II. Eduárd angol király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
II. Eduárd
Nagyít
II. Eduárd

II. Eduárd (1284-1327 szept.) angol király 1307-ben követte apját a trónon. Eduárd a frissen megszállt Walesben született, I. Eduárd első életben maradt fiaként. Az ifjú herceg egyáltalán nem volt jó választás az öröklés szempontjából. A főurak már azelőtt ismerték botrányos életvitelét, hogy trónra lépett volna.

[szerkesztés] Botrányos előélet

Eduárd herceg sohasem volt a trónörökösök gyöngye. Semmit sem értett a középkori királyok számára olyan alapvető dolgokhoz, mint a hadvezetés vagy a bajvívás. Viszont rendkívül szeretett ásni, és zsúptetőket készíteni. Erre jött még rá a férfiak iránti vonzalma is. A főurak mindezt már túl soknak találták, de ettől függetlenül apja halála után Eduárd lett Anglia új királya.

[szerkesztés] A király szeretői

Miután megkoronázták Eduárd feleségén, a francia származású Izabellán és udvarhölgyein kívül minden nőt kiűzött az udvarából és olyan „csinos fiatalemberekkel” vette körül magát, mint például imádott „Perot-ja”, Piers Gaveston gascogne-i lovag. A fiatal lovag élve kiváltságos helyzetével sorra hívta ki és győzte le vívásban a főurakat és mindemellett gúnyolta őket és sértő neveket ragasztott rájuk. Ezzel kivívta azok gyűlöletét. Élete folyamán I. Eduárd kétszer is száműzte Gavestont, ám miután meghalt II. Eduárd hazahívta szerelmét és többek között a hatalmas jövedelemmel járó cornwalli grófságot, adományozta neki. Hogy még közelebb lehessen hozzá, Eduárd hozzáadta unokahúgát, Margaret de Clare-t Gavestonhoz. Amikor 1308-ban megkoronázták Eduárd nem, mulasztotta el, hogy fontos szerepeket bízzon az ifjú lovagra. Ezenkívül a ceremónia utáni lakomán a királyné helyére ültette őt és a két férfi egész este, a vendégektől mit sem zavartatva magukat egymást simogatták. Az ekkor még alig több mint 12 éves Izabella, aki csupán az Anglia és Franciaország közti szövetség kedvéért ment hozzá Eduárdhoz, nem volt felkészülve férje hajlamaira, és arra, hogy a nászajándékba kapott ékszereket Gavestonon lássa viszont. Leveleiben arról panaszkodott apjának, a francia királynak, hogy ő „a világ legszerencsétlenebb felesége”. A főurak mindezt már nem tűrték és a király befolyásos unokatestvérének Tamás, Lancaster, Leicester, Derby, Lincoln és Salisbury grófjának vezetésével fellázadtak. Eduárd kényszerűségből kétszer is száműzte Gavestont ám a lovag, a király nagy örömére mindkétszer visszatért. A főurak rájöttek, hogy csak egy módszer van Gaveston eltávolítására. 1312. június 12-én elfogták, Leicester Tamás warwick-i várába zárták és tíz nap múlva a Blacklow dombon felnyársalták, majd lefejezték. Emellett 1311-ben különleges jogokat adattak maguknak a gyáva királlyal. Az elkövetkező években minden rendben ment ám 1320-ban sikerült becsempésznie a királyi udvarba két új szeretőjét, Hugh Despensert és azonos nevű fiát. A főurak megpróbáltak tenni az ügy ellen, ám a király szeretői tanácsára véres mészárlást rendezett. Amikor a férje szeretői miatt semmibe vett Izabella királynét Franciaországba küldték tárgyalni fívérével, IV. Károllyal, a királyné találkozott egy céljainak megfelelő férfival, Roger Mortimer báróval, aki hamarosan a szeretője lett és 1326. szeptember 24-én seregeikkel partra szálltak Angliában és Eduárd ellen vonultak.

[szerkesztés] Keserű vég

A Despensereket elfogták és kivégezték, II. Eduárdot pedig Berkeley várába zárták. A királyt még az év folyamán lemondatták, majd a következő évben kivégezték. A trónon akkor 14 éves fia, III. Eduárd követte.

Előző uralkodó:
I. Eduárd (1239-1307)
Anglia királya
1307-1327
Az angol királyi címer Következő uralkodó:
III. Eduárd (1312-77)