Csathy Dániel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csathy Dániel (Csáti Dániel) (Szikszó, 1703 - 1757. január 24.) evangélikus püspök
[szerkesztés] Élete
Csáthy György és Pozsonyi Zsuzsanna fia volt. Az alsóbb iskolai osztályokat szülőhelyén végezte el, mire a debreceni kollégiumban nyolc évig hallgatta a tudományokat; azután Püspökibe (Bihar megye) ment tanítónak. Később a belgiumi s németországi egyetemeken járt és Brémában hallgatta a teológiát. Visszajövén hazájába 1730-ban, a csatári egyháznál hivataloskodott; 16 évi papsága után 1747 tavaszán Nagykőrösön papnak és Helmeczy István halála után 1752. június 26. püspöknek választották. Koporsóba tételekor Mocsi István nagykőrösi második pap prédikált fölötte és temetésekor Szőnyi Virágh Mihály kecskeméti lelkész és Losonczi István nagykőrösi tanár.
[szerkesztés] Munkái
Az halálnak, minden emberekkel egyaránt közvoltáról való rövid elmélkedés, melyet néhai jó emlékezetű méltóságos generalis Beleznai János főúr... meghidegedett teste eltemettetésének alkalmatosságával tett és mondott... Pilisen 1754. eszt. Buda, 1758.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by