Dikaiarkhosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dikaiarkhosz (Messzana, ma Messina,Kr. e. IV. század közepe - Athén,Kr. e. 285 körül) Görög filozófus, történetíró


Athénban Arisztotelész tanítványa volt, ezután rövid időre Olümpiába költözött, majd visszatért Athénba, ahol mint rétor működött. Legjelentősebb műve a „Biosz Helladosz" (Görögország élete) volt, amelyben jelentős adatokat közölt a görög kultúra számos terülrtére vonatkozólag. A mű Poszeidónosz tanítványának, a nüsziai Iaszónnak azonos című művére volt nagy hatással, de római követőre is talált Varro személyében. A mű egyik előmunkálata lehetett a „Peri muszikón agónón" (A zenei versenyekről) című munka, amely színháztörténeti szempontból jelentős. A Klütaimnésztra-szerepek énekeseiről szóló fejtegetéseit Diogenész nyomán Philodémosz őrizte meg. Elkészítette számos író és filozófus életrajzát is, így Szophoklészét, Euripidészét, Platónét, Alkaioszét, ezek azonban mind elvesztek. Foglalkozott Homérosszal is. Cicero említi „Lesbiaci" (görög eredetiben „Leszbiakoi", Leszbosziak) című művét, amelyben a lélek halhatatlanságát tagadta.


[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon