Hanglemezek karbantartása
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Manapság egyre többen foglalkoznak hobbi szinten régi feketelemezek, ún. bakelitlemezek gyűjtésével. De nem biztos, hogy sokan értenek igazán a lemezek megóvásához, felújításához, karbantartásához. Ehhez nyújt segítséget ez a nagyon aprólékos útmutató.
[szerkesztés] Hanglemezek kezelése
[szerkesztés] Tárolás
Egyforma méretű hanglemezből 10-20 db egymásra rakva tárolható. Az ilyen fekvő elrendezésnél alaplapként jól beválik az olcsó üveg. Az álló elrendezés helytakarékosabb. Az egyes fülkék azonban 4-5 cm-nél ne legyenek szélesebbek, mert ferde helyzetben a hanglemez deformálódik. Melegtől (napfény, fűtés, lámpa, felmelegedett készülék) óvni kell a lemezeket. A legmagasabb megengedett környezeti hőmérséklet 35 °C.
[szerkesztés] Tisztántartás
A hanglemez fő ellensége a por és karcolás. A mikrolemezek hosszú lejátszási idejét vagy dinamikáját, a jó frekvenciahűségét csak a barázdaméretek lényeges csökkentése révén lehetett elérni. A legkisebb kilengések mérete magas hangoknál pl. 10-100 nm (1 nm = 1 milliomod milliméter). Egy, a levegőben lebegő porszem ennél sokkal nagyobb. Ha egy ilyen porszem behatolt a barázdába, számottevő hangerejű reccsenést okoz. Ugyanilyen hangjelenséget kelt egy karcolás is, még ha szabad szemmel alig látható is.
Az egyszer porosan lejátszott lemez legtöbbször már zajos marad. A lemeznek lejátszás közbeni tisztítása elkerülendő. Porszívó használata is növeli a levegő portartalmát, mert a szűrő csak a durva szemcséjű port tartja vissza, míg a finom szemcséjűt ismét visszafújja a légtérbe. A hanglemezeket mindig a polietilén tasakban kell tárolni, és csak röviddel a lejátszás előtt kell kivenni belőle. A lejátszás előtt célszerű egy tiszta antisztatikus kendővel letörölni, majd lejátszás után azonnal vissza kell tenni a védőtasakba. Az antisztatikus kendőt összehajtva, élével kell a forgó lemezt gyengéden letörölni. Sohasem szabad a lemezre fújni! Óvakodni kell attól, hogy a lemezre ujjlenyomat kerüljön. A lemezt a szélén kell megfogni és a nagyujjal a felirat részen megtámasztani. Ha mégis keletkezett ujjlenyomat, azt lehetőleg azonnal, egy páranedves törlőruhával, és a lemezre való ráleheléssel kell eltávolítani. A törlőruhánál lényegesen jobban tisztít a nedves kefe, de megfelelő lágyságút, sajnos, a kereskedelemben nem kapni. Bársonyból készült kefe használata nem ajánlott. Műanyaggal, vegyszerrel, folyadékkal, ragasztóanyaggal, a szokványos tisztítószerrel a lemeznek nem szabad érintkeznie. Kivételt csak a polietilén képez, amely nem tartalmaz lágyítót. Ugyancsak óvni kell a lemezt a rovarirtó szerektől és a hajlakktól. Ezek ugyanis egy kenőanyagréteget alkotnak, amelyen a por megtapad.
A vízvezetéki víz — mésztartalma miatt — nem alkalmas a tisztogatásra. Szükség esetén a hanglemezt desztillált vízbe helyezve, lágy ecsettel a barázdák tisztogathatók. Utána feltétlenül friss desztillált vízben kell öblögetni és lecsorgatni. A szárítást üvegharang alatt kell végezni, selyempapír alátevéssel. A lemez két ceruza nagyságú üveg- vagy fémcsövön nyugszik. A száradás több napig tart, amely idő alatt az üvegharangot eltávolítani nem szabad. Meleget alkalmazni sohasem szabad! A hanglemezt teljes száradás után tiszta antisztatikus törlőruhával le kell törölni, és csak azután szabad lejátszani. Az eljárás bonyolult és csak a legnagyobb gondosság mellett eredményes. Ha a lemez még kapható, érdemesebb ismét megvenni.
Kevéssé poros lemez foszlánymentes törlőruhával tisztítható. Legjobb egy elhasznált antisztatikus kendőt kimosni és desztillált vízben kiöblíteni. A kendőt használat előtt forró víz fölé kell tartani, míg párás lesz.
Szokták ajánlani a törlőruhának 25 % etilalkohol és 75 % víz keverékével való benedvesítését. Némileg poros ruha éppen az ellenkező eredményt adja. A por a barázdákba hatol, és ott megülepszik. Száraz ruhát (az antisztatikusan impregnálttól eltekintve) soha sem szabad használni. Javasoljuk azt, hogy a lemezjátszó tányérja alumínium fóliával legyen bevonva, miáltal a sztatikus elektromosság levezetődik és így a porvonzás csökken.
Lejátszótű
Ügyelni kell a megfelelő tű használatára.
Monolemezeket csak mikro- vagy sztereotűvel, sztereolemezeket csak sztereotűvel szabad lejátszani.
Sztereolemezek lejátszásánál sztereohangszedőt kell alkalmazni még akkor is, ha a lemez csupán mono módon lenne lejátszva.
A hangszedő tűjét egy lágy ecsettel többször gondosan meg kell tisztítani. A szennyeződések sokszor okai a zörejnek. Sohasem szabad a hangszedőt keményen ráhelyezni a lemezre, vagy ráejteni. Egy kis szilánk leválhat és a továbbiakban minden lemezt tönkretesz. A tűt idejében cserélni kell, figyelembe véve az alábbi időket:
Zafirtű
- normállemeznél 1000 üzemóra
- mikrolemeznél 150 üzemóra
- sztereolemeznél 20 üzemóra után
Gyémánttű
- mikrolemeznél 1000 üzemóra
- sztereolemeznél 200 üzemóra után
Ezek az értékek közepesek és 6... 7 p nyomatékra vonatkoznak. 3,5 p-nál a 2-szeres, 5 p-nál az 1,5-szeres, 10.. .12 p-nál a 0,5-szeres tűélettartammal lehet számolni.



Based on work by