Gestapo
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Geheime Staatspolizei (Titkos Államrendőrség, röviden Gestapo) a náci Németországban (hivatalosan 1933 után). A hitleri Németország biztonsági szerveinek egyik legkegyetlenebb szervezete. Üldözték, gyilkolták, kínozták a rendszer ellenségeit: zsidókat, baloldaliakat, másként gondolkodókat. A vádak a következők voltak: szabotázs, kémkedés, hazaárulás, faji különbözőség. Szervezője Hermann Göring volt.
[szerkesztés] Története
1933-ban hozták létre, a Porosz Titkosrendőrség egyik szerveként.
1934-ben Hermann Göring vezetése alá került. (Első vezetője Rudolf Diels volt). Később az SS (Schutzstaffel - Védelmi Alakulat) alá tartozott.
1936-ban egyesítették a Gestapót a Kripóval (Kriminalpolizei - Bűnügyi Rendőrség), így létrejött a SiPo (Sicherheitspolizei - Titkosrendőrség).
1939-ben a SiPót egyesítették az SD-vel (Sicherheitsdienst - Biztonsági Szolgálat, Hírszerzés) RSHA néven (Reichssicherheitshauptamt - Központi Biztonsági Hivatal). Ennek feje Reinhard Heydrich volt.
Ennek a bonyolult hierarchiának köszönhetően a különböző szervezetek tevékenységei összemosódtak. A háború folyamán legfőbb feladata azonban a partizánok, kommunisták, zsidók és egyéb nemkívánatos elemek összegyűjtése, majd koncentrációs táborokba való zárása volt.
1945-ben a nürnbergi tárgyalásokon emberiség elleni bűntettel vádolták a Gestapót, amelynek legtöbb vezetője addigra már meghalt, vagy eltűnt.


Based on work by