Apácaszakállas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Apácaszakállas (szlovákul Opatovský Sokolec) Ekecs község településrésze, 1976 előtt önálló község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 3804 lakosából 3520 magyar és 231 szlovák volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nagymegyertől 6 km-re északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területén már az avar korban is település volt, ezt bizonyítják az itt előkerült avar temető leletei. A falut 1221-ben említi először oklevél. 1262-ben IV. Béla király leányának, Margitnak kérelmére a Vágközi Zalonta Zakalust, mely község az oklevél szerint a Challó és a Vág folyók között fekszik, a nyúlszigeti apácakolostornak adományozza. Ezt az adományt Erzsébet királyné 1267-ben kelt oklevelében megerősíti. 1347-ben vámszedőhely volt, különböző nemesi családok birtoka, majd a 17. században a pannonhalmi apátságé. Ezután a pozsonyi klarisszáké, majd feloszlatásuk után a kincstártól az Eszterházy család vásárolta meg. Lakói a 16. században reformátusok lettek és ezt annak ellenére is megtartották, hogy sokáig katolikus fennhatóság alatt álltak. 1787-ben a községben 87 ház volt 657 lakossal, 1828-ban pedig 140 ház 953 lakossal. A 20. század elején az Eszterházy birtokokat megvásároló Diószegi Cukorgyár katolikus vallású napszámosokat telepített a faluba. Lakói főként földműveléssel, állattartással foglalkoztak. 1910-ben 975, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1976-ban Ekecshez csatolták.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Más nyelveken