Cserény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cserény (szlovákul Čerín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2001-ben 422 lakosából 418 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Besztercebányától 14 km-re délkeletre fekszik, Csécsény tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
1153-ban említik először. 1300-ban III. András király a községet a harcokban tanúsított érdemeiért Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi Pál comesnak Madách Imre ősének adományozta, aki itt rendezte be birtokainak központját. Kúriát és templomot építtetett ide. Később a család megvált itteni birtokától. Templomát a török veszély idején megerősítették. 1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus stílusú, korabeli freskókkal. A templomnak kő keresztelőmedencéje és különálló harangtornya van. 1483-ban készített gótikus oltára ma a Magyar Nemzeti Galériában látható.
- A községben gyógyvizű ásványvízforrás található. Vizét 1996-óta palackozzák.


Based on work by