Apollo–11

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.

Apollo–11
Küldetés jelvény
Küldetés statisztika
Küldetés neve: Apollo–11
Név: parancsnoki modul:
Columbia
holdkomp:
Eagle
Személyzet
Száma:
3 fő
Indulás: Július 16, 1969
13:32:00 UTC
Kennedy Űrközpont
LC 39A
Holdkomp
leszállás:
Július 20, 1969
20:17:40 UTC
Holdséta
hossza:
2 h 31 min 40 s
Holdon tartózkodás
ideje:
21 h 36 min 20 s
Holdminta
tömeg:
21.55 kg (46 lb)
Visszaérkezés: Július 24, 1969
16:50:35 UTC
13° 19' N — 169° 9' W
Idő
Hold körüli pályán:
59 h 30 min 25.79 s
Tömeg: (Lásd küldetés
parameterek
)
Legénység fényképe
 (L-R: Armstrong, Collins, and Aldrin)

Balról-jobbra: Armstrong, Collins, és Aldrin
Apollo–11 személyzete

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Személyzet

(2) Sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.

[szerkesztés] Küldetés paraméterek

  • Tömeg:
    • Teljes tömeg: 2,923,387 kg (5,022,674 lb)
    • Hasznos teher: 46,678 kg szállító kapszulával 139,369 lb (63,217 kg)
      • Apollo parancsnoki modul (CSM) tömeg: 30,320 kg (63,793 lb), 5960 kg (12,250 lb)+ 24,360 kg (51,243 lb)
      • Holdkomp tömege: 16,448 kg
  • Föld megkerülése: másfélszer útban a Hold felé.
  • Földközel: 190.6 km
  • Földtávol: 192.1 km
  • Pályahajlás: 32.521°
  • Keringési idő: 88.18 min
  • Hold megkerülése: 30
  • Holdközel: 113.4 km
  • Holdtávol: 312.1 km
  • Pályahajlás: 1.2°
  • Keringési idő: 2.15 óra
  • Holdi leszállóhely: Mare Tranquilitatis (Nyugalom Tengere)



[szerkesztés] Parancsnoki egység és holdkomp dokkolása

[szerkesztés] Holdséta

  • Armstrong - EVA
    • Kiszállás: 02:51:16 UTC
    • Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
  • Aldrin - EVA
    • Kiszállás: 03:11:57 UTC
    • Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC
    • Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC
  • Beszállás: 05:11:13 UTC
    • Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc


[szerkesztés] Küldetés

Az Apollo–11 fellövése.
Nagyít
Az Apollo–11 fellövése.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok) Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére (európai, ázsiai és afrikai idő szerint csak július 21-én.) A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle leválása után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”.

„Houston, a Sas leszállt” - mondta Armstrong

[szerkesztés] A holdmunka

Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)
Nagyít
Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)

6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott volna el Armstrong híres mondata:

„Egyetlen kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”

Armstrong izgatottságában az alábbi mondatot mondta: „Egy kis lépés embernek”.

A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzetet gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:

„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

A fényképezkedés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkoztak Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták egyszercsak az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New York-ban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

[szerkesztés] További célok

A NASA további 9 holdutazást tervezett, az újabb célok: állandó bázis a Holdon és a Mars meghódítása voltak. Az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így ezek a tervek nem valósulhattak meg. A Saturn-5 hordozórakéták és a holdkompok egy részét a mai napig nem használták fel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

[szerkesztés] Külföldi oldalak


Apollo-program Apollo jelvény
Előző küldetés: Apollo–10 Következő küldetés: Apollo–12