Ikrény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6500° k. h. 17.5333°

Ikrény
Ikrény címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Rang község


Terület 15,58 km²
Népesség
Irányítószám 9141
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.6500° k. h. 17.5333°
település
Mo. térképén

Ikrény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Győrtől délnyugatra 8 km-re helyezkedik el. Ikrény Győr-Moson-Sopron megye keleti részén. Természetföldrajzilag a Rábaköznek a Tóköz névvel illetett részéhez tartozik. A falu teljes egészében a Rába bal partján épült. Ikrény és Rábapatona között egy északnyugat-délkelet irányban húzódó dűnesáv található, ennek feltárásánál 3-4 méter vastag futóhomokréteget találtak. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező: a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő 100-as számú főútvonalról déli irányban lekanyarodva mindössze 6 km-t kell utazni. Sopron felől pedig a 85-ös számú főútvonalról jobbra letérve 3 km-nyi autózás után érhetjük el a falut. A településnek a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasútvonalon önálló állomása van, ahol a személyvonatok megállnak.

[szerkesztés] Története és mai élete

A település elnevezése valószínűleg az iker névszó "n(y)" képzős változatából származik. Első birtokosai az Icrany vagy Ikrényi nemzetség tagjai voltak, róluk már a XIII. század vége felé olvashatunk. A falut írott források 1256-ban említették először, amikor egy csallóközi peres ügyben ikrényi nemesek tettek tanúvallomást. Károly Róbert a községet 1324-ben Gutkeled nembéli Miklós szlavón bánnak és soproni comesnak ajándékozta. A XIV. század közepén előbb a Nagymartoni ,majd 1373-ban már a Kanizsay nemzetség a birtokos. A Kanizsay család férfiágának kihalása után Kanizsay Orsolya maradt az egyetlen örökös. Nádasdy Tamás feleségül vette Kanizsay Orsolyát, így az ikrényi és a rábaszentmihályi jószágok a Nádasdy nemzetség birtokába jutottak. Nem szabad azonban más birtokosokról sem megfeledkezni: 1614-ben Torkos Péter Győr város bírája a megyei közgyűlésen Nádasdy Pál tisztjét megintette a győri határ legeltetéséért, s az intés ellen Nádasdy Pál és Vízkeleti János, mint ikrényi közbir-tokosok tiltakoztak. Nádasdy Ferenc kivégzése után a birtok a királyi kamara kezére került. A falu a későbbiek során újabb és újabb birtokosok kezén vándorolt: 1770-ben például a Körmendy, a Stverteczky, a Klempa, a Bolényi, az Eördögh, a Hajós, a Brunovszky és a Kaskovich családok osztoztak Ikrényen. A község egy részét 1777. körül Lamberg Volrad szerezte meg, majd a honosított Lamberg Fülöp folytatva a szerzést , a XIX. század végére Ikrény, Lesvár, Oszhely a Lamberg grófi családé lett. A XX. század eleje azonban nem hozott szerencsét a falunak: visszafejlődött pusztává, s 1909-ben közigazgatásilag Rábapatonához csatolták. A második világháború befejeződése utáni időszak lényeges változást hozott a község életében.

Így 1945-ben létrehozták az Ikrényi Állami Gazdaságot, amely főleg zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Míg 1950-ben csak 81 fő, 1968-ban már 731 személy dolgozott az adott körülmények között jól működő szervezet keretei között. A hatvanas évek vége felé az Ikrényi Állami Gazdaságot egyesítették a Nyagyszentjánosi Állami Gazdasággal Kisalföldi Állami Gazdaság néven. Mára újra függetlenedtek egymástól.

Ikrény azon ritka települések közé tartozik, ahol az elmúlt 50 évben háromszorosára növekedett a lakosságszám. Ez elsősorban Győr közelségével, valamint a falu gyors fejlődésével magyarázható. Azok a tehetősebb győriek, akik a városi életforma kellemetlenségeit nem tudják elviselni, véglegesen letelepednek a közeli falvakban. Az utóbbi években elképzelhetetlen mér-tékű építkezési hullám kezdődött a faluban: jelenleg 345 a lakások száma, amelyből csak egy van önkormányzati tulajdonban A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya mára már megközelítette a 100%-ot, s időközben a telefonhálózat kibővítésére is sor került. A község valamennyi útja portalanítva van, ez is bizonyítéka a magas infrastrukturális fejlettségnek. Emellett meg kell említeni a szabadidőközpontot. A község központjában , a Győri út és a Vasútsor találkozásánál , a mai INCIA RT épületénél található egy műemlék jelleggel védett kastély, s annak magtárház épülete. A magtár átalakítását csak úgy engedélyezi az Önkormányzat, ha a műemlékileg fontos homlokzatot és szerkezetét nem változtatják meg. A magtár telkén a Műemlékvédelmi Hivatallal egyeztetett terv alapján díszkertet fognak létesíteni. Egyébként az egész terület átalakítása úgy lesz célszerű, ha a kastély a látószög középpontjába kerül. A kastély melletti Fülöp-erdőben sétálva eljutunk a Rábaholtághoz, amely egy gyönyörű kirándulóhelyet képez. Az egyik legfontosabb feladatnak az Önkormányzat a népesség helyben történő foglalkoztatását tekinti: erről a közeljövőben az INCIA RT és a COLORAMA

[szerkesztés] Látnivalók

  • Merán kastély
  • Holt Rába ága

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Forrás

Győr-moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikkének átdolgozásával.