Halásztelek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.36103° k. h. 18.98804°

Halásztelek
Halásztelek címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ráckevei
Rang nagyközség


Terület 8,64 km²
Népesség
Irányítószám 2314
Körzethívószám 24
Térkép
é. sz. 47.36103° k. h. 18.98804°
település
Mo. térképén

Halásztelek nagyközség Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található.

[szerkesztés] Története

Ez a terület a rómaiak számára valószinűleg túl veszélyes lehetett a duna folytonos áradása végett. Valószinűsithetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indithatta támadását az a romai erődítmény ellen, amely ma Szászhalombatta helyén lehetett. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Igy létesült Szőlős, Háros és Tököl. (Az utóbbinál volt mergtalálható az orosz laktanya repülőtérrel). A település össylakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg aaz 50 főt. Nevét Warmann Ernő birtokos nővére után Herminamajornak, vagy inkább herminatelepnek nevezték el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan új gazdát cserélt a település megint, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világ válság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói vásároltak fel, valamint bolgárcsaládok vettek földet akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható Halásztelek tábla magyar és ciril betukkel az utak mentén). Igy a Malonyay kastély birtoka nagyon lecsökkent ami vitéz Füzessy István tulajdona lett. Állitólag kártyán elnyerte tőle Stein Emil. Ő barack fákkal ültette tele a és mind a mai napig barackosnak hivjak azt a területet bár, már házak állnak a barackfák helyén. A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala és Szabol-Szatmár-Bereg megyei, Jász-Nagykún-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma. 1950. március 1-én önálló községlett Herminatelep. A Halásztelek 1951-ben vette fel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Malonyai-kastély
Nagyít
Malonyai-kastély

Malonyai Kastély, Tóth Tibor Albert szülőháza (Iró, Költő, Szinész)

[szerkesztés] Külső hivatkozások