Budakeszi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.51128° k. h. 18.93024°

Budakeszi
Budakeszi címere
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Pilisvörösvári
Rang város


Terület 37,11 km²
Népesség
Irányítószám 2092
Körzethívószám 23
Térkép
é. sz. 47.51128° k. h. 18.93024°
település
Mo. térképén

Budakeszi (németül Wudigeß) város Pest megyében.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Budakeszi látképe a Normafa környékéről
Nagyít
Budakeszi látképe a Normafa környékéről

Budakeszi a fővárosi Margitszigettel egy szélességben, a Lánchídtól (közúton) 14 kilométerre. A települést északi, keleti, nyugati irányból hegyek határolják, melyek keletről nyugatra a következők: Biai-hegy, Kis-Kopasz, Hárs-hegy, János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy

A település éghajlatát tekintve hasonlít Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2°C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a fővárosi hegyi kerületekénél.

Növényzetét tekintve a város környékének nagy része tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, amelyhez kisebb szám gyümölcsösök is párosulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Szénazug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

[szerkesztés] Közlekedés

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból. Az út folytatódása PátyZsámbék felé halad. A főútról északnyugati irányba TelkiBudajenőPerbál, délnyugati irányba TörökbálintBudaörs felé lehet közlekedni.

Budapestről a sűrűn közlekedő 22-es BKV autóbusszal érhető el, amelyhez csúcsidőben a „piros 22-es” gyorsjárat párosul. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, mivel helyi tarifával szállítják az utasokat végig Budakeszi főútján. A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi autóbuszok is a település főutcáját használják. Mintegy óráként jár busz a budaörsi lakótelephez is.

[szerkesztés] Története

A város területén az újkőkorban már lakott hely volt. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, innen eredhet a neve. Első említése 1296-ból való. Ekkor már virágzó település alakult ki, mivel a FehérvárBuda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, TinnyeEsztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéria elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

Hősi Emlékmű
Nagyít
Hősi Emlékmű

A 19. század végétől egyre nagyobb turizmus színhelye lett a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, melynek szellemi élete is fellendült. Erkel Ferenc is Budakeszin lakott.

[szerkesztés] Gazdaság

Budakeszin fejlett a mezőgazdaság, ám sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy. Az itt élők elsősorban gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A városban több tangazdaság működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemé. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy erdőgazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, egyéni vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények.

Az áramellátás jelen van a településen
Nagyít
Az áramellátás jelen van a településen

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, egészségügy, vendéglátás és javítás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye. Budakeszin két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet és a Budai MÁV Kórház működik, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet is Budakeszi infrastruktúráját használja. A kereskedelem is élénk, bevásárlóközpont is épült a településen. A jómódú lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság is működik a városban.

A város élénk idegenforgalommal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdősségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, kemping és több panzió működik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó a településen
Nagyít
Borozó a településen

[szerkesztés] Lakosság

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Az ingatlanárak kifejezetten magasak, így nem is valószínű szegényebb rétegek megjelenése a városban.

Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

[szerkesztés] Kultúra, oktatás, sport

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzák a diákokat.

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, s Makkosi Búcsa, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Nemzetiségi Bucsú.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Budapest–Bécs maratonfutás egyik fontos állomása.

[szerkesztés] Testvértelepülései

[szerkesztés] Nevezetességei

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761-66 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak.
Nagyít
A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761-66 között épült barokktemplom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak.
Református templom
Nagyít
Református templom
A katolikus templom, messziről, ellenfényben
Nagyít
A katolikus templom, messziről, ellenfényben
  • Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma - Basa Péter - Pest Megyei Építészeti Nívódíj 1999)
  • Római katolikus templom (1761, barokk)
  • Templomrom (román stílusú)
  • Erkel Ferenc mellszobra
  • Erkel Ferenc emléktáblaÄemléktáblája
  • Sváb parasztházak
  • Mozdony (az Erdő utcánál)
  • Vadaspark
  • Budakeszi Arborétum
  • Pászty Gyula-pihenő (ősláp és mammutfenyők)
  • Vitorlázó-repülőtér
  • Himnusz-szobor

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.


Pest megye városai
Abony · Albertirsa · Aszód · Budakeszi · Budaörs · Cegléd · Dabas · Dunaharaszti · Dunakeszi · Dunavarsány · Érd · Fót · Göd · Gödöllő · Gyál · Gyömrő · Kistarcsa · Monor · Nagykáta · Nagykőrös · Nagymaros · Ócsa · Örkény · Pécel · Pilis · Pilisvörösvár · Pomáz · Ráckeve · Százhalombatta · Szentendre · Szigethalom · Szigetszentmiklós · Szob · Tököl · Tura · Üllő · Vác · Vecsés · Veresegyház · Visegrád
Más nyelveken