Vita:Apológia Kutatóközpont
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szócikk semleges nézőpontú!
[szerkesztés] Tényözön!
Mi ebben a személyeskedés?
Szalai András exbuddhista mert buddhista volt:Searching for Reality The testimony of András Szalai, former Zen Buddhist
A protestáns hitelveket valló nemzetközi valláskutató-központ és a Golgota Keresztény Gyülekezet egymástól való függetlensége nem egyértelmű.-ez tény! "Magyarországon Apológia Kutatóközpont néven működő szervezet, a CFAR The Centers for Apologetics"a hitvédelmek központjának" magyarországi szervezete," "melynek hitvallása a Calvary Chapel hitvallásával azonos." -Ez egy tény. "Magyarországon Szalai András az Apológia Kutatóközpont vezetője egyben a Golgota Keresztény Gyülekezet -egyik budapesti gyülekezetének teljes időben dolgozó egyház-vezető lelkésze." -ez a mondat is tényeken alapszik amit az egyik golgotás ismerősömtől tudtam meg! "A függetlennek feltüntetett protestáns hitelveket valló nemzetközi valláskutató-központ és a Calvary Chapel egymástól való függetlensége nem egyértelmű." -ez a mondat is tény mert nem egyértelmű! Azzal nem állítok mást mint azt hogy nem egyértelmű! Jó lenne ha a dolgok tisztázása végett föltennék az Apollógia honlapjára azt hogy mi a CFAR létrejöttének története, hogyan jött létre ki illetve kik, alapították?--Neo 2006. április 13., 13:21 (CEST)
[szerkesztés] "Köd a köbön" -az Apológia Kutatóközpont - al kapcsolatosan felmerülő kérdések.
sem a magyar sem az angol honlapon CFAR" nem írják, hogy hogyan jött létre ez a nemzetközi szevezet, sem azt, hogy ki illetve kik alapították! Az apollógia honlapjával viszont több probláma is van:
- Kritikai tanulmányaik melyek a kritizált egyházról szólnak, bármely nagy keresőben bejönnek, ezeken a tanulmányokon nem szerepel az ami a legtöbb tanulmányon, könyvön, íráson szerepelni szokott az az, hogy ki a cikk illetve tanulmány szerzője, írója.
- Az apollógia honlapon nem szerepel továbbá az sem, hogy ki az a Szalai András! Kicsoda ő egyáltalán? Mivel foglalkozik? Milyen végzettsége van? Pedíg ezek feltüntetése alapvető dolog egy szervezet nyilvános honlapján. Hol azt írja, hogy ő "a Kutatóközpont vezetője" hol pedíg "az Alapítvány képviselője" én odaírnám, hogy a Golgota Keresztény Gyülekezet lelkésze, és azt is, hogy nyelvész - más forrásból de ezt is megtudtam róla.-
- Ködös terület továbbá a kutatóközpont munkatársainak kiléte -ezt szintén homály fedi- sokkal egyenesebb lenne ha a honlapon ez is szerepelne, valamint ha valóban több egyház támogatja ezt a szervezetete melyek ezek?
-és akkor talán nem lenne enyire ködös az egész! --Neo 2006. április 13., 13:54 (CEST)
Megjegyzés: Újabban az Apológia Kutatóközpont honlapon több helyen feltüntették a szerzők/közreműködők neveit.--Neo 2006. május 11., 12:36 (CEST)
[szerkesztés] Apológia kutatóközpont sajátos elképzelései:
[szerkesztés] Protestáns impresszioniata gondolatok:
[szerkesztés] Madonna az imázs álldozata?
Szalai András apológia honlapján azt írja Madonnáról (az énekesnőről), hogy a saját imázsának az áldozata, aki az imázs mesterségesen alkotott valóságában él. - ez szerintem elvont gondolat és ennek így nincs értelme. Teljesen tényszerűtlen ilyet állítani. Látott e valaki valaha olyat, hogy valakit a saját stílusa foglyul ejt? Vagy a pszichológiai szakirodalomben van e ilyen jellegű feljegyzés? Az „Imázs –fogjulejtés jelensége” egyszerűen nem létezik! Madonnánál sem ez a helyzet. Ő egyszerűen csak manipulatív eszközként -újdonságvarázs fenntartása céljából- használja az imázst. Illetve az újra meg újra megváltoztatott külsőt. Ez is perfekcionista karakteréből fakad - ezen a területen is teljesíteni akar.- Megfelelni, a legjobbnak lenni. Szalai Andrásnak az Ilyen megalapozatlan "impresszionista" (belső benyomások által átszínezett látásmód szerint való) és ehhez hasonló megállapítások számomra megkérdőjelezik a kutatóközpont honlapján olvasható egyéb információk hitelességét, megbízhatóságát is.--Neo 2006. április 28., 19:33 (CEST)
[szerkesztés] Aki az szerzőktől-íróktól függetlenül a honlap tartalomért felel
-És ezen mit sem válltoztat ha időközbe feltüntetik az eredeti szerző és fordító nevét, -tehát a cikket nem Szalai írta- mégis az AKK vezetőjeként egy személyben felel a honlapon megjelenő tartalomért. --Neo 2006. május 11., 12:34 (CEST)
[szerkesztés] Biblikus hitvédelem vagy protestáns racionalizáció
A "Keresztények"-ről szóló szócikkben Szalai András arról ír, hogy a 1Kor. 1.11-13- alapján a hívő nem Krisztusé mert ha valaki ezt állítaná magáról az "pártoskodás" Krisztus mellett. Ezenfelül azt is írja honlapján hogy azt mondani "Én Pálé! Én Péteré!" ugyanolyan rossz mint azt " Én Krisztusé!" "– ez sem jobb".
Nézzük a vitatott idézetet: "Pál Korintusiakhoz írt első levele 1.11-13 Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé.” Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére merítkeztetek be?"
Miért mondja Szalai, hogy a hivő ne állítsa hogy ő Krisztusé! Mert az sem jobb? Mikor a biblia hit mást tanít abban a témában, hogy a hívő kié:
- Mk. 9.41 "Aki inni ad nektek egy pohár vizet az én nevemben, mivel a Krisztuséi vagytok, bizony, mondom néktek, hogy el nem marad a jutalma."”
- 1Kor. 3.23 "Ti viszont a Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené."
- Gal. 3.29 "Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök."
A racionalizációk mögött rejlő motivációk:
Miért lényeges az 1Kor. 1.11-13 Ilyesfajata magyarázata? Mert azt a koncepciót támadja mi szerint így beszélni helyes: "én Kálvinista vagyok én Lutheránus én meg Chuckista." -Tehát a Szalai álltal kritizált idézet a Protestantizmus alapvető gyengeségeire világít rá. --Neo 2006. május 11., 13:05 (CEST)
-És mindennek csak azért van jelentősége mert akkor megállapítható, hogy az AKK- valójában a Lutheránus-Kálvinista hitnézeteket védi, nem álltalában a keresztényeket, vagy a hitet. Igaz ugyan, hogy az Apollógia hitvédelmet jelent de a hitvédelem nevében a hit időnkénti támadása mögött felekezeti meggyőződésbeli motivációk rejtőznek. --Neo 2006. május 11., 13:24 (CEST)
'''lásd még: racionalizáció: elhárító mechanizmus --Neo 2006. május 11., 13:33 (CEST)
[szerkesztés] Kedves 87.97.99.165 User Ez mi?
Az általad írt szöveg egy részéhez ezt írtad:(id. a Végzésből)-ez mi? Remélem nem szerepel ez semilyen honlapon mert akkor szerzői jogvédelmi problémáról van szó. Meg tudnád írni honnan vetted ezt az idézett szöveget? --Neo 2006. május 26., 11:40 (CEST)

