Luxemburg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az országról szól. További jelentéséhez lásd: Luxembourg.

A Luxemburgi Nagyhercegség (vagy Luxemburg) minden oldaláról szárazföld által határolt ország Északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Az állam nevét magyarul Luxemburgnak, fővárosáét pedig Luxembourgnak írjuk.

A legnagyobb európai miniállam függetlenségét 1815-ben nyerte el. Felszínét az Ardennek és az Eifel-hegység uralja, déli része lankás lépcsővidék. Az óceáni éghajlat kedvez a mezőgazdaságnak. A Mosel folyó menti lejtőkön borszőlőt termesztenek. Fő ásványkincse a vasérc, melyre kohászat települ. Fővárosa Európa egyik pénzügyi központja.

Grand-Duché de Luxembourg
Großherzogtum Luxemburg
Grousherzogdem Lëtzebuerg
Luxemburg címere
(Luxemburg zászlaja) (Luxemburg címere)
mottó: Mir wëlle bleiwe wat mir sin
(Azok akarunk maradni, akik vagyunk)
Luxemburg elhelyezkedése
Hivatalos nyelvek francia, német, luxemburgi
Főváros Luxembourg
Nagyherceg Henri nagyherceg
Miniszterelnök Jean-Claude Juncker
Terület
 - Teljes
 - % víz
166.
2,586 km²
Elhanyagolható
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség
168.
442 972
171/km²
Függetlenség
 - Kikiáltva
 - Elismerve

1835
1867. május 11.
Pénznem Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna UTC +1
Himnusz Ons Hémécht
TLD .lu
Hívószám +352
(1) 1999 előtt: Luxemburgi frank
Kép:Lu-terkep.png

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A 963-ban alapított Luxemburg 1815-ben vált nagyhercegséggé, teljes függetlenségét azonban csak 1867-ben nyerte el. 1922-ben vám- és pénzügyi uniót alkotott Belgiummal, amihez 1944-ben Hollandia is csatlakozott.1948-ban, amikor az alkotmányból a semlegességi cikket törölték, belépett a NATO-ba. 1957-ben az Európai Közös Piac alapító tagja volt. Az EU több fontos intézménye jelenleg is az ország fővárosában található. 1999 óta tagja az EU Monetáris Uniónak.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Északi részét az Ardennek és az Eifel-hegység meredek falú, völgyekkel szabdalt, erdős fennsíkja alkotja, déli része lankás vidék a Moser és Sauel széles völgyeivel. Legmagasabbb pontja: Mount de Holdingen 565 m.

[szerkesztés] Vízrajza

Legjelentősebb folyók: Mosel (Moselle), Sauer (Süle).

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény-és állatvilága

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasági fejlettsége kimagasló, a GNP/fő értéke már Svájc hasonló értékét is meghaladja. A banki és biztosítási tevékenységek nemzetközi szinten meghatározóak, amelyből a GDP-jének több mint 20%-a származik. A túlnyomórészt külföldi tulajdonú bankok által előállított profit az 1990-es évektől napjainkig több mint 20%-al nőtt évi átlagban. A kedvező pénzügyi szabályozásoknak és adózási feltételeknek köszönhetően Európa vezető off-shore területe. A munkavállalók 1/3-a külföldi napi ingázó, naponta utazik ki az országból és tér haza. Nemzeti valutája: euró, korábban luxemburgi frank volt. GNP: 18, 76 USD. GNP/fő: 41 770 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság: 1%, ipar: 30%, szolgáltatások: 69%. A világ vezető szolgáltatásexportőre. Áruimportjában az ásványi anyagok, nyersanyagok és energiahordozók vezetnek. Külkereskedelmi kapcsolatainak közel 90%-át az Európai Unión belül bonyolítja le.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Népessége: 468 571 fő. Népsűrűség: 171 fő/km2/.Népességnövekedési ráta: 1,25%. Várható átlagos élettartam: 77 év. Csecsemőhalandósági ráta: 4,7 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Népek: luxemburgi (70%), portugál (10%), olasz (5%), német (3%), francia (3%) belga (3%). Vallás: római katolikus (95%).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland