Elek (város)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.528° k. h. 21.247°

Elek (város)
Elek (város) címere
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Gyulai
Rang város


Terület 54,94 km²
Népesség
Irányítószám 5742
Körzethívószám 66
Térkép
é. sz. 46.528° k. h. 21.247°
település
Mo. térképén

Elek város Békés megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Vasútállomás legközelebb Kétegyházán található.

[szerkesztés] Története

Elek már a honfoglalás előtt is lakott volt. Elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel. 1854-ben már mezőváros.

A trianoni békeszerződéskor a fejlődő város az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. A II. világháború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1].


1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

[szerkesztés] Nevezetességei

Orbán Viktor által ültetett fa emléktáblája
Nagyít
Orbán Viktor által ültetett fa emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Polgári házak
  • Sírkőkert
  • A kitelepített németek országos emlékműve
  • Német tájház
  • Román tájház
  • Cigány tájház

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Békés megye városai
Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő
Más nyelveken