User:Nimfapapagáj/Aral-tó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Aral-tó
(TANULMÁNY)
Az Aral-tó volt 1960-ban a föld negyedik legnagyobb tava (lásd a Kaszpi-tengertől keletre). 1960 után a szovjetek kitalálták hogy a nyugat-ázsiai sivatagok helyén gyapotot kell termeszteni. Két folyó táplálja az Aral-tavat a Szir-Darja és az Amu-Darja. Ennek a két folyónak a vizét elvezették a gyapottermesztés számára tehát csatornákat építettek. De az már a szovjet „precizitás” hibája hogy rosszul építették meg a csatornákat és nem szigetelték, ebből következőleg elfolyt a két folyó vize a sivatagba. Ezt a gyapottermesztéses tervet később abbahagyták. De a két folyó már nem tudja annyi vízzel táplálni az Aral-tavat mert ahogy a két folyó a hegyekből jön és ahogy a sivatagba ér nagy része elpárolog. A folyók mentén élő embere ráadásul még pocsékolják is a folyók vizét, és még egy része elfolyik a sivatagba. Körülbelül annyi víz folyik az Aral-tóba mint a Berettyó-folyó. És így 1960-óta fokozatosan zsugorodik a tó vízfelülete. Ma a tó két részre szakadt, Felső-tó, Déli-tó, de nemsokára a Déli-tó is két részre fog szakadni: Keleti-tó, Nyugati-tó. Az Aral-tó kis mértékben sós volt, de most már ez nem így van, ahogy fogyott a víz a tóban úgy nőtt benne a só koncentráció. A kiszáradt medrek helyén sok só van és rengeteg megfeneklett hajó, na meg fújja a szél a por, só, gyapotvédőszerek keverékét. Ez roppant egészségtelen, ettől olyan gyerekek születnek mint Csernobilban csak még csúnyábbak. A tó 2050-re teljesen ki fog száradni. Van egy város, a neve Muynak, az Aral-tó partján volt 1960-ban. Ez a város a halászatból élt, így hogy már nincsenek a vízparton, nem tudnak semmit kezdeni mivel az Aral-tó már 120 km van tőlük. Az ott élők ezt mondják az Aralról: „ Régen az Aral vize kék volt, hemzsegett benne a hal. Volt benne ponty, csele, amur, harcsa. Nagy volt itt a halászat, óriási hajók jöttek hogy itt halászhassanak Aralban. Messziről jöttek emberek csak azért hogy itt fürödhessenek itt az Aralban.” Az Aral-tó az i. u. I. század előtt volt a legnagyobb. Akkor az 1960-i Aralhoz képest, délnyugati része a tónak hosszan belenyúlt a szárazföldbe de az I. század után kiszáradt az az öböl. Ógörög neve az Aral-tónak az Oxos.
Írta: Liszkai Patrik /jogvédett/ 100% önnálló elkészítés.
(Az adatokat az internetről olvastam de nem másoltam, az adatokat összesítettem így jött létre ez az irat. Remélem tudtam valakinek ezzel segíteni.




