Országgyűlés tér (Tata)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Országgyűlés tér, Tata város, Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A 18. század végén Barátok környékének nevezték. 1901-ben a település életében döntő szerepet játszó Esterházy családról a tér az Esterházy tér nevet kapta. A politikai széljárásnak megfelelően később Fő tér, Petőfi tér valamint Hősök tere is volt. 1946-ban kapta az Országgyűlés tér nevet annak emlékére, hogy II. Ulászló király kevés megszakítással, 1510 nyarát Tatán töltötte. Itt volt a királyi udvartartás és ide hívták össze országgyűlést is. A mai kapucinus templom és rendház előtti téren ülésező országgyűlést maga a király vezette. A tanácskozáson országos méltóságok, Bakócz Tamás esztergomi hercegprímás és Perényi Imre nádor kétszáz főnyi lovas kísérettel, külföldi uralkodók (a pápa, a lengyel, a francia, a török, Velence) követei vettek részt. 2002 őszén megépítették a Május 1 utat lezáró körforgalmi csomópontot, közepén a szökőkúttal, amit 2004-ben Tata francia testvér városáról Dammarie-Les-Lys-ről neveztek el.
[szerkesztés] Épületei
[szerkesztés] Kapucinus Rendház
1743-ban a Tatára érkező kapucinusok 1744-ben, a török háborúk idején elpusztult, ferences kolostor közelében építették fel.
[szerkesztés] Kapucinus templom
1744-1747 között Esterházy József gróf építtette. Az építkezésnél Fellner Jakab a később híres építész pallérként dolgozott. A templom az egyszerű külső mögött a barokk művészet értékeit rejti. A homlokzatán napóra, a tetején fazsindelyes huszártorony látható. A barokk Főoltár Josef Becker, az oltárszekrény Gode Lajos szobrász műve. A főoltár képét Karl Auerbach és Kaspar Reisner bécsi festők készítették. A mellékoltárok képeit Plackó Károly, a refektórium Utolsó vacsora képét Anton Stippinger festette. A templom mögött 1914-ben a kapucinus atyák vezetésével a bentlakó diákok részére kollégium épült, az úgy nevezett Szeráfikum (angyali), ami ma speciális iskola.
[szerkesztés] Harangláb
Tata második legismertebb jelképe. Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratorony. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült. Az I. világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték A négy fióktetőbe órákat helyeztek el. 2004. augusztus 20.-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.
[szerkesztés] Vaszary János Általános Iskola
A teret hosszában ez az egy emeletes épület zárja le. A régi földszintes iskola és a községháza helyén az új négy osztályos leány polgári és a községi elemi iskola ünnepélyes átadását 1906. november 22-én tartották. Az iskolát Vaszary János festőművészről nevezték el, aki 1910-től 1938-ig gyakran tartózkodott a közeli tóvárosi műtermes házában. Sírja az Almási úti temetőben van.
[szerkesztés] Források
- Dr. Körmendi Géza munkái
- Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888


Based on work by