Bárium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | bárium, Ba, 56 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | alkáliföldfémek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 2, 6, s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstfehér |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 137.327(7) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 6s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 18, 8, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 3.51 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 3.338 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1000 K (727 °C, 1341 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 2170 K (1897 °C, 3447 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fúziós hő | 7.12 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 140.3 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 28.07 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös tércentrált | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 2 (erősen bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 0.89 (Pauling skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 502.9 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 965.2 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3.: 3600 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 215 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 253 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 198 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | paramágneses | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (20 °C) 332 nΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 18.4 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulás | (25 °C) 20.6 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 1620 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young modulusz | 13 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulusz | 4.9 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 9.6 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 1.25 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-39-3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A bárium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Ba, rendszáma 56. Az II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Elemi állapotban ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém. Égetéskor a lángot zöldre festi. Csoportjának a legreakcióképesebb tagja, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Jellemzői
A bárium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, eléggé reakcióképes fém. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben, elemi állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő. Az elemi bárium a Bunsen égő lángjába tartva a lángot zöldre színezi. A vízbe dobott bárium heves hidrogéngáz (H2) képződéssel járó reakció során maró tulajdonságú bárium-hidroxiddá (BaOH2) alakul.
[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei
Fontosabb ásványai a barit vagy súlypát (BaSO4) és a witherit (BaCO3). Előállítható alacsony olvadáspontjú klorijának (BaCl2) elektrolízisével katódként higanyt (Hg) alkalmazva, amelyet azután az amalgámból ledesztillálnak. Aluminotermikus vagy szilikotermikus úton is előállítható bárium-oxidból (BaO):
Gyakoribb vegyületei:
| BaCl2 | bárium-klorid |
| BaCO3 | bárium-karbonát |
| Ba(OH)2 | bárium-hidroxid |
| Ba(NO3)2 | bárium-nitrát |
| BaS | bárium-szulfid |
| BaSO4 | bárium-szulfát |
| BaO | bárium-oxid |
[szerkesztés] Felhasználása
- vákuumtechnikában, az elektroncsöveg gyátásánál getterként
[szerkesztés] Élettani tulajdonságai
A vízben illetve savakban oldható bárium-vegyületek kivétel nélkül mérgezőek.




Based on work by