Bánk bán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bánk bán a Bor-nemzetségből származott, 1211-től Magyarország nádora volt.
A monda szerint neje becsületének megbosszulása végett összeesküvést szőtt s megölte II. András feleségét, Gertrúdot. Valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja az volt, hogy a német kegyencek uralmát megszüntessék; s amíg a vértesi hegyekben vadászgató királynét - II. András távollétében - 1213. szeptember 28-án Péter csanádi ispán ölte meg (igaz, ez is feltételezés, Petúr bánék köréből valaki), mivel Bánkot is a gyilkossággal való részvétellel vádolták, meg kellett válnia tisztségétől.
1216-től azonban már ismét szolgálta a királyt, aki őt „hű jobbágyának” nevezte, és drávántúli bánná tette, sőt - mikor 1217-ben a Szentföldre ment - János érseken kívül valószinűleg őra bízta a kormányzást.
A visszatérő II. András visszatértekor a sok panasz hallatára másodszor is elmozdította pozíciójából, azonban 1221-ben ismét zászlósúrrá tette és az ország bírájává nevezte ki.
1222-ben az aranybullában történt róla hivatalosan az utolsó említés; úgy néz ki, hogy akkortájt hunyt el. Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát csak 1228-ban koboztatta el IV. Béla.
Azt, hogy ez az összeesküvés Bánk bán ismeretlen (az irodalmároknál Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása miatt történt volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és utána a legtöbb feljegyzés ezt már mint tényt adja elő, holott esetenként csak Zách Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az eseményt elburkoltan mégis elbeszélhessék az Anjou-kori történetirók.
A költők és írók azonban kiszínezték az eseményt, és Bánk bánt épp úgy Katona József drámájából ismerjük meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda.
[szerkesztés] Főbb irodalmi művek Bánk bánról
- Valkay András: Bánk bán historiája, 1574
- Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819 - melynek alapján később Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc operát komponált.
- Franz Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn. Tragédia. Bécs, 1830
- Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz.
- Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz.
- Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet.
- Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890
[szerkesztés] Opera Bánk bánról
- Erkel Ferenc: Bánk bán


Based on work by