Nagydobrony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagydobrony (ukránul Велика Добронь (Velika Dobrony / Velyka Dobron'), oroszul Великая Добронь (Velikaja Dobrony / Velikaja Dobron')): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Munkácstól 23 km-re nyugatra a Szernye patak és a Latorca folyó között fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének két fajta eredete ismeretes:

  • Mivel sokáig a Dobók birtoka volt, ezért sokan innen eredeztetik a nevét.
  • Nagydobronyt tölgyerdők veszik körbe, aminek orosz (szláv) neve dub, ezért mások ebből eredeztetik a nevét.

[szerkesztés] Története

1270-ben Dobron néven említik először. A 13. században már egyházas hely, Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Jellegzetes helyi népszokásokkal, népviselettel, népköltészettel. Gyűjtött itt Bartók és Kodály, 1901-ben itt nyaralt Ady Endre, aki költeményében is megörökítette. 1910-ben 3033 lakosából 3027 magyar volt, ma 5600 lakosának 90%-a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. 1953-ban nyílt meg magyar nyelvű középiskolája, de az általános iskolában is magyar nyelvű az oktatás.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Református temploma a korábbi fatemplom helyén 1776 és 1805 között épült fel. Ez később szűknek bizonyult, ezért 1912-ben új templomot építettek, melyet 1987-ben újítottak fel.
Más nyelveken