Városi logisztika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Városi logisztika:a citylogisztika kibővített fogalma. Hatásterületei beazonosíthatóak az alábbi területeken:

• városi forgalom:

 - közlekedés minősége (időfelhasználás, útigény, csomópontok, kihasználtság fok)
 - közlekedésbiztonság (konfliktusok, balesetek)

• területrendezés/terület kihasználás:

 - a székhely minősége, előnyös fekvése, elérhetősége, kiszolgálási színvonal

• környezet:

 - a környezet minősége (emissziók, zaj, szétválasztó hatás)
 - energia felhasználás

• gazdaságosság:

 - költségek (beruházások, üzemköltségek, költségfedezet)
 - haszonérték, megbízhatóság, rugalmasság, szolgáltatásminőség.

A regionális tudomány a városfejlesztésben már alkalmazza a logisztikát, mint tudományt, és mint eszközt az új korszak egyre bonyolultabb kihívásainak kezelésére. A belvárosi logisztikától így eljutunk a városi és ezen túlmenően a városkörnyéke / urbanizálódó térség fejlesztésének logisztikai megközelítéséig, ami lehetővé teszi a funkcionális újraértelmezést és annak beillesztését a városfejlesztési koncepcióba. A city-logisztika tehát ma már városi logisztikát jelent, amely fogalom azonban kiterjed a városkörnyékre optimális működésének támogatására, a gazdasági forgalomból származó feladatokon túlmenően vizsgálja a személyek, információk, szervezetek közötti kapcsolatokat, hatásokat. Az előrejelzések, trendek figyelembe vételével lehetőséget nyújt a városfejlesztés jövőbeni kihívásainak megválaszolásában. Ugyanakkor a jövő fejlesztési feladatainak központi kérdése kétség kívül az energiafogyasztás hatásfokának javítása. A fajlagos energia-megtakarítás lehetőségeit számba véve, primer megtakarításként az erőforrás (motor) hatásfokának javításával, szekunder megtakarításként a jármű fejlesztésével, míg tercier megtakarításként a forgalom és a fuvar szervezésével, logisztikával érhető el.

Az energia-megtakarítás legígéretesebb területeként értelmezhető a tercier megtakarítás, annak vitathatatlanul környezet kímélő hatása miatt.

Hosszútávon reális veszélyként kell számolnunk azzal, hogy egy közepes- il. nagyobb város közlekedési igényeinek exponenciális növekedése előbb-utóbb telítődik, és degresszív szakaszba kell átlépnie, mert a forgalom növekedése maga fogja megakadályozni a közlekedést. Remélhetőleg közös össze fogással fel tudunk készülni és preventív intézkedésekkel a logisztika eszköztárának bevetésével meg tudjuk, előzni városaink közlekedési infarktusát!

Attól függetlenül, hogy a logisztikát az ellátással foglalkozó (elosztó, gyűjtő) cégek vagy a forgalomszervezők, netán a lakosság szempontjából nézzük, végül is mindenkinek egy véges úthálózat különböző szempontú felhasználásáról kell képet, véleményt alkotni, esetenként döntést hozni. Nem véletlen tehát, hogy az integráció magasabb szintjén végül is a közlekedés jelenik meg, mint integráló koncepció, ezen belül is az egyre erősödő és a fenntartható fejlődéshez igazodó fenntartható közlekedés fejlesztési stratégiája. Mindez persze igazodik a fenntartható város koncepciójához is, amelyre ENSZ és uniós programok is létrejöttek már, s amelyek értelemszerűen tartalmazzák a fenntartható közlekedés koncepcióját is.

[szerkesztés] Referenciák

[1] Horváth Gyula: Európai regionális politika. – Dialóg Campus, 1998.

[2] BMGE Közlekedésgazdasági Tanszék: Innovatív city-logisztikai rendszer kialakítása a budapesti agglomerációs térségben – Kutatási Jelentés. 2002.

[3] Keller Gábor: City-logisztikai koncepciót megalapozó kutatások gyakorlati adaptációjának reális alternatívái a Kaposvári Urbanizálódó Térségben. 2003.

[szerkesztés] Kapcsolódó honlapok

[1] [2] [3] [4] [5] [6]