Perkáta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.04993° k. h. 18.78811°

Perkáta
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Adonyi
Rang nagyközség


Terület 74,52 km²
Népesség
Irányítószám 2431
Körzethívószám 25
Térkép
é. sz. 47.04993° k. h. 18.78811°
település
Mo. térképén

Perkáta nagyközség Fejér megyében, az Adonyi kistérségben.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Perkáta

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 6-os úton Dunaújvárosig, onnan tovább a 62-esen, vagy Székesfehérvár felől a 62-esen.


A környéken, főként a Cinkotai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr.e. III-II. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is. Perkáta környéke - az egész mezőföldi löszhátsággal együtt - a fejedelmi szállásterület része volt a X. században. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére - a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó - kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. 1775 végén a konzervatív szemléletével és császárhűségével kitűnt Győry család birtokába került a település (kastélyukat 1820-ban építtették). A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843-1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.


Település: Perkáta

Település rangja: nagyközség

Lakosok száma: 3 700

Telefon körzetszám: 25

Irányítószám: 2431

[szerkesztés] Története

Fejér megyében, a Mezõföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetû. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként. Régi nevének említése elõször Ozorai Pipo temesi fõispán oklevelében fordul elõ 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiûzésük után pedig délszlávok és fõleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentõs községgé fejlõdött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak. A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétõl a Gyõry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Gyõry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. A lakosság száma az 1800-as évek elejétõl napjainkig 3500-6000 fõ között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fõ, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebbõl belterület 436 ha, mezõgazdasági jellegû település. Legnagyobb intézménye az Általános Mûvelõdési Központ, melynek tagintézményei a Napköziotthonos Óvoda, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a József Attila Könyvtár.

[szerkesztés] Nevezetességei

Községháza Gyõry kastély Kossuth Lajos szobra Római katolikus templom Református kápolna Galgóczy-kápolna Nagyközségi könyvtár

[szerkesztés] Külső hivatkozások

http://www.perkata.hu/

Más nyelveken