Bremerhaven
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Bremerhaven | |
|---|---|
![]() |
|
| Bremerhaven címere | Bremerhaven Németországban |
| Adatok | |
| Tartomány: | Bréma |
| Területe: | 76,86 km² |
| Lakossága: | 116 640 fő(2005) |
| Népsűrűség: | 1482 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | www.bremerhaven.de |
| ISO 3166-2: | DE-HB |
| Politika | |
| Polgármester: | Jörg Schulz (SPD) |
| Hatalmon lévő párt: | SPD és CDU nagykoalíció |
[szerkesztés] Bremerhaven
Bremerhaven nagyváros Németország északnyugati részén, Bréma Szabad Hanzaváros tartományban, melynek második legnépesebb városa. Bremerhaven Németország legnagyobb tengerparti városa. Lakossága 117 000 fő, elővárosaival együtt 170 000 fő. Nevének magyar jelentése: Bréma kikötője.
[szerkesztés] Bremerhaven földrajza
Bremerhaven a Gesste és a Weser találkozásánál, közvetlenül a Weser északi-tengeri torkollatánál épült. A város 15 km hosszan és 8 km szélességben nyúlik el a Weser jobb partján. A város területének egésze az ún. Wesermars-on fekszik. A Wesermars legmagasabb pontja mindössze 2m tszf, ezáltal a város egész területe a vihardagályok által fokozottan veszélyeztetett. A város környékét korábban nagyszabású árvíz- és partvédelmi munkálatok során mentesítették az árvizektől.
Bremerhaven éghajlata óceáni. Egész évben nagyon sok a csapadék. A nyár hűvös, a tél igen enyhe; a júliusi középhőmérséklet 17, a januári +2 fok. A téli félévben rendszeresek a tengeri viharok, melyek során a szél 100 km/h fölé erősödik.
[szerkesztés] Történelem
Az első településre utaló írásos emlék 1139-ből származik, ekkor említik meg először név szerint Wulsdorf és Geestedorf falvakat. 1275-ben a Geeste-től északra fekvő Lehe mezővároska nyerte el a piactartási és a legkisebb városoknak kijáró jogokat. A terület már ekkoriban is a Brémai püspökség és a Brémai Városi Tanács megújuló küzdelmeinek metszéspontjában állt, melyek ellen Lehe városka a Brémai Városi Tanácsal kötött védelmi szerződéssel próbál kitérni. 1648 és 1654 között a vidék az egész brémai püspökséggel együtt svéd fennhatóság alá került. 1719-ben egy rövid dán megszállást követően a terület a Kúr Hercegségre, onnan a porosz nagyhercegekre, később a Hannoveri Királyságra szállt.
1827-ben a Brémai Városállam megvásárolta a területet. Bréma kikötője a Weser medrének elfajulása miatt tengeri hajókal megközelíthetetlenné vált, ezért a város egy újabb kikötőt szándékozott létrehozni a Weser torkollatában. A Geestetől északra eső terület átadásról szóló szerződést 1827 január 11-én írta alá I. Ágoston Hannoveri király és Johann Smidt brémai polgármester. A város területét hivatalosan 1827 május 1-én átadták Brémának. Az új település neve Bremerhaven (~Bréma kikötője) lett A béke nem tartott sokáig, 1845 június 26-án a Geeste folyó déli partján megalapította a Bremerhaven vetélytársául szánt kikötőt, melynek a Geestemünde (~Geeste-torkollat) nevet adták.
A XIX-század második a mai Bremerhaven területén található mindhárom település (Bremerhaven, Lehe, Geestemünde) gyorsan gyarapodott népességében, a városodás és az ipar fejlődése gyors léptekkel haladt előre.
1847-től Bremerhaven az Amerika felé induló kivándorlóhajók egyik legfontosabb kikötője.
1852-ben a Dánia ellen folyó schleswig-holsteini háború idején Bremerhaven lett a német flotta bázisa. Geestemünde a környékbeli falvek járási székhelye lett.
1851-ben Bremerhaven városi jogot kapott.
1861 és 1905 között Bremerhaven területét több lépésben bővítették.
1880-ban Bremerhaven jogilag különvált Brémától és önálló város lett.
1883-ban kiépült a telefonösszeköttetés Bréma és Bremerhaven között.
1889-ben Geestedorfot betagolják Geestemünde városba.
1812-ben Geestemünde városi jogot kapott, ekkor 27 000 lakosa volt.
1920-ban Lehe-ébe betagozták Wulsdorfot és városi rangra emelték.
1924 november 1-én Lehe várost (~40 000 lakos) és Geestemündét (~30 000 lakos) Wesermünde néven egyesítették. A városnek összesen 70000 lakója volt és a porosz fennhatóság alatt álló Hannover tartományhoz csatolták. ezzel az összevonással Bremerhavent egyetlen nagyváros vette körbe.
1925-ben megkezdte működését az első buszjárat Bremerhaven és és Schiffdorf között.
1927-ben 3 további települést csatoltak Wesermünde városhoz.
1938-ban Brémát a náci kormányzat megfosztja Bremerhaven felügyeleti jogától.
1939 november 1-jén Bremerhavent és a szomszédos Wesermünde nagyvárost összevonták. Az egyesített város Wesermünde néven Hannover tartományhoz tartozott.
1944 szeptember 18: "Tízezer gépes" angol-amerikai légitámadás Geestemünde ellen. A második világháború során Wesermünde nagyvárost és kikötőjét számtalan brit és amerikai légicsapás érte, mely során a város elveszítette lakossága nagy részét és megsemmisült a kikötői infrastruktúra csaknem egésze is.
1945 májusában kanadai és brit csapatok érték el Bremerhavent. Geestemünde hamarosan a megszálló amerikai csapatok utánpótlási kikötője lett.
1947 január 1-jén új közigazgatási rendszer lépett életbe. A város új neve Bremerhaven lett, területét pedig betagozták Bréma Szabad Hanzaváros tartományba.
1950-től kezdve Bremerhaven jelentős kikötőváros, de forgalmát tekintve az 1990-es évek elejéig elmaradt a Brémai városi kikötő mögött. A város a személyhajózás, hajógyártás és a tengeri halászat visszaesése miatt gazdasági krízisbe került, amelyet csak a 70-es években sikerült megoldani ó a modern kikötői szolgáltatások kiépítésével.
1971 óta több lépésben épül a Weser partján a konténerterminál, amely mára Európa harmadik, míg a világ kilencedik legnagyobb kikötője konténerszállító óriáshajók számára.
1985 óta folyamatosan épül az autóterminál, amely Németország legfontosabb exportkapuja.



Based on work by