Regenye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Kistérség | Pécsi |
| Rang | község
|
| Terület | 6,15 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 7833 |
| Körzethívószám | 72 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Regenye község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötõ két út gyűrűjében, egy hasadékban, Pécstől 14 km-re, déli irányban, egy völgyben fekszik. Görcsönyből, és Szilvásból is megközelíthető, mind két falu kb. 2-3 km-re van tőle.
[szerkesztés] Szőlőhegy
Északi irányban, a 3 km-re fekvő Gyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de még Görcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny, Keresztespusta, Ócsárd, de az utóbi évtizedekben egyre több pécsi lakost található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen "választják" állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható köves út, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ívóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb.150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni.
[szerkesztés] Története
Regenye már a középkorban is lakott település volt. A források szerint egykori elnevezése Regernie, sokáig színmagyar lakosú volt. A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.
Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkeni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.
A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre.
[szerkesztés] Nevezetességei
A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtoronya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek az 1800-as években épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló.
A faluban csak mezõgazdasági tevékenység folyik, apró fõterét hangulatos harangláb, kocsma - bolt, és buszmegálló jelzi.
[szerkesztés] Terveik
A helybéli lakosok 1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőböl építették ki, összefogva a környező (Pécs, Gyód, Keresztespuszta, Görcsöny, Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is résztvettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúdúló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt. Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyujtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet 2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését 2006.május végére tervezik.
[szerkesztés] Az I. ütemben
2006. május hónapban elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is azfalt burkolatot kapott.
[szerkesztés] Az II. ütemben
2007-ben a kimaradt útrészek javítását és aszfaltburkolását tervezik, ehhez újra hozzájárulásokat kell gyüjteni, és ismételten pályázni kell.


Based on work by