Mezőváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mezőváros (latinul oppidum) településtípus a volt történelmi Magyarországon, lényegében városi kiváltságokkal rendelkező mezőgazdasági jellegű település.

[szerkesztés] A mezővárosok története

A 1415. század fordulóján vált külön ez a kategória a szabad királyi városoktól. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkozó, szabad parasztok voltak, akik polgárosodásukért folyamatos küzdelmet folytattak a helyi földesurakkal, akik jobbágysorba akarták a lakókat taszítani. A századok során időnként (pl. Hunyadi Mátyás alatt) a mezővárosok száma növekedett. A hász-birtoknak minősülő mezővárosok a török időkben bizonyos jólétet élveztek.

Az 1767. évi úrbérrendezés megint a földbirtokosoknak kedvezett. Jellegzetes mezővárosi lakosságnak számítottak az alföldi civisek, akik átmenetet képeztek a parasztság és a polgárság között, köztük sok jómódú iparos is volt.

1828-ban a Magyar Királyságban 692 mezőváros létezett.

Az 1870-es évektől kezdve az ún. községi törvények hatására a mezővárosok nagy részéből község, kisebb részéből rendezett tanácsú város, míg egyes sikeres városokból törvényhatósági jogú város lett.

[szerkesztés] Egykori mezővárosok

[szerkesztés] Források

Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984.