Sosnowiec

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sosnowiec
Vajdaság Sziléziai
Járás Járási jogú város
Városjogok 1902
Terület 91,26 km²
Népesség 228 192 (2005)
Magasság 250 m
Körzethívószám (+48) 32
Rendszám SO 00001-től SO 99999-ig

Sosnowiec (kép:hang.png kiejtése, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ]) egy város Lengyelország délnyugati részén, a sziléziai vajdaságban, a felsősziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított sosnowieci egyházmegye székvárosa lett.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Helyzete

Sosnowiec a sziléziai fennsíkon, a Dąbrowai medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felsősziléziai szénmezőn helyezkedike al, mely az egész felsősziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

[szerkesztés] Folyók és vízfolyások

  • Biała Przemsza
  • Bobrek
  • Brynica
  • Czarna Przemsza
  • Rawa
  • Potok Zagórski

[szerkesztés] Víztározók és tavak

  • Balaton
  • Leśna
  • Stawiki w Sosnowcu Starym Sosnowcu

[szerkesztés] Városrészek

Dębowa Góra, Jęzor, Kazimierz Górniczy, Klimontów, Maczki, Milowice, Modrzejów, Niwka, Ostra Górka, Ostrowy Górnicze, Pogoń, Porąbka, Radocha, Rudna, Sielec, Stary Sosnowiec, Środula, Śródmieście, Zagórze

[szerkesztés] Története

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt. Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük, másokat a XIII. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów rendelkezett a XVIII. században, majd 1902-től, ami az első ilyen aktus volt a lengyel királyságban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos szinháza, fejlett kórházi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.

[szerkesztés] Műemlékek

Sosnowiec, Sieleci kastély
Nagyít
Sosnowiec, Sieleci kastély
Sosnowiec, Schoen palotája
Nagyít
Sosnowiec, Schoen palotája
  • Sieleci kastély
  • Dietl palotája
  • Schöen palotája és parkja
  • Wilhelm palotája
  • Mieroszewski kúria Sosnowiec Zagórzban
  • Piątkowski villája
  • Katedrális
  • Evangélikus templom
  • Jézus legszentebb szive templom
  • Częstochowai Mária temploma
  • Mária templom Sielecben
  • Péter és Pál apostol temploma Maczkiban
  • Szent Borbála templom Seilecben
  • Keresztelő Szent János temploma
  • Szent Joachim temploma, Zagórz
  • Szent Tamás apostol temploma, Pogoń
  • Pravoszláv templom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.