Lámed-váv cádikim

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lámed-váv cádikim, héber nyelven: 36 igaz ember. A szó magában is 36-ot jelent, lévén a héber írásjegyek mindegyike egy-egy számnak is megfelel. A Zohár és a Talmud szerint ez azon igaz emberek száma, akik vállán nyugszik a világ.

A héber misztika szerint minden nemzedékben él 36 olyan ember, akiknek érdemei miatt Isten fenntarja a világot. Ők mind roppant szegény, sanyarú sorsú, észrevétlenül élő emberek, akik a többiek közül mindössze jámborságukkal tűnnek ki. Egyes Talmud-magyarázók szerint ők azok, akik a világ bűneiért még életükben szenvednek.

A prágai Lőw rabbi (a Gólem legendás megalkotója) így ír róluk:

„Amikor a lámed vovok egyike meghal, s lelke a mennybe száll, a Mindenható tízezer éven át melengeti kezében, hogy a szenvedés jege leolvadjon róla.”

[szerkesztés] Források

  • Zsidó lexikon
Más nyelveken