Autonómia (szociológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lásd a főcikket az autonómiát.

  • Tudományos nyelv: Öntörvényűség, önállóság, önrendelkezés, önigazgatás
  • Iskolai: Az önállóságra nevelés elve

Az autonómiára való igény általános emberi sajátosság, de mindenkire más-más mértékben jellemző. A jogban lehet szűk körű vagy széleskörű, létszám szerint megkülönböztetjük az egyén és a csoport autonómiáját. Az autonómiák megadásának alapjaként jelenik meg az önrendelkezési jog.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A jogokban

[szerkesztés] A szűk körű autonómia

A zárt intézmények jellegzetes példája a börtön, az elmegyógyintézet, a katonaság vagy a bentlakásos iskola. A zárt szervezet az autonómia nagyfokú korlátozásával az egyént arra kényszeríti, hogy egy csoport tagja legyen. A diktatúrákban a települési és a területi önkormányzatiságot erősen korlátozzák, vagy megszüntetik.

[szerkesztés] A széleskörű autonómia

Érvényesül a szubszidiaritás elve, hogy az adott rendszerben a fölsőbb szint nem veheti át azokat a szerepeket, amelyeket egy alacsonyabban elhelyezkedő szint is képes kielégítő módon betölteni, ha csak tételesen nem utaltak a felsőbb egység hatáskörébe.


[szerkesztés] A létszám szerint

[szerkesztés] Az egyén autonómiája

Autonóm egyének azok, akik önállóan választják meg céljaikat, hovatartozásukat azokkal szemben, akik külső erőktől függenek.

  1. Belgiumban személyi autonómiára utal az a tény, hogy például a Képviselőház, illetve a Szenátus flamand nyelvű csoportjába nem csak a flamand nyelvű régióban megválasztott képviselők tartoznak, hanem a flamand nyelven esküt tett többi képviselők és szenátorok is, régiótól függetlenül.

[szerkesztés] A csoport autonómiája

Önmagukat kormányzó államokat vagy államokon belüli intézményeket, illetve csoportokat szokás e fogalommal jelölni, amelyek jelentős függetlenséget és kezdeményezési szabadságot élveznek. Az önkormányzat lehet területi vagy közösségi. A XI. század végén jelennek meg először az autonómia törekvések. Egyetemek alakulnak, de az írásbeliség az egyháznak kedvező privilégiuma marad. A XII. században kezdenek megjelenni (Angliában) a parlament első változatai a király hatalmának korlátozására. Történelmileg az autonómiáknak számos változata alakult ki.

[szerkesztés] A területi önkormányzat

[szerkesztés] Az önálló államalakulat

Az autonómiája (önrendelkezése) nemzetközileg elismert.

  1. A Svájci Államszövetség egy önálló államalakulat, saját parlamenttel és kormánnyal.A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

[szerkesztés] Az államszövetség (konföderáció, unió) tagállama

Ez az államkapcsolatoknak lazább formája, amelyben az egyes tagállamok (államon belüli legmadasabb területi egységek) megőrzik önállóságukat és belső kormányzatukat egymástól függetlenül alakítják ki. Létrejöttének feltételei a nemzeti függetlenség megtartása és az erősen korlátozott közös kormányzás.

  1. A Svájci Államszövetségnek (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) 26 kantonja van. Az 1999. évi alkotmány szerint Svájc kantonjait mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe.
  2. Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet. 25 tagállama és négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Tagállamai bizonyos hatásköröket tételesen utaltak az EÚ hatáskörébe.
    1. Az Egyesült Királyság alkotmányosan egységes állam, egy szuverén parlamenttel és kormánnyal.
    2. Magyarország alkotmányosan egységes állam, egy önálló parlamenttel és kormánnyal. A parlamenti képviselőket négyévente választják. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
    3. Szlovákia alkotmányosan egységes állam, egy önálló parlamenttel és kormánnyal. A törvényhozás szerve a parlament. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják.

[szerkesztés] A szövetségi (föderatív) állam tagállama

Egy állam berendezkedésében ez azt jelenti, hogy az egyes tagállamok (legnagyobb területi egységek) egyenlők és bizonyos fokig önállóak egymástól, (pl.: saját törvényhozással rendelkeznek) azonban ezek fölött áll egy központi (szövetségi) kormány is, mely az egészet szorosan összefogja és szabályozza.

  1. A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.
  2. Belgium Szövetségi Állam 3 régióból (region/gewest/Region) áll: vallon, flamand és a brüsszeli. Azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik. A nyolcvanas évektől létezik Belgiumban a regionális autonómia, melyben a tartományok megkapták szinte az összes döntéshozatali feladatkört beleértve például a közigazgatást, a külkereskedelmet és az oktatáspolitikát. 1988-tól a régiók bevételének nagy részét az állami adók átengedett része teszi ki. A belga minta mind az alkotmányos királyság, mind a szövetségi berendezkedés mintáját magán hordja. A végrehajtó hatalom feje a király, a szövetségi miniszterei pedig az egész országból választott parlamenti képviselőkből állnak.
  3. Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi parlamentek és a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal.

[szerkesztés] A nyelvterület önkormányzata

Nemzeti önazonosság megőrzése, a politikai hatalomhoz való hozzáférés és a gazdasági esélyegyenlőség céljából jön létre. Nyelvterületi (nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi, etnikai) önkormányzat jogintézményére több egységállam (Franciaország, Csehország, Románia, Szlovákia stb.) félve tekint, mert benne valamiféle fenyegetést lát területi integritására nézve. A demokratikus jogállamokban elért pozitív eredmények bizonyítják, hogy a nemzeti közösségek, népcsoportok számára törvény által biztosított autonómiaformák az államok területi oszthatatlanságának, a belső és nemzetközi állandóságának, az állam iránti lojalitásnak a meghatározói. Három alapelv él az autonómiák működésében: 1) a részeknek külön autonómiájuk van, de 2) a szövetségi döntéshozatalban részt vesznek és 3) az együttműködés elvét kötelesek betartani.

  1. Svájci kantonok nyelvterületi autonómiája. A svájci alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kantonok a négy hivatalos nyelvterület - a német, a francia, a olasz és romans - valamelyikéhez tartoznak.
  2. Spanyolországi régiók autonómiája. Helyi autonómia: 1979-1983 között jött létre az a közigazgatási felosztás, mely szerit ma Spanyolország 17 autonóm közösség szövetségeként működik és a többség megyékre oszlik. Minden autonóm közösség (Comunidades Autonómas) saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott tartományok: Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia.Hivatalos nyelvek: spanyol (kasztíliai) ;(második hivatalos nyelvként: katalán: Katalónia, Valencia, Baleár-szigetek; baszk: Baszkföld; gallego: Galícia; valamint a spanyol és katalán mellett harmadik hivatalos nyelvként Val d'Aranban (Aran-völgy): az aráni, ami egy okcitán nyelvjárás). Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Például egyes autonóm közösségek rendelkeznek önálló oktatási és egészségügyi rendszerrel, míg mások nem. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok (különösképpen a nacionalista pártok által irányítottak) függetlenebb kapcsolatokat szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait szeretné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak.
  3. Belgiumi nyelvterületek önkormányzása. Belgium Szövetségi Állam, amely közösségekből és régiókból áll. Három közösséget foglal magába: a francia közösséget, a flamand közösséget és a német nyelvű közösséget melyeknek külön- külön parlamentjük van, mégpedig a Vallon Regionális Tanács a Flamand Regionális Tanács és a Német Közösségi Tanács. Belgium 3 régióból (region/gewest/Region) áll: vallon, flamand és a brüsszeli. Azon belül 10 tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik. Mivel a német nyelvterület olyan kicsi, hogy nem lehet régiónak nevezni, kitalálták a nyelvi terület fogalmát, ami a helyzetet megoldotta. Négy nyelvi területet foglal magában: francia, holland, Brüsszel főváros kétnyelvű és a német nyelvű régiót (ez az ország területének 3 %-a). Megilleti a Német Nyelvi Területet mindazon jog, amelyeket a – hozzá képest – nagyobb autonómiák kaptak, így például a külön parlament. Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.
  4. Finnországi Aland-szigetek autonómiája. Finnország öt tartományból és egy autonóm tartományból )Aland-szigetek) áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. Az Aland-szigeteknek mintegy 25 000 svéd nyelvű lakosa van, ami az ország népességének 0,5 %-a. A törvényhozó hatalmat a szigeteken a Tartományi Parlament, a Landsting gyakorolja Hivatalos nyelv a finn és a svéd.
  5. Finnországi nyelvi közösségek települési önkormányzása. Az Alkotmány értelmében a svéd (a lakosság 6,2 %) és a finn nyelv Finnországban azonos rangú nemzeti nyelv. A svéd nemzetiségűeknek joguk anyanyelvüket szabadon használni a közigazgatásban, az igazságszolgálatban, az oktatásban és a közéletben. Az oktatás minden szinten anyanyelven biztosított. A kétnyelvűség törvény szerint érvényes Finnország egész területén. A település közigazgatása finn- vagy svédnyelvű, de lehet kétnyelvű is akkor, ha a településen kisebbségben élő svéd vagy finn lakosság száma elér egy határértéket. Az igazságszolgáltatásban vagy bármelyik állami hivatalban a helyi közigazgatási nyelvtől függetlenül az állampolgárnak joga van anyanyelvét használni. 1970 óta a svéd diákok a III. elemitől kezdődően kötelezően tanulják a finn nyelvet, s finn tanulók a VII. osztálytól kezdődően kötelezően tanulják a svéd nyelvet. 1981 óta a lapp diákok is tanulhatnak az anyanyelvükön.
  6. Olaszországi Dél-Tirol autonómiája. Olaszország 20 régióra vagy tartományra (regione) oszlik, amelyek közül néhány autonóm. Valle d’Aosta kivételével a többi régió megyékre (provincia) oszlik. Hivatalos nyelv az olasz (regionális nyelvek: Dél-Tirolban német és ladin; Friuli-Venezia Giulia területén friuli, szlovén és német; Valle d’Aostában francia).
  7. Franciaországi Korzika autonómiája. Franciaország 26 régióra oszlik. Az egyes régiók alá 2 - 8 megye tartozik. Hivatalos nyelv a francia. A korzikai nyelv (olasszal rokon) fakultatív nyelvként használható. A francia oktatási rendszer van életben Korzikán is, de a saját nyelv és kultúra előtérbe van helyezve. A sziget közigazgatási elnevezése Korzikai Területi Közösség. A legmagasabb szerve a Korzikai Területi Gyűlés, amelynek 51 tagja van. A Területi Gyűlés választja a sziget végrehajtó szervét a Végrehajtó Tanácsot. Ezen intézménynek egy elnöke és 6 tagja van. A sok jogosítvány mellett kitűnik a széleskörű autonómia hiánya, mivel a Területi Gyűlésnek nincs normatív jogszabály alkotási jogköre.
  8. Nicaragua atlanti partjának autonómiája. Nicaragua atlanti partja két fő régióra osztódik az északi és a déli régióra. Mindkét régió közvetlenül választja a Regionális Tanácsát. E szerv közreműködik a nemzeti egészségügyi, oktatási és kulturális valamint a közösséget szolgáló programokban. A spanyol a hivatalos nyelv Nicaraguában, de a közösség nyelve szintén elismert, de csak a régió területén.

[szerkesztés] A magasabb területi egység önkormányzata

A megye vagy vármegye több országban használatos közigazgatási egység neve.

  1. A Magyarország megyéi szócikk teljes áttekintést ad a önkormányzati közigazgatásnak erről a szintjéről. A megyei önkormányzati szervek illetékességi területe a megye összes önkormányzatára kiterjed.
  2. Belgium Szövetségi Állam régiói 10 közigazgatási tartományra (province/provincie/Provinz) oszlanak.
  3. Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország az Egyesült Királyságot alkotó országok, amelyek az 1990-ben alkotott devolúciós szabályok alapján korlátozott önkormányzati jogokat kaptak, amelyeket a Westminsterben székelő Brit Parlament módosíthat, megváltoztathat, szélesíthet, vagy megszüntethet.
    1. Anglia közigazgatását a legfelső szinten kilenc régióra osztották, mindegyik egy vagy több megyei szintű egységet tartalmaz. A közigazgatási önkormányzatot az egykerületű megye vagy a megye kerületeiben az „egységes hatóság” végzi.
  4. Szlovákia „magasabb területi egységeibe” (kerületeibe) az önkormányzati képviselőket és az elöljárót titkos szavazással 4 évre választják a területi egység lakosai. A hatalom a közigazgatási határok kijelölésénél nem vette figyelembe a tömbben élő magyarnyelvű lakosság igényét egy nyelvterületi önkormányzat létrehozására. A magyarok által lakott területeket a hatalom megosztotta és így ők kisebbségbe kerültek a magasabb területi egységekben.

[szerkesztés] A település önkormányzata

A települési (városrészi) önkormányzati szervek illetékessége az adott önkormányzat közigazgatási határáig terjed. Ez a területi önkormányzat alsó egysége (alapcsoportja).

  1. Magyarország települései szócikk teljes áttekintést ad erről a közigazgatási szintről. A magyar közigazgatás alapját a települési önkormányzatok jelentik.
  2. Angliában az önkormányzatok legalacsonyabb szintje a parish.
  3. Szlovákiában települési önkormányzati képviselőket és a polgármestert titkos szavazással 4 évre választják a település lakosai.

[szerkesztés] A közösségi önkormányzat

[szerkesztés] A nyelvközösségi

Ha különböző nemzetiségi (etnikai) csoportok nagymértékben keverednek egy bizonyos területen, akkor a nemzetiségi területi autonómia nem kivitelezhető. Ebben az esetben olyan autonóm közösségi szerkezet jöhet létre, amely minden etnikai csoport számára lehetővé teszi a politikai hatalomhoz való hozzáférést és létrehozza az egyaránt üdvös gazdasági egyenlőséget. Ennek eredményeként valamennyi etnikumhoz való tartozás jelentős tényezővé válik a legtöbb emberek életében.

  1. Belgiumi Német Kultúrközösség személyi autonómiája. A német közösség 25 főből álló önkormányzatát a Német Nyelvű Közösség Tanácsát közvetlenül választják.
  2. Dániai Német Közösség önkormányzása. A mai dán Alkotmány biztosítja az állampolgár jogát, hogy szabadon válassza és vallja meg identitását, anyaországával és kultúrájával állandó kapcsolatot tartson. Tekintettel arra, hogy saját pártjuk, Schleswingche Partie nem rendelkezik egy parlamenti képviseleti megbízás megszerzéséhez szükséges szavazattal, a dán parlamentben összekötő irodájuk működik, s különböző testületekben képviseltetik magukat. A német nyelv elismert és védett kisebbségi nyelv Dánia déli részén. A Dániai Német Népcsoportok egyesülete (Bund Deusther Nord-schleswinger).
  3. Németországi Dán Közösség önkormányzása. Dél-Schleswingben 22 dán óvodában kb. 2000 gyermeket gondoznak, 36 dán iskolában mintegy 6000 tanulót oktatnak. Az iskolák a tartományi kormányzat felügyelete alá tartoznak. A dán közösségi iskolaegylet az üzemeltetési költségeket fedezi. Az oktatás két nyelven dánul és németül folyik.
  4. Malaysiai nyelvi közösségek önkormányzása. Az ország népességet három nagy etnikum alkotja: a malájok 49 %-át, a kínaiak 36 %-át és az indiaiak 9 %-át teszik ki a lakosságnak. A többi lakost más bennszülött csoportok és európaiak alkotják. A különböző etnikumok nem sűrítődnek földrajzilag elkülönült területekre. Másfelől kialakult egy hagyományos válaszfal a városi kínaiak és indiaiak, valamint a vidéki malájok között. A kormányzó Nemzeti Front etnikailag megalapított politikai pártok szövetsége. A maláj nyelv alkotmányosan elismert, mint Malaysiai nemzeti nyelv, de más nyelv használata, tanítása és tanulása szintén elismert. Iszlám az államvallás, de az egyéni vallásszabadság is biztosított.
  5. Finnországi nyelvi közösségek autonómiája. A hadseregben léteznek finn és svéd nyelvű alakulatok. A hadköteles katona a kiképzést anyanyelvén, a parancsokat pedig finnül kapja. A Parlament munkálatai kétnyelvűek. A Helsinki Műszaki Egyetem és a Helsinki Tudományegyetem kétnyelvű.
  6. Magyarország államalkotó nemzetiségeinek autonómiája. A magyar választási rendszer szerint, azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani a kisebbségi önkormányzatba. Magyarország nemzetiségei Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak e kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum fél évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).

[szerkesztés] A szakmai

(szakszervezetek, kamarák)

[szerkesztés] A vallási közösség önkormányzata

[szerkesztés] Az egyetemi

[szerkesztés] Az egyesületi

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Forrás