Vita:Nukleáris fegyver
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Atombomba
Látom az angol verzióban, hogy e cikk pl. spanyol és francia megfelelői egyszerűen atombomba néven futnak. Magyarul is ez utóbbi az ismertebb. – Az nem vitás, hogy kell majd átirányítás, és meg kell említeni mindkettőt a cikk elején. De mi legyen a fő cikknek a címe? – Szerintem a Wikipédia:Elnevezési szokások is az atombomba mellett szól.
--Adam78 2004 május 25, 03:42 (CEST)
Egy idézet a sulinetről (http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/tudosmagyarok/teller.html ): Az ezt felhasználó "szuperbomba"(a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében.
Eszerint az atombomba fogalom nem tartalmazza a hidrogénbombát. A német wikipedia szerint az atomfegyver alá sorolják mindkettőt. Én nem vagyok szakértő, aki úgy érzi, hogy tudja, az nyugodtan nevezze át. (Lásd még Vita:Hidrogénbomba)
-- Harp
- szerintem a nukl. fegyver tágabb fogalom, mint az atombomba, ami a fissziós bombát jelenti, de a H-bombát (fúziós bomba) nem.... Én hagynám így. --grin ✎ 2004. november 5., 15:29 (CET)
Sziasztok! Számomra nem derül ki az oldalon leírtakból, hogy a hidrogénbomba okoz-e radioaktiv sugárzást! Egy regényben olvastam róla, (Robert Merle: Maleville)és ott szó sem volt sugárzásról. Lehet, hogy másfajta bomba lehetett? Válszotokat előre is köszönöm! Tímea
[szerkesztés] kategóriák
Biztos, hogy ez a cikk nem a Haditudomány vagy a Technológia vagy a Nagy felfedezések vagy a Fizika kategóriába való elsősorban? Manhattan-projekt mint kategória, 5 cikkel ... hát nem tudom. Sok a gond ezekkel a kategóriákkal. Szerintem a kategorizálás (az oktatással meg a politikával ellentétben) az a terület, ahol inkább felülről kellene építkezni, mint alulról. De mindegy, végül is az ember egy idő után lemond arról, hogy a világban (vagy annak Wikipédia nevű részében) valami értelmet és rendszert próbáljon keresni vagy tenni... Gubb
- Szerintem a háború / haditudomány inkább, de a m projektnek nem néztem utána, bevallom... --grin ✎ 2004. november 5., 15:29 (CET)
-
- Én raktam ide, szerintem ebbe beleillik. Ha lesz olyan kategória, hogy haditudomány, akkor szívesen belerakom. Nem tudom, hogy a fizikához kell-e, vagy inkább a létező magfizika kategóriába. A Manhattan-projektben egy csomó fizikus benne lesz, nem csak 5 szócikk. -- Árpi (Harp) 2004. november 8., 09:19 (CET)
[szerkesztés] Fallout
Érdekelne, hogy miként vélekedtek erről a témáról. Angolul ugye adott a fallout kifejezés, amit én radioaktív csapadéknak fordítanék leginkább, extrém esetben hamuesőnek vagy fekete esőnek. Ugyanakkor itt az oldalon a kihullás kifejezést látom, amit én még ebben a kontextusban nem láttam, de ez inkább engem minősít, mint a szócikk íróját.
Kérdés: maradhat a kihullás, legyen más, mi a párt hivatalos álláspontja? (Fizikát angolul tanultam, úgyhogy konkrétan azért nem tudom, hogy magyarul mi a helyes). Szívesen fejezném be ezt a csonkot, és ezért érdekelne a köz véleménye. -- Dunee 2005. február 24., 18:50 (CET)
-
- A nukleáris tél azután jön létre, hogy a sok fallout elfedi az eget, az így létrejött felhő világszerte megnöveli a bolygó albedóját. A bolygó túl sok napsugárzást ver vissza, és lenn szépen kihült minden, felborul az energiaegyensúly. Brrr.. -- Dunee 2005. február 24., 18:50 (CET)
Nekem sem tetszik a kihullás, de a Google talál rá példákat, hogy használják ezt a kifejezést magyarul. nyenyec ☎ 2005. február 24., 19:16 (CET)
- Maradjunk a kihullásnál, KFKI-s hírlevelekben is találtam rá utalásokat, ők meg aztán csak tudják. Bár ettől a kifejezést én még mindig „tükörfordításosnak” találom - Dunee 2005. február 25., 17:53 (CET)
[szerkesztés] Hidrogénbomba radioaktivitása
Sziasztok! Számomra nem derül ki az oldalon leírtakból, hogy a hidrogénbomba okoz-e radioaktiv sugárzást! Egy regényben olvastam róla, (Robert Merle: Maleville)és ott szó sem volt sugárzásról. Lehet, hogy másfajta bomba lehetett? Válszotokat előre is köszönöm! Tímea
Ez csak okoskodás, szakértő javítsa ha tévedek. Mivel a hidrogénbombában a fúziót maghasadással (fisszió) indítják be, így szerintem mindenképpen van radioaktivitás, bár szerintem közel sem annyi mint a fissziós változatban, legalábbis ha a robbanás energiájának arányában nézzük. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. szeptember 20., 11:07 (CEST)
Ez így tényleg nem szerepel szó szerint, de ahogyan Harp is írja, a fúziót egy "hagyományos" hasadásos bomba, vagyis urán, vagy plutónium bomba indítja be, tehát természetsen van radioaktív sugárzás és csapadék a hidrogénbomba esetében is. --VargaA 2006. szeptember 20., 11:48 (CEST)
[szerkesztés] Hozzászólás
Szerintem az atombomba az emberiség legszörnyűbb terméke. Komolyan mondom, hogy nem lettem volna a hiroshimai és nagaszaki emberek helyében a robbanáskor. De ugyanakkor szükség is volt rá, hisz nagyban hozzájárult a II. világháború lezárásához. Sőt! Tulajdonképpen az atombomba akadályozta meg a harmadik világháborút. (Se az oroszok, se az amerikaiak nem próbáltak meg támadni, mert tudták, hogy az azonnali választcsapást vont volna maga után) De napjainkban, mikor a terrorizmus annyira elfajult, nem szabadna hagyni, hogy az atombomba terjedjen. Mert ha rossz kezekbe kerül, akkor aztán... Nagyon nagy bajban leszünk! De persze ez az én magánvéleményem.--Dani 2006. november 28., 19:49 (CET)
Igaz amit mondasz, a "nem szabadna hagyni" jó indulás, csak önmagában kevés, és az atombomba csak egy tünete egy hibás gazdasági-politikai rendszernek. A nemzetek feletti vállalatok nagy urak a világban, és az érdekük minél több pénz szerzése, és nem érdekli a vállalatot, hogy orvosi műszert gyárt, vagy atombombát. Most éppen Duchrow: Lehetséges az igazságosság? című könyvét olvasom (szerencsére megvan könyv formában). Sok minden megérthető belőle, bár egy része (gazdasági rész) nekem nehéz. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. november 29., 10:37 (CET)
„Tulajdonképpen az atombomba akadályozta meg a harmadik világháborút.” – a 20. században. A 21.-ben meg lehet, hogy az fogja kirobbantani. Ha jól tudom, az iráni elnök nagyban hangoztatja, hogy amint lesz atombombájuk, az első dolguk lesz lecsapni Izraelre... – Alensha
üzi 2006. november 29., 16:21 (CET)


Based on work by