Ősi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.14051° k. h. 18.18496°

Ősi
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Várpalotai
Rang község


Terület 35,86 km²
Népesség
Irányítószám 8161
Körzethívószám 88
Térkép
é. sz. 47.14051° k. h. 18.18496°
település
Mo. térképén

Ősi község Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A falu területe É-ról Várpalota, K-ről Nádasdladánnyal határos. Határainak É-i harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, Dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja. A falu É-i részén a Séd folyó Délenpedig a Buhin patak folyik át. A település Déli részének nagy részét a Buhin völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított helyenként mocsaras terület.

[szerkesztés] Története

a falu területén már germán törzsek nyomaira is bukkantak tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése.A település a Séd folyó mentén keletkezett idővel húzódott délkeletebbre.A római korban villagazdaság létesült és eggy jelentős katonai utvonal ment át a falun.Sajnos ez az út a háborúk miatt teljesen eltűnt.Az első írásos bizonyítékok a falu létezéséről csak 1009-ben keletkeztek mikor Istvánkirály a falut a Veszprémi püspökségnek adta.Ebből az ídőből tudjuk az első nevét a falunak mellyet 1082-ben a püspökségi iratok szerint Villa Euse nevet kapta.1430-ban átnevezik a falut Eusy névre.Ekkoriban is a megye jobban lakott településihez tartozott csak kis részben volt birtokosa a Veszprémi káptalan is.A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózótt 54 jobbágycsalád és 14 prediális nemes lakta.Ezt követően rövid időn bellül 4 szer is átnevezik a falut 1564-ben Hessy 1572-ben Essy 1576-banOssy 1581-ben Essehy neveket kapta.Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engették meg a református miséket.Ezért kissebb harcok fordultak elő a lakosságban.De a 18.sz. közepén megépítették a református templomot mellyel a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is.A településre idővel egy grófnő kőltőzött de a politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától ezért csak rövid ideig élt a telepölésben . A falu legközelebbi jelentűsebb fordulópontját a második világháború hozta mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célpontá vállt.A település ekkoriban naponta töbször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott.Az 50-es években a falu újjáépült es az emberek visszatelepedtek.A 60-as években épültek a falu új útjai iskolái és óvodái mellyel segítették a falu újjáépítését.

[szerkesztés] Nevezetességei

a községnek nem sok nevezetessége van de a kevés között ott szerepel a középkori építésű katolikus templom, a kissebb szőlészetek, egy halastó melly körül a falu kissebb eseményei zajlanak például a képzőművészeti táborok,falunapok. A faluban van egy 18.sz.-i református templom és egy nagyobb füves focipálya.

[szerkesztés] Külső hivatkozások