Vegetarianizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vegetarianizmus az a táplálkozási gyakorlat, amely mindenféle állatok (négylábúak, halak, madarak, ízeltlábúak) húsát elveti az ember táplálkozásából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A vegetarianizmus NEM...
- NEM "táplálkozási szokás", mert "A megszokást soha sem lehet helyeselni, még a jó cselekedetek terén sem. A jó, ha megszokás, többé nem erény" - mondta Kant, az egyébként vegetáriánus életmódot folytató filozófus. A vegetarianizmus jóságáról minden ember meggyőződhet.
- NEM kitalált divatirányzat, amint az "A vegetarianizmus történeté"ből is kiderül.
- NEM eszik semmilyen állat húsából: olykor hallani, hogy olyan embert hívnak vegetáriánusnak, aki ha más húsfélét nem is, de halat (pesco), vagy csirkét (pollo) eszik. Még külön(c) kifejezéssel is illetik, pl. pesco-vegetáriánus, mint halevő, stb. Az ilyen ember nem vegetáriánus, hiszen nem felel meg a vegetarianizmus definíciójának, ugyanis eszi a megölt csirke és\vagy hal húsát. Az ilyen embert "pescatariánus"-nak, stb. lehet hívni, ennek viszont semmi köze a vegetarianizmushoz.
[szerkesztés] A vegetarianizmus története
Schirilla György Vegetáriánuskönyve alapján
"Az embert primitív öntudati állapota előtt már évezredekkel a gyümölcsevés rangjára emelte a fejlődés. Mivel a tökéletesedés folyamata visszaesést nem tűr, életharmóniájának megsértését kizárólag fejletlen öntudatának beavatkozása okozta. A napjainkban is élő emberszabású majmok, a csimpánz, orángután, gibbon és a gorilla alsó fokú, fejlődésre képtelenebb alfajai annak a kiváló fajnak, melyből mi is alakultunk. Ezek is mindnyájan gyümölcsevők. Szervezetük ezért az emberéhez igen nagy mértékben hasonlít. (Az állatok közül a legjobban.) Fogazatuk azonban sokkal durvább, ami érthető is, mert alsóbbrendűségük a kezdetlegesebb héjú gyümölcsök fogyasztására utalja őket. Ettől függetlenül - fogságban, állatkertben - szívesen fogyasztják az ember által nemesített, édesebb és zamatosabb gyümölcsöket. A növényi életfejlődés legtökéletesebb termékei a gyümölcstermő fák. Ezért is maradt meg napjainkban a gyümölcsfáknak szinte misztikus termesztési kultusza. A hagyományok tiszteletének megfelelően munkánk eredményére is azt mondjuk, hogy "munkánk gyümölcse". Azt még senkitől nem hallottam, hogy "munkánk húsa"... A darwinizmus igazolta, hogy az állati fejlődés csúcspontja az ember. Ebből következik, hogy a legtökéletesebb élőlényt a legtökéletesebb életfeltétel illeti meg. Ezért kell az ember elsődleges és legfontosabb tápanyagának tekinteni a gyümölcsöket. A húsételek mellőzése folytán ez a legsarkalatosabb pontja a vegetarianizmusnak! "
Az emberiség írott történelemből, leginkább a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és zsidó hit, stb.) és különféle közösségek (pl. Pithagoreánusok) tanításaiból tudhatjuk, hogy a vegetarianizmus létező, többé vagy kevésbbé alkalmazott gyakorlat volt. Majd minden vallás ad rendeléseket a táplálkozással kapcsolatban, a húsevést többnyire mellőzendőnek írják.
Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben Angliában alakult meg. 1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület).
