Óda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az óda lírai műfaj. Fő műfaji vonásai már az klasszikus ókori költészetben kialakultak. Ilyen például a magasztos tárgy és eszmény, a felfokozott, leginkább feszült érzelmi állapot és az emelkedett hang. Az óda tárgya sokféle lehet: haza, igazság, művészet, szerelem, életöröm stb. Mély átélés jellemzi, költői nyelve patetikus. Az óda alapformáiban strofikus szerkezetű. Történeti fejlődése során az ünnepélyesség és a gondolati-reflexiós jelleg gyakran háttérbe szorult, szubjektivizálódott. Az ódát más műfajok elemei is gazdagították. A romantikus óda például az elégiához közelít, formailag kötetlenebbé válik, a költői lelkiállapot zaklatottabb, és himnikus hangon szólal meg. Rokon műfaja a himnusz.

[szerkesztés] A világirodalomban

[szerkesztés] A magyar irodalomban

  • Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
  • Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

[szerkesztés] Külső hivatkozások