Herceg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A herceg a legmagasabb rangú főnemesi cím.

A régi germánoknál a hadsereg élén állók címe volt. A népvándorlás után a letelepedett népek uralkodói lettek.

Magyarországon a hercegi (latinul: dux) címet az uralkodócsalád tagjai viselték.

A 15. század végén két magyarországi főúr -Korvin János és Újlaki Lőrinc- is hercegi címet viselt. Ám ez sem jelentette a hercegi cím megjelenését a főnemesség körében, mivel mindketten királyi hercegként viselték a címüket. Korvin mint Hunyadi Mátyás magyar király fia, Újlaki, mint Újlaki Miklós bosnyák király fia.

A Habsburgok magyar trónra kerülésük után néhány magyar családnak hercegi címet (németül. fürst) adományoztak, ám ezt mint német-római császárok tették, magyar hercegi cím továbbra sem létezett. Ilyen család volt például az Esterházy, a Pálffy és a Koháry, de hercegi címet kapott a Rákóczi család is az 1645-ös linzi békekötés után.

Magyar hercegi cím megjelenésére csak az 1886. évi VIII. törvénycikkel került sor, mely a főrendiház tagjait sorolta fel. Többnyire honosított külföldi hercegek viseltek magyar hercegi címet. Hercegi családok:

  • Auersperg
  • Batthyány-Strattmann
  • Czartoryski
  • Esterházy
  • Khevenhüller-Metsch
  • Kinsky
  • Lamberg
  • Liechtenstein
  • Lobkowitz
  • Metternich
  • Odescalchi
  • Pálffy
  • Schwarzenberg
  • Szász-Koburg-Gotha
  • Thurn-Taxis
  • Trauttmansdorff
  • Windisch-Gratz

A magyar hercegi cím 1947-ben megszüntetésre került.