Népirtás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A népirtás vagy genocídium egy bizonyos társadalmi identitáshoz tartozó emberek, vallási vagy népcsoportok tagjai ellen elkövetett, azok elpusztítására törekvő tömegméretű és célzatos magatartás, szervezett nagyszámú gyilkosság, vagy az arra tett kísérlet. A népirtás emberiség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6. cikke szerint. A népirtás diktatúrát vagy háborús helyzetet és fegyveres agressziót feltételez. Közismert példája a II. világháborúban a zsidó, valamint más népek ellen elkövetett Holokauszt.

1948-ben a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről egyezmény (ún. Genocídium-egyezmény) született.

[szerkesztés] Jogi meghatározás

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 155. §, Népirtás :

(1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[szerkesztés] Példák a népirtásra