Etelköz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etelköz, történeti-földrajzi fogalom, amelyet az Árpád népe által, a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak. Az elnevezés egyetlen forráson, Bíborbanszületett Konstantin A Birodalom kormányzása című művén alapul (Aτελκoυζoυ, Aτελ και Oυζoυ..[1], ejtsd: Atelkuzu, Atelkeuzu). Az hogy pontosan melyik földrajzi helyet jelöli, a magyar őstörténet-kutatás máig megoldatlan, sarkalatos problémája.

A császár művének 38. fejezetében a következőt írja:

A besenyők földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Barukh, a második a Kubu, a harmadik a Trullosz, a negyedik a Brutosz, az ötödik a Szeretosz.

A 40. fejezetben:

Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint Etelnek és Kuzunak neveztetik, és ott most a besenyők laknak.” (Vári Rezső 19. század végi fordítása)

Az így meghatározott földrajzi helyet Budai Ésaiás 1811-ből származó átírása nyomán nevezik a magyar történészek Etelköznek és a feltételezések szerint az elnevezés a Don folyót vagy általában folyóvizet jelentő ótörök eredetű etel és a magyar -köz szó összetételével keletkezett. (A Volga ótörök neve is Etil volt, a kazárok Volga-menti fővárosát pedig Itilnek nevezték.) A császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyónevet ad meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett. Az öt folyót általában a következőkkel azonosítják: Dnyeper (Barukh), Bug (Kubu), Dnyeszter (Trullosz), Prut (Brutosz) és Szeret (Szeretosz).[2]

Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a honfoglalás előtt. Itt folytak le olyan fontos események, mint például a vérszerződés, vagy egyes vélemények szerint a kavarok – a szakirodalomban sokszor helytelenül kabaroknak nevezett kazár népcsoport – csatlakozása. Etelköz fontos a magyar-szláv érintkezés kezdetének meghatározásában is. A kutatásnak tehát ki kellett terjednie arra is, hogy Árpád népe mikor költözött át Levédiából Etelközbe. Mivel a történész császár művében semmiféle támpontot nem nyújt egy időrend felállítására, ebben a kérdésben talán még nagyobb a bizonytalanság, mint a földrajzi hely meghatározásában.

A korszak meghatározó kutatói között Etelköz földrajzi helyével és Etelköz elfoglalásának idejével kapcsolatban a következő vélemények fordultak elő:

Etelköz földrajzi elhelyezkedése Etelköz elfoglalásának ideje
Vámbéry Ármin (1895) a Volga és a Dnyeper között
Hóman Bálint (1908) a Dnyeper és a Duna között
Bartha Antal (1968) az Al-Duna és a Dnyeper között 820
Győrffy György (1996) a Dnyepertől nyugatra 860
Róna-Tas András (1996) a Duna és a Dnyeper között 670

[szerkesztés] Felhasznált források

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Egyes elméletek szerint a név az úzok népnevet takarja: Aτελ = folyó, και = és, mellé, Oυζoυ = úzok. Lásd: Kánnai Zoltán: Besenyők és úzok
  2. Honnan jöttünk Etelközből?
Más nyelveken