Vita:Magyar kultúra napja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Biztos, hogy a szerzo engedelyt adott ennek atvetelehez?
http://www.sopron.hu/netelkedo/3/v4/nap.htm
Ünnepeink sorában évek óta, mindjárt az újév kezdetének közelében ott található a Magyar Kultúra Napja. Igaz, ez az ünnep nem mérhetõ valamely történelmi esemény évfordulójához, még csak nem is jelöli pirossal szedetten a naptár, de mégis lényeges, mégis fontos. Hiszen ez a nap az év többi napja között, amikor a magyar kultúra teljes egészére próbálunk figyelni, amikor rendezvények sora emlékeztet valamennyiünket évezredes gyökereinkre, hagyományainkra, nemzeti tudatunkat meghatározó múltunkra.
Felhívja figyelmünket azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok forgatagában meg tudtunk õrizni, s amelyeket magunkénak hiszünk, vallunk. Talán ilyenkor döbbenünk rá mennyi, de mennyi érték, szellemi és tárgyi alkotás gazdagítja életünket, teszi színesebbé, sokszor elviselhetõbbé napjainkat. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények, sokan és sokféleképpen próbálnak egy - egy program, esemény kapcsán felvillantani valamit kulturális, mûvészeti életünk értékei közül, azon a napon, amikor talán a számunkra legszebb lírai alkotás megszületett 1823-ban. Kölcsey Ferenc költõ, író, kritikus, a reformkori irodalom és költészet egyik legnagyobb alakja ekkor vetette papírra Himnusz címû költeményét.
"A bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása, a törvénytelen újoncozás és adószedés idején forrong az ország, az önkényes rendeletek nemcsak az ország függetlenségét veszélyeztetik, hanem a kiszipolyozott jobbágyság nyomorát is fokozzák. A válságos helyzetben a költõ számot vet múltjával, fölidézi a honfoglalás és Mátyás dicsõ harcának jeleneteit, majd a nagy nemzeti katasztrófákra, a rabló mongol dúlásra, a török rabigára, a nemzet bukására emlékeztet a költõ versében. Zrínyi korába helyezi magát "a magyar nép zivataros századaiba", mint a költemény alcíme is mondja, s ezek szellemében Istenhez fordul a százados szenvedések jogán, mellyel a nemzet levezekelte bûneit, remél egy jobb jövõt. A nemzeti bûnök emlegetése nemcsak mûvészi alkalmazás a 16. - 17. század vallásos szellemû hazafias költészetéhez, hanem fájdalmas önbírálat is. A prédikátori hangvétel és a kurucokat idézõ rímszavak esztétikai érvényesítõi a költemény szemléletének. A Himnusz elõször az 1829. évi Aurórában jelent meg, majd miután 1844-ben Erkel Ferenc megzenésítette, a reformkori magyar hazafiság - a Szózattal együtt - lelkesítõje lett a szabadságharcos honvédek hõsi harcának, majd az önkényuralommal szemben való ellenállásnak buzdító éneke: Nemzeti Himnuszunk."
Bodor-Palkó Pál részlet
- Kedves Wikisek,
Egyelőre ez a csonk semmivel sem tartalmaz több információt, mint amit a Január 22 oldal ugyanerről kétszer (1. Kölcsey 2. ünnep) ír. A jelenlegi formájában akár törölni is lehetne ezt a szócikket, egyszerűen redirektet hagyva a Magyar Kultúra napjától a Január 22-höz. Ráadásul az it megadott link nem működik! A felettem szólókhoz pedig annyit: tessék szépen a Kölcsey Ferenc, meg a Himnusz szócikkeket megírni, de ezek az információk nem tartoznak a Magyar Kultúra napja szócikkhez!!! Ne keverjük össze a jelet és a jelölt dolgot és az alkalmat. --Millisits


Based on work by