Vadrózsa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vadrózsa

Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Rosales
Család: Rosaceae
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Rosa
Faj: R. canina
Binominális név
Rosa canina
L.


A vadrózsa Perzsiából származó, gyógyhatású fűszernövény, latin neve: Rosa canina, magyar népies elnevezése: csipkebokor, termése: csipkebogyó, amit egyes vidékeken hecsedlinek is neveznek. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmünket.

[szerkesztés] Gyümölcse

A virágtermését, a csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. Kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz.

[szerkesztés] Felhasználása

csipkebogyó
Nagyít
csipkebogyó

Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, szörbetet, édességeket ízesíthetünk vele.

Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és dzsem, hecsedli lekvár készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik.

Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére.

Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A csipkebogyó vese- és hólyagbántalmak esetére ajánlott teák alkotórésze is.

[szerkesztés] Lásd még