Érd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.37837° k. h. 18.92200°

Érd
Érd címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Budaörsi
Rang megyei jogú város


Terület 60,54 km²
Népesség
Irányítószám 2030
Körzethívószám 23
Térkép
é. sz. 47.37837° k. h. 18.92200°
település
Mo. térképén

Érd egy megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Duna-parti település Tárnok-tól keletre, Diósdtól nyugatra terül el, a 6. és a 7. főútvonalak találkozásánál. 1979 óta város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik. Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu (a Dunánál), Érd-parkváros, Postás-telep, Újfalu (Erzsébetváros).

[szerkesztés] Története

A környék az őskor óta lakott, ezt neandervölgyi ősemberek eszközeinek leletei bizonyítják. A Sánc-hegyen bronzkori földvár nyomait tárták fel.

Érd legkorábbi településrésze a mai Óváros. A települést 1243-ban említik először egy oklevélen. Neve az ér vagy erdő szóból ered. Korábbi írásos emlékeken Erdu néven is említik.

1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos király itt táborozott le először. A csata után a győztes törökök először nem foglalták el Érdet, csk később, miután Székesfehérvárt is elfoglalták (1543). Érd a budai szandzsák része lett. A 16. században kis palánkvárat építettek Érden; ez többször is elpusztult. A 17. században dzsámi is épült benne.

1684. július 22-én Lotharingiai Károly csapatai Érdnél győzték le Musztafa pasa seregét. A török kiűzése után Érd az Illésházy grófok birtoka volt, uralmuk alatt sokat fejlődött. 1776-ban Érd mezővárosi rangot kapott (a török idők előtt feltételezhetően már az volt).

A 20. század elején a Károlyi család birtokába került. A település gyorsan növekedett. Jelentős iparosodás nem történt, döntően mezőgazdasági jellegű maradt. A szőlőtermesztés hanyatlását a 19. század második felének filoxérajárványai okozták, innentől az őszibaracktermelés volt a legjelentősebb.

A városodás igazán 1972-ben indult meg üzletkomplexum, lakótelep és buszpályaudvar építésével. 1990-ben felépült a Termál Szálló, hozzájárulva a város turisztikai vonzerejéhez.

Érdet 2005. november 7-én az Országyűlés megyei jogú várossá nyilvánította, mely a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésétől lép életbe. 1 Bár a város lakossága évek óta átlépte az 50 000 főt – ami a megyei jogú várossá nyilvánítás egyetlen konkrét feltétele –, az infrastruktúra hiánya miatt korábban nem sikerült megszerezni a szükséges parlamenti támogatást.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Minaret (17. századi)
  • Városháza (19. század, klasszicista)
  • Kutyavár (állítólag Hunyadi Mátyás vadászebeit tartották itt)
  • Magyar Földrajzi Múzeum (az 1820 körül épült egykori Wimpflen-kúriában)
  • Szapáry-kastélyrom (1880 körül, klasszicista)
  • Római katolikus templom (Ófalu; barokk, 14. századi gótikus alapokon)
  • Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája (barokk)
  • Berza-kert (Érdliget; természetvédelem alatt)
  • Harangjáték (1993)


Érd - Kutyavár
Nagyít
Érd - Kutyavár

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Pest megye városai
Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád