Budapesti Fogaskerekű Vasút
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1868 óta már közlekedett a Budai Közúti Vaspálya Társaságnak a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig kiépített lóvasúti vonala. Nikolaus Riggenbach, az 1871-ben megnyitott Vitznau-Rigi vasút, az első európai fogaskerekű vasút tervezője, 1873-ban egy mérnök kollégájával, mint az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen baseli cég képviselői a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építését kérelmezték. Az engedélyokiratot 1873. július 3-án adták ki. A vonal építése azonnal megkezdődött, így a következő évben megindulhatott a forgalom. A megnyitó vonat 1874. június 24-én délután 4 órától közlekedett, a menetrendszerű forgalom a következő napon indult meg. A pálya teljes hosszában fogaskerekű üzemre épült, Riggenbach rendszerű fogaslétrával szerelték fel. A normál nyomtávú, 2883 m hosszú egyvágányú pálya ellenesések nélküli. A két végpont között 264 m volt a szintkülönbség.A vasút alsó végállomását a mai Városmajorban alakították ki.
A fogaskerekű vasút sikeres működése felvetette a vonal meghosszabbításának gondolatát. A terv 1890-ben vált valóra, amikor is megindult a forgalom a Széchenyi-hegyig. Ezzel a vonal hossza 3,7 km-re nőtt.
A villamosított vasutat ünnepélyesen 1929. július 2-án adták át. A villamos üzemben a vonatok általában 15 percenként követték egymást.
1973-ban teljes rekonstrukcióra került sor, amelynek keretében felújították a teljes pályát és új fogaskerekű szerelvényeket vezettek be. A régi fogaskerekű vasúti szerelvények 1973. március 15-én közlekedtek utoljára. A forgalom az új szerelvényekkel ugyanezen év augusztus 20-án indult meg.
[szerkesztés] Jövőbeli fejlesztések
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a fogaskerekű vasút meghosszabbítását szorgalmazza a Moszkva térig és a Normafa irányába. Jelenleg a fogaskerekű vasút forgalma nagyon alacsony, az autóbuszok számára nem jelent konkurenciát, melyek a Moszkva tér és a Normafa között szállítják az utasokat (21-es, 90-es autóbusz vonalak).
[szerkesztés] Hosszabbítás a Moszkva térig
A fogaskerekű vasút jelenlegi Városmajor végállomása szerencsétlen helyen van kialakítva, ezért az utasok többszörös átszállásra kényszerülnek. A vonal felújítása mindenképpen szükséges, a vonalra új szerelvények kellenek. Az új szerelvények képesek lennének a villamossíneken is haladni, így különösebb többletköltség nélkül járhatnának a Moszkva térig, ahol átszállást biztosítanának a 2-es metróra.
[szerkesztés] Hosszabbítás a Normafáig
A Normafa a hegyvidéki területek kirándulóhelyeinek központja, amely csak másfél kilométerre helyezkedik el a jelenlegi Széchenyi-hegy végállomástól.


Based on work by