Somogy vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Kaposvár |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Somogy vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
[szerkesztés] Földrajza
Somogy vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részének legnagyobb vármegyéje, mely a Balaton tava és Horvát-Szlavonország közt terül szét. Határai É-on Zala vármegye (melytől a Balaton választja el), K-en Tolna és Baranya vármegye, D-en Horvát-Szlovonország (és pedig Belovár-Kőrös és Verőce vármegyék), melytől a Dráva folyó választja el, Ny-on ismét Zala vármegye. Területe 6590,94 km2. Földje túlnyomóan lapályos; K-i része kissé dombos, de ezen dombok a Balaton közelében a 315, Kaposvár táján (az u. n. Zselicségben) a 274 m. magasságát nem haladják meg. Eme dombok és lejtók talaj agyagos, helyenként homokos, D. felé csinos völgyektől van szeldelve és kiterjedt erdőségek borítják. E dombvidéktől Ny-ra a Rinya rónája terül el, túlnyomóan homokos lapály, mely a vármegye derekát szegő vizválasztó vonaltól (150-170 m.) egyfelől a Balaton (107 m.), másfelől a Dráva felé (130-100 m.) észrevétlenül aláereszkedik, s melynek futóhomokja ma már nagyrészt (akác-, de leginkább fenyőfák által) meg van kötve. A vármegye DNy-i sarkában a zákányi dombvidék (247 m.) terül el, melynek szomszédságában a róna talaj ismét agyagossá válik. Ezen területet kisebb-nagyobb folyóvizek sűrün szeldelik; egyedül a déli széleit követő Dráva hajózható, a vármegye É-i sarkát érintő Sió csak időnként tutajozható, ellenben többi folyóvizei a közlekedés szempontjából teljesen értéktelenek. A Dráva felé a Rinya és több kisebb folyócska és patak önti vizét; a Balaton felé igyekszik az egymással egyközü patakok hosszu sora (Cigányárok, Aranyos patak, Nagyárok, Tetvesi árok stb.), a vármegye derekán pedig, a Balaton és Dráva vizválasztóján a Kapos folyó ered, mely több nagyobb patakkal gyarapodva K. felé veszi útját; rajta kivül még a Balaton közvetlen közelében eredő, de a Kaposba ömlő Koppány is említendő. A Balaton tava a vármegye É-i szélén terül el s nemcsak jelentékeny halászatánál fogva, de mint közlekedési vonal is szerepet visz S. vármegye életében. A patakok mentén hellyel-közzel mocsarak is vannak.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma 1869-ben 287,555 volt, 1881-ben 307,448 és 1891-ben 326,835, mihez még 1187 főnyi katonai népesség járul; a népesség utolsó tiz évi szaporulata 19,387 lélek, vagyis 6,3 %. Egy km2-re jelenleg 50 lakos esik s igy S. vármegye a középsűrüségü vármegyék közép tartozik. Anyanyelv szerint van a lakosok között 294,242 magyar (90 %), 19,721 német (6,0 %) és 10,829 horvát (3,3 %); a németek az igali és szigetvári, a horvátok az utóbbi és a nagyatádi járásban laknak tömegesebben; a magyarságnak tiz évi szaporulata 23,093 lélek vagyis 8,5 %. Hitfelekezet szerint van a vármegyében 231,081 róm. kat., 16,754 ág. evang., 66,835 hevét és 12,002 izraelita.
Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 2067, őstermelés 92,417, ipar 15,408, kereskedelem 2538, hitel 75, közlekedés 1001, járadékból élők 1795, napszámos 17,991, házi cseléd 5271, háztartás 70,190, egyéb foglalkozásu 607, foglalkozás nélküli 14 éven alul 105,430, 14 éven felül 10,978. A lakosság túlnyomó kereseti ága a földmívelés; az ipar egészben véve fejletlen, nagyobb iparvállalatai a kaposvári cukorgyár, 2 szeszgyár és számos gőzmalom, továbbá néhány tégla- és szódagyár. Házi ipar gyanánt a kenderszövést űzik. Az ipartársulatok száma 40. A hiteligények kielégítésére szolgál 14 takarékpénztár és 24 szövetkezet.
[szerkesztés] Főispánjai
| Név | Időszak |
|---|---|
| Patachich Sándor | 1740-1747 |
| Batthyányi Károly | 1747-1772 |
| Sigray Károly | 1772-1785 |
| Széchényi Ferenc (királyi biztos) | 1785-1786 |
| Splényi József (királyi biztos) | 1786-1790 |
| Sigray Károly | 1790-1798 |
| Széchényi Ferenc | 1798-1811 |
| Teleki László | 1811-1821 |
| Sigray József | 1822-1830 |
| Kaposmérei Mérey Sándor | 1831-1845 |
| Czindery László | 1845-1848 |
| Nádasdi Sárközy Albert | 1848-1849 |
| Jankovich László | 1860 |
| Mérey Károly | 1861 |
| Jankovich László | 1865, 1867-1886 |
| Domahidy Elemér | 1903-1906 |
| Vizeki Tallián Béla | 1886-1892 |
| Vizeki Tallián Gyula | 1893-1906 |
| Kapotsfy Jenõ | 1906-1910 |
| Makfalvy Géza | 1910-1917 |
| Széchényi Aladár | 1918-1919 |
| Svastics Nándor (kormánybiztos) | 1919 |
| Sárközy György | 1920-1926 |
| Keresztes-Fischer Ferenc | 1926-1931 |
| Szapáry Lajos | 1931-1935 |
| Igmándy Hegyessy László | 1935-1938 |
| Nagybarcsai Barcsay Ákos | 1938-1939 |
| Széchényi Endre | 1939-1944 |
| Szathmáry Lajos | 1944-1945 |
| Vidovics Ferenc | 1945-1946 |
| Fekete Tibor | 1946-1947 |
| Bobánovics Jenõ | 1947-1950 |
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by Coffee,