Pusztavám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Móri |
| Rang | község
|
| Terület | 34,69 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8066 |
| Körzethívószám | 22 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Pusztavám község Fejér megyében, a Móri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pusztavám község, Fejér megye északkeleti peremvidékének egy völgyében fekszik, melyet az Általér szel keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól.
[szerkesztés] Története
Pusztavám község, melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északkeleti peremvidékének egy völgyében fekszik, melyet az Általér szel keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól. A korai középkorban jött létre Vndó, azaz Ondó település, mely bizonyára megegyezik a hajdani Ondóddal. Valószínű, hogy az akkori helység "Nána" is a hajdan I. Károly birtokai közé tartozott. Feltehetően "Ondód" és "Nána" nevüket az első beteleplőktől kapták a XII. és XIII. század között. Az egykori falu "Nána" nevével először egy 1379-ből származó okiratban találkozunk. Ebből megtudhatjuk, hogy a hajdani lakott település "Nána" település "Nána" falu a székesfehérvári prépostság birtokát képezte. 1332-1337-es évekből származó pápai dézsmalistából ismeretes, hogy Ondód akkor már rendelkezett plébániával. A templom romjai még a XIX. század elején láthatók voltak. E helyet még ma is "Ondódi templomrét"-nek nevezik. Zsigmond király 1437-ben keletkezett egyik rendeletéből tudjuk, hogy Ondódon létezett egy királyi vám. erről a hajdani "Vám" helységről kaphatta - egy verzió szerint - a mai Pusztavám a nevét. Még ugyanebből az évszázadból említenek Ondód környékén 2 másik vámot is. A középkorban a három falu urai gyakran váltották egymást, többek közöttt a szentkeresztesi bencés kolostor, a gesztesi földesúr, a csókakői uradalom részei voltak. 1691-ben I. Leopold császár 60000 rajnai gulden fejében a csókakői uradalmat a hadiszállítónak, Johann Haas von Hofburg bárónak adományozta, mely magában foglalta a három teljesen elnéptelenedett területet: "Puszta-Nána", "Puszta-Vám" és "Ondód". Legkésőbb 1741-től e három terület báró Trips de Berge generális felesége, Maria Antónia von Auersperg grófnő tulajdonához tartozott. A mai Pusztavámot a grófnő újra benépesítette. Az 1812-ből származó evangélikus egyházi krónika szerint az újra betelepítés 1715 körül kezdődhetett. Az első telepesek túlnyomórészt magyarországi németek voltak a nyugat-magyarországi Vas, Sopron és Moson megyékből. Származási helyként két egymáshoz közel fekvő falut említenek Moson megyéből: Rajkát és Miklósfalvát (Nickelsdorf). E két településről érkezett kezdetben a legtöbb telepes. Az első betelepítéskor jelentős szerepe volt az evangélikus lutheránus vallásnak, kevésbé meghatározó a betelepülők nemzeti hovatartozása. Ebben az időben békésen élt egymás mellett német, szlovák és magyar. A Második, kizárólag német betelepítési időszakban sok telepes érkezett Bajorországból. Az okiratok szerint nem lehet egységes őshazát meghatározni, mivel ők Németország és Ausztria különböző területeiről származnak. Az első időszakot a katolikus betelepítési szakasz követte a móri kapucinus kolostor segítségével. A katolikus papok átvették a lutheránusok lelkipásztori szolgálatát, közülük sokat a katolikus hitre térítettek. A katolikusok már 1760-ban, alig 14 évvel az első katolikus betelepítés után, templomot kaphattak, míg a lutheránusok, akik már 1715-ben letelepedtek, még csak 1785-ben építhettek templomot. Az első telepesek életkörülményei rendkívül keservesek voltak. Szegények még földbevájt kunyhókban - putrikban - laktak, s még csak 1730 után építettek házakat. A korábbi termékeny földek a török uralom után elpusztultak , sivárok voltak, így a természettől is vissza kellett ezeket hódítaniuk. A pusztavámi németek sorsa a betelepítés után hasonlóképpen alakult, mint más falvakban. A Népesség számának gyors növekedése, a társadalmi nyomor sok német telepest arra kényszerített, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján elhagyja a falut és a Dél-Bánát irányába, a Tolna megyei Paksra és Györkönybe illetve Lajoskomáromba vándoroljon tovább. Lajoskomáromban a pusztavámi lutheránusok egy új települést alapítottak. A két falu közötti baráti kapcsolatokat még e századig is ápolták. Nemcsak Lajoskomáromban, hanem Németország sok területén kellett a pusztavámiaknak a II. világháború után új hazát keresni, melyet meg is találtak. A II. világháború után Pusztavám gazdasági arculata teljesen megváltozott, ez mindenekelőtt számos ipari üzem létrejöttével függ össze. A sok munkalehetőség az eddig mezőgazdasággal foglalkozó települést ipari faluvá fejlesztette. Számos munkalehetőséget adott és ad még ma is a bánya, az Ikarus gyár, a Budalakk gyár, a Fűrészüzem, az erdészet és a mezőgazdasági szövetkezet. Ezek az üzemek sok embert vonzottak ide a környező és távoli településekről. E folyamat által a homogén, zárt faluközösség fellazult. A gazdasági, politikai fejlődés Pusztavámot is érintette. A rendszerváltást követően a faluban is sok magánvállalkozás jött létre. A kárpótlási törvény sokaknak lehetővé tette, hogy újra szőlő- és földműveléssel foglalkozzanak. Az elmúlt években a falu infrastruktúrája jelentősen javult, kiépült a telefonhálózat és a gázvezeték. A helyi kábeltelevízió a falu fontos eseményeiről tájékoztatja a lakókat. Törekvésük, hogy a technika segítségével a régi szokásokkal, hagyományokkal megismertessék a mai és a következő generáció tagjait, s ezeket az utókor számára megőrizzék. A község önkormányzata igyekszik a falu lakóinak jobb életkörülményeket biztosítani. 1995 novemberében a faluban is megalakult a német kisebbségi önkormányzat. Elsődleges feladata a német kultúra, nyelv és hagyományok ápolása és megőrzése. Immár két évtizede működik a községben egy modern, szép óvoda. Itt a gyerekek minden csoportban tanulhatják a német nyelvet. Az itt elsajátítottakra épül az iskolai nyelvoktatás. Pár évvel ezelőtt az iskola szebb és nagyobb lett. Minden évfolyamban bontott csoportokban heti 2-5 órában tanulhatják a diákok a német nyelvet. 8 évi nyelvtanulás után sokan leteszik az alapfokú állami nyelvvizsgát. Az önkormányzat az egyedülálló idős emberekről is gondoskodik, akik az öregek napközi otthonában igény szerint naponta meleg ételt kapnak, s orvosi ellátásban is részesülnek. A falu lakóinak még ma is kb. 60%-a német nemzetiségű. A mai modern világunkban a régi szokások, hagyományok lassanként feledésbe merülnek. Ezért minden állampolgár fontos feladata a még fellelhető hagyományok ápolása, megőrzése. E cél érdekében működik az iskolában a nemzetiségi tánccsoport, énekkar, és zenekar. Ezek a csoportok a valóban szép, színes pusztavámi népviseletet hordják, táncolják táncait, éneklik szép régi népdalait. Nagy sikerrel lépnek fel nemcsak belföldön, hanem külföldön is. A fellépéseik révén községünk sok barátot ismert meg, melyek során később partnerkapcsolatok születtek. Több éve fűzik községünket igazi baráti szálak a franciaországi Chamaliére, a németországi Geretsried és az osztrák Nickelsdorf településekhez. Az évenkénti találkozók mélyítik nemcsak e négy település, hanem e négy ország közötti barátságot is. http://www.pusztavam.hu/ma_kozs_tortenet.html
[szerkesztés] Nevezetességei
Vértesszentkereszt, templomrom Gerncsérvár
[szerkesztés] Külső hivatkozások
http://www.vendegvaro.hu/5-2221


Based on work by