Tyumeny

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tyumeny / Тюмень
A Szentháromság kolostor
A Szentháromság kolostor
címer
címere
Koordinátái: é. sz. 57°09′0’’ k. h. 65°32′0’’
Kormányzat
Ország
  Államrész
Oroszország
  Tyumenyi terület
Alapítás éve
Várossá vált
1586
1782
Polgármester Szmetanyuk Sz.
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  86,31 km²
Népesség  
  Város (2005)  538 300 fő
Időzóna
  Nyáron (DST)
YEKT (UTC+5)
YEKST (UTC+6)
Weboldal: http://tyumen-city.ru

Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tyumeny Nyugat-Szibériában a Tobol folyó mellék folyójának a Ture-nek a partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 57°09′ k. h. 65°32′.

[szerkesztés] Története

Tyumenyt Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban alapították az Ázsiából Európába a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.

Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Idöszámitásunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet és a 14. században az Aranyhorda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.

Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost víziutak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajójá itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..

Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon ás lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.

De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a Tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke ma az Orosz olajipar és földgáztermelés központja.

[szerkesztés] Oktatás, Kultura

[szerkesztés] Oktatás

A Tyumenyi Állami Egyetem [1] Szibéria 6. és Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg, az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. A Tyumenyi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem.

Az egyetemnek, kihelyezett tagozatait és leány intézményeit is figyelembe véve több mint 35 000 hallgatója van (az anyaintézményben 12 500).