Jászó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jászó (szlovákul Jasov, németül Jossau): falu a mai Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Jászóváralja tartozik hozzá.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 22 km-re nyugatra a Bódva partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szláv jása (= erdei tisztás) főnévből ered, eredetileg a falu feletti mészkőhegy a Jászói-kő neve lehetett. Más feltevés szerint a magyar (= folyó) és aszó (= száraz völgy) összetétele.

[szerkesztés] Története

A jászói premontrei kolostort a 12. században Könyves Kálmán király alapította a középkorban országos jelentőségű hiteles hely, melyet még a 17. században is tornyokkal erődített fal övezett. A prépostságot 1619. szeptember 12-én Bethlen István serege pusztította. 1676-ban Teleki Mihály kurucai égették fel. Falai között noviciátus és hittudományi főiskola működött, melyet Kisdy Benedek egri püspök alapított a jezsuiták számára 1657-ben, de 1929-ben Gödöllőre költöztették. 1910-ben a településnek 1361, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Cserháti járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A falutól délnyugatrara emelkedő hegyen állnak Jászó várának romjai, melyet 1317 körül Károly Róbert emeltetett, királyi vár, a 15. század közepén a husziták birtokolták. 1685-ben Thököly foglalta el, 1707-ben pedig Rákóczié lett. A kuruc harcok után pusztult el.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken