Terra sigillata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Terra sigillata, latinul: pecsételt föld: negatív formából készített, az égetés eredményeképp általában húsvörös felületet mutató edényfajta a római császárkorból. Az elnevezés modern, a római korban gyakran „vasa Arretina"-nak nevezték, mert a legszebb darabokat Augustus korában a mai Arezzo helyén állott Arretium városában készítették. Jelentős kora császárkori műhelyek dolgoztak a Pó-vidéken, majd pedig a gyártás fő központjai Galliában és Germániában alakultak ki. A Terra sigillata-gyártás a 2. század - 3. század fordulójával kezdett lehanyatlani. Utánzatok birodalomszerte, így Pannóniában is készültek.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)


Based on work by