Nyárlőrinc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség | Kecskeméti |
| Rang | község
|
| Terület | 66,36 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6032 |
| Körzethívószám | 76 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Nyárlőrinc község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyárlõrinc a Duna-Tisza közi homokhátság "fõvárosától", Kecskeméttõl 18 km-re délkeletre fekszik Északról a 44-es számú kecskemét-békéscsabai országúttal párhuzamosan futó vasútvonal a határ, amely Kecskemétet köti össze Kunszentmártonnal.
[szerkesztés] Története
A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lõrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. Teljes önállóságát 1950-ben érte el, ekkor a neve Nyárlõrincre változott. A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentõs kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.
[szerkesztés] Nevezetességei
A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemzõ. A település idegenforgalmi kínálatai között elsõként, a település központjában található Árpádkori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentõs kulturális értéke. Természeti értékei között említhetõ a község jelentõs méretû erdõterülete (1697 ha) - amelyet akác, nyár, fenyõ és tölgy alkot -, legvonzóbb része a III. körzetben található õstölgyes. A vadászat kedvelõi így a környezõ erdõállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vasútállomások: Nyárlőrinc, Nyárlőrinc alsó, Nyárlőrinci szőlők


Based on work by