Veszprémi Petőfi Színház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A veszprémi Petőfi Színház a város két színházának egyike. Főépülete a belvárosban, pontosabban az Óvári Ferenc utcában, a Színházkert északi végében található. A Petőfi Színházhoz tartozik a Latinovits Zoltánról elnevezett Játékszín is az Iskola utcában.
[szerkesztés] Története
A veszprémi színjátszás története két évszázadra nyúlik vissza. 1814-ből származik az első ismert helyi színlap, amely egy Kotzebue rémdráma előadásáról tudósítja a városi közönséget. Az előadásokat a színház 1908-as megépüléséig a Szabadság téri Korona Szállóban, illetve a mai Játékszín épületében tartották. Feljegyzések bizonyítják, hogy 1848. március eleji, néhány napos veszprémi látogatásuk idején Petőfi Sándor és felesége is megtekintettek itt egy előadást.
1905-ben alakult meg a városi Színpártoló Egyesület, amely szorgalmazta egy önálló színházépület megépítését. A Medgyaszay István által tervezett szecessziós stílusú színházat – amely az első, teljes egészében vasbetonból álló épület volt az országban – 1908. szeptember 17-én avatták fel, Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának bemutatásával. Az épület déli falán Nagy Sándornak a csodaszarvas-mondát ábrázoló sgrafittója kapott helyet.
A színház 1920 óta viseli Petőfi Sándor nevét. Állandó színtársulata 1961. október 13-án tartotta első előadását, amikor Jókai Mór és Földes Mihály A kőszívű ember fiai című drámáját vitték színpadra.
1971-ben a színészkirály, Latinovits Zoltán volt a színház rendezője.
[szerkesztés] Irodalom
- Szelényi Károly: Veszprém. Magyar Képek Kiadó, 2000, Veszprém–Budapest. ISBN 963-8210-75-3.

