Szűrös Mátyás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() A Magyar Köztársaság megbízott elnöke |
|
| Hivatali idő | |
|---|---|
| 1989. október 23. – 1990. május 2. | |
| Előd | Straub F. Brúnó |
| Utód | Göncz Árpád |
| Született | 1933. szeptember 11. Püspökladány |
| Házastárs | Takács Andrea |
| Foglalkozás | diplomata |
Szűrös Mátyás (* Püspökladány, 1933. szeptember 11.) politikus, diplomata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai
Moszkvában tanult a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Majd később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanult.
[szerkesztés] Diplomáciai tevékenysége
1959 és 1960 között a Külügyminisztérium előadója, 1962-ig főelőadója. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkára, 1965-től az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa, 1974-től ennek helyettes vezetője. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet, 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője.
[szerkesztés] Politikai tevékenysége
1951 és 1956 az MDP, 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be és 1989-ig annak tagja tagja. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP KB-ba. 1983 és 1989 a KB tikára. A párt reformkommunista szárányának képviselője Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal.
1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 az MSZMP-csoport vezetője. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án a Parlamentben kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. november 3. és 1990 május 1. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Párt-ba.
1990-ben ő volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként bejutott a Országgyűlésbe. 1994-ig az Országgyűlés alelnöke volt. 1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületben jutott be. 1998-ben vesztett a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben. Így csak az MSZP Hajdú-Bihar megyei listájáról jutott be a Parlamentbe. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke.
Parlamenti munkája során gyakran saját pártjának álláspontjával ellentétben másként szavazott.
2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben képviselőjelölt, miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot kapott az országgyűlési választásokon. 2003-ban belépett a „történelmi” SZDP-ba, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről.
[szerkesztés] Civil tevékenysége
1989 óta az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke. 1990 óta a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke.
[szerkesztés] Családja
Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia, második feleségétől egy lánya van.
[szerkesztés] Díjai
- Bocskai-díj (1995)
- Püspökladány és Beregszász díszpolgára.
[szerkesztés] Könyvei
- Hazánk és a nagyvilág (1985)
- Hazánk és Európa (1987)
- Magyarságról - külpolitikáról (1989)
- Cselekvő politikával a magyarságért - 1988-1996 (1997)
- Köztársaság született "harangszavú délben" (1999)
- Nemzetpolitika és csatlakozás (2001)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Sok minden félresiklott -interjú, Vasárnapi Újság, 2006. május 1.
A Magyar Királyság kormányzói (1446 – 1849)
Hunyadi János | Szilágyi Mihály | Lodovico Gritti | Ampringen János Gáspár | Kossuth Lajos
A Magyar Köztársaság elnöke (1918 – 1919)
Károlyi Mihály
A Magyar Királyság államfői (1920 – 1945)
Horthy Miklós | Szálasi Ferenc
A Magyar Köztársaság elnökei (1946 – 1949)
Tildy Zoltán | Szakasits Árpád
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökei (1949 – 1989)
Szakasits Árpád | Rónai Sándor | Dobi István | Losonczi Pál | Németh Károly | Straub F. Brunó
A Magyar Köztársaság elnökei (1989 – )
Szűrös Mátyás | Göncz Árpád | Mádl Ferenc | Sólyom László
Államfők listája



Based on work by