Ambrus Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ambrus Sándor (1807. – Pátka, 1868. február 23.) magyar katolikus pap, egyházi író.

[szerkesztés] Élete

1833-ban szentelték pappá; plébános lett Csákberényben 1842-ben, esperes 1850-ben; később Pátkára helyezték át, ahol haláláig tevékenykedett.

[szerkesztés] Munkái

A „budapesti növendék-papság Munkálatai” I. kötetében 1833-ban lefordította két társával Justinus vértanú első apológiáját. Önálló munkái:

  1. Értekezés a hittanító, iskolaigazgató és kerületfelügyelői hivatalról. Székesfehérvár, 1841.
  2. Sz. István első magyar király érdemei. U. ott, 1843.

[szerkesztés] Források