Becsapódási kráter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Becsapódási kráter a Holdon, az Esők tengerében (Apollo-17)
Nagyít
Becsapódási kráter a Holdon, az Esők tengerében (Apollo-17)

A meteoritoktól, üstökösöktől és kisbolygóktól származó becsapódási kráterek megszokott domborzati formák a szilárd égitesteken (beleértve a Földet és a holdakat is). Az egyik legnagyobb kráter a Merkúron található Caloris-medence. A Földön a Yucatán-félszigetnél található egy hatalmas becsapódási kráter. A Földön kevesebb épen maradt kráter van az időjárás erodáló hatása miatt. A holdi tengerek is nagyrészt becsapódások során jöttek létre. Elterjedt módszer a bolygófelszínek életkorának a meghatározása a krátersűrűség alapján. Minél több kráter van egy felszínen, annál öregebb.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak



Más nyelveken