Sasvár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sasvár (szlovákul Šaštín): Sasvár - Morvaőr déli településrésze a mai Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szenicétől 18 km-re délnyugatra a Miava bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Sasvár neve a magyar sas és vár főnevek összetétele. A név egykori várára utal.
[szerkesztés] Története
Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. Volt pálos temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát 1564-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelidült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva a hercegprímás 1732-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. 1733-ban pálosok telepedtek ide, akik felépítették az új nagyméretű templomot és a kolostort. A szobrot 1762-ben vitték át a templomba. 1862-ben tornyát átépítették, a szlovákok nemzeti kegyhelye.
1910-ben 2433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. Ma Sasvár Morvaőrrel együtt képezi Šaštín-Stráže községet.
2001-ben Sasvár - Morvaőr 5005 lakosából 4777 szlovák, 103 cigány, 75 cseh volt.


Based on work by