Vágfüzes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vágfüzes (szlovákul Vrbová nad Váhom): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a komáromi járásban.

Vágfüzes címere
Nagyít
Vágfüzes címere

Komáromtól 15 km-re északra, a Vág bal partján fekszik. Vágfüzes Szlovákia térképén

A község 1910-ben még nem létezett. A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 2001-ben 563 lakosából 502 magyar és 59 szlovák volt.

A község mai formájában az 1965-ös nagy dunai árvíz utáni helyreállítással jött létre. Az árvíz sújtotta vidéket Csehország Náchodi járásának segítségével építették újjá. A községet 1969-ben alapították mai nevén, szétszórt tanyavilág közigazgatási egyesítésével.

Vágfüzes 1996-ben épült temploma a félbehagyott kultúrházzal
Nagyít
Vágfüzes 1996-ben épült temploma a félbehagyott kultúrházzal

Három településrészből áll:

Szigetből (Ostrov), amely korábban Keszegfalvához tartozott és a község központi része, Agyagosból (Hliník) mely korábban Martos része volt és Kingyesből (Zlatá Osada).

A község nagy területet foglal el a Vág-Duna menti termékeny síkságból. Az ártéri erdők egy része napjainkig fennmaradt, a legszebb közülük a Csergői-erdő (Čergov) és a közeli Levelesi-tó (Listové jazero), amely természetvédelmi terület, többek között a tavirózsa termõhelye. A Vág-Duna ártere az egész járásban ismert és kedvelt a horgászok körében.

A mezõgazdasági szövetkezet irodaháza az 1980-as években épült
Nagyít
A mezõgazdasági szövetkezet irodaháza az 1980-as években épült

Vágfüzes házainak nagy része az 1970-1980-as években épült, a szomszédos Martostól eltérően csak néhány hagyományos vályogház maradt fenn. Legismertebb az egykori Feszty-vadászkastély Kingyesen, mely romos állapotban van egy kis tó mellett. A 20.század elején a magyar közélet számos híres alakja látogatta itt meg Feszty Árpádot, az aláírásaikat őrző fagerenda a komáromi Duna-menti múzeumban látható). A falu katolikus temploma (a lakosság többsége római katolikus) 1996-ban épült meg közadakozásból Sziget központjában, a rendszerváltás után félbehagyott kultúrház mellett. Itt avatták fel 2002-ben a község második világháborús halottainak emlékművét is.

A szocializmus idején a járás egyik legsikeresebb mezőgazdasági szövetkezete (JRD) volt itt, mely ma is működik, a sertéstenyésztés a fő profilja. A község lakóinak egy része a gútai kábelgyárba és a dél-komáromi ipari park üzemeibe jár dolgozni. A fóliás növénytermesztés (főként paprika, paradicsom) a rendszerváltás óta sokat vesztett jelentőségéből.

Más nyelveken