Bubics Ede
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bubics Ede (Süttör, 1818. december 23. - Lukácsháza, 1884. november 23.) mérnök
[szerkesztés] Élete
Bubics Zsigmond kassai püspök bátyja volt. Nemes szülőktől származott; a gymnasiumot Sopronban, a műegyetemet Bécsben végezte. Itt érte őt az 1848. szabadságharc és honvéd lett; a mérnökkari osztályban szolgálta a szabadság ügyét és Görgei Artúrt követte Világosig. A fegyverletétel után Törökországba menekült, hol egy évig nélkülözések között bújdosott, mig végre álruhában sikerült haza térnie. Miután egy ideig Somogyban lappagott, ott mint okleveles mérnök működött és különösen a Balaton felmérésénél később tevékeny részt. 1858-ban letelepedett Esterházy herczeg Lukácsházán levő birtokában.
[szerkesztés] Munkái
Több kisebb társadalmi s történeti czikkein kivül, melyek a fővárosi napilapokban és vidéki közlönyökben jelentek meg, irt Lukácsházáról leveleket az Arch. Értesítőbe (1870). Értekezései: Baumgartner Andrásról; A római póstaügy történelmi fejlődése és belszervezete; A kőszegi ó-ház (Vasmegyei Rég. Egylet Jelentései 1875. és 1877–79-ről); végül Az 50-es évekről cz. episodját Ribiczey alább idézett munkájában németre fordította.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996

