Szabadtéri néprajzi múzeum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent (svéd: Az erőd) 1891-ben nyitották meg. A 20. század közepén világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára nyíltak szabadtéri néprajzi és nem csak néprajzi múzeumok. Ezeket a szabadtéri múzeumokat nevezik napjainkban skanzennek.

[szerkesztés] A stockholmi Skansen

A stockholmi Skansen a város legkedveltebb kiránduló, pihenő helye. Solliden, a Skansen legmagasabb pontja pompás kilátást biztosít a városra és a Balti-tengerre vezető vízi útra. A Skansenben 150 történelmi épületet láthatunk: házakat, farmokat, műhelyeket, amelyek történelmi hűséggel mutatják be a svéd nép életét a középkortól napjainkig. De nem csak holt épületeket találunk a Skansenben, hanem egy kisebb állatkertet a Skandináviában honos állatokkal, kézűmves műhelyeket, ahol munka közben láthatjuk az üvegfúvókat, kovácsokat, valamint egy jelenleg is a használatban lévő templomot. Mindezeken túl még szabadtéri szinpadnak (rendszeres koncert- és táncprogramokkal), étteremnek, kávézóknak is helyt ad a Skansen.

[szerkesztés] Jelentősebb szabadtéri néprajzi múzeumok

Kizsi, az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot)
Nagyít
Kizsi, az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot)

[szerkesztés] Külső hivatkozások