Szépművészeti Múzeum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szépművészeti Múzeum Budapesten található. Gyűjteményében, mely az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást enged, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatóak. A műtárgyak száma meghaladja a 100 000-et.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A múzeum létesítését 1896-ban döntötték el, a millenniumi törvényben. Az 1906 végén átadott épületben évszázadok alatt összegyűjtött gyűjtemény kapott helyet, a Nemzeti Múzeum, az Országos Képtár és több magángyűjtemény egyesült.
A II. világháború során a fasiszták rengeteg értékes műtárgyat elraboltak, és az épület is súlyos károkat szenvedett. 1946–47-ben sikerült a műtárgyak nagy részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben nyílt meg a képtár újra.
1957-ben a magyar művészetet bemutató, egyre gazdagodó gyűjtemény szükségessé tette, hogy különváljon a Magyar Nemzeti Galéria, mely innentől a magyar művészeteket volt hivatott bemutatni, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészetet.
Kiemelkedő az egyiptomi gyűjtemény, mely az ókori Egyiptom minden időszakából bemutat műalkotásokat. Festők közül jelenleg többek között olyan híres művészek képeit őrzi a múzeum, mint Leonardo da Vinci, Raffaello, Albrecht Dürer, Brueghel, Rubens, El Greco, Velázquez, Goya.
[szerkesztés] Épülete
Miután megvették a területet, 1898 szeptemberében pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották. Az épület 1900 és 1906 közt épült fel, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista előépület. December 1-jén Ferenc József is részt vett az épület felavatásán; a nagyközönség előtt december 5-én nyílt meg.
[szerkesztés] Gyűjteményei
[szerkesztés] Egyiptomi gyűjtemény
Az egyiptomi gyűjtemény Közép-Európában a második legnagyobb. Létrehozását Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója vetette fel, aki, miután 1901-ben felmérte a Nemzeti Múzeum egyiptomi műtárgyait, 1902-ben bejelentette, hogy egyesíteni kellene ezeket a különféle magángyűjteményekben őrzött más egyiptomi emlékekkel. A gyűjtemény azonban csak 1939-ben jöhetett létre, az Antik Osztályhoz kapcsoltan. 1958-ban a gyűjtemény különvált az Antik Osztálytól.
Több ásatás is hozzájárult a gyűjtemény gazdagításához, például a gamhudi és sarunai (1907), az Abdallah Nirqi-i (1964) és a thébai (1983).


Based on work by