Mexikó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mottó: El respeto al derecho ajeno es la paz (Mások jogainak tisztelete a szabadság) | |
| Himnusz: Himno Nacional Mexicano | |
| Főváros | Mexikóváros (Ciudad de México) |
| Legnagyobb város | Mexikóváros |
| Hivatalos nyelv(ek) | Spanyol |
| Kormányzás | Szövetségi köztársaság |
| - Elnök | Felipe Calderón |
| Függetlenség | |
| - kikiáltás | 1810 szeptember 16 |
| - elismerés | 1821 szeptember 27 |
| Terület | |
| - Teljes | 1 550 927 km² (15.) |
| - ebből víz (%) | 2,5 % |
| Népesség | |
| - 2005-ös adatok | 107 029 000 (11.) |
| - Népsűrűség | 54,23 / km² (142.) |
| GDP (PPP) | 2005-ös adatok |
| - Teljes | 1 073 trillió $ (13.) |
| - Egy főre jutó GDP | 10 186 $ (64.) |
| HDI (2003) | 0,814 (53.) – magas |
| Pénznem | Mexikói peso (MXN) |
| Időzóna | UTC-8 -tól UTC-6 -ig |
| Internet TLD | .mx |
| Hívószám | +52 |
A Mexikói Egyesült Államok vagy Mexikó (spanyolul: Estados Unidos Mexicanos vagy México) egy észak-amerikai állam. Északról az Egyesült Államok, dél-keletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. Ez a legnépesebb spanyol nyelvű ország a Földön. A legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őstörténet
Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett civilizációk voltak, így az olmék, a maja és az azték kultúra. Az olmék birodalom i.e 1200 körül, a maja birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az azték birodalom kb. 1200-tól 1521-ig állt fenn.
[szerkesztés] Spanyol gyarmatosítás
Hernán Cortés spanyol konkvisztádor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat (Noche Triste), 1521 folyamán a spanyoloknak sikerült legyőzniük őket; elfoglalták Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.
[szerkesztés] A függetlenség kivívása
1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla kikiáltotta a függetlenséget Spanyolországtól egy Dolores Hidalgo nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, ám José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császásága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824. évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett.A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Az elnök Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.
[szerkesztés] A mexikói - amerikai háború
1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. Ezután 1858 és 1861 között az országban véres polgárháború dúlt. A 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést, amelyben elveszítette ellenőrzését Texas, Kalifornia területe, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része felett, 15 millió dollár ellenében.
[szerkesztés] Porfirio Díaz korszaka
Juárez korszaka után következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és prosperitása (pl. vasútépítés) a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.
[szerkesztés] Az 1910. évi forradalom
Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztását követően tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, azonban a belső egység hiánya miatt az országban 1920-ig zavaros viszonyok uralkodtak, végül létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).
[szerkesztés] A PRI korszaka
A forradalom bukása után a PRI (Intézményes Forradalmi Párt) vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934 -1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.
1994 január 1-én Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatal, oktatással és egészségügyi rendszerrel rendelkeznek.
A 2000. júliusi választásokon a jobboldai PAN nyert.
[szerkesztés] Közigazgatás
Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estados) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal Mexikóváros területének egy részét foglalja el, közvetlenül a szövetségi kormány irányítása alatt áll.
- Lásd még:Mexikó tagállamai
[szerkesztés] Államszervezet
[szerkesztés] Népesség
A népesség 60%-a spanyolul beszélő, római katolikus meszticekből áll, 30%-át indiánok (maják, nahuák, otomik, zapotékok), 10%-át fehérek (spanyolok, európaiak) teszik ki.
[szerkesztés] Földrajz
Területének központi része a sztyeppés, 1000 - 2500 m magas Mexikói-fennsík. A Kordillerák vonulatai elérik a 3000 m magasságot. Híresek a működő tűzhányók: a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m). Az ország észekkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú síkság húzódik. A déli Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és a mocsarak jellemzőek. A Kaliforniai-félsziget a nyugati, csendes-óceáni partvidékhez tartozik. (...)
Időjárása nagyon változatos, északon sziklás sivatag, délen trópusi esőerdő található. Legnagyobb folyói a Río Bravo (Rio Grande) és a Río Usumacinta az északi illetve déli határon fekszik, a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco, és a Río Yaqui pedig az ország belsejében.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Bányászat, ipar
Jelentős iparág: vasércet, ólomércet, cinkércet, aranyat, ezüstöt, higanyt és ként bányásznak, továbbá kőolaj- és földgázkiteremlés folyik (2003-ban a világon 4. volt kőolajkitermelésben). Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (pl. Volkswagen)
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapjá a világranlistán kávétermelésben a 4. cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Egyéb
A szénhidrogén kitermelésre alapozták az ország gazdasági éltetét.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela | |


Based on work by