Tószeg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
| Kistérség | Szolnoki |
| Rang | község
|
| Terület | 59,17 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5091 |
| Körzethívószám | 56 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Tószeg község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tószeg Jász-Nagykun Szolnok megye középnyugati részén, a megyeszékhely Szolnoktól délre, 9 km-re fekszik. Megközelíthető közúton és vasúton egyaránt.
Tószeg alacsonyan fekvő alföldi település a Tisza jobb partján.
A Tiszán kívüli élővize a Gerje-Perje csatorna. A község nevezetessége a Gerje menti füves puszták, amely a szomszédos települések füves pusztáival alkot egészet. Sziki növényvilága és a területen megtalálható több mint 200 madárfaj egyedülálló. A Tisza-parti terület jó horgászhelyet és kirándulóhelyet kínál a természetkedvelőknek. E terület része a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetnek.
A község déli határán 30 hektáros horgásztó várja a horgászat kedvelőit és a pihenni vágyókat. Külterületi része ismert és kedvelt vadászterület.
[szerkesztés] Története
Már az őskorban is lakott volt kedvező fekvése miatt, mivel árvíz esetén is megmaradtak a lakóházak.
Tószeg
..., magyar falu, Pest-Solt vmegyében, egy dombon, közel a Tiszához, s ut. post. Szolnokhoz délre 1 mfd. Határa róna és lapályos kiterjed 12000 holdra, mellynek 1/3 rét, 1/3 legelő, 1/3 szántó. Van 64 egész urbéri telke, melly után 2432 h. szántó, 1530 h. legelő a községnek, 220 h. réti és száraz kaszáló; a többi urasági birtok. Földje a világon legkeverékebb, majd szík, majd homok, majd gazdag fekete televényföld. Lakja 1450 lélek, kiknek 3/4 kath., 1/4 reformatus, kath. és ref. anyatemplomokkal. A helység határa szélén folyik a Tisza, de a tó és számtalan erek és mocsárok egészen elzárják a lakosságot a Tiszától, melly gyakran kiönt, különben halakkal bővelkedik. A Tiszán kivül a Gerje patak itt ömlik a tó mocsárjába; melly a helységet árviz idején annyira körülkeriti, hogy egyedül keleti oldalról marad 250 öl széles vizmentt tér, hol a helységbe juthatni. Az itt készitett házfedél cserepek e vidéken leghiresebbek. Van a helység alatt egy Laposhalom nevü domb, melly hajdan kézzel hányatott, s omlásaiból temérdek baromcsontok szakadoznak, különösen egy helyen a szakadásból korom fekete réteg látható, melly fejtegetve elkorhadt buzának látszik. A helység a nagy-abonyi uradalomhoz tartozik, s igy birtokosait lásd Abonynál. Fényes Elek, 1851.
... nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti járásában, (1891) 3312 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, hires régészeti lelőteleppel A Pallas Nagy Lexikona, 16. köt., 1897.
... nagyközség Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok m.-ben, a Közép-Tiszavidékhez tartozó Közép-tiszai-ártér: Szolnoki-ártér kistájegységében, Szolnoktól D-re a Gerje-Perje-pataknál; 4503 l. Határában bronzkori leleteket tártak fel. Magyar Larousse Enciklopédia, 3. köt., 1994.
... 'helység Szolnok megyében' [1368: Thozegh: Bártfai Szabó: Pest m. 85]. Olyan településre vonatkozik, amelyik egy tónak a szögletében, zugában épült. [...] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1978.
Tószeg története
A községet először 1368-ban Nagy Lajos király ceglédi adománylevele említi, Thozegh alakban. Neve két részből összetett, előtagja: tó urali, utótagja: szeg ugor eredetű. Valószínű magyar eredetű település, kedvező fekvése miatt a honfoglalók igen korán megszállták, és attól kezdve folyamatosan lakott. Ezt bizonyítják az oklevelekben szereplő gyakori névelőfordulások.
A XV. században valószínűleg a Wesseni (Vezsenyi) család birtoka, melyet 1466-ban Mátyás király Kinizsi Pálnak adományoz. Világi birtokosai a XVI. században gyakran cserélődtek. A törökkor kezdetétől 1578-ig Werbőczy-birtok. A török hódoltság alatt a budai handzsákhoz tartozik. Ebben az időben püspöki mezőváros, amit a reformációra való áttérés miatt elveszít. A XVI. század második felében erősödik a reformáció hatása, a két gyülekezet Alvég és Felvég falurészekben különül el. A XVIII. század elején jelentős számú új betelepülő érkezik a faluba, akik hagyományukat, mesterségüket is magukkal hozzák, pl. a mezőtúriak a fazekasságot.
Tószeg Kelet-Európa legelső megvizsgált bronzkori telepét, a Laposhalmot mondhatja magáénak, amit a népnyelv „Kucorgó” névre keresztelt át. A Laposhalom régészeti feltárása 1876-ban indult és több ütemben történt. A talált leletek szerepelnek a londoni British Múzeum, a szolnoki Damjanich Múzeum és a helyi múzeum állandó
kiállításán. A Damjanich Múzeum legérdekesebb tószegi lelete egy mamutagyarból faragott pohár, mely 1960-ban került elő a Tisza medréből.
1700-ban már pecsétje volt a településnek, ami sajnos elveszett a II. világháborúban.
Magyarország történetének jelentős eseményei Tószeg történetében is meghatározó szereppel bírnak. Az 1700-as évek eleji Rákóczi-féle szabadságharc eseményei a falu területét is elérték, és az itt élők is kivették részüket a harcokból. Az 1848-49-es szabadságharc idején 94 nemzetőr állítására kötelezték a települést. Tószeg határában ütköztek meg a császári csapatok a Szolnokot védő Damjanich tábornok vezette sereggel. 1912-ben, a katolikus temetőben honvéd-emlékművet avattak. 1896-ban Kossuth Lajos mellszobrát a fia, Ferenc avatta fel a község piac terén. Ez a szobor a negyedik legrégibb Kossuth-szobor Magyarországon, mely napjainkban az iskola melletti parkban látható. 1899-ben ércből készült Kossuth-szobrot állítottak, amely a II. világháborúban a községháza pincéjében összetört.
Az I. világháborúban 1320 tószegit soroztak be, közülük 126-an sosem tértek haza. 1925-ben az I. világháborúban hősi halált halt tószegi katonáknak emléket állító szobrot lepleztek le a katolikus templom kertjében.
A II. világháború 124 tószegi áldozatot követelt, emlékükre 1990-ben emlékoszlopot állítottak a vasútállomással szemközti emlékparkban. A harcok a települést is érintették, alig volt épület, amelyet lövés ne ért volna. Leégett a községháza is minden irattal együtt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a 2004. október 23-án, az SZSZK falán felavatott emléktábla és a katolikus temetőben levő kopjafa.
[szerkesztés] Intézményei
Polgármesteri Hivatal
Címe: 5091 Tószeg, Rákóczi út 37.
Telefon: 56/586070
Fax: 56/586073
E-mail: toszeg.ph@axelero.hu
Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda
Címe: 5091 Tószeg, Rákóczi út 30.
Telefon: 56/431701
Fax: 56/586459
Községi Közkönyvtár Címe: 5091 Tószeg, Rákóczi út 35.
Telefon: 56/586445
Fax: 56/430058
E-mail: tkv@axelero.hu
Címe: 5091 Tószeg, Attila út 31.
Szociális Szolgáltató Központ
Címe: 5091 Tószeg, Rákóczi út 33.
Telefon: 56/586090
[szerkesztés] Nevezetességei
Falusi látkép, régészeti kiállítás, eredeti falusi csárda.


Based on work by