Magyar Telekom Nyrt.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – New York, Budapest) |
|---|---|
| Alapítás dátuma | 2006 (Budapest) |
| Székhely | Budapest, Magyarország |
| Vezetők | Straub Elek – elnök-vezérigazgató, Magyar Telekom Dr. Klaus Hartmann, vezérigazgató-helyettes |
| Forma | részvénytársaság |
| Termékek | T-Com T-Online T-Mobile T-Systems T-Kábel |
| Honlap | http://www.magyartelekom.hu |
A Magyar Telekom Nyrt. rövidítés a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot jelenti. Ez a társaság 2006. február 28-án jött létre a következő két részvénytársaság jogutódjaként: T-Mobile Magyarország Rt. és Magyar Telekom Távközlési Rt. Ennek a két cégnek az egyesüléseként jött létre Magyarországon az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények – cégtörténet
[szerkesztés] 1991–1997
1991. december 31-én a rendszerváltás következményeként a Magyar Posta szolgáltatási területe három részre vált szét, és így megjelent a Matáv Magyar Távközlési Rt. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt. A váltás 1993. július 1-jén következett be, amikor hatályba lépett a távközlési törvény, amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Kiírták a Matáv privatizációs pályázatát. A szerződést 1993. december 22-én kötötték meg, melynek értelmében a Matáv tulajdonosa 30,1%-ban a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium lett, 875 millió dolláros vételár ellenében.
1994 februárjában megszülettek a helyi koncessziós társaságok. A Matáv szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70%-ára és a lakosság 72%-át lefedve 36 primer körzetre terjed ki, ahol a Matáv helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt. A privatizációs folyamatban a Matávban a MagyarCom többségi tulajdont szerzett. A 1995. december 22-ei hatállyal aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett.
[szerkesztés] 1997–2000
A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg. A részvényeknek a 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég részvényeit New Yorkban jegyezni kezdték. A tulajdonosi kör 1999 nyarán változott újra, ekkor az ÁPV Rt. eladta az állam még megmaradt 5,75%-os részesedését is, és csak az Arany Részvényét hagyta meg. Ezzel a MagyarCom kizárólagos többségi tulajdonos lett.
A MagyarCom-ban a Deutsche Telekom 2000. július 3-án többségi tulajdonos lett, az SBC-től megvette a tulajdonrészét. Így a tulajdonosi hányadban a MagyarCom 59,52 %-ot birtokolt, a többi 40,48% piaci részvénycsomag lett.
[szerkesztés] 2001–2003
2001-ben indult meg a tulajdonosi kör egységessé válása után a nemzetközivé válás folyamata. Ez magába foglalta a belföldi és a külföldi telekommunikációban való terjeszkedést egyaránt. Elsőként felvásárolta a makedón Makedonski Telekomunikaciit (MakTel), így a MakTel is a csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a Matáv megvásárolta Magyarországon az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így a cég 2001 júliusától az Emitel kizárólagos tulajdonosa lett. A további lépéseket piacbővítésként képzelték el. Ekkor döntött a Matáv az anyacéggel, a Deutsche Telekommal együtt arról, hogy megvásárolja a Westel és a Westel 0660 többségi tulajdonrészét, majd a cégcsoport megkezdte a felkészülést a piac liberalizációjára. Ennek dátuma hivatalosan 2001. december 23. volt.
Ettől kezdve szerkezeti és üzleti területen egyaránt átalakult, és megkezdődött a cégcsoport strukturális egyesülése után a szerkezeti szétválása.
A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.
[szerkesztés] 2003–2006
A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért 100 000. ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.
A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1993 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 1-jével meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a koszolidációről és a teljes egységesítésről határozott, 2005. janár 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Nevet váltott, és ekkortól datálódik a Magyar Telekom csoport (úgynevezett „T” márkanevek csoportja).
Ez volt Magyarországon a legnagyobb márkaváltás, amelyet az eddigi visszajelzések alapján a cégcsoport nagy sikerrel vett.
A teljes egységesülés eredményeként a két cég, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Telekom Rt. megszűnt, melynek következményeként Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója távozott posztjáról. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vette át szerepüket, így Magyarországon már – Németországhoz hasonlóan – egy egységes telekommunikációs cégről beszélhetünk, amely lefedi a kommunikáció minden formáját.
[szerkesztés] Montenegrói ügy
2006. február 13-án a cég 2005. évi eredményeinek közzétételekor bejelentette, hogy vizsgálatot folytat az egyik leányvállalata által kb. 700 millió forint értékben megkötött szerződések ügyében. A MT auditor cége nem írta alá a mérleget, mert aggályosnak találja a két szerződést. Március 30-án bejelentették, hogy nem tartják meg az április végén esedékes éves rendes közgyűlést, mivel nincs lezárt mérlegük. Április 7-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólította a Magyar Telekomot, hogy a 2005 évre vonatkozó éves jelentést készítse el. Április 26-án a MT igazgatóságia úgy dönt, hogy nem hívja össze az évi közgyűlést, mivel még mindig folyik a vizsgálat az egyik leányvállalata által kötött két tanácsadói szolgáltatásokra vonatkozó szerződések ügyében. A MT igazgatósága mentesíti munkavégzései alól a montenegrói igazgatóságot. A Társaság értesítette az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyeletét és Igazságügy Minisztériumát. Május 9-én a PSZÁF a Magyar Telekomot 6 millió forintos felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a tájékoztatási kötelezettségeinek elmulasztása miatt. Június 26-án A MT montenegrói érdekeltsége, a TCG előző napi rendkívüli közgyűlésén mind a hat korábban delegált igazgatósági tagot leváltották. Az új igazgatóságban magasabb szintű, közvetlen képviselettel jelent meg a Deutsche Telekom.[1] A Magyar Telekom 2006. október 9-re hívta össze rendkívüli közgyűlését, amiben bejelentették, hogy újabb 1,2 milliárd forintos vitatott szerződést talált a vizsgálat, amelynek elszámolása a könyvekben nem található. Az aggályos szerződések összértéke így 1,98 milliárd forintra nőttek, az ehhez kapcsolódó vizsgálatok költségei pedig 3,1 milliárd forintot értek el 2006 októberére.[2]
[szerkesztés] A Magyar Telekom Csoport tagjai
- T-Com
- T-Online
- T-Mobile
- T-Systems
- T-Kábel



Based on work by