Mars Global Surveyor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mars Global Surveyor

Ügynökség: NASA
Építő: Lockheed Martin Astronautics
Küldetés típus: orbiter
Célégitest: Mars
Indítás: 1996. november 7.
Hordozórakéta: Delta–2
Megérkezés: 1997. szeptember 11.
Tömeg: 1060 kg (hajtóanyaggal)
Pálya: Mars körüli
Inklináció: ~90°
Keringési periódus: 117.65 perc
Apoapszis: ~378 km
Periapszis: ~378 km
Honlap: MGS (NASA)
szerkesztés

A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Küldetés

A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.

2006. november 2-án a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. November 5-én még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt [1].

[szerkesztés] Eredmények

A Science című folyóirat 1998. március 13-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat 1997 októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a Noachis Terra felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, 1997. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.

A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kisméretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi mágneses tér maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el. [2]

2005. április 20-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai Mars Express űrszondát kapta lencsevégre, másnap a Mars Odyssey-t. [3]

[szerkesztés] Források

  1. Bajban a Mars Global Surveyor, Űrvilág, 2006. november 11.
  2. Élet és Tudomány, 1998. 15. szám - Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január - március: Amerikai búcsú a Mirtől
  3. http://www.urvilag.hu/article.php?id=1211

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mars Global Surveyor témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak


edit Marskutató űrszondák
Elrepülő szondák

Mariner-4 | Mariner-6 | Mariner-7 | Marsz-4 | Marsz-7

Keringő szondák

Marsz-2 | Marsz-3 | Mariner-9 | Marsz-5 | Viking-1 | Viking-2 | Fobosz-2 | Mars Global Surveyor | Mars Odyssey | Mars Express | Mars Reconnaissance Orbiter

Leszálló szondák és roverek

Marsz-2 | Marsz-3 | Marsz-6 | Viking-1 | Viking-2 | Mars Pathfinder | MER-A Spirit | MER-B Opportunity

Jövendő marsszondák

Phoenix | Fobosz-Grunt | Mars Science Laboratory | Mars Telecommunications Orbiter | Beagle-3 | ExoMars | Astrobiology Field Laboratory