Magyarországi Református Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A református egyház története Magyarországon

Nagyít

A Pallas Nagy Lexikona szerint:

A református egyház "hazánkban azoknak összessége, kik ugy a hitcikkekre, mint az egyházi szertartásokra és kormányzatra nézve a svájci reformátorok s főként Kálvin szellemében reformált kereszténység hivei s kiknek hitszabályozó irata egészen az 1880-ik évben tartott debreceni zsinatig a második helvét hitvallás volt és akiket a most mondott időig hivatalosan helvéciai vallástételt követőknek, a közéletben kálvinistáknak is neveztek, illetőleg manapság is neveznek. A debreceni zsinat a helyét hitvallásnak (l. o.) feltétlenül kötelező erejét - mintegy hallgatagul - meg akarván szüntetni, ezen hivatalos nevet adta a R.-nak: evangelium szerint reformált egyház, melyet rövidebben igy használnak: evang. reform. egyház (l. Evangelikus egyház). A Királyhágón innen levő R. régebben öt, hat, hét kerületre oszolt, a Károly-féle rendelet (1734) óta négy egyházkerületre van felosztva, u. m. dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni és tisztántúli kerületekre. Az erdélyi R.-ak egy kerületet alkotnak, mely 1880-ig semmi szerves összeköttetésben nem állott a magyarországi kerületekkel, szervezete sok tekintetben elütő volt, sőt némi részben manapság is elütő a magyarországi kerületekétől, de amelyekkel ezen különbségek - az u. n. erdélyi specialitások - dacára is a debreceni zsinat óta egy testületet alkot. A zsinat-presbiteri kormányalakot fogadta el már kezdetben a hazai R., melyet a debreceni s az 1890-91-iki budapesti zsinat részletesen megállapított. Az egyes egyházakat közvetlenül a gyülekezeti tagok választása folytán létesülő egyháztanács v. presbitérium kormányozza a lelkész, népesebb v. műveltebb gyülekezetekben a lelkész és világi gondnok elnöklete alatt; több egyház (17-60-70) egy egyházmegyét alkot, melynek elnökei: a gyülekezetek presbitériumainak szavazatával választott esperes és egyházmegyei gondnok; több vármegye alkot egy kerületet, melynek élén a fentebbi módon választott szuperintendens v. püspök és főgondnok áll; az öt kerület legfőbb kormányzó testülete az öt kerület elnökeiből és a kerületi gyülések által a népesség arányában választott képviselőkből álló s évenkint egyszer, kivételesen kétszer, leginkább Budapesten, a hivatalára legidősebb püspök és főgondnok kettős elnöklete alatt tanácskozó egyetemes konvent. A törvényhozás joga az időnkint - terv szerint 10 évenként - hirdetett zsinatot illeti. Az 1886. közölt adatok szerint a dunamelléki kerületben van: 8 egyházmegye, 258 anyaegyház, 372 928 lélek; a dunántúliban 9 egyházmegye, 288 anyaegyház, 234 258 lélek; a tiszáninneniben 8 egyházmegye, 349 anyaegyház, 227 712 lélek; tisztántúliban 13 egyházmegye, 556 anyaegyház, 866 702 lélek; az erdélyiben 19 egyházmegye, 534 anyaegyház, 347 060 lélek, összesen két millió s 30-40 ezer lélek. A Magyarországi Református Egyház a Református Egyházak Világszövetsége nevű szervezet tagja."

Az 1567-es debreceni zsinattól számoljuk magyarországi létrejöttét. Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész és gyülekezet csoportjai kerültek határainkon kívülre.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.


[szerkesztés] A alapvető hittételek

  1. Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van.
  2. Eleve elrendelés elve: a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” másíthatatlan végzet gyanánt.
  3. A szertartások, a templomi díszek és ábrázolások elvetendőek.
  4. Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.

[szerkesztés] Szervezeti felépítése, intézményei

Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal.

[szerkesztés] Országos intézményei

  • Református Pedagógiai Szakszolgálat
  • Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza
  • Bethesda Kórház Alapítvány (http://www.bethesda.hu)
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat Alapítvány
  • A Magyarországi Református Egyház Módosi tüdő- és szívkórháza.

[szerkesztés] Felsőoktatás

Károli Gáspár Református Egyetem
Nagyít
Károli Gáspár Református Egyetem
  • Károli Gáspár Református Egyetem
    • KRE Állam- és Jogtudományi Kar
    • KRE Bölcsészettudományi Kar
    • KRE Hittudományi Kar
    • KRE Tanítóképző Főiskolai Kar
    • KRE és Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara – Kecskeméti Közös Jogászképzés
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem
    • DRHE Vallástanári Tanszék
  • Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
  • Pápai Ref. Teológiai Akadémia
  • Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozás