II. Mihály bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. (Dadogó) Mihály (820829) bizánci császár

Frígiában, Amoriumban született, innen az általa alapított dinasztia neve. Közlegényként kezdte katonai pályáját, de tehetsége révén tábornoki rangig emelkedett. Támogatta barátja és tábornoktársa, V. Leó trónra lépését, de annak egyházpolitikája miatt az ellene szövődő összeesküvés élére állt. Elfogták és halálra ítélték 820 decemberében, de kivégzése előtt társai meggyilkolták a császárt, és a helyére őt, az Amorita- (vagy Frígiai-) dinasztia megalapítóját hívták meg. Uralma alatt harcolt testvére, a trónkövetelő Tamás tábornok ellen (822-824), miközben Krétát elfoglalták az arabok (823), és megkezdték Szicília támadását is (827). A képrombolók iránt érzett szimpátiája ellenére tárgyalni kívánt a képtisztelők megbékítése érdekében, de kivívta a szerzetesek haragját, amikor másodszor nősülve VI. Konstantin özvegyi fogadalmat tett lányát, Eufrozinát vette feleségül.

Előző uralkodó:
V. Leó bizánci császár
Bizánci császár
Amorita-dinasztia
Következő uralkodó:
Theophilosz