Bartha Albert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bartha Albert, nagyborosznyói (Kolozsvár, 1877. augusztus 12. – New York, 1960. december 2.): katonatiszt, politikus, miniszter.

A Bécsi Hadi Iskolán tanított 1906 és 1910 között, majd katonai karriert futott be az erdélyi II. hadsereg vezérkari főnökének posztjáig. Az őszirózsás forradalom után előbb a Bánát kormánybiztosa volt, majd 1918. november 9. és december 12. között a Károlyi-kormány hadügyminisztere. A Katonatanáccsal szembekerült és lemondani kényszerült. A Tanácsköztársaság alatt bebörtönözték, majd ennek bukása után kizárták a hadseregből. Bár 1919 és 1924 között a Függetlenségi és 48-as Párt, majd 1924 és 1944 között az ebből alakult Országos Kossuth Párt vezetői közé tartozott, fontosabb szerepet csak akkor játszott ismét, amikor a második világháború alatt bekapcsolódott a polgári ellenállási mozgalomba. 1945-ben vezérezredesi rangot kapott. Ez év februárjától a Független Kisgazda és Polgári Párt tagja lett és 1945 – 1947 között nemzetgyűlési képviselő, egyben 1946 és 1947 között honvédelmi miniszter volt. A „ fordulat éve” , 1948 végén emigrált. 1949 és 1956 között a Magyar Nemzeti bizottmány tagja volt. Előbb Belgiumban, majd haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.

[szerkesztés] Fontosabb művei

  • Az aradi 13 vértanú pörének és kivégzésének hiteles története (1930);
  • A lég- és gázvédelem kézikönyve (1938).
Más nyelveken