Zsitvatoroki béke

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár. magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.

A békeszerződés fontosabb pontjai:

  • Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
  • A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.
  • A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Portának.
  • Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
  • A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
  • A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
  • Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
  • A békét húsz évre kötötték.
  • A bécsi béke kiegészítésének tekintették.

A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kisázsiai felkelések és a perzsa támadások. A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és azt Gévay Antal adta ki.

Lásd még: Zsitvatorok

Más nyelveken