Csongrád vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csongrád vármegye (1910)
Csongrád vármegye címere
Székhely Szentes
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Csongrád vármegye térképe

Csongrád vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajz

Csongrád vármegye a Magyar Királyság régi, tiszántúli kerülete a Tisza mindkét partján: északon Jász-Nagykun-Szolnok, keleten Békés és Csanád, délen Torontál és Bács-Bodrog, nyugaton Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolja. Területe 3413,65 km². Felülete általában rónaság, melyen csak itt-ott látni egy-egy mesterségesen emelt halmot, a róna a vármegye közepe táján a Tisza felé ereszkedik alá, s legmélyebb része Szeged táján van (80 méter), míg többi részének tengerfeletti magassága 84-97 méter, nyugati részében lassanként 120 méterig is emelkedik. A vármegyét közepe táján a Tisza szeli sok átmetszéssel rövidített kanyargós mederben, melyhez mindkét parton holt erek és terjedelmes mocsarak csatlakoznak; Szentesen felül a Körös ömlik belé, Szegednél pedig a Maros. Az erek közül legjelentékenyebb a Tőkei ér és Veker ér Szentesen felül, a Mágocs ér Mágocs és Szentes határában, a Kurca és Kórógy ér Szentes, Szegvár és Mindszent vidékén, a Dong ér és Kis-Tisza Kistelek és Sövényháza körül s a Száraz ér Hódmezővásárhelytől délre. Ezen erek hajdan a Tisza árjának voltak természetes levezetői, ma csak hóolvadáskor vagy nagy esőzések után telnek meg vízzel. A nagyszámú tavak (Fehér-tó, Csaj-tó, Rekettyés-tó, Hód-tó stb.) szintén csak időnként telnek meg vízzel, s a folyóvizek szabályozása folytán ezeknek, valamint a folyómenti mocsaraknak terjedelme tetemesen csökkent. A töltések mögött felfakadó vadvizek és a nedves évszakban meggyülemlő belvizek azonban ma is nagy károkat okoznak. Ezektől eltekintve Csongrád talaja hazánk legtermékenyebb részei közé tartozik, mely nemcsak az alluviális fekete agyagon, hanem a homokos részeken is kitűnő gabonát terem. Éghajlata a mocsaras részeken nem egészséges; Csongrád az Alföld legforróbb részei közé tartozik, s magán viseli az alföldi klíma jellemző vonásait. Az évi közepes hőmérséklet Szegeden 10,9° C., a júliusé 25,1, a januáré -1,2°; a hőmérséklet abszolut szélsőségei 37,4 és -24,0, ingadozása tehát 61,4° C. Csapadékban a vármegye szegény; Szentesen 577, Hódmezővásárhelyen 536, Szegeden csak 527 mm az évi csapadék átlagos mennyisége, s Szeged vidéke az Alföld egyik legszárazabb tájéka.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1881-ben 228.413 volt, most (1891) 261.340 lélek, a 10 évi szaporulat 32.727 lélek vagyis 14.4 %. Egy km²-re 77 lakos esik, s így Csongrád hazánk legsűrűbben lakott megyéi közé tartozik. A lakosságnak 98,1 %-a vagyis 256 469 lélek magyar; ezenkívül van 2743 német (1,0 %) s néhány száz tót, oláh, horvát, szerb és egyéb. Az utolsó 10 év alatt a magyarság 32 512 lélekkel (14,5 %) szaporodott.

Hitfelekezet szerint van a lakók közt 188 312 római katolikus, 1 303 görögkeleti, 4 239 ágostai evangélikus, 57 785 református és 8 510 izraelita. Foglalkozásra nézve a lakosság fele, azaz 130 732 lélek őstermelő (közte 48 256 kereső, a többi eltartott); ipar és forgalom 49 629 egyént tart fenn (közte 20 349 keresőő), a napszámosok száma 61 362 (közte 25 401 kereső). A földművelés és állattenyésztés a nép fő kereseti forrása, az ipar és a kereskedelem a nagyobb városokra, Szegedre és Szentesre szorul. A jelentékenyebb iparvállalatok közé tartozik a szegedi szeszgyár, műtrágyagyár, bőrgyár, kenderfonógyár, a magyar kender- és lenipar vállalat, az újszegedi kenderkikészítő-, fonó-, szövő- és telítőgyár; van továbbá 37 műmalom, összesen 1610000 q termelő képességgel, több téglagyár, fűrészmalom stb.; a műasztalos-ipar Szentesen szép lendületnek indult. Pusztaszeren olasz cirok termelésével és feldolgozásával foglalkoznak. A kereskedelemnek is e két város a góca; főbb cikkei mezei termények, állatok, gyapjú, dohány, gyékények, baromfi (Szentes) stb. Közlekedésének főerei a vasutak, melyek Szeged felől Békéscsaba, Budapest, Szabadka és Temesvár felé ágaznak szét; ezekhez járulnak kisebb vonalak Szentesre (mely már innen kiépült Hódmezővásárhelyig) és Csongrádra; Csongrád vármegye vasútjainak összes hossza 221 km. Hajózás csak a Tiszán, tutajozás a Maroson és Körösön is folyik. A vármegye területén csak 18 km kiépített út van, a kiépítetlen törvényhatósági utak hossza 607 km. A közgazdaság szolgálatában 2 bank, 9 takarékpénztár, 4 szövetkezet s az osztrák-magyar bank szegedi fiókintézete áll. A mezőgazdaság céljait előmozdítja a csongrádi gazdasági egyesület, a szegedi gazdasági egyesület, szegedi felsőtanyai gazdakör, hódmezővásárhelyi 2 gazdakör, szentesi és kisteleki gazdakör és a szeged-vidéki méhész-egyesület. Az árvízmentesítésre szolgáló társulatok közül a csongrád-sövényház ármentesítő és belvízszabályozó társulat (Szeged), a körös-tisza-marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat (Szentes), az újszeged-vedresházi ármentesítő társulat (Szeged) és a sövényháza-szegedi ármentesítő társulat (Szeged) említendő.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken