Árstabilitás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az árstabilitás közgazdasági fogalom, az árak változatlanságát, vagy leggyakrabban lassú ütemű növekedését jelenti. Védelme a központi bankok fő feladata. Az utóbbi évtizedekben azért alakult ki a központi bankok függetlenségének követelménye a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban, hogy legyen olyan intézmény, amely más gazdaságpolitikai céloktól függetlenül garantálhatja az árstabilitást.

Az árstabilitás azért fontos, mert a szintjénél magasabb infláció a nemzetközileg elfogadott közgazdasági elmélet szerint kárt okoz a gazdaságnak, pluszköltségeket okoz a gazdaság szereplőinek, torzítja az adórendszert, a számvitelt és a kereslet-kínálati viszonyokat, növeli a nominális kamatokat a gazdaságban és bizonytalanságot okoz a jövedelmek újraelosztásában.

Az árstabilitáshoz tartozó inflációs szint nem állapítható meg általános érvénnyel. Szintjét egy-egy központi bank ellenőrzési körében (ami lehet egy nemzetgazdaság, vagy valutaunió, mint az euróövezet) általában a gazdaságpolitikai döntéshozókkal konzultálva határozza meg a bank és aztán a monetáris politika eszközeivel védelmezi.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az árstabilitási szint általában

"Az árstabilitást általában egy alacsony, de nem zérus inflációs szintben határozzák meg, amit a lefelé irányuló nominális merevségek, a defláció veszélye, a pozitív nominális kamat szükségessége és a fogyasztóiár-indexben lévő statisztikai mérési hibák magyaráznak. E megfontolások alapján a fejlett országokban jellemzően 2-2,5% körül definiálják az árstabilitást, az Európai Központi Bank pedig „2% alatti de ahhoz közeli” értékben határozza meg" - írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) [1].

[szerkesztés] Az árstabilitás Magyarországon

A magyar jegybanktörvény szerint: „Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.”

Az MNB közgazdászainak legfrissebb számításai szerint [2] az árstabilitási szint Magyarországon hosszútávon 2,3-3,2 százalék között határozható meg, ami magasabb, mint az eurózóna árstabilitási szintje, mivel a magyar gazdaság felzárkózási folyamatai magasabb árnövekedést tartanak fenn.

Ezekkel a számításokkal összhangban a kormány és az MNB 2005-ben 3 százalékos átlagos áremelkedésben határozta meg az ország és az MNB középtávú inflációs célját, amely cél 2007-től érvényes.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

  • [3] Árstabilitás - a Magyar Nemzeti Bank honlapja
  • [4] Kiss Gergely - Krekó Judit: Optimális infláció Magyarországon
  • [5] Kovács Mihály András: Hogyan hat az árfolyam? - Az 1995-ös stabilizáció tanulságai és jelenlegi ismereteink
  • [6] Krekó Judit – Vonnák Balázs: Makroelemzők inflációs várakozásai Magyarországon (2003. január)
  • How Much Is That - Infláció az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban 1264-től (angolul)
  • [http://www.economics.ox.ac.uk/Members/robert.allen/WagesPrices.htm Bérek, árak és életszínvonal a világban-történelmi perspektive (angolul)
  • Inflation Calculator Inflációs kalkulátor az elmúlt száz évre (angolul)
  • Historicalstatistics.org Demográfiai és gazdaságstatisztikai linkek (angolul)
  • Inflation - the mechanics of inflation Az inflációként ismert nagy modern kormánytrükk működésének részletes elemzése (angolul)