Kis meténg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kis meténg

Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Rend: Tárnicsok (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Nemzetség: Vinca
Faj: V. minor
Tudományos név
Vinca minor
Magyar szinonim nevek: örökzöld meténg
télizöld meténg
kis télizöld
(aprómeténg, vinka, börvény)
Tudományos (latin) név: Vinca minor
Angol név: Lesser Periwinkle


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élőhelye

Félszáraz-üde gyertyános-tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.

[szerkesztés] Elterjedése

Közép-, Nyugat- és Dél-Európa.

[szerkesztés] Jellemzői

Örökzöld, évelő félcserje.

  • Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
  • Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak.
  • Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak.
  • Termése kettős tüsző.

Ültetve könnyen kivadul.
Mérgező.

[szerkesztés] Felhasználása

Dísznövényként kertekbe, temetőbe ültetik. Árnyéktűrő, árnyéki gyeppótlónak is alkalmas.
Gyógynövény, drogja a szárított, leveles hajtás. Több, mint 30 alkaloidot tartalmaz, gyógyászatilag jelentősek a vinkamin, izovinkamin és vincin.
Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban "vértisztító", vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használták. Alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak.

[szerkesztés] Virágzása

április-május

[szerkesztés] Hasonló vagy rokon fajok

  • Pusztai meténg (Vinca herbacea)

[szerkesztés] Védettség

Magyarországon nem védett

[szerkesztés] Felhasznált irodalom

  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998)
  • Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kis meténg témájú médiaállományokat.