Énlaka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Énlaka (románul Inlăceni): falu a mai Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik. Számos építészeti és kultúrtörténeti értéke miatt 1993-ban a világörökség részévé javasolták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, mely személynévi eredetű. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.
[szerkesztés] Története
Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Ptaetoria Augusta településsel azonosítanak. A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható (Legvalószínűbb olvasata: "Egy az Isten."). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.


Based on work by