Utópia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Népi utópia: Részlet Brueghel Cockaigne földje című festményén (1567)
Nagyít
Népi utópia: Részlet Brueghel Cockaigne földje című festményén (1567)

Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Etimológia

A szó eredete szerint görög. Az "utópia" kifejezés két görög szó, a "nem" (ou) (ου) és "föld / hely" (topos) (τόπος) egyesítéséből származik, a jelentése "seholsem" vagy "sehol-hely". A szót úgy alkották meg, hogy az eutopia (jó hely) szóra is hasonlítson. Az eredeti kontextusban a szó mindkét jelentéstartalommal bírt.

Az utópia szót Thomas More használta először (1516)-ban megjelent De Optimo Reipublicae Statu deque Nova Insula Utopia (közismert rövidebb nevén "Utópia") című könyve címében.

[szerkesztés] Irodalmi utópiák

Formája szerint a klasszikus utópia útibeszámoló. Többnyire egy eltévedt vagy balesetet szenvedett utazó számol be valamilyen egzotikus vidéken átélt élményeiről. Fontos, hogy az utópia szíhelyére nem lehet szándékosan elutazni, oda csak rendkívüli körülmények miatt - baleset, hajótörés - kerül a főhős. Ezáltal szakadás van az aktuális világ és az utópia világa között, kikerül az olvasó a mindennapokból. Az utazó szemüvegén keresztül a másik világ övétől különböző társadalmi viszonyait láthatja. Furcsaságok és kalandok sorozata következik, majd az utazó megérkezéséhez hasonló csodálatos körülmények között visszatér indulási országába.

Az utópia tehát mintegy tükörként szolgál: a másik világ furcsaságai saját világát is furcsának fogják mutatni. Ha a két világ - az utópia világa és az olvasó aktuális világa - közötti különbséget tekintjük, kétféle utópiatípust különböztethetünk meg. A pozitív utópiákban a fiktív világ jobb, mint a létező, a negatív utópiában pedig fordítva. A negatív utópia gyakran ironikus. A furcsaságok eredete szerint megkülönböztetve szintén kétféle utópiával számolhatunk: ha valamilyen aktuálisan létező tendencia valósul meg, teljesedik ki a másik világban, illetve amikor hiányzik ez, csak valamilyen absztrakt érték vagy szokás uralma valósul meg. Az előbbi esetben az utópia révén saját jövőjét láthatja előre az olvasó kora, azaz időben kapcsolódik az aktuálishoz az eljövendő, ezért az utópia politikailag orientál, cselekvési alternatívákat mutat.

Az első utópia, egyben a műfaj nevét adó mű Thomas Morus (Morus Tamás) Utópiája volt.

[szerkesztés] Filozófiai utópiák

A korai állam-utópiák szépirodalmi formájú bölcseletek. Később az utópikus gondolkodás összekapcsolódott a társadalmi haladás fogalmával. Történetfilozófiai problémává válik az utópia és az aktuálisan fennálló közötti viszony, az átmenet lehetősége illetve lehetetlensége. A tudományos előrejelzések szélsőséges esetben utópiává válnak.

[szerkesztés] Híres utópiák

[szerkesztés] az irodalomban

[szerkesztés] a filmekben

[szerkesztés] Külső hivatkozások