Benjamin Constant

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Benjamin Constant
Nagyít
Benjamin Constant

(1767, Október 25, Lausanne - 1830, December 8, Párizs) Svájc-i születésű gondolkodó, író, Francia politikus és filozófus.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Constant Lausanne -ban született, Svájcban, hugenotta családban. Kezdetben magán tanulóként tanult, majd később az erlangeni egyetemen folytatta a tanulmányait Bajorországban, majd edinburghi egyetemen, Skóciában. Élete folyamán több időt töltött, Franciaországban, Svájcban, Németországban, és Nagy Britanniában egyaránt.

Közeli kapcsolatban volt Anne Louise Germaine de Staël-el akivel a kor egyik legbefolyásosabb intelektuell párosát alkották. Mint publicista és politikus aktív volt a francia politikai életben, , egésszen a francia forradalom második felének a végéig, 1815 és 1830 között. Ebben az időszakban, tagja volt a Francia Nemzeti Gyülésnek. Ő volt a Gyülés legjobb ékesszóló szónokja és ugyanakkor vezetője a bal-liberális szembenállásnak, amely a függetlenek néven volt ismert.

[szerkesztés] Politikafilozófia

Constant szerint, a legfőbb hatalom a polgárok összessége: ahol az egyéni élet elkezdődik, ott ér véget a népszuveranitás. Rousseau társadalmi szerződése, Constant szerint a zsarnokság minden fajtájának az eszközévé vált. Nem igaz az, hogy a többieknek adva magunkat nem adjuk oda magunk valójában senkinek (ahogyan Rousseau állította), valójában azoknak adjuk magunkat akik mindenki nevében cselekednek. Azonban a többiek áldozatából csak néhányan húznak hasznot. Constant szerint, Rousseu azt állította valójában, hogy ez a fajta hatalom nem gyakorolható.

Constant szerint kétféle hatalom van:

  1. Törvénytelen (ez az erőszak)
  2. Törvényes (ez az általános akarat, a kevesek hatalmát a többiek beleegyzése szentesíti)

[szerkesztés] Hatalmak természetéről

Kétféle hatalom van:

  1. királyi hatalom (szent és sérthetetlen, semleges);
  2. miniszteri hatalom (felelősségre vonható, tevőleges hatalom);

[szerkesztés] Képviseleti gyűlések választása

Fontos, hogy nem szabad hatást gyakorolni a hallgatóságra, maguknak kell dönteniük. Az állam nagysága meghatározza az elektori testületek számát is: egy nagy államban nem elfogadható egyetlen elektori testület.

A képviselőket a népnek kell kijelölni, mert ha a szenátus jelöli a képviselőt. a társadalom különböző osztályainak érintkezését semmisitik meg.

A képviselő nem kaphat bért munkájáért, hanem elhivatásból tegye azt, ezért fontos, hogy a képviselő ne legyen vagyontalan ember, mert akkor célja a vagyonszerzés lenne. A képviselő személyének választásakor figyelembe kell venni azt is, hogy hol született és mikor.

[szerkesztés] Modern polgárok szabadsága

A polgári jogok a következők: az egyén szabadsága, vallásszabadság, szólásszabadság, vélemény joga, tulajdonjog, védelem bármely önkénnyel szemben. Nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni olyan törvényeknek amik szabadságunkban korlátoznak.

  • A modern embernek joga van , hogy csak a törvényeknek engedelmeskedjék, semmilyen más akaratnak;
  • Minden egyes polgárnak jár a szólásszabadság, sajtószabadság;
  • Mindenki saját akarata szerint dönthet arról hogy mivel szeretne foglalkozni, mi legyen a mestersége;
  • Mindenkinek joga van lakhelyét szabadon megválasztani, szabadon utazni bárhová akar;
  • Mindenkinek joga van bármilyen vallást gyakorolni, bármilyen véleményt formálni, és mindenkinek joga van beleszólni a kormányzásba.

[szerkesztés] A tulajdonról

A tulajdon a társadalom által létezik, egy társadalmi megállapodás.

A tulajdon elleni kövvetlen támadások: csőd, államadósság csökkentése. Minden felesleges adó merénylet a magántulajdon ellen, ezért az adót a minimálisra kell csökkenteni.

[szerkesztés] A vallásszabadság

A vallás nem korlátozható és nem is kényszeríthető. A vallás minden érzelmek közül a legtermészetesebb, benne találkozunk az igazságosság, a szeretet, a szabadság, a szánalom eszméivel először. Ha a vallás a politikai intézmény kezébe kerül, akkor fenyegető eszközzé válik. A kormány mindig hibát követ el, ha beleavatkozik a vallásba, mert a hatalom nem tud hatást gyakorolni a meggyőződésre csak az érvekre. Fontos az is, hogy a hatalomnak soha nincs joga semmilyen vallást üldözni.

[szerkesztés] Fontosabb művei

  • De la force du gouvernement actuel de la France et de la necessite de s'y rallier 1796
  • Collection complete des ouvrages publies sur le gouvernement representatif et la constitution actuelle, formant une espece de cours de politique constitutionnelle 1818
  • Melanges de litterature et de politique 1829
  • Memoires sur les Cents Jours 1824
  • De la religion, consideree dans sa source, ses formes et ses developpements 1824 (5 kötet)

[szerkesztés] Irodalom

Benjamin Constant: A régiek és a modernek szabadsága.Atlantisz Kiadó: Budapest, 1998.

[szerkesztés] Benjamin Constant -ról az interneten