Norvégia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Norvégia (hivatalos nevén:Norvég Királyság) egy északeurópai állam.

Kongeriket Norge
Kongeriket Noreg
Kép:100px-Norway coa.png
(Norvégia zászlaja) (Norvégia címere)
mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) (V. Harald mottója)
1814 Eidsvoll Eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű míg a Dovre-hegység le nem omlik)
 Norvégia elhelyezkedése
Államforma alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv norvég (Bokmål and Nynorsk), és lapp hat megyében
Főváros Oslo
Király
V. Harald
Miniszterelnök Jens Stoltenberg
Terület
 - teljes
 - ebből víz
60.
385 1991 km²
6,00 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
114.
4 593 041 fő
14 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
42.
193 660 millió USD
37 063 USD
Pénznem Norvég korona (NOK)
Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2)
Függetlenség
 - kikiáltása
 - elismerése
Alkotmány
(Svédországtól)
1905. június 7.
1905. október 26.
1814. május 17.
Himnusz Ja, vi elsker dette landet
TLD .no .sj2 .bv3
Nemzetközi gépkocsijel N
Hívószám +47
1 Beleértve Svalbard-ot és Jan Mayen-t
2 Svalbard és Jan Mayen TLD-je (nem használják)
3 Bouvet Island TLD-je (nem használják)
Image:Norway-map.png
A királyi palota Osloban
Nagyít
A királyi palota Osloban

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Svédországtól nyugatra található a Skandináv-félszigeten. Nagyon elnyúlt hagymaszerű alakja van. Az Atlanti-óceán határolja nyugatról, partvonala nagyon szabdalt, a híres norvég fjordok miatt. Svédországon kívül Oroszországgal és Finnországgal is határos az északkeleti részen. A közeli szigetek: Spitzbergák (Svalbard) és Jan Mayen norvég fennhatóság alatt vannak, és a királyság részei. Az Atlanti-óceán déli részén található Bouvet-sziget és az I. Péter-sziget a Csendes-óceán déli részén Norvégiától függő területek, melyeket nem számítanak a királyság részének. Ezenkívül Norvégia igényt tart a Dronning Maud-földre az Antarktiszon.

[szerkesztés] Története

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.

1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-ig állt fenn. Végül 1905. november 18-án születhetett meg az önálló Norvég Királyság.

Norvégia 1949 óta a NATO tagja.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Az ország a Skandináv-félsziget nyugati részén, az ókori Kaledóniai-hegységrendszerhez tartozó Skandináv-hegyvidék területén húzódik. Szélessége délen 400 km, északon néhol még a 10 km-t sem éri el. Partvonalát fjordok és kopár sziklaszigetek tagolják, amelyek hosszát 26 000 km-re növelik. Területének egyharmada a sarkkörtől északra fekszik.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Norvégia 19 megyére (fylke) van osztva, amelyek a következők:

Megye "Székhely"
Akershus Oslo
Aust-Agder Arendal
Buskerud Drammen
Finnmark Vadsø
Hedmark Hamar
Hordaland Bergen
Møre og Romsdal Molde
Nord-Trøndelag Steinkjer
Nordland Bodø
Oppland Lillehammer
Oslo Oslo
Rogaland Stavanger
Sogn og Fjordane Leikanger
Sør-Trøndelag Trondheim
Telemark Skien
Troms Tromsø
Vest-Agder Kristiansand
Vestfold Tønsberg
Østfold Sarpsborg

[szerkesztés] Politikai pártok

  • Norvég Munkáspárt - szociáldemokrata
  • Konzervatív Párt
  • Szocialista Baloldali Párt
  • Centrumpárt
  • Keresztény Néppárt
  • Liberális Párt
  • Haladó Párt - jobboldali
  • Zöld Környezetvédő Párt

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

Gazdasági életében a tenger játsza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek - a halkonzerv és a mélyhűtött hal - alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia - az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően - első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani:

  • színesfémkohászat
  • ötvözetgyártás
  • ammóniaelőállítás
  • elektrokémiai ipar

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több, mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A népesség összetétele:

A lakosság 86%-a a Norvég Evangélikus Egyházhoz tartozik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok

A hagyományos norvég Télapó (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae - az élet vize. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.

[szerkesztés] Külső hivatkozások