Jászalsószentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.37178° k. h. 20.09108°

Jászalsószentgyörgy
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Rang község


Terület 47,67 km²
Népesség
Irányítószám {{{irányítószám}}}
Körzethívószám 57
Térkép
é. sz. 47.37178° k. h. 20.09108°
település
Mo. térképén

Jászalsószentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Jászalsószentgyörgy a jászság legdélibb fekvésû községe a Zagyva folyó bal partján, Szolnok és Jászberény között a 32-es fôúton. Szomszédos községek észak, észak-nyugat, észak-kelet irányában Jászboldogháza, Jánoshida, Alattyán, Jásztelek. Keletre Jászkisér, Jászladány és Szászberek egyformán 6 km távolságra fekszik a falutól. Folyója a Zagyva, a község nyugati oldalán 3 km hosszan érinti a települést. A község lakosainak száma 3905 fô, területe 4780 ha, melybôl 280 ha a belterület és 60 ha az erdô.

[szerkesztés] Története

Amint azt a község elsõ településének helyén – ahol 300 évig laktak az õsök -fellelt faragott kövek is bizonyítják, már az úgynevezett “Telken” is kellett lennie egy templomnak. 1389-bõl van írásos emlék– állítják egyes kutatók -, mely szerint: “egy jász szállás ismét Szentgyörgy nevet visel.” Ez nem a község keletkezésének idejét jelenti, hanem azt, hogy a település akkor épített templomot Szent György tiszteletére és erre a névre keresztelték a települést is. 1686-ban a török megszállás megszûnése után – hatóság, s így igazságtévõ nem lévén – belharcok dúltak a települések között a földek birtoklásáért. Nem volt kivétel ez alól Szentgyörgy sem. Állandó harcban állt Ladánnyal. A harcok odáig fajultak, hogy a ladányiak felégették a szentgyörgyiek “Telek” nevû szálláshelyét, a lakosokat pedig elkergették. A dúlás következtében a templom is elpusztult. Az új szálláshely a mai templomtól keletre 1 km-re helyezkedett el. Ez volt az úgynevezett “Putrik-part”. Itt a régi templom köveinek felhasználásával építettek egy nagyobb nádtetõs épületet, melyet templomnak használtak. Ezen a helyen azonban mintegy 30 évig volt csak a település szálláshelye.

1701-ben a község lakói elhatározták, hogy új és nagyobb templomot építenek a régi nádtetõs helyett. 1702-ben elkezdik hordani az új templom építéséhez szükséges építõanyagokat a helyszínre. Az elsõ misét 1703. június 3-án – Szentháromság vasárnapján Telekesy István egri püspök engedélyével – tartották meg az új templomban, annak ellenére, hogy ekkor a templom még nem volt készen. 1703. karácsonyán a nádas templomocskából áthordták a templomi felszereléseket az új templomba, s a karácsonyi nagy szentmisét már ott tartotta Gyetvay Mihály akkori plébános. 1704. december 12-én adott engedélyt Telekesy püspök, hogy az új temetõt – mely régi szokás szerint a templom körül terült el – megáldhassák. 1706. szeptember 1-én Rabutin osztrák generális csapatai felégették a falut. Ekkor ismét elpusztult a község temploma; a lakosság Gyetvay Mihály plébánossal – aki megmenekítette az anyakönyvet – elmenekült, egészen Tokaj környékére a Rákóczi birtokokig. 1706. szeptember 1-tõl 1709. július 6-ig az elkönyvelendõ adatokat a ladányi anyakönyvbe vezették. A templom felújítása 1710-tõl 1714-ig tartott, felszerelése azonban hosszú évtizedekig elnyúlt. 1786-ban a község lakói elhatározzák, hogy az 1703-ban épített “kis” templom helyett egy nagyobb és a kor igényeinek megfelelõbb templomot építenek. Az új templomot a régi helyén tervezték felépíteni, ezért a régi templom tornyának bontásához már 1787-ben – az új templom építési engedélyezésének évében – hozzákezdenek. Az engedélyezéshez szükséges tervrajzokat Rábl Károly gyöngyösi építõmester készítette el, s a kivitelezési munkákra is megköti a szerzõdést a tanáccsal. 1790-ben megköttetik az alku a mesteremberekkel, s a beszállítókkal. Az alku megkötése után nagy iramban kezdõdik meg a munka. 1791-ben már állnak az új templom falai – melyhez a faragott köveket Deméndrõl, a meszet Szõllõsrõl szállították -, s még ebben az évben elkészül a tetõ is. A templom 1791-ben Nagy Gábor jászapáti plébános által meg is áldatott “Szentháromság tiszteletére”. 1792-ben a hátralévõ munkák jelentõs része is befejezõdött, s 1793-ban a torony is elkészült. Ez az évszám van feltüntetve a torony nyugati homlokzatán, mint a befejezés dátuma.

A templom barokk stílusban épült, községünk egyetlen jelentõs mûemléke. Hossza 46 méter, magassága 46 méter, szélessége 13 méter. A templombelsõ érdekessége a körbefutó karzat, mellyel a férõhelygondokat próbálták megoldani. A belsõ berendezés egy része közköltségen készült, másrészt az ájtatos hívek jóvoltából bõvült az évek során. A nagyoltár és képkerete közötti falakat fekete és szürke márványból rakta ki Pércsi János gyöngyösi mester. A tabernákulumot és a mellette levõ két szárnyas angyalt, továbbá jobbról Szent István, balról Szent László szobrát Kurinszki Simon gyöngyösi képfaragó készítette. A szentély festését Szent György vitéz alakjával, valamint az orgona festését és aranyozását Farenzon Ferenc egri festõ végezte. A szószéket Mózer egri képfaragó készítette az egri minorita templom szószékének mintájára. A templom 42 padja kemény tölgyfából készült, melyet a tárkányi erdõben vágtak és szárítottak. Oberfrank egri asztalos állította be õket. Az elsõ nagy oltárképet, mely Szûz Mária megkoronázását ábrázolta a Szentháromság által, Lochbiller Ferenc pesti festõ festette. Õ festette a templom középsõ hajójában lévõ elsõ oltárképet is. Az egyik Krisztust a keresztfán ábrázolja a keresztet átkaroló Magdolnával, a másik pedig Mária eljegyzését. A másik két mellékoltár a templom elsõ hajójában már késõbb készült, magát az oltárt Kovács Márton helyi lakos készítette fából.

Az egyik a nagy kolerajárvány megszûnésekor, 1831-ben lett felállítva a község által, a másik 1844-ben a Mária Olvasó Társulat által. Mindkettõre Sajósy Alajos festette az oltárképet. Az egyik Szoldatics eredetije után a “ Magyar szenteket “ ábrázolja. A másik a fájdalmas oltár, mely a keresztrõl levett Krisztust ábrázolja Mária karján. A harmadik mellékoltár a Szent Kereszt oltár, mely Krisztust a kereszten ábrázolja, míg a negyedik oltárképen Szent Anna látható, amint Máriát tanítja Szent Joachim társaságában. A nagy fõoltár második és mostani képe is a Szentháromságot ábrázolja. Ezt Van Dick nyomán szintén Sajósy Alajos akadémiai festész tanár festette, s ma is a templom ékessége; négy méternél jóval magasabb, két méternél szélesebb, egyike a mûfestész legremekebb alkotásainak. Ismeretlen festõ két remek mûalkotásáról kell még említést tennünk, amely ovális alakú és a két gyóntatószék felett van. az egyik a tékozló fiút, a másik Bûnbánó Magdolnát ábrázolja. A 12 változatú orgonát 1814-ben toldatták meg Kummel Emánuel orgonamûvésszel. A keresztelõkút szintén mûvészi alkotás, tetején Krisztusnak Keresztelõ Szent János által a Jordán vizében történt megkeresztelését tünteti fel, gyönyörûen aranyozott faragványban.

A templom belsejét kilenc nagy ablak világítja meg, amelyeket Ráth Miksa díszített színes, festett mozaik üvegekkel. az egyik ablakon a színes üvegek a Szentháromságot ábrázolják, mint az egyház védelmezõjét. a másik ablakra Szent György vitézt festette, ki lóháton a község koronás címerével. legfelül a jászok kürtjével ékesítve, a jászok színeit visszatükrözõ remek színpompában. Különleges ékessége a templomnak a kupoláira festett képcsoport-sorozatok, amelyek tempera freskófestészettel készültek. A templom égszínkék, aranycsillagos mennyezetén az elsõ alak a királyi lantos a hárfával az orgona fölött, mint krisztus királyi vérébõl való származásának és az egyházi ének költészetének apoteózisa. A második kupolában látható Krisztus születése, a Jákob csillaga által megvilágított betlehemi jászolban, a szent történet alakjaival, a vidék történeti hûségû tájképi színvázával, s a három napkeleti bölcs imádásának feltüntetésével. A harmadik képcsoport-sorozat a templom fõ és legnagyobb kupoláját tölti ki, Krisztus az Olajfák hegyén imádkozik, a keresztet és kelyhet tartó légszerû angyal elõtte, mellette pedig az alvó apostolok. Majd következik a pécsi bazilikában is látható Krisztus megostorozása, azután Krisztus a kereszten, a Kaulbach-féle iskola nyomán. Aztán Krisztus temetése a sziklába vájt sírba, természethûen festve a nap elhomályosodása, végül a csoportsorozatok közepén Munkácsy világhírû Krisztus Pilátus elõtt címû festménye nyomán készült alkotás.

