BNO

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Alapja az 1893-ban elkészült Bertillon-féle osztályozás. Azóta a kódrendszer többszöri revízión ment át. 1948-ban a hatodik revíziót már az Egészségügyi Világszervezet felügyelete alatt dolgozták ki. A revíziókat elsősorban a betegségek pontosabb megfogalmazása, illetve újabbak megjelenése indokolta. Jelenleg a tizedik revíziót használják. Ennek a változatnak az előkészítése 1983-ban kezdődött, ekkor tartották Genfben a BNO-10 előkészítő értekezletet. A revízió javaslat 1984-ben illetve 1986-ban lett világszerte publikálva. Az észrevételek befogadására illetve az új kódtáblázat végső elfogadására 1989. szeptember 26. és október 2. között Genfben került sor. A konferencián 43 ország, köztük Magyarország képviselője jelent meg. A tagállamok 1993. január 1-től léptették életbe a kódrendszert. Magyarországon a 9/1993 NM rendelet hatálybalépése óta használják az egészségügyben. Sajnos a magyar fordítás nem következetes. Ezért a több ezer kód közül egy ritkább betegség kódját eléggé nehezen tudják az egészségügyi alkalmazottak megtalálni.

[szerkesztés] Használata

  • Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját.
  • 2006. október 16-tól társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntették [1].
  • Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja.
  • Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják.

[szerkesztés] A BNO-10-ről

[szerkesztés] Felépítése

A BNO kód öt karakteres. Az első karakter betű, majd következik két szám. Ez a három karakter határozza meg a főcsoportot, amit tovább lehet bontani. Az utolsó két karakter pontos jelentését a tagállamok maguk határozhatják meg. Általában a negyedik pozíción a „.8”-as jel az egyéb állapotot jelöli, míg a „.9” a három karakteres tétel címének felel meg, de minden további információ nélkül. Magyarországon előfordul, hogy csak a főcsoportot használják, de a finanszírozási szabályok elvárása miatt jellemzően már mind az öt karaktert használják. Az „U”-val kezdődő diagnózisokat bizonytalan betegségek illetve kutatásokra fenntartott kódok. Ezeket nem szokás használni. Ez alól az U9990 – Sine Morbo BNO kód kivétel.

[szerkesztés] A diagnózisok felsorolásának alapvető szerkezete

  • járványos betegségek,
  • alkati vagy általános betegségek,
  • helyi betegségek, lokalizáció szerint,
  • fejlődési rendellenességek,
  • sérülések,
  • kiegészítő kódok.

[szerkesztés] Főcsoportok

Az osztályozás 21 főcsoportra vonatkozik. Ezek:

Sorszám Főcsoport BNO kódok
01 Fertőző és parazitás betegségek A00-B99
02 Daganatok C00-D48
03 A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek D50-D89
04 Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek E00-E90
05 Mentális és viselkedészavarok F00-F99
06 Az idegrendszer betegségei G00-G99
07 A szem és függelékeinek betegségei H00-H59
08 A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései H60-H95
09 A keringési rendszer betegségei I00-I99
10 A légzőrendszer betegségei J00-J99
11 Az emésztőrendszer betegségei K00-K93
12 A bőr és bőralatti szövet betegségei L00-L99
13 A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei M00-M99
14 Az urogenitális rendszer megbetegedései N00-N99
15 Terhesség, szülés és a gyermekágy O00-O99
16 A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok P00-P96
17 Veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások Q00-Q99
18 Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek R00-R99
19 Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei S00-T98
20 A morbiditás és mortalitás külső okai V01-Y98
21 Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők Z00-Z99

[szerkesztés] Néhány betegség kódja

  • E66 – Elhízás
  • I10 – Magas vérnyomás betegség
  • M81 – Osteoporosis
  • S80 – Térd zúzódása

[szerkesztés] Néhány finanszírozási szabály

  • Járóbeteg ellátásban az S és T-vel kezdődő diagnózisok mellé kiegészítő diagnózist is kell írni, mely a sérülést befolyásoló tényezőt adja meg.
  • Bizonyos diagnózisokat csak meghatározott életkorú páciensnek lehet megadni (pl. P96.00 – Veleszületett veseelégtelenség maximum 1 éves korig írható fel).
  • Bizonyos BNO-k csak adott nemű páciensnek írható fel (pl. O84.00 – Ikerszülés, csak nőnek írható fel)
  • Röntgen vizsgálatoknál nem a ténylegest, hanem a beküldő diagnózist kell jelenteni.
  • Laboratóriumi vizsgálatoknál a diagnózis rögzítése nem kötelező.

[szerkesztés] Források