Kökény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kökény
Prunus spinosa
Kökény (Prunus spinosa)
Rendszertan
Ország: Plantae
Törzs: Magnoliophyta
Osztály: Magnoliopsida
Rend: Rosales
Család: Rosaceae
Alcsalád: Prunoideae
Nemzetség: Prunus
Faj: P. spinosa
Binominális név
Prunus spinosa
L.
Ez a szócikk a növényről szól. További jelentéséhez lásd: Kökény (település).

A kökény Európában és hazánkban is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés cserje a szilva egyik rokona.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elnevezései

  • A kökény latin neve: (Prunus spinosa),
  • a kökényszilva latin neve: (Prunus insititia),
  • magyar népies nevei: kökény, boronafa

[szerkesztés] Jellemzése

A kökény gyümölcs
Nagyít
A kökény gyümölcs

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Kisméretű levelei eliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.)

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.

[szerkesztés] Gyümölcsének felhasználása

  • Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
  • Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
  • Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran).
  • Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat.