Hont vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hont vármegye (1910)
Hont vármegye címere
Székhely Ipolyság
Terület 2.333 km²
Népesség 132.500
Nemzetiségek magyar, szlovák
Hont vármegye térképe

Hont vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajza

Hont vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk régi dunáninneni kerületének egyik megyéje; É.-felől Zólyom és Bars, K-en Nógrád, D-en Pest és Esztergom, melytől a Duna folyam választja el, Ny-on Esztergom és Bars vármegye határolja. Alakja szabálytalan négyszög, melynek alsó délkeleti sarkába Nógrád vármegyének egy része benyulik. Területe 2649,83 km2. A vármegye felszinének legnagyobb része hegyes. Tágasabb rónák csak az Ipoly völgyében vannak. A vármegye északi részén van a selmecbányai hegycsoport. Legmagasabb hegye e csoportban a Szitnya (hajdan Attila-hegynek nevezték), 1011 m. magas, Berencsfalu, Szt. Antal, Illés, Bácsfalva és Béld községek között. Ide tartozik még a paradicsomhegy és Kálvária-hegy is Selmecbánya fölött. A bakabányai hegyek a vármegye északnyugati részén a selmecbányai hegycsoport folytatását képezik. A börzsönyi (jenői) hegycsoport az Ipoly folyótól délre és keletre terül el a vmegye DK-i részében; itt a legmagasabb a Csóványos (939 m.). A Korpona és Ipoly völgyei közt az Osztroski hegység széles tömege terül el, melynek legnagyobb magassága 777 m. E hegyek lejtői nagyobbára erdőségekkel vannak borítva. Az egyes hegyek belsejében összesen több mint 40 község fekszik, melyeknek lakói részint faiparral, részint bányászattal foglalkoznak. A vmegye középső és déli részét kisebb-nagyobb magasságban dombok ágazzák be; oldalaik nagyobbára szőllőkkel és szántóföldekkel vannak borítva.

[szerkesztés] Lakói

Lakói száma (1881) lélek, (1891) 123 023 lélek volt. A tiz évi szaporulat 6943 lélek, vagyis 5,9%. 1 km2-re 45 lélek esik. A lakosok közül magyar 58 155, tót 56 529, német 7602 s egyéb nemzetiségü körülbelül 737. A magyarok összefüggő tömegekben az ipolysági, szobi és nagycsalomiai járásokban laknak. Nagyobb számban vannak a tótok, kik sürün laknak a korponai és báti járásokban. Legkevesebben vannak a németek. Ezek szétszórtan vannak a vármegye minden részében. Egyes községeket csak a szobi járásban képeznek. Vallásra nézve legtöbb a római katolikus (84 983) és az ágostai evengelikus (26 892), kisebb számban vannak a reformátusok (7813) és az izraeliták (3199). A reformátusok majdnem kivétel nélkül magyarok, az ágostai evangelikusok tulnyomóan tótok, a katolikusok felerészben magyarok, négy tizedrészben tótok és egy tizedrészben németek. Az izraeliták 3/5 része magyar,1/5 része német, a többi tót. A lakosok főfoglalkozása a földmivelés, állattenyésztés és bányászat. Foglalkozási ágak szerint (1891) ekként oszolnak meg: értelmiségi keresett 1188, őstermelés 31 801, bányászat 2945, ipar 6194, kereskedelem 937, közlekedés 320, hitel 25, járadékból élők 2174, napszámosok 5915, házi cselédek 2997, háztartás 27 056, egyéb foglalkozás 289, foglalkozás nélküli 40 614. A faipar és gyáripar lendülő félben van. Van a vmegyében 2 gőzmalom, 221 vizimalom, 2 szeszgyár, több kisebb kályhagyár, üveghuta és 5 nagyobb téglagyár. Hires a selmecbányai pipagyár, a béldi és bakabányai cserép-edénygyár. A kereskedelem főtárgyai a gabonanemüeken kivül állatok, állati termények, liszt, szesz, bányászati és ipari cikkek. Az üzleti élet elég élénk. a vármegye területén 2 bank, 4 takarékpénztár s több takarék- és segélyegylet van.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.