Baranya vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Baranya vármegye (1910)
Baranya vármegye címere
Székhely Pécs
Terület 5133,13 km²
Népesség 322 285 fő (1891)
Nemzetiségek magyar, német, horvát, szerb
Baranya vármegye térképe

Baranya vármegye egy közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Baranya vármegye a Dunántúl déli részén helyezekedett el, északról Somogy és Tolna, nyugatról Somogy, délről Verőce, keletről pedig Bács-Bodrog vármegyék határolták. Természetes határait délen a Dráva, keleten a Duna jelentette. Területe 5133,13 km² volt. A vármegye északi részén a Mecsek, középen a Szársomlyó és a Tenkes terült el, a többi részét síkság vagy alacsony dombvidék borította. Legnagyobb települései Pécs, Mohács, Dunaszekcső, Dárda, Sásd és Siklós voltak.

[szerkesztés] Gazdaság

Művelési ágak megoszlása 1890-ben: szántóföld: 235,361 ha, kert: 10,310 ha, rét: 49,205 ha, legelő: 67,924 ha, nádas: 4024 ha, szőlő: 25,698 ha, erdő 87,116 ha. A bortermelés kiemelkedő jelentőségű volt, a szántóföldeken pedig főleg búzát termesztettek és az erők túlnyomórészt bükkösökből áltak. Az állatállomány az 1884. évi összeírás szerint 50,471 lóból, 65,871 magyar és 22,227 színes fajtájú szarvasmarhából, 40 bivalyból, 339 szamárból és öszvérből, 131,260 sertésből), 133 309 juhból és 806 kecskéből állt. 1891-ben 461 457 tonna kőszenet termeltek ki a Pécs közeli bányákban és a világhírű Zsolnay gyár mellett jelentős volt a szeszipar, malomipar, faipar. A megye több vasútvonal mellett 513 km kiépített úttal is rendelkezett.

[szerkesztés] Lakosság

Népessége 1891-ben 322 285 fő, népsűrűsége 63 fő/km² volt, miközben 1881-ben még csak 293 414 lakossal rendelkezett (9,6% növekedés). A lakosság etnikai összetétele (1891):

A magyarok többnyire a megye nyugati és déli részét lakták, északon a németekkel vegyesen. A szerbek Mohácstól, a horvátok Pécstől délre fordultak elő nagyobb számban.

Felekezeti megoszlás:

[szerkesztés] Forrás

Pallas Nagy Lexikona


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken