Bazin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, latinul Bazinium) város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásának székhelye.

Bazin helye Szlovákiában
Nagyít
Bazin helye Szlovákiában


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 20 km-re északkeletre a Kis-Kárpátokban fekszik. Híres bortermővidék központja. Közigazgatásilag a Pozsonyi kerület Bazini járásának székhelye.

[szerkesztés] Nevének eredete

Első említése 1208-ban Bozyn alakban történt. Ez a szláv Boza személynév -in birtokos képzős változata.

[szerkesztés] Története

Azt a helyet, ahol a város fekszik 1208-ban terra Bozin néven említik először. Várát a 13. században a Szentgyörgyiek építették, 1608-ban az Illésházyak reneszánsz várkastéllyá építtették át, később a Pálffyaké lett. Bazin a az évszázadok során bányásztelepülésból jelentős szőlőtermelő hellyé alakult át, ebben nagy szerepet játszott a 16. századi német betelepülés. Bazin 1647. június 14-én III. Ferdinánd király adományaként lett szabad királyi város, városfalait 1643-ban kezdték építeni. Virágzását a 17. században élte, ebben az időszakban az akkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb városa volt, melyet főként kiváló minőségű borainak köszönhetett. 1683-ban Thököly Imre hadai, 1704-ben Ocskay László kurucai foglalták el és a várost is felgyújtották, ezzel elvesztette korábbi jelentőségét. A város iparosodása a 19. század elején indult meg. Itt alapították meg Magyarország első kénsavgyárát, megindult a téglagyári termelés, majd kiépült a vasútvonal is. Bazin továbbra is a Kis-Kárpátok térségének legnagyobb bortermelőhelye maradt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1910-ben 4809 lakosából 2642 szlovák, 1558 német és 575 magyar volt. Bazin ma virágzó járási székhely, mely különösen borászatáról és múemlékeiről nevezetes.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Egykori vára kastéllyá átalakítva áll, a kastély alatti pincékben érlelik a környék híres borait, benne borozó van. A kastélyt a 20. század elején gr. Pálffy János restauráltatta, parkjában strandfürdő van.
  • Gótikus plébániatemplomát a Bazini grófok alapították, kápolnája 1608-ban épült, benne Illésházy István márványszobra áll.
  • Az alsótemplom 1659-ben eredetileg evangélikus templomnak épült.
  • Kapucinus temploma és kolostora 1718-ból származik.
  • Egykori várának és városfalának maradványai még láthatók.
  • Kis-Kárpátok Múzeum (várostörténeti, néprajzi és borászati kiállításokkal)
  • Híresek a város borünnepei. Minden második év szeptemberében borfesztivált, áprilisban évente borversenyt rendeznek.
  • A kulturális események közül a drámafesztivál és a nemzetközi templomi zenei fesztivál érdemel említést.
  • A Kis-Kárpátok hegyei a hegymászók és túrázók kedvelt paradicsoma.

[szerkesztés] Híres emberek

  • 1667-ben itt született Kupeczky János festőművész.
  • 1783. november 25-én itt született Zipser Keresztély András német természettudós, író.
  • 1908-ban itt született Eugen Suchoň szlovák zeneszerző.

[szerkesztés] Külső hivatkozások