Katowice
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Vajdaság | Szilézia |
| Járás | Járási jogú város |
| Városjogok | 1865 |
| Terület | 164,6 km² |
| Népesség | 315 123 |
| Magasság | 352 m |
| Körzethívószám | +(48)032 |
| Rendszám | SK |
Katowice (
kiejtése✩, IPA: [katɔ'vʲiʦɛ], csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
[szerkesztés] Kerületei
Katowice 22 kerületre oszlik, melyek 5 kerületcsoportot alkotnak:
|
I. Belvárosi csoport
II. Északi csoport
III. Nyugati csoport
|
IV. Keleti csoport
V. Déli csoport
|
[szerkesztés] Agglomeráció
Katowice Lengyelország legnagyobb agglomerációjának központjában fekszik. Ez a terület a XIX. században virágzott a bányászat és a kohászat óriási fejlődése miatt. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet. Ez húsz városból és több tíz kisebb helységből áll Felső-Szilézia és a Dąbrówai-medence területén. Az 1990-es évektől kezdve tervezik egyetlen katowicei metropolisz régió felállítását. 2006. január 19-én 17 város küldöttei aláírták a Felső-Sziléziai Metropolisz-Szövetségről (GZM) szóló deklarációt. Jelenleg az egyes önkormányzatok jóváhagyási eljárása folyik.
A GZM-hez Katowicén kívül az alábbi városok csatlakoztak: Będzin, Bytom, Chorzów, Czeladź, Dąbrowa Górnicza, Gliwice, Jaworzno, Knurów, Mysłowice, Piekary Śląskie, Ruda Śląska, Siemianowice Śląskie, Sosnowiec, Świętochłowice, Tychy, Zabrze. A szövetségnek 1304 km² területe és mintegy 2,5 millió lakosa lesz.
[szerkesztés] Története
Legfontosabb dátumok:
- 1177 – az a aterület, melyen jelenleg Katowice fekszik megszűnt Kis-Lengyelország része lenni és Sziléziához csatolták.
- 1299 – II. Kázmér bytomi herceg által kiadott oklevél említi először Katowice legrégibb kerületét, Dąbot (Crasni Domb).
- 1468 – A mai Katowice Podelsie kerületének első említése
- kb. 1580 – Andrzej bogucicei kovács a saját telkén falut alapít.
- 1598 – Először jelenok meg oklevélben a Katowice név: ad parochiam pertinent village Boguczycze, Zalęzie et nova villa Katowicze
- od połowy XVIII w.– Katowice fejlődésnek indul a szénvagyona és iparosodása következtében.
- 1824 – Ferdynand és Waterloo bányák megnyitása
- 1846 – vasút építése Mysłowicébe
- 1865 – Katowice városi jogokat kap
- 1873 – Katowice járási székhely lesz
- 1919-1921 – három sziléziai felkelés
- 1922 – Lengyelországhoz csatolás, Katowice a sziléziai vajdaság székhelye lesz.
- 1925 – A sziléziai egyházmegye alakulása, székhelye: Katowice
- 1939 szeptember – a lengyel hadsereg visszavonulása, a várost a cserkészek és a sziléziai felkelők védik. Kb. 860 fő esett el a harcok alatt, vagy a német Wehrmacht és a Freikorps tagjai végezték ki a piactér és a Panewnicki erdőben.
- 1945 január 27. – a Vörös Hadsereg beveszi Katowicét.
- 1953 – Katowice neve Stalinogródra változik.
- 1968 – Katowicében megalapítják az Uniwersytet Śląskit (Sziléziai egyetem)
- 1980 – rendteremtési akció a Wujek, bányában, mely folyamán 9 bányászt megöltek
- 1990 – az önkormányzat visszaállítása
- 1992 március 25. – Metropolia Górnośląska megalakulása Katowice székhellyel
- 2006 – Chorzów és Katowice határán összeomlott egy kiállítási csarnok a Katowicei vásár területén: 65 személy meghalt.


Based on work by