Nógrád vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.


Nógrád vármegye (1910)
Nógrád vármegye címere
Székhely Balassagyarmat
Terület km²
Népesség
Nemzetiségek
Nógrád vármegye térképe

Nógrád vármegye (latinul:comitatus Neogradiensis, németül: Neuburg vagy Neograd, szlovákul:Novohrad) a Magyar Királyság egyik vármegyéje volt. Területe jelenleg Dél-Szlovákiában és a mai Magyarország északi részén fekszik. A Nógrád kifejezést Magyarországon jelenleg Nógrád megye területére használják leginkább, vármegyei jelentésére csak adott szövegkörnyezetből következtethetünk. Szlovákiában a Novohorad kifejezést ma is használják Szlovákiában, a vármegye területére való utalásként. A név a mai Magyarországon található Nógrád várából ered.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Nógrád vármegye a következő vármegyékkel volt határos: Hont, Zólyom, Gömör-Kishont, Heves és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Körülbelül a Poltár, Losonc, Szécsény, Vác vonalon feküdt. Az Ipoly átfolyt a vármegyén. Területe 1910-ben körülbelül 4113 km² volt.

[szerkesztés] Megyeszékhelyek

A megye székhelye Balassagyarmat volt, kivéve a 18. századot, mikor a főváros Losonc volt.

[szerkesztés] Története

1918-ban (megerősítve az 1920-as trianoni békével) az Ipolytól északra fekvő területek az újonnan alapult Csehszlovákia területét gyarapították, míg a folyótól délre fekvő területek Magyarországéi maradtak. A második világháború alatt, mikor Csehszlovákiát ideiglenesen feldarabolták, az északi rész nagy részét Magyarország visszakapta az I. bécsi döntés eredményeként. 1993-ban Csehszlovákia kettévált, 1996-ban pedig a vármegye Szlovákiára eső északi része (Nógrád/Novohorad) az újonnan alakult Besztercebányai kerület része lett.

Nógrád Magyarországra eső része Hont vármegye egy részével összeolvadva létrehozta Nógrád-Hont megyét 1950-ig. 1939 és 1945 között egyesültek a megyével a Szlovákiától visszacsatolt nógrádi részek. 1950-től ismét Nógrád a megye neve. A volt Hont vármegye magyar része Pest megyéhez került.

[szerkesztés] Járások

A 20.század elején a járások és központjaik a következők voltak:


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer