Világűr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. Nincs éles határ a Föld légköre és a világűr között. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság, de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik. Az űreszközök visszatérésekor 120 km magasságban kezdődően válik jelentőssé a légkör hatása.

Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is anyag található, de olyan kis sűrűségben, amilyent a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani. A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be, amely az Ősrobbanás egyik fontos következménye.

[szerkesztés] Fontos magasságok

  • 3 km - Az FAA tartalék oxigént ír elő a repülőgépek pilótáinak és utasainak.
  • 5.3 km - A Föld légkörének fele ezen szint alatt van.
  • 16 km - Nyomás alá helyezett kabin, vagy különleges védőöltözet szükséges.
  • 18 km - A troposzféra felső határa.
  • 20 km - A testnedvek védőöltözet nélkül felforrnak.
  • 24 km - A hagyományos repülőgépeken alkalmazott túlnyomásos rendszer már nem működik.
  • 32 km - A turbojetek nem működnek.
  • 45 km - A ramjetek nem működnek.
  • 50 km - A sztratoszféra felső határa.
  • 80 km - A mezoszféra felső határa.
  • 100 km - Az aerodinamikai felületeknek már nincs jelentősége.

A világűr és a benne lévő égitestek kutatásával, valamint a világűr hasznosításával foglalkozó tudományágak: