Uzon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában Kovászna megyében. Bikfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Szentivánlaborfalva és Veszőstelep tartozik hozzá.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóaljparancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották, 1902-ben a templomot is teljesen átépítették. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német.


[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Híres emberek

  • Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
  • Itt született 1781-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
  • Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.

[szerkesztés] Testvértelepülései