Bodø

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Bodø
Bodø címere
Közigazgatás  
 - Járás Bodø járás
 - Megye Nordland megye
Terület  
 - Járás 1385[1] km²
Népesség  
 - Járás 44 992[2]
Honlap www.bodo.kommune.no
Koordináták é. sz. 67°18′ k. h. 14°32′
Bodø fekvése

Kép:White1-290.JPG

Bodø város Norvégia Nordland megyéjében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Bodø az Északi sarkkörnél egy kicsivel északabbra található, az éjféli nap június 2-től július 10-ig tart. (Éjféli nap Bodøben - videó)

A világon a legerősebb árapály Bodøtől 30 km-re keletre a Saltstraumen nevű tengerszorsban található.

Bodø Norvégia egyik legszelesebb városa, mivel a félsziget, amin fekszik a Norvég-tenger felől védtelen. A teljes hóborítottság télen ritkaságszámba megy, ami nem csak a szél, hanem inkább az északi szélességéhez képest enyhe tél következménye. A januári átlaghőmérséklet -2.2°C, míg a júliusi 12.5°C, az éves átlaghőmérséklet 4.5°C és az éves csapadékmennyiseg átlagosan 1020 mm.

Bodø a legészakibb pontja a norvég vasúthálózatnak. Az északabbi városok Fauske és Narvik már csak busszal közelíthető meg szárazföldi tömegközlekedéssel. Bár Narvik rendelkezik vasúttal, az már Kiruna felé, a svéd vasúthálózatba csatlakozik. A vasút 1961-ben épült meg Bodøig. Bodø repülőtere 1962 óta üzemel két kilométerre a városon kívül. Bodø és a Lofoten szigetek között rendszeres kompjárat közlekedik.

[szerkesztés] Története

Bodø látképe
Nagyít
Bodø látképe

Bodø 1816-ban nyert városi rangot, ma Nordland megye székhelye. A város nagy rész megsemmisült egy német támadásban 1940. május 27-én. 6000 lakosából 3500 vesztette el otthonát a támadáskor. A súlyos lakáshiány miatt a svéd kormány segített 107 lakás megépítésében 1941 telén. Ezek a házak szorosan egymás mellé épültek a városon kívül. Ezt a Bodø szívében található területet neve mai napig is "svenskebyen", azaz a svéd város.

A várost a háború után következetesen visszaépítették. Az újáépítés 1959-ben az új városháza elkészültével fejeződött be.

Bodøben található a NATO egyik nagy légibázisa, ennek a Hidegháború alatt volt nagy jelentősége.

2005 óta Bodø járáshoz csatolták a korábban formálisan független Skjerstad járást.

[szerkesztés] Nevezetességei

Bodø leginkább a csodálatos táji környezetéről híres. Saltstraumen mellett a járás számos más vad helyet is kínál a túrázóknak.

[szerkesztés] Források

  1. Statistisk sentralbyrå - regionális statisztikák
  2. Statistisk sentralbyrå - regionális statisztikák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bodø témájú médiaállományokat.
Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)