Zemplén vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Sátoraljaújhely |
| Terület | 6301,58 km² km² |
| Népesség | 299 197 |
| Nemzetiségek | |
Zemplén vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország tiszajobbparti részében feküdt. Határai: északon Galicia, nyugaton Sáros vármegye, Abaúj-Torna vármegye és Borsod vármegye, délen Szabolcs vármegye, keleten Ung vármegye.
[szerkesztés] Földrajza
Területe 6301,58 km². Északi része és nyugati határszéle hegyes, keleti és déli része lapályos. É-i határszélén a Keleti Beszkidek hegycsoportja emelkedik, amely a Ravka csúcsban (1300 m.) emelkedik legmagasabbra és oldalágait a Ciroka völgyéig bocsátja dél felé. E völgyön túl a Vihorlát hegység trachittömege mered égnek, az ungvármegyei határon emelkedő három főcsúccsal: Vihorlát (1074 m.), Motrogun (1019 m.) és Szinnai kő (1007 m.). A sárosi és abaúj-tornai határszélet az Eperjes-tokaji trachit-hegység K-i ereszkedői foglalják el; É-i részén a Simonka (1092 m.) csoportja emelkedik, amelyet a Dargó hágó (475 m.) választ el a hajdan világhírű bortermő Hegyaljától (749 m.), mely Tokajnál a Nagyheggyel (516 m.) az Alföld szélén véget ér. A hegylánctól K-re elterülő, az Ondava, Tapoly és Laborctól öntözött lapály a nagy magyar Alföld legészakibb öble; a Bodrog és Tisza közti része a részben mocsaras Bodrogköz, mig a Szerencs és a Tisza közti része Harangod (l. o.) és Taktaköz (l. Takta) nevet visel.
[szerkesztés] Vízrajza
Folyóvizekben a vármegye nagyon gazdag; legnagyobb folyója a déli határát jelölő Tisza és a vele majdnem párhuzamos Bodrog; ez több párhuzamos folyású nagy folyó, a Laborc, Ondava és a K. felől jövő Latorca egyesüléséből jött létre: a Laborc mellékvizei közül az Udva, Ciroka és Virava, az Ondaváéi közül az Olyka, Tapoly és Helmec, a Bodrogéi közül a Ronyva említendő. Közvetetlenül a Tiszába ömlik a Sajó és Hernád, a Takta és Ond, valamennyi Tokajon alul. Mocsarak a Bodrogközben nagyobb kiterjedésben vannak.
[szerkesztés] Lakói
Lakosainak száma 1870-ben 295 618 volt, 1891. is csak 299 197, továbbá 898 katona. Egy km2-re 47,6 lakos jut, s így Zemplén a ritkábban lakott vármegyék közé tartozik. Népességének lassú emelkedése az Amerikába való kivándorlásban találja magyarázatát; 1879-91. években 23 940 egyén vándorolt ki, akik közül csak 6718 tért vissza. A lakosok közül 141 188 magyar (47,2%), 15 511 német (5,2%), 107 477 tót (35,9%) és 31 036 rutén (10,4%). A magyarság 10 évi szaporulata 18 100 lélek, vagyis 14,7%. A nem magyar ajkú lakosság közül csak 16 933 fő(10,7%) beszél magyarul. Hitfelekezetek szerint 110 982 r. kat. (37,1%), 92 220 gör. kat. (30,8%), 6780 ág. ev. (2,3%), 58 671 helv. (19,6%) és 30 491 izraelita (10.2%). Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2133, őstermelő 70 526, bányászat 122, ipar 13 394, kereskedelem 3228, hitel 62, közlekedés 1060 járadékból élő 1541, napszámos 25 160, házi cseléd 8366, háztartásban 55 620, egyéb foglalkozásnál 500, foglalkozás nélküli 14 éven alul 106 355, azon felül 10 150. Az őstermelés a lakosság fő foglalkozása; a házi ipar, valamint a kisipar helyzete kedvezőtlen. Nagyobb gyári vállalatai: 1 cukorgyár (Szerencs, évi termelése 235 000 q cukor, 1350 munkás), 3 gőzmalom (Tokaj), 7 szeszgyár, 1 dohánygyár (Sátoralja-Újhely, 543 munkás), 1 gyufagyár (Tokaj), 1 gyufavesszőgyár (Varehóc), 1 bútorgyár (Kis-Kemence), 1 ásványolaj finomító gyár (Mező-Laborc), 1 cementgyár (Mogyoróska), 1 vasúti javító- műhely (Sátoralja-Újhely) stb. A kereskedelem kizárólag a mezőgazdaságra támaszkodik, fő cikkei: gabona, repce, állatok; Sátoralja-Újhely, Nagy-Mihály, Gálszécs, Tokaj, Homonna marhavásárai élénkek. A hiteligényeket kielégíti 3 bank, 9 takarékpénztár és 4 szövetkezet, összesen 1,4 millió frt alaptőkével. Közlekedési eszközei: 274 km. vasút (36 állomással), 141 km. állami út, 780 km. törvényhatósági út és 823 km. községi út (utóbbiból 501 km. kiépítetlen). Hajózás csak a Tiszán folyik.
[szerkesztés] Települései
- Zemplén
- Csanálos (ma: Újcsanálos)
- Varannó
- Nagytárkány
- Kistárkány
- Hernádnémeti (Hernád-Németi)
- Bodrogszerdahely
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by