Verbóc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Verbóc (szlovákul Vrbovce): falu a mai Szlovákiában a Trencséni kerületben a Miavai járásban. 2001-ben 1608 lakosából 1556 szlovák volt.


[szerkesztés] Fekvése

Miavától 10 km-re északnyugatra a morva határ mellett, a Szenicéből Morvaországba menő út mentén fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu területének első betelepülése a közeli Berencs várához kapcsolódik. A régészeti kutatások szerint a vár környéke már az I.e. 3. évezredtől kezdve folyamatosan lakott volt. Leletek igazolják a terület római kori lakottságát is. A terület a magyarok érkezése előtt a Nagymorva Birodalom része volt. A mai falu keletkezése a 12. - 13. századra nyúlik vissza, amikor a terület a magyar határvédelmi rendszer része lett. A tatárjárást követően felépül Berencs vára és a falu a váruradalom része lett. A 13. század végén Csák Máté uralma alá kerül, majd halála után Luxemburgi János cseh királyé, aki 1322-ben visszaadja a magyar királynak. Zsigmond király 1394-ben hívének Stíbornak adta, majd halálával visszaszállt a királyra. A 15. század első felében többször is elfoglalták a husziták, ezután a Podmaniczkyaké, majd a Pongrácoké. A 16. században lakossága megnövekedett, mivel az ország déli területeiről sokan menekültek ide a török elől. 1590-ben felépült a Szent Erzsébet templom. A 17. század elejére fokozatosan tért nyert a református vallás. 1698-ban azonban új birtokosa Erdődy Kristóf katolikus lévén erőteljes rekatolizációba kezdett, melynek a Rákóczi-szabadságharc vetett véget. 1752-ben 782 család élt a településen. 1787-ben 813 család és 4493 lakos élt itt. 1816-ban Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1828-ban 4854 lakosa volt. 1831-ben kolarejárvány pusztított, ennek ellenére 1836-ra a lakosság száma elérte az 5207 főt. 1910-ben 3326, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Más nyelveken