Zombor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zombor, egykor Czoborszentmihály (szerbül Сомбор / Szombor / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) egy város a mai Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabadkától 60 km-re délnyugatra a Ferenc-csatorna mellet, illetve a magyar határtól mindössze 25 km-re fekszik.
Közigazgatásilag Bácsgyulafalva (régebbi nevén Telecska), Béreg, Bezdán, Csonoplya, Doroszló, Gádor, Sári (Másnéven: Babapuszta, Hadikkisfalu), Kerény, Küllőd, Monostorszeg, Nemesmilitics, Őrszállás, Körtéd (Hadikfalva), Regőce és Sztapár falvak tartoznak hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv Cibor személynévből ered és első birtokosának a Czobor családnak a nevét viseli (Czoborszentmihály).
[szerkesztés] Története
1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említik. A Czobor-család egykori birtoka. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. A török időkben katonai kerület központja, erőddel, 2000 lakóházzal, 14 muzulmán imahellyel, szőlőskertekkel.
1687. szeptember 12-én szabadult fel. Még ebben az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ekkor Zombor tipikus határőrváros élén a kapitánnyal. Hatátőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket, ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. Pravoszláv iskoláját 1717-ben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították. 1745-ben a bácsi vármegye része lett és elveszítette kiváltságait.1748 július elsején aláírják az Alternatíva elnevezésű dokumentumot, mely előfeltétele a szabad, királyi város státusz elnyerésének. A dokumentumban fektetik le a hatalom megosztásának alapelveit a katolikus és pravoszláv egyház között. 1749-ben hosszas küzdelem és 150.000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi városá emelte, 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. 1759-ben nyílik meg a Gramatikai (azaz a latin) iskola, mely 1763.-ban Városi Nyelvtani Iskolává válik. 1763-ban fejeződik be a a Szentháromság templom építése. 1766 március harmadikán alapították meg az Elsősegélyszolgálatot.
1910-ben 30.593 lakosából 11.881 szerb, 10.078 magyar, 6.234 horvát, 2.181 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásának székhelye volt. 1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok)esett áldozatul. 2002-ben 51.471 lakosából 32.988 szerb, 3.743 magyar, 3.197 horvát, 2.222 bunyevác volt.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1796. május 18-án Schweidel József honvéd tábornok aradi vértanú, szobra a Vásártéren áll.
- Itt született 1919. szeptember 14-én Ranódy László Kossuth-díjas filmrendező.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Zombor honlapja
- Zombor info - szerb
- Zombori Rádió
- Zombori újság - szerb
- Doroszlói tájház
- Zombori Magyar Polgári Kaszinó - 1867


Based on work by