Politikai párt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A politikai pártok olyan társadalmi szervezetek, amelyek az állam érdekegyeztetési folyamatában részt vesznek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A poltikai párt fogalma
A politikai párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
[szerkesztés] A pártállami "egypárt"
- A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
- Ilyen párt működhet látszólagos többbpártrendszerben is (pl. a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
- A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az "pártonkívüli".
- A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindeki száára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
- [[George Orwell] találóan "belső pártnak" nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a "külső párttal", amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
[szerkesztés] A párt a többpártrendszerben
- A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
- Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (pl. Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
[szerkesztés] A pártok jellemzői
- megosztottság – konfliktus kifejezői
érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
- a rész az egészet képviseli
- nem partikuláris érdekeket közvetítenek.
- alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
- mai pártok:
- polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
- hierarchiával rendelkezik
- programjaikban alternatívákat kínálnak a társ. problémák megoldására
- az állam és a társ. között közvetít
- programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
- céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne.
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:
- állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független stabil világkép
- látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül
- a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
- az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
[szerkesztés] A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
[szerkesztés] Beyme felosztása
A Beyme- féle 10 párttípus:
- liberális (fedudalizmus, rendiség ellen)
- radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
- konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
- szocialista (szoc.dem) (4.rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
- kereszténydemokrata (modern konzervatív)
- paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
- regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
- kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend)
- fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
- környezetvédők (ökológiai pártok '70-től)
[szerkesztés] A pártok szerepe
- társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
- közvéleményt formálják,
- választási alternatívákat dolgoznak ki
- nézeteket egyeztetnek.
- vezetőket választanak
[szerkesztés] A pártok funkciói
- érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
- érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
- szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése
- internáló, integráló funkció ŕ emberek valahova tartozzanak ŕ beintegrálja az egyént a társadalomba a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel
- politikusok rekrutációja, szelekciója ŕ lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához!
- kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör .


Based on work by