Minoszi civilizáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A civilizáció kialakulása
A minoszi civilizáció vagy krétai civilizáció eredete, kialakulásának előzményei nem ismertek pontosan.Nyugat Krétán találtak ugyan őskőkori pattintott kőeszközöket(ezek még a legutolsó jégkorszak idejéből valók,amikor a szárazföld és Kréta szigete a tenger alacsony szintje miatt többé-kevésbé egybefüggő szárazulatot alkotott,így megkönnyítve az őskőkori vadászoknak a bejutást a szigetre),azonban a legelső biztos régészeti leletek az újkőkorból erednek.Ekkor terjed el a szigeten a betelepülő népcsoportok által a fejlett neolitikus életmód,az állattenyésztés és növénytermesztés.Legnagyobb valószínűséggel az feltételezhető,hogy Anatóliából érkeztek telepesek a szigetre és ők alapozták meg a későbbi krétai civilizáció kultúráját. A civilizáció már i. e. 2500-ben igen magas fokon állt. A korai civilizáció idejére megjelentek a szabályosan tervezett városok, építőanyagként használták a téglát és a köveket, ismerték a fémművességet és a szépe kidolgozott ékszerek készítését. A korai civilizáció ezután ismeretlen okból hanyatlásnak indult.
[szerkesztés] A civilizáció aranykora
A középső kort szokás aranykornak is hívni, mivel i. e. 2000 körül épültek meg az első nagyobb paloták. Ezek őrzik a minószi kultúra emlékeit. A legnagyobb a knósszoszi palota, melyet 1900 körül emeltek. A kultúrával együtt fejlődött a kézműipar is, amely nagy hatást gyakorolt a kereskedelemre is. Megjelentek a fazekaskorongok is, melyekkel a tömegtermelés megjelenése mellett a kész termékek minősége is fejlődött.
A minószi kultúra eredetére egy görög legenda vet némi fényt. A civilizácíó megteremtője maga a nagy király volt, Minósz, aki az istenekkel együtt volt. A Nap lányát vette feleségül, kinek neve Paszhiphaé volt. Szörny gyermekük lett, Minótaurusz, kit egy labirintusban rejtettek el. Görögországból ifjakat hoztak, velük táplálkozott, majd a hős Thészeusz megölte.
A tudomány máig keresi a legenda eredetét, kutatja Minósz király valódiságát. A kultúra igen magas fokra fejlődött, de utána hanyatlásnak indult, ennek okai nem ismertek, talán újabb földrengés vagy háború okozhatta.
1700 körül újból hozzáláttak a paloták felépitéséhez. Ekkor már megjelentek a színes falfestmények is a házakon, megjelennek a freskók. Fellendült a mezőgazdaság, magas fokra fejlesztették a szőlő és az olíva termesztését. Egyre több juhot tenyésztettek, így egyre több gyapjúhoz jutottak. Ezeket kereskedelem révén tudták értékesíteni. Fejlődött az ipar, egyre több vasat és bronzot használtak, amiből mindennapi használati tárgyakat készítettek: evőeszközöket, különféle használati termékeket, melyek megkönyítették a ház körüli munkát, hatékonyabbá tették a mezőgazdaságot. A kereskedelem is rohamos fejlődésnek indult. Modernebb társadalom képe bontakozik ki, melynek központjában a király állt. Megjelentek mellette az udvari előkelők, a nemesség és a gazdagok osztályai is. Mivel a fejlődés felgyorsult, növekedett vele együtt a népesség száma is. Ez megkövetelte az új kormányzati rendszerek kialakulását.
[szerkesztés] A kultúra hanyatlása
1500 körül a kultúra ismét romokban hever. Ennek oka lehetett a Théra (ma Szantorin) szigetén bekövetkezett földrengés. Mások szerint lázadás állhat a középpontban, megint mások inváziót emlegetnek. Ezidőben az Égei-tengeri szigetvilág több városát is tűz emésztette el.
A kultúra azonban ismét felemelkedett és rövid időre új virágzásnak indult. Ekkor megjelentek a szárazföld felől érkező új telepesek, az akháj hódítók. Ők új irást, új kultúrát hoztak magukkal. Ezzel a krétai kultúra lehanyatlott, helyét a görög kultúra vette át.
[szerkesztés] A civilizáció
A krétai civilizáció a mezőgazdaság és az ipar fejlettségének köszönhetően magas szintre jutott. Ismerték a padlófűtést; vízvezetékeket, csatornákat és fürdőket építettek. A kultúra egyes elemei beszivárogtak a későbbi görög kultúrába is.


Based on work by