Vatikán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Status Civitatis Vaticanae
Stato della Città del Vaticano
 Vatikán címere
(Vatikán zászlaja) (Vatikán címere)
Nemzeti mottó: -
 Vatikán elhelyezkedése
Államforma teokratikus monarchia
Hivatalos nyelv latin1
Főváros Vatikánváros2
Pápa
XVI. Benedek
Államtitkár Angelo Sodano
Terület
 - teljes
 - ebből víz
261.
0,44 km²
elhanyagolható
Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség
195.
921 fő
2093 fő/km²
GDP
 - teljes (n.a.)
 - egy főre jutó
n.a.
n.a. USD
n.a. USD
Pénznem Euró3 (€) (EUR)
Időzóna UTC +1 (NYISZ: van)
Függetlenség
A lateráni egyezmények értelmében
1929. február 11.
1949. május 23.
1990. október 3.
Himnusz Inno e Marcia Pontificale
TLD .va
Nemzetközi gépkocsijel V
Országhívókód +379
1 A hétköznapi életben az olasz használatos; a Svájci Gárda hivatalos nyelve a német
2 Vatikánváros egy városállam
3 1999-ig a vatikáni líra
Kép:Vt-terkep.png


Vatikán (vagy Vatikánváros) a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Róma, Olaszország fővárosa veszi körül. A Vatikán a katolikus egyház központja (Apostoli Szentszék), és önálló világi állam is egyben. A Vatikán és az egész katolikus egyház fölött a pápa, mint abszolút tekintély uralkodik.

A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén az Egyházi Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A múlt század közepén területe még tengertől-tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma.

Az egységért küzdő olasz hazafiak 1859-1860-ban az Egyházi Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvaszották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Gazdaság

A tőkés világ második legnagyobb valuta és aranytartalékaival rendelkezik[forrás?], az egyik leggazdagabb állam (több mint 12 milliárd dollár). Érdekeltségei vannak különböző - nagyrészt olaszországi - bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegyszerárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Saját vasútállomása, egy idén 75 éves rádióadója (Radio Vaticana) és önálló újságja (L'Osservatore Romano) van.

[szerkesztés] Pénznem

Hivatalos pénzneme: 1 Vatikáni Líra = 100 Centesimo, közforgalomban az Euro a használatos.

[szerkesztés] Népesség

Összes népesség: 850 fő. Népsűrűség: 1.931 fő/km2. A népesség 85%-a olasz.

[szerkesztés] Ismert, a nyilvánosság számára többé-kevésbé nyitott intézményei

  • Vatikáni Múzeum
  • Vatikáni Könyvtár
  • Vatikáni Levéltár (pontos nevén: Vatikáni Titkos Levéltár)

[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
Nagyít
A római Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
Az Eurózóna országai
Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország
 
További eurót használó országok
Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1
 
Az euró bevezetését tervező EU-tagországok
Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia
 
Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették
Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek
továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok.
 
1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával    2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével
3 Státusza vitatott