VII. János pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

VII. János volt a történelemben a 86. egyházfő. Kortársai az ékes szólás, a tudományok és a kegyesség nagy emberének tartották Jánost. Azonban mindezen erények mellett, ha cselekedni kellett igen félénknek mutatkozott, olyannak, aki szereti a békét, és kerüli a vitát. Ez bő két éves pontifikátusa alatt jó viszonyhoz vezetett a langobárdokkal, de félreértéseket szült a konstantinápolyi udvarban.

A bizánci befolyásoltság idején nem meglepő, hogy János is görög származású volt. Gazdag családból származott. Anyját Blattának, apját Platonak hívták. Ez utóbbi jelentős építkezéseket vállalt el. Így Plato nevéhez kötődik a római császári palota felújítása is. Ebben az időben az egész család Rómában élt. Ekkor került közel János a római egyházhoz. Évek múltán az egyik legjelentősebb pápai patrimónium rektora lett a Via Appia mentén. Sikerei révén ismertté vált a klérus körében, és 705. március 1-jén VI. János pápa halála után őt választották meg a keresztény egyház fejének.
Hivatalba iktatása után régi szenvedélyének, az építészetnek hódolt. Apjától sokat tanult és látott gyermekként. Uralkodása alatt rengeteg oltár, templom és egyéb egyházi épület készült el vagy legalább a restaurálást végezték el rajtuk. A Palatinus dombhoz közel építtetett magánek egy palotát is, az Episcopiumot. János építkezései közül a mai korban a Santa Maria Antiqua templom a legismertebb. Értékes freskókkal díszítették falait, és a régi templom új oltárokat kapott. Maradványait 1900-ban találták meg. A fennmaradt falképek egyikén maga az építtető pápa is látható még. A Szent Péter Bazilikában szentélyt emeltetett Szűz Mária tiszteletére.

Uralma alatt azonban más dolga is akadt szépérzékének kielégítésén kívül. A 704-ben ismét megkoronázott II. Justinianus császár levélben kérte meg Jánost, hogy fogadja el a 692-ben tartott Trulloi zsinat döntéseit. Az egyházi gyűlésen több olyan rendeletet is hoztak, amely a római pápák hatalmát korlátozza, ráadásul a zsinaton nem képviselték a nyugati egyház érdekeit. János nem mert nyíltan ellent mondani a császárnak, így aláírása nélkül küldte vissza Konstantinápolyba a dokumentumot, amit nem igazán tudtak értelmezni. A levél olyan egyértelmű, hogy János alá sem írta, vagy elutasítja és ezért nem látta el kézjegyével.
Jó kapcsolatokat létesített a lombard uralkodóval, II. Ariperttel, aki egyes egyházi birtokokat ismét átengedett a pápai hivatalnokok irányítása alá. A krónikák szerint Jánosnak sikerült elérnie, hogy az angol klérus megváltoztassa öltözetét. Angliában ugyanis az egyháziak világi ruhát viseltek.
707. október 18-án halt meg. A Szent Péter Bazilika általa épített szentélyében helyezték örök nyugalomra.

Előző pápa:
VI. János pápa
Római pápa
705-707
Vatikán címere Következő pápa:
Sisinnius pápa