Karl Dönitz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karl Dönitz
Nagyít
Karl Dönitz

Karl Dönitz kép:hang.png kiejtése); (Berlin, 1891. szeptember 16. - Aumühle, Németország, 1980. december 24.) német tengernagy, a második világháború idején a Német haditengerészet főparancsnoka és Adolf Hitler öngyilkosságát követően 20 napig Németország elnöke.

Berlinben született, 1911-ben csatlakozott a császári haditengerészethez (Kaiserliche Marine). Az első világháború alatt kezdetben felszíni hajókon, később tengeralattjárókon szolgált. A háborút brit hadifogságban fejezte be. 1918 után is a haditengerészetnél (Reichsmarine, 1935-től Kriegsmarine) maradt. Annak ellenére, hogy soha nem volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja, gyors karriert futott be, elérve a tengernagyi rangot (Großadmiral) a tengeralattjárók főparancsokaként (Befehlshaber der Unterseeboote, B.d.U.) majd később a Német haditengerészet főparancsnokaként szolgált (Oberbefehlshaber der Kriegsmarine).

Az tengeralattjáróflotta az ő parancsnoksága alatt vívta meg a híres atlanti csatát. A háború legvégén Hitler halála után 20 napig Németország elnöke lett.

A háború után háborús bűnökkel vádolták és 10 évig hadifogságba került. A vádak szerint a korlátlan tengeralattjáróháború elrendelésével az észak-Atlanti térségben Németország megszegte az 1936-os Második Londoni Flotta-egyezményt.

1956-ban, szabadulása után egy Hamburg melletti kis faluban telepedett le, ahol két önéletrajzi témájú könyvet írt, Zehn Jahre, Zwanzig Tage és Mein wechselvolles Leben címen. 1980 karácsonyán halt meg szívrohamban.