User:Csanády/tmp4

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Boleszló, Vitéz Boleszló, Bátor Boleszló, Boleslaw Chrobry (9651025. június 17.), lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Őt tekintik a lengyel királyság alapítójának. Apja I. Mieszko lengyel fejedelem, anyja Dobrawa, I. Boleslav cseh herceg és Adiva, angol hercegnő leánya.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Gyermekkor

Mieszko és Boleszló hasonló szerepet töltött be a lengyel történelemben, mint Géza fejedelem és Szent István a magyarában. Mieszkó, a Piast-dinasztia első ismertebb tagja egyesítette uralma alatt az Odera és Visztula folyók között és a Warta folyó mentén lakó törzseket, majd egy katonai vereség hatására Lengyelország későbbi sorsát alapvetően meghatározó változtatásokra kényszerült. 965-ben feleségül vette a keresztény Dobrawa hercegnőt, maga is megkeresztelkedett és I. Ottó német-római császártól térítő papokat kért. A 973 húsvétján Quedlinburgban tartott birodalmi találkozón már Lengyelország is képviseltette magát, Mieszko az akkor nyolc éves körüli// Boleszlót küldte maga helyett. Boleszló nevét a quedlinburgi birodalmi találkozó kapcsán említik először a források és bizonytalan, hogy a lengyel herceg ekkor békét szavatoló túsznak, vagy diplomáciai küldetést teljesítő követnek volt-e tekinthető.


//Dobrawa 977-ben halt meg. Másik fia, Vlagyivoj 1002 és 1003 között cseh herceg volt. Veszprém kérdése. Tény, hogy Boleszló második felesége magyar volt, a lengyel krónikák azonban csak annyit mondanak, hogy ….

Mieszko 992. május 25-én halt meg. A jelek arra mutatnak, hogy mintegy haárom évig ekkor trónharcok voltak Lengyelországban. Mieszko második felesége, Oda egy német őrgróf leánya saját fiát alarta a lengyel trónra ültetni. Oda élvezte a kijevi nagyfejedelem Nagy Vlagyimír támogatását. A kisérlet //végül nem járt sikerrel, Boleszlónak sikerült mostohaanyját és féltestvéreit kijevi száműzetésbe kényszerítenie. 995-ben Boleszlonak már szilárd hatalma lehetett Lengyelországban, ezt az is mutatja, hogy III. Ottó oldalán részt vett a még nem megkeresztelkedett szláv törzsek elleni hadjáratban.


995-ben III. Ottó oldalán részt vett a szláv obodriták elleni háborúban.

Adalbert holttestének kiváltása

III. Ottó zarándokútja. A német történetírás ebben a mozzanatban a hűbéri behódolást látja, a lengyel pedig éppen az önállóság bizonytékát.

III. Ottó halála. A német lengyel viszony megromlása.

[szerkesztés] Első német-lengyel háború

Felkelés a cseh III. Boleszláv ellen. --Lengyel beavatkozás. Lengyel támogatással felkelés II. Henrik ellen. (Bruno, Babenberg Ernest) -- Boleszlohoz menekülnek. Bruno Szent István és Gizella közbenjárásával bocsánatot nyer. (István nem vesz részt a háborúban. Ajtony miatt) Henrik 1004-ben kiszorítja Csehországból-- 1005 Poznani béke.

Második német-lengyel háború 1007 Boleszlav ismét beavatkozik az Elbai szlávok ügyeibe. Szászország irányából támadó II. Henrik vereséget szenved. Követség Istvánhoz (Bruno) közös lengyelellenes fellépésre. Prokuj Gyula 1008-1009 körül Lengyelországba menekül. -- Lengyel magyar viszony is megromlik. -- Német-magyar-orosz koalíció Boleszlav ellen. -- 1013 Merseburgi béke

[szerkesztés] Magyar-lengyel háború

1013-14 II. Henrik Rómában. (császárrá koronázás) Boleszlav kihasználja és elfoglalja Morvaországot és Észak-Magyarországból egy vitatott szélességű területet. Thietmar: A lengyel királynak „volt egy nagy vára saját országa és Magyarország végein, melynek őrzését Prokuj [Gyula – Sarolta testvére] főúrra, a magyar király nagybátyjára bízta.”


Harmadik német-lengyel háború



1018 - baunetzi béke - Boleszlót kijevi hadjáratán már kisebb magyar had is kísérte


II. Henrik halála után lehetett csak király

Lengyelország azonban nem volt elég erős és egységes ahhoz, hogy tartósan uralma alatt tartsa a meghódított területeket. Boéeszlav halála után a cseh–morva és orosz tartományok elszakadtak és a német királyok is hűbéresküre kényszerítették a lengyel uralkodókat.

Már saját korában „nagy” volt. 1110 Gallus Anonymus

A poznani székesegyházban temették el. A trónon fia, II. Mieszko követte.

Az első lengyel király koronázása (Jan Matejko, olajfestmény, 1889)
Nagyít
Az első lengyel király koronázása (Jan Matejko, olajfestmény, 1889)
Lengyelország legnagyobb kiterjedése Vitéz Boleszláv uralkodása alatt
Nagyít
Lengyelország legnagyobb kiterjedése Vitéz Boleszláv uralkodása alatt


[szerkesztés] Felhasznált források

  • Nagy Balázs: Lengyelország első királya: Vitéz Boleszló (Rubicon 2001/7)
  • Niederhauser Emil: A nyugati szlávok 1000 körül (História 1999/9-10)
  • Győrffy György: István király és műve, Gondolat – 1977, ISBN 9632803604
  • Révai Nagy Lexikona