Halmazállapot
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Halmazállapotnak nevezzük az anyagok mechanikai viselkedésének alapvető kategóriáit.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szilárd
A szilárd anyagoknak (vagy testeknek) meghatározható alakjuk és térfogatuk van. Ellenállást fejtenek ki az alak- és térfogatváltoztatással szemben, ennek megfelelően több tulajdonságuk megállapítható: keménység, szilárdság, szívósság, rugalmasság, hőtágulás. Melegítés hatására általában megpuhulnak, és folyékonnyá válnak. Szerkezetük lehet egykristály, kristályos és amorf.
[szerkesztés] Folyékony
A folyékony anyagok, vagyis folyadékok térfogata állandó, ám alakja változó. A tömegvonzásnak engedelmeskedve képesek felvenni a tároló edény alakját. Nyomással általában a térfogatuk csökkenthető, melegítés hatására általában gázzá alakulnak. jellemző tulajdonságaik a viszkozitás, sűrűség.
[szerkesztés] Gáz
A gázoknak, másnéven légnemű anyagoknak sem meghatározott alakjuk, sem meghatározott térfogatuk sincs, a rendelkezésre álló térfogat egyenletes kitöltésére törekszenek.
[szerkesztés] Szuperfolyékony
Szuperfolyékony állapotban az anyagok a rendelkezésre álló felületen való elterülésre törekszenek, látszólag a gravitációnak is ellentmondva. Ez a viselkedés az abszolút nulla fok közelében, néhány gáznál figyelhető meg.
[szerkesztés] Halmazállapot-változás
Az anyagok hőmérsékletének valamint nyomásának bizonyos fokú változása halmazállapot-változást idéz elő. Ez a változás mindig visszafordítható (reverzibilis) folyamat.
Hőmérséklet, vagy nyomás emelkedésekor:
- szilárd → olvadás → folyékony → párolgás → gáz (gőz)
- szilárd → szublimáció → gáz
Hőmérséklet, vagy nyomás csökkenésekor:
- gáz → kicsapódás vagy kondenzáció → folyadék → fagyás → szilárd (jég)
- gáz → kicsapódás → szilárd
[szerkesztés] Forrás
- Dr. Szalay Béla FIZIKA


Based on work by