Panoráma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A panoráma a fényképezést megelőző négy látványélmény egyike. Neve a görög pan („minden”) és horama („látvány”) szavakból származik; Robert Baker nevezte el így 1787-ben.

Robert Baker (1739–1806) miniatűr- és porcelánfestő volt, s 1787-ben szabadalmaztatta találmányát. Voltaképpen – leegyszerűsítve – egy körfestményről van szó. A körfestmény elhelyezésére épített speciális épületben – a rotundában – a néző egy elsötétített folyosón és/vagy lépcsőn jut fel az épület közepén lévő kilátó teraszra, ahonnan körbefordulva, körbejárva nézheti a körfestményt. Feszty Árpád Ópusztaszeren látható honfoglalási körképe ezen az elven alapszik.

A panoráma továbbá egy fényképezési stílus is. Ezeket a képeket több darabból rakják össze.

Philadelphia belvárosa, 1913 Jól megfigyelhető, hogy hogyan áll össze több külön képből egy nagy panorámakép.
Nagyít
Philadelphia belvárosa, 1913
Jól megfigyelhető, hogy hogyan áll össze több külön képből egy nagy panorámakép.
Modern panorámakép, Varsó belvárosa  Akárcsak a kiterített térkép, a kiterített panoráma is jelentősen eltorzítja a valós vonalakat
Nagyít
Modern panorámakép, Varsó belvárosa
Akárcsak a kiterített térkép, a kiterített panoráma is jelentősen eltorzítja a valós vonalakat

[szerkesztés] Külső hivatkozások