Oboa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Oboa
angol: oboe
francia: hautbois
német: Oboe
olasz: oboe
Oboa
Besorolás
Aerofon
Nádnyelves
Csőhossz
70 cm
Hangterjedelem
Rokonhangszerek
angolkürt
fagott
schalmei
Hangszerjátékos
oboás


Az oboa (fr. hautbois = 'magas hangú fa', 'hangos fa') a nádnyelves hangszerek családjába tartozik, kettős nádsíppal működő fúvós hangszer. Kónikus, tehát kúpos furatú, fából készült, billentyűzettel ellátott zeneszerszám.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírása

[szerkesztés] A nád

Nádsíp

Az oboa fúvókája egy fémcsövecskére cérnával felkötözött két, egymással szembefordított nádlapocskából áll. A két nád olyan módon van egymáshoz szorítva, hogy felső nyílásuk lapított lencseformát képez. Csőszerű másik vége parafából készült toldalékkal a hangszer felső részének furatába illeszkedik. Megszólaltatása úgy történik, hogy a megnedvesített, beáztatott nádfúvókát a zenész szorosan megfeszített, kissé befelé fordított, széthúzott ajkai közé veszi, és levegőt présel át rajta. A kettős nádsíp nyelvsípként működik, vagyis a hangszer csőrezonanciája olyan módon hat vissza a nádakra, hogy azok a zenész ajkaival együtt az adott rezgési módusznak megfelelően folyamatos rezgésbe jönnek, periodikus nyomásingadozást, hangot keltve. A hangképzés nagyon kevés levegőmennyiséget, de nagy légnyomást igényel, ezért az oboajáték hosszú távon igen fárasztó lehet.

[szerkesztés] A test

Az oboa teste leggyakrabban grenadilfából készül és 3 részre szedhető: felső rész, középső rész és korpusz. Habár a nádsípja miatt akusztikailag egyik végén zárt csőnek tekinthető, kónikus furatának köszönhetően a klarinéttől eltérően nem kvintelő hangszer, légoszlopának rezonanciái a teljes felhangsort tartalmazzák. Ennek köszönheti lágy, de mégis átható, jellegzetes hangszínét is. Sokan vélik úgy, hogy az oboa hangja áll az összes hangszer közül a legközelebb az emberi hanghoz. A legtöbb fafúvós hangszerhez hasonlóan a különböző hangmagasságok előállítására hanglyukak szolgálnak, amelyek a rezonáló légoszlop hosszúságát szabályozzák a hangszertestben. Ezeket ezüstözött billentyűk takarják, a tiszta játékot a sok ún. hangolólyuk segíti, melyek a billentyűkhöz kapcsolt áttételes mechanikával nyitódnak-csukódnak. A hangolás a nád pozicionálásával történik, a cső meghosszabbításával (nád kihúzása) mélyebb frekvenciát, rövidítésével (betolás) magasabbat érhetünk el.

[szerkesztés] Története

Barokk oboa

Az oboa őse Elő-Ázsiából és Egyiptomból került Görögországba, ahol aulosznak hívták. Az auloszból fejlesztették ki a rómaiak a tibiát és később a calamaulost, mely már kónikus furatú volt. Ebből fejlődött ki a középkorban (15-16.század) a schalmei, majd később a pommer, mely az oboa közvetlen elődje.

A barokk korban (17. század) találkozunk először a diszkantpommerből kifejlődött oboával, melynek ekkor még csak 2 billentyűje volt, és a hangterjedelme c’-esz’’’-ig terjedt. A barokk oboán nem volt cisz’, és oktávbillentyű sem, ezért a magasabb hangokat átfújással kellett képezni. A barokk oboát Jacques Hotteterre fejlesztette ki. Jean-Baptiste Lully használta először zenekarban, 1664-ben.

A klasszikus korban az oboának már 8 billentyűje volt, többek között egy oktávbillentyű is, ami jelentősen megkönnyítette a magas hangok képzését. Hangterjedelme c’-f’’’-ig terjedt.

Végül napjainkban az oboa már több, mint 20 billentyűs, bonyolult mechanikával rendelkezik, és hangterjedelme majdnem 3 oktávra bővült: b-a’’’-ig.

[szerkesztés] A hangszercsalád

Az oboa rokonai az a-hangolású oboa d’amore (g-e’’’), az f-hangolású angolkürt (e-b’’), a heckelphon nevű baritonoboa (H-f’’), valamint a sarrusophon nevű kontrabasszusoboa, mely fémből készül, és játéktechnikája inkább a szaxofonéra hasonlít (B,-f’). A duplanádasokhoz tartozik még a fagott és a kontrafagott.

[szerkesztés] Szerepe a zenekarban

Az oboa az egyik legfontosabb hangszer a zenekarban. Könnyű hozzá hangolni, mivel hangja felhangokban gazdag. Ezért a legtöbb zenekarban az oboa adja az a-t. (Az a régebben egységesen 440Hz volt, de ma már Magyarországon szinte minden zenekar 442Hz-en játszik.)

[szerkesztés] Hangszerkészítők és gyártók

[szerkesztés] 17-18. század:

  • Johann Christoph Denner
  • Thomas Stanesby

[szerkesztés] Napjainkban:

[szerkesztés] Fontosabb művek oboára

[szerkesztés] Oboa szóló

  • Luciano Berio: Sequenza VII
  • Benjamin Britten: 6 Metamorphoses after Ovid
  • Niccolò Castiglioni: Alef
  • Doráti Antal: 5 Pièces
  • Heinz Holliger: Sonate; Studie II.
  • Jacques Hotteterre: 48 Preludes
  • Karlheinz Stockhausen: In Freundschaft

[szerkesztés] Oboa zongora- ill. csembaló-kísérettel

[szerkesztés] Oboaversenyek

[szerkesztés] Kamarazene oboával

[szerkesztés] Külső hivatkozások