Foton
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fizikában fotonnak nevezzük a kvantált elektromágneses mező gerjesztésének kvantumát (legkisebb egységét). (Kevésbé szakmai megfogalmazásban a foton a fény, és a többi elektromágneses hullám legkisebb egysége, részecskéje.) Ez a Standard modell egyik legalapvetőbb részecskéje.
Egy monokromatikus (egyszínű) fény fotonjának az energiáját a Planck-állandó és a frekvencia szorzataként kapjuk meg:
[szerkesztés] Virtuális fotonok
A valódi fotonok, éppúgy mint az elektronok és a protonok, végtelen hosszú ideig élnek, ha nem kerülnek kölcsönhatásba más részecskékkel. Az úgynevezett virtuális fotonok - melyek megjelenése a határozatlansági reláció eredménye - élettartama azonban nagyon rövid. Amikor két elektron kölcsönhat egymással, virtuális foton cserélődik ki közöttük. A folyamat igen gyorsan zajlik le. Az ilyen rövid ideig létező foton tömege a határozatlansági elv értelmében nem zérus, minél rövidebb az élettartama, annál nagyobb lehet ez a tömeg. A mai nagy gyorsítókkal a proton tömegének százszorosánál nagyobb tömegû virtuális fotont is sikerült előállítani. A foton tömege a 20. század két nagy állandójának a Planck állandónak illetve a fény sebességének hányadosa azaz h/c.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Szerkeszt | |
| Fermionok: Kvarkok: (Up · Down · Strange · Charm · Bottom · Top) | Leptonok: (Elektron · Müon · Tau · Neutrínók) | |
| Bozonok : Foton | W+, W-- és Z0-bozonok | Gluonok | Higgs-bozon | Graviton |



Based on work by