Szada
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Gödöllői |
| Rang | község
|
| Terület | 16,69 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2111 |
| Körzethívószám | 28 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Szada község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A gödöllői dombságban, Gödöllőt Váccal öszekötő főút mentén, Gödöllő és Veresegyháza között fekszik.
[szerkesztés] Története
A Szada név finnugor nyelvből származik, és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felöl nézve a települést pont egy völgy bejáratánál van. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-os oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háboruk alatt elnéptelenedett, majd 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.
1894-ben építették Római katolikus templomát amit Keresztelő Szent János-nak ajánlottak.
A refotrmátus templomát 1928-ban emelték egy régi fatemplom helyén Schulek János tervei alapján.
Az 1820 körül épült kúria először a Grassalkovich család,majd a Pojacsevich család, és végül a Bánó család birtokolta. Ez az épület ma faluház.
[szerkesztés] Nevezetességei
- református templom
- római katolikus templom
- Faluház
- Margita /a Gödöllői dombság legmagasabb pontja, tetjén kilátóval (geodéziai toronnyal)
- Székely Bertalan műtereme


Based on work by