Transzszibériai vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Transzszibéria vasútvonal pirossal, a Bajkál-Amur vasútvonal kékkel jelölve.
Nagyít
Transzszibéria vasútvonal pirossal, a Bajkál-Amur vasútvonal kékkel jelölve.

A Transzszibériai vasútvonal a föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij Pályaudvar Moszkvában a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza, a forradalmat megelőzően, Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.

A Transzszibéria vasútvonal, mint minden oroszországi fővonal széles nyomtávú (1520 mm)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Transzszibéria vasút építése

A Transzszibériai vasútvonal 1899-ben épült hídja Krasznojarszknál a Jenyiszejen
Nagyít
A Transzszibériai vasútvonal 1899-ben épült hídja Krasznojarszknál a Jenyiszejen

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, későbbi II. Miklós cár, jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el amikor a keleti és nyugati irányból halladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távolkeleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibéria vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével jutatták át.

1905. október 29-re készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 22 évig tartó építkezés (1891-1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

[szerkesztés] Az útvonal

A Transzszibéria vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7 000 km-es, míg észak-déli irányba 3 500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-ként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország express menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az útat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

Dél- és Középeurópából, a kalandvágyó utasok, a Harkov - Vlagyivosztok gyorsvonatot is választhatják. Ez a gyorsvonat útja során a Transzszibéria vasút ugynevezett déli útvonalán halad. Menetideje Harkovtól Vlagyivosztokig 173 óra 11 perc.

[szerkesztés] Legjelentősebb városok

  • Moszkva (0 km, Moszkvai idő)
  • Nyizsnyij Novgorod (442 km, Moszkvai idő) itt keresztezi a Volgát
  • Kirov (956 km, Moszkvai idő)
  • Perm (1436 km, Moszkvai idő plusz 2 óra) Kama folyó hídja
  • Grenze zwischen Europa und Asien (1777 km), markiert durch einen weißen Obelisken
  • Jekatyerinburg (1816 km, Moszkvai idő plusz 2 óra) és az Ural
  • Omszk (2712 km, Moszkvai idő plusz 3 óra) Irtis
  • Novoszibirszk (3335 km, Moszkvai idő plusz 3 óra) az Ob
  • Krasznojarszk (4098 km, Moszkvai idő plusz 4 óra) a Jenyiszej
  • Irkutszk (5185 km, Moszkvai idő plusz 5 óra) itt éri el a vasútvonal a Bajkál-tót majd 207 km hosszan a tó partján halad
  • Ulan Ude (5642 km, Moszkvai idő plusz 5 óra)
  • 5655 km-nél kezdődik a Transzmongol vasútvonal
  • Csita (6199 km, Moszkvai idő plusz 6 óra)
  • Tarskaja itt 6312 km-nél kezdődik a Transzmandzsú vasútvonal
  • Birobidzsan (8351 km, Moszkvai idő plusz 7 óra)
  • Habarovszk (8521 km, Moszkvai idő plusz 7 óra) az Amur
  • Vlagyivosztok (9288 km, Moszkvai idő plusz 7 óra) Csendes-óceán

[szerkesztés] Legjelentősebb folyók

Az útvonala mentén a Transzszibéria vasút 16 jelentős folyót keresztez

Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelinga, Zeja, Bureja, Amur, Hór, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Obot és a Jenyiszejt azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, így azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hór. Ennek a vízszint ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

[szerkesztés] Lásd még

Blaise Cendrars: A transszibériai expressz, és a franciaországi kis Johanna prózája (1913)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Transzszibériai vasútvonal. Egyedülállóan részletes honlap (orosz nyelven)

Két, 1900-ban kiadott útikönyv, az Amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményéből

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú médiaállományokat.