Írásbeli kommunikáció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A verbális kommunikáció írásos formájának is kialakultak a konvenciói: korlátozottabbak és szabályozottabbak lettek. Gondolataink írásos szerkesztését szövegelrendezésnek nevezzük. Kommunikációs jelentősége, hogy az írásos formának maximális összhangban kell lennie az írói szándékkal. A fogalmat Walter Nash vezette be „Design in Prose” c. munkájában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szöveg programozása több probléma megoldását veti fel

  • az információ szegmentumok milyen sorrendben kövessék egymást, a köztük levő kapcsolatot hogyan jelöljék
  • milyen mértékben lehet eltérni a fő expozíciós vonaltól
  • szükség van-e ismétlésre, ismétlő összefoglalásra
  • a megjelenési formák végtelenek, de mégis a kialakult konvencionális formákat használjuk.
  • néhány közülük olyan sematikussá vált, hogy elvesztette információ tartalmát.
  • a szöveg külső megjelenése része és hordozója a tartalomnak
  • a szöveg grafológiája az elrendezésben jelentkező megkülönböztető jegyének egyik aspektusa, amely képes kifejezni azt a kommunikációs célt, amiért a szöveget létrehozták és a nyelvet a cél szolgálatába állították
  • a szövegelrendezés alkalmas bizonyos paralingvisztikai elemek részleges jelölésére írásban. (pl. hangerőt, hangnem váltást jelölhetnek, a szöveg előadásának ritmusát, időzítését, érzelmi hangsúlyozását jelölhetik)
  • képes egyidejüleg a látó- és hallóidegekre hatni, vagyis a vokális előadás képzetét kelteni.

[szerkesztés] Szintek

Két szintje van:

[szerkesztés] Első szint

  • A szövegelrendezés változatai - a szöveg sorokra, szakaszokra, bekezdésekre, részekre tagolódása
  • A szöveg retorikai megtervezése - a szövegkohézió létrehozása
  • A szöveg értelmi tagolását és vizuális megkomponálását újabban szöveg tervezésnek (design) nevezzük.

[szerkesztés] Második szint

A szövegtan körébe tartozik. A szöveg tervezés igényét a tömegsajtó hívta életre:

  • szükséges, hogy olyan sajtótermékek legyenek, amelyek vizuálisan vonzzák az újságolvasót, az újság teljes vagy részleges elolvasására késztessék.
  • a modern újságírás, szerkesztés alapja
  • a szöveg vonzó, vizuális csomagolását jelenti
  • ez alakítja ki az újság belső elrendezését, és a szöveganyagok hierarchiáját.
  • megteremti az újság globális arculatát is

[szerkesztés] Szerkesztési alapelvek

A modern újság formátum: modulus design fogalmon alapul (Thomas Berner)

[szerkesztés] Szöveg elrendezése

A szöveg elrendezése lehet horizontális és vertikális alapú. Ideális eset az, ha az újság szöveg hasábjai azonos hosszúságúak, a sorok elhelyezkedése inkább horizontális. A modulok esteében az olvasót irányítja, célja a figyelemfelkeltés. A modulok elhelyezése az újságlapon horizontálissá kezd válni, háttérbe szorult a vertikális szedés. A vertikális modulok használata csökkent: a 20 cm, - nél rövidebb és alcím nélküli szövegeknél azonban ajánlott. A szedéstükör szélesebb, tehát könnyebben olvasható. Vizuális modulok használata javasolt, stiláris jelentősége van: belső feszültségeket teremt, a kontrasztnak a két szedésforma között figyelemfelkeltő szerepe van.

Standard újságformátum a hat hasábos három elem tekintetében egységes: díszítő elemek, betűtípus és változat, levegő (térköz) alkalmazásában fontos a szín ill. a színszimbolika, lénia alkalmazása, a logók, a hirdetések, reklámok elrendezése. Ezek alakítják ki az újság tipográfiai vagy grafikai stílusát. A tipográfiai nyelv tanulmányozása Zsolnay Béla nevéhez fűződik (Zsolnay módszer az olvasás tanítására). Szerinte a tipográfiai nyelv látható nyelv, az írás esztétikájának kiindulópontja, az a nyelv pszichológiai tény lehet, hogy a művelt beszélő tudatában az egymással asszociált hangcsoport és jelentés, valamint a kettőt kísérő hangulati hatások mellett bármikor felidézhető az adott hangcsoport szimbolikus ábrázolásának, leírásának képe is.

[szerkesztés] A tipográfiai betűk vizsgálata

  • a betű graféma ábrázoló formája
  • az ábrázoló formák térbeli mérete

Alkalmasak értelmi árnyalásra, jellemző, hogy a sorhoz tartozó betűváltozatok jelentésárnyaló szerepe csak a részbeli korrelációjukban érvényesülhet. A tipográfia gyakorlatában a betűnagyságot pontrendszerben állapítják meg.

[szerkesztés] Cicero: 12 tipográfiai pont

A betű nagyságot a szakmai gyakorlat állapítja meg. A betűtípusokat, változatokat nemzetközileg állapítják meg számos szempont, tényező figyelembevételével. Tényezők:

  • a betű alakja (szélesség és magasság aránya)
  • a betű formája (kereszteződő vonalak viszonya a fővonalhoz)
  • a betűt alkotó vonalak vastagsága
  • a betűvégződések milyensége (talpas, talpnélkül)
  • a betűtengely állása
  • a betű felépítési módja (vonalvezetése, vagy az alkalmazott rajz, technika)

[szerkesztés] Betűtipusok

Legalább 10 féle betűtípust használnak:

  • velencei és reneszánsz antikvák
  • barokk antikvák
  • klasszicista antikvák
  • talp nélküli és egyéb antikvák
  • talp nélküli lineáris antikva
  • betűtalpas lineáris antikva
  • rott betűk
  • dísz- és reklám betűk
  • fraktúr típusok
  • idegen betű típusok
  • serif: a betű talpának megkülönböztető jelzései, amelyek megkönnyítik a horizontális sorok olvasását azáltal, hogy a szemnek rögzítési pontként szolgálnak. (a betűkép kialakításában van szerepe)
  • sans serif: optikailag harmonikusak, hiszen vonalaik azonos vastagságúak és a betűk a vonal megszakadásával végződnek, de ez egyúttal a betűk megkülönböztetéséhez szükséges vonalkontraszt hiányát is jelenti. (hosszabb szöveg olvasására alkalmatlanok, de reklámnál jók.

[szerkesztés] Használatuk

Rövid szövegeknél a talpnélküli betű, folyamatos szövegeknél inkább a talpas betű a használatos. A betűméret 8 és 11 pont között a leggyakoribb. A betűsor hossza maximum 16 ill. 18 ciceró. A térköznél az egy pontos a szokásos, jelentése: 10 pontos mezőn 9 pontot foglal el a szöveg. 0,5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0.5 pont – 9 pont szöveg – 0,5 pont – 0,5 pont – szöveg Minél nagyobb a betűtest, annál nagyobb térköz szükséges. Modulus formátum: aranymetszet (Polükleitosz) Az tökéletes emberi test arányait számokban fejezte ki. 3 : 5 : 8 : 13 stb Szövegtervezésnél, ha függőlegest és vizszintest akarunk osztani, és 8 a magasság, akkor 3 : 5 lesz a felület legexponáltabb pontja (logo, vagy embléma helye). Szín és színszimbolika: (Rudolf Arnheim: Vizuális élmény)

[szerkesztés] Színek a fizikai megjelenése

  • többirányú színek (tarka)
  • egyirányú színek (fehér, fekete)

[szerkesztés] Színek hangulati hatása

  • telített – kékebbnél kékebb
  • derített – fehérrel való világosítás
  • tompított – feketével való sötétítés
  • homályosított – szín szürkítése
  • tiszta – vörös, sárga, kék
  • törtszín – két tarkából létrejött szín

Alapszínek: vörös, sárga, kék másodlagos színek: narancs, zöld, viola A színek hatása: lila nyugtalanít, narancs serkent, stb. fehér + fekete = szürke Színek használata: színnyomat, színes fotó ill. foltnyomat, színes lénia

[szerkesztés] Tipográfiai alapok

tipográfia: (típusokkal írni - görög) szöveges közlés megformálásával, a kép és a szedett anyag együttes elrendezésével foglalkozik. (típus: vert, vésett ábra = grafo: írni - síkművészet) alkotóelemei:

  • betűk (legnagyobb)
  • nyomdai díszek
  • vonalak (léniák)
  • foltok (képek)
  • talpas (serif): kézírást utánozva

betűk:

  • talpnélküli (sanserif)

[szerkesztés] Forma és alak szerint

  • reneszánsz (XV.-XVI. sz.)
  • barokk (XVII.-XVIII: sz.) – Times New Roman
  • klasszicista (XVIII.-XIX. sz.)
  • egyptienne
  • groteszk (talpnélküli)
  • Clarendon (újságbetű)
  • varia (XX. sz.)
  • eklektikus
  • szecessziós
  • art deco
  • konstruktivisten
  • epigraph
  • dísz- és reklámbetű
  • írott
  • gót (XII.-XV. sz.)
  • idegen

[szerkesztés] Ezek egy-egy betűcsaládon belül még lehetnek

  • nagybetűk
  • kiskapitálisok (akkorák, mint a kicsi, de olyanok, mint a nagy)
  • kisbetűk
  • F-ligatúra
  • Verzál – állószámok
  • Számtani műveleti jelek
  • ékezetes és idegen
  • indexek
  • pénzügyi jelek
  • speciális jelek

[szerkesztés] Betűtípus változatok

  • Verzál – álló
  • Kurzív – dőlt
  • Fatt – félkövér
  • Extra Bold – extra kövér

[szerkesztés] Pontrendszer

  • 1 pont /p/ = didiot; 1 pont = 0,351 mm
  • 2 pont /pt/ = pica; 2 pont = 0,367mm
  • 3 pont: non plus ultra
  • 4 pont: diamond
  • 5 pont: pearl
  • 6 pont: non pearl
  • 7 pont: colonel
  • 8 pont: petit
  • 9 pont: borgis
  • 10 pont: garmond
  • 11 pont: kis ciceró
  • 12 pont: ciceró

[szerkesztés] Alapszabályok

  • Cím: (mindig más betűtípus)
  • főcím, alcím (azonos, mint a főcím), felcím, köztes cím (helykitöltésre)
  • Szöveg: talpassal (könnyebben olvasható),szerkesztésileg kifogástalan legyen (bekezdés, helyesírás,sorkizárás), a szövegek üssenek el egymástól, 3,5,8 oldalarányban legyen a kép és a szöveg
  • oldal, oldalpár: - értékhierarchia (felső értékesebb), a harmadik oldal a legjobb
  • kép, képaláírás, cím, szöveg – olvasási sorrend

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Róka Jolán - Kommunikációelmélet