Magyar Cserkészszövetség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a Cserkész Világszövetség (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. 2004-ben az MCSSZ csapataiban 7198 cserkész tevékenykedett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A magyar cserkészet története
Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását: 1910-ben alakultak az első cserkészcsapatok, és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá (bár a csapatok jelentős része illegalitásban folyamatosan működött). Az alakuló ülésén csak a „szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint az ő feladatuk volt a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” (1940-től a zsidótörvények okán: „kizárólag krisztusi világnézetű”) ifjak nevelése.
A magyar cserkészmozgalom számára óriási lehetőség volt, hogy az első világháborúban tönkretett, szétszabdalt Magyarország nyerte az 1933-as dzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében 30 000 cserkész táborozott, vendégül látták Baden Powell-t és Horthy Miklós kormányzót is. A mozgalom feje, a magyar főcserkész a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál volt. A háború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni az „angolbarát” cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente- és Őrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idejük.
A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat. A konkurens cserkészek munkáját a belügyi hatóság nyílt és titkos állambiztonsági eszközökkel akadályozta. 1946. július 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnökének segítségével elérték, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök betiltsa a "fasisztabarát" ifjúsági egyesületeket, köztük a Magyar Cserkészszövetséget. Július 22-én megalakult az új összetételű, kevésbé vallásos és kezelhetőbb vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.
Eközben megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére az MKP-vezetés 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta: Surányi László mellett számosan – köztük Olti Vilmos, a Mindszenty- és Rajk-per vérbírója és Szabolcsi Miklós kalandos életű irodalomtörténész – végeztek fellazító tevékenységet a cserkészeknél. Így könnyű volt félreállítaniuk a legendás cserkészvezető Karácsony Sándort, és a csak korlátozott együttműködést vállaló Jánosi Sándor országos vezért. Surányi olyan sikeres oldotta meg a beépülést, hogy 1948. június 27-én ő került a főcserkészi székbe.
1948 nyarának végén, a csillebérci Úttörő Köztársaság és az úttörővasút első szakaszának avatásán került sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésének aktusára. A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt. Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.
A rendszerváltás után sorra alakultak újjá a cserkészcsapatok - mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet.
[szerkesztés] A Magyar Cserkészszövetség felépítése
Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:
- országos szervek
- cserkészkerületi szervek
- körzetek
- tisztikarok (cserkészcsapatok)
[szerkesztés] Országos szervek
Az országos szervek közé tartoznak:
- Határozó és végrehajtó szervek (Országos Közgyűlés, Országos Intéző Bizottság - OIB, Országos Elnökség)
- Bizottságok: a közgyűlés (pl. Felügyelő Bizottság, Országos Fegyelmi Bizottság), az OIB és az elnökség (pl. Országos Külügyi Bizottság - OKB) bizottságai
- Lelki közösségek (pl. Táborkereszt, ICHTHÜSZ)
Az Országos Elnökség (a közgyűlés 2006. május 27-i ülésén választott) tagjai:
- országos elnök: Buday Barnabás
- országos ügyvezető elnök: dr. Henn Péter
- országos vezetőtiszt: Solymosi Balázs
- országos főtitkár: Vincze Orsolya
- országos gazdasági vezető: Kecskés Csaba
[szerkesztés] Cserkészkerületi szervek
Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A kerületek szervei közé tartoznak a határozó, ügydöntő szervek (Kerületi Közgyűlés, Kerületi Intéző Bizottság - KIB, Kerületi Elnökség) és bizottságaik. Jelenleg 11 cserkészkerület működik, ezek a következők:
- I. Cserkészkerület (Buda)
- II. Cserkészkerület (Miskolc)
- III. Cserkészkerület (Szombathely)
- IV. Cserkészkerület (Székesfehérvár)
- V. Cserkészkerület (Szeged)
- VI. Cserkészkerület (Pécs)
- VII. Cserkészkerület (Győr)
- VIII. Cserkészkerület (Kecskemét)
- IX. Cserkészkerület (Debrecen)
- X. Cserkészkerület (Pest)
- XI. Cserkészkerület (Nyíregyháza)
[szerkesztés] Körzetek
A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább hat, azonos cserkészkerületben működő csapat hozhat létre. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.
[szerkesztés] Cserkészcsapatok
A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.
[szerkesztés] Szakágak
A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt.A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:
- Országos Vezetőtiszti Testület
- Vezetőképző Szakág
- Táborozási Szakág
- Programszervezési Szakág
- Kiscserkész szakág
- Rovercserkész Szakág
- Felnőttcserkész Szakág
- Regöscserkész Szakág
- Természetvédelmi Szakág
- Vizicserkész Szakág
- Repülős Szakág
- Máltai Cserkész Szakág
- Díszegység
- Teleki Pál Munkaközösség
- Lovas Szakág
- Íjász Szakág
[szerkesztés] Vezetőképzés
A vezetők differenciált képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezető-vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek - képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.
[szerkesztés] További magyar cserkészszövetségek
Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.
[szerkesztés] További szövetségek Magyarországon
A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.
A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 20 csapatában 500 cserkészlány tevékenykedik (2000). Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.
A Magyarországi Európai Cserkészek mintegy 200 tagot számlálnak.
[szerkesztés] Magyar cserkészszövetségek határainkon túl
1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére.
Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte - elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.
A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:
- Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCSSZ)
- Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ)
- Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ)
- Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ)
- Horvátországi Magyar Cserkészszövetség (HMCSSZ)


Based on work by