Beregszászi járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Beregszászi járás Kárpátalja déli részén terül el, nyugaton az Ungvári, északon a Munkácsi járással, keleten az Ilosvai és Nagyszőlősi járással, délről pedig Magyarországgal határos. Ukrajna egyetlen magyar túlsúlyú kerülete.

Beregszász város külön közigazgatási egység.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A honfoglaló magyarok a beregszászi járás keleti területein 894-ben kezdtek megjelenni. A többi vidék ekkor még lápos, illetve ártéri terület. I. István uralkodása alatt jött létre a borsovai várispánság, amely ekkor Ungvár után Kárpátalja második legfontosabb települése. A XII. század során szász telepesek jöttek a környékre a gazdaságot fellendíteni. Az 1241-es tatárjárás során azonban szinte teljesen elpusztult a vidék.

1271-ben Lampertszásza (mai Beregszász) vált a környék központjává, elkezdődött a Beregvidék fénykora, 1342-ben a vidék központja már szabad királyi pallosjogot kap. Ez a folyamat az egész környék életére serkentően hatott. A környék virágzásának végül a krími tatárok 1566-os pusztítása vetett véget.

A Rákóczi-féle szabadságharc egyik gócpontja, amely sokszor csaták színhelye is. A környék 1920-ban Csehszlovákia része lett, majd az 1. Bécsi döntés keretében 1938-ban ismét Magyarországhoz került, majd 1944 októberében a Vörös Hadsereg szállta meg. 1945-től az Ukrán SZSZK része. Kárpátalján a térségben voltak a legsúlyosabbak a nemzetiségek (elsősorban a magyarok) elleni atrocitások, mely révén a polgári lakosságból sokan gulágokba kerültek, vagy egyszerűen a Szovjetunió egyik távoli vidékére szállították őket.

A beregszászi járás 1946. január 22-től működik mint önálló közigazgatási egység, 1953-tól pedig mint járás. 2001-ben Beregszász megyei jogú város kilépett a Beregszászi járásból, önállóan működik tovább.

[szerkesztés] Gazdaság

A beregszászi járás egyik leginkább fejlődő területe Kárpátaljának. Az ipar elsősorban Beregszászon összpontosul, ahol hagyományosan a könnyű- és élelmiszeripar jellemző, melyek közül országos szinten kiemelkedő a bútorgyártás és a szőlészet.

A vidéki területekre a mezőgazdaság jellemző. Jelenleg nagy erővel folyik a korábban jóhírű szőlősök rehabilitációja, amelyek a Szovjetunió idején mentek tönkre. A szőlő mellett a hagyományos étkezési és takarmánynövényeket termelnek itt, az Alföld északi peremén.

[szerkesztés] Népesség

A Beregszászi járás soknemzetiségű terület, ahol a legjelentősebb kisebbség a magyaroké (76,1%). Őket számban az ukránok (10,8 %) és a cigányok (4,1 %) követik. Beregszász városban már magasabb az ukrán (38,9 %) és orosz (5,4 %) lakosság aránya, de még itt is a magyar többség (48,1 %) meghatározó.

A járás települései általában nagy méretű alföldi falvak, amelyből több valaha mezővárosként funkcionált.

Beregszász város nemcsak a kistérség, de egész Kárpátalja egyik fontos oktatási és kulturális központja. Két gimnázium, egy mezőgazdasági líceum mellett itt működik a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, az Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogtudományi Főiskola kihelyezett tagozata, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de itt van a Kárpátaljai Református Egyház központja is.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

[szerkesztés] Városi típusú település

[szerkesztés] Község


Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár
Más nyelveken