Gigue
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gigue (ejtsd: dzsig) vagy giga eredetileg népi tánc volt, de a barokk szonáták, versenyműtételek és szvitek része lett, az operákban általában mint balett-betét szerepelt, igen élénk mozdulatokkal és derült zenei hangulattal. Sok komponista írt ilyet, többek között Johann Sebastian Bach, Georg Philipp Telemann és Georg Friedrich Händel.
A gigue általában páros, de páratlan (három részes) hangcsoportokra oszló ütemnemben fordul elő, pl. 12/8 vagy 4/4-es ütemben triolás zöngecsoporttal. Vannak 12/16-os vagy 24/16-os beosztásúak is. Händel általában 12/8-os, Bach pedig 4/4-es vagy 4/2-es ütemmutatót használt. Christoph Willibald Gluck balettzenéinél 6/8-os ütemű gigue is található. Nyolcadértékű hangjegynél kisebb nem igen fordul elő, kivéve, ha a második vagy a kezdő két nyolcad tizenhatodra fel nem oszlik.


Based on work by