Lissó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lissó (szlovákul Lišov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 273 lakosából 272 szlovák, 1 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 32 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 23 km-re északnyugatra a Lissó patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén már az újkőkorban éltek emberek. megtalálták itt a lengyeli kultúra tárgyi emlékeit éppúgy, mint a luzsicei kultúra urnatemetőjét. 1235-ben IV. Béla adománylevelében Lysou alakban említik először. A honti várföldekhez tartozott, melyet a király Deméndi Ibur elődeinek adott. A 17. században a Pálffy család birtoka, a 18. században az Eszterházyak, később a Gyurcsányi és Scholler családok a birtokosai. A falu főként kőfaragóiról volt híres. 1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1590-ben épült, 1856-ban megújították, tornya 1869-ben épült.
- Határában régi barlanglakások találhatók.
- A falunak híres fúvószenekara is van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Bartók Béla 1914-ben járt a községben gyűjtőúton és mintegy 60 népdalt jegyzett le itt.
- Győrffy István 1910-ben járt itt és mintegy 13 tárgyat vásárolt a Néprajzi Múzeum számára.


Based on work by