RD–170

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az RD–170 a szovjet Energomas tervezőirodában (korábban: OKB–456) kifejlesztett folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű. Az alapváltozatát az Enyergija nehézrakétához fejlesztették ki, később a Zenyit rakéták első fokozatában is használni kezdték. Továbbfejlesztett változata az RD–191, amelyet az Angara hordozórakétákba építenek, illetve az amerikai Atlas V hordozórakétához használt RD–180.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kialakítása

A világ jelenleg legnagyobb tolóerejű folyékony hajtóanyagú rakétahajtóműve. A szovjet, illetve orosz hajtóművekre jellemzően négykamrás égéstérrel rendelkezik, a fúvócsövek tengelye (a tolóerővektor) alaphelyzetben párhuzamos. A fúvócsöveket négy-négy hidraulikus munkahenger mozgatja. Tüzelőanyagként kerozint, oxidáló-anyagként pedig oxigént használ. Két gázgenerátorral rendelkezik, amelyek egy turbinát működtetnek, a turbina pedig egy szivattyút hajt, ez látja el tüzelőanyaggal és oxidálóanyaggal mind a négy kamrát. Az RD–170 hajtómű tömege 9750 kg.

[szerkesztés] Műszaki jellemzői

  • Tolóereje légüres térben 7887 kN
  • Fajlagos impulzusa vákuumban 338 sec. (3305 N·s/kg), földfelszínen 309 sec. (3030 N·s/kg)
  • Tolóerő-tömeg arány: 82
  • A tüzelőanyag szivattyú turbinájának teljesítménye: 192 MW

[szerkesztés] Típusváltozatok

  • RD–170 – az alapváltozatát, gyártását már befejezték
  • RD–171 – Az ukrán Zenyit rakétákon alkalmazzák. Az alapváltozattól eltérően alaphelyzetben a négy fúvócső tengelye szöget zár be egymással. A típust jelenleg is gyártják.
  • RD–172 – az alapváltozathoz képest 6%-al növelték a tolóerőt, de sorozatban nem gyártották
  • RD–173 – az alapváltozathoz képest 4%-al növelték a tolóerőt, de sorozatgyártásba nem került
  • RD–174 – az Angara hordozórakétához gyártott változat, jellemzői alapvetően megegyeznek az RD-170 alapváltozattal

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken