Mecset
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A mecset a muzulmán vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik (arabul: مسجد), ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. (A muzulmán ima közben többször is meg kell hajolni.) A muzulmán templomokra használt másik arab szó a dzsámi (جامع, „a pénteki imák helye”), amelyben szószék is kell, hogy legyen.
A világ első mecsete Mekkában állt, a Kába-kőnél. Az első medinai mecset Mohamed próféta háza volt. Mohamed követői ide vonultak vissza a hidzsra után, 622-ben. A ház rekonstruálása alapján úgy tűnik, a viszonylag kicsi épület egy nagy udvarban állt. Mikor több hívő is panaszkodott a erős napsütésre, Mohamed az udvar egyik végét pálmalevelekkel lefedve egy árnyékos helyet építtetett, itt vezette az imákat.
[szerkesztés] A mecset részei és azok funkciói
A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (lásd: Az iszlám öt pillére.) Az imára a müezzin szólítja a híveket a minaretből (arabul: manara). Több mecsetbe nem engednek be nem muzulmánokat.
Mivel az iszlám szabályai szerint az ima előtt mosakodni kell, a mecsetek udvarán erre kutak biztosítanak lehetőséget. Több mecsetben is egy különálló kis épületet hoztak létre erre a célra az udvar közepén.
A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke vagy mélyedés, ami azt jelzi, hogy ez a fal a kibla-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll.
A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek különböző formái alakultak ki. Említésre méltóak a korai abbászida mecsetek, a T-alakú és az anatóliai kupolás mecsetek. A 20. században a kőolaj miatt gazdaggá vált arab világban rengeteg mecset épült vezető nem muzulmán építészek tervei által is, valamint lendületet adott a kortárs muzulmán építészek karrierjének is. Az 1977 óta kiosztott Aga Kán Építészeti Díjjal díjazzák azokat az építészeket, akik a hagyományos muzulmán stílusban terveznek épületeket, és azokat is, akik a nemzetközi stílusok alapján.
A világ híres épületei közül több is, pl. az isztambuli Hagia Sophia, az indiai Tádzs Mahal és az athéni Parthenon a történelem folyamán valamikor mecset volt.
[szerkesztés] Tudnivalók, ha mecsetet látogatsz
Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban (pl. Egyiptom), amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni. Vigyázz, hogy ne úgy tedd le, hogy a talpa felfelé fordul (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani.) Ha imádkozókat kell kikerülnöd, mögöttük menj el, ne előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy átlagos templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)


Based on work by