Politikai párt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

A politikai pártok olyan társadalmi szervezetek, amelyek az állam érdekegyeztetési folyamatában részt vesznek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A poltikai párt fogalma

A politikai párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.

[szerkesztés] A pártállami "egypárt"

  • A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
  • Ilyen párt működhet látszólagos többbpártrendszerben is (pl. a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
  • A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az "pártonkívüli".
  • A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindeki száára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
  • [[George Orwell] találóan "belső pártnak" nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a "külső párttal", amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)

[szerkesztés] A párt a többpártrendszerben

  • A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
  • Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (pl. Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.

[szerkesztés] A pártok jellemzői

  • megosztottság – konfliktus kifejezői

érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat

  • a rész az egészet képviseli
nem partikuláris érdekeket közvetítenek.
alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
  • mai pártok:
polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
hierarchiával rendelkezik
programjaikban alternatívákat kínálnak a társ. problémák megoldására
az állam és a társ. között közvetít
programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne.

LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:

  1. állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független stabil világkép
  2. látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül
  3. a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
  4. az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére

[szerkesztés] A pártrendszerek kialakulása

Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.

A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.

A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.

Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.

A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó

[szerkesztés] Beyme felosztása

A Beyme- féle 10 párttípus:

  • liberális (fedudalizmus, rendiség ellen)
  • radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
  • konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
  • szocialista (szoc.dem) (4.rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
  • kereszténydemokrata (modern konzervatív)
  • paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
  • regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
  • kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend)
  • fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
  • környezetvédők (ökológiai pártok '70-től)

[szerkesztés] A pártok szerepe

  • társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
  • közvéleményt formálják,
  • választási alternatívákat dolgoznak ki
  • nézeteket egyeztetnek.
  • vezetőket választanak

[szerkesztés] A pártok funkciói

  • érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
  • érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
  • szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése
  • internáló, integráló funkció ŕ emberek valahova tartozzanak ŕ beintegrálja az egyént a társadalomba a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel
  • politikusok rekrutációja, szelekciója ŕ lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához!
  • kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör .