Bolgár nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bolgár (Български Bǎlgarski) | |
|---|---|
| Beszélik: | Bulgária és a környező országokban |
| Terület: | Délkelet-Európa |
| Beszélők száma: | kb. 10 millió |
| Helyezés: | ??? |
| Nyelvcsalád: | Indoeurópai Szláv |
| Írás: | Cirill írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Bulgária |
| Szabályozza: | Институт за български език (Intézet a bolgár nyelvért) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | bg |
| ISO 639-2 | bul |
| SIL | bul |
| Lásd még: Nyelv | |
A bolgár nyelv (bolgárul Български език/Bălgarszki ezik) az indogermán nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20000), Romániában (1970:13000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40000), Szerbiában (20000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257000 bolgárul beszélő ember volt. A bolgárok mellett a pomákok is bolgárul beszélnek.
A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.
A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben. (Lásd: bolgártörökök.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:
- írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX.század előtt)
- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V.század-VII.század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX.század közepéig)
- óbolgár nyelv (egyházi szláv nyelv) (IX-XI.századig)
- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.
- középbolgár nyelv (12-14.század)
- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig a pravoszláv egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.
- újbolgár nyelv (XV.századtól). A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, még pedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága -- Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki - szófiai, perniki,kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Macedón Köztársaság hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.
[szerkesztés] A bolgár ábécé
886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.
A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:
| А а | Б б |
В в |
Г г |
Д д |
Е е |
Ж ж |
З з |
И и |
Й й |
| К к |
Л л |
М м |
Н н |
О о |
П п |
Р р |
С с |
Т т |
У у |
| Ф ф |
Х х |
Ц ц |
Ч ч |
Ш ш |
Щ щ |
Ъ ъ |
Ь ь |
Ю ю |
Я я |
A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Macedón Köztársaságban a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják.
[szerkesztés] Nyelvtani sajátosságok
A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Teljesen hiányzanak pl. a ragozott nyelvtani esetek, és megjelenik a határozott névelő kategóriája is. Az egyszerű szláv igeidők mellett (befejezett múlt idő) és a (folyamatos múlt idő) megjelenik a közvetítő mód (преизказно наклонение), eltűnik a főnévi igenév. E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.
Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de nem túl jellemzőek a mai nyelvhasználatra.
[szerkesztés] Példaszöveg
Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i sǎvest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.)
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.


Based on work by