Vita:Kálvin János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kivágott, Kálvin emlékezete iránt súlyosan elfogult rész idemásolva: "Kálvin utolsó küzdelme
  • 1555. Kálvin utólsó küzdelme elleneivel. Kálvin libertinek főnökétől, Bertheliertől, megtagadta az úrvacsorát a nagy tanács döntése ellenére. E tisztán lelki és fegyelmi ügyben a többi helvét hatóságok Kálvin mellé álltak. Ezzel hozzájárultak Berthelier és szövetséges társai összeesküvésének felfedezése. A Genfben letelepült idegenek lemészárlása s menekülése. Ekkor a nagy tanács visszaállította a békét az egyház és polgárság közt. A libertinizmus elnémult és Kálvin megszabadult az «égő üszköktől» s nyugodt napokat élvezhetett."--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)

[szerkesztés] Strassbourg

Szerintem javasolt a francia formát alkalmazni, tekintettel arra, hogy a város Franciaországban van, még ha Elzász megyében is. --Burumbátor 2006. március 10., 03:30 (CET)

Jó kérdés, kedves Burum. A történelem során több nyelvi vagy egyéb változatban szereplő földrajzi nevek (így a városnevek) írásmódjára is két megoldás lehetséges elvileg (feltéve, hogy nincs ma is közhasználatú magyar neve, mint Bécsnek):
    • Követjük a mai autóatlaszok gyakorlatát, tehát minde földrajzi név, ha ma is használatos, annak az államnak a nyelvén szerepel, ahol ma van.
    • Követjük a történeti szócikkek tárgya szerinti időszak szóhasználatát és redirektben a mai földrajzi névre utalunk.
Nekem a második megoldás a szimpatikusabb, mivel megkönnyíti a szócikk szerinti korban használatos földrajzi nevek alkalmazását, amelyre a korabeli források is hivatkozni szoktak.
A konkrét esetben a Strassburg változat mellett szól, hogy a város neve eredetileg német és a francia verzió ennek az elfranciásított változata.
Mit gondoltok erről?--Linkoman 2006. március 10., 18:22 (CET)

Heló Linkoman!

Nekem is az előbbi tetszik jobban:

    • Követjük a történeti szócikkek tárgya szerinti időszak szóhasználatát és redirektben a mai földrajzi névre utalunk.--Neo 2006. március 13., 17:39 (CET)


[szerkesztés] "Első genfi korszaka" Helyes e korszakról beszélni abban az esetben ha két évről van szó?

1536 - 1538 - íg!

Nem tudom, mit gondoltok, de nekem ez így fura. Lehet, hogy részletkérdésnek tűnik de engem zavarnak az ilyen tökéletlenségek. --Neo 2006. március 17., 13:57 (CET)

Kálvinnak két genfi korszaka volt. Mivel a svájci reformáció alapvetően Genf városához kapcsolódó reformációt jelent, (Zwingli ekkor már nem élt!), nem az időtartama dönti el a korszakot és nem az évszámok feltünetése a lényege az egyes korszakoknak.--Linkoman
Jég korszakról már hallottam, meg kék korszakról is de arról, hogy két évet korszaknak nevezzünk arról még nem.--Neo 2006. március 17., 14:25 (CET)
és a kisgyerekeknél a dackorszak? ha több mint két évig tartana, nem sok épeszű szülő maradna a világon :D – Alensha  2006. március 17., 16:48 (CET)


Alensha!

De hisz a dackorszak egy kifejezés, melyet a magyar nyelvben szoktuk így használni! --Neo 2006. március 17., 18:10 (CET)

azt tudom, arra próbáltam rávilágítani, hogy nem hossztól függ, mi a korszak, hanem attól, hogy valakinek az életében mennyire volt korszakalkotó az a korszak :) – Alensha  2006. március 17., 19:52 (CET)

Köszi a türelmed!

Ha csak én furcsáltam ezt a részletet és mindenki másnak O.K. akkor maradjon. -bár nekem furcsa- de mindegy. --Neo 2006. március 17., 19:56 (CET)