Náci koncentrációs táborok listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alábbi lista a náci német koncentrációs táborokat tartalmazza. Koncentrációs táborokat először Németország területén létesítettek röviddel azután, hogy a nácik 1933-ban hatalomra kerültek. Táborokat létesítettek azután azokban az országokban, amelyeket annektáltak, (pl: Ausztria) vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak (pl: Hollandia, Lengyelország). Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A korai koncentrációs táborok

A korai koncentrációs táborok (korábban "vad" koncentrációs tábor néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű, és nem egységes az alárendeltsége - itt úgy értendő, hogy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak az alapításkor, még az Inspektion der KZ-Lager megalapítása előtt. Az IKL-ként is rövidített szervezet a a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye volt.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, a korai lágerek közé számít, amennyiben is a II. világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui KZ-tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

[szerkesztés] Az IKL, illetve később WVHA lágerei

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek - a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása - alárendeltségi viszonyuk mellett - hogy a dachaui modell szerinti inherens struktúrával rendelkeznek.

Így az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtuppe). Létezett a foglyok szerepük szerinti megkülönböztetése, volt rasszista és szociálisan megkülönböztetett diszkriminációs anarchia. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen vagy Buchenwald) a Dachauból ismert szimmetrikus alaprajzú barakkos lágerfelépítést vették át. A lágerek fő törzsét alkotó táborok mellé még azok minden külső táborát is felvették a listára.

[szerkesztés] A Reinhardt - akció megsemmisítő táborai

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges "gyári" fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágerek a Reinhardt akció keretében alakultak, a Wannsee - i konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Ezek a táborok kivétel nélkül a németek által megszállt lengyel területeken helyezkedtek el és a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magasrangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

[szerkesztés] Tranzittáborok

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.

[szerkesztés] Ifjúsági koncentrációs táborok

A nemzetiszocialisták idejében két mésik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

  • Moringen (Göttingen mellett) - a fiúknak
  • KZ Uckermark (Berlin mellett) - a lányoknak és fiatal nőknek
  • Litzmannstadt (Łódź) - a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetésvégrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbilógiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési - és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

[szerkesztés] Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

  • a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
  • a katonai fogolytáborok
  • a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncencentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel

A tábor neve Ország (ma) Tábor típusa Működési idő A foglyok becsült száma A halottak becsült száma Altáborok Honlap
Arbeitsdorf Németország Munkatábor 1942. április 8 - 1942. október 11. min. 600 nincs
Auschwitz-Birkenau Lengyelország Megsemmisítő és munkatábor 1940. április - 1945. január 400,000 1 100 000 -
1 500 000
lista [1]
Bardufoss Norvégia Koncentrációs tábor 1944. március - ? 800 250  ?
Bełżec Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. március- 1943. június   600 000 [2]
Bergen-Belsen Németország Gyűjtő pont 1943. április - 1945. április   70 000 2 [3]
Bozen Olaszország Tranzit 1944. július - 1945. április 11 116   lista
Bredtvet Norvégia concentration camp  ?  ?  ?  ?
Breendonk Belgium Börtön és munkatábor 1940. szept. 20. - 1944. szept. min. 3532 min. 391 nincs [4]
Breitenau Németország "Korai vad tábor",
később munkatábor
1933. jún. - 1934. márc., 1940 - 1945. 470-8500   [5]
Buchenwald Németország munkatábor 1937. július - 1945. április 250 000 56 000 lista [6]
Chełmno Lengyelország Megsemmisítő tábor 1941. dec. - 1943. ápr.

1944. ápr. - 1945. jan.

  340 000
Dachau Németország munkatábor 1933. márc.- 1945. ápr. 200 000 min.30 000 lista [7]
Falstad Norvégia Börtön tábor 1941. dec. - 1945. május min. 200 nincs [8] [9]
Flossenbürg Németország munkatábor 1938. május - 1945. ápr. min. 100 000 30 000 lista [10]
Grini Norvégia Börtön tábor 1941. dec. - 1945. május 19 788 8 Fannrem, Bardufoss, Kvænangen
Gross-Rosen Lengyelország munkatábor 1940. aug. - 1945. febr. 125 000 40 000 lista [11]
Herzogenbusch Hollandia Börtön és tranzit tábor 1943 - 1944. nyara lista [12] [13]
Hinzert Németország Gyűjtő pont és altábor 1940. júli. - 1945. márc. 14 000 min. 302 [14]
Jasenovac Horvátország Megsemmisítő tábor 1941. aug. - 1945. ápr.   700 000 [15]
Kaufering/Landsberg Németország munkatábor 1943. júni. - 1945. ápr. 30 000 min.14 500 [16]
Kauen
(Kaunas)
Litvánia Gettó és internáló tábor Prawienischken [17]
Klooga Észtország munkatábor [[1943]. nyara - 1944. szept. 28. 2400
Langenstein Zwieberge Németország Buchenwald altábora 1944. ápr. - 1945. ápr. 5000 2000
Le Vernet Franciaország Internáló tábor 1939- 1944.    
Lwów, Janowska Street
(L'viv)
Ukrajna Gettó, transit, munka- és megsemmisítő tábor 1941. szept. - 1943. nov.   more than 40 000 nincs [18](Go to articles A-Z)
Majdanek
(KZ Lublin)
Lengyelország megsemmisítő tábor 1941. júli. - 1944. júli.   78 000 [19]
Malchow Németország munka- és tranzit tábor 1943 - 1945. május 8. 5000  
Maly Trostenets Belarusz Megsemmisítő tábor 1941. júli. - 1944. júni.   200 000-500 000 [20]
Mauthausen-Gusen Ausztria munkatábor 1938. aug. - 1945. 195 000 min. 95 000 lista [21]
Mittelbau-Dora Németország Munkatábor 1943. szept. - 1945. ápr. 60 000 min. 20 000 lista [22]
Mühldorf am Inn Németország Munkatábor
Natzweiler-Struthof Franciaország munkatábor 1941. május - 1944. szept. 40 000 25 000 lista [23]
Neuengamme Németország munkatábor 1938. dec. 3 - 1945. május 4. 106 000 55 000 lista [24]
Niederhagen Németország börtön és munkatábor 1941. szept. - 1943. eleje 3900 1285 nincs [25]
Oranienburg Németország gyűjtő pont 1933. márc. - 1934. júli. 3000 min. 16 [26]
Osthofen Németország gyűjtő pont 1933. márc. - 1934. júli.    
Płaszów Lengyelország munkatábor 1942. dec. - 1945. jan. min. 150 000 min. 9000 list [27], [28]
Ravensbrück Németország munkatábor 1939. május - 1945. ápr. 150 000 (min. 90 000) list [29]
Riga-Kaiserwald
(Mežaparks)
Lettország munkatábor 1942 - 1944. aug. 6. 20 000? 16, incl. Eleja-Meitenes [30]
en:Risiera di San Sabba
(Trieste)
Olaszország rendőrségi gyűjtőtábor 1943. szept. - 1945. ápr. 29. 5000 [31]
Sachsenhausen Németország munkatábor 1936 július - 1945 április min. 200 000 (100 000) lista [32]
Sobibór Lengyelország Megsemmisítő tábor 1942. május - 1943. október   250 000 [33]
Stutthof Lengyelország Munkatábor 1939 szept. 1945. május 110 000 65 000 lista [34]
Lager Sylt
(Alderney)
Csatorna szigetek munkatábor 1943. márc. - 1944. júni. 1000? 460 nincs [35]
Theresienstadt (Terezín) Csehország tranzit tábor és gettó 1941. nov. - 1945. május 140 000 35 000 [36]
Treblinka Lengyelország megsemmisítő tábor 1942. júli - 1943. nov.   min. 800 000
Vaivara Észtország  ? 1943. szept. 15 - 1944. febr. 29.  ?  ? 22 [37]
Varsó Lengyelország munka- és megsemmisítő tábor 1942 - 1944. 40 000-ig 200 000-ig
Westerbork Hollandia gyűjtő pont 1939. okt. - 1945. ápr. 102 000   [38]
Koncentrációs táborok elhelyezkedése
Nagyít
Koncentrációs táborok elhelyezkedése

[szerkesztés] Szakirodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások