Ung vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ung vármegye (1910)
Ung vármegye címere
Székhely Ungvár
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Ung vármegye térképe

Ung vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Vármegye Magyarország tiszajobbparti részében; határai északon Zemplén vármegye és Galicia, keleten Bereg vármegye, délen ugyanaz és Szabolcs vármegye, nyugaton Szabolcs és Zemplén vármegye.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Földrajza

Területe 3052,84 km2. Északi nagyobb felét magas hegységek borítják, csak déli és nyugati része lapályos, a nagy magyar alföld északkeleti öblét alkotja, melynek tengerszint feletti magassága 106-130 m. E síkságot nyugaton a Vihorlát hegység szegélyezi, mely a Vihorlát (1074 m.), Motrogun (1019 m.) és Szinnai kő (1007 m.) nevüűcsúcsokban emelkedik legmagasabbra; ehhez kelet felé a Proprisni hegycsoport (1020 m.) csatlakozik. Az Ung folyó völgyén túl a Polyána csoportja következik (a Makovica csúccsal, 978 m.), mely a Szinyákba (992 m.) megy át. Ettől északra Polonina Runa csoportja (1482 m.), végül a galiciai határon a Keleti Beszkidek csoportja emelkedik, melynek legmagasabb orma a Ravka (1300 m.). Ezeket a hegységeket számos jelentékeny folyó völgye választja el egymástól.

[szerkesztés] Vízrajza

Maga a Tisza csak déli határán kis területen érinti Ung földjét, tulajdonképen az Ung a vármegye fő folyója; ez északkelet-délnyugati irányban folyik végig a vármegyén, jobbról az Ublya s Cserna, balról a Lyuta és Turja vizét véve fel magába. Az Ung a Laborcba ömlik, mely a vármegye nyugati határát képezi, mig a Latorca, mely a Szinyák és Polyána vizeit (Sztara, Viela, Cigánypatak) egyesíti magában, délen jelöli a határt. Zéténynél a Laborccal egyesülve a Bodrog nevet veszi fel. A Cserna és Ung alsó folyása mentén kisebb mocsarak, a Vihorlátban szép tengerszem van. Ásványvíz források Szobráncon és Uzsokon fakadnak.

[szerkesztés] Éghajlata

Éghajlata a déli részen az alföldi klímához hasonlít, míg északon inkább hegységi jellegü, zordabb. Ungvár évi közepes hőmérséklete 8,8° C., a január hónapé - 3,4, a juliusé 19,6°. A hőmérséklet szélsőségei 34,8 és - 21,4 C°, az abszolut ingadozás 56,2 C°. A csapadék mennyisége általában véve nagy; még a síkságon is (Csap) 719 mm. a csapadék évi mennyisége, Ungváron 798, az Ung egyik mellékvölgyében fekvő Új-Kemencén már 1064 és a Keleti Beszkédekben (Sztannán) már 1195 mm.


[szerkesztés] Lakói

A lakosok száma volt 1870-ben 130,032 és 1891-ben 135,247, mihez azonban még 2086 katona járul. Egy km2-re 45 fő esik és igy Ung a ritkábban lakott vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 37,182 magyar (27,5%), 10,318 német nyelvünek vett zsidó, 40,035 tót (29,6%) és 46,521 rutén (34,4%). A magyarság létszáma az utolsó évtizedben 3519 lélekkel (8,6%) csökkent. A nem magyar ajkúak közül 9941 egyén (10,1%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 28,836 róm. kat. (21,2%), 72,190 gör. kat. (53,4%), 516 ág. evang., 18,055 ev. ref. és 15,599 izraelita. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 993, őstermelés 33,233, bányászat 3, ipar 5279, kereskedelem 1147, hitel 20, közlekedés 264, járadékból élő 519, napszámos 9967, házi cseléd 3140, háztartásban 26,125, egyéb foglalkozásu 224. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés. Az ipar még fejletlen, de újabb időben lendületet vesz; főbb ipartelepei: 1 hajlítottfabutor-gyár, 1 székgyár, 1 vasgyár és öntő, több gőzfűrész és faárugyár, 1 agyagárugyár, több műmalom és szeszgyár. Van a vármegyében 2 bank, 2 takarékpénztár és 2 szövetkezet. A vasúti vonalak hossza 79 km. (13 állomással); állami útja 152 km., törvényhatósági útja 146 km. és községi útja 479 km.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer