Káldor Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Káldor Miklós (Lord Nicholas Kaldor) (Budapest, 1908. május 12 - Papworth Everard, Egyesült Királyság, 1986. szeptember 30.) angliában dolgozó magyar közgazdász. A cambridge-i iskola egyik legkiválóbb képviselője; a keynesiánusok közé sorolják.

Tanulmányait Budapesten, Berlinben és 1927-től a London School of Economics hallgatójaként végezte, ahol ezután oktató is lett. A II. világháború alatt Keynes-szel együtt a háború finanszírozásának problémáján dolgozott. A háború után az UNECE vezető szakértője volt. 1963-ig a brit munkáspárti kormányok tanácsadója is volt, és az elsők között javasolta az ÁFA bevezetését. 1966-ban a Cambridge-i Egyetem professzora lett. 1974-ben lovaggá ütötték.

A Káldor-Hicks hatékonyság néven ismert kompenzációs kritériumról is ismert, amelyet a szociálpolitikák összehasonlítására fejlesztett ki. R. Kahn, Joan Robinson és Piero Sraffa mellett a posztkeynesianizmus egyik alapítója.

[szerkesztés] Külső hivatkozások