Szálka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség | Szekszárdi |
| Rang | község
|
| Terület | 17,08 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7121 |
| Körzethívószám | 74 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Szálka: község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
- Két völgyben, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken fekszik.
- Földrajzi koordinátái:
[szerkesztés] Környező települések
Bátaapáti (5 km), Mőcsény (9 km).
[szerkesztés] A legközelebbi városok
[szerkesztés] Története
A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.
Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből állt a település: Wég-Szakán 10, Felső-Szakán 5 ház állt. A török időkben a falu elnéptelenedett, később rácok telepedtek le benne. 1690-ben Kis- és Nagy-Szálka néven említik a településeket, előbbiben 12, utóbbiban 15 ház állt.
1776-ban jelentek meg az első német telepesek, nyolc család. Innentől a falu lakossága többségében német volt egészen 1945-ig. A legmagasabb nyilvántartott népességet, több, mint 1500 lakost a 19. század elején érte el.
Az 1910-es helységnévrendezésig vegyesen Szakának és Szálkának is hívták a települést, ekkortól hivatalosan is Szálka a neve.
1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves megyei Erdőkövesdről hozták. Sok telepes azonban később elvándorolt, részben a gazdálkodás nehézségei (beszolgáltatottsági kötelezettség), részben a városok iparosodása és jobb munkalehetőségei miatt. A község lakosságszáma csökkent, de ez a csökkenés a hatvanas évekre megállt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Szálkai-tó (5,7 hektáros mesterséges tó)
- Mayer kápolna (19. század végén épült, a 2000-es években felújították)
[szerkesztés] Érdekesség
- A Mayer kápolna másik ismert neve a Mausz kápolna. Ez a bibliai Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjára.


Based on work by