Jamaica

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jamaica
Jamaica zászlaja
(Jamaica zászlaja) (Jamaica címere)
Mottó: Out of Many One People
(Sokakból egy nép)
image:LocationJamaica.png
Hivatalos nyelv angol
Főváros és legnagyobb város Kingston
Uralkodó II. Erzsébet
Főkormányzó Kenneth Hall
Miniszterelnök P. J. Patterson
Terület
-Teljes
-ebből víz
159.
10,991 km²
1.5 %
Népesség
 - Teljes
 - népsűrűség
135.
2.695.867 (2003)
245/km²
Függetlenség


 - Dátuma

Nyugat Indiai Társaságtól és UK-tól
1962 Augusztus 6
Pénznem Jamaicai dollár (JMD)
Időzóna UTC -5
Himnusz Jamaica, Land We Love
TLD .jm
Hívószám +1-876

Jamaica egy a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, A Közép-Amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és a Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől és Dominikától pedig 180 km-re nyugatra.
A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után a spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafári mozgalom. Itt született Bob Marley. Jamaica a reggae zene őshazája.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Az ország 3 megyére és 14 járásra oszlik:

  • Surrey (megye) a sziget keleti része, az alábbi járásokat tartalmazza:
    • Kingston
    • Portland
    • Saint Andrew
    • Saint Thomas
  • Middlesex (megye) a sziget közepe, az alábbi járásokat tartalmazza:
    • Clarendon
    • Manchester
    • Saint Ann
    • Saint Catherine
    • Saint Mary
  • Cornwall (megye) a sziget nyugati része, az alábbi járásokat tartalmazza:
    • Hanover
    • Saint Elizabeth
    • Saint James
    • Trelawny
    • Westmoreland

[szerkesztés] Földrajz

Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegységek rendszerek borítják parti sikságokkal körűlvéve, ez okból a nagyobb városok mind a part közelébe települtek pl.: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a csodás fehérhomokos tengerpartokig, de nemritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése ami folytán a Nagy Antillák szigetcsoport tagajaival együtt kiemelkedett a tengerfenékről.

Éghajlata trópusi, tehát forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg kiegyenlítetteb és hűvösebb mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérsékletváltozások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31C° az éjszakai pedig 21C° körűl alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart a legcsapadékosabb hónap a szeptember, viszont futó záporok zivatarok előfordulására egész évben rendszeresen számítani kell (az esős évszakban 1-2C°-al melegebb van).

A mezőgazdaság területkövetelésének eredményeképp mára már csak területének 24%-át borítják erdők, melyekben a több millió éves elzártság következményeképp figyelemreméltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 egyedi virág és 300 fa fajtának ad otthont, állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben terűl el a partmenti síkságokon történik a mezőgazdasági termelés és a tengerpartok közvetlen közelét szintén erdők borítják.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Demográfia

[szerkesztés] Népesség

Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja „sok nemzetből egy” meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiakból, angolokból, kinaiakból, közelekeletiekből áll. A jamaicaiak túlnyomó többsége azoban 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a fennmaradó rész meglehetősen kevert etnikumú.

Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Angliába. Azonban az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.

[szerkesztés] Nyelv

Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit elég ízes tájszolásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a Jamaicai Patoiszt is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a Patoisz a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angolt és a patoisz kifejezéseket keverve, felváltva használja helyzettől függően.

[szerkesztés] Vallások

A lakosság 80%-a keresztény. Az öt legtöbb főt számláló egyház: churc of god (21,6%), baptista (9%), adventista (8,8%), pünkösdista (7,6%) és anglikán (5%). Számos az inkvizíció elől menekülő spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A fennmaradó 20% a jamaicai eredetű rasztafári vallás, hinduizmus és buddhizmus hívője. Elhanyagolható számú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Haderő

[szerkesztés] Kultúra

Annak ellenére hogy Jamaica egy kis ország kultúrája igen gazdag és világszerte ismert.

[szerkesztés] Zene

Nagyít

Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga. Az amerikai hip-hop zene is jamaicai közvetítéssel alakúlt ki, mégpedig a New York-ba bevándorló jamaicaik révén akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték történeteiket, az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be . A Londonba vándolró jamaicaiaknak pedig drum and bass stílust köszönhetjük.

A legismertebb jamaicai Bob Marley akit a reggae Elvis-ének tartanak, halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították a szigetországban. A mai jamaicai zene talán leghíresebb alakja Sean Paul aki a szigetlakók "érthetetlen" angolján osztja a dancehallos, hip-hop-os muzsikáját.

[szerkesztés] Vallás

Jamaicából ered a rasztafariánus vallás aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartja a „fekete (afrikai) messisásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah-nak (Jahve rövídítése, Isten raszta elnevezése) a földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a Jamaikai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai aspirációkból és Marcus Mosiah Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez de használata nem kötelező és vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggae zene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaikaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.
(A raszta vallás tökéletes példája annak ahogy az emberek sorozatos tévedések és félreértések során egy hétköznapi emert kineveznek istennek vagy annak megtestesélüsének és az idő mullásával magáról az emberről valóságos szerepéről eltünnek az emlékek és kreált csodatettekkel és alaptalan mondákkal elhitetik a generációkkal késöbb élökkel hogy az az ember tényleg isten. Sok világvallás alapúl ilyen tévedéseken!!! Mindenkitől mélységesen elnézést kérek akit bármilyen módón megsértettem vallási meggyőződésében, de úgy érzem hogy a tisztánlátás érdekében ennek a kis eszmefuttatásnak szerepelnie kell itt.)



A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela