Mészkő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mészkőképződmények Pamukkale-ban, Törökországban
Nagyít
Mészkőképződmények Pamukkale-ban, Törökországban
Ez a szócikk a kőzetről szól. A Mészkő nevű Kolozs megyei településért kattints ide.

Mészkőnek nevezzük azt a kőzetet, aminek legalább 90%-át CaCO3, azaz kalcit vagy aragonit alkotja. A fennmaradó rész főleg más karbonátásvány, kvarc vagy kova, agyag és szerves anyag.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Színe

A mészkő színe nagyon változatos, elsősorban anyagi összetételétől függ. A magas karbonáttartalmú, tiszta mészkövek fehér színűek. A szürkés árnyalatot az agyag vagy a szerves anyag okozza. Előfordulnak magas szervesanyag-tartalmú, fekete színű, ún. bitumenes mészkövek is. Az ugyancsak gyakori sárga, vörös, barna színű mészköveket a vas-ion (Fe3+) színezi ilyenre.

[szerkesztés] Képződése

A mészkő anyagának eredeti forrása a magmás kőzetek ásványaiból származó kalcium-ion (Ca2+) és a vulkáni működés során a légkörbe kerülő szén-dioxid (CO2). A földtörténeti fejlődés során az anyag egyre nagyobb hányada származott a régebbi karbonátos kőzetek lepusztulásából, a kalcium-karbonát elsősorban a folyók által, vízben oldott formában szállítódik a tengerekbe. A földtörténet korábbi időszakaiban lehetőség volt a karbonátok közvetlen, vegyi úton történő kicsapódására a tengervízből. Jelenleg azonban a tengervíz megnövekedett magnéziumtartalma miatt csupán a trópusi tengerek erősen besűrűsödő vizében figyelhető meg az aragonit kismértékű kiválása. A tengervízben oldott kalcium-karbonát túlnyomó részét az élőlények választják ki, mégpedig kétféle módon:

  • egyrészt egyes növények (pl. a zöld algák) a számukra szükséges szén-dioxidot (CO2) a vízből vonják ki, és ezzel kalcium-karbonát-kicsapódást idéznek elő
  • másrészt számos tengeri állat (pl. az egysejtűek, csigák, kagylók, tengeri sünök és liliomok, korallok) szilárd mészvázat épít magának. Különösen a korallok szerepe jelentős, amelyek a sekély, jól átvilágított tengervízben hatalmas zátonyrendszereket alkotnak. A hullámverés és a zátonyon élő állatok (fúrókagylók, rákok stb.) pusztító hatása következtében a zátony kőzetanyaga fölaprózódik, és részben a zátonyról a mélyebb tengerrészbe, részben pedig a zátony és a part közötti lagúnába szállítódik. A lerakódott törmeléket, mésziszapot az iszapfaló állatok alaposan átdolgozzák, ezért az eredeti váz maradványok sokszor teljesen megsemmisülnek. A folytonos üledék-felhalmozódás miatt egyre mélyebbre kerülő mésziszap pedig fokozatosan mészkővé cementálódik. A lerakódó meszes üledékek vastagsága elérheti a több száz, sőt helyenként a több ezer métert.

[szerkesztés] Jelenségek

Az összes kőzetféleség közül a mészkőben alakulnak ki a legkönnyebben barlangok. A mészkőnek a barlangképződés szempontjából kedvező tulajdonságai a következők:

  • viszonylag rideg, merev kőzet, ezért gyakoriak benne a törések, rendszerint sűrű tektonikus repedés hálózat járja át
  • igen jól oldódik gyengén szénsavas vízben, ezért a repedéshálózatba jutó víz a hasadékokat oldással tágítja
  • szilárd oldási maradéka igen csekély, így az oldási maradék nem tömi el a repedéseket, a nyílt hasadékokban szabad vízáramlás alakul ki
  • viszonylag szilárd, állékony kőzet, ezért a mészkőben kialakult üregek hosszabb ideig is fennmaradhatnak, nem rogynak be.

Magyarország hegyvidékeiben sok helyen fordulnak elő különböző korú mészkövek a felszínen, felszín alatti elterjedésük pedig még jelentősebb. A barlangképződés szempontjából triász és eocén korú mészköveink a legkedvezőbbek.

[szerkesztés] Hasznosítása

  • tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag
  • agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás
  • tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása
  • vaskohászatban folyósítóanyag
  • állati takarmány-adalék (Ca)
  • laza, puha mészkövek: festékipar
  • vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő

[szerkesztés] Magyarországi előfordulásai

Néhány jelentősebb mészkőbánya azok közül, ahol építészeti kötőanyag (égetett mész, cement) előállítására, vagy egyéb ipari hasznosításra alkalmas mészkövet fejtenek.

Triász korú, tömött, kristályos, fehér mészkő. Nagy tisztaságú, CaCO3-tartalma 98 %. Építõipari felhasználása mellett a papírgyártásnál is alkalmazzák. Jelenleg a füstgáz kéntelenítésére használják (visontai hőerőműben), ahol kémiai reakcióval gipsszé alakul.

Finomkristályos mészkő, de a tisztasága nem olyan mértékű, mint az elõbbié. Cementgyártásra hasznosítják.

A zebegényi puhamészkő miocén, szarmata sekélytengeri lerakódású kőzet. Krétaszerű megjelenése, fehér, porló jellege miatt festékföldet állítanak elõ belõle.

[szerkesztés] Egyéb bányák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Mészkő témájú médiaállományokat.