George H. W. Bush
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| az Egyesült Államok 41.. elnöke | |
|---|---|
| Hivatali idő | |
| 1989. január 20. – 1993. január 20. | |
| Alelnök(ök) | Dan Quayle |
| Előd | Ronald Reagan |
| Utód | Bill Clinton |
| Született | 1924. június 12. Massachusetts, Milton |
| Politikai párt | Republikánus Párt |
| Házastárs | Barbara Pierce Bush |
| Vallás | episzkopális |
| Aláírás | |
George Herbert Walker Bush (Massachusetts, Milton, 1924. június 12.) az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke (1989–1993). Korábban ENSZ-nagykövet, CIA-igazgató, illetve - Ronald Reagan elnöksége alatt - alelnök (1981–1989).
Fia, George W. Bush az Egyesült Államok 43. elnöke. Mivel nevük nagyon hasonló, ezért gyakori félreértések származnak belőle. Ennek elkerülése végett fiát George W. Bushnak szokták nevezni. A W. (Walker) nevet anyai nagyapjáról kapta az exelnök és fia is. (előbbi ráadásul megkapta a dédapa Herbert nevét is).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajz
Prescott Bush és Dorothy Walker fiaként született, tanulmányait a Massachusetts állambeli Andover-i Philips Academyben végezte, ahol vezetői és irányítói képességei a helyi baseballcsapat kapitányaként már megmutatkoztak. Végzés után 1942-ben belépett a haditengerészethez.
A II. világháborúban a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként vett részt, amiért a Distinguished Flying Cross katonai kitüntetésben részesült.
A háború után a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait. Tagja volt olyan titkos egyetemi társaságoknak mint a Skull and Bones vagy a Delta Kappa Epsilon, ahol rengeteg értékes kapcsolatra tett szert.
1946-ban házasságot kötött Barbara Pierce-szel. Házasságukból 6 gyermek született: George W. (1946-), Paulina Robinson /Robin/ (1949-1953), John /Jeb/ (1953-), Neil (1955-), Marvin (1956-) és Dorothy (1959-).
A családalapításon kívül gazdasági vállalkozásba is fogott, beszállt a világháború után különösen felfutó texasi olajkitermelésbe. Ez a texasi érdekeltség később sokat segített abban, hogy fiát, George-ot az állam kormányzójává válasszák.
[szerkesztés] Politikában
Politikai pályafutása nem kezdődött a legjobban, 1964-ban elbukott a texasi szenátorválasztáson. Utána egy rövid ideig kongresszusi képviselő volt (1966–1968), majd 1970-ben újra sikertelenül próbált bejutni a Szenátusba.
Az 1970-es években különböző párttisztségek mellett, hazája ENSZ-nagykövete (1971-1973), majd az első amerikai diplomáciai képviselet vezetője a kommunista Kínában (1974-1975), utána pedig a CIA igazgatója (1976-1977).
Az 1980-as republikánus jelöltállító gyűlésen ugyan alulmaradt Ronald Reagannel szemben, ám Reagan felkérte őt alelnök-jelöltjének. Együtt sikerült legyőzniük az elnökválasztáson újrainduló Jimmy Carter, akkor még hivatalban lévő elnököt. 1984-ben az újabb választásokon Reagan és Bush ismét győzni tudott. Sikerük titka, hogy jól kiegészítették egymást: míg Raegen, az egykori színész, jól megértette magát az emberekkel és karizmatikus vezetőként tudott fellépni, addig Bush jártas volt a hadsereg ügyeiben, a külügyekben és jó kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálatokkal.
[szerkesztés] Elnökként
Az 1988-as választásokon már a republikánusok elsőszámú elnökjelöltjeként (alelnökjelöltje Dan Quayle) indult és - az elektori kollégiumban 426 elektori helyet megszerezve - győzött. A választási beszédje során mondta azóta elhíresült szavait: „read my lips: no new taxes” (nézzék a számat:nem lesznek új adók) mely nagyban hozzájárult választási sikeréhez, és melyet beiktatása után szinte azonnal megszegett.
A hidegháború vége és a kommunizmus bukása után elsőként fogalmazta meg az Új Világrend koncepcióját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját.
1989. végén amerikai csapatok küldött Panamában, hogy eltávolítsák a hatalomból az USA-ellenes politikát folytató, Noriega tábornokot. Noriegát gyilkosság és drogcsempészet miatt letartóztatták és Floridában 40 év börtönre ítélték.
1989-90 között a nyugati nagyhatalmak közül egyedül - fenntartások nélkül - támogatta a német újraegyesítés mielőbbi megvalósítását.
A leginkább Bush nevéhez köthető külpolitikai esemény mégis az 1991-es Öböl-háború volt. Miután 1990-ben Irak megszállta Kuvaitot, az amerikaiak számára veszélyessé vált a korábbi szövetséges Szaddam Husszein állama. Bushnak sikerült meggyőznie a közvéleményt és az ENSZ-et a háború szükségességéről. A „Sivatagi Vihar” fedőnevű hadművelet során 5 hetes légi hadjárat után, a szövetséges csapatok benyomultak Kuvait, majd Irak területére, ahol a harcok 4 nap után befejeződtek. A tűzszüneti megállapodás értelmében Iraknak el kellett fogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kidolgozott feltételeket, de Szaddam Husszein megőrizhette hatalmát.
Jóllehet, a háború után Bush népszerűsége magas volt, hivatali idejének végére nyilvánvalóvá vált, hogy az ország belső, gazdasági problémáira nem tudott megoldást találni. 1992-ben, döntően emiatt, nem sikerült újraválasztatnia magát.
[szerkesztés] Elnökség után
Veresége óta a politikától visszavonultan él houstoni, illetve kennebunkporti (Maine) otthonában. Egészségi állapota jónak mondható, a 80. születésnapját például egy ejtőernyős tandemugrással ünnepelte. A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik, legutóbbi alkalommal II. János Pál pápa temetési szertartásán vett részt, a hivatalos amerikai delegáció tagjaként.
Az exelnök tiszteletére, az amerikai légierő egyik készülő repülőgéphordozóját USS George H. W. Bushnak nevezték el. Ezen kívül a texasi egyetem keretein belül működik a George Bush Elnöki Könyvtár és Múzeum, amely elsősorban az exelnök életével, munkásságával kapcsolatos anyagokat gyűjti.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- George Bush Elnöki Könyvtár és Múzeum
- George Bush Alapítvány
- Photos of George Bush during the Gulf War.
| Elődje: Ronald Reagan |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1989 – 1993 |
Utódja: Bill Clinton |
| Az Amerikai Egyesült Államok elnökei | ||
|---|---|---|
| Washington | J. Adams | Jefferson | Madison | Monroe | J.Q. Adams | Jackson | Van Buren | W. Harrison | Tyler | Polk | Taylor | Fillmore | Pierce | Buchanan | Lincoln | A. Johnson | Grant | Hayes | Garfield | Arthur | Cleveland | B. Harrison | Cleveland | McKinley | T. Roosevelt | Taft | Wilson | Harding | Coolidge | Hoover | F. Roosevelt | Truman | Eisenhower | Kennedy | L. Johnson | Nixon | Ford | Carter | Reagan | G.H.W. Bush | Clinton | G.W. Bush | ||
Sablon:TIME Az év embere



Based on work by