Vita:Fekete lyuk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Egy vagy két szó?

Több függő hivatkozás is van a fekete lyukakra, két szóban. Google-n is közel 8000 találat van a külön írt változatra, de csak alig több, mint 1000 az egybe írtra. Nyelvi tudorok, mi legyen?

--Dhanak 2004. november 11., 00:25 (CET)

Átmozgattuk azóta. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 12., 10:48 (CEST)

[szerkesztés] szingularitás magyarázata?

nekem nem tiszta, hogy mit jelent ez a szingularitás fogalom, beleírja valaki?--Rodrigó 2005. május 14., 22:39 (CEST)

A szingularitás cimszó alatti fejtegetés egyáltalán nem felel meg a standard tudományos elképzelésnek. A nyomó gravitáció egyszerűen nem tartozik jelenleg az egzakt természettudományos elméletek közé. (anon1)

A szingularitás fogalmát a fekete lyuk geometriája kapcsán egy végtelen görbületű, pontszerű téridő tartományra alkal- mazzák. Az különbözteti meg egy normál téridőbeli ponttól, hogy a szingularitásban mértéktelenül sok tér és idő zsúfo- lódik össze, míg egy hagyományosan értelmezett pontban nem végtelen ez a mennyiség. A fizikában vitatott a szingulari- tás létezése a fekete lyuk objektumokban.

Új modellek bukkantak fel, mint például a "fekete buborék" modell, ahol nincs szükség szingularitásra. (anon2)

A szingularitás matematikailag nulla dimenziós térfogat. Fizikai értelemben értelmezhető nulla időintervallum, nulla távolság illetve e kettő együttes jelenléteként. A természetben értelmezhető pl. Hilbert tér alkotójaként, vagyis a teret végtelen darab nulla dimenzióból vagyis szingularitásból felépült tér egy elemeként.

[szerkesztés] Szingularitás és vitatása

Ez volt a főoldalon, Astrojan mániája:

A fekete lyukak középpontjában szokás szingularitást feltételezni, de ez egy téveszme. Valószínűleg azon a tévedésen alapul, hogy vonzó gravitáció feltételezése esetén a fekete lyuk eseményhorizontján átlépve és a középpont felé haladva a gravitáció minden határon túl nő.

Vegyük példának a Földet. Minél közelebb vagyunk a földhöz, annál nagyobb lesz a gravitációs erő. Ez igaz is addig, amíg a földet pontszerűnek tekintjük. De a Föld nem pontszerű, s így a felszínt elhagyva továbbhaladhatunk a Föld középpontja felé. A gravitációs erő egy darabig ugyan tovább növekszik a Föld sűrűséggradiense miatt, de kb. a földsugár egyharmadához érve a Föld középpontja felé rohamosan csökken. Ennek oka az, hogy a gravitációs erőt nem egy pont okozza, hanem az egész Föld tömege amely a középpontban éppen kiegyensúlyozza magát és így a Föld középpontjában nem is hat gravitációs erő.

Az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: a gravitációs erő csökken.

A szingularitás bevezetésére tehát még vonzó gravitációs modellben sincs szükség.

Nyomó gravitáció feltételezése esetén pedig végképp semmi szükség a szingularitás bevezetésére, mert a fekete lyuk közepén lévő nyomást a külső tér (az univerzum) csaknem állandó gravitációs nyomóereje szabja meg, és ezért nem nő a végtelenbe.

[szerkesztés] Vitatás

Roger Penrose és Stephen Hawking bebizonyították, hogy ha összeomlik valami felkete lyukká, akkor ott az általános relativitáselmélet szerint szingularitásnak (végtelen sűrűségű résznek) kell keletkeznie). Ez ugyan módosul akkor, ha a még meg nem alkotott kvantumgravitációs elmélet tárgyalja majd (valószínű nem lesz szingularitás), de a fenti érvelések relativitáselmélet előttiek (amit persze Astrojan nem ismer el igaz elméletnek, lásd Nikola Tesla). -- Árpi (Harp) ? 2005. május 24., 10:59 (CEST)

Ha a relativitáselméletből végtelen sűrűség következik, akkor éppen ez bizonyítja, hogy a reletivitáselmélet nem állja meg a helyét. Nyomó gravitációval nem jár együtt a végtelen sűrűség, de még vonzó gravitációs modell esetén sincs szükség a szingularitásra. Örülnék ha a "fenti relativitáselmélet előtti érvelések" forrását megjelölnéd, a fenti érvelések ugyanis az enyémek. Astrojan

Hadd helyesbítsek egy kicsit. Hawking és Penrose azt bizonyították be, hogy az Einstein sokaság és a téregyenlet miatt a jövőben és a múltban is kell lennie szingularitásnak.

Hát nem tudom, az érvelésekből mi származik Tőled és mi származik Teslától vagy mástól, pl. a honlapodon jelzett forrásból. --Árpi (Harp) 2005. augusztus 20., 16:23 (CEST)

Vitatom a fekete lyuk összeomlott csillaghoz hasonlítását. Ugyanis a fekete lyuk nem anyagból, hanem örvénylő téridőből épül fel. Keletkezését megelőző helyen neutroncsillag van, mely egy gigantikus atommag szerkezetével azonos. Ezért az összeomlás mibenlétét pontosítanám: nem a térfogat omlik össze, hanem a létrejöttét megelőző neutroncsillagot felépítő neutronok, protonok kvarkjai egyesülnek egyetlen nagy örvényben. Ezért a fekete lyuk lényegében egy gigantikus kvark szerkezetével lehet azonos. A téridő a fekete lyuk eseményhorizontján gömbhéj szerinti elrendezésbe fajul a 'fekete buborék' elmélet szerint (forrás: Los Alamosi laboratórium), majd innen továbbhaladva önálló elrendezésű rendszert képez. A gömbhéj mögé merőlegesen tovább haladva nincs értelmezhető tartomány. Külső felszíne viszont folytonosan kapcsolódik a környező téridőbe. A fekete lyuk mindaddig megtartja saját örvénytestét alkotó téridő áramlási képét, míg valamilyen hatás (pl. anyag behullás, Hawking féle párolgás, másik fekete lyuk zavarása) meg nem zavarja. Ekkor az örvényátmérő megváltozik. Eltérő a téridő áramlása a fekete lyuk egyenlítőjénél és a forgástengelyek környezetében. Az egyenlítőt merőlegesen közelítve a felcsavarodó tér magával ragadja a merőlegesen közelítő anyagot vagy elektromágneses hullámot, majd ezek a felszínnel érintőleges irányba gyorsítva lépnek be a felszíni burokba. Az egyenlítőn a feltételezett téráram sebessége 'c' a fekete lyuktól távol eső álló helyzetű térhez képest. Eből eredően a 'c' sebességgel áramló tér a speciális relativitás elmélet értelmében érintő irányban (vagyis áramlási irányban) maximális kontrakciót szenved (ez látszólagos összehúzódás)a benne lévő anyagokkal együtt. Ettől még a fekete lyuk külső térfogata az Univerzumból nézve véges. Azonban odabenn nincs semmilyen fizikai kapcsolat az Univerzum bármely elmeivel. Odabenn nincsenek téralkotók sem, így fizikai foyamatok sincsenek. Kérdéses, hogy valószínűségi hullámok bejuthatnak-e kívülről a fekete lyuk felszíne alatti nem értelmezett térfogatba (változás esetén info@telerisk.hu címre kérek ért.).

[szerkesztés] Párolgás

Mi köze a fekete lyukak párolgásának az univerzum zártságához? --TG® 2005. augusztus 8., 10:59 (CEST)

"A világegyetem tágulása miatt a világegyetem hőmérséklete folyamatosan csökken, nullához konvergál, ami pedig azt jelenti, hogy egy idő után bármely fekete lyuk felszíni hőmérsékletétől alacsonyabb lesz, azaz egy idő után minden valóságos fekete lyuk tömege csökkenni kezd"

ez igy nem kovetkezi, SZVSZ. mi koze a globalis homersekletnek a lokalis tortenesekhez? persze statisztikai kozze van, de attol, hogy az athlaghomerseklet csokken, a fekete lyukakkal speciael sokminden tortenhetne. --Math 2006. február 20., 13:14 (CET)