Kékkő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a településről szól. A kékkőnek is nevezett réz-szulfátról (rézgálicról) szóló cikket lásd ott.

Kékkő (szlovákul Modrý Kameň, németül Blauenstein): város a mai Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagykürtöstől 3 km-re északra a Kürtös bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar eredetű neve kéklő sziklás hegycsúcsot jelent, eredetileg valószínűleg várára vonatkozott.

[szerkesztés] Története

A kékkői vár rekonstrukciós rajza (17. századi állapot)
Nagyít
A kékkői vár rekonstrukciós rajza (17. századi állapot)

1290-ben említi oklevél először Keykkw néven. A falu feletti sziklacsúcson állnak várának romjai. A Balassák építették a 13. század második felében, majd 1290-ben ostrommal foglalták vissza a Hontpázmány nembeli Kázmér fiától. 1576-ban a török hadak közeledtére őrsége megszökött és a vár csak 1593-ban szabadult fel,amikor a kivonuló törökök felrobbantották. 1603 és 1612 között Balassa Zsigmond építtette újjá. A 17. században többször is feldúlták, romos lett és elhagyták. A 18. században köveiből a hegy oldalában új kastélyt építettek. 1910-ben 1347, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

Parasztházmakett a játékmúzeumból
Nagyít
Parasztházmakett a játékmúzeumból
  • Kékkő vára (Marionett és játékmúzeum, Balassi Bálint emlékkiállítás, Néprajzi kiállítás, Fogtechnikus-történeti kiállítás)
  • Római katolikus temploma 1879-ben épült, kegyképe a Fájdalmas Szűzanya eredete nem ismert, a törökök által feldúlt várromok között találták és a várkápolnában helyezték el 1759-ben, majd a templom elkészültekor ide hozták át.
  • Még egy búcsújáróhelye van a kálvária, amelyet a 18. század elején alapítottak, kápolnáját pedig 1859-ben építették.

[szerkesztés] Külső hivatkozások