Budapest V. kerülete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az V. kerület elhelyezkedése
Nagyít
Az V. kerület elhelyezkedése

Budapest V. kerülete (újabban összefoglaló néven: "Belváros-Lipótváros") a főváros szíve, sok tekintetben Budapest illetve Magyarország közigazgatási, kereskedelmi és turisztikai központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541-1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is.

Az Országház és a Lánchíd (2004)
Nagyít
Az Országház és a Lánchíd (2004)

[szerkesztés] Fekvése

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, északkeletről a VI. kerület, keletről a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyam határolja.

[szerkesztés] Kerületrészek

A mai V. kerületnek várostörténeti értelemben két önálló része van: Belváros, Pest ősi városmagja, helyén az őskorban is volt település, és Lipótváros, amelynek a Szent István körútig terjedő területét 1950-ben csatolták Belvároshoz.

[szerkesztés] Közlekedés

Az V. kerület közlekedési csomópont. A Deák téren fut össze két metrójárat és a millenniumi földalatti vasútvonal, több buszjárat és egy villamosvonal. Négy Duna-híd biztosítja a kerület kapcsolatát a túlparti budai részekhez, ezeken villamosok illetve autóbuszok is közlekednek. Villamosok járnak a kerület határain is, a Duna-partot követő 2-es villamos akár "városnéző" járatnak is tekinthető, hasonló célra használhatjuk a 15-ös, illetve a City buszt. A Vigadó téri hajóállomás a belföldi kirándulóforgalom és a hajós városnézések központja. A Nemzetközi Hajóállomásról indulnak a pozsonyi és bécsi szárnyashajók.

A kerületnek mind több utcáját alakítják át sétálóutcává, és kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni.

[szerkesztés] Fontosabb épületek

[szerkesztés] Egyéb nevezetességek

[szerkesztés] Kerületi média

  • City Kábel TV
  • "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) - az önkormányzat lapja

[szerkesztés] Fontosabb közterületek

  • Kiskörút,
  • József Attila utca,
  • Kossuth Lajos tér,
  • Deák tér (egy része)
  • Jászai Mari tér (egy része)
  • Nyugati tér (egy része)
  • Szabadság tér (az Újépület helyén)

[szerkesztés] Utcák, terek (irányítószámokkal)

Az V. kerület irányítószámai

[szerkesztés] Belváros-Lipótváros testvérvárosai

[szerkesztés] Külső hivatkozások




Budapest kerületei
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII.