Megyei jogú város
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A megyei jogú város olyan város, amely nem tartozik a megyei közigazgatás alá. Magyarországon jelenleg 23 megyei jogú város van. Bár többségük egy megye székhelye, ezek a városok jogilag nem a megyék részei, hanem azzal azonos rangú közigazgatási egységek.
1970-ig az ország Budapest utáni négy legnagyobb városa, Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs volt megyei jogú város, 1970-ben Győr is megkapta ezt a rangot, 1990-ben pedig minden város, amelynek a lakosságszáma meghaladta az 50 000 főt. 1996-ban megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek a lakossága nem érte el az 50 000-es határt (Salgótarján és Szekszárd.)
Az 1990. évi LXV. törvény alapján a megyei jogú várossá nyilvánítást kérheti minden olyan város, amelynek lakossága meghaladja az 50 000 főt. Esztergom, bár lakossága a 30 000 főt sem haladta meg, benyújtotta kérelmét, hogy megyei jogú várossá válhasson, de nem sikerült megszereznie a többség támogatását a Parlamentben.
Érdet 2005. november 7-én az Országyűlés megyei jogú várossá nyilvánította, mely a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésétől lépett életbe. 1 Bár a város lakossága évek óta átlépte az 50 000 főt - ami a megyei jogú várossá nyilvánítás egyetlen konkrét feltétele -, az infrastruktúra hiánya miatt korábban nem sikerült megszerezni a szükséges parlamenti támogatást.
A megyei jogú város képviselőtestülete a közgyűlés.
Magyarország megyei jogú városai (és a megyei jogú várossá nyilvánítás éve):
- Békéscsaba (1990)
- Debrecen (1954)
- Dunaújváros (1990)
- Eger (1990)
- Érd (2005)
- Győr (1970)
- Hódmezővásárhely (1990)
- Kaposvár (1990)
- Kecskemét (1990)
- Miskolc (1954)
- Nagykanizsa (1990)
- Nyíregyháza (1990)
- Pécs (1954)
- Salgótarján (1994)
- Sopron (1990)
- Szeged (1954)
- Szekszárd (1994)
- Székesfehérvár (1990)
- Szolnok (1990)
- Szombathely (1990)
- Tatabánya (1990)
- Veszprém (1990)
- Zalaegerszeg (1990)


Based on work by