Spanyolország idegenforgalma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősége
Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári-szigetek (spanyolul Islas Baleares) és a Kanári-szigetek. 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak. Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg.
[szerkesztés] Tengerpartjai
- a Földközi-tenger mentén: Costa Brava, Costa Dorada, Costa del Azahar, Costa Blanca, Costa del Sol, Costa de la Luz.
- az Atlanti-óceán mentén: Costa de Rías Bajas, Costa Verde, Costa Real.
[szerkesztés] Látnivaló városai, turisztikai látványosságai az idegenforgalom területi felosztása szerint
- Észak-Spanyolország:
- Baszkföld: Bilbao, San Sebastian, Vitoria Gasteiz
- Kantábria: Santander
- Asztúria: Oviedo, Gijón
- Galícia: La Coruna, Santiago de Compostela, Lugo, Orense, Pontevedra, Vigo
- Levante:
- Katalónia: Barcelona, Lleida, Girona, Figuéres, Tarragona, Sitges
- Valencia: Castellón, Peniscola, Oropesa del Mar, Alicante, Benidorm
- Murcia: Murcia, Cartagena, Mar Menor
- Belső-Spanyolország:
- La Rioja: Logrono, Haro
- Kasztilia és León: Segovia, Ávila, Soria, Burgos, León, Zamora, Salamanca
- Kasztília - La Mancha: Toledo, Cuenca, Ciudad Real, Albacete, Guadalajara
- Extremadura: Cáceres, Plasencia, Trujillo, Badajoz, Mérida
- Madrid: Madrid, El Escorial, Alcalá de Henares, Aranjuez
- Navarra: Pamplona
- Aragónia: Zaragoza, Huesca, Teruel
- Dél-Spanyolország:
- Spanyol-szigetvilág:
- Baleárok: Palma de Mallorca, Mahón, Ciudadela, Ibiza
- Kanári-szigetek: Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria, Arrecife
[szerkesztés] Spanyolország UNESCO kincsei
2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk. Néhány a jelentősebbek közül:
-
- 1984: A cordobai Nagymecset La Mezquita, Az Alhambra, az El Generalife és Albayzin (Granada), A burgosi katedrális, El Escorial királyi kolostor Madridban, Gaudí épületei: a Güell Park, a Güell Palota és a Casa Milá (Barcelona)
- 1985: Az Altamira barlangszikla festményei, Segovia óvárosa és római vízvezetéke, Az Asztúriai Királyság templomai, Santiago de Compostela óvárosa, Ávila óvárosa
- 1986: Toledo történelmi városrésze, Aragón mudejár stílusú épületei, Garajonay Nemzeti Park (La Gomera), Cáceres óvárosa
- 1987: A sevillai katedrális, az Alcazar és az India archívum
- 1988: Salamanca történelmi negyede
- 1991: A Poblet kolostor
- 1993: Merida régészeti leletegyüttese, Santiago de Compostela zarándokútja, Santa Maria de Guadalupe királyi kolostor (Caceres)
- 1994: Donana Nemzeti Park
- 1996: Cuenca történelmi negyede, La Lonja de la Seda, Valencia
- 1997: a Las Medulas, León, Palau de la Musica Catalana és a Hospital de Sant Pau Barcelona, San Millán de la Cogolla és a Suso kolostor, Pireneusok: Perdu-hegy
- 1998: Az Ibériai-félsziget sziklaművészete, Az Alcalá de Henares Egyetem
- 1999: San Cristobal de la Laguna, Ibiza változatos élővilága és kultúrája
- 2000: Tarraco régészeti területe, Lugo római kori városfala, római-kori katalán templomok Vall de Boiban, Atapuerca régészeti feltárása, Palmeral de Elche
- 2001: Aranjuez kultúrtája
- 2003: Reneszánsz műemlékek Úbeda és Baeza városában
- 2005: Gaudí alkotásai: a Casa Vicens, a Casa Battló és a Sagrada Família Születés Kapuja felőli homlokzata és kriptája, Barcelonában illetve Santa Coloma de Cervello Güell Templomának sírboltja.

