Aranygyapjas rend

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A rend jelvénye
A rend jelvénye

Aranygyapjas rend (el tusan, el toison de Oro, Ordre de la toison d'or). Ezt a lovagrendet Jó Fülöp burgundi herceg 1429. január 10-én Brüggeben alapította, harmadik neje, Izabella portugál hercegnővel, történt egybekelése alkalmával, a Megváltó, Mária és Szent András tiszteletére, a keresztény hit és szentegyház védelmére, az erény és jó erkölcsök növelésére. A rendet IV. Jenő (1433-ban) és X. Leó (1517-ben) pápák megerősítették. A felvételnél eleitől fogva a fő kellékek voltak: előkelő nemesség és kiváló szolgálatok. Az első két században ezt az egyosztályú rendet csak fejedelmi személyeknek s a legmagasabb nemességnek adományozák. A rendkáptalan, mely az összes rendlovagokból áll, eleinte évenként, később minden harmadik évben összeült, utóbb csak a rend nagymesterének összehivására, amikor új tagjait általános szavazattöbbséggel választották. A nagymesterek a burgundi hercegek, s utánuk a spanyol királyok voltak. 1559-ben tartották az utolsó káptalant. II. Fülöp engedélyt nyert XIII. Gergely pápától, hogy a rend Lovagjait maga nevezhesse ki, ez időtől a lovagok száma (amely az alapítása idejében 25, három év múlva 31, 1516-ban V. Károly alatt 51 volt) nem volt meghatározva. Burgundi Máriának Miksa osztrák főherceggel kötött házassága folytán (1477) a rend nagymesteri méltósága a Habsburg-házra szállott s mikor a Habsburg-ház spanyolországi ága kihalt, VI. Károly és V. Fülöp, mindegyik magának követelte a rendtagok kinevezésének kizárólagos jogát. Az 1725-iki bécsi békében kötött egyesség szerint mindkét uralkodó gyakorolhatja a kinevezés jogát, de az osztrák rendház sohasem ismerte el a rend spanyolországi ágát s az ott történt kinevezéseket. Ausztriában fejedelmi személyek, főnemesek s mind katolikusok képezik a rend tagjait.

A rend jelvénye: arany kosbőr, mely kékzománcos, lángokat szóró tűzkövön függ, mely felett Ausztriában arany szalagon egy sárkányölő férfi s a szalag kanyargó végein, kékzománcos alapon e jelmondat áll: Pretium laborum non vile. E jelvényt ünnepnapokon tüzet szóró tűzkövekből és acélokból összeállított aranyláncon, rendesen piros szalagon viselik. A rend öltözéke Ausztriában skarlát bársony, fehér tafotával bélelt hosszú öltöny, felette bíborszín, fehér selyemmel bélelt köpeny, melynek szegélyzete a tűzkő és acél motivumát mutatja, szélein fehér selyem szalagon többször ismételve: je l'ay empris jelmondat van kivarrva, bíborvörös, arannyal hímzett bársony föveg, veres cipők és harisnyák. A spanyol rendtagok öltözéke hasonló, de köpenyük nincs.

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Aranygyapjas rend témájú médiaállományokat.