II. Oszmán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
II. Oszmán (1604. november 3 - 1622. május 20), az Oszmán Birodalom szultánja volt 1618-tól haláláig.
Oszmán I. Ahmed fia volt.14 éves korában került a trónra, amelyet egy államcsíny segítségével elvettek I. Musztafától. Kora ellenére Oszmán igazi urakodónak képzelte magát és személyesen vezette a török hadsereget Lengyelországba. 1621-ben csúfosan megverték az első hotini csatában, szégyenteljesen kellett Konstantinápolyba hazatérjen. A janicsárok gyávaságát okolta vereségéért.
Talán ő volt az első szultán, aki észrevette, hogy a janicsárok több kárt mint hasznot hoznak egy modern birodalom számára. Bezárta kávéházaikat (itt gyülekeztek a trón elleni összeesküvők) és elkezdett lojális csapatokat szervezni a palota védelmére. A janicsárok fellázadtak (I. Musztafa anyjának vezetésével). Oszmánt elfogták és megfojtották.
Oszmán forrófejű volt, mindig másokat okolt és néha szadisztikus hajlamai is voltak. Mint uralkodó, nagyon energikus volt. Az utódaihoz képest, sokkal jobb szultán volt, csak annyi volt a hibája, hogy túl sokat akart túl korán.
| Előde: | II. Oszmán | Utóda: | |
| I. Musztafa | 1618 - 1622 | I. Musztafa | |
| 1617 - 1618 | Oszmán Birodalom | 1622 - 1623 |


Based on work by