Bicske

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.49074° k. h. 18.63625°

Bicske
Bicske címere
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Bicskei
Rang város


Terület 78,88 km²
Népesség
Irányítószám 2060
Körzethívószám 22
Térkép
é. sz. 47.49074° k. h. 18.63625°
település
Mo. térképén

Bicske Fejér megye északi részén fekvő város.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közlekedés

Bicske a BudapestGyőrHegyeshalomBécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába.

A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.

[szerkesztés] Története

Bicske első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a BudapestGyőr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről.

A II. világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. 1945-ben végül ismét járásszékhely lett Bicske. 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

[szerkesztés] Nevezetességei

Bicske, Batthyány-kastély
Nagyít
Bicske, Batthyány-kastély

[szerkesztés] Testvérváros

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Más nyelveken