Sirok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.931° k. h. 20.197°

Sirok
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Kistérség Pétervásárai
Rang község


Terület 63,39 km²
Népesség
Irányítószám 3332
Körzethívószám 36
Térkép
é. sz. 47.931° k. h. 20.197°
település
Mo. térképén

Sirok község Heves megye Pétervásárai kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A község a Mátra keleti szélén található.

[szerkesztés] Története

Siroki vár légifotón
Nagyít
Siroki vár légifotón
Fotó a várromról
Nagyít
Fotó a várromról
A vár rekonstrukciós rajza
Nagyít
A vár rekonstrukciós rajza

A község neve szláv eredetű, jelentése széles (široký). A falu első írásos említése 1302-ben történt.

A község feletti 296 méter magas hegyen álló Sirok várát az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és vár királyi vár lett. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették, ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsóvárat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. Törökök általi elhagyását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.

A falu katolikus temploma a 18. század végén épült.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Siroki vár
  • Egykori barlanglakások
  • Katolikus templom
  • Kőkúti Szent László kápolna
  • Nyírjes tó [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Más nyelveken