Vita:Számítógép-hálózat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Eredeti szócikk
Ez volt a szócikk, de szerintem inkább az esti mese műfajba való, inkább feltöltöttem az általam off-line elkészített szócikket, ebbe nincs mit belejavítani. -- puncsos (→ Mi'la tu'tu?) 2006. december 3., 19:32 (CET)
Számítógép-hálózat, számítástechnikai kifejezés.
A számítógépek megjelenésekor mindegyik egymástól elkülönülve, önállóan dolgozott. A hőskorban, amikor esetenként több szobányi, épületnyi volt a gép, ez természetesnek is tűnt, erre a korszakra a többterminálos, több felhasználót kiszolgáló egyedi gépek voltak a jellemzőek. Később, a személyi számítógép megjelenésével a helyzet változott, de ezzel együtt megjelent az igény a gép–gép kommunikációra, az erőforrások megosztására, az információcserére, a drága perifériák gazdaságos kihasználására.
A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. A meghatározás nagyon egyszerűnek tűnik első látásra, de ez is – mint sok más, első látásra egyszerű állítás is – jelentős bonyolultságot rejt magában. Milyen előnyökkel jár a gépek hálózatba kapcsolása?
- Lehetővé teszi a berendezések, perifériák, programok, adatok közös használatát, azaz a külön-külön meglévő erőforrások megosztását. Ez azt jelenti, hogy ezek az erőforrások a felhasználók fizikai helyétől függetlenül a megfelelő jogosultságokkal rendelkezők számára elérhetők.
- A rendszerben lévő eszközök teljesítményének egyenletesebb megosztására is lehetőséget biztosít ez a megoldás.
- A kialakított rendszer nagyobb megbízhatóságú működést eredményez. Például egy nyomtató hibája nem jelenti azonnal a nyomtatási lehetőségek megszűnését, mivel szerepét a rendszerben lévő másik nyomtató is átveheti. A fontosabb programok, adatok a rendszer több számítógépének lemezegységén is tárolódhatnak és az egyik példány megsemmisülésével nem történik helyrehozhatatlan károsodás. Lehetőség nyílik a központosított rendszerkarbantartásra, mentésre, új programok telepítésére, a rendszer pillanatnyi állapotának pontos ismeretére.
- A fenti előnyök anyagi oldalról jelentős költségmegtakarítással is járnak. Az eszközöket (például nyomtatókat, háttértárakat) kevesebb példányban kell megvásárolni. A fenntartási, rendszer-karbantartási költségek terén is jelentős megtakarítások érhetők el.
- Ezen előnyök mellett a hálózatba kapcsolás a számítógépek használati körének kibővülését, sőt kiterjesztését is lehetővé teszi. Lehetővé válik adatbázisok elérése, a benne lévő adatok felhasználása, sőt az adatbázis sok pontról történő bővítése. Erre példa lehet egy multinacionális vállalat rendelési rendszere. Olyan programok is futtathatók ilyen módon, amelyek erőforrásigénye nagyobb, mint ami egy gépen rendelkezésre áll.
A jelenlegi egyik legizgalmasabb lehetőség az, amikor a hálózati rendszert kommunikációs közegként használjuk (lásd: internet). Ez azt jelenti, hogy a rendszer használói egymásnak üzeneteket, leveleket vagy egyéb információt tudnak küldeni. Jelenleg a számítástechnika fejlődése ebbe az irányba mutat.
A hálózati kapcsolatok egyre bővülő lehetősége azt is lehetővé teszi, hogy olyan számítógépeket készítsünk, amely a futtatandó programjait, adatait nem saját maga tárolja, hanem ezek a hálózat valamelyik kiszolgáló gépén vannak elhelyezve. Ez a megoldás nagymértékben csökkenti az egy számítógépben elhelyezett egységek számát, és ezért nagyon olcsó. Érdekes a hálózati számítógépek jövője. Sokan visszalépésnek tekintik, de az ötlet időről időre felbukkan, habár az utóbbi időben egy átmeneti megoldás, az ún. vékony ügyfél megoldások kerültek előtérbe. Hiába, individualistának születünk, mindenki szeretne minél többet a hálózati rendszer részét képező gépek erőforrásaiból birtokolni, ellenőrzése alatt tartani. A felhasználók szempontjai – ebben az esetben is – ellentétesek a rendszerek tulajdonosai, üzemeltetői, a rendszergazdák érdekeivel. És a hálózatot elsősorban a végfelhasználók használják…
(És itt a vége. -- puncsos (→ Mi'la tu'tu?) 2006. december 3., 19:32 (CET))