A szentély elõtti kupolában az utolsó vacsora van megfestve Leonardo nyomán, természetes nagyságban. A szentély mennyezetét Krisztus mennybemenetele foglalja el a tanítványok alakjaival és a négy evangélista külön festett és négy szögletbe helyezett mellképével. A tempera freskók megfestõje Mihályi Antal budapesti festõmûvész volt. A templom fekvésérõl annyit kell még elmondani, hogy a község középsõ táján épült, szentélyével keletre, homlokzatával nyugatra néz. A régi iratok jelzése szerint ez a fekvés azt jelzi, hogy a kelet földjében gyökeret vert kis mustármag hatalmas ágait legkivált nyugat felé hajtotta, mely fának enyhet adó árnyékában pihennek meg a hívõk milliói. A templom harangjainak külön története van. Az évszázadok folyamán több harangja is volt a templomnak. 1716-ban Budáról vettek egy harangot, / ez a középsõ harang / Erdõdy Gábor püspök áldotta meg Jászberényben, Szent Donát nevet kapott. Ez a harang 1892-ben megrepedt, újra öntötte Walser Ferenc budapesti harangöntõ, a helyi plébános áldotta meg, a Szent György és Szent Flórián nevet kapta. 1739-ben vettek egy nagyharangot, súlya 7 q és 31 font. 1741-ben áldotta meg Egerben Barkóczy püspök, Szent György, Szent Sebestyén és Szent Rochus nevet kapott. Késõbb ezt a harangot átöntötték. Vásároltak ebben az idõben egy lélekváltság harangot is, 51 font súlyban. A lélekváltság harang megmaradt, de a másik harangot az I. világháború idején háborús célokra felhasználták. 1929-ben a régi harangok helyett új harangokat szentelt fel Varga Sándor plébános. a nagyharangot a község vette Szentháromság Egyisten dicsõségére, Szent György vitéz tiszteletére Szlezák László harangöntõ készítette. A harang másik oldalára Szûz Mária szobor van öntve, ezzel a felirattal: “ Szeplõ nélkül fogantatott Szûz Mária könyörögj érettünk. “

A második harangot Bathó László és neje Sípos Mária öntette a világháború borzalmaitól való megszabadulás emlékére és Szent László király tiszteletére. Egyik oldalára Szent László király szobra van öntve, és szintén Szlezák László munkáját dicséri. Egy harmadik harangot 248 kg súlyban özv. Kecskés Istvánné ajándékaként, hõsi halott fia Kecskés István emlékére öntött Szlezák László. A harang oldalán Szent István vértanú szobra látható. Egy harangot pedig, amit kisharangnak neveznek, közadakozásból Szent György vitéz alakjával 1923-ban öntöttek, 143 kg súlyban.A lélekváltság harangja ereklye. Errõl azt jegyezték fel, hogy még a telki település kis templomában volt. Napjainkban tehát ez a legrégibb harang a községben.A nagyharangot a második világháború idején háborús célokra használták fel. A toronyban darabokra szedték és onnan leengedve szállították el 1943-ban.A község kialakulása után mindig felépítették az õsök a parókiát, lehetõleg a templom szomszédságában.Nincs adat arra, hogy hány parókia épült. A jelenlegi plébánia épületének elõdje a községháza építésének ideje alatt épült. A község papjai, káplánjai ebben az épületben laktak, itt tárolták 1701-tõl a plébánia iratanyagát.Volt egyházközség, az egri egyházmegye fennhatósága alatt állt. Fenntartója – mint kegyuraság a politikai község volt. Vagyoni állapota, személyzetének javadalmaztatása az idõk folyamán több változáson ment át, ami rögzítve volt a “ canonica visitatio “-ban, azaz a püspöki látogatások alkalmával készített jegyzõkönyvekben.

[szerkesztés] Nevezetességei

Jászalsószentgyörgy másik mûemlékjellegû épülete az 1793-ban, késô barokk stílusban készült római katolikus templom. A község északi határán található az 1850-ben telepített Vadas Park mely helyi védettségû.

A templomkert külön értékei a szobrok, melyeket a község hívõi állíttattak az idõk folyamán. Valamennyi mûemlék. Ezek közül egy méreteiben is monumentális kõkeresztet Szent János és Szûz Mária szobrával állítottak fel a templom északi oldalán. A község régi piacterén állt korábban egy Szentháromság szobor, melyet már a második világháború után állítottak fel a templom keleti oldalán. Ezt a szobrot szentlélek szobornak is nevezik. Mellette áll a templom tornyáról levett vasszerkezetû kereszt is, amit szintén a második világháború után állítottak itt fel. A templom kertjében a déli oldalon egy “ Immaculta “ kõszobor áll. A templomkert északi oldalán van egy igen értékes szentháromság szobor. A templomkert északi oldalán az elõtérben áll az elsõ világháborúban elesettek emlékére emeltetett hõsi emlékmû. Szintén a templomkert északi oldalán áll a háttérben a szép kivitelezésû Lourdesi barlang. A templommal szemben a plébánia mellett a Zagyva folyó lejáratánál áll Nepomuki Szent János szobra, aki a vízen járók védõszentje volt. Korábban a régi zúgónál állt, már a háború után helyezték át.

[szerkesztés] Külső hivatkozások