Magyarbőd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Magyarbőd (1899-ig Bőd, szlovákul Bidovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 1150 lakosából 1088 szlovák és 43 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 14 km-re keletre az Olsva bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A honfoglalás után magyar törzsfői szállásterület lehetett. 1273-ban Beud néven említik először. Neve az ősi magyar bő (= törzsfő) főnévből származik. A szinyei Pető család birtoka volt. 1397-ben Zsigmond király híveinek Perényi Jánosnak és Miklósnak adta. 1427-ben 30 portát számláltak a faluban, ami mintegy 150 lakost jelenthetett. 1553-ban hét porta volt a településen Bői Mihály tulajdonában. 1598-ban Homonna György birtoka 22 házzal. 1715-ben 8 gazdaház és 6 zsellérház állt itt. 1851-ben 501 magyar lakosának többsége kálvinista vallású volt. 1910-ben 672, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
[szerkesztés] Kultúra
Mára Magyarbődön már csak 43 magyar maradt (2001-es népszámlálás), népdalainak és a jellegzetes magyarbődi táncnak köszönhetően azonban a falu neve ismerten cseng a magyar népdal és néptánc kedvelők fülében az egész Kárpát-medencében. A magyarbődi tánc a csárdás egyik válfaja. Lépései kemények, sokkal határozottabbak, mint a sztereotíp csárdás tánc esetében.


Based on work by