Váci Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Váci Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Pest megyei Vácon. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

[szerkesztés] Története

  • 1762-ben Mária Terézia császárnő rendelkezett arról, hogy a tiszteletére épített diadalkapu melletti épületbennemesi ifjak nevelőintézete” létesüljön. A bécsi Theresianum mintájára létrehozott intézmény az 17771778. tanévben kezdte meg működését.
  • A ma is létező büntetőintézet jogelődjének létrehozásáról 1854-ben döntött az Osztrák Igazságügyi Minisztérium, a hatósági fogházakról szóló rendeletével.
  • Alapító okirata szerint 1855-ben létesült, az első fegyencet az év novemberében fogadták be.
  • A Csemegi Kódex életbe lépésével az intézetet kerületi börtönné, majd 1884-ben ismét fegyházzá alakították át..
  • 1893-ban felépült a magánzárka épület.
  • A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben készült el.
  • Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt. A fogvatatottak megmozdulásai közül az 1960-as és az 1963-as börtönsztrájk volt a legjelentősebb.
  • A Büntető törvénykönyv 1978-as hatálybalépését követően az intézetet a szigorított őrizetesek elhelyezésére jelölték ki.
  • Az objektum Duna-parti, lezárt területét 1996-ban átadták az önkormányzatnak.
  • 1996-ig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskola.

A fogvatartottakat 1880-ig vállalkozók foglalkoztatták, akik a rabokat az élelmezésért cserébe külső munkákban vették igénybe, a korabeli tapasztalat szerint jó haszon mellett. Az ipari jellegű munkáltatás 1920 után indult meg, amikor gazdasági gépeket és eszközöket előállító-, bútorasztalos-, vegyészeti- és gombgyártó üzem, valamint képkeretező részleg működött. 1951-ben a „Földmunkálatokat Végző Egyesülés”, majd 1952-től a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) 101. számú vállalat keretében zajltt az üzemszerű munkavégzés.

Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Duna-Mix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szolgálja.

A Váci Fegyház és Börtönben sok híres személyiség raboskodott, köztük Göncz Árpád és Mérei Ferenc.

[szerkesztés] Irodalom

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról