Győrújbarát

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6000° k. h. 17.6500°

Győrújbarát
Győrújbarát címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Rang község


Terület 33,69 km²
Népesség
Irányítószám 9081
Körzethívószám 96
Térkép
é. sz. 47.6000° k. h. 17.6500°
település
Mo. térképén

Győrújbarát község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 8 km-re, a Sokorói-dombság és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el.

Kilátás a Sokorói dombságra
Nagyít
Kilátás a Sokorói dombságra

Győrtől délre, a Sokorói dombvidék Ravazd-Csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Az M1-es autópálya Győr-Ménfőcsanaki elágazásánál akár Budapest, akár Hegyeshalom irányából könnyen megközelíthető. Onnan közvetlenűl a 83-as főút Pápai vámházi elágazásán keresztűl, vagy Győr-Ménfőcsanakon át az ún. malomi elágazástól, vagy a sokorópátkai elágazástól is meg lehet közelíteni. A Veszprémvarsány felől érkezőknek sem szükséges Győrig autózniuk, hisz Nyúl község belterületén is több tábla jelzi a Győrújbarát felé vezető utat.Elsősorban autós túristák számára ajánlható mindez. A megyeszékhelyről a sűrű autóbuszjáratok révén ugyancsak könnyű ide jutni. Közvetlenűl szomszédos települések Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, melyekkel egybeépült településláncot alkot.

Bár nem Győr közigazgatási része, de a közvetlen aglomerációs körzethez tartozik. Éghajlata nem sokban tér el a kisalföldire jellemzőtől a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő-és gyümölcstermesztésre. Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori belterületi „látogatását” is jelenti. Madárvilág nagy fajgazdaságban képviselteti magát. Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezett gyurgyalagtelepe. Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300 m), a Francia-kő (234m), a Rákóczy-fa (183 m), a Várkő (278 m). A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező kilátást biztosít a győri medencére.

[szerkesztés] Története és mai élete

Az első írásos emlékek (XIII. század) az ide tartozó falvak és hegyek együttesét Barath néven említik. Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenek előtt szőlőhegyi rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van. Település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.

1969. július 1.-jével Kisbarát és Nagybarát községeket Győrújbarát néven egyesítették. (186/1969. sz. NET határozat) A falu 1984. január 1.-jétől Győr megyei város körzetéhez került. 1990. szeptember 30.-a óta Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önáló önkormányzatot alakított.

A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstadt-korabeli tokos véső és a neolit korból származó szintén itt talált kézi eszközök tanusítanak. Későbbi korok bizonyítékait nemrégiben a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avarkori sírok, római kori emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. 1200-ban mint a győri káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal később Baratsukorouként is előfordul. 1261-ig a későbbi Bartáfalukat és hegyeket Barathnak nevezik, mikoris a földek elkülönítése révén ekkor keletkezett Kis- és Nagybarátfalu. Nagybarát 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt Mária királynő megerősítette azzal, hogy a falu másik részét a győri káptalan birtokának nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló királytól vásártartási engedélyt kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy előnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619.-i összeírásban a szentmártoni apátság is bírtokosként szerepel .1621-től a székesfehérvári és szekszárdi bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonica visitatio tárva-nyitva lévő lepusztult templomot talált, melynek csak falai állnak, de azok is cserjékkel vannak benőve. Temetője nincs körülkerítve. Kerítését a törökök a legutóbbi hadjárat során lerombolták. Sem plébániaépület, sem iskola nincs, bár egy evangélikus tanítót hívtak, aki néhány gyereket tanít. Az 1748-as egyházlátogatás a Nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említi jó állapotban lévő templomával, melyet Keresztelő Szt. János tiszteletére építettek. Temetője tágas, melyet a templomtól egy árok választ el. Esküt tett szülésznője a szükségkeresztség kiszolgáltatására kellő felkészítést kapott. A XVIII. szd. folyamán szlovák telepesek jöttek a faluba. Nagybaráthegy története azonos a faluéval. Önállóságát az úrbéri egyezség megkötésekor nyerte el. Kisbarátfalu előszőr 1261-ben szerepel különálló községként. Lakói a győri káptalan és Imre nádor udvarnokai voltak. Későbbi birtokosai többször változtak. 1331-bsen a Baráthy család engedélyezett a hegyben szőlőültetést. 1364ben Kisbarát felét Péchy János Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry Miklósnak. További birtokosai voltak még Nádasdy Tamásné, a Viczayak, Léderer bankár, Lévay Henrik.

Ideiglenes bejárat a Polgármesteri Hivatalba a sportcsarnokban
Nagyít
Ideiglenes bejárat a Polgármesteri Hivatalba a sportcsarnokban

A települést 1549-ben a törökök fedúlták. 1611-ben a töröknek behódolt falu, 1619-ben puszta hely. Ennek emlékét őrzi a Pusztafalu név, ami a falurész domb menti középső területe. Ezidőtájt alakulhatott ki a hegyközség, hiszen a lakosság a többszöri dúlások miatt a dombon lévő présházakba és pincékbe menekülhetett. A XVIII. szd. elején szovákokat és németeket telepítettek ide. Az 1698-as canonica visitatiló nem talált itt semmi említésre érdemeset. Sem templomot, sem plébániaépületet. 748-ban már anyaegyház, melynek Csanakon és Ménfőn van filiája. Temploma 1737-ben épült, jó állapotban találtatott. Köztereken felállított kereszteket jól gondozzák. Plébánosa a halottak kivételével az anyakönyvet jól vezeti. Esküt tett szülésznő működik. Kántoruk magyar és szláv nyelven egyaránt jól beszél, az iskolásokat alapos oktatásban részesíti. A török uralom után sem köszöntött béke a falura. Megsínylette a kuruc-labanc háborút, a franciák győri látogatását, 1848-49 hadi eseményeit, az I. és II. világháborút.

A falu minden része elérhető menetrendszerű autóbuszjárattal. Belső úthálózata jó, szinte minden lakóház megközelíthető burkolt útról. Villamos hálózata teljeskörű, ugyanúgy mint a vezetékes ívóvízellátás néhány külterületi üdülőtelket leszámítva. Ugyenez vonatkozik a vezetékes gázzal, telefonnal való ellátottságra. A kommuális és egyéb hulladékok gyűjtése, elszállítása megoldott. A szennyvízcsatorna hálózatot 2000-re építetük ki. A településen 1998-ban 49 jelentős egyéni vállalkozás, 1 mezőgazdasági szövetkezet,15 Kft.-Bt, 9 vegyeskereskedés 9 kereskedés működik. Megtalálható a szolgáltatói terület széles skálája. Helyben a Sportccsarnok, a Panoráma Panzió és Szabadidőközpont igyekszik élni az idegenforgalom adta lehetőségekkel. A községnek összevont rendezési terve van, amiek karbantartása folyamatos. Az önkormányzat saját telkeire főleg humán szolgáltatást nyújtó beruházásokat szeretne megvalósítani. Más területeken - elsősorban magántulajdonú ingatlanokon - a rendezési tervnek megfelelően szívesen lát ipari tevékenységet folytató, munkahelyteremtő beruházásokat. Tagjai a Sokoró Ökológiai Park Alapítványon belül működő Sokoró Program - és Érdekszövetségnek.

Testnevelés óra az intézményben
Nagyít
Testnevelés óra az intézményben

A falu képe mostanra módosabb arculatúvá vált, amit a helybeliek szorgalma mellett az idetelepülők is segítettek kialakítani. Egyre kevesebb a foghíjas településrész, ezáltal egyre rendezettebbé válik. Három temploma közül a kisbaráti római katolikus az 1700-as évek első felében épült barokk stílusban. Templomkertjét temetkezési helynek is használják, ezzel egyedülálló ezen a vidéken, ugyanúgy, mint eredeti berendezésével. Nagybarát katolikus temploma minegy 200 éves. Főoltára és szószéke eredeti. Mellékoltárai Győrből, a ferencesek templomából kerültek ide a rend föloszlatását követően. Az evangélikus tempolmot 1786-87-ben építették késő barokk stílusban, tornyát e században emelték. A közintézmények állapota jó. Az egészségügyi alapellátás megoldott. Gyermek- és felnőtt háziorvos, fogorvos praktizál. Rendelési idejükhöz igazítva üzemel a gyógyszertár. Az alapellátást egy helyen lehet igénybe venni.A településnek egy óvodája és egy általános iskolája van. Az óvoda két épületben, a nagybaráti és a kisbaráti falurészen található. Az épületeik rendezettek, felszerltségük jó és egyre bővülő. Az óvodának saját konyhája van, amely ellátja az iskolát, az öregeket és az igénylőket egyaránt. Mindegyik óvodához nagy zöld terület tartozik fákkal, udvari fajátékokkal. A falu egyik központjában fekszik az iskola épületegyüttese, tömegközlekedési eszközökkel is gyorsan megközelíthető helyen. Ez magában foglalja az iskola épületeit, a sportcsarnokot, a kultúrházat és a hozzájuk kapcsolódó udvart zöldterületekkel, pihenőkkel és szabadtéri sporteszközökkel. Az iskolához 13.000 kötetes könyvtár tartozik, amit a tanulók és a község egyarán használhat. Az öltözőkkel, lelátókkal és büfével rendelkező sportcsarnok az iskolai foglalkozásokat és sportköröket követően számtalan lehetőséget biztosít bérleti formában (tenisz, kézilabda, röplabda, kosárlabda, tollaslabda, teremfutbal, torna, testépítés stb.) a sportolni akaró polgároknak.

Az önkormányzat főállású művelődésszervezőt is foglalkoztat, aki a helybéli érdekdődők számára tartalmas programokról gondoskodik. Nyugdíjas klub, anyák klubja, kézműves kör működik a faluházban. Baráti esték címen előadássorozatokat tartanak. Művészeti együttesük a Csobolyó Néptánccsoport, amely 1991-ben alakult Utánpótlás csoportjában 20, a nagyok csoportjában 38 fiatal sajátíthatja el a történelmi Magyarország táncait, dalait. Évente több nagyrendezvényt tartanak. Mindkét falurészben emlékművek őrzik az I. és a II. világháborúban elessettek emlékét. Az Erzsébet utcában lévő tájház előzetes bejelentés után bármikor látogatható. Bejelentkezést a Polgármesteri Hivatalnál lehet eszközölni.

[szerkesztés] Képtár

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • A vendégváró cikke [1]
  • A település honlapja [2]
  • Az iránymagyarország cikke a településről [3]
  • Győrújbarát Kézilabda Sportegyesület [4]

[szerkesztés] Forrás

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Morvai Gyula irásából lett átdolgozva.