Vita:Király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Királytípusok

Nem látom, miért lehetne külön kezelni a pogány és ókori királyokat, azok szerintem ugyanazok a kategória. Mi lenne a különbség? A keresztény királyoknál is csak a mi szempontunkból van különbség, hiszen a keresztény kultúrkörben élünk, egy monoteista vallás elemeivel átitatva. De mi a helyzet Izrael és a mohamedánok királyaival? Valószínű ilyen pontszerű elkülönítés nem lehetséges. Pali

Szia, Pali!

Szerintem is igazad van. Talán inkább olyan megkülönböztetés tehető, hogy szűkebb értelemben vett ("keresztény") királyok és tágabban értelmezett királyi cím. Az előbbi alatt kifejezetten az európai katolikus és protestáns uralkodókat értjük, akik egy szuverén és egységes ország fejei és akik felett régen maximum a pápa állt vagy az sem. A középkori Európa és Ázsia ortodox keresztény, illetve nem keresztény uralkodóit tényleg nem szoktuk királyoknak nevezni. Ugyanúgy azokat sem, akik nem voltak teljesen szuverének vagy csak egy kisebb országrész, esetleg városállam felett uralkodtak. (Pl. Árpád fejedelem, havasalföldi fejedelem, bajor herceg, firenzei herceg, stb.) A tágabb értelmezés szerint viszont érdekes módon az ókori uralkodók zömét és a távolabbi földrészek, egzotikus országok uralkodóit is királyoknak hívjuk. (Pl. ókori római királyok, Dávid király, Asóka király, madagaszkári király, benini király, azték király. De a mesékben, mondákban is királyok szerepelnek, pl. Ménrót király). Üdv Adapa 2006. március 13., 22:50 (CET)


Szia Ádám!

Olyasmit lehet mondani, hogy király az, aki egy elég fejlett társadalom - túl a rokonsági-nemzetségi törzsön - szuverén uralkodója, akit nem köt eskü, hogy másik uralkodónak alávesse magát. Kicsit belejavítok, hozok több példát, azután meglátjuk.

Üdv, Pali

A rokonsági-nemzetségi törzsön túli fejlett társadalom csak a szűkebb értelemben vett királyokra igaz (pl. a gótra, hunra, madagaszkárira, beninire nem.) A bizánci császár alá tartozó uralkodókat szerintem nem hívjuk királyoknak, inkább fejedelmeknek, de javíts ki, ha rosszul tudom. (Amikor a bizánci császár a magyar királynak koronát küldött, az nem jelentette a királyi szuverenitás megszűnését.) -- Adapa 2006. március 14., 08:06 (CET)


Erről gondolom hosszú tanulmányokat írhat, aki tud, én nem :-) A szuverenitás megszűnését tekintve ez nézőpont kérdése. Ha tényleg küldött kornát, akkor a császár mindenképpen azt gondolta, hogy ezzel aláveti a királyt. Mindig kérdés, tudja-e érvényesíteni. Nem véletlen, hogy a pápától akart konát István (akkor a lándzsa is fontos volt, ennek utána kellene nézni.). Pali