Szent Jobb

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szent Jobb I. István király épségben maradt jobb keze, ereklye.

A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a Bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.

Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést, szerinte a Szent Jobbot László emeltette ki a szentté avatási eljárás során a székesfehérvári sírból, ahol 45 éve nyugodott.

Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és vitték a raguzai dominikánus kolostorba 1590 körül. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét, 1771-ben előbb Schönbrunnba hozatta (április 16-án), majd Budára, és a budavári palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének a őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.

II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak, 1865-től az esztergomi főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezve a budai királyi palota plébánosa. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett.

1900 és 1944 közt ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. 1938-ban, a Szent István halála 900. évfordulója tiszteletére rendezett szentévben megemlékezésként körbehordozták az országban. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elrabolták a nácik, és egy salzburgi barlangban rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, átadta Salzburg érsekének megőrzésre, majd az Amerikai Katonai Misszió visszahozta Magyarországra, és az augusztus 20-ai körmeneten már körbehordozhatták. Innentől 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István-bazilika páncélszekrényében rejtették el.

1987. augusztus 20-án felszentelték a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára.

1989-től ismét körmenetet rendeznek évente augusztus 20-án.

[szerkesztés] Forrás

  • Szent István király jobbja, Formatív Kiadó, Budapest, 1991
  • Pallas Nagylexikon