Szerb Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||||
| mottó: nincs | ||||||||
| Hivatalos nyelvek | Bosnyák, szerb, horvát | |||||||
| Főváros | Banja Luka | |||||||
| Alkotó nemzetek | szerb, bosnyák, horvát | |||||||
| Terület | 24.881 km² | |||||||
| Népesség – Összesen (2002) |
1,471,529 59/km² |
|||||||
| Időzóna | KözEI (GKI +1 óra) | |||||||
| Pénznem | Konvertibilis márka (BAM) |
|||||||
| Időzóna | UTC +1 | |||||||
| TLD | .ba | |||||||
A Szerb Köztársaság (szerbül: Република Српска) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó részlegállamnak (a másik a Bosznia-Hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa de facto Banja Luka.
[szerkesztés] Története
1995-ben a délszláv háború végén a Daytonban megkötött szerződések értelmében Bosznia-Hercegovina államot három részre, "entitásra" osztották (mégpedig: Bosznia-Hercegovinai Föderáció,a Boszniai Szerb Köztársaság és a Brčkoi Körzet),ez lényegében egy államon belül levő három kisebb állam, amely bizonyos függetlenséggel bír. A délszláv háború idején (1992-1995) között a mai Bosznia-Hercegovina területén több kisebb állam is létezett, ezek közül az egyik a Szerb Köztársaság volt, amelynek elnöke Radovan Karadžić, akit több háborús bűnnel is vádolnak.


Based on work by