Orosz–török háborúk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Orosz–török háborúk: Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az Oszmán birodalom szultánja II. Mehmed uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat (Oroszország, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Havaselve és Moldva), valamint egyes államnélküli népeket (pl. cserkeszek).
Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.
[szerkesztés] Orosz–török háborúk
- 1568–70 - Első igazán komoly hadjárat Oroszország ellen. II. Szelim ki akarta használni az orosz cárnak a livóniai háborúban való lekötöttségét és elindult Asztrahány meghódítására. A hadjárat kudarcba fulladt és a fekete-tengeri török flotta is megsemmisült. Ezután a török hódítók jó egy évszázadig nem zargatták (a portya támadások kivételével) az oroszokat.
- 1676–81 - Kara Musztafa a kozákok várható segítségével az egyesült török-tatár sereggel Ukrajnára tört, de a kozákok épp ellenkezőleg a oroszokat támogatták. Bár a háborút megnyerték az oszmán-törökök, de erejük jelentős részét elvesztették a harcokban.
- 1686–1700 - V. Iván cár a törökellenes Szent Ligához csatlakozva támadja meg a krími tatárokat, amely a török elleni harcokkal folytatódik aztán. A háborút végül I. (Nagy) Péter fejezi be.
- 1710–11 - Nagy Péter a poltavai diadalán felbúzdulva kezd háborúba a törökkel, amely mint a pruti hadjárat néven vonul be a történelembe, de nemcsak az említett területen folytak harcok.
- 1735–39 - Az Orosz birodalom oldalán a Habsburg birodalom is belépett a háborúba (1736), amely így habsburg-török háborúvá változott. Utóbbi állam viszont akkora vereséget szenvedett, hogy még 1718-ban nyert szerb és boszniai területeit is elvesztette.
- 1768–74 - II. (Nagy) Katalin cárnő seregei Lengyelország érintésével nyomultak be Moldvába, ezzel a lengyelországi belviszályokban is részt vevő oroszoknak a törökökkel is szembe kellett nézniük.
- 1787–92 - Egy évvel a háború kitörése után Ausztria is csatlakozott Katalinhoz. Az oroszok ellen egyidőben Svédország is hadatüzent, de súlyos verséggel zárta le a háborút. A |Török birodalom totális veresége azonban nem járt súlyos következményekkel számára (leszámítva a Krím elvesztését), hála más hatalmak közbenjárásának.
- 1806–12 - E győztes háborúval az Orosz birodalom Besszarábiát kebelezte be, de tényleges célja a két román fejedelemség meghódítása volt.
- 1827–29 - A 1821-29-es görög szabadságharcba való beavatkozással kezdődött el a háború, méghozzá úgy, hogy a török-egyiptomi hajóhadat az egyesült francia-orosz-brit flotta 1827. október 20-án a navarrinói tengeri csatában megsemmisítette. 1828-ban futott be az orosz hadüzenet a Portának. A háború eredményeként Görögország teljes függetlenségételnyerte.
- 1853–1856 - A krími háború.
- 1877–78 - Az orosz birodalom a balkáni terjeszkedését és a fekete-tengeri szorosokra való igényét leplezve üzent hadat Törökországnak, a bosnyák-hercegovinai felkelés, a bolgár felkelés és a török-szerb háború ürügyén, ezen balkáni államok „megsegítésére”. Mindenesetre a háború meghozta a balkáni országok önállóságát.
- 1914–18 - Az első világháború.
- 1918–22 - Az orosz polgárháború.
[szerkesztés] Forrás
- From wikipedia, the free encyklopedia: Russo-turkish wars
- Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.
| Orosz–török háborúk |
|---|
| 1568–70 | 1676–81 | 1686–1700 | 1710–11 | 1735–39 | 1768–74 | 1787–92 | 1806–12 | 1827–29 | 1853–56 | 1877–78 | 1914–18 | 1918–22 |
| Ez egy egyértelműsítő lap, ami az azonos nevű szócikkek közötti választást segíti. Ha egy cikkből kerültél ide, kérünk, hogy lépj vissza, és javítsd ki benne a megfelelő hivatkozást! |


Based on work by