Újszövetség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény Biblia második része, az Ószövetség folytatása.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az Újszövetség elnevezése
A Biblia két külön részének elnevezésére a szövetség és a testamentum szavak egyaránt használatosak, bár nem szinonímái egymásnak. A magyar Újszövetség a koiné görög Η Καινη Διαθηκη (ejtsd: I Keni Diathiki) fordítása, míg az Újtestamentum (vagy régiesen Újtestamentom) a latin Novum Testamentum megfelelője.
- Az Újszövetség név bibliai magyarázata
A Héber Biblia több szövetséget is említ Istennel, amelyek közül a legfontosabbat Mózes népével kötötte Isten az Egyiptomból való kivonuláson és a tízparancsolaton keresztül. Isten kőtáblákra írta fel a törvényeket, amelyeket a zsidó népnek be kellett tartani. Ha nem tartották be, bűneik miatt egy helyettesítő áldozatot kellett bemutatniuk az Istennek felajánlott újszülött bárány vérével. Az új szövetség elnevezés erre a régebbi szövetségre utal.
Ezen újabb szövetség meghirdetése Jeremiás próféta látomására nyúlik vissza, amikor így szól:
- „Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr: és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.” (…)
- (Ószövetség, Jeremiás könyve, 31:31-32; fordította Károli Gáspár)
Az új szövetségről maga Jézus Krisztus is beszélt, amikor az utolsó vacsorán az ünnepi bor elfogyasztása előtt így szólt a tanítványaihoz: E pohár az új szövetség, az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. (Lukács evangéliuma 22,20).
Pál apostol azt tanítja a A zsidókhoz írt levélben, hogy Názáreti Jézus új szövetséget kötött Isten és az emberiség között. E szövetség lényege, hogy Jézus Krisztus, a Messiás kereszthalálával megváltotta az emberiséget az eredendő bűntől, ezért aki hisz benne és követi az Ő tanításait, annak megadatik az örök élet. Ez az új szövetség ellentmond annak, amit Mózes közvetítésével kötött Isten a kivonulás idején. (Lásd: Zsidókhoz írt levél 8. és 9. fejezet.) A korai keresztények úgy tartották, hogy a Jézus után írt könyvek megerősítették ezt az új szövetséget, ezért nevezték el azokat az új szövetség könyveinek vagy egyszerűen Újszövetségnek, a korábbi könyveket pedig Ószövetségnek.
- Az újtestamentum szó
A latin nyelvű bibliafordításokban a görög „szövetség” kifejezés visszaadására a kissé eltérő értelmű testamentum szót használták, amely „örökséghagyást”, „végrendelkezést” jelent. A 2. században élt Tertullianus volt az első, aki a Biblia két részére a vetus testamentum (régi testamentum) és novum testamentum (új testamentum) szavakat használta, például Marcion ellen című munkája 3. könyvében.
[szerkesztés] Az Újszövetség keletkezése
Jézus semmit sem írt, az apostolokat bízta meg, hogy az utókornak továbbadják történetét és tanításait. Minden, amit az apostolok írtak, kánoni tekintéllyel bír.
A történetkritikai bibliakutatás álláspontja szerint az egyes iratokat később a kor szükségletei szerint átírták, kihagytak vagy betoldottak részeket. Születtek olyan iratok, amelyek nem őrződtek meg, másokat megőriztek, azonban módosítottak rajta.
[szerkesztés] Szerzői
AZ Újszövetség szerzői a hagyomány szerint a következők:
- A négy evangelista apostol
- Máté
- János
- Márk
- Lukács
- Márk és Lukács nem voltak Jézus személyes tanítványai, de Péter és Pál kezessége mellett műveik éppoly kánoni értékkel bírtak, mint Máté vagy János apostoloké.
[szerkesztés] Keletkezési idejük
Az Újszövetség könyveinek feltételezett keletkezési ideje:
- 50 előtt: Pál 1. és 2. tesszaloniki levele
- 50-es évek közepe: Pál több levele (Galatáknak írt levél, 1. és 2. korintusi levél, római levél, a filippieknek és a Filemonnak írt levél)
- 60-as évek eleje: Pál kolosszei és efezusi levele
- 60-as évek közepe: Márk evangéliuma, Pál több levele (Títusznak, Timóteusnak 1. és 2.), Jakab levele
- 70-es évek: Máté evangéliuma, Lukács evangéliuma, Apostolok cselekedetei, Zsidókhoz írt levél és Péter 1. levele
- 90-es évek: János evangéliuma, Jelenések könyve, János levelei (1., 2., 3.)
- 100 után: Péter 2. levele
[szerkesztés] Ősi kéziratai
Az Újszövetség 27 könyve közül semmi sem maradt meg a szerzők eredeti kéziratában. A legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat a Codex Vaticanus, kb. a 4. század körül keletkezett.
Az Újszövetség legkorábbi kéziratai három formában maradtak ránk:
- görög kéziratok
- A görög kéziratok különböznek egymástól az írás anyagában ( papirusz, pergamen), és írás módjában (egyszerű kéziratok és majuszkulák).
- régi fordítások
- Ősfordításoknak nevezik az újszövetség szír, latin és kopt nyelvű ókori fordításait. A szír és a latin 200 évvel régiebbek a koptnál. A szír fordítások közül a legismertebb a Peshitta. A latin fordítások közül a legismertebbek a Vetus Latina és a Vulgata (az előbbi javított változata). Két kopt fordítást ismerünk a 3. század közepéről és egy másikat néhány évszázaddal későbbről.
- az egyházatyák idézetei
- Az első századok egyházatyái idézetekkel, kommentárokkal egyes újszövetségi szövegeket bevettek a műveikbe. Ilyen a Catenas.
Jézus személyes tanítványainak halála után az őskeresztények, hogy megőrizzék Jézus tanítását, létrehozták az evangéliumok és egyéb szent iratok gyűjteményét. Az eredetileg különálló könyvek és iratok csak lassan szerveződtek gyűjteménybe (lásd: Bibliai kánon). A gyűjteményt pedig tovább kellett másolni.
Az Újszövetség mintegy 2800 kéziratos őskódexben (4-9. század) maradt fenn. Fontosabb kódexek: Vatikáni kódex (350 körül), Sínai kódex (4. század), Alexandriai kódex (770 körül), Efrém újraírt kódexe (5. század, teljes Bibliának készült), Béza kódex (5-6. század, görög-latin kétnyelvű kódex), Washingtoni Kódex (4. század vége, az evangéliumokat tartalmazza), Koridetki kódex (7-8. század), Augilusi kódex (9. század). A papiruszok ezeknél 100-150 évvel régebbiek. A kis-ázsiai görög egyházak őrizték meg az Újszövetség ősi kéziratainak legnagyobb részét.
[szerkesztés] Az Újszövetség részei
Evangéliumok
- Az evangéliumok Jézus Krisztus földi munkásságát mutatják be. Tartalmazzák Jézus tanításait és jövendöléseit. Tudósítanak Jézus születéséről és haláláról, és bemutatják hogyan hívta el az apostolokat.
Történeti könyv
- Apostolok cselekedetei
- Az apostolok hittérítő útjairól szólnak, miképpen hirdetik Jézus tanait, az új vallást. Beszámolnak arról is, miképpen jutott el az új vallás, a kereszténység a Római Birodalom szívébe, Rómába is. A könyv nagyobb része Pál apostol missziós útjairól szólnak, aki az evangéliumot elvitte a pogányok felé.
Apostoli levelek
- Pál levelei
- Pál levele a rómaiakhoz
- Pál első levele a Korintusiakhoz
- Pál második levele a Korintusiakhoz
- Pál levele a Galatákhoz
- Pál levele az Efézusiakhoz
- Pál levele a Filippibeliekhez
- Pál levele a Kolossébeliekhez
- Pál első levele a Thesszalonikaiakhoz
- Pál második levele a Thesszalonikaiakhoz
- Pál első levele Timóteushoz
- Pál második levele Timóteushoz
- Pál levele Tituszhoz
- Pál levele Filemonhoz
- A zsidókhoz írt levél
- Egyetemes levelek
- Jakab levele
- Péter első levele
- Péter második levele
- János első levele
- János második levele
- János harmadik levele
- Judás levele
Prófétai könyv
- Jelenések könyve


Based on work by