Messapiusok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Messapiusok, ókori nép, amely az itáliai Calabriába a korai vaskorban vándorolt be. Feltehetőleg illír eredetűek voltak (és nem krétaiak, ahogy néhány kutató állítja), kétségkívül az illír nyelvek egyikét beszélték. Több, mint 200 feliratuk maradt fenn az i. e. 450 és az i. e. 50 közti időből a tarentumi ión ábécé betűivel rögzítve. A civilizált messapiaiakat, Tarentum dél-itáliai görög gyarmatváros közvetlen szomszédait alig lehetett megkülönböztetni a calaberektől, akik Brundisium mellett laktak, illetve a salentinusoktól, akik az olasz csizma sarkán éltek. Az apuliai peucetiusok és daunusok, bár Tarentumot támogatták a messapiaiak ellen, szintén messapius nyelvet beszéltek. Mindezeket a népeket az ókoriak összefoglalóan iapygoknak nevezték. I. e. 473-ban a messapiaiak legyőzték Tarentumot, és i. e. 413-ban Artasz király uralkodása alatt Athént segítették a szicíliai Szürakuszai ellen. A pürrhoszi háborúban Tarentum oldalán harcoltak Róma ellen, emiatt i. e. 266-ban Róma meghódolásra kényszerítette őket. Bár ezután keveset említik őket, hosszú ideig nem asszimilálódtak teljesen.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.


Based on work by