Milványi-Csesznegi család

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A csesznegi és kisbaboti Milványi-Csesznegi család dunántúli eredetű nemesi família. Birtokai főleg Győr, Veszprém és Pozsony vármegyében feküdtek, de a javak többsége a török pusztításai következtében a 18. századra elenyészett, s a család egy része Bács-Bodrog vármegyébe költözött.

A hagyomány a Bána nemzetségből származó Apa comest tartja a család ősének, aki 1230-ban elfoglalta a pannonhalmi apátság gönyűi vizafogó területét és a bencések halászait megölte. Apa fia, Mihály 1225-ben II. András főlovászmestere volt, 1241-ben a tatárok ellen tanúsított hősiessége miatt IV. Béla beckói ispánná nevezte ki. Mihály fia, Jakab trencséni főispán, IV. Béla kardhordozója éppíttette Csesznek várát. A hiteles leszármazás azonban csak 1519-től igazolható. A család tagjai főleg katonai pályán tűntek ki, s egyik águk bárói címet kapott. A leszármazottak Magyarországon, Argentínában, Izraelben, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában élnek.

A család nevezetesebb tagjai:

  • Csesznegi (Chezneky) György, a tatai vár alkapitánya (1526), a győri vár udvarbírája (1534).
  • Csesznegi János, győri gyalogoskapitány (†1593).
  • Csesznegi Mihály, várpalotai fővitéz (1559).
  • Csesznegi Benedek, II. Ferdinánd megbízottja (1626).
  • Csesznegi (Cseszneki) Erzsébet, Bél Mátyás édesanyja.
  • Csesznegi József, 1848/49-es nemzetőr, angliai emigráns. Örökösödési igényt támasztott a gróf Rhédey család birtokaira.
  • Milványi-Csesznegi Gyula báró, pindoszi régens.

[szerkesztés] Források

Más nyelveken