Harrier
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Harrier | |
|---|---|
Harrier |
|
| Műszaki adatok | |
| Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | Hawker Siddeley |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1967 december 28 |
| Méretek | |
| Hossz | 13,90 m |
| Fesztáv | 7,70 m |
| Magasság | 3,45 m |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 5 530 kg |
| Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve | 7 830 kg |
| Maximális felszállótömeg | 11 500 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db Rolls-Royce Pegasus 101 |
| Repülési jellemzők | |
| Maximális sebesség | 1 185 km/h |
| Legnagyobb repülési magasság | 15 000 m |
| Tolóerő-tömeg arány | 1,10 |
| Fegyverzet | |
| Beépített gépfegyver | 2 db 30 mm ADEN gépágyú |
A Harrier egy függőleges fel- és leszállásra (VTOL - Vertical Take-Off and Landing), illetve lebegésre képes vadászrepülőgép. A 20. század második felében egyre fontosabbá vált a repülőgépek hatékonysága. A gépek már átlépték a hangsebességet (egy-két éven belül a hangsebesség többszörösét is), ehhez azonban nagyméretű leszálló területre, hosszú kifutópályára volt szükség. Ezek a létesítmények igen sebezhetőek voltak, az ellenség első számú célpontjává váltak. A repülőgéphordozók megjelenése valamelyest javított a helyzeten, a gépek egyre rövidebb úton voltak képesek a le- és felszállásra. Hamarosan szükség volt egy új típus kifejlesztésére amely képes a helyből le- ill. felszállásra. Az 1950-es években elkészült a prototípus, a 60-as években végrehajtották az első lebegési teszteket is.
A gépet hosszas angol-amerikai huzavona után végülis Nagy-Britanniában kezdték gyártani. A projekt Amerikában komoly támogatást élvezett. Az évek során több típust is kifejlesztettek, a gép sokáig hajtóműproblémáktól szenvedett (a hajtómű teljesítménye alacsony volt). Érdekes, hogy noha a Harriert elsősorban haditengerészeti használatra fejlesztették ki, Nagy-Britannia politikai viták miatt csak 1975-ben állította hadrendbe a repülőgéphordozókon.
Habár a gép képes a függőleges fel- és leszállásra egyaránt, üzemanyagtakarékossági okokból - a hatótávolságának növelése érdekében - az esetek többségében STOL (Short Take-Off and Landing - rövid távú fel- és leszállás), vagy még gyakrabban STOVL (Short Take-Off and Vertical Landing - rövid távú felszállás és függőleges leszállás) üzemmódot alkalmaznak.
[szerkesztés] Típusok
- Hawker Siddeley Harrier - Első generációs Harrier
- Boeing/BAE Systems AV-8 Harrier II - Második generációs Harrier
- BAE Systems/Boeing RAF Harrier II
- BAE Sea Harrier - Repülőgép hordozókra kifejlesztett típus
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Harmadik generációs harci repülőgépek | |
|---|---|
| F–14 Tomcat | F–111 Aardvark | Harrier | JA 37 Viggen | MiG–23 | MiG–27 | Szu–22 | Szu–24 | Tornado | |


Based on work by