Holdséta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa a Holdon, holdséta közben
Nagyít
Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa a Holdon, holdséta közben

A holdséta az űrhajón kívüli tevékenység (EVA - Extra Vehicular Activity), közkeletűbb néven az űrséta egy speciális válfaja, amelynek során az űrhajós(ok) az űrhajóból a Hold felszínére száll(nak) ki és ott végez(nek) kutatómunkát. Eddig kizárólag a NASA Apollo-programjának űrhajósai hajtottak végre holdsétát.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Holdséták

Küldetés Űrhajósok Leszállóhely Holdon eltöltött idő Holdséták időtartama Megtett távolság (km) Gyűjtött kőzetminta (kg)
Apollo-11 Neil Armstrong, Buzz Aldrin Mare Tranquilitatis 21 óra 36 perc 2 óra 31 perc 1 21
Apollo-12 Charles "Pete" Conrad, Alan Bean Oceanus Procellarum 31 óra 31 perc 3 óra 56 perc,
3 óra 49 perc
1,
1.3
34.3
Apollo-14 Alan Shepard, Ed Mitchell Fra Mauro fennsík 33 óra 30 perc 4 óra 47 perc,
4 óra 34 perc
1,
3
42.8
Apollo-15 Dave Scott, Jim Irwin Mare Imbrium - Hadley Appenninnek 66 óra 54 perc 6 óra 32 perc,
7 óra 12 perc,
4 óra 49 perc
10.3,
12.5,
5.1
76.7
Apollo-16 John Young, Charlie Duke Descartes kráter 71 óra 02 perc 7 óra 11 perc,
7 óra 23 perc,
5 óra 40 perc
4.2,
11.1,
11.4
94.3
Apollo-17 Eugene Cernan, Harrison "Jack" Schmitt Mare Serenitatis - Taurus-Littrow völgy 74 óra 59 perc 7 óra 11 perc,
7 óra 36 perc,
7 óra 15 perc
3.3,
18.9,
11.6
94.3
Összesen - - 299 óra 32 perc 80 óra 26 perc 95.7 379.5


[szerkesztés] Műveletek a holdsétákon

  • Apollo-11

Egyetlen egy holdsétát hajtottak végre az első űrhajósok, amelynek során kutatóeszközöket állítottak fel és nem hagyták el a holdkomp 50-60 méteres körzetét.

|

Kép:Surveyor 3 Conrad.jpeg
Conrad a Surveyor-3 szondánál (NASA)
  • Apollo-12

Két holdsétát hajtottak végre. Az első felállították az ALSEP nevű műszeregyüttest. A másodikon egy 1300 méteres kört megtéve meglátogatták a leszállóhely legérdekesebb krátereit, köztük azt, amelyben egy három évvel korábban a Holdra leszállt szonda, a Surveyor-3 pihent.

  • Apollo-14

Két holdsétát hajtottak végre. Az elsőn az ALSEP kihelyezése történt meg. A második során a holdkomptól 1.000 méterre levő Cone krátert kellett volna elérni, de ez nem sikerült.

  • Apollo-15

A továbbfejlesztéseknek köszönhetően három holdsétára nyílt lehetőség, amelyet az új fejlesztésű holdjáró holdjáróval tehettek meg az űrhajósok. Az első úton kipróbálták a holdjárót és a leszállóhely legnagyobb kráteréhez a St.Geoge kráterhez hajtottak. A második holdsétán a völgy bazaltos alja és az ősi holdanyagból álló hegyek telálkozásához mentek a holdjáróval. A harmadik út pedig a leszállóhelyet átszelő hasadékvölgyhöz, a Hadley-árokhoz vezetett. összesen 21 kilométert tettek meg az űrhajósok és a hazahozott kőzetek között volt egy 4,5 milliárd éves darab (a Teremtés Köve).

  • Apollo-16

Ez az expedíció is három holdsétát teljesített a hatalmas Descartes kráter melletti síkság kisebb kráterei között, és ez is vitt magával holdjárót. Az első holdsétán felállították az ALSEP műszereit, majd a mindössze 1,5 kilométerre levő Flag krátert látogatták meg, amely út inkább volt a holdjáró kipróbálása, mint komoly felfedezőút. Az expedíció második holdsétája a Kőhegységhez, a holdfelszín egy nagyobb becsapódás által felgyűrt kőzettömbjéhez vezetett, majd a közelben levő nagyobb - 300-400 méter átmérőjű - krátereket vizsgálták. Ezen a holdsétán véletlenül letört a holdjáró egyik sárvédője is. Az utolsó holdsétán a 200 méter mély Északi Sugár kráterhez hajtottak, 11 kilométerre a holdkomptól. Mindhárom holdséta célja a Hold vulkanikus működésének felderítése, fiatal ulkanikus kőzetek megtalálása volt, ám ez teljes kudacot vallott.

  • Apollo-17

A legutolsó holdexpedícó űrhajósai is három holdsétát tehettek a holdjáróval és egyikük nemcsak űrhajós, hanem tudós, geológus is volt. A leszállóhely egy nagyobb holdtenger szélén magasodó hegységbe nyúló kis völgy volt, ennek krátereit járták körül az űrhajósok.Az első holdsétán elhúzódott a munka a műszerek kihelyezésével,így csak a felállítási helyre - 185 méterre a holdkomptól - jutottak el az űrhajósok. A második holdsétán az egész Apollo-program legmesszebb levő kutatóhelyére hajtottak a holdjáróval, összesen 18 kilométernyi utat megtéve Ezen felfedezőút során találták meg azt a kőzetet, amelyet a későbbi anyagvizsgálatok a legrégebbi keletkezésűnek mutattak, 4,58 milliárd évesnek. A harmadik holdsétán pedig több megállást teljesítettek a völgy oldalát alkotó hegyek tövében, amelyből a legkülönlegesebb egy hatalmas szikla volt, amely a hegyoldalon gördült le a völgy aljába.

[szerkesztés] Érdekességek:

[szerkesztés] Összeesküvés elmélet

Az amerikai bulvársajtó engedte útjára a máig élő legendát, miszerint az Apollo program holdraszállásai az amerikai kormány gigantikus átverése részét képezték és az űrhajósok nem is jártak a Holdon. Ehelyett a többezer holdfelszínen készült fotó egy hatalmas műteremben készült. Ennek az elméletnek számos tudományos cáfolata létezik.

[szerkesztés] Holdséta-koktél

A Holdról hazatérő Apollo-11 legénységének készítette Joe Gilmore, híres angol bármixer. Ez volt az első szeszesital, amit a Földre érkező Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins ivott.

Összetevői:

  • 2 cl friss grapefruitlé
  • 2 cl grand marnier
  • 2 csepp rózsavíz

Az egészet shakerben jól össze kell rázni, pezsgőspohárba tölteni és feltölteni pezsgővel.

[szerkesztés] Tánc

A holdséta egy tánc is egyben, amelyben a táncos csúszkál a lábán, miközben egy helyben marad.