Nitrogén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

7 szénnitrogénoxigén
-

N

P
Általános
Név, vegyjel, rendszám nitrogén, N, 7
Elemi sorozat nemfémek
Csoport, periódus, mező 15, 2, p
Megjelenés színtelen
Atomtömeg 14,0067(3) g/mol
Elektronszerkezet [He] 2s2 2p3
Elektronok héjanként 2, 5
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101.325 kPa)
1,2506 g/L
Olvadáspont 63,14 K
(-210 °C, - °F)
Forráspont 77,35 K
(-195,8 °C, - °F)
Olvadáshő (N2) 0,3604 kJ/mol
Párolgáshő (N2) 2,7928 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) - J/(mol·K)
Gőznyomás (nincs adat)
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K            
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok ±3, 5, 4, 2 (erős sav)
Elektronegativitás 3,04 (Pauling skála)
Ionizációs energia
(részletek)
1.: 1402,3 kJ/mol
2.: 2856 kJ/mol
3.: 4578 kJ/mol
Atomsugár - pm
Atomsugár (számított) - pm
Kovalens sugár - pm
Van der Waals sugár - pm
Egyebek
Mágnesesség nincs adat
Hővezetőképesség (300 K) 25,98 mW/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 27 °C) 334 m/s
CAS szám -
Fontosabb izotópok
Fő cikk: nitrogén izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
13N - N stabil 6 neutronnal
14N 99,634% N stabil 7 neutronnal
15N 0,366% N stabil 8 neutronnal
Hivatkozások


A nitrogén színtelen, szagtalan, nehezen cseppfolyósítható gáz.

[szerkesztés] Jellemzői

  • vízben rosszul oldódik (a nyomás növelésével kissé jobban)
  • kevésbé reakcióképes, csak magasabb hőmérsékleten ill. nyomáson reagal jobban (szobahőmersekleten csak litiummal képez nitridet: Li3N)
  • endoterm égése (az egyedüli endoterm égés): 2 N2 + O2 = 2N2O
  • előfordulása a levegőben 78 térfogatszázalék

[szerkesztés] Előállítása és felhasználása

  • előállítása az iparban a levegő cseppfolyósításával történik
  • laboratóriumi körülmények között előállítható pl. ammónium-nitrit hevítésével (NH4NO2 → N2 + 2 H2O)
  • felhasználása: ammóniagyártás (N2 + 3 H3 = 2 NH3)