Alapszókincs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alapszókincs egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek. Nyelvek rokonságának vizsgálatakor a szókincsnek ezt a részét szokták elsősorban figyelembe venni.
Ezek közé tartozik az alábbiak elnevezése:
- alapvető cselekvések
- alapvető testrészek
- természeti tárgyak, jelenségek
- egyszerű számnevek
- névmások
- időbeli és térbeli viszonyítószavak.
Ellentéte a peremszókincs.


Based on work by