Fermilab

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Fermilab
Nagyít
A Fermilab

A Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) Chicago mellett Bataviában (Illionis, USA) helyezkedik el. A nemzeti laboratórium nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott, a Chicagói Egyetem energia osztálya működteti.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története és felépítése

1967. november 21-én alapították. Az alapító levelet Lyndon B. Johnson elnök írta alá. Enrico Fermi Nobel-díjas olasz fizikus nevét 1974-ben vette fel.

Legnagyobb gyorsítója a Tevatron nevű gyorsítógyűrű 1983 óta működik. Feltűnő tereptárgy: 4 mérföld (6,4 kilométer) kerületű. Ez a világ egyik legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1000 szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra (5 Kelvinre). A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0 (DZero). 1977-ben itt fedezték fel a b (bottom) kvarkot, 1995-ben a t (top) kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése. A létesítmény több kisebb álló céltárgyú (fix targetes) kísérletnek is otthont ad.

Amerikai bölények élnek a gyorsító területén, amelyet még az első igazgató, Wilson telepített be. Jelenleg is minden tavasszal születnek kisborjak.

Robert R. Wilson a Fermilab földmunkálatainál
Nagyít
Robert R. Wilson a Fermilab földmunkálatainál

[szerkesztés] Igazgatói

A Fermilabnak eddig 5 igazgatója volt.[1]

  1. Robert R. Wilson (1967-1978)
  2. Leon Lederman (1978-1989)
  3. John Peoples (1989-1999)
  4. Michael S. Witherell (1999-2005)
  5. Piermaria Oddone (2005-)


A Fermilab egy kisbolygó (11998) neve is melyet a laboratóriumról neveztek el. [1]

[szerkesztés] Források

  1. A Fermilab története (angol)

[szerkesztés] Külső hivatkozás