Steller Tamás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Steller Tamás evangélikus tanár és lelkész volt a 17. században.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Miután tanulmányait befejezte a wittenbergi egyetemen, Besztercebányán lett iskolaigazgató. Itt dolgozott 1673-ig, amikor a pozsonyi rendkivüli törvényszék elé idézték; előbb Lipótváron volt bebörtönözve, ahol az egyik barátjához titokban irt (vagy egyik barátjától kapott), de a várparancsnok kezéhez jutott levél miatt kegyetlenül megverték, annyira, hogy a pálcaütések alatt ruhája lefoszladozott testéről. A sebeiből felépült Steller Tamást is a nápolyi gályákra vitték. Szabadulása után Wittenbergbe ment és ott tartózkodott 1684-ig, amikor Besztercebányára hívtál lelkésznek. Látása romlott, ezért hivatásáról kénytelen volt lemondani. Visszavonulva, teljesen megvakulva élt ugyancsak Besztercebányán 1715-ben bekövetkezett haláláig.


[szerkesztés] Művei

  • Dissertatio de voto Jacobi Ger. XXVIII. (Wittenberg, 1668);
  • De existentia spiritus infiniti, qui est Deus (ugyanott, 1667);
  • Exercitatio de triplici spiritus sancti gratiae vocantis, justificantis et conservantis quidditate et diversitate (ugyanott, 1667);
  • Dissertatio theologica de vana pseudo-christianorum religione (ugyanott, 1670).

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozás

  • A Pallas Nagy Lexikona