Satapatha-bráhmana

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Satapatha-bráhmana (szanszkrit nyelven: Százösvényű bráhmana), a Kr. e. IX-VII. század körül keletkezett szanszkrit nyelvű indiai szentírásmagyarázó irat. Gazdag legenda- és mondaanyaga folytán vallás- és kultúrtörténeti szempontból az egyik legbecsesebb korabeli indiai forrás, amelyben gyakran történik utalás történelmi személyekre is.


[szerkesztés] Források

Buddhista lexikon