Vita:Stephen Hawking

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

leading=kiváló, jelentős, fő, első stb.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A fekete lyukak párolgása

A cikk azt sugallja, hogy visszavonta 2004-ben. Forrás kellene. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 30., 12:23 (CEST)

[szerkesztés] A hiányolt forrás?

Nem tudom, hogy ez jó lesz, de tavaly "ennyit" csinált Hawking: http://www.sg.hu/cikkek/33025 De szerintem a link nem egyenlő ezzel: Rávilágított, hogy a fekete lyukak nem léteznek örökké, de ezt az elméletét később (2004 júlisában) visszavonta. - azért a kettő között van némi különbség! --Peda 2005. augusztus 25., 03:44 (CEST)

[szerkesztés] Hawking: deizmus vagy agnoszticizmus?

Ha már az "izmus"-oknál tartunk, van szkepticizmus is. Hawking maximum deista, nem tagadja, hogy lehetséges egy transzcendens, végtelen, szellemi lényegvalóságú (szubsztancia) és akár személyes valóság is; de azt mondja, hogy nem kell a létét feltételeznünk a világegyetemhez. A világegyetem csak olyan lehet, amilyen, és önmagától, szükségszerűen működik; matematikailag, természettudományosan a végső kérdésekre kimerítő választ kaphatunk, egy végső egyenlet formájában, amit megszállottan keres Hawking. Isten létét tekintve agnoszticista Hawking, szerinte nem ismerhető meg, hogy létezik, avagy sem, és ez lényegtelen is szerinte az anyagi valóságot tekintve, mivel az ő deista Istene, ha létezik is, akkor sem szól bele a világ folyásába, és nem is tud beleszólni. Ebben egyébként Davies-szel egy nézeten van. Az agnoszticizmus két oldalát képviselik. Davies nyiltan deista, Hawking meg agnoszticista. Mindketten azt vallják, lehetséges egy végső képlet, ami kizár mindenféle transzcendens valóságot.

Ám mind a ketten elbuknak Gödel I. (nem-teljességi) tételén. Póriasan fogalmazva, egy elemi matematikai igazságot fogalmazott meg Gödel újra, ill. bizonyított a formális logika szintjén. A világegyetemnek nem lehet végső képlete. Miért nem? Mert mi az exakt természettudomány kritériuma? Anyagi (a tudatunktól függetlenül létező - azaz objektív - tömeggel és mozgással rendelkező) valóságok mennyisége (kvantitatív) jellemzőinek mennyiségi (kvantitatív) vizsgálata. Természettudományosan nem lehet Isten létét sem tagadni, sem álítani, sem a világ esetlegességét, vagy nem nem esetlegességét bizonyítani. Az már bölcselet, az már ideológiai absztrahálás. A végső okok matematikailag nem bizonyíthatóak, ugyanis bármely matematikai rendszer föltételez oylan alapfogalmakat, amelyeket konszenzusként elfogadunk, igaznak tartunk, de levezetni, matematikailag bizonyítani nem tudunk. Márpedig a természettudományban az induktív és mennyiségi matematikai bizonyítás elsődleges szempont. Hawking sem tudományos itt már, hanem ideologikus. Agnoszticista premisszáit, mint "tudományos" valóságot állítja be, de a képletet mégsem találta meg. Mennyiségileg, azaz exakt természettudományosan azt sem tudjuk bizonyítani, hogy valami van. Pl. van ez a mondat: "Ez a csésze ott van." A természettudomány sem az "ez"-ről, sem a "van"-ról, sem a "csészé"-ről semmit nem tud mondani, maximum az "ott"-ról, hogy egy háromdimenziós koordinátarendszerben ez x=1; y=2; z=3. Hawking azzal népszerű, akárcsak - a látszólag vele ellentétben lévő, "istenhívő" - Davies, hogy bölcseleti premisszáit, amelyeket természettudományosan bizonyítani nem tud, természettudományosnak föltételezi, és úgy kezeli. Ám ezek a premisszák nem szükségszerűek ahhoz, hogy a világegyetem így működjön, tehát logikailag hibáznak itt.

Ez természetesen Hawking, mint természettudós értékéből nem von le semmit. Amit az exakt temrészettudomány szintjén bizonyítani tud, azt mindenkinek el kell fogadnia; de a bölcseleti premisszáit, amelyek nem szükségesek ezekhez az eredményekhez, azokat nem. Ha viszont bölcseleti premisszákat, mennyiségi valóságon túli minőségi megállapításokat (Isten léte szükségszerű, avagy nem) elfogadunk, az már nem exakt természettudomány. Nem mennyiségi valóságok matematikai absztrahálása. Ezért a "tudományos világnézet" kifejezés önellentmondás. A tudomány egyetlen világnézetet sem igazol vagy cáfol, amely túlmutat az anyagi valóságok mennyiségi mérésein. Egy világnézet (akár vallási, akár ideológiai alapú) szembe kerülhet a természettudománnyal, ha olyan kérdésekben foglal állást, amely szigorúan mennyiségi, anyagi valóság. Viszont ez fordítva is igaz. Elveszíti természettudományos jellegét nyomban egy írás, ha bölcseleti, matematikailag nem bizonyított, vagy nem bizonyítható állításokat tesz.

[szerkesztés] Ateista?

Hawking Ateista? Ezt honnét veszitek? --Peda 2005. augusztus 25., 03:43 (CEST)

Annyit tennék hozzá, hogy attól még, hogy valaki nem hisz istenben, nem mondjuk rá, hogy ateista, hacsak ő maga nem nyilatkozza ezt. Russellnél például jogos, de Russell még egy más kor gyermeke. Az izmusok kora már lejárt. Senki sem kényszerít senkit, hogy válasszon magának izmust amiben "hisz". Sajnos az 'ateizmus' szóhoz is társulhat némi pejoratív felhang, ami annak a következménye, hogy az államszocializmusban ez volt a dogmatikus filozófiai irányvonal.

Ebből a szempontból Hawkingot inkább szkeptikusnak nevezném, hangsúlyozva, hogy semmiféle dogmatikus álláspontot nem vall magáénak (bár lehet, hogy éppenséggel, teszem azt, a környezetfilozófia globális felmelegedéssel kapcsolatos dogmatikus álláspontját vagy más egyéb nézet dogmaszerű álláspontját igen).

Másrészt, most minden tudósnál írjuk oda, hogy "református gondolkodó", "unitárius gondolkodó", ...? Amúgy felőlem maradhat, engem nem zavar. Mozo 2005. augusztus 25., 07:56 (CEST)

Engem zavar mindenféle skatujázás, amíg nincs bizonyítva, hogy igaz (pl. ateista). A szkeptikussal inkább kiegyeznék. :-D --Peda 2005. augusztus 26., 02:09 (CEST)