Litvánia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Litván Köztársaság egy köztársaság Északkelet-Európában a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délkeletről Oroszország Kalinyingrádi területe határolja. Egyike a három balti államnak.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | litván | ||||
| Főváros | Vilnius | ||||
| Elnök | Valdas Adamkus | ||||
| Miniszterelnök | Gediminas Kirkilas (2006. július 4. óta) | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
128. 65,200 km² |
||||
| Népesség
|
125.
|
||||
| Függetlenség
|
Oroszországtól
|
||||
| Pénznem | Litas (LTL) |
||||
| Idõzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | Tautiska Giesme | ||||
| TLD | .lt | ||||
| Hívószám | +370 |
||||
![]() |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
1918. február 16-án Litvánia ismét kinyilvánította (korlátozott területen) a függetlenségét. Területi vitái voltak Lengyelországgal (a Vilnius régió és a Suvalkai régió miatt), Németországgal (a Klaipėda régió kapcsán), valamint a későbbi Szovjetunióval. A két világháború között Litvánia alkotmányos fővárosa Vilnius volt, habár a város lengyel fennhatóság alatt volt. Abban az időben a litván kormányzat az ideiglenes fővárosban, Kaunasban székelt.
1940-ben, a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunió magához csatolta Litvániát. Később német megszállás alá került, amelynek során a litván zsidók 90%-át kivégezték. Ez volt a Holocaust egyik legnagyobb halálozási aránya. Végül Litvánia 1945-ben ismét a Szovjetunió része lett.
Ötven éves kommunizmus után Litvánia a kommunistaellenes és függetlenségi mozgalom, a Sajudis vezetésével 1990. március 11-én kikiáltotta függetlenségét az első volt szovjet tagállamként. A szovjet hadsereg 1991. augusztusáig sikertelenül próbálta ezt megakadályozni. 1991 januárjában a vilniusi TV-toronynál kialakult összecsapásban a szovjet ejtőernyősök vissza akarták foglalni a TV tornyot, s 14 litván nemzetiségű polgárt lőttek le. Az utolsó szovjet katona 1993. augusztus 31-én hagyta el az országot, korábban mint az NDK-t.
1991. február 4-én Izland volt az első ország, amely elismerte Litvánia függetlenségét, és Svédország először nyilvánította konzulátusát nagykövetséggé. Az Amerikai Egyesült Államok nem „reagált”, mivel soha nem ismerte el Litvánia és a két másik balti állam a szovjet megszállását.
Litvánia 1991. szeptember 17-én lépett be az ENSZ-be. 2001. május 31-én a Világkereskedelmi Szervezet 141. tagjává vált. 1988. óta egyre szorosabb kapcsolatban van a nyugati világgal, így 1994. január 4-én az első balti állam, amely jelöltette magát a NATO-ba. 2002. november 21-én elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a NATO és Litvánia között. 2004. március 29-én a NATO teljes jogú tagjává vált. 1998. február 1-jén az Európai Unió társult tagja lett, aláírva 2003. április 16-án a csatlakozási szerződést. A litvánok 91%-a egy 2003. május 11-én megtartott népszavazáson támogatta a csatlakozást, és az ország 2004. május 1-jén tagja lett az EU-nak.
[szerkesztés] Államszervezet
Litvánia államfője a köztársasági elnök, akit közvetlenül választanak meg négy éves időtartamra. Az elnök felügyeli kül- és biztonságpolitikát. A parlament jóváhagyásával kinevezi többek közt a miniszterelnököt és az alkotmánybíróság (Konstitucinis Teismas) tagjait.
A litván parlamentnek (Seismas) 141 tagja van, akiket 4 évre választanak meg. Egy politikai párt jelöltje legalább 5 %-os támogatottsággal juthat be a parlamentbe.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Litvánia tíz megyéből áll (apskritys - megye, apskritis - megyék). Minden megye neve megegyezik a megyeszékhely nevével. A megyék 56 közigazgatási egységre vannak felosztva (városok és vidéki körzetek). Ezt a közigazgatási felosztást 1994-ben hozták létre.
Litvánia a következő történelmi és kulturális régiókból áll:
- Aukštaitija - „Felföldek”
- Samogitia - vagy Žemaitija, „Alföldek”
- Dzukija (Dzūkija vagy Dainava).
- Sudovia (Sūduva vagy Suvalkija).
- Továbbá: Mažoji Lietuva - „Porosz Litvánia” (Prūsų Lietuva, azaz Königsberg környéke), amely jelenleg orosz fennhatóság alatt van.
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják.
Kb. 100 km hosszú partvonallal rendelkezik, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyik nagy tengeri kikötő, Klaipėda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van, amely egy Königsbergtől délre kezdődő sekény lagúna.
Néhány tudós szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.
[szerkesztés] Vízrajza
A fő folyó, a Nemunas és néhány mellékfolyója hajózható.
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlat tengeri és kontinentális között változik, csapadékos, mérsékelt téllel és nyárral.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Gazdaság
2003-ban, az EU-csatlakozás előtt Litvániának volt a legnagyobb gazdasági növekedése az összes tag- és tagjelölt ország között, elérve a 8,8 %-ot a harmadik negyedévben. 2004-ben a GDP növekedése 6,6 % volt, amely hatásos gazdasági fejlesztést tükrözött. 1998-ig Litvánia rendelkezett a legnagyobb oroszországi kereskedelemmel a balti államok közül. Az 1998-as orosz gazdasági váltság miatt az ország főleg a nyugat irányába fordult.
Litvánia a Világkereskedelmi Szervezet tagjává vált és 2004. május 1-jén belépett az Európai Unióba. Hivatalos adatok szerint a belépés 2004-ben 10,6 %-ra csökkentette a korábbi nagy munkanélküliséget, mások azonban azt állítják, hogy ez a nagy elvándorlásnak köszönhető. Litvánia nagyjából befejezte a nagy állami létesítmények privatizálását. A nemzeti pénznem, a litas 2002. február 2-től az euróhoz van rögzítve EUR 1.00 = LTL 3.4528 árfolyamon.
Annak ellenére, hogy a litván gazdaság kétségtelenül növekedik, sok ember még mindig szegénységben él és a helyzet látszólag nem javul. Egy 2005 júniusában közzétett amerikai jelentés szerint a $107.5 havi minimálbér 1998. júniusa óta változatlan, amely jóval a szegénységi küszöb alatt van. Az átlagfizetés $336.8 havonta [1].
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Litvánia legnépesebb települései: Kaunas, Klaipéda, Siauliai, Panevezis, Alytus
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az ország népességének 83.5 %-a litván, amelyek a litván nyelvet beszélik. Ez a hivatalos nyelv. Néhány nagyobb kisebbség is jelen van: lengyel (7 %), orosz (5 %) és belarusz (1.5 %).
A lengyelek alkotják a legnagyobb kisebbséget, főleg Litvánia dél-keleti részében (Nyugat-Vilnius régió). Az orosz a második legnépesebb kisebbség, akik többséget alkotnak Visaginasban, de jelen vannak még Vilniusban és Klaipėdában is.
Vallási megoszlás: 90% római katolikus, ortodox 5%, protestáns 3%, egyéb 2% (2003)
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fényképek Vilniusról, Kaunasról, Klaipėdaról, Šiauliairól, stb.
- TV.lt - litván tévéműsorok online megtekintése
- hld.hu - magyar-litván és litván-magyar szótár
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |




Based on work by