Milánó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Milánó (olaszul Milano, németül Mailand) Észak-Olaszország legnagyobb városa. Lakosainak száma meghaladja a 1,3 millió főt. A vonzáskörzetet is beleszámítva már több mint 4 millió a lakosok száma. Lombardia székhelye, amely az ország legnépesebb régiója, amelyet Olaszország gazdasági fővárosa illetve a divat fellegvára ként is emlegetnek.
[szerkesztés] Történelme
A római birodalom utolsó másfél századában a császárok székhelye, a katolicizmus egyik fellegvára, Szent Ambrus püspök működésének színtere. A népvándorlás idején Attila hadai is elérik. A 10. században a lombardiai városszövetség központja, a Hohenstaufok ellen küzd, de Barbarossa Frigyes földig romboltatja. A középkori virágzás, béke a Visconti hercegek uralma alatt jött el Milánó számára. A 15. században a Sforzák uralkodnak felette, a reneszánsz korát éli. 1500 körül a franciák és osztrákok háborúznak érte, majd spanyol uralom alá kerül. A 19. század elején elérik a napóleoni háborúk, rövid ideig olasz főváros, majd ismét osztrákok veszik hatalmukba. A 19. század végén az egyesült Olaszország részévé válik.



Based on work by