Benin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Fraternité, Justice, Travail | |||||
![]() |
|||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| Hivatalos nyelv | francia | ||||
| Főváros | Porto Novo, Cotonou¹ |
||||
| Legnagyobb város | Cotonou | ||||
| Elnök |
Thomas Yayi Boni 2006. április 6. óta |
||||
| Miniszterelnök | nincs ilyen funkció | ||||
| Terület - teljes - ebből víz |
99. 112 620 km² 1,8 % |
||||
| Népesség - 2002. évi adat - népsűrűség |
185. 7 250 033 fő 60 fő/km² |
||||
| GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
142. 8 534 millió USD 1100 USD |
||||
| Pénznem | CFA frank (XOF) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: nincs) | ||||
| Függetlenség |
Franciaországtól: 1960. augusztus 1. |
||||
| Himnusz | L'Aube Nouvelle | ||||
| TLD | .bj | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | BEN | ||||
| Hívószám | +229 |
||||
| ¹ Kormányzati székhely | |||||
Benin (korábbi nevén Dahomey) nyugat-afrikai állam. Délen egy rövid partszakasszal rendelkezik az Atlanti-óceán Benini-öböl nevű részén; nyugaton Togo, keleten Nigéria, északon pedig Burkina Faso és Niger határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A mai Benin területén egy nagyobb kiterjedésű királyság, Dahomey áll fenn az 1620-as évektől a 19. század végéig. Az állam gazdaságának legfőbb területe az európai rabszolgakereskedők igényeinek kiszolgálása volt: a partvidék emiatt kapta a Rabszolgapart nevet. A 18. századra az állam bomlásnak indult, végül 1892-1894-ben francia gyarmattá lett (1899-ben csatolták Francia Nyugat-Afrikához, Dahomey néven). 1958-ban Franciaország elismerte a Dahomey Köztársaság önállósághoz való jogát, mely 1960. augusztus 1-jén vált független állammá. Az első köztársasági elnök Hubert Maga lett.
Az új államban az etnikai feszültségek tovább fokozódtak. 1972-ig nyolc hatalomátvétel és kormányváltozás volt, általában az ország egy-egy területét uraló kiskirály ragadta magához a hatalmat. 1961-ben visszafoglalták Portugáliától az Ajuda nevű enklávét. Soglo tábornok 1965. december 22-én katonai puccsal néhány évre (1967. december 19.) saját kezébe ragadta a hatalmat és felfüggesztette az alkotmányt, valamint betiltotta a pártokat. Uralmát a Jean-Baptiste Hachème vezette forradalmi erők döntötték meg. Miután az 1970-es választásokat az erőszakhullám meghiúsította, három vezető, Sourou Apithy, Hubert Maga és Justin Ahomadegbé kiegyezett egymással, és elnöki tanácsot alakított. 1972-ben Mathieu Kérékou őrnagy katonai puccsot hajtott végre, és marxista kormányt állított fel a CNR (Forradalmi Katonai Tanács) ellenőrzése alatt. 1974-ben egypárti állam jött létre a Benini Népi Forradalmi Párt hegemóniájával. 1975-ben az ország nevét Benini Népköztársaságra változtatták. (A név egy a mai Nigéria területén lévő királyságéból ered.)
1978-ban állt helyre a polgári kormányzat; új alkotmányt fogadtak el. 1979-ben a CNR feloszlott, és választásokat írtak ki. Az 1980-as évek végén egy gazdasági válságot követően Kérékou felhagyott a marxizmussal, és demokratikus berendezkedést akart létrehozni. Az 1991-es választásokat elvesztette, ezért önként lemondott. (Az afrikai származású elnökök közül elsőként a kontinensen.) 1996-ban visszatért a hatalomba, majd 2001-ben – kis különbséggel – ismét győzött a választásokon. Ellenfelei választási csalással vádolták.
[szerkesztés] Földrajz
Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé a Niger völgyében. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik.
Éghajlata délen egyenlítői, kétperiódusos esőeloszlással (április-július, szeptember-november), északon trópusi.
[szerkesztés] Politika
A benini parlament a 83 fős Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale), amelyet négyévente választanak. Az állam és a kormány feje az elnök, akit szintén a polgárok választanak, ötévente. (Az 1990-es alkotmány csak egyszeri újraválasztást tesz lehetővé.) Az elnök nevezi ki a kormányt, azaz a minisztertanácsot.
[szerkesztés] Közigazgatás
Benin tizenkét tartományra van osztva.
- Alibori
- Atakora
- Atlantique
- Borgou
- Collines
- Donga
- Kouffo
- Littoral
- Mono
- Oueme
- Plateau
- Zou
[szerkesztés] Gazdaság
Benin meglehetősen fejletlen gazdasága főként az önellátó gazdálkodásra, a gyapottermesztésre és a helyi kereskedelemre épül. A növekedés az utóbbi hat évben 5% körül volt, de a népesség gyors növekedése miatt ez nem elegendő. Az infláció az utóbbi néhány évben csökkent. A gazdaság fellendülését leginkább külföldi befektetőktől, a turizmustól, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítási folyamatainak és minőségének javításától, ill. az új információs-kommunikációs rendszerek kiépítésétől várják. A 2001-ben (erős ellenvélemények mellett) megkezdett privatizáció tovább folytatódik a telekommunikáció, a vízellátás, az energetika és a mezőgazdaság területén. A Paris Club és más hitelező országok könnyítettek az államadóság terhén, de cserébe gyors strukturális átalakításokat várnak el.
[szerkesztés] Népesség
Beninben mintegy negyven különböző népcsoport él, a legnagyobb a fon (49%). Más jelentősebb csoportok: adja, joruba, szomba és bariba. Legtöbbük saját nyelvvel rendelkezik (a legnagyobbak a fon és a joruba), a hivatalos franciát inkább csak a városokban beszélik.
A helyi vallások vannak túlsúlyban, de a népesség jelentős része keresztény (többségük római katolikus), egy része muszlim. A világvallások azonban gyakran keverednek a helyiekkel.
[szerkesztés] Kultúra
Úgy tartják, hogy a vudu vallás Beninből ered, a Rabszolgapartról elhurcoltak vitték át Amerikába (Brazília, Karib-szigetek, Észak-Amerika egyes részei). A lakosság mintegy 70%-a vudu hívő. 1992 óta az ország egyik hivatalos vallása; a nemzeti vudu ünnep állami ünnep (január 10).
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Az Afrikai Unió tagállamai | ||
|---|---|---|
|
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongó | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
||
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |



Based on work by