User:Bosi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

szótár (dictionary)

Egy nyelv szavainak rendszerint ábécébe rendezett jegyzéke főleg könyv alakban. Az első szótárak eredetileg "nehéz" szavak gyűjteményei voltak, illetve eredetileg nem ábécé rendben szerepeltek bennük a szavak. Ezek a szótárak tömeges, közcélra készültek, ma is nagy példányszámban nyomtatják ki őket.

Szótárat szűkebb, saját használatra is készítenek az emberek pl. egy idegennyelvű szöveg tanulásakor. Ezek a szavak szövegbeli előfordulás szerint szoktak összegyűlni, a nevük szószedet (glossary). Ugyanezek kinyomtatott könyvek végén index néven szerepelnek és már rendszerint ábécébe vannak rendezve.

A szavak úgy kerülnek a szótárakba, hogy megfosztjuk őket környezetüktől (pl. ragok, végződések és más szavak) (lemmatisation és decontextualisation). A közvetlen környezet természetesen főleg szavakat jelent az indo-europai nyelvekben, amelyek mint tudjuk, kifejezéseket, mondatokat, bekezdéseket, stb. alkotnak. Mindezek nyelvi, nyelvtani tulajdonságait a nyelvtan és a leíró nyelvészet fogalmai adják megy, melyek közül egyre nagyobb számú elem, egyre több információ kezd bekerülni a szótárban szereplő szavak (szócikkek) (headwords, entries) mellé, közelébe. Van olyan (angol) szótár is, amely azt is feltünteti, hogy az adott szó használati gyakoriság szempontjából "mennyire fontos" az adott nyelvben, pl. mert benne van a leggyakrabban használt első ezerben.

A magyar nyelv esetében azonban még előzőleg a szavakat szótári alakra is kell hozni, vagyis alaposan meg kell fosztanunk szinte minden nyelvi-nyelvtani kontextusbéli információjától.

A szavak nem nyelvi, hanem logikai, ismeretelméleti vagy egyéb kognitív relációs ismérvei is fontos ismérvek lehetnek, ezért ezek jelölése, megadása is ma már igény a szótárak készítésénél, különösen, ha azok elektronikus formában (pl. online elérhetőséggel) készülnek. A szavak ilyen összefüggései szerint már nem ábécében csoportosított gyűjteményeket vagy szótárakat tezaurusznak (thesaurus) nevezzük.

Az eddig készült szótárak, akár ábécében, akár tezauruszként azonban sajna, statikus szemléletűek. (Egyébként a kontextus, ha nincs explicit módon jelölve a szótárban, az aktuális olvasó fejében kell, hogy meglegyen - ebből következik, hogy minden rögzített ismeret csak egyik fele a valóságnak, a másik fele az értelmezőnél kell, hogy rendelkezésre álljon.) Ebből látszik, hogy a statikus szemléletű szótárkészítés nem számol a szótár használók különböző igényeivel.

Egy viszonylag friss példa egy statikus szemléletű egynyelvű elektronikus szótárra megtalálható a következő címen: http://www.visualthesaurus.com/index.jsp

tralla-la, és így mehetne tovább, ha tetszik.

bögöly

Szótár (folyt.) (Szótárazás)

Olyan nyelveknél, amelyeknek nem fonetikus a helyesírása, a leggyakrabban a szótárak a helyesírás mellett a kiejtést adják meg nemzetközi fonetikai jelekkel. Nem úgy persze ma, az online szótárak korában, ahol másra is lehetőség van. Ha valaki éppen az eredeti az angol kiejtést akarja gyakorolni – de nemcsak, hanem britt, amerikai, kanadai, ausztrál vagy éppen skót változatban, ugorjon el a http://www.fonetiks.org/ címre.

A leggyakoribb probléma, ami miatt az embeek a szótárakhoz nyúlnak, az az, hogy megakadnak egy szöveg olvasása/írása közben egy szónál. Attól függően, hogy ez az anyanyelvükön vagy a tanult nyelven fordul elő, több lehetőségünk is van. Vagy egy egynyelvű (angol) értelmező szótárban nézzük meg, ahol minden bizonnyal ott lesz a szó jelentésének meghatározása, vagy egy olyan szótárban, amelyikben a rokon jelentésű szavak hierarchikus rendben történő csoportosításával a szó jelentésének másfajta megközelítésével találkozhatunk. Az előbbi szótárat http://dictionary.reference.com/ ajánljuk a keresendő főnevek esetében, míg a másodikat http://thesaurus.reference.com/ inkább igék keresésében fogjuk hasznosnak találni.

Ha sem egyik, sem másik megoldás nem volt elég az adott szó jelentésének tisztázásához, akkor nézzünk meg egy kétnyelvű, angol-magyar szótárt, pl. a http://dict.sztaki.hu/english-hungarian -t. Azért ajánlottuk ezt, mert ez egyben magyar-angol szótár is, ha a megfelelő beállítást elvégeztük, de ne nagyon bízzunk benne. Ha itt sem járunk eredménnyel, keressünk tovább a még mindig ingyenes, hasonló kétnyelvű szótárak között. Ilyen a http://www.cab.u-szeged.hu/cgi-bin/szotar, vagy a http://dictionaries.travlang.com/EnglishHungarian/ , illetve annak magyar angol párja a http://dictionaries.travlang.com/HungarianEnglish/.

Most már ismerve a szó jelentését, elmehetünk egy még gazdagabb ismeretforráshoz, ami már nem is szótár, hanem enciklopédia: olyan ismerettárház, ahol a keresett szót szövegkörnyezetben találjuk meg még akkor is, ha maga a szó a címszavak között nem szerepel http://www.encyclopedia.com/ vagy maga a wikipedia, amelyben vagyunk.

Persze egy idő után már nem egy szótárban keres az ember, hanem széles fronton, széles sávon támad, egyszerre, egy lépéssel több szótárban is utána nézünk egy-egy szó jelentésének. Erre való a http://www.onelook.com/ weboldal, ahol tucatnyi szótárból keresi elő böngésző programunk a lehetséges jelentésváltozatokat. Ne legyünk restek, nézzük őket végig egyenként, mert köztük mindjárt ott lesz egy olyan is, http://encarta.msn.com/encnet/features/Dictionary/DictionaryHome.aspx amely hajlandó számunkra az adott szó kiejtését is megszólaltatni. Vigyázat, mert ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor abba se akarja hagyni az adott szó ismétlését… (Mindenesetre állítsuk le a Real Player-t hátha az segít.)

Nem sorolom fel, hogy a „onelook” segítségével hány szótárt lehet felütni. Ezért mielőtt nagyon belemelegednénk a keresésbe és a gyűjtögetésbe, máris kiderült, hogy alkalmas, rendszerező eszközre is szükségünk van, amit jobb híján szótárfüzetnek vagy glosszáriumnak nevezünk, van aki szakmai szerénységgel adatbázisnak. Az egyik ilyen weboldal vagy cím http://glossword.info/dev/glossword1/en/doc/23.xhtml. ahonnan letöltéssel beszrezhető egy ilyen eszköz, a másik eszköznek ez a http://www.vocatude.com/ lelőhelye. A harmadik még ennél is igényes feladatokra alkalmas, de már nem ingyenes, csak egy kipróbálási időre, itt található: http://www.wordfisher.com/wf4.htm.

Annak, akinek a fenti választék sem lenne elég, ajánljuk, hogy nézzen körül ezen a helyen is http://www.freelang.net/, mert itt további szótárakról találhat információkat.

A szótár elvileg arra is szolgál, hogy helyet kapjanak benne egy-egy nyelv fontos szavai, szókincse, mintegy megtestesítsék a nyelvtudást. Vajon hány szót tudunk, ha jól ismerünk egy nyelvet, és mit tudunk, amikor egyetlen szót ismerünk?

Kezdjük a végével. Arra vagyunk képesek, hogy első hallásra megjegyezzük, utána felidézzük, helyesen leírjuk, helyesen kiejtsük, megfelelő helyzetben, nyelvtani szabályok szerinti jól használjuk, egy másik hasonló értelmű szóval helyettesítsük, ragozzuk, vagy más végződésekkel, toldalékokkal abból más jelentésű, szófajú, stb. szavakat képezzünk, ismerjük rövidített, és más változatú alakjait, milyen szavakkal jár együtt, mi a szófaja, meghatározása, jelentése, milyen szavak állnak alatta és felette a szavakkal jelzett dolgok hierachiájában, stb. Ennek megfelelően a szótárak is tartalmazzák együtt, vagy külön a szavak fenti ismérveit. A szókincs bővítését kívánatos dolgonak tartjuk, szegénységét elítéljük. Van, aki a szótárakat tanulási céllal forgatja, nem csak probléma megoldáshoz.

Akit nem a speciális szakszókincs érdekel, hanem valami „nagyon mindennapi”, az látogasson el a: http://a4esl.org/a/v.html címre, ahol sok szókincsre vonakozó feladatot talál, nehézségi fok szerint csoportosítva. És ha megtetszik neki a hely, akkor menjen el az elejére http://a4esl.org/ címre, ahol még több, más jellegű nyelvi feladat vár rá.

Visszatérve a szótanulás különböző aspektusaira, nagyon jónak fogják találni a http://www.vocabulary.com/ címet. Még ennél is komfortosabb egy igazi cyber nyelvlaboratórium a http://www.esl-lab.com/ illetve a http://www.esl-lab.com/index.htm címen, amelynek főleg a nem kezdő angolosok örülhetnek. Az amerikai nyelvhasználat szerelmesei a http://www.ohiou.edu/esl/english/vocabulary.html helyet fogják értékelni, míg az egyszerre több nyelvet tanulók a http://www.vokabel.com/ címen kereskedjenek.

Aki a különlegeset szereti, és idiomákat akar megérteni, megtanulni, az menjen el a http://www.eslcafe.com/idioms/ címre, aki játszani és rejtvényt fejteni az ide: http://www.manythings.org/ . A mindent egy helyen keresőnek a legjobban http://www.better-english.com/vocabulary.htm címen található anyag fog tetszeni, amivel nem is fog végezni a hónap végéig. A szótanulásban „gyorstalpaló” megoldásra vágyóknak a http://vocabulary.englishclub.com/ címet ajánlom, míg a feleletválasztos, képpel segített szótanulást kedvelőknek a http://iteslj.org/v/ei/ címet. Csak türelmesen várják meg, míg a kép is előkerül, úgy kell a feladatokat megcsinálni.

Jöhet még?

Bögöly