User:Elder sun/ősmagyar-műhely-archiv20061008

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Javaslat ősmagyar műhely létrehozására

Kedves Elder sun!

1. Először is szeretném a hozzájárulásaidat megkritizálni. DD kritikájával én is egyetértek azokat a könyveket és internetes helyeket illetően, amelyeket mostanában forrásnak használtál. Bár én nem nevezem ostobaságnak ezeket, mert sok valószínű és érdekes dolog is van bennük, de azért tudományosan nem hiteles művek. Másrészről viszont DD durva hangnemével nagyon nem értek egyet. De ez ne vegye el a kedved a Wikipédiában való szerkesztéstől, mivel szerencsére a szerkesztők többsége szelíd ember.

2. Mivel szívesen szerkesztesz a Wikipédiában és óriási energia és kívácsiság van benned az iránt a téma iránt, amely érdekel (a magyar őstörténet), és mivel ez a fontos téma még alig-alig szerepel a Wikipédiában, és mivel engem is érdekel, tehát úgy látom már ketten vagyunk ilyenek a szerkesztők között, ezért lenne egy javaslatom. Fogjunk össze és csináljunk egy magyar őstörténet műhelyt! A témának lehetnél a gazdája, mivel Te vagy az akiben e téren a nagyobb energia van. (Engem a Wikipédia területei közül ezenkívül az egész magyar történelem és irodalom, illetve más népeké is, valamint még a művészettörténet és az élővilág rendszerezése is ugyanígy érdekel.) Én a segítségemet a szócikkek bővítése és a helyesírási-stiláris javítgatások mellett, elsősorban abban ajánlanám fel, hogy elkerüljük az összetűzést más szerkesztőkkel, azáltal hogy tudományosan elfogadhatóak és szakszerűek az ősmagyar vonatkozású szócikkek. Ha elfogadod a javaslatomat, akkor nyithatnánk egy ilyen műhely oldalt, amihez mások is csatlakozhatnának, akiket érdekel. Várom válaszod, --Adapa 2006. október 13., 17:11 (CEST)

Kedves Adapa!

Köszönöm a bizalmat. A lelkesedésemen kivűl nem sok mindent tudok letenni egyelőre. Olyan lennék mint a Beatleas-ben Ringo Star. Kis gondolkodási időt kérek, mert ez nem olyan elfoglaltság, amit az ember néha néha amikor talál valami érdekeset és kedve szottyan rá bebigyeszti ide. --81.183.135.60 2006. október 13., 22:52 (CEST)

[szerkesztés] Alaptétel

1. A hun nem magyar, de testvér.

E>Ezért érintőlegesen foglalkozom a hunokkal, jelenleg igen mélyen benne vagyok, mert sok helyen összekeverik őket, sőt az összes ghurokat össze-vissza keverik. Én is alig-alig föleg nem igazodok ki.

[szerkesztés] Műhely

Elolvasom a műhelyekkel kapcsolatos infókat. Ha csatlakoznak hozzánk TUDUN~tutor~túdós kollégák rajtad kívűl is. Szívesen tanulok tőlük.

lehetne a műhely neve:"ŐSMAGYAR-MAGYARŐS műhely avagy a mai-magyarok elődei" röviden: ŐSMAGYAR-MAGYARŐS műhely.

célja:STEPHANUS REX HUNGURORUM azaz az 1001 év az ómagyar kor előtti magyar vonatkozású történelmi és kulturális események összegyüjtése és rendszerezése.

csináltam egy ilyen lapot:

[szerkesztés] vita

Egyelőre ennyi jutott eszembe a többi még kiforja magát. üdv --Elder sun 2006. október 14., 12:45 (CEST)


Kedves elder sun, a műhely a wikin nem úgy működik, ahogy te itt felvázoltad. 1.Először is bárki tagja lehet, aki csak akar -ezúton jelzem, hogy a műhelyben én is ott leszek-, 2. másfelől semmiféle alkotmány, alapelv, ilsemi nincs és nem is kell. 3. Amiket felvázoltál, elmennek a saját weblapodon, de a wikipédiában nem. Data Destroyer 2006. október 14., 12:57 (CEST)

1.Reméltem is :))

2.Szerintem viszont kellenek alapkövek. Főleg ha csak irásban értekezünk és nem gondolatban.

  • kérlek olvasd végig és véleményezd az egyes pontokat.
  • én is közben olvasom a műhelyek lapjait a szokásjogokat

3.Ezért tettem ide megvitatni. üdvözlettel--Elder sun 2006. október 14., 13:14 (CEST)

Szerintem nem szükséges, hogy nagy alapszabályokon kotoljunk, elég, ha mindenki dolgozik :) Data Destroyer 2006. október 14., 13:16 (CEST) Értsem úgy hogy ne vesztegessük az időt? /A 2.véleményem marad/:)

Kedves Elder sun és DD!

Örülök, hogy mindketten támogatjátok az ötletet és hogy máris elkezdődött az eszmecsere a műhely ügyében. Így már hárman vagyunk.

Elder sun, a vázlatpontjaidra nemsokára reagálok, csak most megyek ebédelni, mert hívnak. :-) Üdv, --Adapa 2006. október 14., 15:38 (CEST)

Szerintem a műhelyben a következőket kellene közösen kidolgoznunk:

  • A témánkba vágó jelenlegi szócikkek listája és véleményezése (úgy ahogy pl. a Biológia vagy az Állatok műhelyeknél látható).
  • A jelenleg még nem létező, de fontos szócikkek listájának összeállítása (ehhez pl. a Wikipédia:Fontos magyar vonatkozású cikkek közül is idevehetjük a témához kapcsolódókat)
  • A témához kapcsolódó nyomtatott és internetes források összegyűjtése és véleményezése. A források közül azután a későbbiekben azokat használnánk, amelyeket mindnyájan elfogadunk. Itt gyűjthetnénk a más nyelvű wikipédiák megfelelő színvonalú és megfelelő forrásokra támaszkodó szócikkeit is, amelyeket a nyelvtudóknak érdemes felhasznániuk.

Elder sun, az általad felvázolt pontokat az alábbaiakban összefoglalom, majd sorra veszem pontról-pontra, hogy mit gondolok róluk:

  • A műhely célja az 1001 év előtti magyar vonatkozású történelmi és kulturális események összegyűjtése és rendszerezése.
  • A magyar őstörténet műhely "alkotmánya" első 9 pontja:
    • 1.Minden egyformán fontos.
    • 2.Legalább három érvényes vélemény(tov:szavazat) kell egy döntéshez.
    • 3.Egyenlő szavazatszám esetén a műhelygazda(tov:'MG+' v. 'MG') szavazata dönt.
    • 4.'MG+' beiktatása jelölés és választás utján történik. A beiktatáshoz leváltáshoz egyöntetű szavazat szükséges. A jelölt,MG,MG+ ekkor csak véleményezési joggal rendelkezik.
    • 5. Szavazásnál 31 napnál régebb óta inaktív tagok szavazatát nem várjuk meg.
    • 6. 'MG+' helyettese 'MG', aki teljes jogkörben helyettesíti 'MG+'-t.
    • 7. Alkotmányt egyöntetű szavazattal lehet változtani.
    • 8. A hun nem magyar, de testvér.
    • 9. A műhely neve:"ŐSMAGYAR-MAGYARŐS műhely avagy a mai-magyarok elődei".
A műhely általad megjelölt céljával egyetértek. Viszont mindenképp érdemes lenne már az elején tisztáznunk, hogy mit értünk a hangzatos "ősmagyar kor" kifejezés alatt Ez magába foglal mindent a kezdetektől a honfoglalásig? Vagy a népvándorlás kora (4-7. század) lenne a választóvonal? Annak az eleje vagy a vége? A magyar nyelvtörténetben is használják az ősmagyar nyelv - ómagyar nyelv korszakolást. Ehhez igazodunk? A történelmi szakirodalom milyen korszakolásokat használ? Melyiket fogadjuk el majd?
1. Szerintem vannak "fontosabb" témák és szócikkek, amelyeket érdemes lenne előbb megírni, illetve tökéletesíteni. Ide tartoznak például a Magyar őstörténet (amely jelenleg kiáltóan csonk) és A magyar nép kialakulása című átfogó szócikkek, valamint például a Népvándorláskor, Lovasnomádok, A kelet-európai sztyeppevidék történelme, valamint A magyar őstörténet írott forrásai című szócikkek. Az utóbbi körül lesznek várhatóan a legnagyobb vitáink, de a további munkához és a magunk és más szerkesztők eligazításához alapvetően fontos lenne.
2. A minimum három szavazat elvével egyetértek, de csak akkor ha anélkül nem lehet megegyezni. Alapvetően az lenne jó, ha sikerülne egyetértést elérni ilyen szavazások nélkül is.
3. A műhelygazda szavazata szerintem ne legyen nagyobb súlyú mint a többi műhelytagé. Ez más műhelyeknél sem szokás. A műhelygazdaság tulajdonképpen azt jelenti, hogy valaki vállalja, hogy rendszeresen foglalkozik a témával és "gazdaként" gondozza a műhely lapjait. Inkább csak több munkát jelent, de nem több jogot. A műhely gazdája nyilván automatikusan az lesz, aki a témával és a műhellyel a legtöbbet, leglelkesebben foglalkozik.
4. Beiktatás, jelölés, választás, leváltás, véleményezési jog - ezekkel nem értek egyet, ilyesmikre a fentiek fényében nincs szükség. Itt nincs szó semmiféle szervezetről és annak kellékeiről, hanem ahogy DD is mondta fentebb, "csak" közös munkáról, együttgondolkodásról.
5. Egyetértek. Szavazásnál tényleg ne várjunk senkinek a szavazatára, aki a műhelyben nem tevékenykedik. Erre szerintem nem kell a 31 napos inaktivitás szabályát meghozni. Elég lenne a Wikipédia más szavazásainál (pl. Szavazás törlésről) szokásos kb. egyhetes várakozási idő. De ez is csak akkor kell majd, ha sok műhelytag lesz, ha csak hárman-négyen vagyunk, akkor senkire se kell szerintem várnunk, elég az aktív tagok szavazata. Ebben az esetben formális szavazás sem nagyon kell, ha anélkül is egyetértésre jutunk.
6. 'MG+' meg a helyettese 'MG' - ilyen rangok bevezetésével ugyancsak a fentiek fényében nem értek egyet.
7. "Alkotmányt egyöntetű szavazattal lehet változtani." Ezzel egyetértek, ha lesznek valamiféle rögzített alapszabályaink ("alkotmányunk").
8. A hun nem magyar, de testvér. - Egyetértek a testvérnépek kategória használatával, ha nem is a szócikkekben, de magunk között a műhelyben. Mindazon népek tartoznának ide, amelyeknek szerepük volt a magyar nép kialakulásában a honfoglalásig. Data Destroyer, egyébként úgy látom épp a napokban már elkezdte az ókori népek szócikkeinek létrehozását az Ókori lexikon alapján, és ezen a sorozaton belül nyilván több testvérnép szócikkét is hamarosan megírja legalábbis csonk szinten, amelyek bővítése majd a műhelyünk egyik feladata lesz. Jó lenne idővel minden testvérnép szócikkét minél magasabb szinten kidolgoznunk.
9. A műhely neve:"ŐSMAGYAR-MAGYARŐS műhely avagy a mai magyarok elődei". - Szerintem legyen csak egyszerűen Ősmagyar műhely.

Egyelőre ennyi. Várom a véleményed + DD-ét. Üdv, --Adapa 2006. október 14., 20:36 (CEST)

Az MG MG+ a műhely tagok választják, akinek a véleményére amúgy is adunk, szóval igyis úgyis nagyobb súlyal esik latba a szavazata. Ezért nem is kell igazából jogarral elátni őket. De ha valaki csatlakozik láthatja. Az evvel kapcsolatos pontokat kihúzom.--Elder sun 2006. október 15., 18:42 (CEST)

Az előmagyar kort követi az Ősmagyar kor:Az első magyartól azÁrpád féle honfoglalásig--Elder sun 2006. október 15., 20:25 (CEST)

Kedves Elder sun! Nagyon klasszul megcsináltad, köszönet! :-) Nemsokára véleményezem. --Adapa 2006. október 18., 11:56 (CEST)

[szerkesztés] ételek

A magyar ősi konyha sajátosan ötvöződött Közép-Ázsia, Kelet-Turkesztán (Újguria), Tibet, Nepál, India, Mongólia, Kína és Ordosz hagyományaival. Amíg a nyugatiak főként pirítottak, nyárson sütöttek, addig a magyarok inkább talpas-lábas üstjeikben, függeszthető agyag edényeikben főztek. Ordosz városától (a hun törzsek székhelye/fővárosa a kínai nagy fal előtt) a Kárpát-medencéig, 2000 darab talpas üstöt találtak a régészek.

Őseink konzerválási szenzációja a „szárított hús” készítése volt! Így ír erről Villani János, az olasz történetíró: „Ha levágják a marhát, húsát nagy üstökben megfőzik. Ha pedig jól meg van főzve és sózva, elválasztják a csonttól és kemencén, vagy másként megszárítják, megszáradva finom porrá zúzzák. A hadjárathoz üstöket visznek magukkal, és mindenki visz magával egy zacskóval ilyen port, meg fejedelmük is vitet utánuk. Felforralt vízbe dobják, egy-két maréktól megtelik az edény, megdagad, mintha kása volna. Nagy a tápláló ereje, és így kevés kenyérrel, vagy anélkül is erőt ad az embernek. Nem csoda hát, hogy nagy sokaságban járnak oly hosszú időkig a pusztán, mert lovaik fűvel, szénával, ők maguk pedig porrá tört hússal táplálkoznak.”

Kedvelt gyümölcseik az alma, körte, szilva, barack, cseresznye és a szőlő voltak.

A Kárpát-medence gazdag volt erőkben és vizekben, tehát vadhús és hal is bőven kerülhetett az üstökbe. Ugyanúgy a gyűjtögetéssel szerzett gombák és vadgyümölcsök is terítéken voltak. A ma használatos tejtermékek nagy részét (joghurt, kefir, sajtok és kumisz) elsőként Közép-Ázsia lovas és állattenyésztő népei fedezték fel és állították elő. A kanca vagy teve tejből erjesztett kumisz készítését 1795-ben Sándor István írta le: „Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl, nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindég az előbbeni savanyú tejből egy kis maradék találkozik, mely a frisset kevés idő alatt savanyúvá teszik. Mert ezen edények soha ki nem tisztítanak, és belől a sajtból s tisztátlanságból egy ujjnyi héjök vagyon, ebben áll a titok, hogy a téj a bor ízét megnyerje. A tejes égett bor égetése az aszszonyok dolga. Ezen égett bor részegít ugyan, mint a gabonából való, de részegség tőle sokkal tovább eltart.”

Eleink főleg szarvasmarhát, lovat, birkát és juhot tenyésztettek – juhtejből készítették a túrót, sajtot, írót és a zsírként használt vajat. Földműveléssel is foglalkoztak, tönkölybúzát, kölest, árpát, rozst és feltételezhetően hajdinát és barnarizst is termesztettek. A gabonaféléből lepénykenyeret, „langallót-lapotyát”, „kövönsült leppencset” és „hamubansült pogácsát” sütöttek, hozzá híg kása-ételeket főztek.

Sokféle növényt termesztettek: vöröshagyma, fokhagyma, káposzta, borsó, sárgarépa, tök, sóska, paraj, uborka, cékla, torma, bab, lencse.

Fűszernövények közül a tárkonyt, csombort, borsikafüvet, lestyánt, kakukkfüvet, bazsalikomot, borsot, gyömbért, köményt, ánizst, szurokfüvet, kaprot, turbolyát, mirhafüvet, komlót, mustármagot, citromfüvet ismerték és használták.

Sok vadon termő fűszerfüvet, ízesítőt is használtak (pl. vízitorma, galagonya, pipacs, cickafark, bojtorján, csalán, mezei katáng, tyúkhúr, kamilla, pitypang, mezei zsázsa, medvehagyma).

Trópusi füvek közül a szerecsendió, kardamon, sáfrány, szegfűszeg, fahéj, vanília, szezámmag, babérlevél, csillagánizs került őseinkhez.

Őseink gyorsan mozgó lovas hadának élelemtartalékokra volt szüksége, amit csak az ételek és alapanyagok tartósítása oldhatott meg. A húst szárítással, a sajtot, túrót füstöléssel, a gombákat, gyümölcsöket aszalással, a tejet savanyítással konzerválták. E tudományuk biztosította a hazától távol maradó csapatok sikeres és hosszútávon is zavartalan életét, vándorlását.

Illyés Gyula szavait idézve: „…az ősi szomj a szépre, s a jóra, ez él tovább…”

[szerkesztés] Még egy terv

Kedves Elder sun! A Te változatod alapján a saját műhelytervemet is elkészítettem. Néhány dolgot elhagytam a tiédből, ami nem tetszik, néhány dologgal viszont bővítettem. Légyszíves véleményezd! Íme: User:Adapa/Ősmagyar műhely terv --Adapa 2006. október 23., 22:58 (CEST)

Kedves Elder sun! Köszönöm az én műhelytervem vitalapjára írt válaszod, amire itt reagálok.

1. Ezt a bekezdést részben nem értem, részben kérdéseim vannak a leírtakról:

A magyar (gy=gh rovásjelek azonosak 1718-as Belianumszerint de ez más téma)... nyelv története a hivatalos nyelvészet szerint:*Ősmagyar kor a feltételezett ugor nyelvtől való elválástól kezdődik ami a finn<->ugor szétválást legalább 500 évvel követte. Egyes glattologusok szerint a Finn és amagyar nyelv között 6000-17000 év távolság van, így tehát az ősmagyar kor kezdete i.e15,000 és i.e3,500 között kell valahol legyen.

Hogy jönnek ide a rovásjelek, és milyen rovásjelekről van szó? Milyen forrásból származik ez a 6000-17000 év, kik az "egyes glattológusok", akiket említesz? (Glattológus helyett mellesleg inkább nyelvészt mondjunk!) Az ősmagyar kor végét szerintem is a nyelvészeti korszakolás szerint a honfoglalás hagyományos dátumában határozzuk meg!

2. Külön alkotmány szerintem ne legyen. Az "Évszázadok szerinti kategorizálás" alatt mit értesz? Az Alapfogalmak-Történelem-Kultúra hármast tagolást én is támogatom. Emellett még a következő témakörök lehetnének: Földrajz, Testvérnépek, Embertan (fizikai antropológia). A forrásokat így csoportosítanám: 1) Átfogó forrásművek, 2) Az egyes szócikkekhez ajánlott forrásművek. "Javaslatok, ötletek" szakasz a műhely fő lapján ne legyen; a javaslatokat, ötleteket inkább a műhely vitalapján beszéljük meg!

3. Az Ősmagyar műhely szerkezeti felépítése ez legyen:

  • Résztvevők
  • Teendők
  • Alapfogalmak
  • Fontosabb témák és szócikkek
  • Források
  • A cikkek állapota

Üdvözlettel, --Adapa 2006. október 28., 11:59 (CEST)

[szerkesztés] A magyar (gy=gh rovásjelek) és a 'magyar'szó

Révai József Tatai gróf 1803-ban feljegyzet róvásjel táblázatábam /az 1718-ban közzétett Bél Mtyás féle rovásjelek / a GY és GH jeleket a mai Forrai féle 'gy'-kettöskereszt jellel jelöli. / TABLA II. ALPHABETUM HVNNO-SCYTHICVM SICVLICVM / (persze a 'gy' jele régebben a latin-magyar szövegekben egyszerüen 'g' is volt az 1400-as évekig ez általános pl: 'gisnav').

Így esetleg a magar, maghar, és a ksöbbi magyar olvasata magyar nyelven azonos, De kizárólag a magyar nyelven! A többi nyelven az ejtés számomra drámaian érthetetlen (sumir,akkád). de mint jeleztem ez mellék vágány és zsákutca. A forrást Varga Csaba AZ ŐSI IRÁS KÖNYVÉBEN találtam, remélem nem rontotta el a fénymásolatot.:) --Elder sun 2006. október 29., 09:50 (CET)

[szerkesztés] A Finn magyar nyelvrokonság

Bárczi Géza:"A magyar nyelv életrajza" részletesen leírja az 1950-es évekig talált írott magyar-szó-emlékeit. Persze ezek azóta csak szaporodtak. Az akkori(1960) Finn-Ugor elméletet is tárgyalja. A Finn > ?Ugor?(feltételezett nyelv magyar és finn között, nincs semmi bizonyíték és nincs élő maradvány nyelve) > magyar folyamatott legalább 1500-1000 éves elszigetelő időszak választja el. De az 1960-as évek nyelvészei szerint min. 500év. Hát ezért gondoltam kiejteni.--Elder sun 2006. október 29., 11:19 (CET)

  • Az egyes nyelvészek meg nem számítanak, mert nem név szerint idézték őket, de mindenesetre az i.e 1000 körüli Finn-magyar szétválálás igen túlhaladott elképzelés.--Elder sun 2006. október 29., 11:19 (CET)

[szerkesztés] Glattokromatologia

"A magyar és rokonainak tekintett nyelvek(finn nyelvek) jelen előtt 6-15 évezrede már nem élnek együtt,nem alkothattak egy nyelvet, még akkor sem ha annak nyelvjárásait tekintenenénk egynek."

  • A finnek tehát cserben hagytak minket. :)

forrás: Cser Ferenc (aki az MTA dokrora a (ZMTE)ZürichiMagyarTörténeliEgyesület tagja) (2000) "Gyökerek . Töprengések a magyar nyelv és nép kárpát-medencei eredetéről 96-97o. Ahol olvastam:Cser Ferenc és Darai Lajos: "A magyar folytonosság a kárpátmedencében". 145.o [291] E.

[szerkesztés] hagyományos vagy hivatalos

  • Hagyományosnak tekintem Kézai Simont-t.
  • Hivatalosnak az MTA nyelvészeti intézetet.

De csak a szavakon lovagolok. Értettem a hivatalos álláspont szerint kell eljárnunk. /és az elődeinket magasról lesz*rni, hiszen mi mai magyarok sokkal okosabbak vagyunk és tudjuk hogy aki akkor X volt az ma Y.

egyébként Szent Istvántól is legalább 2 értelmű a dátumozás. Giaze dux is István és a fia is István Igy néhol Giaze a dücsa I. Istvánként a templom alapító.A fia István-nként szerepel a történelemben. Sajnos nincs igazábol fix pont. Megegyezés kérdése hogy a SZAR~SZent Akatrat Rendje vagy vulgáris kifjezés. Tehát legyen a vég