Székelykál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Székelykál (románul Caluşeri): falu a mai Romániában Maros megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Marosvásárhelytől 15 km-re északkeletre fekszik, a Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma Nagyernyéhez tartozik.

[szerkesztés] Története

1333-ban Kaal néven említik először. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók. 1910-ben 930 lakosából 913 magyar volt, 1992-ben 665 lakosából 606 magyar, 57 cigány és 4 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1752-ben épült a hegy alatt.
  • Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.
  • A falunak 1760 és 1762 között épített unitárius temploma is van.
  • Itt áll a Nagy család udvarháza is.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt lakott sokáig Cserei Mihály történész, akinek itt udvarháza volt.