Vita:Budapesti Corvinus Egyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Érdekelne, hogy a wikin kívül hol láttad azt leírva, hogy "Kertészettudományi Egyetem"? Azért tetszik, mert a nagyobb lányom bölcsis logikájára emlékeztet. A rokonairól faggatózott, szépen utánam mondogatta: erdőmérnök, gépészmérnök, kertészmérnök. Mire a negyedikhez értünk, már annyira "felismerte a szabályt", hogy alig lehetett lebeszélni róla: a nagypapa nem lelkészmérnök, csak lelkész. Szóval, sok neve volt az alma materemnek, de nem kotrok bele a szövegbe, mert ez tipikusan olyan cikk, amit nem javítgatni, hanem most csak megtűrni, majdan meg szőröstül-bőröstül kidobni érdemes csak. --Godson 2006. február 20., 12:24 (CET)
- A google 15 találatot jegyez a szókapcsolatra, ami kétségkívül igen kevés. A BCE honlapján "Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem" néven került említésre a közvetlen jogelőd, gondolom ez az itteni "névváltozat" csak tévedés eredménye lehet. (Az sajnos igaz, hogy ez nem egy jó szócikk, de mit tegyünk, ha eddig még senki nem kapott kedvet ahhoz, hogy megírja rendesen? :))
- --Ali # 2006. február 20., 21:21 (CET)
Egy illem-szokás kérdés: az újabb reflexiókat ugyanarra a témára hozzászólásonként mindig nagyobb és nagyobb behúzással szoktátok csinálni, vagy ez olyan fakultatív? (És ugye, kinek mi az "új gondolat" és mi a "reflexió"...)
A tárgyról: éppen azon kesergek az userlapomon, hogy ahhoz láthatóan egyre többen éreznek kedvet, hogy újabb és újabb szócikkecskéket krampácsoljanak, de a kollektív kontroll nem tud ezzel a megnövekedett "ismeretközreadási" kedvvel lépést tartani. A szócikkmennyiségi termelési verseny tehát beindulni látszik, de ezzel a boom-mal kéz a kézben járva egy "elblogosodási" folyamat is kibontakozni látszik. Hétköznapibban: eszembe jut valami, befirkálom, jóccakát. Ha nem vagyok túlzottan ordenáré, nem mások lesből árgus szemekkel lesett kedvenc cikkeiben kotorászok, és eléggé "semleges" a témám, akármilyen blődlit kanyarítok, hetekig-hónapokig elegzisztálgathat szócikként. Egy wikin ez maga az örökkévalóság. A neten a gyengécske tartalom sokkal gyorsabban terjed, mint az off-line világban, hiszen egy újabb "szaporulat" (=másolat) előállítása nagyságrendileg kisebb idő/energia/pénzbefektetést kíván. A Google-találatok száma nagyon megtévesztő. Csak "ellenminta" használatával mond valamit: elbizonytalanodtam az "inteligens" szó l-jének hosszában. (Egy óra alatt harmadszor láttam röviden). Google: inteligens. 23 000 találat. Önmagában szép szám, ám "intelligens"-ből viszont üti a hatszázezret, ami azért valahol mégiscsak közel hússzorosa a "rövid változatnak". De igazán az az elgondolkodtató, hogy az "intellektuális" viszont nyolcszáz az egyhez arányban vezet az "intelektuális"-sal szemben. Szóval valami olyasmit érzek, hogy a szélesebb közhasználatba kerülő szavak formája gyorsabban romlik, mint a szűkebb, értő körben. És szándékosan nem írok elitet és más marhaságokat, mert eleget tapasztaltam, hogy a legegyszerűbbnek vélt kétkezi szakmák speciális és pontos jelentésű szókincse ugyanígy "lebutul" a köz száján. Lebutul, azaz elveszti precízebb értelmét, és valami általánosabb masszattá hígul. Tök király, nem??? És mi van, ha a wiki szerzőgárdájának számbéli gyarapodásával ugyanez a jelenség fog kibontakozni?? Vagy már bőszen bontakozik is, csak marha kínos belátni, mert a jelenlegi irányelvek homlokegyenest ellenkező alapfeltételezésekre épültek. "Az emberek" zömükben jók és a jót akarják tenni, ezért a közprédára bocsátott gondolatok (szócikkek) csak javulhatnak. Igenám, de a wikipédia nem a jóságról, hanem a tudásról szól, és itt már roppant kínos érvényt szerezni annak, hogy senki saját bölcseségénél feljebb ne bölcselkedjék... (Úgyhogy itt abba is hagyom!)--Godson 2006. február 21., 09:03 (CET)


Based on work by