Bokros Lajos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bokros Lajos (* Budapest, 1954. június 26.) közgazdász, politikus, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, egyetemi tanár.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tanulmányai

Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem). Egy évet hallgatott a panamai Állami Egyetemen. Diplomáját 1978-ban szerezte, majd 1980-ben közgazdasági doktori értekezését védte meg.

[szerkesztés] Banki tevékenysége

1989 és 1991 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, ezzel párhuzamosan 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség vezetője, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója volt.

[szerkesztés] Politikai tevékenysége

Az 1990-es választásokon a budapesti területi listáról az MSZP színeiben került be a parlamentbe, azonban két hónappal később lemondott.

1995. március 1-je és 1996. február 29-e között pénzügyminiszter. Miniszterként Békesi Lászlót követte, utóda a későbbi miniszterelnök, Medgyessy Péter volt.

[szerkesztés] A Bokros-csomag

Egyes vélemények szerint a Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995. márciusában bejelentett Bokros-csomaggal pénzügyminiszterként meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági stabilitásának megteremtésében: a megugró fizetési mérleg-hiányt importkorlátozással fogta vissza, elkezdte a szociális ellátórendszerek megnyirbálását, a külföldi befektetők számára pedig a csúszó leértékeléssel kiszámítható gazdasági környezetet teremtett. A privatizációs bevételeket az államháztartás adósságainak törlesztésére használta fel.

A Bokros-csomag intézkedéseit sok politikai, közgazdasági, illetve alkotmányjogi kritika érte [1]. Sokan még a szükségességét is vitatják, vagy pedig a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitika miatti tűzoltásnak tartják. [2] A baloldalon sokan túlzottan radikálisnak értékelték a pénzügyi megszorításokat (pl. Ferge Zsuzsa, [3]). A csomag meghirdetése után bizonyos társadalmi csoportok (pl. az egyetemisták) tüntetésekkel tiltakoztak ellene. A magyar közgazdászok is csak a csúszó leértékelést és a vámpótlék bevezetését fogadták egyöntetű szakmai elismeréssel, a többi intézkedés megalapozottsága vitákat váltott ki.

A Horn-kormány a csomag hatására erősen veszített népszerűségéből, ezért sokan ma is ezt tartják az 1998-as választási vereség legfőbb okának. Bokros Lajos kinevezése után alig egy évvel lemondott, azonban miniszteri tevékenysége megteremtette az alapot Magyarország OECD-be való belépéséhez.

[szerkesztés] Minisztersége után

Miniszteri posztjáról való lemondását követően rövid időn belül külföldre távozott: a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója lett, többek között Horvátországban és Lengyelországban dolgozott kormánytanácsadóként.

Rendszeresen publikál külföldön és Magyarországon; 2003 decembere végén az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent, a nagy elosztórendszerek radikális reformját sürgető 130 pontja jelentős visszhangot váltott ki. Az ÉS 2004 tavaszán könyv formájában kiadta az újságban megjelent cikkeit.

Pénzügyminiszterségének tizedik évfordulóján (2005. március) kitüntették volna a Magyar Köztársaság egyik magas állami kitüntetésével, de ezt visszautasította, mivel nem találta megfelelőnek az indoklást. (Kimaradt belőle pénzügyminiszterként végzett munkája méltatása.)

A Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, 2006. januárjában az intézmény gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatójává nevezték ki. 2006 januárjában az oktatási és a pénzügyminiszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának vezetőjéve nevezte ki.

Angol és spanyol nyelven felsőfokon beszél, oroszul és németül középfokon tud, valamint beszél horvátul és románul.

[szerkesztés] Külső hivatkozások