Herend

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.13261° k. h. 17.75129°

Herend
Herend címere
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Veszprémi
Rang város


Terület 19,53 km²
Népesség
Irányítószám 8440
Körzethívószám 88
Térkép
é. sz. 47.13261° k. h. 17.75129°
település
Mo. térképén

Herend város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Herend a 8-as út mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszínt feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté.

[szerkesztés] Története

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a németajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

[szerkesztés] A herendi porcelángyártás története

„Kínai” herendi levesescsésze aranyhalas mintával
Nagyít
„Kínai” herendi levesescsésze aranyhalas mintával
„Kínai” mintás herendi porcelán
Nagyít
„Kínai” mintás herendi porcelán
„Kínai” herendi levesescsésze aranyhalas mintával
Nagyít
„Kínai” herendi levesescsésze aranyhalas mintával

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.


[szerkesztés] A herendi porcelángyár teljesítménye 2005-ben

A 2004. évre nem fizetett osztalékot a Herendi Porcelánmanufaktúra annak ellenére, hogy 6,2 milliárd forint volt az árbevétele, az adózás előtti eredménye pedig 75 millió. Az árbevételből 4,3 milliárd az export, amely a világ 58 országába irányul.

A három legnagyobb piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon belül Herenden, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén és Kőszegen van márkaboltjuk. Pekingben, Shanghajban és Moszkvában is várható márkaboltok nyitása.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Porcelánmúzeum (1964 óta)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Online

[szerkesztés] Könyvek

Veszprém megye városai
Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida
Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc
Más nyelveken