1900. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. Nyári olimpia
Rendező Párizs, Franciaország
Nemzetek 24
Sportolók 997
Versenyszámok 19 sportágban
95 versenyszám
Érmek 268
90 Arany 90 Ezüst 88 Bronz
Megnyitó ünnepség 1900. május 14.[1]
Záró ünnepség 1900. október 28.[1]
Magyar részvétel
Sportolók 18
Érmek 7[2]
1 Arany 3 Ezüst 3 Bronz

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok – a II. Nyári olimpia – helyszíne Párizs volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsősorban Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak.

A versenyeket 1900. május 14-e és október 28-a között, több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk huszonnégy ország 997 sportolója vett részt. A versenyek színvonala és sportértéke felülmúlta az előző, 1896. évi athéni olimpiát, azonban a felületes rendezés, a versenyzési körülmények alacsony színvonala miatt a párizsi olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe. Coubertin, éppen saját hazájában nem talált kellő megértésre. A hivatalos francia körök az olimpiát az 1900. évi párizsi világkiállítás mellékeseményének tekintették, így az újkori olimpiai játékok elindítója kénytelen volt teljesen átengedni a szervezést a világkiállítás szervező bizottságának, amely azonban az olimpiai eszme szempontjait teljesen alárendelte a világkiállítás érdekeinek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Érdekességek

Ray Ewry a kígyóember
Nagyít
Ray Ewry a kígyóember
  • Az olimpiáról nem készült hivatalos jelentés[3], így a sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a hivatalos versenyszámok, a részt vevő versenyzők, illetve az eredmények megállapítása. E kérdésekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is azóta többször változott.
  • A szabályok könnyedén kezelésére jellemző, hogy az 5000 méteres futó csapatversenyben győztes brit csapat ötödik tagja, Stanley Rowley előzőleg ausztrál szinekben a 100 méteres síkfutás harmadik helyén végzett.
  • Ezen az olimpián kezdte páratlanul eredményes olimpiai szereplését Ray Ewry. Az Egyesült Államok-beli atléta három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet nyert. Ewry a korai olimpiák atlétikaversenyein szereplő helyből ugró számokban volt eredményes, ezért kortársai kígyóembernek nevezték.
  • A francia rendezők vasárnap is tartottak versenyeket, az amerikai egyetemek egy része azonban eltiltotta sportolóit a vasárnapi versenyzéstől, ezért néhány versenyszám döntőjéből a legesélyesebbek hiányoztak. Az Egyesült Államok-beli Myer Prinstein a távolugrás döntőjében nem indulhatott, de a selejtezőkben elért eredményével így is ezüstérmes lett.
  • Ezen az olimpián született Magyarország első aranyérme atlétikából. Bauer Rudolf volt az első atléta, aki diszkoszvetésben a mai modern fordulásos technikát alkalmazta és ezzel meg is nyerte a versenyt. Bauer soha többé nem indult atlétikaversenyen.
Charlotte Cooper az első női olimpiai bajnok
Nagyít
Charlotte Cooper az első női olimpiai bajnok
  • Az úszóversenyeket a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, amelyen maratoni – 4000 méteres – úszóversenyt is rendeztek. Az elsősorban rövid versenytávon versenyző, akkor tizenkilenc éves Halmay Zoltán kivételes tehetségét jelzi, hogy ebben a számban is ezüstérmet tudott szerezni.
  • Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert.
  • Az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.
  • James Connolly, az újkori olimpiák első bajnoka ezen az olimpián is indult, de bajnoki címét nem tudta megvédeni.

[szerkesztés] A részt vevő országok

Hivatalos jelentés hiányában az olimpiák történetét tárgyaló források ebben a tekintetben is eltérőek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai álláspontja szerint az olimpián a következő huszonnégy ország vett részt (vastagítással kiemelve az a tizenkét ország, amelyeknek ez volt az első olimpiai részvételük):

[szerkesztés] Olimpiai versenyszámok

Az olimpia idején a francia fővárosban számos olyan sporteseményt is rendeztek, amelyek nem tartoztak a hivatalos versenyprogramba, a hivatalos versenyszámok megállapítása ezért máig nehézséget okoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is többször változott. A ma hivatalosnak tekintett program szerint huszonegy sportszakágban a következő versenyszámokat rendezték meg:

Versenyszámok az 1900. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág Egyéni Csapat
férfi női férfi vegyes összesen
atlétika 22 0 1 0 23
croquet 2 0 1 0 3
evezés 1 0 4 0 5
golfozás 1 1 0 0 2
íjászat 6 0 0 0 6
kerékpározás 2 0 0 0 2
kötélhúzás 0 0 1 0 1
krikett 0 0 1 0 1
labdarúgás 0 0 1 0 1
lovaglás 3 0 0 0 3
lovaspoló 0 0 1 0 1
pelota 0 0 1 0 1
rögbi 0 0 1 0 1
sportlövészet 7 0 2 0 9
tenisz 1 1 1 1 4
torna 1 0 0 0 1
úszás 6 0 1 0 7
vitorlázás 0 0 10 0 10
vívás 7 0 0 0 7
vízilabda 0 0 1 0 1
Összesen 59 2 27 1 89

[szerkesztés] Éremtáblázat

A kiosztott 268 érmen – 90 arany-, 90 ezüst- és 88 bronzérmen – húsz ország osztozott. Aranyérmet tizennégy ország nyert. Nem nyert érmet Argentína, Görögország, Románia és Oroszország.

(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Franciaország (FRA) 26 41 34 92
2 . Egyesült Államok (USA) 19 14 14 47
3. Nagy-Britannia (GBR) 15 6 9 30
4. Nemzetközi Csapat (ZZX)[4] 6 3 3 12
5. Svájc (SUI) 6 2 1 9
6. Belgium (BEL) 5 5 5 15
7. Németország (GER) 4 2 2 8
8. Olaszország (ITA) 2 1 0 3
9. Ausztrália (AUS) 2 0 3 5
10. Dánia (DEN) 1 3 2 6
Magyarország (HUN) 1 3 2 6

A teljes listát lásd Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata szócikkben szócikkben.

[szerkesztés] Magyar részvétel

Az olimpián tizennyolc sportoló képviselte Magyarországot, akik négy sportág – atlétika, úszás, torna és vívás – versenyein vettek részt. Kiemelkedően szerepeltek a magyar atléták, és az úszásban egyedüli magyarként induló Halmay Zoltán.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1900. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. 1,0 1,1 Az olimpián nem volt sem hivatalos megnyitó, sem hivatalos záró ünnepség. A megadott dátumok az első és az utolsó versenynapot jelentik.
  2. Italo Santelli vívó ezüstérmével együtt, amelyet a NOB magyar éremként tart nyilván
  3. Két olimpiáról nem készült hivatalos jelentés az 1900. évi párizsiról és az 1904. évi St. Louis-iról.
  4. A korai olimpiákon a rendezőség engedélyezte, hogy csapatsportágakban egy csapat különböző nemzetiségű sportolókból álljon. Az ilyen csapatok eredményeit a NOB ZZX kód alatt tartja nyilván.


Olimpiai játékok
Nyári olimpiai játékok
1896 | 1900 | 1904 | 1906¹ | 1908 | 1912 | 1916² | 1920 | 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1996 | 2000 | 2004 | 2008 | 2012 | 2016 | 2020
Téli olimpiai játékok
1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018
¹A NOB nem ismeri el hivatalos játékoknak.     ²Az I. és a II. világháború miatt nem kerültek megrendezésre.