Lammermoori Lucia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gaetano Donizetti operája 3 felvonásban 6 képben. Szövegét S. Cammarano írta.

[szerkesztés] A XIX. század elejének romantikája

A műtörténet szívesen használja a XIX. század első évtizedeire a romantikus jelzőt. Ez afféle gyűjtőfogalom, amelynek szárnyai alatt sok minden megfér. Merész forma-rombolás, csak azért, hogy a romok helyén új, a század szellemi tartalmának megfelelő formák szülessenek. Romantika... a képzelet kötetlen, merészebb röpte, mely kalandos, fordulatos, izgalmas történeteken kalauzolja végig az olvasót. A romantikához, a század elejei művészek célkitűzéséhez tartozik az is, hogy felszámolja az „akadémikus” pepecselő, aprólékos, néha kicsinyes stílusát, hősibb, lendületesebb, merészebb hanghoz szoktassa a közönséget. A romantika - az irodalom területén - még a nyelvkincsét is megújítja és olyan szóképeket, mondatfűzéseket használ, a népi nyelvalkotás olyan formáit hozza felszínre, melyek első hallásra valósággal meghökkentik a polgári közönséget. A burkolat, a forma azomban nem a lényeg! Mindez még maradi művészetet is takarhat. Chopin romantikáját nem különös formanyaelve teszi, hanem a lángoló hazafiság, mely minden egyes hangját a lengyel néptől nyeri és a lengyel nép szolgálatába állítja. A mi Liszt Ferencünk gazdag romantikus világa izzó hazaszeretetéből, fájdalmas vágyából és abból a nemes szándékból születik, hogy minél jobban összeforrjon egy néppel, melytől sorsa, pályája elszakította, és amelynek nyelvét sem tudta megtanulni sohasem.

Mint már mondottuk, ez a műtörténeti kifejezés: „romantika” egész sereg fogalmat gyűjt szárnyai alá. Így sokszor a romantikus mozgalom és a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti múlt felé.

A régi századokat ébresztgető történeti regény is hatalmas lendületet vesz, és 1814-ben megjelenik a műfaj egyik európai sikerű remekműve: a Waverley, Walter Scott híres regénye. A szerző névtelenül jelenteti meg alkotását, de a siker oly hatalmas, hogy hamarosan újabb és újabb művekkel lép a közönség elé.

Walter Scott (1771-1832) lírai költőként kezdi pályafutását, majd ügyvédi gyakorlatot folytat, könyvkiadónak csap fel, és végül kastélyába visszavonultan Skócia romantikus történeteit írja olyan közönslgsikertől övezve, hogy műveit, alighogy megszáradt rajtuk a nyomdafesték, úgyszólván szétkapkodják az olvasók.

Mi a varázsa Walter Scott írásainak?

A kor és a történeti színtér tudóshoz méltó ismerete. Nemes rajongása a hősies, derekas magatartásért, tisztelet az ősök nagyszerű hagyományai iránt, olyan mesemondó művészet, hogy az olvasó nem is kísérője, hanem részese a regénynek,mintha együtt élne a sok évszázaddal azelőtt élt hősökkel, részt venne maga is a merész rajtaütésekben, erdei csatákban, élet-halálra vívott párviadalokban, melyeket Scott olyan csodálatos valószerűséggel elevenít meg.

A Lammermoori menyasszony vagy a Lammermoori Lucia Donizetti feldolgozásában átköltözött az operaszínpadra. Walter Scott hírneve és sikere akkoriban már leáldozott.

A Lammermoori Luciát Nápolyban mutatták be 1835-ben. Nemzeti Színházunk 1846. augusztus 4-én, az Operaház 1885. június 25-én játszotta először.

[szerkesztés] Szereplők

  • Lord Asthon (bariton)
  • Lucia, a húga (szoprán)
  • Ravenswood Edgar (tenor)
  • Lord Bucklaw Artúr (tenor)
  • Bidebant Raimond, Lucia nevelője (basszus)
  • Alisa, Lucia társalkodónője (mezzoszoprán)
  • Normanno, a ravenswoodi őrség parancsnoka (tenor)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olvasónapló - Gaetano Donizetti:Lammermoori Lucia