Steván Petrović Knićanin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Steván Petrović Knićanin (Knić, 1807. február 15. – Belgrád, 1855.május 14.) szerb tábornok, hadügyminiszter. Az 1848–49-es szabadságharcban a szerbiai önkéntesek parancsnoka.

1840-ig szerb körzeti elöljáró volt, majd Mihály szerb fejedelem uralkodása alatt emigrációba kényszerült. Karagyorgyevics Sándor 1842-ben visszahívta és a szerb államtanács tagjává nevezte ki. 1848 nyarán, mikor kitört a délvidéki háború a szerb kormány engedélyével önkénteseket toborzott a délvidéki szerbek megsegítésére. A felállított segédcsapatok (szerviánusok) parancsnokaként ezredesi, majd 1849-től vezérőrnagyi rangban részt vett a délvidéki harcokban.

A harcokban humánus ellenfélnek bizonyult, védekező hadműveletekben jobb képességeket árult el, mint támadóakban. Augusztus 18-án, majd augusztus 30-án is támadást indított Fehértemplom ellen, de csapatait Maderspach Ferenc százados irányításával a magyar erők visszaverték. 1848. szeptemberétől csapataival megszállta és megerősítette a tomaseváci szerb katonai tábort, majd részt vett az 1848 decemberi és 1849 januári Tomasevác környéki harcokban, így 1848. december 15-én a jarkováci ütközetben, majd 1849. január 2-án a pancsovai ütközetben. 1849. áprilisától Ðorđe Stratimirović mellett a titeli fennsík védelmének egyik szervezője volt.

A szabadságharc leverése után jutalmul császári vezérőrnagyi rangot kapott és megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Szerbiába visszatérve ismét a szenátus tagja lett, majd 1853-tól szerb hadügyminiszterré nevezték ki.

[szerkesztés] Felhasznált források