Vita:Az Árpád-ház eredetmondái

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Orseolo Péter

Beletettem a leszármazási ágba Orseolo Pétert. Meg el volt írva az uralkodási sorrend számozása, javítottam azt is. Egyébként gratulálok a "családfához", igen szemléletes. Üdv: 387 2004. augusztus 29., 03:04 (CEST)

A cikkből le kellene vágni a "legenda" részt (a szöveg 3/4-e), és azt kitenni külön szócikk alá. kla

Klanak igaza van. Általában érdemes lenne külön cikkben megírni a magyar mondakört, és ezt oda tenni. üdv Remete

Alakul egy szócikk Magyar történelem címmel, ami sokáig csonk volt. Ennek a résznek az elejéből részeket oda át kellene talán tenni. --BeR 2005. május 1., 19:59 (CEST)

Ha Orseolo Péter benne van, akkor Aba Sámuel is benne lehetne. Jó, nem vér szerinti rokon, de azért rokon :) Alensha 2005. május 1., 20:46 (CEST)

[szerkesztés] Leszármazottak

Élő Árpád-ház

kategória szövegéből idemozgatva -- nyenyec  2005. május 25., 21:39 (CEST)

A XIX. századtól a magyar történelem egy vitatott kérdése a Crouy-Chanel és Croy családok származása: a hiteles okiratok szerint "András hercegnek" két fia született egy velencei patríciuscsalád lányától, Cumana Szibillától, ők Félix és Márk, akik a crouy-Chanel és Croy családok ősei. A Croy-birtokot II. András fia, Utószülött István szerezte meg, és fia, III. András adományozta őket Félixnek és Márknak. Ezért a történészek úgy vélték, a két fiú apja, "András herceg" III. András magyar király, és ebből kiindulva próbálták meg bizonyítani a leszármazást. Azonban ez az elmélet, noha nem teljesen lehetetlen, de sok problémát vet fel. Azonban nemrég előkerült okiratok szerint "András herceg" II. András fiát, Halicsi Andrást takarja, aki nem halt meg Halics ostromakor, hanem Velencébe menekült, és ott nemzette utódait, akik ma is élnek. Az Árpád-ház férfiága így még ma is él.

Kapcsolódó oldalak:

http://www.eloarpadhaz.hu http://www.crouy-chanel.net


A fenti szöveg a Magyarország történelme kategóriából lett átmásolva. Nem tudom, mennyire hihető a sztori, én egyszer olvastam róla valami magazinban, de máshol nem nagyon. Esetleg lábjegyzetként meg lehet említeni. Alensha 2005. május 26., 00:37 (CEST)

[szerkesztés] Az utolsó aranyágacska

III. András (egyes források az András nevű királyainkat Endreként idézik) – aki sosem tudta hatalmát megszilárdítani, s minden igyekezete ellenére folyamatosan harcolnia kellett trónja védelmében – váratlanul, s fiú trónörökös nélkül hunyt el 1301-ben. István országbíró két évvel később kiadott oklevelében így búcsúzik el tőle: „Meghalt (...) az utolsó aranyágacska, mely atyai ágon Szent István király (...) nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt”. András volt tehát az utolsó Árpád-házi uralkodónk. Ezt követően – az erdélyi fejedelmek negyed évezredes uralkodását leszámítva – nem ült magyar származású király hazánk trónján.

[szerkesztés] Eltűnt évek

Egy igen kevéssé alátámasztott elmélettel kapcsolatos megjegyzést kivettem a szövegből - Serinde üzenet 2006. október 1., 17:52 (CEST)

„De ha figyelembe vesszük a bajor Illig újkori kutatása erdményét, akkor 297 év naptárkiigazítás címen betoldtak a történelembe,akkor Álmos születése nem 819, hanem 516 így már nem kell kitölteni semmit kitalált nevekkel, és a hun történelem összekapcsolódik a magyar történelemmel. E történet szerint Atilla és a burgundi hercegnő nászából született Aladáruisz (görög kutfö)uralkodott Pannoniában apja halála után 10 évre,ez megfelelt a bajoroknak is béke volt.Aladár(iusz) fia Kurt, Kurt fia Baján és Baján fia a görögöknél Sueti-bolug,németeknél Chuth, a morváknál Csuth(i)volt, ezt több rézkarc bizonyítja. Csuth(i) bolug vagy másképen vezér, herceg volt Árpád kortársa, Csuth(i)herceg a mogor ejtsd: magor nemzetséggel is bizonyÍtja Atilla vérét, valamint Csuth(i) fia Lél ( Lehel) hecegnek tulajdonitott " Lehel kürt" melynek faragott teremtéstörténete az ősi Assziriába vezetnek vissza.”