Stabil oldalfekvés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A stabil oldalfekvés az elsősegély egyik legfontosabb életmentő műfogása, minden alapfokú elsősegély-tanfolyam alapismerete. Azért fontos, mert biztosítani lehet vele az eszméletlen sérült szabad lélegzését, hanyatt fekvő helyzetben ugyanis a nyelv hátracsúszhat, illetve a nyál, vér és hányadák is elzárhatja a légutakat.

A fulladás az eszméletlen sérülteket fenyegető egyik legnagyobb veszély, ami még akkor is a sérült életébe kerülhet, ha a sérülése egyébként nem is veszélyes. A szabad lélegzés biztosítása az elsősegély nyújtójának alapvetően fontos feladata, mivel oxigénellátás nélkül percek alatt megkezdődhet az agyszövetek elhalása és beállhat a halál.

Az eszméletlen embernek át kell vizsgálni a száj- és garatüregét, onnan el kell távolítani a lélegzést akadályozó anyagokat, beleértve az esetleg hátracsúszott nyelvet is, majd olyan testhelyzetet kell kialakítani a sérült számára, amelyben nem állhat be újra a légzőutak elzáródása. Ez a stabil oldalfekvés.

[szerkesztés] Kizáró tényezők

Vannak olyan sérülések, amelyek mellett más módot kell választani a légutak szabadon tartására. Ezek:

  • Combcsonttörés
  • Súlyos mellkasi sérülés
  • Nyílt hasi sérülés
  • Gerinctörés

Ilyenkor a hátán fekvő beteg fejét kell úgy elhelyezni, mint a befúvásos lélegeztetésnél - enyhán hátraszegjük és felhúzzuk az állát. Ha a sérült hány, akkor fejét oldalra kell fordítani. Az ilyen sérültek nem hagyhatók magukra.

[szerkesztés] A stabil oldalfekvés végrehajtása

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken