Gyulay Endre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyulay Endre (Battonya, 1930. szeptember 17.) A Szeged-csanádi egyházmegye püspöke.

  • 1948–53 Teológia, Szeged
  • 1953. június 7-én pappá szentelték
  • 1953–55 Röszke, segédlelkész
  • 1955–57 Ásotthalom
  • 1957–60 Gyula
  • 1960–63 Domaszék
  • 1963–70 Mezőhegyes
  • 1970–72 Makó, templomigazgató
  • 1972–83 Szeged, a Hittudományi Főiskola spirituális és teológiai tanára
  • 1979– kanonok
  • 1983–87 Szeged-Rókus, plébános
  • 1987. június 5-étől 2006. augusztus 26-ig megyés püspök. 1987. július 7-én szentelték püspökké.
  • 1999. A Magyar Cserkészszövetség elnöke
  • 2000. május 21-én Szeged díszpolgára lett

[szerkesztés] A díszpolgári oklevél indoklása

([1]):

„Gyulai Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Teológiai tanulmányait 1948–52 között végezte Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. A Szegedi Dómban szentelték pappá 1951. október 21-én. Segédlelkészként tevékenykedett 1953–55 között Röszkén, 1955–57 között Ásotthalmon, 1957–60 között Gyulán. Kinevezett plébános 1960–63-ig Domaszéken, 1963–70 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970–72-ig Makón. 1972-től retorika tanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Tanárként is oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent-Gellért napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a Tarjánvárosi Plébánián, majd a Dómban. Tanított a Levelező Teológián is. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta és a szegények pasztorációjával foglalkozott. 1987. július 4-én II. János Pál Szeged-Csanádi megyés püspökké nevezte ki. 1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A Ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat, a Piaristák és az Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták, akik a szegedi felsőoktatásban tevékenykednek. 1993-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja. Közéleti író, számos újságban írt aktuális közéleti cikkeket és tv-nyilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált. 1993-ban a Délmagyarország című napilap által megtartott közvéleménykutatás szerint Szegeden az Év embere címet kapta. Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar igazságosabb és emberibb világot című országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát. 1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi Egyházmegye Zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. Püspöksége alatt épült a 100 fős értelmi fogyatékosok otthona a Kálvária sgt-on, Domaszék-Zöldfáson pedig egyházmegyei lelki gyakorlatos centrum létesült. 1989–90-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápa-látogatás előkészítésében. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget a városban. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hoz létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni krt-on. Püspöksége idején számos templom épült az egyházmegyében, többek között Domaszéken, Szentmihály-telepen. Szorgalmazta a Szegedi Dóm felújítását. 2000-ben – évtizedekig tartó előkészület után – kiadta Szent Gellér Püspök művét.”

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.