Lovassy László Gimnázium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Lovassy László Gimnázium Veszprém tíz középfokú iskolájának egyike. A statisztikák Magyarország egyik legszínvonalasabb gimnáziumaként tartják számon.
Az iskolában négyosztályos képzés keretein belül speciális matematika, német nemzetiségi, informatika és haladó angol tagozat működik.
[szerkesztés] Története
A Lovassy jogelődjét, a Piarista Gimnáziumot a Volkra Ottó János veszprémi püspök által a városba hívott piaristák hozták létre 1711-ben. Az intézmény „kisgimnáziumként”, négy grammatikai osztállyal kezdte működését; 1753-ben hatosztályos „nagygimnáziummá” alakult át.
1778-ra készült el és 1893-ban bővült az iskola várbeli épülete, amelyben az egészen 1968-as elköltözéséig működött. Ma ez az épület a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolának ad otthont.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után az intézményt négyosztályos algimnáziummá minősítették vissza. Ez a kedvezőtlen helyzet 1868-ban ért véget, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium újra hatosztályos nagygimnáziummá tette. 1884-ben pedig a Piarista Gimnázium nyolcosztályos, úgynevezett főgimnáziummá vált.
A II. világháború nagy károkat okozott az iskola épületében és felszereléseiben. Könyvtárának több mint hatezer kötete semmisült meg a háború során.
A Piarista Gimnáziumot az 1948. évi XXXIII. törvény alapján államosították, nevét Veszprémi Állami Gimnáziumra változtatták. Az intézmény 1950 óta viseli Lovassy Lászlónak, az országgyűlési ifjak reformkori vezéralakjának nevét.
Az ezt követő időszakban az iskola tanulóinak létszáma rohamos bővülésnek indult. A gimnázium szerkezete is átalakult: megnövelték a természettudományos órák számát, bevezették az esti és levelező képzést.
Az 1956-os forradalom mély nyomot hagyott az iskola emlékezetében: Brusznyai Árpád tanárt, a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökét az eseményekben való részvétele miatt 1958-ban kivégezték.
Az 1950-es, illetve az 1960-as évektől szakmai, valamint – mezőgazdasági gépszerelő, később közlekedésgépészeti, majd zeneművészeti – szakközépiskolai képzés is folyt az intézményben, utóbbi egészen 1985-ig. A gimnázium 1968-ban foglalta el mai, külsejét tekintve általában „csúnyának” tartott épületét a Cserháton.
A rendszerváltozás utáni időszak talán legfontosabb eseménye a hatosztályos képzés bevezetése volt 1995-ben. Az országos középiskolai statisztikák és a minden évben tapasztalható többszörös túljelentkezés igazolják a gimnázium továbbra is magas színvonalát.
[szerkesztés] Híres diákjai
- Ányos Pál költő
- Batsányi János költő
- Cholnoky Jenő író, földrajztudós, tanár
- Cholnoky Viktor író, újságíró, szerkesztő
- Csikász Imre szobrász
- Endrődi Sándor költő
- Freund Tamás neurobiológus
- Kiss Balázs olimpiai bajnok (kalapácsvetés)
- Mádl Ferenc jogászprofesszor, volt köztársasági elnök
- Simonyi Zsigmond nyelvész
- Sziklay János író, újságíró
- Vas Gereben író
- Zichy Mihály festő


Based on work by ZsomborD,