Jesse Owens

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyít

James Cleveland "Jesse" Owens (Cleveland, 1913. szeptember 12. – 1980. március 31.) amerikai olimpiai bajnok atléta (Berlin, 1936.).

  • 100 méteres síkfutás : 10,3 mp
  • 200 méteres síkfutás : 20,7 mp
  • 4×100 méteres váltófutás (Jesse Owens, Ralph Metcalfe, Foy Draper, Frank Wykoff) : 39,8 mp
  • távolugrás : 806 cm

Szegény néger család második gyermekeként született. Rajta kívül még tíz testvért kellett szüleinek eltartania. Hamar felfigyeltek páratlan tehetségére. 1932-ben még kiszorult az amerikai válogatottból. 1935 májusában már egyetlen napon 5 világcsúcsot ért el. Távolugrásban 813 cm-t ugrott, amit évtizedekig nem döntöttek meg. Berlinben hátszéllel világcsúcsnál jobb eredményt futott 100 méteren (10,2 mp). Olimpiai rekorddal nyerte a döntőt, a 200 méteres síkfutást és a távolugrást. A 4×100 méteres váltót – Metcalfe, Drager és Wyhoff társaságában – 39,8 mp-cel nyerték meg.

Arca nagy önbizalmat árult el, győzelmét biztosra vette, és akkor sem látszott rajta izgalomnak nyoma, amikor a távolugrás döntőjében, a negyedik ugrásnál a lipcsei Long utolérte. Nyilván érezte, hogy van még tartalék izmos lábában, s csakugyan volt. Utolsó kísérletével – bár valamivel világrekordja mögött – újból átjutott a bűvös 8 méteres határonMező Ferenc [1].

A verseny után a fotósok kedvéért ugrott még egy ráadást. Ekkor 8 méter 20 centit ugrott, ami jobb volt, mint a fennálló világcsúcs.

Fekete bőrű atlétaként a fajüldöző Németországban a sport és az egyenrangúság hősévé vált. Hitler nem fogott vele kezet, mikor gratulálni kellett volna Owensnek, hanem elhagyta a stadiont.

A későbbiekben profinak szegődött. Különböző cirkuszokban ugrott 830 centimétert is távolba, és ki tudja, még hány – nem hiteles – világcsúcsot futott emberek és lovak ellen.

[szerkesztés] Külső hivatkozások