Aromun nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aromun (armâneashti, armãneshce, aromână, armânească)
Beszélik: Görögország, Albánia, Románia, Szerbia és Montenegró, Bulgária, Macedónia
Terület: Délkelet-Európa
Beszélők száma: kb. 300000
Helyezés: ???
Nyelvcsalád: Indoeurópai nyelvcsalád

 Újlatin nyelvek
  Keleti újlatin nyelvek
   Aromun nyelv

Írás: Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: -
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 rup
SIL rup
Lásd még: Nyelv

Az aromun nyelv (más néven aromán, makedoromán vagy vlach; saját elnevezéseként limba aromânã, limba armâneascã, armâneashti vagy armãneshce) a Délkelet-Európában élő arománok nyelve. Legközelebbi rokona a román nyelv, egyes források (néha politikai nyomásra) ennek egy nyelvjárásának tartják.

Alapjában véve az aromun és a román nyelv nyelvtana nagyon hasonlít egymásra. A különbség a két nyelv között a szókincsükben nyilvánul meg, míg a románra a környező szláv nyelvek, az aromunra pedig főként a görög nyelv hatott. Ez igen mély nyomot hagyott a nyelvben, mivel a neologizmusok nagy része görög szó (míg a románban francia illetve olasz, ami nyelvcsoporton belüli kölcsönzés). A másik nagyobb hatás a török nyelvből származik.

Két nagy nyelvjárása ismert, az egyik az északi (albániai) voskopojë-i (Moscopolea), a másik a déli (görögországi) grammoszi (Gramostea).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Helyesírási különbségek

A román nyelvhez viszonyítva a következő különbségeket találunk:

  • ã - a román ă és â/î helyett használják, hangértékeik nyelvjárástól függően megyeznek a román hangértékkel ([ʌ] vagy [ɪ])
  • dh - görög eredetű szavakban [ð]
  • dz - mint a magyar dz [ʣ]
  • gh - ha nem e, i előtt áll, akkor torokhangú g lesz [ɣ]
  • lj - lágy l, nincs meg a románban ([ʎ])
  • nj - magyar ny, nincs meg a románban ([ɲ])
  • sh - a román ş helyett használják, hangértékeik megegyeznek ([ʃ])
  • th - görög eredetű szavakban [θ]
  • ts - a román ţ helyett használják, hangértékeik megegyeznek ([ʦ])
  • y - idegen eredetű szavakban, nevekben magánhangzók előtt j ([j]), máskor torokhangú g ([ɣ])

Egyes forrásokban az lj, nj kapcsolatot ň, ľ formában találjuk.

A többi szabály megegyezik a román nyelv helyesírási szabályaival.

Lásd még: Aromun ábécé

[szerkesztés] Nyelvtan

Nyelvtana nagyon hasonlít a román nyelv nyelvtanára. Legnagyobb különbség egyes igealakok képzésében van, ahol a román főnévi igenevet használ, az aromun más módon képzi az igealakokat. A következő táblázat jól szemlélteti az aromun igeragozást:

Igeragozás Aromun
(Kij. mód, Esz. 1.)
Román
(Kij. mód, Esz. 1.)
Román
(Fn. in.)
Magyar
I cãntu
dau
lucredu
cânt
dau
lucrez
a cânta I
a da I
a lucra I
énekel
ad
dolgozik
II vedu
shedu
armãnu
văd
şed
rămân
a vedea II
a şedea II
a rămâne III (vagy a rămânea II)
lát
ül
marad
III ducu
cunoscu
ardu
duc
cunosc
ard
a duce III
a cunoaşte III
a arde III
szállít
tud
ég
IV moru
fugu
ndultsescu
mor
fug
îndulcesc
a muri IV
a fugi IV
a îndulci IV
meghal
fut
édesít
V patsu
avdu
mvirdascu
păţesc (vagy paţ)
aud
.
a păţi IV
a auzi IV
.
tűr
hall
.

A jövő idő a va segítségével képződik:

Aromun Román
(archaikus)
Magyar
va s-cãntu va să cânt Énekelni fogok
va s-cãntã va să cânţi Énekelni fogsz
va s-cãntã va să cânte Énekelni fog
va s-cãntãmu va să cântăm Énekelni fogunk
va s-cãntãtã va să cântaţi Énekelni fogtok
va s-cãntã va să cânte Énekelni fognak

A befejezett múlt idő szintetikusan képződik, a segédige az amu (bírni, vö. francia avoir), az igealakban csak ez ragozódik, mégpedig: aveamu, aveai, avea, aveamu, aveatã, avea. Ez a módszer ismert más balkáni nyelvben is (pl. a meglenoromán nyelvben is):

Aromun Meglenoromán Román Magyar
avea mãcatã vea mancat mâncase (már) evett
vea durmit dormise (már) aludt

[szerkesztés] Példaszöveg

Tuti iatsãli umineshtsã s-fac liberi shi egali la nãmuzea shi-ndrepturli. Eali suntu hãrziti cu fichiri shi sinidisi shi lipseashti un cu alantu sh-si poartã tu duhlu-a frãtsãljiljei.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Összehasonlítás

A következő szövegben az aromun és a román nyelv összehasonlítása látható:

Aromun Román Magyar
Vocala easti un son dit zburãrea-a omlui, faptu cu tritsearea sonorã, libirã sh-fãrã cheadicã, a vimtului prit canalu sonor (adrat di coardili vocali shi ntreaga gurã) icã un semnu grafic cari aspuni un ahtari son. Vocala este un sunet din vorbirea omului, făcut cu trecerea sonoră, liberă şi fără piedică, a vîntului prin canalul sonor (compus din coardele vocale şi întreaga gură) sau un semn grafic care reprezintă un atare sunet. A magánhangzó az emberi beszéd egy hangja, a levegő hangos, szabad és gát nélküli áramlása a hangcsatornán keresztül (a hangszálak és a szájüreg részvételével); vagy egy grafikai szimbólum, ami a hangra utal.
Ashi bunãoarã, avem shasili vocali tsi s-fac cu vimtul tsi treatsi prit gurã, iu limba poati si s-aflã tu un loc icã altu shi budzãli pot si sta dishcljisi unã soe icã altã. Aşa bunăoară, avem şase vocale ce se fac cu vîntul ce trece prin gură, unde limba poate să se afle într-un loc sau altul şi buzele pot să stea deschise un soi sau altul. Így van hat magánhangzónk, amelyek a levegő szájon át történő mozgatásával produkálhatunk, ahol a nyelv és az ajkak különböző helyzetben lehetnek.
Vocalili pot s-hibã pronuntsati singuri icã deadun cu semivocali i consoani. Vocalele pot să fie pronunţate singure sau deodată cu semivocale sau consoane. A magánhangzók képződhetnek egyedül is vagy más félhangzókkal, illetve mássalhangzókkal is.

[szerkesztés] Lásd még

  • Balkán nyelvközösség

[szerkesztés] Források

  • Capidan, Theodor. Aromânii, dialectul Aromân, Academia Română, Studii şi cercetări, XX 1932.
  • Friedman, Victor A., "The Vlah Minority in Macedonia: Language, Identity, Dialectology, and Standardization" in Selected Papers in Slavic, Balkan, and Balkan Studies, ed. Juhani Nuoluoto, Martii Leiwo, Jussi Halla-aho. Slavica Helsingiensa 21. University of Helsinki, 2001. online
  • Rosetti, Alexandru. Istoria limbii române, 2 vols., Bucharest, 1965-1969.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia aromun nyelven készült változatát!