Io
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Kattints a képre! |
|||||||
| Felfedezés | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedezők | G. Galilei S. Marius |
||||||
| Felfedezés időpontja | 1610. Január 7 | ||||||
| Pálya adatok | |||||||
| Átlagos átmérő: | 421 700 km (0,002819 CSE) |
||||||
| Excentritás | 0,0041 | ||||||
| Periapszis | 420 000 km (0,002807 CSE) |
||||||
| Apoapszis | 423 400 km (0,002830 CSE) |
||||||
| Keringési periódus | 1,769137786 nap (152 853,5047 s) |
||||||
| Pálya kerülete | 2 649 600 km (0,018 CSE) |
||||||
| Keringési sebesség | max: 17,406 km/s átlag: 17,334 km/s min: 17,263 km/s |
||||||
| Inklináció | 2,21° (az ekliptikához) 0,05° (a Jupiter egyenlítőjéhez) |
||||||
| Fizikai adatok | |||||||
| Átlagos átmérő | 3642,6 km (0,286 Földnyi) (3660,0·3637.4·3630.6 km) |
||||||
| Felszín | 41 910 000 km2 (0,082 Földnyi) |
||||||
| Térfogat | 2,53·1010 km3 (0,023 Földnyi) |
||||||
| Tömeg | 8,9319·1022 kg (0,015 Földnyi) |
||||||
| Átlagos sűrűség | 3,528 g/cm3 | ||||||
| Felszíni gravitáció | 1,79 m/s2 (0,183 g) | ||||||
| Szökési sebesség | 2,6 km/s | ||||||
| Forgási periódus | megegyezik a keringési periódussal | ||||||
| Forgási sebesség az egyenlítőn | 271 km/h | ||||||
| Tengelyferdeség | 0 | ||||||
| Albedó | 0,63 | ||||||
| Látszólagos fényesség | 5.0 | ||||||
| Felszíni hőmérséklet |
|
||||||
| Légkör | |||||||
| Nyomás | nyomokban | ||||||
| Kén-dioxid | 90% | ||||||
Az Io a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül. Látszólagos fényessége 5 magnitúdó, ezért könnyű megfigyelni.
Az Iót a Jupiter három legnagyobb holdjával 1610-ben Galileo Galilei nem sokkal azután fedezte fel, hogy elkészítette első távcsövét.
Nevét a görög mitológia egyik alakjáról Ióról kapta, aki Zeusz (római nevén Jupiter) egyik szeretője volt.
Az Io felszíne kinézetben különbözik a Naprendszer többi szilárd égitestétől, mert szinte teljesen hiányoznak a meteoritbecsapódások következtében létrejött kráterek. Erős vulkáni aktivitással rendelkezik. A vulkáni hamu egészen 300 km magasságig feljut. Ez azt bizonyítja, hogy nem a Föld az egyetlen égitest, amelynek aktív belső szerkezete van. A Voyager felvételek alapján megállapították, hogy a lávafolyamok főleg a kén különböző vegyületeiből állnak.
Felszíne változatos. Megtalálható itt néhány kilométer mélységű völgy, olvadt kéntó, néhány száz kilométer hosszúságú lávafolyam és intenzív vulkáni aktivitás. A kén és annak vegyületei különleges színekben tüntetik fel a holdat. Az Io legforróbb részei elérhetik a 2300°C-t, ezeken keresztül az Io sok hőt veszít. Átlaghőmérséklete -150°C.
Ennek az aktivitásnak a fenntartására szükséges energia az Io, a Jupiter és két hold, a Ganymedes és az Europa közötti interakcióból származik. A három hold pályája egymással szinkronban van. Míg a Ganymedes egy keringést végez, az Europa kettőt és az Io négyet. A Jupiter mágneses terének hatására gyenge mágneses tér alakul ki az Io körül. A legutóbbi mérések szerint az Io saját mágneses térrel is rendelkezik.
Az Io atmoszférája nagyon ritka, főleg kén-dioxidból és más gázokból áll. A Holdhoz hasonlóan az Ionak is kötött keringése van a Jupiter körül, vagyis mindig ugyanazt a felét tartja a bolygó irányába.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Jupiter-holdak |
|---|
| Belső holdak: Métisz | Adraszteia | Amalthea | Thébé |
| Galilei-holdak: Io | Europa | Ganymedes | Callisto |
| Themisto |
| Himalia csoport: Léda | Himalia | Lysithea | Elara | S/2000 J 11 |
| Carpo | S/2003 J 12 |
| Ananke csoport: Euporie | S/2003 J 3 | S/2003 J 18 | Thelxinoe | Euanthe | Helike | Orthosie | Iocaste | S/2003 J 16 | Ananke | Praxidike | Harpalyke | Hermippe | Thyone | Mnémé | S/2003 J 15 |
| Carme csoport: S/2003 J 17 | S/2003 J 10 | Pasithee | Chaldene | Arche | Isonoe | Erinome | Kale | Aitne | Taygete | S/2003 J 9 | Carme | S/2003 J 5 | S/2003 J 19 | Kalyke | Eukelade | Kallichore |
| Pasiphaë csoport: Eurydome | S/2003 J 23 | Hegemone | Pasiphaë | Sponde | Cyllene | Megaclite | S/2003 J 4 | Callirrhoe | Sinope | Autonoe | Aoede | S/2003 J 14 |
| S/2003 J 2 |


Based on work by