Tatár György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tatár György (Salgótarján, 1947. augusztus 17. – ) zsidó származású magyar filozófus, esszéista és publicista az ELTE-BTK, Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék tanára. Egyaránt szakterülete a vallásfilozófia és Friedrich Nietzsche filozófiája. Mélyrehetóan foglakozik a zsidóság helyzetével, próblémáival, történetével.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Díjak, kitüntetések

  • 1985 Maxwell-díj
  • 1989 A filozófiatudományok kandidátusa
  • 1990 Örley-díj
  • 2005 Scheiber-díj

[szerkesztés] Megjelent művei

  • F. Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások, vál., utószó, 1988;
  • Az öröklét gyűrűje. Nietzsche és az örök visszatérés gondolata, tan., 1989; Pompeji és a Titanic, esszék, 1993.
  • A nagyon távoli város (vallásfilozófiai írások és viták); Atlantisz Kiadó 2003. ISBN 9639165700
  • Izrael – Tájkép csata közben (2000 Osiris)
  • Pompeji és Titanic (1993 Atlantisz)

[szerkesztés] Műfordítások

  • M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások [másokkal], 1982;
  • T. Münzer: A Gideon kardjával, 1982;
  • F. Tönnies: Közösség és társadalom [Berényi Gáborral], 1983;
  • Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Az élet férfi eredetének mitologémája, 1984;
  • F. Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról, 1989;
  • F. Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások, 1990;
  • F. Nietzsche: Túl jón és rosszon [teljes, gondozott szöveg], 1995;
  • F. Rosenzweig: Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről, 1997.

[szerkesztés] Külső hivatkozások