Horvát és szerb nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Beszélőinek száma

Az 1960-as adatok szerint is beszélőinek száma meghaladta a 12 milliót (Enciklopedija Jugoslavije). Ezen belül a szerbek és horvátok aránya 2,5:1. Ez az arányszám a nemzethez való tartozást jelzi, nem fedi le pontosan az irodalmi nyelv és nyelvjárás (dialektus) fogalmát. A két nemzet nyelve még egy nyelvnek minősül, történelmileg azonban az idők folyamán külön is válhatnak.

A horvát-szerb (szerbhorvát, horvát és szerb, szerb és horvát) nyelvterület ma nagyjából Horvátország (Hrvatska), Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina / Босна и Херцеговина), Szerbia (Србија) és Montenegró (Crna Gora / Црна Гора) területét fedi le, de határai nem teljesen azonosak a politikai határokkal. A horvátot/szerbet természetesen a nyelvterülettel szomszédos országokban, elszórva beszélik még.

A hivatalos nyelv ma Horvátországban a horvát (hrvatski), Szerbiában és Montenegróban a szerb (српски), Boszniában mindkettőt beszélik, sőt a bosnyákok kialakították saját nyelvjárásukból a boszniai (bosanski) nyelvet, amely azonban alig különbözik a másik két nyelvtől.

A nyelv legközelebbi rokonai északon a szlovén, délkeleten pedig a macedón és a bolgár.

Alapjában véve egy nyelvről van szó, ezért nem beszélhetünk horvát és szerb nyelvről külön-külön, hiszen ezek csak úgymond egymás nyelvjárásai. Ez a cikk is egy nyelvnek tekinti ezt.

[szerkesztés] Kiejtés és írás

[szerkesztés] A horvát és a szerb ábécé

[szerkesztés] A latin betűs horvát ábécé

A betűk: A, B, C, Č, Ć, D, DŽ, Đ, E, F, G, H, I, J, K, L, LJ, M, N, NJ, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A betűk nevei: a, be, ce, če, će, de, dže, đe, e, ef, ge, ha, i, je, ka, el, elj, em, en, enj, o, pe, er, es, eš, te, u, ve, ze, že

[szerkesztés] A cirillbetűs szerb ábécé és átírása

A betűk: А (A), Б (B), В (V), Г (G), Д (D), Ђ (Đ), Е (E), Ж (Ž), З (Z), И (I), Ј (J), К (K), Л (L), Љ (LJ), М (M), Н (N), Њ (NJ), О (O), П (P), Р (R), С (S), Т (T), Ћ (Ć), У (U), Ф (F), Х (H), Ц (C), Ч (Č), Џ (DŽ), Ш (Š)

A betűk nevei: а (a), бе (be), ве (ve), ге (ge), де (de), ђе (đe), е (e), же (že), зе (ze), и (i), је (je), ка (ka), ле (le), ље (lje), ме (me), не (ne), ње (nje), о (o), пе (pe), ре (re), се (se), те (te), ће (će), у (u), фе (fe), ха (ha), це (ce), че (če), џе (dže), ша (ša)

[szerkesztés] Kiejtés

Ebben a részben a latin betűs ábécét veszem alapul, ahhoz kapcsolom a cirill betűket.

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, hangsúlytól függően lehetnek emelkedőek vagy ereszkedőek. Az írásban sem a hosszat, sem a hanglejtést nem jelölik.

  • a (а): hosszan, mint a magyar á [a:], röviden, mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: sat (сат) [sa:t↘], pas (пас) [pas↘]
  • e (е): hosszan, mint a magyar é [e:], röviden, mint a nyelvjárásokban előforduló zárt e [e]: pet (пет) [pe:t↘], džep (џеп) [ʤep↘]
  • i (и): hosszan, mint a magyar í [i:], röviden, mint a magyar i [i]: tip (тип) [ti:p↘], sir (сир) [sir↘]
  • o (о): hosszan, mint a magyar ó [o:], röviden, mint a magyar o [o]: bol (бол) [bo:l↘], noga (нога) ['noga↗]
  • u (у): hosszan, mint a magyar ú [u:], röviden, mint a magyar u [u]: put (пут) [pu:t↘], cura (цура) ['ʦura↘]
  • r (р): mássalnahgzók között magánhangzóként viselkedik, kiejtése erősebben pergetett magyar r [r]: prst (прст) [prst↘]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b (б), c (ц), d (д), f (ф), g (г), j (ј), k (к), l (л), m (м), n (н), p (п), r (р), t (т), z (з) betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [d], [f], [g], [j], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [z]). Példák: bas (бас) [bas↘], cura (цура) ['ʦura↘], dan (дан) [da:n↘], fonetika (фонетика) [fo'nětika], gol (гол) [go:l↘], ja (ја) [ja:↘], kap (кап) [ka:p↘], lud (луд) [lu:t↘], most (мост) [mo:st↘], noga (нога) ['no:ga↗], pas (пас) [pas↘], ruka (рука) ['ru:ka↗], tip (тип) [ti:p↘], zid (зид) [zi:t↘]. A többi betűt a következő módon ejtjük:

  • č (ч): magyar cs [ʧ]: čar (чар) [ʧa:r↘]
  • ć (ћ): magyar cs és ty közötti hang [ʧj]: noć (ноћ) [noʧj↘]
  • dž (џ): magyar dzs [ʤ]: džep (џеп) [ʤep↘]
  • đ (ђ): magyar dzs és gy közötti hang [ʤj]: đak (ђак)ja:k↘]
  • h (х): mint a magyar technika szó ch-ja [x]: hod (ход) [xo:t↘]
  • lj (љ): lágy l [ʎ]: ljut (љут) [ʎut↘]
  • nj (њ): mint a magyar ny [ɲ]: njiva (њива) ['ɲiva↘]
  • s (с): magyar sz [s]: sat (сат) [sa:t↘]
  • š (ш): magyar s [ʃ]: šef (шеф) [ʃef↘]
  • v (в): magyar v-szerű oldalréshang [ʋ]: vid (вид) [ʋi:t↘]
  • ž (ж): magyar zs [ʒ]: žena (жена) ['ʒena↗]

[szerkesztés] Hangsúly

A szerb és horvát nyelvnek négy hangsúly-formája van:

  • hosszú ereszkedő: moj (мој) [mo:j↘]
  • hosszú emelkedő: ruka (рука) ['ru:ka↗]
  • rövid ereszkedő: kuća (кућа) ['kuʧja↘]
  • rövid emelkedő: voda (вода) ['voda↗]

A hangsúly, az utolsó szótag kivételével bármelyik szótagra esehet. Az ereszkedő hangsúly a többszótagú szavaknál csak az első szótagra eshet. Az egyszótagú szavaknak csak ereszkedő hangsúlyuk lhet. Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.

[szerkesztés] Megjegyzések

A hangsúly változó, bármelyik szótagra eshet.

A q, w, x, y csak idegen szavakban fordul elő.

Zöngés mássalhangzók előtt a zöngétlen hangok zöngéssé válnak: šef bi (шеф би) ['ʃe:vbi], zec bi (зец би) ['ze:dzbi], dah bi (дах би) ['daɢbi].

Zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén a zöngés hangok zöngétlenné válnak: arapski (арапски) [a'ra:pski], rad (рад) [rat].

Lágy mássalhangzók előtt az š és ž meglágyul: miš će (миш ће) ['miʃjʧje], ruž Đine (руж Џине) ['ru:ʒjjine].

Az m hang f, v előtt, az n pedig g, k előtt hasonul: tramvaj (трамвај) ['traɱʋaj], banka (банка) ['baŋka].

Az egyszerűség kedvéért a cikk csak latinbetűs alakokat közöl, cirillbetűs formákat pedig csak ott, ahol hangsúlyozni kell a szerb és a horvát alakok különbségét.

[szerkesztés] Alaktan

[szerkesztés] Hangváltozások

Mozgó a: szóvégi mássalhangzó-torlódást egy közbeékelt -a- oldja fel, amely a ragozás során eltűnik. Idegen eredetű szavaknál ez általában nem érvényesül, de Többes szám Birtokos esetben mindenképpen fellép: mačk-: mačak, mačku; sestr-: sestra, sestara.

o - e változás: lágy mássalhangzók után lép fel (hím és semlegesnemben): selo, piće.

l - o változás: szó végén magánhangzó után, ragozás közben visszaalakul: pepel-: pepeo, pepela.

t, d hangkiesés: két esetben fordul elő: két mássalhangzó között, ha az első mássalhangzó sziszegő hang: bolestn-: bolestan, bolesna; nuždn-: nuždan, nužna; valamint k, g, h-ból ragozás közben átalakult c, z, s előtt: zagoretk-: zagoretka, zagoreci.

Ragozás közben végbemenő mássalhangzó-hasonulások:

  • s - š lágy mássalhangzó előtt: danas, današnji
  • z - ž lágy mássalhangzó előtt: noz, nožljik
  • k - c: i előtt: radnik, radnici
  • g - z: i előtt: predlog, predlozi (horvát prijedlog, prijedlozi)
  • h - s: i előtt: orah, orasi
  • k - č: e előtt: radnik, radniče
  • g - ž: e előtt: vrag, vraže
  • h - š: e előtt: duh, duše
  • d+j - đ: mlad, mlađi
  • t+j - č: ljut, ljući
  • g+j - ž: drag, draži
  • k+j - č: povikati, povičem
  • h+j - š: njihati, njišem
  • s+j - š: pisati, pišem
  • z+j - ž: brz, brži
  • b+j - blj: grub, grublji
  • p+j - plj: skup, skuplji
  • m+j - mlj: Rim, Rimljanin
  • v+j - vlj: zdrav, zdravlje

[szerkesztés] A főnév

[szerkesztés] Általában a főnevekről

A főnévnek 3 neme van: hím-, nő-, semlegesnem. Ragozható, az esetek: Alanyeset, Birtokos eset, Részeshatározó eset, Tárgyeset, Hívó (megszólító) eset, Eszközhatározó eset, Elöljárós eset. A horvátban és a szerbben - a többi szláv nyelvhez hasonlóan - nincs sem határozott, sem határozatlan névelő.

A főnév töve: a mássalhangzóra végződő szavaknál a szó maga a tő (a mozgó -a- ilyenkor kiesik); a magánhangzóra végződőeknél a szóvégi magánhangzót elhagyjuk (az -ao, -eo töve -al-, -el- lesz); idegen szavak a szóvégi magánhangzójukat megtartják; akad néhány kivétel is (pl. tő bővülése valamilyen szótaggal, stb.). Példák: voz - voz-, zadatak - zadatk-; majka - majk-, posao - posl-; pire - pire-; vreme - vremen-.

A főnév nemét a szótári alakból tudhatjuk meg.

Általában hímneműek a mássalhangzóra végződőek; az -ao, -eo végűek; az -i végű többes számú szavak; az -a végű, férfi-foglalkozást jelentő szavak; valamint a sto ('asztal' értelemben horvátul stol).

Nőneműek az -a végűek; az -e végű többes számú szavak; a mássalhangzóra végződő különleges szavak (pl.: -ost); a so (horvátul sol).

Semlegesneműekaz -o, -e végű szavak; az -a végű többes számú szavak; a doba.

[szerkesztés] Hímnemű főnevek ragozása

Egyes számban: -, -a, -u, A/B, -e, -om, -u; többes számban: -i, -a, -ima, -e, -i, -ima, -ima. (Egyes szám tárgyesetben az élőt jelentő főnevek birtokos ragot kapnak, az élettelenek nem kapnak végződést.) Példák: jelen, jelena, jelenu, jelena, jelene, jelenom, jelenu; jeleni, jelena, jelenima, jelene, jeleni, jelenima, jelenima ("szarvas"); most, mosta, mostu, most, moste, mostom, mostu; mosti, mosta, mostima, moste, mosti, mostima, mostima ("híd"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.)

Hívó esetben a lágy, -ar, -je tövű főneveknél, népneveknél, néhány egyéb főnévnél a végződés egyes számban -u: kovač - kovaču; ribar - ribaru; genije - geniju; Francuz - Francuzu, držak - dršku. Lágy, -c, -je tövű főneveknél az egyes számú eszközhatározós eset végződése -em lesz: kovač - kovačem; lovac - lovcem; genije - genijem. Néhány szónál a többes szám birtokos eset végződése -iju: gost - gostiju; másoknál hosszan ejtett -i lesz: sat - sati.

A többes szám birtokos esetet kivéve a mozgó -a- mindenhol kiesik. Az -ao végű főnevekben ragozás folyamán az -ao -l-re változik: čavao - čavla (szerb szó). Az -eo végű főnevekben ragozás folyamán az -eo -el-re változik: pepeo - pepela. Néhány -io végű főnévben ragozás folyamán az -io -(i)jel-re változik: udio - udjela, dio - dijela (horvát szavak). Ezek a szavak szerbben -eo végű;ek, így ezek hangváltozása -eл- lesz: део - дела. Néhány -o végű főnév ragozás közben -l-lel bővül: đavo - đavola. A kieső -a- miatti mássalhangzótorlódásban a kezdő mássalhangzó hasonul a következőhöz: držak - drška; bogac - bokca. Egyes szám hívó esetben a k, g, h hangokból č, ž, š lesz az e előtt, többes számban az -i-vel kezdődő ragok előtt pedig c, z, s-re változik: junak - junče, junaci; bubreg - bubreže, bubrezi; Vlah - Vlaše, Vlasi. Többes számban az -i kezdetű ragok előtt álló c előtt a t, d kiesik: predak - preci; pretka - preci. Az -ac végű szavakban, ha előtte -al- szótag volt, a ragok az -aoc- szótaghoz járulnak: čitalac - čitaoca. Néhány főnév többes számban -ov- (lágy tőnél -ev-) szótaggal bővül: grad - gradovi; orao - orlovi; muž - muževi. Az -in végű főnevek többes számu ragozásukkor elvesztik ezt a szótagot: građanin - građana. Sok -o végű főnév (főleg a kicsintítőképzősök) ragozásukkor a végző -o-t elvesztik: dinamo - dinama. Idegen eredetű szavak mindig megtartják szóvégi -e, -o hangjukat:biro - biroa; bife - bifea.

Rendhagyó ragozású főnevek:

  • brat: brat, brata, bratu, brata, brate, bratom, bratu; braća, braće, braći, braću, braćo, braćom, braći
  • čovjek (szerbben човек): čovjek, čovjeka, čovjeku, čovjeka, čovječe, čovjekom, čovjeku; ljudi, ljudi, ljudima, ljude, ljudi, ljudima, ljudima
  • gospodin: gospodin, gospodina, gospodinu, gospodina, gospodine, gospodinom, gospodinu; gospoda, gospode, gospodi, gospodu, gospodo, gospodom, gospodi
  • juni (így ragozódik a juli is): juni, juna, junu, juna, june, junom, junu; juni, juna, junima, june, juni, junima, junima
  • knez: knez, kneza, knezu, kneza, kneže, knezom, knezu; kneževi/knezovi, knezeva, kneževima/knezovima, knezova/knezeva, knezeva, kneževima/knezovima, kneževima/knezovima
  • Turčin: Turčin, Turčina, Turčinu, Turčina, Turčine, Turčinom, Turčinu; Turci, Turaka, Turcima, Turke, Turci, Turcima, Turcima
  • vitez: vitez, viteza, vitezu, viteza, viteže, vitezom, vitezu; vitezi/vitezovi, vitezeva, vitezima/vitezovima, viteza/vitezova, vitezeva, vitezima/vitezovima, vitezima/vitezovima

[szerkesztés] Nőnemű főnevek ragozása

A nőnemű főneveket két csoportra oszthatjuk.

Az elsőben a magánhangzóra végződő főnevek tartoznak (így ragozzuk az -a-ra végződő hímnemű főneveket is): egyes számban: -a, -e, -i, -u, -o, -om, -i; többes számban: -e, -a, -ama, -e, -e, -ama, -ama. Példa: igla, igle, igli, iglu, iglo, iglom, igli; igle, igla, iglama, igle, igle, iglama, iglama ("tű"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.) Egyes számú hívó esetben az -ica végű szavaknál -e (pejoratív használatban lehet -o is), míg női nevek és rokonsági kapcsolatoknál -a lesz a végződés: prijateljica - prijateljice; Anka - Anka; tetka - tetka. Többes szám birtokos esetben egyes főnevek -i ragot is kaphatnak, a ruka és noga megfelelő alakja -u: sestra - sestara/sestri; ruka - ruku; noga - nogu.

A szó végi mássalhangzó-torlódás feloldható a mozgó a-val: sestra - sestara. Néhány főnévben az -a végződés előtt álló k, g, h mássalhangzó az -i rag előtt c, z, s hangra változik. Ezen hangok előtt álló t, d ilyenkor kiesik: ruka - ruci; noga - nozi; snaha - snasi; zagonetka - zagoneci.

Rendhagyó ragozású főnevek:

  • kći: kći, kćeri, kćeri, kćer, kćeri, kćerju/kćeri, kćeri; kćeri, kćeri, kćerima, kćeri, kćeri, kćerima, kćerima
  • mati (így ragozódik a nemati is): mati, matere, materi, mater, mati, materom, materi; matere, matera, materama, matere, matere, materama, materama

A másik csoport a mássalhangóra vagy -o-ra végződő nőnemű főnevek: egyes számban: -, -i, -i, -, -i, -i/-ju, -i, többes számban: -i, -i, -ima, -i, -i, -ima, -ima. Példa: stvar, stvari, stvari, stvar, stvari, stvari/stvarju, stvari; stvari, stvari, stvarima, stvarima, stvari, stvari, stvarima, stvarima ("dolog").

Néhány szóban többes szám birtokos esetben -iju a végződés: kokoš - kokošiju; prsi - prsiju.

A mozgó -a- a ragozás során kiesik: bojazan - bojazni. A mahánhangzó + -o-ra végződő főneveknél a ragozás folyamán az -o -l-re cserélődik: misao - misli. A szó végi d, t összeolvad az egyes szám eszközhatározós esetében álló -ju-val; a b, p, v végződésű főnevek -lju ragot kapnak: ispovijed - ispovijeđu; smrt - smrću, zob - zoblju, kap - kaplju, ljubav - ljubavlju. A lágy tövű főnevek egyes szám esközhatározós esetben -u ragot kapnak: noć - noću, čađ - čađu, obitelj - obitelju. A végszótag előtt álló s, z hang š, ž hanggá válik ć, lj, nj előtt: mast - mašću, misao - mišlju, plesan - plešnju.

[szerkesztés] Semleges nemű főnevek

A semleges nemű főnevek ragozása a következő: egyes számban: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -om/-em, -u; többes számban: -a, -a, -ima, -a, -a, -ima, -ima (az -e-re végződő főnevek esetében az -e-vel kezdődő végződéseket használjuk). Példák: selo, sela, selu, selo, selo, selom, selu; sela, sela, selima, sela, sela, selima, selima ("falu"); polje, polja, polju, polje, polje, poljem, polju; polja, polja, poljima, polja, polja, poljima, poljima ("mező").

Néhány szóban a mozgó -a- segítségével feloldhatjuk a mássalhangzó-torlódást: rebre - rebara. A -ce kicsinyítőképzős főneveknél, ahol az -l-ből -o lett, ez ragozáskor visszaáll: krioce - krilaca. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -en-nel bővülnek: ime - imena. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -et-tel bővülnek: tane - taneta.

Rendhagyó ragozású főnevek:

  • bure (így ragozódik még sok más főnév is ): bure, bureta, buretu, bure, bure, buretom, buretu; burad, buradi, buradi, burad, buradi, burađu, buradi
  • čudo: čudo, čuda, čudu, čudo, čudo, čudom, čudu; čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(s)ima
  • dijete (szerbben дете): : dijete, djeteta, djetetu, dijete, dijete, djetetom, djetetu; djeca, djeca, djeci, djecu, djeco, djecom, djeci
  • nebo: nebo, neba, nebu, nebo, nebo, nebom, nebu; neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)ima
  • oko: oko, oka, oku, oko, oko, okom, oku; oči, očiju, očima, oči, oči, očima, očima
  • pile (így ragozódik még sok más főnév is): pile, pila, pilu, pile, pile, pilem, pilu; pilad/pilići, piladi/pilića, piladi/pilićima, pilad/piliće, piladi/pilići, pilađu/pilićima,
    piladi/pilićima
  • srce: srce, srca, srcu, srce, srce, srcem, srcu; srca, srdaca, srcima, srca, srca, srcima, srcima
  • štene (így ragozódik még sok más főnév is): štene, štena, štenu, štene, štene, štenem, štenu; štenad/štenci, štenadi/štenaca, štenadi/štencima, štena d/štence, štenadi/štenci,
    štenađu/štencima, štenadi/štencima
  • tijelo (szerbben тело): : tijelo, tijela, tijelu, tijelo, tijelo, tijelom, tijelu; tjel(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tje(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tjel(es)ima
  • uho: uho, uha, uhu, uho, uho, uhom, uhu; uši, ušiju, ušima, uši, uši, ušima, ušima
  • veče/večer: veče/večer, večera/večeri, večeru/večeri, veče/večer, veče/večeri, večerom/vešeri/
    večerju, večeru/večeri; večeri, večeri, večerima, večeri, večeri, večerima, večerima

[szerkesztés] A melléknév

A mellékneveknek kétféle formája létezik, a határozott (zeleni "a zöld") és a határozatlan (zelen "zöld") alak, amely formailag csak a hímnem alanyesetben tér el egymástól, egyébként az alakok közötti különbségek csak a magánhangzók hosszában különbözik.

[szerkesztés] A melléknevek határozatlan alakjának ragozása

Hímnem, egyes szám: -, -a, -u, A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -/-i, -im, -u; többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zelen, zelena, zelenu, zelen, zeleni, zelenim, zelenu; zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)

Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)

Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -im, -u; többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelena, zelenu, zeleno, zeleno, zelenim, zelenu; zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)

Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.

[szerkesztés] A melléknevek határozott alakjának ragozása

Hímnem, egyes szám: -i, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -i, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zeleni, zelenog(a), zelenom(e), zeleni, zeleni, zelenim, zelenom(e); zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)

Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)

Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelenog(a), zelenom(e), zeleno, zeleno, zelenim, zelenom(e); zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)

Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.

[szerkesztés] A melléknevek fokozása

Alapfok: szótári alak; középfok: egytagú, hosszúmagánhangzós-tövű, -ak, -ek, -ok végű melléknevek: -ji, -ja, -je, többi melléknév: -iji, -ija,- ije; felsőfok: naj- + középfok.

Kivételek:

  • lijep (szerbben леп): - ljepši - najljepši ("szép")
  • mek - mekši - najmekši ("puha")
  • lak - lakši - najlakši ("könnyű")
  • dobar - bolji - najbolji ("jó")
  • loš - gori - najgori ("rossz")
  • velik - veći - najveći ("nagy")
  • malen - manji - najmanji ("kicsi")

[szerkesztés] A névmások

[szerkesztés] Személyes névmások

  • "én": ja, me(ne), m(en)i, me(ne), ja, mnom(e), meni
  • "te": ti, te(be), t(eb)i, te(be), ti, tobom, t(eb)i
  • "ő (h/n/s)": o/ona/ono, (nje)ga/(n)je/(nje)ga, (nje)mu/(n)joj/(nje)mu, (nje)ga/(n)ju/ono, -, njim(e)/njom(e)/njim(e), njemu/njoj/(nje)mu
  • "mi": mi, nas, nam(a), nas, mi, nama, nama
  • "ti": vi, vas, vam(a), vas, vi, vama, vam(a)
  • "ők (h/n/s)": oni/one/ona, (nj)ih, (nj)im(a), (nj)ih, -, njima, njima

Birtokos eset csak vonzatként használatos. A rövid alakok hangsúlytalan formák. A magázó forma a Vi.

[szerkesztés] Visszaható névmás

A visszaható névmás alakjai: -, sebe (csak elöljáróval!), s(eb)i, se(be) (lásd visszaható igék!), -, sobom, sebi (csak elöljáróval!).

[szerkesztés] Kérdő névmások

tko (szerbben ко) ("ki"): tko, koga, komu/kom(e), koga, kom(e), kim(e)

što (szerbben шта) ("mi"): što/(шта), čega, čemu, što/(шта), čem(u), čim(e)

[szerkesztés] Birtokos névmások

Az összes birtokos névmás a következő rendszer szerint ragozódik:

  • Hímnem: moj, mo(je)g(a), mo(je)m(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , moj, mo(je)m(u), mojim; moji, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
  • Nőnem: moja, moje, mojoj, moju, moja, mojoj, mojom; moje, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
  • Semlegesnem: moje, mo(je)g(a), mo(je)m(u), moje, moje, mo(je)m(u), mojim; moja, mojih, mojim(a), moja, moja, mojim(a), mojim(a)

[szerkesztés] A többi névmás ragozása

A kud(a), kad(a), koliko, kako nem ragozható. A koliki, -a, -o ("mekkora"), kakav, -kva, -kvo ("milyen"), ovakov, -kva, -kvo ("ilyen" - beszélőhöz közeli), takav, -kva, -kvo ("olyan" - megszólítotthoz közeli), onakov, -kva, -kvo ("olyan" - mindkettőtől távoli), ovoliki, -a, -o ("ennyi" - beszélőhöz közeli), toliki, -a, -o ("annyi" - megszólítotthoz közeli), onoliki, -a, -o ("annyi" - mindkettőtől távoli) melléknévként ragozódik.

Az egyéb névmások általános ragozási formái:

  • Himnem: -/-i, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , -/-i, -im(e), -om(u)/-em(u); -i, -ih, -im(a), -e, -i, im(a), -im(a)
  • Nőnem: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a)
  • Semlegesnem: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im(e), -om(u)/-em(u); -a, -ih, -im(a), -a, -a, im(a), -im(a)

[szerkesztés] Határozatlan névmások

Kérdő/vonatkozó névmásokból képezzük a ne- (vala-), ni- (sen-), i- (bár-), sva- (minden-) képzővel.

Az összetételben szereplő főnévi alakok névmásként ragozódnak. A neki, -a, -o, a svaki, -a, -o, a drugi, -a, -o és a mnogi, -a, -o határozott melléknévként, a többi melléknévi alak határozatlan melléknévként ragozódik.

Az elöljárószó mindig a képző után kerül, és ekkor külön írjuk a szavakat: ničiji - ni u čijemu.

[szerkesztés] A számnév

[szerkesztés] Tőszámnevek

0 - 9: nula, jedan/jedna/jedno, dva/dve (horvát: dvije)/dva, tri, četiri, pet, šest, sedam, osam, devet

10 - 19: deset, jednaest, dvanaest, trinaest, četrnaest, petnaest, šestnaest, sedamnaest, osamnaest. devetnaest

20, 30, ..., 90: dvadeset, trideset, četrdeset, pedeset, šezdeset, sedamdeset, osamdeset, devedeset

100, ..., 900: sto(tina), dvjesto/dvjesta (szerb: dvesto/dvesta), tristo/trista, četiri sto(tina), pet sto(tina), šest sto(tina), sedam sto(tina), osam sto(tina), devet sto(tina)

1000, 1000000: tisuća (хиљада), milijun (szerb: milion) (милион) 129: stotina dvaeset (i) devet

A számnevek ragozása:

  • jedan: hímnemben: jedan, jednog(a), jednom(u), A/B, jednom, jednim; jedni, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); nőnemben: jedna, jedne, jednoj, jednu, jednoj, jednom; jedne, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); semlegesnemben: jedno, jednog(a), jednom(u), jedno, jednom, jednim; jedna, jednih, jednim(a), jedna, jednim(a), jednim(a).
  • dva, oba(dva), tri, četiri: hímnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama; nőnemben: dve, dveju/dviju, dvema, dve, dvema, dvema (horvát dvije, dviju, dvjema, dvije, dvjema, dvjema); semlegesnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama.
  • A sto semlegesnemű, a milijun (милион) hímnemű, a sta, stotina, tisuća (хиљада) nőnemű főnévként ragozódik. Ez utóbbi három tárgyesetű alakja (stu, stotinu, tisuću (хиљаду)) bármelyik alakot helyettesítheti. A többi tőszámnév nem ragozható.

[szerkesztés] Sorszámnév

1.-10.: prvi/prva/prvo, drugi/druga/drugo, treći/treća/treće, četvrti/četvrta/četvrto,. peti/peta/peto, šesti/šesta/šesto, sedmi/sedma/sedmo, osmi/osma/osmo, deveti/deveta/deveto, deseti/deseta/deseto

100, 1000: stoti/stota/stoto, tisući/tisuća/tisuće (хиљади/хиљада/хиљадо)

A többi (20-tól felfelé csak az utolsó tag) -i, -a, -o végződést kap. A sorszámneveket a melléknévragozás szerint ragozzuk.

[szerkesztés] Gyűjtőszámnevek

dvoje ("ketten"): dvoje, dvoga, dvoma, dvoje, dvoma, dvoma

troje ("hárman"): troje, troga, troma, troje, troma, troma

četrovo ("négyen"): četrovo, četvorga, četvorma, četrovo, četvorma, četvorma

petero ("öten"): petero, petorga, petorma, petoro, petorma, petorma

[szerkesztés] Szorzószámnevek

Tőszámnevek + puta (egytől hćromig lehet + -put is): jedanput - prvi put, dvaput - dva puta, triput - tri puta, četiri puta, ...

[szerkesztés] Osztószámnevek

po + Tőszámnév birtokos esete (ha ragozható): po pet.

[szerkesztés] Törtszámnevek

Sorszámnév + -na: 1/2 po/polovina/pola (a pola és a polovina ragozható); 1/3 trećina; 1 3/4 jedan i tri četvrtine; 1,25 jedan koma/zarez dvadeset pet

[szerkesztés] Dátum

A dátum formája: nap, hónap, év. A napot jelölő sorszámnév hímnem alanyesetben van, az évet jelölő viszont nőnem birtokos esetben. A "hányadikán?" kérdésre válaszolva hímnem birtokos esetbe tesszük a napot jelentő sorszámnevet. Leírva mindkettő: 22. 12. 1994 vagy 22. XII 1994 .

Hónapok: januar - siječanj, februar- veljača, mart - ožujak, april - travanj, maj - svibanj, juni - lipanj, juli - srpanj, avgust - kolovoz, septembar - rujan, oktobar - listopad, novembar - studeni, decembar - prosinac (az alakok területfüggőek)

Napok: ponedjeljak, utorak, srijeda, četvrtak, petak, subota, nedjelja (szerb alakoknál az -(i)je- forma helyett -e- áll!)

Forrás: Hadrovics László - Nyomárkai István: Magyar-Szerb Kisszótár (Akadémiai kiadó, 2000; 2002-ben változatlanul utánnyomva)

[szerkesztés] Az ige

[szerkesztés] Általában az igéről

Az igének két száma (egyes és többes), és mindkét számban három személye van. Lehet folyamatos és befejezett is. Az igéknek három módjuk van: kijelentő, parancsoló és feltételes mód.

A kijelentő módban hét időt különböztetünk meg: jelen idő, I. jövő idő, II. jövő idő, aorisztosz (olyan múlt cselekvés, amely a beszéd pillanata előtt fejeződőtt be), imperfektum (olyancselekvés, mely a múltban hosszan tartott, vagy ismétlődött), I. összetett múlt, II. öszetett múlt. Parancsoló módban csak jelen idő létezik, feltételes mód ban pedig jelen és múlt idő van.

Mindezeken kívül az igéknek van főnévi igenevük, jelen és múlt idejű határozói igenevük, cselekvő és szenvedő múlt idejű melléknévi igenevük.

[szerkesztés] Az igető és a végződések

Az igék különböző alakjai az igetőből képezzük. Az egytövű igéknél a ragozás közben az igető változatlan marad. Az ilyen igék tövét úgy kapjuk meg, hogy az jelen idő többes szám 3. személyének -u, -ju ragját elhagyjuk: plesti: pletu - plet-. Az egytövű igéknél is felléphetnek a megfelelő hangváltozások, esetleg hangátvetés, de ezek az igék akkor is egytövűek maradnak.

A kéttövű igék nél az ige tövét a kijelentő mód többes szám 3. személy -u, -e végződésének elhagyásával kapjuk meg, de a tővégi hangváltozások miatt figyelembe kell venni a főnévi igenév tövét is (ezt a -ti elhagyásával kapjuk): plaču - plakati: plak-.

Az igetőből megfelelő végződések hozzáadásával képzett alakokat egyszerű igealakoknak nevezzük, az igenevek és segédigék kombinációjából létrejövő alakok pedig az öszetett (segédigés) igealakok.

[szerkesztés] Az igék ragozása

  • Kijelentő mód:
    • Jelen: a jelen idő tövéből; három típus létezik:
      • e típus: -em, -eš, -e, -emo, -ete, -u: tresem, treseš, trese, tresemo, tresete, tresu
      • je típus: -jem, -ješ, -je, -jemo, -jete, -ju: čujem, čuješ, čuje, čujemo, čujete, čuju
      • i típus: -im, -iš, -i, -imo, -ite, -e: hvalim, hvališ, hvali, hvalimo, hvalite, hvale
    • I. jövő:
      • személyes névmással (raditi): ja ću raditi, ti ćeš raditi, on/ona/ono će raditi, mi ćemo raditi, vi ćete raditi, oni/one/ona će raditi
      • személyes névmás nélkül (radit): radit ću, radit ćeš, radit će, radit ćemo, radit ćete, radit će. Ugyanez szerbül: радићу, радићеш, радиће, радићемо, радићете, радиће.
      • A -ći végű igék a végződésüket mindig megtartják: pomoći ću.
    • II. jövő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu + radio/radila/radilo
    • Aorisztosz:
      • mássalhangzóra végződő főnévi igenévi igető (tresti): -oh, -e, -e, -osmo, -oste, -oš: tresoh, trese, trse, tresosmo, tresoste, tresoše
      • magánhangzóra végződő főnévi igenévi igető (brati): -h, -, -, -smo, -ste, -še: brah, bra, bra, brasmo, braste, braše
    • Imperfektum:
      • -ati végű igék a főnévi igenévi tőből (pjevati): -h, še, -še, -smo, -ste, -hu: pjevah, pjevaše, pjevaše, pjevasmo, pjevaste, pjevahu
      • a többi ige a jelen idejű tőből (tresti, čuti): -(ij)ah, -(ij)aše, -(ij)aše, -(ij)asmo, -(ij)aste, -(ij)ahu: tres(ij)ah, tres(ij)aše, tres(ij)aše, tres(ij)amo, tres(ij)aste, tres(ij)ahu; -jah, -jaše, -jaše, -jasmo, -jaste, -jahu: čujah, čujaše, čujaše, čujasmo, čujaste, čujahu
    • I. összetett múlt: radio/radila/radilo + sam, si, je, smo, ste, su
    • II. öszett múlt: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu + radio/radila/radilo; bio/bila/lűbilo + sam, si, je, smo, st, su + radio/radila/radilo. (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
  • Parancsoló mód:
    • Jelen idő: csak egyes szám 2. személyben és többes szám 1., 2. személyben, harmadik személyben a nek(a) + jelen időt használhatjuk.
      • Jelen idő egyes szám 1. személyben -am, -jem, -jim végződésű igék (čuti): čuj, čujmo, čujte
      • A többi ige (tresti): tresi, tresimo, tresite
      • Kivételek (tajiti, umjeti/умети): taji, tajimo, tajite; imej/umij, umejmo/umijmo, umejt/umijte
  • Feltételes mód
    • Jelen idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi
    • Múlt idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi + bio/bila/bilo
  • Főnévi igenév végződése -ti vagy -ći lehet: čuti, pleći.
  • Határozói igenév
    • Jelen: jelen idő többes szám harmadik személye +-ći: tresti - tresu - tresući.
    • Múlt: a főnévi igenév töve + -(a)vši: gledati - gledavši.
  • Múlt idejű melléknévi igenév
    • Cselekvő: végződése -l (hímnemben -o): gledati - gledao, gledala, gledalo.
    • Szenvedő: mássalhangzó, -i végű igék: -en: tresti - tresen; strići - strižen; videti - viđen; magánhangzó végű igék: -n: pitati - pitan; a -n(u)-, -r- tövű igék: -t: prokleti - proklet; maknuti - maknut; odreti - odrt.

[szerkesztés] Megjegyzések az igeragozáshoz

A kijelentő mód jelen idejű ragozása szerint az igéket a következő módon csoportosíthatjuk:

  • -e típusú, ha az igető b, d, g, k, m, n, p, r, s, t, z hangra végződik;
  • -je típusú, ha az ige egytövű és a tő magánhagzóra (esetleg n-re) végződik;
  • -i típusú, ha a ragozáson -i- tőhangzó vonul végig.

Egyes e és je típusú igék a főnévi igenév és a múlt idő kivéteelével kiegészülhetnek egy -n(u)- szótaggal: dići/dignuti - dignem; stati - stanem.

Az -ati végű főnévi igenevű igék jelen időben -e (je típusúaknál -a-val) ill. o- hanggal bővülhetnek, ugyanakkor a mozgó a általában kiesik: brati - berem; zvati - zovem; orati - orem.

Egyes je és i típusú igék tővégi -je-je -i/ije-re változhat: umjeti/умети - umijem/умем, vidjeti/видети - vidim.

A je típusú igék főnévi igenevében szerepló -ova-, -eva-, -iva- szótag jelen időben lecserélődik -u-ra, vagy a -va- része teljesen eltűnik: darovati - darujem; vojevati - vojujem; kazivati - kazujem; davati; dajem.

A h+j, s+j, z+j, t+j, d+j, k+j, c+j, g+j p+j, b+j, m+j, v+j, st+j betűkapcsolatokból rendre š, š, ž, ć, đ, č, č, ž, plj, blj, mlj, vlj, šć/št lesz.

A múlt idejű cselekvő melléknévi igenévben a tő végi t, d eltűnik, valamint az -r- tövű igék a főnévi igenév végződése előtt álló -ije-/-e- szótagot elvesztik: plesti - pleo, plela; umrijeti/умрети - umro, umrla.

[szerkesztés] Rendhagyó ragozású igék

A felsorolásban csak az egyszerű alakok találhatóak meg!

A biti ige ragozása:

  • Kijelentő mód jelen idő: (je)sam, (je)si, je(st), (je)smo, (je)sti, (je)su - kijelentő forma; nisam, nisi, nije, nismo, niste, nisu - tagadó forma; jesam li, jesi li, sest li, jesmo li, jesti li, jesu li - kérdő forma
  • Kijelentő mód jövő idő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu
  • Kijelentő mód aorisztosz: bih, bi, bi, bismo, biste, biše
  • Kijelentő mód imperfektum: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
  • Parancsoló mód: -, budi, neka bude, budimo, budite, neka budu
  • Főnévi igenév: biti
  • Határozói igenév: budući; bivši
  • Cselekvő melléknévi igenév: bio, bila, bilo

A htjeti ige ragozása:

  • Kijelentő mód jelen idő: (ho)ću, (ho)ćeš, (ho)će, (ho)ćemo, (ho)ćete, (ho)će
  • Kijelentő mód aorisztosz: htje(do)h, htje(de), htje(de), htje(do)smo, htje(do)ste, htje(do)še (A szerbben a htje- helyett хте- áll.)
  • Kijelentő mód imperfektum: h(o)tijah/hoćah, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijasmo/hoćasmo, h(o)tijastehoćaste, h(o)tijahu/hoćahu
  • Parancsoló mód: htedni, htednino, htednite (nem használatos)
  • Főnévi igenév: htjeti
  • Határozói igenév: hoteći; h(o)tevši
  • Melléknévi igenév: htio, htjela, htjelo (szerbül hteo, htela, htelo)

Az ići ige ragozása:

  • Kijelentő mód jelen idő: idem, ideš, ide, idemo, idete, idu
  • Kijelentő mód aorisztosz: idoh, ide, ide, idosmo, idoste, idoše
  • Kijelentő mód imperfektum: idah/iđah, idaše/iđaše, idaše/iđaše, idasmo/iđasmo, idaste/iđaste, idahu/iđahu
  • Parancsoló mód: idi, idimo, idite
  • Főnévi igenév: ići
  • Határozói igenév: idući; išavši
  • Melléknévi igenév: išao, išla, išlo

Hasonlóképpen ragozódik a doći, poći, izići, otići is (némelyiknél d-đ változás).

[szerkesztés] A nyelvváltozatok összehasonlítása

A legszembetűnőbb különbség, hogy míg a horvátok (és ma már a bosnyákok is) kizárólag latin betűkkel írnak, a szerbek párhuzamosan használják a cirill és a latin írást. A cirill írás előnye, hogy nincsenek kettős betűk, pl: њ - nj.

A másik nagy eltérés a szóhasználatban, szóképzésben van. Az (irodalmi) szerbben számos idegen eredetű szó található, míg az (irodalmi) horvátban ezzel ellentétben az idegen szavaknak megfelelő neologizmusok használata a gyakoribb. Pl.: szerb абонман - horvát pretplata ("előfizetés"), szerb географија - horvát zemljopis ("földrajz").

Számos eltérés van a szláv eredetű szavak esetén is. Ezek egyik formája, amikor a két nyelv más tőből származó szót használ: szerb пут - horvát cesta ("út"), szerb воз - horvát vlak ("vonat"). A másik változat, amikor a tő ugyanaz, de más (pl. igei - főnévi) alakból képzik a szót: szerb научник - horvát znanstvenik ("tudós" - szerb "megtanul"-ból, horvát "tud"-ból). Előfordul, hogy szinoním szavakból képződnek az egyes nyelvi szavak: szerb буквалан - horvát doslovan ("betű szerinti" - a буква és a slovo jelentése is betű).

Külön kategóriának tekintjük az azonos tőből, de különböző képzővel képzett szavakat: szerb лекар - horvát liječnik ("orvos"). Ilyen képzőpárok: -ар/-nik, -ик/-ac, -је/-ja, -ење/-ost, -ење/-ba, -ац/-telj, -тати/-ćati. Hasonlóan: -овати/-исати - irati: агитовати - agitirati ("agitál"); -овати - ati: лифровати - lifrati ("szállít"). Általános, hogy a latin eredetű szavakban a horvátok az -um végződést elhagyják, a szerbek nem: акваријум - akvarij. Ilyen az -иста - -ist végződés is: егоиста - egoist.

A horvát jobban tűri a szóvégi mássalhangzó-torlódásokat, a szerbben ilyen helyeken egy mozgó (ragozás közben kiső) -a- iktatódik be: концепат - koncept.

Jellemző különbség még a francia eredetű -eur végződés megfelelője: a szerbben mindig -ер, a horvátban pedig -or vagy -ar: филтер - filtar.

Általános a mellékneveknél a szerb -в- horvát -h-, valamint idegen eredetű szavaknál a szerb -в-, -к-, -т- horvát -c-, -b-, -c- csere, pl.: глув - gluh; океан - ocean, варварски - barbarski, дипломатија - diplomacija.

[szerkesztés] Nyelvjárások

A horvát/szerb nyelv nyelvjárásait két fő szempont szerint osztályozhatjuk:

  • Az ószláv eredetű jat (fonetikai jele ě) továbbfejlődése szerint:
    • ijekavski (ијекавски) vagy jekavski: Az ószláv jat-ból je vagy ije hangcsoport lett. Pl. ószláv mlěko -> mlijeko. Ez a horvát és a boszniai (bosanski) irodalmi nyelv, valamint a montenegrói szerb (montenegrói nyelv) és a boszniai szerbek által beszélt szerb hivatalos, irodalmi alakja. Mint saját nyelvjárást Szlavónia egyes részein, Gorski kotarban (Zágráb és Rijeka között, Delnice és környéke), a žumberaki-hegységben (Zágrábtól délnyugatra, a szlovén határ mellett), Likában, a boszniai határőrvidéken (Bosanska krajina) és Nyugat-Bosznia nagy részén, valamint Dalmáciának, Boszniának és Hercegovinának a Boszna és Neretva folyó vonalától keletre eső részén (beleértve Dubrovnikot és Szarajevót is) beszélik. Az adriai szigetek közül Mljet és Lastovo ijekavski. Szerbiára az ijekavski kevésbé jellemző, Užice környéke és a Szandzsák viszont ijekavski.
    • ekavski (екавски): Az ószláv jat-ból e hang lett. Pl. ószláv mlěko -> mleko. Leginkább Szerbiára és Horvátország északnyugati részére jellemző. Szerbiában Užice környéke és a Szandzsák (ezek ijekavski területek), valamint a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávja kivételével mindenhol ez használatos (a koszovói szerbek is ezt beszélik). Horvátországban Zágrábban és környékén, Sziszek (Sisak) környékén, Károlyvárosban (Karlovac), a Drávamellék nyugati részén (Varasddal és Kaproncával), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Szlavóniának a magyar határ mellett húzódó hosszú sávjában, Eszék és Vinkovci környékén, Isztria keleti és egyes északi részein, Rijekában, Gorski kotar egy részén és Horvátország legnagyobb szigetén, Cres-en beszélik. Magyarországon a baranyai horvátok egy része beszéli, illetve a szerbek is ekavski nyelvjárásúak.
    • ikavski (икавски): Az ószláv jat-ból i hang lett. Pl. ószláv mlěko -> mliko. Ezt a nyelvváltozatot beszélik Nyugat-Bosznia egyes részein, Közép-Boszniában (Travnik környéke), Nyugat-Hercegovinában (a Neretvától nyugatra), Dalmáciának a Neretva-torkolattól északnyugatra eső teljes területén, a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjában, Montenegró nyugat-tengermelléki területein, a magyarországi Mohács környékén.
  • Az élettelen dologra vonatkozó kérdőszó alany- és tárgyesete (mi? mit?) alapján:
    • štokavski (штокавски) (a kérdőszó što vagy šta): A legelterjedtebb változat, a horvát, a szerb és a boszniai (bosanski) irodalmi nyelv is ezt használja. Szerbia és Bosznia-Hercegovina egésze ide tartozik. Horvátország nagy részén is ezt beszélik. Ide tartozik egész Szlavónia és Dalmácia egész szárazföldi területe (kivéve Split, Zadar-Zára, Senj-Zengg és a Pelješac-félsziget északi része). A magyarországi horvátok nagy részének a nyelvjárása, és a magyarországi szerbek is ezt beszélik.
    • čakavski (a kérdőszó ča): Csaknem az egész horvát szigetvilág nyelvjárása (Mljet és a környező pár sziget kivételével). A dalmát szárazföldi részen is előfordul, mégpedig Splitben, Zadarban, Senjben és a Pelješac-félsziget déli részén beszélik. Az Isztriai-félszigeten is ez a legelterjedtebb dialektus. Ezenkívül Likában, Gorski kotarban és Žumberakban használják. A gradišćei (burgenlandi és nyugat-magyarországi) horvátoknak is ez a nyelvjárása. A horvát nyelv legrégebbi írott emlékei ebben a dialektusban íródtak.
    • kajkavski: Horvátország északnyugati részén beszélik: Zágrábban és környékén (Kaproncát és Varasdot is beleértve), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Sziszek környékén, a Kupa folyó vidékén, Gorski kotarban és Észak-Isztria egyes részein. Magyarországon a gradišćei horvátok beszélnek kajkavski nyelvjárásban, de Ausztriában és Romániában is előfordul.

A fenti dialektusoknak a felosztás elvétől függően még több alcsoportjuk is van. Például a štokav dialektust általában még ó- és újštokav változatra szokták osztani.

Egyesek az ún. torlak nyelvjárást a štokavski-kajkavski-čakavski felosztás negyedik elemeként sorolják be. Ezt a dialektust Délkelet Szerbiában (Niš és Vranje környékén), Koszovó és Macedónia egyes részein, továbbá Északkelet-Bulgáriában beszélik, de ezt használja a pár ezres krassói horvát (karasován) közösség is Romániában. A nyelvjárás jellemzője a nyelvtani esetek teljes hiánya (a bolgár és a macedón nyelvhez hasonlóan). Bolgár nyelvészek a torlakot általában bolgár dialektusnak tartják.

A kajkavski kifejezés egyesek szerint nem csak az említett horvát dialektus elnevezésére használható, hanem annak a párosnak a közös neve, amelybe a horvát kajkavski nyelvjárás mellett a szlovén nyelv is beletartozik. A szlovénban ugyanis a kérdőszó szintén kaj, sőt a szlovén nyelv ugyanúgy ekavski, mint a horvát kajkavski nyelvjárást beszélők legnagyobb része.

Forrás a Nyelvjárások alcímhez:

[szerkesztés] Külső hivatkozások