Nagy Emil

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagy Emil a századelőn
Nagyít
Nagy Emil a századelőn

Nagy Emil (Vámosi) (Kaposvár, 1871. november 16 - Budapest, 1956. augusztus 20.)

Ügyvéd, képviselő, tárcaíró, igazságügy-miniszter.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jogászi pályája

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte.

  • 1898-tól 1946-ig kisebb megszakításokkal ügyvédi gyakorlatot folytatott.
  • 1907-től 1923-ig az Esterházy–hitbizomány jogtanácsosa volt.
  • 1926-tól az International Law Association (Nemzetközi Jogász Egylet) tagja.

[szerkesztés] Politikai pályafutása

  • 1905 és 1940 között (megszakításokkal) három alkalommal volt országgyűlési illetve nemzetgyűlési képviselő.
  • 1905-től az Interparlamentáris Unió tagja.
  • 1923. június 11-től 1924. február 21-ig igazságügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban.
  • 1924-ben kilépett a kormánypártból.

A Magyar Külügyi Társaság alelnöke volt egy időben. Az ún. Rothermere-akció egyik fő magyarországi propagátora volt.

1951-ben, 80 éves korában kitelepítették...

[szerkesztés] Írói tevékenysége

1902 és 1944 között számos publicisztikája jelent meg a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap hasábjain.

F.m.:

  • Emile de Nagy–Maximilien Fenyő (Nagy Emil–Fenyő Miksa): Le Traté de Trianon et ses Conséquences (Budapest, 1927, Athenaeum)
  • Az út az orvoslás felé. In: Igazságot Magyarországnak! (Budapest, 1928, Magyar Külügyi Társaság; Szekszárd, 2003, Babits Kiadó)
  • Jogos-e az a követelésem, hogy Bethlen István gróf nekem teljes elégtételt adjon az írói becsületem ellen elkövetett súlyos sértésért? (Budapest, é.n. [1928], magánkiadás)
  • A Duna–Tisza-csatorna világszemszögből. (In: Bizalom 1931/11.sz.; Országépítő 2001/2.sz.)
  • Nagy Emil londoni levelei (Budapest, 1936, Singer és Wolfner)
  • A magyar–finn kultúregyezmény megkötésének ünnepére. (In: Északi Rokonaink, 1. 1939, jún. 7-8.p.)
  • Finn–magyar párhuzamok. (In: Északi Rokonaink, 2. 1940, márc. 65-67.p.)

[szerkesztés] Egyéb

  • 1937-től a Magyar-Finn Társaság elnöke.

[szerkesztés] Családja

10 gyermeke volt: Adél, Erzsébet, Éva, Ádám, Margit. Emil, Kató. István (írói neve: Vámosi Nagy István), Sándor, Kristóf (írói neve: N. Christoph de Nagy).

Kétszer megözvegyült. Harmadik felesége: Nagy Emilné dr. Göllner Mária (1894–1982).

[szerkesztés] Külső hivatkozás