Urál (folyó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Urál (folyó)
Nagyít
hossz 2428 km
forrás szintje m
átlagos vízhozam 400 /s
vízgyűjtő terület 231 000 km²
forrás Dél-Urál, Baskíria
torkolat Kaszpi-tenger
vízgyűjtő terület
országai
Oroszország, Kazahsztán

Az Urál (oroszul: Урал, kazah nyelven: Жайык) - folyó Európa és Ázsia határán, Oroszországban és Kazahsztánban. Oroszországban Baskírián, a Cseljabinszki és az Orenburgi területen; Kazahsztánban a Nyugat-Kazahsztáni és az Atiraui területen folyik keresztül. Régi neve Jajik, ezt II. Katalin cárnő változtatta meg 1775-ben, a levert Pugacsov-féle felkelés után, melyben a jajiki kozákok is fontos szerepet játszottak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A folyó hossza: 2428 km, vízgyűjtő területe: 231 000 km².

A Dél-Urálban, az Uraltau hegységben (a Bjelaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km után - már kazah területen - Oral (oroszul: Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban, oroszul: Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.

Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon - a sztyepen és a Kaszpi-síkságon - mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.

A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik

[szerkesztés] Mellékfolyók

  • Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Szakmara. Bár ennek vízgyűjtő medencéje jóval kisebb, vízhozama mégis nagyobb, mint az Urálé.
  • Jelentős bal oldali mellékfolyók: az Or és az Ilek.

[szerkesztés] Városok, víztározók

  • Magnyitogorszk
  • Novotroick
  • Orszk
  • Orenburg
  • Oral / Uralszk
  • Atirau

A folyó felső szakaszán egész sor víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek megfelelően. Közülük legjelentősebb az Iriklinszki-víztározó és a 30 megawattos vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe 260 km², hossza 70 km, tároló képessége 3,3 km³ volt.

[szerkesztés] Külső hivatkozás