Petrőczy Kata Szidónia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Petróczi Kata Szidónia (petróczi és kaszavári báróné) (1658 - Huszt, 1708), a magyar barokk első ismert költőnője. P. Kata Szidónia nevét Petróczinak és Petrőczinek is írta, így kétféleképpen fordul elő íróinknál is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Petrovinai Pekry Lőrinc gróf neje, Petrőczi István báró és Thököly Erzse leánya, Thököly Imre fejedelem unokatestvére, szül. 1658 végén, buzgó protestáns családból származott. Anyja korán meghalt, és ő félárvaként nevelkedett Kaszavárban. Apja 1670-ben a Zrínyi-Frangepán összeesküvés miatt jószágait vesztve Erdélybe menekült, és a leány ott ment férjhez 1675-76 körül Pekry grófhoz.

Házasságuk első évei az ózdi kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; de nemsokára csapások érték: testvére, atyja halála s férje elhidegülése. Csak lányai nevelésében, a vallásban és költészetben talált enyhülést. Ez időből származnak s érzékeny szívének akkori fájdalmait fejezik ki költeményei. Férje is börtönbe került. 1686-ban, mivel Thököly Imre céljait előmozdította, kivel titkos levelezést folytatott, elfogták és becsukták Nagyszebenben. Az augusztus 12 - i országgyűlésen Szebenben nótáztatott, azonban neje kieszközölte Apafinál, hogy kezesség és reversalis mellett szabadon bocsátották. Cserei szerint «kibujdosék Erdélyből s mivel különben Magyarországban elő nem mehete, kéntelenség alatt pápistává lőn s grófi titulust adának neki Bécsben, úgy jöve vissza Erdélyben.» Gróffá 1692-ben lett. Kutyafalván saját birtokán élt és 1696 körül Fehérmegye főispánja, 1698-ban Udvarhelyszék főkapitánya volt. Pekrynét mélyen bántotta férje katolizálása. II. Rákóczi Ferenc idejében Pekry kuruc lett, 1704-ben Rákóczi tábornokká s fővezérré nevezte ki Erdélyben és 1707-ben consiliáriussá tette.

Ezalatt neje Rabutin fogságába került öt leányával, és egy évnél tovább Szebenben raboskodott, míg 1704. novemberében ki nem cserélték más rabokkal. A rabságban kisebb mértékű szélütés is érte. Férje mint kuruc ismét visszatért a protestáns vallásra. Petrőczy Kata 1708 elején Huszton (Máramaros megye) halálozott el, miután 1707 ősszel, férjével, már betegen, erdélyi jószágairól Magyarországra menekült Rabutin hadai elől. Végrendeletét, mely 1700. július 28 - án Kutyafalván kelt, a Történelmi Tár (1895. 730-737. lap) közli. Férje egy év mulva 1709. március 6-án követte őt a sírba. Fiúgyermekük nem született; ekkor haltak ki férfi ágon a Pekryek.

[szerkesztés] Művei

Versei az ózdi kastélyban maradtak fenn, nagyrészt saját kézirásával, összesen 45 darab. B. Radák Istvánné, Rédey Klára fedezte fel, majd Thaly Kálmán lemásolta, ismertette s a legtöbbet leközölte a költőnő életrajzával együtt az Athenaeumban (1874), egyet pedig az Adalékokban (II. 106. l.) is.

1. A Papista Vallasra Hajlott Lutheranusok Lelkek isméretinek kinnya, Mellyet edgy Sz. Írás Magyarázó Mayer Frid. János nevű Doctor és P. P. eleikben írása által kibocsátott. Hamburg városában Anno 1690. Hely n. (Nem önállóan, hanem Meisner Catholicus Válaszával és Hunnius Rövid és fundamentomos Tractájával együtt nyomtatva s egybekötve jelent meg a 149-305. l. P. ford. midőn férje világi méltóság elnyeréséért vallását változtatta. Névtelenül. Új címlap-kiadás: Frankfurt, 1692.).

2. A kereszt nehéz terhe alatt el-bágyatt sziveket élesztő jó illatú XII. Liliom. Mellyeket, a keseredett szivek vigasztalására, Arnd Jánosnak, a Luneburgumi Fejedelemségben való Püspöknek, az igaz keresztyénségről Német nyelven kiadott könyvéből válogatott ki, és XII. Részekben foglalván azokhoz való imádságokkal együtt, Magyar nyelvre fordított az édes Férjéért való Szebeni méltatlan rabságában: és immár Isten kegyelméből megszabadulván, annak háladatos örök emlékezetire, és a kereszt viselő szenteknek lelki hasznokra, maga költségével kinyomtattatott Gróf Petrőczi Kata Szidonia. Kolozsvár, 1705. (Másodszor kinyomatta unokája Daniel Polixena bárónő. Kolozsvár, 1764.).

3. Jó illattal fűstölgő Igaz Szív, Mellyet A Világ szeretetiben szunnyadozó szíveknek fel-serkentésekre, Arnd Jánosnak ... az igaz Keresztyénségről Német nyelven kiadott Könyvéből válogatott ki, És Tizenkét Részekbe foglalván, azokban való Imádságokkal együtt Magyar nyelvre fordított, a Magyar Nemzet ellensége előtt való már negyedszeri bujdosásában Huszton, és a keresztyéneknek lelki hasznokra, maga költségével ki- is nyomtattatott Gróf Petróczi Kata Sz. Az Ezer hétszáz nyolczadik Eszt.-ben (Lőcse).

Lásd még: A barokk kor magyar irodalma

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások