Ligeti Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ligeti Lajos (Balassagyarmat, 1902. október 28. – Budapest, 1987. május 24.): magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1936, r. 1947).

Érettségi után majd az Eötvös József Kollégiumba került és a budapesti tudományegyetemen tanult klasszika-filológiát és törököt.

  • Doktorátusa után 1925-től 1928-ig Párizsban tanult orientalisztikát.
  • 1928-30-ban kelet-ázsiai, 1936-37-ben afganisztáni kutatóúton volt.
  • 1949-től 20 éven át az MTA alelnöke, 1956 és 1957 fordulóján ügyvezető elnöke volt.
  • Az ő szerkesztésében indult meg az Acta Orientalia (1950), szerkesztette a Bibliotheca Orientalis Hungarica és a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár sorozatokat is.
  • Magyarra fordította Szászkja pandita bölcs mondásainak tárházát (Bp., 1984. Tandori Dezső költői tolmácsolásában) és a Mongolok titkos történetét (Bp., 1962).

[szerkesztés] Művei

  • Rapport préliminaire ďun voyage ďexploration fait en Mongolie Chinoise 1928-1931 (Bp., 1933);
  • Sárga Istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban (Bp., 1934);
  • Afgán földön (Bp., 1938);
  • Az ismeretlen Belső-Ázsia (Bp., 1940);
  • Catalogue du Kanjur mongol imprimé (Bp., 1942-1944);
  • A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van (Bp., I. 1977; II. 1979);
  • A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban (Bp., 1986).

[szerkesztés] Irodalom

  • Benkő Loránd: A nyolcvan éves Ligeti Lajos köszöntése (Magy. Nyelv, 1983. 3. sz.);
  • Kara György: Ligeti Lajos emlékezete (Népszabadság, 1987. jún. 10.);
  • Kara György: Ligeti Lajos (Magy. Tud., 1987. 10. sz.);
  • Róna-Tas András: Ligeti Lajos (Keletkutatás, 1987 ősz).