Vita:Hajléktalanság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

íTÁJÉKOZTATÓ

A Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja (HAJLÉK) néven szerveződött közhasznú egyesület a civil társadalom és a segítőkész, együttműködő, humánus gondolkodású és másokért is tenni akaró Emberek segítségével és részvételével a Magyar Köztársaság területén lévő Eger városában a törvényes előírások betartásával 2004. július 14-én megalakult.

A HAJLÉK alapítói, a július 14-i alakulási időpont megválasztásával – mely a francia forradalom kezdetét jelentő eseménynek a Bastille lerombolásának évfordulója – szimbolikusan és ténylegesen is azt az építményt kívánják lebontani, mely a hajléktalanok és a hajlékkal rendelkezők, a szegények és a tehetősebbek, a Hatalom és az egyszerű Emberek megértő és segítőkész együttműködése közé épült. A HAJLÉK a jogállamiság feltételeinek megteremtése érdekében tenni akaró Emberekkel együtt kíván működni abban, hogy az alapvető emberi jogok ne csak a deklarációk szintjén és ne csak a kiváltságosak számára létezzen a Magyar Köztársaságban. A HAJLÉK büntetlen előéletű, magyar állampolgárok által alapított pártpolitikától mentes civil szervezet, mely az érdekképviseleti tevékenységét elsősorban a magyarság és a Magyar Köztársaság területén élő Emberek sorsának alakításában kívánja kifejteni, ezen a területen akar munkát és feladatot vállalni, de tevékenysége határait nem korlátozzák az ország határai. Aktivistáinak és segítőinek - már meglevő - kapcsolatrendszerével együttműködve az Európai Unió civil szervezeteivel az együttműködés feltételeit keresve és azokkal összefogva és összehangoltan kívánja programját megvalósítani. A HAJLÉK alapítói és vezetősége azzal a Felhívással fordul a Magyar Köztársaság minden jóérzésű polgárához, hogy nyilvánítson véleményt, hallassa hangját a HAJLÉK ezúton kinyilvánított álláspontjáról. A HAJLÉK álláspontja szerint az Európai Unióhoz csatlakozott Magyar Köztársaság felemelkedéséhez, a valódi rendszerváltáshoz, a valódi demokráciához, a tényleges jogállamisághoz az itt élő Emberek gondolkodásmódjának, életmódjának, aktivitásának kell változnia. Mit kíván a HAJLÉK? Hazát és Házat minden Embernek. A HAJLÉK azt kívánja elérni, hogy:  a Hitetlenkedés, a Hazakiárusítás, a Hamisság és a Harácsolás helyett,

     a Hit, a Hazaszeretet, a Hűség és a Humánum vezérelje a magyarsághoz tartozó Emberek
     gondolkodását és cselekedeteit.

A HAJLÉK szükségesnek tartja, hogy a mindenkori közjogi méltóságok, politikai tényezők, Hivatalban és Hatóságoknál pozícióban lévő személyek az Ország Népének Vagyonával kapcsolatban ne az Osztozkodás, hanem a Gondoskodás érdekében tevékenykedjenek Ezekhez várunk tenni akaró Embereket, okos gondolatokat és sok-sok jószándékú Társat.

Eger, 2004. július 15.


Balázs János Bihari Miklós Vass Zoltán

 elnökségi tag               elnök                 elnökségi tag

„A HAJLÉK nem hajlik.”


Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja (HAJLÉK)

ALAPSZABÁLY

A Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény idevonatkozó paragrafusai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezéseire figyelemmel a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el. I. Általános rész. 1.§. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. 2.§. Az Egyesület neve: Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja Közhasznú Egyesület. (HAJLÉK) 3.§. Alapításának éve: 2004. 4.§. Az Egyesület ideiglenes székhelye: 3300. Eger Bajcsy Zsilinszky u. 9. 5.§. Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet, működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. 6.§. Az Egyesület meghatározása, célja és közhasznú tevékenysége. (1) A hajléktalanná vált illetve a hajléktalanság határára került magyar állampolgárok és a Magyar Köztársaság területén engedéllyel tartózkodó emberek érdekeinek védelme és képviselete, ezen természetes személyeknek az ENSZ alapokmányában rögzített egyetemes alapvető emberi jogainak érvényesüléséért, az Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített, emberi és állampolgári jogaik érvényesítése és érvényesíthetősége érdekében történő cselekvési program kidolgozása és ilyen tevékenység folytatása. Az emberi lét perifériájára szorult emberek felé információk továbbítása, részükre segélyakciók szervezése, ezen emberek helyzetéről történő ismeretterjesztés és az egyesület céljai érdekében önkéntesen társult természetes személyekből álló egyéni tagok és jogi személyekből álló tagszervezetek illetve a tagszervezetek független társadalmi szervezete. (2) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi. törvény 26.§. c. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: a./ Az általános emberi és alapvető állampolgári jogokról és kötelességekről információkat ad, ezen jogok érvényesüléséért tagsága érdekében hatékonyan fellép magyarországi és nemzetközi szinten, tagjai érdekében – a tag meghatalmazása alapján képviseletet lát el. b./ A tagsága érdekében akciókat szervez a Magyar Köztársaság és az Európai Unió területén. A céljai megvalósításához rövid-, közép- és hosszútávú programot készít. c./ Céljai megvalósítása érdekében a lakossággal, helyi önkormányzatokkal és más, az Egyesülettel azonos cél érdekében működő nem kormányzati szervekkel együttműködik, azokat segítve az Egyesület szellemi- és anyagi forrásainak e célok megvalósítása érdekében történő felhasználásával. d./ Megteremti a tagsága tekintetében a Kormányokkal és a különböző Hatóságokkal és Hivatalokkal való törvényileg szabályozott rendszeres konzultáció lehetőségét (3) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a politikai pártoktól független, azoknak nem nyújt támogatást választási kampányaikkal, pártpolitikai tevékenységükkel kapcsolatban. Az országgyűlési képviselői választásokon képviselőjelöltet nem állít. (4) Az Egyesületnek mint közhasznú szervezetnek a működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. (5) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott célokra fordítja. (6) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon és egyéb lehetőségeitől függően (pl. sajtótermék utján) való közzététel utján biztosítja. II. Rendelkezési rész. II.1. A tagság és vezető szervek. 7.§. A Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja Közhasznú Egyesület – továbbiakban Egyesület – tagjai lehetnek: a./ természetes személyek, b./ jogi személyek, (intézmények, egyesületek, alapítványok, stb.) melyeket – szervezetenként – egy fő küldött képvisel, c./ gazdasági szervezetek, vállalkozások az Egyesületnek csak pártoló tagjai lehetnek, d./ Nem lehet az Egyesület tagja: párt, vagy más politikai szervezet. 8.§. A tagsági viszony és feltételei. (1.) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki az Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség elfogadja. A felvételi kérelemben a felvételt kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja. (2.) A tag felvételével kapcsolatos döntés az Elnökség hatáskörébe tartozik és a döntést az Elnökség egyszerű többséggel hozza meg. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem Elnökség általi elfogadásával jön létre. Az Egyesület a tagságról nyilvántartást vezet. a. Teljes jogú tag lehet, aki önként elfogadja az Egyesület Alapszabályát, egyetért céljaival azokat támogatja és azoknak megfelelően tevékenykedik és befizeti a tagdíjat. b. Pártoló tag lehet, aki önként pártolói tagsági viszonyt létesít. A pártoló tagok a lehetőségük és belátásuk szerint tagdíjat fizetnek – minimálisan a rendes tagdíj 200%-ának megfelelő összeget – évente. c. Tiszteletbeli tagságot az Egyesület Közgyűlése adományozhat. A tiszteletbeli tag számára a tagdíj fizetése nem kötelező. 9.§. Az egyesületi tagság megszűnése és feltételei: (1) A természetes személy tag halálával, illetőleg a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével. (2) A kilépés írásbeli bejelentésével. (3) Kizárással. (4) Az Egyesület megszűnésével. (5) A kilépési szándékot a tag köteles az Elnökségnek bejelenteni. A kilépés a bejelentésnek az Elnökséghez érkezése időpontjától hatályos. (6) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki: a. valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi és azt írásbeli felszólításra sem teljesíti, b. az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. (7) A 9.§. (6). bekezdésében megjelölt eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták illetve részére biztosították védekezésének előterjesztésére, az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. (8) A tagsági viszony megszűnésével a tagnak az Egyesület felé tagdíj visszafizetési követelése nem lehet. 10.§. A tag jogai: 1. Az Egyesület közgyűlésén és az Egyesület által szervezett rendezvényeken, programokon részt venni, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását. 2. A természetes tag személyesen, a jogi személy képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni. 3. A természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a jogi személy tagok pedig képviselőik utján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit. 4. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 5. A pártoló és tiszteletbeli tag javaslattételi joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkezik. 11.§. A tag kötelességei: (1) Az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület céljait, szellemiségét és értékrendjét tiszteletben tartani. (2) Az Egyesület Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatait betartani és azoknak megfelelően eljárni. II.2. Az Egyesület. 12.§. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok. (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök, valamint a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai. (2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett állampolgár lehet, aki nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva. (3) Az Egyesület ügyintéző szerve, illetőleg az Egyesület Elnöke tisztségre jelölt személy köteles előzetesen nyilatkozni megválaszthatóságáról és azonnal bejelenteni amennyiben a tisztsége betöltését kizáró körülmény keletkezik. (4) Nem lehet az Egyesület Elnöke a helyi vagy más önkormányzatnál, hatóságnál alkalmazásban álló személy, politikai párt vezetője vagy fizetett alkalmazottja. (5) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősűl előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (6) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (7) A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt. 13.§. A Közgyűlés. (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 10%-a írásban kéri vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezi. (2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a. Az Alapszabály megállapítása, módosítása, b. Az éves költségvetés meghatározása, c. Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, d. Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása, e. Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása, f. Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása, g. Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, h. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. (3) A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi nyilvántartott tag előzetes írásbeli értesítésével. A közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 naptári nappal a tagoknak meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével .A közgyűlés, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők ellenkező döntéséig nyilvános. (4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A határozat-képtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. (5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza, kivéve az a., e., f., g. h. pontokat, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített (kétharmados) többségének igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó szavazás esetén a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. (6) A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát a jelenlévő és szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. (7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor az Egyesület Elnökének vagy a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok által tett javaslat szerint egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással határoz. (8) A megválasztott levezető elnök vagy a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tag javaslata alapján a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt és 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ egyszerű szótöbbséggel. (9) A Közgyűlésen résztvevő tagok jelenléti ívet írnak alá. A Közgyűlésen elhangzott lényeges körülményekről összefogó, a meghozott határozatokat pontosan tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a jegyzőkönyvvezető valamint a megválasztott hitelesítők írják alá. (10) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a levezető elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén a szavazást egyszer meg lehet ismételni, újabb szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. (11) Egyedi ügyben hozott határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az Egyesület Elnöke köteles a Közgyűlés által hozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.


14.§. Az Elnökség. (1) Az Egyesület vezető szerve a 3 tagú Elnökség, melynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással az alakulás évében 1 év időtartamra – azt követően 5 év időtartamra választja. (2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Ellenkező határozat hiányában az elnökségi ülés nyilvános. (3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnök ír alá. (4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag értesítésével az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az elnökségi ülésre meg kell hívni a Felügyelő Bizottság Elnökét, aki az ülésen javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az Elnökség az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. (5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a. az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével, b. az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala a két Közgyűlés közötti időben, c. az ügyrend elfogadása d. az etikai szabályok elfogadása, e. a tagfelvétel jóváhagyása, f. az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására, g. az Egyesület irataiba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére, h. a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése, i. döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. (6) Az elnökségi tagság megszünése esetén választott új tag mandátuma a korábbi tag mandátumával egyező időpontig tart. (7) Az Elnök köteles az Elnökség által hozott határozatokat a Határozatok könyvébe behelyezni oly módon, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. 15.§. Az Elnök. (1) A Közgyűlés által minősített szótöbbséggel, titkos szavazással – az alakulás évét kivéve – 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult harmadik személy irányába. (2) Az Elnök hatásköre és feladata: - az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és irányítása, - a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, - a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, - az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, - az Egyesület Közgyűlésének és az Elnökség határozatairól a nyilvántartás vezetése illetve annak biztosítása, - az éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, - a Határozatoknak az Alapszabályban rögzített módon az érintettekkel történő közlése, - amennyiben az mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti a szervezettel kapcsolatos tényeket nyilvánosságra hozza. 16.§. A Felügyelő Bizottság. (1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület Alapszabályában rögzített tevékenységének, gazdálkodásának ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel. (2) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg. (3) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (4) Az FB Elnökét a Bizottság maga választja tagjai közül, az FB Elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. (5) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, melyet az Elnöke hív össze a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal a napirend egyidejű írásbeli közlésével. - A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. - Zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult dönteni. - A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség estén az Elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. - A határozatot az érintettel a Felügyelő Bizottság Elnöke közli írásban. - A Határozatokat az Egyesület Elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. (6) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól köteles írásban a Közgyűlést tájékoztatni. (7) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé. b. A vezető tisztségviselők felelőségét megalapozó tény merül fel. (8) Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. (9) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést időben nem teszi meg a Felügyelő Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni a felügyeletet ellátó szervet. Nem lehet a Felügyelő bizottság Elnöke vagy tagja az a személy, aki - a vezetőszerv Elnöke vagy tagja, - a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve a vezetőszervek tagjainak közvetlen hozzátartozói.


17.§. Az Egyesület működése és gazdálkodása. (1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet, jogi személyként a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. (2) Az Egyesület bevételei: a. Az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól a cél szerinti tevékenység vagy működési költségeinek fedezésére kapott támogatás és adomány, b. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenységből származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek, c. Az Egyesület eszközeivel történő szolgáltatások hasznosításából származó bevételek, d. Tagdíj e. Az Alapszabályban meghatározott cél és tevékenység szerinti vállalkozásból származó bevételek, f. Egyéb, más jogszabályokban meghatározott, közhasznú céllal összefüggő bevételek, g. Pályázati úton elnyert összegek. (3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. (4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. (5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályzatban meghatározott tevékenységére fordítja. (6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs. (7) Az Egyesület nem hozhat olyan határozatot, mely kizárná, hogy tagjain kívül is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (8) Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsájthat ki. (10) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (11) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. Évi. CLVI. Törvény idevonatkozó előírásai az irányadók. (12) Az Egyesület kiadásai: - az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenység során felmerült közvetlen és közvetett költségek. 18.§. Az Egyesület képviselete. (1) Az Egyesületet az Elnök képviseli a (2) pontban foglalt kivétellel. (2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további vezetőségi tag együttesen jogosult rendelkezni. 19.§. Az Egyesület megszűnése. (1) Az Egyesület megszűnik, ha - a Közgyűlés az Egyesület feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja, - amennyiben a tagok száma 10 alá csökken, - amennyiben az Egyesületet az arra jogosult szerv feloszlatja illetőleg megszűnését megállapítja, (2) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát elsősorban a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. Amennyiben az Egyesület jogutód nélküli feloszlással szűnik meg vagy megszűnése bírósági határozaton alapul, akkor a megmaradó vagyont az Egyesület arra jogosult képviselői az International Amnesty számlájára köteles átutalni. (3) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles köztartozásait rendezni illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 20.§. Záró rendelkezések. (1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény illetőleg a további vonatkozó és mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak. (2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a 2004. március 16. napján tartott alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal elfogadta. (3) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak az Egyesület megválasztott Elnöke a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Budapest, 2004. július 14.


elnök

[szerkesztés] ALAPÍTÓLEVÉL

A Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja (HAJLÉK) néven megalapított társadalmi szervezet (közhasznú egyesület) az alakuló Közgyűlésén megjelent természetes személyek és jogi személyiséggel rendelkező szervezetek képviseleti jogosultsággal rendelkező tagjai által az alábbi célok megvalósítása érdekében önként alapították meg országos hatáskörű érdekképviseletüket. (1) A hajléktalanná vált illetve a hajléktalanság határára került magyar állampolgárok és a Magyar Köztársaság területén engedéllyel tartózkodó emberek érdekeinek védelme és képviselete, ezen természetes személyeknek az ENSZ alapokmányában rögzített egyetemes alapvető emberi jogainak érvényesüléséért. (2) Az Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített, emberi és állampolgári jogaik érvényesítése és érvényesíthetősége érdekében történő cselekvési program kidolgozása és ilyen tevékenység folytatása. (3) Az emberi lét perifériájára szorult emberek felé információk továbbítása, részükre segélyakciók szervezése, ezen emberek helyzetéről történő ismeretterjesztés és az egyesület céljai érdekében önkéntesen társult természetes személyekből álló egyéni tagok és jogi személyekből álló tagszervezetek illetve a tagszervezetek független társadalmi szervezet kialakítása. Ezen EMBEREK emberi méltóságának helyreállítása, biztosítása. (4) Az általános emberi és alapvető állampolgári jogokról és kötelességekről információkat adni a tagságának, ezen jogok érvényesüléséért tagsága érdekében hatékonyan fellépni magyarországi és nemzetközi szinten, tagjai érdekében – a tag meghatalmazása alapján képviseletet biztosítani az igénylőknek. (5) A tagsága érdekében akciókat szervezni a Magyar Köztársaság és az Európai Unió területén. (6) A tagság életkörülményeinek javítása érdekében és céljai megvalósításához rövid-, közép- és hosszútávú programok készítése. (7) Céljai megvalósítása érdekében a lakossággal, helyi önkormányzatokkal és más, az Egyesülettel azonos cél érdekében működő nem kormányzati szervekkel együttműködve, azokat segítve, az Egyesület szellemi és anyagi forrásainak e célok megvalósítása érdekében történő felhasználásával az életfeltételek javítása és az alapvető jogok biztosításának megteremtése érdekében végzett tevékenység koordinálása. (8) Megteremteni a tagsága vonatkozásában a Kormányokkal, a különböző Hatóságokkal és Hivatalokkal való törvényileg szabályozott rendszeres érdekegyeztetéses konzultáció lehetőségét. (9) Az alapvető emberi és állampolgári jogaiban sértett és azokat érvényesíteni nem tudó emberek támogatása információkkal, szolgáltatásokkal, képviselet biztosításával, jogi tanácsadással, jogi és érdekképviselet biztosításával a hatóságok, hivatalok és bíróságok előtt.

Eger, 2004. július 14.