Osztrák–magyar korona
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia 1892-ben forgalomba hozta a koronát (rövidítése: K; angolul: crown; németül: Krone), bevezették az aranyvalutát. Mindez Wekerle Sándor pénzügyminiszter nevéhez fűződött. Egy korona 100 hellerre oszlott. 2 korona ért egy aranyforintot, amely a korábbi ezüst-alapú pénz volt. 1900-tól kezdve a korona volt az egyetlen hivatalos pénznem a monarchiában.
Az első világháború következményeként a pénznem értékét durván leértékelték, amit főleg a háborús kötelezettségekből finanszíroztak az adózás megnövelése helyett. A fogyasztói árak a háború alatt tizenhatszorosra emelkedtek, mivel a kormány sürgősen pénzt kezdett nyomtattatni az Osztrák–Magyar Nemzeti Bankkal a kiadások fedezésére. Az infláció mértéke így meghaladta a többi háborús országét.
Az első világháború befejezése után kezdetben remélték, hogy a korona maradhat a monarchia jogutódjainak közös pénzneme, de 1919. január 1-jén a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) a saját területén korlátozta az osztrák–magyar bankjegyek érvényességét. 1919 februárjában Csehszlovákia, 1919. március 12-én Ausztria is követte Jugoszlávia példáját.
Az osztrák gazdaság a háború után nem tudott stabilizálódni, és a hiperinfláció folytatódott: a pénzkibocsájtás mértéke 1920-ban 12-ről 30 milliárd koronára, 1921 végére 147 milliárd koronára növekedett. 1922 augusztusára a fogyasztói árak 14 000-szeresére emelkedtek a háború kezdetéhez, a nyolc évvel azelőttihez képest. A legnagyobb címletű bankjegy 1922-ben jelent meg, az 500 000 koronás. A pénznembe vetett hit elveszett, a pénz olyan könnyen ment, ahogy jött. 1922 októberében Ausztria 650 millió aranykoronás kölcsönre kapott biztosítékot a Népszövetségtől. Ennek következményeként a pénznem értéke állandó lett, 14 400 papírkorona ért 1 aranykoronát. 1923. január 2-án az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank) intézkedéseket tett a pénznem felügyeletének Osztrák–Magyar Banktól való átvételére, amit felszámoltak.
1923 decemberében az Osztrák Parlament engedélyezte a kormánynak az 5000-es, a 10 000-es, és a 20 000-es ezüst érmék kibocsájtását, amit fél-schillingnek, schillingnek, illetve kettő schillingnek neveztek. Ausztria hivatalos pénznemévé 1924. december 20-án vált a schilling (10 000 korona ért 1 schillinget).
Magyarországon a koronát 1927. január 27-én a pengő váltotta (12 500 korona ért 1 pengőt).
Csehszlovákiában a korona helyett a csehszlovák koronát, a korunát hozták forgalomba, parin.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- bankjegy.szabadsagharcos.org (magyar bankjegykatalógus képekkel)
- www.numismatics.hu (gyakran frissített numizmatikai honlap)
- papirpenz.hu (magyar bankjegyek képei, ritka bankjegyek és próbanyomatok, tervezetek is)
- www.eremgyujtok.hu (a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének honlapja)
- aes.iupui.edu/rwise (osztrák-magyar bankjegyek Ron Wise's World Paper Money honlapjáról)
- jam.nyirbone.hu (az 1902-es 100 koronás bankjegy leírása)
| Korona | |
|
Jelenleg használt koronák: cseh korona | dán korona | észt korona | feröeri korona | izlandi korona | norvég korona | szlovák korona | svéd korona |
|
|
Már nem használt koronák: osztrák–magyar korona | brit korona | csehszlovák korona | szlovák korona (II. vh.) |
|


Based on work by