Alanin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
(…a szócikk további része lefordítandó…)
| Alanin | |
|---|---|
| IUPAC név | (S)-2-Aminopropanoic acid |
| Rövidítés | Ala A |
| Kémiai képlet | C3H7NO2 |
| Moláris tömeg | 89.1 g/mol |
| Olvadáspont | 297 °C |
| Sűrűség | 1.401 g/cm3 |
| Izoelektromos pont | 6.00 |
| pKa | 2.33 9.71 |
| CAS szám | [56-41-7] |
| EINECS szám | 200-273-8 |
| SMILES kód | NC(C)C(O)=O |
![]() |
|
| Disclaimer and references | |
Az alanin egy aminosav, amely alfa-alanin (a propionsav alfa-aminoszármazéka) alakjában királis, így két optikai izomerjét ismerjük. Az egyik a alfa-L-sztereoizomer (L-alfa-amino-propionsav) a fehérjealkotó aminosavak egyike. Színtelen, kristályos, vízben oldódó vegyület. Ernst Fischer német Nobel-díjas kémikus 1901-ben különítette el a selyemfibroin hidrolizátumából. A másik optikai izomerrel a D-alfa-amino-propionsavval alkotott racém elegyét hidrogén-cianid és acetaldehid reakciójával Adolph Strecker már 1849-ben előállította. Az alanin nevet is ő javasolta.
Az alfa-alanin konstitúciós izomerje a béta-alanin nem fehérjealkotó aminosav. Acilezett származéka a vitaminok közé tartozó pantoténsav.
[szerkesztés] Előállítása
[szerkesztés] Szerepe
| Alanin | Arginin | Aszparagin | Aszparaginsav | Cisztein | Glutaminsav | Glutamin | Glicin | Hisztidin | Izoleucin | Leucin | Lizin | Metionin | Fenilalanin | Prolin | Szerin | Treonin | Triptofán | Tirozin | Valin |
| Esszenciális aminosav | Fehérje | Peptid | Genetikai kód |



Based on work by