Népetimológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Népetimológia vagy szóértelmesítés az a szóalkotási mód, amikor a nyelv beszélői egy új, számukra ismeretlen eredetű (vagyis „magányos”, más szavakhoz, úgynevezett szócsaládhoz nem kapcsolódó) szóból – azt elferdítve – „értelmes” szerkezetű szót alkotnak, szerkezetét átláthatóvá teszik.

A népetimológiával a beszélő egy elterjedt vagy terjedőben lévő idegen szó érthetetlennek, értelmetlennek tűnő etimológiai jelentését asszociatív módon igyekszik az anyanyelvéből már ismert szavai alapján értelmezni. (Ezért nevezik reszemantizációnak, „újraértelmesítésnek” is.) A népetimológia a szót átadó idegen nyelvet beszélő számára humoros jelenség is lehet.

A népetimológia közeli rokona a szándékos szóferdítés, ami szemben a népetimológiával tudatos szóalak-változtatás.

Példák:

  • latin: tuberosa ('gümős') > tubarózsa
  • görög el.: peronoszpóra > fene rossz pora
  • török: kara katna ('fekete madár') > kárókatona
  • szláv: samostrel ('magától lövő') > számszeríj
  • latin: capitulum ('fejecske') > káptalan
  • német: Durchdefekt > durrdefekt
  • orosz: фуфайка (fufajka) > pufajka
  • angol: Gem-kapocs ('ékkő', a gyártó nevéből) > gémkapocs
  • cigány: hohano ('csaló, hazug') > hóhányó
  • német: Ober-Enns > Óperenciás-tenger
  • angol: 7 UP > Zup

A szóferdítés sokszor nem félreértésből, hanem játékosságból fakad:

  • Zsiguli > Zsiga
  • Zaporozsec > Záporjóska
  • agronómus > ugrómókus
  • e-mail > emil
  • file, fájl > filé
  • helikopter > helikoffer

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] További irodalom

  • B. Lőrinczy Éva, Az alak, a jelentés és a mondatkörnyezet együttes hatása a népetimológia kialakulásában. In: Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 355–9
  • Beke Ödön, Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv, 56: 264–7, 399, 477
  • Gregor Ferenc, Népetimológia és szófejtés. In: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 97–107
  • Kálmán Béla, A népetimológia. In: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 165–9
  • Kálmán Béla, A népetimológia helységneveinkben. Magyar Nyelvőr, 91: 1–11
  • Kovalovszky Miklós, Népetimológia. In: Világirodalmi Lexikon. IX. kötet. Budapest, 1984. 217–8
  • Kovalovszky Miklós, Újabb népetimológiáinkról. In: Nyelvtudományi Értekezések 58. sz. 244–9
  • Nádai Pál, A magyar népetimológia. (Nyelvészeti Füzetek 27. sz.) Budapest, 1906.
  • Ladó János, Népetimológia. In: Nyelvművelő Kézikönyv II. kötet. Budapest, 1985. 279–80
  • Penavin Olga, A jugoszláviai magyar nyelvjárásokban jelentkező népetimológia. In: Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 446–51
  • Rónai Béla, A népetimológia a földrajzi nevekben. Névtani Értesítő, 7 (1982): 9–18