Vita:Brno

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez miért nem Brno néven van? Miért a német nevén? Iller :o 2006. november 15., 23:43 (CET)

A magyar források zömében Brünnt találod, a mi nyelvünkben a német neve gyökeresedett meg. A másikat kiejteni se tudjuk. Azt gondolom, jó ha ez a forma marad. Üdv, --Korovioff 2006. november 15., 23:48 (CET)

A magyar források zömében? Ezt nem értem. Milyen források? A Brno könnyen kiejthető, csak meg kell próbálni. Iller :o

Tegyünk különbséget Bécs és Lipcse, valamint Brünn között. Az első két példában magyar változata van a városok nevének, utóbbiban nem, itt modorosan használhatjuk a németet. Nem ugyanaz. Iller :o 2006. november 15., 23:51 (CET)

Nem modorosan, történelmi okokból ez a magyarul hasznélt neve (más kérdés, hogy hosszú ideig nem volt "pc"). Egyébként "Morava", aminek a központja, meg Morvaország, pedig az sem volt Magyarország része. Próbálgattam kiejteni csehül is, de maradok a másik változatnál :-) Üdv, --Korovioff 2006. november 15., 23:54 (CET)

Lehet, hogy te maradsz annál, de Brünn maximum egy történelemkönyvben megy el. A várost meg Brnonak hívják. Semmi nem indokolja, hogy ma egy cseh város német nevét használjuk. --VargaA 2006. november 15., 23:59 (CET)

Egyébként a másik hasonló eset Olmütz, azt sem Olomoucnak kellene írni. Ebben az esetben is a német változat honosodott meg nálunk. --Korovioff 2006. november 15., 23:56 (CET)

Akkor mégegyszer, lassabban is elmondom: van, aminek van magyar neve és van, aminek nincs. Brnonak van: Berén. A Brünn nem az. Az olyan, mint a Mailand meg a Moskau. Az, hogy van, aki így hívja, magánügy. Az enciklopédiában a Svejc forma sem szerepel. Szóval felőlem neked lehet szimpatikus a német neve, de ez is magánügy. Vagy a magyar nevén vagy az eredeti nevén szerepelnek a városok, nem kell kivételt tenni itt sem. Iller :o 2006. november 15., 23:58 (CET)

Egyetértek. Vissza a rendes nevére. --VargaA 2006. november 16., 00:01 (CET)

A Berén archaikus, alig fogsz olyan forrást találni, ahol szerepel, Brünn viszont dögivel, merthogy még a Monarchia előtti időkben ez terjedt el. A magyar írók műveiben Brünnbe járnak fürdőzni. Majland ezt nem tudta utána csinálni. Olmütz igen, ezért nem is nagyon lehet találni olyan történelemkönyvet, amiben nem szerepelne az "olmützi alkotmány", "alamóci alkotmány" viszont egyikben sincs. Úgy gondolom, a használat és a nyelvi hagyomány szempontjait nem érdemes figyelmen kívül hagyni, egy nyelvész biztosan azt mondaná, hogy az a szó legyen a szócikkcím, ami szervesen benne van a magyar nyelvben. Brno maradjon a cseh wikinek, Berén meg a nyelvtörténeti tanulmányíróknak. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 00:08 (CET)

Brünn meg maradjon a történelemkönyveknek. Mi nem azt írunk, hanem enciklopédiát. --VargaA 2006. november 16., 00:27 (CET)

Mivel német nyelvi hátterű, felső osztályból való családból származom, pontosan tudom, mi az az affektálás, amikor Brünnt mondunk Brno helyett. Nosztalgia. Segíts már, melyik mai sportesemény volt Brünnben? Én ilyet nem hallottam még. Brnoról meg gyakran esik szó. Hogy jön ide az "olmützi alkotmány" amely éppúgy történelmi elnevezés, mint az "ágostai hitvallás"? Aztán meglepődnél te is, ha Augsburg cikke Ágosta néven lenne. (Pedig az legalább magyar elnevezés.) Ne nosztalgiázzunk már, a 21. században vagyunk, nem a 19. elején. Iller :o 2006. november 16., 00:20 (CET)

Még egy adalék. A mi Bécs szavunk meg tudomásom szerint szláv eredetű. Hívjuk inkább Wiennek? Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 00:16 (CET)

Ezt most mire válaszoltad? A Bécs - legyen bármilyen eredetű - a magyar elnevezése Wiennek. A Vienna meg az angol. Tiszta sor. Brünn meg német. Iller :o 2006. november 16., 00:20 (CET)

Az irók lehet, hogy Brünnbe jártak fürödni, az alkotmány meg olmützi. De ma meg Brno van meg Olomuc. Az előbbi a történelem, az utóbbi a jelen. Brünn és Olmütz a történelemkönyvekbe való. Nekem soha eszembe nem jutott még ezeket a neveket használni, hacsak nam az olmützis alkotmányról volt szó. --VargaA 2006. november 16., 00:25 (CET)

Belebonyolódtál, kedves Iller. A német eredetű Brünn ugyanúgy a magyar neve Brnónak, ahogy a szláv eredetű Bécs a magyar neve Wiennek. A fürdő magyarul brünni, nem brnói vagy beréni (ami archaikus, azaz a magyar használatból kikopott), az alkotmány meg a börtön pedig magyarul olmützi és nem olomouci (még kevésbé alamóci, ami szintén kikopott). Brno a magyarban nem is tud meggyökeresedni, mert kapásból bele kell képzelnünk egy magánhangzót, ami feloldja a mássalhangzótorlódást. Viszont ezt a kérdést a magyar nyelv rég megoldotta, azzal, hogy a német Brünnt vette át. Brünn magyar szó, nem német. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 00:28 (CET)
Fogalmam sincs, hogy ezt honnan veszed. Brünn a német neve, ezért volt neki magyar is, a Berén. Ami nem maradt meg, mert a kutya se használta egy idő után. A Brünnt meg az használta, aki németesen affektált. Hogyerről még nem hallottál? Sebaj. Majd egyszer beleírom a még nem is létező Popeye-cikkbe is. A lényeg: ez bizony a történelmi múlt része, és az általam is említett kulturális háttere éppúgy megváltozott már, mint a történelem maga. És ezen kár révedezni, mert nem vezet sokra. Magyar neve ennek a városnak jelenleg nincs, ezért aztán használhatjuk a németet, csak minek, meg a csehet, ami még a legkorrektebb, amit tehetünk. Hogy miért kéne beletörtnie a nyelvnek, azt nem is értem, de gondolom, ez is szimbolikus akart lenni. Iller :o 2006. november 16., 00:41 (CET)

Nem akart szimbolikus lenni, de hagyjuk. Van magyar neve, akkor is, ha nem szimpatikus, csak olvasni kell a magyar irodalmat és történelmet: Brünn. Valahogy ez terjedt el, akár tetszik, akár nem. De mostmár körbejárunk. --Korovioff 2006. november 16., 00:51 (CET)

Lásd az előzőt, kedves VargaA. Ami a te megjegyzéseidet illeti, a nyelv nem így működik. Háborúk, egyezmények, határel- és visszatolások a szavakat és neveket hidegen hagyják, fütyülnek rájuk. Ezért is nem alkalmazzuk szigorúan az adott ország hivatalos nyelve szerint elnevezés szabályt, merthogy ez a magyar nyelvű enciklopédia, aminek a magyar nyelvbe épült elnevezéseket illik követnie. Brünn és Olmütz magyar elnevezések (és nem árt, ha akad aki érti a történelemkönyvet meg a szépirodalmi műveket). Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 00:34 (CET)
Ezt nem a nyelv oldotta meg, hanem az, hogy egy olyan államalakulat részei voltunk Brnoval együtt, amelyben a német volt a hivatalos nyelv, és Brünn volt a város neve. Ma viszont ezt semmi sem indokolja a német nevek használatát, tekintve, hogy a város német hagyományai sem élőek. A Brünn használata nem több, mint nosztalgia. --VargaA 2006. november 16., 00:44 (CET)

Kedves VargaA, az tény, hogy azért terjedt el nálunk a német változat, amit mondasz. A cseh változat meg akkor se terjedt el, ha pc okokból sokáig nem volt tanácsos a német változatot használni - most mondjam azt, hogy Brnót használni nosztalgia? (Nem mondom, mert ez használhatatlan leírási módszere a problémának.) A nyelv a saját útjait követi. Nézd meg például Zágráb nevét. Hasonló eset, mint Brünn, mármint ami a Habsburg birodalmat illeti. Valahogyan mégse a német nevét vettük át. Szelaví.--Korovioff 2006. november 16., 00:59 (CET)

