Málta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Málta: szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetország fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt.
|
|||||||
| mottó : Nincs | |||||||
![]() |
|||||||
| Hivatalos nyelvek | máltai, angol | ||||||
| Főváros | Valletta | ||||||
| Elnök | Eddie Fenech Adami | ||||||
| Miniszterelnök | Lawrence Gonzi | ||||||
| Terület - teljes - % víz |
184. 316 km2 elhanyagolható |
||||||
| Népesség - teljes(2002) - Népsűrűség |
165. 394 583 1249/km2 |
||||||
| Függetlenség -kikiáltása |
Az Egyesült Királyságtól 1964. szeptember 21. |
||||||
| Pénznem | Máltai líra | ||||||
| Időzóna | UTC +1 | ||||||
| Nemzeti himnusz | L-Innu Malti | ||||||
| Internet TLD | .MT | ||||||
| Hívószám | 356 | ||||||
![]() |
|||||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
Szócikk: Málta földrajza
[szerkesztés] Domborzata
Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre délre. Csak a három legnagyobb sziget, Málta-sziget (Malta), Gozo (Ghawdex) és Comino (Kemmuna) lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Málta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter. A felszíne nagyrészt elkarsztosodott mészkőtáblákból áll.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Története
Szócikk: Málta történelme
- Kr.e. 5200 körül már lakott sziget volt, fejlett történelem előtti civilizációval.
- Kr.e. 3500 után mintegy évezreden át barlangtemplomokat emeltek, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Igen érdekes kultikus emlékek, talán csak Stonehenge hasonlítható hozzájuk.
- Kr.e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el.
- Kr.e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven,
- Kr.e. 200 körül a rómaiak foglalták el.
- Kr.u. 60. Pál apostol hajótörése Máltán, aki kb. három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget É-Ny-i részén lévő öblöt. Az őskeresztények katakombái ebből az időből maradtak fenn.
- 870-től arab uralom, jelentősen befolyásolták a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget Malta.
- 1127. A szicíliai normannok jöttek, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárói.
- 1530. A szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom.
- 1565. A harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (ottomán) támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül.
|
A képek Matteo Perez d' Aleccio itáliai festő képei, a Nagymesterek Palotájából, Valletta.
|
- 1798. A lovagrend uralma véget ért, amikor Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket.
- 1814. A párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. A II. világháború során fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható.
- 1879-től a lovagrend Nagymestere ország nélküli államfőként regnál.
- 1964. szeptember 21. Az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet angol királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség tagja, és 2004. május 1. óta az Európai Unióé.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Málta 1964 óta független. 1974 decembere óta parlamentáris köztársaság. Az ország feje az államelnök, reprezentatív feladatkörrel rendelkezik.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az elnök, akit az egykamarás parlament, a Képviselőház (Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli ki miniszterelnöknek.
Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait az arányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Szócikk: Málta közigazgatása
1993 óta, Málta 68 helységre (helyi tanácsra) oszlik. Ezek képviselik a kormányzó hatalmat, köztes szint a helyi tanácsok és a kormány között nincs. A helyi tanácsok listája:
| Málta szigete | Gozo szigete | |
|
|
|
[szerkesztés] Politikai pártok
- Munkáspárt (Labour Party)
- Nemzeti Párt (Nationalist Party)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Szócikk: Málta gazdasága
Málta fő kincsei a mészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékeny munkaerő. Az ország csak mintegy 20 százalékát termeli meg élelmiszerszükségletének, ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és a turizmustól függ.
A gazdaság legfőbb ágazata a szolgáltatás, az idegenforgalom. 1960 óta vált egyre fontosabbá.
Málta privatizálta az állami vállalatokat, és felszabadította piacait az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt. Málta és Tunézia tárgyalásokat folytat az országok közti kontinentális talapzat gazdasági, főleg olajkitermelési célú kihasználásáról.
Külkereskedelem: fontos partnerei: Németország, Olaszország, Nagy-Britannia.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1 250 lakossal. A népesség az arabok, a britek, az olaszok és a föníciaiak leszármazottaiból áll. A szigeten élő külföldiek nagy része brit. A muszlim közösség létszáma 2 250 fő, ők észak-afrikaiak, akik máltaiakkal házasodtak össze.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Málta legnagyobb települései: Birkirkara, Qormi, Mosta, Zabbar, Rabat
- A lakosság 89%-a városlakó.
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Etnikai kisebbségek Máltán nincsenek.
A katolikus vallás az ország (törvény szerinti) államvallása, 90% körüli hívővel, a vallásszabadság biztosított.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Mosta templomának (St Marija Assunta) kupolája a római Szent Péter-bazilika után a legnagyobb.
[szerkesztés] Magyarok Máltán
- Magyar utazónk is járt Máltán, gróf Forray Iván 1842-ben, akinek a szigetről készült festményei Utazási album c. könyvében jelentek meg, 1858-ban.
- A XIX. század végén az erdélyi Erődi Béla professzor is utazást tett Máltán, erről készült könyve 1895-ben jelent meg. Utazásom Sicilia és Málta szigetén.
[szerkesztés] Nyelv
Málta két hivatalos nyelve a máltai (egy, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó nyelv) és az angol, de sokan olaszul is beszélnek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Málta a máltai Wikipédiában
- Photos of Gozo
- Malta
- About Malta - online ismertető mindenről, ami máltai
- www.maltalinks.com - máltai keresőportál és üzleti adatbázis
- Gov.mt - máltai kormányzati portál
- Malta Military - Málta katonai történelme
- www.link2malta.com - Málta üzleti adatbázisa
- a Máltai Lovagrend (olasz, angol, spanyol, francia, német)
- Málta térképe
- Málta, Comino, Gozo képek
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
Országok: Spanyolország | Franciaország | Monaco | Olaszország | Szlovénia | Horvátország | Bosznia-Hercegovina | Montenegró | Albánia | Görögország | Törökország | Szíria | Libanon | Izrael | Gázai-övezet (önállósága nem elismert) | Egyiptom | Líbia | Tunézia | Algéria | Marokkó
Tengerek: Adriai-tenger | Tirrén-tenger | Ligur-tenger | Jón-tenger | Égei-tenger | Krétai-tenger | Trák-tenger | Márvány-tenger
Szigetek: Baleár-szigetek | Korzika | Szardínia | Szicília | Málta | Jón-szigetek | Kréta | Rodosz | Égei-szigetek | Ciprus
Öblök: Lion (Oroszlán)-öböl | Gabesi-öböl | Tarantó-öböl | Sidra-öböl | Antalyai-öböl | Iskenderuni-öböl
Szorosok: Gibraltári-szoros | Bonifaciói-szoros | Messinai-szoros | Otrantói-szoros | Dardanellák




Based on work by