Betűszó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Betűszó a mozaikszók azon fajtája, melyek több szóból álló kifejezés egyes szavainak kezdőbetűiből állnak össze. Például: OTP = „Országos Takarékpénztár”, ÁB = „Állami Biztosító”.


[szerkesztés] Írásmód

A kötőszók és névelők mindig kimaradnak a betűszóból: MKHB = „Magyar Kereskedelmi és Hitelbank” („MKÉHB” helyett). Az államigazgatástan, a biokémia és ipari kémia, valamint a számítástechnika különösen gazdag betűszavakban.

Néha, a jó hangzás (kiejthetőség) kedvéért vagy más betűszavaktól való megkülönböztetés céljából egyéb betűket is kihagyunk, pl. összetett szavak utótagjainak kezdőbetűit kihagyhatjuk, különösen ha az melléknév: RAB = „Rendszerleíró adatbázis” (a „RLAB” helyett).

A közszói betűszók (amelyek közneveket jelölnek) állhatnak csupa kisbetűből, de a csupa nagybetűs írásmód sem helytelen; a szaktudományok esetében általában a csupa nagybetűs írásmód az elterjedt. A tulajdonnévi betűszóknak minden betűjét nagybetűvel írjuk (mivel általában eleve nagybetűs szavakból állnak össze), újabban azonban a kettős mássalhangzók második betűjét kisbetűvel szokás írni (MSz = „Magyar Szabvány”, az MSZ helyett).

A betűszók után, illetve elemei közé nem teszünk pontot. A betűszók előtti névelő a szó kiejtett változatához igazodik (amely lehet betűnkénti, vagy betű szerinti kiejtés). Ugyanígy a kiejtett változathoz igazítjuk a toldalékhasználatot is. Az utótagokat kötőjellel kötjük a betűszókhoz.

Néhány közszói betűszót már kiejtés szerint, teljesen kiírunk: pévécé, tévé stb.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken