Helsinki
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Finnország |
| Kistérség | Uusimaa |
| Terület | 185,32 km² (föld)
~500 km² (víz) |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 01xxx |
| Körzethívószám | +358-9 |
Helsinki (svédül Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Koordinátái: , az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 559 330 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.
[szerkesztés] Története
Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális hansa várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.
A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinnal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.
1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.
A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerrészen. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.
1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Alexander orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.
Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ban Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.
Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.
A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsésen kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, melyet a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.
A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.
Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), mely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.
[szerkesztés] Helsinki régió
Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb összefogásra vonatkoznak. A Fővárosi régió Helsinki, Espoo, Vanta és a kis Kauniainen városainak együttműködését jelentik. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (pl. közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.
A Nagy-Helsinki a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 232 595 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).
| Város | Terület | Népesség (2004) | Népsűrűség |
|---|---|---|---|
| Espoo (Esbo) | 312 km² | 224,231 | 718.7/km² |
| Helsinki (Helsingfors) | 186 km² | 559,330 | 3,007.2/km² |
| Kauniainen (Grankulla) | 6 km² | 8,622 | 1,387.0/km² |
| Vantaa (Vanda) | 241 km² | 184,039 | 736.6/km² |
| Fővárosi régió | 745 km² | 976,222 | 1,310.0/km² |
| Hyvinkää (Hyvinge) | 323.2 km² | 43,169 | 133.6/km² |
| Järvenpää (Träskända) | 37 km² | 37,114 | 1,003.1/km² |
| Kerava (Kervo) | 31 km² | 31,170 | 1,005.5/km² |
| Kirkkonummi (Kyrkslätt) | 365 km² | 31,695 | 86.8/km² |
| Nurmijärvi | 362 km² | 35,922 | 99.6/km² |
| Sipoo (Sibbo) | 364 km² | 18,397 | 50.6/km² |
| Tuusula (Tusby) | 220 km² | 33,952 | 154.3/km² |
| Vihti (Vichtis) | 522 km² | 24,954 | 47.8/km² |
| Más kisvárosok | 1,379 km² | 188,396 | 136.6/km² |
| Nagy-Helsinki | 2,970.6 km² | 1,232,595 | 415.0/km² |
[szerkesztés] Gazdaság
Fő szócikk: Finnország gazdasága
[szerkesztés] Infrastruktúra
[szerkesztés] Kikötők
[szerkesztés] Déli Kikötő
- Katajanokka Terminál
- Kanava Terminál
- Nordic Jet Line - Tallin
- Olympia Terminál
- Silja Line - Stockholm és Szentpétervár
- Super SeaCat - Tallin
- Makasiini Terminál
- Linda Lines - Tallin
[szerkesztés] Nyugati Kikötő
- Nyugati Terminál
[szerkesztés] Északi Kikötő
- Hansa Terminál
- Nordic Ferry Center - Travemünde/Lübeck
[szerkesztés] Látnivalók
- Finnlandia Hall ()
- Finn Nemzeti Galéria
- Suomenlinna Erőd (UNESCO által védett)
- Korkeasaari állatkert ()
- Linnanmäki vidámpark ()
- Piactér ()
- Természetrajzi Múzeum
- Iparművészeti Múzeum
- Olimpiai Stadion és Stadion Torony
- Temppeliaukio templom ()
- Alvar Aalto ház
- Szenátus tér és lutheránus katedrális ()
- Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
- ortodox Uszpenszkij katedrális (Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma)
- Svéd színház
- Finn Nemzeti színház
- Botanikus kert
- Parlament ()
- Elnöki palota
- Városháza
- Formatervezés (design) Múzeum
- Nemzeti Múzeum
- Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma
[szerkesztés] Sport
A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa ([1]), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat résztvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.
Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ([2]), mely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ([3] Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt, asszonyt, högyet és dámát.
Télen a Finlandia sífutó marathon ([4] Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő síeli végig az embertpróbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.
Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári Olimpiai játékokat.
Az Atlétikai Világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európabajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.
Több úszó Európa bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszúpályás (50 m-es) medencében, 2006. decemberében (dec. 7-10) pedig rövidpályás úszó EB-t 25 m-es medencében.
[szerkesztés] Híres emberek
Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):
- Alvar Aalto
- Jean Sibelius zeneszerző
- Paavo Nurmi
- Linus Torvalds
- A The Rasmus tagjai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Statisztikai adatok a fővárosi régióból
A helsinki olimpia 50. évfordulóján részt vesz az akkori magyar csapat - Képek
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb


Based on work by Judit1983,