Kossics József
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kossics József: (1788. október 9. k. Bagonya - 1867. december 26. Felsőszölnök). Szlovénul: Jožef Košič Plébános, etnográfus, író. Az első magyar és szlovén nyelvű tájmonográfia szerzője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
[szerkesztés] Tótsági évek
Édesapja id. Kossics József tanítómester 1780 körül települt át a horvátországi Varasdról a történeti muramenti Tótság (ma a Vendvidék) vidékére testvérével Marjannával, Bagonyára (ma Bogojina, Szlovénia). A férfi itt vállalt tanári állást. 1785-ben vette feleségül a szlovén kisnemesi származású ivaneci Anna Kregart, akitől négy fia született. Az ifjabbik József a másodikként jött a világra. Papi pályára készülvén Kőszegen és Szombathelyen tanult. Bátyja, Kossics Ferencz szintén egyházi pályára lépett és a zágrábi püspökségben lett plébános. Nyaranta Belatincon (ma Beltinci, Szlovénia) töltötte idejét Ivanóczy Ádám esperes-plébánosnál. Már ekkor próbálkozott versírással. Egyik verse, amit Ivanóczyhoz írt, nyomtatásban jelent meg 1813-ban Szombathelyen. 1811-ben szentelték pappá Szombathelyen. 1816-ig káplánként működött a ma Szlovéniához tartozó településeken mint Bántornyán, Felsőlendván, Muraszombatban, Vízlendván és Szarvaslakon, végül Alsószölnökön lett plébánoshelyettes.
[szerkesztés] Papi szolgálat Felsőszölnökön
1829 júniusában kapta meg a felsőszölnöki plébániát. Az amúgy is nagy területű egyházközséget több mint három évtizedig egyedül látta el és csak 1863-ban kapott káplánt.
Felvilágosult szellemű, nagyon művelt, amellett sportos, erős testalkatú és jó fizikumú ember volt kortársai leírása alapján. Előfizetett magyar, szlovén és német nyelvű tudományos és irodalmi folyóiratokra, s gazdag könyvtárral rendelkezett. Publikált a Vörösmarty Mihály szerkesztette Tudományos Gyűjteményben, aminek rendszeres előfizetője volt. Kapcsolatban állt a korabeli magyar és szlovén értelmiséggel. Írt verseket, néprajzi, történeti és vallási tárgyú műveket. 1851-ben fordított le egy német nyelvű imakönyvet, ami életében két kiadást élt meg. A helyi katolikus híveknek Küzmics Miklós plébánosnak (a Biblia vend fordítója) vend (szlovén) nyelvű vallásos tartalmú műveit ajánlotta, ezek közül egy imakönyvet egy keresztútról szóló melléklettel maga bővített. A szlovén kissebségnek a magyar nyelvtanuláshoz írta Kis magyar nyelvtan (1833) c. könyvét, amellyel minden ellenkező véleménnyel szemben nem magyarosítani, hanem a gyér magyarországi szlovén értelmiségi réteget kívánta gyarapítani, mondván: így ,,lehetnek (a szlovének) hajdúk, bírók, szolgák ugyanis anyanyelvükkel nem lehetnek sem okosak, sem gazdagok ebben a Bábelhez hasonlító soknemzetiségű Magyarországon. A könyv vend nyelvjárásban szóló nyelvészeti terminológiáját Kossics alkotta meg.
[szerkesztés] Alkotások és kutatások
A magyarországi szlovénekről szóló műve a Magyar Országi Vendus-Tótokról (1824-1828). A művének először névtelenül jelent meg a bécsi Magyar Kurirban, Csaplovics János szerkesztésében. Másodszor a Tudományos Gyűjtemény közölte immár a szerző nevével. A mű német fordítása is megjelent, de szintén névtelenül. Szlovén változatát csak 1992-ben adták ki. Kossics az aki először ,,szlovén" névvel illeti ezt a nemzetiséget, bár az ókori vandálok leszármazottjainak véli. Korábban a 18. század végi tótsági papi értelmiség a windisch-vend szóra alapozva vezette vissza a vendek őseit a vandálokig.
A Magyar Országi Vendus-Tótokban közli a lakosság lélekszámát, leírja házaikat, azok külsejét, berendezését, az embereket, kinézetüket, egészségi állapotát, gasztronómiáját, természetét, vallását, művelődését, stb. Komolyan foglalkozik az alulképzettségről, a rossz egészségügyi viszonyokról és egyéb szociális problémáikról. Külön részt szentel a vendus népnév eredetével. ,,Azóta anyanyelvén szlovin maradt e nemzet pór része, de ugyan annak megkülönböztet része állandóan Vandalus nevezettel illeti és mondja a maga földit." Igaz helytelenül ítélte meg a származásukat, de kutatásaiból és ismereteiből indul ki kortársa Bitnitz Lajos magyar tudós, aki igazolta ezen etnikum szlovén származását. Kossics leírja a magyarországi szlovének történetét és kultúráját két könyvben. Lelkes híve és támogatója volt a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésnek, ehhez írt verseket is, egyik A Pesti Magyar Színház megynyitására (1837), amelynek vend fordítását is maga tette közzé.
[szerkesztés] Kossics József jelentősége
Kossics segédkezett a helyi jobbágyság önkéntes örökváltsággal történő felszabadításában is. A magyarországi szlovén nyelv megörökítésében és ápolásában is nagy szerepe volt. Szlovén nyelvű vallásos tartalmú művei fontos szerepet játszhatnak a magyarországi szlovénség nemzettudatának és nyelvének megőrzésében, s használják is a vidéken, de tényleges alkalmazásának gátat vett a jelenkori ifjúságból való vallásos és nemzeti érzület hiánya.
[szerkesztés] Művei
- Magyar Országi Vendus-Tótókról, 1824-1828
- Kis magyar nyelvtan, 1833
- Keresztút XIV. stációval, 1843
- A művelt szlovén férfi és nő a Mura és a Rába között, 1845-1848
- A Vas és Zala megyei szlovének régiségei, 1845
- A magyar királyság története, 1848
- Jézushoz kívánkozom, 1851


Based on work by