Khilón

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt i. e. 556-ban, Damagetosz fia, a hét bölcs egyike. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkort nyerte meg az olümpiai játékokat.

[szerkesztés] Reformjai

Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz, bár Szatürosz szerint ezt Lükurgosz alkotmánya határozta meg így. Az antik hagyomány neki tulajdonítható a spártai szellemnek, amit ma annak ismerünk, megerősítését, de a sokak által nemlétezőnek tartott Lükorgosszal szemben megalkotását is. A régészeti adatok szerint az i. e. 6. század közepéig Spárta is egy kereskedőállam volt, de akkor megszűntek kapcsolatai, nem bírván a versenyt Athénnal, Korinthosszal és másokkal, s valószínűleg ez kényszerítette ki a változásokat.

[szerkesztés] Neki tulajdonított mondások

  • "Ne mondj rosszat a holtakról."
  • "Tiszteld az öregkort."
  • "Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
  • "Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
  • "Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
  • "Tanuld meg saját házadat irányítani."
  • "Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
  • "Tartsd kordában dühödet."
  • "Ne utasítsd el a jóslatokat."
  • "Ne kívánj lehetetlent."
  • "Ne siesd el utadat."
  • "Engedelmeskedj a törvényeknek."

[szerkesztés] Források

  • The Lives and Opinions of the Eminent Philosophers, by Diogenes Laertius
  • Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei (Budapest, Jel, 2005)
  • Plinius, 7, c. 33.
  • On-line verzió: [1]