Budapest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a magyar fővárosról szól. További jelentéséhez lásd: Budapest (folyóirat).
Budapest
Budapest címere
Városkép a Gellért-hegyről
Régió Közép-Magyarország
Kistérség Budapesti
Terület 525,16 km²
Népesség
  • 1 698 106
  • 3233 fő/km²
Irányítószám 1011-1239
Körzethívószám 1
Koordináták: é. sz. 47°28.9850′ k. h. 19°8.1160′
Az Erzsébet híd a hajdani pesti rév helyén, ahol a történelmi városmag kialakult
Nagyít
Az Erzsébet híd a hajdani pesti rév helyén, ahol a történelmi városmag kialakult

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével.

A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990-2005 között 400 000 fővel). Ennek okai részben a demográfiai csökkenés (elöregedés), részben a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció).


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal. Domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margitsziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

[szerkesztés] Természeti értékei

Fő szócikk: Budapest védett természeti értékei.

  • Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt.
  • Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban számos gyógyfürdő működik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50-70 C°) források, míg a Margitszigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Említésre méltó még a Gellérthegy, népszerű turista látványosság.

[szerkesztés] Nevének eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott.

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot ("forró kemencét") rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes "túlpartra vándorlása" legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul "kemence"), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

[szerkesztés] Története

A budai vár Mátyás király korában
Nagyít
A budai vár Mátyás király korában
A Lánchíd pesti hídfője
Nagyít
A Lánchíd pesti hídfője

Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1-5. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 19181919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38.000) pedig 102 napig tartó Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget a környezetében, mely révén létrejött az ún. Nagy-Budapest.[1] Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

[szerkesztés] A városhoz kapcsolódó személyek

[szerkesztés] Történelmi névadók

A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margitsziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A Mátyás-templom névadója a budai várban székelő Mátyás király volt. A másfél évszázados oszmán uralom korából Gül baba, azaz „Rózsa atya” török dervisre emlékeztet a budai Rózsadomb neve. A Buda újabbkori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.

[szerkesztés] Híres budapestiek

Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere
Nagyít
Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere

A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének az élete vagy teljesen vagy legalább valamilyen mértékben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.

Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (pl. Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város poszthumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a II. világháború poklában.

Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gyógyszergyár, napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.

[szerkesztés] Budapest kerületei

Budapest mai kerületei
Nagyít
Budapest mai kerületei

Fő szócikk: Budapest kerületei

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban. 1950. január 1-jén Budapestet egyesítették számos környékbeli településsel, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a kerületek méretében és sorrendjében is változások történtek. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. Néhány kerület hivatalos elnevezésként egy hagyományos városrész nevét viseli.

Budapest régebbi múltra visszatekintő belsőbb városrészei a következők : Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár, stb.

Budapest kerületei
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | XIII. | XIV. | XV. | XVI. | XVII. | XVIII. | XIX. | XX. | XXI. | XXII. | XXIII.



[szerkesztés] Budapest közlekedése

Fő szócikk: Budapest közlekedése

http://www.utvonal.bkv.hu/

http.//www.utvonalterv.hu/

[szerkesztés] Budapest látnivalói

Budai oldal

Várnegyed Budavári Palota Szentháromság-szobor
Halászbástya Mátyás-templom Citadella
Gül Baba türbéje Rudas fürdő Szabadság-szobor
Amfiteátrum Aquincum romjai Budavári Sikló
Libegő Gyermekvasút Pálvölgyi-cseppkőbarlang
Pesti oldal

Millenniumi emlékmű Andrássy út Operaház
Országház Szent István-bazilika Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom Akadémia Vigadó
Vajdahunyad vára Széchenyi fürdő Állatkert
Puskás Ferenc Stadion Nemzeti Színház Hungexpo

Budapest közúti hídjai: Árpád híd - Margit híd - Lánchíd - Erzsébet híd - Szabadság híd - Petőfi híd - Lágymányosi híd - Deák Ferenc híd

Budapest szigetei: Óbudai-sziget - Margitsziget - Csepel

A legnagyobb közparkok: Városliget - Népliget

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

[szerkesztés] Kulturális élet

Az ELTE Múzeum körúti épülete, az intézmény a régi Pesti Tudományegyetem (1784-) egyik jogutódja
Nagyít
Az ELTE Múzeum körúti épülete, az intézmény a régi Pesti Tudományegyetem (1784-) egyik jogutódja
A Váci utca a pesti Belvárosban
Nagyít
A Váci utca a pesti Belvárosban
Éjjeli látkép a Dunáról
Nagyít
Éjjeli látkép a Dunáról
A párizsi Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaudvar (1877)
Nagyít
A párizsi Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaudvar (1877)
2-es villamos a Duna-parton
Nagyít
2-es villamos a Duna-parton
Budapest másik arca: nehéz idők élő emlékei. Néhány belvárosi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.
Nagyít
Budapest másik arca: nehéz idők élő emlékei. Néhány belvárosi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.
Budapest a Margitszigettel madártávlatból
Nagyít
Budapest a Margitszigettel madártávlatból
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Budapest témájú médiaállományokat.

Kulturális intézmények

Lásd még: Budapesti múzeumok listája

Kulturális események

Szórakoztató létesítmények

  • Budapesti Vidám park ([1])

[szerkesztés] Budapest a művészetekben

Budapestet számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás, zenedarab, dal és film örökíti meg.

[szerkesztés] Testvérvárosai

Budapest testvérvárosai a következők:[2]


[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos oldal

[szerkesztés] Általános információk

[szerkesztés] Képek Budapestről

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.

A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:

Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. SIPOS ANDRÁS: Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1.
  2. Budapest testvérvárosai a Budapest Portál alapján, illetve Zágráb és Kassa a Budapest Portál szerkesztőségétől kapott tájékoztatás alapján
  3. A partnervárosi kapcsolat a testvérvárosinál lazább kapcsolatot jelent