Tótság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tótság: A Vendvidék (pontosabban a szlovén Rába- és a Muravidék) történeti neve. Más nevei: Tótföld, Tótvidék. A Mura mentén és a Rába folyó között helyezkedik el. A lakosságáról a szlovénekről kapta a nevét. A magyarok ugyanis a szlávokra a tót elnevezést alkalmazták, később a szlavóniai horvátokra, a délnyugatmagyarországi szlovének-re és a felvidéki szlovákokra mondták.
A vidékre azok a szlovének települtek le a 10. század kezdetén, akik a magyar honfoglalás nyomán nem menekültek el, vagy nem olvadtak bele a magyarságba. Egyes részei a vidéknek sokáig ritkán lakott volt, különösen az északi része. A III. Béla király által Franciaországból behívott ciszterci szerzetesek Stájerföldről, sőt a horvát területekről nagy számú szlovén paraszti tömeget telepítettek le itt, ami jelentősen növelte e szláv nemzetiség lélekszámát.
Történeti települései közül kiemelkednek: Alsólendva (Lendava), és Felsőlendva (Grad) a váraikkal, valamint a falvak: Bántornya (Turnišče), Bagonya (Bogojina), Ritkaháza (Ritkarovci), vagy Alsószölnök, Felsőszölnök (Gornji Senik) és Börgölin. A magyarság nagy háborúi sokszor ide is elértek. A nagyon zavaros korokban, mit a 13. vagy a 16.-17. században a tótsági földek számos ellenséges had felvonulási területei voltak, többek közt német, tatár és oszmán. A Tótság név a 19. század közepéig használatos volt, de ekkor már kezdték vendeknek nevezni lakosait. A Tótság talán legkiemelkedőbb személye Kossics József felsőszölnöki plébános-író, akinek írásaiból ismerhetjük meg a vidék néprajzi és etnikai jellegzetességeit, valamint olykor hányattatott történetét.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szombathely-Monošter, 1996.


Based on work by