Pozsega vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pozsega vármegye (1910)
Pozsega vármegye címere
Székhely Pozsega
Terület 4929 km²
Népesség 265 272
Nemzetiségek 54% horvát
25% szerb
6% magyar
15% német,olasz stb.
Pozsega vármegye térképe

Pozsega vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.


Pozsega vármegye Horvát-Szlavoniában, a Száva bal partján; É-on Belovár-Kőrös és Verőce, K-en Szerém, Ny-on Zágráb vármegyék határolják, D-en a Száva Boszniától választja el. Területe 4932, 95 km2. Felszine túlnyomólag hegyes; fő hegysége a vármegye É-i határán emelkedő Papuk hegység (l. o.), mely túlnyomóan gnájsz- és dolomitból áll s az Ilova és Pakra völgyeitől K-DK-i irányban a Londja völgyéig húzódik; a hegység jelentékenyebb emelkedései a Cerni vrch (865 m.), Ravna gora (856 m.), Papuk (953 m.) és Kapovac (792 m.), valamennyi a vármegye É-i határán; a Ravna gorától D-re, tőle az Orljava és Pakra völgyeinek depressziója által elválasztva a Pszunj (l. o.) vagy Sujnik-csoport emelkedik (legmagasabb csúcsa a Brezovo polje [984 m.], egyúttal a vármegyében a legnagyobb emelkedés), melyhez K. felé a P.-i hegység (l. o.) v. Babje gore (637 m.) csatlakozik; ettől K. felé a Djel (l. o.) hegycsoport következik, mely 459 m.-nél nem magasabb. Az utóbbi, valamint a P.-i, Pszunj és Papuk hegységek a termékeny s kies P.-i völgykatlant zárják körül, mely csakis az Orljava völgyszorosa által van a Száva lapályával kapcsolatban; ez utóbbi a folyót átlag 10 km.-nyi szélességben kiséri s a hegységekből aláfolyó számos folyóviz következtében részben mocsaras és ingoványos. A vármegye Ny-i részében még az Ilova és Pakra folyók lapályai terülnek el. Folyóvizei közül legjelentékenyebb a Száva, mely felette kanyargós folyásban a vármegye D-i határát jelöli; ebbe szakadnak a vármegye összes folyóvizei, melyek a Száva lapályára kiérve, kacskaós folyásukkal és számos holt águkkal sűrü s nagyrészt ingoványos hálózatot alkotnak. Nevezetesebb folyói a Ny-i határt jelölő Ilova, melybe a Toplica és Pakra (s ebbe a Biela) ömlenek; továbbá a Strug, Sloboština, Trnava, Crnac, Orljava (a Londjával), Mršunja, Glogovica és Bic, melyek közvetlenül a Szávába ömlenek. Tavai nincsenek, de forrásai számosak. Éghajlata általában kellemes, szelid, a Száva lapályán azonban melegebb, csapadékban szegényebb; itt (Ó-Gradiska) az évi hőmérséklet 11,4 °C., a legnagyobb meleg 36,8. a legkisebb -18,1, a csapadék 881 mm.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken