Márai Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Márai Sándor
Nagyít
Márai Sándor

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. - San Diego, Kalifornia, 1989. február 22.) magyar író, újságíró.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajz

A századfordulón, a monarchia-beli Kassán született. (Ma Szlovákia.)

Testvéröccse Radványi Géza filmrendező volt.

1918-tól a Budapesti Napló szerkesztője. 1918 novemberében Kassák, Kahána Mózes, Halasi Andor, Franyó Zoltán, Barta Sándor, Nagy Lajos, Szélpál Árpád, Győri Ernő, Aranyossy Pál és Márai Sándor megalakította a Kommunista írók aktivista és nemzetellenes csoportját. Ifjúkorában sokat utazott, az 1920-as években hosszabb németországi tartózkodása idején németül írt. Végül az anyanyelvét választotta, a magyart. Az 1930-as években precíz és letisztult realista stílusa révén vált ismertté. Ő írt először Franz Kafka munkáiról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Kritikus szemmel, mintegy kívülállóként nézte mind a Horthy-rendszert, mind a nemzeti oldalt, mind a kommunistákat; emiatt 1948-ban jobbnak látta elhagyni hazáját.

Miután rövid ideig Svájcban, majd Olaszországban élt, Márai az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkba költözött. Továbbra is magyarul írt, de a hidegháború végéig műveit nem adták ki. 1952 és 1967 között a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1968-ban rövid időre visszatért Olaszországba, Salernóba, majd ugyanebben az évben Kaliforniába, San Diegóba költözött.

Felesége halála óta egyre inkább elzárkózott a világ elől, míg végül 1989-ben San Diegóban önkezével vetett véget életének.

Márai szobra Kassán
Nagyít
Márai szobra Kassán

[szerkesztés] Munkássága

Márai elsősorban regényíróként ismert, ám jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága is, sőt, írt néhány színdarabot is. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. Kéziratának teljes feldolgozása még mindig tart.

Röpirat a nemzetnevelés ügyében c. tanulmánya, mely először 1942-ben jelent meg, több mint fél évszázad után is aktuális gondolatokat közöl a kultúra hanyatlásáról, a tömegember manipulálhatóságáról. Ezért is volt tiltott író 1989-ig.

Főműve a Garrenek műve családregénye, melynek első köteteit még itthon kezdte, 1930-tól, és a sorozatot életének utolsó éveiben fejezte be. A teljes ciklus először Torontóban jelent meg, 1988-ban. Kötetei: Zendülők; Féltékenyek; Az idegenek; Sértődöttek; Jelvény és jelentés; Utóhang.

[szerkesztés] Egyéb

A szocialista kultúrpolitika igyekezett elfeledtetni, ám '90-től munkáit (versek, novellák, életrajzi írások) „újra felfedezték”, és kiadták. Márai Sándort mára az őt megillető helyen, a 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1990-ben, egy évvel halála után postumus Kossuth-díjat kapott. Műveit német, olasz, és újabban angol nyelvterületen nagy számban jelentetik meg. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mannéhoz hasonlítják.

[szerkesztés] Főbb művei

Az évszámok az első megjelenések időpontjai

Itthon megjelent könyvek:

  • Emlékkönyv (versek) 1918
  • Emberi hang (versek) 1921
  • Männer (játék) 1921
  • Panaszkönyv (karcolatok) 1922
  • A mészáros (kisregény) 1924
  • Istenek nyomában (útirajz) 1927
  • Bébi vagy az első szerelem (regény) 1928
  • Idegen emberek (regény) 1930
  • Mint a hal vagy a néger (versek) 1930
  • Zendülők [A Garrenek műve I.] (regény) 1930
  • Műsoron kívül (karcolatok) 1931
  • Csutora (regény) 1932
  • Teréz (rövid történet) 1932
  • A szegények iskolája (tanulmány) 1933
  • A sziget 1934
  • Bolhapiac (novellák) 1934
  • Egy polgár vallomásai (regény) 1934
  • Naptárcsere (tárca) 1935
  • Válás Budán (regény) 1935
  • Kabala (elbeszélések) 1936
  • Féltékenyek [A Garrenek műve II.] (regény) 1937
  • A négy évszak (gondolatok) 1938
  • Eszter hagyatéka; Déli szél (két kisregény) 1939
  • Napnyugati őrjárat (regény) 1939
  • Kaland (színmű) 1940
  • Szindbád hazamegy (regény) 1940
  • Vendégjáték Bolzanóban (regény) 1940
  • Az igazi (regény) 1941
  • Jó ember és rossz ember (értekező próza) 1941
  • Kassai őrjárat (tanulmány) 1941
  • Mágia (elbeszélések) 1941
  • A gyertyák csonkig égnek (regény) 1942
  • A kassai polgárok (dráma) 1942
  • Ég és föld (versek prózában) 1942
  • Röpirat a nemzetnevelés ügyében (tanulmány) 1942
  • Füves könyv (prózai epigrammák) 1943
  • Sirály (regény) 1943
  • Vasárnapi krónika (cikkek) 1943
  • Napló 1943–1944. 1945
  • Varázs (színjáték) 1945
  • Verses könyv (versek) 1945
  • A nővér (regény) 1946
  • Ihlet és nemzedék (tanulmány) 1946
  • Medvetánc (tárcák) 1946
  • Európa elrablása (útirajz) 1947
  • Sértődöttek [A Garrenek műve] (regény) 1947

Az emigrációban megjelent könyvek:

  • Béke Ithakában (regény) 1952
  • San Gennaro vére (regény) 1957
  • Napló 1945–1957. 1958
  • Egy úr Velencéből (verses játék) 1960
  • Napló 1958–1967. 1968
  • Ítélet Canudosban (regény) 1970
  • Rómában történt valami (regény) 1971
  • Föld, föld…! (emlékezések) 1972
  • Erősítő (regény) 1975
  • Napló 1968–1975. 1976
  • A delfin visszanézett (válogatott versek) 1978
  • Judit… és az utóhang (regény) 1980
  • Jób… és a könyve (színdarabok) 1982
  • Harminc ezüstpénz (regény) 1983
  • Napló 1976–1983. 1985
  • A Garrenek műve (regény) 1988

Halála után megjelent könyvek, illetve antológiák:

  • Napló 1984–1989. 1997
  • Ami a Naplóból kimaradt 1945–1946. 1991
  • Ami a Naplóból kimaradt 1947. 1993
  • Ami a Naplóból kimaradt 1948. 1998
  • Ami a Naplóból kimaradt 1949. 1999
  • Ami a Naplóból kimaradt 1950–1952. 1991
  • Ami a Naplóból kimaradt 1953–1955. 2003
  • Szabadulás (regény, 1945) 2000
  • Az idegenek; Sértődöttek [A Garrenek műve III-IV.] (regény) 1996
  • Jelvény és jelentés; Utóhang [A Garrenek műve V-VI.] (regény) 1996
  • Lucrétia fia (elbeszélések, 1916-1927) 2004
  • Lomha kaland (elbeszélések, 1928-1937) 2004
  • A régi szerető (elbeszélések, 1938-1947) 2004
  • Összegyűjtött versek (versek) 2004
  • Műsoron kívül (tárcák) 2004

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Márai Sándor témában.