Újbánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Újbánya (szlovákul Nová Baňa, németül Königsberg, latinul Regiomontanum): város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Újbánya legjelentősebb ipari üzeme a faipari kombinát
Nagyít
Újbánya legjelentősebb ipari üzeme a faipari kombinát

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 27 km-re északra, a Garam jobb partján fekszik. Bükkös, Chotár, Óhuta, Štále és Záhrb tartozik hozzá.

A Tajch mesterséges tó a Štále városrészben kedvelt üdülőhely
Nagyít
A Tajch mesterséges tó a Štále városrészben kedvelt üdülőhely

[szerkesztés] Története

Az egykori híres bányavárosok egyike arany- és ezüstbányáiról volt nevezetes. Kiváltságait 1345-ben Nagy Lajos királytól kapta, aki német bányászokat telepített ide. 1645-ben pestis pusztított. A török harcokban sokáig megmenekült, 1664-ben azonban a vesztett zsarnócai csata után visszavonuló török

sereg a városon állt bosszút. Sokakat fogságba hurcoltak, vagy lefejeztek, a bányákba menekülőket kifüstölték, a várost pedig felgyújtották. 1670-ben Thököly kurucai törtek az újjáéledő városra és kirabolták.

A Szentháromság-szobor a város központjában
Nagyít
A Szentháromság-szobor a város központjában

A teljes pusztulás ellenére Újbánya rövid idő alatt újjáépült. 1720-ban a városba szlovák bányászokat telepítettek és újra megnyitották bányáit, de 1887-ben be is zárták, mivel a termelés nem volt kifizetődő. A város korábbi erődítményeit lebontották, alig maradt nyomuk.

1910-ben 4813 lakosából 4256 szlovák és 470 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegyéhez tartozott.

2001-ben 7505 lakosából 7318 szlovák volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Plébániatemploma 14. századi gótikus eredetű épület, melyet később többször megújítottak. A török időkben elpusztult,de a 18. század elején újjáépítették.
  • Egykori ispotályos templomát 1390-ben építették Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére.
    A Szt. Erzsébet ispotályos templom
    Nagyít
    A Szt. Erzsébet ispotályos templom
  • A városháza eredetileg 14. századi erődített vadászkastély volt, ahol Mária királynő sokszor vendégeskedett. 1730-ban barokkizálták.
  • A városnak a kakasdi városrészen kegyhelye van, amely 1863-ban keletkezett. Az akkori nagy szárazság és járványok idején a legeltető juhászok azt észlelték, hogy egy juh lábával kaparja a földet és nemsokára bővízű forrás buggyant elő. Ettől kezdve a környék életmentő forrása lett, melyet a nép a Szűzanya szobrával díszített. Csodás gyógyulások, fényjelenségek történtek itt, miután a besztercebányai püspök 1866-ban kegyhellyé nyilvánította, azóta búcsújáróhely.

[szerkesztés] Külső hivatkozások