I. Mihály bizánci császár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Mihály, eredetileg Mikhaél Rhangabé (uralkodott 811. október 2. – 813. július 11.) a Bizánci Birodalom császára, I. Niképhorosz veje és Sztaurakiosz sógora volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Trónra jutása
Mihály atyja, Theophülaktosz Rhangabé az égei-tengeri bizánci flotta főparancsnoka volt, Niképhorosz pedig Prokópia nevű lányát adta hozzá, és kuropalatészi rangra emelte. Apósa halála és sógora bolgárok elleni csatában elszenvedett sérülése után a pátriárka és számos tiszt támogatta trónigényét, de Theophanó császárné is régensi babérokra tört, így a korona átvétele elhúzódott. Mihályt végül a nép, a hadsereg, a szenátus és a pátriárka október 2-án császárrá kiáltotta ki a Hippodromba, Sztaurakiosz pedig egy kolostorba vonult meghalni.
[szerkesztés] Egy gyengekezű ortodox
A képtisztelő Mihály uralkodása alatt szakított elődei pénzügyi szigorával és takarékossági intézkedéseivel, és bőséges adományokkal halmozta el az egyházat és híveit. Még a fanatikus, a moikheia-vita kapcsán államhatalomtól elszakadó szerzeteseket (zélóták) is sikerült megbékíteni a 809-es zsinat döntéseinek megváltoztatásával.
[szerkesztés] Külpolitikai kudarcok
Elődjeivel ellentétben Mihály nem utasította el Nagy Károly követeit, sőt 812-ben Aachenben még császárnak is elismerték. Igaz, nem a rómaiak császárának, így az Imperium továbbra is Bizánc maradt egymaga. Erre Velence és Isztria elvesztése és a fenyegető balkáni helyzet sarkallta.
A váratlan 811-es győzelmet követően Krum bolgár kán folyton a bizánci területeket dúlta, 812 tavaszán elfoglalta Develtosz erődjét, lakóit deportálta, és megfutamította a többi határváros lakosságát is. Miután a császár habozott elfogadni a bolgár ultimátumot, a kán novemberben elfoglalta Meszembria fekete-tengeri kikötővárosát, ahol óriási arany- és ezüstkészleteket zsákmányolt – jó adag görögtűz-alapanyaggal együtt. Az eset megosztotta az elitet. Mihály és Niképhorosz pátriárka a kiegyezést, a zélóta Theodór Sztuditész azonban az ellencsapást szorgalmazta. Végül ez utóbbi párt vitte keresztül akaratát.
A csatára júniusban került sor Hadrianopolisz közelében, Verszinkia mellett. A jól szervezett és felszerelt bizánci had sokáig várakozott, hasonlóan a bolgár haderőhöz, mígnem végül Makedónia és Thrákia sztratégosza rohamra nem indult. A képrombolást szívügyüknek tekintő anatóliai csapatok azonban ahelyett, hogy utánuk indultak volna, hirtelen megfutamodtak az Anatolikon thema parancsnoka, León vezetésével. A katasztrofális vereség hatására Mihály helyzete megingott, végül július 11-én León vette át a helyét.
[szerkesztés] A császári család
Mihály még sokáig élt. Próte szigetére száműzték, ahol szerzetesként halt meg 844. január 11-én. Prokópiától uralkodása során legalább 5 gyermeke született.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
| Előző uralkodó: Sztaurakiosz |
Bizánci császár 811 – 813 |
Következő uralkodó: V. Leó |


Based on work by