User vita:Soti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Üdvözlet

Üdvözlet! Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a Segítség! lapokon, akkor a portán vagy a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról) a személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~. Sok sikert és jó szerkesztést!

-nagytibi üzen, ? 2005. november 13., 23:37 (CET)

[szerkesztés] Tanácsok

Örülök, hogy újabb fizikussal gazdagodott a Wikipédia, remélem sok hasznos szócikket írsz/javítasz... Szerintem érdemes szűk területre koncentrálni, és átnézni azokat a más nyelvű oldalakat, amelyek a témához tartoznak. Az atomerőműveket szívesen látnám szépen kidolgozva, akkor is, ha több hónapos munka. Érdemes a magyar vonatkozásoknak utánanézni, szerintem elég sok van, ezeket külön fejezetben (is) ki szoktam emelni, mint Albert Einsteinnél tettem. Külön lapot érdemelne a Paksi Atomerőmű (Rt.). Pihenésképp a szülőváros/településhez is hozzá lehet járulni saját készítésű fényképekkel, szöveggel. A fenti dolgok csak ajánlások, tedd azt, amit jónak látsz. Érdemes a Wikipédia:Fizika portál-on is megnézni, milyen szócikkekre lehet már hivatkozni. Aztán a kapcsolódó részeket is érdemes lenne létrehozni/rendbetenni/bővíteni: magfizika, alfa-bomlás, béta-bomlás, radioaktivitás, ATOMKI, nukleáris fegyver (esetleg szétbontható, de egyelőre talán jobb egyben). nukleáris hulladék (kezelése), természetes radioaktivitás (a radioaktivitás szócikkbe egyelőre elfér, de ha sokat írnál róla külön szócikk is lehetne, a kapcsolódó mennyiségekről és mértékegységekről...

Amúgy a felhasználói oldaladon még többet is szívesen olvasnánk rólad. Milyen területtel foglalkozol, hol élsz/tanulsz, szülőhelyed, ha kötődsz hozzá, stb. Én is szívesen várom a kérdéseidet, én inkább a részecskefizika területén vagyok otthon, de erről a felhasználói lapomon olvashatsz. -- Árpi (Harp) 2005. december 2., 12:27 (CET)

Köszönöm a hasznos tanácsokat, igyekszek majd az atomerőműveket befejezni. Sajnos nagon kevés saját könyvem van, így főleg az angol wikipédiából fordítgatok...

Gergo 2005. december 5., 19:25 (CET) Gergo 2006. január 11., 19:40 (CET)

A fizika oldalon (és máshol): az elektrodinamika végülis egybeírva helyes (lásd Wikipédia:Természettudomány műhely).

Örülök a részecskedetektorral kapcsolatos cikkeknek és a linkjavításoknak. Hamarosan szeretném a részecskegyosítókat bővíteni, csak még előbb csütörtökön vizsgázom belőlük először :-) Valami egységes szerkezetet szeretnék mindegyik típus szócikkének. -- Árpi (Harp) 2006. január 23., 15:55 (CET)

A Geiger-Müller-csőnél szerintem a szócikk nevére mindenképpen legyen hosszú kötőjel (endash ha jól tudom) nélküli változat is, mert sokan csak úgy tudják beírni, de lehet amolyan is, erről régebben volt vita, azt hiszem nem dőlt el, melyik az alap, csak a linkek jók legyenek. Amúgy a gáztöltésű detektor szócikkben a hosszú kötőjel körül szóköz van, azt biztosan úgy kell? -- Árpi (Harp) 2006. január 23., 16:08 (CET)

Az a nagy helyzet, hogy en valójában nem igen értek a kis- és nagy kötőjelekhez. Angol billentyűzetem van, és amikor magyar kódkiosztással gépelek, az írásjelek nagy részét csak találgatom. Leginkább az OpenOffice programban gépelek, és az néha kijavítja a rövid kötőjeleket. Nagyon örülnék, ha valaki elmagyarázná (vagy ha már le van írva valahol akkor arra mutass rá), hogy melyik gombot kell lenyomni melyikhez, illetve hogy mikor melyiket kell használni. Ha te jobban kiigazodsz közöttük, nyugodtan javítsd ki, és én is igyekszek majd a jövőben az elfogadott szabályokat alkalmazni. A részecskegyorsítókhoz azonban nemigazán értek (a detektorokhoz se nagyon), úgyhogy ott esetleg csak a fordításban tudok segíteni. Az egységes struktúrának én is nagyon örülnék, ha csak tézisek formájában is (jól jönne egy a detektorokhoz is). Vagy inkább egy táblázat-szerüségre gondolsz? Gergo 2006. január 23., 23:28 (CET)

Én a Bohr-modell alakot és a Bohr-féle atommodell alakot láttam eddig, az általad használt fura nekem, de nem hibás. Örülök, hogy kezd értelmes tartalma lenni. A végén az át kellene olvasni még igaz? Ha nem ki kellene szedni. Az atom című szócikkben (Atommodellek fejezet) nem szerepel Rutherford-modell, át kellene nézni, amúgy a Rutherford-kísérlet már hivatkozik a szócikkre Rutherford-féle atommodell alakban.

Gyakori probláma, hogy sorszám után a szövegszerkesztők nagy betűvel folytatják a dolgokat, de azért ezeket javítsd vissza: 1. ábra, nem 1. Ábra (2005. január 7., nem 2005. Január 7.) Az utóbbit nem láttam csak a teljesség kedvéért írtam. Ha nem Te követted el a komputertomográfia cikkben, akkor bocs. --- Árpi (Harp) 2006. január 30., 13:18 (CET)

Nem teljesen világos, hogy mire gondolsz a Bohr-féle atommodell cikknél. Az eredeti címe Bohr-féle atommodell, arra csak redirect van a Bohr atommodell -ről, mert egyszer azt írtam be a keresőbe, és nem találta a cikket. Egyébként a Bohr modell cikk végével nekem is gondjaim voltak. Ha stilisztikai hibákra gondolsz, nyugodtan javíts bele, az nem az erősségem. Az angol cikk alapján készítettem, ott a Rydberg is benne van. Esetleg írjak egy új cikket Rydberg-formula néven? A Rutherford-modellel az a baj, hogy nincs róla mit írni. Ráadásul a klasszikus fizika szerint mégcsak stabil sem volt. Rögtön jött Bohr a sajátjával (jó, nem rögtön). Azt gondolom, hogy a linket majd átjavítom a szóráskísérletre, onnan meg kiveszem a linket. Úgse fogja senki más megírni.

Gergo 2006. január 30., 22:07 (CET)

Szerintem jó, ha nem csinálunk külön Rutherford-modell szócikket, esetleg átirányítást a kísérletre, de talán az sem kell. A kísérlet értelmezésével lényegében a modellt megadjuk, ezért nem kell külön cikk. Több cikk, több hibalehetőség.

Nincs bajom a Bohr-atommodell elnevezéssel, csak még pont így nem hallottam. Felejtsd el, amit írtam.

Visszatérve arra, hogy a kötőjelek mellett nincs szóköz, valahol megint láttam ilyen elírásodat. Szerintem amikor beszúrsz egy hosszú kötőjelet pl. Geiger–Müller cső, akkor olyat szúrsz be az OpenOffice.orgba/olyannak véli az OOo, amely a mondattagolásnál használsz, ahol kell szóköz, példa:

A törvény – amit mellesleg Kepler alkotott meg – így hangzik: ...

Most találtam meg, hogy a kétféle használat nagyon szépen le van írva a nagykötőjel szócikkben.

Magyar OOo változatot használsz? Annak azt hiszem némiképp eltér a helyesírásellenőrzője is az alaptól. Külön fordítja az FSF.hu a magyar változatot. http://www.fsf.hu Én igazából inkább fájlnézésre használom csak az OOo-t, nem nagyon értek hozzá. Szövegtördelésre (szerkesztésre) LaTeX-et használok, ha lehet, azt jobban szeretem. -- Árpi (Harp) 2006. február 2., 15:29 (CET)

FONTOS észrevételem van! Amiatt írok, mert az anyag címszó alatti felfogás súlyosan hibás. A foton ugyanis anyag, mégpedig mozgó elektromágneses mező. Maxwell óta ismert, hogy az anyag egyik megnyilvánulási formája az elektromágneses mező (melyet helytelen térnek nevezni). A sztatikus elektromos illetve mágneses mezők is anyagnak minősülnek, miképp a hullámtulajdonságokat mutató térben terjedő EM hullámok is.

Hogy a fény fotonok sokasága, arra pedig Einstein mutatott rá, s eme felismerését Nobel díjjal honorálták. Ugyancsak Einstein mutatott rá, hogy a fotonnak a frekvenciájával egyenesen arányos impulzusa van. Az arányossági tényező a Planck állandó. Ennek következtében a fény - de a látható spektrumon kívül eső spektrumú egyéb EM sugárzások is - melyek ugyancsak fotonok sokaságai -nyomást gyakorolnak a testek felületére. A fotonnak nem csak impulzusa, de energiája is van, csak épp tömege nincs. (a fizika ugyanis a tömeg fogalmát kizárólag relatíve nyugvó objektumokra vonatkozóan definiálja.) Az elnyelt foton az energiájától függő mértékben növeli meg az őt elnyelő anyag tömegét (tehetetlenségét). Fotont kibocsájtó részecske-rendszer tömege pedig lecsökken. Ha a fotont nem tartanánk anyagnak, akkor a fizika sarkalatos törvényeiről - a termodinamika főtételeiről egyszerű logikai következtetésekkel - de természetesen mérésekkel is kimutatható lenne, hogy érvénytelenek, használhatatlanok, tévesek. Az "anyag" definícióját a külfüldi és a magyar wikipédában ennek szellemében okvetlenül ki kellene javítani! Privát Emil 2006. április 9., 20:42 (CEST)

Szia Gergő, minden elismerésem a tiéd az itt felvállalt és elvégzett munká(sságod)ért! Nem fizikusként szólok hozzád, mivel nem is vagyok az, egyszerűen csak tisztelője vagyok a fizikának és művelőinek, így neked is... Másoknak önzetlenül lehetővé tenni a tudás gyarapítását (amint te is teszed itt, a wikiben) - nos, ez mindenképpen további elismerésre ad okot! csak még azt jegyzem meg, egészen kisbetűkkel, hogy a dolgozok helyett jobb, ill. helyesebb lenne a dolgozom szóalak, mivel ez egy ikes ige... merthogy "dolgozni - ékes dolog"!

[szerkesztés] Pár kér(d)és

Ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzás hatása az élő szervezetekre: nem találom a negyedik kimenetelt.

Angolból fordítottam, és két kimenetelt összevontam, viszont a négy bennmaradt. Mostmár csak 3 kimenetel van.

Wikipédia:Természettudomány műhelyben két új dolog van a Vitatott dolgok fejezetben, és van még a vitalapon is. Szívesen hallanám a véleményedet. -- Árpi (Harp) 2006. február 10., 13:52 (CET)

Megnézem, bár a mértéktérelméletről még csak nem is hallottam :) --Gergo 2006. február 10., 15:39 (CET)