Ugod (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Pápai |
| Rang | község
|
| Terület | 62,79 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8564 |
| Körzethívószám | 89 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Ugod község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik. A legközelebbi város Pápa.
[szerkesztés] Története
A település környéke ősidők óta lakott. A középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt vár történetéhez. A várat amelyet a Csák nemzetség-beli Ugod építtetett. A falu első írásos említése 1287-ből való. A közéget és a várat a későbbiekben számos főúri család birtokolta, mint a Garaiak, a Szapolyaiak, a Nádasdyak. A 16. században az Esterházy család birtokába került, és egészen 1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott.
A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet - az országban először - fúrt kút látott el vízzel.
A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetessel foglalkoztak, valamint több üveghuta is volt a faluban.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom: az egykori vár helyén, a vár köveiből épült, Fellner Jakab építtette 1756-1759 között barokk stílusban.
- Római katolikus plóbáníaház: 1795-ben épült barokk stílusban.
- Pietá-szobor: a plébániaház kerítésfalában, 18. századi, barokk.
- A volt erdőhivatal épülete.


Based on work by