Hollandia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Je Maintiendrai (franciául: Fenntartom) |
|||||
![]() |
|||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| Hivatalos nyelv | holland, fríz | ||||
| Főváros | Amszterdam, a kormány székhelye Hága |
||||
| Legnagyobb város | Amszterdam | ||||
| Királynő |
Beatrix |
||||
| Miniszterelnök | Jan Peter Balkenende | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
132. 41 526 km² 18,41% % |
||||
| Népesség - Teljes - népsűrűség |
58. 16 407 491 395/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
24. 498 703 millió USD 29 412 USD |
||||
| Pénznem | Euró 1 (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: +2) | ||||
| Függetlenség - kikiáltása - elismerése |
Spanyolországtól 1568. május 23. 1648. január 30. |
||||
| Himnusz | Wilhelmus van Nassouwe | ||||
| TLD | .nl | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | NL | ||||
| Hívószám | +31 |
||||
| 1 2001-ig: gulden | |||||
![]() |
|||||
Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A Holland Királyság része a Karib-szigeteken található Holland Antillák és Aruba is. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.
Hollandia az egyik legnagyobb népsűrűségű ország. Az ország nagy része a tengerszint alatt fekszik. Hollandia többek közt híres a csatornákról, a szélmalmokról, a fapapucsokról, a tulipánokról, a biciklikről és a liberális társadalmi szemlélet módjáról.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau házból.
A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.
- Drenthe - székhelye: Assen
- Flevoland - székhelye: Lelystad
- Friesland (frízül Fryslân) - székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
- Groningen - székhelye: Groningen
- Gelderland - székhelye: Arnhem
- Limburg - székhelye: Maastricht
- Noord-Brabant - székhelye: 's-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
- Noord-Holland - székhelye: Haarlem
- Overijssel - székhelye: Zwolle
- Utrecht - székhelye: Utrecht
- Zeeland - székhely Middelburg
- Zuid-Holland - székhelye: 's-Gravenhage (vagy Den Haag)
A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.
Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Holland Antillák és Aruba.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Történelem
A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant, stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett. A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik - (lásd a térképen). E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 321 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Gazdaság
Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több, mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő).
Hollandia 1999 január elsején, az elsők között tért át a korábbi guldenről euróra. Az euró bankjegyek és pénzérmék 2002 januárja óta használatosak. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség 80.8%-a holland, 8.7%-a egyéb európai, 2.2%-a török, 1.9%-a marokkói, 6.4%-a egyéb országokból érkezett.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.
- Képzőművészetek: a festészet neves holland képcviselői Hieronymus Bosch, Jan Vermeer van Delft, M. C. Escher, Vincent van Gogh, Rembrandt és Peter Paul Rubens.
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |





Based on work by