Makó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.217° k. h. 20.483°

Makó
Makó címere
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Kistérség Makói
Rang város


Terület 229,23 km²
Népesség
Irányítószám 6900
Körzethívószám 62
Térkép
é. sz. 46.217° k. h. 20.483°
település
Mo. térképén

Makó város Csongrád megye Makói kistérségében. A makói hagyma hungaricum otthona.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése és közlekedése

Makó város térképen
Nagyít
Makó város térképen

Makó a Dél-Alföldön fekszik, azon belül is Csongrád megyében. Szegedtől 32, míg Hódmezővásárhelytől 30 Km-re van. Mintegy 20 kilométerre van Makótól a nagylaki határátkelő, de a városhoz legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el.

Makó a 43-as főúton érhető el legkönnyebben, ez a főút közvetlenül Szegedtől vezet a román határig. Néhány éven belül (hivatalos dátum 2009) várhatóan elkészül az M43-as autópálya, ami Makót észak felől fogja elkerülni, így tehermentesítve a várost a mostani intenzív kamionforgalomtól. Makó vasúti közlekedése is említést érdemel, bár mostanra igencsak leszállóágba került. Makó a 130-as számú Szolnok-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal végállomása, emellett megállnak az Újszeged-Mezőhegyes (121-es) vasútvonalon közlekedő vonatok is állomásán. A vasút jövője igen sötét, a Makó-Hódmezővásárhely vasútvonalat már idén decemberben meg akarták szüntetni, rajta van a megszüntetésre kijelölt 28 vonalas listán és a kisforgalmú Újszeged-Mezőhegyes vonal leállítása is benne van a hálózat racionalizációs tervben. Makó vasútállomásán kívül még egy másik állomás a Makó-Újváros és a Makó-Újvásártér vasúti megálló szolgálja ki az utazni vágyókat. A város északi részén lévő Hagymás elnevezésű megálló 1999-ben megszűnt. Mivel az újvárosi állomás és az újvásártéri megálló is a 130-as vonal mentén fekszik jövőjük az hosszabb távon igen kérdéses. Vasútbarátok számára fontos információ,hogy mindkét vonalon a MÁV 63-41-es szerelvényei, becenevükön usgyik közlekednek, de a 130-as vonalon a hatból két járatpárt Bz-k visznek. A Csanád Vezér téren található a város buszpályaudvara, ahonnan az összes környező településre indulnak buszjáratok. Makón néhány helyijárat is van, de normális helyi tömegközlekedésről nem beszélhetünk. A viszonylatok: 2-es: Buszállomás-Tesco áruház (napi 6 járatpár) 3-as: Buszállomás-MAFÉG (munkanapi 1 pár járat) 5-ös: Buszállomás-MEDICOR (munkanap 4 pár, szabadnap 1 pár járat) 7-es(ingyenes körjárat):Buszállomás-Kórház-Buszállomás (munkanap 2 kör)

[szerkesztés] Története

Hollósy Kornélia 1827-1890 élt operaénekesnő Makó kultúrális életének nagy alakja. Mellszobra a Városháza utcai kertjében található.
Nagyít
Hollósy Kornélia 1827-1890 élt operaénekesnő Makó kultúrális életének nagy alakja. Mellszobra a Városháza utcai kertjében található.

A település régi helye Ajtony földjeihez tartozott, amelynek Marosvár volt a központja. Ajtony, bár bizánci papokat hívatott, pogány volt. Ennélfogva összeütközésbe került I. István királlyal, aki csatában legyőzte. A királynak nagy segítséget adott Csanád vezér, aki Ajtony egykori embere volt, de a csatában a király mellett állt, és ő maga ölte megy Ajtonyt is. Ezután ez a terület a Csanád nemzetség kezébe került.

Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. A település első virágzását Makó bánnak köszönheti. A bán részt vett a keresztes háborúban is. 1551-ben a makóiak visszaverték Kámber bég támadását. Makót első ízben, 1552-ben Ahmed beglerbég tatár hordái égették fel.

Szolimán temesvári basa tatárjai 1596-ban fölégették a paplakot, a templomot, megsemmisült a levéltár és a pecsét is. Ezután egy dolognak köszönhető, hogy a város fennmaradt: a szomszédos kis települések jobbágyai a török és magyar kettős adóztatás elől a városba menekültek. A legsúlyosabb csapás 1686-ban érte a várost: a Szegedről visszavonuló törökök kegyetlen módon űzték el a lakosságot.

Az 1699-es pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért mindenkinek, aki visszatelepül. Ezután a város gyorsan fejlődött: orosz és zsidó negyeddel is bővült, a népesség is gyorsan nőtt. A kiegyezés után felpezsdült az élet: Szeged után Makó volt a vidék első városa, ahol aszfaltoztak és artézi kutakat fúrtak.

[szerkesztés] József Attila Makón

A József Attila Gimnázium háttérben a Csanád vezér tér
Nagyít
A József Attila Gimnázium háttérben a Csanád vezér tér

A "Maros menti Konstantinápoly" így emlékezik meg József Attila a városról. Mindössze 14 évesen, árván érkezett ide, s a későbbi József Attila Gimnázium (akkori Főgimnázium) tanulója lett. A város hamarosan rengeteg fontos momentumot nyújtott az ifjú költőnek, itt talál pártfogókat, s itt szeret bele "Cacába" Espersit Máriába, mecénása lányába. Csak Makón több darab kelt el első verseskötetéből (Koroknay nyomda termékei) mint a legkiforrottabb utolsó kötetéből egyetemesen. Járja egy monda József Attiláról itt, miszerint egy kevésbé józan állapotában iskolája meleltt kijelentette barátainak, hogy itt utcát fognak róla elnevezni... az az utca ma a Jószef Attila utca.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Hagymaház (2000), tervezte: Makovecz Imre. Makó legmodernebb színháza, melyet az egykori hagymások művelődési központjának helyére építettek. A Színház hatalmas nézőtérrel, rengeteg kis klubbal és tárlattal várja az idelátogatókat.
  • Az Espersit-ház, ahol József Attila lakott az Internátusból való kicsapása után. Itt ismerkedett meg későbbi mecénásaival, Juhász Gyulával és Espersit Jánossal, s második szerelmével, Cacával, Espersit Máriával.
  • A marosi gyógyiszap. A gyógyiszapot már a középkorban is ismerték. Jelenleg többek között a termálfürdőben vehetünk részt egy ilyen gyógyiszapos kezelésen.
  • Korona szálló. Klasszicista, eklektikus és romantikus stílusjegyeket hozdoz magán. Több fázisban épült, 1870 körül. Tömörkény Istvánt is vendégül látta, a mai napig hazsnálatban van.
  • Kálvária Kápolna 1734-ben épült barokk stílusú római katolikus kápolna, melyet a Fájdalmas Szűznek ajánlottak fel. Makó legmagasabb pontján található.
  • Ortodox zsidó zsinagóga 1895 óta áll, ez a romantikus lépcsőzetes homlokzatú izraelita templom. 2000-ben a műemlék restauráláson esett át, a mai napig használatban van az itt élő zsidó közösség által.
  • Görög Katolikus Templom 1777-1778-ban Mária Terézia támogatásával épült fel az Istenszőlő oltalma alá. A késői (neo) barokk stílusú templomban találhatók 1888-ból ikonosztrákat és padokat, amik a mai napig használatban vannak.
  • Bagolyvár, a város legrégebbi emeletes épülete több, mint 180 éves. Klasszicializálódó stílusú, máig a Belvárosi Általános Iskola épületegyüttesének része.
  • Városháza: a régi Csanád vármegye közigazgatási központja, 1834-1836 között épült klasszicista stílusban Giba Antal tervei alapján. 1929. április 5-én Bartók Béla adott itt koncertet a makóiaknak.
  • Református ótemplom egy vidéki barokk templom, amely a környék meghatározó vallási központja volt. 1828 körüli padok, karzat, szószék a mai napig megtekinthető. Szerkezete kitűnő állapotban van.


[szerkesztés] A város jelene

A város jelenleg 26 ezer lakossal rendelkezik, a münkaképes lakosság körében a munkanélküliség viszonylag magas, 8 %. Makó híres fürdőváros, sok turista keresi fel külföldről a város fürdőjét. A gyógyiszap mellett hidegfizes feszített víztükrű-, élmény-, és tanmedence várja a vendégeket. A fürdő jelenleg is bővül újabb medencékkel. A makói ipari park, a város határában, sok embernek nyújt állást, és az országos tendenciával szemben folyamatosan bővül.A történelmi egyházak és a város kapcsolata példaértékű, ezt a kormány is dicséretesnek nevezte.A város lakossága csökken, a népesség elöregedik. A makói kistérség és a makói vállalkozási övezet központjaként közel 50 ezer embert fog közre, és lát el egészség-, oktatás-, munkaügyileg.

