Görögország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Ελευθερία ή θάνατος (Szabadság vagy Halál) |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | görög | ||||
| Főváros | Athén (Αθήνα – Athína) | ||||
| Elnök | Karolos Papoulias | ||||
| Miniszterelnök | Kostas Karamanlis | ||||
| Terület - Teljes |
95. 131 940 km² |
||||
| Népesség - Teljes (2001) |
75. 10 668 354 |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva |
Az Oszmán Birodalomtól |
||||
| Pénznem | Euro (€)¹ (EUR) |
||||
| Időzóna - in nyár |
EET (UTC+2) EEST (UTC+3) |
||||
| Himnusz | Imnos pros tin Eleftherian | ||||
| TLD | .gr | ||||
| Hívószám | +30 |
||||
| (1) 2001 előtt: görög drachma | |||||
![]() |
|||||
Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Nemzetközi tagsága: Európai Únió, WTO, ENSZ, NATO, OECD, EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, NYEU, EBESZ.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Szárazföldi részei és tengerei
- Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
- Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. ( Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39 ezrelék. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
[szerkesztés] Felszíne, domborzata
- Hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
- Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
- Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
- Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
- Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.
[szerkesztés] Vízrajza
- Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
- Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.
[szerkesztés] Éghajlata
- A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 10 645 000 fő. Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
- Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
- Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
- Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2 ezrelék.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
A fővárosban, Athén-ban (görögül Athína) 3 112 000 fő él.
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%.
Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.
Vallás: görög-ortodox 98 %. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot 13 régióra (περιφέρειες/periféreies) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία/aftónomi politeía)* osztották:
- Αυτόνομη Μοναστική Πολιτεία του Αγίου Όρους (Aftónomí Monastikí Politeía tou Agíou Órous)* – Καρυές (Karyés)
- Περιφέρεια Ανατολικής Μακεδονίας και Θράκης (Periféreia Anatolikís Makedonías kai Thrákis) – Κομοτηνή (Komotiní)
- Περιφέρεια Αττικής (Periféreia Attikís) – Αθήνα (Athína)
- Περιφέρεια Βορείου Αιγαίου (Periféreia Voreíou Aigaíou) – Μυτιλήνη (Mytilíni)
- Περιφέρεια Δυτικής Ελλάδας (Periféreia Dytikís Elládas) – Πάτρα (Pátra)
- Περιφέρεια Δυτικής Μακεδονίας (Periféreia Dytikís Makedonías) – Κοζάνη (Kozáni)
- Περιφέρεια Ηπείρου (Periféreia Ipeírou) – Ιωάννινα (Ioánnina)
- Περιφέρεια Θεσσαλίας (Periféreia Thessalías) – Λάρισα (Lárisa)
- Περιφέρεια Ιονίων Νήσων (Periféreia Ioníon Níson) – Κέρκυρα (Kérkyra)
- Περιφέρεια Κεντρικής Μακεδονίας (Periféreia Kentrikís Makedonías) – Θεσσαλονίκη (Thessaloníki)
- Περιφέρεια Κρήτης (Periféreia Krítis) – Ηράκλειο (Irákleio)
- Περιφέρεια Νότιου Αιγαίου (Periféreia Nótiou Aigaíou) – Ερμούπολη (Ermoúpoli)
- Περιφέρεια Πελοποννήσου (Periféreia Peloponnísou) – Τρίπολη (Trípoli)
- Περιφέρεια Στερεάς Ελλάδας (Periféreia Stereás Elládas) – Λαμία (Lamía)
[szerkesztés] Politikai pártok
Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.
- Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) - baloldali párt
- Új Demokrácia - konzervatív liberális néppárt
A két párt egymást váltja a kormányzásban.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
[szerkesztés] Gazdasági szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.
- Energiagazdálkodás - bányászat - ipar
Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.
A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
- Külkereskedelme állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési ezközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emelett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
- Turizmusa: Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág melett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
[szerkesztés] Közlekedése
Görögország kereskedelmi flottája sok devizát hoz az ország részére.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Képzés rendszere, iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Könyvtárak
- Múzeumok
- Zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Irodalom: Lásd: görög irodalom, Görög költők, írók listája
- Film
- Képzőművészet: Lásd: görög szobrászat
- Zene
[szerkesztés] Történelme
- Lásd részletesen a Görögország története szócikket
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Görögország.lap.hu
- Görögország
- Fotók Athén-ról és Thessaloniki-ről
- A list of Greek Embassies Worldwide
- Görögország domborzati térképe
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |




Based on work by