Szlovákia címere
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szlovákia címere
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közvetlen előzmények
Szlovákia és Csehország 1992-ben megállapodást kötöttek arról, hogy egyikük sem fogja felhasználni a csehszlovák nemzeti jelképeket. Miután Csehország változtatás nélkül megtartotta a néhai állam zászlóját, komoly nemzetközi vita alakult ki a két szomszédos állam között.
[szerkesztés] A címer
A címer egy későgót vörös színű pajzson látható. Középső részén egy ezüst színű kettős kereszt látható, amely a kék színű hármas halmon áll. A nemzeti címer Szlovákia zászlaján is szerepel.
[szerkesztés] A kettős kereszt
A szlovák címer központi alakzata a koraközépkorban egész Európában elterjedt szimbólum volt. A másnéven pátriárkális keresztnek nevezett kettős kereszt Bizáncban jelent meg először, a 9. század környékén. Ennek a keresztnek többféle értelmet is tulajdonítottak a korabeli államférfiak és klerikusok. Elsősorban vallásos tartalommal telítették a keresztet, így a felső kereszt Jézus halálát, míg az alsó annak feltámadását jelképezte. De a kereszt hamarosan túlnőtte egyházi jelentését, és egyre gyakrabban úgy értelmezték, hogy a felső kereszt a bizánci császárok világi hatalmára utal, míg az alsó az uralkodó egyházi elsőbbségét jelzi. Ezért az idők múlásával a kettős kereszt főként állami szimbólum lett.
A mai Szlovákia területére azonban még ugyancsak vallásos köntösben érkezett, mivel azt állítólag két misszionárius, Cirill és Metód hozta el erre a vidékre. Ez a nézet azonban források hiányában vitatott. Ezen felül némely régészeti és egyháztörténeti kutatás szerint Cirill és Metód soha nem járt a mai Szlovákia területén, ugyanis a két szerzetes a Nagy-Morva Birodalom pogány szláv népességét térítette meg. A 32 civitas-ból álló Nagy-Morva Birodalom pedig a mai Magyarországtól délre helyezkedett el. A nagy morva király, Szvatopluk keresztgyermeke, Zwentibold, Lotharingia uralkodója magával vitte ezt a jelképet, ezért a kettős keresztet nyugaton lotharingiai keresztnek is ismerik.
A későbbiekben a morvák birodalma összeomlott, és annak déli része Magyarország része lett. Az első magyar király, Szent István trónra lépése előtt nyitrai herceg volt, s szlovák kutatók álláspontja szerint fiatal éveiben hatott rá a kereszt ezen formája, amelyet hamarosan uralkodói jelvényévé tett. Megjegyzendő, hogy azokra a különféle pénzveretek, melyekre hivatkoznak nehezen fogható rá, hogy a kettős keresztet ábrázolják. A kettős kereszt megjelenése a magyar történészek álláspontja szerint III. Béla korára tehető. Az idő múlásával elterjedt az a feltevés, hogy a kettős keresztet István II. Szilveszter pápától kapta. Azonban ez téves, mert István egy egyszerű, apostoli keresztet kapott koronája mellé az egyházfőtől. Így öröklődött évszázadokon át tovább a kettős kereszt motívuma, és magyar közvetítéssel végül felkerült Szlovákia nemzeti címerére is.
[szerkesztés] A hármas halom
A hármas halom a népi értelmezés szerint három hegységet jelképez, amelyek a történelmi Magyarország északi hegyes határvidékét jelölték. A három hegylánc a Kárpátok három vonulatát, a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát jelképezi. Ez a három halom jelenik meg a magyar címerben. A szlovák nemzeti szimbólumokba a hosszú közös történelem során került be, emlékeztetve Magyarország a szlovákok nemzetté válásában játszott szerepére.
A címer színeit szintén a pánszláv színekhez igazították, hogy azt megkülönböztessék a magyar címertől.


Based on work by