Liechtenstein
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Liechtenstein zászlaja | Liechtenstein címere |
![]() |
|
| Hivatalos nyelv | Német |
| Főváros | Vaduz |
| Legnagyobb település | Schaan |
| Herceg | II. Hans-Adam |
| Miniszterelnök | Otmar Hasler |
| Terület - Teljes |
189. 160 km² ¹ |
| Népesség
|
187.
|
| Pénznem | Svájci frank (CHF) |
| Időzóna | UTC +1 (KözEI) |
| Nemzeti himnusz | Oben am jungen Rhein |
| Nemzetközi gépkocsijel | FL |
| TLD | .li |
| Hívószám | +423 |
A Liechtenstein Hercegség egy európai törpeállam Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Liechtenstein Hercegség 1719-ben jött létre a Schellenberg bárói és a Vaduz grófi család egyesülésével. VI. Károly német-római császár 1719-ben adományozott hercegi címet a Liechtensteineknek. 1806-tól szuverén államként működik. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szorosabb kapcsolatokat.
Az első világháború után szakított korábbi partnereivel, és Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.
A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein hercegi család, akik 1 600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, illetve Liechtenstein közötti diplomácia kapcsolatok még mindig elég rosszak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cseh állam még semmilyen formában nem kárpótolta a családot.
1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely csak az uralkodói jogkört bővítette.
2004. augusztus 15-én II. Hans-Adam herceg trónörökössé tette meg a fiát. A Liechtenstein család jelenleg a világ tehetősebb családjai közé tartozik. Az uralkodó vagyona mintegy 2 milliárd dollár körüli értékre tehető.
[szerkesztés] Politikai élet
Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. Hans-Adam herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. Kissé ellentmondásos továbbá a 2003-ban elfogadott alkotmány is, amely lényegében megerősíti az uralkodó jogköreit.
Liechtenstein Bernnel, Berlinnel, Brüsszellel, Washingtonnal, New Yorkkal (ENSZ) és Béccsel tart fenn diplomáciai kapcsolatot.
[szerkesztés] Közigazgatás
Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.
A községek a következők:
- Vaduz
- Schaan
- Balzers
- Triesen
- Eschen
- Mauren
- Triesenberg
- Ruggell
- Gamprin
- Schellenberg
- Planken
[szerkesztés] Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés
Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).
Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18 %) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adozó vállalatok a nemzeti jövedelem 30 %-át adják.
Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.
A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.
Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az Osztrák Vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között.
A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.
[szerkesztés] Hasznos linkek
http://www.liechtenstein.li/ A Hercegség hivatalos honlapja
http://www.llv.li/ Kormányzati szervek, hivatalok portálja
https://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ls.html CIA The World Factbook
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m).
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt egy viszonylag enyhe mikroklímával rendelkezik.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.
A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás, a lakosság mintegy 75,7%-a tartozik ehhez a felekezethez. A lakosság 7 %-a protestáns , 4,2 % mohamedán, végül 10,9 % ateista. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene



Based on work by