Magnézium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

12 nátriummagnéziumalumínium
Be

Mg

Ca
Általános
Név, vegyjel, rendszám magnézium, Mg, 12
Elemi sorozat alkáliföldfémek
Csoport, periódus, mező 2, 3, s
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 24,3050(6) g/mol
Elektronszerkezet [Ne] 3s2
Elektronok héjanként 2, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 1,738 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 1,584 g/cm³
Olvadáspont 923 K
(650 °C, 1202 °F)
Forráspont 1363 K
(1090 °C, 1994 °F)
Fúziós hő 8,48 kJ/mol
Párolgáshő 128 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 24,869 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 701 773 861 971 1132 1361
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet hexagonális
Oxidációs állapotok 2
(erősen bázikus oxid)
Elektronegativitás 1,31 (Pauling skála)
Ionizációs energia
(részletek)
1.: 737,7 kJ/mol
2.: 1450,7 kJ/mol
3.: 7732,7 kJ/mol
Atomsugár 150 pm
Atomsugár (számított) 145 pm
Kovalens sugár 130 pm
Van der Waals sugár 173 pm
Egyebek
Mágnesesség paramágneses
Elektromos ellenállás (20 °C) 43,9 nΩ·m
Hővezetőképesség (300 K) 156 W/(m·K)
Hőtágulás (25 °C) 24,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (r.t.) (annealed)
4940 m/s
Young modulusz 45 GPa
Nyírási modulusz 17 GPa
Bulk modulusz 45 GPa
Poisson arányszám 0,29
Mohs keménység 2,5
Brinell keménység 260 MPa
CAS szám 7439-95-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Magnézium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
24Mg 78,99% Mg stabil 12 neutronnal
25Mg 10% Mg stabil 13 neutronnal
26Mg 11,01% Mg stabil 14 neutronnal
Hivatkozások

A magnézium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Jellemzői

Ezüstfehér színű, csillogó, tiszta állapotban nyújtható, puha könnyűfém. Az alkáliföldfémek csoportjának tagja. Meggyújtva vakító fehér lánggal ég el. Az oxigénhez (O2) igen nagy az affinitása. Felülete már szobahőmérsékleten vékony, a további oxidációtól védő, fakó színű oxidréteggel vonódik be (MgO). Erélyes redukálószer, kicsi az elektronegativitása. A magnézium szén-dioxidban tovább ég.

[szerkesztés] Előfordulása

A természetben csak vegyületeiben fordul elő. Ásványai a földkéreg gyakori alkotórészei, legelterjedtebbek a magnetit és a dolomit.

[szerkesztés] Előállítása, felhasználása

Megolvasztott sóinak (pl. MgCl2) elektrolízisével vagy újabban a karbonátjai hevítésekor keletkező oxidjának karbotermiás vagy szilikotermiás redukciójával állítják elő. Elsősorban kis sűrűségű és viszonylag nagy szilárdságú ötvözetek (magnálium, elektronfém, dúralumínium) előállítására használják, főleg a repülőgépiparban. A magnéziumot ezenkívül felhasználják nehezen redukálható fémek (V, U, Zr, Ti) kinyerésére, villanófényporok, világító rakéták, gyújtóbombák készítésére, továbbá szerves szintéziseknél és a fluor előállítására alkalmas edények gyártására (a felületén képződő MgF2 jó védőréteg).

[szerkesztés] Vegyületei

MgO magnézium-oxid
MgCO3 magnézium-karbonát
MgCl2 magnézium-klorid
MgSO4 magnézium-szulfát
Mg(NO3)2 magnézium-nitrát

[szerkesztés] Forrás

  • Dr. Makkay Ferenc - Kémiai kislexikon [Kriterion könyvkiadó]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Magnézium témájú médiaállományokat.