Montenegró
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Nincs | |||||
| Himnusz | Oj, svijetla majska zoro Letöltés (zip) | ||||
| Főváros | Podgorica () |
||||
| Legnagyobb város | Podgorica | ||||
| Hivatalos nyelv | szerb, montenegrói, bosnyák és horvát | ||||
| Államforma | Köztársaság | ||||
| - Elnök - Miniszterelnök |
Filip Vujanović Željko Šturanović |
||||
| Függetlenség - dátuma |
Szerbia és Montenegró feloszlása 2006. június 3. |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
157. 14 026 km² 1,52 % |
||||
| Népesség - 2003. évi adat - népsűrűség |
164. 616 258 fő 48,7 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
167. $1,91 milliárd USD $3100 USD (117.) |
||||
| Pénznem | Euró (€) (EUR) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||||
| TLD | .me (.yu)1 |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | MNE | ||||
| Országhívókód | +382 (+381)2 |
||||
| 1 Az .me országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.
2 Montenegró új országhívókódja a +382. A +381 Szerbiával marad használatban 2007. februárig. |
|||||
![]() |
|||||
Montenegró (szerbül: Crna Gora/Црна Гора) egy kis ország a Balkán-félszigeten. Nyugaton Horvátország, északon Bosznia és Hercegovina, keleten Szerbia (ezen belül pedig Koszovó Autonóm Tartomány és maga Szerbia), délen Albánia és az Adriai-tenger, nyugaton pedig is Bosznia és Hercegovina határolja.
A Crna Gora megnevezés lefordítva „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. Európa nagy részén egyszerűen Montenegrónak hívják, ami ugyanezt jelenti.
Bár gyakorlatilag független ország, 2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye alapján a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.
Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Montenegro európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Élesen leereszkedő hegyek alkotják öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Cattarói-öböl, vagy Kotori-öböl, mely Európa egyetlen déli fjordvidéke.
Északi részén emelkednek a Dinári-hegység és egész Montenegro legmagasabb csúcsai. A központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegro legmagasabb pontjával, a Bobotov kuk (2 522 m) csúccsal.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Történelme
A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független állammá nyilvánított. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. A XIII. századtól Montenegró mai területének nagy része a középkori szerb állam részét képezte. Később az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét.
Montenegrót 1878-ban a berlini kongresszuson ismerték el független államnak. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918 november 13-án a montenegrói szerb nép Nagy nemzetgyűlése kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-én kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.
1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Joszip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugyoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban jött létre Szerbia és Montenegró Államközössége, amely a két állam laza szövetségén alapult.
2006. május 21-én a montenegrói nép megszavazta függetlenségét, ami június 3-án lépett hatályba. Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Montenegró nagyobb városai:
- Podgorica (163 473 lakos)
- Nikšić (58 212 lakos)
- Pljevlja (21 337 lakos)
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Etnikai összetétel:
- montenegrói: 267 229 fő (43%)
- szerb 198 414 (31%)
- bosnyák 48 184 (7,77%)
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Szimbólumok
A nemzeti Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti napot és himnuszt, ami az aktuális államszövetségtől való függetlenedési folyamatnak az újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található meg (a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak országai ellen.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Montenegró hivatalos weboldala
- Montenegró kormányának hivatalos weboldala
- Montenegró Parlamentjének hivatalos weboldala
- Montenegró elnökének hivatalos weboldala
- Montenegró alkotmánya (szerbül)
- Szerbia és Montenegró kormányának hivatalos weboldala
- Szerbia és Montenegró gyűlésének hivatalos weboldala*
- Az USA konzulátusa Szerbia és Montenegróban
- Az EU gazdasági profilja Szerbia és Montenegró számára
- A montenegrói királyi ház
- Montenegróról angolul
- Montenegró történelme
- Montenegróiak Argentínában és Latin-Amerikában
- Montenegro Travel and Tourism GUIDE - State of Montenegro - Former Serbia and Montenegro -
- Hivatalos turisztikai weboldal
- Turista- és információs weboldal
- Eligazítás turisták számára
- Új Montenegró
- Montenegró térképe
| Az Eurózóna országai | |
| Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | |
| További eurót használó országok | |
| Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1 | |
| Az euró bevezetését tervező EU-tagországok | |
| Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia | |
| Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették | |
| Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek | |
| továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok. | |
| 1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével | |
| 3 Státusza vitatott | |



Based on work by