Pirítós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A pirítós olyan kenyér, amit megbarnítanak azáltal, hogy forró hőnek teszik ki. A pirítástól a kenyér megkeményedik egy kicsit és könnyebben elbírja a rátéteket (például könnyebb megkenni).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pirítási módszerek
A szokásos eszköz pirítós készítésére a pirítóssütő, amelybe csak be kell helyezni a kenyeret, lenyomni az oldalán található kapcsolót; a pirítós magától kiugrik a végén. Ha a kenyér nem pirult meg eléggé, ugyanez újra megismételhető. Eredetileg a pirítóskészítés nem volt ilyen egyszerű: az első pirítóssütők csak a kenyér egyik oldalát tudták megpirítani egyszerre, a kenyeret tehát félúton meg kellett fordítani. Pirítós készíthető még grillsütő segítségével is.
A pirítós mindig szeletelt kenyérből készül, ezért több cég forgalmaz előre szeletelt kenyérmárkákat, amelyek közül némelyiket kimondottan pirítóskészítésre szánják.
[szerkesztés] Előkészítés és felhasználás
A kenyér pirítását körültekintően kell végezni, nehogy odaégjen.
A pirítóst általában vajjal vagy margarinnal megkenve fogyasztják. Az angolok szívesen tesznek rá lekvárt vagy marmalade-t is. Szendvicskészítésre is alkalmas.
A pirítás előtt apró kockákra vágott kenyeret crouton-nak hívják, és salátákba szokták keverni.
[szerkesztés] Egyéb megjegyzések
- Egy régi francia vicc szerint az angolok azért találták fel a pirítóst, mert ez volt az egyetlen módszer, hogy képesek legyenek megkenni egy kenyeret az angliai időjárás mellett.
- A francia pirítós valójában nem is pirítós, hanem tojásba forgatott és úgy megsütött kenyér.
- Egy népszerű Murphy-törvény szerint a megkent pirítós mindig a vajas felére esik.
[szerkesztés] Lásd még
- Bundáskenyér
- Szendvics


Based on work by