Lakás-takarékpénztár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A lakás-takarékpénztár (rövidítve: LTP) olyan szakosított hitelintézet, mely kizárólagosan lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jogszabályi háttér

A LTP-ak működését Magyarországon az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXIII. törvény (törvény a lakás-takarékpénztárakról), a 215/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról) és a 47/1997. (III. 12.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről) szabályozza. Előírja az állami támogatás mértékét, a betéti kamatot, a lakáskölcsön kamatát, a kiutalási időszak hosszát, a betétkezelésre vonatkozó befektetési politikát.

A LPT-ak csak lakossági ügyfeleknek, illetve lakásszövetkezeteknek és társasházaknak nyújthatnak lakáscélú hiteleket.

[szerkesztés] Működése külföldön

Németországban és Ausztriában a különböző lakáscélú előtakarékossági rendszerek már az 1900-as illetve az 1920-as években elindultak. A lakosságra vetítve a LTP piac közel 70%-ban telített, ezen megtakarítóknak van folyamatosan valamilyen lakás-előtakarékossági szerződése.

[szerkesztés] Működése Magyarországon

2005-ös adatok szerint a magyar lakás-takarékpénztárak kb. 1 000 000 szerződést kezelnek.

A magyar ltp rendszer zárt, csak a megtakarítást vállalók kaphatnak lakáshitelt egy LTP-tól.

A magyar piacon két szereplő osztozik, a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Fundamenta), illetve az OTP Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (OTP). A rendszer 1997-es indításakor még további két szereplő is résztvett a betétek gyűjtésében, az Otthon lakástakarék-pénztár Részvénytársaság (Otthon), és a Lakáskassza-Wüstenrot Részvénytársaság (Lakáskassza). A piac koncentrálódása során előbb a Lakáskassza felvásárolta az Otthont, majd a Lakáskassza beleolvasdt a Fundamentába. 2006-ra az OTPés a Fundamenta megközelítőleg egyenlő arányban osztja meg egymás között a szerződések számát.

[szerkesztés] Egyedi jellemzők

  • a lakás-előtakarékossági szerződésekre nem kell kamatadót fizetni
  • a ltp a betétre fix, jogszabályban elkőírt 3% éves hozamot biztosít
  • az éves megtakarítás után a magyar állam 30%-os állami támogatást biztosít, legfeljebb 8 évig, legfeljebb havi 20 000 forint-os megtakarításig (maximum 72 000 forint támogatás/év/szerződés)
  • a LTP pénztártól a szerződés lejárta után az összegyűlt betét nagyságával megegyező lakáscélú hitel igényelhető, mely az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek számítható fel (ilyenkor a hitel törlesztésénél az adós törleszt a banknak és a LTP-nak is)
  • az állami támogatás alanyi jogon járó juttatás, ezért keresettel nem rendelkező, szerződéssel rendelkező is kaphatja (pl. egy családnál az apa, az anya nevén is van egy szerződés, és kötnek egyet a kiskorú gyermekük nevén is; így havi 60 000 forintot tesznek félre, míg az állami támogatás összege 3*(20 000 ft*12 hónap 30%-a))
  • az állami támogatásra csak magyar állampolgárok jogosultak
  • egy személynek, egy időben csak egy lakás-előtakarékossági szerződése lehet
  • a rövidebb távú megtakarítások csak lakáscélú beruházásra (vagy azzal összefüggő felújításokra, átépításekre, csatornázásra, bővítésre, stb.) használható fel

[szerkesztés] Külső hivatkozások