Svéd–lengyel háború, 1600–11

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Svéd-lengyel háború, 1600-11: A Lengyel Királyság és a Svéd Királyság harmadik hosszú konfliktusa.

[szerkesztés] Előzmények

Zsigmond trónfosztására válaszul a lengyel Szejm annektálta az észtországi svéd területeket.

[szerkesztés] Svéd hadüzenet

A svéd seregek erre megtámadták a lengyel Livóniát, de a Jan Zamoyski vezette lengyel csapatok megvédték Rigát a svédektől. 1601. június 23-án Kokenhausennél (mai Koknese, Lettország) a lengyelek fényes győzelmet arattak a túlerőben levő svéd seregek felett.

1604-ben 15 000 ezer fős svéd inváziós haderő szállt partra Livóniában, ám Weissenstein (mai Paide, Észtország) alatt újból vereséget szenvedett, a most már Jan Karol Chodkiewicz hetman parancsnoksága alatt álló lengyel seregtől. 1605. szeptember 5-én a lengyel haderő Kircholmnál (mai Salaspils, Lettország), újabb megsemmisítő vereséget mért a négyszer nagyobb svéd királyi hadra. Södermanland hercege (a későbbi IX. Károly) elhagyta Rigát, Chodkiewicz pedig elfoglalta Dorpatot (mai Tartu, Észtország). A Hel-félszigetnél vívott tengeri csatában (1606) a svéd flotta is vereséget szenvedett.

Miután Zsigmond király a Mikołaj Zebrzydowski vezette felkelést sikeresen leverte, a lengyel-litván haderő újabb hadműveletekbe kezdett, most Oroszország ellen. A cél a cári trón megszerzése volt, de hosszantartó, kimerítő háború lett belőle (1609-1618), s jóllehet azon a fronton is svéd (zsoldos)seregekkel kellett megmérkőzniük. Ilyenre került sor Klusinonál (1610). Időközben kirobbant egy újabb svéd-dán háború nyugaton. A svéd-lengyel háború IX. Károly halálával ért véget.

svéd-lengyel háborúk
1563-83| 1598-99| 1600-11 |1617-29| 1655-60| 1700-21
Más nyelveken