Vita:Ercsi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Településtáblázat

„népsűrűség=128,72” Ez biztos?

Gondolkozzunk az épp aktuális adatokkal! (népesség=8407, terület=65,31)

Akkor tegyük fel, hogy Ercsi területe 65,305 km². (Ez lehet, mivel ez esetben is az előző területadatot kapjuk.) Így a népsűrűség már 128,7344.

De feltehetjük, hogy a város majdnem 65,315 km²-t tudhat magáénak. (Ez is lehet.) Így a népsűrűség csak 128,7146.

Összegezve: Világosan kitűnik, hogy fölösleges öt értékes jegyet megadni a népsűrűségnek, mivel az nem biztos, hogy helyes.

Remélem ezt az okoskodást elolvassák azok, akik településtáblázatot töltenek ki, nehogy hasonló hibát elkövessenek.

Amúgy honnan való a 8407 fős adat? Mivel én a KSH-honlapján 2002-ben közétett 2001-es népszámlálások adatait tartalmazó fájlban 8406-ot találtam.

--Strapontin 2005. július 28., 01:00 (CEST)

„1629-30-ban katolikus rácok (horvátok, bosnyákok, dalmátok) telepedtek le és nagyrészt munkájuknak köszönhetően a falu gyors fejlődésnek indult. 1638-ban egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak, amint azt a címer is bizonyítja.” Hogy mit ne mondjak, ezek a mondatok nagyon hasonlítanak egy itt lévő szövegrészletre. Ami pedig a tartalmát illetti: pár dolog erősen megkérdőjelezhető.

  1. Ha csak katolikus délszlávok érkeztek, akkor miért épült volna pravoszláv kolostor a település határában.
  2. A bosnyákok elsősorban arról ismeretesek, hogy muzulmán vallásúak. A dalmátoknak pedig mi okuk lett volna a Török Birodalomba menekülni, ha otthon „szabadon” élhettek a Velencei köztársaságban. Másrészt a Duna mentén ekkor leginkább a mai Szerbia, kisebbrészt Bosznia-Hercegovina és Bulgária felől érkező népek mozgása ismeretes ebben az időben.
  3. Az, hogy 170 mezőváros lett volna, nagyon szépen hangzik, de tudtommal semmilyen összefoglaló nyilvántartás nem készült róluk ebben az időben, leginkább különböző feljegyzésekből lehet megállapítani, hogy a település mezőváros volt-e vagy sem, ezek pedig néha ellentmondók vagy pontatlanok. Továbbá ez a korszak arról nevezetes, hogy sok hely változtatott jogállást, mivel a népességi folyamatok igen intenzívek voltak.
  4. Végül, azt a részt nem látom pontosan (lehet, hogy csak velem van a baj), hogy hogyan bizonyítja a címer a mezővárosi jelleget.

Tehát egyelőre visszaállítom az eredeti mondatot, mert az kevesebb olyan konkrétumot tartalmaz, amibe bele lehet kötni. De azért szívesen várom a reakciókat.--Strapontin 2006. január 23., 12:32 (CET)