Szűz Mária
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szűz Mária a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik szereplője, Jézus édesanyja.
További elnevezései: Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja, a mennyország királynéja, Boldogságos Szűz (a római katolikus egyház hivatalosan is Beata Virgónak nevezi latinul), Hétfájdalmú szűzanya, olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony.
Több helyen (pl. Dél-Olaszországban) nagyobb a kultusza, mint magának Jézusnak vagy a bibliai Istennek. A római katolikus egyház II. vatikáni zsinata kiemelte szerepét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Mária-kultusz Magyarországon
Magyarországon a korábban meglévő pogány és ariánus-keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal krisztianizálódott, aki (gyermeke nem lévén) a Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Lásd még: Szűz Máriá-s lelkület
Boldogasszony hava: január, Kisasszony hava: augusztus.
Boldogasszony ágya: a vajúdó, szülő asszony számára vetett tiszta ágy. (Egy olyan korból, amikor a nő még nem „teherbe esett”, hanem áldott állapotban volt.)
Boldogasszony teje: a mindenórás asszony teje, illetve a tej föle, amely „sohasem büdösödik meg”.
Boldogasszony pohara: mindennemű avatást, keresztelést, szentelést követő első áldomás
[szerkesztés] Mária-oszlopok
A Máriát kiemelt helyen ábrázoló szobrok több helyen megtalálhatóak hazánkban. Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja.
- München, 1638 I. Miksa állíttatta, mert a város a harmincéves háborúban sértetlen maradt.
- Bécs, 1647
- Csepreg 1670-es évek előtti alkotás.
- Győr, 1686-ban a város tanácsa állítatta Buda visszafoglalásának örömére.
- Rozsnyó, 1710-ben készítették a pestisjárvány emlékére.
- Kiscell, 1729-ben állítatott.
- Pázmánd, 1735-ben a Jézus Társasági atyák helybeli birtokossága alatt készült.
- Miskolc, 1738-ban hálából állítatták a város lakói, mert a kolera elkerülte a várost.
- Kőszeg, 1739-ben, Lorenz Eisenköbel soproni mester munkája, a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból állíttatták.
- Sopron, 1745-ben Kollonich Lipót győri püspök állítatta, Jakob Christian Schletterer német mester munkája.
- Gödöllő, 1749-ben állítatta I. Grassalkovich Antal elemi csapások elleni védekezésül.
- Körmöcbánya, 1764 Dionisio Stanetti olasz mester alkotása.
- Kaposvár, 1770 körül állítatott rokokó díszítésű szobor.
- Csorna, 1780-ból.
- Tata, 1780-ból. A Kossuth téren áll.
- Jászárokszállás, 1783-ban emelték.
- Szihalom, 1801-ben állítatták.
- Torino 1835 a kolera megszűnésének emlékére állították föl.
- Budapest 1867-ból, a szeplőtlen fogantatás dogma kihirdetésének emlékére;
- Mezőkövesd,Zólyomlipcse, Szeged 1700-as években készült.
- További ismert Mária-oszlopok: Pozsony, Eperjes, Bágyaszovát, Szolnok, Szepesbéla, Jánosháza.
[szerkesztés] Mária-ünnepek (hagyományosan magyarul: Boldogasszony-napok)
Szent Gellért legendájában olvashatjuk: «És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.) A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a magyarság, az egy Kisasszonynapja kivételével. (A dőlt betűs ünnepek az ún „hét Boldogasszony” napjai.)
- Szűz Mária Isten Anya - Theotokosz = Isten szülő ünnepe (január 1).
- Boldogasszony eljegyzése (január 23).
- Gyertyaszentelő Boldogasszony vagyis Boldogasszony tisztulása (február 2).
- Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Üdvözítőnek Mária méhében való fogantatása (március 25.: éppen 9 hónappal karácsony előtt)
- Sarlós Boldogasszony, vagyis Mária látogatása Erzsébetnél (július 2).
- Karmel-hegyi Boldogasszony napja (július 16).
- Havas Boldogasszony (egy Liberius pápa alatt Rómában történt csoda /havazott/ emlékünnepe) (augusztus 5).
- Nagyboldogasszony napja, vagyis Mária mennybemenetele (augusztus 15). Ez a Szent Istvántól Magyarország védasszonyává, (Patrona Hungariae) tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe, melyet Mennybevitelnek is szokás nevezni, Krisztus anyjának halálára, feltámadására és megdicsőülésére emlékezünk. Azt hirdeti, hogy Isten „felvitte” Szűz Máriát lelki és testi valóságának teljességében Krisztus mennyei országába: azaz Jézushoz hasonlóan közvetlenül „szállt” fel a mennyekbe. XII. Piusz pápa 1950 -ben ezt a régi hitbéli meggyőződést, mint hivatalos hitvallást (dogmát) hirdette ki.)
- Kisasszony napja, vagyis Mária születése napja (szeptember 8).
- Mária neve napja, Kisasszony napjára következõ vasárnapon, tehát (szeptember 8. és 15.) között
- a Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe szeptember 15.
- Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24).
- a Boldogságos Szűz rózsafüzérének ünnepe, október első vasárnapján
- Boldogasszony bemutatásának (Praesentatio B. M. V.) ünnepe (november 21.)
- Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8). A dogmát IX. Pius pápa hirdette ki az "Ineffabilis Deus" pápai bullában 1854-ben. (Ez a Boldogságos Szűz édesanyjában, Szent Annában való szeplőtelen, vagyis eredendő bűn nélküli fogantatására vonatkozik, s nem Mária szűzen való fogantatására.)
Mária tiszteletére szentelt
- napok: szombat (ünnep), kedd (böjt az áhított gyermekáldásért)
- hónapok: különösen október, a rózsafüzér hónapja, valamint május
[szerkesztés] Nagyobb Mária-jelenések színhelyei
- Egyházilag elismert jelenések: Fátima (1917), Lourdes (1858), Párizs (1830), La Salette (1846), Beauraing (1932), Banneux (1933), Siracusa (1953).
- El nem ismert, de köztiszteletben álló helyek: Marpingen (1876), Amsterdam (1945), Montichiari (1947), Garabandal (1961), Akita (1975), Međugorje I. II. III. (1981), Marpingen (1983), Nadzsu (1985), Manduria (1992), Marpingen I. II. III. (1997).
[szerkesztés] Magyarok is lakta búcsújáróhelyek
- Máriapócs, Vasvár, Makkosmária, Szentfa kápolna, Röjtökmuzsaj, Márianosztra, Csobánka-Szentkút Doroszló-Szentkút, Máriakönnye.
[szerkesztés] Babba Mária
Babba Máriahoz (mas neven „csíksomlyói Nagyboldogasszony”-hoz, „csíksomlyói Szûzanya”-hoz vagy „Boldogságos Szép Szűz Mária”-hoz) fűződik Daczó Árpád Lukács ferences atya gyűjtései alapján szamos néphit, magyarság-eredettörténet. Kutatásai szerint a csíksomlyói kegyhely minden bizonnyal a középkor elejétõl szakrális gyülekezési célpont lehetett, de az ókor-kutatók is már a sumeroknál említenek a pogány korban egy istenasszonyt, akit Baunak, Babbának neveztek, s akit mint a legfõbb égi segítõt tiszteltek. A pogány magyarok is ismerték Babbát, akit Boldogasszonyként is emlegettek. Õseinknél a honfoglalás után is erõsen élt a Babba tisztelete még, s mikor megismerték a keresztény vallásban Máriát, benne az istenasszonyukat, az Istenanyát látták még sokáig. (Idézet)
[szerkesztés] Külső hivatkozások


Based on work by