Kuun Géza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. - Kolozsvár, 1905), magyar orientalista, történész
Eleinte házi nevelésben részesült; 1850-tõl Pesten a Szõnyi Pál intézetébe járt, egyszersmind magántanároktól vett leckéket. Bölcseleti s nyelvészeti elõadásokat hallgatott a pesti és göttingai egyetemen. Külföldi utazásait 1856-ban kezdette Kiss tanárral; beutazták Olaszországot, Svájcot és Dániát; 1858-ban Németországba ment Szilády Áron társaságában; késõbb meglátogatta Angliát és Franciaországot, Olasz- és Németországot. Utazásai alatt jeles tudósok ismeretségét szerezte meg és teljesen otthonossá vált az európai nyelvekben, úgy hogy mondhatni egyenlõ könnyûséggel beszél magyarul, franciául, németül, angolul, olaszul és latinul. Tudományos szempontból fõkép a sémi nyelvekkel foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia 1867. január 30-án levelezõ taggá választotta, 1883. május 17-én pedig tiszteletbeli tag lett. A kolozsvári egyetem 1894-ben bölcseleti doktorrá, a leydeni egyetem 1895-ben a sémi nyelvek doktorává s a budapesti egyetem 1896. millenniumi díszülése alkalmával bölcseleti doktorrá választotta honoris causa. Az olasz koronarend középkeresztese, volt. ev. ref. egyházkerületi fõgondnok, a szászvárosi ev. ref. collegium egyik fõgondnoka, a magyarországi néprajz társaság elnöke s alapító tagja, a hunyadmegyei tört. és rég. egylet elnöke s alapító tagja, a m. történelmi társulat, a m. heraldikai s genealogiai társaság s a bpesti philologiai társaság tiszteleti s alapító tagja, a vajdahunyadvári egylet tiszteletb. elnöke, az erdélyi közmûvelõdési egyesület tiszteleti elnöke s igazgató választmányi tagja, az egyesület irodalmi szakosztályának elnöke, s Hunyadvármegye választmányának elnöke, a dévai állami iskolák gondonokságának s az erdélyi irodalmi társaságnak elnöke, a múzeum-tanács tagja, az alsó fehérmegyei történeti, régészeti és természetudományi társulat, a marosvásárhelyi Kemény-Zsigmond társaság, a magyar földrajzi társaság és az Atenes di Science e lettere di Bassano tiszteleti tagja, Patrono del Museo Indiano, a protestáns irodalmi társaság igazgatóválasztmányi tagja s a Deutsche Morgenländische Gesellschaft rendes tagja, Consigliere della Società Nazionale per le Tradizioni Popolari Italiene, a prágai Wissenschaftlicher Verein für Volskunde und Linguistik, a helsingforsi Finn-ugor társaság tiszteleti tagja s az erd. múzeum-egylet alapító és tiszteleti tagja. A megyei politikába nem lehetett bevonni, ritkán jelent meg a közgyûléseken, de az elvállalt megbízásokat pontosan teljesítette.
Cikkei a következõ folyóiratokban és hirlapokban jelentek meg: Magyar Nyelvészet; Szépmûvészeti Csarnok; Nyelvtudományi Közlemények; Budapesti Szemle; Rivista Europea; Magyar Tudományos Akadémia Értesítõje; Keresztény Magvetõ; Bollettino italiano degli studii orientali; Fõvárosi Lapok; Hunyad; Cordelia; Hunyadmegyei tört. és régészeti társulat Évkönyve; Giornale della Società Asiatica Italiana; Allg. Zeitung; Revue d'Ethnographie; Erdélyi Múzeum-Egylet bölcs-, nyelv- és tört. szakosztályának Értesítõje; Keleti Virágok; Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn; Árménia; Irodalomtörténeti Közlemények; Erdélyi Irodalmi Tárasaság Évkönyveiben és Emlékkönyvében; Korrespondenzblatt; Erdélyi Irók és Mûvészek Almanachja; Erdély; Hunfalvy-Album; Századok; Ethnographia; Akadémiai Értesítõ; Erdélyi Múzeum; Erdélyi Hiradó; Westöstliche Rundschau; Protestáns Közlöny; Marosvásárhelyi Füzetek; Magyar Polgár; Protestáns Szemle
[szerkesztés] Művei
- A sémi magánhangzókról és megjelölések módjairól. Pest, 1872.
- Adalékok Krím történetéhez. Budapest, 1873.
- Birálati jelentése Beõthy Leo, Juda, Izrael és Aram című munkájáról. Budapest, 1874
- Codex Cumanicus bibliothecae ad templum divi Marci Venetiarum. Primum ex integro edidit, prolegomenis, notis et compluribus glossariis instruxit. Budapest, 1880.
- Additamentorum ad codicem cummanicum nova series. Budapest, 1883.
- A kunok nyelvérõl és nemzetiségérõl. Budapest, 1885.
- Az erdélyi irodalmi társaság feladata. Elnöki megnyitó. Kolozsvár, 1888.
- Quinquaginta Aenigmata Cumanica ex codice cumanico bibliothecae ad templum divi Marci Venetiarum, versione et notis criticis illustravit. Budapest, 1888.
- Az imádság története. Kolozsvár, 1889.
- Hunyadmegyérõl ethnographiai vázlat. Kolozsvár, 1890.
- Ujabb adatok a kun Petrarka-codexhez. Budapest, 1892.
- Relationum Hungarorum cum Oriente gentibusque orientalis originis historia antiquissima. Claudiopoli, 1893–1895. Két kötet.
- Kritische Beiträge zur Uralaltaischen Philologie. Berlin, 1897.
- Emlékbeszéd bethleni gróf Bethlen Gábor felett. Kolozsvár, 1898.
- Keleti kutfõk. Budapest, 1898.
- A katharosok hitfelekezete. Kolozsvár, 1899.
- Emlékbeszéd Torma Károlyról. Déva, 1899.
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996


Based on work by