Vita:Gergely-naptár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] a történelmi idővonalban volt
Ez inkább a naptárak cikkjébe való.
A történelemben sok idővonal,történelmi naptár létezett.A keresztény naptárt, amely szerint számoljuk az időnket Szent István király próbálta bevezetni a megkoronázását követően. 1001-et írtunk ekkor a mai átszámolás szerint. Azonban Magyarországon a bizánci időszámítást használták. S csak a 12.századra sikerült bevezetni a mai időszámlálást. Azóta a naptárunk változatlan.Általában 10 ezer évig használnak egy-egy időnaptárt.A magyarok más időnaptárt használtak, mint a keresztények. A keresztény időnaptárt Dionysius Exiguus vezette be 532-ben. De ez sokáig csak a kolostorokban jelentett időszámolást. Az egyes államokban a pontos időszámításuk bevezetésének idejét nem hozták eddig nyilvánosságra. Ez az időnaptár a mártír szerinti időszámlálást Alexandriában váltotta fel és kopt vagy egyiptomi időszámlálásnak nevezzük. Szent Márk halála lehet az időszámlálás kezdete, akit mártírnak neveztek. Előtte az ab Urbe condita vagyis Róma alapítása szerinti időszámítás volt Rómában.Róma alapítása 747. évében született Jézus Krisztus. Keleten is több időszámítás volt, van.A történelmi naptárakat a különböző naptárszámítások léte is bizonyítja.Más naptárak vannak Kínában,Indiában, más volt a majáknál-Amerikában.A legrégibb naptár az amerikai indiánok naptára,amely több évkört is számolt.Most az 5. több ezer éves évkörnél tart. A zsidó és mai polgári időszámlálás közti eltérés 240 év! Most 4766-ot írnak a zsidó számítás szerint és 2005/2006-ot írunk. Azonban 6006-ot írnak avgyis ennyivel többet a mai polgári naptárak, így 2005 van. Ennek a 240 évnek a bizonyítéka számtanilag is megvan amikor 1582. október 4. csütörtök után október 15-e péntek következett, így 10 nappal azaz 1290 évvel korrigálták a naptárt és újra a március 21-re korrigálták. Ez a dátuma a napéjegyenlőségnek, amelyet maga Szoszigenész csillagász állított be.
[szerkesztés] az év kezdete
a cikkben szereplő „…1582. február 24-én (mely dokumentumon azonban az 1581-es évszám szerepelt, mivel a pápa rendelete előtt az év márciusban kezdődött.” megjegyzéshez idézek dr. Xántus János A természet kalendáriuma című könyvéből (Bukarest, 1981):
„… mai naptárunk a régi római naptárból fejlődött ki. Időszámításunk előtti második évszázad közepétől hol a régi március 1-i, hol a január 1-i dátum szerepelt újévként. Csak Julius Caesar emlékezetes naptárreformja rendelte el i.e.46-ban a január 1. kizárólagos használatát. Ilyenformán az újév születésnapja az i.e.45. esztendő. A keresztények jó ideig idegenkedtek a »pogány« dátumtól, s ragaszkodtak az ókori napistenek keresztényesített születésnapjához, a téli napforduló napjához, melyet akkoriban december 25-én ünnepeltek. Csak hosszas viták után, a XII. században tért át a kereszténység is a január 1-i újévre.” – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 18., 20:25 (CET) Figyelem: Az utolsó adat arról, hogy a pápa XIII.Gergely 1581 kalendéjén vagyis 1582. február 24-én rendelte el a január 1-jei évkezdést éppen a bizonyítéka annak, hogy csak 1583. január 1-től számoljuk a Gergely-naptár szerint az újévet ettől a naptől....Az előző próbálkozások ellenére ez tény!...


Based on work by Váradi Zsolt,