Elemi adattípusok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

A számítástechnikában, elemi típusok — mint megkülönböztetés az összetett típusoktól — azok az adattípusok amelyeket a programozási nyelvek használnak az alap adataik felépítésénél. Mivel ez nagyban nyelv függő, az elemi adattípusok azok az adatípusok, amelyeknél az objektumok többé-kevésbé egy-az-egy megfeleltetéstbe hozhatók a memóriában tárolt megfelelőjükkel.

Az elemi típusok ismertek még, mint beépített típusok vagy alap típusok.

Hogy egy típust milyen kategóriába sorolnak, az nagyban függ az adott programozási nyelvtől, illetve annak megvalósításától. Például, a C-ben, a stringek összetett adattípusnak számítank, szemben a modern Basic nyelvjárásokkal, ahol ezek elemi adattípusok.

Tipikus elemi adattípusok többek között:

  • Karakter (character, char);
  • egész vagy integer (integer, int, short, long) különböző pontossággal;
  • lebegő-pontos szám (float, double, real, double precision);
  • fix-pontos szám (fixed) különböző pontossággal és egy programozó által meghatározott nagyságrenddel.
  • Logikai (Boole, boolean), aminek igaz (true) vagy hamis (false) értéke lehet.
  • string (string), karakterek sorozat, amely lehet nulla hosszúságú – nem tartalmaz karaktert – ha szükséges);
  • referencia (ismert még, mint pointer vagy kezelő), egy kis érték, ami egy másik objektum memóriában elfoglalt helyére (címére) mutat, lehetségesek a nagyobb értékek is.

Több bonyolult típus szintén az elemi tpusok közé sorolható:

Általános elvárás az elemi típusokat kezelő eljárásokkl, függvényekkel szemben, hogy gyorsabb program konstrukciókat hozzanak létre. Egy egész összeadás, például, végrehajtható, mint különálló gépi utasítás, és néhány processzor speciális utasításokkal rendelkezik a karakter sorozatok egy utasítással történő feldolgozására. Nevezetesen, a C szabvány említi, hogy "egy 'egyszerű' int - egész - objektum hosszára az a javaslat, hogy egyezzen meg végrehajtó környezet architektúrája szerinti hosszal". Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az int lehetőleg legyen 32 bit hosszú egy 32-bites architektúrában.

A legtöbb nyelv nem engedi meg, hogy a program módosítani tudja egy elemi típus viselkedését vagy jellemzőit. Kivétel a Smalltalk, amely megengedi, hogy az elemi típusokat a program kibővítse, műveletekkel ujradefiniálja a beépített műveleteket.