Tompa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.20491° k. h. 19.54740°

Tompa
Tompa címere
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskunhalasi
Rang város


Terület 81,57 km²
Népesség
Irányítószám 6422
Körzethívószám 77
Térkép
é. sz. 46.20491° k. h. 19.54740°
település
Mo. térképén

Tompa: város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Tompa közel ötezer lelket számláló, nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában.

Földrajzi elhelyezkedés: É.szél.:46°23' K.hossz.:19°30'


A település az 53. és az 55. számú fő közlekedési utak találkozásától 1 km-re délre, a 150-es (Kelebia-Budapest) vasútvonal mentén, Baja-Szeged vonalában a két várostól egyenlő (60-60 km) távolságra fekszik.

Délről Szerbia, északról Kisszállás, nyugatról Csikéria és Mélykút, keletről Kelebia község határolja.

A település a kiskunhalasi kistérséghez tartozik, a város 28 km-re van Kiskunhalastól.

[szerkesztés] Története

Tompa településtörténete egészen az i.e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. I. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak. Tompa, mint férfinév már 1055-től előfordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben említenek egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Műemlék jellegű épületek, építészeti látnivalók Tompa nagyközség nem hosszú történelmi múltra tekint vissza. Ebből adódóan műemléki épületekkel nem bővelkedünk.

Tompán a Szabadföldön található két műemlék jellegű épület, a Szent Anna-templom és a rasztinai és rottenhauseni báró Redl család kastélya.

A templom 1893-1905 között épült neogót stílusban Wágner Károly tervei alapján. A Redl-kastély ugyancsak neogót stílusban épült 1702-ben. A kastély utolsó ura báró Podmaniczky Endre főispán volt. 1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkant otthont rendezett itt be, ahol a II. világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (Jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.


Közvetlenül a kastély mellett áll a római katolikus Szent Anna-templom. A neogót stílusú templomot az egykori házi kápolna alapzatára Wágner Károly építette 1893-tól 1905-ig.


A köveket és a márványt helyben faragták, csiszolták Karlo Sporeni olasz szobrászművész irányításával.



Az épület tetejét fedő színes majolikát a pécsi Zsolnay-gyár készítette.

A templom tornya 35 méter magas. A gót építészet elemeit magán viselő torony homlokzat felőli részeit az apostolok és Szent Márk evangélista kőből faragott szobrai díszítik. Felső része gazdagon csipkézett kőfaragás, kúszó levelekkel mintázva. A főtorony mellett több kisebb díszítőtorony is épült. A kőfaragásokat és a puhakőből készült szobrokat – így az apostolokét is – magyar szobrász készítette, akinek nevét sajnos nem tudjuk bizonyosan. Az attika falakon díszköpőket láthatunk, amelyek állatokat ábrázolnak, s mindegyik más állatot mintáz.

A templomból számtalan kegytárgy maradt az utókorra, jelenleg Kalocsán az érsekségben őrzik őket. Nagy értékük miatt 1997-ben a berendezési tárgyakat szakszerűen csomagolva Kalocsára szállították állagmegóvás és restaurálás céljából, dr. Dankó László érsek elrendelésére. A templomból összesen 59 darab műtárgy került elszállításra.

[szerkesztés] Külső hivatkozások



Bács-Kiskun megye városai
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa
Más nyelveken