Vita:Tömeg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tömeg fogalmát többféle szempontból értelmezi a fizika. Energia átszámítás esetén tárolt energiaként, mozgások vizsgálatakor tehetetlenségi erő értékként, gravitáció vizsgálatakor gravitáló tömegként, illetve az Ált.Rel. elméletben időlassító tényezőként. Levetve a valóság sokféle 'ruháját' próbáljuk a tömeg központi okát meghatározni.
Segítségül hívjunk elő három fizikai eredményt: az egyik az E = mc² összefüggés, a másik a Spec.Rel., végül a fekete lyuk gravitációs hatása (vagy Ált.Rel.).
Első esetet vizsgálva elektron-pozitron párok egyesítésekor elektomágneses energia szabadul fel. Másrészt tudjuk hogy az elektron/pozitron perdülettel rendelkezik. Azonban nincs olyan elektronon belüli részecske amelyet elektron/pozitron alkotóként származtanánk. Ezért származtassuk ezen részecskéket magából a téridőből, mint építő elemből. Ugyanígy teszünk az elektomágneses hullámok felépítésével is. Tehát az egyesülő e-p párok lebomlásakor tisztán téridőben végigfutó rezgések keletkeznek. Következtessünk vissza ekkor, hogy miből jött az elektromágneses sugárzás: nyilván a téridő más elrendezésű lokális áramlásából. Azonban a tömeget is innen kell származtatnnk mivel az elektron (vagy pozitron) egyben tömeg is. Tehát a tömeg téridő örvény.
Második esetben a Spec. Rel. elméletet vizsgáljuk: mozgó rendszerbeli tárgyak a mozgásirányban összehúzódnak.
Azonban mozgó rendszerből nézve az álló rendszerbeli tárgyak is öszehúzódni látszanak. Oldjuk fel a paradoxont azzal, hogy egymáshoz képest mozgó rendszerek között a mozgás irányában kicserélődő fizikai információk a mozgás miatt időkorlátosak. Ebből ered a látszólagos kölcsönös időbeni és térbeli rövidülés. De hogyan lesz ebből tehetetlenség? Amikor tárgyakat mozgatunk, másként egyik vonatkoztatási rendszerből a másikba eröltetjük át.
Tehát nincs teljes kompatibilitás a gyorsító erő inercia rendszere és a gyorsuló test inercia rendszere között.
Másként a tömeg "elidőzik" saját téridő lokalitásában, mely alatt információt cserél az összes többi téralkotóval. Ez egy határérték, mely információcsere eredő hatásaként a test gyorsításkor ellenáll.
Harmadik esetben: A fekete lyuk tudomásunk szerint létejötte előtt anyagrészecskékből származik, pontosabban ezek összesűrűsödéséből. Az összeomló anyag mint előbb láttuk téridő örvényekből áll, ezért ok-okozati összefüggésből nézve a fekete lyuk úgyszintén örvény, viszont nagyságrendekkel nagyobb, mint egy részecske örvénye.
Ellenőrizve a szemlélet összeférhetőségét a fennt említettekkel: a tömeg energia egyenértéke az itt vázolt téráramlás örvénybe zárt mennyisége. Az anyag tehetetlensége származtatható a tömegnek (mint térörvénynek) a téralkotók többi elemével lejátszódó véges határétékű információ cseréjéből - sebességváltozás alatt is (csakúgy mint álló helyzetben). A tömeg, mint gravitációforrás újabb finomítást tesz szükségessé: ugyanis örvénylő téridő zárt hurokként nem okozna gravitációt. Gravitáció kialakulásához nem egyszerű hurkot, hanek összeomló örvényt kell modelleznünk a tömeg alkotójaként. Ehez indoklásként tekintsük akövetkezőt: gömbszerű tömegekhez közeledve a fizikai folyamatok a távolság négyzetével fordított arányban lassulnak tömegmentes nagyléptékű tereket alapértrékűnek véve. Ezért feltételezzük, hogy egyrézst a teret mintegy töltésként alkotja az idő, mel yfelhasználódik a fizikai folyamatokhoz. Ilyen folyamat az is ha ott egy tömeg pusztán létezik (ott van). Szükséges az is a jelenség helyes modellezéséhez, hogy a tömeg helyén "eltűnő" téridő helyébe a környező téridőből utánpótlás érkezzen. Ez a negatív erő, mely a Világegyetem ma ismert gyorsuló tágulását okozza. Értelmezd másképp a tömeget, ha fentiekkel nem értesz egyet...


Based on work by