Náci koncentrációs táborok listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alábbi lista a náci német koncentrációs táborokat tartalmazza. Koncentrációs táborokat először Németország területén létesítettek röviddel azután, hogy a nácik 1933-ban hatalomra kerültek. Táborokat létesítettek azután azokban az országokban, amelyeket annektáltak, (pl: Ausztria) vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak (pl: Hollandia, Lengyelország). Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A korai koncentrációs táborok
A korai koncentrációs táborok (korábban "vad" koncentrációs tábor néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű, és nem egységes az alárendeltsége - itt úgy értendő, hogy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak az alapításkor, még az Inspektion der KZ-Lager megalapítása előtt. Az IKL-ként is rövidített szervezet a a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye volt.
Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, a korai lágerek közé számít, amennyiben is a II. világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui KZ-tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.
[szerkesztés] Az IKL, illetve később WVHA lágerei
Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek - a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása - alárendeltségi viszonyuk mellett - hogy a dachaui modell szerinti inherens struktúrával rendelkeznek.
Így az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtuppe). Létezett a foglyok szerepük szerinti megkülönböztetése, volt rasszista és szociálisan megkülönböztetett diszkriminációs anarchia. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen vagy Buchenwald) a Dachauból ismert szimmetrikus alaprajzú barakkos lágerfelépítést vették át. A lágerek fő törzsét alkotó táborok mellé még azok minden külső táborát is felvették a listára.
[szerkesztés] A Reinhardt - akció megsemmisítő táborai
Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges "gyári" fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágerek a Reinhardt akció keretében alakultak, a Wannsee - i konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Ezek a táborok kivétel nélkül a németek által megszállt lengyel területeken helyezkedtek el és a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magasrangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.
[szerkesztés] Tranzittáborok
A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.
[szerkesztés] Ifjúsági koncentrációs táborok
A nemzetiszocialisták idejében két mésik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:
- Moringen (Göttingen mellett) - a fiúknak
- KZ Uckermark (Berlin mellett) - a lányoknak és fiatal nőknek
- Litzmannstadt (Łódź) - a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.
Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetésvégrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.
A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbilógiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési - és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.
[szerkesztés] Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek
Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:
- a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
- a katonai fogolytáborok
- a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).
E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncencentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.
A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel
| A tábor neve | Ország (ma) | Tábor típusa | Működési idő | A foglyok becsült száma | A halottak becsült száma | Altáborok | Honlap | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Arbeitsdorf | Németország | Munkatábor | 1942. április 8 - 1942. október 11. | min. 600 | nincs | |||
| Auschwitz-Birkenau | Lengyelország | Megsemmisítő és munkatábor | 1940. április - 1945. január | 400,000 | 1 100 000 - 1 500 000 |
lista | [1] | |
| Bardufoss | Norvégia | Koncentrációs tábor | 1944. március - ? | 800 | 250 | ? | ||
| Bełżec | Lengyelország | Megsemmisítő tábor | 1942. március- 1943. június | 600 000 | [2] | |||
| Bergen-Belsen | Németország | Gyűjtő pont | 1943. április - 1945. április | 70 000 | 2 | [3] | ||
| Bozen | Olaszország | Tranzit | 1944. július - 1945. április | 11 116 | lista | |||
| Bredtvet | Norvégia | concentration camp | ? | ? | ? | ? | ||
| Breendonk | Belgium | Börtön és munkatábor | 1940. szept. 20. - 1944. szept. | min. 3532 | min. 391 | nincs | [4] | |
