Ödéma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethető felborulása. Szintén gyakori ok a szívelégtelenség.
Fiziológiás oka lehet:
- a kapilláris hidrosztatikai nyomásának növekedése a kapillárisban
- a kolloidonkotikus nyomás csökkenése a kapillárisban
- a szövet kolloidonkotikus nyomásának csökkenése
Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is (pl. tüdőödéma). Terápiájában elsősorban diuretikumokat használnak.
[szerkesztés] Klinikai szempontok
- Gyakori oka a testszerte megfigyelhető ödémának a jobb szívfél elégtelenség. A bal szívfél elégtelensége a tüdőben okoz folyadékfelhalmozódást, amely megfelelő táptalajt jelent a kórokozóknak, ezzel tüdőbetegségek számos formáját idézve elő a betegben. Az ilyen betegek gyakran vizelnek éjszaka (nycturia), hiszen a felhalmozott folyadékot a szervezet megpróbálja üríteni.
- Veseelégtelenségekre jellemző a szem körüli ödéma reggel. Az ilyen betegség kis mértékű szöveti folyadékfelhalmozódással jár, de az a legpermeábilisabb érrendszerrel rendelkező területeknél jelentkezik, amilyen a periorbitális tájék is.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Orvostudomány portál |


Based on work by