Olcsva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Vásárosnaményi |
| Rang | község
|
| Terület | 9,96 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4826 |
| Körzethívószám | 45 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Olcsva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vásárosnamény D-i szomszédja a Kraszna-folyó két partján a Szatmári-sík részeként. A 41-es főút mintegy 4-5 km-re van a településtől.
[szerkesztés] Története
Olcsva története:
A Kaplony nemzetség alapítása; neve szláv eredetű, jelentése: égerfa. A XIV. század folyamán a nemzetség különböző ágai osztoztak rajta. Az 1334. évi, Dobos és Olcsa közti határjárás során már Apáti neve is felmerült. 1396-ban már a két birtok együtt szerepel. Ez évben ugyanis a két falu kétharmad részét Czudar Jakab és György, egyharmad részét a Károlyi család kapta. A Károlyi család 1408-ban a Szamoson hajómalmot épített. A Czudarokkal való közös birtoklás állandó viszályt eredményezett, ami a XV. században végig tartott. Egy 1755-ből való leírás szerint a falut a Kraszna folyása ketté osztja, „azon híd vagyon, által szintén a kastélynak, egyik ága be a kastélyba, a másik, az kinek merre vagyon útja, mehet rajta”. A templom felőli részét Olcsvának, ahol a kastély van, Láznak nevezik. Olcsvának erődített kastélya volt. Ezt 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták és elfoglalták. 1562. márc. 9-én Csornán (a Szt. Mihály-egyház kolostorában) kelt gr. Nádasdy Tamás adománylevele az addig hűtlenségbe esett Serédi István által bírt Olcsva kastélyáról és más birtokokról. Később századokon áta Károlyi család birtokában volt. Balogh István adatgyűjtése szerint a Károlyiak a XVII. században több épületből álló emeletes kastélyt építettek a faluban. A kastélyban levő kápolnát 1679-ben az elpusztult ecsedi kistemplomból származó, Szűz Máriát ábrázoló oltárképpel szerelték fel. Ezt a kastélyt 1703 tavaszán a tatárok vagy kurucok Vay Ádám biztatására felégették. Károlyi Sándor gróf 1708-1709-ben újjáépíttette a kastélyt, amikor állandó lakhelyét Nagykárolyból Olcsvára tette át. Beosztását maga rajzolta meg. A Károlyi család levéltárában fennmaradt egy tollrajz „Gr. Károlyi Ferencz residentialis kastélya Olcsván 1727-ben” felirattal. Ferenc Károlyi Sándor egyetlen fia volt. Károlyi László 1710-ben pestisben halt meg Olcsván, és az Asszonyréten temették el. Tetemeire Károlyi Sándor Szt. Fábián és Sebestyén tiszteletére az olcsvai kastély előtti dombon kápolnát építtetett. 1725. jún. 3-án utasítja Ács Lőrincet: „Mint-hogy a kápolna tégláját elpazarlottad….valahol mi terméskövet találsz, mind hozasd a kápolna fundamentomához….” 1732. nov. 22-én kelt Eudescher Kaspar naményi kőműves és pallér elismervénye, mely szerint az olcsvai kápolna-szoba pucolásáért és meszeléséért frt 15 xr 55-öt felvett.
A falu határa feltáratlan bronzkori földvárat és temetőt rejt, ez a vidék tehát igen régtől lakott volt. A honfoglalás előtt itt lakó szláv népek után nem maradt más, mint a település neve, amely az égerfás jelentésű szláv Ol? š ava szóból alakult ki; 1401-ben Olthua, 1419-ben Olchwa alakban írták. 1325-ben Zunga Péter és rokonai, valamint a Kaplony nemzetség osztoztak rajta. 1363-ban ura Olcsvay László lett. 1396-ban a falu kétharmad része a Czudar család, egyharmada a Károlyiak kezén volt, de ez a közös birtoklás állandó viszálykodással volt terhes: 1421-ben pl. a Reszegei, Pelsőczi és az Ónodi Czudar családbeliek megrohanták a községet, felgyújtották, lakosait elhurcolták. 1472-ben Vetési István adományt kapott a község felére. 1513-ban Lónyay Menyhértné szerzett benne jószágot, 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták az olcsvai erődített kastélyt és elfoglalták. Ekkor a Székely Antal, Gáspár és Boldizsár kapták vitézségükért a települést, amelynek a XVII. századtól a XIX. század derekáig a Károlyi család volt a főbirtokosa. Emeletes kastélyuk is volt itt (a leírások szerint több épületből állt), egyes adatközlők szerint 1703 tavaszán a tatárok, vagy Vay Ádám biztatására a kurucok gyújtották fel, mások szerint gróf Károlyi Antal romboltatta le. Öt esztendő múlva, amikor Nagykárolyból Olcsvára költözött, gróf Károlyi Sándor újjáépíttette, még a beosztását is ő rajzolta meg. Szatmár vármegye katonai leíróinak szeme elé 1782–85 között a következő kép tárult: A települést kettészelő Kraszna folyó 50–70 lépés széles, mocsaras medrű, de iható vizű volt; az erdő egy része cserjével benőtt ritkás gyümölcsfákból állt, a rétek csak áradáskor lettek vizenyősek. 1851-ben és 1888-ban az árvíz okozott sok kárt a faluban, amelynek a Szatmár vármegyei monográfia szerint a XX. század elején nem volt nagyobb birtokosa. Ebben kisközségként jegyezték föl a Kraszna mellett, a megye észak-nyugati sarkában, 146 házzal, benne 890 lakossal és 1719 holdnyi határral, népkönyvtárral és függetlenségi körrel.
[szerkesztés] Nevezetességei
A község régi református temploma középkori (egyes adatok szerint Mátyás király korabeli) egyhajós, torony nélküli épület volt, alacsonyabb szentéllyel és a nyugati homlokzata előtt fatoronnyal. 1922-ben még állt a 18 m hosszú és 19 m széles, támpillér nélküli, boltíves szentélyű templom. A négy fiatornyos fatorony 1770-ben épült, hasonlított a gemzseihez, de annál karcsúbb volt. 1928–1931 között sajnos a templom a fatoronnyal együtt nyomtalanul elpusztult. A helyébe épült nagyméretű neogótikus, terméskőből, tégladíszítéssel készült református templomot 1929-ben emelték.
Helytörténeti érdekességek:
Károlyi Sándornak, a Rákóczi szabadságharc főgenerálisának és a szatmári béke létrehozójának a fia, gróf Károlyi Ferenc 1705-ben született Olcsván. Bőkezű mecénása lett a korabeli tudománynak és művészetnek, Nagykárolyban könyvnyomdát is alapított. Nyíregyháza neki köszönheti, hogy a török hódoltság utáni haldoklásából újjászületett. Ő telepítette be ugyanis Békés megyéből és Felvidékről a szlovákokat, akik az új Nyíregyháza alapját teremtették meg.
Természeti értékei:
A falu régebbi részének közepén van a Holt-Kraszna medre. A Szamos és a Kraszna folyók környezete sok szépséget kínál. A vízkivételi művel szemben 4 fehér nyárfa áll, törzsük mintegy 3 méter vastag (az egyik ikertörzsű) 25 méter magasra szökkennek fel


Based on work by