Belváros (Győr)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Belváros Győr egyik legkisebb területű, de annál nagyobb horderejű városrésze. Területét a következő kisebb egységekre tagolhatjuk:
- Káptalandomb
- Váralja
- Széchenyi tér és környéke
- Batthány tér és környéke
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Káptalandomb
Káptalandomb központi részének mai képe majd három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépitési szabálytalanság nem a véletlen szülötte; a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van.
A Dr. Kovács Pál utca ferde vonalú északkeleti házsora mögött rejtőzik a római városkapu és a várfal. A belső várfal később épült ki és többször átépítették. A belső várat félköríves bástyaszerű sor védte. Ezek közül egyre többet sikerült kibontani (Alkotmány u. 5-7). A legmagasabb ponton a székesegyház áll. A jelentős templomot először a gótikus korban épitették át. A Héderváry-kápolnát a 14.-15. században bővitették.
- Bazilika(A székesegyház)
A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000–1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257–1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386–1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet.
A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635–1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége (1659–1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743-1783) köszönhetjük. A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. A 20. század elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A II. világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.
-
- Szent László Herma
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpádházi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermá-ját.
-
- Boldog Apor Vilmos püspök síremléke
Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszo-nyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték. A vértanú püspököt 1997. no-vember 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
-
- Könnyező Szűzanya-kép
Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
[szerkesztés] A Püspökvár és a püspöki palota
Püspökvárnak valójában a várban található egyházi központot nevezik, ami értékes műemléki együttes. Ennek kertje azonban magánterület; építészeti emlékei esetenként külön engedéllyel tekinthetők meg. A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcso-lódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restaurál-tak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.
- Győri Egyházmegyei Kincstár, könyvtár, és kőtár
A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A XVII. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a Székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a XV-XVI. századból származnak, egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak. A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincs-tár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé. A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Szé-kesegyházból. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (14. sz.), keresztelő medence töredéke (13. sz.), gótikus mérműves ablak (15. sz.), püspöki címerek (16-18. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.
- A Karmelita templom
Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főol-tárkép Mario Altomonte műve. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben ké-szült „Fekete Mária” szobor áll.
- A városháza
A vasútállomástól néhány lépéssel elérjük a Belváros déli részének központját a Városház teret, amely a rajta kerezstülhaladó Szent István útjával a város egyik tengelye. Az útvonal déli, a vasút felé eső oldalát parkok, sétahelyek láncolata képezi. A téren Győr városképileg legismertebb, jellegzetes középületét, a megyei városi Önkormányzat tömbjét találjuk. A hatalmas neobarokkU alakú épület 58 m magas torony koronázza. Az épület 1896 és 1989 között épült fel Hübner Jenő tervei szerint. Különösen szép a díszes, eklektikus stilusú, nagy tanácsterme és az elnöki fogadó szoba. A díszteremben több alkalommal hangversenyeket és más előadásokat is rendeznek. A mellette a vasúton átmen Baross híddal folytatólagosan van a gyriek kedvenc sétáló utcája, shonnét maximum 10 perces sétával elérhetők a belváros műeemlékei. Megjegyzendő, hogy a vasútállomás melletti buszpályaudvarra gyalogosaluljárón át is lehet közlekedni. A vasút vezetése, hogy megóvja a falait a firkálásoktól érdekes, nyilvános graffitti kiállítást készitetett.
[szerkesztés] Váralja
A műemlékekben gazdag város régi,szép épületeinek gazdag seregszemléje tárul fel, ha bejárjuk vár keleti részének és a vár aljának lakónegyedeit. Az itt sorakozó utcák, terek, hazánk legszebb, leghangulatoasabb barokk városképeinek egyikét mutatják. A legjelentősebb látnivalók:
- Frigyszekrény-szobor. A 8 méter magas mozgalmas barokk szoborcsoport a Gutenberg téren látható.
- Napóleon-ház (Király utca)
- Rozália-ház (Lásd: Kazinczy utca (Győr) című lapot.)
- "a sarokerkélyes házak városa"
- Kreszta ház- Kovács Margit állandó kiállitás (lásd: Apáca utca (Győr) című lapot)
- Német Ispita
A Vörösmarty Mihály utcában található barokk épület, Győr város idős német ajkú lakosainak egykori menháza és temploma. A menház 1742-ben épült, építtetője Haberle Cecília. Az egyemeletes épület homlokzatán fülkében barokk Madonna-szobor látható. Szép az épület árkádos udvara. A templom 1777-79 közt épült barokk homlokzati toronnyal és dongaboltozatos hajóval. Szép rokokó főoltára a Szentháromság-képpel, valamint a tabernákulum faragása különösen figyelemre méltó.
- Bécsi kapu tér
- Sarkantyú köz: a Bécsi kapu térről induló kígyó alakban tekergőző ódon kis utcácska a régi győri vár hangulatát őrzi
[szerkesztés] Széchenyi tér és környéke
Hagyományos főtere a XIV. század óta piactérként használt központi fekvésű Széchenyi tér, amely helyén valaha a római kori polgárváros volt. A török időkben föld alatti börtön volt. Később itt volt a pellengér. A mai múzeum épület előtt a nemesemberek kivégző helyéül szolgált. Itt volt az utolsó boszorkányégetés 1688-ban. Korponay Jánosnénak 1715-ben "aˇlőcsei fehér asszonynak itt vágták le a fejét. A tér legnagyobb műemléki épülete a déli oldalon álló Szent Ignác templom. Mellette A bencés gimnázium. Az épület oldalfalában találhatjuk a
- Patikamúzeum-ot. (Ma is müködik.)
- Apátúr ház (Xantus János múzeum)
- Mária oszlop
Az emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. A négy magas barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza. Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal.
(A tér látnivalóit lásd részletesebben Széchenyi tér (Győr) cimű cikkben.)
-
- Frigyszekrény szobor
A Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték és a körmenetre rontott a fegyveres katonaság. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.
-
- Kálvária
A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.
- Loyalai Szent Ignác Bencés templom és rendház
A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom belseje korabarokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik. A Széchenyi térről lelet felé kiinduló Liszt Ferenc utcában található a Régi Városháza' Már 1502-ben itt volt. Épületében a Levéltár és más intézmények müködnek.
- Magyar Ispita
(Lásd: Rákóczi utca (Győr) című cikket.)
[szerkesztés] Batthány tér és környéke
[szerkesztés] Források
- Dr. Winkler Gábor - Fekete György: Győr (Budapest, 1993) ISBN 963 7540 32 6
- Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963 243 015 9
- Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963 243 334 3
- Dr. Somfai Attila: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában - Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22-28. old. és 48.(Összefoglaló)


Based on work by