Magyar helyesírás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar helyesírás
Rögzítése:
Alapelvei:
További jellemzői:
Egyes területei:
Nevezetes szabályai:
Írásjelek helyesírása:
Érdekességek:
szerkeszt

A magyar helyesírás a magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája.

Célja, jelentősége és szerepe hasonló a helyesíráséhoz általában (l. ott): a nyelvi műveltség részét képezi, és fontos szerepe van a társadalomban. Ezt oktatják az iskolákban anyanyelvűeknek és külföldieknek egyaránt, és ezt igyekeznek követni a magyar nyelvű nyomdatermékben. (Azt, aki a nyomdában vagy a szerkesztőségben a megjelenés előtt álló szövegeket ennek szellemében javítja, korrektornak nevezik, tevékenységét pedig korrektúrának.)

A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza, ún. helyesírási szabályzatok kiadásával (lásd A magyar helyesírás szabályai). A legutóbbi, ma is hatályos ilyen mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alapelvei és jellemzői

A magyar helyesírás négy alapelven nyugszik:

(Az írásmódok részletes leírását l. a linkek alatt.)

Az első két elv a legszélesebb körű. Az elvek olykor ütköznek egymással, és az egyes szavakban (bizonyos szabályok alapján) egyik vagy másik elv kerekedik felül a másik rovására.

[szerkesztés] További jellemzői

A magyar helyesírást az alábbiak jellemzik még a világ más helyesírási rendszereihez képest (a szabályzat 2. pontja szerint):

  1. Betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei hangokat jelölő betűk – szemben például a kínaival, ahol a legkisebb egység szótagot jelöl.
  2. Latin betűs, mert betűkészlete (néhány kiegészítéssel) a latin ábécén alapul – szemben például az orosszal vagy göröggel.
  3. Hangjelölő, mert a betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak – szemben például az angollal vagy a franciával, ahol a szavak írott alakja olykor évszázadokkal ezelőtti kiejtésüket tükrözi.
  4. Értelemtükröző: a leírt formával igyekszünk a szavak jelentését és a szóelemek viszonyát minél pontosabban jelölni.

[szerkesztés] Főbb területei

  1. Betűk és betűrendbe sorolás
  2. Szótövek írása és toldalékok kapcsolása; a négy alapelv érvényesülése
  3. Különírás és egybeírás
    • szóismétlések; mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, ikerszók; alárendelő szókapcsolatok és összetételek; egyéb típusú összetételek; a mozgószabály
  4. Kis és nagy kezdőbetűk, a tulajdonnevek kérdése
    • személynevek; állatnevek; földrajzi nevek; csillagnevek; intézménynevek; márkanevek; kitüntetések és díjak; címek
  5. Az idegen szavak írása
    • a magyar írásmód szerinti írás; az idegen írásmód szerinti írás; az átírás
  6. Írásjelek
    • mondatok között; tagmondatok között; mondatrészek között; beékelt elemek írásjelei; szavak és szórészek között; toldalékok kapcsolása
  7. Rövidítések és mozaikszók
    • rövidítések; mozaikszók: betűszók és szóösszevonások
  8. Elválasztás
    • szótagolás szerint; szóelemek szerint
  9. Egyéb tudnivalók
    • a számok, a keltezés és a címek írása

[szerkesztés] Története



[szerkesztés] Irányadó források

Jelenleg az alábbi források irányadók a magyar helyesírásra nézve:

  • A magyar helyesírás szabályai (legújabb kiadás: Akadémiai Kiadó, 2002, ISBN 9630577356)
  • Magyar helyesírási szótár (legújabb kiadás: Akadémiai Kiadó, 2004, ISBN 9630576309; mintegy 140 000 szó és szókapcsolat)
  • Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás (Osiris Kiadó, 1540 oldal, ISBN 9633895413; több mint 210 000 szóalak)

Ha egy szó semelyik forrásban nem található, a Magyar Értelmező Kéziszótár is irányadó lehet.

Az egyes szakterületek szókincsét szakszótárakban lehet fellelni, pl. orvosi, közgazdasági, jogi, informatikai szótárakban.

[szerkesztés] Helyesírás és társadalom

[szerkesztés] A helyesíráshoz való viszony

Ma is előfordul az a vélekedés, hogy a helyesírási szabályzat olyan gyakran változik, hogy képtelenség követni. (A XX. század folyamán valójában mindössze háromszor módosult: 1922-ben, 1954-ben és 1984-ben.) Az angollal, franciával szemben ugyanakkor azt szokták felhozni, hogy a mai nyelvnél sok évszázaddal korábbi állapotnál "ragadtak le". A korszerűség és a hagyományőrzés értelemszerűen kizárja egymást; a magyar helyesírásban a kettőnek egy bizonyos arányára törekednek, és inkább az a jellemző, hogy az átállás nehézségeire tekintettel csak a legindokoltabb esetekben újítanak.

A helyesírási hibák társadalmi megítélése távolról sem egységes. Legtöbbjüket megbélyegzik; ilyen például a j–ly kérdése, a szóelemzésből fakadó hibák (ejtse helyett "ejcse") vagy az ismert személyek nevének írása (pl. Kossuth). Más szabályokat viszont néha túl bonyolultnak vagy éppen önkényesnek ítélnek, és nem érzik a fentihez hasonló súlyúnak a megsértésüket (pl. használtruha-vásár helyett "használt ruhavásár").

Egyes babonák is forgalomban vannak, például hogy a vajas kenyeret másképp kell írni, mint a zsíros kenyeret. Kétségtelen azonban, hogy a helyesírás olykor finom különbségtételeket ír elő, amelyek számos átlagember nyelvi igényein túlmutatnak.

[szerkesztés] A jövevényszavak kérdése

Az idegen szavak meghonosodása, jövevényszóvá válása fokozatos folyamat, és legtöbbször nem állapítható meg egyértelműen, mikor érdemes áttérni a magyaros írásmódra, és hogyha több lehetőség is van, melyik legyen az (pl. [grépfrút] vagy [grépfruit], [dzadzíki] vagy [caciki]). Az egységes írásmód érdekében azonban az Akadémiának az ilyen köztes, átmeneti esetekben is döntenie kell, még ha a köznapi ítélet ellentmondásba is kerül a hivatalos szabályozással. A nyelvészek ilyenkor is több szempontot mérlegelve döntenek: például a köznyelvi ismertséget, elterjedtséget, a meglévő szavakkal való egybeeséseket (az e-mailt mint elektronikus levelet megkülönböztetni az emailtől mint zománcfajtától, vagy a blueszenét a blúz nevű ruhától), vagy a magyarban szokatlan betűkapcsolatok elkerülését (így pl. komputert írunk "kompjuter" helyett és musicalt "mjuzikel" helyett). A nem latin betűs nyelvekből átvett szavakat mindig a magyar ábécé betűivel írjuk át (AkH. 218.), tehát az angolos írásmód ezeknél eleve kiesik.

Ingadozás van például az alábbi jövevényszavaknál, amelyeket magyarosan írunk, de a nyelvhasználók egy része idegenesebb alakra hajlik: gírosz (helyette olykor "gyros"), dzadíki (helyette olykor "tzatziki"), papája (helyette olykor "papaya"), grépfrút (helyette olykor "grapefruit"). Más esetekben a jelenlegi írás az eredeti, átvett alakot őrzi, de egyes nyelvhasználók magyarosabb alakot preferálnak: e-mail (helyette néha "ímél").

[szerkesztés] Változatok

A helyesírás valamilyen szinten elfogadja a nyelvi változatok létét, például egyaránt lehetséges fel–föl, lány–leány, foltoz–foldoz (l. AkH. 25.), míg más változatokat a helyesírási normán kívül esőnek ítél, például *szöllő, *kőrut (l. AkH. 17.). Ez a megszorítás azonban főként a köznyelv írott, sztenderd változatára vonatkozik.

[szerkesztés] Helyesírás-ellenőrzés

A helyesírás megvalósítását a 90-es évek közepe óta helyesírás-ellenőrző programok segítik. Ezek önmagukban nem elégségesek, mert sok szabályt egyelőre nem tudnak megfelelően automatizálni. Jelenleg a két legkomolyabb program ilyen téren a MS Office-ban (többek közt a Wordben) használt Helyes-e? (a Morphologic cég munkája), valamint a Linuxhoz használt, ingyenes Hunspell.

[szerkesztés] Más vonatkozásai

Előfordul, hogy praktikus szempontok is visszahatnak a szabályozásra. Ezek közé tartozik, hogy az 1999-es Magyar helyesírási szótárba kivételesen egy-két olyan alakot is felvettek, amelyek ellentmondanak a mozgószabálynak: országgyűlési képviselő-választás, személyi jövedelemadó-bevallás (szemben a szabályok által elvileg indokolt "önkormányzatiképviselő-választás", "személyijövedelemadó-bevallás" formákkal).

[szerkesztés] A helyesírás a nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés körében

A helyesírás iránti társadalmi érdeklődést rendezvényekkel is segítik, ezek közé tartoznak az alábbi versenyek (l. [1]):

  • Nagy J. Béla Helyesírási Verseny (Eger)
  • Implom József Helyesírási Verseny (Gyula)
  • Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny (Budapest, ELTE)

[szerkesztés] Lásd még

A témához kapcsolódó forrásszöveg a Wikiforrásban:

[szerkesztés] Külső hivatkozások