Ipolyhídvég

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ipolyhídvég (szlovákul Ipeľské Predmostie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2001-ben 650 lakosából 499 magyar és 138 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagykürtöstől 32 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 10 km-re keletre az Ipoly jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A falut 1252-ben Hydveg alakban említik először, amikor IV. Béla király Mikó zólyomi ispánnak adja. Az alapítás pontos ideje nem ismert, azonban a régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Települések álltak itt a bronzkorban is, megtalálták a magyaradi kultúra nyomait éppúgy, mint a halstatti és latén kultúra maradványait. Vizivárát Mikó ispán építtette a 13. század közepén. Alispánsági székhely, melyet már 1331-ben országút kötött össze a környező fontosabb várakkal. A 14. századra a település jelentősége annyira megnőtt, hogy 1356 és 1399 között a vármegyegyűléseket is tartottak itt. 1412-től vámszedőhely, majd vásároshely. A 15. században Pálóczy György esztergomi érsek volt a birtokosa, ebből az isőszakból származik a falu első pecsétje is. A török korban is fontos hadászati szerepe volt, mint Drégely várával szemben fekvő vizi átkelőhelynek. Drégely 1552-es ostromakor a török Ipolyhídvéget is elpusztította a határában feküdt egykori Aba községgel együtt. A török kiűzése után újból fejlődésnek indult és a 18. század végére már népes falunak számított. 1910-ben 911, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az újonnan meghúzott határ elvágta az anyaországtól és határtelepülésként vámhivatal és laktanya épült a községben. A II. világháborúban az egyetlen összekötő kapocsként szolgáló hidat is felrobbantották, amely azóta sem épült újjá. A lakosságcsere következtében az elűzött magyar családok helyére szlovákokat telepítettek.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • A Rózsafüzér Királynője tiszteletére épített római katolikus temploma 1924-ben épült.
  • A Tesmag felé menő út mellett 19. századi neogótikus kápolna áll.
  • A temetőben egy a 18. századból fennmaradt színezett kő Pieta-szobor található.
  • Határában található az Ipoly-menti 411 hektáros természetvédelmi terület. Lápos-vizenyős terület különleges növényzettel és állatvilággal.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken