A komáromi erődrendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A történelmi Komárom (Komárno/Szlovákia) vára és az azt körülvevő erődrendszer, melynek nagyrésze Komáromban található napjainkban világörökség jelölt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A csomópont kialakulása és rövid története
Észak Komárom (Szlovákia) előnyös közlekedés földrajzi helyzete folytán régóta nagyon fontos gazdasági, hadi és kulturális szerepet töltött be. A történelem során először stratégiai fontosságot a Római birodalom terjeszkedése folytán létrejött Pannonia provincia fennállása alatt vált.
[szerkesztés] Az Öregvár
Régészeti feltárások bizonysága szerint Ószőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. A római birodalom határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az isz. szerinti I-IV. században. Neve is kelta eredetű - várat, erődöt jelent. A telep védelmét először földvár biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel. 4000-6000 fős légió védett Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág-menti kereskedelmi-vonal biztosítására és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként föld erődöt, majd a későbbiek folyamán (Celemantia néven´) kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa (egy százada, kb. 250-300) fő védett.
A Római Birodalom bukása után V.században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok űzték el a X.század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Ulaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál.
Komárom később az István király által alapított Komárom-vármegye székhelye lett. Felette hol a királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel. A XV.században, Mátyás király alatt Komárom fénykorát élte. Kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A Török Birodalom terjeszkedés során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését.
Az Öregvár tervét 1550 körül az olasz hadmérnőkPietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvár-rendszerben. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. 1585-ben a Vág és a Duna (jobb) partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek.
Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, melynek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették.
Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág és a Duna jobb partján a Szent Péter palánkot, azaz a korábban épített hídfő erődöket.
Az 1682 évi nagy árvíz jelentős károkat okozott az erődítményben. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, s ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, és a 1783-as földrengés, amely hatalmas károkat okozott nem csak a városban, hanem az erődítményben is.
[szerkesztés] A Monarchia "legerősebb" katonai erődrendszerének kiépítése
A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során a császárvárost - Bécset is elfoglalták 1809-ben. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerődítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a Birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására.
Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a "Csillagerőd" (korábbi Szent Péter palánk) mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához.
Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.
[szerkesztés] A szabadságharc
A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak 1849. márciusában és áprilisában a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket.
A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felé vezető utat, s tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát.
A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytatott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani. Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek és a magyar csapatok visszavonulva a Tisza partjainál próbálták megállítani a támadókat.
Komáromban a Klapka vezette 18200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve.
Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy hónapig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849 szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.
A szabadságharc leverése után az osztrákok - a korábbi terveknek megfelelően - újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy ennek megépítésére szükség van a Duna jobb partján. Olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.
Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a Komáromi erőd együttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori Erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi Erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.
A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX.század végére felgyorsult a haditechnika - ezen belül a tüzérségi eszközök - fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.
[szerkesztés] Jelenlegi hasznosításuk
A Duna jobb partján épült hatalmas monostori erőd hosszú időn át szolgálta a magyar katonagenerációk képzését. 1945–1991 között ez a párját ritkító műemlék szinte eltűnt a térképről és a köztudatból. A A szovjet déli hadseregcsoport katonái hatalmas fegyverraktárát alakítottak ki benne. A „rejtőzködő műemlék” – az 1992–1995 közötti veszélyesanyag-mentesítést követően – tíz esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, s ma már a katonai hagyományőrzés legjelentősebb hazai támaszpontja.
A második világháborút lezáró 1947. évi párizsi békeszerződés ismét két részre szakította Komáromot. A szlovák oldalon lévő erődökbe szovjet csapatok költöztek éppen úgy, mint a monostori erődbe, a csillagerődben pedig a Csehszlovákiából áttelepített magyar családoknak alakítottak ki szükséglakásokat. 1970-től 2004-ig ez a katonai erőd zöldségraktárként vegetált, s csak azután került a Monostori Erőd Hadikultúra Központ Kht.-hoz.
Szlovákia
* Öregvár
A ma még meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő erőd közelében van a melegvizes medencéiről híres komáromi fürdő, s akár komppal is meg lehet majd közelíteni a Duna túlpartján lévő katonai erődöket.
Magyarország
- Csillag erőd
A komáromi erődrendszer két kisebb tagja, a csillagerőd és az igmándi erőd, kevésbé ismert a nagyközönség előtt. A Duna túlpartján lévő öregvár, valamint a Nádor-vonal több évtized után ismét látogatható. Kevésbé ismert, hogy a csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett, s miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek egy része itt kapott ideiglenes menedéket. Az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után a csillag- és az igmándi erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen a megsemmisítő táborokba. Napjainkban raktározási célokat szolgál.
- Igmándi erőd
A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli nagy illetve kis Igmánd községről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m2, a beépített alapterülete 6200 m2; beépített térfogata több mint 33 ezer m3. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók.
- Monostori erőd
Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dúnántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszünt.
[szerkesztés] A Kenyérmúzeum
A monostori erőd egyik állandó kiállitása a kenyérmúzeum.(Hivatalos nevén: Sütőipari Emléktár) A komáromi erődök „ébredése” már a múlt években elkezdődött a monostori erődben, a kenyérsütés történetét bemutató múzeum ünnepélyes megnyitásával. Ezt az egyedülálló ipartörténeti gyűjteményt az erődnek abban a szárnyában helyezték el, ahol egykor a pékségek voltak. A XIX. századi kemence helyreállítása után az egykori „komiszkenyeret” is megízlelhetik majd a múzeum látogatói. A komáromi napok rendezvénysorozatának évente sok látogatója van. Különösen a Hadtörténeti Múzeummal közösen rendezett kiállításnak volt nagy sikere, amely jól szemlélteti a komáromi erődrendszer múltját.
[szerkesztés] Várak, korok, katonák
Ezen kivül látható a Várak, korok katonák cimű állandó kiállítás is. A kiállítás egyedülálló a maga nemében. Bemutatja az itt szolgálatot teljesített katonák mindennapi életét, kiképzését és a haditechnika fejlődését.
[szerkesztés] Kulturális élet
Az Északi bástya belső udvarának rendkivül jó akusztikai hatása van. Ezért itt szabadtéri színi előadások tartására alkamas színpadot létesítettek. Mára már rendszeresen tartanak itt előadásokat. Munkaszüneti, illetve pihenőnapokon több előadás megtartására islehetőség nyílik.
Viszonylag szerény ráfordítással a térség elsőszámú idegenforgalmi attrakciója lehetne a komáromi erődrendszer. A száztíz hektáros hadi objektum a jövőben nemcsak katonai múzeumként szolgálna, turisztikai és konferenciaközpont, szálloda is épülne a területen, továbbá ifjúsági szállót, hadkultúra centrumot, kempinget működtetnének, illetve kerékpárút és a megújuló energiák jelentőségét bemutató létesítmények (mini vízi erőmű, napelemek, szélerőmű) építését is tervezik. A fejlesztési elképzelések kulcsa a Világörökség cím lehet: évtizedek óta az ilyen helyszínek vonzzák a legtöbb érdeklődőt. Tavaly nem sikerült a nemzeti fejlesztési tervbe bevonni az erődrendszer megújulását célzó tizenkét milliárd forintos projektet. A műemlékegyüttest kezelő Monostori Erőd Kht. vezetői azonban bíznak az uniós forrásokat biztosító pályázatokban.
Az erőd felvételét Magyarország és Szlovákia közösen kérvényezi 2007-ben a világ legfontosabb értékei közé. A dokumentáció áttekintése a szakértők helyszíni szemlét tartanak, majd a Világörökség Bizottság 2008-ban dönthet a felvételről.
[szerkesztés] Források
- Bárdos Dezső: Fejezetek a város történetéből, mai életéből (kézirat, 1969) 4. - 6. oldal
- Bárdos-Piskolti: Komárom dicső múltjából 1848-49; és részletek 1919. évi történetéből
- Kecskés László: Komárom múltja és jelene
- Monostori erőd Hadkultúra Központ KHT. hivatalos kiadványa (Komáromi Nyomda, 2006)
- Számadó Emese: Új Szőnytől Komáromig (1896-1951) (Komárom Város Önkormányzata Komárom, 2006) ISBN 963 229 792 X
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A monsotori erőd honlapja
- Képek az igmándi erődről
- A komáromi erődrendszer a Geocaching.hu-n
- http://www.komarno.sk/nanm/image_gallery.asp?lang=hun&prg=image&id=036.jpg
- http://erod.lap.hu/
- http://www.benceontour.hu/index.php?id=2005monostor
- http://mars.elte.hu/varak/komarom/monostori.htm?rom=278


Based on work by Mathias,