Scharnhorst-osztály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Scharnhorst és a Gneisenau a német haditengerészet, a Kriegsmarine rettenthetetlen portyázói voltak, amelyek kereskedelmi hajók megtizedelésére épültek. Eredetileg a Deutschland-osztály továbbfejlesztett 26 000 tonnás egységei lettek volna szintén 6 db 280 mm-es ágyúval felfegyverezve, de a német hadiflotta vezetői kevesellték ezt a fegyverzetet egy ekkora vízkiszorítású hajónak, így az eredeti tervek megváltoztatására kényszerültek a német mérnökök: a hajókat teljes csatahajó méretűre tervezték át immár 9 db 28 cm-es löveggel felvértezve, jóval vastagabb páncélzattal és 4 csomóval nagyobb sebességgel. A hajók gerincfektetésére 1935-ben került sor a Kriegsmarinewerft és a Deutsche Werke Kiel hajógyárakban. A Gneisenau 1938 májusában, a Scharnhorst pedig 1939 januárjában készült el. Ugyan a fő célpontjaiknak a kereskedelmi hajókat jelölték meg, képesek voltak szembeszállni bármely ellenséges haditengerészeti egységgel is. A németek úgy találták, hogy a 28 cm-es lövegek túl kicsik, így 6 db 38 cm-es ágyúval akarták felfegyverezni őket, de a háború közbeszólt. A 38 900 tonnás 235 m hosszú egységek így 9 db 28 cm-es, 12 db 15 cm-es és 14 db 10,4 cm-es ágyúval lettek felfegyverezve, melyeket számos egyéb kisebb löveg és torpedók egészítettek ki. Páncélzatuk ugyanolyan erős majdnem mindehol, mint a Bismarcké. Brown-Boveri turbináik 165 000 lóereje segítségével hajócsavarjaik 32 csomó sebességgel repíthették őket előre, és 15 csomós sebességgel több mint 9000 tengeri mérföldet tehettek meg. 1939-ben a Royal Navy nem rendelkezett megfelelő hajóval a két német csatahajó ellen. Esetleg a Királyi Flotta csatacirkálói közelíthették volna meg őket sebességük révén, de azok is hatalmas hátrányban voltak a páncélzat terén, még a nagyobb kaliberű, 38 cm-es ágyúik sem jelentettek előnyt számukra, ugyanis az I. világháborús brit hajóágyúk lőtávolsága épphogy elérte a modern német 28 cm-es ágyúkét. Pályafutásuk kudarcoktól sem mentes, ám mégis ezek a hajók okozták a német felszíni flottából a legnagyobb veszteségeket az angol flottának.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Adatok
[szerkesztés] Méretei
Hossz: 235,4 m Szélesség: 30 m Merülés: 8,69 m átlagos, 9,93 m maximális (38 713 t-ás vízkiszorításnál)
[szerkesztés] Vízkiszorítás
Standard: 31 552 t Maximális: 38 713 t
[szerkesztés] Páncélzat
Fő övpáncél: 350 mm, 170 mm a végeken Fő fedélzet: 48,3 mm Páncélfedélzet: 150 mm Válaszfalak: 150 mm Barbetták: 350 mm Lövegtornyok: 360 mm Tűzvezetők: 360 mm
[szerkesztés] Fegyverzet
Fő fegyverzet: 9 x 280 mm (11") SK C/34 3 db triplacsövű toronyban Másodlagos fegyverzet: 12 x 150 mm (5,9") SK C/28 4 db ikercsövű és 4 db egycsövű toronyban Légvédelmi fegyverzet: 14 x 105 mm (4,1"), 16 x 37 mm AA, 10 x 20 mm AA Egyéb fegyverzet: 6 db 533 mm-es (21") torpedóvető, amelyek a Leipzig és a Nürnberg könnyűcirkálókról származtak
[szerkesztés] Meghajtás
Hajtómű: 12 Wagner kazán, 3 Brown-Boveri turbina 160.000 LE teljesítményel Sebesség: 32 csomó Hatótávolság: 8200 t.m. 19 csomóval
[szerkesztés] Legénység
1900 fő
[szerkesztés] Fő fegyverzet
A német 28 cm-es SK C/34 nehézlövegeket a Scharnhorst és a Gneisenau gyors csatahajókon használták, a zsebcsatahajókra épített 28 cm-es SK C/28 löveg továbbfejlesztése volt. Kimondottan jól sikerült konstrukció volt nagy tűzsebességgel és hatalmas lőtávolsággal. Rendkívül pontos lövegek voltak, minden idők egyik leghosszab haditengerészeti ágyútalálatát a Scharnhorst érte el a Glorious brit hordozón az egyik 28 cm-es fő lövegével: 24 175 m-ről találta el a brit hajót. Minden jó tulajdonsága ellenére, amikor a németek rájöttek, hogy a háború nem várja meg a Z-terv befejezését, és a flottának nem lesz két felesleges csatahajója, amelyek csak portyázó szerepkört töltenének be, terveket készítettek a két hajó fő fegyverzetének 38 cm-esre való cserélésére. Ez a terv sohasem valósult meg, ugyan 1943-ban a Gneisenaut elkezték átalakítani, még az ágyúkat is legyártották, azonban Hitler parancsára minden munkát abbahagytak a hajón mielőtt az elkészült volna. A 28 cm-es ágyúk használata kisértetiesen hasonlít az I. világháború előtti német filozófiára, amikor első dreadnoughtjaikat és 3 csatacirkáló-osztályt is 28 cm-es lövegekkel fegyverztek fel az északi-tengeri hadviselés filozófiái szerint. A 28 cm-es német hajóágyúk valójában 28.3 (11.1) cm-esek voltak.
[szerkesztés] A német 28 cm-es Sk C/34 adatai
Lövegtípus: 28 cm/54.5 (11") SK C/34 Használták: A Scharnhorst és Gneisenau csatahajók Fejlesztés éve: 1934 Szolgálatbaállítás éve: 1938 Ágyú súlya: 53,250 kg (a lövegtalppal együtt) Ágyú hossza: 15.415 m Tűzgyorsaság: 3.5 lövés/ perc Lövedék torkolati sebessége: 890 m/ másodperc Lövegcső élettartama: 300 lövés 1 db ágyú muníciója: 150 lövésre elegendő Elhelyezés: Triplacsövű ágyútornyok (3 x 3) 1 db ágyútorony súlya: 750 tonna Emelési szög ( A és C torony): -8 és +40 fok között Emelési szög (B torony): -9 és +40 fok között Kilövési szög: 300 fok Emelési gyorsaság: 8 fok/ másodperc Forgatási gyorsaság: 7.2 fok/ másodperc


Based on work by