Edith Södergran

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Edith Södergran 1918 körül
Nagyít
Edith Södergran 1918 körül

Edith Södergran a mai skandináv fiatalság körében talán legnépszerűbb, tragikus sorsú, de annál termékenyebb költőnő. Verseit borús hangvétel jellemzi, mely feltehetőleg keserű élettapasztalataiból táplálkozik.

[szerkesztés] Élete

Edith Irene Södergran 1892-ben született Szentpéterváron, és Raivolában halt meg 1923-ban. A Svédországtól elcsatolt finn területek, és az Orosz Birodalom határán nevelkedve számos hatás érte, mely költészetét befolyásolta. A svéd expresszionizmus kiemelkedő alakja, műveiben számos - Oroszországból érkező - modernista hatás is fellelhető.

Már egészen fiatalon tuberkolózist kapott, és fiatal éveit a gyógyulás reményében utazgatva töltötte el.

[szerkesztés] Művei

  • Dikter (Versek) 1916.
  • Septemberlyran (Szeptemberi költemények) 1918.
  • Brokiga iaktagelser (Tarka szemlélődés) 1919.
  • Rosenaltaret (Rózsaoltár) 1919.
  • Framtidens skugga (A jövő árnyéka) 1920.
  • Tankar om naturen (Gondolatok a természetről) 1920.
  • Landet som icke är (A nem létező ország) 1925. (Halála után adták ki.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások