Országbíró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A tisztség kialakulása

1130 táján tűnik fel először, mint udvarispán (curialis comes), aki a nádor korábbi udvari ellátást felügyelő, udvartartást irányító szerepkörét vette át. Ekkor ő irányította az udvarbirtokokat, s bírói helyettesként a királyi jelenlét ítélőszékét. Országos bíróvá a 13. század elején lett, amikor az udvari gazdasági teendőket átadta a tárnokmesternek. Munkáját a familiárisai közül választott alországbíró és ítélőmesterek segítették.

[szerkesztés] Jogkörei

Az országbiró (latinul judex curiae regiae), a nádor után következő nagybirája volt az országnak és aki mint ilyen, hiteles pecsét alatt birói parancsokat bocsáthatott ki, bizonyításokat, megbizásokat a hiteles helyekhez adhatott. I. Mátyás az állam birói intézményét rendezvén, 1486-iki dekretumában az országbirót a második helyre, a nádor után sorolja; később a hétszemélyes tábla közbirája és a nádor akadályoztatása esetében elnöke (1723. XXIV. t.-c.), a királyi táblához pedig kinevezte az országbirói itélőmestert, az al-országbirót. Az 1608- k. e. III. t.-c. szerint az országbiró a nádor halála után egy év mulva a király helyett a nádorválasztó országgyülést összehivja, valamint még a főrendi táblának és a helytartó tanácsnak tagja és másodelnöke volt. A 19. század végére azonban az országbiró állásának közjogi jelentősége sokkal csekélyebb volt; az 1896. LIV. t.-c. értelmében az országbiró a Kuria semmítő osztályának elnöke volt, az 1881. LIX. t.-c. alapján a semmítőszék a legfőbb ítélőszékkel egyesíttetvén, a királyi Kuria elnöke lett. De az 1884. XXXVIII. t.-c. az országbirói állást elválasztotta a tényleges biráskodástól és ez időtől közjogi szereplése abban állt, hogy mint zászlós úr a főrendiháznak tagja volt és a király koronázása alkalmával a királyi pálcát vitte.



[szerkesztés] Udvarispánok

Név Udvarispánság ideje Udvarispánsága alatti uralkodó Megjegyzés
Miklós 1208-10 II. András Szák nembeli
Gyula 1212-13 II. András Kán nembeli

[szerkesztés] Királynéi udvarispánok

Név Udvarispánság ideje Udvarispánsága alatti uralkodó Megjegyzés
Gyula 1221-22 II. András Kán nembeli
Miklós 1222-25 II. András Szák nembeli

[szerkesztés] Országbírók

[szerkesztés] Árpád-kor

Név Országbíróság ideje Országbírósága alatti uralkodó Megjegyzés
Gyula 1235-39 IV. Béla Rátót nembeli
Andor 1239-41 IV. Béla Serafil fia
Pál 1241-42 IV. Béla Geregye nembeli
Demeter 1242-45 IV. Béla Csák nembeli
István 1245-46 IV. Béla Gutkeled nembeli
Lóránt 1246-48 IV. Béla Rátót nembeli
Pál 1248-53 IV. Béla Geregye nembeli
Henrik 1253-60 IV. Béla Kőszegi
Lőrinc 1260-67 IV. Béla Kemény fia
Ernye 1267-69 IV. Béla Ákos
Miklós 1269-70 IV. Béla

[szerkesztés] Anjou-kor

Név Országbíróság ideje Országbírósága alatti uralkodó Megjegyzés
Sándor 1324-28 I. Károly Köcski
Pál 1328-49 I. Károly, I. Lajos Nagymartoni
Tamás 1349-54 I. Lajos Szécsényi
Miklós 1354-55 I. Lajos Drugeth
Miklós 1355-59 I. Lajos Szécsi

[szerkesztés] Vegyesházi királyok kora

Név Országbíróság ideje Országbírósága alatti uralkodó Megjegyzés
Perényi Péter 1415-23 Zsigmond Simon fia
Kompolti István 1423-25 Zsigmond Péter fia

[szerkesztés] Források

  • Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986 ISBN-963-14-0582-6