Sirok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Kistérség | Pétervásárai |
| Rang | község
|
| Terület | 63,39 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3332 |
| Körzethívószám | 36 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Sirok község Heves megye Pétervásárai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község a Mátra keleti szélén található.
[szerkesztés] Története
A község neve szláv eredetű, jelentése széles (široký). A falu első írásos említése 1302-ben történt.
A község feletti 296 méter magas hegyen álló Sirok várát az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és vár királyi vár lett. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették, ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsóvárat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. Törökök általi elhagyását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.
A falu katolikus temploma a 18. század végén épült.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Siroki vár
- Egykori barlanglakások
- Katolikus templom
- Kőkúti Szent László kápolna
- Nyírjes tó [1]


Based on work by