Rahói járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Rahói járás Kárpátalja legkeletibb részén található Ukrajnában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nyugatról a Técsői járással, északról és keletről az Ivano-Frankivszk megyével, délről pedig Romániával határos.

A járás területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla avagy magyarul Hóvár (2061 méter).

[szerkesztés] Történelem

A Rahó környékén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a környék a magyaroknak. Később azonban ismét erős hatása lesz errefelé a Kijevi Rusznak, míg végül a Tatárjárás után elhárul a keleti befolyás, Rahó környéke Máramaros megye része lesz.

Rahómező első írásos említése 1373-ból való, ám jó ideig a környéken nincs jelentősebb település. Óriási lökést adott azonban a Nagybocskó - Rahó - Kőrösmező - országhatár vasútvonal 1894 - 1895-ös megépítése, amely elsősorban stratégiai célokat szolgált, de addig nem látott fellendülést hozott a környék kézmű- és könnyűiparának.

1919. január 5-én Rahón alakult meg a Hucul Köztársaság, amelyet azonban a csehszlovák és a román hadsereg felszámolt. 1920 és 1940 között, Csehszlovákia részeként nagy lendülettel folyt tovább a környék fejlődése, ahol a turizmus hamar húzóágazattá vált.

1945-ben a járást a Szovjetunióhoz csatolták. Elvesztette korábbi vonzó szerepét és Ukrajna függetlenné válását követően se nyerte azt vissza.

[szerkesztés] Gazdaság

Rahó környéke ma Ukrajna egyik komoly gazdasági problémákkal küszködő térsége, sok vállalkozás jelentett csődöt az utóbbi időkben. Az ipart a fafeldolgozás képviseli. Rahó környéke továbbá az ukrán Kárpátok turisztikai központja is.

[szerkesztés] Népesség

A járás lakossága (2001) : 90,9 ezer fő. A többség ukrán (83,8 %), azon belül nagyrészt hucul nemzetiségű. A huculok a ruszin nép egyik ágát képviselik, akik hitelesen megőrizték Kárpátalján hagyományos életformájukat, népszokásaikat.

Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken jelentős számú, szórványban élő magyar él (3,2 % = 2925 fő).

Ami a románokat illeti, ők a lakosság 11,6 %-t képviselik és leginkább a román határmenti falvakban élnek.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Város

[szerkesztés] Városi jellegű települések

[szerkesztés] Községek

  • Bilin (Білин)
  • Feketetisza (Чорна Тиса)
  • Felsőapsa (Веркнэ Водяне)
  • Kaszómező (Ковіська Поляна)
  • Kisapsa (Водіця)
  • Középapsa (Середнэ Водяне)
  • Laposmező (Луги)
  • Lonka (Луг)
  • Mezőhát (Лазещина)
  • Nyilas (Розтоки)
  • Rászocska (Росішка)
  • Terebesfejérpatak (Ділове)
  • Tiszabogdány (Богдан)
  • Tiszaborkút (Кваси)
  • Tiszafejéregyház (Біла Церква)
  • Vidráspatak (Видричка)


Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár
Más nyelveken