Litvánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Litván Köztársaság egy köztársaság Északkelet-Európában a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délkeletről Oroszország Kalinyingrádi területe határolja. Egyike a három balti államnak.

Lietuvos Respublika
Litvánia zászlaja Litvánia címere
(Litvánia zászlaja) (Litvánia címere)
mottó: nincs
Kép:LocationLithuania.png
Hivatalos nyelv litván
Főváros Vilnius
Elnök Valdas Adamkus
Miniszterelnök Gediminas Kirkilas (2006. július 4. óta)
Terület
 - Teljes
 - % víz
128.
65,200 km²
Népesség


 - Teljes (2003.)
 - Népsûrûség

125.


3 592 561
55,1/km²

Függetlenség


 - Kikiáltva
 - Elismerve

Oroszországtól


1918. február 16.
1920. július 12.

Pénznem Litas (LTL)
Idõzóna UTC +2
Himnusz Tautiska Giesme
TLD .lt
Hívószám +370
Kép:Lh-terkep.png


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

1918. február 16-án Litvánia ismét kinyilvánította (korlátozott területen) a függetlenségét. Területi vitái voltak Lengyelországgal (a Vilnius régió és a Suvalkai régió miatt), Németországgal (a Klaipėda régió kapcsán), valamint a későbbi Szovjetunióval. A két világháború között Litvánia alkotmányos fővárosa Vilnius volt, habár a város lengyel fennhatóság alatt volt. Abban az időben a litván kormányzat az ideiglenes fővárosban, Kaunasban székelt.

1940-ben, a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunió magához csatolta Litvániát. Később német megszállás alá került, amelynek során a litván zsidók 90%-át kivégezték. Ez volt a Holocaust egyik legnagyobb halálozási aránya. Végül Litvánia 1945-ben ismét a Szovjetunió része lett.

Ötven éves kommunizmus után Litvánia a kommunistaellenes és függetlenségi mozgalom, a Sajudis vezetésével 1990. március 11-én kikiáltotta függetlenségét az első volt szovjet tagállamként. A szovjet hadsereg 1991. augusztusáig sikertelenül próbálta ezt megakadályozni. 1991 januárjában a vilniusi TV-toronynál kialakult összecsapásban a szovjet ejtőernyősök vissza akarták foglalni a TV tornyot, s 14 litván nemzetiségű polgárt lőttek le. Az utolsó szovjet katona 1993. augusztus 31-én hagyta el az országot, korábban mint az NDK-t.

1991. február 4-én Izland volt az első ország, amely elismerte Litvánia függetlenségét, és Svédország először nyilvánította konzulátusát nagykövetséggé. Az Amerikai Egyesült Államok nem „reagált”, mivel soha nem ismerte el Litvánia és a két másik balti állam a szovjet megszállását.

Litvánia 1991. szeptember 17-én lépett be az ENSZ-be. 2001. május 31-én a Világkereskedelmi Szervezet 141. tagjává vált. 1988. óta egyre szorosabb kapcsolatban van a nyugati világgal, így 1994. január 4-én az első balti állam, amely jelöltette magát a NATO-ba. 2002. november 21-én elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a NATO és Litvánia között. 2004. március 29-én a NATO teljes jogú tagjává vált. 1998. február 1-jén az Európai Unió társult tagja lett, aláírva 2003. április 16-án a csatlakozási szerződést. A litvánok 91%-a egy 2003. május 11-én megtartott népszavazáson támogatta a csatlakozást, és az ország 2004. május 1-jén tagja lett az EU-nak.

[szerkesztés] Államszervezet

Litvánia államfője a köztársasági elnök, akit közvetlenül választanak meg négy éves időtartamra. Az elnök felügyeli kül- és biztonságpolitikát. A parlament jóváhagyásával kinevezi többek közt a miniszterelnököt és az alkotmánybíróság (Konstitucinis Teismas) tagjait.

A litván parlamentnek (Seismas) 141 tagja van, akiket 4 évre választanak meg. Egy politikai párt jelöltje legalább 5 %-os támogatottsággal juthat be a parlamentbe.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Litvánia tíz megyéből áll (apskritys - megye, apskritis - megyék). Minden megye neve megegyezik a megyeszékhely nevével. A megyék 56 közigazgatási egységre vannak felosztva (városok és vidéki körzetek). Ezt a közigazgatási felosztást 1994-ben hozták létre.

Litvánia a következő történelmi és kulturális régiókból áll:

  • Aukštaitija - „Felföldek”
  • Samogitia - vagy Žemaitija, „Alföldek”
  • Dzukija (Dzūkija vagy Dainava).
  • Sudovia (Sūduva vagy Suvalkija).
  • Továbbá: Mažoji Lietuva - „Porosz Litvánia” (Prūsų Lietuva, azaz Königsberg környéke), amely jelenleg orosz fennhatóság alatt van.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják.

Kb. 100 km hosszú partvonallal rendelkezik, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyik nagy tengeri kikötő, Klaipėda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van, amely egy Königsbergtől délre kezdődő sekény lagúna.

Néhány tudós szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.

[szerkesztés] Vízrajza

A fő folyó, a Nemunas és néhány mellékfolyója hajózható.

[szerkesztés] Éghajlata

Az éghajlat tengeri és kontinentális között változik, csapadékos, mérsékelt téllel és nyárral.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Gazdaság

2003-ban, az EU-csatlakozás előtt Litvániának volt a legnagyobb gazdasági növekedése az összes tag- és tagjelölt ország között, elérve a 8,8 %-ot a harmadik negyedévben. 2004-ben a GDP növekedése 6,6 % volt, amely hatásos gazdasági fejlesztést tükrözött. 1998-ig Litvánia rendelkezett a legnagyobb oroszországi kereskedelemmel a balti államok közül. Az 1998-as orosz gazdasági váltság miatt az ország főleg a nyugat irányába fordult.

Litvánia a Világkereskedelmi Szervezet tagjává vált és 2004. május 1-jén belépett az Európai Unióba. Hivatalos adatok szerint a belépés 2004-ben 10,6 %-ra csökkentette a korábbi nagy munkanélküliséget, mások azonban azt állítják, hogy ez a nagy elvándorlásnak köszönhető. Litvánia nagyjából befejezte a nagy állami létesítmények privatizálását. A nemzeti pénznem, a litas 2002. február 2-től az euróhoz van rögzítve EUR 1.00 = LTL 3.4528 árfolyamon.

Annak ellenére, hogy a litván gazdaság kétségtelenül növekedik, sok ember még mindig szegénységben él és a helyzet látszólag nem javul. Egy 2005 júniusában közzétett amerikai jelentés szerint a $107.5 havi minimálbér 1998. júniusa óta változatlan, amely jóval a szegénységi küszöb alatt van. Az átlagfizetés $336.8 havonta [1].

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

  • Litvánia legnépesebb települései: Kaunas, Klaipéda, Siauliai, Panevezis, Alytus

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az ország népességének 83.5 %-a litván, amelyek a litván nyelvet beszélik. Ez a hivatalos nyelv. Néhány nagyobb kisebbség is jelen van: lengyel (7 %), orosz (5 %) és belarusz (1.5 %).

A lengyelek alkotják a legnagyobb kisebbséget, főleg Litvánia dél-keleti részében (Nyugat-Vilnius régió). Az orosz a második legnépesebb kisebbség, akik többséget alkotnak Visaginasban, de jelen vannak még Vilniusban és Klaipėdában is.

Vallási megoszlás: 90% római katolikus, ortodox 5%, protestáns 3%, egyéb 2% (2003)

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország