Hold

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a Föld holdjáról, a Holdról szól. Általában a holdakról a hold (égitest) szócikk, a mértékegységről a hold (mértékegység) szócikk szól.
Hold
A Hold, ahogy a Földről látszik

A Hold a Földről nézve

A pálya tulajdonságai
fél nagytengely 384 400 km
(0,0026 CsE)
Pálya kerülete 2 413 402 km
(0,016 CsE)
Excentricitás 0,0554
Perigeum 363 104 km
(0,0024 CsE)
Apogeum 405 696 km
(0,0027 CsE)
Keringési idő 27,321 661 d
(27 d 7 h 43.2 min)
Szinódikus periódus 29,530 588 d
(29 d 12 h 44.0 min)
Átlag pályasebesség 1,022 km/s
Max. pályasebesség 1,082 km/s
Min. pályasebesség 0,968 km/s
Inklináció változik
28,60° és 18,30°
(5,145 396° az ekliptikával)
A felszálló csomó hossza 125,08°
Prigeum szöge 318,15°
Hold a Földé
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői átmérő 3476,2 km [1]
(0,273 földi)
Poláris átmérő 3472,0 km
(0,273 földi)
Lapultság 0,0012
Felszíne 3,793·107 km2
(0,074 földi)
Térfogat 2,197·1010 km3
(0,020 földi)
Tömeg 7,347 673·1022 kg
(0,0123 földi)
Közepes sűrűség 3,344 × 10³ kg/m3
Egyenlítői gravitáció 1,622 m/s2,
(0,1654 g)
Szökési sebesség 2,38 km/s
Forgási periódus 27,321 661 nap
(kötött keringés)
Forgási sebesség 16,655 km/h
(egyenlítőn)
Tengelyferdeség 3,60°-tól 6,69°-ig
változik
(1,5424° az ekliptikához)
Északi-pólus
rektaszcenziója
266,8577°
(17 h 47 m 26 s)
Deklináció 65,6411°
Albedo 0,12
Magnitudó -12,74
Felszíni hőm.
min. közép max.
40 K 250 K 396 K
Kéreg összetétele
Oxigén 43%
Szilícium 21%
Alumínium 10%
Kalcium 9%
Vas 9%
Magnézium 5%
Titán 2%
Nikkel 0,6%
Nátrium 0,3%
Króm 0,2%
Kálium 0,1%
Mangán 0,1%
Kén 0,1%
Foszfor 500 ppm
Szén 100 ppm
Nitrogén 100 ppm
Hidrogén 50 ppm
Hélium 20 ppm
Légköri tulajdonságok
Légköri nyomás 3 · 10-13kPa
Hélium 25%
Neon 25%
Hidrogén 23%
Argon 20%
Metán

Ammónia
Szén dioxid

nyomokban

A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld sugarának 60-szorosa. Átmérője 3476 kilométer, nagyjából a Földének a negyede. A testek súlya nagyjából hatoda, mint a földön, így az űrhajósok a 200-300 kg-os űrruhában könnyedén tudtak ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

A Holdat elõször egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Felszín

Az Apollo 17 holdjárműve, 1972. december 11. Nagyon élesek az árnyékok, mivel a Holdnak nincs légköre, ami szórná a napfényt.
Nagyít
Az Apollo 17 holdjárműve, 1972. december 11. Nagyon élesek az árnyékok, mivel a Holdnak nincs légköre, ami szórná a napfényt.

A Hold felszínét kráterek borítják. Ezeknek a krátereknek a nagy része meteorit becsapódások során jöttek létre, valószínűleg a Naprendszer korai időszakában. A legnagyobb kráter a Bailly, amelynek átmérője 295 km, mélysége 3960 m. A felszínen még észrevehető ősi vulkáni eredetű domborzat is (vulkáni kráterek) a Hold kialakulásának időszakából. Ide sorolhatók a tengereknek (latinul: mare) nevezett látható sötét alakzatok is. A tengerek nem földi értelemben vett alakzatok, hanem hatalmas, alacsonyabb fényvisszaverő képességű, lávával feltöltődött síkságok. A legnagyobb és legismertebb holdi tenger az Esők-tengere (Marea Imbrium), melynek átmérője 1200 km. A legmagasabb hegységek a déli sark közelében vannak, magasságuk eléri a 6100 méter.

[szerkesztés] Magyar vonatkozások

A Holdon több magyar vonatkozású kráter található. Mindegyik konkrét személy nevét viseli:

név
a linkek a személyre mutatnak
foglalkozás átmérő szélesség hosszúság
Békésy biofizikus 96 km 52°É 127°K
Bolyai matematikus 50 km 36°D 134°K
Eötvös fizikus 105 km 34°D 125°K
Fényi csillagász 40 km 45°D 105°Ny
Hell* csillagász 31 km 32°D 8°Ny
Hédervári csillagász
ismeretterjesztő
69 km 82° D 84°K
Izsák csillagász 27 km 23°D 117°K
Kármán mérnök 210 km 45°D 175°K
Neumann matematikus 107 km 40°É 153°K
Petzval mérnök 150 km 63°D 113°Ny
Szilard fizikus 147 km 34°É 106°K
Weinek* csillagász 30 km 28°D 37°K
Zach* csillagász 52 km 61°D 5°K
Zsigmondy vegyész 70 km 49°É 105°Ny

*A Hold innenső oldalán található

A Hold fázisai a Földről nézve.
Nagyít
A Hold fázisai a Földről nézve.
Neil Amstrong, az első ember, aki a Holdra lépett
Nagyít
Neil Amstrong, az első ember, aki a Holdra lépett

1969-ben, Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak az első emberek, akik a Hold felszínére léptek.

Az űrkutatás egyik híres felvétele: Földfelkelte a Holdon (Apollo-8). Valójában a Hold felszínén nincs földkelte, mivel a Hold kötött keringésű, ezért a Hold egy pontjáról a Földet mindig ugyanabban az irányban látjuk. Láthatunk viszont földfelkelét a Hold körül keringő űrszondából, melyből ez a kép is készült.
Nagyít
Az űrkutatás egyik híres felvétele: Földfelkelte a Holdon (Apollo-8). Valójában a Hold felszínén nincs földkelte, mivel a Hold kötött keringésű, ezért a Hold egy pontjáról a Földet mindig ugyanabban az irányban látjuk. Láthatunk viszont földfelkelét a Hold körül keringő űrszondából, melyből ez a kép is készült.

[szerkesztés] Fogy vagy növekszik?

Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben? Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkezõ irányba mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra. Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz? Emlékezőtehetségünk segítségére a magyar nyelvben a holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Dagad (Duzzad) és Csökken szavakkal.

A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen a fordított értelmű szavak kapcsolhatók össze: Crescit = növekszik, Decrescit = csökken. Ezért nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak (Luna mendax).

E szabályt azonban csak az északi féltekén alkalmazhatjuk. Ausztráliában például fordítva áll a dolog, sőt még az északi féltekén is alkalmatlan lehet a fenti szabály, nevezetesen az Egyenlítőhöz közelebb eső szélességi körökön. Már a Krím-félszigeten és a Kaukázusban is megfigyelhető, hogy a sarló erősen oldalt dől. Egészen közel az Egyenlítőhöz a láthatáron lebegő Hold már szinte csónaknak tűnik fel, amely a vízen himbálódzik; ezért mesélnek az arab mesék a Hold csónakjáról.

Ha nem akarunk tévedni a Hold fázisaiban, csillagászati jelenségektől kell tanácsot kérnünk. A növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel látjuk a keleti égen.

A Hold a Naptól kapja a fényét és ezért a holdsarló kidudorodó részének természetesen a Nap felé kell fordulnia. A holdsarlót egyébként nem két félkör, hanem egy félkör (ez a külső ív) és egy fél ellipszis (amely a Hold megvilágított részének határa perspektívában, ez a belsõ ív) határolja.

[szerkesztés] Kék Hold

1883-ban, amikor az Indonéziai Krakatau vulkán kitört, a tudósok szerint kb. 100 megatonnányi nukleáris bomba erejének megfelelő erejű volt a kitörés. Még 600 km-re is ágyúdörgés erősségű hangot lehetett hallani. Hatalmas mennyiségű hamu érte el a Föld légkörének tetejét, és a Hold kék színűvé vált.

Ennek oka a hamu volt. A hamufelhő apró, 1 mikron méretű részecskékkel volt tele, amely pontosan a megfelelő méret volt a piros szín leárnyékolására, míg a részecskék a többi színt szabadon átengedték. A hamufelhőn átvilágító holdsugarak így kék, időnként zöld színben pompáztak. A kék Hold évekig gyönyörködtette az embereket a kitörés után. Sokszor a Nap is levendula színűvé vált. A hamufelhő miatt gyakran annyira élénk színű naplementék voltak, hogy sok helyen a tűzoltókat is kihívták mert távoli tűzesetre gyanakodtak.

Kisebb erejű vulkánok is képesek voltak kékké változtatni a Holdat. Így például 1983-ban Mexikóban az El Chichon vulkán kitörése után volt látható hasonló jelenség. A kék Hold titka tehát az, hogy a levegőben sok olyan részecske legyen, amely kicsivel nagyobb, mint a piros fény hullámhossza, és más nagyságú részecskék ne legyenek jelen. Ez ritka jelenség, de vulkánok, és erdőtüzek képesek ilyen részecskéket a levegőbe juttatni.


[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Kapcsolódó honlapok