Amalthea (hold)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Amalthea | ||
|---|---|---|
A Galileo űrszonda által készített kép a holdról |
||
| Felfedezés | ||
| Felfedező | E. Barnard | |
| Felfedezés ideje | 1892. szeptember 9. | |
| Keringési adatok | ||
| Közepes sugár | 181 995 km (0,001217 CSE) | |
| Excentricitás | 0,0046637841 | |
| Közelpont | 181 150 km (0,00121 CSE) | |
| Távolpont | 182 840 km (0,00122 CSE) | |
| Keringési periódus | 0,49817905 nap (11 óra 57 perc 23 másodperc) | |
| Pálya kerülete | 1 144 000 km (0,008 CSE) | |
| Pályamenti sebesség | max: 26,691 km/s átlagos: 26,567 km/s min: 26,443 km/s |
|
| Inklináció | 2,45° (az ekliptikához képest) 0,36° (a Jupiter egyenlítőjéhet képest) |
|
| Anyabolygó | Jupiter | |
| Fizikai tulajdonságok | ||
| Átlagos átmérő | 172 km (262×146×134 km) | |
| Felszín területe | 397 600 km2 | |
| Térfogat | ~2 430 000 km3 | |
| Tömeg | 2,1·1018 kg | |
| Átlagos sűrűség | 0,862 g/cm3 | |
| Felszíni gravitáció | ~0,025 m/s2 (~0.0025 g) | |
| Szökési sebesség | ~0,061 km/s | |
| Forgási periódus | szinkronforgás | |
| Forgási sebesség | 69 km/h | |
| Tengelyferdeség | nincs | |
| Albedó | 0,09 | |
| Felszíni hőmérséklet | átlagos: ~122 K | |
| Légköri nyomás | 0 kPa | |
Az Amalthea (görögül Αμάλθεια) a Jupiter harmadik ismert természetes holdja (a bolygótól távolodva), és ötödikként felfedezték fel, innen a római számmal jelzett neve, a Jupiter V.
1892. szeptember 9-én fedezte fel Edward Emerson Barnard a Lick obszervatóriumban. Az Amalthea volt az utolsó hold, melyet közvetlen megfigyeléssel fedeztek fel, és ez volt az első a Galileo Galilei által 1610-ben felfedezett Galilei-holdak óta. Nevét a görög mitológiában található nimfa után kapta, aki a csecsemő Zeuszt (Jupiter) kecsketejjel nevelte.
A Jupiter belső holdjai közül a legnagyobb.
Az Amalthea nevet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) hivatalosan csak 1975-ben vette át, habár nem hivatalosan már évtizedekkel előtte használták Camille Flammarion ajánlására. 1975 előtt egyszerűen csak Jupiter V-ként ismerték, Barnard azon javaslata ellenére, hogy hívják Kolumbiának Amerika felfedezésének 400. évfordulójának alkalmából.
A holdat nem szabad összetéveszteni a 113 Amalthea nevű aszteroidával.
[szerkesztés] Fizikai jellemzők
Az Amalthea a legvörösebb objektum a Naprendszerben, vörösebb a Marsnál is. A színt az a kén adja, amely az Ioról származik. Világoszöld foltok is feltűntek a hold lejtőin, de annak természete eddig ismeretlen.
Az Amalthea szabálytalan alakú, kiterjedése 270 × 168 × 150 km; hossztengelyével a Jupiter felé irányul. A felszín kráterekkel tarkított, néhány olyannal is, amely meglehetősen nagy a hold méretéhez képest. Pan, a legnagyobb kráter, 100 kilométeren át húzódik, és legalább 8 km mély. Egy másik, a Gaea, 80 km széles és valószínűleg kétszer olyan mély, mint a Pan. Az Amaltheának két ismert hegye van, a Mons Lyctas és a Mons Ida, melyek 20 kilométerre emelkednek ki az ottani környezetből.
A Jupiter összes többi belső holdjához hasonlóan az Amalthea is kötött tengelyforgású, és mindig a hosszú tengelye néz a bolygó felé. Az Iohoz hasonlóan az Amalthea is több hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. Ezt valószínűleg az az elektromos áram okozza, mely akkor keletkezik, mikor a hold keresztülhalad a Jupiter mágneses mezőjén.
[szerkesztés] Amalthea a képzeletben
- Arthur C. Clarke Jupiter V című novellája (1951) az Amaltheán játszódik; cselekménye a hold gyenge gravitációján alapszik, és azt kutatja, mi történne, ha egy űrhajóst kihajítanának a felszínéről.
- The Way to Amalthea (Út az Amaltheára) egy sci-fi történet, melyet Boris és Arkady Strugatsky írt 1959-ben.
- A 2001: Űrodüsszeia című regény korai változataiban az óriás monolit az Amalthea felszínén volt, ezt Arthur C. Clarke írta le The Lost Worlds of 2001 (2001 elveszett világa) című könyvében (1972).
| Jupiter-holdak |
|---|
| Belső holdak: Métisz | Adraszteia | Amalthea | Thébé |
| Galilei-holdak: Io | Europa | Ganymedes | Callisto |
| Themisto |
| Himalia csoport: Léda | Himalia | Lysithea | Elara | S/2000 J 11 |
| Carpo | S/2003 J 12 |
| Ananke csoport: Euporie | S/2003 J 3 | S/2003 J 18 | Thelxinoe | Euanthe | Helike | Orthosie | Iocaste | S/2003 J 16 | Ananke | Praxidike | Harpalyke | Hermippe | Thyone | Mnémé | S/2003 J 15 |
| Carme csoport: S/2003 J 17 | S/2003 J 10 | Pasithee | Chaldene | Arche | Isonoe | Erinome | Kale | Aitne | Taygete | S/2003 J 9 | Carme | S/2003 J 5 | S/2003 J 19 | Kalyke | Eukelade | Kallichore |
| Pasiphaë csoport: Eurydome | S/2003 J 23 | Hegemone | Pasiphaë | Sponde | Cyllene | Megaclite | S/2003 J 4 | Callirrhoe | Sinope | Autonoe | Aoede | S/2003 J 14 |
| S/2003 J 2 |


Based on work by