Állatfarm
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Állatfarm: Tündérmese George Orwell szatirikus regénye (gyakran allegóriának vagy modern fabulának is tartják). Látszólag olyan állatokról szól, akik elűzik annak a farmnak a tulajdonosát, ahol élnek. Ezután maguk vezetik a farmot, ami végül kemény diktatúrává válik. A regényt Orwell a második világháború idején írta, és 1945. augusztus 17-én jelent meg. Valódi népszerűségre csak az 1950-es évek végén tett szert.
Az Állatfarm a sztálini Szovjetunió allegóriája. Orwell a történet fontos eseményeit a sztálini rendszer „vívmányaiból” kölcsönözte. Orwell - bár baloldali volt és a Független Munkáspárt tagja - gyakran kritizálta Sztálint, a spanyol polgárháború után pedig egyre gyanakvóbb lett a moszkvai vezetéssel szemben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Összefoglaló
[szerkesztés] A regény szereplői
Az Állatfarm eseményei és szereplői mind a Szovjetunió történelmére utalnak; ez Napóleonon a legszembetűnőbb, akit Orwell a kiadónak írt 1945. március 17-i levelében Sztálin megfelelőjének nevez:
- ...ezt írtam annál a résznél, amikor a malom felrobban: „az állatok pedig Napóleonnal együtt mind hasra vetették magukat, és eltakarták az arcukat”. Szeretném megváltoztatni erre: „az állatok pedig Napóleon kivételével”. Ha így jelenne meg, nem lenne feltűnő, de igaz lenne JS-re (Joszif Sztálin), mert ő is Moszkvában maradt a német támadás idején. (8. fejezet)
A többi szereplőnek is megvan az emberi megfelelője, de ezekkel az összehasonlításokkal nagyon óvatosan kell bánni, mivel nem mindig felelnek meg a történelmi tényeknek, vagy csak általánosításokat fejeznek ki.
[szerkesztés] Disznók
Napóleon irányítja az Állatfarmot a lázadás után. Sztálinhoz hasonlóan a hadsereg (jelen esetben kilenc kutya) segítségével biztosítja hatalmát. Napóleon erőszakkal állítja félre vetélytársát, Hógolyót, a többi állatba pedig beleneveli a félelmet. Igazi diktátorrá válik és megváltoztatja az állati társadalom eredeti célját.
Hógolyó Napóleon ellenfele, aki a lázadás után szintén vezetni akarja az Állatfarmot. Lev Trockijhoz hasonlóan egy szenvedélyes értelmiségi, sokkal becsületesebb Napóleonnál. Hógolyó a legtöbb állat bizalmát elnyeri, de Napóleon kutyái elkergetik. (Trockijt Mexikóba száműzték, ahol később meggyilkolták.) Míg az Állatfarmban és az 1984-ben Trockij egy rokonszenves alak, Orwell gyakran támadta őt és követőit.
Süvi Napóleon szóvivője. Vjacseszlav Mihajlovics Molotovhoz (és a Pravda című pártlaphoz) hasonlóan minden szavával Napóleon tetteit igazolja és magasztalja. Orwell minden művében igyekezett bemutatni, hogy a politikusok hogyan használták a nyelvet. Süvi úgy vet véget a vitáknak, hogy összezavarja a többi állatot, eltereli a szót a témáról vagy éppen meggyőzi a többieket Napóleon igazáról (például arról, hogy a disznóknak azért kell luxuskörülmények között élniük, hogy megfelelően el tudják látni feladataikat). Amikor túl sok kérdést kap, Mr. Jones visszatérésének veszélyével fenyegeti az állatokat.
Minimus költő, aki dalt ír Napóleonról. Sztálin szovjet és külföldi csodálóinak megfelelője (például Makszim Gorkijé).
Őrnagy
[szerkesztés] Emberek
Mr. Jones
Mr. Frederick
Mr. Pilkington
Mr. Whymper
[szerkesztés] Más állatok
Bandi
Rózsi
Mollie
Benjámin
Mózes
Malvin
Zsuzsi és Kolomp
Tyúkok
Kutyák
Juhok
Macska
- a Napóleon által tanított kutyák = KGB;
- birkák = a rendszert támogató buta manipulált tömeg;
- Bandi = az átvert munkásosztály (bár egyeseket a sztahanovistákra emlékeztet a két jelszava miatt: „Majd még keményebben dolgozom!; Napóleonnak mindig igaza van!);
- A holló = a pápaság, aki egy idő után kiegyezik az új uralommal.


Based on work by