Bajmok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A katolikus templom és az ortodox templom harangtornya
Nagyít
A katolikus templom és az ortodox templom harangtornya

Bajmok, település Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re dél-nyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.

[szerkesztés] Lakossága

Lakossága 2002-ben 8,586, nemzeti identitás szerint:

  • szerbek 2900 (33.8%)
  • magyarok 2450 (28.5%)
  • bunyevácok 1266 (14.7%)
  • egyéb (horvátok, jugoszlávok, montenegróiak, németek, 33%)

A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox (pravoszláv) vallásúak.

[szerkesztés] Története

Lakott település már az első században. A kálvária domb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak már az 1. századból, illetve a 4. századból.

1462-ben már falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.

Az török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben, a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.

1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.

A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.

A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból - Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás - települtek át a faluba.

1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből:

  • 3,599 magyar
  • 1,980 bunyevác
  • 1,980 német
  • 21 szerb
  • 8 szlovák
  • 10 egyéb

A Trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott.

A II. világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a Horvátországi Lika-ból.

Bajmok nemzetiségi arányai újabban a 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia és Hercegovinából, és Koszovóból is.