Jókai Mór

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jókai Mór
Nagyít
Jókai Mór

Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Kisbirtokos nemesi családban született, apja ügyvéd volt. Iskoláit Komáromban és Pozsonyban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1846-ban, első regényének sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét. Ebben az évben kezdte szerkeszteni a Tizek Társaságának folyóiratát, az Életképeket, amelyet komoly szépirodalmi lappá fejlesztett.

Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében, mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1850-ben, részben felesége közbenjárására, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház.

Jókai Mór szobra szülővárosában.   Észak-Komárom (Szlovákia)
Nagyít
Jókai Mór szobra szülővárosában. Észak-Komárom (Szlovákia)

1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig névleges főszerkesztője.

1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.

1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten vagy A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904-ben, életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban.

[szerkesztés] Főbb művei

Jókai Mór emléktáblája Budapesten, a Dob utcában
Nagyít
Jókai Mór emléktáblája Budapesten, a Dob utcában

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Jókai Mór témában.
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Jókai Mór témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Források

  • A magyar irodalom története (Kossuth Könyvkiadó, 1982; ISBN 963-09-1999-0)
  • Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967; ISBN 963-05-3268-9)
  • A kultúra világa – Magyar irodalom - A magyar nép története (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)