Rákoskeresztúr
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rákoskeresztúr egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Posarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét feltehetően első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1727-től már mint község szerepel, tényleges újratelepítése azonban meglehetősen későn, 1770-ben történt meg, főleg svábok éreztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben Rákosliget levált és önálló település lett.
Rákoskeresztúrt 1950. január 1-vel - számos fővároskörnyéki településsel együtt - Budapesthez csatolták. Az 1970-es évek - 1980-as évek folyamán kb. 8000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén, négy ütemben. Tulajdonképpen Rákoskeresztúrhoz tartozik a kertvárosias Madárdomb és Akadémiaújtelep is.
[szerkesztés] Fekvése
- Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről Rákoscsaba határolja.
- A Rákoskeresztúri Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem [[Budapest X. kerülete|Budapest X. kerületéhez tartozik.)
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Gépjárművel
Leggyorsabban a Hungária körút-Kőbányai út-Jászberényi út (később Pesti út néven) lehet elérni, vagy az Örs Vezér Terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)-Bökényföldi út-Cinkotai út, vagy a Fehér út-Élessarok-Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) vagy a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel befelé, késő délután kifelé van nagy torlódás. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda.
[szerkesztés] Busszal
Rákoskeresztúr központja, az Elágazás (röviden Elág) több busznak is végállomása. A belvárosból nappal a 61, 61E (Örs Vezér Tere), 62 (Kőbánya városközpont), 98, gyors 98, Keresztúr busz (Kőbánya-Kispest), 80 (Pestszentlőrinc), éjjel a 911, 921, 980, 956-os buszokkal lehet kijutni ide.
A kerületen belül közlekedő buszoknak is az 'Elág' a kiindilópontja: a 69A és a 161-es Rákoscsaba, a 198-as Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep, a 162-es és a 297-es Rákoscsabán keresztül Rákoskert, éjjel a 997-es Rákoscsaba és Rákoshegy, a 998-as Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep felé közlekedik.
[szerkesztés] Részei
- Ófalu
- Újlak
- Kis utcai lakótelep
- Akadémiaújtelep
- Madárdomb
[szerkesztés] Látnivalók
- Bulyovszky Gyula szülőháza (épült 1820 körül)
- Vigyázó-kastély
- Református templom
- Római katolikus templom (Pesti út) (oltára Hild Józseftől ,eredetileg a Belvárosi Plébániatemplomban volt)


Based on work by