Vita:Fogalomírás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

"Többszörös" linkek

Nem tudom, helytelen-e az, hogy ha egyazon cikkben egy "linkelendő" kifejezés többször fordul elő, akkor a kifejezés minden előfordulását "meglinkeljük". Azt a gyakorlatot szoktam követnei, hogy mondatonként vagy bekezdésenként is, vagyis sűrűn linkelek. Szerintem egy hosszabb szövegben nem hiba egy "többszörös link", bár ezen nem fogunk összeveszni; ha többeknek nem tetszik, én nem ragaszkodom hozzá, hiszen néha jelentős pluszmunkát jelent. De ha még jól emlékszem, a papírra írt lexikonokban a többszörös linkelés a szokásos eljárás (pl. a Természettudományi Kislexikonban és társaiban).

Irtsuk ki a többszörös linkeket? Kinek mi a véleménye? Gubbubu 2004 május 10, 22:02 (CEST)


Ezt a kérdést én is épp most vetettem föl a Portán, mivel nem csak erre a cikkre vonatkozik. Ott leírtam azt is, mennyiben látom előnyét, ill. hátrányát annak, ha egy témára mindig csak egy link van; lehet mérlegelni. Nekem egyébként úgy rémlik, hogy a lexikonokban nem szoktak egy szócikkben egyazon másik szócikkre egynél többször „linkelni”.

--Adam78 2004 május 10, 22:19 (CEST)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Ez jó link lehet

[szerkesztés] egyértelműsítés

A kínai kép-írásokat is nevezik fogalomírásnak (ideográfia). Ha jön egy kultúrtörténész szerkesztő, lehet, hoyg egyértelműsítésre lesz szükség. Nem értek a dolog e részéhez. Gubb 2005. április 14., 17:41 (CEST)

[szerkesztés] Rohadt bénák a Wiki táblázatok

Mármost akkor

├───┬── A
       │
       └── B

így sem az igazi tulajdonképp, nem lehet megoldani, hogy egybefollyanak a vonalak, de vajon körbefuttatni lehet?

Ennek ugyanúgy kellene kinéznie, ahogy a cikkbe van. 0 pontos sorköz kellene a sorok közt, ne legyenek elcsúszva a vertikális vonalak, stb.

Nem lehetne úgy div-vel megcsinálni, hogy az egész div legyen középre rendezve, de anélkül, hogy a div sorai középre rendezettnek számítsanak (tahát maguk a sortabok a div középre rendezett tabjához képest mind ugyanott kezdődjenek??

Gubb 2005. április 14., 17:41 (CEST)


Ehhez nem kell táblázat:

Mármost akkor megnézzük, kipróbálásilag, hogy  ├───┬── A
                                          │
   └── B
körbefuttatható -e a szöveg.

Sajnos nem.

vagy ha középre kell:

Nézzük meg, itt igaz-e hogy 100000+lé:

├───┬── A

    │
    └── B B

az egyben integrálja a limfocitikus heterozigóták policirkuláris mitokondriumait?

Igen! Már alakul tkp. Gubb De itt is elcsúsznak a vonalak.

--grin 2005. április 16., 00:47 (CEST)

Ahh, köszönöm. Még emésztem. Gubb 2005. április 16., 00:54 (CEST)

Ehh. Nem az igazi. Gubb 2005. április 16., 01:08 (CEST)

Nem csúsznak el, ha nem cseszed el a szöközök módját (nbsp) és darabszámát. :-) --grin 2005. április 18., 00:26 (CEST

De, az első módszernél mindenképp elcsúsznak (a felső lefelé vonal és az alsó felfelé vonal közt rés marad, semmiképp sem áll össze egyetlen egységes vonalrendszerré, megtörik), azonkívül 600 nbsp-t kell beírni, ami teljesen komolytalanná teszi a módszert. A másik módszert még majd próbálgatom, de valószínűleg ott is elcsúszik. Gubb 2005. április 18., 08:44 (CEST)

Sajnos nem tudom, melyik az „első” és a „második” módszer. Én kettőt mutattam, az szerintem egyik sem csúszott el. De persze az alapprobléma az, hogy nem tudom, hogy mit és miért is akarsz. :-) --grin 2005. április 18., 21:56 (CEST) Két módszert mutattál, én "elsőn" az általad elsőként mutatott módszert értettem (amely úgy kezdödik hogy "< stile =". Hogy mit akarok, azt leírtam, csak sajnos nem tudom világosan megfogalmazni, mert nem ismerem a HTML- szaknyelvet eléggé (megpróbáltam MS Word-nyelven elmondani, de gondolom, számodra meg az a kínai). Majd még próbálgatok mondani is meg kísérletezgetni is. A baj ott van, hogy két függőleges vonal, melyek két egymás alatt elhelyezkedő sorban vannak, nem állnak össze egyetlen, két sor magas függőleges vonallá, ha körbefuttatni akarod a szöveget, hanem ha törölsz egy szóközt, akkor is elcsúsznak egy kicsit, ha beírsz egyet, akkor is. Gubb

[szerkesztés] Részletesség

Fiúk, elképesztő, amit itt összeszedtetek, ez már lassan könyv :) --Serinde 2005. április 15., 11:14 (CEST)

Köszönjük! @:-) Remélem, hogy van egy-két fiatal az országban, akik számára egyben nagyon hasznos könyv is lesz!

~Frege Forever~
   \ G /
    \|/ 
     |
    / \
   /   \
Gubb 2005. április 15., 11:40 (CEST)

[szerkesztés] Kvantorok

A betett kép egyelőre ezeket feleslegessé tette. Gubb

             ω  
├──────────┐  ┌───── Φ(ω) 
           ╰─╯  

„Minden omega egyedre igaz a Φ tulajdonság”

  • E-kvantifikáció vagy egy egyetemes tagadás (univerzális kvantifikáció (tagadó ítéletre)
             ω 
├──────────┐  ┌───┬── Φ(ω) 
           ╰─╯

„Egyetlen omega egyedre sem igaz a Φ tulajdonság” (mindegyikre a Φ tagadása igaz)

  • I-kvantifikáció vagy részleges állítás, a modern logikában egzisztenciális kvantifikáció (állító ítéletre)
             ω 
├───┬──────┐  ┌───┬── Φ(ω) 
           ╰─╯

„Van olyan egyed, amelyre igaz a Φ tulajdonság” (furcsa módon ez a tradicionális logikában állítónak tartott ítélet Frege rendszerében kétszeresen is tagadó, mivel a „van olyan egyed, melyre Φ igaz” egzisztenciális állítást magában foglaló univerzális formára hozva a „Nem minden omega egyedre igaz Φ tagadása” állítást kapjuk).

  • O-kvantifikáció vagy részleges tagadás, a modern logikában egzisztenciális kvantifikáció (tagadó ítéletre)
             ω 
├───┬──────┐  ┌────── Φ(ω) 
           ╰─╯

„Van olyan egyed, amelyre nem igaz a Φ tulajdonság” (ti. „nem minden ω-ra igaz Φ”, ami valóban azt jelenti, hogy van olyan, melyre nem igaz).

[szerkesztés] Egy kis esszé

Hogy lássunk olyan levezetést, melyben negáció is szerepel, demonstráljuk a kétdimenziós fogalomírás erejét, és még egy harmadik célból is; adunk még egy levezetést, de Frege eredeti jelölésmódjával (kiderül majd, itt az „eredeti” kifejezés minősítő értelmét sem lehet tagadni!). Írjuk fel a 26). tételt (Frege számozásában a 9).) Frege eredeti szimbólumaival:

        26).               ├────────┬──┬──┬── C
                                    │  │  └── A
                                    │  └──┬── C
                                    │     └── B
                                    └─────┬── B
                                          └── A

Azonnal látható, hogy ha a 26). tételben, annak 3 „ága” közül a legalsóban a B formula helyére a ~~A→A formulát helyettesítjük (természetesen a helyettesítést a B formula egyéb előfordulásainak helyén is elvégezve), akkor ez a legalsó ág teljesen ugyanaz lesz, mint a 1). axiómaformula, ha abban a B formula helyébe a ~~A formulát helyettesítjük; és így a 26). formula másik két ága (illetve ami a behelyettesítés után válik belőlük), leválasztható:

        27).              ├────────┬───┬────┬─────── C
                                   │   │    └─────── A
                                   │   └──┬───────── C
                                   │      └─┬─────── A                                           
                                   │        └──┬──┬─ A
                                   │
                                   └────┬───┬─────── A
                                        │   └──┬──┬─ A
                                        └─────────── A
/ T26; B | ~~A→A

Hiszen ha felírjuk az említett módon az említett axiómát:

        28).               ├───────────┬──┬─────── A
                                       │  └──┬──┬─ A
                                       └────────── A
/ Ax1; B | ~~A

A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:

        29).               ├───────────┬──┬────────── C
                                       │  └────────── A
                                       └──┬────────── C
                                          └──┬─────── A
                                             └──┬──┬─ A
/ MP 28., 27.

Itt már nagyobb gondban vagyunk. A formula alsó ága („ágnak” a továbbiakban az ítéletvonaltól eredő fő tartalomvonalról függőlegesen leágazó tartalomvonalhoz tartozó formulákat értjük, „alsóbbnak” pedig azokat az ágakat, melyek az ítéletvonalhoz közelebb ágazódnak le); (A→A)→C alakú. Az ilyen implikációs formulákra nézve, melyek előtagja is implikáció – nevezzük az ilyeneket balrekurzívnak – az axiómák közvetlenül nem használhatóak (mert mindegyikük, vagy mindegyikük előtagja olyan implikációs formula;melynek (elő-)utótagja az implikációs formula, nem pedig az (utó-)utótagja). Frege előnyben részesítette az A→(B→C) alakú, jobbrekurzív formulákat. De ez a gond is megoldható, ha az eddigieknél kicsit bonyolultabb behelyettesítést alkalmazunk: a legelső kínálkozó utótagot (C) helyettesítsük egy olyan implikációval, melynek előtagja tetszőleges, utótagja pedig a legalsó ág előtagja. Tehát a C helyébe írjuk be például, hogy X→(~~A→A). A következő adódik:

        30).               ├───────────┬──┬──────────── X→(~~A→A)
                                       │  └──────────── A
                                       │
                                       └──┬─┬──┬─────── A
                                          │ │  └──┬──┬─ A
                                          │ │
                                          │ └────────── X
                                          │
                                          └────┬─────── A
                                               └──┬──┬─ A
/ T29; C | X→(~~A→A)

Így elértük, hogy az alsó ág axiómaformula legyen, mégpedig a következő:

        31).               ├──────────────┬───┬───┬─────── A
                                          │   │   └──┬──┬─ A
                                          │   │
                                          │   └─────────── X
                                          │
                                          └───────┬─────── A
                                                  └──┬──┬─ A
/ Ax1; A | (A→A), B |X

A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:

        32).               ├────────────┬──┬───┬────────── A
                                        │  │   └─────┬──┬─ A
                                        │  └────────────── X
                                        └───────────────── A
/ MP 31., 30.

[szerkesztés] Figyelem: innetől kezdve hibás!

Ez pedig olyan ítélet, melyhez könnyűszerrel találunk olyan helyettesítést, ami után az 1). axiómát újra alkalmazhatjuk: az X tétel, mely máshol nem is fordul elő, szinte kínálja, hogy helyettesítsük a B→A formulával (de B itt is tetszőlegesen választható). Ezzel a 32). formulából keletkező 33). formula két alsó ága nem lesz más, mint az 1). axióma:

        33).               ├────────────┬──┬───┬────────── A
                                        │  │   └─────┬──┬─ A
                                        │  │
                                        │  └───┬────────── A
                                        │      └────────── B
                                        └───────────────── A
/ T32; X | (B→A)

A leválasztás után marad a következő ítélet, mely egy újabb levezetett törvény:

        34).               ├───────────────────┬────────── A
                                               └─────┬──┬─ A
/ MP Ax1., 33.

Ez tehát az 5). számú ~~A→A axióma! Most már, az előbb említett demonstratív jellegű célok elérésén túl azt is megmutattuk, hogy Frege axiómái nem függetlenek, redukálhatóak lennének.

[szerkesztés] Frege-axiómarsz. függetlensége stb.

Már Ruzsa Imre is észrevette (hacsak nem előtte valaki; de ő mindenesetre említi (kb. 66. old.), hogy pl. a 3). axióma; Frege számozásában a 8). formula; levezethető az első két axiómából ( az 1). és 2). formulákból ). A David Hilbert által megadott axiómarendszer az ítéletkalkulusra mindössze 3 db. axiómából áll: Frege 1)., 2). és 4). axiómájából; a másik három egyenlőségjel- és kvantormentes axióma ( 3).; 5)., 6).) felesleges. Egy összevonást már Frege is javasol a Fogalomírás előszavában: „Utólag vettem észre, hogy a (31.) és (41.) formulák összevonhatóak az egyetlen a=a formulába; és ezzel néhány további egyszerűsítés lehetségessé válik.” Tehát az 5). axiómát, ~~A→A-t össze lehet vonni a 6).-kal; A→~~A-val.

Ruzsa Imre további észrevétele, hogy a 28). és 31). formulák, azaz az (A→B)→(~B→~A) axióma és a A→A (a 4). és 5). axiómák) összevonhatóak a következő axiómává: (A→B)→(B→A), sőt ebből nemcsak az előbb említett kettő, hanem az A→A axióma (a (41.) formula, 6). axióma) is levezethető.

[szerkesztés] Levezetett tételek

[szerkesztés] Axok

  • axok
    • ABA, BAB stb.
    • ABC>(AB)(AC)
    • DBA>BDA (levezethető! - ?)
    • (--A)A
    • A(--A)
    • AB>(-B)(-A)

[szerkesztés] Fontosak

  • AA (reflex)
  • BAA (elnyelés)
  • AB>BC>AC (Barbara)
  • A>[X(--A)A] (elég lényegtelen)

[szerkesztés] Kellene

  • kellene: a Hilbert 3. (fontos!)
  • nem ártana: A(--A)>(--A)>A (csak úgy játszásiból, mert ez se jó tkp. semmire)

[szerkesztés] még 1.

Ax3>X>Ax3, előtag: Ax3 MP, marad X-Ax3 azaz X>DBA>BDA, alk:Ax2, lesz:

  • XDBA>XBDA,
  • (X>D>BA)>(X>B>DA); X|BA-val az előtag Ax1 MP, marad
  • BA>B>DA (#) Ax2:
  • (BA>B)>(BA>DA) Ax2:
  • [(BA)B>BA]>[(BA)B>DA] sajnos balrekurzív
  1. -ben B|--A, D|-A:
  • --AA>--A>DA, Ax5.:
  • --A>DA
  • --A>-A>A, de a --A>A felhasználásával