Reichstag
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Reichstagot 1894-ben nyitották meg Berlinben, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését homlokzatán a felirat hirdeti: "Dem Deutschen Volk", azaz: a német nép számára.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől. A Reichstag mind a Német-Római Birodalom, mind a nemzeti szocializmus alatt Németország törvényhozó szerve és épülete volt. A mai terminológiában a "Reichstag" jelenti magát az épületet, a "Bundestag" pedig Németország törvényhozó testületét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Reichstag története
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, melyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, melynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az I. világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari Köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
[szerkesztés] A Harmadik Birodalom idején
Adolf Hitler 1933-as hatalomátvétele után a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag.” német mondás) Tény, hogy erre (mármint a kommunista gyújtogatásra) hivatkozva vonták vissza a nácik a Weimari Alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocialista rezsim idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a Felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbólikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
[szerkesztés] A hidegháború sodrában
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a Berlini Fallal.
A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961. és 1964. között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
[szerkesztés] Az újraegyesítés óta
Történelmi pillanat: az újraegyesítései ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tüzijáték kíséretében. Szimbólikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődőtt Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichsatgot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható.


Based on work by