Osztrák–magyar korona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

1925-ben a magas infláció az osztrák–magyar korona Schillingre cseréléséhez vezetett
Nagyít
1925-ben a magas infláció az osztrák–magyar korona Schillingre cseréléséhez vezetett

Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia 1892-ben forgalomba hozta a koronát (rövidítése: K; angolul: crown; németül: Krone), bevezették az aranyvalutát. Mindez Wekerle Sándor pénzügyminiszter nevéhez fűződött. Egy korona 100 hellerre oszlott. 2 korona ért egy aranyforintot, amely a korábbi ezüst-alapú pénz volt. 1900-tól kezdve a korona volt az egyetlen hivatalos pénznem a monarchiában.

Az első világháború következményeként a pénznem értékét durván leértékelték, amit főleg a háborús kötelezettségekből finanszíroztak az adózás megnövelése helyett. A fogyasztói árak a háború alatt tizenhatszorosra emelkedtek, mivel a kormány sürgősen pénzt kezdett nyomtattatni az Osztrák–Magyar Nemzeti Bankkal a kiadások fedezésére. Az infláció mértéke így meghaladta a többi háborús országét.


Az első világháború befejezése után kezdetben remélték, hogy a korona maradhat a monarchia jogutódjainak közös pénzneme, de 1919. január 1-jén a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) a saját területén korlátozta az osztrák–magyar bankjegyek érvényességét. 1919 februárjában Csehszlovákia, 1919. március 12-én Ausztria is követte Jugoszlávia példáját.

Az osztrák gazdaság a háború után nem tudott stabilizálódni, és a hiperinfláció folytatódott: a pénzkibocsájtás mértéke 1920-ban 12-ről 30 milliárd koronára, 1921 végére 147 milliárd koronára növekedett. 1922 augusztusára a fogyasztói árak 14 000-szeresére emelkedtek a háború kezdetéhez, a nyolc évvel azelőttihez képest. A legnagyobb címletű bankjegy 1922-ben jelent meg, az 500 000 koronás. A pénznembe vetett hit elveszett, a pénz olyan könnyen ment, ahogy jött. 1922 októberében Ausztria 650 millió aranykoronás kölcsönre kapott biztosítékot a Népszövetségtől. Ennek következményeként a pénznem értéke állandó lett, 14 400 papírkorona ért 1 aranykoronát. 1923. január 2-án az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank) intézkedéseket tett a pénznem felügyeletének Osztrák–Magyar Banktól való átvételére, amit felszámoltak.

1923 decemberében az Osztrák Parlament engedélyezte a kormánynak az 5000-es, a 10 000-es, és a 20 000-es ezüst érmék kibocsájtását, amit fél-schillingnek, schillingnek, illetve kettő schillingnek neveztek. Ausztria hivatalos pénznemévé 1924. december 20-án vált a schilling (10 000 korona ért 1 schillinget).


Magyarországon a koronát 1927. január 27-én a pengő váltotta (12 500 korona ért 1 pengőt).

Csehszlovákiában a korona helyett a csehszlovák koronát, a korunát hozták forgalomba, parin.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Osztrák–magyar korona témájú médiaállományokat.


Korona

Jelenleg használt koronák: cseh korona | dán korona | észt korona | feröeri korona | izlandi korona | norvég korona | szlovák korona | svéd korona

Már nem használt koronák: osztrák–magyar korona | brit korona | csehszlovák korona | szlovák korona (II. vh.)