Secure Shell

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

TCP/IP protokollhierarchia
Protokollok
Alkalmazási FTP, HTTP, IMAP, IRC, POP3, SIP, SMTP, SNMP, SSH, Telnet, Bittorrent, ...
Szállítási SCTP, TCP, RTP, UDP, IL, RUDP, ...
Hálózati IPv4, IPv6, ...
Adatkapcsolati Ethernet, Wi-Fi, Token ring, FDDI, PPP, ...
Fizikai RS-232, 100Base-TX, 1000Base-TX, 10Base2, 10Base-T, ...

A Secure Shell (röviden: SSH) egy szabványcsalád, és egyben egy protokoll is, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki. Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót.

Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki, de támogatja a tunnelinget , azaz tetszőleges TCP portok és X11 kapcsolatok továbbítását; fájlok biztonságos átvitelére is használható a kapcsolódó SFTP (Secure FTP) és SCP (Secure Copy) protokollok segítségével. Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP porton hallgatóznak.

[szerkesztés] Története

1995-ben Tatu Ylönen, a Helsinki Műszaki Egyetem egy kutatója tervezte meg a protokoll első változatát (mai nevén: SSH-1), miután az egyetemi hálózatban valaki egyszerű hallgatózással (sniffing) szerzett meg jelszavakat. Az SSH tervezési célja a korábbi rlogin, TELNET és rsh protokollok kiváltása volt, amik nem nyújtottak erős hitelesítést, sem biztonságot a lehallgatás ellen. Ylönen implementációját freeware-ként indította útjára 1995 júliusában, és az eszköz gyorsan népszerűvé vált – 1995 végére már 50 országban több mint 20 000-en használták.

[szerkesztés] Külső hivatkozások