Helsinki

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Helsingin kaupunki
Helsinki címere
Helsinki katedrális
Régió Dél-Finnország
Kistérség Uusimaa
Terület 185,32 km² (föld)

~500 km² (víz)

Népesség
  • 559 330 fő
  • 3032,1 fő/km²
Irányítószám 01xxx
Körzethívószám +358-9

Helsinki (svédül Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Koordinátái: é. sz. 60°10′ k. h. 24°56′, az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 559 330 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.

[szerkesztés] Története

Gustav Vasa svéd király
Uspenski ortodox katedrális Helsinkiben
Nagyít
Uspenski ortodox katedrális Helsinkiben
Helsinki Vallila negyede
Nagyít
Helsinki Vallila negyede

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális hansa várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinnal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerrészen. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Alexander orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ban Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsésen kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, melyet a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), mely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.

[szerkesztés] Helsinki régió

Helsinki régió
Nagyít
Helsinki régió

Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb összefogásra vonatkoznak. A Fővárosi régió Helsinki, Espoo, Vanta és a kis Kauniainen városainak együttműködését jelentik. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (pl. közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.

A Nagy-Helsinki a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 232 595 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).

Város Terület Népesség (2004) Népsűrűség
Espoo (Esbo) 312 km² 224,231 718.7/km²
Helsinki (Helsingfors) 186 km² 559,330 3,007.2/km²
Kauniainen (Grankulla) 6 km² 8,622 1,387.0/km²
Vantaa (Vanda) 241 km² 184,039 736.6/km²
Fővárosi régió 745 km² 976,222 1,310.0/km²
Hyvinkää (Hyvinge) 323.2 km² 43,169 133.6/km²
Järvenpää (Träskända) 37 km² 37,114 1,003.1/km²
Kerava (Kervo) 31 km² 31,170 1,005.5/km²
Kirkkonummi (Kyrkslätt) 365 km² 31,695 86.8/km²
Nurmijärvi 362 km² 35,922 99.6/km²
Sipoo (Sibbo) 364 km² 18,397 50.6/km²
Tuusula (Tusby) 220 km² 33,952 154.3/km²
Vihti (Vichtis) 522 km² 24,954 47.8/km²
Más kisvárosok 1,379 km² 188,396 136.6/km²
Nagy-Helsinki 2,970.6 km² 1,232,595 415.0/km²

[szerkesztés] Gazdaság

Fő szócikk: Finnország gazdasága

[szerkesztés] Infrastruktúra

Töölöi öböl Helsinkiben
Nagyít
Töölöi öböl Helsinkiben
A belváros a tenger felõl
Nagyít
A belváros a tenger felõl

[szerkesztés] Kikötők

A Viking Line egyik kompja
Nagyít
A Viking Line egyik kompja

[szerkesztés] Déli Kikötő

  • Katajanokka Terminál
Viking Line - Tallin és Stockholm
  • Kanava Terminál
Nordic Jet Line - Tallin
  • Olympia Terminál
Silja Line - Stockholm és Szentpétervár
Super SeaCat - Tallin
  • Makasiini Terminál
Linda Lines - Tallin

[szerkesztés] Nyugati Kikötő

  • Nyugati Terminál
Eckeröline - Tallin
Tallink - Tallin

[szerkesztés] Északi Kikötő

  • Hansa Terminál
Nordic Ferry Center - Travemünde/Lübeck

[szerkesztés] Látnivalók

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Helsinki témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Sport

Az olimpiai torony a helsinki stadionnál
Nagyít
Az olimpiai torony a helsinki stadionnál

A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa ([1]), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat résztvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.

Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ([2]), mely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ([3] Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt, asszonyt, högyet és dámát.

Télen a Finlandia sífutó marathon ([4] Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő síeli végig az embertpróbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.

Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári Olimpiai játékokat.

Az Atlétikai Világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európabajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.

Több úszó Európa bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszúpályás (50 m-es) medencében, 2006. decemberében (dec. 7-10) pedig rövidpályás úszó EB-t 25 m-es medencében.

[szerkesztés] Híres emberek

Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Statisztikai adatok a fővárosi régióból

A helsinki olimpia 50. évfordulóján részt vesz az akkori magyar csapat - Képek