Freiwirtschaft

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A freiwirtschaft (német szabad gazdaság) közgazdasági doktrina, melyet Silvio Gesell alapított.

Főbb eltérések a jelenlegi gazdasági rendszertől:

  • freigeld (szabad pénz)
    • Minden pénzt egy korlátozott időtartamra bocsájtanak ki.
    • Hosszútávú megtakarítás esetén a pénzt le kell kötni vagy befektetni.
  • freiland (szabad föld)
    • Minden földet közösségi intézmények birtokolnak, csupán bérelni lehet (nagyon hosszú időre is) (lásd még: Henry George).

A (feltételezett) eredmények:

  • Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra
  • A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják
  • Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar
  • A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni
  • A kamatok hosszabb távon nullára esnek le
  • A freiland megelőzi a magas valódi földárakat
  • Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség
  • Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kísérletek a bevezetésére

[szerkesztés] A wörgli kísérlet

1932-ben a tiroli településen, Wörglben vezették be a rendszert a gazdasági világválság hatásainak csökkentésére. A fizetési utalványokat havonta 1% forgásbiztosítási illetékkel kellett érvényesíteni. A pénzkörforgás és ezzel a gazgasági teljesítőképesség megnőtt, a munkanélküliség csökkent. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket.

(...)

[szerkesztés] Forrás

  • Az angol és a német wikipédia megfelelő szócikkei.

[szerkesztés] Idézetek

  • Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy "a jövőben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétől"

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar nyelven

Más nyelveken további hivatkozások találhatóak az angol és a német szócikkben.


Más nyelveken