Baráth Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Baráth Baráth Lajos író (1935. augusztus 18. Abaújkér - 2006.)

[szerkesztés] Élete

Korán árvaságra jutott, nagynénje nevelte. Ácstanuló, majd Miskolcon ill. Diósgyőrben próbál szerencsét. Az üzem munkáslapjába írogat. A kor lehetőséget ad és azt kihasználva Veres Péter, Illyés Gyula, Váci Mihály gyámsága alatt huszonévesen jelennek meg novelláskötetei.

Szinte pezseg az ország irodalmi élete és a könyvkiadás. Bár a zúzdák és a könyvtárak sok vétséget elkövetnek a korábbi irodalom értékeinek elsinkófálásával (ideológiai alkukötés), cserébe A rendszer kultúremírje (Aczél) semmilyen árat sem sajnál, hogy egy saját nevelésű és gondolkodású író-költő generáció jól érezze magát benne és a vártnál jobb minőségű és élvezhető populáris de tartalmas írások szülessenek.

A realista próza megtalálja az olvasóit. Megkockáztatom, hogy a társadalom olvasottsága és "kiműveltsége" átlagon felüli akár a háború elötti, akár a 90-es évektől hódító aluljárós firkálmányain tengődő, szunnyadt elméjű butuska emberke értékeit összehasonlítva. Igaz, hogy a vallás és a világra kitekintés érezhetően tabutéma maradt.

Baráth Lajos ebben az időben alkotott 17 regény és novelláskötet pár film, egy dráma és megszámlálhatatlan publikálás és tárca ami legfőképp hozott párszáz forintos honoráriumot a tengődéshez. Még a Német könnyvásárra kijutott magyar szerzők válogatásban Móricz Zsigmond és József Attila közé bepréselték "Sand" (homok) c. novellájával, mivel szerintük a munkás kádárista korra találóbb mű nem is kell.

[szerkesztés] Művei

  • A Kuszenda lányok (1973), elbeszélés
  • Homok (1974), elbeszélés

[szerkesztés] Díjak

  • SZOT-díj (1970)
  • A Zrínyi Katonai Kvk. Nívódíja (1981)
Más nyelveken