Várkesző
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Pápai |
| Rang | község
|
| Terület | 6,41 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8523 |
| Körzethívószám | 89 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Várkesző község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Rába folyóhoz közel, Egyházaskeszőtől 2 km-re északnyugatra található. A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van. Hídja a Rábán jelentős közúti és vasúti átkelőhely.
[szerkesztés] Története
1954-ben csatolták Veszprém megyéhez. A XV. Század közepe óta több néven is említik az oklevelek: Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykeszőnek. Első hivatalos említése 1361-ből ismert: Waryobaggakezu. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt.Előnevét a Rába folyó partján épült vízivárról kapta, amelynek földbástyaszerű kiemelkedését ma is látni lehet. Már az őskorban is lakott hely volt. A vízivárat körülfogta a Rába vize, természetes védővonalat vonva a vár köré. A keszői püspökségi vár már az Árpádok korában a Rába egyik védőpontja volt.Utónevét többféleképpen értelmezik. Valószínű, hogy a Keszi=Kesző törzsnévből ered. Legnagyobb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt. Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek. Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
A keszői vár romjai, templom, háborús emlékmű...


Based on work by Tufa,