Komló (növény)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Komló | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Humulus lupulus |
||||||||||||
| Rendszertan | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
|
Humulus lupulus L. |
- Ez a szócikk a növényről szól. További jelentéséhez lásd: Komló.
A komló (Humulus lupulus) a sörgyártás egyik legfontosabb alkotóeleme, a kenderfélék (Cannabinaceae) családjába tartozik. A gyógynövény legfontosabb felhasználási területei: nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen.
Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. A komló évelő kúszónövény, 3-6 m magasra nő. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és folyamatosan elhelyezkedő hosszú nyelű, 3-5 karéjú, nagyon durva leveleket találunk. Ennél a kétlaki növénynél a porzós és a termős virágok külön növényen találhatók. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak a termős növények virágait, a komlótobozokat használják, amelyeket nagyüzemi méretekben termesztenek. A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik.
Elvirítás után a virágzat megnövekedő murvaleveleivel és takarópikkelyeivel tobozszerűvé válik. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos.
Teája nyugtató, altató hatású.


Based on work by