Egeraracsa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Keszthely–Hévízi |
| Rang | község
|
| Terület | 7,03 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8765 |
| Körzethívószám | 83 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Egeraracsa község Zala megyében, a Keszthely–Hévízi kistérségben.
[szerkesztés] Fekvése
Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el. A településre a Galambok–Zalaszentgrót mellékútra vezető Dióskál irányába tartó bekötőút vezet. A községbe Keszthelyről és Pacsáról rendszeresen érkeznek buszok, de Zalaegerszegre és Zalakarosra is több járat indul innen.
[szerkesztés] Története
Aracsa első említése 1019-bõl mint a zalavári apátságnak adózó hely való, és a 12. században is a zalai vár földje maradt. Az 1220-as években jutott az Aracsai család tulajdonába, akik mindvégig birtokosok maradtak. Elsõ temploma 1237-ben épült. Az 1530-as évektõl kezdve a törökök többször elpusztították a két települést. A legsúlyosabb csapást 1568-ban mérték. A 18. században fõleg nemesek telepedtek le Aracsán, amíg Eger jobbágyfaluvá vált. Egeraracsa Eger és Aracsa 1880-as egyesítésébõl jött létre.
A II. világháborúban a falu sok katonát vesztett. Az 1945-ös földosztás során nagy mennyiségű földet tudtak szétosztani, beleértve az esztergályi jezsuiták gyümölcsöseit is. A község a turizmus adta lehetõségeit még nem használta ki.Az elvándorlás Egeraracsát ma nagyban sújtja.


Based on work by Leicester,