Sötétkapu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az éjszakai díszkivilágítás 2006-ban lett kész
Nagyít
Az éjszakai díszkivilágítás 2006-ban lett kész

Az esztergomi Sötétkapu egy átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb, a Várhegy alatt. Hossza több, mint 80 méter. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti sánc vonalát.

[szerkesztés] Története

Az alagutat 1824-ben, a Bazilika építésekor készíttette Rudnay Sándor, klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott. Nevét a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. Kétoszlopos bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824. A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így nem kellett feltölteni a teljes dombot. A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek. Lásd: Esztergom története.

Az alagúton 2006 óta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé. Ugyanekkor - a bazilika felszentelésének 150. évfordulójakor - készült el a díszkivilágítás, a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak az 56-os forradalom évfordulójára.

Ma a Sötétkapu környékén parkolók vannak kialakítva a Bazilikába, és a Szent Adalbert Központba érkező látogatók számára.