Zemplén
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zemplén (szlovákul Zemplín, németül Semplin, ukránul Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 399 lakosából 256 magyar és 113 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra a Bodrog jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. [1]
[szerkesztés] Története
Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Szélmalom nevű dombján 1964-ben gazdag honfoglaláskori sírt találtak, amely valamely nagyúré lehetett. Még Szent István király tette meg vármegye székhelyévé. A Bodrog partján állnak várának sáncai. A várat a 11. században építették, egykori jelentősége a tatárjárás után megszűnt. A települést 1214-ben a leleszi alapítólevél említi először. 1220-ig a királyé, később részben az egri püspökségé.
A 14. század elején Micz bán birtoka, majd cserével a Drugetheké lett. A 15. század elejétől mezőváros vásártartási joggal. Hetivásárait szombati napokon tartották. Várát 1557-ben Perényi Gábor foglalta el majd I. Ferdinánd részére Telekessy Imre foglalta vissza. A várost 1619-ben a hajdúk rabolták ki. 1664 körül német katonák pusztították, 1685-ben Thököly Imre foglalta el. Ekkor pusztult el a sáncokon belüli kővár. A 19. század végén még állt egy tornya, de később ezt is széthordták.
1685-ben a vármegye székhelye is elköltözött Sátoraljaújhelyre. Ezután a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá lett.
1910-ben 701, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.


Based on work by