Siklószám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A siklószám a repülőgépeknél használatos kifejezés, azt mutatja meg, hogy a motor illetve a hajtómű használata nélkül, egységnyi magasságról kezdve a manővert, a kiindulási ponttól milyen messzire lehet biztonságosan leszállni az adott repülőgéppel. Természetesen a motor nélküli repülőeszközök körében - például egy siklóernyő esetében - is használják a siklószámot a repülési képesség meghatározására.
[szerkesztés] Példa
Ha egy repülőgép siklószáma 7-es, az azt jelenti, hogy 1000 méteres magasságból egy 7000 méterre lévő repülőtérre biztonságosan el tud jutni álló hajtóművel is. A siklást és a leszállást vitorlázó üzemben teszi, folyamatos sűllyedéssel tartva a repüléshez szükséges sebességet.
[szerkesztés] Összegzés
Az egy illetve kétmotoros kisrepülőgépek - amelyek alkalmasak egyszerű füves pályáról való üzemelésre - képesek kihasználni a siklószámból adódó időt, így biztonságos magasságon repülve van idő kinézni egy megfelelő terepet a kényszerleszálláshoz. A repülőgép tömege, kialakítása, szárnyainak mérete, terhelése, súlypontja, sebessége mind-mind befolyásolják a siklószámot. Extrém esetben nagyon hosszú szárnyon repülő rendkívül könnyű repülőgép akár 80 körüli siklószámra is képes lehet, de a vitorlázó repülőgépek pilótái már a 30-as siklószám értékével is nagyon boldogok. Egyes repülőgépeknek annyira rossz lehet a siklószáma - egy vagy kettő körüli -, hogy hajtóműleállás esetén arra a területre kell leszállnia a pilótának, amit maga alatt lát. Erre példa a PZL-104-es Wilga típusú repülőgép. Ha nagyon nagy az indukált légellenálás (a sebességből adódóan), ha elégtelenek a szárnyak méretei a sikláshoz, vagy ha túl van terhelve a repülőgép, csak igen nagy magasságvesztés árán lehet megtartani az átesés nélküli repülősebességet, viszont ebből következően a siklószám értéke is nagyon alacsony lesz. Ha a szárnyakon nem tud durván és hirtelen kiegyenlítődni az alsó és felső légréteg közötti nyomáskülönbség, az javítja a siklószámot. Erre megoldás ha a szárnyvégeken egy felfelé vagy lefelé álló plusz toldatot (winglet-et) helyeznek el. A legoptimálisabb esetben viszont a szárny nagyon hosszú és a vége felé folyamatosan karcsúsodik, ezáltal gátolva meg a durva nyomáskiegyenlítődést. A vitorlázó gépeknek ezért ilyen a szárnykialakítása és ezért olyan jó a siklószámuk is. A biztonságos magasság megválasztása pedig a pilóta feladata, a gépe siklószámának ismeretében, hiszen képesnek kell lennie arra, hogy hajtóműhiba esetén ne lakott területen kelljen végrehajtania a kényszerleszállást.


Based on work by