Bodrogszerdahely
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bodrogszerdahely (szlovákul Streda nad Bodrogom) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A település a Bodrogköz második legnagyobb községe. 1961-1990 között Bodrogszög is hozzá tartozott. 2001-ben 2459 lakosából 1476 magyar és 896 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bodrogszerdahely nagyközség, Szlovákia délkeleti csücskén helyezkedik el a 48° 22’ földrajzi szélességen és a 21° 46’ hosszúsági körön, tengerszint felett 100 méteren. Ma a Kassai Kerülethez (1996-ig Keletszlovákiai Kerület), ezen belül a Tőketerebesi járáshoz (okres Trebišov) tatartozik. A falu termőföldjei délről Magyarországgal határosak. Királyhelmectől 20 km-re délnyugatra a Bodrog bal partján fekszik.
A falu és a szomszédos magyarországi Karos közt Európai Uniós támogatással összekötő út épül. (Amíg nincs kész addig csak több, mint tíz kilométeres kerülővel lehetett szomszédot látogatni. Az Alsó- és a Felső-Bodrogközt alig néhány helyen köti össze használható út, a korábbi utak évtizedek alatt használhatatlanná váltak.)[1]
[szerkesztés] Domborzata
A település felszíne változatos. Folyók, magaslatok és síkvidékek találkozásaiból ötvöződik. A Bodrog folyó középső részének bal partján, a folyót átszelő egyetlen közúti hídtól dél felé húzódik. mintegy 3,5 km hosszúságban. Nyugatról a Bodrog holt ágai szegélyezik, délről az Alföld pereme, keletről észak irányba a tarbucka dombjai határolják. A község új lakónegyedei felhúzódnak a dombság nyugati lejtőire.
[szerkesztés] Éghajlata
Szlovákia a mérsékelt égövben helyezkedik el, így ezen a területen az atlanti és kontinentális klíma zónák találkoznak. A kontinentális hatás 32 % -ot tesz ki, meleg éghajlat a jellemző. Az évi átlaghőmérséklet 9,5 °C, a melegé 24,5 °C. Az egy évre jutó átlagcsapadék 500 mm, ebből a nyári időszakra csak 200 mm jut. Száraz időjárás a jellemző. A hótakaró vastagsága nagyon változó, nem haladja meg az átlagos 10 cm-t. Az aszályos napok száma átlagosan 50, de az utóbbi években e napok száma szaporodott. A napfény tartam 1 500-1 700 órás évi napsütés. Az észak-keleti szél az uralkodó. A tavaszi hónapok jóval szelesebbek. A mikroklíma erősen befojásolja a növényzet fejlődését, főleg a tavaszi hónapokban. Mig a déli dűlőkön fakadnak a rügyek, az északi árnyékos oldalakon még jég és hó található.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint település területe a paleolitikum óta lakott. Területén a 7. és 11. század között folyamatosan használt temetőt tártak fel. 1941-ben a falu melletti Bálványhegyen levő temetőben honfoglaláskori sírokból egykori bőrtarsolyhoz tartozó bronz veretek kerültek elő. A mai települést 1273-ben említik először. A 13. században már állott vára. 1332-ben a határbejárási okiratban Zeredahely néven említik. A 14. század közepén már két faluként Eghazos- és Wasarusszerdahelyként szerepel. Az egyik név a templommal rendelkező községrészt, míg a másik a vásártartási joggal rendelkezőt jelezte. A középkorban birtokosai sűrűn váltották egymást. 1910-ben 1561, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
[szerkesztés] Őskor
- 18-15 mill év A harmadidőszak Miocén kor Bádeni emeletében még sekély sós tenger borítja területünket
- 14 mill év A Szarmata emeletben erőteljes vulkáni tevékenység kezdődött, létrehozván a Tarbucka csoportját, Szomotori hegyet, valamint a Zempléni szigethegységet körülvevő vulkanikus maradványokat /Újhelyi hegy, Borz hegy Szőlőskén/ A vulkanikus eredetű rétegek felhalmozódása miatt a terület nagyobb része szárazulattá vált
- 11,5 mill év A pannóniai emeletben süllyedni kezd a Bodrogköz területe és a Pannon tó /Brak vizű/ fokozatosan elborítja
- 10,5-3,5 mill év A Felső Pannon emeletben főképpen a folyók deltái részén a Pannon tó teljesen elsekélyesedett és megkezdődött a hordalékkúp síkság kialakulása Ebben az időszakban nálunk az akkor még a Nyírség irányába tartó folyók a Tapoly, Ondava, Laborc és Ung munkája volt jelentős 1sz ábra
[szerkesztés] Kőkorszak
- 600-100 ezer év A negyed időszak utolsó harmadában Bodrogköz számottevően süllyed, és ekkor jelentős üledék halmozódik fel /helyenként 100m/ és kezd kialakulni a mai felszín
- 50 000-45 000 év A Würm szakasz közepe táján a korábbinál erősebben kezdett süllyedni a Bodrogköz, a Beregi és a Szatmári síkság, ugyanakkor a Nyírség délkeleti része emelkedett
- 28 000-22 000 év Jelentősen megváltozik az éghajlat. A korábbi melegebb és csapadékosabb időjárás hideg és igen száraz lett /júliusi középhőmérséklet 10-12 C, az évi csapadék mennyiség 180-250 mm lehetett/. A gyér növényzet nem tudott kellő védelmet nyújtani az erős északias szelekkel szemben, így a védtelen felszíneken megindult a futóhomok képződése, és így alakultak ki a Bodrogközre jellemző homokdombok és buckák (Futóhomok)
- 20 000év A Felső-pleninglaciális fázis első szakaszában, korábban a mai Nyírség területén folyó Tisza eléri a mai Bodrogköz területét, Záhonytól indulva, megkerülve a Helmeci magaslatokat, a mai határ Karcsa tó szakasza irányába
- 13 200-12 000 év A homok mozgásának második szakasza. Ezután a felmelegedés hatására lassan kifejlődő összefüggő növénytakaró megkötötte a felszínt
- 7 000-5 000 év Ebben az atlantikus fázisban a Tisza egy nagyobb áradás alkalmával kilép a medréből és a mai Ticce mederben, Zemplén község irányába folyik. Innentől a mai Bodrog völgyében folytatja útját /Bodrogszerdahely mellett is, és valószínűleg a Tajba őrzi emlékét/ Tokaj felé. Ezt a szakaszát csak kb 5 000-2500 évvel ezelőtt hagyta el, és ettől kezdve folyik mai irányában, kialakítva így Bodrogköz sziget jellegét, amely telis-tele van szőve a régi medrek, morotvák és erek maradványaival
[szerkesztés] Rézkor
- i. e. 55. század - i. e. 23. század
- Az ezt /Újkor-neolit/ megelőző időszakban /korai, kései őskor az átmeneti kőkor/ a környékünkön megjelenő ember inkább a Zempléni szigethegység délkeleti csücskén az obszidián lelőhelyeknél telepedhetett le /Zemplén, Céke, Szürnyeg/ Az új kőkor kezdetén az embertörténet egyik legjelentősebb változása ment végbe A vadász-halász gyűjtögető életformát felváltotta a földművelő-állattartó életmód Az első földművelők délkelet felől érkezhettek e tájra Szerdahely határában található Kompos dombról kerültek elő azok a cserépmaradványok, amelyeket a szakemberek a bükki műveltséghez soroltak
- Bodrogszerdahely ebben a rézkorban nevezett időszakban folyamatosan lakott hely Ezt az archeológusok, az itt talált bodrogkeresztúri műveltség bizonyítékaival támasztották alá Ezt követően a bádeni kultúra népe lakta vidékünket A fennmaradt leletek alapján ezek a háziállatokat már nemcsak táplálékforrásul, de igavonásra is használták A kiemelkedő magaslatokon erődszerű településeket hoztak létre /Kompos domb és a Bakhegy észak-nyugati csücske/ Vidékünkön a szűkebben behatárolható péczeli csoport élt A rézkor utolsó szakaszában dél-keletről egy újabb műveltségű nép lép ezek helyébe A szlovák régészet Nyírség-Zétényi csoportként tartja őket számon A halottégetés ekkor válik általánossá Szép díszítésű nagy edényeket használtak és ekkor terjedt el a szövés is
- A fém használata ebben a korban, amit bronzkornak nevezünk, vált általánossá. A péceli pásztornépet kiszorította egy délkelet felől érkező földműves csoport, egy harcias lovas nép, amelyeket a füzesabonyi műveltséghez soroljuk. 1955-ben Belo Polla feltárta a Bakk-hegy északnyugati részén a temetkezési helyüket, összesen 69 sírt /vegyes hamvasztásút és csontvázasat/. Viszonylag bőséges kerámiai anyagot találtak /tálak, köcsögök, gazdag díszítésű fazekakat, melyeket kézzel formáztak/. Ebből az állapítható meg, hogy fejlett egyedi fazekas mesterséggel rendelkezett ebben a korban a szerdahelyi nép. Bronz ékszerekből nagyon gyér a lelet. Sajnálkozva kell megemlítenünk, hogy a terület korábban elpusztult, mielőtt még feltárták volna /homokbánya és „cigánytelep”/. Ebben az időszakban a Kompos domb is e kultúra népének volt az élőhelye.
- Ezt követően a fejlettebb pilingi műveltség hagyott nyomokat környékünkön, így Bodrogszerdahelyen is Ezek fejlett kohászatról és cserekereskedelemről árulkodnak Jellemző kerámiaedényük a nagy kétfülű amfora Bóna István régész szerint a füzesabonyi lakosság maradványai a korábban alávetett hatvani lakossággal új egységgé szervezkedett, melyet bodrogszerdahelyi csoportnak nevez
- A késői bronzkorban a gávai műveltség nyomai találkozhattak Bodrogköz szerte. A szlovák régészek itt azonosítják az első etnikumot-kimmoméreket
- Az új fémről, a vasról elnevezett időszakban egyéb jelentős változásokról is beszélhetünk. A kultúrák helyett most már nemzetekről beszélhetünk. Megjelennek az írásos emlékek. A fazekaskorong feltalálását is kisebb forradalomként könyvelhetjük el. Bodrogközben megjelennek a szkíták és a trákok
- i. e. 3. század - i. e. 2. századfordulóján nyugatról megjelenik a kelták ősi törzse. A korábbi szkíta és trák telepeseket nem irtják ki, hanem magukba olvasztják, érvényesítve civilizációs fölényüket
- Időszámításunk előtt egy ugyancsak magas kultúrájú népcsoport érkezik /germán törzsek przewoy kultúrkörből/, délkelet felől a dákok, akik gyorsan összeakadtak a keltákkal, meg talán a szamaritákkal is, egy sajátságos kultúrát hozván létre, melynek központja Zemplén maradt. A vasat helyben dolgozták fel kis kohókban, melyet meg is találtak a régészek. Mint azt a történelemből tudjuk, ekkor a római sas uralta az ismert világ nagyobb részét. Vidékünkre nem jutottak el a római légiók, de élénk kereskedésekről árulkodnak a gazdag pénz- illetve kerámialeletek /bögre CAIUS felirattal/ a bakhegyi telephelyről. Ekkortájt már a germán vandálok törzse is itt tartózkodik, bár a kelta-dák elem bizonyíthatóan fennmaradt
- 3. század Leírások említik, hogy germán törzsek jártak területünkön A gepidákról tudjuk, hogy a 3. század végén megtelepedtek a Tisza felső folyásánál
[szerkesztés] Középkor
- 6. század - 10. század Erre az időszakra helyezik a történészek az avar, illetve a szláv lakosság megjelenését. Míg az avarok az egykori források szerint gyorsan elfoglalták a Kárpát medencét a szláv népcsoportok esetében inkább egy lassú beszivárgást feltételeznek a történészek. A szláv jelenlétről a megtalált sírleletek, illetve településmaradványok és kerámia cserepek árulkodnak. Bodrogközben több elnevezés is a szlávok ittlétével hozható kapcsolatba. Leletekkel lehet bizonyítani a 670-es évek körüli időszakra helyezett onogur népesség nagy tömegeinek érkezését vidékünkre
- 895-1000 év Ebből a korból, melyet a magyar történelemírás honfoglalásként említ, gazdag leletanyag áll rendelkezésünkre. Egyeztetve az írott forrásokkal /Anonymus/ egyértelmű, hogy a Vereckei szoroson bejutott néptömegnek Bodrogköz lett első hatalmi központja, legalább 1-2 generáció ideig. Bár valószínű, hogy a bevonulás nem kerülhette el a harci cselekményeket, de semmi sem utal arra, hogy Árpád magyarjai kiszorították volna az eredeti lakosságot. Feltételezhetjük, hogy ezek zöme beolvadt a jövevények közé. Az egész Bodrogköz területén, beleértve a Bodrog jobb partját, nagyjából 27 honfoglalás kori temető feltárásáról tudunk gazdag leletekkel /Karos, Zemplén, Vécs/. 1938-41 között a bodrogszerdahelyi Bakhegyen és a Csipkésen végzett régészeti feltárások tanúskodnak a magyarok itteni letelepüléséről
- 1000-1200 A magyar királyság megalakulásával Bodrogköz, Zemplén vármegyéhez tartozott, amelynek a központja és névadója a megerősített és templommal ellátott ősi földvárról híres község. Ebből a korból vidékünkön néhány hatalmi harccal összefüggő adatokon kívül szinte semmilyen említésről nem tudunk
- 1214 év Fontos dátum, melynek köszönhetően ezentúl több írásos adat áll rendelkezésünkre. Ekkor II. András király megerősítő alapítólevelet ad a leleszi premontrei rend részére, megerősítve és jelentősen kibővítve a még 1180-ból Boleszláv váci püspök féle adománylevelét. A kolostor így hiteles helyként szolgálja vidékünket
- 1241 év A mongol-tatár hadak átvonultak területünkön. Bár a lakosság egy része valószínűleg a közeli mocsarakba menekül, a pusztítás így is óriási lehetett. A korabeli tudósítások szerint Bodrogköz a tatárjárás után jóformán lakatlan. A tatárjárás után újra kellett telepíteni vidékünket IV. Béla ekkor hozza rendeletét a várak építéséről. Zemplént ekkor erősítik meg, de vannak feltételezések, hogy a nagykövesdi vár is ebben az időszakban épült, bár az 1280-as évek utáni dátum az elfogadhatóbb
- 1273 Első írásos feljegyzés, amelyben az áll, hogy az ősi Baksa nemzetség , Simon fiainak és unokáinak / a község akkori urainak és lakosainak / a legszebb tulajdonsága az összetartás volt Több, mint fél évszázadon keresztül közösen, egyetértésben gazdálkodtak vidéki birtokaikon Ekkor „Zeredely” alakban említik Neve valószínűleg a szerdai napi vásárokkal van kapcsolatban Ekkor már valószínűleg állott a római katolikus templom, legalábbis a fennmaradt román kori déli portál egyértelműen erről tanúskodik
- 1323 Birtokelosztásról kapunk tájékoztatást a Soós nemzetséggel A Baksa nemzetség egyik ága ekkor már felvette a község Szerdaheyi /Zerdahelyi/ előnevet A család birtokaként említi /tünteti fel/ az Ompod /Zompod/ települést is Később a Katrony /1440/ és a Tajbát is A szerdahelyiek ebben az időszakban építhették a család székhelyeként szolgáló várat
- 1329 Legkorábbi írásos adat a templom meglétéről, mely Szent Péternek volt felszentelve Nem sokkal ezután a püspöki adószedők /1332-1337 tájékáról/ hírt adtak a templomról, és János, illetve András nevű papokról A falut pedig Zerdahel néven említik
- 1358 Reánk maradt jegyzék a Szerdahelyi család uradalmairól Ebben Eghazas /egyházas/ és Wasarus /vásáros/ Szerdahelyt említenek
- 1451 Huszita hadak /ún zsebrákok/ , kihasználva a zűrzavart, amelyet a Soós és a Szerdahelyi család között dúló birtokháború okoz, elfoglalják a Kövezsdi várat A husziták már 1428 és 1433 között is többször megjelentek Bodrogköz környékén Mátyás király csak 1459-ben űzi ki őket innen Egy szép népmonda örökítette meg Mátyás király meg a Zompodi korcsmáros történetét ebből az időszakból
- 1459 A Szerdahelyi család kihalásával az itteni birtokok a várral együtt a rokon Bocskayakra száll
- 1526 A Mohácsi vészt követő időszakban vidékünk nem került a török hódoltság alá, viszont ki volt téve a portyázó hadak kegyetlenségeinek
- 1557 Szerdahelynek 8 és fél portája van, és 5 zsellérje A falu tulajdonosai között megjelenik Serédy Gáspár
- 1598 Bocskay Miklós belső királyi tanácsos reneszánsz stílusban átépíti a várat, úgyszintén a közeli templomot is megerősítik, lőrésekkel látják el, és alagúttal összekötik a várral Ebben az időben szerez itt birtokokat Bornemissza László, Paczoth Ferencz és Terjény Mihály Bocskay Miklós 1621-ben meghal, és a helyi templomba temetik el, ahol sírja díszes vörös márvány fedőlapot kap Ekkortájt a faluban 54 ház állott, ezzel Bodrogköz nagyobb települései közé sorolható
[szerkesztés] Korai újkor
- 1628 Az ősi templom a reformátusok kezére kerül, egészen a 16. század végéig. Ekkorra már eléggé feszült a helyzet, a reformáció hívei, illetve a hatalom ellenreformációs erői között
- 1647 Királyi kegyből a Bocskay birtok zöme a Vécsey család tulajdonába kerül, de a vár továbbra is az előzőek kezében marad. Zemplén vármegye ekkor váltakozva egyszer az Erdélyi fejedelemséghez tartozik, máskor a császárság része
- 1670 Egy évtizede itt tartózkodó császári katonaság igazi megszállóként viselkedik. A császári önkény korlátozni szeretné a magyar rendek szuverenitását. Ekkor tör ki az úgynevezett Wesselényi-összeesküvés, amelyben tevékenyen részt vállal Bocskay István főispán, Szerdahely ura. A császári hadak Spork tábornok vezetésével egyesülve Barkóczi gróf vezette nemesi felkelő sereget Bodrogszerdahelynél megfutamította Bocskai serege. Ő maga életét mentve, dézsmás hordában menekült Erdélybe /A várat és valószínűleg a templomot is lerombolják/. Javainak konfiskációjára 1672-ben kerül sor. A reánk maradt összeírásban 58 jobbágy szerepel/ A várromot a Vécseyek kapták. Ennek helyén 1700 körül báró Vécsey László barokk kastélyt építtetett a torony és néhány fal felhasználásával. A védművek-bástyák ekkor még állottak.
- I. Lipót uralkodótól a Vécseyek is /úgy mint a Bocskayak / megkapják a pallosjogot Szerdahely ekkor opidiumként /mezőváros/ szerepel a korábbi iratokban, ahol Zemplén vármegye hatóságai tartották a megyegyűléseket 13 mesterséget űző személlyel Szerdahely messze kiemelkedik a többi környékbeli falutól
- 1690 Egy peres iratból hírt kapunk Szerdahely határában levő Malodgya, Tajba és Katrony tavak halászati jogairól. Egy korábbi irat 1642-ből egy a templomnál található tavat is említ /Panyik?/, amelyet szintén halásszák
- 1703 A Tökölyi -féle kuruc háborúk, illetve a hegyaljai felkelés után ekkor kezdődött a II. Rákóczi Ferenc /született a szomszédos Borsiban/ féle szabadságharc vidékünkön. Az elégedetlenségre kezdetben a császári katonák kegyetlensége, a rekvirálások adtak okot. Bár igaz, hogy később a kuruc seregek ittléte is a köznépet terhelte. Vidékünkön már korábban is több járvány pusztított, de az átvonuló hadak után ezek még gyorsabban terjedtek
- 1710 A romos templom hajójára, ez idő tájt kerül újból tető, de a szentély továbbra is romokban hevert. Korabeli feljegyzések szerint a szentély romos falai között ember nagyságú diófa nőtt. A templom ekkor már újra a római katolikusokat szolgálja
- 1715 A pusztulásról az ez idő tájt készült összeírás árulkodik Szerdahelyen 7 lakott házat jegyeznek, és 40 elhagyott portát Zemplén megye 391 községében 5045 elhagyott lakhely található
- 1738-1742 Pestis pusztít. Valószínű ezek után telepítik vidékünkre nagyszámban a ruszinokat, akik görög-katolikus vallásúak voltak
- 1774 Vécsey János generális rendbe hozatta az ősi templomot. A régi szentély fölött elhelyezett törpe torony pótlásául a templom nyugati oldalán új tornyot emeltetett barokk stílusban
- 1784 Katonai térképészek mérik fel a határt. Ebből megtudhatjuk, hogy ebben az időben az ősi tölgyerdők még viszonylag nagy területeket foglalnak el , nemcsak a Tarbuczka domboldalán, hanem a falu déli határában is. Továbbá Szerdahely és Kiskövesd között egy nagy kiterjedésű mocsaras tó létezik. Maga a falu beépített része a római katolikus templom és a mai görög-katolikus templomot összekötő főút mentén található.
- Az első hivatalos népszámlálás adatai: lakóházak száma 77, családok száma 117, tényleges népesség 579 Vidékünkön megjelennek a galíciából menekülő zsidók
- Ebből az időből való a község címere
- 1790 Ekkor építik az első református templomot /1810-ig szolgál/, a Borbély család birtokán. Az Orosz család barokk kastélya is ebből az időszakból való. Birtokaik vannak a faluban még az Ibrányiaknak, Szőgyenyieknek és Csukaiaknak is
- 1794 A Bodrogszerdahelyi vízimalom leírás szerint valószínűleg a Kompos hegy közelében volt / a szomszédos dűlőt még ma is Malomhomoknak nevezik/ Egy 1804-es összeírás már 2 malomról tesz említést
[szerkesztés] Újkor
- 1800 Ebben az időszakban épülhetett a barokk-klasszicista stílusú görög katolikus templom értékes ikonosztázionnal. Rá 10 évre már a református templom is létezik, ekkor még torony nélkül /ami 1844-ben készült el/
- 1829 Az ekkori népszámlálás adatai már egy dinamikusan fejlődő településről árulkodnak. A lakosok száma 1077, lakóházak száma 136, ami 1900-ig rekordnak számít
- 1831 Zemplén és Sáros megyében és Sáros megyében 1831 nyarán kitör a kolerajárvány, amely főképp a szegényebb rétegekből szedi áldozatait A hatóság próbálja megfékezni a járványt Főképp a kutakat fertőtlenítik, amelyeket a szegény nép szándékos mérgezésnek tekint, ezért kitör a jobbágylázadás Szentmária és Pálföldje lakosai a szerdahelyi Bodrog hídon elfogják és megkínozzák Mohácsi Lajos ispánt A megtorlás kegyetlen, 150 embert akasztottak fel a rögtönítélő bíróságok a lázadás területén A korelajárvány következtében Szerdahely lakosságának csaknem a fele elpusztul Az áldozatokat a Kolerás dűlőben temették el A nemzet kiemelkedő személyiségei az események hatására kezdik emlegetni a reformok szükségességét
- 1824 Báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik falunkban a fiatal Kossuth Lajos.
- „Kossuth a Diéta előtt Bodrogszerdahelyen báró Vécsey Pál jogtanácsosaként szerény kis házat bírt lakásul, de ebben a minőségben a bárói család társaságában, a társalgások, csevegések, majd ügyeleti megbeszélések alkalmával kifejthette lángelméjének már akkor szembetűnő hatalmát Vécsey Pál és neje Novák Sarolta hamar felismerték Kossuth kiváló talentumát és mindketten, de különösen a báróné állandóan hangoztatta a szomszédbeli arisztokraták előtt:
- -Valóban kár, hogy egy ilyen lángész, mint Kossuth, hozzá méltatlan viszonyok között tékozolja el lángeszének gazdag kincseit. Ennek az embernek méltóbb környezetben volna helye.
- Kossuthot magát is több ízben megkérdezte, hogy miért nem megy Pestre vagy Pozsonyba, hogy legalább a külső előfeltételét megteremtse érvényesülésének. Kossuth ilyenkor állandóan azt felelte, hogy kénytelen családja érdekében, a biztos mindennapi kenyerét még saját vágyai megtagadásával is visszautasítani egy bizonytalan próba esélyeit. Nem egyszer kiáltott fel:
- -Leszek, mire a gondviselés hívott s ha ez megkívánja, halálomig bodrogszerdahelyi fiskális
- A nemeslelkű és szívjóságú úrnő vállalkozott arra, hogy megmutassa, miképp a gondviselés tényleg magasabb szereplést szánt Kossuthnak rábeszélte férjét, hogy Kossuth részére egyfelől a távollevők követeként mandátumot szerezzen, másfelől a sajátjukból annyit bocsássanak rendelkezésére, amennyi neki és családjának megélhetést biztosítsa az országgyűlés tartama alatt Pozsonyban. Ellenértékül csupán azt kérte a báróné Kossuthtól, hogy az országgyűlés eseményeiről időnként levélben értesítse. Kossuth a segélyül nyújtott kézben a kegyes végzet ujjmutatását látta. Kész örömmel és hálás szívvel fogadta az ajánlatot, és igy került fel Pozsonyba. Kossuth ekkor az országgyűlés nevezetes eseményeiről sűrűn, egymást követő levelekben számolt be jótevőjének. Ezek a levelek annyira érdekesek voltak, hogy kis idő múlva már olyan eseményekké nőtték ki magukat Bodrogszerdahelyen, hogy olvasásukra a szomszédos Andrássy, Sennyei stb családok tagjai mindannyiszor összegyültek” Idézet a Tolnai Világtörténelemből /1908/
- 1832 december 5-e, Vécsey Pál megbízólevelének kelte, mellyel Pozsonyba, az Országgyűlésbe küldi „absentium ablegatus”-ként /távollévők követeként/ a fiatal Kossuthot
- 1847 Petőfi Sándor szép útleírása vidékünkről: „Széphalomról becsavarodtam a Bodrogközre. Országútnak híre se sincs, csak úgy őgyelegtünk faluról falura. Különben nem untam meg magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon látszanak a hasonlíthatatlan szépségű Sátorhegyek Újhely mellett, innen a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egy kis erdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonávalvirító zöld mezők, rajtok egy-egy kis tó, szélén sás, tisztáján pedig fejér vízi liliomok, s fölötte jajgató sirályok lengetik hosszú szárnyaikat apró barátságos alakú faluk, a házak között sudár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép takaros leányok ”
- 1858 Úgynevezett „II katonai felmérés” térképén községünk már Bodrog Szerdahely-ként szerepel Később egybeírva használják
- 1870 Nagy tűzvész pusztít községünkben
- 1872 A község határában építik a vasútvonalat Megépült a vasútállomás, de a községgel összekötő út mente csak fokozatosan kerül beépítésre
- 1888 A Bodrog folyónak úgynevezett Szerdahelyi kanyarát ekkor metszi át az 1846-ban alakult Bodrogközi Tisza Szabályozó Társulat Ez jelentősen megváltoztatja a község arculatát A szabályozás, illetve az árvízi és belvíz mentesítési munkák hatása, a község határának kihasználása is nagyot változik A mezőgazdasági termelés alá vont területek jelentősen megnövekedtek A földesurak között ez idő tájt báró Vécsey Gyulát, Orosz Sándort és báró Jósika Jánost említik
- 1890 Tűzvészben csaknem a község összes lakóháza leég
- 1896 a faluban megkezdi működését a Községi Iskola, amit később államosítottak
[szerkesztés] Legújabb kor
- 1900 Népszámlálás adatai: népesség 1437 fő /680 férfi és 757 nő/, lakóházak száma 125, iparosok száma 76, kereskedők száma 7 Mindez egy újabb fellendülésről árulkodik Ekkortájt építi a helyi zsidó közösség a zsinagógát, amely 1945 után magtárként szolgál, végül [[1970]-es évek elején lebontják.
- Báró Jósika Sámuel a század elején eladja birtokait Báró Maillot de la Treille részére
- 1910 Az ekkori népszámlálás arról számol be, hogy a lakosok száma a 10 évvel korábbi adatnál csak 63 fővel gyarapodott /1500 fő/, addig a lakóházak száma jelentősen, 83-mal növekszik /208 ház/
- Róth Adolf és fiai kisebb teljesítményű gőzmalmot épít, Báró Maillot kőbányát nyit kőzúzó berendezéssel /1920 leszerelik/
- 1912 Elkészül községünk határán átvezető kisvasút, a cukorrépa termésének szállítására /1928-ban megszűnik/
- 1914 Kitör az I világháború Községünkből /1918-ig/ 142 férfi vett részt a harcokban, közülük 30-an életüket vesztették, 78-an megsebesültek Ennek emlékét őrzi a Turul madaras emlékmű a falu közepén
- 1918 Az Orosz család eladja kastélyát a Fedinec családnak
- 1919 Bodrogköz területén is kihírdetik a Tanácsköztársaságot. Ennek bukása után Bodrogszerdahelyről 12 forradalmárt internáltak a Terezíni erődbe
- 1920 A Trianoni döntés alapján Bodrogszerdahelyt a megalakult Csehszlovák Köztársasághoz csatolják A lakosság nemzeti összetételét változtatván, úgynevezett kolonistákat telepít az állam Eperjes környékéről
- 1924 Ősszel a [[Bodrog] folyó átszakítja a védőgátat a Kompos hegy közelében A falu házainak 90%-a víz alá kerül. Leég a gőzmalom, amit később korszerűen újjáépítenek
- 1930 A nagy gazdasági válság hatására megnövekszik a kivándorlók száma, főképp Észak-Amerikába Községünkből mintegy 28 családfő kerül idegen országba. Felépül a mészégető üzem, amely mintegy 100 munkás számára biztosít munkalehetőséget
- 1938 Az úgynevezett bécsi megállapodás értelmében / november 8/ Bodrogszerdahely újra Magyarország része
- 1939 47 hadköteles katona behívót kap a kirobbant II világháború kezdetén
- 1943 Megkezdődik községünk zsidó polgárainak deportálása az Oswiecimi, Buchenvaldi és Majdankai haláltáborokba. Az elhurcolt 146 személy /33 család/ közül közel 90%-uk már nem térhetett vissza községünkbe
- 1944 Befejeződik a Bodrogon keresztül vezető közúti híd építése, amelyet a 9 visszavonuló fasiszta egységek felrobbantottak A közeli malom, vasútvonal és a mészégető is odavész. A bevonuló Vörös Hadsereg elől elmenekül Vécsey báró családja, akik Chillében telepednek le.
- December elején községünk 73 férfi polgárát viszik el az ún „Málenkij robotra” , ahonnan 23-an nem tértek vissza
- A háborúban 35 polgárunk vesztette életét
- 1945 A háború után községünk ismét Csehszlovákia része lesz Szomorú utójátékként a magyarok jogfosztottakká válnak az újjáalakult államban egészen 1948-ig 1947-es ún „fehér jegyzék” alapján községünkből 30 családot költöztettek ki „marhavagonokban” Magyarországra /Hajósra és környékére/, továbbiakat pedig Csehországi területekre. Helyükre ruszin, illetve szlovák családokat költöztettek Magyarországból, Komlóskáról
[szerkesztés] Látnivalók
- Az országút feletti magaslaton áll a Szerdahelyi család egykori várkastélya, melyet 1670-ben Spork tábornok leromboltatott, 1700 körül újjáépítették, majd a 19. század végén átalakították.
- Másik kastélya a 18. század közepén épült, a 19. és a 20. században megújították.
- A falu római katolikus és pravoszláv temploma is az Árpád-korban épült.
- Bodrogszerdahely panoráma. A horizonton Tokaj-hegyalja és Sátoraljaújhely Sátorhegye.



Based on work by