Adattároló eszköz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A számítástechnikában, egy adattároló eszköz — ahogyan az a nevéből következik — egy olyan eszköz, amely alkalmas a számítógép adatainak tárolására. Általában a tárolás alatt hosszú idejű (nem változó) tárolást értünk, eltérően a központi memóriától vagy a RAM memóriától. A feljegyzés/tárolás történhet mechanikusan, mágnesen, elektronikusan vagy optikailag.

Egy tipikus lehetőség az adat tárolók osztályozására a tároló közeg milyensége, vagy a tároló formája és a cserélhetősége (vagy nem-cserélhetősége), vagy hogy írható/olvasható-e a tároló. A következő felsorolás a tároló közeg alapján, nagyjából a moderntől a régebbi felé haladva írja le a eszközöket.

  • Flash memória/memória kártya (szilárd test félvezető memória)
  • mágneses buborék memória
  • Diszk egység (sima, kerek, spirális nyomvonalú egység)
    • optikai diszk mint CD-ROM, CD-R, CD-RW, DVD, DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW, DVD-RAM, Blu-ray, Minidisc
    • merevlemez (mágneses)
    • HDSS (holografikus)
    • Floppy diszk, ZIP disk (cserélhető) (mágnese)
    • hanglemez (az 1980-as években otthoni (home) számítógépek programjainak terjesztésére használták) (mechanikus)
  • Szalagos tárolók (hosszú, vékony, hajlékony, lineárisan mozgó szalag)
    • mágnesszalag (mozgó szalag, és egy vagy több író/olvasó/törlő fej)
    • lyukszalag (mechanikus)
  • Papír kártya
    • lyukkártya (mechanikus)

Bekenstein 2003-as előrejelzése alapján a miniatürizálással el lehet érni, hogy egy bit tárolására egy egyedülálló atom szolgáljon.


[szerkesztés] Egyéb angol nyelvű linkek