Esterházy Antal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Esterházy Antal gróf (galánthai) (1676. február 3.–Rodostó, 1722. augusztus 8.) kuruc tábornagy
[szerkesztés] Családja
Esterházy Ferenc és Thököly Katalin fia.
[szerkesztés] Életpályája
1703-ban császári ezredes volt, és Forgách Simon gróf tábornok és győri helyettes parancsnokkal szétverték Ocskay báró csapatát és Lévát elfoglalták a kurucoktól. 1704-ben átállt II. Rákóczi Ferenchez és a nagyszombati ütközetben a kurucok balszárnyát vezette. Sigbert Heistertől szeptemberben vereséget szenvedett Csákvárnál. 1705-ben Bercsényivel a Vág mentén maradt s a vereskői vagy pudmerici csatában az ő parancsnoksága alatt volt a kuruc sereg balszárnya. 1706-ban Bottyánnal és Bezerédjvel Stahremberg Miksa császári altábornagy csapatait a fertőmenti és soproni megerősített védvonalból kiverte, sok foglyot és zsákmányt ejtett s innen Ausztriába ütve, Bécs külvárosáig mindent felégetett.
Eredményes volt 1708-ban dunántúli működése. Bevette s lerombolta Körmend várát, aztán még a tél folyamán a stájer határokra csapott, augusztusban pedig kétszer is berontott Ausztriába s Bécsig hatolt, maga József császár is alig tudott előle menekülni Laxenburgból.
1709. elején is szerencsésen harcolt, de már június elején Heister tulnyomó erővel tör a Dunántúlra, Palotánál megveri Esterházy Antalt, aki leolvadt seregével télre kelve átköltözik a Duna balpartjára és Érsekújvárba vonul, ahonnan a romhányi ütközet napján kitörve, Pozsonyon túl hatolt, bevette a császáriak récsei erődített állomását.
1710. novemberében Lengyelországba ment át s ezentúl Rákóczival maradt. elkisérte Franciaországba, majd 1721-ben Törökországba. Rodostóban halt meg. Hamvait 1906-ban hazahozták és a kassai székesegyházban temették el.


Based on work by