Bárány Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bárány Péter (debreceni) (Miskolc, ? - Arad, 1829. július 10.) Széchenyi Ferenc gróf titkára

[szerkesztés] Élete

Nemes szülőktől származott. Tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol annak a 30 magyar arany jutalomnak az elnyerésével vonta magára 1791. január 22-én a figyelmet, amelyet Görög és Kerekes Bécsben a magyar nyelven készítendő legjobb pszichológiai munkára kitűztek. E munkája azonban kéziratban maradt.

Egy időben az alsóbb és felsőbb iskolában is tanított, majd a Széchenyi grófok birtokán gazdasági főtisztként dolgozott. Ezután Borsod megyében hivataloskodott, majd Bretzenheim hercegnél a sárospataki és regéci uradalmak gazdasági igazgatójaként alkalmazták. Végül a Szepessy Ignác-féle püspöki javak prefektusa volt.

[szerkesztés] Művei

Jutalom felelet a magyar tudós társaság felállítása iránt című értekezése megjelent a Hadi s más Nev. Tört. 1791-es mellékletében. A Tudományos Gyűjteménynek volt munkatársa.

Önálló munkái:

  • A magyar anyáknak az országgyűlésére egybegyült ország nagyjai s magyar atyák elejébe terjesztett alázatos kérések. (Pest), 1790. (Névtelenül. Következő évben Neustädternek német fordításában is megjelent.)
  • A köznép megvilágosodásáról. Ewald I. L. után németből ford. Bécs, 1791. (Némelyek Nagy Mihálynak tulajdonítják a ford.)
  • A talált gyermek. Vigj. 5 felv. szabadon ford. gr. Brühl Fr. után németből. Pest, 1792. (Magyar Játékszin I. kötet. 1. darabja. Először adatott Budán 1792. máj. 5.; ez volt akkor ott az első színi előadás; még 1793–94, 1810. és 1833. nov. 26. is előadták Budán.)
  • Ének mélt. gr. Batthyány Miklósnak és mélt gr. Széchenyi Francziska k. a. mennyegzői örömnapjára. Sopron, 1802.

1890 - ig kéziratban: Korvinus Mátyás, egy vitéz nemzeti szomorúval elegyes vígjáték 5 szakaszban, tört. jegyzetekkel együtt. Vertesz Frigyes után magyarul kidolgozta (1790. Censurai példány, ezen utóirattal: "non admittitur", az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában.)

[szerkesztés] Források