Asertu és a Viharisten

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Asertu és a Viharisten a Kr. e. 14. század környékén keletkezett hettita eposz. Mítikus témája feltehetően kánaáni eredetű. Cselekménye: Asertu istennő megkívánja a Viharistent, ám az elutasítja közeledését. Erre ő megfenyegeti „szavaimmal teszlek tönkre". A Viharisten ijedten felkeresi Elkunirsát, Asertu férjét, aki azt a tanácsot adja neki, hogy ijesszen rá Asertura. A Viharisten azt mondja Asertunak, hogy „fiai közül megölt 77-et, megölt 88-at". Asertu hét éven át sír, ez hét aszályos esztendőt okoz a földön. Végül Elkurinsha -Asertu kívánsága szerint- az alvilágra veti a Viharistent. Ekkor Istar elindul, hogy kiszabadítsa fivérét, a Viharistent. Az eposz ennnél a pontnál szakad meg.

A témát szolgáltató kánaáni mítosz emberekre szabott formában megjelenik a Bibliában is, József és Putifárné történetében.

[szerkesztés] Forrrások

  • Pecz: Ókori lexikon
  • Ceram: A hettiták regénye