Kieli-csatorna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
A csatorna nyugati végét lezáró zsilipek Brunsbüttel mellett
Nagyít
A csatorna nyugati végét lezáró zsilipek Brunsbüttel mellett

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Kieli csatorna

A Kieli-csatorna (németül: Nord-Ostsee-Kanal vagy NOK; angolul: Kiel Canal) az Északi-Tengert a Keleti-tengerrel összekötő mesterséges tengeri hajózócsatorna Németország Schleswig-Holstein tartományában. A Kieli-öböltől 100 km hosszan húzódik és Brunsbüttel városka határában éri el az Elbát. A világ legforgalmasabb mesterséges tengeri hajózóútjának feladata, hogy kiváltsa a Dánia északi csücskét megkerülő hajózási útvonalat.

[szerkesztés] Leírás

A Kieli-csatorna mindkét végét a változó vízállásokat kivédő zsiliprendszerekkel látták el. A csatorna két végpontja az Elba-parti Brunsbüttel és Kiel Holtenau nevű északi elővárosa. A két zsilipmű közötti távolság 98,637 km. A csatorna Schleswig-Holstein több tájegységét átszeli, többször is keresztezi a geestek magasabb terepszintjeit. A csatorna a rendsburgi kikötőig követi az Eider folyócska nyomát. Rendsburgtól északkeletre egy szakaszon az Eider régi medrét alakították át csatornává.

Nyolc országút és vasútvonal keresztezi a csatornát, ezek számára 10 magashidat építettek. E hidaknak a minimális magassága 40 méter a víztükör fölött, a tengeri hajók nagy mérete miatt. Rendsburgnál közúti alagutak és egy gyalogosalagút keresztezi a csatornát.

[szerkesztés] A csatorna története

A csatorna térképe 1888-ból
Nagyít
A csatorna térképe 1888-ból

Valószinűleg már a VII. században fölmerült egy csatorna építésének gondolata. Az akkor létező Haithabu nevű városkánál csak 16 kilométer volt a távolság az Északi-tengerbe torkolló Trenne és a Keleti tengerbe tartó Schlei folyócskák között. A vikingek ki is használták ezt a lehetőséget és könnyű hajóikat darabokra bontván szállították át a keskeny földhídon.

A XVI. században Lübeck városa meg is építette az első Schleswig-Holsteint átszelő Alster-Beste hajózócsatornát, amelyet azonban 23 zsilipmű tagolt, csekély vízmélysége nyomán pedig nem volt alkalmas tengeri hajó átkelésére.

A Kieli-csatorna közvetlen elődje az Eider-csatorna volt, amelyet Dánia éppíttett Kiel és Rendsburg között, ahonnan az Eideren át a hajók eljuthattak az Elbára. A sok zsilipelés miatt az átkelés 3-4 napot vett igénybe.

1878-ban a Dahlström hamburgi hajózási vállalkozó és vízügyi-mérnök javaslatott tett a mai csatorna megépítésére. A csatornaépítők nagy profitra számítottak a német hadiflotta kiépítéséből és annak kieli letelepedéséből.

1887. június 3-án a személyesen I. Vilmos császár tette le a csatorna alapkövét. 1895. június 21-én II. Vilmos császár nyitotta meg az akkor még Vilmos Császár-csatornának nevezett víziutat. Az építkezés 11 évig tartott, ez alatt 8900 munkás 80 millió köbméter földet mozgatott meg. A csatornaépítés 156 millió aranymárkát emésztett föl és jócskán túllépte az eredetileg megszabott költségvetési kereteket. A csatorna 67 méter széles és 9 méter mély volt. A csatorna két végét zsilipekkel zárták le, melyek egyenként 125×22 méteresek voltak.

A német flotta hajóinak méretnövekedése miatt a csatornát már 1907 és 1914 között ki kellett mélyíteni. A szélességet 110 méterre, a vízmélységet 11 méterre növelték. Szükség volt nagyobb végzsilipekre is, ezért a Brunsbüttelnél és a Kielnél is 310×42 méter méretű nagyzsilipeket építettek. Az építkezés 242 millió aranymárkás költsége nagyobb volt, mint az eredeti csatorna építési költsége.

1918: a háborús vereséget követően a csatornát nemzetközi ellenőrzés alá vonták.

1948: A csatorna átkeresztelése. Az új név Nord-Ostsee-Kanal (Északi- és Keleti-tenger-csatorna) lett.

1965 óta a csatornát már másodszor építik át. A hajózóút szélességét 162 méterre növelik, hogy az áthaladási időt csökkentsék.

2004 A csatornát 41 000 hajó vette igénybe, melyek összesen 80 millió tonna árut szállítottak.

[szerkesztés] Technikai adatok

Hossz: 98,637 km
A víztükör szélessége 162 m ( néhol csak 102,5 m)
A hajóút szélessége 90 m (néhol csak 44 m)
Mélység 11 m
Régi Zsilipek (1887)
Kamra hossza 125 m
Kamra szélessége 22 m
Áthidalt különbség Brunsbüttelnél 10,20 m
Kiel-Holtenaunál 9,80 m
Zsilipidő 30 perc
Új Zsilipek (1914)
Kamra hossza 310 m
Kamra szélessége 42 m
Áthidalt különbség 14,0 m
Zsilipidő 45 perc


Maximális hajóméretek a csatornán
Hajó hossza Hajó szélessége Hajó víztükör feletti magassága Merülés
235 m 32,5 m 40 m 9,50 m (ha a hossz 160 m alatt van)