Pöstyén
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pöstyén (szlovákul Piešťany, németül Pistyan,[Bad] Püschtin, lengyelül Piszczany) város a mai Szlovákiában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 32 km-re északkeletre, a Vág partján fekszik. A Nagyszombati kerület Pöstyéni járásának székhelye. Gyógyfürdőiről nevezetes. Koszorány tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Először 1113-ban Pescan néven említik. A szlovák Pieštany homokon lakókat jelent.
[szerkesztés] Története
Már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 fokos meleg, iszapos forrásait. A hosszú évszázadok során a gyógyulni vágyók a források körül ásott, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Fürdőjét először 1551-ben említik, az idöközben épült fürdőházakat a török elpusztította. A 19. század elején fürdőházak, gyógyszállók épültek, de világhírű a 20. század elején lett.
1910-ben 7379 lakosából 5234 szlovák, 1440 magyar és 593 német volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásának székhelye volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Gyógyvize erősen radioaktiv, reumát, idegbántalmakat gyógyítanak vele.
- A Gyetva utcai egykori kegytemplom a 11. század végén épült, később melléje kolostort is építettek. A közelében levő szentkút ősrégi kegyhely, eredete valószínűleg még a honfoglalás előtti időre nyúlik vissza. 1772-ben a templomot villám sújtotta, 1813-ban árvíz pusztította és ezután már nem építették újjá. 1835-ben az ősi kegyszobrot átvitték az 1832-ben épült új plébániatemplomba, ahonnan eltűnt.
- Mai plébániatemploma 1832-ben épült, a város főterén áll.
[szerkesztés] Külső hivatkozások


Based on work by