Manysi nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Manysi (маньси/моаньсь)
Beszélik: Oroszország
Terület: Hanti-Manysi Autonóm Körzet
Beszélők száma: 3000
Helyezés: Nincs a 100 legnagyobb között
Nyelvcsalád: Uráli

 Finnugor
  Ugor
   Obi-ugor
    Manysi

Írás: Cirill írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Hanti-Manysi Autonóm Körzet (Oroszország)
Szabályozza: -
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 -
SIL mns
Lásd még: Nyelv

A manysi nyelv (saját nyelvükön: маньси vagy моаньсь) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona az osztják valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek. Négy nagy nyelvjárása ismert, melyeket az égtájak nevével jelölnek. 1960-ban 6 ezer vallotta magát manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.

Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak: északi (szoszvai, szigvai, felső-lozvai, obi), nyugati (középső-lozvai, alsó-lozvai, pelimkai, vagilszki), keleti (felső-kondai, középső-kondai, alsó-kondai, jukondai), déli (tavdai).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A manysi ábécé

A nyelvet 1939 óta cirill írással írják. Eredetileg a nyelv nem volt írott, 1932-től próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel.

A ma használt cirill ábécé:

А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ң, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я

Az egykori latin ábécé:

A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, valamint 3 nyílásfokot, de ezt az írás nem jelöli.

  • Veláris hangok:
    • а: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]
    • о: közepesen zárt o hang [o]
    • у: közepesen zárt u [u]
    • э: közepesen zárt e [e], hangsúlyos szótag után gyakran [ǝ]
    • ы: magyar i [i]
  • Palatális hangok (mássalhangzó után lágyítják az előttük álló hangokat, magánhangzók után jésülnek, itt ez utóbbi kiejtések szerepelnek):
    • е: közepesen zárt e [je], hangsúlyos szótag után gyakran [jǝ]
    • ё: közepesen zárt o hang [jo]
    • и: magyar i [ji]
    • ю: közepesen zárt u [ju]
    • я: a palóc nyelvjárásban található rövid á [ja]

Nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.

[szerkesztés] Mássalhangzók

  • Kemény hangok:
    • б: magyar b [b], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • в: félhangzós u, mint az angol w [w]
    • г: zöngés, torokban képzett réshang (gh) [ɣ]; oros eredetű szavakban magyar g [g]
    • д: magyar d [d], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ж: magyar zs [ʒ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • з: magyar z [z], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • й: magyar j [j]
    • к: magyar k [k]
    • л: magyar l [l]
    • м: magyar m [m]
    • н: magyar n [n]
    • ң: mint a magyar leng szó n hangja [ŋ]
    • п: magyar p [p]
    • р: magyar r [r]
    • с: magyar sz [s]
    • т: magyar t [t]
    • ф: magyar f [f], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • х: mint a magyar Ahmed szó h hangja [x]
    • ц: magyar c [ʦ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ч: magyar cs [ʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ш: magyar s [ʃ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • щ: magyar scs [ʃʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ъ: néma [-], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
    • ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat
  • Lágy hangok:
    • Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük [ʎ], [ɲ], [ɕ], [c] lesz.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] A névelő

A manysiban nincsenek névelők.

[szerkesztés] A főnév

A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal törénik.

Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg.

Egy példa: пут (üst)

eset egyes szám kettes szám többes szám
nom. пут путыг путэт
loc. путт путыгт путэтт
lat. путн путыгн путэтн
abl. путнэл путыгнэл путэтнэл
trans. путыг - -
instr. путэл путыгтэл путэтэл

A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja, pl: халнэл (közül), саит (mögött), stb.

A birtokos személyrag kifejezi a birtokos személyét, számát és a birtok számát is: колаген (a te két házad), колагэн (a ti kettőtök két háza), коланэн (a ti két házatok), stb.

[szerkesztés] Az ige

Az igeragozás három személyt, három számot, két igeidőt (jelen: , múlt: ), 4 igemódot (kijelentő, feltételes, felszólító, kedveskedő), alanyi és tárgyas ragozást különböztet meg és van cselekvő/szenvedő (utóbbi: -ве-) aspektuskülönbség. Felszólító mód csak második személyben létezik.

Példák: минасум (mentem), минасэн (mentél), минас (ment), минасумен (mi ketten mentünk), минасэн (ti ketten mentetek), минасыг (ők ketten mentek), минасув (mi mentünk), минасэн (ti mentetek), минасэт (ők mentek); тотыкен (hozzál, kedves), тоторисюм (nehezemre esik, de én hozok).

[szerkesztés] A számnevek

Tőszámnevek: аква (1), китыг (2), хурум (3), нила (4), ат (5), хот (6), сат (7), нёллов (8), онтэллов (9), лов (10), хус (20), сат (100), сотэр (1000). Az 1 és 2 jelzői alakjai (magyar két): акв (1), кит (2).

[szerkesztés] Mondattan

[szerkesztés] Szórend

Alanyi szintagma áll a mondat elején, ezt követik az állítmány bővítményei, majd végül maga az állítmány: ам хул алысьлаңкве минасум (elmentem halászni - tkp. „én halat fogni mentem”). Az alanyt és az állítmányt egyeztetik: пасан сэмел – пасанэт сэмлэт (az asztal fekete - az asztalok feketék). A jelzőt és a jelzett szót nem egyeztetik, kivéve a кит (2) jelzőt, ez után a jelzett szó általában kettes számba kerül.