Manysi nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Manysi (маньси/моаньсь) | |
|---|---|
| Beszélik: | Oroszország |
| Terület: | Hanti-Manysi Autonóm Körzet |
| Beszélők száma: | 3000 |
| Helyezés: | Nincs a 100 legnagyobb között |
| Nyelvcsalád: | Uráli |
| Írás: | Cirill írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Hanti-Manysi Autonóm Körzet (Oroszország) |
| Szabályozza: | - |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | - |
| SIL | mns |
| Lásd még: Nyelv | |
A manysi nyelv (saját nyelvükön: маньси vagy моаньсь) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona az osztják valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek. Négy nagy nyelvjárása ismert, melyeket az égtájak nevével jelölnek. 1960-ban 6 ezer vallotta magát manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.
Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak: északi (szoszvai, szigvai, felső-lozvai, obi), nyugati (középső-lozvai, alsó-lozvai, pelimkai, vagilszki), keleti (felső-kondai, középső-kondai, alsó-kondai, jukondai), déli (tavdai).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A manysi ábécé
A nyelvet 1939 óta cirill írással írják. Eredetileg a nyelv nem volt írott, 1932-től próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel.
A ma használt cirill ábécé:
Az egykori latin ábécé:
[szerkesztés] Kiejtés
[szerkesztés] Magánhangzók
A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, valamint 3 nyílásfokot, de ezt az írás nem jelöli.
- Veláris hangok:
- а: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]
- о: közepesen zárt o hang [o]
- у: közepesen zárt u [u]
- э: közepesen zárt e [e], hangsúlyos szótag után gyakran [ǝ]
- ы: magyar i [i]
- Palatális hangok (mássalhangzó után lágyítják az előttük álló hangokat, magánhangzók után jésülnek, itt ez utóbbi kiejtések szerepelnek):
- е: közepesen zárt e [je], hangsúlyos szótag után gyakran [jǝ]
- ё: közepesen zárt o hang [jo]
- и: magyar i [ji]
- ю: közepesen zárt u [ju]
- я: a palóc nyelvjárásban található rövid á [ja]
Nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.
[szerkesztés] Mássalhangzók
- Kemény hangok:
- б: magyar b [b], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- в: félhangzós u, mint az angol w [w]
- г: zöngés, torokban képzett réshang (gh) [ɣ]; oros eredetű szavakban magyar g [g]
- д: magyar d [d], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- ж: magyar zs [ʒ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- з: magyar z [z], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- й: magyar j [j]
- к: magyar k [k]
- л: magyar l [l]
- м: magyar m [m]
- н: magyar n [n]
- ң: mint a magyar leng szó n hangja [ŋ]
- п: magyar p [p]
- р: magyar r [r]
- с: magyar sz [s]
- т: magyar t [t]
- ф: magyar f [f], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- х: mint a magyar Ahmed szó h hangja [x]
- ц: magyar c [ʦ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- ч: magyar cs [ʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- ш: magyar s [ʃ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- щ: magyar scs [ʃʧ], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- ъ: néma [-], csak orosz eredetű jövevényszavakban fordul elő
- ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat
- Lágy hangok:
- Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük [ʎ], [ɲ], [ɕ], [c] lesz.
[szerkesztés] Hangsúly
A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.
[szerkesztés] Nyelvtan
[szerkesztés] A névelő
A manysiban nincsenek névelők.
[szerkesztés] A főnév
A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal törénik.
Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg.
Egy példa: пут (üst)
| eset | egyes szám | kettes szám | többes szám |
| nom. | пут | путыг | путэт |
| loc. | путт | путыгт | путэтт |
| lat. | путн | путыгн | путэтн |
| abl. | путнэл | путыгнэл | путэтнэл |
| trans. | путыг | - | - |
| instr. | путэл | путыгтэл | путэтэл |
A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja, pl: халнэл (közül), саит (mögött), stb.
A birtokos személyrag kifejezi a birtokos személyét, számát és a birtok számát is: колаген (a te két házad), колагэн (a ti kettőtök két háza), коланэн (a ti két házatok), stb.
[szerkesztés] Az ige
Az igeragozás három személyt, három számot, két igeidőt (jelen: -г, múlt: -с), 4 igemódot (kijelentő, feltételes, felszólító, kedveskedő), alanyi és tárgyas ragozást különböztet meg és van cselekvő/szenvedő (utóbbi: -ве-) aspektuskülönbség. Felszólító mód csak második személyben létezik.
Példák: минасум (mentem), минасэн (mentél), минас (ment), минасумен (mi ketten mentünk), минасэн (ti ketten mentetek), минасыг (ők ketten mentek), минасув (mi mentünk), минасэн (ti mentetek), минасэт (ők mentek); тотыкен (hozzál, kedves), тоторисюм (nehezemre esik, de én hozok).
[szerkesztés] A számnevek
Tőszámnevek: аква (1), китыг (2), хурум (3), нила (4), ат (5), хот (6), сат (7), нёллов (8), онтэллов (9), лов (10), хус (20), сат (100), сотэр (1000). Az 1 és 2 jelzői alakjai (magyar két): акв (1), кит (2).
[szerkesztés] Mondattan
[szerkesztés] Szórend
Alanyi szintagma áll a mondat elején, ezt követik az állítmány bővítményei, majd végül maga az állítmány: ам хул алысьлаңкве минасум (elmentem halászni - tkp. „én halat fogni mentem”). Az alanyt és az állítmányt egyeztetik: пасан сэмел – пасанэт сэмлэт (az asztal fekete - az asztalok feketék). A jelzőt és a jelzett szót nem egyeztetik, kivéve a кит (2) jelzőt, ez után a jelzett szó általában kettes számba kerül.


Based on work by