Csáky István (tárnokmester)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csáky István (kőrösszegi és adorjáni gróf) (Regeteruszka, 1603. május 3. - Szepesvár, 1662. november 10.) tárnokmester

[szerkesztés] Élete

Gróf Csáky István, Erdély főtábornoka és Wesselényi Antal fia volt. Atyja 1605-ben elhalálozván, anyja felügyelete alatt Sárosvárban és Adorjánban Bihar megyében magán nevelésben részesült; 1614-ben a római katolikus hitre tért. 1620-ban Bécsben tanult; 1623-ban már ismét otthon volt és mezei gazdálkodással foglalkozott. 1625. június végén nőül vette Forgách Zsigmnd nádor leányát, Évát, kivel Erdélyben Nagyalmás várában éltek. 1625. júliusában Bethlen Gábor, Erdély fejedelme Kolozs vármegye főispánjává nevezte ki. Brandenburgi Katalinnak főtámasza volt és 1630-ban mint trónkeresőt I. Rákóczi György kiüldözte Erdélyből. 1633. augusztus 25. Szendrő vár (Borsod megye) kapitányságát és uradalmát szerezte meg a fiscustól; erdélyi jószágait is visszanyerte. A 1636-ban grófi rangot nyert. 1638-ban Szepesvárát 123 helységgel együtt 85 ezer frtban kapta. Első neje (1639. áprilisa) elhalálozván, 1640. június 3. Perényi György abauji főispán leányát, Máriát vette második feleségűl, ki 1641. szeptember 3. meghalt; harmadszor 1643. július 19. nősült, sombereki Erdélyi István özvegyével Mindszenti Katalinnal lépve házasságra. A Rákóczi-hadjárat alatt szerzett érdemeiért a király 1647-ben tárnokmesterré nevezte ki. Az 1649. pozsonyi országgyűlésen jelen volt és Bécsben is többször megfordult.

[szerkesztés] Munkái

Levelezését (1626–1661.) közli Deák Farkas, Gr. Csáky István életrajza cz. munkája mellett. A kassai levéltárban őrzött Zöld könyvbe (mely táblája szinéről birja nevét) a családfők a családi élet egyes mozzanatait jegyezték be; az első följegyző anyja Wesselényi Anna 1603-ban, a második gróf Cs. István volt, kinek bejegyzéseit szintén közli Deák Farkas említett munkájában; a harmadik följegyző ennek fia István, az országbiró, s igy tovább a XVIII. századi családfők. Arcképe rézmetszetben a Widemann-féle gyűjteményben van.

[szerkesztés] Források