Brazília

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Federativa do Brasil
 Brazília zászlaja  Brazília címere
(Brazília zászlaja) (Brazília címere)
Nemzeti mottó: Ordem e Progresso
("Rend és haladás")
 Brazília elhelyezkedése
Államforma szövetségi köztársaság
Hivatalos nyelv portugál
Főváros Brasília
d. sz. 15°46′60’’ ny. h. 47°55′0’’
Legnagyobb város São Paulo
Elnök
Luiz Inácio Lula da Silva
Miniszterelnök a mindenkori elnök
Terület
 - teljes
 - ebből víz
5.
8 514 876 km²
0,65 %
Népesség
 - 2005. évi adat
 - népsűrűség
5.
186 112 794 fő
22 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
10.
1 552 542 millió USD
4124 USD
Pénznem Real (BRL)
Időzóna UTC -2 – -5 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
Portugáliától:
1822. szeptember 7. (elfogadták: 1825. augusztus 29.)
Himnusz Hino Nacional Brasileiro
TLD .br
Nemzetközi gépkocsijel BR
Hívószám +55


A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Délen Uruguay-jal, délnyugaton Argentínával, Paraguay-jal és Bolíviával, keleten Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brasília (Brazíliaváros).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolgavadászat, és az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.

A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.

[szerkesztés] Földrajz

Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal.

[szerkesztés] Városai

Az utóbbi fél évszázadban a városi lakosság aránya 80%-ra emelkedett.

[szerkesztés] 1 millión felüli városok

Tucatnyi millión felüli városa közt

  • Rio de Janeiro (1960 előtt főváros)
  • São Paulo a legnépesebb város (18 millió lakossal), egyben az ország gazdasági központja.

[szerkesztés] Gazdaság

Tekintélyes termelőerővel rendelkezik – nemzeti jövedelme 550 és 1300 milliárd dollár között, a pénzegység (real, rövidítése R$) átszámítási módjától függően –, amelynek java része – több, mint fele, a kulcsszektorokban ennél is nagyobb arányban – a külföldi tőke kezén van.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Brazília témájú médiaállományokat.



A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela