Aach

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer Térkép
Aach címere Aach Németország térképén
Adatok
Szövetségi tartomány: Baden-Württemberg
Régió: Freiburg
Körzet: Konstanz
Földrajzi elhelyezkedés: Sablon:Koordináta
Magasság: 504 m a tengerszint felett
Terület: 10,69 km²
Lakosság: 2230 (2005. dec. 31)
Népsűrűség: 209 fő/km²
Külföldiek részaránya: 9,0 %
Irányítószám: 78267
Telefon körzetszám: 07774
Polgármesteri
hivatal címe:
Hauptstraße 16
78267 Aach
Weboldal: www.aach.de
Email cím: gemeinde@aach.de
Politika
Polgármester: Severin Graf (CDU)

Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Fekvése

Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Bodeni-tó és a svájci Schaffhausen Kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.

[szerkesztés] Szomszédos települések

A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.

[szerkesztés] Története

Aach első okleves említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.

1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német paraszháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.

1799. március 25-én itt zajlottak az osztrákok és franciák között a harcok a napóleoni háborúkban. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös napóleoni háborút, Aach először Württemberg fennhatósága alá került, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

[szerkesztés] Politika

A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.

[szerkesztés] Önkormányzat

A 2004. június 13-ai választás a következő eredménnyel zárult:

  • FWG 38,7% (-1,7) - 4 képviselői hely (=)
  • CDU 32,9% (-4,5) - 3 képviselői hely (-1)
  • SPD 28,5% (+6,3) - 3 képviselői hely (+1)

[szerkesztés] Címer és zászló

Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.

Aach város színei a fehér és a vörös.

[szerkesztés] Gazdaság és infrastruktúra

[szerkesztés] Közlekedés

A legközelebbi vasútállamás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópályacsomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.

[szerkesztés] Oktatási intézmények

Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.


[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Épített örökség

A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.

[szerkesztés] Természeti látnivalók

Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tót tápláló Radolfzeller Aach forrása.

A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24.100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.

[szerkesztés] Külső hivatkozások