Jókai Anna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jókai Anna (Budapest, 1932. november 24.) Kossuth-díjas magyar író- és költőnő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1932. november 24-én született Budapesten. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó, 1957-1961-ig főkönyvelő. 1961-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1961-től 1970-ig általános iskolában; 1971-től 1974-ig gimnáziumban tanított (budapesti Vörösmarty Gimnázium). 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt. Jókai Anna a rendszerváltás folyamatában fontos közéleti szereplőként is részt vállalt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, illetve egyéb, keresztény jellegű értékek.
[szerkesztés] Művei
- 4447 (1968)
- Kötél nélkül (1969)
- Tartozik és követel (1970)
- A labda (1971; 1994)
- Napok (1972; 2001)
- Szeretteink, szerelmeink (1973)
- Mindhalálig (1974)
- A reimsi angyal (1975)
- A feladat (1977; 1996)
- A panasz leírása (1980)
- Jákob lajtorjája (1982)
- Jöjjön Lilliputba (1985)
- Az együttlét (1987; 1997)
- Szegény Sudár Anna (1989; 1999)
- Mi ez az álom? (1990)
- A töve és a gallya (1991)
- Az ifjú halász és a tó (1992)
- Magyaróra (1992)
- Három (1995)
- Perc-emberkék dáridója (1996)
- Ne féljetek! (1998)
- Apokrif imák (2002) Hangoskönyv


Based on work by Szgyorgyi,