Rábaszentmihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | [[Nyugat-Dunántúl]] |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Téti |
| Rang | község
|
| Terület | 10,97 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9135 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Rábaszentmihály község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Rába folyó jobb partján a Tét-Lébény és a Mórtichida-Győr utak keresztezésében a Rába folyón átívelő híd mellett található. A község menetrend szerinti autóbusszal, illetve személygépkocsival közelíthető meg. Egyénileg vagy csoportosan a Rába-folyón vízi sporteszközökkel is elérhető. A legközelebbi vasútállomás Enese községben a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúton érhető el.
[szerkesztés] Története
A község Árpád-kori település, mely 2004. év augusztusában ünnepelte 800 éves fennállását. Az 1204-ből származó oklevél „Rába-földnek” nevezte, amit II. Endre király Puk Tamás comesnek adományozott. Harminc évvel később keltezett oklevélben, mint „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordult elő a község elnevezése. 1609-ben ezt a települést is elfoglalta a török. 1627-ben török ura Tobak Saban Ibrahim zaklatása elől a lakosság elmenekült. Ebben az időben már protestáns temploma és lelkésze is volt. A XVII. században a Nádasdyaké volt a falu nagy része. Nádasdy Ferenc halála után a birtok visszaszállt a koronára, majd az Esterházy-hercegek kapuvári uradalmához tartozott. 1848 előtt úrbéres község. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a faluban. Az 1920-as években lakossága 636 főt számlált, de napjainkban a népessége az ötödfélszázat alig haladja meg. A XX. század első felében közigazgatásilag a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A két világháború rengeteg szenvedést okozott a falunak. A halottak emlékét, bár kicsit megkésve, de kőbe véste az utókor. Az ötvenes évtizedektől a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző, de mára ismét a magángazdálkodás lett az uralkodó. A szomszédos Rábacsécsénnyel 1972-től egészen 1989-ig volt egyesítve. A község elvesztette önálló karakterét. A településnek a rendszerváltás előtti évben sikerült önállóságát visszaszereznie. Legfontosabb tevékenysége az elmaradt vonalas infrastruktúrák kifejlesztése volt.
A lakosság római katolikus, kisebb része evangélikus vallású. A községre az elmúlt időszak elvándorlása mellett az ingázás is jellemző. A község mezőgazdasági jellegű. Az állattenyésztés és a zöldségfélék termesztése sok családnak biztosít megélhetést. Az e tájra, annyira jellemző uborkázás mellett újabban az őszirózsa szaporítóanyagainak termesztésével is foglalkoznak. A magánvállalkozók nagy része szintén mezőgazdasági vállalkozó. A helységben található a Vadrózsa vendéglő, a Mini ABC és az ÁFÉSZ vegyes boltja is. A település rendelkezik óvodával, az általános iskola alsó tagozatával és van falugondnoka is. A vezetékesvíz-szolgáltatást a győri Pannonvíz Rt. végzi. A vezetékes gázt az ÉGÁZ Rt. szolgáltatja. A konténeres hulladék elszállításáról a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik. Az elmúlt években fejezték be a településen az eddigi legnagyobb beruházást a szennyvízcsatorna gyűjtőrendszer kiépítését. Hosszabb távon a csatornázás után a járdák és a közutak rendbetétele fog következni. Az önkormányzat azt reméli, hogy a kistelepüléseknek is fog jutni az EU-s pénzekből, hogy megvalósulhassanak további fejlesztési elképzeléseik is. Főleg azok, melyeket helyi erőforrásokból nem tudnak finanszírozni.
A település fő vonzereje a nevében is szereplő Rába folyó. A falu alkalmas a pihenésre és a Rába-parton a természeti értékekben is gyönyörködni lehet. A folyó itt már lecsendesedik, alsó szakasz jellegűvé válik. A környezet viszonylag természetes állapotában maradt fenn. Partjai a nomád életet kedvelőknek kiválóan alkalmas sátorozásra, fürdésre, strandolásra. Az ártéri erdők barangolásra csábítják a kirándulókat, a folyó, pedig vízi túrázásra. Helyi adottság, hogy egynapos túra tehető a falutól a Rábán lefelé indulva, majd a Marcalon visszatérve a téti út hídjáig. A programok kiegészítésére, gazdagítására szolgálnak a faluban vagy a szomszédos településeken lévő sportpályák is. Itt az újra divatba jött falusi vendégfogadás egyik felfedezendő gyöngyszemét látogathatjuk meg. A halászélet és a pásztorkodás hagyományai még elevenen élnek az idősebbek emlékezetében. A ró-mai katolikus templomot a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették. 1859-es tűzvész után újjáépült. Érdekes-sége, hogy mesterséges dombra épült. A berendezései: a Mária-szobor, az oltárok és a szószék is barokk stílusú.
A Falumúzeum a helység múltjából és a múlt emlékeiből összeállított értékes gyűjteménnyel rendelkezik. Régészeti leletek és néprajzi emlékek vannak itt. Teljes épségben maradt meg a középkori kézimalom. A múltra jellemző lakások szobai, konyhai és kamrai berendezéseinek hiánytalan együttese is felsorakozik. A szövés és fonás teljes eszköztára is megtalálható itt. Ma is népszerű citera zenekara. Tekintélye van az önkéntes tűzoltó egyesületnek, mely több évtizedes hagyományokkal rendelkezik.
[szerkesztés] Látnivalók
- Rába folyó.
- Falumúzeum,
- rk. templom,
- tájjellegű felújitott parasztház.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998; CEBA, Kaposvár 2004) Bárdos Dezső cikkének átdolgozásával.


Based on work by