Négy igenes népszavazás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A „négy igenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, az MSZMP (majd MSZP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésérõl szólt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kezdeményezők
Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:
[szerkesztés] A négy kérdés
- Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
- Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?
- Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
[szerkesztés] Kampány
A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” - lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.
Az MSZP agresszív ellenkampányba kezdett, ami mindkét oldal gyengén motivált híveit arra késztette, hogy menjenek el szavazni.
Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.
[szerkesztés] A szavazás
A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az igen.
A részvételi arány 58,03%-os volt, az első (a köztársasági elnök választására vonatkozó) kérdésben 50,07 %-ban mondtak igent a szavazók, míg a másik három kérdésre adott igenlő válaszok aránya 95% százalék körüli volt.
Ezzel meghiúsult az 1990. január 7-re tervezett közvetlen köztársasági elnökválasztás. Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza, vagy közvetlenül válasszák meg, egy másik népszavazáson döntöttek, amit 1990. július 29-ére írtak ki.


Based on work by