Arnold Layne
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pink Floyd Arnold Layne |
||
|---|---|---|
![]() |
||
| Típus | kislemez | |
| Megjelent | 1967. március 11. (UK) 1967. április 24. (US) |
|
| Felvételek | Sound Techniques Studios, London 1967. január 11-12. Abbey Road Studios, London 1967. február 27. |
|
| Stílus | Pszichedelikus rock | |
| Hossz | 2:52 | |
| Kiadó | Columbia Records (UK) Tower Records (US) |
|
| Szerző(k) | Syd Barrett | |
| Producer | Joe Boyd | |
| Helyezések | ||
| #20 (UK) | ||
| Pink Floyd kislemez-kronológia | ||
| Arnold Layne/Candy and a Currant Bun (1967) |
See Emily Play/The Scarecrow (1967) |
|
1967. március 11-én, nem sokkal az EMI-hoz való leszerződése után jelent meg a Pink Floyd első kislemeze, az "Arnold Layne". A dalt Syd Barrett, a zenekar alapítója és vezetője írta. Bár a brit gyakorlatnak megfelelően nem került fel első albumukra, sokan mégis az egyik legjobb pszichedelikus dalnak tartják.
A dal címszereplője egy transzvesztita, aki szabadidejében a ruhaszárító kötelekről lopkodja a női ruhákat és alsóneműket. Többen úgy gondolják, hogy Arnold Layne egy valós személyre utal, aki Cambridgeben ugyanilyen dolgokat tett Barrett és Roger Waters anyjának ruháival is.
Annak ellenére, hogy bekerült a Top 20-ba, a Radio Londont annyira feldühítette transzvesztita témája, hogy még a dal hivatalos betiltása előtt nyilvánosan bizarrnak és eltévelyedettnek minősítette.
Norman Smith producer azt akarta, hogy az EMI-jal való szerződéskötés után vegyék fel újra a dalt. Waters és Richard Wright megcsinálta volna, de Barrett teljesen elégedett volt az elkészült felvétellel.
A dalhoz egy fekete-fehér promóciós filmet is forgattak, melyben a Pink Floyd tagjai felöltöztetnek egy próbababát, majd körbeviszik a tengerparton. A közelmúltban előkerült egy másik film is, melyben a négy zenész egy erdőben, valamint egy templom előtt bolondozik. Ez az egyetlen ismert filmfelvétel, ahol Syd Barrett playbackre énekel.
David Gilmour 2006-os turnéján az "Arnold Layne"-t is eljátszotta, a koncerten a tizennyolcadik dal volt. 2006. május 27-én Richard Wrighttal a Jools Holland Showban is előadta a dalt.
[szerkesztés] Részlet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Pink Floyd |
|---|
| Syd Barrett | David Gilmour | Nick Mason | Roger Waters | Richard Wright |
| Diszkográfia |
| Stúdióalbumok: The Piper at the Gates of Dawn | A Saucerful of Secrets | Ummagumma | Atom Heart Mother | Meddle | The Dark Side of the Moon | Wish You Were Here | Animals | The Wall | The Final Cut | A Momentary Lapse of Reason | The Division Bell |
| Filmzenék: Tonite Let's All Make Love in London | Music from the Film More | Zabriskie Point | Obscured by Clouds |
| Koncertalbumok: Ummagumma | The Man and the Journey | Delicate Sound of Thunder | P*U*L*S*E | The Wall Live |
| Válogatások: Relics | A Nice Pair | Masters of Rock | A Collection of Great Dance Songs | Works | Shine On | Echoes |
| Filmográfia |
| Live at Pompeii | The Wall | Delicate Sound of Thunder | La Carrera Panamericana | P*U*L*S*E |
| Kapcsolódó cikkek |
| Bob Klose | Steve O'Rourke | Alan Parsons | Storm Thorgerson/Hipgnosis | A Pink Floyd koncertjei | Érdekességek | Disznók | Publius Enigma |



Based on work by