LED
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fénykibocsátó dióda. Az elnevezése az angol megnevezés rövidítésén alapul: Light Emitting Diode. A LED által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől, az ultraibolyáig terjedhet.
A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok szabad elektronjainak töltést ad, amitől azok nagyobb töltésű elektronpályára lépnek. Az elektron eme állapota nem stabil, hanem egy kis idő elteltével visszaugrik az eredeti elektronpályájára. A többletenergia, amivel előzőleg képes volt feljebb lépni, sugárzás formájában hagyja el az atomot. Ez a sugárzás a hullámhossztól függő (lásd a táblázatot) fény formájában jelentkezik.
[szerkesztés] Felfedezése
1955-ben Rubin Braunstein az RCA cégtől (Radio Corporation of America) fedezte fel. a gallium-arzenid (GaAs), és egyéb félvezető ötvözetek infravörös emisszióját. A Texas Instruments kutatói, Bob Biard és Gary Pittman 1961-ben fedezte fel a gallium-arzenid fénykibocsátását, amelyet az elektromos áram gerjesztett. Ez a fény a nem látható, infravörös tartományába esett. Biard és Pittman felismerte a munkájuk fontosságát, és szabadalmaztatták a LED-diódát. Az ifj. Nick Holonyak a General Electric Company-tól fejlesztette ki az első gyakorlatban használható látható fényű LED-et 1962-ben.
| Anyag | Szín | Hullámhossz |
|---|---|---|
| Gallium-arzenid (GaAs) | infravörös | 940 nm |
| Gallium-alumínium-arzenid (AlGaAs) | vörös és infravörös | 890 nm |
| Gallium-arzenid-foszfit (GaAsP) | vörös, narancs és sárga | 630 nm |
| Gallium-foszfit (GaP) | zöld | 555 nm |
| Gallium-nitrit (GaN) | zöld | 525 nm |
| Cink-szelenid (ZnSe) | kék | n/a |
| Indium-gallium-nitrit (InGaN) | kék | 450 nm |
| Szilícium-karbid (SiC) | kék | 480 nm |
| Gyémánt (C) | ultraibolya | n/a |


Based on work by