[szerkesztés] Kulturális élet

  • Hagymafesztivál

Makó immáron 16 alkalommal rendezte meg a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált. Az eredetileg szakmai konferenciának induló programsorozat mára kinőtte magát, és a vásár, a kiállítások, a koncertek, a táncműsorok is elengedhetetlen részei lettek a jeles eseménynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolására is sok kerül a 3 napos rendezvényen.

  • Makói Muzsika

A több hétvégén át tartó zenei programokra jelképes árú összegért lehet jegyet venni. Komoly- és könnyűzene egyarát helyet kap a szinpadon, csakúgy mint musicalek széles sora. A szabadtéri esemény egy-egy előadását több mint 1500-an látták.

  • Haverock Party

A Városi sportcsarnokban kerül sor a fiataloknak szóló nyárbúcsúztató eseményre. Mindíg szinvonalas magyar rockcsapatok lépnek fel, amelyek között helyet kap a különleges hangzású helybéli Overdream együttes, ami a makóiak egyik kedvence.


[szerkesztés] Sport

Makó sportélete igen gazdag. A focicsapat, a Makó Fc jelenleg az NB II-ben, míg a férfi és női kézilabdaválogatottja az NB I-ben nyújt szép teljesítményeket.A városi sportcsarnok kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nemrég átadott létesítmény sok neves sporteseménynek ad otthont a városban, például a Aerobik Magyar Kupa Döntő és Hungarian Opent is rendezték itt, ezenkívül a sportcsarnokban játszanak a város sportcsapatai hazai mérkőzéseket.A városban lehetőség nyílik a horgászatra, és bár jelentős horgászversenyek nicsenek a városban, mégis többb makói horgász tagja a nemzeti válogatottnak, amely hazánkat képviseli a horgász világbajnokságokon.A focival kapcsolatban számos helyi, vagy kistérségi versenyt rendeznek, mint például a Maros Kupa, vagy a Hagyma Kupa.

[szerkesztés] Külföldi kapcsolatai

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Egyéb kapcsolatai

[szerkesztés] Oktatási Intézményei

  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium
  • Szikszai György Református Általános Iskola
  • Pápai Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon
  • Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola
  • Galamb József Szakképző Iskola
  • József Attila Gimnázium
  • Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola

[szerkesztés] A város szülöttei

  • Bíró Béla (1899-1984) művészettörténész, Long Beach-ben egyetemi tanár;
  • Csorba János (1897-1987) ügyvéd, lapszerkesztő,Budapest főpolgármestere;
  • Dégi István (1935-1992) színművész;
  • Echardt Tibor (1888-1972) diplomata, politikus;
  • Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, szociológus, politikus, az MTA tagja
  • Erdei Sándor (1915-1984) író, az Írószövetség főtitkára, művelődési miniszterhelyettes;
  • Galamb József (1881-1955) gépészmérnök, a Ford Motor Company konstruktőre;
  • Hajnal Antal (1838-1907) mérnök, a fiumei kikötő tervezője;
  • Hervay Gizella (1934-1982) író, lapszerkesztő;
  • Kléh János (1881-1919) festőművész;
  • Kristóffy József (1857-1927) politikus, a darabont-kormány belügyminisztere;
  • Lengyel Lajos (1904-1978) tipográfus, Gutenberg-díjas könyvművész;
  • Makay Emil (1870-1901) költő;
  • Marczibányi István (1752-1810), az irodalom és a tudomány mecénása;
  • Mályusz Elemér (1898-1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja;
  • Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színész;
  • Pulitzer József (1847-1911) magyar származású amerikai újságíró, lapkiadó;
  • Saitos Gyula (1896-1967) újságíró, József Attila-kutató;
  • Szabó Dezső (1882-1966) történész, akadémikus, egyetemi tanár;
  • Szakáts Gábor (1892-1937) feltaláló (lángszóró, páncéltörő ágyú);
  • Szirbik Antal (1888-1971) költő;
  • Tettamanti Károly (1912-1983) Kossuth-díjas műegyetemi tanár;
  • Torma Imre (1893-1954) festőművész.

[szerkesztés] Külső hivatkozások