Hontfüzesgyarmat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hontfüzesgyarmat, (szlovákul Hontianska Vrbica, korábban Hontianske Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 574 lakosából 347 szlovák és 212 magyar volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 13 km-re délkeletre a Perec és a Sikenica patakok összefolyása közelében fekszik.

[szerkesztés] Története

A község neve alapján valószínű, hogy területe a honfoglalást követően a Gyarmat törzs szállásterülete lehetett. Első írásos említése 1135-ből származik, amikor Syrtin nevű birtokosa két ekényi földjét két emberrel és réttel a bozóki premontrei apátságnak adta. A 13. században az esztergomi érsekség birtoka, melyet 1292 előtt a Hontpázmány nembeli Pászthóiak kiraboltak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék papját is említi, a befizetett tized alapján a tehetősebb községek közé tartozott. A török rajtaütések és a reformáció terjedése ellenére is az esztergomi érsekség birtoka maradt. A községben a 19. században jelentős dohánytermesztés folyt. 1910-ben 1160, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. A II. világháború után magyar lakosságának nagy részét, mintegy 140 családot telepítettek ki, helyükre szlovákok érkeztek. Ennek következtében mára a község szlovák többségű lett.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1848-ban Gyürki István pap, egyházi író.
  • Itt született 1858-ban Nagy Sándor irodalomtörténész.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken