Bárium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

56 céziumbáriumlantán
Sr

Ba

Ra
Általános
Név, vegyjel, rendszám bárium, Ba, 56
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 6, s
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 137.327(7) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 6s2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 3.51 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 3.338 g/cm³
Olvadáspont 1000 K
(727 °C, 1341 °F)
Forráspont 2170 K
(1897 °C, 3447 °F)
Olvadáshő 7.12 kJ/mol
Párolgáshő 140.3 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 28.07 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 911 1038 1185 1388 1686 2170
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös tércentrált
Oxidációs állapotok 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 0.89 (Pauling skála)
Ionizációs energia 1.: 502.9 kJ/mol
2.: 965.2 kJ/mol
3.: 3600 kJ/mol
Atomsugár 215 pm
Atomsugár (számított) 253 pm
Kovalens sugár 198 pm
Egyebek
Mágnesesség paramágneses
Elektromos ellenállás (20 °C) 332 nΩ·m
Hővezetőképesség (300 K) 18.4 W/(m·K)
Hőtágulás (25 °C) 20.6 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 1620 m/s
Young modulusz 13 GPa
Nyírási modulusz 4.9 GPa
Bulk modulusz 9.6 GPa
Mohs keménység 1.25
CAS szám 7440-39-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Bárium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
130Ba 0.106% Ba stabil 74 neutronnal
132Ba 0.101% Ba stabil 76 neutronnal
133Ba syn 10.51 y ε 0.517 133Cs
134Ba 2.417% Ba stabil 78 neutronnal
135Ba 6.592% Ba stabil 79 neutronnal
136Ba 7.854% Ba stabil 80 neutronnal
137Ba 11.23% Ba stabil 81 neutronnal
138Ba 71.7% Ba stabil 82 neutronnal
Hivatkozások

A bárium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ba, rendszáma 56. Az II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot zöldre festi. Csoportjának a legreakcióképesebb tagja, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Jellemzői

A bárium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, eléggé reakcióképes fém. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben, elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. Az elemi bárium a Bunsen égő lángjába tartva a lángot zöldre színezi. A vízbe dobott bárium heves hidrogéngáz (H2) képződéssel járó reakció során maró tulajdonságú bárium-hidroxiddá (BaOH2) alakul.


\mathrm{Ba + 2H_2O \Rightarrow Ba(OH)_2 + H_2}\,\!


[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei

Fontosabb ásványai a barit vagy súlypát (BaSO4) és a witherit (BaCO3). Előállítható alacsony olvadáspontjú klorijának (BaCl2) elektrolízisével katódként higanyt (Hg) alkalmazva, amelyet azután az amalgámból ledesztillálnak. Aluminotermikus vagy szilikotermikus úton is előállítható bárium-oxidból (BaO):


\mathrm{3BaO + Si \Rightarrow BaSiO_3 + 2Ba}\,\!


Gyakoribb vegyületei:

BaCl2 bárium-klorid
BaCO3 bárium-karbonát
Ba(OH)2 bárium-hidroxid
Ba(NO3)2 bárium-nitrát
BaS bárium-szulfid
BaSO4 bárium-szulfát
BaO bárium-oxid

[szerkesztés] Felhasználása

  • vákuumtechnikában, az elektroncsöveg gyátásánál getterként

[szerkesztés] Élettani tulajdonságai

A vízben illetve savakban oldható bárium-vegyületek kivétel nélkül mérgezőek.

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bárium témájú médiaállományokat.