Vita:Hun nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[1] <<< eredetije OsvátA. 2006. augusztus 20., 18:52 (CEST)

de:Hunnische_Sprache - copy & paste linkre cserélve. -- nyenyec  2006. augusztus 20., 19:27 (CEST) Jó de így lessz valaki aki lefordtja? --Elder sun 2006. augusztus 27., 18:20 (CEST)

Hát azon a szövegen épp egy "átdolgozás szükséges" (Überarbeitung) sablon van, ha nagyon vacak, akkor nem is biztos, hogy érdemes egy-az-egyben lefordítani.
Nyelvészeti szempontból egyébként számomra teljesen érdektelennek tűnik a német szöveg, egyszerűen semmitmondó. (Az első fele fél oldalon keresztül azt magyarázza, hogy olyan hogy "a hun nyelv", valószínűleg soha nem is létezett, de ha esetleg mégis, akkor se tudunk róla szinte semmit; a második fele meg, ami a "hun[nak nevezett]" népekről értekezik, valamivel érdekfeszítőbb ugyan, de nyelvészeti szempontból releváns info alig van benne.) --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 18:59 (CEST)
Köszi. Gondolóm azt álítja hogy a Vizi-gótok és Gótok ugyanazt csinálták mint a Hunok csak 10 évvel korábban igy a Hun Attilla nem is létezhetett puszta kitaláció. --Elder sun 2006. augusztus 27., 21:57 (CEST)
Nem, azért ennyire nem meredek a dolog. Csupán "a" hun nép és "a" hun nyelv létezését vonja kétségbe, ti. Attila birodalma a cikkíró szerint minden valószínűség szerint egy többnemzetiségű és többnyelvű birodalom volt ("die einschlägige Forschung geht eher davon aus, dass die Hunnen in der Regel multiethnische und multilinguale Verbände bildeten.") --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 22:03 (CEST)
DE akkor Hun Atilla a latinon és a Góton kívül milyen nyelvet beszélt?--Elder sun 2006. augusztus 27., 22:43 (CEST)
Ezt a kérdést a cikk nem értinti. --194.152.154.2 2006. augusztus 27., 23:02 (CEST)

The World of the Huns. Chapter IX. Language O. Maenchen-Helfen


1. Speculations about the Language of the Huns

The Germans in Attila's kingdom apparently did not use the script which Wulfila had invented to translate the Bible into Gothic; they scratched their runes on swords, lance heads, brooches, and buckles as their ancestors had done. The Huns, "barbarous even in the eyes of the barbarian peoples around them," [1] had no script. Attila's scribes were not Huns but Romans: the Gaul Constantius, [2] an Italian by the same name, [3] the Pannonian Orestes, [4] and Rusticus from Upper Moesia. [5] In the middle of the sixth century Procopius described the Huns west of the Maeotis as "absolutely unacquainted with writing and unskilled in it to the present day. They have neither writing masters nor do the children among them toil over the letters at all as they grow up." [6]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] rémes történelem

Ez a cikk ebben a formában egy valódi rémség. OsvátA. 2006. október 10., 22:45 (CEST)

Bármennyire is megharagszik rám Elder sun, én ezt a káoszt jelölöm törlésre... Data Destroyer 2006. október 10., 22:47 (CEST)

Ourum! Nem haragudtam meg. Köszönet Adapának.--Elder sun 2006. október 11., 19:40 (CEST)

[szerkesztés] Vitatott tartalom ide a vitalapra

Átrakom ide a vitatott szakaszt. --Adapa 2006. október 11., 00:22 (CEST)

  • /A szerző Kánnai Zoltán:

[szerkesztés]

/Habár a frissen előkerűlő korabeli(V.-VI.sz) irások újabb adalékokkal szolgálhatnak arra hogy mely népek nyelvében maradhattak fenn hungarus szavak./

? vajon itt mi a hiba ? Tanitsatok és megtanulom ! E.

[szerkesztés]

/*Zakariás Rétortól(555) tudjuk a korai időszakban:

    • a hun nzelvű törzsekek, allanaje ,onogur,ugor,szabar,bolgár, kuturgur,abar, kazár,dyrmyr(?), saragur, barszil(?), káliz, abdél és eftalita népek.(Zakariás rétor)/
idézet a kazarok.pdf-ből E.
Észrevettétek, hogy semmi köze a magyar nyelvhez, az mind csak a mi "hungur"-os történészeink belemagyarázása, hogy "valamelyik törzs biztosan 'magyar' kellet legyen.". IMHO: Ha nincs közte nem volt az. De ettől még "hun" nyelvűek a fentiek.--Elder sun 2006. október 14., 11:44 (CEST)

[szerkesztés]

    • külön nyelvű hun törzsek:burgare akik a később burgundia alapítói.
? A keleti népeket egyszerűen "hun"-nak neverezik. Burgundia egyik alapító törzse burgare vagy nem? E.

[szerkesztés]

"Az 550 körül író Zakariás rétor a 450-491. közötti egyháztörténetet fel- dolgozó műve (Historia ecclesiastica 450-491.) XII. könyvének 7. részében a Káspi-kapun belül együtt említi a kazárokat tizenkét más néppel (ezek kö- zött ungurok, ugorok, szabarok, bulgarok, kuturgurok, abarok, saragurok, kálizok, abdélok és eftaliták): "... Grúzia szintén egy tartomány Arméniá- ban, nyelve a göröghöz hasonló, s van egy keresztyén királya, aki Perzsia királyának alattvalója. Aran szintén egy tartomány Arménia földjén, sa- ját nyelvvel bír, népe hívő és megkeresztelt, egy királya van, aki Perzsia királyának alattvalója. Sziszgan szintén egy tartomány, népe saját nyelv- vel bír és hívő, de pogányok is vannak köztük, az Abaszgia földjén lakóknakis saját nyelvük van; /

Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

/" a hunok közé tartoznak s a kapukon belül vannak: burgare, külön nyelvvel bíró pogány és barbár nemzet, több városa van; allanaje, ezeknek öt városuk van; a Ddw népéhez tartozók, ezek hegyek között laknak és erődeik vannak; 'WNGR, 'WGR, SBR, BWRGR, KWRTRGR, 'BR, KSR, DYRMYR, SRWRGWR, B'GRSYQ, KWLS, 'BDL, 'FTLYT, ez a tizenhárom sátrak alatt lakó, a jószág, a halak és vadállatok húsából, vala-mint fegyverekből élő nemzet." ( [23], 89. old.; [9], 251. old.; [10], 137. old.). Ebben a részben Zakariás rétor arról is beszámol, hogy a szent könyveket lefordították a húnok nyelvére"./

Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

[szerkesztés]

/(Besenyők és úzok)(Kazárok)/

Források és adalékok. Ebben mi rossz van? E.

"Pharb-i Lázár örmény író tudósítása, amely szerint Abarország 450 körül Hyrkánia vidékén volt [26],"


Ez is kopi-paszte a kazarok.pdf-ből. E.

és

A kazarok.pdf-ben megjelőlt források amelyek a fenti hun nylvy nipekröl.
  • [9] CZEGLÉDY Károly: Középperzsa eredetű szír tudósítások. AntTan 5, 1958.
  • [10] CZEGLÉDY Károly: Pseudo-Zacharias rhetor on the nomads. Studia Turcica, ed. Ligeti Lajos, Budapest, 1971.
  • [23] KMOSKÓ Mihály: Szír források Góg és Magóg népéről (Kézirat)
  • [26] LAZARUS PHARBUS (Parpecus, Parpeci): Historia Armeniae 338-485. Longlois, 1869.


A fenti forrásoknak nem áll módomban a hitelességüket vitatni. Reméltem hogy hasznos adalékok vannak benne a filosophufzoknak.--Elder sun 2006. október 11., 20:31 (CEST)

[szerkesztés] IMENKOV kultura

Imenkov kultúra – ez mi? És mért kell nagybetűvel írni? OsvátA. 2006. október 11., 07:58 (CEST)
Ebben talán választ lelsz mindkét kérdésedre.--Godson fóruma 2006. október 11., 09:15 (CEST)
Mindíg tanul az ember. Dzsingiz kánt ezentúl így írom (már, ha leírom): KHAN DIGGIZ. OsvátA. 2006. október 11., 16:56 (CEST)
Azér leginkább sz-szel a végén írd: Dzsingisz kán. Case sensitive...--Godson fóruma 2006. október 11., 17:03 (CEST)
Most már teljesen meg vagyok zavarodva. Soha többet nem írom le sehogy se. (Vagy csak mongolul: Чингис хаан) OsvátA. 2006. október 11., 17:09 (CEST)
Türk nyelven (idetartozik a mongol, a kirgiz, a kazah és még egy kettő): Чингиз хаан. De psszt!--Burumbátor társalgó 2006. október 11., 17:16 (CEST)

[szerkesztés] steppei népek

A mai magyaroszági magyarok 5-6%-a ázsiai- 5-6%-a turanid-steppei népektől származik, esetleg a nyelvünkben lehetnek a hunoktól örökölt átvett szavak.--Elder sun 2006. október 11., 22:22 (CEST)

Örökölt, vagy átvett? Ezek kábé kizárják egymást. Mindegy. OsvátA. 2006. október 14., 12:29 (CEST)
Osvát úrnál a pont :) Data Destroyer 2006. október 14., 13:03 (CEST)
Kb vagy vagy .isz 377-ben már biztosan hun hadmozdulatok vannak a kárpátmedencében és 1867-ben a latin nyelvű hungaria osztrák tartomány magyar nyelvű Magyarországá kezd lenni. Közte annyi minden történt. Van akinek öröksége(steppei népek), van aki átvette (mások)--Elder sun 2006. október 14., 13:05 (CEST)

[szerkesztés] Hun szavak azaz /kunoi/ chun

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő,uralkodónő: aszuni(I)


[szerkesztés] Élettelen természet:

kő: kevi(I)

szikla: karra(I,K)

arany: zarani(I,K)

réz: vase(I)

bronz: tesvase, szurrvase(I)

vas: tom(I,K)

tűz: teszth(I)

láng: tes(I)

jég: jéj(I)

hó: hava(I)

szél: szele(I)

vihar: hua(I), zivatar: dünad(I)

zivatar: zud, zivud(I)

villám: düna(I)

szivárvány: egelü(I)

só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)

ír, gyógyír, orvosság: teri(I)

kút: kutu(I)

por: poura(I)

szemét, üledék, szar: sara(I)

[szerkesztés] Birtok helyzetű főnevek ragozása:

neilim: nyilam neiliam: nyilaim

neilit: nyilad neiliat: nyilaid

neilej: nyila neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk meiliakh: nyilaik

[szerkesztés] Testrészek:

fej: phe(I), fé(K)

agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)

kéz: kezi(I)

kézfej: su(I)

szem: szöm(I), szüm(K)

arc: girze(I)

orr, hegycsúcs: ore(I)

száj: szá(h)(I)

nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)

szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I), szeretetre méltó:szirünesi(I), szíves: szirünesi(I)

szívtelen: szirünesen(I)

íny: hije(I)

ér(vérér): iri

vér: veri(I)

pénisz ("fasz"): pusz(I)

láb (alsó lábszár): bana(I)

talp: talba(I)

[szerkesztés] Családi viszonyok:

apa: atha(I,K)

apai: athaji(n)(I)

anya: maja(I,K)

fia v.kinek: vi(I,K)

lánya v.kinek:ani(I)

nagyapa: udatha, uda(I)

dédapa, ősapa: ise(I)

nagyanya: ike(I)

öcs: ecse(I)

vő: vede(I)

férj: peri(I)

feleség: eme, meme(I)

anyaméh: ema(I)

nemzés, nemzet: ont(I), nemzeni: ontin(I)

család: önta(I), nemzetség: öntad, nemzetségfő: öntatha(I),nemzetség ősanyja: öntamaia(I), törzs: öntadikh, törzsi: öntadisi(I), törzsfőnök: athama(I)

rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)

barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)

szeretni, kedvelni: baresin(I)

szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni(szerelemmel): szertin(I)

szerető(szerelemmel): szertigh(I)

ikrek: jerku(I)

név: ine(j)u(I)

[szerkesztés] Színek:

fehér: pé(j)r(I)

fekete: phektej(I), pekté(K)

kék: golka(I)

piros,vörös: verisi(I)

sárga: sarakh(I)

zöld: zezild(I)

szürke, ezüstszínű: szorild(I)

lila: űn, üjn(I) Egyelőre ennyi --Elder sun 2006. november 2., 23:45 (CET)

[szerkesztés] KRETAI és ISAFHÁNI CODEX

Kedves Elder sun! Ezt ide átraktam:

"A legújabb kutatások a Krétai Kodex és az Isfaháni Kódex fordítása rendkivüli segítséget nyújt a hun nyelv megismerésében."

Dr. Detre Csaba forrásként való használását nem támogatom, mivel nem tartozik a tudományos szakirodalom körébe. Azt viszont támogatom, hogy őróla, illetve a tanulmányairól külön szócikk legyen, illetve hogy az Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról szócikkben is helyet kapjon. Azonban akkor rendes szócikkbe való fogalmazás kellene, nem csak a tanulmánya egyes részleteinek csonkjellegű beemelése. (A műhelymunkához hamarosan szintén csatlakozom.) --Adapa 2006. november 4., 14:36 (CET)

Mivel a hun nyelvet csak kevés ember beszéli ezért mint fontos lehetséges forrást meg kéne emliteni ezt a két kódexet. Ammennyiben hiteles, újra kell értékelnem a germánok eredetét mert eddigi forrásaim azt állították a hogy a hunok a germánokkal rokon nép és nyelvük is hasonló.