Alagovich Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk a Szinnyei József Magyar írók élete és munkái származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Alagovich Sándor (Maniga, 1760. december 30. – Zágráb, 1837. március 18.) zágrábi püspök
[szerkesztés] Élete
A papi pályára lépve, 1784. december 17-én lett hittudor. A pozsonyi papnevelő-intézetben pappá szenteltetvén, a nyitrai püspök titoknoka s az ottani papnevelőház tanára s az intézet igazgatója lett; azután mocsonoki, 1793-ban galántai plébános. Innen a pozsonyi székesegyházhoz került; 1807 augusztusától városi plébános és kanonok, 1808-ban pedig esztergomi kanonok és 1809-ben a pesti papnevelő-intézet igazgatója, 1810-ben bosoni választott püspök s helytartósági, később udvari tanácsos és előadó, 1822-ben auraniai perjel, majd magyar udvari kancelláriai referendárius, 1828-ban zágrábi káptalani prépost, báni helytartó s valódi belső titkos tanácsos és berzencei örökös főispán; végül 1829. október 18-án zágrábi megyés püspök lett, amely tisztséget haláláig betöltötte.
[szerkesztés] Munkái
- Sermo ecclesiasticus. (Zágráb, 1830.; Beszéd, melyet püspöki széke elfoglalásakor tartott.)
- Dictio qua… post peracta generalia r. Hungariae I. I. Statuum et ordinum regnorum eorundem congregationem aperuit VII. Cal. (Febr. 1831. Zágráb.)
- Ctenja i evangeliumi. (Imák és evangeliumok). (Zágráb, 1831.)
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by