Fekete áfonya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fekete áfonya

Rendszertan
Ország: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Hangafélék (Ericaceae)
Nemzetség: Vaccinium
Faj: V. myrtillus
Tudományos név
Vaccinium myrtillus
Linné, 1758

A Fekete áfonya (latinul: Vaccinium myrtillus) egy gyümölcstermő növény, termését és levelét a népi gyógyászatban is felhasználjuk. Népies nevei: havasi meggy, kukajsza, molabogyó, afinya.

Hazánkban a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban előforduló cserje. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék színű termése (Myrtilli fructus) szolgáltatja a vadas ételek híres ízesítőjét.

A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, közepes vízellátottságú talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet.

Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat tartalmaz.

Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában lehet feltálalni. Különleges zamatán kívül az áfonyával a szervezetbe értékes tápanyagot is juttatunk.

Lekvár, (dzsem), gyümölcsbor, szörp, vagy tea alakjában is nagyon jó hatású a bélflórára, mert a bél nyálkahártyáját ellenállóvá teszi, emésztési zavaroknál, krónikus bélhurutnál, bélfertőzéseknél, hasmenésnél, és szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Keress rá a(z) Fekete áfonya címszóra a Wikiszótárban!