Hunyadi Mátyás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mátyás király pecsétje és aláírása
Nagyít
Mátyás király pecsétje és aláírása
Thuróczy János: Chronica Hungarorum
Nagyít
Thuróczy János: Chronica Hungarorum

Hunyadi Mátyás (Mátyás király, Corvin Mátyás, „az igazságos Mátyás király”; Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 26.), I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul Matej Korvín, csehül Matyáš Korvín, románul Matei Corvin, horvátul és szlovénül Matija Korvin.

A Corvinus nevet Mátyás a család címeréről kapta, amely egy gyűrűt tartó hollót (latinul Corvus) ábrázolt. A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául. Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta emblémája sokáig egy holló volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Hunyadi János kisebbik fia. Apja halála és Cillei Ulrik meggyilkolása után fivérével Lászlóval együtt V. László elfogatja. Az életét féltő király Mátyást túszként Prágába is magával viszi. A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására 1458-ban királlyá választják, ám Szilágyit öt évre kormányzóvá teszik.

Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Szilágyit, akinek koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.

Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.

Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán
Nagyít
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán

Bécsben halt meg. Törvénytelen fia, Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról. Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, és II. Ulászlót választották utódjává. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget annak saját legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

[szerkesztés] Külpolitikája

Mátyás király, főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, és több-kevesebb sikerrel függőségben tartotta az ország déli határain elterülő tartományokat. Később azonban inkább a békére törekedett, ennek érdekében, amennyire lehetett, kész volt az együttműködésre is. Hadjáratokat indított Csehország és Nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni. Ehhez a keresztény Európa jelentős részét magában foglaló Német-római Birodalom erőforrásaira volt szükség, amelyek igénybevételéhez császárrá kellett választatnia magát. Diplomáciája is ezt célozta. 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben Bécset, a királyi széhelyet is ide helyeztette át.

Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt ő végeztette ki a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált.

[szerkesztés] Irodalom

  • Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001. Vince.
  • Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király. Bp., 1990. Helikon.

Előző uralkodó:
V. László
Magyarország
uralkodója

1458-1490
A Szent Korona Következő uralkodó:

II. Ulászló

Előző uralkodó:
László
Cseh uralkodó
1469-1490
A cseh címer Következő uralkodó:
II. Ulászló

[szerkesztés] Lásd még


Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.