Apollo–11
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.
| Küldetés jelvény | |
|---|---|
| Küldetés statisztika | |
| Küldetés neve: | Apollo–11 |
| Név: | parancsnoki modul: Columbia holdkomp: Eagle |
| Személyzet Száma: |
3 fő |
| Indulás: | Július 16, 1969 13:32:00 UTC Kennedy Űrközpont LC 39A |
| Holdkomp leszállás: |
Július 20, 1969 20:17:40 UTC |
| Holdséta hossza: |
2 h 31 min 40 s |
| Holdon tartózkodás ideje: |
21 h 36 min 20 s |
| Holdminta tömeg: |
21.55 kg (46 lb) |
| Visszaérkezés: | Július 24, 1969 16:50:35 UTC 13° 19' N — 169° 9' W |
| Idő Hold körüli pályán: |
59 h 30 min 25.79 s |
| Tömeg: | (Lásd küldetés parameterek) |
| Legénység fényképe | |
|
Balról-jobbra: Armstrong, Collins, és Aldrin |
|
| Apollo–11 személyzete | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Személyzet
- Neil Armstrong (2), (parancsnok) (első ember a Holdon)
- Michael Collins (2),(asztronauta) parancsnoki modul pilótája
- Edwin Aldrin (2), (asztronauta) leszálló modul pilótája
(2) Sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.
[szerkesztés] Küldetés paraméterek
- Tömeg:
- Teljes tömeg: 2,923,387 kg (5,022,674 lb)
- Hasznos teher: 46,678 kg szállító kapszulával 139,369 lb (63,217 kg)
- Apollo parancsnoki modul (CSM) tömeg: 30,320 kg (63,793 lb), 5960 kg (12,250 lb)+ 24,360 kg (51,243 lb)
- Holdkomp tömege: 16,448 kg
- Föld megkerülése: másfélszer útban a Hold felé.
- Földközel: 190.6 km
- Földtávol: 192.1 km
- Pályahajlás: 32.521°
- Keringési idő: 88.18 min
- Hold megkerülése: 30
- Holdközel: 113.4 km
- Holdtávol: 312.1 km
- Pályahajlás: 1.2°
- Keringési idő: 2.15 óra
- Holdi leszállóhely: Mare Tranquilitatis (Nyugalom Tengere)
- Földetérés helye: 0.67408° N — 23.47297° E or
0° 40' 26.69" N — 23° 28' 22.69" E - Földetérés ideje:1969. július 24
[szerkesztés] Parancsnoki egység és holdkomp dokkolása
[szerkesztés] Holdséta
- Armstrong - EVA
- Kiszállás: 02:51:16 UTC
- Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC
- Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
- Aldrin - EVA
- Kiszállás: 03:11:57 UTC
- Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC
- Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC
- Beszállás: 05:11:13 UTC
- Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc
[szerkesztés] Küldetés
Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok) Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.
Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére (európai, ázsiai és afrikai idő szerint csak július 21-én.) A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle leválása után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”.
„Houston, a Sas leszállt” - mondta Armstrong
[szerkesztés] A holdmunka
6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott volna el Armstrong híres mondata:
„Egyetlen kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”
Armstrong izgatottságában az alábbi mondatot mondta: „Egy kis lépés embernek”.
A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzetet gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:
„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”
A fényképezkedés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkoztak Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták egyszercsak az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New York-ban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.
[szerkesztés] További célok
A NASA további 9 holdutazást tervezett, az újabb célok: állandó bázis a Holdon és a Mars meghódítása voltak. Az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így ezek a tervek nem valósulhattak meg. A Saturn-5 hordozórakéták és a holdkompok egy részét a mai napig nem használták fel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
- „A Sas leszállt”: 35 éve repült az Apollo–11 (1. rész)
- „A Sas leszállt”: 35 éve repült az Apollo–11 (2. rész)
- „Kis lépés ez egy embernek…”: 35 éve repült az Apollo–11 (3. rész)
- „Kis lépés ez egy embernek…”: 35 éve repült az Apollo–11 (befejező rész)
[szerkesztés] Külföldi oldalak
| Apollo-program | ||||
| Előző küldetés: | Apollo–10 | Következő küldetés: | Apollo–12 | |


Based on work by