Csillagászati műhold

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket. Ezek a műholdak új távlatokat nyitottak a csillagászati kutatás terén.

A Földről végzett megfigyelésekben a légkör zavaró hatása csökkenti a felbontóképességet, növeli a fényszóródást és csak bizonyos hullámhosszakon átlátszó. A légkör hatásainak kiküszöbölésével javulnak a körülmények. Földi távcsövek a légköri turbulenciát adaptív optikával ellensúlyozzák.

A földről csak optikai és rádió tartományban lehet megfigyelni az égboltot, a világűrből már látható a gamma, röntgen, ultraibolya és infravörös tartomány is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Programok

A csillagászati műholdak működési hullámhossz tartománya
Nagyít
A csillagászati műholdak működési hullámhossz tartománya

(zárójelben az indító ország és az indítás éve)

[szerkesztés] Gammacsillagászat holdak

[szerkesztés] Röntgencsillagászati holdak

[szerkesztés] Ultraibolya-csillagászati műholdak

  • OAO - Orbiting Astronomical Observatory (USA, 1966 - 1972)
  • FUSE - Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer (USA, 1999);
  • GALEX - Galaxy Evolution Explorer (USA, 2003);

[szerkesztés] Optikai műholdak

[szerkesztés] Infravörös-csillagászati műholdak

[szerkesztés] Rádiócsillagászati műholdak

[szerkesztés] Vegyes

  • Astro-1 (USA, az űrrepülőgép rakterében elhelyezett távcsőrendszer);
  • AstroSat (India, 2007);

[szerkesztés] Napkutató holdak