Kapor (növény)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kapor

Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Ernyősök (Apiaceae)
Nemzetség: Anethum
Faj: A. graveolens
Tudományos név
Anethum graveolens
L.

A kapor (Anethum graveolens L.) a Földközi-tenger vidékéről származó gyógy-, és fűszernövény. Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.

Felhasználjuk a zöld virágos részét nyersen és szárazon morzsolt állapotban (Anethi folium), valamint magja (Anethi fructus). Zölden és szárítva, magját egészben és darálva is használjuk. Átható aromáját a benne lévő illóolaj-tartalmától kapja, a frissen szedett zsenge hajtásaiból készített kaporszósz, — főtt húsok, húsgombócok, halételek, ínyencek rák és csiga ételeihez kiváló. Őrölt magja a véres hurka kiváló ízesítője.

kapor (Anethum graveolens)
Nagyít
kapor (Anethum graveolens)

[szerkesztés] Felhasználás

Felhasználható még levesek, főzelékek, saláták, egyes gombaételek, körözöttek, mártások valamint kovászos uborka, paprika, savanyú káposzta és tök eltevésénél. A friss zöld kapor az erdélyi ordás-palacsinta ízesítője.

[szerkesztés] Gyógyhatása

Teája felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, vízhajtás, esetén jó hatású.

[szerkesztés] Termesztése

Magról állandó helyre vetik; zölden virágzás előtt kell szedni, ha a magok barnás-zöld színűek, szárazak ernyőit óvatosan levágjuk, napos helyen után-szárítjuk, majd lemorzsoljuk és átrostáljuk vagy óvatosan szeleljük.