Budakeszi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Pilisvörösvári |
| Rang | város
|
| Terület | 37,11 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2092 |
| Körzethívószám | 23 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Budakeszi (németül Wudigeß) város Pest megyében.
A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
Budakeszi a fővárosi Margitszigettel egy szélességben, a Lánchídtól (közúton) 14 kilométerre. A települést északi, keleti, nyugati irányból hegyek határolják, melyek keletről nyugatra a következők: Biai-hegy, Kis-Kopasz, Hárs-hegy, János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy
A település éghajlatát tekintve hasonlít Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2°C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a fővárosi hegyi kerületekénél.
Növényzetét tekintve a város környékének nagy része tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, amelyhez kisebb szám gyümölcsösök is párosulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Szénazug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.
[szerkesztés] Közlekedés
Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása Páty–Zsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál, délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs felé lehet közlekedni.
Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el, amelyhez csúcsidőben a „piros 22-es” gyorsjárat párosul. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszok is a település főutcáját használják. Mintegy óráként jár busz a budaörsi lakótelephez is.
[szerkesztés] Története
A város területén az újkőkorban már lakott hely volt. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, innen eredhet a neve. Első említése 1296-ból való. Ekkor már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéria elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre nagyobb turizmus színhelye lett a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.
Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, melynek szellemi élete is fellendült. Erkel Ferenc is Budakeszin lakott.
[szerkesztés] Gazdaság
Budakeszin fejlett a mezőgazdaság, ám sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy. Az itt élők elsősorban gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A városban több tangazdaság működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemé. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy erdőgazdaság is működik.
Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, egyéni vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények.
Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, egészségügy, vendéglátás és javítás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. Budakeszin két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Budai MÁV Kórház működik, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet is Budakeszi infrastruktúráját használja. A kereskedelem is élénk, bevásárlóközpont is épült a településen. A jómódú lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság is működik a városban.
A város élénk idegenforgalommal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdősségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, kemping és több panzió működik.
2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.
[szerkesztés] Lakosság
Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Az ingatlanárak kifejezetten magasak, így nem is valószínű szegényebb rétegek megjelenése a városban.
Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.
[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport
A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzák a diákokat.
Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, s Makkosi Búcsa, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Bucsú.
A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs maratonfutás egyik fontos állomása.
[szerkesztés] Testvértelepülései
Delbrück-Westenholz, Németország
Neckarsulm, Németország
Sankt Margarethen an Raab, Ausztria
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma - Basa Péter - Pest Megyei Építészeti Nívódíj 1999)
- Római katolikus templom (1761, barokk)
- Templomrom (román stílusú)
- Erkel Ferenc mellszobra
- Erkel Ferenc emléktáblaÄemléktáblája
- Sváb parasztházak
- Mozdony (az Erdő utcánál)
- Vadaspark
- Budakeszi Arborétum
- Pászty Gyula-pihenő (ősláp és mammutfenyők)
- Vitorlázó-repülőtér
- Himnusz-szobor
[szerkesztés] Külső hivatkozás
| Pest megye városai |
|---|
| Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád |


Based on work by