Addax
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Addax vagy mendeszantilop Veszélyeztetett faj. Státusz: kihaló!
|
|||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Addax nasomaculatus Henri Marie Ducrotay de Blainville, 1816 |
|||||||||||||||||||||
|
|
Az addax, másnéven mendeszantilop (Addax nasomaculatus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopok alcsaládjába tartozó ritka, afrikai kérődző.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Az addax hajdan egész Észak-Afrikában jelen volt, azonban mára a Szaharától északra eső területekről kipusztult, és a sivatagtól délre élő állomány is kislétszámú, elszigetelt populációkra szakadt. Ma addaxszal Csád, Mali, Mauritánia, Niger és Szudán területén találkozhatunk, azonban előfordulása ezeken a területeken - az állat hosszú vándorlásokra való hajlama és az adatok bizonytalansága miatt - inkább csak valószínűnek tekinthető.
[szerkesztés] Megjelenés
A kifejlett addax nyáron alapvetően piszkosfehér-világosbarna színű, nyaka és feje némileg sötétebb a test többi részénél. A téli időszakban szőre besötétedik, és egyértelműen barnássá válik lábait és hasát kivéve, amelyek megőrzik világos színezetüket. Egy-egy világosabb folt megfigyelhető a füleken, az orron (innen a latin név: nasomaculatus = foltosorrú) és a száj körül. A homlokon fekete szőrpamacs van.
A nemek alapvetően hasonlóak, bár a bikák némileg nagyobbak. Az addax teshossza 150-170, marmagassága 95-115, a farok hossza pedig 25-35 centiméter. A tesstömeg 60-120 kilogramm. Mindkét nemnek vannak szarvai, amelyek átlagosan 75 centiméter hosszúak, hegyesek és 1,5-3 spirálba hajlanak. A paták szélesek, így alkalmazkodott az állat a sivatagi homokon való közlekedéshez.
[szerkesztés] Életmód
A mendeszantilop életét a sivatagban vándorolva tölti 5-20 példányt számláló csordákban, amiket egy-egy domináns bika vezet. A csorda tehenei között szigorú, életkoron alapuló hierarchia áll fenn. Minden antilop közül az addax alkalmazkodott leginkább a szélsőséges körülményekhez: vízhez rendkívül ritkán jut, de a gyér sivatagi növényzetből fedezni képes szükségleteit. Hogy elviselje a rekkenő hőséget, alkonyattól pirkadatig aktív, amikor hűvös van. Néhány csordához nem jutó hím territóriumot próbál fenntartani, ahol az összes áthaladó nőstényt igyekszik megtermékenyíteni.
[szerkesztés] Szaporodás
A mendeszantilopok párzása nem évszakhoz kötött, bár az ellések zöme télre és kora tavaszra esik. A bikák kétéves korukra, a tehenek kicsit korábban, egy-másfél évesen válnak ivaréretté. A vemhesség 257-264 napon át tart, és gyakorlatilag mindig egyetlen borjú születik. Az elválasztás 23-39 hét után történik meg.
[szerkesztés] Védettség
Az addax robosztus felépítése miatt meglehetősen lassú futó, és a helyiek előszeretettel fogyasztják húsát, erős bőrét pedig többek között lábbelik készítésére használják. A turizmus is sok kárt okoz, ugyanis a nappal felzavart, félénk antilopok akár ki is szenvedhetnek a forróságban a végkimerültségtől. A sivatag terjeszkedése és a népességnövekedés is károsan befolyásolta a fajnak állományát.
A mendeszantilopot a Nemzetközi Vörös Könyvet készítő IUCN a kihalással fenyegetett állatfajok közé sorolja.
[szerkesztés] Rokonai
Az addax nemének egyetlen képviselője. Legközelebbi rokonai a lóantilopok és az Oryx-nem tagjai.


Based on work by