Maróti Géza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Maróti Géza (Rintel Géza) (Barsvörösvár, 1875. március 1. – Budapest, 1941. május 6.) építész, szobrász, festő, iparművész.

Vidéki kereskedőcsaládba született; pályafutását kőfaragóinasként kezdte Oppenheim Ignác épületszobrász műhelyében, később magánúton, saját erejéből képezte tovább magát Budapesten és Bécsben.

Az első világháború kitörése előtt felépítette zebegényi nyaralóját, mely sajátos remete-lakként szolgált.

Bejárta a világot, igazi „világpolgár” volt. „Magyar sors”, hogy míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Később már úgy sem...

Élete főműve, a máig (teljes egészében) kiadatlan kultúrtörténeti mű, Atlantisz történetének monumentális feldolgozása.

Az Atlantisz-könyv is egy beszámolás a saját lelkiismeretemnek, mely már kis nebuló koromban is megvolt, ... és melyért oly sok mindent feláldoztam életemben.” (Maróti Géza)

[szerkesztés] Életút

  • 1900. Budapesten műhelyt nyit, majd műtermet bérel és épületszobrász lesz.
  • 1908. Alfonz spanyol király látogatásakor, őt kérik fel az Andrássy úti diadalkapu megtervezésére. Ezután kap meghívást Mexikóba.
  • 1927. Eliel Saarinen meghívására Amerikába megy, Detroitban dolgozik, idővel beválasztják az USA Építészkamarájába.
  • 1930. Közel-keleti utazást tesz Konstantinápolytól Jeruzsálemig, a keresztes hadak útján, lóháton. Kutatómunkát végez a jeruzsálemi Salamon-templom rekonstrukciós munkáihoz.
Ezt a tervét a British Museum őrzi. Az út inspirációjának hatására kezd Atlantisz-könyvének munkálataihoz.
  • 1932. Hazatér Budapestre, ahol az Iparművészeti Iskola tanára és a Műegyetem építészmérnöki karán a mintázás előadója lett.
  • 1937. Végleg Zebegénybe költözik.
  • 1941. Maróti Géza munkanélküliként, Budapesten hal meg.
„Most aztán nem tudom, hogy mi lesz a sorsom. Papucsban a szegényházban.” (Maróti Géza)

[szerkesztés] Főbb művei

Hitelbank, Budapest, homlokzatdíszek.
Kereskedelmi Bank, Budapest, homlokzatdíszek.
  • 1905-1910. Pesti Hazai Takarékpénztár, Budapest, épületszobrászat.
  • 1906. Világkiállítási pavilon, Milánó. A csarnok a kiállítás ideje alatt leégett. A kényszerből, hirtelenjében felhúzott új pavilon jóval szerényebb lett az eredetinél, mégis díjak sokaságát kapta.
  • 1908. Mexico City Teatro Nacional (Mexikói Opera és Nemzeti Színház) belsőépítészeti és díszítőszobrászati munkái, a leendő színházépület tetején lévő szoborcsoport, és az előcsarnok terve, Körösfői-Kriesch Aladár közreműködésével.
A nézőtér színes üvegkupolája (eredeti tervként Erzsébet királyné emlékművéhez készült) a maga korában a világ legnagyobb ilyen jellegű műve volt. A színházhoz készült terv a kilenc múzsát ábrázolja, Róth Miksa budapesti műhelyében készült.
A nézőtér kristály-mozaikfüggöny üvegfestményének terve a három nagy mexikói hegységet ábrázolja. Ezt, a még ma is egyedülálló üvegfüggönyt, mely a háború kitörése miatt már Amerikában készült, a nyugati szakirodalom már csak Tiffany nevével fémjelzi...
Az épületet csak 1921-ben, a mexikói forradalom után adták át, de már más rendeltetéssel: Dazzling Palacio de Bellas Artes (Szépművészetek Palotája) néven funkcionál.
  • 1911. Világkiállítási csarnok, Torinó.
  • 1912-1914. Maróti-villa, Zebegény.
A ház a Duna áramlási rendszerének és a hegyek erővonalainak kitüntetett pontján épült, mintegy geobiológiailag tökéletes helyen.
Az emeletes épületben és a mellette lévő műteremben több világkiállítás modellje is készült, valamint a velencei világkiállítás Magyar Házának bútorai.
A kertben a Kacsás Kút másolata, Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, melynek modellje a művész felesége volt. A szobrot az államosításkor kidobták, ám a zebegényiek megmentették. A ház később kórházi kihelyezett részlegként működött az épületben, emiatt állaga veszélyesen romlott. 1989 után kerülhetett csak újra magánkézbe a villa.
  • 1927-1932. Detroit épületeinek bronz és gránitszobrai, valamint épületplasztikái.
További amerikai munkák: Fisher Building, Detroit. Bronz- és gránitszobrok, falfestmények.
Livingstone Memorial világítótorony, Cranbrook Academy of Art Museum, Foreman Bank Building, Hurison Motor Co. Building, Times Building.
  • Egyetemi- és Sportközpont terve Lágymányosra, benne a monumentális Nemzeti Stadionnal. (nem épült meg)
  • 1935-1938. Országzászló, Hősök emléke és Hősök tere Krisztus oszloppal a zebegényi Kálvária-hegyen. A háború és a szovjet uralom miatt befejezetlen maradt.
  • 1933-1940. Az elsüllyedt Atlantisz rekonstrukciójával kapcsolatban több mint hatszáz oldalas tanulmányt készít Mi vagyunk Atlantisz címmel, melyet nem sokkal halála előtt fejezett be. Németül írta, és biztosítván a mű fennmaradását, annak összefoglalását Angliába, tartalomjegyzékét Amerikába küldte.
Utolsó fejezete Rudolf Steiner Atlantiszról szóló munkásságát is méltatja.
Maróti Géza Atlantisz modelljének terve
Nagyít
Maróti Géza Atlantisz modelljének terve

Atlantisz városának méreteiben is lenyűgöző makettje a Velencei Építészeti Biennálé, az Ernst Múzeum, és a megszüntetett Millenáris Park-i kiállítás után 2002-ben az Iparművészeti Múzeumban volt látható.

Maróti Géza emlékét őrzi a Biblioteca “Geza Marotti” Edificio La Nacional, Mexikóvárosban.

[szerkesztés] Irodalom

  • A velencei Magyar Ház és Új Atlantisz felé. A velencei 7. Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar kiállításának katalógusa I-II. (Ludwig Múzeum - Kortás Művészeti Múzeum, 2000)
  • Lapis angularis IV. (Magyar Építészeti Múzeum, 2002)
  • „Mi vagyunk Atlantisz.”. Az Iparművészeti Múzeum kiállításának katalógusa (2002)