Sztratovulkán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A sztratovulkán egy magas, kúp alakú vulkán, amely keverve tartalmaz megkeményedett lávát és vulkáni hamut. Az ezeket a vulkánokat kialakítő láva nagyon viszkózus, és még azelőtt lehűl és megkeményedik, mielőtt nagyon eltávolodna. Ez a láva savas, szilikátokban gazdag. Sok sztratovulkán magassága meghaladja a 2500 métert. Ezeket gyakran a tektonikus lemezek szubdukciója hozza létre. A vulkánok másik típusa a pajzsvulkán (mint pl. a hawaii Mauna Loa), amelyek kevésbé viszkózus, bázikus (fémekben, főleg mágnéziumban és vasban gazdag) lávából alakultak ki.
A sztratovulkánokat néha rétegvulkánoknak is nevezik, de a vulkanológusok inkább az előbbit használják, mert minden fajta vulkánnak van rétegezett szerkezete.
[szerkesztés] Híres sztratovulkánok
(zárójelben a hegység és az ország)
- Aragats (Kaukázus, Örményország)
- Barren sziget (Andamán-szigetek, India) - az egyetlen müködő vulkán az Indiai szubkontinensen.
- Beerenberg (Jan Mayen) - a Föld legészakibb vulkánja
- Cotopaxi (Andok, Ecuador)
- Popocatépetl (Mexikó)
- Elbrusz (Kaukázus, Oroszország)
- Etna (Olaszország)
- Fudzsi (Japán)
- Mount St. Helens (USA, Washington)
- Mount Hood (USA, Oregon)
- Kazbek (Kaukázus, Grúzia)
- Kollóttadyngja (Izland)
- Lanín (Andok, Argentína és Chile határa)
- Mayon (Fülöp-szigetek)
- El Misti (Andok, Peru)
- Pelée (Martinique)
- Teide (Tenerife, Kanári-szigetek)
- Krakatoa (Indonézia)
- Madarasi-Hargita (Románia)


Based on work by