Mürón

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mürón (nevének régebbi írásmódja: Myron) (Kr. e. V. század második fele) görög bronzszobrász. (Nevét keresztnévként lásd Miron alatt.)

[szerkesztés] Élete

Athénban és Eleutherában élt. A görög klasszikus szobrászat virágkorát megelőző, úgynevezett „szigorú stílus" legnagyobb mestere volt. Az ókori hagyomány szerint Hageladasz tanítványa volt.

[szerkesztés] Művei

Athénben, Olümpiában, Delphoiban, a Peloponnészoszon, Kis-Ázsia és Szicília görög városaiban dolgozott. Ókori írók közel 30 művét említik: isten-, hérosz-, győztes atléta- és állatszobrokat. Ezek közül fennmaradt római másolatai alapján biztosan azonosítható főműve, a „Düszkobolosz" (Diszkoszvető), valamint az eredetileg az athéni Akropoliszon felállított kétalakos csoportja: „Marszüasz megtalálja az Athénától elhajított fuvolát". Szamoszi kolosszális Zeusz-Héraklész-Pallasz Athéné szoborcsoportjának talapzata előkerült. Egy római másolatokból ismert Perszeusz-fej sok kutató szerint szintén az ő „Medusát ölő Perszeusz" című szobráról való. Számos ókori versben ünnepelt tehénszobrát nem ismerjük. Győztes atlétákat ábrázoló szobrai közül a leghíresebb Ladasz versenyfutóé volt. Mürón ötvösként is működött.

Az ókori írók típusainak változatosságát, szobrainak ritmusát és felépítésük arányosságát, ember- és állatalakjainak elevenségét emelik ki, de kifogásolják szobrain a régies hajmintázást és a lélekábrázolás hiányát.

[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)