Vita:Fogalomírás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
"Többszörös" linkek
Nem tudom, helytelen-e az, hogy ha egyazon cikkben egy "linkelendő" kifejezés többször fordul elő, akkor a kifejezés minden előfordulását "meglinkeljük". Azt a gyakorlatot szoktam követnei, hogy mondatonként vagy bekezdésenként is, vagyis sűrűn linkelek. Szerintem egy hosszabb szövegben nem hiba egy "többszörös link", bár ezen nem fogunk összeveszni; ha többeknek nem tetszik, én nem ragaszkodom hozzá, hiszen néha jelentős pluszmunkát jelent. De ha még jól emlékszem, a papírra írt lexikonokban a többszörös linkelés a szokásos eljárás (pl. a Természettudományi Kislexikonban és társaiban).
Irtsuk ki a többszörös linkeket? Kinek mi a véleménye? Gubbubu 2004 május 10, 22:02 (CEST)
Ezt a kérdést én is épp most vetettem föl a Portán, mivel nem csak erre a cikkre vonatkozik. Ott leírtam azt is, mennyiben látom előnyét, ill. hátrányát annak, ha egy témára mindig csak egy link van; lehet mérlegelni. Nekem egyébként úgy rémlik, hogy a lexikonokban nem szoktak egy szócikkben egyazon másik szócikkre egynél többször „linkelni”.
--Adam78 2004 május 10, 22:19 (CEST)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ez jó link lehet
- http://www.hf.uio.no/filosofi/njpl/vol4no1/lawv/index.html
- http://www.calculemus.org/publ-WM/2001/origins.pdf
- http://www.cfh.ufsc.br/~dkrause/pg/textos/Types1940.pdf
- http://www.rbjones.com/rbjpub/logic/log047.htm
[szerkesztés] egyértelműsítés
A kínai kép-írásokat is nevezik fogalomírásnak (ideográfia). Ha jön egy kultúrtörténész szerkesztő, lehet, hoyg egyértelműsítésre lesz szükség. Nem értek a dolog e részéhez. Gubb 2005. április 14., 17:41 (CEST)
[szerkesztés] Rohadt bénák a Wiki táblázatok
Mármost akkor
| ├───┬── A |
| │ |
| └── B |
így sem az igazi tulajdonképp, nem lehet megoldani, hogy egybefollyanak a vonalak, de vajon körbefuttatni lehet?
Ennek ugyanúgy kellene kinéznie, ahogy a cikkbe van. 0 pontos sorköz kellene a sorok közt, ne legyenek elcsúszva a vertikális vonalak, stb.
Nem lehetne úgy div-vel megcsinálni, hogy az egész div legyen középre rendezve, de anélkül, hogy a div sorai középre rendezettnek számítsanak (tahát maguk a sortabok a div középre rendezett tabjához képest mind ugyanott kezdődjenek??
Gubb 2005. április 14., 17:41 (CEST)
Ehhez nem kell táblázat:
Mármost akkor megnézzük, kipróbálásilag, hogy ├───┬── A
│
└── B körbefuttatható -e a szöveg.
Sajnos nem.
vagy ha középre kell:
Nézzük meg, itt igaz-e hogy 100000+lé:
| ├───┬── A │ |
az egyben integrálja a limfocitikus heterozigóták policirkuláris mitokondriumait?
Igen! Már alakul tkp. Gubb De itt is elcsúsznak a vonalak.
--grin ✎ 2005. április 16., 00:47 (CEST)
Ahh, köszönöm. Még emésztem. Gubb 2005. április 16., 00:54 (CEST)
Ehh. Nem az igazi. Gubb 2005. április 16., 01:08 (CEST)
Nem csúsznak el, ha nem cseszed el a szöközök módját (nbsp) és darabszámát. :-) --grin ✎ 2005. április 18., 00:26 (CEST
De, az első módszernél mindenképp elcsúsznak (a felső lefelé vonal és az alsó felfelé vonal közt rés marad, semmiképp sem áll össze egyetlen egységes vonalrendszerré, megtörik), azonkívül 600 nbsp-t kell beírni, ami teljesen komolytalanná teszi a módszert. A másik módszert még majd próbálgatom, de valószínűleg ott is elcsúszik. Gubb 2005. április 18., 08:44 (CEST)
Sajnos nem tudom, melyik az „első” és a „második” módszer. Én kettőt mutattam, az szerintem egyik sem csúszott el. De persze az alapprobléma az, hogy nem tudom, hogy mit és miért is akarsz. :-) --grin ✎ 2005. április 18., 21:56 (CEST) Két módszert mutattál, én "elsőn" az általad elsőként mutatott módszert értettem (amely úgy kezdödik hogy "< stile =". Hogy mit akarok, azt leírtam, csak sajnos nem tudom világosan megfogalmazni, mert nem ismerem a HTML- szaknyelvet eléggé (megpróbáltam MS Word-nyelven elmondani, de gondolom, számodra meg az a kínai). Majd még próbálgatok mondani is meg kísérletezgetni is. A baj ott van, hogy két függőleges vonal, melyek két egymás alatt elhelyezkedő sorban vannak, nem állnak össze egyetlen, két sor magas függőleges vonallá, ha körbefuttatni akarod a szöveget, hanem ha törölsz egy szóközt, akkor is elcsúsznak egy kicsit, ha beírsz egyet, akkor is. Gubb
[szerkesztés] Részletesség
Fiúk, elképesztő, amit itt összeszedtetek, ez már lassan könyv :) --Serinde 2005. április 15., 11:14 (CEST)
Köszönjük! @:-) Remélem, hogy van egy-két fiatal az országban, akik számára egyben nagyon hasznos könyv is lesz!
~Frege Forever~
\ G /
\|/
|
/ \
/ \
- Gubb 2005. április 15., 11:40 (CEST)
[szerkesztés] Kvantorok
A betett kép egyelőre ezeket feleslegessé tette. Gubb
- A-kvantifikáció vagy egyetemes állítás, a modern logikában univerzális kvantifikáció (állító ítéletre)
ω
├──────────┐ ┌───── Φ(ω)
╰─╯
„Minden omega egyedre igaz a Φ tulajdonság”
- E-kvantifikáció vagy egy egyetemes tagadás (univerzális kvantifikáció (tagadó ítéletre)
ω
├──────────┐ ┌───┬── Φ(ω)
╰─╯
„Egyetlen omega egyedre sem igaz a Φ tulajdonság” (mindegyikre a Φ tagadása igaz)
- I-kvantifikáció vagy részleges állítás, a modern logikában egzisztenciális kvantifikáció (állító ítéletre)
ω
├───┬──────┐ ┌───┬── Φ(ω)
╰─╯
„Van olyan egyed, amelyre igaz a Φ tulajdonság” (furcsa módon ez a tradicionális logikában állítónak tartott ítélet Frege rendszerében kétszeresen is tagadó, mivel a „van olyan egyed, melyre Φ igaz” egzisztenciális állítást magában foglaló univerzális formára hozva a „Nem minden omega egyedre igaz Φ tagadása” állítást kapjuk).
- O-kvantifikáció vagy részleges tagadás, a modern logikában egzisztenciális kvantifikáció (tagadó ítéletre)
ω
├───┬──────┐ ┌────── Φ(ω)
╰─╯
„Van olyan egyed, amelyre nem igaz a Φ tulajdonság” (ti. „nem minden ω-ra igaz Φ”, ami valóban azt jelenti, hogy van olyan, melyre nem igaz).
[szerkesztés] Egy kis esszé
Hogy lássunk olyan levezetést, melyben negáció is szerepel, demonstráljuk a kétdimenziós fogalomírás erejét, és még egy harmadik célból is; adunk még egy levezetést, de Frege eredeti jelölésmódjával (kiderül majd, itt az „eredeti” kifejezés minősítő értelmét sem lehet tagadni!). Írjuk fel a 26). tételt (Frege számozásában a 9).) Frege eredeti szimbólumaival:
26). ├────────┬──┬──┬── C
│ │ └── A
│ └──┬── C
│ └── B
└─────┬── B
└── A
Azonnal látható, hogy ha a 26). tételben, annak 3 „ága” közül a legalsóban a B formula helyére a ~~A→A formulát helyettesítjük (természetesen a helyettesítést a B formula egyéb előfordulásainak helyén is elvégezve), akkor ez a legalsó ág teljesen ugyanaz lesz, mint a 1). axiómaformula, ha abban a B formula helyébe a ~~A formulát helyettesítjük; és így a 26). formula másik két ága (illetve ami a behelyettesítés után válik belőlük), leválasztható:
27). ├────────┬───┬────┬─────── C
│ │ └─────── A
│ └──┬───────── C
│ └─┬─────── A
│ └──┬──┬─ A
│
└────┬───┬─────── A
│ └──┬──┬─ A
└─────────── A
Hiszen ha felírjuk az említett módon az említett axiómát:
28). ├───────────┬──┬─────── A
│ └──┬──┬─ A
└────────── A
A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:
29). ├───────────┬──┬────────── C
│ └────────── A
└──┬────────── C
└──┬─────── A
└──┬──┬─ A
Itt már nagyobb gondban vagyunk. A formula alsó ága („ágnak” a továbbiakban az ítéletvonaltól eredő fő tartalomvonalról függőlegesen leágazó tartalomvonalhoz tartozó formulákat értjük, „alsóbbnak” pedig azokat az ágakat, melyek az ítéletvonalhoz közelebb ágazódnak le); (A→A)→C alakú. Az ilyen implikációs formulákra nézve, melyek előtagja is implikáció – nevezzük az ilyeneket balrekurzívnak – az axiómák közvetlenül nem használhatóak (mert mindegyikük, vagy mindegyikük előtagja olyan implikációs formula;melynek (elő-)utótagja az implikációs formula, nem pedig az (utó-)utótagja). Frege előnyben részesítette az A→(B→C) alakú, jobbrekurzív formulákat. De ez a gond is megoldható, ha az eddigieknél kicsit bonyolultabb behelyettesítést alkalmazunk: a legelső kínálkozó utótagot (C) helyettesítsük egy olyan implikációval, melynek előtagja tetszőleges, utótagja pedig a legalsó ág előtagja. Tehát a C helyébe írjuk be például, hogy X→(~~A→A). A következő adódik:
30). ├───────────┬──┬──────────── X→(~~A→A)
│ └──────────── A
│
└──┬─┬──┬─────── A
│ │ └──┬──┬─ A
│ │
│ └────────── X
│
└────┬─────── A
└──┬──┬─ A
Így elértük, hogy az alsó ág axiómaformula legyen, mégpedig a következő:
31). ├──────────────┬───┬───┬─────── A
│ │ └──┬──┬─ A
│ │
│ └─────────── X
│
└───────┬─────── A
└──┬──┬─ A
A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:
32). ├────────────┬──┬───┬────────── A
│ │ └─────┬──┬─ A
│ └────────────── X
└───────────────── A
[szerkesztés] Figyelem: innetől kezdve hibás!
Ez pedig olyan ítélet, melyhez könnyűszerrel találunk olyan helyettesítést, ami után az 1). axiómát újra alkalmazhatjuk: az X tétel, mely máshol nem is fordul elő, szinte kínálja, hogy helyettesítsük a B→A formulával (de B itt is tetszőlegesen választható). Ezzel a 32). formulából keletkező 33). formula két alsó ága nem lesz más, mint az 1). axióma:
33). ├────────────┬──┬───┬────────── A
│ │ └─────┬──┬─ A
│ │
│ └───┬────────── A
│ └────────── B
└───────────────── A
A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:
34). ├───────────────────┬────────── A
└─────┬──┬─ A
Ez tehát az 5). számú ~~A→A axióma! Most már, az előbb említett demonstratív jellegű célok elérésén túl azt is megmutattuk, hogy Frege axiómái nem függetlenek, redukálhatóak lennének.
[szerkesztés] Frege-axiómarsz. függetlensége stb.
Már Ruzsa Imre is észrevette (hacsak nem előtte valaki; de ő mindenesetre említi (kb. 66. old.), hogy pl. a 3). axióma; Frege számozásában a 8). formula; levezethető az első két axiómából ( az 1). és 2). formulákból ). A David Hilbert által megadott axiómarendszer az ítéletkalkulusra mindössze 3 db. axiómából áll: Frege 1)., 2). és 4). axiómájából; a másik három egyenlőségjel- és kvantormentes axióma ( 3).; 5)., 6).) felesleges. Egy összevonást már Frege is javasol a Fogalomírás előszavában: „Utólag vettem észre, hogy a (31.) és (41.) formulák összevonhatóak az egyetlen a=a formulába; és ezzel néhány további egyszerűsítés lehetségessé válik.” Tehát az 5). axiómát, ~~A→A-t össze lehet vonni a 6).-kal; A→~~A-val.
Ruzsa Imre további észrevétele, hogy a 28). és 31). formulák, azaz az (A→B)→(~B→~A) axióma és a A→A (a 4). és 5). axiómák) összevonhatóak a következő axiómává: (A→B)→(B→A), sőt ebből nemcsak az előbb említett kettő, hanem az A→A axióma (a (41.) formula, 6). axióma) is levezethető.
[szerkesztés] Levezetett tételek
[szerkesztés] Axok
- axok
- ABA, BAB stb.
- ABC>(AB)(AC)
- DBA>BDA (levezethető! - ?)
- (--A)A
- A(--A)
- AB>(-B)(-A)
[szerkesztés] Fontosak
- AA (reflex)
- BAA (elnyelés)
- AB>BC>AC (Barbara)
- A>[X(--A)A] (elég lényegtelen)
[szerkesztés] Kellene
- kellene: a Hilbert 3. (fontos!)
- nem ártana: A(--A)>(--A)>A (csak úgy játszásiból, mert ez se jó tkp. semmire)
[szerkesztés] még 1.
Ax3>X>Ax3, előtag: Ax3 MP, marad X-Ax3 azaz X>DBA>BDA, alk:Ax2, lesz:
- XDBA>XBDA,
- (X>D>BA)>(X>B>DA); X|BA-val az előtag Ax1 MP, marad
- BA>B>DA (#) Ax2:
- (BA>B)>(BA>DA) Ax2:
- [(BA)B>BA]>[(BA)B>DA] sajnos balrekurzív
- -ben B|--A, D|-A:
- --AA>--A>DA, Ax5.:
- --A>DA
- --A>-A>A, de a --A>A felhasználásával


Based on work by