Föld

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Föld A Föld csillagászati jele

A kék bolygó az Apollo-17-ről fényképezve.
Pályaadatok (A 2000-es évben)
Afélium távolsága 152 097 701 km
(1,0167103335 CSE)
Perihélium 147 098 074 km
(0,9832898912 CSE)
Fél nagytengely 149 597 887,5 km
(1,0000001124 CSE)
Fél kistengely 149 576 999,826 km
(0,9998604869 CSE)
Pálya kerülete 924 375 700 km
(6,1790699007 CSE)
Pálya excentricitása 0,016710219
Sziderikus keringési idő 365,256366 nap
(1,0000175 év)
Szinódikus periódus -
Max. pályamenti sebesség 30,287 km/s
(109 033 km/h)
Átlagos pályamenti sebesség 29,783 km/s
(107 218 km/h)
Min. pályamenti sebesség 29,291 km/s
(105 448 km/h)
Pálya hajlásszöge az ekliptikához 0
(7,25° a Nap egyenlítőjéhez képest)
A felszálló csomó hossza 348,73936°
Perihélium szöge 114,20783°
Holdak 1 (a Hold)
(lásd még: 3753 Cruithne)
Fizikai tulajdonságok
Lapultság 0,0033529
Egyenlítői sugár 6378,137 km
Poláris sugár 6356,752 km
Átlagos sugár 6372,797 km
Egyenlítői kerület 40 075,02 km
Poláris átmérő 40 007,86 km
Átlagos kerület 40 041,47 km
Felszín területe 510 065 600 km²
Szárazföld területe 148 939 100 km² (29,2 %)
Víz területe 361 126 400 km² (70,8 %)
Térfogat 1,083 207 3·1012 km³
Tömeg 5,9742·1024 kg
Sűrűség 5515,3 kg/m³
Gravitáció az Egyenlítőnél 9,7801 m/s²
(0,997 32 g)
Szökési sebesség 11,186 km/s
Sziderikus forgásidő 0,997 258 nap (23,934 óra)
Forgási sebesség az egyenlítőnél 465,11 m/s
Tengelyferdeség 23,439281°
Az északi pólus

rektaszcenziója

0° (0 h 0 m 0 s)
Deklináció +90°
Albedó 0,367
Felszíni hőmérséklet 185 K (min. -88 °C)
átl. 287 K (14 °C)
max. 331 K (58 °C)
Felszíni nyomás 101.3 kPa
Légkör összetevők
Nitrogén 78,08 %
Oxigén 20,94 %
Argon 0,93 %
Szén-dioxid 0,038%
Vízpára nyomokban (a klímától függ)

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5·109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.

A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; egy változatában a kereszt a kör felett van (Unicode: ⊕ és ♁).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Föld alakja

A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye. Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy - legalábbis egyes vidékeken - a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges. A földi ellipszoid kifejezés közelítésként használatos, ezt nevezik normális földalaknak, ha ennek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. A szocialista országok földmérése a Kraszovszkij-ellipszoidra vonatkozik, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értékeket több földközeli mesterséges bolygó pályájának mérései alapján számítják. A közepes földsugár, R = (a²/b)1/³, meghatároz egy gömböt, amelynek ugyanaz a köbtartalma, mint az a és b által meghatározott forgási ellipszoidé. Sok adatot vonatkoztatnak erre az azonos térfogatú gömbre, pl. a φ földrajzi szélességet, szemben a földi ellipszoidra vonatkoztatott ψ geocentrikus szélességgel. A φ földrajzi szélességet mint a PN égi pólusnak a Föld τ érintősíkja fölötti magasságát határozzák meg. Míg a nehézségi erő iránya gömb esetén azonos a sugárral, az ellipszoidnál ez az egyenlítő síkját az M középponttól eltérő M1 pontban metszi. Valamely B megfigyelési pont helyzetét az ellipszoidon a



[szerkesztés] Kialakulása, szerkezete

A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a naprendszert alkotja. Galaxisunk, a tejútrendszer több mint 100 milliárd csillagból áll.

Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósuk istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi nagyrészéből a bolygók, köztük a Föld is.

Kezdetben kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.

[szerkesztés] Földkéreg

Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30-70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6-7 km. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső fémekben szegény gránitos és szilikátokban szegény, és az alsó fémekben gazdag bazaltos rétegre. Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll.

[szerkesztés] Földköpeny

A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső, és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük kb. 75-250 km mélységben.

[szerkesztés] Földmag

A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.

A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része együtt a kőzetburok, vagy litoszféra. Földünk légköre, tengerei és óceánjai is gömbhéjas elrendezésűek. A levegőburok neve atmoszféra, a vízburok neve hidroszféra. A kéregben, vízben, levegőben élő élőlények együttesen alkotják a bioszférát.

[szerkesztés] Kontinensek

Európa · Ázsia · Afrika · Észak-Amerika · Dél-Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz

Nagyít


[szerkesztés] Óceánok

Atlanti-óceán · Csendes-óceán · Déli-óceán · Indiai-óceán · Jeges-tenger























[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Föld témájú médiaállományokat.



Naprendszer
Kép:naprendszer.png
NapMerkúrVénuszFöldMarsCeresJupiterSzaturnuszUránuszNeptunuszPlútóErisz