Kisvasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Welsh Highland Railway egyik vonata Egyesült Királyság
Nagyít
A Welsh Highland Railway egyik vonata Egyesült Királyság

A kisvasút olyan vasút, ahol a nyomtávolság kisebb mint a normál nyomtáv (1435 mm).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jellemzés

A keskeny nyomtávolságú pályák nyomtávolsága lehet (például) 1067, 1000, 760, 750, 600, 580 és 500 mm. A kisvasutat egyszerűbb és olcsóbb felépíteni, kisebb sugarú íveket lehet építeni, az alacsonyabb pályasebességnek megfelelően, ami a hegyi terepen nagy előny. A mozdonyok és a kocsik is könnyebbek, ami a pályáépítést olcsóbbá teszi. Ez a kedvező tulajdonság sík területen is jól kihasználható. A kisvasút hátránya, hogy helyi hálózatok nem alkotnak országos egységet, és ezért hosszabb utakon át kell szállni a "nagyvasútra" illetve az árut is át kell rakni. A kisvasút gyakran alacsonyabb kényelmi színvonalú, mint a vasút, jobban érezni a vaspálya rezgéseit. Ahol a keskeny nyomtáv az elterjedtebb és költenek fejlesztésekre (például Svájcban) ez a különbség nem igazán érezhető.

[szerkesztés] Magyarországi történetük

Széchenyi Múzeumvasút
Nagyít
Széchenyi Múzeumvasút

Magyarországon az 1870-es években indul meg az építésük. Az 1920-as évekre már több ezer km vágányhosszú keskeny nyomközű vasút szeli az országot. Az erdőgazdaságok, nagybirtokok, és bányák sorra nyitják az új szárnyvonalakat, és kötik be a már meglévő hálózatokba. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették őket, de később egyre nagyobb teret nyernek a személyszállításban is.

A II. világháború után utak hiányában sok helyen ez maradt az egyetlen közlekedési eszköz. A legtöbb vonal sorsát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg. A megmaradt vonalakon a teherforgalom folyamatosan csökkent. 1990-es évekre szinte teljesen megszűnt az árufuvarozás. Ez idő tájt vette át a turisztika a létfenntartó szerepet a kisvasutaknál.

Ma összesen 380 km hosszan utazhatunk hazánkban kisvasúton. A megmaradt vonalak a 600 mm nyomközű Almamelléki Állami Erdei Vasút és Kemencei Erdei Múzeumvasút kivételével 760 mm nyomtávolságúak. A leghosszabb a 109 km-es Csömödéri Állami Erdei Vasút, a legrövidebb a Pécsi Gyermekvasút, ami csupán 650 métert tesz meg.

Ezeken a vonalakon kívül még számos, főleg téglagyárakban, és bányákban üzemelő (760, 600, 500mm nyomtávolságú) kisvasút található Magyarországon, számuk sajnos folyamatosan csökken.

[szerkesztés] Magyar kisvasutak

Az Almamelléki és a Kemencei Kisvasút kivételével mindenhol 760 mm a nyomtáv.

[szerkesztés] Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kisvasút témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Tusnádi Csaba Károly - Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X