Község
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A község vagy elterjedtebb nevén falu egy, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A község élén a polgármester áll.
Magyarországon 2847 község található, ezek a teljes népesség 35,4%-ának adnak otthont (ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.) Népességszám alapján a községeket a következő csoportokba soroljuk:
- Törpefalu (200 fő alatt)
- Aprófalu (200–500 fő)
- Kisfalu (500–1000 fő)
- Középfalu (1000–5000 fő)
- Nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)
Ennek a beosztásnak közigazgatási jelentősége nincsen, csak statisztikai. A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg pl. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a települések száma 300 fölött van, addig pl. Hajdú-Biharban és Csongrád megyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország megyéi.)
Alaprajzuk, szerkezetük szerint a községek a következő típusokba tartozhatnak:
- Egyutcás falu: az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll
- Orsós alaprajzú falu: szintén egyutcás, de a település közepén térré szélesedik
- Körfalu: központi főtér körül helyezkednek el a telkek
- Sakktábla alaprajzú falu: szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik
- Halmazfalu: szabálytalan alaprajzú
- Széttördelt falu: a házak utak mentén, egymástól távolabb állnak
A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: urbanizáció (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), dezurbanizáció (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), agglomerálódás (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), szuburbanizáció (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a szuburbanizáció a legjellemzőbb.
A falusi élet előnyei közé tartozik a jelentősen olcsóbb telekár (kivéve a felkapottabb agglomerációs településeken, bár a belvárosi lakásárakhoz viszonyítva még azok is olcsóak), a békésebb, nyugodtabb élet, az állattartási és növénytermesztési, kertészkedési lehetőség, a viszonylag nagyobb közbiztonság. Hátrányai közé tartozik a munkalehetőségek és szolgáltatások kevésbé széles köre. A munkanélküliség mellett a falvak egyik legnagyobb problémája a fokozatos elöregedés.
A nagyközségeket régebben mezővárosnak is hívták.
A község megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását.


Based on work by