Felsőváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek.

Felsőváros Szeged három ősi, a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkortól kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, víziélet, tiszai közlekedés közopontja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (pl. Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).

Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi révén) már a középkorban virágzott. Tabán nevű részében a török tímárság élt, a híres szegedi papucs ebből a szakmából alakult ki. Másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes szegedi bokályt készítették.

A Felsőváros területének temploma a Szent György-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az Ifjúsági Ház, a Pick Szeged Zrt. egyik épülete, a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő.

Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent György-templom – a felsővárosi római katolikus templom, előtte a Golgotát ábrázoló barokk feszület áll. 1754 és 1767 között építették, majd az 1887. évi tűzvész után helyreállították. A templom és berendezése barokk hatást tükröz. A templompadok barokk szempontból védett műkincsek.
  • A minorita egyház épülete (Szent György tér)