Társadalmi tőke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A társadalmi tőke egyik meghatározása úgy szól, hogy az az egyének számára a társadalomban a polgári részvétel révén hozzáférhető javak köre, amely egyúttal a népesség egészségi állapotának erőteljes meghatározójának látszik. A társadalmi tőke indikátorai, azaz a másokba vetett bizalom, kölcsönösség, a polgári szervezetekben való tagság, a kollektív hatékonyság, a vallásos élet és a versengő magatartás korrelálnak a középkorú (45-64 év) férfi és női mortalitással Magyarország 20 megyéjében, illetve a 150 kistérségben. Különbség van azonban a két nem között a társadalmi tőke és a halálozás közötti viszonyban: például a vallásos élet a kutatás szerint mintha csak a nőket védené meg. (L. dr. Kopp Mária, SOTE publikációit)
Dr. Kopp Mária: Az egyházi körökben a tõkét olyan viszolygás veszi körül. Az emberek teljes joggal úgy gondolják, hogy tõke az csak a pénztõkét, a gazdagodást jelenti. Valóban, a fogyasztói társadalom azt sugallja, hogy szerezz meg minél több pénzt, és akkor mindent meg tudsz venni és utána boldog is leszel. Azonban ma már nemcsak mi, hanem a közgazdászok is felismerték, hogy vannak olyan erõforrások a társadalomban, amelyek a pénztõkét kiválthatják, illetve annál sokkal fontosabbak lehetnek. A múlt évben a Közgazdasági Nobel-Díjat George Akerlof professzor kapta meg, akinek az életmûve arról szól, hogy az értékek, a normák, az azonosságtudat milyen fontos közgazdasági fogalmak. Tehát egy olyan társadalom, amelyben erõs az emberekben az azonosságtudat a nemzeti identitásukkal és azon kívül mernek bízni egymásban, ahol közös erkölcsi értékeket elfogadnak, ott az gazdasági erõt is jelent. Miután az egyházat mindig is ezek képviselték, csak ezt nem neveztük tõkének. Nagyon fontos volna, hogy ezt hangsúlyozzuk ebben a mai világban, hogy ezek a másikfajta értékek alapvetõen határozzák meg az egészségi állapotunkat, az életminõségünket, sõt még a társadalomnak az igazi fejlõdését is.


Based on work by