Ugró Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Ugró Gyula |
|---|
|
Ugró Gyula, Újpest város első polgármestere
|
| Született: |
| 1865. Nagykőrös |
| Meghalt: |
| 1949. július 4. Újpest |
Ugró Gyula (Nagykőrös, 1865. - Újpest 1949. július 4.): ügyvéd, Újpest város első polgármestere.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Nagykőrösön született, családjával születése után röviddel Újpestre költöztek. Életének legfontosabb állomásai ehhez a városhoz kötődik. Szülei: Ugró Károly és Unyi Mária. Újpesten járt elemi iskolába, Pestre járt gimnáziumba.
1877-ben megalakították az Újpesti Közművelődési Kört, melynek később alelnöke lett.
Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1889-ben ügyvédi vizsgát tett.
1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalakították az Újpesti Torna egyletet
1890-ben a Honvédelmi Minisztérium hivatalnoka lett.
1893-ban megnősült. Felesége: Reisich Aranka. Gyermekeik: Ilona, Sarolta és Zuárd.
1893-tól a Társadalmi Lapok c. folyóirat szerkesztője.
1899-ben adták át az Újpesi Közművelődési Kör székházát az Árpád út 66. sz. alatt, aminek felépítését ő szorgalmazta.
1903-ban a Függetlenségi 48-as Párt helyi szervezetének elnöke lett.
1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották.
1907. augusztus 9-én várossá nyilvánítása után Újpest polgármestere lett.
1913-ban polgármesteri címéről lemondatták, és visszavonult a közügyektől.
Az 1920-as évektől ismét bekapcsolódott a közügyekbe, részt vett a képviselő-testületi bizottság munkájában. Fontosabb műveit ebben az időszakban írta meg, így az Újpest történetét összefoglaló monográfiát is. A második világháború után haláláig ügyvédként tevékenykedett.
[szerkesztés] Emlékek
Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, nevéről utcát neveztek el.
[szerkesztés] Értékelése
Újpest legjelentősebb polgármestere. Hivatali idejében a város (Budapest, Temesvár, Pozsony után) az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett. Komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek), a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd).
[szerkesztés] Főbb művei
- Az önálló vámterület és a magyar ipar (1904)
- A köztisztviselő jutalma (1913)
- A múlt világából (1932)
- Újpest 1831-1930 (monográfia, 1932)
- A lélek szárnyán (1934)
- A tél végén (1934)
- Nyugdíj golgota (1936)
- Magyar dal, magyar lélek, magyar vér (verseskötet, 1937)
[szerkesztés] Források, külső hivatkozások
- Újpesti Helytörténeti Értesítő
- Újpest Lexikon
- Újpest honlapja


Based on work by