Líbia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

الجماهيرية العربية الليبية الشعبية الإشتراكية
al-Jamāhīrīyah al-‘Arabīya al-Lībīyah ash-Sha‘bīyah al-Ishtirākīyah
(Líbia zászlaja) (Líbia címere)
Mottó: Szabadság, Szocializmus, Egység
Location of Libya
Hivatalos nyelv arab
Főváros Tripoli
Forradalmi vezér Muammar al-Kaddafi
Elnök Zentani Muhammad az-Zentani
Miniszterelnök Baghdadi Mahmudi 2006. március 5. óta
Terület
- Teljes
16.
1 759 540 km²
Népesség
 - Teljes (év)
 - Népsűrűség
103.
5 499 074 fő
3,1 km²
Pénznem Líbiai dinár (LYD)
Időzóna UTC +2
Függetlenség 1951. december 24.
Himnusz Allahu Akbar
TLD .ly
Hívószám +218
térkép szerkesztése

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelme

Partvidékén először a főníciaiak telepedtek meg, majd a Római Birodalom része lett. Az arab hóditás nyomán a 7. században vált az arab nyelv és az iszlám általánossá. A 16. századtól a Török Birodalom része, majd a 20. század elején Olaszország gyarmata lett. 1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. 1951-ben független királysággá vált, majd az 1969-ben katonai puccsal létrehozott iszlám alapokon nyugvó arab szocialista állam szélsőségesen nyugatellenes politikát folytat.

[szerkesztés] Természetföldrajz

A keskeny parti síkság sok helyütt sós sztyeppvidékétől keletre az Akhdar-hegység fennsíkja, délre pedig a szaharai tábla néhány oázissal tarkított kő- és agyagsivatagja, valamint a Szahara legnagyobb egybefüggő homoktengere, a Líbiai-sivatag található. Legmagasabb pontja: Daharson Bette 2826 m.

[szerkesztés] Gazdasága

Földünk egyik legszegényebb országa volt. Gazdasági növekedését az 1960-as évek elején meginduló kőolajbányászatnak köszönheti. Ma Afrika leggazdagabb országának számít. Gazdaságának alapját az állami tulajdonban lévő szénhidrogének bányászata és kivitele jelenti, amelynek bevételei a GDP-nek 1/3-át teszik ki. A líbiai kőolaj kiváló minőségű, a rablógazdálkodás elkerülése végett a termelés az 1970-es évek maximumához képest felére csökkent. Ipara a mezőgazdasági termékek feldolgozása mellett főként a kőolaj feldolgozásán alapul. Nagy erőfeszítéseket tettek az importtól való függés csökkentése érdekében az öntözéses oázisgazdálkodás kiterjesztésére, amely ma a világ egyik legdrágább mezőgazdasága. Fő terményei a búza, a datolya, a citrus- és gyümölcsfélék, továbbá az oliva. A GNP értéke: 40 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 7600 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 7%, ipar 47%, szolgáltatás 47%. A külkereskedelem mérlege jelentős aktivumot mutat, a kivitel értéke több mint másfélszerese a behozatalnak. Exportja kőolajból, földgázból és ezekből gyártott termékekből áll. Behozatalában a gépek, berendezések, feldolgozóipari termékek mellett az élelmiszereké a vezető szerep. Olaszország máig az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere (exportjának több mint 40%-át, importjának több mint 25%-át adja). Emellett Németország, Tunézia, Törökország és Franciaország részesednek nagyobb mértékben a külkereskedelmi forgalomból.


[szerkesztés] Közigazgatás

Líbia 32 városi körzetre van felosztva.

  • Ajdabiya
  • Al Butnan
  • Al Hizam Al Akhdar
  • Al Jabal Al Akhdar
  • Al Jfara
  • Al Jufrah
  • Al Kufrah
  • Al Marj
  • Al Murgub
  • Al Neeqat al Khams
  • Al Qubah
  • Al Wahat
  • Az Zawiyah
  • Benghazi
  • Bani Walid
  • Darnah
  • Ghat
  • Ghadames
  • Ghiryan
  • Murzuq
  • Mizdah
  • Misratah
  • Naloot
  • Tajura Wa Al Nawahi AlArba'
  • Tarhuna Wa Msalata
  • Trabalus
  • Sabha
  • Surt
  • Sabratha Wa Surman
  • Wadi Al Hayaa
  • Wadi Al Shatii
  • Yifrin

[szerkesztés] Népesség

A fővárosban, Tripoliban (arabul Tatabulus) közel 1 800 000 fő él. A népesség körülbelül 5 360 000 fő. A népsűrűség: 3,05 fő/km². A népességnövekedési ráta adatai 2,41%. A várható átlagos élettartam magas, 76 év. A csecsemőhalandósági ráta 27,9 ezrelék. A hivatalos nyelv az arab. Népek: berber és arab (97%) egyéb (főként turisták) 3%. A lakosság vallásai: iszlám szunnita (97%) keresztény (3%).


A világ országai | Afrika
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona
(A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia