Magyar korona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A magyar korona az osztrák-magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a pengő bevezetését.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Bevezetés

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békediktátum) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák-magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd - egy átmeneti időszak után - lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és egy az egyhez arányban váltotta fel osztrák-magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1:12 500 arányban.

[szerkesztés] Érmék

A Trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (ma: Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (mióta a Gyulafehérvárit (ma: Alba Iulia, Románia) 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.

A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és KB verdejeggyel.

[szerkesztés] Papírpénzek

[szerkesztés] Az Osztrák-magyar Bank bankjegyei (1919)

Az Osztrák-magyar Bank - a Monarchia közös központi bankja - számára kizárólagos szabadalom biztosította a papírpénz nyomtatást a Monarchia teljes területén. A bankjegygyártás Bécsben folyt, Magyarországot is onnan látták el. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását.

A háború után a Károlyi-kormány arra kérte a közös bankot, hogy juttasson nyomólemezeket és papírt a bankjegygyártás elindításához Budapestre (a pénzszállítás abban az időben kockázatos lett volna). Megkapták a háború idején gyártott 1 és 2 koronás bankók, valamint az ideiglenes (szükség-) pénzként nyomtatott 25 és 200 koronás ún. fehér pénzek nyomólemezeit (vagyis csak az igénytelen kivitelű és a bomló Monarchia területén amúgy is korlátozottan elfogadott pénzek gyártására nyílt lehetőség, a korábbi, ún. kék pénzek nyomtatásának lehetőségét az osztrákok megtartották maguknak). E bankjegyek nyomtatását a Károlyi kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. A tanácsállam bukása után e bankjegyeket Bécsben hamisítványnak minősítették. A bécsi és a budapesti kiadások a sorszám alapján különboztethetők meg. (1 korona: 7000 felett; 2 korona: 7000 felett; 25 korona: 3000 felett; 200 korona: 2000 felett)

Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei
Kép Névérték Méret Előoldal Hátoldal Forgalomba hozatal dátuma Kivonás dátuma
1 korona 112 x 67 mm Klasszikus építészeti motívumok Ókori katona sisakos feje 1919 április 30 1922 március 14
2 korona 123 x 83 mm női modellek női modellek 1919 május 25 1922 december 31
25 korona 135 x 80 mm női modell sima vagy hullámos 1919 április 25 1920 november 11
200 korona 167 x 99 mm női modell sima vagy hullámos 1919 május 20 1920 november 11

[szerkesztés] Postatakarék-pénztári jegyek (1919)

A postatakarék-pénztári jegyek forgalombahozatalára a Magyar Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa kötelezte a Magyar Postatakarékpénztárat, amely tehát mint az ország emissziós bankja működött akkoriban. A pénzjegyek fedezetét az Osztrák-Magyar Bank letétbe helyezett bankjegyei (kék pénzek) képezték - így kerülvén el az inflációt.

Postatakarék-pénztári jegyek
Kép Névérték Méret Előoldal Hátoldal Forgalomba hozatal dátuma Kivonás dátuma
5 korona 132 x 80 mm Férfi modell "A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR PÉNZJEGYE" 1919 június 6 1923 január 28
10 korona 140 x 88 mm Női modell Értékjelzés 1919 július 23 1923 január 28
20 korona 145 x 90 mm Női modell Értékjelzés különböző nyelveken 1919 július 23 1923 január 28
100 korona 168 x 120 mm férfi modell Értékjelzés különböző nyelveken nem került forgalomba -

[szerkesztés] Az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei (1920)

Magyarország az utódállamok közül utolsóként kezdte meg a területén lévő OMB-bankjegyek felülbélyegzését. Bár a Károlyi-kormány ezt már 1919. március 21-én tervezte, a Tanácsköztársaság létrejötte miatt 1920. március 18-ig késett. Magyarország piros körbélyegzővel látta el a bankjegyeket a 10 koronástól a 10 000 koronásig.

Az Osztrák-Magyar Bank felülbélyegzett bankjegyei
Kép Névérték Méret Előoldal Hátoldal Kibocsájtás dátuma Kivonás dátuma
10 korona 150 x 79 mm Fiúgyermek Fiúgyermek 1916 július 24 1924 január 31
20 korona
(2. kiadás)
150 x 89 mm Női modell Női modell 1918 október 28 1924 január 31
25 korona 135 x 80 mm Női modell Sima vagy hullámos 1919 április 25 1920 november 11
50 korona 162 x 100 mm Női modell Női modell 1916 december 18 1924 január 31
100 korona 163 x 107 mm Női modell Női modell 1912 december 13 1922 szeptember 30
1000 korona 191 x 127 mm Női modell Női modell 1903 január 2 1921 augusztus 31
10 000 korona 191 x 127 mm Női modell Női modell 1918 december 19 1921 június 5

[szerkesztés] Államjegyek (1920-1926)

Az államjegyeket 1921-től hozták forgalomba. Tervezőjük Helbing Ferenc.

(…a szócikk további része lefordítandó…)
Más nyelveken