Jobboldal (politika)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A jobboldal politikai eszmék, ideológiák egy csoportja. Relatív, a köznapi használatban általában elmosódott fogalom, meghatározása időben (történelmileg) és térben (országonként) is változó lehet.

[szerkesztés] Történelme

Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a konzervatívok (vagyis akkoriban a nemesség) az elnöktől jobbra foglaltak helyet.

A liberális polgárság, amely a francia forradalom idején baloldalinak számított, mivel a fennálló, konzervatív-royalista rendszerrel szemben foglalt állást, később, az újkori munkásmozgalommal szemben meghatározva magát, már ugyanilyen joggal jobboldalinak volt tekinthető.

A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Napjainkban a jobboldalt a tradíciók megőrzésével, a hasznosnak vélt újítások beengedésével asszociálhatjuk. Fontos a szerepe a nemzeti politika (de nem feltétlenül a nacionalista politika) terén.

Fontos megjegyezni, hogy a jobboldali nemzettudat nem szükségképp jelenti a nacionalizmust - csupán a hazaszeret és az elődök iránti tisztelet megnyilvánulása.

[szerkesztés] Jellemzők

Ahogy a jobboldaliság és baloldaliság fogalma is változhat térben és időben, így a mérsékeltség fogalmáról is eltérőek lehetnek as vélemények.

Mérsékelt formája

A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultú­rában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket (Magyar Virtuális enciklopédia).

A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik.

Szélsőséges formái

A jobboldali eszme szélsőséges, antidemokratikus, totalitárius formái például a német nácizmus, az olasz fasizmus és a magyar hungarizmus.

[szerkesztés] Lásd még