Lontó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lontó, (szlovákul Lontov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 629 lakosából 446 magyar és 155 szlovák volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 27 km-re délkeletre, az Ipoly jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1236-ban Lumptov alakban említik először. A középkorban több család is osztozott a község birtokán, főbb birtokosai a Kissallói, a Szécsényi, a Lévai Cseh, az Újlaki és az Országh családok voltak. A község 1552-ben török uralom alá került, ekkor a Honti náhijébe sorolták be. 1854-ben 624 lakosából 520 katolikus volt. Még a 20. század elején is 11 kisebb nagyobb úrilak állt a faluban. 1910-ben 822, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1742-ben épült barokk stílusban. A templom mellett fa harangláb áll.
  • Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
  • A Szentiványi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykori gazdag műtárgyai, szobrai az egyészet martalékai lettek.
  • A Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik.
  • A Szabadhegyi-kúria.
  • A Rakovszky-kúria.
  • A községben ma is több régi népi építrésű lakóház áll.
  • A falunak gazdag népi hagyományai, népszokásai vannak.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1842-ben Kaas Ivor író, publicista, Táncsics Mihály harcostársa.
  • Itt a Szentiványi-kastélyban élt egy ideig Beöthy Lídia színművésznő, műfordító és dramaturg.
  • A Jekelfalussy-sírboltban nyugszik Jekelfalussy Lajos tábornagy, honvédelmi miniszter.
  • Itt nyugszik Jekelfalussy József statisztikus, az MTA tagja.
  • A templom melletti sírboltban nyugszik Rajner Pál 1848-ban Guyon Richárd hadsegédje, később belügyminiszter, Hont vármegye alispánja.
  • Itt volt birtokos Thék Ede nagyiparos, a magyar bútoripar megteremtője.
  • Itt lakott ifjúkorában Boronkay Lajos 1848-as kormánybiztos, Petőfi és Jókai barátja.
  • Itt lakott egy ideig Fejérváry Miklós, a Müncheni-kódex felfedezője.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken