Elektron
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,..., a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,... . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.
Az elektron negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt alkotja az atomokat, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e−. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.
Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.
| Elektromos töltés | |
| Nyugalmi tömeg | |
| Nyugalmi energia | |
| Mágneses momentum | -928,476 362(37)·10-26 J T-1 |
| Spin | 1/2 (fermion) |
| g-faktor | -2,002 319 304 3718(75) |
| Élettartam | stabil |
| Szerkeszt | |
| Fermionok: Kvarkok: (Up · Down · Strange · Charm · Bottom · Top) | Leptonok: (Elektron · Müon · Tau · Neutrínók) | |
| Bozonok : Foton | W+, W-- és Z0-bozonok | Gluonok | Higgs-bozon | Graviton |


Based on work by