Jelzáloglevél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.

A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit kell, bizonyos eltérésekkel alkalmazni.

A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:

a) a jelzáloglevél elnevezést;

b) a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;

c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);

d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;

e) a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;

f) a jelzáloglevél névértékét;

g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;

h) változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját;

i) a jelzáloglevél lejáratát;

j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;

k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;

l) a kibocsátott sorozat össznévértékét;

m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;

n) a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.

Az az okirat, amelyből a megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek.

[szerkesztés] Jelzáloglevél: az elnevezés magyarázata

A magyarázat egyszerű: a jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozóan bocsátják ki. Ezeket a jelzáloghiteleket értékpapír formába "öntik". Tulajdonképpen a jelzáloglevél tulajdonosa közvetetten - jelzálog-hitelintézeten keresztül - jelzáloghitelt nyújt, amely hitelt a "bank" kezel, beszedi a tőke és kamat törlesztéseket, és ezek egy részét továbbadja a jelzáloglevél tulajdonosa számára szintén kamat, illetve a jelzáloglevél lejáratakor tőke visszafizetés formájában.