Müstairi Szent János-kolostor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Müstairi Szent János-kolostor

A kolostor a 2002-es restaurálás közben
Adatok
Ország Svájc
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1983

A müstairi Szent János benedekrendi kolostor a karoling korszak jó állapotban megmaradt kolostoregyüttese Svájcban, Graubünden kantonban.

A kolostort 800 körül Nagy Károly alapította, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a churi püspök járt el. A kolostor védőszentje Keresztelő Szent János lett. A kolostor latin nevéből (monasterium) alakult ki a település mai Müstair neve. A 12. századtól a kolostor benedekrendivé vált.

A falakon és a templomhajó boltíves teteje alatt található karoling freskókat a 15. század végén eltakartás és csak a 20. század elején fedezték fel őket ismét. 1908-1909-ben a Dávid életét ábrázoló freskókat, amelyek körbevették az egész templomot, átszállították a zürichi Országos Múzeumba. A többi freskót 1947 és 1952 között ismét láthatóvá tették.

A belső tér északi és déli falán öt vízszintes csíkon kerszetül 82 többé-kevésbé jó állapotban fennmaradt karoling motívum húzódik keresztül. A három apszison a karoling festményeket részben románkori motíumokkal festették át. A legismertebb román kép a főapszison található a táncoló Salomét ábrázolja Heródes vacsoráján, ahogy eléri Keresztelő János lefejezését. A főapszis jobb végénél található Nagy Károly életnagyságú szobra.


[szerkesztés] Külső hivatkozások

  Svájc világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Monte San Giorgio | Jungfrau – Aletsch – Bietschhorn

kulturális: A Sankt Gallen-i kolostor| A müstairi Szent János benedekrendi kolostor | Bern óvárosa| Bellinzona
Más nyelveken