Aleut-szigeteki csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aleut-szigeteki csata
Utánpótlás Attu szigeten
Amerikai katonák utánpótlást vonszolnak a hóban Attu szigeten 1943 májusában. Járműveik nem működtek a sarki viszonyok között.
Konfliktus: II. világháború, Csendes-óceán
Időpont: 1942. június 6 - 1943. augusztus 15.
Helyszín: Aleut-szigetek, Alaszka
Eredmény: Szövetséges győzelem
Szembenálló felek

Egyesült Államok

Kanada

Japán Birodalom
Parancsnokok
Thomas C. Kinkaid
Francis W. Rockwell
Albert E. Brown
Simon Bolivar Buckner, Jr.
Bosiro Hoszogaja
Yasuyo Jamaszaki
Szembenálló erők
144,000 8,500
Veszteségek
1,481 halott
2,500 sebesült
2,351 halott
Térkép a szócikkben említett helyszínekhez
Nagyít
Térkép a szócikkben említett helyszínekhez

Az aleut-szigeteki csata az Alaszkához (USA) tartozó Attu és Kiska szigetein zajlott, 1942. június 6-tól 1943. augusztus 15-ig.

A japán hadművelet stratégiai célja az lett volna, hogy megossza az amerikaiak figyelmét a midwayi csata kezdetekor – a két sziget elfoglalása felvillantotta annak veszélyét, hogy a japánok olyan szárazföldi légibázist hozhatnak létre, ahonnan akár az USA nyugati partját is elérhetik. (Ennek megvalósítása egyébként túlságosan nagy költségekkel járt volna, és Japán nagy hatótávolságú bombázókkal sem rendelkezett.) A szigetek visszaszerzése – mely a távolság, az időjárás és a terepviszonyok miatt végül több mint egy évig tartott – presztízskérdés volt az amerikaiak számára: az 1812-es angol-amerikai háború óta nem lépett ellenséges haderő az Egyesült Államok földjére. (A mai napig az aleut-szigeteki csata volt az utolsó az Egyesült Államok területén szuverén nemzetek által vívott ütközet.)

Az aleut-szigeteki csatát az Egyesült Államokban „az elfelejtett csata”-ként szokás emlegetni, részben azért, mert vele párhuzamosan zajlott a jóval közismertebb guadalcanali ütközet is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A japán támadás

1942. június 3-án japán bombázók intéztek támadást az Unalaska szigetén található Dutch Harbor ellen. A rossz időben csak a gépek fele találta meg célpontját, nem okoztak nagy pusztítást, de így is 78 amerikai katona halt meg.

Az 1942. június 6-án Kiskát, majd a következő napon Attut megszálló japán egységek kezdetben alig ütköztek ellenállásba. Az őslakosok többségét az amerikaiak már korábban erőszakkal kitelepítették, és délkelet-alaszkai táborokba internálták, ahol sokan közülük éhenhaltak vagy valamilyen betegség áldozatai lettek. A szigeteken maradt 42 személyt Hokkaidóra, az Otaru melletti börtöntáborba vitték, amelyet tizenhatan nem éltek túl.

[szerkesztés] A szövetségesek válasza

1942 augusztusában az USA létrehozott egy légibázist Adak szigetén, és bombázni kezdte Kiskát. A Charles McMorris ellentengernagy vezetése alatt álló tengerészeti erők feladata a japán utánpótlás lehetetlenné tétele volt. A parancsnok-szigeteki csata után a japánok már csak tengeralattjárókkal tudták ellátni aleut-szigeteki csapataikat.

Attu visszafoglalása 1943. május 11-én kezdődött. A műveletet megnehezítette, hogy nem álltak rendelkezésre partraszállóhajók – a part terepviszonyai egyébként is jelentősen megnehezítették a partraszállást –, és a rendkívül rossz időjárást is elviselni képes felszerelés. Sokan szenvedtek fagyási sérüléseket, mivel a felszerelés alapvető darabjait sem lehetett a szigetekre szállítani, vagy, ha oda el is jutottak, a tundrán nem működő járművekkel nem lehetett a rendeltetési helyükre szállítani őket. A japánok nem támadták meg az érkező amerikaiakat, hanem a sziget magasabb részein vették be magukat.

Az Attut elfoglaló japán csapatok vezetőjének Jamaszaki ezredesnek emléket állító tábla. Felirata: "Jamaszaki, a japán hadsereg ezredese e hely közelében esett el. Ő irányította a szigeten lévő japán csapatokat." A háttérben katonai épületek
Nagyít
Az Attut elfoglaló japán csapatok vezetőjének Jamaszaki ezredesnek emléket állító tábla. Felirata: "Jamaszaki, a japán hadsereg ezredese e hely közelében esett el. Ő irányította a szigeten lévő japán csapatokat." A háttérben katonai épületek

Attun 549 amerikai halt meg és 1148 szenvedett sérüléseket, 1200-nak voltak komolyabb fagyási sérülései, 614-en betegedtek meg és 318-an haltak meg más okokból (aknák, eltévedt lövedékek). (Az amerikai katonák mintegy negyede pusztult el.) Május 29-én az utolsó japán katonák öngyilkosságot követtek el, hogy ne essenek fogságba. A halottakat elföldelő egységek 2351 holttestet találtak, de a japánok által a csata ideje alatt eltemetettek száma valószínűleg többszázas nagyságrendű.

Az 1943. augusztus 7-én partraszálló 34 426 fős (köztük 5300 kanadai) szövetséges hadsereg Kiskát elhagyatottan találta. A japánok július 28-án sikeresen kimenekítették csapataikat: a légierő több mint egy hétig a már elhagyott állásokat bombázta, és a sziget augusztusi visszafoglalásakor meghalt 313 katona aknáknak, eltévedt lövedékeknek, a fagynak vagy betegségeknek esett áldozatul.

[szerkesztés] A csata emlékezete

A Dutch Harbor-i bombázás hatvanadik évfordulóját emléknappá nyilvánították (Dutch Harbor Remembrance Day), az állam lobogóit félárbocra engedték. Ugyanebben a hónapban nyílt meg az 1942-43 folyamán a Dutch Harbor-i haditengerészeti támaszpont védelmére épült egyik erőd területén az a nemzeti történeti emlékpark (Aleutians World War II Campaign National Historic Area), mely a térség második világháborús történetét mutatja be.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Aleut-szigeteki csata témájú médiaállományokat.