Széchenyi Zsigmond
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad 1898. január 23. - Budapest 1967. április 24.) vadász, író.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Gróf Széchenyi Zsigmond, a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja.
Szülei: édesapja, gr. Széchenyi Viktor földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gr. Ledebur Wicheln Karolina. Testvérei: Sára, Irma, Márta, Antal
Házasságai: 1. Growther Stellával, fiuk Péter Londonban született, 1939. február 24. 2. gr. Hertelendy Margittal 1953 május 5-én kötött házasságot Keszthelyen.
Gyermekkorát a Fejér megyei Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága Gutenstein, Milleschau és Niemes-i otthonaiban töltötte. Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. 1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták, az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 1922-23-ban Oxfordban és Cambridgben bővítette nyelvtudását és zoologiai ismereteit.
1924-1932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója; 1927-től: vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban. Kenyában, Tanganyikában és Ugandában.
1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája és megsemmisült trófea gyűjteménye.
1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott, az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-rendszer alatt sok igazságtalanság érte, munkát nem kapott. Az ’50-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt elkészített egy szakbibliográfiát a vadászati irodalomról. 1955-ben a Szépirodalmi Kiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui-t. Felesége gr. Hertelendy Margit bátorítására. és biztatására ismét írni kezdett.
1960-ban hivatalos állami expedícióval (Dénes Lászlóval és Szunyoghy Jánossal) Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de utoljára jut el Afrikába. További terveit meghiúsította az 1967. április 24-én bekövetkezett halála.
[szerkesztés] Vadász útjai
[szerkesztés] Európa
1915-1930 között Magyarországon vadászott; a Bakonyban, a Vértesben és kőröshegyi birtokán. Főleg szarvasra vadászott, ezért utazott a Kárpátokba is. Erdélybe 1941-től járt; legtöbbször a marostordai Dédabisztrára, ahol a szarvason kívül medvére, õzbakra, vaddisznóra, Tirolban, ahova évről-évre járt zergére és fajdfélékre vadászott. Európai útjai során több országot is meglátogatott, Skóciában skót hófajdra, Olaszországban alpesi kőszáli kecskére, stb.
[szerkesztés] Afrika
- 1927-ben került sorra első afrikai vadászútjára, Szudán keleti felében az abesszín határ közelében levő Fung-tartományba. Erről szóló élménybeszámolóját a Szarvasok nyomában című könyvének második részében olvasható.
- 1928-ban novemberében a kenyai Guaso Nyiro folyó meletti lévõ Buff and Rhino Campban, a Massai Rezervátumban vadászott; párducra, oroszlánra, bivalyra, elefántra, impalára, orrszarvúra.
- 1929. márciusában már a Kitui vidéken járt az elefántok nyomában.
- 1932-ben ismét visszatért Kenyába, ahol főleg nagykudura, elefántra és oroszlánra vadászott.
[szerkesztés] Amerika
[szerkesztés] Ázsia
Indiai vadászélményeit Nahar című könyvében foglalta össze.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Magyarul
| Cím | Kiadás éve | Kiadások száma | Példányszám |
|---|---|---|---|
| Csui | 1930. | 10 kiadás | 351.650 |
| Elefántország | 1934. | 2 kiadás | 9.000 |
| Hengergõ homok | 1935. | 3 kiadás | 45.600 |
| Alaszkában vadásztam | 1937. | 9 kiadás | 210.550 |
| Nahar | 1940. | 8 kiadás | 280.200 |
| Afrikai tábortüzek | 1959. | 4 kiadás | 187.000 |
| Ahogy elkezdõdött | 1961. | 5 kiadás | 159.350 |
| Denaturált Afrika | 1968. | 2 kiadás | 90.500 |
| Vadászat négy földrészen | 1987 | 1 kiadás | 19.600 |
| Két kecske | 1 kiadás | 3.000 | |
| Trófeáim bemutatkoznak | 1 kiadás | 16.000 | |
| A szarvas selejtezése | 1 kiadás | 500 | |
| Ünnepnapok | 4 kiadás | 122.800 | |
| Szarvasok nyomában | 1 kiadás | 76.000 | |
| Összesen: | 52 kiadás | 1.571.750 |
[szerkesztés] Idegen nyelven
- Land of Elephants (London) 1 kiadás
- Tusschen dieren Gouddelvers (Amsterdam) 1 kiadás
- Alaska (München) 2 kiadás
- Bergteufel und Wünstenböcke (Salzburg) 1 kiadás
- Nahar kral 'dzungle ( Bratislava) 1 kiadás
- Poloval somma Alaske (Bratislava) 1 kiadás
- Wie es begann… (Salzburg) 1 kiadás
- Freiertage (Salzburg) 2 kiadás
[szerkesztés] Források
- Reöthy Ferenc: Kőröshegy Kőröshegy Község Elöljáróságának kiadványa Kőröshegy, 1990.
- Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona Panoráma Budapest, 1993


Based on work by