Montenegró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Republika Crna Gora
Република Црна Гора
Montenegrói Köztársaság
{{{előtag}}} Montenegró zászlaja {{{előtag}}} Montenegró címere
(Montenegró zászlaja) (Montenegró címere)
Nemzeti mottó: Nincs
Himnusz Oj, svijetla majska zoro Letöltés (zip)
{{{előtag}}} Montenegró elhelyezkedése
Főváros Podgorica
(é. sz. 42°47′ k. h. 19°28′)
Legnagyobb város Podgorica
Hivatalos nyelv szerb, montenegrói, bosnyák és horvát
Államforma Köztársaság
- Elnök
- Miniszterelnök
Filip Vujanović
Željko Šturanović
Függetlenség

- dátuma
Szerbia és Montenegró feloszlása
2006. június 3.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
157.
14 026 km²
1,52 %
Népesség
 - 2003. évi adat
 - népsűrűség
164.
616 258 fő
48,7 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
167.
$1,91 milliárd USD
$3100 USD (117.)
Pénznem Euró (€) (EUR)
Időzóna
 • (NYISZ)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
TLD .me (.yu)1
Nemzetközi gépkocsijel MNE
Országhívókód +382 (+381)2
1 Az .me országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.

2 Montenegró új országhívókódja a +382. A +381 Szerbiával marad használatban 2007. februárig.

 Montenegró térképe

Montenegró (szerbül: Crna Gora/Црна Гора) egy kis ország a Balkán-félszigeten. Nyugaton Horvátország, északon Bosznia és Hercegovina, keleten Szerbia (ezen belül pedig Koszovó Autonóm Tartomány és maga Szerbia), délen Albánia és az Adriai-tenger, nyugaton pedig is Bosznia és Hercegovina határolja.

A Crna Gora megnevezés lefordítva „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. Európa nagy részén egyszerűen Montenegrónak hívják, ami ugyanezt jelenti.

Bár gyakorlatilag független ország, 2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye alapján a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Montenegro európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Élesen leereszkedő hegyek alkotják öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Cattarói-öböl, vagy Kotori-öböl, mely Európa egyetlen déli fjordvidéke.

Északi részén emelkednek a Dinári-hegység és egész Montenegro legmagasabb csúcsai. A központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegro legmagasabb pontjával, a Bobotov kuk (2 522 m) csúccsal.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Történelme

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független állammá nyilvánított. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. A XIII. századtól Montenegró mai területének nagy része a középkori szerb állam részét képezte. Később az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét.

Montenegrót 1878-ban a berlini kongresszuson ismerték el független államnak. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918 november 13-án a montenegrói szerb nép Nagy nemzetgyűlése kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-én kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.

1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Joszip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugyoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban jött létre Szerbia és Montenegró Államközössége, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én a montenegrói nép megszavazta függetlenségét, ami június 3-án lépett hatályba. Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama.


[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Montenegró nagyobb városai:

  • Podgorica (163 473 lakos)
  • Nikšić (58 212 lakos)
  • Pljevlja (21 337 lakos)

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Etnikai összetétel:

  • montenegrói: 267 229 fő (43%)
  • szerb 198 414 (31%)
  • bosnyák 48 184 (7,77%)

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Szimbólumok

Perast szigetei
Nagyít
Perast szigetei

A nemzeti Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti napot és himnuszt, ami az aktuális államszövetségtől való függetlenedési folyamatnak az újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található meg (a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak országai ellen.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
Az Eurózóna országai
Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország
 
További eurót használó országok
Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1
 
Az euró bevezetését tervező EU-tagországok
Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia
 
Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették
Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek
továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok.
 
1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával    2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével
3 Státusza vitatott