Trencsén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Trencsén (szlovákul Trenčín, németül Trentschin, latinul Trentsinum): város a mai Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület központja. Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos és Vághidas tartozik hozzá. Lakosságának száma 57 854 fő (2002).

A város látképe a várral
Nagyít
A város látképe a várral


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

A szláv trnka = kökény főnévből eredő szláv Trnka személynévből keletkezett az ószlovák Trnčín, és ebből fejlődött ki a magyar Trencsén és a szlovák Trenčín név.


[szerkesztés] Fekvése

A Középső-Vágvölgy legnagyobb városa a Fehér-Kárpátok lábánál, a Vág folyó két partján fekszik. (é. sz. 48°53′60’’ k. h. 18°1′60’’)

[szerkesztés] Története

Először 179-ben említik Laugaricio néven,amikor Valerius Maximus római serege idáig üldözte a megvert kvádokat. Vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. Sikerrel tartóztatta fel Vratislav cseh király, majd 1069-ben Ottó morva őrgróf és 1108-ban Szvatopluk cseh király hadait. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. 1302-ben Vencel király Csák Máténak adta, akinek tartományi székhelye lett, majd halála után 1321-ben Károly Róbert kemény ostrommal foglalta el. 1335-ben itt kötötte meg a békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. 1405-ben lett szabad királyi város. Királyi vár, majd a Hunyadiaké. A 16. században a Szapolyaiaké lett, de 1528-ban Ferdinánd hadai egy hónapi kemény ostrom után bevették, az ostrom során leégett. 1605. július 1-jén Bocskai serege foglalta el. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1665-ben itt gyűltek össze a vasvári békével elégedetlen főurak. 1704-ben rövid időre elfoglalták a kurucok, de megtartani nem tudták. 1708. augusztus 3-án falai alatt zajlott a vesztes trencséni csata, melynek súlyos következményei lettek. 1782-ben elhagyták a jelentőségét vesztett várat, pusztulását 1790. június 11-én a városban kitört és a várra átterjedt tűzvész pecsételte meg. Az 1960–70-es években maradványait helyreállították.

A város fölé magasodó vár
Nagyít
A város fölé magasodó vár

1910-ben a városnak 7 805 lakosából 3 676 szlovák, 2 997 magyar és 925 német lakosa volt. 2001-ben 57 854 lakosa volt, 95%-ban szlovák nemzetiségű.

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Városközpont

  • Stred mesta (1.045 lakos)
  • Dolné mesto (2.947 lakos)
  • Dlhé Hony (7.158 lakos)
  • Noviny (1.247 lakos)
  • Biskupice (665 lakos)

[szerkesztés] Déli városrész

  • JUH I. (8.892 lakos)
  • JUH II. (8.213 lakos)

[szerkesztés] Északi városrész

  • Sihoť I. (4.744 lakos)
  • Sihoť II. (2.240 lakos)
  • Sihoť III. (1.874 lakos)
  • Sihoť IV. (2.309 lakos)
  • Opatová (1.621 lakos)
  • Pod Sokolice (1.897 lakos)
  • Kubrá (2.059 lakos)
  • Kubrica (311 lakos)
A Tátra szálló
Nagyít
A Tátra szálló

[szerkesztés] Nyugati városrész

  • Zámostie (1.304 lakos)
  • Kvetná (1.664 lakos)
  • Istebník (1.099 lakos)
  • Orechové (715 lakos)
  • Zlatovce (1.520 lakos)
  • N. Zlatovce (2.493 lakos)
  • Záblatie (983 lakos)
A Xavéri Szent Ferenc templom
Nagyít
A Xavéri Szent Ferenc templom

[szerkesztés] Látnivalók

  • Kegytemploma a Várhegy kiemelkedő szikláján áll, 14. századi gótikus háromhajós épület. Alabástrom kegyoltárát Dorner készítette, kedvelt búcsújáróhely.
  • A piarista templom 1650-ben épült.
  • A várostorony 1543-ban épült a török támadások ellen, 1934-ben megújították.
  • A várostól 5 km-re északra hegyoldalban állanak az 1224-ben alapított szkalkai (Vágsziklás) bencés apátság romjai. Erődítései a huszita harcokban játszottak szerepet. Kéttornyú barokk temploma romokban áll.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosa

Látkép a várból a városra
Nagyít
Látkép a várból a városra

[szerkesztés] Külső hivatkozások