Csillagászati koordinátarendszer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csillagászatban, csillagászati koordinátarendszernek nevezzük azokat a koordinátarendszereket, mellyel megadunk az égbolton egy helyet. Többféle koordináta rendszer van, mindegyik egy az égboltra kivetített koordinátahálót használ, analóg módon a földrajzi koordináta-rendszerrel, melyben a Föld felszínén jelölhetünk ki egy helyet. Az égboltot gömb alakúnak látjuk és az égitestek látszólag ezen a gömbfelületen helyezkednek el ezért elég az irányukat meghatározni. A koordinátarendszerek csak a következő dolgokban térnek el: az alapsíkban (a földinél az egyenlítő), mely két félgömbre osztja az égboltot egy nagy kör mentén, és az alapsíkon lévő alapirányban (a földinél a délkör és az egyenlítő metszéspontja). A gömbi koordinátarendszerben a helyet ekkor két szög adja meg, melyek hasonlóak a földrajzi szélességhez és hosszúsághoz.

A csillagászati koordinátarendszerek összefoglaló táblázata
*Ahol nincs megadva a szélességek -90° és + 90° közötti értékűek, a hosszúságok 0° és 360° közöttiek.
koordinátarendszer alapsík alapirány szélesség jellegű koord.* hosszúság jellegű koord* hosszúság mérésiránya
horizontális horizont déli irány m magasság Az Azimut zenit felől -
I. ekvatoriális égi egyenlítő déli irány δ deklináció τ óraszög 0-24 h pólus felől -
II. ekvatoriális égi egyenlítő tavaszpont deklináció Ra vagy α Rektaszcenzió pólus felől +
ekliptikai ekliptika tavaszpont ß ekliptikai szélesség λ ekliptikai hosszúság ekliptikai pólus felől +
galaktikus a Tejút
szimmetriasíkja
a Tejút
középpontja
b galaktikus szélesség l galaktikus hosszúság galaktikus pólus felől +

Eltérések lehetnek még a koordinátarendszer középpontjában is: ha például a Holdat a föld középpontjából vagy a megfigyelőhelyről nézem, akkor mások lesznek a koordinátái.

[szerkesztés] Forrás