Bánffy-palota (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterén álló barokk épület a 18. századból. 1774-1786 között Johann Eberhard Blaumann tervei alapján készült. Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.
A palota 66 x 48 méteres téglalap alaprajzú; a belső udvara 26 méter oldalú négyzet. Az oldalsó szárnyak egy sor helyiséget, az első és htásó szárny két sor helyiséget tartalmaznak. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó dísziti.
A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apolló, Diana, Herkules, Perszeusz) és a griffes Bánffy-címer (kilencágú korona nélkül) látható. A középrizalitban háromnyílású kapubejáró és az emeleten hétoszlopos fedett loggia található.
1817. augusztus 18. és 27. között, amikor Kolozsvárt először látogatta meg Habsburg uralkodó, I. Ferenc magyar király és osztrák császár felesége, Karolina Auguszta kíséretében a Bánffy-palotában szálltak meg. Szintén a palotában lakott I. Ferenc József 1852. augusztus 2–4., illetve 1887. szeptember 22–24 között.
1951 februárjában a város elöljárósága elhatározta, hogy kiürítteti a Bánffy-palotát, s benne Szépűvészeti Múzeumot létesít; a kiürítés 1954 nyaráig húzódott. A múzeumot 1965. december 30-án nyitották meg az eredeti pompájában helyreállított palotában. A belső udvart elfoglaló moziépületet 1974-ben bontották le.


Based on work by