Torontál vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Torontál vármegye (1910)
Torontál vármegye címere
Székhely Nagybecskerek
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Torontál vármegye térképe

Torontál vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Torontál vármegye az egykori Magyar Királyság déli részében, a Duna-Maros szögében. Határai: északon Csanád vármegye, melytől a Maros választja el, keleten Temes vármegye, délen Szerbia, melytől a Duna választotta el, nyugaton Bács-Bodrog vármegye és Szlavonia, melyektől a Tisza, ill. Duna választotta el.

Területe 9521,42 km2. Az egész vármegye lapályos és részét képezi a ngy magyar alföldnek, melynek legmélyebb fekvésü részei közé tartozik. E kiterjed síkság keletről nyugat felé lassan aláereszkedik és tenger fölötti magassága mindenütt kevesebb 100 m.-nél (leszáll 73 m.-ig); csak a Berzava folyótól délre eső, nagy terjedelmü Delibláti homokpuszta (l. o.) vmagasabb fekv. Bielo berdo képez jóval ésü, hullámos területü feltérséget, melynek magassága 157 m.-ig is emelkedik. A vármegye folyóvizekben igen gazdag; délnyugati és déli részén a Duna képezi a határt, melynek szélessége 560-700, mélysége 6-16 m., partjai alacsonyak és számos holtág és ér keresztezi a szomszédos vidéket; a legmocsarasabb rész, az u. n. pancsovai öböl azonban újabb időben szárazzá tétetvén, a bukovinai csángók letelepítésére használtatott fel. A Tisza nyugati határát jelöli a vármegyének, lassu, lomha folyásu és gyakran kiáradó folyó, partjain mocsarakkal és tavakkal; északon a Maros határolta a vármegyét, belőle az Aranka-ág szakad ki, mely délnyugati irányban öntözi Torontál vármegye északi részét, Pádénál öntvén vizet a Tiszába. A többi folyóviz mind északkelet-délnyugat irányban szeli a vármegye földjét; igy a Béga, melynek folyása két csatornában (lecsapolási és hajózási csatorna) szabályozva van, a Temes és a szintén csatornázott Berzava, mely Moravicai- és Teréz-csatorna vizeit veszi magába. Nagyobb mocsarai az alibunári (l. o.) és ilancsai. Ásványos forrásai az ivándai keserüviz és a melencei Ruszanda-tó. Éghajlata teljesen alföldi, D-i részében igen forró; az évi közepes hőmérséklet Nagy-Kikindán 9,4, Nagy-Becskereken 10,0 és Pancsován 11,6° C., a szélsőségek az utóbbi helyen -23,9 és +43,0° C.; a csapadék Nagy-Kikindán 707, Törökbecse 676, Pancsován 689 mm., de Nagy-Becskerek környékén csak 554 mm. A csapadéknak csekélységét részben az erdőknek csaknem teljes hiánya okozza.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 546,428 volt, 1891-ben 588,750 lélek, mihez még 1316 főnyi katonai népesség járul. 1 km2-re 62 lélek jutván, T. vármegye a sűrübben népesített vármegyék közé tartozik. A lakosság nemzetiségre nézve igen kevert; van 98,129 magyar, 184,827 német, 14,031 tót, 87,445 oláh, 4690 horvát, 186,231 szerb és 9611 bolgár. A magyarság 10 évi szaporulata 16,204 lélek, vagyis 20%. A nem magyar ajkuak közül csak 42,924 lélek (8,7%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezetre nézve van, 273,610 r. kat., 3894 görög kat., 271,267 görög keleti, 20,848 ág. evang., 10,504 helvét, 7139 izraelita és 1424 nazarénus. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 3364,őstermelés 130,533, bányászat 18, ipar 25,697, kereskedelem 5411, hitel 192, közlekedés 1169, járadékból élő 5584, napszámos 54,634, házi cseléd 9142, háztartásban 121,740, egyéb foglalkozásu 1242, foglalkozás nélküli 14 éven alul 215,675 és 14 éven felül 15,721 egyén.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken