User vita:Csanády/Bizonytalanságok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Erdélyi Fejedelemség létrejötte (szerintem): de facto 1526 (az elszakadás a Magyar Királyságtól már ekkor megtörtént), de iure 1571 (a speyeri békekötés során tisztázták a határait). [1]. --Hkoala 2006. június 17., 22:45 (CEST)

Szia! Kösz a hozzászólást. :) A „...de facto 1526 (az elszakadás a Magyar Királyságtól már ekkor megtörtént) ...” részével nem értek egyet. Nekem a következő – a rövidített – véleményem: (csak annyit szeretnék bizonyítani, hogy 1526 után még jelentős idő telt el, hogy Erdély elszakadásáról egyáltalán beszélni lehessen)
A magyar közvéleményben szilárdan él az a tévhit, hogy az ország három részre szakadását – így az „önálló” Erdély létrejöttét – a mohácsi csatavesztés okozta. Ez nem így van. A mohácsi csata beilleszkedik azoknak az eseményeknek a sorába, amelyek elvezettek Erdély különállóságához, azonban egyrészt a mohácsi csata előtti események is beilleszkednek ebbe az eseménysorba, másrészt a mohácsi csata utáni események sem voltak „eleve elrendeltetve”, vagyis a magyar történelem a mohácsi csata után más irányba is indulhatott volna, mint amerre végül elindult. A mohácsi csata és Erdély különválása között tehát nincs szoros ok-okozati összefüggés, márpedig a különválásra éppen a mohácsi csata miatt szokták (persze nem mindenki) az 1526-os évszámot megadni.
Az általad hivatkozott forrásból is ez olvasható ki: A mohácsi csata után I. Jánost törvényesen magyar királlyá koronázták, azonban egy „elenyésző kisebbségben” lévő főuri csoport Ferdinánd személyében ellenkirályt választott. Ferdinánd 1526-ban még nem tudott fellépni, hogy a magyar koronát ténylegesen birtokba vegye, „Kilenc viszonylag csendes hónap következett” (már 1527-et írunk!!), János megszilárdította hatalmát az országban, új erdélyi vajdát nevezett ki maga helyett …stb. Mi is igazolja akkor, „hogy az elszakadás a Magyar Királyságtól már ekkor [1526-ban] megtörtént”? Erdély önálló országgyűlést tartott, önállóan uralkodót választott, vagy egyáltalán volt olyan meghatározó személyiség, aki ekkor Erdély önállósodásáról beszélt?
Ferdinánd fellépése után, 1529-ben, „A közvetlen szereplők még jó ideig a másik fél „megtérítésétől”, esetleg fölszámolásától remélték az országszakadás orvoslását – s csak a pillanatnyi helyzetnek engedve nyugodtak bele, hogy a két maradék ország önálló államapparátust építsen ki.” A két „maradék ország” a Szapolyai és a Ferdinánd uralma alatt álló terület, tehát még ekkor sem beszélhetünk Erdély különállásának még a nyomairól sem.
Az 1530-as évek első felének taglalása után:
Mindabban, ami 1534-ben történt, az erdélyiek főszerepet játszottak ugyan, azt azonban semmiképpen sem állíthatjuk, hogy fellépésük valamiféle tartományi öntudat következménye lett volna. Az elmúlt évszázad során még alig-alig akadt nyoma erdélyi partikularizmusnak, s most, az országszakadás viharai között is várni kellett még néhány évet arra, hogy az hallathasson magáról. 1538-cal gyorsul föl és ér döntő szakaszába a középkori Magyarország megsemmisülésének folyamata – Erdély pedig, akárcsak 1534-ben, most is főszerepet kap anélkül, hogy az események menetét valóban befolyásolhatná.
Tehát már nyolc évvel túl vagyunk Mohácson, de az „elszakadás a Magyar Királyságtól” még mindig nem történt meg.
Bocs ez kicsit összefüggéstelenre sikerült, mert sietek.(azért nagyjából lefedi amit mondani szerettem volna :) ) Természetesen kíváncsi vagyok a Te véleményedre is, mert a Bölcsek kövének éppen úgy nem vagyok tulajdonosa, mint ahogy egyik szerkesztő sem. (Kb. egy hétig nem leszek netközelben.) Köszönöm a figyelmedet. --Csanády 2006. június 18., 11:08 (CEST)
Igazad van, az 1526 "urban legend" :). De még nem tudtam rendesen utánajárni. Mi a véleményed az 1542. januári marosvásárhelyi országgyűlésről, mint az elszakadás kezdetéről? --Hkoala 2006. augusztus 19., 19:39 (CEST)