Tűzérzékelő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tűzérzékelő biztonságtechnikai segédeszköz. Feladata, hogy tűz keletkezésekor azt időben észlelje, és a feladata szerint beindítsa a risztást, és/vagy a megfelelő tűzoltási mechanizmust.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Csoportosítása

  • felügyelt tűzjellemző alapján: hő-, láng-, izzás-, füst-, gázérzékelő
  • tűzjellemző feldolgozási módja szerint: küszöbérték-, különbség-, változási sebesség érzékelő
  • térbeli elhelyezkedés szerint: pontszerű-, folt-, több pont-, vonalérzékelő
  • érzékelők újraélesítési módja szerint: önműködően visszaálló, valamilyen módon visszaállítható, nem visszaállítható

[szerkesztés] Hőérzékelő

Két fajtája létezik, a maximális hőmérsékletet érzékelő és a hősebesség érzékelő. A maximális hőmérséklet érzékelő berendezések egy előre rögzített, beállított hőmérséklet érzékelésekor jeleznek. A hősebesség érzékelők a tényleges hőmérséklettől függetlenül, a hőmérséklet változásának bizonyos sebességénél adnak jelzést.

[szerkesztés] Sugárzás-érzékelő

Az infra és ultraibolya lángérzékelők olyan félvezetőkön alapuló érzékelők, melyek felhasználják azt a fizikai jelenséget, hogy a láng intezitása 1,5-15 Hz között ingadozik. Olyan szelektív erősítőt tartalmaznak, amely csak az ilyen frekvenciatartományban modulált fénnyel gerjesztett áramváltozásokat engedi tovább.

Az izzásérzékelő a benne lévő szilícium fényelem miatt már egy izzó szénszemcsét is érzékel, és ekkor lép működésbe.

[szerkesztés] Gázérzékelő

A gázérzékelő feladata nem a tűzjelzés, hanem a tűz- és robbanásveszély jelzése.

[szerkesztés] Füstérzékelő

A füstérzékelők optikai detektorok. Egy led fényforrásból és egy vevő egységből állnak. Extinkciós fajtájánál alapesetben az adó és a vevő egység látja egymást, és ha a fény útjába füst kerül, a fény intenzitása csökken. Szórtfényt érzékelő típusnál a vevő a füstszemcséken szóródó fényt érzékeli, és ez esetben lép működésbe.