Emese (mitológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Emese a magyar mitológia szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja. Eredeti jelentése: anyasertés, emse. A szó nyelvünk legősibb (uráli) rétegéből származik.

[szerkesztés] Emese a mitológiában

Emese, aki a turulmadártól esett teherbe, Ögyek (Ügek) vezér felesége, Álmos anyja. A magyar eredetmondák szerint a turulmadár álmot bocsátott rá, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek.

Az eredetmonda egy másik magyarázata szerint Emese álmában a turultól esett teherbe.

[szerkesztés] Emese Anonymus gestájában

Emeséről Anonymus is szól híres művében, a Gesta Hungarorumban. Ő 819-re teszi Emese férjhezmenetelét. A gestában Mágóg király nemzetségéből származtatja az általa Ügyek vezérnek nevezett kérőt, aki Őnedbelia(Eunedubélia) vezér lányát, Emesét veszi el feleségül. Anonymus szerint az álomban mindkét mitologikus történet előfordul: a méhből eredő folyó éppúgy, mint a turultól való teherbe esés. Ő azonban az Álmos név eredetére utalva megjegyzi: az almus szó latinul szentet jelent (szent latinul sanctus), és a szent királyokra való álombéli utalás révén lett a gyermek neve Álmos.

„Anno dominice incarnationis DCCCXVIIII »Ügek« sikut supra diximus – longo post tempore de genere »Magog« regis – erat quidam nobilissimus dux Scitiae. Qui duxit sebe uxorem »in Dentumoger« filiam Eune du beli anni ducis – nomine »Emesu«. De qua genuit filium, qui agnominatus est: »Almus«. – Sed ab eventu divino est nominatus: Almus, quia matris eius – pregnanti per sompnium apparuit divina visio, in forma asturis que quasi veninens eam gravidavit.”

Magyar származási vonalunk a következő Anonymus szerint: NimródHunorEtele — Ügyek (felesége Emese) — ElődÁlmos - Árpád

lsd. még Thuróczy krónikája

[szerkesztés] Emese név eredete

A sumír mitológiában Emes a földművelés istennője.


Endrey Antal: Nimród monda háttere

Tomory Zsuzsa: A hét vezér nevének kapcsolatai, 1996

Novotny Elemér: Sumir Nyelv – Magyar Nyelv Ősi Gyökér kiadása, Buenos Aires, 1978

Győrffy György: Kronikáink és a magyar őstörténet, Budapest, 1948

Kiszely István: A magyar nép őstörténete

Más nyelveken