Piroska és a farkas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Piroska és a farkas klasszikus népmese, amit a Grimm testvérek tettek világszerte népszerűvé. Maga a történet a klasszikus tanmese sémára épül (ne térj le az útról, ne barátkozz idegenekkel), de elmondástól függően lehet belőle erőszakosabb, akár felnőttekhez szóló történet is (ahogy azt számos feldolgozás mutatja).

A 19. században a történet két különböző verzióját hallotta a két Grimm fivér, Jacob Grimm és Wilhelm Grimm, akik mindkettőt felhasználták (a másodikat, mint az első folytatását), de csak az első történet lett igazán híres. Ebben a piros sapkás (néhol köpenyes) kislánynak (Piroska) kell átmennie az erdőn, hogy ételt vigyen a nagyanyjának. Útközben egy farkassal találkozik, aki ráveszi, hogy letérjen az útról, míg ő maga felfalja a nagymamát és átveszi a helyét, hogy végül felfalhassa a kislányt is. A pozitív befejezés kedvéért egy favágó végül megmenti mindkettőjüket.

A történet rokonságot mutat olyan történetekkel, mint az orosz Péter és a farkas, vagy akár Jónás könyve.

[szerkesztés] Lásd még

  • Pokolsztráda