Niobé-csoport
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Niobé-csoport, Niobé a görög mitológia egyik alakja, aki hét fiával és hét lányával dicsekedve megbántotta Létót, akinek csupán két gyermeke volt. Büntetésül Létó gyermekei, Apollón és Artemisz lenyilazták Niobé gyermekeit, míg ő maga a fájdalomtól kővé változott. A Niobidák (Niobé gyermekei) pusztulása a görög művészet egyik kedvelt témája.
Pheidiasz az olümpiai Zeusz-szobor trónjának karfái alatti reliefekben örökítette meg a jelenetet. Műve csak átformált római másolatok alapján ismert. A két legnagyobb szabású Niobé-csoport a Kr. e. V. század közepe után készült, amelyből három alak maradt fenn. A Kr. e. IV. század végén készült másik csoport eredetileg a kilikiai Szeleukiában állt, majd Rómába került. Középpontjában Niobé állt egyik gyermekét védelmezve, kétoldalt a többi Niobida menekülő megsebzett vagy halott alakja, és kétségbeesett nevelőik. A mozgalmas csoport alakjainak nagy részéről római másolat maradt fenn (11 alak a firenzei Uffiziben).
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)

