Komárom vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Komárom vármegye (1910)
Komárom vármegye címere
Székhely Komárom
Terület 2944,07 km²
Népesség 159504
Nemzetiségek
Komárom vármegye térképe

Komárom vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

[szerkesztés] Földrajza

Komárom vármegye (lásd a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részében, a Duna folyam mindkét partján, mely a vármegyét kettévágja. Északon Pozsony, Nyitra és Bars, keleten Esztergom, délen Fejér és Veszprém, nyugaton Győr vármegye határolja. Területe 2944,07km2. A vármegyének négy járása van:

A vármegye legnagyobb része lapályos, csak keleti és déli részében emelkednek magasabb hegyek. A Duna két partján elterülő lapály a kis magyar alföldhöz tartozik s átlag 106-120 méter tengerfeletti magassággú. Magában foglalja a Csallóköz keleti részét, mely a Nyitra mellékével együtt nagyrészt mocsaras, árvizeknek kitett mélyföld. Déli részében hullámos dombvidékbe megy át, mely a Vértes-hegység felé lassankint magasabbra emelkedik. Maga a Vértes-hegység a vármegye Déli határán emelkedik s legnagyobb magassága (Körtvélyes-tető) 481méter. Ezen nagyobbára erdős és több várrommal (Vitány, Gesztes, Gerencsér, Szt.-Kereszt) ékített hegységtől az Által-ér völgye által elválasztva a Tatai hegysor alacsonyabb dombvidéke (270méter) terül el, míg az Által-értől Keletre, a Vértestől a gallai és szári völgyelés által elválasztva a Gerecse-hegység emelkedik. Ezen, amannál tömegesebb s magasabb hegység kőbányái által vált ismeretessé; legmagasabb csúcsa a Gerecse (633méter), a vármegye határának közvetlen közelében, de már Esztergom vármegye területén van. A Duna bal partján emelkedő dombvidék a 287méter magasságot nem haladja meg. A vármegye talaja nagyobbára lősz, alluviális völgytalajjal váltakozva, egészben véve termékeny, de a Csallóköz nagy része, úgyszintén a Nyitra és Zsitva mellékei nagyrészt mocsarasak.

Folyóvizekben Komárom vármegye gazdag; a Duna Ny-K-i irányában mintegy 60km hosszúságban hasítja a vármegyét; Komáromnál magába veszi az érsekújvári vagy Kis-Dunát, mely Gútától kezdve, ahol a Vág ömlik belé, a Vág-Duna nevét viseli. Közvetlenül Komárom városa fölött ömlik belé a mocsaras mellékű, kanyargós Nyitra-folyó, ez ismét a Zsitvát veszi magába, melynek egy ága azonban közvetlenül a Dunába ömlik. Jobb felől a Duna csak kisebb vizeket (Concó, Által-ér) vesz magába, azonban nagyobb számmal vannak ott tavak, köztük a tatai Öreg-tó (melynek fenekén meleg források fakadnak), a Kerek-tó (Mocsa mellett), az Asszony-tó s a Major-tó (Nagy-Igmánd mellett). Mocsarak leginkább a Vág-Duna, Nyitra és Zsitva mentén vannak.

[szerkesztés] Lakói

Lakosságának száma 1870-ben 141372 volt, jelenleg (1891) 159504 lélek (ezenkívül 4812 katona, nagyobbára Komárom városában); a szaporulat az utolsó évtizedben csak 5,5% volt. Egy km2-re jelenleg 54 lakos esik s így Komárom vármegye a közép sűrűségű vármegyék közé tartozik. A lakosok legnagyobb része, úgy mint 137330 lélek (86,1%) magyar, ezenkívül van 11672 német, 9791 tót s kevés egyéb; a magyarság tízévi szaporulata 9379 lélek, vagyis 7,3%. A magyarul beszélők összes száma 147089. Hitfelekezet szerint van a lakosok közt 100882 római katolikus. (63,2%), 4840 ág. ev., 46,269 helv. (29,0%) és 7457 izraelita.

Foglalkozását tekintve a népesség ekként oszlik meg: értelmiség 1143, őstermelés 35762, bányászat 395, ipar 8998, kereskedelem 1901, hitel 41, közlekedés 753, járadékból élő 1495, napszámos 16613, házi cseléd 4159, háztartásban 28838, egyéb foglalkozású 594, foglalkozás nélküli 14 éven alul 53364, 14 éven felül 4970, letartóztatott 185. A vármegye ipara nem jelentékeny; nevezetesebb iparvállalatai az ácsi cukorgyár, az ászári keményítő- és szörpgyár, a füzitői dextrin-, burgonya- és búzakeményítő-gyár, az új-szőnyi fűrészgyárak, továbbá 12 gőzmalom és több téglagyár (a legjelentékenyebb Tatán). A kereskedelem főcikkei gabonaneműek, bor, fa és elő állatok; központja Komárom, Új-Szőny (ma dél Komárom (hu) és Tata. A vármegye területén 5 takarékpénztár és 8 szövetkezet áll fenn.


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Más nyelveken