Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án és október 24-én Budapesten és néhány más magyar városban is tüntetések, zavargások törtek ki. A nap folyamán számos helyszínen voltak összecsapások rendőrök és a többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő tüntetők között.

Az események során és utólag is sokan vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának indokoltságát.

A rendőrség ismeretlen okokból nem biztosította, hogy a tömegoszlató akciók ne érjék el az ellenzéki Fidesz-MPSZ által szervezett békés megemlékezést, a rendőri akciók következtében így számos olyan békés tüntető is megsérült, akiknek nem volt közük a korábbi zavargásokhoz. A símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehet megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát.

Az összetűzések 2006. október 24. reggelére befejeződtek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei

[szerkesztés] Kossuth tér

Hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret.[1] Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben. A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál. [1] Demszky Gábor helytelenítette a Kossuth-tér kiürítését. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.[2]

A rendőrség közleményére alapozva a médiumokban sorozatosan jelentek meg fényképek a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”, többek között kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról.” Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” egy pétanque nevű szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen [3].

[szerkesztés] Bazilika

Ezzel egyidőben több tucat fiatal gyűlt össze a Szent István-bazilikánál. Ők angol nyelvű transzparensekkel szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra kérte őket, [1]erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt térre, majd onnan vissza a Bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között [4]. A rendőrség a Nyugati tér felé szorította a tüntetőket.

[szerkesztés] Corvin köz

A bazilikánál lévők fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová negyed 1 körül meg is érkeztek. Az akkor már háromezer fős demonstráció nem fért be a szűk utcába, így nagy részük a nagykörúton állt, ezzel megbénítva a forgalmat.[5] A Corvin-közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Corvin-közben megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. A tüntetők fél kettő körül döntötték el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, azonban csak egy órával később indultak el.[5]

[szerkesztés] Deák tér

A Corvin-közből elindult demonstrálók 15:30 körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. A rendőrség 15:40 körül az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatásba kezdett.[5] A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, 16:00-kor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A rendőrök színes jelölőfestéket szórtak a Deák tér környékén álló tüntetőkre, eközben a tüntetők egy kisebb csoportja házi készítésű röplapok osztogatásával próbálta a Fidesz nagygyűlésén álló tömeget a Deák térre hívni, sikertelenül. [5] A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. Néhányan utcakövekkel dobálták a rendőröket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a liberálisok háza előtt álló „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva.[5] A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket[5] lőttek rájuk. A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket. Az Alkotmány utcánál egy szúróeszközzel könnyebben megsebesítettek a kezén egy rendőrt, az összecsapásoknak további 4-5 sérültje volt.

[szerkesztés] Fidesz-nagygyűlés az Astorián

Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál. Ahol a Magyar Nemzet online kiadása szerint százezer résztvevő előtt felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé[6], Kárpáti György[7] vízilabdázó, a „Melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője,és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.[8]

A nagygyűlésen nem közölték a tömeggel, hogy a Deák téren tömegoszlatás zajlik, bár a körúton a Deák tér felé állók nagy része hallható a könnygázgránátok pukkanásait. A Deák térre szorított tömeg hosszú ideig nézett farkasszemet a rendőrökkel, köztük és a Fidesz-nagygyűlés tömege között a Fidesz-rendezvény végéig többszáz méteres szabd tér volt, amelyen csak ritkásan álltak vagy mozogtak emberek. A Fidesz-megemlékezés végén a műsorvezető azt tanácsolta a résztvevőknek, hogy a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér irányába induljanak, mert a Deák tér felé nem célszerű, sokan mégis arra vették az irányt.

[szerkesztés] Városháza tér

Fél hat körül a Városháza téren kiállított korabeli 1956-os járműveket toltak a tüntetők az útra torlasz gyanánt, tíz perccel később pedig sikerült is beindítaniuk egy T-34-es tankot, mely még az 1956-os forradalomban is részt vett. A tankba azonban az eredeti szervezők alig tankoltak üzemanyagot, így 100 méter megtétele után leállt. A rendőrök támadást indítottak a tank ellen, előtte viszont gumilövedékeket, és könnygázt lőttek ki az ott tartózkodó emberekre. Az egyik könnygázgránát a Deák-téri aluljáróba esett. Hat előtt tíz perccel általános rendőri támadás indult a tüntetők ellen, akik a Dohány utca irányába és az Astoria felé menekültek, ahol a Fidesz nagygyűlésének egyes résztvevői még nem indultak haza. A Deák tér és az Astoria közé narancsSárga mellényes Fidesz-aktivisták álltak sorfalat, hogy a rendezvény résztvevői ne a Deák tér felé induljanak útnak.

Egy mentőautó sebesülteket lát el a Dohány utcai zsinagóga előtt 18 óra tájban
Nagyít
Egy mentőautó sebesülteket lát el a Dohány utcai zsinagóga előtt 18 óra tájban

[szerkesztés] Dohány utca

18:15-kor a tüntetők egy kisebb csoportja randalírozott a Dohány utcai zsinagóga előtt, sörösüvegeket hajigáltak, rigmusokat skandáltak. A Fidesz-nagygyűlésről hazafelé igyekvők is kérdőre vonták a randalírozókat. A Dohány utcai tüntetést a rendőrök szintén gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták fel, eközben az egyik tüntető szemét egy gumilövedék találta el, a segítségére igyekvő mentősöket pedig könnygázgránát-találat érte[9]. A gumilövedékkel eltalált tüntető fél szemére megvakult[10]

[szerkesztés] Astoria

A rendőrök az Astoria irányába szorították tovább a tüntetőket, akik összekeveredtek az ottmaradt Fideszes gyűlés résztvevőivel (az index.hu tudósítójának becslése szerint kb. 8000 emberrel). Fél hét körül a rendőrség már az Astoriára lőtt ki könnygázgránátokat, a Fidesz nagygyűlés technikai berendezéseiben súlyos károkat okozva. Hét óra előtt tíz perccel állóháború alakult ki az Astoriánál, a rendőrök folyamatosan lőtték a tüntetőket és a korábbi Fidesz gyűlés résztvevőit. Körülbelül hét óra után tíz perccel a rendőrség benyomult az Astoria térre, az ott összegyűlt tömeget kétfelé oszlatták. Egyik részét a Blaha Lujza tér felé szorították tovább, a másik részét pedig a Ferenciek tere irányába tolták.

Háromnegyed nyolc körül az Astoria környékén még lőttek a rendőrök, ekkor sérült meg Révész Máriusz is, a Fidesz országgyűlési képviselője, akit a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőttek fejbe gumilövedékkel akkor, amikor erőszakosságukat kérdőre vonta. A rendőrök később meg is verték[11] [12].

[szerkesztés] Felvonulási tér

Ők negyed nyolc után tűntek fel a Felvonulási téren, ahol hivatalosan az 1956-os emlékmű átadására készültek. Melyet jelképes időpontban - 19:56 perckor - lepleztek le. A tömeg addig folyamatosan skandálta a „Gyilkosok, gyilkosok!” rigmust, illetve az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferencet kifütyülték. Később a miniszterelnök balatonöszödi beszédének egyes kifejezéseit idézve kiabált az ekkor már becslések szerint 500-1000 fős tömeg.

[szerkesztés] Kálvin tér

Nyolc óra után nem sokkal az Astoriától kiszorított tüntetők egy része a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett ismét, őket a rendőrök fél kilenc előtt nem sokkal távozásra szólították fel. 21:25-kor kezdték meg a rendőrök a mintegy 2000 fős tömeg oszlatását a Kálvin térnél, a támadás során Tálos Lőrincet, a Tilos rádió riporterét, aki feltartott kézzel, egy fényképezőgéppel próbálta megközelíteni a járdán a rendőrsorfalat a Nemzeti Múzeumnál, a rendőrök több gumilövedékkel lelőtték. Az egyik lövés ezek közül a nyakán találta el.[forrás?]

[szerkesztés] Blaha Lujza tér

Negyed tíz körül a Blaha Lujza tér felé kiszorult tüntetők között megjelentek motorosok is. Itt este tízig rengeteg könnygázgránátot lőttek még a tüntetők felé. 22:45 perckor megindul a rendőrroham, mely rövid idő alatt szétkergeti a tüntetőket, akik nem állank ellen a rohamnak. A tüntetők a Népszínház utca felé és más kisebb utcákba érkeznek, ahol feloszlanak.

Szintén negyed tíz körül mintegy 5 percnyi időre a tüntetők egy része elfoglalta a Kecskeméti utcai rendőrörsöt.[forrás?]

[szerkesztés] Ferenciek tere

Háromnegyed tíz körül megindult a roham a Kossuth utcában összegyűlt tömeg ellen is, ahol a már korábban kilőtt könnygázgránátok miatt elviselhetetlenné vált a füstszag. A tüntetők a Ferenciek tere felé vonultak vissza. A korábban az Astoriától a Kálvin tér felé visszavonuló tüntetők egy része is a Ferenciek tere környékén kötött ki a mellékutcákon keresztül.

Negyed tizenegy körül újabb rendőrroham még jobban visszaszorította a tüntetőket, akik az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álltak meg. Időközben megérkeztek a Kálvin térről korábban feloszlatott tüntetők is, így a tömeg több ezresre duzzadt. Egy közeli építési területről állványokat, gerendákat, betonkeverőket hoztak a tüntetők és megkezdték egy barrikád építését az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. [forrás?] A tüntetők a megépített barrikádra benzint öntöttek, terveik szerint a rendőrroham kezdetekor gyújtották volna meg a faszerkezetet. Éjfél után megindult egy másik barrikád építése az Erzsébet-híd budai hídfőjén is, mivel a tüntetők olyan információkat kaptak, hogy a rendőrök Budáról próbálnak majd előretörni a Ferenciek tere irányába. A budai hídfőn épült barrikád azonban méretében sokkal kisebb lett, mint a másik oldalon lévő.

Éjjel egy órától a Ferenciek terén lévő tüntetők elkezdtek fogyatkozni, a tüntetők többsége hazaindult. Ugyanettől az időponttól kezdve már biztosnak volt mondható, hogy rendőrök vonulnak az Erzsébet-hídhoz a Hegyalja út irányából. 1:30 perckor egy hóekés autó áttörte az Erzsébet-híd budai végén emelt barrikádot, a rendőrök, rendőrségi autók, rabomobilok elindultak a hídon át a Ferenciek tere felé. Ugyanebben az időpontban könnygázgránátok tömege zúdult a Ferenciek tere felől a tüntetőkre. A rendőrök végigvonultak a hídon és hátbatámadták a tüntetőket, akiknek nagy része azonnal elhagyta a helyszínt és futásnak eredt a Váci utca és az pesti alsó rakpart irányába. Mindösszesen néhány tucat tüntető maradt az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, ők megdobálták a rendőröket, de aztán ők is futásnak eredtek. A környező utcákban ezután még egy ideig folyt a tömegoszlatás. A hidfőre zúdult hatalmas könnygázfelhő reggelre sem oszlott el teljesen, volt olyan üzlet a környéken, ami emiatt zárva maradt.

[szerkesztés] A zavargások vége

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél összegyűlt néhány száz fős tömeg szétkergetése után, éjjel kettő órától a rendőrség egyes egységei a környező utcákat és a rakpartot járták be, jelentős ellenállásba nem ütköztek.

[szerkesztés] Egyéb helyszínek

Az október 23-ról 24-re forduló éjszaka az SZDSZ Kis János altábornagy utcában lévő XII. kerületi és az MSZP XI. kerületi irodáját Molotov-koktéllal felgyújtották. A Fidesz-MPSZ a Fejér Lipót utcában lévő egyik XI. kerületi irodájának ajtaját ürülékkel kenték be.

[szerkesztés] Események országszerte

  • Szombathelyen Molotov-koktélt dobtak az MSZP-irodára, egy héttel később a Fidesz-MPSZ és ismét az MSZP irodáját rongálták meg.
  • Esztergomban betörték az MSZP-iroda ablakait, lefeszítették a párt nevét tartalmazó táblát, felfeszítették a szomszédos üzlet ablakait. A városi rendőrség szerint az elkövetők Budapestről hazatérő tüntetők lehettek.

[szerkesztés] A tüntetések és zavargások utóélete

[szerkesztés] Sérültek

A zavargásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is[13] [14].

