Kilroy was here

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tipikus „Kilroy was here” graffiti
Nagyít
A tipikus „Kilroy was here” graffiti

A Kilroy was here egy népszerű amerikai kulturális kifejezés, a legtöbbször a graffitiken jelenik meg. Eredete nem világos, de Kilroy fal mögül kukucskáló figurája mindenhol fellelhető az Egyesült Államokban.

Ugyanez a figura más kultúrákban is felbukkan, de nem Kilroy, hanem Foo néven. Az ausztrálok a „Foo was here” szöveget írják a graffiti alá, a külső megjelenés az Egyesült Királyságból származtatott, ahol az ilyen graffitiket a chad (angol szól, jelentése: a papírlyukasztáskor kieső hulladék) szóval jelölik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Eredetmagyarázat

A szófordulat a II. világháborúban az amerikai hadseregben szolgáló szerelőktöl ered, akik minden állomáshelyükön felfestették ezt a figurát a „Kilroy was here” szöveggel. A Brewer's Dictionary of Phrase and Fable nevű szótár megjegyzi, hogy különösen az USA Légiközlekedési Parancsnokságán volt jelen ez a kifejezés, főleg az Egyesült Királyságban történő járőrözéskor.

Amíg a kifejezés eredete bizonytalan, addig az ábráról sokat meg lehet állapítani. Biztosan az Egyesült Királyság háború előtti graffitijeiből ered, George Edward Chatterton karikaturista munkájaként. Feltételezhetően, a szöveg és az ábra egyesülése az 1940-es évekre tehető, amikor rengeteg amerikai özönlött az Egyesült Királyságba. A graffitik rendkívűl népszerűek voltak, az Egyesült Királyságban megtalálhatóak voltak a „What, no ...?” és a „Wot, no ...?” szlogenekkel, mint a hiány, és a jegyrendszer szatírájaként. (Például a Brit Elsőszámú Repülőgép Egység oldalán volt felfestve a „Wot, no engines?”, vagyis a „Mi az, nincs motor?” felirat.)

Másik magyarázat a származásra, hogy James J. Kilroy, aki egy amerikai hajógyárban dolgozott felügyelőként, volt a sokszor feltűnő Kilroy. A II. világháború alatt a Bethlehem Steel hajógyárában dolgozott Quincy-ben, ahol ezzel a mondattal jelölte meg az általa leellenörzött alkatrészeket. A szerelők ezrei láthatták ezt a kifejezést az elkészült hajókon, és Kilroy szlogenje legendává vált. Azután, a szerelők elterjesztették a más helyeken is, beleértve az elfoglalt területeket és partraszállásokat is. Valahol a későbbiekben, a graffiti és a jelmondat egyesült.

David Wallechinsky és Irving Wallace The People's Almanac-jának (1975) értelmezése szerint:

A freudi Kilroy teória szerint Kilroy modern változata az ősi Ödipusz legendának. Eszerint az elmélet szerint Kilroy, a „kill roi”-t (a roi szó a francia megfelelője a királynak) jelenti; a király és az édesapa egyértelműsíthető, szóval Kilroy egy kifejezés Ödipusz saját apjának megölése iránt érzett kényszerére. A vele járó kényszert, hogy feleségül vegye saját édesanyját, szimbolizálja Kilroy felbukkanása a hozzáférhetetlen, tabu helyeken.

[szerkesztés] Legendák

Számos legenda köthető a Kilroy graffitihez. Az egyik szerint Hitler hitt abban, hogy Kilroy egy kiváló amerikai kém volt, mivel a graffiti számos titkos náci létesítményben megjelent, valószínűleg a zsákmányolt amerikai hadfelszerelésnek köszönhetően. Egy másik legenda szerint, Sztálin a potsdami konferencián bement a vezetők számára fenntartott mellékhelyiségbe, és miután kijött, megkérdezett egy kísérőt: „Ki az a Kilroy?”.

[szerkesztés] Kilroy az irodalomban

Isaac Asimov 1955-ben adta ki a „The message” (Üzenet) című elképzelt rövid történetét, amelyben a harmincadik századi történész, George Kilroy visszautazik a múltba, hogy tanúja legyen a történelmi eseményeknek. Az első alkalom, amikor Kilroy felfestette a szlogent egy tengerparti kalyiba oldalára, a szövetségesek afrikai partraszállása volt. Ezt a történetet megtalálhatjuk Asimov Earth is room enough, vagy a The complete stories volume 1 című gyűjteményeiben is.

„Kilroy” szűrő

Thomas Pynchon V. című novellája szerint Kilroy eredetileg a sáváteresztő szűrő sematikus ábrájából származik.

[szerkesztés] Külső hivatkozások