| Breitenau | Németország | "Korai vad tábor", később munkatábor |
1933. jún. - 1934. márc., 1940 - 1945. | 470-8500 | [5] | |||
| Buchenwald | Németország | munkatábor | 1937. július - 1945. április | 250 000 | 56 000 | lista | [6] | |
| Chełmno | Lengyelország | Megsemmisítő tábor | 1941. dec. - 1943. ápr. | 340 000 | ||||
| Dachau | Németország | munkatábor | 1933. márc.- 1945. ápr. | 200 000 | min.30 000 | lista | [7] | |
| Falstad | Norvégia | Börtön tábor | 1941. dec. - 1945. május | min. 200 | nincs | [8] [9] | ||
| Flossenbürg | Németország | munkatábor | 1938. május - 1945. ápr. | min. 100 000 | 30 000 | lista | [10] | |
| Grini | Norvégia | Börtön tábor | 1941. dec. - 1945. május | 19 788 | 8 | Fannrem, Bardufoss, Kvænangen | ||
| Gross-Rosen | Lengyelország | munkatábor | 1940. aug. - 1945. febr. | 125 000 | 40 000 | lista | [11] | |
| Herzogenbusch | Hollandia | Börtön és tranzit tábor | 1943 - 1944. nyara | lista | [12] [13] | |||
| Hinzert | Németország | Gyűjtő pont és altábor | 1940. júli. - 1945. márc. | 14 000 | min. 302 | [14] | ||
| Jasenovac | Horvátország | Megsemmisítő tábor | 1941. aug. - 1945. ápr. | 700 000 | [15] | |||
| Kaufering/Landsberg | Németország | munkatábor | 1943. júni. - 1945. ápr. | 30 000 | min.14 500 | [16] | ||
| Kauen (Kaunas) |
Litvánia | Gettó és internáló tábor | Prawienischken | [17] | ||||
| Klooga | Észtország | munkatábor | [[1943]. nyara - 1944. szept. 28. | 2400 | ||||
| Langenstein Zwieberge | Németország | Buchenwald altábora | 1944. ápr. - 1945. ápr. | 5000 | 2000 | |||
| Le Vernet | Franciaország | Internáló tábor | 1939- 1944. | |||||
| Lwów, Janowska Street (L'viv) |
Ukrajna | Gettó, transit, munka- és megsemmisítő tábor | 1941. szept. - 1943. nov. | more than 40 000 | nincs | [18](Go to articles A-Z) | ||
| Majdanek (KZ Lublin) |
Lengyelország | megsemmisítő tábor | 1941. júli. - 1944. júli. | 78 000 | [19] | |||
| Malchow | Németország | munka- és tranzit tábor | 1943 - 1945. május 8. | 5000 | ||||
| Maly Trostenets | Belarusz | Megsemmisítő tábor | 1941. júli. - 1944. júni. | 200 000-500 000 | [20] | |||
| Mauthausen-Gusen | Ausztria | munkatábor | 1938. aug. - 1945. | 195 000 | min. 95 000 | lista | [21] | |
| Mittelbau-Dora | Németország | Munkatábor | 1943. szept. - 1945. ápr. | 60 000 | min. 20 000 | lista | [22] | |
| Mühldorf am Inn | Németország | Munkatábor | ||||||
| Natzweiler-Struthof | Franciaország | munkatábor | 1941. május - 1944. szept. | 40 000 | 25 000 | lista | [23] | |
| Neuengamme | Németország | munkatábor | 1938. dec. 3 - 1945. május 4. | 106 000 | 55 000 | lista | [24] | |
| Niederhagen | Németország | börtön és munkatábor | 1941. szept. - 1943. eleje | 3900 | 1285 | nincs | [25] | |
| Oranienburg | Németország | gyűjtő pont | 1933. márc. - 1934. júli. | 3000 | min. 16 | [26] | ||
| Osthofen | Németország | gyűjtő pont | 1933. márc. - 1934. júli. | |||||
| Płaszów | Lengyelország | munkatábor | 1942. dec. - 1945. jan. | min. 150 000 | min. 9000 | list | [27], [28] | |
| Ravensbrück | Németország | munkatábor | 1939. május - 1945. ápr. | 150 000 | (min. 90 000) | list | [29] | |
| Riga-Kaiserwald (Mežaparks) |
Lettország | munkatábor | 1942 - 1944. aug. 6. | 20 000? | 16, incl. Eleja-Meitenes | [30] | ||
| en:Risiera di San Sabba (Trieste) |
Olaszország | rendőrségi gyűjtőtábor | 1943. szept. - 1945. ápr. 29. | 5000 | [31] | |||
| Sachsenhausen | Németország | munkatábor | 1936 július - 1945 április | min. 200 000 | (100 000) | lista | [32] | |
| Sobibór | Lengyelország | Megsemmisítő tábor | 1942. május - 1943. október | 250 000 | [33] | |||
| Stutthof | Lengyelország | Munkatábor | 1939 szept. 1945. május | 110 000 | 65 000 | lista | [34] | |
| Lager Sylt (Alderney) |
Csatorna szigetek | munkatábor | 1943. márc. - 1944. júni. | 1000? | 460 | nincs | [35] | |
| Theresienstadt (Terezín) | Csehország | tranzit tábor és gettó | 1941. nov. - 1945. május | 140 000 | 35 000 | [36] | ||
| Treblinka | Lengyelország | megsemmisítő tábor | 1942. júli - 1943. nov. | min. 800 000 | ||||
| Vaivara | Észtország | ? | 1943. szept. 15 - 1944. febr. 29. | ? | ? | 22 | [37] | |
| Varsó | Lengyelország | munka- és megsemmisítő tábor | 1942 - 1944. | 40 000-ig | 200 000-ig | |||
| Westerbork | Hollandia | gyűjtő pont | 1939. okt. - 1945. ápr. | 102 000 | [38] |
[szerkesztés] Szakirodalom
- Oliver Lustig: Lágerszótár (Kolozsvár-Napoca, 1984) A lágerekben használt szavak és kifejezések magyarázatokkal


Based on work by