Krk-sziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Krk-sziget a horvát part legnagyobb szigete. Területe 405 km². Hossza: 38 km, legnagyobb szélessége: 13 km. A napsütéses órák száma a szigeten: 2500 óra/év.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A sziget a Kvarner-öbölben helyezkedik el. A szárazföldtől a Vinodoli-csatorna és a Velebiti-csatorna választja el. Általában dombos, nagyobb emelkedések csak a déli részein vannak, legmagasabb pontja az Obsova (569 m).
Sok kikötőnek is alkalmas öböl teszi változatossá. Nyugati része lankás, míg keleti tájait kevésbé tagolt vidék, meredek, hegyes sziklák, lombos erdők és kevés település jellemzi. Keleti partja a szárazföld felé néz, déli partja a Cres-sziget irányába. 1980 óta híd köti össze a szigetet a szárazfölddel Kraljevica települése mellett
[szerkesztés] Történelme
A sziget az időszámítás előtti 10. századtól lakott. A régi rómaiak Curicta szigetnek nevezték. A római polgárháború idején Curicta öble volt a színtere Caesar és Pompeius tengeri csatájának.
[szerkesztés] Idegenforgalma
1897 februárjában született itt a turizmus, a Krk Szépítését Szorgalmazó Társaság első okiratának létrehozásával.
[szerkesztés] Települései
- Omišalj
- Vrbnik
- Njivice
- Krk vagy Krk város
- Malinska
- Šilo
- Baška
- Punat
[szerkesztés] Forrás
- Horváth Tibor: Horvátország, Cartographia Kiadó Budapest, 2002.


Based on work by