Albánia közelmúltbeli történelme

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Albánia történelme
Az albánok eredete  ?
Ókor - i.sz. 5. sz.
Középkor 515. sz.
Török hódoltság 14. sz.1912
Függetlenség 19121914
I. világháború 19141918
A két világháború között 19181939
II. világháború 19391944
Kommunista korszak 19441985
A közelmúlt történelme 1985-től

[szerkesztés] A demokratikus átmenet

Enver Hoxha 1985. április 11-ei halála után Ramiz Alia lett az Albán Munkapárt főtitkára. Eleinte igyekezett elődje örökségét továbbvinni, de a kelet-európai politikai változások Albánia társadalmára is hatással voltak. A Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által bevezetett, a glasznoszty és a peresztrojka fémjelezte reformmozgalom Albánia totalitárius rendszerét is megingatta. A mind gyengébbé váló kommunista blokk országainak intő példája, a nyugati világ nyomása és saját népének gyűlölete az 1980-as évek második felében óvatos nyitásra késztette az albán vezetőket: felvették a diplomáciai kapcsolatot a nyugat-európai és a szomszédos országokkal (elsőként Franciaországgal és az NSZK-val), 1989. január 2022. között első ízben tárgyaltak Tiranában a balkáni államok külügyminiszterei; engedélyezték magánszemélyeknek televízió és személygépkocsi vásárlását; nehezen megszerezhető vízummal és korlátozott számban ugyan, de turisták érkezhettek az országba; 1989 novemberében részleges amnesztiát hirdettek a politikai fogva tartottak számára; stb.

Nicolae Ceauşescu román pártfőtitkár 1989. december 25-ei kivégzése után, 1990. január 2-án Ramiz Alia még azt nyilatkozta, hogy a kommunista rendszerek összeomlása nem fogja magával rántani Albániát. Erre válaszul emigráns albánok szerveztek tüntetéseket a külföldi albán nagykövetségek előtt, s a véres koszovói események híre is eljutott az elszigetelt országba. 1990 márciusában bekapcsolták Albániát a nemzetközi telefonhálózatba, májusban Adil Çarçani miniszterelnök kihirdette, hogy országa demokratizálódni fog, de továbbra is szocialista marad. Bejelentették, hogy ismét felvennék a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és az Amerikai Egyesült Államokkal, és csatlakoznának az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez. Ismét engedélyezték a szabad vallásgyakorlást. Az albánok azonban gyökeres változást akartak, és 1990 júliusában kitört a felkelés, a lázadók összecsaptak a kormányerőkkel, és albánok ezrei kértek menedéket a tiranai nagykövetségeken. Októberre kiderült, hogy az albán–görög határon átszökni próbáló, feltehetően görög nemzetiségű albán állampolgárok tucatjait lőtték agyon az albán határőrök.

A nemzetközi nyomásra november elején Ramiz Alia bejelentette, hogy meg fogják vizsgálni a többpártrendszer bevezetésének lehetőségeit. Hamarosan új alkotmánytervezetet és választási törvényt nyújtottak be a nemzetgyűlésnek. December 9-én azonban az Enver Hoxha Egyetem diákjai tüntetésekbe kezdtek, s 12-én az Albán Munkapárt Központi Bizottsága jóváhagyta a többpártrendszer bevezetését.

[szerkesztés] A demokratikus Albánia

[szerkesztés] Irodalom

  • Histoire de l'Albanie des origines à nos jours. Réd. par Stefanaq Pollo. Roanne: Horvath. 1974.
  • Paul Lendvai: Das einsame Albanien. Reportage aus dem Land der Skipetaren. Zürich: Interform. 1985.
  • Miranda Vickers: The Albanians. A modern history. London: Tauris. 1995.
  • Barbara Jelavich: A Balkán története. I–II. Budapest: Osiris; 2000. 1996.
  • Tajar Zavalani: Histori e Shqipnis. Tiranë: Phoenix. 1998.
  • Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000.
  • Georges Castellan: Histoire de l’Albanie et des Albanais. Crozon: Armeline. 2002.
  • Serfőző Zoltán: La naissance de l’état albanais et la création de l’économie nationale. Mediterrán Tanulmányok 6 (1995) 35–41.
  • Kapronczay Károly: A szkipetárok földjén. Valóság 40 (1997) 8:94–104.
  • Szabó A. Ferenc: Albánia nehézkes születése. Valóság 42 (1999) 6:78–87.


Albán vonatkozású szócikkek
Albánia  •  Koszovó  •  Albánok  •  Albánok kisebbségben  •  Történelem  •  Nyelv  •  Néprajz  •  Irodalom  •  Művészet  •  Zene  •  Földrajz  •  Gazdaság  •  Közigazgatás  •  Városok