Than Mór

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyít

Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.): festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal, a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott. 1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg.

[szerkesztés] Művei

  • Bécsben festette a „Jelenet egy magyar csárdában”, „Magyar puszta tavasszal”, „Nyáry Lőrinc elfogatása 1552.” (1853) című képeit. Ez utóbbit tartják első jelentős alkotásának.
  • Párizsban rajzolta híres „Mohácsi csata” című képét (1855), melyről több másolat is készült.
  • 1867-ben a párizsi Salonban „Fata morgana”-jával keltett nagy feltűnést.

[szerkesztés] Nevezetesebb munkái

  • Attila lakomája (1870)”
  • „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1706. június 6.” (1864)
  • „Alkony a pusztán”
  • „Imre király András herceg táborában, 1204”
  • „Zápolya halála”
  • „László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után”
  • Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek”
  • „Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket”
  • IV. Béla újra benépesíti az országot”
  • Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket”
  • Mátyás király tudósai körében”
  • „Imre király elfogja pártütő öccsét” (1857)
  • Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost” (1882)
  • Pázmány Péter tollba mondja műveit” (1885)


[szerkesztés] Than Mór freskói

  • a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának 22 öles frízét, mely a magyar történelem főbb eseményeit ábrázolja. Ezekből a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeit Than festette meg.
  • a ferencvárosi templom freskói
  • a Keleti Pályaudvar nagy falfestménye
  • az Operaház előcsarnoka


[szerkesztés] Arcképei

  • I. Ferenc József király
  • Deák Ferenc (1870)
  • Liszt Ferenc
  • Feleky Miklós arcképe (1871)
  • Hampelné Pulszky Polyxena képmásai;
  • Önarckép
  • „A nap szerelme a délibábbal” (1866)
  • „Priamus Hector holttestével” (1877)
  • „Jelenet Az Ember Tragédiájából”


[szerkesztés] Egyházi témájú képei

  • „Mater dolorosa”
  • „Szent Cecília” (1868)


[szerkesztés] Életképek

  • „Olasz életkép” (1860)
  • „A jósnő” (1861)
  • „Stella” (1863)
  • „Fürdő leány” (1880)


[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Than Mór témájú médiaállományokat.
Más nyelveken