A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fizikában a Planck-egységek fizikai mértékegységrendszert alkotnak, melyet eredetileg Max Planck javasolt. Ezek az egységek természetes egységek, mivel alapvető fizikai állandók definiálják és nem mesterséges emberi konstrukciók. Ha az említett fizikai állandókat a Planck-egységekben fejezzük ki, akkor mindegyik értékére egyet kapunk, ezért a fizika egyenletei ezekben az egységekben nagyon elegáns módon leegyszerűsödnek. Más természetes egységrendszer is elképzelhető, közöttük azonban a Planck-egységek egyedülállónak tekinthetők azért, mert ezek nem valamiféle objektumok, hanem a szabad tér tulajdonságain alapulnak.
[szerkesztés] Származtatott egységek
| Név |
Mennyiség |
Képlet |
SI-érték |
| Planck-energia |
Energia (ML2T-2) |
 |
1,9561·109 J |
| Planck-impulzus |
Impulzus (MLT-1) |
 |
6,52485 Ns |
| Planck-erő |
Erő (MLT-2) |
 |
1,21027·1044 N |
| Planck-teljesítmény |
Teljesítmény (ML2T-3) |
 |
3,62831·1052 W |
| Planck-sűrűség |
Sűrűség (ML-3) |
 |
5,15500·1096 kg/m3 |
| Planck-körfrekvencia |
Körfrekvencia (T-1) |
 |
1,85487·1043 s-1 |
| Planck-nyomás |
Nyomás (ML-1T-2) |
 |
4,63309·10113 Pa |
| Planck-áramerősség |
Elektromos áram (QT-1) |
 |
3,4789·1025 A |
| Planck-feszültség |
Elektromos feszültség (ML2T-2Q-1) |
 |
1,04295·1027 V |
| Planck-impedancia |
Elektromos ellenállás (ML2T-1Q-2) |
 |
2,99792458·101 Ω |