Hunfalvy Pál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hunfalvy (született Husdorfer) Pál (Nagyszalók, 1810. március 12. – Budapest, 1891. november 30.) nyelvész, etnológus, történetíró.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kutatási területe

Munkássága nem elsősorban saját kutatásai, hanem tudományszervező és közvetítő szerepe miatt jelentős. Elsősorban a finn és az obi-ugor nyelvekkel foglalkozott.


[szerkesztés] Életpályája

Filozófiai, jogtudományi és teológiai tanulmányokat folytatott Miskolcon és Késmárkon. 1838-ban ügyvéd lesz. 1842-től a késmárki evangélikus főiskola jogtudománytanára, 1846-tól igazgatója. 1851-től az MTA könyvtárosa, ezt a tisztséget haláláig tölti be. 1849–1850 telén, bujdosása idején kezd finnül tanulni. 1851-ben ismerkedik meg Reguly Antallal, 1857–1858-ban segít vogul anyagának rendezésében. Rávette Budenz Józsefet, hogy Göttingenből Pestre jöjjön és tanulmányozza a finnugor nyelveket. Nyelvészeti folyóiratot indított Magyar Nyelvészet, majd Nyelvtudományi Közlemények címen. 1869-ben a Balti-tenger környékén tesz tanulmányutat. Az ugor–török háborúban Vámbéry Árminnal szemben, Budenz József mellett foglalt állást.

[szerkesztés] Fő művei

  • Finn olvasókönyv. Első kötet. Finn olvasmányok a finn nyelvet tanulók számára. Pest, 1860.
  • Reguly Antal hagyományai I. Vogul föld és nép. Pest, 1864.
  • Utazás a Balt-tenger vidékein I–II. Pest, 1871
  • Kondai vogul nyelv. A' Popov fordításának alapján. Pest, 1872.
  • Északi osztják nyelv. Vologodszki fordításainak és orosz–osztják szótárának alapján, tekintettel mind Castrén déli osztják grammatikájára, mind a Reguly hozta szójegyzékre s eredeti osztják énekekre. Budapest, 1875.
  • Magyarország ethnográfiája. Budapest, 1876.


[szerkesztés] Irodalom

Domokos Péter szerk. Finnugor életrajzi lexikon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

[szerkesztés] Külső hivatkozások