Mesterséges bolygó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A mesterséges bolygók a Nap vagy más csillag körül keringő űreszközök. Az első mesterséges bolygó a szovjet Luna-1 űrszonda volt 1959-ben, amely miután 6000 km-re megközelítette a Holdat, heliocentrikus pályára állt. A korai bolygókutató szondák a célégitest melletti elrepülés után ugyancsak Nap körüli pályára álltak. Jelenleg más csillagok körül még nincsenek mesterséges bolygók.
[szerkesztés] Mesterséges bolygók listája
(zárójelben az indító ország és az indítás éve)
- Luna-1 (Szovjetunió, 1959);
- Pioneer-5 (USA, 1960);
- Venyera-1 (Szovjetunió, 1961);
- Ranger-3 (USA, 1962);
- Mariner-2 (USA, 1962);
- Marsz-1 (Szovjetunió, 1962);
- Zond-1 (Szovjetunió, 1964);
- Mariner-4 (USA, 1964);
- Zond-2 (Szovjetunió, 1964);
- Pioneer-6 (USA, 1965);
- Pioneer-7 (USA, 1966);
- Mariner-5 (USA, 1967);
- Pioneer-8 (USA, 1967);
- Pioneer-9 (USA, 1968);
- Mariner-6 (USA, 1969);
- Mariner-7 (USA, 1969);
- Marsz-4 (Szovjetunió, 1973);
- Mariner-10 (USA, 1973);
- Helios-1 (Európa, 1974);
- Helios-2 (Európa, 1976);
- ICE (USA, 1978);
- VEGA-1 (Szovjetunió, 1984);
- VEGA-2 (Szovjetunió, 1984);
- Sakigake (Japán, 1985);
- Giotto (Európa, 1985);
- Suisei (Japán, 1985);
- Ulysses (Európa, 1990);
- Nozomi (Japán, 1998);
- Stardust (USA, 1999);
- SIRTF (USA, 2003);
- Rosetta 2014-ig (Európa, 2004);


Based on work by