Ballasztok (Világítástechnika)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Villamos ívkisülésen alapú fényforrás negatív ellenállás karakterisztikájuk miatt külső áramkorlátozó elemet igényelnek. Ezek elterjedt elnevezése az előtét, ballaszt, illetve az induktív elven müködő változatoknak a fojtó.

[szerkesztés] Induktív (hagyományos) előtétek

Induktív előtéteteket gyakran használják egyenes (lineáris) fénycsövekhez és nagy nyomású kisülő lámpákhoz, ritkábban kompakt fénycsövekhez. Az induktivitásokat a fénycsővel sorbakötve alkalmazzák, glim-gyujtóval.

Az induktivitás, nem csupán korlátozza a fénycső áramát, hanem a gyújtási folyamatban is részt vesz. Induláskor a gyújtó rövidrezárja a két katódot, miáltal azokon nagy áram folyik át, és felizzanak. Aztán a gyújtó megszakítja az áramot, az induktivitás pedig, egy feszültség impulzussal megkísérli a gyújtást.

Nagynyomású lámpák esetében régebben párhuzamos gyújtóval történt, a fénycső gyújtásához hasonló módon. Manapság szuperpoziciós gyújtót alkalmaznak, ami nem igényli a ballaszt részvételét a gyújtásban.

[szerkesztés] Elektronikus előtétek

A korszerű világítástechnikában a hagyományos előtéteket részben kiváltották az elektronikus előtétek.

[szerkesztés] Elektronikus előtétek

A korszerű világítástechnikában a hagyományos előtéteket részben kiváltották az elektronikus előtétek. Számos előnyük ellenére, magasabb áruk lelassítja elterjedésüket.

Az elektronikus előtétek felügyelik az előfűtési folyamatot (kivéve 'instant start' és hidegkatódos típusok), ezáltal jelentősen enyhítik a leginkább élettartam csökkentő behatásokat. Magas müködési frekvenciájuknak köszönhetően a fénycsővek hatásfoka javul, illetve nem tapasztalható az emberi szemet fárasztó villodzás és az ún. Stroboszkópeffektus.