Ulan-Ude
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A Guiness Rekordok Könyvében is megtalálható Lenin szobor Ulan-Ude főterén. | |
| Becenév: "1934-ig Verhnyeudinszk" | |
| Elhelyezkedése | |
|---|---|
| Ulan-Ude és a Bajkál-tó | |
| Koordinátái: | |
| Kormányzat | |
| Ország Államrész |
Oroszország Burját Köztársaság |
| Alapítás éve Várossá vált |
1689 1775 |
| Polgármester | Ajdajev Gennagyij |
| Földrajzi jellemzői | |
| Területe | |
| Teljes | km² |
| Népesség | |
| Város (2006) | 347 800 fő |
| Időzóna Nyáron (DST) |
IRKT (UTC+8) IRKT (UTC+9) |
Ulan-Ude város Oroszország kelet-Szibériai részén a Burját Köztársaság fővárosa. A város neve burját nyelven Vörös folyót jelent.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ulan-Ude a Transzszibériai vasútvonal 5641 km-nél a Szelenga völgyében terül el a folyó jobb partján. A völgyet a Hamar-Daban és az Ulan-burgaszi hegységek fogják közre.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
Udinszkoje települését 1666-ban portyázó kozákok alapították, mint téli szálláshelyet. 1678-ban már, mint cölöpvárat tartották nyilván az orosz kozák csapatok fontos támaszpontja volt a keleti terjeszkedés idején. 1775-ben kapott városi jogokat és címert. Ekkor a város az Irkutszki Kormányzóság része volt.
1900-ban érkezett Ulan-Ude-be az első vonat Szentpétervárról a Transzszibériai vasútvonalon, ez felgyorsítja a város fejlődését. 1923-ban megalakult a Burját Köztársaság. 1934-ben átnevezték a várost mai nevére Ulan-Ude, ami burját nyelven ’’vörös folyó’’-t jelent.
[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
Ulan-Ude legismertebb ipari létesítménye az 1939-ben alapított Ulan-Udei Repülőgépgyár A repülőgépgyár honlapja. Ez a repülőgépgyár unikális abban a tekintetben, hogy párhuzamosan gyárt repülőgépeket és helikoptereket.
A II. világháború idején a Pe-2-es bombázókat és La-5-ös vadászgépeket gyártotta az üzem. A háborút követően itt készültek a sugárhajtóműves vadászgépek első generációjához tartozó Mig-15-ös vadászgépek.
A helikopter gyártás 1956-ban indult az üzemben a Ka-15-tel amelyet a 60-as évek végén a 70-es évek elején a Ka-25-ös váltott fel. A 60-as években a gyárban rakéták is készültek és a polgári légi forgalom számára gyártották az An-24-es utasszállító gépeket.
1977-ben kezdődött a MiG-27M gyártása. Jelenleg az Ulan-Udei Repülőgépgyár a Mi-8T és a Mi-171-es helikoptereket és a szuhoj sorozatból a Szu-25-öt és a Szu-39-et gyártja.
[szerkesztés] Közlekedés
Ulan-Ude Kelet-Szibéria fontos közlekedési csomópontja itt ágazik ki a Transzszibériai Vasútvonalból a Transzmongol Vasútvonal. Ez közvetlen vasúti kapcsolatot biztosít Európa és Mongólia illetve Kína közt. Építését 1939-ben kezdték. 1947-1953 között itt müködött a Gulag egyetlen nem szovjet területen található tábora, közel 50 000 fogoly dolgozott a vasútvonal építésén.
Itt ágazik el a Moszkvát a Távolkelettel összekötő autóút Mongólia irányába vezető ága is..
A Ulan-Ude repülőtere (Muhino IATA:UUD, ICAO:UIUU) 1926-től hivatalos nemzetközi repülőtér. 1926-ban indult menetrendszerinti repülőgépjárat Ulan-Ude és Ulánbátor között. A repülőtér a KrasAir (Krasnoyarsk Airline) tulajdonában van és 2005-ben 151 000 utast szolgált ki. A KrasAir a MALÉV iránt érdeklődő potenciális vevők egyike. 2005-ben a MALÉV tenderen a KrasAir adta be a legkedvezöbb ajánlatot, azonban a magyar kormány a tendert megsemmisítette.
Ulan-Ude a Bajkál-tó keleti partjának a központja. A tóparti településeket autóbusz járatok kötik össze a várossal.
A városi közlekedést autóbusz és villamos vonalak biztosítják.
[szerkesztés] Oktatás, Kultura
[szerkesztés] Oktatás
Ulan-Udében található az 1995-ben alapított Burját Állami Egyetem [1]. Az egyetem hallagatóinak száma 2005-ben több mint 11 000 volt. A Burját Állami Egyetemnek kihelyezett tagozata van Mongólia fővárosában Ulánbátorban

