New York
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a városról szól. További jelentéséhez lásd: New York (állam).
| Ötödik sugárút | ||||||
|
||||||
| Becenév: "Big Apple" | ||||||
| Elhelyezkedése | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| A város elhelyezkedése New York államban | ||||||
| Koordinátái: | ||||||
| Kormányzat | ||||||
| Ország Állam Megye Városon belüli megyék |
USA New York Bronx Bronx (Bronx) New York (Manhattan) Queens (Queens) Kings (Brooklyn) Richmond (Staten Island) |
|||||
| Alapítás éve | 1613 (New Amsterdam) | |||||
| Polgármester | Michael Bloomberg | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | 1 214.4 km² | |||||
| -szárazföld | 785,5 km² | |||||
| -víz | 428,9 km² | |||||
| Elővárosokkal | 8 683,2 km² | |||||
| Vonzáskörzet | 17 405 km² | |||||
| Magasság | 10 m | |||||
| Népesség | ||||||
| Város (2004) | 8 104 079 fő | |||||
| Elővárosokkal | 18 498 000 fő | |||||
| Agglomeráció | 18 709 802 fő | |||||
| Népsűrűség | 10 316 fő/km² | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
EST (UTC-5) EDT (UTC-4) |
|||||
| Weboldal: http://www.nyc.gov | ||||||
New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens negyedik legnépesebb városa, az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fő (a New York-i agglomeráció népessége több mint 22 millió fő).
Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Nagy Alma.
2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért. (Egy forrás szerint mai áron kb. 24 dollár értékű holmit, főleg értéktelen dísztárgyakat adott a területért, de az hogy a bennszülöttek belementek az üzletbe, köszönhető volt annak is, hogy a terület állítólag nem is az övék volt. Mindenesetre ez később feledésbe merült és ez volt egyben a világ legjobban jövedelmező ingatlanbefektetése, hiszen a terület értékét ma még csak felbecsülni sem lehet, Dél-Manhattan (Downtown) egyes részein egyetlen négyzetméter több százezer dollárt ér.) A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új-Yorkra, az angliai York hercegének, Jamesnek a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. James néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett, és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől. 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa.
Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, mely 1200 halálos áldozatot követelt (vélhetően ez volt a történelem egyik legvéresebb zendülése).
A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhatanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa - melyet 1883-tól a Brooklyn-híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre.
A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember - főként német bevándorlók - haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.
A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.
A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2008-ra tervezik felépíteni a világ legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).
[szerkesztés] Fekvése
New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb - Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) - és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).
A Hudson folyó - más néven North River ('északi folyó') - tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros').
A 17. századi holland telepesek - akárcsak hazájukban - több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
Az USA ezen részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amelyben - partvidéki terület lévén - nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost - de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 fok a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 fok közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.
[szerkesztés] Városrészei
A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.
- Manhattan (New York County, lakossága 1 564 798 fő)
- Bronx (The Bronx) (Bronx County, 1 363 198 fő)
- Brooklyn (Kings County, 2 472 523 fő)
- Queens (Queens County, 2 225 486 fő)
- Staten Island (Richmond County, 459 737 fő)
[szerkesztés] Közigazgatása
New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez.
A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.
A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges.
Bár New York öt kerülete (boruogh) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be.
Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat - New York állam gyakorlatától eltérően - nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Színházak és előadótermek
A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.
A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.
A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alakalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.
A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (pl. a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.
[szerkesztés] Múzeumok
Teljesebb felsorolásukat egyelőre lásd az angol Wikipédiában.
New York legismertebb szépművészeti múzeumai a Metropolitan Museum of Art, amely a régebbi korok és a Modern Museum of Art, valamint a Guggenheim Museum, amelyek a 20. század művészetét mutatják be. A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden Planetáriummal. Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kultúrákkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervezéssel kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.
[szerkesztés] Televízió és film
Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdiót már a Marx testvérek és W.C. Fields is használta. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.
Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.
[szerkesztés] Gazdaság
New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.
Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.
New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE - New York Stock Exchange, NASDAQ - National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX - American Stock Exchange, NYMEX - New York Mercantile Exchange, NYBOT New York Board of Trade).
New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint pl. Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.
[szerkesztés] Demográfia
Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).
A népesség összetétele: 44,66% európai, közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).
New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.
A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37.2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.
Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.
A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.
A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- nyc.gov (hivatalos oldal)
- New York az angol Wikitravelben
- Térkép (hot-maps.de)
- MTA - New York City Transit (a New York-i közlekedési vállalat)
- nycsubway.org (a New York-i metróról)
- Műholdfelvétel (maps.google.com)
- NYWiki egy wiki rendszerű oldal New Yorkról
- New York @ city-data.com
- New York @ terragalleria.com (fényképek)
- [1] Fun in New York
- ©New York (fényképek)
- nyc-architecture.com (fényképek és leírások New York építészetéről)
- newyork.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Exposure of painting and drawing on New York
- New York-i képek
- New York madártávlatból fényképeken


Based on work by Kulturkor,