Vita:Demokrácia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Örvendetes a szócikk gyarapodása, ugyanakkor néhány megfogalmazásnak a semlegessége, éle talán nem helyénvaló. Javítottam az ókori demokrácia részben azt az önellentmondó állítást, miszerint az athéni demokráciában az arisztokrácia uralkodott (ezek ugyanis ellentétek voltak). Az ókori demokrácia mai szemmel nem demokrácia, de azt is látni kell, hogy az ókori társadalmak alapegysége nem az önálló ember (férfi vagy nő), hanem a patriarchális család volt, ahol a férfi családfő képviselte feleségét, gyermekeit is. A népi demokrácia rész is kicsit zsurnalisztikus szövegezésű. --Adaniel 2005. november 25., 00:30 (CET)

[szerkesztés] Vitatott semlegességű mondatok a népi demokrácia részben

Néhány vitatott semlegességű mondatot kiemeltem a népi demokrácia részből: " mai liberális demokratikus országokban a népképviseletiség rontja a demokratikusságot. Az oktatás, a média által a választók világképe rendkívüli mértékben befolyásolható a politikusok számára. A politikusoknak közvetlenül nem érdeke a nép érdekével egyező döntéseket hozni. Azokat a döntéseket, amiket egyértelműen közfelháborodás követne, titkosítani lehet, ilyen módon a hatalmon lévők szinte bármit megtehetnek. A politizálás a médián keresztül a választóknak előadott színjátékhoz hasonlít, a valódi folyamatokba az embereknek nem lehet betekintése. Ez alapján ezek a demokratikusnak nevezett rendszerek erősen antidemokratikusak." Azt gondolom, hogy csak indulat vezérelhette az első és az utolsó mondatot, amelyek önmaguknak mondanak ellent. --Adaniel 2005. november 25., 00:39 (CET)

Szerintem kiszedted a legjobb részeket és bennhagytad azt, ami egyértelmű propaganda. Javaslom az egész szakasz kiszedését, úgy ahogy van, pocsékul van megírva. Kiemeltem azokat a részeket, melyek szerintem jogos és nem-csak a népi demokratikus erők által megfogalmazott kritikákat tartalmaznak.- Ezeket ilyen formában kellene visszaírni (nagybetűvel jeleztem a változtatásokat)):

Az oktatás, a média által a választók világképe rendkívüli mértékben befolyásolható a politikusok számára. A politikusoknak közvetlenül nem FELTÉTLENÜL érdeke a nép érdekével egyező döntéseket hozni. Azokat a döntéseket, amiket egyértelműen közfelháborodás követne, titkosítani lehet, ilyen módon a hatalmon lévők SOKSZOR KIBÚJHATNAK A FELELŐSSÉG ALÓL, és SOK KIFOGÁSOLHATÓ DOLGOT megtehetnek. A politizálás a médián keresztül a választóknak előadott színjátékhoz hasonlít, a valódi folyamatokba az embereknek ÁLTÍLÁBAN nem lehet betekintése. Ennek alapján sokan - A DEMOKRÁCIA HÍVEI KÖZÜL IS (ld. ez megaz) rámutatnak, hogy ezen demokratikusnak nevezett rendszerekben a NÉPKÉPVISELET CSAK EGY IDEÁLIS ÁLLAPOT. Több gondolkodó (pl. a gyula meg a tótottó) is felvetette, hogy a moderrn liberális demokráciák súlyos válságot élnek át, túlélésük bizonytalan.

Vagy ilyesmi. A Castrot, bölcs vezérünket dicsőítő részeket pedig nyugodtan lehet törlölni is ()imho). : Gubb   2005. november 25., 08:55 (CET)

Hát nem tudom. Ez nyilván egy jobb szöveg, de hogy jön a népi demokrácia alcikkbe? Szerintem annak a jelentéséhez nem ad semmit. Ha ez a liberális demokráciáról szól, akkor is ez egy meglehetősen szubjektív, értékelő szöveg (hol a semlegesség). Amit készítettél, az kezd egy megbízó-ügynök / racionális választás szempontú elemzésévé válni a politikai rendszerünknek, de szerintem a demokrácia fogalmához nem tartozik hozzá. (Esetleg a politikus szócikkbe való?).
Szerintem a népi demokrácia fő jellemzője, hogy a liberális (képviseleti) demokráciával szemben nem választásokon, hanem forradalmi úton, de magát a nép képviselőjének tekintő párt veszi át a hatalmat. (Minden demokratikus fordulat forradalmi, hiszen olyanok kezébe kerül a hatalom, akik a korábbi alkotmányos rendben azt nem gyakorolhatják. A liberális demokráciák is forradalmi úton jönnek létre az első választás előtt). A népi demokráciák jellemzője, hogy nem nagyon nyitottak a forradalom után sem a pluralizmusra. Az, hogy egy forradalmi párt vagy egy választások megbízott politikus képviseli-e jobban az emberek (valódi) érdekeit, már szubjektív ízlés dolga. --Adaniel 2005. november 25., 19:27 (CET)
rád hagyom a továbbiakat, nem érdekel most ez a szócikk. tele vagyok tennivalóval, ráadásul állítólag még wakáción is vagyok ... talán mások majd beszállnak segíteni. de azt a castrósat sztem télleg ki kellene szedni. ÍMeg azt is, hogy "A kommunista rendszer a többség érdekeit szolgálja, hiszen csupán a leggazdagabb felső rétegnek hátrányos" - ez hogy a büdös életbe nem szúrta ki a szép kék szemidet??? Ordító propaganda, ami ellentmond minden alapelvünknek. az én véleményem továbbra is az, hogy az semleges, amit én annak mondtam, és az nem semleges, amit benne hagytál. hogy releváns-e, az más dolog. : Gubb   2005. november 25., 21:43 (CET)

Igazad van, tulajdonképpen az értelmetlen mondatokat vettem ki, és a vitatható semlegességűeket hagytam benne. Ha még valaki be akar szállni ennek a szócikknek a javítgatásába, majd folytatjuk, én a képviseleti demokrácia részt még kipofozom, a népi demokrácia szerintem sem túl érdekes. --Adaniel 2005. november 26., 11:52 (CET)

Javasolnám a wikipedia németnyelvü változatában a demokrácia szó definiciójának az olvasását, ahol németes precizitással és részletezéssel több olyan hasznos információ és utalás áll - többek között a mai létezö demokráciákra.

üdv lafre