Nagy Szent Atanáz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagy Szent Atanáz, Athanasziosz, Athanasius (Alexandria, Kr.u. 296 - Alexandria, 373): görög egyházi író, egyházatya.

Fiatalon lett szülővárosa, Alexandria püspöke, s ezt a tisztséget ötven éven át töltötte be. Egész életében hadakozott Arius és követői, az arianusok ellen, de a császárok ellen is, akiknek beavatkozása egy eredetileg dogmatikai jellegű vitának politikai jelentőséget adott. Összesen majd' 18 esztendőre száműzték Alexandriából, olykor az élete is veszélyben forgott. Neve alatt több, mint 100 művet őrzött meg a hagyomány, de jó néhány szerzősége kétes, egyes művei pedig elvesztek, illetve latin, kopt vagy szír fordításban maradt ránk.

Korszakos jelentőségét már kortársai is felismerték: Nazianzoszi Szent Gergely egyenesen „az Egyház oszlopának" nevezte. Életrajzát többször megírták, többek között arabul is, írói érdemeit pedig Szent Ágoston és Szent Jeromos méltatta.

Főbb művei: Epistulae heortasticae (Ünnepi levelek), Historia Arianorum (Az arianusok története), Kata Areianón logoi 4 (Négy beszéd az ariánusok ellen), Biosz kai politeia tu hosziu Antóniu (Szent Antal életrajza), Expositiones in Psalmos (Magyarázatok a zsoktárokhoz).

[szerkesztés] Források

  • Pecz: Ókori lexikon
  • Teológiai kislexikon