Lelkiismereti szabadság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

A lelkiismereti szabadság alapvető emberi jog, magában foglalja a személyes meggyőződés, világnézet, vallás szabad megválasztásának szabadságát.

Ez tehát egy gyűjtőfogalom, mely jóval tágabb a vallásszabadságnál, így pl. az ateista nézetek vállalása is beletartozik, mely nyilvánvalóan nem férne össze a vallás szabad megválasztásának jogával. A lelkismereti szabadság garantálása a jogállam egyik elsődleges feladata, mivel elképzelhetetlen egy szabad társadalom ott, ahol az állam polgárai jogszabályi kötelezettségük teljesítése okán – pl. törvénybe iktatják, hogy mely vallásokat nem lehet gyakorolni – lelkiismereti konfliktusba kerülnek önmagukkal.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A lelkiismereti szabadság terjedelme

A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos szertartások végzése útján, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy ha úgy gondolja kinyilvánítását mellőzze – tehát rejtve maradjon -, gyakorolhassa vagy taníthassa. A lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet. Nem tiltható be tehát vallási újság, vagy pl. ateista nézeteket valló tömegtájékoztatási eszköz. A lelkiismereti szabadságra való tekintettel lehetett a fegyveres katonai szolgálatot megtagadni Magyarországon, míg végül eltörölték a kötelező katonai szolgálatot.

[szerkesztés] Garanciális szabályok

Vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg. Állami nyilvántartásba vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot felvenni nem szabad, ilyen adatok alapján nem kategórizálhatók az állampolgárok. A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni.

[szerkesztés] Vallásgyakorlás speciális esetei

  • A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék, így tehát a szülő joga kiterjed arra, hogy kiskorú gyermekének vallásos nevelést adjon.
  • Az egyéni és közösségi vallásgyakorlást lehetővé kell tenni a szociális, egészségügyi intézményben gondozott, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott számára.
  • A katonai szolgálatot teljesítő a vallását szabadon gyakorolhatja.

E három garanciális szabály jelentősége azért nagy, mert a rendszerváltást megelőző szocialista diktatúra évtizedeiben éppen ezeken a vallásgyakorlás során speciális körülményű területeken nem valósult meg a lelkiismereti szabadság.

[szerkesztés] Lásd

személyhez fűződő jogok

Más nyelveken