Maraton
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A maraton 42,195 km hosszú futóverseny. A táv teljesítése sokak szerint emberfeletti teljesítményt jelent, ezért e sportág a kitartás egyik szimbólumává vált.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Csúcstartók
- A maratonfutás világcsúcsát a kenyai Paul Tergat tartja 2 óra 4 perc 55 másodperccel, melyet a 2003-as Berlini Maratonon futott.
- A női világcsúcs jelenleg a brit Paula Radcliffe nevéhez fűződik: 2:15:25.
- A legjobb magyar időt Szűcs Csaba futotta: 2:12:10.
- A leggyorsabb magyar női maratonista Földingné Nagy Judit: 2:28:50. (Kálovics Anikó 2006-ban Carpiban elért 2:26:43-as eredményét nem hitelesítették.)
[szerkesztés] A név eredete
A maraton név Pheidippidész görög katona legendájához kapcsolódik. Amikor i.e. 490-ben az athéni seregek Marathonnál vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre, akkor a perzsa hajóhad Athén ellen indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor futva tette meg a 35 km körüli távot, hogy a győzelem hírének vitele mellett figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint Pheidippidész az üzenet átadása után holtan rogyott össze.
[szerkesztés] Olimpia
A modern olimpiai játékok hagyományosan a maratoni futással zárulnak, ahol a futók az olimpiai stadionba érkeznek. Az 1896-os és a 2004-es athéni olimpiákon a versenyt az eredeti helyszínen, Marathon és Athén között rendezték.
A nyári olimpiák versenyeiről részletesen lásd a Nyári olimpiai játékok (maratoni futás) szócikket.


Based on work by