Rajczy Imre
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rajczy Imre, eredetileg Rasztovich Imre (Szombathely, 1911. november 8. – Buenos Aires, 1978. március 31.) olimpiai bajnok vívó.
1929-től 1940-ig a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) vívója volt. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. 1933 és 1939 között tagja volt a magyar kardválogatottnak. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon, Berlinben – a Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre összeállítású magyar csapat tagjaként – olimpiai bajnoki címet szerzett. Az újkori nyári olimpiai játékok történetében ez volt a harmincegyedik, egyben a magyar vívósport tizenegyedik, illetve a magyar férfi kardcsapat ötödik aranyérme.
Sportpályafutása közben, 1935-ben a budapesti egyetemen államtudományi oklevelet szerzett. 1935-től a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkára és az Egyetem és Ifjúság című lap szerkesztője, illetve kiadója volt. 1941-től a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportegyesületek Országos Központjának főtitkára, 1943-tól a Vallás és Közoktatási Minisztériumban segédtitkár, majd miniszteri titkár lett. 1945-től haláláig Argentínában élt.
[szerkesztés] Sporteredményei
- olimpiai bajnok (csapat: 1936)
- világbajnok (csapat: 1937)
- kétszeres Európa-bajnok (csapat: 1934, 1935)
- Európa-bajnoki 2. helyezett (egyéni: 1935)
- kétszeres főiskolai világbajnok (egyéni: 1935 ; csapat: 1935)
- magyar bajnok (egyéni: 1937)

