Albert Steffen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Albert Steffen (Wynau, 1884. december 10. - Dornach, 1963. július 13.) svájci drámaíró, író, költő, festő, antropozófus.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életútja

  • 1900-1904. Bernbe jár gimnáziumba.
  • 1904-1905. Apja kívánságára orvosnak tanul, ám azt abbahagyja, Berlinbe megy.
  • 1907. Ott hallgatja első ízben Rudolf Steiner egy előadását, majd elkezdi antropozófiai tanulmányait.
  • 1908. Münchenbe költözik, 1920-ig ott lakik.
  • 1914. Festészetet tanul Stanislas (Stanislaw) Stückgoldnál, megismeri feleségét, Elisabeth Stückgoldot (sz. Veress Erzsébet).
  • 1920. Dornach-ba költözik Elisabeth-el és lányával, Felicitas-al, annak gyógykezelése miatt.
  • 1921. Rudolf Steiner kívánságára szerkesztője lesz a Das Goetheanum folyóiratnak.
  • 1923. Vezetőségi tag lesz az Allgemeinen Anthroposophischen Gesellschaft-ban (Általános Antropozófiai Társaság), majd Steiner helyettese.
"Az volt a határozott benyomásom, hogy ebben a csendes emberben jelentős szellem lakozik." (Göllner Mária)
  • 1925-ben, Rudolf Steiner halála után Steffen mondta a búcsúbeszédet, és az év végétől ő kerül a Társaság élére.
  • 1926. Ekkor jelent meg a Göllner Mária által alapított Bizalom c. szemle első száma, amelynek címlapképét Albert Steffen rajzolta. Benne Steffen A szövetség megújítása c. kisregénye, Lengyel Lidy fordításában.
  • 1929. A Kissvábhegyi Waldorf Iskola alapkőletételének ünnepségére Steffen személyesen látogatott Budapestre, és erre az alkalomra költeményt is írt.
"Az alapkőletétel ünnepsége az iskola parkjában játszódott le. Az enyhe ősz tündérfátyla fedte be a fákat, bokrokat és a késői virágokat. Senki sem sejtette, hogy néhány év múlva itt Hitler-csapatok és szovjet-brigádok vívják majd véres csatáikat, és a smaragdzöld füvet az elesettek holttestei borítják." Göllner Mária
  • 1935. Feleségül veszi az özvegyen maradt Elisabeth-et, és örökbe fogadja lányát, Felicitas-t.
  • 1937. Meghal lányuk, Felicitas.
  • 1945-ben, a háború vége után parlamenti képviselők és a kantonok tanácsosai Albert Steffen vezetésével felhívást intéztek a svájci néphez (Aufruf an das Schweizervolk). Ebben Svájc időszerű feladatait körvonalazták, és minden svájcit felkértek, hogy vegyenek részt a munkában.
  • 1961. Születésnapján meghal Elisabeth. Kis idővel ezután Steffen jobb kezében ideggyulladás keletkezett, de ennek ellenére is folytatta szerkesztői és írói tevékenységét.
  • 1963 márciusában Steffen megalapítja a "Stiftung für Therapeutische Dichtung", magyarul Terápiás Költészeti Alapítványt, melyhez az anyagi támogatáson kívül átadta valamennyi műve szerzői jogát is.
  • 1963. június 7-én Hans Reinhart költő-barátja temetése után hirtelen legyengül, és egy hónapon belül meghal.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Drámák

  • Der Auszug aus Ägypten (1916)
  • Die Manichäer (1916)
  • Das Viergetier (1920)
  • Hieram und Salomo (1925)
  • Der Chef des Generalstabs (1927)
  • Der Sturz des Antichrist (1928)
  • Das Todeserlebnis des Manes (1934)
  • Adonis-Spiel - Eine Herbstesfeier (1935)
  • Friedenstragödie (1936)
  • Fahrt ins andere Land (1938)
  • Pestalozzi (1939, magyarul 1968)
  • Märtyrer (1942)
  • Ruf am Abgrund (1943)
  • Karoline von Günderode (1946)
  • Barrabas (1949)
  • Alexanders Wandlung (1953)
  • Lin (1957)

[szerkesztés] Regények

  • Ott, Alois und Werelsche (cc1904)
  • Lebensgeschichte eines jungen Menschen (1928)
  • Wildeisen (1929)
  • Sucher nach sich selbst (1931)
  • Aus Georg Archibalds Lebenslauf (1950)
  • Oase der Menschlichkeit (1954)
  • Altmanns Memoiren (1956)
  • 33 Jahre (1959)
  • Mission der Poesie (1962)

[szerkesztés] Verseskötetek

  • Wegzehrung (1921)
  • Gedichte (1931)
  • Der Tröster (1935)
  • Passiflora - Ein Requiem für Felicitas (1939)
  • Wach auf, Du Todesschläfer! (1941)
  • Epoche (1944)
  • Spätsaal (1947)
  • Am Kreuzweg des Schicksals (1952)
  • Krankheit nicht zum Tode (1955)
  • Steig auf den Parnass... (1960)

[szerkesztés] Esszék

  • Die Krisis im Leben des Künstlers (1922)
  • Der Künstler zwischen Westen und Osten (1925)
  • Begegnungen mit Rudolf Steiner, Mit einem Bildnis Rudolf Steiners (1926)
  • Der Künstler und die Erfüllung der Mysterien (1928)
  • Mani - Sein Leben und seine Lehre (1930)
  • Goethes Geistgestalt (1932)
  • Conrad Ferdinand Meyers Lebendige Gestalt (1937)
  • Lebensbildnis Pestalozzis (1939)
  • Frührot der Mysteriendichtung (1940)
  • Geistige Heimat (1941)
  • Krisis, Katharsis, Therapie im Geistesleben der Gegenwart (1944)
  • Vorhut des Geistes (1945)
  • Wiedergeburt der schönen Wissenschaften (1946)
  • Mysterienflug (1948)
  • Geist-Erkenntnis - Gottes-Liebe (1949)
  • Zu den Farbfenstern des Goetheanum (1953)
  • Brennende Probleme (1956)
  • Dichtung als Weg zur Einweihung (1960)

[szerkesztés] Irodalom

  • Maria von Nagy: Register zu dem Essaywerk von Albert Steffen (Bern-München, 1970, Francke Verlag)
  • Maria von Nagy: Über den Tod von Albert Steffen, Béla Bartók, H.D. – Memoiren II. (Bern-München, 1978, Francke Verlag)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken