Jogi személy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

A jogi személy a jogban a személyek alá tartozó szervezet, amely nem tartozik a természetes személy fogalma alá. A köznyelvben gyakran tévedésből "jogvégzett személy"ként értelmezik.

Éves közgyűlés egy angliai szövetkezetnél, 2005.
Nagyít
Éves közgyűlés egy angliai szövetkezetnél, 2005.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jogi személyre vonatkozó elméletek

[szerkesztés] Fikciós elméletek

Az elmélet elismeri a jogi személy létét, de lényeges különbséget lát az ember mint természetes személy és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember nem csak "törvény általi személy" - persona per legem - , hanem "önmagában való személy" - persona per se - is. Mivel a jogok és a kötelességek alanyai csak emberek lehetnek, a jogi személyeknél viszont az emberre jellemző testi-lelki realitásnak nyomát sem találjuk, így ezek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír, a jog úgy tekinti, mintha valóságos jogalany, azaz ember volna. Az elmélet megalapítója Kierulff, kidolgozója Savigny, továbbfejlesztője Puchta volt. Az elmélet hátulütője, hogy a jogi személyt csak puszta fikciónak tekinti, elfeledkezik arról , hogy a társadalomban mindig is léteztek szervezetek, kisebb-nagyobb közösségek - jogi személyek.

[szerkesztés] Realitás elméletek

A fikciós elméletet tagadva született meg a jogi személy valóságos létezését, realitását elimerő elmélet. Gierke szerint a jogi személyek eleven, élő, testi-lelki realitással bíró szociális organizmusok. Saleilles elmélete szerint a jogi személy nem más, mint jogintézmény, a jogi értelemben vett cselekvésre megszervezett jogi organizáció. Jellinek szerint a jogi személy tiszta jogi fogalom, a jogalanyiság a jogtól adományozott képesség, jogi reláció.

[szerkesztés] Vagyoni elméletek

A 20. század fordulójára a kapitalizmus világszerte elterjedt, és a kapitalizmus fő kategóriája, a vagyon került a vizsgálódás homlokterébe. Brinz is abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé - személyes vagyon, a másik vagyon egy meghatározott célhoz tartozik - célvagyon. Az ilyen célhoz kötött vagyonok esetében maga a cél pótolja a hiányzó természetes személyt mint jogalanyt, azaz a cél a jogi személy.

[szerkesztés] Fogalma

A jogban megkülönböztethetünk eredeti és származtatott jogalanyiságot, a jogi személy származtatott jogalanyiságú, mivel előfeltétele az ember., ember nélkül nincs jogi személy. A természeti személytől különböző jogalany a jogi személy. A jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalnyisággal felruházott célvagyon (alapítvány), vagy szervezet (pl. rt). A jogi személy jogképes, jogok illetik és kötelességek terhelik.

[szerkesztés] Jogi személy kritériumai

  • társadalmilag elismert cél, a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra kell irányulnia, törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető.
  • létesítése alkotmányos alapjogokon nyugszik:
    • egyesülési jog
    • tulajdonhoz való jog
  • állami nyilvántartásba vétel szükséges, mely lehet deklaratív hatályú, tehát regisztrációs jellegű, illetve konstitutív hatályú, tehát maga a bejegyzés keletkezteti a jogi személyt
  • állandó szervezetet igényel a működése, ügyintéző, képviselő szervekre van szüksége
  • elkülönült vagyonnal rendelkezik, a tagok vagyonától a társaság vagyona elkülönül
  • önálló vagyoni felelőssége áll fenn
  • relatíve tartós működésre jön létre

[szerkesztés] A jogi személyek közös szabályai

[szerkesztés] Jogi személy jogképessége

A magyar Ptk. szerint minden jogi személy jogképes. A jogi személy jogképessége abszolút jellegű, tehát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Vannak azonban kivételek, pl. hegyközségek, melyeknél a jogképesség a tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelenti, vagyis azon kívüli tevékenységet nem folytathatnak. Ezt relatív jogképességnek nevezzük.

[szerkesztés] Jogi személy létrejötte, megszűnése

A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt létesíthet:

  • jogszabály
  • létesítő határozat
  • létesítő okirat

A létesítés esetén meg kell állapítani a jogi személy

  • nevét,
  • tevékenységét,
  • székhelyét és
  • képviselőjét.

Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ezt a nyilvánosság elvének hívjuk, a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget szolgálja. (pl. megváltozik a részvénytársaság ügyvezetése, ezt nem jegyzik be a Cégbíróságon, így 3. szerződő fél felé a változás nem válik hatályossá).

A jogi személyt

  • meg lehet szüntetni
    • jogszabály
    • megszüntető határozat
    • megszüntető okirat alapján
  • megszűnik
    • jogutódlással
      • átalakulás
      • kiválás
      • összeolvadás
      • szétválás
      • beolvadás alapján
    • jogutód nélküli megszűnéssel

[szerkesztés] Jogi személy képviselete

A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

[szerkesztés] Jogi személy szervezeti egysége

Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (pl. gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. De a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ez vélelmezett képviseleti jogot jelent.

[szerkesztés] A jogi személyek fajtái

[szerkesztés] Közjogi és magánjogi jogi személyek

A jogrendszer tagozódásához illeszkedik a közjogi és magánjogi jogi személyek megkülönböztetése. A közjogi jogi személyek ismérvei a

  • részvételük az állami uralom gyakorlásában,
  • a közfeladat ellátása,
  • az állammal szembeni feladatteljesítési kötelezettségük,
  • és a szoros állami felügyeletük

A magánjogi jogi személyek magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján, míg a közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására szerveződnek.

[szerkesztés] Személyegyesítő és vagyonegyesítő jogi személyek

A személyegyesítő társaság a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja – universitas personarum (pl. szövetkezet, egyesület), míg a vagyonegyesítő társaságnak nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek előmozdítása a cél – universitas bonorum (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság).

[szerkesztés] Profitérdekeltségű és non profit jogi személyek

A nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése. Ilyenek a gazdálkodó szervezetek. A non profit jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek, kööznapi jelentés szerint ezek a civil szervezetek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani.

[szerkesztés] Állami és nem állami jogi személyek

Az állami jogi személyek az állam céljainak, feladatainak az ellátására jönnek létre, míg a nem állami jogi személyeket nem az állam hozza létre, nem állami célból létesülnek, a feladatok ellátásába az állam csak jogszabályok alapján szólhat bele.

[szerkesztés] A jogi személyek fő típusai

Más nyelveken