A grazi egyetemi könyvtár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A grazi egyetemi könyvtár Stájerország legnagyobb tudományos könyvtára. Minden Stájerországban megjelent könyvből őriznek itt egy példányt, a kiadóknak ugyanis kötelességük a megjelenő művekből egyet-egyet a könyvtárnak elküldeni. A könyvtár a grazi Károly-Ferenc Egyetem egy részeként működik – ide tartozik a Főkönyvtár (Hauptbibliothek) azonkivül a jogi, társadalomtudományi és közgadságtudományi karok könyvtára, valamint a különböző szakkönyvtárak és intézetek könyvtárai. Mindegyik részleget bárki szabadon látogathatja és használhatja.

A grazi egyetem főépülete
Nagyít
A grazi egyetem főépülete

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A könyvtár története

Az olvasó terem galeriája
Nagyít
Az olvasó terem galeriája

[szerkesztés] A Jezsuita egyetem könyvtára

Az egyetemi könyvtár létrejöttét az ellenreformációnak köszönheti. 1571 óta főleg a jezsuiták voltak azok, akik a túlnyomóan protestáns városban Grazban II. Károly főherceg uralkodó kivánságára a katolizálást szorgalmazták. Ezért 1573-ban a Dom mellett egy jezsuita kollegiumot és iskolát alapítottak, amelynek saját könyvtára is volt. 1585-ben XIII. Gergely pápa jezsuita egyetemnek ismerte el az intézményt, ez által a könyvtár is megkapta az egyetemi könyvtári státust.

A könyvtár gyorsan gyarapodott - a megszüntetett kolostorok könyveit hozták ide, adományokat kapott és könyveket vásárolt. Jezsuiták alapította intézményként az egyetemen a teológiai képzésen volt a fő hangsúly, így a könyvtár is főként a teológiai könyvek összegyűjtésére koncentrált. Ez azonban nem kizárólag a katolikus dogmáknak megfelelő műveket jelentette. Paul Guldin, az egyetem számtantudós professzorának befolyására azonban a természettudományos gyűjtemény is jelentős volt. Az egyetem életében 1773-ban ért véget a jezsuita korszak, a rend megszüntetésekor állami egyetemmé vált az intézmény.

[szerkesztés] Az állami egyetemi könyvtár

1775-ben a grazi egyetemet egy császári dekrétum újból megalapítja és a könyvtárral együtt állami igazgatásba rendeli. Igaz ugyan, hogy a legtöbb császári alkalmazott, akik a közigazgatásban dolgoztak és a könyvtárat adminisztrálták, eredetileg szintén jezsuita volt. 1781-ben a helyiségek átalakítása után a könyvtárat újra megnyitották. ekkor már közintézményként, amely mindenki számára nyitva állt.

A 28 kötetből álló könyvtári katalógus azonban, valószinüleg a jezsuiták haragjának áldozata lett, mert a felújítás után már nem került elő. A könyvtárosok munkáját és a rendszerezést a felszámolt jezsuita könyvtárakból ideszállított rengeteg könyv is nehezítette.

[szerkesztés] Liceum könyvtár

1782-ben II. József császár a grazi egyetemet több más egyetemmel együtt liceummá alakította. A könyvtár állománya azonban ebben az időszakban is tovább gyarapodott.

Részlet az 1994-96-ban hozzáépített rész homlokzatából
Nagyít
Részlet az 1994-96-ban hozzáépített rész homlokzatából

[szerkesztés] Az újonnan létesített egyetemi könyvtár

45 év után 1827. április 19-én II. József császár újra bevezette a régi jogokat. Az egyetem azóta viseli a két alapító nevét, azóta működik Károly - Ferenc Egyetem néven. Mivel az egyetem újonnani alapításakor kikötötték, hogy működése az államnak töblettköltséget nem okozhat, a könyvtár állományának gyarapítása a hagyatékokra és az adományozók jóindulatára lett utalva.

Csak 1870-ben, miután az itt dolgozók számát 3-ról 6-ra, a dotatiot 830-ról 4000 „Gulden”-ra emelték, akkor tudta a könyvtár gyűjtő a feladatát is valamelyest teljesíteni.

[szerkesztés] Az átköltözéstől a II. világháború végéig

Mivel helyszűke miatt az egyetem Graz belvárosában álló épületében egy idő után már nem fért el, 1891-ben a város szélén (mai Geidorf körzet) új építkezés kezdődött. A több épületből álló új könyvtárat részenként, épületenként egymás után nyították meg.

1895. szeptember 9-án a könyvtár 135 000 kötettel az egyetem főépületébe költözött át. 1914-ben a központi olvasóterem északkeleti részén fekvő adminisztrációs rész fölé egy új emeletet építettek. A könyvtár tovább fejlesztését a két világháború megakadályozta, úgy a gyűjtemény növelésénél mint az adminisztraciónál. Az 1944-es légitámadásokkor 60 000 kötetet kellett átköltöztetni. 1945. október 22-én újra kinyított a könyvtár, de 4500 kötet (közöttük 200 kézirat) a II. Világháborúban megsemmisült.

