Korda Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Korda Sándor (Sir Alexander Korda) (Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. - London, 1956. január 23.) magyar származású filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.

[szerkesztés] Élete

Korda Sándor, aki az ugyancsak a filmiparban dolgozó Korda Zoltán és Korda Vince bátyja, Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot egy zsidó családban. Mezőtúron járt elemi iskolába, majd a Mester-utcai Kereskedelmi iskolába, itteni kedvenc jeligéjéből ("Sursum corda!" - azaz: "emeljétek fel szíveteket") származik későbbi vezetékneve. Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, először a Független Magyarország párizsi tudósítója lett, ezután a filmekkel foglalkozó újságokba kezdett írni. 1912-ben, 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta a Mozgófénykép Híradóban, a Világ című napilap filmkritikusa, és 1918-ig több filmlap (Pesti Mozi, A mozi és a Mozihét) szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, első filmje a A becsapott újságíró. Magyarországról történő távozása (1919) előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.

A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Ezek után Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.

Mégis, Nagy-Britannia volt az a hely, ahol legnagyobb sikereit elérte. Testvéreivel Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót és több kisebb stúdiót. Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díjat kapott. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, mint például a Rembrandt (1936), A dzsungel könyve és a III. Richárd.

1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.

[szerkesztés] Magyar filmjei

  • A 111-es (1920)
  • Fehér rózsa (1919)
  • Se ki, se be (1919)
  • Az Aranyember (1918)
  • Mary Ann (1918)
  • Mágia (1917)
  • Faun (1917)
  • A Gólyakalifa (1917)
  • Harrison és Barrison (1917)
  • Szent Péter esernyője (1917)
  • Ciklámen (1916)
  • Az Egymillió fontos bankó(1916)
  • Fehér éjszakák (1916)
  • A Kétszívű férfi (1916)
  • Mágnás Miska (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • A Nagymama (1916)
  • A Nevető Szaszkia (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • Lyon Lea (1915)
  • A Tiszti kardbojt (1915)
  • Tutyu és Totyó (1915)
  • A Becsapott újságíró (1914)

[szerkesztés] Külső hivatkozások