Ipolyvisk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ipolyvisk (korábban Hontvisk, szlovákul Vyškovce nad Ipľom) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Ipolyságtól 7 km-re nyugatra az Ipoly jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, majd a bronzkorban is élek emberek. Ezt bizonyítják a területén talált kőszerszámok, kőedények és bronzkori tárgyak. A kutúrák maradványai között a magyaradi, a hallsatti és a latén kultúra népének leletei kerültek elő. A falu területén a rómaiak idején katonai tábor volt, később avar kori település is volt itt. A mai települést 1156-ban említik először, majd 1243-ben abban az oklevélben szerepel, melyben Visky Jakab mester és az esztergomi érsekség közötti birtokvitáról szól. Egykori várát 1296-ban említik először, amikor a Csák nembeli Csák fia János birtoka. 1313-ban Károly Róbert sikertelenül ostromolta, valószínűleg az ostromkor pusztult el, mert 1324-ben már nem említik. A falu temploma 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, eredetileg gótikus stílusban épült. A település 1347-től vásároshely és vámszedőhely is volt. 1910-ben 1000, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Főbb birtokosai a Koháryak, az Eszterházyak, a Forgáchok, majd a Breuner család voltak. A faluban a templom és a két kastély mellett malom és az Ipoly folyón komp is működött. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.


[szerkesztés] Látnivalók

  • Árpádházi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült a régi templom helyén, melynek alapfalmaradványai ma is láthatók. Tornya 1811-ben épült.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1829-ben épült. Mellette a Szentkút nevű forrás tör fel.
  • A várnak ma csekély maradványai láthatók.
  • A nagyobbik kastélyt a 17. század végén Koháry János építtette klasszicista stílusban. A 19. század végén átalakították, 1945 után a községi hivatal működött benne.
  • A kiskastélyt a 19. század elején Eszterházy János építtette birtokának intézői számára.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1842-ben Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, tanár, természettudományi író, az MTA tagja.
  • Itt született 1842-ben Rajner Lajos esztergomi prépost-kanonok, érseki helynök, címzetes cydiessusi püspök, egyháztörténész.
  • Itt született 1822-ben Kőnig Mór apátkanonok, teológus.
  • Itt volt lelkipásztor 1837 és 1845 között Forgách Ágoston címzetes püspök, nagyprépost, Esztergom vármegye főispánja.
  • Itt volt plébános Kudora János egyháztörténész.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken