Vita:I. világháború

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Egy felhasználónévvel nem rendelkező szerkesztő a következő mondatot vitatja - szóljon hozzá, aki ért a témához; én csak kivettem ide, hogy a cikkben ne szerepeljenek ellentmondó dolgok. --f.adam 2005. április 21., 19:57 (CEST)

A negyedik áramlat a szélsőjobboldalé volt, a nyíltan és mérték nélkül antiszemita jezsuita páter Bangha Béla vezetésével.

(Ez utóbbi megjegyzés nem helytálló. Bangha Béla nem volt szélsőjobboldali, az általa "újpogány"-nak nevezett náci fajelmélettől mindvégig elhatárolta magát. Amit vállalt az "antijudaizmus" volt, nem pedig antiszemitizmus. A kettő között lényeges különbség van. Erre a különbségre számos helyen rámutat, pl. az 1931-ben kiadott Katolikus Lexikon "antiszemitizmus" címszavában.) 81.182.52.194


Ideiglenesen (?) átpakolom ide a Magyar történelem címszóban található, ehhez a témához kapcsolódó dátumtömeget. Lehet, hogy külön cikket kellene rá nyitni? --Serinde 2005. április 26., 09:22 (CEST)

1914

  • július 28. Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának.
  • július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában. - Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak.
  • augusztus 1. Franciaország mozgósít. - Németország hadat üzen az oroszoknak.
  • augusztus 2. Német-török megállapodást kötnek. - A németek elfoglalják Luxemburgot.
  • augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. - Német csapatok nyomulnak be Belgium területére.
  • augusztus 4. Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak.
  • augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.
  • augusztus 12. Anglia és az Osztrák-magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.
  • augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban.
  • augusztus 26. Kelet-Poroszországban Tannenbergnél körülzárják az orosz Narev-hadsereget.
  • augusztus 30. A németek elsöprő győzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett.
  • szeptember 3. Nyugaton a németek elérik a Marne folyót.
  • szeptember 5. Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem kötnek különbékét.
  • szeptember 5-10. A Marne-i csata során a franciák veszik át a kezdeményezést, a németek visszavonulnak az Aisne mögé.
  • szeptember 6-15. A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzi az oroszokat, akik viszont elfoglalják Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorítják vissza a Monarchia eroit.
  • szeptember 14. Helmuth von Moltke német vezérkari főnök lemond. Helyére Erich von Falkenhayn lép.
  • szeptember 25. Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre lépnek.
  • október 4. Az oroszok elfoglalják Máramarosszigetet. - A német-osztrák csapatok elérik a Visztulát.
  • október 5. A szerb kormány Belgrádból Skopjéba költözik.
  • október 9. A németek beveszik Antwerpent; a belga kormány Le Havre-ba menekül.
  • október 10. Meghal I. Károly román király. Utóda I. Ferdinánd.
  • október 15. Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyeszti a Hawke brit cirkálót.
  • október 27. Az oroszok lengyelországi támadásának következtében a német-osztrák csapatok kénytelenek visszavonulni.
  • október 29. Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.
  • november 1. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót.
  • november 5. Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Törökországnak.
  • december 1. Az osztrák-magyar erők elfoglalják Belgrádot.
  • december 4. Az oroszok Limanovánál vereséget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarországról is.
  • december 8. A britek megsemmisítik Spee tengernagy hajóit.

1915

  • január 24. Összecsapások a tengeren Helgolandnál és Dogger Bank-nál. A brit Lion csatacirkáló súlyosan megsérül, a német Blücher elsüllyed.
  • január 27. Az oroszok újra behatolnak Magyarország területére.
  • február 4. A németek hadiövezetté nyilvánítják a brit vizeket. Bejelentik, hogy a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni.
  • február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Az összecsapások német sikerrel végződnek.
  • február 5. Osztrák-magyar ellentámadás a Kárpátokban.
  • február 19. A britek hadihajókról ágyúzzák Gallipoli erődjét.
  • február 22. Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdet.
  • március 9. A keleti fronton Grodno-nál a németek legyőzik az oroszokat.
  • március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erődjét; 120 ezer osztrák-magyar védő esik fogságba.
  • április 5. Francia offenzíva a Maas és a Mosel vidékén.
  • április 13. Az osztrák-magyar erők ismét kiűzik az oroszokat Magyarország területéről.
  • április 22. A németek a nyugati fronton, Ypern térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.
  • április 25. Az angolok és a franciák partra szállnak a Dardanelláknál.
  • április 26. Egy Londonban kötött titkos megállapodás értelmében Olaszország csatlakozik az antanthoz.
  • május 2. Gorlicénél osztrák-magyar offenzíva indul; júniusban visszafoglalják Przemysl-t és Lemberget.
  • május 4. Olaszország felmondja a hármas szövetséget.
  • május 7. Az U-20 német tengeralattjáró megtámadja a Lusitania nevű amerikai óceánjárót. A hajó elsüllyed, az Egyesült Államok elégtételt követel.
  • május 10. Az első Zeppelin-támadás London ellen.
  • május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának.
  • május 26. A Gallipolinál elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralitás első lordját, Winston Churchill-t.
  • június 15. Az isonzói csata kezdete az olasz fronton]]. 29-én újabb támadást indítanak az olaszok.
  • június 30. A központi hatalmak új offenzívát indítanak az oroszok ellen]]. Előretörnek, de nem tudják kicsikarni a végső döntést.
  • július 18 - augusztus 1. A 2. isonzói csata. Az olaszok sikertelenül próbálják áttörni az osztrák-magyar védvonalat.
  • augusztus 5. A németek elfoglalják Varsót, 15-én Kovnót.
  • augusztus 25. Francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban.
  • augusztus 26. A Mackensen vezette német csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelország egészét elfoglalják a központi hatalmak.
  • szeptember 5-8. Hét ország baloldali szocialistáinak békeértekezlete a svájci Zimmerwaldban.
  • szeptember 22. Sikertelenül végződik a francia-angol offenzíva Artois-ban.
  • október 5. Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
  • október 9. Osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot.
  • október 18. A harmadik sikertelen olasz áttörési kísérlet az Isonzónál.
  • október 23. Egy angol tengeralattjáró elsüllyeszti a Prinz Adalbert német hadihajót.
  • október 29. Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
  • november 8. A Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyeszti az Ancona olasz utasszállítót.
  • november 10. A negyedik eredménytelen olasz támadás az Isonzónál.
  • november 22. A törökök megverik a brit expedíciós hadtestet.
  • november 25. Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezonél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
  • december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Döntenek a Dardanellák kiürítéséről.
  • december 21. A Dardanellákról Szalonikibe szállítják az angol és francia csapatokat.

1916

  • január 8. Gallipoliból is távoznak a szövetséges katonák.
  • január 14. Montenegro kapitulációja a Monarchiával szemben.
  • január 15. A német hadiflotta új parancsnoka Reinhard Scheer.
  • január 17. Sikeres orosz támadás a törökök ellen a Kaukázusban.
  • február 8. Az U-51 jelű német tengeralattjáró elsüllyeszti a francia Admiral Charner cirkálót.
  • február 11. Tiranába bevonulnak a központi hatalmak csapatai.
  • február 21. Megkezdődik a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek.
  • február 27. A Monarchia katonái elfoglalják Durazzo-t.
  • március 9. Németország hadat üzen Portugáliának.
  • március 14. Joseph Gallieni francia hadügyminiszter benyújtja lemondását.
  • március 15. Alfred von Tirpitz német tengerészeti miniszter is távozik, utóda Eduard von Capelle.
  • április 6. A német birodalmi gyűlés a korlátlan tengeralattjáró-háború mellett teszi le a voksot.
  • április 17. Brit és portugál erők megtámadják a kelet-afrikai német gyarmati területeket.
  • április 20. Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével.
  • április 30. Angol katonák leverik az ír felkelést.
  • május 24. A Monarchia csapatai offenzívát kezdenek az Isonzónál]]. A kezdeti lendület hamar megtörik, a támadás elakad.
  • május 31. A skagerraki (jütlandi) tengeri csatában a németek jelentős veszteségeket okoznak a brit flottának, és visszavonulásra késztetik őket. Fő céljuk, az angol blokád áttörése viszont nem sikerül.
  • június 4. Alekszej Bruszilov tábornok vezetésével támadást indítanak az orosz csapatok.
  • június 8. Az oroszok Luck térségében áttörik a Monarchia védvonalát. Elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. - Az angol Hampshire cirkáló aknára fut és elsüllyed. Az áldozatok között van Kitchener lord hadügyminiszter is.
  • június 24. Anyagcsata kezdődik a nyugati fronton a Somme folyónál.
  • július 1. Az antant erői veszik át a kezdeményezést a Somme-nál, de rendkívül nagy veszteségeket szenvednek.
  • július 7. Az elhunyt Kitchener lord utóda a brit hadügyminiszteri poszton David Lloyd George.
  • július 9. Károlyi Mihály gróf lemond a Függetlenségi Párt elnöki posztjáról, és több társával együtt kilép a pártból annak németbarát politikája miatt.
  • július 17. Megalakul a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt.
  • július 20. A keleti front főparancsnokává nevezik ki Paul von Hindenburgot.
  • augusztus 4. A hatodik isonzói csata kezdete. Az ütközet során az olaszok elfoglalják Görz városát, de később a támadásuk elakad.
  • augusztus 17. Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának.
  • augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának; román csapatok betörnek Erdélybe.
  • augusztus 28. Újabb hadüzenetek: Olaszország Németországgal, Németország Romániával kezdi meg az ellenségeskedést.
  • szeptember 7. Brassó román kézre kerül. A következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak.
  • szeptember 15. A somme-i csata során a britek eloször vetnek be tankokat.
  • szeptember 19. Osztrák-magyar egységek visszaveszik Petrozsényt.
  • október 7. Német és osztrák csapatok bevonulnak Brassóba.
  • október 9. Megindul a nyolcadik isonzói csata.

1917

  • január 17. Az antant elküldi békefeltételeit Wilson elnöknek.
  • január 22. Wilson a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdeti a győzelem nélküli béke jelszavát.
  • február 1. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek.
  • február 3. Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat.
  • február 17. IV. Károly titkos béketapogatózásba fog.
  • március 10. (orosz időszámítás szerint február 27.) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom.
  • március 15. (március 2.) Lvov herceggel az élén ideiglenes polgári kormány alakul Oroszországban. II. Miklós cár lemond.
  • március 24. IV. Károly békeajánlatot tesz Poincaré francia elnöknek.
  • április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. Rövidesen a kontinens más államai is hadat üzennek Németországnak.
  • április 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egységei visszaszorítják a németeket, de a döntő győzelem most is elmarad.
  • április 16. (április 3.) Lenin hazatér az emigrációból. Másnap kihirdeti áprilisi téziseit.
  • május 14. Az olaszok tizedik kísérletüket indítják az Isonzó átlépésére. Ez a támadásuk sikerrel végződik, az offenzíva mégsem éri el végső célját, és június 5-én kifullad.
  • május 15. Pétain lesz az új francia főparancsnok, Foch a vezérkari főnök.
  • június 7. A britek páncélosokkal támadnak Flandriában.
  • június 26. Az első amerikai katonák megérkeznek Franciaországba.
  • július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik.
  • július 14. Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár lemond. Állandósul a kormányválság. - Finnország kikiáltja függetlenségét.
  • július 17. (július 4.) Tüntetések Pétervárott, melyek hamarosan fegyveres felkeléssé fajulnak]]. A hatalom leveri a felkelőket, Lenin Finnországba menekül.
  • július 30. (július 17.) Kerenszkij alakít kormányt Oroszországban.
  • július 31. Az antant erői offenzívát indítanak Flandriában]]. A támadást elnyeli a sár.
  • augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonzónál.
  • augusztus 19. A központi hatalmak csapatai Tarnopolnál áttörik az orosz frontot.
  • augusztus 20. Lemond Esterházy Móric miniszterelnök. Utóda Wekerle Sándor.
  • szeptember 9. (augusztus 27.) Kornyilov tábornok sikertelen puccskísérlete Oroszországban.
  • szeptember 14. (szeptember 1.) Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.
  • október 15. Kivégzik Mata Harit, a kémkedéssel vádolt táncosnőt.
  • október 24. Kezdetét veszi a tizenkettedik isonzói csata, melynek végén a központi hatalmak seregeinek Caporetto-nál sikerül áttörniük az olasz védelmet.
  • november 7. (október 25.) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
  • november 13. Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
  • november 25. Megalakul az antant legfelsőbb haditanácsa.
  • december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a központi hatalmak és Oroszország képviselői között]]. December 22-től hivatalos béketárgyalások folynak.
  • december 9. A britek bevonulnak Jeruzsálembe. - Aláírják a román fegyverszünetet.

1918

  • január 8. Wilson elnök 14 pontos béketervet terjeszt a kongresszus elé.
  • január 22. Kijevben kikiáltják a független ukrán államot.
  • január 25. Lemond Wekerle magyar miniszterelnök, de a király újra ot bízza meg kormányalakítással.
  • január 28. Észtország és Litvánia deklarálja függetlenségét.
  • február 1. Ausztria-Magyarország és Franciaország felújítja titkos béketárgyalásait. - Matrózlázadás tör ki Cattaro-ban.
  • február 8. Ukrajna Breszt-Litovszkban különbékét köt a központi hatalmakkal. 10-én viszont ugyanott megszakadnak a tárgyalások az oroszokkal.
  • február 14. Szovjet-Oroszország áttér a Gergely-naptár használatára.
  • február 18. A német hadsereg általános támadásba lendül keleten.
  • március 3. Breszt-Litovszkban a központi hatalmak képviselői és a szovjet-orosz kormány küldöttei aláírják a béke-megállapodást.
  • március 9. A szovjet kormány Pétervárról Moszkvába költözik.
  • március 21. Nagy német támadás indul nyugaton, jelentős eredmény nélkül.
  • március 26. Ferdinand Focht nevezik ki a szövetséges erők főparancsnokának.
  • április 8. Rómában a Monarchia nemzetiségeinek kongresszusán az elnyomott népek nemzeti önállóságot követelnek.
  • május 7. A központi hatalmak és Románia békét kötnek.
  • május 8. A király ismét Wekerlét kéri fel kormányalakításra.
  • május 27. A harmadik német offenzíva indul meg a Marne-nál.
  • június 15. A piavei katasztrófa: osztrák-magyar támadás indul, mely súlyos emberáldozatok árán sem ér el sikert]]. - A francia-amerikai csapatok megállítják a németek nyugati támadását.
  • július 18. A nyugati fronton az antant erői veszik át a kezdeményezést.
  • augusztus 8. A németek döntő vereséget szenvednek a nyugati fronton, miután az antant erői tömegével vetik be ellenük a repülőgépeket és a tankokat.
  • augusztus 30. Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.
  • szeptember 2. A németek a nyugati front teljes hosszában visszavonulásra kényszerülnek.
  • szeptember 14. A Monarchia béketárgyalásokra tesz javaslatot.
  • szeptember 25. Bulgária békét kér az antanttól. 30-án Szalonikiben aláírják a fegyverszünetet.
  • október 3. Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
  • október 4. Burián István, a Monarchia külügyminisztere békeajánlattal fordul Wilson amerikai elnökhöz.
  • október 17. A Parlamentben Tisza István kijelenti: A háborút elveszítettük.
  • október 23. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Tanács.
  • október 28. Az olaszok a Piave folyónál áttörik a frontot.
  • október 31. Budapesten győz az őszirózsás forradalom. - Károlyi Mihály az új miniszterelnök. - Meggyilkolják Tisza Istvánt.
  • november 3. Fegyverszünetet írnak alá a Monarchia és az antant képviselői.
  • november 9. Németországban kikiáltják a köztársaságot.
  • november 11. A compiegne-i erdőben aláírják a fegyverszünetet, így a nyugati fronton is véget érnek a harcok.

1919

  • január 18. Ünnepélyesen megnyitják a békekonferenciát Párizsban.
  • február 16. Parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. A legerősebb párt a szociáldemokratáké, akik 69 képviselői helyet szereztek, szemben a keresztényszocialisták 63 mandátumával.
  • június 28. A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést.
  • szeptember 10. A nagyhatalmak megkötik a békét Ausztriával a Párizs melletti Saint Germainben. A Saint Germain-i békeszerződés Ausztriának ítéli Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét. (Burgenland)

[szerkesztés] 50 millió

Jelenleg ez áll a szócikkben:

  • Az összesen több mint 15 (más becslések szerint 50) millió ember halálát okozó négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségi rendszer újrafelosztásáért indult.

Van erre az 50 millióra forrás? Kicsit soknak tűnik, tekintve, hogy kb 65 millió katona harcolt összesen. Gylkos háború volt, de ennyire? nyenyec  2005. május 1., 05:54 (CEST)

Bár tévednék, de elsőre a szokásos antikomcsi vérmatek következményére asszociálok :-( --BeR 2005. május 1., 08:04 (CEST)

50 millió: az a második világháború áldozatainak száma (akkor félmilliárd ember ált fegyverben). Akela 2006. december 14., 23:29 (CET)

[szerkesztés] Offtopic

Szerintetek mi lett volna akkor, ha Németország és Ausztria-Magyarország győz? Milyen területeket szereztünk volna még? (Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.211.77 (vita • közreműködései) )

Szia! Ez nem fórum, a vitalap azért van, hogy megbeszéljük, hogyan lehetne javítani a szócikket. Lásd itt: Wikipédia:Útmutató a vitalapok használatához -- nyenyec  2006. március 7., 17:26 (CET)

Jókai: A jövő század regénye. Szerintem nagyjából pontos képet fest arról a világról, ami a 2 vesztes háború nélkül lennénk. – Alensha  2006. március 7., 18:18 (CET)

[szerkesztés] Kiemelt

Békekötések rész decosnkítása, források és mehet jelöltnek. NCurse üzenet 2006. július 21., 22:43 (CEST)