Papírméret
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A különböző időkben és országokban számos papírméret-szabvány volt forgalomban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nemzetközi papírméretek
Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.
Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják; ez határozza meg többek közt az A4-es lap méretét. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: 2 négyzetgyökén, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak a bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető, Németországban az 1920-as években foglalták törvénybe, de csak az 1960-as évektől, a fénymásológépek terjedésével lett közkeletű, ahol a lapok méretezése során az azonos oldalarány bármi másnál hatékonyabbnak bizonyult.
A legnagyobb szabványméret, az A0-s területe 1 m². A1-et ebből úgy kaphatunk, ha az A0-st félbevágjuk, miközben oldalaránya megmarad. Azért választották ezt a méretrendszert, hogy az egyes szabványméreteket meg lehessen kapni hajtogatással egymásból, ami a hagyományos papírméretekkel nem volt lehetséges.
A brosúrák az eggyel nagyobb méretű lapokból készülnek. A3-as lapokat félbehajtva például A4-es méretű brosúrát kaphatunk, míg az A4-es lapokból A5-ös brosúra készülhet.
Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-as méretre nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, s egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (pl. egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni A4-esre. Egy A4-es brosúra például kinyitva A3-as méretű, s a fénymásolóra helyezve közvetlenül le lehet másolni A3-as lapra, vagy pedig A4-es méretre is le lehet kicsinyíteni.
Az ISO B nevű sorozat az A átméretezett formája: a B1 mérete az A0 és az A1 között van félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton; a C0 mérete például az A0 és a B0 felezőjéből adódik. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ezt azzal a szándékkal alkották meg így, hogy az egyik beleférjen a másik borítékjába. Például egy levél, melyet (ebben a szerepben szabványméretű) A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető.
A méretezhetőség azzal az előnnyel is jár, hogy a nyomdáknak kevesebb papír (s ezáltal pénz) vész kárba.
A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el.
Az ISO 216 nem állapít meg A0-snál és B0-snál nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. A 2A0-ként megjelölt papír például az A0-s kétszerese, míg a 4A0 az A0-s méret négyszerese lesz.
Bár a világ legtöbb részén az A4-es a szabványméret, az ilyen papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik. Ha ezeket igazítás nélkül nyomtatják amerikai levélméretű papírra, az oldal alja újabb lapra fog kerülni.
| A- | B- | C- | |
|---|---|---|---|
| -0 | 841 × 1189 | 1000 × 1414 | 917 × 1297 |
| -1 | 594 × 841 | 707 × 1000 | 648 × 917 |
| -2 | 420 × 594 | 500 × 707 | 458 × 648 |
| -3 | 297 × 420 | 353 × 500 | 324 × 458 |
| -4 | 210 × 297 | 250 × 353 | 229 × 324 |
| -5 | 148 × 210 | 176 × 250 | 162 × 229 |
| -6 | 105 × 148 | 125 × 176 | 114 × 162 |
| -7 | 74 × 105 | 88 × 125 | 81 × 114 |
| -8 | 52 × 74 | 62 × 88 | 57 × 81 |
| -9 | 37 × 52 | 44 × 62 | 40 × 57 |
| -10 | 26 × 37 | 31 × 44 | 28 × 40 |
[szerkesztés] Papírvastagság és -sűrűség
[szerkesztés] Négyzetmétertömeg
Szerte a világban (kivéve, ahol az USA-beli papírméretet használják) a papír vastagságának és sűrűségének szorzatát gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek hívják (angol és francia szóval grammage, ISO 536).
A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) súlya tehát 5 g.
[szerkesztés] Külső hivatkozások angolul
- Nemzetközi papírméretszabványok, Markus Kuhn írása
- Honlap a könyvekben használatos hagyományos papírméretekről, áttekintőtáblákkal
- IEEE-ISTO 5101.1-2002 "A nyomtató-munkacsoportnak a médiában használt nevekre vonatkozó szabványa" (PDF)
- Papírméretek
- Japán és nemzetközi papírméret



Based on work by