Sztaurakiosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Niképhorosz és fia, Sztaurakiosz solidusa
Nagyít
I. Niképhorosz és fia, Sztaurakiosz solidusa

Sztaurakiosz (uralkodott 811. július 26. – 811. október 2.) a Bizánci Birodalom császára, I. Niképhorosz fia és 803-tól kezdve tárcsászára volt. 807-ben vette feleségül a hajdani Eiréné császárnő rokonát, az athéni Theophanót.

Miután atyja diadalmasan előretörő seregét a bolgárok bekerítették a hegyekben, majd lemészárolták a császárral együtt, a súlyos sérülést kapott trónörököst maradék katonái kimentették és Adrianopoliszba szállították, ahol császárrá kiáltották ki. Mivel felgyógyulására nem volt sok remény, leginkább egy alkalmas utód kijelölésére volt szükség Sztaurakioszra. A legvalószínűbb jelölt sógora, Mikhaél Rhangabé volt, de a császárné, Theophanó is magának követelte a regensi hatalmat. Sztaurakiosz nem tudott dönteni.

A fenyegető külpolitikai katasztrófa árnyékában végül puccs döntötte el a vitát. Október 2-án a hadsereg, a senatus és a nép Niképhorosz pátriárka támogatásával császárrá kiáltotta ki Mikhaélt, azaz I. Mihályt. Sztaurakiosz tudomásul vette a döntést, lemondott és kolostorba vonult, ahol három hónap múlva, 812. január 11-én meg is halt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
Előző uralkodó:
I. Niképhorosz
Bizánci
császár

811
A Palaiologoszok címere Következő uralkodó:
I. Mihály