Phoinike
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Phoinike romváros Albánia délnyugati részén, Delvinë kerületben, a Finiq falu határában álló 272 méter magas dombon. Az antik Görögország, az épeiroszi Khaónia jelentős városa volt Finíki (Φοινίκη) néven.
A Kr. e. 5. században alapított település a Kr. e. 3. században az Epiruszi Királyság fővárosa volt. Gazdag kereskedők lakták, s a városnak saját kikötője is volt a közeli Ankhiszészban. Teuta királynő illírjei Kr. e. 230-ban foglalták el. Az I. makedón háború idején (Kr. e. 215–205) lakói igyekeztek közvetíteni a hadban álló felek között, s itt kötötték meg a rómaiak, a makedónok, az epiróták és az aitóliaiak Kr. e. 205-ben a háborút lezáró békét. A római uralom idején a város eljelentéktelenedett (latin neve Phoenice). Az 5. században ugyan kora keresztény vallási központ lett, a város püspöke 431-ben részt vett az epheszoszi zsinaton is, de a település a középkorra elnéptelenedett.
Az első ásatásokat az olasz Luigi Ugolini végezte a területen. Ma albán és olasz régészek közösen dolgoznak Finíki feltárásán. Az akropolisz és a kincstár falai mellett leginkább lakóépületek alapjai láthatóak, köztük egy keresztény templom és egy színház maradványai is.
[szerkesztés] Irodalom
- Sandro De Maria: Phoinike. La città e il suo territorio. Bologna: Studio Associato Ante Quem. 2001.
- Sandro De Maria & Shpresa Gjongecaj: Phoinike I–II. Rapporto preliminare sulla campagna di scavi e ricerche 2000–2001. Firenze: All’insegna del Giglio. 2002–2003.

