Enmerkar és Enszuhkesdaanna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Enmerkar és Enszuhkesdaanna, a Kr. e. III. évezred második felében keletkezett sumer eposz Enmerkar uruki király (Kb. Kr. e. XXVIII. század) tetteiről. Ugyanazt a témát dolgozza fel, mint az Enmerkar versengése Aratta urával című eposz, de egészen más hagyományanyagot vesz alapul. Aratta királya, Enszuhkesdaanna (más olvasat szerint: Enszukus-szir-anna) felszólítja Uruk királyát: hódoljon meg, és engedje Arattába átköltözni Innin istennőt. A követelést Enmerkar elutasítja, sőt ő szólítja fel megadásra Aratta urát. Enszuhkesdaanna – noha a vének a meghódolást tanácsolják – varázslójának biztatására a harc mellett dönt. A varázsló Urukba megy, és Niszaba földjén elapasztja a tehenek és kecskék tejét. Végül Niszaba két pásztora, ikertestvérek harcba szállnak a varázslóval, és – miután ötször összecsapnak – megölik, és hulláját a folyóba dobják. Amikor ezt Enszuhkesdaanna megtudja, meghódol Emmerkar előtt.
Az eposz mesei alapokra épül, egyetlen mozzanata sem utal valós történelmi háttérre. Hasonló eposzok még a Lugalbanda és Enmerkar, valamint a Lugalbanda a Hegység homályában. Az eposzt feltehetőleg a Kr. e. II. évezred elején foglalták írásba.


Based on work by