Bükk hegység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Bükk
Hegység Északi-középhegység
Hely Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye
Típus mészkő, karszt
Legmagasabb pont Istállós-kő (959 m)
A bükkfáról itt olvashatsz.

A Bükk hegység Magyarország Északi-középhegységének része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park.) A hegység nevét a leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. A területen fekszik Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.

A Bükk legmagasabb csúcsai az Istállós-kő (959 m), a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de ezek mellett még kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter felé.

A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és meredek lejtőkkel körülzárt közel vízszintes terület. Így kevés helyen lehet feljutni a fennsíkra és megcsodálni a víznyelőket, amelyek gondoskodnak a hegység környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A víznyelő többféle is lehet, dolina, töbör és zsomboly. amelyek a mészkőfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. Ezek vezetik be a barlang- és szivárgórendszerekbe a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk bonyolult vízelvezető rendszerén keresztül jut el a hegység szélén elhelyezkedő forrásokba, és onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés nélkül juthat el a fogyasztóhoz. (Figyelmeztető jel azonban, hogy 2006 nyarának végén a területen végzett szabálytalan állattartás, illetve trágyakezelés miatt Miskolc ivóvize már egyszer átmenetileg szennyeződött.) Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban is 20-30 km, a valóságban természetesen ennek többszöröse, így hatalmas méretű szűrőrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és a ivóvízvezetékbe vezetik.

A Bükk hegység egyik páratlan látképe: Lillafüred a Szeleta-tetőről
Nagyít
A Bükk hegység egyik páratlan látképe: Lillafüred a Szeleta-tetőről

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Bükki barlangok

Jelenleg 1072 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható: Anna-barlang, István-barlang, Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Istállós-kői-barlang. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja.

Különleges állatvilága, mikroklímája miatt 45 barlang védett.

Több „ősemberbarlang” is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak: Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Suba-lyuk, Istállós-kő.

Az ország legmélyebb barlangja a 254 méteres István-lápai-barlang.

[szerkesztés] Környező települések

Északról: Parasznya, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó

Nyugatról:Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad,

A hegységben: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred,

Délről: Kisgyőr, Harsány, Bükkaranyos, Mocsolyás, Latorpuszta, Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Felsőtárkány

Keletről: Miskolc, Vadna, Sajószentpéter, Sajóbábony,

[szerkesztés] Természetjárás

A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, élővilága felejthetetlen élményeket nyujt figyelmes látogatóinak. A hegységben több jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetőek. Gyalogosan a látnivalók többsége felkereshető, míg motoros járművel csak a kijelölt pihenőhelyek parkolójáig lehet eljutni. A környező településeken sok turistaegyesület működik, akik meghirdetett túráikon a vendégeket is szívesen látják.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Turistaházak, vendéglátóhelyek

A Bükk hegység területén több helyen található étkezési, illetve szálláslehetőség: Lillafüredi Palotaszálló, Sebesvízi Panzió, Bánkúti Sícentrum, Szentléleki üdülőtelep, Fehérkőlápai turistaház, Jávorkúti étterem, Szalajka-völgy.

[szerkesztés] Lásd még

Más nyelveken