Az Egyesült Államok Kongresszusa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Kapitólium, Washington DC
Nagyít
A Kapitólium, Washington DC

Az Egyesült Államok Kongresszusa egy olyan kétkamarás testület, ami az Egyesült Államok törvényhozásában segédkezik. A Kongresszus két szintből áll: A képviselőház és a szenátus.

A kongresszus mindkét kamarája a Washington D.C.-beli Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala.

A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

Az elnöknek joga van a Kongresszust bármikor összehívni, nagyrészt krízishelyzetben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Kongresszus jogai

Az Egyesült Államok Kongresszusának a következő jogai vannak:

  • Adók kivetése és behajtása
  • Új hadtestek felállítása
  • Államok közti vagy külföldi kereskedelem szabályozása
  • Bírósági testületek létrehozása szövetségi szinten
  • Hadüzenetek küldése

[szerkesztés] A Szenátus

Főcikk: Az Egyesült Államok szenátusa

A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát. Egy szenátornak minimum 30 évesnek kell lennie és annak az államnak a lakosa lenni amit képvisel. A szenátor hat éves időszakot szolgál. A szenátorokat a lakosság válassza meg 1913 óta.

[szerkesztés] A Képviselőház

Főcikk: Az Egyesült Államok képviselőháza

A képviselőháznak jelenleg 435 tagja van. Az államok lakosságuk száma szerint vannak reprezentálva. A nagyobb államok több képviselővel bírnak mint a kisebbek. Kaliforniának például 53 képviselője van, Alaszkának viszont csak 1. Egy képviselőnek legalább 25 évesnek és az általa képviselt állam lakosának kell lennie. A képviselőket 2 évre választják meg.

[szerkesztés] Törvényhozás

A törvényjavaslatot a képviselőház készíti el. A házon belül a kezdetleges változatot megszámozzák, kinyomtatják és megfelelő számban kiosztják a képviselőknek, akik egyenként javaslatokat tehetnek, vagy ellenezhetik a kezdeményezést. Amennyiben a törvényjavaslat nem egyértelmű, két bizottság alapul: egy támogatói és egy ellenzéki. A két bizottság ekkor egyértelművé teszi a javaslatot, amit ismét kinyomtatnak és szétosztanak. Egyelőre a törvényjavaslatot nem lehet visszautasítani. A javaslat most egy nagy bizottsághoz kerül, aminek legalább két albizottságának kell lennie, melyeknek joguk van visszautasítani a javaslatot, vagy javításokat eszközölni. A plenáris űles ezután összeűl és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések ismétlődnek. Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem ugyanaz, egy ún. konferencia bizottság űl össze, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. Ebben a fázisban nem lehet a javaslatot megtámadni, csak a különbségeket kitárgyalni. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehérházba kerül, az elnöki irodába. Az elnöknek tíz munkanapon belül alá kell írnia a törvényt, vagy megvétózni azt. Ha az elnök tíz munkanapon belül nem hoz döntést, vagy aláírja a törvényjavaslatot, akkor az jogerősen is törvény lesz. Amennyiben az elnök megvétózza a javaslatot, a Kongresszus összeűl és szavaz. Ha a szükséges 66%-os többség úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz. Abban az esetben, ha nincs meg a kétharmados többség, a törvényjavaslatból nem lesz törvény.

Egy törvényjavaslat csak egy kongresszusi periódusra vonatkozik, ha a kongresszus új időszakba lép be (két elnök között), akkor a törvényjavaslatot ismét elő kell terjeszteni és a procedúrát elölről elkezdeni. Ha ez nem történik meg, akkor a törvényjavaslatot törlik.