II. Mária angol királynő
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
II. Mária angol királynő, (1662. április 30-1694. december 28.) III. Vilmos felesége. 1689. február 13-tól Anglia és Írország, április 11-től Skócia királynője volt egészen haláláig. Apja II. Jakab, anyja Lady Anne Hyde, Jakab első felesége. Mária protestáns volt, és a dicsőséges forradalom - a katolikus II. Jakab elűzése - után került trónra. Együtt uralkodott férjével és elsőfokú unokatestvérével, aki Mária halála után egyeduralkodó lett. A közös uralkodást a népnyelv csak „Vilmos és Mária”-ként emlegeti. Mária, aki nem gyakorolt befolyást a kormányra, csak akkor irányította az országot, amikor Vilmos távol volt. Szenvedélyesen szerette férjét, akit felesége korai halála mélyen elkeserített.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatalkora
Mária 1662. április 30-án született Londonban, Jakab yorki herceg (a későbbi II. Jakab) és Lady Anne Hyde legidősebb lányaként. Mária nagybátyja II. Károly, anyai nagyapja pedig Edward Hyde, Clarendon első earlje, aki sokáig Károly főtanácsadója volt. Bár Jakabnak nyolc gyermeke született, csak Mária és húga, Anna élte meg a felnőttkort. Jakab 1668-ban vagy 1669-ben vette fel a római katolikus hitet, de Mária és Anna - II. Károly utasítása szerint - protestáns neveltetésben részesült. Mária anyja 1671-ben meghalt, Jakab 1673-ban vette feleségül Mária, modenai hercegnőt (Estei Mária Beatrix), aki szintén katolikus volt.
Máriát tizenöt éves korában eljegyezték III. Vilmossal, Oránia protestáns hercegével és helytartójával. Vilmos anyja Mária nagynénje, Mária, Oránia hercegnője, apja II. Vilmos orániai herceg volt. II. Károly eleinte nem akart egy angol-holland szövetséget - Máriát a francia trónörököshöz, Lajoshoz akarta adni -, de később áldását adta rá, mert egy angol-holland szövetség akkor már előnyösebb volt. A parlament nyomására Jakab beleegyezett a házasságba, de ettől még nem vált népszerűbbé a protestánsok között. Mária és Vilmos esküvőjét 1677. november 4-én tartották Londonban.
Mária Hollandiába utazott, ahol Vilmossal élt. Házasságuk nem volt boldog; három terhessége vetéléssel vagy halvaszületéssel végződött. A hollandok hamar megkedvelték, de férje gyakran hanyagolta vagy megcsalta. Vilmos hosszú viszonyt folytatott Mária egyik udvarhölgyével, Elizabeth Villiers-szel.
[szerkesztés] A dicsőséges forradalom
- Fő szócikk: dicsőséges forradalom
1685-ben II. Károly törvényes utód nélkül halt meg, így öccse, Jakab lett a király; Angliában és Írországban II. Jakab néven, Skóciában VII. Jakab néven. Valláspolitikáját sokan vitatták; nem nézték jó szemmel, hogy az anglikánoknak nem akarja engedélyezni a szabad vallásgyakorlást és azt, hogy királyi rendeletekkel törölte el a parlament által elfogadott törvényeket. 1687 elején több protestáns politikus és nemes kezdett tárgyalásokat Mária férjével. Miután Jakab 1688 májusában arra kötelezte az anglikán papokat, hogy a templomokban olvasság fel türelmi rendeletét (Declaration of Indulgence), Jakab népszerűtlensége hirtelen megnőtt. Az emberek csak akkor ijedtek meg igazán, amikor Jakabnak 1688 júniusában fia született (Jakab Ferenc Edward), és katolikusnak akarták nevelni. Néhányan azt mondták, hogy a csecsemő nem is a királyi páré, hanem „válasz” Mária halvaszületett gyermekére. Bár ezt nem tudták alátámasztani, Mária nyilvánosan megkérdőjelezte a gyerek törvényességét, ami végleges töréshez vezetett apjával való viszonyában.
Június 30-án a „Halhatatlan Hetes” titokban felkérte III. Vilmost - aki akkor Hollandiában volt Máriával - hogy sereggel jöjjön Angliába. Vilmos vonakodott teljesíteni a kérést; féltékeny volt feleségére, aki az angol trón örököse volt, és trónrakerülése esetén erősebb lehetett volna, mint ő. Mária azonban meggyőzte férjét, hogy nem akar politikai hatalommal élni. Vilmos elfogadta az invázió tervét és 1688 szeptemberében nyilvánosságra hozta azt; a holland sereg november 5-én kötött ki Angliában. Az angolok annyira nem bíztak II. Jakabban, hogy nem is próbáltak segíteni rajta. December 11-én a legyőzött király szökést kísérelt meg, de elfogták. December 23-i próbálkozása azonban sikeres volt.
