Steiger Kornél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Steiger Kornél magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet,Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára. Szakterülete az antik görög filozófia.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Szakmai életút

  • 1966-1972 Egyetemi hallgató, ELTE BTK filozófia - magyar szak.
  • 1972 - 1989 Egyetemi oktató ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszék.
  • 1974 Az ókortudományi Társaság Révay József díja.
  • 1977 Egyetemi doktori fokozat.
  • 1979 Filozófiai tudományok kandidátusa.
  • 1985 Nívódíj a Sztoikus etikai antológiáért.
  • 1987-1989 Az ELTE Annales (Sectio philosophica et logica) szerkesztője
  • 1990 Tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK *1990- az MTA Filozófiai Bizottságának tagja
  • 1990 - 1993 Az OTKA Filozófiai Bizottságának elnöke.
  • 1990-1994 A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke.
  • 1994 A Magyar Filozófiai Társaság ügyvezető elnöke.
  • 1995 u. o. elnökségi tag.
  • 1997 A MFT Filozófiatörténeti szekciójának elnöke.
  • 1997 Habilitáció.
  • 1997 Széchenyi Professzori Ösztöndíj.
  • 1998 2003 Soros Alkotói Díj.
  • 1999 A Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője.
  • 2002 Egyetemi tanár (ELTE BTK Ókori és középkori filozófia tanszék)

[szerkesztés] Oktatott tantárgyak

  • Bevezetés a filozófiába (előadás)
  • Görög filozófiatörténet (előadás)
  • A filozófiatörténet története az ókortól Hegelig (előadás)
  • Platón fiatalkori dialógusai (szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika (szeminárium)
  • Platón, Phaidón (szövegolvasás, doktori szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika VII. könyv (szövegolvasás, doktori szeminárium).

[szerkesztés] Publikációk

  • Parmenidész és Empedoklész töredékei. Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. Gondolat, 1985, 170 old. (2. kiadás: Áron Kiadó 1998., Parmenidész és Empedoklész kozmológiája címen.)
  • Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára. Holnap Kiadó, 1997. 195 old.
  • A lappangó örökség. Fejezetek a preszókratikus filozófia antik hagyományozásának történetéből. Jószöveg Kiadó 1999, 240 old. -- rec. Somos Róbert, in: Vulgo II (2001) 3-4-5., 536-539. old.
  • Filozófiai kislexikon. Fiesta Kiadó, 1999, 192 old.

[szerkesztés] Munkássága

Steiger Kornél munkásságának magvát a preszókratikus filozófiára irányuló kutatások képezik. Vizsgálódásainak középpontjában a hermeneutikai szempont áll: a preszókratikus filozófusokról fenmaradt töredékek értelmezése, az idők során történt értelmezések újjáértelmezése, illetve maguknak az értelmezési hagyományoknak a reflektálása áll.

A Parmenidész és Empedoklész kozmológiája című műve, azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be amelynek eredményeként a jelenkóri parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó közmegegyezés épül. Rekonstruálja a fennmaradt töredékeket, a fragmentumoknak újszerű, az arisztotelészi beállításra támaszkodó és máig érvényes közmegegyezéssel vitatkozó értelmezését nyújtva: Parmenidészt ontológiai monistának, Empedoklészt pedig pluralista természetfilozófusnak tekinti.

Tanulmánygyűjteményében a preszókratikusok tanításának pontos megismerésére és érdemi értelmezésére vonatkozó kételyének ad hangot, a preszókratikusokra vonatkozó ismereteinkben megnyilvánuló másodlagos toposzok kialakulását és működését állítva vizsgálódásainak centrumába. Aprólékos filológiai megalapozásra támaszkodó és eredeti meglátásokban gazdag kutatásainak szerves kiegészítője - az antik görög hagyomány egészére kiterjedő, középpontjába egy új Platón - összkiadás tervét állító - szövegkiadói és fordítói munkássága, illetve - az antik és a középkori filozófia kutatásában jeleskedő filozófiatörténész-iskola létrejöttét eredményező - tanári működése.

Szakterülete mellett kiemelt figyelmet szentel a magyar filozófiai élet fejlesztésére is. A magyarnyelvű filozófiai propedeutikák és kézikönyvek hiányát, illetve alacsony színvonalát látva bölcseleti szöveggyűjteményt állított össze,Bevezetés a filozófiába címmel, majd középiskolai filozófiatankönyvet készített Filozófia tankönyv a középiskolák számára, és filozófiai kislexikont is szerkesztett.

A Soros Alapítvány Alkotói Díj (2002) átadásakor a következőképpen jellemzte őt Török András:

"Ha Önök esetleg nem ismernék személyesen Steiger Kornélt, akit itt többek között ünnepelni összegyűltünk, s odaállnának az ajtóhoz, hogy megpróbálják eltalálni, melyikük Ő - nem lenne nehéz dolguk. Steiger Kornél a legfilozófusabb külsejű magyar filozófus. Ne tévesszen meg azonban senkit ez a szobatudósi, különc személyiséget sugalló külső: Steiger Kornél a magyar bölcsészélet egyik motorja, akit egyformán érdekel tudományágának régmúltja és jelene. Szűkebb szakterülete a preszókratikus filozófia, képletesen szólva a letört, elveszett orrok rekonstrukciója, ahol különös terepe nyílik a fantáziának, a „lehetett-volna-tán-így is volt" gondolatoknak, ahol minden leírt szót másolatok másolatának másolatából ismerünk, melynek speciális szótárai hemzsegnek az olyan szavaktól, amelyek egyetlen egyszer fordulnak elő, s fordításuk talányos feladat. Mely alkalmasint azonos értelmezésükkel.
Zenei hasonlattal élve: Steiger Kornél nem Claudio Monteverdi vagy Henry Purcell műveit boncolgatja, hanem Perotinus mester töredékei hozzák lázba. Mégis otthon van kortársunk, Luciano Berio, vagy Kurtág György muzsikájában is, mindent megtesz az ő népszerűsítésükért. Ő ugyanis a Filozófiai Szemle főszerkesztője, ami emberi ésszel felfoghatatlanul szerteágazó feladat, egy ilyen robbanásszerűen fejlődő tudományágban.
Steiger Kornél címere lehetne: zöld mezőben, a pajzs szélein Empedoklész és Parmenidész, háttal. A hasított középpajzson három doktorandusz, laptoppal. E pajzsot, a levegőben tartja páratlan számú szárnyas női angyal-alak, azon hölgyek ábrázolata, akik Steiger Kornél fantasztikus teljesítményeit jogi státusszal vagy anélkül, az idők folyamán előre mozdították."

[szerkesztés] Referált folyóiratokban megjelent tanulmányok

  • The Cosmology of Parmenides and Empedocles; Homonoia 2 (1980) 15-16. old.
  • Über Gedankengang und Struktur der Nichomachischen Ethik; Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio philosophica et sociologica. Tomus XV (1981) 137-149. old.
  • A hippokratészi orvostudomány természetfilozófiai előzményei; Orvostörténeti Közlemények 1981, 17-23.
  • Hippocrates, Philosophy, Medicine; Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio philosophica et sociologica. Tomus XVI (1982) 177-184. old.
  • Egy elfelejtett Hérakleitosz-töredék; Clem. Paed. III,1,5: Antik Tanulmányok 30 (1983) 173-180. old.
  • Heraclitus: a forgotten fragment (Clement Paed. III,1,5.); Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio philosophica et sociologica. Tomus XVIII (1984) 121-129. old..
  • Die Kosmologie des Parmenides und Empedokles; Oikumene 5 (1986) 173-236. old.
  • Alkotás és cselekvés különbsége Arisztotelész etikájában; Doxa 15 (1987) 135 - 142. old.
  • Popper és Kirk vitája a preszókratikus filozófiáról; Magyar Filozófiai Szemle 26 (1982) 151 - 160. old.
  • Az egy, sok, minden Parmenidész filozófiájában; Magyar Filozófiai Szemle 28 (1984) 76 - 85. old.
  • Schicksalwende der Philosophiegeschichte des 19. Jahrhunderts; Doxa 17 (1989) 55-58. old.
  • Rehabilitálható-e a filozófia? Tolerancia az emberekkel, szigor a művekkel szemben; Magyar tudomány 1991/4., 452-454. old.
  • Fragmentum és narratív egység. Szempontok a preszókratikus verses töredékek értelmezéséhez; Gond 1992,1. 112-123. old.
  • Phleiúszi Timón és a Szilloi; Magyar Filozófiai Szemle 41 (1997) 1-2, 77-91. old.
  • Eudemos von Rhodos und der Peripatos; Acta Antiqua Hung. 40. 2000. 449-451. old.
  • Bruchstück und Darstellungseinheit. Zur Interpretation der metrischen Fragmente der Vorsokratiker; Acta Antiqua Hung. 42. 2002. 5-18 old.

[szerkesztés] Nem referált folyóiratokban megjelent tanulmányok

  • Logikus látomások. A mítosz szerepe Platón filozófiájában: Világosság 11 (1970) 150-154
  • Parmenidész-problémák. Az ontológiai gondolat Arisztotelész előtti történetéhez: Világosság 13 (1972) 86-93
  • A Nikomakhoszi Ethika szerkezete és gondolatmenete: Világosság 20 (1979) 366-373. old.
  • A sztoikus etika: Világosság 24 (1983) 218-225. old.
  • A korai görög filozófia néhány alapfogalma: Világosság 25 (1984) 794-800. old.
  • A preszókratikus filozófia Athénban: Világosság 27 (1986) 229-233. old.
  • Az Ilisszosz dícsérete: Tartóshullám 1987, 28-30. old.
  • Erósz, kultúra, költészet: Határ 1992,3. 23-33. old.
  • Filozófia c. fejezet in: A tudomány térképe (szerk. Schranz András) Budapest 1995, 51 - 57. old.
  • Dionüszosz. Mámor és bor: Benyák Zoltán -- Benyák Ferenc (szerk.), Borok és korok. Hermész kör: Budapest 1999., 33-37. old.
  • A gyűlöletről: Café Bábel 2000/4., 13-21. old.
  • Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoikus szenvtelenség” c. tanulmányához: Századvég 1999 nyár, 121-127. old.
  • Heidegger Eukleidész-értelmezése (Vigyázat! Fikció!): Holmi XII (2000. február, 192-193. old.

[szerkesztés] Recenziók

  • Marcus Aurelius Elmélkedései. Fordította Huszti József: Antik Tanulmányok 21 (1974) 286-288
  • G. Thomson, Az első filozófusok: Filozófiai Szemle 20 (1976) 135-140
  • C. Tsatsos, La philosophie sociale des Grecs ancients: Homonoia 1 (1979) 193-200
  • Maróth Miklós, A görög logika Keleten: Homonoia 4 (1982) 233-242
  • Egy monografikus filozófiatörténet antikvitás-kötetei: Filozófiai Szemle 1991, 936-952
  • Arisztotelész, Metaphysica. Fordította Ferge Gábor: Holmi 1993,4. 599-603 (Válasz és viszonválasz: Holmi 1993,8. 1192-1201
  • Tordai Zádor, Utazás Hellaszba: Holmi 1994,5. 793-796. old.
  • A filozófus mint cukrosbácsi. Jostein Gaarder: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről: BUKSZ 1995 ősz, 350-352. old.
  • Jonathan Barnes, Arisztotelész. Fordította Király Zsuzsa: BUKSZ 1997 tavasz, 170-173. old.

[szerkesztés] Fordítások, szöveggondozás, szerkesztés

  • Arisztotelész: Eudémoszi Etika és Nagy Etika. Fordította és a jegyzeteket írta --. Gondolat, 1975, 360 old.
  • Sztoikus Etikai Antológia. Válogatta, részben fordította, az utószót, a jegyzeteket és a fogalommutatót írta --. Gondolat, 1983, 572 old.
  • Hérakleitosz Múzsái. A szöveget gondozta és az utószót írta --. Helikon, 1983, 79 old.
  • Platón: Lakhész, Lüszisz, Euthüdémosz, in: Platón Összes Művei I. kötet, Európa, 1984, 5-54, 137-172, 853-916. old.
  • Arisztotelész: Lélekfilozófiai írások (De anima és Parva Naturalia). Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta -- Európa, 1988, 457 old.
  • Delphoi jóslatok. Válogatta, fordította és utószóval ellátta --. Holnap Kiadó, 1992, 86 old.
  • Arisztotelész: Metafizika Z (Fordítás és jegyzetek): Gond 1992,1. 125-157
  • Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette -- . Holnap Kiadó, 1992, 343 old.
  • A szofisták. Válogatta, részben fordította, az utószót és részben a jegyzeteket írta --. Atlantisz, 1993, 180 old. -- rec.: Gelenczey-Miháltz Alirán, BUKSZ 1995 ősz, 367-369. old.
  • G.S. Kirk: A mítosz. Fordította --. Holnap Kiadó, 1993, 326 old.
  • Platón: A lakoma; Phaidrosz. Szerkesztette, a jegyzeteket és a kísérő tanulmányokat írta --. Ikon, 1994, 160 old. – rec. Joó Mária, Magyar Filozófiai Szemle 41. 1997/1-2, 425-431. old.
  • A cinikusok és a megaraiak töredékei. Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta --. Kossuth, 1994, 126 old.
  • Theophrasztosz: Az érzékekről, In: Theophrasztosz: Az érzékekről; Jellemrajzok. Fordította Steiger Kornél és Szepessy Tibor. Kossuth, 1995, 7 - 81. old.
  • Sir David Ross: Arisztotelész. Fordította --. Osiris, 1996, 395 old.
  • Phleiúszi Timón töredékei. Fordította --. Magyar Filozófiai Szemle 1997. 217-238. old.
  • G. S. Kirk -- J. E. Raven - M. Schofield: A preszókratikus filozófusok. Fordította Cziszter Kálmán és --. Atlantisz 1998, 727 old.
  • A. A. Long: Hellenisztikus filozófia. Fordította --. Osiris 1998, 344 old.
  • Platón: Gorgiasz. A jegyzeteket és az utószót írta --. Atlantisz, 1998, 155 old.
  • Platón: A lakoma. A jegyzeteket és az utószót írta --. Atlantisz, 1999, 129 old.
  • Platón: Ión, Menexenosz. A Menexenosz jegyzeteit és utószavát írta --. Atlantisz 2000, 103 old.
  • Platón: Kisebbik Hippiasz, Nagyobbik Hippiasz, Lakhész, Lüszisz. A két utóbbi dialógust fordította, a kötet jegyzeteit és utószavát írta --. Atlantisz 2002.
  • Lucien Braun, A filozófiatörténet története. Fordította --. Holnap Kiadó, 2001, 337 old.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • ELTE Filozófia Tanszék[1]
  • [2]
  • Steiger Kornél: Heidegger Eukleidész-értelmezése[3]
  • Soros Alapítvány Évkönyv 2002 [4]