Csesztve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.01521° k. h. 19.27837°

Csesztve
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Balassagyarmati
Rang község


Terület 16,25 km²
Népesség
Irányítószám 2678
Körzethívószám 35
Térkép
é. sz. 48.01521° k. h. 19.27837°
település
Mo. térképén

Csesztve község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Balassagyarmattól délre 7 km-re található.

[szerkesztés] Története

Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúra emlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek. A falu 1423-ban a Hont vármegyei Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka volt; a török időkben, 1562-63-ban pedig Abdesszaid Ali hűbérbirtoka.

A török hódoltság alatt a falu elpusztult, ezért a török kiűzése után szlovákokat is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az 1700-as évek közepe táján az evangélikusok a mai Fő utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak. A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt.

A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami 1720-ban még önálló falu volt.

[szerkesztés] Kultúra

Csesztve hagyományos rendezvénye a Madách Imre tiszteletére október elején megrendezett emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Madách Imre Emlékmúzeum
  • Kastélypark, a 30 m lombkorona-átmérőjű krími hársfával, valamint Madách fejszobrával. Az úri lak körüli park természetvédelmi terület, amelynek dísze a többszáz éves krími hársfa.
  • Római katolikus templom

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken