Magyar oktatási rendszer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Az államalapítás előtt

Más természeti népekhez hasonlóan a magyar oktatás úttörői a sámánok - jellegzetes magyar nevükön: táltosok - voltak.

Táltosok foglalkoztak a szűkebb közösségek - mai szóval élve - lelki gondozásával, a gyógyítással, a jóslással, az emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás, házasság, temetés) feldolgozásával, illetve a "szent liget" gondozásával. Főleg a felnőtté avatás előtt a táltosnak szerepe volt a fiatalok nagybetűs életre való felkészítésében: a család mellett ők is oktathatták a fegyverek készítésének technikáit, és a magyar rovásírást is. Bizonyítványt nem adtak, a vizsgáztatást majd az élet tartotta.

[szerkesztés] Az államalapítástól 1526-ig

A honfoglalás (kb. 896), de főleg a Szent István nevéhez fűződő államalapítás (1000) után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került, de a táltosok valószínűleg még évszázadokig fennmaradtak, és nemhivatalosan tevékenykedtek. Erre bizonyíték a rovásírás fennmaradása, főleg Erdély hegyes vidékein.

[szerkesztés] A mai magyar oktatási rendszer

Időtartam (év) Képzési forma
4 óvoda
4/6/8 általános iskola
8/6/4 gimnázium vagy szakközépiskola
3; 4, 5 főiskola; egyetem vagy műegyetem
változó posztgraduális képzés