Csécsi Imre
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csécsi Imre (Nagy Imre) (Érkeserű, 1804. november 28. - Debrecen, 1847. július 23.) református tanár,orvos, az MTA levelező tagja
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
A gymnasiumot és felsőbb tudományokat a debreceni református collegiumban végezvén, a német nyelv tanulása végett egy évet Lőcsén töltött. Ezután Debrecenben a költészeti osztály köztanítója, majd az első éves deákok lectora, később senior lett. 1831-ben tanszékéről lemondott és Pestre jött az orvosi tudományok hallgatására; innét Bécsbe ment, hol 1837-ben orvostudorrá avattatott; azután Debrecenben az orvosi gyakorlatnak és a természettudományoknak élt és 1839-ben ugyanott az ásvány-, növény- és vegytan tanára lett s az iskola számára ásványgyűjteményt rendezett; ennek érdekében sokat utazott a bányavárosokban és Svájcban. A Magyar Tudományos Akadémia 1844. december 4. választotta levelező tagjának. Gyászbeszédet Hanák János mondott felette a Magyar Tudományos Akadémián 1847-ben.
[szerkesztés] Munkái
1. A botanikai magyar műnyelv javításáról. Debreczen, 1824. (Akadémiai beköszöntő értekezés. 2. kiadás. 1834. U. ott.)
2. Dissertatio inaug. de fontium medicatorum principio efficaci. Vindobonae, 1837.
3. A természet ismeretének a tudományos műveltségre ható befolyásáról. U. ott, 1839. (Tanszékfoglaló.)
4. Tiszta erkölcstudomány. U. ott. 1842. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 2. kiadás 1844. 3. kiadás 1854. U. ott.)
5. Földünk s nehány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári s középiskolák szükségeire. U. ott, 1842. (2. kiadás, Kecskemét. 1843. 3. kiadás. Debreczen, 1861. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
6. Értekezés a dunamelléki helv. hitvallást követő egyházkerületbeni superintendens választás és egyházigazgatás tárgyában, figyelemmel Fáy András negyed-mutatójára. Kecskemét, 1843.
Kéziratban maradtak az általa tanított tudományok tankönyvei s egy monographia a villanydelejességről, melyből halálakor két iv már ki volt nyomtatva.
Természettudományi cikkei a Figyelmezőben (1839–40.), Athenaeumban (1840. Értekezés a fénysugarak polarizatiójáról) és a Hetilapban (1845.) jelentek meg.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by