Erzsébet királyné
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Más, Erzsébet nevű uralkodók találhatók az Erzsébet szócikkben.
Erzsébet Amália Eugénia, Sissi (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Gyermekkor
Erzsébet – teljes nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – II. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal. Szülei unokatestvérek, apja, Miksa Emánuel a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott.
Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő Possenhofen kastélyban nőtt fel. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Helénát Bad Ischlbe, Zsófia főhercegnőhöz (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Heléna férjéül szántak. Ferenc József azonban Erzsébetet választotta Heléna helyett, eljegyezte és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak.
[szerkesztés] A császári udvarban
A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul és franciául és csehül is beszélt. Ám francia tudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)
Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Imádott férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták a mindenkori államügyek - Erzsébet így gyakran utazott, színleg azért, hogy különböző betegségeit kezelje.
Az alig 16 évesen asszonnyá lett Sissy igen korán teherbe esett, ám Zsófia várakozásai ellenére nem trónörököst, hanem leánygyermeket hozott a világra. 1855. május 5-én szülte meg Erzsébet első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát, akiket azonnal elszakítottak tőle. Zsófia a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki, amely a Hofburg másik szárnyában volt, így ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen át kellett haladnia. Emellett soha sem lehetett egyedül lányaival, mindig jelen voltak a főhercegnő udvarhölgyei. A nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele. Az anyacsászárné soha nem ismerte el őt az élet egyik területén sem, halála napjáig fenntartotta azt a véleményét, hogy fia választása hatalmas tévedés volt, amely romba dönti a dinasztiát.
1857-ben magyarországi útjuk alkalmából kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék. A már Bécsben is gyengélkedő Zsófia Budán súlyosan megbetegedett és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. Ennek hatására Erzsébet a továbbiakban szinte „lemondott” gyermekeiről. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén ez sem tudott segíteni.
Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. A császárnén, aki gondjai elől már házassága első éveiben is magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt. Ebben valószínűleg nagy jelentősége lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán, Korfu szigetén – ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és Lili húgával. Ez alatt a rövid idő alatt tőlük kezdett el magyarul tanulni. Majd Velencébe ment tovább, hogy egyedül lehessen.
[szerkesztés] Politikai karrier
Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba eléggé megerősödve szellemileg ahhoz, hogy néhány jelentős dologban keresztülvigye akaratát Zsófia ellenében. Egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni az udvarban az anyósa által neki kiszemelt helyet. Már nem volt az az alázatos, csendes kislány, aki a számára ismeretlen és rettegést keltő környezetbe került. Fokról fokra kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van: ő a császárné, a birodalom első asszonya.
1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, amivel sikerült komoly bonyodalmat okoznia az udvari etikettben. Zsófia főhercegnő Ferenczy Ida nem megfelelő származását kihasználva igyekezett minél jobban megalázni a magyar nőt, ezért Erzsébet férjénél kijárta, hogy bizalmas barátnőjét kinevezzék brünni alapítványi hölggyé. Az a nő, aki máig sem tisztázott körülmények között került fel az ajánlott hölgyeket tartalmazó lista aljára, a császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, és a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.
Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos liberalizációs lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették vagy amnesztiában részesítették. A börtönökben megszüntették a láncra verést.
Az első igazán komoly összeütközésre azonban Rudolf miatt került sor, 1865-ben, amikor Erzsébet egy véletlen folytán rájött, hogy még a hittnél is kegyetlenebb a fia katonai nevelése. Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy Gondrecount szigorú, katonás nevelése miatt, mellyel mind Ferenc József, mind Zsófia egyetértett. Formális ultimátumot intézett a férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait. Fiát ezek után nagykorúságáig polgári-liberális elvek szerint neveltette, amely egyfajta forradalommal ért fel, és az volt a célja, hogy a trónörökös a jövőben az udvarnál az Erzsébet által is képviselt polgári elveket erősítse.
Második győzelmét anyósa felett a magyarkérdésben érte el. Erzsébet kitűnő politikai érzékkel rendelkezett, és a poroszoktól elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért Zsófiával szemben, aki továbbra is ragaszkodott az „erős kéz” elvéhez. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik mozgatórugója az Andrássy Gyula grófhoz, 1848 egyik volt forradalmárához és későbbi magyar miniszterelnökhöz való barátsága – egyesek szerint vonzalma – volt.
Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony, azaz Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 Ft aranyat. A koronázási ajándékot (százezer forint aranyat) a szabadságharc honvédei, özvegyei, árvái és rokkantjai számára ajánlották fel (valószínűleg a királyné közbenjárásának köszönhető a király rendkívül nagylelkű gesztusa).
[szerkesztés] A kiegyezés után
Úgy tűnik, a kiegyezéssel a császári házasság nehézségei is rendeződtek egy időre, és 10 hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria (megh. 1924-ben), akit „magyar gyermeknek” is neveznek. A császárné legkisebb gyermekét a magyaroknak szánta ajándékul és ragaszkodott ahhoz, hogy a kicsi a Budai Várban szülessen; ha fiúgyermeknek adott volna életet, akkor a Pragmatica Sanctio és valamennyi későbbi megállapodás ellenére ő lett volna Magyarország eljövendő királya, s ezzel a magyar korona országai elszakadhattak volna Ausztriától.
A politikától a magyar koronázást követően - tulajdonképpen kényszerűségből - teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem akart tudomást venni, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén.
Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan sokkhatással volt rá, hogy azt követően már semmiféle becsvágyat nem mutatott, hivatalos megjelenéseinek számát még jobban csökkentette. Bokáig érő haját levágatta és élete végéig nem tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett, ám spiritiszta hajlamai felerősödtek. Keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó éveiben állandóan feketébe öltözve „mater dolorosa”-ként vándorolt, Hohenembs grófné álnéven. Főleg Görögországban időzött.
Genfben tartózkodott éppen, amikor Luigi Lucheni, a huszonöt éves olasz anarchista 1898. szeptember 10-én a genfi tó partján egy reszelővel szíven szúrta a királynét. A merénylő saját bevallása szerint le akarta szúrni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. Erzsébet a támadás után még felállt és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére, ahol összeesett. Hiába vitték vissza azonnal a szállodába, az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg.
Erzsébetet a kapucinusok bécsi császári kriptában temették el.
[szerkesztés] Emléke, legendája
Bár Erzsébet hatását a Monarchia politikájára nem szabad túlbecsülni, a 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának.
Pesterzsébetet a királynő tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.
Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui Achilleion – rengeteg turista keresi fel.
Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.
[szerkesztés] Játékfilmek
- Erzsébet királyné, magyar film, 1940, rendezte Podmaniczky Félix. Erzsébet császárnét Karády Katalin alakította, egyéb szerepekben Jávor Pál, Somlay Artúr, Gózon Gyula, Rajnai Gábor, Makláry Zoltán.
- Sissi, osztrák filmtrilógia, rendezte Ernst Marischka, Erzsébet császárnét Romy Schneider alakította. Magyarországon is nagy sikert aratott. Az ábrázolás messze áll a történelmi hitelességtől, de nagyban hozzájárult az Erzsébet királynét körül kialakult legendákhoz:
- Sissi (1955)
- Sissi – die junge Kaiserin (1956) (Sissi – A fiatal császárné)
- Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin (1957) (Sissi – Egy császárné sorsdöntő évei)
- Ludwig, olasz–német–francia film, 1972, rendezte Luchino Visconti. Erzsébet császárné: Romy Schneider, aki azért vállalta el ismét Sissi megformálását, mert egyrészt a rendező lekötelezettje volt, másrészt végre le akart számolni a korábbi filmek által közvetített cukormázas Sissi-imázsával is. Richard Wagner szerepében Trevor Howard.
- Kaiserin Elisabeth von Österreich, német némafilm, 1921, rendezte Rolf Raffé. Erzsébet császárnét Carla Nelsen, Luigi Lucchenit, a merénylőt Enrico Benelli, I. Ferenc József császárt Niels Jensen alakította.
- Elisabeth von Österreich, német film, 1931, rendezte Adolf Trotz. Erzsébet szerepében Lil Dagover.
- Elisabeth von Österreich, osztrák TV-film, 1971, rendezte Theodor Grädler. Erzsébet szerepében Marisa Mell.
- Mayerling, francia film, 1936, rendező: Anatole Litvak. Erzsébet császárnét Gabrielle Dorziat, I. Ferenc József császárt Jean Dax, Rudolf trónörököst Charles Boyer, Stefánia főhercegnét Yolande Laffon, Marie von Vetsera bárónőt Danielle Darrieux alakította.
- Mayerling, angol–francia film, 1968, rendező: Terence Young. Erzsébet császárnét Ava Gardner, I. Ferenc József császárt James Mason, Rudolf trónörököst Omar Sharif, Marie von Vetsera bárónőt Catherine Deneuve, Stefánia főhercegnét Andréa Parisy, Marie von Larisch grófnőt Geneviève Page, Mitzi Kaspart Fabienne Dali alakította.
- Kronprinz Rudolf, osztrák–német–francia–olasz TV-film, 2006, rendező: Robert Dornhelm. Erzsébet császárnét Sandra Ceccarelli, I. Ferenc József császárt Klaus Maria Brandauer, Rudolf trónörököst Max von Thun, Stefánia főhercegnét Daniela Golpashin, Marie von Vetsera bárónőt Vittoria Puccini, Marie von Larisch grófnőt Julia Cencig, Mitzi Kaspart Birgit Minichmayr alakítja.
[szerkesztés] Zenében
Fő szócikk: Elisabeth (musical)
1992-ben mutatták be az Elisabeth című musicalt a bécsi Theater an der Wienben. A szöveget Michael Kunze írta, a zenét Sylvester Levay szerezte. A musical más országokban is nagy sikert aratott.
[szerkesztés] Irodalom
- Brigitte Hamann: Erzsébet királyné (Aquila, 1998) (ISBN 963907327X)
- Brigitte Hamann: Sisi (Taschen/Kulturtrade, 1998) (ISBN 3822882275) (rövidített, háromnyelvű kiadás képekkel)
- Niderhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen (Helikon, 1985) (ISBN 963207923X)
- Matteo Tuveri: Specchi ad angoli obliqui. Diario poetico di Elisabetta d’Austria, Aracne Editrice, Roma, 2006 (ISBN 88-548-0741-9)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kaiserin-Elisabeth.net
- Startlap linkgyűjtemény
- A gödöllői kastély
- A császár asztalánál Erzsébet életvitele
- Sissi-filmek (IMDb):


Based on work by