Vita:Könyv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eredetileg a folyamatosan írt, hosszabb szöveg hordozója mindenhol tekercs volt (scroll).

Jó lenne tudni, hogy milyen következménnyel járt a folyamatos szöveg lapokra tagolása.

Orientációnkat (a kitűntetett irányokat) a világban tanuljuk, a kisgyerek bármely irányban "tud olvasni". Az oldal, és az egyszerre olvasható betűk mérete ezért kritikus lehet.

Az egyik lényeges különbség a könyvek között a bennük alkalmazott írásmódok irányultságában van. Pl. a kínai balról-jobbra ?, felülről lefelé haladó oszlopokban, a hindi (?), a tibeti (?), míg az arab és ivrit jobbról balra, alulról felfelé halad.

Mint tudjuk, a latinbetűs írás balról-jobbra, felülről lefelé halad a papírlapon, és általában egy hasábban, két oldalon. A tagolást, a kezdeteteket régen az iniciálék emelték ki, és a mondanivaló hosszát a rendelkezésre álló helyhez kellet igazítani. ma főleg az olvasásra/hallgatásra rendelkezésre álló idő szabja meg az írások terjedelmét.

[szerkesztés] Könyves Kálmán

Könyves Kálmánról kitöröltem egy apró félreértést: ez a király sokat olvasott, ez igaz. Csakhogy akkoriban ez nem megtiszteltetést hozott neki, hanem azt, hogy különcként kezelték. A "Könyves" itt inkább negatív értelmű, mint a "könyvmoly". Nem utal a törvényekre (sem). --grin 2004. december 7., 23:17 (CET)

Akkor ird be ezt valahogy, de ne torold ki, mert neve nagyon is kapcsolatos a konyv szoval. Vajon miket olvasott a kiraly? Bibliat? Koszi, Antifinnugor 2004. december 8., 10:46 (CET)

Nem érthető, hogy miért az eszmefuttatás itt arról, hogy a főkönyv nem a magyarok FŐ Könyve, hanem a könyvelés (tulajdonképpen naplózás) eszköze. A főkönyv (angolul General Ledger) a költségfajtánként vagy -helyenként naplózott/vezetett (logged, jurnalised, recorded) tételek összesítője. Ezért jobb lenne a könyv kapcsán a naplóról szólni, mint tipikus könyvalakú műfajról (l. hajónapló), stb.

A magyarok irányadó, "fő" könyve visznt az Aranybulla, a Corpus Juris és hasonló írott jog, jogszabály gyűjtemény volt - tekintettel arra, hogy az számított eligazító igazságnak a vitás helyzetekben.

Tképpen a Bibliát is arra használjuk/ják, mégha annak történetei cspán szimbolikus útmutatásul szolgálnak.

Ne fejtsük el, hogy a korai könyvek (Codex) kézzel íródtak, és másolásuk iparszerűen történt. A nyomdai úton előállított könyv teljesen más műfaj.

A kódex szó eredetileg Cdex volt, a caudex szó változata. A caudex olyan faoszlop, tképpen szégyenfa volt, amelyhez az ókori Rómában a kisebb súlyú bűnözőket kikötötték. Ez volt a neve annak a vékony viasszal bevont faszeletekből készült könyvnek is, amire akkoriban írtak. A kódex mai modern (könyv) értelme “papír levelekből összefűzött könyv” a kereszténységtől származik. I.e. száz évvel olyan tömbök, jegyzetfüzetek jelentek meg Rómában, amelyekre fogalmazni, írni, feljegyezni lehetett. I.u. százra ilyeneket használtak a klasszikus irodalom terjesztésére. A keresztények azért vették át e hordozó használatá a liturgiáikon, mert a szentírást (Scriptures) könnyebb volt ebből felolvasni, mint a tekercsekből, és mert mind a két oldalára lehetett írni, nem úgy mint a papirusz tekercsnek. A második évszázad elejére már minden szentírást kódexbe másoltak, ezért a keresztény ikonográfiában a zsidó próféták tekercset, az evenagelisták kódexeket tartanak a kezükben

Egyetértek az előttem szólóval, a közgazdaságtani és jogtörténeti fejtegetéseket igyekeztem röviden a szócikkben tükröztetni. Ugyancsak ezért az őskör-ókor-középkor részt a könyv előzményeihez sorolnám, a könyvészet egyáltalán nem tekinti könyvnek a kódexeket. --Adaniel 2005. december 4., 12:23 (CET)

[szerkesztés] Definíció

Nem értek egyet azzal a meghatározással, ami szerint minden lapokból álló információhordozót könyvnek lehet tekinteni. (Sem az angol Wikipédia, sem az elég irányadónak számító, a Források között jegyzett kézikönyv sem).

  • Szerintem a könyv története Gutenbergnél kezdődik, mindenképpen fűzött lapokból áll és nyomtatott. A könyvet megelőző táblanyomatok, kéziratok, kódexek némileg más célt szolgáltak, egészen más technikával készültek és más volt a célközönségük is. Ezeket szerintem bőven el lehet helyezni más szócikkekben is, hiszen remélhetőleg a könyvről szóló enciklopédia szócikk sem lesz rövid.
  • A magyar Wikipédia lassan a minden dolog történetévé válik. Szerintem a szócikkben a könyv története helyett (ami akár külön szócikk is lehetne) a könyv készítése, a könyv használata, a könyv kiadása és gyűjtése fontosabb volna. --Adaniel 2005. december 10., 15:20 (CET)