Halásztelek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Közép-Magyarország |
| Megye | Pest |
| Kistérség | Ráckevei |
| Rang | nagyközség
|
| Terület | 8,64 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 2314 |
| Körzethívószám | 24 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Halásztelek nagyközség Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található.
[szerkesztés] Története
Ez a terület a rómaiak számára valószinűleg túl veszélyes lehetett a duna folytonos áradása végett. Valószinűsithetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indithatta támadását az a romai erődítmény ellen, amely ma Szászhalombatta helyén lehetett. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Igy létesült Szőlős, Háros és Tököl. (Az utóbbinál volt mergtalálható az orosz laktanya repülőtérrel). A település össylakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg aaz 50 főt. Nevét Warmann Ernő birtokos nővére után Herminamajornak, vagy inkább herminatelepnek nevezték el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan új gazdát cserélt a település megint, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világ válság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói vásároltak fel, valamint bolgárcsaládok vettek földet akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható Halásztelek tábla magyar és ciril betukkel az utak mentén). Igy a Malonyay kastély birtoka nagyon lecsökkent ami vitéz Füzessy István tulajdona lett. Állitólag kártyán elnyerte tőle Stein Emil. Ő barack fákkal ültette tele a és mind a mai napig barackosnak hivjak azt a területet bár, már házak állnak a barackfák helyén. A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala és Szabol-Szatmár-Bereg megyei, Jász-Nagykún-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma. 1950. március 1-én önálló községlett Herminatelep. A Halásztelek 1951-ben vette fel.
[szerkesztés] Nevezetességei
Malonyai Kastély, Tóth Tibor Albert szülőháza (Iró, Költő, Szinész)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Halásztelek Önkormányzatának honlapja
- Halásztelek a Vendégvárón
- Légifotók
- Térkép Kalauz - Halásztelek


Based on work by Smart29,