Grósz Károly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke 19871988 között.

  • 1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja.
  • 1949-1950-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára.
  • 1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot.
  • 1954-től Borsod megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, majd a megyei pártapparátus vezetője.
  • 1956-ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert eltávolíttatta.
  • 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársa.
  • 1968-tól a KB (Központi Bizottság) agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd 1974-től vezetője.
  • 1979-ben a Borsod megyei pártbizottságot vezeti.
  • 1980-ban az MSZMP KB tagjává választják.
  • 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerül.
  • 1987 júniusában megválasztják a minisztertanács elnökévé, programjában elismeri a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a várakozások ellenére a szocializmuson belül képzeli el. Bevezeti a személyi jövedelemadót. Elemzők súlyos külpolitikai kudarcnak tartják, hogy képtelen az erdélyi falurombolást diplomáciai eszközökkel fékezni. Kormányának tagjai közül néhányan a rendszerváltás után is aktívak, pl. Horn Gyula akkori külügyi államtitkár, Csehák Judit egészségügyi miniszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes.
  • 1988 a visszavonult Kádár Jánost követi az MSZMP főtitkári székében.
  • 1988 novemberében Németh Miklóst választják meg utódjául, mert Grósz egyre inkább akadályozta a reformokat. Grósz leváltása után (párttitkár marad) is ragaszkodik a szocialista politikai rendszer fenmaradásához és a Varsói Szövetséghez
  • 1989-ben az MSZMP rendkívüli ülésén bejelentik az utódpárt, az MSZP megalakulását, a tagság jelentős része átlép. A konzervatív Berecz János és Grósz Károly az MSZMP újászervezését tűzi ki célul, példának a „felszabadulás” utáni időket, és az 1956-ot követő szervezési hónapokat tekintik.
  • 1990-ben lemond az MSZMP KB-beli tagságáról, és végleg visszavonul a politikai élettől.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Elődje:
Lázár György
Magyarország
miniszterelnöke

1987–1988
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból Utódja:
Németh Miklós
Más nyelveken