Sümeg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Sümegi |
| Rang | Város |
| Polgármester | dr. Rédei Zsolt |
| Terület | 64,13 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8330 |
| Körzethívószám | 87 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bakony-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.
[szerkesztés] Megközelítése
A városon áthalad a 84. számú főközlekedési út, amely a Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg. Vasútállomása a Budapest-Celldömölk fővonalon található. A Sümeg - Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.
[szerkesztés] Története
A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, ahol kőbaltákat és urnákat találtak. Határában őskori kovakő bányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás pusztítása után IV. Béla kezdte el éppítetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. A várnak fontos szerepe volt a török megszálás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém törökök által történő elfoglalása után sokan meneküétek Sümegre, köztük a püspök is. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656-1658 között Széchenyi György veszprémi püspök bástyákkal megerősített kőfallal vette körül, ezen belül épült ki a nemesi belváros. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A Rákóczi féle szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban nagy részét lerombolták. 1748 és 1755 között Padányi-Bírő Márton barokk stílusú püspöki palotát éppítetett, ugyanis a város közel 200 évig püspöki székhely volt. A ferences szerzetesrend részére ugyancsak barokk stílusban kolostort építettek. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. 1907.ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyere vissza azt. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában különleges rendezvényeivel.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Vár egy kúpalakú alsókréta korű mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságábol kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, Észak-Dél irányában elhúzódó 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló "tarisznyavár"-ral. A várban rendszeresen várjátékokat ás lovagi tornát rendeznek.
- Ősember bányája védett kovakő bánya amit az őskorban műveltek, múzeumként látogatható.
- Ferences templom és kolostor, épült 1653-ban barokk stilusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
- Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, épült a 18.században, múzeum.
- Püspöki palota, épült 1748-1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
- Katolikus Plébánia-templom késő barokk stilusban épült copf, empire és rokokó elemekkel, építették 1757-ben, belsejében Maulbertsch freskókkal.
- Temető kápolna, épült késő barokk stilusban 1816-ban.A magyarországi stixusi kápolnájának is nevezik.
- Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum.
- Fazekas múzeum.
- Vár-múzeum.
- Bor-műzeum,
- Természetvédelmi terület, a Várhegy és a Mogyorós domb.
- Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont.
- Termál fürdő, ami a nyári időszakban üzemel.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Aichtal, Németország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Veszprém megye városai | |
|---|---|
| Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida | |
| Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc | |


Based on work by