Uppsala
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Közigazgatás | |
| - Járás | Uppsala járás |
| - Megye | Uppsala megye |
| Terület | |
| Népesség | |
| - Járás | 183,308 [1] |
| Honlap | www.uppsala.se |
| Koordináták | |
Uppsala (régebben Upsala) város Svédországban, Uppsala megye (svédül Uppsala län) székhelye és az ország egyházi központja, 1164-óta az uppsalai érsek székvárosa. Lakosainak száma 130.000. Ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Uppsala Közép-Svédországban, Stockholmtól 70 km-re északra fekszik. A város Uppsalaslätten termékeny talaján épült, melyet a Fyris folyó (Fyrisån) öntöz. A folyó partjait végig buja növényzet szegélyezi. A folyóval párhuzamosan Uppsalaåsen jégkorszaki hegyháta fut, ezen mintegy 30 méteres magasságban áll Uppsala erődje, mely a város nagy részéről látható.
[szerkesztés] Története
Uppsala eredetileg a maitól néhány kilométerrel északabbra feküdt, azon a helyen, amelyet ma Gamla Uppsala (Ó-Uppsala) néven neveznek. A mai Uppsalát régen Östra Arosnak nevezték. Ó-Uppsala középkori források szerint a pogány időkben az ország központja volt, ahol a pogány istenek főtemploma állt. A 11. században a keresztény hittérités idején a város mintegy ötven éveig ellenállt a keresztény erőknek, de végül elfoglalták és a pogány templomot lerombolták. Mivel a város pogányság központja volt, ez lett a keresztény egyház központja is. Előbb püspökség, majd 1164-ben érsekségi rangra emelték. Svédország első érseke egy Alvastra nevű szerzetes lett, aki érsekként a Stefan nevet vette fel.
A mai Uppsala területe a régi Östra Aros tulajdonképpen Ó-Uppsala kikötője volt. 1274-re a Östra Aros megelőzte a fejlődésben a régi fővárost, és miután ebben az évben Gamla Uppsala katedrálisa leégett, az érsek is ide költözött, ahol új, pompás székesegyházat építtetett. Uppsala lett Skandinávia legrégibb egyetemének székhelye is, melyet 1477-ben alapítottak. Carl Linné, az egyetem egyik híres tanára, hosszú ideig élt Uppsalában.
1702-ben a város egy pusztító tűzvészben leégett. Számos történelmi emlék és érték pusztult el ekkor, de a későbbi századok folyamán is, amikor még nem ismerték fel a műemlékek jelentőségét. Ennek ellenére sok régi épület is megmaradt, különösen a város nyugati részén, ahol a székesegyház, az egyetem és a kastély is áll. A város oroszlános címere 1737-ből szárazik, az idők folyamán többször átrajzolták, mai formájában 1986-óta hivatalos. Az oroszlánmotívum a királyi család oroszlános címerével van kapcsolatban.
A város lakói ma főként a 70 km-re fekvő fővárosba, Stockholmba járnak dolgozni.
[szerkesztés] Látnivalók
- A gótikus székesegyház ma egyike Észak-Európa legnagyobb templomainak, tornyainak magassága 118 méter.
- Uppsalai egyetem (1477).
- Carolus Linnaeus háza és a hozzá tartozó kert a mai napig fennmaradt és látogatható.
- A 16. században a királyi család pompás kastélyt építtetett ide.
- A Stadsskogen, a város központi parkja.
[szerkesztés] Híres Uppsalaiak
- Olaus Rudbeckius
- Carl Linné
- Anders Celsius
- Jöns Jakob Berzelius
- Anders Jonas Ångström
- Dag Hammarskjöld
- Ingmar Bergman
- Arvid Carlsson
- Hans Blix
- Svante Arrhenius
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Uppsala – Hivatalos oldal
- Upsala Nya Tidning – Helyi újság
| Svédország 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistiska centralbyrån[1]) |
|---|
|
Stockholm (1 212 196) | Göteborg (495 849) | Malmö (248 520) | Uppsala (124 036) | Västerås (102 548) | Örebro (95 354) | Linköping (94 248) | Helsingborg (87 914) | Norrköping (82 744) | Jönköping (81 372) | Lund (73 840) | Umeå (70 955) | Gävle (67 856) | Borås (61 929) | Södertälje (59 342) | Eskilstuna (57 867) | Täby (57 834) | Karlstad (56 480) | Halmstad (53 487) | Växjö (51 790) | Sundsvall (48 695) | Luleå (45 036) | Trollhättan (44 046) | Östersund (43 536) | Borlänge (39 640) |


Based on work by