Ausztria
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
| Hivatalos nyelvek | német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar | ||||
| Főváros | Bécs (Wien) | ||||
| Elnök | Heinz Fischer | ||||
| Kancellár | Wolfgang Schüssel | ||||
| Terület - Teljes |
113. 83 870 km² |
||||
| Népesség - Teljes |
89. 8 184 691 |
||||
| Függetlenség | 1955. július 27. | ||||
| Pénznem | Euró (€)¹ (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint) | ||||
| Himnusz | Land der Berge, Land am Strome | ||||
| TLD | .at | ||||
| Hívószám | +43 |
||||
| (1) 1999 előtt, schilling (ATS) | |||||
![]() |
|||||
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.
Nemzetközi tagsága: Az ország 1995 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagság: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF,OECD, EBESZ.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Keleti - Alpok: Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a 10,3 km hosszú Pasterze található. A legszebb kilátás a gleccserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak.
- Az északi üledékes övezet részei: Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg)
- A középső kristályos övezet részei: Ötz-völgyi Alpok, Stubai-Alpok, Zillervölgyi-Alpok, Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Eisenerzi-Alpok, Gurk-völgyi-Alpok, Glein-Alpok, Lajta-hegység, Stájer-Alpok
- A kristályos övezettől délre húzódó részek: Déli Mészkő-Alpok, Karni-Alpok, Karavankák.
- Elő-Apok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel.
- Bécsi - medence: A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya.
- Osztrák - gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak.
- A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
[szerkesztés] Vízrajza
Folyói: Legjelentősebb folyója, a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat-keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint pl. a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9 000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván:
- A Fertő (Neusiedler See) - 232 km² Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Bodeni-tó (Bodensee) - Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Teljes vízfelülete 539 km2. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.
- A Salzkammerguti - tóvidék tavai: az Atter-tó (Attersee) - 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika, a Traunsee - 25,7 km² a Mondsee, a Wolfgangsee, a Wallersee, a Hintersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee...
- A Karintiai-tóvidék tavai: a Wörthi-tó (Wörthersee), az Ossiacher See, a Millstätter See, a Weißensee, a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See... Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
[szerkesztés] Éghajlata
Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal. A medencékben erős a főn hatása.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága: Természetvédelmi területek
Nemzeti parkjai
- Hohe Tauern Nemzeti Park - Salzburg, Tirol, Karintia
- Kalkalpen Nemzeti Park - Felsõ-Ausztria
- Thayatal Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
- Donau-Auen Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
- Neusiedler See (Fertõ-tó) - Seewinkel Nemzeti Park
[szerkesztés] Közigazgatási és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1928-ban és 1945-ben is módosítottak.
Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.
Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.
A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés, mely kétkamarás:
- Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) - 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
- Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) - 63 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány 3 főt küldhet, illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal.
A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).
Ausztria tartományai (Bundesland):
- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten Startlap linkgyűjtemény
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz Starlap linkgyűjtemény
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz
[szerkesztés] Politikai pártjai
- Österreichische Volkspartei (ÖVP) - Osztrák Néppárt
- Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) - Ausztria Szociáldemokrata Pártja
- Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ)
- Grüne Alternative Liste
- Liberales Forum (LiF) - Liberális Fórum
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Auszria 1955 óta katonailag semleges állam.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: korábbi dadatok: 6,9 millió (1950), 7,5 millió (1970), 8,2 millió (1990), 8 037 400 fő (2003)
- Népsűrűség: 95,8 fő/km2 (2003)
- Népességnövekedés: 0,23%
- Születéskor várható élettartam: férfiak - 75 év, nők - 81 év
[szerkesztés] Legnépesebb városok
A lakosság 66%-a városokban él (2003). Legnépesebb települései: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck. A lakosság a medencékben (legsűrűbben lakott a Bécsi-medence) és a völgyekben tömörült.
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az ország hivatalos nyelve a német, regionális szinten a szlovén és a horvát. Kisebbségi nyelvek a szerb, a török, a horvát, a szlovén, a magyar és a cseh. A népesség közel 98 % - a német nyelvű.
A népesség vallás szerinti megoszlása: kb. 78 % római katolikus, 5 % protestáns, ezen kívül még sokan tartoznak a muzulmán és az izraeli valláshoz.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.
[szerkesztés] Mezőgazdasága
Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.
- Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
- Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
- Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
- Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
[szerkesztés] Ipara
Feldolgozóipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
- vas-, acélipar - jelentős, központja Linz
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős, járműipar: központja Steyr
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
- élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
- élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar
- vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen
[szerkesztés] Bányászata
Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).
Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős, a világtermelés 7%-a
- barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
- kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
- földgáz: Bécsi-medence
- kősó - nagymúltú, Salzburg, Hallstatt
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, timber, copper, tungsten, hydropower.
[szerkesztés] Szolgáltatások
[szerkesztés] Turizmus
Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs.
UNESCO világörökség része (8 látnivaló)
- Schönbrunni Kastély és Park (1996)
- Salzburg óvárosa (1996)
- Hallstatt-Dachstein/Salzkammergut környéke (1997)
- Semmeringi vasút (1998)
- Graz óvárosa (1999)
- Wachau környéke (2000)
- Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
- Bécs óvárosa (2001)
További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:
- Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
- Burgenland: Eisenstadt - Eszterházy kastély, Forchtenstein - Fraknó vára, Güssing - Güssing vára, Stadtschlaining - Szalónak vára, Léka vára
- Stájerország: Mariazell - zarándoktemplom
- Karintia: Launsdorf - Hochosterwitz vára
- Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk - Melki apátság
- Felső-Ausztria: Wels - hercegi vár, Graz - Eggenbergi kastély, Kremsmünster - bencés apátság
- Salzburg: Slzburg - Hohensalzburg vára, Werfen - Hohenwerfen vára
- Tirol: Kufstein - Kufstein vára
- Vorarlberg: Feldkirch - Schattenburg erődje
[szerkesztés] Kereskedelem
- Fontos külkereskedelmi partnerei: Európai Únió tagállamai, Svájc, USA
[szerkesztés] Közlekedés
Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.
[szerkesztés] Vizi közlekedés
- Az ország vizi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
- Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:
- Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
- Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
- Flughafen Linz-Hörsching: Linz
- Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
- Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
- Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
- Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920-2000).
- Képzőművészetek
Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862-1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886-1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877-1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.
- Irodalom
Neves osztrák költők, írók: Ingeborg Bachmann írónő, Thomas Brezina, az ifjúsági és gyermekirodalom népszerű képviselője, Egmont Colerus, Egon Erwin Kisch, Alfred Hermann Fried (Nobel-békedíjas), Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Elfriede Jelinek (Nobel-díjas) írónő, Anton Kuh, Robert Musil, Christine Nöstlinger, Reiner Maria Rilke, Felix Salten, Robert Schneider, Georg Trakl költő, Peter Turrini, Hugo von Hofmannsthal drámaíró, Bertha von Suttner (Nobel-békedíjas), Ödön von Horváth, Franz Werfel, Stefan Zweig.
Lásd még: Osztrák költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732-1809), Gustav Mahler (1860-1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), Franz Schubert (1797-1828), Richard Strauss (1864-1949).
A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.
Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája
[szerkesztés] Tudomány
Híres osztrák tudósok:
- Kurt Gödel, matematikus
- Konrad Lorenz, Nobel-díjas etológus
- Erwin Schrödinger, Nobel-díjas fizikus
- Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos
- Karl Popper, filozófus
- Ludwig Wittgenstein, filozófus
- Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója
- Sigmund Freud, a pszichológia atyja
- Alfred Adler, pszichológus
Lásd még: Osztrák tudósok listája
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Neujahr | |
| Január 6. | Vízkereszt | Hl. Drei Könige | |
| - | Nagypéntek | Karfreitag | változó dátum |
| - | Húsvéthétfő | Ostermontag | változó dátum |
| Május 1. | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
| - | Áldozócsütörtök | Christi Himmelfahrt | változó dátum |
| - | Pünkösdhétfő | Pfingstmontag | változó dátum |
| - | Úrnapja | Fronleichnam | változó dátum |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | |
| Október 26. | Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja | ||
| November 1. | Mindenszentek | Allerheiligen | |
| December 8. | Mária fogantatása | ||
| December 25. és 26. | Karácsony | Weihnachtsfeiertag |
[szerkesztés] Történelme
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
[szerkesztés] Római és germán uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatásásra az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, mark - okat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
[szerkesztés] Babenberg - dinasztia (976-1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. I. Barbarossa Frigyes császár 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyílvánította és a Babenberg - dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyarán igényt tartott a Babenberg - család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a vidéket: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (I.Rudolf, 1273-1291).
[szerkesztés] Habsburg - dinasztia (1246-1918)
II. Ottokár 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.
1438-1806 között a Habsburg-házból kerültek ki a Német-római Birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt.
1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki a márciusi forradalmak és a magyar szabadságharc leverése után központosított uralmat épített ki. 1866-ban elvesztette Ausztria elsőbbségét a német tartományok között, 1867-ben a kiegyezéssel újraszabályozta Ausztria és Magyarország kapcsolatát.
Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság.
[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918-1945)
1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült.
1918. november 12-én az osztrák ideiglenes nemzetgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. 1920-ban a saint - Germain-ban meghozott béke megtioltotta Ausztriának a Németországgal való egyesülést. Új alkotmányt írtak, melyben az országot szövetségi állammá alakították át.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 190-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Engelbert Dolfuss kancellár (1932-34) felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el.
Utódja, Karl Schuschnigg kancellár (1934-1938) nem tudta megőrizni az állam függetlenségét, 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-al beolvasztotta birodalmába az országot.
[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)
1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.
1955. április 15 -én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta újbóli szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.
1945 - 1966 között az Osztrák Néppárt és az Oszrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955 - ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.
1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Únióba, 1994 - ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1 - óta az Únió tagja.
[szerkesztés] Források
Könyvek
- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
- Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80-55768-74-7
Más nyelvű Wikipédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Alpok
- Startlap linkgyűjtemény
- Ausztria térképe
- Térkép Kalauz - praktikus térképgyűjtemény Ausztriáról, városok,települések tartományonként
- Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| Az Eurózóna országai | |
| Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | |
| További eurót használó országok | |
| Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1 | |
| Az euró bevezetését tervező EU-tagországok | |
| Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia | |
| Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették | |
| Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek | |
| továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok. | |
| 1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével | |
| 3 Státusza vitatott | |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |




Based on work by