User:Kamocsai/Próbalap

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Japán
日本国
Nippon-koku
Japán zászlaja Japán címere
Japán zászlaja Japán címere
Mottó: Béke és haladás
Himnusz: Kimi ga jo
Főváros Tokió
35°41′ 139°46′
Legnagyobb város Tokió
Hivatalos nyelv(ek) Japán
Kormányzat Alkotmányos monarchia
 - Császár Akihito
 - Miniszterelnök Abe Sindzó
Alapítás
 - Dzsimmu császár i. e. 660  
 - Meidzsi restauráció 1868 január 3.  
 - Jelenlegi alkotmány 1947 május 3.  
Terület  
 - Teljes 377 835 km² (61.)
 - ebből víz (%) 0,8 %
Népesség  
 - 2005-ös adatok 128 085 000 (10.)
 - Népsűrűség 337 / km² (18.)
GDP (PPP) 2006-os adatok
 - Teljes 4,167 milliárd $ (3.)
 - Egy főre jutó GDP 32 640 $  (16.)
HDI (2003) 0,943 (11.) – magas
Pénznem jen (¥) (JPY)
Időzóna JST (UTC +9)
TLD .jp
Hívószám +81

Japán (japánul: 日本, Nihon vagy Nippon, hivatalosan: 日本国, Nihon-koku vagy Nippon-koku) egy szigetország Kelet Ázsiában, az Ohotszki tenger és a Kelet-kínai-tenger között, Kínától, Koreától és Oroszországtól keletre. Fővárosa Tokió, amely 47 prefektúrájának egyike.

377 873 négyzetetkilométerével a világ 61. legnagyobb területű állama. Több mint 3000 szigetből áll, amelyek közül a legnagyobbak Honsú, Hokkaidó, Kjúsú és Sikoku. A szigetek többsége hegyes, amelyek közül sok a vulkanikus eredetű. Ilyen az ország legmagasabb pontja, a Fudzsi Jama (3776 m) is. Japán a világ 10. legnépesebb országa csaknem 128 millió lakossal. A Nagy Tokiói Agglomeráció, 30 millió lakosával a világ legnépesebb metropolisza.

Japán alkotmányának 1947. május 3-ai kikiáltása óta egységes alkotmányos monarchia, élén a császárral és a választott parlamenttel (Japán Nemzeti Országgyűlés), amely Ázsia egyik legrégebbi törvényhozói testülete. Az ország gazdasági nagyhatalom a világ második legnagyobb gazdaságával, és a hatodik legnagyobb export- és importértékkel. Japán tagja az ENSZ-nek, a G8-nak, a G4-nek és az APEC-nek.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Japán történelme

A „felkelő nap országa” több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Történelme az i. e. 5. században kezdődött. Időszámításunk szerint 400 körül a Jamato-klán szerezte meg a korlátozott uralmat, az első nagy birodalmat a Teuso család hozta létre. Japán őslakosai, az ajnuk ma már csak kis számban, Honsú sziget északi részén élnek, őket a 7-8. században birodalomépítő hódítások során igázták le a délről érkező japán törzsek. A buddhizmus elterjedése után Japán abszolút monarchiává alakult, élén a császárral, aki az akkori fővárosból Narából gyakorolta korlátlan hatalmát. A birodalom hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség, a sógunok uralma. A császár 1867-ben visszaállította hatalmát, egyben óriási modernizációba kezdett. A császárság székhelye Tokióba került át, az 1889-es alkotmány Japánt alkotmányos monarchiává tette. A 18. század végén, illetve a 20. század elején több hódító háborút folytatott szomszédaival, elfoglalta Koreát és Tajvant. A japán hadsereg 1931-ben meegszállta Mandzsúriát. A második világháború során Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, valamint megkezdte uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. Pearl Harbour (Hawaii-szigetek) 1941-es bombázásával hadba lépett az USA-val, amely azonban visszafoglalta a korábbi japán területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen, aminek következtében Japán kapitulált. Az ország amerikai megszállás alá került, a teljes függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag összeomlott, külbirtokait elvesztett ország napjainkra a világ gazdaságilag egyik legnagyobb országává küzdötte fel magát, részben az amerikai tőkének, átgondolt gazdasági terveknek és a japán emberek képzettségének, szorgalmának köszönhetően.

