Adapa-eposz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Adapa-eposz a Kr. e. II. évezred elején íródott akkád nyelvű eposz Adapáról, Eridu városának mítikus királyáról. Az eposz bevezető része Adapát bölcs és jámbor férfiúnak mutatja be. Adapa kihajózik a tengerre, hogy áldozatul halat fogjon, s eltöri a Déli Szél szárnyait. Amikor Anu, az ég istene észreveszi a szélcsendet, maga elé rendeli a vétkest. Adapa pártfogó istene, Éa azt tanácsolja neki, hogy ne fogadjon el sem ételt, sem italt Anu kezéből, mert „az a halál étele, a halál itala”. Anu azonban, megpillantván Adapát, szándékát megmásítja, s az élet ételét-italát kínálja neki, de Adapa erről mit sem tudva, elutasítja azt, s így a felkínált halhatatlanságtól is elesik. Anu ékes királyi köntössel ajándékozza meg, s városának örökre szóló dicsőséget rendel. Az eposz befejező része gyógyító varázsformula: az eposz szövegének elmondása csillapítja a váll fájdalmát.

Az eposz a sumer irodalmi hagyományokra támaszkodik, az eposz hőse, Adapa a Kr. e. II. évezred véhén a hét mitikus akkád bölcs egyike volt. Bérószosz is említi a művet ránk sajnos csak töredékekben maradt történeti munkájában.

[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon