Illóolaj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az illóolajok tömény hidrofób folyadékok, amelyek illékony vegyületeket tartalmaznak és növényekből vonják ki őket. Előállíthatják desztillációval, préseléssel, vagy oldószeres extrakcióval. Az illóolajokat a parfümériában, az aromaterápiában, kozmetikai iparban, gyógyszeriparban használják, ezen kívül ételek ízesítésére is. Szaguk jellemző az egyes növényekre. A szintén növényi eredetű zsíros olajoktól különböznek abban, hogy az illóolajok papíron nem hagynak hátra foltot. Fényre, hőre, levegőre érzékenyek, mert azok oxidációt és gyantásodást okozhatnak.


Összetétel: fő alkotórészeik a C10H16 összegképletű terpének különböző izomerjei, de ezeken kívül alkoholok, aldehidek, ketonok, laktonok, észterek, kén- és nitrogéntartalmú vegyületek, fenolok és sok egyéb, még nem azonosított vegyület is található az elegyben. Több mint 500 komponenst határoztak már meg, egy-egy olaj ezek közül 5-20 vegyületből áll.


Forráspontjuk általában 150-300 °C között van, vízgőzzel azonban már 100 °C körül átdesztillálhatók.

Mivel többnyire drágák, ezért gyakran hamisítják őket. A hamisítványokhoz olcsó illóolajat (terpentint), alkoholt, ásványi olajat, zsíros olajokat, észtereket (főként ftálsav-észtereket) használnak.

[szerkesztés] Főbb felhasználási területük

Az illóolajokat a parfümériában, az aromaterápiában, kozmetikai iparban, gyógyszeriparban használják, ezen kívül ételek ízesítésére, fűszerezésére is. Illatuk jellemző az egyes növényekre. A szintén növényi eredetű zsíros olajoktól abban különböznek, hogy az illóolajok papíron nem hagynak hátra foltot. Fényre, hőre, levegőre érzékenyek, mert azok oxidációt és gyantásodást okozhatnak. A felszabadult illóolaj nagyon jól kötődik az oxigénhez. Inhaláció, vagy párologtatás esetén az illóolaj kötődve az oxigénhez bejut a vérkeringésbe és onnan közvetlenül a sejtmembránokra.

  • izomlazításra
  • légzéskönnyítésére,
  • gyulladás- és fájdalomcsökkentésre,
  • méregtelenítésre,
  • vízhajtásra,
  • levertség ellensúlyozására stb...

Az aromaterápiás anyagok túladagolhatók és mérgezést is okozhatnak, ezért külső használatuknál mindig végezzünk allergiatesztet!

Az illóolaj a bőrön keresztül masszázs segítségével jut be a szervezetbe és megkezdi gyógyhatásai kifejtését. A következő lehetőség, amikor orálisan, az emésztőszerveken keresztül jut be a vérkeringésbe. Az orális hatás-mechanizmust azonban ritkán alkalmazzák, mert veszélyeket rejt magában.(csak fitoterapeuta, vagy természetgyógyász alkalmazhatja).

Kitűnő terápiát kiegészítő módszer az illóolajos fürdő, amelyben teljes relaxációs élményben lehet részünk. A fürdővízbe csepegtetett illóolajokat azonban csak valamilyen vivőanyagban (méz, bázisolaj, tej) szabad alkalmazni!

[szerkesztés] Lásd még