Rábaszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.5333° k. h. 17.4167°

Rábaszentmiklós
Rábaszentmiklós címere
Régió [[Nyugat-Dunántúl]]
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Téti
Rang község


Terület 5,01 km²
Népesség
Irányítószám 9133
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.5333° k. h. 17.4167°
település
Mo. térképén

Rábaszentmiklós község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Tét várostól 9 km-re fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Sopron vasútvonalon 15 km-re Enesén van. A község a Sokorói dombság határán található, a Rábaközbe benyúló Marcal-medencéhez tartozik. Talaja jobbára laza, meszes homok, homokos öntésiszap. A Marcal és a Rába között kötött, agyagos szerkezetű. Uralkodó széliránya az északnyugati. Felszíne síkság, melyet kisebb, lapos hátak tesznek változatossá: a tengerszint feletti magassága 114–120 m között váltakozik.

[szerkesztés] Története

A 11. századi körkápolna
Nagyít
A 11. századi körkápolna
A  körkápolna belülről
Nagyít
A körkápolna belülről

A községet fennállása során, többféle néven említik az írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formájára, az azt övező cinteremre, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal. Első okleveles említése 1287-ből való, amikor is IV. Kun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. A tatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli puszta hely volt. Temploma a XI. századból való. Nagy Lajos király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a törökdúlás miatt lakatlanná vált. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Keresztély Ágost győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesítette újra a falut. Az áradások gyakran tették tönkre a földeket. A XX. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott kör alaprajzú rotundát a középkorban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a lóheréhez hasonló. A XIX. század legfontosabb eseménye a településen a jobbágyfelszabadítás volt. Előtte, a reformkorban beadványokkal próbálták régi, szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az 1848-49-es szabadságharcban Szabó István és Szőllősi János vesztették életüket. 1993-ban avatták fel azt az egyedi tervezésű, szép emlékművet, amely a község templom mögötti terén áll az I. és II. világháborús áldozatok emlékére. A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Mórichida és Árpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló Képviselő-testületet választott. Közös körjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással, melynek székhelye Mórichidán van. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. 1957-ben ujjászervezték, majd a mórichidai Kossuth mg. termelőszövetkezethez csatoltak. Az óvodát és az iskolát Mórichidán a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961-62-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették, majd az ezredfordulón felújították. A háziorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az önkormányzat szociális étkeztetést szervez néhány rászoruló részére. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal, rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon). A közeljövő tervei között szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése. A 80-as évek végén törpevízműre csatlakozott. A község négy kis utcájának a portalanítása is megtörtént. A folyékony hulladék elszállítása tartálykocsival történik. A tavalyi évig a legközelebbi posta Mórichidán illetve Kisbabóton volt. A magyar Posta legújabb szolgáltatása, hogy úgynevezett mobilpostát üzemeltet a lakosság megelégedésére. Az időskorúak ellátására tervezik a falugondnoki szolgálat bevezetését. Elsősorban a fiatalok vándoroltak el kisebb részben Csorna és Tét felé, nagyobb részt Győrbe. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főleg osztrákok vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városokról, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. A falu lélekszáma 1949-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A község lakói egy-két betelepülő kivételével római katolikus vallásúak. A kultúrházban 3 ezer kötetes könyvtár van. Tűzoltó egyesülete nagy hagyományokkal rendelkezik. A Vöröskereszt aktivistái tevékenykednek a faluban.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A XI. századi körkápolna,
  • A II.világháborúban elesettek emlékműve,
  • A Marcal folyó.

[szerkesztés] Külső hivatkozások