Salgótarján

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.08531° k. h. 19.78689°

Salgótarján
Salgótarján címere
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Salgótarjáni
Rang mszékh., m.jog


Terület 102,96 km²
Népesség
Irányítószám 3100
Körzethívószám 32
Térkép
é. sz. 48.08531° k. h. 19.78689°
település
Mo. térképén

Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon, Nógrád megye székhelye.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név eredete

A Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételéből keletkezett. A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a sajgó (ragyogó, fényes) melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikéknek a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály.

[szerkesztés] Fekvése

A Cserhát-hegység északkeleti részén, a Karancs hegy tövében, a Karancs és a Medves között terül el. A várostól keletre Salgó várának romjai egy bazaltkúpon találhatók.

[szerkesztés] Története

A település már a középkorban is létezett, de kevés ismeretünk van róla, feltehetőleg kis falu volt. Nevének Tarján része az azonos nevű magyar honfoglaló törzs nevéből származik, a salgó régi magyar szó jelentése pedig: „fényes”.

Vára, melyről Petőfi Sándor Salgó című versét írta, a 13. században épült.

A településnek temploma már a 13. században is volt. A középkor folyamán "kenyeretlen Tarjánként" említik először a település állapotát jelezve. A 17. században már kovácsműhelye és malma is volt a falunak, amelynek ekkor 247 lakója volt. Fülek várának 1682-es ostroma után a település elnéptelenedett, és tíz évig lakatlan maradt. A lassan újra benépesülő település még sokáig nem tartozott a jelentősebbek közé.

1850-ben barnaszenet fedeztek fel a falu közelében. Beindult a bányászat, majd az erre alapuló ipar, így a település is gyors növekedésnek indult. Az 1860-as évek végén megalakult az akkori idők egyik legnagyobb társasága: a Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. 1881-ben két cég egyesülésével óriási gyárkomplexum alakul ki elsősorban az itteni szénelőfordulásoknak köszönhetően: a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.T. Ez akkoriban az ország második legnagyobb vasfinomító vállalata volt. Az ide özönlő idegen munkások miatt ekkoriban a város etnikai viszonyai is jelentősen változni látszottak. A megszervezett oktatásnak köszönhetően azonban sikerült egységes magyar munkásréteget kinevelni. 1922-ben kapott városi rangot. A város első polgármestere dr. Förster Kálmán. 1950-ben az addigi Balassagyarmat helyett Salgótarján lett Nógrád megye székhelye. Ez újabb fejlődéshullámot indított meg. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalja községet, 1961-ben Zagyvapálfalvát, 1973-ban Zagyvarónát, 1977-ben pedig Somoskő és Somoskőújfalu községeket.

1996-ban Salgótarján a megyei jogú városi rangot is megkapta.


[szerkesztés] Gazdaság

A város fejlődésében sokáig döntő szerepe volt a bányászatnak, amellyel az 1970-es évek elején felhagytak. Azóta a gépipar és a könnyűipar a jellemző. A több mint 100 éves múlttal rendelkező acélárugyártás gyakorlatilag megszűnt, egyedül a hideghengermű és a szöggyártó részleg üzemel. A város életében meghatározó volt az üveggyártás (sík- és öblösüveggyártás), azonban a síküveggyártás az 1990-es évek elején megszűnt. Ma már csak járműüveg készítése folyik, melyhez az alapanyagot az orosházi üveggyárból szállítják. A városban jelenleg egy ipari park található.(Mitsuba üzem, Szolgáltatóház melyet irodák részére tartanak fenn, és még pár kisebb cég.)

[szerkesztés] Kultúra

  • DŰVŐ Zenekar - nemzetközi elismerésnek örvend
  • Nógrád Táncegyüttes
  • Hibó Tamás grafikus művész
  • Czinke Ferenc grafikus művész
  • Szujó Zoltán grafikus művész

[szerkesztés] Látnivalók

  • Salgó vára
  • Római katolikus templom (barokk stílusú, 18. század)
  • Magyarország egyetlen föld alatti bányamúzeuma
  • Nógrádi Történeti Múzeum
  • Somoskő vára
  • Karancs kilátó
  • Radnóti szobor (Varga Imre alkotása)
  • Képek Salgótarjánról, Nógrád megyéről [1]

[szerkesztés] Testvérvárosai és partnervárosai

[szerkesztés] Salgótarjánban született

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Nógrád megye városai
Balassagyarmat · Bátonyterenye · Pásztó · Salgótarján · Szécsény · Rétság