Kövesligethy Radó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kövesligethy Radó (Verona, 1862. szeptember 1- Budapest, 1934. október 11.): csillagász, geofizikus, az MTA tagja.

Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Tizenhét évesen már Konkoly-Thege Miklós mellett dolgozott a nyári szűnidőkben. Egyetemi éveit Bécsben töltötte, Josef Stefan professzornál elméleti fizikát tanult, Theodor v. Oppolzernél klasszikus csillagászatot, Edmund Weissnél az egyetemi csillagvizsgálóban pedig asztrofizikát.

Doktori disszertációjának címe „Prinzipien einer theoretischer Astrophysik auf grund mathematischer Spektralanalyse” Több, mint 15 éven keresztül foglalkozott elméleti úton a sugárzó testek színképeinek jellegzetességeivel.

1883-ban Konkoly-Thege Miklós ógyallai magán-obszervatóriumában helyezkedett el, fizetett obszervátorként. Spektrálfotométert is szerkesztett. Elsőként használta fel a csillagok radiális sebességének mérését a Nap térbeli mozgásának meghatározására.

Részt vett az 1885-ben Podmaniczky Géza báró (1839-1923) Kiskartalon létesített magán-csillagvizsgáló berendezésében.

1885. augusztus 22-én többednagával először pillantotta meg az Andromeda-extragalaxis szupernováját, de nem ismerte fel új csillag jellegét.

Kövesligethy Radó legfontosabb tevékenysége az asztrofizika elméleti megalapozása volt.

1887-ben a Királyi Tudomány Egyetem Kísérleti fizika tanszékének tanársegédje lett.

Kezdettől fogva részt vett az Eötvös-inga próbáin, és annak első, terepi alkalmazásán, a Vas megyei Ság-hegyimérésekben.

1889-ben magántanár, 1894-ben a kozmográfia vezető tanára, 1904-től nyilvános rendes tanár, 1911-ben megalakította az egyetem Kozmográfiai intézetét

Írt tudomány népszerűsítő cikkeket a Természettudományi Közlöny, és az Uránia c. folyóiratba.

1895-ben az MTA levelező tagjává választották. (később rendes tagjává) Ebben az időben már földrengéskutatással foglalkozott, akadémiai szákfoglalója is e témakörben íródott. Élete végéig a földrengések eőrejelzésének lehetőségeit kutatta.

A Szent István Akadémia matematikai osztályának elnöke, a Magyar Filozófiai Társulatnak, Természettudományi Társulatnak élete végéig választmányi tagja, a Matematikai és Fizikai Társulat főtitkára volt. A „Lóczy Lajos” érem tulajdonosa,

Az első világháború után (1919-ben) azzal vádolták, hogy együttműködött a Tanácsköztársaság kormányával.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken