Fehéregyháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fehéregyháza (románul Albeşti, németül Weisskirch): falu a mai Romániában Maros megyében. Községközpont, Bún, Kisbún, Oláhzsákod, Sárpatak és Valea Albeştului tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Segesvártól 4 km-re keletre vele összeépülve a Nagy-Küküllő bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Fehér falú templomáról nevezték el.
[szerkesztés] Története
1231-ben Albae Ecclesie néven említik először. A 15. században ferences kolostor állt itt, de ennek nyoma sem maradt. A Haller várkastélyt 1637 előtt Haller István építtette. 1850 körül teljesen átépítették, majd elhagyták és fokozatosan romba dőlt. Közelében volt 1849. július 31-én a segesvári csata, amelyben Petőfi elesett. A helyet Héjjasfalva felé az országút mellett az Ispánkútnál emlékmű hirdeti.
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott.
[szerkesztés] Népesség
1910-ben 2049, többségben román lakosa volt, jelentős magyar, cigány és német kisebbséggel. A falunak 1992-ben 3080 lakosa volt, ebből 2182 román, 737 magyar, 142 cigány, 19 szász, közülük 2266 ortodox, 537 református, 127 római katolikus, 68 unitárius, 7 evangélikus.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál a költő feltételezett elestének helyén közvetlenül az országút mellett áll.
- A faluban levő Petőfi-múzeumot Haller Louise grófnő alapította. Kertjében Petőfi és Bem szobra áll.
- A falu szélén az országúttól 3 km-re délre facsoport között egy kis dombon áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje, valószínűleg a költő is alatta nyugszik.
- A segesvári határon az erdőszélen áll a csata elesett orosz főparancsnokának Szkarjanyin grófnak fekvő oroszlános síremléke.
- A 17. században épített Haller várkastély maradványai.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Szabó T. Attila nyelvész, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerzője.


Based on work by