Jazigok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítáktól eredő szarmaták törzsszövetségébe tartoztak. A Kárpát medencébe két szarmata törzs érkezett, a jazigok mellett a roxolánok törzse volt a másik. A jazigok a Duna-Tisza-köze északi részét foglalták el, településnyomaikat Vác és Dunakeszi területén is feltárták.
[szerkesztés] Ókori történetük
Az ókori jazig népnév, mint több törzset jelölő név, az i.e. 3-2. században tűnik fel. Ősi hazájuk feltehetően Közép-Ázsia volt, ahonnan nyugatra, a Kaszpi-tenger, majd a Fekete-tenger északi partvidékéhez vándoroltak. Első említésük a görög Ptolemaiosznál található Iazyges Metanastae néven. Az i. e. 1. században a mai Moldva és Ukrajna területén éltek, ahol magas szintű földműves kultúrát teremtettek. Egy görög forrás VI. Mithradatesz Eupator pontuszi király szövetségeseiként említi őket. I. e. 78-76 között a rómaiak az Al-Dunánál büntető hadjáratot vezettek ellenük. I. e. 7-ben a Burebista dák király országának összeomlásakor a jazigok egy része a Kárpát-medencébe költözött.
Lásd még: A Kárpát-medence története a honfoglalásig
A kelet-európai jazig törzsek a több mint fél évezredes szarmata korszak idején valószínűleg a többi szarmata törzzsel, így az alánokkal is keveredtek, majd a törzsszövetség bukása után velük együtt szóródtak szét. A szarmata törzsek szövetségét a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el. A különböző szarmata törzsek a hunokat követően avar, türk, kazár, onogur, ősmagyar, besenyő, kun fennhatóság alatt éltek, és ezekbe a népekbe fokozatosan beolvadtak.
[szerkesztés] A jazig népnév fennmaradása
A kelet-európai jazigok egyes csoportjai feltehetően összeolvadtak az alánokkal, akikkel eleve közeli rokonságban álltak. Az alánok a 6. századtól a Kaukázusban és a Don vidékén alapítottak királyságot, majd a kereszténységet is felvették. Az alánok török neve az ász egyesek szerint a jazigok nevéből származott, ahogyan a középkorban Magyarország területére települő, valószínűleg alán eredetű jászok elnevezése is. A török ász szó elé egyes feltevések szerint szláv hatásra került a lágyító j betű, és így nyerte el a népnév a jász alakot. Egyes tudósok a jászok őseit már a régebbi korokban is a jazigokban keresték, és innen ered a Jászság latin elnevezése az újkorban, a Jazygia.
Mindenesetre Tóth János és Tóth Marianna tanulmánya a jazigokat meg sem említi a jászok őstörténetében. Szerintük az alánoknak nem volt eredetileg saját összefoglaló nevük a törzsi neveiken túl, a grúzok nevezték el osebiknek, amiből az oszét elnevezés származik.
[szerkesztés] Források
- Magyarrá lett keleti népek (Szerk.: Szombathy Viktor, László Gyula), Panoráma 1988, ISBN 963-243-353-X - Tóth János – Tóth Marianna: A jászok őstörténete


Based on work by