Szén-dioxid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Szén-dioxid | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Szén-dioxid |
| IUPAC név | Carbon dioxide |
| Egyéb nevek | Szénsav (vízben oldott) Szárazjég (szilárd) |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 44.01 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, enyhén szúrós szagú gáz |
| CAS-szám | [124-38-9] |
| EINECS (EG) szám | 2046-96-9 |
| EG-Index szám | - |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,98 kg/m3, gáz (298 K fokon) 1600 kg/m3, szilárd |
| Oldhatóság vízben | 1.45 g/100 ml (25°C) |
| Olvadáspont | −57 °C (216 K), nyomás alatt |
| Forráspont | −78 °C (195 K), légköri nyomáson szublimál |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Kvarc-szerű |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -394 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 36.7 J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | - |
| R-mondatok | - |
| S-mondatok | S2, S9, S23 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| RTECS szám | FF6400000 |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A szén-dioxid légköri nyomáson gáz halmazállapotú vegyület. Képlete: CO2. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (350 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz.
A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.
A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gázzá válik, azaz szublimál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságok
Színtelen, kis koncentrációban szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Ha a belélegzett levegő a normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból, akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már veszélyes, mert fulladást okozhat!
A tiszta szén-dioxid nem éghető, az égést nem táplálja, ezt használják ki a tűzoltó-palackokban való használatánál, valamint a pincékben a szén-dioxid kimutatására is. Reakciókban kevésbé vesz részt, vegyületeket alig képez. Vízben kismértékben oldódik (0,145 g/100 ml), a vízzel gyenge szénsavat képez.
A gáz halmazállapotú vegyület −78 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával. 5,1 atmoszféránál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is.
[szerkesztés] Felhasználása, gyártása
Jelen van az üditőkben, szénsavas italok alkotórészeként, tűzoltó palackokban, hegesztésnél inert gázként.
Folyékony szén-dioxiddal vonják ki a koffeint a kávéból is.
Szilárd formában (szárazjég) mint hűtőanyag, ott, ahol hirtelen mélyhűtésre van szükség, vagy nem áll rendelkezésre hűtőgép.
A szén-dioxidot nagyobb mennyiségben bányásszák, illetve kőolaj- és földgázkutakból tör fel, mint melléktermék. Az így kapott gázt tisztítják, majd nagy nyomáson cseppfolyósítják, és ebben a formában szállítják. A cseppfolyós szén-dioxid hirtelen nyomáscsökkenésekor a párolgáshő annyira lehűti az anyagot, hogy az megfagy, és szárazjég keletkezik.
Az élelmiszeriparban szívesen használják a tankerjesztésű pezsgők erjedése során keletkező szén-dioxidot, ugyanis a pezsgő természetes habzásához kevesebb is elég, mint amennyi abban keletkezik. A felesleget üdítőkhöz, sörökhöz használják fel.
A biogáz egyik jelentős alkotórésze.



Based on work by