Munkácsi járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Munkácsi járás Kárpátalja nyugati részén helyezkedik el, nyugatról az Ungvári, délről a Beregszászi, keletről az Ilosvai, északról a Szolyvai és a Perecsenyi járással határos.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Munkács és környéke több fontos ókori lelet forrása (Kárpátalja területén itt került elő a legtöbb ilyenkorú lelet). A környék a honfoglalás idejében két fontos vár (Ungvár és Borsova) közé ékelődve sokirányú csapásnak volt kitéve (északról a Kijevi Rusz, délről a Magyar Királyság kívánta magáénak). Jelentősebb települések valószínűleg 1241-ig nem alakultak ki itt.

A tatárjárást követően kezdődött a terület benépesítése magyar és külföldi hospesekkel. Ebben az időszakban vándorolt Munkács környékére jelentős számú ruszin nemzetiségű is. Ezt követően Munkács Bereg megye másodrangú településeként létezett, a környék is csak közepes mértékben fejlődött. A területen zajlottak a Rákóczi-féle szabadságharc utolsó hadi lépései is, amely hatására a lakosság ismét megtizedelődött.

A szatmári békekötést (1711) követően a volt Rákóczi-birtok a király kezére szállt, aki azt Schönberg hercegnek adta tovább. Ezt követően Munkács és környékén fejlődésnek indult a kézműipar, melyek közül kiemelkedő egy kohászati üzem.

Az 1848-49-es szabadságharc egyik fontos központja ismét Munkács volt, így ekkor is jelentős számú népességcsökkenés jellemezte a vidéket.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált terület 1939-ben újból Magyarországhoz került, amíg 1944-ben a Vörös Hadsereg meg nem szállta. Az 1946-ban létrehozott közigazgatási egység gazdasági életében nagy jelentőséggel bírt a Barátság kőolajvezeték megépítése.

A környék mind a Szovjetunióban, mind az 1991-től független Ukrajnában közvetítőkapocs a kárpátaljai, illetve a Kárpátokon túli kereskedelem közt.

[szerkesztés] Gazdaság

A munkácsi járás Kárpátalja egyik gazdaságilag jelentős területe. Az itt működő számtalan általában egy- vagy párszemélyes vállalkozás elsősorban az építőiparra, a szállításra és a mezőgazdaságra alapszik.

A térség infrastruktúrája jónak mondható. Itt halad el a Csap - Lviv vasúti fővonal, az épülő Ungvár - Kijev autóút, illetve a Barátság kőolajvezeték is.

[szerkesztés] Népesség

A járás nagy részét (84 %) az ukránok teszik ki. A kerület déli részén, illetve Munkácson azonban számottevő magyar kisebbség (12 %) is él. Kárpátalja német kisebbsége három itteni faluban: Alsóschönborn, Felsőkerepec és Pósaháza településeken él.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

[szerkesztés] Városi jellegű települések

  • Kölcsény (Кольчино)
  • Szentmiklós (Чинадійово)

[szerkesztés] Községek

  • Alsókerepec (Нижні Коропец)
  • Alsóschönborn (Шенборн)
  • Beregfogaras (Зубівка)
  • Beregkisalmás (Залужя)
  • Beregleányfalu (Лалово)
  • Beregnagyalmás (Яблунів)
  • Beregrákos (Ракошіно)
  • Beregsárrét (Кальник)
  • Beregszőlős (Лохово)
  • Borhalom (Бобовіще)
  • Csongor (Чомонин)
  • Dávidfalva (Звидово)
  • Dercen (Дерцен)
  • Dunkófalva (Обава)
  • Felsőkerepec (Веркний Коропец)
  • Felsőviznice (Веркня Віжніця)
  • Fornos (Форнош)
  • Gorond (Горонда)
  • Ignéc (Зняцьово)
  • Iványi (Іванівці)
  • Izsnyéte (Жнятіно)
  • Laborcbér (Брестів)
  • Lóka (Лавки)
  • Makarja (Макарьово)
  • Mezőterebes (Страбичово)
  • Nagylucska (Великі Лучки)
  • Nagymogyorós (Копинівці)
  • Pisztraháza (Пістрялово)
  • Pósaháza (Павшіно)
  • Repede (Бистриця)
  • Szánfalva (Станово)
  • Szarvasrét (Пузняківці)
  • Szernye (Серне)
  • Újdávidháza (Нове Давидково)
  • Várkulcsa (Ключарки)
  • Zsukó (Жуково)


Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás | Huszti járás | Ilosvai járás | Munkácsi járás | Nagybereznai járás | Nagyszőlősi járás | Ökörmezői járás | Perecsenyi járás | Rahói járás | Szolyvai járás | Técsői járás | Ungvári járás | Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász | Huszt | Munkács | Ungvár
Más nyelveken