Pecsora

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Pecsora (oroszul: Печора) - folyó Oroszország európai területének északkeleti részén. Nagyrészt Komiföld területén folyik, csak legalsó szakasza érinti Nyenyecföldet. Vízhozamát tekintve az északi vidék legnagyobb folyója.


Pecsora
{{{kép}}}
hossz 1809 km
forrás szintje 677 m
átlagos vízhozam 4100 /s
vízgyűjtő terület 322 000 km²
forrás Komiföld, Észak-Urál
torkolat Nyenyecföld, Barents-tenger
vízgyűjtő terület
országai
Oroszország

A Pecsora név feltehetően szamojéd eredetű, a nyenyec pea ("erdő") és cser ("lakó") szavak együttes jelentése erdei lakó.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A folyó az Urál-hegység északi részének nyugati lejtőin ered. Eleinte szűk völgyben folyik délnyugat felé, azután északnak fordulva lelassul és a Pecsorai alföldön halad. Az Usza folyó torkolatánál nyugatra fordul, medre kiszélesedik - innentől kezdve nevezik a folyót Nagy Pecsorának -, majd két nagy, éles kanyar után a Cilma folyó torkolatánál ismét északi irányt vesz. Ezen a szakaszon árterülete széles, sok a mellék- és a holtág. Mintegy 130 km-re a torkolattól, már Nyenyecföld területén, két nagy ágra oszlik és Narjan-Mar város környékén deltát alkotva ömlik a Barents-tenger Pecsorai öblébe. A delta szélessége a torkolatnál eléri a 45 km-t.

A folyó felső és középső szakaszán az erdős övezetben folyik, melyet az alsó szakaszon fokozatosan felvált a tundra. Október végén befagy, a tavaszi áradás április végén, május elején kezdődik és május közepén tetőzik, a tavaszi olvadást gyakran erős jégtorlaszképződés kíséri. Nagyobb nyári esőzések idején a folyó újra megárad. A Pecsora legnagyobb része, egészen Troicko-Pecsorszk városig (kb. 1550 km-ig) hajózható, tavasszal és ősszel még tovább. A tengeri hajók a torkolattól 110 km-re fekvő Narjan-Mar kikötőjéig jutnak fel.

Nagyobb mellékfolyói általában Komiföldön folynak. Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali Usza, a bal oldaliak közül az Izsma és a Cilma.

[szerkesztés] Városok

A Pecsora vidéke gyéren lakott, kevés a jelentős település és a kiépített közlekedési útvonal. A folyami teherszállításnak ezért itt különös jelentősége van. Fontosabb kikötők:

  • Pecsora - a medence legnagyobb városa (kb. 50 000 lakos) és legfontosabb folyami kikötője. Itt vezet át a folyón az egyetlen vasúti híd.
  • Troicko-Pecsorszk - a felső szakasz fontos kikötője.
  • Narjan-Mar - Nyenyecföld központja (kb. 20 000 lakos), a Sarkkörön túli deltavidék folyami és tengeri kikötője.


[szerkesztés] Ásványi- és természeti kincsek

A Pecsora vízgyűjtőjén jelentős ásványi- és szénhidrogén lelőhelyek találhatók. Ezek egy részén régóta folyik kitermelés - Inta környékén (kőszén), Vuktilnál (földgáz), Uszinszknál (kőolaj) -, más részük kiaknázása a közeli jövőben várható, illetve feltárásra vár. 1993-ban Uszinszk körzetében érte a medencét az eddigi legpusztítóbb olajszennyeződés.

A vízgyűjtő más, hatalmas térségei azonban még teljesen mentesek az ipari tevékenységtől. A folyó halban gazdag, deltavidéke sokféle, Nyugat-Európában és Afrikában telelő vándormadár pihenő- és költőhelye. A Pecsora felső szakasza és az Ilics folyó által közrezárt, 720 000 hektárnyi természetvédelmi terület érintetlen Komiföld őserdőit felvették az UNESCO Világörökségi listájára.

[szerkesztés] Hivatkozások