Így van, ez már csak körbejárás. Majd feltesszük szavazásra. --VargaA 2006. november 16., 00:58 (CET)

Ami a nyelv természetét, és az érvelésed velejét illeti: nézz egy kicsit körül a mai írásokban. Nézz bele a sajtóba. Stigulázd a Brünnöket meg a Brnókat. Utóbbi döntő fölénnyel fog nyerni. Ugyanis ez a jelenleg használatos forma. Ehhez semmilyen nosztalgia nem kapcsolódik ugyanis. Mert ez a jelen. Iller :o 2006. november 16., 01:03 (CET)

Tévedés, hogy ez volna "a jelen". "A jelen" a magyar nyelven olvasott és kimondott szövegek összessége. Most mondjam azt, hogy harminc éve le se lehetett írni azt, hogy Brünn? Mellesleg, nem tudom, hányszor hallottad azt a rádióban, vagy a tévében, hogy "Brno" :-) Ha sokszor, akkor igazán gyanakodni kezdek :-) Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 01:11 (CET)

Illerrel meg VargaA-val értek egyet; ne sértsük meg a cseheket azzal, hogy egy olyan nevet használunk a városukra, amit egy elnyomó hatalom adott nekik. (Bár ezt a Belorussziánál is nehéz volt elfogadtatni...) – Alensha üzi 2006. november 16., 02:07 (CET)

Akkor bizony Pozsonyt meg Kassát is át kell neveznünk, mert irgalmatlanul elnyomtuk a szegény szlovákokat, no meg Prága nevét sem németesen kellene használnunk. Mert bizony a Prága szavunk is német. Ahogy a Varsó szavunk is - ennyit az elnyomó hatalmakról. Ad abszurdum, a németeket meg nem volna ildomos a szláv csúfnevükön neveznünk. Viccet félretéve: teljesen mindegy, ki kit nyomott el és ki mivel vágott vissza, csak az lehet a döntő, mi épült be a magyar nyelvbe, ha éppen német hatásra, hát akkor arra (a labanc is ember). Prága, Varsó, Olmütz és Brünn (mind német), de: Zágráb és Bécs (szláv). Nem is értem a vitát. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 03:43 (CET)

Így van. Egyetértünk. A magyar nyelvbe tökéletesen beépült a Brno, így teljesen fölösleges a Brünnel bohóckodni egy magát komolynak tartó lexikonnak. --VargaA 2006. november 16., 08:04 (CET)

Körülbelül annyira épült be, mint az Oradea. Csak annyi a különbség, hogy az utóbbinak már újratanultuk legtöbben a magyar változatát, Brünn esetében meg vannak még hiányosságok :-) Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 12:44 (CET)

Nem tudom, mire gyanakodsz, talán arra, hogy olvasok újságot meg nézek tévét, de hogy ma Brnot mond mindenki, és hogy nem azért, mert "30 éve le se lehetett írni" (ez egyébként sem oké, de ezzel már nem is vitatkozom). Mondom, tökéletesen ismerem a közeget, ahol párás szemmel nosztalgiáznak a Brünn formán. Ez egy hagyomány. Lexikonhoz nincs köze. Brno a helyes. Iller :o 2006. november 16., 09:30 (CET)

Nem gyanakszom. Az érzelmi érvek pedig súlytalanok. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 12:44 (CET)

Nem gyanakszol? Pont te írtad. LOL. Az érzelmi érveket meg eddig te használtad, kösz, hogy azt mondod rá, súlytalanok. Szerintem is. Iller :o 2006. november 16., 19:44 (CET)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tanú

Egy felvidéki magyar lányka ismerősöm a nevezendő városban orvosnak tanul cseh és angol nyelven. Ha gondoljátok, megkérdezem tőle, hogyan emlegetik a települést egymás között a diákok.--Godson fóruma 2006. november 16., 13:08 (CET)

Ez tényleg segíthet. Gondolom, az érdekes, a magyarok hogyan emlegetik a várost. Ha Brünn, akkor egyértelmű a válasz. Ha Brno, akkor még mindig nem jutottunk a vita végére - majd 90 év Cseh/szlovákia hozhatott némi nyelvi romlást, ami nyilván ránk nézve nem kötelező. Köszönet, ha megkérdezed, érdekes a probléma. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 13:53 (CET)

Aha. Szerintem ez egy vicces érvelés, hogy "ha azt mnondja, amit én, akkor rendben, ha nem azt, akkor nem vesszük úgy figyelembe". Ne tedd magad ennyire nevetségessé. Inkább lapozz bele a mai újságokba és strigulázd a Brünnöket. Meg fogsz lepődni. Iller :o 2006. november 16., 19:44 (CET)

Akkor továbbítom a kérdést B-ba/-be...--Godson fóruma 2006. november 16., 19:55 (CET)

Megtakarítok neked némi fáradságot, kedves Godson, ha még nem késtem el. Kukkantsatok ebbe: [1] Azaz Brünn. Befejezhetjük ezt a fárasztó vitát? Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 19:57 (CET)

A hogy hívnak egy cseh várost - kérdésben tényleg egy magyar diákklub szokása lesz tudományosan a vitazáró perdöntés? OsvátA. 2006. november 16., 20:04 (CET)

A helyi magyar diákklub, azt gondolnám, elég jó forrás kell hogy legyen, nem? De végezhetünk egy elemzést is a felvidéki sajtóban, alapul véve mondjuk a honlap sajtóvisszhan válogatását. 1990-ig Brno (sőt Bratislava), utána meg egyértelműen Brünn. (Bár egy 90 előtti írás is zárójelben megjegyzi, hogy a magyarok inkább Brünnek hívják). Mit tegyek még, könyörgöm? Az Új Szó se tudja? :-) Üdv,

[szerkesztés] Párás szem

Két lehetőség van:

  • vagy az MTI meg a Népszabadság is tele van párás szemű, nosztalgiázó nénikékkel és bácsikákkal, ;-)
  • vagy mégsem csak a párás szemű nénikék és bácsikák használják a „Brünn” alakot.

Lássunk pár példát:

Egy szó mint száz, én is a Brünn mellett vagyok, mivel ez gyökeresedett meg a magyarban (igen, a magyarban, nemcsak a németben). A magyarosodásnak nagy hagyományai vannak, a visszaidegenesítésnek viszont annál kevésbé.

Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila ezt írták az Eduárd/Edward vita kapcsán, ami ide is vonatkozik:

És hát épp a visszaidegenesítés az a lépés, amit
kifejezetten kerül a helyesírás.

Nem véletlen, hogy a Vltava helyett is Moldvát mondunk. A Brno alakot szerintem főleg azok használják, akik tucatra gyártják, fordítják a cikkeket, és más helyneveknél sem feltétlen gondolnak utána, mi lehet a magyar nyelvű változata.

Még valami: Ha Blahmát mint cseh állampolgárt sem zavarja a „Brünn” alak, nem tartja egy elnyomó hatalom jelképének (márpedig ő mozgatta át egy hónapja ezt a szócikket „Brünn” névre), akkor minket miért zavarjon? (Ez épp a fordítottja a Fehéroroszország vs. Belarusz/Belorusszia esetének, amikor az oda valósi wikipédista kolléga kifejezetten a magyarosított alak kerülését kérte.) Adam78 2006. november 16., 20:34 (CET)

[szerkesztés] Kis adalék

Többször folyt már hasonló vita. Lásd Lviv, Lvov, Lemberg, Ilyvó vitalapját. Ez a négy ugyanaz a város, és az utolsó a magyar neve. Mindenki nagyon határozottan érvel, de a helyzet egyáltalán nem evidens. Nem csak érzelmi kérdés. Mivel térképész vagyok és a térképeken elég fontos, hogy mit hogy írunk, ez nekünk központi téma. Rengeteg vita van. Vannak egyértelmű esetek. Bécs, Párizs, Kolozsvár ilyenek. Van a másik véglet, aminek van magyar neve, de a múlt homályába vész, abban az értelemben, hogy a köznyelv már nem ismeri a neveket. Pl. Wrocław - Boroszló, Lviv - Ilyvó. És van egy csomó közbülső név, amin megy a vita, mert sokan emlékeznek így használják, de sokan már nem. Szerintem Brno egyértelműen a második kategória. Ugyanis német nevet nem veszünk át, és a magyar a múlt homályába vész. Tehát ez elég tisztán Brno. A Bécs szláv eredetű érv sajnos nem állja meg a helyét. Ugyanis az eredet nem érdekel senkit. Ez egy magyar szó, ugyanis é nincs a szlávban, így ez csak magyar lehet. Még akkor is, ha valamilyen módon a szlávból vettük át. Vagy van aki szerint a Visegrád nem a magyar neve a településnek? Szóval az eredet itt nem játszik szerepet. Nem mondom, hogy szakértő vagyok a témában, de sok vitát, sok érvet hallottam már. Ezek alapján egyértelműen a Brno-t javaslom. Remélem sikerült összeszedetten érvelnem. Péter 2006. november 16., 20:54 (CET)

Szerintem nem teljesen. Brünn ugyanaz az eset, mint Visegrád, az egyiket németből, a másikat szláv nyelvből vettük át. Mint a link és a benne szereplő sajtóválogatás mutatja, a magyar közösségekben Brünn az élő név, vagyis az archaikussá vált Ilyvó esetéhez köze sincs. Hadd ne kelljen még kétszáz linket hoznom a felvidéki és csehországi magyar sajtóból. (Melleslege a Béccsel kapcsolatos érvelés se stimmel. Ugyanez az eset Pécs, azaz eredetileg horvátul Pečuh.) Egyébként Adam fent mindezt kiválóan össefoglalta. Üdv, --Korovioff 2006. november 16., 21:01 (CET)

Ez a fenti hozzászólás teljes félremagyartázása. Két külön kérdést keversz, és itt most csak az egyikről megy a vita. Az egyik téma, hogy van egy város, és több különféle eredetű elnevezése, és ezek közül melyiket használjuk. A másik, hogy van egy magyar város, és annak van egy szláv eredető neve. Ezért a Brno- és Visegrád-kérdés nem ugyanaz az eset. --VargaA 2006. november 16., 21:22 (CET)

Ja, a szelektív sajtóválogatás. Mert legalább ennyit lehetne összekeresni a másik változatból is. --VargaA 2006. november 16., 21:07 (CET)

Korovioff, nem mondtam, hogy a Brno a jó megoldás, ellentétben veled, aki azt mondod, hogy csak a Brünn a jó. Azt mondom, hogy nehéz eset, és inkább a Brno a jó. Nem mostam össze Ilyvót és Brünnt, ha figyelmesen olvasnál a magyar névvel húztam párhuzamot. Ha mindenképpen Ilyvót akarjuk idekeverni, akkor te Lviv esetén is Lemberget javasolnád. Ez a korrekt párhuzam, és nem mondtam mást. VargaA-nak tökéletesen igaza van, azt hiszem sokkal több idézetet tudnék hozni, ahol Brno, mint te, ahol Brünn. De ez nem számít. Mert ha egyszer iszonyú sok helyen írják azt, hogy Húsvét-szigetek, attól még nem lesz jó. Attól az még Húsvét-sziget. A Béccsel kapcsolatos érveléssel mi a gond? Mert ezt csak kijelenetetted, de érv nem hangzott el. Péter 2006. november 16., 21:15 (CET)

Bécs horvátul Beč , a horvát szláv nyelv (a kalapos c-t csének ejtik)--Dami reci 2006. november 16., 21:27 (CET)

Eddig se értettem, hogy ez hogy jön ide. Te most mi mellett érvelsz? Épp azt próbáltam elmagyarázni, hogy semmi köze a kérdés érdemi tárgyalásához, hogy milyen eredetű a név. Péter 2006. november 16., 21:31 (CET)
E mondatodra válaszul, amit megtámadott Korovioff : "Ez egy magyar szó, ugyanis é nincs a szlávban, így ez csak magyar lehet". A Brno, rünn vitához nincs köze, ezért írtam kis betűvel :)--Dami reci 2006. november 16., 21:35 (CET)
Lehet, hogy félreérthetően mondtam, de nem akartam azt állítani, hogy nem szláv eredetű. De azt gondolom, hogy azért, mert a király szó szláv eredetű, azért még egy magyar szó. Vagy nem? Csak ennyit akartam mondani. Péter 2006. november 16., 22:03 (CET)

