Mihályi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.5167° k. h. 17.1000°

Mihályi
Mihályi címere
Régió [[Nyugat-Dunántúl]]
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Kapuvári
Rang község


Terület 16,29 km²
Népesség
Irányítószám 9342
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.5167° k. h. 17.1000°
település
Mo. térképén

Mihályi község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország észak-nyugati részén, a Rábaköz déli részén helyezkedik el. Mihályi (Észak-nyugat Dunántúlon) a Kisalföld dél-nyugati részén, a Rábaközben a Kis-Rába két oldalán fekszik. Soprontól keletre, 50 km-re, Kapuvártól délre 10 km távolságra, a Kapuvár-Celdömölk főközlekedési út mentén. Vasútállomással nem rendelkezik, közúton azonban könnyen megközelíthető. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok Csorna, valamint Kapuvár irányába.

[szerkesztés] Története és mai élete

A Döry kastély
Nagyít
A Döry kastély

* 1198-től a Csák nemzettség birtokolja. A falu Árpád-kori település. Kezdetben királyi várbirtok, amely fontos szerepet játszott a nyugati határvédelemben, a Rábaközi gyepű Kapuvárhoz tartozó megerősített helyeként. Első okleveles említése 1198-ból származik. Ekkor Imre király Csák Ugrin győri püspöknek adományozza a felségsértés bűnébe esett Pál soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát. Ugrin - aki élete végén már esztergomi érsek - Mihályit, a szomszédos Kisfaluddal együtt, Miklós nevű öccsére hagyja. Az ő leszármazottainak a két település névadó birtokuk lesz és a két falu évszázadokon keresztül a Mihályiak és a Kisfaludyak birtoka. A XIV. században a Mihályi család is több ágra bomlik, de a kivált családok a Linkóháziak, Ugrinok, Csákiak továbbra is közösen birtokolják a falut.

* 1440 nyarán itt talált menedéket Erzsébet királyné és a Visegrádról ellopott korona. A XV. és a XVI. század nagy részében a Ládonyiak, utánuk a Káldyak, 1729-től a Nickyek, majd a Fiathok és a Barthodeiszkyek bírják. Végül 1860-tól a Dőry család válik a legjelentősebb birtokossá a faluban. A XIII. században a praediumnon földművelés és jelentős állattartás folyt. 1223-ban Ugrin Miklós királyi engedélyt szerzett, hogy Mihályi népét német hospesekkel gyarapíthassa. Ugyancsak II. Andrástól szerzett engedélyt 1231-ben, hogy a falu határában, a Rába folyón 4 malmot emelhessen. A vitatott hagyomány szerint 1440-ben Erzsébet királyné Ulászló elől menekülve Mihályiban szállt meg és az elrabolt koronát egy odvas fűzfába rejtette el. A XVI. század a falu számára nagy megpróbáltatásokat hozott.

A község fő tere
Nagyít
A község fő tere

* 1567-ben castellumként, azaz erődített udvarházként említik. 1570-ben és 71-ben a Rába áradása pusztítja, 1594-ben pedig a török csapatok rabolják ki a falut. Még 1604-ben is csak egy porta lakott. Az elszegényedést mutatja, hogy 1665-ben 30 család csak a zsellérek adóját képes megfizetni. 1704-ben és 1709-ben a császári csapatok kétszer is felégetik. A jobbágy- település a 17. és 18. században indul fejlődésnek. Ebben az időszakban fogják művelés alá a faluhatárban az irtásföldeket és indul meg a gyümölcs- és dohánytermesztés. Legfontosabb terményei közé a búza, rozs, árpa, kukorica, zab, valamint a hüvelyesek tartoztak. Nagyarányú állattartás is folyt. A juh és szarvasmarha mellett híresek voltak a mihályiak a lovaikról is. Legfontosabb felvevőpiacuk Kapuvár, Sopron és Bécs volt, de termékeik eljutottak Szombathelyre, Győrbe, Csornára és Pápápra is. 1666-ban országos vásár tartására kapott a falu privilégiumot. 1777-ben a Mihályi középbirtokosság birtokrendezést hajtott végre. Ennek során szabályozta azt is, hogy egy jobbágytelek után mekkora lehet az állattartás. Ez a korlátozás visszavetette az állattenyésztést, amíg a 18. században még 700 darabból álló nyájat tartottak a parasztok, addig a 19. század első felében már csak 200-at. A mezővárossá fejlődött településen számos iparos is megtelepedett. A céhbe szerveződött takácsok 1807-ben, a szabók, szűcsök, kovácsok és kosárfonó iparosok 1827-ben nyertek királyi kiváltságlevelet. A faluban 1883-ban 32, 1929-ben 24, 1930-ban pedig 30 iparos működött. Híresek voltak a pipakészítő és vályogvető cigányok. A trianoni béke után a gazdasági fejlődés megakadt, mivel megszakadtak a Rábaköz hagyományos gazdasági kapcsolatai a Bécsi medencével.

