Liechtenstein

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fürstentum Liechtenstein
Liechtenstein zászlaja Liechtenstein: coat of arms
Liechtenstein zászlaja Liechtenstein címere
Liechtenstein elhelyezkedése
Hivatalos nyelv Német
Főváros Vaduz
Legnagyobb település Schaan
Fejedelem II. János Ádám
Kormányfő Otmar Hasler
Terület
 - Teljes
189.
160 km² ¹
Népesség


 - Teljes (2004)
 - Népsűrűség

187.


32,528 ¹
203/km²

Pénznem Svájci frank (CHF)
Időzóna UTC +1 (KözEI)
Nemzeti himnusz Oben am jungen Rhein
Nemzetközi gépkocsijel FL
TLD .li
Hívószám +423

A Liechtenstein Fejedelemség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Liechtenstein Fejedelemség 1719-ben jött létre a schellenbergi és a vaduzi uraladalom. VI. Károly német-római császár 1719-ben adományozott fejedelmi címet a Liechtensteineknek. 1806-tól,a német-római birodalom feloszlásától szuverén államk. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szorosabb kapcsolatokat.

Az első világháború után szakított korábbi partnereivel, és Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1 600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, illetve Liechtenstein közötti diplomácia kapcsolatok még mindig elég rosszak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cseh állam még semmilyen formában nem kárpótolta a családot.

1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely csak az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten - a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Alajos trónörököst. A Liechtenstein Fejedelmi Ház jelenleg a világ tehetősebb családjai közé tartozik. A fejedelem magánvagyona mintegy 2 milliárd dollár körüli értékre tehető.

[szerkesztés] Politikai élet

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádam herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003-ban megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit.

Liechtenstein Bernnel, Berlinnel, Brüsszellel, Washingtonnal, New Yorkkal (ENSZ) és Béccsel tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

[szerkesztés] Közigazgatás

Liechtenstein térképe
Nagyít
Liechtenstein térképe

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.

A községek a következők:

  • Vaduz
  • Schaan
  • Balzers
  • Triesen
  • Eschen
  • Mauren
  • Triesenberg
  • Ruggell
  • Gamprin
  • Schellenberg
  • Planken

[szerkesztés] Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18 %) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adozó vállalatok a nemzeti jövedelem 30 %-át adják.

Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az Osztrák Vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Saargans (CH) - Balzers (FL) közti Rajna-hídról Liechtenstein látképe
Nagyít
A Saargans (CH) - Balzers (FL) közti Rajna-hídról Liechtenstein látképe

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m).

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt egy viszonylag enyhe mikroklímával rendelkezik.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás, a lakosság mintegy 75,7%-a tartozik ehhez a felekezethez. A lakosság 7 %-a protestáns , 4,2 % mohamedán, végül 10,9 % ateista. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban. Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magáéngyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Állami ünnep

  • augusztus 15, Nagyboldogasszony a család védőszentjének ünnepe

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hasznos linkek

Liechtenstein Fejedelemség

Liechtenstein Fejedelmi Ház

Osztrák Vasúttársaság

Liechtenstein Bus

Kormányzati szervek, hivatalok portálja



Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.