Asztácium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

85 poloniumasztáciumradon
I

At

(Uus)
Általános
Név, vegyjel, rendszám asztácium, At, 85
Elemi sorozat halogének
Csoport, periódus, mező 17, 6, p
Megjelenés fémes
Atomtömeg (210) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 575 K
(302 °C, 576 °F)
Forráspont  ? 610 K
(? 337 °C, ? °F)
Párolgáshő ca. 40 kJ/mol
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 361 392 429 475 531 607
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet nincs adat
Oxidációs állapotok ±1, 3, 5, 7
Elektronegativitás 2.2 (Pauling skála)
Ionizációs energia 1.: (est.) 920 kJ/mol
Egyebek
Mágnesesség nincs adat
Hővezetőképesség (300 K) 1.7 W/(m·K)
CAS szám 7440-68-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Asztácium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
210At 100% 8.1 h Epsilon 3.981 210Po
Alpha 5.631 206Bi
Hivatkozások

Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. Elektronszerkezete [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5, azaz vegyértékhéja telítetlen, egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.

Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie, és E. Segre Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint egy km-nyi földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. 210At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.

[szerkesztés] Gyakorlati felhasználása

Részecskenyalábok relatív szórásának vizsgálatára használható.

[szerkesztés] Egészségügyi jelentősége

A pajzsmirigyben rakódhat le, a jód helyett, bomlása miatt veszélyes.