Hollandia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden
Hollandia zászlaja Hollandia címere
(Hollandia zászlaja) (Hollandia címere)
mottó: Je Maintiendrai
(franciául: Fenntartom)
Hollandia elhelyezkedése
Államforma alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv holland, fríz
Főváros Amszterdam, a kormány székhelye Hága
Legnagyobb város Amszterdam
Királynő
Beatrix
Miniszterelnök Jan Peter Balkenende
Terület
 - teljes
 - ebből víz
132.
41 526 km²
18,41% %
Népesség
 - Teljes
 - népsűrűség
58.
16 407 491
395/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
24.
498 703 millió USD
29 412 USD
Pénznem Euró 1 (€) (EUR)
Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2)
Függetlenség
 - kikiáltása
 - elismerése
Spanyolországtól
1568. május 23.
1648. január 30.
Himnusz Wilhelmus van Nassouwe
TLD .nl
Nemzetközi gépkocsijel NL
Hívószám +31
1 2001-ig: gulden
Kép:Netherlands-CIA WFB Map-HU.png

Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A Holland Királyság része a Karib-szigeteken található Holland Antillák és Aruba is. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Hollandia az egyik legnagyobb népsűrűségű ország. Az ország nagy része a tengerszint alatt fekszik. Hollandia többek közt híres a csatornákról, a szélmalmokról, a fapapucsokról, a tulipánokról, a biciklikről és a liberális társadalmi szemlélet módjáról.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

  • Drenthe - székhelye: Assen
  • Flevoland - székhelye: Lelystad
  • Friesland (frízül Fryslân) - székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
  • Groningen - székhelye: Groningen
  • Gelderland - székhelye: Arnhem
  • Limburg - székhelye: Maastricht
  • Noord-Brabant - székhelye: 's-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
  • Noord-Holland - székhelye: Haarlem
  • Overijssel - székhelye: Zwolle
  • Utrecht - székhelye: Utrecht
  • Zeeland - székhely Middelburg
  • Zuid-Holland - székhelye: 's-Gravenhage (vagy Den Haag)

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.

Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Holland Antillák és Aruba.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Történelem


A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant, stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett. A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik - (lásd a térképen). E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 321 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Gazdaság

Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több, mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő).

Hollandia 1999 január elsején, az elsők között tért át a korábbi guldenről euróra. Az euró bankjegyek és pénzérmék 2002 januárja óta használatosak. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség 80.8%-a holland, 8.7%-a egyéb európai, 2.2%-a török, 1.9%-a marokkói, 6.4%-a egyéb országokból érkezett.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Holland tulipán
Nagyít
Holland tulipán

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland