Nógrád megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| NÓGRÁD MEGYE | ||
| Országrész | Észak-Magyarország | |
| Megyeszékhely | Salgótarján | |
| Terület | 2544,18 km2 | |
| Népesség | 220 000 fő | |
| Népsűrűség | 86 fő/km2 | |
| Települések száma | 129 | |
Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók
- Hollókő
- Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum
- Őslénytani kiállítás, Ipolytarnóc
- Képek Nógrád megyéről és Salgótarjánról [1]
[szerkesztés] Földrajz
Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye területének több mint egyharmada erdővel borított, a leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A terület nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek. Természetes vizekben szegény, említésreméltó folyók: az Ipoly, a Galga és a Zagyva. A megye nagyrészét a Cserhát foglalja el, mely észak és dél felé fokozatosan ellaposodik. Földrajzi felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyébb kőzet fellelhető a megyében, egykor jelentős barnakőszén telepekkel rendelkezett, (napjainkra az ipar a nagyrészét felemésztette.) Jelentõsebb kistájak: az Ipoly - völgy, a Nógrádi medence, a Zagyva - völgy és a Medves - vidék. A megye területének közel 7,5%-a élbez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent. A megye területe 2544 km², ez az ország területének mindössze 2,7%-a, Nógrád a második legkisebb területű megye.
A megye 6 kistérségre oszlik:
- Balassagyarmati kistérség
- Bátonyterenyei kistérség
- Pásztói kistérség
- Rétsági kistérség
- Salgótarjáni kistérség
- Szécsényi kistérség
[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei
[szerkesztés] Tavak
Nőtincsi-tó
Diósjenői-tó
Bánki-tó
Kétbodonyi-tó
[szerkesztés] Legmagasabb pontja
Piszkés-tető 945 m
Csóványos 938 m (Pest és Nógrád megye határán helyezkedik el.)
[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja
Az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál. Parassapuszta környékén.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Történelme
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik. A trianoni békeszerződés után északi területeinek 42%-át elveszítette, megmaradt részeit Hont vármegyével egyesítették Nógrád-Hont vármegye néven. Az 1950-es megyeátszervezés során nevét Nógrád megyére változtatták, 22 település átkerült a szomszédos Pest megyéhez, 10 település Heves megyétől került át Nógrádhoz, a megyeszékhely pedig Balassagyarmat helyett Salgótarján lett.
[szerkesztés] Települései
A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.
[szerkesztés] Megyei jogú város
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
- Balassagyarmat (17 906)
- Bátonyterenye (15 207)
- Pásztó (10 330)
- Szécsény (6580)
- Rétság (3067)
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Magyarország megyéi |
| Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye |
| Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország |


Based on work by