Etanol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etanol
Etanol molekula szerkezete Etanol molekula
Általános
Magyar név Etanol
IUPAC név Ethanol
Egyéb nevek Etil-alkohol, borszesz,
spiritusz, alkohol
Képlet \mathrm{C_2H_5OH}\,\!
Moláris tömeg 46.07 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
CAS-szám [64-17-5]
EINECS (EG) szám 200-578-6
EG-Index szám 603-002-00-5
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 0,789 g/cm3, folyadék
Oldhatóság vízben Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont -114.3 °C (158.8 K)
Forráspont 78.4 °C (351,6 K)
Viszkozitás 1.20 mPa·s (20 °C-on)
Fizikai állandók
Képződéshő -277.8 kJ/mol
Égéshő -1367 kJ/mol-1
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Tűzveszélyes (F)
R-mondatok R11
S-mondatok S2, S7, S16
Lobbanáspont 13 °C
RTECS szám KQ6300000
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az etanol (etil-alkohol, borszesz, C2H5OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük.

Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

Az ember már az ősidőkben felismerte a cukortartalmú levek, gyümölcsök erjedési folyamatát, melynek termékei (többek között) alkoholok. Az etil-alkohol a központi idegrendszerre hat, kis mennyiségben az érzékek tompulását, a reakcióidő megnövekedését, kellemes bódultságot okoz, de nagyobb mennyiség súlyos mérgezést, akár halált is okozhat. Ugyancsak súlyos következményekkel jár nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is (lásd: alkoholizmus).


[szerkesztés] Előállítása

Hagyományos módon az etanolt cukortartalmú oldatok élesztőkkel való erjesztésével nyerik. (Az alkoholos italokat ma is kizárólag így készítik.)


\mathrm{C_6H_{12}O_6 \Rightarrow 2CH_3CH_2OH + 2CO_2}\,\!


Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik (kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Az így előállítható legtöményebb etil-alkoholos oldat 96 (V/V)%-os, ugyanis a maradék 4 % víz együtt forr az alkohollal. Töményebb, ún. abszolút alkoholt (100 %) csak vízelvonószerek használatával nyerhetünk.

Ipari úton az etanolt etilén és víz savkatalizált reakciójával állítják elő:


\mathrm{H_2C=CH_2 + H_2O \Rightarrow CH_3CH_2OH}\,\!


A reakcióhoz szükséges etilént földgázból vagy egyéb petrolkémiai alapanyagokból nyerik.


[szerkesztés] Felhasználása

A fent említett alkoholtartalmú italokon kívül az etanolt széles körben használják. Leggyakrabban mint oldószert, de terjed a felhasználása, mint üzemanyag (bioalkoholt - elterjedtebb nevén bioetanolt - nagy mennyiségben állítanak elő és használnak fel autókban pl. Brazíliában, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban).

A vegyiparban más vegyületek gyártásához, mint alapanyagot használják. Az orvoslásban mint általános fertőtlenítő (valamint oldószer) rendkívül elterjedt.

[szerkesztés] Kémiai reakciói

Az etanol előállításánál már említett erjedés egy oxidatív folyamat első lépése, melyet molekuláris (légköri) oxigén jelenlétében továbbiak követnek. Az etanol első lépésben acetaldehiddé, majd a következőben ecetsavvá oxidálódik:


\mathrm{2C_2H_5OH + O_2 \Rightarrow 2CH_3CHO + 2H_2O}\,\!
\mathrm{2CH_3CHO + O_2 \Rightarrow 2CH_3COOH}\,\!


Ezt a reakciót használják fel az ételecet gyártásakor is. Ugyanakkor ez játszódik le az emberi szervezetben is alkohol fogyasztása után. Az ecetsav a szervezet számára nem mérgező, de a felhalmozódó acetaldehid igen - ez felelős a másnaposságért és az alkoholmérgezésekért is! (Az első része a folyamatnak ugyanis jóval gyorsabban játszódik le, mint a második.)