Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, továbbá a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Alapító okirata szerint 1900-ban létesítették. Építését 1901-ben kezdték meg a Törvényszéki Palota és fogház („Törvényház”) részeként Czigler Győző műépítész tervei alapján. Működését 1906-ban kezdte meg.

1942 szeptemberében a Magyar Honvéd Vezérkari főnökség (VKF) büntető intézetévé jelölték ki és politikai elítélteket szállítottak ide. 1944. március 22-én a különböző nemzetiségű politikai foglyok az őrséget lefegyverezve kitörtek és a környező hegyekbe menekültek. A német katonai segítséggel levert sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt. A bírósági épület 1950 és 1953 között egy ideig üresen állt, majd határőr kiképző központként működött. 1954-ben fiatalkorú elítélteket szállítottak az intézetbe.

1956 októberében a városi Munkástanács utasítására 258 főt szabadítottak, mindössze 11-en maradtak fogva. 1957-ben ismét politikai foglyok fogvatartására jelölték ki az intézetet. 1959-ben az elítéltek munkáltatására fehérneműgyárat hoztak létre. Ugyanez évben indult a tényleges rabnevelői tevékenység.

1986 és 1988 között korszerűsítési munkálatok zajlottak (fűtés, világítás, biztonsági rendszer). 1990-ban új rabkonyha és mosoda épült. 1997-ben a nagy, harmincfős zárkákat felújították, a mellékhelyiségeket leválasztották a lakótértől.

1993-ban a Fehérneműgyár jogutódjaként megalapították az ÁBRÁND-Ágynemű, Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft.-t. 1994-ben befejeződött a Különleges Biztonságú Körletrész (KBK) építése.

2001-ben felújítási munkálatok zajlottak, az intézet új épületrésszel bővült.

[szerkesztés] Elnevezése

[szerkesztés] Rendkívüli események

  • 1961. június 8-án 6 fő szökése.
  • 1985. január 24-én 2 fő szökése.
  • 1986. szeptember 24-én robbanás és tűz a csiszolóüzemben.

Falai között raboskodott 1960 áprilisa és 1963 novembere között Mérei Ferenc, a modern magyar pszichológia történet meghatározó alakja.

[szerkesztés] Irodalom

  • Lőrincz József – Nagy Ferenc : Börtönügy Magyarországon (1997.)
  • Csintalan – Hajdú - Dr. Lőrincz - Mihály: A királyi Törvényháztól a Fegyház és Börtönig (2005.)
  • 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról