Czigler Győző
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.): építész, műegyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Előbb apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. Apja halálát követően rá hárult a feladat, hogy megkezdett építkezéseit befejezze (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben).
Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.
1874-ben Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban állt munkába. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy-úti Saxlehner-palotát.
1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki.
1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt.
Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában.
Ferenc József császár harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki.
Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Az eklektikában, a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját. A modern művészettel szemben a legkonzervativabb álláspontot foglalta el.
[szerkesztés] Legfontosabb művei
[szerkesztés] Budapesten
- a kereskedelmi akadémia és az erdészeti egyesület házai az Alkotmány utcában (ma: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Alkotmány u. 9-11.),
- a tüdőbajosok szanatóriuma a Budakeszi úton,
- a statisztikai palota és az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán,
- a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán,
- a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnok,
- az Országos Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája,
- a Budapesti Hírlap székháza,
- a pesti hazai első takarékpénztár körúti palotája,
- a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota,
- a régi városház-téren levő Szápáry-palota,
- Saxlehner András palotája, Andrássy út 3.
- Budapesti Műszaki Egyetem kémiai és fizikai pavilonjai
- Hunyadi téri és Hold utcai vásárcsarnokok, Budapest.
- Országos Kaszinó (Magyarok haza), Budapest.
- Széchenyi fürdő,
- Az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei.
- Gourmand eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza),
- Hazai Takarékpénztár Erzsébetvárosi Fiókja (ma: Julius Meinl csemegeáruház, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán), Budapest.
[szerkesztés] Máshol
- Sátoraljaújhelyi törvényszéki palota és fogház tervei.
- A Királyi Törvényszék és az Állami Elemi és Felsőbb Leányiskola Fiuméban.
- Színházterv, Arad (1868-1870).
- A hercegprímás esztergomi palotája és balatonfüredi nyaralója
- Bécsben ő építette a Pázmáneum székházát.
- Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot.
- József Szanatórium, Gyula,
[szerkesztés] Templomok
[szerkesztés] Emlékezete
Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.


Based on work by Nirvanis,