Komáromszentpéter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Komáromszentpéter (szlovákul Svätý Peter, korábban Dolný Peter): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Révkomáromi járásban. Révkomáromtól 15 km-re északkeletre fekszik. 1910-ben 2959, lakosából 2881 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.2001-ben 2621 lakosából 1930 magyar és 675 szlovák volt. A község járásszerte ismert szőlőműveléséről és bortermeléséről.
[szerkesztés] Története
Területe már az bronzkorban is lakott volt, sírokat, szláv és honfoglalás kori temetőt tártak fel határában. Az 1332-ben épült Szt. Péter-templom mellett létesült, ekkoriban Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A török portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, 1659-ben a Zichy-család kapta adományba. 1849-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is Muszkakőnek hívják.
[szerkesztés] Műemlékek, látnivalók
A községben 3 templom található, barokk katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban. Evangélikus temploma 20. századi. Parkját a Zichyek létesítették a 19. század végén. Fennmaradt egy 1926-ban épült malom is.
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Bizubová-Kollár-Lacika-Zubriczký: A szlovák-osztrák-magyar Duna-mente, Pozsony, 2000


Based on work by