Milványi-Csesznegi család
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A csesznegi és kisbaboti Milványi-Csesznegi család dunántúli eredetű nemesi família. Birtokai főleg Győr, Veszprém és Pozsony vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a család egy része Bács-Bodrog vármegyébe költözött.
A hagyomány a Bána nemzetségből származó Apa comest tartja a család ősének, aki 1230-ban elfoglalta a pannonhalmi apátság gönyűi vizafogó területét és a bencések halászait megölte. Apa fia, Mihály 1225-ben II. András főlovászmestere volt, 1241-ben a tatárok ellen tanúsított hősiessége miatt IV. Béla beckói ispánná nevezte ki. Mihály fia, Jakab trencséni főispán, IV. Béla kardhordozója éppíttette Csesznek várát. A hiteles leszármazás azonban csak 1519-től igazolható. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki, s egyik águk bárói címet kapott. A leszármazottak Magyarországon, Argentínában, Izraelben, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában élnek.
A család nevezetesebb tagjai:
- Csesznegi (Chezneky) György, a tatai vár alkapitánya (1526), a győri vár udvarbírája (1534).
- Csesznegi János, győri gyalogoskapitány (†1593).
- Csesznegi Mihály, várpalotai fővitéz (1559).
- Csesznegi Benedek, II. Ferdinánd megbízottja (1626).
- Csesznegi (Cseszneki) Erzsébet, Bél Mátyás édesanyja.
- Csesznegi József, 1848/49-es nemzetőr, angliai emigráns. Örökösödési igényt támasztott a gróf Rhédey család birtokaira.
- Milványi-Csesznegi Gyula báró, pindoszi régens.
[szerkesztés] Források
- Árpád-kori okmánytár
- Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái
- Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után
- Szlovák Nemzeti Levéltár
- Worldstatesmen
- Regnal chronologies
- Jánoshalma híres szülöttei, polgárai
- Magyar Arisztokrácia
- Slachta bratislavskej stolice


Based on work by