Építészeti tervdokumentáció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A tervdokumentáció típusai

[szerkesztés] Előkészítő tervdokumentációk

Jellemzően vázlattervek.

[szerkesztés] Építési engedélyezési tervdokumentáció

A jogszabályok által meghatározott esetekben (jellemzően minden komolyabb építési szándék esetén) kötelező tervfajta. Ez kerül építési engedélyezési eljárásra, az építés megkezdésére feljogosító építési engedély határozatot erre adják ki.

  • a szakági munkarészek:
    • az építési engedélyezési tervek esetében jellemzően az építész műleírás fejezeteiben jelennek meg;
    • különböző szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl:
      • közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos;
      • tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése;
      • egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl.: röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása);

[szerkesztés] Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció

Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.

  • szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel;

[szerkesztés] Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció

A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta.

  • szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek:
    • tartószerkezeti dokumentáció;
    • közmű tervek;
    • épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei);
    • épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció;
    • kertészeti terv;
    • belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv;
    • útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben);

[szerkesztés] A tervdokumentáció részei

[szerkesztés] Szöveges munkarészek

[szerkesztés] Nyilatkozatok

A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítette; és a tervezéshez szükséges jogosultsággal rendelkezik.

[szerkesztés] Műleírások (Műszaki leírások)

A műleírás tartalmazza mindazokat, az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapokon nem, vagy csak részben ábrázolhatók; de különösen:

  • az építés rövid célját, az építtetőre vonatkozó alapadatokat;
  • az építmény rendeltetésére vonatkozó leírást;
  • a beépítési- és alapterületi adatokat;
  • az alkalmazott szerkezeteket részletesen;
  • az alkalmazott építéstechnológia leírását;
  • jogszabály által előírt leírásokat, mellékleteket (pl.: környezetvédelmi, hulladékkezelési stb.Ö
  • esetlegesen:
    • üzemeléstecnológiai leírást;
    • tűzvédelmi leírást;

[szerkesztés] Szakvélemények, számítások

  • statikai számítások, szakvélemények;
  • hőtechnikai számítás;
  • költségvetések, költségbecslések

[szerkesztés] Rajzi munkarészek

A köznapi értelemben vett Tervrajzok.

[szerkesztés] A legygakrabban előforduló engedélyezési tervdokumentáció tartalma

  • térképmásolatok: a földhivatali hivatalos alaptérkép vonatkozó részei; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:2880;
  • helyszínrajz: a földhivatali térkép alapján készített rajz; lépték: M=1:1000, esetleg: M=1:500;
  • alaprajzok: az építmény összes használati szintjéről készített alaprajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
  • metszet(ek): az építmény értelmezéséhez szükséges számú (de min. 2, egymással szöget bezáró alaprajzi vonalú), és a szintáthidaló(k) ábrázolásával készülő metszetrajz; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;
  • homlokzati rajzok; lépték: M=1:100, esetleg: M=1:50;

[szerkesztés] Speciális rajzok (tervek)

Engedélyezési dokumentációknál:

  • felmérési tervek: amennyiben meglévő építmény átépítéséről, bővítéséről, bontásáról van szó;
  • utcakép: jellemzően zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv előrhatja a szomszédos épületek utcai homlokzatainak ábrázolásával készítendő utcakép készítését;

Kiviteli terveknél:

  • kitűzési terv: az építmény kitűzési alappontjainak ábrázolása, a telek jellemző méreteivel és az azoktól mért távolságokkal;
  • részletrajzok (csomóponti rajzok): az építmény részletmegoldásit ábrázoló, jellemzően metszeti (esetleg alaprajzi, v. axonometrikus) rajzok; lépték: M=1:10, M=1:5, M=1:2, M=1:20;
  • a kiviteli tervek jellemző léptéke: M=1:50 (alaprajzok, metszetek, homlokzatok esetében);
  • konszignációs tervek, műhelyrajzok: a terven szereplő (jellemzően: ismétlődő), műhelyben gyártandó rész-szerkezetek részlet-tervei, gyártási adatainak meghatározása:
    • asztalos konszignáció: nyílászárók gyártási adatai (jellemzően még akkor is asztalos konszignációnak hívják, ha nem fa szerkezetű nyílászárókról van szó); beépített bútorok, egyéb asztalos szerkezetek (pl. faburkolatok) részlet-tervei;
    • lakatos konszignáció: lakatos (fémszerkezetű) szerkezetek részlettervei (pl.: acél lépcső, korlátok stb.);
    • műkő konszignáció;
    • előregyártott (vasbeton) szerkezetek konszignációja;

[szerkesztés] Egyéb

  • fényképdokumentáció: felmérési terveknél a meglévő állapot dokumentálására szolgál.

[szerkesztés] Vonatkozó jogszabályok

  • 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről.