Hold
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a Föld holdjáról, a Holdról szól. Általában a holdakról a hold (égitest) szócikk, a mértékegységről a hold (mértékegység) szócikk szól.
|
A Hold a Földről nézve |
|||||||
| A pálya tulajdonságai | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| fél nagytengely | 384 400 km (0,0026 CsE) |
||||||
| Pálya kerülete | 2 413 402 km (0,016 CsE) |
||||||
| Excentricitás | 0,0554 | ||||||
| Perigeum | 363 104 km (0,0024 CsE) |
||||||
| Apogeum | 405 696 km (0,0027 CsE) |
||||||
| Keringési idő | 27,321 661 d (27 d 7 h 43.2 min) |
||||||
| Szinódikus periódus | 29,530 588 d (29 d 12 h 44.0 min) |
||||||
| Átlag pályasebesség | 1,022 km/s | ||||||
| Max. pályasebesség | 1,082 km/s | ||||||
| Min. pályasebesség | 0,968 km/s | ||||||
| Inklináció | változik 28,60° és 18,30° (5,145 396° az ekliptikával) |
||||||
| A felszálló csomó hossza | 125,08° | ||||||
| Prigeum szöge | 318,15° | ||||||
| Hold | a Földé | ||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||
| Egyenlítői átmérő | 3476,2 km [1] (0,273 földi) |
||||||
| Poláris átmérő | 3472,0 km (0,273 földi) |
||||||
| Lapultság | 0,0012 | ||||||
| Felszíne | 3,793·107 km2 (0,074 földi) |
||||||
| Térfogat | 2,197·1010 km3 (0,020 földi) |
||||||
| Tömeg | 7,347 673·1022 kg (0,0123 földi) |
||||||
| Közepes sűrűség | 3,344 × 10³ kg/m3 | ||||||
| Egyenlítői gravitáció | 1,622 m/s2, (0,1654 g) |
||||||
| Szökési sebesség | 2,38 km/s | ||||||
| Forgási periódus | 27,321 661 nap (kötött keringés) |
||||||
| Forgási sebesség | 16,655 km/h (egyenlítőn) |
||||||
| Tengelyferdeség | 3,60°-tól 6,69°-ig változik (1,5424° az ekliptikához) |
||||||
| Északi-pólus rektaszcenziója |
266,8577° (17 h 47 m 26 s) |
||||||
| Deklináció | 65,6411° | ||||||
| Albedo | 0,12 | ||||||
| Magnitudó | -12,74 | ||||||
| Felszíni hőm. |
|
||||||
| Kéreg összetétele | |||||||
| Oxigén | 43% | ||||||
| Szilícium | 21% | ||||||
| Alumínium | 10% | ||||||
| Kalcium | 9% | ||||||
| Vas | 9% | ||||||
| Magnézium | 5% | ||||||
| Titán | 2% | ||||||
| Nikkel | 0,6% | ||||||
| Nátrium | 0,3% | ||||||
| Króm | 0,2% | ||||||
| Kálium | 0,1% | ||||||
| Mangán | 0,1% | ||||||
| Kén | 0,1% | ||||||
| Foszfor | 500 ppm | ||||||
| Szén | 100 ppm | ||||||
| Nitrogén | 100 ppm | ||||||
| Hidrogén | 50 ppm | ||||||
| Hélium | 20 ppm | ||||||
| Légköri tulajdonságok | |||||||
| Légköri nyomás | 3 · 10-13kPa | ||||||
| Hélium | 25% | ||||||
| Neon | 25% | ||||||
| Hidrogén | 23% | ||||||
| Argon | 20% | ||||||
| Metán Ammónia |
nyomokban | ||||||
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld sugarának 60-szorosa. Átmérője 3476 kilométer, nagyjából a Földének a negyede. A testek súlya nagyjából hatoda, mint a földön, így az űrhajósok a 200-300 kg-os űrruhában könnyedén tudtak ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
A Holdat elõször egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felszín
A Hold felszínét kráterek borítják. Ezeknek a krátereknek a nagy része meteorit becsapódások során jöttek létre, valószínűleg a Naprendszer korai időszakában. A legnagyobb kráter a Bailly, amelynek átmérője 295 km, mélysége 3960 m. A felszínen még észrevehető ősi vulkáni eredetű domborzat is (vulkáni kráterek) a Hold kialakulásának időszakából. Ide sorolhatók a tengereknek (latinul: mare) nevezett látható sötét alakzatok is. A tengerek nem földi értelemben vett alakzatok, hanem hatalmas, alacsonyabb fényvisszaverő képességű, lávával feltöltődött síkságok. A legnagyobb és legismertebb holdi tenger az Esők-tengere (Marea Imbrium), melynek átmérője 1200 km. A legmagasabb hegységek a déli sark közelében vannak, magasságuk eléri a 6100 méter.
[szerkesztés] Magyar vonatkozások
A Holdon több magyar vonatkozású kráter található. Mindegyik konkrét személy nevét viseli:
| név a linkek a személyre mutatnak |
foglalkozás | átmérő | szélesség | hosszúság |
|---|---|---|---|---|
| Békésy | biofizikus | 96 km | 52°É | 127°K |
| Bolyai | matematikus | 50 km | 36°D | 134°K |
| Eötvös | fizikus | 105 km | 34°D | 125°K |
| Fényi | csillagász | 40 km | 45°D | 105°Ny |
| Hell* | csillagász | 31 km | 32°D | 8°Ny |
| Hédervári | csillagász ismeretterjesztő |
69 km | 82° D | 84°K |
| Izsák | csillagász | 27 km | 23°D | 117°K |
| Kármán | mérnök | 210 km | 45°D | 175°K |
| Neumann | matematikus | 107 km | 40°É | 153°K |
| Petzval | mérnök | 150 km | 63°D | 113°Ny |
| Szilard | fizikus | 147 km | 34°É | 106°K |
| Weinek* | csillagász | 30 km | 28°D | 37°K |
| Zach* | csillagász | 52 km | 61°D | 5°K |
| Zsigmondy | vegyész | 70 km | 49°É | 105°Ny |
*A Hold innenső oldalán található
1969-ben, Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak az első emberek, akik a Hold felszínére léptek.
[szerkesztés] Fogy vagy növekszik?
Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben? Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkezõ irányba mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra. Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz? Emlékezőtehetségünk segítségére a magyar nyelvben a holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Dagad (Duzzad) és Csökken szavakkal.
A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen a fordított értelmű szavak kapcsolhatók össze: Crescit = növekszik, Decrescit = csökken. Ezért nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak (Luna mendax).
E szabályt azonban csak az északi féltekén alkalmazhatjuk. Ausztráliában például fordítva áll a dolog, sőt még az északi féltekén is alkalmatlan lehet a fenti szabály, nevezetesen az Egyenlítőhöz közelebb eső szélességi körökön. Már a Krím-félszigeten és a Kaukázusban is megfigyelhető, hogy a sarló erősen oldalt dől. Egészen közel az Egyenlítőhöz a láthatáron lebegő Hold már szinte csónaknak tűnik fel, amely a vízen himbálódzik; ezért mesélnek az arab mesék a Hold csónakjáról.
Ha nem akarunk tévedni a Hold fázisaiban, csillagászati jelenségektől kell tanácsot kérnünk. A növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel látjuk a keleti égen.
A Hold a Naptól kapja a fényét és ezért a holdsarló kidudorodó részének természetesen a Nap felé kell fordulnia. A holdsarlót egyébként nem két félkör, hanem egy félkör (ez a külső ív) és egy fél ellipszis (amely a Hold megvilágított részének határa perspektívában, ez a belsõ ív) határolja.
[szerkesztés] Kék Hold
1883-ban, amikor az Indonéziai Krakatau vulkán kitört, a tudósok szerint kb. 100 megatonnányi nukleáris bomba erejének megfelelő erejű volt a kitörés. Még 600 km-re is ágyúdörgés erősségű hangot lehetett hallani. Hatalmas mennyiségű hamu érte el a Föld légkörének tetejét, és a Hold kék színűvé vált.
Ennek oka a hamu volt. A hamufelhő apró, 1 mikron méretű részecskékkel volt tele, amely pontosan a megfelelő méret volt a piros szín leárnyékolására, míg a részecskék a többi színt szabadon átengedték. A hamufelhőn átvilágító holdsugarak így kék, időnként zöld színben pompáztak. A kék Hold évekig gyönyörködtette az embereket a kitörés után. Sokszor a Nap is levendula színűvé vált. A hamufelhő miatt gyakran annyira élénk színű naplementék voltak, hogy sok helyen a tűzoltókat is kihívták mert távoli tűzesetre gyanakodtak.
Kisebb erejű vulkánok is képesek voltak kékké változtatni a Holdat. Így például 1983-ban Mexikóban az El Chichon vulkán kitörése után volt látható hasonló jelenség. A kék Hold titka tehát az, hogy a levegőben sok olyan részecske legyen, amely kicsivel nagyobb, mint a piros fény hullámhossza, és más nagyságú részecskék ne legyenek jelen. Ez ritka jelenség, de vulkánok, és erdőtüzek képesek ilyen részecskéket a levegőbe juttatni.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hédervári Péter könyvei:
- A Hold fizikája (Gondolat, 1962)
- A Hold – és meghódítása (Gondolat, 1970)
- Amiről a Hold mesél (Minerva, 1969)
- Bodács István: A Hold és hatásai a Földre (diplomamunka)
- Leírás a Naprendszerről, köztük a Holdról (készítette: Varga Zoltán, ötödéves matematika–fizika szakos egyetemi hallgató, JATE, Szeged, 1996)
- A kék Hold jelenség leírása (Nethírlap)



Based on work by