Nyárádtő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Niraşteu, németül Nyaradfluß): falu a mai Romániában Maros megyében. Kiscserged, Malomfalva, Nagycserged, Recsa, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve.

[szerkesztés] Története

1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még álottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért. 1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege. 1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.
  • Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.
  • Az ortodox templom a Nyárád jobb partján áll, 20. századi építmény, tornya 1960-ban épült.
  • A falu nyugati határrészén sóskút is található.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1881-ben Nyárádi Erazmus Gyula botanikus, akadémikus.
Más nyelveken