I. Bogdán moldvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Bogdán fejedelem

I. Bogdán fejedelem
Nagyít
I. Bogdán fejedelem

Bogdán oláh máramarosi vajda volt, mielőtt létrehozta a független Moldvai Fejedelemséget. 1359 és 1365 között uralkodott. A hagyomány szerint Izakonyha (Bogdan-Vodă) faluban volt a vára Máramaros megyében, ahonnan elindult Moldvát meghódítani. A vár alapfalai egyébként ma is láthatóak a falu fölötti dombon. 1350-ben Nagy Lajos király rábízta Bogdán vajdára a Kárpátoktól keletre eső földet. A cél az volt, hogy létrehozzanak a tatárok ellen egy védelmi övezetet, akik rendszeresen fosztogatták a magyar területeket. 1359-ben azonban Bogdán fellázadt a magyar fennhatóság ellen, átkelt a Kárpátokon követőivel együtt, és megszabadult az akkori moldvai vajdától, aki Dragoş unokája, Bâlc volt. A török krónikák ekkor kezdtek az államra Bogdániaként vagy Bogdánként hivatkozni (akkor még állam megnevezésére Moldávia kifejezés nem létezett). I. Bogdán uralkodása alatt verték az első moldáv pénzérméket, amelyek a következő feliratot viselték: Moneda Moldaviae-Bogdan Waiwo(da)
Elűzött elődeivel ellentétben, akik szorosan kapcsolódtak a magyar koronához, ő átalakította Moldávia helyzetét és trónra kerülése után egy évtizedig biztosította az új állam függetlenségét. Sikeresen ellenállt a magyar és lengyel alávetést célzó törekvéseknek, miközben keleten szembeszállt a mongol (tatár) uralommal (Arany Horda).
Az általa uralt terület északon a Cseremos folyóig, délen a Fekete-tengerig, keleten a Dnyeszterig terjedt. Moldáviának ezek maradtak a határai egészen a 20. századig. Bogdán első fővárosa Moldvabányán (Baia) volt, de hamarosan Szeretvásárra (Siret) helyezte át. Később Petru Muşat fejedelem Szucsávára (Suceava) helyezte a fővárost. I. Bogdánt halála után az általa építtetett radóci (románul Rădăuţi) Szent Miklós templomban temették el, később fia, Laţcu is mellé lett temetve.



Előző uralkodó:
Bâlc moldvai fejedelem
Moldáviai fejedelem 1359-1365
Moldávia
Következő uralkodó:
Laţcu