Milan Kundera
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Milan Kundera (1929. április 1., Brno, Csehszlovákia); cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja híres zongorista, zenetudós. Az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének.1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
Forrás: http://www.uhu.hu/szerzo.jsp?authorID=5116
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Verseskötetek
- Man: A Broad Garden - 1953
- The Last May - 1954-55-61
- Monologues - 1957-64-65
[szerkesztés] Drámák
- The Owner of the Keys - 1962
- Two Earls, Two Weddings, Slowness - 1968
- The Blunder - 1969
- Jakub a jeho pán. Pocta Denisi Diderotovi - 1971 (Jakab és az Ura. Hódolat Denis Diderot-nak)
[szerkesztés] Regények
- Tréfa - 1965 (Zert)
- Nevetséges szerelmek - 1963-65-68, befejezve: 1969 (Smolne lásky)
- Az élet máshol van - 1969-70 (Life is Elsewhere)
- Búcsúkeringő - 1970-71 (Valiéik na rozlouéenon)
- A nevetés és felejtés könyve - 1978 (Kniha smíchu a zapomníní)
- A lét elviselhetetlen könnyűsége - 1982 (Nesnesitelná lelekost bytí)
- Halhatatlanság - 1988 (Nesmrtelnost)
- Lassúság - 1994 (La Leuteur)
- Azonosság - 1996 (L'identité)
- Nemtudás - 2000 (L'ignorance)
[szerkesztés] Esszékötetek
- About the Disputes of Inheritance - 1955
- The art of the Novel - 1960
- The Czech Deal - 1968
- Radicalism and Exhibitionism - 1969
- The Stolen West or the Tragedy of Centural Europe - 1983
- A regény művészete - 1985 (L'art du roman)
- Elárult testamentumok - 1992 (Testaments Betrayed)
- A függöny - 2005 (Le Rideau)
[szerkesztés] Mozifilmek, melyekben közreműködött
- Nikdo se nebude smat 1965, 94 perc, fekete-fehér, csehszlovák film
- Já, truchlivy buh 1969, fekete-fehér, csehszlovák film
- Tréfa (Zert) 1969, 80 perc, fekete-fehér, csehszlovák film Kresadlova
- Clair de femme 1979, 102 perc, színes, francia-olasz-német film
- A lét elviselhetetlen könnyűsége (The unbearable Lightness of Being) 1987, 172 perc, amerikai film


Based on work by