Kurdisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kurdisztán és környékének térképe
Nagyít
Kurdisztán és környékének térképe

Kurdisztán egy hegyes vidék Törökország, Irak és Irán határvidékén, kismértékben Szíriába és Örményországba is átnyúlik. A fogalom nem teljesen általánosan elfogadott, a vidéknek van más történelmi elnevezése is, például Felső-Mezopotámia és "Beth-Nahrin". Több népcsoport lakja, mindenekelőtt kurdok.

Kurd szervezetek évek óta küzdenek polikitai és katonai eszközökkel a kurd autómia kivívásáért vagy egy kurd állam létrehozásáért. A vidéken más etnikai csoportok is küzdenek autonómiáért vagy önállóságért, többek között az asszírok, szírek és káldeusok. Ezen csoportok érdekei sok esetben megoldhatatlan területi konfliktusban állnak egymással. A fennálló államok, mindenekelőtt Törökország gyakran kemény eszközökkel küzdenek minden önállósági törekvéssel szemben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja. Közel 4500 éve élnek ezen a területen. A kurdok a médek (egy indoeurópai nép) leszármazottai, akik i.e. 2000 környékén telepedtek le a Zagros hegyen. A médek i.e. 612-ben meghódították Ninivét az asszíroktól, és a környék uraivá váltak. Amikor a perzsák meghódították Médeát, i.e. 550-ban, a kurdok elveszítették az önállóságukat.

Az arab hódítás és az iszlamizáció előtt a legtöbb kurd a zoroasztrizmus híve volt. Ez a Zarathustra által alapított kétistenhívő vallás arra a hitra alapul, hogy a valóságnak van jó és rossz oldala, az embereknek pedig szabad akaratuk van, melynek révén meg kell találniuk a jó utat. Krisztus után néhány évszázaddal a legtöbben keresztények voltak Anatóliában. Ezt a területet a kurdokon kívül örmények, görögök, asszírok (szír ortodox keresztények) lakták, akik közösen erős ellenállást tanusítottak az iszlamizáció ellen.

[szerkesztés] Mahabad Köztársaság

A kurd zászló
Nagyít
A kurd zászló

Röviddel a második világháború után a Teheréni konferenciát követően szovjet segítséggel létrejött egy kurd köztársaság Mahabaddal, mint fővárossal. A köztársaságot 1946 január 1-jén kiáltották ki, Qazi Muhammad lett az elnök.Mahabad azonban csak rövid ideig állt fenn, mivel az iráni erők hamarosan bevonultak, és újra iráni ellenőrzés alá vonták a területet, mihelyst a szovjet támogatás megszűnt. A zászló, amit sok kurd szervezet és magánszemély Kurdisztán zászlajaként használ, a Mahabad Köztársaság zászlajából ered.

[szerkesztés] Mai helyzet

Az iraki Kurdisztánban élő kurdok az Öbölháborút követően önállónak nyilvánították magukat, de az iraki támogatás elől közel két és fél millió kurd menekülni kényszerült, a legtöbbjük Iránba és Törökországba. Ez a tömeges menekülés és a közelkeleti helyzet destabizlizálódásától való félelem miatt az ENSZ és több nemzetközi szereplő a nemzetközi béke és biztonság iránti feneyegetésként fogták fel a helyzetet. A Biztonsági Tanács 688 számú határozatában ENSZ-csapatoknak a területre küldéséről döntött, hogy ott létrehozzon és fenntartson egy nyugodt zónát.

1992-ben a kurdok saját parlamentet és kormányt hoztak létre a térség vezetésére. Ez azonban rövid ideig tartott, mivel háború tört ki a két legnagyobb kurd csoport között, ami az iraki kurdok helyzetének további romlásához vezetett. Irán, Irak és Törökország is bekapcsolódott a konfliktusba, megnehezítve ezzel annak lehetőséget, hogy megnyugtató megoldást lehessen találni a helyzetre.

[szerkesztés] Földrajz

Kurdisztán területének ma 14 %-át borítja erdő, az erdőterület azonban csökkent az évek folyamán a a rossz gondozás é a háborúk következtében. A háborúk során többek közt a török katonák fölégettek a kurd gerillák rejtekhelyéül szolgáló erdőket.

A hegyekből több folyó ered, a Tigris és az Eufrátesz, a Murad Su, a Khabour, a Nagy és a Kis Zab, a Diyala, a Sirwan és az Aras. A folyók jó lehetőséget biztosítanak a mezőgazdaság és az álattenyésztés számára Kurdisztánban, és hússal, gyapjúval, búzával, rízzsel, gyapottal és dohánnyal látják el Közelkelet piacait. A hegyi hó olvadásával keletkező vizet a folyók vezetik el, vagy állóvizekben gyűlik fel. A legnagyobb tavak a Van-tó och Urmia-tó.

Az esős időszak több mint hat hónapig tart Kurdisztán északi részén, jelentős területi különbségekkel. A hőmérséklet az év során -35 és +50 fok között váltakozhat a különböző területeken.

Kurdisztán területe olaj, vasérc szén, króm, urán és rézkészleteket is rejt.

[szerkesztés] Városok

Másfél-kétmilliós városok a török Kurdisztánban:Diyarbakır, Adıyaman, Antep és Van; az iráni Kurdisztánban: Mahabad, Sanandaj , Sardasht , Kermanshah és Urmia; az iraki Kurdisztánban Arbil (kurdul: Hewler), As Sulaymaniyah (Suleymani) és Kirkuk; valamint a szír Kurdisztanban Kamichlie és Afrin.

[szerkesztés] Népesség

A területet lakó kurdok számát 40 millió környékére becsülik, ebből a török Kurdisztánban lakik körülbelül 26 millió, az iráni részen 9 millió, az iraki részen körülbelül 6 millió és a szíriai észen körülbelül 1,7 millió. Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Libanonban körülbelül félmillió kurd lakik.

A Törökországban lakó kurdok részben kivtelepültek a török többségű városokba a szegénysé, munkanélküliség és a háború miatt.

A kurdok elsősorban kurdul beszélnek.