Houses of the Holy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Led Zeppelin
Houses of the Holy
Borító
Típus nagylemez
Megjelent 1973. március 28.
Felvételek Stargroves és Headley Grange (The Rolling Stones Mobile Studio), Hampshire
Island Studios, London
Keverés: Olympic Studios, London
Electric Lady Studios, New York
1972. január-augusztus
Stílus Hard rock
Folk-rock
Hossz 40 perc 53 mp
Kiadó Atlantic Records
Producer Jimmy Page
Kritikák
Led Zeppelin kronológia

Led Zeppelin IV
(1971)
Houses of the Holy
(1973)
Physical Graffiti
(1975)


1973. március 28-án jelent meg a Led Zeppelin ötödik albuma, a Houses of the Holy. A címet azoknak a rajongóknak ajánlották, akik elmentek a koncertekre; a koncertek helyszíneit hívták „Houses of the Holy - Szent házak”-nak. A "D'yer Mak'er" egy reggae stílusú dal, melynek címe egy szójátékra épül: „My wife's been to the West Indies.” „Jamaica?” „No, she went of her own accord.” Szószerint ezt jelenti: „A feleségem a karibi szigeteken volt.” „Jamaicában?” „Nem, önszántából ment.” Ahogy az angolok Jamaica nevét kiejtik, az nagyon hasonlít a „Did you make her? - Te küldted oda?” szlenges változatához. Az első oldalt a "The Crunge" zárja, egy funkos tisztelgés James Brown előtt. Az album záródalát, a "The Ocean"-t szintén a „rajongók tengerének” ajánlották.

Az album borítóját Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényének befejezése ihlette. Tulajdonképpen több képből álló kollázs, melyek az észak-írországi Giant's Causeway-en készültek. A borítót a Hipgnosis tervezte, a csoport gyakran dolgozott a Pink Floyddal. A fotózás egy hétig tartott, de egyik reggel sem jártak sikerrel. A nap sosem sütött ki, mert egész végig esett az eső vagy nagyon be volt borulva az ég, a legtöbb modellt pedig nem is használták. A fotózások eredménye nem volt kielégítő, de néhány színezési eljárással egy varázslatos borítot sikerült készíteni. A boltokba csomagolópapírban került az album, hiszen a képen meztelen gyerekek szerepelnek; Spanyolországban és az USA néhány déli államában még így is betiltották.

Az album fordulópontot jelentett a Led Zeppelin stílusában. A gitárriffek keményebbek lettek, a blues hatása a múlté volt, a szövegekben pedig egyre nagyobb szerepet kapott a misztika.

Felvettek egy "Houses of the Holy" című dalt is, de ez csak az 1975-ös Physical Graffitin jelent meg.

2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listája szavazáson a 149. helyet érte el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az album dalai

  1. "The Song Remains the Same" (Jimmy Page - Robert Plant) - 5:30
  2. "The Rain Song" (Jimmy Page - Robert Plant) - 7:39
  3. "Over the Hills and Far Away" (Jimmy Page - Robert Plant) - 4:50
  4. "The Crunge" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 3:17
  5. "Dancing Days" (Jimmy Page - Robert Plant) - 3:43
  6. "D'yer Mak'er" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 4:23
  7. "No Quarter" (John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 7:00
  8. "The Ocean" (John Bonham - John Paul Jones - Jimmy Page - Robert Plant) - 4:31

[szerkesztés] Közreműködők

  • Jimmy Page - akusztikus, elektromos és pedálos steel gitár, vokál, producer
  • Robert Plant - ének, szájharmonika
  • John Paul Jones - basszusgitár, orgona, billentyűs hangszerek, vokál
  • John Bonham - dob, ütőhangszerek, vokál

[szerkesztés] Produkció

  • Eddie Kramer - hangmérnök, keverés
  • Andy Johns - hangmérnök, keverés (7)
  • Keith Harwood - keverés
  • Hipgnosis - borítóterv
  • Aubrey Powell - borítókép
  • Peter Grant - produkciós vezető

[szerkesztés] Lásd még

Minden idők 500 legjobb albuma - Rolling Stone magazin
Előző album:
Crosby, Stills, Nash and Young
Déjà Vu
148.
Houses of the Holy
149.
Következő album:
Santana
Santana
150.