Szökési sebesség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A csillagászatban szökési sebességnek nevezzük azt a minimális sebességet, mellyel egy adott égitestről (minden további rakétahajtás nélkül) meg lehet szökni, el lehet hagyni az égitestet. (A szökési sebességnél a légkör hatását nem veszik figyelembe, mivel az többek között alakfüggő.)
Ahhoz, hogy egy gravitációs teret elhagyjunk, akkora mozgási energiával kell rendelkeznie a testnek, mely nagyobb, mint a helyzeti energia. Emiatt egy égitest v szökési sebességére:
ahol G a gravitációs állandó, M az égitest tömege és r az égitest sugara illetve a középponjától való távolsága.
| Égitest | Szökési sebesség* | |
|---|---|---|
| km/s-ban | km/h-ban | |
| Merkúr | 4,3 | 15.480 |
| Vénusz | 10,2 | 36.720 |
| Föld | 11,2 | 40.320 |
| Hold | 2,3 | 8.280 |
| Mars | 5,0 | 18.000 |
| Jupiter | 59,6 | 214.560 |
| Szaturnusz | 35,5 | 127.800 |
| Uránusz | 21,3 | 76.680 |
| Neptunusz | 23,3 | 83.880 |
| Plútó | 1,1 | 3.960 |
| Nap | 617,3 | 2.222.280 |
A Föld elhagyásához szükséges szökési sebesség, másnéven a második kozmikus sebesség 11,19 km/s.
Fekete lyuknak nevezzük azokat az égitesteket, melyeknek a tömege olyan óriási, hogy a szökési sebesség eléri a fénysebességet. Mivel semmilyen test nem képes fénysebességnél gyorsabban haladni, ezért az úgynevezett eseményhorizonton belül került testek nem képesek elhagyni a fekete lyukat (legalábbis további hajtás nélkül).




Based on work by