Archaikum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Archaikum |
|---|
| a prekambrium része |
| (millió évvel ezelőtt) |
|
|
Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum) a földtörténet egy korszaka. 3800 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2500 millió évvel ezelőtt ért véget.
Az archaikumot megelőző földtörténeti korszak a hadaikum, az őt követő pedig a proterozoikum.
A szárazföldek mai felszínének 20%-a prekambriumi kőzet. A kontinensek magvai is prekambriumiak. Ősmasszívumok, ősföldek, pajzsok: a földkéreg legrégebben megszilárdult darabjai.
[szerkesztés] Élet kialakulása
Kémiai szakasz: elő rendszerek létezéséhez szükséges vegyületek kialakulása (fehérjék, nukleinsavak). Biológiai szakasz: legegyszerűbb élőlények kialakulásából az ember kialakulásáig. 3800 millió éves "életnyomok" Grönland szigetén (baktériumok, kékmoszat) 3000 millió évvel ezelőtt: sztromatolitok: gombafonalak és kékalgák együtteséből származik, nincs sejtmag, fotoszintézisre képesek.
[szerkesztés] Őslégkör kialakulása
Elég nehezen ismerhető meg (zárványokból).
[szerkesztés] A magmás kőzetek
A legelterjedtebb kőzettípus.
I. SiO2-tartalom alapján
a.) bázisos: sötét színűek, nagyon sokfajta ásványból állnak, pl. bazalt.
b.) neutrális (semleges): világos; pl. andezit.
c.) savanyú: legvilágosabb, SiO2 önálló alkotóelemként is megjelenhet, pl. gránit.
II. Keletkezés mélysége, helye szerint
a.) Mélységi magmás: kéregben lassú lehűléssel keletkezik, nagy méretű kristályok jellemzik, pl. gránit, gabbó.
b.) Kiömlési vulkanikus: felszínben történő kihűléssel keletkezik, pl. bazalt, andezit, riolit.
c.) Vulkáni törmelékes: vulkán kitöréséhez kapcsolódó por, hamu, lávadarabok, vulkanikus tufa.
(

Based on work by