Boiótok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A boiótok egy aiol néptörzs voltak, akik valószínűleg Délnyugat-Thesszáliából vándoroltak be Boiótiába a trójai háború után. Állítólag nem hellén népeket is magukba olvasztottak, mint thrákokat és föniciaiakat, akik a Helikón lejtőin telepedtek le, míg az aiolok Théba környékén. A bevándorlás után az Onkhésztoszi amphiktüonia köré szerveződtek, később létrehozták a boiót szövetséget, és közösen vertek pénzt.
A szomszédos attikai iónokhoz képest rurálisabb emberek voltak, ezért a boiót a maradi ember szinonímája lett az ókori Görögországban. Legnagyobb városuk, Thébai Epameinóndasz idején Görögország hegemón hatalma volt. Addigra boiótia sokat fejlődött kulturális téren, a későbbi makedón király II. Philipposz - akinek fia, Nagy Sándor, majd elpusztítja Thébait - is a boiótoknál tanult. Korábban Kleiszthenész, a jövendő athéni reformer is náluk töltötte száműzetését.
[szerkesztés] Források
- Németh György: A polisok világa (Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9191-11-6)
- Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János: Görög történelem - a kezdetektől Kr. e. 30-ig (Osiris, Budapest, 1995, ISBN 963-379-118-9)

