Fejér vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fejér vármegye (1910)
Fejér vármegye címere
Székhely Székesfehérvár
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Fejér vármegye térképe

Fejér vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Területe nagyjából megegyezik a mostani Fejér megyéével.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajz

Fejér vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunántúli részén a Duna jobb partján; határai É-on Komárom és Pest, K-en Pest, melytől a Duna választja el, D-en Tolna, Ny-on Veszprém vármegyék.

Területe 4156 km2. Felülete északi részénn hegyes, D-i részén dombos és lapályos. É-i részét a Vértes-hegység (l. o.) borítja, melynek gerince részben a vármegye határát képezi; legmagasabb csúcsai a Mór feletti Csókahegy és a vármegye legészakibb részében emelkedő Nagy-Somlyó várhegy (449 méter), mig egyébként magassága a 300 m.-t nem igen haladja meg. A hegység keskeny völgyei D-felé a csákvári lapályra nyílnak, ezen túul a székesfehérvári és velencei dombok terülnek el, melyek a Velencei tó feletti Meleghegyben 352 m. magasságig emelkednek. ÉK-felé a Váli völgyön túl a kiváló kőbányái által (Sóskut) ismert dombvidék ágazik szét, melynek végső nyúlványai Torbágyig és Budafokig terjednek. A vármegye Ény-i részében a móri völgy a Vértestől a Bakony végső keleti nyúlványait választja el, melyekben az isztiméri Somhegy (348 m.) és Sárberek (436 m.), valamint a Baglyas (362 m.) a jelentékenyebb csúcsok. A Sárréten és a Velencei tavon túl elterülő lapályt csak apró dombsorok tarkítják, melyek ÉNy-DK-i irányban húzódnak s átlag 140-160 méteresek. Csak a Duna közvetlen melléke s nevezetesen az Ercsi és Adony közti öböl,valamint a Sárvíz csatornájának völgye ereszkedik száz méternél alacsonyabbra. E lapály talajában a lősz az uralkodó, a Duna és a csatorna mentén alluvium, tovább D-felé homok lép föl.

Fő folyóvize a Duna, mely Érdtől Kis-Apostagig -mintegy 70 km. kiterjedésben - a vármegye K-i határát képezi s teljes hosszában gőzhajók közlekednek rajta. Nagyobb mellékvizei a Vértesben eredő Zámori patak, Sz.-László viz és Váli viz. Ezeknél jelentékenyebb a Sárviz, mely a móri patak és a Séd vizrendszerét egyesíti magában; a csatornával szabályozott móri patak, mely a Gaja vizével egyesül, a Sárrét terjedelmes ingoványában a Séd csatornája közvetetlen szomszédságába kerül s innen a két vizet szabályozó Nádor- vagy Sárviz- és a Malomcsatorna egymással párhuzamosan halad Cecéig, ahol a Malom-csatorna a Sárviz csatornába folyik. A Sárréten kívül, amelynek lecsapolására a Nagy csatorna szolgál, még egy nagyobb állóvize van Fejér vármegyének, a Velencei tó, mely a hozzá csatlakozó Nádas-tóval együtt mintegy 40 km2 területű. Szárnyas vadban való bővelkedik, gyakori vadászatok színhelye. A Velencei tó a csákvári posványos lapályon eredő vizeket gyűjti össze, lefolyása nincs. Kisebbek s inkább mocsár jellegűek a székesfehérvári Sóstó, a Kajtori tó, a Sz.-Ágota és Nagylók körüli tavak.

[szerkesztés] Lakói

Lakossága

1870. 196,234; 1881. 209,440; 1891. 222,445 lélek volt. Az utolsó 10 év alatti szaporulat 24,761 lélek, vagyis 11,8% volt. Egy km2-re jelenleg 53,49 lélek esik. Nemzetiség szerint van 190,660 magyar (85,7), 26,077 német (11,7%), 2924 tót (1,3%) és 2103 szerb (0,9%); a magyarság tiz évi szaporulata 12,580 lélek, vagyis 7,1%. Németek leginkább a moóri és váli járásban, tótok a váliban, szerbek az adonyiban élnek. Hitfelekezet szerint van 148,164 róm. kat. (66,6%), 58,813 helvét (26,4%), 5829 ág. evang. és 8388 izraelita. Foglalkozás szerint van a lakosok közt értelmiségi keresettel foglalkozó 5429 (közte 1676 kereső, a többi eltartott), 124,216 őstermelő (közte 47,451 termelő), bányászat, ipar és forgalommal foglalkozó 38,677 (közte 15,004 kereső), 4191 járadékos és 45,316 napszámos (közte 24,433 kereső). A tulajdonképeni iparos népességből (15,004) foglalkozik bányászattal 128, iparral 11,736, kereskedelemmel 2276, hitellel 76, közlekedéssel 788. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság s ennek szolgálatában áll a Fejér vármegyei gazdasági egyesület s a váli gazdakör; szőllőtelepítési szövetkezetek vannak Rác-Almáson és Velencén; van továbbá 24 közcélu szőllőtelep. Ipara és kereskedelme fejlett; a vármegy területén 3 ipartestület (Bicske, Moór, Székes-Fejérvár) áll fenn. A kereskedelem főcikkei gabonanemüek, bor, gyümölcs, élőállatok, építőanyagok és fa; központja Székes-Fejérvár, élénk kereskedést üz továbbá Moór, Bodajk, Martonvásár, Bicske, Adony és Sárbogárd. Az üzleti élet élénkítésére szolgál 1 bank, 8 takarékpénztár és 27 szövetkezet.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken