Őrség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pityerszeri skanzen egyik épülete
Nagyít
A pityerszeri skanzen egyik épülete

Az Őrség Nyugat-Magyarország történeti és néprajzi tájegysége. Csapadékos, viszonylag hűvös időjárás, szeres településszerkezet és nyugalom jellemzi a vidéket.

Nevét arról kapta, hogy az államalapítás környékén határőrző embereket telepítettek ide, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak.

Egyik legfőbb látnivalója a Pityerszeri (Szalafő) skanzen, ahol legjobban megmaradt a településszerkezet.

Pankaszi harangláb
Nagyít
Pankaszi harangláb

Az Őrségben több településen harangláb fogadja az embert.

Csörgőszeren (Szalafő egyik szerében) még hagyományos módszerrel végzik a tökmag sajtolását.

Tökmagsajtolás Csörgőszeren (Szalafő)
Nagyít
Tökmagsajtolás Csörgőszeren (Szalafő)

Híres a magyarszombatfai fazekasság.

2002-ben az Őrségi Tájvédelmi Körzetből létrehozták az Őrségi Nemzeti Parkot, amely az Őrség területén kívül a Vendvidéket is magába foglalja.

A vidéket állandóan összetévesztik a Vendvidékkel, egylényegűnek tartják és gyakran emlegetik a szlovén községeket őrségi szlovén falvakként, pedig mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.


[szerkesztés] Külső hivatkozás