Portugália

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Portuguesa
Portugália zászlaja Portugál címer
(Portugália zászlaja) (Portugália címere)
mottó: nincs
Portugália elhelyezkedése
Hivatalos nyelv portugál3
Főváros Lisszabon
Elnök Jorge Sampaio
Miniszterelnök Jose Sócrates
Terület
 - Teljes
 - % víz
109.
92 391 km²
0,5 %
Népesség
 - Teljes (2004)
 - Népsűrűség
75.
10 524 145
114/km²
Függetlenség


Kikiáltása

Elismerése

a Leoni Királyságtól


1128, fejedelemség
1139, mint királyság
1143, Leoni Királyság által
1179, pápa által

Pénznem Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna WET (2) (UTC; UTC+1 nyáron)
Himnusz A Portuguesa
TLD .pt
Hívószám +351
(1) 1999 előtt: Portugál escudo
(2) Azori-szigetek: UTC-1; UTC nyáron
Kép:Po-map-HU.png

Portugália hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi szervezeti tagsága: Európai Únió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves arab uralom. Az arabok kiűzése az ezredforduló táján indult meg. 1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta az araboktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött, 1494-ben Portugália és Spanyolország megállapodott arról, hogyan osszák fel a világot egymás között. Ennek következtében a 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett (Brazília, Angola, Mozambik, Macau, Kelet-Timor). Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. Brazíliát 1822-ben elvesztette (kikiáltották ott a császárságot, majd a köztársaságot). Portugáliában 1910-ben egy polgári forradalom elsöpörte a királyságot és október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött, amely 1974-ig tartott. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik.

[szerkesztés] Történelmi kronológia

  • 711 - a vizigótok vereséget szenvednek a muzulmán berberekkel szemben, a terület arab uralom alá kerül
  • 1095 - Burgundiai Henrik hűbérbirtokként megkapja Portucalia grófságot
  • 1139 - I. Alfonz felveszi a királyi címet
  • 1248 - Algarve visszahódítása, az arabok kiűzése
  • 1267 - Kasztília önálló birodalomként elismeri Portugáliát
  • 1415 - Ceuta bevétele, a gyarmati terjeszkedés kezdete
  • 1419 - Tengerész Henrik iskolát nyit Sagresben
  • 1494 - a tordesillas-i szerződés
  • 1580-1640 - perszonálunió Spanyolországgal
  • 1695 után - a brazil aranybányák fellendítik a gazdaságot
  • 1756 - Pombal miniszter, a felvilágosult abszolutizmus
  • 1763 - a rabszolgaság megszüntetése (a gyarmatok kivételével)
  • 1807 - a királyi udvar Brazíliába menekül a francia megszállás elől
  • 1822 - liberális alkotmány, alkotmányos monarchia
  • 1831 - polgárháború a trón birtoklásért
  • 1910 - puccs, az I. Köztársaság létrejötte
  • 1916 - belépés az I. világháborúba az antant oldalán
  • 1928 - a II. Köztársaság kikiáltása
  • 1932 - tekintélyelvű diktatúra Salazar vezetésével
  • 1949 - a NATO tagja
  • 1955 - az ENSZ tagállama
  • 1974 - a III. Köztársaság megszületése
  • 1986 - belépés az Európai Közösségbe

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Portugália az Ibériai - félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

[szerkesztés] Vízrajza

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo és a Douro.

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága


[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamenti de4mokrácia, köztársaság. 1989 - ben új alkotmányt hagytak jóvá. AZ állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

  • Portugália 18 kerületből (distrito) áll:
    • Aveiro, Beja, Braga, Breganca, Castelo Branco, Coimbra, Évora, Faro, Guarda, Leiria, Lisboa, Portalegre, Porto, santarém, Setúbal, Viana do Castelo, Vila Real, Viseu
  • 2 autonóm körzete: Azori-szigetek és Madeira.

[szerkesztés] Politikai pártok

  • Szociáldemokrata Párt (PSD) - liberális
  • Szocialista Párt (PS)
  • Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
  • Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
  • Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Ipara:

  • természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek
  • bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin
  • főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

Mezőgazdasága: A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

  • növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot
  • 6. bortermelő a világon - hagyományos exportcikk a portói
  • állattenyésztés: sertés, marha, kecske
  • erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje
  • 1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja - ez is exportra kerül

Kereskedelem

  • Portugália legfőbb külkereskedelmi partnerei: Spanyolország, Franciaország, Németország.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

  • A fővárosban, Lisszabonban (portugálul Lisboa) 3 754 000 fő él.
  • Összes népesség: 10 084 000 fő. Átlagos népsűrűség: 109 fő/km².
  • A népességnövekedési ráta évente: -0,18 % tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).
  • Várható átlagos élettartam 76 év. Csecsemőhalandósági ráta: 5,8 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Népek: portugál 99 %. Vallások: római katolikus 94 %, egyéb 6 %. Érdekesség, hogy a világon összesen 180 millió ember beszél portugálul, ebből 170 Brazíliaban és 10 millió Portugáliában.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

  • Képzőművészetek

A portugál festészetet az európai áramlatok követése jellemezte, legismertebb alkotók: Mário Cesariny de Vasconcelos, Luis Pinto Coelho és José Sobral de Almada-Negreiros.

  • Irodalom

A portugál irodalomban a költészet a legkiemelkedőbb. Minden idők legnagyobb portugál költői Luís de Camões és Fernando Pessoa. Prózában és drámában főleg a novelláiról híres Gil Vicente alkotott kiemelkedőt. Nobel-díjjal tüntették ki José Saramagot.

  • Filmművészet
  • Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

[szerkesztés] Sport

  • A portugál sport kiválóságai: Joaquim Agostinho, Vitor Manuel Martins Baia, Paulo Manuel Carvalho Sousa, Mario Coluna, Rui Costa, Luis Filipe Madeira Caeiro Figo, Paulo Futre, Carlos Lopes, Rosa Mota, João Pinto, Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro, Eusébio

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland