Norvégia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Norvégia (hivatalos nevén:Norvég Királyság) egy északeurópai állam.
|
|||||
| mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) (V. Harald mottója) 1814 Eidsvoll Eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű míg a Dovre-hegység le nem omlik) |
|||||
![]() |
|||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| Hivatalos nyelv | norvég (Bokmål and Nynorsk), és lapp hat megyében | ||||
| Főváros | Oslo | ||||
| Király |
V. Harald |
||||
| Miniszterelnök | Jens Stoltenberg | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
60. 385 1991 km² 6,00 % |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
114. 4 593 041 fő 14 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
42. 193 660 millió USD 37 063 USD |
||||
| Pénznem | Norvég korona (NOK) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: +2) | ||||
| Függetlenség - kikiáltása - elismerése Alkotmány |
(Svédországtól) 1905. június 7. 1905. október 26. 1814. május 17. |
||||
| Himnusz | Ja, vi elsker dette landet | ||||
| TLD | .no .sj2 .bv3 | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | N | ||||
| Hívószám | +47 |
||||
| 1 Beleértve Svalbard-ot és Jan Mayen-t 2 Svalbard és Jan Mayen TLD-je (nem használják) 3 Bouvet Island TLD-je (nem használják) |
|||||
![]() |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Svédországtól nyugatra található a Skandináv-félszigeten. Nagyon elnyúlt hagymaszerű alakja van. Az Atlanti-óceán határolja nyugatról, partvonala nagyon szabdalt, a híres norvég fjordok miatt. Svédországon kívül Oroszországgal és Finnországgal is határos az északkeleti részen. A közeli szigetek: Spitzbergák (Svalbard) és Jan Mayen norvég fennhatóság alatt vannak, és a királyság részei. Az Atlanti-óceán déli részén található Bouvet-sziget és az I. Péter-sziget a Csendes-óceán déli részén Norvégiától függő területek, melyeket nem számítanak a királyság részének. Ezenkívül Norvégia igényt tart a Dronning Maud-földre az Antarktiszon.
[szerkesztés] Története
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.
1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-ig állt fenn. Végül 1905. november 18-án születhetett meg az önálló Norvég Királyság.
Norvégia 1949 óta a NATO tagja.
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Az ország a Skandináv-félsziget nyugati részén, az ókori Kaledóniai-hegységrendszerhez tartozó Skandináv-hegyvidék területén húzódik. Szélessége délen 400 km, északon néhol még a 10 km-t sem éri el. Partvonalát fjordok és kopár sziklaszigetek tagolják, amelyek hosszát 26 000 km-re növelik. Területének egyharmada a sarkkörtől északra fekszik.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Norvégia 19 megyére (fylke) van osztva, amelyek a következők:
| Megye | "Székhely" |
|---|---|
| Akershus | Oslo |
| Aust-Agder | Arendal |
| Buskerud | Drammen |
| Finnmark | Vadsø |
| Hedmark | Hamar |
| Hordaland | Bergen |
| Møre og Romsdal | Molde |
| Nord-Trøndelag | Steinkjer |
| Nordland | Bodø |
| Oppland | Lillehammer |
| Oslo | Oslo |
| Rogaland | Stavanger |
| Sogn og Fjordane | Leikanger |
| Sør-Trøndelag | Trondheim |
| Telemark | Skien |
| Troms | Tromsø |
| Vest-Agder | Kristiansand |
| Vestfold | Tønsberg |
| Østfold | Sarpsborg |
[szerkesztés] Politikai pártok
- Norvég Munkáspárt - szociáldemokrata
- Konzervatív Párt
- Szocialista Baloldali Párt
- Centrumpárt
- Keresztény Néppárt
- Liberális Párt
- Haladó Párt - jobboldali
- Zöld Környezetvédő Párt
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.
Gazdasági életében a tenger játsza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek - a halkonzerv és a mélyhűtött hal - alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
Norvégia - az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően - első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani:
- színesfémkohászat
- ötvözetgyártás
- ammóniaelőállítás
- elektrokémiai ipar
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több, mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A népesség összetétele:
- norvégok 92.7%
- svédek 0.7%
- dánok 0.6%
- A volt Jugoszláviából 0.5%
- Nagy-Britanniából 0.3%
- amerikaiak 0.2%
- németek 0.2%
- irakiak 0.2%
- pakisztániak 0.2%
- szomáliaiak 0.1%
- finnek 0.1%
- irániak 0.1%
- egyéb 3.7%
- számik (lappok) 20,000
A lakosság 86%-a a Norvég Evangélikus Egyházhoz tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828-1906) drámaíró. Lásd még: Norvég költők, írók listája.
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
A hagyományos norvég Télapó (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.
A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae - az élet vize. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Info Gudbrandsdalen
- Sognefjord : fotos, webcam & infos
- Norvégia hivatalos honlapja
- Startlap linkgyűjtemény
- Linkcenter linkgyűjtemény
- Norvégia térképe
- Storting
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
|
|
|
|---|---|
|
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország |
|
| Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland | |





Based on work by