Minorita templom (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A volt minorita templom
Nagyít
A volt minorita templom

A kolozsvári minorita templom és rendház néven ismert épületegyüttes a város egyik barokk műemléke, jelenleg a görög katolikus egyház temploma. A templom neve Catedrala Schimbarea la Faţă (az Úr Színeváltozása).

A minoriták első kolozsvári temploma a jelenleg Farkas utcai református templom néven ismert épület volt. 1556-ban a szerzetesrendet elűzték a városból, és csak 1724-ben kaptak engedélyt a visszajövetelre, de akkor is csak a város falán kívülre. 1765 körül a városi tanács ismét engedélyt adott a szerzetesek beköltözésére. A templom és a mellete levő rendház építése 1778-79-ben megtörtént, de a torony - az alapozásnál elkövetett építési hibák miatt - 1779. szeptember 24-én összedőlt. A torony újjáépítését Mária Terézia finanszírozta; a terveket a Bánffy-palota építésze, Johann Eberhard Blaumann készítette. A mennyezet freskóit Lohr Ferenc készítette 1908-ban.

A templom 44 méter hosszú, 15 méter széles, tornya 26 méter magas.

1924-ben IX. Pius pápa a görög katolikus egyháznak adta a templomot, hogy a kolozsvár-szamosújvári püspöki székhely katedrálisa legyen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom a görögkeleti (ortodox) egyház használatába került.

A rendszerváltás után a görög katolikus püspökség kérte a görögkeleti püspökségtől az ingatlan visszaadását. Mivel a kérést elutasították, hosszas pereskedés következett. Végül 1998. február 20-án a ploieşti Ítélőtábla a görög katolikusoknak ítélte a templomot, amit március 13-án reggel a görög katolikusok vissza is foglaltak. Március 20-án 1500 ortodox pap tartott körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a templom görög katolikus kézre kerülése ellen.

A templom melletti rendház ablakkereteit a Haller-család és a minorita rend címere díszitik.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken