Idegen tulajdonnévi eredetű, magyar írásmód szerinti írású, köznevesült jövevényszavak listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a lista olyan jövevényszavakat tartalmaz, amelyek idegen tulajdonnevekből erednek, és a magyar írásmód szerinti írással honosodtak meg magyarul.

A latin írású nyelvekből jövő tulajdonnevek sokszor eredeti formájukban maradnak meg magyarul, legyen szó személynevekről, földrajzi nevekről vagy olykor márkanevekről (pl. William Shakespeare, Johann Wolfgang von Goethe; Marseille, Sevilla; Peugeot). Ezekhez köznévi utótag is járulhat, pl. Celsius-fok, Nobel-díj, Parkinson-kór. Más tulajdonneveknél azonban a magyar írásmód használatos (pl. Koppenhága, Párizs, Kolumbia). Mindkét formánál előfordul, hogy köznevesülnek (l. AkH. 201.): ilyenkor megmaradhat az eredeti alak, pl. newton, becquerel, kelvin mint mértékegység, néha lerövidülve: farad Faraday nevéből, vagy képzővel, ill. utótaggal ellátva: lutheránus, pullmankocsi, wertheimkassza. Máskor azonban magyaros írásmódra térünk át: ezeket sorolja fel a táblázat. – Természetesen nemcsak tulajdonnevekből keletkezhetnek köznevek, hanem eleve köznévként is elterjedhetnek, és beléphetnek a magyar nyelvbe. Némelyek megőrzik idegenes írásmódjukat (pl. musical, behaviorizmus), mások nem (pl. dzsessz, minyon) – ezekről bővebben l. a jövevényszó cikkben.

A jövevényszóvá válás biztos ismertetőjele, ha a szokványos átírási formától eltérően, kiejtés szerint írjuk a szavakat. Ebben a táblázatban csak olyan szavak szerepelnek, ahol az köznevesült alak láthatóan eltér az eredeti írásmódtól.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Vegyes példák

[szerkesztés] Személynevekből

[szerkesztés] Földrajzi nevekből

  • angóra (Angora nevéből)
  • bordó (Bordeaux nevéből)
  • boszton (zene, Boston város nevéből)
  • dzsörzé (Jersey sziget nevéből)
  • konyak (a franciaországi Cognac városáról)
  • muszka (Moszkva nevéből)
  • parizer vagy párizsi (Párizs nevéből)
  • pergamen (Pergamon ókori város nevéből)
  • portorikó (szivarfajta, Puerto Rico nevéből)
  • rokfort (Roquefort-sur-Soulzon nevéből)
  • spániel (Hispánia nevéből)
  • szilvin (ásvány, Sylvius holland város nevéből)
  • toledó (kézimunka-díszítés, Toledo spanyol város nevéből)
  • tüll (Tulle város nevéből)


[szerkesztés] Fajtanevekké vált védjegyek (márkanevek)

  • cipzár (a Zipper névből)
  • diktafon (a Dictaphone névből)
  • dzsip (a Jeep névből)
  • freon (a Freon névből)
  • fridzsider (a Frigidaire névből)
  • frizbi (a Frisbee névből)
  • gramofon (a Gramophone Company alapján)
  • hulahopp(karika) (a Hula Hoop névből)
  • imbuszkulcs (az Inbus névből)
  • kerozin (a Kerosene Gaslight Company névből)
  • nejlon (a Nylon névből)
  • pingpong (a Ping Pong névből)
  • plexi (a plexiüveg névből)
  • termosz (a német Thermos GmbH nevéből)
  • vazelin (a Vaseline névből)


[szerkesztés] Kémiai elemek

A kémiai elemeknél minden esetben a magyaros írásmódot használjuk (l. alább), kivéve azokat a neveket, amelyeknél az átlagos magyar olvasó számára is teljesen egyértelmű a kiejtés (pl. einsteinium, darmstadtium, meitnerium). Mint a latin írású nyelvekből átvett szavaknál általában, az x és a ch megmarad (pl. oxigén, xenon, technécium), de a w nem (volfrám).

[szerkesztés] Személynevekből

[szerkesztés] Helynevekből

  • amerícium (Amerika nevéből)
  • berkélium (Berkeley nevéből)
  • erbium, terbium, itterbium, ittrium (mind a négy en:Ytterby svédországi város nevéből)
  • lutécium (Lutetia nevéből)
  • stroncium (en:Strontian skóciai helység nevéből)

[szerkesztés] Átmeneti esetek

Átmeneti eseteknek tekinthetők azok a szavak, amelyek ugyan megőrizték idegenes írásmódjukat, de eredeti kiejtésüktől eltérő módon ejtjük őket, pl. benzin (Karl Benz nevéből, itt [z]-vel ejtve), bauxit (Les-Baux helység nevéből, itt kiejtve az [x]-et).

[szerkesztés] Külső hivatkozások