Belarusz ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A belarusz ábécé (belaruszul Беларускі альфабэт) a Belarusz Köztársaság egyik hivatalos nyelvének, a belarusznak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.

A belarusz ábécé
А а Б б В в Г г Д д Е е Ё ё Ж ж З з І і Й й
К к Л л М м Н н О о П п Р р С с Т т У у Ў ў
Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Ы ы Ь ь Э э Ю ю Я я '

A belarusznak van egy tradicionális latin betűs írása is, ezt lásd a Łacinka ábécé című cikkben!

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A betűk neve és kiejtése

A belarusz nyelvben használt betűk és jelek
Nagybetű Kisbetű Név IPA X-SAMPA
А а а [a] [a] /a/
Б б бэ [be] [b] /b/
В в вэ [ve] [v] /v/
Г г гэ [ɦe] [ɦ] /h\/
Д д дэ [de] [d] /d/
Е е е [je] [je], [ʲe] /je/, /'e/ vagy /_je/
Ё ё ё [jo] [jo], [ʲo] /jo/, /'o/ vagy /_jo/
Ж ж жэ [ʒe] [ʒ] /Z/
З з зэ [ze] [z] /z/
І і і [i] [i], [ʲi], [ji] /i/
Й й йот [jot] [j] /j/
К к ка [ka] [k] /k/
Л л эл [el] [l] /l/
М м эм [em] [m] /m/
Н н эн [en] [n] /n/
О о о [o] [o] /o/
П п пэ [pe] [p] /p/
Р р эр [er] [r] /r/
С с эс [es] [s] /s/
Т т тэ [te] [t] /t/
У у у [u] [u] /u/
Ў ў у нескладовае /
у кароткае
[u ɲeskladoˈvaje]
vagy [u kaˈrotkaje]
[w] /w/
Ф ф эф [ef] [f] /f/
Х х ха [xa] [x] /x/
Ц ц цэ [ʦe] [ʦ] /ts/
Ч ч чэ [ʧe] [ʧ] /tS/
Ш ш ша [ʃa] [ʃ] /S/
Ы ы еры [ˈjerɪ] [ɪ] /I/
Ь ь мяккі знак
[ˈmʲakkʲi znak]
[ʲ] /'/ vagy /_j/
Э э э [e] [e] /e/
Ю ю ю [ju] [ju], [ʲu] /ju/, /'u/ vagy /_ju/
Я я я [ja] [ja], [ʲa] /ja/, /'a/ vagy /_ja/
апостроф
[aˈpos.trof]
 –  –

A belarusz írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дж /ʤ/ és a дз /ʣ/.

Bizonyos magánhangzók előtt (е, ё, і, ю, я) a mássalhangzók meglágyulnak (palatalizálódnak). A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a п’ю szóban a п nem lágy, a ю kiejtése pedig [ju]: [pju].

A betűk átírása a 2000-ben elfogadott hivatalos nemzeti rendszert mutatja.

[szerkesztés] Latin betűs átírás

nagybetű kisbetű NSR[1] Łacinka[2] GOST[3] ISO 9[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] WWS[7]
А а a a a a a a a
Б б b b b b b b b
В в v v v v v v v
Г г h h h g h h h
Д д d d d d d d d
Е е ie, je[8] ie, je[9], e[10] e e e ye e
Ё ё io, jo[11] io, jo[12], o[13] ë ë io yo ё
Ж ж ž ž ž ž zh zh ž
З з z z, ź[14] z z z z z
І і i i, ji[15] i ì i i i
Й й j j j j ĭ y j
К к k k k k k k k
Л л l ł, l[16] l l l l l
М м m m m m m m m
Н н n n, ń[17] n n n n n
О о o o o o o o o
П п p p p p p p p
Р р r r r r r r r
С с s s, ś[18] s s s s s
Т т t t t t t t t
У у u u u u u u u
Ў ў ú ŭ u ŭ ŭ w w
Ф ф f f f f f f f
Х х ch ch h h kh kh x
Ц ц c c, ć[19] c c ts ts c
Ч ч č č č č ch ch č
Ш ш š š š š sh sh š
Ы ы y y y y y y y
Ь ь ' ' ' ' ' ' '
Э э e e è è ė e è
Ю ю iu, ju[20] iu, ju[21], u[22] ju û iu yu ju
Я я ia, ja[23] ia, ja[24], a[25] ja â ia ya ja
  - - " - - -

Idegen szavakból átírt г-t általában g-nek eljtik és így is írjuk át: Магдэбургскі - Magdeburgski.

  1. NSR - National System of Romanization - Hivatalos nemzeti átírás, Мінск (Minsk), 2000
  2. Łacinka - Tradicionális nemzeti átírás; in: Jazep Losik: Biełaruski pravapis, Minsk 1943
  3. Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
  4. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  7. The World's Writing Systems, New York, 1996
  8. Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  9. Szó elején, magánhangzó és után
  10. Л után
  11. Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  12. Szó elején, magánhangzó és után
  13. Л után
  14. Е, ё, ь, ю, я előtt
  15. Szó elején, magánhangzó és után
  16. Е, ё, і, ь, ю, я előtt
  17. Е, ё, ь, ю, я előtt
  18. Е, ё, ь, ю, я előtt
  19. Е, ё, ь, ю, я előtt
  20. Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  21. Szó elején, magánhangzó és után
  22. Л után
  23. Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  24. Szó elején, magánhangzó és után
  25. Л után

[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások