Rákosliget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rákosliget egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része. Lakói röviden Ligetnek nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A 20. század kezdetén a Munkásbiztosító Pénztár fogott munkáslakás-építésbe a Rákoskeresztúrhoz tartozó, gyéren lakott területen. Az alapító munkások azonban nem bírták a telekvásárlással és az építkezésekkel járó tetemes költségeket, és a biztosító sem volt képes ebben az időben hitelekkel áthidalni a tőkehiányt. A telkeket és házakat így köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők szerezték meg. A gyorsan fejlődő település 1907-ben levált Rákoskeresztúrról és önálló település lett. 1930-ban 3112 lakója volt. Az iparosok száma meghaladta a 100-at. A Ferihegyi út két oldalán fekvő település utcái közül - a Pesti úttól nézve - balra esők páratlan, a jobbra esők páros római számokkal vannak "elnevezve". A település a környék legjobban közművesített része volt, csaknem mindenhol csatornázva.
A kerületrész kis mérete ellenére ellenére rendelkezik katolikus, protestáns és református templommal is. Általános iskolája a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte fenállásának 100. évfordulóját.
Az egykori községházában (a IX. utca 3 szám alatt) 'Maros' néven előbb hotel, később mozi működött, melyet az 1990-es évek kezdetén bezártak. Azóta is üresen áll, hasznosításával, esetleges újramegnyitásával napjainkban kezdtek el foglalkozni. A mozit jelző neonreklám mind a mai napig megvan a IX. utca és a Ferihegyi út sarkán.
Központjában (Hősök tere) kellemes, szellős park található benne teniszpályákkal, körben üzletekkel és családi házakkal szegélyezve.
Rákosligetet 1950. január 1-vel - számos fővároskörnyéki településsel együtt - Budapesthez csatolták.
[szerkesztés] Fekvése
Bár közigazgatásilag kezdetben Rákoskeresztúrhoz tartozott, azzal területi egységet a köztük futó Rákos patak miatt sosem alkotott. Északi, keleti és nyugati irányban Rákoscsaba-Újteleppel és Régiakadémiateleppel épült össze, ennek ellenére őrzi nyugodt, kellemes külvárosi-kisvárosi jellegét. Mindhárom kerületrész kizárólag kertes családi házakból áll.
[szerkesztés] Megközelítése
Gépjárművel
Rákoskeresztúr felől a Ferihegyi úton, a belváros felől Kerepesi út-Bökényföldi út-Cinkotai út- majd Liget sor vagy Gyöngytyúk utca útvonalon érhető el. A Cinkotai út a Jászberényi (később Pesti) útról (31-es főút) is elérhető.
Busszal
Az Örs Vezér Teréről közvetlen járat indul Rákoscsaba-Újtelepre, mely elhalad Régiakadémiatelep mellett, illetve keresztül megy Rákosliget központján, 76-os jelzéssel, valamint hétköznap reggel (8 óráig) illetve kora délutántól (13 órától) ugyanezen útvonalon 176-os jelzéssel gyors busz is közlekedik. A forgalomtól függően 30-40 perc, gyors busszal 20-30 perc az út.
Vasúttal
A Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló, Gödöllőre, vagy Hatvanba tartó személyvonattal kényelmes 20 perces utazással érhető el.
Főbb utak
- Ferihegyi út
- Gyöngytyúk utca
- Liget sor
[szerkesztés] Kultúra
- Gózon Gyula Kamaraszínház
- Csekovszky Árpád Művelődési Ház
[szerkesztés] Híres ligetiek
- Gózon Gyula színművész
- Gregor József operaénekes (1940 - 2006)
- Mányoky Endre újságíró
- Nyíri Kristóf filozófus
- Radnai Gyula fizikus
- Ragályi Elemér operatőr
- S. Nagy István dalszövegíró


Based on work by