Bulgária

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Република България
Republika Balgarija
(Bulgária zászlaja) (Bulgária címere)
mottó: Съединението

прави силата
(Bolgárul: Egységben az erő)

Location of Bulgaria
Hivatalos nyelv Bolgár
Főváros Szófia (София)
Elnök Georgi Parvanov (Георги Първанов)
Miniszterelnök Szergej Sztanisev (Сергей Станишев)
Terület
 - Teljes
 - % víz
103.
111 002 km²
0.3%
Népesség


 - Teljes (2003)
 - Népsűrűség

88.


7 537 929
69,5/km²

Függetlenség az Oszmán Birodalomtól


1908. szeptember 22.

Pénznem Leva (BGN)
Időzóna UTC +2
Himnusz Mila rodino (Мила родно)
(Édes hazám)
TLD .bg
Hívószám +359
000 Bullgaria harta.JPG
Vidin
Lom
Pleven
Rusze
Várna
Neszebar
Burgasz
Sztara
Zagora
Plovdiv
Blagoevgrad
Kardzsali
térkép szerkesztése

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, ENSZ, WTO.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Az ország felszínét három nagy, övezetesen elhelyezkedő táj határozza meg. Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, középen éghajlati választóként a Balkán-hegység (Sztara Planina és a vele párhuzamosan futó, erdőkkel borított Szredna Gora), melyet intenzív gazdasággal rendelkező medencesor választ el a harmadik legmagasabb egységtől, a Rila-Rodope masszivumtól. Legmagasabb pontja a Muszala 2925 m, a Rila hegységben.

[szerkesztés] Vízrajza

  • Legjelentősebb folyók: Duna (Dunav), Marica, Iszker, Sztruma
  • Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszker víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló.

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Történelme

A Balkán-félsziget északkeleti részén elhelyezkedő Bulgária földrajzi helyzete nagyon kedvező. Mindig is jelentős tranzitország volt és ma is az a nyugati és keleti államok között. A bolgár-türk törzsek (egy másik hipotézis szerint a bolgárok, nem türk, hanem iráni nép), az ún. ősbolgárok Közép-Ázsia területéről érkeztek a Fekete-tenger északi vidékére, ahol a Türk Kaganátustól való elszakadás után 632-ben alapították meg Nagy Bulgáriát. 681-ben Aszparuh kán vezetésével a bolgárok átlépik a Dunát, s a Dunától délre legyőzik IV. Konsztantinosz bizánci császár egyik hadseregét. Az elterjedt változat - tévesen - ezt az évet (681-et) jelöli meg az első bolgár állam megalapítása éveként, valójában azonban 681-ben csupán kiterjed a bolgár állam a Dunától délebbre, új, addig bizánci fennhatóságú területek hódítva meg. Bulgária 1018-ban bizánci fennhatóság alá került. Függetlenségét 1186-ban nyerte vissza. Az 1396-ig fennálló második bolgár állam három részre szakadt, s ezeket a Oszmán Birodalom sorra meghódította és így közel öt évszázadra török uralom alá került. Függetlenségét az 1878-as orosz–török háború révén nyerte vissza (1878-tól autonóm fejedelemség, 1908-tól független királyság), déli határmenti területeit viszont csak az 1912-13-as balkáni háborúk után csatolták ismét az országhoz. Az első világháborúban a központi hatalmak oldalán az ország elvesztette az Égei-tenger partvidékét (Trákiát), Dél-Dobrudzsát és a nyugati határvidék néhány körzetét. Németország oldalán bekapcsolódott a második világháborúba is. 1946-ban kikiáltották a népköztársaságot. A 43 éven keresztül fennmaradt, Georgi Dimitrov, Valko Cservenkov és Todor Zsivkov által fémjelzett szocialista társadalmi-gazdasági rendszer után 1989-ben kezdődött meg a rendszerváltozás, de a tényleges piacgazdasági reformokra csak 1997-től került sor. Várhatóan 2007-ben válik az Európai Unió tagjává.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Bulgária parlamentáris köztársaság az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Ez rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot.

Bulgária elnökei: Vaszil Kolarov (1946-1947), Mincso Nejcsev (1947-1950), Georgi Damjanov (1950-1958), Dimitar Ganev (1958-1964), Georgi Trajkov (1964-1971), Todor Zsivkov (1971-1989), Petar Mladenov (1989-1990), Zselju Zselev (1990-1997), Petar Sztojanov (1997-2002), Georgi Parvanov (2002-2012)

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 28 megyére oszlik (области/oblasti), melyek a következők:

  • Благоевград (Blagoevgrad)
  • Бургас (Burgas)
  • Варна (Varna)
  • Велико Търново (Veliko Târnovo)
  • Видин (Vidin)
  • Враца (Vraca)
  • Габрово (Gabrovo)
  • Добрич (Dobrič)
  • Кърджали (Kârdžali)
  • Кюстендил (Kjustendil)
  • Ловеч (Loveč)
  • Монтана (Montana)
  • Пазарджик (Pazardžik)
  • Перник (Pernik)
  • Плевен (Pleven)
  • Пловдив (Plovdiv)
  • Разград (Razgrad)
  • Русе (Ruse)
  • Силистра (Silistra)
  • Сливен (Sliven)
  • Смолян (Smoljan)
  • София (Sofija)
  • София-град (Sofija-grad)
  • Стара Загора (Stara Zagora)
  • Търговище (Târgovište)
  • Хасково (Haskovo)
  • Шумен (Šumen)
  • Ямбол (Jambol)

[szerkesztés] Politikai pártok

  • Bolgár Szocialista Párt (BSP) - a Kommunista Párt utódja
  • Demokratikus Erők Szövetsége (UDK)
  • Bolgár Nemzeti Parasztszövetség (BZNS)

[szerkesztés] Védelmi rendszer


[szerkesztés] Gazdaság

Bulgária 1996-97-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (pl. a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.

[szerkesztés] Általános adatok

  • A nemzeti valuta a leva.
  • GNP: 12,6 milliárd USD.
  • A GNP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.

[szerkesztés] Energiatermelés

A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltéle volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.

[szerkesztés] Ipar

Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A nagy múltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.

[szerkesztés] Kereskedelem

A gépgyártás összeomlása nyomán a legfontosabb kiviteli cikkeivé a textil- és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági termékek váltak. Mivel a hazai energiatermelés értéke messze nem fedezi a szükségleteket, az összes import 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, amelyek főleg Oroszországból érkeznek. Bár az utóbbi években exportja jelentősen nőtt, értéke még így is alacsony, mindössze közel 5 milliárd USD. Egyébként külkereskedelmi irányai is jelentősen megváltoztak az utóbbi években, exportjának közel 20%-a Görögországgal és Törökországgal bonyolódik le. Görögországgal - mint az egyetlen szomszédos EU tagállammmal - már több, határon átnyúló, szubregionális szintű eggyüttműködés van érvényben. Az utóbbi években szabadkereskedelmi szerződést írt alá Törökországgal is.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

  • Összes népesség: 7 621 000 fő. A fővárosban, Szófiában (Szofija) közel 1 195 000 fő él.
  • A népsűrűség: 68,7 fő/km².
  • A népességnövekedési ráta adatai: -1,1%.
  • A várható átlagos élettartam 72 év.
  • A csecsemőhalandósági ráta: 14,2 ezrelék.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

  • Az ország legnépesebb települései: Szófia, Plovdiv, Várna, Burgasz.

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A hivatalos nyelv a bolgár. Népek: bolgár 84%, török 10%, cigány 4%, egyéb 2%. Vallások: bolgár ortodox (a lakosság 84%-a ehhez a felekezethez tartozik) mohamedán (15%), római katolikus (1%).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország