Obeliszk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A karnaki obeliszk
Nagyít
A karnaki obeliszk

Obeliszk, négyszögletes, felfelé keskenyedő, csúcsban végződő kőoszlop, egyiptomi napszimbólum. Csúcsát, amelyen először csillant meg a reggeli napfény, fém -legtöbbször arany- lapokkal fedték be. Az obeliszk törzsére az uralkodó fáraó nevét és a napistenhez szóló imákat véstek. Először az V. dinasztia (i. e. 25. század) napszentélyeinek udvarán jelent meg. Az újbirodalom (i. e. 2. évezred második fele) templomaiban már párosával állították fel az obeliszkeket a szentély előtt. Ekkor már nem csupán a törzset, hanem a bázist és a csúcsot is feliratokkal, illetve a napkeltével kapcsolatos ábrázolásokkal díszítették. A fennmaradt legnagyobb obeliszket Hatsepszut királynő készíttette i. e. 1500 körül, ez jelenleg a karnaki templom 4. és 5. oszlopa közt áll, magassága eléri a harminc métert. I. Szeszósztrisz obeliszkje Héliopoliszban húsz méter magas. A rómaiak Egyiptom elfoglalása után sok obeliszket Rómába szállítottak, sok közülük ma is ott áll. Ritkábban Mezopotámiában is állítottak obeliszket (Nimrud)

[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965)