Tallér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tallér egy nagyobb ezüstpénzt jelentett, amely 1500 körül lett ismertté és honosodott meg Közép-Európában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Egyéb nyelveken
[szerkesztés] A tallér elterjedése
- Már az ókorból ismerünk éremfajokat (athéni tetradrachmák), melyek jó veretükkel olyan kedveltek voltak, hogy századokon át eredeti alakjukban verettek. A középkorban a firenzei aranyak (forint) voltak ilyenek, ezeket egész Európában utánoztak, megtartva rajtuk a stilizált liliomot (Firenze város címerét).
- Az első tallérokat 1484-ben Tirolban verték (Zsigmond főherceg), utána következtek Lotaringia, Hessen, Szászország, Bern, Szavoja, Magyarország (1499, 1500 és 1506), Spanyolország és Csehország. *Eleinte Güldengroschennek nevezték, mert egy aranyforinttal volt egyenértékű, később a Schlick grófok gazdag joachimsthali ezüstbányáiban verték nagy mennyiségben, innen származott a Thaler (Joachimsthaler) elnevezés, amely a magyar nyelvbe tallér, a lengyelbe talar, az angolba dollár alakban ment át.
- A tallér mint pénzegység 72 ezüst krajcárt, vagy 24 garast (á 3 kr.) képviselt, később jöttek forgalomba a 60 krajcáros, ú.n. forintos tallérok.
[szerkesztés] Velencei tallérok
[szerkesztés] Márk-tallér
A Márk-tallér volt a régi velencei köztársaság nagy ezüstpénze. Az egyik lapján Szent Márk oroszlánja volt címerpajzsban, körirata: SANCTVS. MARCVS. VENETVS. A másik oldalon a dózse neve és középen liliomos kereszt volt látható. Értéke eredetileg körülbelül 2 forint volt.
[szerkesztés] A keresztes tallér
A keresztes tallér velencei ezüstpénz (Scudo della croce) volt, amelynek az egyik lapját stilizált kereszt foglalja el
[szerkesztés] A brabanti tallér
A brabanti tallér (másként Albertus-tallér vagy koronatallér), a későbbiekben a keresztes tallér helyébe lépő osztrák pénz volt. Egy tallér értéke mintegy 4 1/2 korona lehetett.
[szerkesztés] Hamis pénzverés
Már a legrégibb ókorban találunk éremmutánzatokat, melyek mint hamisítványok forgalomba kerültek. Különösen zavaros időkben lépnek fel az ilyenek tömegesen. Néha maguk az uralkodók hamisították meg a törvényszabta pénzt, rossz anyagot bocsátva ki a jó és értékes helyett. A harmincéves háború korában Németországban voltak ilyen pénzek forgalomban, oly mennyiségben, hogy 1623. egy jó tallér 7-8, majd 16-20 rosszabb anyagú tallért ért. Ezeket kipper- vagy wipper-pénzeknek nevezték.
[szerkesztés] A Györgytallér
A Györgytallér (vagy Szent György-tallér) a 16. század katonák által amulettként viselt, különböző értékü ezüstpénz volt, amelynek egyik oldalán a sárkányölő Szent György képe, a másik oldalán pedig Jézusnak az apostolokkal a viharból való menekülése látható. A vágás, döfés és lövés ellen megóvó bűbájos célra legalkalmasabbnak vélték a 16. - 17. században Magyarországon és a Mannsfeld gróf által veretett Györgytallérokat; ezeket utánozták is azóta folytonosan és babonából, majd divatnak hódolva, főleg lovaskatonák óraláncon még a 19. század végén is viselték.
[szerkesztés] A Salvator-tallér
A Salvator-tallér a 16. - 17. századból való svéd tallér, Krisztus képpel. Nevét latin nyelvű köriratáról kapta: "Salvator mundi adjuva nos" (Világ megmentője segíts minket).
[szerkesztés] Az oroszlán-tallér
Az oroszlán-tallér régi németalföldi aranypénz, később ezüstpénz volt. A pénzen egy férfialak volt kiverve, ki egy pajzsot tartott, amelyen egy oroszlán volt. Az aranypénz közel 22 1/2, az ezüstpénz 6 korona értékű volt és különösen Törökországban volt forgalomban.
[szerkesztés] A leveles tallér
A leveles tallér (másként nagy vagy új tallér, franciául écu grand vagy écu neuf), francia éremfaj volt a 16. században, az egyik oldalán lombokkal és levelekkel ékítve. Értéke 6 livres volt, vagyis 5,99 frank = 2 frt 913/5 kr. o. é.
[szerkesztés] A koronás tallér
A koronás tallér a II. József, II. Lipót és I. Ferenc korában eredetileg Brabant és Flandria számára Bécsben, Milánóban, valamint Körmöcbányán és más hazai pénzverdékben veretett pénz volt. Ezek egyik oldalán az uralkodó képe, a másikon az Aranygyapjas-rend jelvénye látható, három korona (házi, magyar és cseh) között. A koronás tallérok a rendes osztrák talléroknál két grammal voltak súlyosabbak (28-30 g.), tehát értékesebbek is. Mivel ennélfogva nagyobb ázsiójuk volt, a népnyelv ezeket az olasz l'agio szóból lázsiás-talléroknak nevezte.
[szerkesztés] Species-tallér
A Species-tallér egykor ezüstpénz volt fejjel vagy mellképpel (species); Németországban és Ausztriában (itt 1857-ig) = 4,95, Svédországban = 5,40, Dániában és Norvégiában = 5,35 korona.
[szerkesztés] A győzelmi tallér
A győzelmi tallér (németül Sieges-Thaler) elnevezés alatt az 1866. évi porosz-osztrák háború után a győzelem emlékére tallér formában veretett emlékérmeket értjük. Ezek előlapján I. Vilmos porosz király babérkoszorús mellképe, míg a hátlapján a szokásos tallérveret van. Az 1866-ban megkezdett szokást folytatva, az 1870-1871. évi porosz-francia háború győzelmeinek emlékére is verettek a poroszok ilyen győzelmi tallérokat, amelyek előlapi verte Germánia ülő alakját mutatja.
[szerkesztés] A Mária Terézia-tallér
- A Mária Terézia-tallér igen népszerű pénz főleg a 19. században készült: a Bécsben vert, 2 forint értékű pénz Afrika északi és keleti partvidékein volt különösen kedvelt (innen másik neve, a levantei tallér). Ebből 1896 január és március között - a Pallas Nagy Lexikona szerint - 60.0000-et vertek.
- A Mária Terézia-tallér utánzata volt az ú.n. eritreai tallér (Scudo eritreo), amelyet 1890 őszén Milánóban és Rómában vertek Olaszország vörös-tenger-melléki tartományai számára. E tallér 4,10, 2,10, és 1,10 ezüstből s 2,100 és 1,100 bronzból állt.
[szerkesztés] Magyarországon
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona különböző szócikkei


Based on work by