Déva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Déva (románul Deva, németül Diemrich): város a mai Romániában Hunyad megyében. 1920-ig Hunyad vármegye, ma Hunyad megye székhelye. Árki, Csernakeresztúr és Marosnémeti tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vajdahunyadtól 22 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az ősi magyar Gyeu személynévből származik, de más magyarázat szerint szláv eredetű. A szláv deva lányt jelent. Ez az elnevezés régen olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.
[szerkesztés] Története
A 371 m magas várhegyen már a dákok és a rómaiak idejében is vár állt, melyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá, 1264-től említik. 1264 augusztus elején itt győzte le V. István híve Csák Péter az Istvánhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét. 1302-től ez volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1580 körül a várat ismét helyreállították. 1550 novemberében itt verte meg Enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim pasa előhadát. Itt volt rabságban Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, s itt halt meg 1579. november 15-én. A török a várat nem ostromolta. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta az ország főurait. 1657-ben a nagyvezír a várat elfoglalta. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1719-ig sérüléseit kijavították. 1784-ben itt végezték ki a Horea-felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben az ide látogató I .Ferenc elrendelte helyreállítását, amely 12 évig tartott. 1849 február 7-én Kemény Farkas seregét itt lepték meg a román felkelők, csak Bethlen megérkezése menti fel. 1849 május 27-én a várat elfoglalta a honvédsereg, de augusztus 12-én felrobbant, csak falai állnak. Augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem és Guyon seregének maradványa. A 19. század második felében bukovinai székely telepesek költöztek ide. 1910-ben 8654 lakosából 5827 magyar, 2417 román és 276 német volt. 1992-ben társközségeivel együtt 78 438 lakosából 69 446 román, 7331 magyar, 688 német és 656 cigány volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A város nyugati részén 371 m magas hegy tetején állnak várának tekintélyes maradványai.
- A várhegy alatt áll az 1621-ben Bethlen Gábor által átalakított kastély a Magna Curia, ma múzeum.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Dévai Bíró Mátyás szerzetes "a magyar Luther" 1500-ban.
- Itt született Zoltán Károly történetíró 1781. február 21-én.
- Itt született Ponori Thewrewk József író, régész 1793. február 20-án.
- Itt született Salamon Ferenc történész 1825-ben.
- Itt született Szamossy Elek festőművész 1826-ban.
- Itt született br. Nopcsa Ferenc paleontológus, az MTA tagja, 1877-ben.
- Itt tevékenykedik Böjte Csaba, a dévai gyermekmentő szervezet alapítója, amely a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nevet viseli


Based on work by