Passzátszél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Egyenlítőnél a levegõ magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, és visszasüllyed a felszínre a térítõknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítõ felé halad. A térítõktõl az Egyenlítõ felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis erõ eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzát szélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletrõl nyugat felé fúj, az Egyenlítõ irányába. Néha a passzát szeleket egyszerûen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a ’kereskedelmi szelek’, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba.

http://www.atmosphere.mpg.de/media/archive/3318.jpg

Az ábrán felülrõl lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függõleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettõl délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítõ. A térítõn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítõi szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erõs emelõ hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentõs csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.