Őrszállás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Őrszállás (szerbül Stanišić / Станишић, németül Donauwachenheim) falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében.
A település a történelem során több néven volt ismert :
- (németül) : Steinsitz, Tannenschütz, Wachenheim, Tanaschitz, Stanischitz, Stanischitsch
- (magyarul) : Örs, Bathteremhelye, Sztanisics
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település Zombortól 22 km-re keletre, a magyar államhatártól mindössze 5-6 km-re fekszik. A falu 90-105 méter tengerszint feletti magasságban terül el; határától mintegy 5,5 km-re folyik a Mosztonga-patak.
A falut északról Regőce (7 km), délről Nemesmilitics (10.5 km) határolja.
[szerkesztés] Története
Őrszállás jellegzetesen bácskai település, amelyet Paris néven 1366-ban említenek először, a török iratok pedig a szegedi szandzsákhoz tartozó faluként írnak róla 1578-ban. Mai nevén szerb településként 1635-ben jegyezték le, az 1698-as kitelepülést követően azonban már pusztaságnak számít, nem szerepel az 1715-ös összeírásban se.
A falut a Rédl-család birtokolta, melynek első jeles képvilselőjét Rédl Gyulát Mária Terézia ruházta fel bárói ranggal. 1752-ben ők telepítettek be a községbe mintegy 150 magyar és szlovak római katolikus családot.
Pravoszláv temploma 1772-ben épült, az iskola két évre rá kezdte meg a működését, amikor 127 családdal, "amelyek ritkán járnak istentiszteletre", létrejött a parókia is.
Az 1786-os évben 100 német család telepedett meg a faluban.
1850-ben így írnak a faluról :
"Sztanisics, magyar-szerb-német m. v., Bács vmegyében, Zombortúl északra 3 órányira, 3400 római katolikus, 1100 n. e. óhitű, 70 zsidó lak., katolikus és óhitű paroch. templomokkal, synagógával. Határa 1100 négyszögölével 24,577 hold, mellyből urbéri szántóföld 226 4/8 telek után 8424 hold, rét és beltelek 5459 h., jó legelő 3840 h., szőlő 615 h., majorsági szántóföld és rét 4716 h., tavak s mocsárok 1133 h., utak stb. 390 hold. Földje homokos ugyan, de termékeny; bora gyenge; erdeje nincs. Birja a báró Rédl nemzetség."
Hatósági rendeletre 1904-ben elnevezését Sztanisicsról Őrszállásra módosították, 1910-ben 7.086, a második világháború előtt több mint hét és fél ezer lakosa volt.
A német telepesek 1944-45-ben történt kitelepítésével és a helyükbe érkezett, 5430 dalmát és macedón telepes beköltöztetésével megváltozott a falu lakosságának eredeti etnikai összetétele, a magyarok száma pedig fokozatosan csökkent. Ma már csak 363 lélek vallja magát magyarnak. A fogyatkozás akkor vett erőteljes lendületet, amikor az ötvenes évek végén megszűnt a magyar nyelvű oktatás a helyi iskolában. Csak nagyon kevés magyar család szánta rá magát, hogy gyerekét a a szomszédos nemesmiliticsi magyar iskolába írassa. A kilencvenes évek elejétől már az anyanyelvápolás, a magyar nyelv fakultatív oktatása is - érdeklődés hiányában - megszűnt.
2002.01.01 - 2004.05.31 között összesen 139 őrszállási lakos igényelte a Magyar igazolványt.
[szerkesztés] Lakossága
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott.
- 1880-ban 6685 lakosából 4451 német (66%) volt.
- 1891-ben 7221 német, magyar és szerb lakosa volt.
- 1910-ben 7086 lakosából 5206 német (73%) volt.
- 1921-ben 7580 lakosából 5250 német (69%) volt.
- 1940-ben 7579 lakosából 6915 r.k., 46 g.k., 580 g.kel., 6 ev., 17 ref., 12 izr., 3 egyéb vallású volt.
- 1991-ben 5131 lakosából 3140 szerb (61%), 459 magyar (9%), 454 horvát, 946 jugoszláv és 18 német volt.
- 2002-ben 4808 lakosából 3511 szerb (73%), 363 magyar (7,5%), 367 horvát, 140 jugoszláv és 16 német volt.
[szerkesztés] Magyar szervezetek
- Ady Endre Művelődési Egyesület
Cím : 25284 Őrszállás Dalmát utca 114.
Elnöke : Tóth László
Kapcsolattartó : Pekter Etelka (00-381-25-830-638)
A magyarságot az 1939 februárjában alapított Ady Endre Művelődési Egyesület fogja össze.
- VMSZ helyi szervezete
Felelősök : Krizsák Zoltán, Tóth László, Rind Ferenc
[szerkesztés] Látnivalók
- "Boldogságos Szűz Mária Szent Neve" katolikus templom (1815):
Mint arról a templom rózsaablakán található felirat is árulkodik, a templomot a falu birtokosa, a Rédl-család építette 1815-ben. Az épület tornya 47 méter magasságig emelkedik a falu fölé, orgonáját (2/20 m/r) 1890-ben az Angster gyár építette. A templom hossza 45 méter, szélessége 20 méter, a hajó belmagassága 17 méter. Négy harangja közül a legnagyobb 799 kg, a legkisebb 95 kg. A templom külső és belső renoválására utoljára 1950-1961-ben került sor.
A sztanisicsi plébániát 1788-ben alapították mely a Trianoni békeszerződés-ig a Kalocsai főegyházmegye zombori esperesi kerületéhez tartozott. Ma a Szabadkai Egyházmegye Dunamenti Főesperességének zombori esperesi kerületének része.
Az anyakönyvet 1788-óta vezetik. A misék eredetileg németül és magyarul folytak. Ma az istentisztelet nyelve horvát, magyar és német. Hívők száma: kb. 1.400. A faluban nincs már helyi plébános, a nemesmiliticsi pap - Edegi Antal - jár át misézni.
A második világháború alatt Kopping Jakab (1872-1949) plébános a helyi láger lakóit élelmezte, ezért internálták. Wagner Pál (*1917) helyi káplán pedig a lágerba hurcoltakon segített, ezért letartóztatták, de sikerült megszöknie, Horvátországba, majd Ausztriába menekült.
- Római katolikus kápolna a falu temetőjében (2006)
Csaknem húsz év után Őrszálláson újraépítették a római katolikus temető kápolnáját. Az átadásra 2006 novemberében, halottak napján került sor, dr. Jovan Slavković, Zombor község elnöke, valamint számos egybegyűlt jelenlétében. A kápolna építése több mint két millió szerb dinárba került, amit főleg a helyi közösség eszközeiből teremtettek elő.
- Pravoszláv temploma (1772)
[szerkesztés] A falu szülöttei
- Pacséry Imre (1900. dec. 10. - Bp., 1980. jan. 25.): orvos, ergonómus, higiénikus, egyetemi magántanár, iparegészségügyi szakértő, az orvostudomány kandidátusa (1952)
- Bartos Fülöp (1857 - Los Angeles [USA], 1946. jan. 31.): nyelvész, egyetemi tanár


Based on work by