Jarocin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Kurów | |||||
|
|||||
| Mottó: nincs | |||||
| Vajdaság | Nagy-Lenygelország | ||||
| Járás | jarocini | ||||
| Terület | 14,44 km² | ||||
| Lakosságszám - teljes - népsűrűség |
25 805 (2004) 1708/km² |
||||
| Városi jogok | 1257 | ||||
| Koordináták |
51°58′ É 17°30′ K |
||||
| Körzetszám | +48 62 | ||||
Jarocin (kiejtése [ja'rɔʨin], németül Jarotschin)város Lengyelország központi részén, az ugyanilyen nevű járás (Powiat Jarociński) székhelye Nagy-Lengyelország vajdaságban. Lakossága 25805 fő (2004).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- Kr.e. 1800: Jarocin jelenlegi területén vadászattal és pásztorkodással foglalkozó törzs lakott.
- 1257: Boleszlav poznani herceg a Zaremba nemzetségből szrámazó Janko-nak adományozta a jarocini uradalmat. Ezzel Jarocin a legrégebbi magántulajdonban levő város Lengyelországban.
- kb. 1400: a város gyorsan fejlődött, mivel a Wroclawból Torunba illetve a Poznanból Kaliszba vezető utak kereszteződésénél helyezkedett el. Ebben az időben a város lakosságának több mint fele sziléziai német.
- 1661: A város a Radolinski család birtokába került át (ez a régi nemesi Koszutski család mellékága), és az ő tulajdonuk maradt egészen 1945-ig.
- 1793 - 1807: Lengyelország felosztása után a város Poroszországhoz került, utána 1815-ig a varsói hercegséghez tartozott.
- 1815: Jarocin ismét Poroszországhoz került (Poznani tartomány) és ott is maradt 1918-ig
- 1850 után: a város az ipar betelepedésével gyorsan fejlődött
- 1875: fontos vasúti csomóponttá válik.
- 1889: a porosz igazgatási reform során megalakult a jarocini járás.
- 1914-ig: felépültek a gázművek, csatornaművek, a vasúti pályaudvar villanyvilágítást kapott.
- 1918. november 8.: kitört a lengyel felkelés a porosz uralom ellen. Jarocinban megalakult a poznani tartomány első katonai tanácsa. A német szabadcsapatok elleni harcban öt jarocini katonai alakulat vett részt.
- 1920-as évek: a lengyel lakosság pogromokat szervezett a zsidók ellen.
- 1939: Lengyelország annektálása után Jarocin a német birodalom részévé válik. A náci kormányzat sok lengyelt elűzött, helyettük német telepeseket hoztak a Baltikumból, Volhíniából és Bukovinából. 1943-ra a város lakosságának 35%-a német volt.
- 1945 január vége: A várost elfoglalták a szovjet csapatok. A nemzetiszocialista diktatúrát a kommunista váltotta fel.
- 1960 - 1975: Gyors iparosítás, úz üzemek létesítése: bútorgyártás, famegmunkálás, ruházati- és gépipari gyárak.
- 1975: lengyel igazgatási reform. Jarocin elvesztette járási székhely rangját.
- 1999: A járás újbóli kialakítása.
[szerkesztés] Látnivalók
- városháza, barokk és klasszikus stílusban, 1804 körül
- Szent Márton temploma, gótikus és barokk stílusú, első említése 1257-ből, többször átépítették (utoljára a tornyot 1838-ban)
- Krisztus Király temploma, barokk, a 18. század eleje
- A Radolinski hercegek kastélya, 1847 - 1853 között épült Tudor-stílusban Friedrich August Stüler tervei alapján; ma városi könyvtár és a poznani egyetem fiókintézménye
- Régi kastély a kastélyparkban, eredetileg gótikus, 1450 körül építették, a 18. század végéig ez volt a birtokosok székhelye, ma múzeum
- Szent György kórházi templom romja , 1516 körül épült, 1833 óta romos állapotban
- Vasúti pályaudvar 1870 - 1875, újgótikus, az egykori poznani tartomány utolsó változatlan formában fennmaradt porosz pályaudvara.
[szerkesztés] Híres emberek
- Stanisław Taczak, az 1918-19-es lengyel felkelés tábornoka, 1874. április 8-án született Jarocin mellett Mieszkówban
- Elisabeth Schwarzkopf, 1915, operaénekesnő
[szerkesztés] Testvérvárosok
Libercourt, Franciaország
Velthoven, Hollandia
Schlüchtern, Németország
Olekszandria, Ukrajna


Based on work by