Hüpogeion

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hüpogeion, föld alá épített boltozatos helyiség megnevezése az ókori Görögországban és Rómában. Általában kultikus helyek, illetve sírboltok célját szolgálták. Szép példája a hüpogeionnak a Fertőrákoson feltárt római Mithras-szentély.


[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)