Redemptio

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Redemptio = Önmegváltás

A törökök alóli felszabadulás után, 1702-ben I. Lipót zálogba adja a Jász-Kun kerületeket a Német Lovagrendnek 500 ezer rajnai aranyforintért. Ez eltörölte a Jászok-Kunok örökös kiváltságait és egyszerűen jobbágysorba süllyesztette őket.

Ez nagyban elősegítette, hogy a Rákóczi szabadságharc lelkes támogatói között voltak Jászok-Kunok.

Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730, 1735) azt eladta Pesti Invalidus Rendháznak.

Mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére, a "Redemptiora".

Több éves gyűjtésből és kölcsönökből sikerült összeszedni a közben 575.900 forintra nőtt összeget, amely egyes források szerint az akkori Magyarország költségvetésével összemérhető nagyságú volt.

1745. május 6-án Mária Terézia aláírta Redemptio-ról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad Jászok-Kunok örökös kiváltságait.

Mária Terézia 1745. május 6-án kelt diplomája a jászkun redempcióról
Nagyít
Mária Terézia 1745. május 6-án kelt diplomája a jászkun redempcióról

Redemptio példátlan történelmi esemény, hiszen aligha találunk rá példát, hogy egy nép/népcsoport nem harc, hanem pénz útján szerezte volna vissza a szabadságát.

A Jászok-Kunok a redemptio során kivételt tettek, mert lehetővé tették, hogy több, pénzzel rendelkező, betelepülő vagyonos polgár is részt vegyen a redemptioban. A betelepülők eredetileg nem voltak Jászok-Kunok.

Akik nem tudtak részt venni az önmegváltásban, lettek az "irredemptusok".Nemzedékeken át tudták kinek az ősei voltak "redemptusok", ill. "irredemptusok".

A Redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok, korábbi, egyenlő elosztási arányát, mert azt, a "redemptusok" között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el.

A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés és társadalmi rétegződés indult meg.