Bonyhád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség | Bonyhádi |
| Rang | város
|
| Terület | 72,14 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7150 |
| Körzethívószám | 74 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Bonyhád város Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Völgység „fővárosa”. A 6-os főút mentén, Szekszárdtól 18 km-re található.
[szerkesztés] Nevének eredete
A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.
[szerkesztés] Története
Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. 1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, refomátus és zsidó. Bonyhádról indult az antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához (1942), mely az akkori fasiszta szellemű Volksbunddal szembeni mozgalom volt. Működése azonban meglehetősen korlátozott volt. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.
Mai nemzetiségi képét leginkább magyarok, svábok, székelyek és felvidéki emberek alkotják.
[szerkesztés] Gazdaság
Bonyhád hírnevét növelte a cipőgyár (1917), a dominó- és zománctáblagyár (1909) és a bonyhádi tájfajta szarvasmarha.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike. Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
- Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
[szerkesztés] Híres bonyhádiak
- Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek,
- Peczel Sándor,
- Perczel Mór
- Perczel Miklós.


Based on work by