Kén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

16 foszforkénklór
O

S

Se
Általános
Név, vegyjel, rendszám kén, S, 16
Elemi sorozat nemfémek
Csoport, periódus, mező 16, 3, p
Megjelenés citromsárga
Atomtömeg 32.065(5) g/mol
Elektronszerkezet [Ne] 3s2 3p4
Elektronok héjanként 2, 8, 6
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) (alfa) 2,08 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.) (béta) 1,96 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.) (gamma) 1,92 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 1,819 g/cm³
Olvadáspont 388,36 K
(115,21 °C, 239,38 °F)
Forráspont 717,8 K
(444,6 °C, 832,3 °F)
Fúziós hő (mono) 1,727 kJ/mol
Párolgáshő (mono) 45 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 22,75 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 375 408 449 508 591 717
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet rombos
Oxidációs állapotok −1, ±2, 4, 6
(erősen savas oxid)
Elektronegativitás 2,58 (Pauling skála)
Ionizációs energia
(részletek)
1.: 999,6 kJ/mol
2.: 2252 kJ/mol
3.: 3357 kJ/mol
Atomsugár 100 pm
Atomsugár (számított) 88 pm
Kovalens sugár 102 pm
Van der Waals sugár 180 pm
Egyebek
Mágnesesség nincs adat
Elektromos ellenállás (20 °C) (amorf)
2×1015 Ω·m
Hővezetőképesség (300 K) (amorf)
0,205 W/(m·K)
Bulk modulusz 7,7 GPa
Mohs keménység 2,0
CAS szám 7704-34-9
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Kén izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
32S 95,02% S stabil 16 neutronnal
33S 0,75% S stabil 17 neutronnal
34S 4,21% S stabil 18 neutronnal
35S syn 87,32 d β- 0,167 35Cl
36S 0,02% S stabil 20 neutronnal
Hivatkozások


A kén egy kémiai elem, a periódusos rendszer 16. számú eleme. Vegyjele: S, a latin sulfur kezdőbetűjéből származik. Nemfémes, íztelen, szagtalan , természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. A természetben elemi formában, és szulfid vagy szulfátsó formájában fordul elő. Az élethez elengedhetelenül szükséges és több aminosavban megtalálható.


[szerkesztés] Előfordulás

  • vegyületként

A levegőbe kerülő kén-dioxid (SO2) a környezetre nagyon veszélyes savvá, pl. kénsavvá (H2SO4) alakulhatnak. Ezek a csapadékok visszajutnak a felszínre, ez a savas eső. A kénsavvá alakulás folyamata: 2 SO_2 + O_2 \rightarrow 2 SO_3 (kéntrioxid keletkezése)
SO_3 + H_2O \rightarrow H_2SO_4 (kéntrioxidból és vízből létrejön a kénsav)

  • elemi állapotban

vulkángőzökben

[szerkesztés] Keletkezés, előállítás

A kén a természetben előforduló ásványi anyag. Kétféleképpen keletkezik: a kőolajfinomítás melléktermékeként, vagy a vulkánkitörések után, amikor már csak gőzölög a vulkán, akkor ebből a kigőzölgésből kicsapódik. A legnagyobb lelőhelyek így olyan országokban vannak, ahol sok a vulkán, például az USA-ban, Szicíliában, Peruban, Chilében, Japánban, vagy Mexikóban.

A ként már az ősidőkben ismerték az emberek, gondoljunk Szodoma és Gomorra katasztrófájára. A monda szerint Isten megelégelte, az emberek bűnös életvitelét, és tűz- és kénesőt bocsátott rájuk, porig égetve mindent. Ezek a városok az úgynevezett szíriai-árok mentén feküdtek, ami egy földrengésveszélyes terület. Valószínűleg a katasztrófa úgy történt, hogy a földmozgás következtében egy törésvonal jött létre, ahol a föld mélyéből izzó anyagok, ásványi sók törtek föl.

[szerkesztés] A kén felhasználása

A kén a , a mészkő, a szén és a kőolaj mellett a vegyipar öt legfontosabb alapanyaga közé tartozik. A kén 85%-ából kénsavat állítanak elő. Mintegy 10%-át elemi állapotban használják: fehérítőszerként a textil- és papíriparban, a gumigyártásban, növényvédő szerként lisztharmat ellen, gyufagyártásra, lőpor, gyógyszerek és kozmetikai készítmények előállítására. A kénsavat műtrágyagyártáshoz használják.

Kénezés: a borászatban az üres hordók eltartásánál és a bor kezelésénél használjuk. A kénezés rendszerint úgy történik, hogy a hordóban egy kénszeletet elégetnek. A kén a levegő oxigénjével vegyül és kén-dioxiddá lesz, mely aránylag csekély mennyiségben is sok mindenféle, a bor betegségét okozó baktériumra méregként hat.

S + O2 → SO2

Az élelmiszerek csomagolásán gyakran találkozunk az E-számokkal. Például ilyen a kén-dioxid (E220), ami a tartósítószerek közé tartozik.