Magyar vizsla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Magyar kutyafajta Magyar vizsla |
|
| Származás | |
| Magyarország | |
| FCI besorolás | |
| Csoport | VII. Vizslák |
| Szekció | 1.1. Kontinentális vizslák |
| Érvényes standard kiadásának éve: | 2000 |
A magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Két változata alakult ki: a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Rövid szőrű magyar vizsla
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes Krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.
A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.
1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban
[szerkesztés] Drótszőrű magyar vizsla
Vizslánk másik változata korántsem tekint olyan hosszú történelemre vissza, mint a rövid szőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szőrű változat fajtajellegét hordozza.
A II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. Meglehetősen ritka fajta, a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.
[szerkesztés] Külleme és jelleme
Magyar vizsláinkra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a „drótos” kissé robosztusabbnak hat. A rövid szőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást.
A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképesség minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. Főleg a rövid szőrű magyar vizsla alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.
[szerkesztés] Rokon fajták
- Török vizsla
- Német vizsla
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A drótszőrű magyar vizsla FCI standard-je
- A rövid szőrű magyar vizsla FCI standard-je
- A magyar vizsla a Startlapon
- Magyar Vizsla Klub
- Vizsla S.O.S.
[szerkesztés] Forrás
| Magyar kutyafajták | |
|---|---|
| erdélyi kopó | komondor | kuvasz | magyar agár | magyar vizsla | mudi | puli | pumi | |
|
Védett magyar háziállatok
|


Based on work by