Oroszország zászlaja

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oroszország zászlaja
Nagyít
Oroszország zászlaja
A „Romanov-dinasztia zászlaja”. Ezt a zászlót használták az Orosz Birodalomban 1858-1883 között
Nagyít
A „Romanov-dinasztia zászlaja”. Ezt a zászlót használták az Orosz Birodalomban 1858-1883 között

Oroszország zászlaja Oroszország állami jelképeinek egyike.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírása

Három egyenlő vízszintes sávból áll, amelynek színei fentről lefelé: fehér, kék és piros.


[szerkesztés] Története

Ez a lobogó adta a 19. században elterjedt pánszláv eszmék egyik alapkövét, amelynek hatására a mai szláv államok nemzeti jelképei között ezek a színek megtalálhatóak, az összetartozást jelképezve.

Egy régi legenda szerint a mai orosz zászló története egészen I. Péter cár uralkodásának idejéig vezethető vissza. A hagyomány ugyanis úgy tartja, hogy amikor Péter titokban 1699-ben Hollandiába utazott, hogy ott ellesse a hajókészítés fortélyait, megtetszett neki az ország tengeri lobogója. Miután hazatért Szentpétervárra, első dolga volt, hogy a holland színeket felhasználva az ő hajói is egy háromszínű lobogó alatt szeljék a habokat. Azonban a történelmi kutatások ezt a leírást cáfolják. Ennek nemcsak az az oka, hogy Péter uralkodásának idején a holland zászló három vízszintes sávja narancssárga, fehér és kék színekből tevődött össze, hanem az is, hogy a három színt már korábban is használták Oroszországban.
Az igazi eredethez közelebb állhat az a meglátás, miszerint a mai orosz zászló színei a Moszkvai Cárság címeréből származik. A címerben Szent György látható, fehér páncélzatban és fehér lovon, amint kék pajzsával és kék köpenyében küzd a gonoszt megtestesítő sárkány ellen. A pajzs ezt a jelenetet vörös háttérrel ábrázolja. Más meglátások szerint a színek Szűz Mária ruhájának színeit jelképezik, akinek oltalmába ajánlották Oroszországot.
Az bizonyosnak tekinthető, hogy még Péter cár utazása előtt a 17. században használatba helyezték a három színű lobogót, amelynek azonban alakja és sávozása nem hasonlított a mai lobogóra. Az első fehér-kék-piros zászló valószínűleg csak a tengeren jelképezte az országot. A három sáv mellett a lobogón helyet kapott még a cári címer is, vagy egy kereszt. A zászló mai formájának kialakulásában már bizonyosan volt köze a cári utazásnak, hiszen akkoriban Hollandia volt az egyetlen olyan állam, amely hajóin egységes lobogókat alkalmazott. A trikolort tehát Péter feltehetőleg innen vette át. 1705-ben már Oroszország hivatalos kereskedelmi zászlaja lett a ma is használatban lévő zászló, majd 1883. május 7-én a cár ezt a lobogót tette meg országa hivatalos nemzeti jelképévé, leváltva a Romanov család lobogóját, amely fekete, sárga és fehér sávokból állt. Amikor a bolsevikok 1917-ben átvették a hatalmat, száműzték a trikolort, és helyére a közismert vörös zászlót tették. Így a Szovjetunió felbomlása után, 1991. augusztus 22-én iktatták be újra hivatalosan nemzeti lobogójukká a trikolort.

[szerkesztés] A színek jelentése

A színek nem bírnak hivatalosan elfogadott tartalommal, de a zászló történetét kutatók többféle értelmezéssel is szolgálnak. Az első és egyben legelterjedtebb magyarázat szerint a fehér szín Oroszországban a nemesség és az őszinteség szimbóluma, míg a kék az erkölcsösség, a hűség jelképe, a piros pedig a bátorságot, vitézséget, nagylelkűséget és a szerelmet reprezentálja. A 19. század forradalmi eszméi más értelemmel telítették az orosz lobogó színeit. Eszerint a fehér a szabadság és a függetlenség eszméjét hirdeti, a kék a Szűzanya jelképe, és a piros az önkormányzat szimbóluma. A cári időkben is született egy a kor megfelelő ideológiái szerinti magyarázat: Ebben az esetben a fehér Isten jelképe, a kék szín a cárt szimbolizálta, míg a piros az orosz népet. Ezáltal egyértelmű volt, hogy az uralkodó Isten és a nép között közvetít, és rangban is köztük áll. Az az elképzelés is aktívan él Oroszországban, hogy a három szín a három keleti szláv népet jelképezi. A piros az orosz nép metaforája, a kék az ukránok megfelelője, míg a fehér a fehéroroszok szimbóluma. És végül akad egy interpretáció, amely az univerzumot véli felfedezni az orosz nemzeti színekben. A piros az anyagi világot, a földet jelképezi. A kék az eget, végül a fehér az isteni világot, a mennyeket szimbolizálja.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Oroszország zászlaja témájú médiaállományokat.


Európai országok zászlói
Dél-Európa: Andorra Andorra | Málta Málta | Olaszország Olaszország | Portugália Portugália | Spanyolország Spanyolország| San Marino San Marino | Vatikán Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia Albánia | Bosznia-Hercegovina Bosznia és Hercegovina | Bulgária Bulgária | Ciprus Ciprus | Görögország Görögország | Horvátország Horvátország |
Macedónia Macedónia | Montenegró Montenegró | Románia Románia | Szerbia Szerbia | Törökország Törökország
Észak-Európa: Dánia Dánia | Észtország Észtország | Finnország Finnország | Izland Izland | Lettország Lettország | Litvánia Litvánia | Norvégia Norvégia | Svédország Svédország
Kelet-Európa: Azerbajdzsán Azerbajdzsán | Fehéroroszország Fehéroroszország | Grúzia Grúzia | Kazahsztán Kazahsztán | Moldova Moldova | Oroszország Oroszország | Örményország Örményország | Ukrajna Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria Ausztria | Csehország Csehország | Lengyelország Lengyelország | Liechtenstein Liechtenstein | Magyarország Magyarország | Németország Németország | Svájc Svájc | Szlovákia Szlovákia | Szlovénia Szlovénia
Nyugat-Európa: Belgium Belgium | Franciaország Franciaország | Hollandia Hollandia | Írország Írország | Luxemburg Luxemburg | Monaco Monaco | Nagy-Britannia Egyesült Királyság
Európai Unió Az Európai Unió zászlaja
Függő területek: Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jan Mayen | Jersey | Man-sziget | Spitzbergák
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter-menti Köztársaság