Konstanca

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Constanţa
Coat of Arms
Map of Romania showing Constanta
Terület 124,89 km2
Népesség (2002) 310,471
Polgármester Radu Ştefan Mazăre
Koordináták é. sz. 44°10′60’’ k. h. 28°38′60’’
Konstancai tengerpart
Nagyít
Konstancai tengerpart
Konstancai minaret
Nagyít
Konstancai minaret

Konstanca (románul: Constanţa), (törökül: Köstence), régi nevén Tomis, vagy Kustendji kikötőváros Romániában a Fekete-tenger partján. A Dobrudzsa (Dobrogea) néven ismert régió legnagyobb városa, a hasonló nevű megye székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajzi fekvés

A város az ország dél-kelet részén fekszik és kijárata van a Fekete-tengerre.

[szerkesztés] Történelme

Constanţa görög alapítású város volt, pontosabban Milétosz kolóniája. A város alapítása Kr. e. VII. és V. századokban történt, Tomis név alatt. A város fejletségileg elérte a "polisz" rangot a Kr. e. IV.-III. század között

Kr. e. I. a Római Birodalom részévé válik, itt tölti száműzetését és egyben életének utolsó nyolc évét a római költő Ovidius.

Az elkövetkező évszázadokban, több barbár nép inváziója éri el a várost(hunok, szlávok, bulgárok, tatárok és törökök). A Constanţa elnevezés Nagy Konstantin császár-tól (274-337) ered aki a testvéréről Constancáról nevezi el a várost. A város a XV. századtól a XIX. század végéig az Ottomán Birodalom részese.

1877-1878 szabadságharcok útán, a berlini döntés értelmében a város Románia részese lesz. Ekkortájt a város nagy részt törökök által lakott. 1910es népszámláláskor 12.725 lakos volt a városban, melynek csak fele volt román nemzetiségű. A legutobbi népszámlálások szerint a város lakossága 300.000 -re nőtt, jelenleg szinte teljesen román nemzetiségüek lakják a várost.

[szerkesztés] Emlékművek és múzeumok

[szerkesztés] Sport csapatok

  • HCM Konstanca (kézilabda)
  • Farul Konstanca (fotbal)
  • VCM Konstanca(volé)
  • Futsal Konstanca (teremfoci)

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Hivatkozások