Vágsziklás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom): falu a mai Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Nemesújfalu tartozik hozzá. A legrégibb zarándokhely Szlovákia területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Trencséntől 4 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik. A falutól délre, a Vág mentén emelkedik ki a 345 m magas Skalka-hegy, melynek meredek hegyoldalán található az egykori bencés apátság épületegyüttese.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv skala (= szikla) főnévből ered.
[szerkesztés] Története
A falut 1208-ban említik először Scala néven. A 11. század elején a Vág folyó menti Skalka-hegyen levő barlangban élt remeteként Szent Zoerard-András és később tanítványa, szerzetestársa Zoborhegyi Szent Benedek, s a hely azóta zarándokhely. A hagyomány szerint azon a helyen (Kisszikla, szlovákul Malá Skalka), ahonnét a vértanúságot szenvedett Benedek testét, támadói a hegyről a folyóba vetették, tiszteletére a 12. században templomot emeltek. A remetebarlang közelében, az ún. Nagysziklán (szlovákul Veľká Skalka) 1224-ben Jakab nyitrai püspök, bencés apátságot alapított. A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá. A 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel bővítették. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött az épületek romosodása. A Kissziklán levő templomot 1924-ben újították fel, melynek főoltárát a két szent szobrai díszítik. A romokban levő kolostor legújabb kori felújítási munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek meg. A kolostor kápolnáját 1994-ben teljesen felújították, a Kissziklán levő templom felújítása pedig 2006-ban történt.
A falunak 1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A július 17-i zarándoklat.
- Az 1224-ben alapított egykori bencés apátság épületeinek maradványai, mely csupán a nyári hónapokban látogatható. Az épületegyüttes részét képezi az 1994-ben teljesen felújított Szent Zoerard-András és Szent Benedek kápolna a remetebarlanggal.
- Római katolikus templom a Kissziklán.
- Szent Imre római katolikus templom a faluban.


Based on work by Mathias,