User:Csanády/Csonk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Akikről csak egy csonkra való információ van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bátor Opos
Salamon király hadvezére.
[szerkesztés] Doboka
Magyar hadvezér, ispán. Anonymus szerint Csanád apja, aki ismeretlen fokú rokonságban (naepos regis) állt Szent István királlyal. Valószínű, hogy az erdélyi Gyula ellen Szent István által 1003-ban indított támadás vezetője volt//, s a győzelem után ő szervezte meg Doboka vármegyét, amelynek első, névadó ispánja lett. Létezéséről is vita folyt. Lásd Kristó tanulmány Aetas
[szerkesztés] Eufémia (Ofka) hercegnő
(A Csehek nevezték Ofkának) I. Béla és Rixa harmadik leánya, I. (Szép) Ottó morva herceg felesége lett. Férje halála után 1087 és 1090 között ő kormányozta Morvaországot. Számos alapítványt tett Morvaországban. Részben ő alapította a hradsini kolostort. 1111 április 2-án történt halála után ide temették.
[szerkesztés] Ilona magyar hercegnő, II. Géza leánya
II. Géza és Fruzsina orosz hercegnő leánya. 1158. táján született (nevét valószínűleg nagyanyja emlékére kapta) 1174. május 12-én V. Bábenberg Lipót felesége lett. Három gyermekük született: I. Frigyes osztrák herceg, VI. Lipót stájer, majd osztrák herceg, és Ágnes. Meghalt 1199. december 25-én.
[szerkesztés] Ilona, magyar hercegnő, I. Béla leánya
Ilona, vagy Lepa („a szép”) I. Bélának és Rixának 1050. táján született leánya. 1063-66 körül ment férjhez Zvonimir (keresztény nevén Demeter) horvát királyhoz (1076. októberében lett király). 1078-83. között az oklevelek felváltva Ilonának és Lepának nevezik. Demeter 1087-ben utód nélkül meghalt. Ő hívta be testvérét, Szent Lászlót a Horvátországba.
[szerkesztés] Levente magyar herceg, Vazul fia
Magyar herceg, Vazul és egy Tátony (Tétény) nembeli nő fia, I. András és I. Béla testvére. 1010-15 körül született, meghalt 1046-ban. A Szent István által száműzött Vazul-fiak közül Andrással együtt Kijevből tért vissza a Péter király elleni összeesküvők hívására 1046-ban. Az ellentmondó források szerint Levente adta át a koronát Andrásnak, ill. halála akadályozta meg hatalomra jutását. Egyik nézet szerint (pl. Pauler Gyula) Levente András öccse volt, más vélemény szerint (pl. Kristó Gyula) seniorként őt illette volna meg a trón. Leventét őse, Taksony nagyfejedelem sírja közelében temették el pogány módon. „Minthogy maga Levente nem élt katolikus módon, ezért pogány szokás szerint temették el őt a Dunán túl, Toxun falu környékén, ahol, mint mondják, Őse, Toxun is fekszik.”
[szerkesztés] Merseburgi Thietmar
Német krónikás (975. július 25. – 1018. december 1.) A német császári házzal rokon Walbeck grófi családból származott. 1002-ben Walbeck kolostor prépostja, 1009-ben Merseburg püspöke lett. Nyolc könyvre osztott Krónikájában a 908-1018 évek történetét beszéli el. Fontos kútfő. …koronát és áldást nyert
[szerkesztés] Widukind
Német krónikás. (? – 1004.?) Korvei-i szerzetes. Műve: Res gestae sexonicae, a szász hercegség történetét tárgyalja Madarász Henrik és Nagy Ottó királyok korában 967-ig. Egyike a legmegbízhatóbb középkori kútfőknek s a magyarokról is fontos adatokat tartalmaz.
[szerkesztés] Piere Vidal
(1175? – 1215) provencei trubadur. Konstancia királyné kíséretében Imre király udvarába került. A Gertrúd kíséretében érkezett németekkel nem volt jó viszonyban. Ötven verse maradt ránk.
- Lelkem óvni fogtam
- Magyarországba utat
- Imre király mellett
- találék védelmet,
- ő meg bennem lelhet
- jó szolgát, hív lelket.
(Illyés Gyula fordítása) -- van kép a kéziratról
[szerkesztés] Tóth Gáspár
Tóth Gáspár (? – Pest-Buda, 1862. május 17.) szabómester, honvéd százados, Petőfi Sándor egyik mecénása.
A Nemzeti Kör tagja, melynek 1844. március 27-én tartott ülésén előleget ajánlott fel Petőfi verseinek kiadására.
Tagja annak a bizottságnak, mely Budára megy a helytartótanácshoz, és követeli Táncsics szabadonbocsátását. Tagja az 1848. március 15-én alakult Közcsendi Választmánynak, és a a sajtóvétségek elbírálására március 16-án alakult ideiglenes bizottságnak. Az 1848. június 14-én Budapesten Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletére felállított útlevélellenőrző bizottmány tagja.
1849 elején a kormány után Debrecenbe ment és Mészáros Lázár honvéd századosi rangban a szövetszabászati alosztály vezetőjévé nevezte ki. A fegyverletétel után a pesti Újépületben raboskodott, 1850 körül amnesztiát kapott. Haláláig pesti műhelyét vezette.
Sorshúzás előtt (1844):
-
- Amint nyerek:elnyargalok
- Tóth Gáspárhoz nagy hirtelen,
- És a jó úrnál eddigi
- Kontóm szépen lekvittelem.
[szerkesztés] Dávid herceg
Salamon király öccse, I. András magyar király és Anasztázia kijevi hercegnő fia. Életének körülményei ismeretlenek. Egy 1094-es oklevélből feltételezhető, hogy pap volt. Feltehetően nem vett részt a trónharcokban, testvére megbuktatása után Gézát és Szent Lászlót is támogatta. Fennmaradt Szent László egy Dávid herceg részére írt oklevele. 1094-ben még élt.

