Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE | ||
| Országrész | Északkelet-Magyarország | |
| Megyeszékhely | Miskolc | |
| Terület | 7247,17 km2 | |
| Népesség | 739 143 fő | |
| Népsűrűség | 102 fő/km2 | |
| Települések száma | 355 | |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, keletről pedig a Tisza, amely Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A név eredete
Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.
[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók
[szerkesztés] Természeti látványosságok
- Aggteleki cseppkőbarlang
- Aggteleki Nemzeti Park
- Bükki Nemzeti Park
- Lillafüred
- Szalajka-völgy
[szerkesztés] Várak
- Boldogkői vár
- Diósgyőri vár
- Füzéri vár
- Sárospataki vár
- Szerencsi vár
Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája
Lásd még: Miskolc#Turistalátványosságok
[szerkesztés] Földrajz
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel; a megye északi területe ezért hegyes, dombos, déli része síkság. Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm).
[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei
[szerkesztés] Legmagasabb pontjai
- Petőfi-kilátó, Bükk (956 m.) (a Bükk legmagasabb pontja Heves megyében található)
- Nagy-Milic, Zemplén (896 m.)
[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja
[szerkesztés] Gazdaság
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke, „a magyar Ruhr-vidék". A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban jelentős válságban van. A megye területének 40%-a szántóföld.
[szerkesztés] Története
Borsod-Abaúj-Zemplén megye a II. világháború után, az 1950-es megyeátszervezéskor jött létre a korábbi Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna és Zemplén vármegyéknek az új magyar határon belülre eső területeiből.
A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket.
A történelmi megyék a középkorban alakultak ki. Zemplén területe már ekkor is nagyjából megegyezett a maival, Borsodhoz a későbbi Torna vármegye is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros megyéket is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kiváltak ezekből a megyékből és önálló vármegyékké alakultak, a megyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.
Ezen vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, pl. a Miskóc nemzetséghez; lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból illetve az uralkodó által betelepítettekből állt (besenyők – emléküket több mai településnév is őrzi, pl. Szirmabesenyő –, vallonok – Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke –, csehek, németek). A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.
A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.
Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több, mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.
A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a sárospataki református kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.
A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödik a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.
Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök – főleg Miskolcra –, németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.
Az ezt követő időkben a megyék közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.
A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.
A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc központtal 1950-ben alakul ki.
A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.
[szerkesztés] Települései
A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A lakosság több, mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. A megyének 23 városa van.
[szerkesztés] Megyei jogú városok
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)
| Ózd (39 114) | Mezőcsát (6578) | |
| Kazincbarcika (32 934) | Szikszó (6062) | |
| Sátoraljaújhely (18 352) | Emőd (5471) | |
| Mezőkövesd (17 995) | Tokaj (5155) | |
| Tiszaújváros (17 581) | Nyékládháza (5021) | |
| Sárospatak (14 718) | Szendrő (4355) | |
| Sajószentpéter (13 343) | Borsodnádasd (3605) | |
| Edelény (11 220) | Abaújszántó (3422) | |
| Szerencs (10 213) | Cigánd (3299) | |
| Putnok (7625) | Gönc (2254) | |
| Felsőzsolca (7157) | Pálháza (1114) | |
| Encs (7000) |
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Magyarország megyéi |
| Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye |
| Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország |


Based on work by