Gízai piramisok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gízai Nagy Piramis () a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok szerint Kr. e. 2560 körül épült, és a munkálatok körülbelül húsz év alatt fejeződtek be. A piramis eredetileg Kheopsz fáraó síremlékének készült, ezért Kheopsz fáraó piramisa néven is ismert. Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtetett magának.A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke legnagyobb ismert emberi építmény.
[szerkesztés] A piramis építése
A piramis mészkőtömbökből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát, ezért az építők fontosnak tartották, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas terhet. A megfelelő talajt egy Gíza (manapság ez a terület Kairó területéhez tartozik) nevű falucskától két km-re találtak meg, ezért is szokták Gízai piramisként is emlegetni.
Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz Kr. e. V. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20 000 munkás dolgozott 20 éven keresztül.
[szerkesztés] A piramis szerkezete
A piramis magassága 146,6 méter, kívülről eredetileg fehér mészkő lapok borították ami mára már nem látható. A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.


Based on work by