II. Napóleon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. Napóleon, Reichstadt hercege
II. Napóleon, Reichstadt hercege

Napoléon François Joseph Charles Bonaparte (1811. március 20. – 1832. július 22), Reichstadt hercege, rövid ideig a franciák második császára.

Őfelsége Napoléon François Joseph Charles Bonaparte, Róma királya, Franciaország császári hercege I. Napóleon császár és második felesége, Mária Lujza osztrák hercegnő gyermeke volt. Születésekor nyerte el a római királyi címet, amit atyja kreált a mindenkori trónörökös számára, ám valós uralmi pozíciót a megfelelő életkor elérése után sem jelentett volna.

Hároméves korában az I. Francia Császárság – melynek trónörököse volt – összeomlott, és Napóleon csecsemő fia javára mondott le. A gyermek egyébként 1814 áprilisa óta Chateau Blois-ban élt anyjával, és abban az évben tették meg Párma hercegévé. Trónra nem került, helyette a Bourbon XVIII. Lajos, a forradalom idején kivégzett XVI. Lajos öccse restaurálta a monarchiát. Az Elba szigetére száműzött I. Napóleon 1815-ben visszatért, ám a waterloo-i csatában végleg vereséget szenvedett, és ismét fia javára mondott le.

A képviselőház atyja lemondása (1815. június 22.) után azonnal elismerte uralkodónak a gyermeket, de a szövetségesek bevonulása Párizsba július 7-én megdöntötte II. Napóleon igencsak rövidke uralmát. A névleges uralkodásán túl egyébként csak a bonapartisták nevezték a későbbiekben uralkodói nevén, mindazonáltal a következő francia császár III. Napóleon néven lett császár.

1815 után II. Napóleon gyakorlatilag fogoly volt Ausztriában, azonban kiváló nevelésben részesítették. Jó tanuló volt, folyékonyan beszélt németül, franciául és olaszul, de a latin és ógörög nyelvekben is járatos volt. Az okos gyermek, majd fiatalember udvari körökben nagy népszerűségnek örvendett, és 1818-ban a pármai hercegi cím helyett kapta meg a Reichstadt hercegének címét. A politikától értelemszerűen távol tartották. Tuberkolózisban halt meg Schönbrunnban, Bécsben 1832. július 22-én. Hamvait 1940-ben Adolf Hitler ajándékaként Bécsből Párizsba szállították, és az Invalidusok templomában, atyja mellé temették el.

A bonapartisták a „L'Aiglon" (Sasfiók) névvel is illették. Edmond Rostand hasonló címmel drámát írt a II. Napóleon életéről. A szerb zeneszerző, Petar Stojanović operettet komponált „Napoleon II: Herzog von Reichstadt" (II. Napóleon, Reichstadt hercege) címmel, amit az 1920-as években az osztrák fővárosban mutattak be.