BASIC programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal.

A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére.

A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg.

Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni.

Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a Qbasic nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft QuickBasic fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni.

A 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki dominanciát. A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basic-et, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek: a QuickBasic strukturált Basic nyelvjárása eseményvezéreltté vált, megjelentek benne objektumorientált vonások, így hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszközzé vált. Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) az Office programcsomag makrónyelvévé, a Visual Basic Script a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált.

A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a Visual Basic .NET, ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basic-re, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basic-kel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van.

Noha a Microsoft féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basic-nek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic változat létezik, pl. mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Hello World

10 PRINT "Hello World!"

[szerkesztés] Példa programok

Példa 1: Struktúrálatlan, eredeti BASIC
(Applesoft BASIC nyelv)
Példa 2: Modern Struktúrált nyelv
(pl. QBASIC programnyelv)
 10 INPUT "Kérem adja meg a nevét: "; U$
 20 PRINT "Üdvözlöm "; U$
 25 REM
 30 INPUT "Hány csillagot szeretne? "; N
 35 S$ = ""
 40 FOR I = 1 TO N
 50 S$ = S$ + "*"
 55 NEXT I
 60 PRINT S$
 65 REM
 70 INPUT "Kér még csillagot? "; A$
 80 IF LEN(A$) = 0 GOTO 70
 90 A$ = LEFT$(A$, 1)
100 IF (A$ = "i") OR (A$ = "I") THEN GOTO 30
110 PRINT "Viszontlátásra! ";
120 FOR I = 1 TO 200
130 PRINT U$; " ";
140 NEXT I
150 PRINT
 INPUT "Kérem adja meg a nevét: "; UserName$
 PRINT "Üdvözlöm "; UserName$
 DO
    INPUT "Hány csillagot szeretne?"; NumStars
    Stars$ = ""
    Stars$ = REPEAT$("*", NumStars)   ' <- ANSI BASIC
    --or--
    Stars$ = STRING$(NumStars, "*")   ' <- MS   BASIC
    PRINT Stars$
    DO
       INPUT "Kér még csillagot? ";  Answer$
    LOOP UNTIL Answer$ <> ""
    Answer$ = LEFT$(Answer$, 1);
 LOOP WHILE  UCASE$(Answer$) = "Y"
 PRINT "Viszontlátásra! ";
 FOR I = 1 TO 200
    PRINT UserName$; " ";
 NEXT I
 PRINT


[szerkesztés] Nyelvi változatok

Zárójelben a program futtatási környezet található.

  • Altair BASIC (MITS Altair, S-100; Microsoft első terméke)
  • Amiga BASIC (Commodore Amiga)
  • AMOS BASIC (Commodore Amiga)
  • Apple Business BASIC (Apple ///)
  • Applesoft BASIC (Apple II)
  • ASIC programozási nyelv (MS-DOS)
  • Atari 2600 Basic Programming (Atari 2600 video játék konzol)
  • Atari BASIC (aka Sheperdson BASIC) (Atari 8-bites család)
  • Atari Microsoft BASIC II (Atari 8-bites család)
  • B32 Business Basic (Data General Eclipse MV, UNIX, MS-DOS)
  • BASIC09 (OS-9 és OS-9 68K, a Motorola 6809 és 68K processzoron, külön külön)
  • Microsoft BASICA interpreter (Advanced BASIC, IBM PC korai változatán ROM-ba égetve) (Lemezzel ellátott gépeken a PC-DOS része)
  • BASIC A Plus+ (Atari 8-bit család)
  • BASIC-E programnyelv (aka 'submarine BASIC') (CP/M)
  • Basic Plus (Digital Equipment Corporation gyártmány a RSTS/E OS, PDP-11 processzoron)
  • BASIC XE programnyelv (Atari 130XE)
  • BBC BASIC (Acorn/BBC Micro, RISC OS, Tiki 100, Cambridge Z88, CP/M, MS-DOS)
  • Blitz BASIC (Win32, Commodore Amiga)
  • Business Basic
  • Bxbasm (Win32, open source, native compile)
  • Bywater BASIC (aka bwBASIC) (MS-DOS, POSIX)
  • Caché Basic (Caché Database egyik parancsleíró nyelve a kettőből)
  • CBASIC programnyelv (BASIC-E leszármazottja) (CP/M, MS-DOS)
  • Chipmunk Basic programnyelv (Apple Macintosh, CLI port Win32 részére, GNU/Linux; szabad szoftver)
  • Color BASIC programnyelv (Tandy Radio Shack TRS-80 Color Computer, aka CoCo)
  • Commodore BASIC (Commodore 8-bites család)
  • DarkBASIC & DarkBASIC Professional
  • Dartmouth BASIC (lásd még: True BASIC)
  • Data General Business Basic (Data General Nova és későbbi DG miniszámítógépek)
  • Ethos Game Basic (MS Windows)
  • Extended Color BASIC (TRS-80 Color Computer)
  • FutureBASIC (Apple Macintosh)
  • Gambas (GNU/Linux) (Visual Basic-hez hasonló)
  • geoBASIC (GEOS Commodore 64 számítógépen)
  • GeoBASIC (Leica) (Leica TPS 1000/1100 vizsgálati állomásokon)
  • Gnome Basic (GNU/Linux) (Visual Basic klón)
  • GFA BASIC (Commodore Amiga, Atari ST)
  • Microsoft GW-BASIC interpreter (MS-DOS) (BASICA compatibilis, IBM ROM routinoktól független)
  • Hbasic (GNU/Linux) (Visual Basic-hez hasonló)
  • HotPaw Basic programnyel (aka yBasic, nee cbasPad Pro) (PalmOS)
  • IBasic (MS Windows)
  • Integer BASIC (Apple II)
  • IS BASIC (Zilog Z80)
  • Liberty BASIC programnyelv (MS Windows)
  • Locomotive BASIC (Amstrad CPC)
  • LotusScript (Lotus Notes)
  • MAI Basic Four Business Basic (többféle miniszámítógép)
  • Mallard BASIC programnyelv (Amstrad PCW, CP/M on ZX Spectrum +3)
  • Microsoft BASIC (Microsoft BASIC variációk) (különféle mikroszámítógépeken)
  • Microsoft MBASIC programnyelv (CP/M operációs rendszer alatt)
  • MSX BASIC (MSX)
  • Northstar BASIC (Processor Technology, Northstar, később átdolgozva x86 platformra Bazic '86 néven)
  • NSBasic (Windows CE rendszer alatt)
  • Phoenix Object Basic programnyelv (GNU/Linux)
  • PowerBASIC (Turbo BASIC leszármazottja) (MSDOS, Win32)
  • PureBasic (Win32, GNU/Linux és Commodore Amiga)
  • QBASIC programnyelv (MS-DOS)
  • Microsoft QuickBASIC fordító (MS-DOS)
  • RapidQ (keresztplatform, szabad szoftver)
  • REALbasic (Apple Macintosh, Win32, Linux)
  • Revelation BASIC programnyelv (MS-DOS)
  • SAM Basic programnyelv (Sam Coupé)
  • ScriptBasic (Win32 and GNU/Linux)
  • Sharp BASIC (Sharp zsebszámítógép)
  • Sinclair BASIC (ZX80, ZX81/TS1000, ZX Spectrum)
  • SmallBASIC (GNU/Linux, MS-DOS, Win32, PalmOS; GPL)
  • SmartBASIC (Coleco Adam)
  • ST BASIC (Atari ST)
  • StarOffice Basic (aka StarBasic) (OpenOffice, StarOffice)
  • STOS BASIC (Atari ST)
  • SuperBasic (Sinclair QL)
  • THEOS Multi-User Basic
  • TI BASIC programnyelv (Texas Instruments programozható kalkulátorok)
  • TI BASIC (TI 99/4A) (Texas Instruments TI 99/4A)
  • TI Extended BASIC programnyelv (ditto)
  • Tiny BASIC (korai S-100 gépek)
  • TRS-80 Level I BASIC programnyelv (TRS-80) (TinyBASIC alapú)
  • TRS-80 Level II BASIC programnyelv (TRS-80)
  • True BASIC (MS-DOS, MS Windows, Apple Macintosh)
  • Turbo BASIC (BASIC/Z utód)
  • VBScript (MS ASP, MS Windows with WSH)
  • Visual Basic (MS Windows)
  • Visual Basic .NET (MS Windows)
  • Visual Basic for Applications (VBA) (MS Office beépített nyelv MS Windows és Apple Macintosh alapú gépeken)
  • Watcom Basic
  • WordBasic (MS Office verziók elődje )
  • wxBasic (BASIC interpreter wxWidget részére)
  • XBasic (Win32, GNU/Linux) (GPL)
  • Yabasic interpreter (Win32, GNU/Linux, Playstation 2) (GPL)

[szerkesztés] Rokon programozási nyelvek

  • COMAL programozási nyelv (többféle mikroszámítógépre)
  • OPL (Organiser programming language: Nyitott programozási nyelv) (Psion Organisers, migrating to Psion PDAs)

[szerkesztés] Szabványok

  • ANSI Minimal BASIC szabvány (ANSI X3.60-1978 "FOR MINIMAL BASIC")
  • ISO Minimal BASIC szabvámy (ISO/IEC 6373:1984 "DATA PROCESSING - PROGRAMMING LANGUAGES - MINIMAL BASIC")
  • ANSI teljes BASIC szabvány (ANSI X3.113-1987 "PROGRAMMING LANGUAGES FULL BASIC")
  • ISO teljes BASIC szabvány (ISO/IEC 10279:1991 "INFORMATION TECHNOLOGY - PROGRAMMING LANGUAGES - FULL BASIC")
  • ANSI modul definíciós kiegészítés (X3.113 INTERPRETATIONS-1992 "BASIC TECHNICAL INFORMATION BULLETIN # 1 INTERPRETATIONS OF ANSI 03.113-1987")
  • ISO modul definíciós kiegészítés (ISO/IEC 10279:1991/ Amd 1:1994 "MODULES AND SINGLE CHARACTER INPUT ENHANCEMENT")
Főbb programozási nyelvek (továbbiak) +/-

Kereskedelmi: ABAP | Ada | Awk | C | C++ | C# | COBOL | Delphi | Fortran | Java | JavaScript | Lisp | Objective-C | Perl | PHP | PL/SQL | Python | SAS | sh | SQL | Visual Basic

Oktatási: Eiffel | Haskell | Logo | SML | Pascal | Prolog | Scheme | Smalltalk

Történelmi: ALGOL | APL | BASIC | Clipper | MUMPS | PL/I | Simula