Dankó Pista

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dankó Pista szobra Szegeden. (Margó Ede, 1912)
Nagyít
Dankó Pista szobra Szegeden. (Margó Ede, 1912)

Dankó Pista (Szeged-Szatymaz, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású nótaszerző.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Budapestre ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es években daltársulattal járta be Magyarországot, háttérbe szorítva mindenütt a német daltársulatok népszerűségét. Oroszországban is járt. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük. Nyomorúsággal küzdött egész életében; elhatalmasodó tüdőbajával már hiába küldték San Remóba. Szegeden temették el.

A szegedi Stefánia-sétányon áll Margó Ede 1912-ben készült lírai szobra, amely talán az egyetlen cigányembert ábrázoló szobor a világon. A talapzatán Juhász Gyula Dankó Pistának című verséből olvasható egy versszak:

Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne földelje feledés hava!

A nótakirály kalandos életéről Kalmár László rendezett mozifilmet 1940-ben, olyan sztár-színészekkel mint Jávor Pál, Lukács Margit.

[szerkesztés] Művei

Most van a nap lemenőbe... kezdete
Nagyít
Most van a nap lemenőbe... kezdete

Mintegy 400 önálló népies műdalt írt.

  • Eltörött a hegedűm
  • Egy cica, két cica
  • Most van a nap lemenőbe
  • Baka levél
  • Béla cigány

[szerkesztés] Népszínművek zenéje

  • A zsöllérlegény (Szeged, 1887)
  • Szegény Laci (Szeged, 1888)
  • A leányasszony (1889)
  • Cigányszerelem (1898)
  • A halász szeretője (Budapest, 1899)

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Más nyelveken