Nagyborosnyó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagyborosnyó (románul Boroşneu Mare, németül Gross-Weindorf): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Kisborosnyó, Lécfalva, Cófalva, Feldoboly és Kispatak tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Borosnyó-patak hordalékkúpján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a bolgárszláv borosnyo (= nyírjes) főnévből ered.
[szerkesztés] Története
1332-ben Burizno néven említik először. A Kovászna-patak Borosnyó felöli teraszán 2.- 3. századi római castrum állott. A Kispatak völgyében Borzvára területén rézkori, dák és középkori telepek voltak. Középkori templomát a 18. században bontották le, helyette 1762 és 1791 között épült temploma. Régen a Horváth, a Kónya és a Barta családnak volt itt udvarháza, ezeket azonban már lebontották. 1847-től vásártartási jogot kapott, híres hetivásárai voltak. Az Oltárhegyen állt a középkori Székelynéz nevű őrtorony, melyet 1353-ban Nagy Lajos király bonttatott le. 1562-ben, amikor a János Zsigmond elleni székely lázadást leverték két vár építését rendelték el, melyek közül az egyik itt épült fel. 1599-ben Mihály vajda betörésekor a székelyek lerombolták a gyűlölt várat, de 1600-ban az erdélyi rendek ismét felépítését rendelték el azonban nem épült újjá. Köveit más építkezésekhez használták fel. 1880-ban a falunak 1345 lakosa volt. 1910-ben 1544, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1442 lakosából 1301 magyar, 106 cigány és 35 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Lécfalva felé emelkedő Várhegy tetején állnak Székelybánja várának maradványai.
- Mai református templomát 1853 és 1856 között építették.
- Római katolikus temploma a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve. A faluban ortodox templom is van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1828-ban Benedek Áron egyházi író, innen származik a Bartha család.
- A Lantos-fivérek a francia ellenállás mártírjai.


Based on work by