Kongói Demokratikus Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

République Démocratique du Congo
(Kongói Demokratikus Köztársaság zászlaja) (Kongói Demokratikus Köztársaság címere)


Nemzeti mottó: Justice, Paix, Travail (Igazság, Béke, Munka franciául).
Himnusz Debout Congolais
{{{előtag}}} Kongói Demokratikus Köztársaság elhelyezkedése
Főváros Kinshasa
(d. sz. 4°24′ k. h. 15°24′)
Legnagyobb város Kinshasa
Hivatalos nyelv francia
Államforma elnöki köztársaság
Elnök Joseph Kabila
Függetlenség
 - Dátuma
Belgiumtól
1960. június 30.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
12.
2 345 410 km²
3,3 %
Népesség

 - Teljes (2006)
 - Népsűrűség

20.

62 660 551
24/km²

Pénznem Kongói frank (CDF)
Időzóna
 • (NYISZ)
CET, EET (UTC+1 és +2)
nincs (UTC+1 és +2)
TLD .cd
Nemzetközi gépkocsijel DRC
Hívószám +243
térkép szerkesztése
Ez a szócikk a Kongói Demokratikus Köztársaságról szól. További jelentéséhez lásd: Kongói Köztársaság.

A Kongói Demokratikus Köztársaság egy állam Közép-Afrika területén. Északon a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán, keleten Uganda, Ruanda, Burundi és Tanzánia, délen Zambia és Angola, nyugaton pedig a Kongói Köztársaság határolja. Az ország mindössze 40 km hosszú tengerparttal rendelkezik a Kongó folyó torkolatánál. Az egykori Belga-Kongó megszűnése után függetlenné vált ország a Kongó-Kinshasa nevet vette fel, majd 1971-től Zaire néven létezett. 1997-ben a neve a jelenleg is használatosra változott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelme

A Kongó-medence területét a középkor évszázadaiban a Kongó Királyság uralta.

A területet az európai gyarmatosítók megjelenésétől a rabszolgakereskedelem sújtotta, amely óriási emberveszteségeket okozott. A portugálok, hollandok és angolok után a 19. század második felében a kelet-afrikai Zanzibár kereskedői is megjelentek a területen, akik évi 50-70 ezer embert hurcoltak el Zanzibár, illetve a Közel-Kelet területére.

1885-től kezdve II. Lipót belga király kegyetlen imperialista diktatúrája uralkodott egy negyedszázadon át. A Kongói Szabadállamnak nevezett terület a király magángyarmata volt, ahol milliók rabszolgamunkájával számtalan gumiültetvényt létesítettek és tartottak fenn, a népirtás módszereit alkalmazó zsoldoshadsereg közreműködésével. Az ország lakosságának létszáma ebben az időszakban 15 millióval csökkent. (Tehát évente egymillió fővel) 1908-ban a nyílt terrort felszámolva Belgium átvette a hatalmat a közigazgatás fölött. Az országot ettől kezdve Belga-Kongónak nevezték, megkezdődött a bányakicsnek kiaknázása és az ültetvények megalapítása. 1960-ban elnyerte függetlenségét az ország, amit háborús és polgárháborús rendszerek sora, majd diktatúra követett.

1998 óta a második kongói háború sújtja az országot, amely a világ legvéresebb fegyveres konfliktusa a II. világháború óta. Ebbe a háborúba a térség szinte minden állama beleavatkozott - Ruanda és Uganda a jelenlegi hatalmi elit ellen, Zimbabwe, Angola, Namíbia, Csád és Szudán pedig a védelmében. Bár az országban jelen vannak az ENSZ békefenntartó katonái, mégis vannak egyes vidékek, ahol a lázadóknak teljes hatalmuk van.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Az ország legnagyobb részét az őserdőkkel borított, folyókban és peremhegységekben gazdag Kongó-medence borítja. Ez dél fele fokozatosan emelkedő táblás vidékbe, a szavannás Shaba fennsíkba és a Mitumba-hegység-be megy át. Legmagasabb pontja: Margherita 5110 m. Legjelentősebb folyók: Kongó, Ubangi, Kasai, Lualaba, Luapula, Kwango, Lukuga. Legnagyobb tavak: Tanganyika-tó, Mobutu-tó (Albert-tó), Mweru-tó, Kiwu-tó, Rutanzige-tó, Mai-Ndombe-tó.

[szerkesztés] Gazdaság

Afrika egyik természeti erőforrásokban leggazdagabb és harmadik legnagyobb kiterjedésü állama, amelynek fejlődését a belső instabilitás akadályozza. A háború következtében az ország teljesítménye csökkent és adósságállománya is nőtt, 2004-ben meghaladta a 11 milliárd USD-t.

Az életszínvonal az afrikai országok között is nagyon alacsony, ezt igazolja az is, hogy a Világbank még 1994-ben fizetésképtelenné nyilvánította az országot. A Katanga és Kasai régiókban találhatóak a világ legnagyobb iparigyémánt-bányái, de a legértékesebb exportcikke a réz. Jelentős urán, arany, ezüst és cink bányászat is folyik az országban.

Az ipar leginkább az ásványkincsek feldolgozására épül. A mezőgazdaság még mindig a dolgozók 2/3-ának ad munkát. Leginkább teát, banánt, cukornádat és más trópusi gyümölcsöket termesztenek. Jelentős még az esőerdőkben található fák kitermelése és a belvízi halászat. Van ültetvényes gazdálkodás is, de ez külföldi tulajdonban van, és az államosítás és a belső politikai helyzet miatt csökken.

  • GNP: (becsült érték) 32 milliárd USD
  • GNP/fő: (becsült érték) 590 USD

A CIA World Factbookban 2000-ben publikált becslés szerint a mezőgazdaság 55%, ipar 11%, szolgáltatás 34% részben járul hozzá az ország bruttó hazai termékéhez (GDP).

A nemzetközi kereskedelembe az ország az ásványkincseivel kapcsolódik be. Fő exportcikkei: kobalt, réz, nyersolaj. Leginkább élelmiszerekre, gépekre, közlekedési eszközökre és kőolajra szorul, amelynek legnagyobb részét Belgiumból importálja. Fő külkereskedelmi partnerei: Dél-Afrika, Nigéria, Kína, Kenya és az USA.

[szerkesztés] Népesség

Az országban mintegy 250 különböző népcsoport él, melynek 80%-a a bantu csoporthoz, 18%-a a szudáni csoporthoz tartozik, a fennmaradó 2% pedig nilóta. A lakosság 50%-a római katolikus, 20%-a protestáns, 10%-a afrikai keresztény, 10%-a mohamedán, 10%-a pedig törzsi vallá-sú.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)