Gyergyócsomafalva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyergyócsomafalva (románul Ciumani): falu a mai Romániában Hargita megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 9 km-re délnyugatra a Nagy-Somlyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Csoma személynévből ered.

[szerkesztés] Története

A település 1730-ban vált ki Alfaluból. Lakói tutajozással, ácsmesterséggel foglalkoztak. Ácsmesterei messze földön híresek. 1910-ben 3919 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 4808 lakosából 4187 magyar, 18 román és 3 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A régi fakápolna helyén 1726-ban kis templom, majd 1875 és 1879 között a mai neogótikus nagy templom épült fel.
  • A Várhegyen a hagyomány szerint egykor vár állott.
  • A falu borvízkútjairól híres, azt tartják, itt minden ásónyomra borvíz tör fel.
  • A határában emelkedő Dél-hegy (1694 m) csúcsáról festői kilátás nyílik.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1861-ben Köllő Miklós szobrászművész, számos nevezetes szobor alkotója.
  • Innen származott Borsos Miklós szobrászművész családja is.
Más nyelveken