Szerbia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Република Србија
Republika Srbija
{{{előtag}}} Szerbia zászlaja {{{előtag}}} Szerbia címere
(Szerbia zászlaja) (Szerbia címere)
Nemzeti mottó: Само Слога Србина Спасава1
(magyarul: Csak az egység menti meg a szerbeket)
Himnusz Bože Pravde
{{{előtag}}} Szerbia elhelyezkedése
Főváros Belgrád
(é. sz. 44°48′ k. h. 20°28′)
Legnagyobb város Belgrád
Hivatalos nyelv szerb2
Államforma köztársaság
• elnök
• miniszterelnök
Boris Tadić
Vojislav Koštunica
Függetlenség

- dátuma
Az Oszmán Birodalomtól
1878. július 13.
Terület
 - teljes
 - ebből víz
111.
88 361 km²
0,13 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
84.
9 400 000 fő
106,34 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
95.
$28,37 milliárd USD
$3200 USD (123.)
Pénznem Szerb dinár3 (RSD)
Időzóna
 • (NYISZ)
CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
TLD .rs (.yu)4
Nemzetközi gépkocsijel SRB
Országhívókód +381
1 Nem hivatalos.
2Szerbia alkotmánya szerint szerbhorvát; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát; Koszovóban az albán is.
3Koszovóban az eurót használják.

4 Az .rs országkódot szeptemberben elfogadta az ISO. A .yu országkód 2006 végéig marad használatban.

 Szerbia térképe

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság, (szerbül, cirill írással: Република Србија, latin írással: Republika Srbija) dél-kelet-európai állam. Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Macedónia, Albánia és Montenegró, nyugatról Bosznia és Hercegovina és Horvátország határolja.

[szerkesztés] Természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység kis előhegyei emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia Legmagasabb pontja a Mokra-hegység területén található, 2755 m.

[szerkesztés] Vízrajza

Legjelentősebb folyók: Duna, Tisza, Temes, Morava, Drina.

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Története

Szerbiát a görög időkben a trákok lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom volt, amelynek több provonciája is volt az ország területén: Moesia az ország keleti részén, Dalmácia az ország keleti és középső vidékein, Pannonia a Duna és Száva közötti területeken, Dacia pedig Temesköz vidékén terült el. Az ország mai lakosai, a szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben, nomád pásztorkodókként együt éltek a vlachokkal (a románok feltételezett ősei). A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia területe bizánci fennhatóság alá került.

Dušan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója
Nagyít
Dušan István a középkori Szerbia legnevesebb uralkodója

A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, és megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (13311355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik. Azonban az 1389-es rigómezei csata után a középkori szerb állam, különböző tartományurak vezetése alatt, török vazallus területekre bomlik. 1402-ben létrejön a szerb despoták állama, mely állandó magyar és török nyomásnak van kitéve. 1459-ben Szendrő eleste után Szerbia egész területe végleg török fennhatóság alá kerül. A szerb despotai cím Magyarországon él tovább egészen 1537-ig.

Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve Északra, azaz Magyarországra vándorol. Részebn ekkor népesül be szerbekkel a Délvidék, illetve északabbra a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város).

Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm a Török Birodalmon belül, majd 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani.

Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerezte mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedónia területét.

A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip által elkövetett szarajevói merénylet adta a közvetlen okot az I. világháború kirobbantására. Az Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepelt az első világháborúban, ezért Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztria területétől elcsatolt Krajna, vagy Karinthia (a mai Szlovénia) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Délvidéket is megkapta.

Az egységes állam 1929-ben Jugoszlávia („Délszláv Állam”) nevet vette fel. A II. világháborúban az állam megszűnt és Szerbia a nemzetiszocialista Németország megszállása alá került.

1945-ben újra egyesülnek a délszláv területek. Az új alkotmány elfogadásával Jugoszlávia „népi demokrácia” lett, de 1948-ban sikerült szakítania a sztálinista Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkal. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia nyugatias jellegű állammá válik, amely egészen a legutóbbi délszláv háborúk (1990) kitöréséig a térségben relatíve fejlett államnak számított.

A délszláv háború során a korábbi szocialista Jugoszlávia felbomlott (1992-re), a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia (2003-tól Szerbia és Montenegró), Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.

A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amelyet az országot sújtó recesszió is tetézett. Végül, 1999-ben, a koszovói etnikai tisztogatásokat követően a NATO légicsapásokat mért az országra. 2000 októberében a Slobodan Milošević vezette rezsim megbukott.

Azóta Jugoszlávia a demokratikus átalakulás jegyében dolgozik, bár a politikai életében még mindig akad kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjić, volt miniszterelnök meggyilkolása.

Az utóbbi száz év során Szerbia határai többször és jelentősen változtak, és számos államalakulatnak volt a tagja: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-1941-ig (1927-től Jugoszlávia), 1941 és 1944 között német megszállás alatt, 1945 és 1992 között Szerbia újra Jugoszlávia része (egyike a délszláv államot alkotó hat köztársaságnak a két autónóm tartománnyal, Vajdasággal és Koszovóval együtt). 1992 és 2003 között Szerbia és Montenegró közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amelyet 2003-tól neveztek Szerbia és Montenegrónak, ugyanis 2003. február 4-én jött létre a megegyezés, amelynek alapján Jugoszlávia Szerbia és Montenegró néven államszövetséggé alakult.

2006. május 21-én Montenegró lakosai megszavazták az elszakadást az államszövetségtől, Montenegró pedig június 3-án hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, ezáltal az államszövetség felbomlott.

[szerkesztés] Államszervezet

 Tartományok, körzetek és járások Szerbiában
Nagyít
Tartományok, körzetek és járások Szerbiában

A legalapvetőbb közigazgatási egység Szerbiában az úgynevezett helyi közösség. Egy-egy falu, illetve városok esetében egy-egy kerület alkot helyi közösséget.

Több helyi közösség úgynevezett községet alkot (szerbül opština), élén a képviselő testülettel. Ezek a közigazgatási egységek nagyjából az egykori magyar járások megfelelői, egy-egy város a környező falvakkal vagy kisebb városokkal közösen képez községet. A Szerb Köztársaság közigazgatása helyi szinten összesen 108 községre bontható le.

Szerbiában nincs megyerendszer, de a községek bizonyos számú csoportja úgynevezett körzetet alkot (például Szabadka, Topolya és Kishegyes községek alkotják az Észak-bácskai körzetet). A körzetek (szerbül okrug) elsősorban adminisztrativ egységek, a helyi szintű törvényhozás és végrehajtó hatalom a járások kezében marad.

Egy-egy körzet rendszerint közös bírósággal rendelkezik, területén legalább egy komolyabb kórház is kell hogy legyen, és többnyire közös rendőregysége is van. Az autók rendszámtáblája is az adott körzet legnagyobb településének a nevére vezethető vissza. Szerbiában összesen 29 körzet van, valamint a főváros, amely speciális körzetnek számít.

Szerbián belül két eltérő történelmi, kulturális és gazdasági gyökerekkel rendelkező egység, úgynevezett autonóm tartomány is létezik, Koszovó és Vajdaság, amelyek az ország többi részéhez képest (Közép-Szerbia vagy „szűkebb Szerbia”, „igazi Szerbia”, szerbül Centralna Srbija vagy Uža Srbija) bizonyos adminisztratív, politikai és gazdasági önállósággal is bírnak.

Koszovó közigazgatása 2000 óta nem Belgrád, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete vezényletével történik. A helyi közigazgatás még csak átmenetinek tekinthető, azaz még nem rögzült teljesen a közigazgatás beosztása, illetve Koszovó tartomány sorsa.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Szerbia legnépesebb városai: Belgrád (Beograd) (1.136.786), Újvidék (Novi Sad) (215.600), Priština (200.000), Niš (173.400), Kragujevac (146.000), Prizren (121.000) és Szabadka (Subotica) (99.500).

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Szerbia többnemzetiségű ország, amelynek egyes területein, elsősorban Koszovóban és Vajdaságban, de Közép-Szerbiában is, a szerbek aránya nem éri el az abszolút többséget. Legutóbb 2002-ben tartottak hivatalos népszámlálást, de ezek az adatok nem tartalmazzák Koszovó és Metóhia tartomány lakosságának számát.

A 2002-es népszámlálási adatok Koszovó tartomány nélkül:

Összesen Szűkebb-Szerbia Vajdaság
összesen % összesen % összesen %
Összesen 7,498,001 100 5,466,009 100 2,031,992 100
szerbek 6,212,838 82.86 4,891,031 89.48 1,321,807 65.05
magyarok 293,299 3.91 3,092 0.06 290,207 14.28
bosnyákok 136,087 1.82 135,670 2.48 417 0.02
romák és sintik 108,193 1.44 79,136 1.45 29,057 1.43
jugoszlávok 80,721 1.08 30,840 0.56 49,881 2.45
horvátok 70,602 0.94 14,056 0.26 56,546 2.78
montenegróiak 69,049 0.92 33,536 0.61 35,513 1.75
albánok 61,647 0.82 59,952 1.1 1,695 0.08
szlovákok 59,021 0.79 2,384 0.04 56,637 2.79
vlachok 40,054 0.53 39,953 0.73 101 0
románok 34,576 0.46 4,157 0.08 30,419 1.5
szláv macedónok 25,847 0.35 14,062 0.26 11,785 0.58
bolgárok 20,497 0.27 18,839 0.34 1,658 0.08
bunjevácok 20,012 0.27 246 0 19,766 0.97
muszlimok (mint nemzetiség) 19,503 0.26 15,869 0.29 3,634 0.18
ruszinok (rutének) 15,905 0.21 279 0.01 15,626 0.77
ukránok 5,354 0.07 719 0.01 4,635 0.23
szlovének 5,104 0.07 3,099 0.06 2,005 0.1
goraniak (Dél-koszovói szláv muszlimok) 4,581 0.06 3,975 0.07 606 0.03
németek 3,901 0.05 747 0.01 3,154 0.16
oroszok 2,588 0.03 1,648 0.03 940 0.05
csehek 2,211 0.03 563 0.01 1,648 0.08
egyéb 11,711 0.16 6,400 0.12 5,311 0.26
nem nyilatkozott 107,732 1.44 52,716 0.97 55,016 2.71
ismeretlen 75,483 1.01 51,709 0.95 23,774 1.17

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az 1991 és 1995 között fenálló polgárháború teljes gazdasági összeomlást eredményezett, ezt pedig növelték 1999-ben a NATO bombázásai,és az ENSZ gazdasági szankcióinak köszönhetően Szerbia teljesen elszakadt a világgazdaságtól.

2001-ben a Világbank megszavazott 1,3 milliárd USD-t az ország újjáépítésére.Nemzetközi elemzők szerint a gazdaság teljes helyreállítása legalább tíz évet vesz igénybe.

Az export évi értékét 2002-ben mintegy 2 milliárd USD-re becsülték, s ennek közel kétszerese az import értéke. Németország, Olaszország és Oroszország a fő külkereskedelmi partnerei.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság