Kék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Színkoordináták | ||
|---|---|---|
| Hexa-hármas | #0000FF | |
| RGB | (r, g, b) | (0, 0, 255) |
| CMYK | (c, m, y, k) | (100, 100, 0, 0) |
| HSV | (h, s, v) | (240°, 100%, 100%) |
A hasonló nevű község a Kék (település) címszó alatt található.
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
A kék alapszín, kiegészítő színe a sárga.
A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.
A kék égbolt látványában a Rayleigh-szóródás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a nagyjából fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelem
- a kékvérű kifejezés arisztokrata származást jelöl
- a kékharisnya egy intellektuális, aktív irodalmi érdeklődésű személy
- a kék szalag a balatoni vitorlásversenyek fődíja
- a közlekedésben a kék villogó a rendőrség, tűzoltók és a mentők megkülönböztető jelzése
- a kék kereszt (a vöröskereszt mintájára) az állatorvosok szimbóluma
- anatómiai ábrákon a kék a véna színe, szemben az artéria pirosával
- a meteorológiában többnyire alacsony légnyomást vagy alacsony hőmérsékletet jelöl
- a kék az angolban gyakran a szomorúság jelzője (ld. Kék rapszódia alább)
- Magyarország legmagasabban fekvő pontja a Kékes
- Magyarországot átszelő, egybefüggő turistaút az Országos Kék túraút. Nevét a kék turistajelzésről kapta.
- a budapesti közlekedésben a kék a buszok, ill. a hármas metróvonal színjelzése
- a világhálón a kék hagyományosan a (még nem látogatott) hiperhivatkozások színe
A zenében:
- Kék Duna-keringő (ifj. Johann Strauss)
- A kékszakállú herceg vára (Bartók Béla)
- Az a szép, akinek a szeme kék (népdal)
- Megjegyzés: George Gershwin Rhapsody in Blue című darabját tévesen szokták magyarul Kék rapszódiának nevezni.
A festészetben:
- Pablo Picasso kék korszaka 1901-től 1904-ig tartott.
- Szűz Mária az ábrázolásokon szinte mindig kék palástot visel.
[szerkesztés] Kék festékek
- Indigó: eredetileg Indiából származó növényi festék, a festékanyagot a festő-csülleng (Isatis tinctoria) nevű növényből nyerték ki, és a szállításhoz préselt indigótömböket őrlőmozsarakban, vasgolyó segítségével törték porrá. Jelenleg harmincnál több eljárást ismerünk az indigó mesterséges előállítására.
- Azúr: alapja a kemény azurit, ez a rézben gazdag kőzet, mely Európa számtalan országában előfordult. Víz felvételével megzöldül, ezért van egyes régi freskókon zöld színű égbolt.
- Ultramarin: régebben az Afganisztánból származó lapis lazuli köveket őrölték meg a festékhez, ára az aranyéval vetekedett, ma már szintetikusan állítják elő.
- Kobaltkék (Thénard-kék): nagyon tartós kék festék, kobalt-aluminát, CoAl2O4.
- Berlini kék, párizsi kék: egy vas-cián vegyület (ferro-ferri-cianát), Fe4[Fe(CN)6]3.
- Voroneţi kék: a középkori moldvai kolostorok és templomok festésénél használt speciális színű kék festék.
- Ftalocianin: a modren festékiparban a legáltalánosabban használt színezőanyag.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.mozaik.info.hu/MozaWEB/Feny/
- http://www.ceu.hu/medstud/manual/MMMhu/pigments.html
- http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/kemia/festek2.html
- http://www.terra.hu/haznov/htm/Gentiana.pneumonanthe.html


Based on work by