Apollo–Szojuz-program

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Apollo–Szojuz-program jelvénye
Nagyít
Az Apollo–Szojuz-program jelvénye
Az Apollo–Szojuz-program űrhajósai. Balról jobbra: Slayton, Stafford, Brand, Leonov, Kubaszov
Nagyít
Az Apollo–Szojuz-program űrhajósai. Balról jobbra: Slayton, Stafford, Brand, Leonov, Kubaszov

1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo-18 és a szovjet Szojuz-19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Személyzet

Szovjet személyzet: Alekszej Leonov, Valerij Kubaszov;

Amerikai személyzet: Thomas Stafford, Donald Slayton, Vance Brand;

[szerkesztés] Repülés

Az ASTP küldetést 1975. júliusának második felében hajtották végre az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajó összekapcsolásával. Az Apollo fedélzetén három űrhajós volt, a Szojuzon kettő.

Az ASTP-t részben az 1968-as Marooned című film ihlette, amelyben egy rosszul járt Apollo űrhajósait egy szovjet űrhajó menti meg. Az Apollo CSM és az indítására használt Saturn-1B korábbi programokból megmaradt felszerelések voltak, ezért az ASTP az egyik legolcsóbb űrrepülés volt az űrkutatás történelmében.

A Szojuz-19 és az Apollo hét és fél óra különbséggel indult 1975. július 15-én és július 17-én kapcsolódtak össze. Három órával később Stafford és Leonov a Szojuz nyitott ajtaján keresztül találkoztak. A két űrhajós 44 órán keresztül maradt összekapcsolódva, elég időre, hogy a személyzetek ajándékokat adjanak egymásnak, meglátogassák egymás űrhajóját és egymás nyelvén váltsanak szót. Kipróbáltak még egy újradokkolási manővert, amelyben már a Szojuz volt aktív szereplő. A szovjetek öt napig maradtak az űrben, az amerikaiak kilenc napig.

Az Apollo-18 és a Szojuz-19 összekapcsolódva
Nagyít
Az Apollo-18 és a Szojuz-19 összekapcsolódva

A dokkolást egy adapter tette lehetővé, amelyet az Apolloval indítottak. A két parancsnok, Stafford és Leonov közötti történelmi kézfogás Európa fölött történt. Összekapcsolódva a két személyzet közös tudományos kísérleteket végzett. 44 órás együttlét után a két űrhajó szétvált és úgy álltak be, hogy az Apollo mesterséges napfogyatkozást hozon létre a napkorona lefényképezéséhez. Egy másik gyors dokkolás is volt még, mielőtt a két űrhajó a saját útját folytatta volna.

A küldetés sikeres volt minden szempontból. Az Apollo-Szojuz küldetésen, az amerikaiak vittek először magukkal kézi számítógépet (HP-65) az űrbe, arra az esetre, ha meghibásodás lép fel.

Az egyetlen komoly probléma az Apollo űrhajósainak hibája volt a visszatérés előtti felkészüléskor, ami miatt elég durvára sikerült a leszállás és ártalmas gázakkal telt meg a kapszula.

[szerkesztés] A dokkoló modul

Az Apollo és a Szojuz űrhajó összekapcsolására egy dokkoló modult fejlesztettek ki, amelyet az Apollóhoz csatolva indítottak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Apollo–Szojuz-program témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak

Az Egyesült Államok emberes űrprogramjai Földkelte
Előző program:
Skylab
Következő program:
Space Shuttle
Mercury | Gemini | Apollo | Skylab | Apollo-Szojuz-program | Space Shuttle | Nemzetközi Űrállomás | Orion
Az Szovjetunió és Oroszország emberes űrprogramjai Földkelte
Előző program:
Szaljut
Következő program:
Mir
Vosztok | Voszhod | Szojuz | Szaljut | Apollo-Szojuz | Mir | Nemzetközi Űrállomás | Kliper