Asszimiláció (szociológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lásd a főcikket: az „asszimiláció”-t

Ha a nemzet, nemzetiség, etnikum vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és alkalmazkodik a többségi vagy más kultúrákhoz, akkor beolvadásról beszélünk. A beolvadás lehet egyedi vagy csoportos, továbbá önkéntes vagy erőszakos.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Beolvadás mennyiségi szempontból

[szerkesztés] Egyedi beolvadás

Olyan folyamat, melynek során egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy etnikumhoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát és egy másik -általában a többségi - nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember.

[szerkesztés] Csoportos beolvadás

Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot ér el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre.


[szerkesztés] Beolvadás okai

[szerkesztés] Önkéntes beolvadás

Ha a beolvadást nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli, akkor lehet beszélni önkéntes beolvadásról. Ebben az esetben a vegyes házasságoknál egy adott, több nemzetiségű tájékban a beolvasztódás mindkét irányban majdnem azonos.

[szerkesztés] Erőszakos, kényszerített beolvasztás

Akkor beszélünk erőszakos vagy kényszerített beolvasztásról, hogyha a pillanatnyi hatalom különböző hátrányosan megkülönböztető törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítő politikával, melyek sértik az egyenlő jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élő közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze.

[szerkesztés] Hatalmon lévők erőszakos beolvasztó vagy kirekesztő módszereit.

  1. A nemzetállam keletkezésekor a területén élő, nem az államalkotó nemzethez tartozó személyek egy részének állampolgárságát kizárja.
  2. A nemzeti kisebbség vagy etnikum állampolgárságát időszakosan megszünteti (kollektív bűnösség).
  3. Földreform segítségével részben vagy teljesen kizárja a nemzeti kissebséget és etnikumokat a földosztásból, és így új falvakat vagy falurészeket tudnak létrehozni a tömbben élő kisebbségek között az államalkotó nemzet számára, vagyis vegyesen lakott területeket létesítenek.
  4. Etnikai tisztogatást végez úgy, hogy megvonja a nemzeti kisebbség szülőföldhöz való jogát, elüldözéssel, kényszermunkára hurcolással vagy kitelepítéssel (lakosságcserével). Ez legnagyobb mértékben a közösségi vezetőket, értelmiségieket és a módosabb személyek családjait érinti.
  5. Az ország alkotmányába nem foglalja bele, hogy az államnak más nemzetiségű etnikumú polgárai is vannak, akiknek jogait biztosítani kellene.
  6. A tömbben élő nemzetiségek közigazgatás területeit átszervezi, vagy úgy alakítja ki, hogy egyrészt csökkenti a nyelvhasználati jog érvényesíthetőségét, valamint a képviseleti demokrácia keretében korlátozza a tömbben élő kisebbség érdekérvényesítési lehetőségét, mivel a választott testületekben (a helyi önkormányzatok kivételével) a kisebbségek mindenütt leszavazhatóvá váltak.
  7. Átszervezi az egyházat a többségi nemzet egyházi fennhatósága alá.
  8. Korlátozza, vagy megvonja a kisebbség önrendelkezés jogát.
  9. A kisebbségeket hátrányosan érintő alacsonyabb szintű jogi normákat, minisztériumi rendeleteket és utasításokat hoz.
  10. A törvénykezésben a hátrányos megkülönböztetés csökkentése céljából született kisebbségi javaslatokat elutasítják.
  11. Az alkotmányos törvényhozási mulasztás ellenére sem tűzi napirendre a nemzeti kisebbség hátrányos megkülönböztetését csökkentő törvények meghozatalát.
  12. Elrendeli az államnyelv kötelező és kizárólagos használatát a parlamentben, hivatalokban, fegyveres erőknél és a közéletben (pl. nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény) vagy annak elsődlegességét.
  13. A nemzetállam keletkezése előtt született személyek anyakönyvi beírását utólagosan megváltoztatják, illetve ösztönzik annak utólagos megváltoztatását az államalkotó nemzet írásszabálya szerint.
  14. Az anyakönyvbe nem írják be az anyanyelv írásszabályai szerint a kereszt- és vezetékneveket.
  15. Történelmi személyiségek nevét, évszázados földrajzi nevek, településnevek, utcanevek használatát korlátozza, vagy megváltoztatja az államalkotó nemzet írásszabálya szerint.
  16. Meghirdeti a nemzetállam többségi nemzetéhez való „visszatérést”, ami nem más, mint a nemzeti kisebbséghez való tartozás megtagadása.
  17. Időszakosan tovább sérti emberi méltóságukat megjelöléssel (sárga csillag, kopaszra nyírás), nyilvános helyekről való kitiltással stb.
  18. A közszolgálati rádió és televízió nemzetiségi adásainak jóval kevesebb adásidőt biztosít, mint ami a lakósság nemzetiségi összetétele szerint őket megilletné.
  19. Gazdaságilag hátrányosan különbözteti meg azokat a területeket, melyeken az államalkotó nemzethez nem tartozó személyek többségben élnek.
  20. Az érvényesülést politikailag korlátozzák úgy, hogy a kisebbséghez tartozó személyek, állami hivatalokban és vállalatoknál főleg beosztotti állást tölthetnek be.
  21. Az ellenségkép-hisztéria létrehozásával, védekező álláspontra kényszeríti a nemzeti kisebbséget és etnikumot, hogy lemondjon bizonyos alapjogokról is annak érdekében, hogy tompítsa az ellene irányuló támadások élét.
  22. A nyelvi kirekesztés és az erőszakos beolvasztás ellen fellépő kisebbségi vezetőket üldözi, bebörtönzi, vagy a hatalomba őket bevonja (lefizeti) abban az esetben, ha követelésük jelentős részét felfüggesztik.
  23. A nyelvi kirekesztés ellen –a nyelvi elnyomás megszüntetéséért- fellépő kisebbségi politikai vezetőket igyekszik lejáratni . A hatalom számára elfogadhatóbb, lojális, mérsékeltebb, a bajok megoldását halogató, megalkuvásra hajlandó politikusokat népszerűsít és támogat.
  24. Igyekszik a nyelvi kisebbségek ellen elkövetett bántalmazásokat meg nem történté tenni.
  25. A kisebbségeket a tankönyvekben a saját nemzeti múltjukkal úgy szembesíti, hogy azt nekik elutasítani és szégyellni kelljen.
  26. A nemzeti kisebbséget, etnikumot szembeállítják saját nemzetével úgy, hogy örökléstani adottságukként igyekeznek feltüntetni hátrányos helyzetüket.
  27. A fennhatósága alatt lévő területen akadályozza, vagy nem támogatja a z etnikumok irodalmi nyelvének létrejöttét és elismerését.
  28. Az anyanyelven való iskolai művelődésre való jogot megtagadja, teljesen megvonja, vagy korlátozza (minél több tantárgy államnyelven történő oktatása).
  29. A vegyesen lakott területek iskoláiban egymás nyelvének tanítása nem kölcsönös, hanem ezt egyoldalúan határozza meg a többségi nemzet javára.
  30. A kisebbségi iskolák, egyetemek befogadóképességét nem a lakósság nemzetiségi részaránya szerint határozza meg.
  31. Részlegesen vagy teljes megszünteti kisebbségi nemzethez tartozó közművelődési intézményeket (színházait, sportegyesületeit).

[szerkesztés] Lásd még

  • Borg (Az asszimiláció egy példája a tömegkultúrából)

[szerkesztés] Forrás