Mád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.18981° k. h. 21.27653°

Mád
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szerencsi
Rang község


Terület 31,86 km²
Népesség
Irányítószám 3909
Körzethívószám 47
Térkép
é. sz. 48.18981° k. h. 21.27653°
település
Mo. térképén

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település Miskolctól közúton 44 kilométerre keletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. A legközelebbi város a 10 km-re levő Szerencs, környező települések még Mezőzombor, Rátka (kb. 9 km), Tállya (9 km).

[szerkesztés] Története

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermestésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.

1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt. A

Zsinagóga
Nagyít
Zsinagóga

1795-ben építették a barokk stílusú zsinagóga-t. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

19. század első felében ismét járványok pusztítottak.

Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.

  • 1859 óta a települést vasútvonal köti össze Miskolccal.
  • 1904-ben bevezették az áramot a településre.
  • 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Európa Nostra díjat kapott.
  • 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz

[szerkesztés] Látnivalók

  • Rákóczi-Aspremont kastély
  • Hegyalja Takarékpénztár épülete
  • Zsinagóga
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Kápolna
  • Borospincék
Zsinagóga belső
Nagyít
Zsinagóga belső
Rabbiképző iskola
Nagyít
Rabbiképző iskola

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken