Paavo Nurmi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Paavo Nurmi szobra a Helsinki Olympiastadion elõtt
Nagyít
Paavo Nurmi szobra a Helsinki Olympiastadion elõtt

Paavo Nurmi (Turku, 1897. június 13. - Helsinki, 1973. október 2.) finn „csodafutó”. Az 1920-as években a világ legjobb közép- és hosszútávfutója volt, sok világrekordot állított be a legkülönbözőbb távokon, 1500 m-től 20 km-ig.

A Futók Királyának és Repülõ Finn-nek (The Flying Finn) is elnevezett Nurmit minden idõk olimpiajátékosának és atlétájának is tartják.

A hazájában addig ismeretlen Nurmi elsõként az 1920-as nyári Antwerpeni Olimpiai játékokon szerepelt a finn csapatban. Első napján 1920.augusztus 17-én 5 000 méteres távon állt rajthoz. Gyors kezdéssel igyekezett a többi futót rögtön az első szakaszban lerázni, de a francia Joseph Guillemot végig gyõzte az iramot, és hajrában gyõzött. Ezt a vereséget Nurmi élete legkeserűbb vereségeként könyvelte el. Két nappal késõbb aztán a 10 000 méteres távon Nurmi jobb taktikával legyõzte Guillemot-ot és megszerezte élete elsõ olimpiai aranyérmét 31.45,8-as idõeredménnyel. Ismét két nap múlva a 8 kilométeres terepfutás került sorra, amikor a kezdettõl fogva vezetõ Guillemot 6 kilométer után kifáradva kiállt, majd a végsõ küzdelemben Nurmi 0,6 másodperc elõnnyel nyert a svéd Erik Backman elõtt.

Az olimpia után Nurmi Helsinkibe költözött, ahol szponzorok támogatásával az ipari iskolát elvégezte. A következõ évben (1921.június 20.-n Stockholmban megkisérelte az 5000 méteres világrekordot megdönteni, de a rossz körülmények miatt meghiúsult a próba. Június 22-én, két nap múlva 10 000 méteren ugyanez a kisérlet sikerült (30.40,2). 1922-ben Nurmi folytatta a megkezdett rekordvadászatot. Elsõként szeptemben 4-én új 2 000 méteres világrekordot állított fel. Hannes Kolehmainen 5 000 méteren Stockholmban 1912-ben felállított eredményét (14.36,6) lehetetlennek tartották megdönteni. Nurmi önmagának felállított célja pontos beosztással 14.35 volt. Elõször szeptember 10-én próbálkozott, de a zuhogó esõben futva az eredmény csak a világ 3. legjobb ideje lett. Ismét két nap kellett a fordulathoz. A jó idõben futott 5000 méteres táv idõeredménye 14.35,3, új világrekord.

[szerkesztés] Olimpiai helyezések

Ville Ritola és Paavo Nurmi az 1928-as olimpián
Nagyít
Ville Ritola és Paavo Nurmi az 1928-as olimpián
  • Antwerpen 1920:
    • aranyérem - 10 000 m hosszútávfutás
    • aranyérem - 8 000 m terepfutás (egyéni)
    • aranyérem - 8 000 m terepfutás (csapat)
    • ezüstérem - 5 000 m hosszútávfutás
  • Párizs 1924:
    • aranyérem - 1 500 m
    • aranyérem - 5 000 m hosszútávfutás
    • aranyérem - 5 000 m terepfutás (egyéni)
    • aranyérem - 5 000 m terepfutás (csapat)
    • aranyérem - 3 000 m (csapat)
  • Amszterdam 1928:
    • aranyérem - 10 000 m hosszútávfutás
    • ezüstérem - 5 000 m hosszútávfutás
    • ezüstérem - 3 000 m gátfutás

A kilenc olimpiai arany- és három ezüstérem mellett Paavo Nurmi nevéhez 25 egyéni és 2 váltóvilágrekord fûzõdik, körülbelül 300 verseny, melyek közül 1919 után csak 15-rõl jött el úgy, hogy nem ő volt az első helyezett.

Paavo Nurmi meggyújtja az 1952-es olimpiai lángot Helsinkiben
Nagyít
Paavo Nurmi meggyújtja az 1952-es olimpiai lángot Helsinkiben

Nurmi sportpályafutása botrányszerûen ért véget röviddel az 1932-es Los Angelesi nyári olimpia elõtt, amikor egy amerikai versenyen átvett díj miatt váratlanul profi sportolónak sorolták be. Ez egyben az olimián való részvételtõl is megfosztotta, ahol szándéka szerint maratonfutóként szerette volna megkoronázni pályafutását. Utoljára 1952-ben a Helsinki Olimpián láthatta a közönség, amikor a nyitóünnepségen õ futott be a stadionba a fáklyával és gyújtotta meg az olimpiai lángot.

A mogorva és zárkózott sportoló ezután az üzleti életben építõiparral és részvénykereskedelemmel foglalkozott. Az elsõ orvosmentõautókat Finnországba Nurmi anyagi támogatásával szerezték be. 1968-ban saját néven alapítványt hozott létre, mely a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatát támogatja.

Zárkózottságára jellemzõ, hogy a 70 éves Paavo Nurmi csak azért volt hajlandó ünnepi riportot adni, mert a riporter az akkori finn elnök Urho Kekkonen volt.

[szerkesztés] Külső hivatkozások