Bolgár ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A bolgár ábécé (bolgárul Българскі алфабет) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttérek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.
A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:
| А а [a] |
Б б [b] |
В в [v] |
Г г [g] |
Д д [d] |
Е е [ɛ] |
Ж ж [ʒ] |
З з [z] |
И и [i] |
Й й [j] |
| К к [k] |
Л л [l] |
М м [m] |
Н н [n] |
О о [ɔ] |
П п [p] |
Р р [r] |
С с [s] |
Т т [t] |
У у [u] |
| Ф ф [f] |
Х х [x] |
Ц ц [ʦ] |
Ч ч [tʃ] |
Ш ш [ʃ] |
Щ щ [ʃt] |
Ъ ъ [ɤ] |
Ь ь [ʲ] |
Ю ю [ju] |
Я я [ja] |
Általában minden betű egy hangot jelöl, ez alól kivételek a щ, ю, я betűk, melyek két hangot jelöl: [ʃt], [ju], [ja]. Ezen kívül van két betűkapcsolat, mely nem része ugyan az ábécének, de egy hangot jelöl, ezek: дж [ʤ], дз [ʣ]. A ь betű nem jelöl semmilyen hangot csak meglágyítja az előtte álló mássalhangzót. Általában o előtt áll.
[szerkesztés] Átírás
| Cirill betű | ALA/LC[1] | BGN/PCGN[2] | ISO[3] | UN/GOST[4] | WWS[5] | Dancsev[6] | Hivatalos[7] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| а | a | a | a | a | a | a | a |
| б | b | b | b | b | b | b | b |
| в | v | v | v | v | v | v | v |
| г | g | g | g | g | g | g | g |
| д | d | d | d | d | d | d | d |
| е | e | e | e | e | e | e | e |
| ж | zh | zh | ž | ž | ž | zh | zh |
| з | z | z | z | z | z | z | z |
| и | i | i | i | i | i | i | i |
| й | ĭ | y | j | j | j | y | y |
| к | k | k | k | k | k | k | k |
| л | l | l | l | l | l | l | l |
| м | m | m | m | m | m | m | m |
| н | n | n | n | n | n | n | n |
| о | o | o | o | o | o | o | o |
| п | p | p | p | p | p | p | p |
| р | r | r | r | r | r | r | r |
| с | s | s | s | s | s | s | s |
| т | t | t | t | t | t | t | t |
| у | u | u | u | u | u | ou | u |
| ф | f | f | f | f | f | f | f |
| х | kh | kh | h | h | h | h | h |
| ц | t͡s | ts | c | c | c | ts | ts |
| ч | ch | ch | č | č | č | ch | ch |
| ш | sh | sh | š | š | š | sh | sh |
| щ | sht | sht | ŝ | št | št | sht | sht |
| ъ | ŭ | ŭ | ″ | ǎ | ã | u | a |
| ь | – | ’ | ′ | j | j | y | y |
| ю | i͡u | yu | û | ju | ju | yu | yu |
| я | i͡a | ya | â | ja | ja | ya | ya |
| ѣ* | i͡e | e, ya | ě | ||||
| ѫ* | u̐ | ŭ | ǎ |
*Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.
[szerkesztés] Problémák a hivatalos átírással
A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át. A kettős betűk miatt - nyelvismeret nélkül - nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] hang átirata. Hasonló a helyzet pl. a схема szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ ГОСТ 16876-71 - Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ A. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989
- ↑ Разбираема България - Министерство на държавната администрация и административната реформа, 1995-2006

