Hivatalos személy Btk. szerinti fogalma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Btk. a 137. § szakaszában szabályozza a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy fogalmát. A hivatalos személy egyes törvényi tényállásokban mint speciális passzív alany, vagy mint specilális elkövető szerepel, ezért fontos, hogy a Btk. pontosan meghatározza a fogalmát. A törvény szövege alapján:

  • hivatalos személy:
    • az országgyűlési képviselő
    • a köztársasági elnök
    • a miniszterelnök
    • a Kormány tagja, a politikai államtitkár
    • az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész
    • az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok
    • a helyi önkormányzati testületek tagja
    • a közjegyző és a közjegyzőhelyettes
    • az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes
    • alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik
    • jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el
  • külföldi hivatalos személy:
    • a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy
    • nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik
    • nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy
    • a Magyar Köztársaság területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik