Dialektuskontinuum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dialektuskontinuumnak (esetleg nyelvjáráskontinuumnak, ill. dialektális kontinuumnak) nevezik azt a nyelvjáráscsoportot, amely nagy földrajzi régióban terül el. A szomszédos nyelvjárások között csekélyek a különbségek, de a nem szomszédosok között a különbségek a földrajzi távolsággal növekednek, olyannyira, hogy beszélőik között eltűnhet a kölcsönös megértés. Az ausbau-nyelv, abstand-nyelv és tető-nyelv paradigma értelmében az ilyen dialektusokat abstand-, azaz különálló nyelveknek lehet tekinteni. Mégis egyazon nyelv dialektusainak számíthatnak, ha létezik egy tető-nyelv, amely sztenderd nyelvváltozatként lehetővé teszi a kommunikációt a beszélőik között.
Tipikus példája a dialektuskontinuumnak az, amelyet az alnémet nyelv dialektusai és a holland nyelv dialektusai alkotnak. A német–holland határ két oldalán egyformán beszélnek, de a német oldalon a beszélők németnek nevezik a nyelvüket, a holland oldalon pedig hollandnak. Következésképpen, a szociolingvisztika szempontjából különálló nyelveket beszélnek. A sztenderd német és a sztenderd holland között máskülönben nincs kölcsönös megértés.


Based on work by