Csongrád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.71129° k. h. 20.14028°

Csongrád
Csongrád címere
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Kistérség Csongrádi
Rang város


Terület 173,89 km²
Népesség
Irányítószám 6640
Körzethívószám 63
Térkép
é. sz. 46.71129° k. h. 20.14028°
település
Mo. térképén

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata felett fekszik.

[szerkesztés] Története

Kedvezõ földrajzi helyzete miatt az újkõkor óta lakott hely. Árpád fejedelem - a monda szerint - 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelybõl eredhet a város neve. A XI. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínûleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt. A XV. század elején a település ismét városi rangot kapott. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találjuk. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották. A XIX. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban a várost nagyközséggé minõsítették vissza és csak 1923-ban kapta vissza városi rangját.

[szerkesztés] Nevezetességei

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való.
Nagyít
A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való.

[szerkesztés] Híres csongrádiak

[szerkesztés] Csongrádhoz kötődnek

  • dr. Piroska János polgármester 1934
  • Piroska János festőművész (1894-1987)

[szerkesztés] Csongrádon születtek

  • Dr. Eke Károly (1932-2003) orvos, újságíró, a Magyar Rádió egykori fõmunkatársa
  • Csemegi Károly (1826-1899) jogász, államtitkár, az első magyar Büntető Törvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotója

[szerkesztés] Csongrád díszpolgárai

  • Gr. Apponyi Albert
  • Gr. Andrássy Gyula
  • 1999-Galli János nyugalmazott címzetes iskolaigazgató
  • 1893-Jókai Mór író
  • 1923-Justh Gyula
  • 1905-Kossuth Ferenc
  • 1861-Kossuth Lajos
  • Pintér Lajos költő
  • 1998-Dr. Schandl Károly
  • 2003-Szucsán András tanár
  • 2005-Zsótér Antal római katolikus kanonok

[szerkesztés] Külső hivatkozások