Zengővárkony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.17352° k. h. 18.43113°

Zengővárkony
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsváradi
Rang község


Terület 16,71 km²
Népesség
Irányítószám 7720
Körzethívószám 72
Térkép
é. sz. 46.17352° k. h. 18.43113°
település
Mo. térképén

Zengővárkony község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Zengővárkony a Zengő lábánál fekszik, a Pécs-Budapest közötti 6-os számú főút mellett, Pécsváradtól 3 km-re.

[szerkesztés] Története

A helyet ősidők óta lakják. A Zengővárkonyi Madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt tó őrzi [1].) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az árpádkori oklevelek Villa Varkun, Warkun, Varkon néven említették, lakói magyar nemes jobbágyok voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy Tótok Szőlleje nevű dűlő. A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

[szerkesztés] Hagyományőrzés

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét - mint Fülep Lajosét - is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény - mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Zengővárkonyi Hagyományőrző Népi Együttes a tánc- és dalhagyományt őrzi. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete.

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a "kálomista búcsú". A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.

[szerkesztés] Nevezetességei

Zengővárkony címere szalmából (Nemzetközi Szalmagyűjtemény, Tóth Ferencné alkotása)
Nagyít
Zengővárkony címere szalmából (Nemzetközi Szalmagyűjtemény, Tóth Ferencné alkotása)
  • Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
  • Fülep Lajos-emlékház
  • Rockenbauer Pál sírja
  • Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár) [2]
  • Császár János-emlékház
  • Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény, nyolcnyelvű honlapja: [3]
  • Tájház [4]

[szerkesztés] Külső hivatkozások