Kőszeg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.38191° k. h. 16.55221°

Kőszeg
Kőszeg címere
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Kőszegi
Rang város


Terület 54,65 km²
Népesség
Irányítószám 9730
Körzethívószám 94
Térkép
é. sz. 47.38191° k. h. 16.55221°
település
Mo. térképén

Kőszeg (németül: Güns) város Vas megyében, a Kőszegi kistérség központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében taláható.

[szerkesztés] Története

Az Óház, Kőszeg ősi vára
Nagyít
Az Óház, Kőszeg ősi vára

A környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is hadászatilag jelentős volt a fekvése miatt. A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először ezen a néven, egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől visszafoglalta a várat.

Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. 1327-ben Károly Róbert elvette a várost a Kőszegi családtól, 1328-ban királyi városi címet, önkormányzati és vásártartási jogot adott neki.

Kőszeg ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került.

Kőszeg, Jurisics vár
Nagyít
Kőszeg, Jurisics vár

Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532 augusztusában lezajlott ostrom. Báró Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kevés várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat.

Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult, köszönhetően annak is, hogy a Bécs és az Adriai-tenger közti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett.

1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. Jelentősége innentől csökkent, anyagi nehézségekbe is került. Mindez fokozódott az első világháború után, mikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolják, a város így elveszíti vonzáskörzetének nagy részét és az ország peremére szorul. Idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, napjainkban ismét elfoglalta méltó helyét kedvelt turisztikai célpontként.

[szerkesztés] Gazdaság

Kőszegen a szőlőtermesztésnek is nagy múltja van, már egy 1279-es oklevélben említik.

A Kálváriatemplom a város felett
Nagyít
A Kálváriatemplom a város felett

[szerkesztés] Látnivalók

  • Jurisics-vár
  • Jurisics tér (bájos középkori hangulatú tér a város szívében)
  • Jézus Szíve templom (neogótikus)
  • Patikamúzeum („Apotéka az Arany Egyszarvúhoz”)
  • Stájerházak (18. századi lakóházak)
  • Írottkő (Geschriebenstein) kilátó (pontosan a határon áll,az egyik fele Magyarországon, a másik Ausztriában van) Itt található az országos kéktúra nyugati végpontja.
  • Óház-kilátó
  • Hét Vezér-forrás
A Hétforrás
Nagyít
A Hétforrás

[szerkesztés] Érdekességek

  • Egy érdekes helyi hagyomány a „Szőlőjövések könyve” vezetése – ebbe a könyvbe 1742 óta minden évben Szent György napján lerajzolják a szőlőhajtásokat.
  • Kőszegen, a Stájerházaknál mérték Magyarországon a valaha mért legmagasabb éves csapadékot (1510 mm, 1937.)

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken