Bogdány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bogdány ( szlovákul Bohdanovce nad Trnavou) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 945 lakosából 935 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 7 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv Bohdan (= Isten ajándéka) személynévből származik.
[szerkesztés] Története
A község területén a kőkorszak óta élnek emberek. A legrégibb régészeti leletek a vonaldíszes kerámiák népétől származnak. A magyar honfoglalás előtt szláv település volt a falu helyén, mely a magyar államalapításkor már lakatlan volt. A mai falut 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Podans említik először, ekkor már állt temploma is. 1373-ban Bogdanch néven említik. 1387-ben Zsigmond király több faluval együtt hívének Stibor vajdának adja. 1394-től Éleskő várának uradalmához tartozott. 1414-ben Stibor halála után a birtok azonos nevű fiára szállt. 1435-ben Zsigmond Rozgonyi Györgynek és Istvánnak adja. 1496-tól a falu keleti része az éleeskői uradalom részeként Czobor Imre és János, nyugati része a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka, a 16. századtól a vöröskői váruradalom része. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században három malom és sörfőzde működött a falu területén. Neve 1887-ig Bogdanócz volt. 1910-ben 706, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi, tornya a 16. század első felében épült.
- Nepomuki Szent János kápolnája 1835-ben épült.


Based on work by