Nógrád megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

NÓGRÁD MEGYE
Nógrád megye címere
Nógrád megye
Országrész Észak-Magyarország
Megyeszékhely Salgótarján
Terület 2544,18 km2
Népesség 220 000 fő
Népsűrűség 86 fő/km2
Települések száma 129

Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók

  • Hollókő
  • Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum
  • Őslénytani kiállítás, Ipolytarnóc
  • Képek Nógrád megyéről és Salgótarjánról [1]

[szerkesztés] Földrajz

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye területének több mint egyharmada erdővel borított, a leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A terület nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek. Természetes vizekben szegény, említésreméltó folyók: az Ipoly, a Galga és a Zagyva. A megye nagyrészét a Cserhát foglalja el, mely észak és dél felé fokozatosan ellaposodik. Földrajzi felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyébb kőzet fellelhető a megyében, egykor jelentős barnakőszén telepekkel rendelkezett, (napjainkra az ipar a nagyrészét felemésztette.) Jelentõsebb kistájak: az Ipoly - völgy, a Nógrádi medence, a Zagyva - völgy és a Medves - vidék. A megye területének közel 7,5%-a élbez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent. A megye területe 2544 km², ez az ország területének mindössze 2,7%-a, Nógrád a második legkisebb területű megye.

A megye 6 kistérségre oszlik:


[szerkesztés] Nagyobb folyóvizei

[szerkesztés] Tavak

Nőtincsi-tó
Diósjenői-tó
Bánki-tó
Kétbodonyi-tó

[szerkesztés] Legmagasabb pontja

Piszkés-tető 945 m

Csóványos 938 m (Pest és Nógrád megye határán helyezkedik el.)

[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja

Az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál. Parassapuszta környékén.

[szerkesztés] Gazdaság


[szerkesztés] Történelme

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik. A trianoni békeszerződés után északi területeinek 42%-át elveszítette, megmaradt részeit Hont vármegyével egyesítették Nógrád-Hont vármegye néven. Az 1950-es megyeátszervezés során nevét Nógrád megyére változtatták, 22 település átkerült a szomszédos Pest megyéhez, 10 település Heves megyétől került át Nógrádhoz, a megyeszékhely pedig Balassagyarmat helyett Salgótarján lett.



[szerkesztés] Települései

A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.

[szerkesztés] Megyei jogú város

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Alsópetény Dorogháza Ipolytarnóc Ludányhalászi Nógrádmegyer Szátok
Alsótold Drégelypalánk Ipolyvece Magyargéc Nógrádsáp Szendehely
Bánk Ecseg Jobbágyi Magyarnándor Nógrádsipek Szente
Bárna Egyházasdengeleg Karancsalja Márkháza Nógrádszakál Szécsénke
Becske Egyházasgerge Karancsberény Mátramindszent Nőtincs Szécsényfelfalu
Bercel Endrefalva Karancskeszi Mátranovák Őrhalom Szilaspogony
Berkenye Erdőkürt Karancslapujtő Mátraszele Ősagárd Szirák
Bér Erdőtarcsa Karancsság Mátraszőlős Palotás Szuha
Bokor Etes Kazár Mátraterenye Patak Szurdokpüspöki
Borsosberény Érsekvadkert Kálló Mátraverebély Patvarc Szügy
Buják Felsőpetény Keszeg Mihálygerge Piliny Tar
Cered Felsőtold Kétbodony Mohora Pusztaberki Terény
Cserháthaláp Galgaguta Kisbágyon Nagybárkány Rákóczibánya Tereske
Cserhátsurány Garáb Kisbárkány Nagykeresztúr Rimóc Tolmács
Cserhátszentiván Herencsény Kisecset Nagylóc Romhány Vanyarc
Csesztve Héhalom Kishartyán Nagyoroszi Ságújfalu Varsány
Csécse Hollókő Kozárd Nemti Sámsonháza Vizslás
Csitár Hont Kutasó Nézsa Sóshartyán Zabar
Debercsény Horpács Legénd Nógrád Szalmatercs
Dejtár Hugyag Litke Nógrádkövesd Szanda
Diósjenő Iliny Lucfalva Nógrádmarcal Szarvasgede

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Magyarország megyéi
Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye
Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország