Asiagói csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Asiagói csata

Konfliktus: Olasz front
(I. Világháború)
Időpont: 1916 május 15. - június 10.
Helyszín: Trentino (Dél-Tirol) térsége
Eredmény: Visszavert Oszták-Magyar monarchiabeli támadás
Szembenálló felek
Olaszország Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna Conrad von Hötzendorf
Habsburg Károly trónörökös
Szembenálló erők
172 zászlóalj, 800 löveg 300 zászlóalj, 2000 löveg
Veszteségek
44 000 80 000

Az asiagói csata 1916. május 15-től június 10-ig tartott az előrenyomuló Oszták-Magyar Monarchia csapatai és Olaszország hadserege között. A támadást „Büntető-támadásnak” is hívták, utalva arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a balkáni hadjárat befejezése után igyekezett Olaszországot megtörni, az addigi az Isonzó mentén folytatott védekezései után ellentámadást akart mérni az olasz csapatokra. A hadjárat egyik parancsnokává magát a Monarchia trónörökösét, Habsburg Károlyt, a későbbi IV. Károlyt nevezték ki, így nevéhez kötve a vélhetőleg sikeres támadás dicsőségét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A tervek

A haditervek kidolgozása nagyrészt Conrad von Hötzendorfhoz, a Monarchia erőinek főparancsnokához köthető. A Monarcia stratégiai kilátásai kedvezőek voltak 1916. tavaszán, mivel Szerbia vereségével a balkáni front megszűnt, az orosz fronton az orosz csapatok visszavonultak, így jelentős számú monarchiabeli haderőt tudtak átcsoportosítani az olasz frontra. Hötzendorf az Alpokból, Trentinoból készítette elő a támadást, mivel úgy ítélte meg, hogy az Isonzó mentén történő áttörésre a térségben tartozkodó nagyszámú olasz csapat miatt amúgy sem lenne lehetősége. A haditerv szerint Asiago irányába, Pádua felé kell kitörnie a frontvonalról az Osztrák-Magyar Monarchia haderőinek, bekerítve ezáltal az Isonzó folyónál lévő teljes olasz hadsereget, és így döntő győzelmet aratva Olaszország fölött.

[szerkesztés] A csapatösszevonás

1916. május 15-re több mint 300 zászlóaljat és mintegy 2000 löveget vonultattak fel Trentino térségében a Monarcia csapatai. Hötzendorf a siker bebiztosításához a német hadvezetéstől német csapatokat is kért, akik azonban visszautasították, mivel Németország még nem állt hadban Olaszországgal, illetve a német csapatokra a keleti fronton volt szükség. Az offenzíva majdnem meghíusult, mivel az olasz titkosszolgálat a támadás előtt egy héttel jelezte Cadornának a csapatösszevonást trentino térségében, aki azonban a jelentésre ügyet sem vetett, mivel meggyőződése szerint az Alpok térségéből nem lehetett támadást várni a nehéz terepviszonyok miatt.

[szerkesztés] A csata

1916. május 15-én erős tüzérségi előkészítés után megindult a Monarchia 11. és 3. hadserege Padova irányába. Asiago és Arsiero városok bevétele után nyitva állt az út Vicenza felé, amit mintegy 30 km-re megközelítettek a Monarchia csapatai. A Monarchia továbbnyomulását az 1. olasz hadsereg lassította le, Cadorna az Isonzónál állomásozó olasz hadsereg nagy részét, kihasználva vasútvonalak sűrű kiépítettségét északnyugat Olaszországban, egyre több olasz hadosztályt küldött a kritikusan legyengült frontszakaszokra. Az olasz front helyzetét a keleti fronton június 4-én megindult nagyerejű orosz támadás, a Bruszilov-offenzíva mentette meg, ami miatt monarchiabeli csapatokat kellett kivonni az olasz frontszakaszról, ezáltal leállítva a további lehetsééges előrenyomulást. A támadást június 10-én fejezték be.

[szerkesztés] Eredmények

A korlátozott siker ellenére a Monarchia hadserege jelentős nagyságú hadizsákmányra tett szert: 318 löveget, 191 gépfegyvert szereztek meg az olaszoktól, továbbá 45 000 olasz foglyot ejtettek. A támadás célja azonban meghíusult, nem sikerült bekeríteni az olasz haderőt, sőt, az olaszok a vasútvonalakat újból kihasználva a Trentino térségébe átszállított haderejét rövid időn belül ismét az Isonzó folyóhoz telepítette vissza, felkészülve ezzel egy újabb támadás, a VI. isonzói csata megtervezésébe. Politikai következményei azonban lettek az asiagói csatának: az olasz Salandra-kormány lemondott és Paolo Bosellit nevezték ki új miniszterelnöknek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az olasz front: http://terkeptar.transindex.ro/legbelso.php3?nev=118

[szerkesztés] Lásd még

olasz front
Isonzói csaták

Olasz front
I. isonzói csataII. isonzói csataIII. isonzói csataIV. isonzói csataV. isonzói csataasiagói csataVI. isonzói csataVII. isonzói csataVIII. isonzói csataIX. isonzói csataX. isonzói csataortigarai csataXI. isonzói csatacaporettói áttörésII. piavei csataVittorio Venetó-i csata
Más nyelveken