Freistadt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Freistadt (csehül Liberec) kisváros Felső-Ausztria Mühl-negyedében, a freistadti járás közigazgatási központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város kiterjedése észak-déli irányban 4,9 km és nyugat-keleti irányban 5,7 km. A terület 3%-át erdő borítja. A város több részből áll: Freistadt, Galgenau, Sankt Peter és Trölsberg. 2001-ben a város lakossága 7376 fő volt (1991: 6917).

[szerkesztés] Címere

A bábenbergi család címere: vörös, ezüst pólyával.

Linzi-kapu és templomtorony
Nagyít
Linzi-kapu és templomtorony

[szerkesztés] Története

A babenbergi hercegek hamar felismerték a település gazdasági és stratégiai fontosságát, azért 1220 körül szabadkereskedelmi várost hoztak létre (Frienstatt, Freystad). Hogy életképes legyen a város, többféle privilégiumot adtak a város polgárainak. 1277-től a város árumegállító joggal és az árulerakásra kötelező joggal élhetett, így évszázadokra biztosítva a város virágzását. Minden kereskedőnek, aki áthaladt a városon, három napig kellett kínálnia áruját a város által megállapított áron. Azért a kereskedők kezdték elkerülni a várost, így újabb előjoggal ruházták fel a várost: az útkényszerrel. Ha Csehország felé tartottak a kereskedők, csakis a Freistadton át vezető utat használhatták. 1363-ban IV. Rudolf, babenbergi herceg továbbá a sörfőzési (mérföld) jogot ajándékozta a városnak, ami annyit tett, hogy a város egy mérföldnyi körzetében (kb. 7 km) csakis a freistadti polgárok főzhettek sört, és mérhettek ki bort és mézsört. A harmincéves háború folyamán Csehország részévé vált a Habsburg-birodalomnak, azért Freistadt elveszítette határvárosi státuszát, a privilégiumai elveszítették értelmüket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások