Hídvég
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Nyáraspatak tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 23 km-re délnyugatra a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta. Német neve egykori hercegi várra utal.
[szerkesztés] Története
1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágy telepedett. 1848. december 24-én itt verte le Puchner tábornok a háromszéki felkelést. 1910-ben 2258 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1621 lakosából 811 magyar, 692 román, 109 cigány, 9 német volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma román kori eredetű, a 14.- 15. században gótikus stílusban átépítették, majd a 16.-17. században reneszánsz stílusban újjáépítették. A 18. század elején földrengés, 1740-ben tűzvész rongálta meg, melyek után újjáépítették. Tornya 1841-ben épült.
- Ortodox temploma 1854-ben épült.
- A Nemes család kastélya 18 - 19. századi. A család Római katolikus kápolnája a 19. században épült.
- A Mikó-kastély barokk része a Bagolyvár 1977-ben a földrengésben megrongálódott, ezért lebontották, az újabb részek 19. századiak.
- A Sárga ház 1606-ban épült, a 19. században átalakították.
- A Kövesdi udvarház 1820 körül épült.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1585-ben Mikó Ferenc krónikaíró, csíki főkapitány.
- Itt született gr. Mikó Imre történetíró, erdélyi reform nemzedék vezéralakja, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kormánybiztosa, majd elnöke, országgyűlési képviselő.


Based on work by