Bukarest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bukarest
Területe
 - Városi
 - Teljes

228 km²
1,521 km²
Gazdaság
 - GDP / fő (2005)

$20,057
Népesség
 - Teljes (2002)
 - Népsűrűség

2,354,510
1,548/km2
Polgármester Adriean Videanu
Időzóna Kelet-Európai: UTC +2
Koordináták é. sz. 44°23′ k. h. 26°10′
Román Athéneum
Nagyít
Román Athéneum
 Szent Szpiridon templom, Bukarest, 1860, Szatmáry-Papp Károly akvarellje
Nagyít
Szent Szpiridon templom, Bukarest, 1860, Szatmáry-Papp Károly akvarellje


Bukarest (románul: Bucureşti, angolul: Bucharest) (lakossága 2,3 millió) Románia fővárosa, ipari és kereskedelmi központja, az ország délkeleti részén fekszik, a Dâmboviţa folyó partján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A szóbeszéd szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után.

Hivatalos dokumentumok először 1459. szeptember 20.-án említik, nevezetesen egy Vlad Tepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát.

Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között megépült a Curtea Veche és a Biserica Domneasca templom, Bukarest első jelentősebb építményei. Előbbi romjai, illetve a templom egészében még ma is megtekinthetők a város központjában.

Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak 1661, megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t 1694 és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, Constatin Brancoveanu, 1702), ahol ma a Nemzeti Művészeti Múzeum található.

Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Coltea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázodik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a híres Cismigiu Park.

[szerkesztés] Főépítész: Nicolae Ceauşescu

A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete ellenére óriási építkezésekbe fogott: Bukarest belvárosának nagy részét eldózeroltatta, hogy helyébe a rendszerének kedves szocialista realista stílusú új városközpontot építsen.

A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, melyet Ceauşescu saját rezidenciájának szánt. A palotát a párizsi Champs Elysées-nél is pár méterrel szélesebb sugárút köti össze a belvárossal. A sugárút mentén felhúzott házakba a pártállami elit költözhetett. A Palota mellett épült fel a Román Tudományos Akadémia és a Nemzeti Könyvtár, bár utóbbit már nem sikerült befejezni a forradalom kitörése miatt.

Kétségtelen, hogy Ceauşescu tartósan rajta hagyta keze nyomát a városképen, de a városvezetés az utóbbi években számos módon próbálja feledtetni ezt a nyomasztó örökséget.

[szerkesztés] Események

  • 1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
  • 1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
  • 1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
  • 1661 Megjelentek az első kövezett utak
  • 1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török-orosz paktumot.
  • 1872 Üzembe helyezték az első villamost
  • 1922 Megépült a Diadalív (Arcul de Triumf)
  • 1929 Az első rendszeres rádióadás
  • 1936 Megépült a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
  • 1936 Elkészült a Herastrau Park mintegy 187 ha. területen
  • 1948 Elkezdte működését a Baneasa (ma Henri Coanda) repülőtér
  • 1954 Megnyílt a Román Operaház
  • 1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
  • 1970 Leszállt az első gép az Otopeni nemzetközi repülőtéren
  • 1977 Hatalmas, a Richter skálán 7.2 fokozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
  • 1979 Megépült az első metróvonal
  • 2005 december 13-án 5.2-es erősségű földrengés rázta meg Bukarestet

[szerkesztés] Magyar közösség

A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 (0,3%) fő, de becslések szerint több tízezer főre tehető létszámuk. A nagy különbség annak tudható be, hogy a sok vegyes házasság miatt sokan románnak vallják magukat, illetve több egyedül élő öreget a népszámláláson románnak írtak be, ami a magyarok elleni negatív érzelmeknek tudható be. Emellett, a városban dolgozik több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró, akik emelik a város magyar kulturális szintjét. A városban működik az Ady Endre Líceum, ahol színvonalas magyar oktatás folyik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít. A Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A kulturális élet színvonalát a Magyar Kulturális Központ, illetve a Petőfi Ház biztosítja. A városban hungarológiai tanszék működik. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A bukaresti "Champs Elysee" - Bulevardul Unirii
Nagyít
A bukaresti "Champs Elysee" - Bulevardul Unirii
Bukarest este
Nagyít
Bukarest este


Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bukarest témájú médiaállományokat.