Mars Global Surveyor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mars Global Surveyor | |
|---|---|
| Ügynökség: | NASA |
| Építő: | Lockheed Martin Astronautics |
| Küldetés típus: | orbiter |
| Célégitest: | Mars |
| Indítás: | 1996. november 7. |
| Hordozórakéta: | Delta–2 |
| Megérkezés: | 1997. szeptember 11. |
| Tömeg: | 1060 kg (hajtóanyaggal) |
| Pálya: | Mars körüli |
| Inklináció: | ~90° |
| Keringési periódus: | 117.65 perc |
| Apoapszis: | ~378 km |
| Periapszis: | ~378 km |
| Honlap: | MGS (NASA) |
| szerkesztés | |
A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre. A szondával 2006 november elején szakadt meg a kapcsolat, ezzel a küldetése befejezettnek tekinthető.
[szerkesztés] Eredmények
A Science című folyóirat 1998. március 13-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat 1997 októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a Noachis Terra felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, 1997. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kisméretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi mágneses tér maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el. [1]
2005. április 20-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai Mars Express űrszondát kapta lencsevégre, másnap a Mars Odyssey-t. [1]
[szerkesztés] Műszerezettség
[szerkesztés] Forrás
- [1] - Élet és Tudomány, 1998. 15. szám - Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január - március: Amerikai búcsú a Mirtől;
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
[szerkesztés] Külföldi oldalak
| edit Marskutató űrszondák |
|---|
| Elrepülő szondák |
| Keringő szondák Marsz-2 | Marsz-3 | Mariner-9 | Marsz-5 | Viking-1 | Viking-2 | Fobosz-2 | Mars Global Surveyor | Mars Odyssey | Mars Express | Mars Reconnaissance Orbiter |
| Leszálló szondák és roverek Marsz-2 | Marsz-3 | Marsz-6 | Viking-1 | Viking-2 | Mars Pathfinder | MER-A Spirit | MER-B Opportunity |
| Jövendő marsszondák Phoenix | Fobosz-Grunt | Mars Science Laboratory | Mars Telecommunications Orbiter | Beagle-3 | ExoMars | Astrobiology Field Laboratory |


Based on work by