Spanyolország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Spanyol Királyság
Spanyolország zászlaja Spanyolország címere
(Spanyolország zászlaja) (Spanyolország címere)
mottó: Plus Ultra (tovább felfelé)
Spanyolország elhelyezkedése
Hivatalos nyelvek spanyol (kasztíliai)
(második hivatalos nyelvként: katalán: Katalónia, Valencia, Baleár-szigetek; baszk: Baszkföld; gallego: Galícia; valamint a spanyol és katalán mellett harmadik hivatalos nyelvként Val d'Aranban (Aran-völgy): az aráni, ami egy okcitán nyelvjárás)
Főváros Madrid
Legnagyobb város Madrid
Főváros koordináták
40° 24' N, 3° 41' W
Király I. János Károly (1975 óta)
Miniszterelnök José Luis Rodríguez Zapatero
Terület
 - Teljes
 - % víz
50.
504 782 km²
1.04%
Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség
27.
43 209 511
85/km²
Pénznem Euró (€)¹ (EUR)
Időzónák Fő terület: UTC+1 (Kanári-szigetek UTC 0). NYISZ.
Himnusz Marcha Real
TLD .es
Hívószám +34

(1) 1999 előtt: spanyol peseta
Kép:Sp-map-HU.png

Spanyolország, azaz a Spanyol Királyság Dél-Európa egyik állama, az Európai Unió tagállama. Neve, etimológiája: katalánul:Regne d'Espanya, baszkul:Espainiako Erresuma, galíciai nyelven:Reino de España, aráni nyelven:Regne d'Espanha.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok mentén Franciaország és Andorra határolja. Keleten és délen a Földközi-tengerrel, északnyugaton az Atlanti-óceánnal érintkezik. A királyság része a Baleár-szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban, Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és számos lakatlan sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében. Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Műholdfelvétel Spanyolországról (2003. január)
Nagyít
Műholdfelvétel Spanyolországról (2003. január)

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és olyan hegységek, mint a Pireneusok (Cordillera de los Pirineos) és a Sierra Nevada teszik ki. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

Központi része a Mezeta (Meseta Central Española), mely 200 000 km² területű. Ilyen magasságokból erednek Spanyolország legnagyobb folyói is.

A 4964 km part mentén előfordulnak hordalékos síkságok is. A legnagyobb ilyen terület a Guadalquivir mentén található, Andalúziában. Az ország keleti részén is számos hordalékos síkság fordul elő, közepes méretű folyók mellett, mint amilyen a Segura, a Júcar és a Turia.

[szerkesztés] Vízrajza

A Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir az Atlanti-óceánba ömlenek, míg az Ebro a Földközi-tengerbe.

[szerkesztés] Éghajlata

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

  • mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 ºC, Malaga 44,2 ºC, Valencia 42,5 ºC, Alicante 41,4 ºC, Palma de Mallorca 40,6 ºC, Barcelona 39,8 ºC.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 ºC, Barcelona -10,0 ºC, Valencia -7,2 ºC, Murcia -6,0 ºC, Alicante -4,6 ºC, Malaga -3,8 ºC.
  • kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 ºC, Córdoba 46,6 ºC, Badajoz 45,0 ºC, Albacete és Zaragoza 42,6 ºC, Madrid 42,2 ºC, Burgos 41,8 ºC, Valladolid 40,2 ºC.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 ºC, Burgos -22,0 ºC, Salamanca -20,0 ºC, Teruel -19,0 ºC, Madrid -14,8 ºC, Sevilla -5,5 ºC.
  • óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 ºC, La Coruña 37,6 ºC, Gijón 36,4 ºC.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 ºC, Oviedo -6,0 ºC, Gijon és La Coruña -4,8 ºC.
  • szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 ºC között mozog az egész év során.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 ºC.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 ºC.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg I. János Károly (I. Juan Carlos). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:

  • a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
  • a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

  • Helyi autonómia: Ma Spanyolország autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott tartományok: Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia.
Spanyolország közigazgatási beosztása
Nagyít
Spanyolország közigazgatási beosztása
Autonóm terület Megye Székhely Terület (km²) Lakosság
Andalúzia Sevilla 87 268 6 876 000
Almería Almería 8774 449 000
Cádiz Cádiz 7385 1 055 000
Córdoba Córdoba 13 718 745 000
Granada Granada 12 531 797 000
Huelva Huelva 10 085 431 000
Jaén Jaén 13 498 63 4000
Málaga Málaga 7276 1 216 000
Sevilla Sevilla 14 001 1 550 492
Aragónia Zaragoza 47 650 1 215 000
Huesca Huesca 15 613 221 000
Teruel Teruel 14 785 148 000
Zaragoza Zaragoza 17 252 846 000
Asztúria Oviedo 10 565 1 114 000
Baleár-szigetek Palma de Mallorca 5014 755 000
Baszkföld Vitoria (baszk: Gasteiz) 7261 2 133 000
Álava (baszk: Araba) Vitoria (baszk: Gasteiz) 3047 276 000
Guipúzcoa (baszk: Gipuzkoa) San Sebastián (baszk: Donostia) 1997 689 000
Vizcaya(baszk: Bizkaia) Bilbao (baszk: Bilbo) 2217 1 168 000
Extremadura Mérida 41 602 1 089 000
Badajoz Badajoz 21 657 665 000
Cáceres Cáceres 19 945 424 000
Galícia Santiago de Compostela 29 434 2 785 000
A Coruña A Coruña (spanyolul: La Coruña) 7876 1 102 000
Lugo Lugo 9803 399 000
Orense Ourense (spanyolul: Orense) 7278 399 000
Pontevedra Pontevedra 4477 884 000
Kanári-szigetek Las Palmas de Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife (felváltva) 7242 1 615 000
Las Palmas de Gran Canaria Las Palmas de Gran Canaria 4072 855 000
Santa Cruz de Tenerife Santa Cruz de Tenerife 3170 759 000
Kantábria Santander 5289 525 000
Kasztília-La Mancha Toledo 79 230 1 665 000
Albacete Albacete 14 862 342 000
Ciudad Real Ciudad Real 19 749 478 000
Cuenca Cuenca 17 061 211 000
Guadalajara Guadalajara 12 190 146 000
Toledo Toledo 15 368 488 000
Kasztília és León Valladolid 94 193 2 600 000
Ávila Ávila 8048 179 000
Burgos Burgos 14 309 364 000
León León 15 468 529 000
Palencia Palencia 8035 188 000
Salamanca Salamanca 12 336 367 000
Segovia Segovia 6949 152 000
Soria Soria 10 287 98 000
Valladolid Valladolid 8202 503 000
Zamora Zamora 10 559 221 560
Katalónia Barcelona 31 920 5 977 000
Barcelona Barcelona 7723 4 598 000
Girona Girona (spanyolul: Gerona) 5886 491 000
Lleida Lleida (spanyolul: Lérida) 12 028 357 000
Tarragona Tarragona 6283 531 000
La Rioja Logroño 5034 253 000
Madrid Madrid 7995 4 855 000
Murcia Murcia 11 317 1 014 000
Navarra vagy Nafarroa(baszkul) Pamplona-Iruña 10 421 513 000
Valenciai Közösség Valencia 23 305 3 772 000
Alacant Alacant (spanyolul: Alicante) 5863 1 255 000
Castelló de la Plana Castelló de la Plana 6679 437 000
València València 10 763 2 080 000

[szerkesztés] Politikai pártok

Spanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:

  • Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)
  • Néppárt (PP)
  • Konvergencia és Únió (Convergéncia i Unió) (CiU) - katalán párt
  • Egyesült Baloldal (IU)
  • Baszk Nemzeti Párt (PNV) - baszk párt
  • Herri Batasuna (HB) - baszk párt

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az országnak zsoldos hadserege van.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

A fővárosban, Madrid-ban 4 070 000 fő lakik. Összes népesség: 40 077 000 fő.

  • Átlagos népsűrűség: 79,4 fő/km².
  • Népességnövekedési ráta: 0,09%.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év.
  • Csecsemőhalandósági ráta: 4,8 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Az ország legnépesebb települései sorrendben: Madrid, Barcelona, Valencia, Bilbao.

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Népek: kasztíliai 72%, katalán 8%, galíciai 8%, baszk 2%. Vallás: római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, a világon a nyolcadik helyet foglalja el. A munkanélküliség aránya 13% körül van, a női munkanélküliség a legmagasabb az Európai Únióban.

[szerkesztés] Ipar

Földjéből jelentős mennyiségben bányásznak színesércet, uránércet, vasércet és higanyt. Nyersanyagaira fejlődő ipar települt (vaskohászat, nehézgép-gyártás, vegyipar).

Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak.

A munkaigényes iparágak is egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban (textilipar, autógyártás, elektronika, gyógyszeripar).

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdaságnak igen jelentős szerepe van az ország gazdasági életében. A campo secanón (száraz zöld) külterjes, öntözés nélküli gazdálkodás folyik, amelynek legfőbb terményei az árpa, a búza és hüvelyesek. A campo regadion (öntözött föld) belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusféléket, gabonát, olajbogyót, szőlőt és zöldségféléket termesztenek. Olíva termesztésében Spanyolország a világon az első, mintegy egymillió tonna évi terméssel.

Kiemelkedő az ország bor- és olívaexportja. A pezsgő exportjában Európában Katalónia tölt be vezető helyet, Franciaországot követi.

Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. Számottevő a halászat.

[szerkesztés] Szolgáltatások

A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás a turizmus. A viszonylag alacsony árak, a változatos látnivalókat kínáló városok, a mediterrán tengerpart a turisták számára nagy vonzerőt jelentenek.

[szerkesztés] Turizmus

lásd: Spanyolország idegenforgalma

Jelentősége: Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári-szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári-szigetek (sp. Islas Canarias). 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak.

Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.

[szerkesztés] Kereskedelem

  • Fontos külkereskedelmi partnerei: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Japán és Dél-Amerika.

[szerkesztés] Történelme

lásd még: Spanyolország története

[szerkesztés] Őskor

  • Az Ibériai-félsziget őslakosai

[szerkesztés] Ókor

  • A római uralom: Hispánia

Mivel éppen Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk meghódításának célpontja volt. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek.

[szerkesztés] Középkor

[szerkesztés] A vizigót korszak

409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a vizigót királyságot. A nyugati-gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve Spanyolország északi hegyes vidékeit. A dél-spanyolországi (Al-Andalúz, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, Spanyolország északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereg az arabokat első vereségükkel sújtotta. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, Spanyolország keresztény visszahódításának kezdetét.

[szerkesztés] A reconquista

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény Spanyolhon két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1469-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd - az inkvizíció hatása alatt - rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.

[szerkesztés] Újkor

  • A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol pénzes ládákba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

  • Spanyol hódítások

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.

Elsőként Hernando Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20 százaléka maradt életben.

  • A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőket végleg kiutasították, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd, 20 éves uralkodása alatt, visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot, a spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket.

A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek, a spanyolok utolsó tengerentúli gyarmatának elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.

[szerkesztés] A legújabb kor

  • A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 - 1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak az orosz segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetésének ellenére Anglia és Franciaország megtagadta a republikánusok támogatását.

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, ami több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves diktatúráját követően a gazdasági blokádoknak köszönhetően Spanyolország elszigetelődött, kizárták a NATO-ból, az ENSZ-ből, és a gazdasági recessziók is mély nyomokat hagytak. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés előteremtette a rég várt pénzalapot, hogy az ország újra két lábra állhasson. Az 1970-es évekre Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdaság egész Európában.
Francót, 1975-ben bekövetkezett halála után I. János Károly (I. Juan Carlos) király követte, XIII. Alfonz Bourbon - házi uralkodó unokája. Spanyolországban a diktatúrát felváltotta a parlamenti demokrácia.

  • 1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának: Spanyolország újra reflektorfénybe került. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

  • Az ország híres vagy ősi felsőoktatási intézményei: Madridi Műszaki Főiskola (1971), Barcelonai Egyetem (1450), Granadai Egyetem (1526), Salamancai Egyetem (1218), Sevillai Egyetem (1502) és a Valenciai Egyetem (1500).

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak

  • Madridi Nemzeti Könyvtár: az 1712-ben alapított intézmény, mely korábban királyi könyvtár volt, a legnagyobb az országban mintegy 4 milliós könyvgyűjteményével.
  • A Madridi Királyi Palota Könyvtára: 1760-ban alapított gyűjtemény, mely sok értékes 16. századi kéziratot és egyéb ritkaságot őriz.
  • Az El Escorial Könyvtára: ritka köteteiről híres gyűjtemény.
  • A Toledói Katedrális Archívuma és Könyvtára: 3000, a 8-9. századból származó kézirata és több mint 10 000 db 11. századi dokumentuma nevezetes.

Múzeumok

  • Prado: a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.

színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

Fő szócikk: Spanyol művészet

Építészet

Szócikk: Spanyol építészet

  • A középkori, reneszánsz illetve barokk építészet leghíresebb spanyol képviselői: José Churriguera, Juan de Herrera, Ventura Rodríguez és Juan de Villanueva.
  • Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926) katalán építész.
  • A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert, Santiago Calatrava.

Képzőművészetek

Szócikk: Spanyol festészet, Spanyol szobrászat

  • A legnevesebb spanyol festők, szobrászok: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festő, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festőművész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghatározó festőalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzőművész, Juan Gris (1887-1927) a kubizmus képviselője, Joan Miró (1893-1983) szürrealista katalán festő, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festő, és a "szürrealizmus atyjaként" ismert Salvador Dalí (1904-1989) katalán festő, szobrász, ékszerkészítő.

Irodalom

Szócikk: Spanyol irodalom

  • A spanyol földön született irodalom legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésű és Lucius Annaeus Seneca (i.e. 4 - i.sz. 65) andalúz származású rómaiak voltak. Ők még latinul írták alkotásaikat.
Szélmalmok La Manchában
Nagyít
Szélmalmok La Manchában
  • A spanyol irodalom virágkora, a "siglo de oro" vagy magyarul "Aranyszázad" Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtő és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka.
  • Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró.
  • A költészet világhírű egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881-1958, 1956 Nobel-díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj).

Filmművészet

Szócikk: Spanyol film

  • A modern európai filmművészet kiemelkedő mesterei: Luis Bunuel Portolés (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949.09.24- , többszörös Oscar-díjas) rendezők.

Zene

Szócikk: Spanyol zene

  • A spanyolországi zeneművészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerző, Pablo Casals (1876-1973) katalán csellóművész, Andrés Segovia (1893-1987) gitárművész, Paco de Lucia (1947-) gitárművész, Carlos Montoya gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: Plácido Domingo (1941-), José Carreras (1946-) és Montserrat Caballé (1933-).

[szerkesztés] Hagyományok

  • Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.
  • Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó "nemzeti sportot" vagy a tüntetők és környezetvédők szerint "véres mészárlást". Az újságokban a sportrovatokban szerepel.
  • Ismert spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada, a galíciai muneira, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota.
  • Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó pelota, amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Spanyolország témájú médiaállományokat.


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland
Más nyelveken