Békés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.777° k. h. 21.125°

Békés
Békés címere
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Békési
Rang város


Terület 127,23 km²
Népesség
Irányítószám 5630
Körzethívószám 66
Térkép
é. sz. 46.777° k. h. 21.125°
település
Mo. térképén

Békés egy város Békés megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Békés az újabb kőkortól kezdve (i.e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i.sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig. Az Árpád-korban Békés volt a megye székhelye (nevét a békési földvárban székelő ispánról nyerte). (Forrás: a város térképének áttekintése)

[szerkesztés] Érdekesség

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy u.n. gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (pl.: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez).
A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").
Azt mondják, hogy az itteni az ország első kulturháza.
Illetve a gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.

[szerkesztés] Testvérvárosa

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Római Katolikus Templom
Nagyít
Római Katolikus Templom



Békés megye városai
Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő
Más nyelveken