Epheszoszi Artemisz-templom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Artemisz Temploma (gör.: Artemision, lat.Artemisium) más néve Diána temploma, egy ókori görög templom volt amelyet Artemisz istennőnek ajánlottak fel. A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a perzsa birodalom területén. Artemisz Temploma az ókori Epheszoszban volt, körülbelül 50 km-re a mai Török Izmir várostól. Az eredeti templomból (ami az ókori világ hét csodái közé tartozott) semmi sem maradt fenn az utókornak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A templom leírása
A templomot 120 évig építették. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be.
Philón a következőket mondta a templomról: "Láttam Babilon falait és a Szemiramisz Függőkertjeit , az olimpiai Zeusz szobrát, a Rodoszi Kolosszust,a hatalmas piramisokat és a Mauzóleumot . De amikor megláttam Epheszusz templomát, ahogyan kiemelkedik a felhőkből a többi csoda árnyékba borult mellette."
[szerkesztés] A templom története
A templom helyén eredeileg egy az őslakosok által emelt szentély állt amelyben a bennszülöttek egy gyönyörű természetistennőként ábrázolt istenalak előtt tisztelegtek. A görögök ezt az istennőt azonosították Artemisz istennővel, aki a görög vallásban a vadászat istennője volt, aki egyben a szüzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője is volt.
A templom építése Kr. e. 550 körül kezdődött, a tervezőmérnök Khersziphrón és annak a fia Metagenész volt.560-ik esztendőben Krőzus, lüdiai király anyagilag is támogatta a templom felépítését.
A templom alapozására különös gondot fordítottak, ugyanis ezen a vidéken igen gyakoriak voltak a földrengések. Éppen ezért az új szent helyet eleve egy lágy talajú vidéken építették fel. Azt gondolták ugyanis, hogy a puha föld még a leghevesebb földmozgások romboló erejét is enyhíti.
A templom felépülése után igazi turisztikai attrakcióvá vált: számos király, kereskedő, zarándok látogatta meg és hozott különféle ajándékokat a templomnak.
[szerkesztés] A templom pusztulása
Kr.e. 356 július 21-én a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.
A monda szerint a templom leégésének az éjszakáján született Nagy Sándor.Plutarkhosz szellemesen megjegyezte, hogy valószínűleg azért égett le a templom, mert Artemisz túlságosan el volt foglalva az új hadvezér születésével és nem figyelt a templomára.
[szerkesztés] Az újáépítés
Kr. e. 334-ben Nagy Sándor felajánlotta az epheszosziaknak, hogy újjáépíteti a templomot saját költségén ha a nevét feltüntetik a templom egyik falán. Az eheszosziak visszautasították Nagy Sándor aranyát és saját költségükből építették fel az új templomot.
Epheszosz városa elhatározta: hogy újjáépíti Artemisz templomát, még szebbre és nagyobbra, mint amilyen a leégett volt. Nagy Sándor híres építőmestere, Deinokratész tervezte és építette az új templomot a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak.
Mindenfelől szállították az építkezésekhez az aranyat, az ezüstöt, a drága holmikat. A romok eltakarítása után kisimították a területet, és a törmelékhalmokból alakították ki az új alapzatot. Az új alapzatot, masszív márványtömbökkel vették körbe, így az épület alapterülete 65×125 méterre növekedett. A templom többi részét megpróbálták az eredeti mintájára újjáépíteni.
Kr. e. 133-ban Epheszoz városa a romai birodalom fennhatósága alá került. A rómaiak azonaban nem rombolták le a szentélyt, mert Artemisz istennőt Diana istennővel azonosították.
A templom hanyatlása és pusztulása Kr. u. 262-ik esztendőben az erre vonuló gót hordák megjelenésével kezdődött. A gótok kifosztották, és részben lerombolták a pompás épületet. A templom aztán végleg elveszítette jelentőségét, amikor I. Theodosius római császár a kereszténységet tette meg a hatalmas birodalom államvallásává, és elrendelte a pogány szent helyek bezárását. Az Artemiszion ezzel végképp idejétmúlttá vált. Az építmény köveit a környék építkezéseire hordták.
[szerkesztés] Irodalom
(nagyrészt fordítás angol wikiből)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
http://www.sulinet.hu/altisk/okoskodo/hetcsoda/hetcsoda6.html


Based on work by