Magreb

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magreb, az arab világ Nyugatja.
Nagyít
A Magreb, az arab világ Nyugatja.
Az Algériai öböl (nyugatról nézve).
Nagyít
Az Algériai öböl (nyugatról nézve).
Tunisz éjszaka.
Nagyít
Tunisz éjszaka.
Marrakech.
Nagyít
Marrakech.
Essaouira kikötő Marokkóban.
Nagyít
Essaouira kikötő Marokkóban.
Marrakechi cserzőműhelyek
Nagyít
Marrakechi cserzőműhelyek
Kasbah Marokkóban
Nagyít
Kasbah Marokkóban

Ez a szócikk a régióról szól. Az azonos nevű imáról szóló cikket lásd: Magrib

A Magreb vagy Magrib, ritkábban Mogreb (المغرب العربي al-Maġrib al-ʿArabī Észak-Afrika egy nagy régiója, a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra, gyakorlatilag az Atlasz-hegység vidéke. Az arab szó nyugatot jelent, "ahol (a nap) lenyugszik".

Geopolitikai értelemben a Magreb térséghez Marokkót, Nyugat-Szaharát, Algériát, Tunéziát és a régiót az Arab Kelettől (Masrik) elválasztó, sivatagos Líbiát szokták sorolni. (Néha Mauritániát is, de ezt az utóbbi országot máskor inkább Nyugat-Afrikához sorolják.) A középkorban az Ibériai-félsziget arab államai is a magrebi kultúrkörbe tartoztak. Más megfogalmazásban a Magreb térséghez az Arab Magreb Unió országai tartoznak Nyugat-Szaharával kiegészítve.

Az al-Magrib elnevezés arabul egyúttal Marokkót is jelöli, bár Marokkó hivatalos neve al-Mamlaka al-Magribíja (Nyugati Királyság). Korábban Marokkó neve al-Magrib al-Akszá volt, azaz „Távol-Nyugat”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Magreb közös vonásai

Oázis Líbiában
Nagyít
Oázis Líbiában

[szerkesztés] Vegyes eredetű lakosság

A Magreb lakói kevert etnikai eredetűek. Fő örökségük a berber és az arab vér. Ezt a keveréket - különösen Mauritániában - néha mórnak nevezik. A Szaharán túli kereskedelem sok nyugat-afrikai betelepülőt hozott ide, utódaik aránya a teljes népességhez mérten dél felé haladva növekszik.

Az északi, part menti városokban viszont az európai bevándorló volt sok: moriszkók (kikeresztelt spanyol muszlimok, akik a reconquista elől menekültek), franciák, olaszok, spanyolok és mások, akiket a korzárok hurcoltak el, illetve törökök, akik az Oszmán Birodalom terjeszkedése során érkeztek ide.

A nagyobb városokban a történelem folyamán jelentős zsidó közösségek léteztek.

Algériában különösen nagy európai bevándorló közösségeket alkottak a francia gyarmati uralom alatt ide érkezett pied-noir-ok („feketelábúak”), de nagy részük az algériai függetlenség elnyerésének környékén távozott.

[szerkesztés] Nyelvi hagyomány

A berber nyelveket szinte kizárólag a Magrebben beszélik és eredetileg (az arab törzsek benyomulása előtt és még ezután is) az egész térségben beszéltek is berberül. A Magreb arab dialektusai sok közös vonással rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a Közel-Keleten és Egyiptom jó részében használt más dialektusoktól. Korábban a Magrebben még az arab írásmód, az ún. magrebi írás is eltért a máshol használt (kúfi, később rukaa) írástól, például a alá és a qáf fölé pont került, ez azonban a 20. század végére eltűnt a használatból.

[szerkesztés] Magreb konyha

Az arab konyha is hasonló hagyományokat ápol a Magrebben, Habib Bourguiba tunéziai politikus egy ízben úgy fogalmazott, hogy ez az a föld, ahol mindig kuszkuszt esznek.

[szerkesztés] Vallás a Magrebben

A régió lakosainak domináns része muszlim, akik a szunnita malikita jogi iskola, bár elszórtan ibádita közösségek is élnek a térségben. A maraboutok, a vallási bölcsek, és sírjaik tisztelete hagyomány (amit, mindazonáltal, a 20. század már megnyirbált), erről tanúskodik a Magreb térképein a sok Sidi (úr, mester) tagot tartalmazó helynév. A Maghreb vidéken hagyományosan a závija nevű iszlám iskolák és imahelyek terjesztették a műveltséget és a hit ismeretét.

[szerkesztés] Építészete

A Magreb építészetére jellemzők a kaszba nevű citadellák, a fehérre meszelt falú öreg városrészek, a keskeny utcák és kőből, fából és sárból felhúzott többemeletes épületek.

[szerkesztés] A Magreb történelme

 Algír bombázása 1816-ban.
Nagyít
Algír bombázása 1816-ban.
 A Fáklya hadművelet, 1942. augusztus 11-én.
Nagyít
A Fáklya hadművelet, 1942. augusztus 11-én.

[szerkesztés] A Magreb mai területei

[szerkesztés] A Magreb középkori régiói

  • Ifrikija
  • Dzserid
  • Szusz/Sousse
  • Zab
  • Hodna
  • Rif
  • Magreb al-Avszat (Közép-Maghreb)
  • Marokkó (Magreb al-Akszá)
  • Tameszna
  • Tripolitánia

[szerkesztés] Külső hivatkozások