Lebész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lebész, félgömb alakú, alul gömbölyű, széles szájú, fületlen edény, amelyet az ókori görögök agyagból vagy bronzból készítettek, és állványra helyezve főzéshez vagy borkeveréshez (lásd: kratér) használtak. Az agyag példányokat olykor kiváló vázafestők képei díszítették.


[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)