A fotográfia története
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fotográfia története A fotográfia - miként a nagy találmányok általában - nem a véletlen szülötte volt, hanem társadalmi igény hívta életre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Évszámokban
- 1825 - Nicéphore Niépce egy camera obscurával elkészíti a világ első (ismert) fényképét [1], mely 8 órás expozíciót igényelt, de minősége és a rögzítés hossza miatt még alkalmatlan volt a szabadalmaztatásra.
- 1835 - William Fox Talbot saját eljárásával alig tíz percre csökkentette az expozíciós időt, illetve képeit papírra rögzíti, de szabadalmait annyira levédeti, hogy nem terjednek el, szinte senki sem alkalmazza.
- 1839 január 17. - Louis Daguerre a Francia Akadémián bemutatja Niépce-szel közös munkájukat a dagerotípiát, majd szabadalmát még ebben az évben eladja a Francia államnak, melynek uralkodója (III. Napóleon közkinccsé dekralálja, mint 'a Francia állam ajándékát a világnak'.
- 1839 augusztus 19. - Daguerre a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését.
- 1840 - William Fox Talbot kifejleszti a pozitív/ negatív eljárást, melyet fotogenetikus rajzoknak, később kalotípiának nevez illetve pert indít Daguerre ellen a fotográfia mint szabadalom tulajdonjogát illetően, 5 évvel korábbi eredményeire hivatkozva, de elveszti.
- 1851 - Frederick Scott Archer és Gustave Le Gray szabadalmaztatja a kollódiumos nedves eljárást.
- 1871 - Richard Maddox szabadalmaztatja a zselatinos emulziót, megszületik a modern fotográfiai film.
- 1872 - Louis Ducos du Hauron elkészíti a világ első színes fényképét [2].
- 1876 - F. Hurter és V. C. Driffield elkezd foglalkozni a fényképek érzékenységi jellemzőivel, melyre egy teljesen új tudományágat alkotnak, a fényérzékeny anyagok tulajdonságaival foglalkozó szenzitometriát.
- 1878 - Eadweard Muybridge olyan gyors záridős fényképezőgépet alkotott, mellyel a világon először képessé vált egy mozgássor megörökítésére. [3] A Lumière fivérek Muybridge technikájára alapozták későbbi találmányukat, a cinematográfot.
- 1887 - Az Eastman Kodak Co. a világon először forgalomba hozza a ma is használatos celluloid alapú filmet.
- 1888 - A Kodak forgalomba hozza n°1 box kameráját, mely az első amatőrök által is könnyen kezelhető fényképezőgép, valamint megnyitja első előhívólaborjait, mely révén már nem kellenek kémiai ismeretek a fotografáláshoz, bárki készíthet felvételeket.
- 1891 - Thomas Edison szabadalmaztatja kinetoszkópját (lásd: film)
- 1895 - Auguste és Louis Lumière szabadalmaztatja a cinematográfot, megszületik a film.
- 1898 - A Kodak piacra dobja az első összecsukható kamerát, 'Folding Pocket Kodak' néven.
- 1900 - A Kodak bemutatja első Brownieját. A Brownie-k a következő közel háromnegyed évszázadban (az 1960-as évek végéig) az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb fényképezőgéptípusok lesznek, több millió talál belőlük gazdára.
- 1901 - A Kodak piacra dobja a Browniekhoz a 120-as formátumú rollfilmet.
- 1902 - Arthur Korn kigondolja fototelegráfiai elméletét, mely arra irányul, hogy a képeket adattá változtatva azt vezetékeken keresztül nagy távolságokba továbbítsa. Még ebben az évbe kisérletekbe kezd a megvalósítására, melyet siker koronáz (szerkezete a modern fax elődje). 1910-re egész Európában elterjed, 1922-re már a tengeren túlra is képes képet 'exportálni'.
- 1907 - Piacra kerül az Autochrome Lumière (vagy röviden Autokróm), mely az első használható és széles körben elterjedt színes képrözítési eljárás.
- 1912 - A Kodak piacra dobja 'Vest Pocket Kodak' gépéhez a 127-es formátumú rollfilmet.
- 1914 - A Kodak bemutatja autográf rendszerét, mely lehetővé teszi a fényképésznek, hogy az exponálással egyidőben írásos információt (leírást) adhasson a fényképhez. Nem volt nagy sikere, 1932-ben végleg kiment a használatból és csak a digitális fotográfia megjelenésével tért vissza.
- 1923 - Dr. Harold Edgerton szabadalmaztatja találmányát a Xenon 'villanó lámpát' a modern vakut. Ennek egyik változata a stroboszkóp.
- 1925 - A Leica cég piacra dobja a 35mm-es filmet, mely a fotográfiában és a filmben egyaránt alapfilmmé válik. (Mind a mai napig az.)
- 1934 - Bemutatják a 135-ös formátumú filmet, mely lehetővé teszi a 35mm-es film napfényben történő befűzését.
- 1935 - Forgalomba kerül az első tömegesen is használató színes film, a Kodachrome, illetve 1936-ban az Agfacolor - robbanásszerűen elterjed a színes fotográfia.
- 1948 - Victor Hasselblad svéd feltaláló bemutatja a róla elnevezett Hasselblad kamerát.
- 1948 - Edwin H. Land piacra dobja az első Polaroid kamerát.
- 1957 - Kijön az első Asahi Pentax SLR
- 1959 - Forgalomba kerül a Nikon F kamera, mely forradalmasítja a fényképezőgép szerkezetét, az optikák a ma is használatos F-bajonettel kapcsolódnak a géphez, illetve teljesen átalakítja a képkeresőt.
- 1959 - Az AGFA bemutatja a világ első, teljesen automata fényképezőgépét, az Optimát.
- 1963 - A Kodak piacra dobja az első Instamatic típusú kamerát.
- 1964 - Az első Pentax Spotmatic SLR kamera megjelenésének dátuma.
- 1973 - A Fairchild Semiconductor (a Szilícium-völgy első cégeinek egyike) bemutatja az első nagyformátumú képek készítésére alkalmas CCD chipet (100 sor és 100 oszlop)
- 1986 - A Kodak tudósai elkészítik az első megapixel szenzoros fényképezőgépet.
- 2003 - A Kodak kiadja a világ első LED kijelzőjű digitális kameráját.
[szerkesztés] Szavakban
[szerkesztés] Elózményei
A fényképezés technikai feltételeit, vagyis a fény optikai és kémiai hatását már korábban ismerték. A fényképezőgép őse, a camera obscura képalkotását már az arabok is feljegyezték. Használata a XVII. század óta széles körben elterjedt a művészek között. Az ezüstsók fényérzékenységét pedig a XVIII. század elején fedezte fel Heinrich Schulze német vegyész.
[szerkesztés] XIX. század eleje
A XIX. század elején mindehhez döntően hozzájárult a valósághű művészetábrázolás fő társadalmi bázisának, a polgárságnak a szemlélete. Széles körű társadalmi igény jelentkezett a valóságot legteljesebben megközelítő ábrázolás rögzítésére. Ekkorra már megingott a képeknek főként mitológiai és vallásos mondanivalójába vetett hit, s a hagyományok által szentesített témák helyett a műalkotások esztétikai megformálása, az ábrázolás hogyanja került előtérbe. A megállíthatatlan lendülettel feltörekvő polgárság irodalomban és képzőművészetben egyaránt a realizmust tette uralkodóvá: az újra felfedezett valóság, az élet és a természet mindennapi jelenségei és eseményei kimeríthetetlen szépségükben és gazdagságukban jelentkeztek a művészetben. Ezt a folyamatot többek között a fotográfia is meggyorsítja majd.
A kor és legfőbb irányzata a Biedermeier a gépek, a technika iránti tisztelet, modernség, illetve az ezek által a valósághű ábrázolásra való törekvés mintegy szükségszerűvé tette a fotográfia feltalálását.
Az igény megjelenésével egyidejűleg, egymástól függetlenül több kutató is megoldotta a camera obscura által rajzolt kép rögzítésének technikai problémáját.
[szerkesztés] 1839 augusztus 19. és hatásai
A felfedezést Daguerre pártfogója, Arago, a nagy tekintélyű fizikus és csillagász 1839. január 7-én jelentette be a Francia Akadémián. Miután a francia állam a találmányt életjáradék fejében megváltotta, a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Ugyanez év augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését.
Ezt a napot tekinthetjük a fényképészet megszületésének.


Based on work by Varga Réka,