Urán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | urán, U, 92 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | aktinidák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | ?, 7, f | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | ezüstszürke fémes |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 238.02891(3) g/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Rn] 5f3 6d1 7s2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 21, 9, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 19.1 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 17.3 g/cm³ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1405.3 K (1132.2 °C, 2070 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 4404 K (4131 °C, 7468 °F) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fúziós hő | 9.14 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 417.1 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 27.665 J/(mol·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | rombos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 4, 6 (gyengén bázikus oxid) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 1.38 (Pauling skála) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 597.6 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1420 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 175 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 186 pm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | paramágneses | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (0 °C) 0.280 µΩ·m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 27.5 W/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulás | (25 °C) 13.9 µm/(m·K) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (20 °C) 3155 m/s | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young modulusz | 208 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulusz | 111 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 100 GPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson arányszám | 0.23 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 6.0 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers keménység | 1960 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell keménység | 2400 MPa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-61-1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az urán a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele: U, rendszáma: 92, az aktinidák csoportjába tartozik. A földkéregben előforduló legnagyobb atomtömegű, radioaktív vegyi elem. Tiszta állapotban szürkésfehér, nehéz fém. Felületén levegő hatására fekete oxidréteg keletkezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Klaproth fedezte fel 1789-ben. A Hirosimára ledobott első atombomba egy kb. 50 kilotonnás urán-bomba volt.
[szerkesztés] Jellemzői
[szerkesztés] Előfordulása, előállítása, vegyületei
Az uránnak a természetben a 234-es, 235-ös és 238-as tömegszámú izotópjai fordulnak elő. Elszórtan az egész földkéregben megtalálható. Átlagos koncentrációja 3-5 gramm/tonna. Legfontosabb érce az urán-szurokérc, amely 0,5-0,8% uránt tartalmaz. Az atomerőművek szempontjából fontos urán nem a gyakori 238-as, hanem a kb. 150-szer ritkább (0,71%) 235-ös izotóp. Emiatt a természetes uránt dúsítani kell.
[szerkesztés] Felhasználása
Az atomerőművekben nem színtiszta fém-uránt, hanem 1,2-2,4 és 3,6% urán-dioxid tartalmú pasztillákat használnak, amelyeket hosszú, vékony üzemanyagpálcákban halmoznak fel. Az üzemanyag-pálcákat hatszög-csoportokban kötegelik, és megfelelő alakzatban (hőátadás és neutronelnyelés miatt) elhelyezik a reaktorban.
[szerkesztés] Élettani tulajdonságai
Kémiai hatását tekintve maga a fém és vegyületei egyaránt súlyosan mérgező anyagok.


Based on work by