Speyer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Speyer | |
|---|---|
| Speyer címere | Speyer Németország térképén |
| Adatok | |
| Szövetségi állam: | Rajna-Pfalz |
| Alapítás éve | 346(?) |
| Területe: | 42,58 km² |
| Lakossága: | 50 501 fő(2005) |
| Népsűrűség: | 1 186 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | www.Speyer.de |
| Koordináták: | |
| Politika | |
| Polgármester: | Werner Schineller (CDU) |
| Térkép | |
Speyer város Németországban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.
[szerkesztés] Története
A telelpülés, a rómaiak Noviomagus nemetuma, 348-ban már püspökség volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. Az első német császárok gyakran laktak benne. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. Több ízben birodalmi gyűlést is tartottak itt; ezek közül az 1529. évi volt a legfontosabb. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborukban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott.
[szerkesztés] Politika
[szerkesztés] Polgármesterek
|
|
[szerkesztés] Partnervárosok
Kurszk, Oroszország,
Spalding, Nagy-Britannia,
Chartres, Franciaország,
Ravenna, Olaszország,
Gniezno, Lengyelország,
Yavne, Izrael
[szerkesztés] Látnivalók
- Kunstverein Speyer
- Künstlerbund Speyer
- Speyeri városi galéria
- Pfalz történelmi múzeuma
[szerkesztés] A Dóm
- A Speyeri dóm 1981 óta az UNESCO Világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszú; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszu; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
[szerkesztés] Gazdaság
- Repülőgépgyártás
- Villamosipar
- Gépipar
- Vegyipar
- Szigetelőanyagok gyártása
- Nyomdászat
- Turizmus
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Díszpolgárok
- 1832 - Joseph von Stichaner, miniszterelnök
- 1837 - Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
- 1841 - Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
- 1842 - Georg von Jäger, pedagógus
- 1853 - Johann von Schraudolph, művész
- 1853 - Joseph Schwarzmann, művész
- 1864 - Anton Nickel, jogász
- 1871 - Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
- 1871 - Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
- 1895 - Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
- 1895 - Heinrich Hilgard, mecénás
- 1909 - Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 - Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 - Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
- 1923 - Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
- 1933 - Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
- 1933 - Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
- 1933 - Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
- 1947 - Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
- 1950 - Hans Marsilius Purrmann, művész
- 2002 - Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
- 2003 - Luise Herklotz, politikus (SPD)
[szerkesztés] A városban születtek
- 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti nemzetgyűlés tagja
- 1809 - Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
- 1829 - Anselm Feuerbach, festő
- 1879 - Karl Becker, tábornok
- 1880 - Hans Purrmann, festő
- 1895 - Heinrich Hilgard, mecénás
- 1918, augusztus 20, Luise Herklotz, német politikus, SPD
- 1953 - Eberhard Bosslet, képzőművész
- 1954 - Dieter Mack, zeneszerző
- 1977 - Ralf Schmitt, profi labdarúgó
- 1984 - Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban


Based on work by