Orahovica

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Orahovica (régi magyar neve Raholca) város a mai Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Nasictól 20 km-re északnyugatra a Papuk-hegység délnyugati lejtőjén fekszik. Közigazgatásilag Bjeljevina, Crkvari, Dolci, Donja Pištana, Gornja Pištana, Duzluk, Karlovac Feričanački, Kokočak, Magadinovac, Nova Jošava, Stara Jošava és Šumeđe települések tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Története

A várost korábbi Ruzica nevén 1228-ban II. András király uralkodása alatt említik először. A település mellett a Papuk-hegységben állnak Raholca (Ruzica) várának romjai. Ez méretét tekintve Medvevár után a második legnagyobb erődítmény Horvátország szárazföldi részén. A várat 1317-ben foglalták el a királyi hadak a Kőszegiektől és a verőcei ispán igazgatása alá rendelték. 1347-ben Nagy Lajos Tót Lőrinc tárnokmesternek adta Zrinért cserébe, ezután utódaiké a szlavóniai Gorjanski családé volt, majd 1428-tól az Újlakiaké. 1522-től Móré Lászlóé. 1543 nyarán elfoglalta a török és 1687-ig mint szandzsákszékhely török kézen maradt. A török uralom után előbb a kincstáré, majd 1733-ban a Pejacsevicsek a Macedóniából érkezett Mihalovics Demeternek adták el, ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké. 1910-ben 2795 lakosából 1794 horvát, 493 szerb, 304 magyar és 150 német volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Nasici járásához tartozott. 2001-ben 5792 lakosa volt. A város zöldség és gyümölcstermesztés mellett kerámia és parkettagyáráról is híres.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Raholca várának tekintélyes romjai a város felett állnak.
  • Szent Miklós temploma egy korábbi Ágoston rendi kolostor helyére épült.
  • Szent Kereszt plébániatemploma 1756-ban épült.
  • Május 3-a a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a város hivatalos ünnepnapja.
  • Az Orahovicai-tó a város kedvelt üdülőhelye, mellette 20 m magas vízesés látható.