[szerkesztés] A legújabb fejlemények

A grazi egyetemi könyvtár régi olvasóterme neo-reneszánsz stílusban
Nagyít
A grazi egyetemi könyvtár régi olvasóterme neo-reneszánsz stílusban

A 20. század második felében főleg épitészeti változások és a szervezet decentralizálása volt jellemző. 1950-ben két raktárt toldottak az olvasóterem hátsó keskeny részéhez és délkeleti oldalhoz még egy nagy raktárt. 1970-ben a könyvtár északkeleti oldalát egy egyszerű vonalú modern épülettel egészitették ki, amely előcsarnokot adott az épületnek, amely így a parkfrontról közvetlenül elérhetővé vállt. 1994-1996 között felépült a ReSoWi-Zentrum, amely befogadja az egyetemi könyvtárhoz tartozó jogtudományi, társadalomtudományi és közgazdaságtudományi szakkönyvtárat. Egyúttal a főépületet is kiegészitették egy épület szárnnyal. A főkönyvtár kiépitésén kivül létrehoztak a város más részeiben úgynevezett “Fachbibliotheken” – szakkönyvtárakat, mint például a Wall Zentrum az Egyetem területén (Universitätszentrum-Wall). 1996-ban létrehoztak egy “Mediathek”-et, egy audiovizuális tárat. 2004-ben az orvosi kar önálló egyetemmé vállása által az orvosi szakkönyvtár önálló egyetemi könvvtár lett. A grazi egyetemi könyvtár együtt az innsbrucki és bécsi egyetemi könyvtárral együttműködve élen jár a nemzeti és nemzetközi társulások alakításánál, közös fellépésükkel például jóval kedvezőbb áron használhatnak elektronikus adatbázisokat, újságokat és könyveket. 2005. július 1-jén létrehozták a “Kooperation E-Medien Österreich” programot, és a grazi egyetemi könyvtár névadóan részese az “Austrian Literature Online zur Digitalisierung der österreichischen Literatur” nevü programnak is.

[szerkesztés] A könyvtár dolgozói

Az állami átvételkor az egyetemi könyvtárnak két alkalmazottja volt (az igazgató és egy könyvtár szolga). A 20. század elején az alkalmazottak száma már 17 volt, ebből 8 tudományos munkával foglakozó tisztviselő. Az évezred fordulóján 120 –an dolgoztak a könyvtárban.

A grazi egyetemi könyvtár igazgatói az állami adminisztráció óta
1773-1774  Josef Bardarini (1708-1791), teologia és filozofia tanár, rektor
1775-1778 Richard Tecker (1723-1798), dogmatika tanár
1778-1783 Franz de Paula Tomicich (1729-), egyházjog tanár
1783-1797 Augustin Herz
1798-1814 Josef Alois Jüstel (1765-1832), erkölcsteologia tanár, rektor
1817-1832 Markus Sandmann (1764-1832), iró
1833-1852 Johann Krausler (-1852)
1853-1861 Leopold Michelitsch
1861-1866 Karl Kreutzer
1866-1880 Ignaz Tomaschek
1880-1895 Alois Müller (1835-1901), hebraisztika tanár
1895-1903 Wilhelm Haas (1842-1918), utánna a bécsi egyetemi könyvtár igazgatója
1903-1910 Anton Schlossar (1849-1942), jogász
1910-1919 Johannes Peisker (1851-1933), később szociáltörténelem és közgazdaságtörénelem tanár Prágában  
1919-1924 Ferdinand Eichler (1863-1945), könyvtártudomány professzora
1924-1933 Jakob Fellin (1869-1951)
1934-1945 Franz Gosch (1884-1952), archeológus és szláv filologus
1945-1953 Wolfgang Benndorf (1901-1959)
1954-1971 Erhard Glas (1906-1992)
1972-1988 Franz Kroller (1923-2000), jogász
1989- Sigrid Reinitzer (1941-)
2004- Werner Schlacher (1955-)

[szerkesztés] A könyvtár állománya

Egy több kötetes latin szotár a grazi egyetemi könyvtárban
Nagyít
Egy több kötetes latin szotár a grazi egyetemi könyvtárban

A régi egyetemi könyvtár gyűjteményének összetétele történelmileg kétséges. Egy, az 1733-as évből származó adat 10.000 kötetről, egy másik az 1776-os évből 42.000 kötetről szól. Később egy másik nem hiteles forrás kevesebb kötetet jelöl meg, 1839-ben már 50.000 kötetről tudunk. 1860- ban egy összeírás 38.000 nyomtatott (részben több kötetes) művet számol. 1879-ben eléri a százezres számot a gyűjtemény, a 20. század első éveiben pedig 200.000 kötetet számolnak.

Az évezredfordulón az egyetemi könyvtár állománya körülbelül 3 millió nyomtatott kötetet tartalmaz, több mint 2000 kéziratot, 1200 ősnyomtatványt, számos tudós hagyatékát, és körülbelül 1400 folyóiratot.

[szerkesztés] Különgyüjtemény

A kéziratokat és az 1900 előtt megjelent könyveket különgyűjteményben kezelik. A legfigyelemreméltóbb ritkaságok közé tartoznak az öt legrégebbi, pergamenre irott, a 7-11. századból, a Szinai hegy lábánál levő Katalin kolostorból származó írások. A kézirattárban őrzik Johannes Kepler és Paul Guldin professzor levelezését is.

Szintén a kézirattár kincsei között van 42 papirusz kézirat az Oxyrhynchos és Hibeh helységekből, amelyek a brit “Egypt Exploration Society” társaság ásatásaiból származnak. A tekercsek egy 1896 és 1907 közötti ásatáskor kerültek elő, és Graz városának a régészeti feltárást támogató adományaiért cserébe kerültek a könyvtárba. Az ásatás leleteinek nagyobb része ma az “Ashmolean Museum”-ban Oxford-ban, a “British Museum”-ban Londonban és az Egyiptomi Museumban Kairóban található.

[szerkesztés] Irodalom

Irodalom a grazi egyetemi könyvtárról németül és angolul megtalálható a fejezeteknél a mindenkori érvényes nyelven.

[szerkesztés] Weblinks