Üzbég ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az üzbég ábécé vagy özbeg ábécé (saját nyelvén: Eski oʻzbek yozuvi) az üzbég nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1927-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet [[1940]-ben cseréltek le a 2005-ig használt cirill írásra. A 2005-ben bevezetett új, laitn betűs írást már 1995-ben hivatalossá tették, de hagytak egy átmeneti időszakot (10 év) az átállásra. Manapság hivatalos dokumentumok már csak a latinbetűs írással adhatók ki Üzbegisztánban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A mai latin betűs ábécé

Latin
betű
Cirill
megfelelő
Fonetikus
érték
1993-as
változat
1927-es
változat
A a А а [a] A a A a
B b Б б [b] B b B b
Ch ch Ч ч [ʧ] Ç ç C c
D d Д д [d] D d D d
E e Е е [e] E e E e
F f Ф ф [f] F f F f
G g Г г [g] G g G g
Gʻ gʻ Ғ ғ [ʁ] Ğ ğ Ƣ ƣ
H h Ҳ ҳ [h] H h H h
I i И и [i] I i I i
J j Ж ж [ʤ] J j Ç ç
K k К к [k] K k K k
L l Л л [l] L l L l
M m М м [m] M m M m
N n Н н [n] N n N n
O o О о [ɒ] O o O o
Oʻ oʻ Ў ў [ɵ] Ö ö Ө ө
P p П п [p] P p P p
Q q Қ қ [q] Q q Q q
R r Р р [r] R r R r
S s С с [s] S s S s
Sh sh Ш ш [ʃ] Ş ş Ş ş
T t Т т [t] T t T t
Ts ts Ц ц [ʦ] C C Ts ts
U u У у [u] U u U u
V v В в [w] V v V v
X x Х х [x] X x X x
Y y Й й [j] Y y J j
Z z З з [z] Z z Z z
Ъ/Ь ъ/ь [ʔ] Ь ь

A c, w nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel: cts; wv.

A és betűket a kézírásban gyakran ğ, ŏ formában írják.

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Ç炍 Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Zz Ьь.

[szerkesztés] Az előző cirill betűs ábécé

A táblázat az 1999 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű kisbetű latin ábécé ISO 9[1] ALA-LC[2] WWS[3] Allworth[4] BGN/PCGN[5]
А а a a a a ä a
Б б b b b b b b
В в v v v v v w
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e, ye[6] e e e e, ye[7] e, ye[8]
Ё ё yo ë ë ë ya yo
Ж ж j ž zh ž j, zh[9] zh
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й y j ĭ j y y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
О о o o o o a o
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ф ф f f f f f f
Х х x h kh x kh kh
Ц[10] ц ts c ts c ts ts
Ч ч ch č ch č ch ch
Ш ш sh š sh š sh sh
Ъ ъ " " " "
Ь[11] ь -
Э э e è ė è ë e
Ю ю yu û iu ju yu yu
Я я ya â ia ja ya
Ў ў ŭ ŭ ŭ o ŭ
Қ қ q ķ q ķ q q
Ғ ғ ġ gh gh gh
Ҳ ҳ h h h h
  1. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  2. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  3. The World's Writing Systems, New York, 1996
  4. Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
  5. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  6. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  7. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  8. Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
  9. Idegen eredetű szavakban
  10. Csak idegen eredetű szóban fordul elő
  11. Csak idegen eredetű szóban fordul elő

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások