Aranyida
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Aranyida (1899-ig Aranyidka, szlovákul Zlatá Idka, németül Goldeidau) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 344 lakosából 337 szlovák volt.
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 20 km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 14. században keletkezett Hilyó területén. 1332-ben birtokvita alakult ki a birtokról a Csurka István és Ruzka Izsép Semse ura között, melynek végén a birtokot két egyenlő részre osztották. 1349-ben Nagy Lajos király bányászati jogot biztosít az idaiaknak. Ez alapján indul meg a területen a bányászat. 1359-ben a jászói prépostság levelében Ida Banya néven szerepel. Ebben a prépostság arról panaszkodik, hogy több település (köztük Aranyida) jelentős részt elfoglalt a prépostság területéből. 1440-ben I. Ulászló király több környező birtokkal együtt a Perényieknek adományozza. A települést mai magyar nevén 1459-ben említik először Aranyda alakban, amikor Mátyás király az aranyidai birtokot Kassa városának adja . 1553-ban két és fél porta után adózott a település. Ez alapján is látszik, hogy a bányászat megszűntével a település már pusztulásnak indul és a korábbi, főként német lakosság eltávozik. A németek helyére később egyre nagyobb számban szlovák lakosság szivárog be. 1696-ban Aranyida már tiszta szlovák népességű falu volt. Ebben az időben Nagyidától megkülönböztetésül Kisida néven is többször említik. 1910-ben 878, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Ma inkább üdülőfalu jellege van, ahol sok vikendház található. Különösen a téli időszakban vonzó hely a közeli síterepek miatt.


Based on work by