Békés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Békési |
| Rang | város
|
| Terület | 127,23 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5630 |
| Körzethívószám | 66 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Békés egy város Békés megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Békés az újabb kőkortól kezdve (i.e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i.sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig. Az Árpád-korban Békés volt a megye székhelye (nevét a békési földvárban székelő ispánról nyerte). (Forrás: a város térképének áttekintése)
[szerkesztés] Érdekesség
Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy u.n. gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (pl.: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez).
A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").
Azt mondják, hogy az itteni az ország első kulturháza.
Illetve a gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by