Heribert Illig
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Heribert Illig (Vohenstrauß, Németország, 1947. – ) német germanista, rendszeranalitikus, a „Zeitensprünge” folyóirat alapító szerkesztője és gräfelfingi Mantis-Verlag vezetője. Az ún. „fantomidő-hipotézis” ismert támogatója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
A bajorországi születésű Illig germanista doktori disszertációjában a zsidó származású Egon Friedell (1878-1938) osztrák író, publicista, színész és kritikus életművét dolgozta fel.
[szerkesztés] Történelmi tézisei
Illig az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év soha nem létezett. Ez állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.
Állításait Illig főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte ez időszak tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike – beleértve Nagy Károlyt is – egyszerű koholmány. Bár mások is írtak ez elmélet támogatására – pl. Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, és Manfred Zeller – mégis a legtöbb történész csak egyszerű képzelgésnek tartja, s a hivatkozott bizonyítékok többségét elvetik. Ennek következtében a „fantomidő-hipotézis”-t egyelőre áltudománynak tartják.
Illig elméletének másik alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi Julián naptár-hoz képest egy tíz napos eltérés kiküszöbölése során sok dátum tévesen lett átszámítva, s az új rendszerben ennek következményeképpen tizenhárom napi eltérés keletkezett. Ezt a hibát annak tudták be, hogy a Julián év 1’20”-cel hosszabb volt mint azt ma tudjuk. Ez eltérés kiküszöbölése érdekében XIII. Gergely pápa utasítására 1582. október 4-ének másnapja október 15-e lett. (Ez az oka annak is, hogy az Októberi Forradalom (1917. október 25.) november 7-én történt, mivel a keleti ortodox világ az orosz bolsevik hatalomátvételig nem fogadta el ezt a naptárváltást).
Megjegyzendő, hogy a történészeknek ez elmélettől függetlenül is sok gondot okoz az a tény, hogy az egységesített naptárak kora előtt sok kultúrában helyi eseményeket használtak időszámításaik alapjául. Így a korábbi hellén világ sok területén Nagy Sándor halála (Kr. e. 323) számított a legáltalánosabb időszámítási alapnak. A sokszor hiányos feljegyzésekből gyakran bizonytalan volt az, hogy egy adott dátum melyik időszámítási rendszerben volt megadva. Ebből a zavaradottságból adódhattak olyan helyzetek, melyben a 16. századtól kezdődően a történelmi időrend egységesítésében erősen felélénkült erőfeszítések olyan hézagokat hoztak feszínre, amik addig esetleg rejtve voltak. Az mindenesetre elképzelhető, hogy e bizonytalanságokat bizonyos korokban bizonyos körök politikai érdekeiknek megfelelően előnyükre fordíthatták.
[szerkesztés] Néhány érdekes vonatkozás
- Heribert Illig először 1999-ben megjelent Wer hat an der Uhr gedreht? (Ki állította át az órát?) c. könyvének címlapján Friedrich Kaulbach (1822-1903) „Nagy Károly 800-as császárrá koronázása” c. 1861-ben készült és jelenleg Münchenben megtekinthető festménye látható, melyen a pápa egyértelműen a Magyar Szent Koronát helyezi Nagy Károly fejére.
- A Septuaginta és a Vulgáta időszámításai között 300 évnyi különbséget mutat ki Illig.
- A 10. század során az 1000. évet a „végidők császársága birodalma” (Endekaiser) kezdetének tekintették nagy várakozással. III. Ottó császár (980-1002) és II. Szilveszter pápa (Gerbert d'Aurillac 950-1003) ~ III. Ottó, aki magát „Jézus Krisztus szolgája”, az „apostolok szolgája” és a „világ császára” címekkel látta el, magát egyértelműen annak a bizonyos „végidők császárá”-nak tekintette. Emiatt nagy szükség jelentkezett a bizonytalanságból adódó előnyök kihasználására is. Így kezdődhetett el a Nagy Károly kultusz építése is. III. Ottó őt tekintette példaképének és sírjához zarándokolt, onnan ereklyéket vett, majd halála után oda temették Aachen-ben. Illig szerint Aachen akkor még nem is létezett, csupáncsak egy bizonyos Aquis villa nevű ősi római előretolt helyőrség maradványai jelölték a térképen.
- Nagy Károly udvari történészének Einhardnak Vita Karoli Magni-járól Illig alapos elemzéssel kimutatta, hogy egyszerű hamisítvány. Például, Eginhard beszámol arról, hogy egy télen Nagy Károly kétszer kelt át az Alpokon hadseregével, de Illig kimutatja, hogy se utak, se városok, se fegyvergyártás nem volt abban az időben az Alpok környékén. A téli átkelés lehetetlenség volt még kétszáz évvel később is.
- Nagy Károly világraszóló építészeti csodának számító kápolnája Aachenben (Pfalzkapelle) olyan műszaki megoldásokat használ minden előzmények nélkül, melyeket csak több mint két évszázaddal később fejlesztettek ki…
- Az Ingelheim-ben végzett ásatásokból szervezett kiállítás címe „Ingelheim - karolingisch oder römisch? ” (Ingelheim - karolingi vagy római?). Ezen a kiállításon sok olyan felirat található mint „Korinthusi oszlopfejezet - 2.század vagy 8.század vége”. Kérdés: hogy lehetséges az, hogy modern eszközeinkkel nem állapíthatjuk meg egy kicsit pontosabban? Hasonló problémák Magyarországon is felmerültek ld. Bradák Károly: Fehérvár – fehér folt c. könyvét.
- Az egész Német-római Birodalom a Karoling Birodalmon alapszik… – és az az egész Európa Ház jellegadó ősképe is…összeomlik az Európa Ház koncepció.?
- III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa Magyarországot a nyugat (cezaropapizmus) és kelet (Bizánci császárság) közötti hatalmi harcok területének tekintették, s Szent István megkoronázásával azt véglegesen a nyugathoz csatolták.
- Fontos magyar vonatkozása ez elméletnek az a tény, hogy ha a 300 évet kivesszük történelmünkből, akkor hirtelen baj van az avarkorral. S valóban, az avarkor előtti Attilát is részletesen bemutató Krónikáink említést sem tesznek az ún. Avar Birodalomról, mely állítólag az Adriától a Északi-tengerig terjedt, keletre pedig a Fekete-tengerig ért. Miért nem kérdezzük meg hogy miért nem?
- Ebben az esetben a honfoglalás nem 895-ben, hanem 595-ben történt, ami „véletlenül” egybeesik az első avar honfoglalással. Weissgerberrel közös munkájában Illig szerint ennek megbízható írásos és ásatási bizonyítékai vannak és kisértetiesen hasonlít a ‘300 évvel későbbi’ magyar honfoglaláshoz – mintha csak 595-ben kezdődne és 895-ben végződne…? Kimutatják, hogy a Krónikák következetesen öt generációról beszélnek: Attila - Csaba - Ed - Ügyek - Előd - Álmos. Attila 465-ben halt meg és öt generációval később Álmos jelenik meg a színen, akiről Anonymus azt írta, hogy "Almus id est sanctus" – azaz Álmos egy szent (ember).
- E számítás szerint tehát a magyar honfoglalás 595-ben történt, 701-ben koronázták meg Szent Istvánt és 1001-ben kihalt az Árpád-ház…
- Hogy lehet az, hogy a Vita Karoli Magni által részletesen leírt mintegy háromszáz éves viking földdúlásnak, rablásnak-felégetésnek semmi nyoma sem található Kölnben, vagy Paderbornban, de mikor ezekkel a félelmetes vikingekkel ismét találkozunk 911-ben, akkor kiderül hogy Rollo a viking (855-931) nem hajózik, nem pusztít, hanem földet művel?
- Érdekes kérdés lehet az is, hogy az iszlám 300 éves térhódítása során senki nem lépett fel ellene. Hogy lehet az, hogy a Mekkából Medinába történő átmenekülés (622) után csak a 900-as években hallunk róluk megint, amikor mindenfelé szultánságokat és kalifátusokat szerveztek már?
- Kérdés lehet az is, hogy mi történt Bizáncban ezekben az években? A 10. századi Bizáncban a Bíborbanszületett Konstantinnak Constantine VII Porphyrogenitos (905-959) időre volt szüksége ahhoz, hogy a Constantine V Copronymus ("Szarnevű") (718-775) ideje alatt elveszett Igaz Kereszt számtalan ereklye formájában visszakerülhessen a keresztény világba… Annak ellenére, hogy a bizánci császárság talán a legrészletesebben dokumentált társadalaomnak tekinthető, ebből az időszakból nincsenek történelmi adatok, amire (ma) csak a képrombolás ad magyarázatot…
- Stb.stb...
[szerkesztés] Más elméletek
Az ún. Új időrend az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagja, Anatolij Tyimofejevics Fomenko (1945-) matematikus munkája, aki ennél fantom idő hipotézis-nál lényegesen szélesebb hézag létezését állítja. Szerinte a hagyományos történelmi adatokban egy teljes évezred hiányzik. Ezt az elméletet általánosan komolytalannak tartják.
Egy kevésbé szeszélyes, de hasonlóan vitatott elmélet a rockzenészből egyiptológussá vált David Rohl-nak az ősi Egyiptom történelmével kapcsolatos elmélete, mely a történelmi események hagyományos időrendjét rendezi át.
[szerkesztés] Heribert Illig könyvei
- Német nyelvű köteteinek teljes bibliográfiája
- Heribert Illig - Klaus Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban. Újraírt történelem, Allprint, 2003
- Dr. Klaus Weissgerber: A kitalált magyar középkor - A Képes Krónikák
- Dr. Heribert Illig - Prof. Dr. Hans-Ulrich Niemitz: Mi marad a középkorból? - Egy paradigmaváltás jelei
- Heribert Illig: Korlátolt felelősségű naptár. Koraközépkori kitalált történelem lebegő talapzaton
[szerkesztés] Hivatkozások
- A könyv magyar honlapja
- Bradák Károly: Fehérvár – fehér folt


Based on work by