Vita:Gödel ontológiai istenérve
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Egy önellentmondásos rendszer belülről nem igazolhatja, és nem is cáfolhatja saját magát
kb. ebnnyit állít az érv. Átfordítva. A biblia írói nem igazolhatják és nem is cáfolhatják saját állításaikat hitelesen, ha eleve önellentmondásokba keveredtek. (Minden krétai hazudik -ez egy belső önellentmondás) Ezt csak külső (nem krétai) vizsgálattal lehet megetenni.
QWERTY 2006. szeptember 14., 09:23 (CEST)
Kedves QWERTY, a Gödel-tétel állításainak feltételei vannak. Nem igaz minden rendszerre, mint ahogy azt általában szeertik népszerűen beállítani. Az, hogy a bibliai tanításokra, illetve más vallásokra teljesülnének ezek a feltételek, erősen kétlem. Így az egész következtetés teljesen indokolatlan. Péter ✎ 2006. szeptember 14., 09:41 (CEST)
Azt is jó lenne pontosítani, hogy melyik Gödel-tételre gondolsz, mert 3 nevezetes van. Van egy sejtésem, hogy melyikről beszélsz, de hogy ennek bármi köze lenne "egyfajta bizonyos Isterérv"-hez, azt egyelőre nehezen látom. Péter ✎ 2006. szeptember 14., 15:07 (CEST)
- Jó neked, Péter, én még az idézőjelek eredetét se látom egyelőre...--Godson fóruma 2006. szeptember 14., 15:15 (CEST)
- Nem, semmivel se vagyok előrébb, mint te. Azt én se tudom, honnan az idézet, csak azt, hogy pongyola. Ez egy népszerű dolog, hogy a Gödel-tétel miatt semmilyen rendszer ellentmondásmentessége nem igazolható. Csak az a baj, hogy a Gödel-tétel nem mond ilyet. A rendszerre van egy csomó feltétel. De ez tulajdonképpen részletkérdés, mert az egész cikk nem való ide, szerintem. Ez semmiképpen nem Gödel istenérve, esetleg az ő nyomán lehet egy istenérv. Szóval alapvetőbb gondok vannak itt. Péter ✎ 2006. szeptember 14., 15:23 (CEST)
Gödel állítólag konstruált egy logikai istenérvet. Ezt én nem ismerem, de attól tartok, hogy semmi köze a nemteljességi tételekhez, legalábbis nem ugyanaz a két dolog. Ahogy egy régen kitiltott szerkesztő mondaná, akihez Qwerty barátunknak semmi köze nincsen vélhetőleg: kavar a köbön. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. szeptember 14., 15:32 (CEST)
Ezt addig is vitalapra:
- "Ezt az állítást sokan gondolják egyfajta bizonyos Istenérvnek, pedig az ellenkezőjére is bizonyítást ad(?). Maga a tétel egy matematikai tétel és eleve hibás filozófiai, teológiai szintre átvinni. (biztos?)" satöbbi. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. szeptember 14., 15:40 (CEST)
[szerkesztés] Megetenni
Egy szócikk igazságtartalmát is csak külső vizsgálattal lehet hitelt érdemlően megtenni. Máskülönben előfordulhat, hogy a fejezetcímbéli, zavaros jelentésű igealak a megetetni formában köt ki. Hogy a külső vizsgálatot érdemes-e egyáltalán meg-e tenni, azt a cikk (jelen esetben még csonk) potenciális továbbfejleszthetősége erősen befolyásolja. Itt nem látszik túl sok fejlődési irány.--Godson fóruma 2006. szeptember 14., 10:42 (CEST)
[szerkesztés] A jövőre nézve
Surányi az belinkelt szövegben ír a Gödel tétel és Anselmus érvének rokonságáról ("a leghosszabb mondat"). Ez azonban Surányi saját metafizikai/filzófiai álláspontja. Gödelnek tényleg van istenérve, de ez nem hivatkozik Gödel I. nemteljességi tételére: en:Gödel's ontological proof és ennek is van köze Anselmus érvéhez. Hát ebből kell gyúrni egy értelmes szócikket. Mozo 2006. szeptember 14., 15:34 (CEST)
- Kezdem érteni, hogy miről lehet szó. A kérdés, hogy ezt ki fogja megírni, mert a mostani az tényleg valami nagy kavarás. Péter ✎ 2006. szeptember 14., 15:43 (CEST)
- Szerintem Surányi gondolatait 1-2 héten belül össze tudom foglalni (már olvastam a tanulmányát). Egyébként Surányi abból a magyar matematikafilozófiai háttérből táplálkozik, ami a 30-as 40-es években alakult ki M.o.-on és ami Lakatos forradalmi gondolataihoz vezetett. Ennek a tradíciónak a feldolgozását kb 10 éven belül vállalom :)
- A en:Gödel's ontological proof részt szerintem bárki le tudja fordítani, aki ért a logikához. Mozo 2006. szeptember 14., 18:50 (CEST)
[szerkesztés] A jelenlegi tartalom nem a címről szól (lektor sablon)
Valaki kissé eltévedt. Lásd:
-- nyenyec ☎ 2006. szeptember 14., 16:29 (CEST)
A jelenlegi tartalom csak töredésekiben szól a címről, csak egy bizonyos és nem túl ismert vonatkozásban. Mozo 2006. szeptember 14., 18:45 (CEST)


Based on work by