Kék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kék
 
Színkoordináták
Hexa-hármas #0000FF
RGB (r, g, b) (0, 0, 255)
CMYK (c, m, y, k) (100, 100, 0, 0)
HSV (h, s, v) (240°, 100%, 100%)

A hasonló nevű község a Kék (település) címszó alatt található.

A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.

A kék alapszín, kiegészítő színe a sárga.

A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.

A kék égbolt látványában a Rayleigh-szóródás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a nagyjából fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelem

  • a kékvérű kifejezés arisztokrata származást jelöl
  • a kékharisnya egy intellektuális, aktív irodalmi érdeklődésű személy
  • a kék szalag a balatoni vitorlásversenyek fődíja
  • a közlekedésben a kék villogó a rendőrség, tűzoltók és a mentők megkülönböztető jelzése
  • a kék kereszt (a vöröskereszt mintájára) az állatorvosok szimbóluma
  • anatómiai ábrákon a kék a véna színe, szemben az artéria pirosával
  • a meteorológiában többnyire alacsony légnyomást vagy alacsony hőmérsékletet jelöl
  • a kék az angolban gyakran a szomorúság jelzője (ld. Kék rapszódia alább)
  • Magyarország legmagasabban fekvő pontja a Kékes
  • Magyarországot átszelő, egybefüggő turistaút az Országos Kék túraút. Nevét a kék turistajelzésről kapta.
  • a budapesti közlekedésben a kék a buszok, ill. a hármas metróvonal színjelzése
  • a világhálón a kék hagyományosan a (még nem látogatott) hiperhivatkozások színe

A zenében:

A festészetben:

  • Pablo Picasso kék korszaka 1901-től 1904-ig tartott.
  • Szűz Mária az ábrázolásokon szinte mindig kék palástot visel.

[szerkesztés] Kék festékek

  • Indigó: eredetileg Indiából származó növényi festék, a festékanyagot a festő-csülleng (Isatis tinctoria) nevű növényből nyerték ki, és a szállításhoz préselt indigótömböket őrlőmozsarakban, vasgolyó segítségével törték porrá. Jelenleg harmincnál több eljárást ismerünk az indigó mesterséges előállítására.
  • Azúr: alapja az igen kemény azurit, ez a rézben gazdag kőzet, mely Európa számtalan országában előfordult. Víz felvételével megzöldül, ezért van egyes régi freskókon zöld színű égbolt.
  • Ultramarin: régebben az Afganisztánból származó lapis lazuli köveket őrölték meg a festékhez, ára az aranyéval vetekedett, ma már szintetikusan állítják elő.
  • Kobaltkék (Thénard-kék): nagyon tartós kék festék, kobalt-aluminát, CoAl2O4.
  • Berlini kék, párizsi kék: egy vas-cián vegyület (ferro-ferri-cianát), Fe4[Fe(CN)6]3.
  • Ftalocianin: a modren festékiparban a legáltalánosabban használt színezőanyag.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még