Ugocsa vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ugocsa vármegye (1891)
Ugocsa vármegye címere
Székhely Nagyszőlős
Terület 1190,63 km²
Népesség 75 461
Nemzetiségek
Ugocsa vármegye térképe

Ugocsa vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén, megyeszékhelye Nagyszőlős volt.

Jelenleg területének ¾ része Ukrajna, ¼ része pedig Románia területén fekszik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Ugocsa vármegye Nagy-Magyarország északkeleti részében, a Tisza két partján helyezkedett el; északon Bereg, keleten Máramaros és Szatmár, délen és nyugaton ez utóbbi határolta.

Területe 1190,63 km2 volt. A vármegye egykori területének nyugati része lapályos, csekély (120-130 m) tengerszint feletti magassággal; keleti része azonban hegyes. A Tisza jobb partján a Nagyszőlősi-hegység emelkedik, amelynek legnagyobb magassága 878 méter, míg nyugati végződése, a Nagyszőlős fölötti Feketehegy, amelyen Ugocsa várromjai állnak, csak 368 méter. A Tisza bal partján is kisebb hegyek vannak, amelyek az Avas-hegységhez tartoznak, és az egykori vármegye területén 827 méter magasságot érnek el. Az Avas végső nyúlványainak tekinthető a Gyula és Tamás-Váralja fölötti dombvidék (535 m.), valamint a Kis-Gérce melletti dombok, amelyek messzire kinyúlnak a síkságra. Folyóvizekben a vármegye aránylag gazdag volt. A Tisza kelet–nyugati irányban szeli át a területet, Királyháza mellett lép ki az Alföldre, amelyen több ágra oszlik. A volt vármegye nyugati határán ömlik bele a vele párhuzamos folyású Batár-patak. Az egykori vármegye területének északi részét a Borsova és Szalva, déli részét a Túr vize öntözte; partjaik egykor helyenként mocsarasak voltak, leginkább a Borsova mentén, ahol a Fekete-Eger mocsár nyúlt át.

[szerkesztés] Lakói

Lakóinak száma 1870-ben 67 498 fő volt, 1891-ben 75 461 fő.

Egy km2-re 63,4 lakos jutott, így Ugocsa az egyik legnagyobb népsűrűségű vármegye volt.

A lakosok nemzetiségi megoszlása 1891-ben: 32 076 rutén (42,5%), 28 852 magyar (38,2%), 8830 román, 5447 német, 40 szlovák és 216 egyéb. A magyarság 10 évi népszaporulata 5535 fő volt, vagyis 23,8%. Az 1891-es felmérések szerint a nem magyar ajkúak közül 8443 fő, vagyis 18,1%-uk beszélt magyarul.

Vallási felekezet szerint 47 651 görög katolikus (63,1%), 11 722 református, 9414 izraelita, 6201 római katolikus és 458 evangélikus élt a vármegyében.

Foglalkozásra nézve ekként oszlott meg a népesség: értelmiség 506, őstermelés 19 301, bányászat 49, ipar 2146, kereskedelem 567, hitel 9, közlekedés 188, járadékból élő 294, napszámos 7426, házi cseléd 1228, háztartásban 13 719, egyéb foglalkozású 100 fő.

[szerkesztés] Gazdaság

A lakosság túlnyomóan őstermelő volt, kereskedelme és ipara jelentéktelen. Utóbbit 1891-ben egy gőzfűrész, egy szeszgyár és néhány gőzmalom képviselte. A vármegye területén 2 bank, 2 takarékpénztár és 2 szövetkezet volt.

Numizmatikai érdekesség az Ugocsai Világítási Részvénytársaság, amely 1919-ben változatos címletű szükségpénzeket bocsátott ki.

[szerkesztés] Története

A Trianoni békeszerződés (1918) a megye jelentős részét Csehszlovákia részévé (Nagyszőlős Csehszlovák neve Vynohradiv lett), kisebb déli részét (Halmi központtal, románul Halmeu) pedig Románia részévé tette.

A II. világháború alatt a Csehszlovák részt az Első bécsi döntés alapján Magyarország megszállta, és visszaállította Ugocsa megyét, Nagyszőllős központtal.

A világháború végén a megye Csehszlovák része a Szovjetunió részévé válik (Ukrán SSR, Zakarpattia Oblast). A Szovjetúnió 1991 felbomlásával a terület Ukrajnához került.

A megye déli része a jelenlegi román Szatmár megye (Satu Mare) része.

[szerkesztés] Közigazgatás


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi (1896)

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör-Kishont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország: Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Más nyelveken