Felsőszeli

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Felsőszeli (szlovákul Horné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. 2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar és 1001 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Galántától 8 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területén már az újkőkorban laktak emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták itt fel. A magyar törzsek a 10. században telepedtek meg ezen a vidéken és a mai napig is magyar többségű a falu lakossága. A falunak valószínűleg már a 11. század végén állt temploma. Szelit 1237-ben Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében említik először. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. Templomát 1271-ben V. István oklvele is említi. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. Újabb katolikus temploma 1524-ben épült, nemsokára azonban a falu lakosságával együtt református templom lett. 1620-ban Eszterházy Miklós adta vissza a katolikusoknak. Ezt a templomot 1770-ben lebontották, helyette 1775-ben éült a mai katolikus templom. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthory család, majd a 17. században az Eszterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt. 1828-ban 256 házában 1789 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1910-ben 3477 lakosából 3463 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült gróf Eszterházy Ferenc költségén klasszicista stílusban. 1823-ban leégett és 1944-ben is megsérült, de mindannyiszor megújították.
  • Evangélikus temploma 1786 és 1790 között épült. Harangtornyát 1830-ban építették. 1861-ben neoklasszicista stílusban építették át.
  • Termálfürdője három medencével 1938-óta várja a látogatókat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken