Hüpogeion
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hüpogeion, föld alá épített boltozatos helyiség megnevezése az ókori Görögországban és Rómában. Általában kultikus helyek, illetve sírboltok célját szolgálták. Szép példája a hüpogeionnak a Fertőrákoson feltárt római Mithras-szentély.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)

