Szilágysomlyó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szilágysomlyó (románul Şimleu Silvaniei, németül Schomlyo): város a mai Romániában Szilágy megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bic, Pusta és Somlyócsehi tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar somlik (= csuszamlik) igéből származik és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök:bat = elmerül) nevű személy hegye.

[szerkesztés] Története

1258-ban Wathasomlyowa néven említik először. A Báthory család ősi fészke (1351 óta), ősi váruk, Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említik. A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom. A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucok foglalták el. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll. Ma közepén román függetlenségi emlékmű áll.

1910-ben 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosa

Magyarország Szarvas, Magyarország

Magyarország Nyírbátor, Magyarország