Pálvölgyi-cseppkőbarlang
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Pálvölgyi-cseppkőbarlang Budapest egyik látogatható barlangja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Budai-hegységben, a Látó-hegy keleti oldalán, a II. kerület Szépvölgyi út 162. sz. alatt. (Autóbusszal a Kolosy térről közelíthető meg).
[szerkesztés] Méretei
Teljes hossza több mint 12 km, függőleges kiterjedése 104 m. Az idegenforgalom által látogatható összhossza 500 m.
[szerkesztés] Feltárása
- A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok már 1902-ben felkeltették az arra járó turisták figyelmét. Azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek.
- A szájhagyomány szerint 1904 júniusában egy, a bányaudvar szélén legelésző birka alatt beszakadt a föld. Az állat kimentésére odasietett a barlangfelügyelő fia, Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. Amikor a barlangkutató turisták, köztük Jordán Károly és Scholtz Pál Kornél megtekintették az üreget, némi sziklabontás árán sikerült a mai Pálvölgyi-barlang elülső, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. A lelkes kutatók 1910-ig folytatták munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang kb. 1 km hosszú szakaszát.
- A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után a Pannónia Turista Egyesület tagjai látták el elsőként lépcsőkkel, korlátokkal, áthidalásokkal. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg.
- Nagyot lendített a barlang látogatottságán, hogy 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá, kényelmesebbé téve a barlang megtekintését.
- A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez sajnos azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett.
- A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban.
- 1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött az útismétlés nélküli látogatás lehetősége, s egyben a barlang befogadóképessége is nőtt.
- A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot.
- Eközben a barlang tudományos vizsgálata is szép eredményeket hozott, így például a denevérállomány folyamatos megfigyelése, a lámpák környékén megtelepedett algafajok vizsgálata, a beszivárgó víz mennyiségének és minőségének nyomon követése.
- Több évtizedes szünetelés után 1980-ban újra megindult a Pál-völgyi-barlang feltáró kutatása, ami igen jelentős eredményekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre Gábor barlangkutató csoport két tagjának sikerült a huzat útját követve addig ismeretlen barlangrészekbe hatolniuk. Céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen mára a barlang ismert és felmért hossza meghaladja a 19 km-t. Az új felfedezések jelentősége nem csak abban rejlik, hogy a Pál-völgyi-barlang Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények igen nagy tudományos értékük révén hozzájárulnak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez.
[szerkesztés] Látványosságai
- A barlang változatos látnivalót kínál: a jó akusztikájú Színház-teremtől a Meseország cseppkő-képződményeiig. A cseppkövek állatokra emlékeztetnek, így elefántra és krokodilra. A legnagyobb és legszebb fővárosi barlang, Budapest egyik védett természeti értéke.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Pálvölgyi-barlang információs weblapja.
[szerkesztés] Forrás
- Kiss Attila


Based on work by