Uzon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában Kovászna megyében. Bikfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Szentivánlaborfalva és Veszőstelep tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották, 1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel.
- Római katolikus temploma a korábbi kápolna helyett 1819-ben épült.
- Ortodox temploma 1830-ban épült.
- A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították.
- A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.
[szerkesztés] Híres emberek
- Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
- Itt született 1781-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
- Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.


Based on work by