Aromun nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Aromun (armâneashti, armãneshce, aromână, armânească) | |
|---|---|
| Beszélik: | Görögország, Albánia, Románia, Szerbia és Montenegró, Bulgária, Macedónia |
| Terület: | Délkelet-Európa |
| Beszélők száma: | kb. 300000 |
| Helyezés: | ??? |
| Nyelvcsalád: | Indoeurópai nyelvcsalád Újlatin nyelvek |
| Írás: | Latin írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | - |
| Szabályozza: | - |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | rup |
| SIL | rup |
| Lásd még: Nyelv | |
Az aromun nyelv (más néven aromán, makedoromán vagy vlach; saját elnevezéseként limba aromânã, limba armâneascã, armâneashti vagy armãneshce) a Délkelet-Európában élő arománok nyelve. Legközelebbi rokona a román nyelv.
Alapjában véve az aromun és a román nyelv nyelvtana nagyon hasonlít egymásra. A különbség a két nyelv között a szókincsükben nyilvánul meg, míg a románra a környező szláv nyelvek, az aromunra pedig főként a görög nyelv hatott. Ez igen mély nyomot hagyott a nyelvben, mivel a neologizmusok nagy része görög szó (míg a románban francia illetve olasz, ami nyelvcsoporton belüli kölcsönzés). A másik nagyobb hatás a török nyelvből származik.
Két nagy nyelvjárása ismert, az egyik az északi (albániai) voskopojë-i (Moscopolea), a másik a déli (görögországi) grammoszi (Gramostea).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Helyesírási különbségek
A román nyelvhez viszonyítva a következő különbségeket találunk:
- ã - a román ă és â/î helyett használják, hangértékeik nyelvjárástól függően megyeznek a román hangértékkel ([ʌ] vagy [ɪ])
- dh - görög eredetű szavakban [ð]
- dz - mint a magyar dz [ʣ]
- gh - ha nem e, i előtt áll, akkor torokhangú g lesz [ɣ]
- lj - lágy l, nincs meg a románban ([ʎ])
- nj - magyar ny, nincs meg a románban ([ɲ])
- sh - a román ş helyett használják, hangértékeik megegyeznek ([ʃ])
- th - görög eredetű szavakban [θ]
- ts - a román ţ helyett használják, hangértékeik megegyeznek ([ʦ])
- y - idegen eredetű szavakban, nevekben magánhangzók előtt j ([j]), máskor torokhangú g ([ɣ])
Egyes forrásokban az lj, nj kapcsolatot ň, ľ formában találjuk.
A többi szabály megegyezik a román nyelv helyesírási szabályaival.
Lásd még: Aromun ábécé
[szerkesztés] Nyelvtan
Nyelvtana nagyon hasonlít a román nyelv nyelvtanára. Legnagyobb különbség egyes igealakok képzésében van, ahol a román főnévi igenevet használ, az aromun más módon képzi az igealakokat. A következő táblázat jól szemlélteti az aromun igeragozást:
| Igeragozás | Aromun (Kij. mód, Esz. 1.) |
Román (Kij. mód, Esz. 1.) |
Román (Fn. in.) |
Magyar |
|---|---|---|---|---|
| I | cãntu dau lucredu |
cânt dau lucrez |
a cânta I a da I a lucra I |
énekel ad dolgozik |
| II | vedu shedu armãnu |
văd şed rămân |
a vedea II a şedea II a rămâne III (vagy a rămânea II) |
lát ül marad |
| III | ducu cunoscu ardu |
duc cunosc ard |
a duce III a cunoaşte III a arde III |
szállít tud ég |
| IV | moru fugu ndultsescu |
mor fug îndulcesc |
a muri IV a fugi IV a îndulci IV |
meghal fut édesít |
| V | patsu avdu mvirdascu |
păţesc (vagy paţ) aud . |
a păţi IV a auzi IV . |
tűr hall . |
A jövő idő a va segítségével képződik:
| Aromun | Román (archaikus) |
Magyar |
|---|---|---|
| va s-cãntu | va să cânt | Énekelni fogok |
| va s-cãntã | va să cânţi | Énekelni fogsz |
| va s-cãntã | va să cânte | Énekelni fog |
| va s-cãntãmu | va să cântăm | Énekelni fogunk |
| va s-cãntãtã | va să cântaţi | Énekelni fogtok |
| va s-cãntã | va să cânte | Énekelni fognak |
A befejezett múlt idő szintetikusan képződik, a segédige az amu (bírni, vö. francia avoir), az igealakban csak ez ragozódik, mégpedig: aveamu, aveai, avea, aveamu, aveatã, avea. Ez a módszer ismert más balkáni nyelvben is (pl. a meglenoromán nyelvben is):
| Aromun | Meglenoromán | Román | Magyar |
|---|---|---|---|
| avea mãcatã | vea mancat | mâncase | (már) evett |
| vea durmit | dormise | (már) aludt |
[szerkesztés] Példaszöveg
Tuti iatsãli umineshtsã s-fac liberi shi egali la nãmuzea shi-ndrepturli. Eali suntu hãrziti cu fichiri shi sinidisi shi lipseashti un cu alantu sh-si poartã tu duhlu-a frãtsãljiljei.
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
[szerkesztés] Összehasonlítás
A következő szövegben az aromun és a román nyelv összehasonlítása látható:
| Aromun | Román | Magyar |
|---|---|---|
| Vocala easti un son dit zburãrea-a omlui, faptu cu tritsearea sonorã, libirã sh-fãrã cheadicã, a vimtului prit canalu sonor (adrat di coardili vocali shi ntreaga gurã) icã un semnu grafic cari aspuni un ahtari son. | Vocala este un sunet din vorbirea omului, făcut cu trecerea sonoră, liberă şi fără piedică, a vîntului prin canalul sonor (compus din coardele vocale şi întreaga gură) sau un semn grafic care reprezintă un atare sunet. | A magánhangzó az emberi beszéd egy hangja, a levegő hangos, szabad és gát nélküli áramlása a hangcsatornán keresztül (a hangszálak és a szájüreg részvételével); vagy egy grafikai szimbólum, ami a hangra utal. |
| Ashi bunãoarã, avem shasili vocali tsi s-fac cu vimtul tsi treatsi prit gurã, iu limba poati si s-aflã tu un loc icã altu shi budzãli pot si sta dishcljisi unã soe icã altã. | Aşa bunăoară, avem şase vocale ce se fac cu vîntul ce trece prin gură, unde limba poate să se afle într-un loc sau altul şi buzele pot să stea deschise un soi sau altul. | Így van hat magánhangzónk, amelyek a levegő szájon át történő mozgatásával produkálhatunk, ahol a nyelv és az ajkak különböző helyzetben lehetnek. |
| Vocalili pot s-hibã pronuntsati singuri icã deadun cu semivocali i consoani. | Vocalele pot să fie pronunţate singure sau deodată cu semivocale sau consoane. | A magánhangzók képződhetnek egyedül is vagy más félhangzókkal, illetve mássalhangzókkal is. |
[szerkesztés] Lásd még
- Balkán nyelvközösség
[szerkesztés] Források
- Capidan, Theodor. Aromânii, dialectul Aromân, Academia Română, Studii şi cercetări, XX 1932.
- Friedman, Victor A., "The Vlah Minority in Macedonia: Language, Identity, Dialectology, and Standardization" in Selected Papers in Slavic, Balkan, and Balkan Studies, ed. Juhani Nuoluoto, Martii Leiwo, Jussi Halla-aho. Slavica Helsingiensa 21. University of Helsinki, 2001. online
- Rosetti, Alexandru. Istoria limbii române, 2 vols., Bucharest, 1965-1969.


Based on work by