Gózon Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. április 19. – Budapest, 1972. október 8.): színész.

Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett 1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállakozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Főbb szerepei

  • Bilitzky kadét (Herczeg F.: A dolovai nábob lánya);
  • Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók);
  • Szellemfi (Szigligeti E.: Liliomfi);
  • Szilvai Tódor (Szigligeti E.: Liliomfi);
  • Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár);
  • Hoffen (Gaál J.: A peleskei nótárius);
  • Lombai (Kisfaludy K.: Csalódások);
  • Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom);
  • Miller zenész (Schiller: Ármány és szerelem);
  • Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány);
  • Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama);
  • Solmay (Csiky G.: Buborékok);
  • Krüger (Hauptmann: A bunda);
  • Francia király (Kacsóh P.: János vitéz);
  • ügyvéd (Móricz Zs.: Úri muri);
  • Trahanache (Caragiale: Az elveszett levél);
  • Poltáry (Mikszáth K.: A Noszty fiú esete Tóth Marival);
  • Márki Jenő (Háy Gy.: Az élet hídja);
  • Viszket Jakab (Urbán J.: Tűzkeresztség);
  • Wang, vízhordó (Brecht: Jó embert keresünk);
  • Tyelegin (Csehov: Ványa bácsi).

[szerkesztés] Ismertebb filmjei

  • Hyppolit, a lakáj (1931);
  • Pardon tévedtem (1933);
  • Tavaszi zápor (1932);
  • Rákóczi induló (1933);
  • Egy éj Velencében (1933);
  • Helyet az öregeknek (1934);
  • Az új rokon (1934);
  • Meseautó (1934);
  • Lila akác (1934);
  • Ida regénye (1934);
  • Iglói diákok (1934);
  • Köszönöm, hogy elgázolt (1935);
  • Szerelmi álmok (1935);
  • Ez a villa eladó (1935);
  • Budai cukrászda (1935);
  • Édes mostoha (1935);
  • Szent Péter esernyője (1935);
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935);
  • Lovagias ügy (1937);
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938);
  • János vitéz (1938);
  • Rózsafabot (1940);
  • Tanítónő (1945);
  • Dalolva szép az élet (1950);
  • Különös házasság (1951);
  • Déryné (1951);
  • Civil a pályán (1951);
  • Állami áruház (1952);
  • Rokonok (1954);
  • Én és a nagyapám (1954);
  • A kőszívű ember fiai (1964)

[szerkesztés] Kitüntetései

[szerkesztés] Külső hivatkozások