Bécs
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címere | |
|---|---|
![]() |
|
| Fekvése Ausztriában | |
![]() |
|
| Térképe | |
![]() |
Bécs (németül Wien, horvátul: Beč, szlovénül: Dunaj, szlovákul: Viedeň, oroszul: Вена, franciául: Vienne, angolul, olaszul: Vienna) Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya. Területe 415 km², lakossága 1 539 848 fő (2001).
A város Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNDC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi szervezetnek és NGO-nak. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik. () Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.
[szerkesztés] Közigazgatás
Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll (lásd Bécs kerületei), melyeket római számokkal jelölnek.
A város központja az Innere Stadt, a Duna-csatorna és a várfal között (középületek, bankok, műemlékek) terül el. A központban húzódik a Ring félgyűrűje. Aa belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek is vannak. A Gürtelen túl helyezkednek el a külső elővárosok (lakások, villanegyedek, munkásnegyedek).
[szerkesztés] Látnivalói
A Kärtnerstrasse környékén:
- Szent István Székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m magas, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
- Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 1622-1633 között épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg a városban, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622-1909 között alakították ki, a restaurálás 2002-2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága).
A Ringen: 1857–58: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring kb. 3,5-4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstrassen-stílus.
Stubenring
- Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
- Kormányépület: L. Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall 1766–1858, K. von Zumbusch alkotása.
- Postatakarékpénztár: 1904–06, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
- Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
- Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…
- Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August von Siccardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25- én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945 - ben súlyos légitámadások érték, rombadőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, miden februárban a Bécsi Operabál színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
- Goethe emlékmű: Edmund Hellner 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.
- Schiller emlékmű (vele szemben áll)a Képzőművészeti Akadémia olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
- Várkert (Burggarten): 1818–20 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotharingiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.
Heldenplatz
- Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai épület 800 éven keresztül alakult ki, 1215–1913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).
Maria Theresien - Platz
- Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872-1881, Gottfried Semper és Karl Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. 1891 - ben Ferenc József nyitotta meg a közönség előtt.
- Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872-1881, G. Semper és K. Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás, őslénytani gyűjtemény látható. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
- Mária Terézia szobra: a tér közepén a császárnő emlékműve áll, 20 m magas, jogar és a Pragmatica Sanctio van a kezében. A művet K. Kundmann és K. Zumbusch 1887-ben emelte.
- Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, id. J.B. Fischer von Erlach tervezte. A bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye, ma már csak szakmai jellegű vásárokat tartanak itt.
- Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer cég alkotása.
Dr. Karl Renner Ring
- Parlament: épült 1873-1883 között görög klasszicista stílusban, építője: T. Hansen. Előtte Pallas Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas istennő (Kundmann alkotása). Alaprajza: 40 m x 23 m. Belsejében a Szövetségi Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme található.
- Népkert (Volksgarten): két épülete a Cortisches Kaffehaus (1820) és a Theseus templom (1921, P. Nobile, athéni minta után). Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F.Ohmann-H. Bitterlich), és Canova: Theseus szoborcsoport.
- Városháza (Rathaus): épült 1872-83, Fridrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a későközépkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus palota, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. "Rathausmann" szobra (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásárok helyszíne. Nyolc szobor áll itt, a teret régen katonai parádék számára tartották fenn.
- Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
Dr. Karl Lueger Ring
- Egyetem (Universitát): 1873-1883 között épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz.
Rooseveltplatz
- Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856-1879, Ferstel alkotása.
Schottenring
- Börze: 1847-1877, T. Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban kiégett, át kellett alakítani.
- Ringturm: 1953-1955 között emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magasház zárja a Ringet.
A városközponton kívül:
- Belvedere Palota (Schloss Belvedere): 1700 - 1723 között épült ki Eugen von Savoya (Szavolyai Jenő) herceg nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. Építésze: J. L. Hildebrandt.
- Hundertwasser - ház (Hundertwasserhaus vagy Kunsthaus Wien):
- Schönbrunni Kastély (Schloss Schönbrunn): nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695-1713 között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári rezidenciája.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Tel Aviv, Izrael
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- google maps
- Hivatalos oldal (németül és angolul)
- Bécsi fotók
- Nagykövetségek listája
- Your Friend in Vienna
- Térkép Kalauz - Bécs
Amszterdam | Andorra la Vella | Ankara | Athén | Bécs | Belgrád | Berlin | Bern | Brüsszel | Budapest | Bukarest | Dublin | Helsinki | Kijev | Kisinyov | Koppenhága | Lisszabon | Ljubljana | London | Luxembourg | Madrid | Minszk | Monaco | Moszkva | Oslo | Párizs | Podgorica | Pozsony | Prága | Reykjavík | Riga | Róma | San Marino | Stockholm | Szarajevó | Szkopje | Szófia | Tallinn | Tirana | Vaduz | Valletta | Varsó | Vatikán | Vilnius | Zágráb





Based on work by