Szüdi György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szüdi György (Újpest, 1909. július 23. – Budapest, 1964. szeptember 1.): költő.

Fiatal korában Franciaországba került, munkásként dolgozott. Párizsban ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, a francia kommunista párt tagja lett. Miután hazatért, Magyarországon is bekapcsolódott a mozgalomba, belépett az illegális kommunista pártba. Tevékenysége miatt sokszor volt börtönben.

1930-től írt verseket. Verseire a kommunista pártosság jellemző, témaválasztásai is ezt tükrözik. A II. világháború befejeződése után gazdasági, irodalmi funkciókat viselt, de költészetében megmaradt a külvárosok, a munkások, a gyárak témakörénél. Versei egyszerűek, négysorosak, a népi költészet elemeit viselte.

[szerkesztés] Díjai

[szerkesztés] Főbb művei

  • Kitagadva 1939
  • Sötét évek után. 1947
  • Bányász vagyok. 1951
  • A forradalom katonája. 1951
  • Megy a traktor. 1952
  • A szeleburdi tapsi. 1953
  • Tiszta hittel. 1954
  • Szülőföldem Budapest. 1955
  • Vitéz László. 1955
  • Esztendők. 1956
  • Szerelmünk az élet. 1958
  • Magunk törvénye. 1963.