Gödöllői-dombság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elhelyezkedése

A Gödöllői-dombság Pest megyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig taró kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között.

[szerkesztés] Földrajza

Az átlagosan 150–250 méter tengerszint feletti magasságú dombságot főleg lösz és homok borítja. A Szada település területéhez tartozó Margita csúcs a maga 345 méterével a tájegység legmagasabb pontja. A Margitán is keresztül húzódik az Albertirsáig tartó vízválasztó. Ettől keletre a Tiszába, nyugatra a Dunába tartanak a folyók, és patakok.

A legjellemzőbb erdőtársulás a juharos-tölgyes, és a hársas-tölgyes. Ezeket az erdőfoltokat löszös mocsaras puszták tagolják. Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár mely Budapest XVII. kerületének szélén található.

A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították. Itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.

[szerkesztés] Történelme

A terület kb 4000–5000 éve lakott. A honfoglaló magyarok is több települést létesítettek a mai dombság területén.

Több nagy történelmi esemény is itt zajlott.

A kistáj központja Gödöllő. Itt található Magyarország legnagyobb barokk kastélya. A Grassalkovich-kastélyban sok időt töltött I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné (Sissi). A Gödöllő területéhez tartozó Máriabesnyőn lévő Nagyboldogasszony római katolikus templom híres zarándokhely.

[szerkesztés] Települései

Három kistérség alábbi települései tartoznak a Gödöllői-dombsághoz:

Gödöllői kistérség Monori kistérség Veresegyházi kistérség
Gödöllő Gyömrő Csomád
Isaszeg Maglód Erdőkertes
Kerepes Mende Vácegres
Mogyoród Úri Veresegyház
Pécel Őrbottyán
Szada
Valkó

[szerkesztés] Vízfolyásai

  • Aranyos-patak táplálja a babati tavakat
  • Besenyői-patak
  • Rákos-patak
  • Szilas-patak táplálja a szilas-pataki víztározót (vagy ahogy a helyiek nevezik Naplás tó)
  • Egres-patak