Űrszonda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgálnak. A Plútón kívül eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.

Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az European Space Operation Centre (ESOC), amely az ESA irányítóközpontja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az űrszondák típusai

[szerkesztés] Fedélzeti műszerek

  • kamera - felvételeket készít a célégitestről, melyek alapjámeg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
  • spektrométer, fotométer - az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
  • infravörös radiométer - a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
  • magnetométer - a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
  • pordetektor - a mikrometeorokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
  • radar - a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
  • szeizmométer - a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli;

[szerkesztés] Naprendszerkutatási programok

az ország és a kezdés éve

[szerkesztés] Fontosabb űrszondák, programok

[szerkesztés] Nap

[szerkesztés] Merkúr

[szerkesztés] Vénusz

[szerkesztés] Hold

  • Luna-program - keringő és leszálló egységek, anyagminta visszahozó küldetések (Szovjetunió, 1959-1976)
  • Ranger-program - becsapódó szondák (USA, 1961-1965)
  • Zond-program - személyzet nélküli űrhajók (Szovjetunió, 1964-1970)
  • Surveyor-program - leszálló egységek (USA, 1966-1968)
  • Lunar Orbiter-program - keringő egységek (USA, 1966-1967)
  • Lunohod - holdautók (Szovjetunió, 1970-1973)
  • Hiten és Hagoromo (Muses-A) - keringő egység és becsapódó szonda (Japán, 1990)
  • Clementine - keringő egység (USA, 1994)
  • AsiaSat-3 - távközlési hold (Kína, 1997)
  • Lunar Prospector - keringő egység (USA, 1998)
  • SMART-1 - keringő egység, technológiai küldetés (Európa, 2003)
  • Lunar-A - keringő egység, penetrátorok (Japán, 2005)
  • SELENE - keringő egység (Japán, 2005)
  • Chang'e-1 - keringő egység (Kína, 2006)
  • Chandrayaan-1 - keringő egység (India, 2008)
  • Lunar Reconnaissance Orbiter - keringő egység (USA, 2008)
  • LCROSS - becsapódó szonda, a LRO-val együtt indul (USA, 2008)
  • Lunar Giant Basin Sample Return - anyagminta visszahozó küldetés (USA, 2009)
Űrszonda Mars körüli pályán (Mars Reconnaissance Orbiter)
Nagyít
Űrszonda Mars körüli pályán (Mars Reconnaissance Orbiter)

[szerkesztés] Mars

[szerkesztés] Kisbolygók

  • NEAR Shoemaker - keringő egység (USA, 1996)
  • Deep Space-1 - kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
  • Muses-C (Hayabusa) - anyagminta visszahozó küldetés (Japán, 2003)
  • Dawn - keringő egység (USA, 2006)

[szerkesztés] Jupiter

[szerkesztés] Szaturnusz

[szerkesztés] Uránusz

[szerkesztés] Neptunusz

[szerkesztés] Plútó

[szerkesztés] Üstökösök

  • ICE (International Cometary Explorer) - megközelítés (USA, 1978)
  • Vega-program - üstökös megközelítés (Szovjetunió, 1984)
  • Giotto - üstökös megközelítés (Európa, 1986)
  • Sakigake - üstökös megközelítés (Japán, 1986)
  • Suisei - üstökös megközelítés (Japán, 1986)
  • Deep Space-1 - kisbolygó és üstökös megközelítés, technológiai küldetés (USA, 1998)
  • Stardust - anyagminta visszahozó küldetés (USA, 1999)
  • CONTOUR - üstökös megközelítés (USA, 2002)
  • Rosetta - keringő és leszálló egység (Európa, 2003)
  • Deep Impact - keringő és becsapódó egység (USA, 2005)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Űrszonda témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak