Zebegény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Szobi |
| Rang | község
|
| Terület | 9,65 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2627 |
| Körzethívószám | 27 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Zebegény község Pest megyében, a Szobi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Dunakanyar északi bejáratánál, a folyó bal partán található.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik.
Lakói szlovákok voltak, majd 1735 körül németeket telepítettek be, akik a Sebegin nevet adták a településnek.
A Budapest - Vác vasútvonal Pozsonyig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött.
A 20. század elején csodálatos villák és kastélyok épültek, mint például a Dőry-kastély és a Maróti-villa.
[szerkesztés] Látnivalók
- Szőnyi István Emlékmúzeum
- Római katolikus templom
- Hajózástörténeti gyűjtemény
- Kálvária-kápolna
- Szlovák parasztházak
[szerkesztés] Zebegény a művészetekben
Műveiben Zebegény lakóit és a Dunakanyart örökítette meg.
Zebegényben készült művei:
- Zebegényi dombok (1923)
- Délutáni napsütés a Dunakanyarban (1923 körül)
- Zebegény (1926 körül)
- Dunakanyar Zebegénynél (1927)
- Zebegényi völgy (1927)
- Zebegényi este (1928)
- Zebegényi temetés (1928)
- Behavazott falu (Téli táj, Zebegény télen) (1928)
- Szürke a Duna (1935)
- Zebegényi részlet (1935-36)
- Késő délután a zebegényi utcán (1938)
- Kerti pad (1943)
- Zebegény - a festő kertje
- Ősz Zebegényben (1927-28 között)


Based on work by