Szent Ilona császárné

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent Ilona képe pénzérméken
Nagyít
Szent Ilona képe pénzérméken

Flavia Iulia Helena, más néven Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, (ma: Karamürsel) 248. – kb. 329.) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. A hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását.

Születési helyét biztosan nem ismerjük, a kutatók a Nikomédiai öböl partján fekvő Drepanumot valószínűsítik, mivel 327-ben Nagy Konstantin császár a várost édesanyjáról Helanapolis-nak nevezte el. Gyerekkoráról nem sokat tudunk. Szent Ambrus szerint apja vendéglős volt.

Constantius Chlorushoz ment feleségül, azonban amikor császár lett 289-ben elbocsátotta Ilonát, és Maximianus császár mostohalányát, Teodórát vette el. Amikor 306-ban Konstantin lépett a trónra, maga mellé vette a császári udvarba édesanyját, és császárnői (Augusta) címet adott neki, valamint szabad rendelkezési jogot a kincstár felett. Ekkor verették Ilona képét a pénzérmékre is.

326-ban a Szentföldre zarándokolt, bejárta a kereszténység szent helyeit, templomokat építtetett Betlehemben, az Olajfák hegyén.

A 4. század végéről való legenda szerint a Golgotán megtalálta Jézus és a két lator keresztjeit, és a keresztrefeszítés eszközeit is. A szegekből koronát és lovának zablát készített, a keresztet pedig Rómába vitette és felépítette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát. Szintén az ő nevéhez kötik a napkeleti bölcsek jelenleg a kölni dómban őrzött maradványainak megtalálását is.

Szentként tisztelik, ünnepe a katolikus egyházban augusztus 18-án, az anglikán és ortodox közösségekben Konstantinnal együtt május 21-én, az etióp egyházban szeptember 15-én van.


[szerkesztés] Külső hivatkozások