Munkácsy Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Siralomház - részlet
Nagyít
Siralomház - részlet

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.): festő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Lieb Mihályként született Kárpátalján, ezt a nevét 1868-ig használta, majd 1880-ig Munkácsiként írta a nevét. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. Münchenben tanult festészetet Wagner Sándor műhelyében. Fiatal korában szifiliszt kapott, amelyből kigyógyult ugyan, de később visszaesett, és ebben halt meg. Világhírű a Siralomház című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. Tájképfestészete és magyar történelemmel foglalkozó képei is figyelemre méltóak. Debrecenben a Déry Múzeum őrzi az ún. Krisztus-trilógiát (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).

[szerkesztés] Híres festményei

  • Ásító inas,
  • Siralomház (1869);
  • Éjjeli csavargók,
  • Vihar a pusztán,
  • Tépéscsinálók (1871);
  • Rőzsehordó nő (1873);
  • Köpülő asszony(1873)
  • Zálogházban (1874);
  • Colpachi park (1878);
  • Milton (1878);
  • Honfoglalás (festmény) (1893),
  • Liszt Ferenc arcképe (1886);
  • Krisztus Pilátus előtt (1881),
  • Golgota (1883).
  • Sztrájk (1895)
  • A bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe (1890),
  • Ecce Homo (1896) - az utolsó nagy műve.

[szerkesztés] Írásai

Levelezését és emlékezéseit Emlékeim (Bp., 1921 és 1951) és Munkácsy Mihály válogatott levelei (szerk. Farkas Zoltán, Bp., 1952) címmel adták ki.

[szerkesztés] Külső hivatkozások