Bátor (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Kistérség | Bélapátfalvai |
| Rang | község
|
| Terület | 27,32 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3336 |
| Körzethívószám | 36 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Bátor község Heves megyében, a Bélapátfalvai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a megye székhelytől mindössze 17 km-re fekvő település.
A település megközelíthető közúton: Egerből 24-es úton, Egerbaktánál jobbra kanyarodva érjük el a falut.
Vagy északról a 25-ös útról Szúcsnál Bátor felé letérve.
Legközelebbi vasútállomás Egerben található, ahonnan Volán buszjáratok szállítják a településre az utasokat.
A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik ki a Bátori Nagyoldal, mely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis és nagy vad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.
Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy a kedvező földrajzi adottságainak és a teljes körűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően a látványosan beindult a település fejlődése:
egy-egy régi ház igényesen felújításra került, több új ház épült helyiek, illetve visszatelepülők által, a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek, a magán és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a falu arculata, melynek hatásaként folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.
[szerkesztés] Története
Első okleveles említése 1283-ból Batur néven ismeretes. Királyi várbirtok volt, majd püspöki. 1326-tól a Bátori családé, 1479-ben egri káptalani, és világi tulajdon. 1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalmához tartozott. A XVI. Században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A XVII. Században kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A XVIII-XX. Században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
Műemlék jellegű épületek
1775-82 között épült késő barokk római katolikus templom /védőszentje Szent Imre Herceg/.
1823-ban épült, és az 1845-ben a mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna.
A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök neveivel.


Based on work by