Csalogány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Csalogány Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Luscinia megarhynchos (Brehm, 1831) |
|||||||||||||||||
|
|
A csalogány vagy fülemüle (Luscinia megarhynchos), a verébalakúak rendjébe, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó madár.
A legszebben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel[1]. A tojó nem énekel.
Közép-Európában nagyon elterjedt költöző madár. A Kárpát-medencébe áprilisban jön és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföldtulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
[szerkesztés] Források
- Magyar Katolikus Lexikon
- Pallasz Nagylexikon
- National Geographic Magyarország internetes cikke
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről


Based on work by