Ferzsó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ferzsó, (1899-ig Sverzsó, szlovákul Sveržov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2001-ben 510 lakosából 461 szlovák és 48 cigány volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Bártfától 11 km-re északnyugatra a Sverzsói-patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A települést 1355-ben említik először, amikor az egri káptalan megerősíti a szemelnyei uradalom határait. Ferzsó az uradalom keleti részén fekvő falu volt malommal. A falu 14. századtól Szemelnye uradalmához tartozott, majd az 1470-es évekig Makovica váruradalmának része volt. 1427-ben 17 jobbágyportája volt. A környék legnagyobb városa ekkor Bártfa, amely már régóta törekedett a környező birtokok megszerzésére. 1446-ban a szepesi káptalan oklevelében Ferzsó már Bártfa szolgálófaluja. 1472-ben Mátyás király oklevelében is hasonló összefüggésben szerepel. A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1567-ben 9 adózó háztartása volt, a zsellérházak száma körülbelül négy. A század második felében a reformáció térhódítása kezdődött el. A Bocskai felkelést még jól átvészelte a lakosság, a Thököly felkelés során azonban a katolikus papot elűzték, mire császári katonaság vonult be a községbe, amely továbbra is Bártfa kezén maradt. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a harcok nem érintették, 1706-ban azonban a fenyegetések hatására a lakosság nagy része Lengyelországba menekült. 1708-ban a község a Szirmay család zálogbirtoka lett, később a Klobusiczky család birtoka. 1776-ban a vizitáció során még fatemplomát említik, ez 1813-ban összedőlt és 1828-ban felépült az új kőtemplom. 1863-ban a templom közelében megalapították a katolikus iskolát. 1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1828-ban épült. 1903-ban renoválták.
  • Evangélikus temploma.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken