Gyémánt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gyémánt a terméselemek csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezése a görög adamas szóból származik, ami legyőzhetetlent jelent (német közvetítéssel, ahol Diamant).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: C (szén)
  • Szimmetriája: szabályos (szabályos holoéderes)
  • Sűrűsége: 3,52 g/cm3
  • Keménysége: 10 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa), az összes ásványét felülmúlja
  • Hasadása: oktaéder síkok mentén tökéletes (feldolgozásánál van jelentősége)
  • Színe: átlátszó/áttetsző, de zavaros és átlátszatlan is lehet; színe sokféle: többnyire színtelen vagy sárgás
  • Fénye: gyémántfényű
  • Törésmutatója: 2,42
  • Egyéb jellegzetes tulajdonságai: nagy fénytörés és színszórás, ami a kő lapjain - a sokszoros fénytörés és tükrözés során - többszörösen színekre bontja a fehér fényt (ez a hatás megfelelő csiszolással (brilliáns alak) fokozható); dörzsölésre pozitív töltést nyer; 770 C­°-on oxigén jelenlétében CO2-dá ég el, nitrogén gázban elektromos ív hatására grafittá alakul át; savak, lúgok nem támadják meg, csak a K2Cr2O7 és H2SO4 elegye vagy a K2CO3-olvadék marja meg.

[szerkesztés] Megjelenési formák

A gyémántrács elemi cellája
Nagyít
A gyémántrács elemi cellája

Szerkezete kovalens kötésű atomok tetraéderes kordinációiból épül fel. Elemi cellája két lapon centrált kockarács 1/4 testátlónyi mélységgel való egymásba csúsztatásával állítható elő (gyémántrács). Kristályain uralkodó lapok az atomokkal leginkább megterhelt rácssíkok, azaz az oktéder és a hexaéder (kocka). Kristályai többnyire nem egységes építmények, hanem összenövéses-ikres illeszkedéssel kialakuló mozaikstruktúrák. Élei kerekítettek, lapjainak felülete gyakran görbült, illetve érdes és rostozott.

A piszkosszürke színű, sugaras, rostos halmazokban megjelenő változatát bort-nak nevezik, míg a karbonado fekete színű változat és a kokszra emlékeztet. Ezek drágakőnek nem alkalmasak, műszaki felhasználásra kerülnek (ún. ipari gyémánt).

Képződése a kürtőszerű kőzettestek formájában megjelenő, olivindús kimberlithez (breccsás csillámperidotithoz) kapcsolódik, mely kőzettípus többek között Dél-Afrikában, Szibériában és Kanadában fordul elő. A gyémánt kiváló torlatásvány, azaz a bezáró kőzet elmállása után a törmelékes üledékbe kerül, és onnan válogatással/mosással kitermelhető (pl. Indiában - Madrasban és Mahandi folyó mentén).

[szerkesztés] Felhasználása

Drágakő minőségű darabjait ékkőnek csiszolják meg. Gyengébb minőségű kristályai üvegvágó és gravírozó szerszámokba kerülnek, vagy csapágyakat készítenek belőlük. Porát, szilánkjait csiszolásra használják, illetve különleges vágó- és fúrófelületek fémanyagába ágyazzák be.

A drágakőként felhasznált gyémánt értékét a "4 C" alapján határozzák meg:

  • colour (szín)
  • clearness (tisztaság)
  • carat (tömege karátban)
  • cut (csiszolás)


[szerkesztés] Tisztaság

A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, azt zárványnak neveznek. A zárványok a drágakövek minőségét rontják, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. Az értékcsökkentő hatás elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a grafit.

A gyémántokat az alábbi tisztasági kategóriákba sorolják:

  • IF (internally flawless): A kő tökéletesen tisztának látszik tízszeres nagyításban.
  • VVSI (very very small inclusion): Nagyon-nagyon kis méretű zárványok. Gyakorlott szakember számára is nehéz szennyeződést találni a kőben, azok is csak fehér színűek lehetnek.
  • VSI (very small inclusion): A zárványok könnyebben megtalálhatók, de itt is csak fehér színűek lehetnek a kő belsejében, sötét zárványok csak a kő széleinél fordulhatnak elő.
  • SI (small inclusion): Tízszeres nagyításban már könnyedén észrevehető szennyeződések, de szabad szemmel még nem láthatók.
  • P1 (piqué): Tízszeres nagyítás alatt azonnal észrevehető szennyeződések, de a hibák szabad szemmel nézve a kő optikai tulajdonságait még nagyban nem befolyásolják.
  • P2: Már szabad szemmel is jól látható zárványok, a kő optikai tulajdonságai észrevehetően romlanak.
  • P3: Szabad szemmel is jól látható zárványok, a kő optikai tulajdonságai nagyon megromlanak.


[szerkesztés] Híres gyémántok

  • Cullinan: A világon mindezidáig talált gyémántok közül ez a legnagyobb. Dél-Afrikában bukkantak rá a Premier gyémántbányában 1905-ben. Nyers tömege 3106 karát volt. 1908-ban egy amszterdami gyémántcsiszoló cég 9 nagy és 96 kis ékkövet csiszolt belőle. A legnagyobb darabok a brit királyi koronázási ékszerek díszeként csodálhatók meg. Az 530,2 karátos, csepp alakú Cullinan I (más néven Afrika csillaga) a jogart, míg a 317,4 karátos, szögletes brilliáns Cullinan II a koronát ékíti. A Cullinan III (94,4 ct) és IV (63,6 ct) Mária királyné 1911-es koronájába került. Jelenleg a Towerban őrzik őket.
  • Kohinoor: Évszázadok óta indiai fejedelmek birtokában volt ez az (akkor még kerek, 186 ct tömegű) ékkő. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: Fényhegy). Miután a Kelet-Indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória kiránynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban átcsiszolták brilliáns formára, jelenlegi tömege így 108,9 ct. Szintén a brit koronaékszerek része.

[szerkesztés] Mesterséges előállítása

A gyémánt mesterségesen is előállítható grafitból fémkatalizátorok (pl. Pt, Ta, Rh, Ni) jelenlétében, 1300-1500 °C-on és 5x106 kPa (50 000 atm) nyomáson. Az így keletkező kristályok aprók, de ipari célra kiválóan megfelelnek.

[szerkesztés] Irodalom

Dr. Oberfrank Ferenc - Rékai Jenő: Drágakövek - Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Günter Wermusch: A gyémánt története - Kossuth Könyvkiadó, 1987.

[szerkesztés] Referenciák

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat: