Garamsalló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 28 km-re délre a Szikince-patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a néphagyomány a magyar sarló főnévből származtatja, mivel lakói egykor sarlókészítássel foglalkoztak.

[szerkesztés] Története

1280-ban említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. 1910-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Lakói a 20. század elején szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. A II. világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. Ma 445 lakosának háromnegyede magyar.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették.
  • Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
  • Falumúzeum.
  • A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken