Szalonna (település)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Edelényi |
| Rang | község
|
| Terület | 20,08 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 3754 |
| Körzethívószám | 48 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól 50 kilométerre északra a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt terül el.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv slana (= sós) szóból származik, a falu közelében ugyanis enyhén sós vízű forrás található.
[szerkesztés] Története
1249-ben Zolouna néven említik először. Már az őskorban lakott hely volt, majd a korai középkorban a vasművesség egyik központja lett. Református templomát a 11. században az Őrsúr nemzetség épittette, majd a 12. században a körtemplomot szabálytalan négyszög alakú hajóval román stílusban bővítették. 1383-ban a hajót a birtokos Lóránd fia István gótikus boltozattal fedte be, freskói a 15. századból valók. Körítőfala is 15. századi, még ma is áll.
1562-ben a falut felégette a török. A templomot 1598-ban vették birtokba a reformátusok. 1765-ben megépült a fa harangláb. Az északi oldalon a 14. századi sekrestye és osszárium alapfalai jól láthatók. A templomtól északra állt a birtokos család ma már nem látható megerősített udvarháza.
[szerkesztés] Látnivalók, programok
- Református temploma 11. századi.
- A Gedeon-kastély a 19. században épült, állapota lepusztult.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született Kalász László költő.


Based on work by