Steller Tamás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Steller Tamás evangélikus tanár és lelkész volt a 17. században.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Miután tanulmányait befejezte a wittenbergi egyetemen, Besztercebányán lett iskolaigazgató. Itt dolgozott 1673-ig, amikor a pozsonyi rendkivüli törvényszék elé idézték; előbb Lipótváron volt bebörtönözve, ahol az egyik barátjához titokban irt (vagy egyik barátjától kapott), de a várparancsnok kezéhez jutott levél miatt kegyetlenül megverték, annyira, hogy a pálcaütések alatt ruhája lefoszladozott testéről. A sebeiből felépült Steller Tamást is a nápolyi gályákra vitték. Szabadulása után Wittenbergbe ment és ott tartózkodott 1684-ig, amikor Besztercebányára hívtál lelkésznek. Látása romlott, ezért hivatásáról kénytelen volt lemondani. Visszavonulva, teljesen megvakulva élt ugyancsak Besztercebányán 1715-ben bekövetkezett haláláig.
[szerkesztés] Művei
- Dissertatio de voto Jacobi Ger. XXVIII. (Wittenberg, 1668);
- De existentia spiritus infiniti, qui est Deus (ugyanott, 1667);
- Exercitatio de triplici spiritus sancti gratiae vocantis, justificantis et conservantis quidditate et diversitate (ugyanott, 1667);
- Dissertatio theologica de vana pseudo-christianorum religione (ugyanott, 1670).
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A Pallas Nagy Lexikona


Based on work by