Spanyolország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Plus Ultra (tovább felfelé) | |||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelvek | spanyol (kasztíliai) (második hivatalos nyelvként: katalán: Katalónia, Valencia, Baleár-szigetek; baszk: Baszkföld; gallego: Galícia; valamint a spanyol és katalán mellett harmadik hivatalos nyelvként Val d'Aranban (Aran-völgy): az aráni, ami egy okcitán nyelvjárás) |
||||
| Főváros | Madrid | ||||
| Legnagyobb város | Madrid | ||||
| Főváros koordináták |
40° 24' N, 3° 41' W | ||||
| Király | I. János Károly (1975 óta) | ||||
| Miniszterelnök | José Luis Rodríguez Zapatero | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
50. 504 782 km² 1.04% |
||||
| Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
27. 43 209 511 85/km² |
||||
| Pénznem | Euró (€)¹ (EUR) |
||||
| Időzónák | Fő terület: UTC+1 (Kanári-szigetek UTC 0). NYISZ. | ||||
| Himnusz | Marcha Real | ||||
| TLD | .es | ||||
| Hívószám | +34 |
||||
(1) 1999 előtt: spanyol peseta |
|||||
![]() |
|||||
Spanyolország, azaz a Spanyol Királyság Dél-Európa egyik állama, az Európai Unió tagállama. Neve, etimológiája: katalánul:Regne d'Espanya, baszkul:Espainiako Erresuma, galíciai nyelven:Reino de España, aráni nyelven:Regne d'Espanha.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok mentén Franciaország és Andorra határolja. Keleten és délen a Földközi-tengerrel, északnyugaton az Atlanti-óceánnal érintkezik. A királyság része a Baleár-szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban, Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és számos lakatlan sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében. Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és olyan hegységek, mint a Pireneusok (Cordillera de los Pirineos) és a Sierra Nevada teszik ki. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.
Központi része a Mezeta (Meseta Central Española), mely 200 000 km² területű. Ilyen magasságokból erednek Spanyolország legnagyobb folyói is.
A 4964 km part mentén előfordulnak hordalékos síkságok is. A legnagyobb ilyen terület a Guadalquivir mentén található, Andalúziában. Az ország keleti részén is számos hordalékos síkság fordul elő, közepes méretű folyók mellett, mint amilyen a Segura, a Júcar és a Turia.
[szerkesztés] Vízrajza
A Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir az Atlanti-óceánba ömlenek, míg az Ebro a Földközi-tengerbe.
[szerkesztés] Éghajlata
Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:
- mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
- kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 ºC, Córdoba 46,6 ºC, Badajoz 45,0 ºC, Albacete és Zaragoza 42,6 ºC, Madrid 42,2 ºC, Burgos 41,8 ºC, Valladolid 40,2 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 ºC, Burgos -22,0 ºC, Salamanca -20,0 ºC, Teruel -19,0 ºC, Madrid -14,8 ºC, Sevilla -5,5 ºC.
- óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 ºC, La Coruña 37,6 ºC, Gijón 36,4 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 ºC, Oviedo -6,0 ºC, Gijon és La Coruña -4,8 ºC.
- szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 ºC között mozog az egész év során.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 ºC.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg I. János Károly (I. Juan Carlos). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.
Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:
- a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
- a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.
Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.
[szerkesztés] Közigazgatási beosztás
- Helyi autonómia: Ma Spanyolország autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott tartományok: Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia.
| Autonóm terület | Megye | Székhely | Terület (km²) | Lakosság |
| Andalúzia | Sevilla | 87 268 | 6 876 000 | |
| Almería | Almería | 8774 | 449 000 | |
| Cádiz | Cádiz | 7385 | 1 055 000 | |
| Córdoba | Córdoba | 13 718 | 745 000 | |
| Granada | Granada | 12 531 | 797 000 | |
| Huelva | Huelva | 10 085 | 431 000 | |
| Jaén | Jaén | 13 498 | 63 4000 | |
| Málaga | Málaga | 7276 | 1 216 000 | |
| Sevilla | Sevilla | 14 001 | 1 550 492 | |
| Aragónia | Zaragoza | 47 650 | 1 215 000 | |
| Huesca | Huesca | 15 613 | 221 000 | |
| Teruel | Teruel | 14 785 | 148 000 | |
| Zaragoza | Zaragoza | 17 252 | 846 000 | |
| Asztúria | Oviedo | 10 565 | 1 114 000 | |
| Baleár-szigetek | Palma de Mallorca | 5014 | 755 000 | |
| Baszkföld | Vitoria (baszk: Gasteiz) | 7261 | 2 133 000 | |
| Álava (baszk: Araba) | Vitoria (baszk: Gasteiz) | 3047 | 276 000 | |
| Guipúzcoa (baszk: Gipuzkoa) | San Sebastián (baszk: Donostia) | 1997 | 689 000 | |
| Vizcaya(baszk: Bizkaia) | Bilbao (baszk: Bilbo) | 2217 | 1 168 000 | |
| Extremadura | Mérida | 41 602 | 1 089 000 | |
| Badajoz | Badajoz | 21 657 | 665 000 | |
| Cáceres | Cáceres | 19 945 | 424 000 | |
| Galícia | Santiago de Compostela | 29 434 | 2 785 000 | |
| A Coruña | A Coruña (spanyolul: La Coruña) | 7876 | 1 102 000 | |
| Lugo | Lugo | 9803 | 399 000 | |
| Orense | Ourense (spanyolul: Orense) | 7278 | 399 000 | |
| Pontevedra | Pontevedra | 4477 | 884 000 | |
| Kanári-szigetek | Las Palmas de Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife (felváltva) | 7242 | 1 615 000 | |
| Las Palmas de Gran Canaria | Las Palmas de Gran Canaria | 4072 | 855 000 | |
| Santa Cruz de Tenerife | Santa Cruz de Tenerife | 3170 | 759 000 | |
| Kantábria | Santander | 5289 | 525 000 | |
| Kasztília-La Mancha | Toledo | 79 230 | 1 665 000 | |
| Albacete | Albacete | 14 862 | 342 000 | |
| Ciudad Real | Ciudad Real | 19 749 | 478 000 | |
| Cuenca | Cuenca | 17 061 | 211 000 | |
| Guadalajara | Guadalajara | 12 190 | 146 000 | |
| Toledo | Toledo | 15 368 | 488 000 | |
| Kasztília és León | Valladolid | 94 193 | 2 600 000 | |
| Ávila | Ávila | 8048 | 179 000 | |
| Burgos | Burgos | 14 309 | 364 000 | |
| León | León | 15 468 | 529 000 | |
| Palencia | Palencia | 8035 | 188 000 | |
| Salamanca | Salamanca | 12 336 | 367 000 | |
| Segovia | Segovia | 6949 | 152 000 | |
| Soria | Soria | 10 287 | 98 000 | |
| Valladolid | Valladolid | 8202 | 503 000 | |
| Zamora | Zamora | 10 559 | 221 560 | |
| Katalónia | Barcelona | 31 920 | 5 977 000 | |
| Barcelona | Barcelona | 7723 | 4 598 000 | |
| Girona | Girona (spanyolul: Gerona) | 5886 | 491 000 | |
| Lleida | Lleida (spanyolul: Lérida) | 12 028 | 357 000 | |
| Tarragona | Tarragona | 6283 | 531 000 | |
| La Rioja | Logroño | 5034 | 253 000 | |
| Madrid | Madrid | 7995 | 4 855 000 | |
| Murcia | Murcia | 11 317 | 1 014 000 | |
| Navarra vagy Nafarroa(baszkul) | Pamplona-Iruña | 10 421 | 513 000 | |
| Valenciai Közösség | Valencia | 23 305 | 3 772 000 | |
| Alacant | Alacant (spanyolul: Alicante) | 5863 | 1 255 000 | |
| Castelló de la Plana | Castelló de la Plana | 6679 | 437 000 | |
| València | València | 10 763 | 2 080 000 |
[szerkesztés] Politikai pártok
Spanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:
- Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)
- Néppárt (PP)
- Konvergencia és Únió (Convergéncia i Unió) (CiU) - katalán párt
- Egyesült Baloldal (IU)
- Baszk Nemzeti Párt (PNV) - baszk párt
- Herri Batasuna (HB) - baszk párt
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Az országnak zsoldos hadserege van.
[szerkesztés] Népessége, lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
A fővárosban, Madrid-ban 4 070 000 fő lakik. Összes népesség: 40 077 000 fő.
- Átlagos népsűrűség: 79,4 fő/km².
- Népességnövekedési ráta: 0,09%.
- Várható átlagos élettartam: 79 év.
- Csecsemőhalandósági ráta: 4,8 ezrelék.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Az ország legnépesebb települései sorrendben: Madrid, Barcelona, Valencia, Bilbao.
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Népek: kasztíliai 72%, katalán 8%, galíciai 8%, baszk 2%. Vallás: római katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, a világon a nyolcadik helyet foglalja el. A munkanélküliség aránya 13% körül van, a női munkanélküliség a legmagasabb az Európai Únióban.
[szerkesztés] Ipar
Földjéből jelentős mennyiségben bányásznak színesércet, uránércet, vasércet és higanyt. Nyersanyagaira fejlődő ipar települt (vaskohászat, nehézgép-gyártás, vegyipar).
Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak.
A munkaigényes iparágak is egyre fontosabb szerepet töltenek be a gazdaságban (textilipar, autógyártás, elektronika, gyógyszeripar).
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A mezőgazdaságnak igen jelentős szerepe van az ország gazdasági életében. A campo secanón (száraz zöld) külterjes, öntözés nélküli gazdálkodás folyik, amelynek legfőbb terményei az árpa, a búza és hüvelyesek. A campo regadion (öntözött föld) belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusféléket, gabonát, olajbogyót, szőlőt és zöldségféléket termesztenek. Olíva termesztésében Spanyolország a világon az első, mintegy egymillió tonna évi terméssel.
Kiemelkedő az ország bor- és olívaexportja. A pezsgő exportjában Európában Katalónia tölt be vezető helyet, Franciaországot követi.
Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. Számottevő a halászat.
[szerkesztés] Szolgáltatások
A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás a turizmus. A viszonylag alacsony árak, a változatos látnivalókat kínáló városok, a mediterrán tengerpart a turisták számára nagy vonzerőt jelentenek.
[szerkesztés] Turizmus
lásd: Spanyolország idegenforgalma
Jelentősége: Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári-szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári-szigetek (sp. Islas Canarias). 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak.
Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Fontos külkereskedelmi partnerei: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Japán és Dél-Amerika.
[szerkesztés] Történelme
lásd még: Spanyolország története
[szerkesztés] Őskor
- Az Ibériai-félsziget őslakosai
[szerkesztés] Ókor
- A római uralom: Hispánia
Mivel éppen Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk meghódításának célpontja volt. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek.
[szerkesztés] Középkor
[szerkesztés] A vizigót korszak
409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a vizigót királyságot. A nyugati-gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve Spanyolország északi hegyes vidékeit. A dél-spanyolországi (Al-Andalúz, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, Spanyolország északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereg az arabokat első vereségükkel sújtotta. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, Spanyolország keresztény visszahódításának kezdetét.
[szerkesztés] A reconquista
A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény Spanyolhon két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1469-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd - az inkvizíció hatása alatt - rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.
[szerkesztés] Újkor
- A spanyol birodalom fénykora
Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol pénzes ládákba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.
- Spanyol hódítások
Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.
Elsőként Hernando Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20 százaléka maradt életben.
- A birodalom hanyatlása
1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőket végleg kiutasították, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd, 20 éves uralkodása alatt, visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot, a spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket.
A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek, a spanyolok utolsó tengerentúli gyarmatának elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.
[szerkesztés] A legújabb kor
- A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 - 1975)
Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak az orosz segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetésének ellenére Anglia és Franciaország megtagadta a republikánusok támogatását.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, ami több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves diktatúráját követően a gazdasági blokádoknak köszönhetően Spanyolország elszigetelődött, kizárták a NATO-ból, az ENSZ-ből, és a gazdasági recessziók is mély nyomokat hagytak. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés előteremtette a rég várt pénzalapot, hogy az ország újra két lábra állhasson. Az 1970-es évekre Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdaság egész Európában.
Francót, 1975-ben bekövetkezett halála után I. János Károly (I. Juan Carlos) király követte, XIII. Alfonz Bourbon - házi uralkodó unokája. Spanyolországban a diktatúrát felváltotta a parlamenti demokrácia.
- 1975 után
Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának: Spanyolország újra reflektorfénybe került. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
- Az ország híres vagy ősi felsőoktatási intézményei: Madridi Műszaki Főiskola (1971), Barcelonai Egyetem (1450), Granadai Egyetem (1526), Salamancai Egyetem (1218), Sevillai Egyetem (1502) és a Valenciai Egyetem (1500).
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Könyvtárak
- Madridi Nemzeti Könyvtár: az 1712-ben alapított intézmény, mely korábban királyi könyvtár volt, a legnagyobb az országban mintegy 4 milliós könyvgyűjteményével.
- A Madridi Királyi Palota Könyvtára: 1760-ban alapított gyűjtemény, mely sok értékes 16. századi kéziratot és egyéb ritkaságot őriz.
- Az El Escorial Könyvtára: ritka köteteiről híres gyűjtemény.
- A Toledói Katedrális Archívuma és Könyvtára: 3000, a 8-9. századból származó kézirata és több mint 10 000 db 11. századi dokumentuma nevezetes.
Múzeumok
- Prado: a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
Fő szócikk: Spanyol művészet
Építészet
Szócikk: Spanyol építészet
- A középkori, reneszánsz illetve barokk építészet leghíresebb spanyol képviselői: José Churriguera, Juan de Herrera, Ventura Rodríguez és Juan de Villanueva.
- Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926) katalán építész.
- A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josep Lluis Sert, Santiago Calatrava.
Képzőművészetek
Szócikk: Spanyol festészet, Spanyol szobrászat
- A legnevesebb spanyol festők, szobrászok: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festő, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festőművész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghatározó festőalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzőművész, Juan Gris (1887-1927) a kubizmus képviselője, Joan Miró (1893-1983) szürrealista katalán festő, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festő, és a "szürrealizmus atyjaként" ismert Salvador Dalí (1904-1989) katalán festő, szobrász, ékszerkészítő.
Irodalom
Szócikk: Spanyol irodalom
- A spanyol földön született irodalom legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésű és Lucius Annaeus Seneca (i.e. 4 - i.sz. 65) andalúz származású rómaiak voltak. Ők még latinul írták alkotásaikat.
- A spanyol irodalom virágkora, a "siglo de oro" vagy magyarul "Aranyszázad" Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtő és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka.
- Irodalmilag újat az 1800-as évek vége hozott a 98-as nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró.
- A költészet világhírű egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881-1958, 1956 Nobel-díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj).
Filmművészet
Szócikk: Spanyol film
- A modern európai filmművészet kiemelkedő mesterei: Luis Bunuel Portolés (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949.09.24- , többszörös Oscar-díjas) rendezők.
Zene
Szócikk: Spanyol zene
- A spanyolországi zeneművészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerző, Pablo Casals (1876-1973) katalán csellóművész, Andrés Segovia (1893-1987) gitárművész, Paco de Lucia (1947-) gitárművész, Carlos Montoya gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: Plácido Domingo (1941-), José Carreras (1946-) és Montserrat Caballé (1933-).
[szerkesztés] Hagyományok
- Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek.
- Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó "nemzeti sportot" vagy a tüntetők és környezetvédők szerint "véres mészárlást". Az újságokban a sportrovatokban szerepel.
- Ismert spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada, a galíciai muneira, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota.
- Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó pelota, amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Economist Country Briefings entry (current) - spanyol nyelvű
- CIA World Factbook entry (2003)
- Spain: US Library of Congress Country Studies entry (1988)
- spain.info Spain Tourist Information
- administracion.es Kormányzati portál
- La Moncloa.es - Official governmental site
- Ministro de Asuntos Extranjeros Ministry of Foreign Affairs
- Congreso de los Diputados - Official site of the Congress of Deputies
- El Senado A Szenátus hivatalos honlapja
- A királyi család hivatalos honlapja
- INEBase - National Institute of Statistics (spanyol nyelvű)
- Ethnologue: EXT
- Proel.org
- Spanyolország térképe
- Startlap linkgyűjtemény (Spanyolország)
- Egy összeállítás Spanyolországról
Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |




Based on work by