Csillagászati egység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE.


[szerkesztés] Példák

További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.

[szerkesztés] Története

A csillagászatban csak távolságarányok mérhetőek könnyen, tényleges hosszak nehezen, ezért sokáig az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben lehetett tudni.

Első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Hell Miksa és Sajnovics János részt vett ebben 1769-ben. Kepler is csak a Nap-Föld távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.

Fontos szerepe volt az égitestek megradarozásának, mely a II. világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ezidőtájt (1940-ben) sikerült meghatározni egy CsE pontos értékét is. Magyarországon Bay Zoltán csoportjának elsők között sikerült megradarozni másik égitestet: a Holdat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások