Magyar tarsza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar tarsza
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Tojócsöves egyenesszárnyúak
(Ensifera)
Alrend: Szöcskék (Tettigoniodea)
Család: Tettigoniidae
Nem: Isophya
Faj: I. costata
Tudományos név
Isophya costata
Brunner von Wattenwyl, 1878

A magyar tarsza (Isophya costata) egy csak Magyarországon előforduló, endemikus reliktumfaj, egy fokozottan védett, lassú mozgású szöcskeféle. Mintegy 10 000 éve él a Kárpát-medencében, mint a hajdani sztyeppi életközösség hírmondója.

A faj hossza 20-30 milliméteres, színe zöld, teste erőteljesen szelvényezett, oldalirányban lapított. Csápjai hosszabbak a teljes testhossz felénél. Szárnyai csökevényesek, ezért röpképtelen: leginkább izmos ugrólábaival közlekedik. Ezek hangadásra is alkalmasak: a tarsza nászidőszakban ciripel. A nősténynek feltűnő, felfelé ívelő tojócsöve van.

Színe tökéletes álcázást biztosít számára kedvelt élőhelyén, a többszintes, magasra növő gyepszőnyegben. Táplálékát is innen szerzi: kétszikű, lágyszárú növények zöld részeit fogyasztja, így a zsályafélékét, szamócáét vagy pimpókét.

A magyar tarsza kizárólag a Mecsek és a Budai-hegység háborítatlan részein, illetve az Alföld löszgyepein él. Mivel a populációk elszigeteltek, és élőhelyük is egyre fogy, veszély fenyegeti, így a fajt törvény védi. Pénzben kifejezett eszmei értéke 100 000 forint.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • TermészetBúvár 2004/5