Madarak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Madarak
Kakapó (Strigops habroptilus)
Kakapó (Strigops habroptilus)
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Madarak (Aves)
Rendek
30 rend, kb. 9800 ismert faj
Ez a szócikk a kétlábú, repülni képes állatokról szól. További jelentéséhez lásd: Madarak (film).

A madarak kétlábú, hőszabályozással rendelkező, tojásrakó gerinces állatok, amelyeket a tolltakaró, a szárnyakká módosult mellső végtagok, az üreges csontozat, a csőr, és a többségüknél a repülés képessége jellemez.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Törzsfejlődés

A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszok után az úgy nevezett „első madár”, az Archaeopteryx.

[szerkesztés] Testfelépítés

A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességeik elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.

[szerkesztés] Csontváz

Egy galamb csontváza
Nagyít
Egy galamb csontváza

A madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát. Emellett a madarakra általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg.

A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocolelicus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre.

A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.

A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust

A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.

A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

[szerkesztés] Izomzat

A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg.

A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást.

[szerkesztés] Kültakaró

A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.

A madarak bőre mirigyekben szegény.

[szerkesztés] Emésztőkészülék

A madarak nyelőcsövének jellegzetes tágulata a begy, amelynek két típusa létezik: a két oldalra irányuló begyzsákokból álló valódi begy és a nyelőcső egyszerű tágulata, az álbegy. Előbbi a galambokra, énekesmadarakra és tyúkfélékre, utóbbi a ragadozó madarakra és a récefélékre jellemző.

A madarak gyomra két részre tagolódik, a mirigyes gyomorra és az izmos zúzógyomorra vagy zúzára, amivel a táplálékot megőrlik, mivel nincs foguk, mert az akadályozná őket a repülésben. A madaraknál ezért előfordul, hogy homokot vagy apró kavicsokat nyelnek le, hogy azok segítsék őket a táplálék összezúzásában.

[szerkesztés] Légzés

A madarak tüdővel lélegeznek, amelynek felépítése erősen eltér az emlősök tüdejétől. Számos légzsák csatlakozik hozzá, amelyek hatékonyabbá teszik a ki- és belégzést, valamint könnyebbé teszik a madár testét. Szerkezet alapján kétféle tüdőt különíthetünk el: a primitívebb paleopulmot és a fejlett neopulmot.

További érdekesség, hogy a madarak hangképző szerve nem a gégében, hanem a főhörgők elágazásánál található, ezért két helyen is képződik hang. A madár ily módon képes egyszerre énekelni és levegőt venni.

[szerkesztés] Keringés

A madarak az emlősőkhöz hasonlóan állandó hömérsékletű, úgynevezet melegvérű állatok, szíve két-két, szilárd válaszfal által elkülönített kamrából és pitvarból áll.

[szerkesztés] Kiválasztás

[szerkesztés] Szaporodás

A madarak belső megtermékenyítésűek, egyes fajoknál, például a réceféléknél párzószerv is megjelenik.

Ez az egyetlen gerinces csoport, ahol az elevenszülés semmilyen formában nem jelent meg. Minden madárfaj meszes héjú tojásokat rak.

[szerkesztés] Idegrendszer

Forrás: Összehasonlító anatómiai praktikum, Dr. Zboray Géza, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2001.

[szerkesztés] Rendszerezés

A madarak három alosztályra tagozódnak.

  • Futómadarak vagy laposszegycsontúak (Ratitae)
Egy hóbagoly
Nagyít
Egy hóbagoly

[szerkesztés] Közismert madárnevek

Az alábbiakban néhány közismert madártípus neve olvasható (egyszavas madárnevek!). A madarak nemét a hím és a tojó elnevezéssel különböztetjük meg. Néhány madártípus hímjének külön elnevezése van, amit zárójelben adunk meg.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások