Orson Scott Card

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Orson Scott Card (született 1951. augusztus 24., USA) író, változatos témákban a Sci-fi-től a vallási alapú kalandregényekig.

Orson Scott Card gyakran tart előadásokat leendő íróknak.
Nagyít
Orson Scott Card gyakran tart előadásokat leendő íróknak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Írói pályája

Card a könyvkiadással először a tudományos–fantasztikus műfajban találkozott (Hot Sleep és Capitol novellák), belekóstolva a fantasy-be is (Songmaster). Talán legismertebb műve a Végjáték (Ender's Game), ami az 1985-ös publikálása óta az egyik legnépszerűbb sci-fi regény. Mind a Végjáték, mind pedig folytatása, a Holtak szószólója (Speaker for the Dead) megkapta a Hugo-díjat és a Nebula-díjat is, ami Cardot az első (és 2004-ig az egyetlen) olyan szerzővé tette, aki egymás utáni években mindkét díjat elnyerte.

Művei azonban nem csak sci-fi regényekből állnak. A Lost Boys, Treasure Box és Enchantment regényei, a Mélység című James Cameron filmből regényváltozata, a Teremtő Alvin sorozat és a Pastwatch alternatív történelme, vagy a Doug Chiang-gal, a Star Wars művészével együtt alkotott Robota mind újabb és újabb oldaláról mutatják be az írót.

Írásait részletesen kidolgozott szereplők és morális kérdések jellemzik. Ahogy Card nyilatkozta: „Mindannyiunkat foglalkoztatnak az erkölcsi kérdések, nemesség, tisztesség, boldogság, jóság – a dolgok, melyek az életben számítanak, de tökéletes tisztaságukban csak a regényekben mutathatóak be.”

Regényeinek egy része, mint a Stone Tables (Kőtáblák), ami a bibliai Mózes prófétáról szól; a Women of Genesis (A genezis asszonyai) trilógia; a The Folk Of The Fringe történetek; a Szentek, mely a Mormon vallás úttörőiről szól mind kifejezett vallási témára épülnek. Más műveiben a mormon hit hatásai kevésbé nyilvánvalóak: a Homecoming és a Teremtő Alvin sorozatok részben a A Mormon Könyvére, és a vallás alapítójának, Joseph Smith-nek életére épülnek, de a többi műveiben is megfigyelhetőek a mormon világnézet finom alkalmazása (mint amilyen például a Végjáték sorozat későbbi részeiben – Xenocide (Fajirtás) és Children of the Mind (Az elme gyermekei) – szereplő, minden élőt átszövő szálak, vagy az élet és halál kérdései).

Card a washingtoni Richland-ben született, Kaliforniában, Arizonában és Utahban nőtt fel, Brazíliában volt Mormon misszionárius, a Brigham Young Egyetemen és a Utah-i Egyetemen végzett, jelenleg az észak-carolinai Greensboroban él. Feleségével, Kristine-nel öt gyermekük van: Geoffrey (aki maga is író), Emily, Charlie Ben, Zina Margaret és Erin Louisa. A gyermekek nevüket Chaucer, Brontë és Dickinson, Dickens, Mitchell és Alcott írók után kapták.

Regényein és rövid novelláin túl Card nem–fikciós műveket is ír. 1980 környékénszámos műszaki témájú cikket írt a Compute! és az Ahoy! magazinokba, melyek a Commodore mikroszámítógépekkel foglalkoztak. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indította a „Háborús figyelő” rovatot a greensboroi Rhino Times lapban (melyet később átneveztek „Világ–figyelőre”), mely Card weblapján máig is olvasható.

[szerkesztés] Válogatott bibliográfia

[szerkesztés] Végjáték előtti művek

  • Listen, Mom and Dad (non-fiction) (1978)
  • Capitol (1978)
  • Hot Sleep (1978)
  • A Planet Called Treason (1978)
  • Songmaster (1979)
  • Unaccompanied Sonata and Other Stories (1980)
  • Ainge (non-fiction, 1982)
  • Saintspeak (non-fiction, 1982)
  • Hart's Hope (1983)
  • The Worthing Chronicle (1983) – a Hot Sleep és a Capitol átdolgozott változata
  • Saints (1983)

[szerkesztés] Az Ender saga

  • Végjáték (Ender's Game, 1985)
  • Holtak szószólója (Speaker for the Dead, 1986)
  • Fajirtás (Xenocide, 1991)
  • Az elme gyermekei (Children of the Mind, 1996)
  • First Meetings (novelláskötet, 2002)

[szerkesztés] Az Árnyék sorozat

  • Ender árnyéka (Ender's Shadow, 1999) – a Végjátékkal párhuzamosan fut
  • A Hegemón árnyéka (Shadow of the Hegemon, 2001)
  • Árnyékbábok (Shadow Puppets, 2002)
  • Az óriás árnyéka (Shadow of the Giant, 2005)

[szerkesztés] A Teremtő Alvin sorozat

  • Hetedik fiú (Seventh Son, 1987)
  • A rézbőrű próféta (Red Prophet, 1988)
  • Kovácsinas (Prentice Alvin, 1989)
  • Vándorlegény (Alvin Journeyman, 1995)
  • Szívláng (Heartfire, 1998)
  • The Yazoo Queen (novella, 2003)
  • The Crystal City (2003)
  • Master Alvin (előkészületben)

[szerkesztés] A Homecoming saga

  • The Memory of Earth (1992)
  • The Call of Earth (1992)
  • The Ships of Earth (1994)
  • Earthfall (1995)
  • Earthborn (1995)

[szerkesztés] The "Women of Genesis" series

  • Sarah (2000)
  • Rebekah (2001)
  • Rachel and Leah (2004)
  • The Wives of Israel (előkészületben)

[szerkesztés] Egyéb Végjáték utáni művek

  • Cardography (1987)
  • Wyrms (1987)
  • Treason (1988) – az A Planet Called Treason átdolgozott változata
  • The Folk Of The Fringe (1989)
  • The Abyss (1989) – James Cameronnal
  • Maps in a Mirror: The Short Fiction of Orson Scott Card (1990)
  • Eye For Eye / Tunesmith (két regény, 1990) – az Eye For Eye Card műve, a Tunesmith pedig Lloyd Biggle, Jr.-é
  • The Worthing Saga (1990)
  • Lost Boys (1992)
  • A Storyteller in Zion (non-fiction, 1993)
  • Monkey Sonatas (novelláskötet, 1993)
  • Lovelock (1994) – Kathryn H. Kidd-del
  • Pastwatch: The Redemption of Christopher Columbus (1996)
  • Treasure Box (1996)
  • Stone Tables (1997)
  • Homebody (1998)
  • Enchantment (1999)
  • Magic Mirror (1999)
  • Robota (2003)
  • Pastwatch: The Flood (előkészületben)
  • Advent Rising (videojáték, 2005)

[szerkesztés] Színművek

  • Posing as People – három novella színpadra átírva, először Card rendezésében

[szerkesztés] Könyvek az írásról

  • Character and Viewpoint (1988)
  • How to Write Science Fiction and Fantasy (1990)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Orson Scott Card témában.