Aratosz (költő)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aratosz (Tarszosz,Kr. e. 310 körül - ?,Kr. e. 245 körül) Görög költő

Aratosz 18. századi elképzelt portréja
Nagyít
Aratosz 18. századi elképzelt portréja

Kis-Ázsiában, a kilikiai Szoloiban nevelkedett, majd felsőbb iskoláit Athénben végezte. Menekratész grammatikus és költő, később az Akadémiát képviselő Menedémosz, Praxiphanész filozófus, Zénón és Kallimakhosz tanulótársa volt. Kr. e. 276-tól Pellában Antigonosz Gonatasz makedón király udvarában vendégeskedett, majd két év múlva a hódító Pürrhosz elől Szíriába menekült I. Antiokhosz Szótér királyhoz. Pürrhosz halála után visszatért Makedóniába.

Világnézete Zénón, Perszaiosz és a borüszthenészi Bión hatása alatt formálódott, költői tevékenységét leginkább Kallimakhosz formálta. Baráti szálak fűzték még a rodoszi Antagoraszhoz, az aitóliai Alexandroszhoz és a phliuszi Timónhoz is.

Költészete kiterjedt és változatos. Írt himnuszokat, (nevezetes a Pán-himnusz, amellyel Antigonosz Gonataszt köszöntötte születésnapján), elégiákat, epigrammákat, stb. Az Anthologia Palatinában neve alatt két költemény szerepel. Foglalkozott tudománnyal is: állítólag kritikai szempontok alapján feldolgozta Homérosz Odüsszeiáját, sőt orvosi munkáiról is tudunk. Nagyobb költői műve volt az „Éthopoiiai" (Jellemrajzok) című, elveszett munka.

Fő műve, amelynek hírnevét köszöni, a „Phainomena" (Tünemények) című munka, amely az „égi" (csillagászati és légköri) jelenségekkel foglalkozik. Terjedelme 1154 hexameter. A csillagászati részben Eudoxosz művét követi, később az állatövi jeleknél előtűnik Hésziodosz hatása, ti. a mezőgazdasági vonásokat állította előtérbe.

A mű hatása igen nagy volt, későbbi utánzói közt ott találjuk Vergiliust, Ovidiust, latin fordítói közt Varro Atacinust, Cicerot, Germanicust, Avienust.

[szerkesztés] Források