Belső szférák
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Földünk belsejének pontosabb megismerése a 20. században kezdődött el. A nehézségi erő, a földmágnesesség, és a földrengéshullámok vizsgálata következtében bővültek ismereteink a Föld belső szerkezetéről.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A geoszférák
A föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjai. Nevük a görög gea föld, és szféra-burok szavakból származik. A geofizikusok úgy vélik, hogy a Föld belső szerkezete már bolygónk életének korai szakaszában kialakult. Természetes elemei abból a por és gázfelhőből származnak, melyből az egész naprendszer is keletkezett. Benne az anyagok a forgás, a fokozatos lehülés, és a gravitáció miatt gömbhéjakba rendeződnek. Mindegyik sajátos összetételű. A föld belseje felé fokozatosan, de nem egyenletesen nő a hőmérséklet, átlagosan 100 méterenként 3°C-kal. Ezt a növekedési értéket geotermikus gradiensnek hívjuk.
[szerkesztés] Földkéreg
A földkéreg (litoszféra) a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj. Bolygónk tömegének mindössze 1%-át képezi. 100 km-ig terjed. A szárazföldek alatti 30-40m vastagságú kéreg. Felül gránitos, alatta bazaltos kőzetanyagú. Az óceánok alatt csak 5-8 km-es bazaltréteg van.
Két része:
- Szárazföldi réteg (70-100 km)
- Óceáni lemez (5-11 km)
A két kéreg között törésvonalak találhatók.
[szerkesztés] Földköpeny
Magas hőmérsékletű, képlékeny részének áramlásai mozgatják a kőzetelemeket. Tudományos neve asztenoszféra (gyönge szféra). Alsó határa 350 km-en van, vas és magnézium jellemzi.
Mohorovičić felület (Andrija Mohorovičić horvát tudósról nevezték el): a földrengéshullámok itt változtatják sebességüket, és ez a vulkánkitörések fészke.
[szerkesztés] Földmag
A földmag vagy NiFe-mag 2900-tól 6371 km-ig terjed. Leginkább nikkel és vas található benne.
Két része:
- külső magot maghéjnak is nevezik, halmazállapota folyékony.
- belső mag pedig szilárd halmazállapotú.


Based on work by