A fazekas jóslata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fazekas jóslata a Kr. e. 2. századból származó egyiptomi mű. Cselekménye szerint egy fazekas Amenóphisz fáraó udvarában jövendöléseket mond, amelyeket a király feljegyeztet. Szavai végeztével a jós holtan esik össze, s a fáraó Héliopoliszban temetteti el. A rejtélyes fazekas feltehetően az egyiptomi Khnum kos-isten, aki a mítosz szerint fazekaskorongján formálja az embereket. A szöveg emelkedett hangon, apokaliptikus stílusban ecseteli az Egyiptomra váró szörnyűségeket, majd a szabadság boldog korszakát: a betolakodó idegenek „lehulló falevélként" halnak meg, ezután a Napisten küldöttének 55 éves uralkodása következik, amikor a természet rendje újra helyreáll.
[szerkesztés] Források
- Kákosy László: Ré fiai (Budapest, 1993)


Based on work by