Verancsics Faustus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verancsics Faustus (Vrančić, Faust; Verantius Faustus) (Sebenico, 1551. – Velence, 1617). Horvát történetíró, főpap, diplomata, humanista tudós. Életének és tevékenységének jelentős része Magyarországhoz kötődik.


[szerkesztés] Élete, munkássága

Ejtőernyő
Nagyít
Ejtőernyő
Szélmalom - a szélturbina első elképzelése
Nagyít
Szélmalom - a szélturbina első elképzelése

Régi dalmáciai családban született, neveltetésében meghatározó szerepe volt nagybátyjának, Verancsics Antalnak. 1561-től hét évig nagybátyjánál Pozsonyban élt, majd Padovában, a kor egyik leghíresebb egyetemén tanult. Nagybátyja halála (1573) után a családdal Dalmáciába költözött, később visszatért Pozsonyba, nagybátyja iratait rendezte és megírta életrajzát. 1579-ben veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává nevezték ki, majd II. Rudolf királyi titkára lett. A prágai udvarban lehetősége nyílhatott átlátni kora társadalmi és vallási kűzdelmeit, az ellenreformáció kibontakozását, tanulmányozhatta a természettudomány és a technika eredményeit. 1594-ben megvált szolgálatától és Velencében az egyházi rendbe lépett. Négy év múltán az uralkodó kinevezte csanádi püspöknek, de később megfosztották ettől a címtől. 1609-től Itáliában élt. Emlékirataiban tájékoztatta V. Pál pápát a katolikus vallás hazai helyezetéről, megújításának lehetőségeiről, de főleg tudományos kutatásaival foglalkozott.


1616-ban Velencében jelentette meg egyszerre két könyvét: bölcseleti munkáját, a Logica nova-t (Új logika), valamint a találmányainak vázlatos leírását és rajzait tartalmazó Machinae novae-t (Új gépek). Ez a munkája széles érdeklődési körről tanuskodik, hiszen kiterjed a hídépítés és a szállítóeszközök, a haditechnika, a mezőgazdaság és a kézműves ipar különböző területeire. Ismereteit saját tapasztalataiból és az ekkortájt kéziratban terjesztett munkákból egyaránt meríthette, talán Leonardo da Vinci néhány hasonló találmányát is ismer-hette. Újításainak egy része nem mondható teljesen eredetinek; lehet, hogy a rajzok nem is saját, hanem egyik barátjának kezétől valók, mindez azonban semmit nem von le műve tudománytörténeti értékéből. Verancsics a kor technikáját olyan új megoldásokkal és eredeti találmányokkal is gazdagította, melyek később széles körben elterjedtek. Nála jelent meg a szélturbina legkorábbi megfogalmazása, elsőként alkalmazta a kocsi vaspántokból álló, rugós alátámasztását és nála látható az ejtőernyő egyik legkorábbi, részletes ábrázolása (Leonardo de Vincié mellett). Eredeti gondolkodásmódjának bizonyítékai a tengerfenék kotrására változó vízmélységeknél is alkalmazható markológép, a különböző megoldású szél- és vizimalmok, köztük egy ár-apály működtetésű vizimalom, a mai "libegő" ősének tekinthető szerkezet vagy éppen a lánc-híd. Találmányainak rajzai négy évszázad távolából is egyértelműek, jól érthetők. Könyvét és a benne szereplő szerkezeteket szabadalmi oltalom alá helyezte (kiváltságlevelet szerzett), ami azt mutatja, hogy tisztában volt munkájának igazi értékével.


Technikai kérdésekkei foglalkozó munkája mellett számos más területen, így a logikában, a történetírásban (Dalmácia története, a szlávok őstörténetéről) is maradandó értékeket hozott létre. Az általános latinnyelvűség korában kiemelkedő jelentőségű az 5400 szavas ötnyelvű (latin, magyar, olasz, német, horvát) szótára (1595). Személyét mint a közép-európai humanizmus egyik tudós polihisztorát tartja nyilván a magyar tudománytörténet.

Kotrógép
Nagyít
Kotrógép
Fűrész (kép-részlet)
Nagyít
Fűrész (kép-részlet)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Verancsics Faustus Machinae novae és más művei (1985.) Válogatta és az utószót írta S. Varga Katalin. ISBN 963 14 0439 0
  • Világhíres feltalálóink