Vasvári Pál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vasvári Pál (Fejér Pál) (Büd, 1827. július 14. – 1849 július 13.?) a „márciusi ifjak” egyike.
Édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap volt. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Az 1848 márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A tizenkét pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án a megalakult közcsendbizottmány tagja, a március 18-án a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szavadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem bírta a fáradalmakat. Erdélyben harcolt, mint őrnagy. Funtinella mellett a gyalui havason az Avram Iancu vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően mind a mai napig eltérőek a vélemények.
[szerkesztés] Munkái
Ifjabb éveiben Sali Bánk álnév alatt elbeszéléseket írt a szépirodalmi lapokba; czikkei a Társalkodóban (1846. 97. sz. Szóemelés a Horvát-gyűjtemény ügyében); az Életképekben (VI. 1846. Bús napok, Óriási terv Zsigmond király korából, Michelet és a német tudományos rendszer, VIII–X. 1847–48. Árpádi Andor, Irányeszmék, A márcziusi ifjúság, Irányeszmék az első franczia forradalomból, Irányrajzok: 1. Az ember és tényei. 2. Mysticus); a Pesti Divatlapban (1846. 30., 31. sz. II. Endre király halála, 1847. 12. sz. Omode Máté, árnyrajz a magyar nádornak életéből, 1848. 16., 17. sz. Az emberi műveltség vázlata); a Honleányok Könyvében (1847. Szentgyörgyi Czeczilia, Eseménypontok a világtörténet köréből. I. A barátság gyönyörű példája, II. Amarilla); a Losonczi Phönixben (I. 1851. Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor és az 1458-ki hongyűlés); a Történeti Lapokban (1875. 9. sz. Kiáltványa, Nagyvárad 1849. febr. 12.); a Magyarországban (1895. 352. s. Naplójából).
Könyv alakban megjelent művei:
1. Végszó Tettes Ns. Horvát István kir. egyetemi tanár sírjánál. Június 15. 1846. Pest, (Fejér Pál).
2. Történeti Névtár. Hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- és jellemrajzai; vezéreszmék, emlékszavak, népregék és korképekkel földerítve. I. folyam. Pest, 1847. Csák Máté kőnyomatos arcképével.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by