Vita:Iszlám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Iszlám szó jelentése

Az iszlám szót elterjedt fordítása valóban az "Istennek való alávetés". ez a kifejezés azonban nélkülöz egy fontos jelentésárnyalatot, amelyet az eredeti arab szó nyilvánvalóan tartalmaz, azaz a megbékélést, nyugalmat. Ezért szerintem sokkal szerencsésebb az "Isten akaratában való megnyugvás" kifejezés használata.


[szerkesztés] Könyv népei + dzsihád

A zsidókat, a keresztényeket, és a párszikat (Zoroaszter követői) a „könyv népei”-nek tartják, és rájuk nem vonatkozik a dzsihád, a harc Allah útján.

A cikkben szereplő fenti kitétel nem helytálló. Egyrészt általánosan csak a keresztények és a zsidókat tekintik a Könyv Népeinek, viszont ha a pharszikat is idevesszük, akkor a hindukat is be kell vonni e körbe, mivel a pharszikat Iránban, a hindukat Indiában sorolják a Könyv népei közé. A dzsihádra vonatkozó kitétel pedig ebben a formában értelmetlen.

a dzsihád 1. elsősorban nem fegyveres harcot jelent. 2. amennyiben igen, ott a doktrinák irányzattól függően eltérnek.

- többségben csakis önvédelmi célból történő hadviselést tekintenek dzsihádnak. -amely irányzat hódító céllal is megengedi, ott az iszlám felségjogának kiterjesztéséért történik, és bármely nem muszlim fennhatóság alatt álló területre vonatkozik. (így keresztény fennhatóság alatt álló területekre is) - de még ez sem vonatkozik személyes térítésre, pusztán a fenhatóság kiterjesztésére.

[szerkesztés] Szunniták

A szunniták elfogadják a szunnákat (a Mohamed próféta életéről fennmaradt történeteket) is, ez vallásmagyarázatként szolgál számukra.

Ez a megállapítás hibás. A siiták is elfogadják a Szunnát. A különbség e szempontból az, hogy a siita és a szunnita irányzat által hitelesnek elfogadott hadithok részben különböznek. (Az iszlámon belül egyedül az un. koranita irányzat utasítja el a Szunnát)

The Sunni sect of Islam is the largest of the sects (some 80-85% of all Muslims are Sunni). Sunnis recognize four legal traditions (madhhabs): Maliki, Shafi'i, Hanafi, and Hanbali. All four accept the validity of the others and Muslims choose any one that he/she thinks is agreeable to his/her ideas. There are also several orthodox theological or philosophical traditions (kalam).
Shi'a Muslims differ from the Sunni in rejecting the authority of the first three caliphs. They honor different traditions (hadith) and have their own legal traditions. The Shi'a consist of one major school of thought known as the Ithna Ashariyya or the "Twelvers", and a few minor schools of thought, as the "Seveners" or the "Fivers" referring to the number of infallible leaders they recognise after the death of Muhammad. The term Shi'a is usually taken to be synonymous with the Ithna Ashariyya/Twelvers. Most Shi'a live in Iran, Iraq, and Lebanon.

(enwiki)

[szerkesztés] Nevek egyért.

A próféták neveinek linkjeit módosítani kellett, mert így a keresztnevekre mutatnak, de nem nagyon tudom, mivel egyértelműsítsem őket. Most így vannak, hogy Noé (Biblia), de ez kicsit kultúrsovinisztának hat, hiszen nemcsak a kereszténység egyik alakja, hanem benne van a Koránban is… Ahol lehetett, átírtam pl. úgy, hogy Zakariás próféta, de pl. a Noé próféta valahogy szokatlanul hangzik. Legyen így, hogy Noé (vallási alak), vagy hogyan? Alensha  * 2005. október 18., 14:03 (CEST)

Már régóta bántja ez a csőröm. A Noé alapértelmezésben nem keresztnév (meglehetősen ritkán fordul elő), hanem Noé, a vallási alak. Más keresztneveknél is megvan ez a bénázás, hogy valami gyakran használt szó helyett a keresztnévre mutat a cikk (pl. Rózsa a virág helyett a keresztnevet tárgyalja stb.). Nem tudom, ezt ki találta ki, de egyetlen lexikonban sincs így. Tehát a megoldás:

  • Noé (egyértelműsítő lap); ami mutat a következő cikkekre:
    • Noé (csak így, ez tárgyalja a vallási alakot
    • Noé (keresztnév). Gubb 2005. október 18., 14:20 (CEST)

Erről már valahol volt vita. Nekem is a vallási személy jut eszembe először Noéról. De mi legyen a gyakoribb nevűekkel, pl. Ádám, Salamon, József? (Józsefből ráadásul a Bibliában is több van.) Alensha  * 2005. október 18., 14:35 (CEST)

Erről függőben van egy (első körben sikertelen) szavazás, ahol pont ugyanezt javasoltam. Még gyűjtöm a lendületet, előbb-utóbb nekiugrom a második fordulójának :-) --Tgr 2005. október 20., 13:47 (CEST)


[szerkesztés] Kimithisz

[szerkesztés] Kik Ők?

Az Iszlám a muszlimok vallása, amely egyidős az emberiséggel. Eredeti formájában a 7.században kinyilatkoztatott szent könyvük, a Korán írja le. A muszlim, muzulmán, vagy mohamedán (ami téves és sértő elnevezése a muszlimnak) az Iszlámot követő hívők neve, akik hite szerint az Isten –akit Allah néven ismernek- egy, és Mohamed az Ő prófétája. Mohamed (~ arabul “Dicsőitett”) (570-632), egy Ismealita (arab) próféta volt akinek életét főleg a hagyományok alapján, keveset a Koránból és Ibn Ishaq (-768) elveszett feljegyzéseinek, Ibn Hisham és al-Tabari által való idézeteiből ismerjük. Ezek alapján Margoliouth a 19.században az “Encyclopedia of Religion and Ethics” számára a 8.kötet, 878.oldalán írt cikkében kissé kedvezőtlen emléket állít neki. A muszlimok szerint a Bibliában legalább két hivatkozás van az eljövendő Mohamedre vonatkozólag (amit csaknem minden későbbi szerző élesen tagad): szerintük Mohamed Habakuk 3:3–ban jövendölt Mekkában született és Medinában élt és (H)Aggeus 2:7-ben “óhajtott”-nak fordított héber HMD-szó szerintük Mohamedre utal (amit Sir Godfrey Higgins “Anacalypsis” című munkájában cáfol meg). Muszlimok szerint az egész természetes világ magában is Iszlám, minthogy minden az Allah által felállított természeti törvények szerint létezik, így ők maguk is igyekeznek akaratukat az Allah utasításainak alávetni. A legszentebb könyvüket az arab nyelven írt Koránt az Allah közvetlen kinyilatkoztatásának tekintik, s bár más nyelvre fordított változatai is léteznek, azokat nem tekintik hiteleseknek. Másik szent iratuk a Mohamed halála után mintegy száz évvel keltezett „Hadit”, mely Mohamed Próféta életének a Koránból kimaradt eseményeit jegyzik fel (némelyek szerint „ahogy annak lennie kellett volna” stílusban). Ezek mellett a Bibliát is kinyilatkoztatott könyvnek tartják különösen az „Injil”-t (Evangéliumok), a „Torah”-t (1-5Mózes) és a Zsoltárokat. A muszlimok a zsidók és keresztények sok prófétáit ismerik el, de sem a zsidók, sem a keresztények nem ismerik el Mohamedet. Pl. muszlimok hiszik, hogy a názáreti Jézus (akit „Isa”-nak neveznek) Isten prófétája volt és a Korán 3:45 szerint elfogadják a szűztől való születését is. Bár nem tekintik Jézust istenségnek, de elhiszik, hogy bűn nélkül született (Korán 19:19), s mivel nem fogadják el az eredendő bűn fogalmát, szerintük mindenki bűn nélkül születik. Nem hiszik hogy Jézus meghalt a keresztfán, mert szerintük Allah soha nem engedte volna meg, hogy olyan szörnyűséges halállal haljon meg az Ő prófétája (Surah 4:157). Hitük szerint Jézus mennybe hívattatott és valaki más volt elküldve hogy az ő helyét vegye a keresztfán...

Az Iszlám ma különböző teológiai iskolákból és politikai frakciókból áll. Az ortodox Sunni ágazat fenntartja az első három kalifa utódlásának törvényességét, míg a szakadár Shia, Ali isteni joga mellett szállnak síkra, e kalifák utódlása ellen, akiket ők “bitorlók”-nak neveznek és neveiket, sírjaikat és emlékműveiket sértegetik és megvetik. A kb. 12 milliónyi Shia, a muzulmán világ kb. egy-huszada Irán és India területein élnek szétszórtan. A Sunni ágazat négy fő teológiai csoportra, vagy szektába osztódik: a Hanifiták főleg Törökországban, Közép-Ázsiában és észak-índiában élnek, a Safiták dél-Indiában és Egyiptomban, a Malikiták Marokóban, Líbiában és Irakban, míg a Hanbaliták Szaudi-Arábiában és kelet-Afrikában. A Shia sem egységes, de szektái kevésbé fontosak. Az Iszlám közmondásos hetvenhárom szektájából harminckettő a Shiához tartozik.

A Shia és a Sunni irányzatok közötti főbb különbségek a következők:

  • Sunni a Mohamed jogszerű útódjai. Náluk bermely muszlim lehet a közösség vezetője, ha erre alkalmas. A Shia szerint erre a feladatra csak Mohamed vérszerinti leszármazottai alkalmasak.
  • Shia megtartják a Muharram hónap böjtölési szertartásait Ali, Hasa, Husain és Bibi Fatima emlékezetére, míg a Sunni csak a hónap tizedik napját tartják szentnek, mert Mózes azon a napon menekült meg Fárao elől (de a kilencedik napot is böjtölik).
  • Shia elismeri az egy bizonyos összegért szerződött ideiglenes házasságot, míg a Sunni szerint Mohamed megtíltotta azt.
  • Shia a "Tűz-imádókat" is befoglalják a “Könyv Népei” sorába, míg a Sunni csak a zsidókat és keresztényeket ismeri el.
  • Néhány appróbb különbségek az imák és a kézmosás területén.
  • Shia megengedi a vallásos megegyezés elvét az üldöztetés és halál elkerülésére, míg a Sunni ezt hitehagyásnak nyílvánítja

Mindezek a megosztások ellenére azonban hitelveik, erkölcsük és szertartásaik lényegében egységesek.

[szerkesztés] Istenképzet

Az egyetlen, személyes Mindenható Isten, a Teremtő, a leghatalmasabb, mindekor jelenlévő, mindent ismerő forma- és anyag nélküli lélek.

[szerkesztés] Megtestesülések

Senkit és semmi mást, egyedül Istent imádják. Mohamedet mint a mintegy 124.000 próféta/hírnök utolsó- és legnagyobbikát tisztelik,de Isten kikötése az, hogy a muszlimok nem tehetnek különbséget küldöttei között. Jézus Krisztus egy csodálatos születésű próféta-hírnök volt, aki csodákat cselekedett, kereszterfeszítése előtt mennybe szállt és muszlimként fog visszatérni, de nem volt Isten megtestesülése.

[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete

Isten teremtette a mennyeket és a földet hat nap alatt, de a Korán az egy “nap” alatt ezer, vagy tízezernyi (vagy akármilyen nagyszámú) éveket ért. Nyugaton élő muzulmánok némelyike elfogadja az evolúció tanát, de csak annyiban, amennyiben azt Isten vezérli.

[szerkesztés] A halál után

A megmentett lelkek a menny gyönyörűségét, míg az elveszettek a pokol kínzását tapasztalják meg. Az Ítélet Napján Isten feltámasztja a halottakat, egyesíti a testeket szellemükkel és örökre a mennybe vagy a pokolba küldi őket. A mennynek hét rétege van, és a földi tettektől függően kapnak az igazak helyet Isten közelében.

[szerkesztés] Miért van Gonosz?

Az emberiség nem lényegében bűnös, hanem Isten terve alapján szabadon választhat jó- és rossz között, Istenbe vetett hit, vagy hitetlenség közöttt. Sátán és lelkei benépesítik a bolygót és uralkonak a hitetleneken, míg a hívőket nem érinthetik meg.

[szerkesztés] Megváltás

Engedelmeskedj Isten törvényeinek és Mohamed tanításainak. A mennybe vezető út magábafoglalja az egy-igaz Istenben való hitet és hogy Mohamed az ő prófétája, naponta öt imádság felmondását, könyöradományok osztását, Ramadán idején való böjtölést, Mekkába való zarándékolást. A bűneink megvallása és azokból való megtérés közöttem és Allah közötti ügy, és csak Allahnak szól. Allah, a Korán által közvetített törvényeinek és az ő prófétája tanításainak szigorú engedelmessége.

[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés

A szenvedés Alláhnak, az egyén bűneinek eltörlésére szolgáló kívánsága. Némely szenvedés a Sátán, vagy az ő seregének (Dzsinn) munkája. Minthogy a fájdalom gyakran vezet imádsághoz és megtéréshez, a szenvedések és szerencsétlenségek erősítik az egyén hitét, Allah megengedi azt az egyén hitének és alázatának megpróbálása érdekében.

[szerkesztés] Mai kor kérdései

Abortusz tilos, a homoszexuális viselkedés elítélt, a nemek társadalmi szerepe kötött. A házasságot megszentelt szerződésnek (de nem szentségnek) tekintik, s bár a válás megengedett, erős békítési kisérletek és rendszabályok vannak foganatban, s egy bizonyos várakozási idő van előírva a Korán utasításai alapján. A férfiaknak sokkal egyszerűbb elválni mint a nőknek. Újraházasodást nem tiltják.

[szerkesztés] Javaslat

Szerintem erről a szócikkről le lehetne venni a csonk sablont,mert ez már nem csonk.Rolland voltam.

ne viccelj, komplett szakaszok hiányoznak: Modern társadalmi irányzatok, Iszlám miszticizmus, Iszlám gyökerű egyéb vallások, stb. Nagy a téma, ezért lehet egy ilyen hosszú cikk is csonk. - Totya (vitæ) 2006. április 15., 18:24 (CEST)

[szerkesztés] Suufi Islam

Miért nincs szó a cikkben a szufistákról (spirituális, karizmatikus iszlám irányzat, például a kerengő dervisek). Ők csak 5%, de elég jelentős, ellentmondások szerepük van az iszlámban. 195.70.32.136 2006. szeptember 9., 11:27 (CEST) És hol van Mevlana ? Kit36 2006. november 27., 17:35 (CET)

Valóban jó lenne írni róluk... persze ugye az a gond, hogy ez sem egy irányzat, hanem irányzatokon átívelő irányzatok, eszmeáramlatok sokasága, amelyik néha intézményesült formákat ölt, máskor pedig nem. - ezért értelmetlen is %-os formában kifejezni, hogy ki szufi és ki nem. (őszintén szólva én nem igazán ismerem ki magam a szufizmus irányzatain, de ha valaminek kedve van hozzá, akkor az irányaztok közé, új fejezetbe érdemes lenne felvenni. (mondjuk a madhabok, a kalám alá, mint iszlám misztika, vagy hasonló címen)

A magyarnyelvű irodalomhoz javaslom felvenni:

  • Simon Róbert: A Korán Világa (Prométheusz Könyvek 17.
 Helikon ISBN 963 207 7903)
  • Ford.Simon Róbert: Korán (Prométheusz Könyvek 17.
 Helikon ISBN 963 207 7903)
  • Robinson, Francis: Az iszlám világ atlasza (Helikon K.1996)
 ISBN 963 208 384 9
  • Rogers, Michael: A Hódító Iszlám 1976.(A múlt születése sorozatHelikon K.)
 ISBN 963 8 / ISBN 963 207 519 6 207 826 

Kit36 2006. november 27., 18:01 (CET)