Kárpátok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Csehországtól Romániáig.


A Kárpátok műholdfelvételen
Nagyít
A Kárpátok műholdfelvételen
A Kárpátok felosztása: 1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata 2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai 3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar 4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata 5. Déli-Kárpátok 6. Nyugati-Kárpátok 7. Erdélyi-medence  8. Szerb-Kárpátok
Nagyít
A Kárpátok felosztása:
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok
7. Erdélyi-medence
8. Szerb-Kárpátok

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Kárpátok a Pozsonynál kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpát-medencét és Erdélyt, majd délnyugat felé haladva a Dunánál ér véget Orsova (Románia) közelében. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km2 területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. A Kárpátok nem egy egybefüggő hegylánc, ezért több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot (Magas-Tátra, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni hegyrendszertől. Az Alpokkal csak egyetlen pontban, a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében.

[szerkesztés] Hegységek

[szerkesztés] Északi-Kárpátok

Északnyugati-Kárpátok
Fehér-Kárpátok, Kis-Kárpátok, Alacsony-Tátra, Magas-Tátra, Nyugati-Beszkidek, Fátra, Szlovák-középhegység, Szlovák-érchegység, Északi-középhegység

Északkeleti-Kárpátok
Keleti-Beszkidek, Erdős-Kárpátok, Máramarosi-havasok

[szerkesztés] Keleti-Kárpátok

Radnai-havasok, Kelemen-havasok, Besztercei-havasok, Esztena-hegység, Görgényi-havasok, Gyergyói-havasok, Csalhó, Tarkő-hegység, Gosman-hegység, Csíki-havasok, Hargita-hegység, Baróti-hegység, Bodoki-hegység, Nemere-hegység.

Kárpátkanyar
Háromszéki-havasok, Bodzafordulói-hegyek, Bodzai-havasok, Szilon-havas, Csukás-hegység, Barcasági-hegyek, Baj-hegység

[szerkesztés] Déli-Kárpátok

Bucsecs-hegység, Királykő, Jézer-hegység, Fogarasi-havasok, Csindrel-hegység, Páring-hegység, Retyezát

Nyugati-Kárpátok

Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-szigethegység (Bihari-hegység, Zarándi-hegység, Réz-hegység), a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. Az utóbbi kettőt gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások viszont ezeket a hegységeket már nem tartják a Kárpátok részének.

Szerb-Kárpátok

Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. (Kučaj, Homolje, Veljanica, Krš, Miroš és Deli Jovan hegységek.) A Szerb-Kárpátokat a Bánsági-hegyvidékhez hasonlóan többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.