Akkord

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Akkordnak nevezzük a különböző hangok egyidejű megszólalását.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fajtái

[szerkesztés] Jellege szerint

  • egybehangzó (konszonáns)
  • széthangzó (disszonáns)

Ezeknek a kombinálása, feloldása, stb. a zeneszerzés alapja. Ezzel foglalkozik még az összhangzattan is.

[szerkesztés] A megszólaló hangok száma szerint

[szerkesztés] hármashangzat

A hármashangzat a klasszikus értelemben egy hangsor első, harmadik és ötödik hangjának együttese. Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat.

A főhármashangzatoknak nevezzük valamely hangsor I. (tonika), IV. (szubdomináns) vagy V. fokára épített hármashangzatokat.

  • Dúr hármas: dó-mi-szó (pl. d-fisz-á)
  • Moll hármas: lá-dó-mi (pl. d-f-á)
  • Szűkített hármas: ti-ré-fá (ekkor dúr oldás) vagy szi-ti-ré (ekkor moll oldás) (pl. fisz-á-c)
  • Bővített: dó-mi-szi (pl. d-fisz-áisz)

[szerkesztés] négyeshangzat

Ha a hármashangzatokhoz további terceket teszünk négyeshangzatokat kapunk, másnéven szeptimakkordokat. Az új terc a skála alaphangjától szeptim távolságra van, innen az akkord neve. Egyszerűbb négyeshangzatok:

  • moll szeptimakkord
  • dúr szeptimakkord
  • domináns szeptimakkord

[szerkesztés] ötöshangzat

[szerkesztés] Hangzat-rendszerek

Kétféle hangzat-rendszer létezik:

  • latin: ide tartoznak a francia, a spanyol és olasz zene. Ez a rendszer a kemény diatonikus skála alaphangjára és annak hangorára támaszkodva képezi a különböző hangzatokat, amelyek számát 13 törzshangzatban állapítja meg, és minden más hangzati alkalmazást a mesterséges alakítás variánsaira vezet vissza. Emellett rendszerét a disszonáns akkordnak egyetlen változatlan feloldási szabályra alapítja.
  • germán: ez a fajta a német és vele (kulturálisan) rokon területeken terjedt el. Ez a rendszer a kemény diatonikus skála hangsora mellett még a lágy skáláéét is képződési kiinduláspontul veszi, és ezáltal a hozzátartozandóság alapján nemcsak kiszélesíti, hanem sokkal bonyolultabbá teszi.

Mind a két rendszernél eltérők az elnevezések, a címek, a paragrafusok, de az eredmény végre ugyanaz, mert az akkordok minősége és jellege mindkettőnél ugyanaz.

[szerkesztés] Az akkordok elnevezései és jelölése

Főleg a jazzban jelölik az akkordokat. A dúr skálában megtalálható szeptimakkordok: 1:C-Maj7,2:D-M7,3:E-M7,4:F-Maj7,5:G-7,6:A-M7,7:H-dim7