A Pilis és a Visegrádi-hegység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Ez a lap karbantartás – nagyobb lélegzetű tartalmi vagy formai átrendezés, bővítés, javítás – alatt van. Lásd a vitalapját. | |
| A szerkesztési ütközések elkerülésének érdekében lehetőleg ne állítsd vissza a cikket az előző verzióira, amíg az átdolgozás be nem fejeződik, és használd a vitalapot, mielőtt szerkeszted.
Ne hagyd ezt a sablont néhány napnál tovább a szócikkeken. Jelentős változtatások esetén fontold meg, hogy egy allapon írod meg az új változatot. |
- A tatarozás hétfő estig tart. Kérlek, ezalatt csak a vitalapot szerkeszd.
A Pilis és a Visegrádi-hegység két geológiailag jól elkülönülő, de kulturális és turisztikai szempontból egységes hegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozásánál. A köznyelvben – helytelenül – általában a kettőt együtt nevezik Pilisnek.
Ebben a szócikkben először a két hegység eltérő jellemzőit vesszük sorra, majd egységesen tárgyaljuk a közös tulajdonságaikat.
[szerkesztés] Területi elhatárolás
A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Pilisvörösvári-árok (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–Pilisszentlélek–Esztergom műút jelzi. Két nagytájunk, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozása is ez a vonal.
[szerkesztés] A Pilis
| Pilis | |
|---|---|
| Hegység | Dunántúli-középhegység |
| Hely | Pest megye, Komárom-Esztergom megye |
| Típus | mészkő, dolomit |
| Legmagasabb pont | Pilis (756 m) |
Nevét a tonzúra jelentésű pilis szóról kapta, amely a kopasz hegytetőre utal.
[szerkesztés] 600 méter feletti csúcsai
- Pilis (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa)
- Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
- Nagy-Szoplák (710 m)
- Kis-Szoplák (686 m)
- Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval)
Az itt felsorolt csúcsok lényegében egy tömbben, a Pilis sasbércén helyezkednek el.
Nevezetesebb csúcsok még a Kevélyek és a sziklamászó gyakorlóterepéről ismert Oszoly.
[szerkesztés] A Visegrádi-hegység
|
|
|
|---|---|
| Hegység | Északi-középhegység |
| Hely | Pest megye, Komárom-Esztergom megye |
| Típus | vulkanikus |
| Legmagasabb pont | Dobogó-kő (699 m) |
- A szócikk további részében a Visegrádi-hegységről és a Pilisről mint egy hegységről lesz szó.
[szerkesztés] Közlekedése
Az oldal régi tartalma a tatarozás idején a vonal alatt olvasható.
A Pilis hegység -egy röghegység a Duna jobbpartján, Esztergom táján. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik, két fő csúcsa van, a Pilis (756 m) és a Dobogó-kő (699 m), a kettőt egymástól a Két-bükkfa-nyereg választja el. Tőle kelet felé terül el a Sikárosi völgy, amelyben a Dömörkapu vízesése van.
[szerkesztés] Magasabb csúcsai
- Pilis (756 m)
- Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
- Nagy-Szoplák (710 m)
- Dobogó-kő (699 m)
- Kis-Szoplák (686 m)
- Vaskapu-hegy (646 m)
- Öreg-vágás-hegy (654 m)


Based on work by Thoer,