Ungvári járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ungvári járás Kárpátalja délnyugati sarkában található, északról a Perecsenyi, keletről a Munkácsi és a Beregszászi járással, délről Magyarországgal, nyugatról Szlovákiával határos. Központja Ungvár, amely egyben Kárpátalja közigazgatási központja is. A vidék lakosságának nagy része városlakó (Ungváron vagy Csapon) lakik.

A nevickei vár az Ung-völgyében
Nagyít
A nevickei vár az Ung-völgyében

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Ungvár környéke a középső paleolitikum óta folyamatosan lakott. A 7 - 9. században a környék a szlávok egyik fontos központja az ekkor épült ungvári várral együtt.

A későbbiekben a térség kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen a Rákóczi-féle szabadságharcig Magyarország egyik virágzó vidéke, ám ezt követően Magyarország periférikus területévé vált. 1920 után Csehszlovákia részeként bár Ungváron kisebb fejlődés volt tapasztalható, a járás többi részén változás nem volt.

A térséget 1944 októberében a Vörös Hadsereg szállta meg, majd a Szovjetunió részeként az erőszakos kollektivizálás miatt súlyos károkat szenvedett a mezőgazdaság. Ennek következtében a lakosság nagy része az iparban helyezkedett el. Az ungvári járás, mint adminisztratív egység, 1946. január 25-tõl létezik.

Ukrajna 1991-es függetlenedése és a piacgazdaság kialakulásakor a mezőgazdasági szektor kis aránya kedvező volt a magas színvonalú földművelés kialakulásához. S így a súlyos ipari recesszió mellett volt esély a környék XX. század végi fejlődésére, amely azóta az iparba is begyűrűzött.

[szerkesztés] Gazdaság

Az ungvári járás Kárpátalja leggazdagabb térsége. Az ipar legjelentősebb ágazatai a térségben a ruha-, az élelmiszer- és az építőipar, illetve a homokbányászat. A mezőgazdaság egész Ukrajnában itt a legfejlettebb. Kárpátalja szolgáltatása is lényegében erre a járásra összpontosul, a közlekedésben a vasúti, közúti és légi közlekedés csomópontjai itt találhatók. A térségbe érkezik a legtöbb külföldi befektetés is, elsősorban Magyarországról és Szlovákiából.

[szerkesztés] Népesség

Kárpátalja talán egyetlen vidéke, ahol az életkörülmények nem súrolják a szegénységi küszöb értékét. Mindamellett összehasonlítva a szomszédos magyar és szlovák térségekkel jókora elmaradásban található ez a rendkívül dinamikus fejlődésben lévő környék.

A lakosság mintegy 60,1 %-a ukrán és ruszin, akik leginkább Ungváron laknak. A második legnagyobb nemzetiség a magyaroké (35,9 %), akik elsősorban a járás déli részén laknak.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

[szerkesztés] Város

[szerkesztés] Városi jellegű település

[szerkesztés] Községek

  • Bacsó (Чабанівка)
  • Baranya (Бараниці)
  • Csarondahát (Червоне)
  • Eszeny (Есень)
  • Felsődomonya (Оноківці)
  • Gálocs (Галоч)
  • Horlyó (Худльово)
  • Kereknye (Коритняни)
  • Kincseshomok (Холмок)
  • Kisdobrony (Мала Добронь)
  • Korláthelmec (Холмці)
  • Köblér (Кибляри)
  • Nagydobrony (Велика Добронь)
  • Nagygejőc (Великі Гейвці)
  • Nagyláz (Великі Лази)
  • Nevicke (Невицьке)
  • Ókemence (Камьяниця)
  • Oroszkomoróc (Руські Комарівці)
  • Őrdarma (Сторожниця)
  • Palágykomoróc (Паладь Комарівці)
  • Patakos (Пацканьово)
  • Rát (Ратівці)
  • Szalóka (Соловка)
  • Szürte (Сюрте)
  • Tiszaásvány (Тисаашван)
  • Tiszasalamon (Соломоново)
  • Ungsasfalva (Ірлява)
  • Ungtarnóc (Тарнівці)
  • Ungtölgyes (Дубрівка)


Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár
Más nyelveken