Minerva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Minerva az ó-itáliai népeknél(szabinok, etruszkok és latinok) egy istenség neve volt, a kézművesség és az ipar védője. Különösen nagy tiszteletben a Római Birodalomban részesült, ahol Jupiterrel (lányaként) és Junoval a capitoliumi istentriász tagja.

Ünnepét (quinquatrus, március 19., később márc. 19-23.) leginkább a céhek és iparosegyesületek ülték meg. Hagyományosan ekkor tisztították meg a télen berozsdásodott fegyvereket, 19-én szedték be a "tandijat" tanítók, Minerva szerény (fizetésü) földi szolgái. Minerva ötnapos ünnepére esett Tubilustrium, azaz a Trombitaszentelés ünnepe. Ezen a Salius-papok is részt vettek, így Mars ünnepe is volt. Egy később megállapított napon (a kis quinquatrus, június 13.) a fuvolások céhe ünnepelte Minervát.

Később a görög Athéné kultusza egybeforrott a római Minerva tiszteletével s különösen Augustus császár óta úgy is tisztelték, mint a bölcsesség istenasszonyát, aki a háború és a gyógyítás istennője is.

[szerkesztés] Kultusza

Minerva szobor részlete
Nagyít
Minerva szobor részlete
  • Legfőbb temploma Rómában a Capitolium hegyén állt, az ókori Rómában. Minerva Iuno Quiritis istennővel Falerii eleste után, Kr.e. 241-ben evocatio szertartás keretében vált római istenné. Az evocatio az ostromlott város istenségének átcsábítása a saját oldalukra oly módon, hogy az istenségnek gazdagabb kultuszt helyeztek kilátásba, mint amilyenben korábban részesült. A rítust pontos előírások határozták meg.
  • A Római Birodalomban több templomot is szenteltek neki, melyek egyikét az angliai Bath városában találták meg. Itt sajátos módon "átok-táblákat" is leltek, melyre a papok a megbízóik számára, valaki ellen átkokat véstek.
  • Claudius császár (41-54) olyan bronz as érmét veretett, melynek hátlapján Minerva jobb kezében lándzsáját lendíti, baljában pajzsot tart. Korában 60-70 féle hamisítvány is készült belõle.

[szerkesztés] Lásd még


[szerkesztés] Külső hivatkozások