Görgey István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Görgői és toporczi Görgey István (Késmárk, 1825. február 21. – Budapest, 1912. január 13.) honvéd százados, történetíró, Görgei Artúr honvéd tábornok öccse.

[szerkesztés] Élete

Eperjesen végzett középiskolai és jogi tanulmányok után 1841 és 1843 között Debrecenben ügyvédi gyakorlatot végzett. Zsedényi Ede írnokaként részt vett az 18431844-es pozsonyi országgyűlésen, majd 1844-ben Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett. 1845-től Szepes vármegye aljegyzőjeként, majd Pesten, később Bécsben ügyvédsegédként gyakorolta hivatását. Az 1848. március 15-ei forradalom alatt még Bécsben élt, de rövidesen Pesten kezdett ügyvédeskedni és a szabadságharc kitörésekor önkéntesként jelentkezett a nemzetőrségbe. Augusztusban nemzetőr hadnaggyá léptették elő, majd novembertől honvéd századosként bátyja segédtisztje lett. E minőségében részt vett a szabadságharc szinte valamennyi, Görgei tábornok parancsnoksága alatt vívott csatájában. 1849 nyarán az 51. honvédzászlóalj 4. századának parancsnokává nevezték ki. A világosi fegyverletétel után büntetésként besorozták a császári hadsereg 57. (Haynau) gyalogezredébe. 1853-ban váltságdíj ellenében elhagyhatta a hadsereget. Ezután a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1874-től 1910-ig közjegyzőként tevékenykedett.

[szerkesztés] Írói tevékenysége

Versei megjelentek több irodalmi lapban, de történetírói munkássága jelentősebb. A szabadságharcról szóló műveiben igyekezett cáfolni a bátyját illető vádakat.

Főbb művei:

  • A moóri csata (Pest, 1867)
  • Miért nem Bécsnek. Miért Budára? (Budapesti Szemle, 1884)
  • 1848- és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I – III. kötet (Budapest, 1885–1888)
  • Görgey Arthurról (Hazánk, 1889)
  • Az 1849. július 2. komáromi csata (Budapesti Szemle, 1886)
  • Kossuth és Görgey (Budapesti Szemle, 1891)
  • A Görgey–nemzetség története (Századok, 1904)
  • Clio locuta (Budapesti Szemle, 1908)
  • Görgey Arthur ifjusága és fejlődése a forradalomig (Budapest, 1918)
  • Görgey Arthur a száműzetésben 1849–1867 (Budapest, 1918)