Szárnykürt
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Szárnykürt | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| angol: flugelhorn francia: bugle német: Flügelhorn olasz: flicorno |
||||||||||
|
A szárnykürt a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közé tartozik. Kinézete, játékmódja hasonlít a trombitához, de hangja lágyabb, kürtszerűbb. A fúvószenekarok dallamjátszó hangszere, a dzsessz-muzsikusok kedvelt instrumentuma.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Leírása
A szárnykürt egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik végén tölcsérszerűen kiszélesedik. Anyaga sárgaréz, vagy más rézötvözet. A trombitához hasonló szelepekkel van ellátva, de ezek szinte rögtön a fúvóka után vannak beiktatva. A trombitánál és a kornettnél is bővebb menzúrájú, és szinte egész hosszában kúpos csőformája van, így hangja lágyabb, kerekebb, mint azoké. B hangolású.
[szerkesztés] Megszólaltatása
A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a szárnykürt elsődleges hangforrása a játékos ajkainak rezgése a fúvókában, amely a cső különböző rezonanciáit képes megszólaltatni. Az alaphang nem képezhető, csak a 1. – 11. felhang. Az első szelep egy egészhanggal, a második félhanggal, a harmadik kisterccel mélyíti a hangszer alaphangját. Ezek kombinációi teszik lehetővé a felhangsor hangjai közötti űr kitöltését. A szárnykürt hangolása, játékmódja megfelel a trombitáénak, de elsősorban a mélyebb és közepes hangfekvéseit szólaltatják meg. Fúvókája átmenetet képez a trombita csészeformájú, és a kürt tölcsérszerű fúvókája között. A dzsesszben a trombitások gyakran váltóhangszernek használják.
[szerkesztés] Története
A katonai jelzőkürtből jött létre szelepek hozzáadásával a 19. század folyamán. 1845-ben Adolphe Sax belga hangszerkészítő szaxkürtök néven szabadalmaztatott hangszercsaládjába integrálta.
[szerkesztés] Szárnykürtön játszanak
- Miles Davis
- Boban Marković


Based on work by