A Tragédia verselése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kapcsolódó szócikk: Az ember tragédiája

Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek, s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.

Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltő, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Állandó kísérők: a párbeszédes részek

A párbeszédes részekben alig találunk rímkeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak.
pl.:[1]
Az én | időmb|en ünn|ep volt| az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor)
Ott volt| az udv|ar, a n|emes v|ilág. (10 szótag, ötös jambusi sor)

[szerkesztés] Váltakozó forma: Lírai betétek

A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.

A Tragédia formájától eltérően halljuk:

  • az Angyalok karát,
  • a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak,
  • Cluvia dalát,
  • Hippia énekét
  • és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot...

[szerkesztés] Első szín

Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. pl.:[2]

Dicsőség a magasban Istenünknek, A
Dicsérje őt a föld és a nagy ég, X
Ki egy szavával híva létre mindent, A
S pillantásától függ ismét a vég. Y

A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.

Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.

pl.:

Azt hinn/éd, egy gy/önge /lámpa, A
S mégis millió teremtés X
Mérhetetlen nagy világa. A
Két golyó küzd egymás ellen Y

A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.

[szerkesztés] Római szín

Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:

Bolond/ világ v/olt hajd/anában: A
Lukréciát az özvegy ágyban A
Hogy megkereste szép gavallér B
Nem lángol ajka, több kéjt nem kér, B
Tárt szűvel nem fut bordélyházba, A
Hideg vasat merít magába. A

[szerkesztés] Londoni szín

Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:

Zúg az / élet /tenger/árja, X
Mindenik hab új világ, A
Mit szánod, ha elmerűl ez, Y
Mit félsz, az ha feljebb hág? - A

Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:

Sárkányoktól / is kivívták A
Egykoron az / aranyalmát - A
Almák még most / is teremnek, B
A sárkányok / rég kivesztek: B

Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:

Félrébb/ az útból/! - tisztel/et nekem, A
Megőszült tudományban a fejem, A
Mig a természet titkos kincseit X
Felástam ernyedetlen szorgalommal. Y

  1. ^  Az időmértékes verslábakat a szokosástól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hosszú, a jelöléssel el nem látottak a rövid szótagokat jelölik, a két "/" jel közé fogott rész pedig a verslábat.