Novoszibirszk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Transzszibériai Vasútvonal: Novoszibirszk főpályaudvar | |||
|
|||
| Becenév: "Novonyikolájevszk (1925-ig)" | |||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
| Novoszibirszk elhelyezkedése Oroszországban | |||
| Koordinátái: | |||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Novoszibirszki terület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1893 1903 |
||
| Polgármester | Gorogyeckij Vlagyimir | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 500 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 1 406 600 fő | ||
| Agglomeráció | 1 660 000 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
OMST (UTC+6) OMSST (UTC+7) |
||
| Weboldal: http://www.novo-sibirsk.ru/ | |||
Novoszibirszk Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után) a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.
[szerkesztés] Fekvése
Novoszibirszk a Nyugat-Szibéria alföld délkeleti szélén az Ob folyó partján a Novoszibirszki víztározó mellett található.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajszknak és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt, el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.
A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ volt jelentős könnyűiparral.
Az 1917. októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává teszi a várost, és átkereszteli Novoszibirszknek. Ekkor kezdődik a város tudományos életének a kialakítása. Ebben az évben alakul meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. A 30-as években közel egy tucat tudományos intézet van már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jön létre a legnevezetesebb az 1931-ben alapított V. P. Cskalov-ról elnevezett tervező intézet és repülőgépgyár.
A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a II. világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentik a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuálnak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.
1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét.
1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.


Based on work by