III. Ferdinánd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

III. Ferdinánd
Nagyít
III. Ferdinánd

III. Ferdinánd (1608. július 13., Graz1657. április 2., Bécs) német-római császár, magyar és cseh király

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Útja a koronáig

II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, és Mária Anna bajor hercegnő gyermekeként született 1608-ban. Vallási és gazdasági ismereteket tanult a jezsuitáknál. Apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe, ő rejtjelezte a jelentéseket. 1625-ben koronázták magyar királlyá, 1627-ben pedig a cseh trónt is elfoglalhatta. Az 1630. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak 1636-ban lett római király. 1634-től – Wallenstein meggyilkolása után – a császári seregek főparancsnoka lett. A harmincéves háborúban megismerkedett a katonai élettel, hadsereg-szervezési tapasztalatokat szerzett. Részese volt Donauwörth és Regensburg elfoglalásának (1634. májusában), a franciák felett aratott nördlingeni győzelemnek (1634. szeptemberében), és sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból.

[szerkesztés] Császár és király

1637. február 15-én elhunyt apja II. Ferdinánd. A trónörökösből ekkor lett a Német-római Birodalom császára. Ettől kezdve folyamatosan azon munkálkodott, hogy véget vessen a 1618 óta tartó háborúskodásnak. 1644-ben végre megkezdődtek a béketárgyalások. Végül 1648-ben, a vesztfáliai békével, sikerült lezárni a harmincéves háborút.

A törökökkel sikerült jó kapcsolatban maradnia, és a korábban megkötött békeszerződéseket meghosszabbítania.

[szerkesztés] Magyar belpolitikája

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, a svédek szövetségeseként, 1644-ben támadást intézett ellene. Azonban 1645-ben Linzben sikerült békét kötniük egymással. III. Ferdinánd Rákóczinak is biztosította – a még Bethlen Gábor idején az Erdélyi Fejedelemségnek átadott – hét felső-magyarországi vármegyét. Ezen kívül megállapodtak a szabad vallásgyakorlás kérdésében, leállították a templomfoglalásokat, és megegyeztek abban is, hogy a vallási sérelmeket az országgyűlés elé viszik.

1640-ben újabb 22 évre békét kötött a törökökkel. Ezzel egyidejűleg megtiltotta a magyar főurak portyázásait a törökök ellen, mivel ezzel a békét veszélyeztették.

1647-ben fiát, Ferdinándot magyar királlyá választották IV. Ferdinánd néven, és megkoronázták.

1654-ben váratlanul meghalt IV. Ferdinánd trónörökös.

1655-ben országgyűlést hívott össze, ahol fiát, Lipót főherceget, I. Lipót néven királlyá választották. Kísérlete, hogy a Habsburg dinasztia számára örökölhetővé tegye a magyar trónt, a rendek ellenállásán megbukott.

[szerkesztés] Személyisége

Kortársak szerint tekintélyt parancsoló és béketűrő személyiség volt. Hét nyelven beszélt (németül, latinul, magyarul, csehül, franciául, spanyolul és olaszul). Nem örökölte apja vallási fanatizmusát. A béke érdekében hajlandó volt teret engedni a protestánsoknak. Érdekelték a természettudományok és a művészet. 1657-ben olasz irodalmi akadémiát alapított Bécsben. Legnagyobb szenvedélye a zene volt. Maga is komponált.

[szerkesztés] Családja

Mária Anna a kicsi Ferdinánddal
Nagyít
Mária Anna a kicsi Ferdinánddal

1631-ben vette feleségül Habsburg Mária Annát (1606-†1646) a spanyol III. Fülöp lányát. Gyermekeik:

  • Ferdinánd (1633. szeptember 8., †1654. július 9)
  • Mária Anna (1635-†1696), aki később IV. Fülöp spanyol király felesége lett
  • Lipót (1640. június 9., †1705. május 5.)
  • ? lánygyermek (*, †1646. május 13.)

Második felesége Habsburg Mária Leopoldina hercegnő (1632-1649)volt, akitől egy fiúgyermeke született:

  • Károly József (1649-†1664)

1651-ben vette feleségül Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt, akitől két lánya született:

  • Eleonóra Mária Jozefa (1653-†1697)
  • Mária Anna Jozefa (1654-†1689)

[szerkesztés] Források

  • Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk.: Horváth Jenő. Budapest, Helikon, 2004. ISBN 9632088948
  • A Habsburgok


Előző uralkodó:
II. Ferdinánd
Magyarország
uralkodója

1637-1657
A Szent Korona Következő uralkodó:

I. Lipót

Előző :
II. Ferdinánd
Német király:
1636-1657
Német-római császár:
1637-1657
A német-római császári korona Következő:
I. Lipót