Államforma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.


Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kormányforma

A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet monarchia és köztársaság.

[szerkesztés] Monarchia

Ha az uralmat egy személy gyakorolja (király, sah, császár, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik.

  • Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik.
  • Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek.
  • Parlamentális monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem korlátoz.

[szerkesztés] Köztársaság

Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.

  • Parlamentáris, ha a köztársasági elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ilyen például Magyarország, Németország és Olaszország. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

Legfőbb állami szervek:

[szerkesztés] Államszerkezet

Az állam mint egész és részei, valamint a részek egymás közötti viszonyának rendszerét fejezi ki. Fontos jellemzője: centralizáltság és decentralizáltság, ez mutatja, hogy az egyes részek milyen fokú önállósággal rendelkeznek.

  • Centralizáltság: az egyes részek önállósága csökken
  • Decentralizáltság: az egyes részek önállósága nő

[szerkesztés] Csoportosítás

  • Unitárius, ha az államon belül nincsenek olyan részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (jegyek: terület, népesség, főhatalom).
  • Föderatív, ha több állam egyesüléséből olyan új állam keletkezik, amely a szuverenitásból eredő jogosítványokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, de a tagállamok többé-kevésbé megtartják az önállóságukat.
    • területi alapú
    • nemzeti alapú
  • Konföderáció: államok szövetsége, de nem jön létre új állam, csak több állam egyesül, a megállapodás gazdasági, politikai és kulturális, a célok hatékonyabb megvalósulása céljából.
  • Történelmi:
    • Perszonálunió ha két vagy több államnak közös államfője van.
    • Reál unió ha a két vagy több állam közös államfőjén kívül létrejönnek közös szervek a közös ügyek intézésére.