Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, mely a mormon egyház néven is ismert, a Church of Jesus Christ of Latter-day Saints magyarországi szervezete. A mormonizmus 19. század elején alakult vallás, ideológia, mozgalom és kultúra. Az egyház azt tartja magáról, hogy azt az egyházat állítja vissza, melyet Krisztus eredetileg alapított földi életében.
Alapítója Joseph Smith Jr. (1805-1844). Joseph Smith gyermekkori élménye szerint 1820-ban megjelent neki Isten Jézus Krisztussal és kijelentették, hogy az egyházak "mind tévelyegnek" és hogy Smith által fogják visszaállítani az evangélium teljességét és az igaz egyházat. Majd 1823-ban egy Moróni nevű angyal hozzájuttatta aranylemezekhez, amelyekre egy egykori amerikai civilizáció története volt rávésve. Smith lefordította ezeket az írásokat és 1830-ban kiadta mint A Mormon Könyve. 1830. április 6-án megalapították Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát a visszaállított papság felhatalmazásával. A gyorsan fejlődő egyházat egyre nyugatabbra kergették az ellenségei, mígnem Brigham Young, az egyház második elnöke elvezette Utah területére, ahova végleg letelepedtek. Ma az egyház minden kontinensre is elterjedt és több mint 12 millió tagja van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az egyháztagok hiszik, hogy miután Jézus felszállt a mennyekbe a feltámadása után, tovább vezette az egyházát az apostolain keresztül, de ahogy az emberek elutasították és megölték őket, a valódi ókeresztény egyház eltűnt a felhatalmazásával és sok tanításával együtt. Az eredmény a nagy aposztázia volt. Krisztus eredeti tanítását görög filozófia és hamis tanok eltorzították, mely a szentírás félreértéséhez vezetett. A 4. századra a papság, a felhatalmazás az Isten nevében való cselekvésre teljesen elveszett a földről, ami azt jelenti hogy azután senkinek nem volt érvényes felhatalmazása Istentől hogy kereszteljen vagy más szertartásokat végezzen. Így megszűnt az "igaz" egyház, annak ellenére, hogy a világ még mindig tanított Krisztusról. Ezért a mormon hit szerint, szűkséges volt, hogy visszaállítás legyen, hogy visszahozzák Jézus Krisztus igaz egyházát.
A 19. század elején, az új-angliai államokban kezdődött a második nagy felébredés, aminek a visszaállítási mozgalom része volt. 1820-ban Joseph Smith 14 éves volt, amikor a mozgalom eljutott az otthonáig. A családját eléggé elragadtatta az izgalom, viszont Josephet leginkább nyugtalanította a zűrzavar. Végül Jakab 1,5 tanácsát követően eldöntötte, hogy felteszi Istennek a kérdést, hogy melyik egyháznak van igaza. Smith beszámolta, hogy bement a háza melletti erdőbe hogy imádkozzon és az Atya és Kriszuts megjelentek neki és megparancsolták neki, hogy ne csatlakozzon egyik egyházhoz sem. Smith állítása szerint ezáltal és más kinyilatkoztatások által Isten elhívta profétának.
Majd 1823-ban egy Moróni nevű angyal hozzájuttatta aranylemezekhez, amelyekre egy egykori amerikai civilizáció története volt rávésve. Smith lefordította ezeket az írásokat és 1830-ban kiadta mint A Mormon Könyve. 1829-ben Keresztelő János megjelent Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek és megadta neki az ároni papságot, mely a keresztelésre való felhatalmazás. Kesőbb Péter, Jakab és János visszaállították a papság felsőbb rendjét. 1830. április 6-án megalapították Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát New Yorkban a visszaállított papság felhatalmazásával.
A gyorsan fejlődő egyházat egyre nyugatabbra kergették az ellenségei és az első évtizedben az egyháztagok New Yorkból Ohióba, nyugat Missouriba és Illinoisba is költözgettek, nagy részben az üldözések miatt. Missouriban a kormányzó még kiirtási rendeletet is hozott. Joseph Smithet végül megölte a csőcselék 1844. június 27-én Carthage városában, Illinoisban. Brigham Young, akkori elnöke a tizenkét apostol qvórumának a következő proféta és egyház elnöke lett. A fokozódó zaklatások miatt Illinoisban, a legtöbb egyháztag nyugatra követte Youngot és 1847-ben kezdték betelepíteni Utah területét, ami akkor még nem is tartozott az Egyesült Államokhoz.
A település nagy sebességgel fejlődött és gyarapodott. Hamarosan több várost is építettek a mai Utah, Idaho, Nevada és Arizona területén. 1848-ben Mexikó odaadta a területet az Egyesült Államoknak és 1869-ben összecsatolták a vasutat keletről nyugatra. Utah a 45. tagállam lett 1896-ban, 6 évvel azután, hogy akkori elnök Wilford Woodruff kinyilatkoztatást kapott, hogy véget vessenek a többnejűség gyakorlásának.
Az egyház egyre növekedett és a 20. században már más országokban is voltak gyülekezetek. 2005 végén 12 560 869 tagot számolt.
[szerkesztés] Az egyház Magyarországon
Magyarországra 1990-ben jöttek az első misszionáriusok és ma kb 3400 egyháztag van. 2006. június 4-én megszervezték az első magyarországi cöveket, ami egy több gyülekezetből álló község. Jelenleg négy gyülekezet van Budapesten, ezeken kívül Sopronban, Győrben, Szombathelyen, Pápán, Veszprémben, Pécsen, Érden, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Szegeden, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben is vannak gyülekezetek.
[szerkesztés] Az egyháztól különvált szervezetek
Amikor az egyház fontos változáson ment keresztül, leváltak azok, akik nem egyeztek bele a változásba, és ezekből több hasonló teológiájú csoport alakult ki.
Az első ilyen eset 1844-ben volt, amikor Joseph Smith halála után azon vitatkoztak, hogy ki legyen a következő elnöke az egyháznak. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Brigham Young-ot követték nyugatra, aki a fő apostol volt Joseph Smith halálakor és akit később profétává lett felszentelve. Akik nem Youngot követték, Missouri államban maradtak és 1860-ban megszervezték Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Újraszervezett Egyházát (The Reorganized Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, újabban: Community of Christ[1]), melyet Smith vérszerinti utodjai vezetnek. Tagsága 250 000 fő.
A másik fontos eset 1890-ben volt, amikor az egyház kihirdette, hogy abbahagyja a többnejűséget és nagyon sokan elhagyták az egyházat emiatt. A mai napig vannak települések főleg közép és dél Utahban, ahol gyakorolják a többnejűséget. A mai napokban ha az egyház vezetői megtudják, hogy valaki gyakorolja a többnejűséget, kizárják az egyháztagságból.
[szerkesztés] Alapvető hitnézetek
[szerkesztés] A megváltás terve
- Istenkép Az Atya, az egyszülött Fia, Krisztus és a Szentlélek három különálló isten, akik egy közös cél érdekében egyesülnek az un. „Istenség”-ben. Az Atyának, valamint a feltámadt Krisztusnak felmagasztosult hús és csont emberi formájú teste van. A mormonok abban is hisznek, hogy van egy Mennyei Anya az Atya mellett. Isten "munkája és dicsősége" Smith kinyilatkoztatásai szerint az, hogy "létrehozza az ember halhatatlanságát és örök életét."[2]
- A földi élet előtti lét Az emberek mind léteztek lélekként a mennyekben a világ teremtése előtt. A mennyei szűlőkkel éltek amikor Isten kihirdette a megváltás tervét, mi szerint a gyerekei fizikai testet kaphatnak, földi tapasztalatokat szerezhetnek és családokat megalapíthatnak. Krisztus, az elsőszülött felajánlotta, hogy megváltó lesz azok számára, akik bűnt követnek el és tisztátalanságuk miatt másképp nem tudnak majd visszatérni az Atyához. Lucifer is felajánlott egy tervet, mi szerint ő lesz a megváltó és ő örökli meg az Atya dicsőségét úgy, hogy elveszi mindenkitől a választásjogát, hogy ne kelljen engesztelő áldozat. Mennyei Atya Krisztust választotta és kitaszította Lucifert a mennyből az őt követőkkel együtt. Lucifer a Sátán, aki zaklatja és kisérti a földön élő embereket.
- A világ teremtése és az élet eredete Isten irányítása alatt Krisztus a mennyeket és a földet hat időszakban teremtette. (A "nap" szó nem utal egy kifejezett számú évre, vagy egy meghatározott hosszúságú időtartamra.) Az evolució kérdése nincs megoldva a mormon tanításokban, és még ma is vitatják. [3]Az egyetlen hivatalos tanítás az, hogy Ádámtól és Évától származik az emberiség. A megváltás terve szerint mindenki fizikai testet kap és a jó és rossz közötti választás képességét. Amikor az emberek a földre születnek, akkor átmennek a "fátyolon," másszóval elvesztik a émlékezetüket a földi élet előtti létről. Így szabad akaratból választja az ember, hogy megtér-e vagy sem.
- Ádám és Éva megbukása Fontos része a megváltás tervének, ami nélkül nem nemzhettek volna gyerekeket. Ádám és Éva engedetlen volt Istennek, így elvesztették halhatatlanságukat és az Istennel való közvetlen kapcsolatukat. A leszármazottjai öröklik a halandóságukat de nem a bűnüket, mert "az emberek saját bűneikért lesznek megbüntetve, nem pedig Ádám vétkéért."[4] Isten azonban meghosszabbította Ádám életét, hogy több ideje legyen megtérésre mielőtt Isten megbűnteti igérete szerint.[5] Ádám és Éva megbukása lehetővé tették az emberek számára az emberi test megtapasztalását, a nemzést, a megváltás örömét és a gonoszt ellensúlyozó jó cselekedeteket és ezáltal az általunk is ismert fizikai test ki van téve a szenvedésnek, kóroknak, és romlásnak.
- A földi élet Mindez Isten terve szerint történt, hogy megáldhassa a gyerekeit a fizikai testük élvezésével, a jó és rossz közötti választás szabad akaratával, a szenvedés és az öröm megtapasztalásával, valamint a Jézus Krisztus engesztelő áldozaton keresztüli örök élettel. Isten megengedi Sátánnak, hogy nyomorgassa az emberiséget, mert ezáltal a jellem és a hit erősödik. Ahhoz hogy visszatérjen Mennyei Atyjához, az embernek bizonyos szövetségeket kell kötnie vele. A legelső, amire minden más szövetség alapszik, a keresztség. Keresztelés és konfirmálás 8 éves korban történik, a felelős kor elérésekor. A keresztelés egy engedelmességről szóló szövetség, hogy amennyiben az ember engedelmeskedik Istennek, Isten megáldja a Szentlélek ajándékával, másszóval a Szentlélek kisérni és vezetni fogja az embert. Felnőtt korban a szent templomban újabb szövetségeket lehet kötni. Minden bűnt meg kell vallani Istennek és a fő vétkeket a vezető tisztviselőnek. A hittel együtt, a jócselekedetek a megváltáshoz vezető út lényeges része. Ezért követni kell Krisztus példáját és be kell tartani a parancsolatait.
- A szellemvilág Halál után minden ember lelke azonnal a lélekvilágba kerül és ott a paradicsomba, vagy a lélek-börtönbe lesz utalva. Az igazlelkű hívők, akik megkötötték és betartották a szövetséget paradicsomi boldogságban élnek. A hitetlenek és bűnösök és azok, akiknek nem volt lehetőségük elfogadni az igaz evangéliumot a lélekbörtönben élnek majd lelki sötétségben, de lehetőségük lesz a megtérésre, az örömhír elfogadására, az élők szent templomban tett szolgálata által, és a paradicsomba átmehetnek.
- Feltámadás, végső ítélet A szellemvilág ideiglenes állomás, mert Krisztus második eljövetelekor kezdődik a feltámadás. Akkor majd bekövetkezik a Millennium, Krisztus ezeréves uralkodása, amikor Sátánnak nem lesz hatalma a földön és a hívők munkálkodhatnak. A millennium végére mindenki fel fog támadni és akkor történik a végső ítélet. A legtöbb ember a menny három királyságának egyikébe lesz utalva. Az egyén gondolatai, szavai és tettei alapján történik a felosztás. Csak azok, akik megtagadják a Szentlelket[6] szenvednek majd a külső sötétségben. Akik elérik a menny legmagasabb királyságát, Mennyei Atyjukkal örökké fognak élni és lelki fejlődésük folytatódik amíg nem lesznek olyanok, mint Isten.
[szerkesztés] A mai egyház
Krisztus vezeti ma is az egyházat
A mormonok hisznek Jézus Krisztusban, hogy ő Isten fia és a Megváltó, aki legyőzte a halált, kiengesztelte az emberiség bűneit és magához hív mindenkit, hogy általa üdvözöljön. Hiszik, hogy Isten megjelent Jézus Krisztussal Joseph Smithnek és elhívták profétának, hogy megszervezze újból az eredeti egyházat azáltal, hogy visszaállítja a papsági felhatalmazást és elhív tizenkét apostolt. Azt is hiszik hogy Jézus Krisztus, mint az egyház feje aktívan vezeti őket ma is további kinyilatkoztatás által.
Szentírás
A Biblia mellett még elfogadnak más írásokat szentírásnak, pl. A Mormon Könyvét és nem tekintik befejezettnek a bibliai kánont. Így keresztényeknek tekintik magukat, de azt állítják, hogy nem tartoznak a katolikus, ortodox, vagy protestáns ideológiák közé.
Joseph Smith és A Mormon Könyve
Joseph Smith és A Mormon Könyve a két legnagyobb bizonyíték a mormonok számára arra, hogy náluk van az igazság és Isten ma is kinyilatkoztatja az igazságot az embereknek. Ezen a ponton áll vagy bukik az egyház. Ezért fontos, hogy elfogadják Joseph Smithet Isten profétájának és A Mormon Könyvét Isten szavának. Tanításuk szerint, aki őszintén megkérdezi Istent imában, hogy A Mormon Könyve igaz-e vagy Joseph Smith Isten profétája-e, bizonyságot fog kapni Istentől.
A család
A család központú szerepet játszik Isten tervében. 1995-ben az egyház kiadta A Család: Kiáltvány a világhoz című kiáltványt. A proféta és az összes apostol aláírta. A kiáltvány erősíti, hogy a házasságot Isten rendelte el és hogy a "nemző erő" szent és csak férj és feleség között hasnálható. A szent templomban kötött házasság “ideig és örökre” érvényes, ha a házastársak hűek a szövetségeikhez. A férfi szerepe elsősorban az apa és férj, a család vezetés és kenyérkeresés. A nők szerepe az anya és feleség, a férj segítsége. A szülők együtt vállalják a felelősséget a gyerekek felneveléséért és tanításáért.
A család védelmében más előírások is vannak, pl. szükség esetén megengedett a válás. Abortusz bűn, megengedett csak megerőszakolás esetén és amikor a terhesség veszélybe teszi az anya életét. A homoszexualitás gyakorlása bűn.
A papság és az egyház szervezete
Az egyházban nincsen fizetett papság. Minden érdemes férfit felszentelnek kézrátétel által, hogy az egyháztagoknak szolgáljon. A szertartásokat csak felhatalmazott papság viselők végezhetik.
A gyülekezetnek a vezetőjét gyülekezeti elnöknek vagy püspöknek hívják. Ez az ember felelős a gyülekezet fizikai és lelki jóllétéért. Elhív másokat hogy különböző feladatokat végezzenek a gyülekezetben, férfiakat papsági hivatalokra és férfiakat és nőket egyéb hivatalokra. Nem a püspök prédikál vasárnaponként, hanem egyháztagok akiket felkértek, felkészülnek beszédekkel.
Vasárnaponként az úrvacsorai gyűlés mellett még két gyűlést tartanak. Az egyik a vasárnapi iskola, ahol erre elhívott egyháztagok tanítanak a szentírásokból. A másikban mindenki külön csoportokba megy--gyerekek, fiatal férfiak, nők (12-18 évesek), felnőtt férfiak, nők (18 év felettiek)--ahol rájuk vonatkozó témákról lesz szó.
[szerkesztés] Más előírások
- Rendszeres ima
A személyes ima nagyon fontos az egyháztagok számára, mivel a Mennyei Atyával való kommunikációnak a legjobb módja. Az úrvacsorára mondott imán kívül, csak saját szavakkal imádkoznak. A Miatyánk nem játszik nagy szerepet az egyházban azonkívül, hogy fontos példa az ima helyes módjára.
- Szentírás tanulás
Mindegyik egyháztagnak a saját felelőssége, hogy tanulja a szentírásokat. Nincs előírt rend, hogy mit és mikor kell olvasni, hanem mindenki saját szükséglete szerint olvasson.
- Havi böjt
Minden hónapban, általában az első vasárnapján nem esznek és nem isznak semmit 24 órán keresztül. A kihagyott étkezésekből megtakarított pénzt felajánlják az egyház jólléti szervezetének,[7] ami jótékonysági célokra felhasználja. A böjt lényege az, hogy az ember önuralmat tanuljon és azáltal közelebb kerüljön Istenhez és hogy segítsen a szűkölködőkön.
- Bölcseség szava
Egy Joseph Smith által kapott egészségre vonatkozó kinyilatkoztatás,[8] mi szerint tilos az alkohol vagy kábítószerek fogyasztása, dohányzás, és "forró ital" (azaz kávé és tea) fogyasztása. A kinyilatkoztatás azt is tanítja, hogy a gabona "az élet fenntartója" és a gyümölcs és zöldség saját évszakában is "étele legyen az embernek." Húst mértékkel kell fogyasztani, leginkább éhínség idejében vagy télen.
- Tized
Az egyháztagok önakaratukból felajánlják a jövedelmük egy tizedét az egyháznak. Ezt a pénzt az egyház fejlesztésére használják: templomok és gyülekezeti házak építésére, szentírások és tananyagok nyomtatására, stb. (Az egyházi vezetők nem kapnak fizetést az egyháztól.)
- Misszió szolgálata
Az egyház buzdítja a fiatalokat, hogy menjenek misszióba, a fiúk 19 éves korban két évre, lányok pedig 21 éves korban másfél évre. Általában saját vagy családi pénzzel szponzorálják magukat. Mint misszionáriusok, a számukra kijelölt területen prédikálnak, térítenek, szolgálnak a helyi gyülekezetekben és közösségi szolgálatot végeznek. Felismerhetőek a fekete névtáblájukról, ami "elder" (vén) vagy "nővér" címet mutat és hogy mindig párokban járnak.
[szerkesztés] Szertartások
Papsági felhatalmazás szűkséges minden szertartás elvégzéséhez, különben nem érvényes.
Keresztelés
Gyerekeknél 8 éves korban történik a keresztelés, felnőtteknél, amikor a misszionáriusok befejezik a tanítást. Alámerítéssel, egy felhatalmazott papság viselő által történik.
Konfirmálás
Keresztelés után általában egy héten belül. Kézrátétellel a papok egyháztaggá választják az illetőt és megadják neki a szentlélek ajándékát.
Úrvacsora
Minden vasárnap az egyháztagok számára. Vízből és széttépett kenyérből áll.
Papsági felszentelés
Két papsági rend van: az ároni papság és a melkisédeki papság. Azokon belülkülönböző hivatalok vannak. A felszentelés kézrátétellel történik.
Templomi munka
A megszokott gyülekezeti házakon és egyéb egyházi épületeken kivül, a mormonok szent templomokat is építenek. 122 ilyen épület van ma világszerte. Ezekbe csak egyháztagok léphetnek be. A mormonok azt tanítják, hogy a szent templomi szertartások szükségesek az ember üdvözüléséhez. A szertartások nem találhatók meg a bibliai ó vagy újszövetség idejéből örökölt szertartások között, hanem Smith kinyilatkoztatásain alapszanak.
Endóvment
Az egyik szertartás a szenttemplomokban, egy tanítás Isten tervéről. Az "endóvment" szó felruházást jelent és a szertartás alatt az egyháztagok további szövetségeket kötnek Istennel.
Család összepecsételése
A legfontosabb szertartás mormonok számára, ami által családok örökre is együtt maradhatnak. Az Egyesült Államokban egyszerre esküvőt is jelent.
Halottakért való munka
Az egyház tagja a szent templomban egy halott rokona lelki üdvének érdekében szertartásokat végezhet el, beleértve a keresztelést, konfirmálást, papsági felszentelést, endóvmentet, és családi összepecsételést. A mormonok magyarázatnak Pál apostolt idézik: "Különben mit cselekesznek azok, akik a halottakért keresztelkednek meg?"[9]
E célból az elhunyt elődök nevének a felkutatása szükséges. A családfa kutatások lehetővé tételére és segítésére a mormon szervezet nemzetközi adatgyűjtő és kutató központot tart fenn.[10]
[szerkesztés] Kiadványaik
Melyek szentírások a mormonok számára:[11]
- A Bibliát elfogadják szentírásnak, amennyiben a fordítása helyes, általában a Károli Gáspár fordítását használják (angolban a King James verziót).
- A Mormon Könyve, mely a Kr.e. 600-tól amerikába hajózott zsidók története és amely beszámol Krisztus feltámadása után tett látogatásról Amerikában. A könyv állítása szerint e zsidók leszármazottai a mai indiánok. Eredetileg egyiptomi írással írták, Joseph Smith Isteni segítséggel fordította le.
- A Tan és a Szövetségek, mely Joseph Smith kinyilatkoztatásait tartalmazza.
- A Nagyértékűgyöngy, mely Joseph Smith bibliai bővítésről szóló kinyilatkoztatásait és a hittételeket tartalmazza.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Az egyház hivatalos honlapjai
- LDS.org - Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza hivatalos honlapja (magyar oldalt lehet a jobb oldali fenti menüből választani)
- Mormon.org - Információ a hitükről, gyülekezeti házat kereső, lap ahol lehet kérdéseket feltenni (magyar oldalt lehet a jobb oldali fenti menüből választani)
[szerkesztés] Az egyházzal kapcsolatos honlapok (angolul)
- LDS Today - Hírek az egyházról
- Mormon wiki - Wiki egyháztagok számára
- LDSFAQ at byu.edu - Gyakran feltett kérdések, mely sokat idéz A mormonizmus enciklopédiájából.
[szerkesztés] Utalások
- ↑ Community of Christ hivatalos honlapja
- ↑ Mózes 1,39 a Nagyértékűgyöngyben
- ↑ "Church Leaders on Evolution" (Egyházi vezetők az evolucióról)
- ↑ Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyház Hittételei
- ↑ 1. Mózes 2,17
- ↑ Zsid. 6,4-6
- ↑ A jólléti szervezet honlapja
- ↑ A Tan és a Szövetségek 89. része
- ↑ 1. Kor. 15,29
- ↑ A genealógiai központ honlapja.
- ↑ http://scriptures.lds.org


Based on work by