Grönlandi nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Grönlandi nyelv (Kalaallisut) | |
|---|---|
| Beszélik: | Grönland (Dánia) |
| Terület: | Észak-Amerika |
| Beszélők száma: | nagyjából 50 000 fő |
| Helyezés: | Nincs az első százban |
| Nyelvcsalád: | Eszkimó-Aleut Inuit |
| Írás: | Latin írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Grönland (Dánia) |
| Szabályozza: | Oqaasileriffik |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | kl |
| ISO 639-2 | kal |
| SIL | kal |
| Lásd még: Nyelv | |
A Kalaallisut nyelv (más néven grönlandi, grönlandi eszkimó, vagy grönlandi inuktitut) egy eszkimó-aleut nyelv melyet Grönlandon beszélnek. Közel áll a kanadai nyelvekhez mint például az inuktituthoz. A nyelv nagyon hasonlít rokonaihoz. Gyakorlatilag nincsenek összetett szavak, mivel ezekre a szavakra már más kifejezés van. A grönlandi nyelvet három fő dialektusban beszélik: északgrönlandi, nyugatgrönlandi és keletgrönlandi; Ezekből a nyugatgrönlandi a legelterjedtebb, ezt hívják más néven Kalaallisutnak. Az északi nyelvjárást - az inuktunt - Qaanaaq (Thule) város környékén beszélik; ez áll a legközelebb a kanadai inuktitut nyelvhez. A Kalaallisut nyelvet minegy 50 000 ember beszéli. Ez a szám nagyobb mint az összes más eszkimó-aleut nyelvet beszélők száma.
Rövid összehasonlítás Az Inuktitut szó Kalaallisut nyelvre fordítva Inuttut. Az egyik legismertebb Inuktitut szó, az iglu (jégkunyhó), Kalaallisut nyelven "illu".
A Kalaallisut nyelv megkülönböztet kétfajta szótípust: főnevek és igék. Mindkét kategória felosztható tárgyas és tárgytalan szavakra. A nyelv megkülönböztet négy személyt (1., 2., 3., és 3. visszaható), egyes és többesszámot. Nem alkalmazza az úgynevezett duálist (kettesszámot) mint az Inuktitut. Az igéknek 8 módja van: kijelentő mód, főnévi igenévi mód, felszólító mód, óhajtó mód, múltidejű kötőmód, jövőidejű kötőmód, általános kötőmód). A főneveknek 10 esetét ismerik: absolutive, ergative, equative, instrumental, locative, allative, ablative, perlative. Egyes főneveknek külön van: alany - és tárgyasesetük is. Az igék vonzanak biperszonális ragokat téma és konkrétumok szerint (ezeket megkülönbözteti személy, és szám szerint). A tárgyas igék vonzatai lehetnek a birtokos ragok.
A legtöbb kanadai nyelvvel szemben a Kalaallisut nem az inuktitut írást, használja, hanem a latin ábécét. A speciális kra betűt, kizárólag csak a Kalaallisut nyelv használta a betűreformig, amikor is a q betű váltotta fel a korábban hazsnálatos kra betűt.


Based on work by