Rejtő Jenő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.); magyar író.
Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.
Harmincnyolc éves korában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
[szerkesztés] Tanulóévei
1905. március 29-én született Budapestén harmadik gyermekként egy zsidó családba. A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának. Egykori lakásukat ma emléktábla díszíti. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg.
Elemi iskoláit a Polgár Fiúiskolában végezte. Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de általában csak elégséges. elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát. Jó barátja lett Rózsa Jenő ökölvívónak, az ő hatására később edzésekre is bejárt. Ekkoriban már nagydarab, és robosztus megjelenésű volt, valódi bokszoló alkat. Egyik edzésén az edző, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörte az orrnyergét. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még az Spárta és az FTC edzésére is bejárt, most abba kellett hagynia az edzéseket.
19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével "Nagykörút" néven újságot adott ki, de ez csak egy számot ért meg. Színészként később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a "csak jó" alakításai miatt. Már ekkor eltávolodott a színjátszástól, de mikor egy előadáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette Törzs Jenő színészt, mennie kellett a színháztól.
[szerkesztés] Világ körüli utazása
1934-ben végezte el a színiiskolát. Külföldi útjairól hazatérve színdarabokat írt. Nagy sikert aratott az Aki mer, az nyer című operettje (1934). Sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket írt, amelyek rendszerint folytatásokban jelentek meg a lapokban. Stílusában tudatosan törekedett a filmszerű vágások technikájára: „bementünk a bakterházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt”, a felgyorsult cselekményt rövid, egy-két szavas mondatokkal fejezte ki.
Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.”
1942-ben nyilas feljelentés alapján súlyos betegen hurcolták el a nagykátai kórházból egy büntetőszázadba. A szovjet fronton, munkaszolgálatosként vesztette életét.
Műveihez 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett (borsos áron) hozzájutni; új kiadásban A fehér folt jelent meg elsőként, 1958-ban.
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Légiós regények (P. Howard álnéven)
- A pokol zsoldosai (1936)
- Jó üzlet a halál (1937)
- Menni vagy meghalni (1937)
- Csontbrigád (1938)
- A fehér folt (1938)
- Bradley Tamás visszaüt
- A láthatatlan légió (1939)
- Az elátkozott part (1940)
- Három testőr Afrikában (1940)
- A tizennégy karátos autó (1940)
- Az ellopott század
- A Sárga Garnizon
- Az előretolt helyőrség
[szerkesztés] Humoros és/vagy bűnügyi történetek
- Az elveszett cirkáló (1938)
- A megkerült cirkáló
- Vesztegzár a Grand Hotelben (1939)
- A szőke ciklon (1939)
- Piszkos Fred, a kapitány (1940)
- Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)
- Egy bolond száz bajt csinál
- Vanek úr Párizsban
- Ezen egy éjszaka
[szerkesztés] Westernregények (G. Lavery álnéven)
- Nevada szelleme
- Nincs kegyelem
- Tigrisvér
- Texas Bill, a fenegyerek
- Pokol a hegyek között
[szerkesztés] Westernregények (P. Howard álnéven)
- A Néma Revolverek Városa
[szerkesztés] Útirajz
- Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam
[szerkesztés] Híres Rejtő-alakok
- Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch, részeges tengerész (Rejtő valós személyről mintázta)
- Fülig Jimmy első tiszt, majd hajóskapitány, egy ideig a Boldogság-sziget nevű állam uralkodója, rendszeresen naplót vezet
- Piszkos Fred a Kapitány, egykori tengerészeti tiszt, Fülig Jimmy örökös bajbakeverője
- Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök (John Fowler) három idegenlégiós, többször megmentették Franciaország becsületét
- Troppauer Hümér érzékeny lelkű költő
- Wagner úr a Kékszakállú, örökké részeg öregúr, a szakálla és a haja kék színű zománccal van befestve
[szerkesztés] Műveiből készült filmek
- A meztelen diplomata címen Palásthy György rendezte meg Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozatát
- A fehér foltot pedig Férjhez menni tilos címen Zsurzs Éva vitte vászonra, mindkettő 1963-ban.
- A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak (r. Somló Tamás, 1970),
- Három testőr Afrikában (Bujtor István, 1996)
[szerkesztés] Hangoskönyvben megjelent művei
- A tizennégykarátos autó
- Az elveszett cirkáló
- Piszkos Fred, a kapitány
[szerkesztés] Irodalom
- „– Uram! A késemért jöttem!”: 841 Rejtő Jenő (P. Howard)- idézet. Maruzs Print Magyar–Kanadai Kft, 1995 ISBN 963-04-1687-5
- Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete. Magánkiadás, 1999 ISBN 963-640-252-3
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Életrajz a Színészkönyvtárban
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Rejtő Jenő művei Magyar Elektronikus Könyvtár
- Száz éve született Rejtő Jenő (Index-cikk)
- Rejtő oldal
- Kocsma a Piszkos Fredhez
- Az igazi Tebitsch


Based on work by Szgyorgyi,