The Bee Gees

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Bee Gees együttes minden idők egyik legsikeresebb popzenekara, többszörös Grammy-díjas. Meghatározó alakjai: Barry Gibb, Maurice Gibb és Robin Gibb

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Bee Gees együttes története

[szerkesztés] Az első lemezig

Hugh Gibb, dobos és zenekarvezető 1944. május 27-én házasodott össze Barbara Pass-szal.
1945. január 12-én Manchesterben megszületett Leslie Gibb.
A család még ugyanebben az évben, nyár végén elköltözött Man szigetére. Hugh, a papa nyaranta szállodákban játszott zenekarával, télen pedig egyéb munkával tartotta el családját.
A Bee Gees születési helye is ezen a szigeten volt, Douglas városban. Itt született meg Barry Gibb 1946. szeptember 1-én 8 óra 45 perckor. Az ikrek, Robin Gibb és Maurice Gibb 1949. december 22-én 3.15-kor és 3.50-kor jöttek világra. Barry 1952-ben, hatéves korában látott egy tévés zenei műsort (Mary Lloyd zenei műsorát), melynek hatására a rock and roll zene szerelmese lett. Arról ábrándozott, hogy gitározni fog, és popzenész lesz.
A Gibb család 1955 januárjában visszaköltözött Manchesterbe. A Keppel Roadon laktak, aChorlton-Cum-Hardy kerületben. Szegénységben éltek, az utcán csavarogtak, s gyakran kerültek összetűzésbe a rendőrséggel. Szüleitől Barry megkapta élete első gitárját karácsonyra. Testvéreivel együtt együttesekről ábrándoztak, magukat „Rattelsnakes”-nek nevezték, de a zenekar ekkor még csak képzeletükben létezett.
1957. december 28-án a testvérek és két barátjuk a helyi Gaumont moziban először léptek közönség elé „Rattelsnakes” néven. A gyerekeket két film vetítése közötti éneklésre hívták meg, egy dalra. Playbackelni kellett volna, de Robin vagy Maurice kiesett szerepköréből és saját hangon is énekeltek (Paul Anka "I love you, baby" számában.
1958-ban, Barry és testvérei már közönség előtt is több alkalommal felléptek. Barry ritmusgitározott, a három testvér és két barátjuk énekelt. A zenekart egyszer „Rattelsnakes”-nek vagy „Wee Johnny Hayes”-nek, máskor pedig „Blue Cats”-nek nevezték. Barry ekkor kezdett el zeneszámokat is írni.
Az utolsó Gibb gyerek, Andrew Roy Gibb 1958. március 5-én született ugyancsak Manchesterben.
1958 augusztusában a Gibb család az új élet reményében felkerekedett, és felszállt egy Ausztráliába induló hajóra. A tengeri utazás 5 hétig tartott, érintették Afrikát, Egyiptomot, Srí Lankát. A hosszú, unalmas úton Barry és testvérei az utasokat és a személyzetet szórakoztatta énekléssel. 1958. szeptember 1-én érkeztek meg. Brisbane-ben telepedtek le, a lakásuk pedig a Redcliff Peninsulában volt. Hugh Gibb egyéb munkával tartotta fenn családját.
1959 elején a fiúk egy lokálban (Redcliffe Speedway) kezdtek el énekelni, így kerestek pénzt. Ott hallotta meg őket Bill Gates, aki rádiós lemezlovas volt, szerette hallgatni a zenéjüket és érdekelték Barry zenéi is. Barrytól kapott egy magnószalagot, melyen hat Barry Gibb-szám volt, és ezeket 1959 közepén leadta a rádióban. A zenekart a B.G.'s néven konferálta be, ami lehetett Barry Gibb monogramja vagy magáé a lemezlovasé is, később pedig a Brothers Gibb rövidítése. Vannak még legendák a Bill Goode rövidítéséről is.
1960 márciusában elérkezett az első televíziós szereplésük ideje is. Barry ebben az időszakban írt szerzeményeinek nagy része nem maradt fenn. A zenekar rendszeresen énekelt populáris dalokat a fellépéseken, a rádióban és a televízióban. 1960. december 26-án a sydneyi Rialto Színházban léptek fel. Édesapjuk, Hugh menedzselte a fiúkat.

1961 szeptemberében Barry befejezte iskolai tanulmányait, a Gibb család Cribb Szigetre költözött, ami nem volt messze Brisbane repülőterétől. Több helyen is laktak Brisbane környékén, majd Brisbanetől 50 mérföldre levő Surfers Paradisera költöztek. A B.G.s az „Aranypart” szállodáiban és klubjaiban lépett fel. Édesapjuk a zenekart a Mill Brothers énekegyüttesre formázta át, időszerű rock slágereket adtak elő, pld. Everly Brothers dalokat. Esténként Coolangatta-ban, a Grand Hotelben és a Beahcomber Hotelben léptek fel, mely 20 mérföldre volt a szállásuktól.
1962 szeptemberében Col Joye, egy akkor Ausztráliában élő, és ott híres pop-sztár, valamint bátyja és menedzsere, Kevin Jacobsen a Surfers Paradise-on tartózkodott. Barry átadott nekik egy magnószalagot, melyen többek között a "Let me Love You" és a "Starlight of Love" című szám is rajta volt. (a többi nem ismert). Kevin fantáziát látott a B.G.s együttesben és elvitte őket a Sydney-be, a Festival Records-hoz, hogy lemezkiadási szerződést kössenek.
A korszak dalai:
--- "Hopscotch Polka" (1958) szerző: Barry Gibb, nem rögzítették szalagra, az akkori barátai emlékeztek erre a névre.
--- "Turtle Dove" (1958) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, Barry Gibb emlékezett a címre, de már a dallamára nem.
--- "The Echo of Yuor Love" (1959) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-ben Bill Gatesnek átadott szalagon szerepelt.
--- "Twenty miles to Blueland" (1959) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-ben Bill Gatesnek átadott szalagon szerepelt.
--- "Let me Love You" (1959) szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, az 1959-es Bill Gates szalagon, valamint az 1962-ben a Col Joynak átadott szalagon szerepelt. Barry, Robin és Maurice Gibb 1991-ben, egy rádióban énekelte el.
--- "(Underneath The) Starlight of Love" (1959) szerző: Barry Gibb, Első kiadása Col Joye énekével 1963-ban volt, az 1959-es Bill Gates szalagon, valamint az 1962-ben a Col Joynak átadott szalagon szerepelt.
--- "Time is passing by" (1960), szerző: Barry Gibb, nem kiadott szám, 1960-ban a televízióban hangzott el.
Barry több számot is írt ez alatt az idő alatt (1958-1962), de ezeknek nem ismert a címe

[szerkesztés] Ausztráliai korszak

[szerkesztés] Indulás

A Bee Gees együttes így szerződést írt alá a Festival Recordssal 1963 évi kezdéssel. A család Sydneybe költözött 1963 januárjában, a fiúk pedig stúdióba vonultak, és rögzítették január és február hónapokban a „The battle of the blue and the grey” és a „The three kisses of love” című számokat, melyeket Barry írt önállóan, producere Cole Joye volt, együttese, a Joy Boys játszott dobon és basszusgitáron, a Gibb fivérek pedig énekeltek. A lemez 1963. március 22.-án jelent meg Leedon címke alatt, az együttesként még „Bee-Gees” szerepelt a feliraton. A lemezeken levő dalokat rögzítése előtt a fiúk már játszották a televízióban és rádióban.

A „Timber! / Take hold of that star” kislemezük 1963 augusztusában jelent meg, Barry Gibb számaival. A testvérek énekeltek, Barry Gibb ritmus-gitározott. Ekkor volt először zenei szerkesztőjük Robert Iredle.

A Festival Records szívesen alkalmazta őket más énekesek, együttesek felvételeinél háttérénekesként (Judy Stone, Johnny Devlin and his Devils)

A következő években Kevin bemutatta a The Bee Gees együttest szinte mindenhol, hotelekben, klubokban léptek fel Sydney körzetében, a nevük ismertté vált. Saját és idegen előadók számait játszották, a twist korszak alatt Chubby Checker és Johnny O'Keefe számait a sydneyi stadionban.

[szerkesztés] A Beatles együttes hatása

Az 1964 év a Bee Gees zenekar számára Ausztráliában a megismertetés éve volt, idejük nagy részét turnék tették ki.

Mint egy forgószél, úgy robbant be az ausztrál popzenei életbe a Beatles hatása, és megváltoztatta a gondolkodást is. Mindenki olyan típusú dalokat akart énekelni, játszani, stílusváltozás következett be. Barry is hatása alá került. Kísérletezni kezdett, kiterjesztette a zenei világát más előadói számokra is. De ebben az évben inkább más előadók lemezein szerepeltek.

Három kislemezük jelent meg: a „Peace of mind / Don't say goodbye”, 1964. február 10.-én, az első olyan lemezük, ahol közvetlen hatása érződik a Beatles zenéjének, majd 1964. augusztus 17.-én a „Claustrophobia / Could it be” kislemezük. A számokat kivétel nélkül Barry Gibb szerezte.

A harmadik kislemez a Turn around look at me / Theme from the Travels of Jaimie McPheeters. Australia: 1964. október 12.) volt. Az első számot Jerry Capehart, a másodikat pedig a Jerry Winn, Leigh Harline szerzők dala, az első Glen Campbell, a második pedig a The Osmond Brothers dalainak feldolgozása volt. Ez volt az első lemez, amelyen nem saját, hanem idegen szerzők műveit jelentették meg a Bee Gees név alatt. Ezek után több lemezükön is szerepelnek más szerzőpárosok.

1965.–ben a Bee Gees életében komoly és döntő változások álltak be: Bill Shepherd lett a producerük, majd megváltak egymástól, először kerülnek egy számmal a Top20-ba, valamint megjelent első LP.-jük is. A leglényegesebb változás az együttes életében, hogy Maurice és Robin is elkezdett dalokat írni, valamint énekesként nemcsak a vokálban hallatszott hangjuk, hanem fronténekesként is bemutatkoztak.

1965 elején Robert Iradle, addigi zeneszerkesztőjük és producerük elhagyta a Festival Recordot, így hivatalos producer nélkül maradtak. Ebben az évben megjelent első kislemezük már így készült. Ezen a lemezen („Every day I have to cry / You wouldn't know”.) jelent meg Arthur Alexander száma az A oldalon.

A Festival Records-nál ekkor Bill Shepherdhez kerültek. Az angol Bill Shepherd, Ausztráliában dolgozott ebben az évben, mint karmester és rendező, nem szeretett más művészekkel dolgozni, mint rendező. Bill vissza akart térni a popzenei világba, mint Shepherd and His Flock (az utolsó LP-je 1959-ben jelent meg). Bill rengeteg tanácsot adott nekik az első közös munkájuknál.

1965. augusztusban jelent meg a „Wine and women / Follow the wind” kislemezük. A Bee Gees eddig munkássága alatt az első számuk, (Wine and women), ami a Top20-ba került. A Festival vezetősége azonban úgy látta, hogy ennél többre nem is lesznek képesek, ezért becsukta az ajtót előttük, kiadó nélkül maradtak. Ezen a lemezen énekelt először Robin szólóénekesként Barryvel, itt kezdett kialakulni a jellegzetes Bee Gees hangzás. (Wine and women)

A korszakot a „The Bee Gees sing and play 14 Barry Gibb songs” nagylemezük zárta le, mintegy összefoglalva az 1959-1965 közötti időszakot. Producere szintén Bill Shepherd volt. A lemez 1965 októberében jelent meg. Ezen a lemezen a 14 számból 9 már megjelent korábban, csak 5 új felvétel szerepel Barry dalaiból. Átütő sikert nem aratott.

Az 1966-os év a Bee Gees-hangzás kiteljesedésének éve volt, ami aztán 1967-től a világhír felé repítette őket, valamint Maurice és Robin is elkezdett számokat írni.

Az 1966-os évet még a Leedonnal kezdték a „Cherry red / I want home. Australia kislemezzel” 1966 márciusában. Lemezük, bár a Festival Record új, 4 sávos felvevőkkel is rendelkező stúdiójában lett felvéve, mégis mono felvétel lett. A felvételek minősége nem volt jó, így először pályafutásuk alatt a Bee Gees-nek kellett az utómunkálatokat is elvégezni. Ezek után határozták el, hogy szakítanak a Leedonnal és március végén Barry megkereste Nat Kipnert, aki a Spint kiadót ajánlotta nekik.

Nat Kipner amerikai volt, aki áttelepült Ausztráliába, producerként dolgozott zenei show-k, TV műsorok és lemezkiadások területén, zeneszerző volt és több zenei tartalmú újság publicistája. Nat Barry mellett szerette volna, ha Maurice és Robin is a stúdió részére dalokat írjon, Robint nem érdekelte, de Marice boldogan fogadta el az ajánlatot.

Az igazi Bee Gees hang kialakulása is akkor kezdődött, amikor Nat Kipner meghívta őket Ossie Byrne stúdiójába, a St. Clair stúdióba, Hurtsvillebe, Sydney külvárosába, ami akkor egy kis stúdió volt, egy-két felvevőmagnóval, ugyanakkor a kor legmodernebb technikai felszereltségével rendelkezett, a hangmérnökei is kiválóak voltak. A Bee Gees lemezeinek hangzásvilága is nagyságrendekkel lett jobb, mint előtte volt. A producerük Nat Kipner lett. Nat kapcsolatai révén nemcsak az ausztrál, hanem a nemzetközi világban is lehetőségük teremtődött a megismertetésükre.

„Spicks and Specks” 1966. májusban már a Spin kiadóval jelent meg és a St. Clair stúdióban lett rögzítve. Ezen a lemezen Barry Gibb mellett Robin és Maurice zeneszerzőként is bemutatkozott. A lemez eredetileg a „Monday’s Rain” nevet viselte (az első számról), de a „Spicks and Specks” szám kislemez megjelenése és sikere után a címet megváltoztatták, valamint a később nyomtatott lemezeken a két szám lemezen elfoglalt helye is felcserélődött. A „Spicks and Specks” lemez meghozta számukra a sikert nemzetközi szinten is.

A nagylemez mellett kislemezeiket is kiadta a Spin: „Monday's rain / Playdown” , „Monday's rain / All of my life”, „Spicks and specks / I am the world”.

1966. november 25.-én Hugh Gibb a nagylemezt és más számok demo változatát (Gilbert green, Deeply, deeply me, Mrs. Gillespie's refrigerator), elküldte Brian Epsteinnek, a Beatles menedzserének, aki az érdekeltségébe tartozó NEMS- ben (Northern England Music Stores) – lejátszotta, a Bee Gees-el Robert Stigwood igazgató felvette a kapcsolatot. A „Spicks and Specks” ekkor az ausztrál listán a harmadik helyet foglalta el.

[szerkesztés] Úton a világhírnév felé

1967 végleg meghozta a Bee Gees együttes számára a világsikert. Felgyorsultak az események és Barry is tele volt alkotóenergiával.

1967. január 3.-án a Gibb család elutazott a Fair Sky hajójával Angliába nővérük, Leslie meghívására, aki férjével élt ott, ahonnan 1967. február 6.-án tértek vissza.

1967 február 24.-én leszerződtek Robert Stigwooddal és a Polygrammal 5 éves időtartamra.

Mivel ismeretlenek voltak, a Polydor vezetője, Ronald Rennie először 1967. március 4.-én megjelentette a 'Spicks and Specks/I'm the world' kislemezt együttműködve a Festival Recordssal. Ez volt a Bee Gees első bemutatkozása Európában.

1967. március 7.-én a Bee Gees stúdióba vonult, hogy elkezdje a First nagylemezük felvételeit.

Colin Petersen és Vince Melouney, mindketten ausztrálok, a Bee Gees együttes tagjai lettek. Colin a Kipner csapat tagja volt, és már játszott korábban, az 1966-os évben a Bee Gees együttes stúdiófelvételein, Vince pedig korábban az egyik neves ausztrál csapat szólógitárosa volt.

A Polydor, nemcsak Angliában és Európában adta ki a lemezeket, hanem a világ minden részén, Amerikában az Atlanticon keresztül, így a Bee Gees számára a világ megnyílt Polydoron keresztül.

Robert Stigwood nemcsak a managere lett a Bee Geesnek, hanem publikálta is tevékenységüket, elsimította a tagok közötti konfliktusokat. Később önálló kiadót alapított, ahová a Bee Gees is követte.

1967 márciusában Londonban turnéztak, az alatt az idő alatt a Festival Record megjelentett egy albumot velük, melyen új szám nem szerepelt („Turn around, look at us”).

A „New York mining disaster 1941 / Close another door” kislemezük április 14.-én jelent meg Angliában (az amerikai megjelenés csak május 27.-én volt), őket pedig úgy harangozták be, hogy "a legtehetségesebbek a Beatles óta”), májusban a „New York mining disaster 1941” az angol slágerlistára került

1967 júniusában újabb kislemezen jelent meg a „To love somebody / I can't see nobody” számuk, július 14.-én pedig a „Bee Gees First” című albumuk, az első angliai albumuk. (amerikai megjelenése augusztus 8.-án volt.). A lemezen Bill Sheperd korábbi producerük sok szám zenei szerkesztője volt, ekkor Robert Stigwood zenei tanácsadója volt.

Július 17.-én már második albumuk felvételeire vonultak stúdióba. Európai turné következett rádiókban, televíziókban szerepeltek, Angliában sikeresek lettek, augusztusban ezért hosszan tartó vízumot kaptak a hivataltól.

1967. szeptember 19.-én megjelent kislemezen a „Massachusetts” az angol piacon.(október 14.-én pedig már a slágerlista élére ugrott).

1967. szeptember 30.-án jelent meg az USA-ban a „Holiday / Every Christian lion hearted man will show you” kislemezük, majd november 11-én a „Massachusetts' is bemutatkozott az USA-ban.(a „Massachusetts / Sir Geoffrey saved the world” kislemez megjenése), mely szintén azonnal az élre ugrott. Decemberben Angliában megjelent a „World / Sir Geoffrey saved the world” kislemezük, ami hamarosan a slágerlistára került.

Az 1968-as évben a Bee Gees együttes egymás után adta ki a slágerlistás számaikat, valamint koncerteztek a világ számos országában.

1968. januárban először turnéztak az USA-ban, február 10.-én megjelent a második albumuk Angliában a „Horizontal”. Ez az album az elsőnek a folytatása, zenei szempontból, a lemezen olyan számokkal, mint a „Massachussets”, „World”, a „Harry Braff”, „Horizontal”, melyek mindegyike slágerlistára került nemcsak Angliában, hanem a világ számos országában is.

Márciustól folyamatos koncertek következtek, németországi turnén vettek részt, március 17.-én bemutatkoztak az egyik legnépszerűbb amerikai pop-show-ban, az Ed Sullivan Show-ban is, majd újabb angliai koncertek (London, Manchester és egyéb városok) következtek a rádió és televíziós fellépések mellett, felléptek Belfastban is, és megjelent „Jumbo” számuk kislemezen.

Megjelentek kislemezen olyan számaik, mint a „Words”, „I've gotta get a message to you” (1968. szeptemberben Angliában Number One), „I started a joke”.

A turnék idegileg is kifárasztották a tagokat, Robin Gibb 1968. július 27.-én, az amerikai turnén idegkimerültséget kapott.

1968.-ban a Polydor megjelentette harmadik albumukat is a „Rare, Precious & Beautiful”- egy válogatáslemezt. Az „Idea” című albumuk szeptemberben jelent meg, rajta az „I started a joke”, „I've gotta get a message to you”, a „Kitty Can”, „Indian gin and whisky dry” számokkal.

1968. december 1.-én vették fel az IBC stúdióban, Londonban a „Silent Night” című Joseph Mohr, Franz Gruber dal feldolgozását, valamint Felix Mendelssohn és Charles Wesley szerzeményének feldolgozását, a „Hark! The Herald Angels Sing!”-et.

[szerkesztés] Együtt és önállóan

1969-ben újabb változások következtek be a Bee Gees életében: Vince Melouney kilépett az együttesből, és Robin Gibb önálló, szóló karrierbe kezdett. Hamarosan Colin Petersen is követte őket, így a Bee Gees tagjaként csupán Barry és Maurice maradt meg, Maurice az év végén szintén szóló karrierbe kezdett.

Március 19.-én Robin hivatalosan is bejelentette, hogy kivált a Bee Geesből.

1969. február 22.-én jelent meg az „Odessa” című albumuk (melyet még Robinnal rögzítettek 1968-ban), átütő sikert nem aratva.

Barry és Maurice a Bee Gees tagja maradt, azonban új lemez csak később jelent meg, csak elkezdték a „Cucumber Castle” lemez felvételeit augusztus 11.-én.

A Polydor ezek után még megjelentett ebben az évben két válogatáslemezt is (The Best of Bee Gees”, „Rare, Precious and Beautiful, Vol 2),

1970-ben a „Rare, Precious and Beautiful, Vol 3„ album folytatta sort, ami az első időszakuk válogatáslemeze, új dalok nélkül.

Robert Stigwood szorgalmazta ugyan a Barry és Robin közötti ellentétek elsimítását, de eredménytelenül. Robin a megszokott úton haladt, és szólókarrierje is sikeres látszott (augusztus, október, stb.), míg Barry új irányzatokkal is próbálkozott.

1970-ben Maurice (The Loner) és Barry is ("I'll Kiss Your Memory") szóló albumot készített.

Bee Gees néven egy lemezük, a „Cucumber Castle” című album jelent meg, ami egy azonos című BBC-s Tv film zenéje volt (bemutatója 1970. január 6.), az egyetlen olyan album, ahol a Bee Gees neve alatt csak két Gibb fivér, Barry és Maurice szerepelt.

Úgy nézett ki, hogy a Bee Gees befejezte pályafutását, és a tagok ezentúl önállóan fognak szerepelni.

1970. augusztusában a három Bee Gees tag elhatározta, hogy újra közös albumot fognak megjelentetni. Eddig az időpontig Maurice és Robin rendszeresen együtt dolgoztak lemezeiken, a nagy ellentét Barry és Robin között volt, melyet Robert Stigwood és kiadója próbált elsimítani. Különböző praktikákkal a két testvér között sikerült időleges békét teremteni. A Bee Gees októberben pedig elkezdte stúdióban rögzíteni testvéreivel a „2 Years One” lemezt. 1971. február 12.-én már újra együtt léptek fel New York városában.

1971 a Bee Gees visszatérésének az éve, három lemezt adtak ki: „2 Years on” (május 10.-én jelent meg), „Melody / Swalk / Mercredi Apres-MIDI” filmzenét ([[június 10].-én jelent meg), és a „Trafalgar” című albumukat. Utóbbi első száma, a "How can you mend a broken heart" már kislemezként is az USA Billboard listájának első helyére ugrott.

Az 1972-es évet a Robert Stigwooddal való utolsó munka jellemzi. (To Whom It May Concern című albumuk) Mivel a szerződés megszűnt közöttük, így az utolsó olyan lemezük is, melyet zeneileg Bill Sheperd rendezett. Ebben az évben felléptek Hong Kongban, Tokióban, Indonézia területén, és Los Angelesben).

1972 közepén a Bee Gees az USA-ba ment, és két albumot is rögzített, amik 1973-ban jelentek meg RSO címke alatt.

„Life in a tin can” az első olyan album, melynek önállóan a Bee Gees együttes volt a producere. (március 1.-én jelent meg). Az együttes kísérletezése érhető tetten egy új stílus kialakítására, még mielőtt a disco korszaki karrierjük el nem kezdődött.

1973. március 5.-én a lemez zeneanyagát koncerten New Yorkban, június 24.-én a londoni Palladiumban, és szeptemberben pedig Tokióban mutatták be.

A második egy válogatáslemez volt. „Best of Bee Gees vol. 2” címen, az 1970-es évek legsikeresebb számaival (Alive, How can you mend a broken heart, I.O.I.O., Don't forget to remember)

Ebben az évben felvettek még egy nagylemez anyagát, a „A Kick in the Head is Worth Eight in the Pants” címmel. Augusztus 25-én a Billboard magazin közölte egy Bee Gees riportban, hogy az album nem fog megjelenni.

1974 a Bee Gees életében a további útkeresés időszaka, még mielőtt a disco-korszakban újra felragyogna csillaguk.

Egy angliai turnéval kezdődött az évük, majd megjelentetik a „Mr. Natural” című nagylemezüket. Az Atlantic kiadó vezetőinek sugallatára küldte Rober Stigwood a Bee Gees-t Arif Mardin producerhez és rendezőhöz, aki megpróbálta kiterjeszteni a zenei stílusukat. Arif a zeneszámok közé sok instrumentális elemet is beépített. A lemez igazán sikeres nem lett. A csapat dalai ekkor sem Angliában, sem Európában, sem az USA-ban nem szerepletek a slágerlistákon. A lemez csak Ausztráliában, Új Zélandon és Japánban volt kedvelt. 1974 nyáron szülőhelyükön. Man szigeten turnéztak, kis és még kisebb helyeken, augusztusban pedig Kanadában.

[szerkesztés] A Disco korszaktól a nyolcvanas évek végéig

1975 és 1979 közötti időszak a Bee Gees életében a disco időszakot jelenti, mely a 60-as évek közepétől elindult sikert is felülmúlta az együttes életében. Az együttes Miami Beach-be költözött 1975 elején és elkezdett dolgozni a Main Course nagylemez felvételein az Atlantic kiadótól Arif Mardinnal. A három Gibb fivér lakást vásárolt, valamint később egy stúdiót is Miamiban. Ebben az időszakban Karl Richardson volt a zenei szerkesztőjük 1975. január 6.-án kezdték meg a Main Course lemez felvételeit, májusban amerikai turnén vettek részt (Ohio) Május 31.-én jelent meg a „Jive Talkin” számuk, július 26.-án már a kanadai, augusztus 9.-én pedig az USA slágerlistáinak vezetője lett, év végére pedig a nagylemez is aranylemezes lett. Még egy lemez jelentettek meg, ami a Bee Gees diszkográfia része, de valójában nem ők a főszereplői, az „All this and World War II” albumot. Ez a lemez egy film zenéje. (Paul McCartney és John Lennon). Közreműködtek Leo Sayerrel a Beatles film zenei felvételein.

1976 első felében vették fel a „Children of the world” című albumukat, mely szeptember 1.-én jelent meg először az amerikai, majd más országok piacain. A lemez sikeres lett: szeptember 20.-án a USA-ban aranylemez, december 23.-án pedig platinalemez lett. A „Children of the world” egy igazi dico zene, a jellegzetes Bee Gees hangzással. A fődal a "You should be dancing" a disco korszak egyik meghatározó száma lett. Decemberben amerikai nagyvárosokban adtak koncerteket (Omaha, New York, Los Angeles) Ebben az évben az RSO kiadó adta ki lemezeiket Amerikában az Atlantic helyett. Zenei szerkesztőjük továbbra is Karl Richardson volt, aki ekkor már nem volt az Atlantic alkalmazottja. Ekkor alakult a következő évek siker-producer csapata, a Gibb fivérek, Arif Mardin és Albhy Galuten csapata is.

1977 elején, áprilisban amerikai koncerten vettek részt (St. Louis), majd 1977. június 4.-én megjelent a „Here At Last” albumuk, egy koncertfelvétel, melyen a Bee Gees a legsikeresebb dalai (Massachussets-től a Jive Talkin’-ig) szerepeltek rajta, új számot nem tartalmazott. Június 24.-én már aranylemez, november 22.-én már platinalemez lett.

December 10.-én a „Stayin Alone” száma és a How deep is your love szám Kanadában slágerlista vezető lett, de a nagylemez Amerikában csak december 7.-én jelent meg.

A lemez a legsikeresebb lemeze lett a Bee Gees-nek a pályafutása alatt, 1978. január 3.-án már platinalemez lett.

Díjak sokasága, szinte nem volt hónap, amikor valamelyik szám ne lett volna aranylemezes, platinalemezes, vagy ne adtak volna hírt arról, hogy valamelyik szám a slágerlistát vezette. (Február 25: négy Gibb dal a kanadai Top 5-ben: Stayin alive (1), Emotion (2), Love is thicker than water (3) és a Night fever (4), március 4.-én öt Gibb dal az USA Top10 -ben: Love is thicker than water (1), Stayin' alive (2), Emotion (4), Night fever (5) és a How deep is your love (10))

Május 16.-án a Biztonsági Tanács ülésén a Bee Gees megállapodott David Forsttal egy jótékonysági koncert megtartásában, Music For UNICEF címmel

Július 18.-án mutatkozott be először a Sgt Pepper's Los Angelesben: a legendás Beatles slágerekre épülő film zenéje. A filmben a Gibb fivérek is szerepelnek, és adnak elő Beatles dalokat. Mellettük olyan előadók adták elő a Beatles számait, mint Steve Martin, az Earth Wind and Fire, Sandy Farina, az Aerosmith, Peter Frampton, és Billy Preston. A film producere George Martin volt. 1978. december 23.-án pedig az év megkoronázására a Bee Gees és Andy Gibb öt Billboard Music díjat is elkönyvelhetett.

1979. január 1.-én a Bee Gees 6 Grammy-díjat kapott 1978-as produkciójukért. Január 10.-én részt vettek a „Music for UNICEF” koncerten többek között Andy Gibb, Abba, John Denver, Kris Kristofferson, Rita Coolidge, Rod Stewart, Olivia Newton-John, Donna Summer és az Earth Wind and Fire társaságában, a koncert Gyermekek Nemzetközi Évének keretében lett megrendezve.

Január 12.-én csillagot kaptak a [Hollywood Walk of Fame-n, és január 26.-án megjelent a „Spirits having flown” albumuk is. Ez az album a Bee Gees késő hetvenes évek stílusának utolsó darabja volt olyan számokkal, mint a Tragedy, a lemez 4 nap alatt az USA-ban platinalemez lett. Több száma is listavezető volt. (Tragedy, Love you inside out’)

1979. május 18.-án szüleik, Hugh és Barbara Gibb a 'Dinah Shore Show' (CBS) műsor meghívott vendégei voltak.

Június 28-tól turnézni indultak ( a turné neve Spirits Having Flown tour). Év végéig tartott a turné. Állomásai: Fort Worth- től Philadelphia-ig 26 amerikai nagyvárost érintett. Rövid pihenő után, melynek során a Bee Gees-t a White House is meghívta (szeptember 24.), a turné tovább folytatódott: Largo-tól Miami –ig október 6.-án fejeződött be. November 10.-én a Bee Gees egy válogatásalbumot is megjelentetett, „Bee Gees Greatest” címmel, mely az előző évek sikerdalainak mintegy összefoglalója volt (Jive talkin'. Night fever, Tragedy, You should be dancing, Stayin' alive stb.), mely 3 nap alatt aranylemez lett, a következő év elején pedig platinalemez. Az év végén jelent meg lemezen a „Music For UNICEF” januári koncert felvétele, melyen egy új Bee Gees dal is elhangzott, Andy Gibb Olívia Newton Johnnal később lemezre is énekelte: a „Rest your love on me” szám.

[szerkesztés] Az utolsó szakasz

Az 1980-as év jól kezdődött a Gibb fivérek számára, január 12.-én a „The Bee Gees Greatest” album első helyet foglalta el az amerikai eladási listákon.

Az 1998-2000 közötti időszakban csak egy lemezük jelent meg: 1998. szeptember 19.-én, az „One Night Only” című, nemcsak CD-n, hanem DVD-n is. A lemezen szerepel a három Gibb fivér mellett Celine Dion, Stephen Gibb is, producere a három Gibb fivér és John Merchant volt. A korábbi koncertjük vágott és szerkesztett anyaga, a legsikeresebb dalaik élő felvételei. (közte a Massachusetts, To love somebody, Words, Night fever / More than a woman, Lonely days, New York mining disaster, How can you mend a broken heart, Heartbreaker, Guilty, Immortality, Tragedy, I started a joke, Grease, Stayin' alive) A megjelent CD- és videolemezre egy koncertturnét szerveztek.

1998. szeptember 3.-án rögzítették az „An Audience with the Bee Gees” szalagot, majd a Wembley-ből indulva koncertturnén vettek rész One Night Only címen az 1998-1999 évben. (Európa, Dél-Afrika, Argentína, Új- Zéland és Ausztrália területén) 1998. november 27.-én az „One night only” már platinalemez lett. 1999. október 12.-én a Man-szigeti Postahivatal Bee Gees bélyeget adott ki.

Az 1999-es évet a Millenniumi Koncerttel zárták (Florida)

A 2001-es év a Bee Gees számára az „utolsó” jelzőt is kaphatná, mert ekkor léptek fel utoljára nyilvánosság előtt (június 17.-én a Wango Tangó koncerten, (USA) és ekkor jelent meg utolsó albumuk is április 2.-én, ami új számokat is tartalmazott, a „This Is Where I Came In”. Ezt november 12.-én a „The Record” válogatáslemez követte, ami december 21.-én már multi-platinalemez lett. Az év utolsó napján, december 31.-én pedig a Bee Gees megkapta a CBEs kitüntető címet.(Commanders of the British empire)
2003 elején Maurice megbetegedett, kórházba került, és ott 2003. január 12.-én éjfél után 10 perccel meghalt, január 15.-én volt a temetése.
Január 22.-én Robin és Barry együtt jelentették be, hogy a halál egyben a Bee Gees együttes végét is jelenti, hiszen „harmadik tag pótolhatatlan”.
2003. február 23.-án a Bee Gees Grammy-díjat kapott életművéért.
2004. május 12.-én a Bee Gees-t a Music from Manchester University tiszteletbeli tagjává választották, június 22.-én a „Stayin Alive”-t beválasztották minden idők 10 legjobb mozifilmzenéje közé.
2004. november 1.-én megjelent a „Bee Gees Number Ones” válogatáslemez.

[szerkesztés] Lemezeladási statisztika

A Bee Gees együttes megközelítőleg 120 millió lemezpéldányt adott el albumaiból a világon, kislemezekkel együtt 180 milliót.

[szerkesztés] Legnagyobb példányban eladott lemezek

Saturday Night Fever (1977) 40 millió példány
Spirits having flown (1979) 21 millió példány
The Very Best of the Bee Gees (1990): 5 millió példány

[szerkesztés] Grammy-díjak

  • 1971: A legjobb popzenekar
  • 1977: a legjobb zenekar,
  • 1978: Az év rekordja (Stayin alive), az év dala (Stayin alive), az év albuma (Saturday night fever), a legjobb popzenekar (Bee Gees - Saturday night fever), a legjobb hangzás (Stayin alive)
  • 1983: a legeredetibb album: Barry, Robin és Maurice Gibb és többek: Stayin' alive
  • 2002: Életműdíj

[szerkesztés] Nagylemezek

  • The Bee Gees sing and play 14 Barry Gibb songs (1965)
  • Monday's rain / Spicks and Specks (1966)
  • Turn around, look at us (1967)
  • Bee Gees First (1967)
  • Horizontal (1968)
  • Rare precious and beautiful (1968)
  • idea (1968)
  • Best of Bee Gees (1969)
  • Odessa (1969)
  • Rare precious and beautiful, vol. 2 (1969)
  • Rare precious and beautiful, vol. 3 (1970)
  • Cucumber Castle (1970)
  • 2 years on (1971)
  • Melody / Swalk / Mercredi apres-midi (1971)
  • Trafalgar (1971)
  • To whom it may concern (1972)
  • Life in a tin can (1973)
  • Best of Bee Gees vol. 2 (1973)
  • A kick in the head is worth eight in the pants (1973) Nem megjelent album
  • Mr. Natural (1974)
  • Main course (1975)
  • All this and World War II (1976)
  • Children of the World (1976)
  • Here at last... Bee Gees... live (1977)
  • Saturday Night Fever (1977)
  • Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (1978)
  • Spirits having flown (1979)
  • Bee Gees greatest (1979)
  • Living eyes (1981)
  • Staying Alive (1983)
  • ESP (1987)
  • One (1989)
  • Tales from the Brothers Gibb: A history in song, 1967-1990 (1990)
  • The Very Best of the Bee Gees (1990)
  • High Civilization (1991)
  • Size isn't everything (1993)
  • Still Waters (1997)
  • One night only [live] (1998)
  • This is where I came in (2001)
  • The Record (2001)
  • Number Ones (2004)

[szerkesztés] Külső hivatkozások