Fejtő Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fejtő Ferenc (Nagykanizsa, 1909. augusztus 31.), történész-újságíró, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Módos könyvkereskedő-nyomdász családból származik. Szülővárosában érettségizett. Előbb a Pécsi Egyetemen, majd Budapesten magyart, történelmet, germanisztikát hallgatott, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett.

Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, kommunistának, majd szociáldemokratának vallotta magát. 1932-ben egy év börtönre ítélték, mert az egyetemen marxista tanulmányi kört alakított. 1934-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, aktív munkatársa lett a párt napilapjának, a Népszavának, valamint elméleti folyóiratának, a Szocializmusnak.

Fejtő alapította, József Attilával és Ignotus Pállal, az imperialista- és egyben sztálinista ellenes Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt.

Amikor egy, a kormány németbarát politikáját bíráló cikke miatt perbe fogták, és hat hónap börtönre ítélték, a letartóztatás elől Párizsba menekült. 1938-tól évekig a Népszava párizsi tudósítója volt. Részt vett a francia ellenállásban. A francia fővárosban 1947-49-ben Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. Fiatalkori barátja, Rajk László halálra ítélése után lemondott, és megszakított minden kapcsolatot a hazai rezsimmel.

1944. és 1979. között az AFP, francia hírügynökség újságírója, a kelet-európai kommunista diktatúrák szakértő elemzője, miután közelről látta azok megszületését, fejlődését és bukását. 1952-ben közölt, „A népi demokráciák története” (L'Histoire des démocraties populaires) című művével egy csapásra ismert lett.

1955-ben megkapta a francia állampolgárságot. 1972 és 1982 között a párizsi Politikai Tanulmányok Főiskoláján a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos szemináriumok igazgatója. 1973-ban műveiért megkapta a bölcsészdoktori címet. Számos francia és külföldi újságnak és folyóiratnak dolgozott, rendszeresen közölte cikkeit az emigráns Irodalmi Újság. Franciaországban a XX. század értelmiség egyik nagy alakjának tartják. Gondolkodásában közel áll Albert Camus-höz, kritikai párbeszédet folytatott Malraux-val és Sartre-ral. Találkozott a Komintern, a nemzetközi kommunista mozgalom, és a Kreml uraival, továbbá olyan neves személyiségekkel, mint Tito, Castro és Willy Brand. Csodálta és kritikával illette De Gaulle-t és François Mitterrand-t.

1988. óta a Becsületrend lovagja. 2000-ben a francia PEN Club választmányi tagja lett.

1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza Magyarországra. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. 2004. augusztus 31-én megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005. október 23-án pedig a Nagy Imre Érdemrendet.

[szerkesztés] Nézetei a magyar politikáról

Magyarországon megjelenő publicisztikáinak alaptétele, hogy a magyar szociálliberális koalíciót a hazai haladó hagyomány örökösének tartja, miközben gyakran bírálja a magyar jobboldalt, főképp a Fideszt és személy szerint Orbán Viktort, visszatérően populistának nevezve az általuk nyújtott alternatívát.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Magyarul

  • Rekviem egy hajdanvolt birodalomért, Minerva és Atlantisz kiadók, 1990, ISBN 9632235045
  • A népi demokráciák története, Magvető Kiadó, 1991
  • A zsidó és az úristen, Logos Kiadó, 1997
  • A század utasa, Holnap Kiadó, 2002 ISBN 9633465184
  • A monarchiától a globalizációig, Alexadra Könyvkiadó, 2004, ISBN 9633671175
  • Isten, Ember, Ördög, Holnap Kiadó, 2006, ISBN 9633467128
  • József Attila, az útmutató, Papirusz Book Könyvkiadó, 2006, ISBN 9639263257
  • Mégiscsak a szociáldemokrácia, Kossuth Kiadó, 2006, ISBN 9630948753
  • Jelenleg a Népszava c. szociáldemokrata napilap tiszteletbeli főszerkesztője

[szerkesztés] Cikkei

[szerkesztés] A Népszabadságban

[szerkesztés] A Népszavában

[szerkesztés] Interjúk

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Fejtő Ferenc témában.
Más nyelveken