A szórakoztató Biblia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szórakoztató Biblia (La Bible Amusante) Léo Taxil francia író, újságíró gondolatébresztő, egyesek szerint provokatív hatású könyve. A szerző már fiatalon követte a felvilágosodás eszméit és bekapcsolódott az ateista mozgalomba is. Nevét a szabadgondolkodó, felvilágosult írásai tették ismerté. Ezt egyesek inkább egyház és vallásellenesként és kirivóan akár szélhámosként is minősítik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A könyv létrejöttének története
XIII. Leó pápa egyik körlevele után nyilvános bűnbocsánatot tartott és visszatért a katolikus egyházba. „Diana Vaugham” címen az állítólagos Diana Vaughan vallomására alapozva a szabadkőműveseket támadó könyvet írt - a páholyokat ördög-imádókkal megtöltve. Ez a könyve a katolikusok között nagy sikernek örvendett, XIII. Leó pápa személyes magánkihallgatáson is fogadta.
1897 tavaszán jelentette be, hogy „megtérése” nem volt őszinte, 12 éven keresztül sikerült becsapnia és megtévesztenie az egyházat és a pápát, akinek csalhatatlansága 1870 óta elfogadott hittétel. A szórakoztató biblia (La Bible Amusante) című könyve 1897 nyarán jelent meg.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a pápai csalhatatlanság dogmája csak hit és erkölcs kérdéseiben érvényes, abban az esetben is csak a pápa "ex cathedra" kijelentéseire, amiket kifejezetten azzal az igénnyel mond, hogy végérvényes és megváltoztathatatlan kijelentést tegyen. (Tehát maga a könyv is egy ténybeli tévedéssel, pontosabban csúsztatással kezdődik.)
[szerkesztés] Tartalma
Ezen könyv valláskritikának is tekinthető, amely a zsidó-keresztény Biblia ószövetségi részét elemzi ironikus, szarkasztikus stilusban, de igen mélyremenő részletességgel és alapossággal. Minden bizonnyal a szerző igen elmélyülhetett az ószövetség tanaiban, mert sok olvasót még ha egyes részek esetleg frappáns megoldásai szórakoztatják is, mások meg már fárszthatják sokszor aprólékos szőrszálhasogatásszerű feltárásokkal.
Unatkozással kezdődik a mű. Tehát a mérhetetlenül hosszú örökkévalóságban Jehova, Zebaoth, Adonaj, Elhim -ezek a biblia Isten eltérő nevei- unatkozott a káosz közepette. Sok-sok milliárd évszázadon keresztül unatkozott, mig nem egy ötlete támadt. Tenni kellene valami hasznosat.Tehát elkezdett semmittevés helyet teremteni. Nem egyszerre, pedig ugy is megtehette volna az író szerint, hanem aprólékosan, nehogy megártson a sok munka egyszerre. Amikor szépen haladt a teremtés menete megállapítja: „ -Micsoda tökfilkó voltam, hogy nem teremtettem meg előbb mindezt.” Hasonló stilúsban megy végig a történet, több helyen tudományos, logikai és néhol teológiai ellentmondások elemezgetéseivel megtűzdelve.
A modern teológia szemszögéből nézve azonban a könyv meglehetősen elavultnak tekinthető, már csak azért is, mivel a Biblia szó szerinti értelmézésével vitatkozik, amely - különösen az őstörténet esetében - nem tartható.
[szerkesztés] Tartalomjegyzék
Előszó: Ajánlás a csalatkozhatatlan szentatyának
A teremtés és a földi paradicsom
Az első emberek rövid története
Angyalok földi szerelmei
Az emberíség egyetemes vízbefúlása
Egy hőn szeretett pátriárka boldog élete
Ábrahám nemzetségének a megszaporodása
Mózes negyvenéves utazása
Jézsué és Gideon hőstettei
Jefte és Sámson
A szépséges Ruth bájos ideilje
Sámuel története
Saul, az első király és vetélytársa Dávid
Salamon őfelsége dicsőséges uralkodása
A zsídók két országa: Izráel és Judea
Fogságban és fogság után
[szerkesztés] Más szórakoztató bibliák
Említést tehetünk itt még a néger bibliáról és más tréfás, vagy népies egyszerűséggel megírt bibliákról, mint például az úgynevezett paraszt bibliáról. Ez utóbbit színpadra is átírták és hazánkban gyakori darab a színházakban. Édes gyermeki egyszerűséggel Marcello D'Orta által megírt „Isten ingyér teremtett bennünket, Az aranzói gyerekek evangéliuma” is hasonló stílust képvisel.
[szerkesztés] Magyar irodalmi vonatkozások
Ady Endre minden bizonnyal nagyra és sokra tartotta mind Léo Taxilt, mind a szórakoztató bibliát, hiszen párizsi jegyzeteiben igen elismerő szavakkal emlékezik meg róla és ezen könyvéről. (Budapesti Napló 1907. április 5.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A szórakoztató Biblia, digitális verzió
- Ady Endre; 121 Párizsi jegyzetek, Leo Taxil halála


Based on work by