Sztyeppei bölény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sztyeppei bölény
Státusz: kihalt (kb. 8 000 éve)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Szarvasmarhafélék (Bovinae)
Nem: Bison
Faj: B. priscus
Tudományos név
Bison priscus
Bojanus, 1827

A sztyeppei bölény (Bison priscus) a pleisztocén kori Eurázsiában élt bölényfajta.

Hatalmas állatok voltak: a mai bölényeknél valamivel nagyobbak voltak, és a szarvuk is hosszabb volt. Jobban hasonlítottak az európai (Bison bonasus), mint az amerikai bölényekre (Bison bison). A nemi dimorfizmus nagyobb volt közöttük, mint a mai bölényeknél: hímek testmérete és szarva nagyobb volt, mint a nőstényeké. A mai bölényekhez hasonlóan feltehetően hatalmas csordákban élhettek az eurázsiai sztyeppéken.

A sztyeppei bölények eredete nem tisztázott minden részletében. Feltehetően ősei Ázsia trópusi régióiban fejlődtek ki, majd a hidegebb éghajlathoz alkalmazkodva a középső pleisztocén során (mintegy 700 000 évvel ezelőtt) elterjedtek Eurázsia északi részein Nyugat-Európától Kelet-Szibérián keresztül Alaszkáig. Őseink vadászták és alakját barlangrajzokon örökítették meg.

Európai populációiból az utolsó jégkorszak végére fejlődött ki az európai bölény, az egykori Beringián keresztül Észak-Amerikába vándorolt populációiból pedig az amerikai bölény.

[szerkesztés] Forrás

Más nyelveken