Tótkomlós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Orosházi |
| Rang | város
|
| Terület | 125,40 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5940 |
| Körzethívószám | 68 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Tótkomlós város Békés megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tótkomlós a Dél-Alföldi turisztikai régióban, a Maros-hordalékkúp részének hátsági területén található 15 km-re délre Orosházától. A település közúton és vasúton egyaránt megközelíthetõ.
[szerkesztés] Története
A honfoglalás kori leletek szerint településünk és környéke különbözõ népek által lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak. Ebbõl a korai idõszakból a nagykopáncsi kápolna õrzi a román építészeti stílus emlékét. Késõbb az oklevelek tanúsága szerint a komlósi puszta Hunyadi János birtoka volt. 1484-ben Mátyás király tulajdonát képezte, aki Komlóst fiának Corvin Jánosnak adományozta. A terület a törökdúlás idején többször cserélt gazdát, a szerencsétlen lakosság a hódítók elõl elmenekült.
Az elnéptelenedett komlósi birtok báró Rudnyánszky József tulajdona lett.A báró szentandrási jobbágyait szorgalmuk és példás magaviseletük miatt szerette, ezért a vallási villongások miatt beleegyezett lakhelyük elhagyására, és a telepítésre vonatkozó szerzõdést velük 1746. január 8-án meg is kötötte. Mintegy 80 szlovák család érkezett a komlósi pusztára. Az ideköltözöttek lázas építõmunkába kezdtek, folyamatosan építették lakóházaikat, az istentisztelet megtartására szolgáló imaházat, az iskolát, egy tanítói lakással együtt. Szexty György lelkész vezetésével 1795-ben megépítették a most is pompázó monumentális evangélikus templomot.
A komlósiak száma, vagyona és mûveltsége is gyarapodott. A XIX. század második felében a magyar ajkú lakosok egyre többen lettek, ezért az õ lelki épülésükre évente négyszer magyar istentiszteletet tartottak.
A kiegyezés után, 1893-ban felépült a községháza, amelyet közös összefogással építettek. Az I. világháborúig újabb létesítmények bizonyították, hogy a lakosság és az elöljáróság tudta, a haza hasznos polgárai csak úgy lehetnek, ha a polgárosodás útját követik. Ezt a lázas építõ tevékenységüket a komlósiak a II. világháború végéig folytatták. Hosszú évtizedekre meghatározta a falu sorsát, a település lakosságának szerkezetét az 1946/48-as szlovák-magyar lakosságcsere. A siker, vagyis a minél nagyobb számú áttelepítés érdekében a befogadó ország és a helyi szlovákság szervezetei egyaránt komoly propagandát fejtettek ki. Tótkomlósról 939 család, szám szerint 3254 lakos választotta az új hazát. Ezzel párhuzamosan megkezdõdött a magyar anyanyelvûek áttelepítése Tótkomlósra, ám lényegesen kevesebben érkeztek, mint amennyien távoztak, mindössze 400 család, azaz mintegy 1500 betelepülõ jött.
A fordulat éve után változás történt a helyi közigazgatási rendszerben is, megszûnt az önálló képviselõ-testület. 1989 és 1990 nagy politikai változásokat hozott hazánkban és a szomszédos országokban is. Újjáéledt a többpártrendszer, Magyarország államformája ismét köztársaság lett. Az 1990 tavaszán megtartott országgyûlési, majd a helyhatósági választások után ismét önkormányzati képviselõ-testületek irányítják a helyi ügyeket.
A lendületes fejlõdésnek köszönhetõ, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tótkomlós nagyközséget 1993. november l-jével várossá nyilvánította.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Neukirchen am Brand, Németország (2000)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by N panni,