Aral-tó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Aral-tó vízfelszínének csökkenése
Nagyít
Az Aral-tó vízfelszínének csökkenése

Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán között, a Kaszpi-tengertől keletre helyezkedik el, a Föld 8. legnagyobb tava. 1960-ban még a 4. legnagyobb tó volt a világon, azóta területe rohamosan csökken, ökológiája összeomlóban van.

A tó vize sós, ezért tenger kategóriába tartozik.

[szerkesztés] A vízmennyiség csökkenésének okai

Az Aral-tó az 1. század előtt volt a legnagyobb. Akkor a tó délnyugati része hosszan benyúlt a szárazföldbe.

1918-ban a terület a Szovjetunió része volt, és elhatározták, hogy a nyugat-ázsiai sivatagok helyén rizst, dinnyét, kukoricát és gyapotot termesztenek. Két folyó táplálja az Aral-tavat a Szir-Darja és az Amu-Darja. Az 1930-as években csatornákat építettek és a két folyó vizét elvezették. A csatornák minősége viszont nem volt megfelelő, nem szigetelték kellőképpen, ebből következőleg a két folyó vizének 30-70%-a elfolyt a sivatagba. A csatornák máig működnek, és szükségesek az Üzbegisztáni gyapottermesztéshez, mely az ország fő exportcikke.

A tó vízszintje 1960-tól évente 20 cm-rel csökkent, 1970-től évi 50-70 cm-rel, 1980-tól évi 70-90 cm-rel.

Tehát 1960-óta fokozatosan zsugorodik a tó vízfelülete.

Mára a tó két részre szakadt, Északi-Aral-tó, Déli-Aral-tó, de nemsokára a Déli-tó is két részre fog szakadni.

Az Aral-tó kis mértékben sós volt,de ahogy fogyott a víz a tóban úgy nőtt benne a só koncentrációja az 1960-as 10g/l-ről 45g/l-re. A kiszáradt mederben rengeteg megfeneklett hajó hever.

A Muynak nevű város 1960-ban még az Aral-tó partján helyezkedett el, mára az Aral-tó 120 km-re húzódott a településtől. A város annak idején halászatból élt, így most, hogy már nincsenek a vízparton, a város megélhetése veszélybe került.

[szerkesztés] Megoldási kísérletek

Beavatkozás nélkül a tó 2050-re teljesen kiszáradt volna, de 2005-ben már megépült egy gát Kazahsztánban az északi és a déli tó közé, és így az északi medencében a vízszint 8 métert emelkedett a negatív rekord óta. A szegényebb Üzbegisztánnak nincs pénze, hogy a déli medence vízszintjét emeljék, de ha az északi medence visszanyeri régi vízszintjét, átengednek vizet a délibe is.

Ezenkívül megoldás lehetne :

  • a csatornák vízszigetelése (ma is csak a 12%-uk szigetelt)
  • sótalanító telepek létrehozása
  • kisebb vízigényű gyapot természtése
  • a Pamír gleccsereinek leolvadása miatt keletkezett víz Aral-tóba vezetése
  • a Volga vagy Ob folyók vizének idevezetése