Hasbeszélés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hasbeszélés (latinosan ventriloquist, görögösen gastromantis) igen ősi foglalkozás és megtévesztő mutatvány, amelynek eredete valószínűleg több ezer évre nyúlik vissza. Feltételezések szerint eredetileg nem a szórakoztatás, hanem a befolyásolás eszköze volt, amennyiben a hasbeszélő (angolul bellytalker) azt állította, hogy az égiekkel folytat párbeszédet a jövendőmondás (angolul divination) érdekében.

Ehhez arra volt szükség, hogy a hasbeszélő kellő távolságra legyen a hallgatóságtól (gyülekezettől), amit úgy ért el, hogy meghúzott, kivágott maga körül egy vonalat (templare – kivágni, template, minta), amely később fallal magasodott és lett belőle temple (kápolna, templom). Az európai, kinyilatkoztatásos vallási ceremóniák megőrizték az elváltoztatott hangon való, nem természetes beszédet, továbbá számtalan más, un. tartalom közvetítő foglalkozás (médium) született azóta, és születik ma is komoly sikerrel, és szórakozató jelleggel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hasbeszélő című színdarabok