Elek (város)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Gyulai |
| Rang | város
|
| Terület | 54,94 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 5742 |
| Körzethívószám | 66 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Elek város Békés megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Vasútállomás legközelebb Kétegyházán található.
[szerkesztés] Története
Elek már a honfoglalás előtt is lakott volt. Elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel. 1854-ben már mezőváros.
A trianoni békeszerződéskor a fejlődő város az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. A II. világháború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1].
1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.
Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Polgári házak
- Sírkőkert
- A kitelepített németek országos emlékműve
- Német tájház
- Román tájház
- Cigány tájház
[szerkesztés] Testvérvárosai
Alerheim, Németország (1992)
Gerlingen, Németország
Gerolzhofen, Németország (1990)
Laudenbach, Németország (1994)
Leimen, Németország (1992)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |


Based on work by