Pingvinfélék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Pingvinfélék | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
A pingvinfélék (Spheniscidae), közismert nevükön a pingvinek a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe tartozó madarak egyetlen családja. Különös testalkatú madarak. Szárnyukban az evezőtollak hiányoznak. Szárnyaik csak a vízben való evezésre alkalmasak, de a repülésre nem. Csőrük egyenes, oldalt összenyomott. Lábaik négyujjúak, rövidek, és annyira hátul vannak, hogy a szárazon csaknem egyenesen állanak. A vízben egészen elmerülnek, és fókák módjára mozognak. Rövid farkuk általában 32 tollú. Testük nehézkes, bőrük alatt vastag zsírréteg van, csontjaik olajos velőtartalmúak. Hasuk fehér, hátuk fekete, amely az álcázásban segíti őket. A halak, melyekre vadásznak alulról a víz felszínéhez hasonlónak látják, fekete hátuk pedig a tengerfenék színébe olvad be, így a felettük úszó ragadozók (pl.: leopárdfóka) kevésbé láthatják meg. 18 ma élő pingvinfaj ismeretes, amelyek leginkább Dél-Amerika déli részét és a Déli-sark körüli tengereket lakják. Egyetlen tojást raknak, kicsinyeik pelyhesek és fészeklakók. Az ember régebben vadászta, húsát, zsírját és bőrét egyaránt feldolgozta, sőt az ürülékét, a tengerpartokon nagy mennyiségben felhalmozódó a pingvinguanót is kereskedelmi forgalomba hozták.
A tengeri olajszennyezések veszélyesek a pingvinekre, mert a tollaikra rakódó olajréteg csökkenti a hideg vízzel szembeni ellenállásukat, így nehezebben úsznak le olyan mélységbe, ahol megfelelő táplálékot találnak. Szakszerű kezeléssel a pingvinek az olajtól megtisztíthatók és megmenthetők.[1]
[szerkesztés] Pingvinfajok
- Királypingvin vagy óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus)
- Császárpingvin (Aptenodytes forsteri)
- Aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome)
- Bóbitás pingvin vagy makarónipingvin (Eudyptes chrysolophus)
- Fjordland-pingvin vagy szélescsőrű pingvin (Eudyptes pachyrynchus)
- Snare-szigeti pingvin vagy horgascsőrű pingvin (Eudyptes robustus)
- Koronás pingvin (Eudyptes sclateri)
- Royal-pingvin (Eudyptes schlegeli)
- Kék pingvin vagy törpepingvin (Eudyptula minor)
- Fehérszárnyú pingvin (Eudyptula albosignata)
- Sárgaszemű pingvin (Megadyptes antipodes)
- Állszíjas pingvin vagy kantáros pingvin (Pygoscelis antarcticus)
- Szamárpingvin (Pygoscelis papua)
- Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae)
- Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus)
- Humboldt-pingvin (Spheniscus humboldti)
- Magellánpingvin (Spheniscus magellanicus)
- Galapagos-pingvin (Spheniscus mendiculus)
[szerkesztés] Magellánpingvin
„80 ezer magellánpingvin vándorol minden évben Argentína legdélebbi csücske, a Virgenes-fok felé, hogy ott rakjanak fészket és ott költsék ki fiókáikat. Az Antarktisz után a Virgenes-foknál él a világ második legnagyobb pingvinkolóniája.”[2]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ National Geographic Magyarország 2006. május 15-i cikke tengeri olajszennyezés áldozatául esett pingvinekről
- ↑ Greenfo.hu cikke(permalink) tengeri olajszennyezés áldozatává vált magellán pingvinekről


Based on work by