Racka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Juh Státusz: háziasított
|
|||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Ovis aries Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
|
|
A racka egy régi magyar juhfajta, amelynek első leírásai és régészeti maradványai a 15-16. századból származnak, de egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv. Sokáig az alföldi és erdélyi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajjal (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenés
A fajtának két változata létezik, a hortobágyi és a gyimesi racka.
[szerkesztés] A hortobágyi racka
Az előbbi elsősorban a Kiskunságban, főleg Bugacon, illetve a Hortobágyon alakult ki és maradt fenn. Két színváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, és bőre és nyelve is pigmentált. Idősebb korára megőszülhet. A fehér változat gyapja kérmszínű, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél.
A racka közepes termetű juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be.
[szerkesztés] A gyimesi racka
A gyimesi rackát Erdélyben tenyésztették ki, és jobban alkalmazkodott a mostoha időjárási körülményekhez. Gyapja durva, de finomabb pehelyszálakkal kevert, színe szinte teljesen fehér, kivéve a szem körüli és a lábvégi barna-fekete foltokat. A gyimesi racka nőstényei sarló alakú szarvat viselnek, de ez meglehetősen rövid, sokszor nem is látszik. Ez a fajta nagyobb termetű a hortobágyinál.
[szerkesztés] Szaporodás
A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés előfordulhat.
[szerkesztés] Gazdasági haszna
A racka gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű. Húsa finom, de tejelő fajtaként is jelentős volt. A 19. század második fele óta a finomabb gyapjú fajták, elsősorban a merinó szorította vissza a ridegtartást jól bíró rackát. Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik.
[szerkesztés] Hivatkozások
- A Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetségének (MAJUSZ) lapja
- A Környezetvédelmi Minisztérium lapja
- A Duna-Dráva Nemzeti Park lapja
- Állatvédő oldal
|
Védett magyar háziállatok
|


Based on work by