Commodore 64

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A C64 közelről

A Commodore 64 (C64, CBM 64) az 1980-as évek népszerű személyi számítógéptípusa. A Jack Tramiel által alapított Commodore Business Machines 1982 januárjában jelentette be, és szeptemberben adta ki 595 dolláros áron, ami ezért a pénzért addig elérhetetlen grafikai és hangképességeket nyújtott. A konkurrenseihez képest agresszív árpolitika eredménye hamarosan árharc lett. Az 1993-ban befejezett gyártásáig eladott 17–25 millió számítógéppel a C64 minden idők legtöbbet eladott számítógépmodellje lett és maradt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A C64 eredeti „kenyértartó” doboza, elődjéhez, a VIC-20-hoz hasonlóan.
Nagyít
A C64 eredeti „kenyértartó” doboza, elődjéhez, a VIC-20-hoz hasonlóan.

(...)

1982-ben az év számítógépe lett. Akkoriban, amikor piacra került, valóságos csodának számított. E számítógépet akkoriban cseppet sem csak játékgépnek tartották, hanem sok helyen, Magyarországon kiváltképpen, komoly vállalati alkalmazásokra is használták.

C64C a CBM 1764 RAM-bővítővel
Nagyít
C64C a CBM 1764 RAM-bővítővel

[szerkesztés] A gép utóélete

Először érthetően a vállalati szférából szorult ki, az otthoni felhasználók köréből azonban tulajdonképpen máig sem teljesen, mert számos idősebb felhasználó mintegy nosztalgiából máig megtartotta és be-bekapcsolja. Sőt, újabban egyenesen reneszánszát éli e kis gép, oly módon, hogy különböző C-64 emulátorprogramokat készítettek, melyek PC gépeken futva C-64-es virtuális környezetet biztosítanak a felhasználónak, s ezen virtuális gépeken minden valaha e gépre írt program kiválóan fut, s megszólalnak a régi zenék is, nem merülve így feledésbe. E virtuális gépek több lehetőséget nyújtanak, mint az eredetiek, mert „beépítve” tartalmazzák az assembler programozáshoz szükséges „monitorprogramot”, a teljes memóriatartalom lemezre menthető, a programok betöltése gyorsabb, stb. Ezen emulátorprogramok természetesen virtuális diszkek kezelésére is alkalmasak.

E programok közül a legnépszerűbb Windows-környezetben a CCS64 és a VICE, Linux rendszer alatt pedig szintén a VICE, illetve az X-64.

[szerkesztés] Leírása

Kép:C64 screenshot.png
A C64 indulása és egy alapszintű BASIC program futásra készen.

[szerkesztés] Perifériák és software

[szerkesztés] Programmúzeumok

[szerkesztés] Képernyőképek

[szerkesztés] Példaprogram BASIC nyelven

Egy egyszerű példaprogram a C64-en használt BASIC-ben:

10 PRINT "^^^SZORZAS^^^"
20 PRINT "KEREM AZ A SZAMOT:"
30 INPUT A
40 PRINT "KEREM A B SZAMOT:"
50 INPUT B
60 PRINT "A*B="
70 PRINT A*B
RUN

Ha az A változó 4, és a B 12, a program lefutása után a következőt látjuk a képernyőn:

^^^SZORZAS^^^
KEREM AZ A SZAMOT:
?4
KEREM A B SZAMOT:
?12
A*B=
48

A programot ismételten elindíthatjuk a RUN parancs begépelésével.

[szerkesztés] Specifikáció

  • Microprocesszor CPU:
    • MOS 6510 vagy MOS 8500 (a 6510/8500 valójában egy módosított 6502 egy integrált 6-bites I/O porttal)
    • Órajel: 0.985 MHz (PAL) / 1.023 MHz (NTSC)
  • Video hardware: MOS VIC-II MOS 6567/8567 (NTSC) MOS 6569/8569 (PAL)
    • Szöveges mód: 40×25, 16 szín
    • Grafikus módok: 160×200, 320×200
    • 8 hardware sprite
  • Hang hardware: MOS Technology 6581/8580 „SID”
    • 3 hangcsatorna, ADSR programozható; fehérzaj csatorna
    • 4 hullámforma: háromszög, fűrészfog, változtatható négyszögjel és zaj
    • Oszcillátor szinkronizáció, gyűrűmoduláció
  • RAM:
    • 64 KB (65,535 byte) (38K használható alapesetben BASIC programok számára)
    • 0.5 KB szín RAM (1K nybble)
    • Kibővíthető 320 KB-ra a Commodore 1764 256K RAM bővítő egységgel (RAM Expansion Unit, REU)é bár közvetlenül csak az első 64KB érhető el; a REU fő használata a GEOS alatt történt. Ugyan a C128-hoz tervezett 128K és 256K bővítők is csatlakoztathatóak voltak, azonban ezekhez erősebb tápegységre volt szükség; az 1764-hez ezt hozzáadták.
  • ROM:
    • 20 KB (kb. 9 KB BASIC 2.0, kb. 7 KB KERNAL, 4 KB karakter generátor két 2 KB-os karakter–készlettel)
  • I/O Portok:
    • Jóminőségű Y/C (S-Video) (8-pin DIN csatlakozóval) chroma/luma kimenettel és hang ki+bemenettel, amivel Commodore monitorhoz volt csatlakoztatható. A legelső NTSC egységeken nem elérhető. A manapság szabványos 4-pin Mini-DIN S-Video csatlakozó akkoriban még nem létezett, de egyszerűen lehet adaptert építeni.
    • Kompozit video (egyvezetékes video kimenet a monitor számára az előbb említett 8-pin DIN csatlakozón, és külön RF modulátor antenna kimenethez, ami a TV felé a hangot is közvetíthette)
    • 2 darab csavar nélküli DE9M játékvezérlő (Atari 2600 de-facto szabvány, egy digitális joystick és/vagy egy pár paddle támogatására; az egyik csatlakozón light pen lehetőséggel. Később a C64-specifikus egér (ki)használja a paddle tüskéket az egérvezérléshez.
    • Cartridge kiterjesztő port (ami gyakorlatilag a 6510 processzor cím és adatbuszára, valamint vezérlőjeleire engedett csatlakozást; memóriabővítésre, program modulokra is használták)
    • PET tipusú Datasette (magnó) 300 baud-os interface (kazetta motor/írás/olvasás/érzékelés jelekkel, az áramot a gép biztosította)
    • Felhasználói port (TTL szintű RS-232 jelek modemekhez stb.; byte-párhuzamos jelek amivel például nyomtatókat lehetett vezérelni; 17 logikai jel, 7 GND, 9V AC)
    • Soros busz (az IEEE-488 soros változata, 6-pin DIN csatlakozóval) a CBM nyomtatókhoz és diskekhez (működési elve gyakorlatilag az USB-ben éledt újra)
  • Tápegység: 5V DC és 9V AC a külső „áramtégla-monolitból” (műgyantával teljesen kiöntött, elméletileg és gyakorlatilag szerelhetetlen tápegység, noha soha nem ment tönkre), 7-pin DIN anya csatlakozóval.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Emulátorok:

Híroldalak:

Linkgyűjtemények:

Szoftver archívumok:

  • www.c64.ch – C64 demo archívum
  • GameBase 64 – C64 game software preservation site
  • Lemon 64 – Általános információk, játékkritikák és fórum
  • CSDB – Commodore 64 Scene Database - Scene adatbázis és letölthető munkáik

Egyéb: