Mary Parker Follett

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mary Parker Follett (1868-1933) amerikai ipari – szervezeti pszichológus. Az „egyetemes cél”, az „egyetemes elv” és a „helyzet törvénye” fogalmai kidolgozása állít neki maradandó emléket a pszichológia történelmében.

[szerkesztés] Kutatásai

  • A szervezet egyetemes célját az egyéni igyekezetek szerves, együttműködő egésszé való egyesüléseként határozta meg.
  • Az egyetemes elv lényege a kétirányú kommunikáció, melyet ő „a küldő részére hangsúlyzott fordított válasz-viszacsatolás”-nak nevezett.
  • A helyzet törvénye a vezetéstudomány kontingencia elméleteinek előfutára volt (ld. Fiedler), mely hangsúlyozta, hogy (a vezetéstudományban) nem létezik olyasmi, amit „legjobb módszer”-nek lehetne tekinteni, hanem minden a helyzeten múlik. Ezzel a gondolattal a vezetési feladatok bizonytalanságának sajátosságaira és kezelési érzékenységére utalt.

[szerkesztés] Érdekellentét

Munkásságának egy másik kulcsfontoságú eredményeit a konfliktusok kezelése területén végzett kutatásai hozták. Szerinte minden érdekellentét felfoldható ha:

  1. Az egyik oldal megadja magát és érdekét alárendeli a másiknak,
  2. Az egyik oldal küzdelemben legyőzi a másikat és érdekének feladására kényszeríti azt,
  3. A vitás felek megegyeznek valami kölcsönösen elfogadható középmegoldásban,
  4. A felek összefognak és a fennálló problémát közösen megoldják.

Ezeket a lehetséges megoldásokat azóta sokan nagymértékben tanulmányozták és a jelenlegi álláspont megegyezik a Follett eredeti ajánlatával (#4), azaz, hogy a különböző érdekek egy nagyobb közös érdekbe integrálhatóak, amin a felek együttműködhetnek. Ez a (#1 és #2) „nyer–veszít”, vagy a (#3) felhígított „veszít–veszít” (amikor egyik fél érdeke sincs kielégítve) megoldásnál mindenképpen célszerűbbnek tekinthető. Ez a gondolat Follett korában csaknem forradalminak tűnt bizonyos körökben, de sajnos még napjainkban sem váltotta fel alapvető „küzdő” emberi természetünket...

Mindenesetre, Mary Parker Follet a konfliktuskezelés területén való alapozó munkássága képezi a mai modern viselkedéstudomány által a szerződésegyeztető eljárásokban is elterjedten használt ellentétfeloldási módszerek alapját.

[szerkesztés] Források

Más nyelveken