Kolera

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kolera egy baktérium által terjesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Kiindulópontjai általában a meleg, szervesanyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok, innen terjed szét a betegség. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető.

A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. Számos más trópusi betegséggel összetéveszthető. A kiszáradás veszélye csökkenthető különböző szőlőcukrokat, sókat tartalmazó oldat itatásával. A betegség gyorsan legyengíti az embereket. A betegség megfelelő táplálkozással megelőzhető, főként a fejőldő országok nyomortelepeit érinti, ahol nem megfelelőek e táplálkozási és tisztálkodási körülmények. Európában az 1830-as évek első felében jelenik meg.

Legveszedelmesebb fajtája a gyermekek nyári kolerája: legtöbbször a szegény körülmények között tengődő gyermekek között tör ki, sokszor áldozatok százait szedi. A betegség a meleg napok beálltával jelenik meg.

A betegség ellen van védőoltás, de ez csak 60-70% védelmet nyújt, terhesek és betegek nem kaphatják. A kórokozót először Koch R. ismerte fel 1884-ben.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Orvostudomány portál Orvostudomány portál