A fazekas jóslata

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A fazekas jóslata a Kr. e. 2. századból származó egyiptomi mű. Cselekménye szerint egy fazekas Amenóphisz fáraó udvarában jövendöléseket mond, amelyeket a király feljegyeztet. Szavai végeztével a jós holtan esik össze, s a fáraó Héliopoliszban temetteti el. A rejtélyes fazekas feltehetően az egyiptomi Khnum kos-isten, aki a mítosz szerint fazekaskorongján formálja az embereket. A szöveg emelkedett hangon, apokaliptikus stílusban ecseteli az Egyiptomra váró szörnyűségeket, majd a szabadság boldog korszakát: a betolakodó idegenek „lehulló falevélként" halnak meg, ezután a Napisten küldöttének 55 éves uralkodása következik, amikor a természet rendje újra helyreáll.

[szerkesztés] Források