Dán Aranypart
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Dán Aranypart az egykori Aranypart (nagyjából megfelel a mai Ghánának) része volt, a nyugat-afrikai Guineai-öböl partvidékén (emiatt Dán Guinea néven is ismert). A a dánok gyarmatosították, először közvetetten a Dán Nyugat-Indiai Társaság révén, majd a dán korona gyarmata lett.
[szerkesztés] Története
1658-tól kezdve számos dán telepet hoztak létre Aranypart keleti részén:
- Fort Friedensborg (Ningo, 1734 - 1850. március)
- Fort Christiansborg (Accra/Osu, 1658 - 1659. április, 1661- 1680. december, 1683. február - 1693, 1694 - 1850)
- Fort Augustaborg (Tshe, 1787 - 1850. március)
- Fort Prinzenstein (Keta, 1780- 1850. március 12.)
- Fort Konigenstein (Ada, 1784 - 1850. március)
- Carlsborg (Cape Castle, 1658. február - 1659. április 16, 1663. április 22 - 1664. május 3.)
- Cong (Cong Height, 1659 - 1661. április 24.)
- Fort Fredriksborg (Amanful vagy Amanfro, 1659 - 1685. április 16.)
1663. április 20-án Fort Christiansborg és Carlsborg (Cape Castle) megszerzése zárta le Svéd Aranypart telepeinek annexióját. 1674 - 1755 között a telepeket a Dán Nyugat-Indiai Társaság igazgatta. 1680. decembere és 1682. augusztus 29. között portugálok foglalták el Fort Christiansborgot.
1750-ben dán koronagyarmat lett. 1782 - 1785 között brit megszállás alá került. 1850 március 30-án Dán Aranypart összes telepét eladták a Brit Birodalomnak, és Brit Aranypart része lett.

