Palotás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.23965° k. h. 20.22681°

Palotás
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Pásztói
Rang község


Terület 0,17 km²
Népesség
Irányítószám 3042
Körzethívószám 32
Térkép
é. sz. 47.23965° k. h. 20.22681°
település
Mo. térképén

Palotás község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, arról pedig Jobbágyinál a Palotáson áthaladó útra.

[szerkesztés] Története

Palotás történere: Palotás község a cserhát déli lejtőin fekszik. A község Nógrád megye déli részén a 21.sz főúttól nyugatra található.Vasútja nincs,legközelebbi vasútállomás Apcon találhatóA község életének múltját és jövőjét is befolyásolja Budapest közelsége. A fővárosból az M3-as autópályán, majd a Bagi leágazón lehajtva az Aszód-Verseg-Palotás útvonalon juthatunk el. A megyeszékhely Salgótarján és Budapest egyforma távolságra azaz 50 km-re található Palotástól. Palotás a megye településeinek legnépesebbjei közé tartozik.


Palotás a Kökényes-Radnót nemzetség ősi birtoka, mely nemzettség sarjai már a XII. században jelen voltak itt. 1246-ban Kökényes fia, János, volt az ura, majd tőle fia Radnót örökölte, kinek halála után a Kacsics nembeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul. 1439-ben Buják várához tartozott és Báthori István volt a földesura. 1633-34-ben a váci nahije községei között találjuk, csupán 4 adóköteles házzal.

1678. november 22-én Thököly Imre és Balassa Imre kurucai szállták meg a községet.

1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze.

1770-ben Eszterházy Miklós herceg volt az ura, s ettől kezdve az Eszterházyak bujáki urodalmához tartozott.

A XIX. sz végén, a XX.sz. elején a község legnagyobb birtokosa báró Sehossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. Mint legnagyobb birtokos, az egyházközség kegyura is egyben. A kegyúri jogokról csak annyit, hogy egy plébánosi stallumra az egyházmegyei főhatóság csak azt a pályázót nevezhette ki, akit a kegyúr előzőleg prezentált, tehát a pályázónak a kegyúr "kegyeibe" kellet férkőznie. Az érdekesség ebben hogy a báró izraelita volt, Palotás pedig római-katolikus község. A kegyúri jogok gyakorlása Hungay Rupert palotási esperes plébánosnak 1939-ben történt eltávozásával megszűnt.


A helység 1260-ban Mikodhatan és Palotáshatvan néven szerepel. Egyes idősebb emberek tudni vélik, hogy a mai templom mögött állt az Eszterházyak kastélya, amit az előző uraktól "örököltek" Palotáson 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római-katolikus vallású embert jegyeztek fel a történetírók.

A község barokk templomát 1743-ban Eszterházy Pál építtete, jelenlegi tornya 1800 körüli időszakból származik. A torony a II.világháborúban megsérült. Felújítása idején készült a szentélyben látható falkép, amit Márton Lajos alkotott. A templom copf szószéke is az 1800 körüli időkből származik. Az Angser-orgonát 1929-ben építették

A község az elmúlt néhány évtizedben Nógrád megye déli részének meghatározó települése 1982-1990-ig Palotás és Héhalom községek Palotásalom néven egy települést alkottak 1984-től nagyközségi "ranggal"


A természetföldrajzi adottságok közül a legjelentősebb a községtől északra található víztározó tó, amely a Bujáki patak felduzzasztásával jött létre a 60-as években. A tó területe 62 ha. Átlagos szélessége 250 m, átlag mélysége 4,5 m, hossza 2 km. A víztározót eredetileg öntözési célok miatt duzzasztották.


A sporthorgászati tevékenység fokozatosan alakult ki és a mai napig virágzik Fiatalok és idősebbek szívesen látogatják ezt a nagyon szép környezetben elhelyezkedő tavat. Nem csak helyiek akadnak a látogatók között hanem a fővárosból, Hatvanból, Apcról és egyéb helyekről érkezők is. Mondhatni nemzetközi a tó ismerettsége, mivel érkeznek ide horgászok Szlovákiábóll, Ausztriából, Németországból és Hollandiából is.

Aki huzamosabb ideig szeretne maradni, weekend telket is vásárolhat egész baráti áron, vagy a falu belterületén található öreg romos házak között válogathat-,meg kell jegyezni, hogy már kevés ilyen van. A tömegközlekedés az utóbbi években javult- több járat indul Budapestre, Hatvanba, Salgótarjánba.


A település vízhálózata 1985-86-ban készült a lakosság jelentős anyagi hozzájárulásával.

1995-ben adták át a 9 község összefogaásval készült gázhálózatot, aminek ötletét Palotás önkormányzata vetette fel.

A községben az alapfokú háziorvosi ellátás biztosított. Palotás háziorvosa látja el Kisbágyon háziorvosi teendőit is A községben működik egy óvoda és egy általános iskola is. Az önkörmányzat kiemel figyelmet szentel a település rendezési tervének elkészítésére, rendszeres felülvizsgálatára.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások


www.palotas.hu