Teszér
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Teszér (szlovákul Hontianske Tesáre, németül Dessir) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 847 lakosából 779 szlovák és 62 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 21 km-re délnyugatra a Selmec partján fekszik. Hontudvarnok tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
Neve a szláv tesari (= ácsok) szóból származik és arra utal, hogy a falu ácsmunkára kötelezett udvari szolgálónépek települése volt. Első írásos említése 1279-ből való, amikor [[IV. László]g király az Ottokár csah király elleni harcokban szerzett érdemeiért Kisteszér települést a Hont nembeli Demeter comesnek adta. 1285-ben Drégely várának tartozéka volt. A 14. században Nagytapolcsány várának tartozéka, kegyura az esztergomi érsek. A 16. században a Péli családé, később a Deméndy, Dobránszky, Hellenbach, Steinlein és Zmeskall családok a birtokosai. 1910-ben 567, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Hontteszérhez tartozó Patkóspusztán található a Teszéri család ma már romos egykori kúriája. A kúria már a 15. században állt, a hódoltság alatt elpusztult, de a 17. századbanújjáépítették, majd a 19. század elején fgadóvá alakították át. A hogyomány szerint Pefőfi is vendégeskedett benne.
[szerkesztés] Híres emberek
- A Hontteszérhez tartozó Alsópírben született 1435 körül Thuróczy János történetíró, legnagyobb műve a Chronica Hungarorum az első nagy történeti összefodlaló mű a magyarság történetéről.
- Hontteszéren élt és dolgozott Karol Braxatoris (1806 - 1869) szlovák költő, aki itt is van eltemetve.


Based on work by