Segesd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Segesd község Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben.

Koordináták: é. sz. 46.35216° k. h. 17.34462°

Segesd
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Nagyatádi
Rang község


Terület 73,09 km²
Népesség
Irányítószám 7562
Körzethívószám 82
Térkép
é. sz. 46.35216° k. h. 17.34462°
település
Mo. térképén


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Belső-Somogy ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége Segesd. A 68-as fő út és a Nagyatád - Balatonszentgyörgy vasútvonal mentén fekszik, Nagyatádtól 13 km-re. Itt ered a Drávát tápláló Rinya patak.

[szerkesztés] Története

Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest-ként, később Segest, Següsd néven is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, s IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg. A megye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben Dorffmaister István munkája is látható, a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű felső hegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely.
  • A XIX. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastályban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.
  • Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár.

[szerkesztés] Külső hivatkozások



[szerkesztés] Források

[szerkesztés]

Segesd (románul Şaeş, németül Schaas): falu a mai Romániában Maros megyében.

Segesvártól 8 km-re délre a Segesd-patak mellett fekszik, Apoldhoz tartozik. (é. sz. 46°8′60’’ k. h. 24°46′0’’) 1302-ben Segus néven említik először. Evangélikus templomának értékei az oltár és a gótikus bronz keresztelőmedence. 1910-ben 1272, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 1977-ben még 512 szász és 317 román lakta. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1992-ben 1112 lakosából 861 román, 155 cigány,82 szász, 14 magyar volt.