Mátra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mátra | |
|---|---|
| Hegység | Északi-középhegység |
| Hely | Heves megye, Nógrád megye |
| Típus | vulkanikus |
| Legmagasabb pont | Kékes-tető (1014 m) |
Mátra hegység Magyarországon, az Északi-középhegység középső, vulkanikus eredetű kőzetekből álló tagja. A Kárpátok belső övezetéhez tartozik. 900 négyzetkilométeren, a Cserhát és a Bükk között terül el. Átlagos tengerszint feletti magassága 700-800 méter. Legmagasabb pontja a Kékes-tető, 1014 m tengerszint feletti magassággal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Mátrában már régóta foglalkoztak bányászattal. A vulkanikus eredet nagymértékben meghatározza a bányászható nyersanyagokat. Ezek álltalában ércek, építőkövek. A kitermelés első írásos emléke az 1296-ból származó oklevél, mely vasérc bányászati jogot adományoz az ittélő bányászoknak. Késöbbi időkben már nemesfém (arany, ezüst) kitermeléssel is foglalkoznak. Az ércbányászat 1986-ban szünt meg. Itt volt a Recski rézbányában Magyarország legmélyebb függőaknája, ami 1100 métert is elérte.
A klimatikus gyógyhelyeknek köszönhetően a gyógyturizmus kedvelt célpontja. A téli sportok szerelmesei is megtalálják itt a kedvükre való sportoslási lehetőségeket. Turisztikai jelentősége Trianoni békeszerződés után ugrásszerüen megnőtt, amikor ide tevődött át Magyarország legmagasabb pontja.
Az itt élő népcsoportok közül a Palócság a legnagyobb. A hagyomány szerint a Mátrában élt a híres betyár, Vidróczki Márton.
[szerkesztés] Részei
- Nyugati Mátra (más néven Pásztói Mátra),
- Központi Mátra,
- Keleti Mátra,
- Mátralába (az északi előtér),
- Mátraalja (a déli előtér, előtte a mátrai borvidék).
[szerkesztés] Főbb hegycsúcsai
- Ágasvár (789 m)
- Galya-tető (964 m)
- Kékes-tető (1014 m)
- Muzsla (805 m)
[szerkesztés] Fontosabb látnivalók
- Kékes-tető (az ország legmagasabb pontja)
- Galyatető (az ország második legmagasabb pontja)
- Ilona-völgyi-vízesés
- Sástó
- Kanázsvár (várrom)
[szerkesztés] Települések és településrészek
- Abasár
- Kisnána
- Gyöngyös
- Gyöngyösoroszi
- Gyöngyöspata
- Gyöngyössolymos
- Gyöngyöstarján
- Mátraszentimre (az ország legmagasabban fekvő önálló települése)
- Mátraszentistván
- Mátraszentlászló
- Parád
- Parádfürdő
- Parádóhuta
- Parádsasvár
- Pásztó
- Hasznos
- Mátrakeresztes
- Recsk
| Nev = Mátra | Kep = Kekesteto2.JPG | Felirat = | Hegyseg = Északi-középhegység | Hely = Heves megye, Nógrád megye | Tipus = vulkanikus | Terulet = | Legmagasabb = Kékes-tető (1014 m) | Terkep = }} Mátra hegység Magyarországon, az Északi-középhegység középső, vulkanikus eredetű kőzetekből álló tagja. A Kárpátok belső övezetéhez tartozik. 900 négyzetkilométeren, a Cserhát és a Bükk között terül el. Átlagos tengerszint feletti magassága 700-800 méter. Legmagasabb pontja a Kékes-tető, 1014 m tengerszint feletti magassággal.
[szerkesztés] Története
A Mátrában már régóta foglalkoztak bányászattal. A vulkanikus eredet nagymértékben meghatározza a bányászható nyersanyagokat. Ezek álltalában ércek, építőkövek. A kitermelés első írásos emléke az 1296-ból származó oklevél, mely vasérc bányászati jogot adományoz az ittélő bányászoknak. Késöbbi időkben már nemesfém (arany, ezüst) kitermeléssel is foglalkoznak. Az ércbányászat 1986-ban szünt meg. Itt volt a Recski rézbányában Magyarország legmélyebb függőaknája, ami 1100 métert is elérte.
A klimatikus gyógyhelyeknek köszönhetően a gyógyturizmus kedvelt célpontja. A téli sportok szerelmesei is megtalálják itt a kedvükre való sportoslási lehetőségeket. Turisztikai jelentősége Trianoni békeszerződés után ugrásszerüen megnőtt, amikor ide tevődött át Magyarország legmagasabb pontja.
Az itt élő népcsoportok közül a Palócság a legnagyobb. A hagyomány szerint a Mátrában élt a híres betyár, Vidróczki Márton.
[szerkesztés] Részei
- Nyugati Mátra (más néven Pásztói Mátra),
- Központi Mátra,
- Keleti Mátra,
- Mátralába (az északi előtér),
- Mátraalja (a déli előtér, előtte a mátrai borvidék).
[szerkesztés] Főbb hegycsúcsai
- Ágasvár (789 m)
- Galya-tető (964 m)
- Kékes-tető (1014 m)
- Muzsla (805 m)
[szerkesztés] Fontosabb látnivalók
- Kékes-tető (az ország legmagasabb pontja)
- Galyatető (az ország második legmagasabb pontja)
- Ilona-völgyi-vízesés
- Sástó
- Kanázsvár (várrom)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyarország hójelentése és sícentrumadatai - Hójelentés.hu


Based on work by