Ribnik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ribnik: község a mai Horvátországban Karlovác megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Károlyvárostól 21 km-re északnyugatra fekszik. Közigazgatásilag Donja Stranica, Drenovica Lipnička, Gorica Lipnička, Gornja Stranica, Gornji Goli, Vrh Lipnički, Griče, Jarnevići, Jasenovica, Lipnik, Martinski Vrh, Novaki Lipnički, Obrh, Ravnica, Ribnik, Skradsko Selo, Sopčić Vrh és Veselići települések tartoznak hozzá.


[szerkesztés] Története

Területe az ókorban az illír Breuca nemzetségé volt. A 13. században a Babonicsok birtoka, melyet először 1325-ben Károly Róbert uralkodása alatt említenek. Határában állnak egykori várának romjai. A várat 1380 körül Mikcsfi István fia Ákos bán építtette, először 1390-ben kelt végrendelete említi. A vár az Obrh patak forrása közelében fekszik, melynek vize teljesen közbevette, ezért régen Wasserburgnak, azaz vizivárnak is nevezték. 1394-ben a Frangepánok vásárolták meg. Később házasság révén Ozaljjal együtt a Zrínyeké. A török 1543-ban elpusztította a környéket. 1671, Zrínyi és Frangepán kivégzése után a birtok a kincstárra szállt. 1702-től 1809-ig a Petazzi családé, majd Filip Vukasović birtoka, aki 1858-ig birtokolta, ezután Josip Gal vásárolta meg. A vár ma is teljes épségben áll. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 583 lakosa volt.