III. Mihály bizánci császár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
III. (Részeges) Mihály (842–867) bizánci császár
Theophilosz fia három éves volt, amikor trónra lépett. Kiskorúsága idején anyja, Theodóra kormányzott helyette, aki a kisebb vereségek ellenére megvédte az országot a krétai és bagdadi arab támadókkal szemben. Vallási elkötelezettségéhez híven ismét engedélyezte az ikontiszteletet (842), és harcolt a bogumilok ellen.
Mindeközben teljesen elhanyagolta fia, Mihály oktatását és nevelését, aki így (mint mellékneve is mutatja) felnőve elzüllött, részegessé vált, és anyai nagybátyja, Bardasz befolyása alá került. Ő egy zárdába száműzette Mihállyal Theodórát, majd átvette a hadsereg főparancsnokságát. Bitorlását Bardasz különféle belső reformokkal próbálta igazolni, míg Mihály inkább a kor háborúiban vett részt. Az Eufrátesz mellett zajló szaracén háborúban (856-863) a császár vereséget szenvedett (860), amit csak másik nagybátyja, Petrónasz kis-ázsiai győzelme orvosolt. A következő évben Bardasz és a Mihály Bulgáriába vonult, hogy biztosítsák a bolgár király keresztségfelvételét.
A tengeren Bizánc a krétai kalózok támadásaitól szenvedett, illetve 865-ban az első varég támadás fenyegette a Boszporuszt. Mihály 866-ban kegyencet váltott: megölette Bardaszt és Baszileiosz lett az új választottja, aki azonban a következő évben meggyilkoltatta császárát.
| Előző uralkodó: Theophilosz |
Bizánci császár Amorita-dinasztia |
Következő uralkodó: I. Baszileiosz |


Based on work by