Geomorfológia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, pl. geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
[szerkesztés] A földkéreg domborzata
A Föld belső ereje, a gravitáció, a föld belső hője hozza létre a domborzati tektonikus mozgások segítségével.
[szerkesztés] Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
[szerkesztés] Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemlkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklináris)
- horpadás (geoszinklináris)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.


Based on work by