Lív nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Igen kis létszámú személy által beszélt, napjainkra kihaltnak tekinthető balti finn nyelv, melyet Lettország északi területein beszéltek. Az utolsó lív nyelvű területek Lettország nyugati partjain találhatók. A lív közelebbről a többi finnségi nyelvvel, így az észttel, a vóttal, az inkerivel valamint a finnel és a karjalaival, távolabbról pedig a finn-ugro valamint az uráli nyelvekkel rokon. Az e nyelvű publikációk csak a 20. század első felében kezdődtek meg, de már a 19. századtól alapos nyelvészeti kutatás tárgya (Sjögren). Az utóbbi évtizedekben komoly erőfeszítéseket tettek a lív nyelvű szövegek megőrzésére, az idős, a lív nyelvet még jól beszélőkkel interjúkat készítve. Készültek lív-lett, lív-német, lív-orosz szótárak, szemelvénygyűjtemények, a nyelv aktív továbbélése azonban igen kétséges.
[szerkesztés] Beszélőinek száma
Néhány éve kb. 10 ember beszélte. A Lett Köztársaság útlevél-nyilvántartása szerint 238 ember tartja magát lívnek (valójában kb. 300). Néhány lív él Svédországban és az Egyesült Államokban.


Based on work by