Zempléni-hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Zempléni-hegység a Magyarországon fekvő Északi-középhegység tagja. A Bodrog és a Hernád között helyezkedik el. Gyakran nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem az Eperjes-Tokaji-hegység legdélebbi tagjának tartják.

Hossza: 150 km

Fő csúcsai:

  • Simonka 1092 m (Szlovákia)
  • Nagy-Milic (896 m)
  • Gergely-hegy (798 m)

Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. A vulkánosság fiatalabb eredetű, mint az Északi-középhegység többi hegyének esetében, a miocén korszak végéről származik. Legreprezentatívabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Tokaji-hegy. Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermesztő vidék. Egy nagyobb medencéje van, a Hegyköz.

A Zempléni-hegység meredek csúcsaira várakat építettek, sok közöttük ma már csak romos állapotban látható:

  • Boldogkő vára
  • Sárospatakon a Rákóczi-vár
  • Regéc vára
  • Füzér vára.