Kenya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jamhuri ya Kenya
Republic of Kenya - Kenyai Köztársaság
(Kenya zászlaja) (Kenya címere)
Nemzeti mottó: Harambee (Dolgozzunk Együtt)
Himnusz: Ee Mungu Nguvu Yetu (Ó, teremtő Isten)
Hivatalos nyelvek szuahéli, angol
Főváros Nairobi
Államforma Elnöki köztársaság
Elnök Mwai Kibaki
Terület 581 787 km² 46.
Népesség 33 520 700 34.
Népsűrűség 57,6 fő/km²
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP) 1100 USD (2004)
Függetlenség Nagybritanniától, 1963 december 12.-én
Pénznem Kenyai shilling (KES)
Időzóna Moszkvai idő MSK (UTC + 3)
Nemzetközi gépkocsijelzés EAK
TLD .ke
Hívószám +254
Kenya-hegy
INDIAI-
ÓCEÁN
Viktória-
Rudolf-tó
térkép szerkesztése

A Kenyai Köztársaság egy Kelet-Afrikában az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északkeletről Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Népesebb települések

  • Nairobi (3 043 100 lakos)
  • Mombasa (707 400 lakos)
  • Nakuru (337 200 lakos)
  • Kisumu (273 400 lakos)
  • Eldoret (249 100 lakos)
  • Nyeri (213 000 lakos)
  • Machakos (179 500 lakos)
  • Meru (140 900 lakos)

[szerkesztés] Történelem

Az atamari törzs fáradt asszonyai
Nagyít
Az atamari törzs fáradt asszonyai
Fő szócikk: Kenya történelme

Kenya partjait már az ókorban indiai, arab és főníciai kereskedők látogatták. 900 körül jemeni és ománi arabok alapítottak településeket, majd a középkorban az arab szultánságok uralma idején nagy forgalmú rabszolga-kereskedelem folyt a kenyai partoknál. Az első európai aki Kenya földjére lépett, Vasco da Gama volt 1448-ban. A portugál flotta 1505-ben meghódította a partvidéket, de a 17. század végén kiszorították őket az arabok. A 19. század második felében Zanzibár szultánja vette át a hatalmat, majd 1886-ban Kelet-Afrika birtoklásáért vetélkedő Nagy Britannia és Németország szerződéssel tisztázta érdekeltségeik határát. 1895-ben Brit Kelet-Afrika néven védnökséggé, majd 1920-ban Kenya néven brit koronagyarmattá nyilvánították. A zanzibári szultán azonban a part menti sávokon megtartotta fennhatóságát, egészen 1963-ig. A második világháború után felerősödött a függetlenségi mozgalom, az 1952-es felkelést a britek leverték, de 1963-ban Nagy Britannia belső autonómiát adott Kenyának, majd még ugyanazon év december 12.-én Kenya elnyerte teljes függetlenségét, és pontosan egy évvel később kikiáltották a Kenyai Köztársaságot. Az ország nevét a Kenya (Ragyogás) hegyről kapta. Az 2002 decemberi elnökválasztáson megdöntötték az 1978 óta uralkodó korábbi elnök hatalmát, az új elnök, a korábbi ellenzéki vezető ígéretet tett az országban kialakult nagymértékű korrupció visszaszorítására.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Területi adatok:

  • teljes terület: 582 650 km²
  • ebből szárazföld: 569 250 km²
  • ebből víz: 13 400 km²


A keskeny parti síkság 500-600 méter magas dombvidéki tájjal megy át a Kelet-afrikai-árok által két részre osztott Kelet-afrikai-magasföldbe. Az árok két oldalán emelkednek Kenya vulkáni hegyóriásai, a magasföld északkeleti és déli része füves puszta, sztyepp. Kenya legmagasabb pontja a Mt. Kenya (erről a hegyről kapta a nevét az ország), 5 199 méterrel, legalacsonyabb pontja az Inidai-óceán partvidéke 0 méterrel. Két legjelentősebb folyója a Tana és a Galana, legnagyobb tavai a Viktória-tó és a Turkana (Rudolf)-tó.

[szerkesztés] Gazdaság

Az ország Kelet-Afrika kereskedelmi és pénzügyi központja, gazdasági növekedése 1963 és 1980 között Fekete-Afrikában a leggyorsabb, mintegy 7% volt. Az állam a függetlenség elnyerése óta tervgazdálkodást folytatott, 5 éves terveket dolgoztak ki a gazdaság fejlesztésére. Az 1990-es évek óta (főként a fejlett országok nyomására) megindult a privatizáció. A mezőgazdaság a nemzeti össztermék több mint harmadát állítja elő. Jellemzője a modern, árutermelő farmok és ültetvények, valamint a hagyományos paraszti gazdálkodás együttélése. Ipara Kelet-Afrikában a legfejlettebb, az 1960-as évek óta sokat fejlődött. Könnyűipara mellett a közlekedési eszközök gyártása és a vegyipar jelentős. A szolgáltatás mára a legnagyobb értéket termelő ágazata. Kiemelkedő jelentőségű az 1960-as években fejlődésnek indult idegenforgalom. Az ország legkedveltebb turisztikai látványosságai a tengerpart, nemzeti parkok és vadrezervátumok, valamint a történelmi városok. Az ország mezőgazdaságát részben a hatalmas ültetvények, részben a kisparaszti gazdaságok határozzák meg. A legnagyobb birtokokon külterjes állattartás a jellemző, míg a kisebb farmokon az állattenyésztés mellett megjelenik a növénytermesztés is. Legfontosabb agrártermékei közé tartozik a tea, illetve a magasföldeken egyeduralkodó "arabica" kávé. Az exportcikkek között megtaláljuk a különböző gyümölcsöket (citrusfélék, ananász, mangó), és zöldségféléket, dízsnövényeket, és virágokat is. Ipari növényei közül jelentős a szizál, valamint a krizantém-félékből kivont pyrethrum, pálma és cukornád, élelmiszernövények közül a kukoricát érdemes megemlíteni. A bányászata jelentéktelen, csak kis mennyiségben termelnek ki szódát. Ezzel szemben a feldolgozóipar sokkal fejlettebb az afrikai országok átlagánál. Áramtermelésben fontos szerepe van a vízierőműveknek, a hőerőművek csak kis százalékkal szerepelnek. Legbnagyobb városa Nairobi, a főváros. Kiemelkedő politikai (az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, a UNEP-nek a székhelye), közlekedési és turisztikai központ. A környező országok legjobban felszerelt kikötője Mombasában található, jelentős tranzitforgalommal és egy kőolaj-finomítóval rendelekzik.

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság |


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)