I. Vilmos angol király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hódító Vilmos képmása a bayeux-i faliszőnyegen
Nagyít
Hódító Vilmos képmása a bayeux-i faliszőnyegen

I. Vilmos, Hódító Vilmos (1027 körül – 1087. szeptember 9.) a Normandiai-házból származó angol király. 1066. szeptember 9-étől haláláig uralkodott.

Apja, Normann Róbert Normandia hercege volt. Hűbéresei azt állították, hogy az ördöggel cimborál, ezért Ördög Róbertnek is nevezték. Falaise-i Herleve-vel folytatott kapcsolatából született törvénytelen fia volt Vilmos, aki 1027-ben látta meg a napvilágot.

Később az angolszász uralkodó dinasztia kihalása miatt magának követelte a trónt. (Ugyanis III. (Hitvalló) Edward gyermek nélkül halt meg.) Ám a trónt II. Harold szerezte meg, akivel folyamatos összetűzései voltak Vilmosnak. 1064-ben a kényszerűségből Franciaországban tartózkodó király az ekkor már Normandia grófi címét viselő Vilmos fogságába esett. Csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy trónját Vilmosra hagyja. Ám Harold megszegte ezt az ígéretet és örökösének Edgar the Atheling-t, Vasbordájú Edmund unokáját jelölte meg 1066-ban. Ekkor Vilmos hadsereggel indult Anglia ellen és 1066. október 14-én Hastingsnál megverte a királyt. Ezzel I. (Hódító) Vilmos néven Anglia királya lett, megalapítva a Normandiai-házat.

Mivel Normandia hercegeként a francia király hűbérese volt, így elméletben Anglia Franciaország hűbérbirtoka lett, ám gyakorlatban inkább Normandia került át Angliához. Ez évszázadokon át tartó harcok forrása lett az angolok és a franciák között.

Vilmos jó királynak bizonyult. Felépítette a Westminster-apátságot, népszámlálást és vagyonbecslést végzett, melyet a Domesday Book-ban (Ítéletnapi könyv) rögzített, és rengeteg törvényt adott ki. Őt tekintik az angolok első igazi királyuknak. 1087-ben bekövetkezett halála után második fia, a nyíltan homoszexuális II. (Vörös) Vilmos (más néven Rufus) követte a trónon.

Előző uralkodó:
II. Harold
Anglia királya
1066-1087
Az angol királyi címer Következő uralkodó:
II. Vilmos