Nagy gazdasági világválság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti válsága.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzménye, okai
Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása végett gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya. A békeszerződések ráadásul nehezítették a talpraállást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németország és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg), az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé. Az USÁ-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott.
[szerkesztés] Kirobbanása
A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt még egy ekkora központ, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. A válság kitörésének napja 1929. október 29-ére, a „fekete csütörtökre” vezethető vissza. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i Wall Street-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott. Bankok, gyárak és üzletek jutottak csődbe, újra megnőtt a munkanélküliek száma, a válság az egész világra kihatott.
[szerkesztés] Kezelése
Sem az általános (mint például az általános takarékoskodás), sem pedig a rendkívüli (például búzával fűtötték a mozdonyokat) intézkedések nem segítettek. Az állami gazdaság beavatkozásának elvét – melyet John Maynard Keynes dolgozott ki, és a kereslet növelését vette célba – ugyan elutasították, mégis a gazdaságpolitika részévé vált, így 1933-ban ismét fellendülés kezdődött.
[szerkesztés] A válság utáni világ
Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban indult, elősegítette a válság utáni fejlődést. Beindult a kőolaj és az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás ipari húzóágazattá vált: autópályák, hidak, alagutak, benzinkutak és javítóműhelyek, autós vendéglátó-egységek épültek szerte a világban. Megindult az első (London-Párizs) légijárat is. A hírközlést segítette a rádiózás elterjedése. A háztartásokban megjelennek az elektromos háztartási gépek, s az első műanyag, a bakelit. Ám a válság béke helyett újabb háború felé sodorta a világot…


Based on work by