Szlovénia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szlovén Köztársaság (szlovénül: Slovenija - Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, Jugoszlávia korábbi tagköztársasága 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta pedig az Európai Unió tagja.

Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija
(Szlovénia zászlaja) (Szlovénia címere)
mottó : nincs
Szlovénia elhelyezkedése
Hivatalos nyelvek szlovén, olasz¹, magyar¹
Főváros Ljubljana
Elnök Janez Drnovšek
Miniszterelnök Anton Rop
Terület


 - teljes
 - % víz

150.


20 273 km²
0,6%

Népesség


 - teljes(2002)
 - Népsűrűség

142.


1 964 036
98,3/km²

Függetlenség
 -kikiáltása
 -elismerése
Jugoszláviától
1991. június 25.
1992
Pénznem Tolar (SIT)
Időzóna UTC +1
Nemzeti himnusz Zdravljica
TLD .si
Hívószám +386
¹az olasz és magyar kisebbségi önkormányzatok körzeteiben

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Szlovén történelem

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először Magyarország majd a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

1000 körül keletkeztek a Freising kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került. A középkorban, egészen a török háborúkig az akkori szlovénségnek egyesek szerint negyede Magyarországon élt. A törökök elől több ezren menekültek a Habsburg birodalom területére a 16.-17. században. Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.

A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941-1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia függetlenné vált. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba pedig 2004. május 1-jén lépett be.

[szerkesztés] Államszervezet

Szócikk: Szlovénia államszervezete

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

[szerkesztés] Közigazgatás

Szócikk: Szlovénia közigazgatása

Szlovénia 12 régióra (regija), azon belül 193 járásra (občina) van osztva.

[szerkesztés] Földrajz

Szócikk: Szlovénia földrajza

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav-hegy (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.

Szlovénia domborzati térképe
Nagyít
Szlovénia domborzati térképe


[szerkesztés] Gazdaság

Szócikk: Szlovénia gazdasága

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

[szerkesztés] Közlekedés

Szócikk: Szlovénia közlekedése

[szerkesztés] Népessége,lakossága

Szócikk: Szlovénia demográfiája

[szerkesztés] Általános adatok

A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek.

95 fő / km² népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő / km², Olaszország 195 fő / km²). A lakosság kb. 50 százaléka városlakó.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5% - 0,5%). A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és olasz nyelv is hivatalos.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
  • Filmművészet
  • Zene

Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jožef Stefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matematikus. Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

[szerkesztés] Ünnepnapok

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum Magyar név Szlovén név Megjegyzés
Január 1. és 2. Újév Novo leto  
Február 8. Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep Prešernov dan, slovenski kulturni praznik France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
- Húsvét vasárnap és hétfő Velika noč in velikonočni ponedeljek Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27. A megszállók elleni felkelés napja Dan upora proti okupatorju Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2. A munka ünnepe Praznik dela  
- Pünkösd vasárnapja Binkoštna nedelja Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25. A szlovén állam ünnepe Dan državnosti A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Marijino vnebovzetje (veliki šmaren) Munkaszüneti nap
Október 31. A reformáció napja Dan reformacije Munkaszüneti nap
November 1. Az Emlékezés napja Dan spomina na mrtve Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25. Karácsony Božič Munkaszüneti nap
December 26. A függetlenség napja Dan neodvisnosti Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

[szerkesztés] Egyéb témák

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország