Lehel (vezér)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a hadvezérről szól. További jelentéséhez lásd: Lehel (keresztnév).
Lehel, Lél (? – 955) a kalandozó magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az augsburgi (lech mezei) csatában. Feltételezés szerint Taksony fejedelem fia, Árpád fejedelem dédunokája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Lehel-monda
Lehel vezérhez és kürtjéhez az ország egyik legszebb mondája kötődik, amely így szól Kálti Márk krónikás barát latin nyelvű szövege alapján:
- „955-ben, I. Konrád uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták, de amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Azon a helyen foglyok lettek Lél és Bulcsú kiváló kapitányok és a császár elé vezették őket. Mikor a császár kérdezte, miért olyan kegyetlenek a keresztények iránt, azt mondják: »Mi a legfőbb Isten bosszúja vagyunk, tőle küldve ostorul hozzátok. Ti akkor fogtok el bennünket, és öltök meg, amikor mi megszűnünk titeket üldözni.« A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lél így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.« Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki: »Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
[szerkesztés] A monda háttere
A monda egyes elemei már Anonymusnál is felbukkannak. A legkorábbi ma is ismert leírás a Képes Krónikából ered, amelybe a feltételezések szerint az 1272 körül Ákos mester által megírt krónikából került át. A Képes Krónika egyik iniciáléja ábrázolja is Lehel vezért, egy hosszú, havasi kürttel.
A monda kétség nélküli valóságalapja az Augsburg melleti csata 955-ben, és a csatát vezető két magyar vezér. Eltérés a legendától, hogy a csata idején nem volt megválasztott német-római császár, az egyesült frank-sváb-szász-bajor-cseh csapatokat I. Ottó király vezette, akit később részben a magyarok felett aratott győzelme miatt német-római császárrá koronáznak. A legendabeli Konrád valószínűleg a magyarok korábbi szövetségese, Vörös Konrád frank herceg volt, akinek a magyarok jó ismerőjeként döntő szerepe volt a csatában.
Ahogy azt a vezér neve is sugalmazza, és a tudományos kutatások is erre utalnak, Lehel vezér méltóságjelvénye valóban a kürt volt. A kürt egyébként fontos szerepett töltött be a honfoglaló magyaroknál.
[szerkesztés] Lehel kürtje
Lehel kürtjét jelenleg a jászberényi Jász Múzeumban őrzik. Ez nagy valószínűséggel nem azonos a mondai kürttel. Anonymus ábrázolása szerint a kürt sokkal inkább egy hosszú havasi kürt volt. A legendát táplálhatta, hogy megtalálásakor a kürt felső pereméből egy darab hiányzott, csorba volt. A kürt bizánci, stílusú, elefántcsontból faragott, díszítése cirkuszi jelenetet ábrázol. Bizonyos elmélet szerint egy, a bizánci stílust jól ismerő kijevi műhelyben készült, és a jász(alán) - orosz kapcsolatok révén került a jászok birtokába. Más elméletek szerint Bizáncban készült, cirkuszi játékok során használták, majd a egy földjét szántó gazda bukkant rá, és a sérülést is az eke okozta.
A jászok életében fontos szerepet töltött be a kürt, egységük jelképévé vált. A jászok kapitánya ünnepi alkalmakkor az övén viselte, a legtöbb jász település címerében megtalálható. A legújabb időkben kivételes alkalmakkor újra meg szokták szólaltani.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Bóna István: A kalandozó magyarság veresége. A Lech-mezei csata valós szerepe
Lehel a latin Képes Krónikában


Based on work by