Alnémet nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alnémet (Nedderdüütsch/Plattdüütsch)
Beszélik: Németország, Dánia, Lengyelország, szorványosan más országok
Terület: Európa
Beszélők száma: anyanyelvi néhány ezer, de kb. 10.000.000 megérti
Helyezés: ???
Nyelvcsalád: Indoeurópai nyelvcsalád

 Germán nyelvek
  Nyugati germán nyelvek
   Alnémet

Írás: Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: -
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 nds
SIL nds
Lásd még: Nyelv

Az alnémet (más néven platt) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a germán nyelvek, közülük a német. Két nagy nyelvjárása van, a nyugati csoport (az Elbától nyugatra - az egykori NSZK területén) és a keleti csoport (az Elbától keletre - az egykori NDK és Lengyelország területén).

A nyelvet Észak-Németországban (Mecklenburg-Vorpommern, Brandenburg, Sachsen-Anhalt, Niedersachsen, Schleswig-Holstein, Nordrhein-Westfalen, Hessen, Bremen, Hamburg), valamint elszórtan Lengyelországban, Dániában, az egykori Szovjetunió területén, Szlovákiában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Dél-Amerikában beszélik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az ábécé

A betűk: A, Ä, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, Q, R, S, (ß), T, U, Ü, V, W, X, Y, Z

A betűk nevei: aa, ä, bee, cee, dee, ee, ef, gee, haa, ie, jot, kaa, el, em, en, oo, öö, pee, kuu, er, es, (scharfe), tee, uu, üü, vau, wee, ex, ypsilon, zet

A c és y csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben fordul elő.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

Az magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat. Hangsúlyos helyzetben nyílt szótagban, valamint a kettőzött betűvel írt (aa, ää, ee, oo, öö, uu, üü; ie) hangok hosszúak, egyébként rövidek:

  • a, aa: röviden a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]; hosszan magyar á [a:]: Mann [man], Schaden ['ʃa:dən], Kaal [ka:l]
  • ä, ää: röviden magyar e [ɛ]; hosszan magyar é [e:]: Bäcker ['bɛkəʁ], Bäre ['be:rə], Bäär [be:ʁ]
  • e, ee: röviden zárt, kissé é-szerű e [e]; hosszan magyar é [e:]; hangsúlytalan szótagban egy semleges, ö-szerű hang (schwa) [ə]: letzt [leʦt], leren ['le:rən], Eekboom ['e:kbo:m], leven ['le:vən]
  • i, ie: röviden magyar i [i]; hosszan magyar í [i:]: Kind [kint], bliven ['bli:vən], Kiel [ki:l]
  • o, oo: röviden magyar o [o]; hosszan magyar ó [o:]: Kopp [kop], frogen ['fʁo:gən], Boom [bo:m]
  • ö, öö: röviden magyar ö [ø]; hosszan magyar ő [ø:]: döch [døx]; mögen ['mø:gən], Döör [dø:ʁ]
  • u, uu: röviden magyar u [u]; hosszan magyar ú [u:]: bunnen ['bunən], Fru [fru:], Uul [u:l]
  • ü, üü: röviden magyar ü [y], hosszan magyar ű [y:]: nütt [nyt], Düne ['dy:nə], Füür [fy:ʁ]
  • y: magánhangzó előtt magyar j [j], máskor magyar i [i]: Yard [jaʁt], Ybbs [ips]

Az ä, ö, ü betűket nevekben ae, oe, ue helyettesítheti: Schroeder ['ʃrø:dəʁ], Jaeger ['je:gəʁ], Guenter ['gyntəʁ].

[szerkesztés] Kettőshangzók

  • au: hasonlít az autó au-jára, de több benne az á [au]: Aust [aust]
  • ay, ei, ey: rövid áe kapcsolat, hasonlít a száj szó végére [ae]: Cayman ['kaeman], eisch [aeʃ], Ceylon ['ʦaelon]
  • eu: nyílt oi kapcsolat [ɔø]: Heu [hɔø]
  • oi, oy: zárt oi kapcsolat [oi]: moi [moi], Oybin ['oibin]

Az ay, ey, oy betűkapcsolatok csak idegen nevekben vagy szavakban találhatóak.

[szerkesztés] Mássalhangzók

A f, h, j, k, l, m, p, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([f], [h], [j], [k], [l], [m], [p], [t]). Példák: för [føʁ], hart [haʁt], ji [ji:], Döker ['dø:kəʁ], hollen ['holən], mik [mik], Greep [gʁe:p], harten ['haʁtən].

A többi mássalhangzó kiejtése:

  • b: általában magyar b [b], szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt magyar p [p]: Broot [bro:t], Job [jop], Ybbs [ips]
  • c: ä, e, i, ö, ü, y előtt magyar c [ʦ], egyébként magyar k [k]: Celle ['ʦelə], Coburg ['ko:buʁx]
  • ch: ä, e, i, ö, ü, y előtt mint a j a kapj szóban [ç], egyébként mint az Ahmed h-ja [x]: China ['çi:na], Bach [bax]
  • ck: magyar k [k]: Fack [fak]
  • d: általában magyar d [d], szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt magyar t [t]: doot [do:t], Dood [do:t]
  • g: szó végén ä, e, i, ö, ü, y után mint a j a kapj szóban [ç]; máskor szó végén mint az Ahmed h-ja [x], egyébként magyar g [g]: ossig ['osiç], Burg [buʁx], Gaddern ['gadəʁn]
  • n: c, k, q, x előtt mint a leng n-je [ŋ], egyébként magyar n [n]: Bänk [bɛŋk], nee [ne:]
  • ng: mint a leng n-je [ŋ]: lang [laŋ]
  • qu: magyar k és félhangzós u kapcsolata [kw]: quick [kwik],
  • r: szó elején és magánhangzók között magyar r [r], egyébként lágynyelvcsappal képzett réshang (mint a francia r) [ʁ]: Bäre ['bɛ:rə], Brööd [bʁø:t]
  • s: magánhangzó előtt szó elején; magánhangzó után szó végén; két magánhangzó között magyar z [z], egyébkény magyar sz [s]: Sünn [zyn], Hüüs [hy:z], lesen ['le:zən], leest [le:st], Steen [ste:n]
  • sch: magyar s [ʃ]: Wisch [viʃ]
  • ß: magyar sz [s]: [os]
  • tsch: magyar cs [ʧ]: Quitsch [kwiʧ]
  • tz, z: magyar c [ʦ]: letzt [leʦt], Zippel ['ʦipəl]
  • v: szó elején magyar f [f], máskor magyar v [v]: vör [føʁ], geven ['ge:vən]
  • w: magyar v [v]: Wief [vi:f]
  • x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat [ks]/[gz]: nix [niks], Examen [eg'za:mən]

A kettős mássalhangzókat nem ejtjük duplán.

A w csak a szó elején állhat, ezzel szemben ß nem állhat szókezdetben.

A ck, tz elválasztása k-k, z-z: Bäk-ker, wiz-zen.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly a tőszótagon van, az idegen szavak megtarthatják eredeti hangsúlyukat.

[szerkesztés] Helyesírás

Sohasem választjuk el a következő betűkapcsolatokat: aa, ae, au, ay, ää, ch, ee, ei, eu, ie, oe, oi, oo, öö, sch, tsch, ue, uu, üü.

A főneveket német szokás szerint nagy kezdőbetűvel írjuk.

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] Névelők

Határozott névelők hím és nőnemben de, semlegesnemben dat. Hímnemben tárgy és részes esetben den.

Határozatlan névelő az en.

[szerkesztés] Főnév

A főnevek többes száma többféle képzésű lehet:

  • -(e)n: Barg - Bargen (hegy); Gadder - Gaddern (rács); tőhangzóváltozással: Spitt - Speten (nyárs); szóvégi mássalhangzó változásával: Tiet - Tiden (idő)
  • -er: általában tőhangzóváltozással, vagy a szó végi mássalhangzó változásával: Dook - Dööker (kendő), Lief - Liver (élet), Land - Länner (föld)
  • -s: Balken - Balkens (gerenda)
  • változás nélkül: Aal - Aal (angolna)
  • tőhangzóváltozással: Aas - Öös (dög), Foot - Fööt ('1láb)
  • szóvégi mássalhangzó változással: Deef - Deev (tolvaj)

Az eseteket már nem különbözteti meg a nyelv, egyedül a birtokos eset -s jele használatos: Navers Soot (a szomszéd kútja).

[szerkesztés] Melléknév

A nyelv még megkülönbözteti a nemeket a ragozás során, de itt is az egyszerűsödés felé tart a változás: en lüttjet Kind (egy kis gyerek), de kranke Bost (a beteg kebel).

[szerkesztés] Névmások

Személyes névmások: ik, du, he/hei - se/sei - et/'t; wi, ji, se. A tárgy és részes eset egybeesik, pl.: mi(k) (engem/nekem), di(k) (téged/neked).

[szerkesztés] Ige

Az ige megkülönbözteti az erős és gyenge ragozást.

Erős ragozás osztályai:

  • gripen - greep - grepen - grepen (megfog)
  • beden - bood - boden - baden (ajánl, utasít)
  • binnen - bunn - bunnen - bunnen (köt)
  • nemen - neem - nemen - namen (vesz)
  • lesen - lees - lesen - leest (olvas)
  • fragen - froog - frogen - fraagt (kérdez)

Gyenge igék egy osztályt alkotnak:

  • setten - sett (rak, helyez, ültet); wennen - wendt (fordít)

Az óhajtó mód csak második személyben képződik a tőből, más esetekben körülírással fejezik ki (főként a keem (jön) vagy a doon (tesz) igék segítségével): wat se sik inbill'n ded (mit be nem képzelne magának).

A létige (sein/wesen) ragozása:

  • Jelen idő: ik bün, du büst, he(i)/se(i)/et is; wi sünd, ji sünd, se sünd' (vagyok, vagy, ...).
  • Múlt idő: ik was/weer, du weerst, he(i)/se(i)/et was/weer; wi weren, ji weren, se weren' (voltam, voltál, ...).
  • Óhajtó mód: wees!/si! - weest!/siet! (légy! - legyetek!; csak ez a két alak létezik!)

Segédigék múlt ideje:

  • döög - döch (alkalmas)
  • dörf/dröff - dörv/dröff (szabad)
  • kann - kunn (tud (képes))
  • mag - much (bír)
  • mutt - müß (kell)
  • schall - schull (kell)
  • weet - wüß (tud (megtanult))

[szerkesztés] Példaszöveg

All Minschen sünd frie un gliek an Würd un Rechten up de Welt kamen. Se hebbt de Gaav vun Verstand un Geweten un schüllt sick as Bröers in de Mööt kamen.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek: Nyugati-germán nyelvek: Keleti-germán nyelvek: Déli-germán nyelvek:
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Skót | Angolszász Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál Longobárd/Langobárd | Ószász