Bulgária
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| mottó: Съединението
прави силата |
|||||
![]() |
|||||
| Hivatalos nyelv | Bolgár | ||||
| Főváros | Szófia (София) | ||||
| Elnök | Georgi Parvanov (Георги Първанов) | ||||
| Miniszterelnök | Szergej Sztanisev (Сергей Станишев) | ||||
| Terület - Teljes - % víz |
103. 111 002 km² 0.3% |
||||
| Népesség
|
88.
|
||||
| Függetlenség | az Oszmán Birodalomtól | ||||
| Pénznem | Leva (BGN) |
||||
| Időzóna | UTC +2 | ||||
| Himnusz | Mila rodino (Мила родно) (Édes hazám) |
||||
| TLD | .bg | ||||
| Hívószám | +359 |
||||
|
|||||
Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, ENSZ, WTO.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
Az ország felszínét három nagy, övezetesen elhelyezkedő táj határozza meg. Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, középen éghajlati választóként a Balkán-hegység (Sztara Planina és a vele párhuzamosan futó, erdőkkel borított Szredna Gora), melyet intenzív gazdasággal rendelkező medencesor választ el a harmadik legmagasabb egységtől, a Rila-Rodope masszivumtól. Legmagasabb pontja a Muszala 2925 m, a Rila hegységben.
[szerkesztés] Vízrajza
- Legjelentősebb folyók: Duna (Dunav), Marica, Iszker, Sztruma
- Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszker víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló.
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Történelme
A Balkán-félsziget északkeleti részén elhelyezkedő Bulgária földrajzi helyzete nagyon kedvező. Mindig is jelentős tranzitország volt és ma is az a nyugati és keleti államok között. A bolgár-türk törzsek (egy másik hipotézis szerint a bolgárok, nem türk, hanem iráni nép), az ún. ősbolgárok Közép-Ázsia területéről érkeztek a Fekete-tenger északi vidékére, ahol a Türk Kaganátustól való elszakadás után 632-ben alapították meg Nagy Bulgáriát. 681-ben Aszparuh kán vezetésével a bolgárok átlépik a Dunát, s a Dunától délre legyőzik IV. Konsztantinosz bizánci császár egyik hadseregét. Az elterjedt változat - tévesen - ezt az évet (681-et) jelöli meg az első bolgár állam megalapítása éveként, valójában azonban 681-ben csupán kiterjed a bolgár állam a Dunától délebbre, új, addig bizánci fennhatóságú területek hódítva meg. Bulgária 1018-ban bizánci fennhatóság alá került. Függetlenségét 1186-ban nyerte vissza. Az 1396-ig fennálló második bolgár állam három részre szakadt, s ezeket a Oszmán Birodalom sorra meghódította és így közel öt évszázadra török uralom alá került. Függetlenségét az 1878-as orosz–török háború révén nyerte vissza (1878-tól autonóm fejedelemség, 1908-tól független királyság), déli határmenti területeit viszont csak az 1912-13-as balkáni háborúk után csatolták ismét az országhoz. Az első világháborúban a központi hatalmak oldalán az ország elvesztette az Égei-tenger partvidékét (Trákiát), Dél-Dobrudzsát és a nyugati határvidék néhány körzetét. Németország oldalán bekapcsolódott a második világháborúba is. 1946-ban kikiáltották a népköztársaságot. A 43 éven keresztül fennmaradt, Georgi Dimitrov, Valko Cservenkov és Todor Zsivkov által fémjelzett szocialista társadalmi-gazdasági rendszer után 1989-ben kezdődött meg a rendszerváltozás, de a tényleges piacgazdasági reformokra csak 1997-től került sor. Várhatóan 2007-ben válik az Európai Unió tagjává.
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Bulgária parlamentáris köztársaság az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Ez rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai pluralizmust és a piacgazdaságot.
Bulgária elnökei: Vaszil Kolarov (1946-1947), Mincso Nejcsev (1947-1950), Georgi Damjanov (1950-1958), Dimitar Ganev (1958-1964), Georgi Trajkov (1964-1971), Todor Zsivkov (1971-1989), Petar Mladenov (1989-1990), Zselju Zselev (1990-1997), Petar Sztojanov (1997-2002), Georgi Parvanov (2002-2012)
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 28 megyére oszlik (области/oblasti), melyek a következők:
- Благоевград (Blagoevgrad)
- Бургас (Burgas)
- Варна (Varna)
- Велико Търново (Veliko Târnovo)
- Видин (Vidin)
- Враца (Vraca)
- Габрово (Gabrovo)
- Добрич (Dobrič)
- Кърджали (Kârdžali)
- Кюстендил (Kjustendil)
- Ловеч (Loveč)
- Монтана (Montana)
- Пазарджик (Pazardžik)
- Перник (Pernik)
- Плевен (Pleven)
- Пловдив (Plovdiv)
- Разград (Razgrad)
- Русе (Ruse)
- Силистра (Silistra)
- Сливен (Sliven)
- Смолян (Smoljan)
- София (Sofija)
- София-град (Sofija-grad)
- Стара Загора (Stara Zagora)
- Търговище (Târgovište)
- Хасково (Haskovo)
- Шумен (Šumen)
- Ямбол (Jambol)
[szerkesztés] Politikai pártok
- Bolgár Szocialista Párt (BSP) - a Kommunista Párt utódja
- Demokratikus Erők Szövetsége (UDK)
- Bolgár Nemzeti Parasztszövetség (BZNS)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Bulgária 1996-97-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (pl. a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
[szerkesztés] Általános adatok
- A nemzeti valuta a leva.
- GNP: 12,6 milliárd USD.
- A GNP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.
[szerkesztés] Energiatermelés
A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltéle volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.
[szerkesztés] Ipar
Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A nagy múltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.
[szerkesztés] Kereskedelem
A gépgyártás összeomlása nyomán a legfontosabb kiviteli cikkeivé a textil- és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági termékek váltak. Mivel a hazai energiatermelés értéke messze nem fedezi a szükségleteket, az összes import 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, amelyek főleg Oroszországból érkeznek. Bár az utóbbi években exportja jelentősen nőtt, értéke még így is alacsony, mindössze közel 5 milliárd USD. Egyébként külkereskedelmi irányai is jelentősen megváltoztak az utóbbi években, exportjának közel 20%-a Görögországgal és Törökországgal bonyolódik le. Görögországgal - mint az egyetlen szomszédos EU tagállammmal - már több, határon átnyúló, szubregionális szintű eggyüttműködés van érvényben. Az utóbbi években szabadkereskedelmi szerződést írt alá Törökországgal is.
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Összes népesség: 7 621 000 fő. A fővárosban, Szófiában (Szofija) közel 1 195 000 fő él.
- A népsűrűség: 68,7 fő/km².
- A népességnövekedési ráta adatai: -1,1%.
- A várható átlagos élettartam 72 év.
- A csecsemőhalandósági ráta: 14,2 ezrelék.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Az ország legnépesebb települései: Szófia, Plovdiv, Várna, Burgasz.
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A hivatalos nyelv a bolgár. Népek: bolgár 84%, török 10%, cigány 4%, egyéb 2%. Vallások: bolgár ortodox (a lakosság 84%-a ehhez a felekezethez tartozik) mohamedán (15%), római katolikus (1%).
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- History, art and music in Bulgaria
- Bulgária térkép
- Guide to Bulgaria - cities, villages, resort. Maps and facts.
- Travel, sport and property guide to Bulgaria. Maps. FAQ
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |



Based on work by