Lendvay Kamilló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.


Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. –) magyar zeneszerző, karmester

A Zeneakadémián Viski János tanítványa volt. 1956-ben a Szegedi Nemzeti Színházban karmester, az operatársulat és a kórus vezetője. 1960 és 1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetőjeként dolgozott, majd 1968-tól a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesénél lett zeneigazgató. 1970-től a Fővárosi Operettszínház karmestere. 1962 óta a Magyar Rádió lektora. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott zeneelmélet-professzora.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Főbb művei

Színpadi művek:

Oratóriumok:

  • 1989 - Via crucis
  • 1991 - Stabat mater

Vokális zene:

  • 1981 - Jelenetek - Thomas Mann József-tetralógiájából

Zenekari művek:

  • 1961 - A rendíthetetlen ólomkatona (szimfonikus szvit Andersen meséje alapján, narrátorral)
  • 1958 - Tragikus nyitány

Versenyművek:

Kamarazene és szólóhangszerre írt művek:

  • Öt pökhendi ötlet (rézfúvósokra)
  • 1975 - Disposizioni (cimbalomra)
  • 1987 - Tiszteletem, Mr. Goodman! (szólóklarinétra)

[szerkesztés] Lemezei

[szerkesztés] Díjak, elismerések

  • Erkel Ferenc-díj, 1962, 1964 és 1978
  • SZOT-díj, 1966
  • Nemzetközi Zeneszerzői Verseny első díja, 1975
  • Bartók–Pásztory-díj, 1989 és 2005
  • Kossuth-díj, 1998
  • érdemes (1986) és kiváló művész (1997)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken