Genf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címer | |
|---|---|
![]() |
|
| Svájc | |
![]() |
|
| Genf vázlatos térképe | |
![]() |
Genf (franciául: Genève, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után). A Genfi-tó partján, a Rhone-folyó kifolyásánál fekszik. Genf kanton fővárosa.
A város 182 ezres lakosságának 44%-a külföldi (2002).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az ókorban egy kelta törzs, az allobrogok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban. A frank birodalomhoz csatolták 534-ben. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban jött először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, amely 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése óta számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.
[szerkesztés] Nemzetközi szervezetek székhelye
[szerkesztés] Nem kormányközi nemzetközi szervezetek
- Nemzetközi Vöröskereszt és Nemzetközi Vörös Félhold
- CERN, a nagy európai részecskefizikai kutatóközpont
[szerkesztés] ENSZ szervezet székhelye illetve európai központja
- * az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületei)
- * UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa)
- * WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete)
- * WTO (az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete)
- * WIPO (az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete)
- * ITU (a Nemzetközi Távközlési Unió)
- * ILO (a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)
[szerkesztés] A svájci óragyártás egyik központja
Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:
- Vacheron Constantin (1755 óta)
- Baume & Mercier (1830 óta)
- Buccellati
- Cartier
- Jaeger-Le Coultre
- A. Lange & Söhne
- Patek Philippe - óramúzeumot is fenntart
- Piaget
- Audemars Piguet
- Franck Muller
- Pierre Kunz
- De Grisogono
- European Company Watch
- Girard-Perregaux
- Robergé
- F.P. Journe
- Sbarro - Franco Sbarro autótervező óragyártó válallkozása
- Daneil JeanRichard
- Roger Dubois
- Parmigiani
- Van Cleef & Arpels
[szerkesztés] Látnivalók
- Genfi-tó
- Jet d'Eau, 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon
- A Reformátorok fala (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette - többek között - Bocskai István szobra.
- Erzsébet királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén
- Bartók Béla szobra - a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították
[szerkesztés] Múzeumok
- Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
- A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
- Ariana múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
- Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
- Jean-Jacques Rousseau szülőháza
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
- A Reformáció emlékművénél a szobrok között megtalálhatjuk Bocskay István szobrát.
- Itt halt meg 1912-ben Török Aurél orvos, az MTA tagja.
- Itt élt Liszt Ferenc 1835 és 1836 között, teret is neveztek el róla[1].
- Itt dolgozott a magyar származású Bogsch Árpád. 1973 és 1997 között a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatója volt.





Based on work by