Magyar cigányok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A magyar cigányok közé tartozik a magyarországi romák többsége, mintegy kétharmada. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Szlovákia, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem-cigányoktól. Ennek ellenére a többi roma csoporthoz képest (oláhcigányok, beások) jórészt integrálódtak a magyar társadalomba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A romák közül a romungrók („magyar romák”) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A 18. században Mária Terézia igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyar cigányok hagyományos nagy csoportja. A 20. század óta azonban mindtöbb oláhcigány és beás származású roma is a magyar cigányság részévé válik.
[szerkesztés] Nyelv
A magyar cigányok ma magyarul beszélnek, azonban eredeti nyelvük, a roma nyelv számos szavát is megőrizték. A magyar nyelv tőlük kölcsönözte cigány jövevényszavait. Cigány jövevényszavak a magyarban: kaja, pia, uzsgyi, ácsi, purdé, csávó, csaj, hóhányó, stb.
[szerkesztés] Eredeti nyelvük
Balogh János, iskolát járt muzsikus cigány volt az első, aki roma nyelvű nyomtatványt jelentetett meg, ezzel a címmel: Legelső czigány imádságok, mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára (Esztergom, 1850). Ő készítette az első Magyar-cigány szótárt is.Hazánkabn ,még a romungrók között is él akik tudnak cigányul a tévhittel ellentéttben! Főként:lengyel,szlovák cseh-német-finn és ausztria illetve egyes volt jugoszláviai részeken,és orszországi részeken is él ez a cigány nyelvjárási forma szokták külhonban szinti nyelvekenek is mondani. Pár kifejzés a külhoni szintik és a hazai, külhoni, romungrók cigányul még beszélő részeinél:pájikeráv,palikeru,pálikeráv=köszönöm, wakera,wakeripe,rakira, raklen=beszéd,= beszélnek, hi-hin=van, kampel-kampol,kamp=kell,lacho/lácso/=jó,chaj,chei,chai,=lány,chavo,chav,=fiú,diwe diwes=nap,lacho diwe/diwesz/= jó napot,miri kala kava=enyém c.asszonyom, miro chavoro=enyém fiacskám, tikno,tikne,cikne,buka=kicsi, miri ciknjori chajori=enyém kicsike leányom,lavutári=muzsikus,trasztija=cimabalom, trasztuja=zongora,brugovo=bögö,thável=főz, rusel=hargszik,nyista,nishta,nyiko=semmi,ada diwe=mai nap, sarsal=hogy vagy?? lache stjom=jól vagyok, Sinto=latsche hum,sar dzhiwes= hogy élsz,te patyikeráv=köszöntelek, lacho diwes amre!!!!/D.G/
[szerkesztés] Mesterségeik
Már a romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyar cigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer- és használtcikk-kereskedelem (pl. régiségüzletek).Romungró cigány nyelv szavai közell áll a német sintikéhez , ill a szlovák -cseh cigányok magukat gyakran :Káloként mehagtározó csoportjaihoz is! Köszönési módjuk:Laccho diwes(jó napot)LACHO DIWE, kálo sal(cigány vagy) hi- hin(van) kampel(kell) chaja(leányok) waker mange(mondd nekem) nyiko nane(sehol semmi) ill, nista, gizda- bárikeno(büszke) pálikeráv(köszönöm)PAJIKERÁV-PALIKERU(SINTI) thável(főz) bloka(ablak) tikno- buka(kicsi) miri chajori(enyém leányom) miro chavoro( enyám fiacsakám) hino(ő himnem) hinj(ő nőnem) hine(ők) balavas(szalonna) árminji(káposzta) szinti: palikerau(köszönöm) chai, chei mind két verzió(leány) mirrino(enyém himnem) mirrini(enyém nőnem) kamp(kell) sajnos -hazánkban- nem igen fogalkoztak úgy igazándiból a romungrók egykori nyelvjárásaival a szintók ás a paibánó dialektikákkal ,ezért nem tudják a romák a muzsikus-szegkovács- vályogvető - körhintás -kereskedésből csak részben élő romungrók ,hogy nekik is volt egy szép cigány nyelvük és él is a világban! pálikeráv sar me wakerdyom pisindyom adaj amiro wakeripe pa romungrika dilaletktika achen devleha kales !ande sveti!
[szerkesztés] Híres előadóművészek
[szerkesztés] Zenészek
- Cinka Panna (1711–1772)
- Bihari János (1764–1827)
- Balogh János (1803-?)
- Sárközi Ferenc, „Kossuth cigány hadnagya”
- Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása
- Rácz Aladár (1886–1958)
- Cziffra György (1921–1994)
- Pege Aladár
- Szakcsi Lakatos Béla
- Babos Gyula
[szerkesztés] Zenekarok
- Járóka Sándor és népi zenekara
- Száztagú cigányzenekar
[szerkesztés] Magyarnóta-énekesek
- Kovács Apollónia
- Bangó Margit
- Horvát Pista


Based on work by