Zólyom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium): város a mai Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye. Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Újmogyoród , Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.

Zólyom elhelyezkedése Szlovákiában
Nagyít
Zólyom elhelyezkedése Szlovákiában
Zólyom vára
Nagyít
Zólyom vára

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik. é. sz. 48°34′60’’ k. h. 19°7′60’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Zólyom neve a szláv Zvolen (= kiválasztott) személynévből származik.

[szerkesztés] Története

A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pusty hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen a 11. században épült, egykori várispánság központja, a vármegye névadója.Falai között halt meg 1095. június 29-én Szent László király. A vár 1600 körül már romos volt. A mai vár a tatárjárás után épült, mai formájában az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege foglalta el, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben a Strázsa-hegy 444 m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, épített is rajta. A vár sohasem volt a törökök kezén. 1605-ben Bocskai István, majd Bethlen Gábor foglalta el. 1620-ban majd egy évig itt őrizték a Szent Koronát, augusztus 25-én Bethlen Gábort az itteni országgyűlésen magyar királlyá koronázták. 1644-ben I. Rákóczi György serege foglalta el, a kuruc harcokban többször cserélt gazdát. 1703. november 15-én itt futamította meg Bercsényi Miklós kuruc serege Forgách Simon császári seregét. Hosszú ideig az Eszterházy-család tulajdona, tőlük 1802-ben szerezte vissza a királyi kincstár. A vár helyreállítása nagyrészt megtörtént.

1910-ben 8799 lakosából 4973 magyar, 3579 szlovák és 209 német volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye székhelye. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik központja volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A 13. századi vár a városközpontban található. Balassi Bálint emlékét őrzi a várkapunál 1994-ben elhelyezett emléktábla.
  • A 15. századi vár romjai a Strázsa-hegyen.
  • Pusztavár 11. századi romjai a várostól délnyugatra emelkedő hegyen.
  • A Szent Erzsébet-templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban, reneszánsz átépítéssel. Tornya barokk stílusú.
    A Szent Erzsébet-templom
    Nagyít
    A Szent Erzsébet-templom
  • Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
  • A városháza a 17. században épült, reneszánsz alapokon.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosa

[szerkesztés] Külső hivatkozások