Kép:DianaKrallSD.jpg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

DianaKrallSD.jpg (45KB, MIME típus: image/jpeg)

Diana Krall hangját, aki egyszer hallotta soha nem felejti el! A kanadai születésű énekesnőnek sikerült az, ami talán még a jazz világában senkinek: popsztárokéhoz hasonló népszerűséget elérni és két Grammy díjat besöpörni.

Diana Krall igazi zenészcsaládba született 1964. november 16-án a brit kolumbiai Nanaimoban, Nyugat-Kanadában. Szülei zongoráztak nagymamája pedig egykoron énekesnő volt. Négy évesen kezdte klasszikus zongoratanulmányait és tizenöt éves korában már egy helyi étterem bárjában játszott jazzt. Zenei érdeklődését apja, a tehetséges zongorista is támogatta, aki nagyon jól ismerte a 20-as, 30-as évek mestereinek, Fats Wallernek, James P. Johnsonnak és Earl Hines-nak a műveit.

"Azt hiszem, apának megvolt Fats Waller összes felvétele, és a lehető legtöbbet meg is akartam tanulni" - mondja Krall.

Még tinédzserként elnyerte a nagynevű bostoni Berklee College of Music ösztöndíját, majd kétévnyi tanulás után visszaköltözött Kanadába. Nanaimo helyi bárjaiban zenélt, ahol egyik fellépésén Ray Brown és Jeff Hamilton figyelt fel a fiatal tehetséges lányra. Később Jeff és Ray tanácsára Diana Los Angeles-be költözött és Jimmy Rowles zongoravirtuóz szárnyai alatt folytatta tanulmányait. Nagyon sokat hezitált, hogy produkcióiban énekeljen-e, de végül mestere Jimmy Rowles biztatta hogy, próbálja meg, hiszen csodálatos a hangja. Ezután Don Thompson jazz zongoristával folytatatta tanulmányait otthon Kanadában.

Első albumán 1990-ben kezdett el dolgozni New-York-ban, ami végül 1993-ban jelent meg Stepping Out címmel, a Justin Time Records gondozásában. Ezen a lemezen még erősen lehetett érezni a nagy elődök és tanárai hatását, főleg Jimmy Rowels-ét. Egy évvel később a GRP-vel kötött szerződést és elkészítette az Only Trust Your Heart-ot, amelyen Ray Brown bőgőn, Stanley Turrentine tenor szaxofonon hallható, és ez a Tommy LiPumával létrejött együttműködés kezdetét is jelentette (aki egyébként Barbara Streisandtól George Bensonig szinte mindenkivel dolgozott már).

Krall számára a kirobbanó sikert az 1995-ben All for You címmel megjelenő album hozta meg. Az ezt követő When I Look In Your Eyes című albuma 52 hétig vezette a Billboard jazz listáját, és mindezek mellett az album két kategóriában is Grammy díjat nyert, a legjobb jazz énekes előadó, illetve a legjobb hangmérnöki produkció nem-klasszikus kategóriában. Emellett Grammy díjra jelölték az év albuma kategóriában is, Santanával, a Backstreet Boys-zal, a Dixie Chicks-szel és a TLC-vel együtt.

Ennek és az a Love Scenes (1997), The Look of Love (2001) és a Live in Paris (2002) című albumoknak is LiPuma volt a producere, aki így emlékszik vissza a közös munkára:

"Életemben először készítettem egyhuzamban ennyi albumot egyetlen művésszel" - mondja LiPuma - "Diana és én nagyon jól megértjük egymást, ezért aztán könnyű dolgom van. Ha egyikünk valami javaslattal áll elő, a másik nagy figyelemmel hallgatja végig. Hihetetlenül tiszteljük egymást."

A When I Look In Your Eyes az Egyesült Államokban (több mint egymillió példányszámmal) végül platina-, Kanadában dupla platina-, Portugáliában platina, Franciaországban pedig aranylemez lett. A 2001-ben kiadott The Look of Love is hasonló eladási adatokkal büszkélkedhet és a Billboard 200-as listáján a 9. helyre került.

Felesleges mondani, hogy nem mindennap történik meg egy akusztikus hangszerek felé orientálódott jazz muzsikussal, hogy a Grammy díjért jelentős rock, country, urban és tinédzser popsztárokkal kerül versenybe. Az sem mindennapos, hogy egy jazz improvizatőr főattrakció legyen az énekes/dalszerző Sarah McLachlan által alapított Lilith Fair fesztiválon, amelynek célja a női pop-rock és pop zenészek szerepeltetése. Ennek ellenére 1998-ban Krallnak nem okozott nehézséget megnyernie a fesztivált egy fiatal, többnyire nőkből álló közönség előtt, akik valószínűbb volt, hogy Sheryl Crow-t, Alanis Morissette-et, Abbey Lincolnt vagy Chris Connort favorizálják.

Az idén októberben kiadott Live In Paris, - az album nevében is benne van -élőkoncert anyagát rögzíti, válogatás négy párizsi fellépés repertoárjaiból. Az összeszokott együttesben Anthony Wilson gitáron, John Clayton bőgőn, Jeff Hamilton pedig dobon kíséri a zongorán játszó és természetesen éneklő Diana Krallt. A korábbi lemezek hangzását idéző színfolt a felvételen szereplő "Let's Fall in Love" és az "I've Got You Under My Skin", melyekben az Európai Szimfonikus Zenekar csatlakozik az akusztikus jazz-formációhoz, a már megszokottan igényes, visszafogott, érzelmes hangulatot árasztó kísérettel kiegészítve a hangszerelést. Az albumon egyensúlyban vannak a lassú, lírai melódiák és a swing-esebb dalok, emellett a feldolgozott örökzöldek szinte a teljes jazztörténetet felölelik. Megszólal többek között Gershwintől a "'S Wonderful", Joni Mitchelltől az "A Case of You", vagy a Sinatra által elhíresült "Fly Me to the Moon" című sláger. Mindegyik számban élvezhetjük az énekesnő kifinomult, intuitív, mély érzelmi hátteret sugalló előadásmódját, mely abszolút egyéni stílusával és jellegzetes hangjával párosulva ezúttal is különleges élményt szerez. Diana a virtuóz zongorista, aki egyéniségét a hangszeres játékába éppúgy beleviszi, mint az éneklésbe. Kiváló szólókat hallhatunk tőle - és e téren a zenekar többi tagja sem marad el mellette - az élénkebb ritmusú, bluesos lüktetésű dalokban (pl. East of the Sun, 'Deed I Do), és remekel a balladákban is (The Look of Love, A Case of You). Talán ez Diana Krall legszórakoztatóbb lemeze. Nemcsak azért, mert koncertfelvétel lévén a közönségnek játszik rajta, és az élő előadás hangulatát hűen őrzi, hanem mert a tucatnyi, igen sokszínű szerzemény során előadó-tehetségének eddig tapasztalt legszélesebb spektruma tárul fel.

Az idén, The Gril in the Other Room címmel jelent meg az oly régóta várt új Diana Krall album. A jazzvilág méltán ünnepelt szupersztárja ismét fantasztikus lemezt készített. A dalok többségét férjével Elvis Costello-val közösen írta és hangszerelte. Balladák, sejtelmes blues-dalok, különleges hangvételű átdolgozások. Diana Krall nemcsak saját szerzeményeit rögzítette, hanem Tom Waits és Joni Mitchell számait is. Ez az év ismét Diana Krall-ról szól, aki egy csodálatos albummal ajándékozza meg régi és új rajongóit!

"Dianában a zenei tehetség ragad meg", mondja Al Schmitt egy a Los Angeles Times-nak adott interjúban. "A legtöbb énekesnél sokkal jobban tudja, mi áll jól neki, és tudja, hogyan hozza azt létre zeneileg."

Kép története

Jelmagyarázat: (akt) = ez az aktuális kép, (töröl) = ezen régi változat törlése, (régi) = visszaállás erre a régi változatra.
Klikkelj a dátumra hogy megnézhesd az akkor felküldött képet.


Erre a képre nem hivatkozik lap.