Hajdúbagos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.39268° k. h. 21.66519°

Hajdúbagos
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Derecske–Létavértesi
Rang község


Terület 37,44 km²
Népesség
Irányítószám 4273
Körzethívószám 52
Térkép
é. sz. 47.39268° k. h. 21.66519°
település
Mo. térképén

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan déli irányban a 47-es úton Sárándig, onnan 3 km a Létavértes felé vezető úton.

[szerkesztés] Története

Írott formában először 1291-ben bukkan fel. A XVII. század elején hajdúváros lett, ennek időpontját nem ismerjük, de az erdélyi törvénytár 1626-ban már az igaz hajdúvárosok között tartotta számon. Katonai ereje Várad elestéig (1660) számottevő. A török kiűzése (1692) után 1702-ben az udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta, s így a derecskei uradalom része lett. Öntudatos, egykori kiváltságaira büszke, református kultúrájára és iskolájára sokat adó település. 1950-ig Bihar megye része. Itt született Sinay Miklós (1730-1808), a debreceni kollégium professzora, itt halt meg Molnár Borbála (1760-1825), a kor kultúréletének jeles nőalakja, de járt itt Kazinczy Ferenc és Domby Márton, Csokonai első életrajzírója is, úgy mint maga a költő is megfordult Bagoson.

[szerkesztés] Nevezetességei

A belterülettől északkeletre, a Nagynyomás nevű legelőrészen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros földikutya-rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke.

[szerkesztés] Külső hivatkozások