Kovászna megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kovászna megye
Románia adminisztratív térképe Kovászna megyét kiemelve
Adatok
Régió: Erdély
Főváros: Sepsiszentgyörgy
Jelzés: CV
Népesség: 231 172 (2000)
Népsűrűség: 62 fő/km²
Terület: 3710 km²
Web Megyei tanács
Prefektura
Telefon előhívószám (+40) 267

Kovászna megye 3705 km²-es területével Románia második legkisebb megyéje. Alig valamivel nagyobb, mint Luxemburg. Többségében magyarok lakják. Régen Háromszék vármegye volt a neve, amely 1876-ban három kisebb közigazgatási egység, Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék egyesülésével jött létre. Háromszék a történelmi Magyarország legkisebb megyéje volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az ország közepén, Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között. Határmegyék: keleten Bákó megye, Vrancea megye, Buzau megye, északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. A környék műúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Habár az 1990-es évek végén egyre több szó esett egy repülőtér esetleges megépítéséről, a megyében jelenleg egyetlen működő leszállópálya sincs.

[szerkesztés] Lakosság

Kovászna megye lakossága az 1992-es népszámláláskor 233 256 fő, melynek 42%-a városlakó. 1999-re a lakosság már csak 230 542. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma.

[szerkesztés] Földrajz

Kovászna megye domborzati térképe
Nagyít
Kovászna megye domborzati térképe

A megye legnagyobb részét a Barcasági-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-a erdő.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

Kovászan megye tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely Név Tszf. magasság(méter) Hegység
1. Lakóca 1777 Háromszéki-havasok
2. Nagy-Mányicska 1675 Háromszéki-havasok
3. Nagy Sándor-csúcs 1640 Nemere-hegység
4. Kis-Nemere 1627 Nemere-hegység
5. Clabucilor 1615 Háromszéki-havasok
6. Zernye-havas 1602 Háromszéki-havasok
7. Kakukk-hegy 1558 Hargita-hegység
8. Fekete-bérc 1543 Háromszéki-havasok
9. Szélkapu 1524 Háromszéki-havasok
10. Kis-Bonyó 1522 Háromszéki-havasok

Természeti kincsek:

A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.

[szerkesztés] Éghajlat

A vidék mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7°C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32°C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8°C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdölt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37°C-t mértek. Aznap állítólag ez volt a legalacsonyabb, lakott településen mért hőmérséklet egész Közép-Kelet-Európában, de ezt hivatalos források nem erősítették meg. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyan alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között ingadozik.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Városok

(zárójelben a lakosság száma a hozzácsatolt településekkel együtt)

Sepsiszentgyörgy - megyeszékhely (68 359), Kézdivásárhely (22 912),Kovászna (12 515), Barót (10 498), Bodzaforduló (8626).

[szerkesztés] Községek

Árapatak, Barátos, Bardóc, Bereck, Bölön, Csernáton, Dobolló, Előpatak, Erdőfüle, Gelence, Gidófalva, Hídvég, Illyefalva, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kommandó, Kökös, Lemhény, Maksa, Málnás, Mikóújfalu, Nagyajta, Nagyborosnyó, Nagybacon, Réty, Sepsibodok, Sepsikőröspatak, Szentkatolna, Szitabodza, Torja, Uzon, Vargyas, Zabola, Zágon, Zágonbárkány;


[szerkesztés] Az összes település abc sorrendben

Aldoboly (Dobolii de Jos), Alsócsernáton (Cernat), Angyalos (Angheluş), Árapatak (Araci), Árkos (Arcuş), Bálványosfüred (Băile Bálványos), Barátos (Brateş), Bardoc (Brăduţ), Barót (Baraolt), Bélafalva (Belani), Bélmező (Lunca Mărcuşului), Bereck (Breţcu), Bibarcfalva (Biborţeni), Bikfalva (Bicfalău), Bita (Bita), Bodos (Bodoş), Bodzaforduló (Întorsura Buzăului), Bölön (Belin), Bölönpatak (Belin - Vale), Borbat (Sărmaş), Bredét (Brădet), Cófalva (Ţufalău), Csángótelep (Cărpinenii), Csomakőrös (Chiuruş), Csomortán (Lutoasa), Dálnok (Dalnic), Dobolló (Dobârlău), Dobollópatak (Valea Dobârlăului), Ozsdola (Ojdula), Egerpatak (Aninoasa), Előpatak (Vâlcele), Erdőfüle (Filia), Erősd (Ariuşd), Esztelnek (Estelnic), Étfalvazoltán (Zoltan), Feldoboly (Dobolii de Sus), Felsőrákos (Racoşul de Sus), Floroaia (Floroaia), Fotosmartonos (Fotoş), Futásfalva (Alungeni), Gelence (Ghelinţa), Gidófalva (Ghidfalău), Haraly (Harale), Hatolyka (Hătuica), Hetye (Hetea), Hídvég (Hăghig), Hilib (Hilib), Ikafalva (Icafalău), Illyefalva (Ilieni), Imecsfalva (Imeni), Kálnok (Calnic), Kézdialbis (Albiş), Kézdialmás (Mereni), Kézdikővár (Petriceni), Kézdimárkosfalva (Mărcuşa), Kézdimartonfalva (Mărtineni), Kézdimartonos (Mărtănuş), Kézdiszárazpatak (Valea Seacă), Kézdiszentkereszt (Poian), Kézdiszentlélek (Sânzieni), Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc), Kilyén (Chilieni), Kisbacon (Băţanii Mici), Kisborosnyó (Boroşneu Mic), Kiskászon (Caşinu Mic), Kispatak (Valea Mică), Kökös (Chichiş), Kökösbácstelek (Băcel), Kommandó (Comandău), Köpec (Căpeni), Kovászna (Covasna), Középajta (Aita Medie), Kraszna (Crasna), Kurtapatak (Valea Scurtă), Ladoc (Lădăuţi), Lécfalva (Leţ), Lemhény (Lemnia), Lisznyó (Lisnău), Lisznyópatak (Lisnău-Vale), Magyarhermány (Herculian), Maksa (Moacşa), Málnás (Malnaş), Málnásfürdő (Malnaş-Băi), Márkos (Mărcuş), Merişor (Merişor), Miklósvár (Micloşoara), Mikóújfalu (Micfalău), Nagyajta (Aita Mare), Nagybacon (Băţani (Băţanii Mari)), Nagyborosnyó (Boroşneu Mare), Nagypatak (Valea Mare), Nyáraspatak (Iarăş), Nyújtód (Lunga), Ojtoz (Oituz), Olasztelek (Tălişoara), Oltszem (Olteni), Orbaitelek (Telechia), Páké (Pachia), Papolc (Păpăuţi), Réty (Reci), Sepsibesenyő (Pădureni), Sepsibodok (Bodoc), Sepsibükszád (Bixad), Sepsikőröspatak (Valea Crişului), Sepsimagyarós (Măgheruş), Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe), Sepsiszentkirály (Sâncraiu), Sugásfürdő (Băile Şugaş), Szacsva (Saciova), Szárazajta (Aita Seacă), Székelypetőfalva (Peteni), Székelyszáldobos (Doboşeni), Székelytamásfalva (Tamaşfalău), Szentivánlaborfalva (Sântionlunca), Szentkatolna (Catalina), Szitabodza (Sita Buzăului), Szörcse (Surcea), Szotyor (Coşeni), Tálpatak (Scrădoasa), Torja (Turia), Uzon (Ozun), Uzonkafürdő (Ozunca-Băi), Vargyas (Vârghiş), Zabola (Zăbala), Zabrató (Zăbrătău), Zágon (Zagon), Zágonbárkány (Barcani), Zalán (Zălan), Zalánpatak (Valea Zălanului).

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Irodalom

  • Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
  • Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Románia megyéi A román zászló
AradArgeşBákóBeszterce-NaszódBiharBotoşaniBrassóBrăilaBuzăuCălăraşiDâmboviţaDoljFehér • Galaţi • Gorj • GiurgiuHargitaHunyadIlfov/BukarestIalomiţaIaşiKolozs • Constanţa • KovásznaKrassó-SzörényMarosMáramarosMehedincNeamţOltPrahovaSzatmárSzebenSzilágySzucsávaTeleormanTemesTulcea • Vâlcea • VasluiVráncsa