Deménd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Deménd (szlovákul Demandice) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Ipolyságtól 16 km-re északnyugatra a Búr-patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A települést 1291-ben Damian alakban említik először. Birtokosa az itáliai származású Deméndi család volt, akiknek ősét Károly Róbert hívta meg udvarába. A falu neve is a latin Damianus személynévből származik. Plébániáját 1387-ben alapították. A 18. században a Grassalkovich, a 19. században a Simonyi, a Benyovszky és a Palugyai család birtoka. 1715-ben a faluban 4 kúria és 29 háztartás volt. 1720-ban 43 háztartást számláltak. 1828-ban 124 házban 718 lakos élt. Lakói földműveléssel, szőlészettel, borászattal foglalkoztak. 1910-ben Deméndnek 724, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

A falu határában állt egykor Hébec község, amely a tatárjáráskor pusztult el. 1317-ben említik először Hebuch alakban. A dombtetőn álló templomot a hagyomány szerint I. István király emeltette, a szentély bal oldalán bevésett évszám 1023. Valamikor régen kegytemplom volt, mellette forrás is fakadt, közelében remetelak állt. A templomhoz legenda is fűződik, mely szerint 1778-ban egy juhász a nyáját a közelben legeltette, miközben megjelent neki Szent Ilona, aki arra kérte, hogy ne hagyják elpusztulni a templomát. A romos templomot a 19. század elején Simonyi Ferenc földbirtokos építtette újjá, nemsokára villám sújtotta, de megint felépítették. A Szűzanya képe mellékoltáron van, újjáépítése óta közkedvelt búcsújáróhely.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Ennek felhasználásával épült a mai templom 1750-ben. Az 1766-os tűzvész után újáépítették.
  • Hébec kegytemploma eredetileg a 11. században épült, többször újjépítették, jelenlegi formájában a 20. század elején.
  • A Simonyi-kastély 1700 körül épült, építtetője Simonyi Ferenc császári kamarás volt. Később a Baross család tulajdona lett, majd a Szabadhegyi családé, ezután iskola lett.
  • A Sántha-kastély a 18. század második felében épült késő barokk stílusban.
  • A Majthényi-kastély szintén a 18. század második felében épült késő barokk stílusban. Később a Paczolay és a Novotny családé.
  • A Benyovszky-kastély a 18. század végén épült, a 19. században a Winkler családé.
  • A Berger-kastély a 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban.
  • A Jancsó-kastély a 20. század elején épült szecessziós stíílusban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken