Klór

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

17 kénklórargon
F

Cl

Br
Általános
Név, vegyjel, rendszám klór, Cl, 17
Elemi sorozat halogének
Csoport, periódus, mező 17, 3, p
Megjelenés sárgás zöld
Atomtömeg 35.453(2) g/mol
Elektronszerkezet [Ne] 3s2 3p5
Elektronok héjanként 2, 8, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot gáz
Sűrűség (0 °C, 101.325 kPa)
3.2 g/L
Olvadáspont 171.6 K
(-101.5 °C, -150.7 °F)
Forráspont 239.11 K
(-34.04 °C, -29.27 °F)
Fúziós hő (Cl2) 6.406 kJ/mol
Párolgáshő (Cl2) 20.41 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) (Cl2)
33.949 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 128 139 153 170 197 239
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet rombos
Oxidációs állapotok ±1, 3, 5, 7
(erősen savas oxid)
Elektronegativitás 3.16 (Pauling skála)
Ionizációs energia
(részletek)
1.: 1251.2 kJ/mol
2.: 2298 kJ/mol
3.: 3822 kJ/mol
Atomsugár 100 pm
Atomsugár (számított) 79 pm
Kovalens sugár 99 pm
Van der Waals sugár 175 pm
Egyebek
Mágnesesség nem mágneses
Elektromos ellenállás (20 °C) > 10 Ω·m
Hővezetőképesség (300 K) 8.9 mW/(m·K)
Hangsebesség (gáz, 0 °C) 206 m/s
CAS szám 7782-50-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Klór izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
35Cl 75.77% Cl stabil 18 neutronnal
36Cl syn 3.01×105 y β- 0.709 36Ar
ε - 36S
37Cl 24.23% Cl stabil 20 neutronnal
Hivatkozások

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A klór felfedezése, nevének eredete

A klórt 1774-ben fedezte fel Carl Wilhelm Scheele svéd tudós, a klór nevet Sir Humphry Davy adta neki, 1810-ben. A klór név a görög χλωρóς (klorosz) szóból származik, amely magyarul annyit tesz: sápadt zöld

[szerkesztés] A klór fizikai tulajdonságai

A klór standard nyomáson (101325 Pa), és szobahőmérsékleten (298 K) zöldes színű gáz. Alacsony olvadás-, és forrásponttal rendelkezik (előbbi 239.11 K, utóbbi 171.6 K). Apoláris anyag. Elektronszerkezete: [Ne]3s2 3p5. Egy elektron felvételével eléri a nemesgáz-szerkezetet.

[szerkesztés] A klór kémiai tulajdonságai

A klórgáz kétatomos molekulaként fordul elő elemi állapotban (Cl2). Igen reakcióképes anyag, ezt magas elektronegativitásának (EN=3) köszönheti. Legelterjedtebbek kloridjai, ahol a klór egyszeresen negatív oxidációs állapotban szerepel. Alkálifém-, és alkáliföldfém-kloridok kiválóan oldódnak vízben, ionos tulajdonságú anyagok. A kloridion komplexképzésre is képes. Az oxigén a klórt oxidálni képes, ezek a vegyületek a klór oxoasavainak anhidridjei. Vízzel is reagál, interhalogenideket képez.
A klór rendkívül reakció képes elem. Sárgás-zöld szúrós szagú gáz. Színtelenítő, fertőtlenítő hatású anyag.

[szerkesztés] A klór előfordulása

Elemi állapotban nem fordul elő, sói jelentősek, a tengervíz igen nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót, a kőzetekben is van.

[szerkesztés] A klór felhasználása

Szerepe fontos a műanyagiparban, a PVC egyik alkotóeleme, a sósavat, és hipót az élet számos területén alkalmazzák. Az első világháborúban harci gázként vetették be. Fertőtlenítő hatása miatt ivóvízhez keverik.

[szerkesztés] Szerepe az élővilágban

Az élő szervezetek számára létfontosságú elem a klór, a sejt töltésének beállítását szolgálja. Az elemi klór igen mérgező, belélegezve a tüdőt roncsolja.