Szlovákia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mottó: nincs | |
| Himnusz: Nad Tatrou sa blýska | |
| Főváros | Bratislava (Pozsony) |
| Legnagyobb város | Bratislava (Pozsony) |
| Hivatalos nyelv(ek) | Szlovák |
| Államforma | Parlamentális közársaság |
| - Elnök | Ivan Gašparovič |
| - Miniszterelnök | Robert Fico |
| Függetlenség | |
| - Csehszlovákia felbomlása | 1993. január 1. |
| Csatlakozás az Európai Unióhoz | 2004. május 1. |
| Terület | |
| - Teljes | 49 037 km² (130.) |
| - ebből víz (%) | elhanyagolható |
| Népesség | |
| - 2001-es adatok | 5 379 455 (110.) |
| - Népsűrűség | 111/km² (88.) |
| GDP (PPP) | 2005-ös adatok |
| - Teljes | 87,32 millió $ (60.) |
| - Egy főre jutó GDP | 16 041 $ (45.) |
| HDI (2004) | 0,856 (42.) – magas |
| Pénznem | Szlovák korona (SKK) |
| Időzóna | CET (UTC +1) |
| TLD | .sk |
| Hívószám | +421 |
Szlovákia, hivatalosan a Szlovák Köztársaság (szlovákul: Slovensko) egy közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. 2004 május 1-e óta az Európai Unió tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A mai Szlovákia (Slovensko) területe a 6. században került szláv hatás alá, majd a 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott.
A 10. századtól Szlovákia teljes területe Magyarországhoz tartozott 1918-ig, ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, ténylegesen az 1919-es évben a csehszlovák hadsereg megvalósította ezt az államalapítást a szlovák területeken is.
Csehszlovákia feldarabolása (müncheni egyezmény) után Tiso 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltotta az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört Szlovák nemzeti felkelés. A második világháború végén Csehszlovákia módosított határok mellett az 1938-as Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam. Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.
[szerkesztés] Szlovákia határai
A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi Békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni Békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg, így a részben magyarok lakta Kárpátalja a Szovjetunióhoz került. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit, amelyek Lengyelországhoz kerültek.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Szlovákia egy demokratikus köztársaság.
Az államfő az államelnök.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A törvényhozás szerve a parlament, amely Pozsonyban található. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A legutóbbi választás 2006-ban volt.
A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztása
Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu.
Kerületek: Pozsonyi (Bratislavský kraj), Nagyszombati (Trnavský kraj), Nyitrai (Nitriansky kraj), Trencséni (Trenčiansky kraj), Zsolnai (Žilinský kraj), Besztercebányai (Banskobystrický kraj), Eperjesi (Prešovský kraj), Kassai (Košický kraj).
Kerületi székhelyek: Pozsony (Bratislava), Nagyszombat (Trnava), Nyitra (város) (Nitra), Trencsén (Trenčín), Zsolna (Žilina), Besztercebánya (Banská Bystrica), Eperjes (Prešov), Kassa (Košice).
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. A legmagasabb csúcs a Gerlachfalvi-csúcs, (2655 m).
Az ország déli része inkább alföldi jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
[szerkesztés] Vízrajza
Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam.
[szerkesztés] Éghajlata
Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Fő szócikk: Szlovákiai magyarok
Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik. Szlovákiát történelmileg szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a Csehszlovákiától visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
vannak magyar és szlovák nyelvű iskolák.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
vannak régen épült,hires épületek romokban és felújított állapotban
- Képzőművészetek
A XIX-XX.század jeles festőművésze Jozef Hanula.
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
A '70-es évek magas színvonalú jazz-rock és progresszív rock zenakarai a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala
- Szlovák idegenforgalmi térkép
- Síelés Szlovákiában
- Statisztikai adatok a népszámlálásokról
- Szlovákia domborzati térképe
- sipalya.lap.hu (linkgyűjtemény)
- szlovakia-utazas.lap.hu (linkgyűjtemény)
- pozsony.lap.hu (linkgyűjtemény)
- felvidek.lap.hu (linkgyűjtemény)
- szlovakhotel.lap.hu (linkgyűjtemény)
- szlovakgyogyfurdo.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Fényképek Szlovákiáról
- Szlovákia Térkép
- Térkép Kalauz (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |


Based on work by