Ybl Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ybl Miklós arcképe
Nagyít
Ybl Miklós arcképe

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.): magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Bécsben végezte el a polytechnikumot, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. Az 1840-es évek elején tanulmányutat tett Münchenben illetve Olaszországban. Korai stílusát a romantika jellemzte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. sokat foglalkoztatott, nagyhatású művész volt, akit életében is elimertek. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel Ybl együtt dolgozott az Akadémia épületének megvalósításában). Első megbízását,az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette. Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.

A fóti katolikus plébániatemplom
Nagyít
A fóti katolikus plébániatemplom
A Királyi Palota tróntermének keresztmetszete, részlet, Ybl Miklós terve, 1885 körül BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény ltsz: VI./A.155
Nagyít
A Királyi Palota tróntermének keresztmetszete, részlet, Ybl Miklós terve, 1885 körül BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény ltsz: VI./A.155

[szerkesztés] Főbb művei

[szerkesztés] Emlékezete

  • Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztásra kerülő építészeti Ybl Miklós-díjat.

[szerkesztés] Irodalom

  • Ybl Miklós (Holnap Kiadó, 2002) [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Más nyelveken