Svédország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Konungariket Sverige
 Svédország zászlaja  Svédország címere
(Svédország zászlaja) (Svédország címere)
mottó: För Sverige i tiden
Svédország elhelyezkedése
Hivatalos nyelv nincs ¹ ²
Főváros Stockholm
Svédország királya
XVI. Károly Gusztáv
Svédország
miniszterelnöke
Fredrik Reinfeldt
Terület
 - Teljes
 - % víz
54.
449 964 km²
8,67
Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség
84.
9 047 752
20/km²
GDP
 - Teljes (2005)
 - GDP/fő
34.
267 427 millió USD
26 000 USD
Pénznem Svéd korona (SEK)
Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2)
Függetlenség
Egyesítés
9.-12. század
Himnusz Du gamla, Du fria
TLD .se
Hívószám +46
¹/ Svéd nyelv de facto nemzeti nyelv
²/ Öt elismert kisebbségi nyelv van Svédországban:
lapp, finn, tornedali, romani, jiddis
FINNNORSZ.
ÉSZT.
LETTO.
LITV.
OR.
DÁNIA
NORVÉGIA
FIN.
NOR.
Kiruna
Norvég-tenger
Tärnaby
Lulea
Skelleftea
Umea
Gävle
Norrtalje
Västerås
Jönköping
Norrköping
Linköping
Borås
Örebro
Karlstad
Kalmar
Halmstad
Helsingborg
Karlshamn
Kristianstad
Aland-szigetek (FIN)
Sundsvall
Bothniai-öböl
térkép szerkesztése

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak és a Kattegat, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vandonjairól ismert.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban. A narancsszínnel jelzett terület Svédország mai területe.
Nagyít
A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban. A narancsszínnel jelzett terület Svédország mai területe.

Fő cikk: Svédország történelme

Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Briodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenefeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Moderata Samlingspartiet). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutanak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt három évente voltak választások.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztása

A megyékre (ún. län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a tájegységek szerinti felosztással. A megyékről részletesebb információ az alábbi táblázatból elérhető linkeken található:

Zászló

Svédország megyéi

Blekinge | Dalarna | Gotland | Gävleborg | Halland | Jämtland | Jönköping | Kalmar | Kronoberg | Norrbotten | Skåne | Stockholm | Södermanland | Uppsala | Värmland | Västerbotten | Västernorrland | Västmanland | Västra Götaland | Örebro | Östergötland


Svédország tartományai | Svédország

Címer

[szerkesztés] Politikai pártok

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

  • Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt - 97 mandátum
  • Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok - 28 mandátum
  • Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) - 29 mandátum
  • Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): - 24 mandátum

Ellenzék:

  • Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt - 130 mandátum
  • Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták - 22 mandátum
  • Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Svédország földrajzilag a Skandináv félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km2-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű svéd üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagyrészben svédek teszik ki, a terület mégis Finnországhoz tartozik.

Svédország nyugati vidékein magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a 2000m feletti magasságú Kebnekaise, amely Kiruna közelében található. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

  • Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
  • Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
  • Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

[szerkesztés] Vízrajza

Svédország két legnagyobb tava a Vänern és a Vättern.

[szerkesztés] Éghajlata

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetöen. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága


[szerkesztés] Gazdaság

Fő cikk: Svédország gazdasága

[szerkesztés] Népessége, lakossága

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a Kr.utáni 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő - főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó - számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország "őslakos" kisebbségeit.

[szerkesztés] Általános adatok

Svédországnak egy 2006 júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, - a legnépesebb városnak - a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.

Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

[szerkesztés] Szociális rendszer

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Svédország tájai - Svédország tartományai - Svédország megyéi - svéd nyelv - XVI. Károly Gusztáv - a Bernadotte dinasztia



[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland


 
Északi Tanács

Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország

Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland