Somló vára

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A vár rekonstrukciós rajza
Nagyít
A vár rekonstrukciós rajza
A ma romos bejárat
Nagyít
A ma romos bejárat
A vár tüzelőtornya és védtornyának mai egyetlen álló támasza.
Nagyít
A vár tüzelőtornya és védtornyának mai egyetlen álló támasza.
Őrtornya
Nagyít
Őrtornya

Népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt, azonban írásos emlék csak 1352-ben említi. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja. A vár 1495-ig elzálogosítás, pénzügyi gondok szülte tulajdonok cibálták, mígnek ebben az évben Erdődy Bakócz Tamás egri püspök vásárolja meg 12 ezer akkori aranyforintért. Innen kezdődött jelentős szerepe a térség életében.

[szerkesztés] Bakócz Tamás és Somló vára

Bakócz Tamás teljes renoválást végzett a váron, amely tekintős pénz emésztett fel hatalmas vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép, modern olasz várrá építteti át. (pl.: forma, faragott ajtókeret vaserősítések, ablakok fazsalus borítása) Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát létesített, miből addig hiánya volt az építménynek.

Bakócz az ország leggazdagabb főpapja lévén hadi ellátását és korszerű védelmet is fejlesztette a várnak. 1498-tól

  • két nagy ágyú
  • több (ismeretlen számú) kis ágyú
  • két seregbontó (löveg)

védte a várat.

[szerkesztés] Az Erdődy család és Somló vára

Bakócz Tamás unokaöccsének Erdődy Péternek hagyta Somló várát végrendeletében. Az Erdődyek nem hagyták a várat veszteni méltőságából, tovább fejlesztették (főleg az uradalmi jobbágyok felszereléseit) és állandó helyőrség katonai helyőrséget állítottak fel. Erdődy Péter annak érdekében, hogy egy másik családi területet visszavásárolhasson (Vörösvárrat)Csóron Andrásnak zálogosítja el a várat. A család tulajdonjoga a vár felé itt pár évszázadra megszakad.

[szerkesztés] Somló vára Mohács után

A mohácsi vész (1526) után a vár halálra volt ítélve, azonban az büszkén állta a kisebb török átvételi csapatokat. 1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt, amelyben 3000 török felkoncolásával ért véget. Nemcsak a környék, de az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. Csóron András akkori várúr a feladatot komolyan 1530-ban evecseren felépítette várkastélyát, s így a két erődítmény állta a térség, a magyar területek védelmát az oszmán csapatok ellen. A térség nagy árat fizetett Csórónnak a fejlesztésért és a védelemért. "A hírhedt devecseri Csóronok" így nevezték őket, mert jobbágyokaikat komolyan sanyargatták élelmi ellátás címszaván, hogy erősítményeik utánpótlási vonalai kiépítettek legyenek. Miután apácákat zaklattak, fogtak hadianyaggyártásra a Habsburgok, magyarország új urai is felemelték a hangjukat. Csóron halála után leányai hozományos "ládájába" került a vár, ami a Liszthy család kerébe lökte a várat. 1597. évben, az új gazda beiktatása után a vár már komoly veszélyeknek van kitéve, az új család nem tudja megvédeni a törököktől. Liszthy fiúk sorban hullottak a várban, míg az egyetlen erős Liszthy, Liszthy László, a költő nem került gazdasorba. Bakócz Tamás után ő volt a vár történetének legjelentősebb alakja. 1653-ban jelent meg a mohácsi csatáról szóló kétkötetes verses krónikája, amellyel beírta nevét az irodalomtörténetbe. Mindez meleltt azonban törvényen kívüli volt, gyilkosság, gyújtogatás, hamis pénz verése, rablás bűnök miatt a Habsburgok halálra ítélték a vár urát.

[szerkesztés] A Rákóczy szabadságharc és Somló vára

A vár északi helyzete miatt sokáig labanc kézen volt. A Bükkhöz való közelsége miatt csak 1707-ben szabadult fel az osztrák kéz alól, Vak Bottyán által. A már idősödő az öreg kuruc tábornok rendbe hozatja a Liszthy elhanyagolás után, és a környék stratégiai pontja lévén hadianyagellátást biztosít a várnak. A Rákóczi szabadságharc után a vár stratégiai szerepe végleg semmivé válik.

[szerkesztés] Ismét az Erdődyek kezén

Miután Sümeg vette át a térség katonailag legfontosabb szerepét, renoválása fogylemen kívül maradt: csak 2 pattantyús ágyú védte. küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe hozzák az ágyúkat.

   
Somló vára
"Somlyó várában vagyon pattantyús 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind ólom glóbus.".
   
Somló vára

egy korabeli irat


1721-től a Somló vár állapota siralmas, senki sem néz felé. Az osztrák-magyar békét után azonban a család felállt és követelte a várat Bakócz Tamás ajándékozó-levele alapján. Pert indítottak az elméleti Csóron-Liszthy tulajdon ellen (pedig a vár gyakorlatban senki földje volt) 1735-ben Erdődyek per után pénzhez nyúltak, hogy övéjük legyen. Ezzel be nem érve a környék több települését, Ságot, Bándot, Szergényt, Dobit, Csúrt, Jánosházát is megvették. Hiába volt a vár értékvesztett, a falvak miatt így is hatvanhétezer forint ment rá a visszaszerzésre. Miután Dobán 1820-ban a környéken úljabb "Somló várat" épített a család a térség teljes métékben a kezük alá került. 1820-tól egészen 1945-ig, mígnem a megszálló szovjet csapatok elvették a tulajdonjogukat rendelkeztek ezekkel a földekkel.

[szerkesztés] Tulajdonjogai

Okiratokban rögzített gazdái időrendi sorrendben:

  • 1352. Heym fia Benedewknek (régies írásmódot őriz)
  • 1383-89. Zámbó Miklós
  • 1389. Garai Miklós
  • 1464. Kanizsai László
  • 1479. Kinizsi Pál
  • 1492. után Szapolyai István (elzálogosítás)
  • 1495. Szapolyai család (adomány)
  • 1495. Erdődy Bakócz Tamás
  • 1517-1546 Erdődy Péter
  • 1546. Csoron András (elzálogosítás)
  • 1558. Csoron András (örök áron eladás)
  • 1597- Liszthy család
  • -1707 Vak Bottyány (elfoglalás)
  • 1735-1945 Erdődy család

[szerkesztés] Elhelyezkedés, megközelítés

Doba külkerületében található. Személygépkocsival nem lehet elérni. Autóút csak a Somló hegy aljáig visz, onnantól biciklivel lehet kibetonozott úton haladva megközelíteni. Útközben táblák és turistajelzések segítik a tájékozódást. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.

[szerkesztés] A Kinizsi-szikla

Maga a sziklatömb
Nagyít
Maga a sziklatömb

Úton a vár felé megtekinthetjük a Kinizsi-szikla nevezetű követ. Ez egy bazaltszikla, melyen egy nyereg alakú mélyedés látható.

A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. Meredek úton elfáradván leült a sziklára és a nehéz teher alatt horpadt be.

A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét. A felfele menő gyalogúttól egy méterre, közvetlen az út mellől nézhető meg. Bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, amelyről a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni.