Nádasdy Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nádasdy Ferenc, nádasdi és fogarasföldi gróf (1625 – Bécs, 1671. április 30): főnemes, Nádasdy Pál és Révay Judit fia.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nagyműveltségű mecénás
Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.
[szerkesztés] Politikai karrierje
1633-tól Vas vármegye főispánja volt, majd III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től egyben királyi helytartó volt. Hatalmas vagyona miatt magyar Krőzusnak nevezték.
[szerkesztés] A Wesselényi-féle összeesküvés részese
A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett: Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság által minden méltóságaitól s javaitól megfosztották és lefejezték.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar Életrajzi Lexikon


Based on work by