Arany

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

79 platinaaranyhigany
Ag

Au

Rg
Általános
Név, vegyjel, rendszám arany, Au, 79
Elemi sorozat átmeneti fémek
Csoport, periódus, mező 11, 6, d
Megjelenés fémes sárga
Atomtömeg 196,96655(2) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 19,3 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 17,31 g/cm³
Olvadáspont 1337,33 K
(1064,18 °C, 1947,52 °F)
Forráspont 3129 K
(2856 °C, 5173 °F)
Fúziós hő 12,55 kJ/mol
Párolgáshő 324 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 25,418 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 1646 1814 2021 2281 2620 3078
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös laponcentrált
Oxidációs állapotok 3, 1
(amfoter-oxid)
Elektronegativitás 2,54 (Pauling skála)
Ionizációs energia 1.: 890,1 kJ/mol
2.: 1980 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 174 pm
Kovalens sugár 144 pm
Van der Waals sugár 166 pm
Egyebek
Mágnesesség paramágneses
Elektromos ellenállás (20 °C) 22,14 nΩ·m
Hővezetőképesség (300 K) 318 W/(m·K)
Hőtágulás (25 °C) 14,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (r.t.) (hard-drawn)
2030 m/s
Young modulusz 78 GPa
Nyírási modulusz 27 GPa
Bulk modulusz 220 GPa
Poisson arányszám 0,44
Mohs keménység 2,5
Vickers keménység 216 MPa
Brinell keménység 2450 MPa
CAS szám 7440-57-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Arany izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
195Au szint 186,10 d ε 0,227 195Pt
196Au szint 6,183 d ε 1,506 196Pt
β- 0,686 196Hg
197Au 100% Au stabil 118 neutronnal
198Au szint 2,69517 d β- 1,372 198Hg
199Au szint 3,169 d β- 0,453 199Hg
Hivatkozások

[szerkesztés] Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.

Az arany fontos szerepet játszott a világkereskedelemben is. Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenésével az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka az aranytartalék volt.

Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g


[szerkesztés] Az arany mint kémiai elem

Az ókor óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém. A természetben csak elemi állapotban fordul elő, vegyületei azonban előállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, amiatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Az arany ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.

Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetőeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különböző bankokban őrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.

Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém. Akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst). A gyakorlatban különböző nemesfémekkel készítet ötvözetei elterjedtebbek. Ezüst hozzáadásával így 24, 18 és 14 karátos arany-ezüst ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.

Ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban.