Cionizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása. A cionizmus szó a Cion szóból ered (="Sion"). A Cion szó először Sámuel próféta könyvében jelenik meg. Cion Jeruzsálem egyik erődítményének a neve. Miután Dávid elfoglalta Jeruzsálemet a jebuzitáktól, Cion helyén épült fel "Dávid városa". Cion szimbolikusan nem csak Jeruzsálemet, hanem az egész országot jelenti a zsidók számára (ld. 137. Zsoltár). A zsidók a diaszpórában sem feledkeztek meg Sionról, a középkorban írta Jehuda Halevi "Cion énekeit".
[szerkesztés] A cionizmus története
A mozgalom előfutárai voltak: Jehuda Alkalay szarajevói származású rabbi, a lengyel származású Kalischer rabbi, a magyar származású Natonek József rabbi, és Moses Hess filozófus.
Natonek már a 19. század közepén írt a független zsidó államról, a többiekkel ellentétben azonban ő nem vallási, hanem történelmi érvekre hivatkozott. Magyarországon nem adták ki műveit, Konstantinápolyba utazott, hogy a szultántól engedélyt kérjen a zsidó nép letelepítésére, így ő volt az első politikai cionista.
Moses Hess 1862-ben publikálta Rom und Jerusalem című művét, melyben előrevetítette a zsidó nép nemzeti újjászületését. Utalt rá, hogy a cionizmus az európai kis népek szabadságmozgalmaihoz csatlakozik.
A század vége felé egyre kiterjedtebbé vált az ún. Chibat Cion mozgalom. A mozgalom vezetői Achad Haam, Smolenskin, és Gordon voltak. Rotschild báró segítségével földművelő telepeseket küldtek Palesztinába.
A "cionizmus" szót először N. Birnbaum használta, a mozgalomról azonban először a Dreyfus per nyomán született Judenstaat, Herzl Tivadar műve beszél. Ezt tekintik a cionizmus alapművének.
1897-ben gyűlt össze az I. Cionista Világkongresszus Bázelben, és megalakult a Cionista Világszervezet. Herzl így írt naplójában: "Bázelben megalapítottam a zsidók országát, s ha most még nevet is ezen valaki, várjatok 5 vagy legfeljebb 50 évig és meglátjátok"
"1917. november 2-án Lord Balfour, angol külügyminiszter Rotschildhoz írt levelében megígérte a zsidó nemzeti otthon felépítését Erec Jiszraelben. (...) Herzl jóslata "szinte időre" beteljesedett. 1947-ben, tehát pont 50 évvel a Napló bejegyzése után - osztották fel a brit Palesztin mandátumot egy zsidó és egy arab államra. A késedelemért azonban igen súlyos árat fizetett a zsidó nép." (idézet a Cionista.hu-ról)
1975. november 10-én az ENSZ 72 szavazattal 35 ellenében (32 hiányzással) elfogadta, a 3379-es határozatot, melynek értelmében "A cionizmus a rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formája". 1991. december 16-án 111:25 arányban (13 hiányzással) visszavonták ezt a határozatot.
[szerkesztés] Cionizmus, anticionizmus és rasszizmus
A cionizmussal, mint eszmével és mozgalommal szembenálló eszme, mozgalom, politikai törekvés az anti-cionizmus, aminek legfőbb szándéka Izrael állam megsemmisítése. Néha hasonló értelemben - a kifejezések szó szerinti jelentését tekintve, ebben az értelemben helytelenül - használt kifejezések még az antiszemitizmus és antijudaizmus.


Based on work by