Rendszerváltás Magyarországon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A rendszerváltás (másként: rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kultúrális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerváltás 1989–90-ben
„Egy francia politológus kollegám mondta, hogy egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” – mondta Pozsgay Imre. Ennek értelmében Magyarország legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai pluralizmus, a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontja miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. Elsősorban a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a hidegháborús fegyverkezési verseny), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, Németország újraegyesítése gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.
[szerkesztés] Kronológia
[szerkesztés] 1989 előtt
- 1977-ben megjelent az első magyar szamizdat, a Marx a 4. évtizedben.
- 1980. szeptember 17. Gdanskban Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet Lengyelországban.
- 1980. októberében elkészült a Bibó-emlékkönyv.
- 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot vezettek be.
- 1982. november 10. Meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár.
- 1985. március 11. Gorbacsov lett az Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára.
- 1985. június 14–16. A monori találkozó.
- 1986. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.
- 1986. március 15-én este a Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a rendőrség.
- 1986. október 11–12. Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban.
- 1986. december 12-én Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.
- 1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer.
- 1987 eleje: Megjelent a Fordulat és reform.
- 1987. júniusa. A szamizdat Beszélő különszámaként megjelenik Kis János Társadalmi szerződés c. röpirata.
- 1987. június 25. Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé.
- 1987. szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta.
- 1988. január 1. Bevezették a személyi jövedelemadót.
- 1988. március 15-én 10-15 ezer fős tüntetés követelte a szabad választásokat. Demszky Gábort letartóztatják.
- 1988. március 17. 46 fő megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét.
- 1988. március 30-án megalakult a Fidesz.
- 1988. április 8. Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták az MSZMP-ből.
- 1988. május 20–22. Az MSZMP pártértekezlete. Grósz Károly és hívei elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, ugyan a párt elnöke maradt, de hatalma megszűnt, utódja Grósz lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett.
- 1988. június 16. Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta.
- 1988. június 29. Százezres tüntetés volt Budapesten a romániai falurombolások ellen.
- 1988. augusztus 31. A Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására.
- 1988. november 13. A budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége.
- 1988. november 24. Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke.
- 1988. november 29-én Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.
[szerkesztés] 1989–90
- 1989. január 9. 20-22 százalékos, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelést hajtottak végre.
- 1989. január 28. Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban.
- 1989. február 6. Kerekasztaltárgyalások kezdődtek Lengyelországban.
- 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.
- 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).
- 1989. június 4. és június 18. Kopromisszumos választások zajlottak le Lengyelországban, melyen a Szolidaritás átütő győzelmet aratott.
- 1989. június 4-én a kínai pártvezetés tankokat vetett be a Tiananmen téren demokratikus reformokat követelő diákok ellen.
- 1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.
- 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével. Orbán Viktor éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását.
- 1989. július 6. Hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.
- 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt.
- 1989 szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: Négy igenes népszavazás.)
- 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán Thürmer Gyula lett a párt új elnöke, és a Központi Bizottságban tag lett a párt két korábbi politikusa: Grósz Károly és Berecz János. Döntöttek továbbá a párt nevében szereplő „Munkás” szó elhagyásáról, ezzel egyszersmind megalapítva a Magyar Szocialista Pártot.
- 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.
- 1989. november 8. Négy igenes népszavazás.
- 1989. november 9. Ledőlt a berlini fal.
- 1989. november 21. Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismere, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
- 1989. november 21. Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát.
- 1989. december 2–3. Gorbacsov és id. George Bush csúcstalálkozója Máltán.
- 1990. január 3. Jelentős áremeléseket jelentettek be. Az élelmiszerek többsége szabadáras lett, és 20–43 százalékkal került többe, mint pár nappal korábban. A szolgáltatások árai is emelkedtek: a lakbérek 35, a helyi közlekedés 45 százalékkal.
- 1990. január 5. Kirobbant a Dunagate-botrány.
- 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
- 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. (Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.)
- 1990. június 7. A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
- 1990. június 21-én megalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).
[szerkesztés] 1990 után
- 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy elhagyta Magyarországot.
- 1994. március 31. Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
- 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
- 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independent városkában.
- 2004. május 1. Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.


Based on work by