Ludwig Reissenberger
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ludwig Reissenberger (Nagyszeben, 1819. január 23. – Nagyszeben, 1895. november 27.) erdélyi szász történész, természettudós.
[szerkesztés] Élete
A nagyszebeni gimnáziumban tanult és 1837–39-ben a berlini egyetemet látogatta; hazájába visszatérve a nagyszebeni ág. ev. gimnázium tanára lett és 1863-tól a báró Brukenthal-múzeum őre; egyszersmind a régészeti emlékek felügyelője volt a nagyszebeni kerületben. 1880. november 17. tanári és 1882-ben múzeumőri állásától megvált és nyugalomba vonult. Részt vett a társadalmi életben; mint városi bizottsági tag és az ág. ev. egyház presbitere is mûködött. Iskolai és tudományos célra 7000 váltó forintnyi alapítványt tett; fizikai s meteorológiai műszereit a gimnáziumnak, könyveit, régészeti s egyéb gyűjteményeit pedig a Bruckenthal-múzeumnak hagyta.
[szerkesztés] Művei
Munkálatai Erdély föld- és néprajzára, természettan- és csillagászatra, meteorológiára, állat- és növénytanra, statisztikára, régészetre és numizmatikára, építészet- és művészetre vonatkoznak; mindezen cikkeket, munkákat, különnyomatokat, összesen 78-at, fölsorolják címük szerint Trausch-Schuller munkájukban. Legfontosabbak:
- Die bischöfliche Klosterkirche D'Argys in der Walachei. Wien, 1860. Több szövegképpel és négy fametszetû rajztáblával.
- Künstliche Kunstdenkmäler aus Siebenbürgen. 1. Sier. Kurze Erläuterungen. U. ott, 1887. 24 fénynyom. táblával.
- Die Kerzer Abtei. Mit zahlreichen Illustrationen. Hermannstadt 1894.
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996

