Sötétkapu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sötétkapu a belváros irányából
Nagyít
A sötétkapu a belváros irányából

Az esztergomi Sötétkapu egy átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb, a Várhegy alatt. Hossza több, mint 80 méter. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti sánc vonalát.

[szerkesztés] Története

Az alagutat 1824-ben, a Bazilika építésekor készíttette Rudnay Sándor, klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott. Nevét a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. Kétoszlopos bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824. A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így nem kellett felölteni a teljes dombot.

Emléktábla a lövöldözés áldozatainak a Sötétkapu belsejében
Nagyít
Emléktábla a lövöldözés áldozatainak a Sötétkapu belsejében

A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek. Lásd: Esztergom története#Az 1956-os forradalom.

Jelenleg a gépjárműforgalom elől le van zárva, de a közeljövőben megnyitják a forgalom előtt. Ma a Sötétkapu környékén parkolók vannak kialakítva a Bazilikába érkező turisták számára.

Éjjel
Nagyít
Éjjel