Ödéma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethető felborulása. Szintén gyakori ok a szívelégtelenség.

Fiziológiás oka lehet:

  • a kapilláris hidrosztatikai nyomásának növekedése a kapillárisban
  • a kolloidonkotikus nyomás csökkenése a kapillárisban
  • a szövet kolloidonkotikus nyomásának csökkenése

Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is (pl. tüdőödéma). Terápiájában elsősorban diuretikumokat használnak.

[szerkesztés] Klinikai szempontok

  • Gyakori oka a testszerte megfigyelhető ödémának a jobb szívfél elégtelenség. A bal szívfél elégtelensége a tüdőben okoz folyadékfelhalmozódást, amely megfelelő táptalajt jelent a kórokozóknak, ezzel tüdőbetegségek számos formáját idézve elő a betegben. Az ilyen betegek gyakran vizelnek éjszaka (nycturia), hiszen a felhalmozott folyadékot a szervezet megpróbálja üríteni.
  • Veseelégtelenségekre jellemző a szem körüli ödéma reggel. Az ilyen betegség kis mértékű szöveti folyadékfelhalmozódással jár, de az a legpermeábilisabb érrendszerrel rendelkező területeknél jelentkezik, amilyen a periorbitális tájék is.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Orvostudomány portál Orvostudomány portál