Nagy mara

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagy mara
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (rossz kilátású)

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricognathi)
Család: Tengerimalacfélék (Caviidae)
Alcsalád: Marák (Dolichotinae)
Nem: Dolichotis
Faj: D. patagonum
Tudományos név
Dolichotis patagonum
(Zimmermann, 1780)

A nagy mara (Dolichotis patagonum) egy gyors, nyúlra és apró szarvasra egyaránt emlékeztető dél-amerikai rágcsáló, a kis mara mellett nemének egyetlen képviselője. A vízidisznó és a hódok után a nagy mara a legtermetesebb rágcsálófaj a világon.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

A faj Argentína középső és déli vidékein, a nagy kiterjedésű, nyílt, füves pampákon él.

[szerkesztés] Megjelenés

A nagy mara feje leginkább egy rövid, hegyes fülű nyúléhoz, míg teste egy szarvaséhoz vagy más karcsú patáséhoz hasonlítható. Színezete is sokban emlékeztet némely patásokéra: háta és feje teteje szürkés, az oldala felé világosodik, a pofa és a hasi rész sárgás homokszínű, míg a has hátsó része és a farok alatti folt fehér.

A kifejlett marák testhossza 69-75 centiméteres, amihez egy 4-5 centiméteres farok járul. A fajra 8-16 kilogrammos átlagos testtömeg jellemző. A faj hátsó lábai némileg hosszabbak az elsőknél. Elülső lábain négy, a hátsókon három, éles karomban végződő ujj van.

[szerkesztés] Életmód

A mara monogám állat, a párok egy életre együtt maradnak. Alkalomadtán, táplálékbőség idején nagyobb, akár 70 egyedet is számláló ideiglenes csapatok is létrejöhetnek. Nappal aktív növényevők, főleg fűfélékkel táplálkoznak. A pár territóriumot tart fenn, amely megközelítőleg 40 hektáros méretű is lehet, de a területet csak kevéssé védelmezik. Az ilyen feladatok egyébként is a hímre hárulnak, aki mindig hátramarad párja mögött, ügyelve a rivális hímek vagy ragadozók felbukkanására.

Támadás esetén a marák csak a menekülésre hagyatkozhatnak. Meglehetősen gyorsak, egy kilométeren keresztül képesek tartani a 45 km/h-s tempót. Mozgásuk rendkívül változatos: a séta mellett szökellhetnek, mint a nyúl, galoppozhatnak és négy lábon is ugrálhatnak. Ez utóbbi a menekülés módszere.

[szerkesztés] Szaporodás

A monogámia főleg a rágcsálók esetében számít különleges szaporodási stratégiának. A pár évente két-három almot nevel fel, amelyek egyenként 1-3 kölyökből állnak. A vemhesség kb. három hónapig tart, és a fejletten világra jövő kicsinyek egy általában más állat által kialakított üregben nőnek fel. A marahímek ebben az időszakban meglehetősen agresszívek más párokkal szemben, ennek ellenére több pár utódai is növekedhetnek egy mélyedésben, mivel a szülők csak szoptatáskor keresik fel kölykeiket, akiket szag alapján azonosítanak.

A kis nagy marák gyorsan növekszenek, 2-3 hónap után már el is hagyják szüleiket. A nőstények ekkor már ivarérettek, a hímeknek erre fél éves korukig kell várni.

[szerkesztés] Védettség

Különböző korú, pihenő marák a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Nagyít
Különböző korú, pihenő marák a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A fajt elsősorban az Európából vadászati célra behurcolt mezei nyúl (Lepus europaeus) terjeszkedése és élőhelyének mezőgazdasági termelés kiterjesztése kövekeztében bekövetkező pusztulása fenyegeti, a Természetvédelmi Világszövetség ezért rossz kilátásúnak nyilvánította. Fogságban rendkívül jól szaporodik, és igen népszerű állatkerti látványosság.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Nagy mara témájú médiaállományokat.