I. Sulmanu-asaridu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Sulmánu-asarídu (uralkodott Kr. e. 1273 - Kr. e. 1244) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, I. Adad-nirári nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést.

Sulmánu-asarídu elsősorban észak felé, a Hettita Birodalom ellen vezetett hadjáratokat. (Az Eufrátesz partján, Nihlijánál jelentős győzelmet aratott ellenük.) Ezek kapcsán az ő felirataiban bukkant fel a későbbi Urartura utaló Uruatri név. Nevéhez fűződik az asszír deportálások megkezdése, amelyek a hadakozó birodalom munkaerőigényét elégítették ki, segítettek a földek feltörésében és elszigetelték egymástól a leigázott népek csoportjait, meggyorsítva azok integrációját. Továbbá az ő hadjáratain jelent meg a pszichológiai hadviselés eszközeként alkalmazott látványos, brutális kegyetlenség (tömegmészárlások, megnyúzott vezetők bőrének városfalra szegezése stb.) a legyőzöttekkel szemben.

Samsi-Adad fia, I. Tukulti-Ninurta apja méltó örököse volt, nevéhez szintén nagy hódítások fűződnek.

[szerkesztés] Források

Előző uralkodó:
I. Adad-nirári
Asszír
király

1273 – 1244
II. Assur-nászir-apli domborműve Kalhuból Következő uralkodó:
I. Tukulti-Ninurta