[szerkesztés] Államszervezet

A himeji várkastély
Nagyít
A himeji várkastély

Japán alkotmánya 1945. május 3-án lépett hatályba. Japánban alkotmányos monarchia van kétkamarás parlamenttel, amelynek neve Kokkai vagy diéta. A végrehajtó hatalom a Kabinet kezében van, amely a parlamentnek felelős.

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja, amelynek 480 tagú alsóházát (Súgi-in) négy évre, 247 tagú felsőházát (Szangi-in) pedig hat évre választják. Az alsóház a Képviselőház, a felsőház a Tanácsosok Háza nevet viseli. Az alkotmány értelmében a császár az államfő, de kormányzati hatalommal nem rendelkezik. Ő nevezi ki a miniszterelnököt (a parlament ajánlásai alapján). A japán prefektúrák élén a választott kormányzók állnak. A választásra minden 20. életévét betöltött állampolgár jogosult.

A bírósági szervezet élén a 15 tagú Legfelsőbb Bíróság áll, amelynek tagjait a Kabinet, elnökét a császár nevezi ki. A bíróságoknak négy típusa van: felső-, körzeti-, családjogi, ill. csekély perértékű ügyekben ítélkező bíróság.

[szerkesztés] Földrajza

Fő szócikk: Japán földrajza
Image:Japan_global_locator.png

Japán a Kuril-szigetektől és Szahalintól Tajvanig húzódó, mintegy 3900 szigetből álló Japán-szigetvilágban fekszik. Legfontosabb szigetei É-D-i irányban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a főszigetek közül), Shikoku és Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) több mint 800 km-re északkeletre található Hokkaido-tól; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken több mint 600 km-re délnyugatra fekszik Kyushu-tól.

Az ország 73%-át hegyek, hegyvonulatok borítják, amelyek átívelnek a főszigeteken. A legnagyobb japán hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama hóval borított csúcsa (2337 m) a Kuriru-szigetek északi részén, közvetlenül a tengerből emelkedik ki. Kevés mezőgazdaságilag megművelhető földterülettel rendelkezik. Mivel Japán vulkanikus zónában fekszik, heves szeizmikus rengések és véletlenszerű vulkanikus tevékenységek érezhetőek az egész ország területén. A nagy és romboló erejű földrengések rendszeresen előidézik a cunamikat. Ezenkívül Japánnak számos melegvizű természetes forrása is van.

É-D-i kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos éghajlat alakult ki. Az északi Sapporon a nyár enyhe, a tél hosszú és hideg, rendkívül erős havazással. Tokió, Nagoya, Kiotó, Oszaka és Kobe városokban - Honshu középső és nyugati területein - aránylag enyhe a tél, kevés vagy egyáltalán nem esik hó, a nyár meleg és csapadékos. Hakata - a Kyushun - enyhe téllel és rövid nyárral jellemezhető, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jellegű. A Kuril-szigeteket, amelyek a Nemuro-félszigethez csatlakoznak, vastag köd takarja. 5 'gun' tartozik hozzá: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima és Choka.

Japán É-D-i irányba haladva tíz régióra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak hívnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu és Okinawa.

Lásd még: Japán városok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Fő szócikk: Japán közigazgatási felosztása

Japán 47 prefektúrára osztható: egy |metropoliszra (都 to), Tokió; egy kerületre (道 dō), Hokkaidó; két városi prefektúrára,(府 fu), Kiotó) és Ószaka; valamint további 43 más prefektúrára (県 ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnk, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.

Japán prefektúrái
  • (23) Aicsi (愛知)
  • (05) Akita (秋田)
  • (02) Aomori (青森)
  • (12) Csiba (千葉)
  • (38) Ehime (愛媛)
  • (18) Fukui (福井)
  • (40) Fukuoka (福岡)
  • (07) Fukusima (福島)
  • (21) Gifu (岐阜)
  • (10) Gunma (群馬)
  • (34) Hirosima (広島)
  • (01) Hokkaidó (北海道) (kerület)
  • (28) Hjógo (兵庫)
  • (08) Ibaraki (茨城)
  • (17) Isikava (石川)
  • (03) Ivate (岩手)
  • (37) Kagava (香川)
  • (46) Kagosima (鹿児島)
  • (14) Kanagava (神奈川)
  • (39) Kócsi (高知)
  • (43) Kumamoto (熊本)
  • (26) Kioto (京都) (városi prefektúra)
  • (24) Mie (三重)
  • (04) Miyagi (宮城)
  • (45) Mijazaki (宮崎)
  • (20) Naganó (長野)
  • (42) Nagaszaki (長崎)
  • (29) Nara (奈良)
  • (15) Niigata (新潟)
  • (44) Óita (大分)
  • (33) Okajama (岡山)
  • (47) Okinava (沖縄)
  • (27) Ószaka (大阪) (városi prefektúra)
  • (41) Szaga (佐賀)
  • (11) Szajtama (埼玉)
  • (25) Siga (滋賀)
  • (32) Simane (島根)
  • (22) Sidzuoka (静岡)
  • (09) Tocsigi (栃木)
  • (36) Tokusima (徳島)
  • (13) Tokió (東京) (metropolisz)
  • (31) Tottori (鳥取)
  • (16) Tojama (富山)
  • (30) Vakajama (和歌山)
  • (06) Jamagata (山形)
  • (35) Jamagucsi (山口)
  • (19) Jamanashi (山梨)
A prefektúrák régiókba (Hokkaidó, Tóhoku, Kantó, Csúbu, Kanszaj, Csúgoku, Sikoku, Kjúsú, Okinava) tömörülnek

[szerkesztés] Gazdaság

Fő szócikk: Japán gazdasága

Japán iparosított, szabad piacú gazdasága a [[vásárlóerő paritás|vásárlóerő paritás (PPP) szerint a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Kína után, és második a piaci deviza alapján. Az ország igen hatékony és versenyképes a világpiacon, habár a termelékenység elég alacsony a mezőgazdaság, disztribúció, szolgáltatások terén.

A kormány ipari intézkedései, az erős munkaerkölcs, a high-tech technológiák alapos ismerete és a világ többi országával szembeni alacsony katonai kiadások (amelyek a GDP mindössze 1%-át teszik ki) segítettek abban, hogy Japán néhány évtized alatt a világ egyik vezető gazdasági hatalma legyen.

A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.

Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. A rendelkezésre álló termőterület az ország népességéhez viszonyítva viszonylag csekély, de a területegységre jutó termelékenység nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. Nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki.

A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket . A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjából 410 000-rel.

[szerkesztés] Demográfia

Fő szócikk: Japán demográfiája

Japán lakossága hihetetlenül gyors növekedésnek indult a 20. században, a tudományos, ipari és szociális változások eredményeként. Népessége ma már azonban stagnál, ami az alacsony születési aránynak és a csekély bevándorlásnak a következménye. A magas higiéniai és egészségügyi színvonal következtében Japánban a legmagasabb a várható élettartam.

[szerkesztés] Vallások

Fő szócikk: Vallások Japánban

A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka a tudomány nagyfokú fejlődésében rejlik. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sinto szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.

Lásd még: Japán mitológia, Nemeshegyi Péter jezsuita atya

[szerkesztés] Kultúra

Fő szócikk: Japán kultúrája
  • Japán művészete
  • Mozi
  • Színház
  • Konyhaművészet
  • Tánc (tradicionális)
  • Ünnepek
  • Kortárs művészetek
  • Ikebana
  • Irodalom
  • Manga
  • Zene
  • Új Év
  • Origami
  • Sport
  • Turizmus

[szerkesztés] Az alkotmány

[szerkesztés] Békeparagrafus

A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:

„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
(A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa - Simonyi Gyula fordítása angolból)

Forrás: BOCS hírlevél, 2005. április 29.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos

[szerkesztés] Egyéb

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland