Reykjavík

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


Reykjavík
A település mottója: Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa)
Polgármester Steinunn Valdís Óskarsdóttir
Közigazgatás  
Terület  
 - Település 274,5 km²
Népesség  
 - Település (2003) 113 387
 - Agglomeráció 181 746
 - Népsűrűség 413 fő/km²
Irányítószám 101-155
Koordináták é. sz. 64°08′ ny. h. 21°56′
Reykjavík fekvése

Kép:White1-290.JPG

Reykjavík (kép:hang.png kiejtése IPA [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Nagyon közel fekszik az Északi-sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvés

Reykjavík délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói-öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést), hűvös, elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány.

A város közelében a legmagasabb pont a Mt. Esja (914 m).

[szerkesztés] Lakosság

Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:

  • Álftanes: 1 876
  • Garðabær: 8 863
  • Hafnarfjörður: 21 190
  • Kópavogur: 25 291
  • Mosfellsbær: 6 573
  • Seltjarnarnes: 4 566

[szerkesztés] A lakosság alakulása

  • 1801 - 600
  • 1860 - 1 450
  • 1901 - 6 321
  • 1910 - 11 449
  • 1920 - 17 450
  • 1930 - 28 052
  • 1940 - 38 308
  • 1950 - 55 980
  • 1960 - 72 407
  • 1970 - 81 693
  • 1980 - 83 766
  • 1985 - 89 868
  • 1990 - 97 569
  • 1995 - 104 258
  • 2003 - 113 387

[szerkesztés] Történelem

Hallgrímskirkja
Nagyít
Hallgrímskirkja

A legenda szerint Izlandon az első állandó települést Ingólfur Arnarson alapította 870-ben a mai Reykjavík helyén. Erről részletes leírás található a Landnámabók-ban (az izlandi honfoglalás könyvében). A település névadása is ekkorra datálható. Reykjavík azt jelenti: füstös öböl, ami a hőforrásokra utal.

Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról. A 18. században indul el némi fejlődés.

1786-ban kapott városi rangot, akkor alig 200 lakosa volt a falunak.

1845-ben az Alþing Þingvellirből Reykjavíkba költözött. Ekkor kapta meg a város a fővárosi rangot is.

A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.

A második világháború után felgyorsult a város fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkerőt igényelt. Főleg a fiatalok költöztek a városba, amiből ily módon a gyermekek városa lett. Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.

1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.

1986-ban pedig itt találkozott egymással Ronald Reagen és Mihail Gorbacsov.

[szerkesztés] Igazgatás

A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 15 tagja van, akiknek a mandátuma 4 évre szól.

A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.

[szerkesztés] Polgármesterek

  • Steinunn Valdís Óskarsdóttir: 2004. november 30. –
  • Þórólfur Árnason: 2003. február 1. – 2004. november 30.
  • Ingibjörg Sólrún Gísladóttir: 1994. június 13. – 2003. február 1.
  • Árni Sigfússon: 1994. március 17. – 1994. június 13.
  • Markús Örn Antonsson: 1991. július 16. – 1994. március 17.
  • Davíð Oddsson: 1982. május 27. – 1991. július 16.
  • Egill Skúli Ingibergsson: 1978. augusztus 15. – 1982. május 27.
  • Birgir Ísleifur Gunnarsson: 1972. december 1. – 1978. augusztus 15.
  • Geir Hallgrímsson: 1960. október 6. – 1972. december 1.
  • Auður Auðuns és Geir Hallgrímsson: 1959. november 19. – 1960. október 6.
  • Gunnar Thoroddsen: 1947. február 4. – 1959. november 19.
  • Bjarni Benediktsson: 1940. október 8. – 1947. február 4.
  • Pétur Halldórsson: 1935–1940
  • Jón Þorláksson: 1932–1935
  • Knud Zimsem: 1914–1932
  • Páll Einarsson: 1908–1914

[szerkesztés] Infrastruktúra

 Utcakép a belvárosból
Nagyít
Utcakép a belvárosból

[szerkesztés] Utak

Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve. Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó. A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.

Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni. Az izlandi 1-es főút (mely ma már az egész szigeten körbemegy) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.

[szerkesztés] Repülőtér, kikötő

Az ország második legnagyobb reptere (Keflavík nemzetközi reptere a legnagyobb) a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is.

Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.

[szerkesztés] Fűtés

A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.

[szerkesztés] Látványosságok

A város látképe a Hallgrímskirkjából
Nagyít
A város látképe a Hallgrímskirkjából
Perlan
Nagyít
Perlan
  • Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
  • Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
  • Perlan – híres étterem
  • Laugarvegurinn – Reykjavík „Váci utcája”
  • Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
  • Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
  • Nauthólsvík – termálfürdő

[szerkesztés] Főiskolák és egyetemek

[szerkesztés] Főiskolák

  • Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
  • Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
  • Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
  • Menntaskólinn við Sund (MS)
  • Borgarholtsskóli
  • Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
  • Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
  • Hraðbraut
  • Kvennaskólinn í Reykjavík

[szerkesztés] Egyetemek

  • Háskóli Íslands
  • Háskólinn í Reykjavík

[szerkesztés] Sportegyesületek

  • Fram
  • Knattspyrnufélag Reykjavíkur (K.R.)
  • Víkingur
  • Þróttur
  • Knattspyrnufélagið Valur (Valur)
  • Íþróttafélag Fatlaðra í Reykjavík – mozgássérültek egyesülete
  • Íþróttabandalag Reykjavíkur
  • Skautafélagið í Reykjavík
  • Tennis- og badmintonfélag Reykjavíkur

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Reykjavík témájú médiaállományokat.