Kaffka Margit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. június 1. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Ady Endre a "nagyon-nagy író-asszony"nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.

Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ez után Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is.

1905-ben ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. Férjét 1907-ben a Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910-1915 között tanárként dolgozott, közben másodszor is férjhez ment Balázs Béla öccséhez, Bauer Ervin orvos-biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.

1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt - melyben a zárdában töltött éveket idézi fel - 1917-ben adták ki.

Az I. világháború után kisfiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

[szerkesztés] Főbb művei

  • Versek (1903.)
  • Levelek a zárdából (naplóregény, 1904.)
  • A gondolkodók és egyéb elbeszélések (elbeszéléskötet, 1906.)
  • Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1909.)
  • Képzelet-királyfiak (meseregény, 1909.)
  • Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1910.)
  • Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet, 1911.)
  • Tallózó évek (verskötet, 1911.)
  • Utolszor a lyrán (verskötet, 1912.)
  • Süppedő talajon (elbeszéléskötet, 1912.)
  • Színek és évek (regény, 1912.)
  • Mária évei (regény, 1913.)
  • Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet, 1914.)
  • Két nyár (regények, 1916.)
  • Állomások (regény, 1917.)
  • Hangyaboly (regény, 1917.)
  • Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások, 1918.)
  • Az élet útján (verskötet, 1918.)
  • A révnél (elbeszéléskötet, 1918.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Forrás

  • Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967)
  • Kárpáti Béla: Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon (Miskolc, 1989 ISBN 963-02-7150-8)
  • A magyar irodalom története 1905-1919 (Budapest, 1965. ISBN 963-05-3592-0)
Más nyelveken