Orkney-szigetek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Orkney-szigetének neolitikus építményei

Őskori megalitikus képződmény, a Brodgar-gyűrű a Mainland szigeten
Adatok
Ország Egyesült Királyság
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1999

Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney, egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Orkney mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északon helyezkedik el. A fő sziget neve The Mainland.

Orkney adminisztratív központja Kirkwall a fő szigeten. Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret's Hope a South Ronaldsay szigeten.

A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól, nyugati irányban, de Orkney adminisztrációjához tartoznak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

Orkney nemhivatalos zászlaja
Nagyít
Orkney nemhivatalos zászlaja

Orkney fekvése: az É. sz. 58° 41' és 59° 24' között, illetve a Ny. h. 2° 22' és 3° 26' között. Kiterjedése délkeletről délnyugatra 80 kilométer, keletről nyugatra 47 kilométer. A szigetek összterülete 973 km2. A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak.

A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt. A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.

[szerkesztés] A szigetek neve

A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az "a" vagy "ay" az óészaki "sziget" jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a "Pomona" névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és "Hoy" névben is. A szigetecskék neve gyakran "holm", a szikláké pedig "skerries".

[szerkesztés] Gazdasága

Ring of Brodgar.
Nagyít
Ring of Brodgar.

Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whisky-t, sört, halat exportál.

A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.

[szerkesztés] Éghajlata

Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak júniusban közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt.

Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.

A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.

[szerkesztés] Világörökség

A Maes Howe
Nagyít
A Maes Howe

A fő szigeten van a 'Neolitikus Orkney Szíve, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamra (Maes Howe), két kőkör (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.

A vikingek annak idején megszállták Orkneyt és a szigetcsoport Norvégia birtoka id lett, amíg a 15. században hozományként Skóciához került. A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maeshowe-nál és más helyeken.

[szerkesztés] Közlekedés

A szigetcsoport elhelyezkedése
Nagyít
A szigetcsoport elhelyezkedése

Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon:

  • Lerwickből Kirkwallba
  • Aberdeenből Kirkwallba
  • Scrabsterből Stromnessbe
  • John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay)
  • Gills Bayből St Margaret's Hope-ba

A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A repülési idő két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet.

Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek. A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását. (Linkek: [1] [2] both 2005).


[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)

Lásd még: Skócia szigeteinek listája

  Nagy-Britannia világörökségi helyszínei  m·v·sz 
természeti: Óriások Átjárója | Henderson-sziget | Gough-sziget | Dorset és Kelet-Devon tengerpartja

kulturális: Durhami székesegyház és vár | Iron Bridge | Studley Királyi Park | Fountains-apátság | I. Edward király várai és városfalai Gwynedd grófságban | Blenheim-kastély | Bath | A Hadrianus-fal és a limes | Westminster-palota | Westminster-apátság | Szent Margit-templom | Londoni Tower | Canterburyi katedrális | Canterburyi Szent Ágoston-apátság | Canterburyi Szent Márton-templom | Edinburgh ó- és újvárosa | Maritime Greenwich | Orkney-szigetének neolitikus építményei | Blaenavon ipartörténeti műemlékei | St. George történelmi városa és erődítményei | Derwent Valley malmai | Saltaire ipari falu | New Lanark ipari mintatelepülés | Királyi Botanikus Kertek | Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei

vegyes: Saint Kilda-szigetcsoport


Európai országok
Dél-Európa: Andorra | Málta1 | Olaszország1 | Portugália1,2 | Spanyolország1,2| San Marino | Vatikán
Délkelet-Európa: Albánia | Bosznia és Hercegovina | Bulgária | Ciprus3 | Görögország1 | Horvátország | Macedónia | Montenegró | Szerbia | Törökország4
Észak-Európa: Dánia1,2 | Észtország1 | Finnország1 | Izland | Lettország1 | Litvánia1 | Norvégia2 | Svédország1
Kelet-Európa: Azerbajdzsán4 | Fehéroroszország | Grúzia4 | Kazahsztán4 | Moldova | Oroszország4 | Ukrajna
Közép-Európa: Ausztria1 | Csehország1 | Lengyelország1 | Liechtenstein | Magyarország1 | Németország1 | Románia | Svájc | Szlovákia1 | Szlovénia1
Nyugat-Európa: Belgium1 | Egyesült Királyság1,2 | Franciaország1,2 | Hollandia1,2 | Írország1 | Luxemburg1 | Monaco
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli területtel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik
Függő területek: Akrotiri és Dekélia | Åland | Athosz-hegy | Feröer | Gibraltár | Guernsey (Alderney) | Jersey | Man-sziget | Plaza de soberanía
Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Nahicseván | Dnyeszter Menti Köztársaság