Magyarország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Nemzeti mottó: nincs | |
| Himnusz: Kölcsey Ferenc: Himnusz | |
| Főváros | Budapest |
| Államforma | parlamentáris köztársaság |
| - Köztársasági elnök | Sólyom László |
| - Miniszterelnök | Gyurcsány Ferenc |
| Hivatalos nyelv(ek) | magyar |
| Államalapítás | 1000. december |
| Csatlakozás az EU-hoz | 2004. május 1. |
| Terület | |
| - Összes | 93 030 km² (109.) |
| - Víz (%) | 0,74 |
| Népesség | |
| - 2006. júliusi becslés | 10 069 000 (79.) |
| - 2001-es népszámlálás | 10 198 315 |
| - Népsűrűség | 108 fő/km² |
| GDP | 2005 |
| - Összes | 109 483 millió dollár (46.) PPP: 162 289 millió dollár |
| - Egy főre jutó | 11 218 dollár (40.) PPP: 17 405 dollár |
| HDI (2003) | 0,862 (35.) – magas |
| Pénznem | Forint (HUF) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) |
| Internet TLD | .hu |
| Nemzetközi gépkocsijel | H |
| Hívószám | +36 |
| Az ENSZ, a NATO, az OECD és az OSCE tagja. | |
- A további jelentéseket lásd a Magyarország (egyértelműsítő lap) oldalon.
A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.
Magyarország a Kárpát-medence közepén fekszik, területét a Duna osztja ketté. A Magyar Köztársaság fővárosa, politikai, gazdasági és kulturális központja Budapest, ahol az ország lakosságának mintegy 20%-a él.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
- Fő szócikk: Magyar történelem
A mai értelemben vett Magyarországról 1920 óta beszélünk. A Magyarország név a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik, de néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt tehát minden esetben pontosítani kell.
[szerkesztés] A középkori Magyar Királyság
A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. század-ban Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István 1000-ben koronát kapott a pápától (Szent Korona), és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.
A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.
Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, a 14. században uralkodó Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is, és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai nagyhatalommá tette.
A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.
[szerkesztés] Függetlenségi küzdelmek
A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török uralom alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.
Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a "rebellisnek" tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.
A 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudták leverni. A szabadságküzdelemben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.
[szerkesztés] A kiegyezéstől 1945-ig
Az Ausztriával történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.
Az I. világháborúban Magyarország Ausztria és Németország szövetségeseként, idegen érdekekért kényszerült többszázezres emberáldozatra. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság mintegy fél éves uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.
A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak egyik fő célja az elvesztett országrészek visszaszerzése volt.
A II. világháborút megelőző hintapolitikának köszönhetően a területéhez visszacsatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit, de többek közt ez vezetett 1941-ben a náci Németország oldalán történő hadbalépéshez is, mely nagy emberáldozatot követelt a németek Szovjetunió elleni háborújában. 1944-45-ben a polgári lakosság politikai és származás miatti üldözése, a háborús front, a német, majd a szovjet megszállás rengeteg áldozatot szedett. A háború Magyarország számára mintegy félmilliós emberveszteséggel, a visszaszerzett területek újbóli elvesztésével és hatalmas anyagi pusztulással fejeződött be.
[szerkesztés] 1945-től a rendszerváltásig
A háború utáni néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia után a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt ezreket kínoztak meg és végeztek ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett.
A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett.
[szerkesztés] A harmadik Magyar Köztársaság
A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb aktusa a köztársaság kikiáltása volt október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, Kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. Magyarország ettől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett, ennek következtében 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak.
Lásd még:
[szerkesztés] Államszervezet
Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen.
A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.
A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.
[szerkesztés] Parlamenti pártok 2006-tól
- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (190 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (141 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (23 mandátum) – elnöke: Semjén Zsolt
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (11 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya.
- Somogyért Szövetség (1 mandátum) – elnöke: Gyenesei István.
(Megjegyzés: a 2006-os országgyűlési válaztásokon a Fidesz és a KDNP közös jelöltekkel és listákkal indult, összesen 164 mandátumot szerezve.)
A 2006 júniusában megalakult kormányt az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök.
A köztársasági elnök 2005 nyara óta Sólyom László.
Helyhatósági (önkormányzati) választásokra – az országgyűlési választásokhoz hasonlóan – szintén négyévente kerül sor, legközelebb 2010-ben.
[szerkesztés] Közigazgatási beosztás
Magyarország egy fővárosra (Budapest), 23 megyei jogú városra, valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően.
[szerkesztés] Földrajzi helyzet, éghajlat
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra.
Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.
Az államhatár hossza 2217 kilométer.
Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye).
Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik:
- Alföld
- Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárrét, Sárköz, Drávamellék
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
- Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség
- Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence
- Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység
- Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység
- Dunántúli-középhegység
- Északi-középhegység
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.
[szerkesztés] Nagyobb folyók
- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva, hossza 160 km
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros, magyarországi szakaszának hossza 48 km
[szerkesztés] Nagyobb tavak
- Balaton, felülete 596 km²
- Tisza tó, felülete 127 km²
- Fertő tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²
[szerkesztés] Éghajlata
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.
[szerkesztés] Gazdaság
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.
Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.
Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.
A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére.
- Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
- Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)
- Pénzügyminisztérium
[szerkesztés] Ünnepek és emléknapok
| Dátum | Magyar név | Munkaszüneti nap | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | igen | |
| - | Húsvét | igen | változó dátum |
| Március 15. | Az 1848-as forradalom ünnepe | igen | |
| Május 1. | A munka ünnepe | igen | |
| - | Pünkösd | igen | változó dátum |
| Augusztus 20. | Szent István ünnepe | igen | |
| Október 23. | Az 1956-os forradalom ünnepe, A 3. magyar köztársaság kikiáltásának napja |
igen | |
| November 1. | Mindenszentek | igen | |
| December 24. | Szenteste | nem | Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott tömegközlekedés és nyitvatartási idők. |
| December 25. és 26. | Karácsony | igen | |
| December 31. | Szilveszter | nem | Többnyire csökkentett munkaidő, módosított tömegközlekedés és nyitvatartási idők. |
[szerkesztés] Vallás
Magyarország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is..
[szerkesztés] Lásd még
- Magyarok
- Magyarország nemzetiségei
- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyarország más nyelveken
- Magyar névnapok
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet
- Magyar Honvédség
[szerkesztés] Kultúra, tudomány
- Világhírű magyarok listája
- Híres magyar nők listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar akadémikusok listája
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája
[szerkesztés] Természetvédelem
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyarország-portál az angol és a német Wikipédiában
- A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai
- Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
- Magyarország-képgaléria (a Startlap.hu linkgyűjteménye)
- Ismertetés és képek a millennium korából
- Világörökségi helyszínek
- Nemzetismeret.hu
- Leírás Magyarországról (nu.hu)
- Magyarország domborzati térképe
- Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék
- Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)
- Stratégiai Audit - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje
- Magyarország településeinek irányítószámai
- Magyarország turisztikai információk
- Fotók magyar városokról
- Magyarország Térkép
- Google Pages Directory: Magyarország Országinfó
- Térkép Kalauz
- Magyarország pillanatnyi időjárása
- Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei (vasutallomasok.hu)
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |


Based on work by