Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk egy aktuális eseményről szól.
A cikkben lévő információk az esemény előrehaladtával jelentősen megváltozhatnak.
Figyelem! Ezen szócikk semlegessége vitatott.

A vita részleteihez lásd a vitalapot.

Tüntetők az Országház épülete előtt, 2006. szeptember 18.
Nagyít
Tüntetők az Országház épülete előtt, 2006. szeptember 18.

2006. szeptember 17-én kormányellenes tüntetéssorozat kezdődött Budapesten és több magyarországi városban, néhány órával azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén május 26-án elhangzott beszéde.

A következő hónap folyamán országszerte, de elsősorban az Országház előtt, a Kossuth téren nap mint nap ezrek követelték a kormányfő lemondását [1] [2].

Budapesten szeptember 18-án az éjjeli órákban tüntetők egy csoportja megrohamozta és feldúlta a Magyar Televízió székházát, a következő két éjszaka során pedig a város több pontján voltak zavargások [3][4].

A rendőrség 284 személyt állított elő, közülük szeptember 29-ig 105-en maradtak előzetes letartóztatásban, 13-an pedig házi őrizetben, elsősorban hivatalos személy elleni erőszak és csoportosan elkövetett garázdaság vádjával.[5]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Szeptember 17.

A balatonőszödi beszéd felvételét vasárnap délután közel egy időben juttatták el az egész magyar sajtónak. A teljes szöveget később lejátszotta a Magyar Rádió, átiratát pedig este megjelentette Gyurcsány Ferenc a blogján és az MSZP a honlapján.

Este a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt tiltakozók kezdtek gyülekezni. A be nem jelentett tüntetésen a kormány lemondását és új választások kiírását követelték. Az egyre növekvő tömeg a következő jelszavakat skandálta: „Elkúrtad, elkúrtad”, „Nagy a jólét (héjjáó)!”, „Táncolj, Feri! Búcsúbuli!”, „Gyurcsány, gyere ki!”, „Vesszen a kormány!”, illetve „Ötvenhat, ötvenhat”. A rendőrség békésen reagált, a tömeg a hangoskodókat vagy radikálisabb kijelentéseket tevő személyeket leintette. Később újabb rendőrök érkeztek a térre, a kordon védelmét megerősítették, amire a tömeg a „Magyar rendőr velünk van!” skandálásával reagált. A tiltakozók nagy üdvrivalgása közepette egy kis traktorral vontatott gulyáságyú érkezett a tér közepére. Vezetője, Betlen Farkas, Verőce polgármestere azt mondta: addig marad a téren és élelmezi saját költségén a tüntetőket, amíg követeléseik nem teljesülnek, azaz amíg a kormány le nem mond.

Este 11 óra körül Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya is a helyszínre érkezett, és bejelentette, hogy kampányidőszak lévén a be nem jelentett tüntetés mint választási gyűlés legális, a rendőrség feladata a Parlament és a rend védelme. A Kossuth térre vezető utcákat rendőrautók zárták le. Közben Zalaegerszegen is tüntetés kezdődött, 35-40 ember követelte a kormányfő távozását.

Éjfél után 250 rohamrendőr volt a Kossuth téren, több ezer tüntetővel szemben. Hajnali 1 körül lezárták a Gyurcsány Ferenc házához vezető Szemlőhegy utcát, mivel a tüntetők egy csoportja megindult arrafelé. Egy másik, néhány száz fős csoport a köztársasági elnök budavári hivatala, a Sándor-palota elé vonult, ahol a „Gyurcsány, takarodj!” jelszót skandálták, és Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek szervezője mondott beszédet. A Kossuth téri tömeg egy harmadik része egy traktort kísérve elindult az MSZP székház felé is, de ők a Nyugati pályaudvarnál visszafordultak.

A hangosítást a téren a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom biztosította, és táblával jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tüntetők Gyurcsány- és kormányellenes feliratokat, magyar és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak. A megjelent ismert személyiségek Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Csurka István – akinek felbukkanására a tömeg „Nem kell Csurka!” rigmussal reagált [6] –, a MIÉP elnöke és ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP volt alelnöke voltak.

[szerkesztés] Szeptember 18.

Ekrem-Kemál György beszél a tüntetőkhöz a Parlament épülete előtt, 2006. szeptember 18.
Nagyít
Ekrem-Kemál György beszél a tüntetőkhöz a Parlament épülete előtt, 2006. szeptember 18.

Az MSZP elnöksége és frakciója a nap folyamán kiállt Gyurcsány Ferenc és a reformok folytatása mellett. Az SZDSZ a koalíció folytatása és Gyurcsány Ferenc mellett foglalt állást; képviselője, Eörsi Mátyás szerint Magyarországon „akkor állna elő új helyzet, ha a Fidesz is beismerné, hogy sok éven keresztül hazugságok uralták” a politikáját.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom Lászlót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására, az MSZP-t pedig a két párt levélben szólította fel, hogy vonja meg a kormányfőtől a bizalmat. Bejelentették, hogy minden alkotmányos eszközzel megpróbálják elérni Gyurcsány Ferenc lemondását, és nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tüntetések résztvevőivel. A párt elnöke, Orbán Viktor az eseményekre tekintettel a tervezettnél egy nappal korábban, este 11 óra körül hazaérkezett külföldi útjáról, de másnap délutánig nem szólalt meg nyilvánosan.

Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatában kijelentette, hogy a beszéd tartalmi szempontól nem hozott újdonságot.[7] Szerinte „az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. Ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít – így például a választási ígéretek semmire sem köteleznek -, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget.”[7] Álláspontja szerint „a tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével.”[7] Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „a demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.”[7] Szerinte „a felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.”.[7] Egyúttal leszögezte, hogy a köztársasági elnöknek semmiféle alkotmányos közjogi beavatkozási lehetősége sincs ilyen helyzetben.[7]

A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány javasolná a rendkívüli állapot bevezetésének megfontolását, vagy hogy ülésezett volna a Nemzetbiztonsági Kabinet.

A tüntetők a budapesti Kossuth téren napközben petíciót fogalmaztak, amely szerint a kormány „csalással” került hatalomra, ezért követelték, hogy Gyurcsány mondjon le, s ha ez nem történik meg, Sólyom László oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választásokat. A Magyar Nemzeti Párt nevű formáció ugyancsak a miniszterelnök lemondását követelte, emellett a történelmi egyházakra is kiterjedő teljes átvilágítást, és „leszámolást” a „balliberális médiával”. Wittner Mária Fidesz-képviselő szintén Gyurcsány lemondását és új választások kiírását követelte, továbbá megkérdőjelezte a köztársasági elnöki legitimitását, mivel szerinte Sólyom „Kun Béla unokája”. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik szervezője bejelentette, hogy szombaton, a tervezett Fidesz nagygyűlés napján „megkezdődik a rendszerváltás”. Estére körülbelül tízezer tüntető gyűlt össze a budapesti Kossuth téren.

Miután a tüntetők közül söröspalackokat és görögtüzet dobtak a Parlamentre[forrás?], a rendőrség megerősítette az épület védelmét.

A Szabadság téren Toroczkai László, a HVIM vezetője azt követelte az MTV-től, hogy olvassák be nyilatkozatukat. Toroczkai Kossuth téri beszéde szerint arrogánsan viselkedtek velük, a kérésüket elutasították, Baló György megtagadta a petíció átvételét, majd megvető kifejezéssel az arcán otthagyta őket, helyette a rendőrök vezetője vette át a papírt.[8] Ezzel szemben Bende Balázs, az MTV szerkesztője azt mondta, két személy próbált bemenni a tévé épületébe, és azt akarták, hogy valaki a vezetésből hallgassa meg mondandójukat, de semmilyen petíció nem volt náluk.[9]A beolvasásra akkor nem került sor. A Kossuth térre visszatérve Toroczkai felszólította az embereket, hogy menjenek át a televízóhoz, mire a majdnem tízezer fős tömeg egy része este tíz óra tájban átvonult az MTV székházához, és a közülük kiváló néhány száz fős kemény mag előbb szóban, majd tettleg is rátámadt az épület védelmére kivezényelt rendőrökre.

[szerkesztés] Szeptember 19.

Tüntető Gyurcsány-ellenes pólóban
Nagyít
Tüntető Gyurcsány-ellenes pólóban

[szerkesztés] Az MTV-székház ostroma

Szeptember 19-re virradó éjszaka a tüntetők megostromolták az MTV Szabadság téri székházát.[10]

A kialakult csetepaté és dobálózás eredményeképpen a rendőrök beszorultak a bejáraton belülre, melyet aztán igyekeztek teljesen eltorlaszolni. A tüntetők utcakövekkel kezdték dobálni az épületet, illetve a rendőröket, akik könnygázzal és tűzoltófecskendővel próbálták visszaverni a kapu ellen indított rohamokat. Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművel egy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogytával vissza kellett vonulniuk. A tüntetők ezt követően elkezdték felgyújtani a bejárat környéken parkoló, főleg MTV-s autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is.[10] A kiérkezett tűzoltókat a tüntetők akadályozták a tűzoltásban, nevezetesen elvették tőlük a tömlőket, hogy a rendőröket támadják vele.

Fél egy körül egy második tömegoszlatási kísérletet tett a rendőrség, egy vízágyús jármű és mintegy nyolcvan gyalogos rendőr részvételével, de a kísérlet percek alatt kudarcba fulladt és a gyalogos kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők rövid idő alatt működésképtelenné tették, majd a személyzetét kiszedték és elvitték a mentőkhöz, miközben a „magyar rendőr velünk van!” rigmust skandálták.

A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. A tüntetők egy csoportja éjjel két óra tájban bement a magárahagyott székházba, a többség csak körülnézett és egymást fényképezte, ám vandálok egy csoportja kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát.[11] Az MTV munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr és mintegy 50 demonstráló[forrás?] is megsebesült. Az okozott kár csaknem 232 millió forint volt [12].

A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a Szabadság téri szovjet katonai emlékműről lefeszegette a címert és helyére egy nemzetiszín, valamint egy Árpád-sávos zászlót helyezett. A televízió épületére szintén kitűzték az Árpád-sávos zászlót.[13]

Fejes István, a Jobbik III. kerületi szervezetének elnöke a székház lépcsőjén állva jelen volt a köztelevízió ostrománál, Goró Oszkár, a Fidelitas alelnöke pedig egy tárgyat hajított az épületre. Gorót később a Fidelitas kizárta, a rendőrség pedig letartóztatta.

Az eseményekről élőben kezdettől fogva csak a HírTV közvetített, melynek adását átvették a magyar adók, valamint a CNN, és a Reutersen keresztül a BBC, az EuroNews és a Sky News. A HírTV riporterének, Császár Attilának a tudósítását, amiben a székházat megrohamozó tüntetőket „forradalmárok”-ként írta le és az eseményeket az 1956-os forradalomhoz hasonlította, éles bírálatok érték.[14][15]Az ORTT több televíziós közvetítéssel kapcsolatban hatósági ellenőrzést rendelt el.[16]

Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.[17]

Miskolc, Szent István tér
Nagyít
Miskolc, Szent István tér

Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülre már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is. Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák.[18] Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Az MTV székházából egyúttal kitiltották a HírTv stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményben utasította vissza. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.

[szerkesztés] További tüntetések

Este több nagyvárosban is zajlottak tüntetések: Miskolcon 2500-3000 ember tüntetett; hajnalban egy kukával betörték a megyei MSZP-iroda ablakát. Szegeden 4500, Szekszárdon 600-800, Egerben 1000, Székesfehérváron 800, Debrecenben 1500 ember tüntetett. Voltak tüntetések Szolnokon, Kaposvárott és Szombathelyen is. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentett demonstrációt szervezett a Kossuth térre, ahol 15000-en jelentek meg. Éjjel 11 körül néhány százan elindultak a rádió és a Köztársaság tér felé. A rádiónál összegyűlt kb. 50 főnyi csoportot a rendőrség szétoszlatta. A Köztársaság téri MSZP székháznál a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Ötvenheten megsérültek, többen súlyosan. Közben Egerben is megtámadták az MSZP székházat, az ablakait betörték.

[szerkesztés] Külföldön

A zentai csata emlékművénél gyűltek össze este a Tisza partján a vajdasági magyarok, hogy „kifejezzék együttérzésüket, és lelki támaszt nyújtsanak a budapesti tüntetőknek, akik kiállnak a sajtószabadságért, a magyarságért, az emberi jogokért”. A szervező Délvidéki Magyar Polgári Szövetség közleménye szerint Magyarországon azok tüntetnek, „akik a kettős állampolgárságért, a megmaradásért folytatott harcunkban is mellénk álltak. December 5-én igennel szavaztak”. Kedden Székelyudvarhelyen háromszázan tüntettek hasonló céllal [19].

[szerkesztés] Szeptember 20.

Rendőrök zárták le a Magyar Rádióhoz vezető Bródy Sándor utcát.
Nagyít
Rendőrök zárták le a Magyar Rádióhoz vezető Bródy Sándor utcát.

[szerkesztés] Magyarországon

Éjfél után a randalírozók és a rendőrök összecsaptak a Rákóczi úton, a Nagykörúton, a Blaha Lujza téren. 26 rendőr megsérült, négyen súlyosan. A Blaha Lujza téren az MDF ott felállított kampánysátrát szétszedték és tönkretették, az újrafelhasználható borosüvegekből készített „diadalív” alkotórészeit pedig szétdobálták, nagy részét a rendőrök felé, míg kisebb részével több helyen is az ablaküvegeket törték be. Reggelre kb. 60 demonstráló maradt a Kossuth téren. A tüntetők egyik vezetője Takács András bejelentette egy Nemzeti Kerekasztal megalakításának szándékát. Lehetséges résztvevőként említette meg a Fideszt, a KDNP-t, az MDF-et, a Jobbikot, a MIÉP-et, a Magyarok Világszövetségét és a Batthyány Társaságot, az ebben való részvételt azonban a parlamenti pártok azonnal visszautasították.

A rendőrség a sérültek helyére újabb egységeket vezényelt vidékről a fővárosba, a Szabadság teret lezárták.

Zászlóerdő a Kossuth téri tüntetésen
Nagyít
Zászlóerdő a Kossuth téri tüntetésen

Kiáltványt adtak ki anarchista szervezetek, melyben autonómiát követeltek. A rendőrség új eszközökkel szerelte fel a rohamrendőröket, számítva újabb zavargásokra. Délelőtt Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a köztársasági elnökkel tárgyaltak a kialakult helyzetről. Később kiadták közös nyilatkozatukat, amelyben felszólítottak mindenkit, aki megmodulásokat szervez, hogy mérlegelje a rendezvény megfelelő biztosítottságát. Eközben hat békéscsabai tüntető a kormány lemondását követelte parlamenti képviselőjüktől a városban. A Magosz szolidaritást vállalt a budapesti tüntetőkkel, és megígérte, hogy élelemmel látja el őket. Délben a rendőrség az interneten adott ki körözést több rendbontó ellen.

Az Inconnu Csoport által felállított, a Gyurcsány-kormány végét jelképező koporsó a Kossuth téren
Nagyít
Az Inconnu Csoport által felállított, a Gyurcsány-kormány végét jelképező koporsó a Kossuth téren

A Kossuth téren a tüntetők megszavazták jelképüknek a fehér színt és megalakították az önkéntes „nemzetőrséget”, melynek egyetlen feladata a „rend védelme”, vagyis a tömegből a rendbontók kiszűrése és átadása a hatóságoknak.

Az ELTE rektora elrendelte az egyetem (a már 19-én 14 órakor bezárt Ajtósi-Dürer és Trefort-kerti épületegyüttesek mellett) a lágymányosi épületeinek ideiglenes bezárását is a Hallgatói Hálózat nevű szervezet engedély nélkül oda meghirdetett gyűlése miatt.

Este 7 körül Budapesten négy-nyolcezren, Békéscsabán kétszázan, Gyulán ötvenen, Szegeden négyszázan, Pécsett több százan demonstráltak. Győrben és Tatabányán is voltak tüntetések. A budapesti Kossuth téren este 9 után 15 ezren voltak.

[szerkesztés] Külföldön

Az Amerikai Magyar Szövetség nyilatkozatban ítélte el a Gyurcsány-kormányt.

[szerkesztés] Szeptember 21.

Éjjel fél 2 körül több ezer tüntető indult az Oktogonról az Andrássy úton a Hősök tere felé. A rendőrség az Andrássy út 60. előtt megállította őket, majd könnygázzal oszlatta a tömeget, miután mintegy húsz tüntető dobálta a rendőri sorfalat. 2 körül 100 rendőr érkezett az Oktogonra, a Liszt Ferenc tér magasságában kordont állítottak fel. A tömeg nagyobb része a Blaha Lujza tér, kisebb része a Nyugati tér felé indult. A rendőrség ezután mindenhol könnygázgránátokkal oszlatott. Ezen a napon 16 sérültje volt a zavargásoknak. Éjszaka megrongálták az MSZP két pécsi és a szombathelyi épületét. Reggel gyorsított eljárásban megkezdődött a zavargások miatt bíróság elé állítottak első tárgyalása. Napközben Egerben százan demonstráltak, és bejelentették egy „forradalmi intézőbizottság” megalakulását. Délután a humanisták közleményben utasították el az erőszakot, ugyanakkor kifejezték véleményüket, hogy a kormány legitimációja megszűnt, ellenzéke pedig nem hiteles. Ötvenen voltak a Hallgatói Hálózat tandíjellenes békés demonstrációján. Este a Kossuth téren a Nemzeti Felemelkedési Mozgalom egy képviselője petíciót mutatott be, melyben követelték az összes országgyűlési képviselő lemondását.

Az ellenzéki Fidesz (a KDNP egyetértésével [20]) a szeptember 23-ra meghirdetett nagygyűlését a helyhatósági választások utánra halasztotta, arra hivatkozva, hogy a rendészeti, illetve a kancelláriaminiszter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója készülő bombamerényletekről szóló jelentésre figyelmeztette a párt vezetőit;[21] az ugyanekkorra a Köztársaság térre hirdetett gyűlést a Jobbik is lemondta [22]. Mindhárom szervezet indoklásában szerepelt, hogy a magyar hatóságok „képtelenek vagy nem hajlandóak” megvédeni a békésen tüntető állampolgárokat az „erőszakos provokációktól”. Szilvásy György kancelláriaminiszter és Petrétei József rendészeti miniszter cáfolták, hogy bombamerényletről lett volna szó[23], azonban Simicskó István, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetője szerint a jelentés egy lehetséges robbantásos merényletről is szólt, mely sokkal hitelt érdemlőbb volt, mint a tavaszi.[24] Ezen jelentés alapján beszélte le a Fideszt nagygyűlése megtartásáról.[24]


A Fitch Ratings hitelminősítő intézet negatívra módosította Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását, azzal az indoklással, hogy megnőtt a kockázata a Gyurcsány által irányított reformcsomag bukásának.[25]

[szerkesztés] Szeptember 22.

[szerkesztés] Magyarországon

Éjjel a rendőrség nagy erőkkel vonult a Blaha Lujza téren ácsorgó, maximum félszáz fős „tömeg” (nagy részük újságíró) ellen, kilenc embert előállítottak garázdaságért, vagy rendőri intézkedésnek való ellenállásért [26]. Hajnalban ismeretlen tettesek felgyújtották az újpesti MSZP irodát. Délután betörték a párt csepeli irodájának ajtaját. Késő délutánra a MIÉP szervezett demonstrációt, amelyeken néhány száz fő vett részt[27]. A tüntetők a kormányfő távozását követelve vonultak a Baross térről a Múzeumkertbe, majd onnan a Rákóczi térre. A nagygyűlésen a zavargásokat „békés szabadságharc”-nak nevezték. Egy nőt, aki „Éljen Gyurcsány, aki beismerte, hogy hazudott” feliratú transzparenst tartott a kezében, és a miniszterelnök mellett akart felszólalni, ebben megakadályoztak, és kivezették őt a térről.[28] Miskolcon három-négyszáz tüntető vonult fel. A zavargások előtti állapothoz képest erre a napra csaknem 7 százalékot esett a budapesti értéktőzsde részvényindexe. Este a Kossuth téren tízezren tüntettek. A Havanna lakótelepen plakátragasztás közben három szocialista aktivistát megtámadtak. A létrán álló alól kirúgták a szerkezetet, az aktivisták ezután egy kapualjba húzódtak, ahonnan értesítették a rendőröket, akik forró nyomon elkapták és előállították a randalírozókat. [29]

[szerkesztés] Külföldön

A Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok több nagyvárosban igen csekély részvétellel békés demonstrációt tartottak a kora délutáni órákban.[forrás?] Este a bécsi magyar nagykövetség előtt hatvan tüntető követelte a kormány távozását. Délután az Európai Unió Gyurcsány Ferencet, Angela Merkel német kancellárasszonnyal történő berlini megbeszélése után az N24 rövid jelentése szerint a Bertelsmann Alapítvány nemzetközi fórumán több miniszterelnök, néhány volt és jelenlegi államfő, egy sor miniszter és vezető gazdasági szakember előtt felelősségre vonta a meghamisított magyar gazdasági mutatók miatt. Zentai Péter tudósítása szerint azonban „a Bertelsmann Alapítvány berlini fórumán, amelyen Henry Kisingertől kezdve egy sor volt és jelenlegi állam és kormányfő, illetőleg külügyminiszter jelent meg, a magyar kormányfő tartotta az új demokráciák képviseletében a vitaindítót”.[30] Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta, hogy a kancellár ismeri a múlt hét végén nyilvánosságra került hangkazetta szövegét, s egyetértett azzal, hogy a beszéd olyan bátor kezdeményezés volt, amelyet Magyarországnak már rég meg kellett volna tennie.[31], ezzel szemben a berlini kancelláriahivatal közölte, hogy „a német kormány nem értékelte a magyarországi eseményeket és a jövőben sem fogja”. [32], így a bátor szó sem hangzott el a megbeszélések során, csupán Gyurcsány informálta a német kancellárt, Angela Merkel pedig elítélte az erőszakot. [33]


A Moody’s hitelminősítő negatív felülvizsgálatra jelölte Magyarország közepes adósbesorolásának kilátását.[34]

[szerkesztés] Szeptember 23.

Tüntetők a Kossuth téren
Nagyít
Tüntetők a Kossuth téren

Demszky Gábor főpolgármester délután arra figyelmeztetett, hogy minden eddiginél nagyobb tüntetésekre kell számítani, mert rengetegen tartanak vidékről Budapestre. A főpolgármester az utcákról eltávolíttatta a fegyverként használható tereptárgyakat. A Kossuth téren felszólalt Schmitt Pál Fidesz-alelnök, európai néppárti képviselő (utóbbi mivoltában) aki a - korábban a fehér színt már magukénak választó - tüntetőket a „hazugság és az erőszak elutasítását” jelképező fehér szalag és ruhadarabok viseletére szólította fel.[35]. Szintén felszólalt a Parlament előtt összegyűlt, több tízezres (25-50 000 [36] [37]) tömeg előtt Tőkés László, Pozsgay Imre, Makovecz Imre és Szűrös Mátyás, ezen kívül Papp Lajos szívsebész, Melocco Miklós szobrász, Molnár V. József '56-os forradalmár, valamint Drábik János és Csath Magdolna közgazdászok. A szervezők bejelentették a mozgalom „hivatalos” weboldalának elindulását. Este Szekszárdon, Kaposváron, Békéscsabán, Békésen és Szarvason is tüntettek. Bedobták a tatabányai MSZP iroda ablakját.

[szerkesztés] Szeptember 24.

Makovecz Imre beszédet mond szeptember 24-én este a Kossuth téren
Nagyít
Makovecz Imre beszédet mond szeptember 24-én este a Kossuth téren
Az EDDSz küldöttje Cser Ágnes támogató üzenetét olvassa fel szeptember 24-én este a Kossuth téren
Nagyít
Az EDDSz küldöttje Cser Ágnes támogató üzenetét olvassa fel szeptember 24-én este a Kossuth téren

[szerkesztés] Magyarországon

A budapesti Kossuth téren az index.hu szerint 5, az MTI szerint 10-12 ezren tüntettek, Békéscsabán is volt tüntetés. Egerben a Forradalmi Emlékbizottság tüntetésén harmincan követelték a kormány és a kormányfő távozását. Kaposváron százan demonstráltak. Bedobták a tatabányai SZDSZ iroda ablakát.

[szerkesztés] Külföldön

A müncheni magyar főkonzulátus előtt harmincan tüntettek a kormány ellen. A Bajorországban élő vagy dolgozó mintegy 120 ezres magyar anyanyelvű közösség más bajor, frank és sváb székhelyeken is (Augsburg, Ingolstadt, Mühldorf, Landshut, Regensburg, Deggendorf) kisebb, nem nyilvános gyűléseken vitatta meg az otthoni eseményeket.[forrás?]

[szerkesztés] Szeptember 25.

[szerkesztés] Magyarországon

Magyar származású amerikai és európai egyetemi tanárok, kutatók a Magyar Lobbi nevű szervezetbe tömörülve nyílt levélben fordultak a magyar köztársasági elnökökhöz, azt kérve tőle, kezdeményezzen bizalmatlansági indítványt a parlamentben. [38] Az Új Magyarországért Egyesület az Országgyűlés civil irodájának átadott peticiójában kövelte alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. A petíció szövege: „A nép nevében követeljük: 1. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és ideiglenes kormány felállítását. 2. Tárgyalások azonnali megkezdését. Követeléseink elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezet. A beadástól számított 48 órán belül választ kérünk.” A dokumentumot Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás írták alá, szerepelt rajta Tőkés László neve is. Ugyanezt a petíciót átvette Szabó György, a köztársasági elnök protokollfőnöke is. Megkezdték az MTV székház helyreállítását: a falakat meszelni kezdték. Ötven közéleti személyiség aláírásával adta ki „Elegünk van a látványpolitizálásból” című nyilatkozatát a Védegylet. Többek között aláírta a dokumentumot Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, Bogár László közgazdász, Czakó Gábor író, Elek István közíró, Pokol Béla egyetemi tanár, Schiffer András ügyvéd, Solymosi Frigyes akadémikus és Térey János író. Tamás Gáspár Miklós utólag visszavonta aláírását. Este Miskolcon majdnem háromszázan, Szegeden négyszázan, Szekszárdon a Garay téren háromszázan, a budapesti Kossuth téren négyezren demonstráltak.

[szerkesztés] Külföldön

A müncheni magyar főkonzulátus előtt harmincan tüntettek a kormány ellen, és egy petíciót is átadtak.

[szerkesztés] Szeptember 26.

A Magyar Nemzet címlapján jelent meg Mádl Ferenc, Bod Péter Ákos, Farkas Ádám, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Sára Sándor, Szokolay Sándor és Zlinszky János nyílt levele a kormányfőhöz, amelyben Gyurcsány Ferencet lemondásra szólították fel. [39]

Sólyom László köztársasági elnök közleményében kijelentette, hogy Magyarország hatályos alkotmánya sem az ideiglenes kormány, sem az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmát nem ismeri, ezért ezek azzal összegyeztethetetlenek lennének. Szintén megismételte korábbi álláspontját, mely szerint köztársasági elnökként nem áll jogában Gyurcsány Ferencet lemondásra felszólítani, erre csak az országgyűlési képviselők többségének van lehetősége.[40]

Este Szolnokon néhány százan, Szegeden hatszázan tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] Szeptember 27.

A miniszterelnök blogjában megjelent az MSZP frakció május 26-án tartott üléséne mindaddig ismeretlen egy órájának tartalma. A kormányfő itt beszélt először a reformok megkezdéséről, a tervezett intézkedésekről. A Védegylet a miniszterelnököt, Gusztos Péter a FIDESZ frakció a Kossuth téri tüntetéseken résztvevő tagjait szólította fel lemondásra. Gyurcsány Ferenc Salgótarjánban avatott kórházat, ahol kb. harmincan tüntettek ellene. A szekszárdi Garay téren nyolcszázan, Székesfehérváron ötszázan tüntettek.[forrás?]

[szerkesztés] Szeptember 28.

Délután a Baumag, a Dunaprofit és a Pilisinvest cégek felszámolásának károsultjai tüntettek előbb a Parlament előtt, majd a Kálmán Imre utcában.[41] Este hattól öten tüntettek a fővárosi főügyészség előtt az MNB 2006 által a „politikai foglyok szabadon bocsátásáért” rendezett tüntetésen, rájuk tíz rendőr vigyázott, mialatt a mellékutcákban csapatszállító IFA-kban további rendőrök vártak bevetésre.[42]

Markó utcai Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt kezdetben tucatnyian tüntettek, szolidaritásukat kifejezve a kb. 130, a zavargások alatt őrizetbe vett fogva tartottal, akiket Molnár Tamás, a kormányellenes Kossuth téri tüntetők egyik politikai ügyvivője politikai foglyoknak nevezett. Később 150-200 tiltakozó érkezett, akiket a rendőrök nem engedtek az épülethez.[43]

Este Kaposváron százan, Szekszárdon kétszázan, Budapesten négyezren, Szegeden ötszázan tüntettek a kormány lemondásáért. Debrecenben Toroczkai László is felszólalt egy háromszáz résztvevős tüntetésen. Fáklyával a kezében békésen tüntetett a budapesti Szabadság hídon félezer diák a felsőoktatási tandíj bevezetése ellen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szervezésében.[44]

Az ÁNTSZ fertőzésveszély miatt bezáratta a Kossuth téri ingyenes melegkonyhát[45], mely korábban sok hajléktalant vonzott a térre.

[szerkesztés] Szeptember 29.

Miskolcon néhány tucatnyian, a budapesti Kossuth téren háromezren, Szekszárdon és Szegeden mintegy kétszázan vettek részt tüntetéseken. Több tüntetés volt Békés megyében. Kora este nők tüntettek a BRFK Teve utcai székháza előtt a „rendőri atrocitások, brutalitás” ellen.

[szerkesztés] Szeptember 30.

Az önkormányzati választások miatt kampánycsend volt.

[szerkesztés] Külföldön

Kis létszámú tüntetés volt New Yorkban és Londonban „Kossuth tér - Veled vagyunk” mottóval. [46]

[szerkesztés] Október 1.

Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzati választások befejezte után a választópolgárokhoz intézett beszédet. Ebben kétségtelenné tette, hogy Gyurcsány Ferencet tartja a kialakult helyzet fő felelősének, felhívta a kormánypártok figyelmét arra, hogy a miniszterelnököt leváltani csak nekik van lehetőségük.[47]

[szerkesztés] Október 2.

Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér magáról az Országgyűlésben, miközben az MNB 2006 levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egyeztetéseket javasolt. Néhány órával később Orbán Viktor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a bizalmi szavazást „ócska, hazug trükknek” tartja, s amennyiben a kormánypártok 72 órán belül nem menesztik Gyurcsány Ferencet, és nem kezdenek tárgyalásokat az általa javasolt szakértői kormányról, a Fidesz nagygyűléseken ad nyomatékot követelésének.

Egy október 5-i Medián-közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 42%-a színjátéknak tartotta Gyurcsány maga ellen kért bizalmi szavazását, 27% vélte úgy, hogy maradnia kellene a miniszterelnöknek, 17% szerint pedig a kormánytöbbségnek új miniszterelnököt kellene választania [48]. Tárgyalások kezdődtek a Fidesz és az MNB 2006 között. Este Szekszárdon és Szegeden kétszázan, Debrecenben százan követelték a kormány távozását.

A Kossuth téri tüntetők honlapja, a kossuthter.com kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozza az MTV-székház ostromában és az azt követő zavargásokban résztvevők ügyében eljáró bírák és ügyészek nevét, akik szerintük „törvénytelenségek végrehajtói”. A lépést „a nyilvánvalóan megtorló, egyúttal megfélemlítő célzatú rendőri és bírósági jogtiprásra válaszul” kívánták megtenni.[49]

[szerkesztés] Október 3.

Az MSZP zárt frakcióülésen egyhangúlag amellett döntött, hogy támogatja Gyurcsány Ferencet az Országgyűlés bizalmi szavazásán.

Abbamaradtak a Fidesz és az MNB 2006 közötti tárgyalások. [50], mivel a Kossuth téri tüntetők nevében tárgyaló szervezet képviselői nem tartották kompetensnek az ellenzéki párt delegáltját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető is együttműködési szándékáról biztosította a másik oldalt. Sólyom László elítélte a Fidesz döntését, mely szerint nem kíván részt venni a pénteki parlamenti ülésen.[51] A Fidesz és a KDNP ezt követően megváltoztatta korábbi döntését. Este Miskolcon kb. negyvenen, Kaposváron ötvenen, Kecskeméten húszan, Szekszárdon kétszázötvenen, Székesfehérváron százötven-kétszázan, Szegeden százan tüntettek a kormány ellen.[forrás?] Az október 2-i ultimátum hatására megalakult a Mécses mozgalom, amely az ország több pontján, többek között Budapesten, Szegeden és Baján szervezett békés szimpátiamegmozdulást a kormány mellett.

[szerkesztés] Október 4.

Az SZDSZ is bejelentette, hogy frakciója egyhangúlag a miniszterelnök mellett fog voksolni a parlament bizalmi szavazáson. Délutánra baloldali értelmiségiek egy kis csoportja kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett a budapesti Vörösmarty térre, amely azonban az MSZP kérésére végül elmaradt. Reggel Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke bejelentette, alkotmánybírósághoz fordulnak[52] a „pedagógusokat és diákérdekeket sértő, közoktatási törvény és kormányrendelet visszavonása erdekében”.[53]

[szerkesztés] Október 5.

Reggel hétkor Gödön civil szervezetek a kormányfő távozását követelve lezárták a 2-es főút egyik felét. Délután a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett tárgyaláson az MDF, a Fidesz és a KDNP tárgyalta egy esetleges „szakértői kormány” létrehozásának lehetőségeit. Az Oktogonon gyülekezett, majd a Hősök terére vonult 50-100 tüntető, akik szórólapjukon Gyurcsány Ferenc és kormánya távozását, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és új alkotmány létrehozását, valamint az Országgyűlés köztársasági elnök által való feloszlatását követelték. A Fidesz a Kossuth térre október 6-án 4 órára gyűlést hirdetett, pártállásra való tekintet nélkül, melyre azt kérte, hogy a résztvevők hozzanak magukkal egy nemzeti színű lobogót, egy mécsest és egy jó hangos vekkert is.[54] Kuncze Gábor SZDSZ-elnök felszólította Orbánt, hogy ha nem tartja a parlamentet a népképviselet szervének, akkor mondjon le és ne zavarja tovább az alkotmányos rendet.[forrás?] A Kossuth téren 100 motoros külön tüntetett a kormány távozásáért. Este Szekszárdon, Kecskeméten és Szegeden is demonstráltak a kormány ellen. Éjszaka a szervezők szerint negyvenezren, a téren lévő tudósítók szerint kétezren voltak a Kossuth téren.

[szerkesztés] Október 6.

A BAUMAG-ügy károsultjainak demonstrációja a Kossuth téren a kora délutáni órákban
Nagyít
A BAUMAG-ügy károsultjainak demonstrációja a Kossuth téren a kora délutáni órákban
Tömeg az október 6-i Kossuth-téri Fidesz-nagygyűlésen
Nagyít
Tömeg az október 6-i Kossuth-téri Fidesz-nagygyűlésen

Pápán, Nagyacsádon, Dormándon, Füzesabonyban, Kiskunlacházán, Alsónémediben, Maglód és Pécel határán, Látrányban, Nagybajom és Kiskorpád között, Monoron, Tiszafüreden, Mezőtúron, Karcagon, Jászapátiban, Jászalsószentgyörgyön, Nagylakon, Nagyigmánd és Csémközött, Balassagyarmaton, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között, Kiskunhalas és Tompa között, Solt mellett, Udvaron, Szigetvárközelében, Rédicsen, Vámosszabadiban, Edelényben, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Püspökladányban, Berettyóújfalun, Nagydorogon, Dunaföldváron és Iregszemcséna gazdák útlezárásokat tartottak a kormány távozásáért. Csongrád megyéből Budapestre érkezett néhány traktoros gazda. A Kossuth téren folytatódott a békés demonstráció, melyen kora délután megjelentek egy dohánylobbiellenes szervezet képviselői (ők a hetekben már mondtak beszédet a téren), valamint a Baumag-botrány károsultjainak csoportja (ők is megjelentek már korábban).

Az Országgyűlésben név szerinti bizalmi szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 207 igennel 165 ellenében bizalmat kapott.

Orbán Viktor pártelnök a Kossuth térre meghirdetett Fidesz naggyűlésen beszédet mondott. Szerinte „a választók szembekerültek választott vezetőikkel. A miniszterelnök nem hallgat az emberekre, az emberek pedig nem hallgatnak a miniszterelnökre. Ez nem vezet sehova, a következményei pedig beláthatatlanok, zuhan a forint, a devizahiteleket felvett családok rosszul járnak, elmennek az országból a befektetők”. „Az ország stabilitása érdekében” nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy „a kormánypártok tartsák tiszteletben a választók akaratát”, és az önkormányzati választások eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére [55], továbbá a válság kezelésére szolgáló politikai programként meghirdette az „Igen, Magyarország!” kartát. A tüntetésen a szervezők szerint 350 ezren, a téren lévő tudosítók szerint 50-100 ezren vettek részt, de a nagygyűlés vége után is több ezren folytatták a demonstrációt késő estig.

Debrecenben százötvenen, Békéscsabán húszan-harmincan tüntettek a kormány távozásáért.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a miniszterelnököt megerősítő bizalmi szavazás hírére három forinttal erősödött. [56]

A kossuthter.com honlapon megjelent hét bíró és két ügyész neve, akik a zavargások résztvevőinek ügyében jártak el.

[szerkesztés] Október 7.

A budapesti Kossuth téren több mint tízezer ember előtt felszólalt Áder János, az Országgyűlés FIDESZ-es alelnöke, aki bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek Gyurcsány Ferenc ellen.

[szerkesztés] Október 8.

A budapesti Kossuth téren felszólalt Rákay Philip, Bayer Zsolt és Navracsics Tibor, a FIDESZ frakcióvezetője, aki az újabb, szocialista körökből kiszivárgott, Lamperth Mónika zárt körben történt megszólalásáról készült hangfelvételre[57] is reagált. A hangfelvételen az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a 2006 és 2010 között az országba érkező fejlesztési pénzek elosztásának lehetőségeiről beszélt, kijelentve, hogy a minisztérium mindent megtesz a területfejlesztési törvény a szocialistáknak kedvező modósítása érdekében. A szónokokat az Index.hu szerint tízezren, a Népszabadság szerint húszezren, a Magyar Nemzet szerint hetvenezren hallgatták. Este Budapesten ezerötszázan, Szekszárdon nyolcvanan, Kecskeméten ötvenen, Szombathelyen kétszázötven-háromszázan tüntettek. Utóbbi helyszínen felszólalt Toroczkai László, aki kijelentette, hogy „szervezi a forradalmat” és „szervezi a nemzeti ellenállást vidéken”. Ugyanitt védelmébe vette az országos körözés alatt álló Budaházy Györgyöt.

[szerkesztés] Október 9.

A Magyar Rádió újabb részleteket tett közzé az MSZP október 7-i választmányi ülésének hangfelvételéből. A bemutatott részleteken Szekeres Imre alelnök arról beszélt, hogy a szocialista pártnak újra kell gondolnia az SZDSZ-hez és az MDF-hez fűzödő kapcsolatát a helyhatósági választások eredményének fényében. A budapesti Kossuth téren körülbelül tízezer ember előtt felszólalt Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke. A Debreceni Egyetem központi épülete előtt harmincan-negyvenen demonstráltak az egyetemi tandíj bevezetése ellen. A szekszárdi Garay téren 400-500 demonstráló előtt beszédet mondott Czakó Gábor író. Szegeden kétszázan, Debrecenben háromszázan tüntettek a kormány távozásáért.

[szerkesztés] Október 10.

A budapesti Kossuth téren az Origo.hu szerint többezer, a Magyar Nemzet online kiadása szerint majdnem húszezer ember előtt felszólalt Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője. Beszédében bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői bojkottálni fogják az MTV Nap-Kelte című műsorát. Este Miskolcon és Sárospatakon 25-30, Tatán 100, Székesfehérváron 80-100, Szolnokon 200, Szegeden 150, Kaposváron és Szombathelyen 150-200 tüntető demonstrált a kormány ellen. Tüntettek Szekszárdon is.

A budapesti II. és III. kerületi ügyészség személyes adattal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el ismeretlen személy ellen, miután a kossuthter.com nyomán a kuruc.info a zavargásokban résztvevőkkel szemben eljáró bírák és ügyészek személyes adatait - telefonszámukat és címüket és fényképüket - is közzétette.

A Magyar Nemzetben megjelent „felebaráti levelében” lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet Sebeők János.

[szerkesztés] Október 11.

Az ORTT egymillió forintra büntette a HírTV-t, mert szerinte az megszegte a médiatörvényt, amikor forradalomnak állította be az MTV ostromát. [58] A BBC tudósítója Nick Thorpe ugyanakkor tudósításaiban megkésett forradalomként említi a magyarországi eseményeket. [59]

A budapesti Kossuth téren - a Magyar Nemzet online kiadása szerint mintegy húszezer ember előtt - felszólalt Kósa Lajos Debrecen fideszes polgármestere. Vidéken is folytatódtak a békés tüntetések [60].

Este egy fiatal és saját bevallása szerint is feldúlt felszólaló „az ide fegyverek kellenek” felkiáltással kívánta a kormányt az óceánba kergetni, majd verseket olvasott fel. Az index.hu az eseményeket fegyveres felkelésre való felszólításként értékelte. A fegyverre kelésre való felszólítást gyér, a verseket erősebb taps és éljenzés követte [61]. A következő két felszólaló viszont- a fiatalember indulatai iránti megértésük kifejezése ellenére - higgadtságra szólítottak fel. Az incidenst az MNB 2006 másnapi közleményében provokációs kísérletnek minősítette [62].

Az MTV kb. félórás összeállítást közölt az este folyamán arról, hogy hogyan éli meg Gyurcsány Ferenc ezeket a napokat, mely mind az MNO[63], mint az Index kritikusa[64] szerint is egyoldalúra sikerült. A műsor bevezetőjében azt állítottak, hogy az ellenzéki Fideszt is megkeresték egy hasonló műsor elkészítése céljából, de ezt a Fidesz sajtószolgálata cáfolta. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint megszűnt a közszolgálati Magyar Televízió, s ma már csak kormánytelevízióról lehet beszélni. A Fidesz szóvivője útján jelentette be, hogy október 23-án önálló megemlékezést tart Budapesten, illetve nem vesz részt azokon az 56-os megemlékezéseken, amelyeken Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal.

[szerkesztés] Október 12.

A budapesti Kossuth téren - az Index.hu szerint háromezer ember előtt - felszólalt Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szekszárdon 400-500, Szombathelyen 250-300, Kaposvár főterén 80-100, Székesfehérváron 150, Miskolcon 100, Szegeden 300, Debrecenben több mint százan, Kecskeméten 200 ember tüntetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelve.

[szerkesztés] Október 13.

A budapesti Kossuth téren - az Index.hu szerint kétezer ember előtt - felszólalt Pelczné Gáll Ildikó a FIDESZ-MPSZ alelnöke és Hankiss Ágnes. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett demonstárción többszázan tiltakoztak a tanárok kötelező óraszámának emelése és a várható pedagógus-elbocsátások ellen Budapesten.

Lapértesülés szerint Orbán Viktor, a miniszterelnök azonnali lemondatásáért demonstrációsorozatot meghirdető Fidesz-elnök egy zártkörű megbeszélésen kifejtette: arra számít, hogy Gyurcsány Ferenc egy év elteltével fog megbukni.[65]

Az önkormányzati választások után megalakult új Fővárosi Közgyűléssel Demszky Gábor sikertelenül próbálta elfogadtatni azt a javaslatát, miszerint a jövőben ő és koalíciós többsége dönthetne arról, a budapesti tüntetéseken milyen eszközöket (hangosítás, színpad- és látványtechnika). [66]

[szerkesztés] Október 14.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a nyilas hatalomátvétel 62. évfordulóját megelőző napon tiltakozó emlékgyűlésen ítélte el a szerintük egyes tüntetéseken megnyilvánuló antiszemitizmust és azokat a fideszes politikusokat, akik szerintük „védelmükbe vették a Parlament előtt Árpád-sávos zászló alatt zsidózó tüntetőket is”. A Kossuth téren este az MNB 2006 szónoka, Takács András két beszédében elítélte mind a rasszizmust, mind az Antifasiszta Szövetség nyilatkozatát, amelyet a Rákosi-korszak módszereihez hasonlított.

800 fő részvételével szervezett tüntetést a budapesti Kossuth térre a különböző fegyveres és rendvédelmi szervezetek dolgozóit tömörítő szakszervezeti szövetség.

Egerben egri, debreceni és székesfehérvári tűzoltók részvételével rendezett tüntetést a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezete a kormány által a szolgálati törvényben tervezett módosítások ellen. A budapesti Kossuth téren - az Index.hu szerint ötezer, a Hír TV szerint tízezer, a Magyar Nemzet online kidadása szerint húszezer ember előtt - felszólalt Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPSZ alelnöke, aki főleg a kormány tandíjjal kapcsolatos intézkedéseinek káros hatásairól beszélt. Este Kaposváron ötvenen, Szekszárdon százan tüntettek, a Fidesz-MPSZ kecskeméti demonstrációján nyolcvanan voltak.

Kizárták az MSZP-ből a választmányi ülésen elhangzott beszédek kiszivárogtatásáért felelősnek tekintett Sipos Józsefet, aki már korábban lemondott a pártban betöltött tisztségeiről.

Orbán Viktor Fidesz elnök programadó írást (c. Az igazság szabaddá tesz) jelentetett meg a Magyar Nemzetben, amely a jobboldal politikai törekvéseinek fókuszát Gyurcsány Ferenc személyéről az MSZP-re helyezi át, kifejtve, hogy a feladat „az utolsó figyelmeztetés” megadása, a szocialista párt támogatottságának mélypontra süllyesztése.[67]

[szerkesztés] Október 15.

Körmenden útlezárással tüntettek új választások kiírásáért, szakértői kormány megalakításáért, új alkotmány kidolgozásáért és elfogadásáért. A Zamárdi Polgári Asztaltársaság nevű szervezet „1956 szellemében” hirdetett demonstrációt, amelynek keretében 150-200 résztvevő Zamárdiból indulva autóval megkerülte a Balatont.

A budapesti Terror Háza előtt a nyilas terror áldozatairól tartott megemlékezést az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció. John Emese, a szervezet elnöke beszédében kiemelte, hogy „egyetlen magyar embernek sem szabad elfelejtenie, mit üzen az Árpád-sávos zászló 1944 óta”, és „nem szabad tétlenül nézni, amint fiatalok anélkül állnak e zászló alá, hogy ismernék annak jelentését. Mi, fiatal liberálisok, nem adjuk oda az utcát a gyűlöletnek, a kirekesztésnek, a megosztásnak” - mondta. [68]

A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy október 23-án, a hivatalos ünnepi rendezvények idejére sem hagyják el a teret, elképzeléseik közt a részleges helyfoglalás szerepel, és az ünnepség ideje alatti „csendes önkorlátozással” biztosítják az ünnep méltóságát; ennek végeztével az eseményre idelátogató diplomatáknak céljaikat kifejtő petíciót fognak átadni, és sajtófotó-kiállítást rendeznek a „karhatalmi brutalitásról és az emberi jogok megsértéséről”.[69]

A budapesti Kossuth téren - a Magyar Nemzet online kiadása szerint többezer ember előtt - felszólalt Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnöke és EP-képviselője.

[szerkesztés] Október 16.

Több mint kétszáz aláíró, köztük neves közéleti személyiségek felhívásban kérték fel a Kossuth téri tüntetőket, hogy október 20. este 7 óra és november 4. éjfél között „a Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése, és az arra való felkészülés érdekében függesszenek fel minden térfoglalást, tüntetést”. Ha ezt nem tennék meg, az illetékes hatóságokat kérik, hogy „minden jogszerű eszközzel tegyék alkalmassá a Kossuth Lajos teret e mindannyiunk számára fölemelő évforduló megünneplésére”. [70]

A Kossuth téren este hét körül felszólalt Bene Gábor és Gonda László, akik az október 11-én történt „fegyverre hívás” ügye kapcsán erős kritikában részesítettek bizonyos hírközlő szerveket, amelyek szerintük torzítva és elfogultan tálalták az eseményeket: ide tartozik pl. az MTV1 híradója, amely összekeverte a fiatal felszólalót Gonda Lászlóval, és az Index.hu hírportál tudósítása, amely beszédeiket azokból részleteket kiragadva úgy torzította el, hogy a felhívás elutasítása helyett gyilkosságra való buzdításként legyen értelmezhető. A leghevesebb elutasítás a tömeg részéről azonban az R. Székely Julianna Kossuth térről írt cikkének idézeteit kísérte [71].

A budapesti Kossuth téren felszólalt Szíjjártó Péter a Fidesz kommunikációs vezetője.

Gödön és Körmenden útlezárással követelték a kormány távozását. Székefehérváron 2500-3000 résztvevős fáklyás felvonulást rendeztek, kifejezendő szolidaritásukat a helyi szocialista lap (Mi újság?) által „fenyegető hangnemben” bírált Spányi Antal megyéspüppökel.

A Magyar Írószövetség nyilatkozatban ítélte el „a kormány és a miniszterelnök hazugságait”.

Este fél hétkor a Jobbik fákylás tüntetést rendezett a Fővárosi Bíróság Markó utcai épülete előtt a ,,politikai foglyok szabadon bocsátásáért". Felszólalt Wittner Mária, a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselője és Vona Gábor, a Jobbik alelnöke.

Miskolcon és Sárospatakon néhány tucatnyian tüntettek a kormány ellen.

Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja votum separatumot adott közre a HírTV megbírságolásával kapcsolatban, a testület döntését szakmaiatlannak és politikailag motiváltnak minősítette [72].

[szerkesztés] Október 17.

A budapesti Kossuth téren felszólalt a fideszes Martonyi János, volt külügyminiszter és Antonio Tajani, az EP olasz képviselője.

A Kossuth téren folytatódott az MNB 2006, az FNB és más szervezetek által szervezett békés demonstráció. A felszólalók bejelentették, hogy két vidéki városban is megalakultak helyi szervezeteik.

Kétszázan vettek részt a Magyar Gyógyszerész Kamara a budapesti képviselői irodaház elé szervezett a kormány által tervezett gyógyszerforgalmazási könnyítések és a patikaalapítás liberalizációja elleni tüntetésen.

[szerkesztés] Október 18.

A budapesti Kossuth téren felszólalt a fideszes Rogán Antal. Székesfehérváron 300, Szombathelyen 250-300, Szekszárdon 100, Sopronban 130 tüntető követelte a kormány és a miniszterelnök távozását. Szegeden 150 ember előtt felszólalt Kalmár Ferenc a KDNP alelnöke.

[szerkesztés] Október 19.

Budapesten a várbeli Dísz téren háromezren tüntettek a hallgatói önkormányzatok szervezésében az egyetemi tandíj bevezetése ellen. A demonstrációt támogatta a Pestszentlőrinci Nagycsaládosok Egyesülete is. A budapesti Kossuth téren - a Magyar Nemzet online kiadása szerint többezer ember előtt - felszólalt Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke. Miskolcon 400 tüntető előtt felszólalt Pelczné Gáll Ildikó, a FIDESZ-MPSZ alelnöke. Veszrémben és Székesfehérváron útlezárások voltak. Székesfehéváron 80-100, Szekszárdon és Debrecenben 100, Sopronban 130 demonstráló követelte a kormány távozását.

[szerkesztés] Október 20.

Gonda László (MNB 2006)
Nagyít
Gonda László (MNB 2006)

A dél-dunántúli megyékben civil szervezetek szerveztek útlezárásokat, „a társadalomban kialakult morális és gazdasági válság felelőseinek távozásáért és felelősségrevonásáért”. Az MTA ülésén Gonda László, az MNB 2006 egyik vezetője - két tag felszólalása közbeni szünetet felhasználva - kérte a jelenlévő köztársasági elnöktől a tüntetők alkotmányos jogainak érvényesítését.

Pénteken Sólyom László köztársasági elnököt Petrétei József rendészeti miniszter tájékoztatta a kialakult helyzetről. A köztársasági elnök azt kérte a minisztertől, hogy a rendőrség maximálisan biztosítsa az idelátogatók személyes biztonságát, mégpedig erőszak alkalmazása nélkül. Bene László ezután nyilatkozatban közölte: nem kívánják a demonstrálók távozását a Kossuth térről, és a rendőrség erőszakos módszerekkel sem tesz kísérletet az eltávolításukra. Kordonozással kettéválasztják a teret, hogy a demonstrálók gyakorolhassák jogukat és a vendégek nyugodtan ünnepelhessenek [73].

[szerkesztés] Október 21.

A Dél-Dunántúlon civil szervezetek autós forgalomlassító demonstrációba kezdtek, a ,,Gyurcsány-kormány lemondásáért" és ,,alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáért".

[szerkesztés] Október 22.

Az állami kitüntetések átadásakor nem fogott kezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, volt alkotmánybíró; Mészáros Gyula, a Pofosz veszprémi elnöke; Borbély István, a Történelmi Igazságtétel Bizottság Csongrád megyei elnöke; Cseh Imre Márton; Homola István, a TIB tatabányai elnöke, Csete István nyugállományú alezredes és Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag-tagozatának elnöke.[74]

A 6-os főút Bonyhád és Paks közötti szakaszán több mint harminc személygépkocsi demonstrált forgalomlassítással.[75]

[szerkesztés] Október 23.

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján rendezett ünnepséget Budapesten tüntetések zavarták meg, több összecsapás történt a tüntetők és a rendőrség között. Más városokban is előfordultak kisebb zavargások, Szombathelyen Molotov-koktéllal gyújtották fel a MSZP-irodát. Másnap reggelre a zavargások befejeződtek.

A kormány ellen tüntettek Pécsen, Kaposváron, Szekszárdon és Szombathelyen.

[szerkesztés] Október 24.

A budapesti Kossuth tér környékét a rendőrök lezárták az itt gyülekezőket feloszlatták. Szekszárdon, Debrecenben, Székesfehérváron, Sopronban a kormányfő lemondásáért tüntettek.[forrás?]

[szerkesztés] Október 25.

A Fidelitas tiltakozó akciót szervezett az ORFK Teve utcai közponja elé a ,,rendőri brutalitás" ellen. Este a Kossuth téren százötvenen skandáltak Gergényi Péter ellenes jelszavakat.[forrás?] Este Debrecenben - kétszázan -, Szekszárdon és Székesfehérváron - százan - tüntettek a kormányfő és a ,,durva rendőrségi beavatkozás" ellen. [forrás?]

[szerkesztés] Október 26.

Az - FNB szerint spontán módon - százan-százötvenen demonstráltak a budapesti Kossuth téren. A rendőrség kiszorította a tüntetőket. A Kossuth térről kiszorított tüntetők közül 25-30 megjelent a Vértanúk terén, de rohamsisakos rendőrök innen is kiszorították őket. Fél 11 körül újra visszaszivárgotak a Kossuth térre, többen ott töltötték az éjaszakát.[forrás?]

[szerkesztés] Október 27.

Este a budapesti Kossuth téren 100-200 tüntető volt.[forrás?] Este Egerben, Debrecenben - százötvenen -, Székesfehérváron - százötvenen-kétszázan -, Szegeden - százan -, Sopronban - százhatvanan - és Szekszárdon tüntettek a kormány ellen.[forrás?]

[szerkesztés] Október 28.

Délelőtt a budapesti Clark Ádám téren mintegy ezren demonstráltak a kormány intézkedései ellen a Liga Szakszervezetek szervezésében. [forrás?] Délután a budapesti Dísz téren „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendeztek többek között az FNB, az MNB 2006, a Szent Korona Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a PAJZS Szövetség és mintegy ezer megjelent részvételével[forrás?].

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a délutáni, várbeli rendezvényen bejelentette, hogy a Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécsesnél folytatják a tiltakozásokat. Megszavazták, hogy 2006. november 25-én „alkotmányozó nemzetgyűlést” hívjanak össze.[forrás?]

Késő este mintegy százan voltak a budapesti Kossuth téren. éjfélre 10-12 demonstráló maradt.

[szerkesztés] Október 29.

Délután Cinkota és Nagytarcsa között 12 autós demonstrált félpályás útlezárással a kormányfő távozásáért. [forrás?]

Este mintegy ötvenen voltak a budapesti Kossuth téren. Megélhetésért Küzdők Országos Egyesületi Szervezete késő este az árpádsávos zászló betiltásáért demonstrált. Az MNB 2006 esti Kossuth téri rendezvényén bejelentette, hogy a Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécsesnél folytatják a tiltakozásokat.[forrás?]

[szerkesztés] Október 30.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közéleti Klub 12 autóval lezárta a 41-es főutat Vaja. Délután a budapesti Batthyány-örökmécsesnél mintegy kétszázan tüntettek. Békéscsabán félpáylás útlezárással tüntettek a ,,hazugságmentes Magyarországért". Debrecen és Bocskai-kert között mintegy 13 kocsival rendeztek forgalomlassító deonstrációt a kormány távozásáért. Este a debreceni Kossuth téren - negyvenen -, Egerben - ötvenen - és Szegeden tüntettek a kormány leváltását követelve. [forrás?]

[szerkesztés] Október 31.

A „Gyurcsány-csomag” ellen tüntettek útlezárással Zsámbékon a Polgári Együttműködés Egyesület, Tökön, Perbálon és Budakeszi határában más civil szervezetek kezdeményezésére. Székesfehérváron, Debrecenben és Budapesten (a Batthyány-örökmécsesnél) mintegy százan tüntettek a kormány ellen. Békéscsabán félpályás útlezárást tartottak.[forrás?]

[szerkesztés] November 1.

Kora este a budapesti Batthyány-örökmécsesnél mintegy százan, a Kossuth téren tíz-tizenöten tüntettek a kormány ellen. A Védegylet nyilatkozatot adott ki pont a kettészakadt nyilvánosságnak címmel.

[szerkesztés] November 2.

Délután a Védegylet aktivistái az előző napi kiáltványuk szellemében szerveztek demonstrációt a budapesti Kossuth térre. Este a budapesti Batthyány-örökmécsesnél mintegy ötvenen, a Kossuth téren nyolc-tizen tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 3.

Cegléden 15 autó vett részt a ,,Gyurcsány-kormány távozását, Gergényi Péter főkapitány lemondását követelő, illetve a rendőrségi túlkapások, jogtalanságok és Demszky Gábor főpolgármester, a gazdákat jogtalanul sújtó intézkedése elleni tiltakozást kifejező" forgalomlassító demonstráción. ,,A rendőri brutalitás ellen, a jogállami normák betartásáért" addot ki kiáltványt a TASZ. Székesfehérvárott és Szekszárdon mintegy százan, Szegeden és Debrecenben harmincan, Pécsett tízen tüntettek a miniszterelnök és kormánya lemondását követelve. Este a budapesti Batthyány-örökmécsesnél mintegy ötvenen, a Kossuth téren nyolc-tizen tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 4.

Kópháza és Nagycenk között délután útlezárással követelték „Gyurcsány Ferenc és kormánya, valamint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány menesztését”. A budapesti Szabadság téren 400 résztvevővel tartott demonstrációt a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Budaházy Baráti Kör, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Október Mozgalom. A Magyar Október Mozgalom 50-60 demonstrálója a Hősök teréről később vonult ide. A MIÉP a XII. kerületben a világháborús áldozatok emlékére állított turulszobornál tartott demonstrációt 200 résztvevővel. A FIDESZ-MPSZ az Andrássy út 60-tól az Astoriáig szervezett csendes, fáklyás szolidaritási menetén (a FIDESZ-MPSZ szerint [76]) mintegy 170 ezren vettek részt; más források becslései 20 ezer [77] és "több százezer" [78] fő között mozognak [79] [80]. A menethez hangos, radikális csoportok is csatlakozni próbáltak, a szervezőknek azonban egészen az Astoriáig sikerült megakadályozniuk a két tömeg keveredését. [81] A rendezvény után egy ötszáz fős csoport a Blaha Lujza tér, majd az Oktogon felé vonult; többen a Vörösmarty térre mentek. A Batthyány-örökmécsesnél mintegy ötvenen, Debrecenben nyolcvanan, Szekszárdon százan és Székesfehérváron tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 5.

A budapesti Batthyány-örökmécsesnél mintegy ötvenen, a szekszárdi Garay téren hatvan-hetvenen tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 6.

Este Debrecenben közúti forgalomlassító demonstrációval követelték a kormány távozását. A szekszárdi Garay téren százötvenen, Sárospatakon tizenöten, Szegeden ötvenen, a budapesti Batthyány-örökmécsesnél százan tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 7.

Szegeden és Szekszárdon százan, a budapesti Batthyány-örökmécsesnél több tucatnyian tüntettek a kormány ellen.

[szerkesztés] November 18.

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök, Demszky Gábor, budapesti főpolgármester és Gergényi Péter, budapesti rendőrfőkapitány lemondását követelte háromszáz tüntető Budapesten. [82] felhangjai is.

[szerkesztés] November 25.

Az FNB és az MNB 2006 ,,Rendszerváltó Akaratnyilvánító Országos Népgyűlést" tartott az 56-osok terén.

[szerkesztés] A tiltakozásokat szervező, résztvevő és támogató szervezetek

[szerkesztés] Szeptember Tizennyolcadika csoport

A Szeptember Tizennyolcadika csoport ott volt az MTV ostrománál, másnap közzétette 10 pontból álló követeléseit.[83]

[szerkesztés] Magyar Nemzeti Bizottság 2006

A szervezet megalakulását szeptember 19-én jelentette be Takács András ügyvívő. Tizenhárom tagja között van egyebek közt Molnár Tamás, Balogh Barna, Toroczkai László további ügyvívők, Fáber Károly és Gonda László a Kossuth tér szeptember 23-án szintén közfelkiáltással megválasztott Néptribunja. Az MNB 2006 névadója Gonda László. Céljaik között szerepel Gyurcsány-kormány megbuktatása, egy Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, valamint idő előtti országgyűlési választás kiírása, egyben az 5 százalékos parlamenti küszöb eltörlése. Molnár Tamás a szervezet egyik ügyvivője október 7-én kijelentette, hogy „új jobboldal formálódott a Kossuth téren, amelynek célja az összefogás, az integrálódás, illetve egy új rendszerváltás, a negyedik köztársaság”.

[szerkesztés] Forradalmi Nemzeti Bizottmány

A szervezet céljai nagyjából megegyeznek az MNB 2006-éival. Tagja többek között Ekrem Kemál György, Wittner Mária, Kőrösi Imre, ifj. Hegedűs Lóránt, Nagy László és Schuster Lóránt.

[szerkesztés] Új Magyarországért Egyesület

A szervezet ideiglenes kormány megalakulását és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követeli. Tagjai között van Papp Lajos, Makovecz Imre, Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás is. Az egyesület mellé állt a Magosz. Október 9-én imaláncot hirdettek meg, és arra kérték a világ magyarságát, hogy október 23-án imádkozzanak az anyaországért.

[szerkesztés] Nemzeti Felemelkedési Mozgalom

Minden parlamenti képviselő, de legalább 193 lemondását követelik.

[szerkesztés] Magyar Októberi Bizottság

A Csurka István nevével fémjelzett szerveződés a kormány lemondásán felül új rendszerváltást akar.

[szerkesztés] Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége

A Fidesz országos listájára több jelöltet adó, és így országgyűlési képviselőkkel is rendelkező szervezet segített a Kossuth téri tüntetők élelmiszerellátásában. Október 6-án csatlakozott a Kossuth téri tüntetéshez.[84], illetve a gazdákat felszólította, hogy útlezárásokkal fejezzék ki elégedetlenségüket a kormánnyal szemben.

[szerkesztés] Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A HVIM részt vett a tüntetéseken, vezetője Toroczkai László (az MNB 2006 tagja) többször felszólalt a Kossuth téren. Toroczkai László október 6-án bejelentette lemondását a mozgalom elnöki posztjáról, hogy a továbbiakban a „forradalom szervezésére koncentrálhasson”.

[szerkesztés] Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EDSzSz) egyik tagszervezete, melynek elnöke Cser Ágnes. A szakszervezet a Kossuth téren terjesztett és fel is olvasott közleményében élesen bírálta a rendszerváltás óta eltelt évek „privatizációt erőltető” egészségpolitikáját, és a (2.) Gyurcsány-kormány tárgyalás- és kompromisszumképtelenségét [85]. A szervezet „egészségügyi sátrat” állított fel a téren.

[szerkesztés] A Sors-Társak Közhasznú Egyesülete

Civil szervezet, mely magukat a lakásmaffia áldozatainak valló, többségében hajlékuktól megfosztott személyekből alakult. A Kossuth téren már többször demonstráltak, de a 2006 szeptemberében kezdődött kormányellenes tüntetéshez is csatlakoztak, és egy önálló sátrat állítottak fel. Ennek okát abban jelölik meg, hogy a 2. Gyurcsány-kormány úgy módosított egy hosszas tárgyalások eredményeképp és a kormányoldal és az ellenzék közös támogatásával elfogadott eredményes törvény(javaslato)t, hogy a módosítások a törvény rengeteg pozitív eredményét semmissé teszik.

[szerkesztés] Az Inconnu Csoport és a Párhuzamos Alapítvány

Az Inconnu Csoport magyar alternatív képzőművészek csoportja, mely már a Kádár-rendszerben is folytatott ellenzéki tevékenységet. A Kossuth téren ők állították fel 2006 szeptemberében a „Gyurcsány-kormány végét jelképező” fakoporsót. A Párhuzamos Alapítványt a csoport tagjai alapították különféle célok finanszírozására.

[szerkesztés] Lelkiismeret '88

A radikális jobboldali Lelkiismeret '88 csoport is részt vett október 4-én a FIDESZ-MNB 2006-ÚMKE tárgyaláson, amelyen a Kossuth téri tüntetők képviselői a legnagyobb ellenzéki párttól kértek politikai segítséget. Honlapján [86] a demonstrálóknak szóló információkat, (viselkedés, jogok stb.) illetve a zavargások után letartóztatott tüntetőket elítélő bírák és ügyészek személyes adatait hozták nyilvánosságra.

[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A legnagyobb ellenzéki párt hivatalosan távol tartotta magát a Kossuth téren rendezett tüntetéstől, képviselői (Schmitt Pál, Wittner Mária és Horváth János) viszont támogatólag szólaltak fel a rendezvényen. Az önkormányzati választások eredményének ismeretében október 3-án a párt ultimátumot intézett a kormánypártokhoz. Eszerint ha Gyurcsány Ferencet 72 órán belül nem mondatják le, a párt a Parlament előtti nagygyűléssel fogja követelését nyomatékosítani. A határidő lejárta után a Fidesz október 6-án nagygyűlést tartott a budapesti Kossuth téren, majd október 19-ig mindennap tartottak itt demonstrációt.

[szerkesztés] Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Jobbik Magyarországért Mozgalom október 3-án bejelentette, hogy csatlakozik a Fidesz által szervezett tüntetéshez [87]

[szerkesztés] Kereszténydemokrata Néppárt

Csatlakozott a FIDESZ-MPSZ demonstrációjához.

[szerkesztés] Magyar Kereszténydemokrata Szövetség

Csatlakozott a FIDESZ-MPSZ demonstrációjához.

[szerkesztés] Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség

Adománygyűjtést indított a megsérült békés tüntetők javára, honlapján sérelmezte Gyurcsány Ferenc politikáját, de mindenkit felszólított az erőszak elkerülésére.

