Orosz ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A modern orosz ábécé a Cirill írás (кириллица) egyik variációja. Első előfordulása a Kijevi Rusz (Киевская Русь) idejére tehető. Azóta többször módosították.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az ábécé

Az orosz ábécé a következő:

nagybetű kisbetű mai név eredeti név1 IPA magyar példa számérték18
А а а
/a:/
азъ
/az/
/a/ palócos fa 1
Б б бэ
/bɛ/
буки
/'bu.kʲɪ/
/b/ vagy /bʲ/ baba -
В в вэ
/vɛ/
вѣди
/'vʲe.dʲɪ/
/v/ vagy /vʲ/ víz 2
Г г гэ
/gɛ/
глаголь
/glʌ.'golʲ/
/g/ vagy /gʲ/ gép 3
Д д дэ
/dɛ/
добро
/də.'bro/
/d/ vagy /dʲ/ dugó 4
Е е4 е
/jɛ/
есть
/jesʲtʲ/
/jɛ/ vagy / ʲe/ jel 5
Ё ё4,7 ё
/jo/
- /jo/ vagy / ʲo/ jog -
Ж ж жэ
/ʒɛ/
живѣте
/ʒɪ.'vʲo.tʲə/
/ʒ/ vagy /ʓ/ zsír -
З з зэ
/zɛ/
земля
/zʲɪ.'mʲlʲa/
/z/ vagy /zʲ/ zár 7
И и4 и
/i:/
иже
/'i:.ʒə/
/i/ itt 8
Й й и краткое
/i: 'kra.tkəjə/
и съ краткой
/i: s 'kra.tkəj/
/j/ jég -
К к ка
/ka/
како
/'ka.kə/
/k/ vagy /kʲ/ kút 20
Л л эль
/ɛlʲ/
люди
/'lʲu.dʲɪ;/
/l/ vagy /lʲ/ 30
М м эм
/ɛm/
мыслѣте
/'mɨ.slʲə.tʲɪ/
/m/ vagy /mʲ/ már 40
Н н эн
/ɛn/
нашъ
/naʃ/
/n/ vagy /nʲ/ nő 50
О о o
/o/
онъ
/on/
/o/ por 70
П п пэ
/pɛ/
покой
/pʌ.'koj/
/p/ vagy /pʲ/ pára 80
Р р эр
/ɛr/
рцы
/rʦɨ/
/r/ vagy /rʲ/ róka 100
С с эс
/ɛs/
слово
/'slo.və/
/s/ vagy /sʲ/ szép 200
Т т тэ
/tɛ/
твердо
/tvʲe.rdə/
/t/ vagy /tʲ/ tó 300
У у у
/u:/
укъ
/uk/
/u/ ugrik 400
Ф ф эф
/ɛf/
фертъ
/fʲert/
/f/ vagy /fʲ/ főz 500
Х х ха
/xa/
хѣръ
/çer/
/x/ vagy /ç/ Ahmed 600
Ц ц цэ
/ʦɛ/
цы
/ʦɨ/
/ʦ/ cica 900
Ч ч че
/tʆɛ/
червь
/tʆervʲ/
/tʆ/ csal 90
Ш ш ша
/ʃa/
ша
/ʃa/
/ʃ/ só -
Щ щ ща
/ʆa/
ща
/ʆa/
/ʆ/ borscs -
Ъ ъ твёрдый знак
/'tvʲo.rdəj 'znak/
еръ
/jer/
2 - -
Ы ы ы
/ɨ:/
еры
/'je.rɨ/
/ɨ/5 nyíl -
Ь ь мягкий знак
/'mʲaç.kʲɪj 'znak/
ерь
/jerʲ/
/ ʲ/3 - -
Э э6 э оборотное
/'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/
- /ɛ/ heg -
Ю ю ю4
/ju:/
ю
/ju:/
/ju/ vagy / ʲu/ lyuk -
Я я4,16,17 я
/ja:/
я
/ja:/
/ja/ vagy / ʲa/ jak -
1918-ban megszüntetett betűk
І і8 - і
/i:/
/i/ vagy / ʲi/ mint az и 10
Ѳ ѳ9 - ѳита
/'fʲi:.tə/
/f/ vagy /fʲ/ mint a ф 9
Ѣ ѣ10 - ять
/jatʲ/;
/jɛ/ vagy / ʲe/ mint az е -
Ѵ ѵ11 - ижица
/'i:.ʒɪ.ʦə/
/i/ vagy / ʲi/ mint az и -
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ14 - зѣло
/'zʲe.lə/
/dz/, /z/ vagy /zʲ/ Mint a з 6
Ѯ ѯ12 - кси
/ksʲi/
/ks/ vagy /kʲsʲ/ mint a кс 60
Ѱ ѱ12 - пси
/psʲi/
/ps/ vagy /pʲsʲ/ mint a пс 700
Ѡ ѡ13 - омега
/ʌ.'mʲe.gə/
/o/ mint az о 800
Ѫ ѫ - юсь большой
/'jus bʌlʲ.'ʃoj/
/u/,/ju/ vagy / ʲu/15 mint az у vagy a ю -
Ѧ15 ѧ15 - юсь малый
/'jus 'ma.lɪj/
/ja/ vagy / &ʲa/16 mint a я -
Ѭ ѭ - юсь большой іотированный
/'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ju/ vagy / ʲu/15 mint a ю -
Ѩ ѩ - юсь малый іотированный
/'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/
/ja/ vagy / ʲa/15 mint a я -

A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.

[szerkesztés] Megjegyzések

1. Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.

2. A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át.

3. A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók légyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át.

4. Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.

5. Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ - orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.

6. Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltzozott.

7. A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.

8. Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (pl. Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.

9. A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.

10. A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.

11. A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főkét görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.

12. A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.

13. Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.

14. A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fodul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.

15. A юсьok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben. Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 17.)

16. A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.

17. 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 15.)

18. A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.

[szerkesztés] Latin betűs átírás

nagybetű kisbetű GOST[1] ISO 9[2] IDS[3] ALA-LC[4] Allworth[5] BGN/PCGN[6]
А а a a a a a a
Б б b b b b b b
В в v v v v v v
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e e e e e e, ye[7]
Ё ё ë ë ë ë ë ë, yë[8]
Ж ж ž ž ž zh zh zh
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й j j j ĭ i y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
О о o o o o o o
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ф ф f f f f f f
Х х h h ch kh kh kh
Ц ц c c c ʦ ts ts
Ч ч č č č ch ch ch
Ш ш š š š sh sh sh
Щ щ šč ŝ šč shch shch shch
Ъ ъ " " " "[9] " "
Ы ы y y y y y y
Ь ь ' ' ' ' ' '
Э э è è ė ė e e
Ю ю ju û ju iu iu yu
Я я ja â ja ia ia ya
1918-ban megszüntetett betűk
І і ĭ ì ĭ ī ĭ -
Ѳ ѳ ˋf th -
Ѣ ѣ ě ě ě ie ie -
Ѵ ѵ ý ÿ -
A 18. század óta nem használt betűk
Ѕ ѕ - - - - - -
Ѯ ѯ - - - - - -
Ѱ ѱ - - - - - -
Ѡ ѡ - - - - - -
Ѫ ѫ - - - - - -
Ѧ ѧ - - - - - -
Ѭ ѭ - - - - - -
Ѩ ѩ - - - - - -
  1. ГОСТ 16876-71 - Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983 - hivatalos nemzeti átírás
  2. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  3. Informationsverbund Deutschschweiz, Zürich, 2001
  4. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  5. Edward Allworth - Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
  6. United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
  7. Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
  8. Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
  9. Szó végén nem írják át

[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Orosz ábécé témájú médiaállományokat.