Kötött kesztyű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kötött kesztyű a kesztyűk egy fajtája: az, amit nem szabással és varrással állítanak elő, hanem amit kézi vagy gép kötéssel formára kötve készítenek el.
A kötött kesztyűk nyersanyagát a felhasználási célnak megfelelően választják ki. Melegítő kesztyűket gyapjúból vagy poliakrilnitrilből (akrilból) készítenek, a munkakesztyűk anyaga pamut, vagy különböző speciális tulajdonságú (pl. hőálló, vagy nagy szilárdságú) szintetikus fonal. A kötött kesztyűket sok esetben utólagos kezeléssel látják el (bolyhozás, kidomborodó PVC pettyekkel való borítás, műanyag bevonat stb.), ezek a kezelések a kesztyű alkalmazási területeinek igényeivel vannak összhangban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A kézimunkával (kötéssel vagy horgolással) készült kesztyűk első ismert, ránk maradt példányát, amely egy 10. század elejéről származó papi kesztyű, a párizsi Cluny Múzeumban őrzik.
[szerkesztés] Kézzel kötött kesztyű
A kesztyű alapvetően cső alakú részekből áll, ennek megfelelően kézi kötéséhez 4 tűt használnak. A kézimunkával kötött kesztyű készítését a kézelő (mandzsetta) kötésével kezdik, ez a csuklónál rugalmas szerkezetű szakasz. Ehhez csatlakozik a tenyér-ill. kézfejrész, majd az ujjak. Amikor a kézelő fölött a tenyérrész kötésekor elérik azt a magasságot, ahol a hüvelykujj helye van, a hüvelykujjnak megfelelő szakaszon a szemeket egy biztosítótűre szedik fel és tovább kötik a tenyérrészt. Egyujjas kesztyűnél a kesztyű négy ujjat magában foglaló részét fogyasztással (azaz a szemek számának fokozatos csökkentésével) alakítják ki. Ezután visszatérnek a hüvelykujjhoz, a biztosítótűn lévő szemeket ismét a kötőtűkre szedik fel és megkötik a hüvelykujjat, aminek végét szintén fogyasztással keskenyítik el és ezzel fejezik be a kesztyű kötését.
Az ötujjas kesztyű kézelőjét és tenyér részét az ujjak kezdetéig hasonlóképpen készítik az ujjak kezdetéig, és az ujjakat körkötésben és az ujjhegyek fogyasztásával egyenként kötik meg, majd a hüvelykujjat is befejezik.
[szerkesztés] Géppel kötött kesztyű
[szerkesztés] Kesztyűkötés kézi síkkötőgépen
Az egyszerű, kézi működtetésű síkkötőgépeken lényegében hasonlóképpen készítik el a kesztyűt, mint kézi kötéssel, csak nem kötőtűket használnak, hanem a gép tűin állítják elő a kötést. A síkkötőgépeken megvan a lehetőség arra, hogy két tűágyukat kihasználva körkötést készítsenek (itt ezt szaknyelven csőkötésnek nevezik), ami az ujjak és a tenyér kötéséhez szükséges. Minthogy azonban a szegélykötés önmagában is igényli a két tűágy használatát, ez nem készülhet csőkötésben, így azt nyitott lap formájában kötik meg, majd keresztben kettéhajtva visszaakasztják a mellső ill. hátsó tűágy tűire és hozzákötik – most már csőkötésben – a tenyér részt. A szegély nyitva maradt oldalát utólag összevarrják.
[szerkesztés] Kesztyűkötés automata kesztyűkötőgépen
A korszerű automata kesztyűkötőgépek a kötést – a kézi kötéssel ellentétben – az ujjak megkötésével kezdik. Sorra megkötik a kisujjtól kezdve a mutatóujjig az ujjakat, ezután a felső tenyérrész következik a hüvelykujj tövéig, majd a hüvelykujjat kötik meg. Ezután készül a tenyérrész alsó része, végül a kézelő kötésével fejeződik be a kötés. Az ujjak hegyét itt szaporítással (a szemek számának növelésével) alakítják ki.
A kesztyűkötőgépeken lehetőség van egyujjas kesztyű és mintás kötésű, plüsskötésű stb. kesztyűk készítésére is.
Kötött kesztyűket készítenek bőrkesztyűk bélelésére is, és kötött kesztyű alkotja igen sokféle munka- és védőkesztyű alapját is, például a csúszásmentesítés érdekében elláthatják PVC-ből készült, kidomborodó pettyekkel.
Készítenek olyan kötött kesztyűket is, amelyeken az ujjakat nem zárják le, sőt lehetőség van lábra húzható „lábtyűk” (ujjakkal ellátott harisnyák) kötésére is.
[szerkesztés] Források
- Latour, A.: Der Handschuh. Ciba-Rundschau Nr.71. Basel, 1947
- Lázár K.: Kötéstechnológia I. (Szakközépiskolai tankönyv.) Budapest, 1983
- Pešková, L.: A házi kötés iskolája. Pozsony, 1986
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Matsuya kesztyűkötőgépek [1]
- Shima Seiki kesztyűkötőgépek [2]
- Mindenféle a kesztyűkről http://kesztyu.lap.hu


Based on work by