Hildesheimi Szent Mária-katedrális
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hildesheimi Szent Mária-katedrális |
||||
A hildesheimi dóm észak-nyugati oldala |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Németország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1985 | |||
A hildesheimi Szent Mária-katedrális, más néven a hildeheimi dóm korai román stílusú műemlék templom Hildesheimban, Németország Alsó-Szászország tartományában. 1985-ben a hildesheimi Szent Mihály-templommal együtt a Világörökség részévé nyilvánították.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A dómot Altfrid püspök idejében, 872-ben építették és a 11. század és 14. század között lényegesen kibővítették és átépítették. Az összes következő építmény a régi alapokra épült.
A dómot körülvevő udvaron még ma is világosan látszik a Bernward von Hildesheim püspök idejéből származó dómvár szerkezete.
A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, és 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a korábbi barokk átépítéseket eltüntették és a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. A püspökség 2015-ben esedékes 1200-éves jubileumára készülve jelenleg átfogó restaurálást terveznek.
[szerkesztés] Az ezeréves rózsatő
A dóm nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani; a rózsatő-legenda szerint 815-ből származik.
Úgy mesélik, hogy Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét halgatott. Közben felakasztotta a magával hozott Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, de a mise után már nem lehetett az ágról levenni. Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, és Szűz Máriának kell szentelnie, mert az ő jelképe a rózsa.
A mai rózsatő megléte legalább négyszáz évre folyamatosan bizonyított.
A második világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba találatok érték a dómot és az apszist a rózsatővel. A rózsából a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt lehetett volna hinni, hogy ezzel vége a híres rózsatőnek. A rózsa gyökere sértetlen maradt és rövid időn belül új ágakat hajtott. Azóta a rózsafa ágait kis fémtáblákkal jelölik, mindig azt az évet írva rá, amikor az ág kihajtott. A város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a rózsatövet és azóta a rózsa a város jelképévé vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.
[szerkesztés] A dóm belseje és műkincsei
Világhírűek a Bernward (993–1022) idejéből származó bronzalkotások:
- az 1015-ből származó Bernward-kapu, rajta bibliai jelenetekkel,
- az 1020-ban készített Krisztus-oszlop, rajta Krisztus cselekedeteivel.
További műkincsek:
- a román stílusú Hezilo-csillár a 11. századból az égi Jeruzsálem ábrázolásával ,
- Páviai Szent Epiphanius ereklyetartója a főoltár alatt,
- Godehard von Hildesheim ereklyetartója a kriptában,
- a Bernward-kereszt és további díszes ereklyetartók és kegytárgyak a dóm múzeumában,
- a késő románkori bronz keresztelőmedence 1225.
A háború utáni korszakból említésre méltó a Mária-ablak, valamint az apszis mozaikja, amely a háborús pusztításra emlékeztet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| természeti: | Messel |
|||||
| kulturális: | Aacheni dóm | Speyeri dóm | Würzburgi érseki palota | Wieskirche | A brühli Augustusburg és Falkenlust kastélyok | Hildesheimi Szent Mária-katedrális | Hildesheimi Szent Mihály-templom | Trieri római kori műemlékek | Trieri Szent Péter-dóm | Trieri Miasszonyunk-templom | Lübeck | Lorschi bencés apátság | Rammelsberg | Goslar | Bamberg | Maulbronni kolostoregyüttes | Quedlinburg | Völklingeni Vasmű | Kölni dóm | Luther-emlékhelyek Eislebenben | Luther-emlékhelyek Wittenbergben | Weimar | Wartburg vára | Múzeum-sziget | Dessau-Wörlitz | Reichenau | Zollverein Szénbánya | Stralsund | Wismar | Rajna | Elba-völgy | Muskauer Park | |||||


Based on work by