Lengyelország vajdaságai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vajdaságok (lengyelül:województwo) a 14. század óta számítanak Lengyelország másodszintű közigazgatási egységeinek. A vajdaságok jelenlegi kialakítása a közigazgatás újraszervezéséről szóló 1998-as törvény alapján 1999. január 1. óta van érvényben. A vajdaságok átszervezése nem kis részben az Európai Unió felé megfelelőség miatt kerültek átalakításra, igazodva a NUTS rendszerhez, melyben az újjáalakítás óta a vajdaságok a NUTS-2 szinten helyezkednek el.

Az új közigazgatási beosztás az 1975-ben kialakított, nagyobb városokon alapuló 49 vajdasággal szemben mindössze 16, történelmi alapokon nyugvó vajdaságból áll. Az új egységek területe 10 és 35 ezer km², lakosságuk egy és ötmillió között oszlik meg. A vajdaságok saját önkormányzattal rendelkeznek. (sejmik wojewodzki)


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Vajdaságok 1999 óta

Image:Poland administrative division 1999 literki.png
Vajdaságok 1999 óta
Rövidítés Kód Autórendszám Vajdaság Székhely Terület
km²
Népesség
(2003. december 31.)
Népesség
(2004. június 30.)
DS 02 D Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie) Wrocław 19 947,76 2 898 313 2 895 729
KP 04 C Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie) Bydgoszcz¹
Toruń²
17 969,72 2 068 142 2 067 548
LU 06 L Lublini Vajdaság (Lubelskie) Lublin 25 114,48 2 191 172 2 187 918
LB 08 F Lubuszi vajdaság (Lubuskie) Gorzów Wielkopolski¹
Zielona Góra²
13 984,44 1 008 786 1 009 177
LD 10 E Łódzi Vajdaság (Łódzkie) Łódź 18 219,11 2 597 094 2 592 568
MP 12 K Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie) Kraków 15 144,10 3 252 949 3 256 171
MA 14 W Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie) Warszawa 35 597,80 5 135 732 5 139 545
OP 16 O Opolei Vajdaság (Opolskie) Opole 9 412,47 1 055 667 1 053 723
PK 18 R Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie) Rzeszów 17 926,28 2 097 248 2 097 325
PD 20 B Podlasiei Vajdaság (Podlaskie) Białystok 20 179,58 1 205 117 1 204 036
PM 22 G Pomerániai Vajdaság (Pomorskie) Gdańsk 18 292,88 2 188 918 2 192 404
SL 24 S Sziléziai Vajdaság (Śląskie) Katowice 12 294,04 4 714 982 4 707 825
SW 26 T Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie) Kielce 11 672,34 1 291 598 1 290 176
WM 28 N Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie) Olsztyn 24 202,95 1 428 885 1 428 385
WP 30 P Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie) Poznań 29 825,59 3 359 932 3 362 011
ZP 32 Z Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie) Szczecin 22 901,48 1 696 073 1 695 708
(¹) - a vajdaság székhelye, (²) - a vajdasági önkormányzat székhelye


A vajdaságok a NUTS-1 adminisztratív szint kialakíthatósága miatt statisztikai régiókba vanak tömörítve:

  • I. régió: 7,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 50,5%-a az EU átlagnak
    • Mazóviai (Mazowieckie, MA)
    • Łódzi (Łódzkie, LD)
  • II. régió: 8,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az EU átlagnak
    • Sziléziai (Slaskie, SL)
    • Kis-Lengyelországi (Malopolskie, MP)
  • III. régió: 6,8 millió lakos, az egy főre jutó GDP 28,1%-a az EU átlagnak
    • Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie, SW)
    • Kárpátaljai (Podkarpackie, PK)
    • Podlasiei (Podlaskie, PD)
    • Lublini (Lubelskie, LU)
  • IV. régió: 6,1 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az EU átlagnak
    • Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie, WP)
    • Lubuszi vajdasági (Lubuskie, LB)
    • Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie, ZP)
  • V. régió: 4,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 38,3%-a az EU átlagnak
    • Alsó-Sziléziai (Dolnoslaskie, DS)
    • Opolei (Opolskie, OP)
  • VI. régió: 5,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 35,0%-a az EU átlagnak
    • Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie, KP)
    • Pomerániai (Pomorskie, PM)
    • Warmia-Mazúriai (Warminsko-Mazurskie, WM)

[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1975-1998 között (49 vajdaság)

Lengyelország vajdaságai 1975 után
Nagyít
Lengyelország vajdaságai 1975 után


A lengyel vajdaságok mostanit megelőző átszervezése 1973 - 1975 között zajlott le. Az addigi háromszintű közigazgatási beosztás (vajdaság, megye, település) kétszintűvé változott (49 kis vajdaság, települések). A három legkisebb vajdaság - Varsó, Krakkó, Łódź - különleges státuszt élvezett: polgármesterük egyben a vajdaság vezetője is volt.

 

Lengyel vajdaságok 1975-1998 között
Rövidítés Vajdaság Székhely Terület
km² (1998)
Népesség
(1980)
Városok száma Települések száma
bp bialskopodlaskie Biała Podlaska 5348 286 400 6 35
bk białostockie Białystok 10 055 641 100 17 49
bb bielskie Bielsko-Biała 3 704 829 900 18 47
by bydgoskie Bydgoszcz 10 349 1 036 000 27 55
ch chełmskie Chełm 3 865 230 900 4 25
ci ciechanowskie Ciechanów 6 362 405 400 9 45
cz częstochowskie Częstochowa 6 182 747 900 17 49
el elbląskie Elbląg 6 103 441 500 15 37
gd gdańskie Gdańsk 7 394 1 333 800 19 43
go gorzowskie Gorzów Wielkopolski 8 484 455 400 21 38
jg jeleniogórskie Jelenia Góra 4 378 492 600 24 28
kl kaliskie Kalisz 6 512 668 000 20 53
ka katowickie Katowice 6 650 3 733 900 43 46
ki kieleckie Kielce 9 211 1 068 700 17 69
kn konińskie Konin 5 139 441 200 18 43
ko koszalińskie Koszalin 8 470 462 200 17 35
kr krakowskie Krakkó 3 254 1 167 500 10 38
ks krośnieńskie Krosno 5 702 448 200 12 37
lg legnickie Legnica 4 037 458 900 11 31
le leszczyńskie Leszno 4 254 357 600 19 28
lu lubelskie Lublin 6 793 935 200 16 62
lo łomżyńskie Łomża 6 684 325 800 12 39
ld Łódzkie Łódź 1523 1 127 800 8 11
ns nowosądeckie Nowy Sącz 5 576 628 800 14 41
ol olsztyńskie Olsztyn 12 327 681 400 21 48
op opolskie Opole 8 535 975 000 29 61
os ostrołęckie Ostrołęka 6 498 371 400 9 38
pi pilskie Piła 8 205 437 100 24 35
pt piotrkowskie Piotrków Trybunalski 6 266 604 200 10 51
pl płockie Płock 5 117 496 100 9 44
po poznańskie Poznań 8 151 1 237 800 33 57
pr przemyskie Przemyśl 4 437 380 000 9 35
rs radomskie Radom 7 295 702 300 15 61
rz rzeszowskie Rzeszów 4 397 648 900 13 41
se siedleckie Siedlce 8 499 616 300 12 66
si sieradzkie Sieradz 4 869 392 300 9 40
sk skierniewickie Skierniewice 3 959 396 900 8 36
sl słupskie Słupsk 7 453 369 800 11 31
su suwalskie Suwałki 10 490 422 600 14 42
sz szczecińskie Szczecin 9 981 897 900 29 50
tg tarnobrzeskie Tarnobrzeg 6 283 556 300 14 46
ta tarnowskie Tarnów 4 151 607 000 9 41
to toruńskie Toruń 5 348 610 800 13 41
wb wałbrzyskie Wałbrzych 4 168 716 100 31 30
wa warszawskie Varsó 3 788 2 319 100 27 32
wl włocławskie Włocławek 4 402 413 400 14 30
wr wrocławskie Wrocław 6 287 1 076 200 16 33
za zamojskie Zamość 6 980 472 100 5 47
zg zielonogórskie Zielona Góra 8 868 609 200 26 50



[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1945-1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)

A második világháború után, a területileg jelentősen megváltozott Lengyelország új közigazgatási beosztása a háború előttin alapult. A keleti határ mentén fekvő, a Szovjetunió által részben megszerzett vajdaságok határai a megmaradó oirszágrészen belül változatlanok maradtak. Nyugaton, a Németországtól megszerzett területeken új vajdaságokat alakítottak ki, Szczecin, Wrocław, valamint Olsztyn központtal, területeket csatoltak továbbá a Gdansk-i, a Katowice-i, valamint a Poznań-i vajdaságokhoz. Varsó és Łódź önálló vajdasági jogot szerzett.

1950-ben új vajdaságokat hoztak létre. A Koszalin-i a Szczecini vajdaság területéből, az Opole-i a Katowice-i, a Zielona Góra-i a Poznań-i vajdaság területének egy részén lett kialakítva. További 3 nagyváros, Wrocław, Krakkó and Poznań vajdasági jogokat szerzett.

Lengyelország vajdaságai 1957 után
Nagyít
Lengyelország vajdaságai 1957 után

 

Lengyelország közigazgatási beosztása 1945-1975
Autórendszám
(1956 után)
Vajdaság Székhely Terület
km² (1965)
Népesség
(1965)
A białostockie Białystok 23 136 1 160 400
B bydgoskie Bydgoszcz 20 794 1 837 100
G gdańskie Gdańsk 10 984 1 352 800
S katowickie Katowice 9 518 3 524 300
C kieleckie Kielce 19 498 1 899 100
E koszalińskie ¹ Koszalin 17 974 755 100
K krakowskie Krakkó 15 350 2 127 600
F Łódzkie Łódź 17 064 1 665 200
L lubelskie Lublin 24 829 1 900 500
O olsztyńskie Olsztyn 20 994 956 600
H opolskie ¹ Opole 9 506 1 009 200
P poznańskie Poznań 26 723 2 126 300
R rzeszowskie Rzeszów 18 658 1 692 800
M szczecińskie Szczecin 12 677 847 600
T warszawskie Varsó 29 369 2 453 000
X wrocławskie Wrocław 18 827 1 967 000
Z zielonogórskie ¹ Zielona Góra 14 514 847 200
Autórendszám
(1956 után)
Vajdasági jogú városok Terület
km² (1965)
Népesség
(1965)
I Łódź 214 744 100
W Varsó 446 1 252 600
 ? Krakkó ² 230 520 100
 ? Poznań ² 220 438 200
 ? Wrocław ² 225 474 200
¹ - 1950-ben létrejött vajdaság ² - 1957-ben vajdasági jogokat szerzett város



[szerkesztés] Lengyelország vajdaságai 1921-1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész - Szilézia)

Lengyelország vajdaságai, 1922-1939. között
Nagyít
Lengyelország vajdaságai, 1922-1939. között

 

Lengyelország vajdaságai 1937-ben
autórendszám
(1937 után)
Vajdaság
Vajdasági jogú város
Székhely terület
1000 km² (1930)
Népesség
1000 fő (1931)
00-19 Varsó Varsó 0,14 1179,5
85-89 warszawskie Varsó 31,7 2460,9
20-24 białostockie Białystok 26,0 1263,3
25-29 kieleckie Kielce 22,2 2671,0
30-34 krakowskie Krakkó 17,6 2300,1
35-39 lubelskie Lublin 26,6 2116,2
40-44 lwowskie Lwów 28,4 3126,3
45-49 Łódzkie Łódź 20,4 2650,1
50-54 nowogródzkie Nowogródek 23,0 1057,2
55-59 poleskie Brześć nad Bugiem 36,7 1132,2
60-64 pomorskie Toruń 25,7 1884,4
65-69 poznańskie Poznań 28,1 2339,6
70-74 stanisławowskie Stanisławów 16,9 1480,3
75-79 ? Auton. śląskie Katowice 5,1 1533,5
80-84 tarnopolskie Tarnopol 16,5 1600,4
90-94 wileńskie Wilno 29,0 1276,0
95-99 wołyńskie Łuck 35,7 2085,6