Argentína
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: En Unión y Libertad (Egységben és szabadságban) |
|||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Főváros | Buenos Aires 34°20'D, 58°30'NY |
||||
| Legnagyobb város | Buenos Aires | ||||
| Elnök | Néstor Kirchner | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
8. 2 766 890 km² 1,1 % |
||||
| Népesség - 2004. évi adat - népsűrűség |
30. 39 144 753 fő 14 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
22. 516 951 millió USD 10 500 USD |
||||
| Pénznem | Argentín peso (ARS) |
||||
| Időzóna | UTC -3 (NYISZ: nincs) | ||||
| Függetlenség - Májusi forradalom - kikiáltása - elismerése |
Spanyolországtól 1810. május 25. 1816. július 9. 1821 (Portugália által) |
||||
| Himnusz | Marcha Patriótica | ||||
| TLD | .ar | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RA | ||||
| Hívószám | +54 |
||||
![]() |
|||||
Argentína dél-amerikai ország. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
1515-ben a spanyol Juan Diaz de Solis fedezte fel a La Plata folyó torkolatát és az egész terület spanyol gyarmat lett. Hosszú időn keresztül Peru alkirálysághoz tartozott. 1776-ban megalapították a Rio de la Plata alkirályságot.
1816. július 9-én kikiáltották a függetlenséget. A polgárháborúkat követően 1880-ban megalakult a mai egységes Argentina.
1943-ban a konzervatív kormányt Juan Peron a katonaság segítségével megbuktatta. 1946 után kétszer választották meg elnöknek. 1955-ben a katonaság megfosztotta hatalmától, de száműzetésből visszatérve 1973-ban ismét államelnök lett. 1974-ben bekövetkezett halála után harmadik felesége lett az elnök, majd 1976-83 között katonai junta kormányozta Argentinát.
A Falkland-szigeteki háborúban elszenvedett vereség óta ismét polgári kormányzat irányítja az országot.
[szerkesztés] Közigazgatása
Közigazgatásilag 23 tartományra és Buenos Aires szövetségi kerületre tagozódik.
Tartományok:
- Buenos Aires tartomány
- Chubut
- La Pampa
- Mendoza
- Neuqué
- Rio Negro
- San Luis
- Santa Cruz
[szerkesztés] Földrajz
- legnagyobb folyói: Bermejo, Iguazú, Negro, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo
- jelentős városai: Córdoba, La Plata, Mar del Plata, Mendoza, Resistencia, Rosario, San Juan, San Miguel de Tucumán, Salta, Santa Fé, Santiago del Estero, San Salvador de Jujuy
[szerkesztés] Népesség
A lakosság 95 %-a európai, főként spanyol és olasz származású. A meszticek száma 2 millió.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Sport
nemzetközileg ismert sportolók:
- Diego Armando Maradona (labdarúgás)
- Gabriela Sabatini (tenisz)
[szerkesztés] Híres emberek
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela | |



Based on work by