Ír irodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ír-gael irodalom
Az ír a skót és a manxi nyelvvel együtt a kelta nyevcsaládba tartozik. A közös eredet szoros nyelvi rokonság valamint az Írország és Skócia között fennálló politikai kapcsolatok következtében az ír és a skót irodalom fejlődése a 16. századig csaknem azonos.
A legkorábbi ír nyelvű szövwegek latin nyelvű kolostorokban készült kódexekben maradtak fenn, a szöveghez fűzött glosszák, jegyzetek, versek formájában. A kódexek részben ír kolostorkból, részben más európai kolostorkból kerültek elő. A legjelentősebb a 8. századi würzburgi Paulinus-kódex valamint a 9. századi Sankt Gallen-i kódex. Az ír szövegek hagyományozásának egészen a 19. század közepéig kedvelét és szinte egyetlen módja a kéziratos szöveggyűjtemények összeállítása volt. A legismertebb ír kéziratok:
- Lebor na hUidre (A barna tehén könyve): 12. századeleje elsősorbanaz ulsteri ciklus történeteit tartalmazza.
- Leinsteri könyv: 12. század végi, nagyrészt a leinsteri ciklus történeteit tartalmazza.
- Raulinson: 11. - 12. század, jogi, történeti, egyházi szövegek.
- Lecam sárga könyv: 14. századi
- Ballymote-i könyv: 14. -15. század
- Leabhar Breac (Pettyes könyv)
A felsoroltakon kívül még sok kézirat ismert, számukat kb. ezerre becsülik. Legnagyobb részük Dublinban, a Royal Irish Academy, ill. a Trinity College könyvtárában található. A szövegek nyelvi szempontból nem egységesek. A 12. század végéig a kéziratok az adott időszak középír nyelvén írodtak. Később azonban a szövegek másolása mechanikussáv vált.
[szerkesztés] Óír irodalom (500 - 900)
Az ír irodalom kezdeteit nem ismerjük pontosan. A Római Birodalom majd a népvándorlás korának forrásai nem említenek részleteket az ír költészetről. Csupán egy későbbi korszak, az i. sz. I. évezrered második felének irodalmát ismerjük valamennyire.
A korai óír korszakról külső források nem beszének, az írországi emlékek száma is kevés. Az írásbeliséget Szent Patrik nevéhez kapcsolt térítés teremti meg. A 4. századtól kezdve vannak ugyan ogam írásos feliratok, de a rövid, párszavas, főleg személyneveket tartalmazó feliratoknak irodalmi értékük nincs. Az óír irodalom kezdetei azonban jóval a 6. század előtt időkig nyúlnak vissza. Jelentős volt az eredetét és témáját tekintve igen sokrétű scélirodalom, az első sorban történeti, dialektikus és szatirikus költészet, a történeti hagyományozás, a helytörténeti és jogi irodalom.
Az irodalom művelése és a szájhagyományozás a félik rendjének a feladata volt. A legkorábbi írásos emléke a 6. századból valók, ezek főleg latin nyelvűek: feljegyzések, imák, szent Patrik két levele, szentek élete, himnuszok, víziók, utazások leírása. Említésre méltó Szent Kolumb, Altus Prosatorat valamint Cu chuimnce: Szűz Mária himnuszai és Oengus Szent Mártonról írt költeményei. A korai ír nyelvű irodalom emlékei között jóval több a vers, mint a próza. Ezek részben a féli költészet termékei, történeti eseményeket elbeszélő, híres királyok tetteit dícsőitő vagy őket elsírató költemények, szatírák, szerelmi dalok, jogi és törtéeneti traktusok, genealógiák, valamint a scélek prózai részeit megszakító retorikus költemények, részben pedig a másoló szerzetesek alkotásai, ezek közé tartoznak a korai a korai ír költészet legkiemelkedőbb természet leíró költeményei.
A legkorábbi versek formája a 4 soros szakas, rítmus és rím nélkül, alliteráló szócsoportokra és kötött szótagszámra épülve. A 6. század végén, ill. a 7. század elején megjelen a szabályos ritmus és a rím, ez utóbbi a latin nyelvű irodalom hatására. A 8. században állandosult a 7 szótagos sor és a rím, kilalakultak a külömböző metrikus formák, amelyek szinteváltozatlanul maradtak fenn a 17. századig. Az óír költészet emlékeinek legnagyobb része névtelen töredék, de a hagyomány néhány költő nevét is megőrizte. A különböző ciklusok itt is megjelennek:
- Mitológiai ciklus
- Cuath Maige Tuired (A MAg Tured-i csata; 9. sz.)
- Tochmarch Étaíne (Udvarlás Étainnek; 9. sz.)
- Fingal Rónáin (Rónán egytlen fiának a megöletése; 7-8. sz.)
- Buile Shuibhne (Suibhne extázisa)
- Cath Almaine (Az allen-i csata; 8-9. sz.)
- Ulsteri ciklus:
- Táin Bó Cúalinge (A cúalingei marharablás; 7. sz.)
- Aislinge Olugusso (Olugus álma; 8. sz.)
- Longes mac mUislenn (Uislenn fiainak a száműzetése; 8-9 sz.)
- Táin Bó Fraich (Fraich marháinak az elrablása; 9. sz.)
- Aided Álufheir aífe (Aífe egytelen fiának a halála; 9. sz.)
- Finn-ciklus
- Rövid történetek, anekdoták
A 8. században indul fejlődésnek 3 jellegzetes ít történettípus:
- imram (utazás)
- Imram Brann maic Febail (Febal fiának Brannak az utazása)
- Maile Dúin (Mael Dúin csónakjának az utazása)
Mindhárom típus pogány eredetre megy vissza, de a történetek kialakulásában erős keresztény latin hatás érezhető. az imram túlvilági, általában tengeri utazást beszél el, a hős az "ígéret földjét" keresi.
- echtra (kalandozás)
- Echtrae Chanlai Chóin maic Cuind (A szép Chonlai-nak, Cond fiának az utazása)
Az echtra szintén túlvilági utazás, de a hőps túlvilági kalandjai állnak atörténet középpontjában.
- vizió (látomásirodalom)
Ír nbyelvű vizió az óír irodalomból nem aradt fenn.
[szerkesztés] Középír irodalom (900 - 1200)
Tulajdonképpen átmeneti időszak, a viking támadások kezdete, majd az angol-normann hóditás közti időszak. a katonai demokrácia fokáról feudális területté változik az ír sziget. A művelődés központjai a kolostorok, közülük a legnevezetesebb Ckoumacnoise és Terryglass kolostora, ahol a legtöbb fontos óír tárgyú kéziratis fennmaradt. Az egyházi neveltetésű költőkés tudosók sajátos szinkretizmust képviselne: a keresztény hit számára összegyűjtik és leírják a pogány kori ír költészet termékeit.Megjelenik a latin nyelvű himnusz költészet, és az ír szerzetesek tanítják betűvetésre majdnem egész Nyugat-Európát. Különősen Nagy Károly udvarában erős az ír hatás. A normannok előtt valószínűleg ír szerzetesek éltek Izlandon, az Írországba törő vikingekkel való kapcsolatuk jól látszik az óizlandi irodalom több műfaján. A huzamosabb kapcsolatok művekben maradtak fenn. Az 1014 nagy péntekén lezajlott clontarfi csata, amely az írországi viking uralom, de egyszersmind az ír főkirály, Brian Boruna halálát hozta, tárgya az izlandi irodalom egyik Njáls saga egyik fejezetének, s itt olvasható az óizlandi irodalom egyik legfurcsább terméke, az ún. Darradarljód (Lándzsadal). Ez egy harci látonmás, amely elmondja, hogy természetfeletti nők hogyan szőnek koponyákkal kifeszített belekből a csata "szövetét". Mivel ez a bizarr motívum az óizlandi irodalomban másokr is kelta területekkel van kapcsolatban, akár kölcsönzés is lehet. Kelta szemszögből egy névtelen szerzőtől származó dícsőitő ének, a Cogadh Gaedhel re Gallaib (A gaelek küzdelme az idegenekkel) foglalkozik a csatával és Brian király tetteivel, dícsérve hatalom megszilárdító tetteit.


Based on work by