Fővárosi Közmunkák Tanácsa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (népszerű nevén Közmunka-tanács vagy Közmunkatanács) a főváros (Budapest) közmunkáinak tervezésére és felügyeletére létrehozott testület volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Közmunkatanács története
Az 1870. évi X. törvénycikk intézkedett a Dunának a főváros melletti szabályozásáról, valamint a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkákról. Megengedte egy 24 milliós kölcsön felvételét, egyben elrendelte külön hatóságként a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását.
Ebben a formájában a Közmunkatanács 1870–1918 között létezett (hivatalosan az 1919. évi VII. Néptörvény szüntette meg először), majd 1919. szeptember 20-án alakult újjá – jelentősége azonban csökkent, rendszerint csak jóváhagyta a főváros által készíttetett rendezési terveket. Az F.K.T. 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét egészen 1948. november 17-i megszüntetéséig. Feladatait, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság örökölte.
[szerkesztés] A Közmunkatanács feladatai
A Közmunkatanács feladatai a törvény szerint a következők voltak:
- a Lánchíd megváltása,
- egy, vagy szükség esetén két új híd építése,
- a Duna szabályozása,
- fővárosunkban nagy közlekedési fővonalak nyitása,
- a szükséges technikai és kisajátítási előmunkálatok költségeinek megállapítása.
[szerkesztés] Egyéb hatáskörei
Közvetlen teendőin kivül felügyeletet gyakorolt a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben úgy a városi hatóság, mint az egyes lakosok felett, egyben felebbviteli hatóságként működött.
[szerkesztés] Szervezete
A Közmunkatanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt; ezeken kívül tanácskozási joggal tagjai voltak még a városi tanácsosok, a középítési bizottsági tagok és a főmérnökök közül két-két képviselő.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona


Based on work by