Albireo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a csillagról szól, a csillagászati folyóirat Albireo (folyóirat), az egyesület Albireo Amatőrcsillagász Klub néven található.
Albireo (A)
Megfigyelési adatok
Epocha J2000
Változékonyság
Színkép típusa
Rektaszcenzió 19h 30m 43.3s
Deklináció +27° 57′ 34.8″
Távolság 385 (118 pc)
Látszó magnitúdó (V) 3.08
Fizikai jelleg
Tömeg ( M)
Sugár ( R)
Szín (B-V) +1.13
Szín (V-I)
Abszolút magnitúdó (V)
Luminozitás (V) [[|L]]
Felszíni hőmérséklet K
Kor
Forgási periódus
Oszcillációs periódus
Fontosabb jellemzők
Más jelölések
Rendszer
Csillagösszetevők
Stellar companions
Bolygók és kisebb égitestek


Az Albireo két összetevője kisebb távcsövekben is könnyen elkülöníthető
Nagyít
Az Albireo két összetevője kisebb távcsövekben is könnyen elkülöníthető
Az Albireo helye, jobb alsó sarok. A kereszthez hasonlító alakzat az Északi Kereszt. A kék vonalak a Hattyú csillagkép határait jelölik.
Nagyít
Az Albireo helye, jobb alsó sarok. A kereszthez hasonlító alakzat az Északi Kereszt. A kék vonalak a Hattyú csillagkép határait jelölik.

Albireo (β Cyg / β Cygni / béta Cygni) a Hattyú (Cygnus) csillagkép harmadik legfényesebb csillaga. Bár a Bayer-féle jelölése „béta”, valójában a Gamma Cygni fényesebb nála.

Mivel Albireo a hattyú fejében helyezkedik el, angol nyelvterületen csőrcsillagnak („beak star”) is nevezik. A Deneb, Delta Cygni és Éta Cygni csillagokkal formálja az „Északi Keresztet”.

A csillag neve egy félreértésől és egy hibás fordításból ered. A csillag eredeti neve al-Minhar al-Dajajah, „a tyúk csőre” volt, mint az arab szövegekben. Latin tudósok félreértették, azt hitték, hogy egyfajta gyógynövény nevéből származik, és ab ireo („ireusból”) névre fordították. Később az emberek úgy tekintették, mint egy arab kifejezés félrenyomtatott alakját, és átírták al-bireo-ra.

Az Albireo 385 fényév távol található a Földtől. Szabad szemmel egyetlen csillagnak látszik. Valójában kisebb távcsővel is felbontható kettős csillag, melynek egyik összetevője sárga (3,1 magnitudós), a másik kék (5,1 magnitudós), a kettőt 34 ívmásodperc választja el. Egyik legjobban elválasztható kettőscsillag a nagyon eltérő színek miatt.

Eleinte puszta optikai kettősnek gondolták, melyek nem egymás körül keringenek, mint a valódi kettőscsillagok. Kimutatták, a nagy távolság ellenére is, valódi kettőscsillag.

A fényesebb, sárga tagja a párnak, a Béta Cygni A, maga is egy szoros kettőscsillag.