Dombrád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Kisvárdai |
| Rang | város
|
| Terület | 51,84 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4492 |
| Körzethívószám | 45 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél. Dombrád és Óntelek XIX. sz.-i egyesüléséből alakult ki. A XIII. sz.-ban a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt. A XV. sz. közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg. A XX. sz. elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos). 1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett falu. 1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki és városi rangot kapott. A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosítota a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Dombrád Önkormányzatának honlapja
- Dombrád a Vendégvárón
- Dombrád az Irány Magyarország! honlapján
- Térkép Kalauz - Dombrád
- Légifotók a dombrádi tájról


Based on work by