Álskorpiók

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Álskorpiók
Lasiochernes cretonatus
Lasiochernes cretonatus
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Álskorpiók (Pseudoscorpionida)
Haeckel, 1866

Az álskorpiók (Pseudoscorpiones) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Anatómia

Testük kicsiny, tojás alakú vagy hosszúkás, és általában a skorpiókhoz hasonlít, de utópotrohuk nincs. Potrohuk 11 ízű, fésűfüggelék és méregmirigy nélküli, állkapcsi tapogatóik kicsinyek, bőrszerűek, szívásra szolgálnak. Két vagy négy szemük van, de a szemek egyes nemeknél hiányozhatnak is. Légcsöveik két pár nyílása a két első potrohgyűrű két oldalán található. Az ivarnyílás mellett a második potrohgyűrűn a fonómirigyek nyílnak.

Az álskorpiók maradványai a borostyánkőben is előfordulnak.

[szerkesztés] Életmód

Az anyaállat petéit hasoldalán magával cipeli. A mérsékelt és forró éghajlaton mindenütt előfordulnak. A fák kérge, mohák, levelek alatt és régi könyvekben tartózkodnak; ahol apró rovarokra és atkákra vadásznak. Támadóikkal szemben ollóikkal védekeznek. Ügyesen futnak, méghozzá íves vonalakban oldalt és hátrafelé. Néha legyekbe kapaszkodnak és azokkal vitetik magukat.

Egyes fajaik a házakba is behatolnak. Egyébként ártalmatlan, sőt hasznos állatok.

[szerkesztés] Rendszertan

A következő családokra oszlanak:

  • Cheliferidae
  • Garypidae
  • Obiaiidae

Legközönségesebb fajaik az emberi lakóhelyeken is gyakori Chelifer cancroides L. és Cheiridium museorum Leach. Az utóbbi különösen a régi, poros könyvekben él.

[szerkesztés] Irodalom

Az álskorpiókkal a magyar természetbúvárok közül elsőként Tömösváry Ödön és Daday Jenő foglalkozott, akik tanulmányaikban a magyarországi fajok anatómiai leírását és életmódját is tárgyalják.


Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonán alapul.