Bolognai folyamat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Bolognai folyamat célja egy egységes európai felsőoktatási rendszer kialakítása úgy, hogy összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. A minősítések, bizonyítványok kölcsön elfogadhatóságát biztosító kritériumokat minden szakirányra, szakra rögzítik. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazódott meg, majd néhány éves előkészítő munka eredményeként 1999-ben 29 európai ország oktatásügyi minisztere írta alá a Bolognai kiáltványt. Ez a kiáltvány jellegét tekintve egy nyitott szerződés, ahhoz bármely ország csatlakozhat, amely azonosul a szerződésben foglalt célkitűzésekkel. A bolognai folyamat keretein belül több megaszsintű értekezletre is sor került, ezeket mindig a vendéglátó ország kormányai szervezték: 2001–Prága, 2003–Berlin, 2005–Bergen. A következő találkozóra 2007 tavaszán kerül sor Londonban.
A Bolognai kiáltvány aláírása előtt megrendezték a Magna Carta Universitatumot, az európai felsőoktatás megszületésének 900. évfordulóját ünneplő nemzetközi konferenciát. Egy évvel a Bolognai kiáltvány aláírása előtt, 1998-ban Párizsban Claude Allegre francia, Jürgen Rüttgers német, Luigi Berlinguer olasz és Tessa Blackstone brit oktatásügyi miniszterek aláírták a Sorbonne-i nyilatkozatot, melyben kötelezték magukat, hogy harmonizálják az európai felsőoktatási rendszer felépítését.
[szerkesztés] Keretrendszer
Az alapvető keretrendszer három részre tagolódik, három egymásra épülő diplomával: bachelor, masters és doktori címekkel.
Ezek többnyire 3, 2, illetve 3 évet vesznek majd igénybe de a keretrendszer egy tanulmányi eredményen alapuló minősítés felé halad, amiben a pontos időtartamok nincsenek rögzítve.
[szerkesztés] Hatások
[szerkesztés] Magyarország
lásd: Magyar oktatási rendszer


Based on work by