Kommunisták Magyarországi Pártja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) volt az első magyarországi marxista-leninista kommunista párt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megalakulása
A párt az őszirózsás forradalmat követően jött létre 1918. november 24-én. Alapítói voltak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokrata politikusok, a forradalmi szocialisták valamint a Szovjet-Oroszországból hazatérő kommunista hadifoglyok. A párt vezetői közé tartozott Kun Béla, Korvin Ottó, László Jenő, Rudas László és Szamuely Tibor is.
[szerkesztés] A Tanácsköztársaság
1919 februárjában a párt vezetőinek nagy részét letartóztatták, ennek ellenére tömegbefolyása folyamatosan növekedett. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), egyedül nem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az egyesült párt neve a júniusban megtartott kongresszuson Magyarországi Szocialista Párt lett.
[szerkesztés] A „fehérterror” időszaka
A Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror idején a két párt szétvált, a KMP tagjainak jelentős része illegalitásba, emigrációba kényszerült. Nagyszámú pártaktivistát azonban letartóztattak. Az ebben az időszakban megalakuló Szovjetunió több hullámban ajánlott fel fogolycserét a magyar vezetésnek, amelyek során mintegy három év leforgása alatt kb. 400 kommunista aktivistát mentett meg a közvetlen pusztulástól. Ezek jelentős része az 1930-as sztálini terror áldozatává vált.
Az illegális KMP 1922-ben újjászerveződött, 1925-ben Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fedőnéven legális pártot alapított, és Bécsben megtartotta I. kongresszusát. A párt ideológiájának középpontjában a proletárdiktatúra teljes megvalósítása, ez a kor kövételményei szerinti hibás cselekvési program, az MSZDP-vel szembeni ellenséges magatartás, valamint a nem megfelelő konspiráció miatti letratóztatások nem tették lehetővé az "ellenforradalmi" rendszerrel szemben való eredményes fellépést.
Az MSZMP-t 1928-ban betiltották, a párt fontosabb vezetőit bebörtönözték. 1932-ben kivégezték a párt két legfelső vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.
A KMP végül 1936-ra alakította ki a helyes ideológiai célját, a munkásegységre épülő antifasiszta ellenállás megszervezését. A II. világháborúig terjedő időszakban és a háború idején is, vezető szerepet töltött be a fasizmus ellen, a békéért, a függetlenségért, a demokratikus átalakulásért folyó küzdelemben.
[szerkesztés] Békepárt
1943-ban névleg feloszlatta magát és Békepárt néven alakult újjá, amely a párt felvett, legális elnevezése volt, és 1944-ig volt használatban. Az új név felvételére azért került sor, hogy így a KMP védekezni tudjon az egyre szélesebb körű kommunista-ellenes akciókkal szemben és hatékonyabbá válhasson az antifasiszta egységfront szervezésében. A Békepárt rövidesen bekapcsolódott az antifasiszta erőket összefogó, fegyveres ellenállást szervező Magyar Front tevékenységébe.
[szerkesztés] Átalakulás 1944 után
A KMP 1944-ben az ország felszabadult területein visszanyerte legalitását, és Magyar Kommunista Párt (MKP) néven hirdette meg az ország újjáépítésének és demokratikus átalakulásának programját.


Based on work by