Greg Bear

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Gregory Dale Bear (1951. augusztus 20., San Diego, Kalifornia) amerikai sci-fi író.

Pár évvel ezelőtt csekély értelmű vállalkozás lett volna az amerikai tudós-íróról/publicistáról/tanárról bármiféle információt összeszedni, hiszen hazánkbéli ismeretlenségéből adódóan nagyon nagy valószínűséggel általános közérdektelenség fogadta volna eddigi életének és munkásságának elemzését. Sci-fi műveit ma viszont már a legnagyobb nevek mellett lelhetjük fel az üzletek, talán a könyvtárak polcain, még ha nem is sejtjük, hogy valójában az ő közelében keresgélünk.

Greg Bear nevezetes az elgondolkodtató és alapos kutatásokkal alátámasztott, sok esetben biológiai, genetikai és evolúciós tartalmat magukban foglaló műveiről. Bár a hazai megjelenésekre ez még nem teljesen jellemző, de legtöbb regénye a biológia valamely területét érinti összetevőiben, jó néhányuk (mint „A Vér Zenéje" vagy a „Darwin"s Radio") kifejezetten rá is fókuszál, s nem is csupán a tudományos oldalra önmagában, inkább a tudományt művelő, eszközként vele élni tudó egyén útjára, a tudományt értelmezve, magyarázva, sőt az eredmények reakcióját is bemutatva, ha úgy tetszik egészen a hétköznapi kisember szintjére ereszkedve.

Ahhoz, hogy jobban megismerjük Michael Crichton, Stephen King vagy Larry Niven itthon mindmáig háttérben maradt kortársát, bátran állítható, hogy napjaink egyik legnevesebb amerikai sci-fi szerzőjét, rendkívül informatikus, naponta frissülő weboldalán maga nyújt segítséget rajongóinak, s az őt megismerni szándékozóknak.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Munkák

„A kaliforniai San Diegóban születtem" kezdi bemutatkozását a biography fejezetben, „Wilma M. és Dale F. Bear házasságából 1951. augusztus 20-án. Apám a haditengerészet hivatásos állományában szolgált, és azidőtájt tizenkét esztendős voltam, amikor szüleimmel már túl voltunk Japánt, a Fülöp-szigeteket és Alaszkát érintő utakon, sőt turistaként bejártuk az Egyesült Államok különböző részeit is.

Még Alaszkában, tíz éves koromban, sikerült befejeznem első rövid történetemet. Egy teljes éven át írtam vagy legalábbis majdnem addig tartott. Tizenhárom vagy tizennégy évesen kezdtem magazinoknak közreadásra benyújtani sztorikat, és tizenöt voltam, amikor eladtam első novellámat a Robert Lowndes által kiadott (Famous Science Fiction) „Népszerű Science Fiction"-nek. (Ez tizenhat éves koromban jelent meg végülis nyomtatásban.) Öt év telt el addig, hogy el tudjam adni következő írásomat, de huszonhárom éves koromig már rendszeres megjelenésekhez dolgoztam.

Első regényem, amit tizenkilenc esztendősen fejeztem be, némileg át lett dolgozva a Barkley kiadását megelőzően, 1979-ben, aminek a címe „Hegira" lett. A publikációk sorrendjében jelentősebb irodalmi műveim a következőek:

  • Hegira (Dell, 1970 - Berkley, 1979)
  • Psychoclone
  • Beyond Heaven's River (1980 - Victor Gollancz UK, 1988 - magyar fordítása folyamatban van Fényévnyi magány munkacímen)
  • Strength of Stones
  • The Infinity Concerto (Berkley, 1984)
  • A vér zenéje (Blood Music, Arbor) - Móra Könyvkiadó
  • EON trilógia (Bluejay, 1985)
  • The Force of God (Tor, 1986)
  • Eternity (Warner, 1988)
  • Queen of Angels (Warner, 1990)
  • Anvil of Stars (Warner, 1992)
  • Moving Mars (Tor, October 1993)
  • Songs of Earth and Power (Tor, 1994)
  • Legacy (Tor, 1995)
  • Slant (Tor, May 1997)
  • Dinosaur Summer (Warner, February 1998)
  • Alapítvány és káosz (Foundation and Chaos, Harper Prism, February 1998) Isaac Asimov nyomán, a második Alapítvány-trilógia része - Szukits Könyvkiadó
  • Darwin's Radio (Del Ray/Harper Collins UK, 1999)
  • Álmok bolygója (Rogue Planet, Del Ray/Lucasfilm, 2000) a Star Wars regényfolyam tagjaként hazai megjelenést is megért regény - Aquila Kiadó, 2003
  • Vitals (Del Ray/Harper Collins UK, 2002)
  • Darwin's Children (Del Ray/Harper Collins UK, 2003)
  • W3 Women in Deep Time (iBooks, 2003)
  • Dead Lines (Ballantine Books, 2004) és
  • Quantico (Harper Collins UK, 2005)

1983-ban az Arkham House publikálásában megjelenttettem első gyűjteményes novella kötetemet, melynek címe „The Wind From A Burning Woman" volt. A második válogatás, a „Tangents", a Warner Books kiadásában 1989. augusztusában került az üzletek polcaira.

[szerkesztés] Elismerések

1983-ban jelöltek a Nebula-díjra „Petra" című novellámért. 1984-ben „Hardfought" (nehezen szerzett) és „Blood Music" (a vér zenéje) címet kapott műveimmel meg is nyertem a legjobb novelláért és legjobb kisregényért kiérdemelt Nebula-díjak mindegyikét, A Vér Zenéje aztán a Hugo-díjért is indult. Ennek a történetnek a regény-változata, amit ugyanerre a címre kereszteltem, Franciaországban Prix Apollo-t vívott ki és nevezésre került Hugo és Nebula díjakra. 1987-ben a „Tangents" (célkeresztek) érdemelte el a Hugo és Nebula díjakat a legjobb elbeszélés kategóriában. „Moving Mars" (irány a Mars) (1993) az 1994-es Nebulát hozta el a legjobb regények között. A „Darwin's Radio" 2001-ben lett Nebulával díjazva. A „Dinosaur Summer" és a „Darwin's Radio" egyaránt kiérdemelte az Endeavour-díjat az Egyesült Államok legjobb észak-nyugati íróinak publikációi között.

Regényeim és elbeszéléseim legkevesebb 17 nyelvre, köztük japánra, oroszra, olaszra, csehre, franciára, lengyelre, finnre, svédre, spanyolra, portugálra, hollandra, németre, szerbre, horvátra, bulgárra, héberre és görögre (na meg persze már magyarra is) lett lefordítva.

Egyik elbeszélésemet, a „Dead Run"-t (halálos hajsza) Alan Brennert a Twilight Zone (szürkületi zóna) televíziós bemutatók második hullámába adaptálta. A „The White Horse Child" (a fehér ló gyermeke) 1993-ban CD-ROM-on jelent meg multimédiás eBook formátumban.


[szerkesztés] Hétköznapok

A szabadúszó újságíróként végzett alkalmi munka a pasadenai Jet Propulsion Laboratory környékére vetett, ahol beástam magam a Voyager bolygó-találkozásokba, amit a San Diego Union számára dolgoztam fel. Számos újságcikket írtam filmekről a Los Angeles Times-nak. 1979 és 1982 között könyveket szemléztem a San Diego Union „könyv-revü" mellékletében. Szakvéleményeim a Newsday-ben (Long Island, New York) kerültek publikálásra, más magazinok és hírlapok világszerte amúgyszintén jelentettek meg ilyeneket. Ezek közül megannyi megkereshető saját website-omon, a www.gregbear.com címen.

Dolgoztam könyvkereskedőként is (utolsó hivatalos állásom volt ez a néhai, már-már elsiratott La Jolla könyvesboltban, Mithrasban) és időnként előadásokat tartottam a San Diego-i városi iskolában. Tettem mindezt amolyan vándorló, kalandozó tanárként és vezettem kisebb tanfolyamokat, fakultációkat az őstörténet témájában, tudománytörténetről és tudományos-fantasztikum valamint fantasy irodalom témákban.

Hitvesemmel, Astriddal, társszerkesztettem az amerikai tudományos-fantasztikus írók fórumát két esztendeig. Egy évig voltam helyettes elnöke az SWFA Panasz Bizottságának, aztán elnöke a plénumnak két teljes évig, 1988-1990 között.

Szolgáltam a National Citizens Advisory Council (nemzeti városlakók tanácsadó testülete) űrpolitikai csoportjában, egy amolyan privát szerveződésű társaságban, melyet többek között Jerry Pournelle, James Ransom és Larry Niven alapított, s aminek tudósok, hadi szakértők, űr szakértők és mérnökök, asztronauták és írók a tagjai. Ez a társaság véleményem szerint lényeges hozzájárulást fejtett ki az ún. hidegháború befejeződésében, és elsők között vetette fel a világűr üzleti hasznosításának ötletét. Konzultánsa vagyok még a Sigma Group-nak, melyet Arlan Andrews és Doug Beason ezredes hívott életre. A Sigma Group a Sandia Nemzeti Laboratórium tanácsadója.

Nyújtottam egyébként szakvéleményeket a Microsoft részére is (méghozzá a Microsoft Xbox osztályának) és más egyéb szoftver társaságoknak, mint pld. a Callison Architects Seattle-ben. Dolgoztam tudományos és elméleti szakértőként az Amblin/Universal „Earth 2" (Föld 2) tévés produkció nullszériás epizódjában.

Az utóbbi időben az Egyesült Államok hadseregének és a CIA-nak biztonsági témákban nyújtok szaktanácsokat a 2001. szeptember 11-i események feltárásában. 2000-ben oktattam az FBI Akadémián Quanticóban, Virginiában. Előadásaim témája: „bűn és bűnüldözés természete és jövője a büntetőjog tükrében"."

Greg Bear szakdolgozatai, cikkei elolvashatók weboldalán (természetesen angolul), amihez kommentárok és kérdések fűzhetök. A hozzá intézett kérdésekre - úgy az irodalmat mint a hétköznapokat valamint a tudomány fejlődését illetően - általában egy-két napon belül személyes válasz érkezik a neves amerikai szakértőtől.

[szerkesztés] Külső hivatkozások