Machu Picchu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Machu Picchu

Machu Picchu teraszai
Adatok
Ország Peru
Típus Kulturális-természeti helyszín
Felvétel éve: 1983

Machu Picchu, az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban, az UNESCO Világörökség része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név eredete

Machu Picchu jelentése magyarul: Öreg csúcs.

[szerkesztés] Fekvése

A perui Andok déli láncolatában, kb. 115 km-re Cuzcotól, az Urubamba-folyó völgyében, az Urubamba nevű, 2 450 m magas hegytetőn fekszik. Területe kb. 13 km².

Machu Picchu elhelyezkedése
Nagyít
Machu Picchu elhelyezkedése

[szerkesztés] Felfedezésének előzményei

A spanyolok 1562 óta tudtak egy Picho nevű hely létezéséről.

John Rowe amerikai régész Picchu nevére bukkant egy gyarmatosítás korabeli dokumentumban. Későbbi dokumentumok szerint Picchu környéki indiánok kokalevéllel adóztak.

1776-ban és 1782-ben a város neve újra felbukkant, majd 1865-ben a város neve megjelent Antonio Raimondi olasz felfedező térképén, de ő maga személyesen nem jutott el oda.

Hiram Bingham jegyzeteiben a következőket írta: „Agustín Lizárraga a felfedezője Machu Picchunak..."

A Három Ablak Templomának egyik falán a következő felirat olvasható: „1902. július 14.”

Lizárraga néhány évvel később is elindult a romokhoz, de az esős évszak miatt veszélyesen örvénylő Urubamba folyó a halálát okozta.

[szerkesztés] Felfedezése

A Yale Egyetemről érkező történész Hiram Bingham 1911. július 24-én fedezte fel a helyet, Melchor Arteage földműves segítségével. Az egyik épület indiánok menedékhelye volt, akik nem is sejtették Machu Picchu nagyságát és jelentőségét.

Hiram Bingham ezt írta a helyről: „... A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé... Szépsége oly sokszínű, s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű gránitsziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzó-zuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák, buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája, s az őserdő misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!”

Machu Picchu hajnalban
Nagyít
Machu Picchu hajnalban

Bingham - a Peruban 1908 és 1912 között kormányzó - Augusto B. Leguía y Salcedo elnöktől engedélyt kapott arra, hogy a Machu Picchun talált leleteket az Egyesült Államokba szállítsa. Voltak azonban akiknek ez nem tetszett, ezért tiltakozó hadjáratot indítottak.

1912-ben és 1915-ben Bingham visszatért és tovább folytatta az ásatást, amelynek során:

  • 107 sír,
  • 555 db kerámia,
  • kb. 220 db bronz, réz és ezüst eszköz (karkötő, füldísz, dísztű, kés, fejsze...), valamint
  • 109 női, 22 férfi és 4 gyermek csontváz került elő.

Akik munkáját segítették:

  • Dr. Eaton - régészeti tanulmányokat készített
  • Mathewson - kémiai területen
  • Isaiah Bowman - geomorfológia és geológia témában
  • Cook - botanikai kérdésekben
  • Ervin - orvostudomány területén
  • Gregory - geológiai kérdésekben
  • Erdis mérnök - térképészeti és logisztikai feladatokban

A perui állam első ízben 1934-ben adta támogatását a romok megtisztításához és karbantartásához.

1915-től Bingham sokat publikálta felfedezéseit, de csak 1948-ban tért vissza, hogy felavassa a nevét viselő - a folyótól a romokig vezető - országutat.

Ma már vasútvonal is vezet Machu Picchuba.

[szerkesztés] Leírása

Mezőgazdasági teraszok, gránitból épült házak, valamint vallási- és szertartási célokat szolgáló épületek találhatók a területen.

Az első épület amit Bingham meglátott, a ma Torreón néven ismert barlang volt, amely korábban királyi temetkezési hely lehetett.

Machu Picchu két szektorból áll:

  • déli mezőgazdasági szektor
  • északi oldalon levő város

Cuzco felől érkezve az út kétfelé ágazik. Az egyik út a mezőgazdasági teraszok felé vezet, majd a Collcampatához visz. A másik úton egy őrtoronyhoz jutunk.

A Collcampata teraszokra épített, többnyire kétszintes raktárépületekből áll.

A mezőgazdasági rész földteraszokból áll, amelyek csatornával rendelkeztek, melyeknek a vizet egyetlen forrás szolgáltatta.

A teraszok
Nagyít
A teraszok

A földteraszok lépcsőzetesen alakítják a hegyek oldalát, magasságuk kb. 4 méter. A teraszok alkalmazásával megnőtt a művelhető földterület és megakadályozták a hegyoldal erózióját.

Az altalajt kavics- és agyagrétegekkel alakították ki, amelyre termékeny talajt hordtak a folyóból. A szinteket kőből épített támfal tartja. A támfalba ékelt kiálló kövek voltak a lépcsők.

[szerkesztés] Élet Machu Picchun

A kb. 300 teraszon kokacserjét, burgonyát, kukoricát és édesburgonyát termeltek.

Kapásművelést alkalmaztak.

Eszközük a chaquitaclla egyben eke, kapa és csákány is volt.

A földek tulajdonosa az Inka volt, használatra kapták az emberek és a termés egy részét le kellett adni, míg a másik részéből élt a család.

Lámát, alpakát és vikunyát tenyésztettek.

[szerkesztés] Machu Picchu természeti kincsei

A Salcantay csúcsa és az Aobamba folyó közötti 20 km-en 4 546 m szintkülönbség van, amely egyedülállóan gazdag növény- és állatvilágot hozott létre.

[szerkesztés] Állatvilág

Machu Picchun 374 madárfajt tartanak nyilván. Ebből néhány:

  • andoki törpesas
  • helyi vándorsólyom
  • hegyi caracara
  • színes tangara
  • vörös szirti kakas (a romváros szimbóluma is egyben)

Sok emlősállat is megtalálható a területen:

  • vizcacha nevű rágcsáló
  • szarvasfajok (huemul szarvas, fehérfarkú szarvas és törpeszarvas, amelynek a helyi neve pudu vagy sachacabra)
  • puma
  • pápaszemes andoki medve
  • ucumari
  • taruca

Viszonylag kevés hüllőfajjal találkozhatunk:

  • bársonyos jergón
  • kígyók
  • békák

[szerkesztés] Növényvilág

Az őserdőt sűrű, szövevényes mohával, zúzmóval, orchideákkal, broméliákkal borított fák és óriáspáfrányok jellemzik.

Machu Picchu területe kb. 300 orchideafajt rejt.

[szerkesztés] Érdekességek

1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális Örökségévé nyilvánította.

[szerkesztés] Források

  • Bartha Mária: Machu Picchu, Rejtély és harmónia (Pannónia Könyvek, Pro-Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2004) ISBN 963-9498-238

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  Peru világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Huascaran Nemzeti Park

kulturális: Cuzco | Chavin | Chan Chan | Lima | Nazca | Pampas de Jumana | Arequipa

vegyes: Machu Picchu | Rio Abiseo Nemzeti Park