Modrus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Modrus (horvátul Modruš): falu a mai Horvátországban Lika-Zengg megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Ogulintól 16 km-re délre fekszik. Az egykori Modrus-Fiume vármegye egyik névadó települése.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a horvát modar (= kék) melléknévből származik.

[szerkesztés] Története

Modrus vára már a horvát nemzeti királyok idejében megyeszékhely volt. A várat 1185-ben említik először, 1193-ban III. Béla az egész Modrus vármegyével együtt Vegliai Bertalannak a Frangepánok ősének adományozta. A vár körüli települést 1240-ben már városként említik. 1460-ban Udbina eleste után II. Pius pápa a korbáviai püspökség székhelyét Modrusba helyezte át. 1493-ban azonban a növekvő török veszély miatt a püspöknek Noviba kellett menekülnie (1640-ben a püspökséget egyesítették Zenggel), de a település továbbra is a Frangepánok modrusi grófságának székhelye maradt. 1671-ben Frangepán Ferenc lefejezésével a család kihalt, így Modrus is a kincstárra szállt. A 17. századra vár is elvesztette jelentőségét és előbb őrségét csökkentették, majd pusztulni hagyták, mára nyoma sem maradt. A 18. században a település is a katonai határőrvidék része lett és jelentőségét elveszítve faluvá zsugorodott. 1910-ben 2015, túlnyomóan horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

A falu felett állnak Terzsán (Tržan) várának romjai. Egykor ez is a Frangepánoké volt, 1449-ben a várossal együtt Istvánnak, a modrusi ág ősének jutott.