Szentendre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°

Szentendre
Szentendre címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Szentendrei
Rang város


Terület 43,83 km²
Népesség
Irányítószám 2000 és 2001
Körzethívószám 26
Térkép
é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°
település
Mo. térképén

Szentendre: város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.

A szentendrei főtér
Nagyít
A szentendrei főtér

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.

Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...

[szerkesztés] Története

Kilátás a Templom térről
Nagyít
Kilátás a Templom térről

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti meg ezeket az éveket: „Zuhog a fény a ház-sorok falára, / megtündököltet minden ablakot. / A római Castra Ulcisiára / valamikor itt így ragyoghatott. / Lábak dobbantak, had vonult kevélyen, / belerezzent minden útmenti ház, / íjak villantak, s ragyogott a fényben / ezer feketebőrű szír íjász...”

A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely és a hozzá tartozó polgári település (lat.: vicus militaris) romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. 1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több, mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

[szerkesztés] A vegyes etnikumú Szentendre

A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Sajátos összetételét a mintaszerű független kisebbségi önkormányzati rendszere is jelzi, országosan ismert volt és jelenlegi képviselőkkel:

  • Horvát Kisebbségi Önkormányzat (Benkovits György író)
  • Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (Halper Dávid esztéta, Kecskésné Pastinszky Krisztina antikvárius)
  • Német Kisebbségi Önkormányzat (Dr. Bindorffer Györgyi kulturális antropológus, Dr. Virághalmy Lea tudományos szakíró)
  • Szerb Nemzeti Kisebbségi Önkormányzat (Vukovits Koszta művészettörténész, Brczán Miroszláv a Vujicsics együttes tagja)

[szerkesztés] Múzeumok, kiállítások

Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.

[szerkesztés] A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Magyarország népi építészetét és a hagyományos népi életmódot mutatja be a skanzen, 46 hektáros területen. Kultúrcentrumként is működik: az egyes tájakat bemutató házak kiállításokat kézműves bemutatók, folklórműsorok, színházi előadások egészítik ki. Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.

[szerkesztés] Barcsay Gyűjtemény

  • 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
  • Állandó kiállítás.
  • Nyitva tartás: október 1.-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00

[szerkesztés] Czóbel Múzeum

  • 2000 Szentendre, Templom tér 1.
  • Állandó kiállítás
  • Nyitva tartás: október 1.-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00

[szerkesztés] Ferenczy Múzeum

  • 2000 Szentendre, Fő tér 6.
  • Állandó kiállítás


A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.

[szerkesztés] Kovács Margit Múzeum

A városban élt és alkotott Kovács Margit kerámikusművész (19021977). Egykori műtermében az ő művei láthatók. A mélyen humanista alkotások egyben naív bájukkal is megragadják a nézőt.

[szerkesztés] Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

  • Görög-keleti püspöki székesegyház (18. század közepe; barokk)
  • Pozsarevacska-templom
  • Római katolikus plébániatemplom
  • Tabakosok keresztje

[szerkesztés] Gazdaság

A városban papírgyár, cementárugyár és izraeli tulajdonban álló gyémántcsiszoló-üzem létesült. Az ún. „Kocsigyár”, ahol a II. világháborúban munkaszolgálatosok dolgoztak, már nem működik - a kárpótlási pénzekből a területet jelentősen átalakították.

[szerkesztés] A város címere és zászlója

Irányadó jogszabály:

  • Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének

39/2003. (VI.18.) Önk. sz. rendelete a város címerének és zászlajának alapításáról, valamint a jelképek és a „Szentendre” név használatának rendjéről.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Szentendre témájú médiaállományokat.


Pest megye városai
Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád