Bükki Borvidék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Bükki borvidék (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a Bükk hegység déli részén található. Hivatalosan 1970-ben nyilvánították borvidékké, területe 1590 hektár. Bár kiterjedése viszonylag nagy, az ültetvények elszórtan, számos esetben egymástól távol helyezkednek el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Bükk lejtőin és völgyeiben a vadszőlő őshonos növényként évezredek óta jelen van. Szőlőművelésről a 14. század elejéről maradtak fenn először írásos emlékek, 1503. február 11-én pedig II. Ulászló erõsítette meg Miskolc város korábbi borszabadalmát. A 18. század során az Avason hatalmas pincerendszer alakult ki, melyek nemespenésszel borított belsejében rengeteg bort érleltek. A hegyaljai szőlőkből is került ide must és a komoly export miatt a miskolci borok több országban híresek és kedveltek voltak. A 19. - 20. században főként pezsgő alapborok készültek a környéken.
A filoxéra-járványt a terület nagyon megszenvedte, az egykori szőlőültetvények nagy részét mára kivágták, helyüket beépítették. Jelenleg az avasi pincék egy része használaton kívül van de még létezik, mint ahogy Görömböly egykor nevezetes pincesora is jó állapotban található.
[szerkesztés] A borvidék jellemzői
Talajai: riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok. Éghajlata napfényben gazdag, de csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb, így elsősorban a fehér borok termelésének kedvez.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta.
[szerkesztés] Termesztett szőlőfajták
Fehérszőlők közül az Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Leányka, Müller-Thurgau, Tramini, Ottonel muskotály a jellemzőek, kékszőlők közül elsősorban a Kékfrankos, de megtalálható a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot és a Zweigelt is.
Az itt készült borok általában könnyedek, elegáns savúak, vékonyak, gyümölcsösek.
[szerkesztés] Forrás
- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
- 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
- 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
- 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Magyarország borvidékei |
| Ászár–Neszmélyi Borvidék | Etyek–Budai Borvidék | Móri Borvidék | Pannonhalma–Sokoróaljai Borvidék | Soproni Borvidék | |
| Badacsonyi Borvidék | Balatonboglári Borvidék | Balaton-felvidéki Borvidék | Balatonfüred–Csopaki Borvidék | Balatonmelléki Borvidék | Somlói Borvidék | Zalai Borvidék | |
| Pécsi Borvidék | Szekszárdi Borvidék | Tolnai Borvidék | Villány–Siklósi Borvidék | |
| Bükki Borvidék | Egri Borvidék | Mátraaljai Borvidék | Tokaji Borvidék | |
| Csongrádi Borvidék | Hajós–Bajai Borvidék | Kunsági Borvidék | |


Based on work by