[szerkesztés] Magyarok Világszövetsége

Október 5-én megállapodást kötött az MNB 2006-tal, amelyben csatlakozott annak követeléseihez és Magyar Nemzeti Minimum című programja keretein belül politikai támogatását adta.

[szerkesztés] Magyar Gyógyszerész Kamara

Tiltakozást szerveztek a budapesti képviselői irodaház elé a kormány által tervezett gyógyszerforgalmazási könnyítések és a patikaalapítás liberalizációja ellen.

[szerkesztés] Magyar Október Mozgalom

Az MNB 2006 alapította a szervezetet, amikor elhagyták a budapesti Kossuth teret.

[szerkesztés] Fidelitas

A ,,rendőri brutalitás" ellen szerveztek tiltakozó akciót október 25-én.

[szerkesztés] Szent Korona Szövetség

Részt vettek az október 28-i ,,alkotmányozó nemzetgyűlés"-en.

[szerkesztés] PAJZS Szövetség

Részt vettek az október 28-i ,,alkotmányozó nemzetgyűlés"-en.

[szerkesztés] Megjegyzések

  • A zavargások során a rendőrség eleinte csak gumibotot és bilincset, majd könnygázt, később már vízágyút is használt. A szeptember 20-ai és október 23-ai tömegoszlatásnál megjelentek a lovasrendőrök is. Október 23-án a rendőrség könnygázt és vízágyút, gumibotot és gumilövedékeket vetett be. Éles lőfegyverrel adtak le figyelmeztető lövéseket a rendőrök az MTV-székház ostrománál[88]. Vízágyúkból kilőtt festékspriccelést is bevetettek. Rendőrség által meg nem erősített, a médiában elhangzott információk szerint viperát is használtak a rendőrök[89]
  • Szeptember 20-án a HírTV és az MTV székházában, szeptember 21-én az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szalay utcai épületében, a Keleti pályaudvaron, az RTL Klub székházában és a Budapesti Corvinus Egyetemen, szeptember 23-án a Déli pályaudvaron volt bombariadó. Az átvizsgálás idejére mindegyik épületet ki kellett üríteni.
  • A zavargások és az ezek miatt fennálló biztonsági kockázat hatására a Fidesz, a Jobbik, a Magosz és a HÖOK is lemondta tervezett rendezvényét. Ugyanígy tettek a Critical Mass és a 21. Plus Budapest Nemzetközi Maraton szervezői is.

[szerkesztés] Források

  1. http://index.hu/politika/belfold/tuntet0917/
  2. http://index.hu/politika/belfold/elkurtuk2/
  3. Zavargások: méltányosságból fizet a biztosító HVG, 2006. szeptember 26.
  4. Riots over Hungarian PM's 'lies', BBC, 2006. szeptember 19.
  5. Több tucat korábban előzetes letartóztatásba helyezett ember került szabadlábra, MTI, 2006. szeptember 29.
  6. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=374398&rvt=2
  7. 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 7,5 Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata, 2006. szeptember 18.
  8. 2006.09.24. - Toroczkai László: Végigvisszük!
  9. Gyurcsány: Az elmúlt 16 év leghosszabb és legsötétebb éjszakája volt a tegnapi, http://www.radio.hu, 2006. szeptember 21.
  10. 10,0 10,1 Csata a Szabadság téren - ostrommal foglalták el az MTV-t, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  11. MTV: volt fosztogatás az éjjel, Napi Online, 2006. szeptember 19.
  12. MTI
  13. Kritika vagy vandalizmus, mtv.hu, 2006. szeptember 20.
  14. Feliratozott válogatással védekezik a HírTV, HVG, 2006. szeptember 20.
  15. Rudi Zoltán a HírTV stábjának: szégyelljétek magatokat, Népszabadság, 2006. szeptember 19.
  16. Vizsgálják az ostrom tévés közvetítését, Origo.hu, 2006. szeptember 20.
  17. A Fidesz kiáll a HírTV mellett, Magyar Hírlap, 2006. szeptember 20.
  18. Sólyom László: az ostrom köztörvényes bűncselekmény volt, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  19. A DMPSz közleménye; ld. még Magyar Nemzet következő száma; 2., 9. o., Magyar Hírlap 10. o.
  20. A KDNP közleménye
  21. Magyar Nemzet Online, 2006. szeptember 21.
  22. Kovács Dávid elnök közleménye
  23. [1] [2]
  24. 24,0 24,1 Simicskó: Hiteles a merényletfenyegetés
  25. [3]
  26. HírTv: Először nem volt éjszaka zavargás
  27. Békés a pesti éjszaka, Origo.hu, 2006. szeptember 22.
  28. [4]
  29. http://index.hu/politika/belfold/tuntet0917/?p=14
  30. Zentai Péter: Gyurcsány sikeresnek nevezte németországi tárgyalását
  31. MTI beszámoló a Gyurcsány-Merkel találkozóról
  32. A német kormány nem értékelte a magyarországi eseményeket és a jövőben sem fogja
  33. Gyurcsány Merkelnél: ellentmondásos jelentések (HVG)
  34. Moody's: leminősítési felülvizsgálat Magyarországnak (Portfolio.hu)
  35. http://index.hu/politika/belfold/tuntet0917/
  36. HírTV: Ebben az országban már öltek éjjel, de éjjel nem hazudtak”
  37. A tüntetéseken részt vevő emberek száma ennél valójában minden nap jóval több, mivel a tüntetők folyamatosan cserélődnek: érkeznek, illetve hazaindulnak. Az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség egyaránt közel húszezerre tette a résztvevők létszámát, míg a brit Reuters szerint mintegy 40 ezer ember gyűlt össze az Országház előtt.
  38. LOBBY - Hungarian Online Resources (Magyar Online Forrás) [5]
  39. Gyurcsány Ferenc úrnak, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének
  40. Sólyom visszadobta a petíciót, Origo.hu, 2006. szeptember 26.
  41. [http://index.hu/politika/belfold/tuntet0917/?p=1 Elkúrtuk 2006. Napról napra. (09.28. 15:22)
  42. [http://index.hu/politika/belfold/tuntet0917/?p=1 Elkúrtuk 2006. Napról napra. (09.28. 18:10)
  43. Tüntetőket szorítottak ki a bíróság utcájából, Origo.hu, 2006. szeptember 28.
  44. Tüntetések, tévéfoglalások percről percre, Index.hu, 2006. szeptember 28.
  45. Tüntetések, tévéfoglalások percről percre, Index.hu, 2006. szeptember 28.
  46. „Kossuth tér - Veled vagyunk”, New York
  47. Gyurcsány megengedhetetlen eszközöket használt a hatalom megtartása érdekében, Magyar Nemzet Online, 2006. október 1.
  48. Medián: 27% Gyurcsány maradása mellett (HírTV)
  49. kossuthter.com
  50. Félbeszakadt a Fidesz és a tüntetők egyeztetése - InfoRádió
  51. Sólyom: elvárható, hogy az ellenzék részt vegyen a parlamenti döntéshozatalban
  52. Reggeli járat: Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ
  53. „Rendkívüli szülői értekezlet” a pedagógusokat és diákérdekeket sértő, közoktatási törvény és kormányrendelet visszavonása érdekében.
  54. Orbán: találkozó pénteken, 16 órakor a Kossuth téren.
  55. Minden este tüntetés a kossuth téren - Orbán Viktor kossuth téri beszédének teljes szövege. Polgári-kör hírszemle, 2006. okt. 14..
  56. Erősödött a forint a bizalmi szavazás után
  57. MNO, 2006. október 8.
  58. Egymillióra büntették a Hír tv-t
  59. MNO, 2006. október 12.
  60. Több vidéki városban tüntettek a kormány ellen. MTI.hu.
  61. [mms://www.arpadhir.hu/archive_kossuth/live_20061011.wsx Az Árpádhír televízió videófelvétele], „A fegyverfogásra buzdító fiatal szónok beszédét hangos éljenzéssel és egyetértéssel fogadták a Rákóczi-szobor előtt lévő árpádsávos és nemzetiszínű zászlókat is lobogtató tüntetők.”.
  62. Provokációs kísérletek a Kossuth téren - az MNB 2006 közleménye. Kossuthter.com
  63. MNO, 2006. október 13.
  64. Comment:Com, Tóta W. Árpád, 2006. október 12
  65. Orbán egy évet jósol Gyurcsánynak
  66. Demszky rendeletmódosítási tervezete veszélyeztetheti a demokráciát. Fidesz.hu.
  67. Magyar Nemzet, 2006. október 14.
  68. A nyilas terror áldozataira emlékezett az SZDSZ Új Generáció, MTI
  69. Nem adják a teret a Kossuth téri tüntetők
  70. Felhívás a Kossuth tér kiürítéséért
  71. Ld. 10.16-i élő közvetítés, Árpádhír.hu.
  72. Téves indokok alapjén bírságolták meg a Hír TV-t?. Gondola.hu.
  73. Maradhatnak a tüntetők a Kossuth téren
  74. Origo.hu: Megint nem fogtak kezet Gyurcsánnyal
  75. Origo.hu: Lassították a forgalmat a 6-os úton
  76. http://fidesz.hu/index.php?CikkID=67030
  77. http://www.mti.hu/cikk/170574/
  78. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=381699&rvt=61
  79. http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-83666
  80. http://hvg.hu/itthon/20061104_percrol_percre.aspx
  81. http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=160056
  82. http://index.hu/politika/belfold/arpa061118/
  83. Indymedia, 2006. szeptember 18.
  84. MNO, 2006. október 6.
  85. FigyelőNet: Kórterem a Kossuth-téren
  86. http://www.lelkiismeret88.hu
  87. Jobbik 2006. október 3.
  88. [6]
  89. Éles lőszereket is használtak az MTV-székháznál a rendőrök

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Magyarországi tiltakozások 2006 őszén témájú médiaállományokat.