Nagydorog

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.622° k. h. 18.659°

Nagydorog
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Paksi
Rang község


Terület 41,44 km²
Népesség
Irányítószám 7044
Körzethívószám 75
Térkép
é. sz. 46.622° k. h. 18.659°
település
Mo. térképén

Nagydorog nagyközség Tolna megye Paksi kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as út. A Sárbogárd-Szekszárd vasúti szárnyvonal is keresztezi.

[szerkesztés] Története

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett.

A XVI. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére.

Mária Terézia ualkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített.

1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Falumúzeum
  • Kalap és Sipkamúzeum
Stockinger Artúr 20 évig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka és kalapgyüjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyüjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is azokat.
  • Szenes-legelõ
  • Református templom (1774)
  • Római katolikus templom (1934)
  • Széchenyi-kastély (1891/92)
  • Víztorony (1891)

[szerkesztés] Külső hivatkozások