Argentína

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República Argentina
{{{előtag}}} Argentína címere
(Argentína zászlaja) (Argentína címere)
Nemzeti mottó: En Unión y Libertad
(Egységben és szabadságban)
{{{előtag}}} Argentína elhelyezkedése
Államforma köztársaság
Hivatalos nyelv spanyol
Főváros Buenos Aires
34°20'D, 58°30'NY
Legnagyobb város Buenos Aires
Elnök Néstor Kirchner
Terület
 - teljes
 - ebből víz
8.
2 766 890 km²
1,1 %
Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség
30.
39 144 753 fő
14 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
22.
516 951 millió USD
10 500 USD
Pénznem Argentín peso (ARS)
Időzóna UTC -3 (NYISZ: nincs)
Függetlenség
- Májusi forradalom
- kikiáltása
- elismerése
Spanyolországtól
1810. május 25.
1816. július 9.
1821 (Portugália által)
Himnusz Marcha Patriótica
TLD .ar
Nemzetközi gépkocsijel RA
Hívószám +54
Kép:Ar-terkep.png


Argentína dél-amerikai ország. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

1515-ben a spanyol Juan Diaz de Solis fedezte fel a La Plata folyó torkolatát és az egész terület spanyol gyarmat lett. Hosszú időn keresztül Peru alkirálysághoz tartozott. 1776-ban megalapították a Rio de la Plata alkirályságot.

1816. július 9-én kikiáltották a függetlenséget. A polgárháborúkat követően 1880-ban megalakult a mai egységes Argentina.

1943-ban a konzervatív kormányt Juan Peron a katonaság segítségével megbuktatta. 1946 után kétszer választották meg elnöknek. 1955-ben a katonaság megfosztotta hatalmától, de száműzetésből visszatérve 1973-ban ismét államelnök lett. 1974-ben bekövetkezett halála után harmadik felesége lett az elnök, majd 1976-83 között katonai junta kormányozta Argentinát.

A Falkland-szigeteki háborúban elszenvedett vereség óta ismét polgári kormányzat irányítja az országot.

[szerkesztés] Közigazgatása

Közigazgatásilag 23 tartományra és Buenos Aires szövetségi kerületre tagozódik.

Tartományok:

  • Buenos Aires tartomány
  • Chubut
  • La Pampa
  • Mendoza
  • Neuqué
  • Rio Negro
  • San Luis
  • Santa Cruz

[szerkesztés] Földrajz

  • legnagyobb folyói: Bermejo, Iguazú, Negro, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo
  • jelentős városai: Córdoba, La Plata, Mar del Plata, Mendoza, Resistencia, Rosario, San Juan, San Miguel de Tucumán, Salta, Santa Fé, Santiago del Estero, San Salvador de Jujuy

[szerkesztés] Népesség

A lakosság 95 %-a európai, főként spanyol és olasz származású. A meszticek száma 2 millió.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Sport

nemzetközileg ismert sportolók:

  • Diego Armando Maradona (labdarúgás)
  • Gabriela Sabatini (tenisz)

[szerkesztés] Híres emberek


A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela