Stájerország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Stájerország címere
Nagyít
Stájerország címere
Stájerország zászlaja
Nagyít
Stájerország zászlaja

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül Štajerska) Ausztria második legnagyobb területű (16 388 km²) tartománya. Határos Szlovéniával, Alsó-Ausztiával, Felső-Ausztriával, Salzburggal, Burgenlanddal és Karintiával. A tartomány népessége 1 183 303 (2001.), a székhelye Graz (Grác). Stájerország 3 nagyobb területből áll, ezek:

  • Felső-Stájerország (Obersteiermark) - (Liezen, Murau, Judenburg, Knittelfeld, Leoben, Bruck an der Mur and Mürzzuschlag kerületek)
  • Nyugat-Stájerország (Weststeiermark) - Voitsberg, Deutschlandsberg, Leibnitz kerületek
  • Kelet-Stájerország (Oststeiermark) - Weiz, Hartberg, Feldbach, Fürstenfeld és Radkersburg kerületek

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, melyet az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatoltak, ma Szlovénia része.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Közigazgatása

Stájerország
Nagyít
Stájerország

[szerkesztés] Kerületek

  • Bruck an der Mur
  • Deutschlandsberg
  • Feldbach
  • Fürstenfeld
  • Graz-Umgebung
  • Hartberg
  • Judenburg
  • Knittelfeld
  • Leibnitz
  • Leoben
  • Liezen mit den Politischen Exposituren Gröbming und Bad Aussee
  • Mürzzuschlag
  • Murau
  • Radkersburg
  • Voitsberg
  • Weiz

[szerkesztés] Földrajza

Domborzata:

Északon

  • Dachstein-csoport (2993 m)
  • Totes Gebirge
  • Hochschwab-csoport (hosszúra nyúlt hegy a Murától É-ra)
  • Kalkalpen

Középen

  • Alacsony-Tauern (2441 m)
  • Grázi-medence (mediterrán jelleg, szőlő, füge)

Folyói: 3 jelentős vízfolyása van

  • Enns
  • Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
  • Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] Politikai élet

[szerkesztés] Gazdaság

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a túristák paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír- , a dohány-, a szesz-, a sör- , és a szövőipar.