Elektron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,..., a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,... . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.
Nagyít
A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,..., a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,... . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.

Az elektron negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt alkotja az atomokat, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.

Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.

Az elektron adatai (CODATA alapján)
Elektromos töltés

-e =
-1,602 176 462(63)·10-19 C

Nyugalmi tömeg

5,485 799 110(12)·10-4 u =
9,109 381 88(72)·10-31 kg

Nyugalmi energia

0,510 998 902(21) MeV =
8,187 104 14(64)·10-14 J

Mágneses momentum -928,476 362(37)·10-26 J T-1
Spin 1/2 (fermion)
g-faktor -2,002 319 304 3718(75)
Élettartam stabil

Elemi részecskék a fizikában

Szerkeszt
Fermionok: Kvarkok: (Up · Down · Strange · Charm · Bottom · Top) | Leptonok: (Elektron · Müon · Tau · Neutrínók)
Bozonok : Foton | W+, W-- és Z0-bozonok | Gluonok | Higgs-bozon | Graviton