Békés megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

BÉKÉS MEGYE
Békés megye címere
Békés megye
Országrész Délkelet-Magyarország
Megyeszékhely Békéscsaba
Terület 5631,05 km2
Népesség 392 000 fő
Népsűrűség 69,6 fő/km2
Települések száma 75

Békés megye Magyarország egyik megyéje. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók

[szerkesztés] Földrajz

Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík, jó termőtalaj. Éghajlata rendkívül változatos, az országos átlaghoz képest szélsőséges. Az éves átlagos csapadék 645 mm. Legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei

[szerkesztés] Nagyobb állóvizei

[szerkesztés] Legmagasabb pontjai

[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Történelme

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. I. évezredben készülhetett a Nagytatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt, a létrejövő királyi vármegye székhelye Békés lett.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a megye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király megyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban elfoglalták. A török pusztítás következtében a megye rengeteg települése elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a megye elkezdett újra benépesülni, nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott. 1858-ban kiépült a vasúti fővonal, ami összeköti Békéscsabát Pesttel. A megye fejlődött, főleg mezőgazdasági szempontból kedvező adottságainak köszönhetően.

Az I. világháború után Békés megye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok szerepét, emiatt Békéscsaba gyors fejlődésnek indult.

1950-ben a megye lakossága 472 ezer fő volt (az eddigi legmagasabb). A megyeszékhely ettől az évtől kezdve Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése.

[szerkesztés] Települései

Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen.

[szerkesztés] Megyei jogú városok

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai szerint)

Gyula (32 967) Vésztő (7656)
Orosháza (32 052) Mezőkovácsháza (7026)
Békés (21 657) Battonya (6747)
Szarvas (18 563) Tótkomlós (6638)
Gyomaendrőd (15 523) Füzesgyarmat (6565)
Mezőberény (11 551) Mezőhegyes (6355)
Sarkad (10 959) Csorvás (5765)
Szeghalom (10 201) Elek (5583)
Dévaványa (8986)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Almáskamarás Doboz Kardoskút Köröstarcsa Méhkerék Szabadkígyós
Békéssámson Dombegyház Kaszaper Körösújfalu Murony Tarhos
Békésszentandrás Dombiratos Kertészsziget Kötegyán Nagybánhegyes Telekgerendás
Bélmegyer Ecsegfalva Kétegyháza Kunágota Nagykamarás Újkígyós
Biharugra Gádoros Kétsoprony Lőkösháza Nagyszénás Újszalonta
Bucsa Gerendás Kevermes Magyarbánhegyes Okány Végegyháza
Csabacsűd Geszt Kisdombegyház Magyardombegyház Örménykút Zsadány
Csabaszabadi Hunya Kondoros Medgyesbodzás Pusztaföldvár
Csanádapáca Kamut Körösladány Medgyesegyháza Pusztaottlaka
Csárdaszállás Kardos Körösnagyharsány Mezőgyán Sarkadkeresztúr

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarország megyéi
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye
Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország