Négyigenes népszavazás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A „négy igenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, az MSZMP (majd MSZP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésérõl szólt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kezdeményezők

Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:

[szerkesztés] A négy kérdés

  1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
  2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
  3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
  4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

[szerkesztés] Kampány

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” - lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MSZP agresszív ellenkampányba kezdett, ami mindkét oldal gyengén motivált híveit arra késztette, hogy menjenek el szavazni.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

[szerkesztés] A szavazás

A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az igen. A szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03%-a vett részt.

Eredmények

  • 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Az érvényes 4 297 751 szavazatból az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%), a NEM szavazatok száma 2 145 825 (49,93%) volt.
  • 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Az érvényes 4 310 999 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 101 958 (95,15%), a NEM szavazatok száma 209 041 (4,85%) volt
  • 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Az érvényes 4 314 550 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a NEM szavazatok száma 199 556 (4,63%) volt.
  • 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az érvényes 4 285 604 szavazatból az IGEN szavazatok száma 4 068 420 (94,94%), a NEM szavazatok száma 217 184 (5,07%) volt.

Ezzel egyúttal meghiúsult az 1990. január 7-re tervezett közvetlen köztársasági elnökválasztás. Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza, vagy közvetlenül válasszák meg, egy másik népszavazáson döntöttek, amit 1990. július 29-ére írtak ki.

[szerkesztés] Külső hivatkozások