Ukrajna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Україна
Ukrayina
 Ukrajna zászlaja  Ukrajna címere
(Ukrajna zászlaja) (Ukrajna címere)
mottó: Воля, злагода, добро
(Szabadság, egyetértés, jóság)
 Ukrajna elhelyezkedése
Államforma Köztársaság
Hivatalos nyelv ukrán
Főváros Kijev (Київ)
Elnök
Viktor Juscsenko
Miniszterelnök Viktor Janukovics
Terület
 - teljes
 - ebből víz
43.
603 700 km²
< 1 %
Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség
25.
47 425 336 fő
80 fő/km²
GDP
 - teljes (2005)
 - egy főre jutó
27.
339 676 millió USD
1020 USD
Pénznem Hrivnya (UAH)
Időzóna UTC +2 (NYISZ: van)
Függetlenség
 - Kikiáltva
 - Elismerve
A Szovjetuniótól:
1991. augusztus 24.
Himnusz Scse ne vmerla Ukraina
TLD .ua
Nemzetközi gépkocsijel UA
Hívószám +380

Ukrajna (Україна) Kelet-Európa egyik állama. 603 700 km2-es területe alapján a nagyobb államok közé sorolható, Oroszország után Európa második legnagyobb állama. Azonban a nagy terület mellé jóval kisebb politikai potenciál párosul. Ezt bizonyítja, hogy 1125-öt követően az ukránok mindig más nemzetek kisebb-nagyobb befolyása alatt éltek, egészen 1991-es függetlenné válásukig.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

További linkek: Kárpátalja történelme, Szovjetunió történelme

A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve a ión Pantikapaión (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporuszi Királyág létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott.

Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket később, 400 körül a vizigótok, 600 körül a magyarok, 893 körül pedig a besenyők követték. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak.

Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre. A 9. században varég (svéd normann) törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubán-alföld kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a szarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Vlagyimir Nagyfejedelem vette fel a kereszténységet, Uralkodója Bölcs Jaroszláv lett, és megalapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (pl. Novgorod, Szúzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek - köztük Kijev is - az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A XIV. században több állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség kezdett el növekedni. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvába került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.

1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalmon három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben török hűbéres területté vált.

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása elllenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékein az újonnan létrejött Lengyelországhoz kerültek. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkorCsehszlovákiához került.

A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv ciklusában (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 5 - 6 millió ember pusztult el Ukrajnában az éhínség miatt, ott, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát. 1941-től a Barbarossa-hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytatnak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11. között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Orosz SZSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőmű robbanás történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-én megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az állam élén az köztársasági elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit az Legfelsőbb Tanács (a Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.

Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Ukrajna 24 területből (oblaszty), egy autonóm köztársaságból (Krím-félsziget), illetve két önálló közigazgatási egységből, Kijevből és Szevasztopolból áll.

Ukrán közigazgatási egységek:

  • Cserkaszi terület - Черкаська область
  • Csernyihivi terület - Чернігівська область
  • Csernyivci terület - Чернівецька область
  • Dnyipropetrovszki terület - Дніпропетровська область
  • Donecki terület - Донецька область
  • Harkivi terület - Харківська область
  • Herszoni terület - Херсонська область
  • Hmelnickiji terület - Хмельницька область
  • Ivano-Frankivszki terület - Івано-Франківська область
  • Kárpátaljai terület (vagy Kárpátalja) - Закарпатська область
  • Kirovohradi terület - Кіровоградська область
  • Kijev város - місто Київ
  • Kijevi terület - Київська область
  • Krími Autonóm Köztársaság - Автономна Республіка Крим
    (Qırım Muhtar Cumhuriyeti / Къырым Мухтар Джумхуриети)
  • Luhanszki terület - Луганська область
  • Lvivi terület - Львівська область
  • Mikolajivi terület - Миколаївська область
  • Odeszai terület - Одеська область
  • Poltavai terület - Полтавська область
  • Rivnei terület - Рівненська область
  • Szevasztopol város - місто Севастополь
  • Szumi terület - Сумська область
  • Ternopili terület - Тернопільська область
  • Vinnicjai terület - Вінницька область
  • Volinyi terület - Волинська область
  • Zaporizzsjai terület - Запорізька область
  • Zsitomiri terület - Житомирська область
  • Cserkaszi - Черкаси
  • Csernyihiv - Чернігів
  • Csernyivci - Чернівці
  • Dnyipropetrovszk - Дніпропетровськ
  • Doneck - Донецьк
  • Harkiv - Харків
  • Herszon - Херсон
  • Hmelnickij - Хмельницький
  • Ivano-Frankivszk - Івано-Франківськ
  • Ungvár - Ужгород
  • Kirovohrad - Кіровоград
  • Kijev - Київ
  • Kijev - Київ
  • Szimferopol - Сімферополь
    Aqyar / Акъяр
  • Luhanszk - Луганськ
  • Lviv - Львів
  • Mikolajiv - Миколаїв
  • Odesza - Одеса
  • Poltava - Полтава
  • Rivne - Рівне
  • Szevasztopol - Севастополь
  • Szumi - Суми
  • Ternopil - Тернопіль
  • Vinnicja - Вінниця
  • Luck - Луцьк
  • Zaporizzsja - Запоріжжя
  • Zsitomir - Житомир

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Az ország legnagyobb részén a Kelet-Európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel.

Legmagasabb pontja: Hoverla (2061 m)

[szerkesztés] Vízrajza

  • Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.
  • Legnagyobb tavak: Kahivkai-víztározó, Kremcsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh-tó.

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Gazdaság

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig nagyban függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz kőolajra alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8 - 12 %-kal nő.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Milliós nagyvárosok:

Kisebb nagyvárosok:

  • Zaporizzsja
  • Lviv (Lemberg)
  • Krivij Rih

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71 %-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21 %), azonban a kisebbségek helyzete eléggé elnyomott. Az országban magyarok, fehérororoszok, moldovánok, lengyelek és tatárok is élnek.

Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomrobbanást követő sugárfertőzés súlyos következménnyel van az erre élőkre.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző. Az ország kulturális körzetei:

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság