Mád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Szerencsi |
| Rang | község
|
| Terület | 31,86 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3909 |
| Körzethívószám | 47 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Miskolctól közúton 44 kilométerre keletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. A legközelebbi város a 10 km-re levő Szerencs, környező települések még Mezőzombor, Rátka (kb. 9 km), Tállya (9 km).
[szerkesztés] Története
A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermestésre utaló leletek is előkerültek.
A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.
1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.
1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.
1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt. A
1795-ben építették a barokk stílusú zsinagóga-t. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.
19. század első felében ismét járványok pusztítottak.
Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.
- 1859 óta a települést vasútvonal köti össze Miskolccal.
- 1904-ben bevezették az áramot a településre.
- 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Európa Nostra díjat kapott.
- 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz
[szerkesztés] Látnivalók
- Rákóczi-Aspremont kastély
- Hegyalja Takarékpénztár épülete
- Zsinagóga
- Római katolikus templom
- Református templom
- Kápolna
- Borospincék


Based on work by