Mir
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a cikk az orosz űrállomásról szól. Az azonos nevű belarusz településről a Mir (Belarusz) szócikkben olvashatsz.
A Mir (oroszul: Мир, jelentése: béke vagy világ) egy szovjet űrállomás, az emberiség első hosszú távú kutatóállomása a világűrben. Hét hermetikus modulból állt, amelyek mindegyikét külön állították pályára Bajkonurból. Az űrhajósok Szojuz űrhajókkal, később pedig amerikai űrrepülőgépekkel is érkeztek az űrállomásra. Az utánpótlás szállítását Progressz űrhajók végezték.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A Mir a korábbi szovjet Szaljut űrállomásokon alapult. Célja egy nagyméretű, lakható tudományos laboratórium bíztosítása a világűrbe.
A jelenlegi űrrepülési időtartamrekord 437.7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között. 1997. június 24-én a Mir-űrállomásnak ütközött egy orosz Progressz típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok bíztonságban megúszták.
Két rövidebb időszakot leszámítva a Mir 1999. augusztusáig állandóan lakott volt. 15 éves küldetés után 2001. március 23-án a Déli-Csendes-óceán felett irányított manőverrel visszatért a földi légkörbe és megsemmisült. Tervek voltak az állomás átalakítására turisztikai célokra, de bíztonsági szempontból túl kockázatos volt a további működtetés.
[szerkesztés] Modulok
A Mir űrállomás több összekapcsolható modulból állt, melyeket külön állítottak pályára Proton hordozórakétákkal, leszámítva a dokkolómodult, amelyet amerikai űrrepülőgéppel indítottak.
| Modul | Indítás | Hordozórakéta | Dokkolás | Tömeg | Szerep | Szerkezet |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Központi | 1986. február 19. | Proton 8K82K | - | 20 100 kg | Lakómodul | |
| Kvant-1 | 1987. március 31. | Proton 8K82K | 1987. április 9. | 10 000 kg | Csillagászati modul | |
| Kvant-2 | 1989. november 26. | Proton 8K82K | 1989. december 6. | 19 640 kg | Technológiai modul | |
| Krisztall | 1990. május 31. | Proton 8K82K | 1990. június 10. | 19 640 kg | Anyagtudományi modul | |
| Szpektr | 1995. május 20. | Proton 8K82K | 1995. június 1. | 19 640 kg | Geofizikai-, földfigyelő modul | |
| Dokkoló modul | 1995. november 12. | STS-74, Atlantis | 1995. november 12. | 6 134 kg | dokkoló modul | |
| Priroda | 1996. április 23. | Proton 8K82K | 1996. április 26. | 19 000 kg | Távérzékelő modul |
[szerkesztés] Központi modul
A Központi modul bíztosította a lakóhelyet az űrhajósok számára és az űrállomás irányítását. 1986. február 19-én 21:28 UTC-kor indították Bajkonurból Proton 8K82K rakétával. Kezdeti pályájának perigeuma 387 km, apogeuma 395 km, inklinációja 51.6°, periódusa 92.4 perc.
A Központi modul hasonlít a Szaljut-6 és Szaljut-7 űrállomásokhoz, de sok módosítása van rajta. Mivel a legtöbb műszer a modulokban foglal helyet, a Központi modulban sokkal több hely van. Hat dokkolószerkezettel látták el, ezekre csatolták később a modulokat.
[szerkesztés] Kvant-1
A Kvant-1 eredetileg a Szaljut-7-hez kapcsolódott volna, de az építés során fellépő műszaki probléma miatt a Mirhez csatolták. A modulban helyeztek el hat giroszkópot, amelyek a tájolást segítették elő. Tudományos műszerekkel röntgen- és ultraibolya csillagászati megfigyeléseket végeztek.
A Kvant-1 első dokkolási kísérlete 1987. április 5-én a fedélzeti tájoló rendszer hibája miatt nem sikerült. A második sikertelen kísrélet után az űrhajósok űrsétán oldották meg a problémát. Törmelékdarabot találtak a modul és az űrállomás között, amely akadályozta a dokkolást. A törmelék egy teherűrhajó távolodásakor maradt hátra. Április 12-ig eltávolították a törmeléket és befejezték a rákacsolást.
[szerkesztés] Kvant-2
A Kvant-2 modul a TKS teherűrhajón alapul. Tudományos műszereket, egy új életfenntartó rendszert tartalmaztott és itt volt a személyzeti zuhanyozó. A modul külsején giroszkópok voltak. A Kvant-2-t három részre osztották. Az egyik egy nagy zsilipkamra egy méteres ajtóval az űrséták számára.
[szerkesztés] Krisztall
A Krisztall egy technológiai, anyagtudományi, geofizikai és asztrofizikai laboratórium. Fő célja a szovjet Buran típusú űrrepülőgépek összekapcsolása. Erre soha nem került sor, miután az űrrepülőgépes programot törölték. A modult később az amerikai űrrepülők kiszolgálására is használták.
A felszerelések közé tartozott a Crater-V elektromos kemence, a Svetlana, Buket, Marina és Glazar kísérlet. A Crater-V-el gallium-arzenid és cink-oxid kristályokat állítottak elő. A Svetlana kísérlet egy kis melegházat tartalmazott fényforrással és táprendszerrel növények termesztésére. Végül a Buket, Marina és Glazar kísérleteket ultraibolya csillagászati negfigyelésekre tervezték.
[szerkesztés] Szpektr
A Szpektr az amerikai űrhajósok lakó és dolgozó helye volt. Végső helyére 1995. július 17-én kapcsolták egy robotkar segítségével.
[szerkesztés] Dokkoló modul
Az STS-71 küldetésen az Atlantis űrrepülőgép közvetlenül kapcsolódott rá a Krisztall modulra a szovjet űrrepülőgépeknek szánt dokkolószerkezetet használva. Hogy több helyet kapjanak az űrrepülőgép és a Mir napelemtáblái között, a Krisztall modult át kellett volna helyezni egy másik dokkolószerkezetre. Ezzel csak egy dokkolószerkezet maradt volna a Szojuz és Progress űrhajóknak, így lehetetlenné válik az utánpótlás szállítása és a személyzetcsere.
A problémát egy dokkoló modullal oldották meg, amelyet a Krisztall dokkolószerkezetére kapcsoltak. A Krisztallt tehát nem kellett elmozdítani és az űrrepülőgépek sem közelítették meg túlságosan a napelemtáblákat.
[szerkesztés] Priroda
A Priroda modul távérzékelési célokat szolgált.
[szerkesztés] Űrhajók
A Mir személyzetét Szojuz űrhajók, az utánpótlást Progressz űrhajók szállították. A Shuttle-Mir programban a szállításban részt vettek az amerikai űrrepülőgépek is. Tervezték szovjet űrrepülőgépek indítását is, de ez pénzhiány miatt elmaradt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
[szerkesztés] Külföldi oldalak
| Az Szovjetunió és Oroszország emberes űrprogramjai | |||
| Előző program: Apollo-Szojuz |
Következő program: Nemzetközi Űrállomás |
||
| Vosztok | Voszhod | Szojuz | Szaljut | Apollo-Szojuz | Mir | Nemzetközi Űrállomás | Kliper | |||


Based on work by