Magyar Cserkészszövetség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cserkészliliom a Szent Koronával
Nagyít
Cserkészliliom a Szent Koronával

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a Cserkész Világszövetség (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. 2004-ben az MCSSZ csapataiban 7198 cserkész tevékenykedett.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A magyar cserkészet története

Magyarországon a cserkészmozgalom az 1910-es években kezdte meg hódítását: 1910-ben alakultak az első cserkészcsapatok, és 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ). A szövetség, miután a Tanácsköztársaság betiltotta, 1919 szeptemberében alakult újjá (bár a csapatok jelentős része illegalitásban folyamatosan működött). Az alakuló ülésén csak a „szocialista-kommunista úttörőcsapatokban magukat nem kompromittált” cserkészvezetők vehettek részt. Az alapszabály szerint az ő feladatuk volt a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” (1940-től a zsidótörvények okán: „kizárólag krisztusi világnézetű”) ifjak nevelése.

A magyar cserkészmozgalom számára óriási lehetőség volt, hogy az első világháborúban tönkretett, szétszabdalt Magyarország nyerte az 1933-as dzsembori rendezési jogát. A Gödöllői Királyi Kastély kertjében 30 000 cserkész táborozott, vendégül látták Baden Powell-t és Horthy Miklós kormányzót is. A mozgalom feje, a magyar főcserkész a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál volt. A háború vége felé közeledve a hatalom igyekezett ellehetetleníteni az „angolbarát” cserkészmozgalmat, hogy saját, kevésbé népszerű Levente- és Őrszem-mozgalmát erősítse. 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták az MCSSZ-t, bár a végrehajtásra már nem maradt idejük.

A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett az 1946-ban megalakuló Magyar Úttörők Szövetségébe beolvasztani a magyarországi cserkészmozgalmat. A konkurens cserkészek munkáját a belügyi hatóság nyílt és titkos állambiztonsági eszközökkel akadályozta. 1946. július 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet alelnökének segítségével elérték, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök betiltsa a "fasisztabarát" ifjúsági egyesületeket, köztük a Magyar Cserkészszövetséget. Július 22-én megalakult az új összetételű, kevésbé vallásos és kezelhetőbb vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.

Eközben megtörtént a kommunistáknak a mozgalomba való nagyarányú beépülése, 1947 elejére az MKP-vezetés 11 elvtársa a cserkészközpontban a legfontosabb pozíciókat már kezében tartotta: Surányi László mellett számosan – köztük Olti Vilmos, a Mindszenty- és Rajk-per vérbírója és Szabolcsi Miklós kalandos életű irodalomtörténész – végeztek fellazító tevékenységet a cserkészeknél. Így könnyű volt félreállítaniuk a legendás cserkészvezető Karácsony Sándort, és a csak korlátozott együttműködést vállaló Jánosi Sándor országos vezért. Surányi olyan sikeres oldotta meg a beépülést, hogy 1948. június 27-én ő került a főcserkészi székbe.

1948 nyarának végén, a csillebérci Úttörő Köztársaság és az úttörővasút első szakaszának avatásán került sor az Úttörőszövetség és a cserkészet egyesítésének aktusára. A cserkészet a rendszerváltáskori újjáalakulásig szünetelt Magyarországon, de a magyar cserkészet külföldi emigrációban tovább élt. Magyar központok vannak a mai napig az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztráliában és még számos nyugati országban.

A rendszerváltás után sorra alakultak újjá a cserkészcsapatok - mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet.

Hungária jelvény
Nagyít
Hungária jelvény

[szerkesztés] A Magyar Cserkészszövetség felépítése

Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:

  • országos szervek
  • cserkészkerületi szervek
  • körzetek
  • tisztikarok (cserkészcsapatok)

[szerkesztés] Országos szervek

Az országos szervek közé tartoznak:

  • Határozó és végrehajtó szervek (Országos Közgyűlés, Országos Intéző Bizottság - OIB, Országos Elnökség)
  • Bizottságok: a közgyűlés (pl. Felügyelő Bizottság, Országos Fegyelmi Bizottság), az OIB és az elnökség (pl. Országos Külügyi Bizottság - OKB) bizottságai
  • Lelki közösségek (pl. Táborkereszt, ICHTHÜSZ)

Az Országos Elnökség (a közgyűlés 2006. május 27-i ülésén választott) tagjai:

  • országos elnök: Buday Barnabás
  • országos ügyvezető elnök: dr. Henn Péter
  • országos vezetőtiszt: Solymosi Balázs
  • országos főtitkár: Vincze Orsolya
  • országos gazdasági vezető: Kecskés Csaba

[szerkesztés] Cserkészkerületi szervek

Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A kerületek szervei közé tartoznak a határozó, ügydöntő szervek (Kerületi Közgyűlés, Kerületi Intéző Bizottság - KIB, Kerületi Elnökség) és bizottságaik. Jelenleg 11 cserkészkerület működik, ezek a következők:

[szerkesztés] Körzetek

A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább hat, azonos cserkészkerületben működő csapat hozhat létre. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.

[szerkesztés] Cserkészcsapatok

A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.

[szerkesztés] Szakágak

A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt.A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:

  • Országos Vezetőtiszti Testület
  • Vezetőképző Szakág
  • Táborozási Szakág
  • Programszervezési Szakág
  • Kiscserkész szakág
  • Rovercserkész Szakág
  • Felnőttcserkész Szakág
  • Regöscserkész Szakág
  • Természetvédelmi Szakág
  • Vizicserkész Szakág
  • Repülős Szakág
  • Máltai Cserkész Szakág
  • Díszegység
  • Teleki Pál Munkaközösség
  • Lovas Szakág
  • Íjász Szakág

[szerkesztés] Vezetőképzés

A vezetők differenciált képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezető-vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek - képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

[szerkesztés] További magyar cserkészszövetségek

Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.

[szerkesztés] További szövetségek Magyarországon

A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.

A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 20 csapatában 500 cserkészlány tevékenykedik (2000). Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.

A Magyarországi Európai Cserkészek mintegy 200 tagot számlálnak.

[szerkesztés] Magyar cserkészszövetségek határainkon túl

1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére.

Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte - elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.

A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:

  • Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCSSZ)
  • Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ)
  • Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ)
  • Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ)
  • Horvátországi Magyar Cserkészszövetség (HMCSSZ)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken