Etelköz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Etelköz, történeti-földrajzi fogalom, amelyet az Árpád népe által, a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak. Az elnevezés egyetlen forráson, Bíborbanszületett Konstantin A Birodalom kormányzása című művén alapul (Aτελκoυζoυ, Aτελ και Oυζoυ..[1], ejtsd: Atelkuzu, Atelkeuzu). Az hogy pontosan melyik földrajzi helyet jelöli, a magyar őstörténet-kutatás máig megoldatlan, sarkalatos problémája.
A császár művének 38. fejezetében a következőt írja:
- „A besenyők földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Barukh, a második a Kubu, a harmadik a Trullosz, a negyedik a Brutosz, az ötödik a Szeretosz.”
A 40. fejezetben:
- „Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint Etelnek és Kuzunak neveztetik, és ott most a besenyők laknak.” (Vári Rezső 19. század végi fordítása)
Az így meghatározott földrajzi helyet Budai Ésaiás 1811-ből származó átírása nyomán nevezik a magyar történészek Etelköznek és a feltételezések szerint az elnevezés a Don folyót vagy általában folyóvizet jelentő ótörök eredetű etel és a magyar -köz szó összetételével keletkezett. (A Volga ótörök neve is Etil volt, a kazárok Volga-menti fővárosát pedig Itilnek nevezték.) A császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyónevet ad meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett. Az öt folyót általában a következőkkel azonosítják: Dnyeper (Barukh), Bug (Kubu), Dnyeszter (Trullosz), Prut (Brutosz) és Szeret (Szeretosz).[2]
Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a honfoglalás előtt. Itt folytak le olyan fontos események, mint például a vérszerződés, vagy egyes vélemények szerint a kavarok – a szakirodalomban sokszor helytelenül kabaroknak nevezett kazár népcsoport – csatlakozása. Etelköz fontos a magyar-szláv érintkezés kezdetének meghatározásában is. A kutatásnak tehát ki kellett terjednie arra is, hogy Árpád népe mikor költözött át Levédiából Etelközbe. Mivel a történész császár művében semmiféle támpontot nem nyújt egy időrend felállítására, ebben a kérdésben talán még nagyobb a bizonytalanság, mint a földrajzi hely meghatározásában.
A korszak meghatározó kutatói között Etelköz földrajzi helyével és Etelköz elfoglalásának idejével kapcsolatban a következő vélemények fordultak elő:
| Etelköz földrajzi elhelyezkedése | Etelköz elfoglalásának ideje | |
|---|---|---|
| Vámbéry Ármin (1895) | a Volga és a Dnyeper között | – |
| Hóman Bálint (1908) | a Dnyeper és a Duna között | – |
| Bartha Antal (1968) | az Al-Duna és a Dnyeper között | 820 |
| Győrffy György (1996) | a Dnyepertől nyugatra | 860 |
| Róna-Tas András (1996) | a Duna és a Dnyeper között | 670 |
[szerkesztés] Felhasznált források
- Erdélyi István: Őseink nyomában – A magyar őstörténet kutatása a 20. században, Masszi Kiadó, 2004, ISBN 963945446
- A magyar honfoglalás kútfői (szerkesztette: Pauler Gyula és Szilágyi Sándor), Magyar Tudományos Akadémia – 1900
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Egyes elméletek szerint a név az úzok népnevet takarja: Aτελ = folyó, και = és, mellé, Oυζoυ = úzok. Lásd: Kánnai Zoltán: Besenyők és úzok
- ↑ Honnan jöttünk Etelközből?


Based on work by