User:Kosii/action directe/AD

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Action directe (AD) egy földalatti mozgalom volt anarchista és kommunista vonásokkal Franciaországban 1979 és 1987 között, mely körülbelül 50 merényletet és gyilkosságot vállalt magára. A szervezet egy 1982. augusztus 19-i dekrétum alapján be lett tiltva és fel lett oszlatva. Tagjait a Párizsi Legfelsőbb Biróság terrorizmus vádjával elitélte.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Az Action directe a GARI (Internacionalista forradalmi akciócsoportok) és az APAP (Fegyveres sejtek a népi függetlenségért) egyesüléséből született, mely végül 1977-ben az „autonóm mozgalom politikai-katonai koordinációjának” megalapitásához vezetett. Ez a koordináció alakult át 1977-ben „gerilla szervezetté”, mely a 20. század elejei anarcho-szindikalista mozgalomtól kölcsönzött Action Directe név alatt követett el -akkor még csak- anyagi kárral járó merényleteket az „imperializmus elleni harc” és a „proletariátus védelmének” érdekében. Az 1981-es amnesztia után az aktivistáik többsége befejezte az erőszak alkalmazását, azonban a többiek (egy párizsi és egy lyoni ágra szakadva) fegyveres harcba kezdtek. 1984-től kezdve az Action Directe párizsi csoportja egyesült a RAF-fal a „Nyugat-Európa forradalmi egységei” mozgalom név alatt, mig a lyoni ág az antiszemitizmus felé fordulva 5 erőszakos támadást hajtott végre.

Leginkább ez a csoport volt Franciaországban az akkori marxista irányzat kifejezője és amely úgy tartotta, hogy csak a terrorista akciók segitségével képesek egy elnyomó rendszer ellen fellépni. Az ólomidőknek is nevezett 70-es évek alatt számos, az elmúlt két évszázad anarchista aktivistái által elismert, tett propagandáját követő csoportosulás jelent meg: a Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció) Nyugat-Nemetorszagban, a Brigate Rosse (Vörös Brigádok) Olaszországban, a Sekigunha (Japán vörös csillag hadsereg) Japánban, a November 17. Görögországban, az IRA (Ir köztársasági hadsereg), a Cellules communistes combattantes (Harcoló kommunista csoportok) Belgiumban, Weatherman az USA-ban, a KP-ML és a Devrimci Sol Törökországban, etc.

Az Action directe többek között a következő cselekményekért vállalta a felelősséget: géppisztolytámadás 1979. május 1-én a párizsi CNPF (Francia vállalati vezetők országos tanácsa) épülete ellen; miniszterek, a Sonacotra (Franciaországban a szociális lakásokat kezelő állami irányitással működő társaság), ingatlanügynökségek, a francia hadsereg épitményei, a fegyveriparhoz kötődő társaságok és Izraeli Állam ellen elkövetett merényletek; 1983-ban 3 párizsi rendőr, René Audran (a francia fegyvereladásokért felelős tábornok) és 1986-ban Georges Besse (a Renault vezérigazgatója) meggyilkolása. Emellett számos, általuk csak a proletariátus jogos kártalanitásának tekintett, fegyveres rablást is elkövettek.

1987. február 21-en az Action directe vezető tagjait, Jean-Marc Rouillant, Nathalie Ménigont, Joëlle Aubront és Georges Ciprianit Loiret megyében, egy Vitry-aux-Loges -i farmon elfogták. Mind a négyüket (és az 1984-ben elfogott Régis Schleichert) életfogytiglani börtönbüntetésre itélték 18 év utáni feltételes szabadlábrahelyezéssel.

Joëlle Aubron büntetését 2004 júniusában egészségügyi okok miatt felfüggesztették. 2006 március 1-én hunyt el Párizsban tüdőrák miatt. Jean-Marc Rouillannak irásai jelentek meg a börtönéletről a Ce qu'il faut détruire-ben. Nathalie Ménigon a bürtönben kétszer agyvérzést kapott, ami miatt egyensúly-, mozgás- és memóriazavarban szenved. Az ő egészségügyi okok miatti szabadlábrahelyezését legutoljára 2006. október 24-én utasitották el. Régis Schleicher kérelmeit mindeddig visszautasitották.


[szerkesztés] Bibliográfia

  • Tanulmányok az Action directe-ről
    • Alain Hamon et Jean-Charles Marchand, Action directe. Du terrorisme français à l'euroterrorisme, Le Seuil 1986
    • Roland Jacquard, La longue traque d'Action directe, Albin Michel, 1987
    • Michael York Dartnell, Action directe : ultra-left terrorism in France, London 1995
    • Loïc Debray, Jean-Pierre Duteuil, Philippe Godard, Henri Lefebvre, Catherine Régulier, Anne Sveva, Jacques Wajnsztejn, Paroles Directes. Légitimité, révolte et révolution : autour d'Action directe, Acratie 1990


  • Az Action directe tagjainak művei
    • Action directe, Pour un projet communiste, Docom 1982
    • Action directe, Textes de prison, 1992-1997, Jargon libre 1997
    • Le Prolétaire précaire, Jean-Marc Rouillan, Nathalie Ménigon, Joëlle Aubron, Régis Schleicher, Acratie 2000
    • Jean-Marc Rouillan, Je hais les matins, Denoël 2001

[szerkesztés] Filmográfia

  • Action directe : la révolution à tout prix, Jean-Charles Deniau, France 3 - Théophraste 2001 ;
  • Faites entrer l'accusé : Action directe, France2.
  • Ni vieux, ni traîtres, Pierre Carles 2006.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások