Šiauliai csata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A siauliai csata, más néven saulei, vagy sauleni ütközet 1236. szeptember 22-én a Kardtestvérek rendje valamint a szamogitiai litván és szemigalliai lett harcosok közt lezajlott csata.

[szerkesztés] Előzmény

A kardtestvérek, miután Kurzemét is leigázták, törekedtek orosz és litván területek elfoglalására is. Jaroszlav novgorodi fejedelem ugyan 1234-ben leverte őket, de a vereség nem volt megsemmisítő. 1236 tavaszán betörtek a litván Szamogitiába, majd óriási hadizsákmánnyal Szemigallián át hazamentek.

[szerkesztés] Az ütközet és velejárói

A szemigallok és a szamogitok összefogtak és szeptember 22-én a véres saulei csatában (ma Šiaulia) váratlanul megtámadták, majd megsemmisítették a lovagok seregét. A vereség súlyosan megrendítette a rend katonai erejét, ráadásul elesett a nagymester Volquin és 50 lovag.

A pápa és a német-római császár keményen megrótta a rendet, amiért korábban brutálisan bánt el az áttért keresztényekkel és nemcsak a pogányokkal. Amiért láthatólag kevésbé törődtek a kereszténység terjesztésével, s inkább a zsákmányszerzéssel és a feudális birtokok kiépítésével foglalkoztak, a Kardtestvérek rendjét 1237-ben feloszlatták, majd elrendelték újjászervezését és beolvasztását a Német lovagrendbe, így annak egyik ága lett és nagymestere nevezte ki vezetőjét egészen 1525-ig.

A kardtestvérek 1241-től az autonóm rigai érsekséggel, valamint a tartui, a saare-läänei és a kúrföldi püspökséggel konföderációt alkotva önálló államalakulatot képzett (Ó-Livónia), így Livónia meghódítása és erővel történő keresztelése tovább folytatódott, s gyakran feudálisan elnyomták a lakosságot, ami 1259-ben a livóniai népek nagy felkeléséhez vezetett.

A Német lovagrend sose tudta oly hathatósan ellenőrizni északra fekvő területeit, mint Poroszországot.

[szerkesztés] Források

  • Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó
  • Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon kiadó
  • Vajda Tamás: A Német lovagrend a Baltikumban
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balász: Csaták kiselxikona, Maecenas