Bróm
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | bróm, Br, 35 | ||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | halogének | ||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 17, 4, p | ||||||||||||||||||
| Megjelenés | gáz/folyadék: vörösbarna szilárd: fémesen csillog |
||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 79.904(1) g/mol | ||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Ar] 3d10 4s2 4p5 | ||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 7 | ||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Halmazállapot | folyékony | ||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | (folyadék) 3.1028 g/cm³ | ||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 265.8 K (-7.3 °C, 19 °F) |
||||||||||||||||||
| Forráspont | 332.0 K (58.8 °C, 137.8 °F) |
||||||||||||||||||
| Fúziós hő | (Br2) 10.57 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Párolgáshő | (Br2) 29.96 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) (Br2) 75.69 J/(mol·K) |
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | rombos | ||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | ±1, 5 (erősen savas oxid) |
||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 2.96 (Pauling skála) | ||||||||||||||||||
| Ionizációs energia (részletek) |
1.: 1139.9 kJ/mol | ||||||||||||||||||
| 2.: 2103 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| 3.: 3470 kJ/mol | |||||||||||||||||||
| Atomsugár | 115 pm | ||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 94 pm | ||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 114 pm | ||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 185 pm | ||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||
| Mágnesesség | nem mágneses | ||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (20 °C) 7.8×1010 Ω·m | ||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 0.122 W/(m·K) | ||||||||||||||||||
| Hangsebesség | (20 °C) ? 206 m/s | ||||||||||||||||||
| CAS szám | 7726-95-6 | ||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||
A bróm a periódusos rendszer VII.csoportjába, a halogéncsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele Br, rendszáma 35. Barna színű, maró, mérgező folyadék. Nem éghető. Nagy reakcióképessége miatt a természetben nem fordul elő elemi állapotban, vegyületei a bromidok főleg a tengerekben találhatók meg.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A bróm felfedezése Antoine Jérôme Balard nevéhez kötődik (1826). Előtte Liebig is előállította, de ő a jód és a klór közös vegyületének tartotta. Kémiailag tisztán először Jean Stas állította elő desztillációval.
[szerkesztés] Jellemzői
A bróm az egyetlen nemfémes folyékony-halmazállapotú elem a periódusos rendszerben. Kétatomos molekulákat képez (Br2) melyek viszonylag gyenge kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék. Forráspontja alacsony (58 °C) ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer. Elektronegativitása nagy, a klórnál kisebb a jódnál viszont nagyobb. Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszitén az aromás-szénhidrogénnekkel, keton-okkal és szerves savakkal az addíciós és szubsztitúciós reakciók lévén. A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higanynyal egyesül közvetlenül. Oxidálja a jodidokat, jód és bromid-ion keletkezése közben:
[szerkesztés] Kimutatása
Kimutatására ezüst-nitrát (AgNO3) oldatot használnak, mellyel oldhatatlan, sárgás-fehér ezüst-bromid (AgBr) csapadékot ad :
(a nitrát-ion az oldatban marad, mivel minden nitrát vízben nagyon könnyen oldódik)
[szerkesztés] Oxidációs száma
Vegyületeiben az oxidációs száma -1 és +7 között változhat, de leggyakoribb a -1es (a bromidokban)
[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei
Megtalálható a tengerekben bromidok formájában. Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:
esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:
Gyakoribb vegyületei:
| AlBr3 | alumínium-bromid |
| NH4Br | ammónium-bromid |
| BrF5 | bróm-pentafluorid |
| BrF3 | bróm-trifluorid |
| NH4Br | ammónium-bromid |
| CBr4 | tetrabróm-metán |
| HBr | hidrogén-bromid |
| FeBr3 | vas(III)-bromid |
| LiBr | lítium-bromid |
| PBr5 | foszfor-pentabromid |
| PBr3 | foszfor-tribromid |
| KBr | kálium-bromid |
| KBrO3 | kálium-bromát |
| AgBr | ezüst-bromid |
| NaBr | nátrium-bromid |
| NaBrO3 | nátrium-bromát |
| BrF | bróm-monofluorid |
[szerkesztés] Felhasználása
- gyógyszeripar
- fényképezőipar
[szerkesztés] Élettani tulajdonságai
Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.
[szerkesztés] Óvintézkedések
A sérültet friss levegőre kell vinni, illetve etil-alkoholt kell belélegeztetni. Lenyelés esetén a sérülttel itassunk tejet, esetleg végezzünk gyomormosást, ha eszméletét vesztette alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést és minél gyorsabban hívjunk orvost.
[szerkesztés] Forrás
- Dr. Makkay Ferenc Kémiai kislexikon [Kriterion könyvkiadó]







Based on work by