Lett Szovjet Szocialista Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lett Szovjet Szocialista Köztársaság, Lett SzSzK (lettül: Latvijas Padomju Sociālistiskā Republika, Latvijas PSR, orosz: Латвийская Советская Социалистическая Республика) — A Szovjetunió tagköztársasága volt.
Lásd még: Lettország
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Létrejötte
Az 1939. augusztusában aláírt Molotov-Ribentropp paktum értelmében került ez a balti köztársaság is a Szovjetunió érdekszférájába. 1940. júniusában, a szovjet kormány több lett miniszter leváltását és szovjet katonai egységek Lettországban való állomásoztatását követelte. Az ultimátum a lett kormány számára elfogadhatatlan volt és ez 1940. június 17-én az Ulmanis kormány lemondásához és egy új szovjetbarát kormány megalakulásához vezetett. Az A. Kirhenšteins vezette kormány július 14-15.-én parlamenti választásokat tartott, ezen a választáson egyedül a Lett Kommunista Párt vezette lett népfront állíthatott jelölteket. Az így megválasztott parlament 1940. Július 21.-én kérte Lettország felvételét a Szovjetunióba. Lettországot 1940. augusztus 5-én vették fel a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok közé. Ettől kezdődően a neve: Lett Szovjet Szocialista Köztársaság volt.
1941-44. között Lett SzSzK német megszállás alatt állt. 1944-től újra korábbi státuszát vette fel, a korábbi helyzetnek megfelelően a Szovjetunió tagköztársasága volt.
[szerkesztés] Lakosság
A szovjetesítés, a német megszállás, a különböző harci cselekmények és partizánháború során Lettország lakossága súlyos emberveszteséget szenvedett.
A Lett SzSzK hivatalos megalakulást követöen megkezdödött a szovjet megszállók számára veszélyesnek itélt személyek deportálása. A Gulágra került nem csak Lettország miniszterelnöke, és gyakorlatilag az utolsó szabad kormány minden tagja, hanem a politikai pártok vezetői és az ország vezető értelmiségei is. A deportálás ma ismert adatok szerint 35,081 főt érintett közöttük 3,332 16 év alatti gyermeket is. A deportálásoknak a II. világháború pontosabban a Wehrmacht bevonulása vetett véget. Ez szám az ország lakosságának 1,8% tette ki.
[szerkesztés] Államszervezet
A Lett SzSzK alkotmányát a Szovjetunió alkotmányának mintájára 1940-ben. fogadták el. Az alkotmány értelmében a Lett SzSzK törvényhozó szerve a Lett Legfelső Tanács lett, míg a Népi Komiszárok Tanácsa lett a kormány elnevezése. A Köztársaság területén a Szovjetunió Büntető (1961-ig) és Polgári (1964-ig) Törvénykönyve volt érvényben. A földeket és az ipari üzemeket államosították, 1947-52 között megtörtént az ország teljes kollektivizálása. 1951-ben alkotmányba iktatták, hogy a Lett SzSzk-ban felépült a szocializmus. A Szovjetunió alkotmányát 1977-ben, a Lett Szocialista Szövetségi Köztársaság utolsó alkotmányát pedig 1978-ban fogadták el.
[szerkesztés] Felbomlása
A Lett SzSzK Legfelső Tanácsa 1990. május 4-én a Lett SzSzK hivatalos elnevezését Lett Köztársaságra változtatta. Majd 1991. március 3.-án kiáltotta ki Lettország függetlenségét, az ország kilépését a Szovjetunióból. A függetlenség kikiáltását követően mind a mai napig nem sikerült Lettország Oroszországgal közös határvonalában megegyezni.



Based on work by