Fülek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fülek (szlovákul Fiľakovo) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Fülek vára
Nagyít
Fülek vára

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Rimaszombattól 38 km-re délnyugatra a Cseres-hegység lábánál, a Béna-patak partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról, más monda szerint várának építtetőjéről Fulkóról nevezték el. Történészek a kelta fulak (= rejtekhely) szóból, illetve egy ókori Philecia névből magyarázzák, utóbbi egy 150 körül rajzolt térképen szerepel.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Történészek szerint a vár helyén a 12. században már bizonyosan fából épített erődítmény állt. Várát valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette 1241 előtt. A települést 1246-ban Filek a várat 1262-ben Fylek néven említik először. A 14. század elején Csák Máté foglalta el, Károly Róbert serege 1320-ban ostrom alá vette, de csak 1321-ben került királyi kézre. 1348-ban castrum Phylek alakban említik. A vár alatti település 1423-ban városi jogokat kapott. A vár a Perényi család birtoka, a 15. század közepén a cseh vezér Giskra foglalta el, később Bebek Ferenc birtoka. A török időkben fontos végvár, 1554. június 16-án árulás folytán került török kézre. A török csaknem ötven évig sanyargatta a várból a környék lakosságát. 1593. november 27-én a császári sereg kemény ostrommal foglalta vissza. Jelentősége különösen Eger eleste után nőtt meg. 1615. május 4-én hatalmas tűz pusztította a várat és a várost, a károkat csak 1619-re állították helyre. Még ebben az évben Bethlen Gábor hadai foglalták el, a császári sereg 1621-ben foglalta vissza. A város a 17. században élte fénykorát, ekkor a felvidék egyik legfontoabb településeként egyszerre négy vármegye székhelye volt. Ekkor nyílt meg az evangélikus gimnázium, a várat is újabb védművekkel erősítik meg, fejlett az ipar és a kézművesség. 1678-ban visszaverte Thököly ostromát, majd 1682-ben a visszatérő Thököly erős török segítséggel mégis elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta rom. Régen a várost is védőfal övezte, melynek nyoma sem maradt, mivel a győztesek az egész várost a földdel tették egyenlővé. A 18. századtól mezőváros, majd a 19. századtól járási székhely lett. 1910-ben 2576, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásának székhelye volt. 1991-ben 10 451 lakosából 7064 magyar, 2956 szlovák, 344 cigány és 40 cseh volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • A város feletti bazaltkúpon állnak várának romjai.
    A füleki vár tornya
    Nagyít
    A füleki vár tornya
  • Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között építették újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely.
  • A Coburg-kastély 17. századi barokk stílusú.
  • A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.
  • A Cebrián-kúria 1847-ben épült klasszicista stílusban.
  • A városi múzeum a 18. század elején épült, 1994-óta múzeum, melyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg.

[szerkesztés] Külső hivatkozások