Államregény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fantasztikus irodalom része, ideális államberedezkedést ábrázol regényes formában. Különösen a 17-18. században volt divatos.
Legjelentősebb előzményei:
Közvetlen mintái a reneszánsz utópiák, illetve politikai művek:
- Morus Tamás: Utópia
- Tomasso Campanella: Napállam
- Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
Legtöbbször társadalmi utópia. Az író saját államának szatírikus képét rajzolja meg. Sok közöttük utazási regény, robinzonád vagy pedagógiai regény. Gyakran kapcsolódik a kulcsregényhez. Közös jellemzőjük a moralizáló hangnem. Napjainkban a science fiction – nal együtt jelenik meg.
Nevezetes államregények:
- Jonathan Swift: Gulliver
- Voltaire: Candide
- Rousseau: Zacahriae, Heinse
- Fénelon: Télemakhosz utazása
- J. Barclay: Argenis
- J. G. Schnabel: Felsenburg – sziget
- Restif de la Bretonne: A repülő város
- J. Harrington: Oceana
- B. de Fontenelles: A bölcsek köztársasága
- A. Ramsay: Cyrus utazása
- J.F. Marmontel: Belisaire
- Ch. M. Wieland: Arany tükör
- É. Cabet: Utazás Ikariába
- Bellamy: Visszatekintés 2000-ből
A legismertebb és egyben első magyar államregény:
- Bessenyei György: Tariménes utazása (1804)
[szerkesztés] Forrás
- Világirodalmi lexikon I. (Bp., Akadémiai Kiadó)


Based on work by