Tisza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tisza
A Tisza Szegednél
Nagyít
A Tisza Szegednél
hossz 962 km
forrás szintje m
átlagos vízhozam 820 /s
vízgyűjtő terület 157 000 km²
forrás Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna
torkolat Duna
vízgyűjtő terület
országai
Ukrajna, Románia, Magyarország,
Szlovákia, Szerbia
Az áradó Tisza: Szeged, háttérben a Bertalan híd
Nagyít
Az áradó Tisza: Szeged, háttérben a Bertalan híd


A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén a Dunába ömlik.

A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett.

[szerkesztés] A Tisza szabályozása

Az áradó Tisza: Szeged, Belvárosi híd
Nagyít
Az áradó Tisza: Szeged, Belvárosi híd

A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.

A Tisza Óbecsénél
Nagyít
A Tisza Óbecsénél

Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét, és 1880-ban ért véget. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1-2 hét elegendő. A hajózható hossz ma 780 km.

Vásárhelyi Pál szobra Szegeden
Nagyít
Vásárhelyi Pál szobra Szegeden

A folyó szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795-1846) megörökítő szobor az ország első mérnökszobra (1905, if. Mátrai Lajos) Szegeden látható. A talapzaton emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt.

2006. május 23-án a Felső-Tisza hajózhatósági tervének elkészítését jelentették be, a tanulmány meghatározza majd a folyó 90 kilométeres részén a hajóút kialakításához szükséges beruházásokat.[1]

[szerkesztés] Mellékfolyói

A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött
Nagyít
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött
  • Túr (b, 724 fkm)
  • Szamos (b, 686 fkm)
  • Kraszna (b, 682 fkm)
  • Lónyai-csatorna (b, 559)
  • Keleti-főcsatorna (b)
  • Bodrog (j, 544 fkm)
  • Sajó (j)
  • Zagyva (j)
  • Körös (b)
  • Maros (b)

(b)-baloldali, (j)-jobboldali

[szerkesztés] A Tisza-tó

Az 1975-ben átadott Kiskörei Víztároló (Kisköre honlapja) nemcsak a vízszint szabályozására szolgál, hanem az aszályos időben igényelt vízpótlást is szolgáltatja. Ezen túl a keletkezett Tisza-tó egyike lett hazánk legnépszerűbb turista-célpontjainak, mivel a hasonló jellegű Balatonnál lényegesen olcsóbb és a zsúfoltság is kisebb. Hossza 27 km, területe 127 km2, átlagos vízmélysége 1,3 m, legmélyebb pontja 17 m. Mintegy 43 km2-nyi sziget is található a tóban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  1. Hajózási terv a Felső-Tiszán Greenfo.hu, 2006. május 23.

[szerkesztés] Kapcsolódó honlapok

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Tisza témájú médiaállományokat.