Arany
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Általános | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Név, vegyjel, rendszám | arany, Au, 79 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elemi sorozat | átmeneti fémek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport, periódus, mező | 11, 6, d | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Megjelenés | fémes sárga |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 196,96655(2) g/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f14 5d10 6s1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 18, 1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halmazállapot | szilárd | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség (szobahőm.) | 19,3 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sűrűség a f.p.-on | 17,31 g/cm³ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olvadáspont | 1337,33 K (1064,18 °C, 1947,52 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 3129 K (2856 °C, 5173 °F) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fúziós hő | 12,55 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgáshő | 324 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőkapacitás | (25 °C) 25,418 J/(mol·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomi tulajdonságok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristályszerkezet | köbös laponcentrált | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapotok | 3, 1 (amfoter-oxid) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás | 2,54 (Pauling skála) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energia | 1.: 890,1 kJ/mol | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2.: 1980 kJ/mol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár | 135 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 174 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár | 144 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugár | 166 pm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyebek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mágnesesség | paramágneses | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos ellenállás | (20 °C) 22,14 nΩ·m | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezetőképesség | (300 K) 318 W/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hőtágulás | (25 °C) 14,2 µm/(m·K) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség (vékony rúd) | (r.t.) (hard-drawn) 2030 m/s |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Young modulusz | 78 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyírási modulusz | 27 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulk modulusz | 220 GPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poisson arányszám | 0,44 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mohs keménység | 2,5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vickers keménység | 216 MPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Brinell keménység | 2450 MPa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| CAS szám | 7440-57-5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fontosabb izotópok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz
Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.
A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az arany fontos szerepet játszott a világkereskedelemben is. Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenésével az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka az aranytartalék volt.
Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g
- Lásd még: aranydeviza-standard, arany deviza standard, aranypool, aranydeviza-rendszer, Bretton Woods-i rendszer
[szerkesztés] Az arany mint kémiai elem
Az ókor óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém. A természetben csak elemi állapotban fordul elő, vegyületei azonban előállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, amiatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Az arany ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.
Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetőeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különböző bankokban őrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém. Akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst). A gyakorlatban különböző nemesfémekkel készítet ötvözetei elterjedtebbek. Ezüst hozzáadásával így 24, 18 és 14 karátos arany-ezüst ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.
Ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban.


Based on work by