Sárospatak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°

Sárospatak
Sárospatak címere
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Sárospataki
Rang város


Terület 139,08 km²
Népesség
Irányítószám 3950
Körzethívószám 47
Térkép
é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°
település
Mo. térképén

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.

[szerkesztés] Története

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

A vár belső udvara a Vöröstoronnyal
Nagyít
A vár belső udvara a Vöröstoronnyal

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban.

1531-ben megalapították a református kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Az intézmény ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

A vártemplom
Nagyít
A vártemplom

[szerkesztés] Látnivalók

  • Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Tenegerszem - A tengerszem a településtől délkeletre fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.

[szerkesztés] Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.

Kilátás a Vöröstoronyból a városra
Nagyít
Kilátás a Vöröstoronyból a városra

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A vár madártávlatból
Nagyít
A vár madártávlatból
Más nyelveken