Zichy Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zichi és vásonkői gróf Zichy Ferenc (Homonna, 1701. - Győr, 1783. június 8.) főispán, győri püspök.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
[szerkesztés] Gyermekkora
Édesapja, Zichy Péter Győrött a Liszt Ferenc u. 20. szám alatt, a mai Zichy-palotában lakott. Zichy Ferenc a gyermekéveit Győrben töltötte.
[szerkesztés] Munkássága
1724-ben szentelték pappá. 1743-ban nevezték ki győri püspökké, ő még a nagy Győregyházmegyét kormányozhatta. A püspökök közül Zichy Ferenc volt az utolsó Győr vármegye főispáni székében; 1743. szeptember 6-tól haláláig töltötte be e tisztet. A püspökvárban akkortájt a katonaság székelt. A várat Zichy Ferenc húszezer rajnai forintért visszaváltotta, és 15 ezer Ft-ért rendbehozatta. A renovált püspökvári tornyon ma is a Zichy-címer látható.
Az egyházmegye templomainak több, mint fele az ő idejében épült vagy esett át nagyjavításon. 1763-tól restauráltatta és felszereltette a székesegyházat, 1772-től elindította a teljes belső átalakíttatását. A munkák irányításával Szily János kanonokot bízta meg. Zichy idejében készült el a Mária-oltár (1764-1767), a szentély két első pillérére helyezett két ólomdomborműves oltár (Jacopo Mollinarolo, 1760-1770k.), a kanonoki sekrestye gazdagon faragott bútorzata, az orgona (Peking Péter, 1771), az északi és a déli vörösmárvány kapuzat (1774), a szentély püspöki és nagypréposti trónusa (1770k.) - amelyből a bal oldalit Mária Terézia ajándékozta a püspöknek -, a székesegyház belső műmárvány borítása és a főoltár hat nagyméretű ezüst gyertyatartója, valamint ezüst oltárkészlete, a szentély ezüst örökmécsese (Joseph Moser, Bécs, 1770-es évek). Püspöki aranybrokát ornátusa 24 darabból állt, kora leggazdagabb liturgikus viseletegyüttese volt. Páratlanul értékes zománcdíszes és ékköves pásztorbotja, melyet aranymiséjére készíttetett ugyancsak Bécsben (1774. aug. 15.). Ekkor készültek a székesegyház hatalmas mennyezetfreskói, a főoltár nagyméretű képe, Franz Anton Maulbertsch alkotása. 1774-ben, amikor aranymisés jubileumán a megújult katedrálist felszentelte, Mária Terézia saját kezűleg készített számára arany díszöltözetet. Kidolgozta a kanonoki hivatással járó évdíjakat. Püspöki jövedelmén kívül családi vagyonából 600 ezer forintot költött egyházi célokra, oltárokat építtetett, misék felszereléseit szereztette be. A földrengés által megrongált szemináriumot helyreállíttatta és kibővíttette.
Az egyházmegye anyagi gyarapítása mellett nagy gondot fordított az egyház szellemiségére is, Győr-Nádorvárosba ő telepítette le a kamillánusokat, és számos új plébániát is létesített.
[szerkesztés] Halála
1783 pünkösdjén húnyt el, 83 éves korában. Holttestét a székesegyházi kegyoltár alá temették.


Based on work by