User:HV/Belváros (Sopron)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Sopron történelmi belvárosának mai arculata az 1676-os nagy tűzvész után alakult ki. A belvárosnak a XVIII. századig csak két bejárata volt: az Előkapu és a Hátsókapu.
Utcáiról, házairól különböző művészeti stílusok köszönnek vissza, a barokk, gótikus és a reneszánsz, a gyűjtemények és múzeumok értékes anyagai hűen tükrözik a hajdani Sopron gazdag kultúráját és művészeti életét, teljes körű képet adnak a történelmi emlékekről.
Napjainkban gyakorlatilag a város turisztikai központja, hangulatos kávéházakban üldögélve gyönyörködhetünk a történeti értékekben, egy megfáradt városnézés után elkölthetjük ebédünket a színvonalas éttermek egyikében, mindenképpen itt érdemes kezdenünk a város megismerését.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fő tér
[szerkesztés] Tűztorony
A város jelképe a Tűztorony, régies nevén: Várostorony. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A német-római birodalmi sas az 1681-óta, Lipót császár névnapján került fel a toronycsúcsra. A turisták közel 200 csigalépcső után, az erkélyről, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos látványában. Négyszögletes alsó része Árpád kori, erkélyéről szép időben pompás kilátás nyílik a városra, a környező hegyekre (Soproni-hegység, Balfi-dombság) és a Fertő-tóra.
[szerkesztés] Városháza (Fő tér 1.)
Közvetlenül a Tűztoronyhoz építve áll a Városháza. A helyén egykoron álló épület 1496-ban lett városi tulajdon. Az 1676-os tűzvész után a ház helyreállítása csak lassan indult meg. Többszöri átalakítás után a környező házakkal együtt lebontották. 1895-ben eklektikus stílusban építették fel. Az első emeleten található az ország egyik leggazdagabb városi gyűjteményével rendelkező levéltár (mintegy 5000 középkori okmány), melynek faragott ajtaja (1782) a régi városháza egyetlen megmaradt darabja. A nagytermet Sterbenz Károly soproni művész falfestményei díszítik. Itt működik a város Polgármesteri Hivatala is.
[szerkesztés] Storno ház (Fő tér 8.)
A városháza túloldalán található a Storno ház, itt szállt meg Mátyás király 1482-83-ban. 1720-ban nyerte el mai barokk formáját. A kapu felett látható a Festetics család címere, tőlük vásárolta meg a Storno család 1872-ben az épületet. A híres restaurátor Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sopronban, és nemsokára keresett mesterember lett a városban, és megalapította a Storno-gyűjteményt. A ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867-óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.
[szerkesztés] Tábornok ház (Fő tér 7.)
A Tábornok ház Zárt sorban, u alakban beépített, kétemeletes barokk lakóház, későbbi klasszicista stílusú erkéllyel, a házat Sopron híres polgármestere, Lackner Kristóf hagyta a városra 1631-ben. Miután a városra hagyta a házat, a város katonai parancsnokait szállásolták el itt, így a házat tulajdonosa, illetve későbbi lakói után Lackner háznak vagy Generális háznak is nevezik. A négytengelyes fõhomlokzatot háromtagú fõpárkány zárja le. Az udvaron balra a várfal mellett középkori lakótorony áll, a klasszicista erkély 1830-ban készült el, az erkély alatt Lackner-emléktábla az egykori polgármester portréjával, a kapu fölött Lackner Kristóf címer valamint jelmondata: ,,Fiat Voluntas Tua" (Legyen meg a te akaratod) látható.
[szerkesztés] Fabricius ház (Fő tér 6.)
A Fabricius ház egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványait csodálhatjuk meg. Gyönyörű a gótikus nagyterme, a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. Névadója - Fabricius Endre városbíró, polgármester – 1806-ban vette meg a házat. Az épület három kiállításnak ad otthont: a pincében római kori maradványokat, a hátsó traktusának két emeletén a „Háromezer év a Borostyánkő út mentén” című régészeti kiállítást, a homlokzati szárny első és második emeletén a XVII. és XVIII. századi polgári lakáskultúra változását csodálhatjuk meg.
[szerkesztés] Vármegye háza
[szerkesztés] Kossow ház
[szerkesztés] Gambrinus ház
[szerkesztés] Patika ház
[szerkesztés] Szentháromság-szobor
[szerkesztés] Templom utca
[szerkesztés] Kecske-templom
[szerkesztés] Központi Bányászati Múzeum
[szerkesztés] Erdészeti Faipari és Földmérés-történeti Gyűjtemény
[szerkesztés] Evangélikus templom
[szerkesztés] Fegyvertár utca
[szerkesztés] Greiner ház
[szerkesztés] Orsolya tér
[szerkesztés] Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjteményt
[szerkesztés] Lábas-ház
[szerkesztés] Mária-kút
[szerkesztés] Új utca
[szerkesztés] Ózsinagóga
[szerkesztés] Középkori Zsinagóga
[szerkesztés] Szent György utca
[szerkesztés] Prépost ház
[szerkesztés] Káptalan ház
[szerkesztés] Szent György templom
[szerkesztés] Eggenberg ház
[szerkesztés] Források
Sopron város honlapja [1]


Based on work by