Ligeti Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ligeti Lajos (Balassagyarmat, 1902. október 28. – Budapest, 1987. május 24.): magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1936, r. 1947).
Érettségi után majd az Eötvös József Kollégiumba került és a budapesti tudományegyetemen tanult klasszika-filológiát és törököt.
- Doktorátusa után 1925-től 1928-ig Párizsban tanult orientalisztikát.
- 1928-30-ban kelet-ázsiai, 1936-37-ben afganisztáni kutatóúton volt.
- 1949-től 20 éven át az MTA alelnöke, 1956 és 1957 fordulóján ügyvezető elnöke volt.
- Az ő szerkesztésében indult meg az Acta Orientalia (1950), szerkesztette a Bibliotheca Orientalis Hungarica és a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár sorozatokat is.
- Magyarra fordította Szászkja pandita bölcs mondásainak tárházát (Bp., 1984. Tandori Dezső költői tolmácsolásában) és a Mongolok titkos történetét (Bp., 1962).
[szerkesztés] Művei
- Rapport préliminaire ďun voyage ďexploration fait en Mongolie Chinoise 1928-1931 (Bp., 1933);
- Sárga Istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban (Bp., 1934);
- Afgán földön (Bp., 1938);
- Az ismeretlen Belső-Ázsia (Bp., 1940);
- Catalogue du Kanjur mongol imprimé (Bp., 1942-1944);
- A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van (Bp., I. 1977; II. 1979);
- A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban (Bp., 1986).
[szerkesztés] Irodalom
- Benkő Loránd: A nyolcvan éves Ligeti Lajos köszöntése (Magy. Nyelv, 1983. 3. sz.);
- Kara György: Ligeti Lajos emlékezete (Népszabadság, 1987. jún. 10.);
- Kara György: Ligeti Lajos (Magy. Tud., 1987. 10. sz.);
- Róna-Tas András: Ligeti Lajos (Keletkutatás, 1987 ősz).


Based on work by