2004 a tudományban
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lásd még:
Más események 2004-ben
A tudomány években
...
2003 a tudományban
2004 a tudományban
2005 a tudományban
...
2004 a tudományban és a technikában.
A technológia nemzetközi éve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Antropológia
- október 27. - Eddig nem ismert emberelőd maradványokat találtak Indonéziában. Homo floresiensis-nek nevezték el. Ez a törpszerű hominid 18,000 éve élt Flores szigetén. Az eredményeket itt publikálták: Nature.
[szerkesztés] Biológia
- július 30. - Tengerbiológusok a Monterey Bay Aquarium Research Institute-tól a Science-ben közlik felfedezésüket egy új családról, amit Osedax-nak neveztek el. Ezek a mélytengeri férgek a bálnák tetemeiből származó zsírokkal táplálkoznak.
[szerkesztés] Csillagászat
- január 19. - A Hubble űrtávcső programjának befejezését jelentik be.
- március 15. - A csillagászok bejelentik a 90377 Sedna, egy Plútóhoz hasonló planetoid felfedezését, mely a Naptól legtávolabb keringő ismert objektum.
- május 18. - A Chandra Röntgenteleszkóp segítségével tudósok bejelentik, hogy az univerzum tágulása gyorsuló fázisban van.
- június 8. - A Vénusz elhalad a Nap előtt.
- október 28. - Teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországon is látható.
- november 20. - Felbocsájtják a Swift űrszondát, melynek feladata, hogy gamma- és röntgensugárzást vizsgáljon.
- december 27. - A Magnetar (SGR 1806-20) nevű neutroncsillag robbanásának sugárzása elérte a Földet. Ezt tartják a valaha megfigyelt legnagyobb erejű robbanásnak galaxisunkban. [1]
[szerkesztés] Geológia
- szeptember 28. - Földrengés Parkfieldben, Kaliforniában. Mivel ez a világ egyik földrengés központja, számtalan műszerrel figyelik folyamatosan a földmozgásokat. Ez a rengés volt a legjobban megfigyelt eset a geológia történetében.
[szerkesztés] Fizika
- január 14. - A Pennsylvania State University fizikusai Bose-Einstein kondenzátumot hoznak létre. Nature
- február 3. - Orosz és amerikai fizikusok eredményeik alapján megjósolják a 113 és 115 rendszámú elemek létét. Phys. Rev. C 69 021601
- március 22. - Egy ausztrál, görög és orosz kutatócsoport bejelentik a valaha készített legkisebb sűrűségű, nanohabos felépítésű szénből álló anyag kifejlesztését. [2]
- április 20. - A NASA elindítja a Gravity Probe B-t Albert Einstein általános relativitáselméletének bizonyítása érdekében.
[szerkesztés] Technológia
- március 27. - A NASA sikeresen teszteli X-43A nevű repülőjét a Hyper-X projekt keretein belül, mely meghaladta a Mach 7-et ezzel a leggyorsabb hiperszonikus szabadrepülésű gépezetté válva.
- április 30. - A University of California kutatói bejelentik az első nagy sebességű transzisztor kifejlesztését, mely szén nanocsövekből készült, és mikrohullámú frekvenciákon működik.
[szerkesztés] Számítástechnika
- február 3. - A KDE 3.2 és a KDevelop 3. kiadása.
- június 17. - Megjelenik az első „bluetooth”-on keresztül terjedő mobiltelefonra írt vírus.
[szerkesztés] Űrkutatás
- január 3. - A NASA MER-A (Spirit) űrszondája, mely része a Mars Exploration Rover programnak, sikeresen landolt a Marson.
- január 24. - A NASA MER-B (Opportunity) űrszondája, mely része a Mars Exploration Rover programnak, sikeresen landolt a Marson.
- március 2. - A NASA bejelenti, hogy az Opportunity szonda a leszállási helyének közelében víz geológiai jegyeit fedezte fel.
- március 2. - Az ESA Rosetta küldetése beindul, célja, leszállni a Churyumov-Gerasimenko-üstökösre 2014-ben.
- március 4.- A NASA Spirit űrszondája víz és vulkanikus kőzet múltbeli kölcsönhatását mutatta ki.
- április 1. - A Genesis űrszonda elindul vissza a Föld felé.
- június 21. - A SpaceShipOne-t, az első civil űrrepülőt elindítják Kaliforniában, elérte a 100 km-es magasságot megközelítve ezzel az világűr határát.
- július 1. - A Cassini-Huygens űrszonda sikeresen pályára áll a Szaturnusz körül, majd megkezdi a gyűrűs bolygó és 31 ismert holdja négy évig tartó tanulmányozását.
- augusztus 2. - A NASA sikeresen elindítja a MESSENGER szondát, mely 5 év alatt éri el a Merkúrt.
- szeptember 8. - A Genesis űrszonda napszélből vett részecskemintákkal visszatér a Földre, de a földbe csapódik, mivel nem nyílik ki a fékezőernyője.
- október 4. - A SpaceShipOne nyeri el az Ansari X Díjat miután elére a 100 km-t második alkalommal 5 napon belül.
- november 15. - A SMART-1 űrszonda megkezdi Hold körüli keringését. Ez az első ilyen jelelgű európai küldetés.
- december 25. - A Cassini sikeresen elengedi Huygens szondáját, mely megkezdi útját a Szaturnusz Titán holdjához.
[szerkesztés] Díjak
- Nobel-díj
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: Linda B. Buck és Richard Axel megosztva „a szaglósejtek és a szaglórendszer működésének leírásáért”.
- Fizikai Nobel-díj: David J. Gross (USA), H. David Politzer (USA), Frank Wilczek (USA) „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”.
- Kémiai Nobel-díj: Aaron Ciechanover, Avram Hershko és Irwin Rose az „ubiquitin-közvetítette fehérje bontás felfedezéséért”.
- Abel-díj a matematikában: Michael F. Atiyah and Isadore M. Singer
- Millennium Technology Prize: World Wide Web elindítója Tim Berners-Lee.
- Descartes-díj átütő tudományos sikerekért:
- Mitokondriális biogenezis, betegség projekt (co-ordinator Howard Trevor Jacobs).
- Hosszú távú fotonikus kvantum kommunikációs projekt (co-ordinator Anders Karlsson)
.
[szerkesztés] Kinevezések
- február 12. - Arden Bement, vezetővé az USA National Science Foundation-nél.
- augusztus 26. - Susan Hockfield neurobiológus lett a MIT vezetője.
- november 19. - Piermaria Oddone részecskefizikus lett a Fermilab vezetője Michael Witherellt követve a poszton. (2005. július 1.-től).
[szerkesztés] Halálozások
- március 15.
- William Pickering (született 1910.), egykori vezetője a NASA Jet Propulsion Laboratory-jának.
- Sir John Pople (született 1925.), brit Nobel-díjas kémikus.
- július 3. - Andrian Nikolayev (született 1929.), űrhajós.
- július 28. - Francis Crick (született 1916.), amerikai, orvosi Nobel-díjat kapott a DNS kettős hélixének leírásáért.
- augusztus 12. - John Clark (született 1951.), a Roslin Intézet vezetője, részt vett a Dolly bárányt klónozó csapatban.
- augusztus 15. - Sune K. Bergström (született 1916.), svéd biokémikus, 1982-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
- augusztus 31. - Fred Whipple (született 1906.), amerikai csillagász, aki részt vett az üstökösök leírásában, nevéhez fűződik a piszkos hólabda kifejezés.
- október 5. - Maurice Wilkins (született 1916.), orvosi Nobel-díjat kapott a DNS kettős hélixének leírásáért, melyhez röntgen-diffrakciós módszert használt.
- október 19. - Lewis Urry (született 1927.), a hosszú életű alkalikus elem felfedezője.
- november 18. - Robert Bacher (született 1905.), magfizikus, a Manhattan Project tagja, a California Institute of Technology professzora.
- december 29. - Julius Axelrod, (született 1912.), biokémikus, orvosi Nobel-díjat kapott a katekolamin neurotranszmitterek leírásáért.


Based on work by