Libanon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

الجمهوريّة اللبنانيّة
(Al Jumhuriyah al Lubnaniyah)
Libanon zászlaja Lebanese COA
(Libanon zászlaja) (Libanon címere)
Mottó:
Kép:LocationLebanon.png
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek arab, francia, angol, örmény
Főváros Bejrút
Elnök Émile Lahoud
Miniszterelnök Fuad Siniora
Terület
 - Teljes
 - ebből víz
166.
10.452 km²
1,6 %
Népesség


 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség

127.


3.826.018
358/km²

Függetlenség 1943 november 22
Pénznem Libanoni font (LBP)
Időzóna UTC +2 (NYISZ: UTC +3)
Himnusz Koullouna Lilouataan Lil Oula Lil Alam
Nemzeti jelkép Libanoni cédrus
TLD .lb
Hívószám +961
Image:Lebanon-CIA WFB Map.png

Libanon (hivatalosan Libanoni Köztársaság) egy ország a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partjánál. Északon és keleten Szíria, délen Izrael, nyugaton pedig a Földközi-tenger határolja.

[szerkesztés] Története

Az ókorban a föníciaiak éltek ezen a területen, akik tengerparti, kereskedő kultúrája majdnem 2000 évig virágzott (Kr. e. 2700-450). Ősi romok találhatók Bübloszban, Bejrútban, Szidónban és Türoszban is. A Földközi-tenger medencéjében számos helyre eljutottak, és kereskedő kolóniákat alapítottak (pl. Karthágó). Tőlük származik a legrégebbi ismert 24 betűs ábécé.

Fönícia hűbéresi viszonyt tartott fent az Újbabiloni birodalommal, ténylegesen csak a Perzsa Birodalom foglalta el. Később Nagy Sándor birodalmának része lett, akinek halála után birodalma szétesett, Libanon I. Szeleukosz uralma alá került. A rómaiak a Kr. e-i első században foglalták el a területet, ami a Római Birodalom bukása után a Bizánci Birodalom részévé vált egészen az arabok hódításáig a 7. században.

A középkorban Libanon nagy szerepet játszott a keresztes háborúkban. Itt vonultak a keresztesek Jeruzsálem felé, illetve később a keresztes államok része lett. A mai Libanon területének déli része a Jeruzsálemi Királysághoz tartozott, az északi rész a Tripoli fejedelemség központja lett. Habár a 12. század végére megszűnt a keresztény uralom a Szent Földön, Libanon területe csak a 13. század végére került újra arab kézre. Ezután különböző iszlám uralkodók harcoltak a területért, amíg az Oszmán Birodalom meg nem szilárdította uralmát a Földközi-tenger keleti medencéjében (Lepantó). A libanon kikötők fontos szerepet játszottak a Velencével és más itáliai államokkal folytatott kereskedelemben. ...

A negyedik arab-izraeli háború (1973) után két évvel Libanon polgárháborúba süllyedt, amely 15 éven át tartott. A szembenálló felek 1989-ben egyeztek meg (Taífi Egyezmény), ami után elkezdődhetett a politikai élet és az ország újjáépítése. Azonban, az ország déli részéből egy kb. 25 km-es sáv izraeli megszállás alatt maradt, a síita Hezbollah dél-libanoni milíciáját nem szerelték le, Bejrúttól keletre, főként a Bekaa völgyben pedig kb. 16.000 szíriai katona állomásozott.

Politikai téren, újból érvénybe lépett a függetlenség elnyerése után kialakult hatalommegosztás, amely szerint az államelnöki tisztséget minden esetben maronita keresztény, a miniszterelnökit szunnita muzulmán, míg a parlamenti elnökit siíta muzulmán vallású személy tölti be.

2000. május 25-én Izrael kivonult a dél-libanoni határövezetből, feladva a kb. 25 km széles falangista milicisták által ellenőrzött ütközőzónát.

Az ENSZ BT 1559. számú határozata felszólította Szíriát, hogy vonuljon ki Libanon keleti részéből, az arab állam azonban vonakodott eleget tenni a felszólításnak. 2005 februárjában, az ENSZ által elrendelt vizsgálat szerint feltehetően a szír titkosszolgálat közreműködésével, meggyilkolták Rafik Hariri korábbi libanoni miniszterelnököt és további 20 személyt. A libanoni közvéleményt az eset mélységesen felháborította, Bejrútban hatalmas tömegtüntetéseken ("cédrus forradalom") követelték a szíriai csapatok kivonulását, amely a külföldi nyomásnak is köszönhetően 2005. áprilisában következett be. A következő hónapokban Libanon megtartotta a polgárháború utáni első demokratikus választását, amelyen a meggyilkolt ex-miniszterelnök fiának, Szaad Haririnek és szövetségeseinek pártja kapta a legtöbb szavazatot.

2006. július 12.-én, miután a Hezbollah harcosai betörtek az izraeli határövezetbe, majd megöltek nyolc katonát és kettőt elraboltak, Izrael bombázni kezdte a Hezbollah állásait, valamint egyéb létesítményeket egész Libanon területén, az országot pedig tengeri és légi zárlat alá helyezte. A Hezbollah válaszul többezer rakétát lőtt ki Izrael északi területeire. A harcok első heteit elszórt határmenti harcok és kölcsönös rakétatámadások jellemezték, amelynek túlnyomórészt civilek estek áldozatul. Augusztus 11-én, az ENSZ BT hosszas ideig egyeztetett, békéltető állásfoglalásának kihirdetése előtt, Izrael a Litani folyó vonaláig bezáróan az addigiaknál nagyobb erejű szárazföldi támadást indított. A BT határozata értelmében a zsidó állam vezetése augusztus 13-án elfogadta a tűzszüneti felhívást és beleegyezett, hogy csapatait többezer ENSZ-békefenntartó,ill. a libanoni hadsereg katonái váltsák fel. Hasonlóképp nyilatkoztak a libanoni kormány, ill. a Hezbollah képviselői is. Az egy hónapon át tartó harcok közel 1100 halottat és 3700 sebesültet követeltek Libannonban, az ország gazdaságát pedig előzetes számítások szerint több, mint ötmilliárd dolláros kár érte.

[szerkesztés] Népessége

A népeség etnikai megoszlása: arab 95%, örmény 4%, egyéb 1%. A vallási térkép már sokkal színesebb:

  • muzulmán 59,7% (siíta, szunnita, drúz, izmaelita, alavita vagy nuszajri);
  • keresztény 39% (maronita katolikus, görög ortodox, melkita katolikus, örmény ortodox, örmény katolikus, szír katolikus, szír ortodox, római katolikus, káldeus, asszír, kopt, protestáns);
  • egyéb 1,3%.

Hivatalosan 17 vallási felekezet van elismerve.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet
Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia