Ercsi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.24964° k. h. 18.89103°

Ercsi
Ercsi címere
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Ercsi
Rang város


Terület 65,31 km²
Népesség
Irányítószám 2451
Körzethívószám 25
Térkép
é. sz. 47.24964° k. h. 18.89103°
település
Mo. térképén

Ercsi város Fejér megyében,a budapesti agglomerációban, az Ercsi kistérség központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A megye északkeleti részén, a Duna partján fekszik.

[szerkesztés] Közlekedés

Ercsi a BudapestPécs vasútvonal mellett fekszik. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel és Pusztaszabolccsal.

A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre KajászóMartonvásár felől egy mellékút kapcsolódik. Sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral és Dunaújvárossal.

A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.

[szerkesztés] Története

Ercsit a Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Ercsi első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben pravoszláv kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok, németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.

A vasúthoz (BudapestPécs vonal) 1882-ben csatlakozott a település, azonban csak az 1910-es évek hozott nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

A II. világháború után Ercsi szerkezete nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport

A településen óvoda és több általános iskola is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.

A városi Sportcsarnok küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom
Nagyít
Római katolikus templom

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Más nyelveken