Robert Grosseteste
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Robert Grosseteste (kb. 1175 – 1253. október 9.) teológus, skolasztikus filozófus, lincolni püspök és az Oxfordi Egyetem kancellárja. A természettudományok tudósa, foglalkozott az asztronómiával, meteorológiával, fizikával, kozmogóniával, optikával, logikával, lélektannal, metafizikával.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
1175 körül született Oxfordban.
Párizsban végezte a tanulmányait, és 1235-től 1253-ös haláláig Lincoln püspöke volt.
Grosseteste több könyvet írt latinul és franciául, mialatt írnokként dolgozott. Legismertebb műve a Chasteua d'amour, egy allegorikus költemény, ami a világ keletkezéséről és a keresztény megváltásról szól. Az 1230-ban írt Hexaëmeron is teológiai témájú. Több művet írt a háztartás vezetéséről és az illem etikájáról. Munkásságából kiemelendő még Arisztotelész műveihez, főleg a Fizika címűhöz készített kommentárja.
Filozófiai és esztétikai gondolkodásának központi eleme a fény, mind neoplatonikus értelemben, mind az érzékelés szempontjából. Nagy hatással volt tanítványára, Roger Baconre.
[szerkesztés] Tudományos tevékenysége
Grossetestet úgy is ismeri az utókor mint a tudományos gondolkodás atyját, mint a matematizáló természetkutatás úttörőjét.
1220 és 1235 több tudományos munkát írt, mint például:
- De sphera. Csillagászati tanulmányok.
- De luce. A fény metafizikájáról. (A fényt tartja a első testi formának – corporeitás – amely az első anyagban teremtetett.)
- De accessione et recessione maris. Az apályról és a dagályról.
- De lineis, angulis et figuris. Matematika a természettudományokban .
- De iride. A szívárványról.
1220-1235 közöti időben írt munkái főleg Arisztotelészhez írt kommentárok , és a tudomány módszeréről való írások voltak. Grosseteste nagyban hozzájárult a nyugati tudományos gondolkodás fejlődéséhez.
Grosseteste volt az első a skolasztikusok közül, aki teljesen megértette Arisztotelész gondolkodását a tudomány dualizmusáról: a partikuláris és az univerzális közti viszonyt.
Grosseteste rengeteg csillagászati megfigyeléseket és kísérletet is végzett.
[szerkesztés] Teológia
Grosseteste a zsidóság mindennapi helyzetének és jogi státuszának állandó romlását írja le, hangsúlyozva, hogy szétszóródásuk és megalázó szolgai helyzetük a következménye, hogy kigúnyolták és megfeszítették a világ Megváltóját. "Ez a nép - miként Káin - elátkozott volt, s az is marad mindaddig, ameddig kitart a hitetlenségében és az istenkáromlásban...Ez a nép bolyong a szétszóratásban és messzire kerül otthonától, Jeruzsálemtõl, bujdokolva a bizonytalanban és rettegve a haláltól." (Robert Grosseteste: Epistolae (ed. H.R. Luard), London: 1861.)
[szerkesztés] Magyarul megjelent művei
- Robert Grosseteste : A szabad művészetekről, A hangok keletkezéséről, A színről, A testi mozgásokról és a fényről. in: Redl, 1988., 348-361.



Based on work by