Dél-afrikai Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az országról szól. További jelentéséhez lásd: Dél-Afrika (régió).
Republic of South Africa
Republiek van Suid-Afrika
IRiphabliki yase Ningizimu Afrika
 Dél-afrikai Köztársaság zászlaja  Dél-afrikai Köztársaság címere
(Dél-afrikai Köztársaság zászlaja) (Dél-afrikai Köztársaság címere)
Nemzeti mottó: Diverse People Unite
 Dél-afrikai Köztársaság elhelyezkedése
Államforma köztársaság
Hivatalos nyelv angol, afrikaans, 9 bantu nyelv
Főváros Fokváros (törvényhozás)
Pretoria (közigazgatási)
Bloemfontein (bírói)
Legnagyobb város Johannesburg
Elnök
Thabo Mbeki
Miniszterelnök a mindenkori elnök
Terület
 - teljes
 - ebből víz
24.
1 219 912 km²
<1 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
26.
44 344 136 fő
36 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
21.
532 011 millió USD
4698 USD
Pénznem Rand (ZAR)
Időzóna UTC +2 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
Az Egyesült Királyságtól:
1910. május 31. (domínium)
1961. május 31. (köztársaság)
Himnusz Nkosi Sikelel' iAfrika/Die Stem van Suid-Afrika
TLD .za
Nemzetközi gépkocsijel ZA
Hívószám +27
PRETORIA
Johannesburg
Durban
Jóreménység
foka
térkép szerkesztése

A Dél-afrikai Köztársaság a kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Két önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho és Szváziföld. Afrika egyik legfejlettebb állama.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek. Ezeket az első „ember”, az Australopithecus, illetve vele egyidőben a Homo habilis és a Homo erectus, majd a Homo sapiens, azaz a mai ember követte.

Kb. 20 000 - 40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek (lásd még khoiszan nyelvcsalád) éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében.

A terület első felfedezői a portugálok voltak:

  • 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység-fokát, majd
  • 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.

1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia Port Elizabeth.

[szerkesztés] Keleti terület

Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.

Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el.

A zuluk és a búrok között folyamatos törzsi támadások dúltak, amelyeknek 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok vetettek véget, amikor legyőzték a zulukat.

A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában többezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét.

[szerkesztés] Északi terület

Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikaanerek:

  • Oranje Szabadállam
  • Transvaal Köztársaság

A terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte.

[szerkesztés] Az angol-búr háború

1899-ben kitört az angol-búr háború. A csata során 14 000 ártatlan fekete ember vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat.

A búr háborúban (1899-1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől.

1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett.

[szerkesztés] A Dél-afrikai Köztársaság megalapítása

1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal - brit domíniumként - megalapította a Dél-afrikai Uniót, amelynek első miniszterelnöke Luis Botha tábornok volt. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt. 1961-ben kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, megszűnt a Dél-afrikai Unió és megszületett a Dél-afrikai Köztársaság.

Az országban az élet minden területén - gazdaságban, politikában, kultúrában - az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban a 90-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.

[szerkesztés] Politika

A feketék ellenállásukat első ízben az 1912-ben megalakított Dél-afrikai Őslakosok Pártjával fejezték ki, amely később Afrikai Nemzeti Kongresszus lett.

1960. március 21-én egy fekete tüntetés alakult ki, amelyből fegyveres mozgalom lett, amely során az egyik vezető - Nelson Mandela - börtönbe került, míg a másik - Oliver Thambo - megszökött.

Az 1989-es év hozott elsőként a Dél-afrikai Köztársaság történetében jelentős változást, amikor F. W. de Klerk került hatalomra.

1990-ben megszüntette az apartheidet és véget vetett Mandela raboskodásának.

1993-ban de Klerk és Mandela Nobel-békedíjat kaptak.

1994. május 27-re kitűzték az első demokratikus választásokat, amelyen a Nelson Mandela vezette ANC győzött, aki koalíciós kormányt alakított a Nemzeti Párt és az Inkhata Szabadság Párt részvételével.

[szerkesztés] Földrajz

Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található.

Felszíne két alapvető területi egységre osztható:

  • belső fennsík
  • a fennsík és a partvonal között húzódó terület

[szerkesztés] Élővilág

Állatvilága rendkívül gazdag: oroszlán, fehér és fekete orrszarvú, elefánt, bölény, leopárd, zebra és hiéna, valamint víziló kószál szabadon.

[szerkesztés] Közigazgatás

A Dél-Afrikai Köztársaság tartományai: Western Cape (halványsárga), Eastern Cape (sárga), KwaZulu-Natal (magenta), Northern Cape (halvány rózsaszín), Free State (halványzöld), North West (türkizkék), Gauteng (lila), Mpumalanga (barna) és Limpopo (zöld), illetve a kerületek (számozva)
Nagyít
A Dél-Afrikai Köztársaság tartományai: Western Cape (halványsárga), Eastern Cape (sárga), KwaZulu-Natal (magenta), Northern Cape (halvány rózsaszín), Free State (halványzöld), North West (türkizkék), Gauteng (lila), Mpumalanga (barna) és Limpopo (zöld), illetve a kerületek (számozva)

Az ország az alkotmány értelmében kilenc, önálló törvényhozással és kormányzattal rendelkező tartományra oszlik. Ezek a következők (zárójelben a székhelyek):

  • Western Cape (Fokváros)
  • Eastern Cape (Bisho)
  • KwaZulu-Natal (Pietermaritzburg)
  • Northern Cape (Kimberley)
  • Free State (Bloemfontein)
  • North West (Mafikeng)
  • Gauteng (Johannesburg)
  • Mpumalanga (Nelspruit)
  • Limpopo (Polokwane)

A kilenc tartomány összesen 52 kerületre oszlik.

[szerkesztés] Gazdaság

A Föld ásványkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik. Afrika gazdaságilag legfejlettebb, legiparosodottabb állama. A világ aranytermelésének több mint 45%-át adja, valamint nagy mennyiségű uránt, gyémántot, platinát, vasat, vanádiumot, mangánt, krómot, rezet, azbesztet és kőszenet, grafitot, nióbiumot és kolumbit bányásznak itt.

A gyémántnak mindkét fajtáját bányásszák, az ipari és az ékszergyémántot is. Nagy mélységű tárnákat létesítettek, mert a geotermikus gradiens értéke kisebb az átlagnál (átlag = 33 m/°C), ami azt jelenti, hogy csak több száz méterenként nő a hőmérséklet egy fokot.

Kőolajban és földgázban szegény ország, ezért behozatalra szorul. Az arab országoktól hajókon hozzák és Natalból (Durbou) küldik tovább az ország más részeibe.

Fontos ipari városok: Fokváros, Johannesburg és Richardsbay.

Olcsó a munkaerő, nagy része a munkavállalónak fekete.

Legek a Dél-afrikai Köztársaság gazdaságában:

Church Square, Pretoria
Nagyít
Church Square, Pretoria

[szerkesztés] Népesség

A 19. század elején a lakosság összetétele a következő volt:

  • 26 000 fő fehér
  • 30 000 fő rabszolga, akiket a Távol-Keletről hurcoltak oda
  • 20 000 fő bennszülött

A lakosság összetétele:

  • afrikai/fekete 79%
  • fehér 9,6%
  • egyéb 8,9%
  • indiai/ázsiai 2,5%

A népesség fele városlakó.

Dél-Afrikában 11 hivatalos nyelvet használnak, ezek: angol, afrikaans, zulu, xhosa, swazi, ndebele, dél-sotho-i, észak-sotho-i, tsonga (vagy shangaan), tswana és a venda.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Könyvek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Dél-afrikai Köztársaság témájú médiaállományokat.




A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)