Fagott

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fagott
angol: bassoon
francia: basson
német: Fagott
olasz: fagotto
Fagott
Besorolás
Aerofon
Nádnyelves
Csőhossz
254 cm
Hangterjedelem
Rokonhangszerek
oboa
angolkürt
dulcián
Hangszerjátékos
fagottos


A fagott a nádnyelves hangszerek családjába tartozik, kettős nádsíppal működő fúvós hangszer, az oboa hangszercsalád basszus tagjának is tekinthető. Hosszú, kónikus furatú csöve szűk U alakban van megtörve, a nádsíp hajlított fém fúvócsőbe illeszkedik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírása

Fagott nádsíp
Nagyít
Fagott nádsíp

A fagott leggyakrabban jávorfából vagy paliszanderből készül. Az összesen kb. 2,5 méter hosszú, kónikus furatú csöve jellegzetes módon kétrét van hajtva. Ennek az a jelentősége, hogy így a hangszer valóságos mérete nagyjából a fele „zenei” hosszúságának, vagyis rezonáló légoszlopa hosszúságának.

Részei:

  1. A kettős nádsíp
  2. a hajlított fém fúvócső
  3. a lefelé irányuló felső rész vagy szárny
  4. a csizma, amelynek U alakú furatába a két csőrész (3, 5) csatlakozik.
  5. a felső résszel (3) párhuzamosan felfelé irányuló középső rész vagy főcső
  6. az erre csatlakozó hangtölcsér vagy korpusz.

A modern fagott a többi fafúvós hangszerhez hasonlóan nagy számú (22 - 24) hangolólyukkal, bonyolult billentyűzettel van ellátva. Alaphangja B1, felrakható különleges hangtölcsérrel A1, legmagasabb hangja esz2.

Napjainkban két különböző hangszerváltozat van forgalomban, a francia, illetve a német rendszerű fagott, de egyre inkább a német típus válik egyeduralkodóvá.

A kettő közötti legszembetűnőbb különbségek:

  • a francia hangszer rio paliszanderből készül, míg a német jávorfából;
  • a német hangszer furata kissé bővebb;
  • a német hangszer hangtölcsére körte alakú, mint az angolkürtnél;
  • a hanglyukak elrendezése, a billentyűzet eltérő konstrukciójú, eltérnek a fogásmódok;
  • a nád is másféle.

[szerkesztés] Története

A fagott legkorábbi változata, a dulcián 1550 - 1700 között még egy darabból volt elkészítve, kifúrva. A barokk korban kezdték a mai, háromrészes formában építeni, 3 - 4 billentyűvel. A 18. század második felétől kezdett szaporodni a billentyűk száma, míg elérte a ma jellemző 22-t (Buffet, francia) vagy 24-et (Heckel, német).

[szerkesztés] Művek fagottra

[szerkesztés] Barokk

[szerkesztés] Klasszikus

[szerkesztés] Romantikus

  • Carl Maria von Weber: c-moll „magyar” andante és rondó, op. 35
  • Carl Maria von Weber: F-dúr fagottverseny, op. 75

[szerkesztés] 20. század

  • Paul Hindemith: Szonáta fagottra és zongorára (1938)
  • John Williams: Five Sacred Trees: versenymű fagottra és zenekarra (1997)
  • Richard Strauss: Concertino klarinétra és fagottra (1948)

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Fagott linkek