I. László
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken, 1095. július 19.), Árpád-házi magyar király
Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.
Fiatalkorában részt vett testvére, I. Géza oldalán a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként mikor 1074-ben I. Géza megszerezte a trónt, Lászlót herceggé nevezték ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.
Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor visszakerültek Salamontól a koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.
Erősen keresztény hitű, ugyanakkor bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
Váradon helyezték örök nyugalomra.
[szerkesztés] Kronológia
- 1048 - Hazatér Lengyelországból.
- 1077 - Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
- 1081 - Salamon lemond jogairól, visszadja a koronázási jelvényeket.
- 1082 - Elfogatja, és bezáratja Salamont.
- 1083 - Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
- 1085 - Megveri az országra támadó kunokat.
- 1091 - Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.
- 1092 - Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
- 1093 - Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
- 1094 - Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
- 1095 - Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.
| Előző uralkodó: I. Géza |
Magyarország uralkodója 1077-1095 |
Következő uralkodó: |


Based on work by