Szecesszió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gresham Palota, Budapest, Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek)
Nagyít
Gresham Palota, Budapest, Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek)

A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szecesszió kialakulása

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus, stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

[szerkesztés] Egyéb elnevezései

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió (Sezession) szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style illetve Liberty, Németországban a Jugendstil, Spanyolországban Modernismo, Katalóniában a Modernisme, Olaszországban a Floreale vagy Liberty volt az elfogadott elnevezés.

A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.

[szerkesztés] Építészet

Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)
Nagyít
Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)
Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)
Nagyít
Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Európában elsősorban Antoni Gaudi (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Doménech i Montaner voltak.

További neves szecessziós építészek:

  • Angliában
    • Charles Rennie Mackintosh (1868-1928): a Glasgowi Művészeti Iskola megépítője
    • Henry Hobson Richardson
    • Arthur Makmurdo (1851-1942)
    • Richard Norman Show
  • Belgiumban
    • Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház
    • Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle - Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen - Hollandia)
    • Paul Hankar (1861-1901)
  • Franciaországban
    • Hector Guimard (1867-1942) - a párizsi Metró alkotója
    • Émile André (1871-1933) - a Nancy Iskola képviselője
  • Németországban
    • Joseph Maria Olbrich (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
    • August Endell (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
  • Ausztriában / akkor Osztrák - Magyar - Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei
    • Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai
    • Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője
    • Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője

[szerkesztés] Magyar szecessziós építészet

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

[szerkesztés] Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.

A legismertebb iparművészek:

  • az Amerikai Egyesült Államokban:
    • Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
  • Angliában:
    • William Moris (1834–1896)
    • James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
  • Franciaországban:
    • Auguste Daum (1854–1909) üveg - és kerámiamunkák
    • Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
    • Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
    • Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
    • L. Falise - ötvösművész
    • Henri Vever - ékszerész
    • René Lalique - ötvösművész

[szerkesztés] Képzőművészet

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok

  • Alfons Mucha (1860-1939),

cseh festőművész Képei

  • Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
  • Jan Toorop, holland festő
  • katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
  • Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
  • francia festők: Henri Toulouse-Lautrec, Paul Serusier, Emile Bernard, Georges de Feure, Pierre Puvis de Chavannes, Gustave Moreau, Felix Vallotton, Victor Prouvé

Magyar festők, grafikusok

[szerkesztés] Külső hivatkozások