig az ország második embere volt Ion Antonescu után.

A Vasgárda tagjai zöld egyenruhát hordtak, ami a megújulást szimbolizálta. Emiatt zöldingeseknek is hívták őket (románul Cămăşile verzi). A római szalutálással köszöntötték egymást. Fő szimbólumuk a tripla kereszt volt, amely börtönráccsá állt össze. A mártíriumot jelképezte, a gárdisták Mihály arkangyal keresztjének nevezték (Crucea Arhanghelului Mihail).

[szerkesztés] Külső hivatkozás