User:Bartha Mariann/Fekete harisnyák

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Síugró Világkupa végeredménye a 2004-2005-ös szezonban:

A szezon Janne Ahonen fölényével kezdődött: az első 4 versenyt ő nyerte, majd Harrachovban Adam Malysz diadalmaskosott, Ahonen második lett, de a második harrachovi versenyen is ő győzött. Ekkor csak Malysz volt belátható távolságon belül hozzá képest. Engelbergben is a finn nyert, ekkor lehetett először felfigyelni Jakub Jandara, aki egyszer második, egyszer 3. lett.

December 29-én kezdődött a legrangosabb különverseny, a négysáncverseny, ahol a 2003-2004-es szezonban Sigurd Pettersen nyert. Ahonen tíz ponttal megverte Thomas Morgensternt Obertsdorfban, majd 6 ponttal Garmisch-Partenkirchenben (január 1.). Január 3-án Malysz lett a második, majd január 5-én Ahonen másodszor is második lett a bischofshofeni versenyen az osztrák Martin Höllwarth győzött 277 ponttal, 6 pont előnnyel a finn előtt, aki ezidáig 12 versenyből 10-et nyert, és kettőn lett második, így 1160 ponttal volt első. A második helyre ekkor Malysz, Janda és Morgenstern volt a legesélyesebb. A finnek 2002-es olimpiai ezüstérmese, Matti Hautamaeki is nagyon közepesen kezdett, Veli-Matti Lindström, a tavalyi 14. pedig 8 ponttal állt 12 verseny után. (Nem is lett neki több.) A norvégok a pocsék szezonkezdet után próbáltak magukra találni: Roar Ljökelsöy, a tavalyi második most a 6. helyen állt. A 2003-2004-es összetett Világkupa harmadik helyezettje, Bjoern Einar Romoeren pedig csak egy 29. és egy 32. helyet szerzett a négysáncverseny első két állomásán; a következő kettőre nem bírta magát kvalifikálni.

Január 8-án jött a willingeni csapatverseny: a németek mintegy 15 ponttal verték meg Finnországot, Georg Spaeth 137 méteres ugrása volt aznap a legnagyobb. Meglepetésre az oroszok negyedikek lettek; a norvégok gyalázatos teljesítménnyel, 322 ponttal a 9. helyen zártak: Ljökelsöy az egész nap legrosszabb ugrására (75 méter) összesen 11 pontot kapott.

Január 9-én, a willingeni egyéni versenyben Ahonen talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta: az első kör után csak 6. volt, de Ito Daiki előnye akkora volt, hogy csak egy 150 méter körüli ugrással lehetett beérni. Ahonen 155 és fél métert ugrott, amivel első lett és megdöntötte a sáncrekordot (143 métert).

A Bad Mitterndorf-i versenyen, az óriássáncon Ahonen nem indult. Andreas Widhölzl és Adam Malysz nyertek. Risto Jussilainen, a 2002-es olimpikon először volt dobogós az idényben. Január 22-én Neustadtban Ahonen nyert, majd a következő napon csak 7. lett! Zakopaneben Adam Malysz győzött kétszer, így 1004 ponttal ő volt a második.

A februári világbajnokság előtti versenyeken már nem indult mindenki. Szapporoban, február 5-én, kriminális körülmények között egy sorozat után hirdettek győztest: Funaki Kazujosi nyert, egy vitatható bírói döntésnek köszönhetően. (Három ugró újra ugorhatott a verseny végén a szélviszonyok miatt, de tulajdonképpen mindenki rémes szélviszonyok között ugrott. Funaki 82 méter helyett 135-öt ugrott és első lett; de a debütáló Kimmo Yliriesto is 7. lett és csaknem 40 métert javított.) A második versenynapon Ljökelsöy 30 ponttal előzte meg Jussilainent és csaknem 50-nel a harmadik helyezett Thomas Morgensternt. Február 13-án Torinoban Hautamaeki hatalmas fölénnyel nyert, így ismét az első tízben volt.

Helyezés Név Ország Pontszám
1 Janne Ahonen Finnország 1715
2 Roar Ljøkelsøy Norvégia 1440
3 Matti Hautamäki Finnország 1275
4 Adam Małysz Lengyelország 1201
5 Martin Höllwarth Austria 1179
6 Jakub Janda Czechy 1164
7 Thomas Morgenstern Austria 1138
8 Andreas Widhölzl Austria 999
9 Michael Uhrmann Niemcy 804
10 Lars Bystøl Norwegia 613
11 Georg Späth Niemcy 559
12 Risto Jussilainen Finlandia 526
13 Daiki Ito Japonia 511
14 Bjørn Einar Romøren Norwegia 467
15 Jernej Damjan Słowenia 451
16 Noriaki Kasai Japonia 416
17 Andreas Küttel Szwajcaria 395
18 Wolfgang Loitzl Austria 350
19 Rok Benkovič Słowenia 335
20 Sigurd Pettersen Norwegia 314
21 Henning Stensrud Norwegia 275
22 Michael Neumayer Niemcy 259
23 Simon Ammann Szwajcaria 243
24 Alexander Herr Niemcy 233
25 Tommy Ingebrigtsen Norwegia 224
26 Michael Moellinger Szwajcaria 205
27 Stephan Hocke Niemcy 183
28 Daniel Forfang Norwegia 178
29 Dmitrij Wasiliew Rosja 163
30 Kazuyoshi Funaki Japonia 133
31 Florian Liegl Austria 129
32 Jörg Ritzerfeld Niemcy 109
33 Tami Kiuru Finlandia 108
34 Primož Peterka Słowenia 104
35 Hideharu Miyahira Japonia 97
36 Andreas Goldberger Austria 94
37 Martin Schmitt Niemcy 90
38 Robert Mateja Polska 87
39 Jure Bogataj Słowenia 85
40 Andreas Kofler Austria 82
41 Morten Solem Norwegia 80
42 Akira Higashi Japonia 77
43 Peter Žonta Słowenia 74
44 Jan Matura Czechy 66
45 Robert Kranjec Słowenia 65
46 Maximilian Mechler Niemcy 62
47 Jussi Hautamäki Finlandia 61
48 Martin Koch Austria 60
49 Takanobu Okabe Japonia 57
50 Ferdinand Bader Niemcy 48
51 Kimmo Yliriesto Finlandia 45
52 Balthasar Schneider Austria 43
53 Kamil Stoch Polska 36
54 Anders Bardal Norwegia 28
55 Christian Bruder Niemcy 25
56 Janne Happonen Finlandia 23
56 Denis Korniłow Rosja 23
58 Nicolas Dessum Francja 22
58 Kalle Keituri Finlandia 22
58 Hiroki Yamada Japonia 22
61 Dmitrij Ipatow Rosja 21
62 Ildar Fatkulin Rosja 20
63 Tsuyoshi Ichinohe Japonia 19
64 Antonin Hajek Czechy 17
64 Stefan Kaiser Austria 17
64 Akseli Kokkonen Finlandia 17
67 Emmanuel Chedal Francja 15
67 Clint Jones USA 15
69 Yusuke Kaneko Japonia 14
70 Fumihisa Yumoto Japonia 12
70 Radik Żaparow Kazachstan 12
72 Stefano Chiapolino Włochy 11
72 Bine Zupan Słowenia 11
74 Reinhard Schwarzenberger Austria 10
75 Heung Chul Choi Korea Południowa 9
75 Jan Mazoch Czechy 9
77 Veli-Matti Lindström Finlandia 8
77 Kazuya Yoshioka Japonia 8
79 Joonas Ikonen Finlandia 6
80 Jon Aaraas Norwegia 5
80 Pekka Salminen Finlandia 5
82 Kai Bracht Niemcy 4
82 Johan Erikson Szwecja 4
82 Yukio Sakano Japonia 4
85 Marcin Bachleda Polska 3
85 Krystian Długopolski Polska 3
85 Hyun Ki Kim Korea Południowa 3
88 Maksim Anisimow Białoruś 2
88 Jaan Jüris Estonia 2
88 Primož Pikl Słowenia 2
91 Alan Alborn USA 1
91 Iwan Karaułow Kazachstan 1
91 Roland Mueller Austria 1
91 Stefan Pieper Niemcy 1