Barátcinege
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Barátcinege Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Parus palustris Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
|
|
A barátcinege (Parus palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élőhely
A barátcinege alapvetően európai madárfaj. Az Ibériai-félsziget és Skandinávia nagy része, Írország és Skócia kivételével az egész kontinensen elterjedt. Anatólia fekete-tengeri partvidékén is előfordul. Leginkább bükk- és tölgyerdőkben találkozhatunk vele.
[szerkesztés] Megjelenés
A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér alrcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
A faj testtömege 10-13 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog.
[szerkesztés] Életmód
Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét, és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható.
Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé” hívások, illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.
[szerkesztés] Szaporodás
A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor műodúkat is elfoglal. A választott hely körül kis revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló betolakodóktól. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok kirepülnek.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő.
Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 - 105 000 fészkelőterritórium található.
[szerkesztés] Védettség
A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Hermann Heinzel - Richard Fitter - John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján


Based on work by