Seuso-kincs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Seuso-kincs egy ókori római eredetű dísztárgy együttes, melynek eredete vitatott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Eredet

A mai Dunántúlt időszámításunk előtt 12-ben foglalták el a Római Birodalom csapatai. Az akkor még nagyobb kiterjedésú, partjain ingoványos Lacus Pelso ( mai nevén Balaton ) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso, aki gazdag római polgár esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket.

Polgárdi térségében húzódott egy fontos római út,nem volt messze Gorsium ( Tác ) sem.

[szerkesztés] Megtalálás

Sümegh Józsefről a Balatonakarattya melletti Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975-1976-ban rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált, amelyeket másfél évtized múlva New Yorkban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso- kincsek néven ismert meg a világ. A leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh Józsefet 1980-ban meggyilkolták. Holttestét a polgárdi Borbély pincében találták meg felakasztva. Az Ügyészség vizsgálata akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet.

[szerkesztés] Visszaszerzés

1982-ben az angol Lord Northampton megbízta a az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso kincs tizennégy darabját. Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akad aukciósház amelyik vállalná a kincs adásvételét. 2003-ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket két méter mély gödörben találtak két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy, három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhampton ellen a tulajdonjoga bizonyítására. Eddig minden per a lord javára dőlt el. A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat : azt, hogy az egyik tálon a PELSO felírat olvasható, ami a Balaton római kori neve, hogy Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusoé lehetett. A magyar szakértők szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstálvány, a quadripus összehasonlító anyagvizsgálatától várnak perdöntő bizonyítékot.

Miután Magyarország, Horvátország a pert elvesztette, Lord Northampton 2006-ban bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. [1] A várható eladási árat több tízmillió angol fontra becsülik.

[szerkesztés] Külső hivatkozások