Kereszténység Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak, legelterjedtebb Európában és az amerikai kontinensen.

Magyarország lakosságának többsége kereszténynek vallja magát, ami azt jelenti: „Krisztus-követő”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kereszténység irányzatai

[szerkesztés] Katolikus egyház

Magyarországon a legelterjedtebb, 1998-ban a lakosság 58%-a, 2001-ben pedig 55%-a katolikus vallásúnak tartotta magát, ami mintegy 5,8 millió katolikust jelent. Szerintük az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány.

Szertartásai (rítusai):

[szerkesztés] Református egyház

Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. A lakosság 18%-a (1998) reformátusnak vallja magát, ami 1,8 millió reformátust jelent. Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása a Szentírás. Lásd: Magyarországi Református Egyház.

[szerkesztés] Evangélikus egyház

A 2001-es népszavazáson a lakosság mintegy 3%-a vallotta magát evangélikusnak.

[szerkesztés] Ökumenikus keresztény mozgalmak

[szerkesztés] Ortodox egyházak

(a Magyarországon hagyományos tudományos, katolikus terminológiával latinul: græci riti non uniti)

[szerkesztés] Unitárius egyház

Az unitáriusok egy isteni személyben hisznek (ellentétben a Szentháromságot valló egyházakkal): Jézus számukra próféta és tökéletes ember. Vallják: az ember bűntelenül születik a világra, ártatlanul.

[szerkesztés] Baptista egyház

A baptista vallás hívei vallják a Szentháromságot. Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Magyarországon kb. húszezer ember vallja magát baptistának, akik a keresztelést felnőttkorban végzik, teljes vízalámerítéssel.

[szerkesztés] Pünkösdista egyházak

[szerkesztés] Adventista egyházak

[szerkesztés] Metodista egyház

[szerkesztés] Üdvhadsereg

[szerkesztés] Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete

[szerkesztés] Egyéb egyházak