Nőtincs (település)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.882° k. h. 19.1405°

Nőtincs (település)
Nőtincs (település) címere
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Rétsági
Rang község


Terület 20,48 km²
Népesség
Irányítószám 2610
Körzethívószám 35
Térkép
é. sz. 47.882° k. h. 19.1405°
település
Mo. térképén

Nőtincs (szlovákul: Netejč, németül: Nititsch) ezeréves múltra visszatekintő, festői szépségű község Nógrád megye dél-nyugati részén a rétsági kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Demográfiai adatok

A 2001-es népszámlálás alapján a községnek 1213 lakosa van, ebből: magyar: 96,3%; cigány: 0,6%; német: 0,4%; szlovák: 0,4%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,6%. A településen 485 lakás található.

Vallási hovatartozás

római katolikus: 83,1%; görög katolikus: 0,5%; református: 2,8%; evangélikus: 3,6%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,4%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 3,1%; ismeretlen, nem válaszolt: 6,4%

A népesség alakulása

[szerkesztés] Nevének eredete

A falu nevének eredete bizonytalan. Kiss Lajos 1978-as könyvében (Földrajzi nevek etimológiai szótára) a szláv Netyko névből származtatja (a 11. századtól többször telepedtek le szlávok, illetve a magyar seregekben szolgáló Baltikumból származó vitézek a területen), mások a szintén szláv: netecs, netecsa szavakból származtatják, melynek jelentése: nem folyó víz. Ez a falut régen kettéosztó, mára lecsapolt tóra, illetve a Lókos-patak lápos, mocsaras területére utalhat.

A szájhagyomány szerint a Zsukma-völgyben, a Török-dombon állt a nógrádi basa háreme. Az ott fogvatartott magyar lányok hajfonataikból kötelet készítettek, majd ennek segítségével ereszkedtek le a kastély ablakából. A lányok menekülésük alatt szétszórták a hajfonatokat, a falut innen nevezték el a törökök Nőtincsnek.

[szerkesztés] Fekvése

Nógrád megye címere
Nagyít
Nógrád megye címere

Nőtincs Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál található . Budapesttől való távolsága 52 km, a hazánkat Szlovákiával összekötő E77 (Mo.-on 2-es sz.) nemzetközi főútvonal mellett fekszik. A falut a Cserhát dombvidéke és a Naszály ölelik körbe. A település nem rendelkezik vasúti közlekedéssel.

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el.

Lásd még:Nógrád megye

[szerkesztés] Külterületek

Nőtincs-Kapáskút puszta, Zsukma-puszta/Alsó Zsukma erdőőrház

[szerkesztés] Környező települések

Település Felsőpetény Ősagárd Szendehely Berkenye Rétság Tolmács Bánk Nógrád Alsópetény
Távolság ~5 km ~6 km ~6 km ~6 km ~7 km ~7 km ~7 km ~8 km ~10 km


Nőtincs és környéke
Nagyít
Nőtincs és környéke

A környékre -Nógrád megye többi területéhez hasonlóan- az aprófalvas településszerkezet a jellemző, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A falvak egyenletesen, szétszórva helyezkednek el, nagyrészt a völgyekben.

A terület történelmi, építészeti, kulturális és néprajzi értékekben gazdag. A falvakban számos helytörténeti kiállítás található, a térség a palóc, szlovák, sváb etnikum révén hagyományokban gazdag, napjainkban ezeket a hagyományokat próbálják feléleszteni.

[szerkesztés] Története

A falu látképe a Naszályról
Nagyít
A falu látképe a Naszályról

A Nőtincsen talált őskori leletek tanúsága szerint a település már az őskorban is lakott volt. A falu határában 1933-ban kőkorszaki eszközöket és egy csiszolt kőbaltát találtak, 1952-ben egy avarkori temetőt is feltártak, melyet a VII. és a IX. század között használhattak. A honfoglalás idejében valószínűleg királyi birtok volt. A falut először egy 1317-es oklevélben említik Neutych néven. A következő évszázadokban a település neve sokszor változott: Neuchech, Newtyth majd Newtheth néven említik. Az 1600-as években már Nőtencs néven találkozunk a faluval. Az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok volt, később a megye más részeihez hasonlóan Csák Máté fennhatósága alá került. A következő évszázadokban a nemesség birtokolta. A falu folyamatosan gyarapodott, 1415-ben új templomot építettek. Ezután kedvezőtlenebb időszak következett. Nógrád vára 1544-ben esett el, hamarosan 1549-ben Nőtincs is török fennhatóság alá került. 1592-ben török hűbérbirtok. A korszakban megtorpant a település fejlődése. A magyar királyság és a török hódoltság határa a Cserhát területén húzódott, a két nemzet portyái egyaránt sújtották a környéken élőket. A falu lassan elnéptelenedett. A lakosság az északi vármegyékbe menekült. 1594 február 27-én felszabadult Nógrád vára és a környék is. Megkezdődhetett a visszatelepülés. 1620-ban elesett Vác majd 1664-ben Nógrád is, a környék ismét török kézre került. A lakosság nagyrésze ismét elmenekült, vagy elhurcolták a törökök. Az 1680-as évekre újból teljesen elnéptelenedett a falu. Hamarosan visszatértek a lakók, a 18. század elején ismét benépesült a falu. A katolikus vallás a török uralom idején is fennmaradt a környéken. Nőtincs birtokosa a Balassa család lett. Az 1700-as években sok szlovák érkezett, nagyrészt protestánsok. Az új visszatelepülők között nincstelen és szökött jobbágyok is voltak. Nőtincs keletebbre került eredeti helyéről, így a falu külterületére épített templom a település belsejébe került. Az 1700-as évek kezdetén a váci püspök visszakövetelte a templomot a protestánsoktól, majd később átépítésre került sor. 1720-ban indult a katolikus elemi iskola, korábban, az 1600-as években is folyt valamiféle oktatás a községben. 1735-ben tűzvész pusztított, egy tucat fából épült ház a tűz martalékává vált. A jobbágyok a korban mezőgazdaságból, illetve egyesek faszén égetésből éltek meg, (búzát, rozsot, zabot termeltek). Ekkoriban a falut több földesúr birtokolta, a lakosok legnagyobb része szlovák volt, (az 1800-as évek második felében a szlovák lakosság aránya közel 80% volt). 1813-ban földrengés pusztított a településen. 1833-ban lecsapolták a falu közepén elhelyezkedő tavat, mocsarat. Az 1800-as évek végére a falut a Scitovszky család birtokolta. 1856-ban és 1896-ban ismét tűzvészek pusztítottak. 1873-ban kolerajárvány szedte áldozatait. Az 1900-as évek elején a Hönich család alkotta a település vezető rétegét. Az 1910-es évek elején a lakosok száma átlépte az 1000 főt. Az I. és II. világháború 29-29 hősi halottat követelt Nőtincs lakosságából. A II. világháború alatt a német-szovjet frontvonal többször a falu területén húzódott keresztül. Az oktatás a XX. század folyamán több helyszínen folyt: 1945-ig az un. alsó iskolában, majd II. világháború végétől párhuzamosan az alsó iskolában és az ideiglenesen iskola szerepét betöltő Gyurcsányi-Scitovszky kúriában. Ez a helyzet állt fenn egészen 1984-ig, ekkor az oktatás áthelyeződött a jelenlegi iskolába. A volt alsó iskola napjainkban kereskedelmi szerepet tölt be. A kúriát 1984-től nem hasznosították, jelenleg felújítása folyik.

[szerkesztés] Gazdaság

Nőtincs illetve a térség gazdaságát mindenkor meghatározta a főváros, Vác és a Dunakanyar közelsége. A falu életét sokáig a mezőgazdaság határozta meg (a térségben ma is Nőtincsen a legnagyobb a mezőgazdaságból élők aránya, ez a faluban működő termelő szövetkezetnek köszönhető), a XX. század folyamán több ipari vállalkozás is működött a település területén.

[szerkesztés] Műemlékek, látnivalók

  • Római katolikus templom:1415-ben építették gótikus stílusban a falu külterületén, később a a terjeszkedés során került a faluba. Valószínűleg Széchy Miklós építtette. 1720-ban átépítették barokk stílusúra. A török pusztítás ideje alatt hosszabb ideig fedél nélkül állt. 1690-ben helyreállították. Egy ideig a reformátusok használták, ekkor 66 táblából álló festett, kazettás mennyezete volt. Később a váci püspök visszakövetelte a templomot, ekkor a reformátusok Kosdra távoztak. A templom kis dombon áll, főbejárata az előreugró toronyból nyílik. A hajó három részre osztható, boltozatokkal tagolva: a karzat és a hajó között pilléreket, míg a szentély és a hajó között csúcsíves boltozatot találunk. A korábbi hagymasisakú tornyot 1932-ben átalakították egyszerű gúlasisakká. A keleti oldalon mérműves ablak található. A főoltárkép 1858-ban készült, Szent Mártont ábrázolja. Szent Márton a betegek, szegények gyámolítójaként ismert tours-i püspök 316-397 között élt, Franciaország védőszentje. 1976-ban a templom restaurálásakor a keresztboltozatos szentélyben gótikus szentségtartó fülkét (pastoforium) és körülötte 16. századi falképtöredéket tártak fel. Nagy művészeti értékkel bír a templomban található rokokó stílusú szószék is.

A templomon gótikus, barokk, rokokó és népi építészeti stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.

  • Gyurcsányi-Scitovszky Kúria: Klasszicista stílusban épült 1809-ben a Gyurcsányi család rendeltetésére. A nemesi kúriákra jellemző L-alakban, hagyományos stílusban épült. Az épületet angolpark veszi körbe, a park területe a falu terjeszkedése következtében mára összeszugorodott, hogy megőrizzék angolpark jellegét és a még meglévő idős fákat védetté nyilvánították. Az oldalfalakat lizénák és faltükrök tagolják. Az épületen széles, tagolt koronázópárkány fut körbe. 1859-től a Scitovszkyak birtokolták, őket a 20. században a Hönich-Madarassy-Beck család követte. 1945-től általános iskola szerepét töltötte be, az épület 1984-től üresen áll, egy ideig részlegesen lakásként hasznosították. 2 hektáros parkja 1975-től természetvédelmi terület. Jelenleg felujítása folyik
  • Szent Flórián-szobor: keletkezési ideje 1780 körülre tehető. Anyaga festett homokkő. Eredetileg szabadon állt, később, 1869-ben a mai helyére, keretes fali fülkébe került. Valószínűleg a korábbi pusztító tűzvészek (1735, 1856, 1896)emlékére épült. Szent Flórián római tisztből lett keresztény, az egyházüldözés idején mártírhalált halt, az Ennsbe fojtották. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon (a 18. században) terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent. Leginkább égő házzal a kezében ábrázolják, amire két magyarázatot ismerünk:
    • Gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
    • Egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)
  • Nepomuki Szent János kápolna: 1892 épült, nevét a csehországi védőszentről, Nepomuki Szent Jánosról kapta. Nepomuki Szent János a gyónási titok védőszentje. A település peremén, a jelenkori temetőhöz vezető út mellett található.
  • Lókos-pataki tározó: 1997-ben, az Ipolymenti Víztársulat tározóprogramjának keretében létesült. Az 51 hektáros tározó kiváló horgászati, pihenési lehetőséget kínál, emellett árvízvédelmi és tűzivíz-tározó szerepét is betölti. Maximális tárolókapacitása ~1130000 m³, ekkor a vízfelszín közel 43 Ha.
  • Környék: A falu környezete rendkívül sokszínű, az élővilág gazdag. A falu a Naszályhoz vezető túrák egyik kedvelt kiindulóhelye. A környéken több műemlék és vár (Nógrád) is található, a faluhoz tartozó tó is remek kikapcsolódási lehetőséget kínál.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken