Sumer templomhimnuszok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sumer templomhimnuszok, sumer templomokat magasztaló himnuszgyűjtemény, amelynek szerzője és/vagy összeállítója az ókori források szerint Enheduanna, Nanna holdisten Uri templomának papnője, Sarrukínnak a Kr. e. XXIV. században Agadeban uralkodó királynak a leánya volt.
A 42 rövid himnuszból álló, 545 sor terjedelmű gyűjtemény több mint 30 töredékes ékírásos másolaton maradt fenn, amelyek legnagyobb része a Kr. e. II. évezred első felére, néhány közülük azonban a III. Ur-i dinasztia (Kr. e. XXI. század) idejére keltezhető. A himnuszok legtöbbjének a keletkezési ideje valójában a Kr. e. III. évezred közepére tehető, amit a Tell-Abú Szalabihban talált, a Kr. e. XXVI. században lejegyzett hasonló jellegű templomhimnusz-gyűjtemény is megerősíteni látszik. A himnuszok közül három (9., 12., 20.) viszont minden bizonnyal későbbi, a III. Ur-i dinasztia korából származó betoldás. Sulgi Ehurszag templomát dicsőítő 9. himnuszának esetében ezt a szöveg is jelzi a „kiegészítés" kifejezés betoldásával, a másik két himnusznál a szöveg alapos vizsgálata tette lehetővé a későbbi keltezést.
A himnuszok sorrendje többé-kevésbé a templomok, illetve a városok térbeli elrendezését követi: délkeletről északnyugati irányba tartó útvonalat jelenít meg, amelynek Ur a kezdő- Agade pedig a végvonala. Valamennyi himnusz hasonló felépítést mutat: a himnuszopk első fele a templomot vagy várost leíró himnikus jelzők sora. A második rész e templom istenének dicsőítésével kezdődik, majd a himnuszok a következő formulával záródnak: „X isten fényességedben lelt lakhelyére, a te emelvényeden foglalt helyet". Az utolsó, 42. himnusz, amely Niszabának, az írnoki tudás istennőjének templomát magasztalja, elhagyja ezt a formulát, s helyette így zárul: „Niszaba, tiéd a dícséret".
[szerkesztés] Források
A sumer irodalom kistükre (Budapest, 1970)


Based on work by