Borsi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borsi (szlovákul Borša) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Királyhelmectől 24 km-re délnyugatra, Sátoraljaújhelytől 3 km-re keletre a magyar határ mellett a Bodrog jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Bors személynévből ered.
[szerkesztés] Története
1221-ben Borsy néven említik először. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A legújabb kutatások egy korábbi, 16. századi reneszánsz épület falait tárták fel. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett. 1684-ben az magyargyűlöletéről hírhedt Kollonics Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. Ezévben a kurucok (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanc- laktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértakor a kastély romos, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lórántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét. A 20. század elején keleti szárnyát lebontották. A falunak 1910-ben 783, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Rákóczi-várkastély 1579 körül épült. Egy 1631-ben kelt helyiségleltár (inventárium) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magábafoglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugatfelé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei "aranyos gombosak", míves kiképzésűek. A bővítést feltehetően Lórántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezi, elsősorban szlovák, magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán építész és a kassai prof. phD Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban hamarosan múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. A kastélyt a Rákóczi Ferenc Emléktársaság alapítótagjai, Hajdú Jenő és Kázmér István mutatja be az érdeklődőknek. 2005-ben felújításra került több földszinti helyiség, 2006-ben pedig a születés emlékszobája újult meg.
- A faluban termálfürdő és hajókikötő is létesül a közeljövőben.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc.


Based on work by