Letenye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Letenyei |
| Rang | város
|
| Terület | 41,74 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8868 |
| Körzethívószám | 93 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Letenye: város Zala megye délnyugati részén, a horvát határ mellett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedés
A város Zala megye Horvátországgal szomszédos részén fekszik 22 kilométerre Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julian-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
[szerkesztés] Közlekedés
A város csak közúton érhetõ el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es elsőrendű főútvonal, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek. A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.
A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre napi kétszer indulnak buszjáratok.
[szerkesztés] Története
Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.
A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1871-től újra mezőváros és 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.
A településen közúti határátkelő működik 1923-tól. Városi rangját 1989-ben kapta.
[szerkesztés] Híres emberek
- Kalivoda Kata (1877–1936) festő
- Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
- Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
- Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
- Nagy Feró énekes
- Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
- Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
- Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató


Based on work by