* A XIX. században a Dőry család birtokába kerül. A 18. században Mihályi lakossága folyamatosan növekedett. 1785-ben már 1163-an lakják. A 19. század közepéig tart a népesség növekedése, 1850-ben 1730 lakóinak száma. Ezután a népesség csökkent, 1910-ben éri el a mélypontot 1310 lakossal. Az első világháború után újra a lélekszám növekedése figyelhető meg, 1930-ban 1452-en, 1949-ben 1564 a lakosok száma. A népesség növekedése 1960-ban éri el a tetőpontot 1599 fővel. Ettől kezdve a folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami jelenleg is tart. 1970-ben 1425-en, míg napjainkban 1234-en élnek a faluban. Mihályiban a 17. század óta a lakosság vallási megoszlásának megfelelően, 2 felekezeti, katolikus és evangélikus iskola működött. 1950-ben ezeket felszámolták és egy állami iskolát hoztak létre. Jelenleg a 10 tantermes iskolában 127 tanulóval 10 pedagógus foglalkozik. A kisebbeket egy 60 férőhelyes napközi otthonos óvoda várja. Az egészségügyi ellátást egy orvosi rendelő, a művelődést, kikapcsolódást a 6.000 kötetes könyvtár, művelődési ház és sportpálya biztosítja.

  • A falu villamosítása 1921-ben fejeződött be. 1972-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat.

1991-ben befejeződött a gázprogram. A vezetékes gázhálózatra a háztartások 2/3 része

A felújitott templom
Nagyít
A felújitott templom

kapcsolódott rá. A települést bekapcsolták a crossbar rendszerbe is. Jelenleg a lakások 65%-a rendelkezik telefonnal. A folyékony kommunális hulladék elszállítása jelenleg tartálykocsival történik, de folyamatban van a csatornahálózat kiépítése. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása. A lakosok számára munkalehetőséget az ipar területén, hosszú időn keresztül a szénsavgyár kínált. 1935-ben kőolaj és földgáz után kutatva, próbafúrásokat végeztek. Ennek során 1600 m mélyről 75 atm. nyomású természetes széndioxid tört felszínre. Erre alapozva a Magyar-Amerikai Olajipari Rt 1938-ban kísérleti jellegű üzemet hozott létre, amit 1946-ban tovább korszerűsített. Az államosítás után egy ideig tovább folyt a termelés bővítése, de 1982-ben Mihályiban megszüntették a széndioxid kitermelést. A gyár telephelyén a Győri Keksz- és Ostyagyár hozott létre cukorka üzemet a termelőszövetkezet dolgozói számára. Az 1990-es évek elején a hagyományos édesipari termékek piacának beszűkülése miatt, a gyárat felszámolták. A mezőgazdaság területén megőrizte fontos szerepét a termelőszövetkezet. A Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg.

  • 1976-ban beolvasztották Gyóró, Himód,Kisfalud és Vadosfa szövetkezetét. Az 1990-es évek elején újabb átalakuláson esettkeresztül. Az utóbbi években megnőtt az egyéni gazdálkodók száma is. A lakosok nagyrészének a mezőgazdasági tevékenység fontos jövedelem kiegészítést jelent.

Fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatóipar is. Mezőgazdaságizakbolt, autósbolt, gumiszervíz,illatszer-, és divatáru, ajándék- és virágüzlet van a faluban.

[szerkesztés] Látnivalók

Nagyít
  • Dőry-kastély

A falu látnivalói közül kiemelkedik a Döry kastély. Valószínűleg az 1560-as évek elején Ládonyi Demeter építette a korábbi udvarház helyére. A 18. század elején tűzvész pusztította, utána tulajdonosai részenként állították helyre. A század mások felében alakítják ki a kastélyt övező parkot. Az 1860-as években Döry Miklós neogót stílusban alakíttatta át az épületet. Az egyemeletes két saroktornyos kastélyt 1969 és 1974 között állították helyre.Szálloda és oktatási központ működött az épületben. Jelenleg új befektetőkre vár. Pihenésre, kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a Kis-Rába által kettészelt 2 hektáros védett park.

  • Római katolikus templom

Műemlék jellegű a háromhajós, egytornyos római katolikus templom, amit 1712-ben építettek. 1854-ben bővítették ki a mellékhajókkal. A fő- és mellékoltárok az 1750-es, 60-as években készültek. 1764-ben készült a húsvéti gyertyatartó, amelynek dombor- művén Krisztus feltámadása látható. Érdekesek a falu út menti szobrai, a templomkertben a barokk Mária Immaculata szobor (1780), a Kis-Rába hídján Nepomuki Szent János szobor (1738), valamint a Szentháromság oszlop 3 domborművel (1691).

  • Mihályi szülötte Zsirai Miklós Kossuth-díjas akadémikus, nyelvtudós. Szülőháza helyét a Hunyadi utcában, emléktábla jelöli.

[szerkesztés] Külső hivatkozások