Kisújfalu

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kisújfalu (szlovákul Nová Vieska): falu Szlovákiában, a történelmi Felvidéken, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Párkánytól 23 km-re északnyugatra fekszik. A község részét képezi még Arad település (30 ház), valamint a kataszterileg nem, de közigazgatásilag a községhez tartozó Réva település (12 ház).

1910-ben 881, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

2001-ben 799 lakosából 703 magyar és 91 szlovák volt. 2004-ben 781 lakosából nemzetiségi megoszlása: 90% magyar és 10% szlovák.

Felekezeti megoszlás: református falu, evangélikus és baptista kisebbséggel, s kb. 10%-nyi római katolikus hitvallású lakossal.

[szerkesztés] Fontosabb történelmi dátumok, események

    • 1233 Első írásos emlék a faluról egy adásvételi szerződésben, melyben "Ösztövér" néven szerepel (valószínűleg a mai Ivanics tag alatt a patak jobb partján)
    • 1263 ismét említés történik a településről egy földcserével kapcsolatban; ekkor a Hontpázmány nembéli András birtokolja
    • 1347 Önkényeskedés és területfoglalás a szomszéd településeken
    • 1394 Köbölkúti György lerombolja Forgács János ösztövéri birtokát
    • 1437 "Újfalu" néven említik Zsigmond király várlistáján - a települést északról mocsár nyugatról erdő határolja
    • 1531 A Báthoryak birtoka négy portával
    • 1570 Az esztergomi török Szandzsák összeírásában - lakatlannak tüntetik fel
    • 1601 Már "Kisújfalu" néven lényegében a mai helyén 1½ portával
    • 1647 A Keglevichek birtoka 3½ portával
    • 1650 táján a reformációhoz csatlakozik Farnadi Hencz András a lelkipásztora
    • 1664 A török adóösszeírás 60 fejadófizető személyt említ (15 éven felüli férfit) 39 háztartással
    • 1683 A Bécs alól visszatérő lengyel seregek feldúlják
    • 1696 A Pállfyak birtoka 93 lakossal - Bottyán bírja zálogbirtokként
    • 1705 II. Rákóczi Ferenc visszaadja a templomot a református hívőknek
    • 1710 A kurucvilág vége - pestisjárvány tizedeli a község lakosait
    • 1715 Országos összeírás: 16 háztartás
    • 1731 Bél Mátyás "Notitia Comitatis Strigoniensis" című művében érdekességként a község határában lévő "úszó szigeteket" említi
    • 1766 Népszámláláskor már 90 adófizető háztartása van 222 családtaggal
    • 1768 Mária Terézia Urbáriuma
    • 1787 Református iskola újraindítása és a templom újraépítése, 70 háztartás 476 lakossal
    • 1819 A mocsár lecsapolása
    • 1828 Országos összeírás: 80 háztartás 605 lakossal
    • 1850 Vasútvonal megépítése
    • 1869 Népszámlálás - 739 lakosa van
    • 1874 Tűzvész, 10 házon kívül leég az egész falu (a község krónikája is ekkor pusztul el)
    • 1880 Önkéntes tűzoltó szervezet megalakulása (753 lakos)
    • 1914-1918 Az első világháborúnak 26 halottja van községünkben, Kisújfalu Csehszlovákia részévé válik
    • 1937 Magyarországhoz csatolják
    • 1945 A II. világháborúban 31 személy veszti életét és 4 ház dől romba. A község ismét Csehszlovákiához tartozik
    • 1947 Deportálás és kitelepítés 60 családot, 200 személyt érint
    • 1949 Termelőszövetkezet létrehozása
    • 1993 Csehszlovákia kettéválása után Szlovákia része lett

A község történetéről a "Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig" című könyvben, valamint a "Mint tudomány vásárjába..." című könyvekben talalhatók bővebb információk. Forrás: Kisújfalu hivatalos honlapja

Más nyelveken