Nagykapos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagykapos (szlovákul Veľké Kapušany) város Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2001-ben 9760 lakosából 5561 magyar, 3506 szlovák, 422 cigány és 90 ukrán volt.

Nagykapos helye Szlovákiában
Nagyít
Nagykapos helye Szlovákiában

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kassátóltól 72 km-re délkeletre az Ung és Latorca folyók között fekszik.

[szerkesztés] Története

Ősi település, egykor fontos forgalmi gócpont már 1214-ben szerepel a leleszi alapítólevélben [1]. Ekkor birtokosa a leleszi prépostság volt. Szent Miklósnak szentelt temploma az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben már szerepel, János és Benedek papjait külön is megemlítik. 1417-ben már mezőváros vásártartási joggal. 1427-ben a település nagyobb része a homonnai Drugeth család tulajdona. Nagykapos sem menekült meg a mohácsi csatavesztést követő trónviszály következményeitől.

A szépen gyarapodó mezővárost 1530 táján a Drugethek egyik sarja és Losonczy Antal elfoglalta és kirabolta, majd Ferdinánd király vezére Serédy Gáspár szerezte vissza a leleszi prépostnak. A 16. századtól a virágzás korszaka köszöntött a településre, területén élénk kereskedelem folyt és fejlődött az ipar is, melyet a megalakult céhek nagy száma is jelez. A megyeszékhely Ungvár mellett itt is folyt megyei törvénykezés és közelében néha megyei közgyűléseket is tartottak.

A kuruc harcok nagyon visszavetették Nagykapos fejlődését, lakossága megcsappant, céhei megszűntek. Teljesen azonban nem néptelenedett el. II. József uralkodása után a jászói prépostság birtoka lett. Plébániatemplomát a premontreiek alapították.

1910-ben 1222 lakosából, 1207 magyar volt.

1914-ben Kiskapost, Ungcsepelyt és Veskócot csatolták hozzá [2]. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásának székhelye volt.

[szerkesztés] Testvérváros

Nagykapos magyar testvérvárosa Elek.

[szerkesztés] Magyar óvoda

2005-ben Nagykaposon magyar óvodát nyitottak - az ilyen intézménynyitás rendkívül ritka a szlovákiai magyar kisebbség legújabb történetében. Az oktatás ezen szintje a városban azonban továbbra is messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat. A legutolsó népszámlálás szerint a város lakóinak 57 százaléka volt magyar. A magyar óvodába 2005/2006-ban 86 gyerek járt, a tőle 200 méterre lévő szlovák óvodába azonban 168-an[3].

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Híres emberek

  • Erdélyi János polihisztor [4]
  • Mécs László pap-költő [5]