Az éhínség hét esztendejéről szóló felirat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az éhínség hét esztendejéről szóló felirat (modern cím), feltehetőleg a Kr. e. II. századból származó, jogi forrásnak szánt, a hitelesség igényével fellépő egyiptomi elbeszélés. A sok novellisztikus elemet tartalmazó feliratot Asszuántól délre, a Nílusnak egy Szehel nevű szigetén egy magasan lévő sziklába vésték. A szövegben a történteket Dzsószer, a III. dinasztia (Kr. e. 2700 körül) egyik fáraója meséli el, de a felirat stílusa, helyesírása alapján könnyen megállapítható, hogy sokkal később keletkezett, feltehetően Ptolemaioszok idején. A szöveg szerint Dzsószer uralkodása alatt hét éves éhínség sújtotta egyiptomot, mert elmaradt a Nílus áradása. A fáraó ekkor az istenített bölcs, Imhotep egy papjához fordul, aki felfedi előtte, hogy az áradás istene Khum, s magasztalja annak fő kultuszhelyét, Elephantiné szigetét s annak környékét. A fáraó ezután álmot lát, amelyben Khum isten megjelenik neki, és kinyilatkoztatja, hogy ismét meg fog indulni az áradás. A király ezután hálából Núbia termékeiből tekintélyes részt juttat az elephantinéi templom számára.


Based on work by