Zsarolás (film)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zsarolás | |
| Rendező: | Alfred Hitchcock |
|---|---|
| Producer: | John Maxwell |
| Forgatókönyvíró: | Charles Bennett (regény) Alfred Hitchcock (adaptáció) Benn W. Levy (dialóg) |
| Főszerepben: | Anny Ondra Sara Allgood Charles Paton |
| Operatőr: | Jack E. Cox |
| Vágó: | Emile de Ruelle |
| Forgalmazó: | Wardour Films Ltd. |
| Bemutató: | 1929. június 30. |
| Időtartam: | 84 perc |
| Díj(ak): | |
| Nyelv: | angol |
| IMDb | |
Zsarolás (Blackmail) 1929-ben készült brit film
A „Zsarolás“ Alfred Hitchcock egyik korai műve. A film abban az időben készült, amikor a hangosfilm még gyerekcipőben járt. A „Zsarolás“, 1929-ben tulajdonképpen az első brit hangosfilm volt. Mint annyi más alkotást ebből az időből, a „Zsarolás“-t is rögtön két verzióban forgatták: egy hangosfilm valamint egy némafilm változatban. Ez utóbbira azért is volt szükség, mert akkoriban még nem minden moziban lehetett hangosfilmet vetíteni. Erre a kétszeres idő és energiaráfordításra – mely végeredményben két eltérő, de tartalmilag mégis azonos filmet jelentett – azért is volt szükség, mert a szinkronizáció akkoriban még nem volt annyira fejlett és elterjedt eljárás.
[szerkesztés] Tartalom
Egy éttermi veszekedést követően a fiatal és feldühödött Alice White otthagyja barátját Frank Webbert az étteremben. A fiatal férfi a lány vőlegénye és a Scotland Yardnál dolgozik mint detektív. Alice egy másik férfival hagyja el az éttermet, aki festő. Az idegen elhívja magához a műtermébe és ott megpróbálja a lányt megerőszakolni. A dulakodás közben a lány egy késsel leszúrja a férfit. Alice a nagy pánikban hazarohan s közben az egyik kesztyűjét a műteremben felejti. A rendőrségen Frank az, akit az esettel megbíznak. A műteremben megtalálja Alice kesztyűjét, amit titokban zsebre tesz. A történet tisztázására kettejük közt nem kerül sor, mert egy férfi bukkan fel, Tracy, akinek birtokában van a lány kesztyűpárja. Az ismeretlen zsarolással próbálkozik. Frank azonban kideríti, hogy, az ember maga is a gyanusítottak közt van, s kollégáit Tracy nyomába ereszti. A zsaroló a British múzeumba menekül a rendőrség elől, ahol a kupolára érve a halálba zuhan. Alice erre fel, vőlegénye tanácsával ellentétben a Scotland Yardra siet, hogy vallomást tegyen. A rendőrségen azonban ismét Frank kerül az útjába, aki végül hazaviszi a lányt.
[szerkesztés] Kritika
A „Zsarolás“ cselekménye sem tartalmilag sem pedig pszichológiailag nincs kellően kidolgozva. Ennek ellenére több jelenetben kerül tudatos alkalmazásra a hangosfilm adta új technikai lehetőségek. Ilyen talán az az ismert jelenet, amikor egy kés áll a középpontban, mely Alice-t tettére emlékezteti. Hitchcock már ebben a filmjében is szuverén módon próbálgatja a krimikre jellemző feszültségteremtést. Ezen felül a rá jellemző ún. „Hitchcock-Touch“ is már felismerhető. Ilyen elemek például, a szőke főszereplőnő, mely a későbbi filmjeinek egyfajta elődje, a bűn és bűnhődés témája, az látens szexualitás és természetesen a később Hitchcock-ismertetővé vált Cameo-felvételek.
[szerkesztés] Hitchcock a „Zsarolás“-ról
„A film végét igazából másként képzeltem. A zsaroló üldözése után a lányt el kellett volna, hogy fogják. A fiatal detektív ezután pedig azt tette volna vele, amit a film elején forgatott jelenetben a letartóztatáskor. Bilincsek, személyi adatok felvétele stb. A mellékhelyiségben ezután ismét találkozott volna valamelyik régi kollégájával, aki az esetről mit sem tudva megkérdezi: „Ma este is szórakozni megy a barátnőjével?“ mire ő ezt válaszolta volna: „Nem, ma haza megyek.“ És ez lett volna a film vége. A film producerei ezt a váltazatott azonban túl deprimálónak találták.


Based on work by