Allegro Barbaro
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Allegro Barbaro (Sz. 49, BB 63) Bartók Béla műve zongorára. Igor Sztravinszkij Le Sacre du Printemps c. műve mellett ez az egyik legjobb példa a 20. században megjelent új ritmuszenére.
Természetesen ennél a műnél is igen fontos szerepet játszik a népzenei ihletés (Sztarvinszkijhoz hasonlóan). A mű polimodális. Fontosság szempontjából, az életmű vonatkozásában, az egyfelvonásos A Kékszakállú herceg vára operával vetekszik az alig 3 perces zongoradarab.
Bartók ezt a művet tulajdonképpen saját művészete paródiájának szánta - a kirtikusok ugyanis túl barbárnak minősítették a zenéjét, erre válaszul készült ez a mű 1911-ben, és mindösszesen két és negyed perc hosszú.
Az 1911-ben komponált mű nem csak Bartók életművében korszakos jelentőségű, hanem az egész magyar zene történetében. A címben jelzett „barbár” elem olyan őserővel tőr be az európai műzenébe, amelyhez hasonlóra csak Sztravinszkijnál találunk példát (lásd feljebb).
A teltfogású hangzatok ostinatóinak erőteljes lüktetése a zongoraszerűség határát jelzi: ezen az úton már csak ütőhangszerek effektusai várnak a zeneszerzőre, aki egy ideig fel is használja ezeket az effektusokat. A súlyos és kíméletlen, pörölycsapásként lezuhanó akkordok azonban mégsem motorikus egyenletességgel játszandók, hanem azzal a rubato-szerű tagolással, amelyet a népdal illúzióját keltő téma megkíván. Ez a téma minimális hangköz-elmozdulásokból szerkesztett, lapidáris képlet, amelynek legjelentősebb – és leggyakrabban előforduló – hangköze a kisterc.
Kodály Zoltán, Ujfalussy József és Kárpáti János idevágó kutatásai kimutatták egyes Bartók-művek hangkészletbeli rokonságát az észak-afrikai arab népzenével. Ennek a hangkészletnek az Allegro barbaro kisterc-motivikája jellegzetes alkotóeleme.
[szerkesztés] Autográf anyagok
- Fogalmazvány (Budapesti Bartók Archívum: 176); szerzői tisztázata lappang.
- Másolat, Ismeretlen kopista írása (az eredeti lappang)
- Fakszimile kiadása a Nyugatban jelent meg (1913); —ennek revideált példánya (Wiener Stadt- und Landbibliothek MH14293c) a Musikblätter des Anbruch-beli kiadás (1919) és az Universal Edition 5904 elsőkiadás (©1918, megj.: 1919) metszőpéldánya.
- A Boosey & Hawkes 15190 kiadás (1939) egy példánya, Bartók amerikai javításaival (Bartók Péter gyűjteménye: 29PFC1).
[szerkesztés] Feldolgozások
- Emerson, Lake & Palmer együttes 1970-es bemutatkozó albumán The Barbarian címen dolgozta fel a művet; a lemez borítóján Bartók Béla elmosódott arcképe volt látható.
- Bartók élete során egy holland fúvószenekar készített átiratot a műből fúvós zenekarra


Based on work by