George H. W. Bush

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

George H. W. Bush
George H. W. Bush
az Egyesült Államok 41.. elnöke
Hivatali idő
1989. január 20. – 1993. január 20.
Alelnök(ök)   Dan Quayle
Előd Ronald Reagan
Utód Bill Clinton
Született 1924. június 12.
Massachusetts, Milton
Politikai párt Republikánus Párt
Házastárs Barbara Pierce Bush
Vallás episzkopális
Aláírás

George Herbert Walker Bush (Massachusetts, Milton, 1924. június 12.) az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke (19891993). Korábban ENSZ-nagykövet, CIA-igazgató, illetve - Ronald Reagan elnöksége alatt - alelnök (19811989).

Fia, George W. Bush az Egyesült Államok 43. elnöke. Mivel nevük nagyon hasonló, ezért gyakori félreértések származnak belőle. Ennek elkerülése végett fiát George W. Bushnak szokták nevezni. A W. (Walker) nevet anyai nagyapjáról kapta az exelnök és fia is. (előbbi ráadásul megkapta a dédapa Herbert nevét is).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életrajz

Prescott Bush és Dorothy Walker fiaként született, tanulmányait a Massachusetts állambeli Andover-i Philips Academyben végezte, ahol vezetői és irányítói képességei a helyi baseballcsapat kapitányaként már megmutatkoztak. Végzés után 1942-ben belépett a haditengerészethez.

A II. világháborúban a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként vett részt, amiért a Distinguished Flying Cross katonai kitüntetésben részesült.

A háború után a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait. Tagja volt olyan titkos egyetemi társaságoknak mint a Skull and Bones vagy a Delta Kappa Epsilon, ahol rengeteg értékes kapcsolatra tett szert.

1946-ban házasságot kötött Barbara Pierce-szel. Házasságukból 6 gyermek született: George W. (1946-), Paulina Robinson /Robin/ (1949-1953), John /Jeb/ (1953-), Neil (1955-), Marvin (1956-) és Dorothy (1959-).

A családalapításon kívül gazdasági vállalkozásba is fogott, beszállt a világháború után különösen felfutó texasi olajkitermelésbe. Ez a texasi érdekeltség később sokat segített abban, hogy fiát, George-ot az állam kormányzójává válasszák.


[szerkesztés] Politikában

Reagan és Bush egyeztetnek (1984)
Nagyít
Reagan és Bush egyeztetnek (1984)

Politikai pályafutása nem kezdődött a legjobban, 1964-ban elbukott a texasi szenátorválasztáson. Utána egy rövid ideig kongresszusi képviselő volt (1966–1968), majd 1970-ben újra sikertelenül próbált bejutni a Szenátusba.

Az 1970-es években különböző párttisztségek mellett, hazája ENSZ-nagykövete (1971-1973), majd az első amerikai diplomáciai képviselet vezetője a kommunista Kínában (1974-1975), utána pedig a CIA igazgatója (1976-1977).

Az 1980-as republikánus jelöltállító gyűlésen ugyan alulmaradt Ronald Reagannel szemben, ám Reagan felkérte őt alelnök-jelöltjének. Együtt sikerült legyőzniük az elnökválasztáson újrainduló Jimmy Carter, akkor még hivatalban lévő elnököt. 1984-ben az újabb választásokon Reagan és Bush ismét győzni tudott. Sikerük titka, hogy jól kiegészítették egymást: míg Raegen, az egykori színész, jól megértette magát az emberekkel és karizmatikus vezetőként tudott fellépni, addig Bush jártas volt a hadsereg ügyeiben, a külügyekben és jó kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálatokkal.

Az 1988-as választási beszédje közben
Nagyít
Az 1988-as választási beszédje közben

[szerkesztés] Elnökként

Az 1988-as választásokon már a republikánusok elsőszámú elnökjelöltjeként (alelnökjelöltje Dan Quayle) indult és - az elektori kollégiumban 426 elektori helyet megszerezve - győzött. A választási beszédje során mondta azóta elhíresült szavait: „read my lips: no new taxes” (nézzék a számat:nem lesznek új adók) mely nagyban hozzájárult választási sikeréhez, és melyet beiktatása után szinte azonnal megszegett.

A hidegháború vége és a kommunizmus bukása után elsőként fogalmazta meg az Új Világrend koncepcióját, amely azóta is meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját.

Elnöki eskütétel (1989. január 20.)
Nagyít
Elnöki eskütétel (1989. január 20.)

1989. végén amerikai csapatok küldött Panamában, hogy eltávolítsák a hatalomból az USA-ellenes politikát folytató, Noriega tábornokot. Noriegát gyilkosság és drogcsempészet miatt letartóztatták és Floridában 40 év börtönre ítélték.

1989-90 között a nyugati nagyhatalmak közül egyedül - fenntartások nélkül - támogatta a német újraegyesítés mielőbbi megvalósítását.

A leginkább Bush nevéhez köthető külpolitikai esemény mégis az 1991-es Öböl-háború volt. Miután 1990-ben Irak megszállta Kuvaitot, az amerikaiak számára veszélyessé vált a korábbi szövetséges Szaddam Husszein állama. Bushnak sikerült meggyőznie a közvéleményt és az ENSZ-et a háború szükségességéről. A „Sivatagi Vihar” fedőnevű hadművelet során 5 hetes légi hadjárat után, a szövetséges csapatok benyomultak Kuvait, majd Irak területére, ahol a harcok 4 nap után befejeződtek. A tűzszüneti megállapodás értelmében Iraknak el kellett fogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kidolgozott feltételeket, de Szaddam Husszein megőrizhette hatalmát.

Jóllehet, a háború után Bush népszerűsége magas volt, hivatali idejének végére nyilvánvalóvá vált, hogy az ország belső, gazdasági problémáira nem tudott megoldást találni. 1992-ben, döntően emiatt, nem sikerült újraválasztatnia magát.

[szerkesztés] Elnökség után

Veresége óta a politikától visszavonultan él houstoni, illetve kennebunkporti (Maine) otthonában. Egészségi állapota jónak mondható, a 80. születésnapját például egy ejtőernyős tandemugrással ünnepelte. A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik, legutóbbi alkalommal II. János Pál pápa temetési szertartásán vett részt, a hivatalos amerikai delegáció tagjaként.

Az exelnök tiszteletére, az amerikai légierő egyik készülő repülőgéphordozóját USS George H. W. Bushnak nevezték el. Ezen kívül a texasi egyetem keretein belül működik a George Bush Elnöki Könyvtár és Múzeum, amely elsősorban az exelnök életével, munkásságával kapcsolatos anyagokat gyűjti.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz George H. W. Bush témájú médiaállományokat.
Elődje:
Ronald Reagan
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1989 – 1993
Utódja:
Bill Clinton
Az Amerikai Egyesült Államok elnökei Elnöki pecsét
Washington | J. Adams | Jefferson | Madison | Monroe | J.Q. Adams | Jackson | Van Buren | W. Harrison | Tyler | Polk | Taylor | Fillmore | Pierce | Buchanan | Lincoln | A. Johnson | Grant | Hayes | Garfield | Arthur | Cleveland | B. Harrison | Cleveland | McKinley | T. Roosevelt | Taft | Wilson | Harding | Coolidge | Hoover | F. Roosevelt | Truman | Eisenhower | Kennedy | L. Johnson | Nixon | Ford | Carter | Reagan | G.H.W. Bush | Clinton | G.W. Bush

Sablon:TIME Az év embere