Canterburyi Szent Anzelm istenérve
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Canterburyi Szent Anzelm istenérve az ontológiai istenérvek közül a legkorábbi ismert, és talán leghíresebb.
Anzelm ontológiai istenérvét Proslogion című műve tartalmazza. Noha a századok során az érv számtalan filozófiai és teológiai megfontolás kiindulópontja volt, fontos megjegyezni, hogy az ontológiai jellegű istenérveket a keresztény egyházak sem Anzelm korában, sem később nem tették dogmatikájuk részévé.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Canterburyi Szent Anzelm istenérvének vázlata
- Isten olyasvalami, aminél nagyobb nem gondolható el.
- A balga azt mondja a szívében: „nincs Isten”. (Zsolt. 53,2)
- A balga érti, amit hall.
- Ami megértetik, az legalább az értelemben van.
- Más (valamely dolognak) az értelemben lennie, és más megérteni, hogy valami valóságos dolog.
- A balga hallván megérti az állítást, hogy „aminél nagyobb nem gondolható el”.
- Aminél nagyobb nem gondolható el, az legalább az értelemben van
- Ami az elmében is és a valóságban is van, az nagyobb annál, mint ami csak az értelemben van.
- Ha az, aminél nagyobb nem gondolható el, csak az értelemben van, akkor elgondolható nála nagyobb, az, ami az értelemben is van és a valóságban is.
- De Isten nem lehet ilyen, mert lenne nála nagyobb. (9 ellentmond 1-nek.)
- Tehát az, aminél nagyobb nem gondolható el, az elmében is és a valóságban is létezik.
- Tehát Isten a valóságban is létezik .
A részletesebb logikai elemzéseket ld. a külső hivatkozásban megadott cikkekben.
[szerkesztés] Kritikák és filozófiai értékelés
Anzelm istenérvét kortársai nem fogadták egyöntetűen el. Az ontológiai érvvel kapcsolatos korabeli vitát egy Gaunilo nevű bencés szerzetes Liber pro insipiente (A balgatag védelmében) c. rövid írásából és Anzelm erre adott válaszából ismerjük.
- Gaunilo kritikái közül talán az a legkézenfekvőbb, ahol egy ellenpéldára hivatkozik. E szerint Anzelm érvét sematizálni lehet, és Isten helyére, más, hasonlóan konstruált, de képtelen dolgokat lehet behelyettesíteni, például a legnagyobb elképzelhető mesés szigetet (amely a valóságban persze nem létezik). A behelyettesítés után, ha Anzelm érve helyes volna, akkor abszurd módon bizonyítaná a legnagyobb mesés sziget létezését.
- Aquinói Szent Tamás Anzelm érvében isten eképpen való definícióját nem fogadta el: „Isten olyasvalami, aminél nagyobb nem gondolható el.”
- Kant az istenérv hibájának azt tartotta, hogy a létezés nem tulajdonság, azaz nem olyan módon illeti meg és teszi létezővé a dolgokat, mint ahogy a többi tulajdonság jelenléte egy bizonyos tulajdonságúvá tesz valamilyen entitást.
Jelenleg a filozófusok körében elfogadott, hogy Anzelm istenérve nem érvényes. Ennek ellenére az érv két okból továbbra is fontos filozófiai vizsgálódások tárgya. Egyrészt vita folyik arról, hogy milyen további kiegészítésekkel illetve előfeltevésekkel lehet az érvet konklúzívvá tenni – azaz, hogy van-e arra mód, hogy isten létezését valóban vissza nem utasítható módon bizonyító ontológiai istenérvet alkossunk meg Anzelm érvéből kiindulva. Másrészt, még ha úgy találjuk is, hogy ez nem lehetséges, az ontológiai istenérvek beható elemzése ebben az esetben is elengedhetetlen, mivel sok filozófiai kérdés merül fel velük kapcsolatban.
A magyar filozófusok közül érdemes megemlíteni legtekintélyesebb analitikus filozófusunknak, Altrichter Ferencnek az ontológia istenérvet kritikailag elemző tanulmányait, Klima Gyulát és Ruzsa Ferencet, akik különböző módokon logikailag elemezték az érvet, valamint Geréby Györgyöt.
[szerkesztés] Lásd még
- Descartes ontológiai istenérve
- Gödel ontológiai istenérve
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Altrichter Ferenc: „Fogalom és lét: logikai út istenhez?” ill. „Fogalom és lét: logikai zsákutca istenhez”, mindkettő a szerző Észérvek c. kötetében, Budapest 1993, 27–70. o.
- Klima Gyula: „Szent Anzelm és az ontológiai istenérv”, Világosság, 1983 decemberi melléklet.
- Geréby György: „Amit Anzelm és Gaunilo mondtak egymásnak”, Magyar Filozófiai Szemle, 44 (1999), 650-658.
- Ruzsa Ferenc: "Hibás, de hol? Anzelm ontológiai istenérve", Magyar Filozófiai Szemle, 2003/4.
- Anzelm élete
- Istenérvek és cáfolataik
[szerkesztés] Bibliográfia
[szerkesztés] Anzelm művei magyarul
- Canterbury Szent Anzelm, Monologion, Proslogion, ford. és jegyz. Dér Katalin (Gaunilo ellenvetéseit és Anzelm válaszait ford. Horváth Judit), kísérőtanulmányok: Dér Katalin és Ferencz Sándor, MTA Filozófiai Intézet, Budapest 1992. ISBN 963-706514-8
- Canterbury Szent Anzelm, Miért lett Isten emberré? MTA Filozófiai Intézet, ford., jegyz. és utószó Dér Katalin, Budapest 1993. ISBN 963-706531-8
- Canterburyi Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai mûvek I., ford., jegyz. és tan. Dér Katalin, Osiris, Budapest, 2001 (Sapientia Humana). ISBN 963-389025-X (Ez utóbbi újraközli a két korábbi fordításkötetben publikált műveket is, javított változatban.)
[szerkesztés] Magyar nyelvű monográfia
Canterburyi Szent Anzelm életéről és műveiről kimerítően tájékoztat a mindeddig egyetlen magyar nyelvű monográfia és az ahhoz csatolt bőséges irodalomjegyzék:
- Dér Katalin, Szépséges értelem (Canterburyi Szent Anzelm teológiája és filozófiája), Szent István Társulat, Budapest, 2001 – bibliográfia 341--357. ISBN 963-361269-1


Based on work by