Temesvári Pelbárt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Temesvári Pelbárt (Temesvár, 1435 körül - Buda, 1504. január 22.) skolasztikus író, prédikátor

1458-ban iratkozott be a krakkói egyetemre, ahol 1464-ben fejezte be filozófiai tanulmányait, és 1471 körül már teológiai doktor lett.

Belépett az obszerváns ferences rendbe, 1480-ban az ozorai kolostorban élt. Hamarosan nagyhírű hitszónokká vált. Könyveivel forrást akart nyújtani kevésbé művelt testvéreinek és a falusi lelkipásztoroknak.


[szerkesztés] Művei

Számos latin egyházi munkát írt, melyek egész Európában elterjedtek. Többnyire prédikáció-gyűjtemények ezek, rendszerint több is egy alkalomra; megjegyzéseiből láthatólag magyarul is elmondta legalább egy részüket. Bátor meggyőződésű pap volt, aki a középkor aszketikus szellemét és erényeit szabadon hirdette Mátyás király reneszánsz udvarának szellemével szemben is. Művei már az ő idejében is nagyon népszerűek voltak itthon is; szerzetesházaink, apácakolostoraink sokat fordították és másolták; kódexeink nagy része az ő műveinek fordítása. Temérdek legenda az ő beszédeiből (a Pomeriumokból) került nyelvemlékeinkbe. Ő e legendák közül az idegen szentekről szólókat Voraginei Jakab (XIII. sz.-i domonkos) nagy legendás könyvéből merítette, a hazai szentekről szólók egy részét is más forrásból vette, de egy részükben (Szent István, Szent László) magyar szellem nyilatkozik. Szilárdy Áron föltevése szerint alexandriai Szent Katalin nagy verses legendája is Pelbárttól származik; ezt a föltevést azonban a szakférfiak nagy része nem tartja valószínűnek.

  • Stellarium Coronae Mariae Virginis (Hagenau, 1498);
  • Pomerium (Sermones Pomerii, I – III., Hagenau, 1499);
  • Expositio libri Psalmorum (zsoltár magyarázatok);
  • Aureum Rosarium Theologiae (teológiai enciklopédia, I-IV., az utolsó kötetet tanítványa, Laskai Osvát fejezte be. Hagenau, 1503 – 08).
  • Műveiből részleteket kiadott és fordított Katona Lajos: Középkori legendák és példák (Magy. Kvtár, é. n.) és Brisits Frigyes (Magy. Irodalmi Ritkaságok, 1931. 6. sz.);
  • Válogatott írásait V. Kovács Sándor adta ki (Bp., 1982).

[szerkesztés] Forrás

  • Szilády Áron: T. P. élete és munkái (Bp. 1880);
  • Horváth Cyrill: T: P. és kódexeink (Bp., 1891);
  • Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei (Bp., 1931);
  • Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik (Bp., 1984).
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996