Matematikai logika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat, matematikai módszerekkel vizsgálja. A matematikai logika célja a helyes következtetési sémák, helyes definíciók vizsgálata, beleértve a matematikai logika által alkalmazott következtetési sémákat, szabályokat, definíciókat is.

[szerkesztés] Története

Kezdetben a logikát a filozófia részének tekintették, azonban a paradoxonok felfedezése a naiv halmazelméletben kiváltotta a struktúraosztályok axiomatizálásának az igényét és ezzel párhuzamosan annak vizsgálatát, hogy mit tekinthetünk helyes definíciónak, illetve helyes következtetésnek. Ehhez a bizonyítások formalizálására volt szükség, illetve arra, hogy minden bizonyításról belássuk, megfelelnek egy adott formalizmusnak, leírhatók egy adott formális nyelven. Ezt a feladatot, illetve ezen túlmenően az így formalizált állítások ellentmondásmentességének a bizonyítását tűzte ki célul David Hilbert a századfordulón. 1910-1913 között Bertrand Russell és Whitehead a Hilbert által kitűzott célok többségét megvalósították, eltekintve az ellentmondásmentesség bizonyításától - nem sokkal később Gödel bebizonyította, hogy az ellentmondásmentesség bizonyítása az így létrehozott formalizmus keretein belül nem is lehetséges.

[szerkesztés] Ágai

Fő részei a ítéletlogika, a bizonyításelmélet és a modellelmélet.

[szerkesztés] Külső hivatkozások