Vízakna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vízakna (románul Ocna Sibiului, németül Salzburg, latinul Salisburgum) falu a mai Romániában Szeben megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 18 km-re északnyugatra fekszik, Toporcsa tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Víz nevű patak melletti sóbányára utal.

[szerkesztés] Története

Már a római korban nevezetes sóbányászati hely. A sóbányák aknáiban képződött tavak révén jelentős gyógyfürdőhely. A városka melletti dombon római castrum romjai látszanak. Református temploma a 13. század első felében épült, a 16. században átalakították, erődített fal övezi. 1849. február 4-én itt volt a vízaknai csata, Bem erdélyi hadjáratának egyik legvéresebb vesztes csatája. A csata után itt írta Petőfi a „Négy nap dörgött az ágyú” című versét. Régi ortodox templomát még Vitéz Mihály kezdte építtetni a 17. század elején, falfestményei is a 17. században készültek. 1910-ben 4048 lakosából 2649 román, 1232 magyar, és 104 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Vízaknai járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 4423 lakosából 3839 román, 473 magyar, 78 cigány és 31 német volt.

[szerkesztés] Híres emberek

  • Itt született 1668 körül Bereck György, latinos nevén Briccius, orvos
  • Itt született 1798. január 25-én Szász Károly jogtudós, történész.
  • Itt született 1824-ben Bányai Júlia a szabadságharc hősnője, aki elesett férje helyére jelentkezett és a századosi rangig vitte.
  • Itt hunyt el 1731. március 11-én Herrmann István vallástudós.