A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza. A horvát törzsek körülbelül a 7. században érkeztek meg a mai Horvátország és Bosznia és Hercegovina területére. A frankok hatására a horvátok felvették a keresztény hitet, és önálló államot alapítottak. Azonban a horvát törzsek két államra szakadtak szét. Az egyik terület a Dráva és a Kapela hegység között jött létre. Ez az államalakulat rövid életű volt ugyan, de később Szlavónia néven újra jelentőssé vált.
A másik horvát államot Dalmácia vidékén hívták életre. A 11-12. században mindkét államalakulat a Magyar Királyság részévé vált, majd Dalmáciára Velence terjesztette ki az uralmát.
Horvátországot ettől kezdve egészen 1918-ig a bánok kormányozták, akiket a magyar király nevezett ki a terület élére. A horvát bánok listája a Horvátország bánjai szócikkben található.
| Pannóniai hercegek |
Dalmáciai hercegek |
| Uralkodó |
Hatalmon volt |
Megjegyzések |
| Vojnomir |
kb. 791-810 |
A frankok segítségével megalapította a horvátok északi államát, amely a Kárpát-medence területére is benyúlt. |
| Ljudevit Posavski |
kb. 810-823 |
A dalmát részen uralkodó Borna unokaöccse volt. |
| Ratimir |
829-838 |
|
| Braszláv |
kb. 880-887 |
A pannóniai horvátok államát elsöpörték a honfoglaló magyarok. |
|
|
| Uralkodó |
Hatalmon volt |
Megjegyzések |
| Porga |
7. század |
|
| Viseszláv |
kb. 803-ig |
|
| Borna |
kb. 810-821 |
Nagy Károly vazallusa lett. |
| Vladiszláv |
821-835 |
|
| Miszláv |
kb. 835-845 |
|
| I. Trpimir |
kb. 845-864 |
A Trpimirovics dinasztia legendás alapítója. |
| Zdeszláv |
864 |
Trpimir gyermeke. |
| Domagoj |
864-876 |
Elűzte a trónról unokatestvérét, Zdeszlávot. |
| Iljko |
876-876/878 |
Domagoj gyermeke. |
| Zdeszláv |
876/878-879 |
Visszaszerezte a trónt. |
| Branimir |
879-892 |
|
| Muncimir |
kb. 892-900 |
Zdeszláv öccse. |
| Péter |
kb. 900-910 |
Létezése és uralkodása egyaránt kétségbevonható. |
| I. Tomiszláv |
910-925 |
Királlyá koronázzák. |
|
|
| Horvátország királyai |
| Uralkodó |
Hatalmon volt |
Megjegyzések |
| I. Tomiszláv |
925-928 |
X. János pápa a római kereszténység védelmében Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Bosznia királyává koronázta. Uralma alatt érte el Horvátország történelmének egyik legnagyobb területét. |
| II. Trpimir |
928-935 |
Tomiszláv öccse. |
| I. Kresimir |
935-945 |
Trpimir gyermeke. |
| Miroszláv |
945-949 |
Kresimir fia. |
| II. Kresimir Mihály |
945-969 |
Miroszláv öccse, aki Bosznia elfoglalásával a történelmi Horvátország legkiterjedtebb területén uralkodhatott. |
| Stjepan Držislav |
969-997 |
II. Kresimir gyermeke. |
| Szvetoszláv Szuronja |
997-1000 |
|
| III. Kresimir |
997-1030 |
|
| Gojszláv |
997-1020 |
|
| Bizánci uralom 1019-től bizonyos részeken |
| I. István |
1030-1058 |
III. Kresimir gyermeke. |
| IV. Kresimir Péter |
1058-1074 |
István fia. |
| Szlavics |
1074-1075 |
A horvát nemesség választotta meg Dmitar Zvonimir ellen, de a csatát ez utóbbi nyerte. |
| Dmitar Zvonimir |
1075-1089 |
IV. Kresimir unokatestvére, aki 1063-ban feleségül veszi I. Béla magyar király leányát, Ilona hercegnőt. |
| II. István |
1089-1090 |
Ellenében egy bizonyos Szlavac nevű dalmáciai nemest állítottak. |
| I. Szent László |
1091-1092 |
Magyarország királya is. I. Béla gyermeke, Ilona testvére, akinek uralmát a horvát nemesek azzal a feltétellel fogadták el, hogy a két országot külön fogja kezelni. |
| Álmos |
1091-1093 |
László unokaöccse, aki László megbízásából uralkodott Horvátországban. |
| Szvacsics Péter |
1093-1097 |
Felkelt a magyar uralom ellen, és Horvátország függetlenségét akarta. |
| Könyves Kálmán |
1097 |
A Gvozd hegységben vívott csatában legyőzte Szvacsics csapatait, és Horvátországot a Magyar Királyság részévé nyilvánította. |
|
|