A kínai Nagy Fal
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kínai Nagy Fal |
||||
A Kínai Nagy Fal |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Kína | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1987 | |||
A Kínai Nagy Fal egy kőből készült kínai erődítmény, amelynek építése Kr.u. III. századtől egészen a XVII. századig tartott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Fal építésének okai
A fal az országba betörni vágyó nomád, harcos, barbár népek ellen volt hivatott védelmet nyújtani. A Nagy Fal előtt számos kisebb falépítési próbálkozás volt már. Épültek bástyák, erődítmények, de nem bizonyultak hatékonynak a mongol, hun, és más népek időszakos rohamai ellen.
221-ben Qin Shi-huan császár kötötte egybe a már meglévő kisebb-nagyobb falakat és bástyákat így próbálta megvédeni az országát a mai mongol pusztaságon élő népek lovascsapatainak támadása ellen. Ekkortájt a fal 5 ezer kilométer hosszú lehetett. Később a meglévő falat a Han dinasztia több mint 10 ezer kilométerre meghosszabította meg. Az ezt követő években szinte mindegyik császár hozzáadott a fal hosszúságához vagy erősségéhez valami pluszt. Így manapság a fal teljes hossza 50 ezer kilométer körüli, hosszabb az Egyenlítőnél és az egyedüli ember keze által létrehozott alkotás, ami az űrből is megfigyelhető.
Öt részben épült fel a Nagy Fal:
- Kr. e. 208 (Qin Dinasztia)
- Kr. e. I. század (Han Dinasztia)
- VII. század (Sui Dinasztia)
- 1138–1198 (Hat dinasztia időszaka)
- 1368–1640 (egészen Hongwu Császártól a Ming DinasztiaWanli Császárig).
A jelenleg is látható Nagy Fal az 1368 és 1644 között urakodott Ming dinasztia idején épült. Ez a Nagy Fal az északkelet-kínai Liaoning tartományból, a Yalujiang folyó partjától indul, kilenc tartományon át, egészen Gansu tartományig húzódik, itt van a híres Jiayu bástya. Végül a Gobi sivatag-nál ér véget. Hosszúsága 7 ezer 300 kilométer.
[szerkesztés] A fal szerkezete
A Nagy Fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.
A fal nagy méretű téglákból és tégla alakú kődarabokból épült. Belsejét agyagból, illetve kőzúzalékból rakták össze. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.
A falat a helybéli parasztok építették, a kormányzó megparancsolta, hogy mindenkinek részt kell venni az építésben. Nagyon sok ember meghalt az építések közben, ezért szokás a Nagy Falat a „a világ leghosszabb temetőjének” is nevezni. Állítólag több mint egymillió ember vesztette életét az építkezés következtében.
A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásait füsttel jelző építményeket építettek. A nyillövésnyi távolságnak köszönhetően egy üzenet 24 óra alatt futott végig a fal teljes hosszán. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszereket és fegyvereket tároltak.A fal mellé hadseregeket telepítettek, hogy azok időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.
[szerkesztés] A fal jelenlegi állapota
A fal nagy részét restaurálták, és a turisták igen kedvelt helye lett. Azonban nagy része az enyészetnek van kitéve és így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal számos modernkori vandalizmusnak is ki van téve, így a graffitisek hada firkálta össze a fal jelentős részeit. A fal köveinek egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A falnak egyes becslések szerint 37%, más becslések szerint 42%-a tűnt el.
A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára.


Based on work by