Pribina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), morva származású herceg, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd a nyugat-dunántúli (alsó-pannóniai) szlávok fejedelme volt (840?-861). Életének eseményeit legbővebben a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum című salzburgi krónika írja le (a 870-es évekből). Pribina herceget a mai Szlovákiában az első szlovák uralkodónak tartják, de tekinthető szlovén uralkodónak is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Pribina nyitrai uralkodása

Nyitrai uralkodása alatt valamikor 827 vagy 828 körül, noha pogány volt még, engedélyezte egy keresztény templom építését, amit a salzburgi érsek szentelt fel. Feleségül vette egy bajor nemes leányát, akitől született majdani utóda, Kocelj.

833-ban I. Mojmir, morva fejedelem elűzte, és fiával együtt Ratbod comeshez, keleti-frank prefektushoz menekült. Annak révén került kapcsolatba Német Lajossal, a Keleti-Frank Birodalom uralkodójával. Lajos parancsára keresztelkedett meg Traismauerban. Ratboddal később szintén konfliktusa támadt, és a Szerémségbe menekült.

[szerkesztés] Pannónia hercege (Dux in Pannonia)

840-ben hűségesküt tett Lajosnak, aki hűbérbirtokul adta neki az akkor többségében szlovének lakta Nyugat-Dunántúlt (Alsó-Pannóniát). A Zala folyó környékén, a Balaton közelében jött létre központja Mosaburg (Mocsárvár) néven, ami a mai Zalavár helyén állt és a vára a Várszigeten épült.

Pribina egyik feladata a kereszténység terjesztése volt a szlávok körében, akik még a 6. században települtek le a vidékre a Kárpát-medencei Avar Birodalom alattvalóként. Ebben segítségére volt a Bulgáriából származó Metód és Cirill papok. Előbbit II. Adorján pápa Kocelj kérésére a terület érsekévé nevezte ki. Számos templom épült és az ország egyfajta gazdasági virágzást is élt.

Mint frank hűbéres, katonái élén részt vett a morva Rasztiszláv ellen vívott csatában, ahol maga is életét vesztette (861).

[szerkesztés] A nyugat-dunántúli szlávok Pribina után

Nagyít

Pribina fia, Kocelj örökölte a fejedelemséget. Utód nélkül hunyt el, a fejedelemség jelentősége csökkent, és vezetőit is a frank királyok nevezték ki, egészen 900-ig, amikor a honfoglaló magyarok el nem foglalták a Dunántúlt, elsöpörve ezzel a pravoszláv államot.

[szerkesztés] Források

  • Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szombathely-Monoster, 1996.
  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002.
  • Száz magyar falu könyvesháza: Zalavár, Száz magyar falu könyvesháza Kht.