Schwarz Dávid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Schwarz Dávid (Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója.
A Zeppelin léghajóról szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy e léghajótípus megalkotója magyar ember volt: Schwarz Dávid, aki fakereskedő volt, s a technika iránti vonzalma e téren is megmutatkozott: gépeket szerkesztett fakitermeléshez. Mint korának minden műszaki érdeklődésű emberét, őt is foglalkoztatta a repülés. E téren teljesen új útra lépett. A léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumíniumlemezből tervezte. Alumíniumváz alkalmazásával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózásnak.
40 éves korában kezdett foglalkozni a kormányozható léghajó építésének gondolatával. Léghajóját a gumival impregnált ballonszövetnél ellenállóbb anyagból, fémből akarta felépíteni. Terveit Bécsben bemutatta a hadügyminiszternek, de támogatást nem kapott. Ezután két évig Szentpéterváron dolgozott léghajóján, de amikor a felszállásra kitűzött határidő eredmény nélkül lejárt, a kincstár beszüntette a támogatást.
Oroszországból Berlinbe ment, itt megismerkedett Karl Berggel, egy alumíniumfeldolgozó üzem tulajdonosával. 1895-től dolgozott az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán. 1895 októberében került sor az első felszállási kísérletre. Egész vagyonát feláldozva új léghajót épített, de az 1896. október 9-ére kitűzött próbarepülés is eredménytelen volt, mivel a léghajó megtöltéséhez a német vegyigyárak csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s a rossz minőségű hidrogénnek nem volt kellő felhajtóereje. Schwarz belebetegedett a kísérletekbe. A hír, hogy megfelelő gázt tud a gyár szállítani, már csak a feltaláló temetésére érkezett meg, akit két nappal azelőtt, 1897. január 11-én ragadott el a halál. A porosz hadügyminisztérium folytatta Schwarz munkáját, és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás, amely után Schwarz léghajójáról a szakértők is megállapították, „elgondolása bizonyítja, hogy megtalálták a fémből készült léghajó készítésének és kormányzásának módját”.
A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt. Ezt 0,2 mm vastag alumíniumlapokkal borított rácsszerkezetű váz alkotta. (Ez volt a világon az első héjszerkezetű légi jármű.) A térfogata 3605 m³ volt, a legnagyobb az addig építettek közül. A 2 méter átmérőjű légcsavarokat 505 kg tömegű, négyhengeres, 16/12 lóerős Daimler-motor hajtotta.
Gróf Zeppelin Schwarz halála után egy évvel megvásárolta a feltaláló özvegyétől az alumínium alkalmazásának ötletét és azt az opciót, amelyet Schwarz a egyetlen, erre képes feldolgozó üzemnél szerzett - és két évvel később a Bodeni-tó partján felszállt az első "Zeppelin". 25 év múa Eckener kapitány egy Zeppelin-rendszerű léghajón 80 óra alatt Európából Amerikába repült.
A Zeppelin léghajóról szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy e léghajótípus megalkotója magyar ember volt: Schwarz Dávid, aki fakereskedő volt, s a technika iránti vonzalma e téren is megmutatkozott: gépeket szerkesztett fakitermeléshez. Mint korának minden msűzaki érdeklődésű emberét, őt is foglalkoztatta a repülés. E téren teljesen új útra lépett. A léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumíniumlemezből tervezte. Alumíniumváz alkalmazásával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózásnak.


Based on work by