Mátravidéki Erőmű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Visonta térségében található lignitmezőre alapozva a mai Mátrai Erőmű beruházása 1965-ben kezdődött el. Az első 100 MW-os blokk átadása 1969. évben, az 5 db, összesen 800 MW teljesítményű blokk átadása 1972-ben történt meg. A visontai telephelyű Mátrai Erőmű az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, 836 MW teljesítményű, az ország igényének 10-13%-át biztosítja. Hazai lignitből állítja elő a villamos energiát, amelyet az erőművet működtető társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termel ki.
Az erőmű átlagosan 80%-ban rendelkezésre áll - jóllehet már 30 éve üzemel. Évenkét 4,5 millió MWh áramot termel, ez azt jelenti, hogy egy átlagos családnak 1.000 évig lenne elegendő, ha egy napig csak annak egy családnak termelne...
Az 1995. decemberében a privatizációt követően a Mátrai Erőmű Rt. részvényeinek többsége a német RWE Energie AG - EnBW AG Rheinbraun AG alkotta konzorcium tulajdonába került.
[szerkesztés] Az erőmű bányái
A társaság három bányát működtet, kettőt Visontán, egyet Bükkábrányban. Visonta bánya egyensúly állapota 1999-ben a bekövetkezett árvizek okozta termelési veszteségek, továbbá termelési kapacitás részleges elvesztése miatt megbomlott.
[szerkesztés] Az erőmű környezetvédelme
A legnagyobb környezetszennyező a világon -és így hazánkban is- az energiatermelés. Ezért is fontos megemlíteni, hogy Visontán van Magyarország első kénleválasztó berendezése, ami egy olyan berendezés, hogy a szénnel elégetett kén majdnem a teljes egészét kiszűri a füstből és így nem engedi a levegőbe jutni. Ez azért fontos, mert a kén égése során kén-dioxid, kén-trioxid keletkezik, ami a levegőbe jutva egyesül a vízpárával és kénessav, illetve kénsav jön létre, ami savasesőket okoz.
Ez a készülék 2000. október 1-én kezdte meg a kereskedelmi üzemét, ezzel a hazai fosszilis erőművek között elsőként teljesítette az európai környezetvédelmi normákat.
A hazai villamosenergia-rendszer UCPTE (1998-tól UCTE) csatlakozásáról folytatott tárgyalások során a 90-es évek elején megállapították, hogy erőműparkunk összetételéből hiányoznak az üzemzavar esetén gyorsan igénybe vehető tartalékkapacitások. Az együttműködő rendszeregyesülésben résztvevő rendszereknek – az UCTE előírásai szerint – szekunder tartalékkal is rendelkezniük kell. A szekunder tartalék olyan, gyorsan – kb. 15 perc alatt – ténylegesen igénybe vehető tartalék kapacitás, amely a váratlanul kiesett teljesítmény ideiglenes pótlására szolgál. Mindaddig üzemben marad, amíg – vagy a hiba elhárításával, vagy egyéb berendezések üzembevételével – a hiány megszüntethető.
Lőrinciben – elsősorban a meglévő és részben hasznosítható erőművi infrastruktúrát, a gazdaságosságot, és a továbbfejleszthetőséget figyelembe véve – az egykori Mátravidéki Erőmű telephelyén, melyet 1995 őszén az MVM Rt. a Mátrai Erőmű Rt-től vásárolt meg.
2000-ben egy SIEMENS gyártmányú V94.2. típusú, nyíltciklusú gázturbinás blokk került beépítésre.
Az erőmű legfontosabb műszaki adatai
LÕRINCI
Gázturbina
- Típusa: V94.2
- Névleges telj.: 170 MW
- Fordulatszám: 3000 f/perc
- Tüzelőanyag: gázturbina olaj
- Tüzelőanyag mennyisége: 42 t/h
- Gyártó: SIEMENS AG.


Based on work by