Gödényfélék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gödényfélék
Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus)
Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus)
Rendszertan
Ország: Állatok(Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gödényfélék (Pelecanidae)
Nemek
  • Pelecanus

A gödényfélék (Pelecanidae, hétköznapi nevükön pelikánok) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó családja. 1 nem és 8 faj tartozik a családba.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A gödény és a pelikán szó

A gödény szónak érdekes módon ugyanúgy az ótörök kotan lehet az eredete, mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent, és a hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan.) A pelikán szó eredete az azonos jelentésű ógörög πελεκανος, pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, a πελεκαω, pelekaó („fejszével vág”) származéka, a πελεκυς, peleküsz („fejsze”) szó alapján.[1]

[szerkesztés] Leírásuk

A madárvilágban a pelikánoknak van a leghosszabb csőrük, közülük is az ausztrál pelikánnak, amely kifejlett korában 34-47 centiméter hosszú csőrrel rendelkezik.[2]

[szerkesztés] Rendszerezés

A család egyetlen neme, a Pelecanus a következő fajokat foglalja magában:

  • Pelecanus, 8 faj.
    • Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)
    • Pelecanus rufescens
    • Borzas gödény (Pelecanus crispus)
    • Pelecanus philippensis
    • Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus)
    • Pelecanus erythrorhynchos
    • Barna gödény (Pelecanus occidentalis)
    • Déli gödény (Pelecanus thagus)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
  2. The Bird Bill or Beak.