Naprendszer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Naprendszer – középpontjában a Nappal – egy bonyolult égi mechanikai rendszer, melynek tanulmányozása elsősorban a csillagászat tudományának a körébe tartozik. Ebben a rendszerben található a Föld bolygó is. A mi Naprendszerünk egyike az Univerzum sok milliárd naprendszereinek, amelyik a Tejútrendszer egyik spiráljnak külső harmadában helyezkedik el.

Montázs: A bolygók és a Holdunk (nem méretarányos)
Nagyít
Montázs: A bolygók és a Holdunk (nem méretarányos)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Naprendszer általános jellemzői

  • A Nap tartalmazza a Naprendszer tömegének 99,89%-át, de a perdületnek csak a 2 %-át.
  • A bolygók közel egy síkban keringenek.
  • A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány.
  • A közelebbi bolygókon sok a nehezebb atom, döntően szilárd anyag alkotja azokat, a távolabbiak, az óriásbolygók anyagait túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb atomok (H, He) alkotják.

[szerkesztés] A Naprendszer égitestei

A Naprendszer égitesteit alábbiakban inkább csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírás róluk a saját szócikkükben található.

[szerkesztés] A Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,87%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

[szerkesztés] Bolygók

Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

[szerkesztés] Törpebolygók

[szerkesztés] Az alábbi táblázat összehasonlítja a legfontosabb jellemzőket.

jellemző Föld-típusú bolygók Óriásbolygók Törpebolygó
Összetétele legfőképp szilárd anyag főként gáz Szilárd anyag
Térfogat a Földéhez hasonló a Földénél nagyságrendekkel nagyobb a Földnél körülbelül 4-szer kisebb
Holdak száma kettő vagy kevesebb tíz felett (és egyre újabbakat fedeznek fel) 3 vagy kevesebb (de a holdak kicsik)
A Nap és a bolygók méretarányos képe
Nagyít
A Nap és a bolygók méretarányos képe


[szerkesztés] Holdak

A bolygók körül keringő holdak listáját a hold (égitest) oldalon találjuk.

[szerkesztés] Kisbolygók és meteoroidok

A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor meteoritnak nevezzük.

[szerkesztés] Üstökösök

Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb kavicsok szabadulnak ki. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A Napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva.

[szerkesztés] Kentaurok

Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

[szerkesztés] Neptunuszon túli égitestek

  • Kuiper objektumok: a Plútó távolságában található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók, melyek nagyjából 30 és 50 CsE között helyezkednek el. Újabban ide sorolják a Plútót is.
  • Az Oort-felhő: A nagybolygóktól jóval kijjebb, nagyjából 50 000 és 100 000 CsE környékén található az Oort-felhő, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök származnak valószínűleg
  • A Szedna elnyúlt 76 és 850 CsE közötti pályája nem igazán felel megy egyik kategóriának sem, mégis talán az Oort-felhő részének tekinthető, csak talán a felhő alakját nem ismerjük pontosan

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Naprendszer
Kép:naprendszer.png
NapMerkúrVénuszFöldMarsCeresJupiterSzaturnuszUránuszNeptunuszPlútóErisz