Kézdivásárhely

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A város címere
Nagyít
A város címere

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum): város a mai Romániában Kovászna megyében. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 32 km-re északkeletre a Feketeügy lapályán a Torja-patak mellett fekszik. (é. sz. 46°0′0’’ k. h. 26°7′60’’)

Kézdivásárhely főtere Gábor Áron szobrával
Nagyít
Kézdivásárhely főtere Gábor Áron szobrával

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt, „kézdi” előtagja arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.

[szerkesztés] Története

Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.

A református templom
Nagyít
A református templom

[szerkesztés] Látnivalók

  • Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
  • A városban görögkeleti és új római katolikus templom is van.
  • A város trapéz alakú főterét - az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
  • A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
  • A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
  • A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
A főtér a szökőkúttal
Nagyít
A főtér a szökőkúttal

[szerkesztés] A város híres szülöttei

  • Itt született 1600-ban Vásárhelyi Péter nyelvtudós.
  • 1625-ben Matkó István hitvitázó, nyelvtudós,
  • 1799. január 9-én Benkő Dániel szakíró, az MTA levelező tagja.
  • 1813-ban Túróczi Mózes rézműves, Gábor Áron ágyúöntő társa.
  • 1880-ban Kovács István régész, numizmatikus,
  • 1886-ban dr. Bányai János geológus tanár.
  • 1861-ben Nagy Lázár képzőművész.
  • 1903-ban Tompa Sándor színművész.
  • 1905-ben Incze István képzőművész.
  • 1913-ban Dávid Antal író, újságíró.
  • 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke.

[szerkesztés] Testvérvárosa


Kovászna megye városai
Barót | Bodzaforduló | Kézdivásárhely | Kovászna | Sepsiszentgyörgy