Községi bíró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A községi bíró a királyi Magyarországon a kis- és nagyközségekben a község első tisztviselője, a községi előljáróság feje, a községi képviselet elnöke volt. Miután 1869-ben a korszerű elveknek megfelelően Magyarországon az igazságszolgáltatást törvénnyel elválasztották a közigazgatástól, korábbi igazságszolgáltatási funkciói megszűntek.

[szerkesztés] Hatásköre

Hatásköre hármas.

  • Először kiterjed a községi autonóm igazgatás intézésére amelyben a községi bíró a községi szabályrendeletek és képviseleti határozatok végrehajtó szerveként jár el
  • Másodszor végrehajtója az állam és vármegye törvényeinek, rendeleteinek, illstatutumainak s azok hatóságai határozatainak.
  • Harmadszor, szűk körben, rendőri és magánjogi biráskodásra. Hatáskörében a községi bíró vagy önállóan individuális hatósági szervként, vagy előljáró társaival (esküdtek, községi jegyző stb. ) együttesen intézkedik.

A községi bírót a községi választó polgárság a főszolgabíró által kijelölt három egyén közül, ugyanannak vagy helyettesének elnöklete alatt tartott tisztújító székben választja, nyilt szavazás mellett, általános szótöbbséggel, 3 évre. A községi birói hivatalt, a rendkivüli akadályoztatás eseteit kivéve, a megválasztott elfogadni és legalább egy évig viselni köteles. Azt, hogy fizetést kapjon-e, a község szabályrendeletileg állapítja meg. A községi bíró elleni kártéritési felelősség közvetlenül a rendes polgári bíróság előtt, a büntetőjogi felelősség a rendes bűnvádi uton érvényesíthető; fegyelmi felelősségre pedig a felsőbb közigazgatási hatóságok, nevezetesen első fokon a főszolgabíró, másodfokon az alispán, harmadfokon a közigazgatási bizottság által vonható. Ezenkívül ellene a főszolgabiró rendbüntetést is alkalmazhat.

Alárendeltje a kisbíró.

[szerkesztés] A tisztség tartalmának megváltozása 1877-től

A kis- és nagyközség birájától különbözik a rendezett tanácsú és törvényhatósági városoknak az 1877: XXII. törvénycikk értelmében a községi biráskodás gyakorlása végett alkalmazott tisztviselője, akit szintén községi birónak neveztek. Budapesten ebben az időszakban a községi bíráskodást a kerületi előljáróságok gyakorolták.

[szerkesztés] Forrás

  • A Pallas Nagy Lexikona