Fogaras vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fogaras vármegye (1910)
Fogaras vármegye címere
Székhely Fogaras
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Fogaras vármegye térképe

Fogaras vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajz

A Magyar Királyság királyhágón túli részében, a romániai határ mellett terül el. Határai északon Nagy-Küküllő vármegye, melytől nagyrészben az Olt folyó választja el, nyugaton Szeben vármegye, délen Románia, keleten Brassó vármegye. Területe 1875,43 km2. Fogaras vármegye a termékeny völgylapályt a havasok zord régiójával egyesíti. Az északi határát képező Fogaras mentén termékeny lapály terül el, melynek tengerszint feletti magassága 400 és 470 méter közt változik. Dél felé e lapály észrevétlenül emelkedik, míg abból a Fogarasi-havasok nagyszerű láncolata minden előhegy nélkül hirtelenül kiemelkedik. A nagyszerű hegylánc, melynek főgerince Románia felé a határt képezi, Erdély legmagasabb csúcsait egyesíti magában. Ebben emelkednek a Negoj (2535 m.), Buttyán vagy Vunetara (2510 m.), Nagy-Vistea (2520 m.), Vurvu Urli (2479 m.). E hatalmas hegységet, mely Észak felé csak rövid, egymással párhuzamos ágakat bocsát, keleten a Barca forrása feletti horpadás választja el a Barcasági-hegyek, melynek nyugati tagja, a 2241 m. magas Királykő egészen Fogaras vármegye területére esik, mig a Törcsvári szoroson (1240 m.) emelkedő Bucsecs-hegységnek csak nyugati lejtői számíthatnak Fogaras vármegyéhez. E két utóbbi hegytömeg aljában a Barca termékeny rónája terül el (Barcaság), melyet nyugat felől a középmagasságú Persányi-hegység határol, melynek legmagasabb csúcsa a Nagy-Fekete-hegy (1294 m.) azonban csak nyugati ereszkedőjével nyulik be Fogaras vármegye területére s itt azon inkább halmos vidéket alkotja, mely a Sinka és Barca völgyei közt szétterül.

Ezen hegységből számos folyóviz ömlik a lapályra, de nagyobb jelentősége csak a Barcának van, mellyel a Törcsvári patakkal egyesülve Brassó vármegye földjére lép át. A vármegye földjét öntöző egyéb vizek közül, melyek mind az Oltba ömlenek, a Persányi-hegységet a Királykőtől és a Fogarasi-havasoktól elválasztó Sinka a leghosszabb, mig a Sebes, Ucsa, Lajta, Kercsi-patak stb. jóval rövidebbek. Az Olt mellékén helyenként mocsarak terülnek el, a Fogarasi-havasokban pedig néhány tengerszem (Bilea-tó vagy románul Bâlea tó) fordul elő. Ásványos forrásai nincsenek.

[szerkesztés] Lakosság

Lakóinak száma

1881-ben 84571 lélek, 1891-ben 88217 lélek volt; a 10 évi szaporulat csak 3646 lélek, vagyis 4,3 %. Egy km2-re 47 lakos esik s az erdélyi vármegyék közt a sürübben lakottak közé tartozik. Nemzetiség szerint van a lakosok közt 4082 magyar, 4009 német (szász) és 78725 oláh; a magyarság az utolsó tiz év alatt 1322 lélekkel, vagyis 47,9 %-al szaporodott, de leginkább Fogaras városára szorítkozik. Hitfelekezet szerint van 2466 róm. kat., 23142 gör. kat., 56943 gör. kel., 2625 ág. evang., 1801 ref., 373 unit. és 866 izrael.; a magyarok leginkább róm. katolikusok és reformátusok, a németek lutheránusok. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság, mely mellett a többi foglalkozási ágak jelentéktelenek; a lakosság foglalkozása szerint ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 516, őstermelés 28845, bányászat 23, ipar 3100, kereskedelem 363, hitel és közlekedés 93, járadékból élők 2364, házi cselédek 940, háztartás 19087, egyéb foglalkozásu 81, foglalkozás nélküli 32435 lélek. Az ipar jelentéktelen, egyetlen nagyobb telepe a zernesti cellulosegyár (181 munkás), van továbbá 2 szeszgyár (Fogarason), több fürészmalom, 4 nagyobb és 124 kisebb vizimalom. A mezőgazdaság céljaira alakult a F. vármegyei gazdasági állomás.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken