Úttörőmozgalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az úttörő egy ifjúsági mozgalom tagja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Magyarországon

A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946-ban. 1946 és 1948 között a kommunisták nagy számban beépültek a cserkészek közé, előkészítve azok 1948-as beolvasztását az úttörőmozgalomba. A létező szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek.

[szerkesztés] Tagjai

  • Kisdobos, az általános iskola 2.-4. osztályos tanulói
  • Úttörő, az általános iskola 5.-8. osztályos tanulói

[szerkesztés] A kisdobosok 6 pontja

  1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
  2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
  3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
  4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
  5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
  6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

[szerkesztés] Az úttörők 12 pontja

  1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
  2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
  3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
  4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
  5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
  6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
  7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
  8. Az úttörő igaz hű barát.
  9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
  10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
  11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
  12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúság Szövetség tagságára.

Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. A 9. pont kezdetben így szólt: „Az úttörő mindig bátor és önfegyelmezett.” A 2. pont először így hangzott: „Az úttörő szereti hazáját, népét, és harcol érte.”, később a „harcol” kifejezést a „küzd és dolgozik”-ra cserélték. 1948-ban, a cserkészek beolvasztásának évében került bele „Az úttörő jól tanul.” betoldás, kiemelve, hogy a cserkészek iskolán kívüli szerveződését ők a tanintézményekhez kötötték. 1954-ben ezt tovább bővítették, a tanulás és a munka célját abban megjelölve, hogy az úttörő „méltó tagja” lehessen az 1950-ben alapított DISZ-nek (a KISZ elődjének). 1957-ben Kádárék mind a 12 pontot átírták, az úttörő a „haza” helyett „a Magyar Népköztársaság hű gyermeké”-vé vált, aki „önként szolgálja a közösséget” és „mindig igazat mond”. 1975-től újra fontosnak tartották kiemelni, hogy az úttörőség fontos kelléke a „jó tanulás” és „a szocialista társadalom értékeinek gyarapítása és védelme”. 1986-ban vette föl a 12 pont ez egyes szám első személyű esküformát, a Magyar Népköztársaság helyett pedig „a szeretni való hazá”-t írtak.

[szerkesztés] Egységei

  • őrs - 6-12 fő alkotja
  • raj - 2-4 őrs alkotja
  • csapat - általában az összes raj az iskolában

[szerkesztés] A rendszerváltozás után

A rendszerváltással együtt korosztályi monopolhelyzete megszűnt, csökkent a fontossága; az újraalakult cserkészmozgalom háttérbe szorította.


[szerkesztés] Külső hivatkozások