Lettország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lettország (hivatalos nevén: Lett Köztársaság): független állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.
2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, amely 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta.
|
|||||
| mottó : nincs | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | lett | ||||
| Főváros | Riga | ||||
| Elnök | Vaira Vīķe-Freiberga | ||||
| Miniszterelnök | Aigars Kalvītis | ||||
| Terület - teljes - % víz |
121. 64 589 km² 1,5% |
||||
| Népesség - teljes (2001) - Népsűrűség |
137. 2 385 231 37/km² |
||||
| Függetlenség -kikiáltása -elismerése |
Az Orosz Birodalomtól 1918. november 18. 1920. augusztus 11. |
||||
| Pénznem | Lat (LVL) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Nemzeti himnusz | Dievs, Sveti Latviju | ||||
| TLD | .lv | ||||
| Hívószám | +371 |
||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Szócikk: Lettország történelme
A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen irányú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a bevonulás megindoklására. Kārlis Ulmanis miniszterelnök, a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállták meg és a Szovjetunió hivatalosan augusztus 5-én annektálta.
Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett.
[szerkesztés] Államszervezet
[szerkesztés] Törvényhozás
- A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve.
- A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
[szerkesztés] Az elnök
- Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja.
- Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt.
- Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).
[szerkesztés] A kormány
- A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.
[szerkesztés] Közigazgatási beosztás
Szócikk: Lettország járásai
Lettország közigazgatásilag 26 járásra (rajons) és 7 járási jogú városra van felosztva.
|
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3 000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).
A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.
[szerkesztés] Vízrajza
- Legfontosabb folyója a Daugava.
[szerkesztés] Éghajlata
Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Gazdaság
Szócikk: Lettország gazdasága
Lettország gazdasága túlélte az 1998-as orosz gazdasági válságot, köszönhetően a kormányzati megszorító intézkedéseknek és az export EU felé történő átcsoportosításának, amelyek csökkentették az ország függését Oroszországtól. A cégek, bankok, ingatlanok nagy része privatizált. Lettország 1999 óta a WTO tagja, 2004 májusában pedig az Európai Unióba is belépett. A magas költségvetési hiány továbbra is aggodalomra ad okot.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: 2 290 000 fő (2003)
- Népsűrűség: 35, 5 fő/km2
- Népességnövekedés: -0,77%
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Lettország legnagyobb települései: Daugavpils, Liepaja, Jelgava, Jurmala, Ventspils
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A népesség kevesebb mint 60 százaléka lett nemzetiségű. Körülbelül 30 százalék az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10 százalékot.
Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.
Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, a lutheránusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: lásd még: Lett irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Ünnepnapok
| Dátum | Magyar név | Lett név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1 | Újév | Jaunais Gads | |
| Húsvét előtti péntek | Nagypéntek | Liela Piektdiena | dátum változó |
| Március/Április | Húsvét vasárnap | Lieldienas | dátum változó |
| Húsvét vasárnapját követő nap | Húsvét hétfő | 2. Lieldienas | dátum változó |
| Május 1 | Munka ünnepe | Darba svetki | Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának napja szintén május elsejére esett, ezért ugyanezen a napon ünneplik. |
| Június 23 | Szentivánéj | Ligo Diena |   |
| Június 24 | Nyárközép (Szent Iván napja) | Jani |   |
| November 18 | A függetlenség napja | Neatkaribas diena | Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja |
| December 25 | Karácsony | Ziemassvetki |   |
| December 26 | Karácsony | 2. Ziemassvetki | |
| December 31 | Szilveszter | Vecais Gads |   |
[szerkesztés] Egyéb témák
- Lettország városai
- Lettország távközlése
- Lettország közlekedése
- Lettország hadserege
- Lettország külkapcsolatai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Lett Intézet - hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz - az anyagtól függően)
- A lett Miniszteri Kabinet honlapja
- A lett elnöki hivatal honlapja
- A parlament (Saeima) honlapja
- Welcome to Latvia - lett linkek gyűjteménye
- Fotók lett városokról
- LatviansOnline - népszerű lett online közösség
- TV.lv - lett tévéműsorok online megtekintése
| Lettország tájegységei |
| Sēlija | Kurzeme | Latgale | Vidzeme | Zemgale |
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |



Based on work by