Városi logisztika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Városi logisztika:a citylogisztika kibővített fogalma. Hatásterületei beazonosíthatóak az alábbi területeken:
• városi forgalom:
- közlekedés minősége (időfelhasználás, útigény, csomópontok, kihasználtság fok) - közlekedésbiztonság (konfliktusok, balesetek)
• területrendezés/terület kihasználás:
- a székhely minősége, előnyös fekvése, elérhetősége, kiszolgálási színvonal
• környezet:
- a környezet minősége (emissziók, zaj, szétválasztó hatás) - energia felhasználás
• gazdaságosság:
- költségek (beruházások, üzemköltségek, költségfedezet) - haszonérték, megbízhatóság, rugalmasság, szolgáltatásminőség.
A regionális tudomány a városfejlesztésben már alkalmazza a logisztikát, mint tudományt, és mint eszközt az új korszak egyre bonyolultabb kihívásainak kezelésére. A belvárosi logisztikától így eljutunk a városi és ezen túlmenően a városkörnyéke / urbanizálódó térség fejlesztésének logisztikai megközelítéséig, ami lehetővé teszi a funkcionális újraértelmezést és annak beillesztését a városfejlesztési koncepcióba. A city-logisztika tehát ma már városi logisztikát jelent, amely fogalom azonban kiterjed a városkörnyékre optimális működésének támogatására, a gazdasági forgalomból származó feladatokon túlmenően vizsgálja a személyek, információk, szervezetek közötti kapcsolatokat, hatásokat. Az előrejelzések, trendek figyelembe vételével lehetőséget nyújt a városfejlesztés jövőbeni kihívásainak megválaszolásában. Ugyanakkor a jövő fejlesztési feladatainak központi kérdése kétség kívül az energiafogyasztás hatásfokának javítása. A fajlagos energia-megtakarítás lehetőségeit számba véve, primer megtakarításként az erőforrás (motor) hatásfokának javításával, szekunder megtakarításként a jármű fejlesztésével, míg tercier megtakarításként a forgalom és a fuvar szervezésével, logisztikával érhető el.
Az energia-megtakarítás legígéretesebb területeként értelmezhető a tercier megtakarítás, annak vitathatatlanul környezet kímélő hatása miatt.
Hosszútávon reális veszélyként kell számolnunk azzal, hogy egy közepes- il. nagyobb város közlekedési igényeinek exponenciális növekedése előbb-utóbb telítődik, és degresszív szakaszba kell átlépnie, mert a forgalom növekedése maga fogja megakadályozni a közlekedést. Remélhetőleg közös össze fogással fel tudunk készülni és preventív intézkedésekkel a logisztika eszköztárának bevetésével meg tudjuk, előzni városaink közlekedési infarktusát!
Attól függetlenül, hogy a logisztikát az ellátással foglalkozó (elosztó, gyűjtő) cégek vagy a forgalomszervezők, netán a lakosság szempontjából nézzük, végül is mindenkinek egy véges úthálózat különböző szempontú felhasználásáról kell képet, véleményt alkotni, esetenként döntést hozni. Nem véletlen tehát, hogy az integráció magasabb szintjén végül is a közlekedés jelenik meg, mint integráló koncepció, ezen belül is az egyre erősödő és a fenntartható fejlődéshez igazodó fenntartható közlekedés fejlesztési stratégiája. Mindez persze igazodik a fenntartható város koncepciójához is, amelyre ENSZ és uniós programok is létrejöttek már, s amelyek értelemszerűen tartalmazzák a fenntartható közlekedés koncepcióját is.
[szerkesztés] Referenciák
[1] Horváth Gyula: Európai regionális politika. – Dialóg Campus, 1998.
[2] BMGE Közlekedésgazdasági Tanszék: Innovatív city-logisztikai rendszer kialakítása a budapesti agglomerációs térségben – Kutatási Jelentés. 2002.
[3] Keller Gábor: City-logisztikai koncepciót megalapozó kutatások gyakorlati adaptációjának reális alternatívái a Kaposvári Urbanizálódó Térségben. 2003.


Based on work by