Encs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.33068° k. h. 21.12188°

Encs
Encs címere
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang város


Terület 31,13 km²
Népesség
Irányítószám 3860
Körzethívószám 46
Térkép
é. sz. 48.33068° k. h. 21.12188°
település
Mo. térképén

Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 30 kilométerre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól észak-keletre kb. 30 km-re fekszik. Nyugatról a Cserehát, keletről a Zempléni hegység határolja.

[szerkesztés] Története

Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része. A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az ittlakó lakosságot.A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.

A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. A trianoni békeszerződés után kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének legfontosabb településévé lépett elő. Az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött. 1962-ben az egyesített encsi, abaújszántói és szikszói járások székhelye lett. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. 1984-ben hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket.

[szerkesztés] Nevezetességei

Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1996-ban a görög katolikus templom.
Nagyít
Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész tervei szerint épült fel 1996-ban a görög katolikus templom.

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken