Szövetkezet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Személyi jog |
|---|
| A polgári jog sorozat része |
| jogképesség |
| holtnak nyilvánítás · eutanázia |
| cselekvőképesség |
| cselekvőképességet kizáró gondnokság |
| cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
| gondnokság alá helyezés |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt |
| költségvetési szerv · közhasznú társaság |
| szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
| gazdasági társaság · közkereseti társaság |
| betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
| részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
| alapítvány · egyesület · egyház |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
| a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
| az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
| jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
| magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
| kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
| szerzői jog |
| iparjogvédelem |
A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Magyar Alkotmány is rendelkezik a szövetkezetekről: „Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.”
[szerkesztés] A szövetkezetek, szövetkezés története
A szövetkezetek az ipari forradalomidején jöttek létre Nagy-Britanniában, köztük a legelső az 1844-ben alapított Rochdale-i szövetkezet volt. Ez a társulati forma nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő elve a szolidarítás, demokratikus igazgatás megteremtése volt. A Rochdale-i szövetkezet, angolul co-operative, fogyasztási típusú szervezet volt, segített a tagoknak boltot nyitni, lakáshoz jutni, vásárolni. Nem a tökenyereség volt a lényeg – mint pl. a részvénytársaságoknál, hanem a közös munka megteremtése, és ezáltal a hatékonyság javítása, a tagok biztonságának és társadalmi szükségleteinek kieleégítése. A profit termelés csak másodlagos szerepet játszott, ezért nem beszélhetünk a szövetkezetekkel kapcsolatban gazdasági társaságról.
[szerkesztés] Rochdale-i elvek
1934. szeptember 4-én Londonban kongresszust tartott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, ahol 7 alapelvet fogadtak el, azek az úgynevezett Rochdale-i alapelvek.
[szerkesztés] Nyitott tagság elve
Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie. Létezhetnek korlátozások: természetszerűleg zárt szövetkezetek – pl.lakásszövetkezetek, vagy jogszabály előírhatja a tagok minimális számát – Magyarországon 7 tag.
[szerkesztés] Demokratikus igazgatás elve
A szövetkezet a tagok által irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van a vezetésben, döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben pl. más gazdasági társaságokkal.
[szerkesztés] Visszatérítés a vásárlás arányában elve
Az osztalék korlátozását jelenti, a szövetkezet elsődlegesen munkára alapul, nem tőkebefektetésekre, így a személyes közreműködés a döntő az osztalék kifizetésekor, szemben pl. a részvénytársasággal, ahol nincs is személyes munkavégzés.
[szerkesztés] Korlátozott tőkekamat elve
Hasonló, mint a fenti alapelv, a szövetkezetnél is van vagyoni hozzájárulás, ám ez másodlagos a személyes munkavégzés mellett, ugyanakkor azonban természetesen a befizetett vagyoni összeget is figyelembe veszik az osztalék kifizetésekor.
[szerkesztés] Politikai és vallási semlegesség
A szövetkezetek nem szerveződnek politiaki mozgalmak, vallások zászlaja alatt, nem képviselhetnek politikai nézeteket, nem csatlakozhatnak egyetlen egyházhoz sem.
[szerkesztés] Készpénzre történő eladás
A csere nem meghatározó eleme a szövetkezetnek, a szövetkezet is a modern pénzpiacok szereplője, így készpénzben ad el és készpénzben vásárol.
[szerkesztés] Szövetkezeti továbbképzés előmozdítása
A tagoknak továbbképzést szervez a szövetkezet, ezek lehetnek szakmai képzések, de kulturális szolgáltatások is, pl. könyvtár. Lényege, hogy segítse az eredményességet és a társadalmi előmenetelt.
A fenti elvek határozták meg, hogy egy társulás szövetkezetnek minősül-e vagy sem. A szövetkezeteknek a fenti 7 elvet biztosítaniuk kellett működésük folyamán.
[szerkesztés] Párizsi kongresszus
1937-ben újabb kongresszus kezdődött, ekkor Párizsban. Kötelező és fakultatív elveket hoztak létre. Kötelező elvként határoztak meg:
- nyitott tagság elve
- demokratikus igazgatás elve
- visszatérítés a vásárlás arányában
- korlátozott tőkekamat elve
Fakultatív elvek:
- politikai és avllási semlegesség
- készpénzre történő eladás
- szövetkezeti továbbképzés
- önkéntes szövetkezés elve
- piaci árusítás elve
[szerkesztés] Bécsi kongresszus
1966-ban a bécsi kongresszuson két új elvet fogadtak el:
- közös szolgáltatások biztosítása
- nemzetközi együttműködés a szövetkezetk között
[szerkesztés] Az 1995-ös Manchasteri kongresszus
1995-ben Manchasterben megtartott irányadó szövetkezeti könferencián összefoglalták és újrafogalmazták az első szövetkezet megalapítása óta létrehozott alapelveket, megfogalmazták a szövetkezet definícióját.
7 alapelv:
- önkéntesség és nyitott tagság elve
- demokratikus tagi ellenőrzés
- tagok gazdasági részvétele
- autonómia és függetlenség
- oktatás, képzés
- szövetkezetek közötti együttműködés
- közösség iránti elkötelezettség
6 szövetkezeti érték:
- önsegély
- egyenlőség
- egyéni felelősség
- demokrácia
- igazságosság
- szolidaritás
Szövetkezet definíciójának meghatározása: A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.
[szerkesztés] A magyarországi szövetkezetek rövid története
Először az 1875.évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként defíniálva azt. A szövetkezeti mozgalom az I. Világháború után erősödött meg, mikor életre hívták a Hangya szövetkezeteket, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott. Az amúgy sem túl erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, így a 60-as évekre gyakorlatilag a mezőgazdasági földterületek csaknem egésze termelőszövetkezetek kezelésébe került, a tagok a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát. Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, így tömegesen léptek ki, és ezáltal a mezőgazdasági szövetkezetek nagyrésze felszámolás alá került.
[szerkesztés] A magyar szövetkezeti szabályozás
[szerkesztés] Alapítás
Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.
[szerkesztés] Alakuló közgyűlés
A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés
- kimondja a szövetkezet megalakulását
- elfogadja a szövetkezet alapszabályát
- megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait
- megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait
Az alakuló közgyűlés a határozatait
- egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség
- nyílt szavazással hozza meg
[szerkesztés] Alapszabály
Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
- szövetkezet célját
- szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét
- részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát
- tagok jogait és kötelezettségeit
- szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják
- tagfelvétel és kizárás szabályait
[szerkesztés] A szövetkezet belső szervezete
[szerkesztés] Közgyűlés
A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik:
- alapszabály módosítása
- igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása
- beszámoló elfogadása
- döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről
- döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
[szerkesztés] Vezető tisztségviselők
A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható. Nem lehet vezető tisztségviselő:
- aki nem tagja a szövetkezetnek
- akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek
- aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása
- megbízatás időtartamának lejártával
- vezető tisztségviselő halálával
- lemondással
- közgyűlés általi visszahívással
- tagsági jogviszony megszűnésével
[szerkesztés] Igazgatóság
A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.
[szerkesztés] Felügyelő bizottság
A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.
A felügyelő bizottság
- szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat
- az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést
- büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.
[szerkesztés] A tagsági jogviszony
A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik. A tag alapvető joga:
- részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből
- igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit
- tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen
- tisztséget viseljen a szövetkezetben
A tag alapvető kötelessége, hogy
- teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében
- védje a szövetkezet vagyonát.
[szerkesztés] Vagyoni hozzájárulás
A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra nem ruházható át, bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.
[szerkesztés] A szövetkezet gazdasági tevékenysége
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza. Az együttműködés megvalósulhat:
- a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában – értkesítő szövetkezet
- a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában – fogyasztási szövetkezet
- közös gazdálkodásban – marketing szövetkezet
- a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában – informális szövetkezet.
[szerkesztés] A tagok személyes közreműködése
A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.
[szerkesztés] A szövetkezet társadalmi feladati
A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosítandó juttatások és támogatások formáit. A juttatások és támogatások lehetnek:
- szociális juttatások (pl. szociális segély, lakásépítési támogatás, temetési segély, étkezési hozzájárulás)
- oktatási támogatások (pl. képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel)
- kulturális támogatások (pl. hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása)
- közművelődési tevékenység támogatása (pl. ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása)
- sporttevékenység támogatása (pl. amatőr és tömegsport rendezvények támogatása)
[szerkesztés] Tagsági jogviszony megszűnése
- tag a szövetkezetből kilép
- tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette
- tag meghal
- szövetkezet a tagot kizárja
- szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.
[szerkesztés] A szövetkezet megszűnése
- alapszabályban meghatározott időtartam eltelt
- közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megszűnését
- tagjainak száma 7 fő alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot
- cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
- bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.


Based on work by