Szöktetés a szerájból

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szöktetés a szerájból Wolfgang Amadeus Mozart énekes játéka 3 felvonásban (4 képben). Szövegét C. F. Bretzner nyomán szabadon átdolgozta G. Stephanie.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A mű története

Mozart 1781 júliusában kapta meg a "Szöktetés a szerájból" című dalmű szövegkönyvét. II. József császár egyenes kívánsága volt, hogy a regényes játékot a kor egyik legnagyobb zeneköltője, Wolfgang Amadeus Mozart zenésítse meg. A librettóban új lehetőségeket talált: a szokványos olasz szövegkönyvekkel szemben, amelyek csak lazán fűzték össze az egyes áriákat, duetteket, tercetteket, ez az új szövegkönyv igazi játékot, naiv, de életteljes színházat képviselt. Írója, Gottlob Stephanie ugyanis nemcsak az olasz klasszikus mesterek példáját tartotta szem előtt, hanem az ún. Singspieleket (daljátékokat) is, amelyek egyre jobban elterjedtek a német színpadokon és a népi játék hangvételét honosították meg a dalszínházban.

Gottlob Stephanie nem írt ugyan olyan csiszolt verssorokat, mint az olasz libretto nagymestere, Metastasio, szóképei és hasonlatai sem olyan művésziek, mint az itáliai librettistáké - viszont a humor, a jól csattanó tréfa, a mozgalmas, fordulatos játék hangján szólal meg. Azok melodrámákat írtak, amelyek egyetlen célt szolgáltak csupán: korítést adni az énekesek pompás produkciójához. Ha áttetsző és naiv formában is, de pergő cselekményt varázsolt a színpadra, és ez a mese nemcsak szívhez szóló áriákra és közjátékokra nyújtott lehetőséget a zeneszerzőnek, hanem a reális ábrázolásra is.

A véletlen kedves játéka, hogy a Szöktetés a szerájból női főszereplőjét Constanzának hívják - ugyanúgy, mint Mozart szerelmét, későbbi feleségét.

Az igazi "élő" Constanza körül ugyanis szintén háborúság dúlt. Constanza családja nem akart belenyugodni a házasságba, a vagyontalan, bizonytalan jövőjű Mozart nem látszott kívánatos férjnek. Mozart apja, aki egész életét egy "tétre", fia diadalmas pályafutására tette fel, úgy vélekedett: a családalapítás Mozart karrierjének végét, s a mindennapi gondokban őrlődő, köznapi élet kezdetét jelenti.

A dalmű 1782 májusában készült el s ugyanez év július 16-án mutatták be a Burg-színházban. A remekmű egyaránt talált csodálókra és dühös irigyekre. Végül a "szakértők" is meghajoltak a zeneköltő lángelméje előtt, midőn a kor nagy operaszerzője, Gluck is elragadtatással nyilatkozott a pompás Singspielről.

[szerkesztés] A színhely

A "Szöktetés" színpadán mintha egy 150 év előtti mesekönyv lapjai nyílnának ki előttünk. A napkelet - ahogy a rokokó világ embere látta, csupa ezeregyéjszakabeli, elvarázsolt mesetáj, melynek fátyolos, selyembugyogós hősei és hősnői a keleti mesék áloméletét élik. A hősökből bábszínházi figurák lettek, akiket az író képzeletének finom szálai rángatnak csupán s akikbe alig költözött több élet, mint a rongyokból, kócból összetákolt marionett-figurákba. Mozart és Gottlob Stephanie valóban nem az igazi keletet, nem az igazi törököket ábrázolta a daljátékban. A két költő csak valami egzotikus tájat keresett, amely lehetőséget ad a képzelet és a meseszövés szabad szárnyalására és arra, hogy Mozart és a szövegíró elmondja véleményét szolgákról és uralkodókról, hajbókoló lakájokról és nagylelkű, igaz emberekről. Ozmin alakja a rossz emlékezetű Arco grófra, a salzburgi hercegérsek udvarmesterére utal. Szelim basa, aki a megbocsátást, az emberséges magatartást, egyszóval a humanizmust képviseli kedves játékban, a felvilágosultság korának elképzelését vetíti elénk; íme, ilyen az igazi uralkodó. Bölcs. Emberi érzéseire s a józan belátásra hallgat. Hatalmát nem arra használja fel, hogy az emberiség ostora legyen, hanem, hogy minél több jóban, örömben, boldogságban részesítse embertársait. A mai operaszínpad már érvényre juttatja Mozart művének mélyebb és igazabb tartalmát. A színpadon nem lélektani bábjáték-figurákat látunk, hanem élő, érző embereket, akik hősiesen vagy csellel, önfeláldozással és állhatatossággal küzdenek boldogságukért.

[szerkesztés] Szereplők

  • Szelim basa (próza)
  • Constanza, Belmonte szerelmese (szoprán)
  • Blonde, Constanza komornája (szoprán)
  • Belmonte (tenor)
  • Pedrillo, Belmonte szolgája (tenor)
  • Ozmin, a basa falusi jószágának felügyelője (basszus)
  • Őrvezető
  • Klaas hajós
  • Egy néma
  • Előkelő urak
  • A basa feleségei
  • Janicsárok
  • Őrök
  • Rabszolgák

[szerkesztés] Cselekmény

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olvasónapló - Wolfgang Amadeus Mozart - Szöktetés a szerájból