Berde Áron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Berde Áron (Laborfalva, 1819. március 8. - Kolozsvár, 1892. június 25) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Az algimnáziumot 1827-tõl Székelykeresztúron, a felsőbb osztályokat 1837-tõl a kolozsvári unitárius főiskolában végezte. 1841. augusztusában a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választották meg tanárnak; bővebb kiképzés végett 1842-ben Berlinbe ment, hol két évig maradt, minden igyekezetét a természettudományokra fordítván. A szünidőt tanulmányi utazásokra használta; fölkereste a híresebb egyetemeket, Giessenben a vegytani elemzés érdekében egy hónapot töltött; majd Franciaország és Svájc egy részét utazta be. Hazatérte után 1844. október elején elfoglalván tanári székét, ott 1863-ig a természettudományok elõadásával foglalkozott. Ekkor szerveztetvén a kolozsvári jogakadémia, benne rendes tanszéket nyert mint a nemzetgazdaság és politika tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák birodalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakul. A kolozsvári egyetem szervezésével pedig oda lett kinevezve ny. r. tanárrá a nemzetgazdaság- és pénzügytanra; 1872–73. az egyetemi tanév rektora, 1883–84. a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A m. tudom. Akadémia 1858. december 15-én választotta lev. tagjai sorába.

Elsõ versei a kolozsvári Reményben (1839.) jelentek meg; polemiája Vida Károlylyal a Pesti Naplóban (1856. 355. sz.), természettudományi czikkei a Mezei Naptárban (1859.), az Akad. Értesítõben (1860. Mathem. és Term. Oszt.) és az általa szerkesztett lapokban; egyháztörténeti dolgozatai pedig a Keresztény Magvetõben (1888.)

[szerkesztés] Művei

  • Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai. Kolozsvár. 1847. (Ism. Értesítõ 1852. 32. 33. sz.)
  • A kémia iskolája. Stöckhard után ford. U. ott, 1848. (Ism. Orv. Hetilap 1857. 2. kiadás. A vegytan iskolája czímmel. U. ott, 1863.)
  • Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson. U. ott, 1859.
  • A levegői nyirkosság némely égalji befolyása (1860)

Szerkesztette a Természetbarátot 1846. júl. 2-tól Takács Jánossal, 1847. szept. 23-tól 1848. jún. 29. maga s Ipar és Természetbarát czímmel 1848. jul. 2-tól nov. 9-ig; a Hetilap gazd. és keresk. lapot 1852. okt. 2-tól 1855. márcz. 31-ig; a Kolozsvári Közlöny politikai hirlapot 1856. októbertõl 1859. decz. 29-ig.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások