Oriana Fallaci

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oriana Fallaci (1929. június 29. – 2006. szeptember 15.) olasz író, publicista, újságíró.

A második világháborúban olasz partizánként részt vevő Fallaci hosszú és sikeres újságírói pályafutás végén, 77 évesen mellrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán.

Fiatal újságíróként interjút készített számos államfővel, politikussal és hírességgel, köztük Henry Kissingerrel, az iráni sahhal, a Khomeini ajatollahhal, Lech Wałęsával, Willy Brandttal, Zulfikar Ali Bhuttóval, Walter Cronkite-tal, Omar Khadafival, Federico Fellinivel, Sammy Davis Jr-ral, Teng-Hsziao Pinggel, Nguyen Cao Ky-vel, Jasszer Arafattal, Indira Gandhival, Alexandros Panagoulisszal, Werner von Braunnal, Makarios püspökkel, Golda Meirrel, Nguyen Van Thieu-val, Haile Selassie-vel és Sean Conneryvel.

Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben.

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

  • A haszontalan nem - utazás a nő körül (1968, Kozmosz Könyvek)
  • Ha meghal a Nap (Kozmosz Könyvek, 1971 / Európa Könyvkiadó, 1984)
  • Harag és a büszkeség (2003, Focus kiadó, ISBN 963-9468-23-1)
  • Insallah (Etűd könyvkiadó, ISBN 963-851-648-8)
  • Levél egy meg nem született gyermekhez (1980, Kozmosz Könyvek, ISBN 963-211-410-8)
  • Pénelopé a háborúban (1965, Magvető Könyvkiadó / 1994, Etűd Könyvkiadó, ISBN 963-85164-0-2)