Balassa Bálint Múzeum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Balassa Bálint Múzeum Esztergomban található. A városban és a környező településeken több kiállítóhelyet is tart fent.

[szerkesztés] A múzeum története

A múzeum épülete a Pázmány Péter utcában található. A 18. században emelt egyemeletes épület 1830-ig volt vármegyeháza. Az esztergomiak ma is régi vármegyeházaként emlegetik. Udvarán kőtár található.

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, a jeles történész: Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb) régiséggyűjteményei képezték.

Ferenczy Jákó bencés igazgató 1875-ben alapította meg a helyi „Múzeum Egyletet”. 1891-92-ben Récsey Viktor és Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén. Récsey Viktor bencés tanár a királyi város középkori Szent Lőrinc-templomának maradványait tárta fel. A 14. századi, gótikus szentélyen belül megtalálta egy korai, patkó-alakú szentély falát, amely a 11-12. századi királyi udvarnokok plébániatemplomának maradványa volt. Ásatási eredményeiről Czobor Béla felkérésére előadásban számolt be a Magyar Tudományos Akadémián, a Régészeti Társulat választmányi gyűlésén. Erről szóló tanulmánya az Archeológiai Értesítőben jelent meg 1893-ban.

Ugyanekkor vezetett ásatást Knauz Nándor a város határában lévő „Palota dombon”, ahol egy középkori kastély, és közelében egy Árpád-kori templom maradványait tárta fel. 1894-ben megalakult az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat”, amelynek célja: „Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos czélra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék első sorban Esztergom vármegye és város monographiájának előkészítésére és megírására irányul.”

Alig alakult meg a Társulat, 1895-96-ban Némethy Lajos vízivárosi plébános (történész) vezetett ásatást a város szélén lévő „Szentkirályi földeken”, ahol a 12. század közepén II. Géza király által alapított Esztergom-Szentkirályi Keresztesek három hajós, kéttornyú bazilikájának maradványai kerültek elő. Kutatásainak eredményeit a Társulat 1896-ban és 1898-ban megjelent első és második évkönyvében publikálta.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban került a bencés gimnáziumból (mai Szent István Gimnázium) a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheka) épületébe – mint az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Múzeuma” – nyilvános kiállításra. A gyűjtemény leltára 1900-ban nyomtatásban is megjelent, a Társulat III. évkönyvében, amely ekkor 617 tételben, mintegy 1500 darab (régészeti, helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, numizmatikai és természettudományi tárgyat jelentett.)

A Főszékesegyházi Könyvtárban 1913-ig maradt a múzeum. Ezután húsz évig különböző épületekben működött, majd – mivel a Társulat a múzeum fenntartásáról anyagiak szűkében nem tudott kellőképpen gondoskodni – gyűjteményét felajánlva az érsekségnek, 1934-ben visszaköltözött a Bibliotheka épületébe, és ott is maradt 1989-ig.

A Főszékesegyházi Könyvtár emeleti nagy termében (8.5×35 méter) – az 1920-as évektől a múzeumigazgató Balogh Albin bencés tanár által rendezett állandó kiállításon mutatták be a különösen régészeti anyagában jelentős gyűjteményt, amit jelzett az intézmény új elnevezése is: Esztergomi Régészeti Múzeum (1935-1948). A II. világháború után államosították a gyűjteményt. Ekkor kapta a Balassa Bálint Múzeum elnevezést. 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát”. A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátorműhelyek és a kiállítások. 1987-89 között a Víziváros főterén lévő, copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket (Mindszenty tér 5.)

A Balassa Bálint Múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom-Esztergom megye keleti harmada – azaz a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. A múzeum kiállításaival, rendezvényeivel, munkatársainak közéleti szerepvállalásával fontos szerepet játszik Esztergom város és a megye kulturális, tudományos és közművelődési életében. Állandó helytörténeti kiállítása mellett, helyet ad kortárs művészek időszakos kiállításainak is.

Gyűjtőterülete és alaptevékenysége: Esztergom város és térsége régészeti, néprajzi, helytörténeti, irodalomtörténeti, képző-, ipar- és fotóművészeti, numizmatikai, természettudományi anyagának gyűjtése, feldolgozása, bemutatása, valamint a megyei szervezet egészére megfogalmazott feladatokból rá háruló területi feladatok ellátása.

[szerkesztés] A múzeum irányításával működő kiállítóhelyek és létesítmények

[szerkesztés] Külső hivatkozások