Nikolaus Kopernikusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nikolaus Kopernikusz (lengyelül Mikołaj Kopernik) (1473. február 19. – 1543. május 24.) asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.
A királyi Poroszországban dolgozott, mint plébános, kormányzó, adminisztrátor, közgazdász, bíró, orvos, asztrológus. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott. Elméletét, amely a világmindenséget ugy modellezte, hogy a Nap volt a központban, nem pedig a Föld, a tudomány történetének legfontosabb hipotézisei között tartják számon, ezen felül a csillagászat és a modern tudományok kiindulópontjának is tekintik.
Meg kell jegyezni, hogy Kopernikusz elméletének megjelenése után kérdéses volt, hogy az csak egy matematikai modell, vagy fizikai igazság. Kopernikusz iratához ugyanis Osiander egy olyan magyarázatot fűzött, mely szerint az nem valóság, hanem csak egy matematikai modell. Ez az értelmezés nem volt idegen a kortól, hiszen Ptolemaiosz is csak matematikai modellként gondolta rendszerét.
A katolikus és lutheránus egyház azt támogatta, hogy csak egy matematikai modell. Galileo Galilei volt az, akit a modell valóságként való hirdetéséért az inkvizíció elítélt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Nikolaus Kopernikusz a MacTutor archívumban. (angol)


Based on work by