Eötvös Loránd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eötvös Loránd (1848-1919)
Nagyít
Eötvös Loránd (1848-1919)

Eötvös Loránd, vásárosneményi báró (külföldön gyakran: Roland Eötvös, Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajz

szobra a szegedi panteonban (Körmendi Frimm Jenő alkotása)
Nagyít
szobra a szegedi panteonban (Körmendi Frimm Jenő alkotása)

Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd 1848-ben született elszegényedett arisztokrata család sarjaként. Apja báró Eötvös József író, politikus, anyja Rosty Ágnes. Középiskoláit magántanulóként, illetve a pesti piaristáknál végzi, 1865-ben érettségizik. Jogi tanulmányokba kezd, majd átvált a természettudományokra. 1867-ben Heidelbergbe utazik, ahol Bunsen, Helmholtz és Kirchhoff tanítványa. 1870-ben summa cum laude doktorál. A pesti egyetemen tanársegéd lesz, majd 1872-ben a király az elméleti fizikai tanszéken nyilvános rendes tanárrá nevezi ki. 1874-ben jogot kap arra, hogy kísérleti fizikai előadásokat is tarthasson. 1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizika professzora lett, és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873-ban az MTA levelező tagjává, 1883-ban rendes tagjává, 1889-ben pedig elnökévé választották. 1894-ben 7 hónapig vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta.

[szerkesztés] Tudományos eredmények

[szerkesztés] Eötvös-törvény (kapillaritás)

[szerkesztés] A súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalenciája

[szerkesztés] Eötvös-inga (torziós inga)

[szerkesztés] Eötvös-effektus

[szerkesztés] Egyéb

Róla nevezték el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Az egyetem feladatáról címen megjelent röpiratában foglalt, az akkor még csak születőben lévő magyar felsőoktatás problémáit taglaló részek sajnos ma, több mint száz év után is aktuálisak. A fő, elsősorban (német) mintára bevezetendő megoldások, amiket javasol (dióhéjban: aki tanulni akar, fizessen tandíjat) azonban társadalmi-szociális szempontból anyira elfogadhatatlannak bizonyultak, hogy efféle véleményeit nemsokára maga is megtagadta, belátván, hogy a speciális helyzetű kelet-európai térség teljesen más történelme és társadalmi szerkezete lehetetlenné teszi általában a külföldi minták szolgai másolását, az ottani intézmények egyszerű átvétele nem elegendő, hanem magyarításuk szükséges.

A párizsi École Normale Supérieure 1895-ben ő alapította az Eötvös Collegiumot, mely ma az ELTE BTK és TTK szakkollégiuma, s melyet édesapjáról, báró Eötvös Józsefről neveztek el.

Azon kevés kiváló magyar tudósok közé tartozik, melyeknek egy-egy kráter őrzi a nevét a Holdon.[1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Lábjegyzetek



Más nyelveken