Felsőcsernáton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus): Csernáton településrésze a mai Romániában Kovászna megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az egyesített Csernáton falu része, a Csernáton-patak felső szakaszán, annak bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott. A falu határában a Hegyesnek nevezett hegytetőn sáncokkal erősített vaskori földvár maradványai láthatók. A falutól 8 km-re északra a Szentkert nevű helyen egy Remetének nevezett kaszáló van, ahol egy 13. századi várfallal övezett kápolna állott. A községet 1497-ben Felsewchernaton néven említik. 1910-ben 1287 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.


[szerkesztés] Látnivalók

  • A falu erődített református temploma is középkori eredetű, 1836-ban átépítették, védőfalaiból ma csak alapfalai látszanak.
  • Határában a Nagy- és az Ika-pataka összefolyása feletti hegyfokon állnak Ika várának maradványai. A vár 13. század előtti lehet, ma csak 8-9 m magas tornya áll. Nagy része az 1802. évi földrengéskor pusztult el.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1712-ben Bod Péter református lelkész, az első magyar irodalomtörténész.
Más nyelveken