Fellegvár (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az erőd megmaradt kapuja
Nagyít
Az erőd megmaradt kapuja

A Fellegvár (románul Cetăţuie) a Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve. A dombot eredetileg Kőmál-nak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik.

1702. augusztus 14-én a Kőmál tetejére a katolikusok keresztet állítottak.

Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713-1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. 1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt. Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók.

Az 1880-as évek elején Kőváry László a Fellegvár dombjának északi lejtőjén 50 000 m2 területet parcelláztatott fel vasúti alkalmazottaknak házhelyként; így jött létre a Kőváry-telep.

1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát.

A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.

1995 novemberében a Fellegvár város felőli szélére felállították a Virgil Salvanu tervezte 26 m magas fémkeresztet.

A Belvedere szálló a Fellegvár tetején
Nagyít
A Belvedere szálló a Fellegvár tetején

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken