Macedónia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Република Македонија
Republika Makedonija
Macedónia zászlaja Macedónia címere
(Macedónia zászlaja) (Macedónia címere)
Macedónia helye Európában
Hivatalos nyelv Macedón
Főváros Skopje
Elnök Branko Crvenkovski
Miniszterelnök Nikola Gruevski 2006. augusztus 28. óta
Terület

 - Teljes
 - % víz

145.

 25 713 km²
 1,2 %

Népesség

 - Teljes (2003)
 - Népsűrűség

140.

 2 022 547 fő
 81 fő/km²

Függetlenség 1991. szeptember 8.
Pénznem Macedón dinár (MKD)
Időzóna UTC +1
Himnusz Денес Над Македонија (Ma Macedónia felett)
TLD .mk
Hívószám +389
Image:Macedonia-CIA WFB Map-HU.png

Macedónia ¤, más néven Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a Balkán-félsziget egyik tengerparttal nem rendelkező, apró állama. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vadar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. A karsztos hegységben fekszik a tetovoi- polje illetve a Bitolai-polje. A Vardartól nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dinári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Szerb-Macedón rögvidékhez tartoznak.

Az ország szeizmográfiailag aktív (földrengésveszélyes) területen fekszik.

Legmagasabb pontja: Korab-hegységben (2764 m)

[szerkesztés] Vízrajza

  • Legnagyobb folyók: Vadar, Fekete-Drim.
  • Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó

[szerkesztés] Éghajlata

Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A 2001-es albán etnikai villongások óta, az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek is működik képviselete a nemzeti parlamentben (Sobranje).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Macedónia parlamentális demokrácia, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 7 járásból (srez), összesen 123 önkormányzatból (opstina) áll. A fővárosban, Skopjében hét önkormányzat működik.

[szerkesztés] Politikai pártok

Macedónia fontosabb politikai tömörülései a következők:

  • Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSU) - az egykori kommunista párt utódszervezete
  • Liberális Párt (LP)
  • Demokratikus Prosperitás Pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Történelme

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott, de semmi köze nincs a jelenlegi országhoz.

Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. A Nagy Sándor-i állam peremterülete maradt, amelyet az i. e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódították meg a területet, és Macedonia provincia részévé teszik. Két fontos római várost is alapítottak: Stobit (a mai Skopjét), illetve Heracleát (a mai Bitola helyén). A 4. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedett, gyéren lakottá vált egészen a 7. század első felében jövő déli szlávok megérkezéséig.

A 10. században Bulgária, 971-től 1018-ig a Nyugat-Bolgár-Birodalom központi vidéke volt, majd bizánci befolyás alá került. 1218 és 1250 között a Bolgár Birodalomhoz tartozott, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (13311355) később Szerbiához csatolta a területet. Az 1389-es rigómezei csata során a Török Birodalom részévé vált egészen 1913-ig, amikor is az első balkáni háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része, majd 1941-től ismét csak Szerbia része volt.

Első, viszonylagos függetlensége 1946-ban lett az országnak, amikor megalakult Jugoszlávia Macedóniai Szocialista Szövetségi Köztársasága. Az 1944 és 1949 között tartó görög polgárháborúban rengeteg macedón katona is harcolt.

Macedónia 1991. szeptember 17-én vált függetlenné. Ekkor szembe kellett néznie egy komoly jogi procedúrával, mivel Görögország kifogásolta, hogy az egyik görög tartomány nevét vette fel az ország, nem beszélve zászlajáról és címeréről. Végül az ENSZ 1993-as határozata tett pontot a kérdés végére azzal, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a tagjai közé. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét.

1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett Macedóniában, amelyet végül a NATO levert.

2004-ben Macedónia benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de 2015-nél előbb nem várható a belépése.

[szerkesztés] Gazdasága

Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994-1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi kérdés mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére.

Jelenleg Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek, a munkanélküliség óriási, és a feketegazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakossága: korábbi adatok: 1,2 millió (1950), 1,6 millió (1970), 2,0 millió (1999), 2 114 500 (2003)
  • Népsűrűség: 83 fő/km2 (2003)
  • Népességnövekedés: 0,41% (2003)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

  • Skopje (kb. 300 000 lakos)
  • Bitola (kb. 84 400 lakos)
  • Prilep (57 000 lakos)
  • Veles (45 200 lakos)
  • Ohrid (47 700 lakos)
  • Štip
  • Tetovo (60 800 lakos)

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban 1,1 millió macedón szláv él, ők alkotják az ország lakosságának 55%-át. Jelentős kisebbség az albánoké (3, 5%), illetve a törököké (4,5%). Ezen kívül romák, szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban.

A lakosság 55%-a az ortodox felekezethez tartozik, 43%-a szunnita mohamedán, illetve további 1% római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet

Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Skopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Skopje városában.

  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Megjegyzés

Macedónia kiejtése „c”-vel és nem „k”-val helyes.

Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság