Gőznyomás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gőznyomás (tenzió) adott hőmérsékleten a folyadékával egyensúlyban lévő telített gőz nyomása. Minden szilárd test és folyadék állandóan elgőzölög. Ugyanakkor minden gáz állandóan lecsapodik (kondenzálódik). Ez a két folyamat párhuzamosan zajlik. Dinamikus egyensúlyról akkor beszélünk, ha az elpárolgó folyadék és lekondenzálódó gáz mennyisége állandó. Azt a parciális nyomást nevezzük gőznyomásnak, amelynél egy adott hőmérsékleten a dinamikus egyensúly fennáll.
A gőznyomás a hőmérséklettől erősen függ, de a tiszta folyadékokra jellemző érték. Az összefüggést az úgynevezett gőznyomásgörbe írja le.
A forráspont az a hőmérséklet, ahol a gőznyomás megegyezik a környezeti atmoszféra nyomásával. A forrásponton a gőznyomás elegendővé válik ahhoz, hogy legyőzze a légköri nyomást és gőzbuborékok formájában felszínre emeljen folyadékrészeket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Mértékegysége
Mértékegysége az SI rendszerben a pascal, azaz newton/négyzetméter. Régebben az elfogadott mértékegység a torr, vagy higanymilliméter (mmHg) és az atmoszféra (atm) volt. Angolszász országokban a font/négyzethüvelyk (psi) mértékegységet használták. 1 pascal = 1 newton erő / 1 négyzetméter = 10 dyn/cm² = 0,01 mbar= 0,0075 mmHg = 0,000 009 69 atm= 0.00014 psi.
[szerkesztés] A szilárd test és a folyadék gőznyomásának kapcsolata
Megjegyzendő, hogy egy anyag gőznyomása általában különböző attól függően, hogy az anyag szilárd vagy folyékony halmazállapotban van. Ha a hőmérséklet olyan, hogy a folyadék gőznyomása magasabb, mint a szilárd halmazállapotúé, akkor a folyadék párolog, de lecsapódáskor szilárd halmazállapotba kondenzálódik, vagyis a folyadék megfagy. Ha egy hőmérsékleten a folyadék gőznyomása alacsonyabb, mint a szilárd halmazállapotúé, akkor a szilárd rész párolog, de a gőz folyadékká kondenzálódik, vagyis a szilárd rész olvad. Az a hőmérséklet, ahol a két gőznyomás egyenlő, egyensúly áll fenn a két fázis között. Ezt a hőmérsékletet olvadáspontnak hívják.
[szerkesztés] Vízgőz nyomása
A víz, mint minden folyadék, akkor kezd forrni, ha gőznyomása eléri a légkör nyomását. Magasabb hegyeken, az atmoszférikus nyomás alacsonyabb, ezért a víz alacsonyabb hőmérsékleten kezd forrni. A víz forráspontja 100 kPa környékén az alábbi közelítő képlettel számítható:
ahol a tv hőmérséklet celsius fokban (C°), a p nyomás pascalban (Pa) van megadva.
[szerkesztés] Példák gőznyomásokra
| gáz | gőznyomás (bar) |
gőznyomás (mmHg) |
notes |
|---|---|---|---|
| Hélium | 1 | 750 | -269,15 °C |
| Propán | 22 | 16500 | 55 °C |
| Bután | 2,2 | 1650 | 20 °C |
| Szénkéneg | 12,55 | 9412 | 25 °C |
| Acetaldehid | 0,987 | 740 | 20 °C |
| Freon 113 | 0,379 | 284 | 20 °C |
| Metil-izobutil-keton | 0,02648 | 19,86 | 25 °C |
| Wolfram | 0.001 | 0.75 | @ 3203 °C |



Based on work by