Etanol
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Etanol | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Etanol |
| IUPAC név | Ethanol |
| Egyéb nevek | Etil-alkohol, borszesz, spiritusz, alkohol |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 46.07 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen folyadék |
| CAS-szám | [64-17-5] |
| EINECS (EG) szám | 200-578-6 |
| EG-Index szám | 603-002-00-5 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 0,789 g/cm3, folyadék |
| Oldhatóság vízben | Korlátlanul elegyedik |
| Olvadáspont | -114.3 °C (158.8 K) |
| Forráspont | 78.4 °C (351,6 K) |
| Viszkozitás | 1.20 mPa·s (20 °C-on) |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -277.8 kJ/mol |
| Égéshő | -1367 kJ/mol-1 |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) |
| R-mondatok | R11 |
| S-mondatok | S2, S7, S16 |
| Lobbanáspont | 13 °C |
| RTECS szám | KQ6300000 |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
Az etanol (etil-alkohol, borszesz, C2H5OH) színtelen, jellegzetes szagú és ízű, éghető folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük.
Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.
Az ember már az ősidőkben felismerte a cukortartalmú levek, gyümölcsök erjedési folyamatát, melynek termékei (többek között) alkoholok. Az etil-alkohol a központi idegrendszerre hat, kis mennyiségben az érzékek tompulását, a reakcióidő megnövekedését, kellemes bódultságot okoz, de nagyobb mennyiség súlyos mérgezést, akár halált is okozhat. Ugyancsak súlyos következményekkel jár nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is (lásd: alkoholizmus).
[szerkesztés] Előállítása
Hagyományos módon az etanolt cukortartalmú oldatok élesztőkkel való erjesztésével nyerik. (Az alkoholos italokat ma is kizárólag így készítik.)
Ezzel a módszerrel legfeljebb 18-20 % (V/V) etanoltartalmú oldatot lehet előállítani, az ennél töményebb alkoholt desztillálással készítik (kihasználva azt, hogy az etanol forráspontja (78 °C) alacsonyabb a vízénél (100 °C). Az így előállítható legtöményebb etil-alkoholos oldat 96 (V/V)%-os, ugyanis a maradék 4 % víz együtt forr az alkohollal. Töményebb, ún. abszolút alkoholt (100 %) csak vízelvonószerek használatával nyerhetünk.
Ipari úton az etanolt etilén és víz savkatalizált reakciójával állítják elő:
A reakcióhoz szükséges etilént földgázból vagy egyéb petrolkémiai alapanyagokból nyerik.
[szerkesztés] Felhasználása
A fent említett alkoholtartalmú italokon kívül az etanolt széles körben használják. Leggyakrabban mint oldószert, de terjed a felhasználása, mint üzemanyag (bioalkoholt - elterjedtebb nevén bioetanolt - nagy mennyiségben állítanak elő és használnak fel autókban pl. Brazíliában, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban).
A vegyiparban más vegyületek gyártásához, mint alapanyagot használják. Az orvoslásban mint általános fertőtlenítő (valamint oldószer) rendkívül elterjedt.
[szerkesztés] Kémiai reakciói
Az etanol előállításánál már említett erjedés egy oxidatív folyamat első lépése, melyet molekuláris (légköri) oxigén jelenlétében továbbiak követnek. Az etanol első lépésben acetaldehiddé, majd a következőben ecetsavvá oxidálódik:
Ezt a reakciót használják fel az ételecet gyártásakor is. Ugyanakkor ez játszódik le az emberi szervezetben is alkohol fogyasztása után. Az ecetsav a szervezet számára nem mérgező, de a felhalmozódó acetaldehid igen - ez felelős a másnaposságért és az alkoholmérgezésekért is! (Az első része a folyamatnak ugyanis jóval gyorsabban játszódik le, mint a második.)







Based on work by