Cseterőc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cseterőc (szlovákul Šterusy) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban. 2001-ben 515 lakosából 514 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Pöstyéntől 14 km-re nyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már ie. 5000 évvel a kőkorszakban is éltek itt emberek. A lengyeli kultúra maradványait is megtalálták itt. A falut 1262-ben IV. Béla király adománylevelében Cheteruch néven említik először. Nyitra várának tartozéka volt, később helyi nemesek birtoka. 1598-ban 89 háza volt, ebből 30 Jókő várának uradalmához tartozott. A 16. század végén a török rajtaütések következtében a lakosság egy része elmenekült. 1600-ban 30, 1601-ben 26 ház állt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Szőlőhegyén kitűnő borokat termeltek, erről a 19. században Mednyánszky Lajos is említést tesz. A falu 1599 és 1663 között a töröknek adózott. 1753-ban 139 család élt a községben. 1787-ben 112 házában 587 lakos élt. 1869-ben 622 lakosa volt. Iskolája a 19. század közepén épült. 1910-ben 660, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1685-ben épült, harangtornya csak 1990-ben épült hozzá.
  • A Nepomuki Szent János szobor 1763-ban készült.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken