Szeben vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szeben vármegye (1891)
Szeben vármegye címere
Székhely Nagyszeben
Terület 3313,52 km²
Népesség 148738
Nemzetiségek magyar (2,9 %)
német (28,6 %)
román (66,4 %)
Szeben vármegye térképe

Szeben vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szeben vármegye a Magyar Királyság erdélyi részében volt közigazgatási egység 1920-ig,azóta Szeben megyének nevezik, területe módosult. Határai: északon Alsó-Fehér és Nagy-Küküllő, keleten Fogaras, nyugaton Hunyad vármegye, délen Románia volt. Területe 3313,52 km2, és egyike volt Magyarország leghegyesebb vármegyéinek: déli határán a Szebeni- hegység hatalmas csoportja emelkedik, ennek fő gerince nyugatról kelet felé egészen a Vöröstoronyi szorosig húzódik, s a Sztefilistyében 2251 m. magasságot ér el, északi mellékága a Resinári hegysor 2248 m.-ig (Csindrel) emelkedik s mellékágait Szászsebes és Szerdahely vidékéig bocsátja, ahol a termékeny hullámos síkság terül el. Ugyanily kis terjedelmü síkság terül el Nagyszeben körül a Szeben folyó mellett és Felek közül az Olt mellékén. Az Olt folyón és az általa képezett Vöröstoronyi-szoroson túl a Fogarasi havasok merednek ég felé, melyeknek azonban csak nyugati része (a 2288 méter magas Szurul-csúcsal) esett Szeben vármegye területére. Az Olt és Szeben völgyeinek közét az oltmelléki és hortobágymelléki hegysorok végső ágai töltik ki, ezek azonban nem emelkednek a középhegységek magasságán túl. Legnagyobb folyója az Olt, mely a vármegye délkeleti részét csak 30 km. hosszuságban szelte, a vármegye derekát az Oltba ömlő Szeben (Cibin) folyó öntözte, magába véve a Szebeni-hegységből aláfolyó vizek legnagyobb részét, köztük a Cód-folyót és a Resinári-patakot, ugyanabba ömlik balfelől a Hortobágy. A vármegye nyugatii részében Sebes és a beléje szabadó Dobra és Székás patakok voltak a nagyobb vizek. A Szebeni-havasokban, melyekben még a Lotrióra patak eredt, néhány apró tengerszem is van ezek egyikéből veszi eredetét a Szeben folyó. Éghajlata déli fekvésénél fogva, magas fekvése, a közellevő magas hagységek és a hőmérséklet nagy szélsőségei dacára elég enyhének mondható. Nagyszeben évi közepes hőmérséklete 9,0o C., a legmelegebb hónap a julius 20,6o, a leghidegebb a január -4,2o hőmérséklettel; a hőmérséklet szélsőségei 36,0 és -34,2o. A csapadék évi mennyisége 882 mm.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 145,523 volt, 1891-ben is csak 148,738, mihez még 3646 főnyi katonai népesség (kevés kivétellel Nagyszeben-ben) járul. Egy km2-re 46,0 lakó esett, és igy Szeben vármegye Erdély sűrübben népesített vármegyéi közé tartozott. A lakosok közt volt 1896-ban 4342 magyar (2,9 %), 42 497 német (28,6 %), 98 719 román (66,4 %) és 1180 örmény. A magyarság 10 évi szaporulata 1250 lélek, vagyis 40,4 % volt. A nem magyar ajku lakosság közül csak 7285 (5 %) beszélte a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint 1896-bana vármegyében 6414 római katolikus 12 550 görög katolikus, 88 365 görög keleti (59,4 %), 39 065 evangélikus (26,3 %), 1586 református és 639 izraelita.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Lásd még


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer


Más nyelveken