Alakzat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alakzat (görögül szkhéma, latinul figura) a klasszikus és modern retorika (neoretorika) egyik alapkategóriája. Nyelvi átalakító eljárás eredménye: a hangsoroknak, jelentéseknek, mondat- és szövegszerkezeteknek az expresszivitás érdekében történő megváltoztatása. A klasszikus és modern retorika standard modellje négy átalakító eljárást tart számon. Ezek:

A négy átalakító eljárás a nyelvi szintek szerint a következő fő alakzat-típusokat hozza létre: hangalakzat (metaplazmus), szóalakzat (metaszeméma), mondatalakzat (metataxis), gondolatalakzat (metalogizmus). Az alakzat a klasszikus retorika szerint stílushiba (barbarizmus), megfelelő indokoltsággal, a költői szándék nyomán válik stíluserénnyé.