Pákey Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pákey Lajos, gyakran Pákei helyesírással (Kolozsvár, 1853. március 1. – Kolozsvár, 1921. március 22.): kolozsvári építész

Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, majd 1876-ban Budapesten és Münchenben folytatta. Bécsben volt gyakornok, ahol részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fûződik) igazgatója is volt. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári Mátyás szobor talapzatának munkálatai nyomán Ferenc József Lovagrend Keresztje kitüntetést kapott.

Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit, de ezt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába illetve az Országos Mûemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyûjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Mûemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.


[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Külső hivatkozások