Belváros (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.

A Belvárosban található több is Miskolc jellegzetes épületei közül, bár a leghíresebbek, pl. a diósgyőri vár vagy a Barlangfürdő más városrészekben vannak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Széchenyi utca

A Városháza
Nagyít
A Városháza

A Belváros legjelentősebb útja a városrész teljes hosszán áthúzódó Széchenyi István út, amely a Tiszai pályaudvar felé vezető Bajcsy-Zsilinszky út folytatása. A Városház tér és a Szinvapark közti szakasz a 80-as évek eleje óta sétálóutca, csak a villamosok közlekednek itt. Ez az úgynevezett „Főutca”, amelynek hangulata a 19. századot idézi.

A Városház tértől kelet felé haladva a Széchenyi utcán jobb felé áll a Rákóczi-ház. Ez a barokk stílusú épület város egyik legrégebbi lakóháza, ma a Miskolci Galéria működik benne. Mellette látható a Sötétkapu.

Továbbhaladva a Széchenyi utcán bal felé látható a Miskolci Nemzeti Színház klasszicista épülete. Az épület 1857-ben készült el a korábban leégett kőszínház helyére. Itt rendezik meg évente az Operafesztivált. A Déryné utcából – amely a színház mellett vezet a Széchenyi úttól a Hősök teréig – nyílik a Színháztörténeti és Színészmúzeum.

A Széchenyi utca kétoldalán álló házak jellegzetes régi körfolyosós házak, elég szép pl. a Weidlich-udvar néven ismert épület.

A Centrum melletti kereszteződés a Pláza felől nézve
Nagyít
A Centrum melletti kereszteződés a Pláza felől nézve

A Széchenyi út és a Hősök tere felé vezető Kazinczy utca kereszteződése a miskolciak körében Villanyrendőr néven ismert kereszteződés, ami a főutca sétálóutcává alakítása előtt forgalmas kereszteződésnek számított, és itt volt a város első közlekedési lámpája. Régen a két villamossín is itt keresztezte egymást, de azóta a Széchenyi útira merőleges síneket elbontották. 2006 nyarától a Kazinczy utca csökkentett forgalmú zónává vált, így Miskolc egykor legforgalmasabb kereszteződése szinte két sétálóutca kereszteződésévé vált.

A Villanyrendőr közvetlen közelében terül el a Széchenyi úttal párhuzamosan a Szinva terasz.

Továbbhaladva eljutunk a következő kereszteződésig, ez a tulajdonképpeni bevásárlónegyed, itt áll a Centrum áruház, a Szinvapark bevásárlóközpont, a Batóház, a Metropol és nincs messze a Miskolc Pláza sem. A következő kereszteződéstől a Széchenyi út a Bajcsy-Zsilinszky útban folytatódik, bal felé a Búza tér található. Egykor itt egy patak hídja állt, ezért az idősebb miskolciak a mai napig Ady híd néven ismerik a helyet.

A Széchenyi utcát gyakran tartják Európa leghosszabb főutcájának, ez azonban pontatlan, mivel a Széchenyi utca maga csak körülbelül 1 kilométer hosszú, és még Miskolcon belül is több utca van, aminek a hossza ennek többszöröse. Az azonban igaz, hogy a Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcának, amelyek egymás egyenes folytatásaként kelet-nyugati irányban csaknem az egész várost átszelik, egy összességében 12 km hosszú utcát formálva (ebből azonban a köznyelv főutcának csak a Széchenyi utcát nevezi). A kilenc út keletről nyugat felé: Bajcsy-Zsilinszky út – Széchenyi István út – Hunyadi utca – Tizeshonvéd utca – Győri kapu – Andrássy út – Kiss tábornok út – Árpád út – Hegyalja út. Ez a hosszú út áthalad az egész Belvároson és Diósgyőrön, mindkettőn túlnyúlva, és több mint 100 kisebb utca keresztezi.


[szerkesztés] Városház tér és Szent István-tér

Szent István szobra, a háttérben az Avasi kilátóval
Nagyít
Szent István szobra, a háttérben az Avasi kilátóval

A Városház tér a Széchenyi utca nyugati végén, tőle északra terül el. Itt áll a romantikus stílusú városháza és a klasszicista megyeháza. Itt áll még egy nem túl jól sikerült Széchenyi-szobor.

A Szent István-tér a Széchenyi út túloldalán van, itt áll Szent István király egészalakos szobra, előtte a virágóra.

[szerkesztés] Erzsébet tér

Az Erzsébet tér a Széchenyi úttól délre található. Ettől délre magasodik az Avas, melynek oldalában áll az avasi gótikus református templom, a tulajdonképpeni Miskolc legrégebbi épülete (15. század). A templom mellett harangtorony áll, a negyedóránként hallható harangjáték egészen a Városház térig elhallatszik.

Az Erzsébet térről nyílik az Erzsébet fürdő, valamint itt áll Magyarország első Kossuth-szobra. A téren szökőkút is van.

Innen nincs messze a Herman Ottó Múzeum Papszer úti kiállítóterme, a múzeum legrégebbi épülete, ahol ásványgyűjtemény tekinthető meg.

[szerkesztés] Deák tér

Az Erdészpalota
Nagyít
Az Erdészpalota

A Széchenyi úttól északra, a Hősök terétől északnyugatra található a Deák tér. Itt áll az erdészeti igazgatóság székháza, valamint a gyönyörű görögkeleti ortodox templom (1785 és 1806 között épült), benne Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza. A templomhoz tartozó múzeum őrzi az ország leggazdagabb görögkeleti kegytárgygyűjteményét.

Itt van továbbá a Feledy-ház, Feledy Gyula képzőművész állandó kiállítása és a téren áll Lévay József szobra is.

[szerkesztés] Hősök tere

A Hősök tere
Nagyít
A Hősök tere

A Széchenyi úttól és a Villanyrendőrtől északra elterülő Hősök terén az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű áll (azelőtt a felszabadító szovjetek emlékműve állt a tér egy másik pontján.) A teret 19. századi hangulatú épületek szegélyezik, északról a barokk Minorita templom és a Földes Ferenc Gimnázium, keletről a Postapalota, délről a zsinagóga (bár ennek bejárata a teret a Széchenyi úttal összekötő Kazinczy utcára nyílik), nyugatról a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola épülete.

2006 tavaszán megkezdték az átalakítását.


[szerkesztés] Mindszent tér

Itt látható a Mindszenti templom, és mellette a Csupros Mária-szobor. Állítólag itt a középkorban egy Mindszent nevű falu állt, aminek ez volt a temploma, előtte a falu piactere volt ott, ahol most a Mindszent tér, és a tejet áruló kofák a Mária-szobor talapzatára tették a csupraikat, innen ragadt rá a név.

[szerkesztés] Búza tér

A Búza tér a város egyik közlekedési csomópontja. Az itt található autóbusz-pályaudvar a városi buszok egy részének és a helyközi járatok többségének a végállomása. Egyben a legnagyobb piac is itt található. A terület komoly, régóta halogatott átépítés előtt áll, ma nem számít a város büszkeségének.

[szerkesztés] Népkert

A Népkert a legnagyobb belvárosi park (közel 57 000 m²). Nevezetességei közé tartozik a Népkerti Vigadó, az ország első Erzsébet királyné-szobra, és a Népkerti Szoborpark. A Népkert mellett áll a Sportcsarnok és a megyei könyvtár. A Népkertet nyugatról határoló út túloldalán áll a Herman Ottó Múzeum főépülete és a Kós-ház.

Más nyelveken