Barcelona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bandera oficial de la ciutat de Barcelona Barcelona zászlaja
(Részletezve) (Részletezve)
Image:Barcelona, Spain location.png
Barcelona a Barcelonèsen belül


Barcelona a Barcelonèsen belül

Népesség (2003) 1 582 738
Terület 100,4 km2
Népsűrűség (2001) 15764 fő/km2
Koordinátái 41º 23' É, 2º 11' K

Barcelona Spanyolország második legnagyobb városa,Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, újabban kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992- es XXV. Nyári Olimpiai Játékok heyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Katalónia tartományban, Barcelona provincia, és Barcelonès comarca (tkp. megye) területén, a Földközi-tenger partján fekszik. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai - síkságon azaz Llano de Barcelonán helyezkedik el. A Katalóniai - hegységhez tartozó Parti - hegylánc vonulatai szegélyezik: délről a Garraf, nyugatról a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalán (213 m).

[szerkesztés] Története évszámokban

  • első lakói a kelta layetánok a Tibidabo és a Mons Taber között
  • ie. 218: a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapítja meg, először az ibér Barcino néven tűnik fel
  • ie. 201: Scipio római hadvezér foglalja el, Augustus császár idején római kolónia előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel
  • 414, 531: a nyugati gótok fővárosa, Athaulf király székhelye
  • 716: a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalják és Badsalunának nevezik el
  • 801: Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává teszi
  • 874: Barcelona grófjai függetlenséget kapnak, Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává válik
  • 15.sz.: Katalónia kirekesztése az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendül Barcelona hatalma
  • 1701 - 13: a spanyol örökösödési háborúban Habsburg Károly főherceg mellé áll szabadságjogokat remélve tőle
  • 1714: a francia V. Fülöp csapatai lerohanják a várost és jelentős részét elpusztítják
  • 1778: III. Károly felszabadítja az Amerika felé irányuló kereskedelmet, a város uralma alatt fellendül
  • 19.sz.: visszanyeri hajdani jelentőségét a Földközi - tengeren
  • 1888.05.20: EXPO Universal, 1929: EXPO International - világkiállítások színhelye
  • 1931: kikiáltják az I. Spanyol Köztársaságot, Katalónia függetlenséget kap, megalakul az első katalán parlament, mely köztársaságpárti
  • 1937-39: itt működik a Köztársasági Kormány, Francisco Franco 1939 januárjában foglalja el
  • 1975: hivatalos nyelv a katalán
  • 1979: a spanyol képviselőház elfogadja Katalónia autonómiáját, a tartomány székhelye Barcelona
  • 1992: a XXV. Nyári Olimpiai Játékok helyszíne.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azokank a régen független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre, azaz barrio-kra osztják.

Kerületek:

  • 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: la Barceloneta, el Casc Antic, el Raval, el Gòtic (Gótikus Negyed).
  • 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Sagrada Família, Fort Pienc, Dreta de l'Eixample, Esquerra de l'Eixample.
  • 3. kerület: Sants-Montjuic. Negyedei: Sants, Hostafrancs, La Bordeta, Poble Sec, Font de la Guatlla, Magòria, La Marina, Zona Franca, Montjuïc.
  • 4. kerület: Les Corts. Negyedei: El Camp de la Creu-Loreto, El Camp Vell i la plaça del Centre, Can Feu i Can Batllori, Can Sòl de Baix, L'Església i Can Rosés, La Maternitat i Can Bacardí, La Mercè, Pedralbes, Sant Ramon i la Torre Melina, La Zona Universitària - Bederrida.
  • 5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Sarrià, Sant Gervasi, Vallvidrera, Can Caralleu, Les Planes, Tibidabo.
  • 6. kerület: Gràcia. Negyedei: Gràcia, Camp d'en Grassot, La Salut, El Coll, Vallcarca, Penitents.
  • 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Baix Guinardó, Can Baró, El Carmel, Font d'en Fargues, Font del Gos, Guinardó, Horta, La Clota, Montbau, Sant Genís, Taxonera, Vall d'Hebrón.
  • 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Porta, Prosperitat, Roquetes, Torre Baró, Torre Llobeta, Trinitat Nova, Turó de la Peira, Vallbona, Verdum, Vilapicina.
  • 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: Sant Andreu de Palomar, Sagrera, Trinitat Vella, Baró de Viver, Bon Pastor, Navas, Congrés.
  • 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: El Clot, Camp de l'Arpa, La Verneda, Poblenou, Besòs, Diagonal Mar, Vila Olímpica (Olimpiai Falu).

[szerkesztés] Demográfiai adatok

1900-2005
1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1981 1991 2001 2005
533.000 587.411 710.335 1.005.565 1.081.175 1.280.179 1.557.863 1.745.142 1.754.900 1.681.132 1.505.325 1.593.075

[szerkesztés] Látnivalók, nevezetességek

  • Sagrada Família: 1882 -, a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés Kapuja.
  • Güell Park: 1900 - 1914, Gaudí alkotása a Muntanya Pelada hegyodalban, a Világörökség része.
  • Paseo de Grácia:
    • Casa Milá: 1906 - 1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
    • Casa Batlló: 1904 - 1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
    • Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
  • Kikötő: Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
  • Olimpiai Falu és Kikötő
  • Ciudadela Park: az 1888 - as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
  • Ramblák: Plaza Real, Palau Virreina - A Perui Alkirálynő Palotája, Palau Güell - UNESCO Világörökség, az Erotika Múzeuma, La Buqueria gyümölcs - és halpiac.
  • Gótikus negyed: Santa Eulália katedrális, Nagy Királyi Palota, Federico Marés Múzeum, Levéltár...
  • Plaza Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
  • Plaza d'Espana: az 1929 - es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
  • Montjuich: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal, Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella, mely ma Hadtörténeti Múzeum.
  • Nou Camp: az FC. Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
  • Pedralbes kolostor
  • Forum 2004: új kongresszusi központ.
  • Torre Agbar: 2001-2005, Jean Nouvel alkotása, a Vízművek irodaháza a Glóries közlekedési csomópont mellett.

.

Barcelona a kikötő felől
Barcelona a kikötő felől

[szerkesztés] Kultúra

Barcelona híres múzeumai

  • Katalán Nemzeti Múzeum (Museo Nacional de Arte de Cataluña) - rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb románkori gyűjteménye, a Montjuich-on
  • Kortárs Művészetek Múzeuma (Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona) - rövidítve: MACBA, a városközpontban.
  • A Kortárs Kultúra Központja (Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona) - rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
  • Joan Míró Alapítvány (Fundación Joan Miró) - a katalán festő remekeivel, a Montjuich - on..
  • Picasso Múzeum (Museo Picasso de Barcelona) - Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
  • Antoni Tápies Alapítvány (Fundación Antoni Tàpies) - a festő alapítványi múzeuma az Eixample - n
  • Tudományos Múzeum (Museo de la Ciencia), jelenleg átnevezve: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
  • Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.

A város legismertebb színházai és filmszínházai

A kulturális élet egyik központja Az Avenida del Paralelo (katalán: Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg:

  • Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, A Ramblákon.
  • Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, a klasszikus előadások bemutatásval foglakozik
  • Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on
  • Teatre Lliure, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt

Az l'Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi, stb.

A Sagrada Família templom
Nagyít
A Sagrada Família templom
  • Barcelona építői: Antonio Gaudí i Cornet építész és szobrászművész, Lluís Doménech i Montaner, Josep Puig i Cadafalch, Josep María Jujol, Josep María Pericas, Joan Rubió i Bellver, Enric Sagnier, Salvador Valeri, Josep Vilaseca, Arata Isozaki, Josep María Sert,…
  • Neves szobrászok: Eusebi Arnau, Josep Llimona, Josep María Subirachs…
  • Híres festők: Ramón Casas, Santiago Rusinol festőművész és író, Josep Triadó, Antoni Tápies, Joan Miró
  • A klasszikus zene előadóművészei: José Carreras operaénekes, és Montserrat Caballé operaénekesnő…

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons:Category
A Wikimedia Commons tartalmaz a témával kapcsolatos anyagokat: