Vadszeder

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Rubus fruticosus
Nagyít
Rubus fruticosus

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elnevezései

A vadszeder egész Európában elterjedt és hazánkban is gyakori gyümölcstermő gyógynövény. Latin neve: (Rubus fruticosus), rokon faja a hamvas szeder: (Rubus caesius). Népies neve: szeder

[szerkesztés] Termőhelyei

Termőhelyein erdők, erdőszélek, cserjések tisztások, gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Kb 1,5 - 2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak rajtuk szárnyalt leveleik tojásdad, fogazott szélüek, levélszára, levél erezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek, vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete csoportos termés fejlődik.

[szerkesztés] Fajtái

A hamvas szeder a száraz, füves területek, cserjések növénye, hajtásai kevésbé szúrósak, vékonyabbak, de kékes színű hamvas termése ugyan úgy felhasználhatók.

A tüskétlen szeder (Thornfree) a kerti termesztésre nemesített, tüskéket nem fejlesztő fajta. Hajtásai erős növekedésűek, 1-4 cm vastag, és akár 4-5 m -re is megnő, termése húsos, lédús, éretten fekete, a vadszeder kétszeresére nő, és ugyan úgy felhasználhatók.

[szerkesztés] Felhasználható

A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésre is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

[szerkesztés] Lásd még

eperfa