Akkord
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Akkordnak nevezzük a különböző hangok egyidejű megszólalását.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajtái
[szerkesztés] Jellege szerint
- egybehangzó (konszonáns)
- széthangzó (disszonáns)
Ezeknek a kombinálása, feloldása, stb. a zeneszerzés alapja. Ezzel foglalkozik még az összhangzattan is.
[szerkesztés] A megszólaló hangok száma szerint
[szerkesztés] hármashangzat
A hármashangzat a klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat.
A főhármashangzatoknak nevezzük valamely hangsor I. (tonika), IV. (szubdomináns) vagy V. fokára épített hármashangzatokat.
- Dúr hármas: dó-mi-szó (pl. d-fisz-á)
- Moll hármas: lá-dó-mi (pl. d-f-á)
- Szűkített hármas: ti-ré-fá (ekkor dúr oldás) vagy szi-ti-ré (ekkor moll oldás) (pl. fisz-á-c)
- Bővített: dó-mi-szi (pl. d-fisz-áisz)
[szerkesztés] négyeshangzat
Ha a hármashangzatokhoz további terceket teszünk négyeshangzatokat kapunk, másnéven szeptimakkordokat. Az új terc a skála alaphangjától szeptim távolságra van, innen az akkord neve. Egyszerűbb négyeshangzatok:
- moll szeptimakkord
- dúr szeptimakkord
- domináns szeptimakkord
[szerkesztés] ötöshangzat
[szerkesztés] Hangzat-rendszerek
Kétféle hangzat-rendszer létezik:
- latin: ide tartoznak a francia, a spanyol és olasz zene. Ez a rendszer a kemény diatonikus skála alaphangjára és annak hangorára támaszkodva képezi a különböző hangzatokat, amelyek számát 13 törzshangzatban állapítja meg, és minden más hangzati alkalmazást a mesterséges alakítás variánsaira vezet vissza. Emellett rendszerét a disszonáns akkordnak egyetlen változatlan feloldási szabályra alapítja.
- germán: ez a fajta a német és vele (kulturálisan) rokon területeken terjedt el. Ez a rendszer a kemény diatonikus skála hangsora mellett még a lágy skáláéét is képződési kiinduláspontul veszi, és ezáltal a hozzátartozandóság alapján nemcsak kiszélesíti, hanem sokkal bonyolultabbá teszi.
Mind a két rendszernél eltérők az elnevezések, a címek, a paragrafusok, de az eredmény végre ugyanaz, mert az akkordok minősége és jellege mindkettőnél ugyanaz.
[szerkesztés] Az akkordok elnevezései és jelölése
Főleg a jazzban jelölik az akkordokat. A dúr skálában megtalálható szeptimakkordok: 1:C-Maj7,2:D-M7,3:E-M7,4:F-Maj7,5:G-7,6:A-M7,7:H-dim7
| félhangok | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| hangközök | 1 | 2 | 3mi | 3 | 4 | 5- | 5 | 5+ | 6 | 7 | 7maj | 8 | 9- | 9 | 9+ | 11- | 11 | |
| C | x | x | x | |||||||||||||||
| C2 | x | x | x | |||||||||||||||
| C4 | x | x | x | |||||||||||||||
| C6 | x | x | x | x | ||||||||||||||
| C7 | x | x | x | x | ||||||||||||||
| C7maj | x | x | x | x | ||||||||||||||
| C9 | x | x | x | x | x | |||||||||||||
| C11 | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||
| C9+ | x | x | x | x | x | |||||||||||||
| C9- | x | x | x | x | x | |||||||||||||
| C5+ | x | x | x | |||||||||||||||
| cmi | x | x | x | |||||||||||||||
| cmi5- | x | x | x | |||||||||||||||
| Cdim | x | x | x | x | ||||||||||||||
| cmi75- | x | x | x | x |


Based on work by