Lisznyó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lisznyó (románul Lisnau): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre a Lisznyó-patak völgyében fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv lesz (= erdő) főnévből való és valószínűleg nagy kiterjedésű erdeiről nevezték el.

[szerkesztés] Története

1332-ben Lizno néven említik először. A falu már 1333-ban egyházas hely volt. 1612-ben a török dúlta fel, sok embert elhurcoltak. 1706-ban a faluban táborozó kurucokat lepték meg a császáriak. 1910-ben 924 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 471 lakosából 463 magyar és 8 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Református temploma 14. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1622-ben, 1804-ben és 1913-ban bővítették és javították.
  • Ortodox temploma 1813-ban épült.
  • A falutól egy órára a Borsos-patak és a Várárka közötti Várbércen tekintélyes várromok találhatók, melyet Törökvárnak hívnak. Nevét onnan kaphatta, hogy a lakosok a török elől ide menekültek fel.
  • A Borzas-bérc egyik csúcsán Barabás várának nevezett őrtorony állott melynek falai most is kivehetők.
  • A vártól nem messze levő kénes kigőzölgés tette lehetővé fürdőtelepének kiépítését, mely az egyik legkedveltebb üdülőhellyé tette, jelentősége csak Előpatak felemelkedésével szűnt meg.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1630-ban Lisznyai Kovács Pál tanár, krónikaíró. * Itt született 1823-ban Lisznyai Damó Kálmán költő.
  • Itt született 1921-ben Dacsuly András egyetemi tanár, pedagógiai író.