Rorschach-teszt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Rorschach-teszt egy projektív teszt, egyike a legáltalánosabban használt projektív teszteknek.

[szerkesztés] Leírás

A Rorschach-teszt első táblája
Nagyít
A Rorschach-teszt első táblája

A teszt 10 táblából áll, melyek mindegyikén egy-egy gazdagon árnyalt, többértelmű tintafolt található. Egy részük monokróm (fekete-fehér), másik részük színes. A vizsgált személy egyszerre egy táblát kap a kezébe, elmondja, hogy szerinte a tintafoltok mire hasonlítanak, mi jut eszébe róluk. Az utolsó tábla után a vizsgálatot vezető személy végigfut a válaszokon, és azoknál, ahol nem egyértelmű, megkérdezi a vizsgált személyt, hogy pontosan mi emlékeztette őt arra, amit mondott. A válaszokat igen sokféleképpen értékelik.

[szerkesztés] Értékelés

Az értékelés során három kategóriát vesznek figyelembe: lokalizáció (a válasz az egész foltra értendő, vagy annak csak egy részére vonatkozik), a determinánsok (a folt alakja, színe, árnyékolása vagy mintázata váltotta-e ki a választ) és a tartalom (a válasz mit képvisel). A kategóriák alapján többféle pontrendszert alakítottak ki, melyek közül kevés bír valóban jó bejósló érvényességgel, ezért a legtöbb pszichológus az értelmezés során a saját benyomásaira, illetve a vizsgált személy teszthelyzetre adott általános reakcióira (nyitott, versengő, elhárító, együttműködő) hagyatkozik inkább.

[szerkesztés] Története

A tesztet Hermann Rorschach svájci pszichiáter fejlesztette ki az 1920-as években. A később, 1974-ben bevezetett új rendszer megpróbálta az összes értékelési mód bevált részeit egyetlen átfogó keretbe foglalni. Napjainkban a teszt számítógéppel is értékelhető.

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Rorschach-teszt témájú médiaállományokat.