Sárga gyűszűvirág

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sárga gyűszűvirág

Rendszertan
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Rend: Tátogatóvirágúak (Scrophulariales)
Család: Tátogatófélék (Scrophulariaceae)
Nemzetség: Digitalis
Faj: D. grandiflora
Tudományos név
Digitalis grandiflora


Magyar szinonim nevek: nagyvirágú gyűszűvirág -
Tudományos név: Digitalis grandiflora
(Digitalis ambigua)
Angol név: Large Yellow Foxglove


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élőhelye

Tölgyesek; kiritkult erdők, vágások, erdőszegélyek. Inkább meszes v. kevéssé savanyú talajon.

[szerkesztés] Elterjedése

Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa nagy része. Hazánkban (elsősorban az Északi-középhegységben) gyakori.

[szerkesztés] Jellemzői

40-100 cm magas évelő.

  • Szára mirigyesen szőrös.
  • Levelei szórt állásúak, lándzsásak. Szélük kissé fűrészes, színükön fényesek, élénkzöldek, fonákukon az erek pelyhesek.
  • Virágzata egy oldalra néző virágokból kialakult fürt. A virágok 3-4 cm-esek, gyűszű alakúak, világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel.

Mérgező!

[szerkesztés] Felhasználása

Kivonatából szívgyógyszert készítenek.

[szerkesztés] Virágzása

május-szeptember

[szerkesztés] Hasonló vagy rokon fajok

  • Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
  • Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
  • Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
  • Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)


[szerkesztés] Védettsége

Magyarországon nem védett.

[szerkesztés] Felhasznált irodalom

  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai (Magyar Könyvklub, 1998)
  • Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997)
  • Dr Jávorka Sándor-Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai (Mezőgazdasági Kiadó, 1972)
  • Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazda Kiadó, 1999)