Mürón

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mürón (nevének régebbi írásmódja: Myron) (Kr. e. V. század második fele) görög bronzszobrász. (Nevét keresztnévként lásd Miron alatt.)

Müron Diszkobolosz című szobráról készült másolat. Az eredeti nem maradt fenn
Nagyít
Müron Diszkobolosz című szobráról készült másolat. Az eredeti nem maradt fenn

[szerkesztés] Élete

Athénban és Eleutherában élt. A görög klasszikus szobrászat virágkorát megelőző, úgynevezett „szigorú stílus" legnagyobb mestere volt. Az ókori hagyomány szerint Hageladasz tanítványa volt.

[szerkesztés] Művei

Athénben, Olümpiában, Delphoiban, a Peloponnészoszon, Kis-Ázsia és Szicília görög városaiban dolgozott. Ókori írók közel 30 művét említik: isten-, hérosz-, győztes atléta- és állatszobrokat. Ezek közül fennmaradt római másolatai alapján biztosan azonosítható főműve, a „Düszkobolosz" (Diszkoszvető), valamint az eredetileg az athéni Akropoliszon felállított kétalakos csoportja: „Marszüasz megtalálja az Athénától elhajított fuvolát". Szamoszi kolosszális Zeusz-Héraklész-Pallasz Athéné szoborcsoportjának talapzata előkerült. Egy római másolatokból ismert Perszeusz-fej sok kutató szerint szintén az ő „Medusát ölő Perszeusz" című szobráról való. Számos ókori versben ünnepelt tehénszobrát nem ismerjük. Győztes atlétákat ábrázoló szobrai közül a leghíresebb Ladasz versenyfutóé volt. Mürón ötvösként is működött.

Az ókori írók típusainak változatosságát, szobrainak ritmusát és felépítésük arányosságát, ember- és állatalakjainak elevenségét emelik ki, de kifogásolják szobrain a régies hajmintázást és a lélekábrázolás hiányát.

[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)