Botswana

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lefatshe la Botswana
 Botswana zászlaja  Botswana címere
(Botswana zászlaja) (Botswana címere)
Nemzeti mottó: Pula (Eső)
 Botswana elhelyezkedése
Államforma köztársaság
Hivatalos nyelv angol, setswana
Főváros Gaborone
Legnagyobb város Gaborone
Elnök
Festus Mogae
Miniszterelnök a mindenkori elnök
Terület
 - teljes
 - ebből víz
44.
600 370 km²
2,5 %
Népesség
 - 2003. évi adat
 - népsűrűség
144.
1 573 267 fő
2,7 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
116.
17 207 millió USD
8359 USD
Pénznem Pula (BWP)
Időzóna UTC +2 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
Az Egyesült Királyságtól:
1966. szeptember 30.
Himnusz Fatshe leno la rona (Áldott legyen e nemes föld)
TLD .bw
Nemzetközi gépkocsijel RB
Hívószám +267
GABORONE
--
--
Maun
Kalahári sivatag
térkép szerkesztése

Botswana dél-afrikai állam. Fővárosa Gaborone, 1015 m tengerszint feletti magasságban fekszik, kb. 186 ezren lakják (2001). Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Gazdasága erősen kötődik déli szomszédjáéhoz; mezőgazdaságában a szarvasmarha-tenyésztés, iparában a bányászat a legjelentősebb.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Műholdfelvétel Botswanáról
Nagyít
Műholdfelvétel Botswanáról

A batswana (egyes számban motswana) szót ma Botswana lakosainak megnevezésére használják, régebben azonban egy pásztorkodó népcsoport neve volt (tswana).

A 19. század végén viszály tört ki a shona és a Kalahári-sivatagból a területükre vándorló ndebele törzsek között. A konfliktus a Transvaal búr telepeseire is kiterjedt. III. Khama batswanai király a britekhez fordult segítségért, akik 1885. március 31-én Becsuánaföld néven protektorátussá nyilvánították a területet. Később a déli terület a Fokváros központú Cape Colonyhoz került, és napjainkban a Dél-afrikai Köztársaság része, az északi terület pedig megmaradt Becsuánaföldi Protektorátusnak, s ebből jött létre a mai Botswana.

Amikor 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió a Brit Birodalom főbb gyarmataiból, Becsuánaföld (ill. a mai Lesotho és Szváziföld) nem vált a részévé, bár tervbe vették későbbi csatlakozásukat – a kormány azonban halogatta a döntést, és a National Party hatalomra jutásakor (1948) az egyesülés elvi lehetősége is megszűnt.

A brit hatóság kiterjesztése és a törzsi kormányzat erősödése miatt az 1920-as években egy az afrikaiakat és egy az európaiakat képviselő tanácsadó testület is segítette a terület irányítását. 1934-ben elismerték a törzsi törvényeket. 1951-ben közös európai-afrikai tanács jött létre, mely az 1961-es alkotmányban törvényhozói jogkört kapott.

1964 júniusában Nagy-Britannia elismerte Botswana önrendelkezési jogát. A kormányzat székhelyét a dél-afrikai Mafikengből az akkor alapított Gaborone-ba helyezték át (1965). Az 1965-ös alkotmány alapján megtartották az első általános választásokat, és 1966. szeptember 30-án kikiáltották a függetlenséget. Seretse Khama, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője és a ngwato törzs főnöki címének jogos örököse lett az első köztársasági elnök, s egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig ő töltötte be a tisztet (kétszer választották újra). Utódja az alelnök, Ketumile Masire három alkalommal is győzött a választásokon, végül 1998-ban vonult vissza. A jelenlegi elnök Festus Mogae előbb szintén alelnökként került a posztra, majd megnyerte az 1999-es és a 2004-es választásokat.

[szerkesztés] Természeti viszonyok

Felszíne lefolyás nélküli magasföld (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban). Területének 1/5-én a Kalahári-medence helyezkedik el. Északnyugaton van az Okavango-medence, míg északkeleten a sós talajú Makarikari-medence. A csapadék kevés. Délnyugaton füves területek vannak, amelyek szavannában folytatódnak.

[szerkesztés] Közigazgatás

Botswana kerületei
Nagyít
Botswana kerületei

Botswana kilenc kerületre oszlik:

  1. Központi
  2. Chobe
  3. Ghanzi
  4. Kgalagadi
  5. Kgatleng
  6. Kweneng
  7. Ngamiland
  8. Északkeleti
  9. Délkeleti
  10. Déli

2001-ben Chobe és Ngamiland összevonásával létrehozták az Északnyugati kerületet.

[szerkesztés] Gazdaság

Függetlenné válása óta Botswana gazdasága produkálta a legnagyobb átlagos növekedést a világon: 1966-1999 között 9%-ot. A teljesítmény főként a gyémántbányászatnak, a megfelelő pénzügyi irányelveknek, a nemzetközi közösség anyagi és technikai támogatásának és az óvatos külpolitikának köszönhető. A Transparency International szerint Botswana a legkevésbé korrupt ország Afrikában.

A gyémánt (amelynek bányászata Ausztrália után a világon a második helyen áll) mellett jelentősebb ásványkincsei a mangán és az arany.

Selebi-Pikwében nikkel- és rézérc található.

A bányavidékek és a népesebb települések a keleti országhatáron találhatóak.

Kivitelében jelentősek még az állattenyésztésből származó termékek: az állati prémek és a tej.

A Kalahári bokros-füves pusztáin kecske- és juhtenyésztés jellemző, valamint sok nemzeti park és vadrezervátum található ott.

A keleti országhatáron a kukorica, a köles, a hüvelyesek, a banán, a dohány és az olajnövények termesztése biztosítanak munkát a mezőgazdaságban.

Jelentős szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

[szerkesztés] Népesség

Népességnövekedés (1000 x)
Nagyít
Népességnövekedés (1000 x)

Botswana közel 1,64 millió lakosa a következőképpen oszlik meg:

  • 75,5 % - cvánák
  • 12,4 % - sonák (az északkeleti határvidéken élnek)
  • 3,4 % - busmanok (a Kalahári nyugati peremén élnek)
  • 2,5 % - koi koi (Koiszan nyelvcsalád)
  • 1,3 % - ndebele 1,3 %
  • egyéb 4,9 %
  • kb 2 % európai


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság |