Wikipédia vita:Hogyan használd a hivatkozásokat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kellene egy iranyelv arra, hogy mit hivaktozzunk kulso hivatkozasnak. Mi szamit fontosnak.

Javaslatom:

  • 1) Hivatalosan megjelent konyvek, folyoiratok a szokasos referenciaval
  • 2) Ugyanezek interneten megleleheto legalis valtozatai.
  • 3) Egy szocikk tartalmaval foglalkozo nagyobb, es feltehetoen stabil, legalabb 1 eves portal.

--Math 2005. június 1., 12:22 (CEST)

  • A (2) pontba miért kell a legális szó?
  • A (3) pont semmiképpen nem tekinthető hiteles forrásnak. Vannak a neten „megbízhatóbb” források, de ezek nem portálok, és nem az 1 éves létezés a mérce; inkább azt mondanám, hogy közismert, hiteles, megbecsült, szakmailag megbízható webhelyekről lehetne szó, de még így is ezeket vélhetően csak 0.3-0.5-ös szorzóval venném figyelembe. --grin 2005. június 6., 23:46 (CEST)

[szerkesztés] Milyen weblapokra hivatkozzunk?

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő kölföldi vagy magyarországi portálnak mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég.

Az olvasó mindenképpen használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

  • Felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat hivatkozzunk!
  • Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felülelő legjelentpsebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
  • Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad!
  • Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.
Így első olvasásra ez értelmes, kivéve a „portál” szót. Vagy fogalomzavarunk van, vagy léteznek olyan portálok, amiket én sosem láttam: a portálok megbízható, hiteles és hasznos tartalommmal... --grin 2005. június 6., 23:46 (CEST)

Itt most a forrásokról(/hivatkozásokról/felhasznált irodalomról) van szó, vagy a külső hivatkozásokról úgy általában? Előbbiek esetében szvsz egy fontos kritérium van: hogy nevesítve legyen (a maradandóságot úgyse lehet garantálni). Utóbbiak esetében meg persze, válasszuk a jobb minőségűeket ha lehet, de ha valami fontos dolog teszem azt csak egy geocities-es honlapon van meg, akkor emiatt ki kéne hagyni a Wikipédiából? Nyilván nem.

A maradandóság miatt meg szvsz nem érdemes túl sokat aggódni. A wiki lényege a nyíltsága, ha elromlik egy link, majd az olvasók kijavítják (vagy legalábbis szólnak). --Tgr 2005. június 7., 00:58 (CEST)


Tgr: A kiegeszites cime szerintem egyertelmuen megmondja, hogy mirol van szo. A nevesites jo kiegeszites. Nyilvan lehetseges a geocites-en, freeweben stb. levo tartosabb es nagyobb jelentosegu honlapok hivatkozasa. Teszek be errol egy pelddat. A maradandosagot indokoltam, es esszerunek tunik a dolog. Felesleges lenne allando updateleseket bevallalnunk olyan funkciora, ami a wikipedianak nem funkcioja.


Grin: a portal szot valoban olyan ertelemben hasznaltam, ami nem egyezik meg a kozhasznalattal. En nagyobb, tobb frames, allando weblapra gondoltam. Most utanagondolva ezeket valoban meg nem hivjak portaloknak. Javitom.--Math 2005. június 7., 09:29 (CEST)


[szerkesztés] Milyen weblapokra hivatkozzunk? 2.0

Ebből a szempontból a következő irányelv fontos:

"a Wikipédia nem linkgyűjtemény." *

Ez azt jelenti, hogy egy szócikknek nem feladata a témában fellelhető összes weblap összegyűjtése. A hivatkozott weblapok akkor fontosak, ha ténylegesen forrásai, hivatkozási alapjai a szócikkben foglaltaknak, az adatoknak, vagy, ha a témával kapcsolatos fő külföldi vagy magyarországi webhelynek mondhatóak, ahol az olvasó sok anyagot talál, ahova érdemes elmennie. Amennyiben ennek a helynek megfelően karbantartott linkgyűjteménye van, akkor innen aztán már akár a többi oldalt is megtalálhatja, tehát ez bőven elég. Az olvasó ezen túl úgyis használhatja az internetes keresőket, ahol aktuálisabb és kimerítőbb képet kaphat a fellelhető oldalakról.

Egy másik szempont, hogy a hivatkozásnak működnie kell hoszabb távon, nem számíthatunk állandó karbantartáásra. Rossz volna, ha a wikipédia tele volna nem működő linkekkel. Felesleges felvállalnunk ezeknek karbantartását, hiszen egy olyan funkció karbantartásáról lenne szó, ami nem funkciója a wikipédiának. A karbantartást hárítsuk át a webringekre, linkgyújteményekre.

Összességében a következő irányelveket fogalmazhatjuk meg:

  • A felhasznált forrásokat, fontos hivatkozási alapokat mindig hivatkozzuk!
  • Szócikkenként hivatkozzuk a szócikk egész témáját felölelő legjelentősebb külföldi és magyarországi portált, ha van ilyen!
  • Olyan weblapot hivatkozzunk, amely várhatóan évekig érvényes marad! Ha nem szükséges, akkor az ingyen tárhelyeken lévő weblapokat kerüljük!
  • Nevesített honlapokat hivatkozzunk! Előnyben vannak az intézményes honlapok, ha nincs ilyen, akkor olyan honlap, amelynek szerzője nevével vállal felelősséget a tartalomért.
  • Egyébként spóroljunk a linkek felesleges halmozásával! Felsleges karbantartási munkát eredményez.

A szempontok nincsenek prioritási sorrendben, és az egyik szempont felül írhatja a másikat. Ha például egy szócikket felölelő, egy egész témát felölelő, kidolgozott (>10 oldal), linkgyüjteménnyel rendelkező, karbantartott, stabilnak látszó, névvel felvállalt honlapot találunk egy ingyenes tärhelyen, akkor az persze indokolt belinkelni, ha nincs ehhez fogható intézményes honlap.

--Math 2005. június 7., 09:40 (CEST)