Toruń

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A város látképe a Visztula bal partjáról.
Nagyít
A város látképe a Visztula bal partjáról.
Toruń
Kép:Torun Herb.png
Vajdaság Kujávia-Pomeránia
Járás Járási jogú város
Városjogok 1233
Terület 115,75 km²
Népesség 208 278
Magasság 30-50 m
Körzethívószám +48(0)56
Rendszám CT
Kilátás a városháza tornyából
Nagyít
Kilátás a városháza tornyából
A toruńi városháza.
Nagyít
A toruńi városháza.
A Dabski-palota Toruńban.
Nagyít
A Dabski-palota Toruńban.
Toruń látképe 1684-ből
Nagyít
Toruń látképe 1684-ből
Kopernikusz toruńi szobra
Nagyít
Kopernikusz toruńi szobra

Toruń (kép:hang.png kiejtése IPA: ['tɔruɲ]; kép:hang.png kiejtése németül Thorn ['torn], kasub nyelven Torń ['tɔrɲ]) város Észak-Lengyelországban a Kujáviai-Pomerániai Vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai Vajdaság, 1999 előtt a Toruńi Vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

A legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik..

A város nevére több magyarázat is született:

  • Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak.
  • Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl.
  • Származhat a Toron személynévből.
  • Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vizinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson.
  • Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.

[szerkesztés] Története

Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól. A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német haborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiválságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek. A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. 1724-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, amelynek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Nagyhercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Toruń Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város 147 év után visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai Vajdaság székhelye lett. 1939-ben Toruńt a Harmadik Birodalom kebelezte be és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett és csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették.
  • Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.
  • Szent Jakab templom , épült a 14. században
  • Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették
  • Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá.
  • A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, köbbek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból.
  • A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.


[szerkesztés] Híres toruńiak

  • Leszek Balcerowicz, politikus, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke.
  • Bogusław Linda, színművész
  • Władysław Dziewulski, csillagász, matematikus.
  • Tony Halik, utazó, felfedező
  • Nikolausz Kopernikusz, csillagász, a heliocentrikus világrendszer megalkotója.
  • Maciej Konacki csillagász
  • Kazimierz Serocki, zeneszerző
  • Grażyna Szapołowska, színművésznő
  • Aleksander Wolszczan, csillagász, az első naprendszeren kívűli bolygó felfedezője.

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.