II. Nikephórosz Phokasz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
II. Niképhorosz Phókasz (963–969) bizánci császár
[szerkesztés] Út a trónra
Az új uralkodó nagy múltú kappadókiai katonacsaládból származott. Fiatalon állt be a hadseregbe, és Bíborbanszületett Konstantin idejére a keleti hadszíntér főparancsnoka lett. Az itt zajló háborúban először súlyos vereséget szenvedett (956), de ezt későbbi győzelmeivel ellensúlyozta. 960-ban haddal indult Kréta ellen, és tízhónapos ostrom után bevette fővárosát, Kandiát. Ezután nagy és jól felszerelt seregével visszatért keletre, ahol 962-963 között kiváló hadvezetéssel végigverekedte magát Kilikián és Szírián, és elfoglalta Aleppót. Maradandó hódításokat azonban nem szerezhetett, mert időközben meghalt II. Romanosz császár.
Ő gyorsan Konstantinápolyba sietett, és szövetséget kötött Theophanóval, a régenssel és a pátriárkával, akik révén korábban elnyerte a keleti hadsereg főparancsnoki tisztjét. Mire alakulatai császárrá kiáltották, ellenfelét, az ellene ármánykodó Bringasz József minisztert Niképhorosz hívei eltávolították az útból. Népszerűségének köszönhetően Romanosz kiskorú gyermekeivel egyszerre koronázták meg, és elvette Theophanót is.
[szerkesztés] Sikerek keleten, kudarcok nyugaton
Uralkodóként tovább folytatta hódításait: 964-966 között végleg megszerezte Kilikiát és lerohanta Mezopotámiát, míg hadvezére, Niketasz Ciprust hódoltatta. Antiókhia és Aleppó 969-es eleste után Niképhorosz békével stabilizálta hódításainak helyzetét. Szíria erődítményeinek nagy részét le is rombolták. Északon a bolgárokkal háborúzott, akiknek Bizánc már 967 óta rendszeres sarcot fizetett, és egy kijevi támadást előidézve sikeresen eltérítette azokat.
Nyugati hadjáratai azonban már nem voltak ilyen sikeresek: 964-965 között Niketaszt Szicíliába küldte, miután bejelentette, hogy többé nem fizet sarcot a Fátimida kalifáknak. A vereségek miatt azonban az egész szigetet kénytelen volt evakuálni. 967-ben végül békét kötött az arabokkal, hogy közös ellenségük, I. Ottó német-római császár ellen hadakozhasson, aki dél-itáliai birtokait fenyegette, és Niképhorosz hadait így is visszaverte.
[szerkesztés] Szigor és bukás
Jelentős hadikiadásai miatt Niképhorosz az államigazgatás költségvetését szigorú intézkedésekkel mérsékelte, és még az egyházi kiváltságokat is megnyirbálta: noha önmaga aszkétikus jellem volt, megtiltotta új kolostorok létesítését. A pénz leértékelésével és a népre kirótt jelentős terhekkel népszerűségét eljátszotta, és lázongások törtek ki. Még a felesége is elpártolt tőle, és egy általa vezetett összeesküvés keretében a császárt hálószobájában meggyilkolták. Az uralkodó jelentős hadi értekezést hagyott az utókorra.
| Előző uralkodó: II. Romanosz |
Bizánci császár Makedón-dinasztia |
Következő uralkodó: I. János bizánci császár |


Based on work by