Méhkerék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Sarkadi |
| Rang | község
|
| Terület | 25,86 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5726 |
| Körzethívószám | 66 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Méhkerék község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Méhkerék Békéscsabától 34 km, Gyulától 21 km-re észak-keletre fekszik, a román határ mellett. Sarkadtól 6,3 km.
[szerkesztés] Története
Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal.
A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még az 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban.
1770 épült meg az első görögkeleti ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma.
1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát.
Az 1960-as évektől az itt működő néptánc csoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét.
A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő.
A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek – uborka, paprika, paradicsom – termesztésével foglalkozik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- a nyaranta megrendezett uborkafesztivál
- görögkeleti Ortodox Templom


Based on work by