Csonka János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csonka János (Szeged, 1852. január 11.(22?) – Budapest, 1939. október 27.) gépészmérnök, feltaláló

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Iskoláit Szegeden végezte. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója.

Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt anyagi ereje, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek sorozatgyártását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor. A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte.

Nyugalomba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemei elismeréséül a Magyar Mérnöki Kamara 1924-ben tagjai közé fogadta.


[szerkesztés] Feltalálói tevékenysége

[szerkesztés] Motorok

  • 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort,
  • 1884-ben az ún. Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
  • 1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.

[szerkesztés] A karburátor (porlasztó)

  • 1893. február 11-én a világon elsőként szabadalmaztatták Bánki Donáttal a benzinporlasztót (karburátor). Találmányuk nagyszerűen bevált, napjaink karburátoros motorjai változatlanul a Csonka és Bánki által tisztázott elveken működnek.

[szerkesztés] Járművek

  • Az 1890-es években, szintén Bánkival, elkészítette az első magyar motorkerékpárt és motorcsónakot,
  • 1899 és 1904 között műhelyében hat darab gépkocsi-alvázat készített.
  • 1900 körül a posta részére ő készítette az első motortriciklit,
  • 1904-ben a posta részére benzinmotoros autót szerkesztett. A tőle kapott licenc alapján az 1900-as évek második felétől 1912-ig Röck István gépgyára készítette a csomagszállító kocsikat. Híres volt az 1912-ben gyártott négyhengeres, 6,6 kW (9 DIN-LE) teljesítményű motorral ellátott kisautó, amelyet a posta mintegy negyedszázadon át használt.

[szerkesztés] Tevékenységének emlékei

  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • A Bánki-Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint 1909-ben gyártott kiskocsija ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban láthatóak. A 2,9 kW (4 DIN-LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

  • Magyar Életrajzi Lexikon
Más nyelveken