Bolsevik hatalomátvétel Szentpéterváron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzményei

A 1917 februárjában az I. világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.). Júliusban (3-4.) a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték.

[szerkesztés] Események

Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917. november 7-én (a régi pravoszláv naptár szerint október 25-én) Vlagyimir Iljics Uljanov azaz Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpéterváron. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, ezzel is gyengítendő a világháborús ellenfelet.

A felkelés Lev Davidovics Trockij - a végrehajtó bizottság elökének - irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el - a legendák szerint - az Auróra cirkáló lövései adták meg a jelet az ostrom kezdetére.

Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el:

  • kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át
  • dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről
  • kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át és a parasztok rendelkezésére bocsátják

Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott:

  • bevezette a nyolc órás munkaidőt
  • bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd munkásigazgatást,
  • elismerte a volt birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát,
  • elismerte Finnország függetlenségét.

November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint választották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé.

[szerkesztés] Megjegyzések

  • Szentpétervár neve 1914 és 1924 között Petrográd, vagyis Pétervár volt.
  • A forradalom hálája, hogy Trockijt később a forradalom ellenségének nyilvánították és egy felbérelt merénylő az emigrációban megölte.
  • A Téli Palota ostromáról később Eizenstein készített filmet

[szerkesztés] Lásd még