Szilágyi Domokos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szilágyi Domokos (* 1938. július 2. Nagysomkút; † 1976. november 2. Kolozsvár) erdélyi költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Szilágyi Domokos első verse 1956-ban az Utunkban jelent meg. Kolozsvárott a Bolyai Egyetemen 1960-ban magyar szakon végzett. Feleségül vette 1961-ban Hervay Gizellát költőt. Az első verseskötetét az "Álom a repülőtéren"-t 1962-ben nyomtatták ki. Az Igaz Szó és az Előre munkatársa volt. Betegnyugdíjat kapott 1970-ben. Az 1970-es évek elején bejárta Németországot és Skandináviát. Utolsó éveiben Kolozsvárott élt. Súlyos betegen saját kezével véget vetett az életének. Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben pusztult el. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és a gyermekük, Szilágyi Attila.

[szerkesztés] Kötetei

  • 1962 - Álom a repülőtéren (versek)
  • 1965 - Szerelmek tánca (versek)
  • 1965 - Utan, Tiberiu: Hószínű ég (versfordítások)
  • 1966 - Mese a vadászó királyfiról
  • 1967 - A láz enciklopédiája (versek)
  • 1967 - Garabonciás (versek)
  • 1967 - Történetek húszéven jelülieknek
  • 1969 - Búcsú a trópusoktól (hat vers)
  • 1969 - Kortársunk, Arany János (kismonográfia)
  • 1970 - Erdei iskola (versek)
  • 1971 - Fagyöngy (Palocsay Zsigmonddal)
  • 1972 - Sajtóértekezlet (válogatott versek)
  • 1974 - Felezőidő (versek)
  • 1976 - Öregek könyve (Plugor Sándorral)
  • 1978 - Tengerparti lakodalom (hátrahagyott versek)

[szerkesztés] Legismertebb versei

  • Bartók Amerikában
...
Dolgos állat az ember;
a cél: remény is egyben
Így hát a félt halál sem
oly kérlelhetetlen.
...
  • Játékok I
...
Hát játszunk ismét Európát
Úgyis csak játékra jó.
"Szárazhold helyett a tenger,
kocsi helyett hajó."
Hogy mindig csak valami helyett.
Vakvilágba, vakon.
Még az utolsó ítéletet is
átalhatom.

[szerkesztés] Külső források

Magyar Elektronikus Könyvtár

Más nyelveken