Vardar
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
| hossz | 388 km | |||
| forrás szintje | 683 m | |||
| átlagos vízhozam | 174 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 22 387 km² | |||
| forrás | Šar-hegység, Macedónia | |||
| torkolat | Égei-tenger | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Macedónia, Görögország | |||
A Vardar (macedónul Вардар, görögül Axios vagy Αξιός ) folyó Macedóniában és Görögországban, Macedónia legjelentősebb folyója.
[szerkesztés] Nevének eredete
A neve a sword(o)-wori- szóból származik, ami valószínűleg trák eredetű, jelentése "fekete víz".
[szerkesztés] Földrajzi adatok
A Šar-hegység déli lejtőjén ered, 683 m magasan,Vrutok helységnél Macedóniában, Tetovótól 10 km-re. Végigfolyik a róla elnevezett medencén és Thessalonikitől 20 km-re nyugatra deltával torkollik az Égei-tengerbe. Hossza 388 km, ebből a Görögországra eső rész 88 km. Vízgyűjtő területe 22 387 km², közepes vízhozama a torkolatnál 174 m³ másodpercenként. Az első 300 km-en a folyó esése 640 m, míg a maradék 88 km-en 43 m.
Mellékfolyói a Treska, Pčinja, Bregalnica és a Crna Reka.
Jelentős városok a Vardar mentén: Szkopje, Velesz, Gevgelija és Polikasztro.
[szerkesztés] Egyéb
A Vardar völgye, az európai észak-déli közlekedési folyosó fontos része.
Nyáron az öntözés oly mértékű , hogy veszélyezteti a folyó élővilágát.
A télen fújó száraz, hideg szél a vardarac, a folyóról kapta a nevét.


Based on work by