Pasztinák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pasztinák

Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Ernyősök (Apiaceae)
Nemzetség: Pastinaca
Faj: P. sativa
Tudományos név
Pastinaca sativa
L.

A pasztinák (Pastinaca sativa) a répával rokon, Európában őshonos gyökérzöldség. Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Népies neve: paszternák, olaszrépa, peszternák, pasztinák, édesgyökér.

A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A magja hasonló célt szolgál, mint a kapormag, levelét nem használjuk. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 cm hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Gyógyhatása

Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású.

[szerkesztés] Termesztése

Hasonló a petrezselyeméhez, csak vízigényesebb. A magokat kora tavasszal vetjük el, egymástól 30 cm-es távolságra. Szárazság esetén ajánlatos öntözni. 4-5 leveles korban egyeljük, gyakran kapáljuk.

Az ősszel kiszedett gyökereket, száraz homokba rakva, fagymentes helyen tároljuk.

Keress rá a Pasztinák címszóra a Wikiszótárban!

[szerkesztés] Felhasználása

Minden olyan ételben, amelybe petrezselymet használunk, de kevesebb kell belőle, és az ételnek édeskés ízt ad. Különösen a babételek készítésénél javasolt a használata.

[szerkesztés] Lásd még