Jordánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.


المملكة الأردنّيّة الهاشميّة
(Al Mamlakah al Urduniyah al Hashimiyah)
Jordánia címere
(Jordánia zászlaja) (Jordánia címere)
Mottó: nincs
Kép:LocationJordan.png
Hivatalos nyelv arab
Főváros Ammán
Király II. Abdullah
Miniszterelnök Adnan Badran
Terület

 - Teljes
 - ebből víz

110.

92 300 km²
0,01%

Népesség

 - Teljes (2002.)
 - Népsűrűség

107.

5 153 378
48/km²

Függetlenség

 - Kikiáltva
 - Elismerve

a Népszövetségtől

1946 május 25

Pénznem Jordániai dinár (JOD)
Időzóna UTC +2
Himnusz As-salam al-malaki al-urdoni
TLD .jo
Hívószám +962


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században (i.sz.) arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.

1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben - második arab államként - békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

[szerkesztés] Földrajza

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol. Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Külkapcsolatok

[szerkesztés] Demográfia

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia