Apátistvánfalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.89679° k. h. 16.25436°

Apátistvánfalva
Apátistvánfalva címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szentgotthárdi
Rang község


Terület 12,86 km²
Népesség
Irányítószám 9982
Körzethívószám 94
Térkép
é. sz. 46.89679° k. h. 16.25436°
település
Mo. térképén

Apátistvánfalva (szlovén neve Stevanovci vagy Stivanovca) egy község Vas megyében, a Szentgotthárdi kistérségben.

Önálló önkormányzata van, mely társközségeivel (Kétvölgy és Orfalu) közösen működteti hivatalát, a körjegyzőséget és alapellátást nyújtó intézményeit.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település az Őrségi Nemzeti Park területén, az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el. A legközelebbi város, Szentgotthárd 8 kilométerre van innen. Közeli települések: Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu.

Településszerkezetét a szórványbeépítettség jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épül, és körülötte helyezkednek el a művelt földek és legelők.

Területe 1978 óta szigorúan védett és 2002 óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.

[szerkesztés] Története

A 19. század végén Istvánfalu és Újbalázsfalva összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, első okleveles említése 1328-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az István név. Névadója Harding Szent István, egykori apát, akinek 1683. óta minden nyáron búcsút tartanak és akinek tiszteletére a templomot is emelték.

A vérzivataros 17. században a kanizsai vár török őrségének egyes csapatai gyakran feljártak a szlovén falvakba és öltek, raboltak, erőszakoskodtak a lakossággal. Istvánfalva 1622-ben negyven lakos elhurcolása után Börgölinnel együtt a község vállalja az adózást az oszmánoknak. A török (sőt rác) támadások következtében a lakosság létszáma nagyot csökkent 1690-re, mikorra megszabadul a hódoltságtól.

Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a török könnyűlovas akindzsik dúlják fel az itteni községeket, de pusztításuk nem volt olyan nagy mértékű, mint a tatároké Felsőszölnökön.

A település mai napig is 90%-ban szlovén (vend) nemzetiségű és katolikus vallású.

1785-ben Szily János közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben tartozott hozzá Börgölin (ma Újbalázsfalva, Otkovci/Otkaufci, Apátistvánfalva), Permise (Verica, ma Kétvölgy), Markócz (ma Márokrét, Markovci/Markofci, Szlovénia), Orfalu (Andovci/Andofci), Szakonyfalu (Sakalovci/Sakalofci) és Tótfalu (ma Rábatótfalu/Slovenska ves, Szentgotthárd) magyarországi szlovén községek. Jelenleg csak Kétvölgy és Orfalu falvak a részei.

A község védőszentje és névadója az angliai Harding Szent István, akinek képmása a falu címerében is benne van, s jobb kezében a templom miniatürizált mása, jelképezve Istvánfalvát.

2005-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az 1785-2001 között itt szolgált lelkipásztorok neveit és káplánokét is.

Nagyít

[szerkesztés] Nevezetességei

  • 1785-ből származó római katolikus templom, mellette temetővel
  • a Hársas-patak
  • A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, Permise, Orfalu, Újbalázsfalva lakosainak hősi halottai a két világháború alatt. A szobor legfelső részén Árpád fejedelem szobra

[szerkesztés] Külső hivatkozások