Orosz ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A modern orosz ábécé a Cirill írás (кириллица) egyik variációja. Első előfordulása a Kijevi Rusz (Киевская Русь) idejére tehető. Azóta többször módosították.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ábécé
Az orosz ábécé a következő:
| nagybetű | kisbetű | mai név | eredeti név1 | IPA | magyar példa | számérték18 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | а /a:/ |
азъ /az/ |
/a/ | palócos fa | 1 |
| Б | б | бэ /bɛ/ |
буки /'bu.kʲɪ/ |
/b/ vagy /bʲ/ | baba | - |
| В | в | вэ /vɛ/ |
вѣди /'vʲe.dʲɪ/ |
/v/ vagy /vʲ/ | víz | 2 |
| Г | г | гэ /gɛ/ |
глаголь /glʌ.'golʲ/ |
/g/ vagy /gʲ/ | gép | 3 |
| Д | д | дэ /dɛ/ |
добро /də.'bro/ |
/d/ vagy /dʲ/ | dugó | 4 |
| Е | е4 | е /jɛ/ |
есть /jesʲtʲ/ |
/jɛ/ vagy / ʲe/ | jel | 5 |
| Ё | ё4,7 | ё /jo/ |
- | /jo/ vagy / ʲo/ | jog | - |
| Ж | ж | жэ /ʒɛ/ |
живѣте /ʒɪ.'vʲo.tʲə/ |
/ʒ/ vagy /ʓ/ | zsír | - |
| З | з | зэ /zɛ/ |
земля /zʲɪ.'mʲlʲa/ |
/z/ vagy /zʲ/ | zár | 7 |
| И | и4 | и /i:/ |
иже /'i:.ʒə/ |
/i/ | itt | 8 |
| Й | й | и краткое /i: 'kra.tkəjə/ |
и съ краткой /i: s 'kra.tkəj/ |
/j/ | jég | - |
| К | к | ка /ka/ |
како /'ka.kə/ |
/k/ vagy /kʲ/ | kút | 20 |
| Л | л | эль /ɛlʲ/ |
люди /'lʲu.dʲɪ;/ |
/l/ vagy /lʲ/ | ló | 30 |
| М | м | эм /ɛm/ |
мыслѣте /'mɨ.slʲə.tʲɪ/ |
/m/ vagy /mʲ/ | már | 40 |
| Н | н | эн /ɛn/ |
нашъ /naʃ/ |
/n/ vagy /nʲ/ | nő | 50 |
| О | о | o /o/ |
онъ /on/ |
/o/ | por | 70 |
| П | п | пэ /pɛ/ |
покой /pʌ.'koj/ |
/p/ vagy /pʲ/ | pára | 80 |
| Р | р | эр /ɛr/ |
рцы /rʦɨ/ |
/r/ vagy /rʲ/ | róka | 100 |
| С | с | эс /ɛs/ |
слово /'slo.və/ |
/s/ vagy /sʲ/ | szép | 200 |
| Т | т | тэ /tɛ/ |
твердо /tvʲe.rdə/ |
/t/ vagy /tʲ/ | tó | 300 |
| У | у | у /u:/ |
укъ /uk/ |
/u/ | ugrik | 400 |
| Ф | ф | эф /ɛf/ |
фертъ /fʲert/ |
/f/ vagy /fʲ/ | főz | 500 |
| Х | х | ха /xa/ |
хѣръ /çer/ |
/x/ vagy /ç/ | Ahmed | 600 |
| Ц | ц | цэ /ʦɛ/ |
цы /ʦɨ/ |
/ʦ/ | cica | 900 |
| Ч | ч | че /tʆɛ/ |
червь /tʆervʲ/ |
/tʆ/ | csal | 90 |
| Ш | ш | ша /ʃa/ |
ша /ʃa/ |
/ʃ/ | só | - |
| Щ | щ | ща /ʆa/ |
ща /ʆa/ |
/ʆ/ | borscs | - |
| Ъ | ъ | твёрдый знак /'tvʲo.rdəj 'znak/ |
еръ /jer/ |
2 | - | - |
| Ы | ы | ы /ɨ:/ |
еры /'je.rɨ/ |
/ɨ/5 | nyíl | - |
| Ь | ь | мягкий знак /'mʲaç.kʲɪj 'znak/ |
ерь /jerʲ/ |
/ ʲ/3 | - | - |
| Э | э6 | э оборотное /'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/ |
- | /ɛ/ | heg | - |
| Ю | ю | ю4 /ju:/ |
ю /ju:/ |
/ju/ vagy / ʲu/ | lyuk | - |
| Я | я4,16,17 | я /ja:/ |
я /ja:/ |
/ja/ vagy / ʲa/ | jak | - |
| 1918-ban megszüntetett betűk | ||||||
| І | і8 | - | і /i:/ |
/i/ vagy / ʲi/ | mint az и | 10 |
| Ѳ | ѳ9 | - | ѳита /'fʲi:.tə/ |
/f/ vagy /fʲ/ | mint a ф | 9 |
| Ѣ | ѣ10 | - | ять /jatʲ/; |
/jɛ/ vagy / ʲe/ | mint az е | - |
| Ѵ | ѵ11 | - | ижица /'i:.ʒɪ.ʦə/ |
/i/ vagy / ʲi/ | mint az и | - |
| A 18. század óta nem használt betűk | ||||||
| Ѕ | ѕ14 | - | зѣло /'zʲe.lə/ |
/dz/, /z/ vagy /zʲ/ | Mint a з | 6 |
| Ѯ | ѯ12 | - | кси /ksʲi/ |
/ks/ vagy /kʲsʲ/ | mint a кс | 60 |
| Ѱ | ѱ12 | - | пси /psʲi/ |
/ps/ vagy /pʲsʲ/ | mint a пс | 700 |
| Ѡ | ѡ13 | - | омега /ʌ.'mʲe.gə/ |
/o/ | mint az о | 800 |
| Ѫ | ѫ | - | юсь большой /'jus bʌlʲ.'ʃoj/ |
/u/,/ju/ vagy / ʲu/15 | mint az у vagy a ю | - |
| Ѧ15 | ѧ15 | - | юсь малый /'jus 'ma.lɪj/ |
/ja/ vagy / &ʲa/16 | mint a я | - |
| Ѭ | ѭ | - | юсь большой іотированный /'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ju/ vagy / ʲu/15 | mint a ю | - |
| Ѩ | ѩ | - | юсь малый іотированный /'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ja/ vagy / ʲa/15 | mint a я | - |
A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.
[szerkesztés] Megjegyzések
1. Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.
2. A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át.
3. A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók légyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át.
4. Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.
5. Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ - orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.
6. Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltzozott.
7. A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.
8. Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (pl. Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.
9. A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.
10. A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.
11. A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főkét görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.
12. A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.
13. Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.
14. A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fodul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.
15. A юсьok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben. Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 17.)
16. A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.
17. 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 15.)
18. A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.
[szerkesztés] Latin betűs átírás
| nagybetű | kisbetű | GOST[1] | ISO 9[2] | IDS[3] | ALA-LC[4] | Allworth[5] | BGN/PCGN[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | a |
| Б | б | b | b | b | b | b | b |
| В | в | v | v | v | v | v | v |
| Г | г | g | g | g | g | g | g |
| Д | д | d | d | d | d | d | d |
| Е | е | e | e | e | e | e | e, ye[7] |
| Ё | ё | ë | ë | ë | ë | ë | ë, yë[8] |
| Ж | ж | ž | ž | ž | zh | zh | zh |
| З | з | z | z | z | z | z | z |
| И | и | i | i | i | i | i | i |
| Й | й | j | j | j | ĭ | i | y |
| К | к | k | k | k | k | k | k |
| Л | л | l | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m | m |
| Н | н | n | n | n | n | n | n |
| О | о | o | o | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r | r |
| С | с | s | s | s | s | s | s |
| Т | т | t | t | t | t | t | t |
| У | у | u | u | u | u | u | u |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | f |
| Х | х | h | h | ch | kh | kh | kh |
| Ц | ц | c | c | c | ʦ | ts | ts |
| Ч | ч | č | č | č | ch | ch | ch |
| Ш | ш | š | š | š | sh | sh | sh |
| Щ | щ | šč | ŝ | šč | shch | shch | shch |
| Ъ | ъ | " | " | " | "[9] | " | " |
| Ы | ы | y | y | y | y | y | y |
| Ь | ь | ' | ' | ' | ' | ' | ' |
| Э | э | è | è | ė | ė | e | e |
| Ю | ю | ju | û | ju | iu | iu | yu |
| Я | я | ja | â | ja | ia | ia | ya |
| 1918-ban megszüntetett betűk | |||||||
| І | і | ĭ | ì | ĭ | ī | ĭ | - |
| Ѳ | ѳ | ḟ | ˋf | ḟ | ḟ | th | - |
| Ѣ | ѣ | ě | ě | ě | ie | ie | - |
| Ѵ | ѵ | ẏ | ý | ẏ | ẏ | ÿ | - |
| A 18. század óta nem használt betűk | |||||||
| Ѕ | ѕ | - | - | - | - | - | - |
| Ѯ | ѯ | - | - | - | - | - | - |
| Ѱ | ѱ | - | - | - | - | - | - |
| Ѡ | ѡ | - | - | - | - | - | - |
| Ѫ | ѫ | - | - | - | - | - | - |
| Ѧ | ѧ | - | - | - | - | - | - |
| Ѭ | ѭ | - | - | - | - | - | - |
| Ѩ | ѩ | - | - | - | - | - | - |
- ↑ ГОСТ 16876-71 - Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983 - hivatalos nemzeti átírás
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Informationsverbund Deutschschweiz, Zürich, 2001
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Edward Allworth - Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
- ↑ United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
- ↑ Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
- ↑ Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
- ↑ Szó végén nem írják át
[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek
- Orosz nyelv
- Cirill írás
- Egyházi szláv nyelv
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Omniglot.com (mai orosz ábécé)
- Omniglot.com (egyházi szláv ábécé)
- Romanization of Non-Roman Scripts
- Orosz kitöltőszöveg-generátor (Lorem ipsum)
- Translit.ru – Latin betűs átírásról röptében cirill betűs írásra alakítja a beírt szöveget


Based on work by