Beke Sámuel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Beke Sámuel (alsócsernátoni) (Felsőcsernáton, 1803. augusztus 3. -?) református lelkész

[szerkesztés] Élete

Atyja Beke Titusz református lelkész volt; tanulását a zilahi iskolában kezdte s innen Kolozsvárra ment, hol elvégezvén a teológiát, a gróf Bethlen-család káplánja lett Bethlenben; innét választatott 1828-ban Zilahra református lelkészül.

[szerkesztés] Munkái

1. A közönség keserve három énekben. Pataki Sámuel végső tisztességtételén 1824. évi máj. 9. Kolozsvár.

2. A tudomány világosság. Egyházi beszéd. U. ott, 1828.

3. Emlékbeszédek néhai id. Zilahi ifj. Kiss Ferencz és Kiss Ferenczné végtisztességtétekre. U. ott, 1832. (Salamon József beszédével együtt.)

4. Sírjatok a sirókkal. Gyászbeszéd Kiss Katalin felett. U. ott, 1832.

5. Imádságok br. Bánffi Sarolta felett. U. ott, 1834.

6. Vasárnapi beszédei, kiadta Nagy Ferencz. U. ott, 1837–40. két füzet. (2. kiadás. U. ott, 1851.)

A Történeti Lapokban (1876. 26. sz.) Wesselényi Miklós báróhoz Zilahról 1828. decz. 24. irt levele van, melyben id. Szilágyi Ferenczet parentálja.

[szerkesztés] Források