Finnország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
A délkeleti partvidék mellett levő Åland szigetek finn fennhatóság alá tartoznak, de magas szintű autonómiát élvezhetnek.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | finn és svéd | ||||
| Főváros | Helsinki | ||||
| Elnök | Tarja Halonen | ||||
| Miniszterelnök | Matti Vanhanen | ||||
| Terület - Összesen |
64. 338 145 km² |
||||
| Népesség
- Teljes |
110. 5 223 442 |
||||
| Függetlenség - Kikiáltva |
Oroszországtól 1917. december 6. |
||||
| Pénznem | Euró (€)¹ (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Nemzeti himnusz | Maamme/ Vårt land |
||||
| TLD | .fi | ||||
| Hívószám | +358 |
||||
| (¹) Előtte: Finn márka | |||||
![]() |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak voltak királyai már a svéd uralom előtt is.
Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött (a kereszténység és Erik svéd király által). 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.
1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.
A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.
1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.
A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:
- Ahvenanmaa/Åland (Åland-szigetek)*
- Etelä-Suomi/Södra Finland (Dél-Finnország)
- Itä-Suomi/Östra Finland (Kelet-Finnország)
- Länsi-Suomi/Västra Finland (Nyugat-Finnország)
- Lappi/Lappland (Lappföld)
- Oulu Lääni/Uleåborg (Oulu tartomány)
Az Åland-szigetek nagy autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és finn törvények értelmében, az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.
Más tartományi felosztás (ami tükrözi a svéd gyarmatosítók nyomát): dialektusok, folklór, népszokások. Azonban ezeket a különbségeket elhalványította a második világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.
A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok összehangolják egymást a 20 régióban.
Finnország területi felosztása:
- Déli partvidék (Etelä-Suomen lääni) (Södra Finlands län)
- Nyugati partvidék (Länsi-Suomen lääni)(Västra Finlands län)
- Kelet-Finnország (Itä-Suomen lääni)(Östra Finlands län)
- Nyugati partvidék (Oulun lääni)(Uleåborgs län)
- Lappföld (Lapin lääni)(Lapplands län)
- Åland (Ahvenanmaan lääni)(Ålands län)
Főváros: Helsinki 559.700 lakos
[szerkesztés] A finn városok földrajzi elhelyezkedésük szerint
- Déli partvidék:
- Hanko 10.000 lakos
- Ekenäs 14.500 lakos
- Porvoo 45.700 lakos
- Kotka 54.600 lakos
- Hamina 21.700 lakos
- Nyugati partvidék:
- Åland:
- Mariehamn 10.600 lakos
- Közép-Finnország:
- Tampere 199.800 lakos
- Ruovesi 5.500 lakos
- Hämeenlinna 46.700 lakos
- Lahti 98.000 lakos
- Heinola 21.000 lakos
- Jyväskylä 81.100 lakos
- Kelet-Finnország:
- Mikkeli 46.500 lakos
- Juva 7.400 lakos
- Savonlinna 27.600 lakos
- Kuopio 87.800 lakos
- Iisalmi 22.800 lakos
- Lappeenranta 58.700 lakos
- Joensuu 52.300 lakos
- Lieksa 14.700 lakos
- Nurmes 9.400 lakos
- Kajaani 35.800 lakos
- Kuhmo 10.800 lakos
- Kuusamo 17.600 lakos
[szerkesztés] Politikai pártok
A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. - Suomen Keskusta - parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP - Suomen Sosialidemokraattinen Puolue - szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. - Kansallinen Kokoomus) és a Finn Baloldali Szövetség (SKP - Suomen kommunistinen puolue - kommunisták).
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata és vízrajza
Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Gazdaság
Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó egy óriási hányadát egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata. Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.
Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban. Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.
| Év | Népesség |
|---|---|
| 1950 | 4 029 803 |
| 1960 | 4 446 222 |
| 1970 | 4 598 336 |
| 1975 | 4 720 492 |
| 1980 | 4 787 778 |
| 1985 | 4 910 664 |
| 1990 | 4 998 478 |
| 1995 | 5 116 826 |
| 2000 | 5 181 115 |
[szerkesztés] Legnépesebb városok
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finn-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.
A legtöbb finn (89%) a Finn Lutheránus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: protestáns, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.
[szerkesztés] Szociális rendszer
A "Téli háború" után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 90-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinem, Eliel Saarinem, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
- Képzőművészetek
- Irodalom: lásd még: Kalevala, Finn költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene: lásd még: A finn zene, Kantele
[szerkesztés] Hagyományok
- Szauna
- Mikulás
- Mämmi
- A finn konyha
[szerkesztés] Munkaszüneti napok
| Dátum | Magyar neve | Finn neve | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Uudenvuodenpäivä | |
| Január 6. | Vízkereszt | Loppiainen | |
| Változó Péntek | Nagypéntek | Pitkäperjantai | Húsvét előtti péntek |
| Változó Vasárnap | Húsvét vasárnapja | Pääsiäispäivä | |
| Változó Hétfő | Húsvét hétfője | 2. Pääsiäispäivä | Húsvét utáni hétfő |
| Május 1 | Majális | Vappu | lásd Walpurgis Night |
| Változó Csütörtök | Áldozócsütörtök | Helatorstai | 40 napra Húsvét után |
| Változó Vasárnap | Pünkösd | Helluntaipäivä | 50 napra húsvét után |
| Június harmadik pénteke | Nyárközép | Juhannusaatto | Nem hivatalos |
| Június harmadik szombatja | Nyárközép | Juhannuspäivä | |
| November első szombatja | Mindenszentek napja | Pyhäinpäivä | |
| December 6. | Függetlenség napja | Itsenäisyyspäivä | |
| December 24. | Karácsony estéje | Jouluaatto | Nem hivatalos |
| December 25. | Karácsony első napja | Joulupäivä | |
| December 26. | Karácsony másodnapja | 2. Joulupäivä or Tapaninpäivä | |
| December 31. | Újév éjjele | Uudenvuodenaatto | Nem hivatalos |
| Minden vasárnap | Hivatalos ünnep |
[szerkesztés] Lásd még
- Finnországi városok listája
- Finnországi települések listája
- Helsinki
- Finnországgal kapcsolatos szócikkek listája
- Finn cégek listája
- Finn újságok listája
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tourismus Team Europe - Finnország
- Virtualis Finnország - Fő portál
- Government.fi - Hivatalos közigazgatási honlap
- Eduskunta.fi - Hivatalos parlamenti honlap
- Presidentti - Hivatalos államfői honlap
- Diplomatarium Fennicum - Középkori dokumentumok. A nemzeti irattár
- Suomen historia - Finn történelem röviden (finnül)
- Finnország domborzati térképe
[szerkesztés] Magyar honlapok
- FinnHun - Finn–magyar–angol szótár
- Magyarutca – Nyugat-európai magyar honlapok
- Finnországi Magyarok Egyesülete – Hivatalos honlap
- Tamperei magyarok
- Finn linkgyűjtemény (Startlap)
- Suomi Finland (Blog)
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
|
|
|
|---|---|
|
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország |
|
| Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland | |





Based on work by