Miskolc tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

1-es és 2-es villamos a belvárosi Széchenyi utcán
Nagyít
1-es és 2-es villamos a belvárosi Széchenyi utcán

Miskolc tömegközlekedéséről egy cég, a Miskolc Városi Közlekedési ZRt., vagy MVK ZRt. (korábban Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely több más város tömegközlekedési cégével ellentétben nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolcát.) A város járműparkja buszokból és villamosokból áll, 45 busz- és 2 villamosvonal van. A villamosközlekedés jelenleg egy vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost. A buszok jellemzően sötétkékek, a villamosok többnyire citromsárgák (az újabbak pirosak).

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrendszerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik, ennek a turisztikai vonzerőt leszámítva más jelentősége nincs.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A miskolci tömegközlekedés története

A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt
Nagyít
A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a Belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon (egy 1871-ből fennmaradt rendelet, mely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben).

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni. A villamosvonalat dr. Csáthy Szabó István tervezte. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.

1959-es Ikarus 31 típusú busz
Nagyít
1959-es Ikarus 31 típusú busz

1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. (Jelenleg naponta 90 000-en utaznak Miskolcon csak a két villamosvonalon; a buszokkal együtt 430 000-en.) A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg.

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrendszerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrendszerinti autóbuszjárata.

Rába Premier 291 típusú busz
Nagyít
Rába Premier 291 típusú busz

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-től közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A II. világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.

Új Neoplan Centroliner N4522 busz
Nagyít
Új Neoplan Centroliner N4522 busz

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemreméltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.

A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrendszerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.

Az MVK ZRt. 2006-ban bevezetett új logója
Nagyít
Az MVK ZRt. 2006-ban bevezetett új logója

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. Ez sok kritikát váltott ki.

Egy átlagos megállóban naponta 150 járat halad át, ami 8 perces átlag követési időt jelent.

A közlekedés korszerűsítésére újabb és újabb tervek születnek, időnként felmerül a trolibuszok bevezetése, illetve az Avasra közlekedő siklóvasút ötlete is, ezek azonban a mai napig csak tervek maradtak. Tervbe vettek még egy Diósgyőrbe közlekedő gyorsvillamosjáratot is.

2005-től a cég neve MVK ZRt.

[szerkesztés] A járműpark

  • 214 darab busz, ebből 144 csuklós; 45 alacsonypadlós (ezeket a tolószékben ülők is tudják használni). Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3B, 5, 11, 15, 19, 20, 23, 24A, 24B, 29, 36, 38, 39, 67, 68.
  • 46 darab villamos. (2006-os adat)
  • Az alábbi vonalakon kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek: 20, 24A, 38

[szerkesztés] Buszok

Autóbusz-járműpark
Nagyít
Autóbusz-járműpark
  • 1 Ikarus 31 (nosztalgiabusz 1951-ben készült)
  • 1 Ikarus 250 (különjárati busz és télen síjárat)
  • 26 Ikarus 260
  • 37 Ikarus 280 (csuklós)
  • 4 Ikarus 412 (alacsonypadlós)
  • 9 Ikarus 415
  • 20 Ikarus 435 (csuklós)
  • 2 Rába Premier 091
  • 6 Rába Premier 291 (csuklós)
  • 6 MAN NL 223 (alacsonypadlós)
  • 20 MAN SL 223
  • 42 MAN SG 263 (csuklós)
  • 35 Neoplan Centroliner N4522 (csuklós alacsonypadlós)
  • 1 MAN RH-413 (különjárati busz)

[szerkesztés] Villamosok

  • 1 FVV HCS-3 (nosztalgiajármű 1962-ben épült)
  • 1 FVV HCS-10
  • 18 CKD Tatra KT8D5 (1V járaton üzemel)
  • 19 Siemens E1 (2V járaton üzemel)
  • 6 Lohner C3 (pótkocsi)
  • 1 M5 (hóseprő)

[szerkesztés] Járatok

[szerkesztés] Buszok

  • 1: Tiszai pályaudvarMajális-park
    (néhány járat a Vasgyár érintésével)
  • 1A: Tiszai pályaudvar – Berekalja
  • 101: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth
  • 101B: Szondi György u. – Diósgyőr
  • 2: Búza térTapolca
    (oktatási napokon reggel az Egyetemvároson át)
  • 3: Búza tér – Szirma
  • 3A: Búza tér – Berzsenyi Dániel u. (Martinkertváros)
  • 3B: Búza tér – Kisfaludy utca (Martinkertváros)
  • 4: Búza tér – Görömböly
  • 5: Diósgyőr – Lillafüred
    (napi két járat a Vadasparkon át)
  • 6: Újgyőri főtér – Pereces
  • 7: Búza tér – Felsőzsolca
  • 8: Repülőtér – Húskombinát
  • 9: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc u.
  • 11: Búza tér –> Árok utca -> Bábonyibérc -> Búza tér
    ('Y' útvonalú járat)
  • 12: Repülőtér – Egyetemváros
  • 14: Repülőtér – Farkas A. u (Hejőcsaba)
  • 15: Diósgyőr – Ómassa
    (utolsó járat lillafüredi betéréssel)
  • 16: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya)
    (néhány járat tovább Lyukóbánya fordulóig)
  • 17: Tiszai pályaudvar – Vízitelepek
  • 18: Repülőtér – DIGÉP
  • 19: Újgyőri főtér – Komlóstető
 
  • 20: Repülőtér – Egyetemváros
  • 21: Tiszai pályaudvar – Kandó Kálmán u.
  • 22: Centrum – Egyetemváros (csak iskolaidőben)
  • 23: Tiszai pályaudvar – Berzsenyi Dániel u. (Martinkertváros)
  • 24: Repülőtér – Hejő-park
  • 24A: Repülőtér – Búza tér
  • 24B: Búza tér – Egyetemváros
  • 29: Újgyőri főtér – Avas kilátó
    (oktatási napokon reggel az Egyetemvároson át)
  • 31: Avas kilátó – Tiszai pályaudvar
  • 32: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
  • 33: Avas Városközpont – DIGÉP
  • 34: Avas Városközpont – Bodótető
  • 35: Avas kilátó - Centrum
  • 35É: Avas kilátó - Centrum (éjszakai járat)
  • 36: Avas kilátó – Nagyváthy u.
  • 38: Arany János u. – Tampere városrész
  • 39: Avas kilátó – Újgyőri főtér
  • 44: Centrum - CORA Hipermarket
  • CORA: Cora Hipermarket – Avas kilátó (ingyenes járat)
  • 67: Újgyőri főtér – Lomb u. (Komlóstető)
  • 68: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
  • Síjárat: Diósgyőr – Bánkút (csak télen)
    (első járat Tiszai pu.-tól, utolsó Tiszai pu.-ig)

[szerkesztés] Villamosok

  • 1V: Tiszai pályaudvar – Diósgyőr
    (az első és utolsó járatok villamospótló buszok)
  • 2V: Tiszai pályaudvar – Vasgyár

[szerkesztés] Egyéb

  • Az MVK.ZRt. üzemeltet két gyorsjáratot 101 és 101B jelzéssel és egy express járatot jelzéssel, valamint egy ingyenes járatot CORA jelzéssel.
  • Az operafesztivál és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is a 2V viszonylaton (egyedi menetrend alapján közlekedik).
  • az MVK ZRt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.
  • Sokan kritizálták, hogy a cég miért ZRt.-nek írja a nevét Zrt. helyett. A válasz rendkívül prózai: a Cégbíróság ilyen néven jegyezte be a társaságot 2005-ben.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.


Tömegközlekedés a magyar városokban
Budapest | Debrecen | Győr | Miskolc | Pécs | Szeged

Más nyelveken