Harsona

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Harsona
angol: trombone
francia: trombone
német: Posaune
olasz: trombone
Harsona
Besorolás
Aerofon
Tölcséres fúvókájú
Csőhossz
270 cm
Hangterjedelem
Rokonhangszerek
trombita
Hangszerjátékos
harsonás, pozanos


A harsona a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közé tartozik. Hangfekvése a trombita és a tuba között van.

A harsona kivételes a rézfúvós hangszerek között, mivel kezdettől fogva képes teljes skálákat játszani. Ez annak köszönhető, hogy mozgatható, csúsztatható tolócsővel szerelték fel, aminek eredményeképpen a hangszer alaphangját meghatározó csőhossz játék közben megváltoztatható. A tolócső folyamatos mozgásának eredménye a hangszerre jellemző glisszandó. A hangszert bal kézben kell tartani, a jobb kéz mozgatja az U alakú tolócsövet. A harsona C-hangolású.

A nagy zenekarokban három harsona szokott szerepelni. A zenekarbeli alaphangszer a tenorharsona. Gyakran szükséges emellett a mélyebb hangok megszólaltatására képes basszusharsona, ezért a játékosok többsége toldalékcsövet használ, amely a csőrendszert a mélyebb hangok megszólaltatására többletszakasszal toldja meg. A klasszikus–romantikus zenében a harsonát magasztos, fennkölt pillanatokra tartogatták a zeneszerzők, illetve a drámai csúcspontok kiemelésére. Mivel a hangok között csúszással is tud „közlekedni”, a 20. századi zeneszerzők szívesen éltek ezzel a különleges képességével is. A hangszer részei: fúvóka, hangolócső, tölcsér. Készültek tolócső helyett szelepes harsonák is, ezeken azonban elveszett a hangszer fenséges hangzása, így nem váltak széles körben népszerűvé.