Esat Toptani

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Esat Toptani pasa
Nagyít
Esat Toptani pasa

Esat Toptani pasa (albánul Esat Pashë Toptani, Tirana, 1863Párizs, Franciaország, 1920. június 13.) albán politikus. A Wied herceg ellen szervezkedő ellenzék vezéralakja, rövid ideig az ország miniszterelnöke volt.

[szerkesztés] Élete

Mint az illusztris és gazdag földbirtokos Toptani család sarja, ifjúkorában tisztként szolgált az oszmán hadseregben, majd a századfordulótól az ifjútörök mozgalom támogatójaként lépett fel. Az 1900-as években a janinai rendőrség parancsnokává nevezték ki, 1908-ban pedig az ifjútörökök támogatásával a török parlament albán követe lett. 1909-ben II. Abdul-Hamid megfosztotta mandátumától. Az első balkáni háborúban, 1913. április 23-án a shkodëri oszmán helyőrség parancsnokaként, hét hónapos ostromot követően, szabad elvonulás fejében átadta a várost Montenegrónak. Előbb Ismail Qemali belügyminisztere lett, majd annak kormányából kiválva ellenkormányt alakított, és együttműködési egyezséget ratifikált az első balkáni háborúban szembenálló szerbekkel. 1914. március 6-án Wilhelm zu Wied hívta kormányába hadügy- és belügyminiszternek, de májusban menesztették, majd árulás vádjával őrizetbe vették. Sikeresen átszökött Olaszországba, de Wied herceg szeptemberi trónfosztását követően visszatért hazájába. A (főként szerb) támogatóiból álló magánhadsereg élén bevonult Tiranába és 1914. október 5-én miniszterelnöknek nevezte ki önmagát. Jóllehet, a Tirana felé nyomuló görög, olasz és osztrák–magyar csapatok szorításában ténylegesen csak Közép-Albániában tudta érvényesíteni hatalmát, Toptani kormánya csak 1916. február 24-én oszlott fel. Ezt követően a szerbek oldalán harcolt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai ellen. A háború után Franciaországba utazott, hogy Albánia érdekeit képviselje a párizsi békekonferencián, de a nagyhatalmak a tárgyalás során mellőzték a személyét. A következő két évben párizsi emigrációban élt, reménybeli visszatérését és a hatalmát biztosító államcsínyt készítette elő. Az albán nemzetgyűlés 1920. június 10-én, távollétében királlyá kiáltotta ki, de három nappal később, 1920. június 13-án párizsi szállása előtt egy albán tanár, Avni Rustemi merényletet követett el ellene. Egyes albán körök tartottak Toptani szerbbarát politikájától, és halálhírét megnyugvással vették tudomásul. Rustemi négy évvel később, 1924. április 20-án maga is merénylet áldozata lett Albániában – vélhetően Amet Zogu híveinek megbízásával.


Elődje:
Mustafa Ndroqi
Albánia
miniszterelnöke

1914–1916
Utódja:
Albánia nemzeti kormány nélkül


Lásd még: Albánia történelme