Péter, nem kétséges, hogy tudnál hozni sok példát a Brno használatára magyar honlapokról vagy a sajtóból, ahol azok használják így, akiknek fogalmuk sincs, hogy van magyar neve, vagy fütyülnek arra, hogy helyesen használják-e a szót. Ha viszont a Brünnben tanuló diákok következetesen Brünnt mondanak, meg a csehországi és felvidéki magyar lapok is, akkor nem értem, mire szolgál még a vita. Ha helyben nem brnósodott el a másik változat több évtizedes tiltása ellenére sem, akkor nem hiszem, hogy nekünk kellene komoly erőfeszítéseket tennünk, hogy elbrnósítsuk. Nézzél körül az Új Szó honlapján (www.ujszo.sk). Csak nem akarod őket meggyőzni, hogy Brünn helyett Brnót írjanak, mert az a helyes, meg az olvasóikat, hogy a lapjuk bambaságokat ír, jobban tudjuk mi Budapesten. Majd szamarak lesznek a magyar neve helyett egy kiejthetetlen másikat használni. --Korovioff 2006. november 16., 22:14 (CET)

Befejezem ezt a vitát. Teljesen irreleváns dolgokat hozol fel. De nem vagyok meglepve. A román megyék kapcsán már hivatkoztam a Földrajzinév-bizottságra, az is kevés volt. Nem csodálom, hogy ez is az. Azért azt nem tudom megállni, hogy ne írjam le még egyszer: azért mert valami sok helyen szerepel, nem biztos, hogy jó. Még egyszer: Húsvét-szigetek, Fertő-tó. De a felvidéki magyar lapok, és diákok ezt is így használják, így hát átnevezhetnénk ezeket is. Legyen Brünn (ami német név, van rá magyar is, de te ezt összemosod), hajrá. Péter 2006. november 16., 22:22 (CET)

Ejnye no. Hiszen én is épp azt mondom, hogy nem biztos, hogy az a jó, ami sok helyen szerepel. Vannak olyan esetek, amikor mérlegelnünk kell, és most épp ezt tesszük. Azt próbáljuk megállapítani, van-e a városnak magyar neve, és ha van, akkor az mi. Összefoglalva a tapasztalatokat: *1. Van egy régi magyar név, Berén ami archaikus, évszázadok óta nem használatos. *2. Van egy németből átvett név, Brünn, amit évszázadokon keresztül használtak a magyar szövegekben és a helyi közösségek és újságok ma is ezt használják. *3. És van egy számunkra kiejthetetlen cseh nyelvű név, ami évtizedeken keresztül tiltás miatt kizárólagos volt, a tiltott változat mégis túlélte. Az egyetlen ésszerű módszer, ha a meggyökeresedett és használatban lévő magyar nevet alkalmazzuk, és akkor talán a Csehországban és Szlovákiában élő magyarok sem fognak az arcunkba rötyögni. --Korovioff 2006. november 16., 22:39 (CET)


Megmondom őszintén, hogy azon voltam, hogy kihúzzam a fenti hozzászólásomat, felülbírálva magam, amikor megláttam, hogy az OH. ezt írja:

  • Brno (régen Brünn) Brnóban, brnói

Azonban ahogy olvastam a vitát, Korovioff egyetlen mondata mégis meggyőzött, hogy ez esetben talán az OH. sem elég tájékozott (találtam benne egyébként más hibát is):

  • „Ha viszont a Brünnben tanuló diákok következetesen Brünnt mondanak, meg a csehországi és felvidéki magyar lapok is, akkor nem értem, mire szolgál még a vita.”

Ez arra utal, hogy a Brünn alak, NOHA eleddig archaikusként tartották számon, VISSZATÉRT a modern nyelvhasználatba. (!!) Én fél évig tanultam csehet, tehát nincs gondom a Brno alak kiejtésével, de igazság szerint örömmel nyugtázom, hogy van hagyománya egy másik alaknak. Ha nem lenne olyan nehézkes kiejtésű magyarok számára a cseh név, még talán elfogadnám, de a Brno tényleg olyan nyelvtörő, mint a Trnava, úgyhogy nem szívesen javasolnám a használatát. Lehet, hogy a Brünn sokak számára archaikusnak hat (egy kicsit nekem is, mindennek dacára), azonban azt hiszem, tudomásul kéne vennünk azt a nyelvi tényt, hogy megújult, él, létezik, előfordul, használatos, forgalomban van – méghozzá kortárs magyar anyanyelvű beszélők spontán beszédében és írásában. Adam78 2006. november 17., 10:51 (CET)

Gondolom, az OH szerkesztőinek nem ártana látniuk például ezt: [2] --Korovioff 2006. november 17., 12:32 (CET)

Nem arról folyt a vita eddig sem, hogy nem használják-e a Brünn nevet. Hanem arról, hogy melyik legyen a szócikk neve és melyik az átirányítás. Eddig az OH-hoz igazodtunk, most, hogy mást mond, mint mi, már dobjuk is a sarokba? Na nee! A Brno kimondhatatlanságán meg továbbra is csak mosolygok, egyszerűen nem értem. Én ki tudom mondani. Másfelől meg Novoszibirszk szerintem nehezebb, aztán kit érdekel, hogy könnyű-e kimondani. Nem erről szól a vita még mindig. Már ha ez egyáltalán vitának nevezhető... Iller :o 2006. november 21., 19:41 (CET)

[szerkesztés] Ahol nagy a szükség, ott közel a segítség

User:Blahma írja a Masaryk Egyetem szócikkben: "A bölcsésztudományi karán magyar nyelvtanfolyam tartják." Tőle is lehetne érdeklődni...--Godson fóruma 2006. november 17., 11:16 (CET)

Hát hiszen ő mozgatta át Brünn névre. --Korovioff 2006. november 17., 12:13 (CET)

Igen, és Godson azt akarta mondani, hogy ebből a mondatából is jól látszik, hogy milyen jól tud magyarul :-) Péter 2006. november 17., 12:15 (CET)

Bingó.--Godson fóruma 2006. november 17., 12:23 (CET)

Talán ne itt komolytalankodjunk. --Korovioff 2006. november 17., 12:32 (CET)

A lap tetejétől teccik érteni? Mert a magam részéért nem szégyellem kimondani a pardont, ha itt csak komor képpel szabad sületlekedni.--Godson fóruma 2006. november 17., 12:44 (CET)
A vitalap nagy része eleve komolytalankodás. Egyetértek Gondsonnal. --VargaA 2006. november 17., 12:50 (CET)

Csak jelzem, rendkívül ízléstelennek tartom a gúnyolódást egy olyan szerkesztőtársunkkal szemben, aki éppen magyarul tanul. Ezt a szekciót pedig némi várakozás után, amíg vélhetően elolvassa, akit illet, szeretném törölni és remélem, egyikőtök se tiltakozik ez ellen. --Korovioff 2006. november 17., 14:09 (CET)

De én tiltakozom. Ez a vita része, és elég tanulságos. (pl, hogy egy Hu-0-ra bízzuk a magyar név eldöntését... LOL)

Megjegyzem, tényleg komolytalan a vita, mert a tények érzésekkel állnak szemben, nem is értem, miért nevezzük ezt vitának. A lapot visszaállítottam az eredeti, Brno-változatra, ugyanis innen történt az első vitatott átmozgatás, tehát amig nem dől el a kérdés, marad ezen a néven. Iller :o 2006. november 21., 19:36 (CET)

Kedves Iller, nem jutottunk konszenzusra, a vita pedig Brünn változatnál indult, tehát légyszíves ne változtass addig, amíg nem jutunk valamire. Ha muszáj, akkor szavazzunk, de ez nem elintézési mód. Visszairányítanád? --Korovioff 2006. november 21., 20:25 (CET)

Nem irányítanám vissza, amint láthatod a laptörténetben a vitát a Brünn átirányítás váltotta ki, tehát a vita előtti állapotot őrizzük. Ahogy szoktuk. Iller :o 2006. november 21., 20:29 (CET)

Tkp. lehet, hogy nekem azért tetszik jobban a Brno alak, mert így hallottam először a város nevét, amikor ott jártam kb. 6 éves koromban (a szüleim is így hívták, igaz, lehet, hogy csak poénkodásból, hogy melyiküknek sikerül kimondani), egészen amíg itt ki nem robbant a vita, addig azt se tudtam, hogy ez a város azonos Brünnel, amiről rémlik, hogy hallottam róla, de nem emlékszem, hol. De megnézve a más wikik cikkét, a városoknak ők is a helybéli nevét használják, pl. a német wiki sem ír Eger helyett Erlaut, Pécs helyett Fünfkirchent. Ez alól csak az igen híresek kivételek, pl. Párizs, Velence. (És szerintem Brno nem annyira tartozik ebbe a kategóriába.) – Alensha üzi 2006. november 21., 20:55 (CET)

Lehet, hogy hu-0, viszont cz, és úgy rakta át Brünnre. Na most akkor mi van? --Vince blabla :-) 2006. november 22., 11:04 (CET)

Semmi. Ha hu-0 akkor joggal feltételezhetjük, hogy ennek az egész vitának egy szavát se értené. Ahogy azt sem, jól tette-e, hogy átrakta, vagy hogy tudta-e hogy miért rakja át. Iller :o 2006. november 23., 00:40 (CET)

[szerkesztés] Na, addig ezt ideteszem: www.czechtourism.com - lefordítható

"BRNO: Zweitgrößte und zweitwichtigste Stadt der Tschechischen Republik, traditionsreiche Metropole Mährens und historische Residenz der Przemysliden-Dynastie - dank einem Erlass König Wenzels I. seit 1243 im Besitz der Stadtrechte. Die Silhouette der Stadt wird von der Burg Špilberk beherrscht. Im Burg-Areal ist ein frühgotischer Palas mit zwei Kapellen erhalten geblieben, in der Barockzeit wurde die Burg zur Festung ausgebaut, im 19. Jahrhundert zu einem berüchtigten Gefängnis für politische Gefangene, dem sogenannten Kerker der Nationen, umfunktioniert. Auf dem Petrov-Hügel erhebt sich der gotische Peter-und-Pauls-Dom. Das originelle, vom Anfang des 16. Jahrhunderts stammende Portal des Altstädter Rathauses wird von einer gebogenen Fiale – einer Kaprize des zu Ende gehenden gotischen Zeitalters – geschmückt. Doch auch viele weitere Baudenkmäler der mährischen Hauptstadt sollten in diesem Zusammenhang erwähnt werden - zum Beispiel die historischen Ordensklöster, der naturalistsch gefärbte Barockbrunnen Parnas, der Bischofshof, die aus der Renaissancezeit stammenden Paläste der Herren von Lipá und der Herren von Kunštát, die St.-Jakobs-Kirche und das Palais Hausperg, heute Sitz des bekannten Theaterensembles Husa na provázku. Brno ist jedoch auch bedeutendes Zentrum moderner Baukunst geworden – im Geiste der Moderne wurden schon am Ende des 19. Jahrhunderts mehrere Gebäude, zum Beispiel das Palais Klein (Gusseisen-Elemente, wassergespülte Toiletten) und das Mahen-Theater (erstes voll elektrifiziertes Theatergebäude im Lande), errichtet. Der höchste Stellenwert wird jedoch denjenigen Brünner Bauten beigemessen, die im Jugendstil, in der frühen Moderne und im Funktionalismus gehalten sind. Besonders berühmt ist die im Jahre 1929 nach einem Entwurf des deutschen Architekten Mies van der Rohe errichtete Villa Tugendhat – ein herausragender funktionalistischer Bau von gesamteuropäischer Bedeutung. Am Ende der 20er Jahre des 20. Jahrhunderts wurde auch der Bau des Brünner Messegeländes in Angriff genommen. Heute behergbergt der in den 60er Jahren vollendete einheitliche Gebäude-Komplex annähernd fünfzig Messeveranstaltungen pro Jahr. Brno kann aber auch außerhalb des Stadtzentrums zahlreiche interessante Ziele anbieten – den zoologischen und den botanischen Garten, das Arboretum, die ausgedehnten Parkanlagen - und für die Motorsport-Fans ein Begriff - das Autodrom mit dem neuen Masaryk-Ring, dem Schauplatz der Weltmeisterschaft für Straßen-Motorräder, dem Grand Prix der Tschechischen Republik. - Brno ist Sitz der südmährischen Kreishauptmanns und seiner Behörde."