Aranyláz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aranyláznak nevezzük azt a vándorlási hullámot, amely egy jelentős mennyiségű aranylelet felfedezésének hírére indul meg. A fogalom leginkább a 19. századi Észak-Amerikához kötődik, de Ausztrália és Dél-Afrika is volt már az arany után kutató tömegek célpontja, illetve az Újvilág felfedezését követő időkben megindult kivándorlásban is volt szerepe az ezüstnek-aranynak.
Az aranylázak általában kedvező hatással vannak az adott terület infrastruktúrájára (közlekedés, települések, kommunikáció), valamint a helyi társadalom szerkezete is átalakulhat az aranyásók (sokszor végleges) letelepedésével. Ezek következtében az addig elzárt terület kapcsolata a külvilággal megváltozik.
Az aranyat keresők közül csak kevesek gazdagodnak meg, náluk általában jobban járnak az őket kiszolgáló kereskedők.
[szerkesztés] Jelentősebb aranylázak
- az Appalache-hegység déli része: Atlantától északra (1830-as évek vége) és Charlotte-tól nyugatra (1848 körül);
- Kalifornia (1848);
- Colorado (az 1850-es évek vége);
- Ausztrália (1851), az ún. viktoriánus aranyláz;
- Észak-Nevada (1850-es évek);
- Brit Columbiában a Fraser Canyontól a Caribooig (Barkerville) (1858-1860);
- Otago, Új-Zéland (1861 után), a Central Otago aranyláz;
- Kelet-Oregon (1860-as és 1870-es évek);
- a Black Hills és Montana állam más területei (1863 után);
- Transvaal, Dél-Afrika (1886), az angol-búr háború egyik kiváltó oka;
- Klondike, Yukon, Kanada (1896): klondike-i aranyláz;
- Alaszka (1898)


Based on work by