Gondwana

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.

A kontinenst az azonos nevű közép-indiai régióról (amely a Gondi nép földjét jelenti) Eduard Suess nevezte el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az első Gondwana

Hosszú folyamat, számos orogenikus esemény eredményeként alakult ki 550-500 millió évvel ezelőtt (500-550 mya), a kambrium idején. Kialakulásának utolsó időszak egybeesett a Laurentia lemez és Nyugat-Gondwana közti Iapetus-óceán szétnyílásával. Ugyanerre az időszakra esett a "kambriumi robbanás", a többsejtű élőlények hirtelen elterjedése (542-530 mya).

A későbbiekben a Gondwanahoz más szárazföldi lemezek is csatlakoztak, mint a mai Észak-Amerika jó részének tömbje (a Kanadai pajzs vagy Laurencia), Európa egy része (a Baltica) és Szibéria, és így a perm időszakra kialakult a Pangea szuperkontinens.

[szerkesztés] A második Gondwana

Gondwana és Laurázsia
Nagyít
Gondwana és Laurázsia

Amikor a Pangea a jura korban széttört, két kontinens alakult ki: Gondwana és Laurázsia. Ez a második Gondwana valamivel kisebb volt, mint az első: Florida jó része, Georgia déli része és Alabama olyan kőégyon fekszenek, amelyek valamikor az ős-Gondwanához tartoztak, de a Pangea széttörésekor a mai Észak-Amerika tömbjével együtt folytatták útjukat.

A késő paleozoikum idején Gondwana délen csaknem a Déli-sarktól északon az egyenlítőig terjedt. Az éghajlat csaknem az egész szuperkontinensen enyhe volt. Például India a Föld szénkészleteinek mintegy három százalékával rendelkezik és ennek jórésze paleozoikumi lerakódások eredménye a Gondwanán.

A mezozoikumban a bolygó átlagos hőmérséklete magasabb volt, mint ma. A Gondwanán sok-sok millió éven keresztül nagyon gazdag flóra és fauna virágzott. A karbon és a perm idején azonban eljegesedés történhetett, erre a legegyértelműbb bizonyítékokat [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában találták.

[szerkesztés] Két, majd három részre törik

A Gondwana középső, illetve az also jura idején kezdett széttörni (mintegy 167 mya), amikor a keleti része (a mai Antaraktisz, Madagaszkár, India és Ausztrália) elkezdtek leszakadni Afrikáról. Afrika másik oldalán Dél-Amerika tömbje lassan nyugat felé sodródott, így mintegy 130 mya (felső kréta) megkezdődött az Atlanti-óceán déli részének kialakulása és 110 mya Afrika és Dél-Amerika közt már tenger hullámzott. A kelet feké sodródó tömb maga is széttöredezett: 120 mya, a felső kréta korban India megkezdte északi irányú mozgását.

[szerkesztés] A Gondwana-töredékek sorsa

Gondwana széttöredezik
Nagyít
Gondwana széttöredezik

Indiáról ezután leszakadt Madagaszkár és egy keskeny mikrokontinens, amelynek maradványa a Seychelle-szigetek. Mindez részben egybeesett a kréta-harmadkor kihalás néven ismert eseménnyel, hétköznapibb nevén a dinoszauruszok kihalásával 65 mya, illetve az indiai Dekka-fennsík vulkáni bazaltjának feltörésével, amely egyes elméletek szerint a nagy kihalás okozója is lehetett.

Ausztrália 80 mya, a felső krétában kezdett leválni az Antarktiszról, de a köztük lévő tengerágy szétnyílása 40 mya kezdett igazán aktívvá válni, az eocén korban. Új-Zéland már jóval korábban leválhatott ugyanerről a tömbről (85-130 mya).

Az emlősök korának érkeztével, mintegy 55 mya, Új-Guinea megkezdte a leválást Ausztráliáról, miközben mindkét tömb észak felé mozgott, miközben saját tengelyük körül is elforogtak, és mindezek következtében egy darabig még összeköttetésben maradva más Gondwana-töredékekkel.

Mintegy 45 mya, India beleütközött Ázsiába és felgyűrődött a Himalája. Körülbelül ugyanebben az időben Ausztrália legdélibb csücske, a ma önálló sziget Tasmania végül elszakadt az Antarktisztól és első ízben óceán hullámzott a két kontinens közt.

Talán 30 mya, az oligocén korzsakban az Antarktisz nyugati részéről leszakadt Dél-Amerika tömbje is. A Drake-átjáró megnyílásával így már nem volt akadála, hogy a Déli-óceán hidegebb vizei északra áramoljanak és körforgásba kezdjenek a meleg trópusi vizekkel. A tengerek hőmérséklete mintegy 10 fokkal csökkent és a globális kljma jóval hidegebb lett.

Körülbelül 15 mya Új-Guinea ütközni kezdett Dél-Ázsiával és ez újabb magashegységképződéshez vezetett. Még később Dél-Amerika a Panamai-földsávon keresztül Észak-Amerikához kapcsolódott, lezárva a meleg vizek áramlatait és létrehozva az arktikus vizeket.

[szerkesztés] Még nincs vége

A Gondwana széttöredezése máig sem ért véget, folytatódásának ma látható jelei a Vörös-tenger és a Nagy Afrika Hasadékvölgy.

[szerkesztés] Külső hivatkozások