Osli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | [[Nyugat-Dunántúl]] |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Kapuvári |
| Rang | község
|
| Terület | 18,81 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9354 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Osli község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország észak-nyugati részén, a Hanság déli peremén helyezkedik el.
[szerkesztés] A legközelebbi város
- Osli Kapuvártól északkeletre, 10 km távolságban helyezkedik el.
[szerkesztés] Közlekedés
- Vasútvonal nem halad el a település mellett, a legközelebbi vasútállomás Kapuváron van.
- Legkönnyebben közúton közelíthető meg. A legközelebbi főútvonal a 85-ös. Az autóbusz közlekedés jónak mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába.
[szerkesztés] Története és mai élete
A település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban. A középkorban az Osl nemzetség, majd az ebből leszármazott Pinnyey család birtokolta. 1387-től a Kanizsay család tulajdonába kerül. 1536-ban házasság útján a Kanizsay birtokrészt Nádasdy Tamás szerezte meg. 1681-től a falu az Eszterházyak birtokába került.
Az itt élő emberek életét a Hanság lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.
A XVI. század a falu pusztulását hozta. 1570-ben pestis tört ki, 1594-ben a török csapatok pusztítják el a települést. 1683-ban Kara Musztafa seregei ismét felprédálják. 1694-ben Eszterházy Miklós három évi adómentességet ígérve újratelepíti. A mocsárvilágba ékelt falu lakóinak nehéz körülményeit, szegénységét bizonyítja, hogy egészen 1752-ig minden állami és földesúri teher alól mentességet kaptak. A XVIII. században mégis megindul a népesség gyarapodása, míg 1728-ban 10 család lakja és 19 család bérlőként jár ide földet művelni, addig 1785-ben már 46 házban 334-en laknak. A fokozatosan növekvő népesség egyre nagyobb területet tisztít meg a láptól, bozóttól, erdőtől és teszi megművelhető termőfölddé. 1768-ban Eszterházy Miklós évi 120 Ft ellenében lemond az úrbéres szolgáltatásokról. A szerződés lehetővé tette, hogy a helyföldeket, réteket, halászóvizeket szabadon használják a lakosok, cserébe csak a gátak karbantartásáról kellett gondoskodni. A XIX. század elején az Eszterházyak az irtásföldek nagy részét visszaváltják, majd kész ellenében újra Osli lakosságának rendelkezésére bocsátják. A jó termőtalajon gabonát, takarmánynövényeket termesztettek, hagyományosan nagy jelentőségű volt az állattartás. A falu bevételeit növelte a fekvéséből adódó nagy átmenő forgalom, valamint a Mária-napi búcsúk idegenforgalma. A lakosság többségének nem volt elegendő földje, ezért a hercegi birtokon mezőgazdasági munkásként, napszámosként dolgoztak. Télen az erdőgazdaságban vállaltak alkalmi munkákat. A földbirtok megoszlást nem módosította lényegesen az 1923-ban és 1938-ban végrehajtott földrendezés. A XIX. században többször pusztított a kolera, a himlő és a sűrűn egymás mellett álló nádfedeles házak gyakran váltak a tűz martalékává. 1889-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegyesület, amelynek eredményes működését számos elismerő oklevél tanúsítja. A gazdálkodás színvonalának emelését, a művelődést segítették a különböző egyesületek, a Gazdakör, az Önképzőkör, az Asszonyszövetség, a Kalász és Kalot.
1945-ben a földosztás során 1600 hold földet osztottak szét 280 család között. 1948-ban a volt Hangya Szövetkezetből létrejött a helyi földművesszövetkezet. 1959-ben megalakították a Petőfi Termelőszövetkezetet, amihez később hozzácsatolták az Öntéri Béke Termelőszövetkezetet. 1976-ban beolvasztották az egyesült Tordasamenti Termelőszövetkezetbe.
1906-ig a baboti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község. 1990-ben megalakult az önkormányzat.
A helyi munkalehetőséget a termelőszövetkezet és a Florasca KGV jelenti. Az aktív dolgozók nagy része azonban bejárásra kényszerül a megye legkülönbözőbb munkahelyeire. Osliban 1 kft, 13 mezőgazdasági, 11 kereskedelmi és 22 szolgáltató jellegű vállalkozás van. A fő állás mellett majdnem mindenki foglalkozik jövedelem kiegészítésként mezőgazdasági tevékenységgel.
Az 1970-es évek legjelentősebb beruházása a helyi törpevízmű megvalósítása volt. 1980-ban kiépült a vezetékes ivóvízhálózat és befejeződött a község területén a járdaépítés. A nagyszabású infrastrukturális beruházások az 1990-es években kezdődtek el. A település bekapcsolódott a Crossbar-hálózatba és már sok család rendelkezik telefonnal. Kiépült a kábeltelevíziós hálózat is. A folyékony kommunális hulladék összegyűjtése a szennyvíz csatornarendszerrel történik. Megoldott a szilárd hulladék összegyűjtése és tárolása.
1968-ban készült el az óvoda. Jelenleg 4 óvodapedagógus 45 kisgyerekkel foglalkozik. Az iskolai oktatásnak is van múltja Osliban. 1766-ból ismerjük név szerint a falu első tanítóját, Bors Jánost. Az 1900-as évek elején 2 tanító, 1926-tól pedig már 3 tanító foglalkozott a falu gyermekeivel. 1972-ben 2 tanteremmel bővítik ki az általános iskolát, ami lehetővé tette a napközi otthon megszervezését. 1998-ban a 9 tantermes iskolában 11 pedagógus 93 tanulóval foglalkozott. 1958-ban fejeződött be az orvosi rendeli építése. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrház szolgálja, amelyben a könyvtár és egy színházterem kapott helyet.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus templom
- Kálvária
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsay János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Eszterházi Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A kegyhely kultusza az idők folyamán egyre több embert vonzott, ezért 1748-ban kibővítették a templomot. A kápolnát szentéllyé alakították és ehhez építették a 18 m hosszú és 10 m széles hajót. Az átalakítást Tringer István építőmester végezte el. 1760-ban épült meg a templomtorony, amit 1847-ben magasabbra emeltek. A templom külső falán félköríves fülkében Szent István és Szent László embernagyságú szobra látható, amit Simor János győri püspök adományozott a győri székesegyház darabjaiból. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A templom többi falképét 1856-ban Hohenegger Károly soproni és 1938-ban Pandúr József győri mester készítette.
- 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján avatták fel az első világháborús emlékművet, ami Baumann Béla kőfaragó és Vörös János szobrászművész alkotása. Az emlékmű a 47 elesettnek állít emléket. Ugyancsak itt helyezték el a második világháború 47 áldozatának emléktábláját 1989-ben.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
http://www.arrabonet.gyor.hu/gyms/osli/
[szerkesztés] Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Zsolt irásának átdolgozásával.


Based on work by