Verőce (Pest megye)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a Pest-megyei községről szól. További jelentéséhez lásd: Verőce.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Váci |
| Rang | község
|
| Terület | 20,34 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2621 |
| Körzethívószám | 27 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Verőce község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vác és Szob között a Duna bal-partján fekszik. Közuton a 12.számú főútvonalon gépjárművel lehet eljutni Verőcére, de elérhető vasúton és viziúton is.
[szerkesztés] Története
Területén már az őskori, valamint kelta eredetű leleteket tártak fel. A római korból egy hídfőállás maradványai maradtak fenn a falu határában.
Nevének eredetéről több elmélet létezik. A Verőce név szláv vagy palóc eredettel "kaput" jelentett. Lehetséges, hogy az esztergomi vagy visegrádi királyi udvar irányából, Verőce "kaput" jelentett a Börzsöny hegység várai és vadászterületei felé. Más forrás szerint eredetileg Verőce patakról nevezték el, amelynek jelentése: örvényes víz.
A hagyomány szerint Nagy Lajos királyi nyaralót építtetett a Duna partján. Mátyás király fát ültetett a falu határában, amely ma is látható.
A századfordulón kisközség Nógrád vármegye nógrádi járásában
1965-ben Nógrádverőcéről Verőcére változott a helység neve.
1974 és 1990 között Verőce és Kismaros egyesültek Verőcemaros néven.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Barokk stílusú katolikus templom (1736-ban épült)
- Református templom (1785-ben Copf stílusban épült)
- Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélya (1766-1774)
- A település bejáratánál látható az "Életfa"
- A település elejétől könnyed sétára nyílik lehetőségünk a Duna vonalát követve a parton. A partot már a kezdetektől fogva magas támfallal védték a Duna szeszélyétől. Lehetőség nyílik egy kis csónakázásra, vagy akár a szembe partra is átevezhetünk egy szabadtüzű, általunk fogott halpaprikásra is.


Based on work by