Aranyosmarót
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Aranyosmarót | |
|---|---|
| Címer | Térkép |
| Általános jellemzők | |
| Név magyarul: | Aranyosmarót |
| Név szlovákul: | Zlaté Moravce |
| Kerület: | Nyitra |
| Járás: | Aranyosmarót |
| Régió: | Bars |
| Koordináták: | 48° 22' 42" É. Sz. 18° 23' 48" K. H. |
| Tengerszint feletti magasság: | 196 m |
| Terület: | 45,36 km² |
| Népesség: | 15 618 (2002) |
| Népsűrűség: | 344 lakos/km2 |
| Közigazgatási adatok | |
| Statisztikus területi egység: | 27343 |
| Gépjármű jele: | ZM |
| Irányítószám: | 953 01 |
| Körzethívószám: | 00421 (0) 37 |
| Hivatali címek | |
| Cím: | Mestský úrad Zlaté Moravce 1. Mája 2 953 33 Zlaté Moravce |
| Web: | http://www.mestozm.sk/ |
| E-mail: | sekretariat@mestozm.sk |
| Telefon: | +421/37/69 23 925 |
| Fax: | +421/37/69 23 945 |
| Politika | |
| Polgármester: | Ing. Ostrihoňová Serafína (független) |
| Adatok forrása | |
| A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info | |
Aranyosmarót (szlovákul Zlaté Moravce, németül Goldmorawitz) város Szlovákiában. A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásának székhelye. Hizér és Perlep településeket csatolták hozzá. Lakosainak száma 15.600.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 27 km-re északkeletre, a Zsitva partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
1113-ban Morowa néven említik először. Ez a szláv moravci = morvák népnévből ered, nevének előtagja pedig arra utal, hogy az Árpád-korban a Zsitva-folyóból aranyat mostak.
[szerkesztés] Története
A város területén már a paleolitikum korban laktak emberek. A 9. - 10. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott. A mai várost morva (marót) aranybányászok alapították 1050 körül. 1113-ban a zobori apátság összeírásában Morowa néven említik először. A településen már a 13. században állt egy kis templom körülötte temetővel. 1530-ban és 1634-ben a török dúlta fel. A trencséni csata után Rákóczi a városon keresztül vonult vissza seregével. A város ipari fejlődése a 19. század végén indult meg. Sörgyár, cukorgyár, téglagyár, gőzmalom létesült és megindult a textilipar, szőnyeggyártás is. 1891-ben beindult a vasúti közlekedés Kistapolcsány és Érsekújvár felé. A 18. század végétől 1918-ig Bars vármegye székhelye. 1910-ben 3227 lakosából 2127 magyar, 941 szlovák és 147 német volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- 17. századi eredeteileg reneszánsz Migazzi-várkastély, 1789-ben barokk-klasszicista stílusban építették át. Ma a városi múzeum van benne.
- Bars vármegye egykori vármegyeháza (1700-ban épült).
- Szent Mihály templomát 1785-ben Migazzi Kristóf bíboros építtette barokk-klsszicista stílusban.
- A Migazzi család neoromán stílusú mauzóleuma 1885-ben épült.
- Múzeumának gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménye van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1887-ben Gragger Róbert irodalomtörténész.
- Itt nyugszik Janko Kráľ szlovák költő, Jókai jurátustársa.
- Itt hunyt el 1896-ban gróf Migazzi Vilmos császári kamarás, Bars vármegye főispánja, a főrendi ház tagja.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A város régi temetőjében nyugszik és sírkerben emelt obeliszkkal díszítve áll Simkovith János és felesége Kuhn Terézia sírja, aki fiatalon részt vett az 1848/49-es szabdságharcban alhadnagyi rangban.Később a város és Bars vármegye elismert és megbecsült közszolgája lett, alispáni rangig vitte és a köznép szeretetét is jelzi, hogy ilyen díszes sírkertet állítottak neki. A sírkert az 1990-es évek közepéig rettentően elhanyagolt volt, valószínű a leszármazottak hiánya miatt, ekkor zoborvidéki fiatalok híradása nyomán egy budapesti baráti társaság - a 'Történelmi Emlékhelyeket Ápoló Társaság - a Hadtörténeti Múzeum Hadisírgondozó Irodája támogatásával a sírkertet teljesen felújította. Téves és valótlan az az állítás tehát, mely több helyen is megjelent, hogy a sírkertet egy dunaszerdahelyi illetőségű 'Pro Pátria' egyesület állította helyre, ők csak koszorút helyeztek el a síron a 2002 március 15-i ünnepség során ! Azóta a március 15-i Nyitra-vidéki megemlékezések rendszeres ünnepi helyszíne az aranyosmaróti Simkovith sírkert.


Based on work by