PNG

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

PNG (kiejtése: "ping"] (Portable Network Graphics) képek tárolására, veszteségmentes tömörítésére alkalmas fájlformátum. Kiterjesztésként a .png írásmóddal használják.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzése

A PNG egy viszonylag fiatal fájlformátum, a GIF utódjaként emlegetik. Elsősorban a számítógépes hálózatokban lévő képek átvitelére szolgál. Tömörítésre nem az LZW algoritmus használatos (mint a GIF formátumnál), ugyanis kifejlesztésének egyik lényege ennek elkerülése volt, mivel az algoritmus jogi oltalom alatt álló eljárásokat tartalmazott; emiatt a PNG elsődlegesen a deflation nevű algoritmust (az LZ77 egy módosított változatát) használja (a "zlib" programkönyvtár segítségével).

[szerkesztés] Előnyei

A PNG számos előnnyel rendelkezik a GIF-hez képest:

  • alfa csatornákkal, ami a fokozatosan átlátszó képeket teszi lehetővé,
  • gamma korrekcióval, ami a képek fényességét (elméletben) függetleníteni tudja a megjelenítéstől (tehát a színek ugyanúgy néznek ki nyomtatásban, és eltérő képességű kijelzőkön),
  • kétdimenziós fokozatos kijelzés,
  • támogat indexelt, szürkeskálás (16 bitig) és true color (48 bitig) formátumot,
  • hasonló, vagy jobb tömörítés.

A PNG a GIF-fel szemben nem támogatja a több képet tartalmazó állományokat (erre az MNG való, a PNG-hez hasonló formátum).

[szerkesztés] Fokozatos megjelenítés

A PNG egyik újdonsága a képek fokozatos megjelenítésének új módja (ennek neve Adam-7), ami lehetővé teszi, hogy lassú átvitel vagy nagy méretű kép esetén már a letöltés elején látni lehessen elnagyoltan (kis felbontásban) a kép tartalmát, ami a letöltés előrehaladtával fokozatosan nyeri el részletgazdagságát.

A GIF kétmenetes megjelenítése a kép egynyolcadának megérkezése után mutat először teljes, elnagyolt képet, és a következő fázist csak a teljes kép megérkezése után kapjuk meg. Az elnagyolt kép esetén a torzítás 8:1-hez, a képből csak "csíkok" látszanak.

A PNG ezzel szemben a kép 1/64-edének megérkeztekor már képes hozzávetőleges képet mutatni, ráadásul a képpontok nem torzítanak többet, mint 2:1, vagyis a durva kép egyenletesen tartalmazza a végleges képet.

Képpontok fokozatos megjelenítése

Az illusztráció mutatja a képpontok (pixel) megérkezésének sorrendjét: minden olyan pixel, ahova még nem érkezett adat általában a tőle balra és felfelé eső már ismert pixel színét kapja (de lehetséges a fraktál-tömörítéshez hasonlóan átmeneteket generálni az ismert pixelek színei között), így az első fázisban (harmadik kis kép) az egész kép "citromsárga", a negyedikben a bal fele "citrom", a jobb fele "narancs", az ötödikben a negyedek sorban: citrom, narancs, kék és másik kék, és így tovább. (A golyók színei nem a pixelek színét, hanem az "egyszerre (egy fázisban) érkező pixeleket" mutatják.)

[szerkesztés] Előfeldolgozott pixelek

A PNG további újítása az, hogy minden képpont (pixel) elő-feldolgozott. Öt módszer van erre definiálva:

  • 0. típus, (NONE), nincs sehogy módosítva,
  • 1. típus, (SUB), az adott és a megelőző bal oldali képpont közti különbség tárolt,
  • 2. típus, (UP), az adott és az előző felső soron lévő (tehát a jelenlegi felett lévő) képpont közti különbség tárolt,
  • 3. típus, (AVERAGE), az adott képpont és annak jobb és baloldalt lévő szomszédjai közti különbség tárolt,
  • 4. típus, (PAETH), az adott képpont és három szomszédja (bal, felső és bal felső) értékeinek a Paeth-algoritmussal (Alan W. Paeth javaslata) való feldolgozás után kapott érték tárolt.

[szerkesztés] True Color

További fontos tulajdonsága és a GIF-el szemben előnye, hogy true color módban lévő képeket is képes tárolni. Az elért tömörítési arány természetesen nem olyan kedvező, mint a JPG esetében, viszont e képek veszteségmentesek. Továbbá azon kevés képformátumok közé tartozik, amelyek RGBA színskálájú képekre is használható.

[szerkesztés] Lásd még

képtömörítés, GIF, JPG

[szerkesztés] Referenciák

  • A. W. Paeth. Image File Compression Made Easy. In James Arvo ed.: Graphics Gems II. Academic Press, San Diego, 1991. ISBN 0120644800