Ajak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk Ajak nagyközségről szól. További jelentéséhez lásd: Ajak (testrész).

Koordináták: é. sz. 48°11′1.14’’ k. h. 22°2′53.95’’

Ajak
Ajak címere
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Kisvárdai
Rang nagyközség


Terület 24,76 km²
Népesség
Irányítószám 4524
Körzethívószám 45
Térkép
é. sz. 48°11′1.14’’ k. h. 22°2′53.95’’
település
Mo. térképén

Ajak: nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Tiszántúlon, részben a Nyírségben, részben a Rétközben fekszik, a legközelebbi város Kisvárda (6 km).

[szerkesztés] Története

Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése 1270-ből való (Ayac). A neve az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatos beolvadtak a magyarságba. A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. században szlovákat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek a faluba. A betelepülők a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.

A faluban az 19. században kétszer (1831, 1873) is kolerajárvány pusztított.

Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások