Vita:Veszprém
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezeket berakom ide, mert már nem férnek a cikkbe, de majd ha lesz több szöveg vagy külön cikk pl. az egyetemről, akkor berakom majd, ahova lehet. Alensha 2005. április 6., 17:56 (CEST)
Örülök, hogy ilyen jól megoldottad.üsdvMesüge 2005. április 6., 18:12 (CEST)
Nagyon szép képek egyébként, köszi, hogy feltöltötted őket. Alensha 2005. április 6., 18:15 (CEST)
- de olyan jó lenne, ha a fájlnév utalna Veszprémre... előbb-utóbb elveszünk a „muzeum.jpg”-k között :( Váradi Zsolt 2005. április 7., 08:08 (CEST)
Valamelyik külföldi juzör meghallgatta a kívánságodat, és "Veszprém - <eredetifilenev>" néven feltöltötte őket a commonsba. :-) --Csobankai Aladar 2005. július 6., 04:16 (CEST)
[szerkesztés] forgalom
„A kicsi Szabadság tér forgalma az 1970-es évek végére országosan a harmadik helyet „érte el” (a budapesti Nyugati tér és a miskolci belvárosi kereszteződés után).” – jé, erről nem is hallottam eddig... ezt tényleg mérik így országosan? Miskolc belvárosában melyik kereszteződés volt ez, a Villanyrendőr? Alensha (írjá má • műveim) 2006. május 22., 17:33 (CEST)
Ezt egy '80-as években kiadott veszprémi útikönyvben olvastam. Csak annyit ír, hogy "miskolci belvárosi kereszteződés", nem részletezi, hogy melyikről van szó. Egyébként valószínű, hogy a "forgalmat" nem az áthaladó autók számával mérik (azért azt nem hiszem, hogy a Szabadság téren majdnem annyi autó ment volna "csak úgy" keresztül, mint Pesten a Nyugatinál), hanem talán az áthaladó autók száma osztva a tér méretével, vagy valami ilyesmi... ND 2006. május 25., 10:19 (CEST)
A Szabadság tér egyébként az, amit itt jobbra látsz, a húszemeletes "lábánál" :-)) ND 2006. május 25., 10:20 (CEST)
[szerkesztés] Az a bizonyos öt hegy, amire Veszprém épült
A különböző források (ld. őket a szócikk végén, az "Irodalom" alfejezetben) mást és mást írnak, de az öt hegy közül négyben szinte mind megegyeznek: ezek a Várhegy, a Temetőhegy, a Jeruzsálemhegy és a Cserhát. Ötödikként én a szócikkbe a Kálvária-hegyet írtam, ami vitatható, más helyeken láttam már a Benedek-hegyet, a Gulya-dombot, sőt a Piac-dombot is (ez a mai Óváros tér dombja). Ugyanakkor a Benedek-hegyet és a Gulya-dombot szívem szerint azért zárnám ki, mert ezeken sem a középkorban, sem az újkorban nem volt település (ma sincs), szóval nem lehet azt mondani, hogy a város ezek valamelyikére "épült volna". (Igaz, a Benedek-hegyen volt egy török kori temető, ami középkori előzményekre megy vissza.)
Mások még azt is vitatják, hogy egyáltalán öt dombról van szó: láttam már olyat is, hogy hetet (ld. néhány más Wikipédia Veszprém-cikkjét), sőt négyet (!) említenek. Én ebből az összevisszaságból nem azt szűrtem le, hogy a források többsége hibás, vagy hogy egy csomó veszprémi (köztük könnyen lehet, hogy én is) szégyenszemre rosszul tudja a város hegyeinek nevét, hanem hogy egész egyszerűen olyan helyi legendáról van szó, ami több változatban maradt fenn. Megfontolandó, hogy a szócikknek is inkább ezt a tényt kéne rögzíteni a sok különböző változat egyike helyett. Ezen még gondolkodom a jövőben, egyelőre annyit tettem, hogy visszajavítottam a Benedek-hegyet Cserhátra: utóbbi biztos, hogy az öt hegy egyike, előbbi viszont maximum lehetséges.
Egzakt módon egyébként nem lehet megállapítani a város hegyeinek számát, mivel az említettek közül csak kettő valódi hegy: a Várhegy és a Kálvária-domb. A többi csak a Séd völgyéből látszik "hegynek", valójában a Veszprémi-fennsík részei. ND 2006. augusztus 17., 14:32 (CEST)
!!!!!Ebben majd én segíteni fogok !! Kis türelmet. Lényeg az, hogy Veszprém területe úgy alakult ki, hogy a Veszprémi Fennsíkba a Séd-folyó kanyargósan, végeredményben kanyonszerűen berágódott és a fennsíkot eldarabolta. Ezért tulajdonképpen a hegy-eknek nevezett magasabb felszínek nagyjából egymagasságúak, a Sédtől mintegy 30-40 m -re emelkednek ki.A középkori váraljatelepülések ezeket a magasabb felületeket ülték meg, s mindegyiknek megvolt a maga neve, ami aztán a történelem során folytonosan változott. Ezért nem könnyű manapság az eligazodás. A nevek még ma is változóban vannak, s ezen kívül nagyon sokan irkálnak Vszprémről, nem mindíg körültekintően. Majd szerzek egy topográfiai térképet és megpróbálhatunk kiigazodni. Néhány dolog azért biztos:
- a Benedek-hegy az egy önálló egyéniség, egy sziklaorom
- A vár-hegy szintén önálló felszíni képződmény
- Cserhát nagyjából szintén- felülete azonban nagyjából fennsík-szerű
- a Kálvária-domb szintén önálló valami (domb,hegy? a fene tudja.)
- Táborállás szintén egyéniség, ez nyúlik a Haszkovó lakótelepig
- Van Jeruzsálem-hegyünk is (Petőfi-városnak is hívják)
- Temető-hegy és Dózsavárosunk, Sintér-dombunk, stb., avölgyekről nem is beszélve
Egyébként ezekről írtam részben a Nyugati Séd-völgy kötetben, Korompay pedig térképet is közöl róluk. Úgy látszik, a témát pontosítani kell, anélkül badarság születhet, (mint olvasom, megpróbáltátok a Benedek-hegyet meg a Cserhátot egynek tekinteni. Ez nagy baki lenne. <kisstamas36kukacfreemail.hu>


Based on work by