Hagyományos írásmód

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar helyesírás
Rögzítése:
Alapelvei:
További jellemzői:
Egyes területei:
Nevezetes szabályai:
Írásjelek helyesírása:
Érdekességek:
szerkeszt

A hagyományos írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike (AkH. 86.).

Ennek körébe soroljuk mindazokat az eseteket, amelyekről a másik három alapelv (kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés) nem tud számot adni, tehát kivételesnek számítanak.

[szerkesztés] Rendszerszerű formái

A kivételek között vannak olyanok, amelyek nem konkrét szavakra, hanem szavak egyes típusaira vonatkoznak, tehát amelyek alszabálynak éppúgy tekinthetők, mint kivételnek. Ilyenek például:

  1. A latin írású nyelvekből átvett tulajdonnevek (személynevek, helynevek, márkanevek stb.) közül azok, amelyeknek nincs hagyományosan kialakult magyar változata, és eredeti alakjában (nem kiejtés szerint) írjuk (AkH. 214.).
    • Személynevek: Shakespeare, Byron, Goethe, Nietzsche, Molière, Rousseau, Boccaccio, Cervantes stb.
    • Helynevek: Bordeaux, Marseille, New York, Paraguay stb.
    • Márkanevek: Coca-Cola, Windows stb.
  2. Számos, latin írású idegen nyelvekből átvett köznévnél megőrizzük az eredeti írást:
    • amelyek még nem honosodtak meg a magyarban, pl. shop,
    • illetve amelyek meghonosodtak a magyarban, de nem illeszkednek a magyar hangrendszerbe, ezért nem kezeljük őket jövevényszóként, pl. musical (AkH. 212.),
    • valamint a többtagú idegen kifejezésekben, pl. professor emeritus (AkH. 213.).
  3. Egybeírás bizonyos típusú kapcsolatoknál (ahol az egybeírást jelentésbeli vagy formai okok máskülönben nem indokolják):
  4. A szótagszámlálás szabályát felülbírálva bizonyos összetételeket kivételesen egybeírunk:
    • A települések nevét (pl. Szépkenyerűszentmárton, 7 szótag) és a településrészek nevét (pl. Régiakadémiatelep, 9 szótag, OH. 199.) hatnál több szótag és kettőnél több szóelem esetén is hagyomáyosan egybeírjuk.
    • A tulajdonnevekben – elsősorban az intézménynevekben – sem érvényesül a fenti szabály, pl. Belügyminisztérium, Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara.
    • Az előbbiek mintájára a minisztériumokat közszóként is egybeírjuk hatnál több szótag és kettőnél több szóelem esetén is, pl. igazságügyminisztérium (OH. 131.).
  5. Bizonyos kapcsolatoknál az összetétel tényét nem jelölhetjük egybeírással; ezekről l. a különírt összetételtípusok listáját.

[szerkesztés] Egyedi szavakra vonatkozó formái

A kiejtéstől eltérő írásmódú közneveket, amelyek szintén a hagyományos írásmód körébe tartoznak, l. A kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája cikkben!
  1. A magyar családnevek egy jelentős részénél nem a kiejtés érvényesül, pl. Kossuth, Széchenyi, Dessewffy, Kazinczy, Batthány, Jósika, Vargha, Kováts, Kiss, Tóth (AkH. 12., AkH. 87., AkH. 156.)
  2. Egybeírás bizonyos konkrét szavaknál:
    • alanyos szókapcsolatok: szúette, molyrágta (AkH. 106. c))
    • minőségjelzős kapcsolatok: jótett, nagyfokú (AkH. 107. c))
      • melléknévi igeneves minőségjelzős kapcsolatok: forgószínpad, mozgókórház (AkH. 112.), aludttej, holtpont (AkH. 113.)
    • birtokos jelzős kapcsolatok: napkelte, városháza (AkH. 128. d))
    • határozós kapcsolatok: partraszállás, kézhezvétel (AkH. 125. d))
  3. A taj, áfa és eva rövidítéseket, mivel kisbetűsek és egyben kiejthetőek, közszóként kezeljük (a tévé mintájára), és egybeírjuk őket a toldalékokkal és utótagokkal (OH. 403.)
  4. Egyéb közszói kivételek, ahol a szótagszámlálás szabálya nem érvényesül, és egybeírjuk őket: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, fehéroroszországi (OH. 131.)

[szerkesztés] Ahol csak részben érvényesül

Bizonyos típusú (idegen eredetű) szavaknál részben a kiejtés szerinti írásmód, részben a hagyományos írásmód érvényesül; ezek listáját l. a kiejtés szerinti írásmód cikkében.