Multiplexer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Egy multiplexer (vagy mux vagy ritkán muldex) egy speciális kódoló ami két vagy több bejövő jelet egy kimenő jellé egyesít úgy, hogy azok később egyértelműen szétválaszthatók. Az elektronikában a multiplexer bejövő jeleket egyesít egy jellé. Az analóg és digitális jelek multiplexálására külön analóg és digitális multiplexer áramkörök szolgálnak.
A digitális jelfeldolgozásban a multiplexerek különálló jelfolyamokat egyesítenek egymással, hogy egy kimenő jelfolyam jöjjön létre, de az már nagyobb adatsebességgel. Ez a megoldás lehetővé teszi egy fizikai kapcsolaton több adatfolyam átvitelét, ami a költségeket csökkenti.
A vételi oldalon szükség van egy olyan egységre, amely elvégzi a visszaalakítás műveletét, ez a demultiplexer vagy demux. Általában, a végberendezés (a demultiplexer) több funkciót is megvalósít a jelek szétválasztásán kívül. Ilyen funkciók lehetnek a zajszűrés, jelhelyreállítás, stb. A demultiplexálás logikai szintű tevékenység, általában fizikai változások nem történnek.
Egy példa a multiplexerre: a telefonközpont. A telefonközpont a hívót és hívottat összekötve egy időbeli multiplexálást végez. Szintén multiplexer egy műsorszóró műhold.
Gyakran építik egybe a multiplexert és a demultiplexert egy berendezésbe, amit szintén "multiplexer"nek neveznek. Azonban az egybeépített egységen belül mindkét résznek megvan a saját be- és kimenete, mivel egy multiplexált jelet csak egy demultiplexer tud visszaalakítani, két multiplexer hibába van egymással ki- és bemeneten összekötve, a megoldás működésképtelen.
A multiplexereket, működési módjuk alapján a következő típusokba sorolják:
- időosztásos multiplexerek
- frekvenciaosztásos multiplexerek
- hullámhossz-osztásos multiplexerek.
- kód-osztásos multiplexerek
Időosztásos multiplexálás esetén a bemeneti jelek felváltva egyetlen közös kimenetre kapcsolódnak. Ilyen pl. az ábrán látható mux forgó kapcsolóval történő megvalósítása, vagy egy elektro-mechanikus telefonközpont.
Frekvenciaosztásos multiplexer a bemeneti jeleket egyidőben továbbítja ugyanazon az átviteli úton, azok az elfoglalt frekvencia tartomány alapján különíthetők el egymástól, mint pl. az analóg kábeltv rendszer. Hullámhossz-osztásos multiplexer pl. az optikai átvitel esetében használatos (lényegét tekintve ez is frekvenciaosztás).
A frekvenciaosztásos és időosztásos multiplexerek használata a "klasszikus" telefon technikában fejlődött ki, a kód-osztásos multiplexer technikák pedig a digitális átvitel elterjedésével nyertek egyre nagyobb teret (szigorúan véve a kód-osztásos multiplexer is időbeli multiplikálást végez).
Egyértelműen analóg technológiák a frekvencia- és hullámhossz-osztásos multiplexálás, míg digitális technológia a kód-osztásos multiplexálás. Az időosztásos technológia mindkét csoportba besorolható. Nagyobb rendszerek felépítése érdekében ezeket az elveket egymás mellett egyidejűleg is alkalmazhatják.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
frekvenciaosztásos multiplexálás


Based on work by