Balla Károly (mándi)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Balla Károly (mándi) (Nagykőrös, 1792. április 2. - Pótharaszti, 1873. május 16.), várkapitány, író.

[szerkesztés] Élete

Balla Zsigmond közbirtokos fia, Balla Gergely unokája volt. Iskoláit szülővárosában végezte. 1810-től Pesten jogot hallgatott. 1813-ban a királyi táblánál lett jegyző. 1814-től Pest megyénél hivataloskodott különféle minőségben, majd 1818-ban megyei kapitányi állandó hivatalt nyert és azt 1846-ig viselte. Ezután pótharaszti birtokára vonult nyugalomba. Az 1840-es évek elején a szarvasi fiók-gazdasági egyesület elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben levelező tagjai sorába választotta .

[szerkesztés] Munkái

1. Örömvers Kelemen Imre urhoz... Pest, 1813.

2. Gyászdal néh. Csekonics József ifju ur emlékezetére. U. ott, 1814.

3. A schaumburgi nympha pásztorok. Egy idyll. U. ott, 1815. (Magyar és német szöveg.)

4. Zsebtükör. U. ott, 1825. (Ism. Tudom. Gyűjt. 1825. VI. 97.)

5. Hösregék a magyar előidőkből. U. ott, 1826.

6. Vélemény a büntetésmód javítása iránt. U. ott, 1841.

7. Rhapsodia. Szűrös elmefuttatás a duplomivitikában. U. ott, 1865.

[szerkesztés] Források