Szászsebes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szászsebes (románul Sebeş, németül Mühlbach, latinul Sabesium): város a mai Romániában Fehér megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 17 km-re délre fekszik, Lámkerék és Péterfalva tartozik hozzá. (é. sz. 45°58′0’’ k. h. 23°34′0’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a Sebes folyóról kapta, amely mellett fekszik.

[szerkesztés] Története

1224-ben Sebus néven említik először. Eredetileg székelyek lakták, a mai Sepsiszék népessége innen települt át. A szászok 1150 körül vetették meg a város alapjait. Szász temploma 1250 körül épült, később gótikus stílusban építették át. A várost 1438-ban a törökök felgyújtották, majd 1661-ben ismét feldúlták. A 15. századi Szapolyai-házban halt meg 1540. július 21-én Szapolyai János magyar király. Fráter György halála után itt határozták el János Zsigmond erdélyi fejedelmi székbe ültetését. 1551-ben Castaldo foglalta el, de 1556-ban a királyné serege visszafoglalta. Várát 1708-ban Károlyi Sándor kurucai felégették, ma csak gótikus temploma áll. 1910-ben 8504 lakosából 4980 román, 2345 német és 875 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Szászsebesi járásának székhelye volt. 2002-ben 27 698 lakosából 25 632 román, 1385 cigány, 420 német és 212 magyar volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Evangélikus temploma a 13. század első felében épült, majd a 14. század második felében átépítették. Reneszánsz szárnyas oltár 1518-ban készült, egykor 4,5 m magas fal vette körül.
  • Római katolikus temploma 13. századi, melyet a 18. században átépítettek. 1849-ben itt vette át Bem Kossuth kitüntetését. A vár falainak egy részét és kapuit lebontották, vagy a házfalakba építették, de tekintélyes maradványai ma is láthatók.
  • A Szapolyai-házban történeti és néprajzi kiállítás látható.

[szerkesztés] Híres emberek