Arkhilokhosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arkhilokhosz (i. e. 8. század első fele), görög költő


Arkhilokhosz Parosz szigetén született, a nemesi származású Telesziklész és egy rabszolganő gyermekeként. Ifjúkorát Thaszosz szigetén töltötte, ahol részt vett a párosziak kolónia-alapításában, s váltakozó szerencsével harcolt a thaszosziak ellen. Szerelmes lett Neobuléba, Lükambész előkelő pároszi polgár leányába, ám miután elutasították, gúnyverseivel állítólag öngyilkosságba kergette az apát. Paroszra visszatérve egy csatában esett el. Nem csak költészetének tartalma és hangvétele volt újszerű, hanem formája is: ő alakította ki a legfontosabb lírai formákat, az elégiát, a jambust, stb. A személyére és életére vonatkozó értesülések részint költeményeiből, részint egy Párosz szigetén talált feliratból származnak.

Hírneve Homéroszéval vetekedett, költeményeit a császárkorban is nagyon kedvelték. Egy költeménye:

Igen magas, vagy haj fodroskás
Kevély királyra nem tekintek:
Sem hogy szakállt leányi módra
Nyirbáljon: hanem hosszaska, horgas
Szárú, szeme sasos, nap sütötte,
Erős nyoma legyen, szive bátor.

(Fábchich József, 1804

[szerkesztés] Források

  • Castiglione László: Az ókor nagyjai, Akadémiai kiadó, Budapest, 1971.
  • Homér és Osszián (Budapest, 1957)