Ferenc József-rend

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Ferenc József császár és király 1849. december 2-án alapította; az alapítás dátumául azonban 1848. december 2., a trónfoglalás napja határoztatott. Az 1851. február 6-i pátens által a rendszabályok kibővíttettek, és három osztály alakult: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. A rend nagymestere az uralkodó volt. A rend adományozása születés, vallás és állásra való tekintet nélkül történt, külföldiek éppúgy nyerhették, mint belföldiek, kiváló érdemeik jutalmául. A rendjel tulajdonosa a nemességre vagy örökölhető kitüntetésre igényt nem tartott; az udvari ünnepélyekre azonban a rend tagjai meghívattak. Jelvénye nyolcsarkú, karminvörös zománcú kereszt, melynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől "F. J." monogramm, hátlapján "1849". A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a "Viribus unitis" jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszinű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselik. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordanak, melyen a rendkereszt fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák vannak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejü sas, és "F. J." koronás monogrammból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy korona és "F. J." monogramm látható.


[szerkesztés] A rend tagjai


Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.