Második Gyurcsány-kormány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én tette le hivatali esküjét. Ez lesz a rendszerváltás utáni ötödik szabadon választott kormány. A koalíciós kormány az MSZP-ből és SZDSZ-ből áll, a kormányfő Gyurcsány Ferenc.


Második Gyurcsány-kormány - 2006. június 9-től
Miniszterelnök Gyurcsány Ferenc MSZP
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Szilvásy György pártonkívüli
Szociális és munkaügyi miniszter Kiss Péter MSZP
Önkormányzati és területfejlesztési miniszter Lamperth Mónika MSZP
Külügyminiszter Göncz Kinga pártonkívüli
Pénzügyminiszter Veres János MSZP
Gazdasági és közlekedési miniszter Kóka János SZDSZ
Földművelésügyi miniszter Gráf József MSZP
Igazságügyi és rendészeti miniszter Petrétei József pártonkívüli
Egészségügyi miniszter Molnár Lajos SZDSZ
Oktatási és kulturális miniszter Hiller István MSZP
Honvédelmi miniszter Szekeres Imre MSZP
Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Persányi Miklós pártonkívüli


A kormány mellett három, a kormányfőnek alárendelt csúcshivatal fog működni, amelynek vezetői kormánybiztosként fognak működni (Szetey Gábor a MeH államtitkáraként). Gyurcsány Ferenc elmondása szerint a miniszterekkel mellérendelt viszonyban lesznek:

  • Államreform Bizottság, titkárság vezetője: Draskovics Tibor
  • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, kabinet vezetője: Bajnai Gordon
  • Kormányzati Szolgáltatási Központ, központ vezetője: Szetey Gábor

Az Államreform Bizottság feladata az ún. országreform (közigazgatási, költségvetési, stb.) koordinálása lesz, a Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata elsősorban az európai uniós fejlesztési pénzek felhasználásának koordinálása lesz, a Kormányzati Szolgáltatási Központ feladat a minisztériumok háttérmunkájának elősegítése (személyügy, informatika, média, számvitel stb.) lesz.

[szerkesztés] Működése

  • 2006. júniusára a kormány kidolgozta az „Új egyensúly 2006-2008” programot, amely Gyurcsány-csomag néven vonult be a köztudatba (Lásd még: Bokros-csomag). A makrogazdasági pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében olyan megszorító intézkedéseket tartalmazott, melyek elsősorban az állami bevételek növelésére törekedtek (mint pl. új adók, tandíj, vizitdíj bevezetése), kisebb részben pedig visszafogták az állami kiadásokat (mint pl. a gázártámogatások és lakáshitel-támogatások csökkentése, állami alkalmazottak elbocsátása, betegszállítás privatizálása). Elemzők szerint a program nem tartalmazza az állami intézményrendszer strukturális átalakításának olyan konkrét lépéseit, amik később megakadályozhatnák a makroegyensúly ismételt felborulását.
  • 2006. július 8-án több ezer ember vett részt a szakszervezetek szervezésében történt demonstráción, melyet de. 11 órától a Parlament mellett tartottak, s melynek szónokai részben a „reformoknak” nevezett megszorító intézkedések visszavonását, részben a kormány lemondását követelték.

[szerkesztés] Lásd még