Időmértékes verselés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az időmértékes verselés az irodalomban a rövid és hosszú szótagok váltakozására építő verselési forma.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az időmértékes verselés antik verselési módszer. A görög és latin nyelv kiválóan alkalmas az időmérték alkalmazására. Első, legsikeresebb alkalmazója Homérosz (Odüsszeia című művében kb. 6000 hexameteres sort alkalmazott). Leghíresebb görög költők:
A római kultúra a görög műveltésget teljes mértékben átvette, így a verselést is: Leghíresebb római költők:
A magyar nyelv azon kevés modern nyelv közé tartozik, amely alkalmas az időmértékes verselésre, így Sylvester Jánostól Berzsenyin át Radnótiig sokan alkalmazták.
[szerkesztés] Szabályai
Az időmértékes verselés szótagjai a köznyelvben használt szótagoktól eltérhetnek, ha ezt a vers szerkezete megkívánja.
A rövid szótagokat az irodalomban a szótag első betűje alá rajzolt U-val jelöljük, a Wikipédiában pedig a formázás nélkül hagyás jelöl rövid szótagot. Akkor beszélünk rövid szótagról, ha egy szótag rövid magánhangzót tartalmaz, vagy a rövid magánhangzó egy mássalhangzóval áll együtt.
A hosszú szótagot az irodalomban a szótag első betűjének aláhúzásával, a Wikipédiában a szótag vastagon szedésével jelöljük. Hosszú szótagról akkor beszélünk, ha egy szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy egy rövid magánhangtó után két vagy több mássalhangzó áll.
A névelők és néhány kötőszó, valamint a szavak utolsó szótagjai értelmezhetők hosszú és rövid szótagnak is, ha ezt a vers strófaszerkezete megkívánja.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 sőt 4 morás verslábakat.
[szerkesztés] Verslábak és sorfajták
| Morák száma | Jambikus (emelkedő) | Trochaikus (ereszkedő) | Semleges |
|---|---|---|---|
| 2 |
|
||
| 3 |
|
|
|
| 4 |
|
|
|
| 5 |
|
|
|
| 6 |
|
|
|
| 7 |
|
|
|
| 8 |
|
A 6 morás és annál hosszabb verslábaknál nem tértünk ki minden lehetőségre, mert csekély gyakorlati jelentőségük van.
[szerkesztés] Hexameter
Hat verslábból álló sor. Görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.
Képlete:
[szerkesztés] Pentameter
Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik, és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.
[szerkesztés] Disztichon
Egy sor hexameterből és egy sor pentameterből álló sorfajta.
"Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván
— U U | — UU| — U U| — — | — U U | — —
háborut emleget és lélekölő viadalt. "
— U U |— U U| — || — UU| — U U| —
- Anakreón: Gyűlölöm (részlet)


Based on work by