Szén-dioxid

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szén-dioxid
Szén-dioxid
Szén-dioxid
Általános
Magyar név Szén-dioxid
IUPAC név Carbon dioxide
Egyéb nevek Szénsav (vízben oldott)
Szárazjég (szilárd)
Képlet \mathrm{CO_2}\,\!
Moláris tömeg 44.01 g/mol
Megjelenés Színtelen, enyhén
szúrós szagú gáz
CAS-szám [124-38-9]
EINECS (EG) szám 2046-96-9
EG-Index szám -
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 1,98 g/dm3, gáz
1,60 g/dm3, szilárd
Oldhatóság vízben 1.45 g/100 ml (25°C)
Olvadáspont −57 °C (216 K), nyomás alatt
Forráspont −78 °C (195 K), légköri
nyomáson szublimál
Szerkezet
Kristályszerkezet Kvarc-szerű
Fizikai állandók
Képződéshő -394 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 36.7 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás -
R-mondatok -
S-mondatok S2, S9, S23
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám FF6400000
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A szén-dioxid légköri nyomáson gáz halmazállapotú vegyület. Képlete: CO2. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (350 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz.

A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.

A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gázzá válik, azaz szublimál.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságok

Színtelen, kis koncentrációban szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Ha a belélegzett levegő a normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból, akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már veszélyes, mert fulladást okozhat!

A tiszta szén-dioxid nem éghető, az égést nem táplálja, ezt használják ki a tűzoltó-palackokban való használatánál, valamint a pincékben a szén-dioxid kimutatására is. Reakciókban kevésbé vesz részt, vegyületeket alig képez. Vízben kismértékben oldódik (0,145 g/100 ml), a vízzel gyenge szénsavat képez.

A gáz halmazállapotú vegyület −78 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával. 5,1 atmoszféránál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is.

[szerkesztés] Felhasználása, gyártása

Jelen van az üditőkben, szénsavas italok alkotórészeként, tűzoltó palackokban, hegesztésnél inert gázként.

Folyékony szén-dioxiddal vonják ki a koffeint a kávéból is.

Szilárd formában (szárazjég) mint hűtőanyag, ott, ahol hirtelen mélyhűtésre van szükség, vagy nem áll rendelkezésre hűtőgép.

A szén-dioxidot nagyobb mennyiségben bányásszák, illetve kőolaj- és földgázkutakból tör fel, mint melléktermék. Az így kapott gázt tisztítják, majd nagy nyomáson cseppfolyósítják, és ebben a formában szállítják. A cseppfolyós szén-dioxid hirtelen nyomáscsökkenésekor a párolgáshő annyira lehűti az anyagot, hogy az megfagy, és szárazjég keletkezik.

Az élelmiszeriparban szívesen használják a tankerjesztésű pezsgők erjedése során keletkező szén-dioxidot, ugyanis a pezsgő természetes habzásához kevesebb is elég, mint amennyi abban keletkezik. A felesleget üdítőkhöz, sörökhöz használják fel.

A biogáz egyik jelentős alkotórésze.

[szerkesztés] A szén körforgalma

[szerkesztés] Üvegházhatás