Magyar Ede

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.) építész

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelentősége

A magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt, akit „magyar Gaudínak” is neveztek.

[szerkesztés] Életpályája

Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként született. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. A Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést 1901-ben. Külföldi tanulmányútjai után főleg Szegeden tevékenykedett. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése hírnevet szerzett neki, és sorra kapta a megrendeléseket. Mindössze 35 évesen, szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének.

2004-ben Szeged városa örökös gondozásba vette a Dugonics temetőben található sírját.

[szerkesztés] Művei

  • Burghardt-ház (Café Wien), Szeged
  • Schäffer-ház, Szeged (1904)
  • Református-palota, Szeged
  • református templom, Nagykikinda
  • Reök-palota, Szeged (1907 novembere) [1] – 2006 szeptemberétől a Városi Képtár otthona lesz
  • Rottmann-ház, Zenta, 1910
  • Royal Szálló, Zenta (1911)
  • Kaposvári Színház (1911. szeptember 2., Stahl Józseffel együttműködve)
  • Simon-palota, Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 1. (1910) [2]
  • Unger–Mayer-ház, Szeged, Kárász utca 16. (1911)

[szerkesztés] Külső hivatkozások