Hadrianopoliszi csata (813)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A 813-ban vívott hadrianopoliszi csata előtt Krum bolgár kán seregével dél felé vonult és Berszinikia mellett tábort ütött.
I. Mihály bizánci császár szintén felsorakoztatta seregét, de a két hétig egyik fél sem kezdett csatát.
Június 22-én végül a bizánciak támadásra indultak, de hamarosan megfutamodtak. Amikor Krum lovassága az ellenség üldözésére indult, végleg megpecsételődött a bizánci sereg sorsa. Krum számára megnyílt a főváros felé és siker nélkül meg is ostromolta Bizáncot. Az ostrom során a bolgár uralkodót is megsebesítették a bizánci íjászok. Haragjában kifosztotta Bizánc környékét, útban hazafelé pedig elfoglalta Hadrianopoliszt lakóit pedig a Duna másik oldalára telepítette ki.
A vereség egyben I. Mihály uralkodásának végét jelentette. Helyette Armeniai Leót választották császárnak, őt magát pedig Próte szigetére száműzték, ahol szerzetesként halt meg.

