Germánium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

32 galliumgermániumarzén
Si

Ge

Sn
Általános
Név, vegyjel, rendszám germánium, Ge, 32
Elemi sorozat félfémek
Csoport, periódus, mező 14, 4, p
Megjelenés szürkés fehér
Atomtömeg 72.64(1) g/mol
Elektronszerkezet [Ar] 3d10 4s2 4p2
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 4
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 5.323 g/cm³
Sűrűség a f.p.-on 5.60 g/cm³
Olvadáspont 1211.40 K
(938.25 °C, 1720.85 °F)
Forráspont 3106 K
(2833 °C, 5131 °F)
Fúziós hő 36.94 kJ/mol
Párolgáshő 334 kJ/mol
Hőkapacitás (25 °C) 23.222 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T/K 1644 1814 2023 2287 2633 3104
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs állapotok 4
(amfoter oxid)
Elektronegativitás 2.01 (Pauling skála)
Ionizációs energia
(részletek)
1.: 762 kJ/mol
2.: 1537.5 kJ/mol
3.: 3302.1 kJ/mol
Atomsugár 125 pm
Atomsugár (számított) 125 pm
Kovalens sugár 122 pm
Egyebek
Mágnesesség nincs adat
Hővezetőképesség (300 K) 60.2 W/(m·K)
Hőtágulás (25 °C) 6.0 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 5400 m/s
Mohs keménység 6.0
CAS szám 7440-56-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Germánium izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
68Ge syn 270.8 d ε - 68Ga
70Ge 21.23% Ge stabil 38 neutronnal
71Ge syn 11.26 d ε - 71Ga
72Ge 27.66% Ge stabil 40 neutronnal
73Ge 7.73% Ge stabil 41 neutronnal
74Ge 35.94% Ge stabil 42 neutronnal
76Ge 7.44% Ge stabil 44 neutronnal
Hivatkozások


A germánium ritka fémes elem, amely vegyületeiben, mint 2 és 4 vegyértékű pozitív gyök szerepel. Vegyjel Ge, atomsúlya 72,1.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Felfedezése

Ezt az elemet Clemens Winkler fedezte fel 1886-ban az argirodit ásványban. Előállítása is a Freiberg mellett előforduló argiroditból történik, amely ásvány ezüstszulfidból és germániumszulfidból áll.

[szerkesztés] Jellemzői

Tisza állapotban előállítva, szürkés-fehér rideg fém, fs.-a 5,47, olvadáspontja 900° C körül. Kémiai sajátságaira nézve az óncsoport fémeihez, de az antimonhhoz is hasonlít. A levegőn való erős hevítéskor oxidálódik. Sósavban nem oldódik, kristályviz feloldja, tömény salétromsav germániumoxiddá oxidálja. Sói a lángot nem festik meg.

[szerkesztés] Vegyületei

[szerkesztés] Kloridjai

Vegyületei közül megemlíthetők a germánium kloridjai:

  • A germániumklorür (Ge Cl2) szintelen, 72°-on forró folyadék, amely a germánium porának sósavgázban való hevítésekor képződik.
  • germániumot klórgázban hevítve germániumklorid (Ge Cl4) képződik. Szintén folyékony; forráspontja 86° C.

[szerkesztés] Oxidjai

  • germániumoxidul (GeO) és germániumoxid (GeO2) ismeretes. Utóbbi a germánium oxigénben való elégetésekor is képződik. Fehér por, vízben kissé oldható; savjellegű vegyület.

[szerkesztés] Szulfidjai

  • germániumszulfür (GeS), vörösbarna kristálykákból áll és a germániumszulfidból képződik, azt hidrogénáramban redukálva. A germániumsók oldatából, ha azokat sósavval erősen megsavanyítjuk, a kénhidrogén fehér csapadék alakjában germániumszulfidot (GeS2) választ le.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozás

  • A Pallas Nagy Lexikona