Mauritánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

الجمهورية الإسلامية الموريتانية
al-Dzsumhúrija al-Iszlámíja al-Múrítáníja
République Islamique de Mauritanie
(Mauritánia zászlaja) (Mauritánia címere)
Mottó: شرف إخاء عدل
francia: Honneur, Fraternité, Justice
(Becsület, Testvériség, Igazság)
Location of Mauritania
Hivatalos nyelv arab, volof,

francia, Hasaniya, Pular, Soninke

Főváros és legnagyobb város Nouakchott
é. sz. 18°09′ ny. h. 15°58′
Elnök Ely Ould Mohamed Vall 2005. augusztus 3. óta (a katonai junta vezetõje)
Miniszterelnök Sidi Mohamed Ould Boubacar 2005. augusztus 7. óta
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
28.
1.030.700 km²
elhanyagolható
Népesség
 - Teljes (2000)
 - Népsűrűség
132.
2.667.859
2,6/km²
GDP (PPP)
 - Teljes (2005)
 - GDP/fő
146.
6 876 millió USD
2577 USD
Pénznem Ouguiya (MRO)
Időzóna UTC
Függetlenség Franciaországtól 1960 28 November
Himnusz Mauriániai himnusz
TLD .mr
Hívószám +222
térkép szerkesztése

Magyarországnál tizenegyszer nagyobb állam Északnyugat-Afrikában. Az ország neve népnevet takar: "maurik" vagy más néven "mórok" földje. A volt francia gyarmat 1960 óta független köztársaság. Felszínének jelentős részét a Szahara homok- és kősivatagja uralja. A közel 900 km hosszú keskeny parti síkság csak délen szélesedik ki a Szenegál folyó alföldjében. A Szenegál völgyében található a mezőgazdasági művelés alá vont földek jelentős része, amelyeken kölest és datolyát termesztenek. Sokan a nomád állattenyésztésből (teve, juh, kecske) és a halászatból élnek. A földjéből bányászott ásványkincsek (vas, réz) döntő hányadát exportálják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A mai Mauritánia területét a föníciaiak, majd a rómaiak hódították meg. Marokkóhoz hasonlóan, a 7. században az arab világbirodalom része volt. A portugál hódítók a 15. század elején érkeztek a vidékre. Első támaszpontjukat 1543-ban alapították. A francia gyarmatosítók a 19. század végén tűntek fel Mauritániában. A franciák 1903-ban védnökséggé, 1904-ben Francia Nyugat-Afrika részévé, majd 1920-ban gyarmattá nyilvánították az országot. A Francia Közösség részeként 1958-ban autonóm köztársaság lett, majd 1960. november 28-án elnyerte függetlenségét. Az egykori Spanyol Szahara déli részét elfoglalta 1976-ban, három évvel később kivonult a területről a gerillatámadások miatt. Az országban 2005-ben a katonák csendes puccsot hajtottak végre.

[szerkesztés] Népesség

Az ország lakossága 2 667 000 fő, melynek 82%-a berber, 7%-a volof, 5%-a tukulör, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, további 2%-a pedig egyéb nemzetiségekhez tartozik. A vallást tekintve a lakosság 99%-a mohamedán. Az országban a férfiak átlag 50, a nők 54 évig élnek. A népességnövekedés 2,91%-os.

[szerkesztés] Gazdaság

Az állam gazdasági bevételének legfőbb értéke a vas- és rézbányászatból és -kivitelből származik. A mezőgazdaság a Szenegál folyó alföldjén (rizs, kukorica, rizs) összpontosul, illetve az oázisokra (datolya, köles, zöldség) korlátozódik. Szűkös megélhetést nyújt a nomád pásztorkodás. A hideg Kanári-tengeráramlás kedvező feltételeket nyújt a halászatnak. Az ország jelentős élelmiszer-behozatalra és külföli segélyekre szorul. Néhány adat:

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1700 USA dollár (2002)
  • Munkanélküliség: 21%
  • Munkaerő: 786 000 fő
  • Infláció: 3% (2002)
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása:
    • mezőgazdaság 25%, ipar 29%,
    • szolgáltatások 46%

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedését nehezíti az, hogy a terület jelentős része a Szaharában fekszik. Emiatt talán nem meglepő, hogy a fő közelekdési vonalak az ország nyugati, tengerparti sávjában összpontosulnak. Az országban 717 km-nyi vasúthálózat van, melyeken főleg a nyersanyagok szállítását végzik. A közúthálózat hossza 7720 km. Az országban 5 kikötő található és 10 repülőtér, melyből kettő nemzetközi forgalmat is bonyolít.




A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia