Zsurzs Éva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.) Kossuth-díjas filmrendező

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt.

[szerkesztés] Élete

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa Sós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáti Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egy órás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Aliz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikereket is elért, a cannesi fesztivál TV-nagydíját, az Arany Nimfát kapta meg a Nő a barakkban, Romain Gary kisregénye alapján rendezett filmjéért. A filmben többek között szerepelt Rajz János, Sinkovits Imre, Kálmán György is.

Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az AbigélSzabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült Csikós volt.

Tevékenységét 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Kifejezett nyomorban halt meg, mivel a szocializmus időszaka alatt készített filmjeiért valójában csak átlagos fizetést kapott, így nyugdíja olyan kevés volt, hogy abból csak nehezen telt számára előadókörútjait finanszírozni. Haláláig lánya, Zsurzs Kati színésznő támogatta anyagilag.

[szerkesztés] Főbb művei

  • Csikós (1993)
  • Különös házasság (1984)
  • Glória (1982)
  • A névtelen vár (1981)
  • Abigél (1978)
  • Beszterce ostroma (1976)
  • Csongor és Tünde (1976)
  • A méla Tempefői (1975)
  • Őszi versenyek (1975)
  • A törökfejes kopja (1973)
  • A fekete város (1972)
  • A revizor (1970)
  • Üvegkalitka (1970)
  • Só Mihály kalandjai (1970)
  • A Revizor (1969)
  • Sárga rózsa (1969)
  • Irány Mexikó! (1968)
  • A koppányi aga testamentuma (1968)
  • Othello Gyulaházán (1966)
  • Barbárok (1966)
  • Kristóf, a magánzó (1965)
  • A helység kalapácsa (1965)
  • Férjhez menni tilos! (1963)
  • Elektra (1962)
  • Nő a barakkban (1962)
  • A falu jegyzője I-IV
  • A Filozófus
  • Csongor és Tünde I-II.
  • Daruszegi vasárnapok
  • Egy lócsiszár virágvasárnapja
  • Leányvásár

[szerkesztés] Külső hivatkozások