Ciprus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ciprus Aphroditének, a szerelem és a szépség istennőjének hazája. A Földközi-tenger legkeletibb szigete három kontinens metszéspontjában fekszik. Fővárosa Nicosia, amely a sziget középső részén található, s a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal áthalad rajta. Ciprus 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
| Hivatalos nyelvek | görög és török | ||||
| Főváros | Nicosia | ||||
| Elnök | Tassos Papadopoulos | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
161. 5895 km2 |
||||
| Népesség - Teljes (2002) |
155. 771 657 |
||||
| Függetlenség - Dátum |
Az Egyesült Királyságtól 1960. augusztus 16. (Nem ismeri el Törökország) |
||||
| Pénznem | Ciprusi font (CYP) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | Imnos pros tin Eleftherian | ||||
| TLD | .cy | ||||
| Hívószám | +357 |
||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, habár szinte mindig Európához tartozóként sorolják be. Észak-déli irányban 4 tájra osztható:
- Kyrenia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc.
- Troodosz-masszívum: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m.
- Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része.
- partvidéke.
[szerkesztés] Vízrajz
Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pedias nevű, 96 km hosszú folyó.
[szerkesztés] Éghajlat
Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán, a Troodoszon a magasabb területeken pedig kontinentális.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
1571-ben török kézre jutott, majd 1878-ban az angolok elfoglalták. 1925-ben Nagy-Britannia koronagyarmatává vált. 1960-ban függetlenné vált sziget északi harmadát 1974-ben elfoglalták a törökök.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány, Parlament, Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország a török megszállásig 6 kerületre (επαρχίες/eparhíes / kazalar) volt osztva, itt ezek felsorolása található (elöl a görög utána a török név):
- Αμμόχωστος (Ammóhōstos) / Gazimağusa
- Κερύνεια (Kerýneia) / Girne
- Λάρνακα (Lárnaka) / Larnaka (Tuzla)
- Λευκωσία (Lefkōsía) / Lefkoşa
- Λεμεσός (Lemesós) / Leymosun
- Πάφος (Páfos) / Baf
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Ciprus hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Republic of Cyprus
- Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi
- cips: cyprus international press service - english / deutsch
- Ciprus domborzati térképe
- Fényképek a fővárosról, Nicosia-ról
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
Országok: Spanyolország | Franciaország | Monaco | Olaszország | Szlovénia | Horvátország | Bosznia-Hercegovina | Montenegró | Albánia | Görögország | Törökország | Szíria | Libanon | Izrael | Gázai-övezet (önállósága nem elismert) | Egyiptom | Líbia | Tunézia | Algéria | Marokkó
Tengerek: Adriai-tenger | Tirrén-tenger | Ligur-tenger | Jón-tenger | Égei-tenger | Krétai-tenger | Trák-tenger | Márvány-tenger
Szigetek: Baleár-szigetek | Korzika | Szardínia | Szicília | Málta | Jón-szigetek | Kréta | Rodosz | Égei-szigetek | Ciprus
Öblök: Lion (Oroszlán)-öböl | Gabesi-öböl | Tarantó-öböl | Sidra-öböl | Antalyai-öböl | Iskenderuni-öböl
Szorosok: Gibraltári-szoros | Bonifaciói-szoros | Messinai-szoros | Otrantói-szoros | Dardanellák




Based on work by