Tolár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Szlovén tolár | |
|---|---|
| Ország: | Szlovénia |
| Váltópénz: | 100 stotin |
| ISO-4217-Kód: | SIT |
| Rövidítés: | Sit |
| Árfolyam: (2005. október) |
1 Ft = 0,944 SIT 1 SIT = 1,06 Ft |
A tolár Szlovénia hivatalos pénzneme. Rövidítése: SIT. Váltópénze a stotin. 1 tolár 100 stotinov, de csak az 50 stoninovos érme van forgalomban. A tolár ragozása a szlovén nyelvben: 1 tolar, 2 tolarja, 3-tól tolarjev. A tolár kifejezés a Thalerből, a Bohemiabeli Joachimsthalban 1518-ban készített ezüst érme nevéből ered, amely az angol dollar szóból származott.
A pénz külső megjelenése, figyelembe véve a mennyiségét, eloszlását és tartós jelenlétét, Szlovénia egyik leglátványosabb önkifejezése.
Szlovénia az új pénznemét 1991 októberében vezették be. 1995 szeptemberétől kezdve átváltható a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott többi valutával. Mivel erős alapokon hozták létre, így viszonylag stabil és nagy hírnevű pénzzé vált.
Az új szlovén pénzről szóló döntések megjelennek a kilenc bankjegyen (a 10 000, 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 tolároson). A Szlovén Bank és a Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia választotta ki azon személyeket, akik a szlovén identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepeljenek. A pénz külső megjelenésének megtervezését Miljenko Liculra bízták.
Licul alapötlete az volt, hogy a pénz a munka eredményességének kimutatása, az újonnan készített földi javak honorálása. Ez az, amiért a kiválasztott személyiségek kifejeznek egy örök érvényű tartalmat, a jelen vonatkozásban kapcsolatot a kreativitás és annak jutalma között. Mindegyik arckép hárompólusú: a személy, aki fontos újítást mutat be egy bizonyos területen; a szakterületet, ahol az illető dolgozott néhány segédeszközzel illusztrálva, és a személy és a segédeszköz kapcsolatának eredményét. Ez a személy-eszköz-eredmény háromszög a szlovén tolár külső megjelenésének alapötlete.
Ezen túl található a toláron egy intézmény, amihez a kiválasztott személy többé-kevésbé kapcsolódik. Az intézményt általában az építészeti jellemvonások segítségével ábrázolják, amiket a művész összetett külső és belső ihlet által talált. A bankjegyeken található portrék árnyalakban folytatódnak. Az arc tagoltságát a körvonalban fejezi ki, és a portré térbeli szemszöge finoman folytatódik a bankjegy felületén továbbá a háromszög motívumain.
A tolár bankjegyeknél használt nyomdászati megoldás bizonyos tekintetben tisztelet a klasszicizmusnak - serif betűtípus -, de mégsem nyúl vissza a történelmi klasszicizmushoz. Azonos nyomdai eljárást használtak már korábban a Miljenko Licul által tervezett szlovén útlevélen. A bankjegyeken található számértékek, összefüggésben a kép levegő-föld szemszögével, ki vannak terjesztve három dimenzióra.
A két alapgondolat megjelenését – a személy-eszköz-eredmény háromszög a mulandóság bevonásával, a portré folytatása árnyképpé – feljavítják a színek. Az ötlet, hogy gyönyörű és vidám bankjegye legyen Szlovéniának a milleniumra a holland forinttól származik. A színben gazdag és élettel teli történetet, amit a bankjegyek elmesélnek, kiegészítik a Radečében készített papír tapintható tulajdonságai. Ezen kívül a papír kellemes ropogása nagyon tartós.
Ellentétben a bankjegyeken található történelmi és kulturális történetekkel, az érméket természeti motívumok díszítik. Az állatok bemutatják a világ ezen részének ökoszisztémáját.
[szerkesztés] Bankjegyek
| Címlet | Ábrázolt alak | Forgalomban |
|---|---|---|
| 10 SIT | az első szlovén könyv szerzője, a protestáns Primož Trubar (1508-1586) | 1992. november 27-től |
| 20 SIT | a történész és geográfus Janez Vajkard Valvasor (1641-1693) | 1992. december 28-tól |
| 50 SIT | a matematikus Jurij Vega (1754-1802) | 1993. március 19-től |
| 100 SIT | a XX. sz.-i impresszionista festő Rihard Jakopič (1869-1943) | 1991. szeptember 30-tól |
| 200 SIT | a Prágában tevékenykedett reneszánsz zeneszerző Jacobus Gallus (1550-1591) | 1993. február 22-től |
| 500 SIT | a leghíresebb szlovén építész Jože Plečnik (1872-1955) | 1991. szeptember 30-tól |
| 1000 SIT | a legnagyobb szlovén romantikus költő és hazafi France Prešeren (1800-1849) | 1991. szeptember 30-tól |
| 5000 SIT | a realista festő Ivana Kobilca (1861-1926) | 1993. december 13-tól |
| 10000 SIT | Ivan Cankar (1876-1918), író | 1995. március 15-től |
[szerkesztés] Érmék
| Címlet | Állat | Forgalomban |
|---|---|---|
| 10 stotinov | barlangi vakgőte (Proteus anguinus) | 1993. április 29-től |
| 20 stotinov | bagoly (Asio otus) | 1993. április 29-től |
| 50 stotinov | méh (Apis mellifera) | 1993. január 4-től |
| 1 SIT | pisztráng (Salmo trutta fario) | 1993. január 4-től |
| 2 SIT | füsti fecske (Hirundo rustica) | 1993. január 4-től |
| 5 SIT | kőszáli kecske (Capra ibex) | 1993. január 4-től |
| 10 SIT | ló (Equus) | 2000. április 19-től |
| 20 SIT | fehér gólya (Ciconia ciconia) | 2003. július 7-től |
| 50 SIT | bika (Taurus taurus) | 2000. április 19-től |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Európa pénznemei | ||
|---|---|---|
| Eurózóna | euró | |
| Észak-Európa | dán korona | feröeri korona | izlandi korona | norvég korona | svéd korona | |
| Balti régió | észt korona | lett lat | litván litas | |
| Nyugat-Európa | svájci frank | angol font | guernsey-i font | Man szigeti font | jersey-i font | |
| Közép-Európa | cseh korona | magyar forint | lengyel złoty | szlovák korona | szlovén tolár | |
| Kelet-Európa | belarusz rubel | moldovai lej | orosz rubel | transznyisztriai rubel | ukrán hrivnya | |
| Délkelet-Európa | albán lek | bolgár leva | bosnyák konvertibilis márka | horvát kuna | macedón dinár | román lej | szerb dinár | |
| Mediterrán | ciprusi font | gibraltári font | máltai líra | új török líra | |
| Kaukázus | örmény dram | azerbajdzsáni manat | grúz lari | |
| Euróval helyettesített pénznemek | ||
| Eurózóna | osztrák schilling | belga frank | holland forint | finn márka | francia frank | német márka | görög drachma | ír font | olasz líra | luxemburgi frank | portugál escudo | spanyol peseta | |


Based on work by