Sátáni versek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Sátáni versek Salman Rushdie regénye, mely 1989-ben jelent meg és részben Mohamed próféta élete inspirálta. Azonnal széleskörű tiltakozást váltott ki, mert a muszlim közösség istenkáromlásnak minősítette egyes részeit. India volt az első ország, amelyik betiltotta a könyvet.

Ruhollah Komeini ajatollah, Irán vallási vezetője fatvát, azaz halálos vallási kiközösítést rendelt el az író ellen. 1989. február 14-én az iráni rádióban a következőt hirdette ki:

„Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a Sátáni versek szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem."

A regény címe utalás egy, a Korán szövegét kiegészítő kísérletre, amelyről Mohamed legkorábbi megmaradt életrajzában olvashatunk. Ezeket a betoldandó részeket nevezik „Sátáni verseknek”. A történetet a muszlimok többsége nyugtalanítónak találja és nem fogadja el, azzal az indokkal, hogy csak egy mítosz. Sok muszlim tanító arra hivatkozva utasítja el, hogy történelmileg valószínűtlen és gyengén dokumentált.


[szerkesztés] A magyar kiadás

Bár állítólag az 1990-es évek elején a mű már megjelent kalózkiadásban, a hivatalos magyar nyelvű sokáig váratott magára. Rushdie magyarországi kiadója, az Európa Könyvkiadó sokáig visszautasította a regény megjelentetését, azzal az indokkal, hogy szerintük művészileg nem éri el azt a szintet, ami indokolná általuk történő kiadását. Végül anonimitást kérő személyek Konzorcium Kiadó néven 2004-ben elkészítették a magyar kiadást, részletes fordítói jegyzetekkel ellátva. (ISBN 9635490828)


[szerkesztés] A regény tartalma

A könyv, mint Rushdie több más írása is, Angliában élő indiaiakról szól, ill. visszatérésükről szülőhazájukba. A két főszereplő (két színész csodálatos módon túlél egy zuhanást, miután az őket szállító repülőgép, egy terrorista támadás miatt felrobban a La Manche-csatorna felett. Földetéréskor újjászületnek; Gibreel Farishta angyali szárnyakat növeszt, míg Saladin Chamcha homlokán szarvak jelennek meg, és külső megjelenésében egyre jobban hasonlítani kezd az Ördögre. A könyv a mágikus realizmus stílusjegyeit hordozza.

[szerkesztés] Külső hivatkozások