Stockholm

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Stockholm
Stockholm címere
Polgármester[1] Kristina Axén Olin
Közigazgatás  
 - Járás Stockholm járás
 - Megye Stockholm megye
Terület  
 - Járás 188 km²
Népesség  
 - Település (2000.12.31.) 1 212 196
 - Járás 776 545
 - Agglomeráció 1 729 274
Honlap www.stockholm.se
Koordináták é. sz. 59°21′ k. h. 18°4′
Stockholm fekvése

Kép:White1-290.JPG

Stockholm (kép:hang.png kiejtése[stɔkːɔlm]) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag a Stockholm járáshoz tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament székhelye. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Stockholm a Katarinahissen felől nézve
Nagyít
Stockholm a Katarinahissen felől nézve

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ameyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta.

Német térkép Stockholmról 1888-ból
Nagyít
Német térkép Stockholmról 1888-ból

[szerkesztés] Fontosabb dátumok

  • 1252 - első írásos emlék
  • 1350 - a fekete halál elterjed a városban
  • 1388 - Albert svéd király városi rangra emeli
  • 1419 - Stockholm Svédország fővárosa lesz
  • 1471 - A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture győz: a dánokat kiűzik az országból
  • 1520 - II. Krisztián (dán király) megrendezi a Stockholmi vérfürdőt
  • 1521 - I. Vasa Gusztáv bevonulása
  • 1622 - Az első fennmaradt térkép a városról
  • 1697 - a Tre Kronor kastély porrá ég
  • 1719 - a város alig menekül meg az orosz inváziótól

[szerkesztés] A lakosság növekedése

Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja
Nagyít
Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

[szerkesztés] Közigazgatás

Stockholm 18 kerületből áll (lásd Stockholm kerületei).

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög)  a Királyi palota, középen (a sziget)  Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.
Nagyít
Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög) a Királyi palota, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.

[szerkesztés] Fekvése

Fő szócikk: Stockholm földrajza

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

[szerkesztés] Stockholm szigetei és magaslatai

[szerkesztés] Gazdaság

Fő szócikk: Stockholm gazdasága

[szerkesztés] Egyetemek

Fő szócikk: Svédországi egyetemek

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

  • Stockholmi egyetem
  • Királyi Műszaki Egyetem
  • Stockholmi Kereskedelmi Főiskola
  • Karolinska Intézet
  • Svéd Királyi Zeneakadémia

...

[szerkesztés] Címer

Fő szócikk: Stockholm címere

[szerkesztés] Kultúra

Fő szócikk: Stockholm kultúrája

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

[szerkesztés] Látnivalók

Kilátás a Városháza tornyából
Nagyít
Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.
Nagyít
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

[szerkesztés] A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

  • Skärholmen, Smistavägen északi része: 75 m
  • Hökarängen, Kumminvägen: 61 m
  • Stora Lappkärsberget: 50 m
  • Fiskargatan a Mosebacke Torg-al együtt: 47,5 m
  • Stadshagen: 47 m
  • Vita Bergen: 46 m
  • Observatorielunden: 42 m

A legmagasabb épület egész Skandiáviában a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

[szerkesztés] Híres stockholmiak

  • Svéd uralkodók listája
  • Híres svédek listája

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Metró

[szerkesztés] Autópályák

Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken - innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

[szerkesztés] Repülőterek

  • Stockholm-Arlanda repülőtér
  • Stockholm-Bromma repülőtér
  • Stockholm-Skavsta repülőtér

[szerkesztés] Lásd még

  • Stockholmi metró
  • Legnagyobb európai városok
  • Balti-tengeri kikötők

[szerkesztés] A város neve más nyelveken

[szerkesztés] Források

  1. Stockholms Stad - The New Mayor of Stockholm (2006.11.07.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.
Svédország 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistiska centralbyrån[1])

Stockholm (1 212 196) | Göteborg (495 849) | Malmö (248 520) | Uppsala (124 036) | Västerås (102 548) | Örebro (95 354) | Linköping (94 248) | Helsingborg (87 914) | Norrköping (82 744) | Jönköping (81 372) | Lund (73 840) | Umeå (70 955) | Gävle (67 856) | Borås (61 929) | Södertälje (59 342) | Eskilstuna (57 867) | Täby (57 834) | Karlstad (56 480) | Halmstad (53 487) | Växjö (51 790) | Sundsvall (48 695) | Luleå (45 036) | Trollhättan (44 046) | Östersund (43 536) | Borlänge (39 640)