TeX
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A TEΧ, vagy egyszerű formában TeX egy betűszedő rendszer, amelyet Donald E. Knuth készített. Főleg akadémiai körökben népszerű, különösen a matematikai, fizikai és informatikai közösségekben. Számos Unix környezetben lecserélte a régi favorit troff formátum-nyelvet.
A név a görög technê-ből ered, ezért az X (ami valójában egy nagybetűs "khi") kiejtése a "technika" "ch"-jához hasonló.
Általános vélemény szerint a TeX a legmegfelelőbb módja a matematikai képletek szedésének, de a LaTeX (és egyéb sablon-nyelvek) megjelenése óta számos más szedési feladathoz is használják. A Wikipédia is ezen nyelv segítségével állítja elő matematikai kifejezését, melyekről részletesen a TeX leírónyelvben olvashatsz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Donald E. Knuth azért kezdte el a TeX-et írni mert egyre elégedetlenebb lett a monumentális A számítógép-programozás művészete című könyvének első három kötetében tapasztalható szedéssel. Az igazi hacker hozzáállást követve nekiállt, hogy a problémát egyszer és mindenkorra megoldja, és megtervezte saját betűszedési nyelvét. Úgy vélte, hogy ezt be tudja fejezni az 1978-as tanítási szünetben; mindössze nagyjából nyolc évet tévedett. A nyelv fejlesztését 1985-ben fagyasztotta be, amikortól azt befejezettnek tekintette.
A TeX első változatát SAIL programozási nyelven készítette ami PDP-10-es számítógépeken futott a Stanford Egyetemen, WAITS operációs rendszer alatt. A TeX későbbi változatai számára Knuth megalkotta a literate programming fogalmát: a módszert, hogy lefordítható forrásprogramot és jó minőségű, kereszthivatkozásokkal ellátott dokumentációt (mely természetesen TeX-hel szedendő) állítson elő ugyanazon forrásfile alapján. A nyelv neve WEB volt és Pascal nyelvű programokat állított elő.
A TeX egyes verzióinak egyedi számozása van. A hármas változattól kezdve a frissítéseket mindig egy újabb szám hozzáfűzése jelzi, melynek eredményeképp a verziószám aszimptotikusan közelít π-hez. A jelenlegi verziószám 3.141592. Ez is mutatja, hogy a TeX valójában az egyik legstabilabb program, melyet ismerünk, és csak apró frissítések várhatóak. Knuth kimondta, hogy "az abszolút utolsó változtatás (halálom után)" az lesz, hogy a TeX verzószáma π értékű lesz, mely ponton minden maradék programhiba "egyéni képességgé" válik ("all remaining bugs will become features").
[szerkesztés] A betűszedő rendszer
[szerkesztés] Licenc
[szerkesztés] Minőség
[szerkesztés] A név
[szerkesztés] Származtatott munkák
[szerkesztés] Kapcsolódó eszközök
[szerkesztés] TeX és a MediaWiki
[szerkesztés] Példák
[szerkesztés] Matematikai példák
[szerkesztés] LaTeX példák
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] TeX alkalmazói programok
[szerkesztés] Érdekességek
Donald Knuth pénzbeli díjakkal jutalmazta azokat, akik hibát találtak a TeX-ben és jelentették. A díj 2,56 dollárral kezdődött és minden évben duplájára nőtt, amig el nem értek a jelenlegi 327,68 dolláros összeget. Ez azonban nem tette szegénnyé Knuthot, mivel elég kevés hibát találtak a programban. Amúgy általában ezeket a csekkeket nem beváltani, hanem bekeretezni szokták, hogy bizonyítsák, hibát találtak a TeX programban.[1][2]
Knuth egyszer elmagyarázta, hogy azért választotta a dollárjelet a matematikai mód jelölésére a plain TeX-ben, mert a matematikai betűszedést hagyományosan nagyon drágának tartották.[3]
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Kara Platoni, Love at First Byte. Stanford Magazine, May-June 2006
- ↑ The History of TeX
- ↑ Donald E. Knuth, The TeXbook, Ch. 16: Typing Math Formulas, p. 127.


Based on work by