Csécs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csécs (szlovákul Čečejovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 1899 lakosából 1148 szlovák és 678 magyar volt.

[szerkesztés] Fekvése

Csécs község Kassától 22 km-re dél-nyugatra a Kassai-medencében 215 m-rel a tengerszint fölött fekszik. A Csécshez tartozó Szőllőskével együtt a falunak több mint 1900 lakosa van, melynek túlnyomó része magyar és szlovák nemzetiségűnek vallja magát.

[szerkesztés] Története

Annak ellenére, hogy az első ismert írásos említés a faluról csak 1317-ből származik, ahol "CECH" néven szerepel, a község múltja jóval távolabbra nyúlik vissza. A falu határában talált kőeszközök, melyek Krisztus születése előtt 35 000 évvel készültek, arra adnak következtetni, hogy már az őskőkorszakban is lakott itt ember. A régészek által feltárt ősi települések alapjainak a maradványai (a legrégebbi Krisztus születése előtt 5000-ből származik) bizonyítják számos épített emberi település létezését a falu határában már a kőkorszakban.

A falu első ismert tulajdonosa a Perényi család, amely az 1402-ből származó feljegyzésekben szerepel. A későbbiekben még mint a falu birtokosai szerepelnek többek között a Pédery és a Szirmay családok.

A feljegyzések alapján a falu lakosságát 1427-ben 350-re lehet becsülni. Annak ellenére, hogy a falu nem volt török megszállás alatt, török támadásoktól tartva csaknem teljesen elnéptelenedet. 1715-ben már csak 4 család lakta. A törökök visszavonulása után Szirmay, a falu akkori birtokosa, magyar családokat telepített a faluba. Ezt követően szlovák, lengyel és ruszin telepesek is érkeztek a vidékre. 1826-ban már 1029 lakosa volt a falunak, melynek zöme mezőgazdasággal foglalkozott. 1831-ben a környéken kolera járvány pusztított, amely megtizedelte a falu lakosságát is. 1869-ben 894, 1903-ban 785 és 1920-ban 877 lakost tartottak nyilván a faluban.

Csécs egészen az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig a monarchia részét képezte. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákia 1918-as létrejöttétől ide tartozott egészen 1938-ig, amikor Magyarországhoz lett csatolva. 1945-től ismét Csehszlovákiához tartozott egészen a Szlovák Köztársaság megalakulásáig 1993-ban, amióta Szlovákia részét képezi.

A község legrégibb épülete a még ma is álló, a 13. századból az Árpádok korából származó kora gótikus kőtemplom, melynek egy részén még a román építészeti stílus jelei is fellelhetőek. Az eredetileg római katolikus templom az 1703-as Rákóczi szabadságharc idejétől a református egyház alá tartozik. Valószínűleg abban az időben fedték be vakolattal a templomban található 13. századbéli falfestményeket. Az értékes freskókat 1893-ban tárták fel újra. A legutóbbi, 1994-ben befejezett restaurálási munkálatok után a nemzeti műemlékké nyilvánított freskók újra teljes szépségükben tekinthetőek meg a templomban.

A falu domináns épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A templom 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta.

Közvetlenül a katolikus templom mellett található a 18. század második felében klasszicista stílusban épült kastély, melyen jelenleg újjáépítési munkák folynak. A kastély eredeti állapotban levő főbejáratával szemben épült az I. és II. világháború áldozatai tiszteletére állított emlékmű. Az emlékmű tetején található Szent István koronának megvan a saját érdekes "történelme". Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a koronát vörös csillag cserélte fel, mely 20 évig maradt a helyén. Az 1968-as demokráciai folyamatok Csécset sem kerülték meg, így a vörös csillag is eltűnt az emlékműről. Az 1990-es évek elején aztán titokzatos módon újra felkerült a már elveszetnek hitt Szent István korona az emlékmű tetejére.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken