Mátra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Mátra

Hegység Északi-középhegység
Hely Heves megye, Nógrád megye
Típus vulkanikus
Legmagasabb pont Kékes-tető (1014 m)

Mátra hegység Magyarországon, az Északi-középhegység középső, vulkanikus eredetű kőzetekből álló tagja. A Kárpátok belső övezetéhez tartozik. 900 négyzetkilométeren, a Cserhát és a Bükk között terül el. Átlagos tengerszint feletti magassága 700-800 méter. Legmagasabb pontja a Kékes-tető, 1014 m tengerszint feletti magassággal.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Mátrában már régóta foglalkoztak bányászattal. A vulkanikus eredet nagymértékben meghatározza a bányászható nyersanyagokat. Ezek álltalában ércek, építőkövek. A kitermelés első írásos emléke az 1296-ból származó oklevél, mely vasérc bányászati jogot adományoz az ittélő bányászoknak. Késöbbi időkben már nemesfém (arany, ezüst) kitermeléssel is foglalkoznak. Az ércbányászat 1986-ban szünt meg. Itt volt a Recski rézbányában Magyarország legmélyebb függőaknája, ami 1100 métert is elérte.

A klimatikus gyógyhelyeknek köszönhetően a gyógyturizmus kedvelt célpontja. A téli sportok szerelmesei is megtalálják itt a kedvükre való sportoslási lehetőségeket. Turisztikai jelentősége Trianoni békeszerződés után ugrásszerüen megnőtt, amikor ide tevődött át Magyarország legmagasabb pontja.

Az itt élő népcsoportok közül a Palócság a legnagyobb. A hagyomány szerint a Mátrában élt a híres betyár, Vidróczki Márton.

[szerkesztés] Részei

Kékestetői csúcskő
Nagyít
Kékestetői csúcskő
  • Nyugati Mátra (más néven Pásztói Mátra),
  • Központi Mátra,
  • Keleti Mátra,
  • Mátralába (az északi előtér),
  • Mátraalja (a déli előtér, előtte a mátrai borvidék).

[szerkesztés] Főbb hegycsúcsai

[szerkesztés] Fontosabb látnivalók

[szerkesztés] Települések és településrészek

Más nyelveken