Téglalap

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Téglalap

A téglalap (latinul oblongum) egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben parelelogramma is.

A négyzet a téglalap egy speciális típusa, amelynek minden oldala egyenlő.

A téglalap hosszabbik oldalát szokás magasságnak, a rövidebbiket szélességnek nevezni.

Az oldalakat az abc kisbetűivel szokás elnevezni: a, b.

Területe a magasság és szélesség szorzata (Terület = Magasság * Szélesség):

T = ab

Kerülete az oldalak hosszának összege:

K = a + b + a + b = 2a + 2b = 2(a + b)

Az átlójának hossza Pitagorasz-tételével számítható ki.

[szerkesztés] Elnevezései

  • Régies magyar elnevezése téglány.
  • Az oblongum elnevezés a görög ετερομηκες („eltérő hosszúságok”) szóból ered, ami Euklidész Elemek című művében szerepel.

[szerkesztés] Források

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.