Apollo–13

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az Apollo-program egyik küldetéséről szól. További jelentéséhez lásd: Apollo 13 (egyértelműsítő lap).
Apollo 13
Küldetés felvarró
Apollo 13 felvarrója
Misszió tulajdonságok
Misszió neve: Apollo 13
Nevek: Parancsnoki modul:
Odyssey
Hold modul:
Aquarius
Személyzet száma
személyzet:
3 fő
Indulás: április 11, 1970
19:13:00 UTC
Kennedy Űrközpont
LC 39A
Holdraszállás:
(Tervezett, nem valósult meg)
április 15, 1970
00:21:00 UTC
254.3 km-re a Holdtól
400,171 km-re a Földtől
Visszatérés: április 17, 1970
18:07:41 UTC
21° 38' 24" S - 165° 21' 42" W
Időtartam: 5 d 22 h 54 min 41 s
Tömeg: parancsnoki modul 28,945 kg;
Hold modul 15,235 kg
Személyzet
Apollo 13 legénysége (balról-jobbra: Lovell, Swigert és Haise)
Nagyít
Apollo 13 legénysége (balról-jobbra: Lovell, Swigert és Haise)
Apollo 13 személyzet

Az Apollo–13 az Egyesült Államok Hold-programjának, az Apollo-programnak az egyik küldetése. A cél a Hold ismételt meghódítása volt, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét, és a világ figyelme a három asztronautára irányult.

1970-ben járunk, és amikor az Apollo–13 megkezdi küldetését, a missziót a média teljes érdektelensége övezi. A küldetés résztvevői, az asztronauták azonban hamarosan a világ középpontjába kerülnek, amikor Jack Swigert űrhajós, közvetlenül a holdraszállás előtt, bejelentkezik:

„Houston, van egy kis problémánk.”

A felejthetetlen mondat az oxigéntank felrobbanása után hangzik el. A három űrhajós magatehetetlenül sodródik az űrben, az áramellátás megszűnt, az üzemanyag túl kevés, helyzetük kilátástalan, de a kis csapat nem adja fel. Az emberiség történetének egyik legmegrázóbb, legszívbemarkolóbb harcára az egész világ felfigyelt.


A küldetés 1970. április 11-én indult. Az Apollo–13 űrhajó zökkenőmentesen felszállt, eleinte minden a tervek szerint haladt. A személyzetet J. A. Lovell, J. Swigert és F. Haise alkották. A start utáni harmadik napon a Földtől 322000 km távolságra vannak, amikor felrobban a műszaki egység egyik nagynyomású oxigéntartálya, és súlyos károkat okozott az űrhajóban. A robbanás következtében az energiaellátó rendszer teljesen működésképtelenné vált, a parancsnoki kabin víz, fűtés és navigációs eszközök nélkül maradt. A houstoni irányítóközpont közreműködésével az asztronauták többszöri pályamódosítást hajtottak végre, ennek következtében az űrhajóval 250 km távolságban megkerülték a Holdat és ráálltak egy Föld felé vezető pályára. Visszatérés előtt leválasztották a sérült egységet és átszálltak a holdkompról lekapcsolt parancsnoki egységbe. Houstonban csak reménykedni tudtak abban, hogy a Föld légkörébe hatolva a parancsnoki kabin belépési szöge megfelelő lesz, mivel kisebb szög esetén a kabin egyszerűen visszapattan a Föld légköréről, míg nagyobb szögnél a nagy súrlódás miatt elég. Az Apollo 13 parancsnoki kabinja végül április 17-én sikeresen visszatért a légkörbe és a Csendes-óceánban landolt; az űrutazás 142 óra 54 percig tartott. Az Apollo–13 sikertelen, de szerencsés végkimenetelű küldetése bebizonyította, hogy még az ilyen rossz technikai körülmények közé került űrhajót is biztonságban vissza lehet juttatni a Földre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Személyzet

  • James Lovell (4), parancsnok
  • John Swigert (1), parancsnoki modul pilótája
  • Fred Haise (1), Hold modul pilótája

[szerkesztés] Tartalék személyzet

  • John Young, parancsnok
  • John Swigert, parancsnoki modul pilótája
  • Charles Duke, Hold modul pilótája

[szerkesztés] Támogató személyzet

  • Vance Brand
  • Jack Lousma
  • Bill Pogue
  • Joe Kerwin

[szerkesztés] Küldetés paraméterek

  • tömeg: CM (parancsnoki modul): 28 945 kg; LM (leszálló modul): 15 235 kg
  • földközel: 181,5 km
  • földtávol: 185,6 km
  • lejtés: 33,5°
  • keringési idő: 88,07 perc

[szerkesztés] Oxigén tank robbanása

[szerkesztés] Hold megközelítése

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak


Apollo-program Apollo jelvény
Előző küldetés: Apollo–12 Következő küldetés: Apollo–14