III. Konstantin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

III. Konstantin solidusa
Nagyít
III. Konstantin solidusa

III. Konstantin, eredeti nevén Hérakleiosz Neosz Kónsztantinosz (uralkodott 641. február 11. – 641. május 25.) a Bizánci Birodalom császára, Hérakleiosz és első felesége, Fabia Eudokia fia volt, aki féltestvére, Héraklónasz társuralkodójaként lépett trónra.

612-ben született, és 613-ban nyilvánították apja társuralkodójává. Mostohaanyja, Martina menőverezésének köszönhetően 638-ban Konstantin féltestvére, a 13 évvel fiatalabb Héraklónasz is baszileuszi címben részesítették, azaz újabb társcsászárral bővült az uralkodói kör. Hérakleiosz végrendeletében mindkét fiára és Martinára, mint „anyjukra és császárnőjükre” hagyta a trónt.

Konstantin és Héraklónasz kikiáltása nem ütközött akadályokba, a gyűlölt Martina azonban a konstantinápolyi nép nyomására kénytelen volt lemondani trónigényéről. A háttérben azonban folytatódott a hatalmi harc, bár Konstantin nagyobb és erősebb pártja számításait kereszülhúzta a fiatal császár súlyos betegsége (valószínűleg tuberkolózisa), amely uralkodása harmadik hónapjában végzett vele. Egyetlen döntése ismeretes csak, miszerint szakít a monothelétizmus egyházpolitikájával, mivel az alkalmatlannak bizonyult az ortodoxok és monofiziták megbékítésére.

Feleségétől, Gregoriától, Nikétasz lányától két fia született: Kónsztansz, akit még halála évében megkoronáztak, és Theodosziosz.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
Előző uralkodó:
Hérakleiosz
Bizánci
császár

641
A Palaiologoszok címere Következő uralkodó:
Héraklónasz