Ismérv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ismérvnek nevezzük a statisztikában egy sokaság egyedeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk. Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek.

Az ismérvek fajtáit az alábbi táblázat tartalmazza.

Fajta Példák
Területi ismérv ország, város, megye
Időbeli ismérv nap, hónap, év
Tárgyi ismérv
  • Minőségi ismérv
  • Mennyiségi ismérv

nem, iskolai végzettség
nyereség, életkor, jövedelem

A sokaság egyedeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai. Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók.

A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig). Ezek az ismérvek azonban így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával: erről részletesebben lásd a Mérési skála című részt.

[szerkesztés] Mérési skála

  • Nominális szint
- Pl: férfi vagy nő
- Nem sorolható minőség szerint
- Mérés: Chi squared
  • Ordinális szint
- Pl: egészség (különböző szintek-nagyon jó, jó, közepes, rossz)
- Sorrendbe lehet rakni de nem lehet az állítások között távolságot meghatározni
- Mérés: Rangkorrelációs együttható
  • Intervallum szint
- sorrend + távolság de nincs kiinduló pont; nem lehet megmondani, hogy hányszor jobb
- pl: IQ, Celcius
- Mérés: Pearson korreláció
  • Aránymérő szint
- pl: jövedelem, tömeg, testsúly stb.
- Mérés: Pearson korreláció