Egyesült Nemzetek Szervezete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működött Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nationsból ered az UN rövidítés. Az ENSZ franciául L'Organisation des Nations unies (ONU), spanyolul Naciones Unidas (ONU). Az Egyesült Nemzetek kifejezés Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől származik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
|
|||
| Hivatalos nyelvek | angol, francia, spanyol, kínai, orosz, arab | ||
| Székhelye | New York | ||
| Főtitkára | Kofi Annan(1997 óta),Ban Ki-moon (2007-től) | ||
| Alapítás | 1945. június 26 | ||
| Az ENSZ alpokmány életbelépése | október 24. | ||
| Internet-oldal | www.un.org | ||
[szerkesztés] Előzmények
A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a három szövetséges nagyhatalom- [[moszkvai külügyminiszteri értekezletén]]- megállapodott egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Ennek előkészületeit és egyes intézményeinek megszervezését a nyugati államok már el is kezdték. (Pl. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet), FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), IMF (Nemzetközi Valutaalap). 1944 augusztusában Washington közelében ([[Dumbarton Oaks]]) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Állandó tag az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vétójoguk van, azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját, ugyanakkor megóvta a szervezetet a felbomlástól. 1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és sztálin a Krím-félszigeten leő Jaltában. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására. (1945. április-június).
[szerkesztés] Megalakulása
1945 áprilistól júniusig tanácskozott az ENSZ San Franciscóba összehívott konferenciája, amelynek résztvevői végleges formába öntötték és elfogadták a szervezet alapokmányát, és az 51 részt vevő ország, mint alapító tag létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelynek New York lett a központja. Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én (United Nation's Day)lépett hatályba. Az ENSZ létejöttének és működésének célja – az alapokmány szerint –, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek egyeztető fóruma legyen. Az alapokmányt ötven nemzet résztvevői dolgozták ki a san franciscó-i konferencián. Lengyelország nem vett részt a konferencián, de fenntartották neki a lehetőséget, hogy később az alapítók közt írhassa alá az Alapokmányt, így lett az 51. alapító tagállam. A san franciscoi konferencia előkészítésének intenzív fázisában Roosewelt elnök meghalt 1945. április 12-én. az új elnök, Harry Truman és Eduard Stettitus vette át a san franciscói konferencia vezetését. A nagyhatalmak mellett fontos szerepet játszottak a latin-amerikai államok. Tiltakoztak a nagyhatalmak vétójoga ellen és elérték, hogy Argentínát meghívják a konferenciára. ( SZU tiltakozott Argentína meghívása ellen, amely a háború alatt semleges államként a harmadik birodalmat támogatta. Az USA nyomására március 27-én Argentína úgy határozott, hogy hadat üzen a tengelyhatalmak ellen. )
[szerkesztés] Tagjai
A világszervezet alapító okmánya szerint tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
Az ENSZ-nek jelenleg 192 tagállama van.
1945-ben az 51 alapító tagállamok a következőek voltak: Egyiptom, Etiópia, Argentína, Ausztrália, Belarus, Belgium, Bolívia, Brazília, Chile, Kína, Costa Rica, Dánia, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Franciaország, Görögország, Guatemala, Haiti, Honduras, India, Irak, Irán, Jugoszlávia, Kanada, Kolumbia, Kuba, Libanon, Libéria, Luxemburg, Mexikó, Új-Zéland, Nicaragua, Hollandia, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Szovjetúnió, Dél-Afrika, Szíria, Csehszlovákia, Törökország, Ukrajna, USA, UK és É-Írország, Uruguay és Venezuela.
1973-ben belépett a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság 133. és 134. tagként. Ausztria 1955-ben, Svájc 2002-ben lépett be.
Az ENSZ-tagság az államiság elismerésének egyik jelképe lett – noha hivatalosan ez nem feltétele új államok létrejöttének: az ENSZ-nek a mai napig nem tagja például a vitatott hovatartozású Tajvan, a vallási központként önállóságot élvező Vatikán állam,(melnek nemzetközi képviselője a Szentszék, azonban megfigyelői státusszal rendelkezik),továbbá a nem minden ország által elismert államok(Ny-)Sahara (Demokratikus-arab Köztársaság Sahara), É-Ciprus Török Köztársasága, a Cook-szigetek, a szintén vitatott státuszú Dnyeszter-menti Köztársaság, de Svájc is csak 2002-ben döntött úgy, hogy belép. Az ENSZ-hez a mai napig csatlakoznak új tagországok, így például noha Csehszlovákia az ENSZ alapító tagja volt, Csehország csak 1992, Szlovákia pedig 1993 óta számít tagországnak. Magyarország – a világháború veszteseként – nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, hazánk 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez.
[szerkesztés] Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya
Az Alapokmány az Egyesült Nemzetek "alkotmánya", amelyet 1945. június 26-án írtak alá Veterans War Memorial Building színháztermében, San Francisco-ban, és 1945. október 24-én lépett életbe. Lengyelország, a 22. alapítótag, nem tudott részt venni a konferencián, és csak később írta alá az Alapokmányt. Az Alapokmány egy időben nem korlátozott nemzetközi szerződés és létrehozásától számítva csak 4 helyen követtek el rajta változtatásokat. (Törvénycikk: 23, 27, 61 és 109.) Preambulommal kezdődik, amelynek 19 fejezete és 111 törvénycikke van.(Ezzel ellentétben a Népszövetség alapszabálya csak 26 törvénycikkből állt). A Fejezetek többek között az ENSZ fő szerveiről szólnak, valamint a konfliktusok békés rendezéséről, intékedésekről a béke veszélyeztetése,megtörése vagy támadó cselekmény esetén.
[szerkesztés] Működése
Az ENSZ székhelyén kívül – amely New York – állandó képviseletet tart fenn Genfben és Bécsben. Az ENSZ főszervei a következők: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és Titkárság.
[szerkesztés] Célja
Fő célja: A világbéke és nemzetközi biztonság megtartása.
Mellékcéljai: barátságos kapcsolatok kialakítása, az alapszabályzat továbbfejlesztése, nemzetközi együttműködés.
[szerkesztés] Az ENSZ családja
ENSZ-Körökben és a nemzetközi jogi irodalomban meghonosult az ENSZ családja szókapcsolat. Ezzel a kifejezéssel próbálják meg összefoglalni az ENSZ szervezetét, amelyhez a főszervek mellett a független szervek, a békefenntartó hadműveletek intézményei, és a speciális szervek is hozzátartoznak.
[szerkesztés] Főszervei
A Közgyűlés (GA) valamennyi tagállam legfeljebb öt-öt képviselőjéből áll. A Közgyűlés vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolódó kérdéseket, ajánlásokat tehet a szervezet tagjainak vagy főszerveinek.
A A Biztonsági Tanács (SC) a szervezet tizenöt tagjából áll, állandó tagjai Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok. További tíz tagot – egyenként két-két évre – a közgyűlés választ a BT-be. Az öt állandó tagnak vétójoga van minden kérdésben. A BT a gyors és hathatós cselekvés letéteményese, határozatai az ENSZ tagállamok részére kötelező érvényű.
A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) az állandóság és jólét megteremtésén fáradozik. Céljai közé tartozik az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás, valamint a gazdasági és szociális haladás és fejlődés feltételeinek megteremtése. Az ESA a közgyűlés által megválasztott 54 tagból áll.
A Gyámsági Tanács (TC)célkitűzései közé tartozik a gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladásának, valamint a nevelésügy fejlesztésének; továbbá az önkormányzati képesség vagy függetlenség felé való fokozatos haladásnak a megteremtése. A Gyámsági Tanács tagjainak száma nincs előirva: tag lehet mindazon ország, melynek fennhatósága alá ilyen terület tartozik, a BT tagjai, valamint a közgyűlés által megszavazott tagok.
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) az ENSZ legfőbb bírói szerve. Az ENSZ mindegyik tagja, mely nyilatkozatával kötelező érvényűnek fogadja el magára nézve a bíróság döntéseit, kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához. Jelenleg a 185 ENSZ tagállamból csupán 58-nak van érvényben ilyen nyilatkozata. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, 15 állandó bíró alkotja a testületét, akik mind különböző államok állampolgárai.
Az ENSZ Titkárság a a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki. Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. A főtitkári funkció politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Az ENSZ főtitkára 2002 eleje és 2006 vége között Kofi Annan ghánai politikus.
[szerkesztés] Főtitkárai
Trygve Lie (Norvégia) 1946–1952
Dag Hammarskjöld (Svédország) 1953–1961
U Thant (Mianmar) 1961–1971
Kurt Waldheim (Ausztria) 1972–1981
Javier Pérez de Cuéllar (Peru) 1982–1991
Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom) 1992–1996
Kofi Annan (Ghána) 1997-2006 (jelenleg)
Ban Ki Mun (Dél-Korea) 2007-től (megválasztva)
[szerkesztés] Speciális szervek
Az ENSZ egyéb szervei, bizottságai és alapjai is segítik a világszervezet munkáját, illetve az ENSZ kitűzött céljainak megvalósítását.
- FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezet
Feladata a mezőgazdasági fejlesztés, a jobb táplálkozás és az élelmiszerbiztonságra való törekvés - legyen mindenkinek mindenkor az aktív és az egészséges élethez szükséges élelme - támogatásával azon munkálkodik, hogy enyhítse a szegénységet és az éhínséget. Székhelye Rómában található.
- ICAO Nemzetközi civil légiközlekedési szervezet
- IFAD Nemzetközi Élelmiszer és mezőgazdasági fejlesztés
- ILO Nemzetközi Munkaszervezet
- IMF Nemzetközi Valutaalap Előmozdítja a nemzetközi pénzügyi együttműködést. Támogatja az árfolyam stabilitást és a szabályozott deviza megállapodásokat. Segíti a multilaterális fizetési rendszer létrehozását és a devizakorlátozások megszüntetését. Átmenetileg a pénzügyi források nyújtásával segíti a tagokat a fizetési mérlegük egyensúlyhiányuk korrigálásban.
- IMO Nmezetközi TengerHajózási Szervezet
- ITU Nemzetközi TÁvközlési Unió
- UNESCO Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete- Feladata az emberiség intellektuális és erkölcs szolidaritására alapozva a tartós világbékét építse. Munkaterülete az oktatás, természettudományok, társadalom és bölcsésztudományok, kultúra és kommunikáció. Székhelye Párizs.
- UNIDO Iparfejlesztési Szervezet-A bécsi székhelyű szervezet a fejlődő országok iparosításának felgyorsítása érdekében jött létre.
- UPU Világ Posta Egyesülete
- WBG Világbank Csoport
- IBRD Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
- IDA Nemzetközi Fejlesztési Szervezet
- IFC International Financial Corporation
- MIGA Militarele Inversitions-Garantie-Agentur
- WHO Egészségügyi Világszervezet-Feladatai közé tartozik a világszintű iránymutatás adása az egészségügy területén. Együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében. Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása. Központja Genf.
- WIPO Szellemi Tulajdon Világszervezet
- WMO Welt Meteorologie Organisation
- WTO Kereskedelmi Világszervezete.
Elősegíti a nemzetközi szabad kereskedelmet nemkívánatos mellékhatások nélkül, a nemzetközi áruk és szolgáltatások szabad áramlását, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatását valamint a nemzetközi kereskedelmi viták rendezését.
[szerkesztés] Békefenntartó hadműveletek intézményei:
- IFOR/SFOR
- ...
[szerkesztés] Autonóm szervek:
- INSTRAW
- UNHCS
- UNCTAD Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia
Elsődleges célja a fejlődő országok gazdasági növekedésének elősegítése. A szervezet székhelye Genfben található.
- UNDCP
- UNDP
- UNEP az ENSZ környezeti tevékenységének koordinálását, a fejlődő országokban való környezeti szempontból elfogadható gazdaságpolitika kialakításánál való segédkezést és a fenntartható fejlődés elősegítését célzó célzó ENSZ-szervezet. A központja Nairobiban, Kenyában található.
- UNFPA
- UNHCR Menekültügyi Főbizottság
- UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, segédszerv. A gyermekek jólétével, egészséges testi, szellemi, lelki fejlődésükhöz szükséges alapellátások (pl. védőoltások, tiszta ivóvíz, oktatás) biztosításával, a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozik. A világszervezet költségvetéséből nem részesedik, gyermekvédelmi programjait kizárólag önkéntes hozzájárulásokból és adományokból finanszírozza. Központja New York-ban van.
- UNIFEM
- UNITAR
- UNU
- WFC
Az ENSZ levélcíme:
- UN Headquarters
- First Avenue at 46th Street
- New York, NY 10017
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Salamon Konrád: Történelem IV., Nemzeti Tankönyvkiadó,
- http://de.wikipedia.org/wiki/VN#Mitglieder_der_Vereinten_Nationen



Based on work by