Gjirokastër megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gjirokastër megye (albánul Qarku i Gjirokastrës) Albánia tizenkét megyéjének egyike. A Gjirokastër, Përmet és Tepelenë kerületekből álló közigazgatási egység székhelye Gjirokastër.
[szerkesztés] Gjirokastër kerület (Rrethi i Gjirokastrës)
A kerület népessége 56 000 fő (2004, becslés), területe 1137 km², székhelye, gazdasági és kulturális központja a UNESCO világörökségi helyszíne, Gjirokastër. Egyéb városa Libohovë. Hegyvidéki terület, amelyet a Drino folyó észak–déli irányú völgye szel át. A nagy történeti múltra visszatekintő, folyó menti települések mellett a kerület magasabban fekvő részei alig-alig lakottak. A délkeleten Görögországgal határos kerületet nagyszámú görög nemzetiség lakja, a népesség közel 50%-a görögkeleti vallású (hivatalos görög álláspont szerint mindannyian görögök). Mezőgazdasága és ipara nem jelentős. Az országhatár közelében, Glinë falunál található az ország legbővízűbb ásványvízforrása és egy palackozóüzem.
[szerkesztés] Përmet kerület (Rrethi i Përmetit)
A kerület népessége 26 000 fő (2004, becslés), területe 929 km², székhelye Përmet. Egyéb városa Kelcyrë. Az ország délkeleti, magashegyvidéki területén fekszik, a Vjosë forrásvidékénél. Nagyszámú görög és aromun nemzetiség lakja, emellett a lakosság felekezeti összetétele is tarka képet mutat: muszlimok, görögkeletiek és Albániában egyedülálló módon protestánsok is lakják. Hagyományos bor- és rakitermelő körzet, de jelentős a Përmet környéki virágkertészet is.
[szerkesztés] Tepelenë kerület (Rrethi i Tepelenës)
A kerület népessége 32 000 fő (2004, becslés), területe 817 km², székhelye Tepelenë. Egyéb városa Memaliaj. Bozótos hegyvidéken, a Vjosë völgye és a Drino alsó folyása mentén terül el, legmagasabb pontja a 2122 méter magas Këndrevicë. Karsztvidék sok barlanggal, cseppkőformációval és számos karsztforrással. Mezőgazdasága és ipara nem jelentős, a kerületben korábban működött bányák és Memaliaj gyárüzemei bezártak.



Based on work by