A jóhírnév védelme

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A hírnév fogalma

Az adott természetes vagy jogi személyről mások által hozzáférhető azon tényállítások, adatok összessége, mely adatok, tények alkalmasak arra, hogy a személyt értékeljük, a személyével kapcsolatban értékítéleteket fejezzünk ki. A hírnév – jóhírnév megsértését a jogg szankcionálja, így pl. ha valaki más személyre vonatkozó valótlan tényt állít, híresztel, való tényt hamis színben tüntet fel. A jóhírnév megsértése tehát akkor valósul meg, ha valaki más személyre tesz sértő megjegyzést, ez a megjeygzés tényállítást tartalmaz, és valótlant állít, híresztel, vagy a valóságot hamis színben tünteti fel.

[szerkesztés] A jóhírnév megsértésének fajtái

[szerkesztés] Más személyre sértő közlés, tényállítás

A közlés magában foglalja a gondolat kifejtésének minden alkalmas módját, így szóban, írásban, rajzban, szoborban; fényképen, cselekvésen keresztül fejezi ki a gondolatot. A jóhírnév sérelmét csak tényközlések valósíthatják meg, értékítéletek nem. Az értékítéletek csak akkor lehetnek jóhírnevet sértők, ha legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. Ha ez nem állapítható meg, úgy felmerülhet a becsületsértés, a becsület védelme illetve az emberi méltóság megsértése, az emberi méltóság védelme.

  • becsületet sért: „Orgyilkos vagy, mert piros szoknyát hordasz.”
  • méltóságot sért: „Te egy állat vagy.”
  • jó hírnevet sért: „Azért mondok fel neked, mert trehány, munkakerülő vagy, és nem értesz a munkádhoz.”

[szerkesztés] Híresztelés

Ha valaki nem a saját gondolatát közli másokkal, hanem a mástól szerzett valótlan tényeket adja tovább. A híresztelő nem hivatkozhat vétlenségre, nem tudásra, jóhiszeműségre, ezek csak a jogkövetkezmény szempontjából lehetnek relevánsak.

– „Hallottam, hogy a fiad egy tolvaj!”

[szerkesztés] Valóság hamis színben való feltüntetése

Ilyenkor a jóhírnév megsértése azáltal valósul meg, hogy egyes valós tényálláselemeket túlzottan felnagyít, míg másokat elhallgat, úgy csoportosít tényeket, hogy az téves következtetésre vezet.

Pl. „X. Y. már megint a sitten van...” - holott X. Y. börtönorvos.

„X. Y. tegnap börtönben járt és ott meglátogatta a bátyját is” – holott a bátyja fegyőr.

[szerkesztés] Közfelfogás

A közlés csak akkor minősül jogsértésnek, ha a közfelfogás szerint a tényközlés alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megítélést hátrányosan megváltoztassa. Így pl. a magyar bírói gyakorlat nem tartja jóhírnevet sértőnek „Z. szeretője X.Y-nak” tényközlést, mert a közfelfogás nem társít hátrányos megítélést a „szerető” fogalmához, még ha az egyén érzékenységt sérti is.