Rakonca
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rakonca (szlovákul Rykynčice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőrakonca egyesítése. 2001-ben 369 lakosából 366 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 20 km-re délnyugatra a Korpona partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1279-ben említik először, ekkor részben királyi birtok, részben a Szent István keresztesek birtoka. Alsórakonca 1281-ben a Rakonczay családé, a 16. századtól a bozóki premontrei prépostságé. 1715-ben a falunak malma, szőlészete és 81 háztartása volt. Felsőrakoncát 1462-ben említik először. A Rakonczay, később Palásthy családé. A 18. századtól a Koháry-Coburg családé. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1910-ben Alsórakoncának 578, Felsőrakoncának 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. A két településrészt 1964-ben egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Alsórakonca római katolikus temploma 1788-ban épült, 1821-ben megújították.
- Felsőrakonca evangélikus temploma 1794-ben épült a korábbi, 1732-ben épített fatemplom helyett.
[szerkesztés] Híres emberek
- Felsőrakoncán született 1814-ben Karol Raphanides zeneszerző és 1822-ben Ján Rotarides költő.
- Itt élt és alkotott Bohuslav Tablic költő és történész.
- Felsőrakoncán volt evangélikus lelkész Matuska József táblabíró, a selyemhernyó tenyésztés országos hírű szakértője, szakíró.
- Felsőrakoncán született 1858-ban Krupec István evangélikus egyházi író.


Based on work by