Széchenyi tér (Győr)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Széchenyi tér északi oldalának barokk palotái
Nagyít
A Széchenyi tér északi oldalának barokk palotái

A Széchenyi tér Győr barokk főtere. Jórészt 1718. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, napjainkban is számos rendezvényt tartanak itt. A török időkben földalatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1715-ben itt vágták le a fejét Korponai Jánosnénak, a „lőcsei fehér asszonynak”.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevezetesebb épületek

[szerkesztés] Lakóház (Széchenyi tér 12.)

A tér nyugati házsorának legfigyelemreméltóbb épülete, sarkain zárterkéllyel. 1780 körül épült copf stílusban.

[szerkesztés] Esterházy-palota (Király utca 17.)

Sarokerkélyek a tér északkeleti sarkán
Nagyít
Sarokerkélyek a tér északkeleti sarkán

A palotának csak a sarokerkélye néz a Széchenyi térre, főhomlokzata a Király utcában van, maga az épület a Jedlik Ányos és Dr. Kovács Pál utcákba is átnyúlik.

Lásd a Király utca (Győr) című cikket

[szerkesztés] Lakóház (Széchenyi tér 1.)

Az épület az 1600-as évekből származik, de a 18. században átépítették. A tér és a Jedlik Ányos utca felőli homlokzaton fülkében Mária és Nepomuki Szent János szobra áll. Udvarába a Jedlik Ányos utca felől juthatunk. Barokk kapualján áthaladva jutunk az udvarba. Az emeleti szinten késő reneszánsz loggiát láthatunk toszkán oszlopokkal, ami az 1600-as évekből származik.

[szerkesztés] Lakóház (Széchenyi tér 3.)

Fruhmann Antal tervei alapján épült klasszicista stílusban 1840 körül. Derűs megjelenésű homlokzatát falpillérek tagolják, felettük timpanonnal. Udvarán kőgyámokon nyugvó függőfolyosó.

[szerkesztés] Vastuskós ház (Széchenyi tér 4.)

A Vastuskós ház
Nagyít
A Vastuskós ház

A Vastuskós ház kétemeletes barokk épület, keskeny homlokzatával néz a térre. Sarkán hengeres zárterkély látható; a Stelczer Lajos utcában is van egy zárterkélye a bejárat felett. A 17. században még egyemeletes volt, akkor a városbírók tulajdona, köztük Gindl Orbáné, valószínűleg ő építtette rá a kissé alacsonyabb második emeletet a század végén. 1833-ban Zittrisch Mátyás vette meg és fűszerüzletet nyitott a földszinten, üzleti cégérnek pedig a ház sarkához vastuskót állított a bécsi Stock im Eisen mintájára. Az épületben található a Patkó Imre Gyűjtemény; a 20. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások. 16-20. századi afrikai, óceániai kultúrák és természeti népek művészeti gyűjteménye.

[szerkesztés] Apátúr-ház (Széchenyi tér 5.)

Az Apátúr-ház zárterkélye
Nagyít
Az Apátúr-ház zárterkélye

Az egyemeletes barokk palota a város legszebb polgári műemléke. Itt műkődik a Xantus János Múzeum, Magyarország első vidéki múzeuma. Győr és környékének történetét mutatja be az őskortól napjainkig. Itt található az Abád-Hauser család magángyűjteménye (képző és iparművészeti kiállítás), illetve a Petz család magángyűjteménye (orvostörténeti kiállítás) is.

Az épület kilenc 17. századi ház helyén jött létre. A házakat 1668 után a fokozatosan megvásárolták a pannonhalmi főapátok,s ezek helyére kezdte el építetni 1741-ben Sajghó Benedek főapát a jelenlegi épületet. A szerzetesrendek feloszlatásával 1786-tól katonaiskolának vették igénybe, s csak 1802-ben került vissza a bencések kezébe. 1816-tól kiráyi papnevelő intézet céljára, jó ideig azonban csak bérháznak használták. 1910-ben a tanítóképző internátusa lett. 1949-ben a múzeum talált benne méltó otthonra.

Az épület szabálytalan négyszög alaprajzú tömb, legkeskenyebb oldalával néz a Széchenyi térre. A lizénákkal tagolt homlokzat földszinti ablakait kőkeretbe foglalt apácarács fedi, emeleti ablakait gazdag kivitelű, kagylódíszes szemöldökpárkány zárja le. A múzeum díszes kapujának kosáríves kőkerete előrenyúlik és két gyámkővel együtt tartja a szép zárterkélyt, melynek sarkain két rokokó váza áll. Az erkély ablakait fent és lent szokatlanul gazdag díszítés keretezi, alul a bencés rend címerével. Az erkélytől balra Szent István király, jobbra pedig Szent Benedek szobra áll egy-egy fülkében. Szépek a Stelczer Lajos utcai és a Múzeum közi ablakok kovácsoltvas rácsai. A Múzeum köz felőli oldalon egyszerű zárterkély látható, gyámkövén 1638-as évszám.

[szerkesztés] Régi városháza (Rákóczi utca 1.)

Az 1560-as évektől kezdve itt állt a városháza. A mai épület 1753-54 közt készült el. 1898-ig (a jelenlegi Városháza megépüléséig) szolgálta eredeti célját. Jelenleg Győr Megyei Jogú Város Levéltára működik itt.

A figyelemreméltó barokk palota homlokzatát hatásosan kiemelik a szemöldökpárkányos ablakok és a kosáríves, kőkeretes kapu. A kapu feletti nyitott erkélyt karcsú oszlopok tartják. Az erkély kovácsoltvas rácsa méltó dísze az épületnek. A középrizalitot kettős falpillér keretezi, felül timpanon zárja le, melyben a város kőből faragott címere látható. Stukkódíszes kapualján jutunk udvarába, melynek helyreállított vasrácsos függőfolyosója korabeli hangulatot áraszt.

A mai épület elődjében, az azt megelőző földszintes városházában raboskodott Jókai Mór regényének hősnője, Korponai Jánosné Géczy Julianna.

[szerkesztés] Lakóház (Rákóczi utca 2.)

Az ízléses külsejű, klasszicista falpillérekkel és nyitott erkéllyel díszített épület Fruhmann Antal tervei alapján nyerte mai alakját.

[szerkesztés] Lloyd (Széchenyi tér 7.)

A tér keleti oldalát foglalja el. Helyén a 15. század végétől a káptalani vendégfogadó állt, mely az 1566-os tűzvészben elpusztult. Helyére barokk épület épült, melyet 1826-ban átalakítottak Fruhmann Antal tervei szerint. Itt működött a Vigadó, Győr egyik kávéháza, mely a reformkorban fontos szerepet töltött be. A18. század második felében a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Társulat székháza lett, többször átalakították. Mai alakját 1950-ben nyerte el. Itt működik a Lloyd mozi.

[szerkesztés] Curia Nobilitaris (Liszt Ferenc utca 1.)

A Lloyd háta mögött megbúvó barokk ház hosszú homlokzata eredetileg a térre nézett, de később eléépült a Lloyd épülete. Klasszicista vörösmárvány keretes kapu vezet a boltozott kapualjba, majd innen az udvarba. Emeleti része 17. századi loggiás. A ház eredetileg 1565-ban épült, de az 1566-os tűzvészben elpusztult, 1567-ben már emeletesen épült fel. Ekkor a király mentesítette a házat az adózás és katonai beszolgáltatás alól, s a nemesi kúriák kiváltságaival ruházta fel, innen ered a neve.

[szerkesztés] Lakóház (Liszt Ferenc utca 2.)

A tér délkeleti sarkán álló 18. századi barokk épületnek különösen szép sarokerkélye érdemel figyelmet.

[szerkesztés] Bencés Gimnázium (Széchenyi tér 8.)

A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán
Nagyít
A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán

A mai eklektikus épület 1888-ban épült az egykori jezsuita gimnázium helyére, amit 1627-ben alapítottak. A gimnázium 1802 óta a bencéseké. Itt tanított Czuczor Gergely és Jedlik Ányos, a gimnázium tanítványa volt Kisfaludy Károly és Sándor, Batthyány Lajos és Xantus János.

[szerkesztés] Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra

A szobor a Lloyd és a Bencés Gimnázium közt helyezkedik el.

[szerkesztés] Szent Ignác-templom

A gimnázium és a rendház közt áll a kéttornyos homlokzatú templom, az olaszos kora barokk egyik legszebb magyarországi alkotása. A templom egyhajós, két oldalán kápolnafülkékkel. A kápolnák 18. századi stukkós dísze és a főhajót borító freskó országos jelentőségűek. A barokk berendezésből kiemelkedik a Ludwig Gode által tervezett szószék és a főoltár Josef Rosler szobraival. Nagyon szépek a templom faragott padjai.

[szerkesztés] Bencés rendház

A kétemeletes rendház négyszögben csatlakozik a templomhoz. Félpillérek keresztezik bejáratát, melynek oromzatán Széchenyi György püspök címere látható, párkányában felirat 1667-es évszámmal. A nyugati szárny második emeleti lépcsőházában pompás stukkódíszítés látható. A déli részben van az ebédlőterem, ezt stukkók és 1803-ból származó Madonna-kép, valamint szentek alakjai díszítik.

[szerkesztés] Széchenyi Múzeumpatika (Széchenyi tér 9.)

A volt jezsuita gyógyszertár 1697-ben készült, gazdag barokk mennyezete egyedüllálló. A ma is működő patika legértékesebb látnivalói a rokokó gyógyszeresszekrények és I. Rákóczi György mozsara.

[szerkesztés] Mária-oszlop

A Mária-oszlop
Nagyít
A Mária-oszlop

Győr monumentális korai barokk emlékműve a tér keleti felén áll. Kolonits György győri püspök emeltette Buda 1686. évi visszafoglalásának emlékére. Hasáb alakú talapzaton hosszú oszlop áll, tetején Mária, karján a kis Jézussal.

A reneszánsz hatású, gyümölcsfüzérekkel és figurális domborművekkel díszített talapzat négy sarkán egy-egy barokk szobor áll: Szent István király, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót. A talapzat oldalán lévő domborművek is szenteket ábrázolnak. Alul két oldalon latin nyelvű felirat olvasható az emlékmű felállításáról. A Mária-oszlopot kőbábos korlát veszi körül.