Barit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A barit (súlypát, báriumszulfát) barittartalmú rombos kristályrendszerű a szulfátok baritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Többnyire táblás kristályok de néha megnyúlt alakban is előfordul. Gyakori a cseppkőszerű gumós halmazokban és tömegesen. A Szahara mentén a "sivatag rózsája" néven árúsítják szépen fejlett kristálycsoportjait. Fontos felhasználási terület a mélyfúrásoknál nagy falysúlyú iszapok képzésére. A festék és papiripar fontos alapanyaga.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: BaSO4
- Szimmetriája: rombos kristályrendszerben, több tengely és lapszimetriája létezik.
- Sűrűsége: 4,48 g/cm3.
- Keménysége:2,5- 3,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
- Hasadása: jól hasítható.
- Színe: sárga vagy fehér, néha barnás, kékes vagy vöröses árnyalatú.
- Fénye: üveges.
- Átlátszósága: átlátszó, áttetsző.
- Pora: fehér, szintelen.
[szerkesztés] Keletkezése
Hidrotermás eredetű. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok közepes és magas hőmérsékleten átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Gyakran fordul elő üledékes kőzetekben, másodlagosan mint mállástermék. Hasonló ásvány: a kalcit, aragonit, cölesztin.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakori ásvány, nagyméretű több tízcentis nagyságú kristályai sem ritkák. Angliában Cumberland és Cornwall térségében, Csehországban Pribramban, Romániában az erdélyi Felsőbányán, Németországban Freibergben, Olaszországban Como és Trento környékén valamint Szardinia szigetén,Tunéziában az Egyesült Államokban Colorado, Oklahoma és Dél-Dakota területén.
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Nagyobb mennyiségben Rudabányán termelték, ahol a sziderit pörkölési meddőjében a BaSO4 20%-ra feldúsúlt. Homokokban Dorog (Sátorkőpuszta), Nyírjes, Bajót területén, Budapest barlangjainak falán a keletkezéskori hévizes aktivitás folyamán keletkező apró kristályokban, a gánti és kincsesbányai bauxit telepekben, Sárospatakon, Nagybörzsöny, Recsk és Parádfűrdő térségében, nagyobb mennyiségben a Velencei-hegységben Sukoró, Pátka, és Nadap környékén 20-80 cm vastag telérekben tártak fel baritot ahol centiméteres nagyságrendű kristályi is gyakoriak.
[szerkesztés] Kisérő ásványok
Fluorit, szfalerit, galenit, kalkopirit, nikkelin, hematit, limonit, tetraedrit .
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974


Based on work by