Hajdúböszörmény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.67322° k. h. 21.50760°

Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény címere
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Hajdúböszörményi
Rang város


Terület 370,78 km²
Népesség
Irányítószám 4220
Körzethívószám 52
Térkép
é. sz. 47.67322° k. h. 21.50760°
település
Mo. térképén

Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; vonattal a Debrecen–Tiszalök vonalon.

[szerkesztés] Története

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet Hajdúböszörmény központtal. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus "szó szerinti fordítás" eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy "Bősz örmény".

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Hajdúsági Múzeum
  • Református templom (romantikus)
  • Bocskai Gimnázium (ez is)
  • Városháza
  • Táncoló hajdúk szobra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Hajdú-Bihar megye városai
Debrecen

Balmazújváros | Berettyóújfalu | Biharkeresztes | Derecske | Hajdúböszörmény | Hajdúdorog | Hajdúhadház | Hajdúnánás | Hajdúsámson | Hajdúszoboszló | Kaba | Komádi | Létavértes | Nádudvar | Nyíradony | Polgár | Püspökladány | Téglás | Tiszacsege | Vámospércs

Más nyelveken