Gránit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gránit szemcsés szövetű összetett tömegkőzet.
Elegyrészei földpát és pedig káliföldpát (néha mikrolin), kevés plagioklasz (de csak oligoklasz-andesin sorú), kvarc és csillám (biolit, muszkovit, néha litiumcsillám). A szemek vagy kicsinyek (aprószemü gránit), középnagyságuak vagy pedig nagyszemüek (öregszemü gránit), néha az elegyrészek közül a földpátok és muszkovitok a méteres nagyságot is elérik. A tulajdonképeni gránitos szövet azonban nem mindig állandó (t. i. midőn a szemek egyforma nagyok) néha a földpátok válnak ki jobban (porfiros gránit) s ilyenkor a szövet porfiros; sőt ha az alapanyag finom szemcsés, akkor a gránitporfirok a felzitporfirokba képezik az átmenetelt; vagy a csillámok elhelyeződése réteges kezd lenni (gnájsz-gránit) s ekkor a gnájsztól, mely vele együtt található, alig különböztethető meg. Mellékes elegyrészei: fluorit, andaluzit, gránát, berill, topáz, epidot, klorit, pinit, kalcit, apatit, korderit, titanit, leukoxen, cirkonium, turmalin (turmalin-gránit), amfibol, ez néha annyira felszaporodik, hogy az amfibol-gránit (v. szienites G.) elnevezés indokolt; ha ebben a kvarc és csillámok jelenléte nagyon alászáll, akkor már szienitnek nevezzük: továbbá augit, (augit gránit ritka), hematit, pirit, kassziterit, magnetit, grafit.
Egyike a legsavasabb kőzeteknek (SiO2=62-76 Al2O3=11-18 CaO=1-5 MgO=0,19-3 Fe2O3=1-4 FeO=1-3 Na2O=1-5 K3O=1-8 H2O=0,85-1,38). Petrográfiai szempontból a gránitokat a csillámok és egynehány sziones szilikát szerint szokták osztályozni, így megkülönböztetnek; biotit-, biotit-muszkovit-, amfibol- és szteatit- vagy protogin-gránitokat, éppen úgy mint a gnájszoknál. Függelékül még a gránithoz tartozik az aplit, kvarcak és ortoklasz földpátnak szemcsés keveréke, mely a metamorf palákkal és gránitos kőzetekkel térben összefüggve, de csak alárendelten szokott kiképződve lenni s fél-gránitnak is nevezik. Vihnyén (Ó-Antal tárnában) turmalin is fellép, erekben és foltokban, neve tigris-érc. A luxulian szintén gránitféleség, hol a vörös színű földpátokkal sok turmalin és kevés kvarc képezi a szemcsés szövetet; ide vehető még a turmalin pegmatit is (Toscana Gavorrano, Elba San Piero, Vogesek Chenarupt.). Ha a gránit mállani kezd, alkotja a gránitdarát (l.o.) földpátja pedig szolgáltatja a porcellánkészítéshez a kaolint.
A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gnájsszal és egyéb kristályos palákkal egyetemben, hol azoknak magját képezik; a gárnit-hegyeknek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km. hosszú fensikokat képez, tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránit regióját alkotja, de ismeretesek a szilur-, devon-, sőt egyes helyeken még a jura-szisztémából is (Rocky-Mountains, Sierra Nevada É.-Amerikából és egynéhány európai tartományokból.) Előfordul még mint vándorkő is (Németország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország lapályán, melyek az úszó jéghegyekkel a diluviális korban Svéd- és Finnországból hozattak); hasonló vándorkövek ismeretesek Anglia és É.-Amerikában is. Képződésére nézve metamorf, hidrokémiai úton létrejött, midőn is a szükséges anyagok oly regióba jutottak, melyben az elegyrészek kiválására a körülmények együtt voltak, a kvarc volt az utolsó, mely a még meglevő helyet kitöltötte némely gránitok azonban eruptiv módon is keletkezhettek s ezek mind intruziokat képeznek metamorf palákban és palás mészben, mindamellett azonban mesterségesen olvasztás által gránitot kapni eddig nem sikerült.
A gránitnak alkalmazása már az őskortól kezdve ismertes s jelenben még inkább feldolgozzák; a legszebb és legtarkább színűek Svédországból kerülnek ki (emlékköveknek, architektonikai tárgyaknak, oszlopoknak, építkezéseknél, kövezésnél stb.) Érctartalomra nézve a gránit nem oly gazdag mint a gnájsz; kassziteritet szolgáltat Szászország, Cornwall, India, Dakota É.-Amerika; ezüst kobalt és nikolérceket Szászország, fekete-erdő; cink-, ólom- és vasércet Larium, Görögország stb., melyek benne hintve, vagy érintkezve telért képeznek.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


Based on work by