Adórendszer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Az adó fogalma.
- Az adózás története.
Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is.
- Közgazdasági szempontból: az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére. A közvetett szolgáltatás a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az adóztatás fontos osztálypolitikai célt is szolgál a polgári államokban a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés bevételi oldalának megalapozói és az államapparátus eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az adónemeknek az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak.
A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét adóelveket és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes adóalanyoknál koncentráltan jelentkezik. Asz adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
- A rendes és rendkívüli adók közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politi-kai és gazdasági szempontok indokolják.
- Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az alanyok egyéni életkörülményeit, vagy szociális helyzetét méltányolják (életkor, családtagok száma, rokkantság) a tárgyi adók szabályai csak az adóforrásra és az adótárgyra vonatkoznak (jövedéki adók)
- Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (ÁFA) Ezt a jogalkotó nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol.
Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán.
Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított állami bevételek, a helyi adók köre viszony-lag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a helyi adóztatási jog között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik.
Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni. Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) eljárási szabályok. A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: vagyonadók, forgalmi adók jövedelemadók stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben)
[szerkesztés] Az adó megfizetése (eljárási szabályok)
- Adóbevallás
- Az adó elengedése (méltányosság)
- Adópótlékok
- Az adóbehajtás.
- Az adótitok.
- Az adócsalás.
- Az adó elévülése.
- Adóhatóságok Magyarországon
- Helyi adó
- Az adók módjára behajtandó köztartozások.
- Adóügyi jogsegély államok között
[szerkesztés] Jogszabálymutató az adórendszert érintő főbb jogszabályokról
- Az 1990. évi XCI. törvény Az adózás rendjéről
- A 2002. évi XLII. törvény Az adóvégrehajtás költségeiről
- Az 1994.évi LIII. törvény A birósági végrehajtásról
[szerkesztés] Külső forrás
A Magyar Köztársaság jogszabályaiból. A Complex CD jogtár alapján {A Kerszöv. kft.- egyedül hivatalos média jogszabálygyüjteményéből} amely a Magyar Közlöny alapján készül, havi frissítéssel.


Based on work by