Miskolc tömegközlekedése
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Miskolc tömegközlekedéséről egy cég, a Miskolc Városi Közlekedési ZRt., vagy MVK ZRt. (korábban Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely több más város tömegközlekedési cégével ellentétben nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolcát.) A város járműparkja buszokból és villamosokból áll, 45 busz- és 2 villamosvonal van. A villamosközlekedés jelenleg egy vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost. A buszok jellemzően sötétkékek, a villamosok többnyire citromsárgák (az újabbak pirosak).
Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrendszerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik, ennek a turisztikai vonzerőt leszámítva más jelentősége nincs.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A miskolci tömegközlekedés története
A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.
1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a Belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon (egy 1871-ből fennmaradt rendelet, mely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben).
A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni. A villamosvonalat dr. Csáthy Szabó István tervezte. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.
1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. (Jelenleg naponta 90 000-en utaznak Miskolcon csak a két villamosvonalon; a buszokkal együtt 430 000-en.) A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg.
A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.
1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrendszerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrendszerinti autóbuszjárata.
Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-től közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.
A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.
A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A II. világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.
1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemreméltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.
A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrendszerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.
Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.
1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. Ez sok kritikát váltott ki.
Egy átlagos megállóban naponta 150 járat halad át, ami 8 perces átlag követési időt jelent.
A közlekedés korszerűsítésére újabb és újabb tervek születnek, időnként felmerül a trolibuszok bevezetése, illetve az Avasra közlekedő siklóvasút ötlete is, ezek azonban a mai napig csak tervek maradtak. Tervbe vettek még egy Diósgyőrbe közlekedő gyorsvillamosjáratot is.
2005-től a cég neve MVK ZRt.
[szerkesztés] A járműpark
- 214 darab busz, ebből 144 csuklós; 45 alacsonypadlós (ezeket a tolószékben ülők is tudják használni). Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3B, 5, 11, 15, 19, 20, 23, 24A, 24B, 29, 36, 38, 39, 67, 68.
- 46 darab villamos. (2006-os adat)
- Az alábbi vonalakon kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek: 20, 24A, 38
[szerkesztés] Buszok
- 1 Ikarus 31 (nosztalgiabusz 1951-ben készült)
- 1 Ikarus 250 (különjárati busz és télen síjárat)
- 26 Ikarus 260
- 37 Ikarus 280 (csuklós)
- 4 Ikarus 412 (alacsonypadlós)
- 9 Ikarus 415
- 20 Ikarus 435 (csuklós)
- 2 Rába Premier 091
- 6 Rába Premier 291 (csuklós)
- 6 MAN NL 223 (alacsonypadlós)
- 20 MAN SL 223
- 42 MAN SG 263 (csuklós)
- 35 Neoplan Centroliner N4522 (csuklós alacsonypadlós)
- 1 MAN RH-413 (különjárati busz)
[szerkesztés] Villamosok
- 1 FVV HCS-3 (nosztalgiajármű 1962-ben épült)
- 1 FVV HCS-10
- 18 CKD Tatra KT8D5 (1V járaton üzemel)
- 19 Siemens E1 (2V járaton üzemel)
- 6 Lohner C3 (pótkocsi)
- 1 M5 (hóseprő)
[szerkesztés] Járatok
[szerkesztés] Buszok
|
|
[szerkesztés] Villamosok
- 1V: Tiszai pályaudvar – Diósgyőr
(az első és utolsó járatok villamospótló buszok) - 2V: Tiszai pályaudvar – Vasgyár
[szerkesztés] Egyéb
- Az MVK.ZRt. üzemeltet két gyorsjáratot 101 és 101B jelzéssel és egy express járatot SÍ jelzéssel, valamint egy ingyenes járatot CORA jelzéssel.
- Az operafesztivál és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is a 2V viszonylaton (egyedi menetrend alapján közlekedik).
- az MVK ZRt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
- Sokan kritizálták, hogy a cég miért ZRt.-nek írja a nevét Zrt. helyett. A válasz rendkívül prózai: a Cégbíróság ilyen néven jegyezte be a társaságot 2005-ben.
[szerkesztés] Források
- MVK ZRt. hivatalos oldal
- A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p.94.) ISBN 963031973X
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- MVK ZRt. hivatalos oldal
- BorsodVolán hivatalos oldal
- Tömegközlekedés.lap.hu
- Lillafüredi kisvasút
- Garázsmenet A miskolci tömegközlekedés és járműpark részletes ismertetése, képekkel
- Miskolci Tömegközlekedésrajongók Honlapja négy nagyvárossal foglalkozik, de Miskolccal a legrészletesebben
- A miskolci villamos honlapja
- Perlaki Attila volt forgalmista honlapja humoros történetekkel
- Megjegyzések a 2004-es miskolci fejlesztési koncepcióhoz
- SVRV Sajó-völgyi Regionális Vasút terve
- Miskolci vasútbarát oldala információkkal a helyi közlekedésről is
- Miskolc közösségi közlekedésének bemutatása
- Miskolc közösségi közlekedésének változásai 1897-2004 (utolsó 30 év menetrend-archívummal)
- Muzeális értékű busz az MVK-nál régi képekkel
- Index fórum
- Hajtó Bálint miskolci oldala
- Száz éves a diósgyőri villamosközlekedés (a MiskolciNapilap cikke)
- Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei
| Tömegközlekedés a magyar városokban | ||
|---|---|---|
| Budapest | Debrecen | Győr | Miskolc | Pécs | Szeged | ||



Based on work by