Siófok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.91531° k. h. 18.07682°

Siófok
Siófok címere
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Siófoki
Rang város


Terület 124,66 km²
Népesség
Irányítószám 8600
Körzethívószám 84
Térkép
é. sz. 46.91531° k. h. 18.07682°
település
Mo. térképén

Siófok város Somogy megyében, népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. A városban viharjelző obszervatórium működik. A Sió 1865-ben épült zsilipjén át engedik le a Balaton felesleges vízét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A környék már a kelta korban lakott volt. A római korban a Sopianaeből (Pécs) Triccianán (Ságvár) Arrabonába (Győr) vezető út haladt erre.

Sectus Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" - a Balaton latin neve ez - ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.

A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevél említi először: "Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens", azaz "A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is".

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő "Granárium” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török iga alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára.

Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom.

A település életében jelentôs változást hozott a Balatoni Gozhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak és gróf Széchenyi Istvánnak. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgozöst.

A fürdőhely 1878 után épült ki; ekkorra elkészült a Nagykanizsára vezető vasútvonal.

1950-ben Balatonújhely települést Siófokhoz csatolták.

1968-ban nyerte el a városi rangot.

Forrás: http://www.siofok.hu

[szerkesztés] Siófoki múzeumok, kiállítások

  • Dél-balatoni kulturális központ (Fő tér 2.)
  • Vízgazdálkodási Múzeum
  • Kálmán Imre Múzeum
  • Ásványmúzeum (Kálmán I. sétány 10.)
  • Jordán Galéria (Korányi Sándor u. 16.)
  • Szilfa Galéria (Töreki út 31.)
  • Levi Műterem-Galéria (Bajcsy-Zsilinszky u.155.)

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

(spanyol) nyelveken

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Siófok témájú médiaállományokat.



Somogy megye városai
Balatonboglár · Balatonföldvár · Balatonlelle · Barcs · Csurgó · Fonyód · Kadarkút · Kaposvár · Lengyeltóti · Marcali · Nagybajom · Nagyatád · Siófok · Tab