Let It Bleed
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| The Rolling Stones Let It Bleed |
||
|---|---|---|
| Típus | nagylemez | |
| Megjelent | 1969. december 5. | |
| Felvételek | Olympic Studios, London 1968. november 16-17. 1969. február 10-november 2. |
|
| Stílus | Rock | |
| Hossz | 42 perc 21 mp | |
| Kiadó | Decca Records/ABKCO Records (UK) ABKCO Records (US) |
|
| Producer | Jimmy Miller | |
| Kritikák | ||
| The Rolling Stones kronológia | ||
| Through the Past, Darkly (Big Hits Vol. 2) (1969) |
Let It Bleed (1969) |
Get Yer Ya-Ya's Out! The Rolling Stones in Concert (1970) |
1969. december 5-én jelent meg a The Rolling Stones Let It Bleed című albuma. Itt mutatkozott be a zenekar új gitárosa, Mick Taylor.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Bár a "You Can't Always Get What You Want" felvételét már 1968 novemberében (a Beggars Banquet megjelenée előtt) elkezdték, a Let It Bleed munkálatainak fő időszaka 1969 februárjában kezdődött, és egészen novemberig húzódott. Brian Jones csak a "Midnight Rambler" és a "You Got the Silver" című dalokban játszik. Az új gitáros, Mick Taylor a "Country Honk" és a "Live with Me" című dalokban működött közre. A "You Got the Silver" a Stones első dala, amit teljes egészében Keith Richards énekel.
1968-ban Richards megismerkedett Gram Parsonsszel, aki egy dél-afrikai turné előtt hagyta ott a The Byrdst. Parsons komoly hatást gyakorolt Richards zenei ízlésére, bevezette a country rejtelmeibe; ennek eredményeképp a Rolling Stones felvett egy igazi honky-tonk stílusú dalt "Country Honk" címmel – ennek rockosított változata a "Honky Tonk Women". A "Country Honk"-ban játszott Byron Berline hegedűs is, aki gyakran dolgozott Parsonsszel. Parsons többször kérte, hogy jelöljék szerzőségét, de Jagger és Richards azt állította, hogy a dal hangszerelését még Brazíliában eltöltött vakációjuk idején dolgozták ki. Parsons épp akkoriban mutatta meg a zenekarnak régi countrylemezeit, így neki is lehetett szerepe abban, hogy a Stones átmenetileg más vizekre evezett; 1976-os Sleepless Nights című válogatásalbumán megtalálható a dal feldolgozása módosított szöveggel és hangszereléssel.
Az album felvételei különösen nehéz időszakban zajlottak, Jones és a zenekar között patthelyzet alakult ki. A Stones sokak szerint olyan hatásos képet alkotott az 1960-as évek árnyoldaláról, amilyet csak kevesen tudtak. Amellett, hogy még ma is ez az egyik legnépszerűbb albumuk, a Let It Bleed a második aközül a négy album közül, melyek a zenekar művészi csúcspontját jelentik. A másik három az 1968-as Beggars Banquet, az 1971-es Sticky Fingers és az 1972-es Exile on Main Street.
Az albumot a kritikusok kedvezően fogadták, a brit listákon 1., az USA-ban a 3. helyet érte el, itt dupla platinalemez lett.
1998-ban a Q magazin olvasói a Let It Bleed-et minden idők 69. legjobb albumának választották, míg 2000-ben a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján a 28. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 32. helyre sorolták. Ugyanebben az évben a VH1 zenecsatorna közvéleménykutatásán a 24. helyre került.
[szerkesztés] Az album dalai
Minden dalt Mick Jagger és Keith Richards írt, kivéve, ahol jelölve van.
- "Gimme Shelter" - 4:31
- "Love in Vain" (Robert Johnson) - 4:19
- "Country Honk" - 3:07
- "Live with Me" - 3:33
- "Let It Bleed" - 5:28
- "Midnight Rambler" - 6:53
- "You Got the Silver" - 2:50
- "Monkey Man" - 4:11
- "You Can't Always Get What You Want" - 7:29
[szerkesztés] Közreműködők
[szerkesztés] Produkció
| Minden idők 500 legjobb albuma - Rolling Stone magazin | |||
| Előző album: Bob Dylan Bringing It All Back Home 31. |
Let It Bleed 32. |
Következő album: Ramones Ramones 33. |
|

