Nagydorog
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség | Paksi |
| Rang | község
|
| Terület | 41,44 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7044 |
| Körzethívószám | 75 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nagydorog nagyközség Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as út. A Sárbogárd-Szekszárd vasúti szárnyvonal is keresztezi.
[szerkesztés] Története
A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett.
A XVI. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére.
Mária Terézia ualkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített.
1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Falumúzeum
- Kalap és Sipkamúzeum
-
- Stockinger Artúr 20 évig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka és kalapgyüjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyüjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is azokat.
- Szenes-legelõ
- Református templom (1774)
- Római katolikus templom (1934)
- Széchenyi-kastély (1891/92)
- Víztorony (1891)


Based on work by