Hunyad vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Székhely | Déva |
| Terület | km² |
| Népesség | |
| Nemzetiségek | |
Hunyad vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Hunyad vármegye, Erdélyben a Maros folyó két partján. A vármegyét nyugaton Krassó-Szörény és Arad, északon Torda-Aranyos, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegye, délen Románia határolja; határai nagyrészt természetesek. Területe 6932,04 km2. Hunyad vármegye hazánk leghegyesebb vármegyéi közé tartozik, melyben az alacsony hullámos dombvidéktől az örök hóval fedett magas hegységig a hegyképződés minden neme fellelhető. A vármegye domborzatának alapját a folyóvizek adják meg; legészakibb részét, a Fehér-Kőröstől északra a Bihari hegység nyúlványai borítják, melyek a Gajnában érik el legnagyobb magasságukat (1480 m.).
Ettől délre, a Maros völgyéig az Erdélyi-Érchegység több csoportja emelkedik, u. m. a Kőrösbányai hegység (Magura 904 m), Csetrás vagy Nagyági hegység (1134 m) és az Ompolymelléki hegység végső ágai (Vulkán 1264 m). A Maros völgyétől délre a vármegye nyugati részeit behálózzák a Pojana Ruszka (1359 m) kiágazásai, melyek dél felé a Vaskapu-szorosig (656 m) érnek, kelet felé a Sztrigy völgyéig bocsátott dombsorokban végződnek. Ettől keletre és délre merednek égnek Hunyad vármegye leghatalmasabb hegységei; legdélnyugatibb sarkában a Godján-Szárko hegység néhány magas csúcsa (Vurvu Petri 2195 m, Petreanul 1898 m) emelkedik, míg a Sebes (Riu mare) völgyétől keletre húzódik Hunyad vármegye legimpozánsabb és legzordabb hegysége, a Retyezát (2486 m), mely 2000 métert meghaladó főgerincével, keskeny szaggatott oldalgerincével, és mélyre bevágódó völgyeivel a Magas-Tátrára emlékeztet. Vele párhuzamosan, a Román-Zsil völgyén túl a Határszéli hegycsoport (1870 m) kevésbé zord gerince húzódik, amelyen át a Vulkán-szoros és a Zsil völgye közvetíti az átjárást Románia felé. A Zsil völgyétől keletre a Pareng csoportjának egy része (Mundra 2520, Preng 2076 m) esik Hunyad vármegye földjére, míg ettől északra a Kudsiri havasok nagy kiterjedésű csoportja (Surián 2061 m, Batrina 1794 m) terül szét, melynek ágazatai a Sztrigy és Maros lapályain lapulnak le. Eszerint Hunyad vármegye legnagyobb része hegyes és zord talaj, a művelhetőbb területeit a Maros és mellékvölgyei (főleg a szászvárosi, a Sztrigy és Egregy mente) szolgáltatják a vármegye derekán. Innen egészen elzártan az Érc-hegység gerince mögött fejlődik ki északon a Fehér-Kőrös völgye és délen a Romániához csatlakozó Zsil-medence. A Sztrigy által a Maroshoz csatlakozó Hátszegvölgy hatalmas görkövei miatt szintén alkalmatlan a művelésre. A vármegye orográfiája eszerint a Maroshoz alkalmazkodik. Geológiai szempontból a Maros-balparti hegyek kristályos palákból alakultak, északon az Érchegység trachitból áll, és ez a trachit-erupció Dévánál is jól elkülönített csoportot képez. A Cserna és Sztrigy környékén a harmadkor szelid hajlású rétegei domborulnak fel, míg a Maros mentét diluviális teraszok követik, s a hátszegi medence is negyedkori kavics- és görélylerakódásokból áll.
Folyóvizei közül a Maros Balomirnál a Kenyérmezővel köszönt Hunyad vármegyébe, s csak Déván alul kezd szűkülni; e 100 km hosszú völgy a vármegye legtermékenyebb részét képezi s Déváig átlag 5 km széles, bár 7–8 km-nyire is összeszűkül. Balparti jelentékenyebb mellékvizei a Kenyérvíz (Kudsir patak), a Városvíz v. Pec, a jóval nagyobb Sztrigy (mely a Sebest vagy Riu marét veszi magába), a Cserna vagy Egregy és a Dobra; a jobbparti vizek közül a gyógyi víz leghosszabb. Hunyad vármegye második főfolyója, a Fehér-Kőrös a vármegye északi határán ered, s Kristyorig délre, onnan nagyobbára nyugatra folyik, Baszarabászánál lépve át Arad vármegye földjére. A harmadik vízmedence a Zsilé, mely a Kudsiri havasokban eredő Magyar-Zsil és a Retyezát déli oldalán fakadó s hosszabb Román-Zsilnek Alsó-Borbatyennél való egyesüléséből alakul. Végül a vármegye nyugati szélén a Vaskapu-hágó által Hátszeg vidékétől elválasztott s rá lejtő bisztra a Temes mellékvizeihez tartozik. A folyók ilyetén elosztása a Hunyad vármegyei felföldet is széttagolja, oly módon, hogy a külső keretet mindenütt a már említett hegykoszorúk alkotják, s a közép felé lankásodó dombvidék hullámzik. Nagyobb állóvizek Hunyad vármegyében nincsenek; néhány kis hegyi tó (Zenoga) a Retyezát csoportját ékesíti. Ásványos forrásai közül az algyógyi és bábolnai tiszta hévforrás, az alsó-vácai kénes hévforrás, a dévai konyhasós és a boholti savanyúforrás említendő; Alsóvácán, Boholton és Algyógyon kisebb fürdők is vannak berendezve.
[szerkesztés] Lakói
Lakóinak száma 1881-ben 248 464 volt, 1891-ben pedig 267 895; a tiz évi szaporulat 19 431 lélek, vagyis 7,6%. Egy km2-re 39 fő esik s igy Hunyad megye Erdély ritkább népességü vidékei közé tartozott. Nemzetiség szerint van a vármegyében 17 167 magyar (6,4%), 8047 német, 238 486 román (89%), 347 román, 47 rutén, 30 szerb és 3756 egyéb, utóbbiak leginkább a szépen fejlődő bányavállalatoknál. A magyarság gyarapodása az utolsó 10 év alatt 7153 (36,8%);szaporodott jobbadán bányavállalatok, városok telepeseiből s a külföldi jövevények beolvadása által. Ezzel szemben az románság is tetemes gyarapodást mutat: 21 072, előbbi létszámának 9,7%-a s itt a természetszerü fajszaporaság mellett az iparvállalatoktól ideédesgetett idegenek szintén szerepelnek. A megye 428 községéből azonban csupán 273-ban lakik magyar s ezek közül is 246-ban a magyarság nem éri el a 100-at s csupán 27 községben találkozunk 100-nál népesebb magyar szigetekkel. Hitfelekezet szerint van 15 121 róm. kat., 50 520 gör. kat., 190 018 gör. kel. (70,9%), 2202 evang., 7351 helv., 206 unit., 2470 izraelita és 7 egyéb.
Figyelem:a fenti információk az 1880-as és 1900-as évek között kiadott Pallas Lexikon-ból kerültek fel.Azóta ezek az adatok jelentősen megváltoztak.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Közigazgatás
|
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by