Canal du Midi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Canal du Midi

A Canal du Midi Toulouse mellett
Adatok
Ország Franciaország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1996

A Canal du Midi történelmi jelentőségű csatorna Franciaország déli részén (le midi). A Garonne folyót köti össze a Földközi-tengerrel. A csatorna hossza 240 km és Toulouse városától Sète kikötőig nyúlik (ez utóbbit azért alapították, hogy a csatornának a keleti végpontja legyen.)

[szerkesztés] Történet

A csatorna XIV. Lajos uralkodása alatt épület. Eredeti célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, kiküszöbölve az ellenséges Spanyolország körül vezető hosszú tengeri utat, a tengeri kalózokat és a 17. századi körülmények között egy hónapi utazást.

A Canal du Midi Castelnaudary városa mellett
Nagyít
A Canal du Midi Castelnaudary városa mellett

A csatornát 1681. május 24-én nyitották meg, Canal Royal de Languedoc névvel. A tervező és az építés vezetője Pierre-Paul Riquet volt, egy gazdag adóbérlő, aki a sóadóból származó jövedelméből támogatta az építkezést. A király cserébe neki adta volna a csatorna jövedelmét, Riquet azonban csődbe ment és szegénységben halt meg 1680-ban, néhány hónappal a csatorna megnyitása előtt. A teljes költség 17 millió akkori livre volt, amelynek 40%-át a király, 40%-át a tartomány és 20%-át Riquet előlegezte meg, hogy tulajdonossá váljon. A csatorna építésénél 12000 munkás dolgozott, a korhoz képest jó fizetéssel. Még "táppénzt" is kaptak, ami az akkori időkben ritka kivétel volt.

A Canal du Midi Toulousetól délre
Nagyít
A Canal du Midi Toulousetól délre
Zsilip a csatornán
Nagyít
Zsilip a csatornán

A 19. századig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett.

[szerkesztés] A csatorna jellemzői

A csatornán 103 zsilip van, amelyek a 190 méternyi szintkülönbség kiegyenlítésére szolgálnak. A csatornához összesen 328 műtárgy tartozik, a zsilipeken kívül hidak, gátak és egy alagút.

Béziers városa mellett a csatorna keresztezi az Orb folyót. Ehhez egy híd-csatornát építettek.

Ez volt az első alagúton átvezető csatorna. A Malpas alagút 173 méter hosszú és Enserune mellett egy domb alatt halad.

Szintén a csatornánál építették az első, csatorna táplálására szolgáló mesterséges tárolót. A gát 700 méter hosszú, 30 méterrel a folyó ágya felett található, és az alapjánál 120 méter széles; az építésnél több száz helyi asszony hordta a földet kosarakban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Canal du Midi témájú médiaállományokat.
  Franciaország világörökségi helyszínei  m·v·sz 
kulturális: A chartres-i katedrális | A Vézère-völgyi festett barlangok | Mont-Saint-Michel | A versailles-i kastély | Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom | Amiens-i katedrális | Fontenayi cisztercita apátság | Fontainebleau | Arles római kori és román stílusú műemlékei | Orange amfiteátruma és diadalíve | Arc-et-Senans királyi sólepárlója | Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban | Saint-Savin sur Gartempe temploma | Pont du Gard | Strasbourg, Grand Ile | Párizs, a Szajna partja | A Notre-Dame-katedrális, Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau, Reims | Bourges katedrálisa | Avignon | Canal du Midi | Carcassonne | A Szent Jakab-út franciaországi szakasza | Lyon történelmi óvárosa | Saint-Emilion törvényszéke | A Loire völgye | Provins, középkori kereskedőváros | Le Havre| Belgium és Franciaország középkori harangtornyai

természeti: Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán

Spanyolországgal közös: Pireneusok – Mont Perdu