Szudán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

جمهورية السودان
Jumhuriyat as-Sudan
(Szudán zászlaja) (Szudán címere)
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana
(Miénk a győzelem)
{{{előtag}}} Szudán elhelyezkedése
Főváros Kartúm
é. sz. 15°00′ k. h. 30°00′
Legnagyobb város Kartúm
Hivatalos nyelvek arab
Államforma Diktatórikus rezsim
(iszlám köztársaság)
Elnök U. H. A. al-Bashir
Függetlenség

 - Dátum
Egyiptomtól és az Egyesült Királyságtól
1956. január 1.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
10.
2 505 810 km²
5% %
Népesség
 - 2003. évi adat
 - népsűrűség
32.
38 114 160 fő
15 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
60.
85 461 millió USD
2242 USD (126.)
Pénznem Szudáni dinár (SDD)
Időzóna
 • (NYISZ)
MSK (UTC+3)
nincs (UTC+3)
TLD .sd
Nemzetközi gépkocsijel SUD
Hívószám +249
Al Fashir
Nyala
Wadi Halfa
Halaib
Port Sudan
Sawakin
Kék-Nílus
Fehér-Nílus
Vörös-
tenger
térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelme

Afrika legnagyobb területű országa a 19. század elején Egyiptom uralma alá került és az arab rabszolgakereskedők „vadászterületévé” vált. A 19. század végén angol birtok lett Angol-Egyiptomi Szudán néven. 1956-ban vált függetlenné. Azóta katonai diktatúrák és iszlám-orientált kormányzatok váltakozása jellemzi belpolitikai életét. Az északi mohamedán arab és nem mohamedán déli fekete-afrikai népesség közötti ellentétben 1983 óta tartó polgárháború több mint 2 millió halálos áldozatot követelt, valamint több mint 4 milliónyian menekültek el.

[szerkesztés] Természetföldrajz

Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. 2000 km-es észak-déli kiterjedése következtében kitűnően érvénybe jutnak a földrajzi övek a trópusi őserdőtől a sivatagig. Legmagasabb pontja: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara.

[szerkesztés] Gazdaság

Az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig a Száhel-övezetet sújtó szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolja a további gazdasági fejlődést is. A mezőgazdaság legfőbb terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a köles- és citrusfélék jelentősek. A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Említést érdemlő terméke a gumiarábikum, amelyből a világtermelés 4/5-ét adja. Feldolgozóipara fejletlen, főként mezőgazdasági termékeit dolgozza fel. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 43%, ipar 17%, szolgáltatás 40%. Kivitelében a gyapot játssza a vezető szerepet, de a gumiarábikum, a földimogyoró és a szezám is jelentős. Behozatalának fő cikkei a gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, fémek, textilipari termékek. Fő külkereskedelmi partnerei: Szaúd-Arábia, Egyiptom, Nagy-Britannia, Németország, Kína és Japán.

[szerkesztés] Népesség

A fővárosban, Kartúmban 2 628 000 fő él. Összes népessége 37 090 000 fő. A népsűrűség: 14,8 fő/km². A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 57 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1 ezrelék. A hivatalos nyelv az arab. Népek: fekete-afrikai 52% (dinkák, núbák, nuerek és mások), arab 39%. Háromféle vallás van jelen: a mohamedán (a lakosság 70%-a ehhez a felekezethez tartozik), a törzsi vallásúak (25%) valamint a legritkább a keresztény vallás (5%).

[szerkesztés] Lásd meg


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia