User:Chery/Távol-Kelet-terv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Távol-Kelet-terv célja a távol-keleti kultúrák névadási szokásainak és írásrendszereik jellemzőinek csokorba gyűjtése.

A Tiltott Város Pekingben
Nagyít
A Tiltott Város Pekingben

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevek

[szerkesztés] Japán

A Fuji
Nagyít
A Fuji

A mai japán nevek egy családnévből és egy azt követő utónévből állnak; a nevek sorrendje megfelel a magyar szokásoknak. A neveket általában kanjikkal (kínai karakterekkel) írják.

Japánban 1868-ig, a feudalizmus végéig csak a szamurájcsaládok használhattak családnevet. A társadalom többi része csak utónevet kapott. A mai modern névadási szokások az 1870-es években szilárdultak meg az új kormány szabályozásaival.

[szerkesztés] Családnevek

Becslések szerint ma Japánban legalább 100 000 különböző családnév van használatban. Ezek közül a leggyakoribbak a Satō (佐藤), a Suzuki (鈴木), és a Takahashi (高橋). A családnevek gyakorisága régiónként változó – például a Chinen (知念), a Higa (比嘉), és a Shimabukuro (島袋) név sűrűn előfordul Okinawa szigetén, ellentétben az ország más részeivel. Sok családnév építkezik a vidéki táj különféle sajátosságaiból. Például az Ishikawa (石川) jelentése „sziklafolyó”, a Yamamotoé (山本) „a hegy lába”, míg az Inoueé (井上) „a kút felett”.

[szerkesztés] Utónevek

Az utónevek kiejtésben és írásban is változatosabbak. Sok férfinév végződik -rō (郎 „fiú” vagy 朗 „tiszta”), vagy -ta (太 „nagy”) utótaggal, és sokban előfordul az ichi (一 „első [fiú]”), kazu (szintén 一 „első [fiú]”, de más karakterekkel is előfordul), ji (二 „második [fiú]” vagy 次 „következő”), vagy dai (大 „nagy”) szó is. Ezzel szemben a női nevek végén gyakran áll -ka (香 „illat” vagy 花/華 „virág”), -mi (美 „szépség”), vagy -ko (子 „gyermek”) utótag, habár ezutóbbi népszerűsége 1980 óta meredeken csökken, és sokan elhagyják felnőttkorukra.

[szerkesztés] Kína

A Nanjing út Shanghaiban
Nagyít
A Nanjing út Shanghaiban

A kínai név a családnévből, és az azt követő utónévből áll; a nevek sorrendje megegyezik a magyar szokásokkal.

Régebben szokás volt a gyerekeknek „generációs nevet” adni, ami a két karakterből álló utónév első karakterét képezte, mára azonban inkább csak a Szingapúrban, Tajvanon, Hong Kongban, és Malájziában élő kínaiak körében jellemző. Kínában így az utónevek ma már általában egy karakterből állnak.

[szerkesztés] Családnevek

A családnevek általában egy karakterből állnak. Ugyan ma Kínában több mint 700 különböző családnév él, ezek közül 20 már lefedi a társadalom többségét, ezért a nevek sokfélesége nagyrészben függ az utónevektől.

Házasságkötés után a nők többnyire megtartják leánykori nevüket.

[szerkesztés] Utónevek

A kínai utónevek általában egy vagy két karakterből állnak. A családnevek szűkössége miatt az utónév kiválasztásakor lényegében bármilyen karaktert fel lehet használni, nem illendő azonban híres emberről, és egyenesen sértő a család valamelyik idősebb tagjáról vagy egy távoli rokonról elnevezni a gyermeket.

Az utónevek sokszor állnak férfiasnak vagy nőiesnek tartott dolgokból. A férfiakhoz így kapcsolódik az erő és a határozottság, a nőkhöz pedig a szépség és a virágok. A női nevekben gyakoran fordul elő karakterismétlés, mint például a Xiuxiu (秀秀) és a Lili (麗麗, 丽丽) esetében is.

A személynevekben időnként tükröződnek a történelem különböző szakaszai is. Sok, a kulturális forradalom idején született kínainak van „forradalmi” neve, mint például erős ország (強國, 強国), vagy keleti szél (東風, 东风), Tajvanon pedig régebben a férfinevekben gyakran szerepelt a Kínai Köztársaság (中華民國) valamelyik karaktere.

[szerkesztés] Korea

Koreai kert Jeju szigetén
Nagyít
Koreai kert Jeju szigetén

A koreai név egy családnévből és egy azt követő utónévből áll; a nevek sorrendje megfelel a magyar szokásoknak. A neveket általában hanjával (kínai karakterekkel) írják, de a hivatalos iratokban szerepel a hangul-átírás is.

A nevek latinbetűs átírását nem szabályozzák, így ugyanúgy lehet valaki Lee, mint Ri, Rhee, Yi, vagy I.

[szerkesztés] Családnevek

Ma kb. 250 családnév van használatban. Ezek közül a három leggyakoribb (金 Kim; 李 Lee, Rhee, Yi; 朴 Park, Pak) lefedi a koreaiak 45%-át.

Minden családnév alá besorolható egy vagy több „klán”, amit szülővárosukkal azonosítanak. A legnépesebb klán például a Gimhae Kim, azaz a Kim klán Gimhae városából. A hagyományoknak megfelelően 30 évente minden klán közzéteszi a saját családfáját.

A koreai családnevekre nagy hatást gyakoroltak a kínai nevek. Majdnem minden családnév egy karakterből áll. Kb. egy tucat két karakterből álló családnév létezik, de ezek egyike sincs a 100 leggyakoribb név között.

Házasságkötés után a nők általában megtartják saját nevüket. A gyerekek az apjuk nevét öröklik.

[szerkesztés] Utónevek

Az utónevek gyakran állnak két karakterből, ahol az első a „generációs névnek” felel meg. Habár Észak-Koreában manapság már nem szokás családok közt megosztani a generációs nevet, testvérek esetében még ma is jellemző. A kétkarakteres családnevű embereknek azonban sokszor van egy karakterből álló személynevük, mint például a híres koreai rockénekesnek, Seomoon Taknak.

Dél-Koreában az utónevekhez felhasználható hanják számát törvényileg korlátozzák. Az első lista 1991-ben jelent meg, 2854 karakterrel. Ezt 1994-ben, 1997-ben, 2001-ben, és 2005-ben tovább bővítették, így ma már 5038 hanjából lehet válogatni. Ha a kívánt hanja nem szerepel a listán, akkor a név hivatalos felvételekor hangul-karakterekkel helyettesítik.

[szerkesztés] Vietnam

Az Egyoszlopos Pagoda Hanoiban
Nagyít
Az Egyoszlopos Pagoda Hanoiban
  • vietnami nevek (en)

A vietnami név a családnévből, a „közbeékelt névből” vagy középső névből, és az utónévből áll; a nevek sorrendje megegyezik a magyar szokásokkal. Leírására a latin ábécén alapuló quốc ngữ-t használják.

A vietnami nyelvben a formális megszólításnál is az utónevet használják. Trịnh Công Sơn egyik lehetséges megszólítása így nem „Trịnh úr”, hanem „Sơn úr” lenne.

Mivel a vietnami nyelv tonáló, az azonosan betűzött ám másképpen tonált nevek nem azonosak. Ez akkor okozhat gondot, ha külföldön a tónust jelölő mellékjeleket elhagyják a betűkről.

[szerkesztés] Családnevek

Vietnamban becslések szerint nagyjából 100 családnév él. Ezek közül a leggyakoribb a Nguyễn, ami a vietnamiak majdnem 40%-át lefedi.

Gyakorlatilag az összes vietnami családnév kínai eredettel rendelkezik. Ilyen a Vietnamban népszerű Nguyễn is, ami Kínában Ruan (mandarin) vagy Yuen (kantoni) formában fordul elő, főként a déli Guangdong tartományban.

Egy 2005-ös felmérés szerint a legnépszerűbb családnevek a következők:

  1. Nguyễn 阮 (38,4%)
  2. Trần 陳 (11%)
  3. 黎 (9,5%)
  4. Huỳnh/Hoàng 黃 (5,1%)
  5. Phạm 范 (5%)
  6. Phan 潘 (4,5%)
  7. / 武 (3,9%)
  8. Đặng (2,1%)
  9. Bùi 裴 (2%)
  10. Đỗ 杜 (1,4%)
  11. Hồ 胡 (1,3%)
  12. Ngô 吳 (1,3%)
  13. Dương 楊 (1%)
  14. 李 (0,5%)

Házasságkötés után a nők megtartják nevüket. A gyerekek általában az apjuk nevét öröklik, de előfordul, hogy megkapják anyjuk és apjuk családnevét is.

[szerkesztés] Középső nevek

A középső, vagy „közbeékelt” nevet a szülők választják ki, egy viszonylag szűkebb körből. Régebben majdnem minden nő középső neve Thị, sok férfié pedig Văn volt, újabban azonban szélesebbé vált a nevek skálája.

A Thị messze a leggyakoribb női név, míg a férfiaknál megfigyelhető a Văn, a Hữu, a Đức, a Công, a Quang, és sok egyéb.

Általában véve a középső névnek háromféle szerepe lehet:

  1. Jelzi viselője generációját; megegyezik testvérei nevével, és megkülönbözteti az előtte lévő és az utána következő generációtól.
  2. Elkülöníti a nagyobb családok ágait; ilyen például a „Nguyễn Hữu”, vagy a „Nguyễn Sinh”, de ez a szerep nem egyértelmű, mert sokan vallják inkább, hogy két családnevük van.
  3. Jelzi, hogy viselője hányadik gyermek a családban; ez a szerep kevésbé gyakori.

[szerkesztés] Utónevek

A vietnami utónevek általában valamilyen egyértelmű jelentéssel bírnak. A nők gyakran kapják nevüket szépséget jelképező dolgokról, így madarakról vagy virágokról. A férfinevek sokszor tükröznek olyan tulajdonságokat, amiket a szülők fiukban látni szeretnének, például szerénység.

[szerkesztés] Írás

[szerkesztés] Japán

Változatok a japán „kapu” (mon) szóra
Nagyít
Változatok a japán „kapu” (mon) szóra

Ma Japánban négy írásrendszer keverékét használják a mindennapi életben. Ezek a kanji („kínai karakterek”), a belőle kifejlődött hiragana és katakana, és a romaji („római karakterek”).

[szerkesztés] Kanji

[szerkesztés] Hiragana

[szerkesztés] Katakana

[szerkesztés] Romaji

[szerkesztés] Kína

A „Kína” szó tradícionális és egyszerűsített írásban
Nagyít
A „Kína” szó tradícionális és egyszerűsített írásban

A Kínában beszélt nyelveket régebben tradícionális, ma a Kínai Népköztársaságban és Szingapúrban azonban egyszerűsített karakterkészlettel írják le. Ezutóbbit a kommunisták hatalomra jutása után dolgozták ki azzal a céllal, hogy megszüntessék az írástudatlanságot. Sok bonyolult karakter vonásszámát radikálisan lecsökkentették, hol jól definiálható szabályszerűségek mentén, hol teljesen rendhagyó módon. A változtatások eredményességét sokan vitatják.

[szerkesztés] Tradícionális írás

[szerkesztés] Egyszerűsített írás

[szerkesztés] Korea

A hangeul szó hangullal leírva
Nagyít
A hangeul szó hangullal leírva

Mára a koreai nyelv lejegyzésére a hanját („kínai karakterek”) gyakorlatilag teljesen felváltotta az abból kifejlesztett fonetikus írásrendszer, a hangul.

[szerkesztés] Hanja

[szerkesztés] Hangul

[szerkesztés] Vietnam

  • „hanzi” → Chữ nôm (en)
  • Quốc ngữ (en)