Görögország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ελληνική Δημοκρατία
Ellinikí Dimokratía

Görögország zászlaja

Görögország címere

(Görögország zászlaja) (Görögország címere)
mottó: Ελευθερία ή θάνατος

(Szabadság vagy Halál)

Görögország elhelyezkedése
Hivatalos nyelv görög
Főváros Athén (Αθήνα – Athína)
Elnök Karolos Papoulias
Miniszterelnök Kostas Karamanlis
Terület

 - Teljes
 - % víz

95.

131 940 km²
0.86%

Népesség

 - Teljes (2001)
 - Népsűrűség

75.

10 668 354
81/km²

Függetlenség

 - Kikiáltva
 - Elismerve

Az Oszmán Birodalomtól

1821 március 25
1829

Pénznem Euro (€)¹ (EUR)
Időzóna

 - in nyár

EET (UTC+2)

EEST (UTC+3)

Himnusz Imnos pros tin Eleftherian
TLD .gr
Hívószám +30
(1) 2001 előtt: görög drachma
Kép:Gr-map-HU.png

Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Únió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU, EBESZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

  • Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
  • Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
  • Tengerei:
    • Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
    • Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39 ezrelék. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
      • Északi-Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
      • Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
      • Déli-Szporádok: Rodosz
      • Kréta
      • Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
  • Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
    • Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
    • Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

[szerkesztés] Vízrajz

Az Olümposz a tengerparti Thessaloniki - Athén autópályáról
Nagyít
Az Olümposz a tengerparti Thessaloniki - Athén autópályáról
  • Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
  • Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

  • Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma.
  • Állatvilága:

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot 13 régióra (περιφέρειες/periféreies) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία/aftónomi politeía)* osztották:

  • Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monastikí Politeía tou Agíou Órous)* – Καρυές (Karyés)
  • Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféreia Anatolikís Makedonías kai Thrákis) – Κομοτηνή (Komotiní)
  • Περιφέρεια Αττικής (Periféreia Attikís) – Αθήνα (Athína)
  • Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféreia Voreíou Aigaíou) – Μυτιλήνη (Mytilíni)
  • Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféreia Dytikís Elládas) – Πάτρα (Pátra)
  • Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféreia Dytikís Makedonías) – Κοζάνη (Kozáni)
  • Περιφέρεια Ηπείρου (Periféreia Ipeírou) – Ιωάννινα (Ioánnina)
  • Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféreia Thessalías) – Λάρισα (Lárisa)
  • Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféreia Ioníon Níson) – Κέρκυρα (Kérkyra)
  • Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféreia Kentrikís Makedonías) – Θεσσαλονίκη (Thessaloníki)
  • Περιφέρεια Κρήτης (Periféreia Krítis) – Ηράκλειο (Irákleio)
  • Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféreia Nótiou Aigaíou) – Ερμούπολη (Ermoúpoli)
  • Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféreia Peloponnísou) – Τρίπολη (Trípoli)
  • Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféreia Stereás Elládas) – Λαμία (Lamía)

[szerkesztés] Politikai pártok

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.

  • Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) - baloldali párt
  • Új Demokrácia - konzervatív liberális néppárt

A két párt egymást váltja a kormányzásban.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakosság: 10 645 000 fő. Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
  • Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

A fővárosban, Athén-ban (görögül Athína) 3 112 000 fő él.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 98 %. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.

A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

[szerkesztés] Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

[szerkesztés] Kereskedelem

  • Idegenforgalom

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág melett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

  • Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési ezközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emelett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

[szerkesztés] Közlekedés

Görögország kereskedelmi flottája sok devizát hoz az ország részére.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

görög művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film

[szerkesztés] Hagyományok


[szerkesztés] Gasztronómia


[szerkesztés] Sport

  • Athéni Olimpia

[szerkesztés] Ünnepek


[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Görögország története

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland