Szlovákia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szlovák Köztársaság
Slovenská republika
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Mottó: nincs
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Főváros Bratislava (Pozsony)
é. sz. 48°08′ k. h. 17°06′
Legnagyobb város Bratislava (Pozsony)
Hivatalos nyelv(ek) Szlovák
Államforma Parlamentális közársaság
 - Elnök Ivan Gašparovič
 - Miniszterelnök Robert Fico
Függetlenség
 - Csehszlovákia felbomlása 1993. január 1.  
Csatlakozás az Európai Unióhoz 2004. május 1.
Terület  
 - Teljes 49 037 km² (130.)
 - ebből víz (%) elhanyagolható
Népesség  
 - 2001-es adatok 5 379 455 (110.)
 - Népsűrűség 111/km² (88.)
GDP (PPP) 2005-ös adatok
 - Teljes 87,32 millió $ (60.)
 - Egy főre jutó GDP 16 041 $  (45.)
HDI (2004) 0,856 (42.) – magas
Pénznem Szlovák korona (SKK)
Időzóna CET (UTC +1)
TLD .sk
Hívószám +421

Szlovákia, hivatalosan a Szlovák Köztársaság (szlovákul: Slovensko) egy közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. 2004 május 1-e óta az Európai Unió tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A mai Szlovákia (Slovensko) területe a 6. században került szláv hatás alá, majd a 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott.

A 10. századtól Szlovákia teljes területe Magyarországhoz tartozott 1918-ig, ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, ténylegesen az 1919-es évben a csehszlovák hadsereg megvalósította ezt az államalapítást a szlovák területeken is.

Csehszlovákia feldarabolása (müncheni egyezmény) után Tiso 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltotta az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört Szlovák nemzeti felkelés. A második világháború végén Csehszlovákia módosított határok mellett az 1938-as Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam. Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] Szlovákia határai

A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi Békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni Békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg, így a részben magyarok lakta Kárpátalja a Szovjetunióhoz került. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit, amelyek Lengyelországhoz kerültek.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szlovákia egy demokratikus köztársaság.

Az államfő az államelnök.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament, amely Pozsonyban található. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A legutóbbi választás 2006-ban volt.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztása

Szlovákia kerületei
Nagyít
Szlovákia kerületei

Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu.

Kerületek: Pozsonyi (Bratislavský kraj), Nagyszombati (Trnavský kraj), Nyitrai (Nitriansky kraj), Trencséni (Trenčiansky kraj), Zsolnai (Žilinský kraj), Besztercebányai (Banskobystrický kraj), Eperjesi (Prešovský kraj), Kassai (Košický kraj).

Kerületi székhelyek: Pozsony (Bratislava), Nagyszombat (Trnava), Nyitra (város) (Nitra), Trencsén (Trenčín), Zsolna (Žilina), Besztercebánya (Banská Bystrica), Eperjes (Prešov), Kassa (Košice).

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. A legmagasabb csúcs a Gerlachfalvi-csúcs, (2655 m).

Az ország déli része inkább alföldi jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

[szerkesztés] Vízrajza

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam.

[szerkesztés] Éghajlata

Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága


Szlovákia domborzati térképe
Nagyít
Szlovákia domborzati térképe

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Fő szócikk: Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik. Szlovákiát történelmileg szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a Csehszlovákiától visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

vannak magyar és szlovák nyelvű iskolák.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet

vannak régen épült,hires épületek romokban és felújított állapotban

  • Képzőművészetek

A XIX-XX.század jeles festőművésze Jozef Hanula.

  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

A '70-es évek magas színvonalú jazz-rock és progresszív rock zenakarai a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland