Figura etymologica

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A figura etymologica (jelentése szófejtő alakzat) azonos tövű szavak ismétlésén alapuló szóalakzat, retorikai alakzat; játék az azonos szótövekkel, illetve az azonos hangzású, de különböző jelentésű szavakkal. Hatása a hangzásbeli csekély változásban rejlik. Előfordul a köznyelvben, a népköltészetben, a műköltészetben, például kínok kínja, szépek szépe alakzatokban.

„Halálnak halálával halsz”

(Halotti beszéd)

„Világ világa,
Virágnak virága!”

(Ómagyar Mária-siralom)

„A vágyva vágyott ideál se szép,
csak ő a szép, a zsenge Júlia”

(Shakespeare: Rómeó és Júlia)

„Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki.”

(Arany János: Koldus-ének);

„virágos fák tollával tollas a kalapom”

(Babits Mihály: Tavasz előtt)