Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális gyűjtőpárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP).
A párt kulturális szervezetektől a radikális polgári körökig terjedő bázisát Orbán Viktor személye köti össze. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | |
|---|---|
| Elnöke | Orbán Viktor |
| Elnök-helyettese | |
| Alelnök(ök) | Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Varga Mihály |
| Frakcióvezető | Navracsics Tibor |
| Alapítva | 1988. március 30. |
| Székház | 1088 Budapest, VIII. Szentkirályi utca 18. |
| Politikai ideológia | konzervatív |
| Pártszín(ek) | narancssárga, fehér |
| Parlamenti jelenlét | 1990 - |
| Weboldal | http://www.fidesz.hu |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fiatal Demokraták Szövetsége
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el. A fides latin szó, jelentése hit, hűség, bizalom, őszinteség, becsületesség.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, s állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.
A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel (Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor) képviseltette magát.
1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től - belső vitákat kiváltva - a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[1] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)
[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Párt
A párt jobbra tolódott, s bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7 százalékos eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává is vált.
A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereségét Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)
[szerkesztés] Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
2003-ban a párt más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.
A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.
Legnagyobb sikerét 2004-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon a szavazatok 47,4%-át szerezte meg.
A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)
[szerkesztés] Elnökei
- 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányítja a pártot
- 1993-tól Orbán Viktor
- 2000-től Kövér László
- 2001-től Pokorni Zoltán
- 2002-től ügyvezető elnökként Áder János
- 2003-tól ismét Orbán Viktor
[szerkesztés] Választott testületei
[szerkesztés] Országos elnökség
- Elnök: Orbán Viktor
- Alelnökök: Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó, Varga Mihály
- Elnökségi tagok: Orbán Viktor, Pokorni Zoltán, Schmitt Pál, Áder János, Kövér László (választmányi elnök), Pelczné Gáll Ildikó, Varga Mihály
[szerkesztés] Országos választmány
- Elnök: Kövér László
- Alelnökök: Balogh József, Dobó László, Kovács Zoltán, Németh Zsolt, Ódor Ferenc, Simicskó István
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Választási eredmények
[szerkesztés] Országgyűlési választás
| év | eredmény | mandátumok | szavazók száma | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|
| 1990 | 5,44% | 22 | 266 689 | ellenzék |
| 1994 | 5,18% | 20 | 279 686 | ellenzék |
| 1998 | 42,22% | 197 (147) | 1 263 522 | kormánypárt |
| 2002 | 48,7% | 188 (164) | 2 306 763 | ellenzék |
| 2006 | 42,5% | 164 (141) | 2 272 979 | ellenzék |
Megjegyzések:
- 1998: 147 mandátum, 29,27% önálló, 50 mandátum Fidesz-MDF közös jelölt 12,95%, ö: 197 mandátum, 42,22%
- 2002: az MDF-fel közösen 188 mandátum, 48,7%
- 2006: a KDNP-vel közösen 164 mandátum, 42,5%
- Lásd még: A magyar választási rendszer
[szerkesztés] Önkormányzati választás
- 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
- 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
- 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
- 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
- 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
[szerkesztés] Európai parlamenti választás
- 2004: 12 képviselő, 47,41% (képviselői helyek 50%-a)
[szerkesztés] Jegyzet
- ↑ A folyamat részleteiről ld. pl. Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- FIDESZ Szervezeti és működési szabályzata - 1988. október 2.
- Árnyékkormányt és liberális nyitást fontolgatnak a Fideszben (Index.hu, 2006. június 17.)
- A párt története a fidesz.hu-n.


Based on work by