Nagymegyer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagymegyer (szlovákul Veľký Meder, 1948 és 1990 között Čalovo) város a mai Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Izsap tartozik hozzá. 2001-ben 9113 lakosából 7705 magyar, 1226 szlovák, 67 cseh és 62 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 20 km-re délkeletre, a Csallóközben fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Megyer törzsnévből, a honfoglaló magyarok egyik törzsének nevéből származtatják, amelynek itt lehetett a szállásterülete.
[szerkesztés] Története
Ősi település, erre utal neve, mely szerint már a honfoglalás előtt és után a fejedelmi törzs szállásterülete volt.Csuthi bolug a mor(va)fejedelem a mogor, magor, meger nemzetség fia volt, e nem.től származtatta magát a nagy hun király Atilla. A tatárok mindent felégető hadjárata után először 1268-ban említik villa Meger néven. 1466-ban lett mezőváros. A török időkben sokat szenvedett a hadak dúlásától, a csapatok többször kifosztották és fel is gyújtották a várost. 1910-ben 3591 lakosából 3578 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus temploma 1460-ban épült, de annyira megrongálódott, hogy 1740 és 1755 között szinte az alapoktól kellett újjáépíteni. 1900-ban klasszicista stílusban átalakították.
- Református temploma 1784-ben épült barokk stílusban, tornyát 1801-ben építették.
- A református templom mellett áll Mátyás király szobra.
- A város főterén áll az 1992-ben felavatott Bartók Béla szobor.
- A városnak több medencéből álló strandfürdője van.


Based on work by