Vímara Peres

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vímara Peres szobra Oportóban, Barata Feyo alkotása 1968-ban.
Nagyít
Vímara Peres szobra Oportóban,
Barata Feyo alkotása 1968-ban.

Vímara Peres (Galícia, cc. 820 - 873) gróf, Portugália megteremtője és első uralkodója, a Vímara Peres uralkodóház megalapítója. Peres azt jelenti, hogy "Péter fia", Vímara pedig a származási helyre utal (Guimar?).

A gróf 868-ban a móroktól elfoglalta a Minho és a Douro folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta Portus Cale várost, a mai Portót. A Vímara Peres uralma alá került területet szintén a városról kapta a nevét (Portucale) - ez lett a mai Portugália őse.

A terület ma az Első Portugál Grófság néven ismert. Nem volt független és Vímara Peres és utódai az Ibériai-félsziget északi részét elfoglaló Asturias Királyság (a későbbi Leon Királyság) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leontól.)

Vímara Peres a mórok kiúzése után saját megerődített várost alapíott, ami a gróf nevéről a Vimaranis (vagy Vimar) nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig Guimarães. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem 873-ban. Utóda Lucídio Vimaranes (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A dinasztia egészen 1071-ig fennmaradt, amikor Nuno Mendes grófot a pedrosói csatában legyőzte II. Garcia galíciai és portugál király.

Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel Portóban.

[szerkesztés] Lásd még


Más nyelveken