[szerkesztés] Előállítottak

A zavargások okán 131 embert állítottak elő, 57 került őrizetbe. Az előállítás oka 32 esetben garázdaság, 15 esetben hivatalos személy elleni erőszak, 84 esetben szabálysértés gyanúja volt.

[szerkesztés] Büntetőeljárás a zavargásokban résztvevők ellen

Az ügyészség 28 büntetőeljárást indított hivatalos személy elleni erőszak miatt. Ezekben az eljárásokban eddig 41 gyanúsított van.

[szerkesztés] Büntetések

2006. november 2-án nyolc hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt „felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettében” első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy kődobáló gimnazistát[15].

[szerkesztés] Rendőri túlkapások

  • 2006. november 15-ig több mint száz feljelentés érkezett az ügyészségre a rendőrök ellen, ebből 64 esetben indult eljárás hivatalos eljárásban történt bántalmazás ügyében. Ügyészek kezdték vizsgálni a fővárosi rendőri erőket személyesen vezető Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány szerepét is.
  • Az október 23-án történtekkel kapcsolatban egy, gyülekezési szabadság megsértése miatt tett feljelentés ügyében is eljárás indult.
  • A símaszkos rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így jórészt nem lehet megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát.
  • Az események során és utólag is sokan vitatták a rendőri fellépés arányosságát és szakszerűségét, a vipera nevű fegyver és a gumilövedékek használatának módját és indokoltságát.

[szerkesztés] Vizsgálatok

  • A Rendőrségi Biztonsági Szolgálat belső vizsgálatot indított.
  • Gyurcsány Ferenc felkérésére Gönczöl Katalin kriminológus professzor, volt ombudsman vezetésével szakértői vizsgálóbizottság alakult, amely a szeptemberi-októberi erőszakos megmozdulások okait, hátterét és következményeinek feltárását végezte. A testületnek hatvan nap alatt kellett a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítenie és ajánlásokat megfogalmaznia.
  • November 15-én alternatív bizottság létrehozását határozta el az október 23-i történések vizsgálatára több jogász[16].

[szerkesztés] Politikai következmények

  • Az október 23-i eseményekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülésén október 31-én zárt ajtók mögött elhangzottakat Szilvásy György kancelláriaminiszter 80 évre titkosíttatta[17].
  • Neves liberális értelmiségiek aláírásgyűjtéssel tiltakoztak a rendőri brutalitás ellen. A Fidesz-MPSZ fáklyás menetet szervezett november 4-én szintén emiatt.
  • 2006. november 8-án Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány bejelentette, hogy az év végétől kéri nyugdíjaztatását.

[szerkesztés] Megjegyzések

A Magyar Katolikus Rádió egy nappal az események előtt, híradójában többször közölte azt az orvosi laboroktól származó hírt, hogy az egészségügyi minisztérium megkereste őket, hogy biztosítsanak vérplazmát számukra – a rádió hozzáfűzte, hogy a kért mennyiség több száz ember ellátásához elegendő. A Baleseti Kórházat felkérték, hogy külön ügyeleti részleget állítson föl, azzal az indoklással, hogy a külföldi vendégek ellátásához kell. A kórházak ezt nem tették meg, mivel a minisztérium nem szándékozott bizonyos külön térítéseket kifizetni [18].

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Origo.hu: A rendőrség kiürítette a Kossuth teret
  2. Origo.hu: Egyre durvulnak az összecsapások – percről percre
  3. Forrás: A kossuthter.com hírlevele, okt. 23.
  4. Papp Lajos egyes tudósítások szerint azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet azonban elvetették (Origo), egy másik tudósítás szerint viszont felhívta a tömeg figyelmét: nem maradhatnak a helyszínen, mivel az nem bejelentett, de vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik (Hír TV).
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 Origo.hu: Egyre durvulnak az összecsapások – percről percre
  6. [1]
  7. [2]
  8. Orbán Viktor Astoriánál elmondott beszéde
  9. [3]
  10. [4]
  11. [5]
  12. [6]
  13. [7]
  14. [8]
  15. Zavargások: felfüggesztett börtön egy kődobáló diáknak
  16. [9]
  17. Félig nyilvános zárt ülés
  18. Magyar Katolikus rádió, hírek, október 22.

[szerkesztés] Külső hivatkozások