[szerkesztés] A vegetarianizmus "lépcsőfokai"
Azért a lépcsős hasonlat, mivel a felismerések és bizonyítékok is az utolsó lépcsőfokok irányába történő, egyre pozitívabb hatású fejlődést mutatják. Ezért a vegetáriánus táplálkozás célja lehet a felismerések folyamatán keresztüli fejlődés az adottságaink alapján rendeltetésszerű növényevő táplálkozáshoz, ezáltal fokozatosan visszaszerezve az egyre teljesebb egészséget, békességet, boldogságot.
[szerkesztés] Ovo-vegetarianizmus
A tojást is fogyasztó növényevő ember táplálkozása. Amikor az ember lemond az állatok húsának fogyasztásáról, általában a különféle madarak, szárnyasok tojása még szerepel az étrendjén.
A tojásról való lemondás okai között szerepel az a szemlélet, hogy a tojás egy "potenciális élet", és mint ilyet, nem szükséges elvennünk. Továbbá a tojás elvétele sérti a "ne lopj" parancsolatot. További tojásellenes érv, hogy az állattartás gyakorlata sérti a jóízlést és az erkölcsöt, a tojástojó állatok méltatlan körülmények között vannak kihasználva. A húsról és a tojásról is lemondó életmód a ...
[szerkesztés] Lakto-vegetarianizmus
Különféle állatok tejét és/vagy tejtermékét is fogyasztó növényevő ember táplálkozása.
Ovo-lakto-vegetarianizmus: tejet és/vagy tejtermékeket, valamint tojást is fogyasztó növényevő ember táplálkozása.
A tejről való lemondás okai között szerepelnek egészségügyi vonatkozások is (tejallergia, stb.), de legfőbb érv szerint "a tejre az elválasztás után egyetlen állatnak, és az embernek sincs szüksége, pláne nem más fajok tejére." A húst, tojást és tejet (állati eredetű dolgokat) elutasító táplálkozás a ...
[szerkesztés] Veganizmus vagy (következetes) vegetarianizmus
Tisztán növényevő táplálkozás. Az embert képességei, tulajdonságai, érzékszervei mind-mind a növényevésre teszik alkalmassá, ahogyan azt tudósok is bebizonyították és kijelentették, így Karl von Linné, svéd természettudós is: "Az ember külső és belső felépítése az állatokéval összehasonlítva azt mutatja, hogy a természetes étrendünket a növények alkotják."
Élő étel veg(etari)anizmus (nyerskoszt): a többségében (legalább 3/4 részben) friss, nem hőkezelt, növényi ételeket fogyasztó személy táplálkozása. Az összes állat a Természetben fellelhető formában fogyasztja táplálékát, mindenféle feldolgozás, sütés, főzés nélkül, nem véletlenül...
[szerkesztés] A vegetarianizmus fontosabb érvei és okai
Természetesen...
[szerkesztés] Szeretet és erkölcs
"Mivel teremteni sem tudunk, így egyetlen élőlény elpusztításához sincs jogunk." - Swami Prabhupada
"A húsevés provokálatlan gyilkosság." - Benjamin Franklin
"Ez félelmetes! Nemcsak az állatok fájdalmáról és haláláról van szó, hanem arról is, hogy az ember elfojtja magában a legmagasabb lelki befogadóképességet, és saját - önmaga iránti együttérzésből, könyörületből fakadó - érzéseinek figyelmen kívül hagyása által kegyetlenné válik." - George Bernard Shaw
"Az Írások arra köteleznek bennünket, hogy ne vegyük el mások életét. Nem szabad abban a tévhitben élnünk, hogy szívességet teszünk az állatoknak azzal, hogy nem esszük meg őket. Épp úgy ahogy az embernek, nekik is joguk van az élethez." - Isaac Bashevis Singer
"A "Ne ölj!" parancs nem csak egy saját fajunkbéli meggyilkolására vonatkozik, hanem minden élőlényre. Hiszem, hogy ez a parancsolat már jóval kinyilatkoztatása elott bevésettetett az emberi szívbe!" - Lev Tolsztoj
"Hogyan tudnak megenni valamit, aminek szemei vannak?" - Will Kieth Kellogg
[szerkesztés] Környezetvédelem és gazdaságosság
"A környezetvédelmi hivatal szerint (Environmental Protection Agency, USA) a nagyüzemi állatfarmok jobban szennyezik az Egyesült Államok vízlevezető csatornáit, mint az összes többi ipari termelők." - PETA (People for the Ethical Treatment of Animals)
[szerkesztés] Tápértékek és tápanyagok
A kanadai és az Amerikai Táplálkozástudományi Intézet is elismeri amit a független kutatók is hangoztattak, hogy a helyesen összeállított, teljesértékű vegetáriánus táplálkozás tartalmazza az összes az élethez nélkülözhetetlen tápanyagot, a húsokból származó felesleges méreganyagok nélkül, és így egészségesebb, mint bármelyik húst tartalmazó étkezésmód.
Mindennemű betegség esetén fontos (lenne) a vegetarianizmus gyakorlása, amely alapja a mielőbbi gyógyulásnak.
Ajánlott irodalom: Edmond Bordeaux Székely: Természetes élet és gyógymód
[szerkesztés] A világ szentírásainak útmutatásai
'Vegetáriánus Hírlevél 3.szám, 1994. október' felhasználásával
A húsevés nagymértékű korlátozása vagy kerülése nagyon sok vallás gyakorlatának a része (volt).
[szerkesztés] Kereszténység és Zsidó hit
A "nem betű szerinti", következetes Biblia értelmezés valamint az apokrif írások (pl. Az Esszénus Béke Evangélium) alapján hihető és következtethető, hogy az isteni rendelést követve Jézus és a korai keresztények is vegetáriánusok voltak (Keresztény vegetáriánusok). Lev Tolsztoj, Ammon Hennacy, Isaac Bashevis Singer híres képvíselői ennek az irányzatnak.
[szerkesztés] Buddhizmus
"Aki a saját boldogságát keresve élőlényeket büntet vagy öl - akik szintén a boldogságra vágynak - az nem fogja megtalálni a boldogságot a halál után." - Dhammapada
[szerkesztés] Iszlám
"Bárki, aki kedves az alacsonyabb rendű teremtményekhez, az magához kedves." - Mohamed próféta
[szerkesztés] Hinduizmus
"A következő személyeket tartják az állat gyilkosának: az aki megengedi, aki megöli, aki feldarabolja, aki megveszi vagy aki eladja, aki elkészíti, aki felszolgálja és aki megeszi." - Manuszmriti 5,51)
[szerkesztés] Védikus nézőpont
Az indiai védikus írások követői - beleértve a nyugaton élő Krisna hívőket is, mind követik az ahimszá, az erőszaknélküliség tanítását. Ez azt is jelenti, hogy nem fogyasztanak olyan ételeket, amelyeknek megszerzése mások számára fájdalommal, erőszakkal jár. A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapító tanítómestere így nyilatkozott:
"Mivel teremteni sem tudunk, így egyetlen élőlény elpusztításához sincs jogunk. Ezért tökéletlenek azok az ember alkotta szabályok, melyek különbséget tesznek. Isten törvényei szerint egy állat megölése éppolyan büntetést érdemel, mint egy emberé. Akik a kettő között különbséget tesznek, saját törvényeket agyalnak ki."
[szerkesztés] A védikus ételekről
A vallási vegetarianizmus egyik (indiai, védikus) irányzatának étkezési szokásait úgy lehet jellemezni, hogy ételeik nagyon ízletesek, bőven fűszerezettek, nyersen, sütve, vagy főzve is készülhetnek.
Aki ilyenre adja a fejét, annak tisztában kell lenni az ételek tápláló hatásával, azzal, hogy milyen módon hatnak az emberi szervezet, miként befolyásolják a közérzetünket, melyek a jól emészthető anyagok. Ezeket, az ősi indiai tudomány, a „Védák” könyvei foglalják össze. A védikus elven készített ételekkel a testet-lelket kielégítő táplálékhoz juthatunk. Az ilyen étel tápláló, édes, lédús, és zsírdús, de illatozó, és ízletes is.
A hiedelmekkel ellentétben, nem tiltja a tej, és tejtermékek, a méz fogyasztását sem. Bár ezek némelyikét a magyar szokásoktól eltérően kezelik és használják fel. (Például a vajat, előbb szinte szertartásos módon átsütik, a sütés közben keletkezett habjától elválasztják, az így kapott aranysárga, átlátszó zsíradékot, sűrű szövésű kendőn átszűrik. Ezt a tisztított vajat, „ghi”-nek nevezik.)
[szerkesztés] Ősi szabályok
A védikus étrend elkészítésének, sőt az elfogyasztásának is megvannak az ősi szabályai:
- Az étrendnek tartalmaznia kell:
- fűszeres,
- édes-fűszeres,
- savanyú,
- édes (pl.: gabonafélék),
- keserű,
- száraz,
- rágható,
- nedves,
- pikáns ételt.
A fogyasztás legkedvezőbb sorrendje (parampara):
- evés előtt igyunk egy pohár vizet,
- az étkezést a „keserűvel” kell kezdeni,
- zsiradékként tisztított vajat (ghi)-t használjunk.
- Kerülni kell a fehér liszt használatát, mert az előállításakor a búzaszemeknek éppen az a része veszik el, amely életfontosságú vitaminokat, sókat tartalmaz.
- a tisztaság, a higiénia érdekében, különítsük el a főzéshez, és az evéshez használt edényeket, eszközöket. Vagyis a főzéshez használt eszközöket és edényeket, soha ne használjuk evéshez, a főzést követően azonnal tisztítsuk meg.
[szerkesztés] Fűszerezés
A fűszereket nyersen, összetörve tesszük az ételbe, mert így megmarad a fűszerek friss zamata. (Az egészben, vagy darabosan vásárolt fűszereket otthon, a felhasználás előtt törjük, vagy őröljük meg, mert a frissen őrölt fűszer aromája sokkal erőteljesebb.
- Pirítás:
- Egy serpenyőben ghi-t és a recept szerinti fűszereket addig pirítjuk,(2-3 perc), amíg illatuk nem lesz, ekkor hozzáöntjük az ételhez. (chaunche, ejtsd: csonsz)
- Egy serpenyőben 1-2 kanál ghit és a recept szerinti fűszereket addig pirítjuk, (2-3 perc), amíg illatuk nem lesz, ekkor a receptben előírt, és megtisztított zöldségféléket is hozzátesszük. (masszala)
[szerkesztés] Különleges fűszerek
- Paprika:
- A zöld és piros egész vagy őrölt paprikát használhatunk, de fűszerezetlen ételekhez nem ajánlott. A csípős paprika segíti az emésztést.
- Só:
- A tejet, vajat nem sózzuk, de a joghúrtba tehetünk egy keveset.
- egyéb fűszerek:
- kurkuma, vértisztító, színt, alapízt ad az ételnek. (Indiai sáfrány néven is ismert)
- gyömbér, rendben tartja a beleket
- Kömény, megakadályozza a felfúvódást, segíti az emésztést.
- római kömény, hasonlít a köménymaghoz, de annál teltebb ízű és aromásabb is.
- sáfrány, ez egy virág bibéje, gyűjtése kézimunkát igényel és fajsúlya kicsi, ezért nagyon drága, de egy-egy ételhez csak keveset kell használni.
- asafoetida, (gyanta, vagy por), hagyma helyett használják, azt tökéletesen helyettesíti, és nincs kellemetlen utóhatása.
[szerkesztés] További fűszerek
ánizs, babérlevél, bazsalikom, bors, fahéj, kakukkfű, kámfor, kapor, kardamommi mag, koriander levél, koriander mag, kurkuma, lepkeszeg mag, majoránna, mák, petrezselyem, rozmaring, rózsavíz, sáfrányos szeklice, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendió, szezámmag, szurokfű (origano), zsálya.
[szerkesztés] Általános alapanyagok
búzaliszt, búzakorpa, cukor, liszt, csicseriborsó, dió, feles sárgaborsó, földimogyoró, kókuszreszelék, kukoricaliszt, mandula, mazsola, mogyoró, mungbab, napraforgó olaj, olívaolaj, pisztáciadió, porcukor, rizs, rizsliszt, sárgaborsóliszt, só
[szerkesztés] Házi készítésű anyagok
sűrített paradicsom, tehéntej, túró, sajt, joghurt, aludttej, tejföl, tejszín, sűrített tej. A hasonló bolti termékek használata, a hozzáadott oltó, vagy tartósító, íz fokozó, stb. anyagok miatt, – nem ajánlott.
[szerkesztés] Zöldségek
burgonya, cékla, cukkíni, csemegekukorica, fehérrépa, fejes káposzta, fejes saláta, főzőtök, hölgyujj (okra, vagy bámia), karalábé, karfiol, kelkáposzta, padlizsán, paprika, paradicsom, paszternák, rebarbara levélnyél, retek, sárgaborsó, sárgarépa, sóska, spárga, spenót, sütőtök, uborka, vörös káposzta, zeller, zöldbab, zöldborsó,
[szerkesztés] Gyümölcsök
alma, áfonya, ananász, banán, citrom, cseresznye, datolya, egres, eper, füge, körte, málna, meggy, narancs, őszibarack, ribizli, sárgabarack, szilva, szőlő.
A citrom és narancs héját, csak nagy körültekintéssel használjuk, mert az Európában kaphatók vegyszerezve vannak, és ez a héjban gyűlik össze.
A táplálkozási szokásokat, hagyományok, hitek, felfogások irányítják, a vegetáriánus étkezésnek is vannak változatai, ahol az itt felsorolt anyagok közül kevesebbet, vagy az felsoroltakon túl, egyéb élelmiszereket, sőt állati eredetű anyagokat is használnak. Mindenki maga döntse el, hogy mi az, amit el tud fogadni. Sokan állítják azt a nézetet is, hogy az állati termékek fehérjéi szükségesek a szervezetünk egészségesen tartásához.
A televíziók korszakában mindenki a saját szemével győződhet meg arról, hogy Indiában a jómódúak körében is, sokkal kevesebb az elhízott ember. Az országok statisztikáit nézve pedig elcsodálkozunk, hogy a vegetáriánus étrenden élők között jóval kevesebb a szív-, és érrendszeri betegségben-, az emésztési zavarokkal, vagy diabetes (cukor betegség) –től szenvedők, de a rákos betegek is.
A magyaros ízeket, a jó zsíros pörköltet, gulyást, a tejfölős töltött káposztát kedvelők sokszor hangoztatják, hogy „egyszer élünk…”, de talán nem mindegy, hogy hogyan, és meddig.
[szerkesztés] Források
- Angol nyelvű Wikipédia vegetáriánus oldala [1]
- sok más internetes oldalon is terjesztett ismeretek alapján
[szerkesztés] Nézd meg
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Veg.hu: Vegetarianizmus és Reforméletmód, fórum, ismerkedés, ...
- Magyar Vegetáriánus oldal
- Híresvegi oldal - Ismert és elismert vegetáriánusok
- A magyarországi vegetarianizmus története Dr. Oláh Andor, Kállai Klára és Vadnai Zsolt Reformkonyha című könyve alapján
- Vegetarianizmus és a vegetáriánusok Japánban
- Vallás és vegetarianizmus
- A vegetarianizmus
- Prof. Edmond Bordeaux Székely könyvei


Based on work by