Felsőzsolca
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Miskolci |
| Rang | város
|
| Terület | 16,24 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3561 |
| Körzethívószám | 46 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 1 kilométerre.
[szerkesztés] Története
A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik, egy okiraton, mely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.
A középkorban Zsolca virágzó település, a törökök azonban feldúlják. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során is veszteségeket szenved a falu, az oroszok felgyújtják. A zsolcai csata emlékére 1867-ben emlékművet emelnek, Zsolca az ország második olyan települése, ahol a szabadságharc emlékére emlékművet állítottak.
A 19.-20. század fordulóján a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozik mezőgazdasággal és iparral, kereskedelemmel.
A 20. században Borsod megye jelentős iparvidékké vált, Felsőzsolca népessége is nőtt, főként a Miskolchoz való közelsége miatt. 1980-ra már hétezernél is több lakosa volt. 1997-ben városi rangot kapott.
Felsőzsolca feltehetőleg a Sajónak mint természetes határnak köszönhetően nem olvadt be Miskolcba, de a két város szoros szimbiózisban él. Felsőzsolca az agglomeráció egyetlen települése, ahová az MVK Rt. városi buszai járnak ki.


Based on work by N panni,