Szomália
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz | Szomáliai himnusz | ||||
![]() |
|||||
| Főváros | Mogadishu () |
||||
| Legnagyobb város | Mogadishu | ||||
| Hivatalos nyelv | Somali | ||||
| Államforma | anarchia | ||||
| Elnök (de jure) Miniszterelnök (de jure) |
Abdullahi Yusuf Ahmed Ali Muhammad Ghedi |
||||
| Függetlenség - Csatolt terület |
az Egyesült Királyságtól és Olaszországtól 1960 Július 1 |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
41. 637.657 km² 1,6 % |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
87. 8.591.629 fő 13 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
157. 4 597 millió USD 600 USD (n/a.) |
||||
| Pénznem | Silling (SOS) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
MSK (UTC+3) nincs (UTC+3) |
||||
| TLD | .so | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | SP | ||||
| Hívószám | +252 |
||||
|
|||||
Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország, az afrikai kontinens keleti "szarván". Neve népnevet őriz, amelynek jelentése ("sötét, fekete") a helyi lakosság bőrének színére utal. Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét. Az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomália egyesítésekor. Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri. Földjében részben kiaknázatlan vas-, gipsz- és uránkészletek rejtőznek. A trópusi éghajlaton található ültetvényeken banánt, rizst, cukornádat termesztenek. Nevezetes terménye a tömjén és a mirha. Sokan a nomád állattenyésztésből (teve, juh, kecske) élnek.
[szerkesztés] Történelem
Az ókori egyiptomiak Punt néven ismerték. Egy része a 2.-7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliaiak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. Az 1960-as függetlenné válást követően az északi és déli részek egyesítéséből jött létre Szomália. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974-75-ös szárazság óriási éhinségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vivott. Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei kinyilvánitották függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A 2000-ben hatalomra került új kormányzat a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására törekszik.
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |



Based on work by