Szelestey László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szelestey László (Uraiújfalu Vas megye, 1821. szeptember 14. - Budapest, 1875 szeptember 7) költő, ügyvéd.
Lírikus és népies költő.
Vagyonos szülők gyermeke volt, Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen és Győrött tanult, Pesten ügyvédi vizsgát tett.
A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. 21 éves korában jelent meg a Érzelemvirágok című kötete. (Kőszeg, 1842)
Szívesen politzált, vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt.
1845-ben Iklan-Berénybe (Sopron) költözött, rövid ott-tartozkodás utána azonban visszaköltözözz a Vas megyei Istvánfa településre. Ekkor adta ki Összes költemémnyeit is. (Pest, 1852)
Petőfi Sándor hatására elkezdett népies verseket, költeményeket írni, (Kemenesi czimbalom (versek, Pest, 1853)). Ennek sikere után (hamar újabb kiadást ért meg) jelentette meg pályafutásának csúcspontjának szímító a Falu pacsirtája (versek, Pest, 1854) című kötetet. E dalaival a hazai tájköltészet lenevezetesebb személyei közé került.
Miután felesége meghalt, Pestre költözött, ekkor adta ki újabb költeményeit Tündérvilág (versek, Pest, 1855) címmel és megjelenette Összes Költeményét második kiadásban. Ezek után született a Huszárok könyve, majd a Pásztorórák (versek, Pest, 1859),
Szerkesztette a Szépirodalmi Albumot. Verseket és prózai cikkeket írt az 50-es évek lapjaiba. 1860-ban Vas vármegye főjegyzője, később országgyűlési képviselője lett.
1864. március 15-én politikai összeesküvés gyanúja miatt elfogták, az Újépületbe zárták, majd Olmützbe, Theresienstadtba vitték 1867-ben szabadult. Enek az időszaknak a verseit Egy rab álmai (börtönéveit megörökítő verses mű, Pest, 1867)kötetetben jelentette meg.
Hazatérte után Pesten lakott, ismét politzált, újra országgyűlési képviselővé választották. Eötvös József báró miniszter Vas vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. Később erről a pozíciójáról lemondott. Három évvel halála előtt újranősült.


Based on work by