Öttömös

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.283° k. h. 19.683°

Öttömös
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Kistérség Mórahalmi
Rang község


Terület 30,91 km²
Népesség
Irányítószám 6784
Körzethívószám 62
Térkép
é. sz. 46.283° k. h. 19.683°
település
Mo. térképén

Öttömös község Csongrád megye Mórahalmi kistérségében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Csongrád és Bács-Kiskun megye határán fekvő homokháti kisközség Szegedtől 40 km-re. Az 55. sz. főúthoz közeli település jellegzetes alföldi tájon fekszik: homoki legelők, homokpuszták, telepített erdők, növénykultúrák veszik körül.

[szerkesztés] Története

A XIII. század közepén népesített puszta. A kóborló kunok a részükre kijelölt területeken letelepedtek, az egyes nemzetségek földjét szállásnak (desceucus) nevezték. Ezekből a szállásföldekből alakult ki a XV. században kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott. 1436-ban Hyetemes néven puszta, gyér, kun földművelő lakossággal. A kunok mint jobbágy - lakosok 1560-ig laktak a pusztán, mikor a tatár-török csapatok pusztításai elől Jászberény körül és más védett vidéken kerestek oltalmat. A XVII. században Szeged városához tartozik a puszta. 1729-ben nádori adományból Keresz és Csorvapusztákkal együtt Andrássy Zsigmond alispán és neje Kun Zsuzsanna kapta. Szeged város igényt jelentett be a korona ügyészségnél és 1731-ben visszakapta e pusztát. Népessége szegedi lakosokból került ki, számuk 1869-ben 63, 1880-ban 91 személy. 1886-ban Magyar Imre, a puszta birtokosa, a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömöspusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-1887-ben e puszta Sándorfalvához tartozott. 1897. január 1-én Horgoshoz csatolták. 1908-ban vált el Horgostól, mikor lélekszáma alapján önálló községgé alakult. A község gazdálkodásában kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az állattenyésztés. A helyi növénytermesztés meghatározó ágazatának a szőlőművelés számított. A XX. század első felében mintegy 400 katasztrális holdon folyt szőlőtermesztés. A szőlő szerepét a század második felében a zöldségfélék, köztük a spárga vette át. Napjainkban is a spárga a község egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke. Öttömös településszerkezete szórvány jellegű, a lakosság közel fele ma is tanyán él. A század folyamán a mezőgazdasági termelés elsősorban 5-20 katasztrális holdas kisgazda birtokon folyt. A kisgazdálkodásokat az 1960-as években termelőszövetkezetbe vonták össze, melyek felszámolása után, az 1990-es években ismét kialakult a korábbi kisbirtokos struktúra. A településen 1957 óta folyik spárgatermesztés, a legtöbb család foglalkozik a termesztésével, területe közel van a 100 ha-hoz.

[szerkesztés] Nevezetességei

A híres magyar Afrika-kutató, Magyar László (Öttömös puszta birtokosának, Magyar Imrének leszármazottja) emlékét őrzi a falu határában létrehozott kis park, s a róla elnevezett általános iskola. Katolikus temploma 1939-ben épült. A határ növény- és állatvilága rendkívül gazdag, vadászati lehetőségei kiválóak, kirándulásra is alkalmas szép homoki erdőség is terül el itt, valamint a rovar és növényritkaságokat rejtegető Baromjárás-puszta. Itt halad át az Alföldi kéktúra útvonala.

[szerkesztés] Külső hivatkozások