Svájc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) egy kis ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.
| Svájci Államszövetség | |
| német: | Schweizerische Eidgenossenschaft |
| francia: | Confédération Suisse |
| olasz: | Confederazione Svizzera Confederazione Elvetica |
| romans: | Confederaziun Helvetica |
|
|||||
|
mottó: Unus pro omnibus, omnes pro uno |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelvek | német, francia, olasz, romans |
||||
| Főváros | Bern | ||||
| Legnagyobb város | Zürich | ||||
| A konföderáció elnöke |
2006: Moritz Leuenberger |
||||
| Szövetségi Tanács |
Moritz Leuenberger |
||||
| Terület - Teljes |
132. 41 285 km² |
||||
| Népesség - Teljes (2001) |
92. 7 261 200 |
||||
| Függetlenség - Kikiáltása |
örökös szövetség 1291. augusztus 1., |
||||
| Pénznem | svájci frank (CHF) = 100 rubben |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint) | ||||
| Nemzeti himnusz | Svájci zsoltár | ||||
| TLD | .ch | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | CH | ||||
| Hívószám | +41 |
||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
Szócikk: Svájc földrajza
[szerkesztés] Domborzata
Svájc tájképét az ország déli részén emelkedő, az ország területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok-hegység határozza meg. A Svájci-Alpok magas csúcsai (legmagasabb a 4634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs, leghíresebb a 4477 m magas Matterhorn) között számtalan völgy húzódik meg, némelyikben gleccser is található. lásd még: Svájc hágóinak listája
[szerkesztés] Vízrajza
Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája
[szerkesztés] Éghajlata
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Története
A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I.e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.
A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók - a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek - eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.
Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6. -9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.
A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.
A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.
Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.
Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.
A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Szócikk: Svájc kantonjai
A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:
|
|
A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.
A kantonok összesen 2 889 helyhatósági területre vannak osztva.
[szerkesztés] Politikai pártok
1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Szócikk: Svájc gazdasága
Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.
Svájc a befektetők számára továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme , és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.
[szerkesztés] Népessége, lakossága
Szócikk: Svájc demográfiája
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.
Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz(8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans, amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban úgy a dialektusok mint a Hochdeutsch svajci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.
A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a. A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és a görög-keleti felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.
[szerkesztés] Szociális rendszer
Svájcot stabilitása és jóléte, valamint nyelvi és vallási sokfélesége miatt sokan a konszenzuális demokrácia prototípusának tartják.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
- Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál
- Bázeli farsang
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
A svájciak ismertek bankjaikról, csokoládéjukról, a svájci sajtról,hegyeikről , magániskoláikról valamint becsületességükről.
- Híres svájciak listája
- Német költők, írók listája
- Svájc zenéje
[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Federal Authorities
- The Swiss Parliament
- Federal Supreme Court - (in German, French and Italian)
- Swiss Statistics - statistics from the Swiss Federal Statistical Office
- Culturelinks.ch - a portal giving access to Swiss culture websites
- Swissworld - an encyclopedic presentation of the country by the Swiss Confederation
- About.ch - another presentation of the country
- Historical Dictionary of Switzerland - (in German, French and Italian)
- Svájc térképe Domborzati térkép
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |




Based on work by