Moszkva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vaszilij Blázsennij Székesegyház
Nagyít
Vaszilij Blázsennij Székesegyház

Moszkva (kép:hang.png kiejtése, oroszul/cirill betűkkel: Москва, hivatalos latin betűs átírása: Moskva) Oroszország fővárosa. Népessége gyorsan nő, 2004-ben 11 273 400 lakója volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Közép-Oroszország tartományban, a Moszkva folyó partján fekszik, területe 1097.12 km2. Koordinátái: 55°45′N’’ 37°E′ .

[szerkesztés] Története

A várost 1147-ben említik először, ekkor kicsi, jelentéktelen város volt, lakói a finnugor népcsoportok közé tartozó meriák voltak. 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül a várost. Ennek ellenére 1177-ben a várost elfoglalták, felgyújtották és lakóit lemészárolták. 1237-38-ban a tatárok pusztították el. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Daniel Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Daniel fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Moszkvai Jurij, valamint öccse és utóda, I. Iván győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket.

Az Arany Horda kánjai eleinte megpróbálták kisebbíteni Moszkva jelentőségét, de amikor a Litván Fejedelemség Oroszország riválisa lett, a kán igyekezett megerősíteni Moszkvát, ami lassan egész Oroszország legjelentősebb városa lett. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.

1993 óta újra ez Moszkva címere (Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja)
Nagyít
1993 óta újra ez Moszkva címere (Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja)

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, mikor uralkodójuk, III. Zsigmond megpróbálta megszerezni az orosz trónt. 1612-ben Nyizsnij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tatott.

1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni. Mikor I. Napóleon seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, a városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. Ugyanakkor ebben az évben mérték nyáron a legmagasabb hőmérsékletet, ami 24 º C volt.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918 március 5.)

A modern Moszkva; Sanyo-reklám és Lenin szobra
Nagyít
A modern Moszkva; Sanyo-reklám és Lenin szobra

Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt. 1941 novemberében a német csapatok egészen a város széléig eljutottak, a moszkvai csatában azonban megfutamították őket.

lásd még: Moszkvai Nagyfejedelemség, Oroszország története

[szerkesztés] A népesség alakulása

Moszkva népességszám-változása 1400 és 1856 között
1400 1638 1710 1725 1738 1775 1785 1811 1813 1825 1840 1856
40 000 200 000 160 000 145 000 138 400 161 000 188 700 270 200 215 000 241 500 349 100 368 800
Moszkva népességszám-változása 1868 és 2002 között
1868 1871 1888 1897 1912 1920 1926 1939 1959 1979 1989 2002
416 400 601 969 753 459 1 038 600 1 617 157 1 027 300 2 101 200 4 609 200 6 133 100 8 142 200 8 972 300 10 383 000

[szerkesztés] Életmód

Bár az oroszoknak kevesebb, mint egynegyede él vidéken, a moszkvaiak, és más városiak nagyon kötődnek a vidéki élethez. Rengeteg embernek van nyaralója vagy hétvégi háza (dácsa). Gyakran az idősek is dácsákba vonulnak vissza. Moszkvában több park is található.

A Kazanyi Pályaudvar
Nagyít
A Kazanyi Pályaudvar

A háború utáni évek lakáshiányát enyhítendő hatalmas lakótelepek épültek, ma több, mint 13 000 panelház áll Moszkvában, és a város népességének nagy része ezekben lakik. A házak 9, 12, 17 vagy 21 emeletesek, a lakásokat részben már az épület összeállítása előtt berendezték. Egy népszerű szovjet film ezt a jelenséget figurázza ki: a történet szerint egy férfi véletlenül Leningrádba uatzik Moszkva helyett, taxival elmegy a lakása címére, ami Leningrádban is létezik, bemegy a lakásba, amit a sajátjának hisz, és mivel minden annyira egyforma, nem is veszi észre tévedését, míg a lakás valódi tulajdonosa haza nem tér.

[szerkesztés] Kultúra

A Vörös-tér és Lenin mauzóleuma (középen).
Nagyít
A Vörös-tér és Lenin mauzóleuma (középen).

Moszkva az orosz balett és más előadóművészetek központja. A városban számos színház és balettintézet található.

  • Moszkvai Nagycirkusz
  • Bolsoj Színház

[szerkesztés] Oktatás

Moszkvai Állami Egyetem
Nagyít
Moszkvai Állami Egyetem

Moszkvában több nagy egyetem található, köztük a Moszkvai Állami Egyetem, ami egy 240 méter magas toronyban székel. Az egyetemnek több, mint 30 000 hallgatója van. Egy másik híres intézmény a Moszkvai Műszaki Egyetem.

Lásd még: Oroszországi egyetemek listája

[szerkesztés] Turizmus

Átlagos hőmérséklet (vörössel) és csapadék (kékkel)
Nagyít
Átlagos hőmérséklet (vörössel) és csapadék (kékkel)

Moszkva mindig népszerű volt a turisták körében. Az UNESCO által is jegyzett ismertebb látványosságai közé tartozik a Kreml, a Vörös-tér, a kolomenszkojei Mennybemenetel Temploma, melyek mind a 14. és a 17. század közt jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.

Moszkva a 9300 kilométer hosszú transzszibériai vasút nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25°C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.

[szerkesztés] Látnivalói

Kép:LandSat7 Moscow.jpg
Moszkva és környéke képe. A NASA Landsat 7 műholdjának felvétele.
  • Kolomenszkoje
  • Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi része, a Világörökség része, és a világ egyik legismertebb épületegyüttese lett.
  • Kuskovo
  • Manézs
  • Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete
  • Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne
    • Lenin-mauzóleum, korábban Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.
    • Szent Bazil Székesegyház vagy Vlagyimir Blazsennij székesegyház: 1550-1560 között épült, hagymakupoláiról ismert.
  • Schuchowsk rádiótorony
  • Megváltó Krisztus Székesegyház
  • Moszkvai Állatkert
  • Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó

Múzeumok

  • Orosz Kiállítóközpont (VDNKhA, VVTs)
  • Állami Tretyakov Galéria
  • Puskin Szépművészeti Múzeum

[szerkesztés] Közlekedés

Moszkvának négy repülőtere van: a Seremetyevo Nemzetközi Repülőtér, a Domodedovo Nemzetközi Repülőtér, a Bykovo Repülőtér és a Vnukovo Nemzetközi Repülőtér.

Kijevszkaja metróállomás
Nagyít
Kijevszkaja metróállomás

A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több, mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.

Csúcsforgalom
Nagyít
Csúcsforgalom

Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik. A buszok gyakran járnak, van, ahol percenként is. A városban villamos és trolibusz is közlekedik. Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Becslések szerint naponta kb. 2 500 000 autó közlekedik a városban.

[szerkesztés] Sport

A futball rendkívül népszerű, a Dinamo és a Spartak a legjelentősebb csapatok. A futballhuliganizmus nagy gondokat okoz. A télisportok is nagy népszerűségnek örvendenek.

1980-ban Moszkva rendezte a nyári olimpiát, erre az alkalomra hatalmas új stadion és más sportlétesítmények épültek. Ekkor épült a ma legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Seremetyevo 2.

Moszkva benyújtotta pályázatát a 2012-es nyári olimpia rendezésére is, de a rendezés jogát London kapta meg.

[szerkesztés] Demográfia

Bár az Orosz Föderáció népessége évente kb. 700 000 fővel csökken, Moszkva népességét ez nem érinti, főként a bevándorlók számának köszönhetően, amely meglehetősen magas, annak ellenére, hogy az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más városok lakói bejegyzés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább a városban. Moszkva jelenleg Európa legnagyobb városa.

A Forbes magazin 2004. július 22-ei cikke szerint Moszkvában lakik a legtöbb milliárdos, szám szerint 33 (kettővel több, mint New York Cityben.)

[szerkesztés] Terrorizmus

A terrorizmus Moszkvában napjaink egyik legfenyegetőbb veszélye, főként a csecsenek függetlenségi háborúja miatt. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet oltott ki száznál is több emberéletet.

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

  • V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979 Bp.
  • V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, 1966 Bp.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.