Mészöly Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mészöly Miklós (eredeti családneve Molnár) (Szekszárd, 1921. január 19. - Budapest, 2001. július 22.): író
A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig (1943-1944) frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Számos munkahelye volt (pl. malomellenőrként), majd 1947-től dolgozott először lapszerkesztőként. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. 1993-ban a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja volt. A mai magyar elbeszélők között kiemelkedő alkotó. Felesége Polcz Alaine, író, pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány vezetője volt.
[szerkesztés] Kitüntetései
- Déry Tibor-díj (1986)
- Magyar Művészetért Díj (1988)
- Örley-díj (1988)
- Az Év Könyve Díj (1988, 1989, 1991)
- Kossuth-díj (1990)
- Kortárs-díj (1990)
- Fitz József-díj (1990)
- A Nyitott Társadalom Alapítvány díja (1992)
- Soros-életműdíj (1992)
- A Soros Alapítvány díja (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal (1996)
[szerkesztés] Főbb művei
- Vadvizek (elbeszélések, 1948);
- Fekete gólya (ifjúsági regény, 1960);
- Az atléta halála (regény, 1966);
- Jelentés öt egérről; Magasiskola (elbeszélések, kisregény, 1967);
- Saulus (regény, 1968);
- Film (regény, 1976);
- A pipiske és a fűszál (mesék, 1976);
- Kerti hangverseny (mesék, 1977);
- Bunker; Az ablakmosó (színművek, 1979);
- Érintések (esszék, 1980);
- Esti térkép (versek, 1981);
- Megbocsátás (regény, 1984);
- Sutting ezredes tündöklése (elbeszélések és kisregények, 1987);
- A negyedik út (esszék, 1990);
- Wimbledoni jácint (elbeszélések, 1990);
- Az én Pannóniám (1991)
- Bolond utazás (1992).


Based on work by