1689-ben Vilmos összehívta a parlamentet, ahol sokáig vitatkoztak arról, hogy mi legyen az országgal. Vilmos nem érezte pozícióját biztonságosnak; bár csak felesége örökölhette a trónt, ő mégis a saját jogán akart király lenni, nem pedig társuralkodóként. Az egyetlen alkalom, amikor Angliában két társuralkodó regnált, 1553 és 1558 között volt. Amikor Mária összeházasodott Fülöp spanyol herceggel, megegyeztek, hogy Fülöpé lesz a királyi cím. Címét csak Mária haláláig viselhette, de még ezalatt is komoly megszorításokkal uralkodhatott. Ezzel szemben Vilmos azt a feltételt szabta, hogy felesége esetleges halála után is király marad. Bár néhányan azt akarták, hogy II. Mária egyeduralkodó legyen, ő férjéhez való hűsége miatt lemondott erről a lehetőségről.
1689. február 19-én a parlament kiadta a Jognyilatkozatot (Declaration of Right), mely szerint II. Jakab 1688. december 11-i szökésével lemondott az uralkodói jogokról és a királyi posztot betöltetlenül hagyta. A koronát nem Jakab fia, hanem lánya, Mária és annak férje, Vilmos kapta mint társuralkodók. Kimondta továbbá, hogy „a királyi hatalommal járó feladatokat csak az előbb említett orániai herceg láthatja el saját és az előbb említett hercegnő nevében, amíg együtt uralkodnak”.
Vilmost és Máriát 1689. április 11-én koronázta meg London püspöke, Henry Compton, a Westminster székesegyházban. A koronázást hagyományosan Canterbury érseke szokta végezni, de az akkori érsek, William Sancroft nem ismerte el II. Jakab eltávolítását. A koronázás napján a skót parlament - ami sokkal megosztottabb volt az angolnál - kimondta, hogy II. Jakab többé nem Skócia királya. A skót koronát felajánlották Vilmosnak és Máriának, amit május 11-én el is fogadtak.
[szerkesztés] Uralkodása
1689 decemberében fogadták el az angol történelem egyik legfontosabb dokumentumát, a Jogok törvényét (Bill of Rights). A törvény - mely újra megfogalmazta és megszilárdította a korábbi Jognyilatkozat több rendelkezését - nagy mértékben korlátozta a királyi felségjogokat; többek között kimondta, hogy az uralkodó nem helyezheti hatályon kívül a parlament által elfogadott törvényeket, nem szabhat ki új adókat a parlament hozzájárulása nélkül, nem zárkózhat el a kérvények elől, békeidőben nem tarthat állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül, nem tagadhatja meg a protestánsoktól a fegyverviselés jogát, indokolatlanul nem szólhatot bele a parlamenti szavazásokba, nem büntetheti meg a parlamenti képviselőket azért, amit a vitákon mondtak, és nem szabhat ki kegyetlen, szokatlan büntetéseket. Vilmosnak nem tetszettek ezek a megszorítások, de elég bölcs volt ahhoz, hogy belássa, a parlament erősebb nála. Végül elfogadta a parlament döntéseit.
A Jogok törvénye az öröklési rendről is rendelkezett. Ha Vilmos vagy Mária meghalt volna, a másik folytathatta volna az uralkodást. Az öröklési sorban Vilmos és Mária gyermekei következtek, utánuk pedig Mária húga, Anna hercegnő és az ő leszármazottai. Az utolsók a sorban Vilmos esetleges későbbi házasságából származó utódai voltak.
1690 után Vilmos gyakran volt távol országától, először az ír jakobitákkal harcolt. Ezalatt Mária kormányozta az országot. Határozott uralkodónak bizonyult; nagybátyját, Henry Hyde-ot, Clarendon második earljét is letartóztattatta egy Jakabot támogató összeesküvés vádjával. 1692-ben hasonló okok miatt bocsátotta el és csukatta börtönbe John Churchillt, Marlborough első earljét; ezen intézkedése nyomán kissé csökkent népszerűsége és húgával való viszonya is megromlott.
1692-re Vilmos legyőzte az ír jakobitákat, de külföldön maradt, hogy XIV. Lajos francia király ellen harcoljon. Általában Vilmos minden év tavaszától őszig távol volt. Ezalatt Mária saját jogán, de Vilmos tanácsait kikérve uralkodott; amikor visszatért, Mária visszavonult a politikától, viszont figyelemmel kísérte az anglikán egyház ügyeit, szívesen foglalkozott az egyház működésével.
1694. december 28-án Mária himlőben meghalt. Ezalkalomból Henry Purcellt, a világhírű barokk zeneszerzőt bízták meg, hogy zenét írjon a temetésre, aminek Zene Mária királynő halálára lett a címe.
[szerkesztés] Öröksége
[szerkesztés] Címei és címerei
[szerkesztés] Hivatkozások
| Előző uralkodó: II. Jakab |
Anglia királya 1689-1694 |
Következő uralkodó: III. Vilmos |


Based on work by