Tihanyi-félsziget

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba.

A félsziget 2 km széles, és túlnyomóan mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz, mely földnyelv csak 6 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. Maga a félsziget 5 km hosszú és legnagyobb szélessége 3,5 km. Partjait meredek dombsor alkotja, mely az egész félszigetet övezi és legmagasabb csúcsaiban (Csúcshegy 235 m, Óvár 214 m, Hármashegy 212 m) 120-130 méternyire emelkedik a Balaton szintje fölé. Ezek a hegyek egy völgykatlant vesznek körbe, amelyet egy harántos emelkedés két mélyedésre oszt; egyik a Kis-Balaton (131 m) közvetlenül Tihany mellett, a másik a mocsaras Büdös-tó (116 m). A félsziget kőzete homokkő, bazalttufa és kovás mészkő. A félszigeten ma csak egy község, Tihany van; hajdan még két falu (Apáti és Újfalu) állott ott, de ezek elpusztultak és lakosaik Somogyba és Zalába költöztek.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • Élet és Tudomány - A Tihanyi-félsziget "Aranyházai" [1]
  • Balatonfelvidéki Nemzeti Park - A Tihanyi-félsziget [2]