Paul Cohen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Paul Joseph Cohen (New Jersey, USA 1934. április 2.) matematikus
Paul Cohen 1954-ben végzett a chicagói egyetemen, majd ugyanitt 1958-ban doktori fokozatát is megszerezte. Témája a trigonometrikus sorok egyértelműsége volt, Antoni Zygmund vezetésével.
Doktorátusa megszerzése előtt egy évig a Rochester Egyetemen tanított. 1958 és 1959 között az MIT-n, 1959 és 1961 között Princetonban kutatói ösztöndíjas.
1961-től a Stanford Egyetem tagja, 1964-től professzorrá léptetik elő. Két évvel később Fields-éremmel jutalmazzák a halmazelmélet alapjait érintő kutatásaiért.
Cohen a „forszolásnak” (forcing) nevezett módszerrel bebizonyította, hogy a kiválasztási axióma és a kontinuumhipotézis független a halmazelmélet axiómarendszerétől – sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet őket. A kontinuumhipotézis az első Hilbert-probléma.
1964-ben az Amerikai Matematikai Társaság is díjjal jutalmazza.
Cohen halmazelméleti munkái mellett differenciálegyenletekkel és harmonikus analízissel is foglalkozott.


Based on work by