Dacsólám

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dacsólám (szlovákul Dačov Lom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Alsó- és Felsődacsólám egyesítése. 2001-ben 415 lakosából 395 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagykürtöstől 16 km-re északnyugatra a Lám-fennsíkon fekszik.

[szerkesztés] Története

A Lám-fennsík neve már egy 1135-ös határleírásban szerepel, a falut magát 1333-ban említik először írott forrásban. Nevét első birtokosairól a Dacsó családról kapta. Később a Palásthyak, a Zrínyiek, a Ballassák birtoka. A falu lakói szlovákságuk ellenére 1848-ban a szabadságharc oldalán álltak. Itt volt kántortanító szabadságharc csatáinak hőse Záhony István, akit amikor a császári katonák el akartak fogni a a falu népe a védelmére kelt. 1910-ben Alsódacsólámnak 398, Felsődacsólámnak 573 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Evangélikus temploma eredetileg a 13. században román stílusban épült. A 15. században gótikus stílusban átépítették, 1713-ban megújították. Ekkor kapta festett kazettás mennyezetét. Utoljára 1905-ben építették át neogótikus stílusban.
  • A falu népművészete , különösen népviselete messze földön híres.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1855-ben Ján Slávik egyházi író és Juraj Slávik publicista.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken