User:Kosii/Hugo Chávez
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hugo Rafael Chávez Frías (1954. július 28., Sabatena) Venezuela elnöje 1998 óta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kezdet
Hugo de los Reyes Chávez és Elena Frías de Chávez tanárok fia, neki négy gyermeke van. Kétszer házasodott, jelenleg elvált.
Fiatal korában szülei döntésére elvégzi a Venezuelai Katonai Akadémiát, aholis megszerezi diplome de Scienses et Arts militaires. Később politikatudományt tanul a caracasi Simón Bolívar egyetemen 1989-1990-ben, ahol sikeresen megszerezi képesítését.
1983. július 24-én a Libertador (Felszabadító), Simón Bolívar születésének 200. évfordulóján Chávez megalapítja au sein de l'armée a szocialista irányultságú Movimiento Bolivariano Revulucionario 200-at.
[szerkesztés] 1992: Az elbukott államcsínyek
1992. február 4-én az MBR-200, élén Hugo Chávez államcsínyt kísérel meg Carlos Andres Perez elnök ellen. Akciójuknak az "Ezequiel Zamora művelet" nevet adják. A sikertelen kísérlet után Chávezt két évre börtönbe csukják, melyre a későbbiekben 'la prison de la dignité néven hivatkozik. Börtönben tartózkodása alatt videófelvételt készít, melyben felkelésre szólít fel. A videót 1992. november 27-ére virradó hajnalban 4 órakor kerül adásba egy a MBR-200 által előkészített második puccs során. La deuxième tentative avorte également, après que les membres du MBR-200 ont tout de même pris le contrôle du pays pendant quelques minutes. 1994-ben másodszor is megválasztják Rafael Calderat, aki a választás előtt tett ígéreteihez híven elrendeli Chávez szabadonbocsájtását.
[szerkesztés] Hugo Chávez elnöksége
[szerkesztés] 1998: első megválasztása
Kiszabadulása után 1994-ben Chávez megalapította a Movimiento Quinta República (MVR) nevű pártot, az MBR-200 civil változatát. Ennek a pártnak a vezetőjeként jutott hatalomra 4 évvel később. 1998-ban tartják a választásokat (législatives és elnöki), ahol az előrejelzések alapján Chávez támogatottsága meredeken növekszik (30% májusban, 39% augusztusban). Chávez kampányszövege hirdeti: "csapás az oligarchákra és a szegények hőse". Az 1998. november 8-i législatives választásokon a Congres nationalban a helyek 34%-át szerzik meg az MVR körül csoportosuló baloldali erők. A korábban hatalmon levő két párt, az Action Démocratique és a Copei mindösszesen 9%-ot kap. Chávez az elnöki választásokon 56%-át nyeri el a szavazatoknak, így olyan magas aránnyal nyer, mellyel Venezuelában 40 éve senki más.
Le 2 février 1999, Chávez prête serment sur une constitution qu'il qualifie de moribonde, et promet un référendum afin de former une nouvelle Assemblée constituante. Il annule également le défilé militaire qui accompagne habituellement cette cérémonie, voulant ainsi illustrer la soumission de l'armée aux autorités civiles. Il est par contre remis au 4 février, date anniversaire de sa première tentative de coup d'État.
Le 25 avril de la même année, 80 % des participants au référendum acceptent la formation d'une nouvelle Assemblée constituante, assortie d'une promesse d'élection générale, comprenant le poste de président, pour l'année 2000. Le faible taux de participation (40 % des inscrits) illustre le peu d'intérêt de la population pour ce débat constitutionnel.
1999. augusztus 7-én az Alkotmányozó nemzetgyűlés megkezdi működését, hogy az 1961-est helyettesétsék. A Gyűlés 131 tagjának,la plupart sans aucune expérience politique, a munka nagyságának ellenére is mindössze 3 hónapja van a feladatra. Ugyanebben az évben másodszor is az urnák elé járulnak a venezuelaiak, hogy leadhassák szavazatukat az új alkotmány elfogadásáról. 1999. december 15-én 55%-os részvétel mellett a szavazók 71,4%-a szavazott igennel, így az új alkotmány hatályba lépett.
A főbb változtatásai Venezuela Bolivár Alkotmányának az előzőhöz képest:
- az ország nevének "Venezuelai Bolivár Köztársaságra" változtatása;
- a szenátus megszüntetésével a parlament egykamarás alakulása;
- az elnöki mandátum 5-ről 6 évre növelése;
- az elnök két egymást követő cikluson keresztül maradhat hatalomban; míg az előző alkotmény szerint csak 10 év letelte után engedte az újraválasztást;
- hatályba lép a "Visszahívó népszavazás", mely lehetővé teszi a népnek, hogy lemondasson bármely kormánytagot, köztisztviselőt, beleértve az elnököt is.
[szerkesztés] 2000: Újraválasztás
A 2000. július 30-án megtörténnek a Chávez által beígért választások, ahol újraválasztják 59,5%-os többséggel. Az MVR a Nemzetgyűlésben 165-ből 76 helyet szerez, míg a 23 államból (mint közigazgatási egység) 12-ben nyer chavista jelölt.
Dans les États de Merida et de Trujillo, l'armée doit intervenir, les gouverneurs sortants, soutenus par des manifestants, refusant d'accepter leurs défaites.
2000. augusztus 10-én Chávez hivatalos látogatást tesz Irakban dans le cadre d'une tournée de l'Opep (pays producteur du pétrole). Ő az első Irakba látogató államfő az Öböl-háború óta.
[szerkesztés] A venezuelai nép megosztottsága
A 2002. szeptember 11-i merényletek után a nyersolaj ára óriásit esik, ami gazdasági válságot ok Venezuelában, mely a Föld harmadik legnagyobb olajexportőre. A kormány faute de moyen financiers' a társadalmi viszályok kezelésével van elfoglalva. A munkáltatók az ország bajai miatt a reformokat vádolják.
2001. december 10-én a munkaadók és a szakszervezeti vezetők általános sztrájkra szólítanak Chávez gazdasági intézkedései ellen. Az országot 12 órára megbénítja a sztrájk. Az államfő több ezer támogatója gyűlik össze Caracasban, biztosítva Chávezt támogatásukról és meghallgatva a rendelkezéseit vanté beszédet.
Az egyszerre rendezett sztájk és a gyűlés jó példája a megosztottságnak. D'un côté, la partie de la population avantagée par l'ancien système économique, notamment les personnes liées à l'industrie pétrolière, accusées, en premier lieu par Chávez, d'être corrompues. Ils jouissent de l'appui du patronat et des médias locaux, et sont très bien organisés.
De l'autre côté, la majorité de la population, qui vit sous le seuil de pauvreté (80 % des Vénézuéliens), au profit de laquelle sont destinées les réformes du nouveau gouvernement. C'est cette majorité qui a porté Hugo Chávez, à la présidence et qui continue à le soutenir.
2002. februárjában három tiszt, Carlos Molina Tamayo ellentengernagy, Pedro Soto ezredes és Pedro Flores százados egyik a másik után az elnök lemondását követelte és a népet felkelésre szólítják fel. Chávez egy a néphez intézett beszéddel vág vissza, melyben kijelenti, hogy "Venezuela az életet vagy halált, a jövőt vagy a múltat jelentő harcba fogott". A tisztek ellen semmilyen szankciókat nem hoznak, Chávez méltatja a "tökéletes szólásszabadságot".
2002. április 7-én Chávez kirúgta a Venezuelai nemzeti olajtársaság (PDVSA) hét vezetőjét és 12 másikat kényszerített nyugdíjba vonulni.

