Kunok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kunok népnevet két különböző jelentésben használhatjuk:

  • A régi kunok egy török (altáji) nyelvű nép tagjai voltak, akiknek a kelet-európai sztyeppéken nagy kiterjedésű saját államuk volt, egy részük pedig a középkori Magyarországon élt. A bizánciak guzoknak, uzoknak, a magyarok kunoknak, az oroszok paloveceknek (lásd: palócok) nevezték őket. Középkori latin nevük cumanus volt.
  • A mai kunok a középkori kunoktól származnak és a magyarság szerves részét képező sajátos etnikai csoportot alkotnak, akárcsak a székelyek vagy a palócok.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történetük

A történeti források alapján 750 körül a Volga és Jajk, valamint a Kaukázus vidékein tűntek föl először. Az orosz évkönyvek először csak 1061-ben említik őket, és a palovecek, azaz kunok négy ága Nestor szerint a besenyő, turkmén, török és palovec.

A kunok középkori latin cumanus elnevezése feltehetően a Kuma folyó nevéből ered, melynek partjain valamikor éltek és ahol több helységnév is emlékeztet rájuk. A kaukázusi Dagesztánban is laktak kunok és ott a Huns (vagy Khuns) kerületben Khunsagh nevű város állt.

[szerkesztés] A magyarországi kunok története

Anonymus már 889-ben szerepelteti a hét kun vezért Kijevnél, akik előbb az oroszokkal, majd a magyarokkal szövetkeztek. A hét kun nemzetséget IV. László király is említi .

[szerkesztés] A kun nyelv

Kunok még a 13. században is olyan nagy számmal laktak "Fekete-Kunországban" (ahogy magyar krónikák nevezték a Krím-félszigettől a mai Dél-Oroszország és Ukrajna sztyeppéin át egészen a Moldova és Kelet-Románia területéig terjedő kun államot), hogy a velencei és olasz kereskedők érdemesnek tartották meg is tanulni nyelvüket. Ennek köszönhetjük az 1303-ból való Codex Cumanicus-t (Petrarca-kódex), amely a főbb kun szavakat és szólás-mondásokat tartalmazza és amely kétségtelenné teszi a nyelv török voltát.

A kun nyelv utolsó ismerője Magyarországon, a hagyomány szerint Varró István, 1770-ben meghalt karcagi lakos volt.

[szerkesztés] A mai kunok, mint magyar népcsoport

A magyarországi kunoknak nem alakult ki külön magyar nyelvjárásuk, hanem a környezetükben élő alföldi magyarság nyelvjárását vették át.

[szerkesztés] Kiskunság

[szerkesztés] Nagykunság

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikona felhasználásával készült.