Mitokondriális Éva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A különböző rasszokhoz tartozó és területeken élő emberek mitokondriális DNS összahasonlító vizsgálatai azt sugalják, hogy mindezek a DNS-szekvenciák egy közös őstől származhattak. Azon feltételezés mellett, hogy egy ember csak az anyjától örökölhet mitokondriumot, ez azt jelentené, hogy minden embernek egy közös őse van anyai ágon, akit a tudósok Mitokondriális Éva néven kereszteltek el. A molekuláris óra technika segítségével kora 150 000 évre tehető, és Afrikában élt. Ez az időbecslés a genetikai különbség, és a genetikai „szétsodródás” átlagos becsült sebességéből adódik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Éva jelentősége

Bár a bibliai Éváról nevezték el, a mitokondriális Éva nem az egyetlen nő volt, aki abban az időben élt. Az emberi fajnak ebben az időben akár 20 000 egyede is élhetett, de közülük egyedül Évának a vérvonala maradt fenn teljesen nőági örökléssel, így Éva nemzedékének egyetlen olyan nőnemű egyede, akitől a ma élő egész emberiség anyai ágon származik.

A mitokondriális Éva minden embernek természetesen csak a legkésőbbi közös őse volt; anyja, nagyanyja és nőági felmenői szintén mind az emberiség ősei voltak.

A jelenleg élő emberek mitokondriális Évája feltehetőleg nem ugyanaz a személy volt, aki az ezer évvel vagy évezredekkel ezelőtt élt embereké [1].

Lehetséges, hogy nem Éva a legkésőbbi közös ősünk, mivel azonban az ivaros szaporodás során a kromoszómák DNS-e keveredik, későbbi közös ős azonosítása a tudomány mai állása szerint lehetetlen.

[szerkesztés] Leszármazási magyarázat

A meglepő tény, hogy Éva korából nem maradt fenn más tiszta nőági vérvonal, inkább a véletlen eredménye, nem a természetes kiválasztódásé. Éva úgy nyerhette el ezt a címet, hogy leszármazottainak minden nemzedékében született egy lány, akinek szintén született lánya; tehát a vele egy időben élt minden nőnél ez az öröklődési lánc valamikor megszakadt. Így nem lehetetlen, hogy Éva mégsem mindannyiunk közös őse, mert a több milliárd ma élő ember közül természetesen nem vizsgálták meg mindenkinek a DNS-ét.

Lényegében, a hipotézis, miszerint az összes leszármazási vonal, egyet kivéve, mind eltűnt, ugyanaz, mint az allélek genetikai driftje esetén. Az allélek fixációjáról elmondhatjuk, hogy az anyai ágon lévő allélek fixációja sokkal lassabban, és kevésbé valószínű, hogy teljes sikerrel megy végbe egy nagy populációban. Ezért ha Éva milliós vagy milliárdos nagyságrendű nőkből álló közösségben élt, akkor igen valószínűtlen, hogy az összes ma élő embernek van leszármazási kapcsolata vele.

De miért lehetett Éva közössége olyan kicsi? Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, miszerint Éva korában a világ népessége éppen egy ún. palacknyak állapotban volt. Egy másik szerint Éva egy olyan kis populációban élt, mely később felváltotta a többit. Egy még különlegesebb felfogás szerint Éva röviddel azután élt, hogy egy elkülönítő esemény bekövetkezett és ami a Homo sapiens, a mai modern ember kialakulását eredményezte. Erre utal a tény, hogy az eddig megtalált olyan csontozatok, melyek a ma élő emberre hasonlítanak, azok Éva korából származnak.

[szerkesztés] Ádámhoz való viszonya

(…a szócikk további része lefordítandó…)


[szerkesztés] Az elmélet kritikái

[szerkesztés] Éva, és az Afrikából származás elmélete

[szerkesztés] Más közös ősök

Más közös ősök valószínűleg számos génen osztoztak, mivel a nukleáris DNS vonalát követik. Például, más ősök osztozhattak olyan génen, mely egy RNS alegységet kódol a riboszómához. A szexuális reprodukció miatt a kromoszómák nukleáris DNS-e megoszlik a két szülő között, ezért egy Évánál későbbi közös ős létének bizonyítása sokkal bonyolultabb lenne. Éva hipotézise létét a mitokondriális öröklődés specificitásának köszönheti.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] További olvasmányok

  • Cann, R.L., Stoneking, M., and Wilson, A.C., 1987, Mitochondrial DNA and human evolution, Nature 325; pp 31–36
  • Bryan Sykes The Seven Daughters of Eve: The Science That Reveals Our Genetic Ancestry, W.W. Norton, 2001, hardcover, 306 pages,ISBN 0-393-02018-5
  • Spencer Wells The Journey of Man: A Genetic Odyssey, Princeton University Press, January 2003, hardcover, 246 pages,ISBN 0-691-11532-X

[szerkesztés] Külső hivatkozások