Botswana
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Pula (Eső) | |||||
![]() |
|||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| Hivatalos nyelv | angol, setswana | ||||
| Főváros | Gaborone |
||||
| Legnagyobb város | Gaborone | ||||
| Elnök |
Festus Mogae |
||||
| Miniszterelnök | a mindenkori elnök | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
44. 600 370 km² 2,5 % |
||||
| Népesség - 2003. évi adat - népsűrűség |
144. 1 573 267 fő 2,7 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
116. 17 207 millió USD 8359 USD |
||||
| Pénznem | Pula (BWP) |
||||
| Időzóna | UTC +2 (NYISZ: nincs) | ||||
| Függetlenség |
Az Egyesült Királyságtól: 1966. szeptember 30. |
||||
| Himnusz | Fatshe leno la rona (Áldott legyen e nemes föld) | ||||
| TLD | .bw | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RB | ||||
| Hívószám | +267 |
||||
|
|||||
Botswana dél-afrikai állam. Fővárosa Gaborone, 1015 m tengerszint feletti magasságban fekszik, kb. 186 ezren lakják (2001). Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Gazdasága erősen kötődik déli szomszédjáéhoz; mezőgazdaságában a szarvasmarha-tenyésztés, iparában a bányászat a legjelentősebb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A batswana (egyes számban motswana) szót ma Botswana lakosainak megnevezésére használják, régebben azonban egy pásztorkodó népcsoport neve volt (tswana).
A 19. század végén viszály tört ki a shona és a Kalahári-sivatagból a területükre vándorló ndebele törzsek között. A konfliktus a Transvaal búr telepeseire is kiterjedt. III. Khama batswanai király a britekhez fordult segítségért, akik 1885. március 31-én Becsuánaföld néven protektorátussá nyilvánították a területet. Később a déli terület a Fokváros központú Cape Colonyhoz került, és napjainkban a Dél-afrikai Köztársaság része, az északi terület pedig megmaradt Becsuánaföldi Protektorátusnak, s ebből jött létre a mai Botswana.
Amikor 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió a Brit Birodalom főbb gyarmataiból, Becsuánaföld (ill. a mai Lesotho és Szváziföld) nem vált a részévé, bár tervbe vették későbbi csatlakozásukat – a kormány azonban halogatta a döntést, és a National Party hatalomra jutásakor (1948) az egyesülés elvi lehetősége is megszűnt.
A brit hatóság kiterjesztése és a törzsi kormányzat erősödése miatt az 1920-as években egy az afrikaiakat és egy az európaiakat képviselő tanácsadó testület is segítette a terület irányítását. 1934-ben elismerték a törzsi törvényeket. 1951-ben közös európai-afrikai tanács jött létre, mely az 1961-es alkotmányban törvényhozói jogkört kapott.
1964 júniusában Nagy-Britannia elismerte Botswana önrendelkezési jogát. A kormányzat székhelyét a dél-afrikai Mafikengből az akkor alapított Gaborone-ba helyezték át (1965). Az 1965-ös alkotmány alapján megtartották az első általános választásokat, és 1966. szeptember 30-án kikiáltották a függetlenséget. Seretse Khama, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője és a ngwato törzs főnöki címének jogos örököse lett az első köztársasági elnök, s egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig ő töltötte be a tisztet (kétszer választották újra). Utódja az alelnök, Ketumile Masire három alkalommal is győzött a választásokon, végül 1998-ban vonult vissza. A jelenlegi elnök Festus Mogae előbb szintén alelnökként került a posztra, majd megnyerte az 1999-es és a 2004-es választásokat.
[szerkesztés] Természeti viszonyok
Felszíne lefolyás nélküli magasföld (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban). Területének 1/5-én a Kalahári-medence helyezkedik el. Északnyugaton van az Okavango-medence, míg északkeleten a sós talajú Makarikari-medence. A csapadék kevés. Délnyugaton füves területek vannak, amelyek szavannában folytatódnak.
[szerkesztés] Közigazgatás
Botswana kilenc kerületre oszlik:
- Központi
- Chobe
- Ghanzi
- Kgalagadi
- Kgatleng
- Kweneng
- Ngamiland
- Északkeleti
- Délkeleti
- Déli
2001-ben Chobe és Ngamiland összevonásával létrehozták az Északnyugati kerületet.
[szerkesztés] Gazdaság
Függetlenné válása óta Botswana gazdasága produkálta a legnagyobb átlagos növekedést a világon: 1966-1999 között 9%-ot. A teljesítmény főként a gyémántbányászatnak, a megfelelő pénzügyi irányelveknek, a nemzetközi közösség anyagi és technikai támogatásának és az óvatos külpolitikának köszönhető. A Transparency International szerint Botswana a legkevésbé korrupt ország Afrikában.
A gyémánt (amelynek bányászata Ausztrália után a világon a második helyen áll) mellett jelentősebb ásványkincsei a mangán és az arany.
Selebi-Pikwében nikkel- és rézérc található.
A bányavidékek és a népesebb települések a keleti országhatáron találhatóak.
Kivitelében jelentősek még az állattenyésztésből származó termékek: az állati prémek és a tej.
A Kalahári bokros-füves pusztáin kecske- és juhtenyésztés jellemző, valamint sok nemzeti park és vadrezervátum található ott.
A keleti országhatáron a kukorica, a köles, a hüvelyesek, a banán, a dohány és az olajnövények termesztése biztosítanak munkát a mezőgazdaságban.
Jelentős szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.
[szerkesztés] Népesség
Botswana közel 1,64 millió lakosa a következőképpen oszlik meg:
- 75,5 % - cvánák
- 12,4 % - sonák (az északkeleti határvidéken élnek)
- 3,4 % - busmanok (a Kalahári nyugati peremén élnek)
- 2,5 % - koi koi (Koiszan nyelvcsalád)
- 1,3 % - ndebele 1,3 %
- egyéb 4,9 %
- kb 2 % európai
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Az Afrikai Unió tagállamai | ||
|---|---|---|
|
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
||




Based on work by