Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egyike a hat magyar szakszervezeti konföderációnak (szövetségnek), elsősorban a privát szférában működő szakszervezeteket tömörít, de a szalmunkás tanulókat, a munkanélkülieket és a nyugdíjasokat is képviselni igyekszik.
Az MSZOSZ hagyományosan közel áll a Magyar Szocialista Párthoz. (A szervezet elleni egyik leggyakoribb kritika, hogy vezetőiből gyakran lesznek szocialista politikusok, illetve foglalnak el vezető hivatalokat, ami a kritikusok szerint gyengíti - mások szerint erősíti - a szövetség érdekérvényesítő képességét.)
Elnöke Pataky Péter (korábbi alelnök és megbízott elnök), akit a 2006. novemberi kongresszus választott meg.
A szövetség 1990. márciusában alakult, amikor a kommunista rendszerbe betagozódott, formális szerepűvé vált szakszervezeti mozgalom megújult. Abban az időben az MSZOSZ volt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés.
Szakszervezetei hagyományosan a munkahelyeken szerveződnek, de az utóbbi években területi alapszervezeteket is létrehozott és vannak rétegszervezetei is (Női Választmány, Nyugdíjas Szövetség), Szakszervezeti Ifjősági Szövetség).
Az MSZOSZ legfőbb döntéshozó szerve a négyévente ülésező kongresszus. (Legutóbb 2006. november 24-25-én ült össze, ez volt az MSZOSZ VI. Kongresszusa.) Két kongresszus közt a legfőbb szerv a Szövetségi Tanács.
Az MSZOSZ tagja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének, az Európai Szakszervezeti Szövetség és az OECD szakszervezeti tanácsadó bizottságának, a TUAC-nak.
[szerkesztés] Fő tagszervezetei
- Bányászszakszervezet
- Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége
- Honvédségi Dolgozók Szakszervezete
- Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
- Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet
- Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
- MOL Bányász Szakszervezet
- Postás Szakszervezet
- Vasas Szakszervezeti Szövetség
- Vasutasok Szakszervezete

