Személyi jog

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog

A személyi jog a polgári jog viszonylag önálló jogterülete, amely a személyi viszonyok, különösen a jogalanyiság és a személyiségi jogok szabályozásán keresztül biztosítja és védi a személyi autonómiát, a személyek önrendelkezésének és önmegvalósításának szabadságát. A személyi viszonyokat szabályozó joganyag viszonylag elkülönült része, jogterülete a polgári jognak. A személyi jog már a 20. század elején kinőtt a polgári jog általános részéből, önálló jogterületté vált.

[szerkesztés] Jogtudósok véleménye a személyi jogról

Asztalos László szerint: „Mivel a jog az emberek közötti társadalmi viszonyokat szabályoz , ezek közül a polgári jogban elsősorban a szelektált, személyhez fűződő és bizonyos vagyoni viszonyok tartoznak. A társadalmi viszonyok meghatározott szabályozása jogi eszközök útján elsősorban az emberekért van és az embereket kívánja a jogi szabályozással védeni. Ezért elsőrendűen a személy és személyhez fűződő jogok védelme az, amely a polgári jog területéhez tartozik.”

Szladits Károly, jogtudós szerint: „Az életviszonyoknak főképpen két köre az, amelyben az ember túlnyomóan mint magánegyén áll szemben más magánegyénekkel: a magángazdaság és a családi élet. Ezek a magánjog fő tárgyai: vagyonjog és családjog. Azonban a családi élet körén kívül is előfordulnak személyi, azaz nem vagyoni érdekű vonatkozások emberek között, amelyek egyéni érdeksérelmekre vezethetnek. Az ilyen érdeksérelmeket a mai jogrend annyiban részesíti magánjogi védelemben, amennyiben az ember személyiségének megsértéseként tűnnek fel. A személyiség védelme több irányban alakult ki, ily módon a személyiség védelme a magánjognak önálló, harmadik tárgyává vált.”

[szerkesztés] Fő részei