Vaján

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vaján (szlovákul Vojany) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2001-ben 797 lakosából 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány volt.


[szerkesztés] Fekvése

Nagykapostól 6 km-re nyugatra a Laborc bal partján fekszik, 102 m tengerszint feletti magasságban.

[szerkesztés] Története

A vajáni határban már a 9.-10.századból találtak nyomokat. A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiához, Péter és Pál ungi várurakhoz tartozott. A 13. és 14. századból származó okiratok alapján Vaján ősi neve Voyan és a 15. században Wayán alakban bukkan fel. Régészeti, történelmi és nyelvtudományi iratok olyan szemléletekhez vezetnek, hogy Vaján már a 9.-10. században létező településhez tartozott. 1292-ben Vaján a csicseri nemességhez tartozott. Zsigmond király 1425-ben engedélyt adott a csicseri nemeseknek Vaján mellett várat építeni. A 16. és 17. század között Vaján közepes nagyságú falu volt alattvaló néppel. A 17. és 18. század elején csökkent az alattvalók száma. A 18. században Vaján lakossága református, magyar nép. Csicsery Ambrus 1617-ben templomot épített a vajáni reformátusoknak. Ez a templom a mostani temető dombján állt pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. 1798-ban tűzvész pusztított, amely az egész falut hamuvá tette. Új templomot 1839-ben építettek a falu közepére, amelyet legutóbb 2003-ban újítottak fel.

1910-ben 603, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar egyházi alapiskolája. [1]

Más nyelveken