Csóka (madár)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csóka
Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Corvus
Faj: C. monedula
Tudományos név
Corvus monedula
Linné, 1758

A csóka (Corvus monedula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.


Európában honos, galamb nagyságú

A tollazata palaszürke színű, a feje teteje fekete, háta sötétebb szürke. Fészkelni odvas fákban, épületek üregeiben, beugróiban szeret. Fürge, zajos madár, általában kisebb csapatokban tartózkodik, nevét minden bizonnyal „csacsogó” hangjáról kapta (ugyanis távolról is felismerhető, éles és rövid „tyák”-szerű hangot hallat). Főleg a földön talált rovarokkal, férgekkel táplálkozik, néha gyümölcsöt, zsenge gabonát is fogyaszt.

Tartós párkapcsolatban él párjával. A tojó májusban rakja le általában 5, világos kékeszöld színű, sötét foltos tojását. A csóka szelídíthető, szereti a társaságot, továbbá szívesen fürdik sekély tócsákban. Ha földön mozog, ennek dinamikája a verébéhez hasonlít, vagyis gyakorta két lábon ugrál.

Konrad Lorenz neves etológus egész sereg csókával dolgozott együtt, viselkedésüket tanulmányozva.

[szerkesztés] Egyéb

  • A csóka az argóban embert jelent.
  • Népszerű gyermekmondóka a "Csip-csip csóka..."
  • Csóka nevű (település) is létezik

[szerkesztés] Külső hivatkozás