Idősebb Csécsi János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csécsi János (Tsétsi János) (Szakoly, 1650. január 4. - Hegyalja, 1708. május 14.) sárospataki református tanár, költő
[szerkesztés] Élete
Szegény sorsú szülőktől származott; alig három éves korában édesanyjával együtt a zsákmányra kalandozó törökök fogságába esett és Egerbe hurcoltatott, honnét csak 1655-ben száztiz tallér váltságon szabadult meg, mely összeget nagyrészt Kormos Ferenc tette le, a hátralékot pedig 1656-ban mint fogoly vasban koldulta össze atyja vezetése alatt. Birtokuk felprédáltatván, 1657-ben jótevőjökhöz Kormos Ferenchez Csécsre vonultak; itt nyerte első oktatását, azért vette föl a Csécsi nevet. 1660-ban visszatért a család Szakolyra; előbb Nagyidán, később Szepsiben tanult. 1664-ben a sárospataki felsőbb tanulók (tógátusok) sorába iratott be; de nem lévén módja ruházatot szerezni, a hires kassai iskolába ment át és nagy szorgalommal vetette magát a hit- és természettanra, metaphysikára, ethikára, görög nyelvre és logikára s a két utóbbi tudományból helyettessé lett, sőt a teológiában is vezette tanulótársait és több osztályban egymásután köztanító volt. 1673-ban (a mint fia irja róla) sulyos beteg lévén, undort kapott a viztől és ez idő óta 1701-ig soha egy csepp vizet sem ivott. A kassai iskolai 1674-ben kizavartatván helyéből, tanártársaival együtt Debrecenbe vándorolt, honnan Gyulafehérvárra költözött és besoroztatván a pataki-fehérvári dikákok közé, mintegy öt évig tanítá a theologiát és héber nyelvet. 1678-ban szalontai Tholdi Miklós fiai mellett nevelő volt. 1679-ben senior lett és tanította a természettant, metaphysikát. 1680. januárjában elhagyá Erdélyt és a tályai iskolának igazgatója lett. Két évet töltvén itt és jutalmát harminc hordó bort eladván, az árával 900 frttal 1682. április 27. akadémiákra indult Lengyelország felé s áthajózván a Balti-tengeren, az utrechti akadémiának hallgatója lett; itten három évet szentelt a hittan, philologia s bölcselet tanulására. 1684-ben Misztótfalusi Kis Miklós]] a Bibliát ujra akarván nyomatni Amszterdamban, Csécsi mint jó görög és hébertudású , tanulótársával Kaposi Sámuellel együtt vállalta el a javítást. 1685-ben jött vissza hazájába Tályára s a következő év február 9. sárospataki tanárnak helyezték be s beköszöntő beszédét február 11. mondotta el; ezentúl mint tanár és igazgató maga vitte az iskola dolgait; hallgatói mintegy harmincan lehettek; ő volt Sárospatakon az 58. tanár, tanított a mit lehetett, mindent. Az iskola 1687-ben megháboríttatván, a tanulók egy része Gyulafehérvárnak vette útját, Csécsi pedig a megmaradtakkal július 12. Göncön telepedett le. Itt sem maradhattak sokáig, nyolc év mulva 1695. május 20. az igazgatóság tanácsából Kassára vette magát az iskola s vezére Csécsi. Innen sok küzdelem után 1705. május 14. tért vissza Sárospatakra az iskola. Még ez évben küldeték követűl a zemplén megyei református egyházak részéről a szécseni országgyűlésre. Utazását versekbe foglalta. 1706. június 4. lakházába ütvén a villám, őt földre terítette; október 16. pedig a Kassát megszálló seregből portyázó katonák vetődvén a Hegyaljára, Csécsi az egész városi néppel s tanulókkal együtt a hegyek közé menekült és tiz napig ott bújdosott.
[szerkesztés] Munkái
1. Observationes Orthographico-Grammaticae, De recta Hungarice Scribendi et Loquendi ratione. Post obitum Auctoris editae a Johanne Tsetsi Fil. Leutschoviae, 1708. (Páriz Pápai Ferencz Dictionariuma végén. Ujabb kiadása, Szeben, 1767.)
2. Resolutio ad propositionem Christophori a Roxas, episcopi neostadiensis unionem ecclesiarum romano-cath. et protestantium urgentis. (E munkát a gönczi egyház nevében, úgy látszik Némethy György odavaló pappal együtt készítette 1692-ben. Lampe, Historia Eccles. jelent meg.)
3. Notationes de factis scholae S.-Patakinae. (Szintén Lampenál.)
Kéziratban: Natales collegii Saáros Patakiensis quam ex connotatione clarissimi ac doctiss. dni Johannis Tsétsi J. F. deprompsit Andreas Balogh ejusdem J. U. Collegii civis togatus o 1775 Die 28 9-bris. (az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában);
Acta conventus Szecseniani; Elucidatio compendii logici Mich. Buzinkai per Joh. Csécsi 1706. Némely dolgozatai összefolytak vagy kiegészültek az ifj. Csécsiéivel. (Eredeti kéziratai a sárospataki collegiumban őriztetnek.)
A biblia uj kiadása körül is érdemes munkásságot fejtett ki; átnézte Debreczeni Ember Pál magyar ref. egyháztörténetét 1707-ben; átvette Páriz Pápaitól a Lexicon kéziratát, megvizsgálta s javította; azután Brewer János lőcsei könyvnyomtatóval szerződött és a felügyelést vitte, a míg ereje engedte.
Folyamodása a sárospataki iskola ügyében Apafi Mihály fejedelemhez, S.-Patak 1687. júl. 7. az Erdélyi Protestans Közlönyben (1879. 22. sz.)
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996

