Selmecbánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz) város Közép-Szlovákiában. Járási székhely. Lakossága: 11.000 (1991). Gyakran csak Selmecként emlegetik.

Selmecbánya
Címer Térkép
Általános jellemzők
Név magyarul: Selmecbánya
Név szlovákul: Banská Štiavnica
Kerület: Besztercebánya
Járás: Selmecbánya
Régió: Hont
Koordináták: 48° 27' 29" É. Sz.
18° 53' 47" K. H.
Tengerszint feletti magasság: 600 m
Terület: 46,7382 km²
Népesség: 10 874 (2001)
Népsűrűség: 231 lakos/km2
Közigazgatási adatok
Statisztikus területi egység: 516643
Gépjármű jele: BS
Irányítószám: 969 00
Körzethívószám: 00421 (0) 45
Hivatali címek
Cím: Mestský úrad Banská Štiavnica
Radničné nám. 1
969 00 Banská Štiavnica
Web: www.banskastiavnica.sk
E-mail: primator@banskastiavnica.sk
Telefon: +421/45/69 13 232
Fax: +421/45/69 13 334
Politika
Polgármester: Balžanka Pavol (SDKÚ-DS, KDH)
Adatok forrása
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info


Városjelzés az autók rendszámtábláján: BS

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától délnyugatra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki.

[szerkesztés] Története

A tatárjárás után IV. Béla király telepített be német bányászokat, akinek jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost.

Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1735-ben Mária Terézia alapította itt a világ első bányászati akadémiáját, amely 1919 óta Sopron-ban, 1949-től kezdve pedig Miskolcon működik.

1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal). A bányászati tevékenység a 19. század második felétől lehanyatlott és a lakosság száma is csökkent (1956-ban például már csak 10 400 volt).

[szerkesztés] Látnivalók

  • Óvár (48-as emlékmű,múzeum)
  • Leányvár
  • Szent Katalin-templom (15. század vége, gótikus)
  • Klopacska
  • Bányászati, Erdészeti, Kémiai paloták
  • Szent-háromság tér
  • Abszint tó
  • Szélaknai kapu
  • Kerpely Antal sírja
  • Lyceum (Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Andrej Sládkovič szlovák költő is itt tanult).

[szerkesztés] A belváros

Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította 1993. december 11-én. A belváros épületeinek jelentős része, (így pl. a főtér házai, a Lyceum) azonban elhanyagolt, lehangoló állapotban van.

[szerkesztés] Selmecbányán született

  Világörökség  m·v·sz 

Selmecbánya

Szentháromság tér (Trojičné námestie)
Adatok
Ország Szlovákia
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1993

Mikszáth Kálmán számos írása a városhoz és környékéhez kapcsolódik, illetve itt született. Itt tanult Petőfi Sándor és a 19 századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja, Ipolyi Arnold. [3]

[szerkesztés] Művészet

Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festette a Selmecbánya látképe c. művét, amely ma Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban látható.

[szerkesztés] Trivia

A Pro Patria – Honismereti Szövetség és a Történelemtanárok Társulása hagyományosan Selmecbányán tartja nyaranta a szlovákiai magyar diákok nyári történelmi-honismereti táborát.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Irodalmi hivatkozások


A Selmecbányai járás települései
Flag of Slovakia
Selmecbánya (Banská Štiavnica)

· Bacsófalva (Počúvadlo) · Bagyan (Baďan) · Berencsfalu (Prenčov) · Bélabánya (Banská Belá) · Béld (Beluj) · Gyökös (Dekýš) · Hegybánya (Štiavnické Bane) · Illés (Ilija) · Kövesmocsár (Močiar) · Magaslak (Vysoká) · Szentantal (Svätý Anton) · Teplafőszékely (Podhorie) · Tópatak (Banský Studenec) · Zólyomkecskés (Kozelník)


  Szlovákia világörökségi helyszínei  m·v·sz 
Magyarországgal közös: Aggteleki Nemzeti Park

kulturális: Vlkolinec | Selmecbánya | Szepes vára | Bártfa városa