Moson vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Moson vármegye (1910)
Moson vármegye címere
Székhely [[]]
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Moson vármegye térképe

Moson vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.


[szerkesztés] Földrajza

Moson vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részének egyik vármegyéje, mely a Duna jobbpartján terül el; határai északon Alsó-Auszria és Pozsony vármegye, keleten ez utóbbi és Győr vármegye, délen Győr és Sopron, nyugaton Sopron vármegye és Alsó-Ausztria. Határai legnagyobb részt természetesek, a Duna, Lajta, Rábca folyók, Hanság és Fertő jelölik azokat. Területe 2041,34 km2. Földje majdnem kizárólag lapályos, csakis északnyugti sarkába nyúnak be a Lajta-hegység végső ágai, melyek itt 300 méterig emelkednek s kitünő építő anyagot (meditterán- vagy lajtamészkő) szolgáltató nagy kőbányáik (Császárkőbánya stb.) által tűnnek ki. Ebből a hegységből a Fertő északkeleti oldalán magasabb fekvésü sík, a párndorfi fennsík indul ki (183 m.), mely délkelet felé Féltoronyon túlig terjed, észak felé pedig a Lajta folyóig. Ezen fennsíkot egész terjedelmében az ú. n. Belvedere-kavics borítja egészen Nemesvölgyig, ahol a pannoniai rétegekhez tartozó meszes homokkőlerakodások képeznek egy 286 m. magas emelkedést (Kőhegy).


A diluviálus képződések homokból, lőszből és kavicsból állanak. A lapály túlnyomó része, melynek tengerszint feletti magassága 112-120 m., alluviális képződményekből áll, melyek főleg a Duna mellékén, a Lajta mellett, a Fertő tó partján és a Hanságban tűnnek elő. A Hanságban a turfaképződés is gyakori s ezt Tarcsa közelében, Lehndorf puszta mellett ássák és tüzelésre s almozásra használják. A Fertő tó mellékén elszórtan szíkes tavak és szíkes területek is vannak. A vármegye déli részeit a Hanság ingoványai foglalják el, melyeknek lecsapolása folyamatban van. A Hanság és a Fertő közti szögletben (Fertőszög) számos kisebb-nagyobb tavacska van. Folyóvizei közül a Duna részben a vármegye határát képezi; számtalan ágra szakadva, északnyugatról délkelet folyik; Rajkánál válik ki belőle a Mosoni- vagy Kis-Duna, mely nagy kanyarokkal tart délkelet felé, az öreg Dunával a Szigetközt képezve. Egyéb folyóvizei közül a Lajta a vármegye északi határát jelöli Lajtafaluig, innen DK-felé fordulva, a vármegye földjét szeli Magyar-Óvárig, ahol a Kis-Dunába ömlik; a Rábca Győr vármegye felé képezi a határt. Még néhány csatorna említendő meg, melyek részint a Lajta szabályozására, részint a Hanság lecsapolására épültek.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 79 846 volt, 1881. 85 961 és tiz évvel reá szintén csak 85 050, mihez még 521 katona járul. 1 km2-re 42 lélek esik s igy M. a Dunántul legritkábban lakott vármegyéje. Mindamellett erős kivándorlás folyik nemcsak a szomszéd Ausztriában, de főleg Amerikában. A lakosok közt van (1890) 20 787 magyar (24,4%), 54 729 német (64,3%), 493 tót s 8424 horvát. A magyarságnak tiz évi szaporulata 7165 lélek, vagyis 34%. A nem magyar ajkuak közül 19 783 (vagyis 60,7%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 73 843 róm. kat., 8770 ág. evang. és 2320 zsidó. M. ma az ország egyetlen vármegyéje, melyben a német lakosság van tulsúlyban. Német lakói, kik Heidebauren név alatt ismeretesek, igen vagyonosak és értelmesek s ma ők képviselik a közép- és kisbirtokososztályt, mely mellett igen nagy hitbizományok vannak (legnagyobb Frigyes főhercegé, 20 696 ha.).

Foglalkozására nézve a lakosság ekként oszlik meg: értelmiség 598, őstermelés 21 326, bányászat 86, ipar 5119, kereskedelem 1030, hitel 17, közlekedés 315, járadékból élők 1109, napszámosok 6271, házi cselédek 2904, háztartás 15 001, egyéb foglalkozás 68, foglalkozás nélküli 14 éven alul 28 201 és 14 éven felüli 2834. Ipara jelentéktelen, legnagyobb iparvállalata a mosoni Kühne-féle gépgyár és vansöntő (hazánk egyik legnagyobb ilynemü telepe), a magyaróvári sörgyár, a zurányi meganit-gyár s a gátai és ürgédi mezőgazdasági szeszgyár, végül több gőzmalom. A kisipar csak a helyi szükséglet kielégítésére szolgál; élénk a háziipar, névszerint a gyékényfonás (Puszta-Somorja). A forgalom főbb cikkei: gabonanemüek, élő állatok, nád, turfa stb. A hiteligények kielégítésére 5 takarékpénztár (Magyar-Óvár 2, Boldogasszony, Moson, Nezsider) szolgál.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken