Véznaujjú maki

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Véznaujjú maki
Veszélyeztetett faj. Státusz: végveszélyben

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Család: Karmosmaki-félék (Daubentoniidae)
Nem: Daubentonia
Faj: D. madagascariensis
Tudományos név
Daubentonia madagascariensis
Gmelin, 1788

A véznaujjú maki, madagaszkári nyelven aje-aje (Daubentonia madagascariensis) egy ritka, Madagaszkáron élő macska nagyságú makifaj. Az egyik legrégebbi faj a makik közül, hosszú, önálló evolúciós út áll mögötte.

Ezt a legfejlettebb, ám legritkább félmajom-fajt sokáig rágcsálónak tekintették kiálló metszőfogai miatt. A karmosmaki-félék családjának egyetlen fennmaradt képviselője. Az ember könnyedén a kihalás szélére juttatta, csak azért nem halt ki évszázadokkal ezelőtt, mint legközelebbi rokona, a nagy véznaujjú maki, mert a bennszülöttek hiedelmében központi szerepet kapott. Úgy vélték, ugyanis, hogy aki megöl egy aje-ajét, az egy éven belül maga is meghal.

[szerkesztés] Előfordulása, életmódja

Kizárólag Madagaszkáron él, a sziget két elkülönült részén, a sűrű óriás-bambusz dzsungelekben és 700 méter magasságig tengerpartközeli esőerdőkben. Mindkét életteret jelentősen ritkítják, ez okozhatta a makik számának csökkenését. Nappal 10-15 méteres magasságba épített fészkében alszik, összegömbölyödve. A fészket egy pálmafaj leveleiből (kb. 60 db-ból) építi, és oldalsó nyílása 15 cm átmérőjű. Egy példánynak 2-5 db ilyen fészke lehet.

[szerkesztés] Táplálkozás

Korhadó fákban élő rovarokkal táplálkozik, hosszú ujja arra a célra szolgál, hogy a fákból valahogyan ki tudja szedni a zsákmányt, miután vésőszerű fogaival megbontja a fa kérgét. Sokszor eszi a mangó vagy bambusz puha belsejét.

[szerkesztés] Szaporodás

A véznaujjú maki szinte mindig egyedül él, csak akkor látható két példány, ha az anya kicsinyével van, vagy éppen szaporodási időszakban vagyunk. A nőstény maki februárban-márciusban hozza világra utódait, akiket egészen egyéves korukig nevel a fészekben (míg a kicsik el nem érik a kifejlett makik testméretének kétharmadát). A nőstény makik kétévente hoznak világra utódokat, és ez az egyetlen olyan emlősfaj, melynek emlői a hasi tájékon találhatók.