Trencsén vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Trencsén vármegye (1910)
Trencsén vármegye címere
Székhely Trencsén
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Trencsén vármegye térképe

Trencsén vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Trencsén vármegye hazánk dunaparti részében; határai nyugaton Morvaország, amelytől a Kárpátok észak-nyugati határláncolata választja el,északon Szilézia és Galícia, keleten Árva, Turóc és Nyitra, délen Nyitra vármegye.

Területe 4619,82 km2. Trencsén vármegye földje túlnyomóan hegyvidék, melyet a [Vág]] széles völgye választ ketté. Jobb partján az észak-nyugati hegylánc emelkedik, fő gerincével többnyire egyúttal az ország határát is jelölve. Ezen láncolatnak főbb csoportjai a vármegye területén: a Lopenik (912 m.), Lukov 8685 m.), az Oroszlánkői csoport (a kilátásról hires Komlóheggyel, 926 m.), a Javornik (1077 m.), a nyugati Beszkédek (1067 m.) és az Osszus (1236 m.). A Vág bal partján a Kis-Fátra hegyláncához tartozó csoportok emelkednek, melyek a Sztrecsnói szoroson túl a folyó jobb partjára is átmennek; ezen csoportok délről észak felé haladva: az Inovec csoportja (1042 m.), a Sztrazsó (1214 m.), a Manin csoportja a hires Manin-hasadékkal (l. o.), a Szulyói hegycsoport a szintén hires szulyói völggyel (l. o.), majd a Rajcsanka vizén túl a Veterne hola vagy Rajeci havasok a Klak (1353 m.) és Mincsol (1364 m.) csúcsokkal. Ahol a Vág völgye a Kis-Fátra vonulatán áttör, ott a tulajdonképeni Kis-Fátra vagy Kriván-Fátra hatalmas csoportja emelkedik, amelyben Trencsén vármegye legmagasabb ormai, u. m. a gyönyörű kilátású Kis-Kriván (1711m.), a Sztoh (1608 m.) s a szaggatott Roszugyec (1606 m.) emelkednek, köztük van a szépségéről ismert tyerhovai völgy. Az egyes hegycsoportok közt jelentékeny nyergek vannak és szorosok nyílnak; ilyenek a Vlára-szoros (283 m.), a Lissza-szoros (457 m.), a papradnói hágó, a styavniki hágó, a turzovkai szoros, a jablunkai szoros (550 m.) és a szkalitei szoros (700 m.), melyek Morvaország, Szilézia és Galícia felé közvetítik a közlekedést, továbbá a facskói hágó, mely Nyitra vármegyébe és a tyerhovazázrivai, mely Árva vármegyébe vezet át. Folyóvizei közül a Vág a legnagyobb, de egyúttal sebes folyásánál és áradásainál fogva a legveszedelmesebb; mellékvizei közül a Varinka, Kiszuca (a Bisztricával), Belavoda, Vlára, Rajcsanka vagy Zsillinka és Teplicska a nagyobbak; dél-keleti részén a Nyitrába folyó Szvinna, Radisa és Bebrava erednek. Jelentékenyebb tava nincs, de ásványvizes forrásai nagy számmal, köztük leghíresebbek a trencsénteplici kénes hőforrások, a rajecfürdői tiszta hőforrások, kevésbbé jelentékeny a nagykulvai savanyúviz.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 248,626 volt, jelenleg (1891) 258,769, amihez még 1118 főnyi katonai népesség járul. Egy km2-re 56,3 lakos jut, így Trencsén a közepes népsűrűségű vármegyék közé tartozik. A lakosok közül 5082 magyar (2%), 10,267 német (4%) és 241,818 tót (93,4%); a magyarság 10 évi szaporulata 2421 lélek vagyis 90%. A nem magyar ajkú lakosság közül csak 7114 egyén, vagyis 2,8% beszéli a magyar nyelvet. Hitfelkezetre nézve van 224,259 r. kat. (86,7%), 21,546 ág. evang. (8,3%) 295 helv. és 12,463 izraelita (4,8%). Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 1364, őstermelés 55,929, bányászat 8, ipar 10,769, kereskedelem 1986, hitel 30, közlekedés 849, járadékból élő 1099, napszámos 13,100, házi cseléd 9234, háztartásban 48,212, egyéb foglalkozásu 278, foglalkozás nélküli 14 éven alul 88,398 és 14 éven felül 6227. A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés. Az ipar nem jelentékeny; a gyáripar legfontosabb vállalat a Löw-féle zsolnai nagy gyapjuáru-, posztó- és takarógyár (900 munkás, évi termelése 700,000 m. szövet), továbbá egy cementgyár (Lédec), 2 botgyár, 1 faárugyár, 3 gőzfürész, 1 gyufagyár, 1 papirosgyár, 1 műmalom. 50 szeszfőző, 2 ecetgyár, 2 sörfőző, 4 üveggyár (Zay-Ugróc, Szt.-Szidónia, Gápel, Zsittna), több bőrgyár (Rajec). A nép azonkivül nagy mértékben űzi a drótos mesterséget (a drótos tótok fő fészke Rovne) a zsindelykészítést, tutajozást, faárukészítést, sajt- és turókészítést (brinza, ostyepka). A kereskedelem nem nagyon élénk. A hiteligények kiegléítésére 5 bank, 3 takarékpénztár és 3 szövetkezet áll fenn. A közlekedés eszközei: 187 km. vasút (33 állomással), 142 km. állami, 420 km. törvényhatósági és 360 km. községi út. A Vágon igen élénk a tutajozás


[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer