Racka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Juh
Státusz: háziasított

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskefélék (Caprinae)
Nem: Ovis
Faj: O. aries
Tudományos név
Ovis aries
Linnaeus, 1758

A racka egy régi magyar juhfajta, amelynek első leírásai és régészeti maradványai a 15-16. századból származnak, de egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv. Sokáig az alföldi és erdélyi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajjal (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Megjelenés

A fajtának két változata létezik, a hortobágyi és a gyimesi racka.

[szerkesztés] A hortobágyi racka

Az előbbi elsősorban a Kiskunságban, főleg Bugacon, illetve a Hortobágyon alakult ki és maradt fenn. Két színváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, és bőre és nyelve is pigmentált. Idősebb korára megőszülhet. A fehér változat gyapja kérmszínű, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél.

A racka közepes termetű juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be.

[szerkesztés] A gyimesi racka

A gyimesi rackát Erdélyben tenyésztették ki, és jobban alkalmazkodott a mostoha időjárási körülményekhez. Gyapja durva, de finomabb pehelyszálakkal kevert, színe szinte teljesen fehér, kivéve a szem körüli és a lábvégi barna-fekete foltokat. A gyimesi racka nőstényei sarló alakú szarvat viselnek, de ez meglehetősen rövid, sokszor nem is látszik. Ez a fajta nagyobb termetű a hortobágyinál.

[szerkesztés] Szaporodás

A „főkolompos” rackakos és anyajuhai
Nagyít
A „főkolompos” rackakos és anyajuhai

A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés előfordulhat.

[szerkesztés] Gazdasági haszna

A racka gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű. Húsa finom, de tejelő fajtaként is jelentős volt. A 19. század második fele óta a finomabb gyapjú fajták, elsősorban a merinó szorította vissza a ridegtartást jól bíró rackát. Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik.

[szerkesztés] Hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Racka témájú médiaállományokat.