Ausztria

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Republik Österreich
Ausztria címere
(Ausztria zászlaja) (Ausztria címere)
mottó: nincs
Ausztria helye Európán belül
Hivatalos nyelvek német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar
Főváros Bécs (Wien)
Elnök Heinz Fischer
Kancellár Wolfgang Schüssel
Terület

 - Teljes
 - % víz

113.

83 870 km²
1.3%

Népesség

 - Teljes
 - Népsűrűség

89.

8 184 691
97/km²

Függetlenség 1955. július 27.
Pénznem Euró (€)¹ (EUR)
Időzóna CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint)
Himnusz Land der Berge, Land am Strome
TLD .at
Hívószám +43
(1) 1999 előtt, schilling (ATS)
Image:Au-terkep.png

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.

Nemzetközi tagsága: Az ország 1995 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagság: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF,OECD, EBESZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

  • Keleti - Alpok: Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a 10,3 km hosszú Pasterze található. A legszebb kilátás a gleccserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak.
    • Az északi üledékes övezet részei: Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg)
    • A középső kristályos övezet részei: Ötz-völgyi Alpok, Stubai-Alpok, Zillervölgyi-Alpok, Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Eisenerzi-Alpok, Gurk-völgyi-Alpok, Glein-Alpok, Lajta-hegység, Stájer-Alpok
    • A kristályos övezettől délre húzódó részek: Déli Mészkő-Alpok, Karni-Alpok, Karavankák.
  • Elő-Apok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel.
  • Bécsi - medence: A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya.
  • Osztrák - gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak.
  • A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)

[szerkesztés] Vízrajza

Folyói: Legjelentősebb folyója, a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat-keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint pl. a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9 000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván:

  • A Fertő (Neusiedler See) - 232 km² Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
  • A Bodeni-tó (Bodensee) - Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Teljes vízfelülete 539 km2. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.

  • A Salzkammerguti - tóvidék tavai: az Atter-tó (Attersee) - 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika, a Traunsee - 25,7 km² a Mondsee, a Wolfgangsee, a Wallersee, a Hintersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee...
  • A Karintiai-tóvidék tavai: a Wörthi-tó (Wörthersee), az Ossiacher See, a Millstätter See, a Weißensee, a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See... Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

[szerkesztés] Éghajlata

Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal. A medencékben erős a főn hatása.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága: Természetvédelmi területek

Nemzeti parkjai

  • Hohe Tauern Nemzeti Park - Salzburg, Tirol, Karintia
  • Kalkalpen Nemzeti Park - Felsõ-Ausztria
  • Thayatal Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
  • Donau-Auen Nemzeti Park - Alsó-Ausztria
  • Neusiedler See (Fertõ-tó) - Seewinkel Nemzeti Park
Nagyít

[szerkesztés] Közigazgatási és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1928-ban és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés, mely kétkamarás:

  • Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) - 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
  • Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) - 63 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány 3 főt küldhet, illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal.

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).

Ausztria tartományai (Bundesland):

[szerkesztés] Politikai pártjai

  • Österreichische Volkspartei (ÖVP) - Osztrák Néppárt
  • Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) - Ausztria Szociáldemokrata Pártja
  • Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ)
  • Grüne Alternative Liste
  • Liberales Forum (LiF) - Liberális Fórum

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Auszria 1955 óta katonailag semleges állam.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakossága: korábbi dadatok: 6,9 millió (1950), 7,5 millió (1970), 8,2 millió (1990), 8 037 400 fő (2003)
  • Népsűrűség: 95,8 fő/km2 (2003)
  • Népességnövekedés: 0,23%
  • Születéskor várható élettartam: férfiak - 75 év, nők - 81 év

[szerkesztés] Legnépesebb városok

A lakosság 66%-a városokban él (2003). Legnépesebb települései: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck. A lakosság a medencékben (legsűrűbben lakott a Bécsi-medence) és a völgyekben tömörült.

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az ország hivatalos nyelve a német, regionális szinten a szlovén és a horvát. Kisebbségi nyelvek a szerb, a török, a horvát, a szlovén, a magyar és a cseh. A népesség közel 98 % - a német nyelvű.

A népesség vallás szerinti megoszlása: kb. 78 % római katolikus, 5 % protestáns, ezen kívül még sokan tartoznak a muzulmán és az izraeli valláshoz.

[szerkesztés] Szociális rendszer


[szerkesztés] Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

[szerkesztés] Mezőgazdasága

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

  • Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
  • Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
  • Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
  • Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

[szerkesztés] Ipara

Feldolgozóipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).

  • vas-, acélipar - jelentős, központja Linz
  • színesfém-, alumíniumkohászat
  • gépgyártás - jelentős, járműipar: központja Steyr
  • vegyipar - jelentős
  • fa-, papíripar - jelentős
  • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
  • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
  • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
  • sörgyártás
  • építőanyag- és építőipar
  • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen

[szerkesztés] Bányászata

Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).

Bányászati termékek:

  • magnezit - jelentős, a világtermelés 7%-a
  • barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
  • kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
  • földgáz: Bécsi-medence
  • kősó - nagymúltú, Salzburg, Hallstatt
  • rézérc - jelentős
  • cink - jelentős
  • antimon - jelentős
  • ólom - jelentős
  • továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, timber, copper, tungsten, hydropower.

[szerkesztés] Szolgáltatások

[szerkesztés] Turizmus

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs.

UNESCO világörökség része (8 látnivaló)

További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:

  • Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
  • Burgenland: Eisenstadt - Eszterházy kastély, Forchtenstein - Fraknó vára, Güssing - Güssing vára, Stadtschlaining - Szalónak vára, Léka vára
  • Stájerország: Mariazell - zarándoktemplom
  • Karintia: Launsdorf - Hochosterwitz vára
  • Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk - Melki apátság
  • Felső-Ausztria: Wels - hercegi vár, Graz - Eggenbergi kastély, Kremsmünster - bencés apátság
  • Salzburg: Slzburg - Hohensalzburg vára, Werfen - Hohenwerfen vára
  • Tirol: Kufstein - Kufstein vára
  • Vorarlberg: Feldkirch - Schattenburg erődje

[szerkesztés] Kereskedelem

  • Fontos külkereskedelmi partnerei: Európai Únió tagállamai, Svájc, USA

[szerkesztés] Közlekedés

Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km

Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.

[szerkesztés] Vizi közlekedés

  • Az ország vizi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
  • Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

  • Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
  • Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
  • Flughafen Linz-Hörsching: Linz
  • Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
  • Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
  • Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
  • Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet

A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668-1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920-2000).

  • Képzőművészetek

Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862-1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886-1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877-1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.

  • Irodalom

Neves osztrák költők, írók: Ingeborg Bachmann írónő, Thomas Brezina, az ifjúsági és gyermekirodalom népszerű képviselője, Egmont Colerus, Egon Erwin Kisch, Alfred Hermann Fried (Nobel-békedíjas), Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Elfriede Jelinek (Nobel-díjas) írónő, Anton Kuh, Robert Musil, Christine Nöstlinger, Reiner Maria Rilke, Felix Salten, Robert Schneider, Georg Trakl költő, Peter Turrini, Hugo von Hofmannsthal drámaíró, Bertha von Suttner (Nobel-békedíjas), Ödön von Horváth, Franz Werfel, Stefan Zweig.

Lásd még: Osztrák költők, írók listája

  • Filmművészet
  • Zene

Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732-1809), Gustav Mahler (1860-1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), Franz Schubert (1797-1828), Richard Strauss (1864-1949).

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.

Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája

[szerkesztés] Tudomány

Híres osztrák tudósok:

Lásd még: Osztrák tudósok listája

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum Magyar név Német név Megjegyzés
Január 1. Újév Neujahr  
Január 6. Vízkereszt Hl. Drei Könige  
- Nagypéntek Karfreitag változó dátum
- Húsvéthétfő Ostermontag változó dátum
Május 1. A munka ünnepe Tag der Arbeit  
- Áldozócsütörtök Christi Himmelfahrt változó dátum
- Pünkösdhétfő Pfingstmontag változó dátum
- Úrnapja Fronleichnam változó dátum
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Mariä Himmelfahrt  
Október 26. Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja    
November 1. Mindenszentek Allerheiligen  
December 8. Mária fogantatása    
December 25. és 26. Karácsony Weihnachtsfeiertag  

[szerkesztés] Történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.

Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.

[szerkesztés] Római és germán uralom

Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.

A népvándorlás hatásásra az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.

Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, mark - okat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.

A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.

[szerkesztés] Babenberg - dinasztia (976-1246)

II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. I. Barbarossa Frigyes császár 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyílvánította és a Babenberg - dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyarán igényt tartott a Babenberg - család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a vidéket: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.

A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (I.Rudolf, 1273-1291).

[szerkesztés] Habsburg - dinasztia (1246-1918)

II. Ottokár 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

1438-1806 között a Habsburg-házból kerültek ki a Német-római Birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt.

1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki a márciusi forradalmak és a magyar szabadságharc leverése után központosított uralmat épített ki. 1866-ban elvesztette Ausztria elsőbbségét a német tartományok között, 1867-ben a kiegyezéssel újraszabályozta Ausztria és Magyarország kapcsolatát.

Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság.

[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918-1945)

1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült.

1918. november 12-én az osztrák ideiglenes nemzetgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. 1920-ban a saint - Germain-ban meghozott béke megtioltotta Ausztriának a Németországgal való egyesülést. Új alkotmányt írtak, melyben az országot szövetségi állammá alakították át.

A kormányzó Szociáldemokrata Párt nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 190-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Engelbert Dolfuss kancellár (1932-34) felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el.

Utódja, Karl Schuschnigg kancellár (1934-1938) nem tudta megőrizni az állam függetlenségét, 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-al beolvasztotta birodalmába az országot.

[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)

1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.

1955. április 15 -én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta újbóli szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.

1945 - 1966 között az Osztrák Néppárt és az Oszrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955 - ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Únióba, 1994 - ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1 - óta az Únió tagja.

[szerkesztés] Források

Könyvek

  • A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
  • Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
  • Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80-55768-74-7

Más nyelvű Wikipédia

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
Az Eurózóna országai
Ausztria | Belgium | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Luxemburg | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország
 
További eurót használó országok
Andorra1 | Koszovó2,3 | Liechtenstein1 | Monaco1 | Montenegró2 | San Marino1 | Vatikán1
 
Az euró bevezetését tervező EU-tagországok
Ciprus | Csehország | Észtország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Magyarország | Málta | Szlovákia | Szlovénia
 
Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették
Bulgária | Bosznia és Hercegovina | Zöld-foki-szigetek
továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok.
 
1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával    2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével
3 Státusza vitatott


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland