Barcelona
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
![]() |
|||||
|
|||||
| Népesség (2003) | 1 582 738 | ||||
| Terület | 100,4 km2 | ||||
| Népsűrűség (2001) | 15764 fő/km2 | ||||
| Koordinátái | 41º 23' É, 2º 11' K | ||||
Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa,Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, újabban kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992- es XXV. Nyári Olimpiai Játékok heyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Katalónia tartományban, Barcelona provincia, és Barcelonès comarca (tkp. megye) területén, a Földközi-tenger partján fekszik. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai - síkságon azaz Llano de Barcelonán helyezkedik el. A Katalóniai - hegységhez tartozó Parti - hegylánc vonulatai szegélyezik: délről a Garraf, nyugatról a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalán (213 m).
[szerkesztés] Története évszámokban
- első lakói a kelta layetánok a Tibidabo és a Mons Taber között
- ie. 218: a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapítja meg, először az ibér Barcino néven tűnik fel
- ie. 201: Scipio római hadvezér foglalja el, Augustus császár idején római kolónia előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel
- 414, 531: a nyugati gótok fővárosa, Athaulf király székhelye
- 716: a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalják és Badsalunának nevezik el
- 801: Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává teszi
- 874: Barcelona grófjai függetlenséget kapnak, Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává válik
- 15.sz.: Katalónia kirekesztése az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendül Barcelona hatalma
- 1701 - 13: a spanyol örökösödési háborúban Habsburg Károly főherceg mellé áll szabadságjogokat remélve tőle
- 1714: a francia V. Fülöp csapatai lerohanják a várost és jelentős részét elpusztítják
- 1778: III. Károly felszabadítja az Amerika felé irányuló kereskedelmet, a város uralma alatt fellendül
- 19.sz.: visszanyeri hajdani jelentőségét a Földközi - tengeren
- 1888.05.20: EXPO Universal, 1929: EXPO International - világkiállítások színhelye
- 1931: kikiáltják az I. Spanyol Köztársaságot, Katalónia függetlenséget kap, megalakul az első katalán parlament, mely köztársaságpárti
- 1937-39: itt működik a Köztársasági Kormány, Francisco Franco 1939 januárjában foglalja el
- 1975: hivatalos nyelv a katalán
- 1979: a spanyol képviselőház elfogadja Katalónia autonómiáját, a tartomány székhelye Barcelona
- 1992: a XXV. Nyári Olimpiai Játékok helyszíne.
[szerkesztés] Közigazgatási beosztása
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azokank a régen független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre, azaz barrio-kra osztják.
Kerületek:
- 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: la Barceloneta, el Casc Antic, el Raval, el Gòtic (Gótikus Negyed).
- 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Sagrada Família, Fort Pienc, Dreta de l'Eixample, Esquerra de l'Eixample.
- 3. kerület: Sants-Montjuic. Negyedei: Sants, Hostafrancs, La Bordeta, Poble Sec, Font de la Guatlla, Magòria, La Marina, Zona Franca, Montjuïc.
- 4. kerület: Les Corts. Negyedei: El Camp de la Creu-Loreto, El Camp Vell i la plaça del Centre, Can Feu i Can Batllori, Can Sòl de Baix, L'Església i Can Rosés, La Maternitat i Can Bacardí, La Mercè, Pedralbes, Sant Ramon i la Torre Melina, La Zona Universitària - Bederrida.
- 5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Sarrià, Sant Gervasi, Vallvidrera, Can Caralleu, Les Planes, Tibidabo.
- 6. kerület: Gràcia. Negyedei: Gràcia, Camp d'en Grassot, La Salut, El Coll, Vallcarca, Penitents.
- 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Baix Guinardó, Can Baró, El Carmel, Font d'en Fargues, Font del Gos, Guinardó, Horta, La Clota, Montbau, Sant Genís, Taxonera, Vall d'Hebrón.
- 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Porta, Prosperitat, Roquetes, Torre Baró, Torre Llobeta, Trinitat Nova, Turó de la Peira, Vallbona, Verdum, Vilapicina.
- 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: Sant Andreu de Palomar, Sagrera, Trinitat Vella, Baró de Viver, Bon Pastor, Navas, Congrés.
- 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: El Clot, Camp de l'Arpa, La Verneda, Poblenou, Besòs, Diagonal Mar, Vila Olímpica (Olimpiai Falu).
[szerkesztés] Demográfiai adatok
| 1900 | 1910 | 1920 | 1930 | 1940 | 1950 | 1960 | 1970 | 1981 | 1991 | 2001 | 2005 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 533.000 | 587.411 | 710.335 | 1.005.565 | 1.081.175 | 1.280.179 | 1.557.863 | 1.745.142 | 1.754.900 | 1.681.132 | 1.505.325 | 1.593.075 |
[szerkesztés] Látnivalók, nevezetességek
- Sagrada Família: 1882 -, a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés Kapuja.
- Güell Park: 1900 - 1914, Gaudí alkotása a Muntanya Pelada hegyodalban, a Világörökség része.
- Paseo de Grácia:
- Casa Milá: 1906 - 1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
- Casa Batlló: 1904 - 1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
- Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
- Kikötő: Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
- Olimpiai Falu és Kikötő
- Ciudadela Park: az 1888 - as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
- Ramblák: Plaza Real, Palau Virreina - A Perui Alkirálynő Palotája, Palau Güell - UNESCO Világörökség, az Erotika Múzeuma, La Buqueria gyümölcs - és halpiac.
- Gótikus negyed: Santa Eulália katedrális, Nagy Királyi Palota, Federico Marés Múzeum, Levéltár...
- Plaza Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
- Plaza d'Espana: az 1929 - es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
- Montjuich: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal, Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella, mely ma Hadtörténeti Múzeum.
- Nou Camp: az FC. Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
- Pedralbes kolostor
- Forum 2004: új kongresszusi központ.
- Torre Agbar: 2001-2005, Jean Nouvel alkotása, a Vízművek irodaháza a Glóries közlekedési csomópont mellett.
.
[szerkesztés] Kultúra
Barcelona híres múzeumai
- Katalán Nemzeti Múzeum (Museo Nacional de Arte de Cataluña) - rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb románkori gyűjteménye, a Montjuich-on
- Kortárs Művészetek Múzeuma (Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona) - rövidítve: MACBA, a városközpontban.
- A Kortárs Kultúra Központja (Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona) - rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
- Joan Míró Alapítvány (Fundación Joan Miró) - a katalán festő remekeivel, a Montjuich - on..
- Picasso Múzeum (Museo Picasso de Barcelona) - Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
- Antoni Tápies Alapítvány (Fundación Antoni Tàpies) - a festő alapítványi múzeuma az Eixample - n
- Tudományos Múzeum (Museo de la Ciencia), jelenleg átnevezve: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
- Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
A város legismertebb színházai és filmszínházai
A kulturális élet egyik központja Az Avenida del Paralelo (katalán: Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).
Barcelona rangos színpadai jelenleg:
- Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, A Ramblákon.
- Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, a klasszikus előadások bemutatásval foglakozik
- Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on
- Teatre Lliure, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt
Az l'Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.
A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi, stb.
- Barcelona építői: Antonio Gaudí i Cornet építész és szobrászművész, Lluís Doménech i Montaner, Josep Puig i Cadafalch, Josep María Jujol, Josep María Pericas, Joan Rubió i Bellver, Enric Sagnier, Salvador Valeri, Josep Vilaseca, Arata Isozaki, Josep María Sert,…
- Neves szobrászok: Eusebi Arnau, Josep Llimona, Josep María Subirachs…
- Híres festők: Ramón Casas, Santiago Rusinol festőművész és író, Josep Triadó, Antoni Tápies, Joan Miró…
- A klasszikus zene előadóművészei: José Carreras operaénekes, és Montserrat Caballé operaénekesnő…
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Sitio web oficial de Barcelona
- Guía urbana de Barcelona
- Guía turística de Barcelona
- Barcelona miniguide* agenda, arte, eventos y tendencias
- Buscador de Arte en Barcelona
- Mapa de los barrios de Barcelona
- Barcelona, VisitTown.com
- Barcelona Online
- Transports metropolitans de Barcelona
- Universitat de Barcelona
- Universitat Autònoma de Barcelona
- Diputació de Barcelona
- Barcelona Indymedia
- Zoo de Barcelona
- Fira de Barcelona
- Diari de Barcelona
- Universitat Pompeu Fabra
- Callejero de Barcelona





Based on work by