Oroszország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alábbi táblázat Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazza. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam.

Az alábbi táblázat a legkorábbról ismert orosz uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a skandináv származású varégok által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a Volga vidékét normann törzsek népesítették be. Őket nevezték később varégoknak, akik a környék kereskedőnépévé váltak, így fellendítették a mai Oroszország városállamait.
A keletről beszivárgó szlávok lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és normann nevüket elveszítették. A kor legjelentősebb városállamában, Novgorodban az egyik varég családnak sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a Rurikida-dinasztiát.

Hamarosan egy másik város emelkedett ki a környék államai közül, Kijev. Ezért a Rurikidák hamarosan Kijevbe helyezték át székhelyüket, és létrejött a Kijevi Rusz, a szlávok első állama. A Rusz kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak, lassan belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé a Vlagyimiri Nagyfejedelemség.
De 1237-ben az orosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a mongolok, akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is.

Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a mongolokkal, és fejlődni tudott. A gyarapodó fejedelemség lassan úgy megerősödött, hogy képes volt legyőzni a mongol hordákat, és uralma alatt egyesíteni az orosz területeket. A 15. századra már a moszkvai fejedelmek felvehették az egész Rusz uralkodója címet, és később innen alakult ki a cári Oroszország.


Kijevi nagyfejedelmek Vlagyimiri nagyfejedelmek
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Rurikidák uralkodói
Riurik 860 k.–879 A Rurikida-dinasztia alapítója, aki Novgorodban szerezte meg először a hatalmat.
Oleg 879912 882-től Kijevbe helyezte át székhelyét.
Igor 912-945
Olga 945962 Régensnőként léphetett trónra.
I. Szvjatoszláv 962972
Jaropolk 972980
I. Vlagyimir 9801015
I. Szvjatopolk 10151019
I. Bölcs Jaroszláv 10191054
I. Izjaszlav 10541073
II. Szvjatoszlav 1073-1076
I. Izjaszlav 10761078 Másodjára foglalhatta el a trónt.
I. Vszevolod 10781093
II. Szvjatopolk 10931113
II. Vlagyimir Monomah 11131125
I. Nagy Msztyiszlav 11251132
II. Jaropolk 1132-1139
II. Vszevolod 1139-1146
II. Igor 1146
II. Izjaszlav 11461154
Vjacseszlav 11501154
Jurij Dolgokurij 11541157
III. Izjaszlav 1157-1158
I. Rosztyiszlav 11591167
II. Msztyiszlav 11671168
Gleb 1169-1171
Vlagyimir Msztyiszlavics 1171
Mihály 1171
I. Roman 11711173
1175-1177
III. Vszevolod 1173
II. Jaroszláv 11741175
1180
III. Szvjatoszlav 11731194
Rurik 11941211
Ingvar 1202
1214
II. Nagy Roman 12031205
II. Rosztyiszlav 1204-1206
IV. Vszevolod 12061212
III. Msztyiszlav 12141223
III. Vlagyimir 12231235
IV. Izjaszlav 12351236
III. Jaroszláv 1236-1238
II. Mihály 12381239
III. Rosztyiszlav 1239
Danyilo 1239-1240
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Rurikidák uralkodói
I. Jurij Dolgokurij 1120 k.–1154 A Vlagyimiri nagyfejedelemség megalapítója, és felvirágoztatója.
I. Andrej 11541174 Teljes nevén: Andrej Bogoljubszkij.
I. Mihail 11741176
Vszevolod 11761212
II. Jurij 12121216
Konsztantyin 12161218
II. Jurij 12181238 Másodszor a trónon.
II. Jaroszláv 12381246
Szvjatoszlav 12461249
II. Andrej 12491252
Alekszandr Nyevszkij 12521263
III. Jaroszláv 12631271
Vaszilij 12711277 Teljes nevén: Vaszilij Kosztroma.
Dmitrij 12771281 Teljes nevén: Dmitrij Pereszlavl.
III. Andrej 12811283 Teljes nevén: Andrej Gorogyec.
Dmitrij 12831293 Másodjára foglalhatta el a trónt.
III. Andrej 12931304 Másodjára foglalhatta el a trónt.
II. Mihail 13041318 Másnéven: Tveri Mihail.
Moszkva fejedelmei és nagyfejedelmei
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Rurikidák uralkodói
Danyiil 12821303 Alekszandr Nyevszkij kisebbik fia, aki először használhatta a moszkvai fejedelem címet, amely akkoriban jelentéktelen rangnak számított.
Jurij 13031322
I. Kalita Iván 13251341 Moszkva gyarapodásának atyja.
Büszke Szemjon 13411353 Az első, aki felvette a Moszkva Nagyfejedelme címet.
II. Szép Iván 13531359
Dmitrij Donszkoj 13591389
I. Vaszilij 13891425
II. Vak Vaszilij 14251462
III. Nagy Iván 14621505 Felvette a minden oroszok ura címet.
III. Vaszilij 15051533
Jelena Glinszkaja 15331538 Fia, Iván régensnőjeként uralkodott.
IV. Rettegett Iván 15331547 1547-ben felvette az Oroszország cárja címet.
Oroszország cárjai
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Rurikidák uralkodói
IV. Rettegett Iván 15471584
Szemjon Bekbulatovics 15741576 IV. Iván törvénytelen cárnak állította saját maga ellen.
I. Fjodor 15841598 Az utolsó Rurikida uralkodó.
Választott cárok
Borisz Godunov 15981605
II. Fjodor 1605
Ál-Dmitrij 16051606
IV. Vaszilij Sujszkij 16061610
A Romanov-ház uralkodói
I. Mihály 16131645 Az 1610 és 1613 közötti háborús interregnum időszaka után szerezte meg a cári trónt.
I. Alekszej 16451676
III. Fjodor 16761682
V. Iván 16821696
I. Nagy Péter 16821725 Kezdetben V. Iván társuralkodójaként ült Oroszország trónján. 1721-ben felvette az Oroszország császára címet.
I. Katalin 1725-1727
II. Péter 1727-1730
I. Anna 1730-1740
VI. Iván 17401741
I. Erzsébet 17411761
III. Péter 17611762
II. Nagy Katalin 1762-1796
I. Pál 17961801
I. Sándor 18011825
I. Miklós 1825-1855
II. Sándor 1855-1881
III. Sándor 1881-1894
II. Miklós 18941917