Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Országrész Északkelet-Magyarország
Megyeszékhely Miskolc
Terület 7247,17 km2
Népesség 739 143 fő
Népsűrűség 102 fő/km2
Települések száma 355

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, keletről pedig a Tisza, amely Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A név eredete

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók

[szerkesztés] Természeti látványosságok

[szerkesztés] Várak

  • Boldogkői vár
  • Diósgyőri vár
  • Füzéri vár
  • Sárospataki vár
  • Szerencsi vár

Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája

Lásd még: Miskolc#Turistalátványosságok

[szerkesztés] Földrajz

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel; a megye északi területe ezért hegyes, dombos, déli része síkság. Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm).

[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei

[szerkesztés] Legmagasabb pontjai

  • Petőfi-kilátó, Bükk (956 m.) (a Bükk legmagasabb pontja Heves megyében található)
  • Nagy-Milic, Zemplén (896 m.)

[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja

[szerkesztés] Gazdaság

Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke, „a magyar Ruhr-vidék". A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban jelentős válságban van. A megye területének 40%-a szántóföld.

[szerkesztés] Története

Borsod-Abaúj-Zemplén megyeházája Miskolcon
Nagyít
Borsod-Abaúj-Zemplén megyeházája Miskolcon

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a II. világháború után, az 1950-es megyeátszervezéskor jött létre a korábbi Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna és Zemplén vármegyéknek az új magyar határon belülre eső területeiből.

A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket.

A történelmi megyék a középkorban alakultak ki. Zemplén területe már ekkor is nagyjából megegyezett a maival, Borsodhoz a későbbi Torna vármegye is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros megyéket is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kiváltak ezekből a megyékből és önálló vármegyékké alakultak, a megyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.

Ezen vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, pl. a Miskóc nemzetséghez; lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból illetve az uralkodó által betelepítettekből állt (besenyők – emléküket több mai településnév is őrzi, pl. Szirmabesenyő –, vallonok – Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke –, csehek, németek). A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.

A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.

Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több, mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.

A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a sárospataki református kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.

A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödik a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.

Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök – főleg Miskolcra –, németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.

Az ezt követő időkben a megyék közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.

A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.

A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely. A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc központtal 1950-ben alakul ki.

A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.

[szerkesztés] Települései

A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A lakosság több, mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. A megyének 23 városa van.

[szerkesztés] Megyei jogú városok

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

Ózd (39 114) Mezőcsát (6578)
Kazincbarcika (32 934) Szikszó (6062)
Sátoraljaújhely (18 352) Emőd (5471)
Mezőkövesd (17 995) Tokaj (5155)
Tiszaújváros (17 581) Nyékládháza (5021)
Sárospatak (14 718) Szendrő (4355)
Sajószentpéter (13 343) Borsodnádasd (3605)
Edelény (11 220) Abaújszántó (3422)
Szerencs (10 213) Cigánd (3299)
Putnok (7625) Gönc (2254)
Felsőzsolca (7157) Pálháza (1114)
Encs (7000)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Abaújalpár Cserépfalu Hegymeg Kupa Rakaca Szuhakálló
Abaújkér Cserépváralja Hejce Kurityán Rakacaszend Szuhogy
Abaújlak Csernely Hejőbába Lak Rásonysápberencs Taktabáj
Abaújszolnok Csincse Hejőkeresztúr Lácacséke Rátka Taktaharkány
Abaújvár Csobaj Hejőkürt Ládbesenyő Regéc Taktakenéz
Abod Csobád Hejőpapi Legyesbénye Répáshuta Taktaszada
Aggtelek Csokvaomány Hejőszalonta Léh Révleányvár Tarcal
Alacska Damak Hercegkút Lénárddaróc Ricse Tard
Alsóberecki Dámóc Hernádbűd Litka Rudabánya Tállya
Alsódobsza Debréte Hernádcéce Makkoshotyka Rudolftelep Telkibánya
Alsógagy Detek Hernádkak Martonyi Sajóbábony Teresztenye
Alsóregmec Dédestapolcsány Hernádkércs Mád Sajóecseg Tibolddaróc
Alsószuha Domaháza Hernádnémeti Mályi Sajógalgóc Tiszabábolna
Alsótelekes Dövény Hernádpetri Mályinka Sajóhídvég Tiszacsermely
Alsóvadász Dubicsány Hernádszentandrás Megyaszó Sajóivánka Tiszadorogma
Alsózsolca Egerlövő Hernádszurdok Meszes Sajókápolna Tiszakeszi
Arka Erdőbénye Hernádvécse Mezőkeresztes Sajókaza Tiszaladány
Arló Erdőhorváti Hét Mezőnagymihály Sajókeresztúr Tiszalúc
Arnót Égerszög Hidasnémeti Mezőnyárád Sajólád Tiszapalkonya
Aszaló Fancsal Hídvégardó Mezőzombor Sajólászlófalva Tiszatardos
Ároktő Farkaslyuk Hollóháza Méra Sajómercse Tiszatarján
Baktakék Fáj Homrogd Mikóháza Sajónémeti Tiszavalk
Balajt Felsőberecki Igrici Mogyoróska Sajóörös Tolcsva
Baskó Felsődobsza Imola Monaj Sajópálfala Tomor
Bánhorváti Felsőgagy Ináncs Monok Sajópetri Tornabarakony
Bánréve Felsőkelecsény Irota Muhi Sajópüspöki Tornakápolna
Becskeháza Felsőnyárád Izsófalva Múcsony Sajósenye Tornanádaska
Bekecs Felsőregmec Jákfalva Nagybarca Sajószöged Tornaszentandrás
Berente Felsőtelekes Járdánháza Nagycsécs Sajóvámos Tornaszentjakab
Beret Felsővadász Jósvafő Nagyhuta Sajóvelezd Tornyosnémeti
Berzék Filkeháza Karcsa Nagykinizs Sály Trizs
Bodroghalom Fony Karos Nagyrozvágy Sárazsadány Uppony
Bodrogkeresztúr Forró Kács Nekézseny Sáta Újcsanálos
Bodrogkisfalud Fulókércs Kánó Nemesbikk Selyeb Vadna
Bodrogolaszi Füzér Kány Négyes Semjén Vajdácska
Bogács Füzérkajata Kázsmárk Novajidrány Serényfalva Varbó
Boldogkőújfalu Füzérkomlós Kelemér Nyésta Sima Varbóc
Boldogkőváralja Füzérradvány Kenézlő Nyíri Sóstófalva Vatta
Boldva Gadna Keresztéte Nyomár Szakácsi Vágáshuta
Borsodbóta Gagyapáti Kesznyéten Olaszliszka Szakáld Vámosújfalu
Borsodgeszt Gagybátor Kéked Onga Szalaszend Vilmány
Borsodivánka Gagyvendégi Királd Ormosbánya Szalonna Vilyvitány
Borsodszentgyörgy Galvács Kiscsécs Oszlár Szászfa Viss
Borsodszirák Garadna Kisgyőr Ónod Szegi Viszló
Bódvalenke Gelej Kishuta Pamlény Szegilong Vizsoly
Bódvarákó Gesztely Kiskinizs Parasznya Szemere Zalkod
Bódvaszilas Girincs Kisrozvágy Pácin Szendrőlád Zádorfalva
Bózsva Golop Kissikátor Pányok Szentistván Zemplénagárd
Bőcs Gömörszőlős Kistokaj Pere Szentistvánbaksa Ziliz
Bükkaranyos Göncruszka Komjáti Perecse Szin Zubogy
Bükkábrány Györgytarló Komlóska Perkupa Szinpetri Zsujta
Bükkmogyorósd Halmaj Kondó Prügy Szirmabesenyő
Bükkszentkereszt Hangács Korlát Pusztafalu Szomolya
Bükkzsérc Hangony Kovácsvágás Pusztaradvány Szögliget
Büttös Harsány Köröm Radostyán Szőlősardó
Csenyéte Háromhuta Krasznokvajda Ragály Szuhafő

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarország megyéi
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye
Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország