Svájc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Svájci Államszövetség
német: Schweizerische Eidgenossenschaft
francia: Confédération Suisse
olasz: Confederazione Svizzera
Confederazione Elvetica
romans: Confederaziun Helvetica
Svájc zászlaja
(Svájc zászlaja) (Svájc címere)

mottó: Unus pro omnibus, omnes pro uno
(latin, Egy mindenkiért, mindenki egyért)

Svájc elhelyezkedése
Hivatalos nyelvek német, francia,
olasz, romans
Főváros Bern
Legnagyobb város Zürich
A konföderáció
elnöke
2006:

Moritz Leuenberger

Szövetségi Tanács

Moritz Leuenberger
Pascal Couchepin
Doris Leuthard
Samuel Schmid
Micheline Calmy-Rey
Christoph Blocher
Hans-Rudolf Merz

Terület

 - Teljes
 - % víz

132.

41 285 km²
3,7%

Népesség

 - Teljes (2001)
 - Népsűrűség

92.

7 261 200
176/km²

Függetlenség

 - Kikiáltása
 - Elismerése
Szövetségi állam

örökös szövetség

1291. augusztus 1.,
1648. október 24.,
1848

Pénznem svájci frank (CHF) = 100 rubben
Időzóna CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint)
Nemzeti himnusz Svájci zsoltár
TLD .ch
Nemzetközi gépkocsijel CH
Hívószám +41

A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) egy kis ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi tagsága:

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szócikk: Svájc földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

  • Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4 634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t.
  • Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
  • Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hoszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

lásd még: Svájc hágóinak listája

[szerkesztés] Vízrajz

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

[szerkesztés] Éghajlat

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

A Riffelseeben tükröződő Matterhorn
Nagyít
A Riffelseeben tükröződő Matterhorn

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I.e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.

A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók - a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek - eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.

Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (69. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.

A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.

Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.

Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.

Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.

A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szócikk: Svájc kantonjai

A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:

  • Aargau (Argovie/Argovia)
  • Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures/Appenzello Esterno/Appenzell dador) *
  • Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures/Appenzello Interno/Appenzell dadens) *
  • Basel-Stadt (Bâle-Ville/Basilea-Città/Basilea-Citad) **
  • Basel-Landschaft (Bâle-Campagne/Basilea-Campagna/Basilea-Champagna) **
  • Bern (Berne/Berna)
  • Fribourg (Freiburg/Friburgo/Friburg)
  • Genf (Genève/Ginevra/Genevra)
  • Glarus (Glaris/Glarona/Glaruna)
  • Graubünden (Grisons/Grigioni/Grischun)
  • Jura (Giura)
  • Luzern (Lucerne/Lucerna)
  • Neuchatel (kanton) (Neuenburg)
  • Nidwalden (Nidwald/Nidwaldo/Sutsilvania) ***
  • Obwalden (Obwald/Obwaldo/Sursilvania) ***
  • Sankt Gallen (Saint-Gall/San Gallo/Son Gagl)
  • Schaffhausen (Schaffhouse/Sciaffusa/Schaffusa)
  • Schwyz (Svitto/Sviz)
  • Solothurn (Soleure/Soletta/Soloturn)
  • Thurgau (Thurgovie/Turgovia)
  • Ticino (Tessin)
  • Uri kanton
  • Valais (Wallis/Vallese/Vallais)
  • Vaud (Waadt/Vad)
  • Zug (Zoug/Zugo)
  • Zürich (Zurich/Zurigo/Zuritg)

A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.

A kantonok összesen 2 889 helyhatósági területre vannak osztva.

[szerkesztés] Politikai pártok

1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Svájc hadereje

[szerkesztés] Népesség

Szócikk: Svájc demográfiája

Nyelvek Svájcban: német (64%; sárga), francia (19%; bíbor), olasz (8%; zöld), romans (1%-nál kevesebb; vörös)
Nagyít
Nyelvek Svájcban: német (64%; sárga), francia (19%; bíbor), olasz (8%; zöld), romans (1%-nál kevesebb; vörös)

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Legnépesebb városainak sorrendje (2005. december 31.):

  • Zürich (366 809 lakos)
  • Genf (185 028 lakos)
  • Bázel (166 095 lakos)
  • Bern (127 421 lakos)
  • Lausanne (117 152 lakos)


Legnépesebb agglomerációk (2006. január 1.):

  • Zürich (1 101 710 lakos)
  • Genf (493 445 lakos)
  • Basel (486 146 lakos)
  • Bern (339 859 lakos)
  • Lausanne (310 028 lakos)
  • Luzern (199 202 lakos)
  • Sankt Gallen (145 270 lakos)
  • Winterthur (128 654 lakos)
  • Lugano (121 877 lakos)
  • Baden (108 977 lakos)
  • Olten (104 644 lakos)
  • Zug (102 156 lakos)

[1]

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz(8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans, amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban úgy a dialektusok mint a Hochdeutsch svajci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.

A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a (lásd még: Református egyházak, Kálvin, kálvinizmus, Ulrich Zwingli). A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és a görög-keleti felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Szócikk: Svájc gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét.

A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.

Svájcot stabilitása és jóléte, valamint nyelvi és vallási sokfélesége miatt sokan a konszenzuális demokrácia prototípusának tartják.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Basel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.

Svájc a befektetők számára továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme , és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.

Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

Lásd még: Svájci vállalatok listája

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

svájci művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok

Lásd még: Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál, Bázeli farsang, Fasnacht

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

  • Január 1. Újév napja
  • Január 2. Szent Berchtold napja (elsősorban a gyerekek körében számít ünnepnek, Jura kantonban hivatalos munkaszüneti nap)
  • Január 6. A Háromkirályok ünnepe - Vízkereszt (Schwyz, Ticino, Uri kantonokban és Graubünden egyes részein)
  • Karnevál (Fasnacht) - általában a húshagyókeddet megelőző vagy az azt követő hétfő (elsősorban Basel városában, valamint Luzern, Glarus, Schwyz, Solothurn és Zürich kantonokban)
  • Március 19. Szent József napja (Luzern, Nidwalden, Schwyz, Ticino, Uri, Valais kantonokban, valamint Graubünden és Solothurn egyes részein)
  • Nagypéntek (2007-ben április 6.) - mindenütt munkaszüneti nap, kivéve Ticino és Valais kantonokat
  • Húsvétvasárnap (2007-ben április 8.)
  • Húsvéthétfő (2007-ben április 9.) - mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
  • Május 1. A munka ünnepe - Majális (Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Fribourg, Jura, Schaffhausen, Ticino, Thurgau, Zürich)
  • Áldozócsütörtök - Jézus mennybemenetelének ünnepe (2007-ben május 17.)
  • Pünkösdvasárnap (2007-ben május 27.)
  • Pünkösdhétfő (2007-ben május 28.) - mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
  • Úrnapja (2007-ben június 7.) - a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
  • Június 29. Szent Péter és Pál apostol napja (Ticino kanton, valamint Graubünden és Luzern egyes települései)
  • Augusztus 1. Az Örök Szövetség (Rütlischwur) napja, a Svájci Államszövetség megalapításának ünnepe (1291), Nemzeti Ünnep
  • Augusztus 15. Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) - a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
  • Bűnbánat és hálaadás napja (Dank-, Buß- und Bettag) (szeptember harmadik vasárnapja, az egész országban ünnep)
  • "Bűnbánó hétfő" (Bettagsmontag) - általában szeptember harmadik hétfője (Neuchatel, Vaud)
  • Szeptember 22. Szent Móric napja (Appenzell, Luzern és Solothurn egyes részein)
  • November 1. Mindenszentek ünnepe - a katolikus többségű kantonokban (Glarus, Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
  • Reformáció vasárnapja (az október 31-ét követő vasárnap, országos ünnep, főként a protestáns többségű kantonokban)
  • November 11. Szent Márton napja (Jura, Luzern, Schwyz és Solothurn bizonyos részein)
  • December 6. Szent Miklós ünnepe (nem hivatalos munkaszüneti nap, Biel városában a dec. 6-át követő kedden tartják)
  • December 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása - a katolikus többségű kantonokban (Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Fribourg és Graubünden egyes részein
  • December 24. Szenteste
  • December 25. Karácsony napja
  • December 26. Karácsony másnapja, Szent István napja (kivéve Genf, Jura, Vaud, Valais kantonokat, valamint Aargau és Solothurn egyes részeit)

[2]

[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások


ENSZ  |  EBESZ


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland