Eocén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

 Uintatherium, orrszarvószerű emlős az eocénből.
Nagyít
Uintatherium, orrszarvószerű emlős az eocénből.

Az eocén földtörténeti kor, amely 55,8 (± 0,2) millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 (± 0,1) millió évvel ezelőtt fejeződött be. A kainozoikum kor legkorábbi, paleogén nevű korszakának második kora, amely a paleocént követte és az oligocént előzte meg.

Az eocén korszak folyamán jelent meg az első maihoz hasonló emlős fauna. A korszakot a Grand Coupure („Nagy Törés”) néven ismert kihalási esemény zárta le, amelyet egyes elméletek meteorbecsapódással magyaráznak Szibériában vagy a Chesapeake-öbölben. A korszak elejét és végét jelző kőzetrétegek (stratum) jól azonosíthatóak, bár kormeghatározásukban van némi bizonytalanság.

Az eocén korszak neve a görög Eos („hajnal”) és ceno (új) nevekből származik: az „új hajnal” elnevezés a modern emlősfauna kialakulására utal.

[szerkesztés] Az eocén alkorszakai

Az eocén a következő alkorszakokra bontható:

Priabonai (felső eocén) (37,2 ± 0,1 – 33,9 ± 0,1 millió évvel ezelőtt (mya)
Bartoni (40,4 ± 0,2 – 37,2 ± 0,1 mya)
Lutetiai (48,6 ± 0,2 – 40,4 ± 0,2 mya)
Ypresi (kora eocén) (55,8 ± 0,2 – 48,6 ± 0,2 mya)