Horvátok Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Horvát lányok népviselteben Magyarországon
Nagyít
Horvát lányok népviselteben Magyarországon

Horvátország és Magyarország több mint 800 éven át, 1102-től egészen a Trianoni békeszerződésig (1920) perszonálunióban állt egymással, a horvát és a magyar nép tehát több, mint nyolcszáz éves közös történelemre nézhet vissza.

A Habsburgok hatalomra kerüléséig Magyarországon Horvátország formális önrendelkezéssel (autonómiával) rendelkezett a Magyar Királyságon belül. Egyedülállóan Magyarország nemzeti kisebbségei között, a horvátoknak a Magyar Királyság részéről garantált nemzetgyűlésük is volt, a Szábor, amely Zágrábban székelt. A Habsburgok hatalomra kerülése után, a politikai, kulturális, és bizonyos gazdasági önrendelkezésnek ez a sajátos módja, a Horvát Bánság, formálisan a kiegyezés (1867) után állt helyre újra.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

A horvátok rendkívül változatos kultúrális háttérrel rendelkeznek, ami tükröződik a magyarországi horvátok esetében is. Összességében elmondható, hogy a Drávától északra, tehát a mai Magyarország területén élő horvátok esetében, a különböző horvát népcsoportok eredete a török időkre nyúlik vissza. A mohácsi csatát követő évszázad során a horvát nyelvterület legkülönbözőbb vidékeiről húzódtak fel horvátok Magyarország hódoltság alatt álló, a háborók során részben elnéptelenedett területeire. Az ország felszabadítása után tervszerű telepítéseket is végrehajtottak főleg Habsburg vezénylettel.

[szerkesztés] Földrajzi elhelyezkedés

Bunyevác lány népviseletben
Nagyít
Bunyevác lány népviseletben

A magyarországi horvát kisebbség főleg Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Duna magyarországi részének alsó vidékén, és Budapest környékén él.

A horvát kisebbség legkoncentráltabb jelenléte főleg Pécs környékén található. Pécsett horvát nyelvű oktatás működik az óvodától egészen az gimnáziumot bezárólag. Állandó horvát színháza is van a városnak, valamint horvát nyelvű rádióadás, könyvtár, újság. Vasárnaponként rendszeres horvát nyelvű katolikus istentiszteletekre is sor kerül.

A Dráva menti horvátok túlnyomó többsége Hercegovinából származik, és többnyire a horvát nyelv erőteljes "í"-ző nyelvjárást beszélik.

A Mohácson és környékén élő horvátokat sokácoknak is nevezik.

A Duna bal partján, főleg Baja vidékén, a horvátok többsége bunyevác származású.

Budapesten és környékén, Szentendrén, a horvátok többsége eredetileg Dalmáciából származott. Budapesten szintén működik horvát anyanyelvű oktatás az óvodától a gimnáziumig.

A Szombathely, Kőszeg és Sopron környéki horvátok erőteljes horvát nyelvjárást beszélnek, amely markánsan különbözik a hivatalos horvát nyelvtől. A burgenlandi horvátok és a mai Nyugat-Magyarországon élő horvátok közös nyelvi és kulturális egységet képeznek. A Trianoni békeszerződéssel szelték ezt az etnikai közösséget is ketté. Az ausztriai Burgenlandhoz több horvát került 1920-ban, mint magyar. Katolikus istentiszteleteik során, rendhagyó módon, saját nyelvjárásukat használják liturgikus nyelvként.

Néhány eredetileg horvát település található még a Kisalföldön is, Győr környékén (például Hidegség).

[szerkesztés] Demográfia

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a Magyar Királyságnak 18 264 533 lakosa volt Horvátország nélkül. Magyarországon, Horvátország nélkül is, jelentős horvát nemzeti kisebbség élt, az összlakosságnak 1.5%-a, ami nagyjából 270 000 embert jelentett.

A Trianoni békeszerződéssel Magyarország olyan területeket is elvesztett, amelyeken jelentős számú horvát nemzeti kisebbség élt: Bácska (Szabadka és Zombor környéke), Dél-Baranya (Drávaháromszög), a Muraköz, és az Őrvidék (Burgenland) jelentős része.

Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 20 123-an vallották magukat horvátnak. Ezt a számot bizonyára jelentősen befolyásolta az a tény, hogy az 1940-es évek végén Magyarország első számú ellenségének a titoista Jugoszlávia számított, így bizonyára sokan nem merték felvállalni délszláv nemzeti kötődéseiket.

1960-ban már 33 014-en vallottál magukat horvátnak Magyarországon.

Az 1980-as népszámlálás nem ismert "horvát" nemzetiségi kategóriát. Helyette bevezették a "délszláv" elnevezést. Ezzel a gyűjtőnévvel kívánták jelölni a horvátokat, szerbeket, és szlovéneket együttvéve. Ekkor, a három nép együttes lélékszáma alig haladta meg a húsz-ezret Magyarországon.

1990-es népszámlálás során újra külön három kategóriában szerepel a magyarországi három délszláv nemzetiség. A horvátok száma 1990-ben 13 570.

A 2001-es népszámlálás adatai:

  • 15,620-an vallották magukat horvátnak,
  • 19,715-en nyilatkoztak úgy, hogy kötődnek a horvát kulturális értékekhez és hagyományokhoz,
  • 14,345-en horvát anyanyelvűnek vallották magukat,
  • 14,788-an pedig azt állították, hogy családi és baráti körben is a horvát nyelvet használják. [1]

A 2006-os önkormányzati választások során összesen 115 horvát kisebbségi önkörmányzat alakult Magyarországon. Ez az összes magyarországi kisebbségi önkormányzatok 6%-át jelenti. A horvát nemzeti önkormányzat listájára összesen 29 731-en adták le szavazatukat, ami megközelítőleg a duplája annak a számnak, ahányan Magyarországon kifejezetten horvátnak vallották magukat a 2001-es népszámlálás adatai szerint.

Horvát néptánctalálkozó, Pécs
Nagyít
Horvát néptánctalálkozó, Pécs

[szerkesztés] Lásd még