Szent-Györgyi Albert

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent-Györgyi Albert
Nagyít
Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Budapesten, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd a pesti Tudományegyetem orvosi karára nyert felvételt. Egyetemi tanulmányai alatt kitört az I. világháború és katonai szolgálatot kellett teljesítenie. Medikus katonaorvosként sebesült katonákat mentett meg élete kockáztatásával, amiért megkapta az Ezüst Vitézségi érmet. A háború borzalmait látva átlőtte a karját, hogy hazakerülhessen.

1917-ben megkapta a diplomáját. Pozsonyban kapott állást a Farmakológiai Laboratóriumban, de néhány hónap múlva távoznia kellett a trianoni békeszerződés miatt. A következő évtizedben tanulmányutakkal töltötte el. Prágában, Berlinben, Hamburgban, Londonban és Cambridge tudományegyetemein kutatott. Figyelme a kémia és az élettan felé fordult. Első komolyabb tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusáról felkeltette a tudományos szakma érdeklődését. Kisérletsorozattal igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát.

[szerkesztés] Magyarországi tevékenysége; a C-vitamin

Cambridge-i tartózkodása alatt megszerezte a kémiai doktorátust. 1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszmniszter hívására hazatért Magyarországra, és átvette a szegedi biokémiai tanszék vezetését. A Groningenben elkezdett, de Magyarországon folytatott sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Ezen az úton végigmenve jutott el Szent-Györgyi a C-vitamin izolálásához. Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késését, amely valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben észrevette, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvzsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült előállítania. Az is ismerté vált, hogy az emberi sejtek szüksége van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Mivel cukorjellegű vegyület volt Szent-Györgyi először az ignose (nem ismerem cukor) nevet adta neki, de a tudományos lap szerkesztője, ahol ezt publikálni akarta, nem fogadta el ezt az elnevezést, így a hat szénatomra utaló hexuron-sav névre keresztelte. Felismerte, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök, így nagy mennyiségű előállítását sikerült véghezvinnie. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi), vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav névre.

1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. A szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenértékű eredmányeket ért el, melyek közül a legfontosabbak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.

A II. világháborúban Szent-Györgyi Albertet a Kállay-kormány Isztambulba küldte. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése volt. A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért a 1944. március 19-i német megszálláskor illegalitásba vonult. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került.

A háború befejezése után nekiállt az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. Végül a két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta.

[szerkesztés] Amerikai évek

Szent-Györgyi és Charles B. Huggins az 1970-es években
Nagyít
Szent-Györgyi és Charles B. Huggins az 1970-es években

1947-ben Szent-Györgyi a svájci Alpokban töltött néhány hetet, mikor értesült róla, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Letelepedett az Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és művész követte.

A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Később létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.

A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az Őrült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes művek közé sorolják. Élete utosó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el.

[szerkesztés] Érdekességek

Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–orosz háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel).

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Nobel-díjas magyarok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2003
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak