Bodrogköz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő földrajzi régió, amelyet kettészel a magyar-szlovák határ. Délnyugaton Tokajtól északkeleten Nagykaposig nyúlik el, csaknem kétharmad része a magyarországi oldalon. Teljes területe 945 négyzetkilométer. A szlovákiai oldalon is többségében magyarok lakják.

Két fő részre tagolható: Alsó-Bodrogközre, illetve Felső-Bodrogközre. Legritkábban lakott területe a régió közepe, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál elhelyezkedő Bodrogzug.

A mederváltozások örökségeként rengeteg olyan elhagyott, régi mederszakasz található a régióban, amelyek körül a Tisza és mellékfolyói rossz lefolyású, mocsaras területeket, ritkábban homokot hagytak hátra.

A tájegység további fontos folyói: a Karcsa (a 17. században még hajózható sószállító útvonal), a Latorca és a Tice. Legmagasabb hegyei a Nagykopasz és a Tarbucka.

A Bodrogköz a Kárpát-medence egyik legszárazabb területe. Csak rövid tenyészidejű növények termesztésére alkalmas, mert gyakoriak itt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] A honfoglalás

A Bodrogköz a honfoglaló magyarság első letelepedési helye volt a Kárpát-medencében. „Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta..” - írta Anonymus.

1986-ban a bodrogközi Karoson találták meg a legrégibb honfoglaláskori magyar sírokat. Az itt eltemetettek még a történelmi Magyarországon kívül, talán Etelközben születtek.

[szerkesztés] Törökkor, kuruckor

[szerkesztés] A modern kor

A termékeny régió hanyatlása a trianoni határrendezéssel kezdődött. Évszázadokon keresztül Ungvár gazdasági vonzáskörzetéhez tartozott, Ungvár azonban Ukrajnához került. A kettészelt régió belső és átmenő kereskedelme megszűnt, összekötő útjaik pedig teljesen leromlottak, hiszen a magyar és a szlovák oldal közt közúti határátkelőhely évtizedekig csak Sátoraljaújhelyen volt.

A politika határok eltűntét a régió a megfelelő számú határátkelőhely és az összekötő utak hiánya miatt nem képes hasznára fordítani, az infrastruktúra hiánya pedig gátolja a befektetők megjelenését is. (Például Magyarország 2006-ig több, mint 800 millió dollárt ruházott be Szlovákiában, a Bodrogközben azonban egy jelentős magyar vállalat sem jelent meg.)

[szerkesztés] Az Alsó-Bodrogköz települései

[szerkesztés] A Felső-Bodrogköz települései

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken