Olmützi Ágoston
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ágoston (olmützi) (Olmütz, 1467 - Olmütz, 1513. november 3.) csehországi alkancellár, humanista.
[szerkesztés] Élete
Családi neve állítólag Kasenbrot volt. Mint korának legtöbb humanistája, tanulmányait valószínűleg nagybátyjának, Stiborius Endre olmützi kanonoknak költségén ő is Itáliában, méghozzá 1492–95 közt Padovában végezte, ahol 1494-ben a kánonjogból és szabadművészetekből a doktori címet elnyerte. Ugyanazon évben lett olmützi kanonok, és ez év végén Velencében járt. 1497. április 26-án már Prágában, 1497 vége felé pedig Budán II. Ulászló udvaránál lett királyi tanácsos, ahol szabadidejét a tudománynak és a költészetnek szentelte. Mint prágai és boroszlói kanonoknak, olmützi és brünni prépostnak, és később Csehország alkancellárjának bőséges jövedelmei voltak; a budai tudós társasággal, Schlechta Jánossal, Neideck Györggyel, Balbus Jeromossal a legjobb barátságban élt; a külföldi humanistákkal, főképp Celtes Konráddal folytonos összeköttetésben volt. Nem tudni, mi okból hagyta el 1511 elején II. Ulászló szolgálatát.
[szerkesztés] Munkái
- Dialogus in defensionem poetices. (Velence, 1493.)
- Augustinus Moravus de modo epistolandi cum nonnullis epistolis quam pulcherrimis. (U. ott, 1495.)
- Catalogus episcoporum Olomucensium. (Bécs, 1511.; utoljára Olmützben 1813-ban.)
- Quatuor epistolae contra perfidiam Valdensium. (Lipcse, 1512.; Thurzó Szaniszló, olmützi püspök felszólítására írta).
Költeményei, melyek közt voltak epigrammák, eroticák és egy hazánk történetére vonatkozó epopoea, elvesztek; alig maradt ránk egyéb egy-két versecskéjénél.
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by