Sztára
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sztára (szlovákul Staré) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2001-ben 816 lakosából 810 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagymihálytól 13 km-re északra a Laborc bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. században lakott hely volt. A mai falut 1273-ban említik először a Csák nembeli Péter fia Domonkos birtokaként. IV. László király a falut híveinek Jakab fiainak a Sztáray család őseinek Andrásak és Jakabnak adta. A Sztáray család ősi fészke, a nagymihályi uradalom része volt. 1335-ben már Szent Anna templomát is említik. A 17. századi barokkizált reneszánsz kastély helyén már a 13. században vár állott. A várat először 1453-ban említik, valószínűleg a török rombolta le a 16. század elején, 1692-ben már pusztaként szerepel. Nyoma alig maradt, csak alapfalmaradványai látszanak. 1715-ben 29, 1720-ben 25 háztartás volt a faluban. A 20. századig a Sztáray család birtoka, kastélyuk ma is áll a településen. 1910-ben 980, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetsségei
- Sztáray-kastély (17. század) eredetileg későreneszánsz, a 18. században Sztáray Fülöp barokk stílusban építette át.
- A 13. századi vár csekély maradványai.
- Római katolikus temploma 14. századi eredetű, ereetileg Szent Anna tiszteletére volt szentelve, 1721-ben újjáépítették és a Szeplőteeln Szűzanya tiszteletére szentelték fel.
[szerkesztés] Híres emeberek
A nagymihályi és sztáray gróf Sztáray család több neves tagja kötődik a településhez:
- Sztáray János Fülöp gróf (1739-1815) Zemplén vármegye főispánja.
- Sztáray Albert gróf (1785-1843 országgyűlési képviselő és neves publicista.
- Sztáray Irma grófnő (1863-1941), Erzsébet királyné udvarhölgye, aki az 1898. szeptember 10-i gyilkosság során is kísérője volt.


Based on work by