Latin Császárság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Latin Császárságot (latin nevén Romania) a negyedik keresztes hadjárat után hozták létre a keresztes lovagok 1204-ben. A Konstantinápoly központú római katolikus keresztes állam a görög és ortodox Bizánci Birodalmat volt hivatott helyettesíteni. Első császára IX. Balduin flandriai gróf lett 1204. május 16-án.

A keresztesek és Velence által irányított Latin Császárság kezdettől fogva magának követelte a Bizánci Birodalom összes területét, azonban ezeket csak részben sikerült megszereznie (ráadásul a feudális rendszerből adódóan ezek is nagyrészt szinte független hűbérurak vezetése alá kerültek, mint a Thesszaloniki Királyság, az Akháj Fejedelemség és az Athéni Hercegség), több helyen görög utódállamok jöttek létre (a Balkánon az Epiruszi Despotátus, Kis-Ázsiában pedig a Nikaiai és a Trapezunti Császárság). Emellett a zűrzavaros helyzetet a bolgárok is kihasználták, és erős birodalmat hoztak létre.

Balduin és utódai hősiesen harcoltak, ennek ellenére 1261. július 25-én Palaiologosz Mihály elfoglalta Konstantinápolyt, és VIII. Mihály néven bizánci császárrá nyilvánította magát. II. Balduin, az utolsó latin császár utódai még sokáig követelték maguknak a címet, ami azonban teljesen kiüresedett.

[szerkesztés] Konstantinápoly latin császárai (1204-1261)

[szerkesztés] Névleges latin császárok (1261-1383)

  • II. Balduin (1261-1273)
  • Courtenay-i Fülöp (1273-1283)
  • Courtenay-i Katalin (1283-1308)
  • Charles de Valois (1302-1308) - Katalin férje
  • Valois Katalin (1308-1346)
  • I. Tarantói Fülöp (1313-1332) - Katalin férje, akháj fejedelem
  • Tarantói Róbert (1346-1364) - akháj fejedelem
  • II. Tarantói Fülöp (1364-1373) - akháj fejedelem
  • Baux-i Jakab (1373-1383)

Jakab végakaratában I. (Anjou) Lajosra hagyta a címét, de Lajos és utódai sohasem használták.

Más nyelveken