Építészeti tervdokumentáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A tervdokumentáció típusai
[szerkesztés] Előkészítő tervdokumentációk
Jellemzően vázlattervek.
[szerkesztés] Építési engedélyezési tervdokumentáció
A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési szándék esetén) kötelező tervfajta. Ez kerül építési engedélyezési eljárásra, az építés megkezdésére feljogosító építési engedély határozatot erre adják ki.
- a szakági munkarészek:
- az építési engedélyezési tervek esetében jellemzően az építész műleírás fejezeteiben jelennek meg;
- különböző szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
- közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos;
- tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése;
- egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl.: röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása);
[szerkesztés] Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció
Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.
- szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel;
[szerkesztés] Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció
A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta.
- szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek:
- tartószerkezeti dokumentáció;
- közmű tervek;
- épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei);
- épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció;
- kertészeti terv;
- belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv;
- útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben);
[szerkesztés] A tervdokumentáció részei
[szerkesztés] Szöveges munkarészek
[szerkesztés] Nyilatkozatok
A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítette; és a tervezéshez szükséges jogosultsággal rendelkezik.
[szerkesztés] Műleírások (Műszaki leírások)
A műleírás tartalmazza mindazokat, az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapokon nem, vagy csak részben ábrázolhatók; de különösen:
- az építés rövid célját, az építtetőre vonatkozó alapadatokat;
- az építmény rendeltetésére vonatkozó leírást;
- a beépítési- és alapterületi adatokat;
- az alkalmazott szerkezeteket részletesen;
- az alkalmazott építéstechnológia leírását;
- jogszabály által előírt leírásokat, mellékleteket (pl.: környezetvédelmi, hulladékkezelési stb.Ö
- esetlegesen:
- üzemeléstecnológiai leírást;
- tűzvédelmi leírást;
[szerkesztés] Szakvélemények, számítások
- statikai számítások, szakvélemények;
- hőtechnikai számítás;
- költségvetések, költségbecslések
[szerkesztés] Rajzi munkarészek
A köznapi értelemben vett Tervrajzok.
[szerkesztés] A legygakrabban előforduló engedélyezési tervdokumentáció tartalma
- térképmásolatok: a földhivatali hivatalos alaptérkép vonatkozó részei; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:2880;
- helyszínrajz: a földhivatali térkép alapján készített rajz; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:500;
- alaprajzok: az építmény összes használati szintjéről készített alaprajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
- metszet(ek): az építmény értelmezéséhez szükséges számú (de min. 2, egymással szöget bezáró alaprajzi vonalú), és a szintáthidaló(k) ábrázolásával készülő metszetrajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
- homlokzati rajzok; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
[szerkesztés] Speciális rajzok (tervek)
Engedélyezési dokumentációknál:
- felmérési tervek: amennyiben meglévő építmény átépítéséről, bővítéséről, bontásáról van szó;
- utcakép: jellemzően zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv előrhatja a szomszédos épületek utcai homlokzatainak ábrázolásával készítendő utcakép készítését;
Kiviteli terveknél:
- kitűzési terv: az építmény kitűzési alappontjainak ábrázolása, a telek jellemző méreteivel és az azoktól mért távolságokkal;
- részletrajzok (csomóponti rajzok): az építmény részletmegoldásit ábrázoló, jellemzően metszeti (esetleg alaprajzi, v. axonometrikus) rajzok; lépték: M=1:10, M=1:5, M=1:2, M=1:20;
- a kiviteli tervek jellemző léptéke: M=1:50 (alaprajzok, metszetek, homlokzatok esetében);
- konszignációs tervek, műhelyrajzok: a terven szereplő (jellemzően: ismétlődő), műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részlet-tervei, gyártási adatainak meghatározása:
- asztalos konszignáció: nyílászárók gyártási adatai (jellemzően még akkor is asztalos konszignációnak hívják, ha nem fa szerkezetű nyílászárókról van szó); beépített bútorok, egyéb asztalos szerkezetek (pl. faburkolatok) részlet-tervei;
- lakatos konszignáció: lakatos (fémszerkezetű) szerkezetek részlettervei (pl.: acél lépcső, korlátok stb.);
- műkő konszignáció;
- előregyártott (vasbeton) szerkezetek konszignációja;
[szerkesztés] Egyéb
- fényképdokumentáció: felmérési terveknél a meglévő állapot dokumentálására szolgál.
[szerkesztés] Vonatkozó jogszabályok
- 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről.


Based on work by