Khrüszipposz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Khrüszipposz protréja a Louvreban
Nagyít
Khrüszipposz protréja a Louvreban

Khrüszipposz, Chrysippus (Szoloi, Kilikia, ma Törökország, Kr. e. 281 és 277 között - Athén, Kr. e. 208 és 204 között) Görög sztoikus filozófus


Kr. e. 260 körül ment Athénbe, ahol először az akadémikusokat hallgatta, majd Kleanthész tanítványa lett. Mestere halála után (Kr. e. 232) ő került a Sztoa élére, annak tényleges iskolává szilárdulása nagyrészt neki köszönhető. A tudomány 705 művéről tud, ezek jó része annak a törekvésnek a terméke, hogy a sztoikus tanokból egységes, megalapozott rendszer legyen. A művek másik csoportja az iskola belső használatára készült, mintegy emlékeztetőül a szóbeli előadáshoz, ezért szinte antológiáknak hatnak: idézetgyűjtemények más filozófusoktól. Legjelentősebb tevékenysége a logika területére esett, egyes sztoikus gondolatköröknek ő teremtette meg a logikai alapjait és bizonyítékait. A két legjobban rekonstruálható mű más témájú: „Peri pszükhész" (A lélekről"), valamint „Therapeutikosz" (Gondoskodó).


[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon