Ír moszat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ír moszat (latin neve Chondrus crispus) a vörösmoszatok közé tartozik, és az Atlanti-óceánban, Európa északi partvidékein gyakori, sekély vagy közepes mélységű öblökben a kövekre tapadva nő. - Régebben: (cejlon- v. jaffna-moszat, Eucheuma Ág.), a holland Kelet-India szigettengerében a part mentén tenyésző moszatok maláj neve volt. Gyepesen, több cm.-nyi hosszúra nőnek

A-D Chondrus crispus; E-F Gigartina mamillosa
Nagyít
A-D Chondrus crispus; E-F Gigartina mamillosa

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tulajdonságai

A moszatnak lemezes korong alakú rögzítőkészüléke van, amelyből 8-15 cm magas, agancsszerűen elágazó, lemezes talaptestet nevel, amely szívós és rugalmas. Színe többnyire bíborvörös, de a napsütés hatására kifakul, zöldes, fehéres árnyalatot kap. Szerkezete sajátságosan kocsonyás, két - kétágúan vagy szárnyasan elágaznak, tetraszpórákkal szaporodnak.

[szerkesztés] Feldolgozása

A moszatból egy kocsonyás anyagot, az agar-agar-t lehet kivonni. Fiatal lemezeit tavasszal gyűjtik, megszárítják, és ebből a szárított algából forró vízzel vagy tejjel nyerik ki az agar-agart.

[szerkesztés] Felhasználása

Az agar-agar egy gélszerű anyag, amit levesek, mártások sűrítésére használnak, de készítenek vele fagylaltot, zselét és aszpikot is. Az agaragarból ezen felül még kozmetikumokat is gyártanak. Nyersen vagy főzve kedvelt ételnek számít. Ezzel összefüggésben, a kutató biológusok gyakran használják baktérium-táptalajnak.

  • Kínai kézműipar selyemáruk díszítésére, valamint a papír enyvezésére is felhasználják, ebből a célból Európába is behozzák.
  • A tengeri vörösmoszatok sejtfalából nyert szárított, kocsonyás anyagot baktériumos sejtenyészetekben, táptalajként is használják.

[szerkesztés] Értékei

Az ír moszat ásványi sókban és vitaminokban gazdag, de a vörösmoszatok színanyagát is kinyerik, mert ezek természetes színezékek.

[szerkesztés] Lásd még

Más nyelveken