Borosznó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Borosznó (1886-ig Brusznó, szlovákul Brusno) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Klimatikus gyógyhely a Gömör-Szepesi-érchegység keskeny völgyében. 2001-ben 2086 lakosából 2037 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Besztercebábyától 20 km-re északkeletre a Garam partján fekszik. Borosznófürdő és Garamszentandrás tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A falut 1424-ben említik először a zólyomlipcsei váruradalom részeként villa utraque Zenthandras alakban, akkor ugyanis Szentandrás faluhoz tartozott. Borosznót önállóan 1441-ben említik elsőzör Bruzno alakban. Mindkét település lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu határában ugyan találtak nemesfémet, de ennek kitermelése a középkorban gazdaságtalan volt. A középkorban még Szentandrás volt a jelentősebb település, melynek temploma a 15. században már állt. A 18. századtól a falu jelentős bevételi forrása lett a csipkeverés, a faedények készítése, a szövés és a vas kitermelés. Szentandrás 1860-ban egy időre a vármegye egyik jegyzősége lett, ahol 1892-től 1941-ig csendőrség is állomásozott. 1884-ben a települést elérte a vasútvonal is. A 19. század második felében a falu lakói főként földműveléssel, állattartással és háziiparral foglalkoztak. 1910-ben 769, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. Borosznót és Szentandrást 1960-ban egyesítették. Az egyesített falu először a Hronov nevet viselte, 1974-ben újra visszakapta az egyik településrész Brusno nevét.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szénsavas vizű gyógyfürdője emésztőszervi bántalmakat gyógyít.


Based on work by