Platina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

78 iridiumplatinaarany
Pd

Pt

Ds
Általános
Név, vegyjel, rendszám platina, Pt, 78
Elemi sorozat átmeneti fémek
Csoport, periódus, mező 10, 6, d
Megjelenés szürkés fehér
Atomtömeg 195.078(2) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d9 6s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 17, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 21.45 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 19.77 g/cm³
Olvadáspont 2041.4 K
(1768.3 °C, 3214.9 °F)
Forráspont 4098 K
(3825 °C, 6917 °F)
Fúziós hő 22.17 kJ/mol
Párolgáshő 469 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 25.86 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 2330 (2550) 2815 3143 3556 4094
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapközéppontos
Oxidációs állapotok 2, 4
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás 2.28 (Pauling skála)
Ionizációs energia 1.: 870 kJ/mol
2.: 1791 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 177 pm
Kovalens sugár 128 pm
Van der Waals sugár 175 pm
Egyebek
Mágnesesség paramágneses
Elektromos ellenállás (20 °C) 105 nΩ·m
Hővezetőképesség (300 K) 71.6 W/(m·K)
Hőtágulás (25 °C) 8.8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (r.t.) 2800 m/s
Young modulusz 168 GPa
Nyírási modulusz 61 GPa
Bulk modulusz 230 GPa
Poisson arányszám 0.38
Mohs keménység 3.5
Vickers keménység 549 MPa
Brinell keménység 392 MPa
CAS szám 7440-06-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Platina izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
190Pt 0.01% 6.5 E11 y α 3.18 186Os
191Pt syn 2.96 d ε  ? 191Ir
192Pt 0.79% Pt stabil 114 neutronnal
193mPt syn 4.33 d IT 0.1355e 193Pt
193Pt syn 50 y ε  ? 193Ir
194Pt 32.9% Pt stabil 116 neutronnal
195mPt syn 4.02 d IT 0.1297e 195Pt
195Pt 33.8% Pt stabil 117 neutronnal
196Pt 25.3% Pt stabil 118 neutronnal
197mPt syn 1.59 h IT 0.3465 197Pt
197Pt syn 19.8913 h β- 0.719 197Au
198Pt 7.2% Pt stabil 120 neutronnal
Hivatkozások

A természetes eredetű szennyezett platinát - nem szándékosan ugyan - de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. 1736-ban de Ulloa spanyol csillagász és tengerésztiszt egy megmunkálhatatlan fémre, platina (spanyol eredetű, kicsi ezüst), figyelt fel a mai Colombia aranybányáiban.

[szerkesztés] Előfordulása

A platina többnyire az egyéb platinafémekkel együtt fordul elő, vagy elemi állapotban a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal együtt. Manapság a legjelentősebb előfordulást azok a réz-nikkel ásványok jelentik, amelyek egyrészt Dél-Afrikában, másrészt Oroszországban vannak, és ezeket egészíti ki a kanadai Sudbury-kitermelés.

[szerkesztés] Előállítása és felhasználása

A világ platinafém-termelésének 98%-a 3 országból származik: a korábbi Szovjetunió 49%-ban, a Dél-Afrikai Köztársaság 43%-ban és Kanada 6%-ban részesedik ebből. A kőzetekből általában nemesfém koncentrátumokat állítanak elő, melyekből mind a hat platinafém előállítható. A platina 35-40%-a (palládiummal együtt) a benzinüzemű gépkocsik katalizátoraként kerül felhasználásra. Körülbelül azonos mennyiséget ékszerek készítésére használnak, és az összmennyiség 18%-át alkalmazzák a petrolkémiai, valamint az üvegiparban.

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Platina témájú médiaállományokat.