Répcelak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Sárvári |
| Rang | város
|
| Terület | 13,82 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9653 |
| Körzethívószám | 95 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Répcelak város Vas megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye északi részén található, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce partján.
[szerkesztés] Közlekedés
Répcelak a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely vasútvonalon egy vasútállomással rendelkezik, amelyre elsősorban Csornáról és Szombathelyről, másodsorban Hegyeshalomról személyvonatok érkeznek.
Répcelak a Mosonmagyaróvár–Csorna–Szombathely–Zalalövő–Rédics felé menő 86-os másodrendű főúton fekszik. Erre két apró mellékút csatlakozik a városban. Az egyik Rábapaty községgel, a másik a szomszédos Csániggal köti össze a települést. Répcelak autóbusz-közlekedése jó, több dél- és nyugat-dunántúli várossal és a környező településekkel kötik össze rendszeres járatok
[szerkesztés] Története
Répcelak területén bronzkori és késő vaskori települések voltak. Legújabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.
Első említése Lak néven 1390-ből való jellemzően kisnemesi településként. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.
A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosai, a Radó Kálmán, Vas vármegye egykori fõispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé avanzsált településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom – Csorna – Sárvár és az azóta megszűnt Celldömölk – Kapuvár vonal.
A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Igazi iparosodása azonban csak a II. világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxidkutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma folyamatosan növekedett, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.
Répcalak 1971. július 1-jén nagyközség, 2001-ben kapott városi rangot.
[szerkesztés] Gazdaság
Répcelakon kisalföldi településként jelentős, gépesített mezőgazdasági termelés folyik. Ám mindamellett kiemelkedő az ipar is a városban. Szénsavpatrongyár, sajtgyár és gázipari létesítmény működik a településen. A szolgáltatási és kereskedelmi szektor is fejlett a városban.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1930. január 24-én Bárány János az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja, a Tompa utcai felkelők parancsnoka.


Based on work by