Thrákia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Thrákia (Thracia, Trácia), az ókorban a Balkán-félsziget egy része, de különböző időkben különböző nagyságú területeket értettek e név alatt.
[szerkesztés] Területének alakulása
A legrégibb időben egész Európának Görögország feletti északi részét nevezték így, beleértve a délre eső Makedóniát és Szkíthiát is. Hérodotosz a thrákokat az indek után a világ legnagyobb népének ismeri. Szorosabb értelemben az Olümposz északi lábánál fekvő, Makedóniához tartozó Pieria tartományt tartják a pieri trákok lakóhelyének, amely törzs onnan nyomult tovább Hellász többi tartományaiba.
Később Thrákia kiterjedése a Makedónia északi határa és az Ister (Duna) közötti területre szorítkozott, melyet keletről a Pontos Euxeinos (Fekete-tenger) és a thrák Boszporusz (a konstantinápolyi országút), délről a Propontisz (Márvány-tenger) és a Hellészpontosz (Dardanellák szorosa), az Égei-tenger és Makedónia határhegyláncának északi része, nyugatról pedig Sztrümón folyó és az illír törzsek lakóhelye határoltak, s amelyek területe körülbelül 220 000 négyzetkilométernyire terjedt.
A római császári uralom alatt végül Thrákia még kisebb terjedelemre apadt, a régi Thrákiának a Haemustól (Balkántól) délkeletre eső részére, míg az északi részt Moesiának nevezték.
[szerkesztés] Története
Thrákia tengerpartjain számos virágzó gyarmatot alapítottak a görögök. A Melasz tengeröböl és a Hellészpontosz közötti 75 km hosszú és 15 km széles, a régiek által thrák Kerszonészosznak nevezett és Thrákia részének tekintett félszigetet (Dardanellák v. Gallipoli) Athén részéről Miltiadész, a marathoni győző egyik nagybátyja gyarmatosította. Thrákia belsejét az indoeorópai népfajhoz tartozó törzsek lakták. Bár a trák népek jelentős terület felett rendelkztek, nem alkottak egységes birodalmat. Végig falvakban laktak, amely megakadályozta, hogy ellent tudjanak állni a hóditó népeknek. Bár birodalmuk szinte az egész Balkán-félszigetet magába foglalta, területeik állandoan fogytak. Az [[Adriai-tenger]g mellől az illírek majd a macedónok űzték el. Bár ezek az erős népek állandó kapcsolatban áltak a velük, mégsem vették át a kultúrájukat. Az idők folyamán a görögök folytatták terjeszkedésüket. Trák területen jött létre Bizánc, az egyik jelentős görög város. A trák területek kiaknázásában is termékenyek voltak, jelentős arany- és ezüstbányákat üzemeltettek ezeken a területeken.
Megabüzosz, Dareiosz király hadvezére hajtotta őket a perzsák uralma alá (Kr. e. 514).Ami nem sikerült a görögöknek, az sikerült a perzsáknak. Hűbéresi viszonyba kerültek, és ezzel lassan megindult a perzsa szokások átvétele is. Xerxész visszavonulása után azonban ismét visszanyerték függetlenségüket. A Kr. e. 5. század közepe táján a legtöbb thrák törzs Teresz, az odrüszák királyának uralma alatt egy birodalommá egyesült, mely különösen Teresz fia Szitalkész alatt virágzó, hatalmas állammá fejlődött. Szitalkész halála után, Kr. e. 424-ben azonban három fejedelemségre szakadt, melynek uralkodói egymással folytonosan hadakoztak.
II. Fülöp makedóniai királynak (Nagy Sándor atyjának) nem volt nehéz ezket a törzseket egyenként meghódítani és így Thrákiát a makedón birodalomba beolvasztani. Egészen Kr. e. 146-ig makedón uralom alatt volt, amikor Thracia provincia néven római uralom alá került.
Rövid időre ugyan visszanyerte függetlenségét, de már 133-ban ismét római kézre jutott. Thrákia földrajzi helyzeténél fogva, mint az Európát Ázsiától elválasztó vidék, majdnem mindig tanúja volt a Nyugat- és Keletrómai Birodalom közötti összeütközéseknek. A népvándorlás és a a rómait követő bizánci uralom idejében is sokat szenvedett. Germán, gót és szláv törzsek tanyáztak itt, mig végül a 15. században a törökök elfoglalták az egész vidéket.
[szerkesztés] Egyéb érdekességek
Az ország délkeleti részén, a Sztrimon és Nesztosz folyók torkolata közt fekvő Pangaiosz hegység az ókorban híres volt arany- és ezüstbányáiról.
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.
| Római provinciák | |
|---|---|
| Achaea | Aegyptus | Africa | Alpes Cottiae | Alpes Maritimae | Alpes Poenninae | Arabia Petraea | Armenia Inferior | Asia | Assyria | Bithynia | Britannia | Cappadocia | Cilicia | Commagene | Corduene | Corsica et Sardinia | Creta et Cyrenaica | Cyprus | Dacia | Dalmatia | Epirus | Galatia | Gallia Aquitania | Gallia Belgica | Gallia Lugdunensis | Gallia Narbonensis | Germania Inferior | Germania Superior | Hispania Baetica | Hispania Lusitania | Hispania Tarraconensis | Italia | Iudaea | Lycaonia | Lycia | Macedonia | Mauretania Caesariensis | Mauretania Tingitana | Moesia | Noricum | Numidia | Osroene | Pannonia | Pamphylia | Pisidia | Pontus | Raetia | Sicilia | Sophene | Syria | Thrákia | |


Based on work by