Tennessee
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Az állam beceneve: Volunteer State | |||||
![]() |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa | |||||
| Legnagyobb város |
Memphis |
||||
| Kormányzó |
Phil Bredesen |
||||
| Hivatalos nyelv | |||||
| Terület - összesen |
Terület szerint 36. 109 247 km² |
||||
| Népesség - 2000. évi adatok |
Népesség szerint 16. 5 689 283 fő |
||||
| Népsűrűség - 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 19. 53,29 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba - sorrendben |
|||||
| Időzóna | Keleti: UTC-5/-4 (Kelet-Tennesse) Közép: UTC-6/-5 (Közép- és Nyugat-Tennessee) |
||||
| Szélesség | 35°É - 36°41'É | ||||
| Hosszúság | 81°37'NY - 90°28'NY | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
195 km 710 km |
||||
| Postai rövidítés | TN | ||||
| ISO 3166-2 | US-TN | ||||
| Weblap | {{{Website}}} | ||||
Tennessee az Amerikai Egyesült Államok déli államainak egyike.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A név eredetéről
Először Juan Pardo spanyol felfedező számol be egy Tanasqui nevű indián faluról 1567-ben, amikor a Dél-Karolinából a kontinens belseje felé irányuló expedíciós során éri el a települést. Később európai telepesek beszámolóiban találkozunk a Tanasi nevű Cherokee településsel, a hasonló nevű folyó partján (Tennessee jelenkori Morgan megyéje területén, a folyó mai neve Little Tennesee River). Nem tudjuk, hogy ez a település megegyezik-e a Pardo által említettel.
A szó jelentése és eredete bizonytalan. Egyes források szerint egy Yuchi jövevényszó Cherokee nyelvben módosult változata, jelentéséről megoszlanak vélemények: "találkozóhely", "kanyargó folyó" vagy "a nagy folyókanyar". [1] [2]
A ma használt változat James Glen Dél-Karolinai kormányzótól származik, aki az 1750-es években honosította meg ezt a formát hivatalos leveleiben. 1787-ben a mai Közép-Tennessee Észak-Karolina egyik megyéje lett (Tennessee megye néven), ezt a nevet vette át az 1796-ban az akkori "Délnyugati Terület"-en szerveződő új állam.
[szerkesztés] Történelme
Az állam területét először Paleo-indiánok népesítették be, kb. 11 ezer évvel ezelőtt. A legkorábbi népcsoportok nevét nem ismerjük, de számos, régészetileg azonosítható kultúra nyomai megtalálhatók (ún. Archaikus, Woodland és Mississippi kultúrák). Ezek leszármazottja a az első ismert nevű törzs, a Muscogee kultúra.
Muscogee és Yuchi indiánokkal találkoztak a Hernando de Soto áltat vezetett spanyol felfedezők 1539-43-as expedíciójuk során. Később (valószínűleg az európai telepesek ottani térhódítása miatt) a mai Virginia területéről dél felé nyomulva az irokéz családba tartozó Cherokee törzs foglalta el a Tennessee folyó felső szakaszánál fekvő területeket.
A hamarosan megjelenő európai gyarmatosítók fokozatosan dél és nyugat felé szorították ki az őslakos Muscogee és Yuchi tözseket is, közöttük a Chickasaw és Coctaw indiánokat. 1838-ban és 1839-ben kb. 17 ezer Cherokee indiánt kényszerítettek arra, hogy az állam keleti részét elhagyva a mai Arkansas-tól nyugatra lévő Indián Terület-re vonuljon, ellátás, élelmiszer és megfelelő ruházat nélkül, embertelen szenvedések közepette. 4000-en pusztultak el útközben, és az útvonal a Könnyek Ösvénye néven vált hírhedtté.1
Tennessee 1796-ban, tizenhatodikként lépett be az Amerikai Egyesült Államokba. Az állam északi és déli határait úgy jelölték ki, hogy a keletről szomszédos Észak-Karolina határat egyszerűen meghosszabbították egy-egy K-Ny-i egyenes vonallal a Mississippi folyóig, ami ezáltal az állam nyugati határa lett. 1861. június 8-án Tennessee kilépett az Amerikai Egyesült Államok uniójából (utolsóként a konföderációs államok közül). A polgárháború után az elsőként fogadtatott vissza (1866. július 24-én), miután az állam új alkotmánya eltörölte a rabszolgaság intézményét (1865. február 22.), és jóváhagyta a feketék szavazati jogát és törvény előtti egyenlőségét garantáló szövetségi alkotmány-kiegészítést (1866. július 18.).
A polgárháború után Tennessee volt az egyetlen konföderációs állam, amely nem került katonai kormányzás alá. Ez Andrew Jackson befolyásának volt köszönhető, aki Lincoln elnök meggyilkolása után (addigi alelnökként) emelkedett az elnöki székbe.
1897-ben, egy év késéssel ünnepelte az állam fennállásának centenáriumát, nagyszabású világkiállítás megrendezével.
1933-ban a gazdasági válság alatt hozták létre az Egyesült Államok legnagyobb közmű-vállalatát, a Tennessee Valley Authority-t azzal a céllal, hogy az állástalanok tömegeinek munkát biztosítsanak, a rendszeres árvizekkel nagy károkat okozó Tennessee folyót és mellékfolyóit szabályozzák, illetve vízerőműveket építsenek a vidék áramellátására.
A második világháború alatt a Knoxville-hez közeli Oak Ridge-ben állították elő az első atombombákhoz szükséges hasadóanyag döntő részét. Az Oak Ridge National Laboratory azóta is az amerikai kutatási program fontos helyszíne.
Tennessee 1996-ban ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját a Bicentennial Mall State Park emlékpark felavatásával.
[szerkesztés] Földrajz
Tennessee-t északról Kentucky és Virginia, keletről Észak-Carolina, délről Georgia, Alabama és Mississippi, nyugatról pedig Arkansas és Missouri határolja.
Legjelentősebb folyója a Tennessee folyó.
Legmagasabb pontja a 2025 m magas Clingmans Dome, amely az állam keleti határán, az Appalache-hegység gerincén helyezkedik el. Az állam geometriai középpontja Murfreesboro városától keletre található, az Old Lancassas Pike út mentén.
A terület kulturális szempontból három régióra osztható, ezek Kelet-, Közép- és Nyugat-Tennessee. A két utóbbit a Tennessee folyó választja el egymástól, a keleti és a középső régiót pedig a Cumberland-fennsík.
Tennessee hat nagyobb földrajzi régióból foglal magába területet, ezek nagyjából nyugat-keleti irányban:
- A Mexikói-öböl-parti síkság (a Mississippi völgyével)
- Nashville-i medence
- Északi-Felföld (Highland Rim), a Kentucky Pennroyal fennsík folytatása
- Cumberland fennsík
- Az Appalache-hegyvonulat "Ridge-and-valley" formációjának az állam területére eső része
- Blue Ridge hegység (szintén az Appalache) része
[szerkesztés] Gazdaság
2003-ban az állam bruttó hazai terméke 199,786 milliárd dollár volt, ami 1,8%-a az USA GDP-jének.
Ugyanebben az évben az egy főre eső jövedelem 28 641 dollár volt (36. az USA tagállamai között). Ez 91%-a az össznemzeti egy főre eső jövedelemnek (31 472 dollár). A keresetek összege 167 414,793 millió dollár volt 2003-ban.
A kereskedelmi forgalmat 7% (nem feldolgozott élelmiszerre 6%) adó terheli állami szinten, ehhez a megyék további 2,25%-ot adnak, és nagyobb városok ezt további 0,5%-kal terhelik. Az összesített 9,75% kereskedelmi adó a legmagasabbak közé tartozik az Egyesült Államokban. Összességében azonban az állam által beszedett adó mértéke nem számít magasnak, mivel Tennessee-ben nincs (állami) jövedelmi adó (a szövetségi jövedelemadót természetesen beszedik).
[szerkesztés] Népesség
2003-as adatok szerint az állam népessége 5 841 748 fő, ebből
- 79,2% fehér
- 16,4% afroamerikai (néger)
- 2,2% latin-amerikai
- 0,3% bennszülött (indián)
- 1,0% ázsiai
- 1,1% egyéb
Leszármazás szerint a legnagyobb csoportok:
- amerikai (17,5%)
- afroamerikai (16,4%)
- ír (9,3%)
- angol (9,1%)
- német (8,3%)
Egykoron az állam lakosságának 28%-a volt fekete bőrű, mára ez az arány 16%-ra csökkent. Legtöbbjük az állam nyugati-délnyugati részén (a Mississippi mentén és Memphis-ben) illetve a fővárosban Nashville-ben él.
2003-as adatok szerint a férfiak aránya 48,7%. A korcsoportok szerinti megoszlás a következő:
- 5 év alatt: 6,6%
- 18 év alatt: 24,6%
- 65 év felett: 12,4%
[szerkesztés] Vallás
A lakosság 90%-a keresztény, 83% protestáns (különböző egyházakban), 6% katolikus. 1% nem keresztény vallású és 9% nem vallásos.
[szerkesztés] Jelentős városok
Tennessee fővárosa Nashville. További fontosabb városok: Bristol, Kingsport, Johnson City, Oak Ridge, Chattanooga, Memphis és Knoxville. 2000-ben az állam lakossága 5 689 283 fő volt.
[szerkesztés] Érdekességek
- Tennessee-ben készül a világ legnagyobb mennyiségben forgalmazott viszkije, a Jack Daniel's.
- Az állam az itt játszott blues (Memphis) illetve country zenéről (Nashville) is ismert.
- 1865-ben az amerikai polgárháború három veteránja itt alapította meg a Klu Klux Klánt.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (angol nyelvű)
- Tennessee Encyclopedia Online (angol nyelvű)
- Az állam kormányzati oldala (angol nyelvű)
- Oak Ridge National Laboratory (angol nyelvű)
[szerkesztés] Egyéb források
- 1 Satz, Ronald. Tennessee's Indian Peoples. Knoxville, TN: University of Tennessee Press, 1979. ISBN 0870492853
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||



Based on work by