Község

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A község vagy elterjedtebb nevén falu egy, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A község élén a polgármester áll.

Községháza Kunmadarason
Nagyít
Községháza Kunmadarason

Magyarországon 2847 község található, ezek a teljes népesség 35,4%-ának adnak otthont (ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.) Népességszám alapján a községeket a következő csoportokba soroljuk:

  • Törpefalu (200 fő alatt)
  • Aprófalu (200–500 fő)
  • Kisfalu (500–1000 fő)
  • Középfalu (1000–5000 fő)
  • Nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)

Ennek a beosztásnak közigazgatási jelentősége nincsen, csak statisztikai. A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg pl. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a települések száma 300 fölött van, addig pl. Hajdú-Biharban és Csongrád megyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország megyéi.)

Régi falusi ház Ómassán
Nagyít
Régi falusi ház Ómassán
Károlyfalvai utcakép
Nagyít
Károlyfalvai utcakép

Alaprajzuk, szerkezetük szerint a községek a következő típusokba tartozhatnak:

  • Egyutcás falu: az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll
  • Orsós alaprajzú falu: szintén egyutcás, de a település közepén térré szélesedik
  • Körfalu: központi főtér körül helyezkednek el a telkek
  • Sakktábla alaprajzú falu: szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik
  • Halmazfalu: szabálytalan alaprajzú
  • Széttördelt falu: a házak utak mentén, egymástól távolabb állnak

A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: urbanizáció (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), dezurbanizáció (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), agglomerálódás (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), szuburbanizáció (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a szuburbanizáció a legjellemzőbb.

A falusi élet előnyei közé tartozik a jelentősen olcsóbb telekár (kivéve a felkapottabb agglomerációs településeken, bár a belvárosi lakásárakhoz viszonyítva még azok is olcsóak), a békésebb, nyugodtabb élet, az állattartási és növénytermesztési, kertészkedési lehetőség, a viszonylag nagyobb közbiztonság. Hátrányai közé tartozik a munkalehetőségek és szolgáltatások kevésbé széles köre. A munkanélküliség mellett a falvak egyik legnagyobb problémája a fokozatos elöregedés.

A nagyközségeket régebben mezővárosnak is hívták.

A község megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását.

[szerkesztés] Külső hivatkozások