Wolf von Aichelburg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Wolf von Aichelburg (Pola, 1912. január 3. – Mallorca mellett, 1994. augusztus 24.), erdélyi német költő, író és műfordító.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Nagyszebenben érettségizett, majd a kolozsvári, berlini és dijoni egyetemen tanult. Tanárként dolgozott Nagyszebenben és Medgyesen. Kétszer ült börtönben politikai okok miatt: 1948-1952, illetve 1959-1964 között (lásd 1959-es brassói íróper). 1977-ben az NSZK-ba emigrált.
[szerkesztés] Művei
- Ratten von Hameln (versek). Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1969
- Herbergen im Wind (versek). Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1969
- Lyrik, Dramen, Prosa Bukarest, Kriterion, 1971
- Vergessener Gast (versek). Kolozsvár, Dacia, 1973.
- Fingerzeige (esszék). Kolozsvár, Dacia, 1974
- Aller Ufer Widerschein (versek). Innsbruck, Wort-und-Welt, 1984. ISBN 3-85373-079-5
- Anhalter Bahnhof (versek). Innsbruck, Wort-und-Welt, 1985. ISBN 3-85373-094-9
- Corrida (versek). Innsbruck, Wort-und-Welt, 1987. ISBN 3-85373-104-X
- Der Brand des Tempels (drámák). München, Arnshaugk, 1993. ISBN 3-926370-20-3
- Gedichte (versek) Nagyszeben, Hermann, 1996. ISBN 9739728545
[szerkesztés] Múfordításai
- George Bacovia: Gedichte, Bukarest, Albatros ,1972
- Stefan Augustin Doinas: Die Geschichte von zehn Brüdern, Bukarest, Creanga, 1979
[szerkesztés] Idézet
Falusi torony Erdélyben (részlet Kányádi Sándor fordításában)
"Kiváslalt lépcsők fölött
hideg por lepte, pókoktól
ragacsos gerendázat nyikorog,
bagolyszag, galambganéj
és fészek fészek mellett és ijesztően
sok darázs, kuvik és denevér..."
Miért remegsz belé, ha a közelben harang kondul,
keményen, mint az ütés, nyilallón, akár a fájdalom?


Based on work by