Visztula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Visztula
A Narew és a Visztula összefolyása Modlinnál
Nagyít
A Narew és a Visztula összefolyása Modlinnál
hossz 1 047 km
forrás szintje 1 106 m
átlagos vízhozam 1 054 /s
vízgyűjtő terület 194 424 km²
forrás Barania Góra (Beszkidek}
torkolat Balti-tenger (Gdansk)
vízgyűjtő terület
országai
Fehér Wisełka
Nagyít
Fehér Wisełka
Goczałkowicei tározó
Nagyít
Goczałkowicei tározó
Visztula Toruń közelében
Nagyít
Visztula Toruń közelében
Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán
Nagyít
Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán

A Visztula (lengyelül Wisła) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. A Vistula hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén van, mely a Sziléziai Beszkidekben fekszik. (Két patakból folyik össze, a Fehér és Fekete Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) A folyás iránya alpvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, a legnagyobb vízszint különbség 10 m.

A Visztula rendkívül szennyezett: a 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente a Vusztula kb. 2,2 millió m³ hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között kb. 5000 t konyhasót naponta a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.

Az ókorban a Vistulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys "úszik" tőre. Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy a Visztula nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Visztula deltája

Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a baloldali a Leniwka, a jobboldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zárt zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el és a Gdański-öbölbe ömlik.

A XIV. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Wisztula, a kisebb ág Gdański Visztula volt. 1371-től a főág a Gdański Visztula lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890-1895-ben Świbno mellett ágvágást létesítettek.


[szerkesztés] Fontosabb mellékfolyói

[szerkesztés] Jobbparti

A forrástól számítva:

[szerkesztés] Balparti

A forrástól számítva:

[szerkesztés] Víztározók a Visztulán