Verreaux-szifaka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verreaux-szifaka
Propithecus verreauxi verreauxi
Propithecus verreauxi verreauxi
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Félmajmok (Strepsirrhini)
Család: Indrifélék (Indriidae)
Nem: Propithecus
Faj: P. verreauxi
Tudományos név
Propithecus verreauxi
Grandidier, 1867

A Verreaux-szifaka (Propithecus verreauxi) egy veszélyeztetett madagaszkári lemurfaj az indrik családjából. A faj neve a jeles 19. századi francia természettudós Édouard Verreaux-nak állít emléket, míg maga a szifaka hangutánzó szó, ami az állatok vészkiáltását utánozza.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alfajok

  • Propithecus verreauxi verreauxi - Dél- és Délnyugat-Madagaszkár erdőségei Fort Dauphin és a Tsiribihina folyó között (sebezhető)
  • Propithecus verreauxi coquereli, Coquerel-szifaka - Északnyugat-Madagaszkár, a Betsiboka folyó vidékén (végveszélyben)
  • Propithecus verreauxi coronatus, Koronás szifaka - Északnyugat-Madagaszkár, a Mahavavy és a Betsiboka folyók között (kihalófélben!)
  • Propithecus verreauxi deckenii, Decken-szifaka - a Betsibokától délre Antsalováig (sebezhető)

[szerkesztés] Előfordulás

Nyugat-Madagaszkár legtöbb száraz trópusi és szubtrópusi örökzöld illetve lombhullató erdőségében előfordul.

[szerkesztés] Megjelenés

Koronás szifaka (Propithecus verreauxi coronatus)
Nagyít
Koronás szifaka (Propithecus verreauxi coronatus)

A faj alapvetően fehér bundát visel, amelyet alfajonként változó mértékben és helyeken – a háton, hason, végtagokon – vöröses és sötét foltok tarkítanak. Az arcrész és a fejtető mindig barna vagy fekete színű. A hátsó lábak erősek és nagyobbak a mellsőknél, hogy megkönnyítsék az ágak közti nekirugaszkodást.

A Verreaux-szifaka átlagos testhossza 40-45 centiméteres. Hosszú, 55-60 centimétert is elérő farkuk segítségével egyensúlyoznak a fák ágai között. A nemek egyformák, bár a hímek némileg robosztusabbak: átlagtömegük 3,6 kilogramm, ami 200 grammal haladja meg a nőstényekét.

[szerkesztés] Életmód

Coquerel-szifaka (Propithecus verreauxi coquereli)
Nagyít
Coquerel-szifaka (Propithecus verreauxi coquereli)

A Verreaux-szifakák életük nagy részét a lombkoronaszinten töltik pihenve és a száraz időszakban leveleket, az esős évszakban pedig virágokat és terméseket fogyasztva. Az ágak közt lengve és ugrálva hosszú farkukkal egyensúlyoznak. Akár 9-10 méteres távolságot is képesek átugrani. A szárazföldön jellegzetes oldalazó sasszézással tudnak csak közlekedni, miközben kezüket oldalra kitartják. Nappal aktív, de a legforróbb órákat pihenéssel töltik.

2-12 fős vegyes nemű csapatokban élnek, amelyekben a nőstényeké a domináns szerep. A csapatok 2,5-5 hektáros territóriumot tartanak fenn, ám területüket nem túl szigorúan védik, inkább a dús táplálékforrásokért hajlamosak síkra szállni. Ilyenkor hallatják jellegzetes névadó kiáltásukat.

[szerkesztés] Szaporodás

A párzásra február és április között kerül sor, az egyelen kölyök pedig 130 napos vemhességet követően jön a világra. Az első 6-8 héten anyja hasán, majd az elkövetkező mintegy 19 héten kereszül hátán csimpaszkodik. A szoptatásnak hathónapos korban szakad vége, és az elválasztásra általában a 7. hónapban kerül sor.

A faj 3 évesen válik ivaréretté. Állatkertekben akár 18 évig is élhet.

[szerkesztés] Védettség

A Verreaux-szifakát elsősorban élőhelyének pusztulása fenyegeti, amely a mezőgazdasági tevékenység kiszélesedésének következménye. A faj szerepel a CITES I. függelékében, a Természetvédelmi Világszövetség pedig sebezhetőnek nyilvánította. Megmentésére madagaszkári nemzeti parkokban és a világ számos állatkertjében indult tenyésztési program.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Verreaux-szifaka témájú médiaállományokat.