Tápiószentmárton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.34043° k. h. 19.74376°

Tápiószentmárton
Tápiószentmárton címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Nagykátai
Rang nagyközség


Terület 104,45 km²
Népesség
Irányítószám 2711
Körzethívószám 29
Térkép
é. sz. 47.34043° k. h. 19.74376°
település
Mo. térképén

Tápiószentmárton nagyközség Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az Alsó-Tápió mente legnagyobb lélekszámú faluja

[szerkesztés] Története

A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)

A település első okleveles említése 1459-ből származik.

A XV. században a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. Közülük is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a XIX. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Auróra című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Ernő fia alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

[szerkesztés] Nevezetességei

Kincsem emlékmúzeumáról, a gyógyító hatásúnak tartott Atilla-dombról, valamint az ország egyik legismertebb ősi emlékéről, a falu határában talált szkíta aranyszarvasról nevezetes.

[szerkesztés] Külső hivatkozások