Kassák Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nemes Lampérth József: Kassák Lajos portréja (1917)
Nagyít
Nemes Lampérth József: Kassák Lajos portréja (1917)

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) író, költő, műfordító, képzőművész.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Patikussegéd apa és mosónő anya gyermekeként látta meg a napvilágot a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, szándékosan kibuktatta magát a gimnáziumból, hogy lakatosinasnak állhasson: vonzotta az anyag megmunkálhatóságának lehetősége, a kétkezi munka. Szakmunkásként Budapesten keresett állást: szinte folyamatosan munka nélkül tengődött; ekkor került kapcsolatba az akkori baloldallal, hamarosan a Szociáldemokrata Párt tagja, majd szervezője lett.

A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szívósan küzdött a megjelenésért. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte – ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében (19271935). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.

A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a Kun Bélával folytatott vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a bolsevik irányzattól, ugyanakkor soha nem tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Saját magát, világképét, de még művészetét is ezzel a két szóval jellemezte: a szocialista ember.

[szerkesztés] Családja

Kassák Lajos a nőkkel való viszonyát sajátosan élte meg: egyetlen gyermekét (a kisleány korán meghalt) soha nem látta, a gyermek anyjával a szülés után megszakította a kapcsolatot. Első feleségét még 1908-ban, 21 évesen ismerte meg, a nála két évvel idősebb Simon Jolánt azonban csak húsz évvel később vette nőül. Budapesti munka és elismerés nélkül töltött évei alatt Simon tartotta el, szerény keresetéből támogatva a költő folyóiratainak kiadását. 1938-ban Simon Jolán öngyilkosságot követett el – a tragédiában nem kevés szerepe volt Kassák zilált szerelmi életének, más nőkhöz írt költeményeinek. Kassák második felesége Kárpáti (Karpeles) Klára, akivel 1946-ban kötött házasságot. A nála 27 évvel fiatalabb feleségétől később elhidegült, ám Kárpáti Klára mindvégig kitartott mellette – a költő halála után az emlékéhez sem maradt hűtlen.

[szerkesztés] Izmusok

Kassák nevéhez több izmus is köthető (melyekről a halála után, 1972-ben megjelent, Az izmusok története című művében is ír), összefoglalva azonban a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A konstruktivizmus, melynek hazai korszaka épp a Ma bécsi korszakával veszi kezdetét, a természet rendezetlenségével szemben az emberi kultúra szervezőerejét hirdeti. Világképe szerint a célszerűség és a társadalmi hasznosság jegyében kell átformálni embert, s világot egyaránt annak érdekében, hogy a szociális igazságosság megvalósuljon. Kassák konstruktivista kiáltványai: Képarchitektúra (1922), Vissza a kaptafához (1923), A konstruktivizmusról (1922).

Az aktivizmussal jellemzően a német expresszionisták balszárnyának, és Kassáknak a törekvéseit jelölik. Kifejezetten elkötelezett baloldaliság érhető tetten a kassáki aktivizmus irányzatában, melynek célja az önmagát és a világot alakítani képes ember megvalósítása. Így például az aktivista költemények munkás-szavalókórusokban hangzanak el, a versek felépítésében is érzékelhető, hogy ezzel a sajátos előadási formával kívánják majd megszólaltatni a költeményeket. Az aktivizmus másik megjelenési formája a korabeli plakátokon látható. Kassák számos folyóirata is az aktivizmus egy-egy lenyomata.

[szerkesztés] Főbb művei

  • Életsiratás 1912
  • Misilló királysága 1914 (megjelent: 1918-ban)
  • Eposz Wagner maszkjában 1915
  • Egy ember élete 1927-1935 (önéletrajzi mű)
  • Összes versei 1970
  • Összegyűjtött műfordítások 1986

[szerkesztés] Folyóiratok

A Dokumentum címlapja, 1926.
Nagyít
A Dokumentum címlapja, 1926.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken